Madách Imre: Az ember tragédiája 1. tétel: Mutassa be a múlt színeinek meghatározó eszméit Madách Imre drámai költeményében! Fejtse ki, hogyan jelenik meg Szerb Antal állítása az elemzett színekben! „A hegeli fejlődésgondolat szerint az emberiség mindinkább közelebb jut a szabadsághoz, mely az embernek mint szellemi lénynek legfőbb célja.” (Szerb Antal)
Madách Imre: Az ember tragédiája 2. tétel: Fejtse ki, hogyan látja Madách saját korát és a jövő kérdéseit! Feleletében térjen ki arra, melyik színről és miért írja Máté József az alábbi sorokat! A korábbi színekben az időben kísértük figyelemmel Ádám utazását, mintegy horizontálisan, lineárisan. Ez a szín viszont térbeli, vertikális mozgást jelez. Ádám , Lucifer érveinek engedve, úgy véli: ami az emberben értékes, az tisztán szellemi, s ha ez nem tud kibontakozni, annak egyetlen oka, hogy anyaghoz, a földhöz van láncolva. El kell tehát szakadni az anyagtól, valami tiszta szellemországba kell emelkedni. (Máté József)
Madách Imre: Az ember tragédiája 3. tétel: Jellemezze a Tragédia műfaját, keretszíneit, majd fogalmazza meg az alkotás üzenetét! Fejtse ki, egyetért-e Szerb Antal alábbi értelmezésével! Minden isten meghal, minden eszme összeomlik, de az élet mégis él, és bízva bízik. […] Az „és mégis”: bizalom az irracionális életösztönökben, amelyek a végső órán kitörnek a lélek mélységeiből, megcáfolják a legvilágosabb logikát, utat találnak az úttalanban, és megmentik az embert és a nemzetet. (Szerb Antal)
Madách Imre: Az ember tragédiája 4. tétel: Magyarázza meg Ádám, Lucifer és Éva szerepét a Tragédiában! Igazolja Szerb Antal gondolatait! Az igazi küzdelem nem Ádám és Lucifer, hanem Ádám és Éva közt megy végbe. Lucifer csak hűséges kíséret, aki aforizmákkal mulattatja Ádámot, ellenben Éva hol társ, hol szerető, hol távoli messze fény, az, aki körül az egyes színek cselekménye megfordul. (Szerb Antal)
Témakör: Mikszáth Kálmán 5. tétel: Mutassa be Mikszáth Kálmán novelláinak jellemző vonásait egy szabadon választott mű elemzésével! Emelje ki, hogyan jelennek meg az alábbi sajátosságok az elemzett novellában! A főszereplő a novella központi fordulata következtében megváltozik, jelleme átlényegül, életútja más irányt vesz. A táj egyfelől környezet, a természet harmonikus közege, amelyben a magatartás is természetes. Másfelől hangulattükröző, sőt, olykor aktív szereplő, elementáris erőt jelképezve. (Kelecsényi László Zoltán)
Témakör: Mikszáth Kálmán 6. tétel: Fejtse ki Mikszáth egy szabadon választott regénye alapján, hogyan áll szemben egymással az eszmény és a valóság a századvégi Magyarországon! Feleletében térjen ki az alábbi idézetben megfogalmazott gondolatokra! A századvégi Magyarországon egymásra torlódva élnek együtt a több évszázados feudális maradványok és a megkezdődött polgárosodás jelenségei. A megkésettség, az „alkalmas idő”, az időszerűség kérdései foglalkoztatták Mikszáthot. Azt kutatta, hogy milyen szerepet tölthetnek be a magas rendű eszmények a századforduló felé közeledő magyar társadalomban. (Kelecsényi László Zoltán)
Témakör: Krúdy Gyula 7. tétel: Mutassa be egy szabadon választott alkotás elemzésével a Szindbád-novellák jellemzőit! Fejtse ki, egyetért-e Kelecsényi László Zoltán véleményével! A hős léthelyzete a magány, ebből menekül, innen lép át a nosztalgikus múltba, keresi egykori társát, de a mű befejezésében vissza kell lépnie a jelenbe, az egyedüllétbe. Térben-időben szabadon mozog, de látszólagos szabadsága voltaképpen súlyos rabság: sugallatok indítják útra, belső késztetések űzik az abszolútum felé, amelyet sehol sem él át. Sorsa az örök sodródás. (Kelecsényi László Zoltán)
Témakör: A XIX. század világirodalmából 8. tétel: Mutassa be a francia realista regényben megjelenő feltörekvő, karrierre vágyó fiatalember és a társadalom viszonyát! Gondolatainak kifejtésében használja föl Stendhal Vörös és fekete vagy Balzac Goriot apó című alkotását! Térjen ki arra, hogyan van jelen az alábbi sajátosság az elemzett regényben! A realizmus kerüli az eszményítést és a romantikára jellemző díszítőelemeket, bár a két irányzat jellegzetességei sokszor egy-egy művön belül is találkoznak. A realista regény nem ritkán a romantikus eszméktől vezérelt hős konfliktusát mutatja be környezetével. (Kelecsényi László Zoltán)
Témakör: A XIX. század világirodalmából 9. tétel: Jellemezze az orosz irodalom egyik jellegzetes hőstípusát Gogol A köpönyeg vagy Tolsztoj Ivan Iljics halála vagy Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című művének értelmezésével! Mutassa be, mire ébreszti rá az író korának emberét az elemzett alkotásban! Mi a nagy különbség az orosz és a nyugati realizmus között? Nyugaton a realizmus bomlási tünet: a legtisztább realisták azt mutatják meg, mi marad, amikor a romantikus ábránd szertefoszlik. Az orosz realizmus is leleplezi a társadalmat, mégis pozitívum: az oroszok ráébrednek az orosz valóságra, orosz magukra. (Szerb Antal)
Témakör: A XIX. század világirodalmából 10. tétel: Ismertesse Ibsen vagy Csehov dramaturgiájának sajátosságait egy szabadon választott alkotás értelmezésével! Az alábbi meghatározás segítségével igazolja, hogy az elemzett alkotás középpontos dráma! Bécsy Tamás a drámák három típusát nevezi meg. A hagyományos a konfliktusos dráma, mellette azonban középpontos és kétszintes drámák is születnek. Az ibseni és a csehovi színdarabok jellegzetesen középpontosak, a dráma menetét a szereplőknek ehhez a középponthoz kialakult viszonya és ennek a viszonynak az esetleges változása alakítja. (Máté József)
Témakör: A XIX. század világirodalmából 11. tétel: Baudelaire vagy Verlaine vagy Rimbaud vagy Rilke néhány alkotásának elemzésével mutassa be, hogyan gondolkodnak a szimbolista költők lírájuk sajátosságairól, helyzetéről és céljairól! Feleletében térjen ki arra, hogyan jelennek meg az alábbi vonások a költeményekben! A modern poétikában a metaforikus, szabadabb asszociációkra épülő kifejezésmód jellemző. A hagyományos műfaji előírások, szabályok is érvényüket vesztik, újszerű szövegtípusok, kifejezésmódok születnek. A művész helyzete a magány és a passzivitás – a művész már nem mindentudó és öntörvényű teremtő, szerepköre erősen korlátozódik. (Kelecsényi László Zoltán)
Témakör: Vajda János 12. tétel: Ismertesse, hogyan készíti elő Vajda János tájverseiben és szerelmi lírájában Ady Endre költészetét! Az elemzett Vajda-versekre hivatkozva érveljen Szerb Antal álláspontja mellett vagy ellen! Vajdában jóformán minden készen volt abból, ami később Ady lett: tárgyi újítás, új életérzés, kozmikus vitalitás, a kor villámmal sújtó megítélése – csak a legfontosabbak hiányoztak. Hiányzott a képesség, hogy új nyelvet alkosson új mondanivalóihoz, hiányzott a társadalmi osztály, amely az új költészetet befogadja, és hiányzott a titokzatos, megnevezhetetlen belső törvénytudat, mi Adyt megóvta attól, hogy elmerüljön a csak-magáért-valóság szertelenségében, mint Vajda. (Szerb Antal)
Témakör: Ady Endre 13. tétel: Jellemezze Ady Endre lírájának újszerűségeit az Új versek című kötet alapján! Néhány, a kötetből választott vers elemzésével igazolja Keresztury Dezső állítását! „Ady olyasmiről énekelt, amiről nemcsak a közmorál, de az illendőség, a lovagiasság és a férfias jó ízlés is tiltotta beszélni: a beteg, tilos, bűnös szerelemről, az élet gonosz mámorairól, a pénzről, a lét szörnyű, zavaros és véres élményeiről.” (Keresztury Dezső)
Témakör: Ady Endre 14. tétel: Mutassa be Ady istenes verseinek hangulat- és gondolatvilágát! Néhány költemény elemzésével igazolja az alábbi gondolatot! A költőnek feltehetőleg a biztos pontot, a megtartó erőt jelentené Isten. Kétségbeesett, zavaros teológia volt az övé, Isten tagadása és mégis vallása, s ebben a hitetlen hitben a dinamizmus az egyetlen állandó elem: istenközelség és elhagyatottság, áhítat és megrettenés váltakoznak. (Máté József)
Témakör: Ady Endre 15. tétel: Ismertesse néhány szabadon választott alkotás elemzése alapján Ady magyarságverseinek sajátosságait! Térjen ki arra, hogyan jelenik az idézetben megfogalmazott fájdalom a választott versekben! A magyar hiúság nem volt hozzászokva, hogy költő másképpen írjon a magyarról, mint az öntetszelgő tömjénezés hangján. Pedig Adynak az a fájdalma többször megszólal, amelyet a kicsiny, szegény nemzet fia érez a nagy vezető nemzetek gazdag életének, aránytalanul szélesebb lehetőségeinek láttára. Bismarck mondása: nem tud elképzelni nagyobb szerencsétlenséget, mint kis nemzet fiának születni. Ezt a szerencsétlenséget érezte Ady gyötrő fájdalommal. (Schöpflin Aladár)
Témakör: Ady Endre 16. tétel: Hasonlítsa össze a Léda- és a Csinszka-szerelem jellemzőit egy-egy költemény értelmezésével! Foglaljon állást, igazolják-e az elemzett versek Szerb Antal gondolatát! Ha összehasonlítjuk Ady szerelmes verseit Petőfiével, az első, ami feltűnik, Ady verseinek komorsága. Minden nyájasság hiányzik ezekből a versekből, valami sötét, vallásias atmoszférába kerülünk, ahol véres előre-elrendelések teljesülnek. A szerelmesek sosem mosolyognak egymásra, szerelmük örök harc. (Szerb Antal)
Témakör: Ady Endre 17. tétel: Magyarázza meg néhány vers értelmezésével, hogyan alakul át Ady költészete a világháború idején! Emelje ki a költemények elemzésekor az alábbi vonást! A világháború kitörése kiváltja a testileg-lelkileg összetört Adyból azt a nagy fordulatot, ami minden nagy alkotó életében bekövetkezik, a fausti megoldást: a hazatalálást a kollektívumhoz. Önszerelme a magyarságra hulló iszonyat alatt annyira kiszélesedik, hogy önmagát szinte már el is felejti, és csak egy gyötrő fókusz marad meg a tudatban: „a fajtám sorsa”. (Szerb Antal)
Témakör: Móricz Zsigmond 18. tétel: Értelmezze Móricz Zsigmond Barbárok című novelláját az ábrázolás, a szerkesztés és a nyelvi megformálás szempontjából! Emelje ki, milyen írói eszközök teszik „vérfagyasztóan tárgyilagossá” a novellát! Ahogy itt Móricz Zsigmond egy gépies egyszerűséggel elvégzett gyilkosságon keresztül „vérfagyasztó tárgyilagossággal” bemutat egy lelkiséget: csúcspontja novellaíró művészetének. Sziklaél szavaival, komor kietlenségében, zengő jajaival és a reménytelenségével való megoldás kiáltásaival mintha a korabeli Bartók muzsikájával lenne leginkább rokon. (Czine Mihály)
Témakör: Móricz Zsigmond 19. tétel: Egy szabadon választott regény bemutatásával ismertesse, hogyan jelennek meg az író korának társadalmi kérdései, problémái Móricz Zsigmond epikájában! Fejtse ki, hogyan jelenik meg a Márai által kiemelt vonás a választott alkotásban! „Mindig a lényegesről beszélt, a magyarság legtitkosabb jellegéről és értelméről: néha nagyítva, néha torzítva, de mindig a lényegről, arról, amiben a magyar magyar, amiben különbözik minden néptől, amiben egyéniség, s ami végzetesen, személyesen őt jelenti.” (Márai Sándor)
Témakör: Legkedvesebb epikus olvasmány a 11. évfolyamon elemzett alkotások közül 20. tétel: Mutassa be részletesen azt az epikai alkotást, mellyel a tanév során találkozott, és a legjobban tetszett! Feleletében térjen ki a következőkre: műfaj, szereplők jellemzése, értelmezési lehetőségek! Fogalmazza meg, melyik olvasási módot alkalmazta az ismertetett mű elolvasásakor! Idézze föl egy olyan olvasmányélményét, amikor a másik olvasási módot használta! Azt hiszem, kétféle módon olvastam. Az egyik: lélegzetvisszafojtva követtem az eseményeket és a szereplőket, egy pillanatra sem álltam meg, nem érdekeltek a részletek, s az olvasás gyorsuló tempója néha továbblódította a történetet az utolsó lapon – így faltam az Odüsszeiát, Conan Doyle-t és Karl Mayt. A másik módszer a gondos feltárás volt, a szöveg tüzetes vizsgálata, hogy megértsem a belefont jelentést, miközben örömet találtam a szavak puszta hangzásában, a szavak féltékenyen őrzött s át nem adott kulcsaiban, vagy abban, ami gyanúm szerint a történet mélyén rejlett, ami túlságosan szörnyű vagy csodálatos volt, semhogy megpillanthassam. Ezt a második fajta olvasást fedeztem föl, amikor Lewis Carroll, Dante, Kipling és Borges műveivel találkoztam. (Alberto Manguel: Az olvasás története, részlet)
