Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. XII. évf. 1. szám január

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

XII. évf. 1. szám 2013. január

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

Missziós nyilatkozat A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1991-ben a gyógyszerészek civil szerveződése során jött létre a gyógyszerészet új ars poeticajának megfogalmazása, a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülése előmozdítása érdekében.

Érdekérvényesítő tevékenységünket a nemzetközi szakmai folyamatokra is figyelemmel tényszerű adatokra, elemzésekre és következtetésekre támaszkodva, a gyógyszerészet stratégiai érdekeit szem előtt tartva végezzük.

Kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a mindenkori állami-, szakmai irányítás vezetőivel, egészségügyi- és civil szervezetekkel egyaránt.

Filozófiánk homlokterébe tartozik a magángyógyszertárak működési feltételeinek javítása, a kiszámítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése.

Kiemelkedően fontosnak tartjuk a gyógyszerpiac szereplőivel, a gyógyszergyártók és nagykereskedők szervezeteivel való érdekazonosság hangsúlyozását, a harmonikus szakmai és gazdasági együttműködést.

Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk tájékozottságának növelésére, felkészültségének javítására.

Célkitűzésünk a gyógyszertárak szakmai-, gazdasági-, jogi- érdekérvényesítésének és az egyéni érdekérvényesítésnek magas szintre való fejlesztése.

Törekszünk a gyógyszerészet társadalmi presztizse növelésére, a szakmai szolgáltatások színvonala emelésére.

Fontosnak tartjuk a betegek életminősége javítását, a gyógyszerész gyógyszerterápiás tanácsadó szerepének növelését, a betegorientált gyógyszerészet elterjesztését.

Elősegítjük a gyógyszerészeti szakterületek érdekérvényesítési gyakorlata harmonizációját, felvállalva a gyógyszertárak és azok működtetésével összefüggő kérdések képviseletét.

SZÖVETSÉG A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT

Tartalom

Beszélgetés Nemes Józseffel az Extractum Pharma vezérigazgatójával

......................2

Aktuális Jubileum, összefogás és vidámság a Bethesda Kórházban . . . . . . . . . . . . 4 Látogatás a Richter Gedeon Gyógyszergyárban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Beszámoló Tudósítás a GYOK 2012 rendezvényeiről III. rész . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Jegyzet Stagfláció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Monológ a reagensekről

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

Akkreditáció, standardok, betegbiztonság Reflexió Dr. Horváth Péter cikkére

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

Felértékelődött Felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 Magánegészségügy: tilt, tűr vagy támogat?

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21

Egy rendelet margójára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 2013. évi Programjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .24 Orvoslátogatók a világban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 A kozmetikus tanácsolja Férfikozmetika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 Továbbképzés Gyógyszertári Menedzsment4

Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelős kiadó: dr. Mikola Bálint

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . B III.

Szerkeszti a szerkesztő bizottság: dr. Herczeg János, Mátyásné dr. Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, dr. Sándor Árpád, dr. Schlégelné dr. Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor, dr. Varga Imre A MOSZ címe: 1135 Budapest, Kerekes u. 9. V. em. 6. Telefon/fax: 236-0974 E-mail: [email protected]

ISSN 1588-8231 Nyomdai előkészítés: Recsi István Telefon: 06 30 950-6866 E-mail: [email protected] Nyomda: Innova 2000 – Innovariant Nyomda Hirdetés felvétel: MOSZ Iroda Ára: 1000 Ft + 5% ÁFA

Gyógyszertár XII. évf. 1. szám 1

Interjú Interjú Interjú Interjú Interjú Interjú Interjú Interjú Interjú

Beszélgetés Nemes Józseffel az Extractum Pharma vezérigazgatójával Sokat beszélünk ma arról, hogy erősíteni kell a hazai ipar szerepvállalását számos területen. Valóban, ez az egyik záloga a nemzeti jövedelem elosztásában való önálló mozgástér növekedésének, de a gazdasági növekedést és a munkaerő megtartását is hatékonyan befolyásolja. Sokat beszélünk arról is, hogy a gyógyszeripar nemzetgazdasági jelentősége okán a húzóágazatok sorát erősíti. Milyen tulajdonosi hátterű az Extractum Pharma? Honnan indultak és hogyan állnak a piaci részarányok tekintetében? Az ExtractumPharma Zrt. egy 100%-ban magyar tulajdonban lévő, dinamikusan fejlődő KKV méretű gyógyszergyártó vállalat, melyet 1993-ban a jelenlegi tulajdonosok Nemes József és Antal Balázs alapítottak. A vállalat központja Budapesten, gyógyszergyára Bács-Kiskun megyében, Kunfehértón van. A cég nemzetközi igényeket kielégítő GMP igényű kunfehértói gyógyszergyárában, gyógyszerészek szakmai irányításával, nemzetközi színvonalú, fejlett minőségbiztosítási rendszerek alkalmazásával garantálja, hogy az általa 120 munkatárs közreműködésével gyártott gyógyszerek minősége a legmagasabb követelményeknek feleljen meg. A cég által gyártott korszerű és hatékony gyógyszerek az OGYI által előírt követelmények teljesítésével, mind az originális, mind pedig az egyenértékű generikus készítményekkel jól helyettesíthetőek. Termékeink döntően a belföldi piacon vannak forgalomban, de egyre több környező ország patikájában is megtalálhatóak (Pl. romániai, szerbiai, bulgáriai, albániai stb. patikákban). Sőt Dániában, Svédországban is forgalmazunk, ill. egy tender megnyerése kapcsán Costa Ricába is exportálunk. Úgy tűnik eredményesen nyitottunk Szaúd-Arábiába és Vietnam felé is.

2 Gyógyszertár XII. évf. 1. szám

Úgy tűnik, hogy rövid idő alatt sikerült professzionális szintre fejleszteni az amúgy igen magas szintű feltételrendszer kialakítását igénylő gyógyszergyártást. Honnan vannak a tapasztalatok? Az ExtractumPharma Zrt. alapító tulajdonosai, akik ma is a vállalat meghatározó vezetői Nemes József vezérigazgató, kereskedelmi és marketingigazgató, Antal Balázs műszaki igazgató és az igazgatóság elnöke –, a magyar gyógyszeriparban közel 40 éves szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek, akik korábbi munkahelyükön is különböző szintű vezetői munkakörökben dolgoztak. A napi gyógyszerészi munkában is tapasztalható, hogy mind a vaklicitek során, mind a generikus programban egyre több készítményük kerül a szakmai figyelem fókuszába. Milyen stratégia alapján tervezik a termékportfóliót?

Interjú Interjú Interjú Interjú Interjú Interjú Interjú Interjú Interjú Az ExtractumPharma Zrt. jelenleg 65 db különböző indikációs területbe sorolható, saját forgalombahozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerkészítményt gyárt és forgalmaz és további 5-6 készítmény van fejlesztés, ill. engedélyezés alatt. Gasztroenterológiai termékek közül kiemelkedőek a Domperidon-EP, RabirEP. Kardiológia szerek közül a Pentoxyl-EP, ClopidEP, NebivEP, SimvEP termékek. Allergiaellenes készítmények közül a Cetirizin-EP, LevocEP. Egyéb terápiás csoportok közül kiemelkedő a reuma kezelésére szolgáló MeloxEP, AklofEP, az idegi működés támogatására szolgáló Neuromultivit-EP, álmatlanság kezelésére a ZolEP. Ismertebb termékeink még a Demalgon és a Kefalgin fájdalomcsillapítók, ill. addiktológiai szerként használandó Metadon készítmények. Vállalatunk stratégiája döntően a jelenlegi termékportfóliójának folyamatos megújítására való tudatos törekvés, a lejárt szabadalmú originális készítmények generikussá válását követően azok kifejlesztése és mielőbbi forgalomba hozása. Tekintettel arra, hogy egy-egy generikus készítmény kifejlesztése a piacra kerülésig legalább 2-2,5 év, ezért a K+F+I tevékenységek végső eredménye meglehetősen kockázatos, hiszen a mai változó, sokszor kezelhetetlen gazdasági helyzet miatt a legjobb kiválasztás sem garantálható. Ezért a talpon maradás érdekében, a gyógyszergyártási fő tevékenység mellett egyéb, a gyógyszergyártással összefüggő, a több lábon állást biztosító feladatok ellátása is szükséges. A gyógyszergyártáson kívül milyen szakmai tevékenység folyik még a cégnél? A gyógyszerpiaci szegmensek közül a gyógyszergyártás és a nagykereskedelem területén alapvetően meghatározó a piaci orientáció. Hogyan állnak a piacfejlesztéssel? Alaptevékenységünk a humán törzskönyvezett generikus gyógyszerkészítmények gyártása és forgalmazása. A folyamatosan változó piaci igények, valamint a rendelkezésre álló szakmai adottságaink szükségessé, ill. lehetővé tették további, egyre inkább az alaptevékenységek közé tartozó alábbi feladatok ellátását: korszerű generikus gyógyszerek fejlesztése, törzskönyvi dossziék összeállítása és forgalmazásának hatósági engedélyeztetése,

belföldi és külföldi gyógyszergyárak, vállalkozások részére termékfejlesztési, gyógyszergyártási, ill. csomagolási feladatok bérmunkában történő végzése, klinikai minták gyártása és/vagy csomagolása, disztribúciója, európai országokon kívülről (harmadik országból) érkező gyógyszerkészítmények vizsgálata, felszabadítása, ill. auditja. E tevékenységek ellátásához az alábbi nélkülözhetetlen hatósági engedélyekkel rendelkezünk: gyógyszergyártási engedély teljeskörű kábítószer-üzemi engedély klinikai minták gyártására, csomagolására és disztribúciójára vonatkozó engedély harmadik országból érkező gyógyszerekre vonatkozó EU felszabadítási (EEA) jogosultsággal A mai gazdasági mozgástér, a hiánycél betartását biztosító Széll Kálmán tervek hatására jelentősen beszűkült a gyógyszerpiaci szereplők környezetében is. A gyártók, a nagykereskedők és a patikák külön-külön, és együtt is keresik a megoldást a költséghatékony működésre. Milyen lehetőségeket lát a szektorban a nemzeti együttműködés fejlesztésére? Valóban, a gazdasági mozgástér jelentősen beszűkült és a generikus programot lassan lehetetlenné tevő ún. vaklicit rendkívül kedvezőtlen hatással van a teljes gyógyszerellátási folyamatra, az egymásra épülő feladatokat ellátó gyógyszergyártókra, gyógyszer-nagykereskedőkre és a betegekkel közvetlenül kapcsolatban álló gyógyszertárakra egyaránt. Különösen súlyosan érintik ezek a kiszámíthatatlan, nem tervezhető, egyre inkább a gyártási és forgalmazási költségeket már alig biztosító, generikus készítmények forgalomban tartását veszélyeztető, kivonásukat eredményező intézkedések a hazai KKV-ket, a magyar tulajdonban lévő vállalkozásokat. Ezek a súlyos helyzetet előidéző intézkedések, amelyek az új generikus készítmények nélkülözhetetlen fejlesztését és forgalmazását, a betegek kiszolgálásának színvonalát veszélyeztetik, egyre inkább szükségessé teszik a gyógyszerellátás folyamatában résztvevő gyártók, nagykereskedők és gyógyszertárak együttműködését, érdekeiknek kölcsönös összehangolását, a szükséges kompromisszumok megkeresését, egy szóval a nemzeti együttműködés fejlesztését. Az ily módon kialakuló gazdasági körülmények között az ExtractumPharma Zrt. stratégiai célkitűzése, hogy készítményeinek legmagasabb szakmai igényeket kielégítő minőségével, folyamatos, biztonságos piaci ellátásával, versenyképes, elérhető, kedvező termelői áraival, jelentős szerepet vállaljon a hazai gyógyszerellátásban, továbbra is elkötelezett támogatója maradjon a betegségek megelőzésének, hatékony gyógyításának, hozzájárulva az emberek életminőségének javításához, a magyar egészségipar fejlődéséhez. Vezérigazgató Úr! Köszönöm a beszélgetést! I.L. Gyógyszertár XII. évf. 1. szám 3

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális

Jubileum, összefogás és vidámság a Bethesda Kórházban

Idén októberben ünnepelte 20 éves évfordulóját a Bethesda Gyermekkórház. A jubileumi év alkalmából a Gyógyszerészek XXII. Országos Kongresszusán október 11-14. között Siófokon a gyógyszerész szakma és kongresszus legnagyobb higiéniai kiállítója – az SCA Kft – összefogásban gyűjtött adományt az ország vezető gyermekégés központját támogató Bethesda Kórház Alapítvány számára. A kongresszus egésze és az adománygyűjtő akció egyaránt a beteg és az szakmatársak iránti tisztelet és megbecsülés jelentőségére, a szakmai egység értékére hívta fel a figyelmet. Az ország vezető gyermekégés központját támogató adománygyűjtésnek az SCA Kft adott helyet. A kezdeményezés óriási sikert aratott a gyógyszerész szakma körében, bizonyítva, hogy az egészség megőrzésben dolgozó összes társszakma – kórház, szakrendelők, gyógyszertár, GYSE bolt, gyártó, nagykereskedő – számára a közös érték és cél, hogy minél több egészségben és boldogságban eltöltött napot biztosítsanak együtt a családok számára. A kongresszus 3 napja alatt, 2000 Ft-onként 504.000 Ft gyűlt össze, melyet Magángyógyszerészek Országos Szövetsége és az SCA képviselői a Bethesda Gyermekkórházban december 6-án adtak át ünnepélyes keretek közt. Eközben az SCA munkatársai a kórház sebészeti folyosóját is gyermek-barátabbá tették mesefigurák segítségével. Gondolt volna arra, hogy 3 év alatt a Bethesda kórházban annyi géztekercset használtak el, hogy összeillesztve körbeérnék a holdat? Arra, hogy ha a gyerekek, akik a Bethesda kórházban naponta megfordulnak, egymás vállára állnak, az Eiffel-torony tetejéig érnek? Arra, hogy a Bethesda kórházban néhány hónap alatt annyi kiflit esznek meg a gyerekek reggelire, hogy az egy egész elefánt sú-


lyát kitenné? Ebből a néhány példából is kiderül, hogy számtalan eszköz, segédanyag, élelmiszer és még sok egyéb dolog is szükséges ahhoz, hogy a gyermekek ne csak egészségesen, hanem mosolygósan lépjenek ki kórházunk ajtaján. Dr. Velkey György főigazgató főorvos köszöntőjében elmondta, hogy kórházukban 150 ezernél is több orvos-

beteg kapcsolat jön létre évente. Az élet és gyógyító munka viszont főként nem számokból áll. Ami igazán fontos az az emberi szó, az őszinte odafordulás, a szeretetteli gyógyítás és segítségnyújtás. A Bethesda nemcsak egy kiváló kórház, amire büszkék, a Bethesda egy „szeretetközösség, az élet helye”. Mindenkinek fontos és értékes, amit tesz, legyen az az osztályon dolgozó nővér vagy

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális épületgépészetért felelős munkatárs. Ugyanúgy fontosak a munkát segítő szülők, vagy éppen az évtizedes munkával kitűnő bizonyítványt szerzett beszállítók.

zátenni a maguk részéről ahhoz, amit a gyógyító munka egésze jelent. A szakmák ilyen egységére is szerettük volna idén októberében, a Gyógyszerészek Országos Kongresszusán szervezett gyűjtéssel felhívni a figyelmet. Nemcsak a magunkét, hanem mindenkiét, azét is, aki gyógyítanak, azokét is, akik gyógyulnak és azokét is, aki egyszerűen csak minél tovább egészségesek akarnak maradni.

A Bethesda Kórház 20-adik jubileuma alkalmával felavatásra került egy gyönyörű szobor, márvány talapzatán a „Jutalmam, hogy tehetem” idézet áll. Ez foglalja szavakba a szakmai hitvallást, az egészség visszaadásának küldetését. A jelen és a jövő generáció egészségének hordozója sosem a gipsz volt a zöldgally töréses karon, nem is önmagában egy időben felírt recept, hanem mindig a szakma és a betegek egymás iránti tisztelete, felelősségvállalása és az emberséges tudás. Csak a beteg tud gyógyulni, senki más, mi csak gyógyítani tudunk. Ezért óriási érték, hogy a Kórház 20. éves jubileuma alkalmával idén októberben a siófoki Gyógyszerész Kongresszuson a gyógyszerészek és kiállítók összefogtak, és közösen gyűjtöttek. Ez az összetartozás és összetartás a legszebb ajándék, amit a szakma adhat és kaphat és megélhet. Ez azt is jelenti, hogy „jutalmunk, hogy tehetjük”. Köszönöm! – zárta gondolatait a főigazgató.

közelebb tegyük könnyebbé a mindennapokban is saját gyógyulásuk saját maguk általi „menedzselését”. Ehhez érdemes azt hozzátenni, hogy naponta 670.000 ember fordul meg a gyógyszertárakban, ahol egészsége megőrzéséhez, betegsége gyógyulásához, személyre szabott szakmai támogatást kaphat – fejtette ki az elnök.

Dr. Mikola Bálint a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnöke a szakma egységére fókuszált üdvözlésében. A gyógyszerészek munkájának is ugyan az a célja, mint ami a Bethesda kórház hitvallásából kiviláglik: az egészség megőrzésének segítése és visszaadása. Felelősséggel, tisztelettel, emberséggel és szakértelemmel. Szakmánk évtizede foglakozik a gyógyszerészi gondozás hazai lehetőségeinek megteremtésével. Ezzel az is a célunk, hogy a betegek számára, otthonukhoz minél

Az orvostól a családig, az ápolótól a kutatóig, az egyetemektől a gyártókig a maga módján mindenki azon fáradozik, hogy betegek gyógyulásáért a legtöbbet tegye. A szakmák közti élő együttműködés ezt megsokszorozni képes. Való igaz, nem is mindig lehet számokban kifejezni, látni azt a háttérmunkát, ami ahhoz kell, hogy táránál a beteg végül megkapja, és pontosan azt kapja, ami az ő gyógyulásához konkrétan kell. Folyamatosan keressük ezért, hogy a gyógyszertárak miképpen tudják a maximumot hoz-

Dr. Markovics Gyula az SCA programigazgatója tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy cége, egyike a legnagyobb kórház-higiénés beszállítóknak. Szinte minden patikában keresik a betegek a termékeiket és aligha van olyan kismama, aki ne találkozott volna a babaápolás kapcsán velük. Ennyi fronton csak úgy lehet sikeresen helytállniuk, hogy folyamatosan keresik azt, hogy miképpen tudják a legtöbbet nyújtani az egészségmegőrzés nagy egészében. Számunkra nagy öröm és megtiszteltetés, hogy a Bethesda Kórház Alapítványát a gyógyszerész szakmával közösen támogathatjuk. Úgy érezzük, ezzel nemcsak segíteni, hanem üzenni is tudtunk. Üzenni arról, hogy a szakma egysége, összefogása együttműködése és az emberközpontú gyógyító munka az alapja a jelen és a jövő generáció egészségének. „Ahol jó gyógyítani, ahol jó gyógyulni, ott jó élni” – gondolat kifejezi azt a szellemiséget, amiben az SCA hisz. A házi ünnepséget követően hamarosan a Mikulás és a krampusz is megérkezett teli puttonnyal, megörvendeztetve kicsiket, nagyokat, bennlakókat és benn dolgozókat. MOSZinfo


Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális

Látogatás a Richter Gedeon Gyógyszergyárban 2012. december 4-én, a Richter Gedeon Nyrt.-nél tartotta meg a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Választmánya évi utolsó ülését. A Szövetség a gyógyszerpiaci szereplőkkel való kapcsolat intenzívebb tételét szorgalmazza, amikor rendszeres találkozókat szervez a nagykereskedőkkel, és látogatást tett a TEVA debreceni új gyárában (ld. „Gyógyszertár” XI. évf. 5. szám), majd a Richternél. Az utóbbi eseménynek aktualitást adott az is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Bogsch Erik vezérigazgató a magyarországi központú gyógyszercég további aktív hazai szerepvállalását célzó stratégiai megállapodást írtak alá a parlamentben. A partneri egyezmény értelmében a Kormány a rendelkezésére álló anyagi eszközökkel ösztönözni kívánja a Richter innovációs tevékenységét, míg a vállalat törekszik a hazai kutatás és gyártói profil bővítésére.

Forrás: OEP, MÁK

Forrás: OEP, MÁK


Manapság különös figyelmet érdemel ez a megállapodás, hiszen a gyártói hozzájárulásokkal vált életképessé az a TB büdzsé, ami jelentős karcsúsításokon esett áll a Széll Kálmán 1. és 2.0 tervek realizálása során, ez viszont – szakértők szerint – éppen a K+F tevékenység mozgásterét határolta be jócskán. A partneri megállapodásban a Kormány elismerte, hogy a Richter kutatás-fejlesztési tevékenysége során egyedülállóan magas szellemi hozzáadott értéket teremt az ország számára. A nemzetközi színvonalú kutatási infrastruktúra pedig jelentős mértékben hozzájárul a kiemelkedő fiatal tehetségek hazavonzásához, illetve itthon tartásához. Szándékai szerint a Kormány a Széll Kálmán Terv intézkedéseinek megvalósítása során figyelembe kívánja venni, hogy azok ne rontsák a hazai gyógyszergyártók versenyképességét. A Richter számára mindezek rendkívül fontosak. Hiszen az eddigi kassza szerint 2012 első háromnegyed évében Magyarországon 24.243 Mft árbevételt realizáltak, ami 13,7%-os csökkenést jelent a tavalyi év, hasonló időszaka során elért forgalomhoz képest, miközben a teljes árbevételük ugyanebben az időszakban (243. 155 MFt) 11,4%-al nőtt. Az elmúlt két évben bevezetett készítmények forgalma nem tudta ellensúlyozni a 2011. évi piacszabályozási intézkedések hatásait. Cserébe – többek között – a Richter törekszik a hazai gyártókapacitás, valamint a kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenység bővítésére Magyarországon. A kutatásokba széles körben kívánják bevonni a magyar oktatási intézményeket és kutatóközpontokat is. A cég történetét és a cégcsoport nemzetközi aktivitását is bemutató prezentáció során a MOSZ Választmány tagjai teljes képet kaptak arról a dinamizmusról és kreatív innovációs tevékenységről, ami a Richter teljes történelmét jellemzi. Megismerhették a legújabb, a kutatási főirányokat jelentős mértékben segítő cégvásárlásokat és termékfejlesztéseket, amelyek a

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális mai tevékenység homlokterében vannak. Mindemellett tájékozódhattak arról is, milyen erőfeszítések lelhetőek fel a hazai gyártású gyógyszerkészítmények terápiában való arányának fokozására, az import és nemzeti termékportfólió balansz, itthoni előállítású termékeket preferáló kialakítására. Az előadást követően az új kutatólaboratóriumokat működtető létesítményben folytatódott a látogatás. A laboratórium vezető munkatársa ismertette a kutatás-fejlesztési eljárások menetét. Beszámolt a molekuláris kutatásokról, az eljárásrendekről, a fejlesztési technikákról, a biológiai tesztelésről, a sikerekről és zsákutcákról egyaránt. Meggyőző és megnyugtató profizmus jellemzi az Upper East Side-on (New York) található Guggenheim Múzeumra emlékeztető, rendkívül exkluzív, ugyanakkor célszerű építészeti megoldásokat tartalmazó intézményt. A kutatási épület megtekintését követően a gyártó üzemben volt módja tájékozódni a MOSZ Választmány tagjainak. Több csoportban tanulmányozták az injekciókészítést, tablettázást, drazsírozást, raktározás-technológiát. A bemosakodást követően szakavatott, minden részletet bemutató konzultációk kö-

dinamizmus, ami az egykori Üllői úti gyógyszertárból az organikus készítmények előállításán át egészen a II. világháborút követő tragikus haláláig jellemezte az alapítót. Úgy tűnik azonban, hogy az utódok méltóak a hírnévhez, amennyiben a több évtizedes, rendkívül nagy ívű fejlesztési programokat

vetkeztek, ahol a gyártást felügyelő gyógyszerészek ismertették a technológiai folyamatokat. Élénk érdeklődés során számos kérdésre kaptak választ a kollegák a meghökkentően feszes, fegyelmezett szervezésű, ám igen barátságos légkörben.

követően, ma a biotechnológiai úton előállítandó készítmények fejlesztésére, hazai gyártására és terápiába állítására kerül sor a Richter Gedeon Nyrt. zászlaja alatt.

A látogatás a házi múzeumban ért véget. Itt lehetőség volt a teljes Richter Gedeon életmű megismerésére, a dokumentumok és relikviák megtekintésére. Lenyűgöző az a kreativitás, az a

A MOSZ évzáró Választmányi ülését közös ebéd zárta, ahol a vendéglátókkal közösen, kötetlen szakmai, szakmapolitikai kérdések is terítékre kerültek. MOSZinfo


Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló

Tudósítás a GYOK 2012 rendezvényeiről III. rész „Mentés másként” címet kapta a szombat délután szakmapolitikai blokkja, melyben a gyógyszerpiac képviselői közösen keresték a választ arra, hogyan lehet fenntartani a gyógyszerbiztonságot a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben.

A hangulatot Dr. Simon Kis Gábor egyetemi docens, a MOSZ országos elnöksége tagja előadása alapozta meg „Uborkaszezon? Nem! Dinnyeszezon…” címet viselő előadásával. Sajnos a magyar társadalom a szó szoros és átvitt értelmében is beteg. Az úgynevezett népbetegségek terén a statisztikák élén állunk. Nálunk tizedeli meg a lakosságot az infarktus, a rák, az agyvérzés. Pontosan ezeknél a betegségeknél állítja a modern orvostudomány, hogy a kiváltó okok között legalább olyan fontos szerepet játszanak a társadalmi-gazdasági tényezők, mint a genetika. Néhány év alatt az ország társadalmilag olyan mélyre süllyedt, hogy az már közvetlenül kihat egészségi állapotunkra is. Életformánkká vált a létbizonytalanság, a kiszolgáltatottság, újra 3 millió koldus országa lettünk. Az emberek többsége nem lát maga előtt kiutat, perspektívát, így önmagát pusztítja el. Nem elég az egészségügyi hálózaton sürgősen javítani, azonnal meg kell kezdeni az ország társadalmi, gazdasági helyzetének rendbehozatalát is – indította gondolatai summázatát az előadó. A magyar társadalom csak önmagára számíthat. Mérjük fel a bekövetkezett károkat és a még megmaradt lehetőségeket. Az embereknek elege van a politikusok egymásnak ellentmondó nyilatkozataiból, a létbizonytalanságból, a kiszolgáltatottságból, az ország tönkretételéből és a nyugdíjasok elnyomorodásából, a pályakezdők kilátástalanságából. Ezek olyan témák, melyeket a „Gyógyszertár” újságban már hét évvel ezelőtt megfogalmazott az előadó, de aktualitásuk továbbra sem csökkent. Simon Kis tanár úr beszámolt arról a két felmérésről, mely a Magángyógyszerészek Ország Szövetségének tagjait kérdezte, hogyan ítélik meg jelenlegi helyzetüket. A legszembetűnőbb adatok alapján a válaszadók hatvan százaléka rosszul ítéli meg gyógyszertára helyzetét. A patikák nyolcvankilenc százalékának forgalma kisebb az idei első két negyedévben a tavalyihoz képest, s a gyógyszertárak árrés-tömege 2011-2012. I. negyedév vonatkozásában a válaszadók kilencvenhat százalékánál csökkent. Kiderült továbbá, hogy a patikák nagy részének a készlete is csökkent, harminchárom százalék számolt be kény8 Gyógyszertár XII. évf. 1. szám

Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló szerű létszámleépítésről, és közel harmaduk csőd közeli helyzetben van, ami megdöbbentő adat. A kapott válaszok egyértelműen igazolták, hogy a közforgalmú gyógyszerellátás területén riasztóan nehéz a helyzet napjainkban – vonta le a következtetést Dr. Simon Kis Gábor. Megnyugtatónak ítélte azonban a miniszterelnöki állásfoglalást, ami a magyar kézben lévő kis-és közepes gyógyszertárak gazdasági helyzetének könnyítését és a tulajdonviszonyok liberalizációs időszak előtti állapotra való visszarendezése szándékát jelenti. Eljutottunk tehát egy olyan furcsa helyzetbe, hogy lényegében „UBORKASZEZON VAN”, nem kell semmit tennünk és az összes problémánk automatikusan magától meg fog oldódni. Vagy netán mégis „DINNYESZEZON VAN”(?), és az eddigiekhez képest egészen más módszerek és technikák alkalmazandók a magyar közforgalmú gyógyszerellátás megmentése érdekében? – tette fel a kérdést az előadó. Bárhogyan is foglalunk állást, biztos, hogy másként kell menteni, ami még menthető. Ezt az utat járja a MOSZ.

A gyógyszertárak szakmai irányítása az ÁNTSZ kezében van. Végre múlóban vannak azok az idők, amikor a piaci környezet dominanciájának hatására az áru-, fogyasztó-, verseny-, és egyéb kereskedelmi kategóriák gyógyszerellátásban való felerősítése volt a határozott szándék. Ezek „hozták nyakunkra” a Versenyhivatalt, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséget és még sok, az egészségügyi ellátásban teljesen illetéktelen szervezetet és szempontot. A gyógyszerészi kar határozott célja a tiszti-főgyógyszerészi szolgálattal való szakmai együttműködés harmóniájának megteremtése. Ezzel is összefüggésben Dr. Cseh Ildikó országos tiszti-főgyógyszerész asszony a magyar gyógyszertárak szakmai felügyeletéről tartott előadást. Főgyógyszerész asszony bemutatta a felügyelet helyét a közigazgatásban. Ennek során kitért az ÁNTSZ Országos Tiszti-főorvosi Hivatal Gyógyszerészeti Főosztálya, a megyei/fővárosi tiszti-főgyógyszerészek és tiszti-gyógyszerészek tevékenységére. A Hivatal – jogszabályok alapján – a hatósági feladatok mellett ellátja a gyógyszertárak, gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazók szakmai felügyeletét is. Ugyanazon személyek – országos viszonylatban 16 tiszti-főgyógyszerész, és 6 tiszti-gyógyszerész – végzik a közigazgatási munkát és szakmai ellenőrzést. Alapvetően, a kiemelt ellenőrzési szempontokra is figyelemmel, ellenőrzési ütemterv alapján dolgoznak. Kialakították az országosan egységes ellenőrzési jegyzőkönyvek, az egységes eljárások rendszerét. Főosztályi szintű, központi feladat – többek között – a személyi joggal kapcsolatos hatósági munka, az országos jelentőségű ügyek intézése, valamint a szakmai és technikai koordináció, a működési célú támogatás ugyanúgy, mint a megyei tiszti-főgyógyszerészek szakmai munkájának összefogása, a jogszabályok véleményezése, nyilvántartások vezetése, és egyes jelentési kötelezettségek teljesítése. Főgyógyszerésznő hangsúlyozta, hogy elsődleges feladatuk a gyógyszerészi szolgáltatás segítése, és nem a szankcionálás. Szeretnék minél inkább, akár a helyszínen is a gyógyszerészek munkáját segíteni. A gyógyszertárakkal kapcsolatos statisztikáiból az is kiderült, hogy elsősorban nem a nagyvárosi, hanem a tíz és ötvenezer lakos közötti településeken szűntek meg patikák. Ez a jelenség szakmai szemmel aggodalomkeltő.


Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Előadásának második részében Cseh doktornő ismertette a 2012. második félév kiemelt ellenőrzési szempontjainak tapasztalatait. Ezek elsősorban a gyógyszertári szakszemélyzet, az officinai munka, a fokozottan ellenőrzött szerek nyilvántartása, kezelése, és a magisztrális gyógyszerkészítés területeit ölelték fel. Hibákat, hiányosságokat az elmúlt három hónapban tartott 450 ellenőrzés alkalmával leggyakrabban a nyitvatartás, ügyeletek, és felügyeleti szervek kiírása, a betegjogok érvényesülése, a lejárt gyógyszeranyagok kezelése kapcsán tapasztaltak. Számos esetben fordult elő, hogy a laborált, kiszerelt készítmények szignatúrája nem szabályszerű, a reagensek lejártak, a dokumentáció nem naprakész, valamint, hogy a munkaköri leírások régiek, hiányosak. Előadása végén főgyógyszerésznő ismét hangsúlyozta, mindkét félnek, hatóságnak és gyógyszerésznek is az a célja, hogy a beteg a gyógyszerbiztonság fenntartásával megkapja a gyógyulásához szükséges medicinát és az annak alkalmazásához nélkülözhetetlen információt.

A folytatásban a gyógyszertári elszámolás, és aktuális változások kérdéseiben Dr. Bidló Judit, az OEP Ártámogatási Főosztálya vezetője tartotta meg előadását. Bevezetésként ismertette a 2012. évi jogszabályi környezetet, amelyek számos feladatot adtak a gyógyszerellátásban dolgozóknak. Ennek során kitért a kiválthatóság kezdődátuma, a 30 napnál hosszabb időre elegendő kiszerelés kiadhatósága, a 28x kiszerelések helyzete kérdéseire, valamint a referencia termék térítési díjának a blokkra való nyomtatása, és a közgyógyellátásra kiadható termékek körének változása területeire egyaránt. A büdzsével összefüggésben Bidló doktornő elmondta, idén az év első két negyedében magasabb volt a támogatás-kiáramlás, mint tavaly. Ez a tendencia május környékén kezdett el csökkenni. A sok kritikát megért, a nagykereskedelem és gyógyszertárak között történt nyári árrés-átrendezést illetően bemutatta az intézkedések hatásait a gyógyszertárak támogatásának alakulására. Az OEP számításai szerint 2012 júliusa és augusztusa között a gyógyszertárak TB támogatásra vetített árrése 1,1 százalékkal emelkedett (!). A bemutatott adatokat, és az abból eredeztetett következtetések lehetőségeit, élénk tiltakozás követte a hallgatóság részéről. Hiszen ez az az ütközőpont, ahol a kormányzati érvek az árak csökkenésével és a generikus helyettesítések gyakorlatával összefüggő árrés-színvonalnövekedéssel, míg a gyógyszerésztársadalom ugyanezen tényezők árrés-tömeg csökkenést okozó hatásaival érvel. A gyógyszertár-működtetés forrása ugyanis nem az árrés-színvonal, hanem az árrés-tömeg. A generikus ösztönző-program kapcsán az előadó elmondta, az első negyedévben a patikák kilencven százaléka harmincöt százalék fölötti sávba esett, de a második negyedévben már a gyógyszertárak jelentős része kimaradt az ösztönzésből. Emiatt az OEP sok kritikát is kapott. Felülvizsgálatot végeztek, melynek során kiderült, hogy közel ötszáz patika kimaradt a második negyedévből, ezért újraszámolták az ösztönzőt, egyeztettek a rendszergazdákkal, korrigáltak, így további száznégy patika bekerült a második negyedéves ösztönző körbe, számukra a harmadik negyedévben történik majd az elszámolás.


Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló

Az elhangzottakkal összefüggésben a hallgatóság elismerte az OEP és a patikai elszámolások terén érzékelhető javulást. Kérdések elsősorban a várható szerződéskötés tartalma és a létszámnorma témakörében vetődtek fel. Dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke „Ösztönzés vagy kompenzáció?” címmel tartott prezentációjában felelevenítette, hogy alapvetően a térben és időben kiegyensúlyozott gyógyszerellátás feltételei biztosítását kérték a magyar államtól. Tematikusan ez egyfelől kompenzációt (generikus kompenzáció, likviditásjavítás, vidéki gyógyszerellátás segítése, árrés-korrekció, szolgáltatási díj, magisztrális díjrendezés, ügyeleti díjrendezés), másfelől a tulajdonosi programhoz nyújtott segítséget jelentett. A generikus kompenzáció 2012. évben 2,7 MdFt, 2013 évben 3,6 MdFt lesz, ami kb. 7-7,3%-os árrés-korrekciónak felel meg. A kérdéssel összefüggésben felhívták a figyelmet az elszámolási-adatfeldolgozási problémákra, a készletleértékelődés, és immobil készletek kialakulásának lehetőségeire. A likviditás javítása kapcsán elmondta, hogy 2012-ben 1,2 milliárd forint fordítható finanszírozási előlegre. Jelentősen rövidült a kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő, hosszabb ideig használhatja a gyógyszertár a támogatás-előleget és az előleg teljes összege több hónapon keresztül a gyógyszertár rendelkezésére áll. Megállapította, hogy növekedett az igénylésre jogosult gyógyszertárak száma, ugyancsak növekedett a gyógyszertáranként igényelhető összeg is. Ismeretei szerint 2013-ban ugyanekkora összeg fordítható erre a célra, a feltételek (várhatóan) nem változnak. Vidéki gyógyszerellátás segítését a működési célú támogatás szolgálja. A költségvetési törvény szerint a 2012-ben erre a célra rendelkezésre álló összeg 710 millió forint. A korábbi időszakhoz képest lényeges változásként mutatta be, hogy többszörösére (kb. 4-szeresére) nőtt a közforgalmú gyógyszertárak működési célú támogatására fordítható összeg, egyben növekedett a támogatás igénybe vételére jogosult gyógyszertári vállalkozások száma. A jogosult gyógyszertárak között a legkisebb forgalmúakat és a fiókgyógyszertárat működtetőket a rendszer preferálja, miközben a támogatás igénybe vételének feltétele a heti legalább 40 órás nyitva tartás. A fedezetet 2012-ben döntően a nagy forgalmú gyógyszertárak által fizetendő szolidaritási díj biztosítja, ami 2012. dec. 31-gyel kivezetésre kerül, ettől kezdődően a fedezetet a költségvetés biztosítja kb. 700 MFt nagyságrendben. Az árrés-átcsoportosítást illetően az MGYK elnök kifejtette, hogy a kamara miért támogatta azt. Az árrés-átcsoportosítással kapcsolatban a kamara kérése az volt, hogy kicsik szerződéséhez ne nyúljanak, a régi, jól fizető vevőket preferálják, a patika likviditási lehetőségeit vegyék figyelembe és minden gyógyszertár pozitív szaldóval jöjjön ki a változásból. Bemutatva a Gyógyszer-nagykereskedők standard szállítási és fizetési feltételeit, mintaszámításokkal támasztotta alá azt a meggyőződését, amely szerint az átcsoportosítást követően a patikai veszteségek elkerülhetőek. Kifejtette: cél a patikák érdekérvényesítő Gyógyszertár XII. évf. 1. szám 11

Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló pozíciójának erősítése. Ha a beszerzéseikben könnyebben tudnak diverzifikálni, ha az áttérés lehetősége szélesebb, az előnyoldal fejleszthető. Felhívta a figyelmet a nagykereskedelmi szabályozás pontosítására, a beszerzési társulások erősítésére, a gyógyszertárak nagykereskedelemben való fokozottabb részvétele erősítésére. Hankó doktor összességében sikeresnek értékelve a 2012-13. évi forrásteremtési lehetőségeket, zárásként kitért a szolgáltatási díj bevezetésének feltételeire, valamint az MGYK egyéb, gazdasági orientációjú kezdeményezéseire egyaránt.

Dévényi Róbert a TEVA kereskedelmi igazgatója előadása indításaként leszögezte, hogy a nemzetgazdaság, az egészségügy és annak szereplői egyaránt mentésre szorulnak! A legsúlyosabb problémákat a jelentős adósságállomány, a csökkenő bevételek és a fokozódó veszteségek területén látta. A hazai gyógyszerészek helyzete is rendkívül nehéz. A drasztikusan csökkenő hazai gyógyszerpiac, a vaklicit és más intézkedések épp a legnagyobb volument jelentő termékek árait csökkentik jelentősen, hatalmas bevétel kiesést okozva a gyógyszerpiac valamennyi szereplőjének. A gyógyszergyártói, nagykereskedői terhek példátlan mértéke miatt szűkülő promóció és kedvezmények ugyancsak a források szűkítését eredményezik a patikai szektorban. A magyar gyógyszeripar a hazai GDP mintegy 5%- át adja a magyar gazdaságnak, ebből 4 százalékot a nagy, hazai gyógyszergyártók, a TEVA, a Richter, az Egis, és a Sanofi termelnek meg. A gyógyszeripar adja a hazai ipari kutatás és fejlesztés közel felét, míg a hazai gyógyszergyártók 12.000 embernek adnak közvetlenül munkát, itthoni beszállítóikon keresztül pedig 40.000 ember megélhetését biztosítják. 2010-ben 855 milliárd Ft értéket állítottak elő. Majdnem minden második beteg hazai gyártó készítményével gyógyul. Mit tehet TEVA a kialakult helyzetben gyártóként, forgalmazóként és nagykereskedőként? A vállalat a Magyarországon megtermelt forintokat teljes egészében visszaforgatta a hazai beruházásokba, aminek eredményeképpen az elmúlt 18 évben 255 milliárd Ft beruházást hajtott végre, 3500 munkahely biztosítása mellett. Minden TEVA gyógyszerre fordított társadalombiztosítási támogatás pozitív mérleget jelent a nemzetgazdaságnak- szögezte le az előadó. 22 milliárd forintos beruházással, a jelenleg elérhető legmodernebb technológia felhasználása mellett 263 új munkahely megteremtésével adták át idén októberben az új steril centrumot, aminek üzembe állításával lehetőségük nyílik olyan onkológiai készítmények előállítására, melyek hiánytermékek voltak eddig hazánkban. Nagykereskedőként az 5,4%-os nagykereskedelmi marginból csak 0,4%-ot tart meg. A többit működési kiadásokra fordítja, a fennmaradó rész átadja a patikáknak. Kifejtette a patikáknak mentőövként szolgáló program konkrét részleteit, melynek köszönhetően a gyártóval együttműködésben álló patika, – véleménye szerint – jelentős többletbevételhez juthat. Hosszú távú patikai programokat, kedvező ajánlatokat, a TEVA termékekre való árrés maximalizálás lehetőségén dolgoznak jelenleg. Támogatják a generikus programot, 157 gyógyszerük van a preferált ársávban október 1-től, közel 40%-kal több mint korábban – zárta gondolatait a kereskedelmi igazgató.

„Változó gyógyszerpiac – átalakuló gyógyszer-kereskedelem” címmel Dr. Feller Antal a Hungaropharma vezérigazgatója előadásában ismertette, melyek azok a legfontosabb trendek, melyek várhatóan 2016-ig uralják majd a világpiacot. A fejlett piacok növekedése lassul, további költségmegtakarítási lépések történnek – szögezte le. Az európai piacok komoly kihívása a kórházi tartozások magas összege, a gyógyszerpiac történelmi szinten is alacsony növekedési üteme. A fejlődő országok piacain gyors növekedés. A trendekre alapvető befolyással van a generikus termékek arányának növekedése (megcélzott arány: 80% receptszám alapján) és a bioszimiler termékek forgalmának növekedése. Ez utóbbi érezhető hatása azonban csak 2016. után várható.


Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Magyarországra vonatkozó helyzetelemzése kapcsán beszélt a gyógyszertári forgalom havi alakulása 2009 – 2012. szeptember közötti és a kumulált gyógyszertári forgalom 2011 – 2012. szeptember közötti adatokról is. A csökkenő piac, a növekvő költségek, a csökkenő jövedelmezőség, a jogszabályi környezet tekintetében tetten érhető bizonytalanság, a csökkenő vásárló erő konfliktusok sorát idézi elő a nagy- és kiskereskedelem szereplői között. Vesztes – vesztes helyzet alakult ki. Egymás ellenében teret nyerni viszont nem lehet, csak a „nyertes – nyertes” szemléletű megoldások hoznak igazi eredményt. Ezért érdemes a jelenlegi helyzetben is erre törekedni, hangsúlyozta, majd arról beszélt, milyen területekre érdemes koncentrálni. Ezek között – nemzetközi példák bemutatásával – tételesen kifejtette a költségek csökkentése, az engedmények rendszerének átstrukturálása (készlet, nagykereskedelmi szerződések, beszerzési szövetségek, gyártói akciók), a patikán kívül is forgalmazott termékkör gyógyszertári forgalmának növelése, a forgalmazható termékkör bővítése és az egészségnevelés/egészségtudatosság keretein belüli addicionális forgalom felépítése alternatíváit egyaránt. Kitért a franchise típusú együttműködések erősítése és a gyógyszertár működését támogató szoftverek nyújtotta lehetőségek jobb kihasználása kérdéseire is. Feller doktor stilszerűen Shakespeare Prosperojával zárta gondolatait: „Megtört a báj: nincs több csodám, saját erőm (erőnk) maradt csupán…”.

A MOSZ által életműdíjjal elismert Dr. Küttel Sándor, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége elnöke előadásával folytatódott a program. Rendkívül szellemesen felépített prezentációjában egy internetes fórumozó véleményét ismertette, aki a gyógyszerpiac jelenlegi helyzetét elemezte. Ennek egyes pontjaira reagált az előadó. Jelenleg a látlelet a civil szemlélő szerint a következő: A gyógyszerkassza csökkentése már önmagában is jelentős forgalomcsökkenést eredményezett. A kormány azzal, hogy a nagy értékű gyógyszereket „kiszervezte” a patikai forgalomból, egy bizonyos gyógyszertár körnek (közel 300 patika [szerk.]) ugyancsak jelentős veszteséget okozott. A nemzetközi viszonylatban is nevetségesen alacsony árrés mellett a nagykereskedői kedvezmény valamelyest javította a jövedelmezőséget. Újabb koporsószeget jelentett a patikai jövedelmezőségre nézve a „vaklicit” rendszere. A patikai készletek gyakorlatilag tervezhetetlenné váltak, eladhatatlan készletek keletkeztek. Az informatikai rendszerek az árváltozások után sorozatban hozták ki a készletérték veszteséget.

Az árrés átrendezésben a végiggondolás hiányzott, elsősorban kormányoldalról. Ez az intézkedéssorozat az egészségügy egyedül jól működő szegmensét teszi tönkre, itt is létrehozva az ellátó rendszer más területein mára állandósult válsághelyzetet. Ez „több mint bűn, ez hiba!” Küttel doktor szerint nem a készletérték veszteség az igazán súlyos probléma. Az igazi gond a piac zsugorodása, ami 2012-ben 10%-ra tehető, és ez által az árrés zsugorodása. Az árrés-rendelet óta újra és újra jelennek meg felületes, a hibás döntéseket igazoló, általuk komolyan vitatott elemzések. Kiemelte, a nagykereskedőkkel nem egyeztettek a törvényhozók.


Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Ennek is köszönhetően idézte az egészségügyért felelős államtitkár, kérdésben kialakított véleményét: „Deklarált egészségpolitikai cél a vidéki gyógyszerellátás és a kispatikák megerősítése. Az árrés-átcsoportosítás is ezt szolgálja. Az, hogy az eddigi kedvezmények helyett az árrés mértéke jogszabályban rögzített módon, éves szinten körülbelül hárommilliárd Ft értékben a gyógyszertárak számára kedvezően változott, segíti ezt a célkitűzést.” Minden bedőlő gyógyszertár nyomot hagy maga után. A szerződések újraírásával a nagykereskedők 0,6% átlagos engedménycsökkentést állítottak be – jelezte az előadó. Amit elvettek, csupán azt próbálják visszaszerezni. Arra az észrevételre, amely a saját veszteséges láncok forgalmának növelését veti fel más bedöntése árán, Küttel doktor úgy nyilatkozott, hogy az életveszélyes vállalkozás lenne. Hiszen a Phoenix ügyfélköre 2509 gyógyszertár, míg saját „láncos patikája” csak 140. A közelmúlt intézkedései következményeként a gyógyszerpiaci szereplők között minden eddiginél több és nagyobb törésvonal keletkezett. Bizonytalanság, félelmek, megosztottság, bizalmatlanság, jellemzi az ágazatot. Érdemes néha fórumokat is olvasni, érdemes egyenként is beszélgetni gyógyszerészekkel. Át kell gondolni, a sürgető teendőket, amihez idő kell. A kérdés hogy van-e még idő – zárta gondolatait az előadó.

A szakmapolitikai blokkot Dr. Mikola Bálint, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöke zárta. A MOSZ elnöke „Kreativitás és innováció” című előadása bevezetőjében kifejtette, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben a rendszerszemléletű gondolkodás és a szakma, valamint a gyógyszerpiaci szereplők összefogása lehet az az erő, ami a működés fenntartása mellett lehetőséget ad a hivatásfejlesztésre is. Nincs más út, amin 2013-ban elindulhatunk. A gyógyszerészet jövőbeni szerepének áttekintése kapcsán megerősítette azt a nemzetközi tendenciát, ami a népegészségügyi fókuszt az alapellátásra irányítja. Ismerve az alapellátás szereplőinek helyzetét egyértelműnek minősítette, hogy a gyógyszerésztársadalom aktív szerepvállalása nélkül nem működik megfelelően sem a megelőzés, sem az egészségmegőrzés, sem a betegellátás. Ennek során kitért azokra a kontaktusgyakorisági adatokra, amelyek a háziorvos-, házi gyermekorvos-, és a gyógyszertárak, azaz az alapellátás pácienskapcsolatait jellemzik. Következő gondolatsorában az egészségügyi ellátás igénybevételének tendenciáit fejtette ki, párhuzamba állítva azokat egyes népmozgalmi, és ellátórendszer szintű tényekkel. Ennek során kitért a népességfogyás, a társadalmi elöregedés egyes kérdéseire, valamint a reprodukciós tendenciákra, az aktív dolgozókra jutó időskorúak arányainak változásaira egyaránt. Az életkilátások elemzése során az OECD dokumentumaira támaszkodva aggodalomkeltőnek minősítette az egészségben eltöltött életévek hazai tendenciáit, a morbiditási és mortalitási jellemzőket egyaránt. Meglátása szerint politikai döntést igényel annak megítélése, hogy a legkisebb ráfordítással a gyógyszerésztársadalom tudja a legnagyobb egészségnyereséget az alapellátásban felmutatni. Amennyiben ez elfogadást nyer, minden lehetőséget meg kell adni a szektornak a biztonságos működőképesség megőrzésére. Meglátása szerint a kormányzat érti a problémát, de a mozgástere szűk. Ennek ellenére folyamatosan törekednünk kell arra, hogy a lehetőségek határain belül forrásokhoz jussunk, illetve a gyógyszerellátás szereplőinek folyamatos konzultációja fenntartásával, a működés harmonizálásában levő megtakarítások feltárásának forrásoldalt erősítő momentumait is erőforrásként tudjuk használni. Ezt teszi a MOSZ. Úgy próbál innovatív lenni, hogy rendszerszemléletűen gondolkodik, és az összefogásra apellál. Az elnök meglátása szerint ezt a magatartást akceptálják a XXII. GYOK résztvevői, akik gyógyszerészként, nagykereskedőként, gyártóként, forgalmazóként, rendszergazdaként azért jöttek el ilyen nagy számban a rendezvényre, hogy mind szakmai, mind gazdasági kérdésekben közösen tudjanak gondolkodni. A Széll Kálmán-terv hatásait elemezve kitért arra, hogy a gyógyszerpiaci szereplők közül a közvetlen lakossági gyógyszerellátás érzi meg legnagyobb mértékben a drasztikusan szűkített büdzsé következményeit. Egyre több a likviditási gondokkal küszködő és az adósságokat felhalmozó gyógyszertár. Miközben az OEP árrés-színvonalemelkedésről számol be a kormányzatnak,


Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló a csökkenő árak, a dinamizálódó generikus program és a lakossági elszegényedésnek is köszönhetően, rohamosan csökken az árrés-tömeg és a vásárlóerő, ami jelentős gondokat vet fel a gyógyszertár-működtetésben. A rendszer működtetésével minden érintett gyógyszerpiaci szereplő, de a lakosság is elégedetlen. Az ÁSZ jelentése szerint a Széll Kálmán Tervekben rögzített hét költségvetési kategóriában egyedül a gyógyszerbüdzsé területén sikerült a terveket teljesíteni, néha túlteljesíteni. Elsősorban a kistérségekben veszélybe kerülhet a gyógyszerbiztonság, ahol pedig rendkívül erős a gyógyszertár népegészségügyi szerepe. A gyógyszerkassza szűkítése eredményeképpen, a patikai árrés-tömegből mintegy 20 Mrd Ft hiányzik. Iszonyatos hatásai vannak a döntéseknek, mert az egészségügyet rendbe hozni nem néhány évbe telik, hanem egy egész emberöltőbe – tette hozzá Dr. Mikola Bálint. A MOSZ elnöke ezután számba vette, melyek azok a teendők, melyeket a mostani drámai helyzet megkíván. Rendkívül aggályos, hogy azok a népegészségügyi (egészséget fenntartó, megelőzési-, terápiát menedzselő, szűrési-, és gondozási-,) feladatok, amelyek viszonylag alacsony anyagi ráfordítással tudnák pozitívan befolyásolni a társadalom egészségi állapotát idő-, és munkaerő-tényezőjük okán lelassultak. A szakma megtartása az elsődleges. A gyógyszerészek akkor tudnak átütő sikert elérni az egészség-promóció területén, ha a társadalmat maguk mögött tudhatják. Éppen ezért van szükség az ismeretterjesztésre, a profilbővítésre. Ezek mellett szükség lenne az adminisztratív terhek csökkentésére is, amelyek rengeteg időt rabolnak el a gyógyszerészektől, a szakmai munkától. Végezetül Dr. Mikola Bálint elmondta, a gyógyszerészetet és az alapellátást vissza kell helyezni abba a tradicionális, de mai kornak megfelelő társadalmi környezetbe, melyben korábban, az államosítás előtti időszakban volt. A humán erőforrás a gazdaság motorja, ezért a döntéshozóknak meg kellene adniuk azt a működési- és feltételrendszert, amiben tudnak dolgozni. Hangsúlyozta, a gyógyszerpiac szereplőinek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy megértsék egymás gondolatmenetét, és ne hagyjanak egymás közé éket verni. A szakmapolitikai nap előadásait fórum követte. Számos kérdésben élénk vita bontakozott ki a résztvevők és az államigazgatás szereplői, a nagykereskedők között. A legfontosabb megállapításokat a „GYOK 2012 Záródokumentum” tartalmazza („Gyógyszertár” XI. évf. 11. szám. [szerk.]). Folytatjuk!


Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet

Stagfláció

mítva – „A magyar gazdaság reorganizációja” címmel vázoltam egy lehetséges megoldást az egyre rosszabb gazdasági helyzet kezelésére (ld. keretes írásunkat!).

„Gyógyszertár” c. lapunk 2005. szeptemberi számában megjelentettem egy rövid tanulmányt „Mi a magyar tényleges valóság? Válság!” címmel. Ez abban az időszakban történt, amikor az MSZP-SZDSZ-es kormány diadalittasan hirdette, hogy minket irigyel Európa, mert olyan jól állunk gazdaságilag (emlékszünk még a Pannon-pumára?). Hiába bizonygattam, hogy a válság mindhárom fajtája – a stratégiai, az eredmény és a likviditási válság is – jelen van a magyar gazdaságban süket fülekre találtam, sőt ellenségnek lettem elkönyvelve.

„Gyógyszertár” c. lapunk 2009. júniusi számában – már a változásokra szá-


Újabb három év telt el. A kelet felé való nyitás lényegében megkezdődött. Azonban az idős(ödő) szakemberek hadrendbe állításával nem történt semmi, sőt egy ellentétes folyamat szemtanúi lehetünk, ami egyrészt félelmetes gazdasági és társadalmi pazarlás, másrészt a további gazdasági lecsúszásunk egyik fő oka. Elég csak az Eureport Social 2012. 20. számára utalnom, amelyben: a 2012. évnek az aktív öregedés és a generációk közötti szolidaritás évének nyilvánítása után az EU megállapította, hogy a kor alapján való diszkrimináció nemcsak az alapjogok kérdése, hanem egy gazdasági probléma is, ami képes és jól képzett embereket akadályoz meg abban, hogy munkát találjanak.

A probléma tehát EU szintű, de különösen élesen jelentkezik ez hazánkban, ahol az ipar és a mezőgazdaság tönkretételével több korosztálynyi szakmunkás, műszaki és gazdasági szakember léte vált lehetetlenné és ezen keresztül az ország gazdasági helyzete rendült meg. Ezért létfontosságú a még megmaradt szakemberek munkába állítása, akik értenek ahhoz a tevékenységhez, ahonnan kiebrudalták őket. Ellenkező esetben újból negatív példa lehetünk Európában, hiszen az ország a stagfláció állapotába került. Gazdaságunk stagnál, sőt csökkenő tendenciát mutat, miközben az infláció növekszik. Ez az egyik legnehezebben kezelhető gazdasági helyzet egy országban, itt már a sokkterápia sem segít. A magyar gazdaság talpra állításához olyan remény, hit és tenni akarás szükséges, mint amilyet az ország 1945-46ban produkált az újjáépítés során. Dr. doc. Simon Kis Gábor


Monológ a reagensekről Gondolom, ebben az évben is – mint 2001-től folyamatosan – hazánk összes közforgalmú patikája lecserélte lejárt reagens-készletét. Nem egy nagy kiadás; egy egységcsomag ára 37 860 Ft. A csere azonban a lejárt anyagok megsemmisíttetésével is jár, ami nevezetesen 995 Ft +27% áfa/kg. A 15 kg-os csomag elszállítása így még 18 954 Ft. Nem nagy ügy, patikánként 56 800 Ft, Magyarország 2 400 gyógyszertára is csak évente 136 320 000 Ft-ot dob ki az ablakon, akarom mondani, használja fel a gyógyszeralapanyagainak bevizsgálására. Csomagolom össze a lejárt reagenseket és közben nézem őket. Tiszták, üledékmentesek, semmi elváltozás, semmi lepedék, penész egy év óta. – Előveszem a a hitelesített munkafüzetemet, mely „a vizsgálati napló melléklete a mérési és számítási adatokhoz”. Számolok. – A tartalmi meghatározáshoz szükséges mérőoldatok közül a sósavat 5 év alatt egyszer sem használtam. Nem tartok ugyanis Ammonia soluta-t. – A nátrium-hidroxid-mérőoldatot 2008-ban használtam egyszer. A lejárt ecetsav helyett rendeltem újat. Jövőre ez is lejár. Mármint az ecetsav. – Nátrium-tioszulfát mérőoldat?! Hát te mit keresel itt? Hány éve nincs már a patikában jódtinktúra? Te sem kellesz. – A kálium-permanganát-mérőoldat az igen, abból évente egyszer elfogy 10 ml, mert a Hydrogen. peroxid. 30%-os, kvantitatív meghatározásához pótolhatatlan és ez az alapanyag évente lejár. Ezeket a mérőoldatokat 250ml-es kiszerelésben szállítják. Ha évente 10 ml-t használnék el belőlük 25 évre lenne elég. Ez pont egy emberöltőnyi idő. Jó lenne, ha ennyi idő alatt változna valami. Veszem a bátorságot és felhívom az ACIDUM-2 Kft-t, aki a reagensek szállítója, hogy mit szólnának ahhoz, ha a Ph. Hg.VIII. minőségű termékeik lejárati idejét is a most hatályos gyógyszerkönyv alapján számolnák. Ugyanis a Ph.Hg.VIII. I. kötetének 351. oldalán a reagensek címszó alatt nincs semmi, ami a lejáratra utalna.

Ők az ÁNTSZ-hez irányítottak, mert nem ismerik ezt a könyvet. Az ÁNTSZ-nek már több szakmai kérdést tettem fel. Válaszukból megtudtam, hogy az Acidum-2 Kft (a továbbiakban: cég) 2001-ben szóbeli megbeszélést folytatott a Hatósággal a csomag összetételét és lejáratát illetően. Az egységcsomag egyes paramétereit a hatóság akkor véleményezte és egyetértés alakult ki. 12 évvel ezelőtt még maga a cég gyártotta a reagenseket, így az akkor hatályban lévő Ph.Hg.VII. előírása alapján egy éves lejárati időt határoztak meg. Jelenleg már alvállalkozóval dolgoztatnak és ők egy év szavatossági időt vállaltak. Megtudtam még, hogy ha egységcsomag helyett egyedi megrendelésen járna az eszem, akkor azt is elkészítik, azonban a legkisebb külön rendelhető mennyiség minden esetben 1 liter, mivel az alvállalkozó ilyen mennyiség alatt nem készít oldatot. Kérdeztem még olyant is, hogy a patikai szalicilsav, sósav, ezüst-nitrát, kálium-jodid stb. miért alkalmatlan reagensnek (hiszen a lejárati idejük jóval hosszabb), de választ nem kaptam. Mai napi nem tudom milyen alapon döntötte el 2001 (!!!)-ben egy kft. és egy hatósági ügyintéző szóban (!!!), hogy mi kerüljön fel egy kötelezően tartandó listára egy olyan gyógyszerkönyvből, ami 1986-tól 2003-ig volt hivatalos? Végül mit keres a Ph.Hg.VIII. szerint felirat egy olyan reagenscímkén, amit bevallottan nem így állítanak elő? Nincs kedve valakinek 12 év után leülni egy alvállalkozóval, hogy szóbeli megbeszélést folytatva megállapodjanak valami másban? Összetételben is és nagyon sok minden másban is? Dr. Szrága László



Akkreditáció, standardok, betegbiztonság Standardok alapján akkreditálnák a kórházakat, járóbeteg-ellátókat és a közforgalmú gyógyszertárakat. Erre egy 950 millió forintos uniós pályázat biztosít keretet, a forrásból először hat intézmény részvételével pilot program indul, amely

során a megfelelő standardokat állítják fel, jövőre pedig ötven fekvő- és járóbeteg-ellátó, valamint közforgalmú gyógyszertár jelentkezhet akkreditációra. A pályázatot a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) gondnokolja, honlapján megjelennek a kiírások, amelyekben standardfejlesztőket, felülvizsgálókat és oktatókat keresnek a programhoz. A projekt már idén elindul, a megvalósítási időszak 24 hónap, ezután még öt évig működtetni kell a programot. Erre már nem biztosít forrásokat az Unió, ám a vállalt feladatokat továbbra is el kell látni – mutatta be az ütemtervet dr. Belicza Éva, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának programvezetője a huszadik alkalommal megrendezett Betegbiztonsági Fórumon. Távmunkában, részállású munkatársként foglalkoztatná a GYEMSZI azt a 25 standardfejlesztőt, akik az ország bármely pontjáról jelentkezhetnek az Intézet honlapjára felkerülő kiírásra, ha rendelkeznek egészségügyi intézményben szerzett gyakorlati, szakmai tapasztalatokkal és felsőfokú végzettségük van. Vizsgával záruló ingyenes képzés után a standardfejlesztő teamekben kapnának feladatokat, egy pályázó több csoport munkájában is részt vehet. Ezek a teamek dolgoznák ki azt standard- és szabályrendszert, amelynek az akkreditáló intézményeknek meg kell felelniük.


A teljesíthetetlen és könnyen teljesíthető standardok vizsgálata, az okok elemzése lesz a feladata többek között a felülvizsgálóknak, akik később a standardokon alapuló működés megfelelőségét ellenőrzik az intézményekben. Három főállású kolléga a program nyolcadik, további három pedig a 22. hónaptól csatlakozna a munkához. Őket a második év végéig bekapcsolódó 100 részállású felülvizsgáló segítené, akik a projekt második ütemében vennének részt. A pilotprogramba hat, kizárólag Pest megyei és fővárosi intézmény jelentkezését várják az év elején. Egyetemi klinika, megyei kórház, krónikus osztály és kisebb fekvőbeteg-, valamint egy járóbeteg-ellátó kerülhet be pályázat útján a mintaprojektbe, ám ezek – hiába feleltek meg a standardoknak – nem kaphatnak akkreditációt. Ahhoz csak az az ötven intézmény juthat hozzá ingyen, amelyek a 2013 közepén megjelenő pályázaton nyernek, hiszen a Közép-magyarországi Régiót az Uniós forrásokból kizárták. Az ország többi ellátójának már fizetnie kell az akkreditációért. A betegellátás biztonságát szolgálná első sorban a rendszer, de a hatékonyság, az eredményesség és az átláthatóság is cél a meghatározott standardokra épülő, a szervezetek működését szabályozó akkreditációban, amelynek a már létező irányelvek figyelembevételével kell működnie. A standardok azokat a folyamatokat szabályozzák, amelyek a betegeket érintik, nem vizsgálják tehát a műszaki, vagy az egyéb háttérfeladatok rendszerét. A főbb elemek a Menedzserképző Központban több éve futó NEVES Program tapasztalataira építenek. Ám a standardok nem csak a betegbiztonság megerősítését

szolgálják majd, hanem az orvosok, ápolók, szakdolgozók védelmét is, hiszen a szabályozott rendszerben mindenki pontosan fogja tudni feladatait, hatásköreit, így kisebb a hibázás lehetősége is. A standardokon alapuló működés elismerésére külön módszertant dolgoznának ki az alap-, a járó- és a fekvőbeteg ellátók számára, a standardrendszerek nem nemzetközi vonatkozásúak, hanem az adott országra jellemzőek. Külön ügyelnek majd arra, hogy a folyamat a lehető legkevesebb adminisztrációval járjon, s az informatikai hátteret is biztosítják hozzá – ígéri Belicza Éva. Önkéntes lesz az akkreditáció – amely nem azonos a már most is létező tanúsítványokkal –, ám elképzelhető, később kötelezővé teszik az egészségügyi szolgáltatók számára. Legalábbis ezt támogatná az egészségügyért felelős államtitkárság és a GYEMSZI is, erre utalhat az is, hogy az Egészségügyi Törvény nyári módosításába az egészségügyi szolgáltatók standardokon alapuló felülvizsgálatának lehetősége bekerült. Ha a politika támogatja a kezdeményezést, az leginkább az ösztönzők törvényi bevezetését tenné lehetővé. Anyagi előnyt jelenthetne az akkreditáció megléte a felelősségbiztosítási szerződések megkötésekor, vagy megszűnhetnének bizonyos ellenőrzések, de a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályázatain is csak olyan intézmények vehetnének részt, amelyek rendelkeznek akkreditációs igazolással. MOSZinfo (Forrás: eLitMed.hu)


Reflexió Dr. Horváth Péter cikkére Tisztelt Szerkesztőség!

Tegnap kaptam meg a „GYÓGYSZERTÁR” 2012. decemberi számát, és benne a „Fórum után” című jegyzetet. Bátor kiállás a gyógyszerészek érdekei mellett, és nem az OEP (az állam) érdekeivel egyetértésben. A gyógyszerészeknek nem hallgatniuk kellene, mikor negyedévente nagy veszteségeket szenvednek a delistázások, eladhatatlan készletek, a támogatások ide-oda változtatása, a betegek elégedetlensége miatt. Az OEP intézkedései emberidegenek, nem betegorientáltak, hanem csak fiskálisak. Nem törődnek az idős emberek gyógyszerszedésének gondjaival. Nekünk, gyógyszerészeknek kell szembesülnünk ezekkel a problémákkal. Mi állunk a beteggel szemben, mikor nem a megszokott gyógyszerét kapja. Hogy ugyanarra a betegségére már 5-6-ik féle vérnyomás csökkentője helyett az orvos arra van kényszerítve, hogy a 7-iket írja fel, ami sem alakban, sem színében nem hasonlít az előbbiekhez viszonyítva. Történik ez néha 2-3 Ft árkülönbség miatt. Zúgolódik mindenki, és ezt mi kell, hogy tűrjük, megmagyarázni a megmagyarázhatatlant, hogy miért történik mindez. Vannak kollégák, akik nem mondanak semmit, csak odateszik a beteg elé a gyógyszert, megjegyzés nélkül. Egy ilyen kispatikában, amelyben én is dolgozom, mindet el kell magyarázni az idős betegeknek, hogy ne vegyék be tévesen kétszeresen ugyanazt a készítményt. A hatóanyaggal nincs mindenki tisztában. A számítógép által kiáltott helyettesítési listát már át sem akarják venni, mert a rendelőben nincs idő arra, hogy megbeszéljék az olcsóbb gyógyszer felírását. Főleg akkor, mikor a gyógyszerek támogatása állandóan változik, és mire a másik gyógyszer felírására kerül sor, addigra lehet, hogy már az a drágább. Mindet egybevetve az egész rendszer rossz, úgy ahogy van. Mindenki veszít, csak az állam nem, de természetesen ennek az ellenkezőjét állítja. A patikusok pedig hallgatnak gyávaságból, mint sokan a más hívatásúak is, akik az egzisztenciájukat féltik. Kivéve egyes orvosok és az Orvosi Kamara. A Magyar Gyógyszerészi Kamarának vannak gyenge próbálkozásai, de én úgy látom, csak látszateredményeket érnek el, nincs igazi érdekképviseleti erejük. A legutóbbi 1%-os árrés emelkedést is sikernek könyvelték el, együtt a kormánnyal, ellenben az intézkedés eredménye semmi pozitívumot nem hozott a kispatikák nehéz helyzetében. Ez is porhintés volt, maradt minden a régiben. Ehhez járul még az EMMI néhány rossz intézkedése: pl.

az egy személyes gyógyszertárat a gyógyszerész egy percre sem hagyhatja el anélkül, hogy bejelentené elmenetelét hivatalos ügyekben. (A banki, postai, és nagyon sok probléma elintézésében, mely lehetetlen helyzetbe hozza minden nap.) Van, ahol a bank 10-15 km-erre van a patikától. De számtalan más probléma felmerülhet a gyógyszertár működése közben. Eddig volt 2 óra naponta, amit a gyógyszerész saját belátása alapján kihasznált vagy sem. De úgy gondolom, hogy egyetlen egy gyógyszerész sem hagyta el munkahelyét és zárta be a patikát, mert nem volt szükség rá. Tehát ez a jogszabály nem életszerű, bürokratikus. Aki ezt kezdeményezte, biztos nem dolgozott olyan kispatikában, ahol a községben, nemcsak hogy állandó orvos nincs évek óta, de a fiókpatikai tevékenységét is olyan községben gyakorolja ahol ugyancsak helyettesítő orvos tevékenykedik. Abban a községben pedig, ahol az anyapatika működik egyetlen szakember (villanyszerelő, lakatos, festő, kőműves, stb., stb.) sincs, mind a legközelebbi városban található. Így tessék intézkedni, olyan módon, hogy ne távozzunk el a patikából. Tessék csak kipróbálni! Közben elvégezni a mindennapi nyilvántartásokat naprakészen, mert az ÁNTSZ ezeket ellenőrzi. Keményen, teszem hozzá. Még sok mindent leírhatnék, de fölösleges, mert a kollégák félnek és hallgatnak. Dohognak magukban, de mivel nincs egység közöttünk, könnyű a Kormánynak mindennemű tiltakozást figyelmen kívül hagyni. Egyedül nem megy !!! egy kispatika vezető gyógyszerésze Borsodból



Felértékelődött felelősség Hatodik alkalommal rendezte meg a Felértékelődött Felelősség elnevezésű konferenciáját az Egészség Joga Alapítvány, a konferencia előadásai az adatvédelemről, adatkezelésről, a műhibaperekről és kártérítésről szóltak, de a konferencia elsődleges témája mégis az orvosi kommunikáció volt. November 13-án hatodik alkalommal rendezte meg az Egészség Joga Alapítvány (EJA) a Med et Jur Felértékelődött Felelősség Konferenciát. Míg a tavaszi – ötödik – konferencia elsődleges témája a műhibák büntetőjogi vetülete volt, most az előadások több témakört is érintettek, de ahogy a konferencia legvégén a kerekasztal beszélgetésen elhangzott, a nap fő témája a kommunikáció, méghozzá az orvos-beteg kommunikáció volt. Ez a téma váltotta ki ugyanis a leghevesebb vitát illetve hozzászólásokat. A konferencia első előadását Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal (NAIH) elnöke tartotta. Az előadásában az év elején alakult NAIH-t mutatta be. A független, csak a törvényeknek alárendelt Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogok érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése. A NAIH vette át a korábbi adatvédelmi ombudsman feladatait illetve folyamatban lévő ügyeit is. Ugyanakkor a hatóság jogköre jóval szélesebb, mint az ombudsmani hivatalé volt. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény értelmében a NAIH a korábbi adatvédelmi feladatkörökön túlmenően ugyanis a bírságolási jogot is magába foglaló hatósági jogkörrel is rendelkezik. Péterfalvi szerint az új adatvédelmi törvény kevésbé szigorú, mint az előző volt, ugyanakkor az adatvédelem felügyelete a hatósági jogkörrel, sokkal hatékonyabb lett. Kiemelte, hogy egyes személyes adatok – például a szexuális életre vonatkozó információk – védelme szigorúbbak a legtöbb uniós ország gyakorlatához képest. Péterfalvi éppen azt emelte ki az adatvédelem erősségeként, amit a jogvédők a gyengeségének, hogy az adatok kikérése csak az érintett írásos beleegyezésével történhet vagy más jogszabályok felhatalmazásával. Az adatkezelés másik oldaláról Vizi János pszichiáter beszélt, aki továbbra is aggályosnak tartotta a pszichiátria betegek adatainak kezelési gyakorlatát. Mint elmondta, sokszor a betegekért fellépő jogvédők sem tartják be az alapvető személyiségi jogokat. Ráadásul a hivatalok és az egészségügyi intézmények sincsenek tisztában azzal, hogy milyen adatot, mikor, kitől kérhetnek vagy adhatnak ki. Imre László a GYEMSZI főigazgató-helyettese mutatta be a Semmelweis terv alapján készült betegút optimalizálást és az ehhez kialakított új térségi modellt. Mint elmondta, a betegút optimalizálás két fő részből áll: az ellátási szint meghatározásából és a betegség menedzsmentjéből. A TEK-ek (te20 Gyógyszertár XII. évf. 1. szám

rületi ellátási kötelezettség) meghatározásánál főleg az angol, norvég és dán modellt vették alapul. A főbb irányvonalak pedig méretgazdaság, az egyenlőtlenségek megszűntetése volt, szem előtt tartva az eddig kialakult betegmozgásokat. Ezek alapján csak a fővárosban engedélyezték a térségen belüli vándorlást. Az új térségi modell alapján meghatározták a kórházi osztályok progresszivitási szintjeit, ezzel együtt pedig országosan 5,1 százalékkal csökkentették az ágyszámot. Lábady Tamás a Pécsi ítélőtábla volt elnöke arról beszélt, hogy várható-e új irány a kártérítési jogban az új Ptk-val. Lábady szerint az egyik legnagyobb változás, hogy az új Ptk. a korábban a Ptk.-ból törölt nem vagyoni kártérítés szabályozását úgy pótolja, hogy azt már nem a kártérítés egyéb szabályai mellett szabályozza, hanem a személyiségi jogok megsértésének szankciójaként sérelemdíj néven értelmezi. Sváby András a kommunikáció jelentőségéről beszélt és elsősorban arról, hogy jól kell tudni használni a folyamatosan bővülő kommunikációs csatornákat. Megváltoztak a felhasználási felületek funkciói is, a tv például inkább egy szórakoztató funkciót lát el, hiszen az internet, az okostelefonok segítségével a hírek azonnal elérhetővé váltak. Mindez megváltoztatja az orvos-beteg kommunikációt is, a betegek ugyanis sokkal több információra vágynak és érhetnek el. Ugyanakkor megvan annak a veszélye, hogy az elért információ nem megbízható. Éppen ezért fontos, hogy az orvosok használják az új csatornákat és ezek segítségével megfelelően informálják a betegeket. Ezt erősítette Pilling János pszichiáter előadása is, ami arról szólt, hogy megfelelő kommunikációval, megelőzhetőek lennének a műhibaperek egy része. A betegek 90-98 százaléka tudni akarja, ha orvosa hibát követ el, az orvosok 70-80 százaléka vallja, hogy meg kell őszintén mondani a paciensnek, ha hiba történt, a valóságban mégis csak 2430 százalékuk közli magától, ha probléma van. Márpedig egy amerikai kutatás szerint azon kórházakban, ahol kötelezővé tették a hibák vállalását, drasztikusan csökkent a műhibák miatt kifizetett kártérítések összege. Szintén az orvos-beteg kommunikációt hiányolta Simon Tamás ügyvéd, aki a saját betegségén keresztül modellezte, hogy hol vannak a hiányosságok. Ezt követően a kerekasztal beszélgetés is a kommunikációról szólt, amelynek egyik fő kérdése, hogy vajon az orvosok felkészültek-e egy tudatosabb betegre, aki partneri viszonyt vár el az orvosától. A vendégek egyetértettek abban, hogy az orvosoknak is szükséges változtatni, és célszerűbb az információ áramlását valamilyen formában irányítaniuk. Ez elengedhetetlen a bizalom kialakításában, ami pedig alapja a jó beteg-együttműködésnek. MOSZinfo


Magánegészségügy: tilt, tűr vagy támogat? Sok a fóka és kevés az eszkimó. Vagyis egyre több magán egészségügyi szolgáltató jelenik meg a piacon, a fizetőképes kereslet azonban fogy. A jogszabályi környezet kusza és elavult, az OEP támogatások és normatívák egyre csökkennek, ráadásul nem mindenféle ellátás vehető igénybe magánszolgáltatóknál, az állam ugyanis a gyógyítás bizonyos területeit erősen a markában tartja. a kollégáknak sem ideje, sem energiája a betegekkel foglalkozni, a fekvőbeteg intézmények túlterheltek. Nem csoda, hogy minden jel arra mutat, hogy a következő években további piaci részesedés növekedésre lehet számítani – mondta dr. Kirschner András, aki szerint, amíg az állam a mostanihoz hasonló módon kufárkodik az egészségügyi kiadásokkal, addig a magánszektor további növekedésre számíthat. Az elmúlt évek építőipari beruházásainak elmaradása nem csak a lakhatási problémákkal volt hatással. Dr. Kirschner András, a Swiss Medical Services ügyvezető-alapítója szerint ezek a tehetős emberek egészségügyi szolgáltatásokba fektették a pénzüket, így az utóbbi években jelentősen megnőtt a magánszolgáltatók száma. Elenyésző kivétellel azonban mind tönkrementek, ám még a maradékkal együtt sem tudják a magánszolgáltatók lefedni azt az űrt,

Az ügyvezető számításai szerint a jelenlegi összes, egészségre fordított kiadás (állami, gyógyszer és magán) 10 százaléka jelenik meg a magánszolgáltatóknál. Annak nem látja realitását, hogy 20 százalék fölé emelkedjen a magán költések aránya, már csak azért sem, mert amíg az állam monopolhelyzetben megtart magának bizonyos szolgáltatásokat (mint például az onkológiát), addig ez nem lehetséges.

amilyen ütemben az állam visszalép saját korábbi vállalásaitól. Mindezek ellenére a magán egészségügyi szolgáltatások piaca robog, évente 120-150 milliárd forintot hagynak a betegek ezeknél a szolgáltatóknál. Az állami takarékoskodás eredménye, hogy ma a fekvőbeteg ellátás hiányos. A betegek elégedetlenek,

Jelentősen eltér a fentiektől dr. Csermely Gyula, a Rózsakert Medical Center vezetőjének a véleménye, aki szerint a jelenlegi jogi környezet szinte teljesen lehetetlenné teszi ezen vállalkozások működését. Ezek az intézmények alig jelennek meg a közfinanszírozásban annak ellenére, hogy tulajdonképpen állami feladatot látnak el, hiszen betegeket gyógyítanak. Átláthatatlanná teszi az egész rendszert, hogy míg egyes szolgáltatók tudnak szerződni az OEPpel, addig mások ugyanarra a szolgáltatásra nem – mondta a vezető, aki szerint ugyan a magánellátók a szektor adottságaiból kifolyólag igen rugalmasak tudnának lenni. Például említette az ÁNTSZ minimumfeltételeit, amelyek olyannyira irreálisak, hogy azt alig lehet

teljesíteni. Azoknak, akik egy napos sebészetet nyitnak, szükségük van laporoszkópos állványra, akkor is, ha ilyen műtéteket nem is akarnak végezni. Ha egy kerületre kaptak engedélyt, az nem érvényes bárhova, minden kerületben újra kell engedélyt kérni a gyógyító tevékenységre. Az egészségügyi törvény változásaival életbe lépett új minimum követelmények még ennél is kuszábbak – folytatta a jelenleg 22 orvost, 7 nővért és 50 szerződött szakorvost foglalkoztató szülész-nőgyógyász szakorvos, aki azonban abban egyetért kollégájával, hogy aki ma Magyarországon anyagilag megteheti, az a magán ellátást választja. A két szakértő egyetért abban is, hogy amíg a paraszolvenciával teljes körű ellátás vásárolható, s amíg nincsenek olyan

magánbiztosítók, melyek teljes körű ellátást finanszíroznak, valamint az állam nem mond le bizonyos területeken a monopol helyzetéről, addig nem lehet teljes körű ellátást nyújtani a magán egészségügyi szolgáltatóknak. Ez egyben a magánszektorban a szakmai fejlesztések akadályát is jelenti. MOSZinfo Gyógyszertár XII. évf. 1. szám 21


Egy rendelet margójára Az amantadintól az illegális célokra való felhasználás veszélyéig Az orvosoknak, állatorvosoknak, gyógyszerészeknek is csak vényre adható gyógyszerek köre az évek során, alapos rostán ment keresztül. Az 1972. évi II. törvény az egészségügyről megjelenésekor még egyszerűen fogalmazott: „Az orvosnak, állatorvosnak is csak vényre adható ki a kábítószer, a kizárólag codeint tartalmazó készítmény, az egyes pszichotrop gyógyszerek, az importált gyógyszerek, a gyógyszertárakban nyilvántartott gyógyszerek (Centedrin, Dalgol, Parkan). Forrás: Egészségügyi jogi kézikönyv Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Bp. 1990. A 44/2008. (XI. 28.) EüM rendelet már felsorolja, hogy mi minősül fokozottan ellenőrzött szernek, nevezetesen a R. 1. számú mellékletének K1, K2 jegyzékében felsorolt kábítószerek, és a P2, P3, P4 jegyzékében szereplő pszichotróp anyagok. Harmadik, új csoportként átemelik a 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet jogharmonizációja értelmében a kábítószer-prekurzorokat tartalmazó anyagokat, többek között az ephedrint és a kálium-permanganátot. Történetünk eddigi pontjáig minden változtatás időszerű, logikus és követhető volt. A rendeletben érintett vények gyógyszertári kezelése megfelelt az elképzelt céloknak, az ilyen típusú gyógyszerek beszerzése és kiadásának dokumentálása a „Közforgalmú gyógyszertár ellenőrzött szer nyilvántartó lapja” alapján 5 évig biztosított volt. A 39/2006. (X.13.) EüM rendelet módosította a 44/ 2004. (IV. 28.) ESzCsM rendeletet és kiegészítette, hogy orvosnak, állatorvosnak és gyógyszerésznek is csak vényre adható ki: 16.§ (3) bekezdés c) pontja: – „az alkalmazási előírása szerint influenzavírus okozta megbetegedések kezelésére szolgáló – oseltamivir és amantadin hatóanyagot tartalmazó – készítmény, legfeljebb az alkalmazási előírása szerinti terápiás alkalmazáshoz elegendő mennyiségben.” Az új rendelet tehát ezzel a ponttal az ellenőrzött és nyilvántartásra kötelezett gyógyszerek csoportjába emelte a Roche gyógyszergyár Tamiflu készítményét (olseltamivir), az Egis gyógyszergyár Viregyt kapszuláját (amantadin) és a Merz gyógyszergyár PK-Merz filmtablettáját (amantadin). Abba most hatástanilag ne mélyedjünk el, hogy az egyik amantadin tartalmú gyári készítmény alkalmazási előiratában 22 Gyógyszertár XII. évf. 1. szám

miért szerepel az influenzavírus okozta megbetegedés kezelése, a másiknál miért nem, valamint azzal sem foglalkozzunk, hogy a zanamivir tartalmú Relenza (GlaxoSmithKline) készítmény miért lett mostahagyerek a csoporton belül azzal, hogy meg sem említették. Tegyünk most egy pár mondatos kitérőt, ami azért része a leírt jogszabályelemzésnek, mint később, ki fog derülni. A 2009-es év az emberre is végzetessé válható mutáns madárinfluenza vírus beharangozásának éve volt. A bulvársajtó hónapok óta ennek az elképzelt törzsnek a várható hatását színezte, mindenki a szakembereket faggatta. 2009 áprilisában az ÁNTSZ országos szintű tájékoztató értekezleteket szervez megyénként a gyógyszerészek részére is. A szakvélemények megoszlottak és ezt nem is rejtették véka alá. Egyesek a bekövetkező járvány hatását az 1918-as spanyolnátha járványhoz hasonlították, mely több áldozatot követelt, mint az egész első világháború, mások szerint a megelőzéssel és a higiénés szabályok szigorú betartásával a járvány kezelhetővé válik. Bevallom sokan megrémültünk a hallottaktól. Az értekezlet után a gyógyszertárban megbeszéltük a teendőket és felkészültünk arra, hogy magunkat és legszűkebb családtagjainkat megvédjük. Először néhány doboz Tamiflut félre akartunk tenni, ha szükség lenne rá, de végül győzött a vezetői szigorom és nem félretetettem a gyógyszert, hanem kifizettettem velük (és velem). Végzetes hiba volt. Az ÁNTSZ ezért szeptemberben jogosan 200 000 Ft bírsággal sújtott, mert nem ismertem ezeket a szövevényes rendeleteket naprakészen. 2009-ben októberében a 44/2008. (XI. 28.) EüM rendelet 16. § c) pontja hirtelen megváltozott az alábbiak szerint: orvosnak, állatorvosnak és gyógyszerésznek is csak vényre adható ki: c.) „az alkalmazási előírása szerint influenzavírus okozta megbetegedések megelőzésére és kezelésére szolgáló gyógyszerkészítmény, legfeljebb az alkalmazási előírása szerinti terápiás alkalmazáshoz szükséges mennyiségben.” Törölve lett tehát az, ami eddig nevesítve volt és kimondatlanul megjelent(?!) az influenza elleni védőoltások széles választéka és minden olyan gyógyszerkészítmény, aminek az alkalmazási előiratában ez a javallat szerepel.

Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Ezeket a gyors rendeletváltozásokat már nem követte a készítmények gyógyszertári kiadásának „kartonos” nyilvántartása, ezzel értelmét is vesztette a rendelet eredeti célja, hiszen így selejtbe, törésbe, kálón belüli hiányba tehető, eltűntté nyilvánítható bármi belőlük. Kaptunk egy jogszabályt, amit mindenki úgy értelmezhet, ahogyan csak akar, de büntetni csak a Hatóság fog. A jogalkotók viszont továbbra sem alszanak. Az 52/2005. (XI.18.) EüM rendelet szerint az OGYI a „különleges rendelvényhez kötött gyógyszerek közé sorolja be a gyógyszert, ha a.) külön jogszabály szerint kábítószerként (K1,K) vagy pszichotrop anyagként minősített gyógyszer, vagy b.) annak helytelen alkalmazása valószínűsíthetően a gyógyszerrrel való visszaélés jelentős mértékű kockázatával jár, hozzászokáshoz vezet, vagy illegális célokra való felhasználás veszélyét veti fel. c.) olyan anyagot tartalmaz, amely – újszerűsége vagy tulajdonságai miatt – e csoportba sorolandó. Ez az új megközelítés már nem foglalkozik az influenza elleni szerekkel, azok sem per os. sem i.m. alkalmazásukkal, sem a szigorított kiadhatósággal. A b.) pont azt ragozza, amit amúgy is tudunk, nevezetesen a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal vissza lehet élni és hozzá lehet szokni. És természetesen illegálisan is szokták használni. A c.) pont a jogszabályokban ma már elvárt „gumicsont”, ugyanis minden még a legegyszerűbb gyógyszerrel is vissza lehet élni (pl. Aspirin kontroll nélküli szedése), hozzá is lehet szokni (pl. hashajtók). Illegális gyógyszerbeszerzésnek, eladásnak meg ott van a bolhapiac, internet, szomszéd. Történetünk utolsó fejezete a 41/2011. (VII.5.) rendelet. Címe: Egyes gyógyszerészi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. Ez a tíz sűrűn teleírt oldal arról szól, hogy minden eddig megjelent és hatályban lévő rendeletben az OGYI betűszót GYEMSZI-re kell átjavitani. A fentiekben felsoroltakat is. Dr. Szrága László



A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 2013. évi Programjai

2013. március 1-3. – Siófok „Gyógyszertár-működtetés 2013” incl.: „Geriátria” kötelező szinten tartó továbbképzés (pontszám egyeztetés alatt) szabadon választható továbbképzés, 18 pont 2013. április 19-21. – Hévíz IV. Országos Gyógyszertári Asszisztens Továbbképző Konferencia szabadon választható továbbképzés, akkreditációhoz kért pontérték: 20 pont Szervező: Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 2013. május 24-26. – Budapest Gyógyszeres Terápia Menedzsment VII. incl.: „Geriátria” kötelező szinten tartó továbbképzés (pontszám egyeztetés alatt) Szervező: Semmelweis Egyetem ÁOK 2013. október 11. – Siófok Ifjúsági Fórum 2013. szabadon választható továbbképzés, akkreditációhoz kért pontérték: 8 pont

A születéskor várható élettartam növekedése, a reprodukciós ráta stagnálása a magyar társadalomban együtt létezik az egészségben eltöltött életévek nemzetközileg is alacsony szintjével. A szűkülő gazdasági környezetben óriási kihívást jelent mindez az egészség megőrzése/fenntartása, a betegellátás számára, különösen a legmagasabb kontaktot realizáló alapellátás, így a gyógyszerészi szolgáltatás területén is. A napi gyógyszertári rutin során szerzett tapasztalat azt igazolja, hogy a legtöbb beteg a felső-közép-, és az idősek korosztályából keresi fel a patikákat. Az idős emberek egészségét és életminőségét érintő problémák és feladatok között szerepel többek között a kapcsolatképzés és tájékoztatás, az egészségvédelem, a gyógyszerellátás és orvosi szolgáltatás, a közlekedésbiztonság és a fájdalom és szenvedés csökkentése. Több olyan tünet, mely fiatalabb korban betegségnek tekinthető, az idősebb korban csupán a normál idősödésből származó panasz, illetve jelenség. Az idősebbeknél gyakran észlelhető, hogy a kialakult tünetek mögött többféle ok is meghúzódik, ezért az értékelésnél és a diagnosztikánál takarékoskodni nem tanácsos. Az idősebbeknél a már említett jellegzetességek miatt a diagnosztikai, terápiás, rehabilitációs stratégiák szakigényes specialitást követelnek, idős-egészségügyi fejlesztési konzekvenciákkal. A gyógyszertár, a gyógyszerész új színteret ad az idősgondozás és ellátás folyamatához. A gyógyszeres terápia kontrollja, mit (kölcsönhatások, mellékhatások), mennyit, mikor ellenőrzése rendkívül fontos szerepet játszik az időskorúak gyógyításában, egészségük fenntartásában. A gyógyászati segédeszközök, readaptációs eszközök ismertetése, figyelemfelhívás, tanácsadás, de a szociális és lelki segítségnyújtás, információátadás, „meghallgatás”, mind fontos eszköze az idősek ellátásának. Mindehhez képzés és képesítés megszerzése (licence vizsga) szükséges. Az orvoslás területén már létezik a „geriátriai szakértő” licence vizsgával megszerezhető képesítés. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége felismerve a helyzetet, a Semmelweis Egyetem ÁOK, II. sz. Belgyógyászati Klinika Geriátriai Tanszéki Csoportjának irányításával kezdeményezte a gyógyszerész geriátriai szakértő-képzés megalapítását Magyarországon. A leendő licencevizsgára való felkészüléshez nyújt lehetőséget a 2013-14. év oktatási tervünkben megcélzott, a működési engedélyben előírt kötelező pontszám eléréséhez is elegendő „Geriátria” (március, május, október) című, akkreditált továbbképzéseken való részvétel (részletek a „Gyógyszertár-működtetés – 2013” MOSZ konferencia programjában). MOSZinfo 24 Gyógyszertár XII. évf. 1. szám

2013. október 11-13. – Siófok „Gyógyszerészek Országos Kongresszusa 2013” incl.: „Geriátria” kötelező szinten tartó továbbképzés (pontszám egyeztetés alatt) szabadon választható továbbképzés, akkreditációhoz kért pontérték: 20 pont 2013. december 6-8. – Győr Innováció a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban szabadon választható továbbképzés, akkreditációhoz kért pontérték: 16 pont A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége és „A rák ellen, az emberért, a holnapért!” Társadalmi Alapítvány szakmai programjai: 2013. április 06. – Budapest 2013. április 20. – Budapest 2013. május 04. – Budapest 2013. május 18. – Budapest 2013. szeptember 11. – 2013. szeptember 25. – 2013. október 09. – 2013. október 30. – 2013. november 13. –

Társadalom és egészség – Hazai helyzetkép Táplálkozás és egészség Lélek és egészség Környezet és egészség, mozgás és egészség

Veszprém Budapest Egy Nap az EGÉSZségért program Miskolc – Bio élelmiszerek bevezetése és Pécs alkalmazása a közétkeztetésben Kecskemét

szabadon választható továbbképzés, 8, illetve 16 pont Szervező: „A rák ellen, az emberért, a holnapért!” Társadalmi Alapítvány (www.rakellen.hu) Tájékozódjon a MOSZ Honlapján!


Orvoslátogatók a világban A gyógyszerpiacot alapjaiban átfazonírozó szakértők sokféle javaslatának egyike volt egy központi orvoslátogatói hálózat létrehozása. Mint idővel kiderült, ez az ötlet végül elenyészett az unortodox intézkedések sűrűjében, ám arra mindenesetre jó ürügyül szolgál, hogy áttekintsük, más országokban miként működnek a hasonló rendszerek. A Medical Tribune által áttekintett államok – Lengyelország, Oroszország, Franciaország, Norvégia – mindegyikében működik orvoslátogatói hálózat, s feladatuk is nagyjából hasonló: tájékoztatni az orvosokat a promótált készítményekről. Orvoslátogatói díjat azonban – amely nálunk személyenként évi 10 millió forintos kiadást jelent – sehol sem kell fizetni. Az egyes országok gyakorlata azonban nem mindenben fedi egymást, kisebb-nagyobb különbségek vannak.

Így például Lengyel- illetve Oroszországban ahhoz, hogy a cégek alkalmazottai meglátogathassák az adott egészségügyi intézményt, engedélyt kell kérniük. Lengyelországban a rendelők illetve kórházak vezetőitől, míg Oroszországban az egyes egészségügyi szolgáltatók által kijelölt úgynevezett kapcsolattartótól. Míg az utóbbi államban alapvető szabály, hogy munkaidőben az orvosok látogatása tilos, s a cégek alkalmazottai legfeljebb ismertető előadásokat tarthatnak, addig Lengyelországban nem korlátozzák a látogatók intézményen belüli mozgását, mint ahogy


nem limitálják a látogatások számát sem. Oroszországban ezzel szemben legfeljebb konferenciákon illetve különféle szakmai rendezvényeken léphetnek a cégek alkalmazottai közvetlenül kapcsolatba az orvosokkal.

szívesen látnának a szakmai tanácskozáson. A részvételhez azonban elengedhetetlen a szolgáltató engedélye, mint ahogy a meghívón kötelező feltüntetni, hogy ki szervezi és fizeti a konferenciát, illetve az azon való részvételt.

Az átadott ajándék értéke nem haladhatja meg a 100 zlotyit illetve a 2000 rubelt.

Ami az állami orvoslátogatói hálózat hazai megszervezését illeti, az ötlet közel sem új, hiszen hosszú évekig hasonló rendszer működött Magyarországon. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet által még 1957-ben létrehozott gyógyszerismertetői (nem orvoslátogatói!) hálózat tagjai a gyógyszerhatástan területén széles körű ismeretekkel rendelkező szakgyógyszerészek lehettek. Ők a kórházban illetve közforgalmú gyógyszertárban végzett napi munkájukon túl vállalták a komoly rangot, szakmai megbecsülést jelentő feladatot. Tudásuk naprakészen tartása érdekében az OGYI rendszeres továbbképzéseket szervezett számukra, s az így megszerzett ismereteket különféle fórumokon, továbbképzéseken vagy személyesen adták tovább az érdeklődő orvosoknak, gyógyszerészeknek. A hálózathoz alig két-három tucat szakember tartozott, megyénként csupán egy-két gyógyszerismertető működött. Elvégzett munkájukról havonta, egy erre rendszeresített nyomtatványon jelenteniük kellett az OGYI-nak, s ezért csekély díjazásban részesültek.

Franciaországban szintén közvetlen kapcsolat van az orvoslátogatók és az orvosok között. Adott régión belül a cégek munkatársai – akik naponta 4-6 doktort is felkeresnek – a találkozók megszervezésében teljes szabadságot élveznek. Csak azok a gyógyszerek promótálhatók, amelyek rendelkeznek forgalombahozatali engedéllyel. Franciaországban egyébként a magyarországi gyakorlathoz hasonlóan a nagyközönség előtt nem reklámozhatók a receptköteles illetve ártámogatásban részesülő készítmények. Bár a látogatóknak nincs ráhatásuk a felírt gyógyszerek számára – mintát sem adhatnak át – ám azt, hogy végül melyik készítményt rendeli az orvos, mégis befolyásolják. Egy felmérés szerint az orvosok azon 20 százaléka, akik a leggyakrabban fogadnak orvoslátogatókat, többféle és drágább gyógyszereket rendelnek. Norvégiában a látogatást előre egyeztetni kell az orvossal, aki legfeljebb virágot kaphat ajándékba. Az ajándékozási tilalom egyébként nem csak anyagi dolgokra vonatkozik, hanem különféle szolgáltatásokra illetve az árengedményekre is. A promóciós anyagnak tudományos igazságot kell tartalmaznia, nem lehet kiegyensúlyozatlan, ami azt jelenti, hogy egy-egy készítmény előnyeit kizárólag a hasonló termékek kedvező tulajdonságaival együtt említhetik meg. A konferencia meghívásokat nem az egyes orvosoknak, hanem az őket alkalmazó szolgáltatónak címzik, más kérdés, hogy megjelölhető az a doktor, akit

A rendszerváltás, majd a gyógyszerpiac liberalizálása után feladatukat egyre inkább a hazai piacon megjelenő gyógyszercégek orvoslátogatói vették át, s bár az OGYI gyógyszerismertető hálózata hivatalosan nem szűnt meg, tevékenysége azonban az elmúlt másfél évtizedben egyre inkább kiüresedett. Napjainkban, országos méretekben már nem is működik, az idős, nyugdíjas gyógyszerismertetők helyére sem léptek új szakemberek. A gazdasági válság beköszöntével, s a közszféra karcsúsításával csekély mértékű díjazásuk is megszűnt 2008-ban. Forrás: Medical Tribune

Férfikozmetika Először is minden Kedves Olvasónak Sikerekben Gazdag, Boldog Új Esztendőt kívánok! Évek óta abban a reményben írom a kozmetikai cikkeket, hogy a Kedves Olvasók kedvet kapnak a tökéletes szépségápoláshoz! Az év első cikkében az Urakat szeretném megszólítani és tanácsot adni bőrük ápolásához. Vendégeim mesélik és magam is tapasztalom, hogy megvan az igény a férfiakban a jól ápoltság iránt, de a türelem hiányzik belőlük, ami a bőrápolás mindennapi teendőivel jár. Ők ennél sokkal fontosabb dolgokra lettek teremtve! Ez valóban így van, de ma már teljesen elfogadott fogalom a férfikozmetika és szépségápolás. Az első KIZÁRÓLAG férfi kozmetikai szalon 1989-ben Párizsban nyílt meg (ez Marc Delacre nevéhez fűződik) és ezzel egy időben került piacra az első KIZÁRÓLAG férfi kozmetikai család, Nickel néven. A Nickel kozmetikumok kifejezetten férfiak bőrére készült bőrápoló koktélokat tartalmaznak, melyek eltüntetik a fáradtság jeleit. Ezután kezdtek sorra a nagy világcégek is férfi kozmetikumokat gyártani, például a Clarins Man, a Lancome pour Homme, vagy a Men Expert L’Oreál. Jelenleg körülbelül 100 férfi kozmetikai márka van! Marc Simpson, angol újságíró 1994-ben fogalmazta meg először a férfiak kifogástalan megjelenésére utaló kifejezést, a „metroszexuális férfi”-t! Ezt a megjelenési formát, sokak tévesen, a homoszexuális férfiaknak tulajdonítják, de valójában csak egy tökéletes külsőre utal, melyre egyre nagyobb az igény. Habár a piackutatók felmérései nem igazolják a férfi kozmetikumok eladásának növekedését, a piac robbanása még várat magára! Mivel anatómiai szempontból sokkal kegyesebb az Urakhoz a természet, a bőrük ápolása is egyszerűbb, mint a hölgyeknek. A férfiak bőrének felső rétege 15%-kal vastagabb, ezért nem olyan érzékeny, az időjárás viszontagságait is jobban tűri. A férfi hormonok miatt a bőrük faggyútevékenysége aktívabb, pórusaik tágabbak, viszont köztudott, hogy a zsíros bőr ellenállóbb és később öregszik. A férfiak arcán lévő 5000-25000 szőrszálnak védelmi szerepe van. A borotválkozás pedig hozzájárul a bőr szarupikkelyeinek gyors leválásához – peeling-hatás – mely folyamatosan frissíti, fiatalítja a bőrt. A férfiak kozmetikai problémái általában kamaszkorban kezdődnek a pattanásos bőrrel. A pattanás, azaz akné kialakulásában nagy szerepe van a hormonoknak, a bőrtípusnak és a genetikának.

Az

aknés bőr kezelésének legfontosabb szempontjai: az aknék megszüntetése az aknék újraképződésének megakadályozása a hegképződés megelőzése a faggyútermelődés csökkentése a bőr savköpenyének megtartása a bőr ellenálló képességének növelése

Tapasztalataim szerint, ha a kamasz fiú időben elkerül kozmetikus szakemberhez, komolyabb esetben bőrgyógyászhoz és Ő is együttműködő, személyre szabott kozmetikai- és otthoni ápolással, magukra is igényes férfiakat „nevelhetünk” a pattanásos kiskamaszból. A borotválkozás miatti gyakori szőrtüszőgyulladásokra a legjobb megoldás, ha felpuhított bőrön kezdik el a szőrtelenítést, zuhanyozás után, egyszer használatos borotvával. A bőr megnyugtatására alkoholmentes és illatmentes after shave balzsamokat használjanak. Jótékony hatással vannak az aloe verát tartalmazó arc ápolók, melyek csökkentik az irritációt és a gyulladást. A rozáceás bőr, 40 éves kor körül alakul ki, főleg fehér és szeborreás bőrű férfiaknál. Kezdetben az arc bőrének kipirulása csak rövid ideig marad fent, később tartóssá válik, piros, gyulladt csomók és értágulatok jelennek meg az arcon. Súlyosabb esetben az orr megnagyobbodik. Kezelése bőrgyógyász feladata, de kiváló gyógykozmetikai termékek állnak csatasorban a rozáceás bőr ápolására. Kezelésénél nagyon fontos a szélsőségek kerülése! A férfi bőrápolás lépései alig különbőznek a hölgyekétől. Ugyanúgy fontos, hogy naponta kétszer letisztítsák, tonizálják és hidratálják a bőrüket. A harmadik X elhagyása után bátran használjanak ránctalanító szemápoló krémet és arckrémet. Az esetleges bőrhibák eltüntetésére antibakteriális, színezett korrektort ajánlanék. Ezek a korrektorok kifejezetten erre a célra készültek, nem komedogének, tehát nem tömik el a pórusokat, sőt gyulladás csökkentőek és eltüntetik a nemkívánatos bőrhibákat. Akik éltek már a férfikozmetika lehetőségeivel, 2-3 havonta keressék fel kedvenc kozmetikájukat és merüljenek el a szépítészet és ellazulás birodalmában. Egészségünk megőrzése és külsőnk ápolása ma már nem csak hangzatos szlogen, hanem kötelesség és ez alól Uraim, Önök sem kivételek! Minden kedves Olvasónak kellemes szépülést kívánok! Barabás Éva


Rejtvény Rejtvény Rejtvény Rejtvény Rejtvény Rejtvény Rejtvény SZÍNÉSZÓRIÁSOK Ajtay Andor, Uray Tivadar, Bilicsi Tivadar Ajtay Andor, teljes nevén Ajtay Kovács Andor Fogarason született 1903. július 25-én és Budapesten hunyt el, 1975. május 9-én. Nemcsak színészként, rendezőként is ismert volt. 1927-ben végzett Rákosi Szidi színiiskolájában. 1927 és 1929 között a szegedi Városi Színház tagja volt. 1932-ben szerződött a Vígszínházhoz, 1943-ban a Nemzeti Színház színésze lett. 1945-ben a Fővárosi Operettszínházhoz került, ahol rendezett is. 1951-től 1959-ig a Magyar Néphadsereg Színháza (ma Vígszínház) tagja volt, 1956-tól 1959-ig rendezett is. 1959 és 1963 között a Jókai Színház, 1963 és 1972 között a Madách Színház tagja volt. Pályája végén ismét láthatta a szegedi közönség. A vízszintes 1. sorban olvasható című előadás rendezője és főszereplője is volt. A színháztörténeti előadás bemutatója: 1970. november 8. Partnerei a következők voltak: Bángyörgyi Károly, Papp János, Stefanik Irén, Lelkes Dalma, Nagy Attila, Lőrinczy Éva, Kovács János, Mentes József, Kormos Lajos, Máriáss József, Csizmadia László, Gémesi Imre, Szekeres Ilona, Molnár Piroska, Kovács Gyula, Károlyi István és Szalay Zsigmond voltak. Uray Tivadar Munkácson született 1895. november 9-én és Budapesten hunyt el 1962. június 22-én. Reáliskoláit Aradon végezte. Egy évig orvostanhallgató volt, majd beiratkozott az Országos Színészegyesület színésziskolájába, ahol 1915ben kapott oklevelet. Már 1916-os vizsgaelőadásával felhívta magára a színházi szakma figyelmét. Először a Modern Színpadon lépett fel, majd 1917-ben szerződtette a Nemzeti Színház. 1918-ban a Magyar Színház tagja volt, 1921-ben a Pódium Kabaréban, 1923-ban a Pesti Kabaréban és a Király Színházban vendégszerepelt. 1923–1948 között ismét a Nemzeti Színház tagja, majd örökös tagja, de 1928-ban fellépett a Vígszínházban, 1945ben a Művész Színházban és 1948-ban a Madách Színházban is, 1950-től pedig a Madách Színházban játszott. Nagy jellemábrázoló tehetségű, sokoldalú művészegyéniség volt. Elegáns fellépés, tiszta beszéd, biztos stílusérzék jellemezte. Harmonikus belső magatartása miatt a szerelmes hősöktől a tragikus szerepekig minden alakítását hitelesen tudta megformálni. A szakma dicsérte komédiázó képességét, ironikus emberségét, a tragikomikus helyzetek iránti érzékenységét. Később inkább filozofikus mélységű, intellektuálisabb készsége, sőt robbanásokat sejtető feszültségábrázoló ereje került előtérbe. 1939-40-ben a színészképző iskolák szakfelügyelője volt. Egyik kiemelkedő színpadi szerepe volt Miller: Pillantás a hídról c. darabjában a függőleges 16. sorban olvasható nevű figura alakítása. Bilicsi Tivadar, eredeti nevén Grawátsch Tivadar, Budapesten született 1901. szeptember 6-án és Siófokon hunyt el 1981. július 11-én. Érettségi után rövid ideig postatisztviselő volt. 1919-től kardalos a Feld-féle Budapesti Színházban és az Operában, Eközben Füzy Barnabás színtársulatához szerződött és Rákosi Szidi színiiskolájába járt. 1920–1922 között kardalos volt Miskolcon. 1925–ben elvégezte az Országos Színészegyesület Színészképző Iskoláját. 1925–ben Szegedre, majd Miskolcra szerződött színésznek, 1926–1927 között a Király Színház színésze. 1928–1929-ben a Belvárosi Színház színésze, majd 1929–1931ben a miskolci színházban játszott. 1931–1932-ben a Fővárosi Operettszínház tagja, majd 1932-ben a Teréz körúti Színpad színésze lett. 1933-tól 1944-ig az Andrássy úti és a Magyar Színházban játszott. 1945-ben a Belvárosi Művész Színházban és az Operettszínházban játszott. 1946-ban a Medgyaszay Színházban operettekben lépett fel. 1947-1948-ban a Művész Színházban színész. 1949–1952 között a Fővárosi Operettszínház színésze. 1952–1954 között a Vígszínház tagja. 1954-ben A Magyar Néphadsereg Színházához szerződött. 1962-től 1968-ig, nyugdíjba vonulásáig a Vígszínház tagja volt.Turnézott Amerikában és Kanadában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Svédországban. Népszerű színész volt, ezért gyakran szerepelt a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban. Szeretett gyerekeknek is játszani. A Csinn-Bumm Cirkusz nekik született; Keleti László Szamócaként, Bilicsi Tivadar Bruhaha Kelemenként szerepelt benne. Évtizedekig a XII. kerületi Csaba utcában élt. Budapesten, a Farkasréti temetőben nyugszik.


Nagyon sok slágert adott elő, nagyon sokat vele azonosítottak, mint például a Nem wurlitzer a verkli (Tamássy Zdenko – Darvas Szilárd); a legnépszerűbb Zerkovitz dalok, mint a Most amikor minden virág nyílik, a Mi muzsikus lelkek és az Én és a Holdvilág. Nagyon népszerűek voltak még az Ujjé, a Ligetben nagyszerű (J.H. Flynn), a Jöjjön ki Óbudára (Lajtai Lajos; Szenes IvánBékeffi István), az Évike az állatkertben (Apu, hod med be) melynek szerzője Garai Imre volt, a Levél apukához (Horváth Jenő, Szabó Sándor), valamint talán az egyik legkedveltebb slágere a Nem az a fontos, az ember hány éves, melynek szerzőjét a vízszintes 70. sor tartalmazza.

Vízszintes 1. Megfejtés 13. Volt rá ideje 14. YR 15. Sért 17. Tőr betűi keverve 18. Gyógyszerrel teszi a nővér 20. Szobába 21. A Lutécium vegyjele 23. Felszentel 25. Ezen a napon 27. Ház alkotórésze 29. Állatokat tarthatnak ebben 31. Zamat 32. Kopasz 34. Kiindulópont, fogódzó 36. Nem tesz jót az egészségnek 37. Kisváros és község Szerbiában, a Vajdaság Dél-bácskai körzetében, visszafelé! 38. Válaszadás rövid jele az elektronikus levelezésben 40. Kacat 42. Német „és” betűi keverve! 44. ILR 46. Ütlegel 48. Kipling regényének kígyója 49. néhány löveggel (tábori ágyú, tarack, mozsár) rendelkező tüzérségi alegység 51. Fejfedő 53. Börtönben „lakik” 54. Híres múzeum Los Angelesben 55. Összetakarítja a szemetet 56. Orosz helyeslés 57. … Montand, világhírű francia sanzonénekes és színész volt 59. Boróka pálinka 61. Vejek 62. Tíz angolul 64. Farmer márka 66. Dísz 67. Vízgőzben húst puhít 69. Üzletben partnere 70. Megfejtés Függőleges 2. Az Argon vegyjele 3. Ketten vannak 4. Élete 5. Energia 6. MT 7. Épp hogy egy korty (pl.: italból) 8. Idegesítően és feleslegesen terhel valamivel, túletet 10. Kutya 11. Végtag 12. Valaki más (két szó!) 16. Megfejtés 18. Bekezdés rövidítése 19. Hidegtől mozdulatlanná válik 22. Régi orosz jeep márka 24. A tengerek római istene (magyarosan) 26. Művészet, művészi, művészettel kapcsolatos 28. A Kárpát-medence egyik folyója, Szegednél a Tiszába ömlik 30. Fémpénz, pénzdarab az angolszász országokban 32. Például a leves felszolgálására használatos mélyebb edény neve 33. Omladék, düledék 35. Üres nút! 39. Zsebre rakók 41. A nyár egyik jellemzője 43. Edényféleség 45. Magas C-vitamin tartalmú kerti zöldség, lehet „jégcsap”, „fekete”, vagy akár „hónapos” is 46. Latin neve: Ferrum 47. Jelentése gyors, gyorslefolyású 48. KAD 50. … Hungary, hazai informatikai cég 52. … drive, adattároló eszköz 58. Nem dolgozó méh 60. Költemény 62. Ajtót szélesre nyit 63. Szóval 64. Betegség kísérője lehet 65. Csapadékfajta 67. Press Enterprise 68. Bal oldal orvosi rövidítése 69. Személyed

A helyes megfejtést beküldők között 1 fő regisztrációt sorsolunk ki a „Gyógy-

szertár-működtetés 2013.” rendezvényünkre Beküldési cím: MOSZ (1135 Budapest, Keresek u. 9.) Az előző havi keresztrejtvényünk nyertese: Dr. Horváth Zoltán – 2100 Gödöllő, Isaszegi u. 41.

Az ország gazdasági helyzete – és benne a gyógyszerellátásunk – nem ad okot az optimizmusra. Ennek ellenére töretlen lendülettel kell keresnünk a kilábalási lehetőségeket.

G YÓ GYS ZE RT Á R I MENEDZSMENT4

Válságmenedzsment (előadó: Dr. Simon Kis Gábor) Stagfláció: a gazdaság teljesítménye stagnál, az árak pedig emelkednek. Ez a gazdaságok egyik legrosszabb állapota, amiből igen nehéz kikecmeregni, pedig meg kell oldani ha Magyarország talpon akar maradni. Ez a tény fokozott mértékben igaz a gyógyszerellátás területére is. Egészségi állapot és ellátórendszer (előadó: Dr. Mikola Bálint) A születéskor várható élettartam növekedése, a reprodukciós ráta stagnálása a magyar társadalomban együtt létezik az egészségben eltöltött életévek nemzetközileg is alacsony szintjével. A szűkülő gazdasági környezetben óriási kihívást jelent mindez az egészség megőrzése/fenntartása, a betegellátás számára, különösen a legmagasabb kontaktot realizáló alapellátás, így a gyógyszerészi szolgáltatás területén is. Szervezeti kultúra (előadó: Prof. Dr. Vincze Zoltán) Gyógyszerészet előtt tornyosuló változási kényszerek indokolják a szervezeti kultúrák ismeretét, hogy melyek azok amelyek elősegítik a közforgalmú gyógyszerellátás megújulását. Más szervezeti kultúrát igényel, ha a kiskereskedelem irányába mozdul el a gyógyszerészet, és mást, ha egészségügyi ellátó szervezetbe épül be a közforgalom. Vevői magatartásformák (Kognitív gyógyszerészet) (előadó: Dr. Samu Antal) Paradigmaváltás előtt áll a magyar gyógyszerészet (is). Kiskereskedelem irányába megyünk-e, amire a gazdasági kényszer hajt, akkor forgalomnövelő módszereket kell alkalmazni – vagy tudatos beépülés az egészségügyi ellátó rendszerbe. Ehhez viszont kognitív hozzáállás és hosszú távú építkezés kell, amit el kell fogadtatni az orvostársadalommal is.

Helyszínek Miskolc Békéscsaba Szeged Pécs Budapest I. Budapest II. Nyíregyháza Szombathely Szolnok Veszprém Budapest III.

március március április április május szeptember szeptember október október november november

09–10. 23–24. 13–14. 27–28. 11–12. 21–22. 28–29. 05–06. 19–20. 16–17. 23–24.

A továbbképző tanfolyam – az akkreditációs bizottság döntése alapján – részvétel esetén 15 kreditpont értékű, sikeres tesztvizsgával együttesen 30 kreditpont értékű. A képzés bonyolításával a Simon Patika Kft. (Nyilvántartási szám: 01-0434-04) foglalkozik (1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158.)

Részvételi díj: 9 750,- Ft tanfolyamdíj + az egyetemi elektronikus pontelszámolási költség: 500,- Ft. A továbbképzés pontos helyszínéről, kezdési időpontjáról, aktualitás előtt 8 nappal adunk tájékoztatást. A számlát a tanfolyam végén kapják meg a hallgatók. Információ: Bihari Erzsébet, tel/fax: 06 1 252-4948, 06 30 662-8102, illetve Takács Gézáné dr., telefon: 06 30 955-8125

JELENTKEZÉSI LAP Gyógyszertári menedzsment4 2013. év A továbbképzés választott helyszíne: Jelentkező neve: . . . . . . . . . . . . . . Előző név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . Működési nyilvántartási száma: . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

Nem elég a szinte követhetetlen munkaügyiés adó jogszabályok naprakész ismerete, hanem össze is kell fésülni ezeket továbbélésünk érdekében.

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

Levelezési cím Címzés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irányítószám, város, utca: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefon: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . E-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Számlázási adatok Számla címzés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irányítószám, város, utca: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fizetési mód:

Munkaügyi változások (előadó: Dr. Sándor István)

(szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap)

Átutalás

❏

Készpénz

❏

A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezőnek tartom, a tandíj határidőre való befizetéséről gondoskodom. Hozzájárulok, hogy a fentiekben közölt adataimat tanfolyamszervezéssel és kreditpont nyilvántartással kapcsolatos teendők ügyében felhasználják. Kelt: 2013. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ...........................................

Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével jelezze részvételi szándékát. Tisztelettel:

Dr. Simon Kis Gábor s.k. egyetemi docens

aláírás Beküldési cím: Simon Patika Kft., 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158. Tel./fax: 06 1 252-4948 A jelentkezési lap szabadon sokszorosítható!

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. XII. évf. 1. szám január

Recommend Documents