Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. III. évf. 1. szám január

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége III. évf. 1. szám • 2004. január

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

Missziós nyilatkozat A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1991-ben a gyógyszerészek civil szervezôdése során jött létre a gyógyszerészet új ars poeticajának megfogalmazása, a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülése elômozdítása érdekében. • Érdekérvényesítô tevékenységünket a nemzetközi szakmai folyamatokra is figyelemmel tényszerû adatokra, elemzésekre és következtetésekre támaszkodva, a gyógyszerészet stratégiai érdekeit szem elôtt tartva végezzük. • Kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a mindenkori állami-, szakmai irányítás vezetôivel, egészségügyi- és civil szervezetekkel egyaránt. • Filozófiánk homlokterébe tartozik a magángyógyszertárak mûködési feltételeinek javítása, a kiszámítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése. • Kiemelkedôen fontosnak tartjuk a gyógyszerpiac szereplôivel, a gyógyszergyártók és nagykereskedôk szervezeteivel való érdekazonosság hangsúlyozását, a harmonikus szakmai és gazdasági együttmûködést. • Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk tájékozottságának növelésére, felkészültségének javítására. • Célkitûzésünk a gyógyszertárak szakmai-, gazdasági-, jogi- érdekérvényesítésének és az egyéni érdekérvényesítésnek magas szintre való fejlesztése. • Törekszünk a gyógyszerészet társadalmi presztizse növelésére, a szakmai szolgáltatások színvonala emelésére. • Fontosnak tartjuk a betegek életminôsége javítását, a gyógyszerész gyógyszerterápiás tanácsadó szerepének növelését, a betegorientált gyógyszerészet elterjesztését. • Elôsegítjük a gyógyszerészeti szakterületek érdekérvényesítési gyakorlata harmonizációját, felvállalva a gyógyszertárak és azok mûködtetésével összefüggô kérdések képviseletét.

SZÖVETSÉG A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT

Köszöntô A meghitt családi ünnepek után az ó év elmúltával az emberek többsége megpróbálja értékelni a maga mögött hagyott esztendô eredményeit és latolgatja az elôtte álló év feladatait. A közvetlen lakossági gyógyszerellátás területén dolgozók egy újabb, nem könnyû – olykor viharokkal tarkított – esztendôt tudhatnak maguk mögött. A rendszerváltást követô évek során a gyógyszerpiac szabályozásának konszenzussal kialakított, jól, biztonságosan és költséghatékonyan – az egészségügyi ellátás jelenlegi rendszerében példaértékûen – mûködô rendszerét az elmúlt év során is a változtatás igényével fellépô támadások érték. A gyógyszerpiac liberalizációját (a gyógyszertári gyógyszerforgalmazás monopóliumát, gyógyszertári törvényt érintô stb.) kezdeményezô törekvések közül elôször a Gazdasági Versenyhivatal (önmaga által) megrendelt „révületének” tanulmánya, valamint az elképzelés egyes politikusok részérôl történô támogatottsága borzolta fel a felelôs szakemberek – nemcsak gyógyszerészek – kedélyeit. Joggal vetôdött fel a kérdés Qui bono, Qui prodest!? A tanulmány év végére elkészült végleges változata már senkit sem érdekelt, mivel a GYOK 2003. rendezvényein a Parlament Egészségügyi Bizottságának újonnan kinevezett elnöke, majd késôbb a tárca minisztere is megnyugtatta a gyógyszerésztársadalmat, hogy a gyógyszerpiac liberalizációjának kérdése nincs a kormány napirendjén. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ekkor már a politikai prioritások fókuszában az egészségügyi intézmények privatizációja (kórház- és jogállási törvény stb.) állt. Kompromisszummal zárult a gyógyszertörvény – a gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású termékek „átigazolása” kapcsán – azon módosítási törekvése, miszerint egészségügyi miniszteri rendelettel lehetett volna meghatározni, hogy mely gyógyszerek forgalmazhatók gyógyszertáron kívül. Egységfrontba kovácsolta, egységes ellenállásra és fellépésre sarkallta a gyógyszerpiac gyártói és forgalmazói területein dolgozó szereplôit a kormánynak a GTV rendszer bevezetésérôl szóló döntése. A kérdésben – ugyan jelentôs konfrontáció árán – megnyugató megoldás született a kiskereskedelmi gyógyszerellátás területein dolgozók számára. A gyógyszerkiskereskedelem szereplôi az elmúlt évek során – az üzemeltetési költségek dinamikus növekedése mellett – jövedelmezôségük folyamatos és jelentôs csökkenését

szenvedték el. Így kedvezô fogadtatású volt – a likviditást biztosító 8 milliárd forint kamatmentes hitel megtartása mellett – a kormány által az ágazatnak megajánlott gesztus értékû 3 milliárd forintos árréstömeg emelése.

piaci trendek, a növekvô termékkör, a rossz népegészségügyi helyzet stb. – nem várható a gyógyszerkiadások állandósulása vagy csökkenése, legfeljebb a rendszer optimalizálására tehetôk (kétségbeesett) erôfeszítések.

Sikernek könyvelhetjük el, hogy a fejlôdô gyógyszertári szolgáltatások nemzetközi gyakorlatában egyre jelentôsebb szerepet játszó gyógyszerészi gondozás hazai megvalósításának gondolata a szakmai és politikai döntéshozók részérôl kedvezô fogadtatásra talált. Az egészségpolitikusok elmúlt évi „utolsó ajándéka” a gyógyszerek bonthatóságáról megjelent rendelet volt. Az ötletgazda valószínûsíthetô elképzelése a takarékos gyógyszerfelhasználás megvalósítása volt, valamint az intézkedéstôl a lakossági terhek jelentôs csökkenését remélte. A szakmai, minôségbizosítási, termékfelelôsségi, stabilitási stb. kérdések, vagy a megvalósításhoz szükséges tárgyi, személyi feltételek és többletköltségek már nem igazán zavarták a gondolat megalkotóját. Nem beszélve a korábban, a gyártók által kezdeményezett pl. 1–2 tablettás kiszerelés gyógyszerpiaci sikertelenségének tanulságairól.

A kormányzat képviselôi és a szakma között egy középtávú stratégiai együttmûködés keretében arra kell törekedni, hogy a gyógyszertárak jövedelemtermelô képessége, tôkeellátottsága, piaci poziciói folyamatosan javuljanak, hiszen EU csatlakozásunkkor a hazai árrés a legalacsonyabb (az EU átlag 75%-a). Miközben a versenyhelyzet erôsödik, az EU-ban honos belsô piaci védelemre tett intézkedések nálunk még nem ismeretesek. További feladat a gyógyszerforgalmazás és támogatáspolitika rendeleti szintû szabályozása helyett az EU gyakorlatában elfogadott átláthatóvá tétele.

A szakmát érintô különbözô kérdések, támadások és konfliktusok kezelésében a MOSZ a szakmai szervezetekkel együttmûködve – lehetôségeinek és korlátainak figyelembevételével – jelentôs, a folyamatok alakulását érdemben is befolyásolni tudó eredményeket ért el. Változatlanul népszerû és kifejezetten sikeres területnek számítanak és sok gyógyszerészt vonzanak a gyógyszerészi gondozás filozófiáját, annak elterjesztését segítô akkreditált továbbképzéseink (asthma, hipertónia, diabetes, onkológia stb.), a GYOK 2003. rendezvényünk, valamint a társszervezetekkel együtt szervezett CPhH XII. A gyógyszerésztársadalomhoz, a szakmai és politikai döntéshozókhoz eljuttatott lapunk beváltotta a hozzáfûzött reményeket. Legutóbbi számunkban tettük közzé a kormányzat és a szakma között kötendô stratégiai megállapodással kapcsolatos elképzeléseinket. Változatlanul komoly konfliktus forrásaként prognosztizálható, hogy a korábbi évek „hagyományôrzô” gyakorlatának megfelelôen a 2004. évi gyógyszerköltségvetés több, mint 60 milliárd forinttal alultervezett. Az elkövetkezendô új évben a kölségvetésbôl hiányzó összeget illuzórikus takarékossági intézkedéseknek (mint pl. a rendelhetôség 30 napra csökkentése, árrés volumen szerzôdések kötése, közgyógyellátás átalakítása, a támogatási szintek csökkentése, irányított betegellátási modell és az orvosok takarékossági érdekeltségének megteremtése stb.) kívánják elérni. A májustól kibôvülô EU országai közül Magyarország rendelkezik a legrosszabb morbiditási és mortalitási mutatókkal. Az átalakulóban lévô magyar gyógyszerellátó rendszerben – az uniós csatlakozás, világ-

Az elôttünk álló évben valószínûleg további, a gyógyszerellátó rendszer átalakulását kezdeményezô támadásokra is kell számítanunk, de meg kell oldanunk olyan problémákat is, mint a gyógyszertári ügyelet szakmai és finanszírozási, az internetes gyógyszerészet, a gyógyszerészi gondozás, a paralell import stb. kérdései. De ha túlzottan pesszimista képet festenék az elkövetkezô évrôl, igazzá válna Teller Ede híres mondata: „Pesszimista az olyan ember, akinek mindig igaza van, de soha sincs öröme benne.” A fentiek ellenére bízva az érdekérvényesítô tevékenységünk, lobbizásaink eredményességében, sikeres és örömteli Boldog Új Évet kívánok minden gyógyszerész kollégának és olvasónknak a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége vezetôsége és a magam nevében.

dr. Samu Antal

Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelôs kiadó: dr. Samu Antal Szerkeszti a szerkesztô bizottság: Hankó Zoltán (szerkesztésért felel), Mátyásné Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, Sándor Árpád, dr. Simon Kis Gábor A MOSZ címe: 1134 Budapest, Huba utca 10. Telefon: 236-0974 E-mail: [email protected] ISSN 1588-8231 Nyomdai elôkészítés: ABT 2000 Kft. Fotó: Hilbert Péter Sokszorosítás: Ritter Nyomda Hirdetésszervezô: G-Management Rt. 1134 Bp., Huba u. 10. Telefon: 320-4848 E-mail: [email protected] Ára: 1000 Ft + 15% ÁFA

Gyógyszertár III. évf. 1. szám 1

Évforduló Gyorsmérleg az elmúlt esztendôrôl Minden év fordulója a számvetés és egyben a következô évi célok megfogalmazásának, valamint az elhatározásoknak is az ideje. Mi történt az elmúlt évben? Teljesültek-e az elvárásaink? Teljesítettük-e egy évvel ezelôtti elhatározásainkat? Hogyan alakultak kapcsolataink? Mit várunk a jövô évtôl? Mik a terveink és milyen elhatározásaink körvonalazódtak? Az év végi ünnepek alatt ilyen és hasonló kérdések tolulnak fel bennünk. A számvetés és a tervezés idôszaka ez nemcsak magánéletünkben és vállalkozásunkban, hanem hivatásunk és szervezeteink életében is. Eljött hát a mérlegkészítés idôszaka és itt az ideje összegezni azt is, hogy mit is szeretnénk a következô évben elérni.

A múlt év a szakmapolitikában A tavalyi év tulajdonképpen néhány nappal korábban kezdôdött, hiszen 2002 legvégén jelent meg az egészségügyi miniszternek az a rendelete, amely lehetôvé tette, hogy a vénynélküli és a nem támogatott tápszerek patikán kívül is forgalmazhatók legyenek. Az intézkedés bevezetésére érdemi visszhang nélkül került sor, pedig néhány évvel ezelôtt (az eredeti tápszerrendelet megalkotását megelôzôen) még hatalmas tiltakozást váltott ki a gyógyszerész-társadalomban, hogy néhány tápszer – akkor átmenetileg – a bevásárlóközpontok polcain is megjelent. A mostani rendelet megalkotását megelôzôen – a kamara vezetôi szerint, de kormánytisztviselôk állításával ellentétesen – egyeztetésre nem került sor, s ezzel az egészségügyi kormányzat a véleményegyeztetés törvényben elôírt rendjét sértette meg. Így hát – a rendelet tartalmát nem is vizsgálva – már csak ezért is jogos lett volna a hangos tiltakozás. Abban, hogy ez elmaradt, két tényezô is szerepet játszhat. Az év elsô heteiben a gyógyszerészek figyelmét a február 1-i áremelést és támogatásváltozást megelôzô gyógyszerhiánnyal való szembesülés és az áremelés negatív lakossági fogadtatásának gyógyszerészekre hárítása kötötte le. Emlékezhetünk még azokra a nyilatkozatokra és cikkekre, amelyek a gyógyszereket a betegek elôl eldugdosó gyógyszerészekrôl szóltak, illetve a patikusokat a fájdalom vámszedôiként állították be. A másik tényezô a GVH tanulmány tervezetének napvilágra kerülése volt, amely önálló, és az egész évre témát adó üggyé nôtte ki magát. Kormányzati körökben ma is a gyógyszerészeket okolják a tanulmány túldimenzionálásával, mondván, hogy a patikusok a GVH honlapjáról egy vitaanyagot „emeltek le”, illetve a szervezetek vezetôségeihez véleményezésre megküldött munkaváltozattal azok a teljes tagságukat mozgó2 Gyógyszertár III. évf. 1. szám

sították. Kétségtelen tény, hogy – a tervezet napvilágra kerülését követô néhány hetes „dermedt csend” után – az összes szervezet felemelte a hangját a liberalizációs törekvések ellen, sôt az OGYI fôigazgatója és az OTH tiszti fôgyógyszerésze is hivatalosan utasította el a tervezetet. Igazán hangos tiltakozást azonban az ügy az egyik – már akkor is – felelôs pozícióban lévô kormányzati egészségpolitikus bejelentését követôen váltott ki, miszerint el tudja képzelni, hogy még az évben (tehát 2003-ban) kísérleti jelleggel kipróbálják egyes gyógyszerek patikán kívüli árusítását. Jogos volt a szakma félelme amiatt is, mert a kormányprogramnak is része a gyógyszerpiac liberalizálása, sôt a miniszterelnök egy konferencián személyesen is elkötelezte magát a gyógyszerpiaci liberalizáció mellett. A vita hónapokon keresztül zajlott, nemcsak szakmai és politikai berkekben, hanem a nagy nyilvánosság elôtt is, míg más viták túl nem harsogták. Ennek ellenére ma sem tisztázott egyértelmûen, hogy a GVH „saját magának adott fel házi feladatot”, vagy politikailag (illetve gazdaságilag) potens tényezôk megrendelésének (illetve felkérésének) tett eleget. Októberben a tanulmány végleges változata úgy jelent meg, hogy érdemi reagálásra – egy-két kivételtôl eltekintve – sem a politikában, sem a szakmában, sem a nagy nyilvánosság elôtt nem került sor, a parlament egészségügyi bizottságának újonnan kinevezett elnöke pedig kijelentette, hogy nincs napirenden a gyógyszerpiaci liberalizáció. A politika a gyógyszerészek ellenállását látva tehát visszavonulót fújt, amiben nyilván nagy szerepe volt annak is, hogy idôközben a kormány az orvostársadalommal mély és látványos konfliktusba keveredett a kórháztörvény és a jogállási törvény, pontosabban az egészségügyi intézményrendszer tervezett privatizációja kapcsán. A kormányzatnak nem érdeke a kétfrontos harc. Ezért a gyógyszerészek most a stabilitást jelenthetnék, s ebben a helyzetben a liberalizáció további erôltetése politikai hiba lenne. Azt azonban látni kell, hogy idôt nyertünk ugyan, de háborút nem, s az újabb vihar elôtti csendet a sorok rendezésére illetve egy megfelelô stratégia kialakítására kellene fordítani. Úgyszintén az elsô félév történéseihez tartozik a gyógyszertörvény módosítás kezdeményezése, ami lehetôvé tette volna, hogy az egészségügyi miniszter rendelettel állapíthassa meg a gyógyszertáron kívül forgalmazható gyógyszerek körét. A kezdeményezésre a gyógytermék gyártók és forgalmazók jogos követelése teremtett ürügyet, miszerint a gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású termék kategória 2003 év végi megszûnése ellenére a kormányzat öt éve halogatja az átminôsítéssel kapcsolatos szabályozás megalkotását és ez nagyon sok keresett (és jó) gyógytermék forgalmazásának megszûnését okozta volna. A szakma csak azután értesült a kezdeményezésrôl – a GVH tervezettel szemben –, hogy a törvénymódosítási javaslat már normaszöveg szinten elkészült és a gyógytermék gyártó és forgalmazó szervezetekkel az utolsó betûig egyeztetve lett. Néhány he-

tes ismételt fáziskésés után a lényegében magukra maradó szakmai, érdekvédelmi szervezetek újra tiltakozni kezdtek és – a GVH ügyben kezdeményezetthez hasonlóan – töredékes együttmûködésükre is sor került. Az ügyben végül kompromisszum született, hiszen a tervezetet a minisztérium azzal vonta vissza, hogy a gyógytermékek forgalmazási határidejét néhány évvel meghoszszabbítja és a természetes eredetû hagyományos gyógyszer elnevezésû új gyógyszer-kategória bevezetését az e témában folyó uniós vita lezárásáig elhalasztja. Megint idôt nyertünk – akárcsak a GVH ügyében –, ami komoly eredmény. Ezt úgyszintén a megfelelô stratégia kialakítására és az újabb csatára való felkészülésre kellene fordítani. Még szinte meg sem született a kompromiszszum, amikor – a kormány július 9-i ülésén – döntés született a Globális Támogatás Volumen Rendszer bevezetésérôl. Itt a szakma a kormánydöntés után, tehát még késôbb értesült a történtekrôl, mint a gyógyszertörvény esetében, így reális célkitûzés már csak a kármentés lehetett: a rossz kormánydöntés korrekciójára volt lehetôség, nem pedig a döntés visszavonására. A könnyen kiszámítható (és konkrét!) anyagi veszteség, valamint a gyógyszerpiaci káosztól való félelem egységes ellenállásra sarkallta a gyógyszergyártókat, a nagykereskedôket és a gyógyszerészeket. A vita sem maradt a szûken vett szakpolitika és szakmapolitika keretei között, hanem egyfelôl vezetô politikusok és politikai intézmények is bekapcsolódtak a konfliktuskezelésbe, másfelôl a napisajtón keresztül sokáig csak „szemlélôdô és véleményt alkotó” lakosság is a vita kellôs közepébe került, amikor a gyógyszerészek patikabezárásokkal és teljes árú gyógyszer-expediálással fenyegették meg a politikusokat, s közvetve ôket is. Tanulság – természetesen – itt is van bôven, de a történetnek nincs vége, annak ellenére, hogy a kompromisszumos jogszabály 2003. december végéig volt hatályban. Az ügyben ugyanis a gyártó szervezetek az alkotmánybírósághoz fordultak, s a majdani döntés a kormány jövôbeni mozgásterét is nagymértékben befolyásolhatja. A szeptember elejei miniszterváltást követôen másfél hónappal, október közepén a kormány elvi döntést hozott a gyógyszerkiskereskedelmi árrés korrekciójáról, megjelölve azt az értékhatárt, ameddig az egyeztetések során a rendeletet aláíró miniszterek elmehetnek. Az új árrés mértékek alkalmazására ez év január 1-tôl van mód. A korrekció ténye örvendetes és a kormányzat gesztusa is pozitívan értékelendô, azonban a számok ismeretében válik igazán nyilvánvalóvá az árrés-helyzet képtelensége. Ugyanis a tb büdzsére 3 milliárdos kihatású intézkedéssel is jóval 15% alatt marad 2004-ben az ágazati árrés-színvonal, s a 2001-ben az árrés-fixesítést követô egyeztetések során még reálisnak hitt 17,5%-os, illetve 20%-os árrés mértékek elérése egyre inkább a vágyálom kategóriába kerül.

A múlt év a MOSZ-ban A MOSZ 2003-ban eredményes évet zárt, mivel a fentebb részletezett konfliktushelyzetekben a szakszerû vélemények megfor-

málásán túl érdemi befolyásolója is volt az eseményeknek. Formális és informális eszközöket egyaránt használva és tudatosan váltogatva, az érdekvédelem különbözô módszereit és eszközeit alkalmazva védte a személyi jogos gyógyszerészek érdekeit a piacliberalizációs vitától kezdve a gyógyszertörvény módosításon és a GTV rendszeren át az árrés korrekcióig bezárólag. Eredményeinket a lehetôségeinkhez mérve nem lehetünk elégedetlenek. Elôre léptünk egyéb ügyekben is. Az év végére sikerült elérni a családi patikákról hónapokkal korábban megfeneklett vita helyes mederbe terelését és a gyógyszerészi gondozás elôtérbe állítását. Ebben és a gondozás gondolatának elfogadtatásában Szövetségünk meghatározó szerepet játszott. Komoly erôfeszítéseket tettünk a szakma és a kormányzat közötti stratégiai megállapodás elôkészítéséért is, a szerzôdés ügye az utóbbi hónapokban azonban megfenekleni látszik. De ez már nem rajtunk, hanem a kamara és a kormányzat közötti egyeztetés sikerén múlik. Színvonalas továbbképzéseket szerveztünk, eredményes kongresszust rendeztünk és folyamatosan növekszik a taglétszámunk is, Ez utóbbiban feltehetôen Gyógyszertár c. lapunk rendszeres megjelenése is szerepet játszik. Eredményesen vett részt a MOSZ az MGYT nemzeti kongresszusán és az uniós csatlakozással foglalkozó programjai hasznosak voltak. A mérlegkészítés korántsem lenne teljes, ha a MOSZ és a kamara közötti kapcsolat alakulását nem említenénk. Ebben nem lehetünk elégedettek: bár a MOSZ tavaly is meghatározó szereplôje volt a szakmai közéletnek, azonban a kamarával való kapcsolat érdemi rendezése még ma is várat magára.

Mi várható 2004-ben? A 2004-es évet valószínûleg a tb kassza túlköltése, a finanszírozás nehézségei és az uniós csatlakozással felmerülô problémák fogják uralni. A pénzügyi problémák kezelésének eddig alkalmazott módszerei a 60 milliárdot meghaladó hiány eltüntetéséhez várhatóan elégtelenek lesznek, ezért a kormányzat részérôl az eddigiekhez képest új módszerek alkalmazása is várható. Ebbôl a szempontból érdemes lehet alaposan tanulmányozni az októberi kormányülés döntéseit, mert azok az eddig meghozott intézkedéseken túl az újabb lépések döntési kereteire is utalhatnak. A kormány ezen az ülésén – az árréskorrekció mellett – különbözô takarékossági intézkedések bevezetésérôl is elvi döntést hozott. Ezek közé tartozik a bonthatóság lehetôvé tétele, a recepten rendelhetô mennyiség 30 napra csökkentése, a termelôi áremelés maximálása, a támogatási rendszer átalakítása a kiemelt támogatások csökkentésével, a „terápiás fix” támogatás bevezetésével, az ár-volumen szerzôdések bôvítésével, a közgyógyellátás átalakításával, az irányított betegellátási modell kiterjesztése. Döntés született az orvosok érdekeltségének megteremtésérôl az olcsó gyógyszerek felírásában, az orvos- és gyógyszertár-ellenôrzések rendszerének kiterjesztésérôl. Az intézkedésekkel hatvan milliárdot meg-

haladó (!) megtakarítást szeretnének elérni, ami több mint 25%-a a 2004-re biztosított támogatási keretnek. Mindeközben a lakossági tehernövekedés nem léphetné túl a 8%-ot, ami az ÁFA bevezetésével, az árréskorrekcióval és a januári áremeléssel lényegében megtörtént. A feladat a gyógyszerpiaci mechanizmusok ismeretében matematikailag megoldhatatlan, de ez minden bizonnyal a döntéshozók számára is nyilvánvaló. Hosszú éveken keresztül az ilyen helyzetet a pótköltségvetés részeként kezelték. Annyiban azonban más a jelenlegi helyzet a megelôzô évekéhez képest, hogy a „tervezett hiány” összege már akkora, ami túlfeszíti egy szokásos évközi korrekció kereteit, ráadásul a rossz államháztartási adatok miatt még az elôzô évekhez képest is takarékosabb költségvetési magatartás várható ezen a területen. Figyelni kell arra, hogy a gyógyászati segédeszköz támogatás utolsó két heti összegének kifizetését 2004 januárjára halasztották, mert a GYSE-kassza kiürült. Ez akár precedens értékû is lehet az idei várható tb kassza finanszírozási gondok mérséklésére. Ma még kérdés, hogy a GTV-

hez hasonló rendszer bevezetésére a tb kassza szorult helyzetében sor kerül-e idén és ha igen, mikor, milyen feltételekkel és milyen összegben? Jó lenne elkerülni a liberalizációs törekvések megújítását, ehhez azonban a szakma kormányzati kapcsolatrendszerét úgy lenne célszerû alakítani, hogy a tavaly többször szóba került stratégiai megállapodás minél hamarább tetô alá hozható legyen. Hasznos lenne elôrébb jutni a gyógyszerészbeteg és a gyógyszerész-orvos kapcsolat építésében. Ehhez azonban a gyógyszerészi szolgáltatások újra gondolása és a gyógyszerészi gondozás programjának továbbvitele is szükséges. Az elsô lépés a gyógyszerészi gondozás elsô szintjének általánossá tétele lehet. Borítékolható tehát 2004-re is a permanens konfliktus a kormányzat és a gyógyszerpiac szereplôi között és a frusztráció növekedése, aminek a kezelése nemcsak nagyfokú professzionalizmust igényelne az érdekvédelem részérôl, hanem a szakma és az államigazgatás közötti új együttmûködési formák és metódusok meghonosítását is.

A négyek Gyógyszertár III. évf. 1. szám 3

Miként értékeli az elmúlt évet és mit vár 2004-tôl? A címben feltett kérdést tettük fel több kollégánknak, akiknek közös jellemzôje, hogy vagy magángyógyszerészek, vagy tevékenységük jelentôsen befolyásolja a magángyógyszerészek mûködési feltételeit. Nem törekedtünk arra, hogy befolyásoljuk a mondanivalójukat, sem arra, hogy a számunkra kedvezôtlenebb, vagy az általunk vitatható gondolatokat a válaszaikból kiszûrjük. Ezért amikor megköszönjük, hogy a rendelkezésünkre álltak, egyben jelezzük, hogy a közölt vélemények nem mindenben tükrözik Szövetségünk álláspontját. elengedhetetlen, s nem csupán gyógyszertár mûködtetôi szempontok alapján való bemutatása szükséges ahhoz, hogy reális értékelést remélhessünk. A fentiek alapján végül is arra az elhatározásra jutottam, hogy a 2003. évrôl értékelô véleményemben a számomra nehezen elfogadható, megítélésem szerint a gyógyszerészi szakma jövôjét veszélyeztetô, de ma még korrigálható tényekrôl szólók. „Dixi et salvavi animam meam!”

A szél más helyre sodorja a felkapott tárgyakat Amikor, lecserélés elôtt, felelevenítendô az eseményeket, az elmúlt évi naptáramat átlapoztam, feltûnô volt a gyógyszerészi fórumok, nagygyûlések, beszámoltatások nagy száma, de rövid idôtartama. Mi is történt az elmúlt évben, mirôl, kivel vitatkozott a gyógyszerész társadalom, volt ebben valami szerepe a „VIII. Fôosztálynak”? Mindezen kérdésekre illendô lenne választ adni. De azon is el kell gondolkodni, hogy a felkérést megfogalmazó szakfolyóirat szerkesztôi az elmúlt év folyamán hány alkalommal adtak lehetôséget arra, hogy a lapban közzétett publikációk („hírek”, „állítások”, „cáfolatok”, „tiltakozások”, „tanulmányok”) „másik oldalát” (jobb kifejezést nem találva használom gyógyszerész barátom minapi megfogalmazását), összefüggéseit is be lehessen mutatni. Nem arra a megoldásra gondolok, hogy a publikációt követô lapszámban (amikor már senki sem emlékszik az eredeti problémára) közreadni valami magyarázatnak minôsülô írást. A vizsgálódás tárgyának tényszerû bemutatása, a probléma rendszerszemléletû elhelyezése, a társadalmi igények felvázolása, a megoldási lehetôségek ismertetése

A mögöttünk hagyott év a gyógyszerellátásra, a gyógyszerészetre vonatkozó szabályozást tekintve alapvetô és lényeges változást nem hozott. A szabályozási módosítások egy-egy részterület tevékenységének rendjét érintették, de alapvetô, rendszerbeli változások nem következtek be. Történt ez annak ellenére, hogy a gyógyszerészi szaksajtóban rendre-másra olvashattuk a mûködô gyógyszertári rendszer „szétverését” célzó szabályozási terveket kritizáló tanulmányokat. A Gazdasági Versenyhivatal által készített, majd módosított tanulmány a Hivatal saját munkája, az nem kormányzati megrendelésre készült. A tanulmányban foglalt javaslatokról az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumot vezetô miniszter több alkalommal és több fórumon kifejtette véleményét. Ma már minden gyógyszerész számára vélelmezhetôen egyértelmû, hogy nem készült „titkos törvény”, „nem számolódott fel a gyógyszertári hálózat”. A gyógyszertárak megszûnését, tönkremenetelét elôrejelzô képek sem tekinthetôk naturalista alkotásnak. Kétségtelen tény, hogy a GVH tanulmány körül – nagyrészt a gyógyszerész társadalom által – kavart szél olyan évek óta a földön heverô tárgyakat is felemelt, amelyek ugyanoda már nem esnek viszsza, a szél más helyre sodorja ôket, más oldalukat mutatva ejti újra le azokat. Az EU tagság elnyerése maga után vonja a szabályozó rendszer módosítását is. Sajnálatos, hogy az elmúlt években az EU tagsággal együtt járó kötelezô szabályozási módosítás elôkészítése nem történt

meg s az is, hogy az új szabályozás elvrendszere (jogszabályok, irányelvek) nem került ismertetésre, s a gyógyszerészek kötelezô továbbképzése rendszerében sem fordítottak kellô figyelmet a megismertetésre. A hatályos törvényi módosítások elôkészítése során e tényeknek kellô figyelmet nem fordítva s feledve Cato intelmét (Ira impedit animi iuditium) a gyógyszerészi érdekképviseletekkel nem sikerült kellô összhangot megteremteni, melynek az lett az eredménye, hogy a regulációra 2004. elsô negyedében kell sort keríteni. A gyógyszertárak jövedelmezôségének, a gyógyszerellátó rendszer jövôjének megítélésében a gyógyszerészi érdekképviseletek a politikai pártok véleményének megismerésére törekedtek 2003-ban. Ezen fórumok árnyékában, hátterében folytatódtak azok a szakmai szabályozás elôkészítését célzó egyeztetések, amelyek 2004 évben is jelentôs energiát fognak lekötni. Gondolni kell itt a gyógyszertárak profiljára, a gyógyszertári ügyeletre, a gyógyszertárakkal szemben támasztott személyi és tárgyi követelményekre, a feleslegessé vált gyógyszerek, begyûjtésének és megsemmisítésének rendjére, a gyógyszerek bonthatóságára, az új gyógyszerkönyv és az új FoNo hatályba léptetésére. Fel kell készülni a gyógyszerként forgalomba hozatalra engedélyezett termékek kihirdetésének, a társadalombiztosítási támogatásba történô befogadás új rendjére és sorolhatnám tovább. Az elôzô bekezdés nem ad taxatív felsorolást az elôttünk álló és minden körülmények között teljesítendô feladatokról. Nem említettem azokat a szakmai, gyakorlati kérdéseket, amelyek a hagyományos gyógyszerészi tevékenységre (gyógyszertári gyógyszerkészítés, ellenôrzés, expediálás, gyógyszerismertetés stb.) vonatkoznak, s nem is a szabályok felülvizsgálatának, hanem a szabályok meg- és betartásának kérdését érintik. A 2003. év utolsó hónapjában kihirdetett, a gyógyszerek kiskereskedelmi árrését módosító rendeletre való hivatkozással is lehetett volna kezdeni ezen összefoglalót.


Tudatosan kerültem e megoldást, mert bizonyára sokan megteszik ezt helyettem, bemutatva tevékenységük markáns eredményeit. Az intézkedés hatása – természetesen – a 2004. év gyógyszertári gyakorlatát fogja érinteni. A jogszabályalkotó munka elôkészítését nagymértékben segítené, ha az elôttünk álló évben – 2003 tanulságait is felhasználva – mindenki, aki a gyógyszerellátás területén tevékenykedik, tudomásul venné, hogy a rendszer a be-

tegekért (vásárlókért) mûködik, tehát a szolgáltatást igénybe vevônek kiszolgálása és nem „érdekeinek” szolgáltató általi meghatározása a cél. A szabályozások elôkészítése során a gyógyszerészi társadalom kezdeményezô szerepét erôsíteni kell. Nem vezet eredményre a folyamatos tiltakozás, az ellenvélemény megfogalmazása, ha az nem jár együtt a probléma megoldást kezdeményezô javaslatokkal. A 2003. esztendôben a lakosság (betegszervezetek), az

hivatal által készített liberalizációs tanulmányt – amely szinte szó szerinti alapja volt a magyar változatnak – az angol kormány is elutasította. (Ezt itthon a GVH nem publikálta!) Ezt a célt szolgálta a PGEU elnökségének Budapesten tartott kihelyezett ülése, ahol a 10 csatlakozni kívánó ország delegáltjaival egyetemben, a PGEU elnöke sajtótájékoztatón is hangsúlyozta, hogy az EU-ban elterjedt gyakorlat az „etikus gyógyszertári modellt” támogatja, amelynek a jelenlegi magyar gyakorlat mindenben megfelel.

Az erôbôl való értelmetlen harc nem lehet diadalittas A 2003-as év a farsangi idôszakkal kezdôdött és a hagyományos gyógyszerész bálokkal. Az országos bálon magam is részt vettem, sôt a hirtelen rám törô lumbágóm ellenére – amit az Orvosi Kamara alelnöke, Komáromi dr. hatékony injekciós koktéllal a helyszínen gyógyított – még köszöntôt is tudtam mondani, jelezve benne, hogy a tiltás ellenére azért ilyen mondén helyekre is eljárok, mert senki sem bolond egészségesen meghalni. A szigorú diétát is felülbíráltam, mert nem fogok csak azért éhen halni, hogy egy kicsivel tovább éljek. Ekkor még mindig a Gazdasági Versenyhivatal liberalizációs tanulmányának révületében éltünk és hadakoztunk, ami végül is hatékonynak bizonyult és lekerült az egészségügyi politika napirendjérôl. Persze ennek a hátterében számos ok húzódhat meg: egyrészt még egy frontot megnyitni a kórháztörvény kapcsán felizzott szakmai és politikai légkörben nem volt tanácsos, másrészt az angol verseny-

6 Gyógyszertár III. évf. 1. szám

A másik nagy európai gyógyszerészi szervezet az Europharm Fórum Helsinkiben tartotta éves közgyûlését, ahol új projekt került felvételre, az öngyógyítás (selfmedication). Úgy érzem, a megkezdett két projekt – a diabetes és a hypertonia – újult erôvel folytatódhat a jövô évben a Dictum Kiadó bevonásával. A programok a MOSZ-szal közösen zajlanak, hiszen mindketten az Europharm Fórum tagjai vagyunk és az együttmûködés is deklarált. Az év második felében a gyógyszerkeret állandó mizéria történetében újabb „ötletdús” mû kavarta fel a gyógyszerügy szereplôit, ami általam „jakubinus túlzásnak” nevezett „lázadásban” tört ki… nem keresve a kompromisszumot (árrés rendezés) lehetôségét. Az élet nem engem igazolt: az új rendelet végre elmozdulást jelent a tarthatatlan gazdasági körülmények javítására. Ehhez azért kellett az a politikai felismerés, hogy az egészségügy szereplôivel való többfrontos, erôbôl való értelmetlen harc nem lehet diadalittas! Másrészt ne feledjük, hogy a szakmai-politikai irányításban a szakmával elkötelezett döntéshozók (Matejka Zsuzsa, Hamvas József) minden eddiginél nagyobb befolyásra tettek szert. Ennek felismerése és szakmai, diplomáciai kezelése a jövôbeni elôrelépés egyik záloga.

orvosok, a gyógyszerészek, a gyógyszertári asszisztensek, a társtárcák és a civil szervezôdések részérôl több olyan kérdés fogalmazódott meg, amelyre a választ a hivataloknak és a gyakorlatot folytató gyógyszerészeknek együtt kell megadniuk, mert a feladat közös: az ellátó rendszer mûködtetése.

Dr. Hamvas József fôosztályvezetô, ESZCSM

Októberben a MOSZ „Gyógyszerészetért” életmûdíját kaptam meg, ami váratlanul ért, de nagyon jól esett. Talán az együttmûködés iránti elkötelezettségem is benne foglaltatik a díjban. Ugyanakkor el kezdtem gondolkodni azon, hogy nem gyanús-e nekem, hogy a gyógyszerészet területén elérhetô mindhárom életmû díjat (Batthyány-Strattmann, Pro Pharmacia, Gyógyszerészetért) „kezdô nyugdíjas” koromra megkaptam. Talán valamit tudnak és már a nekrológom is kész?

Gábor Zsazsa színésznô mondta, hogy minden publicitás jó, kivéve a nekrológot. Tehát ez még a fiókban maradhat, mert a terveim szerint kihúzom 100-ig, s akkor már nyert ügyem van, hiszen a statisztikák szerint 100 éves kor felett már csak nagyon kevesen halnak meg! Mit várok 2004-tôl? Újabb farsangi bálokat. Jó hangulatú, szeretetteljes közösségi ünnepi estélyeket. (Az életre nemcsak készülôdni kell, hanem közben élni is!) Az EU csatlakozást. Ez szinte semmiben sem érinti a hazai gyógyszerészet mûködési kereteit, csupán egy rendelkezés lép hatályba május 1-vel: nem kell szakvizsga a személyi jog elnyeréséhez! Ez szerintem visszalépés a minôségbiztosítás területén, de számos elônytelen liberalizációs intézkedés válik kötelezôvé a piac más területein. Véleményem szerint az elsô 2-3 évben több hátrányunk, mint elônyünk származik a csatlakozásból: elsôrendûen a nem egyenlô versenyfeltételek miatt. (Elég nehéz versenyben maradni egy 100 köbcentis Csepel motorkerékpárral az 500 köbcentiméteres motorok futamában. Nem beszélve róla, hogy még az ismert 40 éves múltunk miatt, a rajtvonalat is hátrább helyezték.) A magyar gyógyszerész társadalom büszke lehet, hiszen teljes körû jogi szabá-

lyozása EU konform. Ahol kritikai megjegyzések illették a kormányt s intézkedések meghozatali kényszere van, az a gyógyszertámogatás és finanszírozás területe. Na, de ezt eddig is tudtuk. A csatlakozással függenek össze a júniusi európai parlamenti választások. Úgy érzem, itt sem lesz megfelelô részvétel, a további tájékoztatás hiánya és a politika iránti csömör miatt. Ez pedig nagy baj! Cicero írja a köztársaságról szóló mûvében: „Nem szabad, hogy a fáradtság, a közöny vagy a csömör elûzze a tisztességes, független és tehetséges embereket a nehéz és mégis szükséges küzdelmek színterérôl. A köztársaság elveszhet nemcsak ellenségeinek merészsége által, hanem híveinek tompa és lelkiismeretlen közömbössége miatt is.”

Petô Sándor 1935-ben írta a Magyar Nemzetben: „… attól az ’új világ’-tól didergünk, amelynek leghangosabb kikiáltói között talán egy sincs, kinek fogalma lenne olyan jövônek építésérôl, amelyben múltunknak idôtlen értékei is helyet foglalnak az új eszmék oldalán. Nekünk már alig van valami abból a biztos lelki tájékozottságból, amely mint a királyvíz, oldotta fel és marta széjjel a nemesfémet a salaktól, a helyest a helytelentôl, a célszerût a haszontalantól, az idegent a magunkétól, az orvosságot a méregtôl.” Bizonyos mértékig megértem a fáradt csüggedést, közömbösséget ebben a cinikussá vált folyamatban, hogy: az elôzô korszak oltárterítôje a következô lábtörlôje! Vigasztaljon Petôfi intelme: „Az idô igaz, S eldönti, ami nem az!” S ne feledjük, hogy az elzálogosított gerincek kiváltására sohasem kerül sor. Reméljük, hogy a sok politikus között majd akad egy-két államférfi is, hiszen „a politikus a következô választásra gondol, az államférfi a következô nemzedékre” (Clarke). 2004-ben lesz a kamara 15 éves és köztestületiségének 10 éves évfordulóját is ünnepelhetjük. A júniusi Gyógyszerész Napok alkalmából a Magyar Egészségügyi Társaság Gyógyszerészi tagozatával közösen tervezzük Gyógyszerész Világtalálkozó megszervezését. Kérem ezért a magyar gyógyszerész társadalmat, hogy a mindennapi gondjaink fölé emelkedve, ne legyen közömbös ezen felemelô terv támogatása terén.

Dr. Szabó Sándor az MGYK tiszteletbeli elnöke

megalapozott és széleskörû konszenzuson alapuló intézkedések bemutatására. Ezen folyamat jellemezte a 2003. évet is, amely az elôzmények és a mélyebb szakmai összefüggések ismeretében valójában – sajnálatos módon – várható volt. Az évközben hozott döntések és jogszabályi elôírások módosításai azt jelezték, hogy a monetáris szemléletbôl eredô hihetetlen nyomás alatt elolvadnak a korszerû gyógyszeres kezelési lehetôségek szélesebb körû alkalmazásának feltételei, figyelmen kívül hagyva a felhasználói oldal anyagi teherbíró képességét is.

A gyógyszerforgalmazás területén az eddigi legnehezebb idôszakkal számolhatunk Népszerû és sikeres, valamint szakmailag megfelelô gyógyszer-támogatási rendszert kidolgozni egyetlen országban sem egyszerû kormányzati feladat. Magyarországon sem sikerült az elmúlt két évben folytatni a 2001-ben megindított, a gyógyszerpiaci folyamatok alapvetô koncepcionális elemeinek egyensúlyban tartását célzó intézkedéseket megvalósítani. A gyógyszergyártókkal kötött hároméves megállapodás valamint az MGYK tárgyaló delegációjával kidolgozott intézkedési terv 2001 márciusában és augusztusában tartalmazta azon garanciális elemek összességét, amelyek a biztosítási kiadások éves összegét tervezhetôbbé tették, a korszerû és költséghatékony gyógyszeres terápiát biztosítják a gyógyszerfelhasználó beteg és a gyógyító intézmények számára, a gyógyszerárak emelésére irányuló törekvések korlátozásával a felhasználói oldal kiadásait az éves infláció 70%-át meg nem haladó módon terhelve. Az ETT Gyógyszeralkalmazási Bizottság 2001 végére kidolgozta – és alkalmazta – a gyógyszer-támogatási rendszerbe való befogadás szakmai elveit valamint a befogadási eljárás szabályait. Ezen intézkedések egyúttal a transzparencia irányelvének megvalósítását, az EU-s jogharmonizáció igényét és teljessé tételét jelentették, ugyanakkor tekintetbe vették a hazai gyógyszerválaszték és gyógyszerpiac aktuális helyzetét is. 2002-ben a fenti folyamatok megtorpantak, a megvalósulás elmaradt. A szakmai irányítás hosszú hónapokon át sodródott, hangzatos nyilatkozatokon kívül nem jutott muníció kiérlelt, világos, szakmailag

Számos olyan intézkedés született, amely szakmai visszalépést jelent (pl. egyenértékûség figyelmen kívül hagyása a fix összegû támogatás esetén), ugyanakkor a bevezetésre szánt új elemtôl még jelentôs megtakarítás sem remélhetô, már középtávon sem. Az un. terápiás fix csoportos támogatás újraélesztése azzal a veszéllyel jár, hogy egy-egy kórkép kezelésénél 20-30 évvel korábbi „színvonal”-ra szorul vissza a beteg, pusztán anyagi okok miatt. Az egészségügyi indok alapján járó kiemelt támogatást élvezô gyógyszerkincs karcsúsítása – megfelelô szakmai szempontok szerint végezve – még elfogadható is lehetne elvileg, jelen formájában azonban inkább gyógyszerpiaci részesedést befolyásoló tényezôként jelentkezik és kevésbé szolgálja még a gyógyszerkassza oldalán várt megtakarítást is. Ha számba vesszük az egyéb, un. kiegészítô intézkedéseket, jelesül a családorvosok fejkvóta-keretét, a megtakarításra ösztönzô elemeket, a gyógyszerek 30 napos felírhatóságát, a közgyógyellátásra jogosultak „sétáltatását” a szakorvostól vissza a családorvoshoz, a GTV negatív hatását az új betegekre, olyan perspektíva nyílik meg a szemlélô elôtt, amelyben óriási veszélyt jelent az orvos gyógyítási szabadságának sérülése, a beteg alkotmányos jogának csorbítása a korszerû és hatékony gyógyszeres kezelés iránt és tovább mélyülnek azon ellentmondások, amelyek a biztosítottak gyógyulási esélyei és a betegek szociális helyzete között már eddig is feszültek. A 2004. évben bevezetésre került gyógyszer-támogatási rendszer és az egyéb kiegészítô intézkedések „eredményességét” jelenleg tényszerûen nyilván nem lehet bemutatni még. Az általános folyamatok hazai és nemzetközi adatainak ismeretében azonban úgy tûnik, hogy a 2004. évi gyógyszerellátás és gyógyszerforgalmazás területén az eddigi legnehezebb idôszak beköszöntésével számolhatunk.

Dr. Kelemen Attiláné az ESZCSM volt fôosztályvezetôje, az EEF tagja


hogy a 239 Mrd forintra kiegészített gyógyszerkassza további túlköltését a gyártók fizetik meg. A piaci zavaroktól – esetleges összeomlástól – félve, a gyártók az OEPpel kötött kétoldalú szerzôdések keretében hajtottak fejet, s írták alá a biankó csekket a kormány részére a nyár végén. Azt azért érdemes megjegyezni, hogy a gyógyszer kérdés folyamatos lebegtetése igazán jót tett a nyári forgalomnak, a patikák rekord bevételeket könyvelhettek el.

Két év között – de mi alá esünk? A gyógyszert gyártók és forgalmazók nézôpontjából a tavalyi év – ha az üzleti teljesítményeket nézzük – alapvetôen nem mondható rossznak, igaz annyira azért nem volt jó, mint amennyire kormányzati oldalon feltételezték, feltételezik. Emiatt viszont biztos, hogy a tavalyi év jobb volt, mint amilyen az idei lesz – kismértékû javulásban csak a patikusok reménykedhetnek. A 2003-as évre rányomta a bélyegét az elmúlt évek alapvetô tendenciájának folytatódása, mely szerint a gyógyszerpiac az inflációnál jóval nagyobb mértékben nôtt. Ez természetesen a társadalombiztosítási támogatás kiáramlásának ütemében is megmutatkozott, amely magával hozta a szokásos kormányzati ellenreakciókat – de a szokásosnál jóval nagyobb mértékben. A tavalyi év nem létezô gyógyszerhiánynyal kezdôdött, mely leginkább a kormányzat áremeléssel kapcsolatos bizonytalan magatartásának és hiányos kommunikációjának volt köszönhetô. A piaci szereplôk által régóta várt áremelés ugyanakkor elôsegítette a forgalmazók nyereségét – sajnos ebben az évben hasonló esemény nem várható. Az áremelés után a forgalom csökkenését lehetett várni, de az nem akart bekövetkezni, és ez a gyógyszer kassza elúszásával fenyegetett. Ezt észlelve a kormányzat kitalálta az új Globális Támogatási Volumen Rendszert, melynek lényege,


A kormányzat a szerzôdések aláírása után nyugodtan hátradôlhetett, a 2003-as évet kipipálhatta, s elkezdhetett foglalkozni a következô évi kommunikációs és megtakarítási csomaggal. A kollektív bölcsesség azt diktálta volna a szereplôk számára, hogy év végéig fogják vissza eladásaikat, mivel a gyártók az elsô félévinél némileg kisebb forgalom esetén nem fizetnének vissza. A valóságban azonban a forgalom soha nem látott magasságokba kezdett emelkedni, erôsödött a piaci verseny és a betegek sem tudták, hogy nem szabad több gyógyszert fogyasztaniuk. Kisebb csoda, hogy az év végét gyógyszerhiány nélkül megúsztuk. A kormány deklarációjának sarokköve és az elfogadott költségvetés szerint az idei gyógyszerkassza „ugyanannyi” lehet, mint a tavalyi, vagyis 239 Mrd forint. Ezen állításban azonban két csúsztatás is van. Valójában a 2003-as kassza sem 239 Mrd, s az „ugyanannyi” több okból sem ugyanannyi. A gyártói befizetések elérhetik a 9-10 Mrd forintot, mely összeg más években a gyógyszerkasszát terhelte. Idén több olyan hatás lesz, amely jelentôs gyógyszerköltség emelést jelent a tavalyi évhez képest. A legfontosabb az ÁFA bevezetése, mely mintegy 11 Mrd többletterhet jelent az OEP-nek, valamint a kiskereskedelmi árrés régóta halasztott emelése, amelynek a TB kasszát érintô megcélzott mértéke 3 Mrd Ft. Nem elhanyagolható a hatszáz forint alatti készítmények áremelése (2,4 Mrd Ft a becslés), valamint egyes kormányzati döntések (támogatási kulcs emelése a koleszterinszint csökkentôknél és néhány új készítmény bevezetése) támogatáskiáramlást növelô hatása. Figyelembe kell még venni, hogy 2003 januárban még alacsonyabb áron zajlott a forgalom, s tovább folytatódhat a termékszerkezet átstrukturálódása a drágább készítmények irányába. Összegezve a hatásokat az ez évi „ugyanannyi” 30-40 Mrd forinttal több kell legyen, mint az elmúlt évi ugyanannyi.

Az év elején bevezetett kormányzati intézkedés csomag elemei több dolgot vetítenek elôre. A kormányzat ismét a rendszer valamennyi szereplôjével konfliktusba keveredett, keveredik. A bonthatóság a patikusokat bosszantja, a kierôszakolt árcsökkentések és a támogatási kulcsok fixesítése a gyártók húsába vág, míg a változások késôi bejelentése a nagykereskedôket érinti nagyon érzékenyen. Az orvosok érdekeltté tétele a gyógyszer megtakarításokban, szembefordíthatja az orvosokat a betegekkel, s az is biztos, hogy a betegek az inflációnál jóval nagyobb áremelést fognak elszenvedni. Nagy kérdés, hogy a támogatási rendszer megváltoztatása mennyire fogja átstrukturálni a forgalmat, ez hogyan érinti az egyes termelô vállalatokat, továbbá mennyire befolyásolja a nagykereskedôk és patikusok árrésének százalékát és tömegét. (Lehet, hogy idén a százalékos emelés az árrés tömegének csökkenését jelenti?) Ugyanakkor a kormányzat – tájékoztatása szerint – mintegy 10 Mrd Ft megtakarítást vár saját intézkedéseitôl, amely igen messze van az általam kalkulált hiánytól. Ennek több magyarázata lehet. 1. nem jók a számításaim, 2. a kormányzat több megtakarítást vár, de azt nem akarja/meri bevallani, 3. lesz még meglepetés ebben az évben. Az elôzôekben leírt jelenségek alapvetôen meghatározzák a gyógyszerkérdés körüli légkört, miközben a társadalmi és piaci folyamatok változatlanok. Mint általában a világban, a népesség korösszetétele nálunk is öregedô, s egyre több betegséget kezelnek – egyre korszerûbb – gyógyszerekkel. Emiatt a végeredmény is a szokásos: egyre több orvosság fogy és egyre több pénz kell(ene) gyógyszerekre. A kormányzat – mint mindenhol a világban – megpróbálja a kiadásokat visszaszorítani. Lehet, hogy ez éppen Magyarországon sikerül, s pont 2004-ben?

Szabó Ferenc a Hungaropharma Rt. vezérigazgatója

szorgalmazó gazdasági versenyhivatali tanulmány volt. Ezek után némileg edzettebbek voltunk a nyáron, amikor az egészségügyi kormányzat „Globális Támogatási Volumen Rendszer” címû mûvébôl megtudhattuk, hogy a gyógyszerkassza visszafogását rajtunk, az ebben a kérdésben érdemi szerepet nem játszó patikusokon keresztül szeretné elérni. Aztán pedig hogy ne merüljünk el nagyon az ÁFA és a gyógyszerár támogatás változásával kapcsolatos problémák végiggondolásában, Karácsonyra megkaptuk a bonthatóságról szóló miniszteri rendeletet.

Magyarország nem a tízmillió gyógyszerész országa Az elmúlt év legnagyobb eredményének azt tartom, hogy „túléltük”, és a 2004-es év legnagyobb eredményének pedig azt, ha azt is „túléljük”. Félretéve a cinizmust, a tavalyi év fenyegetései közül a legnagyobb a gyógyszerellátás liberalizációját

A 2003. év legnagyobb sikerének azon kívül, hogy sem a gyógyszerpiac liberalizációja, sem a GTV az eredeti szándékai – talán végre a gyógyszerellátás szereplôinek az összefogása miatt – nem valósultak meg, a januári árrés emelkedést gondolom. Hogy ez jutalom volt-e, most még nem tudjuk. Az új év legnagyobb gondjait még nem ismerjük, hiszen nem látjuk, hogy mi fortyog a fazékban. Lehet, hogy a tavalyi leves melegszik, de az sem kizárt, hogy az étlapon újabb ízletes fogásokat is találunk, fôleg az EU csatlakozást követôen. Igazán nem akarnék ötletet adni azzal, hogy most mindezt részletesen kifejtsem.

takar. Már 2004-et írunk, és pár hónap múlva EU tagok leszünk, annak minden következményével együtt. Gondolkodjunk együtt, hogy milyen hozadéka lesz ennek! Néhány gondolat ennek kapcsán a teljesség igénye nélkül, remélve, hogy vitára és együtt gondolkodásra késztetek más magángyógyszerészeket is:

Elkerüli-e a ragadozó támadását a strucc? 2003. a gyógyszerészet számára egy újabb nehéz év volt. Kár lenne sorolni a fôhatóságok vagy a liberális felfogás vezérelte GVH próbálkozásait. Egy részét nem tudtuk elhárítani a bajnak, de egy jelentôs részét igen! Egyre inkább elszomorítónak tartom, hogy a lakosság két táborra szakadásának tükörképeként a szakma is két táborra szakadt és nem látható a közeledés kézzel fogható jele. Taktikázás, ügyeskedés igen, de ez nem igaz szándékot

– Tény, hogy a jövedelmezôségünk egyre rosszabb. Több mint 1300 patika kap „OEP segélyt” a létfenntartásához. Értünk el értékelhetô eredményt ez ügyben? Ha a kormányzat a szakmánkat reprezentáló legnagyobb érdekvédelmi szervezet próbálkozásaira nem reagál megfelelôen, akkor nekünk kell megtalálni az egyéb módon elérhetô forrásokat. Nálam szélesebb látókörû közgazdászok és szakmapolitikus gyógyszerészek évek óta mondják, hogy a gazdasági téren születô összefogásoknak életmentô szerepe van, illetve lehetne. A Magyar Gyógyszer Rt. és a beszerzési szövetkezetek kiegészíthetik a patika jövedelmezôségét. Mostani állapotunkban, megosztva, a tôkeerôs cégeké a jövô és nem „az én házam az én váram” gondolkodású patikusé. Olyanok vagyunk, mint a strucc, aki a homokba dugta a fejét, mert közeledik a ragadozó. És ezzel elkerüli a támadást? – A családi patika és a gyógyszerészi gondozás témakör szintén a jövôt jelen-

A szakmánk legnagyobb kihívása véleményem szerint az, hogy sikerül- e megvédeni magunkat, hogy meg tudjuk-e újítani a gyógyszerész szakmát és a gondolkodásunkat; hogy a folyamatosan változó körülményekhez tudunk-e alkalmazkodni. És ha mégis valamit veszítenénk a harcok során, összességében gyôzzünk, és találjuk meg azt a szerepet és azt a jövedelmezô tevékenységet, ami biztosítja a túlélésünket. Úgy, mint ahogyan ez más országokban sikerült! Néha bele kellene gondolnunk abba, hogy Magyarország nem a 10 millió gyógyszerész országa és fel kellene vennünk a gyógyszerellátás és a társadalom más szereplôinek szemüvegét is, hogy jobban lássuk szerepünket. A hagyományos gyógyszerészet szerepe a világon szinte mindenütt átalakul, új kihívások várnak ránk. Széles körben gyakorló szakemberként azt gondolom, hogy ez lehetséges, és nagyrészt rajtunk múlik, hogy a kihívásokat sikeresen ismerjük-e fel? A kamara vezetôsége és személy szerint én is, mindent megteszünk ennek érdekében!

Dr. Starcz Judit az MGYK elnökségi tagja

tené, nemcsak szakmai, hanem gazdasági téren is, ha kidolgoznánk annak részleteit, megvitatnánk és egy kiérlelt verziót együtt felvállalva, a kormányzat asztalára tennénk. Ôk is akarják a lakosság költséghatékony gondozását és egészségesebb életmódra nevelését. Ehhez kellene mellérendelni a megfelelô OEP díjazást, ami – tudtommal – a szándékukban állt. Néhány fejlett országban már ez így mûködik. – Valós veszély, hogy a tôkeerôs európai gyógyszerészek és a nagykereskedôk patika felvásárlásokba kezdenek. Mit tettünk eddig ellene? Nem akarom megélni azt a rémálmot, hogy egy szûk évtized után újra alkalmazottak legyünk a saját magunk alapította gyógyszertárban! – Az interneten való gyógyszerkereskedelem kinek jó? Kinek hoz jövedelmet? Kívánom, hogy a szakma minden képviselôje érezze személyes felelôsségét közös jövônk iránt, mert most ebben a helyzetben a befelé fordulás a legártalmasabb reagálás! Akinek nincs elég ideje és energiája a szélesebb körû tájékozódásra, az helyezze bizalmát nála szélesebb látókörû kollégákba. Mint ahogy én is teszem.

Dr. Varga Imre (még) magángyógyszerész, Nagykanizsa


Bonthatóság, avagy szakmai vita politikai felhangokkal? A kormány 2004-re meghozott és bejelentett gyógyszerügyi takarékossági intézkedései közül eddig a legnagyobb visszhangot a gyógyszerek bonthatósága váltotta ki. Hetek óta követik egymást a nyilvánosságban a különbözô megnyilatkozások kormányzati és szakmai oldalról egyaránt, a gyógyszerészet a GVH és a GTVR után tehát újra a közérdeklôdés homlokterébe került. A megnyilatkozásokban többnyire a kérdés szakmai-minôségbiztosítási, jogi és gazdasági vonatkozásaival foglalkoztak, ezért érdemes lehet néhány olyan szempontot is figyelembe venni, ami ezeken túlmutat és az eddigi vitában kevésbé volt hangsúlyos. A bonthatóság bevezetésérôl szóló október közepi elvi kormánydöntéstôl a rendelet megjelenéséig több változás volt a tervezett szabályozás tartalmát illetôen, azonban a kezdeményezôk mindvégig az injekciókat és a vény nélküli gyógyszereket, pontosabban ezek néhány orális gyógyszerformáját tekintették a szabályozás hatálya alá tartozónak. A 62 milliárdos megtakarítási csomagban ennek a lépésnek az eredményeként mindössze 500 millió forintra(!) számítanak, azonban valószínûleg ez is túlzás. Hiszen az injekciók körében általában eddig sem

utasították el a gyógyszerészek az ampullás kiszerelést, ugyanis az orvos kezéhez kerülô injekciók esetében a gyógyszercsere és a minôségromlás esélye csekély volt, s a gyógyszerész felkészültsége elégségesnek bizonyult az ad hoc döntések meghozatalához. A döntés a társadalombiztosítási megtakarítások szempontjából jelentôs eredményt nem fog hozni. Az igazán új elemet a vény nélküli gyógyszerek bonthatóságának szabályozása jelenti, ami azonban társadalombiztosítási megtakarítással nem jár! A tapasztalatok szerint tömeges vásárlói igény az OTC gyógyszerek megbontására eddig nem volt, és ha a jelenlegi igénygeneráló vita viszonylag hamar véget ér, valószínûleg ezután sem lesz. Ha pedig valamely gyógyszerek esetében mégis kimutatható lakossági igény lenne ezentúl a kis kiszerelések gyógyszertári beszerzésére, azt az iparnak kellene kezelni és az igények kielégítéséhez szükséges lépéseket megtenni. A döntés tehát a lakossági igény oldaláról is nehezen indokolható. A valószínûsíthetô jogszabályi koherencia zavarokra hivatkozva a kamara az Alkotmánybírósághoz fordult, az eddigi gyakorlat ismeretében évek múlva várható válaszért. Ez bizonyos elvi szempontok majdani tisztázását eredményezheti, de a jelenlegi árképzési és termékfelelôsségi problémák megoldását nem teszi lehetôvé. A szakmai-minôségbiztosítási vonatkozások és kockázatok minden egészségügyi végzettségû ember számára könnyen beláthatók. Az érintett termékkör ismeretében egyszerû költségelemzéssel eldönthetô, hogy a gyógyszertári többletköltségek meghaladják-e a számított lakossági megtakarításokat. Valószínû, hogy az olcsóbb kategóriába tartozó OTC gyógyszerek esetében az esetleges megtakarítást a többletköltségek meghaladhatják.

Bontott gyógyszert, bontott gyógyszert...


Az intézkedés mozgató rugóit tehát a szakmai és gazdasági szempontok helyett a politika világában érdemes kutatni és az elôre kalkulálható következményeket is célszerû ugyanott keresni. A megtakarítási lehetôségek számbavételét célzó kormányzati brainstorming megbeszéléseken kézenfekvô volt a bonthatóság elôkerülése, ami az egészségügyhöz nem értô, de a politikai döntéshozatalban résztvevô hivatalok és személyek számára is kézzelfogható, jól kommunikálható intézkedés. Sôt a kormányzati takarékossági szándék a lakosság számára is könnyen elmagyarázható. Valószínûsíthetô volt, hogy a gyógyszerészek erre „ugrani fognak”, így tehát a nyilvánosság elé kerülô vita tehermentesítheti egyéb, lényegesen nagyobb fajsúlyú takarékossági intézkedések társadalmi elfogadtatásának vitájában a kormányzatot. Sôt, a vita szükség esetén egyszerû kommunikációs eszközökkel a saját „kényelmét” illetve anyagi érdekeit féltô patikus ellen fordítható, akinek a társadalmi elfogadottsága ezáltal csökken. Ha pedig nagyon eldurvulna a vita és a gyógyszerészek makacsul ellenállnának, a napi maximális dózist meg nem haladó kiszerelések forgalomba hozatala is kezdeményezhetô – akár a hagyományos értékesítési csatorna megkerülésével is… A szakmai, jogi és gazdasági vonatkozások vizsgálata és a problémák kommunikálása mellett érdemes lett volna ezekre az összefüggésekre is gondolni. De ha e sorok írásáig ez nem sikerült, legalább az elolvasását követô lépések megtervezésekor kellene számba venni.

hz

§?

Új esély

December közepén hirdette ki az Alkotmánybíróság, hogy eljárásjogi problémák miatt megsemmisíti az ún. kórháztörvényt és visszaküldi az Országgyûlésnek. Új eljárást kell lefolytatni tehát ahhoz, hogy a fekvôbeteg gyógyintézetek privatizálását és mûködtetését szabályozni hivatott törvény ismét kihirdethetô legyen és a céljának is megfelelhessen.

Bár az alkotmánybírósági eljárást indítványozók a törvény tartalmi vizsgálatát is kezdeményezték, az Alkotmánybíróság az eljárásjogi problémákat olyan súlyúnak ítélte, hogy a törvény tartalmának alkotmányossági vizsgálatát el sem végezte. Nyitva maradt tehát a kérdés, hogy a törvénynek vannak-e alkotmányellenes passzusai, és ha igen, melyek azok. Arra lehet számítani – ha az idô elôre haladtával a presztízs szempontok kissé háttérbe szorulnak és a közeljövôben készül újabb elôterjesztés –, hogy az újra kialakítandó szabályozás az elutasított törvénytôl több ponton különbözni fog. Érdemi törvény-elôkészítô egyeztetésekre lehet tehát számítani és ez a gyógyszerészeknek új esélyt adhat az intézeti zártforgalmú gyógyszertárak szabályozásával kapcsolatban.

Ismert ugyanis, hogy a most visszavont törvény szerint a zártforgalmú gyógyszertárak lényegében reáljogúvá váltak, és ez a lakossági gyógyszerellátás jelenlegi hazai struktúrájában „rendszeridegen” elemnek minôsül. A törvény megsemmisítésével ez a passzus is megszûnt, így – elvileg – visszaállt a korábbi állapot. Érdemes lenne tehát a szakmának a zártforgalmú intézeti gyógyszertárakkal kapcsolatos álláspontját újra végiggondolni és ha sikerül a megsemmisítettnél jobb megoldásban megegyezni, akkor azzal bekopogtatni a döntés-elôkészítô hivatalok ajtajain. Egy ritka és már nem remélt lehetôség hullott az ölünkbe, amit érdemes lenne kihasználni! Sokak bizonyára még emlékeznek rá, hogy néhány évvel ezelôtt az akkori minisztériumi felsô vezetés ígéretet tett arra, hogy ha a szakma különbözô érdekcsoportjai egy közösen elfogadott megoldást letesznek a döntéshozók asztalára, hajlandó a kodifikálására. Volt is erre kezdeményezés, azonban elôítéletek és rossz konfliktuskezelési módszerek miatt a karnyújtásnyira lévô megegyezés elmaradt. Azóta évek teltek el és idôközben sok minden változott (így többek között a tárca ágazati irányítása is). Ennek ellenére érdemes lenne az akkori konfliktuskezelési hibák negatív hatásainak mérséklése érdekében a javaslatokat leporolni és a presztízsszempontokat félre téve menteni azt, ami menthetô.

hz

SZEBB LESZ A HEG, NÔ AZ ÖNBIZALOM

Legtöbben nem is tudják, hogy létezik olyan kezelési mód, amely mind a régi, mind az új hegek látványát javítja. Az új Dermatix alkalmazásával elérheti, hogy a testén lévô heget kevésbé lehet észrevenni, önbizalma és önbecsülése pedig helyreállhat. A Dermatix az elsô olyan gél, ami átalakítja a heget, klinikailag hatékony és alkalmazása betegek számára kényelmes. A hegesedés megelôzésére is alkalmas, a használatát akkor lehet megkezdeni, ha a seb záródott és a bôrön nincs folytonossághiány

ÚJ • Régi és új hegek kezelésére • Felpuhít, simává tesz • Csökkenti az elszinezôdést, a viszketést és a fájdalmat • Vény nélkül kapható a patikákban

www.dermatix.net

A hegképzôdés természetes velejárója annak a folyamatnak, ami a baleset, mûtét, vagy egyéb betegség következtében kialakult bôrsebek gyógyulása során megy végbe. Minél inkább károsodott a bôrfelület, annál több idôt vesz igénybe a gyógyulás és annál nagyobb a lehetôsége annak, hogy feltûnô heg keletkezzék. Akinek van heg a testén, bizonyára jól tudja, hogy a hegek mennyi gyötrelmet okozhatnak és mennyire elcsúfíthatják az egyébként már gyógyult beteget, akinek emiatt még az önbizalma is megrendülhet. HEGTÍPUSOK Hipertrófiás hegek A bôr felszínébôl kiemelkedô hegek, melyek az eredeti seb területén nem terjednek túl; gyakran vörös színûek, gyulladásosak, viszketnek, fájdalmasak. Ezek a hegek gyakrabban fordulnak elô fiataloknál, és égési sérülések után. Keloid hegek A bôr felszínébôl kiemelkedô sötét színû hegek , melyek az eredeti seb határait nem tartják tiszteletben, átterjednek a környezô, egészséges bôrre; idôvel növekszenek és nem mutatnak spontán javulási hajlamot. Atrófiás hegek Laposak, mélyebben helyezkednek el, mint a környezô bôr felszíne; általában kisméretûek, formájuk gyakran kerek. Rendszerint akne vagy bárányhimlô után keletkeznek.

Dermatix kezelési költségek (6,35 mm széles hegek kezelése 60 napig, napi 2x) Heg mérete Tubusok száma Napi költség 5 cm-ig 1 kb 155 Ft 5–10 cm között 2 kb 311 Ft • A Dermatix felpuhítja, lapossá, simává teszi a heget, csökkenti az elszínezôdést, a viszketést és a fájdalmat


Megkezdôdött a MOSZ megyei szervezeteinek átalakítása

A MOSZ elnöksége elhatározta, hogy a megyei szervezetek mûködését az eddiginél sokkal szervezettebbé, aktívabbá kívánja tenni. A cél érdekében az eddigi referensi rendszert felváltja a megyei elnök által irányított megyei szervezet, amely tevékenységét az országos elnökség munkájával összhangban végzi. A szervezô-munka meg is kezdôdött a megyei elnökválasztásokkal.

a hitben ringatni magunkat, hogy mi biztos meg fogjuk úszni a liberalizációs törekvéseket, a multik támadását, a csatlakozás után nálunk sokkal kedvezôbb gazdasági helyzetben lévô szomszédaink terjeszkedési törekvéseit. Meg kell végre értenünk, hogy egyedül nem megy. Helyettünk senki sem fogja megvédeni az érdekeinket! Nekünk kell olyan alternatívákat kidolgozni, amellyel nemcsak túléljük a változásokat, hanem befolyásolni is tudjuk azokat. Nekünk kell azokat az elôre mutató irányvonalakat meghatározni, amelyen tovább akarunk, és tovább is tudunk lépni. Nekünk kell azokat az ötleteket a döntéshozók, törvényalkotók gondolataiba elültetni, amelyek a nemzeti gyógyszerészet, a magyar gyógyszerészek, a magyar lakosság érdekeit szolgálják. Ügyeinket nem a döntéshozókkal való mindenáron való konfrontálódás viszi elôre! Nekünk kell azt a stratégiát kidolgozni, amivel a döntéshozóknak kínálunk általuk is elfogadható, korunk igényeihez igazodó alternatívákat.

A január elejéig két megyében lezajlott választást a gyógyszerészektôl megszokott némi passzivitás jellemezte, de csak a résztvevôk számát illetôen. A jelenlévôk azonban annál lelkesebbek voltak. A hivatalos rész lebonyolítása után rögtön elôkerültek megoldásra váró problémáink. Szinte mindenhol gondot jelent a gyors információ hiánya, az utolsó pillanat után megjelenô jogszabályok értelmezése.

E tekintetben némi eredményt is sikerült felmutatni. Elég csak dr. Matejka Zsuzsanna siófoki kongresszusunkon elhangzott, gyógyszerészi gondozással kapcsolatos elôadására utalni, vagy dr. Schvarcz Tibornak, az országgyûlés egészségügyi bizottsága elnökének ugyanitt prezentált elôadását említeni. Mintha a szívünkbôl szóltak volna. Talán egy kis magot sikerült elültetni. Persze egy-két magból még nem biztos, hogy növény is fejlôdik. Be kell vetni az egész földet, s akkor van remény arra, hogy még az esetleg zord idôjárás mellett is tudunk termést aratni!

A beszélgetésekbôl is világossá vált, és az elmúlt év viharos eseményei azt igazolják, hogy az összefogásra most nagyobb szükség van, mint valaha. Nem szabad abban

Nagyon fontos, de nem elég, hogy néhány vezetô politikust, pártvezetôt megkerestünk, s ismertettük velük a gyógyszerészek álláspontját, helyzetértékelését. Elengedhetetle-

nül fontos, hogy széleskörû lobbi tevékenységet folytassunk saját megyénkben is, hiszen saját lakóhelyünk, munkahelyünk körzetében személyesen is ismerjük a döntéshozásban résztvevô képviselôket. Ôket is szünet nélkül bombáznunk kell koncepcióinkkal. Ha elég sokszor, sokfelôl hallják logikusan felépített, a nemzetközi tendenciákat is figyelembe vevô, országosan is összehangolt érveinket, elôbb utóbb gondolatainkat a sajátjuknak érzik majd, s tán ez a döntéseikben is meg fog nyilvánulni. Fontos, hogy összehangolt segítséget tudjunk adni a gyógyszerészek mindennapi munkájához is, az egységes jogértelmezéshez, a jogszabályok változásából adódó feladatok megoldásához, a gazdasági döntések meghozatalához. Ezért kell jól mûködô megyei szervezeteket kialakítani. Élükre olyan kollégát kell választani, aki aktívan részt akar venni a MOSZ érdekvédelmi tevékenységének szervezésében, megvalósításában. Természetesen az elnökség a munka koordinálásán túl minden segítséget megad, hiszen rendelkezésre áll az a szellemi muníció, amelyet kár lenne veszni hagyni. Egyúttal az elnökségnek is szüksége van minden jó ötletre, a kollégáktól jövô, a szakmánkat érintô minden információra, javaslatra. Ezért arra kérek minden MOSZ tagot, hogy a választásokon minél nagyobb számban és aktívan vegyen részt! Fontos, hogy együtt gondolkodjunk, hiszen összefogva, együtt sokkal erôsebbek leszünk.! Az eddigi választási eredmények:

Komárom-Esztergom megye: Elnök dr. Schlégelné Békefi Csilla Alelnök: Baranyi Judit Tolna megye: Elnök: Illés Tamás Bács-Kiskun megye: Elnök: Rixer Mária Alelnök: dr. Kasziba Istvánné, dr. Hajdú Lászlóné Dr Schlégelné Békefi Csilla

A MOSZ Tolna megyei elnöke Illés Tamás

A MOSZ Bács-Kiskun Megyei elnökévé Rixer Máriát, a MOSZ Országos Elnökségének tagját választották. 12 Gyógyszertár III. évf. 1. szám

1958. március14-én született Gyulán, orvos szülôk gyermekeként. 1983-ban végzett a SOTE Gyógyszerésztudományi Karon, 1988-ban szakvizsgázott. A Tolna Megyei Gyógyszertári Központ gyógyszerészeként kezdett dolgozni Szekszárdon, majd 1989-ben a hôgyészi gyógyszertár vezetôje lett. Ezt a gyógyszertárat 1996 óta személyi jogos gyógyszerészként mûködteti. „Kényszerû karitatív munkában” 8 éve

minden hétvégén és ünnepnap ügyeletet lát el ezen a 3200 fôs településen. A MOSZ tagja 1996 óta. Felesége tanárnô, lányai (Vivien és Lilla) gimnazisták.

ÉSZAK-THAIFÖLDI KÖRUTAZÁS + ÜDÜLÉS PATTAYÁN:

Bôvebb információ és jelentkezés a GM TOURS Utazási Irodában: cím: 1134 Budapest, Huba u. 10. tel.: 320-4848, 320-4860 fax: 239-0349 e-mail: [email protected]

13 nap – 11 éjszaka, 3 és 4*-os szállodákban, félpanziós ellátással, magyar idegenvezetôvel, januártól áprilisig Utazás: menetrend szerinti repülô járatokkal átszállással (irányár: 120 000,-/fôtôl) Részvételi díj: 166 000,-/fô (min. 18 fôvel) + repülôjegy + reptéri illeték + vízumdíj (A részletekrôl érdeklôdjön irodánkban!)

MINIKÖRÚT THAIFÖLDÖN PATTAYA-I ÜDÜLÉSSEL: (BANGKOK ÉS KÖRNYÉKE) 12 nap – 10 éjszaka, 3 és 4*-os szállodákban, félpanziós ellátással, magyar idegenvezetôvel, januártól áprilisig Utazás: menetrend szerinti repülô járatokkal átszállással (irányár: 120 000,-/fôtôl) Részvételi díj: 166 000,-/fô (min. 18 fôvel) + repülôjegy + reptéri illeték + vízumdíj (A részletekrôl érdeklôdjön irodánkban!)

BELFÖLDI AJÁNLATAINK A HIDEG TÉLI NAPOKRA

Pihenjen a Börzsönyben ! Pótszilveszter a Vital Hotelben Alsópáhokon (2, 3 és 4 éjszakás variációban !) 2004. január 23-25., 2 éjszaka félpanzióval, pótszilveszteri vacsorával és programmal, kehidakustányi élményfürdôzéssel, szaunával, masszázzsal: 22 500,- Ft-ért

Töltse a hideg napokat Kóspallagon, a Szent Orbán Erdei Hotelben ! 4 *-os elhelyezéssel, 2 ágyas, erkélyes szobákban reggelivel: 9 900,- Ft/fô/éj, 3 *-os elhelyezéssel, 2 ágyas, standard szobákban reggelivel: 8 200,- Ft/fô/éj, Apartmanok max. 6 fô részére: 31 800,- Ft/éj/apt. (+kötelezô reggeli: 1 800,- Ft/fô) (Kirándulási lehetôség lovashintón vagy lovasszánon !)

Kényeztetô hétköznapok Kehidakustányban 3 éjszaka áráért 4 éjszakát pihenhet a Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdôben hétköznapokon félpanziós ellátással: 55 200,- Ft/fô/4 éj (A részvételi díj tartalmaz gyógy- és élményfürdô, valamint szauna használatot, illetve 30 perces masszázst és fodrász-szolgáltatást is!)

Valentin nap Keszthelyen Kedvezményes 2 éjszakás tartózkodás 2004. február 06 és 22 között büféreggelivel a 3*-os Helikon Hotelben. „Valentin” koktéllal, gyertyafényes vacsorával, pezsgôvel: 14 500,- Ft/fô

Farsang a Vital Hotelben Alsópáhokon (2 és 4 éjszakás variációban !) 2004. február 20-22-ig, 2 éjszaka félpanzióval, farsangi vacsorával, show-mûsorral és tánccal, kehidakustányi élményfürdôzéssel, szaunával, masszázzsal: 23 600,- Ft-ért

A szakmai kollégiumokat már nem a kamarák mûködtetik

Csüggeteg emberek sosem állítottak diadalmi emléket!

Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter a közelmúltban miniszteri rendeletben vonta vissza a szakmai kollégiumok mûködtetési jogát a MOK-tól és a Magyar Gyógyszerész Kamarától.

2003 ôszén a MOSZ Felügyelô Bizottságában betöltött elnöki tisztségemrôl lemondtam, gondolván, hogy visszavonulok a közszerepléstôl. Mindez csak elképzelés maradt, mert a közgyûlésen megválasztottak elnökségi tagnak. Az a tény, hogy a továbbiakban is számítanak rám, nagyon jól esett. E választás kapcsán elgondolkodtam a MOSZ – melynek alapító tagjai között voltam – elmúlt 13 évén: miért is alakult ez a szervezet, mik voltak célkitûzései, ezek mennyiben valósultak meg és milyen útravalót tudunk adni a következô generációnak?

A szakmai kollégiumok a miniszter tanácsadó testületei. A gyógyszerészet területén kollégium létrehozására 1998-ban nyílt elôször lehetôség, majd két évvel késôbb a szakterületünkön mûködô szakmai kollégiumok száma háromra emelkedett: alapellátási, intézeti és ipari szakmai kollégium alakult. A három kollégium elnöke jelenleg dr. Samu Antal, dr. Vincze Zoltán és dr. Erôs István. (Az orvosi területen mûködô szakmai kollégiumok száma meghaladja a harmincat.) A választások menetét és a kollégiumok mûködési rendjét miniszteri rendelet szabályozza, a kollégiumok mûködtetôjeként a jogszabály mindezidáig a kamarákat nevezte meg. Amikor eldöntésre került, hogy – a jogszabály részletezô rendelkezése nélkül – a kollégiumokat a kamarák mûködtessék, egyetértés született abban, hogy az érintettek „mûködtetés” alatt a mûködési feltételek biztosítását értik, egyébként a kamarák nem befolyásolják a kollégiumok mûködését és állásfoglalásait. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a miniszterek támaszkodtak ugyan a kollégiumok munkájára, azonban többnyire komoly lehetôségeket halasztottak el a tájékozódásra. A mostani intézkedés egyfelôl a kamarák és az ágazati vezetés közötti viszonyról árulkodik, másfelôl a változtatás új minisztériumi koncepció elôhírnöke is lehet. A tavaszi hónapokban a minisztérium valamennyi kollégium összetételét meg kívánja újítani.

MOSZ info


A MOSZ 1991-ben jött létre Kecskeméten. Célja a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülésének elômozdítása volt. Mindezen célok kifejezôdtek abban a tevékenységben, melyet a MOSZ a gyógyszertárak privatizációja érdekében kifejtett. A késôbbiekben sem kellett „kutatni” új feladatok után, hiszen az állandóan – talán túl sûrûn is – változó gazdasági helyzet tálcán kínálta ezeket. Úgy vélem, a mára kialakult nehéz gazdasági környezetben, sok lemaradással birkózva, a MOSZ-nak mégis elôre kell tekinteni. A múltból tanulni kell, de nem kell a rossz emlékeket, mint nehéz terhet továbbcipelni. Egy régi bölcs szerint „csüggeteg emberek sosem állítottak diadalmi emléket“, mi pedig hagyni akarunk valamit a következô generációnak: egy szép hivatás hagyományait. Egy olyan hivatásét, ami lehetôvé teszi, hogy ha akarjuk, mindennap tehetünk valakivel valami jót. Bár patikáink egyre szebbek és egyre inkább kell is, hogy „nyugatra” tekintsünk, igyekezzünk továbbadni a régi, jól bevált értékeket. Lehet, hogy a mai, pénz-centrikus világban ez kissé ódivatú nézetnek számít, de mint tudjuk, a régi dolgok általában újra divatba jönnek.

Dr. Fodorné dr. Novák Alexandra a MOSZ elnökségi tagja 1957-ben kaptam gyógyszerészi oklevelet a SZOTE Gyógyszerésztudományi Karán, 1964-ben a JATE Állam- és Jogtudományi Karán szereztem diplomát. 1978-ban szakgyógyszerészi vizsgát tettem gyógyszerügyi szervezés tárgyból. 1989. március 14-ig a Csongrád Megyei Gyógyszertári Központ alkalmazásában álltam. Akkor a Csongrád Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságra kerültem, ahol ellenôrzô fôgyógyszerész voltam 1990. június 30-ig. 1990 októberében – Csongrád megyében elsôként – nyitottam meg magángyógyszertáramat, Vasas Szent Péter gyógyszertár néven. 1990-2000-ig a SZOTE Gyógyszerésztudományi Karának külsô oktatója voltam, 2000-ben megkaptam a Gyógyszerészképzésért kitüntetést. Az 1991-ben alakult Magángyógyszerészek Országos Szövetségének alapító tagja vagyok és hosszú éveken át felügyelô bizottsági elnöke voltam. A legutóbbi tisztújításkor a MOSZ elnökségének tagjává választottak. 1994-ben az Egészségügyi Menedzserképzô Alapítvány (EMKA) szervezésében elvégeztem a Magángyógyszertárak menedzselése címû tanfolyamot, majd 1996-ban a Közgazdaságtudományi Egyetemen gyógyszerügyi menedzser oklevelet vehettem át. 1994-ben elnyertem a MOSZ által alapított Gyógyszerészetért életmûdíjat. Két cikluson keresztül a Magyar Gyógyszerész Kamara Etikai Bizottságának tagja voltam és harmadik ciklusban vagyok az MGYK Csongrád Megyei Szervezetének vezetôségi tagja.

Benkô Zsolt a MOSZ felügyelô bizottságának elnöke

1941. június 7-én születtem Budapesten, értelmiségi család harmadik gyermekeként. A II. Világháború vége felé házunkat felgyújtották, s ezért nagynénémékhez menekültünk, Jánoshalmára. 1946-ban Rémre kerültünk, ahol 1953-ig éltünk. Itt kezdtem általános iskolai tanulmányaimat. 1953-ban Érsekcsanádra kellett költöznünk. Itt fejeztem be általános iskolai tanulmányaim, majd beiratkoztam a III. Béla Gimnáziumba Baján, ahol 1959-ben érettségiztem. Az 56-os események következményeként két bátyám külföldre került és szüleim is állás nélkül maradtak. Ezért – bár nappali tagozaton tanultam – gondoskodtam családunkról is. 1959-ben jelentkeztem egyetemre, hogy orvos lehessek, de a „sok X” miatt nem vettek fel. Öt évig nem juthattam be az egyetemre, de ezalatt ideg-elme szakápoló lettem és leérettségiztem a közgazdasági technikumban is. Sôt labdarúgó játékvezetôi vizsgát is tettem (majd az NB II-ben is vezettem mérkôzéseket).

Segíteni szeretnék, ha lehet! A MOSZ alapító tagja vagyok. 1991-ben vezetôségi tagnak jelöltek, de infarktusomra való tekintettel visszaléptem. Biztos vagyok abban, hogy a gyógyszerészetnek egységesnek kell lenni, mert minden széthúzás az „ellenséget” erôsíti. A létünk a tét! Sajnos most is igaz még a latin mondás: „divide et impera!” Ebbôl is látszik a tudatosság! Látom azt a tenni akarást, amit nap mint nap feltár a MOSZ vezérkara a gyógysze-

1964-ben a SZOTE Gyógyszerésztudományi Karára vettek fel, ahol 1969. február 12-én kaptam meg gyógyszerészi diplomám. Egyetemi éveim alatt – mint azelôtt is – három területtel foglalkoztam behatóbban: irodalom, tudomány, sport. TDK tagként két pályamunkám részesült díjazásban, az Irodalmi Színpaddal 4 évig szerepeltem, fociztam az évfolyam és az egyetem válogatottjában, többször nyertem kari sakkbajnokságot, de atlétikában is jól szerepeltem. Már államvizsgás koromban vezetôi megbízást kaptam.

az Aranyoroszlán magángyógyszertár vezetô gyógyszerészeként. Itt is új készítményeket állítottam elô és be tudtam bizonyítani, hogy nem túl jó helyen is lehet jó eredményeket elérni. Ismeretterjesztô cikkeket írtam, elôadásokat tartottam, oktattam, s a SZOTE Gyógyszerésztudományi Karának oktató gyógyszerésze lettem. A Kamara alapítója, a MOSZ alapító tagja, az MGYT országos vezetôségének tagja lettem. A pártpolitikától mentes Városi Polgári Kör elnöke voltam két évig. Célom a város polgáriasodásának segítése volt.

Végzés után vezetô pendlizô lettem. A katonaság után 1970-ben Nemesnádudvarra kerültem gyógyszertárvezetônek. 1971-ben elvégeztem a toxikológiai tanfolyamot. Itt is a tudomány, a kultúra és a sport töltötte ki szabadidômet (Rozsnyay verseny). 1974-ben Kiskunhalasra kerültem a 12/62-es gyógyszertár vezetôjének. Tudomány, kultúra, sport a jellemzô továbbra is. Két szakvizsgát tettem, OGYI gyógyszerismertetô voltam, pályamunkákat írtam (országos I. és III. is voltam), több újításomat valósítottuk meg. A város kulturális életébe is sikerült bekapcsolódnom. Képzômûvészeti kiállításokat sikerült megszervezni, ahol – mint festô – én is kiállíthattam pár képemet. Városi tanácstag lettem, majd a Hazafias Népfront elnöke, hogy a politika is bekerüljön a repertoárba. A sport sem maradt ki az életembôl: sakkban a kórházzal országos I. helyezést szereztem, de megyei I. helyezést sikerült nyernem asztaliteniszben is a Gyógyszertári Központ csapatában. A focit sem hagytam abba.

1995-ben a kültag tulajdonosokkal való állandó hadakozás miatt Jánoshalmára mentem, ahol a „Benkô Patika” tulajdonosa és vezetôje lettem és vagyok jelenleg is.

1986-ban a Chinoinba kerültem, és mint üzemvezetô létrehoztam Kunfehértón egy gyógyszergyárat, amely 1987-ben sikeresen túljutott egy FDA inspekción, akkor az egész Chinoinban egyedüli üzemként. Átszervezések és a nem teljesen korrekt kívánalmak miatti zaklatások infarktust eredményeztek (ekkor is a tudomány, a kultúra és a sport volt a pihenés). Új készítmények fémjelezték ezt a 3 évet.

A megkezdett tudományos, kulturális és sport tevékenységet tovább folytatom. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem KTI Gyógyszerügyi Menedzser szakán diplomát szereztem. Patikánk akkreditált munkahely lett. 2000-ben új helyre költöztünk, ahol megvalósíthatom a magas szintû gyógyszerészi ellátást. Elnyertük az Év Patikája pályázat oklevelét is. A Soproni EÜ Fôiskola kihelyezett tagozatán asszisztens továbbképzésen oktatok. Az MGYK Bács-Kiskun Megyei Szervezete Számvizsgáló Bizottsága elnöke, az MGYT országos FB elnöke és megyei szervezetének elnökségi tagja vagyok. Szelén kutatásom lehetôvé tette nemzetközi elôadás tartását, meghívást az Akadémia szelén- és rákkutatási elôadásaira és klinikai kísérletekbe is sikerült meghívást kapnom. A kultúra területén is rendszeresen megjelenek, mint alkotó és mint mecénás. Jánoshalmán a város költôjének tartanak. A sporthoz sem maradtam hûtlen és még ma is aktívan focizom. Támogatom a sportot is. Négy fiam van. A legidôsebb 33 éves korában kapta professzori kinevezését, a második fiam mérnök, a harmadik gimnazista, a kicsi általános iskolás.

Benkô Zsolt 1989-ben visszatértem a hálózati munkához, elôször beosztottként, majd 1990-tôl

rész társadalom elôtt. Megpróbálnak új kitörési pontokat találni azért, hogy szakmánk, hivatásunk újból felvirágozhasson! Ilyen pl. a gyógyszerészi gondozás! Kapcsolatom a MOSZ-szal – és vezetôivel – régebbi keletû. Ezért Siófokon korábban többször is szóvá tettem a szabályzatok, a „Missziós Nyilatkozat” hiányát, melynek lett pozitív eredménye. A vezetôség felkérésére szakmai rendezvények, elôadás sorozatok levezetését is elvállaltam. Ennek során olyan szakembereket ismertem meg a MOSZ vezérkarában, akiknek érdemes segíteni. A MOSZ tavaly októberi tisztújításakor jelöltek a Felügyelô Bizottságba, amit elfogadtam, majd a bizottság engem választott elnökének. Ezen a területen segíthetek a Szö-

vetségnek. Ugyanis 1984-1996-ig egy pénzintézet felügyelô bizottságában dolgoztam, 1992-tôl a mai napig az MGYT vezetôségében látom el ezt a feladatot (ott 1996-tól az FB elnöke vagyok), az MGYK megyei szervezetében már második ciklusban vezetem a számvizsgáló bizottságot. Jelenleg a kiskunhalasi kórháznak is FB tagja vagyok. Célom, hogy az egységes gyógyszerészetet óvjam a külsô támadásoktól, hogy hibáinkat kijavítva ne adjunk eszközt jogos támadásra. Ugyanis szerintem a FB-nek a hibákat a kihordás vagy a vajúdás fázisában kell észrevenni, feltárni és köteles a helyes döntések meghozatalára javaslatot tenni. Mert a „torzszülött” világra jötte után már késô! Talán még nem késô! Gyógyszertár III. évf. 1. szám 15

A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE mint a tavaszi „Gyógyszertár-mûködtetés” rendezvények kezdeményezôje, ezek folytatásaként

meghirdeti

A GYÓGYSZERELLÁTÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI c. továbbképzô rendezvényét, 2004. március 5–7. között, Siófokon. Konferenciánk célja, hogy a korábbi Gyógyszertár-mûködtetés c. rendezvények szellemi bázisán az aktuális problémák elemzésével segítséget adjunk a gyógyszertárak hatékony és gazdaságos irányítására. A három napos rendezvény során a hagyományos elemek mellett – az önök képviselôivel folytatott konzultációk eredményeképpen – új típusú programpontokat is kínálva igyekszünk kielégíteni a konferenciára látogató kollégáink igényeit. Lehetôséget teremtünk a szakmai továbbképzésre, melyen a résztvevôk akkreditált elôadásokat hallgatva bôvíthetik a gyógyszerészi gondozói tevékenységhez nélkülözhetetlen farmakológiai és klinikai ismereteiket. Az orvostársadalom jeles képviselôivel közös fórumon alakítjuk a szakmai és a szakmapolitikai együttmûködés lehetôségeit. Társadalomtudós, politológus, szociológus, alkotmánybíró és közgazdász segítségével keressük a szabályozott piacon a gyógyszertári vállalkozás mûködôképességének javítását szolgáló és hatékony lépéseket.

Friss adatok segítségével vizsgáljuk a gyógyszertárak gazdasági helyzetének alakulását, továbbképzô elôadásokat szervezünk az aktuális vállalkozás-vezetési, adózási, számviteli, munkajogi kérdésekrôl és lehetôséget teremtünk a szakértôkkel való konzultációra. A könyvelôknek önálló fórumot szervezünk. Újdonságként, több vevô- és közönségtalálkozó szervezésével igyekszünk megkönnyíteni a gyógyszertáraknak szolgáltató cégek vezetô munkatársaival a gyógyszertárak irányítóinak a kapcsolatfelvételét. MOSZ közgyûlésen adunk számot a Szövetség szakmapolitikai tevékenységérôl, a missziós nyilatkozatban és az elôzô konferenciákon meghirdetett programok teljesítésérôl. Rendezvényünk fô profilja a vállalkozó gyógyszerészek szakmai, jogi és gazdasági tevékenységének segítése. Szándékaink szerint a tartalmas szakmai és társadalmi programok, a kiállítókkal történô konzultációk is hasznos információkat adnak és kellemes idôtöltést nyújtanak a gyógyszerellátás bármely területén dolgozó kollégáink számára. Ezért tagjainkat és

Megvizsgáljuk, hogy milyen eszközökkel tehetôk a gyógyszertári szolgáltatások a betegek számára vonzóvá és milyen marketing fogásokat alkalmazhatunk patikai körülmények között.

minden érdeklôdô gyógyszerész kollégát tisztelettel és szeretettel várunk rendezvényünkön.

Megkérdezhetjük az államigazgatás és a szakhatóságok vezetôit a szabályozás újdonságairól, a patikai ellenôrzések tapasztalatairól.

A rendezvény kreditpontos továbbképzésként történô elismerését 20 ponttal megkértük.

•

GM MANAGEMENT

ctà|VtÜw

©

Patikai számsorok készítése rövid határidôvel színesben, vagy fekete-fehérben

G-Management Rt. • 1134 Budapest, Huba u. 10. Telefon: 320 -4848 • Fax: 239- 0349 • E-mail: [email protected]

VÁRJUK MEGRENDELÉSÉT!


Jöjjenek el és nézzék meg! Január elsô napjaiban már a postaládákban volt a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének 2004-es márciusi konferenciájának elsô értesítôje. Bár az elmúlt évben ismert okok miatt – a CPhH rendezvényeire való tekintettel – elmaradt, illetve más formában és tartalommal került megrendezésre a tavaszi konferencia, a jelentkezések az év elejétôl folyamatosan érkeznek. Az érdeklôdés tehát nem lankadt, követi a hagyományokat, sôt – köszönhetôen az elmúlt években megtartott „Gyógyszertár-mûködtetés” konferenciákon elhangzott elôadások naprakészségének és magas színvonalának – várhatóan tovább nô.

Mi lehet a dolga a szervezônek egy több mint tíz éve jól mûködô, éves periodicitású rendezvény kapcsán? Talán emlékeznek még a magyar operett elsô számú primadonnájára, Honty Hannára, amikor egy riport kapcsán megkérdezték tôle: – „Mûvésznô, mit adna elô nekünk legszívesebben?”. A válasz ez volt: – „Mindig valami újat, valami szokatlant.” Nos, vele ellentétben mi nem a Hajmási Péterre gondoltunk, de alapvetôen egyetértünk vele. Mindig valami újat, valami szokatlant szeretnénk nyújtani. Egy évente megrendezésre kerülô konferencia esetén a szervezôvel szembeni alapvetô elvárás a folytonos megújulás.

Ahogy Önök is tapasztalhatták, minden évben tettünk jobbító szándékú, kisebb-nagyobb változtatásokat például a regisztrációnál, az étkezéseknél, a kiállításnál. Több, talán Önöknek fel sem tûnô, apró szolgáltatással próbáltuk a rendezvény résztvevôi számára ottlétüket még kellemesebbé, kényelmesebbé tenni. Nos ez idén sem lesz másképp, meg fogják tapasztalni. Elöljáróban csupán annyit, hogy ez évben egy új elemmel gazdagodik a szakmai programok sora is. Két helyszínen, az elôadásokkal párhuzamosan biztosítunk lehetôséget közvetlen partnertalálkozókra. Hogy ez tulajdonképpen mit is jelent? Jöjjenek el és nézzék meg. Szeretettel várunk minden kedves gyógyszerészt és kiállítót márciusban, Siófokon.

– bala –

Újra terítéken a gyógyszertári törvény módosítása! Az Országgyûlés tavaszi idôszakának törvényalkotási programjában több, a gyógyszerellátást közvetlenül érintô törvény módosítása is szerepel. Így – többek között – a gyógyszertári és a gyógyszertörvény módosítása is, ami az elmúlt évek történéseire emlékezve fokozott figyelmet és elôvigyázatosságot követel meg az érdekvédelmi szervezetek részérôl. A törvényalkotási tervben „Egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvénymódosításokról” szóló javaslatként szereplô szabályozás célja részben a közösségi joganyagnak történô megfelelés, részben - teljesítendô a 2004. évi költségvetésben meghatározottakat - a társadalmi kiadások szinten tartása. A törvényjavaslat tartalmazza ✔ a humán gyógyszerekrôl szóló 1998. évi XXV. törvény, ✔ a gyógyszertárak létesítésérôl és mûködésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény, ✔ a gazdasági reklámtevékenységrôl szóló 1997. évi LVIII törvény, ✔ az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény, ✔ a kötelezô egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, ✔ az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló 1997. évi XLVII. törvény, ✔ a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény, ✔ a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlôségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény és ✔ a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítását. A törvénymódosításokhoz a korábbi tapasztalatok ismeretében gyakran társul a kapcsolódó kormány- és miniszteri rendeletek változása is, ezért az érdekvédelem mozgalmas hónapoknak néz elébe. Miután a támogatások odaítélésének transzparenssé tétele tárgyában a MOSZ-hoz véleményezésre megküldött anyag a gyógyszertári és a gyógyszertörvény várható módosítására közvetetten már utalt, a MOSZ vezetôi hetekkel ezelôtt elôzetes tájékoztatást kértek az ágazati minisztérium szakfôosztályától a tervezett módosításokról.

MOSZ info


Mi a gyógyszerész szerepe a fitoterápeutikumok expediálásában?* illetve azt, hogy a betegek mennyire igénylik a gyógyszerészi tanácsadást ezen termékek expediálásakor. A második részben ismertetem a fitoterápeutikumok expediálásakor követendô helyes eljárást, majd végül röviden foglalkozom a gyógyszergyógynövény interakciókkal.

2. ábra

Kérdôíves feldolgozás

Az utóbbi húsz évben újra elôtérbe került a gyógynövénytartalmú készítmények, fitoterápeutikumok használata. Ma már több száz úgynevezett gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású termék létezik hazánkban. A gyógynövény-kivonatú készítmények egy része kizárólag gyógyszertárakban kapható mint gyógyszer, a többi mint gyógyhatású termék már szaküzletekben, drogériákban is beszerezhetô. A folyamatosan bôvülô termékválaszték megköveteli, hogy a gyógyszerész naprakész tudással rendelkezzen, tudjon készítményeket javasolni és megfelelô tanáccsal ellássa a betegeket az expediálás során.

Bevezetés Tanulmányom elsô részében kérdôíves feldolgozás eredményeit ismertetem. Ezen felmérésbôl megtudhatjuk például a megkérdezettek gyógynövénytartalmú készítményekkel kapcsolatos vásárlási szokásait, 18 Gyógyszertár III. évf. 1. szám

Vizsgálatom során 7 gyógyszertárnak (Szeged és környéke, Pécs, Szombathely, Mátészalka) összesen 200 kérdôívet adtunk ki, melyekbôl 140 érkezett vissza értékelhetôen. Ezeket az expediálás során adtam át munkatársaim segítségével a betegeknek. A kérdôív kitöltése névtelenül és önkéntesen történt, de a betegek kérhették a gyógyszerészek segítségét ezek kitöltéséhez. A kérdôívek segítségével kerestem a választ arra, hogy mi a gyógyszerész szerepe a gyógynövénytartalmú készítmények expediálásában. A kérdôívben szereplô kérdéseket feldolgozva láthatjuk a betegek válaszait százalékos megoszlásban. Az 1. ábra a megkérdezettek arányát mutatja nem és életkor szerint.

jelentôs százaléka (42%) szed egyidejûleg gyógyszert és fitoterápiás készítményt; 33%-ban csak gyógynövénytartalmú készítményeket használnak (3. ábra). 3. ábra

1. ábra

A betegek leggyakrabban gyógyszertárban és gyógynövényszaküzletben (közel azonos százalékban) vásárolnak fitoterápiás készítményeket (4. ábra). 4. ábra

Enyhébbnek vélt betegség esetén (például megfázás, emésztési zavarok) a betegek jelentôs hányada gyógyszerészhez fordul segítségért, és csak kevés százalékban orvoshoz. (2. ábra) A terjedôben lévô öngyógyítás tükrében éppen ezért kiemelt jelentôségû a gyógyszerész által nyújtott tájékoztatás. Fontos, hogy a betegtájékoztatás ne csak az OTC gyógyszerekre vonatkozzék, hanem ugyanolyan hangsúlyt kapjon a fitoterápeutikumok expediálása során is. Öngyógyítási céllal a megkérdezettek

A beteg vásárlási döntésében a gyógyszerészi ajánlás mellett nagyobb szerepet kap a média (egyéb hely); elsôsorban a TV-ben látott reklámok, rádióban hallott, újságban

olvasott hirdetések, gyógyszertárakban, orvosi rendelôkben kihelyezett szórólapok jelentôsek. Ennek a gyógyszerészek nemcsak az elônyét tapasztalják (azáltal, hogy megismerteti a betegekkel az új készítményeket), hanem a hátrányát is. Sokszor a betegek csak azokat a fitoterápiás készítményeket szeretnék megvásárolni, amelye-

gyógynövény tartalmú készítményeket, gyógyteákat, ami azzal magyarázható, hogy legtöbbször ezzel a panasszal mennek gyógyszertárba, illetve a fitoterápeutikumok legszélesebb választéka ezen tünetek kezelésére szolgál. Az egyéb jellegû problémákra legtöbben a méregtelenítést, veseproblémákat, fogyókúrát írták (8. ábra).

5. ábra

8. ábra

ket reklámozzák és a tanácsadást sem igénylik, vélhetôen azért, mert elegendônek tartják a média által közvetített információkat. Az orvos szerepe ezen készítmények ismertetésében nem jelentôs. Ez – saját megítélésem szerint – azzal magyarázható, hogy az orvosok nagyon kis százaléka ismeri a fitoterápeutikumokat és kevéssé hisznek hatásosságukban (5-6. ábra).

Gyógynövény tartalmú készítményeket, gyógyteákat a betegek fele megelôzésre és gyógykezelésre egyaránt, 38%-a csak gyógykezelésre használ (9. ábra). 9. ábra

sok a hiánycikk, a gyógynövényszaküzletek sokkal felszereltebbek. Feltehetôen a helyhiány miatt nem tartanak a gyógyszertárak széles választékban fitoterápiás készítményeket. Ezért a vásárlók egyre inkább a gyógynövény szaküzletekben veszik meg ezen készítményeket (11. ábra). 11. ábra

A gyógyszerészi tájékoztatást a válaszadók 47%-a minden esetben; 30%-a esetenként (pl.: csak ha ismeretlen egy termék a beteg számára); 23%-a nem tartja szükségesnek. Ez utóbbit azzal indokolják, hogy a készítményekben megfelelô betegtájékoztatót találnak (12. ábra). 12. ábra

6. ábra

A vásárlók több mint fele 50-100%-ban hisz ezen készítmények hatásosságában, 31%-a 0-50%-ban (10. ábra). 10. ábra

Annak ellenére, hogy mind jobban elôtérbe kerül a gyógynövények szerepe, a betegeknek még mindig viszonylag kis százaléka használ rendszeresen ilyen készítményeket (7. ábra). A betegek leggyakrabban megfázásra, légúti panaszokra alkalmaznak

A gyógyszerészi tanácsadást a betegek 88%-a elegendônek tartja, míg 12%-a nem. Az igen válaszok között a következô indoklások szerepelnek: felkészültnek tartják a gyógyszerészeket, bíznak a szaktudásukban, pontos felvilágosítást adnak az adagolásról és az esetleges mellékhatásokról. A nemmel válaszolók szerint sokszor nem kielé13. ábra

7. ábra

A megkérdezettek csupán 6%-a nem tartja kielégítônek a gyógyszertárak gyógytea és gyógynövénytartalmú készítmény kínálatát, 94%-a szerint viszont ez kielégítô. A nemlegesen válaszolók közül a legtöbben azzal indokolták nemleges válaszukat, hogy nem túl nagy illetve nem megfelelô a választék,


gítô a tájékoztatás a termékekrôl, a gyógyszerész nem ismeri az adott készítményt. Ez azzal magyarázható, hogy a naprólnapra bôvülô választék miatt a gyógyszerész sem jut idôben megfelelô szakmai információhoz ill. a média közlése sokszor megelôzi a termék forgalomba hozatalát (13. ábra).

Gyógyszer-gyógynövény interakció Sajnos nem kellô hangsúlyt fektetünk a gyógyszer – gyógynövény interakciókra. Felmérésem szerint a betegek 42%-a szed egyidejûleg gyógyszert és valamilyen gyógynövénytartalmú készítményt (3. ábra). Így indokolt, hogy röviden ezzel a témával is foglalkozzam.

Fitoterápeutikumok expediálása Nemcsak az OTC készítmények, hanem a fitoterápeutikumok expediálása elôtt is fontos, hogy a gyógyszerész néhány alapvetô kérdést feltegyen a betegnek. Csak a válaszokból nyert információk alapján tud készítmény(eke)t javasolni a betegnek, illetve csak így tudja kiszûrni a speciális betegségeket (pl.: cukorbetegség), továbbá így tudja eldönteni, hogy a beteg egészségi állapota indokolja-e a kezelô orvos tájékoztatását a kezelés vagy közremûködés szükségességérôl.

Leggyakoribbak a farmakokinetikai interakciók, melyek jelentkezhetnek a felszívódás, a megoszlás és a metabolizáció szintjén. Elôfordulhatnak farmakodinámiás interakciók is (14. ábra). Egy – egy példával szeretném érzékeltetni ezek fontosságát. 14. ábra

Ezen kérdések feltevése után: • a gyógyszerész javasol készítmény(eke)t; • kellôen informálja a beteget: – az alkalmazandó adag nagyságáról, – a bevétel idôpontjáról, pontos körülményeirôl, – a kezelés várható idôtartamáról, – a mellékhatásokról, – az esetleges, speciális, óvatossági és tiltó utasításokról (pl.: hûtôben való tartás ill. teák elkészítési módjai). Természetesen, ha a beteg ismeri az adott készítményt és az adagolását, akkor a fent említett kérdések feltevése ill. azt követôen a teljes körû betegtájékoztatás akár el is maradhat.


Összefoglalás A fentiek megerôsítik, hogy a gyógyszerészeknek a helyes tanácsadáshoz ismerniük kell a gyógyszereken kívül a gyógynövény alapú készítmények interakciós készségét, valamint a használatukkal összefüggô veszélyeket is. Összegzésként leszûrhetjük – a kérdôívbôl nyert válaszok és a saját gyógyszerészi munkám során szerzett tapasztalatok alapján –, hogy a gyógyszerészi expediálás és betegtanácsadás nemcsak a vényköteles és az OTC gyógyszereknél fontos és szükséges, hanem a fitoterápeutikumoknál is. IRODALOMJEGYZÉK

Javasolt alapvetô kérdések: • Kinek a részére szükséges a fitoterápeutikum (gyerek, felnôtt, idôs)? Pl.: mentol tartalmú készítményt 3 éves kor alatt nem expediálhatunk, mert gégefedô ödémát okozhat. • Milyen tünetek kezeléséhez kér segítséget? • Milyen jellegûek, milyen erôsségûek és mióta állnak fenn a tünetek? • Milyen eddigi próbálkozás(ok) történt(ek) a tünetek enyhítésére? • Milyen gyógyszert szed rendszeresen (pl. az esetleges gyógyszer-gyógynövény interakció miatt)? • Allergiás-e valamire? • Van-e krónikus betegsége? Pl. asztmás betegnek illóolaj tartalmú készítmény nem expediálható.

A farmakodinámiás interakcióra példa a ginkgo biloba, ami erôsíti az antikoagulánsok hatását.

Felszívódási interakcióra számíthatunk azoknál a gyógynövényeknél, amelyek hidrokolloidális szénhidrát komponenseket tartalmaznak (mucilágó,nyálka). Így pl. a lenmag vagy a fehérmályva, képesek arra, hogy megkössenek egyes gyógyszeranyagokat. Fôleg azon anyagoknál fontos ez a hatás, amelyeknek szûk a terápiás indexe (pl. digoxin, warfarin). Azon célból, hogy megakadályozzuk a gyógynövénykomponens hozzákötôdését a gyógyszermolekulához, a gyógyszert a gyógynövény használata elôtt egy órával vagy utána két órával kell bevenni. A megoszlási interakcióra példa a fekete fûzfa (amely fájdalomcsillapító szalicilátot tartalmaz). A silibinin, a fokhagyma, amely nagymértékben leszoríthatja a fehérje kötô helyekrôl az egyes gyógyszeranyagokat, mint például a warfarint, carbamazepint, így növelve a vérben szabad koncentrációjuk szintjét. Ezáltal növekszenek ezen gyógyszerek toxikus és mellékhatásai. A metabolizációs interakcióra példa: a közönséges orbáncfû, ami indukálja a máj mikroszómális enzimjeinek P-450-es citokróm rendszerét, ezáltal növeli azon gyógyszerek lebomlását, amelyek ebben a rendszerben metabolizálódnak (pl. digoxin, theofillin, ciklosporin).

1. Dr. Valló Ágnes: Ha a beteg kérdez…, Galenus, Budapest, 2002. 2. Mörk Leonóra: Gyógyszertörvényre várva, Természetgyógyászat magazin, 6/4; (1995) 3. Dr. Babulka Péter: Növényi hashajtók, Patika magazin, 8/3; 33 (2003) 4. Dr. Soós Gyöngyvér: Elôadás gyógyszerész rezidensek számára, Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, 2002 5. Merrily A. Kun: Herbal Remedies: Drug – Herb Interactions, Critical Care Nurse, 22/2; 22-30 (2002) 6. Melanie J. Cupp: Herbal Remedies: Adverse Effects and Drug Interactions American Family Physician, (1999) http://www.aafp.org/afp/990301ap/12 39.html 7. Gyógynövények interakciói (Pharm.J. 270/7233; 118-121) Ref.: dr. Télessy István: Gyógyszerészet 47/4; 270 (2003) 8. Fábián László, dr. Vincze Zoltán, dr. Nikolics Károly: Gondolatok az öngyógyításról, Gyógyszerészet, 41; 657-716 (1997) 9. Fábián László, dr. Vincze Zoltán: Vényre vagy vény nélkül, Gyógyszerészet, 41; 65-128 (1997)

Tóth-Vas Kata Arany Oroszlán Gyógyszertár Szeged *A 2003. évi Gyógyszerészek Országos Kongresszusának Ifjúsági Fórumán elhangzott „Mi a gyógyszerész szerepe a fitoterápeutikumok expediálásában” címû versenyelôadás alapján készült kivonatos közlés.

Sintek International www.sintek.se

GYÓGYSZERTÁRI RAKTÁROZÁS FELSÔFOKON

• ERGONOMIKUS • GAZDASÁGOS • ESZTÉTIKUS

RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁSÉRT FORDULJON IRODÁNKHOZ: SINTEK MAGYARORSZÁGI KÉPVISELET G-MANAGEMENT RT. 1134 BUDAPEST, HUBA UTCA 10. TELEFON: 320-4848, 320-4860, 320-4918, 320-5016 FAX: 239-0349 E-MAIL: [email protected] http\\:www.gmrt.hu

GM MANAGEMENT

Az adózás legfontosabb változásai 2004-ben

Az alábbiakban megpróbálom összefoglalni a gyógyszertárakat üzemeltetô vállalkozásokat érintô 2004. évi legfontosabb adózási változásokat, elsôsorban a gyógyszertárak szempontjából.

4. Megszûnt az egyéni nyugdíjjárulék és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj adókedvezménye. Ez a levonandó 8,5% járulék 25%-át tette ki 2003-ig, azaz a bruttó bér 2,12%-a volt. A magánszemélytôl levonandó egészségbiztosítási járulék mértéke az eddigi 3-ról 4%-ra nô. A magán-nyugdíjpénztári tagdíj az eddigi 7%-ról 8%-ra emelkedik, a TB nyugdíjjárulék pedig 1,5%-ról 0,5%-ra csökken, a levonandó nyugdíjjárulék mértéke összességében tehát nem változik.

HONESTAS

Felszegi-Molnár Bulcsu ügyvezetô igazgató Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Gödöllô

Személyi jövedelemadó 1. Az összeszámítandó jövedelmek adótáblája a következôk szerint módosul: 2003 0 – 650 000 Ft-ig 650 001 – 1 350 000 Ft-ig 1 350 001 –

20% 30% 40%

2004 0 – 800 000 Ft-ig 800 001 – 1 500 000 Ft-ig 1 500 001 –

18% 26% 38%

Ugyancsak csökkent az egyéni vállalkozók vállalkozói személyi jövedelemadójának mértéke: 18 %-ról 16 %-ra. 2. A minimálbér összege havi 50.000,- Ft-ról 53.000,- Ft-ra nô és továbbra is adómentes. 3. Az adójóváírás mértéke 2004-ben is a bruttó bér 18%-a és havonta legfeljebb 9 000,- Ft. Továbbra is azokban a hónapokban vehetô igénybe, melyekben a dolgozó munkabérben részesült. Az adójóváírás teljes összege, 108 000,- Ft 1.350 000,- Ft éves jövedelemig a bérjövedelem adójából vehetô igénybe és 1 950.000,- Ft jövedelemig fokozatosan csökken, azon túl pedig megszûnik. Nagyon fontos változás, hogy az adójóváírás igénybevételének a feltétele az ellenkezôjére fordult. 2003-ban még a munkavállalónak azt kellett kérnie, hogy ne kapjon adójóváírást, 2004-tôl viszont csak akkor számolhat el a munkáltató adójóváírást a bérszámfejtés során, ha azt a munkavállaló írásban kifejezetten kéri. 22 Gyógyszertár III. évf. 1. szám

5. A háromféle – önkéntes nyugdíjpénztári, önkéntes kölcsönös egészségpénztári és önkéntes önsegélyezô pénztári – befizetés után együttesen legfeljebb 120 ezer Ft az összeszámítandó jövedelmek adójából igénybe vehetô adókedvezmény; 2003-ig ez 100 ezer Ft volt. Az öregséginyugdíjkorhatárt 2020. január 1. elôtt betöltô magánszemélyek szintén 20 ezer forinttal több adókedvezményt vehetnek igénybe mint eddig, összesen tehát 150 ezer Ft-ot. 6. A munkáltató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba a munkavállalók egyéni számlájára fizetett adó- és járulékmentes munkáltatói hozzájárulás felsô határa a hónap elsô napján érvényes minimálbér összegérôl annak 130 %-ára nô. Ez 2004-ben az 53 000,- Ft-os minimálbért alapul véve havi 68 900,- Ft. Érdemes minden munkáltatónak elgondolkodnia ezen a lehetôségen, ugyanis – 125 000,- Ft személyi alapbért feltételezve – ennyi nettó munkabér kifizetése gyakorlatilag több mint 190 ezer Ft bérköltséggel lenne teljesíthetô. 7. A természetbeni juttatások elkülönült adózása csak a munkavállalók körében és kizárólag a minden munkavállaló által azonos feltételekkel és ténylegesen elérhetô nem pénzbeli juttatásokra marad fenn. Ajánlatos az ezen juttatásokra vonatkozó szabályokat a munkáltatónak szabályzatban vagy kollektív szerzôdésben rögzíteni. Az e körön kívül, valamint az adómentes mértéket meghaladóan adott nem pénzbeli juttatások után nem a kifizetô adózik, hanem az ilyen juttatás a magánszemély összeszámítandó jövedelme és így az összevont adóalap része, tehát – a progresszív adótábla szerint – a magánszemély adózik utána. Az adóelôleget viszont akkor is meg kell fizetni a kifizetônek, ha nem volt lehetôsége azt a magánszemély jövedelmébôl levonnia. Megmaradtak az eddigi adómentes természetbeni juttatások, értékhatáruk pedig növekedett: – A munkáltató által természetben adott étkezés adómentes értékhatára 4 ezer Ftról 6 ezer Ft-ra, a kizárólag fogyaszt-

ható élelmiszervásárlási utalványé pedig 2 ezer Ft-ról 3 500,- Ft-ra emelkedett. – Az adómentes iskolakezdési támogatás 10 ezer Ft-ról 15 ezer Ft-ra nôtt és 2004tôl mindkét szülô igénybe veheti. – Az adómentesen adható üdülési csekk értéke az év elsô napján érvényes minimálbér összegével azonos és a munkavállalóval együtt üdülô közeli hozzátartozója is kaphatja. – Adómentes továbbra is a munkáltató által a munkavállalójának a nyugdíjba vonulásakor adott ajándéktárgy értékébôl 15 000,- Ft. Az adómentes reprezentációs kiadások értékhatára továbbra is az adóévi összes bevétel 0,5 %-a, de a kiegészítô feltétel eddigi maximuma 2,5 millió Ft-ról 10 millió Ft-ra emelkedett. Így az évi 500 millió Ft feletti bevételt realizáló gyógyszertári vállalkozások adómentes reprezentációs kiadásai elméletileg növekedhetnek. Az adómentesen adható üzleti ajándék egyedi értékhatára továbbra is 10 ezer Ft, azonban az adóévben adómentesen elszámolható üzleti ajándékok együttes összege a statisztikai átlagos állományi létszám ötezerszerese, az eddigi másfélezerszereshez képest. Jelentôsen módosult a cégautó magáncélú használatára tekintettel keletkezô jövedelem,

Új adónem: az innovációs járulék A mikrovállalkozások kivételével a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozások kötelesek fizetni. Az adó alapja megegyezik az iparûzési adó alapjával, mértéke kisvállalkozások esetében 0,05%, más vállalkozásoknál pedig 0,2 %. Mikrovállalkozásnak minôsül az olyan vállalkozás, ahol a foglalkoztatottak száma 10 fô alatt van, az éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió Ft, vagy a mérleg-fôösszeg legfeljebb 500 millió Ft. Kisvállalkozásnak pedig az a vállalkozás minôsül, a két összegszerû feltétel mellett, ahol a foglalkoztatottak száma legfeljebb 50 fô. Megállapítható tehát, hogy a gyógyszertárak jelentôs része nem fog innovációs járulékot fizetni, vagy azért, mert mikrovállalkozás, vagy mert egyéni vállalkozóként nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá.

mint természetbeni juttatás fogalma és a fogalmi szigorítás mellett a cégautó adótételek a duplájára emelkedtek! A törvény szövege szerint: „Magáncélú használat, ha bármely körülmény vagy dokumentum (így különösen a tárolás helye, illetve az irányadó belsô szabályzat, szerzôdés, útnyilvántartás) alapján megállapítható, hogy a cégautót magánszemély(ek) – akár állandó, akár eseti jelleggel, a cégautó egyéb használatától függetlenül – személyes célra (is) használja (használják) vagy használhatja (használhatják).” A törvény tehát magáncélú használatnak tekinti a nem hivatalos célú használat lehetôségét (!) is, ha az nem kapcsolatos a hivatalos célú használattal. Ebbôl a szempontból kétségesnek tûnik a magáncélú használat kizárása csupán útnyilvántartás vezetésével akkor, ha a cégautót magánszemély lakóhelyén vagy a cég telepén kívül úgy tárolják, hogy annak nem hivatalos célra történô önálló igénybevétele nem zárható ki. A változtatás többszöri elolvasása és értelmezése után talán elégségesnek tûnik a cégautó adó fizetési kötelezettség megállapíthatóságának kizárására, ha az útnyilvántartást – belsô szabályzat alapján – úgy vezetik, hogy abban naponta rögzítik a kilométeróra induló és záró állását, valamint az igénybevétel adatait és azt felelôs vezetô naponta ellenôrzi és aláírásával igazolja. Az így vezetett útnyilvántartásból kitûnik az esetleges magáncélú használat és ebben az esetben, ha a magánszemély megfizeti a törvény 70. § (12) bekezdésében foglaltak szerinti térítést, nem keletkezik cégautó-adó fizetési kötelezettség. A térítés mértéke pedig vagy az üzemanyag-számlák vagy az APEH által közzétett üzemanyagárak alapján meghatározott kilométerenkénti üzemanyagköltség és az általános személygépkocsi-normaköltség, azaz 3,Ft/km szorozva a magáncélú használat kmben mért hosszával. Fontos a törvényi szöveg azon feltétele, hogy a magáncélú használat az egyéb célú használattól függetlenül valósuljon meg. Ez azt jelenti, hogy csak az az igénybevétel minôsülhet magáncélú használatnak, amely nem keveredik hivatalos célú igénybevétellel. Így tehát nem tekinthetô magáncélú használatnak, ha például a magánszemély a hivatalos út során

Társasági adó Az adó mértéke 18%-ról 16 %-ra csökkent. Az adózás elôtti eredmény csökkenthetô az adóévre elszámolt iparûzési adó összegének 25%-ával, tehát annak ellenére, hogy továbbra is 2% mértékû iparûzési adót kell fizetni, ráfordításként több, a ténylegesen fizetett 2 % helyett 2,5 % számolható el társasági adóalap csökkentô tételként, ha az adózónak az adóév utolsó napján nincs köztartozása. Ezentúl a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minôsülnek a 6 millió Ft egyedi értéket meghaladó személygépkocsihoz kapcsolódó egyéb költségek, ráfordítások is.

Helyi iparûzési adó Az iparûzési adó alapja csökken, ugyanis 2004-tôl a pénzügyi mûveletek bevételének – a kamatjellegû bevételeknek – csak a fele képezi az iparûzési adó alapját. személyes tárgyait is szállítja vagy az útba esô áruházban magáncélra bevásárol. Amennyiben a cég nem tudja minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy nem lehetséges a cégautó magáncélú használata, célszerû a megnövekedett cégautó adót fizetni, ugyanis, ha egy adóellenôrzés állapítja meg a fizetési kötelezettségét, nagyon komoly összegû bírsággal és késedelmi pótlékkal kell sajnos számolni. Fontos tudni, hogy egyéni vállalkozó továbbra is csak akkor számolhatja el az általános szabályok szerint a cégautó amortizációját költségként, ha fizeti a cégautó adót. 8. Az egyéni vállalkozó gyógyszerészeket érintô rendelkezés, hogy azok a kiadások, melyek személyes szükségletet (is) elégítettek ki, ezen túl elszámolhatók költségként, azonban bruttó – ÁFA-t tartalmazó – összegük vállalkozói kivétnek minôsül, így beszámítanak az egyéni vállalkozó összeszámítandó jövedelmébe, tehát személyi jövedelemadó- és járulékalapot is képeznek. 9. Szintén az egyéni vállalkozó gyógyszerészek szempontjából fontos az a rendelkezés, miszerint az egyéni vállalkozó is képezhet ún. fejlesztési tartalékot. A 49/B§ (7) f) pont szerint a vállalkozói bevétel – nagyon leegyszerûsítve a vállalkozói személyi jövedelemadó (16 %) alapja – annak mértékéig csökkenthetô: „az egyéni vállalkozó belföldi pénzforgalmi bankszámláján fennálló számlakövetelésbôl az adóévben lekötött, az adóév utolsó napján lekötött számlakövetelésként kimutatott összeg, de legfeljebb az adóévben megszerzett vállalkozói bevétel(ek) összegébôl az adóévben elszámolt vállalkozói költségek összegét meghaladó rész 25 %-a és legfeljebb adóévenként 500 millió forint (fejlesztési tartalék).” A lekötést a lekötés adóévét követô 4 adóév során az adóévben általa kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz megszerzése vagy elôállítás érdekében teljesített beruházási kiadások teljesítése érdekében oldhatja fel. Ha a lekötés feloldása nem az elôzôekben meghatározott cél érdekében történik, akkor a meg nem fizetett adókat az önellenôrzésre vonatkozó szabályok szerint köteles megfizetni az egyéni vállalkozó a lekötést követô 30 napon belül. Ha a lekötést az elôírt 4 éven belül nem szünteti meg, akkor a meg nem fizetett adókat késedelmi pótlékkal együtt kell megfizetnie az egyéni vállalkozónak.

Az összeállítás koránt sem teljes körû, értelemszerûen csak azokkal a változásokkal foglalkoztam, melyek a gyógyszertárak nagyobb hányadát érinthetik.

Általános forgalmi adó Leglényegesebb változás, hogy a gyógyszerek árát az eddigi 0% helyett 5% ÁFA terheli. Ennek következtében elôfordulhat, hogy az eddig szinte kivétel nélkül ÁFA-visszaigénylô pozícióban lévô gyógyszertárak egy része befizetôvé válik. Nézzük, hogy miért. Mivel minden vállalkozásnak az adott bevallási idôszakban – gyógyszertárakban ez jellemzôen egy negyedév – kell elszámolniuk az ÁFA-val, annyi változás várható, hogy a befizetendô ÁFA összege meg fog emelkedni az adott negyedévben eladott és beszerzett gyógyszerek árkülönbözetének – nagyon leegyszerûsítve a kérdést, az idôszak árrésének – az 5 %-ával. Azonban mivel a gyógyszertárak által beszerzett egyéb termékek és szolgáltatások általában az általános, 25 %os kulcs alá tartoznak, az emiatt levonható ÁFA összege ennek nagy részét kompenzálja. A 2003-as ÁFA bevallások adataiból kiindulva megállapítható, hogy azok a gyógyszertári vállalkozások, melyek az átlagosnál nagyobb arányban forgalmaznak 25 %-os adókulcs alá tartozó termékeket, pl. kozmetikumokat, kerülhetnek jellemzôen ÁFA befizetô pozícióba. Ezeknél a gyógyszertáraknál áll fenn annak a lehetôsége, hogy az éves szinten számított elszámolandó adó összege pozitív elôjelû, azaz befizetendô lesz és eléri az 1 millió Ft-ot, így emiatt havonta kell majd bevallaniuk az ÁFA-t. A havi bevallási kötelezettség az után a bevallási idôszak után keletkezik, melyben az év elejétôl halmozott elszámolandó adó pozitív elôjelû összege eléri az 1 millió Ft-ot. Egyedül azok az egyéni vállalkozók kerülhetnek év közben a havi bevallói körbe, akik 2003. év végén jelentôsebb mértékben vásároltak be gyógyszereket és ki is fizették azokat. Ennek oka egyszerû: A beszerzések elôrehozása következtében 2004. I. negyedévében az átlagosnál lényegesen kisebb összeget fordítanak majd az áruszámlák kiegyenlítésére és emiatt ebben az idôszakban megugorhat az ÁFA elszámolás pozitív egyenlege. Ha ez az elsô negyedévben meghaladja az 1 millió Ft-ot, akkor áprilistól kezdve havonta kell majd az ÁFA-t bevallaniuk. További fontos változás, hogy 2004-tôl kezdôdôen nem vonható le a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsoló termékek beszerzése és szolgáltatások igénybevétele, valamint a parkolási és az úthasználati díjak számláiban elôzetesen felszámított ÁFA összege.


Hírmorzsák Mentesség a gyógyszervitában Az EU-ban az újonnan szabadalmaztatott gyógyszerek esetében a piaci forgalmazás elôfeltételeként dokumentálni kell a termék – általában évekig tartó laboratóriumi vizsgálatokkal alátámasztott – teljes körû tesztelését. Mindazon gyártók, amelyek nem az eredeti szabadalom alapján, hanem annak továbbfejlesztésével, vagy akár csak az eredeti terméket megismételve akarnak saját gyógyszert (úgynevezett generikus terméket) a piacra dobni, az eredeti gyógyszer megjelenése után általában még hatnyolc évig nem hivatkozhatnak az eredeti termék dokumentációjára, és a törzskönyvezéshez meg kell ismételniük az összes szükséges vizsgálatot. Magyarország eredetileg e követelmények bevezetése alól kért a csatlakozástól számított öt évig felmentést, hiszen az elôírás azonnali végrehajtása – érvelése szerint – csökkentené az olcsóbb generikus gyógyszerek arányát a hazai piacon, jelentôs többletterhet okozva a betegeknek és a társadalombiztosítási rendszernek. Az új gyógyszerszabályozás leendô EUtagok számára leghátrányosabb része az a rendelkezés, amely a gyógyszerkészítmények törzskönyvi adatvédelmét a jelenlegi hat évrôl egységesen tíz évre terjesztené ki. Magyarország és Ciprus kivételével lényegében valamennyi csatlakozó állam a jelenlegi szabályozás fenntartása mellett érvel, mert az új rendelkezések felülbírálnák a csatlakozási szerzôdést. Magyar Nemzet, 2003. november 17.

Megduplázódott gyógyszerkiadás Öt év alatt megduplázódott a hazai gyógyszerkiadás. A tendencia megállítását szolgálja a támogatott gyógyszerkör felülvizsgálata és a tablettás dobozok bonthatósága is. A patikusok ésszerûnek tartják a javaslatot, de szerintük többletidô és -pénz kell a csomagoláshoz. Hamvas József azt mondja: a most folyó árrés-tárgyalásokkal megváltozik a jelenlegi rendszer, s jobb anyagi kondíciók közé kerülnek a gyógyszertárak. Világgazdaság, 2003.november 17. A gyógyszerreklámozás legújabb szabályai Hatályba lépett az egészségügyi miniszter új rendelete a gyógyszerek, gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítmények reklámozásáról és ismertetésérôl. A jogszabály szigorú elôírásokat tartalmaz a gyógyszerismertetôi tevékenységre is, meghatározva, ki, milyen feltételekkel végezheti azt. A reklámozó és a szolgáltató a gyógyszerek rendelésére és forgalmazására jogosult24 Gyógyszertár III. évf. 1. szám

nak ajándékot nem adhat, anyagi elônyt, természetbeni juttatást nem nyújthat és nem ígérhet, csak ha az csekély értékû és összefügg a gyógyszer rendelésére vagy forgalmazására folytatott egészségügyi tevékenységgel. (Csekély értékû az ajándék, ha ára nem haladja meg a mindenkori minimálbér egy százalékát.) A reklámtörvény idevágó és e rendelet megsértése esetén alkalmazható szankciókra vonatkozó szabályai január 1-jén lépnek életbe. Ezek között szerepel például, hogy a gyógyszerismertetô ellen etikai eljárás kezdeményezhetô, ismételt jogsértés miatt pedig fél évtôl három évig terjedô idôre törölhetô az OGYI nyilvántartásából. Világgazdaság, 2003. november 17.

Darabra adják a pirulát…. Drágulnak a gyógyszerek, de legalább új szolgáltatásokat vezetnek be a patikák. A pirulánkénti árusítás és az egyszerûbb orvosi vizsgálatok elkerülése jó ötletnek tûnik, de a gyógyszerészek nincsenek elragadtatva ettôl az elképzeléstôl (a tárca vezetôi pedig a patikusoktól). S az is valószínû, hogy egy ideig még nem lehet a benzinkutaknál fájdalomcsillapítót venni. Vasárnap Reggel, 2003.november 23. Egyre több etikai vizsgálat az orvosok ellen Egyre több etikai vizsgálat indul a magyar orvosok ellen. A kamara etikai bizottságának elnöke szerint az orvosok azért hibáznak többet, mint korábban, mert feszültebbek. A legszigorúbb büntetést, a kamarai kizárást azonban évek óta nem alkalmazták. m1 – Híradó este, 2003. november 29. Mikola botrányt érez Lemondásra szólítja fel Kökény Mihályt a Fidesz egészségügyi egyeztetô fóruma amiatt a háziorvosoknak kiküldött kérdôív miatt, amely szerintük a doktorok világnézetét, betegeikhez fûzôdô viszonyát kívánta feltérképezni. A Fidesz egészségügyi fóruma megrökönyödését és mélységes felháborodását fejezi ki a kérdôív áttanulmányozása után – mondta Mikola István, a fórum elnöke. Véleményük szerint a kérdôív szélsôséges, diszkriminatív, tendenciózus, igénytelen, triviális, valamint az orvosi munkával, az orvosi etikával és a kultúra alapkövetelményeivel össze nem egyeztethetô. Népszava, 2003. november 29.

Kereszttûzben a tb kontrollja Éles vita kereszttüzébe került a társadalombiztosítási alapok befizetôi ellenôrzésérôl készült kormányzati elôterjesztés az Országos Érdekegyeztetô Tanács tegnapi plenáris ülésén. Az elôzô kormányzati ciklus kezdetén szüntették meg a tb önkormányzatokat. Azóta az érdekképviseleteknek, a befizetôk képviselôinek nincs lehetôségük az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási befizetések sorsának ellenôrzésére. A szocialisták a választási kampányban, majd kormányprog-

ramjukban is azt ígérték, lehetôvé teszik a társadalmi kontrollt. A fôleg a munkáltatók javaslatait figyelembe vevô koncepciót azonban számos pontján vitatják. A munkavállalói érdekképviseletek tegnap is világossá tették: ragaszkodnak ahhoz, hogy érdemben részt vegyenek a járulékok beszedésének, felhasználásának és a szolgáltatásoknak az ellenôrzésében. Népszabadság, 2003. november 29.

Matejka félti a további fejlesztést A gyógyszerkasszát másfél év alatt 58 százalékkal növelte meg a kormányzat, és ha ez ilyen ütemben folytatódik, nem lesz pénz az egészségügy fejlesztésére – mondta Matejka Zsuzsa, az OEP fôigazgatója. A legdinamikusabb növekedés az egészségügyi rendelkezések 100, illetve 90 százalékos támogatású gyógyszerkörében volt, tehát ez az a terület, ahol érdemes szétnézni, kell-e ezen a területen az OEP-nek minden gyógyszert olyan szinten finanszíroznia, mint eddig – véli az OEP fôigazgatója. Magyar Hírlap, 2003. december 1. Lázas gyógyszervásárlás Országszerte több patikában hiánycikké váltak bizonyos gyógyszerek, leginkább fájdalomcsillapítók, görcsoldók és vitamintabletták. A szakemberek ezt az orvosságok áfa-kulcsának növekedésével, illetve a kormány rossz gyógyszerpolitikájával magyarázzák. Sok helyen nem kapható például a fájdalomcsillapító Algopyrin és Panadol, a görcsoldó Nospa, a Centrum vitamintabletta, az asztma kezelésére szolgáló Aldecin spray, a toroköblítô Glycosept, a szívritmuszavarra használt Betaloc és Betaloc ZOK tabletta, a hányáscsillapító Daedalon, az aranyér elleni Reparon kenôcs és kúp, valamint egyes inzulinok és antibiotikumok – az általunk megkérdezett patikusok ezeket a szereket említették a legtöbbször. Magyar Nemzet, 2003. december 4.

Homályos kép, garantált gyógyszerhiány Gyógyszerügyben megint homályos a kép. Az látható csupán, hogy jövôre sem konszolidálják az egészségpénztár gyógyszerár-támogatási kasszáját. A szakértôk szerint mintegy 60 milliárd forint hiányzik belôle, és nem létezik olyan takarékossági csomagterv, amellyel pótolható a hiány. Ez rossz hír a betegeknek és a gyógyszercégeknek egyaránt. Nem újdonság a biztosító gyógyszerkaszszájának elôre garantált hiánya. Az utóbbi nyolc-tíz évben általánossá, s így megszokottá vált a büdzsé puffer-funkciója, amit aztán év végén, a zárszámadási törvényben feltöltöttek. Nem újdonság az évrôl évre beharangozott szigorítási intézkedéssorozat sem, amely hol kisebb, hol nagyobb vihart kavar a gyógyszerpiac szereplôi között, aztán valahogy csak lecsillapodik. A hamarosan mögöttünk maradó évben a szokásostól puhább csata zajlott a gyógyszerfronton. Egyesek vihar elôtti csendet

emlegetnek, mondván: a cégeknek kezd elegük lenni. Tavaly ugyanis kénytelen-kelletlen belementek a három évre kötött gyógyszer-megállapodás mellôzésébe, az idén több milliárd forinttal egészítették ki az üresedô tb kasszát. A viszontgesztus, az átlátható és hosszú távra alkalmazható gyógyszerár-támogatási rendszer azonban továbbra is késik. Világgazdaság, 2003. december 4.

Kökény szerint kezelhetô a gyógyszerhiány Várhatóan a jövô héten tárgyal a kormány a januártól változó gyógyszerár-támogatási rendszerrôl és a kórházfinanszírozás szabályainak változásairól – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Kökény Mihály. Az év végi esetleges gyógyszerhiánnyal kapcsolatban kijelentette: ez nem lépi túl a minden évben szokásos szintet. Tapasztalatuk, hogy elsôsorban a vény nélküli orvosságokból van felvásárlás. A gyógyszerész kamarától kapott információjuk szerint azonban ez megyénként változik, s a nagykereskedôk rugalmasságának köszönhetôen kezelhetô. A miniszter szerint a szakma szabályainak megfelelôen bevezetik egyes gyógyszerek patikai bonthatóságát, amihez nincs szükség törvénymódosításra. Világgazdaság, 2003. december 5.

Elkeseredett tiltakozás Zalaegerszegen csütörtök délután két óráig valamennyi gyógyszertárban csak a bejáratnál szolgálják ki a betegeket. A patikusok egy készülô helyi rendelet ellen tiltakoznak, mert az szerintük hátrányos helyzetbe hozná ôket. Két olyan kórházi gyógyszertár is kiadhatna ugyanis orvosságot, amely eddig csak fekvôbetegeket szolgálhatott ki. A megyei gyógyszerészkamara etikai bizottságának elnöke szerint a 13 zalaegerszegi patika közül kettô biztosan tönkremenne. Beledi Istvánné a Magyar Rádiónak elmondta azt is, fontolgatják, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Magyar Rádió, 2003. december 4. Nyílt forgalmú zalai kórházi patika A Zala Megyei Önkormányzat tegnap úgy döntött, hogy külsô közremûködôk bevonásával magánkézbe adja a megyei kórházban lévô patika üzemeltetését. Dr. Varga Imre, a gyógyszerész kamara zalai szervezetének vezetôje tudósítónknak azt mondta: bízik benne, hogy a kórházi gyógyszertár magánosítása során az intézményt fenntartó megyei önkormányzat folyamatosan egyeztetni fog a kamarával és találnak olyan megoldást, amely lehetôvé teszi, hogy a nyílttá váló kórházi patika növekvô forgalma ne okozzon hátrányt a megyeszékhely többi gyógyszertárának. Népszabadság, 2003. december 6. Ingyengyógyszer jövôre pénzért Negyvennyolc gyógyszernek, többféle infúziónak, valamint a tetanusz elleni védôoltásnak szûnik meg az ingyenessége, s további mintegy 200 orvosságnak csökken az eddigi 90 százalékos társadalombiztosí-

tási támogatása jövôre – errôl tájékoztatta tegnap az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a gyógyszergyártók képviselôit. A változásokról a kormány várhatóan mai ülésén mondja ki a végsô szót. Magyar Nemzet , 2003. december 10.

Negyvenért… Jövôre 40 forintot kérhetnek el pluszként a patikákban, ha a vevô azt kéri, bontsák meg a gyógyszer eredeti csomagolását, mert neki kevesebb orvosságra van szüksége – derül ki az egészségügyi minisztériumból származó dokumentumból. Ha a beteg például egy 200 forintba kerülô tíz szemet tartalmazó dobozos fájdalomcsillapítóból egy pirulát szeretne megvenni, akkor az 20 forintba kerül számára, amelyre a patikus további 40 forintot számolhat fel csomagolási költségként. Magyar Nemzet, 2003. december 10. A betegek megadóztatása Január elsejétôl az áfa-kulcs-módosítás miatt valamennyi gyógyszer ára 5 százalékkal, a 600 forint alatti készítmények ára további 20 százalékkal emelkedik. A gyógyszerek tervezett többlépcsôs áremelésével a kormány a betegeket adóztatja meg. Magyarországon sok a beteg és egészségtelenül nagy a gyógyszerfogyasztás, de a gyógyszerek túlnyomó része valóban nélkülözhetetlen. Az áremelés elsôsorban a súlyos betegeket és a nyugdíjasokat sújtja, akik már eddig is alig tudták megvenni a méregdrága gyógyszereket. De az áremelés nem csupán az áfa-kulcs révén következik be; a jövô év elejétô1 a gyógyszerek támogatásának a módosítása is várható. Az a kormány, amely szociális érzékenységét hangoztatja, a betegek, a nyugdíjasok rovására kívánja a bevételét növelni. Magyar Nemzet, 2003. december 11.

A megoldás Végre kitalálta az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), milyen terápiára vágyik a közgyógyellátottak többsége. Akiknek beteg a szívük, szaggat a végtagjuk… Az ilyen megátalkodottak eddig elmentek az ôket rendszeresen kezelô szakorvoshoz, végigülték, amíg sorra kerültek. A rendelôben megkapták a vényt, és ahogyan koruk és fürgeségük engedte, usgyi a patikába. Ha igaz, januártól mindennek vége. Az oka igen egyszerû. A bürokráciamentes ügyintézéssel visszaéltek a gonosztevôk, akik gyógyszerhalmozásra és feketekereskedelemre specializálták magukat. Álcázva jutottak be a szakorvoshoz, mértéktelenül íratták föl a medicinát, ingyenesen kiváltották, hogy sápot szedjenek az OEP könnyelmûségén. Magyar Hírlap, 2003. december 13.

Csomagolási díjat kérhetnek a patikák A lap által megkérdezett budapesti gyógyszerészek többsége sem a gyógyszerek szemenkénti eladásával, sem pedig a csomagolási díj felszámolásával nem ért egyet.

A tervek szerint ugyanis 40 forintos csomagolási díjat is kérhetnek a patikák január elsejétôl, amennyiben a beteg csak egy-két szem orvosságot szeretne venni. A plusz összeg felszámolása nem kötelezô.

Horváth Péter, a Magyar Gyógyszerész Kamara fôvárosi szervezetének elnökségi tagja elmondta, hogy véleményük szerint a január elsejétôl bevezetett rendszer sem a gyógyszerészeknek, sem a betegeknek nem kedvez. A pácienseknek hosszabb várakozásra, a patikusoknak pluszterhekre kell számítani – vélekedik Várkonyi Zsoltné, egy XIV. kerületi gyógyszertár vezetôje. Mint mondja, ôk eddig nem számoltak fel pluszdíjat azért, ha a gyógyszereket zacskóba tették, de a szemenkénti csomagolás számukra is jelentôs többletkiadást jelent majd. A szakember véleménye szerint a gyógyszerek megbonthatóságával a betegek nem olcsóbban, inkább drágábban juthatnak majd orvossághoz, mint eddig. Egy szem fájdalomcsillapítóért például – az elôzetes számítások szerint – akár 90 forintot is elkérhetnek, holott ugyanebbôl a termékbôl tíz szem csak 265 forint. Bölcs Judit gyógyszerész szerint nem a csomagolási díj bevezetésével kellene versenyhelyzetet teremteni a patikák között, hanem azt kellene figyelembe venni, ki milyen szolgáltatást nyújt a betegeknek. Budapesti Nap, december 16. Elfogyott a pénz a gyógyászati eszközökre Az idén már nem tud fizetni gyógyászati segédeszközök után járó támogatást a patikáknak és a szakboltoknak az OEP. Az erre szánt 35 milliárd forint december elejére elfogyott. Matejka Zsuzsa elmondta, a biztosító a december 15. után beváltott vények ellenértékét legkorábban január 5-én folyósítja, a gyártók, a forgalmazók csak jövôre jutnak a mintegy másfélmilliárd forinthoz. A kifizetés csúszása gazdálkodási problémát okozhat a kisvállalkozásoknak – reagált a hírre Jóbai Zsolt, az Orvostechnikai Eszközök Gyártói és Forgalmazói Szövetségének elnöke. Szerinte januárban akár kisebb áruhiány is elôfordulhat. Népszabadság, december 19. Privatizáció kórháztörvény nélkül A kórháztörvény alkotmánybírósági megsemmisítése nem tette lehetetlenné az egészségügyi privatizációt. A laborüzemeltetéssel foglalkozó Prodia Rt. például továbbra is három kórház üzemeltetésére pályázik. Mint ismeretes, az Alkotmánybíróság nemrég megsemmisítette a kórházak privatizációját szabályozó törvényt. (A testület szerint szabálytalan volt, hogy a T. Ház nem hagyott érdemi tárgyalásra elegendô idôt az államfô által megfontolásra visszaküldött jogszabály újratárgyalására.) Óvatosabban, de a törvény nélkül is vállalkozik három – a kiskunhalasi, a dunaújvárosi és a Veszprém megyei – kórház magánosítására a Prodia Rt. – erôsítette meg lapunknak Kollányi Gábor. Népszabadság, december 29. Gyógyszertár III. évf. 1. szám 25

Néhány gyógyszer szemenként is kapható A január 1-jétôl hatályba lépô jogszabályi változások következtében lehetôség lesz megbontani a vény nélkül kapható gyógyszerek, valamint injekciók csomagolását. Az egészségügyi miniszteri rendelet szerint egy patika számára sem kötelezô a gyógyszerek csomagolásának megbontása, pusztán lehetôség, ami régi lakossági igényt elégít ki. A megbontott orvosságokat szakszerûen becsomagolva és betegtájékoztatóval ellátva adhatják át a vásárlóknak a patikusok. Mivel a rendelet a szabadáras termékekre vonatkozik, a gyógyszertárak maguk dönthetnek arról, hogy a felmerülô többletköltségek miatt a vevôknek felárat kell-e fizetniük a bontott orvosságok után. Magyar Hírlap, január 2. Egy recept – két sorban állás Januártól a közgyógyellátásban kapható gyógyszerek többségét a háziorvosnál (is) fel kell íratni. Többhavi gyógyszeradag csak kivételes indokkal rendelhetô. A patikusok pedig akár egy darab pirulát is árusíthatnak most már. Aki eddig a szakrendelôkben íratta fel a gyógyszerét, az januártól kétszer állhat sorban. Egyszer a szakrendelésen, utána a háziorvosnál a receptért. Az új szabályozás szerint ugyanis a közgyógyellátottak gyógyszereit csak háziorvosuk rendelheti, ez alól pedig kizárólag a szakorvosok által felírható készítmények jelentenek kivételt. Azaz idén a receptek döntô többségével két orvost is fel kell majd keresniük a betegeknek. Népszabadság, január 6.

Hiba, vagy szándékosság? Nem véletlenül jelent meg pontatlanul a gyógyszer-támogatási lista, a hibákkal egyes gyógyszercégeket juttatott jogosulatlan haszonhoz az egészségügyi vezetés – állítja a Fidesz. Az egészségbiztosító és a szaktárca cáfolja ezt. Közben kiderült: nemcsak a koleszterinszint-csökkentôk ára jelent meg tévesen, hanem más medicináké is. Úgy tûnt elsôre, hogy adminisztrációs hiba miatt jelent meg tévesen, nulla forintos tbtámogatással a közlönyben több koleszterinszint-csökkentô, ám azóta kiderült: nem errôl van szó – mondta Frajna Imre. Erre utal szerinte, hogy a simvastatin tartalmú koleszterinszint-csökkentôk legkeresettebb, 20 mg-os kiszerelései mind tévesen jelentek meg. Ugyanakkor egyetlen cég, a Medico Uno terméke „megúszta” az elírásnak mondott támogatásmegvonást, így a vállalat a nagyobb forgalom révén 100-200 millió forintos haszonhoz juthat. Magyar Nemzet, január 7.

Kiegészül a gyógyszerlista Vasárnaptól társadalombiztosítási támogatással kaphatók azok a gyógyszerek, amelyek tévedésbôl lemaradtak a támogatott készítmények listájáról. Az errôl szóló rendelet-módosítást Kökény Mihály szerdán írta 26 Gyógyszertár III. évf. 1. szám

alá – közölte a szaktárca fôosztályvezetôje. Hamvas József közölte: a módosítás értelmében az egészségbiztosítási pénztárak visszamenôlegesen kifizetik az elmaradt tbtámogatás összegét. Magyar Nemzet, január 8.

Akkor most mennyibe kerül egy Algopyrin? Nagyot néztek, s ki morcosan, ki káromkodva fogadta a patikákban a Blikk munkatársának kérését, aki egy szem Algopyrint kért. Január 1. óta ugyanis meg lehet bontatni a gyógyszerek csomagolását. A Blikk három gyógyszertárat tesztelt: megnéztük, mennyibe kerül egyetlen szem pirula, hány percébe telik a patikusnak, amíg becsomagolja a tablettát, és lefénymásolja a betegtájékoztatót. Átlagosan 7-10 percet kell várni egy szem gyógyszerre. A sorban állók ellenszenvesen méregették a vásárlót, aki megbénította a gyógyszertár életét. A patikákban nincs kialakult ár, az eladó maga dönti el, mennyit számláz, így eshetett meg, hogy az egyik helyen 73, a másikon 100 forintot kértek (10 darabos kiszerelésben 271 forint). A patikusok kijelentették: egyik helyen sem próbált meg még senki egy szem tablettát venni. Szerintük a rendeletnek nincs értelme. Ha valaki rosszul volt és orvosságot kért a gyógyszertárban, korábban egy darabot ingyen is adtak neki. Blikk, január 8. Alkotmánybírósághoz fordul a gyógyszerész kamara A gyógyszerek felbonthatóságáról szóló rendelet felülvizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól a Magyar Gyógyszerész Kamara. A testület szerint az új jogszabály több szempontból ellentmondásos, és azt a gyógyszerészek csak jogsértô magatartással tudják alkalmazni. Közleményük szerint a patikusok egyetértenek azzal, hogy a betegek csak a gyógyulásukhoz szükséges mennyiségû gyógyszert vásárolják meg, de ezt a kamara kizárólag a jogi és szakmai feltételek együttes kidolgozásával támogatja. Klub Rádió, január 9. - péel -

Hírmorzsák – külföldrôl A „házipatika-modell” A modell lényege, hogy a beteg egy általa kijelölt gyógyszertárral rendszeres kapcsolatban áll, ahol fokozott figyelmet fordítanak gondozására, felügyeletére. Ez a gondoskodás akár még az otthonfekvô betegekre is kiterjedhet. A patika számítógép segítségével követni tudja, hogy a paciens a megfelelô gyógyszert a megfelelô idôben és mennyiségben alkalmazza. Az orvosa

által rendelt gyógyszerei és a vény nélküli szerek között nincs-e összeférhetetlenség, vagy felesleges gyógyszerezés. Negyedévente a patika betegenként 5 Eurót kapna a biztosítótól a fenti szolgáltatásokért. Németország déli részén kísérletképpen már bevezették a fenti modellt egy magánbiztosító és tucatnyi patika bevonásával. PTA heute Nr.11. 10.old.

Gyógyszerhamisítás A gyógyszerhamisítás a világ egyik jelentôs problémájává kezd válni. Amíg a fejlôdô országokban ez a betegek egészségét is veszélyeztetheti, az európai piacon elsôsorban a gyógyszergyártóknak okoznak jelentôs kárt. Németországban a gyógyszerhamisítás a gazdasági bûnözés részévé vált. 1996 óta a Bûnügyi Hivatal (BKA) külön osztálya foglalkozik a témával. Bár a német gyógyszerelosztási rendszer nagyon biztonságos, mégis az utóbbi idôben egyre több hamis gyógyszerkészítményt találtak a patikák polcain. A hamisítók rendkívül profik, ezért a piacon lévô hamis gyógyszerek tényleges mennyiségét még megbecsülni sem lehet. DAZ Nr.49. 29. old. Startra készek a „Partner Patikák” A napokban startol Hamburgban a legújabb gyógyszertári társulás. „Partner Patika” néven közel 50 gyógyszertár szeretné kihasználni a szövetség elônyeit. Mindezeket Peter Menk a társulás kezdeményezôje és vezetôje egy sajtótájékoztatón közölte. A kooperációban részt vevô gyógyszertárak több, máshol nem létezô szolgáltatást kínálnak a hozzájuk betérô betegeknek. DAZ Nr.50. 36. old. A gyógyszerek internetes forgalmazásának tiltása nem ellentétes az EU törvényeivel Az Európai Bíróság (EuGH) 2003. december 11-én ítéletet hozott az internetes gyógyszerküldô áruház, a DocMorris és a Német Gyógyszerész Szövetség perében. A luxemburgi bírók lényegében a gyógyszerészek érveivel értettek egyet: a receptköteles gyógyszerek internetes megrendelésének és postai úton való elküldésének megtiltása, ill. a postai csomagküldés reklámozásának tiltása nem ellentétes a közösségi joggal. Az OTC-szerek postai küldésének megtiltása azonban már nem eukonform. A sokak számára meglepô ítélet alapja az, hogy az OTC és „Rx” készítmények veszélyességét különbözônek ítélte a bíróság. (www.pharmazeutische-zeitung.de.) Az ítélet egyetlen szépséghibája, hogy a német egészségügyi kormányzat a gyógyszerpiac teljes liberalizációját készíti elô, így nemhogy megtiltaná, hanem engedélyezné a gyógyszerek internetes rendelését és a postai csomagküldést. A luxemburgi ítélet tehát nem jár semmilyen következménnyel. (A referáló megjegyzése).

Horváth Csaba

Szakdolgozói kamara Az Országgyûlés október 20-i ülésén elfogadta a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaráról szóló 2003. évi LXXXIII. sz. törvényt. A törvény értelmében a gyógyszertári asszisztensek kötelezôen tagjai lesznek a kamarának, akiknek az egyes megyékben és országosan önálló tagozat alakítására lesz lehetôségük. A tagozat a saját szakterületét érintô kérdésekben lényegében vétójoggal rendelkezik: a törvényalkotó ezzel akarta az egyes szakdolgozói rétegek létszámaránya közötti nagy differenciákból adódó érdekvédelmi és érdekképviseleti problémákat mérsékelni. A törvény szerint több területen véleményezési, egyetértési joggal rendelkezô kamara saját keretei között dönt tagjainak etikai ügyeirôl és tagjainak mûködési nyilvántartásáról is. A kamarának várhatóan százezret meghaladó tagja lesz.

MOSZ info

Elnökségi ülést tartott a MOSZ A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 2003 december 4-én tartotta tavalyi utolsó ülését. Elsôként dr. Schlégelné Békefi Csilla számolt be a szervezeti átalakítással kapcsolatos eddigi eredményekrôl, és tájékoztatást adott a további feladatokról. Az aktuális szakmai kérdések közül a bonthatósággal kapcsolatos rendelettervezetet tárgyalta meg az elnökség és a gyógyszerbiztonságra figyelemmel elutasította a javaslatot. Csejtei Marianna a Szövetség 2004 elsô félévi rendezvényeit ismertette, dr. Samu Antal a márciusi siófoki kongresszusról adott részletes tájékoztatást. A Gyógyszertár kiadásával kapcsolatban az elnökség határozott a „pro form” számla kiküldésérôl. Az ülés végén a Szövetséghez beérkezett támogatási kérelmeket tárgyalták meg a jelenlévôk.

T ~ÉéÅxà|~âá àtÇöváÉÄ}t‹ A „nappali spa” élménye otthon

„De jó a fürdôkádban ülni De jó elhagyni magamat, s mégis fölpezsdülni a víz folyékony paplana alatt.”

Azt hiszem megfelelô indítás Szabó Lôrinc egyik versének néhány sora a mai téma hangulatához. Mit is jelent ez a kifejezés „day spa” azaz „nappali spa”? A spa célja, mint a szó jelentésébôl – ami tulajdonképpen egy rövidítés – is adódik, solus per aqua, víz által belépni, a vízben rejlô gyógyhatást kihasználni az egészség megôrzésére, a stressz csökkentésére, a belsô egyensúly megteremtésére. Ma még ugyan kevés szépségszalon rendelkezik ilyen szolgáltatással, de egyszerûbb és olcsóbb formában mi magunk is részesei lehetünk egy spa élménynek otthonunkban. Megfelelô elôkészülettel és családunk „számûzésével”, csupán 1 napra, indulhat is útjára a gyönyör. A spa legfontosabb szempontjai: a NYUGALOM, a BÉKE, a CSEND és a HARMÓNIA. Mindezek mellett szükségünk van az erre a célra gyárilag összeállított spa termékcsaládra. Ezen termékek legfôbb hatóanyagai az algák, a tengervíz, az iszapok és a hínár. Az algának, mely a legértékesebb hatóanyag, több mint 2o ooo fajtáját ismerjük, de kozmetikai célra a klorofil tartalmú zöld, a karotin tartalmú vörös és a jód tartalmú barna algát használjuk. Az algák az ôskortól léteznek, nagyságuk igen változó, a mikroszkopikus mérettôl az óriásig. A különbözô algák kialakulását, környezetük és táplálkozásuk határozza meg. Hatóanyaguk tárháza is gazdag: Ca, Mg, K, Fe, S, I, fehérjék, rostanyagok; A,B,C,E vitaminok. Bôrre gyakorolt hatásában a vízmegkötô képesség és a vérkeringés fokozása, a salakmentesítés a legkiemelkedôbb. A spa termékek tartalmaznak még egyéb bôrfeszesítô, nyugtató és puhító anyagokat. Ilyenek például az olíva olaj, a gyógynövénykivonatok (kamilla, mályva, búzavirág), a kollagén, az elasztin, a shea vaj és a barnacukor. A spa élmény nélkülözhetetlen kellékei a következôk:

Arc-és testradír vagy iszap Testápoló olaj illetve tej Pakolás arcra és hajra Kéz- és lábápoló krémek Regeneráló ampulla arcra és hajra Az elsô lépésben alaposan radírozzuk le az arcunkat és a testünket, majd készítsük el a fürdôvizet és merüljünk el az élményben. Aki ennél is hatásosabb indítást szeretne, a radír helyett használjon iszapot arcra és testre, utána egy gyors zuhany és jöhet a fürdô. Az aromalámpa használata – melyben mirtusz, levendula vagy fahéj illóolajat párologtatunk – fokozza az elmélyülést és relexációt. A fürdô után jöhet az arcra és a hajra egy pakolás és a még nedves testünkre az ápoló olaj, illetve tej. A kezünket és lábunkat is örvendeztessük meg egy kis krémezéssel. Ezután jön a legkellemesebb, a meleg, gyertyafényes szobában a pihenés, fûszerezve halk zenével és egy csésze gyógytea. Az utolsó fázisban, felkerül a hajra és az arcra a regeneráló ampulla, melyre már elkészíthetjük a családváró leheletnyi sminket is. Ezekben a szürke és nyomasztó téli napokban, amikor a reggeli felkelés is szinte hôstettnek számít, szükségünk van a „nappali spa” nyújtotta élményre. Remélem kedvet csináltam Önöknek a „nappali spa”-hoz, mert ahogy a franciák mondják, mindent ki kell próbálni, legalább egyszer!

KELLEMES SZÉPÜLÉST!

Barabás Éva kozmetikus mester Gyógyszertár III. évf. 1. szám 27

MOSZ OnLine HELP

ELÔZMÉNYEK: A MICROSOFT Internet böngészôjében a Kedvencek parancsikon mellett található az ELÔZMÉNYEK parancsikonja, amely szintén a keresést támogatja.

Mit tud? Segítségével korábban látogatott internetes oldalakat tudunk megtalálni, különbözô szempontok alapján. Hogyan használjuk? Rákattintva az ELÔZMÉNYEK parancsikonjára, bal oldalon elôcsúszik egy ablak, ahol a korábban látogatott oldalak URL címei különbözô csoportosítás szerint találhatóak. A csoportosítás szempontját magunk határozhatjuk meg, bár általánosnak mondható az idôrendben történô visszakeresés használata. A megnyíló baloldali mappa Elôzmények megnevezése alatt van egy NÉZET gomb, arra kattintva elôugrik egy legördülô menü. Erre kattintva és az egeret a megfelelô szempontra ráhúzva és ismét kattintva határozhatjuk meg, milyen szempont szerint kérjük az elôzmények megjelenítését. Mennyi idôre tudunk visszakeresni? Az ESZKÖZÖK legördülô menü Internetbeállítások almenüpontjára kattintva elôugrik egy ablak, ennek az alsó harmadában lehet egy kis ablakba beírni, hány napi böngészésünket akarjuk visszakereshetôvé tenni. Ugyanitt az összes elôzmény is törölhetô.

NEW

Egeszségkalauz: A MediMédia Kiadó gondozásában mûködô – szakmailag igen magas színvonalú – információs portál, amely folyamatosan igyekszik az olvasókkal megismertetni az egészségügy nagyközönségét érdeklô, aktuális híreit, napi tájékoztatást nyújt a mindenkori legfrissebb egészségügyi információkról. http://www.egeszsegkalauz.hu/ Szolgáltatásai: Betegségek tünetek címszó alatt ezek betûrend szerinti felsorolása látható. A kiválasztott menüpontra kattintva részletes információhoz lehet jutni a adott témát illetôen. Orvosok és gyógyszerészek errôl a lapról a www.pharmindex.hu link segítségével közvetlenül csatlakozhatnak szakmai honlapunkra, ahol vényköteles gyógyszerekrôl kaphatnak részletes információkat. A Gyógyszerek oldalon információk találhatóak valamennyi Magyarországon forgalomban lévô, vény nélkül megvásárolható gyógyszerrôl, s választható, hogy gyógyszernévre, hatóanyagra, javallatra, vagy gyártóra keresünk. Praktikus ábrák mutatják 1-1 készítménynél, ha az terhesség, vagy szoptatás alatt nem szedhetôek. További keresési lehetôség: gyógyszertárakra, ill. civil szervezetekre név, illetve cím szerint. Külön oldal foglalkozik a gyógyszerekkel kapcsolatos általános tudnivalókkal, az elsôsegély kérdéskörével.

PHARMA

OnLine

Egyesül az Egészségbiztosító és a Gyógyinfok Matejka Zsuzsa sajtótájékoztatón jelentette be a hírt. Abban bízik, hogy az OEP-nek az egyesüléssel az egészségügyi ellátások árának meghatározásában is jut szerep.

http://www.weborvos.hu/cikk.php?id=96&cid=38067 Érdemes elolvasni az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium honlapján a miniszter beszédérôl készített kormányszóvivôi tájékoztatót, amely az egészségügyi ellátás átalakítását – ezen belül is a Gyógyítási Szervezési Rendszer kialakítását – tûzte ki célul. (A beszámoló megtekintéséhez Power Point program szükséges) http://www.eum.hu/bovebb.php?hirsz=388 Ehhez adalék a miniszter úr december közepén tett egyik rádiónyilatkozata, amely az új egészségi felvilágosítási rendszer középpontjába állítja az internetet. Kivácsian várjuk a megvalósítást.

A FAMÍLIA Patika Lajosmizse gyógyszerész munkatársat keres (pályakezdôt is), 2 szobás összkomfortos lakással! Telefon: 06 70 211-7318 30 Gyógyszertár III. 28 II. évf. évf.11–12. 1. számszám

A MOSZ egyik szakmai célkitûzése. Vízszintes: 1. A célkitûzés (G, N, GY, E, T). 13. Gabonát betakarít. 14. … Fein, mi magunk (ír nemzeti forradalmi mozgalom). 15. Zenemûvet megdolgozó. 16. Zökkenôben van! 17. Ártatlan. 19. Ezen a másik módon. 20. Község Budapest közelében. 22. Vas megyei település. 23. Egymást elôzô betûk az ABC-ben. 25. Vissza: a nyelv önálló egysége. 26. Rangjelzô. 27. Fémet tartalmazó kôzet. 29. Vászonkötésû fényes selyemkelme. 32. „… meg Isten a magyart” (Kölcsey). 34. Fekete István rókája. 35. A légnyomás egyik mértékegysége. 37. Oxigén, hidrogén és jód vegyjele. 39. Vörösmarty Mihály költeménye. 41. Szálkátlanított halszelet. 42. Vörös, olasz kifejezésekben. 44. Kérdés tárgyra. 45. Mûtôorvos. 46. Tamási Áron hôse. 47. Olasz nagyváros. 49. … de France, történelmi vidék. 50. Lop-…, ázsiai állóvíz. 51. Létezik. 52. A Vajdaságban élô szláv népcsoport. 54. Legendás kelta sziget. 57. Nemzeti Alaptanterv, röv. 58. Helyhatározó rag. 59. Feltéve. 61. Mesterséges nyelv. 62. Névelô. 64. Nyeles szerszám. 66. A szerelem istene a latin mitológiában. 68. Szerkezet kicsinyített mása. 71. Állami bevétel. 73. Futását Vörösmarty énekelte meg. 75. Becézett nôi és férfinév. 76. Dalbetét. 77. Kodolányi János mûve. Függôleges: 1. Nyírségi település. 2. Kiváló zeneszerzônk (Ferenc). 3. Kínai súlymérték. 4. Klasszikus kötôszó. 5. Osztalék része! 6. Német zongoramûvész, Beethoven tanítványa (Ferdinand). 7. Errôl a helyrôl, bizalmas szóhasználatban. 8. Angol vég. 9. Morzehang. 10. Lóvá tesz. 11. Az elején limitál! 12. Három hangszerre írt zenemû. 17. Temetôi alkalmazott. 18. Szedi a sátorfáját. 21. Végtag. 24. Ada …, holland úszónô. 28. Némán cinezô! 30. Ruhaanyag elsô áztatása. 31. Hegyes bóbitájú költözô madár, névelôvel. 32. Bibliai hadvezér. 33. Asztali kirakójáték. 36. Alvásszerû állapotba kerül. 38. Alias Földes László. 40. Orosz gépkocsimárka. 41. Vas vegyjele. 43. Siló egynemû betûi. 45. Drágának tart. 47. Mezôgazdasági ipari üzem. 48. Pecunia … olet, a pénznek nincs szaga. 51. Fékezhetetlen. 53. Baranya megyei falu. 55. Ivaros szaporodás céljára módosult feltûnô alakú és színû növényi hajtás. 56. Község a Velencei-hegységben. 58. Hírforrás. 60. Az a távolabbi. 63. Neves költônk (Zoltán). 65. Közkert. 67. Polémia része! 69. Óvoda, a gyermekek nyelvén. 70. Norvég regényíró (Jonas). 72. Váltott evezôlapát. 74. A férfi végzete. 76. Árok egynemû betûi. Beküldendô: vízsz. 1. A helyes megfejtést beküldôk között 1 db kongresszusi regisztrációt (Siófok, március) 1 fô részére és 1 db negyedéves Gyógyszertár c. újság elôfizetést sorsolunk ki. Elôzô számunk nyertese: Grúber Attiláné, 2723 Nyáregyháza

A Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar által meghírdetett, öt évre tematizált „Gyógyszertári menedzsment” címû, kreditpontos továbbképzés ötödik évfolyamának fôbb területei: ♦ Gyógyszerellátás szervezete (elôadó: prof. dr. Vincze Zoltán): A gyógyszertárak hagyományos arculatának megváltozása – azaz a gyógyszer-elôállítás feladatának átkerülése a gyáriparba – egyúttal szervezeti felépítésben is változásokat hozott. Európában lényegében mindenfajta szervezeti rendszer megtalálható. Áttekintésük segítheti jövôbeni eligazodásunkat. A gyógyszerek egy része kikerül(t) a patikákból, ugyanakkor a gyógyszertárak más cikkeket is elkezdtek forgalmazni. Nemzetközi kitekintés elôsegítheti e folyamatok tendenciáinak felismerését. ♦ Üzleti terv (elôadó: dr. Simon Kis Gábor): Amíg a gyógyszeripar számára az üzleti terv készítése a mindennapok rutinfeladata, addig a gyógyszer-kiskereskedelem, azaz a magángyógyszertárak esetében egyszeri alkalommal a patika megszerzése során tûnt kötelezô házi feladatnak. A gyógyszerkiskereskedelem alágazat túlélése szempontjából az üzleti terv készítése – saját jól felfogott érdekében – minden egyes gyógyszertár számára éves rutinfeladattá kell, hogy váljon ebben a válságoktól vészterhes idôszakban. ♦ Minôségbiztosítás (elôadó: dr. Sándor István): Minôségbiztosítás helye és szerepe az egészségügyben. A minôségbiztosítás különbözô aspektusai a gyógyszeriparban, a gyógyszer nagy- és kiskereskedelemben, valamint az intézeti gyógyszerellátásban különbözô megközelítést igényelnek a gyógyszerészektôl. A jövô egyik fontos feladata egy egységes szemléletmód kialakítása. ♦ Gyógyszertári logisztika (elôadó: dr. Samu Antal): A korszerû logisztikai elvek és módszerek gyógyszerellátásba történô adaptációja sok lehetôséget rejt magában a költséghatékonyabb gyógyszerellátás kifejlesztése terén a gyógyszerügy teljes vertikumában. Inflatórikus körülmények között különösen érzékeny kérdése a készletszintek figyelése, „karbantartása”. ♦ Etika (elôadó: Hankó Zoltán): A jog által le nem fedett vagy le sem fedhetô területek jelentôs hányada az etika tárgykörébe tartozik. Etikai alapfogalmak, az etikai értékek fejlôdése. Az egészségügyi etika alapkategóriái: élet, egészség, testi szenvedés, haldoklás és halál. A beteg és az egészségügyi dolgozó kapcsolata. Gyógyszerész-beteg viszony. Mind olyan téma, amivel a gyógyszerészek nap mint nap találkoznak.

GYÓGYSZERTÁRI MENEDZSMENT TOVÁBBKÉPZÉS V. év A továbbképzô elôadások tervezett helyszínei és idôpontjai 2004. év márciusától: Miskolc Szeged Békéscsaba Pécs Budapest I. Szombathely Budapest II. Szolnok Veszprém Debrecen Budapest III.

március 27–28. április 3–4. április 17–18. április 24–25. május 22–23. szeptember 18–19. szeptember 25–26. október 16–17. november 6–7. november 13–14. november 20 –21.

(szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap)

A továbbképzô tanfolyam – az akkreditációs bizottság döntése alapján – részvétel esetén 15 kreditpont értékû, sikeres tesztvizsgával együttesen 30 kreditpont értékû. Részvételi díj: 9 750,- Ft. A számlát a tanfolyam után kapják meg a hallgatók. A képzés bonyolításával a Simon Patika Bt. foglalkozik (Címe: 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158.) Információ: Marossy Irén (tel./fax: 06 1 252-4948, hétköznap 9–12 óráig); illetve Takács Gézáné (tel.: 06 30 955-8125) Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével – a választott helyszín és idôpont megjelölésével – és visszaküldésével jelezze részvételi szándékát! Végleges értesítést a tanfolyam(ok) megkezdése elôtt két héttel küldünk.

✄ JELENTKEZÉSI LAP Gyógyszertári menedzsment V. év A továbbképzés választott helyszíne: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jelentkezô neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Leánykori név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Anyja neve:

......................................................

Szül. hely: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szül. ideje:

.....................

Kamarai nyilvántartási száma:

.....................

. . . . . . . . . . . . . . . Kelte:

Jelölje meg, melyik egyetemen tartják nyilván továbbképzéseit:

❏

Debreceni Egyetem

Munkahely megnevezése: Munkahely címe:

❏

Szegedi Egyetem

❏

...................................................

Munkahelyi telefon: Rádiótelefon:

Semmelweis Egyetem

.............................................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefax:

.....................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Email:

.....................

Tandíjat fizetô neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Címe: . . . . . . . . . . . . . . . . város . . . . . . . . . . . . . . . . . . utca Fizetési mód:

Átutalás

❏

. . . szám

. . . . ir.sz Készpénz

A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezônek tartom, a tandíj határidôre való befizetésérôl gondoskodom. Kelt: 2004.

................................

........................................... aláírás Beküldési cím: Simon Patika Bt. 1149 Budapest Nagy Lajos király útja 158.

❏

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. III. évf. 1. szám január

Recommend Documents