Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. V. évf. 8. szám augusztus

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége V. évf. 8. szám • 2006. augusztus

Sintek International www.sintek.se

GYÓGYSZERTÁRI RAKTÁROZÁS FELSÔFOKON

• ERGONOMIKUS • GAZDASÁGOS • ESZTÉTIKUS

RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁSÉRT FORDULJON IRODÁNKHOZ: SINTEK MAGYARORSZÁGI KÉPVISELET G-MANAGEMENT RT. 1134 BUDAPEST, HUBA UTCA 10. TELEFON: 320-4848, 320-4860, 320-4918, 320-5016 FAX: 239-0349 E-MAIL: [email protected] http\\:www.gmrt.hu

GM MANAGEMENT

Zöld könyv – sötét jövô? Politikai környezet Az országgyûlési választásokat követôen, de a kormány hivatalos megalakulását és a kormányprogram elfogadását megelôzôen a napi sajtó híradásai szerint a szaktárca leendô (azóta már hivatalba lépett) vezetôjének és szakértôi csapatának részvételével a legmagasabb szintû politikai vezetés jelenlétében hosszas és minden részletre kiterjedô egyeztetések folytak a kormány új egészségügyi programjáról. Amint a hivatalos és a kiszivárgott hírekbôl ez kiderült, az egyeztetések elsôsorban nem a szükségesnek ítélt lépések sorrendiségének és végrehajtásának módjáról, illetve az operatív jogalkotási részletekrôl folytak, hanem az alapvetô koncepcionális kérdésekrôl. Ismerve a kormányt alkotó koalíciós pártoknak az egészségügy tulajdonosi szerkezetérôl, irányításáról, feladatairól és finanszírozási rendszerérôl alkotott véleményét, ez nem meglepô: a Szabad Demokraták Szövetsége ultraliberális törekvései ugyanis nehezen hozhatók közös nevezôre a Magyar Szocialista Párt elképzeléseivel. És ez még akkor is igaz, ha jól tudjuk, hogy az MSZP egészségpolitikusai is többféle áramlatot képviselnek. Bár a többségük feltehetôen nem örült annak, hogy az egészségügyi tárca irányítását a koalíciós társ vehette át, a megállapodás megszületett, mert különbözô politikai megfontolások miatt az oktatási tárcát szocialista irányítás alá kellett helyezni, a koalíciós alku során felajánlott egyéb lehetôségek pedig nem realizálódhattak.

milyen katasztrofális annak a mai magyar egészségügyi irányításnak a teljesítménye, amelyért hosszú éveken át a jelenlegi koalíciós partner felelt a kormányzati munkamegosztás szerint. A rossz irányításnak persze rossz egészségügy a következménye, aminek a radikális átalakítása elkerülhetetlen. De ezt a szaktárca jelenlegi vezetése tudja és bátran vállalkozik is rá. Én viszont végigolvasva a könyvet nem tudom, hogy az éles kritika és a rendszerváltó hevület ebben a formában megalapozott-e: a könyv nyilvánvaló csúsztatásai, érthetetlen megfogalmazásai, a mondanivaló (tudatosan vállalt?) pongyolasága, a szakmai vitára is lakossági verzió tálalása óvatosságra intenek. És az is elgondolkodtat, hogy miért van szükség a Zöld könyvre, ha a dilemmaként tálalt felvetéseit a párhuzamosan készített kormány-elôterjesztés konkrét intézkedésekkel és határidôkkel megoldottnak tekinti.

Társadalmi vita vagy látszategyeztetés A Zöld könyvet az egészségügyi tárca a honlapjára tette fel azzal a céllal, hogy a társadalom legszélesebb rétegei megismerhessék az abban foglaltakat. A széleskörû társadalmi vitának ez ma már egy elvileg jól alkalmazható és költséghatékony módszere. Az anyag a honlapról letölthetô, olvasható és bárki elküldheti az észrevételeit és a javas-

A kormány-szintû megállapodás az egészségügyi reformról tehát az eskütétel elôtt megszületett. Annál inkább meglepetést keltett, hogy az elsô egészségüggyel foglalkozó kormányülésen az új miniszter elsô elôterjesztése nem ment át és a következô ülésre a kormányfô új elôterjesztést kért, sôt az egészségügyi reformelképzeléseket a kormány augusztus 31-ig társadalmi vitára bocsátotta. És még ennél is nagyobb meglepetést keltett, hogy – a kormányülést közvetlenül követve – a jelenlegi kormánykoalíció szellemi holdudvarához tartozó neves szakemberek és közéleti személyiségek Ferge Zsuzsával az élen nyílt levélben tiltakoztak az egészségügyi reformprogram (egyes elemeinek a) bevezetése ellen. A történések komoly belsô feszültségekrôl árulkodnak. Ennek minôsítése nem a mi dolgunk, de annak a felvetése már a mi szempontunkból sem lényegtelen, hogy miért (és milyen megfontolásból) változtatott a miniszter (vagy a kormány?) az álláspontján az elôzetes megállapodásukhoz képest? Az meg még inkább nem lényegtelen, hogy mi történik ezután? A történetnek elvileg lehet racionális fordulata, de a helyzet azért tûnik nagyon bonyolultnak és kiszámíthatatlannak, mert a politikai természetû koalíciós vitákat gyakran nem kompromisszummal, hanem a „nem specifikus kompenzáció” módszerével oldják meg, amelynek az a lényege, a tárgyaló felek egy adott területen nyújtott gesztusát egészen más területen kompenzálják.

„Rendszerváltó“ hevület Vegyes érzelmekkel olvasom a „Zöld könyv”-nek nevezett lózunggyûjtemény nyilvános változatát, amelyben a szabaddemokrata egészségügyi miniszter rendszerváltó hevülettel bizonygatja, hogy 2 Gyógyszertár V. évf. 8. szám

latait is, amelyeket a döntéshozó mérlegelhet, a különösen értékeseket beépítheti az anyagba, illetve a tömeges észrevételeket a végleges döntéshozatal során figyelembe veheti. A társadalmi vita tehát hasznos módszer, ha az érintettek szándéka komoly. Ez, mármint a szándék komolysága – bármennyire is paradoxonnak tûnik – elôször akkor vált kérdésessé, amikor kiderült, hogy a minisztérium legmagasabb rangú vezetôi – beleértve a minisztert is – heteken át minden nap lakossági telefonügyeletet tartanak, mondván, hogy közvetlenül

„Az egészségügy torz mûködését a járulékok kezelésével megbízott OEP kiegyensúlyozatlan, ellenôrizetlen mûködése is elôsegíti”. Igazolhatók-e az állítások? Mi okozta a torz állapotok kialakulását? Ha igazak a megállapítások, a rendszer hibáiról vagy személyes mulasztásokról van-e szó? Kérdések, amelyekre a könyvbôl nem kapunk választ. Az állapotfelmérés részeként közölt adatok jelentôs hányada vitatható és forrása sok esetben ismeretlen, összefüggéseibôl kiragadott (és tendenciózus) arányszámok jellemzik. A közölt adatoknak idônként még a dimenziója sem egyértelmû. A Zöld könyv anonimitásba burkolódzó szerzôinek mindegy, hogy pl. a generikus gyógyszereknek 2005-ben a piaci részesedése forintban, dobozban vagy – mondjuk – DDD-ben 26,2%. A támogatott és nem támogatott gyógyszerek forgalmának alakulását oszlopdiagram ábrázolja, de a grafikon a lakossági co-payment mértékét és annak évenkénti alakulását nem tünteti fel.

szeretnének véleményt szerezni a lakosságtól. Mindeközben a minisztériumnak legalább ötven szakmai és társadalmi szervezettel kell egyeztetnie, amely tárgyalásokon ráadásul nem is tudják mindig biztosítani a folyamatos és legfelsôbb szintû képviseletet, az egyeztetések eredményét fel kell dolgozni, irányítani kell az apparátust, vinni kell a napi ügyeket. Mivel a miniszteri telefonügyelet a legkevésbé költséghatékony módszere az információgyûjtésnek, jogos lehet a felvetés, hogy a PR felülírja a szakmai (és gazdasági) racionalitást.

A tervek leírása sem sokkal különb. Konkrétumok sehol sem olvashatók, a megfogalmazások sok esetben elrejtik a lényeget, a törekvéseket eufemizmusokkal írják le, a terveket több esetben csak közvetve, a kérdések értelmezésével lehet kikövetkeztetni. Ismét csak néhány mondat, szintén csak találomra: „Olyan rendszert alakítunk ki, amely … lehetôséget teremt arra is, hogy az öngondoskodás a mainál sokkal nagyobb szerepet kapjon az egészségügyi szolgáltatások vásárlásában.” – magyarul: a betegnek ezután többet kell fizetni. „Kiegyenlítjük az igazságtalan területi különbségeket.” – azaz kapacitás-leépítésre kerül sor sok helyen, gondolhatja a már gyakorlott olvasó. Hogy a kapacitás-leépítés még rejtélyesebb legyen, a törekvést a Zöld könyv szerzôi egy nehezen értelmezhetô, szemantikai problémákat felvetô kérdésként is megfogalmazzák: „Az egészségügyi ellátás szempontjából többszörösen hátrányos helyzetû régiókban … a szükséges kapacitásokat lehet-e a központi

Elgondolkodtató az is, hogy a kormány által elfogadott menetrend szerint a Zöld könyv számos részérôl részletes elôterjesztést kell augusztus utolsó hetében a kormány elé terjeszteni, tehát a meghirdetett társadalmi vita augusztus 31-i határidejének letelte elôtt. Ennél is problémásabb azonban, hogy a szaktárca a szakmai szervezetekkel is a társadalmi vitára szánt, laikusoknak íródott Zöld könyvrôl egyeztetett.

A Zöld könyv A zöld könyvek – mûfajuk szerint – állapotfelmérésbôl és intézkedési javaslatokból állnak. A Zöld könyv a mai magyarországi egészségügy állapotának leírása során sok esetben a baráti társalgások szintjén mozog, az ok-okozati összefüggések feltáratlanul maradnak. Szinte találomra idézve, csak néhány mondat a Zöld könyvbôl: „Nem arról van szó, hogy keveset költenénk az egészségügyre, hanem arról, hogy amit költünk, azt rosszul költjük el.”. „Csak azt tudjuk, hogy az egyes cégeknek mennyit kellene befizetniük a dolgozók után, de nem tudjuk, hogy valójában mennyit fizettek be.”. „Nem tudjuk pontosan, hogy kinek érvényes a társadalombiztosítása és kinek nem, illetve mennyit fizettek be utána.”. „A kórházak … nem képesek a szabályoknak megfelelô, biztonságos, minôségi ellátást nyújtani.”. „Mai egészségügyünkkel az igazságtalanság mellett azonban komoly hatékonysági problémák is vannak.”. Gyógyszertár V. évf. 8. szám 3

régió ágyszámtöbbletének leépítésével biztosítani?”. „Magyarországon is alkalmazni kell az eddig ismert és az új technikákat.”. Újabb kérdés: „Az ingyenesség megszüntetése a rászorulók számára a jelenleg betegséghez kötötten 100%-os támogatással rendelhetô gyógyszereknél milyen dobozdíj mellett fogadható el?” – azaz meg kívánják szüntetni az ingyenes gyógyszerhez jutást. A Zöld könyvbôl sem a tervezett intézkedések hatásvizsgálataira, sem a konkrét lépésekre, sem az ütemezésére vonatkozóan nem derül ki semmi. Nem lehet belôle megtudni pl. azt, hogy hány kórházi ágyat akarnak le- és hányat felépíteni, hol és hány ápolási centrumot akarnak létrehozni, mekkora bevételekre számítanak az ápolási biztosítás és a táppénzbiztosítás bevezetésével, és egyáltalán, az ápolási és a táppénzbiztosítást a jelenlegi járulékterhelésen belül, vagy többletbefizetésekkel akarják kiépíteni? Mikor fogják a biztosítás-felügyeletet létrehozni, a felügyeletet milyen jogkörrel és mennyi pénzbôl tervezik mûködtetni, mindez hogyan befolyásolja az ÁNTSZ és az OEP jog- és feladatkörét? Az eddigiekhez viszonyítva hogyan alakul a tb kassza, a finanszírozásban mekkora hányadot szánnak a prevencióra? Mennyi pénzt szánnak gyógyszertámogatásra, milyen támogatási elveket preferálnak, milyen betegvagy betegségcsoportok támogatását tartják fontosnak? Azt sem lehet megtudni, hogy a betegeknek többet kell-e fizetni és ha igen mennyivel, a tervezett változások hogyan fogják érinteni az egészségügyi intézményrendszer tulajdonosait és mûködtetôit. Mire számíthatnak az önkormányzatok, mit várhatnak az orvosok, a gyógyszerészek vagy a nôvérek? De még ennél is nagyobb baj, és a Zöld könyv egészén átsüt, hogy a szerzôje és közreadója nem volt ôszinte. Eufemizmusok, körülírt megfogalmazások, a szakemberek számára is csak kikövetkeztethetô, de le nem írt intézkedések jellemzik a könyvet. Eklatáns példája ennek a gyógyszerügyi fejezet azon alfejezete, amely Patikaliberalizáció címmel íródott, de abban nem a gyógyszertárak létesítésének vagy mûködte-

tésének liberalizációjáról, hanem arról van szó, hogy egyes gyógyszerek benzinkutaknál forgalmazhatók lehessenek-e? Mindeközben a párhuzamosan készült (nem nyilvános) kormány-elôterjesztés a „patikaliberalizáció” témájában az intézkedések körét, a megváltoztatandó jogszabályok megnevezését és a változtatások hatálybalépési határidejét is egzakt módon leírja. Lehet, hogy a patikaliberalizációra vonatkozó elképzeléseket valaki menet közben – valamilyen megfontolásból – kivette a szövegbôl, de a címet és a fejezetzáró kérdések felvezetô szövegét sem hangolta össze az új verzióval?

A Zöld könyv és a gyógyszerellátás A Zöld könyv a gyógyszerellátással is rendszerváltó hevülettel foglalkozik, teljes körû liberalizációt, új tulajdonosokat és patikán kívüli gyógyszerárusítást akar. A rendszer gyökeres átalakítása azonban már a múlt század kilencvenes éveiben megtörtént: az állam a gyógyszerész szakma javára lemondott a gyógyszerellátó struktúra tulajdonlásának és mûködtetésének jogáról, miközben megôrizte a szabályozás, az engedélyezés, az ellenôrzés és a nem megfelelô tevékenység szankcionálásának a jogát. A gyógyszerellátás új struktúrája kialakult és tulajdonosi viszonyai rendezettek, bár több súlyos – elsôsorban finanszírozási problémákból fakadó – feszültséggel ma is szembe kell nézni. A miniszter feladata tehát ma már nem a tulajdonosi viszonyokig lenyúló újabb rendszerváltó átalakítás kierôszakolása, hanem a mûködési zavarok kiküszöbölése és a rendszer optimalizálása. A Zöld könyv ennek az elôkészítésére nem alkalmas, mert a téves problémafelvetés miatt rossz kérdéseket tesz fel, amelyekre nem lehet jó válaszokat adni. Ahhoz, hogy a miniszter a feladatainak eleget tehessen, tehát felügyelje és szabályozza a gyógyszerügyet, a könyvben szereplôk helyett elôször a következô kérdéseket kellene feltenni, ugyanis az ezekre adott válaszoktól kell függjön minden további lépése.

Érvényesül-e a gyógyszerbiztonság? A betegnek tartania kell-e attól, hogy nem megfelelô gyógyszert kap, illetve csalók prédájává válik? Veszélyes anyagról van szó ugyanis, ami nemcsak gyógyítani, hanem ölni is tud: hozzáértô kézben csodákra képes, felelôtlen körülmények között hatalmas károkat okozhat. A kérdés nem elméleti jellegû: vannak ugyanis országok (az Európai Unióban is), ahol olyan a gyógyszerforgalmazás struktúrája, hogy a hamis gyógyszerek napi problémát jelentenek és rengeteg egészségkárosodást okoznak. A gyógyszerellátás mai rendszere Magyarországon elvileg jól szolgálja a gyógyszerbiztonságot, mert a gyártól a betegig minden doboz útja nyomon követhetô és képzett szakemberek személyes felelôssége a megfelelô minôség biztosítása, de a gyógyszerbiztonság megôrzéséhez pl. az ellenôrzô szakhatóság mûködési feltételeit is biztosítani kellene. Az azonban szaklétszámának csökkenését és laboratóriumi hátterének elvesztését követôen az utóbbi idôben radikálisan korlátozni kényszerült ellenôrzési aktivitását. A gyógyszerbiztonsággal senki sem játszhat és minden változtatás elsô számú szempontja a gyógyszerbiztonságra gyakorolt hatás vizsgálata. Megfelelô-e a gyógyszerellátás biztonsága? A kérdésnek egyaránt vannak szabályozási és finanszírozási vetületei: a betegnek nemcsak gyógyszertárra van szüksége, hanem a gyógyszerre is, kifizethetô áron. A szabályozásnak egyszerre kell kielégíteni a beteg jogos igényét a minél tökéletesebb ellátásra és biztosítani a gyógyszerek árába beépülô logisztikai költségek alacsony szintjét. Hiába van minden utcasarkon éjjel-nappal nyitva tartó gyógyszerárusító hely, ha a gyógyszer megfizethetetlenül drága, illetve hiába olcsó a gyógyszer, ha a betegnek kilométereket kell utazni érte. Ideális helyzet nincs, de reális kompromiszszum mindig köthetô. A helyes arányok megtalálásához részletes elemzésekre, aprólékos egyeztetésekre és politikai böl4 Gyógyszertár V. évf. 8. szám

csességre is szükség van. Erre vonatkozó elemzések a Zöld könyvben nincsenek, körültekintô egyeztetésre a kormányhatározatban rögzített határidôk mellett nincs esély, sôt a politikai bölcsesség hiányára, mi több, felelôtlenségre utal a miniszter kampánya, aki szerint azért van szükség „patikaliberalizációra”, mert „a pályakezdô gyógyszerész nem nyithat automatikusan patikát”. A rendszerszerû gondolkodás hiányára utal, hogy a miniszter kapacitáskorlátozással és a hozzáférhetôség szûkítésével akarja az egészségügyi költségeket visszaszorítani, de a gyógyszerellátásban „több patikát, olcsóbb gyógyszereket, jobb ellátást” ígér úgy, hogy a városokban szabad versenyt hirdet, a falvakban meg állami támogatással akarja a magántulajdonban lévô patikák fennmaradását biztosítani.

Megfelelôek-e a patikai szolgáltatások? A kérdés megválaszolása az elôzônél is árnyaltabb megközelítést igényel. Egyrészt azért, mert a vizsgálandó szolgáltatások a nyitvatartási idôtôl a páciens öngyógyító döntésének megfelelô segítésén és a költségtakarékos gyógyszer-helyettesítésen át egészen a kényelmi szolgáltatások nyújtásáig terjedhetnek, másrészt azért, mert a szolgáltatások mindig nehezen standardizálhatók, harmadrészt pedig azért, mert az ágazati miniszter és a szakma közös felelôssége az elvárt szolgáltatások meghatározása és a fejlesztések irányának kijelölése. Az elôrelépés alapfeltétele a miniszter politikai és a szakma társadalmi felelôsségének összehangolása, valamint az elvárt szolgáltatások végzéséhez a pénzügyi feltételek biztosítása. A feladat nem egyszerû, de nem is lenne megoldhatatlan: a szolgáltatások tudatos fejlesztésének jó példája a néhány hónapja leköszönt Rácz Jenô egészségügyi miniszterrel kialakult együttmûködés a cukorbetegség és a magas vérnyomás gyógyszerészi gondozási modellkísérleteinek megindítására, amelynek létezésérôl és folytatásáról a Zöld könyv még csak említést sem tesz. Költséghatékony-e a rendszer, azaz arányban állnak-e a ráfordítások a betegek és a társadalombiztosítás által „megvásárolt” patikai szolgáltatásokkal? A költséghatékonyságot elvileg lehet csak a közvetlen disztribúciós-logisztikai költségek alakulását elemezve vizsgálni, de nem érdemes. A gyógyszerellátás ugyanis nem attól lesz költséghatékonyabb, hogy egyes gyógyszerek gyógyszertáron kívüli árusítását megszervezzük, a gyógyszertárak a kiesô bevételeiket pedig más termékek forgalmazásával kompenzálják, vagy az egyetemi végzettségû szakemberek foglalkoztatása helyett olcsóbb megoldásokat keresünk. A gyógyszerek szabad hozzáférésének költségmegtakarítását ugyanis többszörösen felülmúlják a gyógyszerbiztonság sérülésébôl eredô többletköltségek. Gyógyszerkárosodások miatt a liberális forgalmazási rendszerû Egyesült Államokban több ember hal meg évente, mint közlekedési balesetekben! A költséghatékonyság igazi tartalékai máshol találhatók. A kérdést ezért inkább úgy kell feltenni, hogy lehet-e a jelenleginél takarékosabb rendszert kialakítani és mûködtetni anélkül, hogy a gyógyszerbiztonság és az ellátásbiztonság ne sérüljön, továbbá a minôségi szolgáltatások se csorbuljanak. Kérdésként vetôdhet fel az is, hogy a pótlólagos források hogyan hasznosíthatók legjobban? Nemzetközi adatok igazolják, hogy a krónikus betegek együttmûködési készsége (szakkifejezéssel compliance-e) az idô elôre haladtával orvosukkal folyamatosan romlik, egyes felmérések szerint gyakran az 50-55 százalékot sem éri el. Ez azt jelenti, hogy a gyógyszereket nem megfelelôen szedik és életvitelük sem igazodik az elôírásokhoz. Ez lényegében azzal jár, hogy az orvosi ellátásukra és gyógyszerelésükre fordított pénz nagy része kárba vész: a kezelés ellenére munkaképességük korlátozott, életminôségük rossz, szövôdményeik súlyosak, halálozási adataik ijesztôek. Hatalmas összegekrôl van szó itthon és világszerte egyaránt: a gyógyszerköltség itthon az ötszázmilliárdot is meghaladja forintban, világszerte pedig dollárban. A compliance javításában kulcsszerepe van a gyógyszerésznek és az orvos-beteg-gyógyszerész kapcsolat-

rendszernek: a beteg gyógyszeres terápiájának menedzselése minden felmérés szerint jelentôs mértékben javítja a kezelés hatékonyságát. Nem lehet racionális cél tehát a gyógyszerész kiiktatása a rendszerbôl, sôt szerepének erôsítésére van szükség, mert ez minden szervezeti vagy strukturális átalakításnál költséghatékonyabb: a gyógyszerek okozta károsodások visszaszorításával és a compliance javításával elôsegíti a munkaképesség megôrzését, a szövôdmények elkerülését és csökkenti a korai halálozást. Sajnos, a fentebb felvillantott négy kérdés közül egyik sem került szóba a Zöld könyvben, ahol a kérdések kérdése, amire a miniszter a gyógyszerügyi fejezet végén választ kér: „Lehessen-e kapni egyes vény nélküli gyógyszereket szupermarketekben és benzinkutaknál, vagy minden gyógyszert továbbra is csak a gyógyszertárakban lehessen beszerezni?”

A Zöld könyv és a gyógyszertámogatás A Zöld könyv gyógyszertámogatásokkal foglalkozó részei nem foglalkoznak sem a támogatási rendszer fôbb jellemzôivel, sem a trendekkel, vagy érdemben a támogatáskiáramlás alakulásával. Nem tudhatjuk meg, hogy a támogatások mértéke hogyan alakul régiónként és településtípusonként az egyes lakosokra vetítve, és azt sem tudhatjuk meg, hogy a támogatások mekkora hányada jut egy-egy betegségcsoportra. Nem ír a Zöld könyv arról, hogy a támogatások mekkora hányadát teszik ki a fix támogatások és beváltak-e a generikus program sikeréért eddig tett erôfeszítések. Érvényesülneke az egészségpolitikai szempontok mellett szociális és iparvédelmi szempontok is a támogatások odaítélésekor? Milyen egészségpolitikai szempontok indokolták (illetve indokolták-e egészségpolitikai szempontok) a térítésmentes gyógyszerrendelés részarányának eddigi növekedését? Melyek a jelenlegi támogatási rendszer erényei és legsúlyosabb problémái? És rejtve marad az is, hogy a Zöld könyv készítôi mit gondolnak a közgyógyrendszerrôl? Gyógyszertár V. évf. 8. szám 5

Mindezek ellenére (vagy éppen ezért?) az eddigi támogatási rendszert alapjaiban megváltoztató, radikális reformelképzelések is felvetésre kerülnek. Szóba kerül pl. – mint egy lehetséges alternatíva – a dobozdíjas rendszer bevezetése (három értékhatár igéretével). De valószínûleg az ötletgazda sem hitt javaslata megvalósíthatóságában, mert sem az elônyeirôl, sem a hátrányairól, de legfôbbképpen az esetleges átállás lebonyolításáról semmit sem tudhatunk meg. Lehet, hogy a dobozdíjas támogatási rendszer ötlete csak azért került „bedobásra”, hogy – mint egy „trójai faló” – elôkészítse a térítésmentesség megszüntetését? Nehezen képzelhetô el ugyanis, hogy ilyen szintû elôkészítés után egy kormány felelôs döntést hozhasson a dobozdíjas támogatási rendszer bevezetésérôl (vagy be nem vezetésérôl). Ahhoz, hogy a gyógyszertámogatás jelenlegi rendszerérôl felelôs véleményt lehessen alkotni, szintén több kérdést kellene feltenni, s csak ezek ismeretében lehetne a szükséges változásokról eszmét cserélni. Ezek közül néhány – a teljesség igénye nélkül: Lehet-e a jelenleginél alacsonyabb áron befogadni az új originális gyógyszereket? Lehet-e a jelenleginél alacsonyabb árat elfogadtatni, vagy nagyobb árversenyt kialakítani a generikus gyógyszerek között? Nyomon követi-e a rendszer a nemzetközi ármozgásokat? Megfelelô szakmai kritériumok állnak-e rendelkezésre ahhoz, hogy a hatásosság, hatékonyság és biztonságosság követelménye érvényesüljön a támogatásba történô befogadás során? Valóban a legköltséghatékonyabb gyógyszerek kerülnek-e befogadásra? Figyelembe veszi-e a támogatási rendszer a meghirdetett népegészségügyi prioritásokat? Megtörténik-e azoknak a gyógyszereknek a „kivezetése” a támogatási rendszerbôl, amelyeknél jobb paraméterekkel új gyógyszer kerül a támogatási listára? Érdekeltté lehet-e tenni az orvosokat, gyógyszerészeket és a betegeket az olcsóbb gyógyszerek eddiginél hatékonyabb preferálásában? Hatékony ellenôrzési rendszer segíti-e és támogatja az utalványozó, az utalványozott és a „kifizetôhely” közpénzekért felelôs magatartását? Milyen eszközökkel lehet a generikus helyettesítést hatékonyabbá tenni? Mit lehet tenni a párhuzamos gyógyszerrendelés kiiktatására?

Hogyan tovább? A talán súlyosnak tûnô kritikai megfogalmazások ellenére a Zöld könyvben vannak elsô olvasásra racionálisnak tûnô felvetések és javaslatok is. Érdemi értékelésükre és megvitatásukra a fentiek miatt azonban elég nehéz vállalkozni. Természetesen egy zöld könyvtôl nem várható el, hogy a megvalósíthatósági tanulmányok mélységében mutassa be a törekvéseket, de érdemi szakmai, sôt társadalmi vita sem bonyolítható le akkor, ha a tervezett változtatások szakmai és társadalmi hatásai, alternatívái, elônyei és hátrányai, költségei és kihatásai nem kerülnek bemutatásra. Összegzésként tehát megállapítható, hogy a Zöld könyv nem a szakmával folytatandó egyeztetések céljára készült és a szakmai egyeztetésekre a szaktárca érdemben nem készült fel. Az egészségügy reformjára vonatkozó döntéseket tehát elsôsorban nem szakmai és finanszírozási mérlegelésekre alapozza, hanem politikai szempontként kezeli. Ha viszont ez így van, akkor az orvos- és a gyógyszerész-szakmának (és betegeinknek is) ebben az „értelmezési mezôben” kell keresnie megalapozott véleményének érvényesítési lehetôségét. Törekednünk kell a szakmai szempontokat felelôsen mérlegelô tárgyalásokra, de tudni kell azt is, hogy politikai döntések készülnek, s a szakma lépéseit is ehhez kell igazítani.

Hankó Zoltán 6 Gyógyszertár V. évf. 8. szám

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

Missziós nyilatkozat A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1991-ben a gyógyszerészek civil szervezôdése során jött létre a gyógyszerészet új ars poeticajának megfogalmazása, a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülése elômozdítása érdekében. • Érdekérvényesítô tevékenységünket a nemzetközi szakmai folyamatokra is figyelemmel tényszerû adatokra, elemzésekre és következtetésekre támaszkodva, a gyógyszerészet stratégiai érdekeit szem elôtt tartva végezzük. • Kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a mindenkori állami-, szakmai irányítás vezetôivel, egészségügyi- és civil szervezetekkel egyaránt. • Filozófiánk homlokterébe tartozik a magángyógyszertárak mûködési feltételeinek javítása, a kiszámítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése. • Kiemelkedôen fontosnak tartjuk a gyógyszerpiac szereplôivel, a gyógyszergyártók és nagykereskedôk szervezeteivel való érdekazonosság hangsúlyozását, a harmonikus szakmai és gazdasági együttmûködést. • Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk tájékozottságának növelésére, felkészültségének javítására. • Célkitûzésünk a gyógyszertárak szakmai-, gazdasági-, jogi- érdekérvényesítésének és az egyéni érdekérvényesítésnek magas szintre való fejlesztése. • Törekszünk a gyógyszerészet társadalmi presztizse növelésére, a szakmai szolgáltatások színvonala emelésére. • Fontosnak tartjuk a betegek életminôsége javítását, a gyógyszerész gyógyszerterápiás tanácsadó szerepének növelését, a betegorientált gyógyszerészet elterjesztését. • Elôsegítjük a gyógyszerészeti szakterületek érdekérvényesítési gyakorlata harmonizációját, felvállalva a gyógyszertárak és azok mûködtetésével összefüggô kérdések képviseletét.

SZÖVETSÉG A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT

A szakmai szervezetek tárgyalásai az Egészségügyi Minisztériummal Az Egészségügyi Minisztérium augusztus 10-én délutánra hívta a gyógyszerészi szervezetek képviselôit a Zöld könyvvel kapcsolatos tárgyalásra. A megbeszélésen az MGYK, a MOSZ, a Magyar Gyógyszerész Egyesület és a Fiatal Gyógyszerészek Klubja képviseltette magát. A tárgyaláson kiderült, hogy azokban a napokban legalább ötven szakmai, gazdasági és betegszervezettel egyeztet a minisztérium, melyekkel a Zöld könyv valamennyi fejezetét végigtárgyalják. A Zöld könyv által javasolt megoldástól eltérô javaslatokat rögzítik, de ezekrôl a szervezetekkel vitába nem szállnak. (Így a gyógyszerellátó struktúra liberalizálásáról elvileg véleményt formálhattak még azok a szervezetek is, amelyek semmilyen kapcsolatban nincsenek velünk, de

a mi véleményünket is rögzítették pl. a kapacitásszabályozással kapcsolatban, és elvileg azonos súllyal veszik figyelembe – mondjuk – a Kórházszövetségével. Ez a módszer arra jó, hogy mindenfajta véleményre és az ellenkezôjére is lehessen példát találni.) A szakmai szervezetek kifejtették, hogy a Zöld könyv gyógyszerüggyel foglalkozó 7. fejezetét nem fogadják el és részleteiben sem hajlandóak véleményt formálni róla, viszont ragaszkodtak ahhoz, hogy egy új 7. fejezetre vonatkozó javaslatot beadhassanak, és ennek ismeretében új tárgyalási forduló legyen. A minisztériumi vezetés végül elfogadta a szakmai szervezetek igényét.

A tárgyaló delegáció a vállalt határidôre – augusztus 24-re – az ígért anyagot elkészítette és a minisztériumba juttatta. Az „alternatív” 7. fejezet feltárja a gyógyszerellátó rendszer legfontosabb feszültséggócait és javaslatokat terjeszt elô a megoldásukra, a gyógyszerellátó struktúra változatlanul hagyásával. Rögzíti a szakma által vállalható támogatáspolitikai szempontokat, bemutatja a gyógyszerellátó rendszer helyzetét és új intézmények létrehozására is (pl. módszertani intézet) javaslatot tesz. A kamara augusztus 26-án rendkívüli küldöttközgyûlést tartott, melyen a küldöttek határozatban foglaltak állást a további közös fellépés és a gyógyszerellátó struktúra megôrzése mellett, továbbá akár a legradikálisabb lépések elôkészítésére is felhatalmazták a delegációban résztvevô kamarai vezetôket. A küldöttközgyûlésen a MOSZ álláspontja is kifejtésre került, amely a jelenlévô kamarai küldöttek és tagok egyöntetû támogatását váltotta ki. A megismételt minisztériumi egyeztetésre augusztus 28-án kerül sor. Az alábbiakban az augusztus 10-i tárgyalásról kiadott közös kommunikét közöljük.

MOSZinfo

Megbeszélés a gyógyszerészi szervezetek képviselôi és az Egészségügyi Minisztérium tisztségviselôi között 2006. augusztus 10-én 15 órától a gyógyszerészi szervezetek képviselôi az Egészségügyi Minisztériumban egyeztetô tárgyaláson vettek részt. A megbeszélést dr. Horváth Ágnes államtitkár vezette. A minisztérium részérôl vezetôi szinten jelen volt dr. Matejka Zsuzsanna kabinetfônök, dr. Rapi Katalin szakállamtitkár, dr. Szepezdi Zsuzsanna fôosztályvezetô és dr. Kiss József OEP fôigazgató. A gyógyszerészi szervezeteket az MGYK, a MOSZ, az MGYE és az FGYK képviselôi és szakértôi képviselték. A közel négyórás megbeszélés a lakosság számára készített Zöld könyv fejezeteinek tartalmára korlátozódott, miközben nyilvánvalóvá vált, hogy a tervezett „reformnak”, olyan lépéseire vonatkozó elôkészítô munka is folyik, amely súlyosan érinti a gyógyszerellátást, de a Zöld könyvben említésre sem kerül. A tárgyaló delegációt az is megdöbbentette, hogy a részletes szabályozási javaslatokat annak ellenére az augusztus 31-i kormányülésre elô kell készíteni, hogy a Zöld könyv társadalmi vitája aznap fejezôdik be. Különösen éles vita alakult ki a gyógyszerellátásra vonatkozó hetedik fejezetrôl. A gyógyszerellátás strukturális átalakítására vonatkozó kormányzati elképzeléseket, melyek a gyógyszertár-alapítás és -mûködtetés teljes körû liberalizálására, egyes gyógyszerek gyógyszertá-

ron kívüli forgalmazására és a gyógyszerészi kompetencia átalakítására, továbbá a kötelezô kamarai tagság eltörlésére és köztestületi jogosítványok korlátozására irányul, a gyógyszerészi szervezetek egyöntetûen elutasították. A gyógyszerészi szervezetek sérelmezték, hogy elvi ellenállásuk deklarálása ellenére, az egészségügyi kormányzat a maga részérôl a tárgyalást befejezettnek tekintette, és követelték, hogy a miniszteri elôterjesztés augusztus 31-i határidejét megelôzôen, újabb tárgyalásra kerüljön sor, melyet a minisztérium képviselôi elfogadtak A tárgyalás menetére jellemzô volt, hogy a gyógyszerészi szervezetek felvetéseire a szaktárca képviselôi egyáltalán nem reagáltak, közönyös viselkedésük elôtt értetlenül álltunk. Erre egyetlen magyarázat adható, hogy a minisztériumi koncepció már készen áll, és bennünket csupán látszategyeztetésre hívtak. A gyógyszerészi szervezetek a fenti eljárást elfogadhatatlannak tartják. Amennyiben a következô egyeztetési forduló hasonlóan eredménytelenül zárul, úgy közvetlenül a kormányhoz fordulnak. A gyógyszerészi szervezetek mindent megtesznek annak érdekében, hogy a nézetkülönbségeket elsôsorban tárgyalásos úton rendezzék.

Gyógyszertár V. évf. 8. szám 7

A MOSZ elnökségi ülése Budapest, augusztus 3. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 2006. augusztus 3-án tartotta soron következô elnökségi ülését, melyen az elnökség teljes létszámban megjelent.

Dr. Mikola Bálint köszöntôje után összefoglalta az utolsó, június 8-i választmányi ülés óta eltelt idôszak fôbb történéseit. Beszámolt a Budapesti Deklaráció alapján összehívott szakmai egyeztetô fórum üléseirôl, annak eredményeirôl. A „Tájkép csata után” c. egészségpolitikai fórumon, melyen Molnár Lajos egészségügyi miniszter is elôadást tartott, szövetségünket dr. Mikola Bálint és dr. Simon Kis Gábor képviselte. Elnök Úr sajnálattal állapította meg, hogy az egészségügy átalakításával kapcsolatos koncepció még nem bontakozott ki, a képviselôkkel, politikusokkal való személyes megbeszélések eredményeképpen azonban a problémák már kezdenek kirajzolódni. Csejtei Marianna fôtitkár a Szövetség gazdasági helyzetérôl számolt be. Részletesen

Asszisztensek versenye A XVIII. Országos Gyógyszertári Asszisztens Továbbképzô Elôadói Vándorserleg Versenyt 2006. augusztus 17-19. között rendezték meg Miskolctapolcán. A tizennégy színvonalas elôadás közül az elsô helyezett Horváth Réka budapesti, második Varga Tamás pécsi és harmadik Kiss Edit szegedi gyógyszertári asszisztens lett. A MOSZ különdíját egy szép Zsolnai vázát Kiss Horváth Tünde tapolcai kollegina nyerte, elôadásának címe: Az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program célkitûzéseihez hogyan kapcsolódhat a gyógyszertári asszisztens.

MOSZinfo 8 Gyógyszertár V. évf. 8. szám

ismertette a különbözô kiadási, illetve bevételi tételeket. Beszámolt a könyvelô iroda szükségszerû cseréjérôl.

Dr. Samu Antal alelnök a gyógyszerészi gondozásról, a diabetes prevenció jelenlegi helyzetérôl adott részletes tájékoztatást. A 2007. évi rendezvények sorát a Gyógyszerterápia Menedzselése c. konferenciával nyitjuk, melyen már az elsô, november 14-én lezáruló projekt eredményeirôl is beszámolunk. Az elnökség döntött 2007 elsô félévének rendezvényeirôl is.

Hankó Zoltán a MOSZ munkacsoportjának tevékenységérôl számolt be. A munkacsoport a MOSZ és a szakmai szervezetek támogatáspolitikai álláspontjának kialakításához készített koncepciót, illetve dolgozott ki megfontolásokat. Ezután Rixer Mária a Rozsnyay Mátyás Emlékversenyrôl számolt be, melyet idén Jász-Nagykun-Szolnok megyében ren-

deztek meg, majd dr. Mikola Bálint a GYOK 2006 elôkészületeirôl tartott tájékoztatást. A jelentkezések alapján nagylétszámú részvétel prognosztizálható. Dr. Varga Imre a kongresszuson felállításra kerülô „jövô gyógyszertárá”-val kapcsolatos elképzeléseit vázolta. Az aktualitások sorában dr. Samu Antal a patikában kihelyezhetô plazmatévével kapcsolatos lehetôségeket, szempontokat ismertette, dr. Schlégelné Békefi Csilla a generikus gyógyszereket népszerûsítô konferenciáról számolt be. Az ülés dr. Mikola Bálint zárszavával ért véget.

MOSZinfo

Év patikája – 2006 Várakozással tekintek a „2006. ÉV PATIKÁJA” pályázatok beadásának határidejére. Szakítva az elmúlt évek hagyományaival, új kezdeményezéssel álltunk elô és „Megújulással a hatékonyságért” címmel hirdettük meg az Év patikája pályázatot. Nem véletlenül, hiszen szeretnénk közkinccsé tenni mindazt, amit ki-ki a maga területén megvalósított a betegcentrikus gyógyszerészet szellemiségének a napi gyakorlatban történô alkalmazásából. Elolvasva a felhívást, a kollégák közül remélem sokan érezték úgy, hogy fontos számukra bemutatni mindezt és beszámolni arról, hogy gyógyszertáruk, mint egészségügyi szolgáltató, hogyan járult hozzá a gyógyszerészet presztízsének további növeléséhez.

A beérkezett pályamunkákat a MOSZ vezetôsége által felkért kuratórium bírálja el. A kuratórium tagjai: Potocsny Mária, Sándorné Raisz Ildikó, Czirákiné Deák Magdolna, a kuratórium elnöke dr. Kérészy Adrienne. A beérkezett pályázatokat a kuratórium tagjai véleményezik, amennyiben szükségesnek ítéljük, akkor helyszíni szemlét tartunk. Ha a bizottság úgy ítéli meg, hogy bizonyos kérdésekben további konzultációra van szükség, úgy szakértôket fogunk igénybe venni a pályázatok elbírálására. A „2006. ÉV PATIKÁJA” pályázat eredményhirdetésére Siófokon, a Gyógyszerészek Országos Kongresszusán 2006. október 7-én kerül sor.

Bízom benne, hogy a kollégák közül sokan megértették a pályázat lényegét és fontosnak érezték átadni mindazt, amit területükön megvalósítottak. Büszkék lesznek mindarra, amit a szakmai szolgáltatások színvonalának emelése érdekében tettek és kreatív ötleteikkel hozzá kívántak járulni a gyógyszerészetrôl kialakult kép és hírnév további öregbítéséhez.

Dr. Kérészy Adrienne az „Év patikája” kuratóriumának elnöke

A jövô patikája a MOSZ kongresszusán

A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége ôszi kongresszusán mindig nagy jelentôséget tulajdonított annak, hogy a szakmapolitikai kérdések aktuális és a jövônket érintô kérdéseit is taglalja. Így jutottunk arra az elhatározásra, hogy 2006 októberében egy új gondolatot bocsátunk útjára, és ez a „Jövô gyógyszertára”. Napjaink rendkívül bizonytalan és forrongó helyzetében, amikor nem tudjuk, hogy

mit hoz a közeljövô, mégis úgy gondoljuk, hogy a szakmai együttgondolkodást ezen a területen is megnyitjuk. A rendezvénynek újra otthont adó Ezüstpart Szálló fôbejárata mellett mintegy 150 négyzetméteren annak a sok-sok lehetôségnek, ami eddig felvetôdött, egy részét be szeretnénk mutatni. Nem is olyan régen még olyan tanácsot kaptunk egyik volt egészségügyi miniszterünktôl, hogy ha alacsony az árrésünk, kiegészítésként „áruljunk cipôfûzôt meg Kodak filmet”. Nos a széles természettudományos alapokra helyezett gyógyszerészképzésünk, mely egész Európában elismert, ennél többre is képessé tesz minket. Sôt azt tapasztaljuk, hogy hivatásunk képviselôinek túlnyomó többsége tenni is kész ezen a területen.

Célunk a korszerû, betegorientált, szolgáltató gyógyszerészet bemutatása. Szándékaink szerint az elkövetkezô években ezt évrôl-évre folytatjuk és mindig más és más területet mutatunk be a lehetségesek közül. Mindenki ebbôl a maga elhivatottságának, érdeklôdési területének, mûködési körzete jellegének megfelelôen választhat majd a megvalósítást illetôen. Hogy mi lesz 2006-ban a fô téma? Ez legyen meglepetés! Invitálom Önöket, hogy minél többen nézzék meg és alkossanak véleményt a patikák jövôjét illetôen!

Dr. Varga Imre

Budapest II. kerületi akkreditált gyógyszertár sürgôsen gyógyszerészt keres.

Rezidens, vagy nyugdíjas jelentkezését is szívesen fogadjuk.

Telefon 326 -1503 Gyógyszertár V. évf. 8. szám 9

Múlt, jelen, (jövô?) Az idei nyár sem kezdôdött másképpen, mint a korábbi években. Az új kormány elsô intézkedései közé a gyógyszerek jelentôs csoportjának árváltozása tartozott. Mintegy kétszáz gyógyszer termelôi árának csökkentése, illetve egyes támogatási kulcsok megváltozása komoly anyagi veszteséget prognosztizált. S bár a generikus program nyitányaként is felfogható árátstrukturálással egyet kell érteni, jó lett volna, ha a törvényi elôírásoknak megfelelôen a hatályba lépést megelôzôen egy hónappal értesülünk a változásokról. A hónap közepére azonban különbözô csatornákon megismerhettük azt a listát, amely a változásokat tartalmazta. Így mintegy két hetünk maradt arra, hogy készleteink értékcsökkenésébôl, illetve a támogatási kulcs módosulása következtében eladhatatlanná váló készleteinkbôl adódó veszteségeinket minimalizáljuk. Ezzel kapcsolatos információkat megosztottuk kollégáinkkal is. Komárom–Esztergom megyében is az immár sok éves hagyománynak megfelelôen, összejöttek a MOSZ megyei szervezetének tagjai, hogy megbeszéljék a teendôket. Természetesen az aktuális helyzetbôl adódó tennivalók mellett a jövô kilátásairól beszélgettünk. Vajon mit tartogat számunkra a jövô? Az esélyek, várható intézkedések latolgatása közben óhatatlanul is visszatekintettünk a múltba, felidéztük a hôskor emlékeit. Baranyi Judittal, a MOSZ Komárom-Esztergom megyei szervezetének elnökével a kezdetekrôl beszélgettünk. – Judit, Te voltál a megyében az elsô magángyógyszerész. Hogy látod a kezdeteket? – Rengeteg munkát fektettünk a patika megnyitásába. Ráadásul nem rendelkeztünk elég ismerettel, hogyan igazodjunk el a bürokrácia útvesztôiben. Hisz senkinek nem volt tapasztalata abban, hogyan kell a szükséges engedélyeket megszerezni. Ebben a munkában azonban komoly támaszt jelentett Pap Endrének, a rendszerváltás utáni elsô magyar magángyógyszerésznek a segítsége. Önzetlen jó tanácsaival mindig segítségünkre volt. – Azt viszont én is bátran állíthatom, hogy ezt a segítséget Te, illetve férjed továbbadtátok a patikaalapítás útján nyomdokaitokba lépô kollégáknak. Én magam is nagyon sok jó tanácsot és önzetlen segítséget kaptam a kezdeti idôkben tôletek. Emlékszem még a patika megnyitójára, ahol már többen sóvárogva néztük az elkészült szép patikabútorokat, a korszerû, új felszerelést. S izgatottan gondoltunk arra, hogy nem sokára a mienk is ilyen szép lesz. – Kétségtelen, hogy a gyógyszertári központok lepusztult patikái után felüdülést jelentett a szép környezet. S mindezt megtöltöttük tartalommal is. Az ellátás színvonalát a megszokottnál sokkal magasabbra emeltük. A korábban szokásos ellátási

10 Gyógyszertár V. évf. 8. szám

gondok megszûntek. Nem volt hiánycikk. A betegek szívesen jöttek, de nem csak azért, mert jó volt az ellátás. Már akkor is, a késôbb szlogenné vált elv szerint végeztük dolgunkat: Gyógyszert szed? Kérdezze meg gyógyszerészét! Persze a munkaidô nem nyolc óra volt, hanem tizenkettô, tizennégy, tizenhat. Hét közben, hétvégén egyaránt. A gyógyszerészet mellett kicsit közgazdászok, könyvelôk, kicsit jogászok, kicsit adószakértôk, egy-egy nagyobb átalakítás, fejlesztés közben kicsit építési szakértôk is lettünk. Ezt a nehéz idôszakot azonban csak családi segítséggel lehetett sikeresen véghez vinni. S természetesen a kollégák körében, a közös útkeresésben nagyon sok jó barátság is létrejött. Ezek peremén alakult meg a kezdeti idôszakban a MOSZ szervezete is, azzal a céllal, hogy összefogja a magángyógyszerészeket, képviselje az érdekeiket a hatóság, a szakma elôtt, határozza meg azokat a prioritásokat, sarokpontokat, amelyek mentén magas szakmai szinten, állandóan megújulva tudjuk a betegek gyógyulását segíteni.

– Két nagy lányod is van, akik követtek hivatásodban. – Mindkét lányom 2002-ben végzett a szegedi egyetemen, de jelenleg egyikôjük sem dolgozik a családi patikában. Pedig

2000-ben szép, új épületbe költözött a gyógyszertár. Csak az elmúlt tíz évben a helyzet egyre nehezebb lett. A kezdeti árrés alig felére olvadt, az adókedvezmények megszûntek. Úgy általában sokkal nehezebb lett a korábbi magas színvonalon mûködtetni a patikát. A munkaidô tizenöt év elteltével sem csökkent. A bürokratikus nyomás meg egyre nagyobb… A szakmára már alig marad idô. Érthetô, hogy nem látják a perspektívát. Nézd meg az itt összejött kollégákat. Tulajdonképpen már senki nem dédelget nagy terveket. A kis falusi gyógyszerészek a létükért küzdenek, a városiak meg félnek, ha jön a liberalizáció, akkor végképp nem a gyógyszerészet és a beteg fog számítani. Persze, mi, azt hiszem, el sem tudjuk képzelni, hogy valami mást is lehetne csinálni, mint teljes lelkünkkel a betegek magas színvonalú ellátásáért dolgozni nap mint a nap a patikában.

– Igazad van. A gyógyszerészek feladata, hogy fejlesszék tovább magas szintû lakossági szolgáltatásaikat. Súlyos hiba lenne, ha a patikák közötti verseny áttevôdne a szakma oldaláról a tôke oldalára. – A médiában már nyíltan beszélnek a patikanyitási korlát feloldásáról. Versenyt akarnak. Pedig ebben a szektorban a verseny nem mûködik. Kérdés, hogy kinek áll érdekében? A láncokat akarják erôsíteni és újabb monopóliumot létrehozni? Amelyek aztán gazdasági erôfölényükkel visszaélve, a gazdasági versenyre kényszerített családi vállalkozásokat tönkreteszik? Egységesen kell fellépni, hogy megôrizhessük szakmánk magyar nemzeti identitását. Dr. Schlégelné Békefi Csilla

Támogassuk a generikus programot! például azt, hogy egyenértékûek-e a készítmények, harmadrészt ezek a generikumokat gyártó cégek igen nagy gyógyszergyárak, amelyek nem engedhetik meg maguknak, hogy gyenge minôségû gyógyszereket szállítsanak szerte a világon rengeteg (fejlett) országba. (Ad abszurdum még az is elôfordulhat, hogy az általuk gyártott generikum valamelyik paraméterében még jobb is, mint az eredeti.)

Ma, amikor generikus gyártók sokasága bombázza a patikákat különbözô ajánlatokkal és az ország egészségügyi vezetése is elkötelezte magát a gyógyszerárak támogatásának olyan megreformálása mellett, melyben az egyik jelentôs elem a generikumok elôtérbe helyezése, nekünk, gyógyszerészeknek is fel kell ismernünk az ebben rejlô lehetôségeket. Megítélésem szerint támogatnunk kell ezen olcsóbb gyógyszerek forgalmának emelkedését, akár az originális gyógyszerek „rovására” is, mivel ezzel nemcsak a betegek érdekeit és egyben szimpátiáját vívhatjuk ki, hanem a (jelenleg még egy) biztosító „pénztárcáját” is kímélhetjük. És nem utolsó sorban, ha jól csináljuk, még a saját árréstömegünket, esetlegesen presztízsünket is növelhetjük. A generikumok elterjedésének – megítélésem szerint – az egyik legnagyobb akadálya, hogy a betegek nem bíznak az olcsóbb gyógyszerekben, mert úgy gondolják, hogy ami olcsó, az rossz is, de legalábbis nem olyan jó, mint a drágább. Ez a szemléletmód még szakemberek, gyógyszerészek körében is elterjedt. Kollégákkal beszélgetve tapasztaltam, hogy állítják: a generikum nem olyan jó, mint az originális, de igazából megindokolni nem tudják, hogy miért nem. A magam részérôl biztos vagyok benne, hogy jelentôs eltérések nem lehetnek a készítmények között. Egyrészt a gyógyszerek szigorú gyártási körülményei miatt (GMP, GLP stb.), másrészt azért, mert független és tekintélyes laborok (pl. OGYI) vizsgálják

Valószínûsíthetô, hogy ennek ellenére vannak különbségek az egyenértékûnek minôsített gyógyszerek között, de hogy melyik a jobb (mit értünk azon, hogy jobb?), azt nem tudja sem az orvos, sem a gyógyszerész, sem az OGYI(!), pláne nem a beteg. Ezt igazából a gyártók tudják, akik figyelik a konkurenciát, és modern laborjaikban nemcsak a saját, de a konkurens gyógyszereket is bevizsgálják. (Egyetemista koromban az egyik évfolyamtársam az Aqaufresh egy németországi laborjában volt nyári gyakorlaton. Hazajöttekor elmondta, hogy az ottani vizsgálatok alapján akkor, az Aquafresh szerint, a legjobb fogkrém a Colgate volt. Nyilván ezt nem verték nagydobra.) Az orvostudomány nem egzakt tudomány. Ezen azt értem, hogyha elmegyek ugyanazzal a panasszal, pl. magas vérnyomással, megfázással stb. két különbözô orvoshoz, az kizárólag csak a véletlen mûve lehet, ha ugyanazt a gyógyszert írják fel a problémámra. (Sôt még az is elôfordulhat, hogy még csak nem is azonos hatástani csoportból választ gyógyszert a két orvos.) Ehhez képest, ha a gyógyszerész helyettesít egy gyógyszert, és a helyettesített generikum valamilyen hatásában némileg mégis eltér a felírttól, a gyógyszerész oly kis mértékben „szól bele” a terápiába, ami etikailag biztos, hogy nem kifogásolható. Egyre több patika ismeri fel, hogy az ádáz verseny, amit a generikus gyártók/forgalmazók vívnak egymással, a gyógyszertár jövedelmezôsége szempontjából hasznos lehet, ha hajlandóak vagyunk helyettesíteni – az egyébként jogszabályi kötelességünknek eleget téve. Itt nyilván elsôsorban a gyakran igen kedvezô rabatt kondíciókra gondolok. Ezt azért érdemes minél jobban kiaknázni, mivel lehet, hogy a rabatt idôvel meg fog szûnni, mint például Németország-

ban, ahol ha a gyógyszertár rabattot kap, azt a biztosítónak tovább kell adni. Biztos, hogy lesz itthon is ilyen erôfeszítés a jogalkotók/OEP részérôl, de szerintem ez ellen majd fel kell lépni. Hangsúlyozni kell azt, hogy tulajdonképpen a rabatt az OEP-nek nem kerül többlet pénzébe! A gyógyszert az orvos utalványozza, és az OEP-nek a kifizetett támogatás szemszögébôl mindegy, hogy ezt egy olyan gyógyszerhez adja, amit a patika kifizetett a nagykereskedônek, vagy rabattban kapta. A patikus nem tudja sem az orvost rávenni, hogy egy neki nagyobb mennyiségben készleten lévô gyógyszer adagját emelje egy beteg esetében a duplájára, hogy jobban fogyjon a készleten lévô gyógyszer, sem a beteget, hogy szedje emelt adagban. Magyarán a beteg úgy is ki fogja váltani a gyógyszerét TB támogatással, akár rabattban kapta a patika, akár nem. Ez akkor nem lenne mindegy az OEP részére, ha a rabattot az orvos kapná, és térítés nélkül átadná a betegnek, de nyilván a gyártónak/forgalmazónak nem érdeke nagy mennyiségû orvosi minta biztosítása ilyen célra a háziorvosoknak. A másik fontos érv a rabatt mellett, hogy ha jó a betegnek és jó a biztosítónak, hogy az olcsóbb gyógyszert expediálja a patika, akkor kinek és miért fáj az, ha a patikának is jó? Többek véleménye szerint a rabatt idôvel megszûnik, mivel ha a gyártó megerôsödik, majd hátra dôl és nem ad rabattot. Ez azért nem valószínû, mert egyrészt olyan nagy a verseny a gyártók közt, hogy ezt nem tehetik meg, másrészt állandóan cserélôdnek a gyógyszerek, új generikumok jelennek meg, a régiek leszálló fázisba kerülnek, szóval nem dôlhetnek hátra, egy esetet kivéve: ha meg tudnák szerezni a gyógyszerkiskereskedelmet is, vagy legalábbis egy részét. És mondjuk, pl. Hexal-os, Ratiopharm-os stb. patikák lennének. Nyilván ôk rabatt nélkül is a saját gyógyszereiket adnák. Ebbôl kifolyólag nem tartanám feltétlenül rossz ötletnek, ha mégis bevezetnék a hatóanyag néven történô rendelést. Egyrészt a gyógyszertári helyettesítést jelentôsen megkönnyítené. Másrészt növelhetné a szakmánk presztízsét, mivel a gyógyszerész választaná ki a sok azonos gyógyszer közül a megfelelôt. (Bár sok orvos és gyógy-

Gyógyszertár V. évf. 8. szám 11

szerész azért ellenzi ennek a bevezetését, mivel nem tudják a gyógyszerek hatóanyagait, de ez ma már csak egy patikai/orvosi szoftver kiegészítést igényelne.) Harmadrészrôl nem kellene azt a rengetegféle generikumot készleten tartani, elég lenne 2-3. Nem utolsó szempont, hogy az OEP jelentôs összeget tudna megtakarítani azzal, hogy ezáltal a gyógyszerismertetôk nem befolyásolhatnák az orvost, hogy a saját gyógyszereiket írja (kivéve persze a még védettséget élvezô innovatív készítményeket), mivel ha csak hatóanyagot írhatna fel az orvos, semmi nem garantálná, hogy a patikában az ô termékét kapja meg a beteg. Ez a „lefizetôsdi” rabatt formájában átkerülne a patikába, ami jóval kevesebb kiadást jelentene az OEP-nek, mint az orvosi szint, a következôk miatt. Jelen helyzetben sajnos azokat a készítményeket, amelyek irányában az orvos „promocionálva van”, sokszor akkor is felírja a betegeknek, ha nincs is igazából rá szükségük, vagy az igényt olcsóbb gyógyszerrel is ki lehetne elégíteni. Ez rossz a betegnek és rossz az OEP-nek is a túlzott gyógyszerfogyasztás miatt. Viszont, ha nem lenne „promocionálva”, az orvos nyilván feleslegesen nem utalványozna gyógyszert, így a patika mozgástere csak a ténylegesen szükséges gyógyszerek körére korlátozódna, és ha ezek egy részét a rabattos gyógyszerekbôl fedezné, az természetesen nem

kerülne többletpénzébe a Biztosítónak – a korábbi eszmefuttatás értelmében. A hatóanyag-felírás révén végképp nem „dôlhetnének hátra” a gyártók, hanem, ahogy elôbb említettem, kénytelenek lennének a patikákat ostromolni jobbnál jobb rabattos kondíciókkal. A hatóanyag-rendeléssel megszûnne, értelmét vesztené a recepteken lévô „nem helyettesíthetô” rubrika. Nem is igazán értem, most miért van ott? Ha bizonyos gyógyszereket az OGYI egyenértékûnek, helyettesíthetônek minôsített, akkor a gyógyszert rendelô orvos milyen vizsgálatokra alapozva tiltja, tilthatja meg más ugyanolyan hatású gyógyszer expediálását? (Gyakran hivatkoznak arra bizonyos betegek, hogy a helyettesített gyógyszer valamely összetevôjére allergiásak lettek. Ha ez így van, akkor ha megtiltja az orvos a helyettesítést, ha nem, a beteg úgy is csak azt a gyógyszert fogja elvinni, ami neki bevált. Bár tapasztalataim szerint ez a panasz sokszor nem valós. Bizonyos betegek azért idegenkednek a helyettesített gyógyszertôl, mert annyira bíznak az orvosukban – ami egyébként nem baj –, hogy a pszichéjükben ott motoszkál: nem azt a gyógyszert szedik, amit az Orvos nekik eredetileg felírt. Pl.: pályakezdô koromban lelkesedésbôl, elhivatottságból (akkor még nem volt rabatt) megpróbáltam helyettesíteni a Trentalt-t Chinotalra az egyik fiókgyógyszertárunkban, mivel az ott rendelô idôs orvos zömében az elôbbit írta. A leg-

közelebbi találkozásunkkor többen már nem fogadták el a a Chinotalt, mert állításaik szerint „allergiásak lettek rá”. Azóta ez az orvos sajnos már meghalt, a helyette jött új orvos viszont, ha pentoxyfillint akar rendelni, akkor kizárólag csak Chinotált ír, kivéve talán azokat az eseteket, ha a kórházi zárójelentésen a másik gyógyszer van javasolva. Érdekes, hogy azóta nem találkoztam Chinotalra allergiás beteggel. Sokan tartanak attól, ha bevezetnék a hatóanyagnéven történô gyógyszerrendelést, azzal párhuzamosan bevezetnék azt is, hogy kötelezôen a legolcsóbb generikumot kelljen a patikáknak expediálni. Ez nyilvánvalóan anyagilag igen rossz lenne a patikáknak, viszont szerintem ez azzal kivédhetô lenne, ha tényleg(!) bevezetnék a hatóanyag fixet, mivel az OEP-nek akkor mindegy lenne, hogy melyik gyógyszert váltják ki, mivel mindegyikhez ugyanazt a támogatást adja. (Jelenleg azt hisszük, hogy az Egészségbiztosító ugyanazon hatóanyagokat ugyanakkora összeggel támogatja, pedig nincs így. Nem is értem, hogy bizonyos gyártók/forgalmazók, hogyan tudták elérni, hogy az ô készítményeikhez magasabb összeggel járuljon hozzá az OEP.) Mellesleg a kötelezôen elôírt legolcsóbb generikum expediálása nagyon komoly lakossági felháborodást is kiváltana.

Sass Pál

Támogatás? Politika? Már a választások elôtt látható volt, hogy az új kormánynak rövidesen választ kell adnia számos, a támogatáspolitikát érintô kérdésre. Nem is gondoltuk, hogy a válaszok ilyen gyorsan megszületnek, „zöld kérdések” formájában. Hiszen „Tudta-e Ön, hogy gyógyszertámogatásra egy évben többet költ az állam, mint felsôoktatásra és kultúrára összesen??, valamint „Tudta-e Ön, hogy hiába szerez ma gyógyszerész végzettséget valaki, nem nyithat automatikusan patikát?” Az összefüggést leíró egyenletre persze még várnunk kell… De addig is a magángyógyszerészetnek részt kell vállalnia a támogatáspolitikai koncepciók kidolgozásában, hatástanulmányok elkészítésében és választási lehetôségek kimunkálásában. Mert megtanultuk: egy kiforratlan elveken alapuló, már rendszerint októberben „elszálló” gyógyszerkassza hektikus, átgondolatlan és fájó kormányzati lépéseket generál. 12 Gyógyszertár V. évf. 8. szám

Mit támogassunk? Mielôtt eltévednénk a támogatáspolitika útvesztôiben, kalandozzunk el a támogatás alapjához, a gyógyszer árához. És itt ne ragadjunk le kizárólag hazai példáknál. Gyakran – nálunk is – hangoztatott érv, hogy a gyógyszerköltségek megállíthatatlanul növekednek. Ami sajnos igaz is! A fejlett világ országaiban évi 5-10%-os a növekedés. És ezért a növekedésért a gyógyszerek ára csak kisebb részben felelôs. A lakossági és biztosítói kiadások növekedésének legfôbb mozgatórugói a gyógyszerfelhasználás (mennyiségi növekedés) fokozatos emelkedése és a felhasználás szerkezete. Ami annyit jelent, hogy a gyógyszerfelhasználás szép lassan az új drága gyógyszerek irányába mutat. Ez a tendencia hazánkban is tetten érhetô. És ennél a témánál érdekes európai különbségekre

lelhetünk. Míg Belgiumban, Norvégiában, Svájcban, Hollandiában és Nagy-Britanniában az új, innovatív hatóanyagok kb. 20%ot képviselnek az összes gyógyszerfelhasználás tekintetében, addig ez pl. Németországban (2003) 7,5% volt. Olaszországban, Spanyolországban, Görögországban, Portugáliában és hazánkban talán a legalacsonyabbak a gyógyszerárak. Ha tekintetbe vesszük, hogy ezekben az államokban milyen a gyógyszer-kiskereskedelem tulajdonosi szerkezete (többes és idegen tulajdonlás kizárva, vagy erôsen korlátozva) elmondhatjuk, hogy a versenynek – legalábbis a gyógyszer-kiskereskedelmi piacon –

a gyógyszerek árához nem sok köze van. Az alacsonyabb ár sokkal inkább a maszszív állami beavatkozás következménye. Sok közgazdász számára sokkoló lehet, de a gyógyszerkiadások alakulását nem elsôsorban a kereskedelemi szektor versenykényszere befolyásolja, hanem az orvosok receptírási szokásai és az állam beavatkozása az árképzésbe. Különben hogyan is fordulhatna elô, hogy a német patikának gyártott gyógyszer elôbb-utóbb angol láncpatikák polcain landol? És ezzel vissza is kanyarodtunk a támogatáspolitikához.

Kit támogassunk? A kit és hogyan támogassunk kérdésköre ismét csak számos problémát vet fel. Ezek tisztázása nélkül azonban nem érdemes támogatáspolitikai koncepció kidolgozásához hozzálátni. Alapvetô kérdés lehet, hogy szociálpolitikai, vagy tisztán egészségpolitikai szempontok érvényesüljenek a szûkös források elosztásakor. Jelenleg úgy tûnik, hogy még középtávon sem lehet a szociálpolitikai szempontokat teljesen figyelmen kívül hagyni. Támogatható viszont az a kormányzati törekvés, hogy a „potyautasokat” mielôbb azonosíthassuk. Mindezek mellett nem kerülhetô meg az egyén felelôssége sem. Az utóbbi idôben egyes egészségügyi közgazdászok sorra vetik fel az eddig tabunak tartott kérdéseket. Kényszeríthetô-e valamilyen módon az egyén saját egészsége megôrzésére, a terápiában való aktív és tudatos részvételre? Magyarán és a végletekig leegyszerûsítve: kell-e a kockázatközösségnek teljes mértékben támogatnia annak a betegnek a terápiáját, aki pl. a második infarktus után sem hajlandó lemondani önpusztító életmódjáról? Védhetô-e a továbbiakban az a széles

körben elterjedt vélekedés, hogy az államnak minden esetben kötelessége segíteni rajtam, miközben nekem jogom van tudatlannak lenni? Ezek bizony nem egyszerû kérdések! De ha az egyre szûkülô források és a folyamatosan bôvülô igények között kell törékeny egyensúlyt teremteni, elôbbutóbb használható válaszokat kell közösen alkotni. Csak egy mellékszál: az egészségügyi kormányzat végre felismerhetné, hogy a prevenció területén a patikák stratégiai partnerek lehetnének.

ugyanakkor össze kell kötni a gyógyszerész választási lehetôségének bizonyos korlátozásával (a legalacsonyabb napi terápiás költségû készítmények választhatók). És itt rögtön ki kell kitérni a gyógyszertár érdekeltségi rendszerének megteremtésére. Csak halkan mondom, de egy teljes körû (patika, kórház) rabatt-tilalom (csak a közfinanszírozott körben természetesen) segítheti egy átlátható érdekeltségi rendszer kialakítását. Ennek eredményeként a kisebb generikus gyártók pozíciói is javulhatnának.

Ezek után lássuk, milyen támogatáspolitikai alapelveket lenne célszerû rögzíteni. Mindenek elôtt olyat, ami figyelembe veszi azt a tényt, hogy gyógyszerrel gyógyítani (már ahol lehet) a lehetô legolcsóbb. És tudomásul veszi, hogy a gyógyszerköltségek – a már említett okok miatt is – folyamatosan növekednek. Továbbá él azzal a lehetôséggel, hogy a betegek nagy része „utángyártott”, lejárt szabadalmi védettségû hatóanyaggal vagy készítménnyel meggyógyítható, de legalábbis állapota stabilizálható. És ezen alapelvek mentén meg is találhatjuk az állami (biztosítói) beavatkozás lehetôségét.

És következzen egy érdekes történet, ismét külföldrôl. A német biztosítók, amennyiben a generikus gyártó egy bizonyos szint alá csökkenti készítménye árát, a térítési díjat elengedik. A nagyok, egymást túllicitálva 20-30-50%-os árcsökkentésbe kezdtek. Ennek aztán az lett az eredménye, hogy több száz hatóanyagcsoportban (amivel egy „átlagbeteg” gyógyszeres terápiája megoldható) a páciens gyakorlatilag ingyen jut a gyógyszeréhez. Más kérdés, hogy a kisebb gyártók nem minden esetben tudták az „ingyenességig” csökkenteni az árat. Tehát vannak még tartalékok a rendszerben. Ehhez egyébként egy valódi biztosító is szükségeltetik.

Az új közgyógyellátási rendszer tanulságos eredményeket hozhat. Még a végén kiderülhet, hogy a betegek gyógyszeres terápiája jóval kevesebb összegbôl is biztosítható. Persze lehet, hogy eddig ismeretlen nevû készítményeket kell a továbbiakban alkalmazni. Ha beválik a kísérlet, elképzelhetô, hogy a biztosítottak szélesebb körére is kiterjeszthetô. Mivel az orvosi gyógyszerrendelési gyakorlat a támogatás-kiáramlás egyik alapvetô tényezôje, nem kerülhetô meg annak radikálisabb szabályozása. A hatóanyag-alapú gyógyszerrendelés kötelezettsége és/vagy a terápiás protokollok kiterjedtebb alkalmazása is javíthatna a mindenkori gyógyszerkassza pozícióin. Az elôbbit

Megalakult a Magyar Szakmai Kamarák Szövetsége Június 7-én megalakult a Magyar Szakmai Kamarák Szövetsége. A dokumentum ünnepélyes aláírására az Építészek Házában került sor. A Magyar Mérnöki Kamara kezdeményezésére 2002 szeptemberében tizenkét szakmai kamara képviselôi informatív megbeszélést tartottak, egyeztetve a kamarák helyzetét és szerepét a magyar társadalomban és gazdaságban, különös tekintettel a várható európai csatlakozásra. Az alapító és pártoló tagokkal megalakuló szövetség célja – az egyes szakmai kamarák önállóságának sérelme nélkül –

olyan szövetség létrehozása, amely szoros együttmûködésével növeli a tagság társadalmi súlyát és elismertségét, az információcserét, az érdekérvényesítés lehetôségét és fokozottan védi az egyes kamarák és tagjaik szakmai érdekeit. A szövetség céljai megvalósítása során – többek között – figyelemmel kíséri a magyar felsôoktatást, szakemberképzést, elemzi és vizsgálja a gazdasági és szociális jelenségeket, kapcsolatot tart a külföldi kamarákkal, kutatásokat végez, elôsegít minden olyan gazdasági, illetve társadalmi tevékenységet, amely több szakmai

A fentiekben nem törekedtem komplett támogatáspolitikai koncepció elkészítésére. Inkább néhány szempont, alapelv, ill. kérdés felvetésével próbáltam segíteni a tisztánlátást. Sôt – és ennek ódiumát is vállalom – még a tisztán gyógyszerészi érdekek képviselete sem volt minden esetben elsôdleges szempont. Vallom ugyanakkor, hogy semmi sem szolgálja jobban a magángyógyszerészet érdekeit, mint egy átlátható, következetes és széles társadalmi konszenzuson alapuló támogatáspolitika.

Horváth Csaba

kamara tagságának érdekérvényesítését és érdekegyeztetését igényli. A megalakuló Szakmai Kamarák Szövetsége több mint 400 ezer szakembert képvisel. A szövetség alapító tagjai: Magyar Építész Kamara, Magyar Állatorvosi Kamara, Magyar Gyógyszerész Kamara, Magyar Igazságügyi Szakértôi Kamara, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Magyar Mérnöki Kamara, Magyar Növényvédô Mérnöki és Növényorvosi Kamara, Magyar Orvosi Kamara, Magyar Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara. A szövetség pártoló tagja a Magyar Szabadalmi Ügyvivôi Kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara.

MOSZinfo

Gyógyszertár V. évf. 8. szám 13

A gyógyszerészképzés jelene, jövôje A keretes cikk („A bécsi gyógyszertárak tesztelése”) arra utal, hogy a nálunk fejlettebb kultúrállamokban sem egyszerû dolog – mondhatnám nem sétagalopp – a gyógyszerész-társadalom számára jövôbeni helyét megtalálni és a társadalommal elfogadtatni. Mindenesetre a rezümé – szükség van a gyógyszerészek rendszeres oktatására és továbbképzésére – arra utal, hogy az új szerepkör elfogadásra talált, csak az eredmény még nem elégséges. A magyar gyógyszerészet ennél sajnos roszszabbul áll: elsôsorban befelé, a gyógyszerész társadalmon belül nincs egyetértés a jövô meghatározása vonatkozásában. A baj már az egyetemi oktatásnál megmutatkozik. A gyógyszerészhallgatók curriculuma kísértetiesen hasonlít a vegyészhallgatókéhoz. Ha ez nem így lenne, akkor nem sikerült volna a vegyészeknek megfúrni a gyógyszerészhallgatók fejkvótáját. Már ebbôl a szempontból is sürgôs felülvizsgálatra szorulna a curriculum, mert nincs szükség elfuserált vegyészképzésre, akik vegyészként csak további ráképzéssel állnák meg a helyüket; a közforgalmú gyógyszerellátásban pedig egyáltalán nem szükséges ez a tudás. Márpedig a gyógyszerészhallgatók zöme eddig is és a jövôben is a közforgalmú gyógyszerellátásban fog dolgozni. Nem utolsósorban az egyetemi oktatás szemléletformálásának köszönhetôen, máig él és hat a magizás iránti nosztalgia a közforgalmi gyógyszerellátásban, miközben ennek a tevékenységnek folyamatosan csökken a szerepe és jelentôsége. Ez a nosztalgia ha másra nem is, de arra jó, hogy akadályozza a jövô tudatos kialakításának folyamatát. A gyógyszerésztársadalom alapvetô érdeke minél jobban beágyazódni az egészségügyi ellátásba, amire most ritka kivételes alkalma adódik. Az egészségügyi ellátáson belül az alapellátás preferálása azt jelenti, hogy a háziorvosoktól egyre inkább megkövetelik a definitív ellátást, azaz a betegek minél nagyobb hányadát kezelje, gyógyítsa meg a háziorvos anélkül, hogy magasabb szintû ellátásra küldené. Az alapellátás egyetlen terápiás fegyvere a gyógyszer. Az egyre terebélyesedô, sokasodó gyógyszerkincsben az eligazodásra képes szakember a gyógyszerész, aki egyúttal adekvát 14 Gyógyszertár V. évf. 8. szám

A bécsi gyógyszertárak tesztelése Egy osztrák fogyasztóvédelmi egyesület 30 bécsi gyógyszertárban tesztelte a tanácsadás minôségét. Ezek közül csak három ért el mindhárom területen pozitív eredményt. A teszt keretében három személyt küldtek egy-egy véletlenszerûen kiválasztott gyógyszertárba. A résztvevô személyekre különbözô szerepeket osztottak ki: egy trópusi utazó, egy aggódó apa és egy túlsúlyos személy, aki fogyni szeretne. A gyógyszertárak elsôsorban a táplálkozási tanácsadás területén szerepeltek le: a tesztelt gyógyszertárak közül 26-ban a polcok roskadoztak a fogyasztószerektôl, amelyek hatékonyságát az egyesület szakértôje megkérdôjelezte. A fogyni vátanácsadásra is képes kell legyen mind az orvosok, mind a betegek felé. Ez az eligazítás terápiás hatásra, mellékhatásra és esetleges kölcsönhatásra vonatkozik és nem kémiai szerkezeti képletekre. Ezt az alapvetô szemléletbeli tévedést sürgôsen korrigálni kell az egyetemi oktatás során. Az orvostársadalom gyógyszerterápiás partnerévé kell válnia a gyógyszerészeknek, akik ezen a szûken vett orvosi-egészségügyi szakterületen be tudják tölteni a primus interpares szerepkörét. Ehhez azonban érteni kell többek között pl. az orvosi nyelvezetet is. Nem elegendô a teljes körû gyógyszerterápiás tudás önmagában, hanem a gyógyszerellátást költséghatékonyan folyamatosan biztosítani is szükséges, azaz menedzselni kell a gyógyszerellátást mind a közforgalomban, mind az intézeti, kórházi szinteken. Ez már nemcsak egyéni anyagi érdek, hanem nemzetgazdasági szintû össztársadalmi érdek is. Ne laikus pénzügyi szakemberek avatkozzanak bele és döntsék el a gyógyszerkincs összetételét és felhasználásának módját, hanem menedzser szemlélettel felvértezett, vitaképes gyógyszerészek. Nemcsak a jövô szakembereit kell egy másfajta gyógyszerellátásra oktatni. A jelenlegi szakembergárdát is sürgôsen rá kell hangolni az új feladatokra.

gyó vásárlótól meg sem kérdezték, hogy mennyi a súlya és hány éves. A tanácsadást elnyomta a kereskedôszellem. A szakma a trópusi betegségekbôl vizsgázott legjobban: 11 gyógyszertár kapott „nagyon jó” és 12 „jó” minôsítést. Az „aggódó apa” különbözô eredményekhez vezetett. 10 esetben nem történt utalás az orvosnál tett látogatásra – a fogyasztóvédelem szempontjából ez igen fontos szempont, mivel a távdiagnózis nem megengedett és nem lehetséges. Az összes gyógyszerész korrekt módon viselkedett azonban a receptköteles gyógyszerek kiadása tekintetében: recept nélkül egyetlen gyógyszert sem adtak ki. Az egyesület szerint a teszt legfontosabb következtetése, hogy szükség van a gyógyszerészek rendszeres oktatására és továbbképzésére.

http://www.kurier.at, 2006. május 23. Az orvosokat tíz éve jogszabály kötelezi az egészségügyi menedzser diploma megszerzésére, ha kórházigazgatók, felsôvezetôk akarnak lenni. Személyi jogos gyógyszerészek esetében – akik teljes vagyonukkal felelnek saját területük költséghatékony gyógyszerellátásáért – fel sem merül ilyen igény. Nem csoda a sodródás, a gyógyszertárak egyre rosszabb anyagi-gazdasági helyzete. A menedzselési ismeretek hiánya is hozzájárul a kialakult helyzethez, hiszen a gyógyszerészek nem tudnak vitapartnerek lenni és azon a nyelvezeten tárgyalni, ami a másik fél sajátja. A közforgalmú gyógyszerellátásnak már a közeli jövôben mint az egészségügyi alapellátás integráns részének kell megjelennie, de legalább ennyire fontos minden egyes gyógyszertár költségtudatos, költséghatékony menedzselése is. Ennek kell alárendelni mind a graduális, mind a posztgraduális képzés tematikáját.

Ui: A szerzô az Orvostovábbképzô Egyetemen több mint 2 évtizeden át dolgozott a Társadalomorvostani Intézetben egyetemi docensként. Napjainkban a Corvinus Egyetem Közgazdasági Továbbképzô Intézetben az Egészségügyi Menedzser szakot irányítja 1991 óta. Dr. Simon Kis Gábor

A gyógyszerésztovábbképzésrôl A 250 pontból legalább 50 pontnak „A” típusú tanfolyamból kell erednie, további legalább 25 pontnak a „B” típusú tanfolyamból, s az ezen felüli származhat „C” típusú tanfolyamból. Természetesen „A” és „B” típusú pontokból lehet többet is szerezni, de „C” típusú ponttal az elôírt minimális „A” és „B” típusú pontszám nem helyettesíthetô és nem egészíthetô ki.

A XXI. század kezdete a gyógyszerésztovábbképzésben is jelentôs újítást hozott. Míg korábban mindenkinek csak jól felfogott érdeke volt tudásának szinten tartása vagy javítása, addig 2000-tôl kezdve ez már a szakirányú munkavégzés (mûködési nyilvántartásba vétel) elôfeltétele lett. A 2000-2004 közötti idôszakban a 73/ 1999. EüM rendelet, valamint az azt módosító 4/2002-es rendelet szerint végeztük el az újonnan szabályozott gyógyszerész-továbbképzés elsô 5 éves periódusát. Ennek során meg kellett szerezni azt a 250 kreditpontot, melynek igazolása szolgált a mûködési nyilvántartásunk meghosszabbítására. A második 5 éves továbbképzési periódus azonban már továbbfejlesztett szabályok szerint történik. (Az újabb 5 éves idôszak kezdete mindenkinek a saját mûködési nyilvántartási kártyája megújítási dátumától függ, ez túlnyomó többségünknek 2005.) A mai kötelezettségeket és lehetôségeket az 52/2003-as ESZCSM rendelet szabályozza. Gyógyszertári gyógyszerészekre vonatkozó lényegi elemeit a következôkben foglalom össze: Az 5 év alatt most is 250 pontot kell összegyûjteni, de a pontok már nevesítve vannak, s egymással csak a hierarchia szerint lefelé lehet helyettesíteni. 3 fajta pontot lehet begyûjtenünk, az egyszerûség kedvéért ABC sorrendben: – A-típusú kötelezô szinten tartó tanfolyamért járó pontot, – B-típusú kötelezôen választható továbbképzésért járó pontot és – C-típusú szabadon választható tanfolyamokért járó pontot.

Az „A” típusú tanfolyam minden esetben vizsgával záruló tanfolyam. Ezeket a tanfolyamokat kizárólag egyetemek szervezhetik, az illetékes szakmai kollégiumok által javasolt tematika figyelembe vételével. Ezekhez a tanfolyamokhoz az Egészségügyi Minisztérium költségvetési támogatást nyújt, hogy e tanfolyamokat a hallgatók térítésmentesen vehessék igénybe. Az „A” típusú tanfolyamnak olyannak kell lennie, hogy az a hallgató számára 50 pont megszerzését tegye lehetôvé. Egy hallgatónak az 5 éves periódusban csak egy „A” típusú tanfolyam hallgatása biztosítható ingyenesen. A további pontokat (B és C típusúakat) térítéses formában lehet megszerezni. Évente azonban maximum 100 pont fogadható el egy hallgatónak. Bármilyen típusú tanfolyamos továbbképzésért óránként maximum 1 pont írható jóvá, de ha a tanfolyam vizsgával zárul, s a hallgató azt sikeresen teljesítette, 2 pont adható. A pontértékre a kiíró egyetem vagy a tanfolyamot befogadó (elismerô) egyetem tesz javaslatot, melyet az illetékes szakmai kollégium véleményez és az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács illetékes szakbizottsága hagy jóvá. A fent említett tanfolyamos pontszerzés mellett további pontok megszerzésére is van lehetôség. Így pontot lehet kapni távoktatási programhoz való csatlakozás révén, munkahelyen belül szervezett, akkreditált továbbképzésen való részvételért, egy adott szakterületen végzett tudományos tevékenységért, szakmai tanulmányúton való részvételért és ún. egyéni továbbképzésen való részvételért. Ez utóbbiak akkreditációja is kötelezô, s honorálása is a már leírt pontszámértékelés szerint történik. Ha valaki a továbbképzési idôszak (5 év) alatt szakképesítésének megfelelô munkakörben legalább 3 évet eltöltött, beosztott esetében a munkahelyi vezetô, vezetô (egyéni vállalkozó vagy bt-beltag) esetében

§ a megyei ÁNTSZ (a mûködési engedély kiállítója) ad ki pontigazolást, mely évente 20 pont lehet. Mentesül a pontszerzési kötelezettség alól az a kolléga, aki a továbbképzési periódus alatt szerzi meg PhD vagy akadémiai doktori fokozatát. Aki pedig szakképesítést szerez ebben az 5 évben, 50 pont jóváírására jogosult. Fontos, hogy a szervezett továbbképzô tanfolyamok, valamint a távoktatás minôsítésének és pontszámfixálásának a tanfolyam megkezdése elôtt (március 31-ig ill. október 15-ig) meg kell történnie. Utólag csak az egyéni továbbképzés, a munkahelyi továbbképzés, a szakmai tanulmányút és a tudományos tevékenység ismerhetô el. További részletek az említett 52/2003 (VII. 22.) ESZCSM rendeletben olvashatók. Tisztelt Kollégák! A jelenleg futó továbbképzési idôszaknak egy évén már túljutottunk. Eddig nem fordítottak a képzôhelyek kellô figyelmet arra, hogy továbbképzéseik meghirdetésekor kiemeljék: milyen kategóriájú pontot kaphatnak a hallgatók a továbbképzésen való részvételért. Ezért fontosnak érzem, hogy erre mindenki figyeljen, hiszen a pontok nem „átválthatók”. Ezen kívül az sem mindegy, kell-e fizetni egy adott továbbképzésért? A Gyógyszerellátási Gyógyszerészeti Szakmai Kollégium, mely a közforgalmú gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek továbbképzése terén rendelkezik illetékességgel, erre a továbbképzési periódusra a metabolikus szindróma és a korszerû menedzsment-ismeretek témaköröket javasolta a kötelezô továbbképzések fô tematikájának. Ezek széleskörû, integrált és korszerû ismereteket nyújtó tanfolyamok szervezésére adnak lehetôséget az egyetemeknek. Bízunk abban, hogy kollégáink számos érdekes és a mindennapi gyakorlatban hasznosítható, a szakma hírnevét és megbecsülését öregbítô elôadás részesei lesznek.

Dr. Télessy István elnök Gyógyszerellátási Gyógyszerészeti Szakmai Kollégium Gyógyszertár V. évf. 8. szám 15

A házipénztáradóról

Számszerûsítések, kalkulációk Az alábbi táblázat elkészítésekor az alábbi egyszerûsítéseket, feltételeket alkalmaztam: ❖ a gyógyszertárnak csak gyógyszer-értékesítésbôl származó bevétele van, ❖ a készpénzes kiadások elhanyagolhatóak, ❖ a gyógyszer-értékesítés térítési díj (vagyis készpénz) hányada 50%, ❖ a gyógyszertár minden szombaton nyitva tart.

A fogalmak értelmezése Átlagos napi pénzkészlet Az átlagos napi pénzkészlet a házipénztár napi záróegyenlegei együttes összegének és a napi záróegyenlegek számításánál figyelembe vett napok számának a hányadosa (kivéve azokat a napokat, amelyeken pénztári forgalom nem volt). Tehát a törvény szerint minden olyan napnak a pénztári záróegyenlegét össze kell adnunk, amely napokon a pénztárban forgalom volt, majd ezen összeget el kell osztanunk e napok számával.

Jelenlegi ismereteim szerint 2007. január 1-én hatályba lép a mindössze féloldalnyi terjedelmû, a házipénztáradóról szóló, 2006. évi LX. törvény. Jelen írás célja, hogy ismertesse a megjelent jogszabályt, annak a gyógyszertárakra vonatkozó következményeit, valamint felhívja a figyelmet az esetlegesen a korábbi évekrôl felhalmozódott pénztáregyenleg kezelésének szükségességére.

Az adó, alanya, alapja, mértéke A törvény a társas vállalkozások számára a készpénzforgalom visszaszorítására való hivatkozással 20%-os mértékû különadót állapít meg. Az adó alapja az átlagos napi készpénz záróegyenlegnek az elismert pénzkészlettel csökkentett pozitív összege. Az adót a társasági adóbevallásban kell bevallani és az adóév utolsó napját követô 150. napon tehát május 30-ig kell megfizetni. Az adó alanyai közé tartoznak a gazdasági társaságok, így a betéti társaság is, tehát a gyógyszertárat ilyen szervezeti formában mûködtetô vállalkozások, a törvényben foglalt feltételek fennállása esetén a különadó fizetésére kötelezettek. Srsz. 1 2=1/12 3 4=1*3 5 6=1*5 7 8=6/7 9=4/8

Tekintettel a gyógyszertárak nyitvatartására, valamint arra, hogy minden nyitvatartási napon van pénztárforgalom, a gyógyszertáraknak minden nyitvatartási nap végén ki kell számítani a napi pénztáregyenleget, ezen egyenlegeket az éves zárást követôen össze kell adni, majd az így kapott összeget elosztva a nyitvatartási napok számával, megkapjuk a törvény szerint számított átlagos napi pénzkészletet.

Elismert pénzkészlet, elszámolt összes bevétel Az elismert pénzkészlet az adóalany adóévi elszámolt éves összes bevételének 0,8 százaléka, de legalább 300.000 forint. Az elszámolt éves összes bevétel az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes bevétel (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított). Tehát az elismert pénzkészlet számítása során nemcsak a gyógyszer-értékesítésbôl származó bevételt kell figyelembe venni, hanem valamennyi, a betéti társaság által bármilyen jogcímen realizált bevételt (tárgyi eszköz-értékesítés, kamat, árfolyamnyereség, kapott támogatás stb.), az elismert pénzkészlet tehát ezen bevétel 8 ezreléke.

Megnevezés Gyógyszer-értékesítés bevétele/év 100 000 Gyógyszer-értékesítés bevétele/hó 8 333 Elismert pénzkészlet mértéke 0,80% Elismert pénzkészlet összege 800 Készpénz hányad 50,00% Készpénzes bevétel 50 000 Nyitvatartási napok száma 302 Készpénz/nyitvatartási nap 166 Elismert pénzkészlet/átlagos 4,832 napi készpénz forgalom

16 Gyógyszertár V. évf. 8. szám

A táblázat 4. sora szemlélteti a felsorolt egyszerûsítések esetén, a törvény által elismert pénzkészletet, amelyet ha nem akarunk a házipénztárra vonatkozóan különadót fizetni, az átlagos napi pénzkészlet nem haladhat meg. Ha a fenti célt el akarjuk érni, az a 9. sor adatai alapján azt jelenti, hogy a készpénzes árbevétel teljes összegét legkésôbb 4 naponként be kell fizetni a bankszámlára. Ismételten szeretném felhívni a figyelmet, hogy a táblázat elsôdleges célja az arányokra, illetve a nagyságrendekre és nem a „határnap” táblázatban közölt mértékére vonatkozó figyelemfelkeltés.

A korábbi évekrôl felhalmozódott pénztáregyenleg Elôfordulhat egyes esetekben, hogy a vállalkozás jelenlegi pénztáregyenlegeibôl számított átlagos napi pénzkészlete a 2007. január 1-én hatályba lépô törvény szerinti mértéket jelentôsen meghaladja. A házipénztáradóról szóló törvény hatályba lépése elôtt törvényi szabályozás nem volt a vállalkozások házipénztárában tartható öszszeg nagyságrendjére vonatkozóan. Természetesen elgondolkodtató lehet (racionális gazdálkodást feltételezve), ha a társaság, a jelentôs házipénztár egyenleg ellenére folyószámlahitelt vesz igénybe, vagy igen hoszszú fizetési határidôre egyenlíti ki a számláit. A magas pénztáregyenleg lehetséges okainak firtatása helyett a szükséges cselekvésekre kell koncentrálnunk. A legegyszerûbb megoldás, ha a pénztárban levô készpénzállomány befizetésre kerül a bankszámlára. A probléma akkor jelentkezik, ha esetleg ezen összeg nem áll teljes körûen a társaság rendelkezésére. Ilyen esetben, ha a tulajdonosok a „hiányzó” összeget osztalékként elôírják, „felveszik” és ezzel egyidejûleg a forrásadót megfizetik, akkor a korábban esetle-

140 000 11 667 0,80% 1 120 50,00% 70 000 302 232

160 000 13 333 0,80% 1 280 50,00% 80 000 302 265

180 000 15 000 0,80% 1 440 50,00% 90 000 302 298

200 000 16 667 0,80% 1 600 50,00% 100 000 302 331

4,832

4,832

4,832

4,832

Adatok ezer Ft-ban 220 000 240 000 18 333 20 000 0,80% 0,80% 1 760 1 920 50,00% 50,00% 110 000 120 000 302 302 364 397 4,832

4,832

gesen személyes célra kivont jövedelem adózása megtörténik, a pénztár egyenlege helyreáll. A példa említését szintén az országgyûlés 2006. július 10-i ülésnapján elfogadott az Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 223. § (17) bekezdésében foglaltak indokolják. Hivatkozott jogszabályhely a 2006. évi adózott eredmény felosztásakor a számviteli törvény szerinti megállapított és jóváhagyott osztaléknak az eredménytartalék terhére megállapított összege után 10%-os kedvezményes mértékû osztalék „forrásadó” fizetést tesz lehetôvé a magánszemélyek részére az alábbi feltételek szerint: Meg kell határozni az átlagos napi készpénz záró-egyenleget, valamint az átlagos napi készpénzforgalmat a 2006. január 1. és augusztus 31. közti idôszakra. Ha az átlagos napi készpénz záró-egyenleg az átlagos napi készpénzforgalom kétszeresét meghaladja, akkor a meghaladó rész után, de legfeljebb a 2006. évi osztalék megállapításakor a korábbi évek során felhalmozódott eredménytartalék terhére elôírt osztalék magánszemélyre jutó hányada után az adó 10%.

Sorszám 1 2=1/12 3 4=1*3 5 6=4/5 7 8 9=7+8 10 11 12=10+11 13=6 14=13*2 15=12-14

Megnevezés Gyógyszer-értékesítés bevétele/év Gyógyszer-értékesítés bevétele/hó Készpénz hányad Készpénzes bevétel Nyitvatartási napok száma Készpénz/nyitvatartási nap Tárgyévi adózott eredménybôl fizetett osztalék Eredménytartalékból fizetett osztalék Összes kifizetett osztalék Nyitó pénztár egyenleg 2006. 01. 01. 2006. 08. 31-ig napi átlag pénztár záró egyenleg Átlagos napi készpénz záró egyenleg Átlagos napi készpénz forgalom Átlagos napi készpénz forgalom kétszerese Az átlagos napi készpénz forgalom kétszeres összegét meghaladó rész 16=8 A 10 %-os adókulccsal adózó osztalékrész 17=16*0,1 10%-os osztalékadó 18=9-8 Általános SZJA tv. 66. §-a szerint adózó osztalék 19 A társaság osztalékkal korrigált saját tôkéje 20=19*0,3 25%-os adóval adózható hányad 21=20*0,25 25%-os forrásadó 22=7-21 35%-os adóval adózható hányad 23=22*0,35 35%-os forrásadó 24=17+21+23 Összes az osztalék után fizetendô személyi jövedelemadó 25=9-24 Nettó osztalék

Összeg 200 000 16 667 50,00% 100 000 302 331 8 000 4 500 12 500 5 000 500 5 500 331 662 4 838 4 500 450 8 000 25 000 7 500 1 875 500 175 2 500

10 000

A fenti törvényi hivatkozások közérthetôbben azt jelentik, hogy ha valamely vállalkozás a korábbi évekrôl felhalmozódott pénztáregyenleggel „küzd”, akkor lehetôsége nyílik ezen összeg után 10%-al adózni. Ezt azonban csak akkor tudja megtenni, ha egyrészt a 2006. évben keletkezô teljes szabad adózott eredményét osztalékfizetésre fordítja, hisz csak akkor van lehetôség osztalékfizetésre a korábbi évek eredménytartalékát felhasználni, ha a tárgyévi szabad (pl.: fejlesztési tartalékkal csökkentett) eredmény nem nyújt fedezetet a kifizetni kívánt osztalékra.

talékának terhére felvett osztalék a (16.sor) a 10%-os mértékû adóalap. Ez a feltétel azonban csak akkor használható ki teljes egészében, ha az eredménytartalék terhére elôírt osztalék összege (16.sor) kisebb vagy egyenlô, mint a 2006. január 1. és 2006. augusztus 31. közötti idôszakra számított átlagos napi készpénz záróegyenleg (12. sor) és az átlagos napi készpénzforgalom kétszeresének a különbsége (15. sor). A fenti táblázat figyelmes áttanulmányozása után könnyen megérthetô a bonyolultnak tûnô szabályozás.

A szabályozás egyszeri lehetôséget ad a korábban kivont, de le nem adózott, „a házipénztárban tárolt” osztalék jövedelem kedvezményes mértékû adózására. Ennek feltétele a korábbi évek eredménytartalékának terhére való osztalékfelvétel, amelynek optimális maximuma a 2006. január 1. és a 2006. augusztus 31. közötti idôszak átlagos napi készpénz záró egyenlegének és ugyanezen idôszak átlagos napi készpénz forgalma kétszeresének a különbsége.

Másrészt a jogszabály-módosítás azt is kimondja, hogy a korábbi évek eredménytar-

Összefoglalva, a vállalkozások házipénztárban tartható pénzmennyiségét a jövôben

Kerekes Csaba HoKe Bt. üzletvezetô

Új disztribúciós központot avatott a Béres Gyógyszergyár Szolnokon Május 4-én Szolnokon felavatták a Béres Gyógyszergyár új disztribúciós központját, amely negyedmilliárd forintos beruházással felépített, 1100 négyzetméteres, modern raktár-irányítási rendszerrel felszerelt létesítmény. Ezentúl innen szolgálják ki Béres termékekkel a Béres Gyógyszergyár nagy-

kereskedelmi partnereit. Az új beruházást a cég termékkörének gyarapodása és a bôvülô export tevékenység indokolta.

Major Ferenc, a Béres Gyógyszergyár vezérigazgatója szerint három tényezô indokolja az új disztribúciós központ létrejöttét.

törvény szabályozza, aki a limitet túllépi, azt különadóval büntetik.

Egyrészt a cég készítménypalettája az utóbbi két évben több mint 20 termékkel gyarapodott és a közeljövôben további új termékbevezetések várhatók. Másrészt a vállalat nagyobb hangsúlyt fektet export tevékenységére, és a külföldre szánt termékeket is a szolnoki gyárban gyártják, mellyel az itt gyártott és tárolt készítmények száma 100-ra növekedett. Harmadrészt az új központ segítségével még inkább gyorsítani tudják logisztikai folyamataikat, ezáltal növelve a költséghatékonyságot.

MOSZinfo Gyógyszertár V. évf. 8. szám 17

JÓ TUDNI – TUDNI JÓ – JÓ TUDNI – TUDNI JÓ – JÓ TUDNI

A kisvállalkozásoknál leggyakrabban elôforduló béren kívüli juttatások II. rész Ajándék nyugdíjba vonulás alkalmából Adómentes a munkáltató által a magánszemély nyugdíjba vonulásakor természetben

adott egyszeri ajándék értékébôl a 15.000 forintot meg nem haladó összeg.

Kegyeleti ellátás, temetési segély Ha az elhunyt magánszemély temetési költségeit a volt munkáltatója vállalja át, akkor az adómentes kegyeleti ellátásnak minôsül. Az adómentesség feltétele, hogy a munkáltató nevére szóló számla alapján történjen az

elszámolás. A síremlék építtetési költségeinek az átvállalása azonban nem adómentes. Adómentes a temetési segély is, ha azt a munkáltató az elhunyt munkavállaló há-

zastársa, vagy egyeneságbeli rokona részére folyósítja. Ennek alapján például az elhunyt élettársa nem jogosult az adómentes segélyre.

Utazási költségtérítés Adómentes kiadásnak minôsül a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértéke, ideértve a szállodai számlában felszámított étkezés ellenértékét is. Adómentes a munkáltató által nyújtott utazási költségtérítés is, amelyet a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a) az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történô, az említett kormányrendelet által

elôírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben nyújt (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történô térítés formájában valósul meg), vagy b) amit költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjármûvel történô munkába járás költségtérítését is) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért

oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap a magánszemély. Nem adóköteles azon utazási költségtérítés sem, amelyet a munkáltatótól kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométertávolság figyelembevételével kap a magánszemély, az utazásra (9 Ft/km), élelmezési költségtérítésként (500 Ft/nap).

További adómentesen adható béren kívüli juttatások, évi összesen 400.000 Ft-os értékhatárig 2006. január 01-tôl az Szja törvényben évi 400.000 Ft-ban korlátozzák az alábbi adómentesen adható béren kívüli juttattatások összegét.

1. Önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önkéntes kölcsönös önsegélyezô pénztár Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy az önkéntes kölcsönös önsegélyezô pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulásból adómentes a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba munkáltatói hozzájárulásként fizetett összegnek a tárgyhónap elsô napján érvényes havi minimálbért (e sorok írásakor 62.500 Ft) meg nem haladó értéke, b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba vagy önsegélyezô pénztárba munkáltatói hozzájárulásként fizetett összegnek 18 Gyógyszertár V. évf. 8. szám

a tárgyhónap elsô napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó értéke. Az a) és b) pontban részletezett összegnek azonban csak a befizetések együttes összegének a tárgyhónap elsô napján érvényes havi minimálbér 130 százalékát meg nem haladó összege adómentes. Nyugdíjpénztári hozzájárulások esetében a minimálbéren kívül nincs korlát. Az egészségpénztári és önsegélyzô pénztári hozzájárulások összegét azonban nyilvántartásba kell venni, és bele kell számítani a 2006-tól bevezetett éves 400.000 Ftos korlátba. Ahhoz, hogy a munkáltató tagdíj hozzájárulásokat fizethessen alkalmazottai részére, tagként be kell lépnie a pénztárakba. Feltétel, hogy minden pénztári tag alkalmazott-

jának azonos hozzájárulási díjat fizessen. Tagoknak, személyesen közremûködô tagoknak nem lehet munkáltatói hozzájárulást fizetni. Ha egy dolgozónak több munkáltatója van, csak egy jogosult hozzájárulást fizetni, az ahol a dolgozó munkaviszonya eléri a 36 órát. A tagdíjakat a pénztárakkal történt elôzetes egyeztetéssel elôre lehet utalni. Utólagosan azonban nem, mert az utólag utalt tagdíjak már nem minôsülnek adómenetes juttatásoknak.

2. Az iskolai rendszerû képzés címén átvállalt, viselt költségbôl az adómentes rész Adómentesen számolhatók el a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését szolgáló képzés költségei, továbbá a kifizetôvel munkaviszonyban álló magánszemély, illetve a ki-

JÓ TUDNI – TUDNI JÓ – JÓ TUDNI – TUDNI JÓ – JÓ TUDNI

JÓ TUDNI – TUDNI JÓ – JÓ TUDNI – TUDNI JÓ – JÓ TUDNI fizetô tevékenységében személyesen közremûködô tagjának képzési költségei. Az adómentes elszámolásnak feltétele, hogy a képzés a kifizetô tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bôvítését célozza, továbbá az említett költségek elszámolása a társaság nevére szóló számla alapján történjen. Ha az oktatás helyszíne más, mint a kiküldô telephelye, akkor a magánszemély helyett fizetett utazás és szállás költsége szintén nem adóköteles. Az étkezési költségekre, szabadidô programokra – amennyiben ezek összege a számlából, szerzôdésbôl megállapítható – a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Amennyiben a tanulmányokkal kapcsolatos költségekrôl a magánszemély résztvevô nevére állítják ki a számlát és az oktatás nem a vállalkozás tevékenységéhez szükséges ismereteket nyújt, a munkáltató által megtérített költségek a magánszemély összevonandó jövedelme. Az iskolai rendszerû képzés címén átvállalt költségbôl az adómentes rész összegét nyilvántartásba kell venni és bele kell számítani a 2006-tól bevezetett éves 400.000 Ft-os korlátba. A korlátozás alá tartozó iskolarendszerû képzés költségének átvállalásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy azok a képzések tartoznak ide, amelyeknél az iskola és a képzésben résztvevô között hallgatói jogviszony jön létre.

3. Az adómentes üdülési csekk értéke vagy az adómentes üdülési szolgáltatás szokásos piaci értéke Adómentes juttatásnak minôsül a belföldi illetôségû magánszemélynek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk (a továbbiakban: üdülési csekk) értékébôl adott engedmény, de – több kifizetô esetén is – legfeljebb évente az adóév elsô napján érvényes havi minimálbér összegének megfelelô rész (jelenleg 62.500 Ft). Az adómentes hányadot meghaladó rész (korlátozás nélkül) adóköteles természetbeni juttatásnak minôsül, melynek közterheit a juttató viseli. Üdülési csekk igényelhetô a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft-tôl, (Budapest Hermina út 63., bôvebb információ az [email protected] e-mailen kérhetô.) Az üdülési csekk olyan utalvány, amelyet névértéken váltanak be az üdülési szolgáltatók (szállodák, kempingek, falusi vendéglátók stb.). Adómentes természetbeni juttatásnak minôsül a munkáltató által a saját tulajdonában, vagy kezelésében lévô belföldi üdülôben biztosított ingyenes vagy kedvezményes üdülés értékébôl az éves minimálbérnek megfelelô rész. Adómentességet csak az a kifizetô érvényesíthet, aki a juttatásban részesülô magánszemélytôl nyilatkozatot kap.

A nyilatkozatnak tartalmaznia kell: ✔ a magánszemély nevét és adóazonosító jelét, ✔ az üdülési csekk értékét, ✔ a magánszemély nyilatkozatát az esetleges elôzményekrôl (kapott-e már mástól üdülési csekket), ✔ a magánszemély aláírását. A pénzben fizetett üdülési hozzájárulás adóköteles jövedelem. Ha munkaviszonyban lévô alkalmazottnak adja a munkáltató, akkor bérnek minôsül, más esetben egyéb jövedelem. Az üdülési csekk esetében is érvényes, hogy a juttató társasági adóalanynak (bt., Kft.) meg kell növelnie a társasági adóalapját a juttatás értékével, valamint annak közterheit sem tekintheti a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ha olyan személyt részesít a juttatásban, aki nem a munkavállalója, nem vezetô tisztségviselôje, nem a tevékenységében személyesen közremûködô tagja, nem a vele korábban munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasa, nem a felsoroltak közeli hozzátartozója.

Az adómentes iskolakezdési támogatás értékét nyilvántartásba kell venni és bele kell számítani a 2006-tól bevezetett éves 400.000 Ft-os korlátba.

5. Az adómentes internethasználat munkáltató által viselt (átvállalt) díja, valamint az adómentes számítógép-juttatás szokásos piaci értéke Adómentes a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását), továbbá az elsô üzembe helyezését követôen legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes megszerzése.

4. Az adómentes iskolakezdési támogatás értéke Az iskolakezdési támogatást – adómentesen – a munkáltató (a bér kifizetôje) adhatja a családi pótlékra jogosult szülônek vagy a vele közös háztartásban élô házastársának. Támogatásban a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek, tanuló részesülhet. A támogatás a szülô útján a tanév elsô napját megelôzô és követô 60 napon belül gyermekenként évi 19 ezer forint értékig terjedôen adható. A támogatás három formában adható: ✔ a munkáltató által vásárolt tankönyv, taneszköz, ruházat juttatásával, ✔ a tankönyv, taneszköz, ruházati költségek megtérítésének formájában a munkáltató nevére szóló számlák alapján, ✔ kizárólag az említett termékek vásárlására jogosító utalvány formájában. Utóbbi esetben az adómentességnek nem feltétele a munkáltató nevére szóló készpénzfizetési számla, elegendô az utalványt forgalmazó társaság számlája. A pénzben nyújtott iskolakezdési támogatás munkaviszonyból származó jövedelemnek minôsül. Iskolakezdési támogatást mindkét szülô kaphat akkor is, ha a munkáltatójuk azonos. Ha a támogatást nem az elôírt idôszakban adja a munkáltató, akkor az iskolakezdési támogatás munkaviszonyból származó jövedelemnek minôsül.

Adómentes munkáltatói juttatások esetei: ✔ a munkáltató engedélyezi a tulajdonában lévô számítógép vagy az általa elôfizetett internet-hozzáférés ingyenes vagy kedvezményes használatát, ✔ a munkáltató az internet igénybevétele érdekében fizetendô havi átalánydíjat átvállalja a saját nevére szóló számla alapján. Az adómentes internethasználat munkáltató által átvállalt díját, valamint az adómentes számítógép-juttatás szokásos piaci értékét nyilvántartásba kell venni és bele kell számítani a 2006-tól bevezetett éves 400.000 Ft-os korlátba.

6. A mûvelôdési intézményi szolgáltatás szokásos piaci értéke A mûvelôdési intézmények körébe a közmûvelôdési intézmények és közkönyvtárak valamint az elôadó-mûvészeti intézmények tartoznak. A kifizetô által a magánszemély részére vásárolt színházjegy vagy színházbérlet adómentes természetbeni juttatásnak minôsül.

7. Az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott helyi utazási bérlet formájában kapott adómentes bevétel A munkáltatónak az adóköteles béren kívüli juttatás meghatározásához minden olyan juttatást figyelembe kell vennie, amelyet Gyógyszertár V. évf. 8. szám 19

JÓ TUDNI – TUDNI JÓ – JÓ TUDNI – TUDNI JÓ – JÓ TUDNI

a munkavállalónak, valamint a munkavállaló munkaviszonyára tekintettel más magánszemélynek (pl.családtagnak) az adóévben adott. Az év közben felvett vagy kilépô munkavállalónál az adómentes értékhatárt a munkaviszonyban töltött napokkal arányosan kell megállapítani. A 400.000 Ft-ot meghaladó rész (adóalap) adóköteles béren kívüli juttatásnak minôsül, melynek adója a számított adóalap 44 százaléka. Az adót a munkáltató az adóév utolsó napjára – a munkaviszony évközben történô megszûnése esetén a munkaviszony megszûnése napjára – állapítja meg és a kifizetôre irányadó rendelkezései szerint fizeti meg és vallja be. 2005. évtôl minden, a törvény szerint természetbeni juttatásnak minôsülô – akár adóköteles, akár adómentes – juttatást lehet utalvány formájában is adni. Egyes esetekben a törvény errôl külön is rendelkezik (pl. az iskolakezdési támogatás, az étkezési jegy, az üzleti ajándék esetében). Ha nincs külön törvényi elôírás, az utalványra vagy az utalvány formában történô juttatás feltételeire vonatkozóan két feltételnek kell teljesülnie:

20 Gyógyszertár V. évf. 8. szám

A pilisszentiváni gyógyszertárba részmunkaidôs gyógyszerészt keresünk.

Telefon: 06 30 922-8990 ✔ a juttatás feleljen meg az adott természetbeni juttatásra vonatkozó szabályokban foglaltaknak (azaz a juttató határozza meg pontosan milyen terméket vagy szolgáltatást juttat); ✔ az utalványon legyen feltüntetve, hogy milyen termékre vagy szolgáltatásra, illetôleg a termékek és szolgáltatások milyen körében lehet beváltani. Ennek megfelelôen lehet pl. utalványt adni (az összes felsorolást mellôzve): ✔ a kifizetô által szervezett rendezvényre (részvételi jegy), ahol a juttatásokat a résztvevôk tetszés szerint vehetik igénybe, ✔ a munkáltató által adott juttatásokra, ✔ üdülésre, ✔ reklám-, üzleti-, csekély értékû ajándékra.

A természetbeni juttatásokra vonatkozó elôírásoknak megfelelô juttatások körében az utalvány lehet egy vagy több termékre, szolgáltatásra szólóan akár egy vagy több meghatározott kereskedelmi egység által beváltható. Nem lehet azonban a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni azon utalvány esetében, amely olyan vagyoni értékre is beváltható, amely természetbeni juttatás nem lehet (pl. jog, követelés, értékpapír, takarékbetét), továbbá azon utalvány vagy vásárlói kártya esetében, amely finanszírozó cég (pl. bank) közbeiktatásával olyan pénzhelyettesítô funkciót tölt be, amely bármilyen ellenérték kiegyenlítésére felhasználható.

Dr. Czár Menyhértné adótanácsadó, könyvvizsgáló

Mi történik a gyógyszervilágban? Zûrzavart okoztak a cégfelvásárlások a gyógyszerkutatásban A K+F tevékenység hanyatlása a legtöbb nagy gyógyszeripari társaságot rászorította, hogy alaposan megvizsgálja kutatási részlegének mûködését – jelentették be a Pfizer, a GlaxoSmithKline, a Merck & Co, a Wyeth és más cégek vezetôi.

Dr. Eliot Forster európai és ázsiai fejlesztési mûveletekért felelôs Pfizer-vezetô közölte, hogy az elmúlt két évben a vállalat ujjászervezte K+F tevékenységét. A vállalati egyesülések következtében a Pfizernek a világ számos pontján lettek új kutatási részlegei, melyek közül egyeseknek saját helyi forgalmi és termelési célkitûzéseik voltak. A kutatási projektek továbbítása a fejlesztési láncolatban bonyodalmassá és idôrablóvá vált, a cégnek egyszerre körülbelül ezer ilyen folyamatot kellett menedzselnie. A kutatást most globális dimenzióban tizenegy terápiás területre osztották, minden ilyenért egy-egy teljes felelôsséggel felruházott vezetô felel, munkájukat pedig egy-egy döntéshozó projekt-team segíti. A projekt-team-eket kutatási folyamatokat és a klinikai vizsgálatokat ellenôrzô központok tájékoztatják, tevékenységükben határozottan elkülönül az alap- illetve a konkrét célokra irányuló kutatások kontrollja. Újrarendezték a kutatás és fejlesztés, illetve a gazdasági tevékenység közti kapcsolatokat is. A Microsoft egy tervezô és forráskezelô programjának alkalmazásával kiküszöbölték a rendszerben elôforduló párhuzamosságokat. A rendszer huszonnégy órán át folyamatosan mûködik, hogy a világ legkülönbözôbb részein hozzáférhessenek, miközben magát a számítástechnikai hátteret külön központból kezelik. A K+F mûveleteket nem kizárólag költséghatékonysági megfontolásokból helyezték át Indiába és Kínába, hiszen e helyeken a költségek gyorsan emelkednek. Akadnak cégek, amelyek, miután eleinte az indiai Bangalore-ban telepedtek le, azóta átköltöztek Buenos Airesbe – mutatott rá Forster. Mint mondta, Ázsia azért elônyös kutatási-fejlesztési helyszín, mert az itteni létesítményekre különösen jellemzô a kiváló elemzô, adatszolgáltató és minôségbiztosítási tevékenység (miközben a Nyugat más területeken nyújt kiemelkedô teljesítményt).

Dr. Anthony Ford Hutchinson, a Merck & Co kutatólaboratóriumok gyógyszerkutató részlegének ügyvezetô alelnöke közölte: a kutatási szegmentumban végrehajtott változások nyomán az elmúlt két évben több vegyületet kezdtek fejleszteni, mint az azt megelôzô tízben. A Merck különbözô terápiás szegmentumokban mûködtetett franchise-ok és meghatározott terápiás területeken dolgozó funkcionális egységek gondosan kialakított hálózatát alkalmazza. A rendszer kilenc terápiás területre koncentrál, koordinálja a világszerte folyó Merck kutatásokat és elejét veszi a párhuzamos tevékenységeknek. Az alelnök kiemelte az új technológiák (pl. a DNS-chip és az RNS-interferencia-eljárások) alkalmazását is, amelyek nagy jelentôséggel bírnak a cég kutatási tevékenységében. A GlaxoSmithKline volt az elsô nagy gyógyszeripari cég, amely gyógyszerkutatási központok (CEDD-ek) létrehozásával radikálisan átalakította K+F szervezetét. Dr. Mark Levick, a biofarmakológiai CEDD alelnöke szerint ennek következtében 2005-ben 97 új fejlesztést folytattak – míg 2001-ben például még csak 50-et. A CEDD-ek kis, önálló vállalkozási egységekként mûködnek, amelyek egyfelôl egyenként felelôsek munkájukért, és egy genetikai K+F, illetve egy preklinikai illetve klinikai fejlesztési részleg bízza meg, illetve támogatja ôket. Ez a felállás egyszerre használja ki a „kicsi“ és a „nagy“ elônyeit, elmossa a preklinikai és klinikai szakasz közti határvonalat és lehetôvé teszi, hogy egy új koncepciót már az elôtt vizsgáljanak, hogy eredményét emberen próbálnák ki.

Dr. Robert Ruffolo, a Wyeth Pharmaceuticals K+F-ügyekben illetékes elnöke szerint öt-hat évvel ezelôtt a vállalat K+F szervezete, úgymond, „szuboptimális“ volt, nem körvonalazódtak egyértelmûen a vezetôi hatáskörök és felelôsségek, továbbá „különbözô kutatási kultúrákat szült“ az a tény, hogy a cég több más vállalkozást vásárolt fel. A rendszerben dolgozók óvakodtak kockázatot vállalni, a vezetési stílus tétova volt, portfolió-menedzselés nem létezett. A fejlesztés rendszerébe 1990 és 2000 közt évente csak körülbelül három vegyület került be. A Wyeth megfogalmazta és közzétette fejlesztési filozófiáját, felsorakoztatta mögötte a kutatásban foglalkoztatott alkalmazottakat, szervezet-szerte célok sokaságát tûzte ki, s ezekhez a munkatársak javadalmazását is hozzáigazította. A K+F szervezetet és a kutatási projekteket gyökeresen átalakították, alkalmazván az új, „kemény és kíméletlen“ rendszert. Scrip, június 12.

Új gyógyszerárengedmény-törvény Görögországban

májusában csatlakozott országok árai alapján), másrészt intézkedik egy átmeneti 4 százalékos árengedmény-rendszerrôl, amelyben a támogatási számításokat általános árcsökkentések váltják fel.

A hivatalos közlönyben megjelent, s ezzel életbe lépett a jogszabály, amely hivatalosan hatályon kívül helyezi a régi támogatási rendszert és kijelöli az új szisztéma alkalmazásának kereteit és lépéseit. Ez azt is jelenti, hogy a kormányzat elvégezheti, ami gyógyszerpolitikájának tervezett átalakításából hátra van.

A most kezdôdô második szakaszban hatályon kívül helyezik a támogatási listát és megkezdi mûködését a pótlását célzó regulációs rendszer (egy kifinomultabb árengedmény-szisztéma).

Az árazás és a támogatás revíziójára vonatkozó terv elsô részét tavaly év végén publikálták. Ez az ún. 2+1-es árszabási rendszer bevezetését irányozza elô (a rögzített árrendszerét, amely szerint a gyógyszerárakat a három legalacsonyabb EU-s ár átlagából számítanák: kettôt a tizenöt régi tagállam és Svájc, egyet a 2004

A társadalombiztosítási alapok minden gyógyszert és gyógyszeripari terméket támogatnak majd, kivéve a vény nélküli, és egyes, speciális indikációkban alkalmazott gyógyszereket. Ezzel megszûnik a régi úzus, amelynek során a gyógyszerek csak nagy késéssel, a régi támogatási listára való felvétel után kerülhettek forgalomba.

Gyógyszertár V. évf. 8. szám 21

Az új rendszerben az országos gyógyszerregulációs testület (EOF) kebelében létrejön egy, a gyógyszeripari termékek támogatásának átláthatóságát felügyelô bizottság (EDAF) is. Utóbbi feladata az lesz, hogy terápiás csoportokat állapítson meg, egyúttal pedig megszabja az ezeken belüli fontos referenciaárakat. A terápiás csoportokat gyógyászati és gyógyszer-gazdaságossági szempontok, az egy napra esô terápiás költség és az egészségügyi kiadásokra kifejtett hatás szerint definiálják majd. Miután meghatározzák az egyes csoportok referenciaárait, ezekbôl kiindulva megszabják, milyen engedményekre kötelezik a gyártókat az állammal illetve az országos biztosító intézményekkel szemben.

Gyorsan növekvô gyógyszertámogatás Olaszországban Az olasz egészségügy 3,6 millárd eurót költött gyógyszertámogatásra az idei elsô negyedévben, azaz 12,5%-kal többet, mint 2005 ugyanezen idôszakában a Federfarma, a gyógyszerészek szervezete szerint. A kiadások csak márciusban 14,6%-kal nôttek az egy évvel azelôttihez képest. A jelentôs növekedést részben a receptek számának megugrása magyarázza: ez a tavalyi elsô negyedévhez képest 6,3%-kal lett nagyobb. A receptenkénti átlagos összeg ugyancsak nôtt, a Federfarma szerint 5,9-%-kal. A gyógyszeriparra kirótt 4,12%-os árcsökkentés novemberben hatályát vesztette, az árak maximálását szolgáló január 15-i új

Svédország: megszûnik az Apotheket egyeduralma? Az Apotheket (svéd gyógyszer-kereskedelmi monopólium) szerint 2007 januárjában versenyhelyzetbe kerülnek az északi ország gyógyszer-kiskereskedôi. Ha a cég éves jelentésében megfogalmazott feltételezés helytálló, jövôre megszûnik a piaci egyeduralom, amelyet immár huszonhat esztendeje élvez. Az állami társaság egyedárusítási joga a receptköteles és vény nélküli szerekre egyaránt kiterjed: a törvényhozók a jóléti állam korszakában az optimális gyógyszerellátás érdekében döntöttek így (különös tekintettel a mezôgazdasági vidékeken élô betegek érdekeire). Az Apotheket azonban az utóbbi években támadások kereszttüzébe került, mert állítólag nem tudott eleget tenni e feladatának, illetve mert a bírálók szerint önkényesen döntött arról, mely szereket árusítsanak a gyógyszertárakban. A cégnek raktáron kell tartania a Svédországban engedélyezett összes gyógyszert, megválaszthatja azonban, hogy közülük melyeket szállít ki a gyógyszertárakba.

Kötelezô „útvonal“ a krónikus betegeknek Franciaországban A francia társadalombiztosítási rendszer által finanszírozott orvosi kezeléseket ellenôrzô egészségügyi fôhatóság (HAS – Haute Autorité de Santé) figyelme az utóbbi idôben a hosszan tartó és idült betegségek felé fordult, és vitát nyitott egy kényes kérdésrôl is: ki, hogyan és mennyit fizessen az ilyen kezelésekért. Azoknak a francia pácienseknek, akik a harminc „bejegyzett“ krónikus állapot valamelyikében szenvednek, száz százalékban az országos betegbiztosító fizeti a betegségükkel kapcsolatos költségeiket. A gyorsabb lefolyású vagy kevésbé súlyos betegségeket 35 vagy 65 százalékban maguk az érintettek

22 Gyógyszertár V. évf. 8. szám

A törvény ugyancsak elôírja, hogy a termékek referenciaárát a forgalmazási engedély kiadása után harminc napon belül meg kell állapítani, az engedményt pedig az árközlönyben kell közzé tenni. Az egészségügyi és társadalmi szolidaritási minisztériumban létrehoznak egy fellebbezési bizottságot, amelynél a vállalatok az EDAF döntéseinek felülbírálásáért folyamodhatnak. Az új törvény életbe lépése ellenére a közeljövôben egyelôre érvényben marad az ideiglenes árengedményrendszer, amely szerint a betegek önrészével csökkentett nettó árak 96 százalékát a társadalombiztosítási alapok fizetik. Scrip, június 6.

intézkedések pedig – úgy tûnik – nem idézték elô a gyógyszerkiadások kívánatos mértékû csökkenését – állítja a patikusszövetség. Januárban az egészségügyi kormányzat az árakat 4,4%-kal mérsékelte és 0,6%-os termelôiár-mérséklést rótt ki az iparra. A megnövekedett kiadások felkelthetik az olasz gyógyszerhatóság (AIFA – Agenzia Italiana del Farmaco) figyelmét, amely, ha a támogatási kiadások növekedését túlságosan kockázatosnak ítéli, további árcsökkentéseket rendelhet el. A legnagyobb mértékben a gyomorfekély elleni szerek, a statinok, a szartánok, az asztma-gyógyszerek, az antiepileptikumok és a csontritkulás elleni készítmények támogatása nôtt. Scrip, június 15.

A helyzet a tavalyi év során élezôdött ki, amikor az Apotheket az EU bíróságán elveszítette az úgynevezett Hanner-pert, melyet egy stockholmi patikus ellen indított, amiért az a monopóliummal szembeszállva Nicorette rágógumit árusított. Az ítélet értelmében az állami cég csak úgy tarthatta meg egyedárusítási jogát, hogy vállalta: beszerzési terveket publikál és megindokolja a fogyasztók számára, miért az abban szereplô szerek beszerzése mellett döntött. A bíróság egyidejûleg elrendelte egy fellebbezési lehetôség intézményesítését, ennek értelmében a gyártók kifogásolhatják a gyógyszer-kereskedelmi óriás döntéseit. Az Apotheket 2005-ben elért 35 milliárd koronás (4,75 milliárd USD-os) bevétele 70 százalékban a vényköteles gyógyszerek árrésébôl származott, de jövedelmei állítólag – mivel a forgalom és az árak nem nôttek – változatlanok maradtak. Nettó profitja 201 millió korona volt. A vállalat körüli bonyodalmak lassanként politikai üggyé növik ki magukat, Svédországban ugyanis ôsszel választás lesz. Az Apotheket elismeri, hogy van lehetôség bizonyos változásokra, s ez növeli annak valószínûségét, hogy beindul a svéd gyógyszertári piac jelentôs szerkezeti átalakulása. Scrip, június 29.

„finanszírozzák“, igaz esetükben olykor magán-, vagy kölcsönös biztosítók is vállalják a száz százalékhoz hiányzó részt. „Az országos betegbiztosító összesen nyolc millió idült beteg költségeit állja, méghozzá éves költségvetésének 60 százalékából. A francia sajtó szerint a kormány fél attól, hogy – amennyiben esetleg radikális támogatáscsökkentést javasol – a HAS politikai válságot robbant ki, a testület egyelôre azonban csak vitát kezdeményezett a hosszan tartó betegségekrôl. A vitaanyag nemcsak a krónikus betegségek költségeivel, hanem kezelésük minôségével és a szociális ellátásokkal is foglalkozik. A francia egészségügy fejlôdésével szaporodtak a hosszú lefolyású betegségek költségtámogatásával kapcsolatos kivételek is. A reguláció régebbi rétegeire mindig újabbak rakódtak,

ennek következtében a különbözô betegségekben szenvedôknek juttatott támogatások is mindinkább eltértek egymástól, az egyes területeken végbement tudományos fejlôdés pedig – a HAS szerint – nem tükrözôdik megfelelôképpen a támogatási rendszerben. A szervezet ezt a 2-es típusú diabétesz példájával illusztrálja, amelyet minden fázisában krónikus betegségnek tekintenek, ellentétben a depresszióval vagy a nehézlégzéssel (dyspnoe), amelyek csak akkor kapják meg a krónikus támogatási státust, ha súlyos, vagy elôrehaladott állapotban nyilvánulnak meg. Ugyancsak krónikus állapotnak tekintik az arteriális magas vérnyomást – ellentétben más, kardiovaszkuláris betegségek kockázatát hordozó státusokkal –, mint amilyen például az elhízás, vagy a hypercholesterinaemia. Az állam igyekszik mindenki számára hozzáférhetôvé tenni az egészségügyi ellátást, a fôhatóság szerint azonban az orvosok néha a megfelelô tünetek híján is rosszul diagnosztizálható krónikus bajként definiálják a szegények és/vagy idôsek krónikus

Reklámtilalmat akarnak az amerikai orvosok Az amerikai orvosszövetség (AMA, American Medical Association) felhívást tett közzé, amelyben szorgalmazza a közvetlenül a fogyasztókat megcélzó reklámok átmeneti tilalmát – amennyiben ezek újonnan engedélyezett recepköteles szereket népszerûsítenek. Álláspontjuk szerint a tilalmak idôtartamát termékenként, eseti alapon kellene megállapítani. A hirdetési moratórium szerintük azért szükséges, hogy az orvosok megfelelô ismereteket szerezhessenek az új gyógyszerrel kapcsolatban. Az AMA képviselôtestülete ezt az álláspontot chicagói éves összejövetelén tette magáévá, amelyen egyébként a DTC-szerekrôl tanácskoztak. (DTC: direct-to-consumer; közvetlenül a fogyasztóhoz kerülô.) A moratórium idôtartamát a szövetség szerint az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerhatóságának (FDA) kellene megállapítania. A moratórium hossza szerenként, különbözô tényezôk alapján váltakoznék, amilyen például az illetô szer újszerû volta, annak a betegségnek a súlyossága, amelynek terápiájában alkalmazni óhajtják, a terápiás alternatívák hozzáférhetôsége, azoknak az orvosoknak a szerrel kapcsolatos tudása (és információik frissessége), akik a legvalószínûbben alkalmaznák. Az AMA delegátusai irányelveket fogadtak el a DTC-reklámok tartalmával és elhelyezésével kapcsolatban is, többek közt az FDA általi ellenôrzésük és elôzetes jóváhagyásuk szükségességérôl. Eszerint a reklámoknak tárgyszerû tájékoztatást kell tartalmazniuk a szerek elônyeirôl, tényleges hatékonyságukról – a klinikai tesztek során szerzett valós tapasztalatoknak megfelelôen. Korrekt módon kell bemutatniuk a kockázat-elôny viszonyt, biztosítva a megfelelô idôt és terjedelmet, hogy ezt a célcsoport tagjai megérthessék. Érthetô és egyértelmû figyelmeztetést kell tartalmazniuk a mellékhatásokkal és a potenciális veszélyekkel kapcsolatban, figyelemelterelô tartalmak mellôzésével. Világosan jelezniük kell, hogy vényköteles szerrôl van szó, jelezniük kell, hogy a páciensek orvosaiktól kaphatnak további felvilágosítást, tekintetbe kell venniük a célközönség korát. A termékközpontú

betegségeit, hogy azok 100 százalékos költségtérítést kaphassanak. (Ezt nevezik nem hivatalosan a „31. krónikus betegségnek“.) A 2004-es egészségügyi reform elôírja valamennyi francia beteg számára a terápiás útvonalat (therapeutical pathway), amelynek kezdôpontján a választott háziorvos áll. Ugyanez a reform kötelezi a krónikus betegeket és orvosaikat, hogy kezelési jegyzôkönyvet vezessenek, amely tartalmazza a szükségesnek ítélt, azaz 100 százalékban támogatott termékeket és eljárásokat. A HAS most a 30 betegség kritériumainak kidolgozását fontolgatja az egészségügyben dolgozókkal és betegszervezetekkel együttmûködve, hogy megkönnyítsék a támogatási státusz megállapítását. A hatóság munkacsoportjai megkezdték kezelési protokollok kimunkálását is, melyek szabványosítanák a támogatható eljárások és termékek körét. Az elsô két ilyen protokoll az 1-es és a 2-es típusú diabéteszre illetve a hepatitisz C-re vonatkozik – ezeket már meg is jelentették. A tervek szerint 2007 végére mind a 30 krónikus betegség terápiáját standardizálnák. Scrip, június 27.

reklámok általában nem alkalmazhatnak színészt a szereket népszerûsítô egészségügyi dolgozó megjelenítésére (! – a szerk.), ez ugyanis félrevezetô vagy megtévesztô lehet. A közgyûlés tavalyi tervezetei indítványozták mindenfajta DTC-reklám betiltását, és szorgalmazták, hogy az FDA követelje meg összehasonlító minôségi adatok feltüntetését a hirdetésekben. Azóta a PhRMA, azaz az amerikai gyógyszeripar kereskedelmi szervezete új irányelveket tett közzé a DTC-reklámokkal kapcsolatban, amelyek az idén január elsején léptek életbe, s amelyek szerint a DTC reklámoknak pontosaknak és igazaknak kell lenniük, és csak bizonyítható megállapításokat tartalmazhatnak. Tárgyilagos információt kell közölniük a kockázat-elôny relációt illetôen, amelynek összhangban kell lennie az FDA által jóváhagyott aktuális termékleírással. Az ipar direktívái többek között felszólítják a gyártókat, hogy mielôtt DTC-reklámkampányt indítanának, tájékoztassák az orvosokat az új gyógyszerrôl – igaz, ennek idôparamétereirôl a dokumentumban nem esik szó. A szervezet által kiadott irányelvek megkövetelik, hogy a tévéreklámok célzottan, a megfelelô korcsoporthoz szóljanak, és hogy a reklámokat (legyenek ezek sajtó- vagy tévé-hirdetések), mielôtt a nyilvánosság elé kerülnének, terjesszék az FDA elé. Miközben vannak apró különbségek a PhRMA-direktívák és az AMAjelentés közt, mindkettô hangsúlyozza az orvosok és más egészségügyi dolgozók tájékoztatásának döntô fontosságát egy-egy új szerrel kapcsolatban, mielôtt az megjelennék a nyilvános reklámokban. Az AMA közgyûlés szorgalmazta, hogy az USA környezetvédelmi fôhatósága mûködjék együtt a gyógyszergyártókkal és kiskereskedôkkel olyan irányelvek kidolgozásában, amelyek lehetôvé teszik a felesleges gyógyszerek ivóvízbázis-kímélô megsemmisítését. A küldöttek szükségesnek ítélték egy határozat kidolgozását, amely felhívja a szövetségi egészségügyi szerveket, hogy revideálják politikájukat a nem az FDA által jóváhagyott összetett (compounded) gyógyszerek támogatásával kapcsolatban. Mérlegelik egy további határozat meghozatalát is, amely gyógyszerár-ellenôrzési intézkedések (! – a szerk.) kidolgozását szorgalmazná. Scrip, július 11.

Állás, lakással Gyógyszerész munkatársat (házaspárt is) keres a lajosmizsei székhelyû, 1991-ben alapított Familia Patika, azonnali belépéssel. A munkakör ellátásához új, 2 szoba összkomfortos (54 nm) lakást biztosítunk a gyógyszertár épületében. (06 70 211-7318 vagy 06 70 277-5552) ✦ Dr. Mikola Bálint Gyógyszertár V. évf. 8. szám 23

Hírmorzsák Országtérkép készül a gyógyszertárakról Patikához juttatná a fiatal gyógyszerészeket az egészségügyi miniszter. Molnár Lajos a Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) tegnapi fórumán azt is elmondta: nem egyenletes az ország gyógyszertári hálózata, a kistelepülések egy részében nincs patika, a rendszer megújításra szorul. A patikusok is támogatják a kistelepülési hálózat kiépítését – mondta lapunknak Hávelné Szatmári Katalin, az MGYK elnöke. Ám úgy látják, a fiatalok gyógyszertáralapításához államilag garantált, kedvezményes hitelre van szükség. Megfelelônek tartják a jelenlegi szisztémát – ötezer lakosonként egy gyógyszertár –, ám szerintük is van javítanivaló az ügyeleti rendszeren, a nyitva tartáson és a „lefedettségen”. Világgazdaság, július 21.

A kérdések Zöld könyve Vége a titkolózásnak: a kormány szerdán elfogadta és az interneten olvashatóvá is tette az úgynevezett zöld könyvet. Akik konkrétumokra számítottak, csalódtak. A kormányzat a helyzetértékelést és a dilemmákat osztja meg a közvéleménnyel. Augusztus végén viszont dönt a kormány. Csalódtak azok is, akik az elmúlt hetekben a konkrétumok kedvéért vadásztak az egészségügy zöld könyvére. A szerdai kormányülés után a kormányzati portálokon nyilvánosságra hozott dokumentum inkább dilemmákat, mint a megoldás koncepcióját foglalja össze. Halálos döfés az egészségügynek, ha a kormány megvalósítja a Zöld könyvben foglaltakat – mondta Mikola István, a Fidesz vezetô egészségpolitikusa. Szerinte üzleti és nem egészségügyi-szakmai programról van szó. Könnyen elképzelhetônek tartja, hogy a tandíj bevezetéséhez hasonlóan „a radikális, egészségügyet szétverô nagy próbálkozást” sem lehet megakadályozni az Országgyûlésben, ezért szükségük van arra, hogy az emberek hallassák a hangjukat, „ha kell, a nemzeti radikalizmus minden törvényes eszközét felhasználva”. Népszabadság, július 27.

Szigorúbb ellenôrzés Szigorú ellenôrzéshez kötné az Egészségügyi Minisztérium a 90 és a 100 százalékos társadalombiztosítási támogatású gyógyszerek felhasználását szeptembertôl. 24 Gyógyszertár V. évf. 8. szám

A gyógyszertárakat és az egészségbiztosító adatbázisát összekötô on-line rendszer segítségével ellenôriznék a 90 és a 100 százalékos tb-támogatású medicinák felhasználását (így próbálják ellenôrizni a közgyógyellátottak jogosultságát is). A beteg taj-számának beírása alapján a rendszer azonnal kijelzi, hogy élô azonosítóról van-e szó. Az Egészségügyi Minisztérium szerint ugyanis elôfordul, hogy elhunyt hozzátartozó taj-számával váltanak ki kiemelt támogatású orvosságokat. Nem tájékoztatta a tervekrôl a szaktárca a Magyar Gyógyszerész Kamarát (MGYK) – mondta Hávelné Szatmári Katalin, az MGYK elnöke. Úgy fogalmazott: az újdonság mindössze az on-line taj-ellenôrzés lenne. Szerinte azonban a rendszer bizonytalanságát jelzi, hogy akkor is ki kell adni a gyógyszert, ha az egészségbiztosító adatbázisából az a válasz érkezik, hogy a taj-szám érvénytelen. Nem kifogásolják a szigorú ellenôrzést, de kikérik maguknak, hogy csalóknak titulálják a gyógyszerészeket. Ha a minisztérium szerint vannak olyan orvosok és patikusok, akik szabálytalanságot követnek el, azokat meg kell nevezni, és feljelentést kell tenni ellenük – mondta. Magyar Nemzet, július 28.

Száz forint lehet a legolcsóbb gyógyszer Száz forint lehet a legolcsóbb, hatszáz, illetve ezerkétszáz a drágább támogatott gyógyszerek egységára, ha a kormány bevezeti az úgynevezett dobozdíjat – tudta meg lapunk. A dobozdíj – amely nem azonos a vények kiállításáért esetleg fizetendô receptdíjjal – azt jelenti, hogy a receptköteles gyógyszerek ára kategóriánként (a tervek szerint három csoportban) egységes lenne, szemben a mostani támogatási rendszerrel. Jelenleg minden patikaszer ára különbözô attól függôen, hogy mennyi a termelôi ára és abból hány százalékot vállal magára az állam. Népszava, július 29. Fix áras gyógyszerek Egy szakminisztériumi elképzelés szerint alapjaiban megváltoztatnák a jelenlegi százalékos és fix összegû támogatási formát. Megszûnne a mostani rendszer, amelyben minden egyes gyógyszerért különbözô térítési díjat kell fizetni a patikában. Ehelyett a gyógyszereket ársávokba, az elképzelések szerint háromba: 100, 600 és 1200 forintosba sorolnák. Így bármilyen tb-támogatott medicinát váltanánk ki a patikában, biztosan 100, 600 vagy 1200 forintot fizetnénk érte. Molnár Lajos egészségügyi miniszter megemlítette, hogy létezik más európai országban is ez a rendszer, ahol úgy tették még inkább áttekinthetôvé, hogy a recepteket háromféle

színben nyomtatták, s így a beteg rögtön tudta, hogy mennyit kell majd fizetnie a kék, a piros és a sárga vény után. Lapunk kérdésére, miszerint kell-e majd a jelenleg 100 százalékban támogatott, tehát térítésmentes orvosságokért is 100 forintot fizetni, Horváth Ágnes, a szaktárca államtitkára úgy felelt: errôl még nincs döntés, mint ahogy arról sem, hogy áttérjünk-e az említett módszerre. Magyar Nemzet, július 29.

Kökény: minden csak találgatás Kökény Mihály, az Országgyûlés egészségügyi bizottságának szocialista elnöke szombaton az MTI-nek azt mondta: amíg a Zöld könyvrôl zajlik a társadalmi vita, minden csak találgatás. Szakértôi anyagok készültek, abból azonban „többféle kering”. A Zöld könyv vitája alapján alakul ki a végleges álláspont – tette hozzá a politikus. Vasárnapi Hírek, július 30. Betegekkel végzett az antibiotikum Eddig három ember életét vesztette, további nyolcvan személynél pedig gyomorgörcsök, krónikus hányinger, hányás, valamint veseelégtelenség lépett fel a július 27-én beadott antibiotikum-injekció miatt – jelentette be a kínai állami élelmezési és gyógyszerészeti hivatal (SFDA). Az injekciót a világ egyik legnagyobb gyógyszervállalata, az Anhui Huayuan biológiai gyógyszerészeti vállalat készítette, eddig tíz kínai tartományból jelezték a beadása után jelentkezô gondokat. Az SFDA betiltotta a forgalmazást, és elrendelte a teljes raktárkészlet visszajuttatását a gyártóhoz. Magyar Nemzet, augusztus 7. Több jog és felelôsség kerül a háziorvosokhoz? Miközben mindinkább a háziorvosok gondjára kellene bízni a betegeket, egy sor jogszabály a szakorvosok, illetve kórházak felé tereli ôket – mondja Füredi Gyula háziorvos, az egészségügyi tárca szakértôje. A gyógyszerek, illetve a gyógyászati segédeszközök felírásánál, a rendelhetôség megújításánál, felülvizsgálatánál vannak leginkább olyan korlátok, amelyek fölöslegesen követelik meg a szakorvost, s korlátozzák a családok orvosát. Elvileg az orvosnak tudnia kell a körzetében élôk egészségi állapotáról. Ha valaki bizonyos idôközönként nem jelenik meg nála, dokumentálnia kell, hogy mikor és milyen módon próbálta ôt rávenni, hogy jöjjön el a rendelésre. Arról is tudnia kell, hogy ha máshol kezelték, akkor milyen betegség miatt és milyen módon. Füredi Gyula szerint azonban sokszor az adatokra vonatkozó titoktartás akadályozza, hogy betegeirôl pontos képet kapjon. A háziorvosi jogosítványok bôvítéséért cserébe a páciensek hatékonyabb gondozását

várja az egészségügyi tárca. Az orvosok viszont azt kérik, hogy a személyiségi jogokra hivatkozva legalább ôket ne zárják el betegeik adataitól. Népszabadság, augusztus 7.

Az SZDSZ teljes patikaliberalizációt javasol Az SZDSZ a már meglévô gyógyszertárakat üzemeltetô patikusok érdekeit képviselô Gyógyszerész Kamarával szemben az orvosságokat igénybe vevô betegek érdekeit tartja szem elôtt, nyilatkozta az Info Rádiónak a párt ügyvivôje. Gusztos Péter szerint a Zöld könyvnek egy társadalmi vita-szakasza van most jelen pillanatban. Azt gondoljuk, hogy amint ez lezárul, meg kell születnie a kormányon belül egy döntésnek elsôdlegesen, aztán pedig el lehet készíteni a kodifikált jogszabályokat. Ebben az ügyben egyébként adott esetben akár már az önkormányzati választások után tárgyalhatná is a parlament ezt a jogszabályt. Hiszen a patikaliberalizáció feltételeit megteremtô szabályozás összevetve egy több-biztosítós egészségügyi modell bevezetésével messze nem olyan komplikált kodifikációt igénylô dolog. Természetesen lehet egy olyan elképzelés is, hogy mindezt együtt, a nagy egészségügyi reform keretében, nem pedig külön, önállóan hajtsuk végre. Ez is egy késôbbi döntésnek a tárgya. Számunkra fontosabb a betegeknek, a gyógyszereket igénybe vevô fogyasztóknak az érdeke, mint azoknak a patikusoknak az érdeke, akiket a Gyógyszerész Kamara nagyon keményen és következetesen képvisel. Az a Gyógyszerész Kamara akarja most konzerválni a jelenlegi állapotot, amelynek a tagjai a patikák privatizációjának köszönhetôen jutottak hozzá üzlethez, üzletrészhez. Ôk akarják most megakadályozni azt, hogy további új szereplôk, fiatal szakemberek léphessenek be erre a piacra. Info Rádió, augusztus 9. Karikaturista a patikusok kampányában Száraz, írásos anyagok publikálása helyett rendhagyó kampányba kezd a Magyar Gyógyszerész Kamara az egészségügyi tárca patikaliberalizációs tervei ellen. A minisztérium megszüntetné, hogy csak ötezer lakosonként lehet patikát nyitni, és hogy két ilyen intézmény nem lehet 250 méternél közelebb egymáshoz.

Az Index.hu által közölt egyik marketingterv szerint képregénnyel mutatná be az MGYK a liberalizáció hátrányait, például a gyógyszerhamisítás terjedését. A képen egy „gyógyszerszatír” látható, aki kabátja belsejébôl kínálja a gyógyszert. A képregény csak egy terv a sok közül, a jövô héten döntjük el, melyiket választjuk – mondta megkeresésünkre Hávelné Szatmári Katalin, az MGYK elnöke. A képeket információink szerint egy ismert, hosszú ideig a Ludas Matyinál dolgozó karikaturista készíti majd. Magyar Hírlap, augusztus 10.

Sikeres volt a közgyógystart, jól mûködik a patikák és az OEP között kiépített online rendszer Sikeresen startolt a patikák és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) között a közgyógyellátási rendszer ellenôrzésére július elsejével kiépített online hálózat – mondta a Világgazdaságnak Király Gyula informatikai fôigazgató-helyettes. A 2700 patikába telepített, zárt kommunikációra alkalmas GPRS-modemek segítségével a gyógyszerész – a beteg azonosító számát beütve – közvetlen kapcsolatba kerül a biztosító adatbázisával. Azonnal ellenôrizheti, jogosan írta-e föl a doktor térítésmentesen a gyógyszert, s azt is, hogy az orvos által megállapított havi keretbôl (ez legfeljebb 12 ezer forint lehet) mennyit használt föl a közgyógyellátott beteg. Kezdetben naponta 18-20, elsôsorban az ellátottak adatbejelentésével kapcsolatos hiba fordult elô, a gyenge térerô miatt csupán egy-kettô, ez az informatikai rendszereknél a hibahatáron belülinek tekinthetô. A gyógyszertárak és a biztosító adatbázisa közötti zavartalan kapcsolat érdekében a T-Online 91 külsô nagy antennát szerelt föl, s több mint kétezer pótantennát adott ki. A központi szerver nem állt le. Július 20-án adták ki az elsô, keretösszeges közgyógyellátási igazolványt, tulajdonosának havonkénti kezelése 4046 forintot igényel. A szükséges terápiát a kezelôorvos határozza meg, s kalkulál az orvosságok árával is. A páciensek egyelôre a régebben kiadott igazolványokkal váltják ki a készít-

Közepes forgalmú (11,5 m/hó) gyógyszertár tehermentes, saját tulajdonú, kertes ingatlanban személyi jog átadással eladó.

Telefon: 06 30 382-0377

ményeket, azok lejárta után folyamatosan adják ki nekik az újakat a megyei egészségpénztáraknál, illetve a települési önkormányzatoknál. Így egy évig még kétféle dokumentum lesz forgalomban. Az egészségügyi miniszter bejelentette: hamarosan ellenôrzik, jogosan írják-e fel az orvosok egészségügyi rendelvény címén, térítésmentesen a gyógyszereket. Az így kiváltott receptek ellenôrzését a közgyógyellátásra kiépített, a patikák és az OEP adatbázisa között mûködô online rendszerre telepítik. A számítógépes rendszer segítségével ellenôrizhetô, jogosult-e az orvos kiemelt támogatással gyógyszert rendelni, megvan-e hozzá a szükséges szakvizsgája. Ha nem jogosult, az OEP tôle vonja majd vissza a beteg által kiváltott orvosság ellenértékét. Világgazdaság, augusztus 10.

A kormány tervei mellett agitál egy ismeretlen patikusegyesület Elutasítja a gyógyszerészkamara a patikák közötti verseny erôsítését, ám a köztestületen belül komoly csaták várhatók. Harmincegy gyógyszerész a kormányt támogató ellenegyesületet alakított. A tegnapi egyeztetéshez idôzítve egy új szervezet, a Gyógyszerészek Érdekvédelmi Egyesülete hirdetést jelentetett meg. Ebben állítják: a kamara a patikatulajdonosok egy szûk körének képviselôjévé vált, nem képes megjeleníteni a gyógyszerészek döntô többségének érdekeit. Az egyesület, amelyhez eddig 31 gyógyszerész csatlakozott, az MGYK-val szemben támogatja a kormány patikaalapítás könnyítésével kapcsolatos elképzeléseit. Szerintük a gyógyszertárak közötti verseny korlátozása, a patikák feudális jellegû öröklése sérti a betegek és a gyógyszerészek érdekeit. Az egyesület csak egy e-mail címet adott meg elérhetôségként, de lapunk levelére tegnap estig nem érkezett választ. Magyar Hírlap, augusztus 11.

Aggódnak a gyógyszerészek A Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke szerint a Zöld könyv nem mutatja be a gyógyszerellátás területén tervezett lépések veszélyeit – errôl írt a szabad demokrata Gusztos Péternek címzett, aggódó hangú nyílt levelében Hávelné Szatmári Katalin. Az SZDSZügyvivô korábban nehezményezte, hogy a kamara kampányt tervez a kormány patikaliberalizációs elképzelései ellen. A kormánypárti politikus azt írta: a kamara a közgazdaságtan alapszabályait megkérdôjelezve állítja, hogy a nagyobb verseny magasabb árakat és romló ellátást eredményezne. Blikk, augusztus 16.

Gyógyszertár V. évf. 8. szám 25

Egyezkedések a Zöld könyvrôl Az egészségügyi reformok alapvetô céljaival egyetért az MSZP-frakció, bizonyos kérdésekben viszont eltér a véleménye a koalíciós partnere terveitôl. Katona Béla, a szocialisták frakcióvezetô-helyettese kijelentette: csak jövôre szeretnének dönteni az egy vagy több-biztosítós ellátásról, az addig összegyûlt tapasztalatok alapján. Meg kell határozni, hogy mi jár alanyi jogon a betegnek, és mi járulékfizetés fejében, s mi az, amiért majd különdíjat kell fizetnie. Emellett támogatják az ápolásbiztosítás létrehozását. Az SZDSZ és az MSZP álláspontja leginkább a vizitdíj ügyében

Hírmorzsák külföldrôl 21.000 német patikus követeli a miniszter távozását A saarlandi DocMorris-botrány egyre nagyobb hullámokat korbácsol. Az ügy elôzménye, hogy a saarlandi igazságügyi miniszter engedélyezte egy külföldi székhelyû Rt.-nek (DocMorris AG.) egy patika alapítását. A miniszter, egy sokáig meg nem nevezett „Európa-szakértô” jogászprofesszor tanulmányára hivatkozott, mely szerint a német gyógyszertári törvény sok pontja ellentétes az európai joggal. További érv, hogy az új patika néhány éven belül 300 (!) új munkahelyet teremt a tartományban. A tartomány tisztigyógyszerészei sem támogatták az engedélyek kiadását, mivel az a törvényekkel ellentétes. És ez a legfôbb gond. De úgy tûnik, hogy ez csak a patikusok

26 Gyógyszertár V. évf. 8. szám

Gyógyszertár, személyijog-átadással eladó. Telefon: 06 82 314-364 • 06 30 209-4522 (Kaposvár, Dózsa György u. 11.) tér el egymástól. A szocialisták nem tartják reformértékûnek azt az elgondolást, hogy a betegek fix összeget fizessenek az egészségügyi szolgáltatásokért, még ha csak jelképes mértékben is. Helyette azt támogatják, hogy az ellátások költségérôl kiállított számla alapján ellenôrizhessék a pácien-

sek a beavatkozások valódiságát, majd aláírásukkal igazolják. Az összeg bizonyos százalékát a pácienseknek kellene megtérítenie, a többit az egészségbiztosító állná. Heti Válasz, augusztus 18.

gondja. Az illetékes ügyészség már egyszer – formai okokra hivatkozva – visszadobta a kamara feljelentését. Egyes jogi szakértôk szerint a létesítési engedély – mivel törvénysértô eljáráson alapul – egyszerûen semmis. A szakmai lapokat szinte megtöltik az elkeseredett olvasói levelek. A német kollégák apróhirdetés útján keresik a híres német jogállamot? (Hogy a helyzet képtelenségét és veszélyét érzékeltessem, játsszunk el a gondolattal: a közeli jövôben hazánkban nyíló új patika „személyi jogának” tulajdonosa a TESCO Global Áruházak zRT. – a referáló megjegyzése.)

zése, törvényi szabályozás arra vonatkozólag, hogy egy drogériában, ill. áruházban mekkora alapterület kell minimálisan a gyógyszerárusításhoz, a patikákban önkiszolgáló módon is lehessen gyógyszert árusítani, a kamarák jogát meg kell vonni a reklámozás korlátozásához. A tanulmány elismeri, hogy mindezek bevezetése után hatékony lépéseket kell tenni a helyi monopóliumok kialakulásának veszélye ellen. DAZ 146. Jahrg. Nr.30. 18. old.

„Szakértôk” ismét az etikus modell ellen A német gazdasági miniszter mellett mûködô, és verseny- ill. kartellügyekben rendszeresen tanácsot adó ún. „monopolbizottság” idei jelentését nyilvánosságra hozták. A tanulmány átfogó képet nyújt a szolgáltatások és a piaci verseny kapcsolatáról. A szabad foglalkozások közül kiemelten foglalkozik a gyógyszerészekkel és a gyógyszerellátással. Néhány javaslatuk a gyógyszerellátást illetôen: jó néhány hatóanyag (paracetamol, ibuprofen, cetirizin, nicotin stb.) patikán kívül is árusítható legyen, a gyógyszerészeti tudományok a jövôben fôiskolákon is elérhetôek legyenek, szabad árképzés, a többes és idegen tulajdonlás engedélye-

- péel -

Harc a gyógyszerhamisítás ellen A WHO legutóbbi felmérése szerint a világon forgalomba hozott gyógyszerek 10%-a hamisítvány. A legveszélyeztetettebb országok Argentína, Mexiko, Kolumbia. A volt Szovjetunió utódállamai de maga az USA is küzd a hamisítványok ellen. Az államok egészségügyi hatósága , az FDA, egy új technológiát készül a hamisítók ellen bevetni. Az ún. RFID ( Radio Frequency Identification ) lényege, hogy a gyógyszeres dobozt egy speciális rádióadóval látják el, így a készítmény útja könnyen nyomon követhetô. 2007-ig szeretnék az USA-ban forgalmazott gyógyszerek nagy részét a fenti technológiával biztosítani. PTA Heute 20. Jahrg. 2006 aug.14. old.

Fókuszban a bôr VI. Azt gondolom, hogy az idei nyár a szaharai hôségével és a naponta ránk zúduló, aktuális híreivel, mindenki keringési szervrendszerét próbára tette. Ki-ki vérmérsékletének megfelelôen dolgozta fel, illetve viselte el mindkettôt. Mi is lehetne más e cikk témája, mint a vérkeringési zavarok okozta kozmetikai hibák. Vérkeringési zavarról akkor beszélünk, ha valamilyen ok folytán megváltozik az erekben áramló vér sebessége, mennyisége illetve összetétele. A keringési rendellenességek lehetnek általánosak, egész testre kiterjedôk és helyiek. Ezeket a rendellenességeket különbözô belsô és külsô tényezôk hozzák létre. Az általános keringési zavart okozhatja a szív elégtelen mûködése, komoly vérveszteség és magas lázzal járó betegség. Helyi keringési elégtelenséget eredményez az érelmeszesedés, a visszér betegségek és a Raynaud-kór. Az imént felsorolt betegségek szervi elváltozásokat eredményeznek, és noha gyakran bôrtünetekkel járnak, nem bôrbetegségek. Azonban vannak olyan jellegû, kevésbé súlyos vérkeringési zavarok, melyek csak bôrtünetekkel járnak. Az elsôdlegesen bôrön megjelenô zavaroknak 3 alaptípusát különböztetjük meg.

1. Verôeres illetve aktív vérbôség (Hyperaema activa): A hajszálerek, a hajszálartériák és a kisartériák kitágulása révén keletkezik. A megnagyobbodott térfogatú ereken keresztül a normálisnál több oxigéndús vér jut el a szövetekhez, ennek következtében a sejtek anyagcseréje felgyorsul. A bôr élénkpiros lesz, hôfoka is megemelkedik. a) A bôrpír (erythema) kisebb-nagyobb terjedelmû, korlátozott ideig tartó szakaszos vérbôség. Ha ehhez a rövid ideig tartó értágulathoz, fokozott savókiszivárgás vagy a vér sejtes elemeinek kivándorlása is társul, már gyulladásról beszélünk. A bôrpírt okozhatja idegizgalom, fizika megerôltetés, hô-, fény- és mechanikai hatás, vegyi inger és különbözô belsô rendellenességek, melyek az értágító idegekre és a hôszabályozó központra hatnak, valamint a hormonok. A kórokozok által termelt toxinok is akár kívülrôl, akár belülrôl hatva egyaránt vérbôséget idézhetnek elô. b) A szakaszos, rohamokban jelentkezô kipirulás idônként külsô hatásra (szeszes

ital, forró étel, szélben, melegben, hidegben) az orron, illetve az arcon néhány óráig tartó bôrpír lép fel. Ebben az esetben orvosi vizsgálatra van szükség, ugyanis ez az állapot rozáceára való hajlamot mutat és gyakran ez a bôrprobléma belsô rendellenességgel függ össze (gyomor- és bélbetegségek, idegrendszeri zavarok, nemi mirigyek zavarai stb.). Elsôsorban az alapbetegséget kell gyógyítani, de fontos, hogy a közvetlenül kiváltó ártalmaktól is tartózkodjunk. Ha a bôrpír maghatározott periódusokban jelentkezik, például a menstruáció idején, akkor azt mindenképpen a rozácea elôfutárának is tekinthetjük. A rozácea (rosacea) a késôi szeboreás kórképek közé tartozik, mindig szeboreás bôrön alakul ki. Általában 30-40 éves korban kezdôdô, változatos lefolyású, fôleg nôket érintô bôrelváltozás. A rozáceának több fokozata van. A rosacea erytematosa az arc középsô részének rohamokban jelentkezô kipirulása, a rosacea teleangiectatica esetén már maradandó értágulatok jelennek meg az arcon és az orron, a rosacea papulopustulosa kialakulásakor az elôzô tünetekhez gyulladásos foltok, vörös göbcsék és apró gennyhólyagok is társulnak. A göbcsék kialakulásáért egy mikroorganizmus, a Demodex folliculorum a felelôs, mely az erre hajlamos bôrben könnyen elszaporodik. A rozáceás bôr gyakran az eritémásteleangiektázis szakaszban stagnál és csak néhány göbcse keletkezik rajta, de van, amikor beindul az orr kötôszövetének és faggyúmirigyeinek túlburjánzása. Ezt az állapotot nevezzük rinofimának, mely egyenetlenné, dudorossá tesz az orrot, gyakran mûtéti úton kezelhetô. A rozácea kezelése igen összetett, gyógyszeres kezelés után a kozmetikus kímélô, nyugtató, közömbös szerekkel történô arcápolást végezhet. Fontos az otthoni ápolás, speciális rozáceás bôrre kifejlesztett kozmetikumokkal. Kerülendô mindenféle vérbôségfokozó szer használata kívülrôl, belülrôl!

2. Vénás vérbôség a) A testvégek szederjessége (akrocianosis) nem más, mint a testvégeken jelentkezô passzív vérbôség. Ilyenkor a kéz-lábujjak bôre, esetleg az egész kéz és láb kékes-piros, szederjes színû. A szederjes bôr tapintása hideg és sokszor nyirkos. Ha nagyobb területre is kiterjed a szederjesség, márványozott bôr (cutis marmorata), alakul ki. Ez fôleg fiatal lányokon fordul elô, de olykor megmaradhat felnôtt korban is. Közvetlen oka érbei-

degzési zavar, mely a pubertánskori hormonzavarral magyarázható. b) A fagydaganat (pernio) kialakulásáért nem feltétlenül csak az alacsony hômérséklet a felelôs, ugyanis az arra hajlamos egyéneknek már az ôszi nyirkos idô beálltával is kialakulhat. A testvégeken, leggyakrabban a sarkon megjelenô, kékes-vörös beszûrôdés, mechanikai hatásra könnyen kisebesedik és nedvezik. Kezelésében a prevenciónak igen nagy szerepe van. Egyrészt az erre hajlamos egyének kézi masszázzsal, lábfürdôvel és különféle vérbôségfokozó krémek használatával segíthetik elô a végtagok jobb vérellátását, illetve megfelelô lábbeli és kesztyû viselésével meg is elôzhetik a fagydaganat kialakulását. c) A fagyás (congelatio) viszont kizárólag alacsony hômérséklet hatására alakul ki. Közvetlen oka a hajszálerek hideg hatására történô rövidebb vagy hosszabb ideig tartó bénulása. Az elôzôekben felsorolt problémák és a leromlott egészségi állapot nagymértékben hajlamosít a fagyásra. Az elsôfokú fagyásnál a bôr vörös és fájdalmas lesz, a másodfokú fagyásnál az érbénulás olyan mértékû, hogy vérsavó lép ki a szövetek közé, a harmadfokúnál a sejtek tápanyagellátása megszûnik és a szövetek elpusztulnak, a negyedfokú fagyásnál a szövetpusztulás olyan mértékû, hogy testrészek halnak el. Mindenfajta fagyás kezelése orvosi feladat. 3. Helyi vérszegénység a visszér (varix) Egyes vénaszakaszok kiöblösödése révén keletkezik, veleszületetten gyenge vénarendszerrel rendelkezô egyének betegsége. A nagyfokú vénás pangás lassítja a szövetek anyagcseréjét és idôvel pusztulásukat eredményezi, súlyosabb esetekben lábszárfekélyek kialakulásához vezethet. Álló munkát végzôk fokozott ártalomnak vannak kitéve. Megfelelô lábbeli viselésével, tornával és különbözô gyógyhatású szerek alkalmazásával megelôzhetjük a visszér betegség kialakulását. Lassan vége a nyárnak és a hôségnek, de a hírek ellen nincs tanácsom. Talán annyi, hogy legalább legyünk szépek.

Barabás Éva kozmetikusmester Gyógyszertár V. évf. 8. szám 27

↵

MOSZ-Portál OnLine NEW

Elôzmény: a MOSZ-Portál egyik rendszeres olvasója hiányolta a pezsgô FÓRUM-életet a portálon. Az intenzívebb használat érdekében augusztus hónaptól – kevés kivételtôl eltekintve – minden friss hír alatt olvasható egy mondat: „Szóljon hozzá a Fórumban!“ Erre a mondatra kattintva megtekinthetôek az addig történt hozzászólások, ha voltak: Regisztrált olvasók tudnak csak – bejelentkezés után – maguk is hozzászólni a témához. Fórum, vagy Vélemény: A MOSZ-Portálon két helyen van lehetôség arra, hogy valaki valamilyen kérdésben kifejtse a saját nézeteit. A jobb oldalon, rögtön a Bejelentkezés menüpont alatt a Szerintem… címszó hívja fel a figyelmet rájuk. Nézzük, mi a különbség a kettô között: Újdonságok a FÓRUM használatában: Az egyik platform a FÓRUM. A regisztrált kollégák ezen a helyen tudják kifejteni egy témáról a véleményüket úgy, hogy akár a témaindító fölött megjelenô Új hozzászólásra kattintanak, vagy ha már elôttük más is hozzászólt, akkor a fölött a vélemény fölött lévô Válasz szóra kattintva rögzíthetik álláspontjukat. Kis odafigyelés szükségeltetik ahhoz, hogy valaki a saját hozzászólásához kapcsolódó véleményeket figyelemmel tudja kísérni és azokra reagáljon, a készség azonban némi rutinnal rövid idôn belül elsajátítható. A Vélemény rovat viszont olyan mint egy vendégkönyv, vagy faliújság. Mindenki azt ír oda amit éppen akar, nem kell bejelentkezni. A beírások között nincs formális kapcsolat. www.magangyogyszereszek.hu

PHARMA

Közvélemény – szavazás a MOSZ-Portálon: Augusztusban indult a MOSZ-Portál új rovata a Közvélemény. Indító témája az egészségügyi kormányzat reform-politikájának öszszefoglalását tartalmazó Zöld könyv volt. A témákat idôrôl idôre váltjuk, azonban a korábbi szavazásokat – a kérdést, a válaszokat és az arányokat - meg lehet tekinteni utólag is. Szeretnénk, ha ez a kommunikációs lehetôség is a szakmai közérdekeket közvetítené, ezért örömmel fogadunk kezdeményezéseket a szavazások témakörét illetôen. A Webszerkesztô e-mail címe: [email protected]

OnLine

Heves város nagyforgalmú gyógyszertárába fiatal gyógyszerész kollégát keresek. Gyógyszerész házaspár, vagy gyógyszerész-asszisztens házaspár jelentkezését is szívesen fogadom. Minden megoldásra nyitott vagyok.

Telefon: 06 30 229-9783 28 Gyógyszertár V. évf. 8. szám

↵

Az ôszi MOSZ kongresszus egyik nagy érdeklôdéssel várt programja. Vízszintes: 1. A megfejtés elsô része (A, Á, L, T). 13. Folyónk. 14. Adam párja. 15. Lehetôség. 16. A tízes alapú logaritmus jele. 17. Csinos, angolul (TRIM). 19. Hasonlító szó. 21. Kettôzve: gyermekverés. 22. Részben odaenged! 24. Olvashatatlanul írni. 26. Tartószerkezet. 27. Testrész. 29. Füstölt sonka. 30. …-dinasztia, svéd uralkodócsalád (VASA). 31. Írónk, humoristánk (László). 33. Ezen a helyen, tájszóval. 35. Ritka nôi név. 37. Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, angol rövidítéssel. 39. Ellenérték-jegyzék. 42. Egymást elôzô betûk az ABC-ben. 43. Divatjamúlt. 44. Fatuskó. 45. Rádium vegyjele. 46. Kispados. 48. Hajó része. 50. Finn nagyváros. 52. Régi hosszmérték. 54. Hangjegy. 55. Dalbetét. 57. Kerti munkát végeztetô. 60. Veszprém megyei város. 62. Részeshatározó rag. 63. USA-tagállam. 65. Trágya páratlan betûi. 66. Szeplô közepe! 67. …-TASSZ, orosz hírügynökség. 68. Német filozófus (Immanuel). 70. Rénium vegyjele. 71. Olasz felügyelô. 73. Szülô. 75. Bányásztelepülés Esztergom közelében. Függôleges: 1. A világtenger része. 2. Sivatagi városka Csádban (ZIGEY). 3. Kötôszó. 4. Vezetô egynemû betûi. 5. Díszkert. 6. Lendület. 7. Római 4. 8. Éléstár. 9. Arborétum Kám határában. 10. Arzén és ittrium vegyjele. 11. Kiejtett betû. 12. Malaszt. 18. Jászvásár. 20. Krisztus keresztjének felirata rövidítve. 23. Katonai szövetség. 25. Adynál Léda. 26. Tanúskodik. 28. A hô mennyiségének egysége a CGS-rendszerben. 30. Város a SarkiUrál lábánál. 32. …-…, híres német fürdôhely. 34. Kéregtelenítô. 36. Vízzel tisztít. 37. Jelez. 38. Helyhatározó szó. 40. Angyalrang. 41. A Nemzeti Színház egykori igazgatója. 47. Hullik. 49. Sémi nyelvû nép. 51. Verseny kezdete. 53. Ünnepi mûsor. 54. Eszméletlen állapot. 56. Gyors. 58. Idegen Sára. 59. Fed. 61. Ártalmas. 63. Egyiptomi istenség. 64. Klasszikus elöljárószó. 66. A megfejtés második része (E, Y, D). 67. Szópótló szócska. 69. Világhírû magyar származású szobrász (Amerigo). 72. Zrínyi Miklós. 74. Görög betû. 76. Félkész! Beküldendô: vízsz. 1. és függ. 66. A helyes megfejtést beküldôk között kisorsolunk1 db részvételt a GYOK 2006. címû ôszi rendezvényünk valamelyik fakultatív programján, a nyertes választása alapján. Elôzô rejtvényünk megfejtôi közül 1 db regisztráció nyert a GYOK 2006. címû rendezvényünkre: Dr. Szalay László 5300 Karcag, Széchenyi sgt. 5–7. 1/5.

Az újabb öt évre tematizált „Gyógyszertári menedzsment2” címû, kreditpontos továbbképzés második évfolyamának fôbb területei: ✔ Menedzsment (elôadó: Prof. Dr. Vincze Zoltán): Ahány könyv, annyi menedzsment definíció. Viszont a négy alapvetô tevékenységet (tervezés, vezetés, szervezés, irányítás), továbbá az ún. menedzser szerepeket (személyek közötti, információs, döntéshozatali) mindannyian több-kevesebb sikerrel végezzük illetve eljátsszuk a patikában is. Hatékonyabb menedzseléshez több tudatosság kell. E célt szolgálja ez a tantárgy, mert ne feledjük: bárki lehet sikeres menedzser, ha elkötelezi magát munkája mellett és keményen ügyel a viselkedésére. ✔ Szervezeti kultúra (elôadó: Dr. Sándor István): Minden szervezet saját egyedi kultúrával rendelkezik: saját története, gyakorlata, szelleme, értékrendje, hagyománya van. Nagy kérdés, jelenleg milyen értékeket ismer el a meghatározó többség és képesek vagyunke a közforgalmú gyógyszerellátás szervezeti kultúráját a jövô érdekében tudatosan formálni. ✔ Költségtan (elôadó: Hankó Zoltán): A költségek összetétele, nagyságrendje az egyik legfontosabb tényezô a gyógyszertárak nyereségének-veszteségének alakulásában. A költségek fajtáinak, szerepének megismerése vezethet el a költségkalkulációig; addig a felismerésig, hogy milyen jelentôséggel bír a költségek és a tevékenységek közötti kapcsolat. ✔ Vevôi magatartásformák (elôadó: Dr. Samu Antal): Jövônk egyik záloga, hogy ne csak a betegekkel foglalkozzunk, hanem az egészséges emberekkel is, mert a gyógyszertár távlatilag egy „egészségcentrum” kell legyen. E cél eléréséhez meg kell ismernünk a vevôi magatartásformákat, azaz melyek azok az általános hatások, amelyek az embereket elvezetik ahhoz, hogy termékek és szolgáltatások megvásárlása vagy használata mellett döntenek. ✔ Célok alapján történô vezetés (elôadó: Dr. Simon Kis Gábor): A cél legyen kihívó, elérhetô, mérhetô és kapcsolódjon a munkához! Gyógyszertárban a célorientált vezetés egyrészt konkrét célokban testesül meg (pl. ne legyünk veszteségesek), másrészt általános érvényû célokban (pl. jó kapcsolat a betegekkel). Ezek a célok idôrôl-idôre változhatnak és ezeknek megfelelôen kell alakítani a menedzselési technikáinkat is.

GYÓGYSZERTÁRI MENEDZSMENT2 TOVÁBBKÉPZÉS II. év – 2006. A továbbképzô elôadások helyszínei és idôpontjai: Budapest III.

szeptember

23 – 24.

(szombat-vasárnap)

Szombathely

október

14 – 15.

(szombat-vasárnap)

Szolnok

október

28 – 29.

(szombat-vasárnap)

Veszprém

november

11 – 12.

(szombat-vasárnap)

Debrecen

november

18 – 19.

(szombat-vasárnap)

Budapest IV.

november

25 – 26.

(szombat-vasárnap)

A továbbképzô tanfolyam – az akkreditációs bizottság döntése alapján – részvétel esetén 15 kreditpont értékû, sikeres tesztvizsgával együttesen 30 kreditpont értékû. Részvételi díj: 9 750,- Ft + ÁFA. A számlát a tanfolyam után kapják meg a hallgatók. A képzés bonyolításával a Simon Patika Bt. foglalkozik (Címe: 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158.) Információ: Marossy Irén (tel./fax: 06 1 252-4948, hétköznap 9–12 óráig), illetve Takács Gézáné dr. (tel.: 06 30 955-8125)

✄

JELENTKEZÉSI LAP Gyógyszertári menedzsment2 II. évfolyam, 2006. A továbbképzés választott helyszíne: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jelentkezô neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Leánykori név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Anyja neve:

......................................................

Szül. hely: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szül. ideje:

.....................

Kamarai nyilvántartási száma:

.....................

. . . . . . . . . . . . . . . Kelte:

Jelölje meg, melyik egyetemen tartják nyilván továbbképzéseit:

❏

Debreceni Egyetem

Munkahely megnevezése: Munkahely címe:

❏

Szegedi Egyetem

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefax:

.....................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Email:

.....................

Számlázási név (ha eltér a fentitôl): . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Címe: . . . . . . . . . . . . . . . . város . . . . . . . . . . . . . . . . . . utca Fizetési mód:

Átutalás

❏

. . . szám

. . . . ir.sz Készpénz

A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezônek tartom, a tandíj határidôre való befizetésérôl gondoskodom.

Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével – a választott helyszín és idôpont megjelölésével – és visszaküldésével jelezze részvételi szándékát! Végleges értesítést a tanfolyam(ok) megkezdése elôtt két héttel küldünk.

❏

...................................................

Munkahelyi telefon: Rádiótelefon:

Semmelweis Egyetem

.............................................

Kelt: 2006. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ........................................... aláírás Beküldési cím: Simon Patika Bt. 1149 Budapest Nagy Lajos király útja 158. Tel./fax: 06/1-252-4948 (A jelentkezési lap szabadon sokszorosítható!)

❏

Forró szív és hideg fej Azzal, hogy a régi-új kormánykoalícióban a 6 százalékos támogatottságú kisebbik kormánypárt kapta meg az egészségügyi tárca irányításának jogát, kódolva volt a gyógyszerpiac totális liberalizációjának meghirdetése. Ez megtörtént. Krízishelyzet van, de erre elôre lehetett számítani.

rá. A Zöld könyv tartalma ugyanis – az értô olvasónak – brutális nyíltsággal egyértelmûsíti, hogy szakpolitikai köntösbe bújtatott politikai döntés elôkészítése kezdôdött meg. A szakpolitikai felvetésekre szakmai válaszokat kell adni, de a politikai lépésekre határozott politikai reakció dukál!

A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége már korábban kialakította elvi álláspontját: a gyógyszerellátó struktúra szétverésében nem leszünk partnerek, de az elmúlt években kialakult feszültséggócok oldásában – mint eddig is, ezután is – konstruktívak leszünk.

A politikai természetû vitákban a „konfliktusszint” általában nagyobb, mint a szakmai és szakmapolitikai vitákban, ez tehát komoly lelki erôt és elszántságot igényel: forró szív és hideg fej kell hozzá. Akivel konfrontálódni szükséges, azzal konfrontálódni kell, de olyan frontot nem szabad megnyitni, ami elôre láthatóan kontraproduktív. Mindaddig, amíg van esély arra, hogy a nagyobbik kormánypárt felelôs egészségpolitikusai racionális álláspontot képviselhessenek, a pozícióikat nem gyengíthetjük, de egyértelmûvé kell tenni: a szabaddemokrata egészségügyi irányítás által vázolt törekvésekkel szemben akár radikális eszközöket alkalmazva is fel fogunk lépni.

Ahhoz, hogy a fenti elvi deklarációt valódi szakmai tartalommal megtölthessük, konferenciákon, szakmai mûhelyekben és munkacsoportokat létrehozva alakítottuk ki, egymással is vitatkozva formáltuk álláspontunkat. Van véleményünk az egyre súlyosabb finanszírozási konfliktusról, végzetesen elhibázott megközelítésnek tartjuk a gyógyszerellátó rendszerben meglévô problémák liberalizációs megoldási kísérleteit. Ma a gyógyszerellátás nem új struktúráért és még újabb tulajdonosokért kiált, hanem a gyógyszerbiztonságot és ellátásbiztonságot fenyegetô folyamatok elleni fellépést, a gyógyszertári szolgáltatások fejlesztését és a költséghatékony mûködés szakmai feltételeinek biztosítását igényli. A korábbi évek tapasztalatai alapján arra is lehetett számítani, hogy egyértelmû megosztási kísérletekkel igyekeznek majd a szakma fellépésének erejét mérsékelni. Hogy ez a veszély milyen valós, arra egy új gyógyszerészi érdekvédelmi szervezet létrehozása és sajtóhirdetésének elsô minisztériumi tárgyalásunkra idôzített megjelentetése a bizonyíték. Azért, hogy a MOSZ és a többi gyógyszerészi szervezet közötti megosztási kísérleteket csírájában elfojtsuk, a MOSZ még június elején deklarációban rögzítette álláspontját és együttmûködést ajánlott valamennyi gyógyszerészi szervezetnek, így természetesen a kamarának is. Az együttmûködés megvalósult: a MOSZ – kamarai küldöttközgyûlési határozattal is megerôsítve – közös tárgyalódelegáció „egyenrangú” tagjaként vesz részt az egyeztetésekben, a stratégia alakításában és az operatív ügyintézésben. Szakértôi anyagaink, kapcsolataink, tagságunk a közös fellépést erôsítik. Szükség van

A politikai döntések mögött általában érdekcsoportok húzódnak meg, és a döntések kimenetele sok esetben az érdekcsoportok erejétôl függ. Racionális körülmények között a gyógyszerészet erôpozíciója elégséges kell legyen, mert társadalmi hasznosságunk, az egészségügy többi szereplôinek a szolidaritása és betegeink kiállása minket erôsít. Azonban látni kell, hogy a mai helyzetben ez kevés lehet, ráadásul a kommunikációs-manipulációs gépezetek bevetésével könnyen gyógyszerész-ellenes hangulat teremthetô. Ezért új szövetségeseket is keresnünk kell, elsôsorban azokban a vállalkozói csoportokban és szervezetekben, amelyek hozzánk hasonlóan el akarják kerülni a globalizáció és a neoliberális gazdaságpolitika káros következményeit. Céljaink közösek: nemcsak tanult szakmánkat és hivatásunkat, hanem tulajdonunkat is meg akarjuk védeni. A kamara szakmai-érdekvédelmi tevékenysége és hatósági jogkörei most vita tárgyát képezik. A MOSZ június 9-i Deklarációjában kifejtettük: „Fontosnak és szükségesnek tartjuk, hogy a kötelezô kamarai tagság intézménye a gyógyszerészek vonatkozásában megmaradjon. Úgy gondoljuk, hogy ez jelent garanciát a gyógyszerészszakmai és etikai szempontból megfelelô színvonalú gyógyszerészi tevékenységre. Indokoltnak tartjuk továbbá leszögezni,

hogy a köztestületként mûködô Magyar Gyógyszerész Kamara jogszabályban rögzített jog- és feladatkörének megôrzése úgyszintén a gyógyszerellátás biztonságát szolgálja.” A vita kimenetele (melyben a kamara érdekvédelmi és hatósági funkcióit támadták meg) még nem dôlt el, de – paradox módon – alkalmas lehet arra, hogy a szakma önkormányzatiságát új intézmények létrehozásával és új feladatok vállalásával megerôsítsük. A szakmának módszertani intézetre van szüksége. Új szakmai feladataink menedzselése mellett a hatóságok részérôl levetett jogköröket is magunkra kell vállalnunk, mert a gyógyszerbiztonság és az ellátásbiztonság elsôdlegesen a mi felelôsségünk. Gyógyszertári szolgáltatásainkat fejlesztenünk kell. Az ebek harmincadján lévô asszisztensképzést szakmai hatáskörbe kell vonni. És be kell vezetni az etikai auditot is, hogy a gyógyszertári vállalkozások etikus mûködését megôrizhessük. Minderre programot dolgoztunk ki, mert az eltökéltség önmagában nem elég: a valódi problémákra valódi válaszokat kell kínálnunk, hogy az álkérdések helyett ezekrôl egyeztethessünk. Krízishelyzet van. Ahhoz, hogy a helyzet ne váljék reménytelenné, harcolni kell. Amint említettem: forró szívvel, de hideg fejjel.

Hankó Zoltán

Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelôs kiadó: dr. Mikola Bálint Szerkeszti a szerkesztô bizottság: Hankó Zoltán (szerkesztésért felel), dr. Feller Antal, dr. Herczeg János, Mátyásné Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, Sándor Árpád, Schlégelné Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor, dr. Varga Imre A MOSZ címe: 1134 Budapest, Huba utca 10. Telefon: 236-0974 E-mail: [email protected] ISSN 1588-8231 Nyomdai elôkészítés: Recsi István Nyomda: Innova 2000 – Innovariant Nyomda Hirdetésszervezô: G-Management Rt. 1134 Bp., Huba u. 10. Telefon: 320-4848 E-mail: [email protected] Ára: 1000 Ft + 15% ÁFA

Gyógyszertár V. évf. 8. szám 1

GM Tours Utazási Iroda az Önök szolgálatában

• szakmai utak • külföldi és belföldi ajánlatok kedvezô áron

• rekreációs programok • wellness hétvégék • nyelvtanfolyamok • repülôjegy értékesítés • szállásfoglalás kül- és belföldön • autó kölcsönzés • utasbiztosítások

Bôvebb információ és jelentkezés a GM TOURS Utazási Irodában:

Utazzon Velünk!

cím: 1134 Budapest, Huba u. 10. tel.: 320-4848, 320-4860 fax: 239-0349 e-mail: [email protected]