1
Magyar Adótanácsadók és Könyvelők Szövetsége MAX
Sajtótájékoztató Budapest, 2010. november 4. napja 11 óra
Téma: Az adózási és könyvelési adminisztráció egyszerűsítése 1. Az adóterhelés nem változott 2. Az adóadminisztrációs teher mértéke 3. Európai trendek 4. Új bonyodalmak (járulékbevallás 2010 november hó) 5. Javaslatok: a) Kisvállalkozások különálló számviteli szabályozása b) Versenyképes ÁFA visszaigénylési rendszer létrehozása c) Az egyéni cég jogintézményének eltörlése d) Tiszta egykulcsos rendszert e) Központi adószámla f) A bevallási csúcsidőszakok megszüntetése g) A jogértelmezési káosz felszámolása
Összeállította: Zara László és Vadász Iván www.adokamara.hu
2
1. Az adóterhelés A magyar adóterhelés átlagosnak minősül az Európai Közösségben. Az Eurostat adatai alapján1 a magyar GDP arányos adóterhelés 40,5%, vagyis azonos a közösségi átlagértékkel. Rosszabb a kép, ha a velünk szomszédos országok adatait vizsgáljuk.
Szlovákia és Románia adóterhelése több mint 10 százalékponttal kevesebb, de Lengyelország 6 százalékkal, Bulgária 7 százalékkal előzi meg hazánkat. Annak érdekében, hogy a magyar vállalkozások versenyképessége döntő mértékben növekedjék, évente legalább 2-3000 milliárd forinttal kell csökkenteni a GDP arányos adóterhelést, csak így közelíthetjük meg a hazánkkal szomszédos Szlovákia és Románia adóterhelésének mértékét. Ilyen nagyságrendű adócsökkentés még 5-6 évre lebontva is csak úgy mehet végbe, ha a költségvetési kiadásokat radikálisan csökkentik, ez azonban nem úszható meg társadalmi konfliktusok felvállalása nélkül. Az új pénzügyi kormányzat adóintézkedései (családi adókedvezmény, egykulcsos szja) a lakosság jövedelemadó kötelezettségét jelentős mértékben csökkentik a 2011. adóévre. Ezzel szemben a vállalkozások adóterhelését érdemben nem változtatták meg, ugyanis a csökkentések (10%-os társasági adókulcs, néhány kisadó eltörlése) összege nem haladja meg a 80 milliárd forintot, ugyanakkor az újonnan kivetett különadók növelik az átlagértéket. Természetesen a versenyképesség növelésének nem az adócsökkentés az egyedüli eszköze, hiszen egy magasabb adókulcsot alkalmazó ország is képes befektetéseket vonzani, és megtartani2. A versenyképesség nem feltétlenül múlik néhány százalékon, vagy egyedi támogatások kifizetésén. A vállalkozók számára fontos az őket körülvevő gazdasági környezet is, amelynek egyik meghatározó eleme az állami szabályozás bonyolultsága, és az ebből következő adminisztrációs költség mértéke is.
1
2
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-SF-10-023/EN/KS-SF-10-023-EN.PDF Maksym Ivanyna: Adóverseny és kormányzati hatékonyság Közpénzügyi füzetek 20. 2007. november
3
2. Az adóadminisztrációs teher mértéke A különböző vállalkozási formákban működő adófizetőknél felmerülő kiadásokra vonatkozó, tényleges felmérésen alapuló kutatás 2007-ben végezték a pécsi egyetem munkatársai. A kutatás két csoportra osztotta a vállalkozások adminisztratív költségét, amelynek felsorolását az alábbi táblázat tartalmazza.
Adminisztrációs költségek pénzbeli kiadások: munkaidő felhasználás: • megfelelő szintű adózásismeretek megszerzése • szakértőnek (könyvelő, adótanácsadó) adótanácsadásért fizetett díj • szakértővel és a hatósággal való kapcsolattartáskor felmerülő posta-, telefon- és utazási költség • fizetési teljesítések tranzakciós költsége • nyomtatványok megvásárlása • adminisztrációhoz szükséges nyersanyagok (áram, papír, nyomtató festék stb.) • szabályváltozások követése • adómentes természetbeni juttatások megvásárlása • megfelelő szoftverek beszerzése • szoftverfrissítések megvásárlása
• az adminisztráció ellátásához szükséges gyakorlati ismeretek megszerzése • szükséges bizonylatok összeállítása, rendszerezése • bizonylatok tárolása, őrzése elévülési időn belül • bevallások kitöltése • elektronikus adóbevalláshoz szükséges okmányirodai és adóhatósági regisztráció • ellenőrzések során kieső munkaidő • dolgozók munkaügyi nyilvántartásainak vezetése • adómentes természetbeni juttatások felhasználásának, kiosztásának adminisztrációja
A kutatók becslése3 szerint az átlagos vállalkozó adminisztratív terhelése az árbevétel 1,32 %-át teszi ki. Ezt az adatot megerősíti az Európai Bizottság 2003. évben készített felmérése, amely szerint a forgalmi típusú adók adminisztratív költsége (compliance costs) a nagyvállalkozások esetében az árbevétel 0,02 %-át teszi ki, ezzel szemben a kis- és középvállalkozásoknál az árbevétel 2,6 %-ára rúg4, tehát átlagértékként az 1,32 % elfogadható.
3
Vállalkozásbarát adórendszer: A mikro- és kisvállalkozások adózással kapcsolatos adminisztratív terhelésének felmérése és az adminisztratív terhelések csökkentésére szolgáló javaslatok kidolgozására Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Kutatásvezetők: Dr. Szerb László, Dr. Ulbert József Pécs, 2007. december 10. http://versenykepesseg.magyarorszagholnap.hu/images/Vallakozasbarat.pdf 4 Tax Compliance Costs for Companies in an Enlarged European Community Edited by Michael Lang Wien, 2008 458. page.
4
Az APEH a 2009. adóévre vonatkozó árbevétel adatokat még nem tette közzé, ezért csak 2008. évi adatokat lehet figyelembe venni.
Vállalkozások árbevétele a 2008. évi adóbevallások szerint Vállalkozási forma Társasági adó alanyai Egyéni vállalkozók EVA-s vállalkozások Összesen:
Nettó árbevétel (milliárd Ft) 70.254 2.107 654 73.015
Forrás: APEH Adóvilág 2009. október, 2010. augusztus
Az összes vállalkozási árbevétel figyelembe vételével levonhatjuk azt a következtetést, hogy a vállalkozások adóadminisztrációs terhei éves szinten meghaladhatják a 900 milliárd forintot.
5
3. Európai trendek Véleményünk szerint az adóadminisztráció egyszerűsítését azonnal meg kell kezdeni, ezzel a lépéssel nem kell bevárni egy átfogó adóreform koncepciójának kialakítását. Egy ilyen irányú intézkedéssorozat egybeesik az európai trendekkel. Az Európai Bizottság már évekkel ezelőtt kidolgozott egy programot5, amelynek eredményeit az alábbi táblázatban foglalták össze.
Terhek és csökkentés az Európai Közösségben 2009-ig Kiemelt terület
Mezőgazdaság/Agrártámo gatások
Adminisztratív terhek (EUR)
Ágazati csökkentési adatok (EUR)
Tehercsökkentés %-ban
5 289 700 000
-1 891 400 000
-36 %
14 589 100 000
-8 274 500 000
-57 %
929 100 000
-222 600 000
-24 %
1 180 600 000
-242 100 000
-21 %
939 600 000
-141 600 000
-15 %
73 900 000
-33 400 000
-45 %
4 073 300 000
-1 281 800 000
-31 %
Gyógyszerészeti jogszabályok
943 500 000
-154 600 000
-16 %
Közbeszerzés
216 300 000
-60 100 000
-28 %
Statisztika
779 500 000
-328 100 000
-42 %
87 005 300 000
-26 334 200 000
-30 %
Közlekedés
3 861 700 000
-748 200 000
-19 %
Munkakörnyezet / Munkaviszony
3 879 200 000
-659 600 000
-17 %
123 760 800 000
-40 372 200 000
-33 %
Éves beszámolók/Társasági jog Kohéziós politika Környezetvédelem Pénzügyi szolgáltatások Halászat Élelmiszerbiztonság
Adózás / Vámügy
Összesen
Forrás: Az adminisztratív terhek Európai Unión belüli csökkentésére irányuló cselekvési program COM(2009) 544 végleges
5
COM(2007)23 végleges.
6
Az Európai Bizottság jelentésének részét képező előbbi táblázatból látható, hogy az adózási adminisztráció éves költségét 51 milliárd euróra becsülik. Bár nehéz megmondani, hogy az ilyen számítások hogyan készülnek, de az látható, hogy irdatlan sok pénzről van szó, tehát itt az idő a magyar nemzeti program beindítására. 4. Új bonyodalmak
Halogatásnak nincs helye, ugyanis a túlbonyolításra hajlamos bürokraták – eddig is, és továbbra is – ott ülnek az adminisztrációval foglalkozó állami bizottságokban. Az állandóan leselkedő veszélyre jó példa a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület 2010. szeptember 15-én kelt állásfoglalása, amely szerint a testület „….üdvözli az ONYF Főigazgatójának tájékoztatását, miszerint a csomag keretében kívánják áttekinteni a jövő nyugdíjrendszerét, ide értve a 2013.-tól hatályos szabályozások kérdéskörét, a nyugdíj melletti munkavégzés témakörét, kezdeményezték a NYENYI munkáltatói adatszolgáltatás egy évvel történő meghosszabbítását…...”6 Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap elnevezésű, papíralapú adatszolgáltatás 2010. január 1. napjával megszűnt, mert minden munkáltató és kifizető köteles a magánszemélynek juttatott jövedelemről, valamint az ahhoz kapcsolódó személyi és biztosítási adatokról személyenként, havonta elektronikus formában jelentést tenni a 1008 számú e-nyomtatvány kitöltésével. Tehát az államigazgatás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig elektronikus értesítést kap minden kifizetésről, ebből következően nincs szükség a NYENYI lapra. A november hónap is egy újabb adminisztrációs bonyodalommal vette kezdetét. A Magyar Közlöny november 2. napján kelt, 2010/167. számában jelent meg a magánnyugdíjpénztári befizetésre vonatkozó törvény, amely szerint már a 2010. október havi járulékot is az állami „kasszába” kell fizetni, de ennek jogi és technikai feltételei még hiányoznak. A törvény szerint a bevallási és befizetési határidő: november 12. napja. Ezt a határidőt a munkáltatók és a kifizetők nem képesek teljesíteni, mert az APEH csak tegnap este (november 3-án) tette közzé honlapján az új törvénynek megfelelő 1008-as nyomtatványt, annak útmutatóját, és az un. hibakódok listáját, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a vállalkozások által alkalmazott bérszámfejtő programok illeszkedjenek az e-bevallás szoftveréhez. A bérszámfejtések még a régi szabályok szerint történtek (október 30-án, vagy november 2-án), amiket újra kell számfejteni az elektronikus bevallás miatt, de ehhez a szoftvereseknek előbb el kell készíteniük a programok módosítását (amihez ismerni kell a 08as bevallás struktúráját is). Új igazolásokat is kell kiadni a levonásokról azoknak, akik már megkapták a bérüket. Az új törvény (2010. évi CI. tv) a kifirdetésének napján, vagyis november 2-án lépett hatályba.
6
http://www.onyf.hu/nyet/?module=news&action=show&nid=7838&root=ONYF&rand=a768e7c81ee5f3afcac0f b5d63cf17cb
7
Nyilvánvaló, hogy az új törvény hatályba léptető rendelkezése ellentétes a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 12. § (3) bekezdésével, amely kimondja: „A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.” Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata során a felkészülési idő hiánya miatt akkor állapította meg valamely jogszabály alkotmányellenességét, ha az szerzett jogot korlátozott, a korábbihoz képest úgy állapított meg hátrányosabb rendelkezést, illetőleg oly módon hárított fokozott kockázatot a címzettekre, hogy a megismerés és a felkészülés lehetőségének hiánya sérelmet okozott az érintettek számára, akadályozta a jogalkalmazót a jogszabály alkalmazásában.7
*** Néhány példa az adóegyszerűsítés területeire és módszerei:
egyes adófajták megszüntetése, az adóalanyok számának csökkentése, adók összevonása, adókedvezmények megszüntetése, kivételek eltörlése, adókulcsok számának csökkentése, adatszolgáltatási párhuzamosságok kizárása, nyelvészek bevonása az adótörvények megszövegezésébe, stb.
Egy rövid sajtótájékoztató keretében nincs lehetőség egy részletes egyszerűsítési program felvázolására, ezért csak néhány példán keresztül mutatjuk be a feladatok jellegét és nagyságát.
7
39/1999. (XII. 21.) AB határozat
8
Konkrét javaslatok Kisvállalkozások különálló számviteli szabályozása Az Európai Bizottság megállapította, hogy mikrotársaságokra gyakran ugyanolyan beszámolási szabályok vonatkoznak, mint a nagyobb társaságokra. Ezek a szabályok olyan terhet jelentenek számukra, amely nem áll arányban méretükkel, így a nagyobb vállalkozásokéhoz képest is aránytalan. Indokolt ezért lehetővé tenni, hogy a mikrotársaságokat mentesítsék az éves beszámolók készítésének kötelezettsége alól, annak ellenére, hogy ezek a beszámolók a statisztikai adatszolgáltatásnak is a részei. A számviteli irányelvekben megállapított beszámolási kötelezettségek teljesítése átlagosan 1558 8 euróba kerül ezeknek a vállalkozásoknak. A felmérések szerint e társaságok a jogi kötelezettségek nélkül is ezen összeg mintegy 25%-át költenék a vezetés és a külső érdekeltek tájékoztatására. Ennek következtében a fennmaradó 75%, azaz 1169 EUR megegyezik az e társaságokra nehezedő
adminisztratív teherrel. Az Európai Közösségek Bizottsága elkészítette irányelv tervezetét9, amely a meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló 78/660/EGK tanácsi irányelvet, amelynek elfogadásával lehetővé válna a 10 fő alatti, 1 millió euró árbevételt el nem érő gazdasági társaságok számviteli kötelezettségeit minden tagállam korlátlanul enyhíthetné. Ebből következik: a) a társas vállalkozások kb. 95 %-át (325.000 társaság) kivonható a jelenlegi számviteli törvény hatálya alól, b) de ehhez az kell, hogy a 2011. évben – EU elnökség időszakában – a magyar kormány érje el az irányelv javaslat elfogadását. Versenyképes ÁFA visszaigénylési rendszer létrehozása Az Európai Bíróság számtalan ítéletében elvi éllel leszögezte, hogy az általános forgalmi adóra (hozzáadottérték adó = HÉA) vonatkozó közösségi irányelvben „…foglalt adólevonási jog a HÉA mechanizmusának szerves részét képezi, és elvben nem korlátozható…A levonási rendszer célja az, hogy a vállalkozót a bármely gazdasági tevékenysége során felmerülő esedékes vagy megfizetett HÉA terhe alól teljes egészében mentesítse…”10 Az Európai Közösségek Bizottsága 2009. október 8. napján kelt IP/09/1463 számú közleményében11 felszólította Magyarországot, hogy vizsgálja felül és módosítsa az ÁFA vissza-térítésére vonatkozó magyar szabályokat. A magyar szabályozás szerint a magyarországi adóalanyok csak akkor igényelhetik vissza az előzetesen felszámított ÁFA-t, ha a kapcsolódó beszerzést pénzügyileg rendezték, vagyis az eladó számláját kiegyenlítették, illetve a tartozás egyéb módon megszűnt. 8
Ebben nincs benne az adóbevallások elkészítésére és a bérszámfejtésre fordított költség. COM(2009) 83 végleges 10 C-465/03. sz. ügy 33-34. pont. 11 http://ec.europa.eu/taxation_customs/common/infringements/infringement_cases/index_en.htm 9
9
A Bizottság álláspontja szerint magyar Áfa tv. kifogásolt rendelkezései a pénzügyi teljesítésre vonatkozó feltételről kizárólag az előzetesen felszámított ÁFA-ra vonatkozik. Ez a rendszer azt eredményezi, hogy az adóalanynak saját értékesítései után az ellenérték kiegyenlítésétől függetlenül fizetendő adóját meg kell állapítani, be kell vallania, és be kell fizetnie, de amíg az adóalany nem fizette meg a szállítók által az előzetesen felszámított ÁFA-t, az ÁFAegyenlege szerinti esetlegesen visszaigényelhető ÁFA kifizetését nem kérheti, hanem át kell vinnie a soron következő adó-megállapítási időszakra. Ezek a rendszerek pedig érintik az ÁFA-semlegesség kérdésétA Bizottság által kifogásolt magyar szabályozás következtében azokban az esetekben, amikor az előzetesen felszámított ÁFA összege meghaladja a levonható áfa összegét, így például olyan időszakokban, amikor az adóalany jelentős beruházást végez, az adóalanyok ÁFAterhei növekednek. Mivel az áfa-visszatérítés feltétele a beszerzésre vonatkozó kifizetés teljesítése, az adóalanyok arra kényszerülhetnek, hogy a visszaigényelhető ÁFA-t göngyölítsék a soron következő bevallási időszakokra. A Bizottság ezért megállapította, hogy a magyar Áfa tv. 186. §-a sérti a héa-irányelv 183. cikkét, mivel nem biztosítja a közös hozzáadottérték-adó rendszer által biztosított adósemlegességi elv alkalmazását. A Bizottság 2010. március 18. kelt, IP/10/296. számú közleménye már arról szól, hogy Magyarország nem intézkedett kellő időben a szabályozás módosításáról, ezért az ügyet a Bíróság elé terjesztették12, tehát számítani lehet arra, hogy 2-3 év múlva alaposan átírják az Áfa törvény 186. §-ának szövegét. Sajtótudósítások szerint a Pénzügyminisztérium illetékesei tartanak attól, hogy a jogosulatlan visszaigénylések száma megnő, ha a törvényből kiveszik ezt a féket. Ez az aggodalom alaptalan, hiszen a visszaigénylések teljesítése bankszámlákra történik, tehát ellenőrizhető a pénz útja. Ahogyan azt az európai kitérő részben is láthatjuk, több európai állam alkalmaz olyan módszert, mellyel a magyar helyzet kezelhető lenne. A magyar gazdasági körülményekhez hasonló piaccal rendelkező Lengyelország és Románia is bevezettet egy „behajthatatlan követelés klauzulát”, amelyhez hasonló módszer orvosolhatná a magyar szabályozás hiányosságait. Álláspontunk szerint a hatályos ÁFA-visszaigénylési rendszert haladéktalanul felül kell vizsgálni, mert likviditási zavarokat okoz az adóalanyoknál, valamint gerjeszti a körbetartozást, mert a behajthatatlan követelésre eső áfa, és a kiegyenlítetlen beszerzésre jutó áfa nem igényelhető vissza, valamint a kiutalás előtti ellenőrzések időben jelentősen elhúzódnak. Előbbiek okán javasoljuk: 1. a behajthatatlan követelésekre jutó ÁFA legyen visszaigényelhető, 2. biztosítani kell a visszaigénylési jog gyakorlását a ki nem fizetett beszerzésekre is, 3. kiutalás előtti ellenőrzéseket 6 hónapon belül jogerős adóhatározattal kell befejezni.
12
Hivatalos Lap C 221/26 2010.8.14., 2010. június 1-jén benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Magyar Köztársaság (C-274/10. sz. ügy)
10
Európai kitekintő A tagállamok közül Bulgária, Csehország, Észtország, Görögország, Lettország, Litvánia, Magyarország és Szlovákia nem ad felmentést a fizetendő adó alól a behajthatatlan követelések esetében. További 19 tagállam alkalmaz könnyítéseket (bad-debt relief),ha az adós nem fizet.Néhány tagállam szabályozását az alábbi táblázat írja le. Ezek a példák bizonyítják, hogy a magyar áfa-visszaigénylési rendszer nem versenyképes. Tagállam Ausztria Belgium Németország
Hollandia Lengyelország*
Nem kell fizetendő adót fizetni az ügylet után, ha az adóst fizetésképtelennek nyilvánították, vagy a tartozásról hatóság vagy bíróság által jóváhagyva egyezséget kötöttek adóst fizetésképtelennek nyilvánították vagy a tartozásról hatóság vagy bíróság által jóváhagyva egyezséget kötöttek ha a társaság bizonyítani tudja, hogy a követelés behajtása lehetetlen. A követelés behajthatatlannak tekinthető, ha a hitelező több felszólítást küldött az adósnak, aki folyamatosan tagadta a tartozás meglétét, és így fizetésképtelenségi, felszámolási, végrehajtási vagy csődeljárás indult a követelés miatt. ha az adós fizetésképtelenségét megállapítják vagy a szolgáltató bizonyítja, hogy a kereskedelemben szokásos intézkedések a követelés behajtására sikertelennek bizonyultak. ha a tartozást több, mint 180 napig nem egyenlítették ki. 2005. június 1. napjától az adóalanyok jogosultak módosítani fizetendő ÁFAjukat, amelyek behajthatatlan követeléshez kapcsolódó termékértékesítésekhez, illetve szolgáltatásnyújtásokhoz kapcsolódnak. Ezzel egyidejűleg az adós is köteles korrigálni levonható adóját. A „behajthatatlan követelés klauzulája” alkalmazásának alapfeltétele: adóalany köteles tájékoztatnia az adóst arról, hogy a követelést behajthatatlannak tekinti.
Portugália
ha a követelés behajthatatlannak minősül az alábbiak szerint: az adós elleni végrehajtási eljárást megszűntették, mert a vagyona nem fedezte adósságait vagy fizetésképtelenségét állapították meg, Az ÁFA ilyen esetekben akkor igényelhető vissza, ha a tartozás összege: nem adóalany, illetve kizárólag adómentes tevékenységet folytató adóalanyok esetén nem haladja meg a 750 eurot, 750 és 8000 euro közötti összeg, ha a nem adóalany, illetve kizárólag adómentes tevékenységet folytató adóalany elleni végrehajtási eljárást azért szüntették meg, mert vagyona nem fedezte tartozásait, vagy szerepelt az adósok listáján, maximum 6000 euro, ha az adós adóalany. és a követelést bírósági vagy hatósági tárgyalás során elismerték és esedékesnek nyilvánították, vagy olyan végrehajtási eljárásban érvényesítették, melyről az adóst szabályosan értesítették.
Románia
ha az adóst a bíróság hivatalosan fizetőképtelennek nyilvánította. Csak akkor alkalmazható a „behajthatatlan követelés klauzulája”, ha a bíróság lezárja az adós fizetésképtelenségi eljárását. A döntésnek véglegesnek és visszavonhatatlannak kell lennie.
Szlovénia ha a nemfizetés bírósági határozaton alapul. Forrás: EU VAT Compass 2009/2010 IBFD 2009 437-439. pages.
11
Egyéni cég jogintézményének eltörlése 2010. január 1. napjával lépett hatályba az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény, amely lehetővé teszi, hogy az egyéni vállalkozó a tevékenységét megszüntetve egyéni céget alapítson. A kétfajta vállalkozási forma összehasonlítását az alábbi táblázat tartalmazza. Egyéni vállalkozás előny
egyszerű alapítás egyszerű könyvelés (pénztárkönyv) bevétel/költség elszámolás pénzforgalmi szemléletben tevékenységét szüneteltheti
Egyéni cég hátrány
előny
korlátlan felelősség a teljes magánvagyon erejéig a vállalkozói osztalékalapot nem lehet tartalékolni, azután adózni kell adótervezési technikák nem alkalmazhatóak
korlátolt felelősség választható átalakulhat gazdasági társasággá adózás utáni eredményt tartalékolhatja
hátrány
bonyolultabb alapítás (alapító okirat) kettős könyvvitel, de választható sajátos egyszerűsített éves beszámoló nincs szünetelés
A törvény egyik legfontosabb előírása, hogy az egyéni cég átalakulhat gazdasági társasággá, tehát a jogalkotó biztosította a vállalkozási forma szabad választását. Egyéni vállalkozás
alapítás
Egyéni Cég
átalakulás
Gazdasági társaság
Ez a választási szabadság csak látszólagos, ugyanis az egyéni vállalkozás megszüntetése szja kötelezettséget eredményez, az egyéni cég alapítása illetékköteles, ha az egyéni vállalkozás vagyonának részét képezi a visszterhes vagyonátruházási illeték alapját képező vagyontárgy (ingatlan és gépjármű) az egyéni cég gazdasági társasággá történő átalakulása is illetékköteles, tehát a vállalkozási formaváltás adókötelezettséggel jár együtt. Felmerül a kérdés: mi szükség van az egyéni cégre, mint vállalkozási formára? Álláspontunk szerint semmi sem indokolja az egyéni cég létezését. Az egyszemélyes kft, és az egyszemélyes részvénytársaság mellett erre a cégformára nincs semmi szükség. Javasoljuk a törvény módosítását, oly módon, hogy az egyéni vállalkozás közvetlenül alakulhasson át egyszemélyes kft-vé, vagy egyszemélyes részvénytársasággá, a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok alkalmazásával, biztosítva az átalakulás adó- és illetékmentességét.
12
A bevallási és adatszolgáltatási csúcsidőszakok megszüntetése A bevallási határidők megállapításakor a jogszabály előkészítő közhivatalnokok figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy a magyar vállalkozások döntő többsége külső könyvelő szolgáltatásait veszi igénybe, ami azt jelenti, hogy a vállalkozás a tárgyhónapot követő hó első napjaiban összegyűjti a tárgyhóra vonatkozó bizonylatait, egyéb okiratait, és azt átadja a könyvelőnek feldolgozásra, tehát a gazdasági események könyvelése nem folyamatos, az információtransfer, és a feldolgozás a tárgyhónapot követően veszi kezdetét. A könyvelésre nincs sok idő, mert a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig jelenteni kell a magánszemélyek foglalkozatásával kapcsolatos adatokat (1008-as nyomtatvány), és a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell az egyéb adókat bevallani, tehát a bérkönyvelők munkája minden hónap 5–20. napja között feltorlódik, kialakulnak a könyvelési csúcsidőszakok, ezek következménye a számtalan önellenőrzés, valamint a sok bevallási késedelem. Különösen sérelmes a vállalkozások számára a december 20. napjára előírt un. „feltöltési” határidő. Ekkor kell kiegészíteni a már befizetett adóelőlegeket, a végleges adó 13 várható összegének 90 %-ára. A befizetendő összeg számítása becslésen alapul, hiszen december 19én még a november havi bizonylatokat sem könyvelték le. A karácsony ünnepét megelőző országos nagybecslés csak a közhangulatot rontja, de ettől az adóbevétel nem lesz több. A könyvelési csúcsidőszakok megszüntetése érdekében a bevallások benyújtásának illetve a kötelezettségek befizetésének határidejét a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjára, az adóelőleg feltöltési kötelezettséget a következő év január 31. napjára, célszerű előírni.
Tiszta egykulcsos rendszer Az egykulcsos jövedelemadó rendszer abban az esetben lehet hatékony, egyszerű és átlátható, ha az Szja törvényt megtisztítják a különféle kedvezmények, és kivételek sokaságától, valamint gazdasági társaságok jövedelmeire is kiterjesztik az egykulcsos rendszert. Erre még nem került sor. Gyakorlatilag az Szja törvény ugyanolyan áttekinthetetlen maradt, mint az egykulcs előtt volt. Egy „igazi” egykulcsos jövedelemadózás alkalmazása esetén megszűnik minden kedvezmény, kivétel, így többek között eltörlésre kerülhetnek a cafeteriára vonatkozó különleges szabályok, a mezőgazdasági kistermelők kiváltságai, valamint nincs adójóváírás sem.
13
A feltöltési kötelezettség a következő adónemekre vonatkozik: társasági adó (50 millió árbevétel felett), helyi iparűzési adó.
13
Központi adószámla Minden adófajtát külön bankszámlaszámra kell a vállalkozóknak átutalni. Az APEH honlapján közzétett számlaszámok jegyzéke14 155 sort15 tartalmaz. Ebből kell kiválasztani a kötelezettségnek,illetve juttatási igénynek megfelelő 16 jegyű bankszámlaszámot, és az ahhoz tartozó 3 jegyű adónemkódot. Külön-külön számlára kell utalni a gumiabroncsok, a csomagolás , a hűtőberendezések és hűtőközegek, az akkumulátorok, az egyéb kőolajtermékek, a reklámhordozó papírok, az elektromos és elektronikai berendezések környezetvédelmi termékdíját16. Nyilvánvaló, hogy egy összevont, központi adószámlára történő befizetés jelentősen lecsökkenti a bankköltségeket, és az átutalások körüli adminisztrációt. Ennek megoldása egyáltalán nem lehetetlen, hiszen a kormány által 2008. szeptemberében benyújtott törvényjavaslat már „csak” 9 db összevont számlát tartalmazott. A jogértelmezési káosz felszámolása Az adójogszabályok értelmezése körüli zűrzavar állandósítja a jogbizonytalanság érzetét az adózókban. A jogkövetésre törekvő adózók sem érzik magukat biztonságban. Az adózók számára úgy tűnik, hogy a közérthetőség és a világosság szándékosan hiányzik az adójogszabályok szövegéből senki sem követeli meg a közérthetőséget jogalkalmazók tízezrei A rossz hangulatot az alábbi két körülmény állandósítja: az adójogszabályok szövegének nehezen értelmezhető nyelvezete, valamint a PM (NGM) és az APEH által kiadott – sokszor egymásnak is ellentmondó – állásfoglalás dömpingje. A pénzügyi jogszabályok közérthetővé tétele érdekében az igazságügyminisztert kötelezni kell arra, hogy keményen felügyelje a Nemzeti Gazdasági Minisztérium jogalkotási tevékenységét, és ennek keretében nyelvészekkel vizsgáltassa felül az adójogszabályok szövegét, továbbá szervezzen külön tanfolyamot a PM minden vezető munkatársának részvételével (beleértve a pénzügyminisztert is).
14
„Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására szolgáló számlaszámok és adónemeik 2010. október1-jétől érvényes jegyzéke” www.apeh.hu 15 Az 63-119. sorszám között a magánnyugdíjpénztári számlák találhatóak. 16 A 2009. adóévben az összes környezetvédelmi termékdíj bevétel 7,798 milliárd forint volt, amely az APEH „forgalmának” (11.065 milliárd forint) egy ezrelékét sem érte el.
14
A tanfolyam keretében többek között ki kell térni a következőkre: egy mondat terjedelme nem lehet három oldal hosszúságú, egy paragrafus terjedelme nem lehet kilenc oldal hosszúságú, egy jogszabályi mondaton belül nem lehet öt darab másik jogszabály helyre visszautalni, valamint az adómódosítások salátatörvényben történő kihirdetése jelentősen megnehezíti a vállalkozások jogkövetését.17 Az APEH–PM állásfoglalások is hozzájárulnak a jogbizonytalanság permanens fenntartásához, mert megfogalmazásuk igen óvatos, általában csak a jogszabály szövegét ismételgetik, mindig konkrét kérdésre válaszolnak, de egy problémakört átfogóan tárgyaló iránymutatásra nincs példa, nyelvezetük nehézkes, hivataloskodó, kerülik a nyílt, egyértelmű, határozott megfogalmazást, ezért az adózói kétségek eloszlatására nem alkalmasak, ezáltal az adóhomályt nem oszlatják el, gyakran téves jogértelmezést tartalmaznak. A kiadott állásfoglalások az adóhatóságot nem kötik, bármikor minden magyarázkodás nélkül közzéteszik annak ellenkezőjét „módosítás” megjelöléssel. A jogbiztonság erősítése érdekében szükséges az adóhatóság tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket átalakítani a következők szerint: ha az adózó az adóhatóság által adott tájékoztatás alapján teljesíti adókötelezettségét, jár el, de utólag kiderül, hogy a részére adott válasz téves, akkor mentesül az adó-és késedelmi bírság alól (a bizalomvédelem elve)18, az adóhatóság egyedi kérdésekre adott válaszokat nem tehet közzé hivatalos állásfoglalásként, ezzel szemben tájékoztatási kötelezettségének egy-egy adózási, társadalombiztosítási, számviteli problémakört átfogóan tárgyaló útmutatók19 kiadásával tesz eleget, az útmutatókra vonatkozó szakmai követelményeket PM rendelet határozza meg.
17
A 4/2006 (II.15.) AB határozat egyértelműen leszögezte, hogy a salátatörvény-szerű jogalkotói eljárás ,,veszélyezteti a törvényalkotás alkotmányos rendjét”. 18 Az Európai Unió Bíróságának C-181/04–C 183/04. sz. egyesített ügyekben (Elmeka) hozott ítélete. 19 Követendő példaként lehet hivatkozni a különböző számviteli standardokra és a brit vámhivatal „Public notices” elnevezésű, az ÁFA területén európai hírű kiadványaira (www.hmce.gov.uk).
