magazin Öffnung nach Osten Staatssekretär Péter Szijjártó im Interview Keleti nyitás Interjú Szijjártó Péter államtitkárral

magazin Wirtschaft in Ungarn Német-Magyar Gazdaság

Das Magazin der Deutsch-Ungarischen Industrieund Handelskammer

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara magazinja

Öffnung nach Osten Staatssekretär Péter Szijjártó im Interview Keleti nyitás Interjú Szijjártó Péter államtitkárral Eurokrise: Wie trifft sie Osteuropa? Euróválság: Bajban Kelet-Európa?

Automobilzulieferer: Export bleibt Motor der Branche Autóipari beszállítók: Az export marad az ágazat hajtómûve

Milliardeninvestition: Flugzeugteile aus Nyírbátor Milliárdos beruházás: Repülôgépalkatrészek Nyírbátorból

3 | 2012

Editorial

Liebe Leser, Die gesamte Weltwirtschaft befindet sich in einem radikalen Umbruch. Globale Kräfteverhält-

nisse und Gleichgewichte verschieben sich, kreditfinanzierter Wohlstand erweist sich immer deutlicher als langfristig nicht haltbar, Energie- und Umweltfragen erfordern strategische Weichenstellungen. Alle diese Fragen sind auch für Ungarn und Deutschland von vitaler Bedeutung. Unsere aktuelle Ausgabe widmet sich daher vor allem Ungarns Verhältnis zu Europa und zur Welt sowie Fragen der europäischen Integration. Ungarns Staatssekretär für Außenpolitik und Außenwirtschaft, Péter Szijjártó erläutert im Interview die Eckpunkte der neuen Politik der „Öffnung nach Osten“, mit der das Land sich für die Zeit nach der Krise (wann auch immer das sein mag) wappnen will, und Prof. Inotai analysiert als Experte für weltwirtschaftliche Themen, wie Ungarn und die Region Mittel- und Osteuropa von der Zukunft des Euro betroffen sein könnten. Abgerundet wird unser Fokusthema durch einen „Faktencheck“, wer denn eigentlich Gewinner oder Verlierer des Euro sind. Wie sehr all diese Themen direkt auf Ungarns Wirtschaft wirken, zeigt die schwache Wirtschaftsleistung des ersten Halbjahres, die begleitet ist von sinkenden Investitionen, Reallohnverlusten und rückläufigen Beschäftigtenzahlen. (Eine ausführliche Analyse der DUIHK dazu finden Sie übrigens auf unserer Homepage unter www.duihk.hu/wirtschaft.) Ob dies nur äußeren Faktoren oder auch weiterhin bestehenden strukturellen Schwächen der ungarischen Wirtschaft geschuldet ist, lässt sich wohl erst langfristig zeigen. Kurzfristig jedoch sind weitere Anstrengungen notwendig, damit der Anspruch und das Ziel, wettbewerbsfähigster Standort der Region zu werden, auch für die Unternehmen durch greifbare, positive Ergebnisse belegt wird.

Gabriel A. Brennauer Geschäftsführender Vorstand ügyvezetô elnökségi tag

Kedves Olvasó! A világgazdaságban mindenre kiterjedô, gyökeres átrendeződés zajlik. Átrendeződnek a globális erőviszonyok, elmozdulnak az egyensúlyok, egyre világosabban bebizonyosodik a hitelből finanszírozott jólét tarthatatlansága, az energia és a környezetvédelem kérdései stratégiai irányváltást igényelnek. Mindezek a kérdések Magyarország és Németország számára is létfontosságúak. Ezért Magazinunk jelen kiadása kiemelten foglalkozik Magyarország Európához és a világhoz fűződő viszonyával, valamint az európai integráció kérdéseivel. Magyarország külügyi és külgazdasági államtitkára, Szijjártó Péter interjúnkban fejti ki a „keleti nyitás” politikájának sarkalatos pontjait, amellyel az ország a válság utáni időszakra kíván felkészülni (bármikor is legyen ez). Inotai professzor pedig, aki a világgazdasági kérdések elismert szakértője, cikkében azt elemzi, hogy az euró jövője miként érinti Magyarországot és a közép-kelet-európai térséget. Mindezt kiegészíti egy „tényfeltáró” összesítés arról, hogy vajon kik az euró nyertesei vagy vesztesei. Az első félév a beruházások csökkenésével, a reálbérek apadásával és zsugorodó foglalkoztatással járó gazdasági visszaesése jelzi, hogy a nemzetközi fejlemények már most is jelentős hatást gyakorolnak a magyar gazdaságra. (A DUIHK legfrissebb gazdasági összefoglalóját megtalálják honlapunkon is a www.duihk.hu/wirtschaft címen.) Az vélhetően csak hosszú távon derül ki, hogy a nehézségek kizárólag külső tényezőkre vezethetők vissza, vagy a még mindig meglévő szerkezeti hiányosságokra is. Rövid távon azonban további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a vállalatok számára kézzel fogható változások támasszák alá azt a célkitűzést, hogy Magyarország a térség legversenyképesebb gazdasága legyen.

www.ahkungarn.hu

Wirtschaft in Ungarn

3 | 2012

3

Inhalt | Tartalom

Inhalt | Tartalom

Im Interview: Péter Szijjártó,

Vergütungsreport 2012 | 2013

Staatssekretär für Auswärtiges und Außenwirtschaft im Ministerpräsidentenamt

Teilnehmer sparen doppelt!

Interjú: Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára

Der Vergütungsreport der DUIHK gilt seit Jahren als Benchmark für die Gehaltspolitik in ausländischen Unternehmen in Ungarn. Der jährlich aktualisierte Report bietet verlässliche Daten zur Struktur und Höhe der Entlohnung von Mitarbeitern in Ungarn.

6 – 9

Teilnehmer an der Umfrage können doppelt sparen:

fast 1000 Euro beim Kauf der Studie

durch marktkonforme Gehaltsstrukturen

Euro: Wer sind die wirklichen Gewinner?

anhand des Reports

Euró: Kik nyertek valójában a közös valutával?

Weitere Informationen: ahkungarn.hu/verguetung oder per Telefon: +36 1 345 7646

Bérezési tanulmány 2012 | 2013

A résztvevôk duplán jól járnak! A DUIHK Bérezési tanulmánya évek óta a Magyarországon tevékenykedô külföldi vállalatok bérezési politikájának legmegbízhatóbb referenciája. Az évente aktualizált tanulmány megbízható összehasonlítási alapot szolgáltat magyarországi munkavállalók jövedelmének optimális nagyságáról és szerkezetérôl.

A femérés résztvevôi duplán spórolhatnak:

közel 1000 eurót a tanulmány megvásárlásánál

piaci viszonyoknak megfelelô bérszerkezettel

a tanulmány segítségével

További információk: ahkungarn.hu/hu/berezes vagy telefonon: +36 1 345 7646

14 – 16 Automobilzulieferer: 5% Umsatzsteigerung erwartet Autóipari beszállítók: Mintegy 5 %-os forgalomnövekedés várható

18 – 19 Inhalt

Tartalom

Wirtschaft | Politik

Gazdaság | Politika

Im Interview: Péter Szijjártó, Staatssekretär für Auswärtiges und Außenwirtschaft im Ministerpräsidentenamt Osteuropa und die Zukunft des Euro Wo sind die Euro-Gewinner? Ungarischer Fahrzeugbau „gut unterwegs“

Interjú Szijjártó Péterrel, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkárával Kelet-európa és az euró jövôje Hol vannak az euró nyertesei? „Sínen” van a magyarországi jármûalkatrész-gyártás

6 10 14 18

Service

Die ersten Energiemanager Sales-Entwicklungsprogramm für Einzelhandelsketten

8 12 16 19

Szolgáltatások

20 20

Az elsô energiagazdászok Bolti értékesítést fejlesztô program kiskereskedelmi láncok számára

21 21

Impressum | Impresszum Mitglieder Herausgeber | kiadó: Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer | Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Geschäftsführender Vorstand | ügyvezetô elnökségi tag: Gabriel A. Brennauer

Layout und Satz | Lapterv és grafikai munka: Balázs Horváth, Horváth Kreatív Bt., Budapest Druck | Nyomda: Mester Nyomda, Budapest

Minden jog fenntartva, különös tekintettel a lap bármelyik részének másolására, terjesztésére, elektronikus rendszerekben való tárolására és feldolgozására. A lap és bármelyik része a szerzôi jogokról szóló 1999. évi LXXVI. tv. hatálya alá tartozik.

Bezug, Auflage | Megjelenés, példányszám: Das WiU Magazin erscheint zweimonatlich in einer Auflage von 1500 Exemplaren. Preis für ein Jahresabonnement: 60 Euro + Versandkosten | A WiU magazin kéthavonta jelenik meg, 1500 példányban. Az éves elôfizetés ára: 60 Euro + postai költségek

ISSN: 1588-8932

Redaktion | szerkesztôség: Lövôház utca 30, H-1024 Budapest Tel.: +36 1 3457 600, Fax: +36 1 315 07 44 [email protected] | www.duihk.hu Chefredakteur | Fôszerkesztô: Dirk Wölfer Redaktion | Szerkesztô: Tamás Kelemen Vertrieb, Anzeigenverkauf | Terjesztés, hirdetésfelvétel: Zsófia Sencz

© 2009-2010 DUIHK Alle Rechte vorbehalten, insbesondere hinsichtlich der Vervielfältigung, der Verbreitung sowie der Speicherung und Verarbeitung in elektronischer Form. Alle Inhalte unterliegen dem Urheberrechtsschutz.

Die DUIHK wird gefördert vom Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie aufgrund eines Beschlusses des Deutschen Bundestages. A DUIHK-t a Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium támogatja a Német Szövetségi Parlament határozata alapján.

3 | 2012


Die DUIHK begrüßt ihre neuen Mitglieder Veranstaltungsberichte Firmennews Flugzeugteile aus Nyírbátor

Tagság

22 24 28 21

Agenda

Termine, Veranstaltungen, Publikationen


Üdvözöljük új tagjainkat Rendezvénybeszámolók Céghírek Repülôgép-alkatrészek Nyírbátorból

22 26 30 32

Agenda

34

3 | 2012

Események, rendezvények, kiadványok

34



Auf der Suche nach Bündnispartnern

Péter Szíjjártó ist seit 1998 Mitglied von Fidesz.

Interview mit Péter Szijjártó, Staatssekretär für Auswärtiges und Außenwirtschaft im Ministerpräsidentenamt

1999 gründete er die Fidelitas Gruppe in Gyôr. 2001-2004 war er Vize-Präsident, 2005-2009 Präsident von Fidelitas und Vorsitzender von Fidesz in Gyôr. Seit 2006 ist er Sprecher und Kommunikationsleiter von Fidesz, ab 2009 Leiter des Präsidententeams. Seit 2002 Parlamentsabgeordneter, 2004-2006 stellv. Vorsitzender des Jugend- und Sportausschusses, 2009-2010 stellv. Vorsitzender des Sport- und Turismusausschusses. Seit 2006 stellvertretender Fraktionsleiter von Fidesz, ab 2010 stellv. Foto: Csanád Kiss

Von Dirk Wölfer

Sie sind seit dem 1. Juni Staatssekretär für Auswärtiges und Außenwirtschaft beim Ministerpräsidenten. Welche Aufgaben haben Sie in der neuen Funktion? Der Ministerpräsident hat mich mit beauftragt, an der erfolgreichen Umsetzung der Politik der „Öffnung nach Osten“ mitzuwirken. Das beinhaltet außenpolitische wie auch außenwirtschaftliche Komponenten. In Bezug auf die Außenwirtschaft ist meine Aufgabe, Verwaltungsangelegenheiten zu beschleunigen, die bereits in Ungarn ansässige große ausländische Unternehmen betreffen. Plant z.B. ein Unternehmen mit ausländischer Beteiligung, seine Produktionskapazitäten in Ungarn auszuweiten und ein neues Werk zu errichten, dann fallen notwendige Entscheidungen oft in die Zuständigkeit von drei oder vier Ministerien – Genehmigungsverfahren, Umweltauflagen, arbeitsrechtliche oder Verwaltungsangelegenheiten. Wir wollen dafür sorgen, dass diese Entscheidungen und die Abstimmungen zwischen den Ministerien möglichst schnell erfolgen. Werden Sie dann direkt in die Verwaltungs verfahren eingreifen? Eingreifen wollen wir nicht, aber wenn wir sehen, dass die Dinge nicht laufen, dann sprechen wir das auf höherer Ebene an, z.B. in der Runde der politischen Staatssekretäre oder auch im Kabinett. Wir intervenieren, wenn der Verwaltungsapparat seine Aufgaben nicht mit der gebotenen Geschwindigkeit oder Einstellung wahrnimmt, oder wenn es einfach darum geht, zwei Verwaltungsstellen zusammenzubringen, die möglicherweise zu wenig Kenntnis von der Arbeit des anderen haben. Außenminister János Martonyi hat kürz lich erklärt, dass es grundlegendes Ziel der ungarischen Außenpolitik sei, die außen wirtschaftlichen Ambitionen des Landes

zu unterstützen. Heißt das, dass die Außen politik in Zukunft wirtschaftlichen Inter essen untergeordnet wird? Der Außenminister spricht mir aus dem Herzen, denn ich bin überzeugt, dass außenwirtschaftliche Interessen auch mit den Mitteln der Außenpolitik flankiert werden müssen. Ein gutes Beispiel ist unser Netz von Wirtschaftsdiplomaten. Die 63 zur Verfügung stehenden Posten werden auf die für uns wirtschaftlich wichtigsten 50 Ländern verteilt, also nicht gemäß dem Status quo oder liebgewordener Vorlieben im Außenministerium, sondern entsprechen den aktuellen außenwirtschaftlichen Interessen des Landes. Und im Übrigen schadet es in den diplomatischen Beziehungen zu anderen Ländern auch nicht, wenn Entscheidungsträger im Außenministerium z.B. auch über die Zahlen zur Außenhandelsbilanz im Bilde sind. Der Ministerpräsident hat vor kurzem eine Serie von Konsultationen mit verbündeten Organisationen geführt, u.a. mit Winzern oder Apothekern. Ausländische Investoren traf er nicht. Sind sie keine Verbündeten? Ich möchte festhalten, dass in der Wirtschaft für uns ausländische Investoren wichtige Verbündete sind. Wir achten stets darauf, die Beziehungen zu den ausländischen Unternehmen mit gebotenen Respekt zu gestalten. Wir haben oft und nachdrücklich signalisiert, dass wir sie als Verbündete betrachten, schließlich sichern sie direkt das Auskommen für 600 tausend ungarische Familien. Allein dieser Beschäftigungseffekt wäre Grund genug für eine enge Zusammenarbeit – selbst, wenn es keine anderen, übergeordneten Aspekte gäbe. Eine Regierung hat dann größere Chancen, wiedergewählt zu werden, wenn sie alles tut, damit jeder, der arbeiten will, auch arbeiten kann. Deshalb ist es zwingend, auf strategischer Ebene mit großen, wie mit kleinen Investoren zusammenzuarbeiten.

3 | 2012

Vorsitzender des Rechnungs- und Haushaltsausschusses.

Im politischen Diskurs ist die „Öffnung nach Osten“ zu einer zentralen Frage gewor den. Entfernt sich Ungarn vom Westen? Deutschland ist für Ungarn Wirtschaftspartner Nr. 1. Das steht außer Frage, und auch die Regierung gestaltet ihre Wirtschaftspolitik im Bewusstsein dieser Tatsache. Umso mehr freut es uns, dass die Region Mitteleuropas immer mehr mit der deutschen, insbesondere der süddeutschen Industrie zusammenwächst – für uns ist das überaus vorteilhaft. Zugleich hat uns die Krise auch gelehrt, dass man am sichersten auf zwei Beinen steht. Wer nur auf einem Bein steht, wird leicht vom Winde umgeweht, und der weht bekanntlich derzeit in der labilen und zerbrechlichen weltwirtschaftlichen Umgebung recht heftig. Deshalb ist es nötig, dass wir unsere West-Integration beibehalten und stärken, und uns gleichzeitig nach Osten öffnen. Dabei stehen wir übrigens nicht alleine da: auch große westliche Länder – einschließlich Deutschlands – bauen ihre Kontakte in östlicher Richtung aus, ohne ihre Rolle in der westlichen Integration aufzugeben. Wenn man so will, findet ein Wettbewerb um Bündnispartnerschaften statt. Wer in diesem Wettbewerb nicht antritt, hat das Wesen unserer heutigen Welt nicht verstanden: Er unterstellt, dass die Welt nach der Krise genauso sein wird, wie sie vorher war. Und das wird ganz sicher nicht so sein. Vor kurzem haben Sie in einem Interview Aserbaidschan, Kasachstan und Geor gien als strategische Partner bezeichnet. Die ungarischen Exporte in diese drei Län der zusammen machen pro Jahr so viel aus, wie die Ausfuhren nach Deutschland in vier Tagen. Weshalb ist diese Region für Ungarn wichtig? Das Außenhandelsvolumen mit den genannten drei Ländern ist in der Tat noch sehr gering, doch derzeit ist dort eine sprunghafte


Ab dem 2. Juni 2012 Staatssekretär für Auswärtiges und Außenwirtschaft im Ministerpräsidentenamt.

Entwicklung zu verzeichnen. Deshalb bieten sich hier gewaltige Möglichkeiten zum Ausbau der Wirtschaftsbeziehungen. Und zudem ist im Osten der Bedarf an ungarischen Waren und nicht ausgelasteten Kapazitäten enorm. Ein anderer wichtiger Zielmarkt ist China. Befürchten Sie nicht, dass die chinesische Seite Ungarn nicht als gleichberechtigten Partner, sondern nur als nützlichen Brü ckenkopf auf dem Weg zu den westeuropä ischen Märkten sieht? Wir kennen unseren Stellenwert und unsere Werte, ganz gleich, ob wir mit China, Deutschland oder Aserbaidschan verhandeln. Ungarn ist daran interessiert, im Denken der Chinesen präsent zu sein, wenn sie über den Ausbau ihrer europäischen Aktivitäten nachdenken – sei es als Brückenkopf, als Distributionszentrum und auch als Produktionsstandort, denn in dieser Hinsicht sind unsere und ihre Interessen identisch. Führende ungarische Politiker haben in letzter Zeit wiederholt signalisiert, dass für sie nationale Interessen Vorrang haben, ins besondere in wirtschaftlichen Fragen. Wer den wir auch in Zukunft ungarische Son derlösungen sehen? Die vergangenen zwei Jahre haben gezeigt, dass man nicht wettbewerbsfähig sein kann, wenn man seinen eigenen Weg vollständig aufgibt. Während in vielen europäischen Ländern schmerzhafte Sparmaßnahmen ergriffen werden mussten – Entlassungen, Rentensenkungen, Lohnkürzungen –, kam Ungarn ohne solche, die Menschen direkt belastende Einschnitte aus. Im vergangenen Jahr konnten wir einen beträchtlichen Anstieg der Reallöhne verbuchen, bei Familien mit drei Kindern bis zu 20 Prozent – das ist beispiellos. Und im laufenden Jahr zeigen die Zahlen für Mai einen


Anstieg der Bruttolöhne um 9,4% und der Nettolöhne um 6,4% an, die Reallöhne sind also weiter gewachsen.* Aus diesem Grund verzichten wir bei der Krisenbewältigung nicht auf die Möglichkeit, unseren eigenen Weg zu gehen – selbstverständlich unter Einhaltung der Normen der Europäischen Union. Dass über unsere Methoden debattiert wird, ist eine andere Frage, aber worüber wird in der EU nicht debattiert? Im Gespräch mit deutschen Unternehmen scheint es zwei Gruppen von Investoren zu geben: begünstigte nicht begünstigte. Letz tere meinen, in offiziellen Verlautbarungen, Rechtsvorschriften oder in der Verwaltungs praxis Benachteiligungen wahrzunehmen. Das ist eher eine Wahrnehmung oder ein Gefühl, das meines Erachtens keine reale Grundlage hat. Ausgenommen davon ist vielleicht ein Grundsatz – aber selbst der ist kein Grund, sondern höchstens Anlass für Missverständnisse: Wir haben klargestellt, dass wir für eine angemessene Lastenverteilung sind. Was bedeutet „angemessen“? Es bedeutet, dass jeder die Möglichkeit erhält, seinen Beitrag zur Verteilung der Lasten zu leisten. Wir freuen uns, wenn Unternehmen in Ungarn – seien die Eigentümer Ungarn oder Ausländer –Gewinne erwirtschaften, denn das zeigt, dass es sich für ihn lohnt, hier tätig zu sein. Für uns sind prosperierende, gewinnbringende Unternehmen keine schlechte Nachrichten wie für die Kommunisten. Zugleich muss man aber feststellen, dass es Branchen gibt, die in Ungarn über viele Jahre außerordentlich profitabel gewirtschaftet haben. Das soll auch weiterhin so bleiben, aber es hat sich gezeigt, dass deren angemessene Beteiligung an der Lastenverteilung eine erträgliche Belastung für sie darstellt.

3 | 2012

Sie haben ihre Erlöse doch nicht illegal erwirtschaftet... Wir bestreiten keinerlei frühere Einkommen und Profite, die entsprechend geltendem Recht erworben wurden, aber ich glaube, es ist richtig, wenn eine Regierung versucht, diese Firmen auf angemessene Weise in die Lastenverteilung einzubeziehen. Wirtschaftsminister György Matolcsy hat kürzlich davon gesprochen, das Bruttoin landsprodukt Ungarns könne in 10 bis 15 Jahren verdoppelt werden. Das würde ein jährliches Wachstum von 5 bis 6 Prozent erfordern – unter den derzeitigen weltwirt schaftlichen Bedingungen eine recht wage mutige Prognose. Ohne solche Ziele würde es keinen Sinn machen, sich überhaupt auf den Weg zu machen. Nach meiner Einschätzung kommen wir gut voran bei der Umsetzung des Ziels, in Ungarn das Produktionszentrum und die wettbewerbsfähigsten Standortbedingungen Europas zu schaffen. Die Welt nach der Krise wird eine völlig Andere sein. Nicht zufällig betrieben wir die Öffnung nach Osten, und nicht zufällig versuchen wir, unsere Positionen im Wettbewerb um Bündnispartnerschaften zu stärken. Denn diese Instrumente brauchen wir, damit in der Welt nach der Krise unser Motor in der ersten Reihe braust, und damit wir auch die Zielgerade als erste sehen. ❙

* Anmerkung der Redaktion: Die Angaben beziehen sich nur auf den Monat Mai und nur auf die Privatwirtschaft. Laut offizieller Statistik sind die Bruttolöhne im Durchschnitt der Monate Januar-Mai um 4,4 und die Nettolöhne um 1,7 Prozent gestiegen, was einem Reallohnverlust von 3,7 Prozent entspricht.



Szövetsegkötések versenye

Szíjjártó Péter 1998 óta a Fidesz tagja, 1999-ben a

Interjú Szijjártó Péterrel, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkárával

Fidelitas a gyôri Fidelitas csoport alapítója, 2001-ig városi elnöke. 2001-2004-ben a Fidelitas országos alelnöke, 2005-2009 között a Fidelitas elnöke, 2005-2009ben a Fidesz gyôri városi elnöke volt. 2006-tól a Fidesz országos szóvivôje, kommunikációs igazgatója, 2009 óta az elnöki stáb vezetôje. 2002 óta országgyûlési képviselô, 2004-2006-ban az ifjúsági és sportbizottság alelnöke, 2009-2010-ben a sport- és turisztikai bizottság alelnöke. 2006-tól a Fidesz frakcióvezetô-helyetteFotó: Kiss Csanád

Szerzô Dirk Wölfer

Ön június 1. óta a Miniszterelnökség kül ügyi és külgazdasági államtitkára. Milyen feladatai vannak az új funkcióban? A miniszterelnöktôl azt a feladatot kaptam, hogy a keleti nyitás politikájának a sikerében közreműködjek. Ez a munka részint külpolitikai, részint pedig külgazdasági elemekből áll. A külgazdaság tekintetében az a feladatom, hogy a már Magyarországon lévő nagy külföldi cégek ügyeinek kormányzati intézését meggyorsítsam. Ha egy külföldi tulajdonú cég azt tervezi, hogy bővíti Magyarországon lévő gyártókapacitását és ehhez új gyárat kell építenie, akkor ez

külgazdasági törekvéseit támogassa. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a gazdasági érde keknek rendelik alá a külpolitikát? A miniszter úr szívembôl beszél, mert szerintem a külgazdasági érdekeket külpolitikai eszközökkel is támogatni kell. Erre jó példa a külgazdasági diplomaták hálózata. Felmértük az erőforrásainkat, s azokat úgy osztottuk el, hogy a számunkra gazdasági szempontból legfontosabb 50 országban 63 állomáshelyen fognak szolgálni külgazdasági diplomaták. Tehát nem a meglévő státusz quo vagy régi külügyi beidegződések alapján, hanem az ország jelen-

A válság utáni világban a rajtrács elsô sorában dübörögjön a motorunk, és mi lássuk elsôként a célegyenes végét is. engedélyezési, környezetvédelmi, munkaügyi és igazgatási döntéseket igényel, ami máris legalább három vagy négy minisztérium hatáskörét érinti. A mi feladatunk, hogy ezek a döntések és a minisztériumok közötti egyeztetések a lehetőleg leggyorsabban megszülessenek. Ilyenkor közvetlenül beavatkozik a közigaz gatási eljárásokba? Beavatkozni nem kívánunk, ha viszont úgy látjuk, hogy nem mennek a dolgok, akkor azt a kormányzat magasabb szintjein felvetjük, pl. a politikai államtitkári értekezleten vagy adott esetben a kormányülésen. Mi akkor lépünk közbe, ha a szakapparátus vagy a bürokrácia nem kellő gyorsasággal vagy az elvárt hozzáállással teszi a dolgát, vagy egyszerűen csak arra van szükség, hogy két egymás tevékenységéről talán keveset tudó közigazgatási szerv együttműködjön. Martonyi János külügyminiszter nemrég úgy nyilatkozott, hogy a magyar külpoli tika alapvető célkitűzése, hogy az ország

legi külgazdasági érdekeinek megfelelően alakítottuk át a rendszert. És ha külpolitikai döntések születnek egy országgal kapcsolatban, akkor nem árt, ha a döntéshozók tisztában vannak a kereskedelmi mérlegadatokkal is. A miniszterelnök nemrég fejezte be kon zultációs sorozatát különböző szövetsé ges szervezetekkel, pl. a borászokkal vagy a gyógyszerészekkel is, a külföldi befektetők kel viszont nem találkozott. Nem szövetsé gesek a külföldi vállalkozások? Szeretném leszögezni, hogy a gazdaságban a külföldi befektetők fontos szövetségeseink. Mindig is kiemelten figyelünk arra, hogy a külföldi vállalatokkal a nekik járó tisztelettel tartsuk a kapcsolatot. Sok és komoly jelzés történt, hogy szövetségeseinknek tekintjük őket, hiszen mintegy 600 ezer magyar család megélhetését biztosítják közvetlenül. Még ha nem lennének más, ennél magasabb szintű szempontjaink, akkor is már csak a foglalkoztatási szempontok miatt is szükségünk lenne szoros együttműködésre. Egy kormánynak akkor van

3 | 2012

se, 2010-tôl a számvevôszéki és költségvetési bizottság

nagyobb esélye, hogy újraválasszák, ha mindent megtesz annak érdekében, hogy aki dolgozni akar, az dolgozhasson. Ezért muszáj stratégiai szinten együttműködni minden nagy és kis befektetővel egyaránt. A politikai nyilatkozatokban központi kér dés lett a „Keleti nyitás”. Távolodik a nyu gattól Magyarország? Németország Magyarország elsőszámú gazdasági partnere. Ez nem vitás, és a magyar kormány is ennek tudatában alakítja gazdaságpolitikáját. Ezért is örülünk annak, hogy a középeurópai térség egyre inkább összenő a német, elsősorban dél-német iparral, ami nekünk rendkívül előnyös. Ugyanakkor a válság azt is megtanította nekünk, hogy ha az embernek két lába van, akkor mind a kettőre rá is kell állni. Aki csak egy lábon áll, azt könnyen elfújja a szél, márpedig a jelenlegi, meglehetősen ingatag és törékeny nemzetközi gazdasági környezetben a szelek elég erősen fújnak. Ezért szükség van arra, hogy a nyugati integrációban való részvételünk és annak erősítése mellett keletre is nyissunk. Ebben egyébként nem vagyunk egyedül, a nagy nyugati országok is – Németországgal együtt – ugyanúgy építik a kapcsolataikat keleti irányba, miközben megtartják szerepüket a nyugati integrációban. Ha úgy tetszik, a szövetségkötések versenye zajlik. Aki nem nevez be ebbe a versenybe, az nem érti a mai világ lényegét, mert azt gondolja, hogy a válság utáni világ ugyanolyan lesz, mint a válság előtti volt. Márpedig az biztos, hogy nem így lesz. Ön nemrég egy interjúban Azerbajdzsánt, Kazahsztánt és Grúziát nevezte meg, mint stratégiai partner. Az ebbe a három országba irányuló magyar kivitel évente annyi, mint amennyi Németországba megy ki négy nap alatt. Miért fontos ez a térség Magyarország számára?


alelnöke. 2012. június 2.-tôl a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára.

A három említett országgal egyelőre valóban nagyon alacsony a külkereskedelmi volumen, viszont ezekben az országokban most ugrásszerű fejlődés megy végbe. Ezért itt óriási lehetőség van a gazdasági kapcsolatok felpörgetésére. Ráadásul a keleti piacokon komoly kereslet mutatkozik a magyar termékek és a lekötetlen kapacitások iránt.

Egy másik fontos célpiac Kína. Nem tart attól, hogy a kínai fél Magyarországra nem egyenrangú partnerként, hanem csak hasz nos hídfőként tekint a nyugateurópai pia cok felé vezető úton? Mi tisztában vagyunk a magunk helyével és értékeivel akkor is, ha Kínával, Németországgal vagy Azerbajdzsánnal tárgyalunk. A magyar érdek az, hogy amikor a kínaiak európai kapcsolataiknak bővítésében gondolkodnak, akkor Magyarország akár hídfőállásként, akár elosztó-központként, akár termelőhelyszínként is szóba jöjjön, mert ebben a tekintetben érdekeink egybeesnek. Vezető magyar politikusok az elmúlt idő szakban ismételten jelezték, hogy a nemzeti érdekeket helyezik előtérbe, különösen gaz dasági kérdésekben. A jövőben is folytatják a sajátos megoldások útját? Az elmúlt két év azt mutatta meg, hogy ha teljes mértékben feladjuk saját utunkat, akkor nem tudunk versenyképesek lenni. Miközben az európai országok jelentős részében fájdalmas megszorításokat kellett végrehajtani – elbocsátások, nyugdíjcsökkentés, fizetés-csökkentés –, addig Magyarországon nem került sor ilyen, az embereket sújtó megszorításokra. Tavaly egy nagymértékű reálbér-emelkedést láthattunk, a háromgyerekes családoknál akár 20 százalékost, ami példa nélküli, az idén pedig a májusi adatok alapján 9,4%-os bruttóbér-emelkedés, és 6,4% a nettó-növekedés,


ami újabb reálbér-növekedést jelent.* Ezért mi a válságkezelés során nem mondunk le arról a lehetőségről, hogy a saját utunkat járjuk – természetesen az európai szabályok figyelembevételével. Az egy másik kérdés, hogy a módszereinkről vitáznak, de miről nem vitáznak az Európai Unióban? Német vállalatokkal beszélve kétféle befek tetői körrel találkozunk: Vannak kedvez ményezettek, és vannak nem kedvezménye zettek, akik a hivatalos nyilatkozatokban, jogszabályokban vagy a közigazgatási gya korlatban vélnek felfedezni hátrányos meg különböztetést. Ez inkább percepció vagy érzet, ami szerintem valós alappal nem rendelkezik, ha csak eggyel nem – de ez sem alap, legfeljebb csak félreértésre adhat alkalmat. Nevezetesen az, hogy világossá tettük: mi a méltányos közteherviselésben hiszünk. Mit jelent az, hogy „méltányos”? Azt, hogy mindenkinek lehetősége van kivenni a részét a közteherviselésből. Mi nagyon örülünk annak, ha Magyarországon bármilyen cég – legyen annak tulajdonosa magyar, vagy külföldi – profitot csinál, mert ez azt jelenti, hogy neki jó itt működni. Nekünk a jól működő, profitot termelő cégek nem rossz hírt jelentenek, mint a kommunistáknak. Ugyanakkor látni kell, hogy vannak olyan ágazatok, amelyek hosszú távon rendkívül jövedelmezően működtek Magyarországon. Mi azt szeretnénk, ha ez a továbbiakban is így maradna, de az is bebizonyosodott, hogy a közteherviselésből való méltányos mértékű részvételük is elviselhető terhet jelent. Ők nem jogellenesen szerezték jövedel müket … Mi nem vitatunk semmilyen korábbi jövede-

3 | 2012

lem- és profitszerzést, ami a jogszabályoknak megfelelően történt, de szerintünk helyes, ha egy kormány arra törekszik, hogy ezeket a cégeket méltányos módon bevonja a közteherviselésbe. Nemrég Matolcsy György bejelentette, hogy 10-15 év alatt megduplázná a magyar bruttó hazai terméket. Ez évente 5-6 szá zalékos növekedést igényelne, ami a jelen legi világgazdasági körülmények közepette eléggé bátornak tűnik. Ha nem lenne ilyen célkitûzés, akkor nem is lenne érdemes belevágni. Véleményem szerint jól halad annak a kormányzati célnak a megvalósítása, hogy mi itt Európa termelési központját és legversenyképesebb üzleti befektetési környezetét valósítsuk meg. A válság utáni világ ugyanis egészen más helyzetet fog teremteni. Mi nem véletlenül nyitunk kelet felé, nem véletlenül próbáljuk megerősíteni pozícióinkat a szövetségkötési versenyben. Mert ezek az eszközök kellenek ahhoz, hogy a válság utáni világban a rajtrács első sorában dübörögjön a motorunk, és mi lássuk elsőként a célegyenes végét is. ❙

* A szerkesztô megjegyzése: Ezek az adatok csak május hónapra és csak a versenyszférára vonatkoznak. A KSH adatai szerint a nemzetgazdaság egészére nézve az elsô öt hónap átlagában a bruttóbérek 4,4, a nettóbérek 1,7 százalékkal nôttek, ami 3,7 százalékos reálbér-veszteségnek felel meg



Osteuropa und die Zukunft des Euro Die Krise der Eurozone und deren Ausgang sind für Mittel- und Osteuropa und insbesondere auch für Ungarn von folgenschwerer Bedeutung. Das Schicksal des Euro beeinflusst nicht nur die Entwicklung der wichtigsten Absatzmärkte der Region, sondern auch Investitionsmöglichkeiten, EU-Fördergelder und selbst den Wert der nationalen Devisenreserven.

Innenstadt von Gdansk:

Foto: istockphoto.com

Braucht Osteuropa den Euro?

Von András Inotai*

10

keit der Exporte über die Preise zu verbessern, indem die nationalen Währungen gegenüber dem Euro abwerten, was in den vergangenen Monaten bereits in sämtlichen Ländern zu beobachten war. In diesem Punkt unterscheiden sich diese Länder z.B. von Slowenien und der Slowakei, die – zum Teil vor oder anstelle adäquater struktureller Reformen – der Eurozone beigetreten sind. Aber auch die Struktur der osteuropäischen Exporte kann hilfreich sein, denn die Importnachfrage In Westeuropa ist in einzelnen Warengruppen unterschiedlich stark geschrumpft. Da die mitteleuropäischen Län-

genauer gesagt in jene Länder, deren Wechselkurspolitik und Außenhandel vornehmlich an den US-Dollar gekoppelt sind. Um Irrtümern vorzubeugen: natürlich werden die EU-Märkte weiterhin von maßgeblicher Bedeutung für die neuen Mitgliedsstaaten bleiben, aber es eröffnen sich auch Chancen für den Zugang zu anderen, dynamischen Märkten, wo gleich zwei positive Effekte wirken: einerseits eine dynamisch wachsende Binnennachfrage wie in Russland oder China, und andererseits der Wechselkurseffekt zwischen dem Euro und dem US-Dollar. Die Suche nach neuen Märkten kann zwar die geographische Verteilung

nehmen, sondern die organische Integration in die Produktion und in die Exporte der in Ungarn tätigen multinationalen Unternehmen, vornehmlich der deutschen. Positive Wechselkurs- und Nachfrage-Effekte können nämlich nur über internationale Unternehmen ausgeschöpft werden, die in globale Produktions- und Vertriebsprozesse eingebettet sind. Auch deshalb ist äußerst wichtig, dass die jeweils amtierende Regierung gute Arbeitsbeziehungen zu den hier niedergelassenen ausländischen Konzernen unterhält und das Vertrauen des internationalen Kapitals in Investitionen in Ungarn stärkt. Die Entwicklung des Euro-Dollarkurses wirkt sich selbstverständlich auch auf die Einfuhren aus. Eine Stärkung des US-Dollars verteuert die Importrechnungen bei Dollar notierten Gütern, vor allem bei Erdöl, Erdgas, bei Rohstoffen und Lebensmitteln, aber zunehmend auch bei Zulieferungen aus Fernost, die von Unternehmen in Ungarn überwiegend in Exportprodukte verbaut werden.

Foto: weltatlas.de

Alle osteuropäischen EU-Mitgliedsstaaten hängen von der Zukunft des Euro ab. Zum einen bestehen ihre Devisenreserven überwiegend aus Euro-Werten. Diese würden im Falle eines – eher unwahrscheinlichen – Zusammenbruchs des Euro wertlos werden (wie in zahlreichen Ländern der Eurozone auch). Ein anderer – bisher wenig beachteter – Aspekt ist, dass die Länder der Region ihre EU-Fördermittel in Euro erhalten. Mit diesen Fördermitteln aus den Kohäsions- und Agrarfonds wird der größte Teil der Investitionen in diesen Ländern finanziert, auch und insbesondere in Ungarn. Die Subventionen bilden damit die wichtigste Quelle für den wirtschaftlichen Aufholprozess. Und drittens ist für sämtliche neue Mitgliedsstaaten die Importnachfrage in den Euro-Ländern und vor allem in Deutschland lebenswichtig, denn 70 bis 85 Prozent der Ausfuhren werden auf diesen Märkten abgesetzt, im Falle Ungarns sind es 76 Prozent. Eine starke Eintrübung der Wachstumsaussichten der Eurozone und damit der Rückgang oder die Stagnation der Nachfrage auf diesen Märkten würde Osteuropas Exporte schwer treffen. Das ist insbesondere dann problematisch, wenn andere Wachstumsquellen fehlen, wie z.B. eine (gegebenenfalls erzwungene, aber damit auch sehr gefährliche) Belebung der Inlandsnachfrage oder steigende Investitionen. Wie schon in den letzten Jahren, werden die Ausfuhren die wichtigste oder gar einzige Basis für das Wachstum in Ungarn bleiben. Dennoch wäre ein erheblicher Rückgang der Nachfrage in der Eurozone – einschließlich der Bundesrepublik – nicht unbedingt ein unüberwindbares Hindernis für eine Ausweitung der ungarischen und osteuropäischen Exporte. Einerseits ermöglicht die weiterhin bestehende „Wechselkurs-Souveränität“ Ungarns und anderer osteuropäischer Länder gegenüber dem Euro, die Wettbewerbsfähig-

dern überwiegend keine Rohstoffe, Lebensmittel und vor allem auch keine Vorleistungsgüter für die „implodierte“ Bauwirtschaft in die Eurozone exportieren, sind die Aussichten für die Nachfrage nach ihren Waren relativ günstig. Drittens, und dies ist wohl am wichtigsten, kann auch der Wechselkurs Euro-Dollar Exportimpulse generieren. In letzter Zeit hat der Euro erheblich an Wert gegenüber dem Dollar verloren, was die Chancen für Exporte außerhalb der Eurozone und der EU verbessert,

der Ausfuhren der mittel- und osteuropäischen Länder um einige wenige Prozentpunkte verschieben, wird aber deren Grundstruktur nicht verändern. Zumindest aber ermöglicht eine Diversifizierung, die Auswirkungen einer stagnierenden westeuropäischen Nachfrage zumindest teilweise zu kompensieren. Wichtigste Basis für die Ausweitung der Exporte sind allerdings – wie der Fall Ungarn klar belegt – nicht die autonomen Ausfuhren kleiner und mittelständischer Unter-

3 | 2012


Direktinvestitionen jetzt fördern Die globale Krise und die Probleme der Eurozone haben schon bisher die Direktinvestitionsströme nach Mittel- und Osteuropa erheblich schrumpfen lassen. Dazu kam in Ungarn eine von der Wirtschaftspolitik generierte Vertrauenskrise und der Umstand, dass – quasi als Kehrseite einer frühen Öffnung der Wirtschaft für ausländische Firmen – in einigen Sektoren die Produktionsmärkte übersättigt sind. Aber gerade die relative Schwäche des Euro könnte jetzt genutzt werden, um Investitionsvorhaben anzuschieben, deren Produktion auf die Dollarzone ausgerichtet ist, bzw. die Importe von dort durch einheimische Produkte und Dienstleistungen ersetzen. Hierfür müssen aber zwei grundsätzliche Bedin-

gungen erfüllt werden: einerseits muss das Vertrauen gegenüber europäischen Unternehmen gestärkt werden, zum anderen muss ein günstiges Klima für exportorientierte Produktion in Ungarn geschaffen werden – auch mit staatlichen und EU-Fördermitteln. Der Bankensektor in Mittel- und Osteuropa und auch in Ungarn befindet sich – glück licherweise – überwiegend im Eigentum ausländischer, meist in der Eurozone ansässiger Banken. Für sie gelten die Spielregeln der EU, bisher hat aber keine einzige österreichische, deutsche oder italienische Bank ihre Tätigkeit in Ungarn eingestellt, auch wenn gelegentlich ein Teil der hier erwirtschafteten Erträge an gefährdete Mutterbanken überwiesen wurde. Für die Finanzierung der Unternehmen ist das Problem nicht das Versiegen des Kreditangebots, sondern das Fehlen kreditwürdiger, wettbewerbsfähiger Nachfrage. Hinzu kommt, dass die Mittel der Banken zur Kreditvergabe auch durch verschiedene, oft nicht vorhersehbare Sondersteuern geschmälert wurden. Die bankenkritische Politik der Regierung stellt eine zusätzliche „Klimabelastung“ dar – nicht nur für den aktuellen Geschäftsbetrieb, sondern auch für die mittel- und längerfristige Geschäftsstrategie der Banken. Dabei sollte man wissen, dass gerade die gegenwärtigen Jahre schicksalsentscheidend für die Neuordnung der globalen und europäischen Arbeitsteilung sind: Jetzt werden jene Produktions- und Vertrauensstrukturen geschaffen, die langfristig die Rolle – oder aber den Bedeutungsverlust – Ungarns in Europa und in der Region bestimmen. Eines der deutlichsten Symptome für mangelndes Vertrauen ist, dass Ungarn in den letzten Jahren zu einem Netto-Kapitalexporteur geworden ist. Das schließt die Gewinn-Repatriierung (anstelle von Re-Investitionen) der ausländischen Unternehmen ebenso ein wie die Kapitalflucht zahlreicher ungarischer „Unter-


3 | 2012

nehmen“ und die Transfers von Euroeinlagen ungarischer Privatpersonen ins Ausland. Während die Regierung auf der einen Seite Schuldner mit Hypothekendarlehen in Schweizer Franken rettet – durch Instrumente mit recht zweifelhaftem Ausgang –, unterstützt sie auf der anderen Seite durch den „wirtschaftlichen Freiheitskampf “ ungewollt auch die Massenflucht aus dem ungarischen Forint. Deshalb sind grundlegende, tiefgreifende Änderungen in der ungarischen Wirtschaftspolitik erforderlich, damit das Land für mögliche (wahrscheinliche?) neue Krisenerscheinungen der Eurozone und deren Bewältigung gewappnet ist. Dazu braucht es dringend der – bereits mehrfach hinausgeschobenen – Vereinbarung mit dem IWF, die das Vertrauen der Finanzmärkte (teilweise) wiederherstellen könnte. Sie würde die Risikoaufschläge für ungarische Anleihen spürbar senken und die Konditionen für die Rückzahlung und die Refinanzierung der in den nächsten Jahren fälligen Tilgungen verbessern. Das Vertrauen der internationalen Finanz- und Geschäftswelt ist zudem Grundvoraussetzung für jene Investitionen in- und ausländischer Unternehmen, mit denen die langfristige Wettbewerbsfähigkeit der ungarischen Wirtschaft gewährleistet werden kann. Und schließlich würde ein solcher Schritt auch die Gefahr verringern, dass Ungarn – gemeinsam mit einigen anderen Ländern außerhalb der Eurozone – in einen Kreis „zweitklassiger“ Mitglieder innerhalb der Europäischen Union gerät, auf ein Abstellgleis der sich – trotz aller Probleme – beschleunigenden Integrationsprozesse. ❙ * Prof. Dr. András Inotai ist Forschungsprofessor des Institutes für Weltwirtschaft der Ungarischen Akademie der Wissenschaften – KRTK

11



Kelet-európa és az euró jövôje

Fotó: stock.xchng

Az eurózóna válsága és annak végkifejlete sorsdöntô hatással van a kelet-európai régióra, és ezen belül különösen Magyarországra is. Az euró sorsa nemcsak a térség legfontosabb exportpiacának alakulását határozza meg, hanem befolyásolja a beruházási lehetôségeket, az uniós támogatásokat vagy akár a valutatartalékok értékét is.

Szerzô Inotai András*

Valamennyi közép- és keleteurópai EU-tag-

állam alapvetően függ az euró jövőjétől. Egyrészt valutatartalékaik túlnyomó részét euróban tartják, ami az euró egyébként kevéssé valószínű összeomlása esetén a valutatartalékok akár megsemmisüléséhez is vezethet (számos más, eurózónás országban is). Másrészt – és erre eddig kevés figyelem irányult – euróban kapják azokat az uniós támogatásokat, amelyek a kohéziós alapból, valamint a közös mezőgazdasági alapból érkeznek, és amelyek szinte valamennyi országban – Magyarországon pedig egyértelműen – a beruházási-fejlesztési források döntő részét, ezúton pedig a további felzárkózás fő forrását jelentik. Harmadrészt, valamennyi új tagállam számára meghatározó az uniós piacok, mindenekelőtt

12

Németország kereslete, hiszen ide irányul kivitelük 70-85 százaléka (Magyarország esetében az export 76 százaléka). Az eurózóna növekedési kilátásainak lényegi gyengülése és a belső kereslet csökkenése vagy stagnálása jelentős exportfék. Ez különösen problematikus akkor, amikor a növekedés egyéb forrásai, így a belső kereslet (akár mesterséges, de nagyon veszélyes) élénkítése, valamint a beruházások dinamizálásának feltételei nem adottak. Ahogy az elmúlt években, rövid távon most is az export lehet a növekedés fő vagy akár egyedüli táplálója. Az eurózóna keresletének jelentős visszaesése – Németországot is beleértve – azonban nem feltétlenül jelent áthághatatlan akadályt az export növelése számára. Egyrészt az euróval szemben

3 | 2012

megőrzött „árfolyam-szuverenitás” lehetőséget kínál az ár(folyam)-versenyképesség javítására, amennyiben a közép- és kelet-európai nemzeti valuták leértékelődnek az euróhoz képest, amire az elmúlt hónapokban minden országban volt példa. Ebben a tekintetben különböznek pl. Szlovéniától és Szlovákiától, amelyek talán a megfelelő strukturális reformok végrehajtása előtt vagy helyett csatlakoztak eurózónához. Másrészt a kivitel összetétele is lényeges, hiszen a nyugat-európai piacokon az importkereslet különböző mértékben zsugorodott az egyes áruféleségeket illetően. Miután a közép-európai országok döntően nem nyersanyagokat, élelmiszereket és – főként a bezuhant építőipart tápláló – féltermékeket exportálnak, a termékeik iránti kereslet kilátásai viszonylag kedvezőbbek. Harmadszor, és legfőképpen, az euró-dollár árfolyamból adódhatnak az exportot támogató impulzusok. Az elmúlt időszakban az euró jelentősen vesztett árfolyamából a dollárral szemben, ami megnövelte az eurózónán és az EU-n kívüli kivitel esélyeit, pontosabban mindazon országokkal szemben, amelyek árfolyam-politikája és külkereskedelme alapvetően az amerikai dollár mozgásához kötött. Tévhiteket eloszlatva, természetesen az EU-piac továbbra is valamennyi új tagállam számára meghatározó marad, de új lehetőségek kínálkoznak a megjelenésre más, dinamikus piacok esetében, ahol kettős pozitív hatás érvényesül: egyrészt a belföldi kereslet dinamikája (lásd Oroszország, Kína, stb.), másrészt pedig a dollár-euró árfolyamhatás. Az új piacok keresése néhány százalékponttal változtathatja a térség országai kivitelének földrajzi orientációját, de a lényegen nyilvánvalóan nem változtat. Azonban lehetőség nyílik arra, hogy a stagnáló nyugat-európai kereslet növekedésfékező hatásait legalább részben kompenzálja más piacok gyorsan növekvő kereslete. Ennek kulcseleme azonban – mint a magyar


eset világosan mutatja – nem a kis- és középvállalatok gyorsan növekvő kivitele, hanem a szerves bekapcsolódás a Magyarországon dolgozó multinacionális, alapvetően pedig német cégek termelésébe és exportjába. A kedvező árfolyam- és keresletnövekedési hatásokat ugyanis – két évtizede hiányzó magyar fejlesztéspolitika következtében – nem önállóan, hanem a globális termelési-értékesítési láncba beágyazott nemzetközi vállalatokon keresztül lehet kihasználni. Ezért (is) alapvetően fontos, hogy a mindenkori magyar kormány kiváló munkakapcsolatokat tartson fenn a nálunk dolgozó nemzetközi vállalatokkal, és erősítse a globális tőke bizalmát a magyarországi befektetések iránt. A dollár-euró árfolyam alakulása természetesen az importot is érinti: a dollár erősödése növeli az importszámlát minden, dollárban jegyzett áruféleség esetében (főleg olaj, földgáz, de nyersanyagok és élelmiszerek is), továbbá ami a Távol-Keletről származó és egyre jelentősebb beszállításokat illeti, amelyeket

zások indítására, amelyek termelése a dollárzónába irányul, illetve az utóbbiból származó importot tudnák magyarországi termeléssel és szolgáltatással helyettesíteni. Ehhez azonban két alapvető feltételt kellene teljesíteni: egyrészt a bizalom növelését az európai vállalatok iránt, másrészt az exportorientált termelés kedvező környezetét – részben kormányzati és európai uniós pénzekkel – Magyarországon. A közép-európai és a magyar bankszektor döntő része – szerencsére – külföldi, meghatározó módon eurózónás országok bankjainak tulajdonában van. Ezzel kapcsolatban EU-n belüli játékszabályok érvényesülnek, és egyetlen osztrák, német vagy olasz bank sem szűntette be tevékenységét Magyarországon, mégha időközönként az itt megtermelt profit egy részét a veszélyeztetett anyabanknak is utalta át. A probléma nem a hitelkínálat elapadása, hanem a hitel- és versenyképes kereslet hiánya. Ehhez járul, hogy a bankok hitelezési lehetőségeit jelentősen mérséklik a különféle és sokszor előre nem

Tévhiteket eloszlatva, természetesen az EU-piac továbbra is valamennyi új tagállam számára meghatározó marad, de új lehetôségek kínálkoznak más, dinamikus piacokon is. magyar(országi) vállalatok döntően exporttermékekbe építenek be. És külön kérdés még az euró dollárral szemben gyengüléséből automatikusan adódó külső inflációs nyomás kezelése. A globális válság és az eurózóna problémái már eddig számottevően megkurtították a külföldi beruházásokat a térségben. Ehhez járult a magyar gazdaságpolitika által gerjesztett bizalmi válság, továbbá egyes szektorokban a tőkevonzással kapcsolatos korai nyitás hátulütőjeként a magyarországi termelői piacok túltelítettsége. Az euró relatív gyengeségét azonban éppen most lehetne kihasználni olyan beruhá-

látható formában kivetett különadók. Nem kevésbé lényeges, hogy a kormányzat bankellenes politikája további lényeges „környezeti ártalom” – nemcsak a bankok jelenlegi működését, de közép- és hosszabb távú üzleti stratégiáját illetően is. Holott látni kellene: az átalakuló globális és európai munkamegosztásban éppen ezek az évek a sorsdöntőek. Most alakul ki az a – termelési és bizalmi – struktúra, ami hosszabb távon meg fogja határozni Magyarország európai és regionális szerepét – vagy szerepvesztését. A bizalomhiány egyik leginkább figyelemre méltó jele, hogy Magyarország az elmúlt évek-


3 | 2012

ben nettó tőkeexportőrré vált. Ez éppúgy vonatkozik az itt dolgozó külföldi vállalatok profithazautalására (itthoni beruházások helyett), mint számos magyar „vállalkozás” tőkemenekítésére, továbbá magyar magánszemélyek euróbetéteinek külföldre utalására. Amíg az egyik oldalon a kormányzat – felettébb kétes kimenetelű eszközökkel – megmenti a svájci frankban eladósodottak egy (kivételezett) részét, a másik oldalon a „gazdasági szabadságharc” következményeként önkéntelenül támogatja a tömeges forintmenekülést külföldre. Mindez nem az euró, hanem a magyar gazdaságpolitika egyre mélyülő bizalmi válsága. Mindez alapvető és gyökeres változtatást követel meg a magyar gazdaságpolitikában, hogy az ország felkészült legyen az eurózóna esetleges (valószínűsíthető?) további válságjelenségeire és válságkezelésére. Egyrészt sürgetően szükséges – és már többszörösen megkésett – a pénzpiaci bizalmat (részben) helyreállító megállapodás az IMF-fel. Ez tudná érdemben csökkenteni a magyar hitelfelvétel kamatfelárát, ez tudná biztosítani a következő években lejáró hitelek visszafizetésének és refinanszírozásának kedvezőbb feltételeit. Nem kevésbé fontos, hogy ez tudná megteremteni azt a nemzetközi pénzügyi és üzleti bizalmat, ami alapfeltétele a magyar gazdaság hosszabb távú versenyképességét biztosító külföldi és hazai beruházásoknak. Végül – és nem utolsósorban – ezzel a lépéssel lehetne esélyt teremteni arra, hogy Magyarország – több más eurózónán kívüli országgal együtt – ne kerüljön egy „másodosztályú” körbe az EU-n belül, és ne kényszerüljön a minden probléma ellenére felgyorsuló integrációs folyamatok „parkoló pályájára”. ❙ * Prof. Dr. Inotai András az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének kutató professzora

13



Wo sind die Euro-Gewinner? Manche Medien oder Politiker deuten inmitten der europäischen Krisendebatte immer wieder an, der Euro habe einigen Ländern geschadet, andere dagegen hätten nur profitiert. Doch ein Blick auf die wirtschaftlichen Fakten von über 13 Jahren Gemeinschaftswährung zeigt, dass ein solches Pauschalurteil falsch ist.

Der Sitz der Europäischen

Foto: ©pixelio.de

Zentralbank in Frankfurt.

Von Dirk Wölfer

Angesichts der nicht enden wollenden Schul-

denkrise in Europa ist oft – und immer öfter – zu hören, Deutschland habe überdurchschnittlich vom Euro profitiert – und solle sich daher auch überdurchschnittlich stark an den Kosten der „Rettung“ beteiligen. Eines der häufigsten Argumente lautet, mit dem Euro hätten insbesondere die südlichen Mitgliedsländer der Währungsgemeinschaft die Möglichkeit verloren, mangelnde Wettbewerbsfähigkeit durch Währungsabwertungen zu kompensieren. Doch das ist wenig stichhaltig.

Index der Lohnkosten 2011 im Vergleich zu 2000 (2000=100) 160 154

150 140 130

144 144 143 141 140 137 135 133 130 123

120 110 100

gr DK

FR

LU nl

IT be

AT

PT

GR DE

Durchschnitt

Inflationsraten in den Euro-Ländern (%) 16 14 12 10 8 6 4 2 0 gr pt es it

1990-1995

de at fi lu nl ie be fr

2006-2011

Hinweis: Im folgenden beziehen sich alle Verweise auf die „Eurozone“, „Euro-Länder“ oder „EA-12“ konsequent nur auf die 11 Gründungsmitglieder der Euro-Zone von 1999 und Griechenland, das dem ERM-II-Mechanismus 1999 und der Eurozone 2001 beigetreten ist.

Inflation Eine Abwertung der eigenen Währung gleicht üblicherweise Wettbewerbsnachteile aus, die sich aus höheren Inflationsraten ergeben.

14

Doch mit der Währungsunion sind ja gerade die Unterschiede der Preissteigerungsraten weitgehend eliminiert worden, die Inflation ging vor allem im Süden zurück. In der ersten Hälfte der 90-er Jahre war die Inflationsrate in Griechenland fast fünfmal, in Portugal fast dreimal hoch so hoch wie in Deutschland. Heute sind sie fast identisch. In einem Punkt sind allerdings die „Inflationsraten“ nach wie vor sehr unterschiedlich: bei den Lohnkosten. Doch die haben natürlich recht wenig mit der Euro-Einführung zu tun. In Spanien sind die Lohnkosten zwischen 2000 und 2011 um mehr als die Hälfte gestiegen, in Italien immerhin um 40%, in Griechenland um 30%. Deutsche Arbeitnehmer mussten sich in diesen 11 Jahren mit einem Plus von 23% begnügen.

2 Prozentpunkte gegenüber der ersten Hälfte der 90-er Jahre (1990-1995) auf ca. 8%. In Griechenland verringerten sich die Kreditkosten hingegen von 27 auf 11%. In einigen südlichen Euroländern kamen Firmen also durch den Euro sogar billiger an Kredite als in Deutschland oder Österreich. Handel mit Euro-Ländern Wenn mit der Währungsunion Deutschland quasi über Nacht zur einer schwächeren Währung gekommen wäre, müsste sich das in den Export- und Importzahlen widerspiegeln. Deutsche Ausfuhren in die früheren „Schwachwährungsländer“ müssten steigen, und umgekehrt müssten die Lieferungen aus diesen Ländern nach Deutschland weniger wettbewerbsfähig sein und folglich tendenziell abnehmen. Tatsächlich ist Deutschlands Anteil an den gesamten Einfuhren der anderen Euroländer zwischen 1999 und 2011 von 14% auf 12% gesunken. Relativ betrachtet ist dieser Verlust an Marktanteilen größer als der von Spanien, und auch größer als im Durchschnitt der Eurozone. Gerade in südlichen Euroländern ist Deutschlands Marktanteil an den Einfuhren besonders stark gesunken, in Spanien z.B. von 16% auf Zinsen für Firmenkredite (< 1 Jahr, in %) 30 25 20

Zinsen Die Währungsunion brachte durch die gemeinsame Geldpolitik vor allem eine Annäherung der Zinsniveaus, und dies begann schon in den letzten Jahren vor dem Start des Euro. Im Durchschnitt der ersten vier Jahre der Währungsunion sanken die Zinsen für Firmenkredite (bis 1 Jahr Laufzeit) in Deutschland um

15

3 | 2012


10 5 0

gr pt es

1990-1995

IE

BE

IT DE

1999-2002

FR

NL

AT

Veränderung zwischen 1999 und 2011 (1999=100)

Veränderung zwischen 1999 und 2011 in % LU NL

BE

AI

ES DE

PT GR

IE

um 121%, was fast exakt dem Durchschnitt der 12 EA-Länder entsprach (+119%), während Spanien und Italien seine Importe von außerhalb der Eurozone schneller, Griechenland und Portugal hingegen langsamer als Deutschland ausweitete. Deutschland erwirtschaftet heute 88% seiner Ausfuhrüberschüsse im Handel mit Ländern außerhalb der Eurozone. Es ist neben

Einfuhren aus der Eurozone

Anteile an den Gesamteinfuhren der Eurozone

IT

FR

FI

14 14

220 200

4

180

0

160 -10 -13

140

-15

Einfuhren aus Ländern außerhalb der Eurozone

120

-25

-25

-26 -28


100 -35

BE

Durchschnitt

LU

FI AT

de NL

FR ES

IT

PT

IE

GR

Durchschnitt

300 280 260

13%, in Griechenland um ein Drittel von 15 auf 10%, in Italien von 19 auf 16%. Deutschlands Einfuhren aus der Eurozone sind zwischen 1999 und 2011 um 82% angestiegen, also schneller als im Durchschnitt der Eurozone (+74%). Die Einfuhren der südlichen Länder aus der Eurozone wuchsen hingegen deutlich langsamer, die Griechenlands stagnierten faktisch. Bei den Ausfuhren in die Eurozone war die Zuwachsrate in Deutschland (+75%) nur geringfügig höher als im Durchschnitt der EA12 (+71%). Deutlich stärker konnten dagegen Holland oder Spanien ihre Exporte in die Euroländer steigern, die geringsten Zuwachsraten verbuchten hingegen Finnland, Irland und Frankreich.

240

Ausfuhren in die Eurozone

220


200 180 160

240

140

220

120 100

200

ES

180

AT NO IT

BE DE GR LU

FI

FR PT

IE

Durchschnitt

160 140 120 100 NO ES BE LU

AT DE

PT

IT GR FR

IE

FI

Durchschnitt

Handel mit Nicht-Euro-Ländern Auch gegenüber Drittländern müsste – theoretisch – in Folge des Euros die Wettbewerbsfähigkeit früherer Schwachwährungsländer sinken, die von ehemaligen Starkwährungsländern steigen. Doch auch das ist nicht belegbar – im Gegenteil: Die Ausfuhren in Nichteuroländer sind zwischen 1999 und 2011 am stärksten in

Griechenland (+190%), Luxemburg und Spanien gestiegen. Deutschlands Zuwachs lag mit 134% nur leicht über dem Durchschnitt der anderen Länder (+111%). Die Einfuhren aus Nicht-Euro-Ländern wuchsen im selben Zeitraum in Deutschland


3 | 2012

Finnland das einzige Land der EU, dass im Handel mit China einen – wenn auch kleinen – Exportüberschuss erzielt, und allein aus dem Handel mit den USA erzielt Deutschland Überschüsse von 37 Mrd. Euro pro Jahr – das ist doppelt so viel wie gegenüber allen Ländern der Eurozone zusammen. Eine Verschiebung der Marktchancen durch die Einführung der Gemeinschaftswährung – zugunsten der nördlichen und zulasten der südlichen Euro-Länder – lässt sich aus den Außenhandelszahlen also nicht belegen. Auf den Euro muss man deshalb also nicht verzichten. ❙

15



Hol vannak az euró nyertesei? Az adósságválságról folyó vitában nem egyszer hangzik el utalás arra, hogy az euró egyes országoknak ártott, másoknak viszont csupán elônyöket hozott. A közösségi valuta 13 éves történetének gazdasági tényei azonban azt bizonyítják, hogy ez a leegyszerûsítés nem állja meg a helyét.

Az Európai Központi Bank épülô

Fotó: ©Roland Meinecke

új székháza Frankfurtban.

Szerzô Dirk Wölfer

A véget nem érô európai adósságválságban

gyakran – és egyre gyakrabban – állítják, hogy Németországnak kiemelkedő mértékű hasznot hajtott az euró, ezért „cserébe” most vállaljon átlagon felüli terheket az euró-mentés költségeiből. Az egyik sűrűn ismételt érv az, hogy az euró bevezetése nyomán az euróövezet déli tagállamai bukták azt a lehetőséget, hogy versenyképességi hátrányokat valutájuk leértékelésével ellensúlyozzák. Ez azonban aligha helytálló. Inflációs ráta az euró-országokban (%)

A 2011-es bérköltség indexe 2000-re vonatkoztatva (2000=100) 160 150 140 130

154 144 144 143 141 140 137 135 133 130 123

120 110 100

gr DK

FR

LU nl

IT be

AT

PT

GR DE

Átlag

16 14 12 10 8 6 4 2 0 gr pt es it

1990-1995

de at fi lu nl ie be fr

2006-2011

Megjegyzés: A továbbiakban az „euróövezet”, „euró-országok” vagy „EA-12” kifejezés alatt következetesen csak az 1999 óta fennálló euró-övezet 11 alapító tagját és az ERM II mechanizmushoz 1999-ben, az euró-övezethez pedig 2001ben csatlakozott Görögországot értjük.

Infláció A hazai valuta leértékelése alapvetően a magasabb inflációs rátából eredő versenyhátrányt hivatott kiegyenlíteni. A valutaunióval viszont éppen az áremelkedés ütemében mutatkozó

16

különbségeket küszöbölték ki, hiszen az infláció főként a déli országokban csökkent számottevően. A kilencvenes évek első felében az inflációs ráta Görögországban közel ötszöröse, Portugáliában közel háromszorosa volt a németországiénak. Ma az infláció közel azonos e három országban. Egy termelési tényező tekintetében azonban mind a mai napig nagyon eltérő az „inflációs ráta”: a bérköltségek terén – de ennek persze meglehetősen kevés köze van az euró bevezetéséhez. Spanyolországban a bérköltség 2000 és 2011 között több mint a felével nőtt, Olaszországban 40, Görögországban pedig 30 százalékkal. A német munkavállalóknak ebben a 11 évben 23 százalékos növekedéssel kellett beérniük.

tek a 90-es évek első feléhez mérten. Görögországban viszont 27-ről 11%-ra csökkent a hitelek költsége. Az euró-övezet néhány déli országában a vállalatok az euró révén így akár olcsóbban jutottak hitelhez, mint német vagy osztrák versenytársaik. Euró-zónán belüli külkereskedelem Ha elfogadjuk, hogy a valutaunióval pl. Németország gyakorlatilag egyik napról a másikra gyengébb fizetőeszközhöz jutott, akkor ennek a kiviteli és behozatali adatokban is tükröződnie kellene: a korábbi „puha valutájú” országokba irányuló német export felgyorsulna, míg az onnan származó import drágulna és így kevésbé lenne versenyképes, ezért lassulna vagy csökkenő tendenciát mutatna. Vállalati hitelek kamatai (< 1 év, %) 30 25 20 15 10 5 0

gr pt es

1990-1995

IE

BE

IT DE

FR

NL

AT

1999-2002

Kamatok A valutaunió közös pénzpolitikája a kamatszintek látványos konvergenciáját eredményezte, méghozzá már az euró bevezetését megelőző évektől kezdődően. A valutaunió első négy évében a legfeljebb egyéves futamidejű vállalati hitelek kamatai Németországban két százalékponttal kb. 8%-ra csökken-

Ezzel szemben Németország részesedése a többi euró-ország összesített behozatalából 1999 és 2011 között 14-ről 12 százalékra csökkent. A piacvesztés mértéke nagyobb, mint pl. Spanyolországé, és még az euró-övezeti átlagot is meghaladja. Ráadásul Németország piaci részesedése éppen az euró-övezet déli országaiban csökkent jelentősen, a spanyol importban

3 | 2012


Százalékos változás 1999 és 2011 között LU NL

BE

AI

ES DE

PT GR

IE

Az euró-övezeten kívüli országokból származó behozatal ugyanebben az időszakban Németország esetén 121 %-kal nőtt, ami szinte pontosan megfelel az EA-12-ek átlagának (+119%). Spanyolország és Olaszország extra-EU-kivitele ennél gyorsabban, Portugáliáé és Görögországé pedig ennél lassabban emelkedett. Németország ma külkereskedelmi többletének 88 százalékát az euró-övezeten kívüli országokkal folytatott kereskedelemben éri el,

Behozatal az euró-övezetbôl Változás 1999 és 2011 között (1999=100)

Részesedés az euró-övezet teljes behozatalából

IT

FR

220 FI

200

14 14 4

180 0

160 140

-10 -13

-15

120

-25 -25

-26 -28

Behozatal az euró-övezeten kívüli országokból

100 -35

BE

Átlag

LU

FI AT

de NL

FR ES

IT

PT

IE

GR

Változás 1999 és 2011 között (1999=100)

Átlag 300

például 16-ról 13 százalékra, Görögországban harmadával, 15-ről 10 százalékra, Olaszországban pedig 19-ről 16 százalékra. Németország behozatala az euró-övezetből 1999 és 2011 között 82 százalékkal nőtt, ami magasabb az euró-övezeti átlagnál (+74%). Ezzel szemben a déli országok behozatala az euró-övezetből jóval lassabb ütemben nőtt, Görögország esetében egyenesen stagnált. Az euró-övezetbe irányuló kivitel tekintetében Németország növekedési üteme (+75%) csak kis mértékben haladta meg az EA-12 átlagát (+71%), miközben pl. Hollandia vagy Spanyolország jóval erősebb ütemben tudták növelni kivitelüket a többi euró-övezeti országba. A legkisebb mértékű „intra-export”bővülést pedig Finnország, Írország és Franciaország könyvelhette el.

tájúkénak pedig javulnia. A tények ezt nem igazolják, sőt: az euró-övezeten kívüli piacokra irányuló kivitel 1999 és 2011 között a legnagyobb mértékben Görögországban (+190%), Luxemburgban és Spanyolországban nőtt. Németország 134 százalékos bővülést ért el, ami közel van az összes euró-ország átlagához (+111%).


260 240 220 200 180 160 140 120 100 ES

Kivitel az euró-övezetbe Változás 1999 és 2011 között (1999=100)

AT NO IT

BE DE GR LU

FI

FR PT

IE

Átlag

240 220 200 180 160 140

Euró-övezeten kívüli külkereskedelem Az euró-bevezetés hatására az euró-zónán kívüli országokkal folytatott külkereskedelemben is – elméletileg –romlania kellett volna a korábbi puha valutájú országok versenyképességének, az egykori erős valu-

280

120 100 NO ES BE LU

AT DE

PT

IT GR FR

IE

FI

Átlag

3 | 2012

és Finnország mellett az egyetlen uniós gazdaság, amely Kínával szemben – csekély mértékű – kiviteli többletre tesz szert. Csak az Egyesült Államokkal szemben éves szinten 37 milliárd eurónyi többlet keletkezik – ez kétszerese az euró-övezeten szufficitjének. Összességében tehát sem az euró-övezeten belüli, sem az azon kívüli külkereskedelem adatai nem támasztják alá, hogy délről észak felé tolódtak volna a piaci esélyek az euró bevezetésével. Ezért erre hivatkozva nem kell lemondani az euróról. ❙

17



Ungarischer Fahrzeugbau „gut unterwegs“

„Sínen” a jármûalkatrész-gyártás

Automobilzulieferer rechnen mit weiterem Wachstum

A magyar autóipari beszállítók további növekedésre számítanak

Dass die vor vier Jahren ausgebrochene und bis heute nachwirkende Finanz- und Wirtschaftskrise keine Spuren unter den Automobilzulieferern in Ungarn hinterlassen hätte, wäre übertrieben. Die Branche ist von Blessuren, aber nicht von tiefen Wunden gezeichnet. Vor allem, weil es mit dem Neuwagenmarkt in Westeuropa – nach vorübergehender Talfahrt – recht schnell wieder bergauf ging.

Túlzás lenne azt állítani, hogy a magyarországi autóipari beszállítók körében nem hagyott nyomot a négy évvel ezelôtt kezdôdött és hatásában manapság is érezhetô pénzügyi, gazdasági válság. Sérülést igen, nagy sebeket viszont nem okozott az ágazatnak a válság. Fôleg annak köszönhetôen, hogy a nyugat-európai újautó-piacon – a rövid ideig tartó hullámvölgyet követôen – viszonylag hamar erôre kapott a vásárlás, s ezzel elindult az emelkedôn.

Von Gáspár Bubrik

Diese Belebung hält – im Gegensatz zur

schwachen Inlandsnachfrage in Ungarn – noch immer an, so dass ungarische Hersteller von Fahrzeugteilen und -komponenten Kontinuierliche Aufträge der Automobilhersteller erhalten. Die Automobilzulieferindustrie in Ungarn kann deshalb 2012 mit einem Umsatzanstieg von drei bis fünf Prozent rechnen, sagt Herbert Rupp, Präsident des Landesverbandes der Ungarischen Fahrzeugteileproduzenten (Majosz). Obwohl der Landesverband mit seinen weit über zweihundert Mitgliedern mehr als die Hälfte der Unternehmen der Branche vereint, liegen für den Gesamtmarkt keine wirklich exakten Daten vor. Die Zahl der Firmen, die Bauteile an Automobilhersteller in und außerhalb Ungarns liefern, wird auf insgesamt rund 400 geschätzt. Die Unsicherheit rührt daher, dass viele von ihnen Fahrzeugteile bzw. -zubehör neben der eigentlichen Haupttätigkeit produzieren, sodass sie in der Statistik nicht oder nur teilweise erfasst werden. Berechnungen des Landesverbandes Majosz zufolge sind die Zulieferunternehmen, die in Ungarn Automobilteile und -zubehör produzieren, typischerweise kleine und mittelständische Unternehmen. Der Gesamtumsatz dieser Zulieferer beläuft sich auf jährlich 2.950 Milliarden Forint. Die in Ungarn hergestellten Komponenten und Zubehörteile gehen fast vollständig in den Export und werden überwiegend an die großen Automobilhersteller in Europa geliefert. Größter Absatzmarkt ist die Bundesrepublik. Die Exportquote von 92 Prozent liegt aber faktisch sogar bei 99 Prozent, denn die Lieferungen an den im nordungarischen Esztergom ansässigen japanischen Autobauer Suzuki gelten offiziell als Inlandsabsatz, doch der Großteil der dort montierten Fahrzeuge – und damit auch die darin enthaltenen ungarischen Teile – gehen ebenfalls in den Export, erläutert Herbert Rupp.

18

Szerzô Bubrik Gáspár

sondern dass typischerweise bereits ansässige Marktteilnehmer ihre bestehenden Standorte ausbauen. Einer der Gründe dafür ist, dass zahlreiche ausländische Automobilzulieferer seit Ausbruch der Wirtschaftskrise 2009 Aufträge der OEMs schrittweise an die Tochtergesellschaft in Ungarn geleitet haben, weil dort die Betriebskosten im Vergleich zu westeuropäischen Standorten niedriger sind, und sie so zu wettbewerbsfähigeren Preisen produzieren können. Wohl auch deshalb ist die Zahl der Beschäftigten der ungarischen Automobilzulieferer 2008/2009 nur um durchschnittlich drei bis fünf Prozent zurückgegangen, kaum ein Jahr später hatte die Branche schon wieder mehr Beschäftigte als vor der Krise. Dazu

„brauchte“ es allerdings auch solcher Impulse wie der Errichtung eines komplexen Produktionsstandorts durch Mercedes in Ungarn, oder neuer Großinvestitionen von Audi und Opel in Győr Szentgotthárd. Die Produktion könnte also – auch dank der kontinuierlichen Modernisierung der Technologie bei den Zulieferern – durch neue, zusätzlicher Aufträge ausgeweitet werden, allerdings hält der Fachkräftenachwuchs mit diesem „Sportwagentempo“ nicht immer mit, meint Herbert Rupp. In erster Linie wäre eine moderne Facharbeiterausbildung einschließlich der Berechenbarkeit ihres Eintritts in die Produktion erforderlich, doch leider sei dies keine Stärke des ungarischen Bildungssystems, meint der Verbandspräsident. Als positive Entwicklung konstatiert Rupp, dass an der Hochschule Kecskemét und der Universität Győr spezielle Ausbildungsmöglichkeiten für Ingenieure und Fachrichtungen für den Automobilbau angeboten werden, um den Bedarf von Mercedes bzw. Audi zu „bedienen“. Dies könnte ein Vorbild für die mittlere Ausbildungsstufe, für die Facharbeiter sein, denn vor allem dort wird es in Zukunft einen größeren Bedarf geben. Berechnungen des ungarischen Verbandes zufolge wird der Umsatz der Automobilzulieferer 2012 im Vergleich zum Vorjahr um fünf bis acht Prozent steigen. Die Zahl der Neueinstellungen wird jedoch wesentlich geringer ausfallen, auch infolge der erheblichen Produktivitätszuwächse durch die bisherigen technisch-technologischen Entwicklungen. In den kommenden Jahren rechnet man mit Investitionen weiterer – Medienberichten zufolge südkoreanischer – Automobilhersteller in die Errichtung von Montagestandorten in Ungarn, was auch bei den Zulieferbetrieben zum Ausbau von Kapazitäten führen und dadurch die Nachfrage nach Fachkräften weiter anheizen kann. ❙

3 | 2012


Die ungarischen Autozulieferer beschäftigen derzeit über 100.000 Mitarbeiter. Diese Zahl dürfte in den kommenden Jahren mindestens konstant bleiben, und könnte sogar weiter ansteigen, wenn sich z.B. ein neuer Automobilhersteller in Ungarn oder in einem anderen Mitgliedsstaat der EU ansiedelt. Die verfügbaren Daten für 2011 und 2012 zeigen aber auch, dass die Zahl der Autozulieferer so gut wie nicht zunimmt, Produktionsstruktur von Fahrzeugteilen und –Zubehör in Ungarn Bezeichnung

Anteil an der Produktion

(in Prozent)

Drehteile

34

Pressteile

19

Elektronische Bauteile/Komponenten

13

Kunststoffteile

11

Gummikomponenten

9

Gußteile

8

Federn, Verbindungselemente

5

Sonstiges Gesamt

1 100

Quelle: Magyar Jármûalkatrész-gyártók Országos Szövetsége

Ezt a „tempót” az Európai Unió (EU) fejlet-

A magyarországi jármûalkatrész és – tartozékok gyártási struktúrája

tebb országainak újautó-vásárlói – a magyarországi gyönge kereslettel szemben – azóta is tartják, melynek eredményeként a magyarországi járműalkatrész-gyártók folyamatos megrendeléseket kapnak az autógyáraktól. Ebből következően erre az évre három-öt százalékos forgalomnövekedéssel számolhat az ágazat, derül ki Herbert Rupp, a Magyar Járműalkatrész-gyártók Országos Szövetsége (Majosz) elnökének tájékoztatásából. Bár a szervezet tömöríti a magyarországi járműipari beszállító-cégek több, mint a felét –kétszázat jóval meghaladó tagvállalatot –, a teljes piacra vonatkozóan nincsenek egészen pontos gazdasági mutatók. Az autógyáraknak – köztük a Magyarországon is jelenlévő márkáknak – alkatrészeket és/vagy tartozékokat gyártó cégek száma ugyanis összességében 400 körülire becsülhető, aminek az a magyarázata, hogy jelentős arányban vannak olyan vállalkozások, amelyek a főprofiljuk mellett gyártanak járműalkatrészeket, illetve -kiegészítőket, vagyis a statisztikai adatokban nem vagy érintőlegesen szerepelnek autóipari beszállítóként. A Majosz becsült adatai szerint – amely nem kis részben a mintegy másfél évtized alatt felhalmozott adatbázisára és a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásaira épül – a múlt évben összesen mintegy 2950 milliárd forint összértékű árbevételt értek el a magyarországi járműalkatrészeket, -tartozékokat gyártó beszállító cégek, amelyek jellemzően kis- és középvállalkozások. A Magyarországon előállított termékek csaknem teljes egészében exportárbevételt jelentenek a cégeknek, meghatározóan az EU nagy autógyártóinak szállítják, a közösségen belül pedig a legnagyobb felvevő: Németország. Az exportmutató – a végeredményt tekintve – az átlag 92-ről elérheti a 99 százalékot is, hiszen míg a Suzukinak szállító alkatrészgyártók teljesítményei belföldi forgalomnak minő-

sülnek, addig az esztergomi székhelyű, japán tulajdonban lévő autógyár modelljeinek zömét a külföldi piacokon értékesíti, vagyis a bennük lévő, Magyarországon gyártott alkatrészek az exportforgalmat erősítik, jegyzi meg mintegy érdekességként Herbert Rupp. Ugyanakkor a magyarországi járműalkatrész-gyártó cégek tartósan 100 ezer fölötti munkaerőt foglalkoztatnak, ami a következő években legalább szinten marad, de egyes számítások szerint – ha Magyarországra vagy az EU valamelyik tagállamába újabb autógyártó települ, akkor – tovább nőhet. Mindezt annak ellenére, hogy – sem a tavalyi, sem az idei adatok alapján – nem számottevő a magyarországi autóalkatrész-gyártó piacra újonnan belépő cégek száma. Inkább az a jellemző, hogy a meglévők fejlesztik, bővítik a meglévő bázisukat. Ez arra is vis�szavezethető, hogy a gazdasági válság kirobbanását követően számos – a saját hazájában és/vagy külföldi telephellyel rendelkező – autóalkatrészgyártó cég a viszonylag alacsonyabb működési költségek miatt, 2009-től fokozatosan a magyarországi leányvállalatához irányította az autógyárak megrendeléseit, mivel azok – a nyugat-európaiakhoz képest – versenyképesebb árakon tudnak termelni. Ez is a magyarázata annak, hogy míg 2008/2009-ben átlag három-öt százalék-


3 | 2012

Megnevezés

Gyártási arány (százalékban)

Forgácsolt alkatrészek

34

Sajtolt alkatrészek

19

Elektronikus alkatrészek

13

Mûanyagalkatrészek

11

Gumikomponens

9

Öntvényalkatrészek

8

Rugó, kötûelemalkatrészek

5

Egyéb Összesen

1 100

Forrás: Magyar Jármûalkatrész-gyártók Országos Szövetsége

kal csökkent az autóalkatrész-beszállító cégeknél alkalmazottak létszáma, addig csaknem egy évvel később több foglalkoztatottja volt és van az ágazatnak, mint a válság előtti években. Ehhez persze „szükség” volt arra, hogy a Mercedes megjelenjen a magyarországi komplex gyártóbázisával, az Audi és az Opel pedig – az új beruházásaival és gyártmányterveinek megvalósítása érdekében – Győrött, illetve Szentgotthárdon növelje a termelőkapacitását. A termelés tehát – a beszállító cégeknél folyamatosan korszerűsödő technológiára is alapozva – az újabb és újabb megrendelések növekedésével bővülhet, a szakember-után pótlás azonban kevésbé követi ezt a „sportautótempót”, állítja Herbert Rupp. Elsődlegesen a szakmunkások korszerű képzésére, illetve a termelésben való megjelenésük kiszámíthatóságára lenne szükség, ez azonban nem erős oldala a magyarországi oktatási rendszernek, véli az elnök. Ugyanakkor kedvező fejleménynek tartja, hogy a kecskeméti közlekedési főiskolán és a győri egyetemen – a Mercedes és az Audi igényeinek „kiszolgálása” érdekében – speciális mérnökképzéseket, illetve járműgyártási szakokat indítanak, ami példaként állítható a középfokú szakmunkásképzés elé, ugyanis főleg e munkakört ellátókra lesz nagyobb arányú igény a jövőben. Ugyanakkor ez a többi szakmát oktató intézmények számára is követendő példa lehet, jegyzi meg Herbert Rupp. A Majosz számításai szerint a magyarországi járműalkatrész-gyártás idei forgalma – a tavalyihoz képest – öt-nyolc százalékkal növekszik, ennél lényegesen kisebb lesz az újonnan alkalmazottak száma, viszont jelentős termelékenység-növekedést tartogatnak az eddigi műszakitechnológiai fejlesztések. Ugyanakkor a következő években új – sajtóhírek szerint dél-koreai – autógyártó zöldmezős beruházása is várható magyarországi összeszerelő bázis létrehozásával, ami tovább bővítheti a beszállítói kört és tovább növelheti a szakember-keresletet. ❙

19

Service

szolgáltatások

Die ersten Energiemanager

Az elsô energiagazdászok

Feierliche Urkundenverleihung in der DUIHK

Ünnepélyes oklevélátadó a DUIHK-ban

Seit wenigen Wochen gibt es auch offiziell die ersten „Europäischen Energiemanager“ in Ungarn. Das ursprünglich in Deutschland entwickelte Qualifizierungsprogramm wird derzeit in 18 Ländern erfolgreich durchgeführt – seit September 2011 auch in Ungarn. Am 7. Juni konnten die ersten 15 ungarischen Teilnehmer nach erfolgreicher Abschlussprüfung ihre Abschlusszeugnisse entgegennehmen.

Néhány hete hivatalosan is megvannak Magyarország elsô „Európai Energiagazdászai”. Az Németországból induló, jelenleg 18 országban rendkívül nagy sikerrel futó képzés tavaly szeptembertôl hazánkban is elérhetô. Sikeres záróvizsgájukat követôen az elsô 15 magyar résztvevô június 7-én vehette át oklevelét.

Wie wichtig das Thema Energiemanagement ist,

beweist die lange Liste der Gäste und Festredner bei der Zeugnisübergabe: Neben dem „Urheber“ und Initiator des Ausbildungsprogrammes, Dr.Ing. Robert Schmidt, zugleich Leiter der Abteilung Innovation und Umwelt der Industrieund Handelskammer Nürnberg, sprachen auch Gabriel A. Brennauer, Geschäftsführender Vorstand der DUIHK, sowie Ausbildungsleiter Dr. Zoltán Magyar zu den Absolventen. Anwesend waren aber auch Andrea Grónay von der Energiaközpont Nonprofit Kft., Dr. István Bart vom Weitere Informationen: Krisztina Kottmayer Tel.: +36 1 454 0609 • E-Mail: [email protected] www.ahkungarn.hu/eurem

Ungarischen Institut für Energieeffizienz, Attila Gáspár als Repräsentant des Programms „Virtuelles Kraftwerk“, sowie Bálint Attila Theisz, stellvertretender Bürgermeister des III. Stadtbezirks von Budapest. Die ersten ungarischen Energiemanager haben sich schon während der Ausbildung erste Maßnahmen zur Energieeinsparung im eigenen Unternehmen entwickelt. Die Absolventen äußerten sich zum Abschluss ausnahmslos positiv über die Ausbildung: „Der wichtigste Vorteil dieser Ausbildung liegt darin, dass man sich umfassend mit den praktischen Möglichkeiten beschäftigt. Unternehmen verschiedenster Größe und unterschiedlicher Entwicklungsstadien kommen bei der Schulung auf ihre Kosten.“ Péter Szekér, Magyar Telekom Nyrt. „Das Gelernte kann und werde ich auch unbedingt nutzen. Das investierte Geld und die investierte Zeit waren sicher keine verschwende-

te Ausgabe. Als ich diese Qualifizierung gewählt habe, lag der primäre Aspekt darin, dass sie ein umfassendes Lehrgebiet abdeckt. Er umfasste praktisch alle Bereiche, von der Beleuchtung über die Kühlung und Heizung bis zum Projektmanagement. Ich denke, das ist derzeit einzigartig in Ungarn.“ Mihály Nyilas, Alap Európa Kft. Praktischer Nutzen Die Projektarbeiten der Teilnehmer werden Bestandteil des Programms „Virtuelles Kraftwerk“ zur praktischen Umsetzung der Nationalen Energiestrategie, außerdem werden sie in eine internationale Datenbank aufgenommen, die alle Projekte der bisher etwa 2000 internationalen Absolventen umfasst. Schließlich könne sie auch bei Förderanträgen für EU-Subventionen aus dem im Operationellen Programm Umwelt und Energie (KEOP) eingereicht werden. ❙

Sales-Entwicklungsprogramm für Einzelhandelsketten

20

3 | 2012

vényen felszólaló és résztvevő vendégek listája is bizonyítja, különösen a képzés megálmodója és elindítója, Dr.-Ing. Robert Schmidt, aki egyben a Nürnbergi Kereskedelmi és Ipari Kamara Innováció és Környezet osztályának vezetője, Gabriel A. Brennauer, a DUIHK ügyvezető elnöke, valamint Dr. Magyar Zoltán, a képzés vezetőtanára. Az ünnepségen továbbá részt vett Grónay Andrea az Energiaközpont Nonprofit Kft. képviseletében, Dr. Bart István a Magyar Energiahatékonysági Intézettől, Gáspár Attila a Virtuális Erőmű Program képviseletében, valamint Theisz Bálint Attila, Budapest III. kerületének polgármester-helyettese. Az első magyar energiagazdászok egy tíz hónapig tartó kiképzésben sajátították el az energiatudatos üzemi gazdálkodás alapjait, és

már a tanulás ideje alatt kifejlesztették saját cégükre szabott megtakarítási megoldásaikat. A tanfolyam végen a végzett vállalati szakemberek kivétel nélkül rendkívül pozitívan nyilatkoztak a képzésről. „A képzés legfőbb előnye, hogy széles körben foglalkozik a gyakorlati lehetőségekkel. Különböző nagyságú és fejlettségi szintű vállalkozások is megtalálhatják a számításaikat a tanfolyam során”, mondja Szekér Péter a Magyar Telekom-tól. Az Alap Európa Kft.-től érkezett Nyilas Mihály pedig úgy véli, hogy „mindenképpen hasznosítani tudom és fogom is a hallottakat. Nem felesleges kiadás a belefektetett pénz és idő. Amikor én ezt a képzést választottam, akkor első számú szempont volt, hogy széleskörű az anyag. A világítástól, a hűtésen, fűtésen át a projekt managementig mindent felölel. Ez úgy gondolom páratlan jelenleg Magyarországon.”

Gyakorlati haszon A projektmunkák a Nemzeti Energiastratégia gyakorlati megvalósítását célzó Virtuális Erőmű Program részéve válnak, ráadásul bekerülnek az eddig végzett mintegy 2000 nemzetközi résztvevő projektmunkáit gyűjtő nemzetközi adattárba is, és a KEOP keretében kiírt uniós pályázatoknál akár szakmai ❙ anyagként is felhasználhatók.

További információk: Kottmayer Krisztina Tel.: +36 1 454 0609 • E-mail: [email protected] www.ahkungarn.hu/hu/eurem

Bolti értékesítést fejlesztô program kiskereskedelmi láncok számára

Messbare Qualitätsförderung Die Verkaufsleistung hängt im Einzelhandel wesentlich von der Qualität der Führungsarbeit ab. Das Deutsch-Ungarische Bildungszentrum e.V. (DUBZ), führt seit 2008 mit zahlreichen marktführenden Einzelhandelsketten intensive Entwicklungsarbeit durch, um das Niveau des Kundendienstes und der Arbeitsorganisierung der Ladenketten zu erhöhen.Im Ergebnis der langjährigen Zusammenarbeit entstand ein bewährtes, erfolgreiches Entwicklungsprogramm, das für jede Einzelhandelskette geeignet ist und gleichzeitig der Entwicklung der Organisationskultur dient. Mit Hilfe des Programms kann die Tätigkeit in den Geschäften verbessert werden, noch dazu auf nachhaltige, sich kontinuierlich weiterentwickelnde Weise. Ziel des Programms: Zur Steigerung der Verkaufsleistung ist die Messbarkeit der Qualität der Filialleitung unerlässlich. Im Rahmen des Absatzförder-Programms unterstützen und kontrollieren sich Prozesse gegenseitig und führen unausweichlich auch zur Weiterentwicklung der Filialleiter. Zudem wird durch die Messbarkeit des Fortschritts die Aufrechterhaltung der erreichten Ergebnisse und eine weitere kontinuierliche Verbesserung auch langfristig gesichert.

A képzés fontosságát az ünnepélyes rendez-

Mérhetô minôségjavulás Programmaufbau: Im Rahmen des Programms werden zuerst Messkriterien festgelegt, die Arbeitsqualität der Filialleiter ermittelt und – gemeinsam mit dem Management – die Programmziele definiert. Anschließend werden die Filialleiter entsprechend den individuellen Gegebenheiten der Filiale qualifiziert. Um erreichte Ergebnisse aufrechterhalten zu können, werden in einem weiteren Schritt auch die vorgesetzten Führungskräfte geschult. In der Follow-Up-Phase wird die Leistung der Filialleiter erneut bewertet – nach denselben Kriterien wie zu Beginn des Programms. Dadurch werden Veränderungen und Fortschritte unmittelbar sichtbar und ermöglichen es, weitere Entwicklungsziele zu formulieren. Folgende Unternehmen haben sich – neben anderen – bereits erfolgreich am Programm beteiligt: dm Magyarország, Takko Fashion, Nokia Stores, Budmil, Herendi Porcelánmanufaktúra, Salamander. ❙

Weitere Informationen: Andrea M. Guld • Tel.: +36 1 243 3698 • E-Mail: [email protected]

Az értékesítési teljesítmény nagymértékben függ a vezetői munka minőségétől. A Német-Magyar Képző Központ számos piacvezető kiskereskedelmi hálózattal 2008 óta intenzív fejlesztői munkával dolgozik azon, hogy a bolthálózat kiszolgálási és munkaszervezési színvonalát emelje. A több éves munka eredményeképpen kialakult egy olyan kipróbált, sikeres fejlesztési program, amely alkalmas bármely kereskedői hálózat munkájának fejlesztésére és egyúttal a szervezeti kultúra fejlesztését is szolgálja. A program segítségével elérhető a bolti munka jobbítása oly módon, hogy az önfenntartó, folyamatos fejlesztéssé váljon. A program célja: Az értékesítési teljesítmény fejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy mérhetővé váljon a boltvezetői munka minősége. Az értékesítésfejlesztő program során az egymást támogató és kontrolláló folyamatok segítségével kikerülhetetlenné válik a boltvezetők fejlődése, sőt az előrelépés mérhetősége hosszú távra biztosítja az elért eredmények megtartását és a munka folyamatos javítását is. A program felépítése: A program első lépéseként a mérési kritériumok

rése, valamint a menedzsmenttel közösen a fejlesztési célok kitűzése. Következő lépésként a boltvezetők képzése zajlik, a bolt igényeihez alakítva. Az elért eredmények fenntartása érdekében következő lépésben a felettes vezetők képzése következik. Végezetül az utánkövetés során újfent felmérésre kerül a boltvezetői munka minősége, a program elején meghatározott módszertan szerint, így azonnal látható a fejlődés iránya és könnyebbé válik az új fejlesztési célok kitűzése is. A programot már sikeresen végrehajtották (a teljesség igénye nélkül): dm-Magyarország, Takko Fashion, Nokia Stores, Budmil, Herendi Porcelánmanufaktúra, Salamander. ❙

További információk: Guld Andrea M. • Tel.: +36 1 243 3698 • E-mail: [email protected]

kerülnek meghatározásra, megtörténik a munka minőségének felmé-



3 | 2012

21

Mitglieder

tagság

Wir begrüßen unsere neuen Mitglieder | Köszöntjük új tagjainkat ALDI Magyarország Élelmiszer Bt. Einzelhandel mit Lebensmitteln Mészárosok útja 2. H-2051 Biatorbágy Györgyi Dancs Assistentin der Landesgeschäftsführer Tel.: +36 23 533 500 Fax: +36 23 533 519 E-mail: [email protected] Web: www.aldi.hu

Bán, S. Szabó & Partners in cooperation with Gleiss Lutz

Cosmodent Kft. Kinderzahnheilkunde, Kieferorthopädie, Prothetik, Implantologie, konservierende Zahnheilkunde Fürj utca 2. II. em. H-1124 Budapest Karolina Gyarmathy Geschäftsführerin Tel.: +36 1 200 1378 E-mail: [email protected] Web: www.cosmodent.hu

DHL Freight Magyarország Kft.

HARTMANN-RICO Hungária Kft. Wundbehandlung, Inkontinenzversorgung, Infektionsprophylaxe Paul Hartmann u. 8. H-2051 Biatorbágy, Budapark Péter Schuck Marketingleiter Tel.: +36 23 530 900 Fax: +36 23 530 905 E-mail: [email protected] Web: www.hu.hartmann.info

Lábatlani Vasbetonipari Zrt.

Salesianer Miettex Magyarországi Kft.

Produktion von Betonprodukten, Betonschwellen, Masten, Deckenträgern, Tür- und Fensterstützen, Pflastersteinen für Wohnungsbau, Zaunelemente Rákóczi F. u. 1. H-2541 Lábatlan Papp Lászlóné Assistentin Tel.: +36 33 503 990 Fax: +36 33 361 401 E-mail: [email protected] Web: www.railone.hu

ipox chemicals Kft.

Internationale Strassenspedition

Herstellung von chemischen Produkten

Késmárk u. 20-22. H-1158 Budapest Attila Kulcsár Verkaufs- und Marketing Direktor Tel.: +36 1 414 2502 Fax: +36 1 414 265 E-mail: [email protected] Web: www.dhl.hu

Helsinki út 114. H-1238 Budapest Szilárd Hajós Geschäftsführer Tel: +36 1 421 7040 Fax: +36 1 421 7041 E-mail: [email protected] Web: www.ipox-chemicals.hu

H-1051 Budapest Dr. Péter S. Szabó Partner Tel.: +36 1 266 3522 Fax: +36 1 266 3523 E-mail: [email protected] Web: www.bansszabo.hu

Johnson and Johnson Kft. Brose Hungary Automotive Kft. Herstellung von Teilen und Zubehör für Kraftwagen Daimler út 1. I-Park II. H-6000 Kecskemét Karl Kovac Geschäftsführer Tel.: +36 76 581 010 Fax: +36 76 581 021 E-mail: [email protected] Web: www.brose.hu

Miettextilien-Service für Industrie, Hotellerie und Gesundheitswesen

Herstellung von Fenstern und Türen aus Kunststoff

Nándorfejérvári út 42-44. H-1119 Budapest Katalin Örley Marketingspezialistin Tel.: +36 1 463 7100 Fax: +36 1 463 7171 E-mail: [email protected] Web: www.salesianer.hu

Juharfa u. 33. H-9027 Gyôr Balázs Tolvéth Sales manager Tel.: +36 96 410 058 Fax: +36 96 410 059 E-mail: [email protected] Web: www.vaartus.com

ScholzAlu Tatabánya Kft. Masped Logisztika Kft.

VÁV UNION Kft.

Erzeugung und erste Bearbeitung von Aluminium

Rechtsberatung József nádor tér 5-6. I.em.

Vaartus Kft.

Projektierung, Herstellung, Installation

Contract Logistic, Lagerung, Distribution, Event Logistik Szikratávíró utca 17-21. H-1211 Budapest Marcell Kovács Logistik Leiter Tel.: +36 1 278 0951 Fax: +36 1 278 0807 E-mail: [email protected] Web: www.logisztika.masped.hu

Alugyári út. 1. H-2800 Tatabánya Dr. Christof Grün Werksleiter Tel.: +36 34 317 217, Fax: +36 34 510 700 E-mail: [email protected] Web: www.scholzalu.com

Schmidt + Bender Hungaria Optikai Kft.

Personaldienstleistung, Vermittlung und Überlassung von Arbeitskräften, One Sites Management Grünwalder Str. 1 D-81547 München Emilia Klehr Rekruting Ungarn Tel.: +49 89 544 124 0 Fax: +49 89 544 124 790 E-mail: [email protected] Web: www.diwa-personalservice.de

Großhandel von medizintechnischen Produkten, Produkte für Heilwesen und Babypflege Tó Park H-2045 Törökbálint Erika Némethi Market Access Manager Tel.: +36 23 510 919 Fax: +36 23 510 929 E-mail: [email protected]

Korn/Ferry International Kft.

Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. Herstellung von Kraftfahrzeugen Mercedes út 1. H-6000 Kecskemét Annamária Magyarvári Kommunikation Tel.: +36 76 301 022 Fax: +36 76 301 097 E-mail: [email protected] Web: www.mercedes-benz.hu

Herstellung von optischen Komponenten, Baugruppen, Opto-elektronischen Geräten Fehér út 10. III. épület H-1106 Budapest Kurt Buchrieser Betriebsleiter Tel.: +36 1 434 2100 Fax: +36 1 577 2035 E-mail: [email protected] Web: www.sb-optics.com

Euro-Log Logisztikai Szolgáltató Kft.

22

Internationale Spedition, Lagerung, Zollverwaltung Ceglédi út 19. H-1107 Budapest Henriett Nyári Abteilungsleiter West-Europa Tel.: +36 1 433 3030 Fax: +36 1 433 3040 E-mail: [email protected] Web: www.eurologgroup.com

3 | 2012

Executive Search, Leadership & Talent Consulting Bimbó út 77. H-1022 Budapest Petra Páricska Research Associate Tel.: +36 1 346 0600 Fax: +36 1 346 0619 E-mail: [email protected] Web: www.kornferry.com


Unio Company Hungária Kft.

Ungarische Agentur für Außenwirtschaft und Investitionsförderung Förderung von Investitionsprojekten ausländischer Firmen in Ungarn und Unterstützung der außenwirtschaftlichen Tätigkeit von KMUs Honvéd u. 20. H-1055 Budapest Hajnalka Rideg Beraterin Tel.: +36 1 872 6520 Fax: +36 1 872 6699 E-mail: [email protected] Web: www.hita.hu

TT Capital and Trade Kft.

Váci út 18. H-1132 Budapest Angéla Remete Beraterin Tel.: +36 20 337 3370 E-mail: [email protected] Web: www.claritysolutions.eu

Nemzeti Külgazdasági Hivatal

diwa Personalservice GmbH

Clarity Solutions Kft. Softwareentwicklung, Systemintegration, IT-Planung, Outsourcing, Servive Oriented Architecture, Business Intelligence

Kôérberki út 36. H-1112 Budapest Zoltán Losonci Vertriebsleiter Tel.: +36 1 310 5150 Fax: +36 1 310 5163 E-mail: [email protected] Web: www.vavunion.hu

Vermietung von Büromaschinen, Datenverarbeitungsgeräten

Logistik- und Transport-Dienstleistungen Remeteségi út 1. H-2837 Vértesszôlôs Csaba Laki Geschäftsführer Tel: +36 34 586 206 Fax: +36 34 586 205 E-mail: [email protected] Web: www.uniocompany.com


Kárpát u. 46. 1. em. 1. H-1133 Budapest Norbert Hensch Geschäftsführer Tel.: + 36 1 467 6111 E-mail: [email protected] Web: www.ttcapitaltrade.hu

Informationen über die Vorteile der DUIHKMitgliedschaft finden sie hier | Információkat a DUIHK-tagság elônyeirôl itt talál: www.ahkungarn.hu/mitglieder/mitglied-werden

3 | 2012

23

Mitglieder

Mitglieder

20-23. September 2012

18. Juni 2012

Schokoladen-Festival in der Budaer Burg Vom 20. bis 23. September findet in der bezaubernden Umgebung der Budaer Burg das zweite Schokoladen- und Süßwarenfestival, die „Budapester Süßen Tage“ statt. Gastland des von zahlreichen Programmen begleiteten Festivals ist in diesem Jahr Deutschland.

Speed Business Meeting

Mitglieder der DUIHK können für ihre Mitarbeiter oder Geschäftspartner zu Vorzugskonditionen Eintrittskarten erwerben, die gleichzeitig für die Dauerausstellungen der Nationalgalerie gültig sind. Das Programm des Festivals ist außerordentlich vielfältig. Tagsüber finden verschiedene Programme für Familien und Kinder statt (in

02. Juli 2012

Mehr Informationen, Präsentationen zum Download und Bildergalerie unter

www.suessetage.de, [email protected]

www.ahkungarn.hu/veranstaltungen/archiv

05.Juni 2012

7. Juni 2012

3 | 2012

Gartenfest der DUIHK Am 7. Juni 2012 lud die DUIHK und der Deutsche Wirtschaftsclub

(DWC) ihre Mitglieder wie jedes Jahr zum Gartenfest unter dem Motto „Weinland Deutschland“ in das Haus der Deutschen Wirtschaft ein. Eröffnet wurde das Fest durch Gabriel A. Brennauer, Geschäftsführender Vorstand der DUIHK und Manfred Bey, Präsident des DWC. Bei strahlendem Sonnenschein wurde ein neuer Besucherrekord erreicht. Über 450 Mitglieder beider Organisationen sowie Gäste aus Wirtschaft, Politik und Gesellschaft erschienen, um sich von kulinarischen und musikalischen Feinheiten verwöhnen zu lassen. Für das leibliche Wohl sorgten erlesene Speisen und Snacks vom Cateringteam des Hotels Marriott, eine Verkostung deutscher und ungarischer Weine, eine Theke mit leckeren Eiskreationen sowie eine Cocktailbar. Den musikalischen Rahmen des Gartenfestes bildeten die Molnár Dixieland Band und die Gastmusikerin Katica Illényi. Als schöne Tradition wurde auch dieses Jahr einer kulturellen Einrichtung die Möglichkeit gegeben, sich vorzustellen und die Gäste auf beispielhafte Initiativen aufmerksam zu machen. Dr. András Batta, Rektor der Liszt Ferenc Musikakademie, und Frank Odzuck

Business Lunch mit Transparency International Die DUIHK organisierte in Zusammenarbeit mit der Französisch – Ungarischen Industrie- und Handelskammer, der Niederländisch – Ungarischen Handelskammer, der Kanadischen Handelskammer in Ungarn und mit der Britischen Handelskammer in Ungarn ein Business Lunch mit Noémi Alexa, Geschäftsführerin des Transparency International Ungarn. Im Ballsaal des Hotel InterContinental referierte die Geschäftsführerin über Korruptionslose Durchsetzung im Wirtschaftsleben – Unterschiedliche Lobbykulturen. ❙

anbietende und nachfragende Unternehmen zusammen zu bringen. Die Reihe erfreut sich großer Beliebtheit, so dass nun auf der bereits vierten Veranstaltung dieser Art über 190 Teilnehmer in mehreren „One-to-one Meetings“ à 10 Minuten neue Geschäftskontakte knüpfen konnten. Beim anschließenden Buffet hatte die Unternehmensvertreter Möglichkeit, die Kontakte zu vertiefen sich noch besser kennen zu lernen. Für eine gelöste Stimmung sorgte das angenehme Ambiente des Kempinski Hotel Budapest. ❙

Kartenbestellung und weitere Informationen:

Fachkonferenz: Energieeffizienz in der Industrie

24

Der Grundgedanke des „Speed Business Meeting“ beruht darauf,

der Nationalgalerie wird eine Kinderbetreuung organisiert), und die Besucher können an Kursen zur Zubereitung von Schokoladen und Trüffeln teilnehmen. Die Abende bieten Funky-, Soul- und Jazzkonzerte bei erlesenen Speisen und Getränken und einem „Night Chocolate Shopping“. Eine elegante Lounge- und Cocktail-Bar auf der Savoya-Terasse mit einzigartigem Panoramablick und nicht zuletzt die Wahl der Cherry Queen Schokoladen-Königin 2012 versprechen unvergessliche Erlebnisse.

Auf der Fachkonferenz am 5. Juni 2012 zum Thema Energieeffizienz in

der Industrie haben deutsche und ungarische Experten über aktuelle Entwicklungen in diesem Bereich referiert. Der Schwerpunkt lag auf Fragen der Prozesswärme, Wärmerückgewinnung und Prozessautomation. Daneben präsentierten sich innovative deutsche Unternehmen, die in Ungarn Geschäftskontakte suchen. Ungarische Firmen konnten mit diesen Unternehmen gezielte Einzelgespräche führen. ❙


Geschäftsführer der Zwack Unicum Zrt. schilderten die Bemühungen, eine im Jahre 1907 erbaute Orgel zur Widereröffnung der Musikakademie zu restaurieren. Aufgrund des knappen Budgets wäre dieses Vorhaben lediglich durch Spendeneinnahmen zu bewältigen. Zum Abschluss des heiteren Gartenfestes gab es auch dieses Jahr nach altbewährter Tradition ein Quiz-Gewinnspiel, welches dank unserer Sponsoren wieder mit wertvollen Geschenken lockte. Passend zum Motto verloste die DUIHK, mit freundlicher Unterstutzung der Deutschen Lufthansa und der Deutschen Zentrale fur Tourismus, als Hauptpreis eine Wochenendreise in das Rudesheimer Schloss am Rhein. ❙

Bildergalerie finden Sie unter www.ahkungarn.hu/veranstaltungen/archiv


3 | 2012

25

tagság

tagság

2012. június 7.

2012. július 2.

A DUIHK kerti ünnepsége

2012. június 5.

Üzleti ebéd a Transparency International-lel

2012. június 7-én, mint minden évben, a DUIHK és a Deutscher

Wirtschaftsclub (DWC) Kerti Ünnepségre hívta tagjait a NémetMagyar Gazdaság Házába „Németország a borok országa” mottóval. Az Ünnepséget Gabriel A. Brennauer a DUIHK ügyvezető elnökségi tagja, valamint Manfred Bey a DWC elnöke nyitotta meg. Csodaszép napsütésben idén látogatói rekord is született. A két szervezet több mint 450 tagja, valamint a politikai, gazdasági és társadalmi élet képviselői, neves személyiségei voltak jelen és élvezték az est kulináris és zenei kínálatát. A Hotel Marriott Catering csapatának köszönhetően kiváló ételek és italok várták a vendégeket, de volt német és magyar borkóstoló, valamint fagylaltpult és koktélbár is kényeztette a megjelenteket. A zenét az estén a Molnár Dixieland és Illényi Katica művésznő szolgáltatta.

Idén is lehetőséget adtunk egy kulturális intézménynek a bemutatkozásra, a Liszt Ferenc Zeneakadémiára esett a választás, hogy a vendégekkel egy kérést megoszthasson. Dr. Batta András a Zeneakadémia Rektora és Frank Odzuck a Zwack Unicum Zrt. igazgatója és az Akadémia elkötelezett támogatója beszámoltak arról a nagyszabású felújításról, amely javában folyik az Akadémián, s melynek egyik fő eseménye az 1907-ben épített orgona újjáépítése lenne. Ehhez várnak anyagi segítséget zenebarát támogatóktól. Mint minden évben idén is értékes nyeremények várták a tradicionális kvíz-nyereményjátékban részvevőket szponzoraink jóvoltából. A mottónkhoz passzoló főnyeremény egy 2 főre szóló kényeztető hétvége volt a Rüdesheimi Schlosshotelben a Lufthansa és a Német Turisztikai Központ jóvoltából. ❙ Az eseményrôl további képeket itt talál: www.ahkungarn.hu/hu/rendezvenyek/kepgaleria/

2012. június 18.

A DUIHK 2012. június 5-én konferenciát szervezett, melyen német és

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, valamint együttműködő partnerei – a Francia - Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, a Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara, a Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara és a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara – üzleti ebédet szerveztek a Hotel InterContinental szállodába, melynek meghívott vendége Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója volt, aki Korrupciómentes érvényesülés az üzleti életben – Különböző lobbikultúrák címmel tartott előadást. ❙

magyar szakemberek tartottak előadásokat az ipari energiahatékonyságról, különös tekintettel a folyamathő, hővisszanyerés és folyamatautomatizálás témaköréről. A rendezvényen bemutatkoztak ezenkívül német innovatív vállalatok, amelyekkel 2012. június 4-én és 6-án egyéni megbeszélések folytatására is lehetőség nyílt. ❙

További információk, letölthetô elôadások és képgaléria: www.ahkungarn.hu/hu/rendezvenyek/archivum

2012. szeptember 20-23.

Speed Business Meeting

Csokoládé-fesztivál a budai várban A „Speed Business Meeting” alapgondolata az egyes tagcégek keres-

letének és kínálatának szerencsés társítása, összefűzése. A nagy sikerre való tekintettel immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő rendezvényen több mint 190 résztvevő vállalat képviselői több ún. 10 perces „One-to-one Meeting“ keretében bővíthették üzleti kapcsolataikat. Hét körben kellett a cégek képviselőinek vállalkozásukat minél alaposabban bemutatni. Az ezt követő állófogadás lehetőséget kínált az új kapcsolatok további elmélyítésére, illetve a többi résztvevő megismerésére is. A DUIHK és bilaterális partnerszervezetei egyesült erővel munkálkodtak azon, hogy sikerrel záródjanak a kapcsolatfelvételek. A jó hangulat és az üzletemberek nyitottsága ismét kellemes estét varázsolt, ezúttal Kempinski Hotel Corvinus Budapest báltermébe. ❙ További információk: www.ahkungarn.hu/hu/rendezvenyek/archivum

26

Konferencia: Energiahatékonyság az iparban

3 | 2012


Szeptember 20-23. között a Budai Várban, pazar környezetben, számtalan programmal és attrakcióval kerül megrendezésre a második Édes Napok Budapest, Csokoládé- és Édességfesztivál, melynek idei vendégországa Németország.

ti Galériában gyermekfoglalkoztató várja a családosokat. A látogatók részt vehetnek kézmûves csokoládé- és trüffel készítés alapjait bemutató kurzusokban is, az esték pedig funky, soul és jazzkoncertek, finom ételek és italok társaságában telnek, miközben lehetôség nyílik „Night Chocolate Shopping”-ra is. Elegáns lounge és koktélbár lesz a terület legszebb kilátását nyújtó Savoyai terasz végében, és megrendezésre kerül a Cherry Queen Csokoládé Királynô 2012 döntôjére is.

A fesztiválra a kamarai tagvállalatok kedvezményes jegyeket vehetnek dolgozóiknak vagy akár üzleti partnereiknek, amelyek a Nemzeti Galéria állandó kiállításaira is érvényesek. A fesztivál programja rendkívül sokszínû. Napközben családoknak és gyermekeknek szóló programok lesznek, a Nemze-


Jegyrendelés és további információ: www.edesnapok.hu, [email protected]

3 | 2012

27

Mitglieder

Mitglieder

März Fashion

Entwicklungszentrum feiert siebenjähriges Bestehen

Grundsteinlegung der neuen Werkshalle

Das Entwicklungszentrum von SAP in Ungarn, SAP Labs Hungary feiert sein siebenjähriges Bestehen. Das Zentrum, das im Sommer 2005 mit 70 Entwicklern den Betrieb aufgenommen hat, arbeitet heute mit bereits 250 hochqualifizierten Experten an Anwendungen für den Weltmarkt. Die Entwicklungsarbeit wird bei SAP, einem der weltweit größten Herstellern von Business-Software, im Netzwerk der SAP Labs mit Standorten in 11 Ländern (Brasilien, Bulgarien, China, Deutschland, Frankreich, Indien, Irland, Israel, Kanada, Ungarn, USA) durchgeführt. Das Entwicklungszentrum in Ungarn wurde 2005 als siebter Standort eröffnet, und SAP hat kürzlich den anstehenden Aufbau des inzwischen fünfzehnten Entwicklungsstandortes in Moskau angekündigt. Das IT-Unternehmen hat im Vorjahr 13,6% seines globalen Umsatzes (von 14,2 Milliarden Euro) für Forschung und Entwicklung aufgewendet und beschäftigt knapp 17 000 seiner insgesamt 60 000 Mitarbeiter in diesem Bereich. ❙

Audi Hungaria

Am 13. August 2012 wurde der Grundstein für die neue Werkshalle von

März Fashion, der ungarischen Tochtergesellschaft des in Deutschland ansässigen Unternehmens März München, am Standort Vásárhely gelegt. Der Hersteller von Textiloberbekleidung erweitert seine Kapazitäten mit einer Investition von 417 Millionen Forint, wobei die neue Werkshalle im Frühjahr 2013 fertig gestellt werden soll. Das Projekt wird mit der Förderung der Europäischen Union, mit der Cofinanzierung aus dem Europäischen Fonds für Regionalen Entwicklung realisiert, wobei sich die Beihilfen auf 208 Millionen Forint belaufen. Die März Fashion Kft. ist seit 1990 in Ungarn vertreten und produziert jährlich 550 Tausend Oberkleidungsstücke für den deutschen Markt mit derzeit 440 Mitarbeitern. Mit dem Produktionsbeginn in der neuen Werkshalle, in dem eine Strickerei, eine Näherei und die Logistikabteilung untergebracht werden, soll die Produktion auf 650 Tausend Bekleidungsstücke im Jahr erweitert werden. Das Unternehmen rechnet mit einem Jahresumsatz von 1,5 bis 2 Milliarden ungarischen Forint – teilte der kaufmännische Leiter, Péter Pálinkás mit. Durch die Investition sollen bei März 170 neue Arbeitsplätze entstehen, wobei der zusätzliche Arbeitskräftebedarf branchenintern gedeckt werden soll, beziehungsweise engagiert sich das Unternehmen für die schulische Ausbildung der Textilberufe im Rahmen des Integrierten Berufsbildungszentrums Hódmezővásárhely (HISZK), wobei auch Praktikantenplätze zur Verfügung gestellt werden.. ❙

Audi Hungaria

Wechsel in der Geschäftsführung Axel Schifferer übernahm von 1. Juli an als neu-

er Geschäftsführer Finanz bei Audi Hungaria die Verantwortung für die Bereiche Beschaffung, Controlling, Finanz- und Rechnungswesen, Informationstechnologie, Rechtsservice und Compliance. Damit tritt er die Nachfolge von Dr. Johannes Roscheck an, der diese Funktion sieben Jahre lang ausübte und nun das Unternehmen verlässt. Bisher war der DiplomKaufmann Schifferer als Geschäftsführer Finanz bei Audi Brussels S.A./N.V. tätig. ❙ Veritas

Milliardeninvestition in Standorterweiterung Die Veritas Kft. führt am Standort in Dunakiliti eine Entwicklung von

fast einer Mrd. Forint durch. Die Gesellschaft erhöht 2012 ihre Produktion um fast 10% und rechnet mit einem ähnlichen Umsatz wie im vergangenen Jahr von 10,5 Mrd. Forint. Im Rahmen der Investition werden Maschinen, Anlagen, neue Technologien gekauft, um den sich ständig erneuernden Ansprüchen der Automobilindustrie gerecht zu werden. Die 100%-ige Tochter der deutschen Veritas AG beliefert primär die Volkswagen-Gruppe und BMW mit Treibstoffsystemen. ❙

Weitere Informationen und Nachrichten über unsere Mitgliedsfirmen finden Sie unter: www.ahkungarn.hu/mitglieder/mitgliedernews/

28

3 | 2012

Die OTP Hungaro-Projekt Kft. stellt sich vor

Anzeige

SAP

Durch die Finanzierungsfonds der Europäischen Union ist in Ungarn bei zahlreichen Investitionsvorhaben der Zugang zu Fördergeldern möglich, und vielfach können Projekte ohne derartige Beihilfen erst gar nicht realisiert werden. Die OTP Hungaro-Projekt Kft. unterstützt die Unternehmen im Prozess der Antragstellung für Fördergelder.

Neues Motorenanlaufcenter eröffnet Am 27. Juli 2012 wurde das neuee Gebäude des Motorenanlaufcenters

(MAC) der Audi Hungaria Motor Kft. feierlich eingeweiht wo in der Zukunft der Gesamtprozess der Produktion von Versuchsaggregaten unter einem Dach gebündelt ist. Das Unternehmen investierte mit der Realisierung des neuen Zentrums mehr als HUF 2,8 Mrd. in die Produkt-und Prozessoptimierung. Im neuen MAC-Gebäude werden Versuchsaggregate montiert, analysiert und produktionsgerecht optimiert. Auf diese Weise können die Bereiche Entwicklung und Produktion bereits ab einer sehr frühen Phase des Entwicklungsprozesses effektiver zusammenarbeiten. Das neue Zentrum, das sich in unmittelbarer Nähe zu Technischer Entwicklung und Fertigungsplanung befindet, hat eine Fläche von 7.300 Quadratmetern. Das MAC arbeitet nicht nur für Audi Hungaria und Audi AG, sondern für den gesamten Volkswagen Konzern. Derzeit arbeiten rund 90 Mitarbeiter im MAC der Audi Hungaria. Bis Ende dieses Jahres soll die Belegschaft auf rund 120 Mitarbeiter anwachsen. ❙


im den Prozess der EU-Förderungen zu unter-

Das Unternehmen OTP Hungaro-Projekt Kft. ist als Tochtergesellschaft der OTP Bank für die Finanz- und EU-Förderberatung seit 2002 in Ungarn tätig. In dieser Zeit hat das Unternehmen durch die erbrachten Beratungsleistungen für die Beantragung von Fördergeldern und das Management von 260 erfolgreich realisierten Projekten seinen Kunden den Zugang zu mehr als 50 Milliarden Forint (ca. 166 Millionen Euro) an Fördergeldern ermöglicht.

stützen. Daher werden individuell zugeschnittene Finanzierungslösungen angeboten, die richtige Finanzierungsstruktur auf den Erfolg des Förderantrags ausgerichtet, die Machbarkeitsstudie oder der Geschäftsplan erstellt, die Antragsdokumentation zusammen gestellt, sowie durch das Instrumentarium des Projektmanagements der fachgerechte, effiziente und ordnungsgemäße Abruf der Fördermittel gewährleistet.

Das Unternehmen ist in erster Linie auf Entwicklungsvorhaben für Immobilien- und Anlagenentwicklung ausgerichtet. Dabei liegt der Schwerpunkt insbesondere bei Vorhaben im Umweltschutz und der Energiewirtschaft, der Forschung und Entwicklung, der Innovation, sowie des Tourismus. OTP Hungaro-Projekt ist bestrebt, seine Kunden in allen Fragen rund

Über den Dienstleistungen in der Antragstellung hinaus wird die Entwicklung der in Ungarn agierenden Unternehmen, insbesondere der Mitgliedsunternehmen der DeutschUngarischen Industrie- und Handelskammer auch durch Informationsveranstaltungen und Möglichkeiten für eine unentgeltliche persönliche Konsultation unterstützt. Mit


3 | 2012

besonderer Aufmerksamkeit sollen dabei die Partner möglichst umfassend über die in der Schlussphase der aktuellen EU-Haushaltsperiode zugänglichen neuartigen Fördermöglichkeiten für Innovationsvorhaben, sowie über die nach 2014 absehbaren neuen Fördermöglichkeiten informiert werden. Seit 2007 sind in Bulgarien und Rumänien, seit 2011 auch in Kroatien jeweils Außen stellen der OTP Hungaro-Projekt aktiv, um Kunden aus Ungarn auch in den Auslandsmärkten zu unterstützen.

Kontakt: OTP Hungaro-Projekt Kft. 1134 Budapest, Dévai u. 26-28., IV.em. Tel.: +36 (1) 412 3520 • Fax: +36 (1) 238 0981 www.otphp.hu • [email protected]

29

tagság

tagság

SAP

März Fashion

Hét éves a fejlesztôközpont

Letették az új üzemcsarnok alapkövét

Hétéves születésnapját tartja az SAP hazai fejlesztőközpontja, az SAP

2012. augusztus 13-án került sor a német März München magyarországi leányvállalata, a März Fashion új üzemcsarnokának alapkőletételére a cég vásárhelyi telephelyén. A textil felsőruházatot gyártó cég 417 millió forintos beruházásból bővíti kapacitását, az új üzemcsarnokot a tervek szerint 2012 tavaszán fejezik be. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális fejlesztési alap társfinanszírozásával valósul meg, a támogatás mértéke 208 millió forint. A jelenleg 440 dolgozót foglalkoztató März Fashion Kft. 1990 óta van jelen Magyarországon és évente 550 ezer darab felsőruházatot gyárt a németországi piacra. Az új üzemcsarnok beindításával, amelyben kötöde, varroda, és logisztikai részleg kap helyet, 650 ezerre szeretnék bővíteni a termelést. A cég 1,5-2 milliárd forintos éves árbevétellel számol – közölte Pálinkás Péter gazdasági igazgatótó. A beruházás révén a März a tervek szerint 170 új munkahelyet teremt, a munkaerőutánpótlást a projekt futamideje alatt a szakmai piacról szeretnék pótolni, illetve a HISZK iskolai rendszeren belüli oktatásban textilipart képviselve szo❙ rosan részt vesznek illetve gyakorlati helyet biztosítanak.

Labs Hungary. 2005 nyarán 70 fejlesztővel kezdte meg működését a világpiacra alkalmazásokat készítő központ, mely mára 250 magasan képzett szakember számára nyújt munkát. A világ egyik legnagyobb üzleti szoftvercégének fejlesztéseit az SAP Labs hálózata látja el, mely 11 országban (Brazília, Bulgária, Egyesült Államok, Franciaország, Németország, India, Írország, Izrael, Magyarország, Kanada, Kína) működtet egységeket. 2005-ben a hetedikként nyílt a magyar központ, legutóbb pedig a moszkvai, a tizenötödik egység közelgő beindítását jelentette be az SAP. Az IT-vállalat tavaly globális árbevételének (14,2 milliárd euró) 13,6%-át fordította kutatás-fejlesztésre, mely terület 60 000 munkatársa közül 17 000 embert jelent. ❙ Audi Hungaria

Audi Hungaria

Változás az Audi Hungaria ügyvezetésében

Új épületben a Kísérleti Motorgyártó Központ

További információkat, híreket tagvállalatainkról a www.ahkungarn.hu/hu/tagjaink/tagvallalati-hirek linken talál.

garia Motor Kft. új pénzügyekért felelős ügyvezető igazgatója. A pénzügyeken túlmenően felelősségi körébe tartoznak a beszerzés, információmenedzsment, jog és compliance, valamint a kontrolling területei is. Schifferer Dr. Johannes Roschecket követi, aki mintegy hét évig töltötte be ezt a funkciót az Audi Hungariánál, és most elhagyja a vállalatot. Axel Schifferer eddig az Audi Brussels S.A./N.V. pénzügyekért felelős ügyvezető igazgatója volt. ❙

Bemutatkozik az OTP Hungaro-Projekt Kft. Az Európai Uniós alapoknak köszönhetôen Magyarországon számos beruházáshoz lehet támogatást nyerni, sokszor e hozzájárulás nélkül nem is valósulhatna meg a projekt. Az OTP Hungaro-Projekt Kft. a pályázati folyamatban segíti a vállalatokat.

Veritas

Egymilliárdos beruházás Dunakilitin Közel egymilliárd forintos fejlesztést hajt végre a Veritas Kft. az idén a Győr- Moson-Sopron megyei Dunakilitin. Az európai autóipar számára üzemanyag vezetékrendszereket gyártó társaság 2012-ben mintegy 10 százalékkal növeli termelését, s a tavalyival megegyező, 10,5 milliárd forintos árbevétellel számol. A beruházás keretében gépeket, berendezések, új technológiákat vásárolnak, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az autóipar folyamatosan megújuló igényei szerinti termékeket tudjanak gyártani. A német Veritas AG 100 százalékos leányvállalata elsősorban a Volkswagen csoportnak és a BMW-nek szállítja az üzemanyag rendszereket. A német Veritas csoport nyolc országban több mint 5000 dolgozót foglalkoztat, éves árbevétele 600 millió euró, amelynek 36-38 százalékát a Dunakilitin működő leányvállalat adja, ami a csoport legnagyobb termelőüzeme. ❙

30

3 | 2012

Hirdetés

Július 1-jétôl Axel Schifferer az Audi Hun-

2012. július 27.-én avatták fel a Kísérleti Motorgyártó Központ (MAC) új épületét az Audi Hungaria Motor Kft.-nél, amelyben egy tető alá kerül a kísérleti motorokkal kapcsolatos minden gyártási tevékenység. A vállalat az új központ megvalósításával több mint 2,8 milliárd forintot fordított termék-és folyamat-optimalizálásra. A központban kísérleti motorok építése, vizsgálata és sorozatgyártáshoz szükséges előkészítése folyik. Az új, mintegy 7 300 négyzetméter nagyságú épület a műszaki fejlesztés és gyártástervezés területeinek közvetlen szomszédságában épült. A Kísérleti Motorgyártó Központ munkatársai nemcsak az Audi Hungaria és Audi AG projektjein dolgoznak, hanem a Volkswagen Konszerntől is kapnak megbízásokat. Mintegy 90 munkatárs dolgozik jelenleg a központban. Év végéig közel 120 főre növekszik a munkatársi létszám. ❙


Az OTP Hungaro-Projekt Kft. 2002. óta mûködik Magyarországon, az OTP Bank pénzügyi és uniós pályázati tanácsadással foglalkozó leányvállalataként. Ez idô alatt pályázati tanácsadási szolgáltatások nyújtásával és 260 sikeresen megvalósított projekt menedzsmentjével több, mint 50 milliárd forint (kb. 166 millió euró) támogatást szerezett ügyfelei számára.

Ezért az egyéni fejlesztési igényekhez illeszkedô finanszírozási megoldásokat kínál, és a pályázat sikeressége érdekében kialakítja a megfelelô forrásszerkezetet, megvalósíthatósági tanulmányt vagy üzleti tervet készít, összeállítja a pályázati dokumentációt, és a projektmenedzsment eszközeivel biztosítja a támogatás szakszerû, hatékony és szabályos lehívását.

A társaság elsôsorban az ingatlan- és eszközfejlesztésekkel kapcsolatos beruházási projektekre koncentrál. Ennek során kiemelten a környezetvédelmi és energetikai, a kutatási-fejlesztési és innovációs, valamint a turisztikai beruházásokkal foglalkozik.

A pályázati szolgáltatásokon túl a cég szakemberei tájékoztató rendezvényekkel és díjmentes személyes konzultációs lehetôségekkel is támogatják a Magyarországon mûködô vállalatokat, és különösen a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara tagvállalatainak fejlôdését. Ennek részeként kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy partnereiket a lehetô legteljesebb körûen tájékoztassák a jelen-

Az OTP Hungaro-Projekt arra törekszik, hogy a pályázati folyamathoz kötôdô összes kérdésben segítse az ügyfeleket.


3 | 2012

legi pénzügyi idôszak záró szakaszában elérhetô új típusú, innovációs célú támogatásokról, valamint a 2014. után várható új támogatási lehetôségekrôl. Az OTP Bank regionális terjeszkedésével párhuzamosan 2007 óta Bulgáriában és Romániában, illetve 2011-tôl Horvát országban is mûködik OTP HungaroProjekt fiók, ami lehetôvé teszi, hogy a magyarországi ügyfeleket külföldi leányvállalatainak fejlesztésében vagy piacra lépésük megalapozásában is támogassák.

Kapcsolat: OTP Hungaro-Projekt Kft. 1134 Budapest, Dévai u. 26-28., IV.em. Tel.: +36 (1) 412 3520 • Fax: +36 (1) 238 0981 www.otphp.hu • [email protected]

31

Mitglieder

tagság

Repülôgép-alkatrészek Nyírbátorból Hivatalosan megnyitott a Diehl Aircabin Hungary Kft.

Fotos: Diehl

2012. július 6-án nyitott meg hivatalosan a Diehl-Aircabin nyírbátori telephelye, bár az elsô Magyarországon gyártott alkatrész egy A-320 repülôgép ajtókeret-burkolatához már 2011 decemberében elkészült, a teljes termelés pedig 2012. január elején megindult.

Flugzeugteile aus Nyírbátor Diehl Aircabin Hungary Kft. offiziell eröffnet Am 6. Juli 2012 hat die Firma Diehl-Aircabin offiziell ihren neuen Standort in Nyírbátor eröffnet. Im Dezember 2011 wurde dort das erste in Ungarn produzierte Teil für die Türrahmenverkleidung eines Airbus A320 produziert, seit Januar 2012 wurde die Produktion nun auf die volle Kapazität hochgefahren

Von Tamás Kelemen

Das erste Produktionswerk von Diehl in Osteuropa Die Geschichte der Diehl-Aircabin Hungary Kft. begann im Frühjahr 2011 mit dem Erwerb des Gebäudes einer früheren Kabelbaumfertigung auf dem Gelände des Gewerbeparks im ungarischen Nyírbátor durch das Unternehmen Diehl. Für den Aufbau des Betriebes, in dem Tür- und Türrahmenverkleidunge sowie Klimarohrkomponenten für die Flugzeugfamilien Airbus A320 produziert werden, hat das zum deutschen DiehlKonzern gehörende Diehl Aerosystems insgesamt 1,5 Milliarden Forint (etwa 5,4 Millionen Euro) investiert. Gefördert wurde die Investition durch EU-Fördermitteln in Höhe von 200 Millionen Forint, um die sich das Unternehmen beworben hatte, erläuterte Attila Krasznai, Leiter für Qualitätsmanagement der Diehl Aircabin Hungary Kft. Die Diehl-Gruppe verfügt derzeit über Fertigungsstandorte in den Vereinigten Staaten von Amerika, in Frankreich, China und auch Singapur. Als erste Produktionsstätte in Osteuropa gilt der Standort Nyírbátor, der bei der Entscheidung des Management besser abschnitt als potentielle polnische und tschechische Standorte. Die Produktion am ersten

32

osteuropäischen Standort startete bereits im Januar dieses Jahres. Die ersten Mitarbeiter aus der ostungarischen Region Szabolcs wurden in der deutschen Zentrale des zu Hundert Prozent privat geführten Familienunternehmens qualifiziert. Am Standort Nyírbátor werden derzeit 70 MitarbeiterInnen beschäftigt, die Belegschaft soll bis 2015 auf 200 Personen erweitert werden. Eröffnungsfeier und Zukunftspläne Die offizielle Eröffnungsfeier fand am 6. Juli 2012 mit dem Vorstandsvorsitzenden der Diehl-Gruppe, Dr. Thomas Diehl, sowie dem Vorstandssprecher des Konzernbereichs Diehl Aerosystems, Rainer von Borstel und dem Vorstandsmitglied des Konzernbereichs Diehl Metering, Jean-Franćois Marquet als Ehrengästen statt. Die Muttergesellschaft Diehl Aircabin GmbH wurde durch den COO Klaus Jabs und den CFO Reiner Edel vertreten, von ungarischer Seite haben die Bürgermeisterin der Stadt Nyírbátor, Jánosné Balla, sowie Dr. János Veres, Mitglied des ungarischen Parlaments und früherer Finanzminister an der Veranstaltung teilgenommen. Dr. Thomas Diehl betonte in seiner Ansprache die Rolle des Schwesterunternehmens MOM

Zrt. in Mátészalka, das durch seine Kenntnisse und Erfahrungen im Bereich der regionalen Gegebenheiten erhebliche Hilfestellung bei der Errichtung des Unternehmens und der Anwerbung der Mitarbeiterinnen und Mitarbeiter geleistet hat. Darüber hinaus rief er in Erinnerung, dass die Unternehmensgruppe im April 2011 die Diehl Aircabin Hungary Kft. gegründet hat und die Produktion seit Anfang 2012 kontinuierlich aufbaut. Auf dem 20.000 Quadratmeter großen Werksgelände, das neben der Produktionshalle auch Schulungs- und Büroräume umfasst, werden derzeit 40 Flugzeugteile am Tag produziert, bis zum Jahresende 2013 soll das Produktionsvolumen jedoch verzehnfacht werden. Parallel wird auch die Produktionspalette erweitert: später werden auch Teile für die Flugzeugtypen Airbus A330 und A350XWB produziert, bei Letzterem werden beispielsweise die Dichtungen in Nyírbátor produziert werden. Die Eröffnungsfeier endete mit der Übergabe der Lebensbaum-Skulpturen, die langfristige Planung, Wachstum, Stabilität und nicht zuletzt die zwischen der Nyírbátor, dem Komitat Szabolcs-Szatmár-Bereg bzw. dem Unternehmen gewachsenen Wurzeln symbolisieren. ❙

3 | 2012


Szerzô Kelemen Tamás

Az elsô Diehl gyár Kelet-Európában A Diehl-Aircabin Hungary Kft. magyarországi története 2011 tavaszán indult, mikor a német Diehl-csoport megvásárolta a korábbi kábelkorbács-gyár épületét a nyírbátori ipari park területén. Az Airbus A320-as repülőgépcsaládhoz ajtó- és ajtókeret-burkolatokat, valamint klímacső-elemeket gyártó üzemegység kialakítására összesen 1,5 milliárd forintot fordított a német konszernhez tartozó Diehl Aerosystems, amely a beruházáshoz a saját tőke mellett pályázaton 200 millió forintos uniós támogatást is elnyert – közölte Krasznai Attila, a Diehl Aircabin Hungary Kft. minőségirányítási vezetője. A Diehl csoportnak jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban, Kínában és Szingapúrban is van gyártóbázisa. Első kelet-európai gyárának a nyírbátori számít, amely mellett lengyelországi és csehországi jelöltekkel szemben döntöttek a cég vezetői. Az első kelet-európai gyáregységben már idén januárban elkezdődött a termelés, első szabolcsi dolgozókat a százszázalékos magántulaj-

a Diehl Aerosystems konszernrész igazgatósági szóvivője, Jean-François Marquet, a Diehl Mietering konszernrész igazgatóságának tagja, Az anyavállalat, a Diehl Aircabin GmbH részéről Klaus Jabs (COO) és Reiner Edel (CFO) voltak jelent. A magyar delegáció

Kft.-t, amely 2012 eleje óta fokozatosan építi fel termelését. A 20 ezer négyzetméter területű, termelőcsarnokot, oktatási termeket és irodahelyiségeket magában foglaló nyírbátori üzemben jelenleg naponta 40 alkatrészt készítenek, a termelési volument 2013

Megnyitó és jövôbeni tervek A hivatalos megnyitóra 2012. július 6-án került sor, melyen díszvendégként részt vett a Diehl-cégcsoport igazgatóságának elnöke, Dr. Thomas Diehl, valamint Rainer von Borstel,

részéről pedig Balla Jánosné, Nyírbátor Város polgármester asszonya, valamint Dr. Veres János, parlamenti képviselő és egykori pénzügyminiszter vettek részt a rendezvényen. Dr. Thomas Diehl beszédében kiemelte a testvérvállalat, a mátészalkai MOM Zrt. szerepét, amely a regionális viszonyok terén szerzett ismeretei és tapasztalatai révén jelentős segítséget nyújtott a cég létrehozása és a munkatársak toborzása kapcsán. Továbbá felidézte, hogy a cégcsoport 2011 áprilisában alapította meg a Diehl Aircabin Hungary

év végéig azonban megtízszerezik. Ezzel párhuzamosan bővül a termékpaletta is, később már az Airbus A330-as és A350XWB-es típusokhoz is készítenek majd termékeket, utóbbi típusnál például a szigeteléseket gyártják majd Nyírbátorban. A megnyitóünnepséget az életfa-szobrok átadása zárta, amelyek a hosszútávú tervezés, a növekedés, a stabilitás és nem utolsó sorban a Nyírbátor városa, valamint Szabolcs-SzatmárBereg megye, ill. a cég között kialakult gyökereket hivatottak szimbolizálni. ❙


3 | 2012

A tervek szerint a termelési volument 2013 végéig megtízszerezik. donban lévő, családi nagyvállalkozás németországi központjában képezték ki és ők indították el a termelést a nyírbátori Diehl-gyárban. A nyírbátori üzemben jelenleg 70 főt foglalkoztatnak, a dolgozói létszámot a tervek szerint 2015-ig 200 főre bővítik.

33

Agenda

Termine | Rendezvények

Info www.ahkungarn.hu/veranstaltungen

HR als Business Partner | HR mint Business Partner

10.09., 24.09., 08.10., 29.10., 12.11., 26.11.2012

Bayerisch-Ungarischer Wirtschaftstag | Bajor-Magyar Gazdasági Nap

17.09.2012

Konferenz: Rolle der Medizintechnik in der Patientenversorgung in Ungarn und Deutschland Konferencia: Az orvostechnika és az orvos-technológia szerepe a magyar és német betegellátásban

20.09.2012

Fachsymposium für Projektträger aus Ungarn: Erneuerbare Energien Szakmai szimpózium magyar kivitelezôknek: megújuló energiák

25-26.09., 17-18.10., 08.11.2012

Jour Fixe

27.09.2012

EnergyManager Weiterbildung | Energiagazdász képzés (EUREM)

27.09.2012 – 08.06.2013

Verhandlungstechnik | Tárgyalástechnika képzés

03-04.10.2012

Lean Management

08-09.10., 29-30.10., 12.11.2012

Credit Management Basic

09.10.2012

Präsentationstechniken – neueste Trends und Meistergriffe Prezentációs technikák – legújabb trendek és mesterfogások

10-11.10.2012

AHK-Geschäftsreise nach Ungarn zum Thema „Zukunftsmarkt Bioenergien“ AHK-üzleti út Magyarországra „a bioenergiapiac jövôje” témában

15.10.2012

Exporttag Bayern 2012 | Bajor Exportnap 2012

11.08.2012

Führung mit Coaching-Ansicht | Coaching szemléletû vezetés

21-22.11.2012

Weiterbildung für Kundenservice-Mitarbeiter | Ügyfélszolgálati munkatársak fejlesztô képzés

26-27.11., 10.12.2012

Erfolgreich und ausgeglichen als Führungskraft | Vezetôi eredményesség és egyensúly

28-29.11.2012

Business-Etikette mit Ibolya Görög | Üzleti protokoll elôadás Görög Ibolyával

05.12.2012

Vergütungsreport Ungarn 2012 | 2013

Neu auf CD! Erscheint im Dezember 2012. Aus dem Inhalt: detaillierte Vergütungsangaben zu rund 80 typischen Positionen 12

05-06.09.,19-20.11.2012

Lean & Kaizen Vortrag mit japanischem Lean-Experten | Lean & kaizen elôadás japán lean-szakértôvel

10.12.2012

22. Jahrestagung des Deutsch-Ungarischen Forums und Zweite Tagung des Jungen Deutsch-Ungarischen Forums A Magyar-Német Fórum 22. Közgyûlése és a 2. Fiatalok Magyar-Német Fóruma

08.11.2012

11 | 2012

20 gsreport

in ütungen n zu Verg ten he Date hmensda empirisc Unterne et aktuelle, auf internen arn biet Er basiert port Ung Ungarn. ütungsre hmen in Der Verg Unterne ionalen r. internat itnehme Arbe 10.000 en für rund n Position arkt 80 typische Arbeitsm en zu rund Inhalt: arischen gsangab Aus dem dem ung te Vergütun Trends auf arischen detaillier der ung ngen und bedingu tstatistiken Rahmen e Verdiens angreich en) bell umf : el-Ta NEU g (Exc iken des rwaltun gsstatist Arbeitsve häftigun Besc n- und bellen) NEU: Loh es (Excel-Ta chen Amt Statistis

Vergütun

gabe

Publikationen | Kiadványok

Mitgliedschaft | Tagság

Veranstaltungen | Rendezvények

Zsófia Sencz

Erika Gönczi

Marietta Németh

Lövôház utca 30, H-1024 Budapest



Telefon: +36 1 345 7646

Telefon: +36 1 345 7638

Telefon: +36 1 345 7626

E-mail: [email protected]



3 | 2012


or.indd si_dvd_b BeŮrezeŮ

port

ngsre Vergütu | 2012

NEU: Lohn- und Beschäftigungsstatistiken des Statistischen Amtes (Excel-Tabellen)

11

DUIHK,

gsreport

Kienbaum

2011

Ungarn

20 Ungarn

Vergütun

m Autoren: Kienbau h Dovits, Christop baum Rab, Kien Manuela fer, DUIHK Dirk Wöl rieb: on, Vert Produkti HK DUI cz, Zsófia Sen

ment m Manage Kienbau ants Consult en 8 Tuchlaub n 1010 Wie h Österreic 88-22 1 533 51 Fon: +43 88-40 um.com 1 533 51 @kienba Fax: +43 n.vienna pensatio m.com Email: com .kienbau Web: www

© Copyright

ent anagem Projektm eitung: m Projektl Kienbau h Dovits, Christop fer, DUIHK Dirk Wöl

Kontakt

NEU: umfangreiche Verdienststatistiken der ungarischen Arbeitsverwaltung (Excel-Tabellen)

2

13. Aus

striesche Indu -Ungari Deutsch mer delskam und Han utca 30 Lövőház apest 1024 Bud Ungarn 24 1 345 76 Fon: +36 14 1 345 76 ngarn.hu Fax: +36 lfer@ahku hu Email: woe arn. .ahkung Web: www

34

Rahmenbedingungen und Trends auf dem ungarischen Arbeitsmarkt

2011| 20

Lean Office

garn en in Un ternehm llte onale Un Angeste Internati leitende iter und Mitarbe

Umfrageteilnehmer sparen bis zu 1000 Euro!

3:04 2 13:3 2011.12.1

1

Kontakt

Weitere Informationen und Bestellung: DUIHK – Zsófia Sencz Tel.: +36 1 345 7646 E-Mail: [email protected] www.duihk.hu/publikationen

Komplette Lösungen für die komplette Intralogistik. Jungheinrich ist und bleibt eine starke Marke. Mit starken Maschinen, Ideen und Lösungen. Nutzen Sie diese Lösungen zu Ihrem Vorteil. Damit Sie Ihre beste Investitionsentscheidung treffen. Damit Jungheinrich Ihr BestInvest wird.

magazin Öffnung nach Osten Staatssekretär Péter Szijjártó im Interview Keleti nyitás Interjú Szijjártó Péter államtitkárral

Recommend Documents