Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. XII. évf. 12. szám december

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége XII. évf. 12. szám 2013. december

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

Missziós nyilatkozat A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1991-ben a gyógyszerészek civil szerveződése során jött létre a gyógyszerészet új ars poeticajának megfogalmazása, a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülése előmozdítása érdekében.

Érdekérvényesítő tevékenységünket a nemzetközi szakmai folyamatokra is figyelemmel tényszerű adatokra, elemzésekre és következtetésekre támaszkodva, a gyógyszerészet stratégiai érdekeit szem előtt tartva végezzük.

Kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a mindenkori állami-, szakmai irányítás vezetőivel, egészségügyi- és civil szervezetekkel egyaránt.

Filozófiánk homlokterébe tartozik a magángyógyszertárak működési feltételeinek javítása, a kiszámítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése.

Kiemelkedően fontosnak tartjuk a gyógyszerpiac szereplőivel, a gyógyszergyártók és nagykereskedők szervezeteivel való érdekazonosság hangsúlyozását, a harmonikus szakmai és gazdasági együttműködést.

Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk tájékozottságának növelésére, felkészültségének javítására.

Célkitűzésünk a gyógyszertárak szakmai-, gazdasági-, jogi- érdekérvényesítésének és az egyéni érdekérvényesítésnek magas szintre való fejlesztése.

Törekszünk a gyógyszerészet társadalmi presztizse növelésére, a szakmai szolgáltatások színvonala emelésére.

Fontosnak tartjuk a betegek életminősége javítását, a gyógyszerész gyógyszerterápiás tanácsadó szerepének növelését, a betegorientált gyógyszerészet elterjesztését.

Elősegítjük a gyógyszerészeti szakterületek érdekérvényesítési gyakorlata harmonizációját, felvállalva a gyógyszertárak és azok működtetésével összefüggő kérdések képviseletét.

SZÖVETSÉG A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT

Tartalom

Karácsonyi köszöntő

......................................2

Aktuális Tudósítás a XXIII. GYOK Szakmapolitikai Napjáról I. rész Gyógyszerészi gyakorlat – Fórum Siófokon

............3

......................6

Complince-non compliance, avagy egy utazás a gyógyszer életciklusán át . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 A politikus, a bonmot és a patikus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 C-vitamint szeretnék – a MOSZ Ifjúsági Fóruma nyertes versenyelőadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Amerikából jöttem… beszámoló a MOSZ pályázat nyerteseinek USA tanulmányútjáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 Hírek Feltétlenül növelni kell az egészségügyi kiadásokat – interjú Jakab Zoltánnal az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnökével . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Egészségügyet irányító miniszterek a XXVII. Medicina konferencián . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 Mérlegen az elmúlt három év . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Jegyzet Szövegmorzsák – a gyógyszertárak tulajdonrészének 2014. évi szabályozásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 A kozmetikus tanácsolja December . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27

Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelős kiadó: dr. Mikola Bálint

Szerkeszti a szerkesztő bizottság: dr. Herczeg János, Mátyásné dr. Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, dr. Sándor ˘rpád, dr. Schlégelné dr. Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor, dr. Varga Imre A MOSZ címe: 1135 Budapest, Kerekes u. 9. V. em. 6. Telefon/fax: 236-0974 E-mail: [email protected]

ISSN 1588-8231 Nyomdai előkészítés: Recsi István Telefon: 06 30 950-6866 E-mail: [email protected] Nyomda: Innova 2000 – Innovariant Nyomda Hirdetés felvétel: [email protected] ˘ra: 1000 Ft + 5% ˘FA

Gyógyszertár XII. évf. 12. szám 1

Karácsonyi gondolkodó Mire e sorokat kezébe veszi az olvasó, már a harmadik gyertya is leégett a koszorún. Vajon volt-e időnk átgondolni a dolgokat? Saját magunkat, szeretteinket, kapcsolatainkat vajon volt-e módunk értékelni? Tudjuk-e már mit csináltunk rosszul, és hogyan tesszük ezt a jövőben? Vannak új céljaink, új módszereink, új fogadalmaink? Egyre nehezebb leállni, egyre nehezebb átgondolni dolgokat, egyre nehezebb tisztán látni, egyre nehezebb bizalommal lenni. Nemrégen, a nyugalmát nem találó Édesanyámnak azt a tanácsot adtam, hogy hunyja be a szemét és gondoljon ifjú korára. A gyermekeivel falun töltött forró nyarakra, a föld illatára, a madarak hangjára, a gyorsfolyású iszapos malompatak hűsítő vizére, az órát helyettesítő vonatfüttyre, s arra. hogyan énekeltük torkunkszakadtából a vasárnapi motettákat. Elmosolyodott és békésen elaludt. A módszer tehát jó. A Karácsony értékét növeli az adventi időszak ünnepkörében kifejeződő várakozás. Ez az ünnepkör felöleli a tél legnehezebb időszakát, András naptól három királyokig tart. A várakozás ideje mindig reménységet hordoz, hitet és bizalmat abban, hogy eljön a megváltó pillanat. Ezredévek tapasztalatából tudjuk, hogy eljön, csak ki kell várni. Ez az időszak lehetővé teszi az elmélkedést, az elmélyült gondolkodást mindarról, amit az ünnep kifejez. Elsősorban a szeretetről, az összetartozásról és a békéről. A hagyományok több ezer éves biztos alapjain áll ez az ünnep. Az emberek már az ó-korban megünnepelték a téli napfordulót. Ez volt a fény újjászületésének ünnepe. A régi rómaiak is már átvették Mithrásznak, a Legyőzhetetlen Nap istenének ünnepét, s később a keresztény vallás – bölcsen – e nagy hagyományokkal rendelkező napra tette legnagyobb ünnepét, Jézus születése napját, mint a fény újjászületésének új jelképét. Így folytatódott a több ezer éves hagyomány, melynek üzenete szinte az egész világon ugyanazon értékeket hordozza: az újjászületés vágyát, és az új születésének magasztos pillanatát, a gyermek iránti szeretetet, a családi összetartozás értékeit és élményeit, embertársaink iránti pozitív érzéseinket, és a békés együttlét örömét. Ezt a vágyat, a jövőre vonatkozó bíztatást hordozzák a karácsonyi szimbólumok.

ıHa az ünnep elérkezik, akkor ünnepelj egészen. Ölts fekete ruhát. Keféld meg hajad vizes kefével. Tisztálkodjál belülről és kívülről. Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata. Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betűkkel. Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül, milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepeltek! Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás. Az ünnep legyen ünnepies. Legyen benne tánc, virág, fiatal nők, válogatott étkek, vérpezsdítő és feledkezést nyújtó italok. S mindenekfölött legyen benne valami a régi rendtartásból, a hetedik napból, a megszakításból, a teljes kikapcsolásból, legyen benne áhítat és föltétlenség. Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme. Készülj föl reá, testben és lélekben. S nemcsak a naptárnak van piros betűs napja. Az élet elhoz másféle, láthatatlan ünnepeket is. Ilyenkor felejts el mindent, figyelj az ünnepre." (Márai Sándor) 2 Gyógyszertár XII. évf. 12. szám

M.B.

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális

Tudósítás a GYOK 2013. Szakmapolitikai Napjáról

I.

Az ünnepélyes megnyitót, az üdvözléseket és a kitüntetések, elismerések átadását követő vezérelőadásában Dr. Mikola Bálint MOSZ elnök felidézte a 10 évvel ezelőtti Kongresszus egyes eseményeit. A 2003. évi GYOK alkalmával, új szempontok alapján, amerikai, osztrák, francia, német, svéd, norvég és angol kollegák segítségével elemezték a gyógyszerészek szerepvállalásával összefüggő nemzetközi környezetet. Megfogalmazták az állam és gyógyszerészet viszonyát, megtartották a diabetes I., és II. programot, s az első workshoppal elindult Magyarországon a diabetes modellkísérlet. Ez volt a gyógyszerészi hivatás fejlesztése rendszerváltás utáni első meghatározó állomása.

A mai egészségpolitikai kihívásokra fókuszálva, dokumentumokkal alátámasztva bemutatta a jelenlegi társadalmi-, migrációs-, szociális-, morbiditási és mortalitási környezetet. Mindezt párhuzamba állította az egészségügyi szolgáltatások minősége, struktúrája, és a hozzáférésükhöz való lehetőségek változásaival. Az alapellátás szerepét hangsúlyozva húzta alá a gyógyszerészi szolgáltatás helyét az egészségügyi ellátó rendszerben. Kitért a gyógyszerészi gondozás, a terápia menedzselése szolid ráfordítás mellett is erőteljes egészségnyereséget felmutatni képes jelentőségére. Ezzel összefüggésben beszámolt a Gyógyszerész Világkongresszus (FIP 2013) – a MOSZ törekvéseit alátámasztó- megállapításairól is. Az egészségügyre fordítható, egyre szűkülő források tükrében elemezte a gyógyszerpiac szereplőinek helyzetét, bemutatta a gyógyszerügy, a szolgáltatás-, és a gyógyszerészi hivatásfejlesztés legfonto-

sabb, sürgető a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége célkitűzéseinek homlokterébe tartozó teendőit. Dr. Oberfrank Ferenc a Magyar Tudományos Akadémia KOKI orvos-igazgatója partnerként tekint a gyógyszerészekre. Előadásában annak a meggyőződésének adott hangot, amely szerint a korszerű egészségügy megkívánja az együttműködést és a harmóniát. Az etika fontosságára hívta fel a figyelmet hangsúlyozva annak értéket jelentő lehetőségét a forrásteremtésben. Kutatási szakterülete tapasztalataira apellálva sajátos párhuzamot vont az egészség-, és az egészségügy tízparancsolata között. Az egészség fenntartásának, a betegségek megelőzésének programjából fakadó prioritásokat pozícionálta, amelyek egyértelmű feladatokat adnak az egészségügy, a gyógyszerészek számára is.

Az értékek állandóak, a környezet változik. Meg kell határozni az értékeket, ebből származtathatóak a normák és az ezzel összefüggő feladatok. Ezzel összefüggésben kiemelkedően fontos tényezők a kötelességek rögzítése, a felelősség megőrzése, a mértéktartás, a rendszeres életmód, a mentálhigiéné és az intellektualitás. Ezekben mind fellelhetőek a szakmai feladatok. Egyedül állónak, szinte irigylésre méltónak minősítette a gyógyszerészek közösség építő tevékenységét, akik élve a politikai lehetőséggel, a tradíciókat felhasználva építkeztek, fejlesztették hivatásukat. Meglátása szerint ezt a folyamatot kell bővíteni az orvos és a gyógyszerész kapcsolatban rejlő kollegialitásra építve. Véleménye szerint az orvosok és gyógyszerészek életében az eredményszerzés és a gyógyító tevékenységhez kötött szükséges erkölcsi magatartás között megGyógyszertár XII. évf. 12. szám 3


van a feszültség. Ez a dilemma jelenleg felerősödött. A belső értékrend nem kodifikálható, ehhez értéktudatos szemléletre van szükség. Ezek a szempontok a gyógyszerészek egészségügyi ellátó rendszerben való kiteljesedéséhez, hivatásuk fejlesztéséhez nélkülözhetetlenek.

mények nélkül, a betegterhek csökkenése mellett 30%-os kiadáscsökkentés érhető tetten a gyógyszerágazatban. Bár sokat fenyegetőztek ezzel, de egy multi sem vonult ki a piacról, és még a gyógyszertárak gazdasági nehézségeit is lényegében megoldották.

Kaló Zoltán az ELTE TáTK Egészség-gazdaságtani Kutató Központ tanára, a Syreon Kutató Intézet vezetője a gyógyszerpolitika rendszerszintű megközelítésével foglalkozott előadásában. Az elmúlt 10 évben vajon javult, stagnált, vagy nehezebb lett a gyógyszerágazat szereplőinek helyzete?- tette fel a kérdést indító gondolatában. A GYOK előtti héten megrendezett Európai Egészségpolitikai Fórumon elhangzott jelen hivatalos álláspont szerint, sikeres a hazai egészségpolitika. Hiszen érdemi negatív következ-

Független szakértői véleményét egy elképzelt szakmapolitikai középvezető optikájába építette, aki szerint a szolgáltatásaink napról napra rosszabbak, miközben a kommunikáció egyre javul. Függetlenként elemezte a percepciókülönbséget az aktuális szakmapolitikai vezetés és a helyzetet a jelenségek szintjén elemző szakértő között. Vajon tudjuk, hogy milyen következményei vannak az (nem kormányzati ciklushoz kötődő) elmúlt évek gyógyszerpolitikájának? – tette fel a kérdést. Nem értékeljük a következményeket – adta meg a választ is, majd néhány jellemző aspektust kiemelve fogalmazta meg a legfontosabb problémákat:

4 Gyógyszertár XII. évf. 12. szám

Nem hozott jelentős változást a szakképzési rendszer átalakítása, ahol jelenleg is minimális az egészség-, gyógyszer-politikai képzés részaránya. Az egészségpolitikai intézkedések hatásait és negatív következményeit nem mérik, nincsenek független kutatások, fogynak a politikailag semleges szakértők, miközben az érintett szakpolitikusok a jövő évi büdzsére koncentrálnak. A kommunikációban a szereplők rendre a saját helyzetüket pozícionálják. Nem tudjuk, hogy mit veszítenek a betegek, miközben a politikusokat elsősorban a közmédia és a szavazók érdeklik. A gyógyszerellátás, a gyógyszertárak gondjai nem jelentenek a széles tömegek számára érthető és mérhető problémát, ezért nem mennek át azon a barrieren, ami a médiában való megjelenéshez, a közvélemény formálásához szükséges. Ha nincsenek kutatások, hatástanulmányok és nincs információ, akkor nincs baj a rendszerrel sem, tehát minden rendben van.

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Hogyan lesz így bizonyítékokon alapuló egészségpolitikai döntéshozatal? Ki alakítja az ágazatpolitikát? Ki a legmagasabb beosztású gyógyszer ágazathoz értő egészségpolitikai vezető? Ki magyarázza el a társadalomnak, a szavazóknak, a GDP 2%-át kitevő ágazattal, a gyógyszerellátással összefüggő változásokat?- tette fel a kérdést Kaló tanár úr. A gyógyszerágazat részére nem csak kommunikációt preferáló, hanem konszenzuson alapuló, elméletileg megalapozott, felkészült szakemberek által kidolgozott hosszú távú, azaz kiszámítható és biztonságot nyújtó stratégiára van szükség. Az ágazati stratégiát – ellensúlyozva az OEP/NGM fiskális nézőpontot – a szakmai szervezetek bevonásával, a szakmai, az ipar- és gazdaságpolitikai, népegészségügyi, és a gyógyszerészi gondozás szempontjainak figyelembevételével kell készíteni. Meg kell értetni azt, hogy láthatatlan és/vagy konfliktuskerülő szakpolitikusok nem fogják a gyógyszerügy problémáit megoldani. A több mint 600 milliárd Ftos gyógyszerágazatot legalább helyettes államtitkári rangban lévő szakpolitikus kell, hogy a kormányzatban képviselje, aki ismert és hiteles szereplője a közmédiának. Ez a kiút! – zárta gondolatait az előadó.

Országos Szövetségével. A betegek érdekében végzett tevékenység, a szűrés, a gondozás és a gyógyszeres terápia, meghatározóan szoros kapocs a két szervezet és tagjaik között. 2011 őszén, amikor a pályakezdő háziorvosok bére a minimálbér (Btto 93.000Ft/hó) volt, a Budapesti Közterület Fenntartó V. által meghirdetett állásokra az utcaseprőket 120.000 Ft/ hónap bruttó bérrel vették fel. Azóta viseli közszereplésein a láthatósági mellényt. Ez a jelenség, ami érdemben, azóta sem változott, nyomja rá bélyegét szervezetük érdekérvényesítő tevékenyégére, az alapellátás méltatlan helyzetének rendezésére. Bár gesztus értékű részeredmények elkönyvelhetőek, de a fordulatra még várni kell. A 2000. év óta létezik Magyarországon a háziorvosi vállalkozási jog, mint koncessziós intézmény, ami 2012 óta már praxisjog. Alapvetően a finanszírozással, a jogbiztonsági problémákkal és az önkormányzati függőséggel hozta összefüggésbe, hogy a fiatal generáció nem érkezik a praxisba. Számos problémát vet fel a szakmai felügyeleti és ellenőrzési gyakorlatban a félreérthető, a praxisjogot érintő jogszabályi környezet is, ami ugyancsak nem erősíti a biztonságos generációváltás lehetőségét. A finanszírozással kapcsolatban ismertette a szakterület pénzügyi alapjait 2011-12-ben felülvizsgáló Állami Számvevőszéki jelentés megállapításait, amelynek fél év késlekedést követő nyilvánosságra hozatala egyértelműen rögzítette a háziorvosi ellátásra biztosított költség-

vetési keret elégtelenségét. Ugyanezt állapította meg a hatósági-, és a piaci háziorvosi szolgáltatási díj közötti igen széles különbséget, az uniós közszolgáltatási normáktól jelentősen elmaradó finanszírozást feltáró 2013. évi ombudsmani jelentés. A háziorvoslás jövőjét illetően – számításaik szerint – a jelenlegi költségvetés minimum duplájára lenne szükség a személyi és tárgyi feltételek rendezéséhez. Előadásának további részében elnök úr kitért a napi munkát olykor értelmetlenül lassító, hihetetlenül megnövekedett bürokráciára. Felvetette az informatikai rendszerek problémáit, miközben a számtalan jelentés során képződő, hihetetlenül gazdag terápiás adat, és azok feldolgozása, nem hasznosul a betegellátásban. A gyógyszerkassza megkurtítása együtt járt a gyógyítás szabadságának korlátozásával. Hiszen a rendelési jogosultságok megnyirbálása, a generikus program kötelező teljesítése, mind ebbe az irányba mutatnak, miközben a megtakarításból visszacsepegtetett „honorárium” minimális. Meggyőződése szerint a háziorvosi szolgálatok és a gyógyszertárak kiegyensúlyozott és biztonságos működése választópolgári elégedettséget, az pedig kormányzati támogatást generálhat. Várjuk közösen ezt a politikai felismerést!zárta gondolatait Selmeczi doktor. (A Szakmapolitikai Nap Nemzetközi Fórummal folytatódott, amelyről lapunk más helyén adunk tájékoztatást! Szerk.) MOSZinfo

Dr. Selmeczi Kamill család-szakorvos, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége elnöke bevezető gondolataiban meleg hangon köszöntötte az alapellátásban velük együtt dolgozó gyógyszerészeket. Az a civil háziorvos szervezet, ami 1991-ben alakult, amelynek elnöki tisztét tölti be, pontosan egykorú a Magángyógyszerészek Gyógyszertár XII. évf. 12. szám 5


Tudósítás a GYOK 2013. rendezvényeiről Gyakorló gyógyszerészet – előadások és fórum A kialakult évtizedes rutinnak megfelelően a kongresszus szombat délutáni programján a praktikum volt a közös gondolkodás homlokterében. A gyógyszertárak hatósági felügyeletével összefüggő kérdésekben Dr. Cseh Ildikó országos tisztifőgyógyszerész tartott tájékoztatót. Így került sor a jogszabályváltozások, a hatósági ellenőrzések szempontrendszere és tapasztalatai ismertetésére. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (Gyftv.) alkalmazásával kapcsolatosan kitért az új gyógyszertár létesítése, meglévő áthelyezése, a fiókgyógyszertár működtetés és áthelyezés, a személyi jog átruházás, a szakmai felelősségbiztosítás és a csomagküldés egyes kérdéseire is. A tulajdonosi programmal összefüggésben részletesen ismertette a 2014. január 01. napjáig teljesítendő követelményeket, különös figyelemmel az elővásárlási jog, a tulajdoni hányad átruházása, a szakmai és menedzsment jogok gyakorlásának kiterjesztése részleteire.

A gyógyszerészet természettudományos alapokon nyugvó, medicinális orientációjú, önálló szakmai specifikumokkal rendelkező inter- és multidiszciplináris tudomány és gyakorlat, melynek oktatása ma Magyarországon mesterfokozatot (M.Sc.) és foglalkozási doktori címet (dr. pharm.) eredményező, osztatlan, ötéves, 300 kredit pontos nappali képzés keretében, négy képzőhelyen folyik- indította a gyógyszerészet és gyógyszerészképzés témakörben tartott előadását Prof. Dr. Zelkó Romána a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kara dékánja.

A 300 kredit megoszlását bemutatva ismertette annak az alapozó-, az orvos-biológiai-, és a szaktudományi modulhoz, a szakmai gyakorlathoz, a szakdolgozathoz, a kötelezően és szabadon választható tárgyakhoz rendelhető arányait. Ennek alapján – oktatóhelytől függően – 40-60% a gyakorlati ismeretek aránya. Továbbiakban dékán asszony bemutatta a mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök egyes jellemzőit.

Jelenleg 2334 közforgalmú-, 668 fiók-, és 245 kézi-gyógyszertár, valamint 108 intézeti gyógyszertár (melyből 70 lakossági) biztosítja Magyarországon az ellátást. 41/2007. (IX. 19.) EüM. rendelet alkalmazása kapcsán a gyógyszer expedíció, az internetes gyógyszer-kereskedelem, a helyettesítés és az ügyeleti szolgálat egyes gyakorlati elemei váltották ki a legnagyobb érdeklődést a hallgatóság soraiban. A hibák és hiányosságok tanulságainak elemzését követően, 1396 ellenőrzés során 241 kötelezésre és 25 bírság kirovására volt szükség ebben az esztendőben. Ezek általában a szolgálati rend, ügyeletek felügyeleti szervek pontatlan kiírása, és egyes, kötelező nyilvántartások vezetése körül rögzítettek hiányosságokat. Záró gondolataiban tisztifőgyógyszerésznő felhívta a figyelmet a munkaköri leírások, az orvosi alkalmasságot igazoló dokumentáció pontos vezetésére. 6 Gyógyszertár XII. évf. 12. szám

A 85/432/EGK irányelv alapján ismertette a gyógyszerészi diploma feltételeit, a kötelező nyári-, és záróvizsga előtti, közforgalmú és intézeti gyógyszertárban eltöltött szakmai gyakorlatok tematikáját és követelményrendszerét. A gyógyszertári gyakorlat szerepét meghatározónak tartva a helyes gyógyszer-, és ellátásbiztonság, a szolgáltatásminőség és hatékonyság szemlélete kialakításában, a graduális-, a szak-, és a ráépített képzések területeire fókuszált előadásának további részében. Professzor Asszony előadását Albert Einstein gondolataival való azonosulásával zárta, amely szerint „Az oktatás célja olyan önállóan cselekvő és gondolkodó egyének nevelése kell, hogy legyen, akik életük legnagyobb tettét a társadalom szolgálatában látják.” Dr. Bidló Judit az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezetője számokkal alátámasztva mutatta be a gyógyszerpiaci változásokat, a gyógyszertárak és a gyógy-

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális szerészek helyzetét. A járulékfizetők száma az elmúlt időszakban nem szaporodott, tehát az OEP mozgástere a kiadások terén alapvetően nem változott – szögezte le indításként. A gyógyszertámogatások fő arányainak bemutatását követően vázolta a kiadások és a gyártói hozzájárulások alakulását, majd utalt a 2014. évi költségvetési terv tartalmára, amely szerint nem csökkennek a gyógyszerkiadások. Továbbiakban elemezte az egyes betegségcsoportokhoz tartozó keretek változásait, az árcsökkentések, támogatásváltozások, és a generikus helyettesítési gyakorlat eredményeit. Részletesen bemutatva az antidiabetikus gyógyszerek forgalmát, kitért a diabetes terápia megújulására, az inzulinok támogatására.

A patikai árbevételek utóbbi években tetten érhető drasztikus csökkenése új módszerek kialakítását indokolja. A csökkenő forgalmat a belépő kompenzációk nyilvánvalóan nem képesek pótolni – szögezte le az előadó. Van, aki profilbővítésben, mások új szolgáltatások bevezetésében, megint mások új marketing megoldásokban gondolkoznak. Ez utóbbit célozzák azok a módszerek, amelyek segítségével bemegy a beteg, több beteg megy be, és ha már bent van a gyógyszertártban értelmes, egészségfenntartó programokhoz is tud csatlakozni. Egy aktív, a tára mögött etikusan, proaktív módszerekkel végezhető, a forgalmat befolyásolni képes esettanulmány bemutatásán keresztül igazolta a gyógyszertári kreatív marketing létjogosultságát a jelenlegi szűkülő gazdasági környezetben.

A gyógyszertárak jövedelmezőségével összefüggésben bemutatta a nagy-, és kiskereskedelmi árrés átcsoportosítása általuk mérhető eredményeit, hangsúlyozva, hogy forgalmi adataik csak a támogatással rendelt készítmények körében vannak. Kitért a generikus ösztönző, a vénykezelési és szolgáltatási díj hatásaira, melyekkel – véleménye szerint – a gyógyszertári árrés magasabb szintre került. A finanszírozási előleget az arra jogosultak (2013-ban 111 patika) mind megkapta. A szolgáltatási díjjal összefüggésben felvetette, hogy a patikai adatbetekintés rendszerével bár megnyílt a lehetőség az elemzésre, de tapasztalataik szerint a gyógyszerészek nem nagyon élnek vele. Havi szinten megyénként max. 20-30 betekintést, összesen eddig 16.000-t regisztráltak. Felhívta a figyelmet a vények kötelező ellenőrzésére (UV festék, mikro írás), mivel különösen a növekedési hormonok és gyógyászati segédeszközök vonatkozásában megszaporodtak a vényhamisítások. A hamis vények elszámolása minden esetben támogatás letiltást eredményez. A patika alappal és működtetéssel összefüggésben nem kívánt véleményt nyilvánítani.

Bródi Gábor, a TEVA OTC üzletág vezetője 20 patikában alapvetően a jelentős árkedvezménnyel kiadott készítmények segítségével kipróbált, innovatív és kreatív modellt mutatott be a hallgatóságnak. Felhívta a figyelmet az impulzustermékek és a márka jelentőségére is. Véleménye szerint óriási forgalomnövekedési potenciált felmutatni képes eszköztár van az expediáló kezében, amit jelenleg nem használ ki a szakma. Ezzel összefüggésben – konkrét kampányok ismertetésén keresztül – a kommunikáció jelentőségére is ráirányította a figyelmet. Szűkös a hajó és viharos a tenger – vette vissza a szót Szabó László vezérigazgató. Ennek okán közösen és aktívan kell a jövőnket befolyásolnunk.

Rövid szünet után a fórum résztvevői a gyógyszer-kereskedelmi tevékenységgel összefüggő gazdasági folyamatokat vették vizsgálat alá. Elsőként Dr. Szabó László a TEVA vezérigazgatója pillanatfelvételekkel illusztrált módszereket mutatott be arról, hogyan lehetséges a gyógyszertári forgalmat bővíteni. hogyan tud ebben a kérdésben valódi partnerré válni a nagykereskedő és a gyógyszertár. Gyógyszertár XII. évf. 12. szám 7

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Dr. Feller Antal a Hungaropharma vezérigazgatója a közös aktivitás gondolatát tovább fűzve a gyógyszerforgalmazás aktuális kérdéseiről, dilemmákról és trendekről beszélt előadásában. Talán elértük már a mélypontot, és ebből az igen rossz helyzetből kell felállnunk és építkeznünk. Bevételcsökkenés, árcsökkenések, további generikus térhódítás, árrés változás, patikai forgalom visszaesése, az új terápiák kórházi csatornákon való felhasználása – mind olyan tényezők, amelyik meghatározóan szerepet játszanak a gazdálkodásban. A lassan mozgó, immobil, lejáró készletek leértékelődnek, a vásárlóerő, mint forgalmat meghatározó tényező változékony. Növekszik a szolgáltatási verseny a gyógyszertárak között, az étrend-kiegészítők, „gyógyhatású” készítmények, tápszerek, gyógy-kozmetikumok forgalmazása területén pedig a gyógyszertárak és a drogériák/hipermarketek között. Vajon hogyan alakul a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának szabályozása, fenntartható-e, érdemes-e ragaszkodni a mostani árrés-képzéshez, vagy jobb kitűzni a „fix dobozdíj + százalékos árrés” számítási módot? Jó, fenntartható, biztos az „árrésen kívüli támogatások/juttatások” rendszere? – tette fel a kérdést az előadó. Hogyan alakul a gyógyszertárak szolgáltatás-fejlesztési („home care”) szerepe? Hogyan alakul az ügyeleti kérdés, lesz-e finanszírozás? Milyen hatásai lesznek a létszámrendeletnek valóban a gyógyszertár tulajdonlás kérdése ma a legfontosabb? Érdemes újabb feszültségeket behozni a rendszerbe? Lényeges, hogy a válaszok ne hozzanak senkit a jelenleginél rosszabb helyzetbe. Valamennyi szereplő bevonásával, konszenzusos megoldás szülessen. Együtt kell működni a probléma felvetésétől a hatástanulmányok készítésén át, egészen a megoldásig. Ne egymás ellenében akarjanak a szereplők pozíciót nyerni. Ne kívülről várjunk (csak) segítséget, legyünk kezdeményezők, és lehetőség szerint kezeljük az elkövetkező lehetséges, kiszámítható változásokat is- zárta gondolatait Feller doktor. Mit ér ma a szó? – indította előadását Dr. Küttel Sándor, aki a Gyógyszer-Nagykereskedők Szövetsége elnökeként összegzést adott a nagykereskedők pozícióiról. Minden eddiginél több és nagyobb törésvonal keletkezett a szakterületen. Egyre több a kérdés. Ki marad fenn a vízen? A kispatika vagy a nagypatika. Minden eddiginél nagyobb kivonás várható? Belép az állami szerepvállalás? Hogyan alakul a tulajdon védelme? Egészségügyi szolgáltatás vagy kereskedelem a gyógyszerellátás? Elemezve a nagykereskedők helyzetét kitért a banki tranzakciós adó, a helyi iparűzési adó, a vaklicit hatásaira és következményeire. A tulajdonosi program végrehajtása várhatóan a nagykereskedelmi kapcsolatokra is kihat, 8 Gyógyszertár XII. évf. 12. szám

hiszen a hitelt, romló gazdasági feltételek között kell törleszteni. Minden „bedőlő” gyógyszertár nyomot hagy maga után a nagykereskedőnél. Ez pedig értékvesztés. Vagy „OEP” gyógyszertárak lesznek, esetleg állami nagykereskedő? – tette fel a kérdést az előadó. A tulajdonosi jogok sérülésének lehetőségére fókuszálva vetítette fel a magán és OEP patikák, a magán és állami nagykereskedelem együttlétezésének kritikus pontjait, és ezek gyógyszerbiztonsági vetületét. A közelmúltban felvetődő gyógyszerár fixesítés lehetőségéről szólva kifejtette, amellett, hogy komoly feszültséget okozhat az ágazat szereplői között, sérti a patikák önálló gazdálkodását. Ezzel összefüggésben a helyi igények, szükségletek és lehetőségek különbözőségére, a nagykerek iparűzési adója és a patikai rabatt-alap összefüggéseire hívta fel a figyelmet. Lukácsné dr. Fodor Enikő a MOSZ Budapesti Szervezete elnöke gyakorló gyógyszerészként az aktualitásokat vette lajstromba. Ennek során kitért a 2012. évi CCXII. törvény egyes módosításaira. Csak a lényegesebbeket kiragadva a vénytörténetbe való betekintés, a gyógyhatású készítmények változásai, a vények érvényességével kapcsolatos kérdések, az online pénztárgép története, a személyi minimumfeltételek változása, a tulajdonosi program, a gyógyszertárak marketingtevékenysége, a magisztrális készítmények helyzete, mind adott feladatot a gyógyszerészek számára ebben az évben.

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális A gazdasági kérdéseket konkrét példákon bemutatva elemezte a generikus program és a vaklicitek következményeit, párhuzamba állítva a juttatásokkal. Ennek során kitért a biztonságos készletezés és a nagykereskedői kapcsolatok alakulására is. Prezentációja szakmai részében Fodor doktornő bemutatta a praktikum során jól vizsgázott, hatékony expediálási módAz előadásokat követően a megszokott módon zsúfolt előadóban számos kérdés alapozta meg a rendkívül élénk fórumot. A szakmai és gazdasági problémák kavalkádját, a nem ritkán indulatos felszólalásokat professzionálisan irányító Dr. Schlégelné dr. Békefi Csilla MOSZ alelnök és Dr. Lovas Imre a MOSZ Hajdú-Bihar Megyei Szervezete elnöke végig kézben tartva az eseményeket, gondoskodtak a közösségi álláspontok kialakításáról. A gyógyszertárak jelenlegi forráshelyzetét tekintve, elsősorban a működtetés gazdasági feltételrendszerével összefüggő területek kaptak prioritást. Kérdések kapcsán Dr. Küttel Sándor – az ún. „aranyásó” történetre hivatkozással – utalt a liberalizációs időszak hatásainak nehezen „ledolgozható” következményeire. Ismeretes, hogy számos patika becsődölt, úgyhogy minden nagykereskedő jócskán értékvesztést képzett ezeknél a kintlévőségeknél. A megmaradtak egyesek szerint jobban, mások szerint

kevésbé javulnak. Én a kevésbé javulókkal értek egyet- fejtette ki hozzászólásában a Phoenix elnöke. A pár évvel ezelőtti 63-64 milliárdhoz képest lecsökkent az összes kintlévőség 5253 milliárdra. Van, aki ebből messzemenő következtetéseket von le. Az igazsághoz viszont az is hozzá tartozik, hogy a piac is több mint 10%-ban csökkent, ergo a kintlévőségnek is minimum 10%-kal csökkennie kellett. 2008-2009-ben 28% volt a lejárt kintlévőségek aránya az összeshez képest, ez 3-4-5 év alatt most lecsökkent 25-26%-ra. Hozzátette viszont, hogy azok a kintlévőségek, amiket a nagykereskedők értékvesztettek, leírtak, azok eltűntek a rendszerből, nem számolnak velük a statisztikák. Úgy látja, hogy a 2012. évi drámai patikai árrés romláshoz képest a 2013. év nem lesz rosszabb. Dr. Feller Antal a Hungarpharma vezérigazgatója hozzászólásában – mások mellett – a csökkenő kintlévőségekről röpködő mutatókról szólt, utalva egy másik elhangzott adatra, amely szerint duplájára növekedett a szektor eredménye. Mindkettőre azt tudom mondani, hogy egy kiragadott mutatószám és nem az egésznek az állapotáról, hanem csak bizonyos szempontból ad információt a változásokról – jelentette ki az előadó.

szereit. Személyes tapasztalataira építve a felkészültség fontosságára, a beteg és vásárló megkülönböztetésére és ennek „szolgáltatás/eladás technikai” vetületeire, a gyógyszerészi gondozás fejlesztésére, és az állandó fejlődés jelentőségére hívta fel a figyelmet. Hitelessége megkérdőjelezhetetlenül átjött a hallgatóság számára, hiszen motivációit, céljait, egyértelműen és meghatározóan családi gyógyszertárat irányít, két diplomával, háromgyermekes anyaként. A kintlévőség csökkenésével kapcsolatban elhangzott a forgalomcsökkenés, az értékvesztések elszámolása, a szigorítás, ami a hitelkeretek és a lejárt számlák utáni szállítás leállításával kapcsolatos, valamint a fizetési határidők rövidítése. Ha megnézzük, hogy a szektor jövedelmezősége bizonyos mutatószámok alapján miért nőtt kétszeresére, akkor azzal is számolnunk kell, hogy a rendszerből eltűntek azok a gyógyszertárak vagy eltűntek azok a gyógyszertárláncok, akik óriási veszteségeket sorakoztattak fel bizonyos években. Tehát azok eddig csökkentették az eredményt, de ez nem jelenti azt, hogy az eredmény hirtelen megnövekedett, hanem hogy a mínusztényezők tűntek el a rendszerből. Tehát bizonyos szempontból mindkét mutató szám ad információt a szereplők helyzetéről és állapotáról, de egyiket sem lehet abszolútnak tekinteni. Azt gondolom, hogy a szektor jövedelmezősége megduplázódását a saját bőrén senki nem tapasztalja meg, és senki nem tudja alátámasztani. Így korrekt a kép.

Továbbiakban a kórházak nagykereskedelmi kapcsolatrendszerét mutatta be nemzetközi környezet felhasználásával az érdeklődő hallgatóságnak Feller doktor, az állami beavatkozás eszközrendszere lehetőségeire is kitérve. A konkrét számokat ismertetve annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ezen a területen nem látható az a hatékonyság növekedés, amit az elmúlt időszakban elvártak, várhatóan folyamatosan újratermelődő hiánnyal kell számolni. Dr. Szabó László a TEVA vezérigazgatója egyetértett a nagykereskedelmi szervezeteket vezetők gondolataival. Véleménye szerint alapvető probléma, hogy krónikusan alulfinanszírozott a magyar egészségügy. Ezen kell drámai sebességgel változtatni. A gyógyszerpiac valamennyi résztvevőjének aktív szerepet kell abban vállalnia, hogy reális helyzetet mutatva, meggyőzve a politikai és gazdasági döntéshozókat, több pénz kerüljön az egészségügybe. Ha kiegyensúlyozottan működik a rendszer, nagyobb súlyt tudunk fektetni az egészség-promócióra – zárta gondolatait Szabó doktor. A fórumot záró hozzászólásában Dr. Mikola Bálint a MOSZ elnöke összefoglalta azokat a kérdéseket, amelyeket a GYOK Záródokumentumában indokolt szerepeltetni. MOSZinfo



Complince-non compliance, avagy egy utazás a gyógyszer életciklusán át A generikus programok sikere alapvetően kétféle tényezőn alapszik: az egyik a generikus árerózióval elért megtakarítás, a másik pedig a terápiahűség, azaz az, hogy a beteg mennyiben tartja be a terápiás utasításokat, a javasolt gyógyszer alkalmazásával összefüggő instrukciókat. Ha a magyar helyzetet nézzük, azt kell mondanom, hogy az első tényezőre, azaz a generikus árerózióra rendkívüli hangsúly helyeződik. A szabályozásból eredően évente többször lezajló vaklicitek extrém árcsökkentő hatását újra és újra láthatjuk a gyógyszerárakon és hallhatjuk a médiában is. A vaklicit lényege ugyanis az, hogy az egyes piaci szereplőknek úgy kell árat csökkenteniük, hogy nem látják a versenytársak árajánlatait. Ennek ellenére, aki kiesik egy bizonyos sávból, annak terméke után nem kap, vagy csökkentett támogatást kap a beteg. A legutóbbi licit eredménye 2013. október 1-vel érvényes. A hatás ismét erőteljes: csaknem 700 gyógyszer ára csökkent, átlagosan 13.5%-kal. De vajon mi a helyzet a generikus program sikerének másik döntő tényezőjével, a terápiahűséggel? Ezzel a kérdéssel nem foglalkozik a generikus program őrzője, a finanszírozó. Pedig nyilvánvaló tény, hogy a terápiahűség hiánya azt eredményezi, hogy az egyébként jól megtervezett generikus programból csak az ellátórendszer egyik részén keletkezik megtakarítás, annak egészét tekintve ez a megtakarítás nem számottevő. És akkor még nem beszéltünk arról a személyről, akiért a terápia zajlik, a betegről. Amikor még „szabad a pálya” Bármely terápiás terület gyógyszerpalettáját nézzük, a kulcs az egyensúly megteremtése. A generikus, olcsóbb gyógyszerek piacra lépése teremti meg a pénzügyi lehetőséget az új gyógyszerek közfinanszírozására, innovatív szer nélkül viszont nincs generikus gyógyszer. Tudjuk, hogy egy új molekula fejlesztése 8-12 évig, vagy még tovább tart, a fejlesztés költsége meghaladja az 1,3 milliárd $-t. A fejlesztési kockázat óriási:

10.000 szintetizált molekulából, illetve 5 humán vizsgálatban tesztelt hatóanyagból mindössze 1 éri meg a piacra jutást. Ha a megtérülést nézzük, még rizikósabb a helyzet: 3 bevezetett molekulából 1 válik jó eséllyel nyereségessé. Óriási ára van tehát annak, hogy olyan készítmények jussanak el a beteghez, melyek megfelelnek a magas minőségi követelmény, a preklinikai és klinikai vizsgálatokkal bizonyított hatásosság és a relatív ártalmatlanság, azaz biztonságosság hármas feltételének. Az áhított, megtalált molekulát a felfedezés első pillanatától szabadalmi védelem alá helyezik, ez 20 vagy 25 évig tart. Azt, hogy mi történik ez alatt a 20-25 év alatt és aztán a szabdalom lejártát követően, gyógyszer-életciklusnak hívjuk. Az életciklus jelentős állomása a forgalomba hozatali engedélyezés után az, amikor az már – jó esetben – támogatással is felírható, alkalmazható a betegnél. Innentől kezdve egészen a szabadalom lejártáig az originális gyártóé a piac. Célja a brandépítés és a profitmaximalizálás. A profit célja kettős: egyrészt a tényleges fejlesztési költségek utólagos fedezése, másrészt pedig a következő, a jövő fejlesztésének, a jövő gyógyszereinek előkészítése, a további kutatások financiális hátterének megteremtése. És természetesen minden gazdasági társaság azért dolgozik, hogy hasznot termeljen. A szabadalmi védettség időszakában tehát nincs azonos hatóanyagú versenytárs. Ugyanakkor a finanszírozó szerepe ebben az időszakban az, hogy a mindenkori gyógyszerkassza betartásának céljából különböző költségcsökkentő, költségoptimalizáló technikákat alkalmazzon. Ilyen például a finanszírozási protokollok alkalmazása. Gyakori technika a gyógyszer felírásának meghatározott indikációhoz vagy más, egyéb, az alkalmazási előírásnál szűkebb feltételekhez kötése, azaz például az Eü. pontok rendszere. Vannak az orvosok és a beteg által láthatatlan korlátozások is, így a gyógyszer árának az egyéb nemzetközi árakra való leszorítása, azaz a referenciaárazás, vagy az, hogy az egészségbiztosító olyan szerződéseket köt a gyártóval, melyek azt a célt szolgálják, hogy egy adott finanszírozási keretet ne lépjen túl az adott gyógyszer finanszírozása. Ezek a szerződések sokfélék, lehetnek árvolumen-szerződések vagy compliance/outcome szerződések is. Bár a gyártói és a biztosítói magatartás kétirányúnak, ellentétesnek tűnik, mégis van egy közös cél. Ez nem más, mint a betegek ellátása az adott gyógyszerrel. Élet a patent körül… A már engedélyezett generikus, azaz követő szerek csak az originális gyógyszer patentjének lejárata után hozhatók fogalomba. Az originális szer patentje azonban nem jelenti aka-


Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális dályát annak, hogy a lejárata előtt kérelmet adjanak be az originátor hatóanyagával, gyógyszerformájával megegyező generikus készítmény(ek) engedélyezésére. A szabadalom nem akadálya annak sem, hogy a hatóság forgalomba hozatali engedélyt, vagy éppenséggel támogatást adjon az adott generikus szerhez. A patent nyújtotta védelem tehát csupán azt jelenti, hogy a generikus szer az originátor szabadalmának lejártáig nem forgalmazható. Nem meglepő tehát, ha ez az időszak különösen fontos mind a generikus, mind az originális gyártók életében és egy-egy gyógyszeripari vállalat sikerének egyik kulcsa a jó szabadalmi jogászok és ügyvivők foglalkoztatása. Ebben az időszakban az originális gyártó célja egyértelmű: minél tovább versenytárs nélkül maradni, azaz a feladat a generikus termék piacra kerülésének a késleltetése. A másik cél az, hogy a betegekben erősítsék a gyógyszer iránti terápiahűséget. Ez fontos szerepet játszhat majd abban, hogy amikor már megjelenik a kedvezőbb árú versenytárs, az originális gyógyszer-beteg kötődés hátráltassa a gyógyszerváltást a kedvezőbb árú készítményre. A harmadik eszköz az originátor gyártók kezében nem más, mint védett csoportok kialakítása. Ez lehet olyan új indikáció bevezetése, amely az új indikációban fenntartja a védettséget, azaz ebben az indikációban az egyébként forgalomban lévő generikus gyógyszer nem lesz majd szabályszerűen felírható. Védelmi helyzetet jelenthet egy új gyógyszerforma, hatáserősség vagy kiszerelés engedélyezése és piacra dobása is. Ha új gyógyszerformát, például retard formát fejleszt ki az originátor, az ugyanúgy élvezhet védelmet és ezzel piaci kizárólagosságot az adott gyógyszerforma tekintetében. Arról nem is beszélve, hogy adott esetben a finanszírozótól is védhet: a különböző gyógyszerformák fixesítése nem egyszerű és olyan szakmai kérdéseket vethet fel, ami miatt a finanszírozó az árletörés egyik eszközét, a fixesítést nem vállalja be.

Természetesen a generikus gyártóknak is meg van a szerepe erre az időszakra: nyilvánvalóan a legfontosabb az originátor szabadalmi státuszának a pontos és részletes ismerete. És persze a pontos időzítés a piacra lépéshez. Azaz a patent lejártáig forgalomba hozatali engedélyt és támogatást kell kérniük és kapniuk. …és a patent után Egy olyan időszakban, amikor a népesség elöregedése és a gyorsan növekvő kezelési költségek arra kényszerítik világszerte a kormányokat, hogy újra és újra felülvizsgálják országaik egészségügyi ellátásának fenntarthatóságát, a gazdaságilag kedvező árú generikus gyógyszerekkel biztosítható, hogy a gyógyszerekre fordított közkiadások összege minél több beteg terápiájára legyen elegendő. A gyógyszer életciklusban tehát a szabadalom lejártának időpontja rendkívüli lehetőséget teremt

mind a kassza felett őrködő finanszírozó, mind a generikus gyártók számára. De nem csak nekik. A generikus gyógyszerek előnyt jelentenek a társadalomnak is azáltal, hogy a betegek ezzel minőségi, biztonságos és hatékony gyógyszerekhez jutnak, elérhető áron. Ahhoz, hogy egy generikus gyógyszer forgalomba kerüljön, természetesen engedélyezési eljáráson kell keresztül mennie. Ez az engedélyezés azonban eltér az originális termékek engedélyezésétől, mégpedig a benyújtandó dokumentáció tekintetében. A minőség, biztonságosság, hatásosság alapvető követelményeinek ebben az esetben is meg kell felelni, de amíg az originátor termék engedélyezése során saját vizsgálatokat tartalmaz a kérelem, addig a generikus beadványok esetében a preklinikai, klinikai adatokat egyszerűen nem kell benyújtani. Az, hogy ezeket a vizsgálatokat nem kell elvégezni, teremti meg a lehetőséget arra, hogy ezek a szerek az originátor áránál kedvezőbb árral kerüljenek ki a forgalomba. Nagyon fontos tudni, hogy a generikus gyógyszer sajátossága, hogy minden esetben egy korábban már engedélyezett gyógyszer (az originális szer) generikuma, azaz önmagában, originális szer nélkül generikus gyógyszer nem létezik. A generikum azt jelenti, hogy a) mennyiségileg és minőségileg ugyanolyan hatóanyago(ka)t azonos gyógyszerformában tartalmaz, mint az originális gyógyszer, b) az a) pont miatt a preklinikai és klinikai vizsgálatokat nem kell benyújtani, a generikus beadvány csak megjelöli magát az originális készítményt, c) az originális-gyógyszerrel bioegyenértékű. A bioegyenértékűség bizonyítékait be kell nyújtani. A bioegyenértékűség bizonyításához egy viszonylag egyszerű, egészséges önkénteseken végzett vizsgálat elegendő: gyakorlatilag az originális és a generikus készítmény vérszintjét mérik megfelelő időközönként, vigyázva arra, hogy az alkalmazás feltételei azonosak legyenek. Ennek a vizsgálatnak tehát nem célja a készítmények terápiás vagy biztonsági egyenértékűségének közvetlen igazolása. Az egyenértékűség kimondásának alapja az a feltételezés, hogy kapcsolat áll fenn a hatóanyag és/vagy metabolitjainak vérszintje és a terápiás/toxikus hatások között. Ne feledjük, hogy az originális szabadalmi védettség csak azt jelenti, hogy ha a szabadalom lejár, a hatóanyagot más gyártók is használhatják. Azaz a generikus fejlesztő csak a hatóanyagot és a segédanyagokat ismeri, magának a formulációnak a fejlesztését – azaz azt hogy hogyan fogja maga a gyógyszer biztosítani, hogy a hatóanyag optimálisan fejtse ki hatását a kívánt helyen, s közben a gyógyszer legyen jól gyártható, stabil – el kell végeznie. A generikus fejlesztés körülbelül 3-5 év, költsége pedig 1-5 M$. Tehát, bár kisebb anyagi ráfordítással, rövidebb fejlesztési idővel gyorsabb megtérülést remélhetünk ezeknél a szereknél, sok vetélytárssal kell számolni. Minél sikeresebb az originátor, annál kiélezettebb a verseny, és annál jelentősebb marketing tevékenységet kell kifejteni, nem is beszélve arról, hogy a piacra lépéshez pontos időzítés szükséges. A generikusok piacra lépésével kezdődik tehát az igazi verseny, amelyben az originális gyártó tarsolyában is vannak még eszközök. Ilyen a korábban már említett új gyógyszerforma, új kiszerelés, vagy új adagolás piacra dobása, vagy divatossá vált a különböző készítmények „összeházasításával” létrehozott, kombinációs készítmények piaci terítése. Az originális gyártónak arra is van lehetősége – és gyakran él is azzal – hogy ugyanazt, a már engedélyezett saját gyógyszerét (ez a first brand) más néven és csomagolásban is forgalomba hozza (second brand, öngenerikum). Első pillanatban felvetődik a kérdés, hogy miért szükséges egy újabb engedély ugyanabból, ugyannak a gyártónak? Ilyen esetben a gyártó ugyanazt, a már Gyógyszertár XII. évf. 12. szám 11

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális engedélyezett gyógyszerét azért kívánja más néven és csomagolásban is forgalomba hozni, mert saját portfólióját szeretné szélesíteni piaci, illetve finanszírozási megfontolásból. A second brand generikus pozícionálást kap, és így indul a piaci versenyben. Persze a finanszírozó sem tétlenkedik, beveti különböző eszközeit az árak letörésére, hiszen várva-várja az életciklus eme szakaszát, ahol már nem csak szabad a verseny, de ez a verseny a finanszírozó számára igazi lehetőségek tárházát hordozza. A technikák sokrétűek: kötelező vagy ösztönzött generikus helyettesítés, referenciaárazás, fixesítés, vaklicit.

A patent lejárta utáni verseny meghozza a gyümölcsét: a generikus gyógyszerek az innovatív termék kizárólagosságának elvesztése előtti áránál átlagosan 25 százalékkal alacsonyabb áron kerülnek a piacra. Elmondható az is, hogy két évvel piacra kerülésük után a generikus gyógyszerek ára átlagban 40%-kal maradt alatta az originátor termék korábbi árának. A piaci részesedéseket tekintve a helyzet a következő: a generikus gyártók piaci részesedése – az eladott mennyiséget nézve – az első év végére megközelítőleg 30%, két év elteltével pedig már átlagosan 45%-os. Az életciklus patent utáni időszakában tehát a gyógyszerkassza időlegesen fellélegezhet. Valóban siker? A generikus programok sikere, ahogyan azt a bevezetőben írtam, alapvetően kétféle tényezőn alapszik: az egyik a generikus árerózióval elért megtakarítás. E tekintetben a helyzet az, hogy minden eddigi fixesítésnél óriási árcsökkentéseket hajtottak végre a gyártók. A generikus program másik alapja a terápiahűség. Ez két módon is összefügg az évente többször végrehajtott, forszíro-

zott árcsökkentést generáló fixesítéssel. Az egyik az, hogy vajon a gyógyszerek árának, a beteg által fizetett térítési díjának ilyen drasztikus csökkentése után a beteg és az orvos tekinthet-e úgy a gyógyszerre, mint értékre? Jelenleg több, mint 350 gyógyszer havi térítési díja van 200 forinton vagy az alatt. Van-e még más termék, amiből egy hónapra elegendő menynyiséget megkapunk 200 forintért? A terápia során arról győzködjük a beteget, hogy a felírt szer az, ami meggyógyítja, enyhíti a tüneteit. Mindezt havi 200 Ft alatti díjért. Vajon hisze abban, hogy a bevett gyógyszer tényleg érték? Fogja folyamatosan, az orvosi instrukcióknak megfelelően szedni? És ez az a pont, ahol felmerül a terápiahűség kérdése, kérdésessége. A másik ilyen kritikus pont szintén a vaklicit és a forszírozott árcsökkentés hatásából eredeztethető. Tudjuk, hogy évente négyszer van fixesítés, így évente négyszer változnak az orvosi vényíróban a zöld-sárga-piros-szürke-fehér sávban lévő gyógyszerek. Egy krónikus gyógyszerszedőnél ez akár 3 havi gyógyszercserét is jelenthet. Ez szintén gyengíti a terápiahűséget. Vannak e térem még inkább vulnerábilis betegcsoportok. A két nagy gyógyszerfogyasztó csoportnál a legnagyobb a gond: az időseknél, akikkel nehéz megértetni, hogy ugyanazt a hatóanyagot kapják és a pszichiátriai betegeknél, akiknek az egyik része gyanakvó, a másik szorong a váltástól. És akkor még nem beszéltünk a kötelező gyógyszerészi helyettesítésről, aminek következtében az évi többszöri csere lehet akár több is… Míg tehát a generikus program sikerét megalapozó tényező, a generikus árerózióval elért megtakarítás finanszírozói sikertörténetnek tűnik, a kérdést árnyalja, ha a vizsgálódást folytatjuk a generikus program másik pillérét adó terápiahűség nézőpontjából is. A betegek szempontjából vizsgálva a kérdést, már igazán nem beszélhetünk sikerről. Ekkor nem csak az elvesztegetett vizsgálatokra, a felhasznált egészségügyi erőforrás hiábavalóságára, a gyógyszer- és egyéb egészségügyi költségekre, a munkaerő piaci indirekt költségekre kell gondolni, hanem arra, hogy mi történik a beteggel. Hogyan romlik az életminősége, hogyan változik a morbiditás és nem utolsó sorban a terápiahűség hiánya hogyan változtatja meg a kórlefolyást, esetleg hogyan növeli a halálozás valószínűségét bizonyos megbetegedéseknél. Meg kell húzni a határokat. Azt, hogy hol van az a szint, ahol már felborul, felborult az a kényes egyensúly, ami a gyógyszerkassza fenntartása miatt szükséges generikus árerózió és a terápiahűséget lerontó, a forszírozott árletörési technika, a gyógyszerfixesítés és annak következményei között húzódik. Dr. Ilku Lívia igazgató Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége Irodalomjegyzék – A gyógyszerészeti jog nagy kézikönyve dr. Dósa Ágnes Complex Kiadó 2013 – Szepezdi Zsuzsanna – Ilku Lívia: Egyenértékűség, egyenlő helyettesíthetőség? Gyógyszerészet 2012. 56. évf. 7. sz., p. 405-408. – Klinikai vizsgálatok kézikönyve Lakner-Renczes-Antal SpringMed Kiadó Kft. 2009 – Kaló Zoltán: A generikus gyógyszerfelhasználás és a költség-hatékonysági elv kapcsolódása a gyógyszertámogatási rendszerekben http://egk.tatk.elte.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_dow nload&gid=1164. – Dr. Ágh Tamás: A terápiahűség egészség-gazdaságtana http://sotepedia.hu/_media/gytk/szakkepzes/a_gh_2010.12.18..ppt. – Összefoglaló a gyógyszeriparra irányuló ágazati vizsgálatról, Európai Bizottság, 2009 – http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=35,1&_dad=portal& _schema=PORTAL




A politikus, a bonmot és a patikus Magyar gyógyszerész vagyok, így természetesen kötelezően tagja a Magyar Gyógyszerészi Kamarának is. A nem kevés tagsági díj befizetése mellett kollégáimmal együtt ingyenesen hozzájutok a Gyógyszerészi Hírlap című szakmai folyóirathoz. Ebből szemezgetek most. Ha a „Cicababák” című színes periodikát egy trafikban megvenném, a címéből fakadóan egész biztosan lengén öltözött lányok képei mosolyognának rám az újság lapozgatása közben. Rendben is van, ezért akartam megvenni, erre számítottam. Ha egy bulvárlapban egy betelefonáló érdeklődő kérdésére azt olvasom egy esküvő kapcsán, hogy a kommunista birkapörkölt is jó volt és a rendszerváltás sem vetette vissza a jó birkapörkölt-készítést, ebben is egyetértek. A népszerű politikus megfelelő helyen és jó időben elhelyezett bonmot-ja, a bulvárlap igényes olvasójában is derűt fakaszt. Viszont ha a Magyar Gyógyszerészi Kamara lapjában (Gyógyszerészi Hírlap 2013. 7-8. szám) egy tekintélyes szakmapolitikai vezetőtől, az egészségügyi reformokért és a Semmelweis terv végrehajtásáért felelős miniszteri biztostól, valamint a parlament Hungarikum Bizottság Értéktár koordinációs megbízottjától többek között azt olvasom, hogy „mindaz, ami a liberalizáció jegyében történt egyszerűen vérlázító volt. S ezen belül is komoly pimaszság volt, hogy a korábban oly szigorú gyógyszertárnyitási szabályozást felszámolva elegendő volt a gyógyszertárnyitáshoz az a feltétel, hogy a patika internetes honlapot fog működtetni. Legalább valami értelmesebb indokot tettek volna oda.” – zárja a politikus a XV. Magyar Gyógyszerésznapok néma hallgatósága előtt elmondott és a lapban is leközölt gondolatsorát, nos, én ilyenkor nem somolygok. Ez azért már nem egy bonmot, nem egy „a helyzetet humorosan, találóan jellemző tréfás mondás”! Ez már a mai magyar politikai valóság! Ha ilyent vagy ehhez hasonlót olvasok a legkevesebb az, hogy bambán nézek magam elé. Ugyanis ez a sommás megállapítás egyszerűen nem igaz és ezt nagyon jól tudja a „szerző” és a Gyógyszerészi Hírlap szerkesztősége is. Erőből, gyűlöletből nem szabadna politizálni. Úgy érzem, ezek azok az esetek, amikor bármely magyar szaklapnak kötelessége elhatárolódni a lapjukban közöltektől, főleg akkor, ha „a kamarai vezetésben célként fogalmaztuk meg, hogy tudatosan nem torzítjuk el a valóságot.” (Gyógyszerészi Hírlap 2013. 4. szám) Mert ebben különböznénk például egy bulvárlapban leírtaktól és ezért vehetnénk elő tanulásképpen a megőrzött szakmai folyóiratainkat 14 Gyógyszertár XII. évf. 12. szám

akár évekre visszamenően. Ahogy én is ezt teszem időnként, hiszen 1990 januárja óta bekötve őrzöm a Gyógyszerészi Hírlap első és második évfolyamának összes számát. Büszke voltam ugyanis a benne megjelent és mai napig vállalható cikkekre és érdemesnek találtam arra, hogy utódaim is olvashassák, honnan indult el és lássák hol tart ma a gyógyszerészek összefogását, tanulását hívatni szolgáló Kamara. Tudom az életünk törvények és rendeletek nélkül mit sem érnek, ezek „olyan(ok) mint hídon a korlát, arra szolgál(nak), hogy ne zuhanjunk a mélybe. Ha valaki a korlátot leszedi, azaz a törvényt kijátssza, az gátlástalan.” (Gyógyszerészi Hírlap 2013. 4. szám) Naivitás. Szép elvekből indult ki az 1996-os első, országos patikaprivatizáció is: Legyen a gyógyszertár a gyógyszerészeké! Mi lett a jó szándékú tervezet végeredménye? Tessék elolvasni a „Patikaprivatizáció strómanokkal!” című korabeli cikket (Népszabadság 1996. szeptember 7.).

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Tóth ˘kos Népszabadság – Magyar Tükör – 8. oldal 1996. szeptember 17.

A patikák privatizációja során a patinás veszprémi Arany Oroszlán a 13 milliós kikiáltási árnál jóval drágábban, 63 millió 750 ezer forintért kelt el. Ugyanazon az árverésen a szintén Veszprémben lévő dózsavárosi patika, amelyet kilencmillió forintért hirdettek meg, 16 millióért talált új gazdát. Az új tulajdonosok nevét egyelőre nem lehet tudni. Ami biztos: egyik patika sem azok kezébe került, akik eddig üzemeltették.

– Van szakmai kollegialitás közöttünk. Mások patikájára nem licitálunk. Legalábbis ezt gondoltam, amíg meg nem tudtam, hogy az egyik fiatal kolléga, aki egy kis megyei faluban dolgozik, elfogadta egy befektetői csoport ajánlatát, tehát az ő neve szerepel a pályázaton. Feltűnő volt, hogy ugyanaz az ügyvéd licitált az Arany Oroszlánra és a dózsavárosi patikára is. Én mindebből arra következtetek, hogy a két patika egy tulajdonos kezébe került. Kértem, nevezze meg azt a fiatal kollégát, aki a nevét adva az üzlethez megszerezte az Arany Oroszlánt, Hertelendy Imre ennyit mond: egy fiatal, Csetényben élő patikusról van szó. A dózsavárosit pedig egy tüskevári patikus nyerte el.

Cserélhető személy

Sokakban felvetődhet a kérdés: egy eredetileg 15 millió forintra meghirdetett patika megéri-e a csaknem 64 millió forintos vételárat? Ezt akartam megtudni az Arany Oroszlán jelenlegi vezetőjétől, Hertelendy Imrétől, aki kilenc évig szakmai felügyelőként dolgozott a megyében, 1990-től gyógyszertárvezető. Mint megtudtam, egy általa meg nem nevezett befektetői kör támogatásával ő is részt vett a licitáláson, 49,5 millió forintnál szállt ki.

A jelenlegi rendelkezések szerint az új tulajdonosnak egy évig mindenképpen alkalmaznia kell a patika munkatársait, azután – ha úgy látja jónak – szélnek eresztheti őket. Dr. Weltler János, a Reginapharma Rt. szakmai igazgatója kérdésemre határozottan cáfolja, hogy a cég vezetői közül bárki felkeresett volna néhány kisebb gyógyszertár vezetőjét azzal, hogy pályázzanak az Arany Oroszlánra és a dózsavárosi patikára.

– Szerintem a patikáért legfeljebb 35 millió forintig volt érdemes licitálni, tovább nem – mondta. – A 63 millió 750 ezer forintos vételár irreálisan nagynak tűnik.

– Ez olyan nevetséges vád, amelyre még csak reagálni sem kívánok – mondta.

Hálózatként megéri Hertelendy Imre szerint csakis akkor érheti meg, ha a csoport több patikát is megszerez, és az egységeket hálózatként működteti. ¸gy ugyanis olyan kedvezményekhez juthat – például olcsóbban szerzi be a gyógyszereket –, amelyeket egy patika üzemeltetése esetén nem tudna megszerezni. S mire számíthat a privatizációba bevont patikus? Mindenképpen megmarad a munkahelye, és a havi nyereség 55 százaléka a privatizált patikában dolgozóké marad. Hertelendy Imrétől megtudom: a gyógyszertárban jelenleg dolgozó 13 patikusnak nem lett volna elegendő pénze arra, hogy részt vegyen a licitáláson. Ezért ő személyesen keresett meg egy befektetői csoportot, amely hajlandónak mutatkozott arra, hogy pénzt fektessen az üzletbe. Veszprém megye 55 patikáját a megyei önkormányzat és a patikatulajdonos önkormányzatok felügyelete alatt működő Reginapharma Rt. üzemelteti. A kiírás szerint a megyei patikusok valamelyikének mindenképpen részt kell vennie a licitáláson. Hertelendy Imre hosszas faggatásomra elárulja: már a licitálás előtt érkeztek hozzá olyan hírek, hogy nincs sok esélyük. Egyes kisebb gyógyszertárban dolgozó kollégái ugyanis arról tájékoztatták, hogy hogy a Reginapharma Rt. egyik vezetője arra biztatta őket: induljanak a pályázaton, ne aggódjanak, van olyan befektetői csoport, amelyiknek van elegendő tőkéje a privatizációra.

– Ezek szerint nem tud arról, hogy a Reginapharmától bárki arra biztatta volna a csetényi és a tüskevári patikust, hogy nyugodtan adják nevüket a pályázathoz? – kérdezem. – Nem. Szerintem itt elsősorban egzisztenciális kérdésről van szó. Ha egy szerényebb körülmények között élő, fiatal patikust megkeresnek egy ilyen ajánlattal, gondolom, elfogadja. Erdős András, a licitálást lebonyolító ügyvédi iroda képviselője ezt mondta: – Ahhoz, hogy egy pályázat érvényes legyen, egy befektetői csoportnak olyan gyógyszerészt kell keresnie, aki úgynevezett személyiségi ((!) szerk.) joggal rendelkezik. Ezt a személyiségi jogot a minisztérium adja annak alapján, hogy az adott gyógyszerésznek megvan-e az előírt végzettsége, vezetői gyakorlata és kamarai tagsága. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az esetleges győztes licit után a gyógyszerész személye nem változtatható meg. Magyarul: egy befektetői csoport elindul a pályázaton egy olyan gyógyszerész nevével, aki minden szempontból alkalmas, majd miután a pályázatot elnyerte, mást léptethet a helyére, és ezután köt szerződést a Reginapharma Rt.-vel. – Vagyis elvileg előfordulhat, hogy az Arany Oroszlánra kiírt pályázat nyertese, ha mondjuk az a csetényi patikus, a jövőben nem az Arany Oroszlánban dolgozik majd, hanem a jelenlegi munkahelyén marad? – Elvileg előfordulhat.

Az Arany Oroszlánra és a dózsavárosi patikára benyújtott győztes pályázatot ugyanaz az ügyvédi iroda bonyolította. Az Arany Oroszlánt elnyerő betéti társaság beltagja Antal József csetényi patikus. A kültag egy kft. A dózsavárosi patikára beltagként egy tüskevári gyógyszerész, kültagként egy mosonmagyaróvári kft. pályázott és nyert. Antal József csetényi patikájában fogadott. A következő kérdéseket tettem föl neki: igaz-e, hogy a Reginapharma Rt. szakmai igazgatója biztatta őt a pályázatra; el tudna-e vezetni a csetényi patika után egy jóval nagyobb, kiemelt területen lévő gyógyszertárat; igaz-e, hogy ő csak a nevét adta ehhez a pályázathoz, és nem kívánja a jövőben az Arany Oroszlán patikát vezetni; ismeri-e egyáltalán a befektetőket, akiknek társaként elnyerte a patikát; egyetért-e az Arany Oroszlán patika vezetőjének azzal a megállapításával, hogy szakmailag etikátlan a magatartása. Antal József kérdéseimet végighallgatva kis türelmet kért, majd szolgálati mobiltelefonomat kölcsönkérve fölhívott egy számot. Rövid beszélgetés után azt válaszolta: – Üzlettársaim azt mondják, hogy csakis a Reginapharma Rt.-vel való szerződéskötés után nyilatkozhatok. Az üzletet lebonyolító ügyvéd, dr. Szigeti József is azzal hárította el kérdéseimet: csakis a szerződés megkötése után nyilatkozik.

Körön kívül a helyiek Bernáth Ildikó, a Reginapharma Rt. igazgatóságának elnöke, a privatizációt előkészítő bizottság vezetője: – Nyilvános versenyt hirdettünk meg a patikákra. Nem lehetett más célunk, mint a legnagyobb bevétel. A tervezettet meghaladó árbevételt értünk el. Ha a pályázók megfelelnek a törvényi előírásoknak, részt vehetnek a licitáláson. Azt hittük, hogy a patikák jelenlegi munkatársainak van esélyük győzni. Tévedtünk. Én is tudomást szereztem ugyanakkor arról, hogy a Reginapharma Rt. egyik vezetője – a nevét nem kívánom megnevezni – kisebb helységekben élő patikusokat keresett föl azzal, hogy pályázzanak más patikákra, mint ahol dolgoznak. Amikor arra kértem ezeket a gyógyszerészeket – akik közül többen állítólag visszautasították az ajánlatot –, hogy mindezt írásban is erősítsék meg, elzárkóztak. A privatizációs bizottság három fordulóban hirdette meg Veszprém megye 55 patikájának magánítását. A két legértékesebb már elkelt. A második csomagban is jó területen fekvő, értékes patikák vannak. Információink szerint dr. Szigeti József ügyvéd – élve a törvény adta lehetőségekkel – további négy frekventált helyen lévő patikára nyújtott be pályázatot egy ismeretlen befektetői csoport nevében. A helyi patikusok feltehetőleg ismét körön kívül maradnak.


Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Mostanra ezek a patikatulajdonossá vált befektetők minden izgalom nélkül a jogszabályokat lapozgatva keresik, hogy négy-négy patikájukként ki legyen az az egy megbízható stróman, – ismét egy gyógyszerész – aki papíron a patikáikban a többségi tulajdonos szerepét fogja eljátszani. Ugyanakkor mélyen egyetértek dr. Rurik Imrével a DEOEC egyetemi tanárával is, aki szerint „általánosságban továbbra is igaz, hogy az alkalmatlannak bizonyult jogszabályok hatályban maradnak, legfeljebb nem ellenőrzik a végrehajtásukat.”(Gyógyszertár 2013. 5. szám) Vannak bebetonozott és egyúttal gránitba is vésett törvények, amiken nem lehet változtatni és vannak, amiket állandóan „finomhangolnak”, „jobbítanak”. Az előbbiekkel szerencsére nem tisztem foglalkozni, az utóbbiak közé tartoznak érzésem szerint az összes, a gyógyszerészek jövőjét és munkáját befolyásoló paragrafusok. A gyógyszertárnyitást a 41/2007. EüM próbálja megjelenésétől napjainkig szabályozni. Ez a rendelet az utóbbi öt évben (2009-2013 között) HÉT alkalommal ment keresztül alapos átdolgozáson, ezen belül hatszor a jelenlegi kormányzat alakított rajta. Volt olyan módosítás is, ami 251 napig élt teljesen feleslegesen (Gyógyszertár 2013. 4. szám). E cikk megírása kapcsán szerencsés helyzetben vagyok, ugyanis ezekben a liberalizáció által gerjesztett hagymázas években lettem ismét gyógyszertárvezető, ezért tudom most elővenni a patikanyitási rendelet 2008-ban érvényes változatát és ennek a mai napon érvényes hétszeres módosítása is. Hasonlítsuk össze a rendeletben előírt, a gyógyszertár működéséhez szükséges követelmények fejezetrész két változatát, valóban egyedül az internetes honlap-működtetés megszervezése miatt tartott 5 évvel ezelőtt egy gyógyszertár megnyitásának engedélyezése több, mint fél évig? A gyógyszertár építészeti kialakításában nem történt az évek során változtatás, ill. egy lényeges módosítás – most látom mégis: a kötelező bejárati szélfogó mellett légzsilip vagy légfüggöny kialakítása is megfelelő immár. Sőt „amennyiben a közforgalmú gyógyszertár betegforgalmi bejárata zárt belső térbe nyílik, a szélfogó, a légzsilip, ill. a légfüggöny elhagyható!” (4.§ 5. pont). A szaktevékenység ellátásához szükséges helyiségek minimális alapterületének összege „régen” 50m2 volt, ma már 42 m2 is elég. Officinára, laboratóriumra és raktárra és mosogatóra változatlanul szükség van, viszont a vényező kialakítása (7. §) a gyógyszertár nyitásának ma már nem feltétele. A patikában már 2007-ben előírt internetes kapcsolatot mára kibővítették e-mail elérhetőséggel is. Nem nagy ügy egyik sem. Az akkori rendelet a gyógyszertár megnyitáshoz tízféle ÁNTSZ által hitelesített napló vezetését írta elő. Ebből mára megszűnt a Méregkönyv, viszont bevezették a Hőmérsékleti ellenőrzési naplót! Pályám kezdetén, Balatonfüreden dolgoztam, az ott vezetett Méregkönyv utolsó bejegyzéseiből – a könyv nyilvántartásból való törlésének emlékére – hadd idézzek: arzén tartalmazó állatorvosi vényt utoljára 1937-ben írt Andrónyi Miklós állatorvos, az utolsó kétkeresztes Szublimát tabletta kiadása 1962ben történt, a dúvadirtásra használt sztrichnint pedig 1972-ben adott át jegyzőkönyvileg megőrzésre a Széchenyi Zsigmond vadásztársaság.


Én is egyet kell, hogy értsek a rendelet „gyors” módosítójával, hogy negyven év értelmetlen őrzése után szűnjön meg a vezetése is és felesleges tárolása immár ne nehezítse meg egy új gyógyszertár megnyitását a lakossági internetes megrendelés kötelező biztosítása mellett. Végül nézzük a „komoly pimaszságot” okozó régi és új megfogalmazású internetes honlap-működtetést, amely a vizsgált rendelet 19. § 1. pontja szabályozza. Ez bizony hat éve szó szerint ismétli önmagát, sőt „nehezítésképpen” az internetes gyógyszerkereskedelmet végző gyógyszertárak honlapjukon ma már fel kell, hogy tüntessék az egészségügyi államigazgatási szerv megnevezését és hiperhivatkozással a 17. § (6) bekezdés b) pontja szerinti jegyzéket. Ma Magyarországon a gyógyszertárak kb. 1%-a (kb. 20-25 patika) foglalkozik ezzel nevük, elérhetőségük a megfelelő helyen hivatalosan is nyilván van tartva. A Kamara tisztségviselőinek és a Gyógyszerész Hírlapot szerkesztők felelőssége óriási. A lapot minden gyógyszerész a kezébe veszi. A benne leírtakat összeveti a saját nyomorúságával, a politikusok szép szavait az újabb és újabb rendeletek előre nem látható, csak sejthető következményeivel.

Lehet, hogy a gyógyszertárak legújabb tulajdonviszonyait előíró törvény végrehajtásának végeredménye is bekerül a politikus révén a Hungarikumok Értéktárába? Vajon milyen előjellel? Dr. Szrága László


A programnyilatkozat célja, hogy megfogalmazza a Magyar Gyógyszerészi Kamara (továbbiakban: Kamara) célkitűzéseit és összefoglalja azokat a legfontosabb területeket, ahol a Kamara érvényesíteni kívánja a gyógyszerészek, valamint az egész magyar gyógyszerészet szakmai érdekeit. A szakmai érdekek a legtöbb esetben kapcsolódnak az egyéni érdekekkel is; a Kamara egységesen kívánja minden területen képviselni az érdekvédelmet. A Kamara a gyógyszerészetet átfogó egységnek tekinti, amely felöleli mindazokat a területeket, amelyek a gyógyszerészet irányításával, gyógyszerkutatással, oktatással, gyógyszergyártással és -ellenőrzéssel, a gyógyszerforgalmazással, a gyógyszerinformációval, valamint a közvetlen és közvetett betegellátással, tehát a gyógyszerészetet érintő valamennyi kérdéssel kapcsolatban vannak; így a Kamara minden területen képviseli a gyógyszerészek érdekeit. Mindezek alapján a Kamara deklarálja az alábbi általános elveket, és azokra alapozva mind országos, mind munkahelyi szinten meghatározza azokat a területeket, amelyeken az érdekvédelmet érvényesíteni kívánja: – A gyógyszerellátás az egészségügy szerves része. A gyógyszertárak egészségügyi intézmények, tekintet nélkül arra, hogy kinek a tulajdonában vannak. – A Kamara segíti és támogatja a gyógyszerészek minden arra irányuló törekvését, amellyel elérhető, hogy a gyógyszerészi hivatást társadalmi értékének és fontosságának megfelelő erkölcsi és anyagi elismerés övezze. – A Kamara feladatának tekinti minden hivatását gyakorló gyógyszerész érdekképviseletét, tekintet nélkül arra, hogy milyen munkahelyen dolgozik. – A Kamara a gyógyszerészi tevékenységgel kapcsolatos ügyekben együtt kíván működni minden olyan szervvel és szervezettel, amelyek közvetlenül, vagy közvetve érintik a gyógyszerészet területeit. Együtt kíván működni a társkamarákkal, a Magyar Gyógyszerészeti Társasággal, a Gyógyszerészeti Dolgozók Szakszervezetével, valamint a gyógyszerészeti szakmával kapcsolatban álló állami, társadalmi szervekkel. Keresi a kapcsolatokat a külföldi – elsősorban az európai – országok kamaráival. – A Kamara részt kíván venni a gyógyszerészetet és a gyógyszerészeket érintő törvények, rendeletek, rendelkezések megalkotásában és jogot formál arra, hogy e kérdésekről véleményt nyilvánítson. – A Kamara a társadalmi reformfolyamatok során a gyógyszerészeti reformok megvalósításának szószólója és kezdeményezője kíván lenni. Fontos feladatának tekinti, hogy a tulajdonviszonyok átalakítása során képviselje a gyógyszerészek érdekeit. – A Kamara szorgalmazza és feladatának tekinti a jelenlegi gyógyszerellátási rendszer felülvizsgálatát, elemzését, értékelését. A kapott eredmények és tapasztalatok birtokában támogat egy olyan átszervezést, amely biztonságosan szolgálja mind a lakosság – azaz a betegek –, mind pedig a gyógyszerészek szakmai és gazdasági érdekeit. – A Kamara támogatja gyógyszerészek magán gyógyszertár alapítását és a már működő gyógyszertárak gyógyszerészek általi társasági tulajdonformába történő átalakítását, amelyek egy adott terület lakosságának gyógyszerellátást és a szakmai munka feltételeit megalapozó gazdasági hátteret is biztosítják. Ez a törekvés a gyógyszerészek tulajdonosi érdekeit is képviseli és összehangolja azokat a lakosság gyógyszerellátásnak biztosításával.

– A Kamara a gyógyszerészek érdekvédelme során számon tartja: a jogsérelmet szenvedett volt gyógyszertár tulajdonosok kártalanításának kérdését, az államosítás előtti magántevékenység munkaviszonyként történő elismerését, a Gyógyszerészek Országos Jóléti Alapja (GYOJA) javainak a Kamara számára történő visszaadását. – A gyógyszerészek érdekvédelmét szolgálja a gyógyszerészi etika szabályainak kidolgozása és a felmerülő etikai problémák kivizsgálása. – A Kamara tanácsadói tevékenységet kíván nyújtani a gyógyszerészek számára az őket érintő szakmai, jogi és gazdasági kérdésekben. – A Kamara fontos feladatának tartja, hogy kezdeményezzen, állást foglaljon minden olyan szociális kérdésben, amely a gyógyszerészeket érinti (pld. nyugdíjasok kérdése, nyugdíjas otthonok felállítása, gyógyszerész özvegyek és árvák támogatása, stb.). – A Kamara döntő fontosságúnak tekinti a gyógyszerellátás biztonságát. Ennek érdekében a lakosság közvetlen gyógyszerellátásának kizárólagos letéteményeseként a gyógyszertárakat ismeri el. – A Kamara deklarálja, hogy a gyógyszerészek munkájának szervezésével kapcsolatos feladatokat, valamint a szakmai ellenőrzési munkákat gyógyszerészeknek kell végezniük. – A Kamara nagy súlyt kíván fektetni a gyógyszerészek szakmai munkájának elősegítésére, ezen belül a fiatalok nevelésére. Ennek érdekében együtt kíván működni a gyógyszerészetet irányító állami és szakmai szervekkel, a gyógyszerészképzést és továbbképzést végző egyetemekkel, országos intézetekkel, a gyógyszerészeket alkalmazó cégekkel, valamint minden olyan intézménnyel, mely a fenti feladatokat szolgálja. A Kamara támogatja a gyógyszerészek azon régi törekvését, amelynek alapján az orvostudományi egyetemek többi fakultásán végzőkhöz hasonlóan (ált. orvos, fogorvos) kapják meg a doktori címet. – A Kamara támogatja és szorgalmazza az ún. kamarai törvény megjelenését. A fenti alapelvek megvalósításához és érvényre juttatásához a Kamara egyetértési jogot kíván szerezni: a gyógyszertárak és gyógyszergyártó laboratóriumok létesítésének és működtetésének kérdéseiben, a gyógyszertárak létesítése személyi feltételeinek kérdéseiben, a gyógyszerészi tevékenység köreinek meghatározásában, a gyógyszerészek bérezésének kialakításában, a gyógyszerészetet és a gyógyszerellátás területeit, a gyógyszerforgalmazás rendjét érintő törvények, rendeletek, döntések kidolgozásában, a gyógyszerészek nagy- és kiskereskedelmi árrésének meghatározásában, valamint a magisztrális munkadíjak, ügyeleti, szolgálati díjak mértékének meghatározásában. A Kamara a fentieken túlmenően állást foglal a gyógyszerészetika valamint a gyógyszerészképzés és szakképzés kérdéseiben. Kérjük a gyógyszerész kollégákat támogassák a Kamara programnyilatkozatában foglalt célok megvalósítását, mert ezzel a gyógyszerészet és saját maguk szakmai, anyagi felemelkedését segítik elő. Meggyőződésünk, hogy a Kamara munkája csak a gyógyszerészek, a Kamara tagjainak közös összefogásával és folyamatos együttműködésével lehet eredményes. Budapest, 1990. január 4. Magyar Gyógyszerészi Kamara Elnöksége

Gyógyszerészi Hírlap – 4. oldal, 1990. január



ıC-vitamint szeretnék⁄‰

Magyarországon naponta emberek ezrei érkeznek ezzel az egyszerűnek tűnő kéréssel a gyógyszertárakba, majd megdöbbenve hallják a nem várt kérdést: – Milyet szeretne? Felmérésem során kiderült, hogy hozzávetőlegesen csupán minden negyedik betegnek van konkrét elképzelése, a fennmaradó esetekben a gyógyszerkiadó szakember felelőssége a megfelelő készítménnyel ellátni a beteget. Nem vagyunk egyszerű helyzetben, hiszen a ma kapható C-vitamin készítmények száma több százra is tehető. Döntésünket sok tényező befolyásolhatja, mint például a gyógyszerforma, a hatóanyag mennyisége, a kiszerelés, az adagolhatóság, a gyógyszer mérete, a felszívódás sebessége, és természetesen a gazdaságosság, ami legtöbbször meghatározó tényező. Prof. Dr. Marton Sylvia segítségével lehetőségem nyílt a Semmelweis Egyetem Gyógyszerészeti Intézet Biofarmácia és Üzemi Technológia laborjában megvizsgálni 10 népszerű készítményt. Arra voltam kíváncsi, valóban bírnak-e azokkal a tulajdonságokkal, amiket a dobozon látható feliratok ígérnek nekünk. A különböző gyógyszerformák közül kapszulákat, bevont és bevonat nélküli tablettákat választottam, a leggyakoribb 500 és 1000 mg közötti hatóanyag-tartományban. Elsőként fizikai vizsgálatokat végeztünk a készítményekkel a VIII. Magyar Gyógyszerkönyv vonatkozó előírásai alapján. A tömegegységesség-vizsgálat során többnyire nem volt magas a szórás, ám bizonyos étrend-kiegészítőknél igen kiugró, akár az átlagtól 17%-al is eltérő tömegeket tapasztaltunk. A tablettaméret- és kopási veszteség vizsgálat elvégzése tovább igazolta azon feltevésünket, miszerint az egyesével csomagolt gyógyszerek kevesebb károsodást szenvednek a szállítás, és tárolás során, mint ömlesztve csomagolt társaik. A leghasznosabb információkat a spektrofotometriás eljárással végzett aszkorbinsav-tartalmi meghatározások során kaptuk. Első körben hagyományos hatóanyag-leadású készítményeket vizsgáltunk a gyógyszerkönyvi előírásoknak megfelelő módon. Az első három tabletta már az első, 5. percben végzett mérés után leadta a hatóanyag több mint 90%-át. A IV-es minta valamivel több, mint 45 perc után, az V-ös pedig hozzávetőlegesen másfél óra után érte el a maximális értéket. A második körben retard készítményeket vizsgáltunk. Itt nem feltételezhettük, hogy a vitamin mindvégig a gyomorban marad, így ún. half-change módszert alkalmaztunk. A kioldóközeg folyamatos felezésével a GI traktuson való áthaladást szimuláltuk, gyógyszerkönyvi előírás szerint nyolc órán keresztül végeztük a mérést. Érdekesség, hogy a X-es számú kapszula kétfázisos hatóanyag-liberációt mutatott. 18 Gyógyszertár XII. évf. 12. szám

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Sajnálatos módon a VI. készítmény esetén, a nyújtott hatóanyag-leadást ígérő dobozban olyan kapszula lapult, amely már az első órában kiadta magából a hatóanyagot, a várt mennyiség 88%-át. Kaptunk azonban biztató eredményeket is, a VII. jelzésű, viszonylag olcsó bevont tabletta kioldódása közel nulladrendű kinetikát követett, és megvalósította a retard készítményekkel szemben támasztott követelményeket: a hatóanyag-leadás az első órában érje el a 20%-ot és a 8. óráig adja le a hatóanyag 80%-át. Jó lenne általános és mindenkor érvényes következtetést levonni, azonban ez a bemutatott eredmények tükrében érzékelhetően nem könnyű. A következő pár kérdést mindenképp szem előtt kell tartania az expediálónak: Kinek a számára, és milyen célból viszik a készítményt? Érzékeny-e a beteg gyomra savra? Ilyenkor retard készítményt javasolhatunk. A fentiek tükrében kijelenthető: nem mindig a drágább gyógyszer a jó! Célszerű lehet a szakirodalomban is tájékozódni, illetve ha elbizonytalanodunk, jusson eszünkbe, hogy a gyógyszer-felügyeleti hatóság által bevizsgált, OGYI számmal rendelkező gyógyszerek szigorúbb minőségi követelményeknek felelnek meg. Ha csak tehetjük, kérjünk betegeinktől visszajelzést, továbbá beszéljük meg kollégáinkkal is a tapasztalatokat!

Dr. Nagy Gergő Gyógyhír Patika, Budapest

Egyetemi oktatás (Oláh Gábor):

Amerikából jöttem⁄

1. kép

Amerika a diverzitások országa is. Mi sem példázza ezt jobban, mint az, hogy a gomba módra szaporodó gyógyszerészképző helyek képzési ideje 5-8 évig terjed függően az egyetem hallgatói politikájától. Igazán nem csak az állami elvárások formálják az oktatást, hanem a hallgatói igények és a piaci szereplők is, akik a hallgatók későbbi foglalkoztatói lesznek. Ez nem meglepő, hiszen az általunk látogatott University of Tennessee-t elsősorban magántőkéből és az igen komoly tandíjakból tartják fenn (ez a gyógyszerészképzés esetén Tennessee állambelieknek évi 4.7 millió forint körüli összeg, míg az egyéb államból érkezettek számára 9.4 millióba kerül, jó esetben 8 éven keresztül). Ezek után a féktelen egyetemi partikat és alacsony szakmai színvonalat maguk elé képzelőket ki kell, hogy ábrándítsam. Különösen a képzés utolsó négy évében (Pharm.D. program) tömött előadókat és

A csereprogram résztvevői Dr. Oláh Gábor, Dr. Törjéki Csaba, Dr. Kerekes István a New York-i Rockefeller center tetején

2013. július 9-én 15:51-kor örömteli üzenet landolt 3 nemrég végzett gyógyszerész e-mail fiókjában miszerint a 2013-as évre elnyerték a jogot arra, hogy részt vegyenek a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége és a Tennessee Egyetem közös szervezésében induló 1 hónapos amerikai tanulmányúton. A munkacsoport tagjai Dr. Kerekes István (2013-ba a Semmelweis Egyetem), Dr. Oláh Gábor (2011-ben a Debreceni Egyetem) és Dr. Törjéki Csaba (2011-ben a Pécsi Tudományegyetem) (1. kép). A program során a Tennessee Egyetem Memphis-i és Knoxville-i campusán nyílt lehetőségünk betekintést nyerni az egyetemi oktatás, a kórházi betegellátás és a közforgalmú gyógyszerellátás területeire.

2. kép A képen látható babának számos vitális paramétere változtatható egy külső teremből és így begyakorolhatóvá válik számos élethelyzet


Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális szakmailag agilis hallgatókat láttunk. A 8 éves képzés első 4 évében (pre pharmacy school) az alapvető tudományos képességeket sajátítják el a hallgatók. A második 4 év (gyógyszerész doktori program) keretében meglehetősen gyakorlatorientált ismereteket szerezhetnek a leendő gyógyszerészek. A periódus utolsó 1,5 évében hónaponként új kórházi osztályra kerülnek a hallgatók és a betegágy mellett a testvérszakmákkal csapatban sajátítják el az alapvető betegellátási ismereteket. Természetesen a hallgatók ilyen irányú aktív munkáját meg kell, hogy előzze a gyógyszeres terápia alapos ismerete és a szimulációs gyakorlatok sora (2. kép), ami a közvetlen kórházi betegellátásra és csapatmunkára készít fel. Emellett számomra meglepő módon az egyetemi oktatói pályafutásnak nem elengedhetetlen része a tudományos fokozatok megszerzése, különösen nem azok esetében, akik gyakorlat közeli tárgyakat oktatnak.

Amerikából jöttem, mesterségem címere KGY (Kerekes István): Mindenkinek ismerős lehet ez a játék kiskorából. Mutogatás helyett körülírom mivel is foglalkozom ha „KGY” vagyok. Miután elvégeztem az egyetemet, kitöltöttem a kötelező rotációkat és befejeztem a kötelező egy vagy két éves rezidensképzést, megbecsült és az orvosok által is egyenrangú partnereként kezelt munkatársként reggelente a felkészülés után vizitekre járok az orvosi team-el (3. kép), terápiát javaslok, vagy éppen módosítok, szakmai tapasztalatom és rendelkezésre álló laborleletek alapján. Kikérik a véleményem gyógyszerelési problémákban nem csak az orvosok, hanem a betegek is. Költséget optimalizálok,

3. kép A vizit általános képe ahol orvos, gyógyszerész, dietetikus vesz részt


4. kép

A Le Bohneur gyermekkórház átlagos betegszobája

a munkám eredményeként a beteg korházban töltött napjainak számát csökkentem. Már biztosan mindenki kitalálta, hogy a „KGY” monogram a klinikai gyógyszerészt takarja. Utunk során három hetet töltöttünk el Memphisben, amely a Mississippi folyó partján fekvő közel 600 ezer fős város (1.2 milliós agglomerációval). Ennél fontosabb azonban, hogy három állam határán fekszik és ennek a régiónak az egészségügyi központjaként nagyon sok kórház és egészségügyi intézmény található itt (közülük számos az ország legjobbjai között van). Magyar viszonylatban szinte felfoghatatlan, hogyan tud az egészségügy ezen a színvonalon fennmaradni. Lehetőségünk volt ellátogatni a Metodista korházba, a St. Jude Kutató Gyermekkórházba, a Le Bohneur Gyermekkórházba, a VA. Veterán kórházba és a MED betegellátó központba. Leginkább a Metodista kórház és a MED az, amely technikai fejlettségben a magyar kórházakhoz valamennyire is hasonlítható, ám a szervezettség, valamint az itt dolgozó gyógyszerészek száma és az általuk végzett betegágy melletti gyógyító tevékenység nálunk még gyerek cipőben jár. A kórházak nagy része nem állami finanszírozású és mondhatnánk, hogy a magánkórházakat nem hasonlíthatjuk a magyar állami kórházakhoz, viszont a VA. Veterán kórház államilag finanszírozott intézmény és mind technikailag mind szakmailag nagyon fejlett. A St. Jude kutató Gyermekkórház nevében is benne van, hogy mitől is különleges. Ebben az intézményben főként rákbeteg és HIV fertőzött gyerekeket kezelnek. A kutató részlegen folyamatosan új gyógyszerek és kezelések kifejlesztésén dolgoznak. A LeBohner kórház szintén a gyerekek gyógyítására jött létre több osztálya a „Best in U.S.” minősítést elnyerte. Nekem az újszülött és koraszülött osztályok látogatásához volt szerencsém. Az itt folyó munka profizmusát jellemzi, hogy 1 nővérnek mindössze 2 beteget kell ellátnia (amit talán jobb nem összevetni a magyar viszonyokkal) (4. kép). Az összes említett kórházra jellemző, hogy rendelkezett egy központi gyógyszertárral („in-patient pharmacy”) és szatellit gyógyszertárakkal, amely a bent fekvő betegek gyógyszerellátásával foglalkozik. Néhány kórház esetében találkoztunk „out-patient pharmacy”-val is (5. kép), amely a járóbeteg ellátást szolgálja. Fontos azért megemlíteni, hogy az elmondott pozitívumok mellett ennek az egészségügyi rendszernek is vannak hátrányai, ugyanis az USA-ban közel 40 millió embernek nincs egyáltalán egészségügyi biztosítása és ők mindent saját zsebből kell, hogy finanszírozzanak, továbbá vannak sokak, akik olyan biztosítással rendelkeznek, ami csupán az alapvető ellátásokat fedezi. Így fordulhat az elő, hogy sok páciens elhanyagolt egészségi állapotban kerül a kórházba.

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális szolgáltatások fontos része a gyógyszerészi gondozás. A nálunk is ismert és terjedőben lévő gondozási feladatokon túl fontos elem a különböző védőoltások ajánlása, és beadása, mely leginkább a szezonális influenza oltás esetében jelentős. Jelenleg a vakcinák felét gyógyszertárban adják be, és a program bevezetése óta nagymértékben nőtt a lakosság átoltottsága (6. kép).

5. kép Out patient gyógyszertár gyógyszerelosztó rendszere a Veterán kórházban

Közforgalmú gyógyszerészet (Törjéki Csaba): Utunk során láncokhoz tartozó és független gyógyszertárakba is ellátogathattunk szervezett keretek között. Ezen felül igyekeztünk minden lehetőséget megragadni, hogy vásárlói oldalról is megtapasztalhassuk a hazaihoz hasonló, vagy épp eltérő viszonyokat. Általánosan elmondható, hogy az itthon megszokottakhoz képest az amerikai patikák inkább nagyobb „vegyesboltokhoz” hasonlíthatóak, gyógyszerészi sarokkal. A patikákban árusított termékek széles körét jól példázza, hogy első gyógyszertári blokkunkon körömcsipesz, energiaital, és némi szárított marhahús szerepelt. A receptek krónikus betegség esetén több egymást követő gyógyszerkiváltásra is jogosíthatnak, legfeljebb egy évig. A beteg ilyenkor havi rendszerességgel jogosult a recepten meghatározott számú újratöltésre, melynek igényét ma már akár okostelefon alkalmazáson keresztül is jelezheti a gyógyszertár felé. Szintén szembeötlő különbség, hogy az amerikai gyógyszertárak viszonylag kis mennyiségű gyógyszert raktároznak. Ezt az teszi lehetővé, hogy egy adott készítményből egyszerre csak egy vagy két generikumot forgalmaznak, attól függően, hogy melyik gyártótól kedvezőbb a beszerzés. A gyógyszerészek szakmai elismertsége magas, mind a lakosság, mind az egészségügy más szereplőinek körében. Az utóbbi két évtizedben jelentős előrelépés történt a lakossági gyógyszerellátást végző gyógyszerészek és az orvosok közötti kommunikáció területén, így mára már egyenrangú felekként vesznek részt a hatásos és biztonságos gyógyszeres terápia elősegítésében. A patikai

Ezt a gondozási feladatot egyre több biztosító finanszírozza, szem előtt tartva az így elérhető hosszabb távú egészség és költségnyereséget. A gyógyszertárak részletes kartont vezetnek az egyes páciensek betegségeiről, gyógyszereiről és azok kiváltásáról, ezeket az információkat azonban nem osztják meg egymással, csak egy-egy láncon belül megoldott a hozzáférés. E probléma megoldását a számtalan, egymástól független egészségbiztosító csak tovább nehezíti, pedig a szakma részéről régóta nagy igény mutatkozik egy egységes, elektronikus beteg-nyilvántartási rendszerre. A közforgalomban kiadott gyógyszerek többsége mára már láncpatikában kerül kiváltásra. Az akár országos szintű hálózatok saját nagykereskedéseken keresztül, központilag irányítva szerzik be a gyógyszereket, ezáltal komoly alkupozíciójuk van a

7. kép Magántulajdonú gyógyszertár fejlett gyógyszerelosztó és csomagoló rendszere, amely minden kiszerelési egységet feliratoz

gyártókkal szemben. A magángyógyszertáraknak, akárcsak itthon, nehéz feladatot jelent a talpon maradás az erős versenyhelyzetben. Lehetőségeik főként a magasabb színvonalú betegellátásban, az átfogóbb gyógyszerészi gondozásban és a profilbővítésben rejlik (7. kép).

6. kép

Ez utóbbi leggyakoribb lehetősége a magisztrális gyógyszerkészítés, amely nem kötelező patikai szolgáltatás. Ezzel együtt a magánkézben lévő gyógyszertárak elsősorban a kisebb városokban, kevésbé sűrűn lakott területeken tudnak megfelelő gazdasági eredménnyel működni.

Influenza elleni immunizálás a Walgreens közforgalmú gyógyszertárban

Talán a teljesség igényét mellőző beszámolónk láttatja azt, hogy az amerikai egészségügyi rendszert hazaihoz viszonyítva meglehetősen különböző erők alakították. Utazásunk során sokszor húzhattuk ki magunkat, amikor összevetettük a külföldi kollégákkal, hogy a magyar egészségügy dolgozói milyen olcsón teremtenek meg 1 egység egészséget, de feltétlenül vizslatnunk kell a világban zajló egészségügyi trendeket, hogy lépést tudjunk tartani a valóban hatékony és hasznos folyamatokkal. Oláh Gábor, Kerekes István, Törjéki Csaba Gyógyszertár XII. évf. 12. szám 21

Hírek Hírek Hírek Hírek Hírek Hírek Hírek Hírek Hírek Hírek Hírek

Feltétlenül növelni kell az egészségügyi kiadásokat Annak ellenére, hogy kilenc új készítmény bevezetését engedélyezte az EU területén a napokban az Európai Gyógyszerügynökség, elképzelhető, hogy csak évek múlva kerülnek a magyar betegekhez – nyilatkozta Jakab Zoltán, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke a Világgazdaság Online-nak. Már így is tizenöt gyógyszer, többek között leukémia-ellenes, vérképzőszervi, onkológia, légzőszervi készítmény vár hónapok, vagy akár évek óta arra, hogy hozzáférhetővé tegye itthon az egészségbiztosító. A Széll Kálmán-terv nyomán ugyanis olyannyira szűkös lett a gyógyszerek támogatására fordítható keret, hogy abból egyszerűen nem biztosítható az újonnan megjelenő, bizonyítottan hatékony és biztonságos gyógyszerek finanszírozása. Magyarul: a biztosító nem ad támogatást a betegeknek ahhoz, hogy hozzájussanak ezekhez a gyógyszerekhez. A biztosító szerint ezekre a betegségekre léteznek más orvosságok, a betegek nem maradnak gyógyszer nélkül, egy részük számára viszont mindenképpen jobb megoldást lehetne kínálni a jelenleg elérhető terápiáknál – állítja az elnök. Ha valakit húsz évvel ezelőtt HIV-vel diagnosztizáltak, az egyet jelentett a halálos ítélettel. Ma, az azóta eltelt időszak gyógyszeripari fejlesztéseknek köszönhetően ezek a fertőzöttek hosszú évekig

Aki a GYOK fotósa is volt!


élhetnek még. Azt kellene mérlegelni, hogy a 21. században, az ország jelenlegi gazdasági fejlettségi szintjén megelégszünk-e az évekkel ezelőtti lehetőségekkel, vagy biztosítjuk a betegek számára a hozzáférést minden legújabb fejlesztésű, elérhető és bizonyítottan hatékony szerhez. amelyek olykor valóban sokba kerülnek. Az innovatív gyógyszerek kifejlesztésén 8-10 éven át dolgoznak a kutatók, így sosem lehet olyan olcsó, mint a már lejárt szabadalmak alapján előállított generikus készítmény. A gyógyszerkiadásokat nem önmagukban kellene nézni, hanem abban az összefüggésben, hogy a korszerű gyógyszerekkel mennyi táppénzt, rokkantellátást, kórházi kezelési költséget tudunk kiváltani, sőt mennyi adóbevételt termelhetnek a foglalkoztatott körbe visszavezetett emberek. Az elmúlt tíz évben körülbelül 1,7 évvel nőtt az Európai Unió tagállamaiban a várható élettartam, és a számítások azt mutatják, hogy ez 73 százalékban a modern gyógyszereknek köszönhető. Egy munkára épülő társadalomban ezt nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni. Miként azt sem, hogy ha a gyógyszerkassza szűkössége miatt itthon később kezdik el a betegeket a drágább, de korszerűbb orvosságokkal kezelni, sok esetben már nem kapjuk ugyanazt a hatékonyságot.

A Magyarországon jellemző fiskális szemlélettel összefüggésben az elmúlt években nagyjából húsz százalékos létszámleépítésre kényszerült az ágazat. Az egészségügyi közkiadások jelenlegi négy százalékos GDP-aránya a visegrádi országokon belül is kirívóan alacsony. Azon kellene elgondolkodni, hogy amit nem tud finanszírozni az állam, azt hogyan lehet transzparensen finanszírozhatóvá tenni. Mindent megteszünk azért, hogy a kormányzattal sikerüljön egy középtávú ágazati megállapodást kötnünk. Mi ebben a folyamatban a kormányzat és a többi ágazati szereplő, felelős partnereként a magyar betegek jó minőségű ellátásáért és eredményes gyógyulásáért állunk ki. Bízunk benne, hogy még az idén sikerül tető alá hoznunk az iparági megállapodást. (Forrás: Világgazdaság Online)


XXVII. Medicina konferencia Szócska Miklós, az EMMI egészségügyért felelős államtitkára szerint látható eredményei vannak az egészségügyi intézményrendszer racionalizációjának, a népegészségügyi szabályozásban tett intézkedéseknek, és jó lépés volt a várólisták központosítása is. Az egészségügyi államtitkár erről a Figyelő hetilap XXVII. Medicina konferenciáján tartott nyitóelőadásában beszélt Budapesten. Az elmúlt több mint három év intézkedéseiről szólva kiemelte: az intézményrendszer átalakításával csökkent az átlagos ápolási idő, és mérséklődött a régiók közötti vándorlás is. A kórházközpontú ellátórendszer elmozdult az egynapos sebészet irányába. Az államtitkár beszélt az egészségügy forrásteremtését szolgáló népegészségügyi termékadó bevezetéséről is. Elmondta, hogy az adónem bevezetése óta 25 százalékkal csökkent az érintett termékek fogyasztása. Szócska Miklós kiemelte az energiaital fogyasztás csökkentéséért, a dizájnerdrogok visszaszorításáért életbe léptetett intézkedéseket, továbbá azt, hogy lépéseket tettek a transzzsír fogyasztás visszaszorításáért. A következőkben az oltási programok kiterjesztését tervezik – tette hozzá. Az államtitkár arról is beszélt: hogy a várólisták korábban sokszoros regisztrációval teli, „követhetetlen adathalmazt” jelentettek, ezért a központosításuk egyértelműen hasznos volt. Az adatok szerint most a leghosszabb várakozási idő 200 nap körüli, a csökkentésén dolgoznak. A rezidenseknek, a hiányszakmákban dolgozóknak kialakított ösztöndíjak Szócska Miklós megítélése szerint beváltak, az elmúlt időszakban már kevesebb orvos kértek külföldi munkavállaláshoz engedélyt, igaz, a nővéreknél némi emelkedést regisztráltak. Az államtitkár elmondta, hogy jól haladnak az elektronikus egészségügyi fejlesztések – így kikerülhetnek például a rendszerből a kettőzött vizsgálatok –, hamarosan törvényileg garantálják a hozzáférést az adatokhoz, így az ott dolgozók és kutatók hiteles dokumentumokból dolgozhatnak majd. Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára azt mondta: Magyarország az Európai Unió legjelentősebb államháztartási konszolidációját hajtotta végre. Egyes országokban ezt a közszféra bércsökkentésével hajtották végre, Magyarországon viszont a bruttó bérek nem csökkentek, sőt két területen béremelést hajtottak végre. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt három évben az államháztartás konszolidációját szolgáló lépések nem vettek el forrást az egészségügyből, és az összes megtakarítást visszaforgatták az egészségügyi rendszerbe. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke azt mondta: a rendszer stabilizálásához további lépésekre van szükség. Példaként említette, hogy jövőre folytatni kell a béremelést a dolgozók itthon tartásához. Megemlítette, hogy az egészségügy átalakítása következtében döntően állami fenntartású, centralizált rendszer jött létre. Velkey György véleménye szerint ugyanakkor eddig elmaradt a térségi szakmai munka megerősítése. MOSZinfo



Mérlegen az elmúlt három év Az őszi egészségpolitikai szezon nyitánya lehetett volna az Önkormányzati Egészségügyi Napok XVII. Konferenciája, ahol az ágazatért felelős államtitkár értékelhette volna az elmúlt három év munkáját, és az intézményeket fenntartó Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatója is beszámolhatott volna az intézményrendszer átalakításáról – írja az eLitMed.hu hasábjain Tarcza Orsolya. Ám az információra vágyó közönség hiába gyűlt össze a budapesti rendezvényen, dr. Szócska Miklós végül egyéb fontos teendőire hivatkozva lemondta a korábban egyeztetett és vállalt szereplést, és dr. Török Krisztina is távol maradt. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) képviseletében megjelent Dublinszki-Boda Péter általános finanszírozási főosztályvezető tavalyi és idei, korábban már ismertetett „változásokról” beszélt, ahelyett, hogy a szervezők felkérésének megfelelően elmondta volna, mennyiből és hogyan gazdálkodhat jövőre az ellátórendszer, és lesz-e többletforrás a bérek emelésére az alapellátásban? Az OEP egyébként – mint arról dr. Kovács Zoltán, a konferencia szervezőbizottságának elnöke beszámolt – azt is „megüzente”, kifogásolja az előadás szervezők által megadott címét: „Megtakarítás a kasszában, kifizetetlen számlahegyek a kórházakban”. Ezért a Pénztárnál úgy döntöttek, nem erről, hanem a finanszírozás „aktuális” kérdéseiről kívánnak tájékoztatni – bár ezeket az ágazati szereplők már jól ismerik, hiszen azokat több hónapja a gyakorlatban is alkalmazzák.

Máshogy kellett volna? Mi valósult meg a Semmelweis Tervből az elmúlt három évben? – tették fel az ágazatért felelős államtitkár távollétében a kérdést az egyetlen „kabinetközeli” szereplőnek, dr. Gaál Péternek, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatójának, ám az értékelésre ő sem vállalkozott. Ehelyett arról beszélt, talán jobb lett volna az alap- és járóbeteg-ellátás átalakításával kezdeni a rendszer reformját. Mint minden eddigi, a mostani kormányzat is abba a hibába esett, hogy a legtöbb pénzt felemésztő kórházak átalakításával kezdte a munkát, azt remélve, hogy itt a legnagyobb az esély a megtakarításra. Eközben az államosítással energiákat vontak el a valóban kulcsfontosságú feladatok megvalósításától. Az ellátórendszer jobb működésének érdekében érdemes decentralizációban is gondolkodni a központosítás helyett – mondta Szócska kabinetjének tagja, hozzátéve, a finanszírozási ösztönzők továbbra is a magasabb ellátási szintek felé terelik a beteget, ahelyett, hogy az alap – vagy a járóbeteg-ellátásban biztosítanának definitív ellátást, ahogyan azt a Semmelweis Tervben is megfogalmazták.

Ami biztos: adósság lesz Ahogy minden évben, idén is konszolidációra szorulnak majd a kórházak, dr. Rácz Jenő, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója úgy becsülte, mintegy nyolcvan milliárd forintos lejárt határidejű tartozása lesz az intézményeknek az év végére. Ugyanakkor nem csak a kórházaknak, de a betegeknek is biztosítani kell a túlélést, 24 Gyógyszertár XII. évf. 12. szám

olyan százéves épületekben, ahol az amortizációt soha nem finanszírozták, s bár számos intézmény megújult, nincs olyan, amely maradéktalanul megfelelne a minimumfeltételeknek. A betegek egy olyan rendszerben remélnek csodát a gyógyítóktól, amelyben – a pozitív változások mellett is – megállíthatatlannak tűnik az orvosok és szakdolgozók elvándorlása. Míg a Nemzeti Együttműködés Programja rózsaszín jövőképet festett az ágazat számára, a Semmelweis Terv valamivel reálisabb képet mutatott, ám ezt felmorzsolta a Széll Kálmán Terv. Az ágazati vezetés számára nehézségeket jelentett a kórházak államosítása, miközben a GYEMSZI sem nőtt még fel a neki szánt feladatokhoz.

A háziorvos magányossága Magukra hagyták az alapellátókat – derült ki dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökének előadásából, aki saját háziorvosi tapasztalatait megosztva hiányolta a szakfelügyelő-, és kórházi orvosokkal folytatott konzíliumokat, a közös betegdemonstrációkat, a praxisban végezhető tudományos tevékenységek ösztönzését, a háziorvosok önsegítő köreit, a Bálint-csoportokat. Ma már ezeknek a kapcsolatoknak az újjáépítésére sincs inspiráció, ehelyett felülről, a Svájci Alapból támogatva a csoportpraxisok kialakítására bíztatják a háziorvosokat, miközben ennek fogalma sem tisztázott még. Ráadásul hiába működnének együtt akár egymással, akár szakellátókkal ilyen formában, ezzel a fokozódó orvoshiány, a praxisokban különösen jellemző elöregedés nem kezelhető. Vonzóvá lehetne tenni a pályát akár a fiatalok számára is, ha nem olyan könyöradományokkal próbálnák rendezni a forráshiányt, mint a tavalyi, mintegy hetvenezer forintos többlet – amiből végül 20-25 ezer forint jutott csupán béremelésre –, hanem megdupláznák a finanszírozást. Néhány jogszabály rendezése is égető volna, így a duális finanszírozás anomáliáinak megszüntetése a praxistörvény és az önkormányzati törvény módosításával, valamint állami garanciavállalás biztosításával a praxisvásárláshoz igénybevett banki hitelekhez. A belső minőségellenőrzési rendszer kialakítása minden háziorvos jogszabályi kötelezettsége, s bár sok munkával jár, ám „sziklaszilárdságú rendszert” eredményez a praxisokban. A MOK mind a tízezer, az alapellátásban dolgozó tagja számára biztosítja a rendszert, amelynek bevezetésére az évvégéig kaptak türelmi időt a háziorvosok.

Rezidens van, de ki tanítja? A tavalyi 30 milliárd forintos, és az idei 23 milliárd forintos béremelés a Magyar Rezidens Szövetség „Élhető Magyar Egészségügyet” mozgalmának köszönhető – nyitotta előadását a Szövetség nyár elején debütáló új elnöke. Dr. Dénes

Hírek Hírek Hírek Hírek Hírek Hírek Hírek Hírek Hírek Hírek Hírek Tamás úgy vélte, a fizetések érezhető emelkedése, valamint a rezidensek számára kidolgozott ösztöndíjprogramok egyértelműen éreztetik hatásukat: a 30 év alatti orvosok körében csökkent az elvándorlás mértéke, ugyanakkor a szakorvosok továbbra is a külföldi munkavállalásban látnak perspektívát. Ez azonban a fiatal orvosok szempontjából sem jó, mert bizonytalanságot okoz a szakképzésben. „A hálát a betegtől, a pénzt az államtól várjuk!” – fogalmazta meg a MRSZ néhány hónapja, hangsúlyozva ezzel, hogy a fiatal orvosoknak elege van a paraszolvenciából. Felmérésük szerint az államvizsgázó orvostanhallgatók 62 százaléka elutasítja, de szükségesnek tartja a hálapénzt a jelenlegi rendszerben. Az ágazati szereplők, és a kormány együttműködésében bízva tűzte ki célul a paraszolvencia „tabuk nélküli” felszámolását a MRSZ.

Aki szegény az a legbetegebb Miközben a gazdasági válságot követően az OECD országok arra törekedtek, hogy az egészségügyi közkiadások ne

csökkenjenek, addig Magyarországon folyamatos volt a forráskivonás az ágazatból mind a válságot megelőző, mind pedig az azt követő három évben – mondta előadásában dr. Orosz Éva, az ELTE TáTK Egészség-gazdaságtani Kutatóintézet professzora arról a jelentésről szólva, amely négy hazai egyetem szakértőinek együttműködésével készült el. Ebben rámutatnak arra, hogy az egyén gazdasági teljesítőképessége és iskolázottsága szorosan összefügg egészségi állapotával. Az alacsonyabb végzettségűek alig profitáltak a rohamléptekkel fejlődő egészségügyi technika vívmányaiból, míg a kétezres években a legmagasabb és a középfokú végzettségűek egészségi állapota érezhetően javult. A kedvezőtlen társadalmi folyamatok, mint a családból hozott rossz példák, a durva forráskivonás, az alacsony foglalkoztatás, az instabil politikai környezet, és a bizalomvesztés miatt a társadalom egyre nagyobb része érzi rosszul magát, s ez kihat egészségi állapotára is, ugyanakkor az egyén drámai egészségügyi helyzete visszahat a társadalomra is – figyelmeztetett Orosz Éva. MOSZinfo

Szövegmorzsák...

a gyógyszertárak tulajdonrészének 2014. évi szabályozásáról Mottó 1: Idézet a 379/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-ából: ıE rendelet a kihirdetése napján 20.00 órakor lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Aláírás: miniszterelnök.‰ Mottó 2: Az első és legfontosabb dolgunk az volt, hogy a gyógyszerellátás rendszerét stabilizáljuk, de ehhez le kell zárnunk ezt az aranylázat, le kell zárnunk az offshore hálózatokat. (Dr. Szócska Miklós nyilatkozata Gyógyszerészi Hírlap 2013. október) A kamara képviselői (…) elmondták, hogy 2010-ben a gyógyszerellátásban egyszerre volt gazdasági, szakmai és morális válság, melynek kezelését párhuzamosan kellett elkezdeni egy gazdasági világválság és a kormányzati költségvetési konszolidáció körülményei között. (Megbeszélés a kormány képviselői és a kamara vezetői között. Gyógyszerészi Hírlap 2013. október)

Az MSZP szerint négyszáz patika megszűnését eredményezheti a Fidesz egészségügyi programja. A párt szóvivője szerint, ha az ellenzéki párt kormányra kerül, bevégezheti azt az ágazati pusztítást, amit az egészségügyi reform megtorpedózásával elindított. (Info Rádió, 2010. április)

Értem, azaz... most akkor 2010-ben mi is volt a gyógyszertárakkal a kormányváltás idején? Ágazati pusztítás, válság vagy konszolidáció? Egyre több patika ellen indul felszámolási eljárás. Az, hogy a patikák közel negyede veszteséges egy 2010. évi KSH adat. Ez a tendencia 2011 évben nem javult. És akkor még nem beszéltünk a 2012-

es évről, amikor a Széll Kálmán terv megvalósításából adódóan jelentős forgalom és árrés csökkenést szenvedtek el a gyógyszertárak. (Nincsenek könnyű helyzetben a patikák. Riport Sohajda Attila MGYK alelnökkel. PharmaNet.hu 2012. október) A különféle becslések most 450-500600 körüli gyógyszertár számról beszélnek, ahol a jogszabályi előírásoknak megfelelő tulajdonosi szerkezet még nem alakult ki. (…) az elkövetkező hónapoknak az ezzel kapcsolatos munkája fogja tisztázni azt, hogy nagyjából itt milyen volumenről, hány emberről, hány gyógyszertárról lesz majd szó. (Félezer patika dolgozói kaphatnak kormányzati támogatást. Riport Hankó Zoltán MGYK elnökkel. PharmaNet.hu 2012. augusztus) Mintha az elnök és az alelnök elbeszélne egymás mellett. Vagy valóban a jelenlegi 2400 patikából 600 veszteséges és a másik 600 tulajdoni hányada meg nem megfelelő? Még jó, hogy ez nem egy hangsúlyos probléma lesz jövőre. 1996-ban – az első privatizációs hullám előtt – kb.1750 gyógyszertár működött és nem volt szó sem veszteséges üzemeltetésről sem rossz tulajdonosi szerkezetről. A közforgalmú gyógyszertárak száma 2011 decembere óta stagnál: az elmúlt másfél évben 57-tel csökkent a közforgalmú gyógyszertárak száma, öszszesen 91 patika zárt be, miközben 34 patika létesült.(2011 decemberében 2390 közforgalmú gyógyszertár működött 2013 júniusban 2339). (Pharmaonline 2013 július) Gyógyszertár XII. évf. 12. szám 25

Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Évek óta mindig kerültem arra a kérdésre a választ, hogy nagyjából hány gyógyszertár lesz, amelyik ennek a folyamatnak a végén működik. Talán most először merem kimondani, hogy remélhetően 2300 körül fog stabilizálódni a gyógyszertárak száma. (Hankó Zoltán nyilatkozata Gyógyszerészi Hírlap 2013. október)

hetséges. (Utánanéztem: az ÁNTSZ honlapja szerint ilyen gyógyszerellátási forma a mai napig egy sem létesült. Sz.L.) (Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi államtitkársági közleménye. 2013. augusztus)

(…) az államtitkár úr már utalt arra, (hogy) a 2010-es 600-ról kb. 330-ra csökkent a veszteséges gyógyszertárak száma. (…) remélem, hogy 2013-ban a válságból való kilábalás első évét köszönhetjük majd. (Hankó Zoltán nyilatkozata ugyanott)

Ha az állam rá akarna tenyerelni a a gyógyszertári hálózatra, azt sokkal egyszerűbben is megtehetné annál, mint hogy elővásárlási jogot szerez azon gyógyszertárak tulajdonrészeire, amelyekért nem jelentkezik patikus. (..) – állítja a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. Hankó Zoltán szerint (…) bízni lehet abban, hogy az állam jelenléte csak ideiglenes lesz.

A törvényben előírt tulajdonrendezéssel érintett patikák közül 390-400 tartozik valamilyen gyógyszergyártói vagy egyéb patikalánchoz. (Drogéria lesz a keserű pirula. PharmaNet.hu 2013. november) Mindezek elolvasása után ugye minden releváns statisztikai adatot a rendelkezésünkre bocsátottak, hogy a jövőnket reálisan megítélhessük? Kritikus a kistelepülések gyógyszerellátottsága, van megye ahol a 2000 fő alatti helyek alig több mint 10 százalékában van patika. A közforgalmú gyógyszertárakat és a fiókpatikákat is figyelembe véve a kétezer fő alatti települések összesen 69,2 százalékában nem működik semmilyen gyógyszertár. Mintegy 760 000 ember lakik ilyen településen. A kistelepüléseken az állam nem akar beavatkozni, azok magukra maradnak. (Korodi Karolina a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége elnökének nyilatkozata a Vasárnapi Hírekben 2013. augusztus). EMMI: megfelelő a magyarországi gyógyszertárak száma és eloszlása. (nepszava.hu) A lakosság öt százaléka (kb.500 000 fő Sz.L.) él olyan kis, néhány száz lakosú településen, ahol helyben nincs, de néhány kilométeren belül elérhető a patika. Az államtitkárság elkötelezett a vidéki gyógyszerellátás folyamatos fenntartásában. Ennek további eleme az a július elején életbe lépett intézkedés, amely szerint egyes 2000 lakosnál népesebb településen önállóan működő gyógyszertárak esetében – ellátási érdekből – az állam tulajdonosi szerepet vállalhat. A kisebb patikák közül több fiókgyógyszertárat is működtet, kisebb településeket ellátva. 2011-től mozgó fiókgyógyszertár működése is le26 Gyógyszertár XII. évf. 12. szám

Tessék mondani hányféle Magyarországon élünk? Ki-ki ízlése szerint válasszon!

Az ellenzők szerint az így „államosított” gyógyszertárak száma akár 400-500 is lehet. Azonban itt is felmerülnek megválaszolatlan kérdések: miből lehet fenntartani olyan gyógyszertárakat, amelyeket feltehetően azért nem kívánt megvenni senki, mert veszteségesek, illetve miből és hány dolgozót lehet kifizetni egy állami rendszerben? Az a tény viszont elgondolkodtató, hogy az államosítás kérdése 63 évvel a magyar gyógyszerészet legfeketébb napja után ismét felmerült (Államosítás 2.0? PharmaOnline 2013. júl. 17.) „Dr. Horváth Zsolt miniszteri biztos mindenhol elmondta (tudniillik a kamarai országos roadshow eredményességének ismertetésénél (Sz.L.)), hogy a kormány az elővásárlási joggal is a gyógyszerészeket akarja helyzetbe hozni. ” Kérdés persze az is, a patikák mekkora hányadánál képzelhető el, hogy az veszi át azokat. A Kamara elnöke szerint az állam szerepvállalása nem lesz hangsúlyos. (Bezárulnak a kiskapuk. Gyógyszerészi Hírlap 2013. 9. szám) Tehát, ha az állam megvesz néhány száz vagy „nem hangsúlyos” mennyiségű patikát, akkor a gyógyszerészek helyzetbe kerülnek. Ha semmit nem kell megvegyen az is nekünk lesz jó. Azaz bármi történik majd, a gyógyszerészek csak nyerni fognak! Azaz biztosan nem veszítenek. Jó ezt így ismételgetni. Köszönjük! (...)a jelen gazdasági környezetben az egyéni vállalkozásként működtetett gyógyszertár nem forgalomképes, ami a szakmai örökös nélküli átadás során számos problémát vet fel. Lát-e lehetőséget Főosztályvezető Asszony arra, hogy ehhez, az

egyéni vállalkozásokra szűrt adatállományhoz a MOSZ hozzájusson, és (...) a kollégák számára szakmai-, jogi és gazdasági kérdésekben segítséget nyújtson? (a MOSZ elnökének levele az EMMI főosztályvezetőjéhez Gyógyszertár 2013. április) Nem lehet nyilvánosságra hozni (…) a jogi személyiséggel nem rendelkező adatszolgáltatóval kapcsolatba hozható adatot. Egyedi adat csak statisztikai célra használható, mással csak akkor közölhető (…) ha ehhez az adatszolgáltató előzetesen írásban hozzájárult. A fentieknek megfelelően az OSAP jelentések keretében megküldött gyógyszertári vállalkozási formára vonatkozó egyedi adatok nem adhatók át a MOSZ részére. (Dr. Horváth Beatrix főosztályvezető válasza a fenti levélre) Egyenes kérdésre őszinte, nyers válasz: Nem!! Mindenki foglalkozzon a saját bajával! Így kell ezt csinálni! S ha ezek után még lenne olyan (…) aki gyógyszertárat venne generikus készlettel, építményadóval, lakással, pláne „kedvezménnyel”, küldjék hozzám, mert én a magamét évek óta nem tudom eladni! (Dr. Mózes Ottó 70 éves személyi jogos gyógyszerész cikke Gyógyszertár 2013. február) Balatoni idill eladó! Nyári (3 hónap? Sz.L.) forgalom havi 8 millió, egyébként 5 millió Ft. Az üdülők kifejezetten jómódúak! Folyószámlahitel 16 millió, lejárt nagykereskedői tartozás 14 millió, bérleti díj évi 480 ezer Ft, plusz a lakásbérlet évi 325 ezer Ft. Érdemes meggondolni! (patikaközvetítői hirdetés az interneten napjainkban.) Kedves Kolléga! Ha az olvasásban eddig eljutott üdvözöljük a magyar valóságban. Ön is egyike annak a 800 gyógyszerésznek, aki boldogan lenne tulajdonosa egy gyógyszertárnak és vállalná az ezzel járó munkát és nagyon szívesen realizálná az ebben lévő tisztességes üzleti hasznot? (Horváth Zsolt miniszteri biztos nyilatkozata nyomán). Ne feledkezzen el a Patika Hitelprogram során felvett 5-60 millió törlesztéséről és/vagy a Patika Tőkeprogram során felvett 10-60 milliós tartozásról sem. Üdvözlettel: Dr. Szrága László

December Ismét elérkezett az év utolsó, legmozgalmasabb hónapja! Az év ezen időszaka egyben alkalom a gondolatok rendezésére, egy kis visszatekintésre. Nagy örömömre szolgál, hogy helyet kaptam és kapok e szakmai lapban. Hálás vagyok azért is, hogy hónapról hónapra, tudásomat gyarapítva, keresem, kutatom a szépségipar újdonságait, melyeket Önökkel megoszthatok. Engedjék meg, hogy az eltelt jó néhány esztendő cikkeiből szemezgessek. A december nekünk, nőknek – mai szóhasználattal élve – a kihívás hónapja. Az ünnep előtti teendők listája végtelen, talán nem is jut idő a kozmetikusra, jöjjön hát egy kis segítség az otthoni szépítkezéshez. Rengeteg pakolást és krémet lehet kapni az üzletekben, én ennek ellenére házi szereket ajánlanék. Talán azért, mert még emlékszem a hőskorra, amikor mi készítettük a pakolásokat a kozmetikában és talán azért is, mert a házi szerek mindig kéznél vannak. Az első lépés a peelingezés, melyet olíva olaj és valódi tengeri só keverékéből tudunk elkészíteni, arcra és testre egyaránt. Ezzel az olajos dörzs-peelinggel óvatosan, lágyan átmasszírozzuk az arcot és az egész testet. A legalkalmasabb ezt a műveletet a kádban végezni és a radírozás után le is zuhanyozni. Ezután alaposan krémezzük be a testünket, az arcunkra pedig tegyünk fel egy igazi vitaminbombát: élesztő+ joghurt+méz+hidrofil non ion+tojásfehérje habja keverékét. A téli bőrápolásnál is figyelembe kell venni bőrünk típusát, de ilyenkor a magas víztartalmú krémek használatát mellőzzük, ugyanis a hidegben, ezek szó szerint ráfagynak a bőrünkre. Télen a zsírosabb bőrök is jól tolerálják a „vastagabb” krémeket. A nappali sminkhez használt alapozót is cseréljük le egy hatóanyagokban gazdagabb alapozóra, a szempillaspirálunkat vízállóra, ugyanis télen a hideg-meleg hatására, megfoly-

hat szemünkön a festék. Ajakrúzsban is gazdagabb, vitaminos készítményeket használjunk. A téli hónapok a legalkalmasabbak a bőrfiatalító kezelésekre, azon belül is, az AHA-s kezelésekre. Az AHA, vagyis az alfa-hidroxi sav egy szerves sav. A legegyszerűbb AHA, a glikolsav. Az alfa-hidroxi savak legtöbbje a természetben fordul elő, tejben, almában, citromban, a glikolsav a cukornádban. A glikolsav, ez a kisméretű molekula hatol a legjobban a bőrbe, egészen a szarurétegig, ahol a szarusejtek leválását fokozva frissíti a bőrt. Szövettani vizsgálatok igazolják, hogy a hám-irha határ újra felveszi a fiatal bőrre jellemző hullámvonalat. Az AHA-s kezelés hatására eltűnnek, illetve mérséklődnek a ráncok, a szeborreás és aknés bőrök állapota is javul. Móricz Zsigmond szerint, „akit nem simogatnak, annak kiszárad a lelke!” A mi szakmánkban az érintésnek különösen fontos szerepe van. A kozmetikai maszszázs célja egyrészt a bőr és a felszínen fekvő izmok petyhüdtségének megakadályozása, másrészt a már keletkezett, idő előtti ráncok eltüntetése a lehetőségekhez képest. Az izmok tónusának emelése, a bőr és a szövetek életerejének fokozása, rugalmasságuk visszaadása. E célokat a masszázs a bőr és a szövetek élettani funkcióinak felpezsdítésével éri el. Megdöbbentő adatok! Az USA-ban 10 milliónál több szépészeti műtétre került sor! De hol a határ? Meddig zsarolható az emberi szervezet és a bőr szerkezete meddig bírja elviselni a szike alkotta új formát? Az „Öregedj meg elegánsan!”, számomra azt üzeni, méltósággal megöregedni, szeretni önmagunkat és mindent megtenni az öregedés lassítására, úgy testünk, mint az elménk karbantartására, az arany középutat megtartva. Karády Katalint riporterek faggatták arról, hogy miért nem varratta fel az arcát, hiszen plasztikai sebész volt a férje – „Hogy képzeli? – válaszolta Karády – „Tudja, mennyi munkám van nekem ezekben!”

És most 2013-ban, ahogy azt korábban az „őszi seregszemle kozmetikai újdonságairól” írtam, nincs megállás a szépségiparban, innováció minden szinten! Gyakorló kozmetikusként az a tapasztalatom, hogy a hölgyek döntő többsége a klasszikus kozmetikai kezeléseket igényli, azonban nyitottak az új eljárásokra és hatóanyagokra. Legtöbben elutasítják a bőr mélyebb rétegeibe való szépészeti beavatkozást. Ahogy fentebb írtam, az „öregedj meg elegánsan” szellemében végzem napi szépségápolási tevékenységem! Végül engedjék meg, hogy megosszam Önökkel egyik kedvenc, ünnepi sütemény receptemet. Karácsonyi mézes puszedli 1 kg liszt 7 tojás 45 dkg cukor 25 dkg margarin 2-2 kávéskanál szódabikarbóna, fahéj, szegfűszeg 2,5 dl méz Ez a mennyiség igen nagy, ezért lehet felezni, vagy negyedelni és a mélyhűtőbe tenni, akár Húsvétig is eláll! A kisütésre szánt mennyiséget 1 éjszakára hűtőbe tesszük. Másnap vékonyra kinyújtjuk és kiszaggatjuk, sütőpapírral bélelt tepsiben, 170-180 fokon megsütjük. Ha kihűlt, a tetejét tojásfehérje és porcukor keverékével díszíthetjük. Nagyon finom, de ajándéknak is kiváló! Jó étvágyat hozzá!

Remélem jövőre is velem tartanak, addig is kívánok Önöknek, Békés, Boldog Ünnepeket, kellemes szépülést és nagyon jó egészséget! Barabás Éva kozmetikus


Rejtvény Rejtvény Rejtvény Rejtvény Rejtvény Rejtvény Rejtvény MŰVÉSZET ÉS GASZTRONÓMIA – ÉLETKÉPEK A RÉGI BUDAPESTRŐL Az Újházy tyúkhúsleves Esküvői ebédek, lakodalmak kedvelt első fogása az Újházy tyúkhúsleves. De mitől, mi okból Újházy ez a leves? A válasz egyszerű: a névadó Újházy Ede a századelő neves színésze. Magas, nehéz testű ember volt. Aránylag kurta, befelé görbülő lábszárakkal, amilyennek Mátyás királyt írták le egykoron. Széles harcsabajuszos, mély és dörmögő hangú. A megszólalása színpadon és az életben mindig eseményszámba ment. Orvoscsemete volt, édesapja a vízszintes 1. sorban található városban főorvosként a színészeket is gyógyította. Fiát minden előadásra magával vitte, és megfenyegette: látod gyermekem, ilyenek a komédiások! Minden lehetsz, de ez az egy soha, talán épp ezért lett színész. Ha valakit szeretett, annak kedveskedve azt mondta: marha. Akit illetett vele, úgy érezhette magát, mintha gyengéden hátba ütögették volna – írta róla a függőleges 10. sorban leírt nevű, ismert konferanszié és író. A szakma leginkább jeles szerepeiről emlegeti. A nagyközönség a róla elnevezett levessel találkozik a vendéglők étlapján, szakácskönyvekben egyaránt. Számos anekdota is kering róla. Egy részük hiteles képet rajzol a hajdan volt bohém társasági emberről, asztaltársaságok felejthetetlen figurájáról. Akiről annak idején még fröccsöt is elneveztek. Tetszenek ismerni az Újházy fröccsöt! Bor kovászos uborka jégbehűtött levével. Gasztronómiatörténeti alak is. Pincérek és szakácsok meghitt barátjaként legalább olyan otthonosan mozgott a korabeli vendéglátóhelyek konyháiban, mint a színpadon. Gasztronómiával kapcsolatos tevékenységét számos hiteles történet, de még annál is több (igaz, igen jó hangzású) legenda őrzi. Ezek egyike „tyúkhúslevesének” története, amely elválaszthatatlan a mai Gundel elődjétől, a Wampeticstől. Ott, valamikor a századforduló körül tartotta a Mester, (mert így hívta a pikolófiútól az üzlettulajdonosig, az újságírósegédtől a főszerkesztőig mindenki) jeles asztaltársaságának szinte mindennapi „összejövögetéseit”. Ott született a nevezetes leves. A modern magyar prózaírás kiváló mestere, kinek nevét a függőleges 12. sorban olvashatják, sokszor írta meg – ő is jellemzően többféleképpen – legendás eredetét. Közülük a legismertebb a harmincas évek elejei, a Magyar Hírlap-beli. Azóta őt idézik jól-rosszul. Mondhatjuk, tőle ment át a köztudatba. Eszerint Újházy Ede látogatásai során elbeszélte, hogy ő az érett tyúkdarabokkal, aprólékokkal, jóféle fehér húsdarabkákkal, tésztával és a függőleges 15. sorban leírtakkal főzött leves kedvelője. Másnap a figyelmes főszakács kedveskedett neki a későbbi tyúkleves első változatával. A Mester megkóstolta, és további utasításokat adott a készítéshez. Így alakult, finomodott olyanná, amit napjainkban megtalálhatunk a legrangosabb éttermek étlapjain is. Van olyan anekdotaváltozat is, hogy a Mester, amikor először kóstolta, nem nagyon ízlett neki. Mivel azonban asztaltársasága és a séf elhírelte, hogy ez Újházy kedvence, minden vendéglátóhelyen hasonló készítménnyel figyelmeskedtek neki. Ez minden valószínűség szerint kedves kitaláció. Ahogyan a Mester tulajdonságait ismerjük, aligha hagyta volna szó nélkül, ami nem az ő szájíze szerint készült. Valószínűleg Nagy Endre írta meg leghitelesebben az Újházy-leves készítésének titkát. A Mesterről hangulatos portréképben olvashatjuk a következőket: „Nem sajnálta a fáradtságot, költséget, elutazott Debrecenbe, hogy saját találmányú levesének anyagát beszerezze. Vén kakasok kellettek ehhez a leveshez, amelynek megkeményedett izmaiba szerelmi viharok íze-sava gyülemlett össze. Három napig egyfolytában kellett főniök, amíg belemálltak a levesbe, és eggyé főttek a zöldséggel, főként a legendás jelentőségű zellerrel. Különösen vigyázott, hogy el ne kallódjanak a kakasok taréjai és egyéb megkülönböztető szervei, amelyeknek átazonosuló képességében babonásan hitt. Megkülönböztető figyelmének jele volt, ha valakit egy-egy ilyen részlettel megkínált.” (Forrás: www.torzsasztal.com – szerző: Barta László)


Vízszintes 1. Megfejtés 11. Saját kezűleg 13. A füst elvezetésére szolgáló épületrész névelővel 14. Cserebogárlárva 16. Bútorrugó modernebb változata 18. Kiejtett betű 19. Európa Kupa 21. A film érzékenységének egyik mértékegysége 22. Pest megyei községből való 24. Borókapálinka 26. Bitang, gyalázatos (ember) 27. RY 28. Színe megkopott 29. Tíz a mínusz kilencediken 30. Ilyen hangot hallat a betegember 31. Manapság ritka férfinév 33. Megy, előrébb jut 35. Kettős betű 36. Patás állat 37. Helyrag 39. Ritka női név 40. Növényi eredetű üledékes talajképző kőzet és talaj 41. Idegen hármas 42. Olasz névelő 43. Szolmizációs hang 45. Gléda 47. A DNS angol változata 48. Réges régi 50. Rendőri felügyelet 52. Becézett női név 53. A Bakony fővárosa 54. Román légitársaság 56. … mars! 58. ÖTE 60. Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a nemzetség latin neve 62. A forrasztás egyik kelléke 63. Övezet 66. Hunor „párja” 68. Fogaival őröl Függőleges 2. Előadás 3. BKE 4. Kerti zöldségféle 5. Régi magyar női név 6. A „rosszlány” egyik elnevezése 7. Energy Network Association 8. Kettős betű 9. Európa Parlament 10. Megfejtés 11. Számtalan 12. Megfejtés 15. Megfejtés 17. Kópia 20. Könyvet megjelentető társaság 22. Angol büntető! 23. Vasúti modelltípus 25. NKE 26. Budapest egyik forgalmas csomópontjának ismert rövidítése 27. Földdarab 32. Ken, pl. festéket 34. Testet körülvevő energiaburok az ezoterikában 37. Házas férfi 38. A sütő régies neve 42. Félelmében elfutó 44. Álmosan tátog 46. Valaminek a széle 47. Állókép 49. A fonalat kezelé! 50. Szóvégződés 51. Pl.: pulóver „alapanyaga” 55. Angolul csupor, bögre 57. Zúdít, áraszt 59. Töltőállomás neve viszszafelé! 61. Függőleges és vízszintes is van ilyen 64. …-móg 65. Gépfegyver típus 67. A tetejére A helyes megfejtést beküldők között könyvajándékot sorsolunk ki. Beküldési cím: MOSZ (1135 Budapest, Kerekes u. 9.) Az előző havi keresztrejtvényünk nyertese: Kreislerné dr. Grósz Zsuzsanna – Benu Gyógyszertár Debrecen Pláza – 4026 Debrecen, Péterfia u. 18.

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. XII. évf. 12. szám december

Recommend Documents