BOCSÁSS MEG, EMBER VAGYOK

BOCSÁSS MEG, EMBER VAGYOK DR. CARL H. STEVENS

SZELLEMI ELET SOROZAT HARMADIK KÖTET

BOCSÁSS MEG, EMBER VAGYOK DR. CARL H. STEVENS

SZELLEMI ELET SOROZAT HARMADIK KÖTET Útmutató a gyakorlati élethez bibliai néz pontból

Kiadja: A MAGYARORSZÁGI BIBLIA SZÓL EGYHÁZ

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés

7

1. BUKÁS AZ ÉLET RÉSZE

13

2. A FENEVAD TERMÉSZETE

19

3. ERKÖLCS

39

4. EMBERI GYENGESÉG

53

5. A SZELLEMI HARC

63

6. IGAZI ÁTALAKULÁS

77

7. EMBERI FELEL SSÉG

95

8. A BUKÁSRA KONCENTRÁLNI

111

9. A GYÜLEKEZET SZELLEME

135

10. ÉKESSÉG - HAMU HELYETT

161

5

BEVEZETÉS A Függetlenségi Nyilatkozat aláírásakor Benjámin Franklin így szólt a konferencia résztvev ihez: „Össze kell tartanunk, különben minden bizonnyal széthullunk” Az el ttünk, hív k el tt álló feladat nagy. Minden rendelkezésre álló kézre szükségünk van az eke szarván. Nincs id jobbra vagy balra fordulni - Gyülekezetként a Fejre, Jézus Krisztusra kell összpontosítanunk. Úgy kell az Igéjét hirdet- ni, mint még soha ezel tt. Himnuszait és dicséretét olyan hangosan kell zengeni, mint még soha, ha azt akarjuk, hogy csodás kegyelmének hangjai elérjék mindazokat, akik nyomorúságosak Nélküle. Olyan hív khöz is el kell érnie ennek a hangnak, akik nyomorultul érzik magukat bukásuk és b ntudatuk miatt. Dávid a 41. Zsoltár 1. versében ezt írta:

7

„Boldog, aki a nyomorultra gondol: a veszedelem napján megmenti azt az Úr.” A nyomorúság nem egyszer en pénzhiányt jelent. A héber szó egy függ , lógó, himbálódzó dologra utal, ami olyan, mint ajtón a sarokvas. Gondolj azokra, akik elveszettek Krisztus nélkül. Azok, akik még soha sem fogadták el Öt, a menny és pokol között függenek, az örök öröm és örök gyötrelem között. Sorsuk attól függ, hogy mi keresztyének mit teszünk azzal, amit kaptunk. Össze- gy jtjük-e a nyomorultakat egységben haladva, Krisztus jó hírét hirdetve, vagy szétszórjuk ket egymással való veszekedéseink és vádaskodásaink által. Gondolj egy másfajta nyomorúságra - azokra a hív kre, akik elbuktak. A b n szellemi- leg elszegényítetté ket. Erejük megfogyatkozott. Nem fordulhatunk el a Gyülekezetben lév nyomorultaktól és ellankadtaktól sem. „Annakokáért a lecsüggesztett kezeket és az ellankadt térdeket egyenesítsétek föl” (Zsidók- hoz írt levél 12:12). Óriási szükség van napjainkban az igazi építésre Jézus Krisztus Gyülekezetén belül. Az örök váltság, amit Jézus bevégzett munkáján keresztül kaptunk, közös kötelék. Függetlenül felekezeti hovatartozásunktól, Isten elfogadott minket ama Szerelmesben, a Bárány vérén keresztül. A mez k fehérek, készek a könyörületesség, megbékélés és helyreállítás hiányától szenved k aratására. Az irgalmas szamaritánusról szóló példabeszédben egy embert megvertek, kiraboltak, és otthagyták, hogy

8

meghaljon. Sem a papnak, sem a lévitának nem volt ideje arra, hogy segítsen ennek az embernek a szükség órájában. Még azt sem akarták, hogy az út ugyanazon oldalán lássák ket vele! Lehet, hogy éppen egy vallásos rituálé, vagy áldozat bemutatására igyekeztek. „Jobb az engedelmesség a véres áldozatnál” (I. Sámuel 15:22). Azért élünk, hogy vallásos normákat töltsünk be, vagy azért, hogy Krisztus nagy parancsának engedelmeskedve megosszuk Isten szeretetét, irgalmát és kegyelmét a rászorulókkal? A hetvenes évek elején számos fiatal csatlakozott gyülekezetünkhöz. Néhányuknak borzalmasan hosszú volt a haja, és rongyokban járt. Kinézetük ellenére többségük komolyan követni akarta Jézust, és az Igéjér l akart tanulni. Követtek el hibákat. Néhányuknak nehezére esett a régóta beidegz dött szokásokat megtörni. Mi, a gyülekezet vezet i megrabolhattuk volna ezeket a fiatalokat a Krisztussal való járás örömét l azzal, hogy a viselkedés polgári szabályait kényszerítjük rájuk. De sebeiket inkább bekötözni kellett, mintsem feltárni. Szolgáltunk feléjük, és sokuk Bibliaiskolába ment. Többségük mostanra lelkipásztor és misszionárius. Könyörületességel és befektetéssel segítettünk nekik Isten követésében. Mi lett az eredmény? Gyümölcsöz életükön keresztül lelkeket vezettek Krisztushoz, és több nemzetet értek el. Kiváló képességeik az Isten kegyelmér l való igaz kép felmutatásának eredményeként alakultak ki.

9

Sofóniás 3:17 Istene hallgat az Ó szerelmében. „Hallgat”, vagyis nyugszik, és csendben áll. Miközben Sátán - Jelenések 12:10 szerint az atyafiak vádlója - el hozza vadait, Isten megingathatatlan marad az szeretetében. A b n problémája már megoldódott, és Isten igazsága megelégíttetett. Isten az ördög vádaskodásaira egyszer s mindenkorra megfelelt a Golgotán. „És k legy zték azt a Bárány véréért” (Jelenések 12:11). Krisztus vére megvásárolta a Benne való helyzetünket, és Igéje ellát minket azzal az er vel, amelyen keresztül megtapasztalhatjuk ezt a helyzetet. Jézus mindenért megfizetett. Sátán legf bb célja a gyülekezet elleni támadásában az, hogy elterelje figyelmünket err l az egyszer igazságról. Ha egy tökéletesen m köd autó tulajdonosa azt hiszi, hogy kocsija elromlott, akkor nem fog beszállni, és nem fogja vezetni azt. Krisztus Isten jobbján ül, kimondhatatlan hatalommal; de a járm nem mozdul meg, mert tulajdonosa egy hazugságnak hisz! Ez Sátán stratégiája. A zsoltáríró azt mondta: lelkem a porhoz tapad; eleveníts meg engem a te ígéreted szerint”. Krisztusban való helyzetünk, és az bennünk lév Igéje nélkül csak saját magunk szerint vagyunk képesek válaszolni a különböz helyzetekre - mi pedig csak por vagyunk. Ahelyett, hogy a port rúgnák, itt az id a keresztyének számára, hogy „megálljanak, és nézzék az Úr szabadítását” (II. Mózes 14:13). A világ, csakúgy mint egykor az egyiptomi hadsereg, megpróbálja bekeríteni a gyülekezetet. Ne morgolódjunk, 10

panaszkodjunk, vagy veszekedjünk egymással. Az nyugalma dics séges (Ézsaiás 11:10). Amint munkánkkal és terheinkkel elé jövünk, nyugalmat ad nekünk. Krisztus Isten jobbján ül, és mi Benne vagyunk. Bizodalommal és er vel szolgálhatjuk t tudván, hogy nincs semmi, ami elválaszthat minket az szeretetét l.

„Zengjenek mások a h snek, Ki megnyeri a sz nni nem akaró csatát; Neki, ki az elbukottak és megtörtek között Tovább halad felfelé tartó útján; t üdvözöljék, fejére koszorút tegyenek, néki szóljon daluk Kit a jó sors kiválasztott, és boldog, mert szeretik nagyon. Az én üzenetem más legyen, s érjen el bajba jutott lelkeket; S könyörül beszédem balzsama gyógyítsa be a bukás okozta sebeket; Hadd suttogjam: „El re, fel! A bátorság végül gy z, ne félj!” S zengem én, ki Kudarccal vacsorált Zengem ezt annak, ki elbukik.” - Alfred J. Waterhouse

11

1. A BUKÁS AZ ÉLET RÉSZE A bukás legalább annyira az élet része, mint a légzés. Szükségtelen elmondanunk, hogy senki sem tökéletes. Babe Ruth, a 20-as, 30-as évek nagyszer baseball jétákosa a New York Yankees csapatából 714 labdát ütött a stadionon kívülre, ami nagyszer teljesítménynek számít a baseball történetében. Ennek ellenére sokan nem tudják, hogy 1330-szor rosszul ütötte meg a labdát. Minden dics séges gy zelemre két nyomorúságos bukás jutott. Douglas McArthur tábornok a Fülöpszigetekr l menekülve legendás kijelentést tett: „Visszatérek!” Vissza is tért a Csendes-óceán egyik legnagyszer bb, leglelkesít bb csatájában. János Márk otthagyta az els missziós csapatot az Apostolok Cselekedeteiben. 13

Az egyháztörténelem, azonban feljegyzi, hogy kés bb Péter jobbkezévé vált, az egyik evangélium szerz je, Alexandria els püspöke volt, és mártírként halt meg a hitért. A bukás számára nem a véget jelentette, hanem a kezdetet. A Biblia: Bukások sorozata Az emberi történelem bukással kezd dött. Ádám és Éva képtelen volt betartani a nekik adott egyszer parancsolatot. Amikor a vízözönre ítélt föld felszíne újra felt nt, Noé - az egyetlen, aki kegyelmet talált az Úr el tt sz l skertet ültetett, és lerészegedett. Ábrahám, hitünk atyja, h tlen volt csodálatos feleségéhez. Kétszer is hazudott a feleségéhez f z d kapcsolatáról csak azért, hogy mentse a saját b rét. Nem bízott Istenben a megígért fiú eljövetelének idejét illet en. Isten helyett Sárára hallgatott, és Ismaelt nemzette Hágártól, egyiptomi szolgálójától. Dávid, az Isten szíve szerint való király házasságtörést és gyilkosságot követett el, miután azt a tragikus döntést hozta, hogy nem megy csatába. Péter, a gyülekezet oszlopa készen állt arra, hogy Krisztust kövesse még akkor is, ha ez börtönt vagy halált jelentett. Ezután rögtön az áll az írásban, hogy elbukott, amikor nyomás nehezedett rá. Mózes az Ószövetségben, és Pál az Újszövetségben vért ontottak, miközben úgy gondolták, hogy Istent szolgálják. A bukás az emberi lét alantas oldala, az a rész, melyet mindenki el akar rejteni. A Biblia azért jegyzi fel ezeknek a nagy embereknek a 14

bukásait, hogy reális képet adjon az ember állapotáról és Isten irgalmas természetér l. Miel tt a sajtó mindent leleplezett volna, Isten Igéje h ségesen el adta az egész történetet. Pál apostol fájdalmas szinteséggel kiáltott: „mert nem lakik az én testemben semmi jó”. Dávid, Izrael zsoltárírója így sírt: „íme én vétekben fogantattam és b nben melengetett engem az én anyám”. Bármely olyan megközelítés, amely nem fogadja el a bukást a keresztyénség részeként, egyszer en nevetséges és nem az írás szerinti. A hit alapvet tanai - engesztelés, megváltó kegyelem, hit általi megigazulás mind feltételezik az emberi bukást. Egy h s anatómiája Kib l lesz h s? Mi az emberi sikertörténet lényege? Jakab 5:17 bátorít minket Illést használva példaként az imára. is ember volt, „hozzánk hasonló természet ”. I. Királyok 19. fejezetében Illés paranoiás, depressziós állapotban volt, az öngyilkosság határán állt, mégis a mi „h sünk”, aki arra ösztönöz minket, hogy gyengeségeink ellenére is higgyünk Istenben. Azok a személyiséghibák melyek a háborúság nyomása alatt felszínre kerülnek, segítenek azonosulni Illés csatáival és gy zelmeivel. Mikor azt olvassuk, hogy addig imádkozott, amíg tenyérnyi nagyságú felh t látott, ez arra indít minket, hogy mi is addig imádkozzunk, míg Krisztus szeggel átütött tenyere láthatóvá válik a mi körülményeinkben is (I. Királyok 18:42-45). 15

„Hozzánk hasonló”. Micsoda dics séges szavak! Raymond Lull, aki misszionárius volt muzulmán országokban, oktató központokat állított fel evangélizáció tanítására muzulmán környezetben, és evangélistákat küldött ki. Azután elhívást kapott arra, hogy maga is evangélizáljon közöttük. Az utolsó pillanatokban, amikor a dokk megtelt a jó utat kívánók tömegével, Lull pánikba esett a muzulmánok kínzásaira és a mártíromságra .gondolva. Kipakolt a hajóból és nem utazott el. Röviddel ezután, legy zvén félelmét, egy kés bbi hajóval elutazott. Lull sikeresen evangelizált a muzulmánok között évekig, és mártírhalált halt nyolcvanhárom éves korában Tunéziában. „Hozzánk hasonló volt!” Dwight L. Moody, a hit nagyöregje, gyakran küzdött régi vérmérsékletével. Egyszer, egy evangelizációs összejövetel során arra bíztatta az embereket, hogy adják át szívüket imában Krisztusnak. Utána egy fiatalember odament hozzá, és durván sértegette t. Moody úr azonnal ellökte a fickót magától, aki legurult a lépcs n. Moody azonnal összeszedte magát, és mindenki el tt bocsánatot kért. is „hozzánk hasonló” volt. Szent Augusztin, korának ex-playboya, állandóan harcban állt korábbi kísértéseivel; John Wesley borzalmas házasságban élt; Charles Spurgeon, a sikeres pásztor, egészen addig dohányzott, amíg meg nem szégyenült egy az nevét visel dohányhirdetés láttán, utána leszokott róla. k is „hozzánk hasonlók” voltak.

16

Kik a valódi h sök? A tökéletesség valószín tlen modelljei, vagy azok az emberek, akik csatároztak a testtel, és legy zték a nehézségeket? A Zsidókhoz írt levél 11. fejezetének hith sökr l szóló hosszú listájában csupán egy-két olyan ember van, kiknek hibái nincsenek feljegyezve a Biblia korábbi fejezeteiben. k a hit, nem pedig a tévedhetetlenség példaképei.

17

2. A FENEVAD TERMÉSZETE „Oly sok jó van a legrosszabbakban is, És oly sok rossz a legkiválóbbakban; így hát alig akad valaki közöttünk, Ki szót emelhet bárki ellen itt.” Mit jelent embernek lenni? „Csodálatosan megkülönböztettél” - kiáltotta a zsoltáríró, visszhangozva az öntudatos lélek válaszát. „És monda Isten: teremtsünk embert a saját képünkre és hasonlatosságunkra, és uralkodjék” (I. Mózes 1:26). Amikor azonban az ember arra használta szabad akaratát, hogy Isten ellen fordult, az emberiség egésze a b n sötétségébe vettetett. Ádám eredend b ne az egész emberi fajt kárhozatra ítélte. „Miképpen egy ember által jött be a világra a b n, és a b n által a halál, és akképpen

19

a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek vétkeztek” (Róma 5:12). Milyen ostoba dolog is összehasonlítani vagy felmérni az Ádámi teljesítményt! „Mi mindnyájan olyanok voltunk, mint a tisztátalan, és mint a megfert ztetett ruha minden mi igazságaink” (Ézsaiás 64:5). „Bizony mer hiábavalóság minden ember” (Zsoltárok 39:6). „Nincsen csak egy igaz is” (Róma 3:10). Isten mindannyiunkat Ádám hamissága alá rekesztett, hogy mindannyiunkon könyörülhessen Jézus Krisztus ajándékán át. Nem számít, hogy milyen kevés, vagy milyen sok b nt követtünk el; Krisztus kereszthalálával fizetett azért, hogy bocsánatot nyerjünk és megtisztuljunk. „Uram, hányszor lehet az én atyámfiának ellenem vétkezni, és néki megbocsátanom? Még hétszer is? Jézus azt válaszolta: „Nem mondom néked, hogy még hétszer is, hanem még hetvenszer hétszer is”. Jézus a megbocsátás elvét ezzel a történettel illusztrálta: „A király számot akart vetni a szolgáival. Mikor pedig számot kezde vetni, hozának elé egyet, aki tízezer talentummal vala adós. Nem tudván pedig fizetni, parancsolá annak ura, hogy adják el azt, és a feleségét és gyermekeit, és mindenét amije van, és fizessenek. Leborulván azért a szolga el tte könyörög vala neki, mondván: Uram, légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek néked. Az úr pedig megszánván azt a szolgát elbocsátá t, és az adósságot is elengedé néki. Kimenvén pedig az a szolga találkozék eggyel az szolgatársai közül, aki 20

száz dénárral vala néki adós; és megragadván azt, fojtogatja vala, mondván: Fizesd meg nékem amivel tartozol. Leborulván azért az szolgatársa az lábai elé, könyörög vala neki, mondván: légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek néked. De nem akará; hanem elmenvén börtönbe veté t, mígnem megfizeti, amivel tartozik. Látván pedig az szolgatársai amik történtek vala, felettébb megszomorodának; és elmenvén, mindent megjelentének az uruknak, amik történtek vala. Akkor el hívatván t az ura, monda néki: gonosz szolga, minden adósságodat elengedtem néked, mivelhogy könyörögtél nékem: nem kellett volna e néked is könyörülnöd a te szolgatársadon, amiképpen én is könyörültem terajtad? És megharagudván az ura, átadta t a hóhérok kezébe, mígnem megfizeti mind, amivel tartozik.” Jézus ezzel fejezte be a történetet: „eképpen cselekszik az én mennyei Atyám is veletek, ha szívetekb l meg nem bocsátjátok, ki-ki az atyjafiának az vétkeit” (Máté 18:22-35). Másoknak is úgy kell megbocsátanunk, ahogyan Isten bocsátott meg nekünk. Ez nem egy cselekedetrendszer - bocsáss meg, hogy megbocsássanak -, hanem ahogyan megbocsátott nekünk, mi is megbocsátunk másoknak, kegyelmet adva a kegyelemért a Szent Szellemen keresztül. Jézus az evangéliumokban egyedül a farizeusokra volt dühös, mert elferdítették az Istenr l alkotott képet, és elutasították, hogy továbbadják azt a megbocsátást, amit k kaptak, és amelynek továbbadására felhatalmazták ket. 21

Mindannyiunkban ott lakozik egy farizeus, aki nagyobb b nös, mint az az ember, aki nyilvánvalóan elbukott. Sok évvel ezel tt egy drága keresztyén n jött el a gyülekezetünkbe az „Isten feltételnélküli szeretete” cím prédikációsorozat meghallgatására. Tizenöt évig élt egy semmirekell alkoholista férjjel. Ezalatt viselte a család pénzügyi és érzelmi terheit. Miután hallott Isten feltétel nélküli szeretetér l és megbocsátásáról, hazament, és ébren várta a férjét. Megértve a b séges irgalmat, amit Jézus Krisztus adott neki, a n nagy szeretetet érzett férje iránt. A férj hajnal háromkor ért haza, és részeg álomba zuhant a nappaliban a kanapén. Az asszony letérdelt és imádkozott. Mikor a férfi órákkal kés bb felébredt, az asszony kávéval várta, és így szólt: „Bocsásd meg, hogy nem szerettelek igazán ezalatt a 15 év alatt. Mindig csak felb szítettem magam. Kérlek, bocsáss meg nekem.” A férfit annyira megérintette a változás felesége hozzáállásában, hogy is elkezdett járni az istentiszteletekre. Szívét Krisztusnak adta, s már több mint 20 éve h ségesen szolgálja t! Egyetlen b n - Ádám b ne - elegend volt ahhoz, hogy a b nöst az örök pokolra ítélje, bár ezt a b nt még azel tt követte el, miel tt bármelyikünk megszületett volna. Nincs jogunk arra, hogy visszatartsuk a megbocsátást amely mindenkinek szól, függetlenül attól, hogy keveset, vagy sokat vétkeztek. Isten megbocsátása mindent átfogó és végleges. Mert ha megbocsátjátok az embereknek 22

az vétkeiket, megbocsát néktek is a ti mennyei Atyátok. Ha pedig meg nem bocsátjátok az embereknek az vétkeiket, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket (Máté 6:1415). Ha nem adjuk tovább a kegyelmet amit kaptunk, súlyos tapasztalatban lesz részünk. Automatikusan az alá a törvény alá kerülünk, amellyel másokat értékelünk. A b n és halál törvénye alatt b nösök lettünk. Ha elfogadjuk a Krisztusban lév élet és Szellem törvényét, igazakká válunk. Semmivel sem dicsekedhetünk, és semmit sem várhatunk el másoktól. Senki sem jó semmire önmagában, de Krisztusban mindenki csodálatos! A megbocsátás a Megbocsátót magasztalja fel a bukás helyett. Lewis Sperry Chafer azt mondta, hogy lehetetlen lenne a kegyelmet demonstrálni, ha nem lennének a kegyelemnek alanyai; viszont a b n jelenléte és megtapasztalása nélkül, nem léteznek kegyelmi alanyok. Az ember bukása nem szakította meg Isten azon tervét vagy célját, hogy az embert az dics ségére teremtette. A szükségünk felmagasztalja Isten jóságát, amit a kereszten mutatott meg. A megbocsátás, mely mindent befedez, Isten kegyelmes természetét dics íti.

Az ember bels üressége Ádám b ne minden emberi lénynek 23

tulajdoníttatott, és az ádámi b nös természet az emberi faj minden egyes tagjának genetikailag részévé vált. Miel tt a lélek tudatában lenne a b nnek, már b nös. Az ember összetett tudatában jelen van az Isten-tudat; annak a tudata, hogy mi a jó, és mi a rossz; és a tudat arról, hogy az ember híján van a tökéletességnek. Isten azért adta a törvényt, hogy felnagyítsa az ember eredeti állapota és tapasztalata közötti szakadékot. Miközben Mózes átvette a törvényt Istent l, az emberek éppen megszegték azt. B nt követtek el, miközben arra vártak, hogy a b nük meghatározást nyerjen. Miel tt Mózes elérhette volna a Sínaihegy lábát a k táblákkal, az emberek lázadó módon megszegték az els parancsolatot „Ne legyenek néked idegen isteneid Énel ttem”, és körbetáncolták az aranyborjút. Mózes törvénye m ködésbe hozza az ember lelkiismeretét, az akaratot, az akarat pedig beindítja a test energiáját, ami csak a vétkezésre képes. A törvény meger síti a b ntudatot, és a b n cselekedeteit. „A b nt nem ismertem, hanem csak a törvény által; mert a kívánságról sem tudtam volna, ha a törvény nem mondaná: Ne kívánjad. De a b n alkalmat vévén, a parancsolat által nemzett bennem minden kívánságot; mert törvény nélkül holt a b n. Én pedig éltem régen a törvény nélkül: de ama parancsolatnak eljövetelével felelevenedék a b n” (Róma 7:7-9). Pál apostol tudta, hogy a törvény igaz és jó, de felismertette vele, hogy milyen testi és b nös is volt valójában.

24

Küszködött, mert Istennek tetsz én akart élni, de képtelen volt rá. Az ember - aki egykor ártatlanságban teremtetett, de úgy döntött, hogy Istent l elszakadva él - arra lett ítélve, hogy örökre az elvesztegetett lehet ség poklában éljen. A szubjektív elme kapacitása olyan, hogy ha egy gyermek hároméves korában hazudik, soha nem épül fel annak a hazugságnak a hatásából, még akkor sem, ha esetleg másnap a tudatos elme már nem is emlékszik rá. A lélek számítógépe Kitörölhetetlenül feljegyez minden döntést, és minden eseményt. Az ember kétségbeesésében a valláshoz fordul, hogy megtisztítsa lelkiismeretét a bukás nyomaitól, és azért, hogy megbékéltesse tudatát az elégedetlen Alkotóval. A jó és a rossz tudása küzd az ember lényében, és egymásnak ellentmondó üzeneteket ad a lelkiismeretnek, a tudatnak, a felfogásnak, a logikának és az akaratnak. Az érzelmek megmérgez dnek, mert az objektív elmét elárasztják a szubjektív jelzések. A tudatos meghatározás hiánya félelmet teremt. Minden egyes fóbia a bukott psziché ezen folyamatára vezethet vissza. Egyetlen pszichiáter sem viheti az elmét elég messze vissza a múltba ahhoz, hogy megszabadítsa a b ntudat gyökereit l, mert ezeknek születés el tti oka van! Megadatik néhány embernek, hogy jó családban nevelkedjen, ahol tisztelik az erkölcsi elveket, és arra nevelik, hogy helyesen cselekedjen, de a bels állapot betegségét ezzel sem lehet eltüntetni. A m veltség, tanácsadás és vallás 25

csupán csökkenteni tudja annak mértékét, amelyben az ember bukott állapotának gyümölcsét aratja. Az ember a munkájába, a hobbijába, a tehetségébe temetkezik, felel sséget vállal, kapcsolatokat, fizikai nyugtatókat vagy serkent ket használ arra, hogy csökkentse annak nyomasztó valóságát, hogy nem más, mint féreg! M veli elméjét, és gyakorolja válaszait, de lénye legmélyén ott gyökerezik Isten ítéletének ismerete. Minden fej beteg, és minden szív er telen. Tet t l-talpig nincs e testben épség, csupa seb, és dagadás, és kelevény, amelyeket ki sem nyomtak, be sem kötözték, olajjal sem lágyítottak (Ézsaiás 1:5,6). Egy bukott nemzet kórisméje tökéletesen jellemzi az ember állapotát bukott helyzetében. Megpróbálhat tenni, adni, létezni, mégis a végén, a sötétéség és csend óráiban, a szív kikiált az ürességbe: „Nem tudom megváltoztatni magam!”' Az az uralkodó szükség, hogy belül teljes legyen, az embert abba zi, hogy végtelen számú tárgyhoz kösse magát, s így örök képessége az Istent l való elfogadásra áttev dik az átmeneti célokra, melyek soha nem képesek teljes megelégedettséget adni. Mivel az ember szükségei folyamatosan növekednek, állandóan új tárgyakat kell találnia és felfedeznie. A kötelék csak akkot szakad meg, ha eredeti állapotunk

26

tárgyával - magával Istennel - töltekezünk be. Krisztus azonosult szellemi ürességünkkel amikor meghalt helyettünk, hogy a megszegett törvény jogos követelményeit betöltse. Mikor a jogos szükség a Golgota szeretetéhez kapcsolódik, megbocsátás, megigazulás, egység, és közösség tölti be az emberi szívet. A bukás pusztító hatásai megsemmisülnek, a b n és halál megelégíthetetlen köre megszakad. Az ember arra lett teremtve, hogy egy új életet élvezzen. Ádám (a régi b nös természet), ragaszkodik az életéhez, és meg akarja tartani, milliónyi biztonsági rendszerrel védve azt. Krisztus halált ajánl az óembernek a kereszten át, hogy megszabadítson minket a bizonytalanság és üresség forrásától. A keresztyénnek folyamatosan meg kell szabadulnia saját életét l azáltal, hogy folyamatosan hitben jár. Abban a pillanatban, amikor a lélek nincs aktívan betöltve Isten Szellemével, szellemi vákum keletkezik. Ilyenkor a keresztyének, csak azért mert nem vétkeznek azt hiszik, hogy szellemiek. A nyilvánvaló b n egyszer en egy olyan lélek megnyilvánulása, mely a Krisztussal való létfontosságú kapcsolaton kívül él. Sokáig élhetünk az üres elme testiségében, miel tt a gonosz nyilvánvalóvá válik. Amilyen mértékben nincs él kapcsolata a léleknek Krisztussal és az Igéjével a kegyelmen át, olyan mértékben lesz szüksége a világra és a természeti kapcsolatokra, hogy fenntartsa lelkét. Ezek a „pótszerek” nem t nnek nyilvánvaló b nöknek. ,Igaz, hogy Isten nem a gonoszság szerz je 27

és a b n szolgálója, de amikor egy keresztyén hosszú id n át ebben az állapotban él, lehetséges, hogy drámai bukásra lesz szüksége ahhoz, hogy rádöbbenjen romlott bels állapotára. Az elme ravaszul visszatér a tudás fájához, ami a jó öreg józan észt táplálja! Minden amit teszünk, a szellemi életben, vagy a szellemi halálban gyökerezik. A fej vagy Krisztus, vagy szellemileg beteg. A Krisztussal való közösségen és függ ségen kívüli élet azt jelenti, hogy elkülönültünk életének megtapasztalásától. Vagy Krisztusban élünk, vagy a Róla alkotott tudásunkban. Ez a különbség a személyes kapcsolat és a vallás között. Vagy azt tapasztaljuk meg, amivé Krisztusban váltunk, vagy azt, amivé Ádámban. Az erkölcs, a cselekedetek, a vallás, és a reformok helyesnek t nnek, de dilemma elé állítanak Ádám képtelenségét illet en: „A törvény cselekedeteib l kaptátok-é a szellemet, avagy a hit hallásából? Ennyire esztelenek vagytok? Amit Szellemben kezdtetek el, most testben fejeznétek be? (Galátzia 2:2-3). Ha egy fokkal is elmaradunk a kegyelemt l, az elménk szellemileg beteg lesz. „Mert a testnek gondolata halál; a Szellemnek gondolata pedig élet és békesség” (Róma 8:6). Mindig ekét állandó egyikével gondolkodunk: vagy az önigazsággal, vagy a Krisztuson át nekünk adott igazság ajándékával. A szentség nem a b n eltörlését, vagy a földi tökéletesség lehet ségét jelenti, hanem, hogy mivel Egy meghalt, magunkat holtaknak számíthatjuk. Többé nem a jó és gonosz különböz fokozataival vagyunk 28

elfoglalva, hanem az örökkévalóság Istenével, aki alászállt, hogy a szíveinkben élhessen! Eltávozni a gonosztól azt jelenti, hogy elszakadunk a gondolkodás sátáni uralmától, ami a bukáskor kezd dött, a jó és a gonosz ismerete által. Egyedül a hit örvendezteti meg Istent. Ne próbáljunk megszabadulni azoktól a dolgoktól, amiket már Krisztus elvett. Ez hitetlenség lenne! Ádámban mindig elbukom, mert Ádám egyenl a bukással; de Krisztusban csakis gy zedelmeskedhetek! A törvény er síti a b nt A keresztyén látszólagos ellentmondásban él. Szentül és feddhetetlenül áll Isten szeretetében, és Krisztusban való helyzetében, ugyanakkor nem mondhatja, hogy nincs b ne. Krisztussal mennyei helyekre ültettünk Isten jobbján, de még nem látjuk, hogy minden a lábunk alá vettetett. Régi szokások, megoldatlan konfliktusok, a b nre való képesség még kísérti az életünket, de nem szabad visszatérnünk a régi teremtéssel folytatott egzisztencialista csatározáshoz. Minél er teljesebben reagálunk az állapotunkra, annál nagyobb hatalma lesz a b nnek fölöttünk. Pál így jellemezte ezt: „Megtalálom azért magamban, ki a jót akarom cselekedni ezt a törvényt, hogy a b n megvan bennem. Mert gyönyörködöm az Isten törvényében a bels ember szerint; de látok egy másik törvényt az én tagjaimban, mely ellenkezik az elmém törvényével, és engem rabul ád a b n törvényének, 29

mely van az én tagjaimban” (Róma 7:21-23). A b n ereje a törvényben van! Gyakran épp a törvénykez prédikátor esik nyilvánvaló b nbe. A törvény azért er síti a test hatalmát, mert pontosan arra lett tervezve, hogy felnagyítsa az ember tehetetlenségét. A szerencsétlen keresztyén a régi természet korlátai között küzd - szinte er feszítéssel, hogy legy zze azt jóságával. Küzdelme csak el segíti és meghosszabbítja a szenvedést. Amíg a jó és gonosz csatájában küzdünk, elmulasztjuk igénybevenni Isten gondoskodását, amivel teljesen megmenekülhetnénk a test uralmától. A gonosz ellen való küzdelem során a lélek a természeti vérmérséklet szerint m ködik, ahol minden probléma, személyiséghiba, vágy, bizonytalanság, tehetetlenség, és büszkeségi komplexus jelen van. Mindezek eredete a régi teremtésben van. Az én nem vetheti ki az ént. Az én elnyomása vágyat ébreszt a szublimálásra (helyettesítésre), és mivel az óember egyre rpmlottabb lesz, az ember állapota rosszabbodik. Pál abbahagyta a b nnel folytatott küzdelmet, amikor megértette Krisztussal történt megfeszítését: „Ha pedig én azt cselekszem, amit nem akarok, nem én mívelem már azt, hanem a bennem lakozó b n” (Róma 7:20). Pál b ne már megítéltetett! Krisztus Maga az a gondolkodásmód, amely mindig az életre vezet! Amikor hiszünk az ígéreteiben, az természetét adja nekünk. Figyelmeztet, hogy ne ítéljünk, mert ezzel a korábbi gondolkodásmódunkhoz térünk vissza, ami már elítéltetett. A törvény, amely által 30

élünk, határozza meg a tapasztalatainkat. Amikor a hív régi természetével próbálja betölteni új szerepét, új bort próbál önteni a régi bortöml kbe. A keresztyén visszaeshet egy, a megváltása el ttinél rosszabb állapotba, ha testének elhasználódott öltözékére új foltokat próbál tenni. Ádám b nösségére a kereszten kívül nincs más megoldás. Az akarat tanácsa, imája, küszködése nem segít. A b n a halálra uralkodik. Az egyetlen menekülés a Krisztus áldozatába vetett hit. Ha elutasítjuk a menekülési útvonalat, szándékosan megmaradunk a kárhoztatásban és a b nben, pedig Krisztus azért halt meg, hogy megszabadítson minket ezekt l. Szándékos b n Nem a bukás többé a lényeg, hiszen Krisztus elbánt ezzel a kereszten. A lényeg most a kegyelemt l való elszakadás. Ha a bukás után lenn maradunk, elszakadunk Isten kegyelmét l. Zsidókhoz írt levél 10:26-ban a szándékos b n arra is utal, amikor valaki elutasítja Krisztus egyetlen áldozatát, ami megelégíti Isten szentségét és igazságát. A hitetlenség ehelyett más áldozatokat ajánl. A hit hatása a nyugalom. Amikor nem Isten tiszta Igéjében nyugszunk a b nünket illet en, tovább folytatjuk igazságérzetünk lecsendesítését. A zsidó keresztyéneknek ez annyit jelentett, hogy újra intézményesítették a lévitai állatáldozatokat. Számunkra azt jelenti, hogy folytatjuk saját er feszítéseinkben, és annak 31

hatásaiban: depresszió, bátortalanság, félelem, b ntudat, kárhoztatás, ítélkezés, és düh - azokban a dolgokban, amelyekt l már megszabadított minket Krisztus. Tudatában vagyunk a b nöknek, amikért már megfizettek. Ha vétkezünk, nevezzük meg, hagyjuk el, aztán felejtsük el a b nt, mert már a Golgotán Jézus elbánt azzal. Amikor nem fogadjuk el a megbékélés gondoskodását, amiért Krisztus meghalt, továbbra is Isten ellenségeiként élünk, és csak az haragját várjuk. Az Újszövetség vérét lábbal tiporni azt jelenti, hogy nem fogadjuk el annak hatékonyságát - azt mondjuk ezzel, hogy a vér nem volt önmagában elegend arra, hogy minket kedvessé tegyen Isten el tte Ha elutasítjuk azt a kegyelmet, amit Isten a Golgotán mutatott felénk, akkor elutasítjuk az egyetlen eszközt, amely által Isten jelenlétébe mehetünk. A gyülekezetet ma Isten kegyelmével kapcsolatban csapják be leginkább. A kegyelem teljes mértékben az Adó jellemét l és természetét l függ, nem az elfogadó jellemét l és természetét l. „Vigyázván arra, hogy az Isten kegyelmét l senki el ne szakadjon; nehogy a keser ségnek bármely gyökere, fölnevekedvén, megzavarjon, és ezáltal sokan megfert ztessenek” (Zsid. 12:15). A lelket fokozottan rizni kell a kegyelem ezen területén. Még a bibliai elveket sem szabad a kegyelem fölé emelni. Minden tannak a kegyelem uralma alá kell esnie azért, hogy m ködésében hatékony legyen. Ha egy bizonyos igazságot elválasztunk a kegyelemt l, többé nem az evangéliumot hirdetjük. 32

Az írásban minden tannak az új szövetség (szerz dés) szabálya alatt kell maradnia. Minél inkább eltávolodunk a kegyelem evangéliumától, annál inkább csökken a képességünk arra, hogy megtapasztaljuk Isten bármely jellemz jét. Isten képtelen a kegyelmen kívül bánni velünk. Amikor elhagyjuk a hit pályáját, hogy mi magunk „bánjunk el” a dolgokkal, elszakadunk attól a kegyelemt l, ami már elbánt velük. A lélek felkavarodik, elidegenedik, visszahúzódik, és megkeseredik, ha elhagyja kegyelmi alapját. Majd sokakat megfert z, amint a nyelv elpanaszolja gondjait. A megosztás szelleme és a pártoskodás elkerülhetetlen eredménye annak, ha nem Krisztust magasztaljuk fel. Amikor ítélkezünk, kritizálunk, visszavágunk, diktálunk és törvénykezünk mások felett ahelyett, hogy elfogadnánk Krisztus kiontott vérét Isten válaszaként a b nre, a kegyelem Szellemének ellenére cselekszünk. Isten szemében egyetlen áldozaton keresztül szenteltettünk meg és váltunk tökéletesekké. A b nök bocsánatának egyetlen feltétele a vér kiontása. Azt hinni, hogy a visszaesett állapot egy megváltott lelket elveszetté tehet, Isten teljeskör gondoskodásának alábecsülése, és az ember természetének félreértése. Isten legszigorúbb fegyelmezését azok számára tartogatja, akik nem veszik komolyan az egyetlen áldozatot. Minden szent parancs, amely Istent l ered egyedül Isten saját életével tölthet be. A férjnek pontosan úgy kell szeretnie a feleségét, ahogyan Krisztus szereti a gyülekezetet. Ez lehetetlen 33

azon természeti férfi számára, aki természeti n vel kötött házasságot! Soha nem lesz képes szeretni a n t egy olyan élettel, melynek kezdete Ádámban van. Nem lesz képes önfeláldozóan szeretni t, mint a Krisztust képvisel fej. Az örök élet az az élet, mely Krisztusból ered. Ez az egyetlen élet, amely visszatér Hozzá. A Béma Szék ítélet során, ahol a hív k elnyerik jutalmukat, csak az lesz elismerve, aminek eredete Krisztus életében volt. Ami nem esett át a Krisztus halálával való azonosuláson, és gyökere nem a feltámadás talajában van, az az id fa, széna és pozdorja kategóriájába esik, vagyis csupán a test energiája, érzelmi impulzus, és alkalmazás nélküli tudás. Ahogyan Éva Ádámból vétetett, és aztán bemutatták neki, a gyülekezet is Krisztusból született, és Hozzá fog visszatérni az menyasszonyaként. A gyümölcs, amit Neki ajánl majd, abból az életb l ered amit Maga adott neki. Minden más a szellemi házasságtörés gyümölcse. Zorobábelnek „áldás, áldás”-t kellett kiáltania, hogy elmozduljon a hegy. Miért? Mert nem er vel, sem hatalommal, hanem az Úr Szellemével gy zedelmeskedünk. Kiálts a bukásodnak! Kiálts a b nödnek! Kiálts a b ntudatnak és a vádaskodás kritikus hangjainak! A kegyelem minden akadályt legy zött! Isten dolgozta ki ezt a nagy megváltást, aki tökéletes Fiút adott közbenjáróul anélkül, hogy Ádám életét használta volna. Saját életével pecsétel meg minden hív t arra kötelezve ket, hogy éljék azt az életet, amit beléjük helyezett. 34

„Felkelek” Van egy csodálatos dal, melynek refrénje így kezd dik: „A bukás nem végleges az Atyánál.” Mikeás próféta szinte volt b nét illet en, de elutasította, hogy alulmaradjon a kárhoztatásban. „Ne örülj, én ellenségem!” kiáltotta. „Elestem ugyan, de felkelek!” Tudta, hogy a sötétségnek egyszer végeszakad. Mikeás nem tudta megváltoztatni bukásának tényét, de felnézett. Tudta, hogy ellenségei, azok akik örvendeztek bukásakor, látni fogják még t újra felállni. Jack Hyles beszélt egy a férjét kisajátító aszszonyról, aki - mikor betegsége folytán közel került a halálhoz - megígértette a férjével, hogy nem házasodik meg újra. Amikor a férfi ezt nem tudta megígérni, a n egyszer en elutasította, hogy meghaljon! Felkelt a betegágyából, mert nem akarta, hogy egy másik n örvendezzen az halálán. Mikeás szelleme is ilyen volt. Tudta, hogy újra feláll majd. A b n, szenvedés, igazságtalan üldöztetés, gazdasági bizonytalanság, és mindenfajta bukás világában, Isten gyermekének ilyen biztos hozzáállással kell rendelkeznie. Egy fiú azt mondta az anyjának: „Nem akarok gyülekezetbe menni ma.” „Pedig menned kell!” - szólt az anya. „Miért?” kérdezte a fiú. A n így válaszolt: „Mert negyven éves vagy, és te vagy a pásztor!” A bels feszültség és a küls elbátortalanítás bárkit

35

arra késztethet, hogy feladja! Dávid király és emberei rizetlenül hagyták Siklág városát amikor harcba indultak, és teljes pusztulást találtak visszatértükkor. Otthonaik porig égtek, szeretteiket fogságba hurcolták - a legkevesebb amit mondhatunk az, hogy elbátortalanodtak. Az egész hadsereg Dávid ellen fordult, és meg akarták kövezni t. Mindannyiukat megbénította az aggódás, keser ség, és a bánat, „Dávid azonban meger sítette magát az Úrban”. Bár levertség férk zött az érzelmeibe, mégis elkezdett válaszolni Isten kegyelmére. Isten ígéretére emlékezve összeszedte magát, és az urimot és a tummint - a Szellemet és az Igét használva, felülr l jöv tanácsot kapott, Dávid nem vált befeléfordulóvá, nem vágott vissza, de saját módján kikiáltott: „Felkelek!” Könny arra gondolni, amikor lent vagyunk, hogy Isten fenyít minket. Az emberek és angyalok néz serege el tt azért adattak a „lenti” id k, hogy megtapasztaljuk és kifejezzük azt, amit megtanultunk a kegyelemr l. Ki akar kedvelt teológiai válaszokat hallani t lünk, ha soha nem mentünk át azokon a megpróbáltatásokon, amelyekr l prédikálunk? „A háborúság békességes t rést nemz, a békességes t rés pedig próbatételt.” Isten megengedi a háborúságot, hogy tapasztalatot szerezzünk. Jób tíz temetésen vett részt, elvesztette minden tulajdonát, és házassági vitái voltak mindez csupán néhány napon belül történt! Mikor pedig fizikailag mozgásképtelenné vált, a barátai elmentek hozzá, hogy megfeddjék. Ebben az alázatos 36

helyzetben Isten vele volt. Vádlói nem ismerték a kegyelem, megbocsátás, azonosulás, vagy helyreállás természetét. Akkor tanulunk Isten természetér l, amikor „lent” vagyunk. Mikeás azt mondta, hogy ellenségei saját házanépéb l valók voltak. A hit házanépéb l néhányan belerúgnak az elbukottba, ahelyett, hogy felsegítenék. Miközben Isten a sebesültet gyógyítani próbálja, k mégjobban összetörik annak szívét. A kett csak akkor jobb az egynél, ha az, amelyik még áll, talpra segíti az elbukottat. Amíg élet van, addig remény is van. Sámson b nbe esett, és a világ megfosztotta minden dics ségét l. Mégis, amikor háromezren gúnyolódtak veszteségén és torzságán, az Urat hívta, hogy visszatérjen ereje és hatalma. Sámson többet ért el halála órájában, mint egész életében annakel tte. Áldozatnak t nt, amint ott állt az oszlophoz láncoltan, de a kegyelem alanyaként nála volt az adu az imái miatt. Isten terve mindent jóra fordíthat. Nem engedhetjük meg, hogy a körülmények uralják az érzelmeinket, vagy diktálják, hogyan viselkedjünk a gondok idején. Isten nem hagyta, hogy népe több mint harminc napon át gyászolja Mózest. Tanácsa így szólt: „Keljetek fel, és menjetek át a Jordánon.” Mózes halott volt, k pedig éltek, így fel kellett kelniük, és továbbmenni. Józsué megrémült, mikor összehasonlította magát el djével, de Isten azt mondta, hogy tegyen bátor, hitbeli lépéseket a biztos siker tudatában. A b nösök gy ztesekké válnak Krisztusban! 37

Emberek vagyunk, így elbukunk - de nem ez a történet vége. A gy zelem a Könyv utolsó oldalain van feljegyezve. A tékozló fiú elszúrta a dolgot, de hazament, és rendbejött. Amikot Káin rossz áldozatot mutatott be, Isten elmondta neki, hogy a megfelel b nért való áldozat a háza el tt vár rá. Jónás lázadozott, de miután elutasította a lehet séget az engedelmességre, az Úr szava másodszor is szólt hozzá. IV. Mózes 21-ben Izrael vétkezett, és ezért fenyítésben részesült, de még a fenyítésben is gondoskodott Isten arról, hogy néhányan megmeneküljenek. Az Atya nem arra összpontosít amit tettünk, hanem arra amit Krisztus tett; nem arra, hogy milyenek vagyunk, hanem arra, hogy Krisztus milyen. A kétked Tamás nem hitte el, hogy Krisztus feltámadt, de Jézus másodszor is megjelent az kedvéért. A mi dolgunk az, hogy a Fiúra nézzünk. Jézus Krisztus drága vére értünk ontatott ki. A mennyben ez a vér még mindig kiált: „Atyám, bocsáss meg nekik; nem tudják mit cselekszenek!” Közbenjár értünk, és megesküdött, hogy tökéletesíti mindazokat, akik Hozzá tartoznak. F papunkként nevünket a mellkasán viseli. Szöggel átütött tenyerére véste fel a nevünket. Válaszunk minden vádaskodásra: a Bárány vére. A törvény betölt je megbocsátott nekünk, és arra szólít fel, hogy uralkodjunk az életben a kegyelem b ségén és az igazság ajándékán keresztül.

38

3. ERKÖLCS Jézus Krisztus betöltötte a mózesi törvényt, így a hív szabadon élhet a kegyelem alatt. Mi a helye az erkölcsi törvénynek? Az erkölcsösség a szabályokról, elvekr l, a helyes és helytelen viselkedés erényeir l szól, melyek meg rz i a nemzeti egységnek, társadalmi normáknak, üzleteknek, házasságoknak, és egyéb intézményeknek. Erkölcsi etika nélkül világunk romokban heverne. A becsület kódex megkívánja, hogy keményen dolgozzunk, fizessük a számláinkat, legyünk h ek a kapcsolatainkban, és válaszoljunk minden jogos kérdésre az életünkkel kapcsolatban. Amikor az erkölcs hanyatlásnak indul, a nemzet széthullik. A történelem folyamán a civilizáció óriási birodalmainak nemzeti hanyatlását mindig az erkölcs hanyatlása el zte meg. Ma az erkölcs romlása felel s számos meglév társadalmi “es egészségügyi prob-

39

lémáért. A vallás régen kéz a kézben járt az oktatással, melynek során fejlesztették a felfogáson és logikai képességeken túl az elme erkölcsi képességét is. A gyermekkönyvek végén mindig volt tanulság, boldog vagy tragikus befejezés, melyek a gyermeknek megmutatták a döntések és cselekedetek szerint várható következményeket. Az emberiség megsegítésének és a társadalmi hasznosság erkölcsi felel sségét szándékosan próbálták beplántálni a fiatalok szívébe. Egykor az erkölcs határozta meg napilapjaink témaanyagát és stílusát. A másság, a kritika és közlés sajtószabadságát olyan újságírói etika határozta meg, amire az emberek számíthattak. A közvélemény elvárta, hogy ne tárjanak elé olyan beszámolókat, amelyeket nem vizsgáltak meg alaposan, és amelyeknek forrása annak jellemét és integritását tekintve nem volt makulátlan. A riporterek vágya az volt, hogy megismerjék, és ismertté tegyék az igazságot, és a szerkeszt k e szerint irányították beosztottjaikat. A különféle szabadságjogok és foglalkozások erkölcsi etikája adja meg eme szabadságjogok és foglalkozások gyakorlásának társadalmi jelent ségét. Az erkölcsi feddhetetlenség házasságokat tart össze még akkor is, amikor a házastársak összeférhetetlenek. Rendet tartott a katonaságnál annak tudata, hogy mi helyes és mik a követelmények. Az erkölcs arra indította a férjeket, hogy gondoskodjanak a feleségükr l és családjukról. Ennek fejében a feleség a házat rendben tartotta, és kellemes otthont teremtett. Természetesen nem mindig volt ez így, de ez volt 40

az elfogadott ideál - a köz javát figyelembevev irányelv. Az emberek templomba jártak, dolgoztak, fizették a számláikat anélkül, hogy másra hárították volna annak felel sségét - s tették midezt az erkölcs miatt. Rend, kötelesség, fegyelem: ezek azok a szavak, melyeket egykor az erkölccsel hoztunk összefüggésbe. Ezért tehát az erkölcshöz kötött szabadságjogok nem adták meg az embereknek a szabadságot arra, hogy erkölcstelenek legyenek. A törvényeket komolyan vették, és betartották. Homoszexuális tett, vagy Isten nevének hiába vétele miatt egyaránt börtönbe kerülhetett valaki. Mindez azért volt így mert a bírósági törvények alapja az az erkölcsi törvény volt, mely a mózesi törvényb l eredt. Az erkölcs forrása a szellemiségben van, mivel az emberek társadalmi törvényei Isten törvényeib l származtak. Szellemivé tesz tehát bárkit az, ha erkölcsös? Határozottan nem. Az erkölcs megmondja, hogy mit tegyek, a szellemiség azonban azt mondja meg, hogy ki vagyok. Manapság az erkölcs veszi át a szellemiség helyét a pulpituson. A halott fundamentalizmus a keresztyénséget a helyes és helytelen dolgok rendszerére redukálta, felmagasztalja az erkölcsöt és kárhoztatja az erkölcstelenséget ahelyett, hogy a szeretet királyi törvényét prédikálná, mely betölt és meghalad minden erkölcsi törvényt. C.S. Lewis humorosan mutatott rá a szabályrendszerekben való élet két veszélyére: ha elbukunk szabályrendszerünk követésében, legy zetünk; ha sikeresen teljesítjük 41

azt, hamisan bár, de jó a lelkiismeretünk és elégedettek vagyunk magunkkal, még a szeretet és hit teljes hiányában is.

Tanult Viselkedés Szemináriumok, könyvek, kazetták, szórólapok tanítják ma a keresztyéneket a „keresztyén” élet ábécéjére. Ahogyan jó barátom, Pásztor Tom Powell Tacomából mondta, ez nem más, mint tanult viselkedés. A kereszíyénségnek többnek kell lennie egy sornyi „hogyan”nál! A bibliai tan informál, de a Szent Szellem nélkül alkalmazhatatlan. Sok ünnepelt szerz és szónok, aki saját csomagocskáit és programjait reklámozza, az él Istent teljesen figyelmenkív l hagyja! Negyvenöt pontból álló: „hogyan legyünk szellemiek, hogyan legyen jó a házasságunk, hogyan neveljünk gyermekeket, stb.” listájuk a természeti viselkedés analizálásán és megváltoztatásán alapszik. Az emberek megpróbálják gonoszságukat jóra fordítani azért, hogy jobban érezzék magukat a b rükben. A jobb önkép kialakítása válik életük f elfoglaltságává. De bármi, ami nem Isten jóságából származik, híján van az dics ségének. Az Isten életét l elválasztott tudás, akár jó, akár gonosz - tiltott gyümölcs. Megbánjuk múltbeli gonosz cselekedeteinket, elfelejtvén azt, hogy a jó cselekedetek, amelyekb l hiányzott Krisztus élete, ugyanolyan gonoszak voltak. Az igazi keresztyén viselkedést a bennünk lév Krisztus élete hozza létre. 42

Mikor az akarat úgy dönt, hogy az életének engedelmeskedve fogad el és ad, Krisztus magasztaltatik fel, nem pedig az önigazság. Bármi, ami ennél kevesebb, pusztán viselkedésmódosítás. A férfiak ezt tanulják: „a férjek ezt szokták csinálni”. A n k ezt hallják: „a feleségek ezt csinálják”. A férfi megtanulja a n kezét fogni, a n pedig megpróbálja jobban alávetni magát a férfinak, de a házassság ett l még nem alakul át. Miért nem tartanak sokáig a tanult viselkedésformák? Mert egyikük sem tanulta meg, hogyan kell Istenhez viszonyulniuk! Az életet adó er vel prédikált igazság képessé teszi a keresztyéneket arra, hogy szeressék egymást anélkül, hogy mindig vissza kelljen utalniuk a bet re helyes válaszaik alátámasztásához. Az erkölcs, a családi harmónia, a hatékony életvitel mind a Szellem munkájának megnyilvánulásai. Jézus azért adott nekünk információt, hogy az a Szellemben akalmazva ÉLETté váljon. Jób azt mondta: „Bizony végbeviszi, ami fel lem elrendeltetett” (Jób 23:14).Az Újszövetségben Pál így szólt: „H az, Aki elhívott titeket, és meg is cselekszi azt” (I.Thess.5:24). A keresztyén viselkedés nem erkölcsi formula, vagy szabály. Egyszer en Krisztus teszi azt, amit t lünk kért. Isteni mód ez, nem emberi mérce. A tanult viselkedés egy másik formája lehet az, amikor Krisztus nevében követelünk dolgokat. Kitalált hitbeli formula ez, ami kizárja Isten teljhatalmát. Bármely rendszer, melyben képesek vagyunk m ködni Isten közbenjáró jelenléte 43

nélkül, egyszer en Jézus nevét használó emberi cselekedet. Ha elbukik ezekben a felületesen alkalmazott viselkedésprogramokban, a keresztyén meghatározatlan b ntudatban él. A gyermekeknél alkalmazni kell a fegyelmet, és meg kell tanulniuk hogyan kell viselkedni, de ez nem helyettesíthet egy életteli kapcsolatot Istennel akkor, amikor elérnek egy bizonyos kort. Nincs semmi baj a programokkal, de nincs élet bennük. Az igazság puszta ismerete nem elegend . Isteni dinamikára van szükségünk. Farizeizmus Annak tudata, hogy mit kell tenni, nem ad er t a léleknek arrá, hogy meg is tegye azt, s néha még vágyat sem ébreszt arra, hogy megtegye. Az erkölcsi világosság mögött a szellemi világosság a tényleges er . Mikor Jézus a földre jött úgy találta, hogy a vallási képvisel knek nincs kapcsolatuk a mennyel. Az emberi mércék és hagyományok nem Istenre, hanem az emberre összpontosítottak. Nem keresték már a Messiást, aki eljön, hogy megváltsa ket b neikt l, mert erkölcsösségük csúnyán rászedte ket azt gondolván, hogy nincs is b nük! Jézus gúnyosan ezt mondta nekik: „nem azért jöttem, hogy igazakat hívjak” (Márk 2:17). Miközben önelégülten betartották saját szabályrendszerüket és ceremóniáikat, teljesen félreértették az emberi létezés lényegét. Jézus fehérre meszelt síroknak nevezte ket - kívülr l tiszták, de belül tele vannak halállal. 44

Az erkölcs óriási hamisítványa lehet a szellemiségnek. Ha Isten élete nélkül elérünk egy bizonyos mércét, önigazságuakká válunk, ami másokat csak hasonlítgatni és vádolni tud. „Isten! Hálákat adok néked, hogy nem vagyok olyan, mint egyéb emberek, ragadozók, hamisak, paráznák, vagy mint íme e vámszed is.” Több ezer keresztyén gratulál önmagának pontosan ezzel a hozzáállással országunkban. Csak egyetlen probléma van: a farizeus, aki ezt mondta Lukács 18:11-ben, pusztán önmagához beszélt. Úgy hagyta el az imahelyét, hogy kapcsolatba se lépett Istennel. A vámszed viszont, akit elítélt, sírt, mert tudatában volt b nének, és Istenhez könyörgött irgalomért. volt az, aki megigazultan távozott, és igazi békessége volt Istennel. Kik az igazak? Az önigazságú pásztorok, akik el sem tudják képzelni, hogy elbukhatnak úgy, mint szerencsétlenül járt „testvéreik”, vagy azok, akik elbuktak, megbánták azt, és naponta Krisztustól függenek, hogy ne kövessék el megint ugyanazt a dolgot? „Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek” (Máté 7:1). Úgy t nik, hogy amikor hallok, vagy olvasok „ x. y. -ról “, amint egy másik prédikátort vagy szolgálatot kárhoztat, nem telik bele sok id , és épp „ x. y. -ról “ hallom, hogy elbukott. A farizeus hazudott, amikor azt mondta, hogy nem volt olyan, mint a többiek. Ha azt mondjuk, hogy nincs b nünk, Istent hazuggá tesszük, mert azt mondta, hogy mindenki b nös. „Nem egyéb, hanem csak emberi kísértés esett rajtatok” (I. Kor. 10:13). Az írástudók és farizeusok egy asszonyt 45

hoztak Jézus elé a tömegb l, akit épp házasságtörésen kaptak. A megtéveszt erkölcsösség mindig mások el tt leplezi le a vétkest. Alig várták, hogy megvádolhassák Krisztust azzal, hogy túl elnéz en bánik a b nnel, vagy azzal, hogy önkényesen veszi kezébe egy másik ember életét. Jézus nem mondott semmit, de amint ujjával a porba írt, a Szent Szellem megpróbáló ujja felkavarta a sarat a vádlók saját lelkiismeretében. Egyikük sem volt elég igaz ahhoz, hogy az els követ a n re vesse. Egyenként elmentek, otthagyva a vétkest - ahogyan ennek mindig lennie kellene egyedül, Isten el tt. Miután Krisztus megbocsátott az asszonynak, és új er t adott neki arra, hogy menjen, és ne vétkezzen többé, Jézus szemei a tömeget kutatták. „Én vagyok a világ világossága” - mondta. A farizeusok saját, az önigazságú ember által felállított mércével vezették az embereket - vak vezet világtalant. Most Jézus állt el ttük. „Aki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága” (Ján. 8:12). Nem kell “beérnünk az erkölccsel, amikor a miénk Jézus! Nem az erkölcsi világosság a legmesszemen bb világosság. Az erkölcsi világosság ugyan rámutathat a bukásokra, de egyedül a szellemi világosság képes megbocsátani nekünk, helyreállítani és hatalmat adni arra, hogy ne bukjunk el. Mi volt az Jézusban, ami annyira feldühítette a farizeusokat? Atyja irgalmasságának megnyilvánulása a tömeg felé, és ítélete a 46

relatív igazságosságról. Az erkölcs természetileg nagyon vigasztaló, hiszen mindig akad valaki, aki rosszabb nálad! A zavarbaejt dolog a kegyelem fel l az, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy mindannyiunknak szüksége van rá. János 9-ben Jézus meggyógyította a vakot, de nem tudta meggyógyítani a farizeusokat. „Avagy mi is vakok vagyunk-e?” - kérdezték. „Ha vakok volnátok, nem volna b nötök; ámde azt mondjátok, hogy látunk: azért a ti b nötök megmarad.” Azoknak van b ntudata, akik azt állítják, hogy nincs b nük. Jézus azt mondta a tanítványainak: „Ti vagytok a világ világossága”, utána pedig a törvény ízekre szedésével folytatta. A gyilkosság egyenl lett annak igazi okával, a haraggal; az áldozat hasztalannak bizonyult, ha az áldozó nem békélt meg a felebarátjával; a házasságtörés az els rossz pillantással vagy gondolattal azonosult. Nem csoda, hogy egyik bámészkodó sem ragadhatott követ, hogy megkövezze azt, akit nyilvánvaló b nön kaptak! Az erkölcs a legtisztább értelemben azt jelenti, hogy pontosan úgy szeretünk, ahogyan Isten. „Legyetek tökéletesek” mondta Jézus, „mint ahogyan a ti mennyei Atyátok is tökéletes.” Az emberi szív olyan, mint az Ezékiel 8:12ben szerepl képesház. Kívülr l a templom rendbenlév nek t nhet, de alatta mindenfajta csúszó-mászó állat, utálatos barom és bálvány látható a falakon. Még a vének is ott imádtak - a Szanhedrin tagjai, akik arra voltak hivatottak, hogy Isten szentségét képviseljék. A farizeusság 47

azzal büszkélkedik, hogy a legapróbb részletig tizedet fizet a mentából és köményb l, de a szív súlyosabb dolgai fölött elsiklik. Ha igazán megértjük az erkölcsi törvényt, a legjobb ember is így sír térden állva: „Uram, könyörülj rajtam, b nösön!” Nem csak a mózesi törvényt szegtük meg Isten ellen, de annak az erkölcsi törvénynek is híján vagyunk, amivel a felebarátainknak tartozunk. A keresztyén tanúbizonyságnak túl kell lépnie a lelkiismeret világosságán, ami azt mondja: „valakinek fizetnie kell”. Valaki már fizetett Jézus Krisztus. Az erkölcs emberi magyarázatán túl a szellemi élet felemeli az elbukottat még akkor is, ha naponta hétszer kell ezt tennie. Ez a nagyobb világosság nem törvénytelenséghez, nemtör dömséghez, vagy b nhöz vezet, hanem valóságos gy zelemr l gondoskodik a b n fölött, mert ennek a világosságnak az élete a lelket alakítja át. Az igazság szolgálói „Maga a Sátán is átváltoztatja magát világosság angyalává. Nem nagy dolog azért, ha az szolgái is átváltoztatják magukat az igazság szolgáivá; akiknek végük az cselekedeteik szerint lészen” (II. Kor. 11:14,15). Sok férfi (és ma azt is hozzá kell tennünk, hogy n is!) bár papi gallért visel, nem rendelkezik a pásztor szívével. Nem válaszoltak Krisztus azon elhívására, hogy legeltessék a nyájat; béresek csupán, üzletként kezelik elhívásukat, a többi 48

gyülekezetet pedig versenytársként. Máté 23:5-7 tökéletes példa az ilyen maga-csinált papságra: „Minden dolgaikat pedig csak azért cselekszik, hogy lássák ket az emberek: mert megszélesítik az homlokszíjjaikat; és megnagyobbítják az köntöseik peremét; és szeretik a lakomákon a f helyet, és a gyülekezetekben az elölülést. És a piacokon való köszöntéseket, és hogy az emberek így hívják ket: Mester, Mester!” Ezek a szolgálók azonosságukat a hivatalukból, és nem Istent l merítik. Szolgálatukat vallásos kívánság és az én el menetele motiválja. A farizeusok azért zargatták Jézust, mert veszélyeztette a sikereiket. Mikor látták a tömeg reagálását, így szóltak: „jobb, ha teszünk valamit, miel tt elveszítjük a gyülekezeteinket” (János 12:19 parafrázis). Ez az alapvet indíték a gyülekezeti ítélgetés többsége mögött. Van egy mondás: „A szeretet teleszkópon, az irigység mikroszkópon keresztül néz”! Az okos politikus tudja, hogyan ne hangozzon irigynek, amikor azzal vádolja ellenfelét, hogy bolondot csinál a népb l! Ha Isten emberei elbuknak, az ellenük szóló dühödt kiáltások mögött a féltékenység kígyója lapul. Minél többen követnek valakit, annál jobban követelik majd versenytársai az „igazságot”, amikor elbukik. Ámulatos, hogy felekezetek gy lnek össze azért, hogy megegyezzenek afel l, hogy kivel nem értenek egyet! Ugyanez történt a szadduceusokkal és a farizeusokkal. Soha nem voltak képesek megegyezni, csakis akkor, amikor közös Versenytársuk megfeszítésér l volt szó! 49

Malcolm X-t az Iszlám Nemzet - rivális muzulmán csoport - tagjai gyilkolták meg. A keresztyén felekezetek nem süllyednek ilyen mélyre. k beérik a jellem-gyilkossággal is. Az ijeszt dolog abban, amit Pál apostol mondott az igazság szolgáiról az, hogy „szolgálatuk” a pokol mélyér l jött! Mik voltak sátáni taktikáik? Els dleges céljuk az volt, hogy Pál apostol hitelét veszítse. A korinthusi gyülekezetet magukénak akarták, így hát nekiláttak, hogy Pált rágalmazva megnyerjék az ottani embereket. Ezért kellett Pálnak levélben megvédenie jellemét az egész gyülekezet el tt. Ezek az emberek Pál személyét firtatták. Ahhoz, hogy magukat „eredeti áruként” adhassák el, el ször Pál korinthusi helyzetét kellett lerombolniuk. Titkos menetrendjük volt. Kígyókként beszivárogtak, a személyiséget, nem pedig a tant hangsúlyozva. Ahelyett, hogy Krisztust tartották volna a szemük el tt, ahogyan Pál tanította ket, a korinthusiak - mint Éva annak idején - a ravasz gyanúsítgatásokat fogadták el. Ezek a hamis apostolok üzérkedtek a vallással. Megrabolták a hív ket a hitükt l, miközben bizalomraméltó tisztelettel álcázták magukat. Pál a legtöbb üldöztetést korának vallásosaitól szenvedte el. Ap.Csel. 13-ban hagyták, hogy Pál a zsinagógáikban beszéljen, csupán azért, hogy lássák hányan jönnek el meghallgatni! Az eredmény láttán addig nem nyugodtak, amíg föl nem buzdították a város elszánt asszonyait és el ljáróit, hogy el zzék Pált. Ap.Csel. 14-ben pletykákat terjesztettek róla a pogányok 50

között, egy nagyobb csoport meg is akarta ölni. A vallás, a kormány és a közvélemény végül összefogott, hogy véget vessen Pál életének. A Biblia azt mondja, hogy nem test és vér ellen van tusakodásunk, hanem szellemi hatalmasságok és fejedelemségek ellen. Ez arra kell késztessen minket, hogy kétszer is meggondoljuk, miel tt bármilyen rágalmat meghallgatunk a hit embereir l. Háború idején nem támadunk arra a katonára, aki a földön fekszik, hanem megmentjük, mert ellenséges t z okozta a sérülését. Jelenések 12:10 az ördögöt az „atyafiak vádlójának” nevezi. Jakab 3:6-ban a pletykálkodó nyelvet a „gyehenna tüze” borítja lángba. Ha a szolgálókat tényleg érdeklik a gyülekezeteik, akkor ahelyett, hogy olyan módszerekhez alacsonyodnának le, amelyekkel szellemileg kizárják magukat a papságból, sokkal inkább annak az életnek a min ségére kellene összpontosítaniuk, melyet pulpitusaikról ajánlanak. Ha a gyülekezet jóltáplált, nem fognak zöldebb legel ket keresni! Az igazság prédikálásával többet érnek el, mint vallási hadjáratokkal. Dávid az ítél széken ült, és jogos felháborodásában forrongott, amikor a gazdag pásztorról hallott, aki kapzsin ellopta és megölte a szegény pásztor egyetlen báránykáját. De Nátán rámutatott, és azt mondta: „Te vagy az az ember!” Dávid készen állt kárhoztatni azt, akinek az élete tökéletesen visszatükrözte a sajátját! Júda dühödten hívatta Támárt, megözvegyült, terhes menyét, hogy szeme el tt égessék 51

el paráznaságáért. Támár eléjött, szégyenének bizonyítékaival, és így szólt: „Ismerd meg kérlek kié e gy r , e zsinór, és e pálca.” Júdáé voltak! Mivel férje halála után Júda nem adta felelségül a soronkövetkez fiához, mint ahogyan azt korábban megígérte, Támár álruhában paráználkodott. Júda volt a gyermek apja! Titkos b ne leleplez dött, amikor a bírát játszotta. „Hangosan hirdetheted erényeid, S mindazt, mit elérni tudsz, Gazdagságot halmozhatsz magadnak, De bolonddá tenni Istent nem tudod.” - G. Kleiser -

52

4. EMBERI GYENGESÉG Istennek célja volt azzal, hogy az embert az angyaloknál alacsonyabbnak teremtette, és azt is megengedte, hogy elbukjon. Hagyta, hogy Sátán beszivárogjon Éden kertjébe, és a halál hatalma alá hozza az embert. Isten célja az volt, hogy az ember esend ségén át Önmagát dics ítse! Kegyelmének jelleme az emberek és angyalok el tt a gyengeségen keresztül mutatkozik meg a legvilágosabban. Miel tt az emberi faj megteremtetett volna, Lucifer már hibát talált Istenben. Válaszul Sátán vádjaira Isten az emberi fajt választotta - tudván, hogy az el fog bukni -, hogy megmutassa szeretetének mélységét. A kígyó els vádja Isten ellen Éva el tt az volt, hogy Isten valami jót tart vissza t le. Sátán mindig megpróbálja megtagadni Isten jóságát. Isten terve azonban az, hogy leleplezze jóságos jellemét. Az emberi bukás nem gátolja meg Isten sokoldalú kegyelmének kijelentését, s t, inkább eszköze annak!

53

A kegyelem legmélyebb kifejezése abban található, hogy a legrosszabbakhoz is eljut. A mennyben Krisztus menyasszonyának - a gyülekezetnek jelenléte felmagasztalja majd Isten kegyelmét az egész örökkévalóságon át, mert egyikünk sem érdemli meg, hogy ott legyen. Igen, Isten a szeretetét ajánlotta fel, amikor meghalt a b nösökért. A kegyelem uralma alatt azáltal dics ítjük Istent, hogy mindig azt kapjuk, amit nem érdemlünk meg. A kegyelem olyan életet ad nekünk, amely meghaladja saját, természeti életünket, hogy megtapasztalhassuk az er t természeti korlátainkon túl, és természeti képességeinken túl is gyümölcsöt teremjünk. Örök célunk az ördög világában az, hogy Isten jóságának jellemét mutassuk meg saját képtelenségünk közepette. Pál apostol azért imádkozott, hogy a szemeink megnyíljanak erre a hatalmas célra, és arra az er re, ami Krisztustól jön. Isten végtelen szeretetének bizonyságai vagyunk. Kegyelmi állapotunk bizonyságot tesz Isten tökéletes igazságáról az utolsó ítéletkor, és nyilvánvalóvá teszi azt, hogy a démonok és az elveszettek elutasították a kegyelmet, és ezért kerülnek pokolra. Nem a b n juttatja ket oda, hanem az, hogy elutasították a korlátlan jóvátételt, és a szeretet Személyét. k is elfogadhatták volna a mindenki számára felajánlott ingyenes ajándékot. Sírás és fogcsikorgatás kísér majd mindenkit aki pokolra száll, mert elutasította az ingyenes ajándékot. 54

A kegyelem hatalma A kegyelem a mi tanítónk (Titus 2:12). Nincs szükségünk egy rakás törvényre és szabályra, ha kihaszáljuk azt a kegyelemadta lehet séget, hogy Istenhez mehetünk. A kegyelem arra tanít minket, hogy megtagadjuk a Sátán királyságából jöv kezdeményezéseket. Mint ahogyan az anya táplálja a gyermekét, a Szellem táplál minket Isten Igéjének tejével, miközben a Fiú karjaiban nyugszunk. Az jósága tesz minket naggyá, miközben arra, tanít minket, hogyan éljünk azzal a hatalommal, melyet rendelkezésünkre bocsátott. Isten megérti a mi öröklött felépítésünket, nevelkedésünket, környezetünk er it, és a velünk szembeni ellenállást, mialatt türelmesen tanít arra, hogyan arassunk gy zelmet ezek felett - Benne. A Jelenések 2:l-5-ben szerepl efézusi gyülekezet erkölcsileg tiszta volt, de szellemileg nem, mert elhagyták a kegyelmi alapot. „Nem abban van a szeretet, hogy mi szerettük az Istent, hanem hogy szeretett minket” (I. Ján. 4:10). Bár Efézus sok csodálatos tettet hajtott végre, mégis elhagyta els szeretetét - vagyis azt a tudatot, hogy Isten szereti -, ami az életre ösztönözte. Tetteink nem dics ítik Istent, ha nem az bennünk lév életét l függünk és nem arra válaszolunk. Isten Szelleme így hív minket: „Jöszte, én mátkám” jöjj ki a felekezeti táborokból, a kisajátító kapcsolatokból, a régi személyiségedb l, és a környezet diktálta követelményekb l 55

egy él , kizárólag T le függ kapcsolatba. Mikor Ádám és Éva elbukott, elszakadtak annak megtapasztalásától, hogy ki Isten. Munkaprogramot kezdtek, fügefaleveleket varrtak, hogy befedezzék elégtelenségüket. A megváltás visszavitt bennünket az Istennel való helyes kapcsolatba, hogy imádhassuk t azért Aki, és legyen az életünk. Az elme egészsége az az állapot, amikor Isten szeretetének tudatában élünk. „Mert nem félelemnek lelkét adott nekünk az Isten; hanem er nek, és szeretetnek, és józanságnak lelkét” (II.Tim. 1:7). Amikor biztosan megalapozódunk Isten szeretetében, és ezt tekintjük azonosságunk és a Vele való kapcsolatunk alapjának, akkor nincs szükségünk bizonyos felállított szabályok biztonsági rendszerére ahhoz, hogy továbbra is elfogadottak legyünk. Isten nem ad arra nekünk er t, hogy ugyanolyanok maradjunk, hanem egyre inkább elgyengít minket azért, hogy elfogadjuk megfeszíttetésünket és feltámadásunkat Krisztussal. Az emberek, családok, gyülekezetek, és nemzetek komoly megpróbáltatásokon mennek át, mert Isten bels alapjaik min ségét teszi próbára. Getsemáné kertjében minden tanítvány elhagyta Jézust a próbatétel órájában. Jézus azért választotta ket, mert gyengék voltak. Miel tt használta volna ket, szembe kellett kerülniük saját gyengeségeikkel és tehetetlenségükkel. I. Mózes 32-ben Jákob egész éjszaka küzdött az angyallal. Isten megvárta, míg Jákob természeti erejének végére ér, és már csak belecsimpaszkodni 56

tud az angyalba. Amint végs kimerültségében rátámaszkodott, Jákob elnyerte az áldást. Pál apostol személyes problémával küszködött, ami igen meggyengítette. Amikor kérte az Urat, hogy vegye el t le ezt, Isten válasza ez volt: „Elég neked az én kegyelmem: mert az én er m er tlenség által végeztetik el” (II. Kor. 12:9). Pál megtanulta, hogyan dicsekedjen a gyengeségeiben, mert azok késztették arra, hogy Istent l függjön. Akkor szabadult fel igazán, amikor megértette, hogy „mikor er telen, akkor er s”. Falakkal vesszük magunkat körül, hogy meg rizzük a maradék er riket, ahelyett, hogy pusztán Isten kegyelmére támaszkodnánk. Jákob, elszakadva manipulációitól akkor volt a leger sebb, mikor a leggyengébb volt. Végül - gyengén, vakon, haldokolva természetfeletti áldást volt képes adni. Nem szabad ellenállnunk a meggyengít folyamatnak! A természeti er t l gyökerest l meg kell szabadulni, miel tt megalapozódhatnánk a kegyelemben. Feltámasztjuk-e a régi Ádámot, vagy hagyjuk meghalni, és élvezzük a feltámadás életet? A gyomlálás fájdalmas folyamat, mert a régi „én” ragaszkodik az egyetlen azonossághoz, amit valaha is ismert. Azonosság-válság Válság akkor keletkezik, amikor önfenntartó rendszerünket kihúzzák alólunk. A válság gyengeségeink leleplezése és gyakran a bukás formájában mutatkozik meg. A bukás a legfontosabb 57

esemény lehet a hív életében valójában, álcázott áldás. A növekedéshez csodálatos adalék a szükség! Az Úr olyan programot dolgozott ki számunkra, amelyben megengedett a bukás. Minél nagyobb az önigazságunk, annál nagyobbat bukunk majd! A bukás szükséget hoz létre, ami éhséget ébreszt bennünk, és Krisztushoz vezet. Miles J. Stanford ezt írja: „Személyes, szívet szorongató bukásaink keresztyén életünk minden egyes szakaszában pusztán el készületek az Atyától annak érdekében, hogy sikert arasson értünk.” Amit Stanford „negatív feldolgozásnak” nevez arra késztet minket, hogy teljes mértékben Isten pozitív ígéreteire támaszkodjunk. Megfigyelése szerint: „mindannyian tiszta kegyelemben kezdtük, ugyanebben kell folytatnunk, és a tiszta kegyelem alapjaira kell érkeznünk”. A leckéket, melyeket szellemi születésünkkor tanultunk, újra és újra meg kell tanulni a szellemi növekedésben és szolgálatban. Csak akkor ismerjük valaminek az igazi értékét, amikor szükségünk van rá, és akarjuk azt, Péternek el kellett buknia, hogy megérthesse azokat, akik elbuknak. Szüksége volt a bukásra, hogy az vágyat ébresszen benne Isten hatalmára. Szüksége volt a bukásra, hogy elveszítse a bizalmát önmagában. Szüksége volt a bukásra azért, hogy azt kívánja, ne bukjon el újra. „Szeretsz engem?” kérdezte Jézus. A bukás erre az alapvet kérdésre redukálódott. Péternek alább kellett szállnia, hogy jöv beni szolgálatában önérdek, vagy felfújt fontosságérzet 58

nélkül tudja vezetni t Isten. Meg kellett tanulnia, hogy hogyan hordozhatja t az Úr. A bukás válságából képesség, érettség, tapasztalat, vigasztalás, bölcsesség, tudás, és Krisztussal való egység származott. Simon, a farizeus, elítélte a b nbánó prostituáltat, aki könnyeivel mosta meg Jézus lábát. De az, akinek sok bocsáttatott meg, nagyon szeret. Bukása éhséghez vezetett, éhsége pedig Krisztushoz. Nagy volt a bukása, és nagy volt a hite is. Ha személyes cs dben, egyedül, és meztelenül állunk, gyógyulás és helyreállás az eredmény, mert megtapasztaljuk énünk romlottságát, és az alázat, kegyelem, és Krisztus bennünk lév életének igazi értékét. Ábrahám Hágárral elkövetett bukása része volt annak a növekedési folyamatnak, mely elvezette a Mórija hegyére Izsákkal. Pál, a „b nösök közül az els ” a f apostollá vált, aki az Újszövetség nagyrészét írta. Er szakos cselekedeteit l megaláztatva - melyeket Krisztus és a gyülekezet ellen követett el -, hatékony szolgává vált, aki táplálta a nyájat. Minden vezet nek tudnia kell, hogy mit jelent báránynak lenni, akit a F pásztor hordoz. A kegyelem bels megtapasztalása szeretetet eredményez. A vágy, hogy olyanok legyünk mint Krisztus, abból a válságból növi ki magát, amely kiábrándul az énb l. Ha a válság nem rombolja le azt az összetett önigazságot, mely az évek során épült fel annak érdekében, hogy megvédje és meg rizze az ént, akkor a keresztyén olyan szellemi betegséget 59

hordoz magában, amir l nincs is tudomása. Absolon tökéletes példája ennek. Éveken át nyomta a begyét az apja, Dávid, mert az nem bánt el testvérének, Amnormak b nével, mikor az meger szakolta Absolon húgát. Bár Absolon a maga kezébe vette az igazságszolgáltatást és megölte Amnont, ez sem elégítette meg reakcióval teli zöttségét. Az önbecsapás vírusa fokozatosan rombol. Fert zése addig terjedt, míg Absolon összeesküv vé vált. Elcsábította az embereket, hogy t kövessék, s végül csatába szállt saját apjával. Önigazsága lerombolta képességeit. Elutasította a gyengeséget és alázatot, ezért annak a csatának az áldozataként halt meg, melyet saját reakciója indított el. Érzelmi reakció válsághelyzetben A válság a paranoiák egész kavalkádját hozza el a természeti, ádámi emberb l. Azt gondolhatjuk, hogy az emberek nem szeretnek minket és állandóan rólunk beszélnek, mert a múltbeli, megoldatlan b ntudatunk a most körülöttünk lév emberekre vetít dik ki. A nagyzási mániában szenved k azt gondolják, hogy zsenik, próféták, vagy valamilyen magasztos elhívásuk van. A féltékenységi paranoia túlságosan is védi azoknak a körét/akik, vagy amik hozzájuk „tartoznak”. Az erotikus paranoia eufórikus „megérzést” idéz el azzal kapcsolatban, hogy kivel fognak házasságot kötni, vagy mindent elsöpr vonzalmat éreznek egy másik személy felé. A vágy és szükség er teljes, szubjektív 60

hangként jelenik meg, és átveszi Isten szerepét. Mások a kivetítések paranoiáját tapasztalják, és dühödten próbálnak szabadulni az önvád borzalmas terhét l. A tehetetlenség er s, tudattalan érzései, melyek a szubjektív elmében rejt znek, válságok közepette törnek felszínre, s a védelmi mechanizmusok hihetetlen sorozatában nyilvánulnak meg. A kivetítések és torzítások megvédik a lelket attól, hogy szembekerüljön a fájdalmasnak ígérkez bels konfliktussal. A konfliktusok elnyomása végül valamilyen reakcióban robban el , mikor túlcsordul a pohár. Amikor ez történik, arra van szükségünk, hogy mások megvédjenek és együttérezzenek velünk. Mikor a túlzott érzékenység és érzelmi fájdalom ilyen állapotában vagyunk, a szeretet és megértés légkörére van szükségünk azért, hogy szabadon kifejezésre juttathassuk az uralkodó fájdalmat, szükséget, és kérdéseket. Az szinte növekedéshez elengedhetetlen a félelem és bizonytalanság nélküli közlés. A feltétel nélküli elfogadás környezetében a tudatos elme kiválogathatja azokat a kivetítéseket, melyek az önkéntelen elméb l robbannak felszínre. Isten így szól: „Enyém a tanács és a valóság, én vagyok az eszesség, enyém az er ” (Péld. 8:14). Bár a lélek megpróbál elmenekülni azel l, hogy a benne rejl gyengeséget leleplezzék, mégis a legjobb dolog ami valaha történhet velünk az, ha szembekerülünk azzal, hogy semmik vagyunk. A világosságban Isten a fájdalmat 61

és ürességet felcseréli az Igéjével és Szellemével. A Vigasztaló betakarja mélységünk egészét. A bukás csak akkor maradandó, ha nem fordulunk Istenhez a mélypontjainkon. Illés önpusztítóvá vált a depresszió mélységeiben, de a hegyhez rohant, és békét talált Isten szelíd, halk hangján át, amikor kiöntötte El tte szívét. Az ígéretek valósággá váltak, amikor megtalálta a völgyek Istenét. Ha kiemelked keresztyén alakok, akik az elmúlt években elbuktak, ismerték volna a völgyek Istenét és Krisztus Testének feltétel nélküli szeretetét, segítséget találtak volna a problémájukra még miel tt a probléma tönkretette volna ket. Az elbukott keresztyénekre túl gyakran vár vádaskodás és elutasítás, éppen ezért nem mernek szinték lenni másokkal, de még magukkal sem. A vezet k nem tudják, hova forduljanak. Ugyanúgy joguk van a gyógyuláshoz és helyreálláshoz, mint mindenki másnak. Családi ügy ez is, melyet a gyülekezeten belül kellene kezelni, és soha nem szabadna feltárni a világ el tt.

62

5. A SZELLEMI HARC Talán emlékszel a következ történetre: a kés hetvenes években a Csendes-óceán szigetvilágának egyik szigetén találtak egy japán katonát. Közel harminc éven keresztül ez az ember abban a hitben élt, hogy a II. Világháború még mindig tart. Ebb l adódóan azoknak akik rátaláltak meglehet sen nehéz dolguk volt, mikor megpróbálták meggy zni arról, hogy „adja meg magát”. Nem tudta, hogy a háborúnak vége. Sok ember pedig azt nem tudja, hogy a szellemi háborúnak van vége. Néhányan azt sem tudják, hogy valaha is létezett ilyen! Az aréna, ahol ez a harc kezd dött,” talán évmilliókkal ezel tt, a szellemi világ volt. A harc bels lázadásban gyökerezett. Lucifer, „a hajnal fia”, Isten felkent kerubja, Isten ellen fordult. „Holott te ezt mondád szívedben: az égbe megyek fel, az Isten csillagai fölé helyezem ül székémet, 63

és lakom a gyülekezet hegyén messze északon. Felibök hágok a magas felh knek, és hasonló leszek a Magasságoshoz” (Ézsa. 14:13,14). Lucifer nem volt elégedett magas rangjával az angyalok között. Fölötte akart állni mindenkinek, még Istennek is. Az ezt követ hatalmi harc a két királyság között - melyben azok az angyalok is részt vettek, akik Lucifer mellé álltak, és azok is, akik h ek maradtak Istenhez - jelent s befolyást gyakorolt a föld nev bolygóra. Miután a mennyei harc elkezd dött, Isten megteremtette az ádámi fajt. Az Éden kertjében lév kígyó a büszkeség mérgével igézte meg Évát. Azt ígérte neki, hogy olyan lesz mint Isten, ha engedetlen lesz Istennek. Ez kritikus állomása volt a csatának. Ha szabad akaratából Éva elutasítja a kígyó kezdeményezését, Lucifernek („ama régi kígyó, aki neveztetik ördögnek és a Sátánnak” Jel. 12:9.) nincs lehet sége hozzáférni az emberi fajhoz. Ha viszont aláveti magát a Sátán kísértésének, ráadásul Ádám beleegyezésével, akkor az ördög válik a fejükké, és akaratlanul is, de az er ihez csatlakoznak. Rossz döntés született, és Sátán - a bukott Lucifer - úgy gondolta, hogy attól kezdve az úr a bukott emberiség felett. Ádám és Éva megbánta amit tett, és Isten megbocsátott nekik, de nem tudták visszavásárolni azt a területet, amit átadtak az ellenségnek. Nem tudták visszaszerezni a tulajdonlevelet, amit engedetlenségükkel adtak el. Ezért tulajdonít még a Biblia is bizonyos uralmat Sátánnak: „e világ istene” (II. Kor. 4:4), „a leveg beli hatalmasság fejedelme” (Ef. 2:2), 64

és a „gonoszság lelkei, melyek a magasságban vannak” (Ef. 6:12). Mivel az ember rangjában és erejében az ördög alatt állt, nem volt képes még csak javítani sem a helyzeten. A legy zöttség közepette azonban Isten elmondta Sátán jöv beli pusztulásának módját: Ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között, a te magod között, és az magva között: az neked fejedre tapos, te pedig annak sarkát mardosod”. A kígyó alantas helyzete, és az ember fölötte való uralma a végítélet képe volt: Isten elküldte a Messiást, aki asszonytól született, hogy összezúzza a szellemi kígyó fejét. Sátán Krisztus sarkát mardosta a kereszten, de Sátán uralma az ember felett örökre darabokra hullt. Ez volt Krisztus célja akkor, amikor eljött, hogy meghaljon. Amikor Máté evangéliumának 16. fejezetében a keresztr l beszélt, „barátja” Péter megpróbálta lebeszélni róla. Ahelyett, hogy Jézus vigaszra talált volna Péter szavaiban, így válaszolt: „Távozz t lem Sátán!” Röviddel ezel tt Péter még Isten szócsöve volt Krisztus mennyei Fiúságát hirdetve, most pedig, csak percekkel kés bb, Sátán eszközeként megpróbálta eltéríteni Jézust a céljától. A háború véres, gusztustalan vállalakozás. A démoni er k sokszor a farizeusokat használva próbálták megölni Jézust. Jézus ezt mondta nekik: „Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberöl volt kezdett l fogva...” 0ános 8:44). k azonban Jézust vádolták azzal, hogy az ördög, s rögvest köveket ragadtak, hogy 65

megöljék, de Jézus ismét kimenekült a karmaikból. Szolgálatának utolsó hónapjaiban a tanítványok állandó rettegésben éltek, Mesterük életét féltve, A végs ütközet el estéjén Jézus a Gethsemáné kertben volt. „Jobbkezei” természetfeletti elnyomás alatt elszunnyadtak rhelyeiken, miközben az Ember Fia szembekerült Sátán utolsó kísérletével, hogy megölje t miel tt eléri a keresztet. Háromszor kiáltott az Atyához: „vedd el t lem e pohárt!” Halálfélelme volt? Azt hiszem, nem. János 12-ben már szembekerült ezzel a problémával és ezt mondta: „ ... mit mondjak? Atyám ments meg ett l az órától. De azért jutottam ez órára.” Jézus szellemi közelharcot vívott az életéért a démoni seregek támadásakor. A mennyb l angyal küldetett, hogy meger sítse t. Olyan halálközeli volt a küzdelem, hogy vér csöpögött a pórusaiból. Végül gy zött. Utána felébresztette a tanítványait és elindult, hogy találkozzon Iskáriótes Júdással, akik a templomszolgákat Hozzá vezette. Jézus így szólt hozzá: „ez a ti órátok, és a sötétségnek hatalma”. A farizeusok végs soron elérték gyilkos szándékukat, észre sem véve, hogy ezáltal Isten tökéletes akaratát töltik be. Péter a pünkösd els üzenetében ezt hirdette: Azt, aki Istennek elvégzett tanácsából és rendeléséb l adatott halálra, megragadván, gonosz kezeitekkel keresztfára feszítve megöletek” (Ap.Csel. 2:23). Minden a haditerv szerint folyt. Amint a kereszten fügött, Jézus kiadta utolsó parancsait melyek magukban foglalták a mellette függ 66

latornak járó megbocsátást -, az Atya által elhagyatva azonosult minden ember b nével, visszanyúlva egészen Ádám els b néig. Mikor felkiáltott: „Elvégeztetett!”, sarkát a kígyó mardosta, Sátán uralma pedig összezúzatott. Krisztus gy zelme Krisztus meghalt S „meglep dött” a kereszt, mert Minden adósságot A halál oldalára vetett: A fogoly világ felébredt, s mit talált? A rabok szabadon, az r megkötözve állt. Ó drága, édes harc Halál és Szeretet oly távoli gyümölcsei között, Mint méreg és ellenszer: Az els , végzetes fa miatt Élet és szabadság eladatott, s veszni tért. De e fa miatt mindkett újraéled, és él. Ó nyílt halál s rejtett élet Furcsa, rejtélyes küzdelme: Mikor a kereszten Királyom vérzett Az Élet haldoklott, ám a Halál ért véget. - Richard Crashaw Harmadnapon Krisztus feltámadt a sírból miután kihirdette gy zelmét az alvilágnak, s a mennybe vitte vérét, ami Isten a megszabadítással kapcsolatos kívánalmának gy zedelmes, beteljesített bizonyítéka volt. A lévitai áldozat 67

erre a nagyszer eseményre mutatott. „Krisztus pedig megjelenvén, mint a jövend javaknak f papja, a nagyobb és tökéletesebb, nem kézzel csinált, azaz nem e világból való sátoron keresztül, és nem bakok és tulkok vére által, hanem az tulajdon vére által ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, örök váltságot szerezve” (Zsid. 9:1112). Tisztára mosva az embert eredeti b néb l, Krisztus visszahódította Sátántól a föld feletti uralmat. Efézus 4:8 leírja Krisztus mennybemenetelének sikerét és fels bbségét: „Fölmenvén a magasságba foglyokat vitt fogva.” Kolossé 2:15 azt mondja: „lefegyverezvén a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, ket bátran mutogatta, diadalt vévén rajtok abban”. Mivel az ember bukásának természete el ször szellemi volt, de magában foglalta a fizikai betegség és halál biológiai utóhatásait, miel tt megtapasztalhattuk volna az Istennel történt megbékélés földi el nyét, Krisztusnak a mennyei helyeken kellett ezeket megcselekednie. Ezért mondja a Biblia, hogy Isten megáldott minket minden szellemi áldással a mennyekben; hogy megszabadultunk a sötétség láthatatlan hatalmától, és szellemileg átvitettünk Isten drága Fiának királyságába. Taktikailag a helyzeti gy zelmet a mennyben kellett megnyerni, miel tt a tapasztalati megbékélés rendelkezésre állt volna a földön. Ez az oka annak, hogy állapotunk nem feltétele megváltásunknak. „Romolhatatlan, szepl telen és hervadhatatlan örökség” a miénk (I.Pét.l:4). Átmeneti, az id ben történ visszaesésünk 68

közelébe se érhet annak, amit örökre megvásárolt és nekünk tulajdonított Krisztus a mennyekben. Maga Isten bonyolította le az ügyet a saját feltételeinek megfelel en. Pál apostol missziója az volt, hogy miden emberrel megláttassa ezt a gy zelmet, „melyet megmutatott a Krisztusban, mikor feltámasztotta t a halálból és a Maga jobbjára ültette t a mennyekben. Felül minden fejedelemségen és hatalmasságon és er n és uraságon és minden néven, mely neveztetik nemcsak e világon, hanem a következend ben is. És mindeneket vetett az lábai alá, és t tette mindeneknek fölötte az anyaszentegyháznak fejévé, mely az teste, teljessége néki, aki mindeneket betölt mindenekkel” (Eféz. 1:20-23, 3:8,9). Mennybemenetelekor Krisztus az ördög fölött álló helyet adott gyülekezetének - mindazoknak, akik hiszik, hogy a Krisztus, az él Isten Fia. Ebben a helyzetében a gyülekezet ráruházott tekintéllyel bír, hogy megkötözzön vagy megmutasson a földön minden olyan dolgot, melynek mennyei eredete van. A világ eseményeit az határozza meg, hogy a gyülekezet milyen mértékben használja, vagy használja ki tekintélyét. A gyülekezet meghatározott azonossággal bír a láthatatlan er k el tt, és szent küldetést hivatott betölteni. Sok olyan „fogoly” rejt zködik, mint a japán katona, akik nem tudják, hogy a háborúnak vége, és azt sem, hogy ki a Gy ztes. Ha az ördög ezeket a szegény tudatlanokat képes továbbra is a 69

sötétségben tartani, vagy ami még jobb: gy ztes ellenfeleit egymással szembefordítani, akkor veresége nem is t nik olyan végzetesnek el tte. Legy zött ellenségünk továbbra is oroszlánként jár szerte „keresvén kit elnyeljen” egészen addig a végs óráig, míg Krisztus vissza nem tér, hogy a jogosan Neki járó területeket visszakövetelje. Amíg nem látjuk Efézus 1:14 beteljesedését, „Isten tulajdon népének” megkoronázását, a mi felel sségünk az, hogy fenntartsuk azt a szabadságot amiért Krisztus meghalt, és hirdessük mindazoknak, akik még nem hallották. Elidegenítési Terv Miután Sátán elvesztette azt a csatát melyben megpróbálta Istent elidegeníteni az emberekt l, most az embereket akarja elidegeníteni Istent l és egymástól. Ha képes meggy zni a foglyokat arról, hogy túl b nösek ahhoz, hogy megváltassanak, és a hírviv túl b nös ahhoz, hogy meg lehessen benne bízni, akkor senki sem fog válaszolni a nagy szabadítás hírére. A sötétség er i mindig felnagyítják a bukást, akár a sajátunkéról van szó, akár valaki máséról azért, hogy beárnyékolják Krisztus gy zelmét. E sátáni cél fényében a tan szerinti keresztyének nagyon óvatosak annak tekintetében, hogy elfogadjanak-e bármilyen vádat más keresztyének fel l. Jézus Jó Hírt ad, hogy azt terjesszük. Ha bárki rossz hírt terjeszt, nem ugyanabból a Szellemb l van. Sajnálatos módon sokszor ez történik: a 70

világ elterjeszt valamit egy Bibliában hív gyülekezetr l. Egy másik Bibliában hív gyülekezet hallja, és elhiszi. Annak érdekében, hogy megvédjék a gyülekezetet az els ként említett gyülekezet állítólagos rossz befolyásától, a másodikként említett gyülekezet elmond mindent tagjainak az els r l. A második gyülekezetnek „jók” a szándékai, de sajnos tudatlanok a sátáni harccal szemben. A Diabolos szó rágalmazót jelent. az a „hazug a kezdetekt l”, akire Jézus olyan dühös volt. Buzgó farizeusok az ördög ügyét szolgálták azáltal, hogy gyanúsítgatásokat, vádakat, és kritikákat terjesztettek. Ezért figyelmeztették az apostolok a nyájaikat folyamatosan a pletyka ellen. „Ne szóljátok meg egymást atyámfiai” (Jakab 4:11); „Presbiter ellen vádat ne fogadj el, hanem csak két vagy három tanúbizonyságra” (I. Tim. 5:19); „Semmi rothadt beszéd a ti szátokból ki ne származzék, hanem csak amely hasznos a szükséges építésre, hogy áldásos legyen a hallgatóknak” (Efézus 4:92); „Aki azt mondja, hogy a világosságban van, és gy löli az atyjafiát az még mindig a sötétségben van” (I. János 2i9). Egy összezavarodott, legy zött kígyó igyekszik megsebezni Istent azáltal, hogy azoknak okoz fájdalmat, akik Hozzá tartoznak. Az ellenségeskedés Annak fáj, akinek a nyomába se léphet. Sátánnak elég a rosszindulat csöppnyi kovásza ahhoz, hogy beszivárogjon Isten munkájába. József így szólt testvéreihez, miután azok nyomorúságosan elbuktak: „Ne féljetek: avagy 71

Isten gyanánt vagyok-é én?” Sátán - a bitorló szeretné, ha az ítélkez szerepet öltenénk magunkra, ami jogosan nem is minket illet, mert kizárólag Istenre tartozik. Minden jogunk megvan arra, hogy szorgalmasan kutassuk annak a gyülekezetnek a tanait és a gyümölcseit, amelyhez csatlakozni kívánunk. Ha azonban ennél továbbmegyünk, a gonosz rendszerébe lépünk. A keresztyén elméjének olyan dolgokkal kell elfoglalnia magát, amelyek igazak, tisztességesek, igazságosak, tiszták, kedvesek, jó hír ek. „Ha van valami erény, és ha van valami dicséret, ezekr l gondolkodjatok” (Filippi 4:8). Jobb inkább túl pozitívan gondolkodni, mintsem értelmileg és érzelmileg megfert z dni azzal a negativitással, melynek forrása egy másik királyságban van. Az Úr Jézus Szelleme a Bárány Szelleme. a szelídség legf bb példája számunkra. Ha magunkra öltjük az alázatosságát, megvédjük magunkat a büszkeség mesterével szemben. Kérlek azért titeket én, ki fogoly vagyok az Úrban, hogy járjatok úgy, mint illik elhívásotokhoz, mellyel elhívattatok. Teljes alázatossággal és szelídséggel, hosszút réssel, elszenvedvén egymást szeretetben. (Efézus 4:1,2).

72

Vallás Azok, akik Krisztus nevét vallják képesek arra, hogy az céljaival ellentétes dolgokat tegyenek. Jézus ezt mondta a maga-csinálta Bibliatudósoknak: „Elmenvén pedig tanuljátok meg, mi az: irgalmasságot akarok és nem áldozatot” (Máté 9:13). A farizeusok „szakért kként” maguknak tulajdonították az ítélethozatal jogát a Magasságos helyett. Jézus azt mondja a vallásos világnak: „menjetek és tanuljatok”! Térjetek vissza a Könyvhöz, melyet megvallásotok szerint képviseltek, és olvassátok el Hóseás 6:6-ot, Ézsaiás 49:13-mat, és Mikeás 6:8at, ti, törvénymagyarázók! Térjetek vissza a prófétákhoz, melyekr l állítjátok, hogy ismeritek. Kutassátok az írásokat, hogy megtaláljátok Benne Azt, Aki fölött elsiklottatok! A szertartás semmit nem jelent irgalmasság nélkül. Krisztus nem azért jött, hogy az igazakat hívja, hanem a b nösöket megtérésre! Ez a Krisztus az szolgáit hívta el a megbocsátás szolgálatára. „Legyetek pedig egymáshoz jóságosak, irgalmasok, megengedvén egymásnak, miképpen az Isten is Krisztusban megengedett nektek” (Efézus 4:32). Err l a „lábmosó” szeretetr l ismeri majd meg a világ, hogy az tanítványai vagyunk - mondta Jézus. Nem csupán arra lettünk elhívva, hogy szóbeli meger sítését adjuk Krisztus halálának, eltemettetésének és feltámadásának, hanem arra is, hogy mélyen azonosuljunk az emberiség 73

gondjának és szenvedésének bels betegségeivel és küls hatásaival, a b nökkel és kudarcokkal. A farizeusokat megdöbbentette az, hogy Isten Fia kétes elemekkel evett együtt, de Jézus azt kérdezte t lük: „Hol lehetnék másutt?” A betegeknek van szükségük orvosra. Krisztus látta a sokaság szükségét, és könyörületességgel telt meg. Táplálni az éhez ket, meggyógyítani a betegeket, megbocsátani az elbukottaknak, bátorítani a szegényeket - ez volt Atyjának dolga. „Dávidnak fia, könyörülj rajtam!” (Máté 15:22). Még a pogányok is irgalmat nyertek a zsidó Messiás kezéb l. A sírofenícziai (kananeus) asszony elégedett volt a morzsákkal is, melyek a gyermekek asztaláról hullottak alá. Nem csupán a nagy szükség indította könyörületességre Jézust, hanem minden szükség; nem csupán a válság, de az élet részletei is. A halott vallás elvont és ellenségesked . Alattomosan károsít, mert megterheli az embert és félreképviseli Istent azok el tt, akik az igazságot keresik. Krisztus a férfiakat és n ket pásztor nélkül való, gyámoltalan juhoknak látta, akiket olyanok vezetnek, akiket valójában nem érdekel a lelkük. Dühös volt mert nem jól bántak velük és félrevezették ket. Figyeld meg hogyan szólítja Jézus azt az asszonyt, akit kiátkoztak a templomból és kiközösítettek a társadalomból: „leányom” - mondta Jézus (Máté 9:22). Elfogadtatott a Szerelmesben, és hit által a mennyei család tagjává tétetett.

74

Az egyetlen menedékhez rohant, Az Istenség ég tüzéhez! Minden n k közül egyedül Halottá a legszelídebb nevet. „Leányom” -mondta, „örvendj; Hited teljessé tett” Nem puszta gyógyítással, hanem szeretettel Vigasztalta meg lelkedet. - George McDonald Krisztus a nevünkön szólít minket. Számon tartja minden egyes hajszálunkat, üvegcsékbe zár minden könnycseppet, feljegyzi minden lépésünket, mert mi vagyunk szeretetének alanyai. Krisztus sírt Jeruzsálem felett. A romlottság bukott állapotában látta azokat, akik Isten képére lettek teremtve. Amilyen könyörül az Atya a fiakhoz, olyan könyörül az Úr az t fél k iránt. Mert tudja a mi formáltatásunkat; megemlékezik róla, hogy por vagyunk (Zsoltárok 103;13,14). Krisztusnak arra van szüksége, hogy gyülekezete a Szellemmel legyen betöltve az emberek szükségeinek közepette. Krisztus mindenhol, minden ember láttán könyörületességre indult. Az eledele az volt, hogy férfiakat és n ket lásson eljutni annak megváltó ismeretére, 75

hogy ki is volt valójában. Az szeretete belül gyógyít, kívül kijavít. Azoknak, akik az nevét viselik az irgalmasság fiainak kell lenniük, akiket ugyanaz a Szent Szellem indít meg, amely t is megindította. Nem Isten helyén állunk az ítéletben, hanem Krisztus helyén a megbékélés követeiként. A kegyelem sáfáraiként a sátáni ostrom alatt emlékeznünk kell arra, hogy a gy ztes oldalon maradjunk. Az, Akit szolgálunk meghalt azért, hogy megbocsásson a b nösöknek, és örökké él, hogy közbenjárjon értük. Mindenkinek szükségé van erre a közbenjáró szeretetre. Arra vagyunk elhívva, hogy ezt adjuk át. Fogta a kancsót, s mélyre hajolt Az aprónép ajkaihoz. Majd odatartotta a fáradt szentnek S megitatta, mikor beteg és megtört volt. Ittak - s mivel a kancsó közöttük állt, A kezet, mely tartotta, alig látták.

76

6. IGAZI ÁTALAKULÁS „Növekedjetek a kegyelemben, és ami Urunknak és megtartó Jézus Krisztusunknak ismeretében” (II. Péter 3:18). Egy kislány spagettit készített az édesapjának vacsorára. Az asztalnál az apa döbbenten nézett a tányérra, amin a kislány felszolgálta a vacsorát. „Drága bogaram, ez a cica tányérja” mondta lányának. „De hiszen elmostam” - volt a válasz. „Nem számít picim, ez a tányér a cicáé, és csakis hozzá tartozik.” Ez a mulatságos történet, amit egy barátom mesélt el, jól illusztrálja a megszentel dés bibliai elvét. Az apa elméjében a tányér a macskához tartozott. Az, hogy el lett mosva, nem változtatott ezen a tényen. Láthatóan jelent s változásnak kellene 77

történnie a tányérban ahhoz, hogy elfogadható legyen az apa számára. Hasonlóképpen, az ember teljesen elfogadhatatlan Isten el tt, hacsak nincs megtisztítva a Golgotán nekünk adott élet által. A bibliai megszentel dés három lépésben történik: helyzeti, haladó és végs . A megváltás pillanatában a hív azonnal elválaszttatik Istennek. Ez helyzeti, egyszer s mindenkorra szóló elválasztás, amikor a keresztyén a sötétség birodalmának állampolgárából Jézus Krisztus királyságának polgárává válik. A Biblia gyakran utal „szentekként” a keresztyénekre, ami azt jelenti, hogy „elválasztottak”. Evans A Biblia nagyszer tanai cím könyvében kijelenti: „Ha egy ember nem szent, akkor nem is keresztyén; ha pedig keresztyén, akkor szent. Bizonyos körökben a haláluk után avatnak szentté embereket. Az Újszövetség a hív ket még életükben szentté avatja!” A megszentel dés végs formája a hív t minden szempontból teljesnek fogja találni, mert a gyülekezet elragadtatásakor „olyanok leszünk, mint ”. Megszólal a harsona, és Krisztus „elváltoztatja a mi nyomorúságos testünket, hogy hasonló legyen az dics séges testéhez, amaz hatalmas munkája szerint, mely által Maga alá is vethet mindeneket” (Filippi 4:21). Id közben pedig, addig a végs napig, a földön él keresztyén folyamatosan megszentel dik a szellemi növekedés folyamatában. A megváltás nem törli el a régi b nös természetet, amely a hív ben lév új élet 78

Szellemével viaskodik. A szellemi növekedés folyamata magában foglalja azt, hogy megtanuljuk megmutatni mennyei helyzetünket a tapasztalatunkban is, minden nap Krisztus els ségéhez, a Szent Szellem hatalmához, és Isten Igéjéhez ragaszkodva. Jézus, János 13-ban jellemzi a helyzeti és haladó megszentel dés közötti különbséget, amikor a tanítványok lábánál térdel. „Az én lábaimat nem mosod meg soha!” tiltakozott Péter. Jézus így válaszolt: „Ha meg nem moslak téged, semmi közöd sincs énhozzám.” Péter azonnal meggondolta magát: „Uram, ne csak a lábaimat, hanem kezeimet és fejemet is!” De Jézus így szólt: „Aki megfürödött, nincs másra szüksége, mint a lábait megmosni, különben egészen tiszta.” Más szóval, Péter helyzetileg már megszentelt volt, el lett választva Istennek, de lábait újra és újra meg kellett mosni. A lábak arra utalnak, hogy nap mint nap az Úrral járunk. Csakúgy, mint Péter azokban az id kben, mikor egész nap Júdea poros, koszos útjait rótta és gyakorta kellett lábat mosnia szellemileg mi is egy romlott világ sarában, szennyében járunk. Elbukunk, vétkezünk, rossz döntéseket hozunk, mert emberek vagyunk. De nem kell a porban maradnunk. Imában Jézushoz mehetünk, rátalálhatunk az Igében, és megmosathatjuk a lábainkat. Ha folyamatosan Vele járunk, az képére változunk el, és érettebbé válunk jellemünkben, és ez t dics íti. „Ha megvalljuk b neinket, h és igaz, hogy megbocsássa b neinket és megtisztítson minket minden hamisságtól” (I. János 1:9). Isten 79

gondoskodott azokról a napokról is, amikor bukdácsolunk. Mindentudásában el re tudta azokat a napokat, amikor elbukunk. Az éretté válás folyamatában vannak növekedési fájdalmak, amint megtanulunk alábbszállni, és hagyjuk, hogy Krisztus növekedjen az életünkben. Amikor azonban elbukunk, nem kell lent maradnunk. Az igazi bukások azok, amikor elbukunk, és elutasítjuk azt, hogy felálljunk. „Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél” (Péld. 24:16). Ismerek egy alkoholistát aki Krisztushoz jött, de nehezen tudta feladni régi szokását. Bár megtérése után is elbukott, mégsem vesztette el a reményt. Makacsul hitte, hogy Isten nagyobb a b nénél. Minden bukását megbánta, a gyülekezetben pedig folyamatos szeretetünkkel és imáinkkal bátorítottuk. Végül, néhány évvel kés bb, megitta az utolsó pohár italt. Bizonysága szerint azóta nem iszik, s ennek már tizenöt éve. Másrészr l viszont egy híres északi rádiós evangélista úgy elbukott, és olyannyira elbátortalanodott, hogy elutasította a visszatérést. Mivel úgy érezte, hogy nem szeretik és elutasítják, tovább ivott, majd elkezdett kábítószerezni, végül öngyilkos lett. Szomorú vége volt ez egy tehetséges keresztyénnek. Gyakran t n döm azon, hogy néhány szeret testvér bátorítása talán megállíthatta volna ezt az embert az önpusztítás ösvényén. Sajnos sokszor megesik, hogy keresztyének nem akarnak megfert z dni egy elbukott ember társaságától, még akkor sem, ha az már megbánta b nét. Van 80

Valaki, aki kiáll értünk, bármit is teszünk. Jézus Krisztus a mi Szószólónk Isten, az Atya el tt. akkor is minket képvisel, amikor vétkesek vagyunk. A Krisztusban lév helyzetünk soha nincs veszélyben, mivel az Krisztus bevégzett munkája miatt örök. Én fiacskáim, ezeket azért írom néktek, hogy ne vétkezzetek. És ha valaki vétkezik, van Szószólónk az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus. És engesztel áldozat a mi vétkeinkért; de nem csak a mienkért, hanem az egész világért is” (I, János 2:1,2). A kegyelem növekedésünk eszköze. Még ha nyilvánvaló b nt követünk is el, mindig visszafordulhatunk Istenhez. „Hagyja el a gonosz az útát, és a b nös férfiú gondolatait, és térjen az Úrhoz, és könyörül rajta, és a mi Istenünkhöz, mert b velkedik a megbocsátásban” (Ézsa. 55:7). János evangéliumának tizenötödik fejezetében, melyet sokan a „sz l s” fejezetként ismernek, Jézus a sz l t metaforáján keresztül elmagyarázza a növekedés szellemi elveit. „Maradjatok énbennem, és én is tibennetek. Miképpen a sz l vessz nem teremhet gyümölcsöt magától, hanemha a sz l t kén marad; akképpen ti sem, hanemha énbennem maradtok. Én vagyok a sz l t , ti a sz l vessz k: aki énbennem marad, én pedig benne, az terem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek 81

.Ha valaki nem marad énbennem, kivettetik, mint a sz l vessz , és megszárad; és egybegy jtik ezeket, és a t zre vetik, és megégnek. Ha énbennem maradtok, és az én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok, és meglesz az néktek” (János 15:47). A „megmaradni” szó azt jelenti, hogy a saját helyén marad, megmarad egy bizonyos hatáskörben. Helyzeti állásunk „Krisztusban” van. Ideális esetben Jézus folyamatosan az befolyása alatt tart minket földi tapasztalatunk során. Hogyan lehetséges ez? János a nyitó fejezetben Krisztusról a „testté lett Ige”-ként beszél. Isten Igéje többet jelent felénk irányuló közlésnél; ez az élete. Krisztusban maradni annyit tesz, hogy az Igéjében és befolyásának körében maradunk. Ez az igazság kapcsolódik a helyi gyülekezet fontosságához. Minden keresztyén aktív tagja kell hogy legyen egy olyan helyi gyülekezetnek, ahol Isten Igéjét annak teljességében hirdetik. Kapcsolatunk a Bibliával létfontosságú a növekedéshez. Nem véletlenül a 119. Zsoltár a Biblia leghosszabb fejezete. 176 verset tartalmaz, mely mind Isten Igéjét és annak áldásait magasztalja fel. Isten Igéje vezet, véd, megtisztít, er t ad, bátorít és megszabadít! Azok, akik az Igében maradnak és alávetik magukat átalakító folyamatának, nagyszer férfiakká és n kké válnak Isten királyságában, és jelent s szellemi gyümölcsöt hoznak létre. Péter apostol a növekedés különböz lépcs fokain esett át, melyek sokszor - elég zavarbaejt en - pont a nyilvánosság 82

el tt történtek. A valódi változás az elme átalakulása, nem pedig a küls dleges mércék rendszeréhez való igazodás. A haladó megszentel dés azt jelenti, hogy Isten saját természetének részeseivé válunk az ígéreteiben való hiten keresztül. A tudás és kegyelem keveréke emészthet vé teszi Isten Igéjét az emberi lélek számára. Kizárólag a bet ismerete azonban lerombolja az emberi képességet. Ha mentalitásunkban a törvény válik vezérl mesterünkké, nem fogunk szellemi fiúságunkban érni. A tudás önmagában nem elégséges. Nem ismerjük az igazságot úgy, ahogyan azt ismernünk kellene mindaddig, míg az amit tudunk, nem birtokolja lényünket. Bár ezrek tanulmányozzák az írásokat, sokan nem hagyják, hogy az uralja lelküket. Amikor Isten Igéje az emberi szívben lakozik, szellemi ünnepet, örvendezést hoz létre legbelül. „A Krisztusnak beszéde lakozzék tibennetek gazdagon, minden bölcsességben; tanítván és intvén egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel, hálával zengedezvén a ti szívetekben az Úrnak” (Kolossé 3:16). Néha annyira lefoglalnak a küls ségek, hogy nem engedjük az él Istennek, hogy a szellemünkhöz szóljon és a szíveinkre írjon. A saját növekedésünk mértékével való foglalatosság elveheti megváltásunk megtapasztalásának örömét. A teológia nem elegend . Pál maga mondta: „Hálát adok Istennek a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Azért jóllehet én az elmémmel az Isten törvényének, de testemmel a b n 83

törvényének szolgálok“ (Róma 7:25). Pál tana kifogástalan volt, de még nem tanulta meg, hogyan bízzon Abban, akit szolgálni akart. Nyugalma van Isten népének, amikor megsz nik a cselekedetekt l. Amikor Pál felfedezte a hitnyugalom titkát, képes volt sokkal többet dolgozni fizikailag, mert energiáját nem foglalta le a feszültség és az idegesség. A lényeg Isten saját életének m ködése, nem a küls megnyilvánulás szabályozása. Ha nem fogadjuk el Isten életét, programjaink csupán kísérletek a halott test manipulálására! „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket” (Máté 11:28). Krisztus azért jött, hogy elhívjon minket a gyümölcstelen, vallásos fáradozásoktól. El kell fogadnunk azt a tényt, hogy emberek vagyunk, akik egy folyamatban vesznek részt, ahelyett, hogy megpróbálnánk egy általunk elképzelt Istent megörvendeztetni, akit valójában soha nem tudunk megelégíteni. A test afelé hajlik, hogy magától szerezzen engesztelést. A munka elvégeztetett. A folyamat annak megtanulásából áll, hogy hagyjuk a feltámadott Úr dics ségét ragyogni a cserépedényünkb l. Romolhatatlan mag fejl dik a romlandó közepette. A kereszt, amit mindennap felveszünk, kifejezi azonosulásunkat azzal ami történt, és Azzal Aki bennünk él. Olyan kaland ez, melyben az irgalomról tanulunk hitr lhitre és dics ségr l-dics ségre. Az Úr Szelleme elváltoztat minket az képére ígéretr l-ígéretre, és egyik pillanatról a másikra. 84

A törvény kárhoztat, és olyan büntetést szab ránk, melyet soha nem fizethetünk ki. Mi azonban halottak vagyunk annak a mércének, mely oly sok szubjektív b ntudatot okozott! Isten kegyelmének új kijelentésével munkáljuk ki megváltásunkat. „Nincsen azért immár semmi kárhoztatás” (Róma 8:1). Teljes szabadsággal táncolhatunk a poros koporsón, mert egy Másikkal léptünk frigyre. „Igyekezzünk tehát bemenni abba a nyugodalomba” (Zsid. 4:11). Igyekeznünk kell, mert még mindig meg kell küzdenünk saját hitetlenségünkkel. Emberi mivoltunk nem fogadja el olyan gyorsan mindazt, amit Krisztus ad nekünk, ezért nyújtja ezt a tapasztalatot egy folyamattá. De még akkor is, ha nem úgy hiszünk mint ahogyan kellene, Isten szeret minket! Ha a szívünk vádol minket, nagyobb az emberi szívnél! Az átalakult ego Márk 6:31-ben Jézus azt mondta: „jertek el ... és pihenjetek meg egy kevéssé”. Ha nem megyünk oda, akkor darabokra hullunk. A kegyelem hív minket - megyünk? Ahhoz, hogy meg tudjuk futni a szellemi pályát, a túlsúlyos csomagokat hátra kell hagynunk. Az évek során saját magunk által építettünk egy egoszerkezetet. Ez az ego véd és hajszol minket, és helyettesíti Isten hangját. Azok, akiknek nincs er s énjük, csupán szemlél i az életnek. Számukra minden elvont, személytelen és magányos. A negatív ego az, amikor az én-kép a 85

tekintélyre való válaszként alakul ki. Azok, akik embereknek akarnak tetszeni, pont ennek az ellenkez jét teszik, k abban az önképben élnek, amit mások sugároznak ki feléjük. Személytelen emberek, bár jól tudnak alkalmazkodni, és keményen dolgoznak. Néha a munkamániások is ebbe a kategóriába tartoznak. A legtöbb házasság azon bukik el, hogy az érintett felek nem ismerik egymást igazán. A gyermekkortól fejl d ego, vagy személytelenség olyan teher, mely visszatartja a keresztyént attól, hogy spontán válaszoljon a kegyelemre egy gátlásoktól mentes növekedési folyamatban. A pulpitusról és jószándékú testvérekt l jöv nyomás az aggódás taposómalmában tarthatja ket, így soha nem lépnek be igazán a „versenybe”. A szabályok túlhangsúlyozása kihívást jelent az ádámi természetnek, és viszszaidézi a szubjektív elme régi válaszadási mintáit. Azok, akikt l teljesítményt várnak, és igazodást, végül kiakadhatnak. A személytelen ember nem képes egy valós személy kötelességeit teljesíteni. A növekedés azt jelenti, hogy olyan egyénekké válunk, akikké Isten tett minket. Félre kell tennünk a mostani és régi önmagunkról való gondolkodást, hogy válaszul egy kegyelemteljes Személy ismeretére, személyes növekedést tapasztalhassunk meg. Áldozatot kell hozni ennek érdekében. A réginek utat kell engednie az új el tt. Jézus azt mondta, hogy együk az testét, és igyuk a vérét (János 6:53). Egyénként át kell itatnom a pszichémet Jézus 86

Krisztus tudatosságával - azzal Aki, és azzal amit értem tett. Isten szeretetének személyessé kell válnia. Ha elhatározom, hogy kizárólag Isten Igéjén keresztül azonosítom magam, új önkép fejl dik a képzelet sötét szobájában. Ez az új ego, mely a változtathatatlan igazságon alapul, képes Isten el tt élni és másokat szeretni, mert megtalálta igazi biztonságát és jelent ségét. A bukás katalizátora lehet az egyszer s mindenkorra szóló átváltozásnak. Egy pásztor feleségét lopáson kapták. Férje új gyülekezetében a szolgálat virágzott, az egyetlen gondot az anyagiak hiánya jelentette. Mivel a n er teljesen azonosult a férj szükségével és egoja a gyülekezet bukásának vagy sikerének gondolatával volt elárasztva, „kölcsönvett” egy nagyobb összeget amihez hozzáfért. Mikor a lopást felfedezték, óriási botrány lett bel le. Az asszonyt megdöbbentette saját romlottságának mélysége. A válság órája arra késztette, hogy elismerje: nem volt semmilyen igazsága. Valójában, soha nem volt saját igazsága! A b ntudat, szívfájdalom, és bels küszködés annak eredményeként jön létre, hogy megpróbáljuk létrehozni az emberi igazság bizonyos mértékét. „Mert az Isten igazságát nem ismervén, és az tulajdon igazságukat igyekezvén érvényesíteni, az Isten igazságának nem engedelmeskedtek” (Róma 10:3). Ez az ismeret nélküli buzgóság, melyet a hitetlen Izrael gyakorolt, jelen van Jézus Krisztus gyülekezetében is. Isten hagyja, hogy szokatlan és zavarbaejt dolgok történjenek azért, hogy végre 87

ráébredjünk: semmik vagyunk Nélküle. Miközben néhányan a mellüket döngetik saját tehetségük miatt, önmagukat másokhoz hasonlítva, Istent egyáltalán nem hatja meg viszonylagos igazságuk. Csak azokat képes megáldani akik elismerik, hogy teljes cs dben vannak - akik készek arra, hogy a kiérdemelhetetlen jótétemény megáldja ket. Az emberek a törött dolgokat teszik félre, Isten pedig a töretleneket. A büszkeség olyan botrányk , amely megakadályozza Isten igaz munkáját. „Vegyetek el minden botrákozást népem útáról. Mert így szól a magasságos és felséges, aki örökké lakozik, és akinek neve szent: Magasságban és szentségben lakom, de a megrontottal és alázatos szív vel is, hogy megelevenítsem az alázatosok lelkét, és megelevenítsem a megtörtek szívét” (Ézsa. 57:1415). A pásztor feleségének rá kellett ébrednie, hogy a pénz elvétele el tt sem volt saját igazsága. „Mid van ugyanis, amit nem kaptál volna?” (I.Kor. 4:7). Minden pozíció, tehetség, vagy közösség, melyet a keresztyén élvez, a kegyelem ajándéka, mint az az igazság is, amely a miénk Krisztusban. A progresszív szellemiség a kegyelem ígéreteire tett progresszív alázatban adott válaszokon át érhet el. Ha Krisztus értelmével vagyunk közösségben, a 7837 bibliai ígéretb l egyre több válik személyes tulajdonunkká a hitbeli alkalmazáson keresztül. „Kibocsátá az szavát és meggyógyítá ket” (Zsolt. 107:20). Amikor Isten objektív természete tölti be szubjektív tudatunkat, emberi mivoltunk feltölt dik az 88

istenség Jelenlétével. Egy n , aki a rádiós szolgálatomat hallgatta, szokatlan nyomás alatt állt. Férje elhagyta, családja kezdett széthullani. Elkeseredett helyzete miatt Isten feltétel nélküli szeretetének és h ségének üzenetét úgy szívta magába, mintha mennyei eledel lenne. Csak ígéreteket kapott, de hitben felépült ezekt l. Miközben megtapasztalta a szellemi helyreállást, férje súlyos autóbalesetet szenvedett. Miután a férfi heteket töltött a kórházban, hazament, és megbékéltek egymással. A n nek türelemre volt szüksége, és hitte, hogy a minden kegyelem Istene áll minden ígéret mögött. Isten azokhoz jut el, akik olyan mélyen vannak, hogy hallgatnak az ígéretre. Csak akkor vagyunk hajlandóak a vadonat új gondolkodás ösvényére lépni, amikor elvesztettük minden reményünket a húsban és vérben. Néhány keresztyén attól fél, hogy ha a régi értékrendje egyszer meghal, nem támad fel soha. A vallásos ego kimerít . Az egonak sokkal nagyobb haszna lesz, ha személyesen elfogadja Isten ígéreteit, mint ha megpróbálja irányítani a viselkedését és a helyzeteket. Néha tapasztalatunk sötétnek t nik. Jób nem értette meg azt a folyamatot amin keresztülment, de azt mondta: „ jól tudja az én utamat”. Nem mindig leszünk a dics séges hegycsúcson, de megtanulhatunk bízni Istenben a völgyben is. Jób többre értékelte Isten Igéjét mindennapi ételénél. Tudta, hogy Isten akaratának középpontjában áll, és hogy Isten valahol ott volt a sötétség közepette is. 89

A tanítványok megtapasztalták Krisztus isteni mivoltának dics ségét és saját emberi mivoltuk romlottságát a színeváltozás hegyét l a lenti z rzavarig - ahol képtelenek voltak ki zni egy gyötr démont. Megtapasztalták a hitet és a h tlenséget. Az átalakult egot nem zavarja saját elégtelensége, csak a fényre tekint és tudja, hogy a hajnal végül eljön és maradandó lesz. Egyéniesítés Mikor Krisztus, a Hajnalcsillag megvilágítja a tapasztalatunkat, egyre inkább válik valósággá számunkra. Néhány ember számára azonban Isten fokozatos megtapasztalása majdnem lehetetlen, mert gondosan kiépített, több rétegb l álló védelmi rendszerrel rendelkeznek. A lelkiismeret, a múlt, a szül i befektetés amiket lehetne Isten hangjaként magyarázni mind csupán szubjektív visszhangok a tegnap visszatükröz déseib l és a ma uralkodó befolyásaiból. A Krisztushoz való viszonyt gyakran helyettesítik kapcsolatokkal. A kapcsolatok szentek, de önmagukban nem ezek jelentik a sorsunkat. A hív knek meg kell tanulniuk megtalálni az azonosságukat, mert a partnerük, barátuk, ismer sük, és a pásztor nem lesz mindig ott velük. Az egyéneknek növekedniük kell, és változtatniuk saját, személyes sorsukon. A keresztyének azért toporognak egy helyben, mert nem merik elhagyni a múltat. A megszokottság megnehezíti a megváltás természetfölötti oldalának megtapasztalását. Az 90

éveken át kiépült negatív értékrend megakadályozza a lelket abban, hogy megértse a reményt. A természeti ember, aki „nyomorúságra születik, amint felfelé szállnak a parázs szikrái” nehézen fogja fel, mit jelent az, hogy a Mindenható Isten lakozik benne. A b n természetes, de a helyreállás nem az. A helyreállás azt jelenti, hogy természetfölötti módon visszakerülünk természetfölötti járásunkba. Az irgalom csodálatos módon eltörli a tegnap sebeit. „Légy már észnél!” - gúnyolódik a megátkozott teremtés hangja. „Igen, légy észnél,” kiált a bennünk lakozó Szellem: légy észnél a természetfeletti gondoskodást illet en, amit kaptál! Arra neveltek minket, hogy Isten helyett arra nézzünk el ször ami természetes, és csak ha az már meghiúsult, akkor keressünk természetfeletti segítséget. A vallás az emberi forrásokra tekint a reformok és az önjavítás érdekében. Isten azonban él reményt ad nekünk. A tegnap házasságától megszabadulva új partnerünk van, Jézus Krisztus, aki szerelmes belénk akár elbukunk, akár sikerünk van! Ez az él kapcsolat arra ösztönöz minket, hogy Rá tekintsünk, és egyre inkább olyanokká váljunk mint - saját korlátaink ellenére! Ha a változás el tt felismerem azt, hogy elfogadott vagyok, akkor a lelkem szabadon képes elfogadni azt az er t, ami a változáshoz szükséges! Isten megrázza a világunkat, és hagyja, hogy elbukjunk azért, hogy elhagyjuk végre a régi teremtést, és egyedül El tte éljünk. Józsué addig állt a Jordán folyóban, amíg 91

mindenki átkelt. Jézus a Közbenjárónk amint áthaladunk a halálból az életre, a hit folyamatában. Kánaán minden ígérete a miénk, annak ellenére, hogy az óriások még mindig ott vannak. De hitben kell járnunk ahhoz, hogy beléphessünk erre a földre. Minden nap közelebb kerülünk Krisztushoz, dics ségünk reménységéhez. Csakis a képmutató farizeusok állítják azt magukról, hogy soha nem buknak el. Vallásos védelmi mechanizmusaik jelentéktelenekké teszik ket Isten el tt. Mi azonban túllépünk a különböz elgondolásokon és a megtisztítatlan lelkiismereten azért, hogy növekedjünk az örök azonosságban, amit a kegyelem adott. Krisztus sok fiat visz a dics ségbe. A kincs rejtve nyugszik a romok - sorozatos vétkezés, b ntudat, szívfájdalom, büszkeség - alatt. Küls szabályok soha nem helyettesíthetnek egy olyan bels kapcsolatot, amely megtisztítja a lelket ett l a hamis értékrendt l. Minden egyes keresztyén felel s egy közvetlen, függ leges kapcsolatért Istennel. A betegségek, balesetek,, és pénzügyi gondok mind részei Isten stratégiájának, hogy körülvehessen minket. A pusztasághelyzetek azért lettek elrendelve, hogy szemt lszembe kerüljünk Istennel. Természetesen reagálunk ezekre, és azonnal b nbakot keresünk. De nincs hova fussunk. Megnyugodhatunk, mert Isten ül a volánnál. Megkönnyebülünk, ha mindent Neki adunk, és nem hibáztatjuk magunkat. Az ezüstöt addig nem lehet kivenni a t zb l, amíg Készít jének tükörképe nem látszik 92

benne. Semmi sem fog megváltozni vagy jóra fordulni addig, amíg nem Krisztust tükrözzük vissza a nehéz helyzetek közepette. Ez az igazi haladás. Amit akarunk, és amilyennek lennünk kell, végül kiegyenlít dik Isten szeretetének megértésekor. Nem rónak ki ránk fizetséget, hanem életet ajánlanak fel helyette. Miközben nehéznek t nik elengedni az egot ami ideáig juttatott minket, a mennyei V legény minden hív t kihívás elé állít ezzel a személyes meghívással: „És íme az én szerelmesemnek szava aki zörget, mondván: nyisd meg nékem Én húgom, Én mátkám, Én tökéletesem” (Én.Én.5:2). Emlékek Hálát adok Istennek a keser dolgokért; Hiszen „barátai voltak a kegyelemnek”; Könnyed utakról vezettek, A titkos hely felé. Hálát adok Neki a barátokért. Kik elmulasztották betölteni szívem legmélyebb szükségeit; Hiszen Megváltóm lábaihoz vezették, Hogy éljem az életét. S hálás vagyok azért is, mert életem útján Senki nem elégített meg, S Istenben leltem meg egyedül Gazdag, teljes segítségemet,

-Florence White Willett93

7. EMBERI FELEL SSÉG A növekedés folyamata magában foglalja a kijavítást is. A válság rendszerint összezúzza a korábban kialakult szubjektív minták páncéljait, hogy élvezettel tapasztaljuk meg bels kincseinket. A fegyelmezés, ami normális dolog gyermek és szül között, el segíti a folyamatos és intenzívebb közösséget az újonnan talált kapcsolatban. Azok, akik „elfogadottak a Szerelmesben” elszámoltathatok helyzetük minden kiváltságáért és felel sségéért. Egy elszánt uralkodó fegyelmezni fogja a trónörököst. „Mert akit szeret az Úr, megdorgálja, és pedig mint atya az fiát, akit kedvel” (Péld. 3:12). A királyi család tagjaivá váltunk, a szellemi örökbefogadáson át. Úgy, ahogyan én és a feleségem sok évvel ezel tt örökbe fogadtunk egy öthónapos kislányt, Isten is örökbefogadott minket törvényes örököseiként. Amint felnövekszünk Benne, vigyázó szemekkel kíséri fejl désünket:

95

„Fiam, ne vesd meg az Úrnak fenyítését, se meg ne lankadj, ha dorgál téged; mert akit szeret az Úr, megdorgálja, megostoroz pedig mindent, akit fiává fogad” (Zsid. 12:5-6). Az Úrnak meg kell tisztítania a lelkiismeretet, hogy hatékonyan tudjon tanítani minket. Egy örökbefogadott gyermeknek, aki el z leg sok bántalmazást élt át, szeretetre van szüksége. Meg kell er síteni új helyzetében, miel tt képes befogadni a tanítást anélkül, hogy azt feddésnek vagy büntetésnek tekintené. Az a keresztyén, akinek nincs megtisztítva a lelkiismerete, mindig arra gondol, hogy Isten bünteti, amikor bármi olyasmi történik, aminek köze lehet a legcsekélyebb negativitáshoz. „A tökéletes szeretet ki zi a félelmet” (I. János 4:18). Az egészséges Istenfélelem az Isten szeretetében való teljes bizalmon alapul, és tiszteletet ébreszt minden útja iránt. RSVP A legtöbb meghívó magában foglalja az RSVP-t, a francia „kérem válaszoljon/értesítsen” rövidített alakját. Isten minden ígérete, mely arra szólít fel minket, hogy részeseivé váljunk az természetének, láthatatlan RSVP-t hordoz magában. Az isteni kegyelem nem mell zi az emberi részvételt. A megváltás engedelmesség nélkül, megvallás birtoklás nélkül. A kegyelem megtapasztalása azok számára van fenntartva, akik megalázzák magukat és válaszolnak a 96

kegyelemre. A szabad akaratnak számolnia kell Isten Igéjével ahhoz, hogy annak ereje megtapasztalható legyen. Ezért utal János 6 és Zsidókhoz írt levél 4 a hitre „cselekedetként”. A passzivitás nem egyenl a hitbeli nyugalommal. Az el z a hitetlenség bénító hatása, az utóbbi a Krisztus bevégzett munkájára való támaszkodás nyugalma. Az igazi megbánás azt jelenti, hogy a lélek együttm ködik a kegyelem ajándékával; ez az evangélium hatása a válaszadó emberi szívben. Isten akarata az, hogy folyamatos megbánást tapasztaljunk meg, az elme folyamatos átalakulásán keresztül. A hit Isten Igéjének hallásából jön, amely a szív pontos bírája és megítél je. Isten Igéje elkülöníti az elbukott elme régi beidegz déseit a Szent Szellem adta friss lehet ségekt l. Pál apostol azt mondta: „Ajánlak titeket az Istennek és az kegyelmessége Igéjének, aki felépíthet és adhat néktek örökséget minden megszenteltek között” (Ap.Csel. 20:32). Nem a holt bet alakítja át a lelket, hanem a Szellem él kardja, amely szabaddá teszi az emberi pszichét és akaratot. „A bet megöl” (II. Kor. 3:6). Azok, akik megpróbálják gyötörni lelküket kárhoztató igeversekkel, csak a saját gyengeségeiket er sítik. Ezért fontos a tehetséges pásztor-tanító azon keresztyén számára, aki igazán Isten tanítása alatt akar növekedni. Az Igében jártas munkás képes helyesen hasogatni az igazságot úgy, hogy a testet megkötözi, a szellemet pedig szabadon ereszti, és nem 97

fordítva! A fegyelmezett tanulás során létre jön az átalakulás, a bukás lefelé húzó ereje semlegessé válik, és a szellemi ember megelevenedik. „Az Úr pedig a Szellem, és ahol az Úrnak Szelleme, ott a szabadság. Mi pedig az Úrnak dics ségét mindnyájan fedetlen arccal szemlélvén ugyanazon ábrázatra elváltozunk, dics ségr l-dics ségre, úgy mint az Úrnak Szellemét l” (II. Kor. 3:17-18). Isten Igéjét szemléljük. A törvény ereje, mely er sítette a test képtelenségét, már elvétetett. Az Úr dics sége a kegyelem kinyilatkoztatása a Golgotán keresztül. Ez az, ami megváltoztatja az embert! Ézsau megbánta amit tett, de soha nem változott meg, mert elutasította els szülötti jogát. Néhány keresztyén elutasítja új azonosságát amit az újjászületéssel kapott, mert folyamatosan megpróbálja megváltoztatni azt, amit Isten már megváltoztatott, vagy éppen változtat. Akaratuk cselekvése valójában nem termékeny. Újra könnyeket ejtenek és er lködnek, és mindezt ismét tartós hatás nélkül, mert a megbánás alapja volt helytelen. A „megtérésre való cselekedetek” jelentése: cselekv , abszolút hit, Isten Fiának megbocsátó hatalmában. A megbánás nem küls bizonyítékokat jelent arról, hogy sajnálod ami történt, és ezért helyreállhatsz. A „könny hitrendszer” nem létezik. Egyetlen igazi hit létezik, és az a Jézus Krisztus munkájába és személyébe vetett hit. „Hitt pedig Ábrahám az Istennek, és tulajdoníttaték az néki igazságul” (Róma 4:3). A hit megszabadítja a lelket a b ntudattól 98

és a küszködést l, hogy az a Szellemben tudjon m ködni. A Szellemben való élet gyümölcsei a szeretet, öröm, békesség, béket rés, szívesség, jóság, h ség, szelídség, mértékletesség - „az ilyenek ellen nincs törvény” (Gal. 5:22-23). Isten Igéje fogja megteremni a gyümölcsöt, ha mi is teljesítjük a ránk es részt, ami a hit. Ahogyan IV. Mózes 21-ben az érckígyóra tekintettek az emberek és meggyógyultak, mi is fokozatos gyógyulást tapasztalunk, amint Jézus Krisztusra tekintünk az Igén keresztül. „Amelyek által igen nagy és becses ígéretekkel ajándékozott meg bennünket; hogy azok által isteni természet részeseivé legyetek, kikerülvén a romlottságon, amely a kívánságban van ezen a világon” (II.Pét.l:4). Amikor a hit szemével nézünk Isten ígéreteire minden az jóságát kezdi visszatükrözni az életünkben. „A test lámpása a szem. Ha azért a te szemed tiszta, a te egész tested világos lesz” (Máté 6:22). Isten Igéje megvilágosítja az ösvényünket, hogy meghallhassuk a Szellem hangját, mely így szól: „Ez az út, ezen járjatok” (Ézsa. 30:21). Az életben megnyilvánuló Biblia, Isten oktató és kijavító eszköze. Amikor Ézsaiás látta az Urat magasan felemelve, befejezett munkájában való helyzetében, így kiáltott: „Jaj nékem, elvesztem mivel tisztátatlan ajkú vagyok, és tisztátalan ajkú nép között lakom: hisz a Királyt, a Seregeknek Urát láták szemeim” (Ézsa. 65). Isten kinyilatkoztatását mindig az a felismerés követi, hogy elmaradunk az dics ségét l. Péter így kiáltott: „Eredj el ént lem, mert én b nös ember 99

vagyok, Uram”, amikor ráébredt, hogy ki is volt Jézus valójában. A lélek válasza Isten jelenlétére a meggy z dés (nem a kárhoztatás). Mivel Isten láthatatlan, a hív k gyakran megszokottakká válnak azzal, amit tudnak Róla, és tudás által élnek ahelyett, hogy közösségben élnének. Ézsaiás megdöbbent amikor megértette, hogy addig nem a tróntól jöv szavakat szólt, és az emberek sem változtak meg. Isten Igéje, megfelel en kifejezve a Szellemen keresztül, felráz minket természeti önelégültségünkb l és a b nnel szembeni toleranciánkból. Pál apostol felrázta a korinthusiakat, amikor írt nekik. Szavai szomorúságot eredményeztek, amikor felismerték, hogy a gyülekezetben egy adott helyzetet nem Krisztus értelme szerint kezeltek. Sajnálták, hogy így történt, mert igazán szerették Istent és Pált. Szomorúságuk azonnali engedelmességhez vezetett. A világi szomorúság az, mikor sajnálod, hogy lebuktál, és viselned kell a következményeket. Az Isten szerinti szomorúság azt jelenti, hogy majd megszakad a szíved a szeretet miatt. Isten hatalma idézi el a változást, ezért érzékenyek vagyunk, és tiszteletteljes félelem van bennünk. A megtörtség, mely engedelmességhez vezet, az igaz hittel teli szív megnyilvánulása. Isten Igéje naprakészen tart minket a Szent Szellem próbáira való érzékenység szellemileg megtisztító folyamatában. Ugyanaz a válaszadó képesség, mely „igent” mondott a megváltásra, továbbra is elfogadja az er t arra, hogy imaharcos, gyülekezeti tag, és léleknyer légy; 100

Megtört szív; Szent áldozat Mit Isten a mennyben meg nem vet Igen, drága az szemében A megtört szív. A Szent, Isten Fia, Megbocsátó szeretetét szétárasztja benne, S hajlékául szenteli A megtört szívet. A Szent Szellem onnan magasról Meghallgatja legapróbb sóhaját S éljenzi, megáldja, s tisztává teszi A megtört szívet. Megváltóm, reményeim Reád vetem Amilyen Te vagy, olyan aligha lehetek. De irgalmadban Uram, add nékem A megtört szívet. -MontgomeryA szelídség érdekeltté tesz. Ha Jézusra tekintünk, megkapjuk a pálya megfutásához szükséges lendületet. A kimerültség (melynek a halogatás az oka), és a figyelemelvonás (az önmagunkkal való foglalkozás miatt) ellenségek, és arra késztetnek, hogy ne fejlesszük azt a képességünket, amely válaszolna a kegyelemre, és Krisztus képmására formálna minket a Szellemen keresztül. 101

Soha nem szabad alábecsülnünk Isten Igéjének meggy z és átalakító képességét. Nemrégiben egy Bibliaiskolás diák bizonyságot tett egy férfinak a belvárosban. A férfi ránézett, és azt mondta: „most tönkretetted az estémet”. Kiderült, hogy azért volt az utcán, mert ki akart rabolni valakit, de a diák szavai miatt meggondolta magát, és helyette Jézusnak adta a szívét. Zákeus, a „közellenség”, a köz jótev je lett, miután a Mester jelenlétébe került. Amit a törvény soha nem képes elérni, a kegyelem véghezviszi annak a szívében, aki beengedi Istent. Isten rendje A rend meg rzi szabadságunkat, hogy növekedjünk és fejl djünk. A gyülekezetben lév rend kirekeszti az ördögöt és a z rzavart. Minden intézménynek rendre van szüksége ahhoz, hogy m köd képes legyen. Valaki, aki független én “utazásban” vesz részt megvádolhat egy gyülekezetet azzal, hogy törvénykez , miközben csupán rendezett. Isten az ember védelme érdekében rendelte el a tekintélyt. „Mert a fejedelmek nem a jó, hanem a rossz cselekedeteknek rettegésére vannak” (Róma 13:3). A megfelel en használt átruházott tekintély a gyülekezetben a hív épülésére, nem pedig pusztulására adatott. A gyülekezet pásztorát Isten arra szólítja fel, hogy prédikáljon, intsen és feddjen, Isten Igéjének és Szellemének szabad folyást adva a szívekbe és életekbe. A nemzeti 102

rend védi a gyülekezet m ködését. A lelkipásztorok rendje védi az egyén életét. A személyes rend szabad folyást enged a bennünk lév Ige és Szellem m ködésének. Krisztus ajándékait, melyeket a gyülekezetnek ad Efézus 4:11-ben, az embereknek kell gyümölcsöz vé tenniük. Ha tiszteletben tartjuk a szervezeti rendet, tevékenyek lehetünk Isten tervében. Az ördög folyamatos jelenléte miatt ebben a világban, szükséges a rendezettség. Közvetlenül a bukás után Isten Ádámot jelölte ki Éva fejeként, hogy megvédje t a démoni befolyástól. A helyi gyülekezetben az alázat szellemi védelmet biztosít: „Vigyázzatok, mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresvén, kit elnyeljen” (I.Péter 5:8). Ha egy testvér vétkezik, követnünk kell egy bizonyos rendet azért, hogy a z rzavar mesterét távol tartsuk. Ha ezt a rendet követjük, akkor a vétkes testvér növekedésre való szabadsága megmarad, és nem esik csorba a gyülekezet integritásán sem. Miután Jézus beszélt Isten kicsinyeinek védelmér l és a pásztor szívér l, aki visszahozza azt az egyet aki eltévedt, ezeket az irányvonalakat adta a helyreállásra, melyet a gyülekezetnek gyakorolnia kell: „Ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, menj el és dorgáld meg t négyszemközt: ha hallgat rád, megnyerted a te atyádfiát; ha pedig nem hallgat rád, végy magad mellé még egyet vagy kett t, hogy két vagy három tanú vallomásával er síttessék meg minden szó. Ha azokra nem hallgat, mondd meg a gyülekezetnek; ha a gyülekezetre sem 103

hallgat, legyen el tted olyan, mint a pogány és a vámszed ” (Máté 18:15-17). Azért vállaljuk az összeütközést a testvérünkkel, hogy újra megnyerjük t az igazsággal való közösségre. A b n miatt nem veszíti el helyzetét, továbbra is a testvérünk marad. A család olyan vérköteléket jelent, melyet nem lehet megtagadni. Minden hív t ugyanaz a vér tisztított meg, és örökre része lett Isten családjának. Ha az elbukott testvér válaszol a szeretetteljes kezdeményezésre és megbánja amit tett, akkor az ügy lezártnak tekintend . Megbocsáttatott, el lett felejtve, és vége. Nem lehet kés bb felemlegetni, és szellemi zsarolásra használni az esetet. Isten akarata nem az, hogy állandóan rettegjünk attól, hogy leleplezik múltbeli b neinket. Az igazán szellemi emberek a megbékélést és helyreállítást keresik, nem pedig a nyilvános megszégyenítést és vereséget. „Atyámfiai, még ha el fogja is az embert valami b n, ti szellemiek, igazítsátok útba az olyat szelídségnek lelkével, ügyelvén magadra, hogy meg ne kísértessél te magad is” (Gal. 6:1). Az „útba igazítani” kifejezést a görögben gyakran hálók javítására használták. Krisztus teste az a háló, mellyel embereket fogunk. A szíveket meg kell javítani és helyre kell állítani, a gyülekezet megfelel m ködése érdekében. Az „útbaigazítás” másik jelentése egy kificamodott tag helyreillesztése. A visszaes ember csupán kificamodott, nem pedig elválasztott tag, aki eltéríttetett Krisztusban való helyzetét l egy er teljes kiütéssel. Azokra a keresztyénekre akik 104

vétkeztek, a kísértés csapott le. Kificamodtak, és szükségük van a kijavításra és szeret környezetre. „Áron is megvenni az alkalmatosságot” azt jelenti, hogy megteszünk minden er feszítést annak érdekében, hogy az elbukott testvér olyan gyorsan helyreálljon, amilyen gyorsan csak lehet. Annak a fiatalnak, aki tizenhat éves korában erkölcstelenségbe esik, nem szabadna éveket töltenie az életéb l azzal, hogy b ntudata van, sajnálkozik és elszigetel dik. Megbocsátásra van szüksége, helyreállásra és szeretetre. Sok termékeny év áll még el tte, és mi eszközként szolgálhatunk arra, hogy „megvegye” azokat az éveket. Férjek és feleségek megvehetik az alkalmas id t azzal, hogy nem csinálnak bolhányi vitákból elefántot. A keresztyén házasságokban el forduló, emelked válási arány azt mutatja, hogy egyre keményebbek a szívek, és a párok nem értik meg a bibliai megbékélést. A korinthusi gyülekezetben azonnal foglalkoztak azzal a férfival, aki nyílt házasságtörésben élt a mostohaanyjával amint megkapták Pál útmutatásait. Mivel ez a férfi elutasította azt, hogy megbánja amit tett, az egész gyülekezet megegyezett abban, hogy pogányként kezelik, és nem lesznek vele közösségben. A férfi megtört, elhagyta b nét, mert a test gyönyörei soha nem helyettesíthetik a szellemi közösség örömét. Ahogyan azt egy prédikátor mondta: ,A b n els napja a legjobb, mert az utána következ b ntudat és megkötözöttség csak egyre rosszabb és rosszabb lesz”. Sajnálatos módon ezt a 105

testvért a korinthusi gyülekezet nem segítette azonnal a helyreállásban, mert korábban kiközösítették. Pálnak ismét tollat kellett ragadnia és megmagyarázni, hogy fogadják t vissza a közösségbe, hiszen elhagyta a b nét. Isten szíve azt diktálja, hogy elhagyja a kilencvenkilencet azért, hogy helyreállítsa azt, aki elbukott. Nem a gyülekezet hatáskörébe tartozik az, hogy megleckéztesse az elbukottat. „A magad gonoszsága fenyít meg téged, és a te elpártolásod büntet meg téged” (Jer. 2:19). Maga a b n a legjobb ösztönz arra, hogy ne kövessék el újra. „A bukás jobb tanító, mint a siker De alig talál gyümölcsöt asztalán!” Igaz ítélet Az emberi felel sség megköveteli a keresztyént l azt, hogy helyesen ítélje meg mindennapi kapcsolatait. Pál apostol megfeddte a keresztyéneket azért, mert nem hoztak ítéletet a nyílt házasságtörés ügyében. A helyi gyülekezetnek joga és kötelessége, hogy megfelel ítéletet hozzon olyan ügyekben, melyeknek a tagokra is hatása van. Pál úgy utasította nyáját, hogy ne egyenek együtt olyan gyülekezeti tagokkal, akik nyílt ellenszegülésben élnek Isten jellemével. Nem csupán az erkölcstelenség tartozott ide, hanem a pletyka, a kritizálás, a csalás, a részegség is. Pál nem gy löletb l javasolta ezt az elszigetel politikát, hanem a szeretet miatt. Az 106

Isten iránti szeretet, a tisztaság iránti szeretet, a gyülekezet iránti szeretet és a visszaesett gyülekezeti tag iránti szeretet arra ösztönzi a felismeréssel bíró keresztyént, hogy kompromisszum nélkül cselekedjen. I. Korinthus ll:22-31-ben sokan betegek voltak, s t néhányan meg is haltak azért, mert nem ismerték el Krisztus testét, amikor részt vettek az Úrvacsorán. Azért szenvedtek, mert nem hoztak helyes ítéletet. Péter apostol Anániást és Safirát vonta felel sségre hazugságukért, amit az eladott ingatlan, és a gyülekezetnek felajánlott adomány értékér l mondtak. B nük következménye megrázta az egész gyülekezetet! A jogos ítélet azonban megvédi a gyülekezetet. A szervezeti felépítést mindig tiszteletben kell tartani, legyen az az otthonban, atlétikai szövetségben, vagy az üzletben; de különösen a gyülekezetben, ami Krisztus értelmét képviseli. Pál az Ap. Csel. 15:4ben megjelent a gyülekezet tanácsa el tt. Alávetette magát a megfelel procedúrának, bízva a vének helyes felismerésében. I. Korinthus 6-ban Pál azt javasolja, hogy a gyülekezetben folyó vitákban a gyülekezet hozzon döntést ahelyett, hogy a világ nyilvánossága el tt tennék azt, a világ tárgyalótermében. Azzal érvelt, hogy mivel egy napon a szentek meg fogják ítélni a világ szellemét Krisztussal, képesnek kell lenniük ilyen apró, földi dolgokat is elrendezni! Ap.Csel. 17:11-ben a béreabeliek naponta kutatták az írásokat, hogy megfelel en ítélhessék meg Pál üzenetét. „Az érettkorúaknak 107

pedig kemény eledel való, mint akiknek mivoltuknál fogva gyakorlottak az érzékeik a jó és rossz között való különbségtételre” (Zsid. 5:14). Gyülekezet és szellemi közösség keresésében elengedhetetlen a helyes felismerés. „Szeretteim, ne higyjetek minden léleknek, hanem próbáljátok meg a lelkeket, ha Istent l vannak-é” (I.Ján. 4:1). Bármely prédikátor vagy tanító, aki megtagadja a testetöltést, nem Istent l van, és hamis prófétának kell tekinteni. A hamis gyülekezeteknek megvan a szabadságuk arra, hogy létezzenek, az igaz keresztyéneknek pedig arra, hogy felismerjék és elkerüljék azokat. Azt a parancsot kaptuk, hogy megpróbáljuk, és átvizsgáljuk a gyülekezet tanait, miel tt csatlakoznánk hozzá, hogy lássuk: hiszneke Krisztus isteni mivoltában, és a hit kardinális tanaiban. Krisztus tanítványainak fel kell ismerniük a különbséget a jobb és a legjobb között is. Isten nem csupán azt akarja, hogy beérjük valami jóval. Tökéletes terve és akarata van mindannyiunk életére. Róma 4:20-ban Ábrahám tanulmányozta Isten ígéretét, egészen addig, amíg logikus következtetésre jutott. Helyesen ítélte meg az ígéret tev jellemét, és döntéseit erre az ítéletre alapozta. Jakab harmadik fejezetében az olvasható, hogy aszerint kell megítélnünk magunkat, ami a szánkból jön el í Az igazi bölcsesség tisztaságban és békíthet ségben mutatkozik meg. „Ne ítéljetek a látszat után, hanem igaz ítélettel ítéljetek! (János 7:24). A test látszatra és hallomásra hoz ítéletet. Nem szabad összehasonlítgató 108

ítéletet hoznunk Krisztus szolgái között, nem vitatkozunk apróbb tanok, magyarázatok vagy vélemények fölött, és nem kárhoztatjuk magunkat, ha aszerint az igazság szerint élünk, amit tanítottak nekünk. Nem szabad ítélkeznünk azok felett, akik nem tartoznak a mi hatáskörünkbe. Ha egy kérdéses b nben érintett az a gyülekezet amelyhez tartozom, akkor minden jogom megvan arra, hogy elmondjam ezt a pásztornak azért, hogy a kicsiny kovász nehogy megkelessze az egész tésztát. Ha azonban a szóban forgó eset nem engem vagy a gyülekezetemet érinti, akkor nincs jogom arra, hogy ítélkezzek. Több ezer keresztyén vétkezett ezen a területen egyszer en azáltal, hogy elolvasta az újságokat. Álnokságot koholnak; a kikoholt tervet végrehajták; rnindenikök keble és szíve kikutathatatlan. De meglövi ket az Isten; hirtelen nyíl üt rajtuk sebet. És megejtik ket, a nyelvük lesz ellenük; iszonyodik mindenki, aki ket látja (Zsolt. 64:7-9). I. Korinthus 4:5 szerint nem tudjuk megítélni az ember szándékait. Mivel mindannyian növekszünk, nem mindig vagyunk képesek felismerni az emberek szívét a cselekedeteik alapján. Lehet, hogy küls leg nyomorúságosan elbuknak, de belül növekednek. Nem tudjuk megítélni a másik meggy z déseit sem. Mindenkinek meg kell engedni, hogy életét az 109

Úrnak élje. A romboló kritikát, a személyes hadjáratot más gyülekezetek ellen, a bosszúszomjat és lejárató kampányokat mind elítéli Isten Igéje.

110

8. A BUKÁSRA KONCENTRÁLNI A mai „kolossszeum-mentalitás” alig várja, hogy olyan férfiakat és n ket vethessen az oroszlánok elé, akik megvallják a hitüket. A közönség ott ül az emberi értékelés lelátóján, remélve, hogy a bukott h sök most „megkapják a magukét” azokért a bukásokért, amelyek oly jellemz ek a néz k életére is. Vérszomj van az emberekben. Miért állnak oly sokan készen arra, hogy a legrosszabbat feltételezzék, és miért vannak oly kevésen, akik a legjobbat hiszik? Egy lincsel tömeghangulat van kialakulóban/vezet keresztyénekkel az élen. Ahelyett, hogy az evangéliumot prédikálnák, úgy t nik, inkább a másik bukása fölött magasztalják fel magukat. A bukás a világosság emelvénye lehet, ha Krisztust magasztaljuk. Ahelyett azonban, hogy a világ Világosságát emelnék fel, a fény 111

elhomályosul az egymásra mutogatás, és a bizonyítékot követel hangok miatt. Nem olyan klíma ez, mely el segíti a növekedést, az érzelmi gyógyulást, vagy Isten megbocsátásának jó hírét Krisztusban. Nemrégiben egy jólismert pásztor bukásának hírével voltak tele az újságok címlapjai és a televízió. Számos keresztyén pásztor m ködött együtt a világi médiával részletek és feltételezések terjesztésében ennek az embernek az életér l. Ezek a keresztyén vezet k együttm ködtek a világgal, s t, elismeréssel adóztak a médiának azért, hogy felfedte a történetet. Tudatában vannak ezek az emberek Pál apostol II. Kor. 6:14-15-ben írt szavainak? „Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában; mert mi szövetsége van igazságnak és hamisságnak? Vagy mi közössége a világosságnak a sötétséggel? És mi egyezsége Krisztusnak Béliállal? Vagy mi köze hív nek hitetlenhez?” Ebben a helyzetben a világosság hív i összefogtak a sötétség er ivel. Mi lett ennek hatása? Az egész evangéliumi keresztyén közösség gyanúba keveredett. Ahogyan az egyik pásztor mondta: „Ezek a keresztyén vezet k a világnak tettek szívességet, nem a gyülekezetnek. Az általuk okozott kár csak évek alatt hozható helyre. Ráadásul, ha k kevernének hasonló helyzetbe, ugyanaz a média, mely oly tiszteletteljesen végighallgatta ket, és nyilvánosságra hozta a véleményüket, készen állna arra, hogy a reflektorfényt most rájuk irányítsa.

112

Nem azért írom mindezt, hogy mentegessem azt az embert a b néért. Ismert volt a nagyközönség el tt, és most nagy árat fizet helytelen döntéseiért. Felel séggel tartozik a helyi gyülekezetének, és annak a szervezetnek, amely pásztorrá avatta. Ennek ellenére bármely olyan dolog, melyben egy hív személyes b nt követ el, de ezzel nem vét a polgári törvények ellen, az írás szerinti rendben kezelend a fenti intézményeken belül. Az illet Krisztus testének tagja marad. Szüksége volt, és még mindig szüksége van Krisztus szeretetére. Növekv társadalmi ellenségeskedés tapasztalható az evangéliumi keresztyénséggel szemben, ami a bukást nyilvános örömünneppé teszi. Az 1978-as jonestowni tragédia emlékeztet arra, mikor a keresztyéneket vádolták Róma felgyújtásával. Jim Jones „tiszteletes” látszólagos keresztyén közösséget alapított Guyana dzsungelében, de gyülekezet, kápolna, vagy egy imára kijelölt hely nélkül. Jones, aki kifejezetten szocialista volt, halála el tt a szovjetekkel tárgyalt „szocialista kísérletének” új otthonáról. Figyelmen kívül hagyva a szervezet nagyon is politikai jellegét és az erre utaló súlyos bizonyítékokat, a nyilvánosság megállapodott abban, hogy „vallási fanatizmusként” állítja be ezt a világraszóló botrányt. Egy a Washington Posttól odalátogató szemtanú méltató cikket készült írni Jonestown ideáljairól - melyek megítélése szerint a progreszív politika minden lényeges elemét tartalmazzák egészen addig, amíg egy golyó el nem 113

találta a lábát. Tanuk a társadalmi változás, hitvallásuk a radikális politika volt. Jones marxista volt, aki a Bibliát „papír bálványnak” nevezte, de mikor kísérlete terrorba fulladt, a sajtó a Bibliát és annak követ it hibáztatta. Az a buzgó elhatározás, hogy „megmentik” a tudatlan áldozatokat, a barbár közvéleményt a gyanútlan gyülekezetre uszította. Az országban az önigazságú lelkiismeret az újságokban, tárgyalótermekben, és magánbeszélgetések sorárt a „a tömegeket félrevezet ” vallás veszélyeir l ontja a vádakat (USA). „Elrémiszt Üzlet” Egy multimillió dolláros üzlet is hozzájárult a vallást illet nyilvános paranoiához. 1974-ben Ted Patrick, elítélt gonosztev , az er szakos szöktetés és hitehagyás gyakorlásának atyja olyan szervezetet hozott létre, mely olyan fiatal feln ttek „átprogramozásának” szentelte magát, akik szüleik kívánsága ellenére valamilyen vallási csoporthoz csatlakoztak. A Szekta Felismer Hálózat (Cult Awareness Network) filozófiája tömeghisztériát robbantott ki egy gondosan titkolt gy lölet kampány leple alatt. Ez a jól megalapozott boszorkányüldöz hadjárat sikert ért el abban, hogy a lutheránusokat a pünkösdisták ellen fordította, a katolikusokat a protestánsok ellen, és zsidókat az evangélikusok ellen. A félelem és gyanakvás fokozása érdekében Billy Graham nevét Bhajan Jógival, a Campus Crusade nevét pedig a Hare Krishhákkal hozzák 114

összefüggésbe! Bár a CAN átprogramozó módszereit a legtöbb vallásos szervezet elítéli Amerikában (Az Egyházak Országos Tanácsa, a Baptisták Egyesült Szövetsége, az Egyesült Államok Katolikus Konferenciája, az Evangélikusok Országos Szövetsége, az Egyesült Államok Lutheránus Tanácsa, az Amerikai Zsinagógatanács, és a Amerikai Polgári Szabadságjogok Egyesülete mind elítélik ezt a gyakorlatot), ezeken a felekezeteken belül sok gyülekezet továbbra is terjeszti a CAN vallásellenes anyagait, és a gyülekezeti tagok többezer dollárt fizetnek azért, hogy „kimentsék” sajátjaikat az utca túlsó oldalán lév gyülekezetekb l. A verseny nagymértékben motiválja a szerettek „megszabadítása” mögött meghúzódó támogatást egy az általuk választott vallási szervezetb l. A hatvanas és hetvenes években a nagyobb gyülekezetek sok fiatalt veszítettek, akik kés bb tagokká válhattak volna. Ugyanakkor a fundamentalista és evangéliumi gyülekezetek virágkorukat élték, és több millió amerikai hirdette, hogy újjászületett. A hagyományos vallástól való elszakadásra válaszul beindultak a propaganda kampányok. Régi történet ez, de el re nem látható következményei lehetnek, ha a modern id kben történik ugyanez. Irónikus, hogy éppen azok az egyházak, akik egykor szenved alanyai voltak az üldözésnek, most az úgynevezett „szekta ellenes” mozgalom önkéntes élharcosai. (Megemlíteném, hogy Reinhard Heydrich, aki az európai 115

zsidóság kiirtásáért volt felel s, azt a feladatot kapta, hogy szabadítsa meg a Német Birodalmat a „kultuszoktól, szektáktól”.) Egykor a katolikusok tapasztalták meg a legkeményebb diszkriminációt és er szakos üldözést az amerikai történelemben. Az 1820-as és 30-as évek ír bevándorlóinak áradatával a protestánsok úgy érezték, hogy vallásukkal és közösségükkel ellentétben áll az angol-amerikai beilleszkedés. A protestánsok megtérítésére létesített magániskoláik, és kampányaik felforgatásnak min sültek. Horror történetek keringtek szektás zárdákról és hatalomra éhes papokról, ami párhuzamban áll a mai, független gyülekezetekre irányuló ellentmondásokkal. Becsapás, kényszerítés, perverzió, felforgatás, agykontroll, és kizsákmányolás szerepeltek az ellenük felhozott vádak között. A volt tagokról, akik „elmenekültek”, hogy el adják szörny séges történeteiket, gyakran kiderült, hogy személyes indítékok miatt csatlakoztak a másik táborhoz. Tanúbizonyságaik közül sokat a katolikus-ellenes mozgalom vezet i szerkesztettek (Dávid G. Bromley: Idegen Istenek). Lehet, hogy a protestánsok csupán Kálvin János megtépázott hírnevéért próbáltak bosszút állni, akit „leleplezett” egy karmelita, aki átmenetileg áttért az evangélikus hitre. azzal vádolta Kálvint, hogy szélhámos, aki azt állítja, hogy képes feltámasztani a halottakat, és szodomita, akit arra ítéltek, hogy forró vassal megbélyegezzék! Amint dúl a harc az egyházi birodalmak között, minden résztvev megsérül. 116

A gyülekezetekben lév k megsérülnek, mert ahelyett, hogy Isten gyógyító szeretetére koncentrálnának, inkább a védekezésben merülnek ki. A gyülekezeten kívüli szemlél d k pedig egyre inkább meggy z dnek arról, hogy a „gyülekezetesdi” pusztán hatalmi játék, semmi több. Valaki szellemesen azt mondta: „az orvosok azt mondják nekünk, hogy ha gy lölködünk, az rákot, szívrohamot, fejfájást, b r irritációt, és asztmát okozhat. Persze azok sem érzik igazán jól magukat, akiket gy lölünk!” A felekezetek közötti háborúsdi fenyeget valósága országszerte hatással van a vallásszabadságra. Az átható negatív kép a kereszténység gyökereir l, széleskör nyilvános el ítéletet támaszt bármely olyan vallásos néz ponttal szemben, ami meghaladja a névlegességet azért, hogy uralkodó helyet foglaljon el a mindennapi életben. A kudarc - rület „A rágalmazó oldalát vipera marta meg; a rágalmazó élt tovább, csak a vipera halt belel'

Ugyanaz a sajtó, amelyik arra tanította az amerikai közvéleményt, hogy gy lölje az iráni sahot, úgy állította be Komeinit, mint az emberiség jótev jét. Komeini mégis több embert megölt 24 óra leforgása alatt, mint amennyit a sah húsz év alatt! A szalagcímek gyakran csak nyilvánosan szentesített rágalmak. Ábrahám 117

Lincoln azt mondta, hogy ha elolvasta volna az összes ellene irányuló kritikát, semmi másra nem maradt volna ideje. Amint a média felfigyel a népszer szekta kérdésre, gyorsan lecsap más szenzációhajhász történetekre is, melyek csalásokról, sikkasztásokról, és hasonlókról szólnak. Mindenki hallani akarja az igazságot különösen valaki másról! Elferdített hírekkel, rosszindulatú megjegyzésekkel vádoltak többezer papot és szolgálatot országunkban. Kétértelm történeteket nyomtatnak ki, a tények alapos vizsgálata nélkül, és még csak meg sem kísérelnek egy kiegyensúlyozott képet bemutatni. A vad vádaskodások miatt nagyobb a példányszám, n az újság forgalma, és nagyobb a hatás. Napjainkban egy visszaéléssel Vádolt prédikátor története túl szaftos ahhoz, hogy kihagyják. A bizonyítékokkal szolgáló „tanúk” többsége kés bb elismeri, hogy hazudott, de a kár már megtörtént. 1988ban tizenkétezer bírósági ügy volt folyamatban gyülekezetek ellen, és biztosak lehetünk abban, hogy mindannyiuknak meg kellett küzdeniük a nyilvánosságot negatívan befolyásoló, a média által eltorzított információkkal. Az Elmer Gantry és Marjoe típusú jellemzés nevetségessé tette Krisztus szolgáit, és anyagi veszteséget is okozott. Van hallgatósága a gyülekezet elleni panaszoknak. Nemrégiben egy ferences papot, aki New Yorkban vezet egy misssziót szexuális és pénzügyi visszaéléssel vádoltak meg. A vádemel édesapját kellett beidézni, hogy tanúskodjon 118

fia krónikus hazudozásáról, személyiségének torzulásáról, és arról, hogy mindenkinek ártani akar, aki megpróbál segíteni rajta. A vádak nem voltak megalapozottak a pap ellen, de karácsony téjákán, a f szponzorálási szezonban történt az eset. A gyülekezetben sokan feldühödtek és megszomorodtak amiatt, ahogyan a média kezelte az ügyet. Szóviv jük ezt nyilatkozta: „ Klasszikus esete ez egy mentálisan labilis egyénnek, akinek sikerült használnia a szennylapírás legrosszabb példáját.” A tragédia az, hogy ez nem elszigetelt eset, hanem inkább tipikus. A média imázs teremt hatalma minden területre kihat. A US News and World Report cím lap szerkeszt je nemrégiben így indított egy cikket: „Az amerikaiak agymosáson esnek át. Hosszú, és ravasz folyamat ez, mely els sorban a televízión keresztül történik.” A szerkeszt az akkori közhangulatról beszélt, melyet úgy formáltak, hogy elfogadjon olyan lépéseket, melyek veszélyeztették volna Izrael nemzeti biztonságát. Nem szándékos összeesküvésként látta a folyamatot, hanem a hírösszefoglalók eredményének, melyek lángra lobbantották az érzelmeket, de kevés id t fordítottak arra, hogy megvizsgálják az összefüggéseket, a történelmet és jellemet. Francis Schaeffert idézve: „A média, s különösen a televízió nem csupán a jelenkori eseményekr l alkotott felfogást változtatta meg, de a politikai folyamatokat is. Olyan hatalmasak, hogy az Egyesült Államok kormányának negyedik részeként m ködnek. Azon képességük, 119

hogy megváltoztassák a felfogásunkat bármely eseményr l, komoly kérdéseket támaszt a demokratikus folyamattal szemben. A keresztyéneknek nem szabad minden kritika nélkül elfogadniuk azt, amit olvasnak, s különösen azokat a dolgokat nem, melyeket a televízióban objektív igazságként - látnak.” A népszer nézetek kiszámíthatatlan irgalmától függünk. Az, hogy szélhámosként, vagy h sökként mutatnak be minket, az éppen divatban lév el ítélett l függ. Dávid Livingstone, az egykor dics ített páratlan felfedez és orvosmisszionárius, kit szentként féltek, s megtestesített minden emberi erényt, kés bb úgy „lepleztek le”, mint arrogáns betolakodót, aki el re megfontolt szándékkal idegen, furcsa eszméket kényszerített az ártatlan és ideális társadalmakra. Valójában azonban sem a tökéletesség modellje, sem kultúraromboló nem volt. Egyszer ember volt álmokkal, emberi lény kudarcokkal, aki azáltal ért el sikereket, hogy mert érintetlen területeken vállalkozni, és biblikus meggy z désekkel rendelkezett. A társadalom egykor kedvelte az ilyen embereket, de az inga könnyen a másik irányba lendülhet át, amint a szentet valamilyen botránnyal hozzák összefüggésbe. Manapság újfajta inkvizíciónak nézünk elébe. Valóban, ahogyan az Annals qf America cím lap rámutat, ha Ábrahám ma élne, emberölési kísérlettel vádolnák a Morija hegyen mutatott hitéért. Mózest karizmatikus vezet ként bélyegeznék, aki többezer hiszékeny embert 120

vezetett az éhínségbe. Jézus pedig minden bizonnyal közellenség lenne (mint ahogyan az is volt) vad feltételezéseiért eljövend királyságáról. A hazugság „Valaki elmondta, s a terem magába tartani nem tudta, Mert buzgó nyelvek pörgettek, míg kívülre került. A tömeg átgázolt rajta, de elveszni nem hagyta, Csak görgette, gurította, míg jól megdagadt. A hazugság újakat szült, fivéreket, húgokat, Majd apákat, s anyákat - mily iszonyú csapati S mialatt elébe siettek azoknak, akiket megzavartak, Aggasztottak, kavartak, ahogy a hazugság teszi. Gonosz testet öltve, türelmetlenül várt a szörny, S felrobbant végül füstben, szégyenben. Majd sár, és por darabjai magasra szálltak, Lecsapódtak a hazugra, s megöltek egy hírnevet.”

121

Hol van a többi jól ismert keresztyén vezet akkor, amikor egy vezet keresztyén személyiséget vádolnak bukással, akiknek bevádolt testvérük mellett kellene állniuk? Az ellenség t zvonala mögött rejt znek, titokban örvendeznek testvérük bukásán, és arra várnak, hogy el szólítsák ket a bukott testvér leleplezésére. Túlságosan emlékeztetnek ezek a jelenetek az elnyomó szocialista uralom alatt lejátszódott, keresztyének által feljegyzett történetekre. „Az igaz barát testvérül születik a nyomorúság idejére” (Féld. 17:17). Amikor Saul elvesztette a csatát, és ellenségei örvendeztek, Dávid félretette Saullal folytatott személyes konfliktusát, hogy megvédje Saul hírnevét. „Meg ne mondjátok Gáthban!”- kiáltotta. Nem számít milyen bels harc folyt közöttük, Dávid egységfrontot akart teremteni közös ügyük érdekében. Amikor Noét, az apát, prédikátort, és kormányzót meztelenül találták lerészegedve, Khám - a saját fia - tette t köznevetség tárgyává. Azt az embert, aki a „mentsük meg a világot” kampányt folytatta, kicsapongáson érték! Ez aztán szalagcímre méltó ügy volt! Khám másik két testvére, akik tiszteletben tartották apjuk pozícióját, háttal mentek be Noé sátrába, és betakarták egy takaróval. Nem akartak szemtanúk lenni. A gyülekezetet becsalogatja a világ a mikrofonokon, kamerákon, és tanúk emelvényén át, hogy megtagadja a sajátjait. Ez lenne az igazi tisztesség? A Biblia beszámol arról, hogy Khám 122

átkozott, testvérei viszont áldottak voltak a fenti helyzetre való válaszadásuk miatt. Egy igazi keresztyént legalább annyira elborzaszt a saját b ne, mint a felebarátjáé. Erwin W. Lutzer pontosan foglalja össze azt a paranoiát, mely gyakran megakadályozza a keresztyéneket abban, hogy a nyilvánosság el tt kiálljanak azok mellett, akiknek csorba esett a hírnevén: „Ha összebarátkoznak a bukott hív vel, olybá t nhet, hogy nem elég szigorú a b nhöz való hozzáállásuk. Ha valaki vétkezik, meg kell fizetnie érte; ha túl könnyen helyreáll még azt a benyomást kelti, hogy a b n nem komoly dolog. Tehetetlenségünket tehát azzal a hittel igazítjuk meg, hogy a vétkes csak azt kapja, amit megérdemel. Másodszor: lehet, hogy félünk a b ntudattól, amit az elbukott hív vel való kapcsolatunk eredményezhet. Ha tudják rólunk, hogy id t töltünk azzal aki elbukott, mások talán minket is vétkesnek gondolnak majd. Madarat tolláról, embert barátjáról!” Debora hatalmas gy zelemr l szóló diadalénekét az Úr angyala szakította félbe a Méroz lakosai ellen szóló átokkal: ”mert nem jöttek az Úrnak segítségére”. Jézus ezt kérdezte a tarzusi Saultól: „Miért üldözöl engem?”, amikor Saul vádolta, és bíróság elé akarta citálni a korai keresztyéneket. Krisztus mindig azonosul az népe fájdalmával. Azt mondja: amennyiben megcselekedtétek eggyel ez én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg” (Máté 25:40). Ebben a tanításban azokkal szemben történt a mulasztás vétke, akik kivetettek és 123

megalázottak voltak: „mezítelen voltam, és nem ruháztatok fel engem; beteg és fogoly voltam, és nem látogattatok meg engem.” Miért voltak börtönben? Ha valaki rosszat tesz nem szabad azonosulnunk vele? A testvérek közötti könyörületesség, azonosulás, és bizalom hiánya hozzájárult a gyülekezetr l alkotott kép széthullásához, és tagjainak szétszórtságához. Megbeszélt prédikációk maradnak el, hosszú barátságok szakadnak meg, és Isten áldása visszatartatik, mert senki nem akar azonosulni annak a testvérnek a „bukásával”, akit egészen addig b nösként kezelnek, míg nem bizonyítja ártatlanságát. Milyen drágán rzöm annak a drága katolikus testvérnek - Ed Masserynek - az emlékét, aki New Englandben, a városi pletyka és a közvélemény rosszallása ellenére testvéri jobbját nyújtotta nekem és gyülekezetemnek abban az id ben. Nem félt attól, hogy kapcsolatban áll velünk. Megosztotta imáit és pulpitusát velem, mindig épített a hátam mögött, és aktívan azonosult Krisztus ügyével. Azoknak az élharcos gyülekezeti vezet knek, akik felváltva kritizálják egymást a nyilvánosság el tt, oda kellene figyelniük Róma 14:4-re: „Te kicsoda vagy, hogy kárhoztatod a más szolgáját? Az tulajdon urának áll, vagy esik. De meg fog állani, mert az Úr által képes, hogy megálljon.” Akár tani vitákról, szervezeti különbségekr l, vagy rosszalló beszámolókról van szó, tiszteletben kell tartanunk a kegyelem sáfárságát, különösen a hitetlenek el tt. 124

Nátán próféta megfeddte Dávidot: „mivelhogy alkalmat adtál a gyalázásra az Úr ellenségeinek e dologban (II. Sám. 12:14). A világ kiemeli a bukásról szóló beszámolókat. Nekünk nem kell segítenünk ket ebben! Ne ítélj Ne ítélj! -bár a látszólagos vétek fellege beárnyékolja testvéred nevét; Hisz a sorsa legragyogóbb névre is az árnyék gyanúját vetheti; Nem tudhatod, a körülmények mily láncolata hozta a szomorú eredményt, mely bemocskol egy tisztes nevet. Ne ítéljl Ne ítéljl -a legvétkesebb b nöz t is követelheti, hogy ártatlanságát bizonyíthassa - megilleti a jog; S valaki, aki adott szavát soha nem szegte meg Ne ítéltessen sietve meg, s ne gyalázzák háta mögött. Ne ítélj! Ne ítélj! - hisz nem tudod, hogy a keser gúny mikor ér téged utól, bár szíved tiszta, mint harmat tavaszi hajnalon. Nem tudhatod mikor árnyékolja be hom125

lokodat a szégyen fellege, hogy letörölje kíméletlenül a rajta lév örömet. Ne ítélj! Ne ítélj! - inkább lakozzon szívedben szelíd alázat. Az emberi ítélet hibázhat, de van Valaki, Ki mindent szép renddel és ékesen tesz. Az élet hosszú útján emlékezz e parancsra: „Úgy bánj másokkal, ahogyan elvárod, hogy téged kezeljenek”. Nettélj! Ne ítélj! - mert az szinte szív megérzi az igazságtalan intelmet, mint halálos döfést, melyet éles penge ejt. A féreg megöli a robosztus tölgyet lassan, de biztosan S mégis oly sebesen, ahogyan villám sújt le az égb l. Ne ítélj! A nagyobb bukás Milyen szabadságjogok vannak veszélyben, miközben a keresztyének egymást „buktatják le”, és a média reflektorfényt irányít a folyamatra? Donald Sills, a Vallási Szabadságjogok Koalíciójának elnöke, aki 25 éve baptista prédikátor, hiszi, hogy az országában lév keresztyénellenes mozgalom a szekta-ellenesség leple alatt m ködik, és meg van a lehet ségük arra, hogy 126

minden vallási csoportot szabályozzanak. A szenátusban a guyanai történtek után egy új, szekta-ellenes fórum formálódott, és meggyorsította az Amerikai Család Alapítvány létrejöttét, amely egy magánérdek társaság. Dr. John Clark pszichiáter ezt a szervezetet szolgálja. kollégái megrovásában részesült, mikor azt állította, hogy a masssachusettsi közkórház részére végez hivatalos tanulmányt az „agykontrollról”, miközben a valóságban szekta-ellenes tevékenységet folytatott. Ez el tt a massachusettsi orvosi kamara megrovásában részesült, amikor egy ügyfelet vizsgálat nélkül a pszichiátriára utalt. Ezeknek a csoportoknak a f célja az, hogy a törvényhozást rávegyék arra, hogy az „agykontrollt” törvénybe ütköz cselekedetnek min sítsék, és a „szekta” tagokat szektán kívüli orvosok vizsgálják ki fizikailag és mentálisan. James Bevel tiszteletes, a Selma szavazati jog mozgalom vezet je, az ilyen gondolkodást azonosítja a kisebbséget gy löl csoportok mentalitásával: „Ha tanulmányozzuk a Szekta Felismer Hálózatban (CAN) résztvev k viselkedését, hozzáállását, kifejezéseit, és intenzitását ráébredünk, hogy azonos, a Klu Kux Klán tagjainak viselkedésével, hozzáállásával, kifejezéseivel, és intenzitásával.” Jim Nicholls tiszteletes az Assemblies of God gyülekezetb l megjegyzi, hogy a CANesek indítéka „a pénz, és / vagy magának a vallásnak az elpusztítása”. Az egészséges elmeállapotért való álaggódás figyelmen kívül hagyja az ember szellemi 127

oldalát, és mindenkit gyanúba kever, aki szellemi dolgokat propagál. A botrányos történeteket kihasználva, és a közvélemény félelmeit meglovagolva, az igazi megtérést is megkérd jelezik. A vallás-ellenes törvényhozás fenyegetné az amerikai társadalom pluralisztikus jellegét, és a totalitáriusság felé billenne a mérleg, amit az ilyen törvényhozás épp megakadályozni igyekszik. Milyen messzire ment már el ez a vallásellenes mozgalom? Az ismert egyház-állam perek során 1989-ben egy bíró olyan döntést hozott egy denveri tanár ügyében, hogy nincs joga tantermi könyvtárában kereszténységgel foglalkozó könyveket tartani, vagy az órán a Bibliát csendben olvasni! Egy másik ügyben egy közösségi gyülekezet volt tágja borzalmas gyermekbántalmazási vádakat emelt a gyülekezet ellen, minek eredményeként a vermonti állam razziát rendelt el, és a közösségbéli gyermekeket felügyelet alá helyezték. Két hónappal a razzia után a volt tag bevallotta, hogy hazudott azért, hogy indokot találjon távozására a gyülekezetb l. A fundamentalista gondolkodást „pszichológiai, társadalmi betegségnek” bélyegzi egy anti-fundamentalista propaganda szórólap. Az American Egyetemen tanító David Rodier professzor szerint: „Megbélyegzik azokat az egyéneket és csoportokat, akik hisznek az evangelizálásban. Nem tudom, mi marad a kereszténységb l, ha megtiltják az evangelizációt.” A keresztyén élet bibliai részei, mint például 128

a bizonyságtétel, a szellemi vezetés, a megtérés, az

intés vagy feddés, és a Biblia-tanítás „toborzásként”, „tani átitatásként”, „agykontrollként”, és „agymosásként” van beskatulyázva. A Christian Cause nev lap (1987) szerint azok, akik el akarják dönteni, hogy milyen a „jó” vallás, és ellen rizni akarják azt, egyre elismertebbekké és tiszteletreméltóbbakká válnak az ügyvédek, bírók, és törvényhozók szemében, és közvetlenül támadják az Alkotmány Els Függelékét, a vallás szabad gyakorlásának jogát. „A törvényhozók igenis meghallgatnak minket, és dolgozni fognak az Els Függelékben akadályon, ha tudják, hogy elég er sek vagyunk ahhoz, hogy a legközelebbi választásokon ne k legyenek hivatalban”, mondta bizalmasan John Sweeney, a CAN korábbi elnöke. Olyan törvényeket javasolnak, melyek az evangelizálást engedélyhez kötnék, megszüntetnék az adómentességet, és bíróságilag elrendelhet vé tennék a megtértek pszichiátriai vizsgálatát. 1987-es becslések szerint hetente országosan negyven férfit és n t tartanak akaratuk ellenére fogva, és kényszerítenek arra, hogy vallásos csoportjuk ellen irányuló irodalmat olvassanak és filmet nézzenek. Dr. Gordon Melton metodista lelkész és író hozzáf zi: „az áldozat pszichéjét és értékrendszerét ért támadás legalább olyan trauma egyesek számára, mint amikor meger szakolnak valakit. Ha az átprogramozáson átes személy ellenáll, vagy menekülni próbál, fizikailag bántalmazzák, gyakran lekötözik vagy / és megbilincselik. 129

Számos esetben az átprogramozandó n ket szexuálisan bántalmazták. Egyszer egy átprogramozáson átes n férjét borotvával súlyosan megsebesítettek, miközben megpróbálta kiszabadítani feleségét elrablóinak karmaiból.” Másokat összerugdostak, falhoz vertek, megvertek. Levetk ztették, éjjel-nappal jegelték, és nem hagyták aludni ket az ilyen elembertelenít folyamatok során. Ezeket a koncentrációs-tábori taktikákat alkalmazzák a „tanácsadók”, akik 15-40,000 dollárt keresnek esetenként, nem rendelkeznek semmilyen szakképzettséggel és gyakran visszafordíthatatlan károkat okoznak a családi kapcsolatokban. Miután meggy zik az áldozatot arról, hogy hagyja el vallási csoportját, beperelik a gyülekezetet és az ügyvédek kapják a kártérítés 50%-át. A hitehagyó foglalkozásokat reklámozó szervezetek országos hálózattal rendelkeznek, és megkíséreltek orvosi jóváhagyást szerezni azért, hogy szentesíthessék tevékenységüket. Sok szül és átprogramozó menekült meg az ítélett l, mert a rend rök vagy ügyészek félrenéztek, vagy felmentették ket „szükségszer védelem” címszó alatt. Szerintük a cél igenis szentesíti az eszközt annak ellenére, hogy éppen ez az els számú „tan”, mellyel az úgynevezett diktatórikus vallási csoportokat vádolják. A Szabadság Barátai nev szervezet kutatásai azt jelzik, hogy a Szekta Felismer Hálózat (CAN) tagjainak fele aktív részese az emberrablás, szállítás, pszichológiai átnevelés, jogi 130

védelem, rejtett központok felszerelése, vagy az átprogramozás egyéb állomásainak el segítésében. Dean Kelly tiszteletes, az Egyházak Országos Tanácsának polgári és vallásos szabadsággal foglalkozó igazgatója szerint „az er szakos átprogramozás a legkomolyabb folt a vallásos szabadságon azok közül, melyek a huszadik század második felében estek ebben az országban”. Néhányan úgy gondolják, hogy a fundamentalizmust ért ilyen támadás csupán álca, és azt a célt szolgálja, hogy hiteltelenítse azokat, akikkel politikailag nem értenek egyet. Azt hiszik, hogy a mozgalom része egy reakciós válasznak azon keresztyének növekv táborára, akik részt vesznek a politikai folyamatokban. Harvey Cox, a Harvard Egyetem professzora szerint a „szekta” szót bármely olyan vallásos mozgalomra használják, amely valakinek nem tetszik”. Megfigyelése szerint „határozottan vannak olyan becstelen és csaló egyének, akik vallásos mozgalmakban és még sok másfajta mozgalomban m ködnek. A szekta-láznak azonban nincs semmiféle jogos alapja az aggodalomra. Egyszer en általános szellemet idéz fel, egy a mélységb l el tör Godzillát, melyet bármely rendelkezésre álló eszközzel el kell pusztítani. A tény azonban az, hogy már létezik a törvényhozásban olyan törvény, mely szembeszáll mindazokkal a vallásos cselekedetekkel, melyeket olyan vallásos mozgalmaknak és vezet knek tulajdonítanak, akik megszegik ezen törvényeket. A vallásos szabadság egyetlen szószólója sem védi meg olyasvalakinek a jogait, 131

aki megfosztja az embereket alapvet emberi jogaiktól, vagy meghamisítja az adóit csak azért, mert vallási vezet . Azért, mert valaki vallási vezet , még nem mentes a b nügyi felel sség alól”. Cox így folyatatja: „Azok, akik megteremtették a szekta-lázt, nem elégedettek a védelemnek és elutasításnak ezen formáival. k akarják vezényelni az állam er it, a gyülekezeteket, az elmegyógyászatot, és a társadalom egyéb szektorait annak érdekében, hogy felszámoljanak valamit, amit precedens nélküli fenyegetésnek látnak, és tökéletesen készek arra, hogy ehhez feláldozzák a jogi garanciákat, a megalapozott írástudói folyamatokat, és a polgári jogviták elfogadott korlátait. Ha bármilyen veszély áll fenn külföldön, az valószín leg az állam és elmegyógyászat szövetségének növekv hatalma, mellyel az embereket a hatalmon lév k szerinti gondolkodásra és cselekedetekre bírják”. 1991 az emberi jogok születésének 200 éves évfordulóját hirdeti. A vallásszabadság er teljesebb támadásoknak volt kitéve az elmúlt évtizedben, mint bármely más korban országunk történelme során. 1980 óta több per bonyolódott vallásos szabadság ügyében, mint az azt megel z 190 évben! Jogainkat, melyeket az Egyesült Államok Alkotmánya biztosít számunkra minden áron fenn kell tartani. Ne hagyjuk, hogy az „autentikus” vallásos viselkedésr l alkotott, és fanatizmusnak nyilvánított növekv nyilvános félreértés megfélemlítsen bennünket. Egy régi, gyülekezeti újság 132

beszámol egy esetr l, amikor egy tiszt arról panaszkodott Stonewall Jackson tábornoknak, hogy néhány katona zajong a sátrában. „Mit csinálnak?” - kérdezte a tábornok. „Most éppen imádkoznak de el tte énekeltek is.” - volt a válasz. „S ez talán b n?” „A hadi törvények büntetést írnak el bármilyen szokatlan hangoskodásért” válaszolt a tiszt. „Isten ments, hogy az ima szokatlan hangoskodás legyen a táborban!” válaszolt Jackson tábornok. Az ébredés soha nem tipikus, elfogadott norma egyetlen korban sem. G. Campbell Morgan hallotta meg ezt a kijelentést: „A prédikátornak meg kell ragadnia a korszellemet!”, majd így reagált rá: „Istenem, bocsáss meg annak a prédikátornak, aki ezt teszi. Az dolga ugyanis pont az, hogy kijavítsa a kor szellemét!” Sem az apostolok korabeli gyülekezete, sem a Jelenések könyvében említett filadelfiai gyülekezet nem volt népszer a status quoban. „Ahol füst van, ott t z is van” - keresztyének, t zben Istenért! Az egyetlen módja annak, hogy megbizonyosodjuk afel l, hogy egy gyülekezet Istent l van-e az, ha kutatjuk az írásokat, hogy megpróbáljuk a tanaikat, és személyesen megvizsgáljuk az életük gyümölcseit. A hallomás és népszer tudósítás valamely ballépésr l olyan poszt-keresztyén kor jellemz je, amely elfeledkezett a Biblia Krisztusáról, Aki ezt mondta: „Jaj néktek, mikor minden ember jót mond fel letek; mert éppen így cselekedtek a hamis prófétákkal az atyáik! Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket és 133

minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek én érettem. Örüljetek és örvendezzetek!” (Lukács 6:26, Máté 5:11-12). Isten, adj embereket Isten, adj embereket! Az ilyen id er s elmét, nagyszer szívet, Igaz hitet, tettrekész kezet kíván. Embereket, kiket nem öl meg a hivatali vágy; Embereket, kiket nem vásárol meg a tiszt java; Embereket, kiknek véleményük s akaratuk van; Embereket, kik tisztességesek, embereket, kik nem hazudnak; Embereket, kik demagógok el tt megállnak, s álnok hízelgéseiket Szemrebbenés nélkül elátkozzák; Magas embereket, napkoronázottakat, kik a köd fölött élnek Mind közképviseletben, mind magánéleti gondolkodásban! Mialatt a nép elny tt krédóival, nagy állasaival s apró cselekedeteivel Önz csatáját vívja; nézd! A szabadság sír! Az igaztalan uralja a földet, s a várakozó Igazság szunnyad! - J.G. Holland -

134

9. A GYÜLEKEZET SZELLEME Amikor Pál apostol azt mondta a korinthusbélieknek, hogy vizsgálják meg a hitüket, olyan gyülekezetnek írt, amely el tte t vizsgálgatta! Megosztottak voltak, mert nem tudtak egyetérteni afel l, hogy kit kövessenek. A legpimaszabb csoport az volt, amelynek egyetlen emberi vezet sem felelt meg. Azt állították, hogy egyedül Isten az tanítójuk. A gyülekezetek valahogyan mindig a pásztorra kenik a dolgokat. Gyülekezeti vezet k széleskör publicitásnak örvend bukásai csak olaj a t zre, hogy a vezet ség többi tagja megpróbálja kikaparni a szálkát a prédikátor szeméb l! R. Eugene Puckett az észak-karolinai baptista újság szerkeszt je ezt mondta: „A gyülekezetet átitatják a világi értékek. A világban az ember vagy produkál, vagy levágják a 135

fejét.” Megszokott gyakorlat az a gyülekezetekben, hogy öt év után új pásztort választanak. Ráadásul néhány felekezetben minden két évben csinálják ugyanezt. Mennyivel mások lennének a gyülekezetek akkor, ha egy szervezetként m ködnének Krisztus vezetése alatt. Dr. J. Wilbur Chapmant pásztorolásának els évében meglátogatta egy vén, és szintén azt mondta neki: „Nem vagy elég kemény prédikátor. Ha a dolgok a megszokott módon mennek, hamarosan megbuksz itt nálunk, de a vének egy kis csoportja elhatározta, hogy minden vasárnap reggel imádkozik érted.” A kis csoport hamarosan ezerre n tt, mert Isten megáldotta Zsolt. 133 szerint való szellemüket. A bukásból támogatással és bátorítással siker lesz; ha azonban akár csak egy tag is nem vesz részt az aktív szolgálatban, az egész gyülekezet ereje meggyengül. Ahogyan Lutzer mondta: „Ugyanannak a hadseregnek vagyunk a katonái, ugyanannak a családnak a tagjai, és kövek ugyanabban az épületben.” „Ha ezt mondaná a láb, mivelhogy nem kéz vagyok, nem vagyok a testb l való; avagy nem a testb l való-e azért?” (I. Korinthus 12:15) A ködös múltú, dadogó ember lehet nemzedékünk Mózese. Nem annak van itt az ideje, hogy az egyenruhákat ellen rizzük, hanem hogy együtt meneteljünk a parancsra. 136

William Booth volt elítélteket és n ket vett fel dolgozni, mert felekezetének vénei túl elfoglaltak voltak bels ügyeikkel ahhoz, hogy Atyjuk dolgával legyenek elfoglalva. Booth és (üdv)hadserege az utcákra vonult, és elvégezték a munkát! Edith Schaeffer azt mondta: „Ha az ördögt l függne, kivonná Isten minden emberét a történelemb l, elválasztaná Isten minden emberét egymástól, és egymás torkának ugrasztaná ket gy lölettel törölve el a szeretetet, és kisebb csatákkal kötné le ket, melyek elvonnák figyelmüket Isten f harcáról Sátán ellen!” A gyülekezetnek munkásokra van szüksége, nem tönkretev kre. Ábrahám Lincoln vágya az volt, hogy a polgárháború végének közeledtével minimális legyen a gy lölet, és a helyreállítás és megbékélés virágozzon. Amikor egy massachusettsi szenátor Jefferson Davisr l ezt mondta neki: „Ne hagyd, hogy elmeneküljön a törvény el l. Fel kell akasztani!”, Lincoln nyugodtan így válaszolt: „Ne ítélj, hogy ne ítéltessél!” Az a meggy z dés, ami háborúba vitte, azután is helyes hozzáállást biztosított neki: „a maga ellen megosztott ház nem áll meg”. A szellemi háborúnak vége. A vér kiontása miatt megbékéltünk Istennel, és egymással. Most rejtélyes egység van Krisztus és Gyülekezete között. „Aki pedig az Úrral egyesül, egy szellem vele” (I. Kor. 6:17). Az testének, húsának és csontjainak vagyunk tagjai. Nem támadjuk Isten embereit akkor sem, ha 137

lennt vannak, mert Krisztus meghalt azért, hogy felemelje ket. Nem rágalmazzuk meg Isten gyermekét, mert Isten gyermeke. Az, Akivel egyesült, majd gondoskodik róla. A kereszténység leeresztette pajzsát, ami Krisztus igazságossága. Miközben az emberi tisztesség azért kiált, hogy az ember b nbánatot tartson, és így megfizessen azért, hogy a dolgok ismét a helyükre kerüljenek, az isteni tisztesség hirdeti, hogy Krisztus már jóvá tett mindent. Ha alaposan megvizsgáljuk saját üzenetünket látjuk, hogy ellentmondunk annak az üzenetnek, amelyet a világnak kellene eljuttatnunk. „Mert mindnyájan vétkeztek és sz kölködnek az Isten dics sége nélkül” (Róma 3:23). A b n zsoldja a halál, de Isten ajándéka azt adja nekünk, amit nem érdemlünk - teljes bocsánatot, és Krisztus saját igazságának nekünk tulajdonítását. „Mert azt aki b nt nem ismert, b nné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk benne” (II. Kor. 5:21). „Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, íme újjá lett minden” (II. Kor. 5:17). Amikor felajánljuk ezt az ajándékot a világnak, egyedül éljük meg azt? Amikor elhagyjuk a gy ztes helyzetet, amit Isten adott nekünk Krisztusban, nem lehet más álláspontunk. Abban a pillanatban legy zöttek vagyunk, amint Krisztus kereszten befejezett munkáját a mi cselekedeteinkkel kezdjük el összehasonlítani relatív igazságosságban. „Ellenben annak, aki nem munkálkodik, hanem hisz abban, aki az istentelent megigazítja, 138

az hite tulajdoníttatik igazságul” (Róma 4:5). Abban a pillanatban, amikor igazságunkat többé nem a Fiúból merítjük, igaztalanok vagyunk gondolkodásunkban. Mi Isten munkája, amit t lünk vár? „Az az Isten dolga, hogy higyjetek Abban, akit küldött” (János 6:29). A lehet legnagyobb b nt akkor követjük el Isten ellen, amikor emberi fizetséget követelve figyelemén kívül hagyjuk azt, hogy Krisztus betöltötte az igazságosságot. A gyülekezet vétkei Példabeszédek 6:16-19-ben felsorolt hat f b n mind a büszkeségben gyökerezik. Az els , a „kevély szemek”. A büszkeség a testvérei fölé helyezi a keresztyént, miközben az alázat magasabbra értékeli a másikat, önmagánál. „Arról ismertük meg a szeretetet, hogy az életét adta érettünk: mi is kötelesek vagyunk odaadni életünket a mi atyánkfiaiért.” A második b n a „hazug nyelv.” Pál apostol azt mondta: az Isten legyen igaz, minden ember pedig hazug”, és azokra utalt, akik megkapták Isten beszédeit, de nem hittek benne. A farizeusok megtartották a törvényt, de amikor a Törvény Tökéletesít je eljött Jézus Krisztus alakjában, nem hittek. „De amikor elj a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik”, mondja a nagyszer „szeretet fejezet” I. Korinthus 13-ban. Krisztus AZ igazság, és minden részleges igazság amely híján van Krisztus teljességének: hazugság. Mások b neit leleplezni azt jelenti, 139

hogy hazudunk Az ellen, Aki testén viselte azokat a b nöket azért, hogy háta mögé vethesse ket. Több száz keresztyén él megoldatlan problémákban, mert hazudnak az ellen az igazság ellen, hogy Krisztusban a b n eltöröltetett, és Benne szabadok vagyunk. A harmadik b n, amit Isten gy löl, az „ártatlan vért ontó kezek”. Jézus szerint az ördög gyilkos volt a kezdetekt l fogva. Orvul támadta Isten jellemét az angyalok el tt, és meggyilkolta az emberi szellemet azáltal, hogy hamisan képviselte Istent az ember el tt Éden kertjében. Az els emberi gyilkosságot a kegyelmi ajándékra, és a cselekedetek nélküli igazság tulajdonítására való reagálásként követték el. Ha nem fogadjuk el azt, amit Krisztus vére tett, valahogy mi is embervért akarunk majd ontani. A negyedik b n az „álnok gondolatokat forraló elme”. A hamis információra alapozott negatív fontolgatás vezet az ötödik b nhöz: „a gonoszra sietséggel futó lábak”. Hány telefonhívást, pletyka-találkozót, és vezet ségi ülést tartottak azzal a szándékkal, hogy pusztítsanak! A hatodik b n a „hamis tanúzás”. Az olyan bizonyságok, melyek megtagadják a Golgota igazságát a végs b nhöz vezetnek: „háborúságszerzés az atyafiak között”. A gyülekezetben minden összeomlás az én felmagasztálasával, és az énnek a kereszt, és Krisztus elvégzett munkája fölé helyezésével kezd dik. „E hat dolgot gy löli az Úr, és hét dolog utálat az lelkének.” 140

Mi a mi üzenetünk? Elveszítettük hát szellemi fókuszunkat? A helyes üzenet a helyes szellemet fogja adni a gyülekezetnek, és megbocsátunk egymásnak, ahogyan Krisztus is megbocsátott nekünk. A becsapottság csúcsa az, amikor valaki azt vallja, hogy Krisztust képviseli, majd személyes igazságosságot hirdet. „És találtassam benne, mint akinek nincsen saját igazságom a törvényb l, hanem van igazságom a Krisztusban való hit által, Istent l való igazságom a hit alapján” (Fil. 3:9). Azok, akik számos csodás cselekedetük alapján próbálnak belépni Isten jelenlétébe ráébrednek, hogy nem tudnak bejutni. Egyedül a Krisztus Vérébe vetett hit tesz hatást Istenre. Magának akarja azt a kiváltságot, hogy megmutassa kegyelmének hatalmas gazdagságát, mely abban nyilvánult meg, hogy elküldte Krisztust, hogy mindenért megfizessen. Amikor végre feladjuk saját értéktelen igazságunkat, mely állandóan verseng az Övével, energiánkat jobban ki tudjuk használni. Hány név fölött nem imádkoztunk még a telefonkönyvben, mert inkább el voltunk foglalva magunk reklámozásával az Evangélium hirdetése helyett!? A farizeusok 2000 szabályt adtak a tízparancsolathoz, mégsem mehettek a mennybe. Vagy halottak vagyunk Krisztusban hit által, vagy halottak vagyunk Krisztusnak azáltal, hogy törvénykez vagy testi küls ségekben élünk. Hacsak nem Krisztus Szelleme uralkodik 141

hit által a gyülekezetben, a gyülekezet testi módon él. A kereszténység nem nagy mennyiség szabályokból áll, hanem min ségi életb l. Ha az élet Szellemének újságában járunk, nem fogjuk betölteni a test kívánságait. Az Szelleme Szent Szellem, melyet nem kell emberi er feszítésekkel szabályozni, hanem az isteni jóságra való válaszadásként fogadjuk el. Hallgasd meg egy szellemi „tábornok” imáját: És azért imádkozom, hogy a ti szeretetetek még jobban-jobban b völködjék ismeretben, és minden értelmességben; hogy megítélhessétek, hogy mi a rossz, és mi a jó; hogy legyetek tiszták és botlás nélkül valók a Krisztusnak napjára; teljesek lévén az igazságnak gyümölcsével, melyet Jézus Krisztus teremt az Isten dics ségére és magasztalására” (Fil. 1:9-11). A gyülekezetnek keresnie kell minden olyan lehet séget, melyben túláradóan szerethet, az élet folyamai áradhatnak bel le, intenzíven és egyre b vebben az igazság pontos ismeretén keresztül. Tökéletesítenünk kell azt a képességünket, amellyel kizárólag Krisztuson át fejezzük ki magunkat. A „jó és rossz dolgok” azok, melyeknek örök súlyuk van. A „tisztaság” arra utal, hogy az emberi értelem hamisságától legyünk mentesek, hogy ne sértsünk meg senkit, és ne akadályozzunk meg soha senkit abban, hogy megismerje 142

Isten igaz természetét. Isten szeretete a nekünk tulajdonított igazságon alapszik. Akkor teremjük meg ennek gyümölcsét, amikor aszerint szeretünk ahogyan Benne vagyunk, nem pedig az ember viselkedésére való reakcióként. Isten szeretetében nincsenek „de”-k. Ha szeretetünk képes csökkenni, akkor soha nem volt igazán Isten szeretete. A szeretetnek nincs szüksége b nbakra, hisz ott van neki a Golgota. Békesség van abban a közösségben és öröm abban a Jelenlétben. A gyülekezetnek be kell vennie Krisztus szeretetét, és azt kell kilehelnie. E nélkül a szeretet nélkül nincs bizonyítékunk arra, hogy T le vagyunk. „Mi tudjuk, hogy általmentünk a halálból az életre, mert szeretjük a mi atyánkfiait. Aki nem szereti az atyjafiát, a halálban marad” (I. János 3:14). Ahogyan Ádám és Éva is dönthetett, hogy Istennek engedelmeskedve az Élet fájáról esznek, vagy nem engedelmeskedve a tudás fájáról esznek, úgy nekünk is megvan ez a választási lehet ségünk. A hamis szolgálók, akik a galátziabeli gyülekezetet háborgatták, más evangéliummal rendelkeztek, mert a helytelen fáról prédikáltak. Krisztus nem azért jött, hogy ítéljen, hanem, hogy életet adjon. Nem arra vagyunk elhívva, hogy bármit is tudjunk bárki testér l, hanem hogy olyan szeretettel szeressünk, mely minden ismeretet felülhalad. A gyülekezet tekintélye abban van, hogy megbocsátást hirdet Isten kegyelmén keresztül!

143

„Az emberi szív mélyén, mit a kísért szétzúzott Eltemetett érzések rejlenek arról, vajon képes-e a kegyelem helyreállítani. De a szeret szív megérint s felébreszt a kedvesség, S a megszakadt húrok újra zengenek.” -Fanny J. CrosbyA gy jtés szelleme A gy jtés az egyetlen szolgálat, amit Krisztus jóváhagy. „Aki velem nem gy jt, tékozol” (Máté 12:30). Gy jteni azt jelenti: egy helyre hozni, megbékélni, gyülekezni. Ha bármi mást gyakorluk, csupán tékozlunk; magokat szórunk a szélbe. Az a szolgálatunk, hogy hív ket gy jtsünk a Krisztusba vetett hit köré, és felépítsük ket. A kegyelem lényege a feltételnélküliség. Pál apostol annyira át volt itatva ezzel a kegyelemmel, hogy minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül osztogatta. A tisztaság abból ered, hogy helyesen viszonyulunk Isten tiszta kegyelméhez. Egyedül Isten kegyelme képes elvégezni a munkát az emberi szívben. Amikor értékeljük az embereket, b ntudattal távoznak t lünk. Amikor építjük ket, Krisztussal való új azonosságra gy jtjük ket. Jézus három évig tartó nyilvános szolgálata alatt folyamatosan gy jtött, mindig visszaszerezve, és betakarva azt, ami elveszett. Délben, amikor

144

senki más nem volt ott, hogy kihallgassa b nvallását, Jézus begy jtötte a kútnál lév asszonyt. Az éj leple alatt találkozott Nikodémussal, hogy szárnya alá gy jtse ezt a vallásos embert, aki nem akarta, hogy a többi farizeus tudjon bels szükségér l. Jézus várt, amíg a házasságtör n minden egyes vádlója odébbállt, mikor megszólította: „En sem kárhoztatlak. Eredj el, és többé ne vétkezzél!” (János 8:9-11). Egyedül Neki volt joga kárhoztatni t, de nem tette. Ehelyett begy jtötte az asszonyt az királyságába. Mivel nincs közöttünk senki, aki tökéletes b ntelenséget állíthat magáról, egyetlen szolgálatunk a megbékélés lehet. Nincs jogunk a vádaskodás, kárhoztatás, ítélkezés szolgálatához. Bárki, aki negatív szolgálatban vesz részt nem gy jt, hanem tékozol, s saját véleményét Isten Igéje, és Isten Fia fölé magasztalja. Ahhoz jogunk van, hogy az írás szerinti felismeréssel helyreállítsunk valakit, és helyi gyülekezetként fegyelmezzünk, de arra nincs jogunk, hogy rágalmazzunk, pletykálkodjunk, vagy egy másik keresztyén jellemét leromboljuk. Amikor Jakab és János, a mennydörgés fiai tüzet akartak aláhívni az égb l, hogy „igazságot” szolgáltassanak, Jézus megfeddte ket: „Nem tudjátok miném lélek van tibennetek. Mert az embernek fia nem azért jött, hogy elveszítse az embernek lelkét, hanem hogy megtartsa” (Lukács 9:55,56). Ez a kegyelem evangéliuma. Bármi más, más szellemb l való, más evangélium, és más Jézus. 145

A királyi törvény Jézus utolsó földi látogatása során Zákeus házába ment; utolsó útja Jerikón át vezetett, hogy meggyógyítsa a vak Bartimeust; utolsó szavai ezek voltak a kereszten mellette függ latornak: „Ma velem leszel a paradicsomban”. Ez az igazi Jézus, a b nösök barátja és az emberi faj Szabadítója. A Bibliában szerepl nagyszer embereket nyomorúságos bukásuk után Isten hatalmasan használta. Isten nem a b n miattléptet el , hanem annak ellenére. Dávid legnagyszer bb zsoltárjait legnagyobb b nei után írta. Jónás, miután Isten ellen lázadt és elbukott, az emberi történelem egyik legnagyobb ébredését vezette. Péter ötven nappal azután, hogy átkozódva megtagadta Jézust, ezreket nyert meg pünkösdi prédikátorként. Isten nem áldja meg a b nt, de vére olyan tökéletesen megtisztít, hogy ott is képes b séges áldást kiönteni, ahol egykor a b n uralkodott. Mózes a bocsánatot nyert gyilkos, Dávid a bocsánatot nyert házasságtör , Jákob a bocsánatot nyert csaló, Jónás, Péter, Pál... mind bocsánatot nyert! Ez az a megváltó élet, melynek képviseletére lettünk elhívva. Isten az Atya, aki úgy bánik tékozló fiaival, mint tisztes vendégekkel. Nem emlegeti fel a bukást, nem követel nyilvános b nbánatot, nem teszi ki ket próbaid nek. János evangéliumának negyedik fejezetében az az asszony, aki öt férjet elhasználva a hatodikkal nyílt házasságtörésben élt, egy

146

egész várost nyert meg Krisztusnak. A szeretet hatalma az, ami elpusztítja a b n hatalmát, nem pedig az ítélkezés! Jézus az elveszett pénz, az elveszett juh, az elveszett fiú példabeszédét használta arra, hogy kifejezze mit érez a lenézettek, kóborlók, lázadók iránt. Bárcsak a gyülekezet nemcsak Nevét, de jellemét is viselné! „Isten szeretet” (I.János 4:16). A farizeusok saját vallásos elképzelésük szerinti istent alkottak. Minden vallásos rendszer elutasítja saját szerz jét, mert még k sem képesek annak mércéje szerint élni. Krisztus az elesettekért és méltatlanokért jött el. Azokat támogatja, akik kegyelmi néz pont szerint élnek. A gyengéket használja arra, hogy meglepje vele az er seket. Íme a Bárány! A gyülekezetnek a Bárány szellemével kell rendelkeznie, és a szeretet királyi törvényében kell járnia, amely minden más törvényt betölt. „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat”. Ez az a magasztos törvény, mely az emberi élet lehet legmagasabb jellemét kifejezi. Nem olyan törvény ez, mint a többi, mely meghatározott útmutatást ad, hanem olyan életelv, melyet a Golgota kegyelme motivál. Ahogyan az egyik prédikátor mondta, a szeretet királyi törvénye ezt a kérdést teszi fel: „Kinek lehetek felebarátja?, nem pedig azt, hogy „Ki a felebarátom?” A természeti elmében rejt z ügyvéd mindig a küls paraméterek alapján igazítja meg magát, a szeretet királyi törvényével azonban nem lehet felérni. A Szent Szellemnek kell kitölteni azt az emberi szívbe. Amikor ennek a szeretetnek a 147

folyamában élünk, királyi azonosságunkban élünk Isten eredeti terve szerint, Aki „királyokká és papokká tett minket”. Ahelyett, hogy rosszindulattal, kritikus véleményekkel, féltékeny gondolatokkal vagy önz indítékokkal élnénk, inkább Vele uralkodjunk. Isten szeretete megbocsát és elfelejt minden b nt abban a pillanatban, amint tudatára ébred annak, hogy vétkeztünk ellene. Hallottátok, hogy megmondatott: szeresd felebarátodat, és gy löld ellenségedet. Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, és áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jól tegyetek azokkal, akik titeket gy lölnek, és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket. Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, Aki felhozza az napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és es t ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak. Mert, ha azokat szeretetitek, akik titeket szeretnek micsoda jutalmát veszitek? Avagy a vámszed k is nem ugyanazt cselekszik-e? És ha csak a ti atyátokfiait köszöntitek, mit cselekesztek másoknál többet? Nemde a vámszed k is nem azonképpen cselekesznek -e? Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes (Máté 5:43-48).

148

A szeretet akkor sem változik soha, ha megsértik. A szeretet irányítja a gondolatokat, a nyelvet, és a viselkedést, ha engedjük, hogy a Bárány üljön a trónon. A Bárány méltó, és rajta kívül senki más nem az. Ha a keresztet elismerjük, megkapjuk a Szent Szellemet, hogy a szereteten át gy ztesek lehessünk. Ha igazán Krisztus a Mesterünk, megbocsátással, megbékéléssel, és helyreállítással fogjuk egymás lábát mosni. Nincs arra ok, hogy itt a földön leleplezzünk valakit. Nincs helyreállító célja annak, ha ítélünk a világ el tt. Minden meg lesz próbálva a kijelölt id ben Krisztus Béma-széke el tt. Addig is, éljünk hit által, és áron is vegyük meg az alkalmatosságot, miközben szeretetben nyugszunk. Most van itt az ideje annak, hogy minden mást félretegyünk, és Krisztust prédikáljuk! Felejtsd el Ha magas alak halad el tted Dalvezet , kifélelem nélkül, büszkén masíroz; S te ismered a mesét, minek említésekor A büszke fej fájdalommal hajolna meg, jobban teszed, ha elfelejted. Ha tudsz egy rejtett csontvázról, Mely védve áll egy sötét szekrényben a fény el l, S melynek mutogatása, s hirtelen felbukkanása Fájdalmat, gondot, s élethosszig tartó csüggedést okozna Jobban teszed, ha elfelejted.

149

Ha tudsz egy foltról, mi barátod életén eseti (S mindannyiunknak vannak vég nélküli, rejtett foltjai) S ha feltárnád ezt szíve szakadna meg, S a szégyen okozta sebet semmi sem gyógyíthatná meg, Jobban teszed, ha elfelejted Ha tudsz bármir l, Mi elsötétíti egy férfi, n , vagy gyermek Örömét, Ami eltöröl egy mosolyt, vagy a legcsekélyebb mértékben is aggodalmat okoz, Egy ember vagy ügy, mely megmérgezi a vidámságot -Jobban teszed, ha elfelejted.

-AnonymusTeljes helyreállítás Az isteni szeretet minden dolgot elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent elt r (I. Kor. 13:7). Isten szeretetévél teli keresztyénekként az a véleményünk, hogy egyetlen hív sem bukik el szándékosan. Mindannyian vétkeztünk. „Ha azt mondjuk, hogy nincsen b n mibennünk, magunkat csaljuk meg és igazság nincsen mibennünk. Ha megvalljuk b neinket h és igaz, hogy megbocsássa b neinket, és megtisztítson minket minden hamisságtól” (I. János 1:8,9). Ha Isten számontartaná a hamisságot, ki állhatna meg? Dávid örvendezett abban, hogy Isten megbocsátása elmosta a

150

b neit, és teljesen helyreállította t mind Isten, mind az emberek el tt. „Boldog az, akinek hamissága megbocsáttatott, vétke elfedeztetett, Boldog ember az, akinek az Úr b nt nem tulajdonít, és lelkében csalárdság nincsen” (Zsolt. 32:1,2). Miel tt Dávid megvallotta a b nét, a Szent Szellem meggy zte t. Amikor azonban Dávid beismerte b nét ahelyett, hogy rejtegette volna, Isten kegyelme gyorsan a feledés tengerébe temette azt. No jertek, törvénykezzünk, azt mondja az Úr! Ha b neitek skarlátpirosak, hófehérek lesznek, és ha vérszín ek, mint a karmazsin, olyanok lesznek, mint a gyapjú (Ézsa. 1:18). Pál arra buzdította a gyülekezetet, hogy bocsássanak meg, és vigasztalják meg azt az embert, aki megbánta mostohaanyjával történt félrelépését. Azonnal vissza kellett fogadniuk a közösségbe, hogy „a felettébb való bánat meg ne eméssze” (II. Kor. 2:7b). A tékozló fiú apja azonnal visszaállította fiát eredeti helyzetébe, és önbecsülést adott neki ezáltal. A visszaes t megtérésekor csók, és nem büntetés várja. Saját b nünk büntet minket a vetés-aratási folyamatban, Isten azonban megbocsát és betakar. nem a b nnel foglalkozik, hanem az emberrel, akinek ismernie kell személyes fontosságát az tervében. Krisztus f pap és áldozat is volt egyben. Máriát a nevén szólította, miel tt felment volna 151

az „Én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz”. Most a szentek szentjében, az irgalom székén van a vére, és Istent a „mi Atyánkká” teszi b nünk és szégyenünk legsötétebb óráiban is. Te, Ha tévedés álmát aludtad Ébredj fel a mennyben, Térdelj, és sírj, mint Mária „Szeress nagyon”, és bocsánatot nyersz. – Thomas Moore Isten szeretete eltávolította a b nt a b nöst l. „Amilyen távol van á napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el t lünk a mi vétkeinket” (Zsolt. 103: 12). Bár elbukunk, nem vettetünk le, mert az átszögezett kezek tartanak fenn minket. Még akkor is, ha a bukott hív soha nem áll helyre a földön, megváltása fenn van tartva számára a mennyben. Saul, Izrael els uralkodója a sötétség befolyása alá került, és soha nem került ki alóla, de Dávid bizonyságot tett megváltásáról, amikor azt mondta róla: „Sault és Jonathánt, akik egymást szerették és kedvelték míg éltek, a halál sem szakította el” (II. Sám. 1:23). Dávid akkor is felkentnek nevezte Sault, amikor nem nyilvánította ki felkent mivoltját. Saul fiával együtt a paradicsomba ment, ahogyan azt Sámuel a Hádész paradicsomi oldaláról feltámadva megprófétálta: „holnap fiaddal együtt velem leszesz”. Azt állítani, hogy Saul egy gyötr helyre ment, hogy megfizessen b neiért azt jelentené, hogy Sámuel és Jonathán 152

is oda kerültek. Dávid viszont megbánta házasságtörését és gyilkosságát, így teljesen helyreállt. Bár b nének másokra is nagy hatása volt, mégis így szólt: „Egyedül te ellened vétkeztem, és cselekedtem azt, ami gonosz a te szemeid el tt” (Zsolt. 51:6). Nátán prófétát arra használta Isten, hogy szembeállítsa Dávidot a b nével, melynek hatása volt az egész királyságra. Dávid azonban egyedül Isten el tt tartott b nbánatot. Nem vetették alá semmilyen hivatalos vizsgálatnak, vagy vizsgálóbizottság eljárásának. Még csak próbaid re sem tették. A b nt, amit titokban fedtek fel, titokban vallotta meg, és kizárólag Isten fenyítette t. A Bethsabéval folytatott házasságtör viszonyból származó gyermek meghalt, de Isten megbocsátása oly tökéletes volt, hogy a szerelmükb l született második gyermeket, Salamont választotta, hogy örökölje a királyságot. Többszáz évvel kés bb Isten nem szégyellte, hogy nevét azzal hozzák Összefüggésbe, aki elbukott, de elhagyta b nét, hiszen Máté így kezdi evangéliumát: „Jézus Krisztus, Dávid Fia”.

A vezet helyreállítása Tisztelem Istennek azon csodálatos embereit, akik nincsenek velem egy véleményen e témát illet en. Nagyrabecsülöm meggy z déseiket és gyümölcseiket, és nagyon szeretem ket. Ennek ellenére, az Újszövetség sehol nem említi, hogy egy vezet t nem lehet hivatalába visszaállítani, ha megvallja és elhagyja b nét. 153

APOKATASTASIS a helyreállítást jelent görög szó, melynek jelentése: az eredeti helyzet szerinti helyreállítás. Egy pásztornak makulátlan életstílust kell folytatnia, de tökéletes sem lehet, mert ádámi természete nem lett eltörölve. Filippi 3:12ben Pál így szólt szolgálata vége felé: „nem mondom, hogy már tökéletes volnék”. A vezet nek nagyobb felel ssége van Isten el tt. A kijavítás, amit a földön kap Istent l sokkal szigorúbb, mint amit a gyülekezet egy vétkez tagja kap, és Krisztus ítél széke el tt sokkal inkább elszámoltatható. A vezet nek alá kell vetnie magát a felekezeti szervezet politikájának, de az Írás szerint teljesen helyre is kell állítani. Ha a pásztor elbukik, er teljesebb fegyelmezés vár rá, de miután megbánta b nét a helyreállításnak is teljesnek kell lennie. Hivatalának minden joga és kiváltsága -beleértve a prédikálást is - újra az övé, mert Krisztus feltétel nélküli ajándékából, az változhatatlan elhívása által adatott neki. Ábrahám nem lett kizárva hitünk atyjaként azért, mert Hágártól született Ishmael. Isten megfenyítette, majd helyreállította és Izsák apja lett. Isten akkor sem volt kevésbé szent! Salamon királlyá válása után óriásit vétkezett. Öregkorában azonban Isten használta az Írás két ihletett könyvének megírására. Isten nem egy másodlagos munkára korlátozta t, hanem hagyta, hogy folytassa eredeti elhívását az szószólójaként. Ha azon az állásponton lennénk, hogy a pásztor nem állhat teljesen helyre miután megbánta b nét, akkor korlátoznánk Krisztus 154

befejezett munkáját, Isten vágyát és képességét a megbocsátásra, a helyreállítás értelmét és célját, Krisztus papságának hatékonyságát, és ezt a kegyelem Szelleme ellen tennénk. Mindez nem Isten Igéje szerint való. Róma 7:19-ben Pál vezet ként azt mondta, hogy a gonoszt cselekszi. Lukács 5:6-8-ban Péter azt mondta: „Én b nös ember vagyok!” Miután megtagadta az Urat, mégis visszahelyezték teljes vezet i hivatalába. Máté 5:28 szerint az elmében zajló b nök legalább olyan komolyak, mint a küls b nök. Akkor hát minden pásztor, akinek b nös gondolata van lépjen le a pulpitusról? Ha ez lenne a helyzet, ki maradna meg prédikátornak? Jakab 2:10-13 azt mondja, hogy ha a törvény egy pontját megszegjük, az egészben vétkesek vagyunk. Ugyanaz a törvény, ami azt mondja: „ne paráználkodj”, azt is mondja, hogy „ne kívánj semmit, ami a te felebarátodé”. Nincsenek „különleges” b nök, amelyek különleges büntetést kívánnak. Hogyan beszélhetünk a világ b neinek feltétel nélküli megbocsátásáról, ha visszatartjuk azt a sajátjainktól? Ha Krisztus meghalt azért, hogy megbocsásson a megváltatlan b nösnek, nem fog kevesebbet tenni a saját Fiaiért. Aki az tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem t mindnyájunkért odaadta, mimódon ne ajándékozna vele együtt mindent minékünk? Kicsoda vádolja az Isten választottait? 155

Isten az. Aki megigazít. Kicsoda az, aki kárhoztat? Krisztus az, Aki maghalt, s t Aki fel is támadott, Aki az Isten jobbján van, Aki esedezik is érettünk (Róma 8:32-34). Ne tartsuk vissza a jó hír prédikátorát attól, hogy részese legyen saját üzenetének. Neki is szüksége van Isten kegyelmére! A szemlél d hozáállása Ne vesd megt azt, ki a padlón van ma Hacsak nem érezted a szelet, mely Bukását okozta, vagy nem érezted a szégyent, Mit csak az elbukott ismer, -AnonymusJób barátai készen álltak arra, hogy lábbal tiporják, amikor a mélyben volt. Nem ismerték fel, hogy k is legalább annyira meg voltak próbálva, mint Jób maga. Miközben napjaink Mária Magdolnái és Zákeusai a címlapokon szerepelnek, Isten csöndben jegyezget azoknak a szíveir l, akik ítélnek. Ha a b nt megvallottak és elhagyták, Isten nem rója fel a b n okát, magát a b nt, vagy annak hatásait. Azok, akik Istennél többet kívánnak meg, nem járnak a világosságban. Ugyanaz a világosság, amely megköveteli a bukott keresztyént l a megbánást, megköveteli a testvérekt l a teljes helyreállítást, és a titoktartást. A szeretet minden vétket elfedez. A tékozló fiú bátyját zavarta, hogy apja lakomát 156

rendez a megtért gazembernek. Azt akarta, hogy testvére többet szenvedjen annál, mint amit addig elszenvedett. Az Atya házában nincs helye a báty szellemének! Bizonyos körökben és szervezetekben a vétkes pásztort olyan eljárásnak vetik alá, ami mármár sérti az egyén alkotmányos jogait. Ezeknek a törvényesked knek be kellene tiltaniuk az írás bizonyos részeit, mint például a Zsoltárokat, a Prédikátor könyvét, és az Énekek Énekét, mivel ezek mind visszaesés után íródtak. Ha Ábrahám vagy Jákob ma élne, azt mondanák rájuk: „Ábrahám diszkvalifikálta magát. Úgy gondolom, nem alklamas erre a munkára”, vagy: „Jákob? t aztán igazán nem tisztelhetem, hiszen egy csaló!” Bár mondják, hogy megbocsátanak, sosem felejtik el, ha valaki elbukik. A helyreállításnak ilyen értelmezése részleges és feltételes, és világosan megszegi az új szövetség alapjait. Amy Carmichael „Ha” cím könyvecskéjében fején találja a keresztyén képmutatást: Ha felhozok egy megvallott, megbánt, és elhagyott b nt valaki ellen, és hagyom, hogy az emlékezetem arról a b nr l megfesse gondolkodásomat és táplálja gyanakvásomat, akkor semmit sem tudok a golgotai szeretetr l. Majd újra: Ha azt mondom: „Igen, megbocsátok”, de képtelen vagyok felejteni, mintha az 157

Isten, Ki naponta kétszer mossa át a világ összes partjának homokját, képtelen lenne arra, hogy az ilyen emlékeket kitörölje az elmémb l, akkor semmit sem tudok a golgotai szeretetr l. Nincs felhatalmazásunk a b nre Isten minden gyermekének gy lölnie kell a b nt. Az Úr egyetlen rövid pillantása elég volt ahhoz, hogy a visszaesett Péter keser könynyeket hullasson... Az Apostol valószm leg soha nem felejtette el azt a pillatást. Minden alkalommal amikor vétkezünk, megbántjuk Krisztust és a saját lelkünket. B nben élni nem habostorta. Isten ellen rzése alatt tartja a helyzetet, a látszat ellenére is. Az a keresztyén, aki nem bánja meg b nét, elveszíti az Úrral való mindennapi közösség örömét és kiváltságát. Mennyei Atyja fegyelmezése alá kerül, Akinek fenyítése haladó, és addig er södik, amíg a megbánás elutasításával találkozik. Dávid a 118. Zsoltár 18. versében ezt írta: „Keményen megostorozott engem az Úr, de nem adott át a halálnak” Látszólag a fenyítés olyan intenzív volt, hogy Dávid szó szerint féltette az életét. Az az év, amíg Dávid várt Bethsabéval elkövetett b ne megvallásával, nem volt éppen élvezetes Izrael királya számára. Az Úr nem haragjában fegyelmez, hanem irgalomban és szeretetben, mert közösségre vágyik a hív vel. Célja mindig a helyreállítás és megbékélés. Minden velünk kapcsolatos 158

foglalatosságában a mi érdekünket tartja szem el tt. Azt akarja, hogy boldogok, termékenyek, és érettek legyünk, s folyamatosan változzunk el az Fiának a képére.

159

10. ÉKESSÉG - HAMU HELYETT Hogy megvigasztaljak minden gyászolót, hogy tegyek Sion gyászolóira, adjak nekik ékességet a hamu helyett, örömnek kenetét a gyász helyett, dics ségnek palástját a csüggedt lélek helyett, hogy igazság fáinak nevezetessenek, az Úr plántáinak, az dics ségére! (Ézsa. 61:2,3) Ez volt Krisztus küldetése. Áldozata b neinkb l hamut csinált, hogy ne legyen bizonyíték arra, ami elégett. Amit felismerhetünk a hamuból csupán annyi, hogy volt egy áldozat, melyet elfogadtak és teljesen megemésztettek. Számos csodálatos sikertörténet emelkedett 161

ki a hamu közül. Megindító levelet kaptam egy pásztortól, aki hallgatja a rádió programomat. Sok évvel ezel tt házasságtörést követett el egy asszonnyal a gyülekezetéb l. A n bánta meg el ször a történteket, és könyörgött neki, hogy is tegye ugyanezt, amit meg is tett. A gyülekezete most virágzik, mert az asszony megmentette azáltal, hogy a b nt „isteni stílusban” kezelte. Ahelyett, hogy „áldozatként” állította volna be magát, és mindent kitálalt volna az „igazság” pillanatában, b nét egyedül Istennek, és az érintett félnek vallotta meg. A törvénytelen kapcsolatnak azonnal vége szakadt, de a gyülekezetben maradt, és tovább szolgál a mai napig a pásztor felesége alatt, aki nem is tudja, hogy mi történt. Ez az a tisztesség, amir l Példabeszédek 17:9 szól: Elfedezi a vétket, aki keresi a szeretetet; aki pedig ismétlen el hoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is. Miközben akadnak olyanok a gyülekezetben, akik a felfedésen dolgoznak, Isten a védelem ügyében jár el. „Az Istennek tisztességére van a dolgot eltitkolni; a királyoknak pedig tisztességére van a dolgot kikutatni” (Péld. 25:2). A fent említett asszony Debóra szellemével rendelkezett, és Krisztus vezetése alatt megmentette a helyzetet. A szeretet mindig azt teszi, ami megbékéltet, megment, és a jóra befolyásol. A tudás felfuvalkodottá teheti 162

valakinek a saját fontosságáról alkotott képét, a szeretet azonban mindenkit épít. Az az asszony megmentette a pásztor házasságát, családját, pásztori hivatását, a gyülekezetet, valamint a még benne rejl , kiaknázatlan lehet ségeket. Mennyivel jobb ez annál, amit ma nagyipari módon znek: emberek b nét sugározzák szerte a hálózaton, így az érintetteknek nincs jöv jük. Egy ifjú pár csupán két és fél éve volt házas, amikor a férj házasságtörést követett el. Röviddel utána ugyan megbánta ezt és visszatért az Úrhoz, de az asszony, akivel ezt a kapcsolatot folytatta, már teherbe esett. A n elmondta a feleségnek a történteket. A megsebzett n könnyek között kereste az Úr válaszát. A másik asszony nem akarta a gyermeket, így a feleség úgy döntött, hogy sajátjaként neveli fel t. Évek múltak el, és senki nem tudta, hogy a gyermek nem az övé. és a férje maguk között tartották a titkot. A feleség egyszer sem emlegette fel a történteket vádaskodásként, még a nehéz id kben sem. A férj ezerszer meghálálta ezt neki szívb l jöv szeretetével és tiszteletével. Házasságuk a kegyelem trófeája, mely a megbocsátásra épült. A sírás völgye a remény ajtajává vált, mert a minden kegyelem Istene az átkot áldássá fordította. Pásztorságom els éveiben a szolgálatban két embernek viszonya volt egymással, amir l senki sem tudott. Egy reggel miközben a rádióadásomat készítettem, Isten Szelleme megmutatta ezt nekem. Elkezdtem sírni. Már felvett programot kellett leadnunk a rádióban aznap, 163

mert a szívem majd megszakadt, és nem voltam képes folytatni az adást. Mindkett jüket az irodámba hivattam, ahol bevallották viszonyukat. Az asszony különösen megtört volt, és vágyott arra, hogy Krisztus legyen a teljes gy zelme. Az azután következ napokban, míg az Urat kutatta szellemi helyreállításért, Isten egy dalt adott nekem, hogy ezzel bátorítsam t: Reggel felébresztett, s szeretetére gondoltam Mégnyitotta füleim mennyei galambjával A napfelkelte csodás volt, s az ég oly kék, Friss harmat hullt a f re, fehér fellegek úsztak az égen. Isten új napot adott nekem, s könnyek hulltak szemeimb l Most fájdalom és sóhaj nélkül mehetek tovább Köszönöm Atyám, lelkem felfrissült Drága Uram, Jézus teljessé tett. Még engem is, engem is, teljessé tett, Jézus, Uram általakította lelkemet. Milyen más is ez a Megváltó bennem Krisztus Jézus, én Uram, szabaddá tett. Sajnálatos módon ez a történet nem ért vidám véget. Az asszony beszámolt férjének az esetr l, aki nem volt képes megbocsátani neki. 164

Házasságuk következ évében próbaid re késztette, meg sem csókolta. A férj ridegsége és kárhoztatása túl sok volt már amúgy is megtört állapotában, így visszatért az el z férfihez, és házassága válással végz dött. Férje meger sítette a feleség szegényes önképét és b ntudatát egészen addig, amíg a n feladta. De, bár a szíve vádolta t, Isten nagyobb volt a szívénél. Isten megbocsátotta és elfelejtette a b nét, de a férje nem. A férfi elszakadt Isten kegyelmét l a lehet ség órájában. „Az Úr megtámogat minden elesend t, és felegyenesít minden meggörnyedtet” (Zsolt. 145:14). A bukott faj tagjaiként erre a szeretetre van szükségünk! Kegyelemr l kegyelemre Isten kegyelme az egyetlen válasz az ember állapotára. Lewis Sperry Chafer, a nagy teológus azt mondta, hogy a kegyelem akkor aratja legnagyobb gy zelmét, amikor a legsegélytelenebbek vagyunk. A kegyelem nem lehet kevesebb a legrosszabb számára, vagy több a legjobbnak, mert nem érdem miatt adatik, és nem érdemtelenség miatt vonják vissza. A kegyelem ontológ - Isten saját lényének min sége, mely minden más jellemz je el tt áll. Isten már akkor kegyelem volt, mikor még teremtés sem volt, ami elfogadná annak el nyeit. A b n nem állítja meg a kegyelmet; egyedül a kegyelem szabad akaratból történ elutasítása tarthatja azt vissza. A farizeusok a küls erkölcsösséget, önigazságot, a rangok megkülönböztetését, 165

s t az írást is tisztelték, de nem szerették azt, aki Isten volt - a KEGYELMET! Krisztus az, Aki a hitünk szerz je és bevégz je. A kegyelem helyet ad nekünk Isten tervében és fenntartja helyünket abban a tervben. Ahogyan Ábrahámnak, Jákobnak, Mózesnek, Péternek és Pálnak is lehetetlen volt, nekünk is lehetetlen „kivétkeznünk” magunkat Isten kegyelmi tervéb l. A kegyelem nem fogadja el érdemtelenségünk kifogásait. „Hová menjek a te léked el l, és a te orcád el l hová fussak? Ha a mennybe hágok fel, ott vagy; ha a Seolba vetek ágyat, ott is jelen vagy” (Zsolt, 139: 7,8). Az a lélek/mély ráébred arra, hogy nem menekülhet el Isten szeretete el l, végül aláveti magát annak! Meg vagyok gy z dve” - mondta Pál. A Szellem végül meggy zte, hogy semmi nem képes elválasztani t Isten szeretetét l. Ha ismerjük a kegyelemnek ezt a min ségét, annyira megelégszik a szívünk, hogy nem akar vétkezni, vagy elszakadni a közösségt l. Amikor a kegyelem uralkodik, ösztönöz minket az imára, a szeretetre, arra, hogy másokat is Krisztushoz vezessünk. Az emberi lét egyetlen lehetséges alapja a kegyelem. Az általános kegyelem egészséget, otthont, és boldogságot ad nekünk. A golgota kegyelme a mennyet adja. A nagyobb kegyelem pedig itt az id ben egyre inkább olyanokká tesz minket, mint Jézus. A kegyelem kísér el minket a bölcs t l a sírig, tökéletessé téve minket a szeretetben.

166

Mert akiket eleve ismert, eleve el is rendelte, hogy azok az Fia ábrázatához hasonlatosak legyenek, hogy legyen els szülött sok atyafi között. Akiket pedig eleve elrendelt, azokat el is hívta; és akiket elhívott, azokat meg is igazította; akiket pedig megigazított, azokat meg is dics ítette (Róma 8:2930). Isten arra vár, hogy kegyelmes lehessen. Még csak el sem kezdtük felismerni kimeríthetetlen forrásait. Azok, akik így ismerik Istent, nagy dolgok véghezvitelére képesek, de akik azt hiszik, hogy egy kemény Tanítómestert szolgálnak, inkább elássák talentumaikat, és soha nem használják ket. A.W. Tozer megjegyezte, hogy az az Isten, akit imádunk az egész épület alapja. Minden hamis tant, valamely Istenr l alkotott tökéletlen gondolathoz lehet visszavezetni. A mi Istenünk az, Aki nem töri el a megrepedt nádszálat, és nem oltja ki a pislákoló gyertyabelet. A szunnyadó fény nem alszik ki. Akik megtörtek, az igazság eszközeivé válnak az kezében. Amint növekszünk annak ismeretében, hogy milyen is Isten, az természete a miénkké válik: olyan türelmesekké, hosszút r kké, reményteljesekké, és szeret szív ekké válunk, amilyen is. Mózes ennek az Istennek kiáltott: „Mutasd meg a Te dics ségedet!” Pálnak, miután sok évig szolgálta Krisztust, egyetlen ég vágya volt: „Megismerni t!” 167

A közösség mélyebb dimenziói várnak azokra, akik nem maguk gyártanak valamiféle irányítható istent saját feltételeik szerint, hanem a minden kegyelem Istenének ismeretére törekszenek. Jézusra tekintünk, tudván, hogy ha t, és az irgalmát látjuk, az Atyát látjuk. „Mert az Isten, Aki szólt: setétségból világosság ragyogjon, gyújtott világosságot a mi szívünkben az Isten dics sége ismeretének a Jézus 'Krisztus arcán való világoltatása végett” (II. Kor. 4:6). Err l szól a történet - megismerni az igaz Istent, és azt Akit küldött. Kegyelmes ígéreteket kaptunk, melyek az jelenlétébevonnak minket. Nem fogjuk feladni sem magunkat, sem irtásokat illet en, ha igazán tudjuk, hogy minden kegyelem.

A valóság megtapasztalása Krisztus befejezett munkáját nem lehet egy este alatt megérteni. Hudson Taylor tizenöt évig küzdött Galátzia 2:20 és Róma 6:6 megértésével. Felfogta az együttes megfeszíttetést, és új azonosságát, de amíg Isten Szelleme nem tette ezt él vé a lelkében, nem volt hite arra, hogy megtapasztalja ezt. Watchman Nee tíz évig elmélkedett Kolossé 3:3-on, mire a Szellem kijelentette azt az szellemének. Az örök lény, mely minden igaz keresztyénben ott lakozik nem az, akik gyermekként, serdül ként, vagy feln tként voltunk. A valódi „Én” Krisztusban van, abban a romolhatatlan magban, amit az újjászületés pillanatában kaptunk. A Szellem így kiált: „Jöjj 168

közel!” Arra hív minket, hogy emelkedett néz pontra érkezzünk, ahonnan láthatjuk a szellemi valóságot. A Golgota valós hely, mely valós véget és valós kezdetet ad. A börtönb l szabadult férfiak és n k 65%-a újra visszakerül oda. Mennyire szeretjük börtöneinket! Ábrahámot Isten kihívta Úr városából egy új földre, új kalandra. Krisztus az ajtónál áll és kopogtat. Azt mondja az emlékek és önközpontúság fala mögé zárt fogolynak: „Kelj fel én mátkám, én szépem, és jöszte. Mert ímé a tél elmúlt, az es elmúlt, elment” (Én. Én. 2:10,11). Olyan várost keresünk, melynek épít je és készít je Isten. Az ember által alkotott vallás az a rendszer, mely megölte a prófétákat, és megfeszítette a Megváltót. Krisztus nem azért jött, hogy a törvényt rombolja le, hanem azt a cselekedet-rendszert, mely kegyelmi személyét kihasználja, és a gyülekezetben játszott szerep fontosságát magasztalja fel, miközben a világ a pokolba tart. Jézus napjainak vallásos er dítményének táborán kívül halt meg. „Menjünk ki tehát hozzá a táboron kívül, az gyalázatát hordozván” (Zsid. 13:13). A küls gyakorlatokon és emberi papságon kívül megtaláljuk az örök élet megtapasztalását. „És méginkább nyilvánvaló az, ha a Melkisédek hasonlatossága szerint áll el más pap, aki nem testi parancsolatnak törvénye szerint , hanem enyészhetetlen életnek ereje szerint lett” (Zsid. 7:15,16). Olyanok vagyunk, mint a két tanítvány az Emmausba vezet úton. A megfeszítés, feltámadás 169

és mennybemenetel már megtörtént, de nem éltek a befejezett munka valóságában. Igen, elfogadták Krisztus tanítását, de mindez használhatatlannak t nt adott helyzetükben. Krisztus halott volt számukra. Aztán, ahogyan Jákob álmából ébredve sírt „Az Úr itt volt, és én nem tudtam” kiáltással, a szemük megnyílt, és meglátták az él Urat. Immánuel, Isten velünk van, és készen áll arra, hogy „berobbanjon” a tapasztalatunkba szeretetével, megbocsátásával, irgalmával, hatalmával és kegyelmével! Az id n túl Jézus azt mondta: „Az én országom nem e világból való” (János 18:36). Salamon menyasszonyát így jellemzi: berekesztett kert, befoglaltatott forrás, bepecsételt kútf . Isten minden gyermekének - akik meg lettek pecsételve a Szent Szellem által - van egy id n és tapasztalaton túli azonossága Isten természetébe rejtve. Alattuk van Isten örökkévaló karja, az alatt pedig Krisztus van. Tehát amikor az id ben elbukunk, képes megtartani minket a bukástól, és szepl tlenül állítani minket az jelenléte elé kimondhatatlan örömmel. Mivel Isten minden ígérete örökre megáll, hibátlanul és szeretetben állunk el tte. Soha nem eshetünk ki az Atya kezéb l, meri mindennél nagyobb. Isten túlnéz ezen a világon, egyenesen a következ be, és arra kér minket, hogy mi is oda nézzünk. A tudással és b nnel vívott küszködése közepette Pál így kiáltott: Ó, én nyomorult 170

ember! Kicsoda szabadít meg engem e halálnak testéb l?” Rögtön ezután azonban így kiáltott: „Hálát adok Istennek a mi Urunk, Jézus Krisztus által.” Akarata arra, hogy a jót tegye, csupán provokálta a benne lév gonoszt. Mikor kegyelmet talált saját tehetetlensége közepette, felszabadította a szellemi élet. Felfedezte, hogy az irgalom betakarta, miközben hite folyamatosan kimunkálódott, és megtanulta, hogyan legyen Isten Istenné benne. Ez a folyamat magánügy, egyedül Isten el tt zajlik, és e világ szemei nem láthatják. Amikor Dávid szellemi vakációra ment és vétkezett, nem csupán az Úrnak okozott fájdalmat, hanem saját magának is. Olyanná vált, mint egy vad bika, aki a kívánság és a megtört közösség hálójába esett. Egy év bels hallgatást és fájdalmat tapasztalt meg. A kis pásztorfiú elvesztette kapcsolatát Istennel, de err l csak a menny tudott. Királyként büszkévé vált, és elhanyagolta a bels fegyelmet. A b ne rátalált, és a kard nem távozott el a saját háza fölül, de ilyen emlékezettel halt meg: „Mert Dávid azt cselekedte, ami kedves volt az Úr szemei el tt, és el nem távozott azoktól, amiket parancsolt néki, az életének minden idejében” (I. Kir. 15:5 Isten félreérthetetlen ajánlását min sítve a „kivéve a Hitteus Uriás dolgát” részt kés bbi fordítók tették hozzá, de az eredetiben nem szerepelt). Dávid élete befejezett munka volt berekesztett, befoglaltatott, bepecsételt élet Isten elméjében. „Mindenest l szép vagy én mátkám, és semmi szepl nincs benned” (Énekek. 4:7). 171

A völgyek és megpróbáltatások amiken Dávid keresztülment, annak az érett hív nek a formálásához vezettek, aki megírta a 23. Zsoltárt. Azonosságát nem a hullámvölgyekben találta meg, hanem Magában Istenben. Amikor mindent elvesztett az Absolom által vezetett lázadásban, akkor sem sz kölködött. Szellemi járását füves legel k és csendes vizek jellemezték, a küls káosz és küszködés ellenére. Nem az számít, hogy kik vagyunk, vagy mit csinálunk, hanem az, hogy kikké válunk a szellemi valóságban. Nincs itt az ideje annak, hogy Isten fiai teljesen nyilvánvalókká váljanak a természeti szemek el tt. Akik vagyunk még mindig el van rejtve Krisztussal, Istenben. Új név A név képviseletet jelent. Miután Jákob küzdött az angyallal, új nevet kapott. Jákob, a csaló, Izrael lett -' Isten hercege. Ráchel Benjámint eredetileg „Benoni”-nak nevezte, aminek jelentése: „fájdalmam fia”. Az Ádám nevet els szüleink adták nekünk, képviselve bukott természetünket. Benjámin apja megváltoztatta az nevét, ahogyan a mi mennyei Atyánk is telte! „Felöltözni az új embert” azt jelenti, hogy új természetet veszünk fel. A korai gyülekezetben a „keresztyének” vadonatúj név volt azokra, akik Krisztus útján jártak. A Jelenések könyvében új név íratik azok homlokára, akik követték a Bárányt, bárhová is ment. A Biblia tele van névváltozásokkal. Ábrám 172

Ábrahám, Jábez Járvis, Simon Péter, Saul Pál, Jósés Barnabás lett a hit átalakító folyamatán keresztül. Isten átalakító hatalma a gyilkost Mózest - a föld legszelídebb emberévé tette. Leggyengébb területünk a leger sebbé válhat, mert új nevünk van, és növekszünk új azonosságunk képessségében. „Azért mi ezentúl senkit sem ismerünk a test szerint” (II. Kor. 5:16). Egy új név van leírva dics ségben, és minden egyes hív mondhatja, hogy „az enyém”. Az ideális életrajz, objektív beszámoló egy ember életér l. Az életrajzok azonban vagy megfelélnek, vagy nem az illet önéletrajzának. Isten a mi életrajzunkat a Bibliában írta le. A mi életünk a „Krisztussal meghalt” cím rovattal kezd dik, és csak egy sírk jelzi, hogy a régi élet hol találkozott a véggel, a Krisztussal való halállal és eltemettetéssel. Most minden egyes nap önéletrajzot írunk, amelynek egyeznie kell az Isten könyvtárában található életrajzunkkal. Aszerint leszünk megítélve, hogy mennyire egyezik ez a kinyilvánított tényekkel. Van élet a halál után, és azt éljük most! Az ószövetség papja állatáldozatokat ajánlott fel, melyek képtelenek voltak megtisztítani a lelkiismeretet a b n tudatától. A pap nem maradhatott Isten jelenlétében a szentek szentjében, hanem a középs udvaron szolgált. A keresztyének ma titkos b ntudattal és érzelmi fert zöttséggel szolgálják Istent, mert nem ismerik fel, hogy a test kárpitja kettészakadt, és bátran élhetnek a helyzetükben Krisztussal. Az új név a b ntudat végét jelenti. Nincs semmi köztünk és 173

az Úr között. Ahelyett, hogy elid znénk a problémáinkon, hinnünk kell, hogy mind megoldódtak a keresztnél. A b n adóssága nem csupán áthúzva lett, hanem minden nyom nélkül, teljesen eltöröltetett a hiányzó összeg. Csak az fejlesztheti az emberi képességet, ha a kegyelemre összpontosítunk. Nem az a célunk, hogy a törvény követelményeinek eleget tegyünk, hanem az, hogy a Krisztusban való képességünkben éljünk. A lényeg az, hogy Isten gondoskodását - melyet Jézus Krisztusban adott nekünk - maximálisan kihasználva, legyek az, aki lehetek. Az összehasonlítgatás a hív egyedi célját megsemmisíti. Mindenki tag, rész szerint. Márk 14-ben az asszony mindent megtett, amit tudott, és cselekedetét nemcsak elfogadták, hanem örökre fel is jegyezték. Az Isten szerinti anya legalább annyi jutalmat kap majd, mint a h séges prédikátor, ha szolgálatát az Úrnak végezte, válaszul az halálára, eltemettetésére és feltámadására. A talentumokról szóló történetben az, aki nem megfelel en viszonyult a Mester szeretetéhez és kegyelméhez, csak elásta amit kapott. Soha semmit nem kezdett azzal, amije volt, mert nem volt helyes felfogása arról, akit l kapta. Egyetlen versenytársunk saját képességünk. Ha használjuk a kegyelmet, növekszünk abban a képességünkben, hogy a kegyelem-Adót képviseljük. A megbékélés szolgálata Mindenek el tt pedig legyetek haj landók 174

az egymás iránti szeretetre; mert a szeretet sok vétket elfedez. Legyetek egymáshoz vendégszeret k, zúgolódás nélkül. Ki-ki amint kegyelmi ajándékot kapott , úgy sáfárkodjatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai. (I. Péter 4:8-10) Jézus, miután megmosta a tanítványok mocskos lábát, így szólt: „Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; amint Én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. Err l ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok” (János 13:34,35). A fels szobában nem volt szolga, aki megmosta volna a lábukat. (Péter valószín leg úgy gondolta, hogy ez éppen megfelel munka lenne András számára, akinek nem voltak vezet ségi ajándékai!) De egyikük sem gondolt arra, hogy magára vállalja ezt a feladatot. Mennyire igaza volt Jézusnak, amikor azt mondta: „Ahová én megyek, ti nem jöhettek oda, de kés bb utánam jöttök”. Nem voltak képesek lefektetni az életüket egymásért, mert a Kereszt-Viv Szelleme még nem töltötte be ket. Az él Isten Szelleme miatt kiált az ember így: „Bárcsak a fejem vízzé változnék, a szemem pedig könnyhullatásnak kútfejévé, hogy éjjelnappal sirathatnám az én népem leányainak megöltjeit” 0er. 9:1). Jeremiás a Szent Szellem kenete alatt megalkuvás nélkül prédikált, de sírt is. A síró próféta nem tudta elválasztani magát 175

népe fájdalmától. „Az én népem leányának romlása miatt megromlottam, szomorkodom, iszonyat fogott el engem”. Neki, aki ennyire azonosult ezekkel a fájdalakkal, kijelentette Isten az emberek iránti érzéseit: „Mert én tudom az én gondolataimat, melyeket én fel letek gondolok, azt mondja az r: békességnek, és nem háborúságnak gondolata, hogy kívánatos véget adjak néktek” (Jer. 29:11). Az embereknek ma szükségük van ezekre a gyógyító gondolatokra. Könyörületességben kell „sírnunk azokkal, akik sírnak”, s megmosni az elbukottak lábait könnyeinkkel, és Isten megbocsátásának tisztító üzenetével. Az irgalmas szamaritánusról szóló történetben a gy lölt szamaritánus lehajolt, és könyörült azon az emberen, aki megvetette t. János evangéliumában gúnyosan Jézust nevezik szamaritánusnak. Ez az elutasított szamaritánus mélyre hajolt, hogy szolgáljon az ellenségeinek. „Minthogy az Isten volt az, aki Krisztusban megbékéltette magával a világot, nem tulajdonítván nekik az b neiket, és reánk bízta a békéltetésnek igéjét” (II. Kor. 5:19). Egy nyolcéves kislány New Englandben csonka család áldozata. A nagymamájához költözött, mialatt szülei alkoholizmusba és erkölcstelenségbe merültek. A kislány a helyi vasárnapi iskolába kezdett járni, és vigasztalást talált Krisztusba vetett hitében. Egy napon a kislányt elütötte egy autó, és az intenzív osztályra szállították. Amikor visszanyerte az eszméletét, az édesapját és édesanyját kívánta 176

látni. Mindketten eljöttek, s az ágy két oldalán ülve fogták a gyermek kezét. A lány az apjára nézett, és azt mondta: „Papa, szeretlek téged még akkor is, ha iszol, és dühös vagy a mamára.” Aztán kedvesen az anyjára nézett, és azt mondta: „Anya, arra kérem Jézust, hogy te és papa újra együtt legyetek.” A kislány még 48 óráig élt, aztán hazament Jézushoz. A megtört szül k megbékéltek egymással, és elkezdtek választ keresni fájdalmukra és bukásuk borzalmas voltára. A gyülekezetben ahová a lányuk járt, hallották az evangéliumot, és életüket teljes szívükb l Krisztusnak adták. Bármennyire tragikus is, a kislány története jól illusztrálja a megbékélés szolgálatát, mely minden hív nek megadatott. A megbocsátás megbékéltette Józsefet a testvéreivel, a testvéreket pedig Isten tervével. Amikor József találkozott velük, mindenki mást kiküldött a teremb l, mert a dolog családi ügy volt. Nem kellett szétkürtölni a Fáraó udvarában, és Egyiptomban. „Monda azért József az atyjafiainak: Jöjjetek közelebb hozzám! És közelebb menének. Akkor monda: Én vagyok József, a ti testvéretek, akit eladtatok vala Egyiptomba. És most ne bánkódjatok, és ne bosszankodjatok azon, hogy engem ide eladtatok; mert a ti megmaradástokért küldött el engem Isten ti el ttetek” (I.Móz. 45:4,5). Jézus Krisztus a mi Józsefünk, akit halálra adtunk, s meg akar békülni azokkal, akikért meghalt. Egy napon gyönyör lábai leszállnak az Olajfák hegyére, hogy mindent rendbehozzon 177

küls leg is, ahogyan már bels leg rendbe hozott mindent. Azt fogjuk-e hallani T le, hogy „jól van igaz és h szolgám”? Megköszöni-e majd nekünk, hogy életének és szeretetének kiterjeszt i voltunk, hogy nem kerestünk semmit viszonzásul, csak annak örömét, hogy helyreállt, megjavult életeket lássunk? Vagy a tiszta hit aranya, a megváltó szavak ezüstje, és a Szent Szellem gyümölcsének drága kövei helyett az életünkben csupán fát, szénát és pozdorját találunk, mert Ádám apró tervét dédelgettük? Üdvözlünk-e majd sokakat Isten országában a dics séges evangéliumon át / vagy visszatartunk-e sokakat ett l, nagyobb követelményeket állítva eléjük, mint amit maga Isten elvár? Az elmúlt ötven évben az iszlámot követ k száma 500, a hinduizmust követ ké 116, a buddhizmust követ ké 65, a kereszténységet követ k száma pedig csupán 47 százalékkal növekedett. Talán az az oka ennek, hogy már nem Krisztus és az szeretete a központi alakja és tényez je üzeneteinknek? A törvény azt mondja: ”teljesítsd a követelményt, vagy halj meg!” Jézus Krisztus teljesítette és meghalt! a mi igazságunk. Nekünk nem teljesítenünk kell, hanem alábbszállnunk. A jeruzsálemi templom köveit a föld alatt csiszolták, míg minden oldalán öt könyöknyi nem lett, ami a kegyelmet jelentette minden oldalon. Isten lakhelyét kegyelmi alapra kell építeni, ahol Krisztus a szegletk . Ebben a házban él kövekként vannak a gyülekezet tagjai, akik készen állnak arra, hogy megnyissák 178

szívüket, és lerombolják a pokol kapuit a szeretet üzenetével. Csak kevés id nk van ... A sötétben vetünk, de az Arató majd nappal arat; S tökéletes dics ségének napja Elbeszéli az éj tetteit.

- Alfred J. Waterhouse –

179

SEGÉDKÖNYV SZEMÉLYES TANULMÁNYOZÁSRA PÁSZTOR BOB BROWN

EL SZÓ A Bocsáss meg, ember vagyok cím könyv 1990-ben került kiadásra, és azóta meggy z désemmé vált, hogy addig kell ezt a könyvet tanulmányozni, amíg részünkké nem válik, irányítva gondolatainkat, szavainkat és cselekedeteinket. Dr. Stevens könyvét nem lehet hétköznapi módon olvasni - specifikusan kell tanulmányozni. Ez a segédkönyv lesz az ilyen tanulmányozás kezdeti eszköze. Hiszem, hogy ez a segédkönyv olyan eszköz, amellyel az embereket minden szinten lehet tanítani, a vasárnapi iskolától a Biblia szemináriumig. Bár eredetileg f iskolai szintre íródott, alkalmazható arra a tanítási szintre, amelyre szeretnéd, valamint nagyszer bevezet tanításként szolgálhat bármely szolgálatban. Képtelen voltam vázlatba szedni vagy összegezni a Dr. Stevens könyvében foglaltak összességét. Mindegyik fejezetb l kiválogattam az általam legkiemelked bbnek ítélt dolgokat. Azért imádkozom, és azt remélem, hogy ez a segédkönyv éhséget és szomjat támaszt benned a tanulmányozásra saját, személyes Istennel való járásodban.

-3-

TARTALOMJEGYZÉK A SEGÉDKÖNYV CÉLJA

7

A SEGÉDKÖNYV: (Fejezetek Egyt l Tízig) BEVEZET

11

ELS FEJEZET: A bukás az élet része

15

MÁSODIK FEJEZET: A fenevad természete

19

HARMADIK FEJEZET: Az erkölcs

27

NEGYEDIK FEJEZET: Az emberi gyengeség

35

ÖTÖDIK FEJEZET: A szellemi háború

41

HATODIK FEJEZET: Igazi átváltozás

49

HETEDIK FEJEZET: Az ember felel ssége

57

NYOLCADIK FEJEZET: A bukás hangsúlyozása

65

KILENCEDIK FEJEZET: A gyülekezet szelleme TIZEDIK FEJEZET: Ékesség, hamu helyett

73 81

-5-

A SEGÉDESZKÖZ CÉLJA Nem vagyok híve a számos „tanuldmagad” vagy „csináld-magad” segédkönyvnek, melyek ma a könyvpiacon találhatók, azért nem, mert nem igazán hagynak helyet az olvasó saját gondolatának vagy személyes véleményének anélkül, hogy meg ne állapítanának egy abszolútumként elfogadott, objektív kiindulási pontot. II. Timófheus 2:7-ben Pál apostol azt mondja, „Értsd meg amit mondok; adjon azért az Úr néked belátást mindenekben.” Görögül az „értsd meg” a NOIEO szó, egyike a tizenöt „gondolkodásra” használt szónak az Újszövetségben. Jelentése: „az elme gyakorlása, gondolkodni, elmélkedni”. A jelenid azt fejezi ki, hogy ezt állandóan, gyakorlatként kell cselekedni; a felszólító mód megmutatja, hogy ez Isten Igéjének parancsa; a cselekv alak pedig azt jelenti, hogy a hív /pap végzi a cselekvést. Az ígéret így szól: „az Úr ad neked belátást mindenekben!” Ennek ellenére Pál megadja az objektív alapot - „...abban, amit mondok.” A LEGO (mondani) szó jelentése: „rendszerezett beszéden keresztül szóban elmondani valamit”, ez másszóval az Ige tárgyilagos tanítását jelenti. Ezt fogjuk követni mi is ebben a segédkönyvben. A tárgyilagos alap már le lett fektetve Dr. Stevens könyvében. A hív /pap felel ssége -7-

az, hogy „megértse” ezt a segédkönyv használatával, Isten felel ssége pedig az, hogy „belátást” (megértést) adjon. Az Isten Igéjét tanulmányozó diák sikere egyenes arányban áll azzal, hogy mennyire összpontosít Isten Szellemére, aki belülr l szól hozzá, hogy Isten életét adja neki. Isten Igéje hallásának és tanulmányozásának a végeredménye a nevelés. Dr. Stevens az nevelést a következ sorrendben határozza meg: a szó gondolathoz vezet; a gondolat egy tényhez; a tény az igazsághoz; az igazság egy elvhez; az elv meggy z déshez; a meggy z dés átalakuláshoz; az átalakulás új döntéssorozathoz; az új döntéssorozat pedig új cselekvés-sorozathoz. Ami ett l kevesebb, az nem nevelés (oktatás). Csak akkor lettünk igazán oktatva, ha cselekedeteink, szavaink, és életstílusunk megváltozott. A Bocsáss meg, ember vagyok cím könyv célja az, hogy Isten elméjével oktassa az embereket. E segédkönyv célja az, hogy el segítse ennek sikerét. van:

A segédkönyvnek három meghatározott célja

1. A személyes tanulmányozás és elmélkedés el segítése, hogy a hív /pap a Szellem által legyen tanítva. Pál apostol arra vágyott, hogy a filippibeliek „egyenl indulattal” legyenek (Filippi 2:2 - PHRONEO -jelen id , cselekv alak, feltételes mód). A cselekv alak azt jelenti, -8-

hogy a hív veszi azt amit tanult, és gondolkodik azon, amíg a Szellem megmutatja neki Isten néz pontját. Ez az elmélkedés - újra és újra átgondolni valamit, amíg az saját néz pontunkká válik a Szellem meggy zésén keresztül. Addig gondolkodsz rajta, amíg Isten kijelenti azt, amit tud a témáról. Ez lehet csendes elmélkedés Isten Igéjér l és az munkájáról, vagy Isten munkájának hangos gyakorlása. Példabeszédek 6:22 azt tanítja, hogy a tan, amit a szívünkre kötünk, beszélgetni fog velünk! Dávid az elmélkedésen keresztül értette meg a befejezett munkát. Nézzünk meg néhány, az Újszövetségben használt szót a „gondolkodni” igére. PHRONEO - bizonyos módon gondolkodni (Filippi 2:2); bizonyos gondolkodásmódban lenni (Filippi 2:5). EPIBALLO - valamire ráveti magát (Márk 14:72-ben a gondolkodásra használt szó „eszébe jut”). ENTHUMEOMAI - latolgatni, elmélkedni, mérlegelni. DIENTHUMEOMAI - mélyen megfontolni. 2. Az élet minden részletére alkalmazandó szabályok és elvek lefektetése. A szabály Isten Igéjének vezérelve. Ézsaiás 28:10 megmagyarázza, hogy „szabályra új szabály” kerül. Isten elméjének (gondolkodásának) -9-

kategorikus rendszerezése mindig egy szabállyal kezd dik. Az az egy szabály szolgál az összes többi szabály alapjául az adott témában. A további szabályok nem mondhatnak ellent az eredeti szabálynak, és el sem vehetnek abból. E segédkönyv minden egyes fejezete alapvet szabályokat ad, amelyre további szabályok építhet k. 3. Olyan képesség kifejlesztése, mely kegyelemben gondolkodik, és a gondolkodásmódja kegyelemmel átitatott.

-10-

BEVEZET KULCSVERS Zsoltárok 41:2 - „Boldog aki a nyomorultra gondol; a veszedelem napján megmenti azt az Ur”. ELMÉLKEDJ EZEN „Krisztusban való helyzetünkön, és az bennünk lév Igéje nélkül csak saját magunk szerint vagyunk képesek válaszolni a különböz helyzetekre - pedig csak por vagyunk.” (Lásd még: Zsolt 119:25, Jób 4:19, János 15:4, Kolossé 3:117, II. Korinthus 8:9) ALAPELV „A keresztyén tapasztalatának alapja a hív Krisztusban való helyzete ... Krisztus vére megvásárolta a Benne való helyzetünket, és Igéje ellát minket azzal az er vel, amelyen keresztül megtapasztalhatjuk ezt a helyzetet.” SZÓTÁR 1. Szegény - (a) A Krisztus nélkül elveszettek; (b) Hív k, akik elbuktak. Héber: DAL (Zsolt. 41:2) - „lógó, függ , gyenge dolog; valaki, aki kimerült, mélyponton van, lényegében vagy természeti erejében -11-

gyenge és elpazarolt. 2. Hallgat (Sofóniás 3:17) - „Csendben és nyugodtan állni.” TANULMÁNYOZANDÓ DOLGOK „Gyülekezetként a Fejre, Jézus Krisztusra kell összpontosítanunk.” (Lásd: Ef. 1:19-23; Kol. 1:18, 2:9; Zsid. 12:2; Luk. 4:20) „Óriási szükség van napjainkban az igazi építésre Jézus Krisztus Gyülekezetén belül.” (Lásd, építés: Róma 14:19, 15:2; Ap.Csel. 9:31; I. Kor. 14:26; Ef. 4:12,16, 29; I. Thess. 5:11). „A hosszantartó képesség a kiválóságra az Isten kegyelmér l való igaz kép felmutatásának eredményeként jött létre.” Isten kegyelmér l akkor kapunk igaz képet, ha megfelel felfogással rendelkezünk a „minden kegyelem Istenér l” (I. Péter 5:10). Ruth 1:20,21 (olvasd el) - Abban a pillanatban, amikor visszavonulunk a kegyelemt l, elveszítjük a kegyelemr l alkotott igaz képet. 20. vers - Mara = „keser ”; „... nagy keser séggel illetett engem a Mindenható ...” (Újszövetségi kommentár: Zsid. 12:15). Naómi felfogása Istenr l a rossz döntések miatt fert zött volt (Lásd: Ruth 1:1-19).

-12-

Zsolt. 119:65 - „Jót cselekedtél a te szolgáddal, Uram, a te igéd szerint.” Ez az igazi elv Istenr l. soha nem bánik velünk az Igéjét l függetlenül. Nem a b neink és álnokságaink szerint cselekszik velünk (Zsolt. 103:10,12). 21. vers - „Többed magammal mentem el ...” (Lásd: Péld. 14:14 - telve a saját utaimmal, pl. önigazság, elbizakodottság, személyes ambíciók). „...és elárvultan hozott vissza engemet az Úr.” Jézus elhagyja a kilencvenkilencet, hogy megkeresse azt az egyet, aki elveszett vagy elbukott - ez a szelleme ennek a könyvnek! Luk. 15:24,32 - Az Atyát soha nem az érdekli, hogy miért voltunk „halottak”, vagy „elveszettek”. Egyszer en örül annak, hogy „élünk”, és „megtaláltattunk”. I. Sám. 30:8, 18, 19 - Isten akarata az elbukottak számára az, hogy „mindent visszakapjanak”. Az elbukott hív knek szükségük van egy kijelentésre Krisztusban való gazdagságukról. (Lásd, szellemi gazdagság: II. Kor. 8:9; Róma 2:4, 9:23; Ef. 1:7, 2:4, 7, 3:8,16; Filippi 4:19; Kol. 1:27, 2:2). Jézus Krisztusnak a kereszten befejezett munkája miatt, Isten nyugszik az feltétel-13-

nélküli, korlátlan szeretetében minden gyermeke felé, függetlenül azok állapotától (Lásd, Isten szeretete: Sof. 3:17; Jer. 31:3; Ézsa. 43:4; Én.Én. 4:7; I. Kor. 13; Ef. 1:4, 2:4, 3:17-19; I. János 4:10, 19). „Sátán legf bb célja a gyülekezet elleni támadásában az, hogy elterelje figyelmünket err l az egyszer igazságról (Krisztusban való helyzetünkr l).” (Lásd, elterelés: Luk. 10:38-42; Gal. 5:7; I. Trm. 4:1). ISMÉTL KÉRDÉSEK 1. Mire összpontosítsunk, mint gyülekezet? 2. Kik a szegények? 3. Mi Sátán legf bb célja a gyülekezet elleni támadásában? 4. Mely két dolog teszi képessé a hív t arra, hogy a különböz helyzetekre ne a régi b nös természete szerint reagáljon?

-14.

ELS FEJEZET A BUKÁS AZ ÉLET RÉSZE Figyelem: Az emberi bukás tanulmányozásához a következ verseket kell figyelembe vennünk: Júdás 24 - „ ...annak pedig, aki titeket a b nt l meg rizhet...” I. János 2:1 - „ ... ezeket azért írom, hogy ne vétkezzetek...” I. János 3:9 - „Senki sem cselekszik (gyakorolja a) b nt, aki az Istent l született...” Róma 6:1,2 - „Megmaradjunk-e a b nben, hogy a kegyelem annál nagyobb legyen? Távol legyen! Akik meghaltunk a b nnek, mimódon élnénk még abban?” KULCSVERS Jakab 5:17a - „Ülés ember volt, hozzánk hasonló természet , hasonló érzésekkel, vonzalmakkal és felépítéssel...” (B vített fordítás). ELMÉLKEDJ EZEN Illés „h s” volt, aki arra ihlet minket, hogy saját gyengeségeink ellenére is higgyünk Istenben. ALAPELV A hit alapvet tanai - engesztelés, megváltó -15-

kegyelem, hit általi megigazulás - mind feltételezik az emberi bukást. (Lásd: III. Mózes 16:16; Róma 3:23-26; I. János 2:1,2). SZÓTÁR 1. H s - (a) Valaki, aki arra ihlet minket, hogy saját gyengeségeink ellenére is higgyünk Istenben; (b) Azok, akik csatároztak a testtel, és legy zték a nehézségeket. 2. Hozzánk hasonló természet (HOMIOPATHES) - „Hasonló módon vannak rá hatással különböz dolgok.” A „természet ” szó fordítása „ugyanazon természet”-re utal (régi b nös természet). Alkalmazás: Mindannyian ugyanazzal a teherrel - a régi b nös természettel - rendelkezünk. De ugyanazokkal az el nyökkel is - Krisztusban való helyzetünkkel, együttes keresztrefeszítésünkkel, Isten Igéjével, a Szent Szellemmel, stb. 3. Görög szavak a „bukásra”: a. EKLEIPO - „Elhagyni, megsz nni, meghalni, valaminek a végéhez érni.” Luk. 16:9-ben a földi életre; Luk. 22:32ben a hitünkre; Luk. 23:45-ben a nap fényére vonatkozik. b. PIPTO - „Elbukni, elesni, eltéríteni az iránytól” Figuratívan: „veszíteni, elveszíteni a hatékonyságot.” I. Kor. 13:8-16-

ban Krisztus szeretetére használja az Írás ami soha nem fogy el! c. KATARGEO „Leredukálni a semmittevésre; teljesen hiábavalónak (haszontalannak) ítélni.” I. Kor. 13:8-ban a próféciákra használták. d. HUSTEREO - „Lemaradni, híján lenni valaminek, eltéveszteni.” Zsid. 12:15-ben az Isten kegyelmét l való elszakadásra használták. TANULMÁNYOZANDÓ DOLGOK Mivel a bukás az élet része, ezért soha nem szabad azonosulnunk a bukásunkkal. NEM vagyunk egyenl ek a bukásunkkal, vagy b nünkkel! (Lásd: Róma 7:18). Azzal kell azonosulnunk, aki magán viselte a b neinket, és elvette azokat (Lásd: I. Pét. 2:24; II. Kor. 5:21; Gal. 2:20). (Lásd még: bukás - 122. oldal; hogyan bánjunk a bukással - 51,52. o.; elszakadni a kegyelemt l - 27. o.). „Ádám egyenl a bukással, de Krisztusban csakis gy zedelmeskedhetek.” (25. o.). ISMÉTL KÉRDÉSEK 1. Jakab 5:17a szerint mi a közös terhünk? Mi a közös el nyünk? 2. A valódi h sök a ___________________ példaképei, nem pedig a ______________.

-17-

MÁSODIK FEJEZET A FENEVAD TERMÉSZETE KULCSVERS Zsolt. 39:6 - „Bizony mer hiábavalóság minden ember, akárhogyan áll is.” Zsolt. 73:22 - „Akkor balgatag és tudatlan volnék én, oktalan állat volnék te irántad.” ELMÉLKEDT EZEN A régi b nös természet (RBT.) ereje a törvény (I. Kor. 15:56). Nem szabad visszatérnünk a RBT-tel folytatott egzisztencialista csatározáshoz. Pál abbahagyta a RBT-tel folytatott küzdelmet, amikor átgondolta Krisztussal történt megfeszítését. Az „egyetlen áldozatban” való hit az egyetlen menekülés (Zsid. 10:10,14). ALAPELV Az ember önmagában, Krisztus nélkül, teljesen romlott, és képtelen arra, hogy megszabadítsa önmagát (Lásd az ember romlottságát: Zsolt. 39:6; Ézsa. 1:5,6; Jer. 17:9; Róma 3:10, 23). Megváltásunk el tt „Ádámban” van a helyzetünk (I. Kor. 15:22, gyakorlati alkalmazás). Amikor 1. Mózes 3-ban Ádám elbukott, az ember minden része teljesen romlottá vált (intellektuálisan, pszichológiailag, érzelmileg és biológiailag egyaránt). -19-

SZÓTÁR 1. Fenevad - (a) Ahogyan Isten tekint az ember alantas, állati természetére (RBT); (b) A keresztyén, testi állapotában. 2. Tulajdonított b n - Isten Ádám b nét az ember számlájára írta, tudván, hogy az ember úgy dönt, hogy személyesen fog vétkezni (Róma 5:12). 3. Átadott b n - A b nös természet, melyet minden ember örököl a génjein át (I. Móz. 5:3; Zsolt. 51:2). 4. Személyes b n - A szabad akarat a RBT-tel együttesen személyes b nt hoz létre (Ézsa. 53:6; Péld. 14:12). 5. Szándékos b n - (a) Krisztus kereszten hozott áldozatának elutasítása (Zsid. 10:10, 14, 26); (b) Saját er feszítésünkben és annak hatásaiban élni; (c) Tudatában lenni annak a b nnek, amiért Krisztus megfizetett. TANULMÁNYOZANDÓ DOLGOK Mivel a bukott ember nem igaz Isten el tt (Róma 3:10), „minden igazságunk” (Ézsa. 64:5) az Ádámban történ önmegtagadás függvénye, mivel az ember nem képes létrehozni a saját igazságát. (Lásd: Péld. 30:12, 20) Az ember összetett tudata: 1. Isten-tudat (Róma 1:21 - „...az Istent megismerték ...”, vagyis „tudatában” -20-

voltak Istennek, bizonysága által).

pl.

a

teremtés

2. Tudat arról, hogy mi helyes (erkölcsi tudat, erkölcsi világosság; Róma 2:14,15, pl. az íratlan Ige bizonysága a lelkiismeretben. (Lásd még I. János 3:20t is). A bukás vágyat ébresztett az emberben az önrendelkezésre, Isten tervén kívül. A törvény felnagyítja az ember bukott állapotát (Lásd: Róma 7:7-9, 3:19). Az ember megváltatlan állapota: az önrendelkezés Ádámban ürességet hoz létre. Préd. 1:2 - „Minden hiábavalóság” (üresség). Ef. 4:17 MATAIOTES = „üresség” vagyis, az isteni néz pont hiánya. Az embernek „örök képessége” van arra, hogy betöltekezzen Istennel: „...e világot (örökkévalóságot) is adta az emberek elméjébe és szívébe (a korokon át egy istenileg adott céltudat, melyet senki más nem tud megelégíteni a nap alatt, csakis Isten)...” (Préd.3:ll, B vített frodítás). Ha az ember nem Istennel van betöltve, lelkében vákum van, melyet valamivel be kell töltenie. (Tanulmányozd a 22, 23 oldalt részletesen, különös figyelmet fordítva arra, hogy mit próbál a bukott ember tenni annak érdekében, hogy betöltse az ürességet és csendet, lelkiismeretének hangját). Az r akkor kerül végleg betöltésre, amikor az ember jogos szüksége kapcsolódik a -21-

Golgota szeretetéhez. A gondolkodás két állapota: önigazság, vagy az igazság ajándéka (Lásd: Filippi 3:9; Róma 10:3, 4; II. Kor. 10:12, 13; Luk. 18:11, 12; Róma 5:17. Lásd még a 3. Fejezetben a „tanulmányozandó dolgok” címszó alatt az önigazság részt). A keresztyén egy „paradoxonban” (látszólagos ellentmondásban) él. Például, helyzetünk és tapasztalatunk is egy ilyen látszólagos ellentmondás. Olvasd él Filippi 3:1215-öt. Pál a 12. versben ezt mondja, „...nem mondom, hogy már tökéletes volnék ...” (vagyis, tapasztalatilag), de a 15. versben, „Valakik annakokáért tökéletesek vagyunk ...” (vagyis, helyzetileg). Tökéletesek vagyunk helyzetünkben, de a tapasztalatunkban még nem. A gy zelem kulcsa az, hogy az állapotunkat a helyzetünk tükrében lássuk (és ne alapozzuk a helyzetünket jelenlegi állapotunkra). Szándékos b n: (Nézd át a meghatározást a szótárban). Nem a bukás a lényeg, hanem az Isten kegyelmét l való elszakadás (Zsid. 12:15). „Elszakadni a kegyelemt l” azt jelenti, hogy nem alkalmazzuk a kegyelmet, miután elbuktunk (Lásd: Péld. 24:15,16). A kegyelemt l való elszakadás a „szándékos b nnel” kezd dik - Zsid. 10:26, „Mert ha szándékosan és akaratlagosan vétkezünk, -22-

az igazság megismerésére való eljutás után, akkor többé nincs b nökért való áldozat.” (B vített). Miért nincs többé áldozat? Nézd meg újra Zsid. 10:10,14-t! A szándékos b n az, amikor elutasítjuk az „egyetlen áldozatot”. A hitetlenség más áldozatokat mutat fel, például a saját er lködésünkben / er feszítésünkben folytatjuk. A keresztyénség nem abból áll, hogy megtesszük a lehet legjobbat, ami t lünk telik, hanem, hogy elfogadjuk a legjobbat, amit Isten adhat nekünk Jézus Krisztust a kereszten! I. Móz. 4:7-ben, Isten egy bárányt adott Ábelnek, amit kés bb felajánlott Neki. A lehet legjobb, amit Isten elé hozhatunk az, amit már nekünk adott - a Bárány. Ha elutasítjuk a kegyelmet, akkor elutasítjuk az egyetlen eszközt, amely által Isten jelenlétébe mehetünk. Zsid. 10:29 szerint ez a kegyelem Szellemének „bántalmazása”, és Krisztus vérének láb alatt tiprása (B vített). A szándékos b n az, ha a régi töml kbe új bort töltünk (megpróbáljuk az Újszövetség életét a régi életünkbe fogadni. Lásd: Luk. 5:36-39). Felkelek: (Lásd: Mikeás 7:8; Péld. 24:15,16). Kiáltsd „áldás, áldás” a bukásod hegyének (Zak. 4:7). „Felkelek”, azt jelenti, hogy alkalmazom a helyreállás tanát, elszigetelem a b nt, és továbbmegyek (Lásd: I. Ján. 1:9; Péld. 28:13; Filippi 3:13,14).-23-

Dávid az Úrban bátorította magát, miután elbukott (I. Sám. 30:6). Ez négy dolgot jelent: (a) válaszadás Isten kegyelmére, (b) elmélkedés Isten ígéretér l, (c) „felülr l” jöv tanács elfogadása, és (d) a befeléfordulás és felháborodás kerülése. Dávid szellemi „rugalmasságot” gyakorolt {az a képesség, amellyel visszakerülünk a helyzetünkbe; amellyel gyorsan visszanyerjük az er nket; lendület). II. Sám. 12:20-ban található másik példa erre. Téma: Dávid házasságtörést követett el Bethsabéval (II. Sám.ll:4), mire Isten fegyelmezésként elvette gyermekük életét. II. Sám. 12:20 feljegyzi Dávid tetteit a gyermek halála után. „Felkelvén azért Dávid a földr l (I. Ján. 1:9 alkalmazása), megmosdék és megkené magát (vagyis: betöltekezett az Igével és a Szent Szellemmel, Ef. 5:26; Zsolt. 119:9; Ef. 5:18), és más ruhát v n magára (vagyis: nem azonosult tovább a múltjával), és bemenvén az Úr házába, imádkozék (Jézus Krisztusra összpontosított, és nem arra amit tett).” Azért kelhetünk fel újra a bukásunk után, mert megkaptuk az igazság ajándékát, és kegyelemben állunk (Róma 5:2,17). Az Atya mindig tiszteletben tartja bennünk a Fiú igazságát. FONTOS IDÉZETEK „A keresztyénnek folyamatosan meg kell szabadulnia saját életét l úgy, hogy mindenben -24-

hitet használ.” (Róma 5:10, „... megbékéltünk Istennel ... megtartatunk [naponta megszabadulunk a b n uralmától] az élete által.” (B vített). Lásd még: Ef. 3:19, 5:18; Filippi 1:11; Kol. 1:9). „Minden amit teszünk a szellemi életben, vagy a szellemi halálban gyökerezik.” (V. Móz. 30:15, 19). „Vagy Krisztusban élünk, vagy a Róla alkotott tudásunkban.” (Ézsa. 55:8,9). „Nem szabad visszatérnünk a RBT-vel folytatott egzisztencialista csatározáshoz. Minél er teljesebben reagálunk az állapotunkra, annál nagyobb hatalma lesz a b nnek fölöttünk.” (I. Kor. 15:56; Gal. 5:17). A test nem gy zheti le a testet. (Ján. 3:6, 6:63; Jer. 13:23). „A törvény amely által élünk, határozza meg tapasztalunkat.” (Róma 8:2). ISMÉTL KÉRDÉSEK 1. Mi az oka az ember bels ürességének? 2. Mi az oka annak, hogy Isten megadta a törvényt? 3. Jellemezd a természeti ember szubjektív állapotát!

-25-

4. Mire készteti az embert a lelki megelégedettség iránti szüksége? 5. Melyek azok a „tömítések”, amelyekkel az ember a Krisztussal való él kapcsolatot helyettesíti? 6. Mit jelent eltávozni a gonosztól? 7. Jellemezd a keresztyén ellentmondást! 8. Mi a hív egyetlen menedéke attól, hogy a test vonzásában éljen? 9. Mit jelent „elszakadni Isten kegyelmét l”? 10 Mit l függ abszolút mértékben Isten kegyelme? 11. Jellemezd Isten célját a „lent töltött id kre”! 12. Mit jelent az, amikor az Úrban bátorítom magam? Sorold fel a négy pontot!

-26-

HARMADIK FEJEZET AZ ERKÖLCS KULCSVERS János 8:12 - „Én vagyok a világ világossága. Aki engem követ, nem járhat a sötétségben/hanem övé lesz az életnek világossága.” ELMÉLKEDJ EZEN Az erkölcs azt mondja meg, hogy mit tegyek, a szellemiség pedig azt mondja meg, hogy ki vagyok. ALAPELV Az erkölcs forrása a szellemiség. Az erkölcs alapja Isten Igéje. SZÓTÁR 1. Erkölcs - A helyes és helytelen viselkedés szabályai, elvei, értéke, ami meg rzi a nemzeti egységet, a társadalmi normákat, az üzleti életet, házasságokat, és mindenfajta intézményt. 2. Etika - Az erkölcsi elvek rendszere; a filozófia azon ága, mely az erkölccsel foglalkozik. Két területtel foglalkozik: a.) a jó és a gonosz a világban -27-

b.) helyes és helytelen emberi tettek 3. Etikai relativizmus - Az a fajta hit, mely szerint objektív szempontból nézve semmi nem lehet helyes vagy helytelen, mert a jó és rossz meghatározása egy bizonyos egyén, kultúra vagy történelmi id szak uralkodó véleményét l függ. 4. Tanult viselkedés - A „hogyanok” rendszere, mely a természetes viselkedés elemzésén és megváltoztatásán alapul; viselkedés-változtatás az önigazság alapján. 5. Keresztyén viselkedés - Krisztus élete bennünk, amely létrehozza azt, amit Krisztus kér t lünk. 6. Önigazság - Egy bizonyos mérce fenntartása, Isten élete nélkül. TANULMÁNYOZANDÓ PONTOK Erkölcsi etika: az els ember a jó és a gonosz tudásának fájánál történt bukásában gyökerezik (I. Móz.3:6). I. Mózes 3:5 - „ ... megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lesztek mint az Isten, jónak és gonosznak tudói.” (erkölcsi dolgok, szellemiség nélkül). Az erkölcsi etika viszonylagos rendszer (Lásd: II. Kor. 10:12, 13), mely relatív igazságosságra alapozódik (a testben elért eredményeimet használom mércéül arra, hogy másokat értékeljek). Az erkölcs, mely elszakad a szellemiségt l, -28-

nem nyer jutalmat a mennyben. Mindent a kegyelmen keresztül kell tenni. Az önigazság az ember szívének gonoszságában gyökerezik (Zsid. 13:9). Kegyelmi etika: a keresztnél, az élet fájánál gyökerezik. A kereszt válik szellemiségem mércéjévé (pl. elfogadom a megfeszíttetesemet Krisztussal). Ez „isteni lendületet” eredményez. Isteni lendület = a helyzeti igazság „berobbanása” a tapasztalatunkba; igazságban (ID. Ján. 4), az élet újságában (Róma 6:4), és szeretetben (Ef. 5:2) való járás. Él kapcsolat az él Istennel. Meghaladja a „tanult viselkedést”. (Lásd: az utánzás tanát az 5. mellékletben). Farizeusság: A farizeusoknak soha nem volt él kapcsolatuk Jézus Krisztussal. Soha nem léptek kapcsolatba a mennyel (Lásd: Luk. 18:1012, Ján. 5:39,40). Soha nem mentek Jézushoz, hogy életük lehessen. Olyan erkölcs vezette ket, melynek forrása a sötétség királysága volt. (a) Elkülönült a szellemi világosságtól, és (b) az ördög tartotta mozgásban. Sötétség volt, mely a „világosságot” segítette (az erkölcsi világosságot, nem a szellemit). Ez volt a „kisebbik” világító test, mely nélkülözi a Golgotát. (Lásd: I. Móz. 1:16). Alkalmazás: A „nagyobbik világító test” = Isten világossága, szellemi világosság. A „kisebbik -29-

világító test” = erkölcsi világosság, az ördög tartja mozgásban. A kisebb világosság uralkodik az emberek sötétsége felett. Uralkodik a kategorikus tan ismerete nélküli tudatlanságuk felett. Sátán szeretné, ha a keresztyének viszonylag helyesen élnének, de a kereszt nélkül. János 8:12 „Aki engem követ, nem járhat a sötétségben (vagyis a szellemi világosságtól elszakadt erkölcsi világosságban), hanem övé lesz az életnek világossága.” A farizeusok relatív (viszonylagos) igazságban éltek. (Lásd: Róma 10:3). 1. Nem „ismerték” Isten igazságát. Jelenid , cselekv alak, f névi igenév „szándékos tudatlanság a büszkeség miatt”. 2. „Igyekeztek” érvényesíteni (megalapozni, a büszkeség miatt felállítani) a tulajdon (egyedi, különleges) igazságukat (hogy magukat mások fölé emelhessék) . „Igyekeztek” - jelenid , cselekv alak, f névi igenév; „érvényesíteni” - aoriszt igeid , cselekv alak, f névi igenév (Isten céján kívüli céllal, hogy felmagasztalják magukat, és magukat tekintsék mércének).

-30-

3.

Az Isten igazságának nem „engedelmeskedtek”. (Aoriszt igeid , szenved alak, kijelent mód.) El akartak pusztítani mindent, ami saját rendszerükkel szembenállt és leleplezte azt. Ezért k az „igazság szolgái” (tanulmányozd a 40-42 oldalakat).

A mi igazságunknak meg kell haladnia az írástudók és farizeusok igazságát (Lásd: Máté 5:20). Amikor a legborzalmasabb b nös hisz Krisztus bevégzett munkájában, és elfogadja az igazságát (Róma 4:3-5; 5:17), akkor igazsága már meghaladja az írástudók és farizeusok igazságát. Oswald Chambers mondta: „Az egyetlen dolog, ami meghaladja a helyes viselkedést, az a helyes lét. Jézus Krisztus eljött, hogy annak aki megengedi Neki, új örökséget adjon, ami meghaladja az írástudók és farizeusok igazságát... az tanításai igazak, és ezeket az igazságokat csakis azzal a természettel lehet megérteni, amit helyez belénk ...” FONTOS IDÉZETEK „Bármely rendszer, melyben Isten közbenjáró jelenléte nélkül is képesek vagyunk élni, egyszer en Jézus nevét használó emberi cselekedet.” (Lásd: I. Móz. 4:16, 17; II. Móz. 33:14, 15; Máté 7:21-23; Ján. 15:5b).

-31-

„A megtéveszt erkölcsösség, mindig mások el tt leplezi le a vétkest.” (Lásd: Ján. (:1-12; I. Móz. 9:22; Péld. 17:9b). „Az erkölcsi világosság ugyan rámutathat a bukásokra, de egyedül a szellemi világosság képes megbocsátani nekünk, helyreállítani minket, és hatalmat adni arra, hogy ne bukjunk el.” „Az erkölcs, a legtisztább értelemben azt jelenti, hogy pontosan úgy szeretünk, ahogyan Isten.” (Lásd: Máté 5:43-48; Ján. 15:12). „A keresztyén tanúbizonyságnak túl kell lépnie a lelküsmeret világosságán, ami így szól: „valakinek fizetnie kell”. Ugyanis Valaki már fizetett - Jézus Krisztus.” ÁTTEKINT KÉRDÉSEK: 1. Határozd meg, hogy mi az erkölcs! 2. Mi az erkölcs forrása? 3. Keresztyén néz pontból mi hiányzik azoknak az életéb l, akik a viszonylagos etika szerint élnek? 4. Mi a különbség a keresztyén viselkedés és a tanult viselkedés között? 5. Nevezd meg azt a három dolgot, amit Pál mond a zsidók igazságáról Róma 10:3-ban! -32-

6. Mi az önigazság? 7. Mi a „sötétség” szó alkalmazása János 8:12ben? 8. Mi a legtisztább értelemben vett „erkölcs”? 9. II. Korinthus ll:13-15-ben mi volt az igazság szolgáinak els dleges célja? 10. Mi volt Pál legkeményebb üldöztetésének a forrása?

-33-

NEGYEDIK FEJEZET EMBERI GYENGESÉG KULCSVERS II. Korinthus 12:9,10 - „ ... elég neked az én kegyelmem; mert az én er m er tlenség által végeztetik el ... mert amikor er telen vagyok, akkor vagyok er s.” Jóel 3:10b - „Mondja a beteg is: h s vagyok!” Zsidókhoz írt levél 11:34 - „... er sek lettek a háborúban.” ELMÉLKEDJ EZEN „Az emberi bukás nem gátolja meg , hogy Isten kifejezze kegyelmének gazdagságát, s t eszköze annak! A kegyelem legmélyebb kifejezése az, hogy a legrosszabbakhoz is eljut.” ALAPELV „Isten nem arra ad er t, hogy ugyanolyanok maradjunk, hanem egyre inkább elgyengít minket azért, hogy elfogadjuk megfeszíttetésünket és feltámadásunkat Krisztussal.”

-35-

SZÓTÁR 1. Els szeretet - Isten felénk irányuló szeretetének tudata, ami az életre ösztönöz. 2. Egészséges elme - Az az állapot, mikor Isten szeretetének tudatában élünk. 3. Válság - Önfenntartó rendszerünket kirúgják alólunk. TANULMÁNYOZANDÓ PONTOK Természeti er = Isten nélkül is képes vagyok dolgokra. (II. Móz. 19:8 - „Valamit rendelt az Úr, mind megtesszük.”) Gyengeség = Nem vagyok képes semmire Isten nélkül. Ahelyett, hogy a keresztyének a gyengeséggel a kereszten keresztül bánnának el, inkább hamis támrendszert építenek a világban azért, hogy felépítsék a természetileg er s területeiket. így bonyolult „önigazság-rendszert” építenek Ádámban. „Önigazság-rendszer” = a természeti er megfeszítetlen területein élek, hogy felépítsem a személyiségemet Ádámban. Ennek eredménye a hamis azonosság. Az „önigazság rendszerét” a „kegyelemben -36-

felépített rendszerrel” kell szembeállítani (lásd: Júdás 20, 21). Legyen pozitív hitbeli megvallásod. „Mondja a beteg is: h s vagyok!” Mondja = Kai (jöv id ), „valamit tekintéllyel mondani”. Bels gondolatra, valamint annak küls kifejezésére is utal. A hív nek keresztül kell esnie egy „azonosság válságon”. (Nézd meg a „válság” szó meghatározását). Az azonosság válság bukás formájában is jelentkezhet. (Az önigazságú kender szakállú ember felmászott a fára, az önigazságú kender szakállú ember leesett a sárba.) Isten szembeállít a gyengeségünkkel azért, hogy ráébredjünk korlátainkra (Lásd: Zsolt. 102:24a; Jób 12:22b; I. Móz. 32: 24-32; Zsolt. 107: 27b „...minden bölcsességüknek esze vész vala” vagyis: „minden emberi bölcsességük elveszett”). Ekkor használhat minket Isten. A kegyelem hatalma: a kegyelem szeretetben vezet minket a változásra, és új azonosságot ad nekünk. Azonosságunk ez kell, hogy legyen: „Én vagyok az, akit Jézus szeret”. (Lásd: Ján. 13:23; 19:26; 20:2; 21:7; 21:20). Érzelmi reakció válságban: A válság paranoiát idéz el a természeti emberben. Paranoia = „Ádám énként tükröz dik vissza”. -37-

Az ilyen embernek szüksége van: 1. A feltétel nélküli szeretet és elfogadás légkörére. 2. Arra, hogy a világosságban szembekerüljön a gyengeségével, és szinte legyen fel le. 3. Arra, hogy Istenhez forduljon a mélypontokon (a völgyekben). (Lásd: a völgyek elve, I. Kir. 20:28; Ézsa. 40:4; V. Móz. 8:7; Zsolt. 104:10; Én.Én. 2:1; Ézsa. 41:18; Hós. 2:15; Luk. 3:5). FONTOS IDÉZETEK „ ... azáltal dics ítjük Istent, hogy mindig azt kapjuk, amit nem érdemlünk meg. A kegyelem olyan életet ad nekünk, amely meghaladja saját, természeti életünket, hogy megtapasztalhassuk az er t természeti korlátainkon túl, és természeti képességeinken túl is gyümölcsöt teremjünk.” (Máté 13:23; Ján. 15:1-17; I. Kor. 15:10). „ ... a legjobb dolog ami valaha történhet velünk az, ha szembekerülünk azzal, hogy semmik vagyunk.” (Zsolt. 39:5b; Gal. 6:3; I. Kor. 8:2; Ján. 15:5; I. Kor. 13:2). „A bukás csak akkor maradandó, ha nem fordulunk Istenhez a mélypontjainkon.” (II. Kor. 3:1618; Zsid. 12:12,13). -38-

ÁTTEKINT KÉRDÉSEK; 1. Mi Isten kegyelmének abszolút kifejez je? 2. Mi a célunk a kegyelem uralma alatt? 3. Határozd meg az „els „egészséges elmét”!

szeretetet” és az

4. Mi az ádámi önigazság-rendszer? 5. Jellemezd Isten gyengít folyamatát! 6. Jellemezd a kegyelemi építés rendszerét Júdás 20,21-ben! Milyen összefüggést mutat ez a rész? 7. Mi a válság? Mi lesz a válságból azok számára, akik válaszolnak a kegyelemre? 8. Sorolj fel négy okot, amiért Péternek szüksége volt a bukásra! 9. Mi az a három dolog, amit a többi hív t l kapnia kell egy érzelmi válságban él embernek?

-39-

ÖTÖDIK FEJEZET A SZELLEMI HARC KULCSVERS Efézus 6:12 - „Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak.” ELMÉLKEDJ EZEN Jézus Krisztus célja az eljövetelével az volt, hogy összezúzza az ördögnek az emberiség feletti jogos vezet ségét. Mikor felkiáltott: „Elvégeztetett!”, sarkát a kígyó mardosta, Sátán uralma pedig összezúzatott. Mennybemenetelével Krisztus az ördög felett álló helyet biztosított a gyülekezetnek. ALAPELV A szellemi harc Lucifer teremtés el tti lázadásában gyökerezik (Ezé. 28:12-19; Ézsa. 14:12-14). Jézus Krisztus legy zte Sátánt a kereszten (I. Móz. 3:15; Ján. 19:30), de amíg Sátán rá nem ébred vereségére Isten végs ítéletekor (Jel. 20:10), addig üvölt oroszlánként jár Szerte (I. Pét. 5:8), valamint a világosság angyalaként (II. Kor. 11:13-15), megvakítva a megváltatlanok -41-

elméjét (II. Kor. 4:4), és arra törekedve, hogy a hív ket elidegenítse egymástól és Istent l. SZÓTÁR 1. Diabolos - Rágalmazó 2. Elidegenítés - Isten életét l elidegenült; nem vesz részt; a közelségb l, intimitásból kizárt 3. Lucifer - „Fényes csillag” (ragyogás). Sátán neve a mennyei lázadást megel z en (Lsd: Ézsa. 14:12-14) TANULMÁNYOZANDÓ PONTOK A harc eredete: lásd Ezék. 28:12-19; Ézsa 14:12-19; Ezék. 28:13 - Lucifer betakarás alatt állt. „...rakva valál mindenféle drágakövekkel ...” A kövek Isten kegyelmét jellemzik. Ezék. 28:14,16 - „Isten hegye” = a Háromság szervezeti felépítése Ezék. 28:16 - „tüzes kövek” = a Háromság találkozásai (melyekhez Lucifer is mehetett). Lucifer a „felkent oltalmazó Kérub” helyzetét kapta (Ezé. 28:14). Ráruházott tekintéllyel bírt, és angyali tanokat tanított, melyeket a Háromságtól tanult. Az örök Igében azt olvasta, hogy Isten egy az angyaloknál alacsonyabb fajt teremt - az embereket -, akik miután elbuknak, -42-

Isten megváltási tervet készít számukra. Azt is olvasta, hogy az angyalok egyharmada lázadni fog Isten ellen, Aki kipenderíti ket a mennyb l, és nem lesz lehet ségük a megváltásra mert k tökéletes környezetben lettek teremtve. Úgy érezte, hogy Isten nem igazságos, és - Lucifer jobban el tudná rendezni a dolgokat, ha venné át az irányítást. Ez volt az a gonoszság, amely benne találtatott (Ezek. 28:15). Lucifer elhagyta betakarását, és angyali fénye sötétséggé változott, vagyis a kisebbik világító test lett. A „világosság angyala” lett, aki a „világosságon” (emberi jó, önigazság stb) keresztül próbálja becsapni a nemzeteket, gyülekezeteket, és egyéneket. Ett l kezdve két királyság létezett (Kol. 1:13). A kígyó kezdeményezése (a harc sorsdönt állomása). Sátán egy csodálatos lényen, a kígyón keresztül kezdeményezett Éva felé. Mindig valami gyönyör , az érzékeket vonzó dolgon keresztül próbálkozik. Kezdeményezésének célja az, hogy megtalálja azt az eszközt, amivel hozzáférhet az emberi fajhoz, hogy uralkodjon fölöttük. Sátán az ember felett akart uralkodni, de nem akart többé Isten betakarása alatt maradni. A csata kimenetele ekkor Éva döntését l függött, elutasítja vagy elfogadja-e a kígyó kezdeményezését. / Sátán testetöltés el tti támadása: I. Móz. 6 „Isten fiai” (bukott angyalok) „az emberek -43-

leányaival” házasodtak, hogy megkíséreljék megrontani az emberi fajt, félig angyali, félig emberi teremtményekkel. Ez megakadályozta volna Jézus Krisztust abban, hogy emberként megszületve azonosuljon velük, és meghaljon a b neikért. Isten ellentámadása: a vízözön. Ezek az angyalok most hadifoglyok (Júdás 6; DL Pét. 2:4). Sátán testetöltés utáni, kereszt-el tti támadása: Máté 2 - Heródesben a pokol er i munkálkodtak, hogy megölessen minden kétéves és annál fiatalabb gyermeket. Isten ellentámadása: Isten megmondta Józsefnek, hogy a gyermek védelme érdekében meneküljenek Egyiptomba. Máté 16:22 - Pétert használta, hogy Jézus keresztremenetele ellen szóljon. A kereszt volt Isten haditerve. Jézus felismerte a támadás forrását, A vallásos emberek meg akarták ölni Jézust (lásd: Máté 26:4; Luk. 22:2; Ján. 5:18; 7:1,19; 8:37, 40,59; 10:39). Getsemáné kertjében a pokol minden er i Jézusra támadtak, hogy a kereszt nélküli halálba kergessék t (lásd: Luk. 22:39-46; Máté 26:36-46; ugyanebben az összefüggésben: Zsid. 12:3,4; 5:7,8). Máté 27:40-42 - A vallásos vezet k megtámadták Jézust miközben a kereszten volt, hogy lejöjjön onnan.

-44-

Sátán feje szétzúzatott a keresztnél, beteljesítve ezzel a vereségér l szóló I. Mózes 3:15beni próféciát. Krisztus gy zelme végleges volt. Jézus Krisztus gy zött a b n és az ördög felett. A gy ztes mennybemenetel (Ef. 4:8; Kol. 2:15). Jézus Krisztus „lefegyverezte a fejedelemségeket és a hatalmasságokat” és „ ket bátran mutogatta”. Jézus valójában „lerázta” (APEKDUO) a démonokat megdics ült testér l, amint felemelkedett. Mennybéli helyzetében Jézus Krisztus most a gyülekezet feje, és minden hív az ördög felett álló helyet kapott! (Ef. 1:15-23; 2:6; Kol. 3:1-2). A tekintélynek ezen a helyén Krisztussal, szent küldetést kaptunk: elmondani a világban lév „foglyoknak”, hogy a háborúnak vége! (Ézsa. 40:1,2; Luk. 4:18). Sátánt elítélték, de nem börtönzik be Jelenések 20:2-ig, Jelenések 20:10-ben pedig a t znek tavába vettetik. Addig is, üvölt oroszlánként keresi, hogy kit nyeljen el. Hogyan teszi ezt? Az „elidegenítési terven” keresztül. Az Írásban az üvölt oroszlán elve a Zsolt. 22:14-ben található: feltárja száját áldozatára; Jer. 2:15-ben: sivataggá teszi a földet. Lásd: Ezek. 22:25; Sof. 3:3 az üvölt oroszlán valós szellemét illet en. -45-

Elidegenítés (lásd: Ef. 4:17,18) „...elide genültek az isteni élett l ...” APALLOTRIOO = „elidegenülni Isten életét l; nem vesz részt; a közelségb l, intimitásból kizárt.” Az elidegenedés a „hiábavalóság” eredménye, ami az ember ürességét jelenti az önfenntartásban. Ez szellemi vakságot okoz, ami elidegenedéshez vezet. Ha a Sátán képes rávenni a hív ket arra az önfenntartáson keresztül, hogy elidegenüljenek és „egyedül maradjanak” (Ján. 12:24), akkor Nehémiás 4:10 elve lép életbe - „ ...fogytán van ereje a teherhordónak, a rom pedig sok”. Rom = „por” (Zsolt. 119:125) és „hamu” (Ézsa. 44:20). Újszövetségi alkalmazás: Gal. 6:15. Akik szellmiek, k hordozzák a terheket. „Teher” a görögben: 1) BAROS (Gal.6:2) = „nehéz súly, ami igénybeveszi az emberi er forrásokat” 2) PHORTIGN (Gal. 6:5) = „valami amit visznek, szállítanak, súlyra való utalás nélkül „ (lásd: Máté 11:30) Az elidegenítési tervben Sátán Isten ellen harcol azáltal, hogy hamisan képviseli Isten -46-

természetét az emberek el tt a valláson, a humanizmuson, a törvénykezésen, és a liberálisra teológián keresztül. FONTOS IDÉZETEK „Miután sátán elvesztette azt a csatát, melyben megpróbálta Istent elidegeníteni az emberekt l, most az embereket akarja elidegeníteni Istent l és egymástól. Ha képes meggy zni a foglyokat arról, hogy túl b nösek ahhoz, hogy megszabaduljanak, és a hírviv túl b nös ahhoz, hogy bízni lehessen benne, akkor senki sem fog válaszolni a nagy szabadítás hírére.” „Krisztusnak arra van szüksége, hogy gyülekezete a Szellemmel legyen betöltve a szükséget szenved emberek között.” „Az

szeretete belül gyógyít, kívül kijavít.”

„A kegyelem sáfáraiként a sátáni ostrom alatt emlékeznünk kell arra, hogy a gy ztes oldalon maradjunk.” ÁTTEKINT KÉRDÉSEK: 1. Mi a szellemi harc eredete? 2. Hogyan nyert a Sátán uralmat az emberiség fölött? Hogyan gy zetett le? 3. Mi a hív helyzete most az ördöghöz viszonyítva?

-47-

4. Mi gyülekezetként a küldetésünk? 5. Határozd meg 4:17,18 szerint!

az

„elidegenítést”

Efézus

6. Sorold fel azokat a taktikákat, amelyeket a Sátán arra használ, hogy a hív ket elidegenítse egymástól! 7. Tanulmányozd a „vallás”-t! pusztító er a vallás?

-48-

Miért

olyan

HATODIK FEJEZET IGAZI ÁTALAKULÁS KULCSVERS II. Péter 3:18 - „Növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunknak és megtartó Jézus Krisztusunknak ismeretében ...” Márk 6:31 - „ pedig monda nékik: 'jertek el csupán ti magatok valamely puszta helyre és pihenjetek meg egy kevéssé” (lásd még: János 15:4-7; Máté 11:28-30). ELMÉLKEDJ EZEN „Az ember teljesen elfogadhatatlan Isten el tt, hacsak nincs megtisztítva a Golgotán nekünk adott élet által.” „A kegyelem, növekedésünk eszköze.” „A haladó megszentel dés azt jelenti, hogy Isten saját természetének részeseivé válunk az ígéreteiben való hiten keresztül.” „Ha a változás el tt felismerem azt, hogy elfogadott vagyok, akkor a lelkem szabadon képes elfogadni azt az er t, ami a változáshoz szükséges!”

-49-

ALAPELV A bibliai megszentel dés három lépésben történik: helyzeti, haladó és végs . SZÓTÁR 1. Haladó megszentel dés - A szellemi növekedés folyamata; Isten természete részesének lenni az ígéreteibe vetett hiten keresztül, (lásd: János 17:17; Róma 1:17; II.Kor. 3:18; Zsolt. 84:7). 2. Helyzeti megszentel dés Azonnal elválasztatunk Istennek, a megváltás pillanatában. A keresztyén egyszer s mindenkorra a sötétség királyságának tagjából Jézus Krisztus királyságának polgárává válik, (lásd: Zsid. 10:10,14; Zsolt. 4:4). 3. Végs megszentel dés - A megszentel dés végs formája, amikor a hív minden vonatkozásban teljes lesz. A fizikai test megváltását jelenti ez, a gyülekezet elragadtatásakor, (lásd: I. Thessz. 4:13-18; Fili. 3:21; Róma 8:23; I. Thessz. 5:23). 4. Ego - Egy személy azonossága (Ádámban vagy Krisztusban). Az általunk épített egoszerkezet (t.i. ádámi azonosság) véd és hajszol minket, helyettesíti Isten hangját. 5. Növekedés - Azzá válunk, akivé Isten tett minket. -50-

6. Helyreállás természetfölötti módon azonosulni természetfölötti járásunkkal. 7. Átalakulás (három görög szó) a. METASCHEMATIZO (II- Kor. 11:13-15; Fili. 3:21). META = „változás”, SCHEMATIZO = „küls forma” „Megváltoztatni a küls formát”. b. SUNSCHEMATIZO (Róma 12:2 „ne szabjátok magatokat e világhoz”). SUN = „a világ szerinti minta” [JEGYZET: A fent említett két szó jelentése: „küls változás az átalakulás bels folyamata nélkül; nincs változás a szívben”] (lásd: Péld. 24:21). c. METAMORPHOO (Róma 12:2, II. Kor. 3:18). Jelentése: „küls változás, mely bels folyamat eredménye; természetben vagy hajlamban való változás”. 8.Megmaradni - Helyben maradni, egy meghatározott m ködési területen belül maradni. Krisztusban maradni azt jelenti, hogy az Igéjében maradunk, és az hatáskörében. TANULMÁNYOZANDÓ PONTOK A megszentel dés folyamata. A folyamat II. -51-

Kor. 4:16-ban található - a bels emberünk „napról-napra” újul. Efézus 4:23 - „megújuljatok pedig a ti elméteknek szelleme szerint”. A „pedig” átmeneti viszonyítószó a görögben, jelentése: „újra és újra és újra ...” Ebben a folyamatban a tudás egyedül nem fog átalakítani engem (sem a teológia, az eredeti nyelv, a memorizálás vagy tapasztalatok), csakis az él Isten Szelleme, Aki az Igét a szívünkre írja. El ször el kell mennünk ahhoz, hogy elfogadhassuk az átalakult egot. Márk 6:31 (Én. Én. 2:8-15 alkalmazása. Olvasd el ezt a részt). Szövegösszefüggés: tavaszi látogatás az udvarlás ideje alatt. (Alkalmazás: Isten jelenlétének látogatása, hogy átalakítson a feltámadás erejével). Meghívás: 10-13 versek. „Néz” = „odaszögezett tekintet válaszadásra és elmélkedésre” (analógia: Jézus Krisztus lényünk mélyére tekint Zsid. 4:12,13). 14. vers - Jézus a helyzetünkben szól hozzánk. 15. vers - a lenti élet problémáival való foglalatosságunk.

részleteivel,

Az átalakult egonak része az „egyéniesítés” folyamata. Márk 6: 31-ben a parancs nem az, hogy „jertek el”, hanem az, hogy „pihenjetek -52-

meg” (aoriszt közép felszólító). A görögben ez így hangzik: „Jertek el (többesszám) csupán te magad (egyesszám) valamely puszta helyre és pihenjetek meg egy kevéssé”. Ez az egyéniesítés folyamata Isten minden hív höz szól, de mindenkinek egyénileg kell engedelmeskednie saját magától. Ez az igazság látható Én. Én. 2:14-ben is a „a magas k szálnak rejtekében”. Azért rejtett, titkos ez a hely, mert Isten megadja a magánélet tanát, hogy növekedjünk el tte kegyelemben és ismeretben. Mindenben lépésr l-lépésre növünk fel Hozzá (lásd: Ef. 4:15; Zsolt. 37:23). Tanulmányozd a „személyessé tétel” részt, és gondolkodj el a következ dolgokon: Istennnek meg kell „ráznia” a világunkat (Zsid. 12:27 alkalmazása) azért, hogy a „rendíthetetlen dolgok maradjanak meg”. Hagyja, hogy orra essünk azért, hogy egyszer s mindenkorra elveszíthessük bizodalmunkat a régi teremtésben, és elhagyhassuk azt. Ezután elfogad minket még a változásunk el tt azért, hogy megadhassa az er t a változásra. Az életünkb l hiányzó dolgokat el szólítja mint meglév ket (Róma 4:17b). Ez töri meg a régi vallásos ego beidegz déseit! A küls szabályok és kapcsolatok nem helyettesíthetik Krisztussal való közösségünket. A vallás és humanizmus helyettesít ket használ (pl. Bábel tornya - téglát használtak k helyett, és szurkot ragasztó helyett). -53-

Minden keresztyén felel s a közvetlen, függ leges kapcsolatért Istennel. Másodkézb l jöv tapasztalatok nem elfogadottak! Az átalakulás akadályai: 1) 2) 3) 4)

magunk által felépített ego Ádámban emberi igazságosság büszkeség vallásos ego.

KULCSFONTOSSÁGÚ IDÉZETEK „A szellemi növekedésünk magában foglalja azt, hogy megtanuljuk megmutatni mennyei helyzetünket a tapasztalatunkban is, amint ragaszkodunk Krisztus els ségéhez, a Szent Szellem hatalmához, és Isten Igéjéhez.”' „Amikor Isten Igéje az emberi szívben lakozik, szellemi ünnepet, örvendezést hoz létre legbelül.” (lásd: Jer. 15:16; Zsolt. 34:2; Fili. 4:4; I. Pét. 1:6-8). „Néha annyira el vagyunk fogaialva a küls ségekkel, hogy nem engedjük meg az él Istennek, hogy a szellemünkhöz szóljon és a szíveinkre írjon.” (lásd: János 6:63; Pél. 3:1-3; Jer. 31:31-34; II. Kor. 3:2,3; Efézus 3:16-19). „Romolhatatlan mag fejl dik a romolható közepette.” (lásd: I. Péter 1:23; II. Kor. 4:7; I. János 3:9).

-54-

„A növekedés azt jelenti, hogy azokká az egyéniségekké válunk, akikké Isten tett minket.” (lásd: II. Kor. 5:21; Ef. 2:10; II. Kor. 5:17; II. Péter 3:18; Zsolt. 84:6). „Ha a változás el tt felismerem azt, hogy elfogadott vagyok, akkor a lelkem szabadon képes elfogadni azt az er t, ami a változáshoz szükséges!” (lásd: János 8:10,11). „Az emberek a törött dolgokat teszik félre, Isten pedig a töretleneket.” (Zsolt. 51:17; Ézsa. 57:15; Bírák 7:16-21). ÁTTEKINT KÉRDÉSEK 1. Sorold fel és határozd meg a megszentel dés három lépését! 2. Add meg a „megmaradni” szó két jelentését a hatodik fejezet meghatározása szerint! Milyen szerepet játszik a helyi gyülekezet ebben a folyamatban? 3. Miért nem elegend pusztán a Biblia ismerete ahhoz, hogy átalakítsa a bels embert a haladó megszentel dés folyamatában? 4. „Emberek vagyunk akik egy folyamatban vesznek részt”, mondja a könyv. Tanulmányozd ezt az oldalt és jellemezd ezt a folyamatot!

-55-

5. Nevezz meg négy akadályt, ami az átalakulás folyamatának útjában állhat! 6. Határozd meg az ego szó jelentését! 7. Jellemezd hogyan m ködik a magunk által felállított ego szerkezet Ádámban! 8. Mire alapszik új egonk Krisztusban? 9. Hogyan alakul ki az egyéniség? Miért fontos a hiv k számára az, hogy „egyéniséggé legyenek”?

-56-

HETEDIK FEJEZET EMBERI FELEL SSÉG KULCSVERS János 6:29 - „Az az Isten dolga, hogy higyjetek abban, akit küldött.” (Lásd még:Zsid. 4:1-4). ELMÉLKEDJ EZEN Isten Igéje gyümölcsöt fog teremni, ha mi teljesítjük a ránk es részt, ami a hit. Isten rendje határvonalul szolgál a helyreállásban azért, hogy az emberek védve legyenek, helyreállhassanak, és megtartassanak Istennel való járásukban. ALAPELV „Azok, akik „elfogadottak a Szerelmesben” elszámoltathatóak helyzetük minden kiváltságáért és felel sségéért” „Az isteni kegyelem nem mell zi az emberi részvételt.” SZÓTÁR 1. Passzivitás - A hitetlenség bénító hatása. -57-

2. Hit-nyugalom - Szabadság, aminek forrása

Krisztus befejezett munkájában való bizalomból ered.

3. Igaz megbánás - A lélek együttm ködése a kegyelem ajándékával; az Evangélium hatása a válaszadó emberi szívben 4. Megbánás cselekedetei - Cselekv , abszolút hit a Fiú megbocsátásának hatalmában. 5. Az Úr dics sége A kegyelem kinyilatkoztatása a Golgotán keresztül. 6. Meggy z dés jelenlétére.

-

A

lélek

válasza

Isten

7. Világi szomorúság - Sajnálkozás afelett, hogy elkaptak, és viselned kell a következményeket. 8. Isten szerinti szomorúság - Megtört szív a szeretet miatt. 9. Helyreállítani - Gyakran hálójavításra használt szó; ficam helyreigazítása. (Lásd a Kilencedik Fejezet szótárát, a görög szó teljes jelentésér l) TANULMÁNYOZANDÓ PONTOK Értékeld helyzetünk „kiváltságait” és „felel sségüket”. Lukács 12:48 (elv) - „...akire sokat bíztak, többet kívánnak t le ...” -58-

I. Kor. 4:2 - „Ami pedig egyébiránt a sáfárokban megkívántatik az, hogy mindenik hívnek találtassák.” Sáfár - OIKONOMOS = „Ház vagy birtok igazgatója.” Gyakorlati alkalmazás: valaki, aki elfogadta a bevégzett munka üzenetét, és felel s annak terjesztéséért mások felé. (Lásd: I. Péter 4:10). Megkívántatik - ZETEO = „Keresni, kívánni, követelni.” Isten egy bizonyos választ vár a sáfáraitól: a hitbeli engedelmességet. Ebben a fejezetben a kulcsszó a „válaszadás”. (RSVP kérem válaszoljon) 1. Els dleges felel sségünk az, hogy „válaszoljunk” a kegyelemre, és Isten haladó megszentelésének folyamatában éljünk (utalás a Hatodik Fejezetb l). I. Kor. 3:17,18 - Ahol az Úr Szelleme van, szabadságunk van arra, hogy az „új teremtésben” éljünk, és „valósággal szabadok” legyünk (János 8:36 visszafordíthatatlanul). Egyszer en az Ige tükrébe „tekintünk” (a KATOPTRIZO jelen idej , szenved , kijelent módú alakja, „kategóriák visszatükrözése”), és „elváltozunk” (a METAMORPHOO jelen idej , szenved , kijelent módú alakja, lásd a Hatodik Fejezet szótárát) Isten képére. (Lásd még: Jakab 1:25: Zsid. 12:2). Tanulmányozd a 80-84 oldalakat a válaszadás elvér l.

-59-

A meggy z dés a lélek válasza Isten jelenlétére. Ézsa. 6:5 - „Jaj nékem, elvesztem!” Lukács 5:8 - „...eredj el ént lem, mert én b nös ember vagyok, Uram!” Ap.Csel. 9:6 - „...mit akarsz, hogy cselekedjem?” A lélek két ellensége megakadályoz minket abban, hogy fejlesszük válaszadási képességünket a kegyelem felé: a. Halogatás - I. Kir. 18:21 - „Meddig sántikáltok kétfelé?” Eredmény: kimerülés b. Önmagunkkal való elfoglaltság Eredmény: figyelem elterel dés 2. Másik felel sségünk az, hogy Isten rendjében éljünk. A rend: a. meg rzi a szabadságot a növekedésre és a fejl désre b. Isten rendelte el az ember védelmének érdekében c. a gyülekezetre ruházta a mi épülésünk érdekében (II. Kor. 10:8) d. „nemzeti rend” megvédi a gyülekezet m ködését e. „lelkipásztori rend” megvédi az egyén m ködését f. „személyes rend” szabadjára engedi az Ige és Szellem m ködését bens nkben -60-

Isten rendje a helyreállításban (Lásd: Máté 18:15-17 a 86. oldalon). Amikor tiszteletben tartjuk ezt a rendet, akkor: a. megmarad a növekedés szabadsága b. fennmarad a gyülekezet integritása pl. - Khám nem tartotta tiszteletben Isten helyreállási rendjét Noét illet en (lásd: I. Mózes 9:20-23). Sém és Jáfet tiszteletben tartották Isten rendjét és betakarták Noé meztelenségét, hogy meg rizzék méltóságát. pl. - Jézus rendje Péter helyreállításában (lásd: János 21:1-19). Négyszemközt igazította ki Pétert. pl. - Jézus a házasságtör n t négyszemközt állította helyre (lásd: János 8:1-11). Az egyetlen indítéka annak, hogy egyedül megyünk oda a másikhoz a helyreállítás! (lásd: Gal. 6:1 , tanulmányozd a 86-88 oldalakat Isten rendjér l). 3. Harmadik felel sségünk az, hogy megfelel , „értékes” ítéletet hozzunk (értsd: igaz ítéletet, János 7:24) a másokkal való kapcsolatainkban. a. önmagunk megítélése (I. Kor. 4:3, 4; 11:31,32; I. János 1:9) b. mások megítélése (felismerés) (I. Kor. 2:9-16; II. Kor. 5:14-17)

-61-

A hív által megítélend dolgok: a. ne egyél együtt olyan gyülekezeti tagokkal, akik nyílt ellenszegülésben élnek Isten jellemével (I. Kor. 5:3-13). b. ismerd el Krisztus testét úrvacsora alkalmával (I. Kor. 11:29) c. ítéld meg az üzenetet és a gyümölcsöt (Ap.Csel. 17:11; Máté 5:16, 20; I. János 4:1) d. ismerd fel az isteni jót és a sátáni gonoszt (Zsid, 5:11-14) A hív által nem meghozható ítéletek: a. összehasonlító ítéletek (II. Kor. 10:12,13) b. másodlagos tanok, magyarázatok, és elképzelések feletti veszekedés c. önkárhoztatás (Róma 14:23b; I. János 3:20) d. azok ítélete, akik nem tartoznak a mi hatáskörünkbe e. az emberek indítékai (I. Kor. 4:5) KULCSFONTOSSÁGÚ IDÉZETEK „Azok tapasztalják meg a kegyelmet, akik megalázzák magukat és válaszolnak a kegyelemre.” „ ... fokozatos gyógyulást tapasztalunk, amint Jézus Krisztusra tekintünk az Igén keresztül.” -62-

„Isten Igéjén keresztül a Szent Szellem próbáira való érzékenység szellemileg naprakészen tart minket a megtisztítás folyamatában.” „Ha Jézusra tekintünk, elegend lendületet kapunk pályánk befutásához” „Krisztus tanítványainak fel kell ismerniük a különbséget a jobb és a legjobb között is. Isten nem csupán azt akarja, hogy beérjük valami jóval.” ÁTTEKINT KÉRDÉSEK 1. Határozd meg a „passzivitást” és a „hitnyugalmat”! 2. Mi az „igaz megbánás” két jelentése? 3. Nevezd meg és határozd meg a lélek két ellenségét, melyek arra késztetik a hív t, hogy elhanyagolja válaszadó képességének fejlesztését a kegyelem felé! 4. Melyik a három rend, amit ebben a fejezetben említettünk? 5. Máté 18:15-17 és Galátzia 6:1 szerint mi Isten rendje a helyreállításban? 6. Mi legyen a motivációnk/indítékunk valaki helyreállításában?

-63-

7. írd le, hogyan használták a „helyreállítani” szót az eredeti görögben. Mi e két dolog alkalmazása számunkra? 8. Tanulmányozd a 88-91 oldalakat! Melyik az a négy ítélet, melyeket a keresztyénnek meg kell hoznia? Melyik az az öt ítélet, amiket soha nem szabad meghoznia?

-64-

NYOLCADIK FEJEZET A BUKÁSRA KONCENTRÁLNI KULCSVERS II. Sámuel 1:20 - „Meg ne mondjátok Gáthban...” Lukács 6:26 - „Jaj néktek, mikor minden ember jót mond fel letek; mert éppen így cselekedtek a hamis prófétákkal az atyáik.” (Lásd még: II. Kor. 6:14,15; I. Péter 5:8; Máté 5:11,12; Róma 14:4) ELMÉLKEDJ EZEN Zsolt. 119: 69 - „A kevélyek és istentelenek hazugságot költöttek reám, de én teljes szívb l megtartom a te parancsolataidat” Zsolt. 119:95 - „Vártak rám a gonoszok, hogy elveszessenek, de én a te bizonyságaidra figyelek.” (lásd még: Zsolt. 119:23, 84-87). ALAPELV „Az ébredés nem tipikus, nem elfogadott norma egyik korban sem.” (Lásd: János 15:18-20). SZÓTÁR 1. Szekta - Olyan kifejezéssé vált, melyet „bármely vallásos mozgalomra” használnak, -65-

amely valakinek nem tetszik. 2. Diabolos - Rágalmazó 3. Vádló - (KATEGOROS) Jelenések 12:10-ben Sátánra használja az Ige, aki az „atyafiak vádlója”, valamint az írástudókra és farizeusokra János 8:10-ben. A szó a görög AGORA „nyilvános szólás helye”, valamint a KATA „valami ellen” szavakból tev dik össze. Ebb l kifolyólag azt jelenti, hogy valakik ellen nyilvánosan szólunk azért, hogy leleplezzük ket, és csorbát ejtsünk a hírnevükön. A „kategória” szó is innen ered. Sátán, és az er i rendszerezett, kategorikus vádakat használnak Isten népe ellen! TANULMÁNYOZANDÓ PONTOK A Kolosszeum-mentalitás és a nyilvános leleplezés: „Miért állnak oly sokan készen arra, hogy a legrosszabbat feltételezzék, és miért vannak oly kevesen, akik a legjobbat hiszik?” Gondolkodj el Zsolt. 86:5 versén: „Mert Te Uram (istenileg szólva) jó vagy és kegyelmes, és nagy irgalmasságú mindazokhoz, akik Hozzád kiáltanak”. Ez a két hozzáállás két jól elkülöníthet királyságból ered, melyek teljesen különböznek egymástól. A kérdés az: „ riz je vagyok-e én az én atyámfiának?” (LMózes 4:9), vagy a „megítél je” 0akab 4:11). Az „ rizni” szó azt jelenti: „figyelni, -66-

biztonságban tartani, megvédeni, meg rizni”, nem azt jelenti, hogy beleszólj egy hív magánéletébe, hanem hogy megvédjük és betakarjuk egymást az ellenség kegyetlen támadásaitól, aki megpróbálja elpusztítani az embereket a bukásuk után. (Lásd: Péld. 17:9, 17; 25:2; I. Péter 4:8) I. Péter 5:8 - Az ördög (DIABOLOS) az „ellenségünk” (ellenfél egy perben), és „üvölt oroszlán” (jelen id , vagyis folyamatosan üvölt csillapíthatatlan étvágya miatt. Nézd át az üvölt oroszlán szellemét az ötödik fejezetben). „Szerte jár” (jelen id , cselekv , kijelent mód „körbe menetelni, barangolni, kószálni) keresvén kit „elnyeljen” (mohón habzsolni, lehörpinteni” a KATA szóból, mely az uralkodásra vagy irányításra utal). A DIABOLOS szót a klasszikus görögben használták azokra, akik hamisan vádaskodtak, valamint azokra, akik rosszhiszem en, alattomosan és ellenségeskedve hirdették az „igazságot” valaki fel l. A Sátán átragasztja ezt a mentalitást a keresztyénekre is. Vétkesek Róma 2:1-ben „...ugyanazokat míveled te, aki ítélsz”. Vannak „titkos b neik” (Zsolt. 19:13), melyeket megpróbálnak elfedezni. Másokat lepleznek le azért, hogy önmagukat magasztalhassák fel az önigazság totemoszlopán. Másokat kárhoztatnak azért, hogy k igazaknak t njenek 0ób 40:8).

-67-

A keresztyének magukra öltik a „kolosszeummentalitást”, és csatlakoznak a kozmoszhoz, és „ok nélkül gy lölnek minket” (Tanulmányozd a 93. oldalt, hogy megértsd a kolosszeummentalitást). János 15:1-20 szerint ezt a mentalitást egy háromlépcs s folyamatban teszik magukévá: 1. Nem maradnak meg Krisztusban, az Igéjében, vagy a helyi gyülekezetben 0ánosl5:l-8). 2. Ezért nem termik meg a megmaradás gyümölcsét, ami a szeretet (János 15:917). 3. Végül csatlakoznak a világrendszer er ihez, melynek már egy ideje mentálisan részei voltak. Magukra öltik az atyafiak vádlójának szellemét (János 15:18-20). Összefoglalás: Máté 12:30 „Aki velem nincsen, ellenem van; és aki velem nem gy jt, tékozol.” (Nézd meg a kilencedik fejezetben a „gy jt” meghatározását). Ezek a keresztyének megszegik I. Korintus 13:5b-7 verseket. „Felróják a gonoszt” (felszámítják, számontartják az ellenük esett gonoszt, mint egy f könyvben, és ki akarják egyenlíteni a számlát). „Örülnek a hamisságnak”, és nem „hisznek, remélnek vagy t rnek” el mindent. Ha akarod még tanulmányozni ezt a témát, olvasd el a következ igehelyeket: Péld. 4:14-17; 24:17,18; 16:27,28; Zsolt. 64. -68-

Hogyan kezeli a gyülekezet azokat, akik elbuktak? Két mód van erre: 1. Hacsak a polgári törvényen nem esett csorba, a gyülekezeten belül kell elrendezni. 2. „Meg ne mondjátok Gáthban...” (II. Sámuel 1:20). Más szavakkal: ne adjatok „alkalmat az ellenségnek” (II. Sámuel 12:14), pl. a médiának, a volt tagoknak, stb. KULCSFONTOSSÁGÚ IDÉZETEK „Növekv társadalmi ellenségeskedés látható az evangéliumi keresztyénséggel szemben, ami a bukást nyilvános örömüneppé teszi/'' (Lásd: I. Kor. 13:6; Péld. 24:17,18). „A kereszténység gyökereir l alkotott negatív kép el ítéletet támaszt sokakban bármely olyan vallásos néz ponttal szemben ami meghaladja a névlegességet, azért, hogy uralkodó helyet foglaljon el a mindennapi életben.” „A média, s különösen a televízió nem csupán a jelenkori eseményekr l alkotott felfogást változtatta meg, de a politikai folyamatokat is. Olyan hatalmasak, hogy az Egyesült Államok kormányának negyedik részeként m ködnek. Azon képességük, hogy megváltoztassák a felfogásunkat bármely eseményr l, komolyan megkérd jelezi a demokratikus folyamatokat.” -69-

„Egy igazi keresztyént legalább annyira elborzaszt a saját b ne, mint a feleibarátjáé.” (Lásd: Ézsa. 6:5; Jób 42:6). A fundamentalista gondolkodás „pszichológiai, társadalmi betegség” (Hóseás 9:7 - „bolond a próféta, rült a léleknek embere a te vétked sokasága miatt és mert akkora a gy lölség” lásd: János 10:20; Ap.Csel. 26:24). „Ha bármilyen veszély áll fenn külföldön, az valószín leg az állam és elmegyógyászat szövetségének növekv hatalma, mellyel az embereket a hatalmon lév k szerinti gondolkodásra és cselekedetekre bírják”. „A vallásszabadság er teljesebb támadásoknak volt kitéve az elmúlt évtizedben, mint bármely más korban országunk történelme során.” „A prédikátor dolga az, hogy kijavítsa a kor szettemét!” ÁTTEKINT KÉRDÉSEK 1. Mi a kolosszeum-metalitás? 2. Mi a KATEGORÖS (vádló) szó jelentése? 3. Hogyan használták a DIABOLOS szót a klasszikus görögben? 4. A 4. fejezetben a mentális egészségre adott -70-

meghatározás szerint magyarázd meg, hogy a fundamentalista szemléletet miért tekintik pszichológiai-társadalmi betegségnek! (Vesd össze Ézsa. 1:5; Jer. 17:9; és Róma 7:18 versekkel). 5. Hogyan bánjon a gyülekezet azokkal, akik elbuktak?

-71

KILENCEDIK FEJEZET A GYÜLEKEZET SZELLEME KULCSVERS Lukács 9:55 - „Nem tudjátok miném szellem van ti bennetek” Jób 26:4b - „kinek a szelleme jött ki bel led?” (lásd még: Máté 12:30; Gal. 6:1) ELMÉLKEDJ EZEN A gyülekezet tekintélye abban van, hogy megbocsátást hirdet Isten kegyelmén keresztül!” (lásd: János 20:23; Eféz. 4:32). ALAPELV „A gy jtés az egyetlen szolgálat, amit Krisztus jóváhagy”. Az egyetlen szolgálatunk a megbékélés és a helyreállítás. Mivel a gyülekezet Krisztus vezetése alatt álló szervezet, és Vele áll rejtélyes egységben (Eféz. 1:23; 5:30; I. Kor. 6:17), ha valaki a gyülekezetet támadja, magát Krisztust támadja meg. (lásd: Ap.Csel. 9:4). SZÓTÁR 1. Helyreállítani (APOKATASTASIS) - „eredeti helyzete szerint rendbe visszaállítani”. Újra felállítást jelent (újjáépíteni, újjászervezni, -73-

visszanyerni); „egy dolog helyreállítása annak el z állapota szerint”. APOKATHISTEMI azt jelenti: helyreállítani egészségben, otthonban, szervezésben”. APO - „újra” és KATHISTEMI - „rendberakni”. Máté 12:13ban; Márk 3:5; 8:25-ben és Lukács 6:10-ben azt jelenti: „éppé tenni egészségileg vagy értelmileg”. Ap. Csel. 1:6-ban: „az elveszett uralmat vagy tekintélyt visszanyerni”. A KATHISTEMI szó a KATA (a „kegyelemre”, mint mércénkre utalva) és a HISTEMI („állni”) szóból áll. A hív mindig megáll (Róma 14:4), mert állandóan kegyelemben áll (Róma 5:2). 2. Gy jteni - „együvé hozni, megbékélni, gyülekezni” 3. Megosztani (MERIZO. Máté 12:25) „részekre osztani, meghasonlani, felosztani” TANULMÁNYOZANDÓ PONTOK Gyülekezetként vagy Jézus Krisztus szellemével (megváltás, megbocsátás, helyreállítás, építés, stb), vagy egy „másik szellemmel” rendelkezünk (II. Kor. 11:4). Amikor valaki megtér, az Úrral egyesül (helyzeti egységben) és „egy szellem lesz vele” (I. Kor. 6:17). A szent szellem kereszteli be a megváltás pillanatában Krisztus Testébe (I. Kor. 12:13). Ezért rejtélyes egység a gyülekezet, -74-

Krisztus vezetése alatt álló szervezet. Ha támadjuk a gyülekezet egy tagját, saját testünk egy részét támadjuk! (tanulmányozd a következ verseket, melyek arról szólnak, hogy miért jött el Krisztus: Máté 20:28; János 3:17; 6:38; 10:10b; 12:47; Márk 2:17; I. Tim. 1:15. Nekünk is ilyen szellemünk van?). „A gyülekezetben minden összeomlás az én felmagasztalásával, és az énnek a kereszt, és Krisztus elvégzett munkája fölé helyezésével kezd dik.” II. Kor, 3:5 azt mondja: Nem mintha maguktól volnánk alkalmatosak valamit gondolni, úgy mint magunkból; ellenkez leg a mi alkalmatos voltunk Istent l van”, értékeléseink egyetlen mércéje Krisztus bevégzett munkája, és Benne való helyzetünk. Amikor elhagyjuk a gy zelemnek eme helyét, relatív igazságosságba lépünk (lásd: Máté 27:40, 42). Amikor tapasztalati alkalmazásunkból hiányzik a kereszt, „egyedül maradunk” (János 12:24), és az ördögnek lehet sége nyílik arra, hogy a megoszlás szellemét hozza a gyüleke' zetbe. A 133. Zsoltár egységes szellemét a Gal. 5:15 „marakodás és falás” szellemévé akarja tenni. Ez a szellem az emberi integritáson keresztül fejezi ki magát, mely szerint „valakinek fizetnie kell”. Az isteni integritás azonban azt mondja: „Valaki Jézus Krisztus - már megfizetett!” Á hét sátáni b n (Péld. 6:16-19. Tanulmányozd a könyv idevágó részét). -75-

A helyes üzenet - a helyes szellem. Az üzenetünk - hitbeli megjgazulás (lásd: Fil. 3:9; Róma 4:3-8). A szellemünk - túlcsorduló pohár, buzgó forrás, áradó folyó. I. lim. 1:5 - „A parancsolatnak vége a szeretet”. Ez a szellemünk az Ige végs alkalmazásában. Filippi l:9-ll-ben az „igazság gyümölcsei” (nekünk tulajdonított és részünkké lett). A szeretetünk az ismeret szerint b völködik (t.i.: a helyes üzenet értékrendünk része lesz). A gy jtés szelleme (Máté 12:30). Tékozlás = az emberek Golgotán kívüli értékelése. így az emberek b ntudatosak lesznek, és megoldatlan konfliktusok zik ket. Gy jtés = az emberekkel megértetni Krisztusban való új azonosságukat. A szeretet királyi törvénye (Jakab 2:8), A görög „királyi” szó a BASILIKOS „királyhoz tartozó”. A szeretet királyi törvénye a királyoké (lásd: Jel. 1:5,6 - királyok és papok vagyunk!). Királyi papság vagyunk (I. Péter 2:9), királyi család tagjai. „Felemeli a porból a szegényt, és a sárból kihozza a sz kölköd t, hogy ültesse a hatalmasok mellé, és a dics ségnek székét adja nékik” (I. Sám. 2:8). Krisztus képe ez, amint mennyei helyzetünkbe emel minket (Eféz. 2:6). (Tanulmányozd a szeretet királyi törvényére vonatkozó oldalakat). Teljes helyreállítás (Tanulmányozd az idevágó részt, és nézd át a helyreállítás APOKATASTASIS - meghatározását). -76-

Sehol sem tanítja azt a Biblia, hogy egy hív t (vezet t vagy mást) nem lehet azonnal helyreállítani, amikor elbukik. A helyreállítás teljes és azonnali kell, hogy legyen! - nincs próbaid , nem válnak másodrangú polgárokká!! Családi megközelítés: soha nem válunk kevesebbé, mint „fiak” a királyi családban, még legrosszabb állapotunkban sem! Isten visszaadja a családtag méltóságát, önbecsülését, és a fontosság érzetét Isten tervében. Mikor Jézus feltámadása után Máriával beszélt, így szólt: „Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez”. Soha nem vagyunk ett l kevesebbek! Jézus a Zsidókhoz írt levél 2:11 szerint nem szégyenl minket testvéreinek hívni. A királyi családban Jézus Krisztussal azonosulunk. Állampolgárság: „A mi országunk a menynyekben van”. Még a legalantasabb id szakokban is a menny polgárai vagyunk, ennek a polgárságnak minden jogával együtt. (Tanulmányozd Saul és Dávid példáját a könyvben). Abban a pillanatban, amikor Isten helyreállít minket, minden „rendben” van Istennel. Az irgalom teszi ezt lehet vé (lásd: Zsolt. 51). „Azok, akik Istennél többet kívánnak meg, nem járnak a világosságban. Ugyanaz a világosság, amely megköveteli a bukott keresztyént l a megbánást, megköveteli a -77-

testvérekt l a teljes helyreállítást, és a titoktartást.” Nem szabad nagyobb követelményeket állítanunk Istennél az emberekkel való kapcsolatainkban és bánásmódunkban. Mikeás 6:8 elmondja, mit kíván Isten: „..hogy igazságot cselekedjél (a Golgota új ítélete szerint), szeressed az irgalmasságot (mely örvendezik az ítélet fölött), és alázatosan járj a te Isteneddel (ne gondolj magadra).” E tanulmány klasszikus példájaként nézd meg József életét (I, Móz. 37-50). I. Móz. 50:19-ben József így szólt: „Avagy Isten gyanánt vagyok-e én?” (Nézd meg a 15-20 verseket). József nem kért többet testvéreit l, mint Isten. KULCSFONTOSSÁGÚ IDÉZETEK „Miközben az emberi integritás azért kiált, hogy az ember b nbánatot tartson, és így megfizessen azért, hogy a dolgok ismét a helyükre kerüljenek, az isteni integritás hirdeti, hogy Krisztus már jóvá tett mindent.” „Amikor elhagyjuk a gy ztes helyzetet, amit Isten nekünk Krisztusban adott, nem lehet más álláspontunk: abban a pillanatban legy zöttek vagyunk, amint Krisztus kereszten bevégzett munkáját a mi cselekedeteinkkel kezdjük el összehasonlítani relatív igazságosságban.” (LKor. 15:57; Róma 8:37; II. Kor. 2:14; Máté 27:40, 42; II. Kor. 10:12,13). „A helyes üzenet a helyes szellemet adja a gyülekezetnek, és megbocsátunk egymásnak, ahogyan Krisztus is megbocsátott nekünk.” -78-

„A kereszténység nem nagy mennyiség szabályokból áll, hanem min ségi életb l.” (lásd: II. Kor. 3:6; János 6:63,14:6). „A kegyelem lényege a feltétel nélküliség.” (lásd: Róma 5:12-21; Ef. 2:8,9; Ján. 1:16,17; I. Kor. 2:12). „...a szeretet hatalma az, ami elpusztítja a b n hatalmát” 0ános 8:1-11). „...a szeretet királyi törvényével azonban nem lehet felérni, a Szent Szellemnek kell kitölteni azt az emberi szívbe.” (Róma 5:5; Gal. 5:22,23; Jakab 2:8). „Isten szeretete megbocsát és elfelejt minden b nt abban a pillanatban, amint vétkezünk ellene.” (Máté 6:14; Ézsa. 43:25,44:22; Zsid. 8:12, 10:17; Jer. 50:20). „Isten szeretete eltávolította a b nt a b nöst l.” (III. Móz. 16:5-22 - különösen a 20-22 versek -; I. Péter 2:24). ÁTTEKINT KÉRDÉSEK 1. Sorold fel a gyülekezet hét sátáni b nét (Péld. 6:16-19)! Röviden jellemezd mindegyiket! 2. Mi a gyülekezetben történ összes összeomlás kiindulópontja? 3. Mi az egyetlen, Krisztus által jóváhagyott -79-

szolgálat? Határozd meg ezt a szolgálatot a könyvben leírtak szerint, és adj példákat arra, hogy Jézus hogyan demonstrálta ezt! 4. Hasonlítsd össze a gyülekezet üzenetét és szolgálatát a vallásos tömegek hamis szolgálatával! 5. Add meg a görög APOKATASTASIS szó teljes meghatározását! 6. Hogyan bánt Isten Dáviddal, a Bethsabeval elkövetett b ne kapcsán? 7. Sorold fel öt eredményét annak az álláspontnak, ami szerint a pásztort nem lehet teljes mértékben helyreállítani hivatalába, miután vétkezett! Írd le, mi indítja Istent arra, hogy fegyelmezze a hív t! Olvasd el a Zsidókhoz írt levél 12:1-3t!

-80-

TIZEDIK FEJEZET ÉKESSÉG - HAMU HELYETT KULCSVERSEK Zsoltárok 149:4 (Magyarázó) - „Mert kedveli az Úr az népét, az alázatost megváltással, s a nyomorultat gy zelemmel ékesíti.” (lásd: Ézsa 61:1-3; I. Sám. 2:8). ELMÉLKEDJ EZEN „A bevégzett munkát nem lehet egy éjszaka alatt megérteni ... a Golgota valós hely, mely valós kezdetet és valós véget ajánl”. ALAPELV „Az áldozata b neinket hamuvá tette, így nem marad bizonyíték arról, ami elégettetett (lásd: ÍILMózes 6:8-13; Zsid. 12:1,2). „Amit felismerhetünk a hamuból csupán annyi, hogy volt egy áldozat, melyet elfogadtak és teljesen megemésztettek.” SZÓTÁR 1. Ontológ kegyelem - Isten saját lényének min sége, mely megel zi minden egyéb jellemz jét; Isten már akkor kegyelem volt, miel tt létrejött volna a teremtés, hogy élvezze a kegyelem el nyeit. -81-

2. Általános kegyelem - Egészséget, otthont, boldogságot ad nekünk. A megváltatlanok és megváltottak egyaránt kapnak általános kegyelmet. 3. Golgotai kegyelem - A mennyet, örök életet, b nök bocsánatát, és Krisztusban való új helyzetet ad nekünk. 4. Nagyobb kegyelem - Egyre inkább olyanokká tesz minket mint Jézus, már itt az id ben. A nagyobb kegyelem az id beni tapasztalatainkra szól. 5. A valós .Én” - Az újjászületés pillanatában kapott, romolhatatlan mag. 6. Hamu - Az ég áldozat „maradéka”. A hamu a b nt, b nöket, vereséget, veszteséget, negativitást, és a múltat jelképezi. TANULMÁNYOZANDÓ PONTOK A hamu elve. Ézsa. 44:20 - „Ki hamuban gyönyörködik, megcsalt szíve vezette félre azt, hogy meg ne szabadítsa lelkét, és ezt mondja: Hát nem hazugság van-é jobb kezemben?” Figyelj meg négy dolgot ebben a versben: 1) annak aki a hamuban gyönyörködik, megcsalt szíve van; 2) a megcsalt szív félrevezeti az embert (a kegyelemt l, a bevégzett munkától, mint életmódtól); 3) amíg újra közel nem húzódik, nincs szadadulása lelkének; 4) hazugságot -82-

ismert el az életében az igazság helyett (jobb kéz a jóváhagyásról beszél). III.Mózes 6:8-13-ban szerepel az ég áldozat. Jézus Krisztus a mi ég áldozatunk Róma 12:1,2ben. III. Mózes 6-ban az oltár tüzének folyamatosan égnie kellett (ez képe a Golgota emészt tüzének - Jézus Krisztus saját testében hordozta b neinket, és a kereszten felemészt dött értünk. B neinkb l csupán „hamu” maradt.) A pap a hamut „tiszta helyre” vitte, de el tte gyolcs öltözéket kellett magára öltenie (a gyolcs a szentek igazságosságát jelképezi Jel. 19:8. A tiszta hely azt jelenti, hogy vadonat újak és tiszták vagyunk az igazság ajándéka miatt, II. Kor. 5:17; Róma 5:17; János 15:3). Most, minden reggel fát kell raknunk a t zre, hogy tovább égjen. A fa az embert jelképezi. A Szent Szellem az „égés szelleme” (Ézsa. 4:4). Istenünk „megemészt t z” (Zsid. 12:29). Isten jelenlétének tüzére van szükségünk ahhoz, hogy folyamatosan tisztán tartson, és megtisztítson minket mindennapi járásunkban. „Ha a fa elfogy, kialuszik a t z” (Péld. 26:20). KULCSFONTOSSÁGÚ IDÉZETEK „Miközben akadnak olyanok a gyülekezetben, akik a felfedez üzletben tevékenykednek, Isten a védelem ügyében jár el.” (lásd: Péld. 17:9,25:2; I. Péter 4:8; I. Kor. 13:7; I.Móz. 3:21; EZék. 16:8).

-83-

„A kegyelem akkor aratja legnagyobb gy zelmét, amikor nincs semmi segítségünk. A kegyelem nem lehet kevesebb a legrosszabb számára, vagy több a legjobbnak, mert nem érdem miatt adatik, és nem érdemtelenség miatt vonják vissza.” (II.Kor. 12:9,10). „A kegyelem helyet ad nekünk Isten tervében és fenntartja helyünket abban a tervben.” (lásd: Róma 8:28-39; Jer. 19:11; Júdás 24; Zsolt. 16:5b, 37:2325, 119:133, 145:14; V.Móz. 33:27, János 10:28). „Lehetetlen kivétkeznünk magunkat kegyelmi tervéb l.” (Zsolt. 139).

Isten

„Isten arra vár, hogy kegyelmes lehessen. Még csak el sem kezdtük felismerni kimeríthetetlen forrásait.” (lásd: Ézsa. 30:18; János 1:14-16). „Nem fogjuk feladni sem magunkkal, sem másokkal kapcsolatban, ha igazán tudjuk, hogy minden kegyelem.” „Isten minden gyermekének - akiket megpecsételt a Szent Szellem - van egy id n és tapasztalaton túli azonossága Isten természetébe rejtve.” (lásd: Kol. 3:3). „Soha nem eshetünk ki az Atya kezéb l, mert mindennél nagyobb.” „Isten nem csupán áthúzta b n-adósságunkat, -84-

hanem minden nyom nélkül, teljesen eltörölte a tartozás összegét.” (lásd: Ézsa. 44:22; Kol. 2:14). „Egyetlen versenytársunk saját képességünk.” „A törvény azt mondja: ”teljesítsd a követelményt, vagy halj meg!” Jézus Krisztus teljesítette és meghalt! a mi igazságunk. Nekünk nem teljesítenünk kell, hanem alábbszállnunk.” (lásd: Jer. 23:6; I. Kor. 1:30; János 3:30). ÁTTEKINT KÉRDÉSEK 1. Mit jelent a „hamu” ebben a fejezetben? 2. Miért van az, hogy a bevégzett munkát nem lehet egy éjszaka alatt megérteni? 3. Saját, személyes tanulmányozásodon keresztül találj olyan férfiakat és n ket a Bibliában, akik fokozatosan értették meg” a bevégzett munkát (végy figyelembe ószövetségi szenteket is, mint pl. Jákob és Dávid). Tanulmányozd az életüket, és nézd meg, hogyan lett a hamuból ékesség? 4. Határozd meg az általános, golgotai és nagyobb kegyelmet!

-85-