Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. III. évf. 9. szám szeptember

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége III. évf. 9. szám • 2004. szeptember

Béres hirdetés

Építkezünk tovább Gondolatok a Gyógyszerészek Országos Kongresszusa 2004 elé céljainak megfogalmazására, a megvalósításhoz szükséges eszközök megszerzésére, a folyamatok befolyásolására és az irányításában való részvételre. A stratégia kialakítása csak rajtunk múlik. Ne keressünk mentségeket, se bûnbakot, ne bújjunk semmi mögé. A kiérlelt szakmai elképzelések irányát semmi nem befolyásolja, csak mi magunk. A célkitûzések megvalósításának ütemét megjósolni már nehezebb. Ez valóban függ – többek között – az általános gazdasági produktumtól, az egészségpolitikai prioritásoktól, a politikai és államigazgatási súlypontoktól, amelyek befolyásolására alkalmas módszer a lobbizás. Néhány éve volt alkalmam a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Missziós Nyilatkozat megszerkesztésében részt venni. Ez az alapdokumentum, amely a Szövetség szinte minden kiadványában megjelenik. Úgy hiszem, elôbb vagy utóbb elgondolkodik rajta az Olvasó. Ahogyan azt az „iskolában” tanították, a Missziós Nyilatkozat – így a miénk is – hitet tesz egy olyan, hosszú távra szóló kötelezettségvállalás mellett, amely tagjainak a gyógyszerész szakma stratégiai alakítása területén rögzít elveket, ad kapaszkodókat. Születésekor az ember magával hozza a genetikai sajátosságait. Ezt követôen a gyermek- és ifjúkor során – szelíd, vagy erôteljes családi, környezeti motiváció segítségével – kialakítja azokat a mentális, intellektuális és kulturális alapnormáit, amelyek megmásíthatatlanul hozzá tartoznak a személyiségéhez. Ezek adnak aztán évtizedeken át kapaszkodót képessége fejlesztésében, céljai megvalósításában, harmóniát életvitelében, amelyet szerencsés esetben megelégedett és sikeres életút fémjelez. Ezt hívjuk kiegyensúlyozottságnak, az eredményesség lehetôségének. Egyetemet végeztünk, így lehetôségünk, sôt egyéni és társadalmi elkötelezettségünk van a kiteljesedett értelmiségi létre. Gyógyszerészek vagyunk, így jórészt közös a szakmai életünk determinációja. Az 1989-es társadalmi és politikai struktúraváltás megnyitotta számunkra a távlatokat. Ezek módot adnak a gyógyszerészet formálására,

Tehát: stratégia, környezet-elemzés és lobbi. A Gyógyszerészek Országos Kongresszusa elôdje, az 1991. évi kecskeméti Magángyógyszerész Konferencia látni engedte azt a szellemi erôt és tenni akarást, ami ebben a szakmában és a képviselôiben rejlik. Ma is benne van! Igaz, különbözô okok miatt (amelyek boncolgatása most nem célom) nem mindig sáfárkodtunk jól energiáinkkal. A lehetôség összehozott minket, a szaladó szekérre sokan ráfértek, átmeneti megosztottságot követôen még az egyetemes gyógyszerész harmónia is felsejlett a horizonton, amikor leraktuk a tradicionális régi/új gyógyszerészet alapjait. A közelmúltban került látókörömbe egy régi bibliai alapigazság. Amikor megromlik egy kapcsolat és már nem is tudod, hogy hol bicsaklott meg, ki és miért a hibás, vissza kell térni az alapokhoz. Magunk mögé kell utasítani a konfliktusokból származó torzulásokat és újra, a korábban lefektetett alapértékek fonalát felvéve építkezni, mindenáron elkerülve a zsákutcát. Legalább egy dologban egészen biztosak lehetünk. A gyógyszerészet fô stratégiai eleme a közvetlen lakossági ellátásban a betegorientáció (ld. Missziós Nyilatkozat 8. pontja). Ennek a megvalósításához vezetô út a gyógyszerészi gondozás. Ezt építjük akkor, amikor szakmai értelemben vett szellemi felkészültségünket erôsítjük, amikor közgazdasági ismeretekre teszünk szert, amikor módszereket keresünk a kommunikáció minél hatékonyabb mûködtetésére,

s amikor áttekintve és elemezve a szakmapolitikai és gazdasági környezetet, befolyásolni akarjuk a döntéshozatalt. A gyógyszerészi gondozás ma az egyetlen lehetôség, ami átvezet minket a globalizált piacgazdaságba és segít túlélni minden szerkezet- és tulajdonosváltó átalakítási törekvést. Errôl szól a GYOK 2004. A kongresszuson is ♦ építjük a gyógyszerészi gondozási tevékenységünket (labordiagnosztika), ♦ áttekintjük a környezetet (gyógyszerészi praxis) és ♦ lobbizunk (szakmapolitikai nap és fórum). Az arányok 1991 és 2004 között ugyan változtak, de a stratégiai cél ugyanaz. Mindenkit szeretettel várunk!

Dr. Mikola Bálint

Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelôs kiadó: dr. Samu Antal Szerkeszti a szerkesztô bizottság: Hankó Zoltán (szerkesztésért felel), Mátyásné Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, Sándor Árpád, Schlégelné Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor A MOSZ címe: 1134 Budapest, Huba utca 10. Telefon: 236-0974 E-mail: [email protected] ISSN 1588-8231 Nyomdai elôkészítés: ABT 2000 Kft. Fotó: Hilbert Péter Sokszorosítás: Ritter Nyomda Hirdetésszervezô: G-Management Rt. 1134 Bp., Huba u. 10. Telefon: 320-4848 E-mail: [email protected] Ára: 1000 Ft + 15% ÁFA

Gyógyszertár III. évf. 9. szám 1

A Gyógyszerészek Országos Kongresszusa 2004 programjáról

az állami, szakigazgatási és szakhatósági szervezetek vezetôi adnak helyzetelemzést és vázolják fel az év hátralévô feladatait, a jövôt formáló programjukat. Ezt követôen a politikusoké a szó. A parlamenti pártok vezetô egészségpolitikusai, akik tavaly is a vendégeink voltak, igen figyelemre méltó idôszakban adnak rövid tájékoztatást arról, hogy mit sikerült terveikbôl megvalósítani, változtatnak-e és mennyiben, meghirdetett egészségpolitikájukon.

„Stratégia – környezettanulmány – lobbi” – írtam az évek óta nem változó gondolatmenetet egy korábbi írásomban. Hogyan építettük fel a Gyógyszerészek 2004. évi kongresszusa programját? Nézzük csak sorjában:

A szakmai és gazdasági környezet áttekintését, az egészségpolitikai stratégiák megismerését célzó két nap (péntek-szombat) programját közös, nyílt fórum zárja.

Amikor a GYOK 2004 rendezvényeit elôkészítettük, az elsô (stratégiai) elem alapelveit tekintve a gyógyszerész társadalomban nem voltak kétségek. A gyógyszerészi gondozás programját kell tovább folytatnunk. Ez volt az elôzô öt év vezérfonala, s ma is az. Számos fontos szakterület egyikének további élettani és terápiás bemutatását (diabetes, asthma-allergia, mozgásszervi megbetegedések, daganatos betegségek stb.) terveztük, amikor felmerült az igény labordiagnosztikai ismereteink elmélyítésére (csütörtök). Valljuk meg ôszintén, ezen a szakterületen felkészültségünk meglehetôsen hiányos. Az ellátó rendszerek fejlesztése nemzetközi szinten arrafelé halad, hogy a beteg számára a gyógyszertárban, a gondozási programok keretén belül (Franciaország), sôt otthon (Hollandia, Svédország) nyújtsunk lehetôséget, aktuális egészségi állapota feltérképezéséhez, az egyes diagnosztikai eljárások alkalmazásával. Számos tesztanyag szerezhetô be ma már a gyógyszertárakban. Terveink között régóta szerepel az egyes diagnosztikai eljárások gyógyszertárba telepítése. (Ennek kezdeményezésérôl már komoly dokumentáció lelhetô fel a MOSZ és az egyes szakhatóságok közötti levelezésben.) Elsôrangú, a szakterületi praxist élvonalban gyakorló orvosok avatnak be minket – akkreditált továbbképzésen – a korszerû ismeretekbe. A második a szakmai és gazdasági környezet alakulásának elemzése már meglehetôsen problémás terület. A „Gyógyszertár” hasábjain a kollégák részletekbe menôen tájékozódhattak a tavalyi kongresszus óta eltelt idôszak szakmapolitikai eseményeirôl. Ezek amellett, hogy olykor váratlanul új elemeket sorakoztattak fel az egészségpolitikai célkitûzések között (rendszerint a szakigazgatásban alkalmazott szakértôk – tanácsadók – kormánybiztosok személyében bekövetkezett változásokkal igen szoros koherenciában), a kiszámítható, ám a gyógyszerellátás számára igen kedvezôtlen (GVH) piaci hatások erôszakos

2 Gyógyszertár III. évf. 9. szám

érvényesítését is felerôsítették. Mindehhez kormányzati és politikai átrendezôdés társul, amelynek végkicsengését e sorok írásakor még meg sem lehet megjósolni. Okulva viszont az eddigi tapasztalatokból, amelyek szerint a kormányzatban és a szakigazgatásban szerepet vállaló személyiségek majdnem mindegyike karakteres elképzelésekkel lát hozzá a tevékenységéhez, s szakterületétôl függetlenül kötelességének érzi az egészségügy és az oktatás megreformálását, most sem várható más. Valahol ez persze törvényszerû, hiszen – a sokszor hangoztatott gondolat szerint – csak egészséges és mûvelt társadalommal lehet gazdaságot, nemzetet és országot építeni. Ha nincs dinamikus gazdaság, nincs elegendô nemzeti jövedelem sem, ez pedig gátat vet az egészségügyi ellátó rendszer tôkeigényes fejlesztésének. Így zárul a kör. Bizonyos tehát, hogy a gyógyszerellátás szakmai, gazdasági környezete változóban van. Hogy mik a tervezett fô irányok? A válaszokra két napot szánunk (péntekszombat). A szorosabb értelemben vett szakmai környezet, a gyógyszerészi praxis bemutatásában (péntek) vállalt szerepet a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal és a Magyar Kórházszövetség vezetôje ugyanúgy, mint a kutató farmakológus és farmakoterapeuta, valamint a gyakorló magángyógyszerész. Mindig fontosnak tartottuk a nemzetközi szakmai környezet áttekintését, ami stratégiai célkitûzéseink megvalósításának ütemezését, finom hangolásait segíti. Ezzel összefüggésben kerül sor a gyógyszerészi gondozás nemzetközi elôadássorozatára (technikai okokból, szinkrontolmáccsal, egységes délutáni blokkban). Az elôadókat a MOSZ elnöke a 2004. évi FIP Kongreszszus programjai alkalmával kérte fel. A szakmai és gazdasági kérdések gondolati átvezetését (péntekrôl szombatra) egy gyógyszer-kereskedelmi és menedzserprogram, valamint a gyógyszerellátás jogi környezetét legfrissebben szabályozó jogmagyarázat oldja meg. A szakmapolitikai nap programját (szombat) úgy építettük fel, hogy délelôtt egy domináns szakmai vezérelôadást követôen

Az utak és lehetôségek bemutatását tervezzük a „Piacszabályozás a gyógyszerellátásban” címen meghirdetett, a márciusi munkakonferencia gondolatmenetét aktuálisan folytató (vasárnapi) elôadásokban. Bizonyára sokan emlékeznek még azokra az elôadásokra, amelyeken az alkotmánybíró, az Európa Parlament munkatársa, a közgazdász és a politológus szakember a saját szakterületének szabályai szerint elemezte: lehet-e hosszú távon is létjogosultsága a lakossági gyógyszerellátásban a szabályozott piaci viszonyoknak, s ha igen, melyek azok a szabályozási pontok, amelyek segíthetik a gyógyszerészetet társadalmi feladatainak ellátásában, illetve mit várnak el a betegek a gyógyszerészi hivatás mûvelôitôl a szociális piacgazdaság körülményei között. Márciusban azzal fejeztük be ennek a témának a tárgyalását, hogy ôsszel új elôadókkal és új szakterületek képviselôivel folytatjuk a – gyógyszerészek jövôképének alakítása és a gyógyszerészet jövôje szempontjából egyaránt kiemelkedô fontosságú stratégiai – kérdéskör megvitatását. Mostani elôadóink között üdvözölhetjük az államigazgatási gyakorlatot is szerzett, szociológiával foglalkozó oktató közgazdászt, a vállalkozásetikát vizsgáló gazdasági és média-szakembert, a gyógyszerészi tevékenységgel szemben támasztott igényeket kutató orvos-szociológust és a gyógyszertári vállalkozások jogi és gazdasági útvesztôiben rengeteg tapasztalatot gyûjtött jogász-közgazdász szakembert. Elôadásaikat hallgatva bizonyára most is sok hasznos, megszívlelendô és érdekes információval leszünk gazdagabbak. A kongresszus programjaira igen nagy az érdeklôdés. Minden eddigi évet meghaladó a gyógyszerész kollégák elôzetes regisztrációja, s a kiállító területek is júniusban megteltek. Szállodai férôhely ugyan már nincsen, de a rendezvényen napi regisztrációval is részt lehet venni. Minden adva van tehát egy elmélyült gondolatcseréhez.

M.B.

Gyógyszerészek Országos Kongresszusa 2004. „A magyar gyógyszerész Európa polgár” Október 7. csütörtök 10.00 – 12.30

Emeleti elôadóterem Gyógyszerészi Gondozás „Labordiagnosztikai ismeretek I.” akkreditált MOSZ továbbképzô program

13.00 – 14.00

Ebéd

14.00 – 16.30

Nemzetközi tapasztalatok a FIP és az EuroPharm Fórum reprezentánsainak tolmácsolásában

17.00 –

MOSZ 2004. évi közgyûlése

13.00 – 14.00

Ebéd

14.00 – 16.00

„Labordiagnosztikai ismeretek II.”

09.30 – 12.30

MOSZ Ifjúsági Fórum

16.00 – 16.30

„A megfázás háttere és kezelési módjai” Up to date percek a gondozásról

14.00 – 16.50

Cégelôadások

14.00 – 16.00

Könyvelôk Klubja

Földszint elôadóterem

Emeleti különterem

Október 8. péntek

Patika Magazin est GM + Melinda est

Emeleti elôadóterem Gyógyszerészi praxis 09.00 –

Megnyitó

09.30 – 12.30

Hazai tapasztalatok a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal, a Semmelweis Egyetem, a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, a Magyar Gyógyszerész Kamara, a Magyar Kórházszövetség elôadóinak prezentációjában

Október 9. szombat Emeleti elôadóterem Szakmapolitikai Nap 09.30 – 12.30

Plenáris elôadások a Szegedi Tudományegyetem, a Miniszterelnöki Hivatal, az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Tisztifôorvosi Hivatal és az Országos Gyógyszerészeti Intézet vezetôinek részvételével

13.00 – 14.00

Ebéd

14.00 – 17.30

Fórum a parlamenti pártok egészségpolitikusai és a szakmai szervezetek részvételével

Menedzserprogram: A gyógyszerforgalmazás arányváltozásai (Novartis)

Fogadás a kongresszus résztvevôi számára Novartis est

Október 10. vasárnap Emeleti elôadóterem Gazdasági, jogi, szakmapolitikai kérdések 09.00 – 12.30

A gyógyszerellátás, a piaci, a gazdasági, a szakma- és társadalompolitikai szakterületek elôadóinak tolmácsolásában

12.30 –

A kongresszus zárása Gyógyszertár III. évf. 9. szám 3

Mérföldkô vagy múló pillanat?

Túldimenzionálni nem érdemes, viszont alábecsülni sem szabad, hogy a Magyar Gyógyszerész Kamara, a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége és a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság szeptember 8-án közös elôterjesztéssel fordult az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium szakfôosztályának vezetôjéhez, melyben kezdeményezte, hogy kezdôdjenek a gyógyszerészi gondozás hazai bevezetésérôl és elismertetésérôl az állami vezetés és a szakmai szervezetek között tárgyalások. Mérföldkô ez az esemény a hazai gyógyszerészet történetében, még akkor is, ha ma egyáltalán nem lehet még tudni: érdemi tárgyalások kezdôdnek-e vagy sem, s ha igen lesz-e megállapodás vagy sem, továbbá fennmarad-e a szakmai érdekvédelmi szervezetek legutóbbi idôszakban kialakult együttmûködési szándéka a gyógyszerészi gondozásban. Mérföldkô, hiszen elôször jutott odáig a gyógyszerész társadalom, hogy errôl a – gyógyszerészet történetében majdan minden bizonnyal paradigmaváltásnak minôsített – új szakmai irányzatról a három meghatározó szervezet egyeztette és összehangolta az álláspontját és érettnek ítélte a helyzetet arra, hogy az államigazgatással a témában egyeztetéseket kezdeményezzen. Másként fogalmazva, szervezeteink megítélése szerint a gyógyszerész társadalom készen áll arra, hogy szabályozott körülmények között, a mindennapok gyakorlatában valósítsa meg mindazt a többletfeladatot, ami a gyógyszerészi gondozás intézményesített bevezetésekor várhatóan rá hárul. És ez még akkor is igaz kell legyen, ha reálisan arra lehet számítani, hogy sok idô telik majd el az egyeztetésekkel, sôt, ha valamikor majd eljutunk a megvalósulásig, akkor sem lesz várható, hogy minden patika, minden betegét, azonnal gondozói programjának áldásaiban részesítse. Az alkalom mindenesetre indokolja, hogy végezzünk egy rövid összegzést az eddig bejárt útról és nézzük meg azt is, hogy milyen következményekkel kell számolni a továbbiakban.


A szakma belsô fejlôdésérôl A gyógyszerészet 20. századi fejlôdéstörténetének ismeretében a tévedés kockázata nélkül vállalható az a megállapítás, hogy szükségszerûen jutott el a szakma a gyógyszerészi gondozás kapujába. A Gyógyszertár egy korábbi számában „Gondolatok a családi patika kapcsán kibontakozó vitához” címmel „A négyek” már részletesebben foglalkoztak a gyógyszerészet trendjeivel és megállapították, hogy a változásokat részben a gyógyszerészet belsô fejlôdése indukálta, részben a társadalmigazdasági környezet kihívásai generálták. A 20. század elején a társadalomnak még a „gyógyszerkészítô gyógyszerész”-re volt szüksége, hiszen a gyáripar kifejlôdésének korai szakaszában a gyógyszertárakban a gyógyszerkészítô munka dominált. A gyártási volumen növekedése, a toxikus gyógyszerek térhódítása és a kereskedelmi kapcsolatok szélesedése késôbb a gyógyszerész „gyógyszerellenôrzô” szerepét tette fontosabbá. Majd a hatóanyagok számának ugrásszerû emelkedése, az új gyógyszerformák térhódítása miatt a gyógyszerésznek „gyógyszerszakértôvé” kellett válnia, a mellékhatások, interakciók súlyának felismerése valamint a gazdaságossági kérdések elôtérbe kerülése pedig a „klinikai gyógyszerészet”-et hozta magával. A fogyasztói társadalom kialakulása együtt járt az öngyógyítás-öngyógyszerelés megjelenésével, aminek következtében a gyógyszerésznek ma már az önmagát kezelô beteg gyógyszerválasztásáért és egészségének helyreállításáért is felelôsséget kell vállalnia. A gyógyszerészi gondozás pedig a prevencióban, a betegségek korai felismerésében és a gyógyszeres terápia követésében jelöli ki a gyógyszerész legújabb szerepét. „A száz éve tartó átalakulási folyamat mennyiségi változásai napjainkra tehát minôségi változást eredményeztek. Az eddigi termékközpontúság, mint a gyógyszerésszel szembeni elvárás megmaradt, mert továbbra is ô a gyógyszer szakértôje, azonban a beteg ember gyógyszerelésének irányítása, felügyelete, gondozása úgyszintén középpontba került. A gyógy-

szerészet tehát kétpólusúvá vált.” (Gyógyszertár, 2003. május-június). Amikor az elmúlt évszázad történetének fôbb szakmai állomásait vesszük sorra, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a múlt század közepéig az európai gyógyszerészet trendjeibe a hazai gyógyszerészet is belesimult, azonban a II. Világháborút követôen néhány évtizedig több vonatkozásban izolált pályán haladtunk. Ez a szakma belsô tartásának és hivatástudatának köszönhetôen komoly fejlôdést eredményezett a gyógyszerészet szakmai színvonalában és felkészültségében, ugyanakkor a szociális piacgazdasággal és fogyasztói társadalom kialakulásával együtt járó változások a hazai gyógyszerészetet nem érintették meg. A szocialista gyógyszerellátás viszonyai között sokáig nem kellett szembesülnünk azokkal a tendenciákkal, amelyekkel Európa nyugati felében kollégáink már a hatvanas évektôl számoltak. Így az elmúlt tíz évben egyszerre zúdult ránk az öngyógyítás-öngyógyszerelés, a fogyasztói magatartás megváltozása, a gyógyszerkincs dinamikus növekedése, a költségtudatosság, a robbanásszerû egészségtechnológiai fejlôdés, az egészségügyi finanszírozás válsága és a globalizáció. Mindez azzal járt, hogy a struktúraváltással, privatizációval, a jogi és gazdasági környezet mindennapos változásaival együtt kellett végrehajtani a gyógyszerészi munka belsô szakmai tartalmának erôltetett ütemû átalakítását és az új kihívásoknak való megfelelés olyan fizikai, szellemi és lelki terheket rakott a gyógyszerész társadalom vállára, amelynek elviseléséhez minden energiáját igénybe kellett vennie. Szerencse, hogy a nagy átalakulásban a stabil alapok megvédtek a súlyosabb szakmai problémáktól.

A közelmúlt történéseirôl Részben a fentebb vázolt folyamatoknak, részben a változásoktól való természetes ódzkodásnak tudható be, hogy a gyógyszerészi gondozás gondolatának hazai elfogadtatása sem szervezeteink életében, sem a mindennapok gyakorlatában nem volt zökkenômentes folyamat, annak elle-

nére, hogy – mint láttuk – szükségszerû következménye a szakma fejlôdésének és a társadalmi környezet átalakulásának. Azonban szégyenkeznünk sem kell. Már a kilencvenes évek elsô felében megjelentek a különbözô híradások a gyógyszerészi gondozás ideájának intézményesített bevezetésérôl. Dr. Stájer Géza professzor, a szegedi egyetem gyógyszerészkara akkori dékánjának rendszeresen megjelenô publikációit kell elsôsorban megemlíteni, aki dékáni mûködése során folyamatosan hangsúlyozta a gondozási szemlélet szükségességét. Ma már a gyógyszerész képzô helyeken a gyógyszerészi gondozás a kurrikulum része lett, tankönyv jelent meg ebben a témában, tudományos kutatások zajlanak, doktori disszertációk készülnek. Szakmai érdekvédelmi szervezeteink közül – mint már oly sok más témában – a MOSZ „ébredt” elôször. A Szövetség elnökének személyes tengeren túli szakmai kapcsolatait felhasználva sok fiatalnak biztosított több hetes amerikai tanulmányúton való részvételt a gyógyszerészi gondozás egyik fellegvárában a Tennessee-i Egyetemen. A MOSZ továbbképzéseket szervez a szakmai felkészülés jegyében és konferenciáin is évek óta napirenden vannak a gyógyszerészi gondozás szakmapolitikai aspektusai. És amikor évekkel ezelôtt – egy doktori diszszertáció részeként – felmerült az igény egy nemzetközi standardok figyelembe vételével elôkészített hazai adaptációs vizsgálat lefolytatására is, a MOSZ szervezetileg és sok tagjának személyes közremûködésével is a kísérlet mellé állt. (Most látszik igazán, milyen kár, hogy a vizsgálat az engedélyezô hatóság és a kamara elutasító magatartása és érdektelensége okán nem valósulhatott meg.) Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy nagyon sok gyógyszertár régóta magáénak vallja a betegcentrikus gyógyszerészetet és saját eszközeivel igyekszik a gyógyszerészi gondozás szellemiségét a napi gyakorlatban érvényre juttatni. A gyógyszerészi gondozás sajátos aspektusból került a látótérbe 2002-2003-ban, amikor a kormányprogram a családi patika modell kialakítását tûzte ki célul. A rosszul megfogalmazott törekvések és – részben – más okok miatt ez a kezdeményezés a gyógyszerész szakma ellenállását váltotta ki, mígnem a különbözô egyeztetéseket követôen az OEP fôigazgatója egy kongresszuson ki nem mondta: amikor a családi patika modellrôl beszéltek, akkor a gyógyszerészi gondozásra gondoltak. Arról megoszlanak a vélemények, hogy ez a bejelentés milyen mértékben fedte a valóságot, fôleg az ellátásszervezôkrôl (újabb

kori elnevezéssel térségi egészségszervezôkrôl) készített tervezetek tükrében, de tény: az államigazgatás is elkezdett foglalkozni a gyógyszerészi gondozás témájával.

Napjaink Köztudomású, hogy idén frekventált szakmapolitikai üggyé vált – a gyógyszerpiaci rendtartásról szóló új jogszabály(ok) elôkészítése kapcsán – a gyógyszerpiac újraszabályozása és a lakossági gyógyszerellátás liberalizálása. Ennek a vitának a fôbb állomásai az elôzô Gyógyszertár(ak)ban olvashatók, így a részletezésükre most nem érdemes kitérni. A MOSZ álláspontja kezdetektôl az volt, hogy a strukturális kérdésekrôl nincs értelme tárgyalni, de a patikai szolgáltatások fejlesztésének lehetôségeirôl folytatott egyeztetésekben készséggel részt veszünk. Ezzel a – taktikai elemeket is felvonultató stratégiai – állásponttal járt együtt (mivel a társszervezetek is elfogadták), hogy a gyógyszerészi gondozás az államigazgatási egyeztetések témájává vált és akkor, amikor körvonalazódott az imént említett elvárás realitása, a szakma szakmai és morális kötelességévé vált a gondozással kapcsolatos elképzeléseinek minisztériumi elôterjesztése. Örvendetes, hogy a szakmai érdekvédelmi szervezetek – idén már nem elôször – úgy döntöttek, hogy megpróbálják nézeteiket összehangolni és közös elôterjesztést készítenek. Hosszú hetek egyeztetéseinek, kompromisszumainak a végeredménye a MOSZ, az MGYT és az MGYK közös anyaga, amely szeptember elején került a minisztériumba, és amelynek a megszületése e cikk elején mérföldkônek neveztetett.

Mire számíthatunk? E sorok írásakor még nem tudni, hogy a szaktárca jelenlegi vezérkara az új kormányban is változatlan összetételben kap-e szerepet, módosulnak-e a pozíciók, vagy új felsô vezetése lesz a minisztériumnak. Hasonlóképpen bizonytalan a szakfôosztály jövôbeni sorsa is. Csak remélni lehet, hogy bármelyik lehetséges változat válik valósággá, az eddigi megállapodások érvényessége nem kérdôjelezôdik meg és érdemi tárgyalásokat lehet folytatni a gyógyszerészi gondozás elfogadtatásáról. Ha így lesz, elôször is egyeztetni kell az orvosszakma szakmai és érdekvédelmi szervezeteivel, mert a gondozás az eddiginél jóval összehangoltabb együttmûködést feltételez az orvos és a gyógyszerész kö-

zött. Az eddigi tapasztalatok alapján számítani lehet arra, hogy egyes orvoskörök megkérdôjelezik a gyógyszerészek felkészültségét és szakmai kompetenciáját. Nem hanyagolhatók el a – sokszor csak sejtetett – egzisztenciális ellenvetések sem, bár logikai alapon és külföldi adatokkal könnyen bizonyítható, hogy a gondozási program bevezetése „termelni fogja” az orvosnak az ellátandó beteget. Meg kell találni azokat a pontokat is, amelyek segítségével a gyógyszerészet kapcsolódni lesz képes a népegészségügyi programhoz. Nagyon komoly egyeztetésekre kell felkészülni a gondozási program szakmai tartalmának meghatározása, személyi és tárgyi feltételeinek kialakítása, adminisztrációs hátterének és minôségbiztosítási követelményeinek a meghatározása területén. Ennek során a korábban elutasított adaptációs vizsgálatokat is el kell majd végezni. Ne feledjük, minden országnak – így hazánknak is – sajátos az egészségkultúrája, egészségügyi ellátó rendszere, a gyógyítás hagyománya, másokétól különbözik az orvoshoz fordulás és a patikába járás gyakorlata, ezért nem lehet egyetlen ország gyakorlatát sem gondolkodás nélkül átvenni. Minden bizonnyal a jogszabályi környezetet is érinteni fogják a változások. Éles viták várhatók a finanszírozás területén is. Nem tudjuk, hogy mekkora összeget szán(hat) a kormányzat erre a programra, de nem képzelhetô el, hogy a gondozás befogadását követôen annak finanszírozása a jelenlegi árrésrendszer keretei között valósuljon meg. Új szisztémát kell kidolgozni, amely ugyan figyelembe veheti az egyes országok gyakorlatát, de szervesen kell illeszkednie a hazai struktúrához is. Döntés szükséges, hogy az egyes szintek finanszírozása a „fejkvóta” alapú rendszerekhez, vagy a teljesítményhez kötött finanszírozási rendszerekhez igazodik-e (vagy egészen más finanszírozási technika kerül-e bevezetésre). Mint mindig, amikor pénzrôl van szó, itt is nagy vitákra lehet számítani. Az eddigiekbôl is látható, hogy hosszú és komoly egyeztetések, nagy ütközések várhatók. Jó lenne, ha a mostani elôterjesztés kapcsán kiizzadt szakmai konszenzus a tárgyalások során mindvégig megmaradhatna. Ez még talán a fentebb soroltaknál is körültekintôbb egyeztetéseket feltételez és igen nagyfokú szakmaszeretetet igényel. Közös felelôsségünk, hogy szeptember elejének története mérföldkô legyen és ne csak egy múló pillanat.

Hankó Zoltán Gyógyszertár III. évf. 9. szám 5

Elôzetes megfontolások a gyógyszerészi gondozás magyarországi bevezetésének feltételeit összegzô egyeztetésekhez Az MGYK, a MOSZ és az MGYT közös javaslata Elôzmények A gyógyszerészet fejlôdésének világszerte tapasztalható tendenciája, hogy az eddig elsôsorban termékcentrikus gyakorlat, amely a gyógyszer, mint termék minôségére, a gyógyszerbiztonságra, a gyógyszerkészítésre és a gyógyszerforgalmazás feltételeinek megteremtésére koncentrált, értékeinek megtartásával egyre inkább betegcentrikussá válik. Ezt elôsegíti a szakma belsô átalakulása, mint pl. a magisztrális gyógyszerkészítés súlyának mérséklôdése, a nagyhatékonyságú gyógyszerek és gyógyszerkészítmények forgalomba kerülése (amivel együtt jár a gyógyszeres kezelés kockázatainak az emelkedése), a készítményszám (és különösen a vénynélküli készítmények számának gyorsütemû emelkedése, az interakciók fontosságának növekedése, a klinikai gyógyszerészet megjelenése stb.) és segítik a társadalomban bekövetkezett változások is. Ez utóbbiak közül meghatározó a fogyasztói társadalom további fejlôdése, az egészség, mint érték fontossá válása, az egyén felelôsségének növekedése saját egészségének megtartásában, az öngyógyítás-öngyógyszerelés térhódítása, az alternatív terápiás módszerek megjelenése, az egészségügy finanszírozásának világméretû válsága, a költségtakarékosság és a költséghatékonyság elôtérbe kerülése stb. A szakma betegcentrikussá válása több évtized óta tartó folyamat, melynek meghatározó állomása volt a „gyógyszerszakértô gyógyszerész” megjelenése, a klinikai gyógyszerészet kialakulása, az öngyógyszerelésöngyógyításban való fokozottabb részvétel. Az elmúlt évtizedben jelent meg és vált egyre dominánsabbá a fejlett világ gyógyszerészetében a gyógyszerészi gondozás elmélete és gyakorlata, amely az eddigi fejlôdés szerves következménye és folytatása.

A gyógyszerészi gondozás A gyógyszerészi gyakorlat változásának legújabb hulláma a gyógyszerészi gondozás (pharmaceutical care) az USA-ból indult. Kiváltó oka, hogy: – sok a gyógyszereléssel összefüggô egészségkárosodás, – a gyógyszer compliance általában elégtelen: ✔ a primer non-compliance nemzetközi adatok szerint 15-20%, ✔ a szekunder non-compliance változó, befolyásolja a betegség jellege, sú6 Gyógyszertár III. évf. 9. szám

lyossága, a laikus hipotézis, az információ hiány, a bizalmas kapcsolat mélysége, a gyógyszerszedés körülményei, a gyógyszerek melléhatásai, a krónikus gyógyszerszedés, ✔ a gyógyítás nem eléggé költséghatékony, ✔ fontossá válik a betegek életminôsége, ✔ növekszik a betegek egészségtudatossága. A gyógyszerészi gondozás célja a hatásos, biztonságos és minôségi terápia megalapozása, a betegek életminôségének javítása, a beteg tartós gondozása, a gyógyszerész felelôsségének megteremtése a gyógyszeres terápiáért és a költségtakarékosság. Módszere, hogy gondozási terv alapján a gyógyszerész bekapcsolódik a prevencióba, a beteg életmódjának alakításába és a beteg terápiáját követi. Megismeri és megoldja a beteg gyógyszerelési problémáit, megóvja ôt a veszélyektôl. A gyógyszerészi gondozást végzô gyógyszerész szoros kapcsolatot alakít ki a beteggel és az ôt kezelô orvossal. A gyógyszerészi gondozással a gyógyszerész tevékenységének középpontjába a beteg kerül. A gyógyszerészi gondozás elveit és gyakorlatát a WHO, a FIP, az Europharm Forum és a PGEU elfogadta, továbbá a gyógyszertári gyakorlat nemzetközi szabványaként készített Helyes Gyógyszerészi Gyakorlat (Good Pharmaceutical Practice) is részletesen leírja mûvelésének feltételeit. Több – népegészségügyi szempontból igen fontos – területen (pl. asztma, diabetes, hypertonia) már nemzetközileg egységes programok készültek, újabbak kialakítása folyamatban van. Ezekre jellemzô, hogy – krónikus, nagy lakosságszámot érintô népbetegségek, – a betegek jelentôs hányadánál nem vagy késve kerül diagnosztizálásra a betegség, – a diagnosztizált betegek kezelése nem eléggé hatékony, – a betegek gyógyszer compliance-e rossz, – a szövôdmények és társult betegségek kockázata nagy, kezelésük magas interaktív kockázattal terhelt, – öngyógyszerelésük kockázatos, – gyógyszerelésük költséghatékonysága javítandó. Valamennyi kidolgozott program egységes elvekre épül és meghatározza a gyógyszerészi gondozás különbözô szintjeit.

A nemzetközi szinten az Europharm Forum és a WHO közös bizottsága dönt az elvekrôl, a nemzeti szinten az Europharm Forumba delegáltak és az adott ország gyógyszerészi szervezetei által létrehozott nemzeti csoportok irányítják a gyakorlatot, a helyi szinten a gyógyszertár a kijelölt felelôs gyógyszerész irányításával hajtja végre a gyógyszerészi gondozás napi gyakorlatát. Európában az Europharm Forum az elsôdleges letéteményese a gyógyszerészi gondozási programok szervezésének és fejlesztésének.

Az egyes betegségek gyógyszerészi gondozási szintjei a következôk: I. szint: primer prevenció, az egészséges életmód promóciója: a magas rizikójú (és egyéb) személyek informálása, a helyes életmód megismertetése. II. szint: Az I. szint + a korai diagnózis elôsegítése a szûrési programban való részvétellel, a kiszûrt beteg orvoshoz irányítása. III. szint: Az I. és a II. szint + az orvos által kezelésbe vett beteg gondozása, terápiájának, gyógyszerhasználatának követése, compliance-ének növelése, gyógyszerbiztosítás, adatkezelés. A program szervezésének néhány szempontja 1. A hazai adaptációs vizsgálatok lefolytatása, reprezentatív módszerekkel kiválasztott gyógyszertárakban lefolytatott modellkísérletek kiértékelésével. 2. Jogszabályi feltételek vizsgálata, megteremtése. 3. A tevékenység kontrolljának biztosítása. 4. Finanszírozás biztosítása. A program szervezésének alapvetô feltétele a tárgyi és személyi feltételek szükségességének felmérése, annak biztosítása, így pl.: – megfelelô tárgyi feltételeket kell biztosítani a gyógyszertárban (pl. intim sarok, elektronikus adatkezelés, egyszerû diagnosztikai vizsgálatok végzésének lehetôsége), – tanfolyamon való eredményes részvétel, ahol az élettani, kórélettani, farmakológiai, kommunikációs, adatkezelési, diagnosztikai vizsgálatvégzési és értékelési ismereteket a gyógyszerész elsajátíthatja, – betegeknek szánt információs anyagok biztosítása.

A gyógyszerészi gondozás programja azért elônyös, mert – a gyógyszerész ✔ megfelelô ismeretekkel rendelkezik a gyógyszerekrôl, a betegségrôl, a terápiáról, a prevencióról, ✔ javíthatja a beteg compliance-t, ✔ képes az ismeret átadásra, ✔ képes a gyógyszerelési problémák megoldására, ✔ képes a terápia monitorozására, ✔ képes az egészséggondozásban, mint közösség részt venni; – a gyógyszertárban ✔ a lakosság 5%-a naponta megfordul, ✔ a betegek mintegy 2/3-a mindig ugyanabba a gyógyszertárba megy, ✔ a betegek fele mindig ugyanazt a gyógyszerészt keresi fel, ✔ a gyógyszertári betegek jelentôs százaléka elsôként a gyógyszerészhez fordul (gate keeper), ✔ a Helyes Gyógyszertári Gyakorlat normarendszere rögzíti az egészségmegôrzés és a prevenció gyógyszerészi feladatait, ✔ a külföldi modellkísérletek jó eredményt hoztak.

Közvetlen és közvetett elônyös hatása a gyógyszerészi gondozásnak: – a betegség korai detektálása, a beteg korai orvoshoz irányítása, – a folyó gyógyszeres kezelés egyéni optimalizálása, ✔ indikációk és kontraindikációk, ✔ interakciók, ✔ beteg compliance, ✔ megfelelô dozírozás, ✔ mellékhatás területén, – speciális gondoskodás a kórházi elbocsátás után, – javítja a beteg ismereteit és erôsíti a felelôsségtudatát. Összegezve a gyógyszerészi gondozással ki lehet küszöbölni a helytelen gyógyszerhasználat fatális következményeit és javítható a gyógyszeres terápia hatékonysága.

A gyógyszerészi gondozási program célkitûzései részben – a program-szervezéshez (prevencióba való bekapcsolás, detektálásba, gondozásba való bevonás, az adott betegség menedzsment modelljének kiépítése, megfelelô dokumentáció kialakítása és a modell hatékonyságának ellenôrzése), részben – a terápiás célkitûzésekhez kapcsolódnak (korai diagnózis elôsegítése, hatékony terápia kialakítása, szövôdmények kialakulásának, kockázati tényezôknek a csökkentése, a gyógyszerhasználat racionalizálása). Megjegyzések a gyógyszerészi gondozás hazai bevezetéséhez A gyógyszerészi gondozás hazai bevezetését megelôzôen a külföldi tapasztalatokon túl az alábbiak figyelembe vétele indokolt:

1. A gyógyszerészi gondozás preferált területei a hazai morbiditási és mortalitási adatok figyelembe vételével, a Népegészségügyi Programmal összhangban jelölendôk ki. 2. A bevezetést megelôzôen valamennyi gyógyszerészi gondozási modul hazai adaptálása elvégzendô, tekintettel arra, hogy a hazai egészségügyi ellátó struktúra, a terápiás gyakorlat, a gyógyítási hagyományok, a lakosság egészségtudatossága, életmódja és az orvos-gyógyszerész-beteg kapcsolat jellege számtalan sajátosságot mutat. 3. Az egyes modulok országosan egységes rendszere biztosítandó és minôségbiztosítási feltételei kidolgozandók. Ebbe a gyógyszerészi szakmai kollégiumok bevonhatók, amelyek a nemzetközi standardok figyelembe vételével a szükséges módszertani leveleket elkészíthetik. 4. Modellkísérletek szükségesek valamennyi gondozási szint általánossá tételét megelôzôen. 5. A gyógyszerészi gondozási programok indításának alapfeltétele a gyógyszertárban végezhetô diagnosztikai szolgáltatások körének meghatározása és tartalmának rögzítése. 6. A gyógyszerészi gondozás személyi és tárgyi feltételei kidolgozandók, a kompetencia szintek meghatározandók. A szükséges továbbképzések tematikája, vizsgarendszere kidolgozandó. Ebben a modern technikai lehetôségeket célszerû figyelembe venni. 7. A gyógyszerészi gondozással összefüggô adatkezelés jogi feltételei tisztázandók. 8. A finanszírozás elvei, mértéke, arányai meghatározandók. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a gyógyszerészi gondozás bevezetése a szolgáltatás szakmai tartalmát, személyi és tárgyi feltételeit illetôen olyan többletráfordításokat igényel, amelyek a jelenlegi árrés-rendszeren és mértékeken belül nem finanszírozhatók. 9. A gyógyszerészi gondozásba bevont betegek vonatkozásában a gyógyszerek házhoz szállításának, továbbá a házi szakápolásban való gyógyszerészi részvétel lehetôségének a szabályozása.

A gyógyszerészi és a gyógyszerészi gondozási tevékenység tartalmának meghatározása A gyógyszerészi tevékenység és a gyógyszerészi szolgáltatások elemeit egy – Svájcban mûködô modell fôbb elveinek – figyelembe vételével ismertetjük. A gyógyszerészi szolgáltatásokat a svájci rendszer két csoportra osztja, éspedig – cognitív (szakmai tudásalapú) szolgáltatásra, illetve – disztribúciós szolgáltatásra.

A cognitív szolgáltatás elemei: 1. Recept validálás: formai elemek kontrollja, adagolás ellenôrzés, kontraindikáció,

interakció kiszûrése, gyógyszerhozzászokás kontroll, konzultáció a felíró orvossal, sürgôsségi esetben a felírás módosítása. 2. Beteg követés (follow-up): beteg record felvétel és a háziorvossal való három havonkénti egyeztetés, medication history, kumuláció ellenôrzése, interakció kontroll. 3. Addicionális szolgáltatás ✔ generikus helyettesítés, ✔ methadon program, ✔ sürgôsségi gyógyszerkiadás, nyitvatartási idôn túl, ügyeleti gyógyszerkiadás.

A disztribúciós szolgáltatás elemei: 1. Készletezés, tárolás, hitel költségek kompenzálása. 2. Személyzet és infrastrukturális költségek kompenzálása. Magyarországon a jelenlegi gyógyszerellátási rendszerben mind a kognitív, mind a disztribúciós szolgáltatások elemei – néhány kivételtôl eltekintve – fellelhetôk. Az elmúlt idôszak tapasztalatai alapján azokban az országokban, ahol a gyógyszerészi gondozás bevezetésre és finanszírozásra került: ✗ javultak a népegészségügyi mutatók, ✗ növekedett az egyén felelôssége az öngyógyszerezés területén, ✗ növekedett a beteg együttmûködése a gyógyszerek megfelelô és hatékony alkalmazása területén, ✗ csökkentek a gyógyszermellékhatásokból adódó egészségügyi kockázatok, ✗ tovább nôtt a bizalom az egészségügyigyógyszerellátó hálózat iránt, ✗ az orvos-beteg-gyógyszerész bizalmi viszony erôsödéséhez vezetett. A szakmai szervezetek által elkészített és a testületek által jóváhagyott elôterjesztés alapján a gyógyszerészi gondozás programja csak fokozatosan, elôzetes program és modellezés alapján, kellô körültekintéssel, a szakmai, jogi és gazdasági feltételek megteremtésével hirdethetô meg és vezethetô be. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a gyógyszerészi gondozás programjának modellezése, bevezetése, meghirdetése elôtt a gyógyszerészi gondozásban érdekelt más szakmai szervezetekkel történô egyeztetés megtörténjen. A Magyar Gyógyszerész Kamara, a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége és a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság jelen anyagban megfogalmazott elvek alapján kész együttmûködni a betegek javát szolgáló gyógyszerészi gondozás szakmai, jogi feltételeinek kialakításában.

Magyar Gyógyszerész Kamara Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógyszertár III. évf. 9. szám 7

Munkaviszony, vagy vállalkozási jogviszony? Az Adó- és ellenôrzési értesítô 2004. évi 10. számában megjelent jogeset alapján hívnám fel olvasóink figyelmét az alábbiakra: Számtalan esetben találkozunk azzal, hogy a patikában dolgozó személyek nem munkaviszonyban, hanem vállalkozói jogviszony alapján nyújtanak szolgáltatást, magyarul dolgoznak a patikában. Téves az a szemlélet, hogy kedvezôbb, ha a patikát üzemeltetô nem egy magánszeméllyel mint vállalkozóval, hanem egy társasággal áll jogviszonyban. Az adóhatóság ugyanis betartva azt az alapvetô polgári jogi jogelvet, hogy a szerzôdéseket tartalmuk szerint kell elbírálni, megteheti, hogy a vállalkozói szerzôdés elnevezésû megállapodás valós tartalma alapján megállapítja, hogy az valójában munkaszerzôdésnek minôsül, és levonhatja ennek adójogi konzekvenciáit. Ha a szerzôdés tartalmi elemei alapján a munkaviszony megállapításának helye van, úgy a szerzôdés munkaszerzôdéskénti minôsítésének az sem jelenti a gátját, hogy a szerzôdést egyéni vállalkozóval vagy gazdasági társasággal kötötték meg. Ez esetben az adózó terhére adóhiányt, adóbírságot és késedelmi pótlékot állapíthat meg. A közzétett jogesetben az adóhatóság többek között azt állapította meg, hogy a megbízó – quasi munkáltató – egyéni vállalkozóval kötött vállalkozási szerzôdést bizonyos munkakör betöltésére. A szerzôdés utóbb módosításra került, melyben az egyéni vállalkozó helyett az általa létrehozott gazdasági társaságot nevezik meg szerzôdô félként. Egyebekben a korábbi szerzôdés rendelkezéseit a módosítás nem érintette, így továbbra is személyesen ugyanazon természetes személy járt el a társaság cégneve alatt a szerzôdés teljesítése érdekében. Az adóhatóság álláspontja szerint a szerzôdések megítélésében nem az elnevezésnek, hanem a tartalmi elemeknek van döntô jelentôségük. A „vállalkozói szerzôdés” elnevezésû iratok tartalmi vizsgálata során az elsôfokú adóhatóság azt a következtetést vonta le, hogy azok elsôsorban munkaviszonyra jellemzô ismérveket hordoznak. A szerzôdésekben fellelhetô széles körû utasítási jog mellett a „vállalkozó” vezetôi feladatokkal történô megbízása sem a vállalkozási jellegû jogviszony kifejezett jellemzôje. A szerzôdések valódi tartalma munkaszerzôdésnek felel meg, a vállalkozói díj címén kifizetett összegeket ezért munkabérnek tekintette az elsôfokú adóhatóság, melyre tekintettel az adóhatóság az adózó terhére egészségbiztosítási, valamint nyugdíjbiztosítási alapot érintô járulékkülönbözetet állapított meg. 8 Gyógyszertár III. évf. 9. szám

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) 5. § (2) bekezdése értelmében nem minôsül gazdasági tevékenységnek, ha azt munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony vagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, amely a megbízó felelôsségével alá- és fölérendeltségi helyzetet jelent a teljesítés feltételeiben és díjazásában. Az ellenôrzés megállapította, hogy a vállalkozó, majd a gazdasági társaság nevében eljáró ugyanazon személy munkaviszony keretében végezte tevékenységét, ezért az Áfa törvény alapján adóalanynak nem tekinthetô, áfás számla kibocsátására nem jogosult. Ebbôl következôen a számlát befogadó által, a számlák alapján visszaigényelt általános forgalmi adó összegét az adóhatóság szintén adókülönbözetként állapította meg. Bizonyos nézetek szerint a munkavégzéssel járó kötelezettséget nemcsak munkaszerzôdésben, hanem polgári jogi szerzôdés keretei között is lehet vállalni, kivéve, ha kógens jogszabály bizonyos munkavégzésre elôírja, hogy azt csak munkaviszony keretében lehet végezni. A polgári jog szabályai szerint érvényesül a típusszabadság, ezért a felek nemcsak a Ptk.-ban nevesített egyes szerzôdéseket köthetik meg, hanem bármilyen tartalmú szerzôdést, amelyet jogszabály nem tilt. Bár a szerzôdések munkavégzésre irányulnak, de annak nem volt akadálya, hogy erre a felek polgári jogviszonyt létesítsenek. Látszólag semmi nem tiltja, hogy a felek a szerzôdési típus megválasztásának mérlegelésénél az eltérô adózási, társadalombiztosítási és egyéb járulékfizetési szabályokat is figyelembe vegyék, és ezek alapján a számukra kedvezôbb szerzôdéstípust válasszák. A kérdés alapos vizsgálata során ki kell térnünk az Alkotmánybíróság 724/B/1994. sz. határozatára, amely rámutatott arra, hogy a tartalomalakítási szabadságnak a Ptk. szerinti konzekvenciája az adójogban értelemszerûen nem érvényesülhet. Ezért a szerzôdések adójogi sorsát azok valóságos tartalma határozza meg, ennek megállapítása eredményeképpen az adóhatóság a szerzôdést adott esetben a felektôl eltérô módon is minôsítheti. A Ptk. 207. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozati elvet az adóhatóság azzal a kiegészítéssel alkalmazza, hogy ha a szerzôdési nyilatkozatok és felek valóságosan kifejtett tevékenysége között ellentmondás van, a szerzôdés tartalmát ez utóbbi alapján kell megállapítani. A felek rejtett indokai, titkos fenntartása a polgári jogi minôsítés szempontjából ugyan közömbösek, az adójogi jogalkalmazás során azonban a szerzôdés eltérô minôsítésének indokául szolgálhatnak. Az így megkötött szerzôdések általában tartalmazzák mindazokat az elemeket, melyek a munkaszerzôdés kötelezô elemei (bér, munkakör, munkavégzés helye), ezen túlmenôen olyan egyéb elemeket is, amelyek csak a munkaszerzôdés elemei lehetnek és kifejezetten munkajogi jogintézmények (munkáltatói jogkör egy részének gyakorlása, szabadság, határozatlan idejû megállapodás). Ez érthetô is, hiszen a megbízó – munkáltató – csak kényszerbôl választja ezt a megoldást, de a fônöki, utasítást adó szereprôl nem akar és nem is tud lemondani. Sikertelen volt az a próbálkozás is korábban, amely a régi Art. 1. § (7) bekezdésének alkotmányellenességére hivatkozva kezde-

ményezett alkotmánybírósági eljárást. Ez a rendelkezés ugyanis azt mondta ki, hogy a szerzôdést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minôsíteni. Az érvénytelen szerzôdésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentôsége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható. Az Alkotmánybíróság a 724/B/1994. sz. határozatában rámutatott arra, hogy az adóügyi és a polgári jogi jogviszony egymástól elválnak, és az adóhatóság megállapítása nem hat ki a felek polgári jogi jogviszonyára; az adóhatóság minôsítése kizárólag adóügyi szempontból releváns. Az adóhatóság többletjogosultsága az adóügyi jogviszony sajátosságaiból ered, ugyanis saját értelmezését hatóságként érvényesítheti az adóügyi jogviszonyban anélkül, hogy annak helyes vagy téves volta kérdésében a bíróság elôzetesen állást foglalt volna. Az Alkotmánybíróság szerint a régi Art. 1. § (7) bekezdése csak arra biztosít jogot az adóhatóságnak, hogy ha a nyilatkozatban kifejezésre jutó akarat és a tényleges szerzôdéses tartalom egymástól eltér, a jognyilatkozatokat a palástolt ügylet szerint minôsítse. Ez azonban nem módosítja a felek közötti polgári jogi szerzôdést, hanem csak a jognyilatkozat adóügyi minôségét határozza meg. A Ptk. 207. § (1) bekezdése szerint a szerzôdési nyilatkozatot úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehetô akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. A bírósági gyakorlat egységes a tekintetben, hogy a jogviszony minôsítése, a szerzôdés jellegének megítélése szempontjából nem az elnevezésnek, hanem a tartalmi elemeknek van döntô jelentôségük. A Legfelsôbb Bíróság több eseti döntésében rámutatott arra, hogy a munkaviszonynak egyéb jogviszonyoktól való elhatárolása szempontjából legfontosabb a munkavégzésre vonatkozóan a munkáltatót megilletô

széles körû utasítási jog, amely kiterjedhet a munkavégzés helyére, módjára, idejére, részleteire, a munkavégzés rendszerességére és a munkáltató által biztosított munkaeszközökkel való munkavégzésre. „Egy jogvita elbírálása során sem lehet döntô jelentôsége annak, hogy a felek hogyan minôsítették szerzôdésüket, mert ha közöttük – annak tartalma szerint – munkaviszony állt fenn, azt a szerzôdést kötô felek akarata sem vonhatta ki a munkajog szabályai alól” – mondta ki a Legfelsôbb Bíróság egyik eseti döntésében. Egyes jogkörök a munkáltatói jogkör elemei, amely vállalkozási jogviszony keretében nem látható el. A minden részletre kiterjedô feladatszabályozás alapján megállapítható, hogy „a vállalkozó” tartósan, rendszeresen végzi munkáját a szerzôdés alapján, amely jellegébôl adódóan csak a „megrendelô” által biztosított eszközökkel és meghatározott helyen végezhetô. A vállalkozási szerzôdések egyik fôbb jellemzôje, hogy meghatározott feladat elvégzését célozzák, melynek eredményt produkáló elvégzése után, a vállalkozó szerzôdéses kötelezettségének teljesítésével a jogviszony megszûnik. A határozatlan idôtartamú jogviszony szintén a munkajogviszony egyik jellemzô sajátossága lehet. Mindezek ismeretében tehát lehetséges, hogy pillanatnyilag „olcsóbb” megoldásnak tûnik a kollégák vállalkozási szerzôdéssel történô alkalmazása, de végül mégis többe kerülhet, mintha eredetileg is munkaviszonyban álltak volna. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy bizonyos feladatok elvégzésére nem lehet vállalkozási szerzôdést kötni, de a folyamatos dolgozói létszám biztosítására nem ez a megfelelô jogviszony.

Dr. Borsy János ügyvéd Almási&Borsy Ügyvédi Iroda

Felhívás A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége a gyógyszerészi gondozás témakörében Hévízen a Hotel Panorámában, 2004. november 19-21. között „Mozgásszervi megbetegedések” címmel akkreditált továbbképzést tart.

A témához jól illeszkedô, kellemes környezetben megrendezésre kerülô továbbképzésre ezúton invitálunk a téma iránt érdeklôdô minden kedves kollégát.

A felhívást és a jelentkezési lapot várhatóan szeptember-október folyamán küldjük ki. Kérjük figyelje postáját, vagy érdeklôdjön az ismert elérhetôségeken a MOSZ irodán, vagy a szervezô G -Management Rt.-nél.


Gondolatok a gyógyszerészek információs tevékenységérôl világosítás alanya abba a hitbe nem esik, hogy azt hiszi: ô már mindent tud. Ez az esetleges tévút az egészségügy területén csak évek múltán észlelhetô és esetenként maradandó (no meg drágán kezelhetô) egészségkárosodásokra vezethet. Ha a gyógyszert gyógyszertáron kívül is be lehet szerezni, az a gyógyszerekben rejlô veszély elbagatellizálása és – a hozzáértôk szemében – felelôtlenség. Az ilyen „tévútra vezetés” egyetlen kormánynak sem lehet a célja, sôt a lakosság egészségének védelme elsôdleges alkotmányos kötelessége. Engem úgy neveltek a szakmára, hogy „a gyógyszerész legyen a gyógyszer szakértôje és a nép egészségnevelôje”. Ennek szellemében éltem és dolgoztam eddig, függetlenül attól, hogy az aktuális divathullám mit diktált ill. hogy éppen milyen munkahelyen dolgoztam. Mind a mai napig nagyra tartom ezt a kettôs feladatot, s megítélésem szerint ennél jobban nem lehet röviden megfogalmazni a gyógyszerészi tevékenység lényegét. Ebben mind a szakmánk tudományos igényességre törekvô jellege, mind a tradicionális „segítsünk embertársainkon” gondolatvilág megtestesül. A gyógyszerész, mint gyógyszerszakértô, olyan információk birtokában van, mint a sokat misztifikált orvos: tudása birtokában képes megérteni a test és lélek kóros folyamatait, sôt, azt is tudja: mivel lehet enyhíteni rövid és hosszú távon a tüneteket, ill. mit kell (lehet) tenni a kóros folyamatok megállítására, jó esetben visszafordítására. Ezen tudás ellenére, ma Magyarországon még nem jogosult másoknak gyógyszert, terápiát rendelni [1] – jogosult azonban egészségesnek, betegnek és orvosnak egyaránt tanácsot adni. Ma sokat beszélnek az információs aszimmetriáról. Általánosságban véve én úgy látom: információs aszimmetria az összes szakma tanult képviselôi és az azt nem szisztematikusan, évek alatt elsajátított emberek között fennáll. Szerintem ez törvényszerû, hiszen a szakirányú képzésnek ez a lényege. A differencia mérséklése tanítás kérdése: aki akar, szakmától távoli alapképzéssel is közeledhet az adott szakterület szakembereihez. Ez akarat és képesség kérdése, továbbá a tanulásnak általában költségei is vannak. Ezt tudomásul kell venni. A kialakult tudáskülönbséget mesterségesen csökkenteni csak addig szabad, amíg a fel10 Gyógyszertár III. évf. 9. szám

Egy éve a siófoki GYOK-on vitát indított dr. Molnár Lajos elôadása [2], melyben a gyógyszerellátó rendszer liberalizációjának egyik motorját a mai fiatalság modern szemléletében látta, t.i. a fiatalok nem fogadják el, hogy akármiben (pl. gyógyszerelési kérdésekben) helyettük más döntsön. Elgondolkodtató. Az az igény, hogy valaki a saját sorsáról önállóan döntsön, valóban elfogadható érv. De vajon valódi döntésekre képes-e bárki, kellô ismeretanyag nélkül? Vagy csak látszatdöntés hangzatos kivívására törekszik a liberalizációt támogató fél? Mert ha az a kérdés: Algopyrin vagy Panalgorin, akkor azt mondom: mindegy. Ha azonban az a kérdés: Aspirin vagy Algopyrin, netán Aleve, akkor már másképpen viszonyul a kérdéshez az énektanár a matematikus és a gyógyszerész. Hiába van (és még inkább lesz) a betegnek választási lehetôsége, az információ-aszimmetria oly mértékben nem csökkenthetô, hogy szakmai segítségre ne legyen szükség. Mert itt a tanácsadó sosem árt. Viszont sokat, igen sokat használhat. Miért kell a segítség? Mert az átlagos gyógyszervásárló (aki nem mindig beteg!) választását alapvetôen az befolyásolja, hogy milyen reklámokat lát-hall. A reklámok – és itt természetesen nem a szakmai köröknek kiadott tájékoztatókról beszélek – rövidek, gyakran az érzelmekre hatnak, mindig az adott termék elônyös tulajdonságát emelik ki és „blikkfangosak”. Ez utóbbi érdekében akár el is túloz bizonyos jellemzôket vagy képzettársításra ad alkalmat (pl. az Aleve = a derékfájás legjobb gyógyszere). Az eladónak az a célja, hogy minél többen keressék az ô termékét, s abból a legtöbbet eladja. Ez pedig egyértelmûen marketing (csomagolás, beszerezhetôség, reklám stb.)

kérdése [3[. Az ismertség média-béli megjelenési gyakoriság – és hirdetési idô – függô, tehát csak pénz kérdése. Mai világunk (sajtó, TV, rádió) tele van féligazságokkal és félreértésekre (félrevezetésre?) alkalmas kijelentésekkel. Szerintem gyógyszertéren egyre nagyobb szükség van a felvilágosításra. Ti. arra, hogy valaki megmondja: mi igaz és mi csak kiegészítéssel igaz. Itt nem arról van szó, hogy ha megveszem és egy hét múlva már nem mûködik, akkor kidobhatom… (mert a garanciális utánajárás többe kerül, mint az új megvásárlása). És, persze, szükség van valódi (szakmai) felvilágosításra is, de ennek szisztematikusan kellene megtörténnie. A munka során reális célokat kell kitûzni. Az informált vásárló nem egyenlô az egyetemi alapok nélkül bulvár-felvilágosítást kapott átlagemberrel! Ma Magyarországon elsô lépésben nem is gyógyszer-felvilágosítást kell végezni, hanem emelni kell az átlagember egészségügyi ismereteit. Ehhez minden egészségügyben érdekelt által tudatosítani kell a beteggel a következôket: – az orvos, a gyógyszerész egyetemet végzett szakember, akiben meg lehet bízni, hiszen nem áll érdekükben a beteg félrevezetése, sôt a beteg javát akarják; – a tanácsadás beletartozik az orvos és a gyógyszerész tevékenységi körébe, ezért élni kell a kérdezés lehetôségével; – a bulvársajtóban csak általánosságokban lehet írni betegségrôl, gyógyszeres kezelésrôl egyaránt. Az ember azonban individuum, ezért, ha az egyén egészségének helyreállításáról kell dönteni, azt egyedileg kell értékelni; – tisztázni kell a fejekben: mi gyógyszer és mi nem? Ma a lakosság döntô többsége – fôként a reklámok hatására – számtalan gyógytermékrôl és élelmiszer-kiegészítôrôl azt hiszi: az gyógyszer; – a reklám arra szolgál, hogy az eladást ösztönözze. Minden reklámnak az a célja tehát, hogy a nézô-olvasó úgy érezze, erre neki szüksége van. Gyógyszeres kezelés esetében is így mûködik a reklám. Ha valaki azonban biztos akar lenni abban, hogy a reklámozott termék a számára valóban szükséges-e, kérdezze meg a szakembert! Bennünket! Mert mi egyénre szabott választ adunk. Meg tudjuk ítélni, kinek mennyire kell leegyszerûsíteni a mondandót, hogy megértse [4]. Az EU számos országában a kollégák rendszeresen kampányolnak a lakosság körében azért, hogy tudja a nép: a gyógyszerész az ô érdekében van. Használja ki ezt a lehetôséget! Nálunk ez még nagyon gyerekcipôben jár, bár a patikák lakossági megítélése így sem olyan rossz [5]. A Patika nap elindított már valamit, de a hatékonyságát mindenképpen javítani kell! Szembe kell állítani a magazinokból szerezhetô információt

Gyógyszerekkel kapcsolatos ismeretek (információ) felosztása TUDOMÁNYOS HITELES

szakirodalom tankönyvek

HOZZÁFÉRHETÔ

könyvtárakban

RENDSZERES

igen

ORVOS-SZAKMAI alkalmazási elôírat, kompendium, FoNo, OGYI közlemények, tankönyvek könyvesbolt, számítógépes softwarek, nagykereskedôk lapjai igen

a tôlünk származóval. Persze, ehhez sok minden kell. A családi patikarendszer és a gyógyszerészi gondozás szelleme. Létszám, kommunikációs készség, a személyes beszélgetés lehetôsége stb. [6, 7]. Lassan, de efelé haladunk. A bulvárreklám készítôjét nem a gyógyszerhatékonyság, -biztonságosság és összehasonlíthatóság vezérli. Viszont a lakosságnak (betegnek és egészségesnek egyaránt) joga van a hiteles információhoz. Erre kellene lennie – a patikuson kívül – mindenki számára elérhetô autentikus információforrásnak. Kinek-kinek igénye szerint (ld. táblázat) differenciált, de hiteles adatokhoz kell jutnia. A laikusok számára ma könnyen elérhetô módon csak a félhivatalos (egészségügyi szakemberek által írt könyvek és publikációk) és nem hivatalos információk (újságírók által írt nevelô-oktató célzatú publikációk vagy marketing-megfontolásból született írások) állnak rendelkezésre. Patikai honlapok alig vannak [8, 9], internetes hiteles adatforrás nincs. Információból hiteles általában csak az lehet, ami gyártó- és forgalmazó-független forrásból származik és közvetlen szakmai felügyelet alatt áll. Így ma Magyarországon az egyedüli hiteles gyógyszerinformációforrásnak az Országos Gyógyszerészeti Intézetet tekintem. A segítség kapcsán egy másik szempont is kiemelendô: az idôfaktor. A lakosság körében nagyon kevesen veszik a fáradtságot, hogy alaposan utána nézzenek egyes gyógyszerek alkalmazhatóságának. Sokan azt sem tudják, hol lehet utánanézni ezeknek. Pedig ma már vannak könyvek, könyvtárak és értelemszerûen az internet. Ma egyre kevesebb idônk van felesleges keresgélésre. Még a számítógép elôtt ülônek is idôbe telik, mire a panaszok szerinti termékajánlat gyógyszereinek betegtájékoztatóit vagy akár alkalmazási élôiratait is elolvassa, majd ezeket összehasonlítja, hogy ennek végeztével döntésre jusson. Aztán elmegy – no, nem a patikába, hanem, tételezzük fel, már – a boltba, ahol megveszi a kiválasztott gyógyszert. Ha az éppen van abban a boltban. Ha nincs, kezdôdik elôlrôl a játék. Sôt! Ha van, de más néven, a vásárlóban ez is zavart kelt. (Pl. ma az Algopyrin tabletta dobozán hatóanyagként metamizolum van feltüntetve, az ugyanazon hatóanyagot tartalmazó Panalgorinon viszont noraminophenazonum natrium mesylicum). Tehát: nem sokkal egyszerûbb és biztonságosabb, ha a gyógy-

LAIKUS OGYI betegtájékoztató „Vény nélkül” c. katalógus, egyéb összefoglaló könyvek az egészségnevelés témában nem, de azzá teendô

szertárban, hozzáértôktôl kér tanácsot, s kap azonnal és adekvát választ a beteg? Számomra ez nem lehet kérdés. Hadd menjek tovább. Az orvosok felé is erôsítenünk kell az információs tevékenységet. Az orvosnak is alapvetôen az a célja, hogy betegének olyan gyógyszert rendeljen, ami beszerezhetô, olcsó és hatékony. Ha még nincs kialakult kapcsolatunk orvosainkkal, a hiánycikkek kapcsán rendszeresen jelentkezünk a területünkön dolgozó orvosoknál: elôbb-utóbb rászoknak a segítségünkre. Idôvel nem lesz számukra kényelmetlen felvenni a telefont és valóban szakmai (hatástani, technológiai stb.) kérdéseket feltenni. Az együttmûködésre eddig is nagy szükség volt, még nagyobb lesz, ha megvalósulna a hatóanyag szerinti gyógyszerfelírás. Ma még – a határozott orvosi ellenállás miatt – kis esélyt látok arra, hogy ez belátható idôn belül bevezetésre kerül, de ha igen, valóban nagy lépést teszünk a gyógyszerészek magasabb társadalmi elismertsége felé. Persze, ez a lépés komoly elôkészítést igényel, hiszen legalább két szempontból meg kell változtatni a mai rendszert. Egyrészt a gyógyszerészek számára rendelkezésre álló gyógyszer-információt bôvíteni kell. Ma ugyanis az azonos hatóanyag-tartalmú készítmények hatékonyságára és mellékhatás-spektrumára nincs konkrét adatforrásunk. Senki nem tudja számszerûsíteni az officinában, hogy pl. a Renitec (MSD), Ednyt (RG), Acepril (Biogal), Enap (Krka) stb. szétesése, feszívódási sebessége és mértéke, esetleges nem kívánt hatása stb. miként viszonyul egymáshoz. Mert helyettesíthetôk ugyan egymással, de a beteg érzi a különbséget. S ha már gyógyszerész írja a cikket, engedtessék meg az a megjegyzés is, hogy a gyógyszert rendelô orvos-kolléga sincs tisztában ezekkel. Sôt, talán éppen tôlünk várná ezt a segítséget! A másik megvalósítandó lépés a gyógyszerészi tevékenység gyógyszerár-függetlenné tétele. Ma ugyanis a gyógyszertár olyan gazdasági vállalkozás, melyben a gyógyszerész a tevékenységének csak egy kis szelete: a gyógyszerforgalmazás alapján jut javadalmazáshoz. Az ennél – népegészségügyi szempontból – értékesebb tanácsadói tevékenységéért és a beteg-gondozásért nem! S amíg ez így van, nehéz elhitetni a beteggel, hogy nem azért ajánlom neki azt a drágább gyógyszert, mert az valóban jobb a panaszaira mint az általa kért (ismert) olcsóbb, ô – az esetek egy részében – azt hiszi, hogy azért teszem ezt, mert így nekem több marad…

A tanácsadáshoz, beteg-gondozáshoz feltételek kellenek: az „egy gyógyszerész – egy beteg” kapcsolat lehetôségét meg kell teremteni (intim sarok, boxos expediáló, tanácsadó szoba stb. révén), továbbá e célra szabad gyógyszerész-munkaerô biztosítandó, a gondozáshoz szükséges eszközök beszerzése és üzemeltetése, a gyógyszer hazaszállításának körülményei mind-mind forrásigényesek. Ezeket a finanszírozásnak árrés-függetlenül biztosítania kell. Az egészségpolitika Európában (így Magyarországon is) abban az irányban halad, hogy a betegek öngyógyszerelésének feltételei megteremtôdjenek, a betegek ellátása javuljon, a gyógyszer-okozta károsodások növekedése lassuljon, tehát a mi szakmánk szempontjából nézve az egészségnevelés, a felvilágosítás, a beteg döntésének támogatása, panaszainak meghallgatása után – szükség szerint – orvoshoz irányítása, és általában véve a beteg gondozása a gyógyszerészi tevékenység egyre dominánsabb részét teszi ki. Ezt viszont a hazai gyógyszertárak jövedelem-struktúrája nem tükrözi vissza. Ezért – meggyôzôdésem – a jövôben új alapokra kell helyezni a gyógyszertárak tevékenységének finanszírozását. Hogy ez egy bizonyos forgalom-szerinti árrésbôl (hiszen a raktárkészletnél idôbeli pénz-befektetésrôl van szó) valamint un. receptdíj bevezetésébôl áll össze (pl. minden egyes gyógyszer kiszolgálására azonos összeg essék), vagy éves forgalommeghatározás nyomán ennek arányában jut a gyógyszertár havi finanszírozáshoz, esetleg a beteg-gondozásban betöltött szerepe után „fejpénzben” kapja meg a mûködéséhez szükséges anyagi fedezetet – ez, és még sok alternatíva valószínûleg még hosszú tárgyalásoknak lesz témája. A lényeg azonban e tekintetben is az, hogy ha már egyszer oly büszkén szoktuk visszautasítani a „diplomás eladó” megnevezést, akkor a gyógyszerészi tevékenység komponensei (gyógyszerforgalmazás és -készítés + felvilágosítás + gondozás) arányosan és a betegek számára is átláthatóan jelenjenek meg az árakban-díjakban, továbbá a vállalkozó gyógyszerészek esetében a vállalkozás menedzselésének és a befektetésnek megfelelô, nem túlzó, de versenyképes vállalkozói jövedelem kialakításában kell realizálódnia.

Dr. Télessy István IRODALOM: 1. Télessy, I.: Receptíró gyógyszerészek. Gyógyszerészet, 47., 324-326. (2003) – 2. Szakmapolitikai nap. Gyógyszertár 2., (10) 8-12. (2003) – 3. Szabóné dr. Streit Mária: Gyógyszermarketing. Medicina Kiadó, Budapest, 1999 – 4. Németh, E., Horváth, A.: Kommunikáció és lélektan a gyógyszertárban. Bibliotheca Pharmaceuticum 8, Dictum Kiadó, Budapest (2003) – 5. Mikola, B.: Egy TV-mûsor margójára. Gyógyszertár 2., (2) 4-5. (2003) – 6. Pávics, L.: Megvalósult családi patikarendszer – kényszer nélkül. Gyógyszertár 2., (4) 6. (2003) – 7. Samu, A.: Gyógyszerészi gondozás – Egészségfejlesztés. Vállalkozó gyógyszerész 2., (6) 3-15. (2003) – 8. OSYNA: Páciensportálok. Gyógyszertár 1., (6) 12-13. (2002) – 9. OSYNA: A páciensek gyógyszer-információs és -kommunikációs lehetôségei az interneten – a patikai honlapokról. Gyógyszertár 2., (1) 24-25. (2003)


Pontszerzô akció! 2004. október 1 – december 10-ig vásárolt bármely termékünk 2 nyereménypontot ér! Az összegyûjtött pontok 50 -250 pontig pohár- és kávéskészletre, ébresztôórás rádióra, vagy akár 2 személyes félpanziós hosszú hétvégére használhatók. Információs vonal: 06 70 366 5282

Dr. Simon Kis Gábor a MOSZ elnökségének tagja

1940. március 18-án született Budapesten. 1963-ban végzett Budapesten a Gyógyszerésztudományi Karon, majd 1971-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen okleveles közgazdász diplomát is szerzett. Ebben az évben közgazdász doktor. 1976-ban gyógyszerhatástani és toxikológus szakgyógyszerész, 1979-ben a gyógyszerészeti tudományok kandidátusa. 1991-ben megszerzi a European Health Care Management Association diplomáját, 1995-ben az egészségügyi menedzser egyetemi szakosító oklevél birtokosa. Az ESZCSM bejegyzett szakértôje egészségügyi gazdaságtan, gyógyszerügyi szervezés témakörökben. Gyógyszerészi diplomájának megszerzésétôl 1965-ig Borsod-Abauj-Zemplén megyében beosztott gyógyszerész majd két évig a Rókus kórház gyógyszerésze. 1966-1971 között fôgyógyszerész helyettes az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben, 1971-1988 között fôosztályvezetô helyettes az Egészségügyi Minisz-

tériumban, majd az Országos Kórház- és Orvostechnikai Intézet fôigazgatója 1996-ig. Azóta magángyógyszerész. 1980-tól a HIETE-n, 2002-tôl a Semmelweis Egyetemen docens. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Továbbképzô Intézet Egészségügyi Menedzser Szakának szakbizottsági elnöke 1991-tôl, Gyógyszerügyi Menedzsment Szakának elnöke 1993-tól. Több mint 90 magyar és több idegen nyelvû közleménye jelent meg az egészségügyi ellátás szervezeti és szervezési kérdéseirôl, a gyógyszerellátásról, egészségügyi-gazdasági kérdésekrôl, valamint az egészségügyi és gyógyszerügyi menedzsment témakörébôl. 1998-2000 között a Magyar Gyógyszerész Kamara elnökségi tagja, 2004-tôl a Gyógyszerellátási Gyógyszerészeti Szakmai Kollégium tagja.

Önvédelem menedzserizmussal Beszélgetés dr. Simon Kis Gábor MOSZ elnökségi taggal – Gábor! Úgy tudom, hogy amikor a MOSZ 1991-ben megalakult, még az államigazgatásban dolgoztál. Korábban az Egészségügyi Minisztériumnak helyettes fôosztályvezetôje, akkor talán már az ORKI fôigazgatója voltál. Hogy kerültél a MOSZszal kapcsolatba? – 1989-90-ben a Közgazdasági Továbbképzô Intézeten keresztül elkezdtük az egészségügyi menedzserképzést. Ennek részeként a gyógyszerészeknek is indítottunk évfolyamot. A gyógyszerészekkel több év után lényegében itt találkoztam újra, ahol az egyik hallgató dr. Mikola Bálint, a MOSZ akkori elnöke volt. Rajta keresztül ismertem meg a MOSZ-t és kerültem vele kapcsolatba. És mivel 1994-ben megnyitottam a saját magánpatikámat, természetszerûleg kapcsolódtam ehhez a közeghez, hiszen a MOSZ vezetés jelentôs hányada dobogókôi tanítványom volt. – Nagyon jó pozíciód volt az ORKI-ban. Miért nyitottál mégis patikát?


– Elegem lett abból, hogy ha valamit sikerült elérni, annak mindig nagyon sok gazdája volt, viszont a gondokkal az ember általában egyedül maradt. Úgy gondoltam, ha elmegyek „maszek”-nak, a magam ura leszek. Ha valamit elérek, az az én sikerem lesz, ha pedig valamit rosszul csinálok, én viselem a következményeit. Az eltelt 10 év a döntésem helyességét igazolta. Hozzájárult az akkori váltáshoz, hogy nem sokkal elôtte – egy kardiális dekompenzációmat követôen – az orvosaim megjósolták, hogy 3 éven belül meg fogok halni, ha az addigi munkastílust folytatom. Emiatt gyökeresen kellett az életmódomon is változtatnom. – A MOSZ-szal mint szervezettel végül a patikanyitás után kerültél igazi munkakapcsolatba, hiszen ezt követôen lettél a MOSZ-nak, majd a vezetôségének is a tagja. Zökkenômentes volt-e a már kialakult belsô kultúrájú szervezet munkájába való bekapcsolódás? – A beilleszkedés sem a számomra, sem a másik fél számára nem jelentett semmiféle

gondot. Mikola Bálinton keresztül szinte automatikusan épültem be a szervezetbe. Eleinte külsôsként kérték ki a véleményemet különbözô kérdésekben, majd egy idô után szinte magam sem vettem észre, hogy már belsô tagként fejtem ki az álláspontomat. Már a kezdetben is nagyon komoly szakmapolitikai elemzéseket végeztünk. Ezeken hamar kiderült, hogy a kérdések jelentôs részét más aspektusból közelítem meg mint a többiek, azon egyszerû oknál fogva, hogy az egészségügyi menedzserizmussal már elég régen foglalkoztam. Én mindig egészségügyi aspektusból kiindulva próbáltam a gyógyszerellátást elemezni és azt hiszem, hogy ez akkor még a MOSZ-ban is egy kicsit új volt. – Milyennek láttad a MOSZ-t akkor és az elmúlt idôszakban? – Azt mondtam – és ez sajnos azóta be is következett –, hogy az elsô nagyon pozitív idôszak után, hamarosan jönni fog a fekete leves. Ezalatt azt értettem, hogy a kormány-

zat és a szakpolitika az egészségügyi ellátáson belül keresett egy olyan területet, ami privatizálható, majd miután kiválasztotta a gyógyszer-kiskereskedelmet, ennek lényegében minden lehetséges kedvezményt megadott. Ez akkor aktuálpolitikai döntés volt. Tudni lehetett, hogy egy idô után ezeket a kedvezményeket fokról fokra visszavonják, ezzel pedig együtt jár, hogy azt a szerepkört, amit a MOSZ a magánosítás folyamatában magára vállalt, és amit eleinte egészen pozitívan ítélt meg a hatóság, egy idô után akadályként fogják fel. Ez aztán már a 90-es évek közepén be is következett. Ezzel párhuzamosan elkezdôdött egy máig tartó furcsa játék a szakpolitika részérôl, aminek az a lényege, hogy a kamarát és a MOSZ-t egymással szemben ki kell játszani. A szakpolitika számára az a kényelmes, ha ez a két szervezet semmiben sem ért egyet egymással, mert erre hivatkozva lényegében azt csinál, amit akar. – Ha ennyire egyértelmû, hogy ennek a két szervezetnek a léte a politika és az államigazgatás számára teremt kedvezô helyzetet, mert az eredményesen érvényesítheti az oszd meg és uralkodj elvet, akkor szerintem logikusan adódik a következô kérdés: mi értelme van a párhuzamos mûködtetésnek? – Lehet, hogy nagyképûen hangzik, de azt kell mondjam, hogy a MOSZ-ban találjuk meg azt a szakmai elitet, ami nemcsak a napi gondokkal küszködik, hanem egy kicsit elôre is tekint. Perspektívában látja a szakma nehézségeit, esetleges javuló vagy romló tendenciáit. Sokszínû és jól felkészült társaság. Vannak, akik a nemzetközi szintrôl hozzák az információkat, mások különféle szakterületeken mélyedtek el. Én például – amint már említettem – az egészségügyi ellátás szemszögébôl vizsgálom a folyamatokat. Egy kicsit integráltabb ez a társaság, egy kicsit összefogottabb a színvonal. Ebben nyilván az is benne van, hogy a kamarában sokkal többet kell küszködni a napi gondokkal. Az elmúlt években ráadásul olyan események is történtek, amik eléggé nyilvánvalóvá tették, hogy a kamara és a MOSZ nem sok dologban ért egyet. Hogy e mögött milyen mértékben húzódik meg a politika imént említett játéka és a szakmai féltékenység, az megint más kérdés. Ha nagy a baj, akkor van késztetés az összefogásra, de minden olyan esetben, amikor egy kicsit enyhébb lesz a légkör, az érdekkülönbségek nagyon nyilvánvalóvá válnak és a szokásos magyar betegség is elôkerül. – Milyen MOSZ-t szeretnél?

– Furcsállom, hogy még mindig érzôdik a zöldmezôs beruházással létesült patikák tulajdonosai és a régi gyógyszertári központi gyógyszertárvezetôkbôl lett személyi jogosok közötti ellentét és bizalomhiány. Az egyik fél azt mondja a másikra, hogy jöttment, mert utólag jött, a másik fél meg az egyikre, hogy nem elég dinamikus, nem érzi meg a helyzetbôl adódó lehetôségeket. Nagyon fontos lenne, hogy a szakmapolitikát a két fél együttesen és tudatosan vigye tovább. Erre pillanatnyilag nem látok sok esélyt. Talán egy új generációnak kell felnônie ahhoz, hogy ez az ellentét megszûnjön. – A MOSZ-szal szinte egybefonódóan irányítod a menedzsment továbbképzéseket. Ezen keresztül nyilván nagyon sok olyan gyógyszerész kollégával találkozol, akik nem tagjai a MOSZ vezetôségének, sôt még a Szövetségnek sem. Sokan jönnek patikákból, kórházakból, az orvos látogató gyógyszerészek közül. Az a fajta megosztottság, amirôl az imént beszéltünk, és ami a szervezeti elitek gondolkodásában megvan, ebben a körben is tetten érhetô? – Hadd kezdjem a választ egy kicsit mással. A MOSZ és a kamara közötti szakmai szembenállás ott csapódik le, hogy még az érdeklôdô gyógyszerészek egy része sem mer, vagy nem akar, a dobogókôi képzésen részt venni. Ez rendkívül szomorú. Hadd mondjak rá egy ellenpéldát. Az elmúlt tízegynéhány évben több mint ezer orvos végezte el a menedzserképzôt. Ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az iszonyúan alulfinanszírozott kórházak még nem mentek csôdbe. Az önállóságát megkapott személyi jogos gyógyszerész pedig nem érzi szükségét annak, hogy profi módon megtanulja a menedzserizmust, holott ez elengedhetetlenül kéne a mindennapok jobb viteléhez. Ez tragikomikus! Nagyon nagy hátrány ez a szakmának, ami minden éles helyzetben megmutatkozik. A MOSZ vezérkar nem madárbél-jóslás alapján mondja azt, hogy mik lehetnek az egészségpolitikusok soron következô logikus lépései, hanem azért, mert a MOSZ vezetôi szinte kivétel nélkül részt vettek a menedzsmentképzésben és megtanulták ezeket a technikákat. Ha ebben a képzésben nagyobb számban vett volna részt a kamara és a gyógyszerész társadalom, képes lenne menedzselni a legkülönfélébb krízishelyzeteket. Ahhoz, hogy ez a szakma távlatilag megvédje magát, ez a képzés múlhatatlanul szükséges. Nem csak azért, mert a jelenlegi egészségpolitikusi vezérkar mindenáron át akarja alakítani a privát gyógyszerellátási rendszert. A következô nagy kihívás

ugyanis a globalizáció. Ráadásul az egészségügy vonatkozásában is benne vagyunk egy 470 milliós nagy „család”-ban, ezért a mi tízmilliós kis családunknak ki kellene alakítania a saját védekezô mechanizmusait. És ez nem megy másképp, csak ha tanul és tudatosan felkészül a feladataira. A menedzsmentképzésben való részvétel az ember gondolkodásmódját olyan mértékig változtatja meg, hogy jobban tud reagálni az eseményekre, illetve elôre ki tudja következtetni, hogy mi fog bekövetkezni. Emiatt nem tudunk egy nyelven beszélni azokkal, akik ilyen képzést nem kaptak. Ez fordítva is igaz: azok, akik a dobogókôi képzésben részt vettek, vagy akik a kredit pontos továbbképzéseinkre eljönnek, majdnem mindannyian és majdnem mindent hasonlóan ítélnek meg. – Vállalkozol-e egy gyors prognózisra? Szerinted az elkövetkezô két évben mire lehet számítani? – Az új miniszterelnök-jelölttôl a közvélemény a kemény kéz politikáját várja el. Az elmúlt pár hónap eseményei azt bizonyították, hogy az egészségpolitikusok tudatosan használják a médiát arra, hogy a saját jó vagy rossz elképzeléseiket bele sulykolják a közvéleménybe. Ha az új miniszterelnök ugyanezt a stílust elhiszi és ugyanezzel az egészségpolitikusi gárdával megy tovább, a gyógyszerész társadalomnak legalább olyan elánnal kell a médiát felhasználni és a saját igazát igazolni, mint ôk teszik. Ha ez nem sikerül, az elkövetkezô két éven belül nagyon rossz helyzetbe kerülhet a privát gyógyszerész társadalom. A személyi jog csak egy fügefalevél lesz, a magánpatikájától pedig mind több gyógyszerésznek el kell búcsúznia.

A FAMÍLIA Patika Lajosmizse gyógyszerész munkatársat keres (pályakezdôt is), 2 szobás összkomfortos lakással ! Telefon: 70 211-7318


Dr. Balla Lászlóné Nógrád megyei elnöker

Salgótarjánban. Gyógyszer hatástanból vizsgázott, majd 1991-ben, Nógrád megyében elôször, megalapította Borostyán nevû jogelôd nélküli patikáját. A Közgazdasági Egyetemen elvégezte a gyógyszerügyi menedzser szakot.

Dr. Czirákiné Deák Magdolna Baranya megyei elnök

A MOSZ-nak alapító tagja, és kezdetektôl megyei referense. Fontos számára, hogy mint gyógyszerész, részt vegyen a lakosság egészség kultúrájának fejlesztésében, ezért négy éve egy fitness termet létesített, ami jó lehetôséget nyújt a város lakosainak életmódját csiszolni. S hogy ennek a feladatnak is megfeleljen, egy fitness menedzseri szakot is végighallgatott. Fontosnak tartja munkatársai anyagi biztonságát, erkölcsi megbecsülését, hiszen a sikeres mûködés tôlük is függ. 1966-ban kapta meg gyógyszerész diplomáját Budapesten. Elôször közforgalmú, majd házasságkötése után kórházi gyógyszertárban dolgozott Szegeden és

Öt gyermeke van. Négy felnôtt lánya közül sajnos egyik sem gyógyszerész, de gimnazista fia talán még választhatja ezt a hivatást.

Baloghné Weigl Zita Veszprém megyei elnök Kôszegen született, általános és gimnáziumi tanulmányait is szülôvárosában végezte. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán szerzett gyógyszerészi oklevelet. Végzés után Veszprémbe ment férjhez, itt kezdett el dolgozni beosztott gyógyszerészként. Két gyemeke van, András és Anna. Születésük után Veszprémben dolgozott, majd évekig egy Veszprém melletti faluban vezetett egy fiókpatikát. Ezekben az években megtanulta az önálló munkát. Ezeket a tapasztalatait a késôbbiekben kamatoztatni tudta. 1999-ben szakvizsgázott, majd Tapolcára került patikavezetônek. Késôbb lehetôsége nyílt

arra, hogy a Centrum Patika személyi jogát megszerezze, majd rövidesen részben majd teljesen családi tulajdonba kerülhetett a gyógyszertár. Azóta is itt dolgozik, bár családjával továbbra is Veszprémben lakik.

Helyzetértékelés

Nemzetközi tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy az ilyen rendszeren belül sokasodnak az egészségkárosodások a gyógyszer mellékhatások következtében, és nônek a gyógyszerek árai.

Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, ill. felpuhítják a gyógyszerpiac szabályozását a versenyjog irányába, akkor ez a gyógyszer-kiskereskedelem teljes ellehetetlenüléséhez fog vezetni.

Semmilyen észérv nem bizonyítja, hogy a több mint egy évtizede európai színvonalon mûködô hazai gyógyszer kiskereskedelemhez ilyen módon hozzá kelljen nyúlni. Ha hozzányúlnak, akkor a klientúra kiszolgálása és „a mutyi tôke” helyzetbe hozása történik, ami a kalandorsággal egyenlô. Ezt minden eszközzel meg kell akadályoznunk. Nem engedhetjük, hogy a saját tôkénkkel, vagyonunkkal felépített gyógyszertárainkat, kalandorpolitikát folytató „perc emberek” tönkretegyék.

A gyógyszerpiaci liberalizáció hívei olyan szabályozó rendszerben gondolkodnak, amely szerintük összhangot feltételez a vevôk és az eladók érdekei között, ami szerintük jótékony hatást gyakorol a versenyre és árcsökkentô hatása lenne.


1955-ben született, 1979-ben végzett a SZOTE Gyógyszerésztudományi Karán. 1984-ben szakvizsgázott Gyógyszerellátás és gyógyszerügyi szervezésbôl. 1979-1982 között Somogy megyében helyettesítô gyógyszertárvezetô, 1983–1985 között Fejér és Baranya megyében beosztott gyógyszerész. 1985-tôl 1990-ig a Pécsi Orvostudományi Egyetem Radioizotóp laboratóriumában radiofarmakológus, 1991. januártól szeptemberig a Baranya megyei TB egészségügyi csoportellenôrzô fôgyógyszerésze. 1991 december Pécsett jogelôd nélküli magánpatikát alakít ki (Ambrózia patika) egy gyógyszerésznôvel közösen, ahol azóta is együtt dolgoznak. Idôközben 1993-tôl egy évet töltött családjával az USA-ban, Augasta Georgiaban, ahol a Georgiai Orvostudományi Egyetem Endokrinológiai és Élettani Laborjában dolgozott, mint kutatási asszisztens. Pécsett él. Elvált, két gyermekét ô neveli.

Természetesen van amin lehet módosítani, sôt kell a jelenlegi rendszeren változtatni, hiszen a mai kiszámíthatatlan gazdaságpolitika következtében a gyógyszertárak jövedelmezôsége napról napra csökken. Bevételeink csökkennek, kiadásaink nônek, talpon maradásunkhoz olyan gazdasági tényezôk kellenek, ahol elôre biztonsággal tervezhet az ember. Sürgôsen megoldandó feladat az árrés, az ügyelet, a gyógyszerész hiány stb. problémája. Ezzel kellene foglalkozni a politikai felsô vezetésnek.

Dr. Dobos Józsefné

A liberalizáció gyógyszerész szemmel A viharos tavasz, forró nyár után ismét itt az ôsz. A hulló falevelek, a bágyadt ôszi napsugár is figyelmeztet minket a gyorsan múló idôre. Ismét elérkezett az ôszi siófoki gyógyszerészkongresszus, amelyen elemezzük hivatásunk helyzetének alakulását, vizsgáljuk a ránk mért csapások hatásait, elemezzük az eltelt évben végzett munkánk eredményességét, felmérjük a folyamatosan ránk leselkedô veszélyeket, kitûzzük az új feladatokat, célokat. Az elmúlt év során átalakítottuk a MOSZ megyei szervezetét. A korábbi referensi rendszert felváltotta a jobban koordinált megyei szervezeti forma. A folyamatosan változó helyzetnek megfelelôen szinte havonta ült össze a helyzet értékelésére, illetve a tennivalók meghatározására a megyei elnökök részvételével az országos választmány. A téma természetesen a mindig elô-elôkerülô gyógyszerpiaci liberalizáció volt, amelyrôl véleményünket már a pátyi határozatban is markánsan megfogalmaztuk. S bár még májusban voltak halvány ígéreteink a liberalizáció elvetésével kapcsolatban, ezek azóta elszálltak. A Kormány június 16-án elfogadta a gyógyszerpiac újraszabályozásának szakmai koncepciójáról szóló elôterjesztést. Ez az elôterjesztés alapvetô céljaiban megegyezik a GVH anyagával, hiszen mindkét anyag elkészítése ugyanazon közgazdász nevéhez kapcsolható. Bár a kormányprogramba beemelt GVH anyagot az egészségügyi bizottság korábban nem fogadta el, úgy látszik, hogy bizonyos befektetô csoportok befolyása a Kormányra sokkal nagyobb, mint a szakmai, lakossági, gazdasági érvek. Többször áttekintettük, akár ennek az újságnak a hasábjain is, hogy mi is indokolja a gyógyszer kiskereskedelem újraszabályozását? 1. NEM indokolja a patikai árrés, mert ez kb. 14 százalék, ami Európában a legalacsonyabbak közé tartozik. 2. NEM indokolja a jogharmonizáció, mert a gyógyszer kiskereskedelem szabályozása a tagállamok saját hatáskörébe tartozik. 3. NEM indokolja a szakmai színvonal, mert ez magasabb szintû, mint az EU tagállamaiban. A magyar patikák a magyar egészségügy gyöngyszemei, amelyek magas színvonalon, Európában a leggazdaságosabban látják el a lakosságot. Errôl tanúskodik az a független felmérés is, amely szerint a lakosság 84 %-a elégedett a patikai ellátással. 4. NEM indokolja az ország patikai lefedettsége. Az elôterjesztés az 5000 fô/patika alapítási korlátot magasnak tartja. Ténylegesen ez a szám nem valós, mert a kormány elôterjesztés nem veszi figyelembe a fiókpatikákat. Ezek figyelembevételével 3773 fôre jut egy patika, amely megfelel az EU átlagának. A pénzügyi befektetôk nem az esetlegesen fellelhetô ellátatlan területekre akarnak patikát nyitni, hanem a létesítési távolság csökkentésével, a még viszonylag eredményesen mûködô patikákra telepedve, azokat tönkretéve akarnak piachoz jutni.

5. NEM veszi figyelembe az elôterjesztés, hogy a liberalizált országokban a legdrágább a gyógyszer. Sôt ezekben az országokban is megfigyelhetô, hogy a kormányzati beavatkozások növekednek! Akkor mi miért akarunk a liberalizáció irányába haladni, hiszen ez tévútnak minôsült. 6. NEM veszi figyelembe az elôterjesztés azt, hogy a magyar patikák közül a legmagasabb színvonalon a tisztán gyógyszerész tulajdonban levôk mûködnek. Ezekben a patikákban hosszútávon gondolkodnak, még a gyerekeiket is gyógyszerésznek taníttatják. A lakosság egészsége is hosszú távú befektetés, amelyrôl nem szabadna elfelejtkezni. A kormány elôterjesztése a csak profitra törekvô pénzügyi befektetôk (ld. láncpatikák) térnyerését vetíti elô. 7. NEM veszi figyelembe az elôterjesztés, hogy a jelenleginél több patika nyitása a mûködési költségek növekedésével jár, amelyet elôbb-utóbb a lakosságnak kell megfizetni. Jelenleg a kisforgalmú fiókpatikákat is általában a nagyobb forgalmú anyapatikák finanszírozzák, amelyhez állami támogatást nem kapnak. Ha a patikanyitási korlát fellazítása miatt ezeknek a városi patikáknak csökken a forgalma, akkor az államnak kell a fiókpatikák támogatásáról gondoskodni. Azt már láttuk, hogy ez a támogatási módszer nem mûködik. 8. NEM veszi figyelembe az elôterjesztés, hogy az OTC gyógyszerek patikán kívüli értékesítése azt jelenti, hogy ennek az árrés tömegét a patikák elvesztik. Ez az árrés tömeg adott például fedezetet arra, hogy a patikák a drága, gyakorlatilag nulla árrésû gyógyszereket is biztosítani tudják a betegeknek. Ha ez az árrés tömeg kiesik, akkor ezt az árrés jelentôs emelésébôl, vagy támogatásból pótolni kell! Ez is elôbb-utóbb a betegek terheit fogja növelni. (Az OTC patikán kívüli forgalmazásának szakmai-etikai kérdéseire most nem térek ki.) 9. NEM veszi figyelembe az elôterjesztés, hogy a gyógyszertárak az elmúlt tízegynéhány évben saját erôbôl, állami támogatás nélkül megújultak. Mûszaki adottságuk, megjelenésük, szakmai felszereltségük bátran kiállja a próbát a legfejlettebb európai országok gyógyszertáraival szemben is. 10.NEM veszi figyelembe az elôterjesztés, hogy a lakossági érdekekre való hivatkozással oly sokszor hiányolt szolgáltatásokat a tagállamokban finanszírozzák. A NEM-ek sorát még bizonyára lehetne folytatni, de az eddigiek is azt igazolják, hogy nincs igazi indok a gyógyszer kiskereskedelem teljes, a korábbi, szakmai szempontokat figyelembe vevô elôírásokat teljesen felrúgó újraszabályozására. Ha mégis, annak nem lehet más célja, mint az, hogy kormány közeli befektetôcégek az alapvetôen magyar tulajdonban lévô gyógyszer kiskereskedelmet külföldi tulajdonosok kezébe juttassák! Mire is számíthatnak a magyar gyógyszerészek, ha a kormányszintre emelt elôkészítô anyagot a törvényekben viszontlátjuk: 1. Azt kell megérnünk, hogy a saját kormányunk nem a magyar gyógyszerészetet, hanem a kormány közeli, multinacionális befektetô cégeket támogatja. 2. Azt kell megérnünk, hogy a saját kormányunk pillanatnyi elônyökért a magyar nemzeti gyógyszerészetet feláldozza. 3. Egyértelmûen prognosztizálható, hogy ✦ a betegek terhei tovább növekednek, ✦ további zavarok lesznek a gyógyszerellátásban, Gyógyszertár III. évf. 9. szám 17

✦ az irányított betegellátási rendszer további forgalom csökkenést eredményez, ✦ a fokozódó likviditási gondok felgyorsítják a megindult patika csôdöket. 4. A kormányzatok elvesztik a lehetôségét, hogy az egészség megôrzésébe, a betegségek prevenciójába a patikákat bevonják. Saját kormányunk ezzel a jövôt áldozza fel. A MOSZ rendelkezik javaslatokkal, hogy a kormányzat hogyan lépjen elôre. Ezeket az eddigi tárgyalásokon is kifejezésre juttatta. A jelenleg kialakult helyzet részletes értékelését, a kormánnyal tárgyaló munkacsoportok által megválaszolandó kérdéseket, problémafelvetéseket a Gyógyszertár augusztusi számában Hankó Zoltán teljes részletességgel bemutatta. Mit tehetünk mi, gyógyszerészek? Újra kell szervezni sorainkat! Az utóbbi pár hónap megpróbáltatásai, a folyamatos kormányzati támadások miatt a kollégák már belefáradtak a védekezésbe. A kifáradás, a céltalanság jelei mutatkoznak. Egy elkeseredett, mindenbe beletörôdött, gyenge társaságot könnyû lesz félre söpörni. Ne adjuk fel! Fogadjuk meg Hankó Zoltánnak a Gyógyszertár legutóbbi számában leírt gondolatát! Tûzzük zászlónkra a szolgáltatás, szolgálat, szakértelem jelszavát, amely jó szándékkal és tartalommal kitöltve a megújított célok és a hiányzó jövôkép záloga lesz!

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

Missziós nyilatkozat A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1991-ben a gyógyszerészek civil szervezôdése során jött létre a gyógyszerészet új ars poeticajának megfogalmazása, a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülése elômozdítása érdekében. • Érdekérvényesítô tevékenységünket a nemzetközi szakmai folyamatokra is figyelemmel tényszerû adatokra, elemzésekre és következtetésekre támaszkodva, a gyógyszerészet stratégiai érdekeit szem elôtt tartva végezzük. • Kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a mindenkori állami-, szakmai irányítás vezetôivel, egészségügyi- és civil szervezetekkel egyaránt. • Filozófiánk homlokterébe tartozik a magángyógyszertárak mûködési feltételeinek javítása, a kiszámítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése.

A kormányzattal folytatott tárgyalások során ragaszkodjunk ahhoz, hogy a patikatulajdonlásban csak gyógyszerészé legyen a többségi tulajdon. Ellenkezô esetben a befektetôk profitérdekei érvényesülnek, a gyógyszerészi hivatás, a betegek érdeke háttérbe szorul. A kormányzat által elképzelt liberalizáció külföldi befektetôk kezébe játszaná át a patikákat. Amelyik kormányzat ezt megcsinálja, az magyarellenes, a külföldi befektetôcégek kiszolgálójává válik.

• Kiemelkedôen fontosnak tartjuk a gyógyszerpiac szereplôivel, a gyógyszergyártók és nagykereskedôk szervezeteivel való érdekazonosság hangsúlyozását, a harmonikus szakmai és gazdasági együttmûködést.

Vajon miért? Vajon miért vagyunk mi rosszabb gyógyszerészek, mint osztrák, német, olasz stb. kollégáink?

• Célkitûzésünk a gyógyszertárak szakmai-, gazdasági-, jogi- érdekérvényesítésének és az egyéni érdekérvényesítésnek magas szintre való fejlesztése.

1. A tárgyalásokon azoknak a szolgáltatásoknak a bevezetéséhéhez pozitívan kell hozzáállnunk, amelyek mûködtetési feltételei megteremthetôk és a betegek érdekeit is szolgálják.

• Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk tájékozottságának növelésére, felkészültségének javítására.

• Törekszünk a gyógyszerészet társadalmi presztizse növelésére, a szakmai szolgáltatások színvonala emelésére.

2. A gyógyszerészeknek ragaszkodni kell ahhoz, hogy az egész nemzeti gyógyszerészetet elsorvasztó liberalizációs törekvés ne valósuljon meg.

• Fontosnak tartjuk a betegek életminôsége javítását, a gyógyszerész gyógyszerterápiás tanácsadó szerepének növelését, a betegorientált gyógyszerészet elterjesztését.

3. Ha a kormány az eddig elôterjesztett liberalizációs törekvéseit meg akarja valósítani, akkor azt országos összefogással kell megakadályoznunk!

• Elôsegítjük a gyógyszerészeti szakterületek érdekérvényesítési gyakorlata harmonizációját, felvállalva a gyógyszertárak és azok mûködtetésével összefüggô kérdések képviseletét.

A jelenleg kialakult, egyelôre teljesen bizonytalan helyzetben nagy szükség van arra, hogy a jövôbe vetett hitünket megerôsítve, egységes, erôs szervezetként lépjen fel a MOSZ! Hisz célunk sok-sok éve változatlan. Magas színvonalú, a kor igényeinek megfelelô, a betegek érdekeit szolgáló ellátást kell biztosítani. Ezt az erôt megfelelôen tudjuk demonstrálni a kongresszuson is azzal, hogy annak munkájában részt veszünk. A kezünkben a jövônk, de csak akkor, ha megfelelô jövôképpel, a jövôbe vetett hittel rendelkezünk. És ne feledjük, egységben az erô!

Dr. Schlégelné Békefi Csilla


SZÖVETSÉG A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT

Szerezze meg a szükséges kreditpontokat a MOSZ szakmai továbbképzésein és szakmapolitikai rendezvényein A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége már megalakulásakor céljául tûzte ki, hogy folyamatosan támogatja tagjait és minden gyógyszerész kollégának segít, hogy képesek legyenek megfelelni az új, velük szemben támasztott követelménynek. A magángyógyszerészet, a vállalkozói forma beindításával mindannyiunknak voltak nehézségei. Egy új (vállalkozói) világba kerültünk, kicsit hiányos ismeretekkel. Az egyetemen ilyen irányú oktatás nem történt, s munkánk során sem volt rá szükség. Az elsô rendezvényeinken elhangzó elôadások igyekeztek a hiányt pótolni, munkánkat segíteni. A MOSZ támogatásával indult be a Közgazdaságtudományi Egyetem menedzser szakának elsô évfolyama is, ahol már magas szintû közgazdasági ismereteket sajátíthattunk el.

Vannak természetesen állandó helyszíneink és preferált idôpontjaink. A gyógyszerészi gondozás új témakörébôl minden év januárjában Visegrádon tartjuk meg elsô rendezvényünket (2002 – asztma, 2003 – onkológia, 2004 – mozgásszervi megbetegedések). Májusban Lillafüreden általában az elôzô év témájára épül a továbbképzés, így módot ad az egy-egy téma iránt érdeklôdôknek az ismeretek elmélyítésére (2001 – diabétesz I, 2002 – diabétesz II, 2004 – allergia). Siófok hangsúlyozottan szakmapolitikai rendezvény, de az októberi konferencia már évek óta helyt ad a gyógyszerészi gondozás akkreditált továbbképzésének is (2002 – hipertónia, 2003 – diabétesz III, 2004 – labordiagnosztika).

A gyógyszerészekkel szemben támasztott követelmények nem csak gazdasági területen és nem csak hazánkban változtak meg. A gyógyszerész fô tevékenysége már nem a gyógyszerkészítés, a gyógyszerész a gyógyszer szakértôje. A megváltozott szerepkörre való folyamatos felkészítést a MOSZ elsôként vállalta fel és biztosított fórumot az ilyen irányú szakmai továbbképzéseknek is. A FIP ajánlásainak figyelembe vételével 2000-tôl folyamatosan szervezzük továbbképzéseinket a gyógyszerészi gondozás területérôl.

Az új témák mellett folyamatosan lehetôség van a már évek óta sikeres diabétesz I, II, III, asztma, hipertónia, allergia, onkológia tárgykörû továbbképzéseken való részvételre, melyeket változó helyszínen rendezünk.

Több éves továbbképzési háttérrel és tapasztalattal fogadtuk a gyógyszerészekre vonatkozó 73/1999 (XII. 25) EüM rendelet hatályba lépését, melynek értelmében a gyógyszerészek is kötelesek szakmai továbbképzésen részt venni. Egy továbbképzési ciklus idôtartama 5 év, az elsô idôszak kezdete a mûködési nyilvántartás kiállításának a napja. Mûködési nyilvántartást 2000 januárjától kérhettünk, így a gyógyszertárvezetôk jellemzô többségének 2005. március havában fejezôdik be az elsô továbbképzési idôszak, mely alatt összesen 250 pontot kell teljesíteni. Az elérendô pontszám két összetevôbôl, elméleti képzéssel – akkreditált továbbképzésen való részvétellel – és gyakorlat útján, az adott szakterület szerinti munkakörben történô munkavégzéssel szerzett pontokból áll össze. Egy év gyakorlati idô értéke 20 pont, összességében tehát legkevesebb 150 pontot kell továbbképzéseken való részvétellel megszerezni 5 év alatt. Elméleti továbbképzéssel évente (aktív munkát feltételezve) max. 80 pont megszerzése lehetséges. Egyenletesebb, a továbbképzés igazi céljának (ismereteink szinten tartása és továbbfejlesztése) jobban megfelel, ha évente legalább egy alkalommal valamilyen akkreditált rendezvényen veszünk részt. Ebben az esetben évi min. 30 pont teljesítése szükséges. A gyógyszerészi gondozás témakörében megszervezett rendezvényeink 32 kreditpont értékûek, így az évi egy ilyen rendezvényen való részvétellel és sikeres tesztvizsgával teljesíthetô az évi kötelezô elméleti továbbképzés.

Várjuk jelentkezését!

Csejtei Marianna

Hirdetés (Corazon) 2004. 05.

Akkreditált szakmapolitikai továbbképzéseink változó (8-20) pontértékûek, így ezek az aktualitások iránt érdeklôdôkön kívül azon kollégák körében népszerûek, akik több alkalommal szeretnének kollégákkal találkozni, rendezvényeken részt venni. A rendezvények helyszínének kiválasztásakor figyelemmel vagyunk arra, hogy lehetôség szerint minden régió sorra kerüljön évente legalább egy alkalommal, változó témakörökkel. Így mindenki az igénye, ideje és érdeklôdési területe szerinti továbbképzésen vehet részt. Gyógyszertár III. évf. 9. szám 19

A gyógyszerész szerepe a cukorbeteg gondozásban II.

fokozó készítményekkel. Megjegyzendô, hogy az egy hatástani csoportba tartozó készítmények együttadása nem indokolt. Amennyiben az éhgyomri vércukorérték, vagy a 4-6 hetes anyagcsereállapotról tájékoztatást adó HbA1c érték megköveteli, az inzulinkezelés irányába szükséges továbblépni. A 2-es típusú cukorbetegek terápiájában leginkább használt orális antidiabetikumok két fô csoportra oszthatók [1]:

A cukorbeteg gyógyszerészi gondozásban a betegtájékoztatás alapvetô eleme a cukorbetegek gyógyszerelésével kapcsolatos tanácsadás. A gyógyszerész ez irányú szerepe a 2-es típusú betegek kezelésében a jelentôsebb, mivel a cukorbetegek 90%-a ehhez a csoporthoz tartozik és gyógyszereiket – köztük az orális antidiabetikumokat – a gyógyszertárban váltják ki. Ezért elengedhetetlen, hogy a gyógyszerész pontosan ismerje a gyógyszerek hatását, mellékhatásait stb., illetve ennek megfelelôen tájékoztassa a beteget a gyógyszer szedésérôl, mellékhatásairól és egyéb speciális jellemzôirôl, bôvítse a páciens ismeretanyagát és javítsa compliance-ét. Napjainkban elsôsorban ez teszi ki a beteg és a gyógyszerésze közti kommunikáció jelentôs részét. Azonban minden bizonnyal ebbôl kiindulva lehet felépíteni az egyéb területekre (táplálkozás, fizikai aktivitás stb.) vonatkozó felvilágosítást is. Ez azért is fontos, mivel a 2-es típusú cukorbetegek az indokoltnál sokkal kevesebb információhoz jutnak betegségükkel kapcsolatosan és becslések szerint, mindössze 20-30%-uk tartja be az életmódbeli változtatásokat igénylô utasításokat.

1.2 Biguanidok: – metformin (Adimet®, Maformin®, Meforal®, Merckformin®, Metrivin®), – buformin (Adebit®).

A betegség kezdetén a betegek általában nem szorulnak inzulin kezelésre, sôt gyakran egész életükben egyensúlyban tarthatók inzulin nélkül. Kezelésüknél alapvetô cél lenne a testsúlycsökkentés, mivel a túlsúlyosság önmagában is kiválthatja az inzulinrezisztenciát (IR). A betegség stabilizálására irányuló törekvések ellen hat viszont, hogy a 2-es típusú diabetesz progresszív. Idôvel fokozódhat az IR, illetve tovább csökkenhet az inzulin-elválasztás. A fenti problémák megoldására a betegek anyagcsere-állapotát, illetve inzulin-elválasztását orális gyógyszerekkel, egyes esetekben inzulinnal tartják karban. A 2-es típusú diabéteszes beteg kezelésének kezdetén, amennyiben lehetséges – pontosabban a magas vércukorértékek miatt nem szükséges az azonnali gyógyszeres beavatkozás –, elsôdlegesen életmód változtatást kell bevezetni. Amennyiben a kezelés hatástalan, monoterápia elkezdése szükséges. Ha a 2-es típusú cukorbeteg túlsúlyos (az esetek 80%-ában) inzulinrezisztencia csökkentô szerre célszerû beállítani. Ha a cukorbeteg sovány, a szulfanilurea kezelés az elsô lépés. A monoterápia elégtelenségekor kombinációs kezelést kell alkalmazni. Ekkor az inzulinrezisztenciát csökkentô szereket kombináljuk inzulin elválasztást

– közepes hatástartamúak: – gliclazid (Diaprel®, Gluctam®), – glisoexepid, – glibornurid;

Nem inzulinotróp szerek

1. Nem inzulinotróp készítmények 1.1 A felszívódás gátlása útján hatók (alfa-glükozidáz-inhibitorok): – elsô generációs készítmények: acarbóz (Glucobay®), – második generációs szerek: miglitol.

1.3 Az inzulinhatás érzékenyítése útján hatók (inzulin sensiters): – tiazolidindionok („glitazonok”), – troglitazon, – pioglitason, – rosiglitazon (Avandia®). 2. Inzulinotróp készítmények 2.1 Szulfanilurea-alapszerkezettel rendelkezôk – rövid hatásúak: – glipizid (Minidiab®), – gliquidon (Glurenorm®);

– hosszú hatásúak: – glibenclamid (glyburid) (Gilemal®, Gilemal micro®, Glucobene®, Glibenclamid Pharmavit®), – glimepirid (Amaryl®);

2.2. Meglitinid származékok: – repaglinid (Novonorm®). 2.3. D-fenil-alanin-származékok: – nateglinid (Starlix®). A következôkben e gyógyszercsoportok fôbb jellemzôit és a gyógyszerészi gondozás szempontjából fontosabb terápiás szempontokat ismertetjük.

Az alfa-glükozidáz gátlókat szokás az elsôként bevezetett és mindmáig legelterjedtebben használt képviselôjükkel, az acarbózzal azonosítani. Mára azonban a csoport két újabb származékkal bôvült, a már külföldön klinikai alkalmazásba is került miglitollal és a voglibózzal. A három készítmény egymástól mind szerkezetében, mind az enzimkomplex egyes elemeire gyakorolt hatás erôsségében különbözik [1, 2, 3].

Kompetitív módon gátolják a szénhidrátok lebontásában szerepet játszó enzimek (alfa-glükozidáz enzimcsoport) mûködését, mely gátló hatások eredményeként az összetett szénhidrátok a vékonybélben késleltetve emésztôdnek meg és szívódnak fel. Így az étkezés utáni vércukorszint-emelkedés kisebb mértékû és elhúzódóbb lesz. Ugyanakkor, a kisebb mértékû vércukorszint-emelkedés mérsékli az esetek többségében kórosan emelkedett késôi inzulinválaszt. Ezáltal e vegyületek bizonyos mértékû „bétasejt-kímélô” hatást is kifejtenek. Megjegyzendô, hogy ezen gyógyszerek nem gátolják a b-galaktozidáz enzimet, így a tejtermékek vércukoremelô hatását nem védik ki. [1, 2, 3, 4]

Az e csoportba tartozó gyógyszerek hatása elsôsorban a vékonybélre lokalizálódik.

A miglitol és az acarbóz indikációi azonosak. A 2-es típusú diabéteszben

Alfa-glükozidáz-gátlók


önmagukban adva, szulfanilureával, biguaniddal vagy mindkettôvel kombinálva is eredményesen alkalmazhatók. Az inzulinkezelés kiegészítéseként mind az 1-es, mind a 2-es típusú cukorbetegségben jól beváltak. Elsô-vonalbeli szerként alkalmazhatók olyan 2-es típusú cukorbetegeken, akiknél a domináló anyagcsere-eltérés a posztprandiális vércukorszint emelkedése. [5] Kontraindikált a szer, ha a betegnek felszívódási, emésztési zavarai vannak, esetleg bélbetegségei, terhes vagy szoptat, 18 év alatti, túlérzékeny, illetve vese és máj elégtelenségben szenved. E készítmények mellékhatásai a fôhatásból következnek: a különbözô mértékben megemésztett szénhidrátok a vastagbélben, az ott élô baktériumok hatására fermentálód-

nak és puffadást, flatulenciát, hasmenést okoznak. E kínos mellékhatások a megfelelô összetételû étkezéssel és a gyógyszer adagjának fokozatos emelésével mérsékelhetôk. A gyógyszer adagjának fokozatos emelésére ajánlható séma: elsô héten 25 mg szedése a vacsorával, majd 2x25 mg reggeli és vacsora elôtt újabb egy hétig, ezt követôen fôétkezések elôtt, az elsô falattal 25-25 mg bevétele; az adag tovább emelhetô 50-100 mg-ra étkezésenként. [1, 2, 3]

Más gyógyszerekkel való kölcsönhatásaik közül kiemelendô, hogy amennyiben orális antidiabetikum (szulfanilurea esetleg biguanid), vagy inzulin-kezelés mellé írják fel, a vércukorszint túlzott csökkenése esetén megfelelô mértékben csökkenteni kell a tabletta, ill. az inzulin adagját. Egyedi esetekben befolyásolhatják a digoxin biológiai hasznosulását, ami szükségessé teheti a digoxin dózisának módosítását. Kerülendô továbbá a gyomorégés-ellenes szerekkel (antacidok), a koleszterinszint-csökkentô ioncserélô mûgyantákkal (pl. kolesztiramin), az aktív szén-készítményekkel (béladszorbensek) és az emésztést elôsegítô szerekkel (emésztôenzim-készítmények) valamint alfa-glükozidáz-gátlóval való együttadásuk a vércukorszint-csökkentô hatás esetleges gyengítése miatt.[1, 2, 3] A gyógyszer alkalmazásakor a gyógyszerésznek célszerû tájékoztatni a beteget: ✗ a gyógyszer hatásáról, ✗ a gyógyszer helyes alkalmazásáról, nevezetesen arról, hogy bevétele mindig étkezés elôtt, legfeljebb az elsô falattal történjen; ✗ adagolási hibát jelent, ha újra eszik a beteg a gyógyszer bevétele nélkül, ✗ a gyógyszer szedésekor kerülendô egyéb gyógyszerekrôl (lásd interakciók), gyógyhatású termékekrôl, Figyelmeztetni kell a beteget ✗ az esetleges hasi panaszokra, mint pl.

a puffadás, amelyek a fokozatos dózisemeléssel, a diéta pontos betartásával általában elkerülhetôk, vagy OTC-szerek (Meteospasmyl, Espumisan) adásával csökkenthetôk. Ha ez nem segít, mindenképpen forduljon a beteg orvoshoz, mert az adag csökkentése válhat szükségessé; ✗ szulfanilureával történô együttes adásakor a hipoglikémia kialakulására, ami szájon át adott szôlôcukorral védhetô csak ki (hiszen az összetett szénhidrátok felszívódása késleltetett). [1, 2, 3, 6] A betegtájékoztatás kapcsán mindig célszerû tájékozódni, hogy elsô vagy folyamatos gyógyszerszedésrôl van-e szó. Elsô alkalmazáskor idôt kell arra szánni, hogy az elôbb felsorolt témákról szisztematikusan tájékoztassuk a beteget. Folyamatos gyógyszer-szedéskor pedig kérdéseinkkel kell felderíteni azokat az információhiányokat, amelyeket a tanácsadással pótolni tudunk és a beteg compliance-t fokozni tudjuk.

Biguanid származékok A biguanid vegyületcsoport képviselôi: a fenformin (melyet már kivontak a forgalomból), a buformin és a metformin. A buformin használata a terápiás ajánlások szerint korszerûtlen, ezért a továbbiakban csak a metformin sajátosságaival foglalkozunk. Hatására jellemzô, hogy nemcsak a vércukor, hanem a lipidek szintjét is kedvezôen befolyásolja (csökkenti a triglicerid-, az összlipid- és az LDL-koleszterin szintjét, míg emeli a HDL-koleszterin koncentrációt), ezen kívül nagyobb adagokban vérnyomáscsökkentô hatással is rendelkezik, mérsékli a hiperkoaguláns állapotot. [1, 2, 3, 7, 8] A metformin vércukorszint-csökkentô hatásának mechanizmusa összetett. Hatása részben az izomzat glükóz felvételének elôsegítésén, részben a máj glükóz kibocsátásának mérséklésén, részben a zsírszöveti szabad zsírsav felszabadulás csökkentésén keresztül érvényesül, valamint lassítja a glükóz felszívódását. Gyenge étvágycsökkentô tulajdonsággal is rendelkezik. [1, 2, 3] Elsô szerként ajánlható jelentôsen elhízott, inzulinrezisztens 2-es típusú cukorbetegségben szenvedôknek, ha diétával és rendszeres testmozgással már nem érhetô el a kellô szénhidrátanyagcsere-egyensúly. A United Kingdom Prospective Diabetes Study (UKPDS) eredményei szerint a metformin monoterápiában részesült kövér betegek rizikója a mikro- és makrovaszkuláris szövôdmények kifejlôdésére, a diabétesszel összefüggô halálozásra, összmortalitásra szignifikánsan csökkent. Ezen betegcsoportban a metformin monoterápia eredményei felülmúlták mind a szulfanilurea, mind az inzulinkezelés eredményeit. A biztonságos alkalmazás és a mellékhatások elkerülése érdekében a következô kezelési szempontokat, ellenjavallatokat kell figyelembe venni [1]: ✗ a napi szénhidrátbevitel legalább 100 got, az energia felvétel 1000 kcal-t érjen el; ✗ kerülendô az alkohol rendszeres fogyasztása illetve az alkalmankénti vagy abúzus jellegû élvezete; ✗ a biguanid alkalmazás kerülendô ✦ terhességben, illetve fogamzóképes korú nôkben a biztonságos védekezés hiánya esetén, ✦ acetonémia/acetonuria fennállásakor, ✦ hipoxiás állapotokat fenntartó megbetegedések (anémia, kardiopulmonális betegségek stb.) esetén, ✦ lactacidózis veszélyével járó rendszeres sporttevékenység vagy erélyes fogyókúra esetén, ✦ a máj- és/vagy a vesemûködés károsodása esetén; ✗ alkalmazása kihagyható uro-, angiográfia elôtt 48 órával; ✗ jódos kontrasztanyag adása elôtt és után két napig ki kell hagyni a gyógyszert;

✗ óvatosság szükséges ✦ NSAID típusú gyógyszerekkel törté-

nô együttadáskor, ✦ ha az anamnézisben pancreatitis

szerepel, ✦ tisztázatlan eredetû lázas állapotok

ismétlôdésekor, ✦ obliteráló érszûkület fennállásakor, ✦ perioperatív idôszakban, ✦ interkurrens betegség, illetve króni-

kus természetû gyulladásos megbetegedések fennállásakor, ✦ ha a beteg megfelelô együttmûködése (pl. ellenôrzéseken való megjelenése) nem biztosított; ✗ relatív ellenjavallatot képez a 65 éves kor feletti életkor. A metformin mellékhatásai – fémes szájíz, puffadás, émelygés, laza széklet, esetleg hasmenés – általában enyhülnek a terápia során és csak ritkán teszik szükségessé a kezelés felfüggesztését. A lakt(át)acidózis, a biztonsági elôírások betartásával csaknem teljességgel elkerülhetô. A biguanidok közül laktátacidózisra a metformin kockázata a legkisebb.

Interakciói közül említést érdemelnek a következôk. A készítmény antihiperglikémiás hatását erôsítik pl. egyes ACE-gátlók, foszfodiészteráz-gátlók (az inzulinelválasztást, -hatást javítják), a H2-receptor antagonisták, a digoxin, a prokainamid vagy a nem szteroid gyulladásgátlók, mivel ezek is a metforminhoz hasonlóan tubuláris szekrécióval ürülnek. Vércukorszint csökkentô hatását gyengíthetik az ismerten „diabetogén” szerek, mint pl. a szteroidok, az orális fogamzásgátlók, az elsô generációs tiazid diuretikumok, valamint a bélbôl való felszívódását lassító szerek, mint pl. a növényi mézga. [1, 2, 3] Mindezek értelmében a gyógyszerésznek mindenképpen fel kell hívnia a beteg figyelmét: ✗ a gyógyszer hatására és az esetlegesen elôforduló mellékhatásokra; ✗ a gyógyszer bevezetésekor a fokozatos dózisemelésre; ✗ a helyes gyógyszerbevétel körülményeire, nevezetesen, hogy a gyógyszert mindig étkezés közben kell bevenni az elôírt dózisban; Figyelmeztetni kell a beteget ✗ az aktuálisan ellenjavallatot okozó esetekre, illetve biztonságos alkalmazásának általános szempontjaira (lásd elôbb); ✗ az interakciókat okozó szerek kerülésére (az orvos utasításaival összhangban).

Tiazolidindionok A tiazolidindionok (más néven glitazonok) közé tartozó vegyületek (troglitazon, rosiglitazon, pioglitazon) az inzulinrezisztencia csökkentésével javítják a cukorbetegség számos tünetét. Valódi inzulinérzékenységet fokozó vegyületek, a vércukor csökkentését az inzulinszint emelése nélkül érik el. Mérsékelik a triglicerid és a szabad zsírGyógyszertár III. évf. 9. szám 21

savak, növelik a HDL-koleszterin szintjét, gátolják az LDL oxidációját. Fokozzák a lipogenezist, ezzel csökkentve a szabad zsírsavak mennyiségét, ami az izomzat fokozott glükóz felvételét okozza. Mindez, valamint a vérnyomásra gyakorolt kedvezô hatása elônyös a cardiovascularis kockázat alakulása szempontjából. [1, 9, 10] Súlyos májkárosító hatása miatt a troglitazont kivonták a forgalomból, míg a két másik szerrel nem észleltek irreverzibilis májkárosodást. A tapasztalatok azonban még nem elegendôek ezzel a két szerrel kapcsolatban, ezért a kezelés során a májenzimek rendszeres ellenôrzése elengedhetetlen. Így fontos a szérum transzamináz szintek ellenôrzése a kezelés megkezdése elôtt, majd az elsô évben kéthavonta, azt követôen pedig alkalmanként. [1] A három vegyület közül hazánkban a rosiglitazon van forgalomban (Avandia®), ezért ennek a szernek a tárgyalásával foly-

Inzulinotróp szerek Szulfanilureák A szulfanilureák az antidiabetikus gyógyszerek klasszikus családját képezik, a legelterjedtebb orális antidiabetikumok. Hatásuk döntôen az inzulin-elválasztás fokozásán alapszik, de ehhez – kisebb mértékben – extrapankreatikus hatások is hozzájárulnak (a máj glukóz kibocsátásának csökkentése, a GLUT-4 transzporteren az inzulinhatás erôsítése). Közös hatástani jellemzôk mellett az egyes származékok között farmakokinetikai és egyéb különbségek is mutatkoznak. Ezek képezik az egyénre szabott szulfanilurea-kezelés elvi hátterét. [1, 2, 3, 11]

Azonosságok a szulfanilureák hatásában [1, 2, 3, 12]: A szulfanilureák a béta-sejt membránján található ATP-dependens káliumcsatornához kötôdve zárják azt és ezzel depolarizációt okoznak. A depolarizáció hatására megnyílnak a feszültségfüggô kalciumcsatornák, beáramlik a kalcium a sejtbe, ami az intracelluláris mikrofilamentumok kontrakciójához vezet. Ezek a sejtmembrán felé hajtva az inzulin-granulumokat, exocitózist eredményeznek. Ahhoz, hogy a vázolt, az élettani inzulinszekréciót serkentô hatás bekövetkezhessen, szükséges, hogy a szulfanilurea elôbb kötôdjön a receptoron, mint ahogy az elfogyasztott táplálék felszívódásával érvényesül az inzulinszekretagóg effektus. Emiatt a szulfanilureákat étkezés elôtt 20-30 perccel kell bevenni. Vércukorszint csökkentô hatásukat a nagyon magas vércukorszint mérsékli. Ennek oka, hogy a jelentôs hiperglikémia kiüríti az inzulin raktárakat, így kisebb a szulfanilureák által mobilizálható tartalék. Közös hatásuk még a máj glükóz


tatjuk a vegyületcsoport ismertetését. A rosiglitazont olyan esetekben alkalmazzák, amikor a glikémiás kontroll elégtelen a monoterápiában adott metformin vagy szulfanilurea adásakor. A rosiglitazon nem adható monoterápiában. A különbözô, de egymást kiegészítô hatásmechanizmusok következtében a rosiglitazon és szulfanilurea vagy metformin kombinációja fokozott glikémiás kontrollt eredményez 2-es típusú diabéteszben szenvedô betegekben. [1, 9, 10]

kenésében, továbbá premenopausában az ovuláció újraindulásával (a betegek teherbe eshetnek!). [1, 9]

Interakció a paclitaxellel mutatható ki, mely a rosiglitazon metabolizációjának gátlását eredményezi. A gyógyszer szedése naponta reggel vagy reggel és este történhet, függetlenül az étkezéstôl.

A szer ellenjavallatát képezi a tablettára való túlérzékenység, szívelégtelenség, májelégtelenség, inzulinterápia, terhesség vagy szoptatás, 18 év alatti életkor, a megfelelô humán adatok hiánya miatt.

Mellékhatásai jelentkezhetnek a folyadékháztartás zavarában (folyadékretenciót okozhat), a májmûködés zavarában (hepatocelluláris dysfunctio, sárgaság), a súly növekedésében, a hemoglobinszint csök-

kibocsátásának csökkentése, amely döntôen a glükoneogenezis gátlásán keresztül érvényesül. Adásuk javasolt a felnôttkori 2-es típusú diabétesz kezelésére, amennyiben az diétával (önmagában) nem kezelhetô, ellenjavallt viszont terhességben, 1-es típusú diabéteszben, májmegbetegedésben, mûtét körüli idôszakban, súlyos fertôzéskor, stressz-szituáció fennállásakor, pajzsmirigy és mellékvese-betegségben, továbbá túlérzékenység esetén. A szulfanilureák mellékhatásai viszonylag ritkák, melyek elsôsorban gasztrointesztinális panaszok és bôrjelenségek formájában jelentkeznek a kezelés bármely szakaszában. A kezelés nemkívánatos következménye a hipoglikémia lehet, amely a hosszú hatású származékok esetén elhúzódóan jelentkezik. A hipoglikémia kockázata eltérô a különbözô származékoknál: míg a rövid és közepes hatástartamú szulfanilureáknál kicsi, addig a hosszú hatástartamú glibenclamidnál nagy a hipoglikémia kockázata. Fontos, hogy a szulfanilurea okozta hipoglikémia ellátása glukagon adásával szigorúan ellenjavallt, a glukagon hatásaként bekövetkezô inzulinszekréció-fokozódás és a hipoglikémia ezt követô elmélyülésének veszélye miatt. A kezelés során sok gondot okozhat az esetleg megjelenô szulfanilurea rezisztencia elsôdleges illetve másodlagos változata. Az elsôdlegesre jellemzô, hogy a gyógyszer az alkalmazás kezdetén nem csökkenti a vércukorszintet, mivel a pancreas b-sejtjei javarészt az autoimmun folyamat miatt elpusztultak. A másodlagos rezisztencia viszont, a kezdetben hatásos kezelés késôbbi hatástalanná válását okozza. Ha minden lehetséges okozó faktort kiszûrtünk (pl. étrendi hiba, szénhidrát-toleranciát rontó gyógyszer, társbetegség stb.), az ok

minden valószínûség szerint a fokozódó b-sejt elégtelenség. Hiperglikémiát okozó interakciók a már ismert, jellemzôen diabetogén gyógyszereknél (glükokortikoidok, orális fogamzásgátlók, tiazid diuretikumok, pszeudoefedrin stb.) fordulhatnak elô. Fontos ismernünk a hipoglikémiát okozó gyógyszereket is. Szalicilátok nagy dózisú alkalmazásakor megnövekszik az inzulinszekréció, MAOgátlók gátolják a glükoneogenezist és fokozzák az inzulinszekréciót, ACE-gátlók javítják a glükóz toleranciát. Anabolikus szteroidok és nem szelektív β-blokkolók pedig elfedhetik a hipoglikémia jeleit.

Az egyes szulfanilurea-származékok eltérô tulajdonságai Különbség van az egyes szulfanilureák felezési idejében, fehérjékhez (különösen a szöveti fehérjékhez) való kötôdésében, eliminációjában, annak idôbeli viszonyaiban, a lebomlásuk során képzôdô termékek metabolikusan aktív vagy inaktív voltában. Legfontosabb jellemzôiket az 1. táblázat foglalja össze. [1, 11] A szulfanilureák legjellemzôbb tulajdonságai az alábbiakban foglalhatóak össze. ✗ gliqidon: rövid hatású, 95%-a a májon keresztül ürül, ezért csökkent vesemûködés esetén is biztonsággal alkalmazható, biztonságosságát növeli, hogy dializálható [1,13]. ✗ gliclazid: közepes hatástartamú, elônyös haemorheológiai tulajdonságokkal rendelkezik, így csökkenti a vér viszkozitását, a trombocita aggregációs hajlamot. Alkalmazása a mikrovaszkuláris diabéteszes elváltozások megelôzésében ajánlatos. A felezési idô csökkenésével csökken a hipoglikémia veszélye is, enyhe nephropátiában nem rontja a vesemûködést és a proteinuria csökkenhet. [1, 14]

1. táblázat Szulfanilureák farmakokinetikai tulajdonságai Nemzetközi Felezési idô név (órában) Glipizid 4 (2-6) Gliqidon 4-6 (12-18) Gliclazid 6-15 Glibenclamid 5 (2-10) Glimepirid 5-7 H = hepatikus, R = renális ürülés

Hatástartam (órában) 8-12 6-8 10-14 15-24 16-18

✗ glibenclamid: hosszú hatástartamú, mi-

vel internalizálódik a β sejtbe. Nagy hipoglikémia kockázatú, a legnagyobb vércukorszint csökkentô hatással rendelkezô antiaritmiás hatású szulfanilurea. A glibenclamid hagyományos (Gilemal®,) és új technológiai eljárásoknak köszönhetôen mikronizált (Gilemal micro®, Glucobene®, Glibenclamid Pharmavit®) formában is megtalálható a gyógyszertárakban. A hagyományos glibenclamid 5 mg-ja felel meg a mikronizált forma 3,5 mg-jának. Terápiás ajánlások szerint a mikronizálatlan forma használata korszerûtlen és a glibenclamid szedése 65 év felett, beszûkült vesefunkció esetében kerülendô. [1] ✗ glimepirid: hosszú hatástartamú, kedvezô disszociációs kinetikával rendelkezik, pozitív hatással van a szívre reperfúziós zavaroknál, növeli az izom glükóz felvételét, míg a máj glükóz termelését gátolja. Hosszú hatástartama ellenére a hipoglikémia kockázata alacsony, ezeken kívül extrapankreatikus hatásokkal is rendelkezik. [1] A gyógyszerésznek mindezek ismeretében fel kell hívnia a beteg figyelmét [1, 2, 3, 6]: ✗ gyógyszer hatásaira és várható mellékhatásaira, ✗ a hipoglikémia elôfordulásának fokozott veszélyére, a hipoglikémia okaira, tüneteire, kezelésére; ✗ a hipoglikémia fokozott veszélye miatt az alkoholfogyasztás kerülésére; ✗ a helyes adagolásra, hiszen e csoport gyógyszereit hatásukból következôen étkezés elôtt 30 perccel kell bevenni. Továbbá fontos, hogy a bevétel után mindenképpen étkezni kell. Az adagolással kapcsolatosan figyelni kell arra, hogy míg a rövid és közepes hatástartamúak napi 2-3-szor adagolandóak, addig a hosszú hatástartamúaknál napi 1-2-szeri adagolás ajánlott, a dózistól függôen. Általánosságban egyszeri adagban max. 2 tabletta vehetô be. A lehetséges interakciókra illetve azok elkerülésére fel kell hívni a figyelmet, szem elôtt kell tartani a kontraindikációt jelentô állapotokat. Az adag elmulasztásakor soha sem szabad azt nagyobb adag bevételével korrigálni. Természetesen utalni kell a helyes étrendi utasítások betartására, a fizikai aktivitás fontosságára. Általánosságban

Átlagos napi dózis (mg) 2-20 30-120 40-320 1.25-15 1-6

Adagok száma

Aktív metabolit

Elimináció

-/+ -/+

H, R 95%H 5%R 70%H 30%R 50%H 50%R R,H

1-3 1-3 1-2 1-2 1(2)

minden orális antidiabetikumra vonatkoztatható tanács, hogy a reggeli adag bevétele a kora reggeli órákban történjék, kivédve a reggeli inzulinrezisztenciából eredô hatásokat.

Meglitinid származékok [1, 9] E csoport képviselôje a repaglinid. Ez a vegyület szintén a béta-sejtek ATP-dependens káliumreceptorához kötôdik, de más receptoralegységhez, mint a szulfanilureák. A kötôdés rövid idejû, így a kiváltott inzulinszekréció is gyors és rövid tartamú. Inzulinszekréciót fokozó hatása csak glukóz jelenlétében alakul ki. Mivel a kardiovaszkuláris káliumcsatornákhoz kisebb affinitással kötôdik mint a szulfanilureák, a kardiális mellékhatások sem olyan jellemzôek. A repaglinid „aktuális” hatású szer, ami azt jelenti, hogy az étkezés idején gyors, de rövid tartamú inzulinszekréció-fokozódást vált ki, ugyanakkor nem okoz késôi hipoglikémiát. Tehát a tablettát minden fôétkezés elôtt kell csak bevenni, illetve ha a fôétkezés kimaradna, ezzel párhuzamosan az aktuális tablettát is ki kell hagyni. Mindezzel a repaglinid kezelés a 2-es típusú diabéteszes betegek számára a flexibilis és biztonságos életvezetés lehetôségét nyújtja. Adása olyan 2-es típusú diabéteszben szenvedô betegeknek javasolt, akikben a hiperglikémia diétával, súlycsökkenéssel és életmódbeli változtatásokkal már nem befolyásolható kielégítôen. E mellett a repaglinid terápia kontraindikált 1-es típusú cukorbetegségben, ismert túlérzékenységben, ketoacidózisos állapotokban, terhesség és szoptatás idején, 12 év alatt, továbbá súlyos vese- vagy májfunkciós zavar esetén.

Mellékhatásai hasonlóak a többi orális inzulinszekréciót fokozó gyógyszeréhez, míg interakciói a szulfanilureákéhoz hasonlatosak.

a béta-sejt membrán ATP-dependens káliumcsatornájához kötôdve fejti ki inzulinotróp hatását. A hatás kinetikája azonban eltérô. Például receptorkötôdésének féléletideje kilencszer rövidebb mint a glibenclamidé, mindössze 2 másodperc. Ezért az inzulinkiáramlás igen gyorsan lezajlik. A gyógyszer nem fokozza a késôi inzulinelválasztást és nem okoz késôi hipoglikémiát . A nateglinid javallata, ellenjavallata, mellékhatásai és interakciói repaglinidéhez hasonlóak.

IRODALOM 1. Baranyi É., Winkler G.: Válogatott fejezetek a klinikai diabetológiából, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2000.; – 2. Halmos T.- Jeremendy Gy.: Diabetes Mellitus, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest 1999. – 3. Fürst Zs.: Gyógyszertan, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest 1999. – 4. Hanefeld, M.: The role of acarbose in the treatment of non-insulindependent diabetes mellitus. J Diab Compl 12:228237. 1998. – 5. Iványi J., Gyimesi A.: Acarbose, egy méltatlanul mellôzött antidiabeticum. Orvosi Hetilap 137: 2737-2741. 1996. – 6. The University of Tennessee College of Pharmacy’s: Daibetes Patient Care Certificate Program for Pharmacist, 2001 – 7. Giugliano, D., De Rosa, N., Di Mario, G., Marfella, R., Acampora, R., Buoninconti, R., D’Onofrio, F.: Metformin improves glucose, lipid metabolism and reduces blood pressure in hypertensive, obese women. Diabetes Care 16:1387-1390.1993. – 8. Grant, P.J.: The effects of metformin on the fibrinolytic system in diabetic and non-diabetic subjects. Diabet. Metab. (Paris) 17:168-173. 1991. – 9. Gerô L.: Új orális antidiabetikumok, Lege Art. Med. 11:294-301 2001. – 10. Saltiel, a. r., Olefsky, J. M.: Tiazolidinediones in the treatment of insulin resistence and type II diabetes. Diabetes 45:1661-1669. 1996. – 11. Baranyi É., Winkler G., Nieszner É., Tóth J.: A nem-inzulin-dependens cukorbetegség (NIDDM) kezelésének újabb lehetôsége: egyénre szabott sulfanylurea terápia. Orvosképzés 62:244-247. 1997. – 12. Groop, L.: Sulphanylureas in NIDDM. Diabetes Care 15:737-753. 1992. – 13. Winkler G., Baranyi É., Halmos T., Kammerer L., Kautzky L., Muth L., Tornóczky J., Tóth J.: Glurenormmal, rövid hatású sulfanylurea készítménnyel szerzett tapasztalataink az NIDDM kezelésében. Diabetologia Hungarica 3:123128. 1995. – 14. Harrower, A. D. B.: Efficacy of gliclazide in comparison with other sulphanylureas in the treatment of NIDDM. Diab. Res. Clin. Pract. 14:S65S68. 1991.

Hankó Balázs Dr. Vincze Zoltán 2 Dr. Samu Antal 1

1

D-fenil-alanin származékok [1, 9] Ennek az új csoportnak az elsô képviselôje a nateglinid. A gyógyszer a szulfanilureákhoz és a repaglinidhez hasonlóan,

Semmelweis Egyetem, Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet, Budapest 2 Iris gyógyszertár, Budapest 1


2. táblázat Orális antidiabetikumok fôbb tulajdonságainak összefoglalása Hatástani csoport alfaglükozidáz gátlók

Hatóanyag

Gyógyszernév

Szokásos adag 3x50mg sze. 3x100mg

Bevétel idôpontja közvetlen étkezés elôtt az elsô falattal

Mellék hatások puffadás flatulencia hasmenés

acarbose

Glucobay 50, 100 mg tbl.

biguanidok

buformin

metformin

Adebit tabl.

2,3x 1 tbl./nap, max 6 tabl/nap

étkezés közben

laktacidózis, fémes szájíz, GIT mellékh.

Adimet 500, 850 mg ftbl Maformin 850 mg ftbl. Meforal 500, 850 mg ftabl. Merckformin 850 mg ftbl. Metrivin 500, 850 mg ftbl. Avandia 4, 8 mg tbl.

2,3x 1 tabl max 3 g/nap

4-8 mg/ nap, 1-2 részre osztva

naponta reggel és/vagy este étkezéstôl függetlenül

metforminnal, SU val kombinációban adják

Minidiab 5 mg tbl. Glurenorm 30 mg tbl.

1/ -4 2

tbl. több részre osztva 1/ -4 tbl. 2-3 2 részre osztva (egyszerre max. 2 tbl.) 1/ -1 tbl. 2 2-3x/nap (egyszerre max 2 tbl.)

fôétkezések elôtt fél órával

folyadékretenció májmûk. zavar premenopausában az ovuláció újraindul GIT panaszok, bôrjelenségek, enyhe hipoglikémia kockázat GIT panaszok, bôrjelenségek, enyhe hipoglikémia kockázat GIT panaszok, bôrjelenségek, jelentôs hipoglikémia kockázat

elônyös haemorheológiai tulajdonságok

tiazolidin dionok, glitazonok

rosiglitazon

szulfanil ureaák rövid hatástartam

glipizid

szulfanil ureák közepes hatástartam

gliclazid

Diaprel (MR) tbl. Gluctam tbl.

szulfanil ureák hosszú hatástartam

glibenclamid

Gilemal 5mg, 3,5mg micro tbl., Glibenclamid Ph. 3,5 mg tbl., Glucobene 1,75; 3,5mg tbl. Amaryl 1,2,4 mg tbl.

napi 1 tbl reggeli elôtt, max napi 4 tbl. (egyszerre max 2 tbl.)


1- max 6 mg naponta 1x

elsô fôétkezés elôtt fél órával

Novonorm 0,5,1mg Starlix 60,120,180 mg

0,5-1 mg naponta 1-3x 60-180mg naponta 1-3x

közvetlenül fôétkezések elôtt

gliquidon

glimepirid

meglitinid szárm. D- fenil-alanin szárm.

repaglinid nateglinid



GIT panaszok, bôrjelenségek, enyhe hipoglikémia kockázat GIT panaszok, bôrjelenségek

Figyelmeztetések, megjegyzések SU, inzulinnal komb.-ban, hipoglikémia esetén csak szôlôcukor adható lactacidózis elkerülésével kapcsolatos figyelem

májon keresztül ürül, dializálható

nevétel után feltétlenül étkezni kell, antiarritmiás hatású izom glükózfelvételét növeli

minimális hipoglikémia kockázat

Patikus Magazin a Hálózat Televízióban

ernyôjén. A gyógyszerészek között egyedüli televíziósként olyan Patikus Magazin országos sorozatot indítok el, amelyik az európai és világhírû magyar gyógyszerészettel és a hozzákapcsolódó egészségügyi tevékenységekkel foglalkozik. A Patikus Magazin elindításával havi egyszeri alkalommal jelenünk meg a képernyôn fôadásban és háromszori ismétléssel. Országos adásainkkal mintegy 7 millió tévé nézô otthonába juttatjuk el a mûsort.

Hosszú tervezés és egyeztetés után új színfolt jelenik meg a Hálózat Televízió kép-

Dr. Kernya István a sokoldalú patikus 1990-ben az országban negyedikként nyitottam magángyógyszertárat Mohácson. A munka elkezdése után új alapokat teremtettünk a gyógyszerészet területén mi, akik új típusú gyógyszerellátást szerettünk volna megvalósítani. A kezdeti tapasztalatokat átadtuk azoknak a gyógyszerész kollégáknak, akik utánunk nyitották sorra a magángyógyszertárakat. Az 1980-as években magánszorgalomból elkezdtem foglalkozni közlekedésfejlesztéssel és -tervezéssel. 1990-ben kidolgoztam Mohács és térsége 15 éves közlekedés-, terület-, és gazdaságfejlesztési programját. Ez a munkám idôközben kiteljesedett a szak-

A Patikus Magazin elindításával olyan jellegû mûsor készítését terveztük, amelynek egyfajta életmódot és életfilozófiát kell visszatükröznie. A gyógyszerészet nagy tradíciókkal rendelkezô hivatás, amelynek szakmai és etikai alapjai nagyon erôsek. A gyógyszerészeti hivatás a szolgálat, a szolgáltatás, a szakértelem hármasára épül. A magazinban bemutatjuk a szimpatikus patikust, de emellett vállaljuk a szolgáltató, tájékoztató, ismeretterjesztô, egészségnevelô, esetenként a szórakoztató célkitûzéseket is.

A Patikus Magazint különbözô blokkokra osztottuk. Lesz benne valamely betegségcsoporttal foglalkozó rész, valamint a gyógyszerészettel és a társtudományokkal foglalkozó rész. A „Portré” rovatban bemutatjuk azokat a gyógyszerészeket, akik munkájuk után, a gyógyszertáron kívül mással is foglalkoznak. Van köztük író, költô, festô, zeneszerzô, énekes, európai regionális tervezô, tornász, orgonamûvész. A Jegyzet befejezô részben pedig az elmúlt idôszak kiemelkedô változásairól számolunk be. A Patikus Magazint az alábbi idôpontokban vetítjük a Hálózat TV csatornánkon: – fôadás : minden hónap második szombat 11:00 óra – ismétlés : rákövetkezô hétfô 23:00, kedd 07:00, szerda 11:00 óra A Média Csele Bt. címe: 7714 Mohács, Szegedi út 8. Tel / fax : 69/330-124, 30/9364-580.

maisággal. Európai regionális tervezôként négy európai fejlesztési bizottságban dolgozom, ahol autópályákat, hidakat, kikötôket tervezünk. Az egyik nagy munkám, hogy Firenzében az Európai Régiók Gyûlése elfogadta felterjesztésre az EU-hoz a multimodális centrumok létrehozását az egyes kiemelt európai régiókban. Magyarországon a Vállalkozási Övezetek kidolgozásában és az Országos Területrendezési Terv elkészítésében tevékenykedtem.

mek, játékfilmek, önkormányzati események, ünnepek, magazinok, fórum, rendôrségi hírek, reklám.

1992-ben létesítettünk feleségemmel egy élelmiszerüzemet, konzerv és egyéb feldolgozásra.

Mûsorainkkal olyan rétegközönséget céloztunk meg, amely elérhetôvé teszi a reklámpiacot.

A Média Csele Bt. társasági alapítása után úgy ítéltük meg, hogy az elektronikus sajtó szerepe és fontossága növekedni fog a gazdasági fejlôdéssel párhuzamosan. A bt. mûködésének kezdetén döntöttünk arról, hogy a televízió mûködését még színesebbé, még változatosabbá tegyük. Így 1999. december 16-án megalapítottuk (részvényjegyzéssel együtt) a Hálózatos Televíziók Részvénytársaságot. Egységes mûsorszerkezetben mintegy 7 000 000 nézôt céloztunk meg mûsorainkkal. A mohácsi regionális mûsorszerkezetben megtartottuk a kora esti helyi idôsávot, amelyben a térségünkben történt eseményeket mutatjuk be. Fô mûsoridôben és a többi idôben az országos adásokat láthatják.

1999-ben pedig megpróbáltam egy új területen is hasznosítani érdeklôdésemet. A Média Csele Bt. 1999. május 09-én alakult kifejezetten televíziós mûsorszolgáltatásra és a mûsor sugárzására. Mûsortervünk elemei: közszolgálati mûsorok (hírek, kultúra, oktatás, életviteli tanácsadás), természetfil-


Újabb fejlesztést tesztel a Quadro Bite Beszélgetés Sipos Gézával, a Quadro Byte Rt. számítógépes rendszergazda vezetôjével – Úgy hallottuk, hogy a Quadro Byte Rt. – egy évvel a nagy port felvert fejlesztés, a patikák és az OEP közötti on-line kapcsolatot lehetôvé tevô új adatkapcsolati megoldás után – ismét egy meglepô újítást próbál ki a gyógyszertárakban: az orvosok és a gyógyszerészek közötti adattovábbítás új rendszerét dolgozta ki és biztosítja. Ugyanakkor még a tavalyi fejlesztés sem valósult meg a mindennapi gyakorlatban, bár a cég és az OEP vezetôi egyaránt sikeresnek ítélték az akkori kezdeményezést. Ha az elmúlt egy évben abból a gyakorlatban nem lett semmi, akkor most mi végre ez az újabb nekibuzdulás? – A vények elszámolásával kapcsolatban, öt gyógyszertárban két hónapig teszteltük a GPRS kommunikációra alapozott rendszert, ami a patikák és az OEP közötti online adatáramlást és így elszámolást teszi lehetôvé és annak ellenére, hogy a tesztelés sikeresen zárult, ez a megoldás a gyakorlatban a mai napig nem mûködik. Ez nem a mûszaki tartalmát minôsíti és nem az ötlet realitását kérdôjelezi meg, hanem – a szokásoknak megfelelôen – az OEP útvesztôiben lassan mozognak a kerekek. Erre nekünk nincs ráhatásunk, nincs befolyásolási lehetôségünk. Viszont a technológiában rejlô

egyéb fejlesztési lehetôségeket hiba lenne kihasználatlanul hagyni. Sôt, a jó megoldásokat a felhasználóink érdekében szerintem kötelességünk feltárni és a napi munka megkönnyítéséhez hozzájárulni.Számomra természetes, hogy informatikai cégként igyekszünk felkészülni az elkövetkezô évtized szakmai elvárásaira. Egyértelmûen látható, hogy ma már mindenki számára elérhetô és megfizethetô a számítógépek közötti adatkapcsolat létesítése, függetlenül a gépek távolságától. Ha pedig a szakmailag kapcsolódó feladatokat ellátó felhasználói programok – például a háziorvosi rendszer és a gyógyszertári program – ezek fizikai elhelyezkedésétôl függetlenül on-line módon képesek kommunikálni, akkor törvényszerû is, hogy a kialakult különbözô speciális felhasználói programok kapcsolatba kerüljenek egymással. Így támadt az az ötletünk, hogy a gyógyszertári rendszerünket összekapcsoljuk egy háziorvosi programmal. Ehhez a feladathoz találtunk egy nagyon jó és együttmûködô partnert, a Praxis Medical System Kft.-t, akik az egyik háziorvosi program „rendszergazdái”. Velük gondoltuk végig az ô Praxis Plus háziorvosi rendszerük és a mi QB-Pharma gyógyszertári programunk

lehetséges adatkapcsolatát. Az elgondolást tett követte és szeptember közepétôl egy orvosi rendelôben és egy gyógyszertárban már a gyakorlatban próbáljuk ki és teszteljük a megoldást.

– Ezek szerint on-line közvetlen adatkapcsolatot létesítettek egy gyógyszertár és egy orvosi rendelô, pontosabban egy patika és háziorvosok között? – Ennél szerintem jobbat, egy több alternatívás megoldást dolgoztunk ki. Az egyik verzió szerint valamilyen kommunikációs eszközzel valóban on-line kapcsolat létezik a háziorvosi program és a gyógyszertári program között. A másik megoldásnál – közvetlen adatkapcsolat nélkül – a vényre vonalkód nyomtatással nyit új lehetôséget a háziorvosi rendszer. Az on-line adatkapcsolat mûszaki megvalósítási módja – közvetlen kábel kapcsolat, GPRS, Intranet, ADSL stb. – ma már részletkérdés. Nyilván mobil eszközöknél vagy egyéb kapcsolati lehetôség hiánya esetén a GPRS megfelelôen alkalmazható. Ebben nem jelenthet akadályt, hogy az OEP nem jutott elôbbre ebben a témában sem. Viszont hiba lenne a lehetôséget kihasználatlanul hagyni. Minden félreértést vagy félremagyarázást jó elôre szeretnék elhárítani. Az on-line kapcsolat nem jelenti az elektronikus vény megvalósítását. Az ugyanis nem ilyen preferenciát igényel. Ez arról szól, hogy az orvos a beteg ellátása során képes legyen a gyógyszertárival azonos adatok alapján a vényt felírni. Segíthet neki, ha tudja, hogy pl. az adott termék elérhetô-e, ha hiánycikk, mikorra szerezhetô be, mennyi a beteg által ténylegesen fizetendô térítési díj stb. Természetesen a gyógyszertárba is visszacsatolásra kerülnek információk. A közvetlen kapcsolattal számtalan új lehetôség biztosítható. De az on-line adatkapcsolat csak az egyik alternatíva a patikai és az orvosi programok együttmûködésének fejlesztésekor. A másik megvalósított verziónk szerintem legalább ilyen eredményes lehet. Ennek


a megoldásnak az a lényege, hogy a háziorvosi rendszer a vények kitöltésekor a vény tartalmát (elektronikus konverziót követôen) egy vonalkód formájában rányomtatja a receptre, azt mintegy kiegészíti. A gyógyszerész az így kitöltött vényt a betegtôl átvéve a vonalkódot az officinában le tudja olvasni. A programunk a szükséges adatokat a vonalkód alapján kitölti. A gyógyszerész ellenôrzi ennek a helyességét és a kontrollt egy billentyûvel nyugtázza. Azt hiszem mindenki számára egyértelmû, hogy ez a módszer mennyivel egyszerûbb, gyorsabb és sokkal kevesebb hibalehetôséget hordoz, mint a jelenlegi manuális vényrögzítés.

– Ezek szerint ez most egy többszintû, az eltérô felhasználói igényeknek megfelelôen beállítható megoldás. Az on-line rendszerrel kapcsolatban egyes gyógyszerészi körökben tavaly voltak fenntartások, de a vényre nyomtatott vonalkód a számítógépek közvetlen kapcsolata nélkül is segítheti a patikus munkáját. De ez most csak akkor lehetséges, ha az orvos és a gyógyszerész az itt említett rendszergazdákat választja. A Quadro Byte és a Praxis a piacnak csak két szereplôje. Nyilván a többi rendszergazda is meg tudja valósítani a feladatot. Ha egymástól eltérô megoldások születnek, akár kaotikus állapot is kialakulhat, mint ahogy annak idején ez kísértett az interakciós adatbázisok összehangolatlansága miatt. – Nem lehet és nem is célja a két cégnek lefedni ezzel a megoldással az egész piacot. Nyilván mások ugyanilyen vagy ettôl eltérô verziókat is ki tudnak majd alakítani. A különbözô megoldásokból eredô fejetlenség valóban komoly veszély lehet. Ezért nagyon fontos lenne, hogy ha ez a rendszer elindul a napi gyakorlatban, az elôzetesen egyeztetett szakmai és informatikai tartalommal, mindenki számára elérhetô folyamat legyen. Ehhez a magunk részérôl minden támogatást, minden információt biztosítunk. Nagyon jó lenne, ha a koordinálást a szakmai szervezetek vállalnák. Mi ezzel a fejlesztéssel csak az elsô lépéseket tettük meg. – Miért gondolják, hogy más rendszerek készítôinek is érdekük lesz megvalósítani, vagy továbbfejleszteni a megoldást? Ön szerint miért jó ez a betegnek, az orvosnak és a gyógyszerésznek? – Az egyéb rendszerek készítôi – legyen az háziorvosi, vagy gyógyszertári rendszer – szerintem egyértelmûen érdekeltek ennek a lehetôségnek a megvalósításában. Magasabb szintû szolgáltatást tudnak nyújtani, ami kedvezô a felhasználóiknak. A betegellátás színvonalának emelésében nyilván

hatékony szerepe lehet bármelyik verziónak. Nem véletlen, hogy ilyen megoldások máshol már régóta mûködnek. Az orvos, aki úgyszintén érdekelt a jobb betegellátásban, a meglévô eszközeivel, többlet feladat és teher nélkül tud erre a rendszerre átállni. Ezáltal javíthatjaa munkáját, szorosabbá teheti a kapcsolatát a partner gyógyszerésszel. A gyógyszerész az orvossal meglévô szakmai kapcsolatának erôsítése mellett – az online rendszer alkalmazása esetén – akár fel is készülhet a beteg érkezéséig az igényekre. Idôvel akár az is megvalósítható, hogy az orvos a gyógyszer felíráskor tájékoztatja majd a beteget, mikorra mehet az esetleg éppen hiányzó gyógyszerért. A gyógyszertár számára is számtalan új lehetôség nyílik ez által, anélkül, hogy a személyes vagy az üzleti adataiból bármi illetéktelenek kezébe kerülne. Eddig nem szóltam az adatbiztonságról és a személyi adatok védelmérôl, mivel ezek elsôsorban informatikai szempontból jelentenek feladatot, de természetesen ehhez minden szükséges háttér biztosított.

– Foglalkoztak-e azzal, hogy egy ilyen rendszer mûködtetése mennyiben felel meg a beteg szabad patikaválasztási jogának, illetve a fennálló jogszabályokat milyen módon kell majd módosítani, ha mindez bevezetésre kerülhet? – Természetesen nem kerülhetjük meg ezeket a kérdéseket sem, de ebben a döntô szót nem nekünk kell majd kimondani. Mi mint rendszergazdák kötelesek vagyunk

a fennálló jogszabályok betartását elôsegíteni, de azokat nem mi hozzuk. A vényre vonalkód nyomtatásával abszolút kizárható a betegirányítási gondolat. Az on-line kapcsolat esetén is hangsúlyozni szeretném, hogy ez a megoldás nem jelenti, nem jelentheti a betegek irányítását, hiszen a beteg a papíralapú vényt veszi az orvosnál a kezébe és – ezektôl a rendszerektôl függetlenül – bármely gyógyszertárban kiválthatja a gyógyszerét. A gyógyszerész pedig olyan mélységben építheti ki az adatkapcsolatot az orvossal, amilyenben akarja, hiszen a saját programjának a beállításával ezt ô szabályozza. De ne feledjük a rendszer nagy elônyét sem: a vényre nyomtatott vonalkód bármely gyógyszertárban egyértelmûen gyorsítja, biztonságosabbá teszi a munkát. Az új vonalkód olvasásához jelenleg is elérhetô minden mûszaki eszköz a gyógyszertárban.

– Hol ismerkedhetnek meg a kollégák ezzel a rendszerrel? – Siófokon, a MOSZ kongresszus kiállításán szívesen látunk a földszinti standunkon mindenkit egy gyakorlati bemutatóra, véleménycserére. Remélem, néhány éven belül majd úgy beszélünk – az akkor aktuális felhasználói igények alapján – a megoldás bármelyik verziójáról, mint jelenleg arról, hogy egyes nagykereskedôkkel, a modemes megrendelésnél a gyógyszerészek mit szeretnének még praktikusabbá tenni a napi munkában. – Köszönjük a beszélgetést. (–) Gyógyszertár III. évf. 9. szám 27

„SOS“ szépségápolás! Az elôzô számban a szemápolást és a szemsminket jártuk körbe, most következzen az arc. Az arcápolás, méghozzá egy speciális esetben, ha szépnek kell lennünk, mert programunk van és ezt a bôrünk még nem tudja. Nagyon sok vendégem szegezi nekem a kérdést, „mit tegyek, ha délután kapok egy meghívást estére és ramatyul nézek ki?”. A válasz, az „SOS” szépségápolás! Az ilyen akut esetekben a házi szereket szoktam ajánlani, hiszen azok minden háztartásban megtalálhatóak. Tegyünk felmelegített növényi olajat a hajvégekre, illetve hajtípustól függôen az egész hajra, tekerjük meleg törölközôbe a fejünket és tegyünk rá egy zuhanysapkát. Tisztítsuk le az arcbôrt, majd radírozzuk le, ezzel elôsegítjük a pakolások jobb felszívódását.

Pakolás variációk: Nyugtató: méz + túró (vízhiányos bôrre); Tápláló: növényi olaj + tojássárgája + méz + tejszín (zsírhiányos bôrre); Tisztító: élesztô + tej (kombinált bôrre); Feszesítô: tojásfehérje + 1-2 csepp citrom (minden bôrtípusra); Frissítô: joghurt + 1-2 csepp citromlé (kombinált bôrre). A bôrtípusunknak megfelelô pakolást vigyük fel az arcra, nyakra és dekoltázsra. Feküdjünk le 20-30 percre, így a pakolások jótékony hatása fokozódik. A mai modern kozmetikai piacon már megjelentek az úgynevezett, „randevú-maszkok”, melyek 6–8 órára garantáltan kifeszítik a bôrt. Akár kész terméket, akár házi szert használunk, a cél a bôr tisztítása, nyugtatása, táplálása, hidratálása és feszesítése. Mossuk le a pakolást, váltott hideg-meleg vízzel, majd jöhet a tonikos áttörlés és tegyük fel a szokásos nappali arckrémünket, mely jó alapot biztosít a sminknek. Alaposan mossuk le az olajpakolást a hajunkról, tegyük fel a megfelelô végterméket, rögzítôt, dúsítót, egyenesítôt, vaxot és szárítsuk meg. Jöhet a smink! Korrektorral eltüntetjük az arcon a „hibás” részeket és megfelelô alapot készítünk a szem- illetve a szájfestéknek. A folyékony alapozót pöttyökben felhordjuk a bôrre és egy nedves szivaccsal szépen eldolgozzuk, belemosva a korrektort is. Ne hagyjuk ki a nyakat és a dekoltázst sem! Minden bôr más színû, de leggyakrabban a meleg bézs színt használjuk, ez áll a legközelebb a bôr természetes színéhez. Az alapozó – mivel a bôr egyenletessé tételére szolgál – egy árnyalattal sötétebb, mint az eredeti bôrszínünk. Az alapozó kiválasztásánál szintén figyelembe kell venni bô-


rünk típusát. Ugyanis, ha túl gazdag az alapozó, zsírosan fénylik a bôrünk, ha túl szegény, korpázóan száraz. Ezért legideálisabb a hidratáló alapozó. Fixáljuk az alapozót egy kis porpúderrel. Következik a szem sminkelése, itt puskázzunk az elôzô számból, „Fókuszban a szem”. Az arcpír felvitele a járomcsontra, egy ecsetvonásnyit tehetünk a homlokra és a dekoltázsra is. Szájkontúr ceruzával emeljük ki a száj vonalát, nagyítsuk vagy kicsinyítsük. A kontúr színe egy gondolattal legyen sötétebb az ajakrúzsnál. A szebb forma kialakításáért, az ajakrúzst ecsettel vigyük fel. Színe harmonizál a szemsminkkel, a ruhával és az alkalommal. És végül következik a száj feltöltése, szájfénnyel. Figyeljünk arra is, hogy a száj kifestve ne legyen nagyobb, mint a szemünk. Igaz, manapság a telt ajkak a divatosak, de a klasszikus sminkek a harmóniára törekszenek. És itt szeretném megjegyezni, amit már oly sokszor hangsúlyoztam, elôször minket vegyenek észre és csak azután a sminkünket! Kellemes szépülést kívánok minden Kedves Olvasónak!

Barabás Éva kozmetikusmester

Tallózó a MOSZ-Portálról

pontjaként ennek megfelelôen felvettünk egy új menüpontot: Orvos-társaságok címmel, remélve, hogy ez segítséget nyújthat a kollégáknak 1-1 szakmai kérdés megoldásakor. MOSZ-Portál, 2004. augusztus 14.

Aktualizáltuk „Betegszervezetek” menüpontunkat (bal oldali utolsó almenü) Az MSZP ragaszkodik az egészségügyi tárca vezetéséhez Az egészségügyi minisztérium irányítása jó helyen van a szocialistáknál – jelentette ki Kárpáti Zsuzsa, az MSZP parlamenti egészségügyi munkacsoportjának vezetôje. A képviselô az egészségügyben tervezett változtatásokról beszélt csütörtöki sajtótájékoztatóján az újságíróknak, de mint mondta, ezekben – egyes sajtóhírekkel szemben – nem szerepel az egészségügy átadása. Hangsúlyozta: az MSZP szabad demokratákkal kötött eredeti koalíciós megállapodása is rögzíti, hogy a szocialista párt vezeti az egészségügyet, s ezt a témát ismeretei szerint a mostani koalíciós tárgyalásokon nem kezelik kardinális kérdésként.

Kárpáti Zsuzsa kiemelte: az MSZP szerint az egészségügyben megérett a helyzet a változtatásra, amit az Állami Számvevôszék megállapításai is alátámasztanak. Ezért még ebben a kormányzati ciklusban több programot útjára bocsátanak: már elkészültek a gyógyászati segédeszközök kölcsönzésérôl és piacáról, az ápolásbiztosítási rendszer bevezetésérôl szóló tervezetek. A változtatások elôkészítése sorába tartozik az egészségügyi ellátásszervezésrôl szóló javaslat, melynek célja az akut betegségben szenvedôk hatékonyabb, jobb minôségû ellátása. Kárpáti Zsuzsa szerint a tervezet az ellátásszervezést választó régiók számára a tôkebevonás mellett az egészségbiztosítói finanszírozás ésszerûbb felhasználására is lehetôséget teremt. A szocialista képviselô a tervek között sorolta az ápolói hûségjutalmak 2005. évi bevezetését. Megerôsítette a hírt, hogy a költségvetés általános tartalékából még az idén összességében 1,8 milliárd forinttal emelik a járóbeteg-szakellátók, a mentôszolgálatok és a sürgôsségi osztályok dolgozóinak bérét. Az összeg szétosztásáról megkezdôdtek az egyeztetések a munkáltatói és az érdekvédelmi szervezetekkel. MOSZ-Portál, 2004. szeptember 2.

A kis gömböc” – az Index pályaképe Leisztinger Tamásról A közforgalmú gyógyszerészek körében nem örvend osztatlan népszerûségnek Leisztinger Tamás, az Arago Holding Befektetési Rt.

alapítója, sikeres üzletember, aki villámgyorsan jelent meg a magyar gyógyszerforgalmazásban, majd ugyanolyan gyorsan – maradandó nyomokat hagyva maga után – tûnt el onnan. Az Index – a Magyar Narancsra hivatkozva – 2 részes sorozatban ad képet pályájáról. Nem mellékesen jó viszony fûzi Leisztingert a miniszterelnök-jelölt Gyurcsány Ferenchez. Az ország egyik legsikeresebb cégfelvásárlója. Épp egy évtizede, 26 évesen lépett be a kárpótlási üzletbe, hogy aztán villámgyorsan megjelenjen a szállodaipari és a gyógyszer-kereskedelmi privatizációban, majd befolyása alá hajtson egykori és jelenlegi tôzsdei, illetve tôzsdén kívüli cégeket. Vegyes konszernje, az Arago Holding Befektetési Rt. néhány év alatt a legismertebb hazai kockázattôke-társasággá nôtte ki magát. A kétrészes írás elsô felében pályája 1999-ig terjedô szakaszáról lesz szó. (Ígérik a második részt, az azonban lapzártáig még nem jelent meg.) MOSZ-Portál, 2004. augusztus 22.

Aktualizáltuk „A mi érdekünk…” menüpontot (bal oldali almenü)

A MOSZ célja ezzel a fejezettel az, hogy a gyógyszerész minden helyzetben a legaktuálisabb szakmai támogatást nyújtsa a betegnek. Számos esetben elôfordulhat, hogy egy-egy páciensnek saját maga vagy rokona betegségéhez a gyógyszer-információkon túl más jellegû információra is szüksége van. Ebben segíthet Önnek a BETEGSZERVEZETEK almenü, amely nem más, mint jó néhány – internetes honlappal rendelkezô – többnyire önsegélyezô (tehát nem orvosok, gyógyszerészek, gyógyító szakemberek által életre hívott) szervezet, egyesület internetes hivatkozásának gyûjteménye. Érdemes átböngészni az itt felsorolt honlapokat, hiszen a szoptatástól kezdve a különbözô érzékenységekben szenvedôkön át a Williams-syndromáig számos területre vonatkozóan adható majd jó tanács a pácienseknek. Ha valakinek tudomása van olyan betegsegélyezô egyesületrôl, szervezetrôl, amely honlappal rendelkezik, de itt nem szerepel, kérjük jelezze az alábbi e-mail címre: [email protected] MOSZ-Portál, 2004. augusztus 4.

WebSzerkesztôség „A mi érdekünk...“ menüpont olyan cégek internetes hivatkozásait tartalmazza, amelyekkel való szoros együttmûködés minden gyógyszertár érdeke. Az aktualizálás az önkéntes egészségbiztosítási pénztárak internetes honlapjainak gyors elérését biztosítja. Az önkéntes egészségpénztárak természetes partnerei a gyógyszertáraknak, hiszen tagjaik a vényköteles készítmények mellett sok más terméket is ott vásárolnak, a pénztárakkal kötött szerzôdés számukra elônyös feltételei miatt. MOSZ-Portál, 2004. augusztus 14.

Új menüpont – „Orvos-társaságok” Közel 40 orvos-szakmai társaság, egyesület honlapja került fel a MOSZ-portálra, információs támogatásként, -forrásként 1-1 szakmai kérdés megoldásakor. A MOSZ megyei elnökeinek augusztus 8-i ülésén merült fel az igény arra, hogy a portál tartalmazza az internetes hivatkozással rendelkezô orvos-szakmai honlapok valamilyen gyûjteményét. A MOSZ-portál jobb alsó menüGyógyszertár III. évf. 9. szám 29

Változások a MOSZ OnLine rovatában Több mint egy éve indult a MOSZ OnLine rovata, három témakörrel: – HELP címszó alatt – olyan, elsôsorban technikai jellegû – tanácsokat adott a gyógyszerész kollégáknak, amelyek révén könnyebben, gyorsabban és hatékonyabban lehet használni az Internetet. – NEW címszó alatt – idôrôl idôre tájékoztatást ad azokról az oldalakról, honlapokról, amelyek újként jelennek meg az Interneten és amelyek hatékonyan támogathatják a kollégák tájékozódását akár 1-1 készítmény, 1-1 cég, vagy 1-1 gyógyszertár tevékenységének vonatkozásában. – PHARMA-OnLine címszó alatt pedig olyan hazai és európai szakmapolitikai kérdésekrôl kíván tájékoztatást adni, amelyek ✦ a szakmát érintôen csak az Interneten jelentek meg, vagy ✦ a gyógyszer Interneten történô forgalmazásával, vagy ✦ a gyógyszertár mûködtetésének Internetes vonatkozásával kapcsolatosak. Az elsôként megfogalmazott célt teljesítettnek tekinthetjük, hiszen egyrészt megtörtént a Microsoft Internet-böngészô program legfontosabb részeinek rövid ismertetése, másrészt szó volt a kereséstechnikákról – kulcs-szavas, és tematikai keresés –, a gyors elérési lehetôségekrôl (hivatkozási sor, kedvencek, elôzmények), valamint néhány speciális, az Internet alkalmazása során felmerülô kérdésrôl, mint az internetes tartalmak nyomtatása, vagy a regisztráció, a hírlevél-szolgáltatás. Idôközben elkészült – szeptember elejére a linkgyûjteményekkel teljessé vált – a MOSZ-Portál, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének új honlapja, amelynek technikai-szerkezeti jellegû ismertetése a júliusi számban jelent meg. A Szerkesztôség a következô néhány számban a „MOSZ-Portál HELP” címszó alatt praktikus tanácsokkal szolgál majd a Portál használatához. (Az esetleges kérdéseket a [email protected] e-mail címre kérjük megküldeni.) A „MOSZ-Portál NEW” címszó alatt változatlanul az új internetes szakmai oldalaknak adunk teret, megjegyezve, hogy azokat elsôsorban a MOSZ-Portálon jelenítjük meg, akárcsak a „MOSZ-Portál Pharma-OnLine” szakmai-szakmapolitikai internetes újdonságait.

MOSZinfo


MOSZ OnLine HELP

Fontos! Határidôk: A Menüben negyedik a „Fontos! Határidôk“ címet viselô fejezet. Taxatíve felsorolja az ÁNTSZ-hez, az APEH-hez, a helyi önkormányzatokhoz beküldendô jelentések, adó- és járulékbefizetési kötelezettségek határidejét. http://gportal.hu/gindex.php?pg=761528 További hírek adó-témában: Érdemes odafigyelni az adók befizetésére (2004.09.07). Ha az adózó bevallotta, de nem fizette be a közterhet és az adóhivatal határozata a tartozásról jogerôssé válik, az APEH azonnali elektronikus inkasszót nyújthat be az összegnek az adózó bankszámlájáról történô leemelésére. Nem lesz több adóellenôr, mégis hatékonyabbá válik az adóbeszedés – állítja Király László György, az adóhivatal elnöke. A fejlesztések eredményeként új ellenôrzési módszereket, kiválasztási rendszert vezettek be, amelyekkel egyre szûkebbre vonják az adóelkerülési lehetôségek körét. Az egyik legújabb módszer az azonnali elektronikus inkasszó. A házon belül kifejlesztett informatikai megoldás lényege: a számítógép érzékeli, ha valakinek jogerôssé válik a hátraléka, és elindítja az ügyfél bankjánál az inkasszót. Márciustól mûködik a program, s máris megugrott a beszedett pénz összege. Tavaly július végéig 27 milliárd forintot tett ki a tartozásbeszedés, az idén az elsô hét hónapban ennél 50 százalékkal többet, 40 milliárdot. A hátralékkezelési és informatikai rendszer a korábbi manuális munkát váltja fel, és teljesen kiküszöböli a szubjektív megítélés lehetôségét - mondta lapunknak Nagy József, az APEH fôosztályvezetôje. Így nincs mód a méltányosságra sem. Továbbra is lehetséges, hogy ha valaki tudja, nem tud idôre fizetni, kérheti a hátralék megfizetésének átütemezését. Az adózók nem kapnak elôzetes felszólítást, figyelmeztetést, hogy indul az inkasszó, csak utólag, levélben tájékoztatják. Elôfordulhat az is, hogy a bank mobiltelefonos értesítése elôbb éri el az inkasszálás hírével az ügyfelet. Van arra is példa, hogy az adós azt követôen fizeti be a hátralékát, amikor az inkasszót már benyújtották; ilyenkor nincs mód az automatikus viszszafizetésre, ha azonban túlfizetés keletkezik, levélben kell kérni ezt. Az inkasszóval beszedett pénzbôl az APEH az esedékesség sorrendjében fizeti ki a számlákon felhalmozódott tartozásokat. Figyelem! Adóbefizetés (2004.09.15.). Szeptember 15-én aktuális a gépjármûadó, az építményadó, valamint az iparûzési adó átutalása. Akinek a bankja modemes, vagy internet-banking szolgáltatást is nyújt, annak elég átkattintania erre az ikonra, és máris intézkedhet. A többieknek sajnos be kell fáradniuk a bankba az átutalási nyomtatvánnyal. (WebSzerkesztô)

NEW

Megújult a GM Rt. honlapja: A GM Rt. új honlapja mind megjelenésében, mind szerkezetében és tartalmában „Nagyon jó“ minôsítést érdemel. Könnyen áttekinthetô a cég profilja, szolgáltatásai jól tagoltak, az ember gyorsan megtalálja a honlapon azt, ami éppen érdekli. www.gmrt.hu A fô tevékenységek – kongresszusok, továbbképzések szervezése, a Gyógyszertár c. folyóirat kiadása, patikai bútorok forgalmazása – a fômenü szintjén ki van emelve. A részletes referencia-lista a cég megbízhatóságát, tevékenységének jó kvalitását bizonyítja. Ötletesen megoldás, hogy a GM Tours a bal oldalon minden aloldalról elérhetô. A GM Tours online megrendelési lehetôsége már sejteti, hogy a GM Rt. honlapján is meg fog jelenni ez a megoldás.

PHARMA

Gyógyszer – csomagban: Az „Internetes gyógyszertár“, mint szlogen többnyire a gyógyszerek csomagban történô kézbesítésével azonosítható, holott a kettô – szigorúan véve – nem nevezhetô azonosnak. Egy un. Csomagküldô Gyógyszertár (Versandapotheke) saját megrendelési rendszerét természetesen másképp is szervezheti, nemcsak az Interneten keresztül. Köztudott, hogy mint ahogyan az a többi európai országban már régebb óta gyakorlat, Németországban 2004. január 1-vel engedélyezték a csak gyógyszertárban forgalmazható gyógyszerek csomagban történô kézbesítését. http://www.die-gesundheitsreform.de/qualitaet_vergleichen/die_gute_apotheke/versandhandel.html Tallózás a német egészségügyi reform honlapjáról: Mindebbôl elsôsorban az állampolgárok profitálnak, akiknek a mobilitása betegség, vagy öregség miatt korlátozott, vagy akiktôl a következô gyógyszertár túlságosan távol esik. A csomagküldô gyógyszertárak és Internet-gyógyszertárak, amelyeknek végsô soron létezô gyógyszertáraknak kell lenniük, nem szoríthatják ki a meglévô gyógyszertárakat, mint arra más országok tapasztalatai mutatnak. A lakóhely-közeli gyógyszertári ellátást a jövôben is éjjel-nappal biztosítani kell. A csomagküldô gyógyszertárakra értelemszerûen ugyanazok a fogyasztóvédelmi és gyógyszerbiztonsági elôírások vonatkoznak, mint az un. helyhez kötött gyógyszertárakra. Csak olyan gyógyszereket szállíthatnak, amelyek a németországi forgalombahozatali engedéllyel rendelkeznek, és német nyelvû betegtájékoztatót tartalmaznak. A csomagküldô gyógyszertáraknak és Internet-gyógyszertáraknak – még ha európai külföldön találhatóak is - kötelezô német nyelven kompetens tanácsadást végezni, természetesen gyógyszerészi végzettséggel.

OnLine

Hírmorzsák

Egészségügyi reformterv vitával Noha a szaktárca új törvényjavaslatot készített az egészségügy átalakításáról, a Magyar Orvosi Kamara nem tartja azt elfogadhatónak. Ismeretes: a térségi egészségszervezô szolgálatról szóló javaslat szerint néhány százezer lakosonként felosztanák Magyarország térképét, s egy-egy ilyen lakossági csoport egészségügyi ellátását nyereségérdekelt vállalkozások irányíthatnák. Ezek fejkvóta alapján kapnák a finanszírozásukat, amelybôl profitot vehetnének ki mûködésük harmadik évétôl, igaz, belépéskor milliárdos tôkét kellene lerakniuk. Magyar Nemzet, 2004. augusztus 19. Pontatlanul adagolt vitaminok A patikákban, fitotékákban, drogériákban és hipermarketekben kapható étrend-kiegészítôk nagy részében nem az van, ami a dobozokon szerepel. A fogyasztóvédelem által a közelmúltban vizsgált multivitaminok, pezsgôtabletták, italporok és gyógycukorkák közül ötven termékbôl csak hétnél egyezett a címkén szereplô és a valós vitamin-, és ásványianyag-tatalom. Siklósi Máté, a Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôség helyettes szóvivôje elmondta: a bevizsgált étrend-kiegészítôk 86 százaléka nem felel meg az egészségügyi elôírásoknak. A renitens gyártók, forgalmazók ellen a fogyasztóvédelem szigorú fellépést, több millió forintos bírságot ígér. Magyar Hírlap, 2004. augusztus 21. Veszélyes alternatív szerek Súlyos egészségügyi problémákat okozhat az alternatív gyógyszerek ellenôrizetlen fogyasztása – figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Kínában 2002-ben 9854 olyan esetrôl számoltak be, amikor ártottak az alternatív gyógyszerek vagy kúrák. Ez a szám a kilencvenes évekhez képest megduplázódott. Több esetben is a hatóanyagok keveredése vezetett tragédiához: a betegek gyógynövényeket fogyasztottak, s közben gyógyszert szedtek. A WHO szerint világszerte számos nem engedélyezett táplálék kiegészítô van forgalomban, ezek toxikus anyagokat és kábítószereket is tartalmaznak. Magyar Hírlap, 2004. augusztus 23.

Drágul a patikai ügyeleti díj Hamvas József, az egészségügyi tárca fôosztályvezetôje lapunknak elmondta: az emelést az indokolja, hogy a 100 forintos díjat 1994-ben állapították meg és azóta nem változtattak rajta. A gyógyszertári ügyeleti rendszerben egyébként más változásokat is terveznek. Magyar Hírlap, 2004. augusztus 24. Átírnák az egészségügyi reformot Várhatóan már csak az új kormány fogja tárgyalni az egészségügyet átalakító térségi egészségszervezô szolgálatról szóló törvényjavaslatot. A koalíciós pártok egyetértenek, hogy az új kabinetnek is folytatnia kell a reformot, ám a tervezetet alapjaiban írnák át. Magyar Hírlap, 2004. augusztus 24.

Patikák gyûjthetik a lejárt gyógyszereket A jövô év elejétôl törvény szabályozhatja a gyógyszerhulladék begyûjtését. Évtizedek óta megoldatlan a lakosság által felhalmozott, lejárt szavatosságú medicinák átvétele, tárolása és megsemmisítése. A gondatlanabbak a szemétbe vagy a lefolyóba öntötték a veszélyes hulladéknak minôsülô többtonnányi medicinát. A lelkiismeretesebbek a gyógyszertáraknál próbálkoztak, miután azonban a patikusokat semmi sem kötelezte a szerek átvételére, sokszor nem jártak sikerrel. Magyar Nemzet, 2004. augusztus 28. Drágább éjszakai szerek Csaknem négyszer többe kerül mától, ha valaki nem sürgôs esetben, de ügyeleti idôben akarja kiváltani gyógyszerét. Az úgynevezett csengetési díj ugyanis százról 375 forintra emelkedik. Nem számolhatják fel ezt a díjat, ha a receptet aznap írták fel. További változás, hogy szeptember elsejétôl a hiányosan kitöltött vényekkel már nem kell visszamenni az orvoshoz, bizonyos adatokat a gyógyszerészek a beteggel együttmûködve maguk is pótolhatnak. Így egyebek mellett a gyógyszerész is ráírhatja a receptre a beteg születési évét, lakcímét. A patikus azonban a jövôben nem fogadhat el olyan receptet, amelyen nincs rajta a készítmény pontos adagolása. Népszabadság, 2004. szeptember 1. Veszélyben 200 ezer beteg Hónapok óta több mint húsz készítmény hiánycikk a hazai patikákban. A legégetôbb problémát egy véralvadásgátló szer hiánya okozza, ugyanis a tablettát több mint kétszázezer, szív- és érrendszeri, illetve szívinfarktuson átesett beteg szedi. A gondot a gyártó cég csôdközeli helyzete okozza. Paál Tamás, az Országos Gyógyszerészeti Intézet elnöke (sic!) elmondta: nem tudnak a gyógyszerhiányról, pedig ezt a gyártóknak és a patikusoknak is be kellene jelenteniük. Ugyanis, ha egy gyógyszer több mint fél évig nem kapható, az állam megvonja az orvosságtól a támogatást. Tíz éve emiatt egyetlen gyógyszert sem töröltek – tette hozzá Paál Tamás. Mai Lap, 2004. szeptember 1. Harminc orvost vizsgálnak Felbontja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a vényírási szerzôdést azokkal az orvosokkal, akikrôl bebizonyosodik, hogy pénzt kaptak gyógyszercégektôl -mondta Bartucz Attila, az OEP szóvivôje. Az egészségbiztosítóhoz érkezett bejelentés alapján harminc háziorvost, szakorvost, illetve kórházi orvost vizsgálnak, akik feltehetôen pénzt kaptak az egyik gyártótól azért, hogy az ô szív- és érrendszeri készítményeiket rendeljék a betegeknek. Magyar Hírlap, 2004. szeptember 7. Hiányzik nyolcvan patikaszer Eltûnnek a régi medicinák, de szállítási gondok is közrejátszanak. Közel nyolcvanféle, külföldön és itthon gyártott orvosság hiányzik a patikákból, köztük számosat hónapok óta nélkülöznek a rászorulók. Hiába ajánlanak helyettesítô készítményt a gyógyszerészek, a betegek többsége ragaszkodik megszokott pirulájához. Világgazdaság, 2004. szeptember 10. Minden gyártó túladagolja készítményeiben a vitaminokat? Jogilag aggályosnak tartja az Ed.Haas Hungária Kft. a Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôség nyár végén készített, táplálkozás kiegészítôkrôl szóló vizsgálati anyagának nyilvánosságra hozását. Bozori Tibor ügyvezetô szerint ugyanis a szervezet nem adott elegendô információt a fogyasztók megfelelô tájékoztatására. Napi Gazdaság, 2004. szeptember 13. Gyógyszertár III. évf. 9. szám 31

A zárszámadásban megemelt gyógyszerkassza sem lesz elég? Az elemzôk közül sokan a társadalombiztosításban látják az egyik veszélyforrást az államháztartás idei hiányának alakulásában. A Pénzügyminisztérium (PM) legutóbbi gyorsjelentése szerint a két alapban augusztus végéig 301,4 milliárd forint hiány halmozódott fel. Lapunk értesülései szerint ebbôl 224,7 milliárd az Egészségbiztosítási Alapot terheli, ez 31,5 milliárd forinttal magasabb az idôarányos összegnél. Napi Gazdaság, 2004. szeptember 15. -péel-

Hírmorzsák külföldrôl A német gyógyszerészek árulhatnak gyógyszert az interneten Gyógyszerek árusítása eddig elképzelhetetlen volt a híres „eBay” online piactéren. Szeptembertôl azonban kizárólag gyógyszerészek (közforgalmú gyógyszertárak) OTC gyógyszereket is árulhatnak a portálon keresztül. Mivel a portál tulajdonosainak a biztonság a legfontosabb, a szerzôdô patikáknak egy hosszadalmas és mindenre kiterjedô engedélyezési eljáráson kell átesni az online kereskedelem megkezdéséig. DAZ. Nr. 30. 17. old. A fogyasztók fele elutasítja az internetes gyógyszerkereskedelmet A csomagküldô szolgáltatások és az online kereskedelmi szolgáltatások a jövôben egyre nagyobb szerepet kapnak a gyógyszer-kereskedelem területén is. A fogyasztók körében elvégzett vizsgálatok szerint kb. fele-fele arányban vannak, akik teljesen elutasítják a fenti szolgáltatásokat és azok, akik a jövôben szeretnék igénybe venni a gyógyszerek beszerzése során az újabb kereskedelmi csatornákat. Az elutasítók legfôbb érve, hogy a szakember (patikus) tanácsa fontosabb, mint az esetlegesen kedvezôbb ár. Az újabb csatornákat igénybe vevôk elsôsorban kényelmi szempontok miatt választják az online gyógyszervásárlást. DAZ. Nr. 30. 18. old. DM: a receptgyûjtés felfüggesztve Felfüggesztette receptgyûjtési akcióját a Drogerie-Markt. Mint ismeretes, nyáron a DM hálózat néhány egysége kísérletképpen dobozokat helyezett el üzleteiben, melybe a betegek a vényeket bedobhatták, majd másnap-harmadnap a postás házhoz vitte a gyógyszereket. Természetesen a DM csak a begyûjtést vállalta, a patikaszerek egy külföldi csomagküldô patikán keresztül kerültek a fogyasztókhoz. A beteg kérdéseivel csak a postáshoz fordulhatott. Az érintett tartományok patikusai és a kamarák a minisztériumhoz és a bírósághoz fordultak. A tartományi minisztérium azonnali hatállyal megtiltotta és törvénytelennek nyilvánította a DM eljárását. Az elsô bírósági ítélet szeptember végén várható. www.pharmazeutische-zeitung.de


Vízszintes: 1. A vízsz. 77. alatti gyógyszerészünk egyik híressé vált mondása (I, O, L, E, E). 13. Tiszta súly. 14. Részben kioszt! 15. Mohamedán isten. 16. Becézett nôi név. 17. Feszítôrúd. 20. Párizsi utca! 21. Kiss … Kate! (musical) 22. Hosszú ideje. 23. Nôi név. 25. Gazdasági forma, röv. 26. Európai nép. 28. Egy ázsiai országból való. 30. Elôfordul. 32. … Lake City, USA-város. 34. Fog, angolul. 36. Tragikus sorsú angol hercegné. 38. Saláta egynemû betûi. 40. Ritka férfinév. 43. Részben bearanyoz! 44. Jancsi mesebeli párja. 45. Német fagylalt. 46. Katonai oszlop. 48. Ír terrorszervezet. 49. Leghosszabb folyónk. 51. Északi férfinév. 53. Töltött sütemény. 54. Birkózóbajnokunk (András). 56. Elhasznált. 59. Összetételekben néppel való kapcsolatot jelöl. 61. Ego. 62. Pasas. 64. Elemi alkotórész. 66. Határrag. 67. Bábolna vége! 69. Gyomot kikapál. 71. Szakács közepe! 72. Posztószerû anyag. 74. Romhalmaz! 75. Asztalra helyezett kártyalapok. 77. Néhány évvel ezelôtt elhunyt, nemzetközi hírû gyógyszerész professzorunk (L, K). Függôleges: 2. Egykori fenyítôeszköz. 3. Becézett nôi név. 4. Igekötô. 5. Borszívó. 6. Gyakran van kinn. 7. Biztató szó. 8. Égtáj. 9. Becézett férfinév. 10. Helyet foglal. 11. LLR. 12. Petrarca múzsája. 13. A mondás befejezô része (R, E, I). 18. Amely személyt. 19. Elôkelô. 22. Pan társa. 24. Férfi ruhadarab. 27. Tirannus. 29. Levélvégi név. 31. Illetmény. 33. Osztrák hegység a Fertô-tó mellett. 35. Stradivari mestere (Nicola). 37. Idared egynemû betûi. 38. Török férfinév. 39. Fényérzékenység az USAban. 41. Kivisz páros betûi. 42. Énekes madár. 47. Alkotórész. 50. Ugyanúgy, hasonlóképpen, latinul. 52. Tengeri emlôs. 53. Petôfi lusta Pálja. 55. Errôl a helyrôl. 57. Macskanév. 58. Népszerû komikusunk (Gyula). 60. Izlandi pátból készült prizma. 63. Vízben tempózó. 65. Tüzet szünteté. 68. Vonatkozó névmás. 70. Fizimiska. 71. … mars! Takarodj! 73. Európa Kupa, röv. 76. Argon vegyjele. Beküldendô: vízsz. 1., függ. 13. és vízsz. 77. A helyes megfejtést beküldôk között 1 db regisztrációt sorsolunk ki a „Mozgásszervi megbetegedések Továbbképzô Konferenciája“ (Hévíz, 2004. november 19–21.) rendezvényre

Elôzô számunk nyertese: 1 db – Dr. Iván László: Gerontológia a gyógyszertárban címû – könyvet nyert: Dr. Jankó-Szabó Sándorné (8500 Pápa, Szalmavári u 7.)

A Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar által meghírdetett, öt évre tematizált „Gyógyszertári menedzsment” címû, kreditpontos továbbképzés ötödik évfolyamának fôbb területei: ♦ Gyógyszerellátás szervezete (elôadó: prof. dr. Vincze Zoltán): A gyógyszertárak hagyományos arculatának megváltozása – azaz a gyógyszer-elôállítás feladatának átkerülése a gyáriparba – egyúttal szervezeti felépítésben is változásokat hozott. Európában lényegében mindenfajta szervezeti rendszer megtalálható. Áttekintésük segítheti jövôbeni eligazodásunkat. A gyógyszerek egy része kikerül(t) a patikákból, ugyanakkor a gyógyszertárak más cikkeket is elkezdtek forgalmazni. Nemzetközi kitekintés elôsegítheti e folyamatok tendenciáinak felismerését. ♦ Üzleti terv (elôadó: dr. Simon Kis Gábor): Amíg a gyógyszeripar számára az üzleti terv készítése a mindennapok rutinfeladata, addig a gyógyszer-kiskereskedelem, azaz a magángyógyszertárak esetében egyszeri alkalommal a patika megszerzése során tûnt kötelezô házi feladatnak. A gyógyszerkiskereskedelem alágazat túlélése szempontjából az üzleti terv készítése – saját jól felfogott érdekében – minden egyes gyógyszertár számára éves rutinfeladattá kell, hogy váljon ebben a válságoktól vészterhes idôszakban. ♦ Minôségbiztosítás (elôadó: dr. Sándor István): Minôségbiztosítás helye és szerepe az egészségügyben. A minôségbiztosítás különbözô aspektusai a gyógyszeriparban, a gyógyszer nagy- és kiskereskedelemben, valamint az intézeti gyógyszerellátásban különbözô megközelítést igényelnek a gyógyszerészektôl. A jövô egyik fontos feladata egy egységes szemléletmód kialakítása. ♦ Gyógyszertári logisztika (elôadó: dr. Samu Antal): A korszerû logisztikai elvek és módszerek gyógyszerellátásba történô adaptációja sok lehetôséget rejt magában a költséghatékonyabb gyógyszerellátás kifejlesztése terén a gyógyszerügy teljes vertikumában. Inflatórikus körülmények között különösen érzékeny kérdése a készletszintek figyelése, „karbantartása”. ♦ Etika (elôadó: Hankó Zoltán): A jog által le nem fedett vagy le sem fedhetô területek jelentôs hányada az etika tárgykörébe tartozik. Etikai alapfogalmak, az etikai értékek fejlôdése. Az egészségügyi etika alapkategóriái: élet, egészség, testi szenvedés, haldoklás és halál. A beteg és az egészségügyi dolgozó kapcsolata. Gyógyszerész-beteg viszony. Mind olyan téma, amivel a gyógyszerészek nap mint nap találkoznak.

GYÓGYSZERTÁRI MENEDZSMENT TOVÁBBKÉPZÉS V. év A továbbképzô elôadások tervezett helyszínei és idôpontjai 2004. év márciusától:

Szolnok

október 16–17.

(szombat-vasárnap)

Veszprém

november 27–28.

(szombat-vasárnap)

Debrecen

november 13–14.

(szombat-vasárnap)

Budapest III.

november 20 –21.

(szombat-vasárnap)

A továbbképzô tanfolyam – az akkreditációs bizottság döntése alapján – részvétel esetén 15 kreditpont értékû, sikeres tesztvizsgával együttesen 30 kreditpont értékû. Részvételi díj: 9 750,- Ft. A számlát a tanfolyam után kapják meg a hallgatók. A képzés bonyolításával a Simon Patika Bt. foglalkozik (Címe: 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158.) Információ: Takács Gézáné (tel.: 06 30 955-8125); illetve Marossy Irén (tel./fax: 06 1 252-4948, hétköznap 9–12 óráig) Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével – a választott helyszín és idôpont megjelölésével – és visszaküldésével jelezze részvételi szándékát! Végleges értesítést a tanfolyam(ok) megkezdése elôtt két héttel küldünk.

JELENTKEZÉSI LAP Gyógyszertári menedzsment V. év A továbbképzés választott helyszíne: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jelentkezô neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Leánykori név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Anyja neve:

......................................................

Szül. hely: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szül. ideje:

.....................

Kamarai nyilvántartási száma:

.....................

. . . . . . . . . . . . . . . Kelte:

Jelölje meg, melyik egyetemen tartják nyilván továbbképzéseit:

❏

Debreceni Egyetem

Munkahely megnevezése: Munkahely címe:

❏

Szegedi Egyetem

❏

...................................................

Munkahelyi telefon: Rádiótelefon:

Semmelweis Egyetem

.............................................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefax:

.....................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Email:

.....................

Tandíjat fizetô neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Címe: . . . . . . . . . . . . . . . . város . . . . . . . . . . . . . . . . . . utca Fizetési mód:

Átutalás

❏

. . . szám

. . . . ir.sz Készpénz

A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezônek tartom, a tandíj határidôre való befizetésérôl gondoskodom. Kelt: 2004.

................................

........................................... aláírás Beküldési cím: Simon Patika Bt. 1149 Budapest Nagy Lajos király útja 158.

❏

✄

Medimpex hirdetés

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. III. évf. 9. szám szeptember

Recommend Documents