7-8. július-augusztus

12. évf. - 2016/7-8. július-augusztus The Washington Post 2016. június 29. https://www.washingtonpost.com/news/speaking-of-science/wp/ 2016/06/29/more-than-100-nobel-laureates-take-on-greenpeace-over-gmo-stance/

Joel Achenbach

mas és tudományellenes” – mondta Roberts a Washington Postnak. „Eredetileg a Greenpeace, majd a szövetségeseik egy része szándékosan azon munkálkodtak, hogy megijesszék az embereket. Ezzel a módszerrel gyűjtöttek pénzt a saját céljaikhoz.” Roberts a Greenpeace sok más tevékenységét helyesli, és mint mondja, reméli, hogy a levél elolvasása után a csoport „elismeri majd, hogy ebben a kérdésben tévedett, és arra koncentrál majd, amit jól csinál.” A Greenpeace még nem válaszolt a levéllel kapcsolatos véleményük iránti érdeklődésre. Messze nem ez az egyetlen csoport, amely ellenzi a GMO-kat, de erős globális jelenléttel bír, és a díjazottak levelükben azt állítják, hogy az aranyrizs bevezetésének megakadályozásra irányuló erőfeszítéseket a Greenpeace vezette.

Philip Sharp Több mint száz Nobel-díjas aláírása áll azon a levélen, amelyben sürgetik a Greenpeace-t, hogy vessen véget a genetikailag módosított organizmusok (GMO-k) üldözésének. A levél arra kéri a Greenepace-t: ne akadályozza tovább az A-vitaminhiányt megszüntetni képes, genetikailag módosított rizsfajta bevezetését. Az A-vitaminhiány gyermekkori vakságot és halált okoz a fejlődő világban. „Arra kérjük a Greenpeace-t, hogy újra vizsgálja meg azoknak a gazdálkodóknak és fogyasztóknak a tapasztalatait, akik jobb növényfajtákhoz, illetve élelmiszerekhez jutottak, ismerje el a témával foglalkozó, tekintélyes tudományos testületek és szabályozó hatóságok közölte eredményeket, és szüntesse be általában a GMO-k és specifikusan az aranyrizs elleni kampányát” – áll a levélben.

Az aláírók száma szerda reggelre 107-re emelkedett. Roberts számítása szerint az életben lévő Nobel-díjasok száma 296. Randy Schekman Nobel-díjas sejtbiológus (Berkeley-i Egyetem, Kalifornia) így nyilatkozott a Postnak: „Meglepőnek tartom, hogy ugyanazok a csoportok, amelyek a globális éghajlatváltozás témájában támogatják a tudományos megközelítést, és többségük a védőoltások szerepét is értékeli az emberi betegségek megelőzésében, ennyire figyelmen kívül hagyják a tudósok ál-

A levélkampányt Richard Roberts, a New England Biolabs tudományos igazgatója és Phillip Sharp, az élettani/ orvosi Nobel-díj 1993. évi nyertese, az intronoknak nevezett DNS-szekvenciák felfedezője szervezte. A kampány honlapján (supportprecisionagriculture.org) megtalálható az aláírók névsora, és a csoport csütörtökön reggel sajtókonferenciát is tart a washingtoni National Press Club-ban. „Tudósok vagyunk, értjük a tudomány logikáját. Könnyű belátni, hogy a Greenpeace tevékenysége ártal-

1

12. évf. - 2016/7-8. július-augusztus

talános véleményét egy olyan kulcsfontosságú kérdésben, mint a világ mezőgazdaságának jövője.” A levél megállapítja: A világ minden táján a tudományos testületek és szabályozó ügynökségek ismételten és egymással megegyezően úgy találták, hogy a biotechnológiai módszerekkel feljavított növények és élelmiszerek ugyanolyan biztonságosak, ha nem biztonságosabbak, mint a bármilyen más módszerrel előállított fajták. Egyetlen bizonyított példa sincsen arra, hogy akár emberek, akár állatok egészségkárosodást szenvedtek volna ilyen növények fogyasztásától. Ismételten kimutatást nyert, hogy kevésbé károsak a környezetre, és kedvezően hatnak a globális biológiai sokféleségre.

[Biztonságosak-e a GM növények? A tudósok is véleményt nyilvánítanak, és kimondják, hogy nem a módszerre, hanem a növényre kell összpontosítani.]

A Greenpeace vezette a fellépést az ún. aranyrizs ellen, amely képes lenne csökkenteni vagy megszüntetni az A-vitaminhiány okozta betegségeket és halálozást, amely leginkább az Afrikában és Délkelet-Ázsiában élő szegény népeket sújtja. A Világegészségügyi Szervezet becslése szerint 250 millió ember szenved A-vitaminhiányban, közöttük a fejlődő országokban élő, öt évnél fiatalabb gyermekek 40%-a. Az UNICEF statisztikái alapján az A-vitaminhiány évente összesen 1–2 millió megelőzhető halálesetet okoz, mivel károsítja az immunrendszert, ezzel erősen veszélyeztetve a csecsemőket és a gyermekeket. Maga az A-vitaminhiány a gyermekkori vakság egyik legfontosabb okozója, amely minden évben 250 000–500 000 gyermeket érint szerte a világon. E gyermekek fele a látásuk elvesztése után egy éven belül meghal.

A GM növények ellenzői azt állítják, hogy e növények emberek és állatok általi fogyasztása nem biztonságos, nincs kimutatva, hogy nagyobb a hozamuk, termesztésük óriási mennyiségű herbicid kiszórásával jár, és fennáll a lehetősége annak, hogy a gazdaságokon túlra is elterjesztik a módosított géneket. A Greenpeace International weboldala szerint a GMO-knak a természetes világba való kibocsátása a „genetikai szennyezés” egyik formája. A weboldalon ez olvasható: „A géntechnológia segítségével a tudósok a természetben elő nem forduló génmanipulációk útján hoznak létre növényeket, állatokat és mikroorganizmusokat. Az így létrehozott, módosított élőlények (GMO-k) elterjedhetnek a természetben és kereszteződhetnek a természetes élőlényekkel, ezáltal előre nem látható és ellenőrizhetetlen módon szennyezhetik a „nem GM” környezetet és a jövő nemzedékeket.”

A tudományos konszenzus szerint a laboratóriumi génszerkesztés nem veszélyesebb a hagyományos nemesítéssel elért módosításoknál, és a génszerkesztett növényeknek környezetvédelmi vagy egészségügyi előnyeik lehetnek, például csökkenteni képesek a növénytermesztéshez szükséges rovarirtószer-menynyiséget. A Nemzeti Tudományos Akadémia (USA) májusban közzétett jelentése aláhúzza: nincs megerősített bizonyíték arra, hogy GM növények valaha is megbetegítettek volna embereket vagy ártottak volna a környezetnek, de arra is figyelmeztet, hogy ezek a növényfajták viszonylag újak, és korai lenne akár pozitív, akár negatív általánosításokba bocsátkozni biztonságosságuk felől.

Tágabb értelemben gyakorlatilag minden termesztett növény és háziállat genetikailag módosítottnak tekinthető: vad szarvasmarha nem létezik, és az Egyesült Államok kukoricaföldjei sok évszázados, hagyományos nemesítéssel elért növénymódosítás eredményeit tükrözik. A géntechnológiával módosított haszonnövények az 1990-es évek közepén kezdtek elterjedni; a kormányzati statisztikák szerint mára az USA területén termesztett kukorica, szója és gyapot legnagyobb része genetikailag módosított, rovarrezisztens vagy herbicidtoleráns fajta.

2


[A „GMO-mentes” marketing-trükk]

díjazottak hatásosan léphetnek fel a GMO-k kérdésével kapcsolatban. „Van-e valami különleges a Nobeldíjasokban? Nem hiszem, hogy a legkevésbé is különlegesebbek lennénk más tudósoknál, akik tanulmányozták a szóban forgó bizonyítékokat, de a díj sokkal láthatóbbá tett minket. Azt hiszem, illendő megszólalnunk olyankor, ha úgy érezzük, az emberek nem hallgatnak a tudomány szavára.” Roberts elmondta: dolgozott korábban olyan kampányoknak, amelyek célja a Nobel-díjasok befolyásának erősítése volt. 2012-ben például kampányt szervezett a kínai hatóságok rábeszélésére, hogy engedjék ki a háziőrizetből Liu Xiaobót, a Nobel-békedíjas emberjogi aktivistát. Roberts elmondta: akkor határozta el, hogy foglalkozik a GMOkérdéssel, amikor azt hallotta tudományos kollégáitól, hogy kutatásaikat gátolja a Greenpeace és egyéb szervezetek GMO-ellenes tevékenysége. Azt is elmondta: nincs anyagilag érdekelve a GMO-kutatásban.

A GMO-k ellenzői sokat foglalkoztak a laboratóriumban módosított növények bevezetésének gazdasági és társadalmi visszahatásaival. A Greenpeace arra figyelmeztetett, hogy az élelmiszer-ellátást nagyvállalatok fogják uralni, és a kistermelők ezt megszenvedik. A Greenpeace egyik szóvivője szerdán egy riporter figyelmét egy Greenpeace közleményre hívta fel, amelynek címe "Twenty Years of Failure: Why GM crops have failed to deliver on their promises." (Húsz évnyi kudarc: miért nem sikerült a GM növényeknek beváltaniuk az ígéreteket). A tudósok többsége és a környezetvédelmi aktivisták közötti vita nem újkeletű, és nem valószínű, hogy a Nobel-díjasok aláírásával ellátott levél álláspontjuk feladására ösztönözné a GMO-k ellenzőit. Azonban Martin Chalfie, a Columbia University munkatársa, aki 2008-ban megosztott kémiai Nobel-díjat kapott a zöld fluoreszcens fehérje kutatásáért, úgy gondolja, hogy a

*** Magyar Nemzet - Vélemény 2016. július 5. https://nemzeti.net/dudits-denes-a-tudomany-tullep-a-gmo-vitan-5418544.html

A tudomány túllép a GMO-vitán Dudits Dénes

Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban minden évben megrendezik az alapító főigazgatóról elnevezett tudományos ülést, a Straub-Napokat. Idén májusban a nyitó délelőtti program kiemelt tematikája a „genomszerkesztés” volt. A genom valamely élőszervezet teljes örökítőanyagát, génjeinek öszszességét, a szerkesztés pedig a DNS-molekula szerkezetébe történő megtervezett és precízen kivitelezett beavatkozást jelenti. A témaválasztás aktualitását az adja, hogy az ilyen célzott genetikai műveletek mind a kutatásban,

mind számos biotechnológiai fejlesztésben rohamosan teret nyernek. Széles körű alkalmazhatóságukat az elhangzott előadások is igazolták, hiszen a genomszerkesztés módszereivel előállított baktériumok, növényi sejtek, rovarok vagy akár a házinyúl új genetikai variánsait mutatták be az előadók. A genomszerkesztési módszerek iránti felfokozott érdeklődés – főként a mezőgazdasági alkalmazások területén – a genetikailag módosított szervezetekkel (GMO-kkal) kapcsolatos igen heves, a politikát is aktivizáló vitákra vezethető vissza. Érdemes ezért a genomszerkesz-

3


tési módszereket a fajta-előállító nemesítés egy fontos új lehetőségének tekinteni, hisz az örökítő anyag, a DNS génspecifikus, célzott megváltoztatása révén javítható a biológiai teljesítőképesség, illetve a hasznosíthatóság, és így a piaci érték. Az állat- és növénynemesítés nagy felkészültséget igénylő hivatás, művelői a haszonállatok és -növények genetikai módosítását folyamatosan, sikerrel végzik a produktívabb fajták előállítása érdekében. Így valamennyi tenyésztett állatunk, termesztett növényünk genetikailag módosított szervezet, tehát GMO. Ezért, ha lenne szakmai hitele az alaptörvény XX. cikkelyében olvasható szavaknak – „(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal […] segíti elő” –, akkor hazánk nem GMOmentes, hanem mezőgazdaságmentes lenne. Nyilván a törvényalkotó politikusok, jogászok a géntechnológiai módszerekkel nemesített élő szervezetektől féltik a testi és lelki egészséget. Az ellentmondásosságot csak fokozza, hogy évente 600 ezer tonna génmódosított szóját importálunk, mert a külföldi olcsóbb takarmány nélkülözhetetlen az állattenyésztés gazdaságosságához. Ugyanakkor ha a magyar gazda termelné meg ugyanezt a GM-szóját, a géntechnológia elutasítói szerint az már „kockázatot” jelentene.

A hagyományos módszerek között találjuk a mutációs nemesítést, melynek során a DNS-molekulák szerkezetét besugárzással vagy kémiai anyagokkal teljesen véletlenszerűen megváltoztatják: ezek a hirtelen fellépő örökletes megváltozások a mutációk. Ilyenkor a DNS-t felépítő egységeket, a nukleotidokat a genomban bárhol érheti a találat, ennek következményeként a gének felépítése vagy működése módosul. A nemesítőnek az utódokon kell értékelnie a megváltozott tulajdonságokat, és a fajta-előállításhoz csak a hasznos mutáns egyedeket használja fel. A statisztikák szerint a világon több mint három ezer olyan növényfajtát termesztenek, amelyek mesterséges mutációból származnak. Jelenleg ezeket a változatokat az uniós definíció nem tekinti GMO-nak, és idehaza is használhatunk mutáns eredetű növényfajtákat. A természetben spontán megjelenő mutáns változatok a biológiai sokféleség fontos forrásai. Tenyésztett állatok vagy termesztett növények esetében emberi beavatkozás révén ugyan megnövelhető a mutációk gyakorisága, de a hagyományos módszerekkel nem lehet a folyamatokat irányítani. Ezt a korlátot szüntetik meg a genomszerkesztési technológiák, mint célzott mutációs módszerek, amelyekkel egy kiválasztott célgénben egyetlen DNS-építőelem kicserélése is megvalósítható. Ezzel megváltozik a gén által meghatározott fehérje szerkezete, funkciója és a megtervezett új tulajdonság jelenik meg.

Alaptörvényünk a világon egyedülálló: abban is, hogy a hazai agrárium fejlődését, sőt a biotechnológiai kutatást és fejlesztéseket nagymértékben gátolja, ezért jó lenne megszabadulni ettől a csapdától. Ugyan már többször megesett, ebben a kérdésben nem igazán remélhető az alaptörvény módosítása. Ezért van igen nagy jelentősége a genomszerkesztési technológiák elterjedésének, mert ezek révén kikerülhetünk a GMO-k kiátkozása okozta hátrányos helyzetünkből.

Mint az ábrán látható a genomszerkesztés kulcslépése, hogy a megcélzott gént jelentő DNS-molekula mindkét szálán törést kell előidézni a kicserélendő nukleotid közelében. A rendelkezésre álló módszerek megoldották azt a problémát, miként lehet a törést okozó enzimet, az „ollót” a célszekvenciához irányítani. A feladat súlyát talán érzékelhetjük, ha figyelembe vesszük, hogy például a kukorica genomját több mint két milliárd nukleotid alkotja – ebben a

4


CÉLZOTT, GÉNSPECIFIKUS VÁLTOZÁS, MUTÁCIÓ A DNS-BEN

VÉLETLEN VÁLTOZÁS A DNS-BEN Gamma-besugárzással

Szintetikus rövid DNS-molekulával

Hagyományos mutagenezis

Genomszerkesztés

szénakazalban kell azt az egyet megtalálni, amelyiket ki akarunk cserélni. A sejtek érzékelik, hogy törés érte a DNS-t, ezért aktiválják a hibajavító folyamatokat, és segítségükkel megtörténik a kívánt nukleotidcsere, ami a tervezett pontmutációt eredményezi. A genomszerkesztést végző molekulákat a növények esetében tenyésztett sejtekben hozzák müködésbe, és a mutációt hordozó sejtekből nevelik fel az új növényvariánsokat. Állatok mutáns egyedeinek előállításához a megtermékenyített petesejtbe injektálják a génszerkesztéshez szükséges komponenseket.

dást ad a nemesítők kezébe, nehéz racionális, magyarázatot találni arra, hogy egy ország, nevezetesen Magyarország miként zárkózhat el a jövedelmezőséget, a környezet védelmét, sőt adott esetben az egészséget javító termékek elől, csak azért, mert a fajta előállítása során géntechnológiai eljárást is alkalmaztak. Ez egy olyan innovációellenes zsákutca, amiből a magyar agráriumnak kiutat kell találnia. A genomszerkesztési technológiák kidolgozásával a tudomány felkínál egy presztízsveszteség nélküli megoldást az alaptörvénnyel elrontott helyzet kijavításához. Ehhez az kell, hogy az agrárpolitika irányítói kövessék a világtendenciákat, legyenek nyitottak az új nemesítési módszerek elfogadására, és ezekkel összhangban alakítsák a hazai és uniós szabályozási rendszereket. Egy új tudományterület kibontakozásakor jelentős kutatási kapacitásokkal folyik a nemzetközi verseny. A genomszerkesztési fejlesztésekben a hazai kutatási kapacitások sikeres részvétele csak a szükség források megléte esetén várható el, és az innovációs lehetőségeket is csak így tudjuk kihasználni. A szegedi konferencia igazolja, hogy ennek érdekében az első lépéseket a magyar kutatói közösségek megtették.

A genomszerkesztési technológiák fejlesztésében az utóbbi öt-hét évben igen jelentős előrehaladás történt a módszerek tökéletesítésével párhuzamosan figyelemre méltó eredmények születtek. Növények esetében genomszerkesztéssel több gyomírtószer-ellenálló növényt is előállítottak. Olyanokat is, amelyeket már korábban génbeépítéssel létrehoztak, és termesztésben vannak. Figyelmet érdemelnek a baktérium- és gombafertőzéssel szemben rezisztens rizs- és búzanövények. Szárazságtűrést, szemméretet növelő mutációk kialakítására több stratégia alapján is kutatások folynak. A háziállatok húshozamát jelentősen meg lehetett növelni egy, az izom méretét szabályozó gén célzott mutációjával.

A szerző az MTA rendes tagja

Minden gazdaember tapasztalatból tudja, hogy a termés sokban függ a megválasztott fajta tulajdonságaitól. A fajta-előállító nemesítés pedig csak úgy tudja a folyamatosan változó igényeket kielégíteni, ha a genetikai beavatkozásokat a tudomány által kidolgozott, egyre hatékonyabb módszerekkel végzi. Mivel napjainkban a géntechnológia számos jó megol-

5


Miről tárgyalt Fazekas Sándor áprilisban, az Egyesült Államokban? Darvas Béla c. egyetemi tanár, a GMO-Kerekasztal elnöke

Fazekas Sándor miniszter április 11-én az USDA Whitten Building 221 szobájában tárgyalt. A tárgyalásról Péter István attasé szövege vált ismertté. Feltételezem, hogy Fazekas Sándor jelentésének előkészítéséről van szó. Akkor a címzettje a miniszterelnök.

„Válaszomban elmondtam, hogy a vita még nem kiforrott, az Unió lakosságának jó része tartózkodó.” A GMO-val kapcsolatos „vita még nem kiforrott”? Mit keres akkor az alaptörvényben a már sokszor idézett tartalom? Ez ugyanis messze több mint, amit az elővigyázatosság elve indokolhat és a kísérleteknek gőzerővel kellene folyni nálunk.

„Scuse úr megkérdezte, hogy mi a véleményem a TTIP-ről. Válaszomban kifejtettem, hogy fontosnak tartjuk, támogatjuk, az együttműködést fenn kell tartani. Az EU-n kívül az USA a harmadik legnagyobb kereskedelmi partnerünk… […] Az állategészségügyi és növényegészségügyi feltételek összehangolását és szigorú betartását egyformán alapvetőnek ítéltük meg.”

„Scuse úr egy ilyen következmény veszélyével egyetértett, őszintén kifejezte, hogy a GMO témában meg kell egyezni, hiszen amíg az nincs meg, addig nem lehet előterjesztést tenni a Kongresszus felé. Az Egyesült Államokban a GMO-val egyet nem értők aránya kb. 7%.”

A bekezdés szerint egyértelmű, hogy miniszterünk lelkes TTIP támogató.

Azt olvasom, hogy vagy lesz megegyezés GMO-ügyben úgy, ahogy az Egyesült Államok akarja, vagy a TTIP-ből nem lesz semmi.

„A továbbiakban kifejtettem, hogy hazánk GMO-mentes, ennek kötelező volta az Alkotmányunkban le van fektetve, mi lehetőségeinket a GMO-termesztésen kívül látjuk. Scuse úr azzal érvelt, hogy a Magyarországra bekerülő szója 90%-a GMO, és mi is azt etetjük haszonállatainkkal. Több európai tanulmány ír arról, hogy a GMO ártalmatlan. Válaszomban elmagyaráztam, hogy a magyar termelők, és fogyasztók tartózkodóak a GM-növényekkel és -élelmiszerekkel szemben, ez Európára is jellemző. Magyarországra évente mintegy 700.000 tonna import szója érkezik, ezt feletetjük, de a GM-növények termesztése tilos.”

„Scuse úr szerint az EU az USA legnagyobb kereskedelmi partnere, de az Unió adatai stagnálnak. […] Igen, válaszoltam, az Unió stagnál, de a magyar agrárium, és szomszédai kivételek, nálunk a számok szinte minden ágazatban nőttek. Az USA tőkebefektetései nőnek Magyarországon. Magyarország GMO-mentes vetőmag nagyhatalom (ennek pld. a Pioneer is részese).”

Michael Scuse az európai mezőgazdasági elképzelések leggyöngébb pontját vette célba. Nem vetünk, de nagy mennyiségben GM-szóját veszünk, amelynek fogyasztása szerintük veszélytelen. Az lehet a mi minisztériumunk szerint is, ha nagy tételben, aggály nélkül veszünk ilyen szóját és azt „feletetjük”, továbbá kellően kifejtett miniszteri válaszunk sincs erre az egyszerű és idehaza is folyamatosan elhangzó felvetésre. Hogyan beszélhetünk hitelesen GMO-mentességről?

6


Újra kell vizsgálni és újra kell dönteni? Ez egyébként a tudományos gondolkodás alapállapota. Az FM kutatóhálózatának (NAIK) vezető intézete (MBK) mezőgazdasági géntechnológiával foglalkozik. A kutatóközpont főigazgatói eddig onnan kerültek ki. Gondolom, hogy most megszólalnak majd a főmunkatársai. Feltételezem, hogy Fazekas Sándor K+F adminisztrációjának komoly tervei vannak ezzel az intézettel. A GM-vetőmagügylet azonban nem úgy működik, ahogy miniszterünk elképzeli. Vetőmagot a szabadalomtulajdonos cég adhat. Viszont nem most állította le a miniszter ügyintézője (Feldman Zsolt) az utolsó hazai takarmányozási/toxikológiai kísérletet azzal az indokkal, hogy a NAIK alaptevékenységéből ezek a kísérletek nem vezethetők le? Én ugyanis ilyen indoklást kaptam a vizsgálat irányítójaként. Ha a NAIK kutatóintézetei nem folytathatnak kísérleteket GM-növényekkel, akkor kinek kért magot a miniszter? Továbbá a NAIK kutatási tevékenységét az FM tudományos minősítés nélküli adminisztrátorai határozzák meg a jövőben? Harmonizál ez az alaptörvényünk X. cikkével? Szerintem csöppet sem. Inkább valami nagyon ósdi tudománykezelést idéz, amiről azt hittem, hogy már sohasem jöhet vissza.

Szemerkényi Réka nagykövet Miniszterünk válasza kapcsán, hallani vélem, ahogy a gazdaságunk álmából feldübörög picit, akárcsak Kóka idején. Persze merhetünk nagynak is látszani. A Pioneer-rel (DuPont) együtt ez menni fog. „Szemerkényi Réka megjegyezte, hogy a TTIP nem csak kereskedelmi egyezmény. […] A GMO-val kapcsolatban tudományos és közvélemény kutatásokra van szükség, ehhez idő kell, de ez mind politikai, mind üzleti szempontból jelentős lehetőség.” Földcsuszamlásszerű európai/magyar véleményváltozás közepén lennénk? Nem így látom: még a gyorsan fejlődő technológia megértésén és kiegyensúlyozott kommunikációján sem vagyunk túl. Nálunk az FM speciális civilszervezetet hozott létre a GMO-mentesség haszonra váltásához.

„Scuse úr megkérdezte, hogy mit is akarunk pontosan. Válaszomban jeleztem, hogy kutatóink be fogják adni igényeiket, később jelezzük, hogy mire van szükségünk.”

A nagykövet asszony tudományos kutatások szükségességéről beszélt? Valóban, a kísérletes tapasztalat feloldhatná a már-már babonássá fokozott félelmet, amire idehaza kétségtelenül rájátszik Fazekas miniszter adminisztrációja. Én helyesnek tartom a kutatások újbóli beindítását, mert nélküle hazánk azt sem fogja tudni, hogy mit utasít el. Értelmezhetem ezt a megjegyzését a kutatás számára nagyon is pozitívan, vagyis hogy esetről esetre való kutatásokra és megítélésre van szükség és nem rémhírekre alapozott általános elítélésre. Szigorúságra szerintem szükség van, de laikus vakbuzgóságra nem.

Miniszterünk még csak körvonalazni sem tudta, hogy miért kért GM-vetőmagot. Milyen kutatókra gondolt? Kivel egyeztetett előzetesen? Fazekas Sándor itt fentebb elemzett tárgyalása után az én személyes feladataim között is megjelent, hogy írjam össze, hogy milyen GM-vetőmagokra lenne szükség a hazai kísérletekhez. Nem kérdés egy pillanatig sem számomra, hogy a jelentés valóságos dokumentum, mégha az FM

„Az USA fontosnak tartja a patogén kórokozók csökkentési eljárását, a GMO-termesztést, a földrajzi eredetvédelmet, és szeret-né megkötni a megállapodást. Egyetértettem, ezt mi is szeretnénk, ezért kértem amerikai GMO vetőmagmintákat tanulmányozás céljából.

7


adminisztrációja nem is szándékozott ráismerni. Most tessék akkor értelmezni az ezek után következő június 30-ai kísérlet lezárást és egyidejű nyugdíjazásom, majd az engem menesztő főigazgató július 15-én bejelentett menesztését. A fentiek bővebben és hivatkozásokkal együtt megtalálhatók az atlatszo.hu portálon lévő vendégblogomban (https://darvasbela.atlatszo.hu/2016/07/13/avihar-kapujaban-mirol-targyalt-fazekas-sandor-apri lisban-az-egyesult-allamokban/), amit részletek után érdeklődőknek javaslok.

Nem kell megbotránkozni Főszerkesztői megjegyzés

M

ind Darvas Béla fenti elemzése, mind Tóth László Levente a Magyar Nemzetben (2016. június 17.) megjelent cikke a GMO ügy kapcsán a figyelem középpontjába helyezik Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter amerikai tárgyalásait. Az itthoni reakciók, beleértve a miniszteri cáfolatkísérletet is, azt sugallják, mintha árulás történt volna, hiszen Fazekas úr amerikai génmódosított vetőmagmintákat kért tanulmányozás céljából. Ez a kis epizód világosan rámutat arra, hogy idehaza, mennyire a valóságtól elrugaszkodott, és torz képzetek kísérik a géntechnológiát is alkalmazó nemesítést. Gazdasági, környezetvédelmi érdekünk lenne, hogy az agrárium vezetői a tudományos tények figyelembevételével hoznák meg döntéseiket, alakítanák ki a kormányzati állásfoglalást, és a törvényeket ne a média terjesztette tévhitek sugallják, melyek szerint a géntechnológiával nemesített növények, állatok csak veszélyt jelenthetnek! Bár a világtendenciák alapján Fazekas Sándor, a jogász miniszter a GMO-mentesség élharcosaként az agrár történetírástól nem sok elismerésre számíthat, ez a mostani kezdeményezése előremutató, és esélyt adhat a korrekcióra. El kell jutnunk oda, hogy a hazai kutatás szerepet kapjon az új technológiák minősítésében, és kikerülhetetlenül szükség van

arra, hogy a tények, a saját tapasztalatok alapján hozzák meg az agrárpolitikai döntéseket. Ehhez kísérleti infrastruktúra is szükséges. A kormány akkor szolgálná a magyar agrárium jövőbeni versenyképességét, ha kezdeményezné, egy „Nemzeti Géntechnológiai Kísérleti Telep” létrehozását és működtetését. Egy ilyen intézményben biztonságosan, ha kell izolált szabadföldi kísérletekben mind a hazai előállítású, mind a külföldi eredetű GM növényeket, termékeket tudományos igényességgel lehetne tanulmányozni, értékelni. Az állami felügyelet jelenthetné a garanciát arra, hogy vizsgálatok nemzetközi színvonalon folyjanak, és az eredményeket a közvélemény megismerhesse. Ezzel rendelkezésre állna egy olyan tenyészkerti kapacitás, ahol a miniszter úr által beszerzendő GM tenyészanyagokat is megvizsgálhatnák. Amennyiben kiderül, hogy van olyan GM fajta, amelyik a magyar gazda érdekeit szolgálná, akkor a tiltás is értelmét veszítheti. Dudits Dénes

8

12. évf. - 2016/7-8. július-augusztus Genetic Literacy Project (GLP) 2016. július 12. https://www.geneticliteracyproject.org/2016/07/12/scientist-developbiofortified-canola-seed-production-oil-heart-healthy-fats/

A tudósok „biofortifikált”, biotechnológiai úton feljavított olajat tartalmazó magvú olajrepcét fejlesztenek a szív- és érrendszer számára egészséges zsírsavakat tartalmazó olaj termeléséhez Mikel Skybut

mint 45000 személy vizsgálatát áttekintő tanulmány jelent meg erről a Journal of the American Medical Association Internal Medicine című folyóiratban. A tanulmány kimutatta, hogy számos omega-3 zsírsav, közöttük a DHA és az EPA fogyasztása csökkenti a halálos kimenetű szívkoszorúér-betegség kockázatát. Miért az olajrepce? Az olajrepce több okból is alkalmas a halaknál híressé vált két zsírsav termelésére. Egyrészt az olajrepce már jól bevált, sokmilliárd dolláros haszonnövény, amelyet főként olajtartalmú magjáért termesztenek. Másrészt „egészséges” az olaja. A repceolaj feljavítás nélkül is elegendő telítetlen zsírsavat tartalmaz ahhoz, hogy kiérdemelje az FDA részéről a következő minősített, egészségre vonatkozó állítást: „Körülhatárolt és nem perdöntő tudományos bizonyítékok azt sugallják, hogy naponta 1,5 evőkanál (19 gramm) repceolaj elfogyasztása a repceolaj telítetlen zsírtartalmának köszönhetően csökkentheti a szívkoszorúér-betegség kockázatát.” A repceolaj azonban nem gazdag omega-3 zsírsavakban, különösen a lenolajhoz képest, amely nagyon nagy mennyiségben tartalmaz egy esszenciális omega-3 zsírsavat, az alfa-linolénsavat (ALA). Az új megközelítés megoldja ezt a hiányosságot: a szerzők szerint a szántóföldön termesztett növényekből nyert új repceolaj egy evőkanálnyi mennyisége a többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavakból többet tartalmaz, mint azok ajánlott napi adagja.

Mit szólna hozzá, ha ugyanazt a jótékony hatást, amelyet egy lazacvacsora nyújt, egyszerűen egy salátaöntet elfogyasztásval elérhetné? Hiszen nyilván hallotta már, hogy a halfogyasztás jót tesz, ugye? – Az ABC Radio egyik legújabb főcíme így szól: „Egyen halat, és csökkentse ezzel a halálos szívroham kockázatát”. Azért van ez így, mert a halolaj omega-3-telítetlen zsírsavakban gazdag, és ezeket a csodatápanyagokat régóta kapcsolatba hozzák a szív- és érrendszer jobb egészségi állapotával. Ez nagyszerű hír halevőknek, de mit tegyen az, aki vegetáriánus, vagy vega (tejterméket sem evő vegetáriánus)? Vagy ha egyszerűen csak ki nem állhatja a halat? Lehet, hogy a Dow AgroSciences kutatói megtalálták a megoldást: az olajrepce magjának feljavításán dolgoznak – ebből készül az egyik legegészségesebb és legszélesebb körben fogyasztott növényi termék, a repceolaj. Bejelentették egy olyan olajrepcenövény kifejlesztését, amely termeli a halakban található két hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavat, a dokozahexaénsavat (DHA) és az eikozapentaénsavat (EPA). Ezekről a haleredetű zsírsavakról már többször bebizonyították, hogy hozzájárulnak a szív egészségéhez: legújabban egy több

Egészséges adag mikroalga Meglepő tény, hogy bár az étrendünkben található omega-3 zsírsavak többségéhez halak fogyasztásával jutunk, az omega-3 zsírsavakat valójában nem maguk a

9


megközelítés lehetővé teszi, hogy a módosított magok ne csak meglévő zsírsavakat alakítsanak át többszörösen telítetlen zsírsavakká, ahogy a korábbi próbálkozásokban történt, hanem új zsírsavakat is termeljenek. Tehát ahelyett, hogy meglévő, nagy mennyiségű, tárolt zsírsavat DHA-vá és EPA-vá alakítanának több lépéses eljárással, e zsírsavak termelése egyetlen lépésben megoldható, aminek Wang szerint megvan a maga előnye: Ennek a stratégiának megvan az az előnye is, hogy nem halmozódnak fel a köztes zsírsavak, amelyek növelhetik az olaj oxidatív instabilitását; gyakran ezek felelősek az olajtermékek rossz ízéért.

halak termelik. A DHA és az EPA elsődleges termelői a mikroalgák, többek között a fitoplankton. Ezek az apró egysejtű élőlények bekerülnek az élelmiszerláncba, és tápanyagaik végül a halak zsírszövetében halmozódnak fel.

A növények mint gyárak Bár nem biztos, hogy ezek a növények végül tényleg a vegetáriánusok fő omega-3 zsírsavforrásai lesznek (a szabályozási és politikai bonyodalmakról itt ne is beszéljünk), mindenképp jó példaként szolgálnak arra, hogy a növények kézzelfogható hasznot képesek hajtani tápanyagok vagy egyéb javak termelésével. Az omega-3 zsírsavakkal dúsított növényi olajok nemcsak egészségjavításra használhatók, hanem a haltenyésztésben, a halgazdaságok halolajigényének kielégítésére is. Itt egy kissé pazarló viszszacsatolást alkalmaznak: a tenyésztett halakat ugyanis halolajjal kell táplálni ahhoz, hogy testükben összegyűljenek azok a zsírsavak, amelyeket természetes körülmények között a mikroalgákból nyernének. A tápanyagok mellett növényi termeltetésre vár egyre több biogyógyszer, különösen egy sor vírus, többek között az ebola, a gyermekbénulás és az influenza vírusa ellen kifejlesztendő növényi alapú vakcinák. A növényi alapú vakcinák olcsóbb és gyorsabb lehetőséget nyújtanak az antitest-kezelések kifejlesztésére és célbajuttatására.

A Dow tudósai kivették az omega-3 zsírsavak gyártásáért felelős „genetikai szerelőszalagot” a mikroalgákból, és betették az olajrepcébe. A rendszert úgy tervezték meg, hogy csak a repcemagban kezdjen el működni, ott, ahol az olaj termelődik és tárolódik. Ezért magspecifikus promótereket alkalmaztak a gének aktiválására. Egyértelműen nem ez az első eset, amikor növényekben omega-3 zsírsavat termeltettek, de ennek a megköze-lítésnek van egy egyedi oldala. A Dow AgroSciences úgy nyilatkozott a GLP-nek (Genetic Literacy Project), hogy ebben a kísérletsorozatban valósult meg először egy ekkora „megaszintáz” – esetükben a zsírsavtermelést szolgáló komplex fehérjeegyüttes – sikeres kifejeztetése egy haszonnövényben. „E nagy, bonyolult génegyüttes kifejeztetése és sikeres alkalmazása omega-3 zsírsavak termelésére valóban kimagasló szakmai teljesítmény” – mondta Dan Kittle kutatás-fejlesztési alelnök. Kan Wang, az Iowa-i Állami Egyetem Növénytranszformációs Központjának igazgatója, aki nem vett részt a fenti kísérletsorozatban, de korábban növénygenetikusként dolgozott a Dow AgroSciences cégnél, a Genetic Experts News Service (GENeS)-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy nem ez volt az első alkalom, amikor olajos magvakban DHA-t és EPA-t termeltettek, de méltatta az újszerű megközelítést:

Minden összevéve, ezek a megoldások jól szemléltetik a tudósok bevezette újításokat, amelyekben a növényeket mint fotoszintetikus szerelőszalagokat hasznosítják. A növényi alapú halolajról majd elválik, hogy fogyasztásának jótékony hatása megközelíti-e a halfogyasztásét, mindenesetre sok ember számára egészséges, halmentes választási lehetőséget jelenthet.

Nagyméretű, több fehérjéből/enzimből álló bioszintetikus rendszert vittek át mikroalgából az olajrepcébe. Ez a

10


Tavaszi árpa termőképességének javítása a szemméret-meghatározásában szerepet játszó HvGW2 gén antiszensz csendesítésével Nagy Bettina, Horváth Gábor MTA SZBK Növénybiológiai Intézet [email protected]

kolttá tette az ún. antiszensz konstrukciók elkészítését a gén szemméret befolyásolásában betöltött szerepének meghatározására. A szerzők a gént fordított, azaz antiszensz (AS) orientációban fejeztették ki tehát ciszgénikus növényekben. Ilyenkor a növénytranszformálás során növény sejtjében jelen lévő célzott gén szekvenciájára specifikus AS génnel, vagy annak AS fragmentumával transzformálják a növényt. Az AS technika lényege, hogy az AS génről a DNS másik szála fog átíródni RNS-re és ezt az RNS-t antiszesz RNSnek (AS RNS) nevezzük. Mivel a DNS két szála komplementer egymással, a szensz és antiszensz génekről átíródó mRNS+ és RNS– szálai is komplemeterek. Tehát ha a sejtekben egy időben termelődnek, akkor a citoplazmában összekapcsolódva róluk fehérje sem tud szintetizálódni, mellyel a génműködés gátlása magyarázható. Song és mtsai. (2007) közleményében az OsGW2 gén ilyen technikával végzett elhallgattatása növelte a rizsszemek szélességét, szensz (azaz eredeti) orientációban történő alkalmazása pedig a szemméret csökkenését eredményezte. Két homozigóta, közel izogén vonal összehasonlításából kiderült, hogy a mutáns GW2 allél a rizsszemek szélességének jelentős növekedésével szignifikánsan megnövelte a szemtermés súlyát, mely a szem vastagságában és hosszában bekövetkezett enyhe növekedéssel párosult. A GW2 gén egy RING-domént tartalmazó E3 ubiquitin ligáz fehérjét kódolt, mely az ubiquitin-függő proteaszóma rendszerben, a fehérjék lebontásában, degradációjában játszik szerepet, ezek a 26S fehérjebontó enzim komplexumon történő fehérjebontást katalizálják. A RING-domént tartalmazó fehérjék számos sejtfunkció vagy egyedfejlődési folyamat szabályozásában szerepet játszanak, beleértve a transzkripció, a jelátvitel, a rekombináció és a sejtciklus szabályozását.

Az abiotikus stresszhatásoknak ellenálló növények előállítása mellett a jelenleg folyó árpanemesítési kutatások kiemelkedő fontosságú feladata lehet a potenciális termés növelése, így például a gyenge szárszilárdság kiküszöbölése, a bokrosodási hajlam javítása vagy a betakarított szemtermés mennyiségének növelése. A termésösszetevők optimalizálását szolgáló tulajdonságok sok gén által irányított mennyiségi bélyegek, amelyek genetikai determinációjáért felelős kromoszóma régiókat, QTL-eket nagy számban térképeztek már mind a búza-, mind a rizskromoszómákon (Wang et al. 2009; Thongjuea et al. 2009). A hasadó populációkon végzett markerezési eljárások lehetővé tették azt is, hogy az ilyen, nagy hatású QTL-ek hátterében működő gének azonosíthatók és izolálhatóak legyenek. Így a növényi géntechnológia közvetlen szerephez jut a termőképesség javítására irányuló nemesítésben is. Munkánkhoz irodalmi adatok alapján a rizs 2es kromoszóma rövid karán elhelyezkedő - a rizsszem tömegét és szélességét meghatározó – QTL-t, a Grain Weight 2 (GW2) gént választottuk, melynek géntérképezésen alapuló azonosítását és klónozását Song és mtsai. (2007) végezték el. A szerzők két, szemméretben jelentősen különböző fajta keresztezésével állították elő a térképezési populáció F2 generációját. Mint az 1. ábrán látható, az indica FAZ1 fajta kis szemeket produkál (17,9 g ezerszemsúly), a japonica WY3 fajta szemei pedig igen nagyméretűek (41,9 g ezerszemsúly). Az F1 növények öntermékenyítéséből származó F2 növények visszakeresztezése a FAZ1 növényekkel a BC1F1 generáció szemeit eredményezte. Az ezekből felnevelt növények közül kiválasztották azokat, amelyek heterozigóták abban a GW2 régióban, ahol a keresett gén található, viszont a FAZ1 szülőre nézve minden más régióban homozigóták. A gén azonosítását követően kiderült, hogy a széles szemű WY3 fajtában hibásan működött a GW2 gén, amely indo-

11


d.

a.

Kontroll

b.

FAZ1

17

8

2 3

10

1

1

1

1

2

AS24

AS25

23

8

S21

Kontroll

n= 6,013

2

AS3

WY3

S22

S24

e.

8 AP005004

c.

2,6 kb 5,6 kb

Szemszélesség (mm)

GW2

0

8,2 kb

4 ,5 4 ,0 3 ,5 3 ,0 2 ,5 2 ,0 1 ,5 1 ,0 0 ,5 0

0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5

R1 R2 R3 C1 R4 R5 C2

3 ,5 3 ,0 2 ,5 2 ,0 1 ,5 1 ,0 0 ,5 0

FAZ1

1. ábra: A nagy szemű rizs kialakításáért felelős GW2 gén izolálása nagyfelbontású genetikai térkép segítségével (újrarajzolva Song et al. 2007. alapján). a) a két szülői fajta rizsszemeinek mérete; b) A GW2-régiót közrefogó molekuláris markerek (W024, W004) a második kromoszómán és a rizs genomikus DNS-darab bakteriofág B1 vektorban (AP005004); c) stabil rekombináns vonalak a FAZ1 szülőkkel történt visszakeresztezések után; d) az antiszensz (AS) transzformánsok szélesebb és a szensz (S) transzformánsok kisebb szemei a kontroll rizsszemekhez viszonyítva; e) a konkrét szemméretadatok a kétféle transzformáns vonal növényein.

Az irodalomban fellelhető adatok alapján tehát bebizonyosodott, hogy a GW2 fehérje működése negatívan befolyásolja a gabonák szemtermésének méretét, ami arra utalt, hogy a GW2 E3 ligáz- aktivitással az ubiquitin közvetített proteolízisen át a sejtosztódás negatív regulátoraként működik. Azonban a GW2 gén szerepe a sejtciklus szabályozásában még nem teljesen tisztázott. A RING-domén típusú fehérjék többségénél a fehérjék N-terminális vége hat kölcsön az E2 ubiquitin-konjugáló enzimmel, a fennmaradó részen pedig további fehérje-fehérje kölcsönhatási domének találhatóak, melyek a szubsztrát kötésért felelősek (Song et al. 2007). A GW2 gén természetben előforduló WY3 allélja – amely a fehérje egy 310 aminosav-deléciót tartalmazó csonka változata – ún. intakt RINGdo-ménnal rendelkezik, így megtartja E3 ubiquitin ligáz aktivitását, a mutációval érintett csonkolt régió pedig a szubsztrátkötő domént tartalmazhatja. A gén funkciójának teljes hiányát okozó null-allél és a füzérvirágzatban található szemtermésben lévő megnövekedett sejtszám egybeesése azt sugallja, hogy a WY3 allél nem lép kölcsönhatásba a sejtosztódást befolyásoló szubsztrátokkal, így nem játszik szerepet a fehérjedegradációs útvonalban sem. Első lépésben adatbá-

zisból azonosítottuk az árpa GW2 homológokat. Megállapítottuk, hogy az árpa genomja, ugyanúgy, mint a rizsé, két ilyen gént kódol, azonban a nukleotid-sorrendek hasonlósága miatt egyértelműen azonosítható volt a szemfeltöltődésben szerepet játszó gén. Mind egyszikűek, mind a kétszikűek esetében két homológot találunk, azonban az ismert kétszikű szekvenciák egy jól definiálható csoportot alkotnak, míg az egyszikűek esetében a kétfajta homológ egymástól élesen elkülöníthető. A két csoport közötti fehérjeszintű azonosság 40% körüli, azonban ez főként a fehérjék első felére koncentrálódik, ahol az ubiquitin ligáz aktivitásért felelős RING-domén található, a szubsztrátkötésért feltehetően felelős második szakasz szekvenciája teljesen eltérő. Ebből arra következtethetünk, hogy a fehérjék élettani funkciója is jelentősen különbözhet, noha mindkét esetben a fehérjedegradációs útvonal irányító enzimeiről van szó. A homológ szekvenciák összehasonlítása alapján tehát a fehérje C-terminális felét kódoló szakasz tette lehetővé a specifikus antiszensz technika alkalmazását. A megfelelő szakasz izolálását a genomikus struktúra alapján végeztük el. Ehhez a rizsgén exon-intron szerkezetét vettük figyelembe és olyan primereket terveztünk, melyek egyrészt a genomikus

12


szekvenciáról képesek felamplifikálni egy olyan régiót, mely megfelel az átíródott gén egy szakaszának; másrészt pedig specifikusan képes antiszensz (AS) hatást kifejteni az árpa GW2 homológon. Kész konstrukcióinkat restrikciós emésztéssel és szekvenálással is ellenőriztük, majd a megfelelőnek bizonyult konstrukciót LBA4404 Agrobacterium tumefaciens törzsbe transzformáltuk. Az Agrobacterium tumefaciens a Rhizobiaceae csa-

ládba tartozó, talajlakó, anaerob baktérium, mely egy természetes génsebészhez hasonlóan a növények sebzési helyein keresztül képes a növény sejtjeinek transzformálására. Az árpa Agrobacterium által közvetített stabil genetikai transzformációját Hensel és Kumlehn (2004) által kidolgozott módszer szerint végeztük el (sematikus vázlat, lásd 2. ábra).

embrióizolálás, transzformáció

kalluszindukció

növényregenerálás

növényrenevelés

2. ábra: Árpatranszformáció sematikus árbázolása

A termésnövelés befolyásolásának eredményeit az egyik kiválasztott, a rizs GW2 génnel közeli homológ (ASHvGW2.1) példáján mutatom be, az alábbiakban részletezve. Az ASHvGW2.1 konstrukció esetén öszszesen 13 növényt regeneráltunk, melyek a későbbi PCR analízisek során 4 független transzformáns vonalnak bizonyultak. Az antiszensz hatás a növény vegetatív növekedési fázisában erőteljes fenotípus változást nem okozott, azonban a vegetációs idő végén mért növénymagassági adatok alapján a transzformánsok jóval magasabbnak bizonyultak a kontroll növényeknél (3./A ábra). Aratáskor a növénymagasságból adódóan ezek a növények nagyobb száraztömeggel (3./B ábra) voltak jellemezhetőek. Szemszámolási adatainkat elemezve megállapíthattuk, hogy bár transzformáns vonalunk összességében kevesebb szemszámmal volt jellemezhető, nagyobb eltérések azonban a kontroll növényekhez viszonyított a fő- vagy mellékhajtások számában mutatkoztak. A transzformáns növényeken kevesebb főhajtást számolhattunk meg, míg mellékhajtások számában az ASHvGW2.1 transzformánsok meghaladták a kontroll növényeket (3./C ábra).

Hasonló eredmények mutatkoztak a fő- és mellékhajtásokon mért ezerszemtömegben is: a mellékhajtásokon mért ezerszemtömegek a transzformáns vonal esetében felülmúlták a kontroll növényeken mérteket, még a kevesebb szemszám ellenére is (3./D ábra). Annak eldöntésére, hogy a mellékhajtásokon mért magasabb szemsúly a szemek mely növekedési (szélesség, hosszúság, tömeg) paraméterével magyarázhatóak, a magokat számítógépes pixelanalízisnek vetettük alá (Sass László, MTA SZBK). Az adatok alapján a mért paraméterek tekintetében eloszlási görbéket határozhattunk meg. Összességében elmondhattuk, hogy a nagyobb ezerszemtömegek elsősorban a szemek szélesebb voltának (3./E ábra), valamint ebből adódó nagyobb tömegükkel voltak magyarázhatóak a transzformánsok esetében (3./F ábra), ehhez társultak a szemhosszúságban mért csekély változások, ami összhangban van az irodalomban fellelhető eredményekkel is (Song et al., 2007).

13


A

70

B

Növénymagasság GP

60

Learatott növény összes száraztömege

60

GP

ASHvGW2.1

ASHvGW2.1

50

50 40 40 30

30

20

20

10

10

0

0 42-44

C

45-47 48-50 51-53 Növénymagasság (cm)

54-56

6_7

57-59

Mellékhajtások számának összehasonlítása 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

GP

0

E

D

ASHvGW2.1

1 2 3 Mellékhajtások száma (db)

4

8_9

9_10 10_11 11_12 12_13 13_14 Száraztömeg (gr)

Mellékhajtásonkénti ezerszemtömeg 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

GP

ASHvGW2.1

15-18 18-21 21-24 24-27 27-30 30-33 33-36 Ezerszemtömeg (gr)

5

F

Szemsúly Golden Promise

7_8

36-

Szemszélesség

ASHvGW2.1

Golden Promise

ASHvGW2.1

50

40 35 30 25 20 15 10 5 0

40 30 20 10 0

Szélesség (mm)

Súly (mg)

3. ábra: A HvGW2.1 gén antiszensz transzformációjának hatása a transzformáns növények növénymagasságának (A), száraztömegének (B), mellékhajtások számának (C) és az azokon mért ezerszemtömegek (D) alakulására, valamint szemsúly (E) és szemszélesség (F) értékeire.

Az eredményként kapott transzformánsok használhatóak lennének a termésmennyiség növelésére irányuló nemesítési eljárás alapanyagaiként, egységnyi termőterületről nagyobb ezerszemtömeggel, nagyobb szemtermés lenne betakarítható. A kapott eredmények alapján arra is lehet következtetni, hogy ezek az ubiquitin ligázok alapvető meghatározói lehetnek a vegetatív-generatív fázisok közötti átváltásnak. A gén szemméretet befolyásoló markerként történő alkalmazhatóságának különböző szemméretekkel rendelkező rozs, triticale double haploid (DH) populációkon történő vizsgálata egy jövőbeli kutatómunka tárgyát képezi. Igen érdekes lehet még a fenotípusok elemzése kétszikűekben is, mivel jelentős hatásuk lehet a biomassza mennyiségének meghatározásában.

Felhasznált irodalom: WANG R. X., HAI L., ZHANG X. Y., YOU G. X., YAN C. S., XIAO S. H. (2009): QTL mapping for grain filling rate and yield-related traits in RILs of the Chinese winter wheat population Heshangmani x Yu8679. Theoretical and Applied Genetics, 118: 313–325. p. THONGJUEA S., RUANJAICHON V., BRUSKIEWICH R., VANAVICHIT A. (2009): RiceGeneThresher: a webbased application for mining genes underlying QTL in rice genome. Nucleic Acid Research, 37: 996–1000. p. SONG X. J., HUANG W., SHI M., ZHU M. Z., LIN H. X. (2007): A QTL for rice grain width and weight encodes a previously unknown RING-type E3 ubiquitin ligase. Nature Genetics, 39: 623–630. p. HENSEL G., KUMLEHN J. (2 004): Geneti c transformation of barley (Hordeum vulgare L.) by coculture of immature embryos with Agrobacteria. Chapter 3, 35-44. In: Curtis, I.S. (ed): Transgenic crops of the world: essential protocols. Kluwer Academic Publishers, Dordrecht, the Netherlands, 454. p.

Köszönetnyilvánítás A projekt NAP_BIO_06 (2007-2010) 'Növényi génforrás' Magyar-Német Együttműködési Pályázat támogatásával valósult meg.

14

7-8. július-augusztus

Recommend Documents