Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. III. évf. 3. szám március -15% Mi is csökkentsük. a magazin. méretét?

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége III. évf. 3. szám • 2004. március

-15 % Mi is csökkentsük a magazin méretét?

BÉRES hirdetés

Deja vu... Az egészségügyi kormányzat átlépi a Rubicont? a büdzsé peremfeltétele által válnak végrehajthatóvá, illetve reménytelenné. Bármenynyire nem illik, még mindig „kijáró” nemzet vagyunk, jóllehet már nem a nepotista elemek (gyermekeink régen lehagytak minket), hanem az egzisztenciális vagy/és hosszú távú gazdasági elônyszerzés szempontjai a meghatározóak. Lassan a társadalom csak azt hiszi el, ami megvan, már nem is annak hisz, aki többet ígér, hanem akinek szubjektív szimpátia alapján hinni akar. Dr. Mikola Bálint Többször próbálta már. Megmérte már a szélességet, a mélységet, tutajt ácsolt, úszni tanult, fejlesztette és támogatta a mentôövés a mérôóngyártó ipart stb. Nem azt mondom persze, hogy egyszerû a dolga. Bármely kormányzat, bármilyen színû szakvezetése nagy lendülettel, gyakran igen nagy hozzáértéssel kezd bele az egészségügyi ellátórendszer megújításába, reformálásába, fejlesztésébe, konszolidálásába… általában nem vitatható szakértelemmel. Ma már történelem, hogy a politikai rendszerváltást követô számos egészségügyi-, népjóléti-, szociális és egyéb címmel jegyzett, olykor két-, három diplomás szakvezetés – különbözô okok folytán – sikertelenül, vagy igen korlátozott mértékben tudta megoldani a rá háruló, sokszor nem is pontosított feladatot. Nem boldogult a tôrôl metszett orvos, a tudományos kutató, az elemzô közgazdász ugyanúgy, mint a lelkesítô editor, a hiteles literátor, a profi kommunikátor és az emancipált politikus sem. Feltehetôen az a gond, hogy nincs masszív és megalapozott, szakmai és társadalmi konszenzussal elfogadott stratégia, nincs koherencia, folyamatosan változó prioritások mellett aktuális politikai és pénzügyi (kézi)vezérléssel folyik az ágazat rendbetétele és fejlesztése. Az egészségpolitikai és szakmai elképzelések nincsenek gazdaságilag megalapozva, a kötelezô, az indokolt, a szükséges, az elvárható és a lehetséges ellátási követelmények ezért rendre

Csakhogy már nem a néptribunok korszakát éljük, azzal együtt, hogy a kommunikációnak és a retorikának ma is meghatározó helye van (lenne) a programok megmérettetésében, elfogadtatásában. Ismert lemez az is, hogy gazdaságot csak (szellemileg, fizikailag és lelkileg) egészséges társadalommal lehet építeni ugyanúgy, mint hogy az egészségügyi ellátó rendszerben meg kell találni a szakmailag indokolt és a gazdaságilag megengedhetô programok helyes arányait. Az az érzésem, hogy az egészségügy irányítói kelepcébe szorultak. Tevékenységükkel senki sem elégedett. Sem az ellátó rendszer szakmai és gazdasági mûködtetôi, sem a piaci szereplôk, sem a döntéshozók, de nem utolsósorban a társadalom sem. Hitelességük forog kockán. Nincs már olyan fantasztikus és gyors megoldást kínáló program, amit az elmúlt másfél évtizedben (legalább két-háromszor leporolva) ne mutattak volna be, mint új elemet.

mos, évszázados iskola, nemzetközi szinten is elismert igen nagy szellemi érték és erôfeszítés, jól mûködô struktúra van az egészségügyi ellátó rendszerben. Az a tény, hogy a fénysebességû mûszaki fejlesztés és az ezzel szorosan összefüggô diagnosztika, orvos-technológia, gyógyszerkutatás és terápiás megoldások állampolgári jogon járó alkalmazására – elsôsorban annak elviselhetetlen költségei miatt – sehol a világon nem kerülhet sor, nem magyar sajátosság. A nemzeti gyógyszeripar hosszú évtizedek óta gazdasági, szellemi és terápiás értelemben egyaránt sikerágazat. A KGST piac öszszeomlását túlélte, világszínvonalon jegyzik ma is. A nemzeti gyógyszer-kereskedelem példamutatóan, hihetetlen dinamizmussal, európai színvonalon felépült, új elemmel gazdagította a nemzeti vagyont és már közel évtizede „A” dúrban mûködik. Mert lépni, és nagy lett. Büszkék is vagyunk rá, remélem mindnyájan. Ôrizzük értékeinket, növeljük gazdaságunkat, segítsük az orvos-, a gyógyszerész-, a mérnök-polgár (Európa által is elfogadott minôsítésû) társadalmi esszencia csírákat. Ne osszuk meg és ne uralkodjunk a mesterségesen parcipiált érdekek felett. Gondolkozzunk hosszabb távon, együtt, gondolkozzunk „európaian”.

Dr. Mikola Bálint

Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelôs kiadó: dr. Samu Antal Szerkeszti a szerkesztô bizottság: Hankó Zoltán (szerkesztésért felel), Mátyásné Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, Sándor Árpád, Schlégelné Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor

Úgy vélem, az azonnali „siker-intézkedések” (amit bátran nevezhetnénk egzisztenciális túlélésnek is) már nem nyernek feltétlen támogatást, és nem adnak megoldást.

A MOSZ címe: 1134 Budapest, Huba utca 10. Telefon: 236-0974 E-mail: [email protected]

Ilyen helyzetben lépi át a néptribun (dacosan, csak elôre nézve) a Rubicont.

Nyomdai elôkészítés: ABT 2000 Kft. Fotó: Hilbert Péter Sokszorosítás: Ritter Nyomda

Van azonban másik út is. Európában élünk és mindig is ott éltünk, még akkor is, ha 2004. május elsején ezt ünnepélyesen és örömmel ratifikáljuk. Szá-

ISSN 1588-8231

Hirdetésszervezô: G-Management Rt. 1134 Bp., Huba u. 10. Telefon: 320-4848 E-mail: [email protected] Ára: 1000 Ft + 15% ÁFA

Gyógyszertár III. évf. 3. szám 1

Egy ultimátum margójára

A siófoki konferencia kezdetekor röpítették világgá a nyomtatott és elektronikus sajtóban az egészségügyi miniszter „vallomását”, miszerint az eredetileg kalkulált 8%-os lakossági gyógyszerkiadásnövekedés helyett az év elsô két hónapjában a lakossági gyógyszerterhek növekedése meghaladja a 16%-ot. Úgyszintén azokban a napokban került nyilvánosságra az az adat, miszerint a gyógyszerkassza legalább 40 milliárdos túllépése lenne várható, ha a kormánynak nem sikerülne hatékony takarékossági intézkedéseket foganatosítani. De takarékoskodni kell, mert a Draskovics-csomag nem teszi lehetôvé a gyógyszerkassza szokásos évközi feltöltését. A két fô hír mellett már szinte eltörpült, hogy januárban és februárban nem várt mértékben növekedtek a tb büdzsé kiadásai is. Lehet, hogy a kormányzati apparátus egyes tagjait meglepték ezek a fejlemények, de minket – és velünk együtt nagyon sok gyógyszerészt bizonyára – nem: ha a kormány nem is számított rá, mi azonban igen. Hogy ne csak a levegôbe beszéljünk, nézzük meg, hogy mi jelent meg a Gyógyszertár tavaly októberi és ez évi januári számaiban. Idézzük:

Gyógyszertár, 2003. október: „A költségvetés jövô évi tervezetében a lakossági (járóbeteg) gyógyszerellátás tb támogatására 239 milliárd forintot különítettek el. Ez az idei évre hivatalosan várható 242 milliárdnál is alacsonyabb érték, holott – szakértôk szerint – az idei 242 milliárdos összeg sem lesz tartható, a gyárakkal augusztus végén megkötött ár-volumen szerzôdések ellenére sem. Ehhez jön még az évközi támogatáspolitikai döntések (koleszterinszint-csökkentôk, Alzheimerkór gyógyszerei stb.) áthúzódó hatása. Továbbá jövôre bizonyára lesz valamilyen mértékû termelôi áremelés, az 5%-os ÁFA éves szinten 12 milliárddal terheli meg a tb büdzsét és a forgalmi átstrukturálódás hatása is általában eléri éves szinten az 5-6%-ot. Sôt új innovatív gyógyszerek befogadására is számítani kell. A büdzsében tehát óvatos becslések szerint is a fentebb már említett legalább 60 milliárdos hiány lenne várható – intézkedések nélkül. (…) Az október 15-i kormányülésen egyéb – ma még részleteiben nem ismert – döntéseket is hoztak, melyek egy része a gyárak és az OEP közötti megállapodások tartalmára vonatkozik. A kormány nagy valószínûséggel alkalmazni akarja az ár-volumen megállapodások rendszerét jövôre is, hiszen idei bevezetése – az ismert viharok ellenére is – számára sikeresnek mondható: sok milliárdot sikerült általa megspórolnia. Szakértôinkre hagyatkozunk ismét, amikor mintegy 30 milliárdra becsüljük azt az összeget, amit a kormány ezzel a módszerrel jövôre meg akarhat spórolni, hiszen ennél többet a gyáraktól elvonni már nem lehet. És itt érkeztünk el oda, ahol a gyógyszertári árrés korrekciójának akár politikai üzenete is lehet: a kormány valószínûleg nem akar ismét ugyanabba a helyzetbe kerülni, mint idén nyáron, amikor a gyógyszerészek erôteljesen léptek fel a kormány és a Globális Támogatás Volumen Rendszer bevezetése ellen, jelentôsen erôsítve ezzel a gyárak alkupozícióját. 2 Gyógyszertár III. évf. 3. szám

Az árrés korrekció üzenete tehát a következôképpen dekódolható: a patikáknak kompenzáljuk a jövôre kiesô forgalomból várható árrés veszteség nagyobb hányadát, de a gyógyszertári vonalon cserébe békét szeretnénk!”

Gyógyszertár, 2004. január: „A 2004-es évet valószínûleg a tb kassza túlköltése, a finanszírozás nehézségei és az uniós csatlakozással felmerülô problémák fogják uralni. A pénzügyi problémák kezelésének eddig alkalmazott módszerei a 60 milliárdot meghaladó hiány eltüntetéséhez várhatóan elégtelenek lesznek, ezért a kormányzat részérôl az eddigiekhez képest új módszerek alkalmazása is várható. Ebbôl a szempontból érdemes lehet alaposan tanulmányozni az októberi kormányülés döntéseit, mert azok az eddig meghozott intézkedéseken túl az újabb lépések döntési kereteire is utalhatnak.

A kormány ezen az ülésén – az árréskorrekció mellett – különbözô takarékossági intézkedések bevezetésérôl is elvi döntést hozott. (...) Az intézkedésekkel hatvan milliárdot meghaladó(!) megtakarítást szeretnének elérni, ami több mint 25%-a a 2004-re biztosított támogatási keretnek. Mindeközben a lakossági tehernövekedés nem léphetné túl a 8%-ot, ami az ÁFA bevezetésével, az árréskorrekcióval és a januári áremeléssel lényegében megtörtént. A feladat a gyógyszerpiaci mechanizmusok ismeretében matematikailag megoldhatatlan, de ez minden bizonnyal a döntéshozók számára is nyilvánvaló. Hosszú éveken keresztül az ilyen helyzetet a pótköltségvetés részeként kezelték. Annyiban azonban más a jelenlegi helyzet a megelôzô évekéhez képest, hogy a „tervezett hiány” összege már akkora, ami túlfeszíti egy szokásos évközi korrekció kereteit, ráadásul a rossz államháztartási adatok miatt még az elôzô évekhez képest is takarékosabb államháztartási magatartás várható ezen a területen. (…) Figyelni kell arra, hogy a gyógyászati segédeszköz támogatás utolsó két heti összegének kifizetését 2004 januárjára halasztották, mert a GYSE-kassza kiürült. Ez akár precedens értékû is lehet az idei várható tb kassza finanszírozási gondok mérséklésére. Ma még kérdés, hogy a GTV-hez hasonló rendszer bevezetésére a tb kassza szorult helyzetében sor kerül-e idén és ha igen, mikor, milyen feltételekkel és milyen összegben?” Nos, úgy tûnik, a kérdés eldôlt. Az imént már említett elsô márciusi hétvégén – miközben a vezetôk egy részét hiába vártuk a siófoki konferencián elôzetesen egyeztetett témájú elôadásuk megtartására –, dr. Kökény Mihály miniszter egymás után tárgyalt az orvosi kamara elnökével, a külföldi gyógyszergyárak anyaországainak nagyköveteivel, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnökével és a gyógyszergyártók képviselôivel a rendkívüli intézkedések bevezetésérôl.

Az elsô néhány napban a kiszivárgó hírekbôl csak nehezen lehetett összerakni az ajánlat lényegét, hiszen tárgyaló partnereitôl a miniszter diszkréciót és önmérsékletet kért. Azonban lassan csak összeállt a kép. Eszerint a gyárak vagy visszafizetik az április 1. és december 31. közötti, támogatott forgalomból adódó bevételeik 15%-át a tb-nek, vagy ha nem, a kormány – élve törvény adta jogával – a 600 Ft fölötti árú gyógyszerek körében (függetlenül attól, hogy támogatott vagy nem támogatott gyógyszerrôl van szó) 15%-os árcsökkentést hajt végre. A tisztánlátás és a történeti hûség kedvéért érdemes rögzíteni, hogy a tb büdzsét és a gyógyszerek ÁFA kötelezettségét az Országgyûlés a kormány elôterjesztésével azonos összegben határozta meg. Tény az is, hogy a támogatott gyógyszerek áremelésével és támogatásba fogadásával kapcsolatos tárgyalások kormányzati hatáskörben kerültek lebonyolításra. Ezért érthetetlen, hogy a kormányzat miért a gyógyszergyárakra és a piac szereplôire mutogat a kassza túllépése miatt, illetve a saját hibájának az árát miért a gyógyszerpiac szereplôivel fizetteti meg. Az ajánlat (ami ultimátumnak is nevezhetô) túl azon, hogy nélkülözi a gazdasági racionalitást és egyes szakértôk szerint jogilag is kérdéses a megalapozottsága (hiszen pl. az „árbefagyasztás” joga nem azonos az árcsökkentés jogával), meglehetôsen etikátlanra sikeredett. Ugyanis annak függvényében válik a döntés közvetlen érintettjévé a gyógyszer-kereskedelem, hogy sikerül-e a kormánynak a gyárakkal megegyezni vagy sem. Ha a gyárak visszafizetik a bevételeik 15%-át, a gyógyszerek ára és támogatása változatlan marad, így a lépés közvetlenül nem érinti a nagykereskedôk és a gyógyszertárak készleteit és árrésbevételeit. (Közvetve persze a gyári kondíciók változása kihathat a nagykereskedôkre és a gyógyszertárakra is.). Megegyezés hiányában a termelôi ár csökkentés viszont a fordulónapon a nagykereskedôknél és a patikákban is azonnali készletérték-csökkenést okoz és a továbbiakban folyamatos árréstömeg kieséssel jár. A teljes gyógyszerkörre vetítve és közel 3 hetes patikai készlettel számolva a készletátértékelés több mint 3 milliárddal, április 1-tôl december 31-ig terjedô árkorlátozás esetén az árréskiesés további közel 5,5 Mrd Ft-tal csökkentheti a patikai árrés-jellegû bevételeket. (Emlékeztetôül: 2003-ban az ágazat elméleti árréstömege nem érte el az 54 MrdFt-ot.) Ebben az esetben a nagykereskedôk is nagyon rosszul járnak, mert náluk is szintén készletártétékeléssel, árréstömeg-kieséssel, továbbá a gyári szállítási feltételek várható romlása miatti rabattveszteséggel kell számolni. Ebbôl következôen a nagykereskedôk és a gyógyszertárak kapcsolatrendszere is felborulhat és a kedvezményszint drasztikus csökkenése a patikák veszteségeinek további növekedését okozhatja. A fentieket figyelembe véve nehezen hihetô, hogy az ötlet kiagyalója végiggondolta: milyen következményekkel jár a gyógyszerágazatra és a gyógyszerellátásra a kormányzati ultimátum végrehajtása. Továbbá azon is érdemes elgondolkodni, hogy a gyárak gondolkodását befolyásolja-e a gyógyszer-kereskedelem helyzetének alakulása. Hiszen a mi mûködésünket is meghatározó döntés – részben – az ô kezükben van. Ma még (e sorokat március közepén írva) úgy hírlik, hogy a gyárak nem hajlandók a kormánnyal a visszafizetésrôl megegyezni. E sorok írásakor még azt sem tudni, hogy lesznek-e érdemi tárgyalások és ezek során kialakul-e valamilyen kompromisszum. Sok még a kérdôjel és a bizonytalanság. Az viszont tény, hogy a gyógyszerpolitika ilyen látványosat még nem bukott.

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

Missziós nyilatkozat A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1991-ben a gyógyszerészek civil szervezôdése során jött létre a gyógyszerészet új ars poeticajának megfogalmazása, a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülése elômozdítása érdekében. • Érdekérvényesítô tevékenységünket a nemzetközi szakmai folyamatokra is figyelemmel tényszerû adatokra, elemzésekre és következtetésekre támaszkodva, a gyógyszerészet stratégiai érdekeit szem elôtt tartva végezzük. • Kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a mindenkori állami-, szakmai irányítás vezetôivel, egészségügyi- és civil szervezetekkel egyaránt. • Filozófiánk homlokterébe tartozik a magángyógyszertárak mûködési feltételeinek javítása, a kiszámítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése. • Kiemelkedôen fontosnak tartjuk a gyógyszerpiac szereplôivel, a gyógyszergyártók és nagykereskedôk szervezeteivel való érdekazonosság hangsúlyozását, a harmonikus szakmai és gazdasági együttmûködést. • Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk tájékozottságának növelésére, felkészültségének javítására. • Célkitûzésünk a gyógyszertárak szakmai-, gazdasági-, jogi- érdekérvényesítésének és az egyéni érdekérvényesítésnek magas szintre való fejlesztése. • Törekszünk a gyógyszerészet társadalmi presztizse növelésére, a szakmai szolgáltatások színvonala emelésére. • Fontosnak tartjuk a betegek életminôsége javítását, a gyógyszerész gyógyszerterápiás tanácsadó szerepének növelését, a betegorientált gyógyszerészet elterjesztését. • Elôsegítjük a gyógyszerészeti szakterületek érdekérvényesítési gyakorlata harmonizációját, felvállalva a gyógyszertárak és azok mûködtetésével összefüggô kérdések képviseletét.

SZÖVETSÉG A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT Gyógyszertár III. évf. 3. szám 3

Helyzetértékelés

A kormányzat 2004. március 8-án ultimátumot intézett a gyógyszergyárakhoz. Ennek lényege: a gyártó szerzôdésben vállalja, hogy az általa gyártott/forgalmazott, tb által támogatott készítmények április 1. – december 31. közötti értékesített forgalma után a termelôi ár 15%-ával azonos összeget befizet az OEP központi számlájára (kivétel a nem támogatott és a 600 Ft alatti fogyasztói árú gyógyszerek). Ha a gyártó elutasítja a szerzôdést, a Kormány 15%-kal csökkenti a gyógyszerei termelôi árát (az intézkedés ez esetben kiterjed a nem támogatott készítményekre is, de továbbra is kivételként kezelik a 600 Ft alatti fogyasztói árú gyógyszereket). Az elsô változat esetén érintetlenül marad a termelôi, a nagykereskedelmi és a fogyasztói ár továbbá a gyógyszerek támogatása, a második változat esetén a termelôi ár csökkenésével együtt jár a nagykereskedelmi és a fogyasztói ár csökkenése, továbbá a tb. támogatás és a lakossági térítési díjak is változnak. Az intézkedés közvetlen elôzménye, hogy • a lakossági gyógyszerterhek nem az eredetileg beharangozott éves 8%-kal, hanem 16%-kal nôttek január-februárban, • januárban és februárban az eredetileg elôirányzotthoz képest 3-3 MrdFt-os gyógyszerkassza túlköltés következett be, • bejelentésre került, hogy további intézkedés nélkül a tb lakossági gyógyszerkassza legalább 40 MrdFt-os túlköltése várható, • a Draskovics-csomag miatt a szokásos évközi gyógyszerkassza feltöltésre nincs fedezet. Ugyanakkor az Országgyûlés a Kormány által beterjesztett tb büdzsét fogadta el, továbbá az OEP a gyárakkal tavaly ôsszel megegyezett a januártól érvényes árakban és támogatásokban, minden adat a rendelkezésére állt a reális tervezéshez. A gyárak túlnyomó többsége az ultimátumot elutasította, aminek a közvetlen következménye:

b) a gyógyszertáraknál a készletek leértékelése, az árrésbevételek csökkenése. Mivel a gyártó-nagykereskedô-patika kereskedelmi csatornában kiterjedt rabatt- illetve kedvezményrendszer létezik, a nagykereskedôknek a gyári rabatt csökkenésével, a gyógyszertáraknak a nagykereskedelmi kedvezmények drasztikus csökkenésével is számolniuk kell. A hivatalos kommunikáció a forgalmazók és a gyógyszertárak készletátértékelési veszteségével nem számol, mert fél év elteltével a hatósági árszabályozás feloldását igéri (sugallja), ugyanakkor az ágazati miniszter néhány nappal ezelôtt már nyilatkozott arról, hogy 180 nap elteltével sem akarják a jelenlegi árakat visszaállítani és a kialakuló árszintet év végéig fenn akarják tartani. Ez viszont a készletátértékelési veszteséggel való hosszú távú számolást teszi indokolttá, továbbá az árrésveszteségeket nem 180 napra, hanem az év végéig kell számolni. Három hetes átlagos patikai készletet feltételezve és a gyógyszerek túlnyomó többségénél a hatósági ár bevezetésével számolva, a patikai készletek átértékelési vesztesége kb. 3 MrdFt, április 1. és december 31. között az árrésveszteség kb. 5,5 MrdFt, a nagykereskedelmi kedvezményrendszer csökkenésébôl adódó veszteség várhatóan 4 MrdFt lesz. Ez együttesen meghaladhatja a 12 MrdFt-ot. (Az ágazat tavalyi hivatalos (kedvezmény nélküli) árrésbevétele 53,8 MrdFt- volt.) A nagykereskedelmi készletek átértékelése a nagykereskedelemben várhatóan 4,5 MrdFt, az árrésveszteség április 1. – december 31. között 2,5 – 3 MrdFt kiesést jelent. Ez együttesen kb. 7-8 Mrd Ft veszteség, amit mérsékelni fog a patikai kedvezmények csökkentése (mintegy 4 MrdFt-tal). A gyári rabatt csökkenés miatti veszteség várható mértékére adattal nem rendelkezem. A Kormány 2004. március 17-i ülésén döntött arról, hogy a gyógyszertáraknak bruttó 2,5 MrdFt kompenzációt biztosít. Tekintettel arra, hogy néhány héttel ezelôtt az évi 1 MrdFt-os differenciált vénykezelési díj megvonásáról már döntött, ez az intézkedés ténylegesen 1,5 MrdFt-os kompenzációnak felel meg. A Kormány 3 MrdFt-os kamatmentes hitel folyósításáról is döntött. Ez a likviditási zavarokat némileg mérsékelheti, de a mûködési veszteségeket nem kompenzálja. Várható következmények:

a) a nagykereskedelemben a készletek leértékelése, az árrésbevételek csökkenése, 4 Gyógyszertár III. évf. 3. szám

• Egyes (kis forgalmú, kis haszonkulcsú) készítményeket a gyártók kivonhatnak

a piacról, de a gyógyszerek tömeges kivonására nem számítok, mert a gyárak egy viszonylag telített piacra nehezen tudnának visszajönni. • A nagykereskedelmi jövedelmezôség romlása súlyos ellátási és mûködési zavarokhoz vezet, ami átmeneti országos hiányokat is elôidézhet. Az ellátásminôség romolni fog. A nagykereskedôk a mûködôképességüket csak a patikai kedvezmények drasztikus csökkentésével tarthatják fenn. A kedvezményszint csökkentés áprilisban már várható. • A gyógyszertárak a veszteségeik kompenzálására érdemi eszközzel nem rendelkeznek, az alacsony készletek és a rossz gazdasági feltételek miatt komoly készletezési és ellátási zavarok várhatók. Romlani fog az ellátás minôsége és biztonsága. Növekedni fog a hiánycikkek száma, a gyógyszert keresô betegek patikai vándorlása. Mivel a nagy- és kiskereskedelembôl a forráskivonás drasztikus, az ellátórendszer összeomlását sem tartom elképzelhetetlennek. Nincs adatom arra vonatkozóan, hogy a gyógyszertárak tôkeellátottsága országosan milyen, de személyes tapasztalataim alapján többnyire tôkehiányosak. Ezért a kisebb forgalmú, rossz költségszerkezetû gyógyszertárak jelentôs része a csôdöt kockáztatja, ami az ellátási problémákon túl a speciális mûködési forma miatt (bt) igen komoly egzisztenciális problémák forrásává is válhat. • A betegek kiadásai nem fognak egységesen 15%-kal csökkenni. Ennek mértéke annak a függvénye, hogy az adott gyógyszernek milyen a támogatási besorolása (%-os, fix). Összegezve a kormány lépése cinikus, mert a saját hibáját mással fizetteti ki, etikátlan, mert a gyártókhoz olyan ultimátumot intézett, aminek a következtében a kormány és a gyártó megállapodásán múlik, hogy a nagykereskedôk és a gyógyszertárak mekkora veszteséget szenvednek el. Szakmailag hibás, mert káoszt okoz a gyógyszerpiacon és gazdaságilag megalapozatlan, mert a finanszírozási probléma megoldását nem segíti, csak – hatalmas áldozatok árán – elodázza a döntést. Ráadásul a magánvagyonok sérelmére (az OEP) visszaél az erôfölényével. 2004. március 17.

Hankó Zoltán Készült politikusok és a MOSZ tagság tájékoztatására.

A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége állásfoglalása a Kormány gyógyszergyáraknak tett ultimátuma alapján kialakuló helyzetrôl A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) Elnöksége soron kívüli megbeszélésén megtárgyalta a Kormány gyógyszergyártóknak tett ultimátuma kapcsán kialakuló helyzetet és az alábbiakban rögzített állásfoglalást alakította ki: 1. A MOSZ a költségvetés elfogadása óta tisztában van azzal, hogy az OEP 2004-re elfogadott lakossági gyógyszer-támogatási büdzséjét tudatosan és jelentôs mértékben alátervezték, a 239 MrdFt-os keret betartására tervezett kormányzati intézkedések nem elégségesek. Erre már tavaly ôsszel felhívtuk a figyelmet, továbbá arra, hogy a hiány mértéke és az állami költségvetés helyzete miatt a hiány megszüntetésére a korábbiakban alkalmazott módszerek nem lesznek elégségesek és alkalmazhatók. 2. A MOSZ döbbenten értesült arról, hogy a Kormány a saját hibáját a gyógyszerpiac szereplôit sarokba szorítva igyekszik megoldani, nem riadva vissza attól, hogy ezzel komoly gazdasági károkat okoz a gyógyszergyáraknak, a nagykereskedôknek és a gyógyszertáraknak. 3. A gyógyszertárak a kialakult helyzetért semmiben nem felelôsek, annak semmilyen vonatkozásban nem okozói, ezért méltánytalannak tartjuk, ha a kapkodó és átgondolatlan kormányintézkedések a gyógyszertárakat is sújtják. 4. Tiltakozunk az ellen, és etikátlannak tartjuk, hogy a kormány olyan ultimátumot tett a gyártók asztalára, amellyel kockáztatja, hogy a gyógyszerforgalmazás összeomlik és egymás ellen fordítja a gyógyszerpiac szereplôit. 5. Követeljük, hogy a gyógyszertári bevételek kiesését a kormány teljes körûen kompenzálja, ugyanis a gyógyszertárak gazdasági helyzete nem teszi lehetôvé sokmilliárdos forráskivonás elviselését. Emlékeztetünk arra, hogy a jelenleg hatályos ár- és támogatási mértékek kihirdetésével egyidejûleg, január 1-én került korrekcióra a gyógyszer-kiskereskedelmi árrés azért, mert két és fél hónappal ezelôtt a Kormány is elismerte, hogy a korrekció hiányában a lakossági gyógyszerellátás súlyos zavarokat szenvedhet. A mostani intézkedések az árréskorrekció többszörösét vonhatják el a lakossági gyógyszerellátás mûködtetôitôl. A teljes körû kompenzáció hiányában az ágazat összeomlása várható. 6. A MOSZ felkéri a Kormányt és a Magyar Gyógyszerész Kamarát, hogy sürgôsen kezdjék el az érdemi tárgyalásokat a kialakult helyzet megoldására. A MOSZ egyben kéri a Kormányt és az MGyK-t, hogy a kormányzattal folytatott tárgyalásokon a MOSZ képviseletét biztosítsák. 7. A MOSZ kéri a tagságát, hogy a tárgyalások esetleges eredménytelenségére is felkészülve készletezési gyakorlatában és a napi patikamûködtetés során igyekezzen olyan költségtakarékos módszereket alkalmazni, amelyekkel a veszteségeit minimalizálni tudja. Budapest, 2004. március 15.

A MAGYOSZ álláspontja A gyógyszergyártóknak meggyôzôdése, hogy szakértôi tárgyalásokon folyamatosan volt és továbbra is lenne lehetôség olyan megoldásokat találni, amely nem gátolja a piac fejlôdését, nem veszélyezteti a gyógyszerellátás biztonságát, a jelenleginél igazságosabban osztja meg a terheket, nem terheli túlzottan a már elfogadott gyógyszerkeretet. Javaslataikat nem fogadták el. A gyártók továbbra is készek aktívan részt venni olyan megoldások elôkészítésében, amely a beteg-terhek növekedése nélkül a költségvetésnek is még elfogadható. Az elmúlt 15 évben a termelôi árak emelkedése soha nem haladta meg – általában meg sem közelítette – az adott évben regisztrált infláció mértékét. Az idei év elején a termelôi áremelkedés mértéke a teljes gyógyszerforgalomban nem éri el a 3%-ot. A támogatott gyógyszerek termelôi ára idén januárban nem növekedett, sôt 320 készítmény termelôi ára még csökkent is. A támogatott gyógyszerek fogyasztói áremelésének nagy részét az ÁFA – teher okozta. A lakossági terhek növekedésének oka, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jelentôs változtatásokat határozott el a gyógyszerek támogatása területén (lásd adatok). A magyarországi gyógyszerárak jelenleg elmaradnak az EU-átlagtól. A magyar betegek egy fôre jutó gyógyszerfogyasztása elmarad még a legalacsonyabb fogyasztású EU-tagországok mutatójától is. Ami pedig az egy fôre jutó gyógyszer-támogatást illeti, az nálunk nem éri el az EU tagországok átlagának negyedét sem. A gyártóknak is és a lakosságnak is az az érdeke, hogy az éves támogatási összeg megtervezésekor az egészségügyi kormányzat a valós gyógyszerfelhasználással, annak elôrelátható növekedésével számoljon. A gyártók mindkét kormányzati megoldást – akár az OEP-pel kötött szerzôdés keretében a termelôi áron számított forgalom 15 %-ának befizetését az OEP kasszába, akár a készítmények termelôi árának fûnyíró-elven történô 15 %-os csökkentését – hibás döntésnek tartják. Különösen a kis- és középméretû vállalatok sorsát érinti ez érzékenyen, hiszen csak belföldön értékesítenek, és generikumaik árfekvése nem bírja el ezt a nagymértékû csökkentést. Gyártásukból – és így a patikákból – eltûnhetnek az évek óta megszokott és jól bevált, de a kormányzati intézkedések hatására már csak veszteségesen elôállítható termékek. Munkahelyek szûnhetnek meg, csökken az adó- és járulékbefizetés. A nagy gyártó cégek is megszenvedik ezt a beavatkozást, csökken a K+F-re és beruházásokra fordítható forrásuk. Számolni kell Magyarország tôkevonzó képességének romlásával. A termelôi árból elvesztett 15 % közvetlenül érinti a gyógyszernagykereskedôk és a patikák mûködését is, leértékeli készleteiket, csökkenti árrésüket.

Adatok: Az egészségügyi rendelvényre 100%-osan támogatottan kiadható 604 gyógyszerbôl az OEP 81-et átsorolt a 90%-osan támogatott gyógyszerek körébe. Ezekért – a korábban ingyenesen elérhetô gyógyszerekért – az átsorolást követôen esetenként több ezer forintos térítési díjat kell fizetni. A korábban egészségügyi rendelvényre 90%-ban támogatott 910 gyógyszerbôl 326 készítmény térítési díja nôtt azáltal, hogy betegség-csoportonként fix-összegben határozták meg az adható támogatást. A mintegy 4500 támogatott gyógyszerbôl 13 készítmény támogatása nôtt. A szív- és érrendszeri betegségek gyógyítására jelenleg 173 készítmény áll az orvosok rendelkezésére. Közülük 91 támogatása csökkent, 13-é nôtt és 69-é nem változott. Közreadja (március 18-án) Dr. Buzás László a MAGYOSZ igazgatója Gyógyszertár III. évf. 3. szám 5

A hatósági árról

Az árak megállapításáról szóló többször módosított 1990. évi LXXXVII. törvény rögzíti, hogy az árak legfôbb szabályozója a piac és a gazdasági verseny. Az árakra vonatkozó közvetlen kormányzati beavatkozás csak ott indokolt, ahol a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben foglaltak nem elégségesek a káros versenykorlátozás és a gazdasági erôfölénnyel való visszaélés megakadályozására. A törvény hatálya kiterjed a gazdasági tevékenységet folytató jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági és egyéb társaságra, természetes személyre, valamint az általuk belföldön érvényesített árakra és díjakra, továbbá a hatósági ár megállapítójára. A törvény alkalmazásában gazdasági tevékenység a nyereségés vagyonszerzés céljából üzletszerûen, ellenérték fejében történô termelô vagy szolgáltatási tevékenység folytatása. A törvény alaphelyzetben mellékletében határozza meg azokat a termékeket, vagy szolgáltatásokat, melyekre nézve hatósági árak alkalmazására kerül sor, melyek között szerepel a hatósági áras szolgáltatásként a humán célú gyógyszerek kereskedelmi árrésének a meghatározása is. Ugyanakkor lehetôség van arra is, hogy a gazdaság egészét vagy jelentôs részét érintô és az árak alakulására ható adózási, pénzügyi vagy egyéb szabályozási eszköz változása esetén a Kormány – legfeljebb hat hónapra – az árakra vonatkozóan rendelkezhet a nem hatósági árak körében is. Ez történt legutóbb az idôközben már hatályát vesztett és az emberi felhasználásra kerülô gyógyszerek és tápszerek átmeneti árszabályozásáról szóló 103/2003. (VII. 17.) Korm. rendeletben. A fentebb említett hatósági ármegállapítás során is be kell azonban tartani a hivatkozott törvény rendelkezéseit. Ennek megfelelôen a hatósági ár megállapítója a legmagasabb, vagy a legalacsonyabb árat állapítja meg. A termék hatósági árát a pénzügyminiszterrel egyetértésben kell megállapítani, ha az árat a miniszter állapítja meg, vagy az árat az állami költségvetés támogatja. A legmagasabb árat úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan mûködô vállalkozó ráfordításaira és a mûködéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is. A legalacsonyabb árat úgy kell megállapítani, hogy az legalább a hatékonyan mûködô vállalkozó ráfordításaira fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és támogatásokra is. A hatósági árat, valamint annak alkalmazási feltételeit jogszabályban kell közzétenni. A jogszabályban rendelkezni kell arról, hogy a hatósági ár mikor lép érvénybe; e rendelkezésnek visszamenôleges hatálya nem lehet.

6 Gyógyszertár III. évf. 3. szám

A legmagasabb hatósági árnak a szerzôdés megkötését követôen bekövetkezô emelése esetén jogszabály kivételesen elôírhatja, hogy az emelt legmagasabb hatósági ár az érvényes szerzôdés részévé válik. A felek azonban az új ártól lefelé – közös megegyezéssel – eltérhetnek, a szerzôdésben kikötött ár fenntartásával vagy megváltoztatásával. Ha hatósági árat állapítottak meg, a szerzôdésben a legmagasabb árnál magasabb árat és a legalacsonyabb árnál alacsonyabb árat érvényesen nem lehet kikötni. Ha a felek az árban nem állapodtak meg, és a termékre hatósági ár van érvényben, az utóbbi az irányadó. A hatósági ár az irányadó akkor is, ha a felek a jogszabály megsértésével más árban állapodtak meg. A hatósági árakra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a hatósági ár megállapítója határozattal megtiltja a jogszabályt sértô ár további alkalmazását, és egyidejûleg kötelezi a vállalkozót a jogszerû ár alkalmazására, valamint kötelezi a vállalkozót a hatósági árra vonatkozó rendelkezések megsértésével elért többlet árbevételnek a sérelmet szenvedett részére történô visszatérítésére, ha pedig ennek személye nem állapítható meg, az állam javára történô befizetésére. A gyógyszerek értékesítése és árképzése során így meg kell felelni az árrés meghatározására vonatkozó jogszabálynak és esetenként a termékek átmeneti árszabályozásában meghatározottaknak is. A gyógyszerek kereskedelmi árrését a többször módosított 19/2001. (V. 23.) EüM rendelet határozza meg, mely rendelet legutóbbi módosítását a 70/2003. (XII. 18.) ESzCsM rendelet tette meg.

Dr. Borsy János ügyvéd Almási és Borsy Ügyvédi Iroda

A MOSZ márciusi közgyûlésérôl

cióját a jövôbeni ellenôrzések tekintetében is, melyet ugyancsak ismertetett a tagsággal. A felügyelô bizottság ilyen részletes vizsgálódását az tette indokolttá, hogy 2003. októberében a közgyûlés új felügyelô bizottságot választott meg. A közgyûlés valamennyi beszámolót és a beszámolók elfogadására tett felügyelô bizottsági javaslatot egyhangú határozattal elfogadta.

ferenciájának keretei között rendezte, március hó 5. napján a Hotel Ezüstpart elsô emeleti elôadótermében. A tagság a formai elôírások miatt szükséges eljárás (határozatképesség kihirdetése, szavazatszámlálók és jegyzôkönyvvezetôk megválasztása) után meghallgatta dr. Samu Antal elnök úr beszámolóját, melyet Mátyásné Simon Zsuzsa fôtitkári beszámolója követett. Mindkét beszámoló az elmúlt év eseményeit dolgozta fel és ismertette a tagsággal. A fôtitkári beszámoló elsôsorban a gazdálkodás folyamatát taglalta. Részletesen összehasonlította az elmúlt év tervezett költségvetését a tényleges gazdasági eredményekkel.

A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége ezévi elsô (rendes) közgyûlését az elôzetesen meghirdetett programnak megfelelôen a Szövetség márciusi siófoki kon-

Ezen beszámolókat követôen került sor Benkô Zsolt felügyelô bizottsági elnök beszámolójára, amely kitért a felügyelô bizottság által a Szövetség gazdálkodására vonatkozóan, tavaly év végén tartott részletes átvilágítás eredményeire is. Ezen túl a felügyelô bizottság kialakította koncep-

A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 2003. évi elnöki beszámolója A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége az elmúlt év során tevékenységét – az Alapszabályban és Missziós nyilatkozatában megfogalmazottak figyelembevételével – a közgyûlés és a vezetôség elôirányzatainak és határozatainak megfelelôen végezte. A tavalyi év kezdetén szakmai körökben komoly vihart kavart a Gazdasági Versenyhivatal – senki által nem kért, de egyesek által szükségesnek vélt – „A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései” címû tanulmánya. Az elképzelés részletesen foglalkozott a gyógyszergyártás, -forgalmazás, -értékesítés rendszerével, a szabadalmi, törzskönyvezési, forgalomba hozatali szabályozással, az árakkal és ársza-


bályozással, valamint a támogatáspolitika kérdéseivel. A liberális piacgazdaság filozófiáját követve a piaci verseny fetisizálása, a rendszerváltást követôen felépített és jól mûködô szociális piacgazdasági és etikus gyógyszertár-mûködtetési modell aláásása, a piacvédô korlátozások (személyi jog, tulajdonlás, gyógyszertár létesítés, forgalmazás stb.) megszüntetése volt a fô cél. A minôségbiztosítás kérdései, a betegek érdekei (nil nocere), az egészségpolitika prioritásai (népegészségügyi program) és a társadalmi elvárások stb. a mû készítôinek érdeklôdési körén kívül estek. A gyógyszerésztársadalom széleskörû összefogásának, hatékony lobbytevékenységének köszönhetôen – egyelôre – sikerült visszaverni a szakmát ért támadásokat.

Ugyancsak ezen a közgyûlésen történt meg a 2004. év gazdálkodására vonatkozó költségvetés elôterjesztése Mátyásné Simon Zsuzsa fôtitkár asszony elôadásában. A költségvetési tervet a közgyûlés egyhangú szavazással fogadta el. A közgyûlés 4. napirendi pontjaként dr. Schlégelné Békefi Csilla beszámolója hangzott el a megyei szervezetek megalakulásáról és a megyékben folyó választásokról. A szóbeli tájékoztatást vetítés kísérte, így a tagság nem csak névrôl ismerhette meg az újonnan megválasztott megyei képviselôket. A közgyûlés berekesztése elôtt dr. Samu Antal elnök ismertette az erre az évre tervezett feladatokat is, melyek végrehajtásához továbbra is kérte a tagság teljes és aktív közremûködését.

Csejtei Mariann alelnök

A kormány által meghirdetett „irányított” családi patika modellt a gyógyszerészi gondozás irányába sikerült elmozdítani. Jelentôs siker, hogy az OEP jelenlegi vezetése támogatja a gyógyszerészi gondozással kapcsolatos elképzeléseinket és a finanszírozható gyógyszertári szolgáltatások közé tudja befogadni. Az OEP fôigazgatójának véleménye szerint: „ha úgy döntene a szakma, hogy elkezdi a gondozási programot, az impozáns alapot teremtene arra, hogy a jelenleginél jobb finanszírozási feltételeket harcoljon ki a tárgyalásokon”; „a családi patikának, a gyógyszerészi gondozásnak, a prevencióban való aktív részvételnek és az akut árrés-problémának az összekapcsolását a Pénzügyminisztériummal is el lehet fogadtatni.” Szövetségünk – legtöbbször az ESZCSM felkérésére – folyamatosan végzi a különbözô szakmai anyagok, törvény- és rendelet tervezetek, módosítások véleményezését. Ilyen volt pl.: ✗ az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekrôl szóló 1998. évi XXV. tv., ✗ a tradicionális, természetes gyógyszerek törzskönyvezésérôl és forgalomba hozatali engedélyérôl szóló rendelet tervezete,

✗ a társadalombiztosítási támogatással rendelhetô gyógyszerekrôl és a támogatás összegérôl szóló 1/2003. (I.21.) ESZCSM rendelet módosításának tervezete, ✗ a gyógyszerek rendelésérôl és kiadásáról szóló 3/1995. (II.8.) NM rendeletet felváltó rendelet tervezete, ✗ az emberi felhasználásra kerülô gyógyszerek és tápszerek átmeneti árszabályozásáról szóló 103/2003. (VII.17.) kormányrendelet módosítása, ✗ a gyógyszer-támogatási rendszer átláthatóvá tétele érdekében megtett, valamint a még szükséges intézkedésekrôl szóló koncepció. 2003. augusztus 15-vel kezdôdôen – szinte „hagyományôrzô” módon – az alultervezett gyógyszerkassza kiürülését követôen „a globális támogatási volumen rendszerrôl”, annak bevezetésérôl folyt a vita. A kormány a „túlköltekezés meggátlására” kívánta bevezetni a GTV-t. Az érintettek – a gyártók, a nagy- és kiskereskedelem érdekvédelmi szervezetei – a probléma érdemi megoldását keresve egységes tárgyalódelegációba tömörültek. Szövetségünk a szakmai szervezetekkel együttmûködve hatékony lobbytevékenységbe kezdett és a tényekrôl a betegek részére szóló tényszerû tájékoztatót készített. Részt vettünk a gyógyszertárak likviditását javító – 8 milliárd Ft-os, kamatmentes – finanszírozási elôleg és az alacsony forgalmú kisgyógyszertárak mûködését javító – 1 milliárd Ft + ÁFA összegû – differenciált árrés-pótlás kidolgozásában. A kormány (2003. október 15-i ülésén) „gyógyszerészi közérzetet javító” intézkedésként 3 milliárd Ft-tal emelte meg a 2004. évi gyógyszerkiskereskedelmi árrés-tömeget. A rendel-

kezésre álló összeg árrés-sávokba történô elosztását, leghatékonyabb felhasználását a társszervezetekkel (MGYT, MGYK, GYTE) és a kormányzat képviselôivel (OEP, PM, ESZCSM) együtt végeztük.

Hazai és nemzetközi kapcsolataink Változatlanul jó és harmonikus az együttmûködésünk a gyógyszerészet kiemelkedô nemzetközi szervezeteivel – FIP, EuroPharm Forum stb. – és egyes országos szakmai képviseleteivel. A Tennessee-i Egyetemmel meglévô tudományos együttmûködés keretében az elmúlt év során – a biztonsági garanciák hiánya miatt – szakemberek és hallgató cseréjére nem került sor. A hazai államigazgatási, hatósági, egyetemi, szakmai és gazdasági szervezetekkel folyamatos konzultatív, érdekegyeztetô kapcsolatot tartunk fenn.

Dr. Samu Antal

Média Havi rendszerességgel megjelenô, jelenôs népszerûségnek örvendô Gyógyszertár c. lapunkat a 2003. év során térítésmentesen juttattuk el az ország minden közforgalmú és kórházi gyógyszertárába, az államigazgatási, hatósági, szakmai stb. szervezetekhez. Elavult Web oldalunk megújításra szorul.

Továbbképzések, konferenciák Ez Szövetségünk egyik legnépszerûbb tevékenysége, melynek területei ✗ a konferenciák (GYOK; a gyógyszertár mûködtetés konferenciánk tavaly elmaradt – a CPH XII. MGYT, MGYK, GYTE MOSZ együttmûködés keretében történt közös szervezése miatt), és a ✗ továbbképzések (gyógyszerészi gondozás: diabetes, asthma, hypertonia, osteoporozis, mozgásszervi megbetegedések, onkológia stb.; vállakozási ismeretek: gyógyszertári marketing, menedzsment stb.)

Vállalkozásunk A Galenus Kft. az elmúlt év során is nyereségesen mûködött. 2003. szeptemberétôl többségi tulajdonrészt szerzett a Pharma Tours Kft.-ben a Hungaropharma és Novodata tulajdonrészeinek megvásárlásával.

Kuratóriumok A 2003. évi „Gyógyszerészetért életmûdíjat” prof. dr. Vincze Zoltán (a CPH XII. kongresszuson) és dr. Szabó Sándor (a GYOK 2003. kongresszuson) kapta. Az „Év patikája” kitüntetô címet a Topáné Váradi Irén vezette hajdúszoboszlói Kígyó Patikának ítélte oda a kuratórium.

Pénzügyi beszámoló A Szövetség 2003. évi pénzügyi tevékenységét Mátyásné Simon Zsuzsanna fôtitkár asszony, az ehhez kapcsolódó felügyelôbizottsági észrevételeket Benkô Zsolt a felügyelô bizottság elnöke ismerteti.

Szövetségünk adminisztrációja Szövetségünk irodájának címe: 1134 Budapest, Huba u. 10. Telefon: 236-0974, Fax: 239-0349, E-mail: [email protected] Irodánkat a G-Management Rt. mûködteti, ami mind szakmai, mind gazdasági vonatkozásban beváltotta a hozzáfûzött reményeket. Gyógyszertár III. évf. 3. szám 9

A Felügyelô Bizottság beszámolója tunk olyan lekönyvelt számlát, amely nem felelt meg a számviteli törvény követelményeinek. Ezt a számlaadóval korrigáltattuk. Ezek alapján bizottságunk könyvelô iroda váltást javasolt a MOSZ elnökének azzal a megjegyzéssel, hogy az új könyvelô cég ne legyen azonos a G-Management könyvelô cégével. Javaslatunk meghallgatásra talált és már sikerült új könyvelô írodát találni. A Megbízási szerzôdés tervezetét jónak ítéltük meg.

A 2003. októberi tisztújító közgyûlésen megválasztott felügyelô bizottság már ott, Siófokon megkezdte mûködését az elsô bizottsági ülés megtartásával. Még el sem csitult a GYOK és a közgyûlés visszhangja, már célellenôrzés elvégzésére kapott felkérést bizottságunk. Csejtei Mariann alelnök asszony 2003. november 4-én felkérte bizottságunkat, hogy ellenôrizze le a 2003. évi költségvetéshez benyújtott kiegészítô jelentést a könyvelési tételek átvizsgálása alapján. A könyvelô írodával egyeztettük az ellenôrzés idôpontját, melyet november 26-ban határoztunk meg. Sajnos a könyvelô iroda elôzô napon lemondta fogadásunkat. Az új idôpontot december 10-re beszéltük meg. Bizottságunk a jelzett idôben megérkezett (Gere Sándor, Benkô Zsolt) Simon Zsuzsanna fôtitkár asszonnyal. Ellenôrzésünk a jelentés tételes átvilágítására terjedt ki és a járulékok címszó alatt feltüntetett 167.000 Ft helyett 41.000 Ft lekönyvelt tételt találtunk. A különbözet 126.000 Ft járulékról nem találtunk bizonylatot. A könyvelônô kérdésünkre a következô választ adta: „Úgy gondoltam, hogy a hiányzó összeget a járulékok teszik ki”. Ez a válasz elfogadhatatlan volt. Egy hét haladékot adva adatokkal alátámasztott választ kértünk a feltárt hiányosságra. A válasz december 22-én érkezett meg, azonban ez sem volt kielégítô. (Véleményünket és az elküldött „Jegyzôkönyv”-et Elnök Úrnak elküldtük.) Helyszíni ellenôrzésünk során – szúrópróbaszerû – a 2003-as számlák között talál-


A 2003. év zárását 2004. február 25-én ellenôrizte bizottságunk (Zalántainé Szalai Margit, Benkô Zsolt), melynek célja az átadás elôkészítése és a 2004. évi költségvetés sarokszámainak megbeszélése volt. A tételes ellenôrzés során eltérést nem találtunk és a fôkönyvi kivonat adatai alapján – a mérleg csak március 3-án került hozzánk – tervezhetôvé vált a 2004. évi költségvetés. A 2003. évrôl szóló beszámoló és a 2004. évi költségvetés piszkozata 2004. március 1-én este érkezett meg, melyre annak átnézése, kielemzése után 2-án válaszoltam. Végleges formában március 3-án kaptuk meg a költségvetés tervezetét, amit bizottságunk az elôzô évek adatainak ismeretében reálisnak és jól betarthatónak ítélt meg. A mérleg adatait a lekönyvelt számlák alapján pontosnak találtuk.

A felügyelô bizottság feladata a gazdasági egység törvényes mûködésének elôsegítése is (megelôzés a jogos és védelem a jogtalan támadások ellen) a gazdasági ellenôrzések mellett, ezért – mivel a MOSZ már túlnôtte a „baráti társaság” szervezôdési formát, javasoljuk az alábbi szabályzatok mielôbbi elkészítését: 1. Az Alapszabály frissítését (a megyei szervezetek megalakítása, megyei tisztségviselôk feladata stb.), 2. A Szervezeti és Mûködési Szabályzat megalkotását. 3. A Számviteli politika meghatározását. 4. Az Ügyviteli szabályzat elkészítését (ügyviteli rend kialakítása, rögzítése: szigorú számadású nyomtatványok kezelése, számlák tárolása, megôrzése, számlák eljuttatása a könyvelôkhöz stb.). 5. Pénzkezelési szabályzat elkészítését. Leltározási szabályzat megalkotását. Feladatunk az elkészült szabályzatok átnézése, véleményezése, javaslattétel az esetleges módosításra. Az elnökségi üléseken minden alkalommal részt vettünk. Közel fél év eltelte után megállapíthatjuk, hogy a MOSZ eddig is jól, szabályosan mûködött, de szükségesnek tartjuk a felnôtté vált szervezet további – az elôzô években elért magas szakmai színvonalú – mûködését biztonságossá, átláthatóvá és a külsô szemlélôk illetve hatóságok számára teljes mértékben leszabályozottá tenni. Siófok, 2004. március 5.

Benkô Zsolt FB elnök

A gyógyszerellátás aktuális kérdései – 2004 Siófok, 2004. március 5–7.

A MOSZ szokásos tavaszi siófoki konferenciáját idén március 5-7. között rendezte. A kialakult hagyományoknak megfelelôen ez a konferencia a felvetett témákat mûhely jelleggel dolgozta fel. A konferencia egyes programjairól szóló beszámolókat azzal a céllal adjuk közre, hogy azok a kollégáink is megfelelôen tájékozódhassanak, akiknek valamilyen okból nem volt lehetôségük arra, hogy a gyógyszerészek nagy tömegeit megmozgató, sikeres konferencián részt vegyenek.

Orvos-gyógyszerész találkozó Szakmai együttmûködés az alapellátásban A program a meghívott elôadók rövid expozéjával kezdôdött, majd a fórumon résztvevô kollégák kérdéseivel színesített aktív véleménycserével folytatva, megállapításokkal zárult. A célkitûzéssel összhangban a fô téma a MOSZ által kezdeményezett gyógyszerészi gondozás hazai bevezetésével megalapozott, valamint a napjainkra kiteljesedô, szervezett háziorvosi részvételt igénylô betegirányítási és tervezett ellátásszervezôi feladatok harmonizációja volt.

Dr. Kertay Aurél a Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Szekciójának elnöke több mint két évtizedes, változatlan körzetben szerzett tapasztalataira építve mutatta be a háziorvosi ellátás lehetôségeit. Tájékoztatójában kitért az irányított betegellátással összefüggô szakmai, technikai felkészülés fontosságára, hangsúlyozva a definitív ellátásra való évtizedes törekvésüket, s a gyógyszerész karral való együttmûködés kedvezô tapasztalatait. Kérdésekre válaszolva megfontolásra érdemesnek tartotta a háziorvosi ellátás és a gyógyszerészi gondozás feladatainak együttmûködési megállapodásban való rögzítését. Dr. Pusztai Erzsébet egészségpolitikus az OEP fôigazgatója által kezdeményezett Irányított Betegellátási Rendszer orvos irányítója – korábban a szakminisztérium politikai államtitkára – expozéjában bemutatta a modellt, amelynek lényegét a betegút követésben határozta meg. Kitért a terápiás protokollok alkalmazása-, a betegek TAJ követése fontosságára, amelyek megfelelô informatikai módon való támogatással alapot adnak a korszerû, definitív háziorvosi ellátás irányába való közös szakmai és finanszírozói törekvések megvalósítására. Egyértelmûen kinyilvánította azt a véleményét, amely szerint a gyógyszerész társadalomra érdemi szerep vár az ellátás racionalizálás megvalósításában. Balról: Dr. Zalai Károly, Dr. Pintye János, Dr. Pusztai Erzsébet

Dr. Kertay Aurél

Dr. Zalai Károly az MGYK alelnöke a költségérzékenység, a háziorvosi etika, az ellátásban résztvevôk tevékenysége koordinációjával összefüggô kérdéseket fejtette ki nagy érdeklôdéssel kísért elôadásában. A programozott egészségügyi ellátást a kulturált betegvárakoztatás eszközének minôsítve egyidejûleg felhívta a figyelmet a MOSZ által megvalósított gyógyszerészi gondozási programok jelentôségére, a kommunikáció határozott folytatására. Dr. Pintye János fôgyógyszerész az MGYT Kórházi Szervezet elnöke a fekvôbeteg-ellátás területén végzett alap- és speciális gyógyszerészi tevékenységet mutatta be. Tájékoztatójában kitért az otthoni szakápolás kiépítésének és az ebben vállalt gyógyszerészi szerepkör fontosságára. A klinikai gyógyszerészet oldaláról hangsúlyozta a fekvôbeteg- és a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végzôk közötti együttmûködés intézményes megvalósítása iránti igényét. Az elôadásokat jelentôs hallgatói/résztvevôi aktivitás, véleménycsere és vita követte. A fórum összegzését és a felvetôdô kérdések további programokon való kifejtésre ajánlását dr. Mikola Bálint moderátor végezte:

• A betegellátás szakmai-, gazdaságiés humán megfontolásból egyaránt meghatározóan racionális színtere az alapellátás.

• Az alapellátás domináns érdemi része a gyógyszerellátás.

• A háziorvos és a gondozó (családi) gyógyszerész deklarált, intézményes kooperációja nem nélkülözhetô az Irányított Betegellátási Program kiépítésében és megvalósítása során, beteg- és döntéshozói oldalról sem. Ennek megvalósítására felhívja a személyi jogos gyógyszerészek érdekeit képviselô MOSZ elnöksége tagjait.

Dr. Mikola Bálint 12 Gyógyszertár III. évf. 3. szám

Államigazgatási vezetôk a konferencián ségében és szerkezetében bekövetkezô legjellemzôbb változásokat bemutató grafikonokat.)

Dr. Boncz Imre elôadását követôen a feltett kérdések elsôsorban a gyógyszerellátás szereplôire váró, nyugtalanító és részleteiben – információ hiányában – nem ismert, a kormányzat által tervezett intézkedésekre vonatkoztak. A fôosztályvezetô úr feltett kérdéseinkre érdemi választ nem tudott adni.

Dr. Hamvas József A konferencia legfrekventáltabb és ezért a legtöbb érdeklôdôt vonzó napjának az OEP fôigazgatójának plenáris elôadása és az államigazgatás vezetô tisztségviselôinek információs fóruma ígérkezett. A hallgatóság nagy érdeklôdéssel várta dr. Matejka Zsuzsanna fôigazgató asszonyt. Egyrészt a programban meghirdetett, az irányított betegellátásról szóló és az ehhez esetlegesen kapcsolódó gyógyszerészi gondozással foglalkozó elôadása, másrészt az ezidôtájt, informális csatornákon keresztül a gyógyszerész társadalom tudomására jutó rendkívüli helyzet és a kormányzatnak a gyógyszer gyártókkal szemben kezdeményezett, termelôi ár csökkentésére tett ultimátuma miatt. Sajnálatos módon a program megkezdése elôtt fél órával értesültünk arról, hogy fôigazgató asszony személyes megjelenésére végül nem számíthatunk és elôadását dr. Boncz Imre, az OEP Szakmapolitikai és Koordináló Fôosztály fôosztályvezetôje tartja meg. Boncz dr. jól felépített és érdekes elôadásában áttekintést adott az irányított betegellátási modell történelmi kialakulásáról, magyarországi bevezetésérôl, térnyerésérôl és a gyógyszerészi gondozás kapcsolódási lehetôségeirôl. (A témával a Gyógyszertár c. lapunk konferenciára idôzített száma részletesen foglalkozott, részben aktualitása miatt, részben a konferenciára való készülôdés jegyében. Az összeállításban egy interjú jelent meg dr. Matejka Zsuzsannával, részletesen ismertettük az Irányított Betegellátás elvi alapjait, elôzményeit és a mûködés legjellemzôbb adatait, valamint – kommentár nélkül – közreadtuk a gyógyszerforgalmazás mennyi-

Az államigazgatási vezetôk szombat délutáni fórumát dr. Hamvas József az ESZCSM fôosztályvezetôje 2004. év elsô félév jogalkotási feladatairól szóló elôadása vezette be. Hamvas dr. felhívta a figyelmünket arra, hogy a gyógyszerészettel kapcsolatos „törvényeink” módosítására vonatkozóan olyan javaslatok is érkezhetnek, amelyeket a gyógyszerész szakmán kívül álló személyek, vagy szervezetek (képviselôk, állampolgárok, érdekképviseletek stb.) fogalmaznak meg. A továbbiakban rámutatott, hogy az EU harmonizáció címén változtatási kezdeményezések várhatók a gyógyszertárak létesítésével (1994. LIV. tv. a 85/433 EGK sz. és EU harmonizációs irányelv) kapcsolatosan. Számunkra valószínûleg több mint nyugtalanítóak lesznek a gyógyszertárak árbevételét befolyásoló szabályozások, mint például az 1994. LIV. tv. 13. §-ában szabályozott árengedmény adási tilalom feloldása, a 134/1999. (VIII.31.) Kormányrendelet a vénykezelési díjról (kisforgalmú gyógyszertárak támogatása), a költségvetési törvény, az ártörvény, a hatósági árszabályozás, a gyógyszertárban forgalmazható gyógyászati segédeszközök szabályozásának változtatásai.

Balázsné Dr. Molnár Borbála

Dr. Boncz Imre Dr. Hamvas József elôadásának további részében rámutatott, hogy: ✔ az EU csatlakozással átvesszük a gyógyszerek árképzésére és társadalombiztosítási támogatására vonatkozó irányelveket; ✔ a gyógyszerellátás tevékenységére vonatkozóan módosulnak a kábítószerekre és pszichotrop anyagokra, a lakossági gyógyszerhulladék kezelésére, a gyógyszertári ügyeletekre, az új gyógyszerkönyvre és a FoNo kihirdetésére vonatkozó szabályok; ✔ változtatások lesznek a gyógyszerek promóciójára (gazdasági reklámtevékenység 1997. évi LVIII. Tv.) és a szakmai kollégiumokra vonatkozó (62/1999. (XII.7.) EüM. rendelet) szabályozásban. Következô elôadónk, Balázsné dr. Molnár Borbála országos tiszti-fôgyógyszerész aszszony volt. Elôadásában a hamarosan hatályba lépô FoNo VII.-tel valamint a magyar és európai gyógyszerkönyvekkel kapcsolatos alapvetô ismeretekkel látta el a fórumon résztvevô gyógyszerészeket, utalva a magisztrális és galenusi készítmények magyarországi jelentôségére. Összehasonlító elemzése során (FoNo VII., European Pharmacopoeia 4th Edition 2002., PhHg VIII.) felhívta a figyelmet a jelentôs változásokra és az új elemekre. A továbbiakban rövid áttekintést adott az Európai Unió és az egyes tagországok gyógyszerellátási gyakorlatára – gyógyszer nagy- és kiskereskedelem, paralel import, törzskönyvezés, közösségi elôírások és elvek stb. – vonatkozóan. A gyógyszertárak ellenôrzésének tapasztalatairól szóló elôadás dr. Ajtay András OEP fôosztályvezetô betegsége miatt elmaradt.

Dr. Samu Antal Gyógyszertár III. évf. 3. szám 13

Piacszabályozás a gyógyszerellátásban

alkotmányjogi problémái, különös tekintettel a gyógyszerpiacra” címmel tartott elôadást. Kifejtette, hogy a magyar gazdaságban a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlô védelemben részesül, továbbá hogy a magyar alkotmány alapjogként ismeri el és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát. Az alkotmány tehát gazdaságpolitikai szempontból semleges. Úgyszintén alkotmányos alapjog a foglalkozás szabad megválasztása, továbbá az egészséghez és a legmagasabb szintû egészségügyi ellátáshoz való jog. Az alkotmányos alapjogok (így pl. a vállalkozás és a foglalkozás szabad megválasztása) csak abban az esetben korlátozhatók, ha más alapjogok érvényesüléséhez erre feltétlenül szükség van. Másik megkötés, hogy a korlátozás csak törvényben mondható ki. Az alkotmány rögzíti azt is, hogy az alapjogok korlátozása során érvényesíteni kell a szükségesség és az arányosság elvét, tehát azt, hogy csak a szükséges esetben és csak az elérendô céllal arányosan korlátozható az alapjog. A volt alkotmánybíró azzal zárta elôadását, hogy a legmagasabb szintû egészségügyi ellátás érdekében mind a vállalkozás szabadsága, mind a foglalkozás szabadsága korlátozható és a gyógyszerészek patikai tevékenységük és szolgáltatásaik színvonalával nagymértékben képesek befolyásolni a piacszabályozás egyes elemeinek hosszú távú érvényre juttatását.

Lóránt Károly elôadása A konferencia szombat délelôtti programjában került sor a „Piacszabályozás a gyógyszerellátásban” címû blokkra, melynek levezetô elnöke Hankó Zoltán volt.

Foglalkozni kell a társadalmi összefüggésekkel, az igazságosság, a szolidaritás és a közjó érvényesülésével, a szociológiai és etikai vonatkozásokkal is.

Hankó Zoltán bevezetô elôadása

A bevezetô gondolatokat követôen rövid elôadásban összegezte a szakma álláspontját arról, hogy miért tartjuk indokoltnak a piacszabályozást, melyek a jelenlegi szabályozás fontosabb elemei és milyen feszültséggócokkal találjuk magunkat szembe. Köztudott, hogy a lakossági gyógyszerellátás jelenlegi struktúrája a szakma és az állam közötti feladat- és felelôsségmegosztás elve alapján épült ki. A szabályozásnak vannak jogi, szakmai és etikai aspektusai. A konfliktusok egy részét az okozza, hogy a statikus rendszert dinamikusan változó környezet veszi körül. A piacszabályozás – a szakma álláspontja szerint – mind a gyógyszerre mint termékre, mind a gyógyszerforgalmazás struktúrájára, mind pedig a gyógyszerészi tevékenységre indokolt. Megalapozza a beteg korlátozott racionalitású vásárlási döntése, kiszolgáltatottsága, egészségkárosodásának magas kockázata, de társadalmi és közfinanszírozással összefüggô gazdasági aspektusai is vannak.

Hankó Zoltán bevezetôjében emlékeztetett arra, hogy a GVH tavalyi liberalizációs tanulmánya kapcsán lefolytatott vita úgy maradt abba, hogy sem a liberalizálóknak a szakmát, sem a szakmának a versenyhivatali munkatársakat nem sikerült meggyôzni. Ez veszélyes állapotot hozott létre, mert konszenzus hiányában az aktuális döntések mindig a pillanatnyi erôviszonyok függvényében alakulnak. Szükség van tehát arra, hogy olyan – az eddigiekhez képes új – dimenzióban keressünk választ a felvetett kérdésekre, ahol idôtálló és jól kommunikálható megoldások munkálhatók ki. Ehhez más szakterületek meghatározó személyiségeinek a közremûködését kell kérni. Fontos, hogy megismerjük az alkotmány rendezô elveit és rendelkezéseit a vállalkozás szabadságáról és az emberek egészséghez és egészségügyi ellátáshoz való jogáról. Indokolt, hogy ne csak a minél tökéletesebb verseny érvényesítésével foglalkozó közgazdászok, hanem a szabályozott piacokat kutató és az állami beavatkozás indokoltságával foglalkozó szakemberek álláspontja is ismert legyen. Meg kell vizsgálni, hogy milyen trendek érvényesülnek a nemzetközi piacokon és melyek az uniós tendenciák. 14 Gyógyszertár III. évf. 3. szám

Lóránt Károly közgazdász az Európai Parlament munkatársa „Ideológiák, érdekek és fejlôdési tendenciák a világgazdaságban és Európában” címmel tartott elôadást. Kifejtette, hogy a magasztos elvek hangoztatása a mi érdekeinkkel szemben többnyire azért lehet eredményes, mert a másik fél erôteljesebben képes érvényesíteni a saját érdekeit. Ezt nagyon gyakran tapasztalhatjuk, amikor a magyar nemzeti érdekeket próbáljuk meg érvényesíteni pl. az Európai Unióban, és akkor is, amikor a szabad piac elônyeit próbálják igazolni a szabályozott piacokéval szemben. Gyakori, hogy a lobbyérdek érvényesülését segítik a magasztos elvek. A globalizáció során a nemzeti gazdaságok folyamatosan leértékelôdnek,

Prof. dr. Vörös Imre elôadása Ezt követôen elsôként prof. dr. Vörös Imre tanszékvezetô egyetemi tanár (MTA Jogtudományi Intézet) volt alkotmánybíró „Piacgazdaság és a vállalkozás jogának

Lóránt Károly, az Európa Parlament munkatársa

emiatt a világgazdaságban éles polarizáció figyelhetô meg. Az Európai Unió létrehozása és bôvítése Európa válasza a globalizációra. Ugyanakkor Brüsszel egyre inkább egy bürokratikus gépezetté válik, ahol 15 ezer hivatásos lobbista folyamatosan megbízói érdekcsoportjának az érdekeit igyekszik érvényre juttatni. Az uniós csatlakozás a nemzeti szuverenitásunkat korlátozza, mert a közösségi jog a nemzeti jogot „felülírja”. Az elôadó tapasztalata szerint a neoliberalizmus – aminek az érvényesítése az erôsebb érdekérvényesítô és a gazdagabb országoknak elônyös – hosszú ideje jellemzi a magyar gazdaságpolitikát. A magyar gyakorlattal ellentétesen az egyes országok saját magukkal szemben a neoliberális gazdaságpolitikai elveket nem alkalmazzák, viszont a más országokkal való kapcsolatukban igyekszenek érvényre juttatni. A magyar gazdaságpolitika ezzel szemben a neoliberalizmust a külföldi és hazai tulajdonban lévô cégekkel, kis- és nagyvállalkozókkal szemben egyaránt érvényesíti. Ezzel magyarázható, hogy pl. a feldolgozóipar több mint 70%-a külföldi kézben van. Az elôadó végül kifejtette, hogy van politikai és közgazdasági indoka is annak, hogy a gyógyszerellátás nemzeti kézben maradjon. Ennek érdekében a kisvállalkozások védelme is indokolt.

lyek szabályozása nemzeti keretek között marad (ún. liberális foglalkozások). Ezekre jellemzô a speciális képzés, az összetett és magas szintû szabályozás, továbbá az információs aszimmetria. Liberális foglalkozás az ügyvédi, az építészi, a könyvvizsgálói, a mérnöki, az orvosi és a gyógyszerészi foglalkozás. A liberális szakmák között is a gyógyszerészeké a legszabályozottabb. Ezek a foglalkozási ágak állítják elô az EU GDP-jének 10%-át. A felmérés megállapította, hogy a bonyolult szabályozás csökkenti a piacok hatékonyságát, ezért növelni kell a fogyasztók védelmét. Az Unió törekvése, hogy csökkentse a nemzeti szabályozás súlyát és modernizációs folyamatokat generáljon ezen a területen is. A gyógyszerészet vonatkozásában kritikus pontnak minôsül az árképzés, a reklámozás, a minôség-ellenôrzés. Az elôadó szerint az EU Versenyhivatala a hazainál sokkal erôsebb befolyással rendelkezik. Az elôadás harmadik része a parallel kereskedelemmel foglalkozott. Mivel az EU-n belül szabadon „áramolhat” a tôke és az

Dr. Bodrogi József elôadása Dr. Bodrogi József tudományos fômunkatárs (Budapesti Államigazgatási és Közgazdaságtudományi Egyetem) „A piacszabályozás aktuális kérdései” címmel tartotta meg elôadását és elsôsorban a közeljövôben várható piacszabályozással összefüggô változásokkal foglalkozott. Az uniós csatlakozással egyidejûleg biztosítani kell a magyar gyógyszerpiacon a transzparencia elvének érvényesülését, azaz átláthatóvá kell tenni a gyógyszerek piacra kerülését, ismertté kell tenni a támogatásba vonás kritériumait és új eljárásrendet kell kialakítani. Rövidülnek a befogadási és eljárási határidôk, továbbá fellebbezhetôvé válnak az árelfogadással és támogatásba vonással kapcsolatos döntések. A közelmúltban felmérés készült az Európai Unióban azokról a foglalkozásokról, ame-

Dr. Bodrogi József közgazdász áru is, az „olcsó” országokból a „drága” országokba irányuló parallel kereskedelem figyelhetô meg többek között a gyógyszerpiacon is. Ennek mértéke az Unió gyógyszerpiacának 2-3%-a, de az Egyesült Királyságban pl. 18%, Hollandiában 15%, Németországban 8% a részaránya (2001-es adatok szerint). Az egyes termékek árai között országonként nagyon nagy eltérések lehetnek. Az elôadó vizsgálatai szerint Magyarország a termékektôl függôen egyaránt válhat exportôrré és importôrré is. A parallel kereskedelem jelentôs piaci lehetôségeket biztosít, komparatív elônyökkel járhat, de etikai, politikai és gazdasági problémákat is felvethet, amire a gyógyszerészetnek fel kell készülnie.

Lakner Zoltán összegzése

Prof. Dr. Vörös Imre volt alkotmánybíró

Az elhangzott elôadások értékelését – rendhagyó módon – nem az üléselnök tartotta, hanem az utolsóként megszólaló elôadó Lakner Zoltán politológus, szociológus (ELTE) vállalta magára. Ô már több alkalommal volt a siófoki konferenciák elôadója. Mondanivalóját három fô gondolat köré fûzte:

Lakner Zoltán politológus (ELTE) a stabilitás, a részvétel és a stratégia fontosságát boncolgatta. Mivel a gyógyszerpiac szabályozott, szükséges az állami beavatkozás, de nem mindegy, hogy erre milyen célból kerül sor. Gyakori, hogy az egész struktúrát megmozgatják az aktuális napi érdekek, többnyire a költségvetési problémák. Célszerû lenne, ha az állami beavatkozásokra valamilyen stratégia mentén kerülne sor, mert ezáltal kiszámítható lenne a piac. Fontos a stabilitás, de ehhez szükség van az érintettek részvételére a döntés-elôkészítésben és döntéshozatalban. A gyógyszerpiac szerencsés helyzetben van abból a szempontból, hogy legitim érdekképviseletekkel rendelkezik, amelyekkel mind formális, mind informális egyeztetési folyamatok lefolytathatók. Bár elvileg a mindenkori kormánynak is érdeke fûzôdne az egyeztetésekhez, hiszen a döntéseinek a legitimitása növekedne, mégis az érdekképviseleteknek kell kiharcolniuk a részvétel jogát. A kormányok ugyanis csak a rövidtávú költség-haszon számítást alkalmazzák, ami nem jó. A szakma részvétele a döntési folyamatban azonban csak akkor lehet eredményes, ha sikerül kialakítani egy hosszú távon érvényes stratégiát, amellyel mindkét fél számára kézzelfogható haszon jár. Ilyen lehet a biztonságos gyógyszerellátás. Az Unióban a mozgástér szûkülni fog, de ez nem adhat felmentést arra, hogy a gyógyszerészet ne legyen a saját szerencséjének a kovácsa. Akinek hamarabb van használható ötlete, pozícióelônyhöz jut – fejezte be értékelését Lakner Zoltán. A program szervezôjének véleménye – és az elôadásokat végig figyelemmel kísérô nagyszámú hallgatóság visszajelzései szerint – az elôadássorozat hasznos volt, több területen alapvetô kérdések megválaszolásához segített hozzá. Igényként fogalmazódott meg, de a konferencia szervezôinek a szándékával is egybeesik, hogy a témával az októberi rendezvényen is foglalkozzunk. Akkor elsôsorban a társadalompolitikai vonatkozásokat elemezzük, szintén az adott terület szakavatott szakembereinek a közremûködésével.

Hankó Zoltán Gyógyszertár III. évf. 3. szám 15

Marketing a gyógyszertárban

csak akkor lehet hatékony, ha egymásra figyelemmel vannak és egymással összehangolt tevékenységet folytatnak.

A MOSZ konferencia második napjának délutánján a második blokkban a címben jelzett témát dolgozta fel csodálatos összhangban, a három elôadó egymásra építkezésével.

Major Ferenc vezérigazgató (Béres Rt) az OTC gyártó cégek marketing tevékenységérôl tartott elôadást. Ezen belül bemutatta a 4P (Product, Price, Place, Promotion) jelentôségét, elemezte az árrés adta marketing lehetôségeket. A nagykereskedôi és a kiskereskedôi árrés fix, de amíg a nagykereskedôi ár módosulhat, addig a kiskereskedôi már nem! Felvázolta a név jelentôségét a marketing munkában. Kitért a reklámozásra, majd végül beszélt az uniós csatlakozás után várható veszélyekrôl. A gyógyszertárak viszonylag kedvezô pozíciói csak a mainál tudatosabb marketing tevékenységgel védhetôk meg. Szólt az „Általános forgalmazásra engedélyezhetô” termékkörrôl, ami várhatóan mindenütt beszerezhetô lesz. Felhívta a figyelmet az öngyógyszerezési gyakorlat intenzív térhódítására valamint arra, hogy az un. gyógykozmetikumok és vitaminok mindenhol kaphatók lesznek. A gyógyszertáraknak arra is fel kell készülni, hogy a hazai piacszabályozásra is erôs nyomás fog nehezedni mind gyártói, mind kereskedelmi oldalról, hogy a határterületi termékek forgalmazása a mainál szabadabbá válhasson.

Dr Feller Antal vezérigazgató helyettes (Hungaropharma Rt.) elôadását általános marketing alapelvek felvillantásával kezdte. Ennek során kitért arra, hogy a gyógyszerészi tevékenységet – és így a gyógyszertári marketinget – meghatározza a szakma kettôs identitása: a gyógyszerész egyszerre tartozik a „segítô ember” és a „gazdálkodó ember” hivatáscsoportba. Elénk tárta a nagykereskedô – gyártói marketing kapcsolatrendszerét és a nagykereskedô saját marketing tevékenységét, majd bemutatta a „félresikerült” marketing következményeit is (pl. a reklámkampány alatt nincs gyógyszer). Összegezve elôadásának legfôbb üzenete, hogy a gyógyszergyár, a nagykereskedô és a gyógyszertár marketing tevékenysége

Dr. Simon Kis Gábor docens (SE) az elôzô elôadás végén említettekre rímelve pár mondatban összefoglalta, hogy melyek azok a területek, melyeket a gyógyszerészek megcélozhatnak, és felvázolta a „rehabilitáció” területén mutatkozó kevés lehetôséget, valamint a „rekreáció” (üdülés, pihenés, felfrissülés, egészségben maradás) által kínált új területek kihasználhatóságát. Ilyen fehér foltok az egészségügyben, amelyekre a gyógyszerészeknek jobban kellene figyelni, a sport (anabolikumok kiváltása felvilágosítással és engedélyezett termékek használatával), a pihenés (felvilágosítás), a kultúra (szponzorálás), étkezés (felvilágosítás). Ezen bevezetô után tért rá az egészsgügyi marketing jellemzôinek ismertetésére. Ennek jellemzôit

Major Ferenc

Könyvelôk Fóruma A MOSZ hagyományos ôszi siófoki kongresszusain rendszeresen megrendezésre került a Könyvelôk Klubja, azonban ez volt az elsô tavaszi konferencia, ahol a szervezôk lehetôséget biztositottak a könyvelôk kötetlen tanácskozására. Közvetlen elôzményként megemlíthetô, hogy tavaly ôsszel a gyógyszertárak könyvelését végzô szakemberek nagy lépést tettek azzal, hogy a MOSZ kezdeményezésére létrehozták a Könyvelôk Fórumát, amely lehetôséget nyújt a könyvelôk rendszeres és konferenciáktól független konzultációira. A mostani „Könyvelôk Fóruma” szatelit rendezvényt dr. Benedek József és Felszegi Molnár Bulcsu moderálta. A megbeszélésen kb. 35-40 ember vett részt, ebbôl – megítélésünk szerint – kb. 2/3 arányban gyógyszerészek, illetve gyógyszertári Bt-k kültagjai és kb. 1/3 arányban könyvelôk, könyveléssel foglalkozó cégek képviselôi voltak. A beszélgetés – a szokáshoz híven – nehezen indult, de aztán bemelegedtünk. Részletesen vitattuk meg az alábbi témaköröket: ✗ a cégautó üzemeltetésének és adóztatásának új szabályai; ✗ a természetbeni juttatásokra vonatkozó új szabályok;


Dr. Feller Antal a SCAP mozaikszóval is jelzik (S: service – szolgáltatás, C: consideration – ellenszolgáltatás, A: acces – hozzáférhetôség, P: promotion – ösztönzés). A továbbiakban kiderült, hogy az egészségügyben már a „11P” elve alapján szervezik a marketinget. Ezek közül párat megemlítve: Packaging – csomagolás; Public opinion – közvélemény; Politics – politika. Ezekhez jön még az ún. 4C és a 4E is. A marketing rendszer fejlôdésének elérünk abba a korszakába, amikor már az etika is megjelenik a követelmények között, vagyis amikor visszaköszön Arisztotelész tanításának egyik meghatározó eleme: a bemutatkozó „mutatkozzék egyenes jellemûnek és megbízhatónak”.

Benkô Zsolt

Dr. Simon Kis Gábor

✗ az egyéni vállalkozóktól történô vásárlás számláinak befogadásával kapcsolatos kérdéskör (a számlán fel kell tüntetni az egyéni vállalkozói igazolvány számát); ✗ mûszakpótlék fizetése a gyógyszertárakban; ✗ kényszervállalkozások megszûntetésével kapcsolatos feladatok; ✗ a munkaügyi ellenôrzések tapasztalatai; ✗ a csomagolások környezetvédelmi termékdíjával kapcsolatos gyógyszertári feladatok. A fórum résztvevôi aktívak voltak, a kérdéseket sokoldalúan sikerült megbeszélni és néhány kérdésben sikerült közös álláspontot kialakítani. Így pl. a kétszeresére növekedett cégautó adóval kapcsolatban megállapodtunk abban, hogy ha nem lehet minden kétséget kizáróan kizárni a magáncélú használat lehetôségét, akkor célszerû a cégautó adót megfizetni, hiszen többszörösébe kerülhet, ha az adóhivatal állapítja meg a fizetési kötelezettséget. Felvetôdött, hogy a jövôben célszerû lenne, ha a meghívóban elôre megjelölésre kerülne néhány – közérdeklôdésre számot tartó – témakör, ugyanis minden résztvevô célirányosan készülhetne a fórumra. Felszegi-Molnár Bulcsu

GM Tours

Beszámoló a „Jövedelmezôség, adózás, munkajog, számvitel” c. programról A program elôadói hiánytalanul megjelentek és a szokásos, jó színvonalon megtartották beszámolójukat a témájukat érintô aktuális kérdésekrôl. Elsô elôadóként Felszegi Molnár Bulcsu hívta fel a figyelmet az adózás terén

Felszegi Molnár Bulcsu

Új elôadóként üdvözölhettük dr. Elmer Nándort, aki a bt-k bel- és kültagjai jogállását boncolgatta kiválás, halál illetve eladás esetén, példákkal illusztrálva egy-egy esemény kapcsán a várható buktatókat is. A program során az egyik legfontosabb témává vált a 2006. december 31-i határidejû bt tulajdonhányad változtatása. Sokan még távolinak érzik ezt a határidôt, de jelentôs anyagi kihatásai, a bt-k körüli bonyodalmak illetve a patika-láncok tulajdonosainak eddigi trükkjei miatt a személyi jogos gyógyszerészeknek minél elôbb teljes mértékben fel kell készülni a várható negatív eseményekre. A személyi jogos gyógy-

Dr. Sándor István

Fórum a szakdolgozói kamaráról Az elsô elôadó Csuka Ferenc volt, aki a Gyógyszertári Dolgozók Szakszervezetének elnökeként kifejtette: kitartóan azon dolgoznak, hogy a gyógyszertári alkalmazottak érdekeit hatékonyan védjék, különös tekintettel a munkajogi kérdésekre. Céljuk

Csuka Ferenc

történt változásokra és egyúttal felsorolta azokat a jelenleg még legális lehetôségeket, amelyekkel az adózás mértéke csökkenthetô, pl. nyugdíjpénztárak vagy ajándékozás esetében.

szerészek véglegesen elveszthetik tulajdonukat, ha nem készülnek fel tudatosan erre a határidôre. Ez a tény egyúttal további feladatokat ró a MOSZ vezetôségére és jogi szakértôire is.

Dr. Borsy János és dr. Sándor István elôadása szerencsésen egészítette ki egymást, nemcsak a munkajogi, hanem az egyéb jogi vonatkozásokban is. Külön hangsúlyt kaptak a rövid határidôs feladatok, mint pl. március 31-ig mindenki szerezze be cégkivonatát – aki egyéb tevékenységet is bejegyeztetett a gyógyszer-kiskereskedelmen kívül – annak érdekében, hogy ellenôrizze: a TEÁOR átfordítások rendben megtörténtek-e. Felhívták a figyelmet arra, hogy a kényszervállalkozókat ellenôrizni fogják, ami érintheti a gyógyszertári alkalmazottakat is. Az ellenôrzéshez kapcsolódóan a személyi jogos gyógyszerészek vonatkozásában különösen fontos, hogy beltag esetén nem létesíthetô munkaviszony.

A szakértôk beszámolóit sok tartalmas hozzászólás és élénk vita követte. Ennek a programnak egyre jobban kidomborodik a mûhelymunka jellege, tekintettel arra, hogy egyre jobban kiviláglik a kérdésekre adott azonnali válaszok fontossága, mivel a kérdések döntô hányada nem egyedi problémákat érint, hanem a személyi jogos gyógyszerészek mindennapi tevékenységét. A mindenkori programfelelôs legfontosabb feladata mederben tartani és helyes irányba terelni az így kibontakozó aktivitást és kreativitást.

az egységes Kollektív Szerzôdés létrehozása és megtárgyalás utáni elfogadtatása a munkaadói oldallal. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szakszervezeteknek van pl.: sztrájkjoga, ami nem adatott meg az újonnan alakuló szakdolgozói kamarának. Szólt arról, hogy a szakdolgozói kamara

Dr. Simon Kis Gábor Füleki Mariann

Balról: Dr. Elmer Nándor, Dr. Simon Kis Gábor és Dr. Borsy János

létrehozása beleillik abba a kilencvenes évek eleje óta érvényesülô koncepcióba, miszerint a szakszervezetek erejét és befolyását csökkenteni kell. Sajnálatosnak tartotta, hogy a szakszervezettel érdemi elôzetes konzultációk a szakdolgozói kamara létrehozása kapcsán nem történtek. A Magyar Gyógyszerész Kamarát dr. Marton Sylvia professzor asszony elnökségi tagként képviselte és felajánlotta a partneri viszonyt a szakdolgozóknak. Kifejtette: az új kamara szervezése során nem egyeztetettek a gyógyszerész kamarával, de a továbbiakban erre nagy szükség lenne. Kiemelte hogy szükséges lenne az asszisztens oktatás európai normáknak és ajánlásoknak megfelelô megújítása.


A két asszisztensi egyesület vezetôi közül elôször Füleki Mariann szólt a szakdolgozói kamara szervezô munkájáról. Elmondta: tudatában van annak, hogy az egészségügyön belül a harmadik kamara létrehozása – parlamenti döntéssel –, az Egészségügyi Szakdolgozók Kamaráját komoly politikai tényezôvé tette, hiszen tagsága mintegy 130 ezres lesz. A szervezés a 2003. év folyamán megkezdôdött és 2004 novemberében a küldöttközgyûlési választásokkal lesz végleges és legitim vezetése a kamarának. Az új kamara egyik tagozata lesz a gyógyszertári asszisztensi, ahol a tagság kötelezô. A tagnyilvántartást, a továbbkép-

Prof. Dr. Marton Sylvia zések szervezését és nyilvántartását is ôk végzik. Egyik fontos céljuk a fôiskolai szintû képzés beindítása.

Dr. Szász Károlyné nehezményezte, hogy a két egyesület nem konzultált a szervezômunka során. Kifejtette, hogy a szakszervezettel

Dr. Szász Károlyné együttmûködve kielégítôen és eredményesen lehetne az asszisztensi érdekeket képviselni. Az elôadásokat követô rövid vitában Hankó Zoltán rámutatott, hogy a MOSZ, nagy figyelmet fordít az egyeztetô tárgyalásokra, mert az új kamara, a szakszervezet és a munkaadókat képviselô MOSZ már az EU-ba lépett Magyarország gyógyszerellátását hivatott végezni a közeljövôben. Az új kamara létrehozásával konszenzuskényszer alakult ki, hiszen az új kamara a gyógyszerészi kamaráéhoz nagyon hasonló jogosítványokkal rendelkezik. Aggodalmának adott hangot, a tekintetben, hogy a mindenkori politikusok játékterét növeli az új kamara.

Záródokumentum A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) 2004. március 5-7 között Siófokon rendezte hagyományos tavaszi konferenciáját, melyen – ötszáznál több gyógyszerész részvételével – az aktuális tájékozódáson és a meghirdetett kreditpontos továbbképzésen túl lehetôség nyílt a gyógyszertári vállalkozások irányításával összefüggô adózási, számviteli, munkajogi és társasági jogi kérdések megvitatására, továbbá a személyi jogos gyógyszerészek szempontjából meghatározó szakmapolitikai kérdésekben az elmélyült mûhelymunkára. A kiegyensúlyozott, jó hangulatú konferencia lehetôséget teremtett a szakmai és szakmapolitikai kapcsolatok megújítására, a személyes és csoportos konzultációkra, továbbá a MOSZ szervezeti életével kapcsolatos aktualitások megtárgyalására. A konferencia keretei között akartunk hiteles és részletes tájékoztatást kapni a gyógyszerellátás mûködési feltételeit nagymértékben meghatározó azon kormányzati kezdeményezésekrôl, amelyek a jelenlegi jogi, gazdasági és szakmai keretek módosítását célozzák. Ebbéli szándékaink csak részben teljesültek, mert – megítélésünk szerint – a kormányzati döntéshozatal mai gyakorlata az egyes szereplôk jó szándéka ellenére sem tekinti elsôdlegesnek a gyógyszerészek érdemi bevonását a kritikus döntések elôkészítésébe, továbbá a szakmai közönségnek szóló tájékoztatást is a belsô döntéshozatali mechanizmusoknak rendeli alá. Önálló program keretében, meghívott orvoskamarai vezetô, egészségpolitikus és gyógyszerészeti társszervezetek vezetôinek közremûködésével tekintettük át az orvos-gyógyszerész kapcsolat szakmai és szakmapolitikai aspektusait és az elôttünk álló feladatokat. Megállapítást nyert, hogy sürgetô feladat az orvosok és a gyógyszerészek szakmapolitikai, érdekvédelmi tevékenységének összehangolása, a folyamatos és intézményesített együttmûködés kereteinek a kialakítása. A szakmai együttmûködés megújításának alapja a betegközpontú gyógyszerészet-modell térhódítása. A konzultáció során megfogalmazódott a fekvôbeteg-gyógyintézetekben és a közforgalomban mûködô gyógyszerészek közötti együttmûködés megújításának igénye is. A kezdeményezéssel a konferencia résztvevôi egyetértettek, a MOSZ készen áll a kapcsolatok megújítására.

A konferencia résztvevôinek lehetôsége nyílt a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara létrehozásával kapcsolatos tájékozódásra is. Ennek során meghallgattuk a Magyar Gyógyszerész Kamara, a Szakdolgozói Kamara, a Gyógyszertári Szakdolgozók Szakszervezete és a gyógyszertári asszisztens érdekvédelmi szervezetek képviselôit. A konferencia résztvevôi sajnálattal értesültek arról, hogy a törvényelôkészítô és az új kamara felállítását célzó munka során elmaradt a gyógyszerészeti szervezetek tájékoztatása és az asszisztensi szervezetek közötti egyeztetés is. A konferencia résztvevôi szükségesnek tartják a kapcsolatok normalizálását, mert enélkül a felálló új kamara törvényben rögzített feladatainak ellátása sérülhet, továbbá a konszenzus hiányában a gyógyszerészet különbözô törekvések áldozatává válhat. A MOSZ vállalt értékrendjébôl és programjából adódóan, továbbá a lakossági gyógyszerellátás környezetének dinamikus változása miatt több szekcióban mûhelymunka-jelleggel foglalkozott a konferencia a piacszabályozás elvi alapjainak vizsgálatával és a gyógyszertári szolgáltatásokkal szembeni igények alakulásával. Területük vezetô szakembereinek segítségével elemeztük a piacszabályozás alkotmányossági és közgazdasági vonatkozásait valamint az uniós tendenciákat, illetve a különbözô gyógyszerpiaci szereplôk marketing szempontjait egybevetettük a gyógyszertári gyakorlattal. A konferencia a mûhelymunkát hasznosnak és szükségesnek ítélte és felkérte a MOSZ vezetôségét arra, hogy a tapasztalatok összegzése után azt tovább folytassa. A konferencia adott otthont a MOSZ ezévi elsô közgyûlésének, mely jóváhagyta a Szövetség szervezeti átalakulásáról szóló beszámolókat. A MOSZ megyei szervezeteinek kialakítása új lehetôséget teremt a tagság folyamatos tájékozódásához, aktivitásának növeléséhez és jótékonyan segítheti elô a személyi jogos gyógyszerészek egyéni és szervezeti érdekvédelme hatékonyságának javítását. A MOSZ felkéri a tavaly októberi siófoki kongresszusán megalakult – és a mostani konferencián is ülésezô – könyvelôk fórumát, továbbá jogi szakértôinket, hogy a személyi jogos gyógyszerészek vállalkozásvezetésével kapcsolatban a konferencián felvetôdött kérdésekben nyújtson segítséget. Az ehhez szükséges szervezeti kereteket a MOSZ biztosítja. Siófok, 2004. március 7.

Dr. Varga Imre Gyógyszertár III. évf. 3. szám 19

A Boehringer Ingelheim és a MOSZ közös továbbképzô délelôttje gek” címû elôadása nyitotta. Ilyen jellegû problémákkal nagyon sok beteg fordul a gyógyszerészekhez minden nap, s valljuk meg ôszintén, a szubjektív panaszok miatt, ez még a rutinosabb kollégáknak is fejtörést okozhat idônként. Különösen igaz ez, ha egy gyermekrôl van szó.

Dr. Dobson Szabolcs A MOSZ által rendezett „A gyógyszerellátás aktuális kérdései 2004.” címû konferencia elsô programja egy 16 kreditpontot érô elôadásblokk volt. Az elmúlt év kedvezô tapasztalatára tekintettel a rendezôbizottság ebben az évben is a Boehringer Ingelheim Pharma-t kérte fel a közremûködésre az elôadások megszervezésében. A Boehringer Ingelheim Pharma több olyan akkreditált elôadással rendelkezik, melyek egyrészt jól beilleszthetôk a konferencia programjába, másrészt a ma egyre inkább elôtérbe kerülô gyógyszerészi gondozáshoz kapcsolódnak. A gyógyszerészi gondozás fogalma nem túl régi eredetû, fontossága azonban egyre inkább nô. A hagyományos gyógyszerészi munka, vagyis a gyógyszer expediálása információadással együtt a beteg részére, úgy tûnik már nem elegendô a szakma sikeres jövôjét illetôen. A gondozás magába foglalja a beteg problémáinak nyomon követését is. Egy-egy betegségcsoportban, mint például a hipertónia, az asztma, a diabetesz, már elindultak a MOSZ szervezésében a továbbképzések. Mindezek mellett a mindennapi gyógyszerészi munkát (gondozást) jól segítik az itt elhangzott elôadások. Két blokkban, összesen négy elôadás hangzott el, a szünetben a Boehringer Ingelheim Pharma támogatásának köszönhetôen üdítôvel, kávéval frissülhettek fel a résztvevôk. A továbbképzést dr. Sike Róbert „A tápcsatorna, az epeutak és az urogenitális rendszer görcsei – okok és terápiás lehetôsé-


Az elôadó részletesen kitért a betegség nemek, valamint életkor szerinti megoszlására, a fájdalom jellege szerinti csoportosításra, s a már említett szubjektív panaszok sokrétûségére. A görcsös (colica) fájdalom legtöbb esetben rohamszerûen támad, meghatározott ideig tart, majd elmúlik. Általában simaizom spasmust takar (epe- és vesekô okozta kólikák, a gyomor és bélizomzat görcsös összehúzódásával járó betegségek). A heveny, éles állandó fájdalom, ha hirtelen támad, hasi katasztrófára figyelmeztet. A krónikus vagy intermittáló állandó fájdalom hasi szervek idült gyulladásának, fekélyesedésének, vagy térfoglaló folyamat (cysta, daganat) kialakulásának a jele. A differenciáldiagnosztikában lényeges a kísérô tünetek jelenléte: hányás, láz, széklethiány, véres széklet. Az epekövesség/epehólyag gyulladás, az ulcus betegségek, az IBD-k (irritábilis bél syndroma) a legsúlyosabb megbetegedések, amelyek a görcsök mögött állhatnak, s mind komoly szövôdményekhez vezethetnek. Amennyiben ezek gyanúja felmerül, feltétlenül irányítsuk betegünket orvoshoz mihamarabb. Különbözô hatásmechanizmusú és hatóanyag tartalmú görcsoldók állnak rendelkezésünkre a gyógyszeres terápiában. Ezeket döntôen a funkcionális eredetû hasi görcsök kezelésében alkalmazzuk, de tüneti kezelésként a probléma végsô megoldásáig organikus okok esetén is használandók. Másodikként „A székrekedés okai és terápiája – OTC készítmények szerepe” címmel hallhattunk egy alapos és érdekes elôadást dr. Dobson Szabolcs tolmácsolásában. A székrekedés az elôzô témához hasonlóan széles réteget érintô, állandó jelleggel elôforduló problémát jelent az embereknek. Sajnos már csecsemôkorban elkezdôdhet

a gond, de idôs korban ugyancsak megnehezíti a betegek életét. Azt a tényt, hogy milyen volumenû betegséggel állunk szemben, jól mutatja az adat, mely szerint Nagy-Britanniában évente több mint 21 milliárd Ft-nyit költenek hashajtó, székletlazító hatású szerekre. Ez több mint amennyit a „túlfogyasztással” jellemzett nyugtatók, altatók vásárlására fordítanak az emberek. Az obstipatiót definiálni az úgynevezett „Római II.” kritériumok szerint lehet. Ezen kritériumok több panaszt sorolnak fel, melyek közül ha a megelôzô 12 hónapban, s minimum 12 héten át kettô, vagy több fennállt, diagnosztizálható a székrekedés. A különbözô vizsgálatok szerint eltérések figyelhetôk meg a betegség prevalenciájában a kisebb és nagyobb jövedelmû rétegek, az iskolázottabb és kevésbé iskolázott rétegek, a városi és vidéki népesség, a férfiak és nôk között. Természetesen, még számos ellentétpárt lehetne felállítani. Amíg csecsemôkorban fôképp a csökkent folyadékbevitel, a vírusfertôzések, illetve pszichológiai okok következménye a székrekedés, addig idôsebb korban ezen okok mellett még megemlítendô a nem megfelelô táplálkozás, a mozgásszegény életmód, különbözô betegségek, egyes gyógyszerek ilyen jellegû mellékhatása. Sebészeti beavatkozások után, terhességben szintén nagyobb az obstipatio kialakulásának veszélye. Egy amerikai felmérés kapcsolatot vélt felfedezni a székrekedés és a vastagbélrák kialakulása között, ami mindenképpen a probléma folyamatos kezelésének szükségességére hívja fel a figyelmet. A betegség kezelésére nagyon sok lehetôség adódik a kiváltó okok nagy számából következôleg. Az elsôdleges teendô, mint sok egyéb betegség esetében, itt is az életmódbeli változtatások megvalósítása. Ezek közül megemlítendô, (erre mindig hívjuk fel a hozzánk forduló betegek figyelmét), a megfelelô mennyiségû rost- és folyadékbevitel, valamint a mozgás fontossága. A farmakológiai beavatkozás szükségessége esetén is sokrétû az eszköztárunk. Ezeket a következôképpen csoportosíthatjuk: • ballasztanyagok bevitele (metil-cellulóz, agar),

• ozmotikus hashajtók (szervetlen sók, laktulóz, szorbitol), • placebo alkalmazása (jelentôs, 51-59% a szenna 93-96%-os hatása mellett), • lágyítók ( paraffinum liquidum), • motilitást befolyásoló szerek (Na-pikoszulfát, bisacodyl, fenolftalein). A megfelelô OTC készítmény ajánlásánál a következôkre kell figyelemmel lenni: legyen hatékony, kíméletes és biztonságos, gazdaságos, egyénileg adagolható, lehetôleg ne befolyásolja más gyógyszerek felszívódását. Szünet után a már népbetegséggé vált rhinitises megbetegedésekkel folytatódott a továbbképzés. Dr. Szabó Balázs elôadásában „Az orrnyálkahártya-ödéma és az orrváladékozás kezelési lehetôségei gyermek és felnôttkorban” témáról hallhattunk egy részletes tájékoztatást. Gátolt orrlégzés oka lehet anatómiai eltérés, fejlôdési rendellenesség, akut és krónikus gyulladás, jó- és rosszindulatú daganat, idegentest, gyógyszermellékhatás, endokrin vagy belgyógyászati betegség (állapot). Ezen kívül megkülönböztetünk még úgynevezett psychogén orrdugulást is. A következmény is sokrétû lehet, de csecsemôkorban fôleg a táplálási nehézség okoz gondot, felnôttkorban pedig az alvási problémák (alvási apnoe) nehezítik meg a beteg életét. Ha a probléma hátterében valamilyen anatómiai elváltozás vagy idegentest jelenléte áll, akkor mindenképpen sebészeti beavatkozás a megoldás, de ebben az esetben is szükséges gyógyszeres kezelés a tünetek enyhítésére a mûtét elvégzéséig. Az esetek jelentôs részében rhinitis okozza az orrdugulásos panaszokat. Ilyenkor két csoportot állíthatunk fel. Az egyik az infekciózus (akut és krónikus), a másik pedig az allergiás (szezonális és perenniális). Ha rhinitises panaszokkal fordul hozzánk egy beteg, elsôdlegesen azt kell eldönteni, melyik csoportba tudjuk sorolni.

felelô kezelés alatt. Mivel ez esetben oki kezelésrôl nemigen tudunk beszélni (az allergén anyagot gyakorlatilag lehetetlen tökéletesen eliminálni), a tüneti kezelésre is nagy hangsúlyt kell fektetni. Az ilyen esetekben alkalmazott szerek egy része vényköteles, s ezért elôzetes orvosi kivizsgálás után lehet csak szedni ezeket a gyógyszereket (membránstabilizálók, antihisztaminok, szteroidok). Átmeneti megoldásként, illetve kiegészítô kezelésként ajánlhatunk a betegeknek rhinitiszes panaszok esetén Ca tartalmú szereket, decongestív hatású orrcseppeket, orrsprayket, illetve kapszula formában is létezik szisztémás nasalis decongestans (szimpatomimetikum + antihisztamin kombináció). A Fül-Orr-Gégészeti Szakmai Kollégium szerint azonban a decongestív hatású nasalis készítményeket nem ajánlott 7 napnál tovább alkalmazni. A továbbképzés zárásaként prof. dr. Daróczi Judit: „A gyógyszerész szerepe a krónikus vénás keringési elégtelenség kezelésében” címû elôadását hallgathattuk meg. Krónikus vénás-lymphás elégtelenségben a magyarországi lakosság 10-15%-a érintett, s 6-8% kezelésre is szorulna. A láb keringési betegségei gyakoriak, ezért az érintett emberek nagy számban fordulnak a gyógyszerészekhez, hogy tanácsot kérjenek problémájuk jellegének eldöntéséhez, s arra gyógyszert, gyógyharisnyát, bôrápolási szereket vásárolhassanak. A jellemzô panaszok pedig a következôk általában: „dagad a lábam, fáj, estére nehéz, görcsöl éjszaka, fájnak a visszereim, viszket, nedvedzik a bôröm”. A „vastag, fájós láb” állapot mögött a legtöbb esetben a keringés károsodása áll (artéria, véna,nyirokrendszer), amihez pedig a túlsúlyosság, a megerôltetô fizikai, s ülômunka, a mozgáshiány, a dohányzás, anyagcsere betegségek, öröklôdés, izületi

betegségek vezetnek. A CVI (krónikus vénás elégtelenség) komplex szindróma, multifaktoriális etiológiával. Klinikai tünetei között leggyakrabban ödéma, stasis dermatitis, ulcus cruris, varicositas, dermatosclerosis szerepelnek. Funkcionális tünetek a nehéz láb, paresthesia, éjszakai lábikragörcs, bôrpír, járáskor javuló panaszok, viszketés. Kezeletlen esetben a CVI-s beteg állapota folyamatosan romlik, s a kezdeti munkaképes állapotot követôen késôbb már ellátásra szorulhat. A CVI kezelésére komplex módszereket kell alkalmazni. Oki kezelésként a vénafal kóros átjárhatóságának, az ödémának, a gyulladásnak a csökkentése a cél, illetve a vénás reflux, valamint a billentyûelégtelenség megszüntetése is fontos feladat. Sebészi megoldás a kóros vénaszakasz kiiktatása. A komplex kezelés részeként kompressziós pólyákat, illetve gyógyharisnyákat is lehet alkalmazni, ha indokolt. Emellett bôrgyógyászati kezelés, diéta, s a gyógyszerészeket leginkább érintô, gyógyszeres kezelés is része a terápiának. A venoaktív gyógyszerek alkalmazása az oki kezelésnél említett tényezôk megszüntetését célozza meg. Végezetül elmondható, hogy ha „fájós láb” problémával találkozunk, hangsúlyozzuk a betegünknek, hogy nagy valószínûséggel keringési zavar áll panaszai hátterében, ami komplex kezelést igényel, emiatt forduljon orvoshoz a pontos diagnózis felállítása érdekében. Semmiképpen ne kezelje enélkül magát sem fájdalomcsillapítók, sem vizelethajtók szedésével. Hívjuk fel figyelmét, hogy megfelelô kezeléssel a fájós láb gyógyítható, karbantartható, ennek hiányában azonban állapota romlani fog.

Sándor Árpád

Az elsô csoport jellemzô klinikai tünetei: hôemelkedés, esetleg láz, tüsszögés, orrdugulás, kezdetben serosus, késôbb mucosus orrváladékozás. A második csoport tünetei pedig a vizes orrfolyás, a tüsszögési rohamok, orrdugulás, szag- és ízérzékelési zavarok, viszketô érzés, conjuctivitis. Egy közönséges nátha orrcseppekkel, orrsprayvel, vitaminokkal, láz- és fájdalomcsillapítókkal gyógyítható, s nem is igényel a legtöbb esetben orvosi beavatkozást (kivéve a szövôdményes eseteket). Ezzel ellentétben az allergiás eredetû rhinitisek egész életében elkísérik a beteget, sôt az állapot romolhat, fôképp, ha a beteg nem áll megGyógyszertár III. évf. 3. szám 21

A konferencia a rendezô szemével

Figyelemreméltóan nagy volt az érdeklôdés a gyógyszerészek részérôl a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének tavaszi konferenciáján. Talán a tavalyi évben elmaradt, illetve más formában megrendezésre került márciusi rendezvény is hozzájárult, hogy idén több mint ötszáz gyógyszerész látogatott el Siófokra. A megszokottan magas színvonalú szakmai program és kiállítás mellett újdonság volt, hogy a rendezôbizottság kezdeményezésére, három cég szervezett rendhagyó partnertalálkozót. Elsôként pénteken, a Hungaropharma Rt. „Zenés gyógyszerészettörténeti séta a HUNGAROPHARMA Rt. 55. születésnapja alkalmából” címmel tartott mûsorán vehettünk részt. Miközben a Hungaro-


pharma jelenlegi Király u. 12. alatti székházának történetét és gyógyszerészet-történeti vonatkozású eseményeit ismertette dr. Feller Antal vezérigazgató-helyettes és mûvészi képeket vetített mondandója illusztrálásához, a történelmi séta zenei „aláfestésként” a nemzetközi elismertségû Bazsinka József, ifj. Bazsinka József és Irina Ivanyickaja tolmácsolásában hallgathattunk többek között Vivaldi, Bach és Ravel mûveket tubán és zongorán. A Béres Egészségtár Kft. kötetlen beszélgetésre invitálta partnereit és ez alatt az általa forgalmazott egészséges termékekkel kínálta a megjelenteket.

Jókedvtôl volt hangos a szálloda elsô emeleti elôtere szombat délután: a Patika EgészségPénztár itt rendezett vidám vetélkedôt a gyógyszerészeknek. Reméljük, hogy ennek a kezdeményezésnek jövô év márciusában folytatása lesz.

Ez évben is nagy sikere volt a Boehringer Ingelheim Pharma által szervezett továbbképzésnek, mely színvonalas elôadásaival már a konferencia elsô napjának délelôttjére megtöltötte az elôadótermet. A szakmai kiállítás – ahogy mondani szokták – hozta a megszokott formáját, úgy a kiállítók, mind standjaik nagymértékben hozzájárultak a rendezvény sikeréhez. Egy az ôszinél csendesebb, ám szakmailag igen hasznos, amolyan igazi márciusi konferenciát zártunk. Most már októberre koncentrálunk és reméljük, hogy az ôszi kongresszus csak a résztvevôk nagyobb számától lesz hangosabb.

-bala-


Hírmorzsák Megköveti a kórház a patikusokat Gyógyszerészek szerint jó hírnevüket csorbító levéllel kezdett adománygyûjtô akcióba a Heim Pál Gyermekkórház. A fôvárosi Heim Pál Gyermekkórház nemrég életmentô lélegeztetô gépre kért adományokat cégektôl. A megkeresésben az áll, hogy mesterséges lélegeztetésre nem csak a közlekedési balesetek okozta traumánál, vagy gondatlanságból eredô mérgezésnél fellépô légzési elégtelenség miatt lehet szükség. Majd következik egy történet: „Este tízkor evett a pici, majd beadtuk neki a gyógyszert, amit gyomorfájás ellen kaptunk a patikában, és elaludt. Hajnalban azonban nem sírt fel, nem is nyöszörgött. Ébresztgettük, de hiába. Utóbb kiderült, hogy a receptre felírt gyógyszer helyett véletlenül morfiumot adott háromhetes kisfiamnak a patikus. A sürgôsségi rohamkocsi azonnal beszállította a Heim Pál Kórház intenzív osztályára, ahol életveszélyes állapotban, súlyos légzési elégtelenség miatt azonnal lélegeztetô gépre kapcsolták. Az orvosok késôbb megmondták: csodával határos, hogy a fiam életben maradt. Esélye sem lett volna, ha a négy meglévô lélegeztetô gép közül egy nincs szabadon, az egyetlen modernebb változat, amely csecsemôk lélegeztetésére is alkalmas.” A cégekhez, illetve a gyógyszertárakba is eljuttatott kérésben használt, a patikus hibájára alapozott példát méltatlannak érezték a gyógyszerészek. Kamarájuk ezért a Magyar Orvosi Kamarát etikai vizsgálat lefolytatására kérte. Smrcz Ervin, a Heim Pál Kórház fôigazgatója a történtek után elnézést kért mind az orvosoktól, mind a patikusoktól: elismerte, hogy a levél így nem szerencsés, s biztosított mindenkit, hogy ez többet nem fordulhat elô. Népszabadság, 2004. február 24.

Orvosok szerint idôt pazarolnak a receptek regisztrálásával Ésszerûtlennek és a nemrég bevezetett betegelôjegyzési rendszer céljaival ellentétesnek tartja az új recept-regisztrációt a Magyar


Orvosi Kamara (MOK) Fejér megyei szervezete. Az irányított betegellátási modellben résztvevô orvosokat arra kötelezi egy rendelet, hogy rögzítsék a kiadott vények vonalkódja alatt található 13 karakterû számot. Mindegyik recept felírásakor be kell írni a vényen szereplô számsort egy jegyzetfüzetbe, majd az adatokat utólag számítógépre kell vinni – állítja Derényi Károly. A MOK megyei alelnöke szerint mindez lényegesen meghosszabbítja az amúgy is zsúfolt rendelôkben a várakozási idôt, mivel naponta több száz vényt kell kiállítani. Az ezt elôíró rendelet január 1-jétôl hatályos, ám február 28-ig kaptak idôt a háziorvosok az átállásra – mondta az alelnök. Magyar Hírlap, 2004. február 26.

Megszorítások számok nélkül Lapzártánkig nem hoztak nyilvánosságra további részleteket a 185 milliárd forintos megszorításról. Tegnap este így nem volt ismeretes, a tárcák miként teljesítették a számukra a múlt héten elôírt spórolási penzumot. A kormány ülését követô sajtótájékoztatón Draskovics Tibor pénzügyminiszter annyit árult el, hogy az összeg nagy része inkább kiadások elhalasztását jelenti, mint valódi spórolást. Pedig az eredeti cél az lett volna, hogy az intézmények átalakításával, a bürokrácia csökkentésével érjenek el olyan megtakarítást, amely hosszabb távon is jótékonyan hat az állami kiadásokra, és nem bukkan fel a következô években ismét. „Igazi” megtakarítással – információnk szerint – a mostani megszorítások összegének 4 százalékát sikerült összekaparni. A valódi átalakítások jobbára jövôre hoznak majd könnyebbséget – az átalakítások többletköltségei (végkielégítések kifizetése, költözések finanszírozása) miatt. Népszabadság, 2004. február 26. „Jóléti rendszerváltás” a patikákban A jóléti rendszerváltás szocialista párti választási kampányában a néhány tucat (eddig alig beváltott) ígéret közt szerepelt a szív- és érrendszeri, valamint a csontritkulás elleni gyógyszerek ingyenessé tétele. Az idô elôre haladtával még a jelentôs árcsökkentés ígérete is igen jól hangzott. Tisztelt jóléti rendszerváltók! Ott, ahol a legelterjedtebb népbetegségek (allergia, neurózis) illetve a legjelentôsebb haláloki betegség (szív- és érrendszeri) gyógyszereinek árát drasztikusan emelik, hol van az etika? Mi is az az álságosság és a csúsztatás?! Magyar Nemzet, 2004. február 27.

Megszûnô közalapítványok Összesen 16,7 milliárd forintot kell megtakarítani az egészségügyben. A minisztériumtól 6,7, az egészségbiztosítótól pedig 9,5 milliárdot vontak el. A háziorvosi ellátás fejlesztésébôl másfél milliárdot vesznek el, egymilliárd forintot veszített a járóbetegszakellátás és a laborkassza. Az aktív fekvôbeteg-szakellátásra 1,8, a krónikus kórházi ágyakra 1,2 milliárddal jut kevesebb. A védônôi reform az idén sem kezdôdik el – itt 1,8 milliárd forintos az elvonás. Egymilliárd forintot zároltak a gyógyszerkasszából is. A tárca átütemez néhány beruházást. A legjelentôsebb, hogy az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézettôl 1,2 milliárdot tartanak vissza. A szaktárca megszünteti a kis létszámú szakmai intézeteket, csökkenti az alapítványok támogatását. A határon túliak gyógykezelését koordináló Segítô Jobb Alapítvány 150, a Gyorssegély Alapítvány 20, a Mocsári Lajos Alapítvány 60, a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány 180, a Csehák Judit volt egészségügyi miniszter által vezetett betegjogi alapítvány pedig 50 millió forinttal kevesebb támogatást kap. Nem vonnak el pénzt a kórházaktól. Népszabadság, 2004. február 27. Veszélyben a kisvárosi patikák Gyógyszertárak nélkül maradhatnak a háziorvos hiány miatt amúgy is nehéz helyzetben lévô települések. A Draskovicscsomag szigorításai miatt a szaktárca visszavonta a kisebb patikáknak tavaly megítélt támogatást. Ez a gyógyszertárak bezárásához vezethet. -A fuldoklónak egy szalmaszálat adtak, de most visszanyomták a víz alá – hallhattuk Hávelné Szatmári Katalintól, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnökétôl. – A profittermelésrôl már rég lemondtak a patikusok, de ezzel az intézkedéssel a legrosszabb helyzetben lévôk lehúzhatják a rolót. Az 1000 forintos gyógyszerárból 134 maradt a gyógyszertár összes költségére. Az árrések egyszázalékos emelkedésével továbbra is közel ezer patika maradt nehéz helyzetben. Hiába kaptunk ígéreteket arra, hogy megmarad az összesen egymilliárd forintot jelentô támogatás, a költségcsökkentések miatt ezt elsôként vonták vissza. A vidéki lakosság ellátásában nagy szerepe van a települések gyógyszertárainak. A kispénzû, nehezen mozgó lakosságot sújtja az intézkedés ezek ellehetetlenítésével – tette hozzá az elnökasszony. Mai Nap, 2004. március 6.

Drasztikusan nôtt a gyógyszer ára Míg tavaly hét százalékkal drágultak az orvosságok, az idén már az elsô két hónapban 16 százalékkal emelkedett a lakosság gyógyszerköltsége – ismerte el Kökény Mihály egészségügyi miniszter. A Fidesz lemondásra szólította fel a szakminisztert. A Munkáspárt is. A tervezett infláció többszörösére rúgó gyógyszerár-emelkedést ismert el Kökény Mihály egészségügyi miniszter a Duna Televízió reggeli hírmûsorában. Szerinte a támogatott gyógyszerkészítmények ára 8-10 százalékkal, a nem támogatottaké ennél jóval többel emelkedett. Lapunk úgy tudja: a kormány az idén is arra kéri a gyártókat, tanúsítsanak önmérsékletet, s hogy ez ügyben a miniszter pénteken nagykövetekkel is tárgyalt. Népszabadság, 2004. március 6. Kidolgozatlan a Fidesz javaslata Kormányzati politikusok érdemben nem kívánták kommentálni a Fidesznek a gyógyszerárak csökkentésérôl szóló indítványát. A rászorulók a közgyógyellátás keretében eddig is teljesen ingyen juthattak gyógyszerhez. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke csütörtökön azt mondta, határozati javaslatként terjesztik az Országgyûlés elé, hogy május elsejétôl, az uniós csatlakozás napjától a kormány térítse vissza a gyógyszerek 5 százalékos áfáját a szociálisan rászorulóknak: a nyugdíjasok és a 18 év alatti gyermekek számára felírt gyógyszer esetében a családoknak. A téma Medgyessy Péter és Orbán Viktor hétfôi találkozóján került szóba. Elhangzott, ha a Fidesz olyan javaslatot tud kidolgozni a gyógyszerek általános forgalmi adójának csökkentésére, amely nem sérti az uniós megállapodást, akkor a kabinet azt esetleg támogatja. Szakértôk szerint a javaslat nem ütközne uniós jogszabályba. Hávelné Szatmári Katalin, a gyógyszerészkamara elnöke szerint a kormány akkor és úgy kompenzál, ahogy akar, ez csak politikai akarat kérdése. Népszava, 2004. március 7.

Teljesíti? A Fidesz az egészségügyi miniszter felmentésére kéri a miniszterelnököt, mert Kökény Mihály végleg elvesztette szavahihetôségét, amikor beismerte, hogy az év elején átlagosan 15-16 százalékkal emelkedtek a gyógyszerárak, hiszen néhány hónapja még maximum 8 százalékos gyógyszeráremelésrôl beszélt. A miniszter lapunknak nevetséges-

nek nevezte Selmeczi Gabriella közlését. Szerinte a gyógyszerárak valóban a vártnál nagyobb mértékben emelkednek, a lakosság árterhelése azonban az államilag támogatás miatt csak 8 százalékkal nô. Népszava, 2004. március 12.

Az államnak pénz kell, a Richternek függetlenség Amióta Draskovics Tibor pénzügyminiszter bejelentette, hogy a kormány még az idén értékesítené a Richter Gedeon Gyógyszergyár Rt.-ben meglévô részvénycsomagját, a befektetôk és a cég vezetôi is fokozott figyelemmel kísérik a fejleményeket. Az államnak százmilliárdos bevétel, a Richternek a függetlenség megôrzése a tét. A gyógyszercég tegnapi sajtótájékoztatóján Bogsch Erik vezérigazgató érzékeltette: a társaság szeretné továbbra is megôrizni függetlenségét. Diplomatikusan úgy fogalmazott: cége bízik abban, hogy a társaság állami részvénycsomagjának értékesítésével kapcsolatban olyan koncepció születik, ami a cég érdekeit szolgálja. Az ÁPV Rt., illetve a kormány részérôl olyan elképzelés kezd kialakulni, amely nem veszélyeztetné a cég függetlenségre, a regionális szerepre és a nemzetközi partneri kapcsolatokra épített jelenlegi stratégiájának folytatását. Népszabadság, 2004. március 7. Tárgyalnának a gyógyszergyártók A nem támogatott gyógyszerek árának a vártnál nagyobb emelkedése miatt idén a tervezettnek mintegy kétszeresére, 15-16 százalékra nôttek a lakossági gyógyszerkiadások. A gyártók szerint tárgyalni kellene. Az egészségügyi tárca és a gyártók is megtévesztônek tartják a gyógyszerár növekedésével kapcsolatban napvilágot látott adatokat. A társadalombiztosítás által támogatott készítmények – a teljes választék csaknem fele – ára az idei áfa-módosulás ellenére sem nôtt 8,4 százaléknál jobban – hangsúlyozta érdeklôdésünkre Vojnik Mária, a tárca politikai államtitkára. Mindezt megerôsítették lapunknak a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségénél is. Magyar Hírlap, 2004. március 8.

Visszafizettetne a kormány a gyógyszergyártókkal? Pénteken szigorú titoktartásra kérték a külhoni nagykövetségek képviselôit az egészségügyi tárcánál – tudta meg lapunk. A rejtélyes esti tanácskozáson állítólag bejelentették: ultimátumot intéznek a gyógyszergyártók-

hoz. Eszerint vagy 15 százalékos termelôi árcsökkentéssel együtt járó hatósági árat vezetnek be, vagy arra „ösztönzik” a gyártókat, hogy a gyógyszerkassza tervezett túllépésének 50 százalékát fizessék vissza a járulékalapba. Értesülésünket Rácz Jenô helyettes államtitkár nem minôsítette. Úgy fogalmazott, a kormány dolgozik egy intézkedési terven, de részletekrôl egyelôre nem beszélhet. Néhány héttel ezelôtti egészségbiztosítói adatok szerint az idei költségvetésben 239 milliárd forintra tervezett gyógyszerkassza túllépése az év végéig meghaladhatja a 40 milliárd forintot. Ismeretes, az elmúlt esztendôben kétszer is „forrásinjekciót” adott a kormány a gyógyszerkasszának. Így év végén az említett egészségbiztosítási keret végösszege 252 milliárd forint volt. Népszava, 2004. március 8.

Ultimátumot adott a kormány a gyógyszergyártóknak Felhatalmazta tegnap a kormány az egészségügyi minisztert, hogy kezdjen tárgyalásokat a gyógyszergyártókkal és péntekig adott határidôt a megfelelô együttmûködés kinyilvánítására -mondta el tegnap a kabinet ülése után Gál ]. Zoltán kormányszóvivô. Hangsúlyozta: ha a gyártók elutasítják a megállapodást, akkor a kormány kész bevezetni az Európai Unió által lehetôvé tett szigorú gyógyszer-szabályozási rendet. Azt nem fejtette ki, milyen lépésekre is gondolnak. A szóvivô az ultimátumot azzal indokolta, hogy a lakossági gyógyszerárak a tervezettnél jobban emelkedtek az idén, pedig 18 hónap alatt a kormány 116 milliárd forinttal növelte meg a gyógyszertámogatások összegét. A kabinet nem hajlandó engedni a gyógyszergyártóknak – hangoztatta Gál J. Magyar Nemzet, 2004. március 11. Választási lehetôség: befizetés vagy csökkentés Az egészségügyi tárca péntekre várja a gyógyszercégek válaszát a gyógyszerárakra és azok társadalombiztosítási támogatására hétfôn tett kezdeményezésére. E szerint a hazai, az innovatív és a generikus gyógyszergyártóknak két lehetôség közül kellene választani. Vagy azt vállalják, hogy áprilistól a társadalombiztosító támogatásával értékesített termékeik 15 százalékának megfelelô összeget befizetnek az egészségbiztosítási alapba, vagy egységesen 15 százalékkal csökkentik e termékek termelôi árát Világgazdaság, 2004. március 11. - péel -


SZÔRÖZZÜNK, avagy a szôrtelenítés alternatívái

• A szôrtelenítôkrémek agresszív hatásuk

Március van és hullik a hó! Semmi biztató jele nincs a tavasz közeledtének, habár a gólyák, a tavasz hírnökei, már megérkeztek Somogy megyébe. Ezzel a hírrel folytassuk a készülôdést a napsütésre. A mai cikk témája a sokat emlegetett és gyûlölt szôrzet lesz, melytôl mindenki szabadul, kisebb nagyobb sikerrel. A szôrtelenítésnek történelme van. Az ókori mezopotámiai írások ôrzik a királyok azon kívánságát, hogy asszonyaikat simán és tisztán, tehát szôrtelenül vigyék eléjük. Egyiptomi leletek gyûjteményeiben már fellelhetôek a rézbôl és bronzból készült borotva illetve csipesz. Hosszú évtizedek alatt a szôrtelenítéshez egyre újabb és eredményesebb technikát és anyagot alkalmaznak a szakemberek. Egy rövid összefoglalót készítettem a szôrtelenítés különbözô módszereirôl, hogy ki-ki el tudja dönteni, számára melyik a legideálisabb.

•

A depilálás elônye a gyorsaság és a fájdalommentesség. Az epilálás fajtái:

• A gyantázás a legelterjedtebb módszer

Depilálás kontra epilálás Depilálás során csak a bôr felszínén levô, epilálással a bôr alatt levô szôrszálakat távolítjuk el. A Depilálás fajtái: • A borotválás, mely hátránya a gyors visszanövés és az esetleges bôrsérülés.

miatt nem ajánlottak rendszeres használatra. A csipesszel való szôrtelenítést ma már szinte, csak a szemöldök korrigálására használjuk.

•

a szôr eltávolítására. Ma már hideg vagy meleg gyantát használunk erre a célra. A gyantázásnak komoly hátránya, hogy fájdalommal jár és az arra érzékenyeknél szôrtüszô gyulladást okozhat. Elônye, hogy akár 1 hónapig sem jelennek meg az új szôrszálak. Engedjék meg, hogy itt a gyantázás védelmére keljek. Ugyanis, szakszerûen végzett szôrtelenítés után, megfelelô otthoni ápolással elkerülhetôek az olyan kellemetlenségek, mint a szôr bôr alá növése és szôrtüszôgyulladás. A gyantázást követô 1 hétig hintôporral hûsítsük az irritált bôrt, majd amikor a szôrszálak megjelennek, fürdôszivacsos átdörzsöléssel és testápoló használatával segítsük a szôr felszínre törését. A cukorpasztás szôrtelenítés, mely egy tradicionális módszer újjá éledése, egyre több helyen kiszorítja a gyanta használatát. A módszer kíméletesebb, mint a gyantázás, ugyanis a cukorpaszta nem tapad a bôrhöz, csak a szôrhöz. Az alapanyag is teljesen antiallergén, hiszen természetes cukorból készül. Hátránya, hogy drágább, mint a gyantás szôrtelenítés és a mûvelet maga is hosszabb idôt vesz igénybe.

• Elektrolízis /lysis, görögül oldás; elektro-

lízis, elektromos oldást jelent/ ennél a kezelésnél rendkívül gyenge egyenárammal dolgozunk, mely hatására a szervezetben az oldott sók pozitív és negatív alkotórészekre bomlanak. A galván készülékeken két pólust különböztetünk meg, a negatív katódot és a pozitív anódot. Jelen esetben a lúg roncsoló hatását használjuk ki, ezért az anód az inaktív és a katód az aktív elektróda, melyre a tût kapcsoljuk és azt a szôrtüszôbe vezetjük A módszer hátránya, hogy nagy precizitást kíván és rendkívül lassú.

• Diatermiás epiláció, ahol a magasfe-

•

szültségû és szapora váltakozású áram, a bevezetett tû hegyénél hôt termel és ezáltal elpusztítja a hajszemölcsöt. Az eljárás gyorsabb, mint a fent említett elektrolízises eljárás, de annál fájdalmasabb. A lézeres epiláció a legújabb kor vívmánya és csak orvosok végezhetik. Háromféle lézert használnak, erre a célra, mindhárom más hullámhosszal bír. A kezelés eredményessége függ a szôrszál és a bôr színétôl, a szôrtüszô mélységétôl és a hormonális állapottól. Lézerkezeléssel a szôrzet jelentôsen megritkítható és a visszanövô szálak is elvékonyodnak, világosabbak. Ennek egyik oka, hogy lézerrel csak a növekedési fázisban lévô szôrszálak irthatók ki. Egyetlen hátrány van a lézeres epilációnak, az ára.

Remélem mire a kis fehér szôrös – hogy témánál maradjunk – tapsifüles eljön, már elfelejthetjük ezt a szürke, hosszú telet. Így elôre is kívánok minden Kedves Olvasónak Kellemes Húsvéti Ünnepeket.

Barabás Éva kozmetikus mester 26 Gyógyszertár III. évf. 3. szám

A Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar által meghírdetett, öt évre tematizált „Gyógyszertári menedzsment” címû, kreditpontos továbbképzés ötödik évfolyamának fôbb területei: ♦ Gyógyszerellátás szervezete (elôadó: prof. dr. Vincze Zoltán): A gyógyszertárak hagyományos arculatának megváltozása – azaz a gyógyszer-elôállítás feladatának átkerülése a gyáriparba – egyúttal szervezeti felépítésben is változásokat hozott. Európában lényegében mindenfajta szervezeti rendszer megtalálható. Áttekintésük segítheti jövôbeni eligazodásunkat. A gyógyszerek egy része kikerül(t) a patikákból, ugyanakkor a gyógyszertárak más cikkeket is elkezdtek forgalmazni. Nemzetközi kitekintés elôsegítheti e folyamatok tendenciáinak felismerését. ♦ Üzleti terv (elôadó: dr. Simon Kis Gábor): Amíg a gyógyszeripar számára az üzleti terv készítése a mindennapok rutinfeladata, addig a gyógyszer-kiskereskedelem, azaz a magángyógyszertárak esetében egyszeri alkalommal a patika megszerzése során tûnt kötelezô házi feladatnak. A gyógyszerkiskereskedelem alágazat túlélése szempontjából az üzleti terv készítése – saját jól felfogott érdekében – minden egyes gyógyszertár számára éves rutinfeladattá kell, hogy váljon ebben a válságoktól vészterhes idôszakban. ♦ Minôségbiztosítás (elôadó: dr. Sándor István): Minôségbiztosítás helye és szerepe az egészségügyben. A minôségbiztosítás különbözô aspektusai a gyógyszeriparban, a gyógyszer nagy- és kiskereskedelemben, valamint az intézeti gyógyszerellátásban különbözô megközelítést igényelnek a gyógyszerészektôl. A jövô egyik fontos feladata egy egységes szemléletmód kialakítása. ♦ Gyógyszertári logisztika (elôadó: dr. Samu Antal): A korszerû logisztikai elvek és módszerek gyógyszerellátásba történô adaptációja sok lehetôséget rejt magában a költséghatékonyabb gyógyszerellátás kifejlesztése terén a gyógyszerügy teljes vertikumában. Inflatórikus körülmények között különösen érzékeny kérdése a készletszintek figyelése, „karbantartása”. ♦ Etika (elôadó: Hankó Zoltán): A jog által le nem fedett vagy le sem fedhetô területek jelentôs hányada az etika tárgykörébe tartozik. Etikai alapfogalmak, az etikai értékek fejlôdése. Az egészségügyi etika alapkategóriái: élet, egészség, testi szenvedés, haldoklás és halál. A beteg és az egészségügyi dolgozó kapcsolata. Gyógyszerész-beteg viszony. Mind olyan téma, amivel a gyógyszerészek nap mint nap találkoznak.

GYÓGYSZERTÁRI MENEDZSMENT TOVÁBBKÉPZÉS V. év A továbbképzô elôadások tervezett helyszínei és idôpontjai 2004. év márciusától: Szeged Békéscsaba Pécs Budapest I. Szombathely Budapest II. Szolnok Veszprém Debrecen Budapest III.

április 3–4. április 17–18. április 24–25. május 22–23. szeptember 18–19. szeptember 25–26. október 16–17. november 6–7. november 13–14. november 20 –21.

(szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap)

A továbbképzô tanfolyam – az akkreditációs bizottság döntése alapján – részvétel esetén 15 kreditpont értékû, sikeres tesztvizsgával együttesen 30 kreditpont értékû. Részvételi díj: 9 750,- Ft. A számlát a tanfolyam után kapják meg a hallgatók. A képzés bonyolításával a Simon Patika Bt. foglalkozik (Címe: 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158.) Információ: Takács Gézáné (tel.: 06 30 955-8125); illetve Marossy Irén (tel./fax: 06 1 252-4948, hétköznap 9–12 óráig) Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével – a választott helyszín és idôpont megjelölésével – és visszaküldésével jelezze részvételi szándékát! Végleges értesítést a tanfolyam(ok) megkezdése elôtt két héttel küldünk.

✄ JELENTKEZÉSI LAP Gyógyszertári menedzsment V. év A továbbképzés választott helyszíne: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jelentkezô neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Leánykori név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Anyja neve:

......................................................

Szül. hely: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szül. ideje:

.....................

Kamarai nyilvántartási száma:

.....................

. . . . . . . . . . . . . . . Kelte:

Jelölje meg, melyik egyetemen tartják nyilván továbbképzéseit:

❏

Debreceni Egyetem

Munkahely megnevezése: Munkahely címe:

❏

Szegedi Egyetem

❏

...................................................

Munkahelyi telefon: Rádiótelefon:

Semmelweis Egyetem

.............................................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefax:

.....................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Email:

.....................

Tandíjat fizetô neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Címe: . . . . . . . . . . . . . . . . város . . . . . . . . . . . . . . . . . . utca Fizetési mód:

Átutalás

❏

. . . szám

. . . . ir.sz Készpénz

A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezônek tartom, a tandíj határidôre való befizetésérôl gondoskodom. Kelt: 2004.

................................

........................................... aláírás Beküldési cím: Simon Patika Bt. 1149 Budapest Nagy Lajos király útja 158.

❏

MOSZ OnLine HELP

Regisztráció: Számos internetes portál, – így többek között az egészségügyi oldalak többsége is – regisztráció-köteles. Ez azt jelenti, hogy bizonyos lényeges információkat csak azután tudunk elolvasni, ha már regisztráltunk és így lépünk be az oldalra: https://www.richter.hu/RichterWebSite/SubSites/Richterapia/Richterapia Szakmai/Modulok/Registration/regstart.htm Hogy történik a regisztrácó? Ha olyan internetes oldalra kerülünk, ahol az olvasható, hogy "BELÉPÉS", vagy "Csak regisztrált felhasználóknak", vagy valami ehhez hasonló, akkor érdemes megkeresni a REGISZTRÁCIÓ gombot. Erre rákattintva megjelenik egy kérdôív szerû oldal, ahol számos adatunkat kell megadni. Név, születési adatok, végzettség, munkahely, stb. Ezek közül általában *-gal, vagy valamilyen más módon jelölik azokat az adatokat, amelyeket kötelezô megadni, a többit ha akarom megadom, ha akarom nem. Mi célt szolgál a felhasználó-név és a jelszó: Általában a regisztráció alkalmával kell megadni azt a felhasználó nevet, amivel azonosítjuk magunkat egy regisztrációhoz kötött internetes oldalra való belépésnél, ill. azt a jelszót, amivel – mintegy útlevélszámmal – beléphetünk az Internetnek ebbe az elkerített kis világába. Milyen nevet és jelszót válasszunk? Többnyire magunknak kell megadni azt a nevet és jelszót, amely kombinációjával a kérdéses Internetes oldalra be tudunk lépni. Célszerû mindig ugyanazt a nevet és jelszót használni, ezek pedig lehetôleg minél egyedibbek legyenek. Lehetôleg 6-8 karakter (betû- és szám) kombinációját válasszuk, a betûk ne legyenek ékezetesen. Számot azért célszerû alkalmazni, mert így ki tudjuk szûrni azt, hogy valakivel azonos legyen akár a beléptetô nevünk, akár a jelszavunk. Javaslat: Célszerû 1 név-jelszó párost alkalmazni mindenhol, hiszen így csak ezt az egy szó-párt kell megjegyezni.

NEW

Kikapcsolódás a MyPIN-nel: Minden portál szerkesztôsége törekszik arra, hogy idôrôl idôre újdonságokkal lepje meg olvasóit. A MyPIN most KOKTÉL címmel új szórakoztató blokkal lepte meg látogatóit: http://wwwlife.p-i-n.com/hu03/index.html Ebben elérhetô a már korábban is ismert JÁTÉK mellett EGÉSZSÉGÜGYI HOROSZKÓP, ill. olyan rövid történetek, amelyeket orvosok, gyógyszerészek tettek közzé, – akár Ön is megírhatja saját történetét. A VICC talán abban különbözik a sztoriktól, hogy akár az utcán is hallhattuk volna... A KÉRDEZZ-FELELEK pedig amolyan egészségügyi IQ teszt-sorozatnak is nevezhetô. Jó szórakozást mindenkinek

PHARMA

A miniszter állásfoglalása az egészségügyi ügyeleteket illetôen: Kökény Mihály március elején nyilatkozott az orvosi ügyelet kérdésében az EU-hoz való csatlakozás kapcsán. A tárca várhatóan április végéig javaslatot készít a kormány számára a több színtû ügyeleti-készenléti rendszerre. Az elsô a tájékoztatás szintje lenne, mely keretében telefonon, interneten juthat információhoz a beteg annak eldöntéséhez, hogy egészségügyi ellátásra van-e szüksége. A következô szint az alapellátás újraszabályozása, ezen a szinten a klasszikus "kijáró" falusi ügyeletes orvosok munkáját, meghatározott távolságonként, a mentôszolgálat bevonásával a központi ügyeletek látnák el. A harmadik szintet a kórházi ügyeletek jelentenék, ahol egy helyen foglalkoznának a sürgôsségi ellátásra szoruló beteggel, így az osztályonkénti, benn-alvásos ügyeleti szolgálatok megszûnnének. http://www.weborvos.hu/cikk.php?id=96&cid=40921

OnLine

A FAMÍLIA Patika Lajosmizse gyógyszerész munkatársat keres (pályakezdôt is), 2 szobás összkomfortos lakással! Telefon: 06 70 211-7318 28 Gyógyszertár III. évf. 3. szám

A rejtvény fôsoraiban a MOSZ egyik jelmondatát rejtettük el. Vízszintes: 1. A jelmondat elsô része (Y, R, E). 13. Angol folyó. 14. Urán és mangán vegyjele. 15. Orvosi kezelés alatt áll. 16. Idômérô szerkezet. 17. Férfinév. 20. Komárom-Esztergom megyei község. 21. Kiejtett betû. 22. Svéd popegyüttes. 23. Mutató szó. 25. Pertu. 26. A Duna jobboldali mellékfolyója Ausztriában. 28. Népies helyhatározó szó. 30. Szénhidrogéncsoportot tartalmazó ammóniaszármazék. 32. Számnév. 34. Becézett nôi név. 37. Gördül. 39. Talajmûvelô eszköz. 41. Ellenôriz. 43. Gyerek páros betûi. 44. Egykori csecsen államférfi (Dzsohar). 45. … et labora! (bencés jelmondat) 46. Téli sportot ûzô. 48. Középen szoptat! 49. Keresztültaszít. 51. Szabad, fedetlen. 53. … ad, viselkedésével felbátorít. 54. Van étele. 56. Lóeledel. 59. Atomváros. 61. Helyhatározó rag. 62. Gépkocsimárka. 64. …-tiki-tévi, Kipling mongúza. 66. Zamat. 67. Félbehajtja! 69. É-amerikai félsziget. 71. Kocsma része. 72. Klasszikus tévedés. 74. Baj, kellemetlenség, barátok között. 75. Históriát mond. Függôleges: 1. Lamartine mûve. 2. Szerep „A Pál utcai fiúk”-ban. 3. … Sumac, a perui csalogány. 4. Nagy varázsló. 5. Sárga, németül. 6. Csuszamlik. 7. Mez betûi keverve. 8. A közelebbinek. 9. Elôvigyázatos. 10. Tiltószó. 11. Részben pusztul! 12. Város Zala megyében. 18. Bugás virágzatú fû. 19. Zenei hármas. 21. A jelmondat második része (Ó, Z, R, S, Á). 22. Tokaj híressége. 24. Kelet, angolul. 27. Apró, fanyar ízû gyümölcs. 29. Sebet vakarással megsért. 31. Fénymásológép márka. 33. Felborul. 35. Hirtelen kimond. 36. Áramkörök ki-bekapcsolását végzô készülék. 38. Svájci kanton. 39. Japán mûvészeti korszak (EDO). 40. Hullat. 42. Fejlôdô. 47. Összetételekben kôvel való kapcsolatot jelöl. 50. Kúp alakú indián sátor. 52. Kínai súlymérték. 53. Amely személyek. 55. Biztatás. 57. Kártya, a zsugások körében. 58. Mérgezô kémiai elem. 60. Kapura tartó labdát megfog. 63. Brazil tagállam. 65. Rézlemezre készített mûvészi alkotás. 68. A dadaizmus egyik atyja (Hans). 70. Kén és rádium vegyjele. 71. Járom. 73. Mozi egnemû betûi. 76. Mese közepe! Beküldendô: vízsz. 1. és függ. 21. A márciusi nyertesek között 2 db regisztrációt sorsolunk ki az alábbi rendezvényre: „Magángyógyszerészek Országos Szövetsége, Allergológia – Bôrgyógyászat Továbbképzô Konferenciája“ Lillafüred, 2004. május 14–16. Elôzô számunk nyertesei: 1–1 db Kommunikáció és lélektan a gyógyszertárban c. könyv (Dr. Németh E., Dr. Horváth A.): Kránicz Józsefné – 3232 Mátrafüred, Béke u. 6. Grúber Attiláné – 2723 Nyáregyháza, Diófasor u. 11.

A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 2004. május 7-8-án 32 kreditpont értékû továbbképzést tart Budapesten, Diabetes I. és II. témában. Jelentkezni a MOSZ Iroda címén és telefonszámán lehet: 1134 Budapest Huba u. 10. tel.: 236-0974, fax: 239-0349 e-mail: [email protected] Részvételi díj: 30 000 Ft

Sintek International www.sintek.se

GYÓGYSZERTÁRI RAKTÁROZÁS FELSÔFOKON

• ERGONOMIKUS • GAZDASÁGOS • ESZTÉTIKUS

RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁSÉRT FORDULJON IRODÁNKHOZ: SINTEK MAGYARORSZÁGI KÉPVISELET G-MANAGEMENT RT. 1134 BUDAPEST, HUBA UTCA 10. TELEFON: 320-4848, 320-4860, 320-4918, 320-5016 FAX: 239-0349 E-MAIL: [email protected] http\\:www.gmrt.hu

GM MANAGEMENT

64. Nemzetközi FIP Kongresszus 2004. szeptember 4-9. Hyatt Regency, New Orleans Louisiana Fontosabb határidôk Elsô értesítô – 2004. március Jelentkezési határidô – 2004. április Elsô befizetés – 2004. április–május

Ajánlataink 1. New Orleans 2004. 09. 03. – 09-ig 330 000,- Ft-tól 2. New Orleans – Miami 2004. 09. 03. – 15-ig A kongresszus után egy hét pihenés Floridában. 490 000,- Ft-tól 3. New Orleans – Jamaica 2004. 09. 03. – 15-ig New Orleans után egy hét a Karib térség gyöngyszemének nevezett Jamaicán. 550 000,- Ft-tól

Küldjük részletes programunkat, érdeklôdjön a megadott lehetôségek bármelyikén!

UTAZZON VELÜNK!

Bôvebb információ és jelentkezés a GM TOURS Utazási Irodában: cím: 1134 Budapest, Huba u. 10. tel.: 320-4848, 320-4860 fax: 239-0349 e-mail: [email protected]

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. III. évf. 3. szám március -15% Mi is csökkentsük. a magazin. méretét?

Recommend Documents