"Ma van a holnap tegnapja" Gyermekek társadalma, felnőttek társadalma és a panelkutatások hozzáadott értéke Tóth István György vezérigazgató, TÁRKI
Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat Nyitókonferencia KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2017. november 13.
Témák Szegénységi trendek (mit tudhatunk meg az időben ismételt keresztmetszeti vizsgálatokból?)
- Relatív és abszolút (lehorgonyzott) - Időbeni összehasonlítások Életpálya-profilok és keresztmetszeti összehasonlítások (a panel kutatások lehetséges hozzáadott értékei)
- A kor-kereseti profilok és azok időbeni változása - Demográfiai pályák és összetételi változások
Következtetések, továbbgondolás, a panelek hozzáadott értéke
Gábos, A. - I. Gy. Tóth 2017. Recession, Recovery, and Regime Change: Effects on Child Poverty In: B. Cantillon, Y. Chzhen, S. Handa, B. Nolan (eds., 2017). Children of Austerity: Impact of the Great Recession on Child Poverty in Rich Countries. Oxford University Press. pp 118-145.
Kiadó: UNICEF - OUP
11 országtanulmány: Belgium, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Japán, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság, Egyesült Államok
Relatív jövedelmi szegénységi ráták életkor szerint, 1992-2014 30
• 2005-2012 között a gyermekszegénység nőtt, 2009-2014 között az időseké is
25
• Ez inkább csak az idősek rátájában mutat trendfordulót
20
15
• 2012 után a gyermekszegénységi ráták csökkenése volt mérhető
10
5
0 1992
1996
2000 0-15
2003 16-24
2005 25-49
2007 50-64
2009 65+
2012 Overall
2014
Forrás: Tárki Háztartás Monitor vizsgálat alapján Gábos és Tóth, 2017
Gyermekek relatív jövedelmi szegénységi rátái, különböző adatforrások (2005-2014) 30
25
• Az EU-SILC és a Monitor nagyságrendileg hasonló szegénységi rátákat mutat
20
•
15
SILC 2006 – adathiba
• A Tárki a válság idején meredekebb emelkedést mutatott ki
10 5 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Eurostat
TÁRKI
Forrás: EU-SILC (Eurostat), és TÁRKI Háztartás Monitor vizsgálat alapján Gábor és Tóth, 2017
Gyermekek relatív jövedelmi (2005-2014) és rögzített (2008) szegénységi rátája Magyarországon és az EU-ban 30
•
Magyarországon az EU27-hez képest magasabb arányú a gyermekszegénység
•
A rögzített küszöb alapján Magyarországon meredekebb volt az emelkedés, mint akár a relatív küszöb alapján nálunk, akár az EU27-ben
•
Rögzített küszöb, 2012: adathiba?
25
20
15 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
AROP - children, HU
AROP - children, EU-27
AROP anchored in 2008 - children, HU
AROP anchored in 2008 - children, NMSs
Forrás: EU-SILC (évek: survey időpontja szerint) alapján Gábos és Tóth, 2017.
Gyermekszegénység: fontosabb jellemzők (okok) - Háztartástípus: az egyedülálló szülők és a nagy (3+ gyermek) családok magas (1.5) kockázata - Szülői iskolázottság: az alacsonyan iskolázott szülők gyermekeinek relatív szegénységi kockázata magasabb, mint 3.0 (EU27-ben ez 2.1-2.4 között van) - Munkaerő-piaci kapcsolat: ahol a háztartás alacsony munkaintenzitású, ott a gyermekek szegénységi kockázata 3.0 fölötti (ez kb. mint az EU-ban másutt. Viszont: Magyarországon az alacsony munkaintenzitású háztartásokban élő gyermekek aránya az EU-ban az egyik legmagasabb). - További tényezők: településtípus, etnikum
Időbeniségek: két aspektus Intergenerációs kapcsolatok egymás után következő kohorszok generációs összekapcsolódások Életpálya-mintázatok jövedelempálya demográfiai életciklus
A Kohorsz ’18 kutatás: szemléleti sajátosságok Életpályák Szülők
Gyermek
Események, megfigyelési pontok
Egy ritkán vizsgált téma: A gyermekek társadalomszerkezetének időbeni átrendeződése
Születés éve 2014
Kohorszok, 1992, 2014
2013 2012
kor, 1992 – kor, 2014 0 22 7 29 14 36
2011 2010 2009 2008 2007 2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 1999 1998 1997 1996 1995 1994 1993 1992
1
1 2
1 2 3
1 2 3 4
1 2 3 4 5
1 2 3 4 5 6
1 2 3 4 5 6 7
1 2 3 4 5 6 7 8
1 2 3 4 5 6 7 8 9
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22
1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Megfigyelés éve/ makro kontextus
Szerkezet T0 időpontban
és …25 év múlva…
A teljes népesség, a gyermekek és a szegény gyermekek összetétele, 1992, 2007 és 2014, (oszlopszázalékok az egyes dimenziókban) Népesség
Gyermekek
Szegény gyermekek
1992
2007
2014
1992
2007
2014
1992
2007
2014
Település
városi
60
66
77
59
63
67
46
50
60
jellege
falusi
40
34
23
41
37
33
54
50
40
-35
23
18
17
34
25
24
36
20
35
36–59
55
58
60
63
69
73
58
73
62
60+
22
25
23
3
6
3
6
7
3
0
41
54
58
0
0
0
0
0
0
1
21
19
22
24
30
41
14
21
24
2
27
17
14
50
40
38
26
36
40
3+
11
10
6
26
30
21
60
43
35
alapfok
36
23
18
30
20
16
70
38
41
szakmunkás
32
38
37
36
37
34
21
47
40
középfok
20
23
27
21
22
31
8
9
11
felsőfok
13
16
18
13
21
18
0
5
8
Htfő életkora
Gyermekek száma
A háztartásfő iskolázottsága
Forrás: 1992: MHPanel; 2007 és 2014: Tárki Háztartás Monitor vizsgálatokon végzett saját alapján Gábos és Tóth, 2017
Népesség
Gyermekek
Szegény gyermekek
1992 2007 2014 1992 2007 2014 1992 Település- Városias típus
falusias
2007
2014
60
66
77
59
63
67
46
50
60
40
34
23
41
37
33
54
50
40
Falusiak arányának csökkenése
Nagyobb kockázat a (vidéki) városokban
Népesség
Szegény gyermekek
Gyermekek
1992 2007 2014 1992 2007 2014 1992 Htfő életkora
2007
2014
-35
23
18
17
34
25
24
36
20
35
36–59
55
58
60
63
69
73
58
73
62
60+
22
25
23
3
6
3
6
7
3
Kevesebb gyermek
nagyobb kockázat a fiatalabb háztartásokban
0
41
54
58
0
0
0
0
0
0
Gyermekek 1
21
19
22
24
30
41
14
21
24
2
27
17
14
50
40
38
26
36
40
3+
11
10
6
26
30
21
60
43
35
száma
Kevesebb testvér
2 gyermekesek növekvő kockázata
Népesség
Gyermekek
Szegény gyermekek
1992 2007 2014 1992 2007 2014 1992
2007
2014
Általában: iskolázottabb szülők
Htfő
36
23
18
30
20
16
70
38
41
iskolá- Szakmunk.
32
38
37
36
37
34
21
47
40
zott-
20
23
27
21
22
31
8
9
11
13
16
18
13
21
18
0
5
8
sága
Alapfok
Középfok Felsőfok
Szegények megjelenése a magasabban iskolázott háztartásokban
Stilizált kor-jövedelem profilok t0 és t1 időpontban jövedelem
Korábbi csúcs, laposabb profil
Magas képzettségűek, t1 Magas képzettségűek, t0
Alacsony képzettségűek, t1
Alacsony képzettségűek, t0
Fiatalabbak között megnövekedett szórás
Tapasztalat/életkor
Életkor-kereseti profilok, különböző iskolázottságú férfiak és nők korcsoportjaiban, 1998 és 2014-ben (átlagos bruttó reálbér)
Forrás: The Hungarian Labour Market - Review and Analysis 2016, Download: http://www.bpdata.eu/mpt/kiadvany, Last updated: 20. 08. 2016.
Gyermekvállalási kor és iskolázottság szerinti termékenység
Forrás: Kapitány Balázs és Spéder Zsolt, 2015 In: Monostori-Győri-Spéder (szerk. 2015). Demográfiai portré 2015, 3. fejezet
A gyermekvállalás kitolódása és a kor jövedelemprofil változása: kombinált hatások jövedelem
Magas képzettségűek, t1 Magas képzettségűek, t0
Alacsony képzettségűek, t1
Alacsony képzettségűek, t0
tapasztalat
Tehát:
a gyermekvállalás kitolódásának nem csak a szülő-gyerek életkori távolságokra és egyéb demográfiai jellemzőkre, hanem a gyermekszegénység mintázataira és az újszülöttek esélykülönbségeire is önálló hatással lehet.
Relatív jövedelmi szegénységi ráták alakulása a szülők iskolázottsága szerint (1992-2014) 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
1992 1996 2000 2003 2005 2007 2009 2012 2014 Overall
Primary
Upper secondary
Tertiary
Vocational Forrás: TÁRKI Háztartás Monitor alapján Gábos és Tóth, 2017
Összefoglalás/hipotézisek - A mai felnőttek társadalma a jelenlegi nagyszülők gyermekeinek társadalmából gyökerezik – és a jövő társadalma a jelenlegi gyermek-társadalomból formálódik ki - A mostani gyermekek helyzete és összetétele alapján a jövő felnőttjei a jelenlegiekhez képest, általában: - A családi életciklus későbbi szakaszába születnek (idősebb szülőkhöz, magasabb jövedelmi szintre) - kisebb családokban (kevesebb testvérrel) nőnek fel és - (minden egyéb tényező változatlansága mellett) a szülői életesély átörökítés nagyobb esélyével/kockázatával néznek szembe
- A gyermekszegénység vizsgálatához érdemes tekintetbe venni a demográfiai életciklus és a jövedelmi pálya időbeni megváltozását - E kettő időbeni alakulása, együtt az általános munkaerő-piaci, iskolarendszerbeli (és a támogatáspolitikában végbement) változásokkal önállóan értelmezhető hatást gyakorol a gyermekszegénység alakulására Ha valami nagyon fontos ezeknek a jelenségeknek az alaposabb megértéséhez, az éppen egy olyan vizsgálat, mint a Kohorsz 18
Sok sikert! www.tarki.hu
