Élhető Zugló Ma és Holnap

Élhető Zugló Ma és Holnap Stratégia 2012-2020*

Tartalom 1.

Adottságok .................................................................................................................................. 2 1.1. Történet ....................................................................................................................................... 2 1.2. Zugló vonzerejének alkotóelemei ................................................................................................. 4 1.2.1. Erősségek ........................................................................................................................... 4 1.2.2. Problémák .......................................................................................................................... 5

2.

Jövőkép......................................................................................................................................... 7 2.1. Mennyiben érvényes ma a 2009-es prognózis .............................................................................. 7 2.2. Jövő negatív előjellel .................................................................................................................... 9 2.3. Jövőkép pozitív előjellel: Hogyan őrizheti meg Zugló hosszabb távon az élhetőségében rejlő versenyképességét? .............................................................................................................................10

3.

Célrendszer ..................................................................................................................................11

4.

A 12 fő stratégiai beavatkozási terület .........................................................................................13 Élhetőség – gazdaság – gazdagság ...............................................................................................15 Környezeti fenntarthatóság a zöldfelületek fejlesztésével............................................................19 Biztonságos és rendezett közterületek ........................................................................................24 Közlekedésfejlesztés az élhetőség jegyében ................................................................................29 Sokszínű és minőségi oktatás fenntartása....................................................................................36 Városkép – Városközpont: értékmegőrzés és megújulás összhangja az épített környezetben, kiemelt fejlesztések.....................................................................................................................40 Élénk helyi kulturális és közösségi élet, lokálpatriotizmus erősítése .............................................48 Sport, rekreáció, egészséges zuglóiak ..........................................................................................53 Aktív, minőségi időskor elősegítése .............................................................................................57 Befektetés a jövőbe – energiahatékonyság növelése ...................................................................60 Sérülékeny társadalmi csoportok integrációjának, esélyegyenlőségének támogatása ..................66 A helyi kommunikáció erősítése, partnerség ...............................................................................72

5.

*

A 12 fő stratégiai terület szükséges fő beavatkozásainak összefoglaló táblázata..........................78

Az Élhető Zugló Ma és Holnap – Stratégia 2012-2020 című és az Átfogó helyzetfeltárás, szükséges és ajánlott beavatkozások Zuglóban 2012-2020 között című, tartalmilag és szerkezetileg egymáshoz szorosan illeszkedő kötetek együtt alkotják Zugló Fejlesztési Koncepció 2012-2020 című dokumentumot.

Élhető Zugló Ma és Holnap

1.Adottságok 1.1. Történet Zugló új Kerületi Szabályozási Tervének Örökségvédelmi hatástanulmánya részletesen bemutatja a kerület történetét, mely sok ponton segít a kerület mai helyzetének, dinamikájának megértésében. A Rákos-mező a középkorban lakatlan terület, a hadrakelések és országgyűlések színtere volt: itt tartották 1286-ban az első országgyűlést, itt emelték 1445-ben Hunyadi Jánost Magyarország kormányzói méltóságába. A terület beépítetlen még a XVIII. században is, amikor a mai Belváros újjáépítése mellett Pesten megindul a külvárosok megszületése (a mai Terézváros, Józsefváros, Ferencváros, illetve Lipótváros). A mai kerület szerkezetének szempontjából egyrészt a Városliget XVIII. századi fokozatos létrejötte, az I. Lipót által a városnak ajándékozott terület, a városerdő fejlesztése, másrészt a mai Nyugati pályaudvar elődjének letelepítése és a Cegléd-Szolnok felé vezető vasútvonal megépítése volt meghatározó. A következő nagy infrastrukturális, így szerkezeti változás a XIX. század végének terméke: ekkor alakították ki a Rákosrendező pályaudvart, valamint a Körvasutat. 1896-ra, a millenniumi ünnepségekre elkészült a főváros városközpontja és a Városliget között gyors kapcsolatot biztosító földalatti vasút. Ekkor rajzolták a mai kerületet markánsan megosztó Hungária körút első terveit is. A beépülés és városiasodás a XIX. század közepétől indul: elsőként a mai Herminamező, majd Rákosfalva és Alsó-Rákos (Paskál-malom) kezdett kiépülni, de jellemző, hogy az első világháború végéig az egyes sűrűbben lakott területeken kívül a terület csak laza beépítettségű marad. A Városliget ugyanakkor a polgáriasodó pestiek egyik kedvelt séta- és találkozóhelyévé vált, a Hermina kápolna 1842. október 10-i alapkőletételét, Zugló születésnapját követően felgyorsult a villák, a nyaralószállók és gyógy-intézmények építése. A Városligetben vásárok voltak, 1866-ban átadták az Állatkertet, a Felvonulási téren megépült a Műcsarnok, a Szépművészeti Múzeum, Vajdahunyad várának hasonmása, összesen több mint 200 kisebb-nagyobb épület. A Thököly út mellett és a Vár – Lánchíd - Andrássy tengely Városligeten túli meghosszabbítására hivatott Stefánia út mentén elegáns villanegyed jött létre. A településszerkezetet a millenniumi építkezésekhez hasonlóan lényegileg megváltoztató, nagy beavatkozás az 1940-es évektől kezdődő tömeges lakásépítés volt. A szomszédos kerületekre vagy Ferencvárosra, Kőbányára jellemző iparosodás elkerülte Zuglót. A lakótelepek építése gazdaságos volt itt, hiszen a terület a belvároshoz közel esett és a kertes házak szanálása fajlagosan olcsó volt. A közel 25.500 lakás több hullámban készült el folyamatosan a Nagy Lajos király úti teleptől a Mogyoródi – Jerney úti lakótelepig. A lakosok kiszolgálására a lakóépületek mellett már a világháború előtt megépült az autóbuszpályaudvar, az 1950-es években bővült a Népstadion, létrejöttek a munkahelyi funkciónak helyet adó tömbök a Hungária körút, illetve a Stefánia környékén. 1970/1972-ben megépült a HBH Euroconsulting Kft.

2


Deák teret / Déli pályaudvart és az Örs vezér terét összekötő metró, 1983-ban átadták az M3 autópálya Kacsóh Pongrác út mentén kialakított városi szakaszát. Ennek a történeti fejlődés során kialakult szerkezetnek legmarkánsabb jellemzője a belvárosi és a külvárosi területek közötti átmeneti övezeti jelleg: a területet számos országos és /vagy fővárosi jelentőségű és/ vagy kerületközi kapcsolatot biztosító forgalmi tengely határolja, illetve szeli át. Ebből következik Zugló erőteljes elzártsága a többi kerülettől (vasútvonalak és országos főutak bevezető szakaszai által) és a zuglóiak számára egyik legnagyobb konfliktust jelentő átmenő forgalmi terhelés. Ennek következménye a Rákosrendezőn túli területek vagy a Hungária körúttól délre található kerületrészek kerületen belüli izoláltsága, de a belvárosból kiszorult nagy térigényű fővárosi intézmények nagy száma is.

A sajátos fejlődés következménye a másik markáns vonás, a többé-kevésbé egyenletes hálószerű tagoltság, amely – egy-egy forgalmi sűrűsödés-kereszteződés kitüntetett szerepétől eltekintve – mentes a történelmi városokat jellemző hierarchiától. Hiányzik a történelmi városközpont. A jelentősebb közlekedési csomópontok körül alakultak központok, valójában még a leginkább erre a funkcióra alkalmas Bosnyák tér is csak potenciáljaiban az, hiszen sem a piac, sem a templom nem vált domináns városszervező és közösségi téralakító erővé: a Bosnyák tér ma is leginkább közlekedési átszállóhely. Az Örs vezér tere, a Stadionok metrómegálló térsége vagy a Hősök tere a kerület peremén találhatóak, egyértelműen fővárosi és nem kerületi térszervező pontok. Mindezek ellenére és ennek köszönhetően kialakult és megmaradt az a zöld imázs, melynek alkotóelemei – rangsorolás nélkül – a következők1:        

Városliget és intézményei; Nagyszámú szabadtéri sportlétesítmény; Jelentős zöldfelülettel rendelkező, vagy eredetileg ekként épült/tervezett intézmények; Zugló teljes területét átszelő vízfolyás: Rákos-patak; Zöld vagy eredetileg zöld tengelyként kiépített utcák; Védett fasorok; Zöld karakterű városias beépítési módok, lakóterületek; Kertvárosias lakóterületek.

A rendszerváltozást követően a lakóhely minősége is felértékelődött, így Zugló megőrzött zöld karaktere komoly vonzerőt jelentett az ingatlanfejlesztők és a lakást keresők körében.

1

Zugló Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008., Helyzetfeltárás 1.54. fejezet (készítette: Város-Teampannon Kft.) alapján HBH Euroconsulting Kft.

3


1.2. Zugló vonzerejének alkotóelemei A XIV. kerület a főváros 3. legnépesebb kerülete, mérete eléri a nagyobb megyei jogú városok átlagát, így Magyarország legnépesebb települései közé tartozik: lakónépessége alapján a 7., állandó népessége alapján a 9. legnagyobb magyarországi város. Annak ellenére, hogy fejlődése során Zugló nem vált ipari jellegűvé, gazdasági pozícióját tekintve a gazdag fővárosi kerületek, a legtehetősebb hazai települések közé tartozik: 

a fővárosi kerületek közötti összehasonlításban magasan képzett, magas jövedelemmel rendelkező lakosság és



néhány nagymúltú, ipari kötődésű cég, illetve számos, a rendszerváltozás óta megnövekedett jelentőségű kis, közepes és nagy szolgáltató vállalat gazdagítja.

Zugló a pesti oldal egyik legvonzóbb, napjaink erősen felgyorsult ritmusában is élhető, sokarcú, hagyományaiban patinás, polgári kerülete, ahol jó élni és dolgozni. Kb. 2,4 millió m2 közterületi zöldfelületével – mely magában foglalja Európa egyik legnagyobb közparkját, a Városligetet – Pest tüdejét jelenti. Zöld karaktere annak ellenére jelenleg is meghatározó, hogy az elmúlt ötven évben, de különösen a rendszerváltozást követően a jelentős forgalomnövekedés és az ingatlanpiaci robbanás, az új lakónegyedek megépülése fokozatosan gyengítették ezt az imázst.

1.2.1. Erősségek2

2



A kerület népsűrűsége 2010-ben 68 fő/hektár, ami a budapesti átlag dupláját is meghaladja. Az utóbbi években megindult a lakosságszám-bővülés (2009 óta több mint 1.500 fő/év): a kerületbe vándorlók száma meghaladja az elvándorlók számát, vagyis képes ellensúlyozni a természetes fogyást.



A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a 25 évnél idősebb lakosság 26,3%-a rendelkezett felsőfokú diplomával, ez az arány számottevően magasabb, mint a fővárosi és országos átlag (Budapest 23,8%, országos átlag 12,6%).



A zuglói keresők aránylag magas jövedelemmel rendelkeznek, és ennek megfelelően jól is adóznak: 2010-ben az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem a XIV. kerületben 2.793.000 Ft volt, ami több mint 230.000 Ft-tal haladta meg a főváros egészére jellemző értéket.



A kerületben működik számos országos és regionális intézmény, hivatal, oktatási, egészségügyi, kulturális, sport és rekreációs létesítmény, külképviselet, valamint kisebb

A fejezet az Átfogó helyzetfeltárás, szükséges és ajánlott beavatkozások Zuglóban 2012-2020 között c.

dokumentumrészben található SWOT elemzés összegzése.

HBH Euroconsulting Kft.

4


és nagyobb, jellemzően szolgáltató cég. Zugló foglalkoztatási potenciálja magasabb, mint a kerületi foglalkoztatási igények: a kerületben több munkahely található, mint amennyit a helybeli lakosság meg tudna tölteni. 

A vállalatok jellemzően a fejlődési potenciállal bíró tercier (szolgáltató) és a kvaterner (kutatás-fejlesztés-innováció) szektorban tevékenykednek, a lakosok szellemi tőkéje további szolgáltató cégek, jellemzően KKV-k alapítására jelenthet emberi erőforrást.



A zuglói közoktatás magas minőségű és széles kínálati palettával rendelkezik.



A kerület a belvárost közvetlenül övező terület, a főváros központi részeihez közel van: kiváló térszerkezeti adottságokkal rendelkezik – átmenetet képez a belvárosi és külvárosi zónák között –, így nemcsak autóval, de tömegközlekedéssel is könnyen és gyorsan elérhető.



A 70 hektáros Városliget mellett Zuglóban számottevő a kertes házas övezetek nagysága, sok a zöldterület, a sorfa (közel 40 000 darab), a klasszikus házgyári lakótelepek környéke is parkosított, jelentős számú szabadtéri sportpálya van.



A kerület városképének minőségét emeli a számos értékes építészeti örökség: épületek, köztéri szobrok. A jellemzően a XIX. század végén, a XX. század elején épült épületekben jórészt országos és regionális intézmények vannak, ezek megújítása folyamatos.



A fenti adottságokhoz is kapcsolódó erőteljes ingatlanpiaci vonzerőnek köszönhetően sok az újonnan épült lakás Zuglóban.



Az önkormányzatnak a főváros és a kerületek közötti feladatmegosztás szerint az önálló nagyvárosokhoz képest ugyan eltérő feltételrendszerben, de gyakorlatilag nagyvárosi funkciókhoz kapcsolódó szolgáltató infrastruktúrát kell működtetnie: ennek keretében minőségi oktatási intézmények, megfelelő szociális és egészségügyi alapellátó rendszer működik.



Az önkormányzat működésének hatékonyságát működési változtatásokra került sor.

növelendő

átfogó

szervezeti

és

1.2.2. Problémák 

Zugló népességének korcsoportos összetétele ugyanakkor még a közismerten elöregedett fővárosi népességnél is kedvezőtlenebb: a gyermek korosztályok aránya alacsony (0-17 éves korosztály aránya 14,6%), a 60 éven felüliek száma és aránya kirívóan magas (28,8%, ami a budapesti átlagot több mint 3 százalékponttal meghaladja).3

3

Ebben közrejátszik, hogy a kerület népessége a fővárosi átlagnál magasabban kvalifikált, ami jellemzően hosszabb élettartamot vetít előre. HBH Euroconsulting Kft.

5




A kerület munkanélküli lakosai között munkanélküliek aránya már közel 19%.



Zuglóban is egyre növekszik a leszakadó társadalmi csoportok aránya: több mint 800 családnak van felhalmozott díjhátraléka, százas nagyságrendű a közterületeken életvitelszerűen élő hajléktalanok száma, egyre több az egyedülálló, segítségre szoruló idős ember, egyre több fiatalkorú kerül szembe vagyon elleni bűncselekmények és agresszív viselkedés miatt a törvénnyel.



A kerületben található intézmények, vállalatok a zuglói munkavállalóknak csak egyharmadát foglalkoztatják, több mint 30.000 zuglói jellemzően Budapesten belül ingázik.



A szolgáltató szektor dominanciája mellett is viszonylag alacsony a lakossági ellátásra szakosodott kiskereskedelmi, vendéglátó-ipari cégek száma.



Zuglóban jelenleg nincsen üres, nagyobb vállalati beruházások befogadására alkalmas fejlesztési terület, a nagy fejlesztési potenciállal rendelkező Rákosrendező funkcióváltása csak hosszútávon képzelhető el.



Az M3-as autópálya-felhajtó, illetve a Hungária körút és a Cegléd – Szolnok – Nyíregyháza vasútvonal gyakorlatilag elzárja a kerület kulturális, rekreációs, vonzerőkben gazdag részét a kerület északi részeitől.



A kerületnek nincsen a szó klasszikus értelmében vett városközpontja, városközponti jelentőségű és funkciójú közösségi tere, hiszen az Örs vezér tere inkább tekinthető egy kiemelt forgalmú közlekedési csomópontnak. A fejlesztési tervek megvalósítása hosszú évek óta húzódik, a Bosnyák tér és környékének környezeti állapota inkább romlik, mint javul.



Az ipari technológiával készült lakások száma a kerületben meghaladja a 20.000et, ami az összes lakás 28%-a; a panelprogram keretében már megkezdődött ezek megújulása, a teljes állomány korszerűsítését azonban a korlátozott központi támogatási források és az tulajdonosi önerő hiánya egyaránt hátráltatja.



Az óvodai és a bölcsődei szolgáltatásellátó helyek/férőhelyek esetében mennyiségi problémák vannak (2011-ben 213 bölcsődés és 314 óvodás korú gyermeket kellett helyhiány miatt elutasítani).



A szociális ellátórendszernek vannak hiányosan lefedett területei elsősorban az idősek, valamint a pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti ellátásában.



Az igényekhez mérten a sportolást biztosító terek, pályák minősége nem megfelelő.



A jogszabályi környezet változásai miatt az önkormányzat feladatai sok esetben és területen nem egyértelműek, nem világos a feladatmegosztás a központi kormányzat és az önkormányzat, illetve a főváros és Zugló között.



A rendelkezésre álló önkormányzati költségvetés jelentősebb önerős fejlesztéseket nem tesz lehetővé Zuglóban, az önkormányzatnak pótlólagos források előteremtésében kell gondolkodnia.


6

a

felsőfokú

végzettséggel

rendelkező




A gazdasági válság következményeként kialakult forráshiány miatt a főváros vezetése nem folytatta a 4-es metró építését a Keleti-pályaudvar és a Bosnyák tér között: az elmaradó beruházás negatív hatással van a tervezett városközponti fejlesztés indítására is.



A 2007-2013-as időszakban elmaradt a városrehabilitációs pályázatokon való részvétel, és a Közép-magyarországi régióban a városközpont fejlesztésre és a szociális városrehabilitáció támogatására irányuló pályázati források kerete kiürült.

Az erősségek és a problémák is összetettek, egymásból következnek, egymásra hatnak. Napjainkban még egyértelműen az erősségek dominálnak. Ugyanakkor, Zuglóban elmaradtak azok a nagyívű fejlesztési projektek, melyek az 1990-es évek végétől napjainkig nagyon sok kerületben a lakosság kényelmét szolgálva, az élhetőséget erősítve megvalósultak (városrehabilitációs nagyprojektek, uszodaépítés, iskolamegújítások, sétálóutcák). Elmaradtak a közlekedésfejlesztéshez kapcsolódó beavatkozások, mélyparkolók, felszíni parkolók építése stb. is, és késlekednek a Városligeten kívül található nagy fővárosi vagy állami beruházások: nem valósul meg a metró-beruházás és a kerület átjárhatóságát biztosító Szegedi úti felüljáró megépítése is csak a vágyott projektek között szerepel. A gazdasági környezet romlása, valamint az elmaradt állami és fővárosi beavatkozások következtében nem valósultak meg a magánszféra fejlesztései sem: a félbemaradt lakóparki fejlesztések mellett nem jött létre például a lakosságot ugyan megosztó, de a Millenniumi Földalatti Vasút végállomás környékének rendezésére reális lehetőségként tervezett beruházás, nem történt érdemi előrelépés Rákosrendező rehabilitációja ügyében és továbbra is sok a kérdőjel a leginkább várt városközpont-fejlesztési projekttel kapcsolatban.

2. Jövőkép 2.1. Mennyiben érvényes ma a 2009-es prognózis A 2008-2009-ben készült zuglói IVS4 Stratégiai kötetének Jövőkép és célrendszer című fejezetében a készítők felvázoltak egy, a stratégiakészítés időpontjában reálisan prognosztizálható kerületi jövőképet: bemutatták, hogy az akkori tendenciák változatlansága esetén milyen folyamatok várhatók Zuglóban. Bár még viszonylag rövid idő telt el azóta, érdemes megvizsgálni, hogy történtek-e változások az akkori prognózishoz viszonyítva vagy továbbra is helytállóak az akkori megállapítások. (Először a 2009-es IVS megállapítása(i) olvasható(k) – dőlt betűvel -, majd következik annak aktualizált, rövid értékelése minden pontban.) 

4

„Zugló népessége az elmúlt 10 évben a fővárosénál erőteljesebben csökkent. A népességcsökkenés az elmúlt 1 évben megállt, a trendforduló következtében csekély mértékű növekedés várható, ez azonban továbbra sem lesz arányban a lakásszámnövekedéssel.”

Zugló Integrált Városfejlesztési Stratégia II. kötet, Stratégia 6.11. fejezet (készítette: Város-Teampannon Kft.)


7


A trendfordulót követően stabil népességnövekedés kezdődött a növekvő születésszámoknak és az újonnan beköltözőknek köszönhetően. Az egy lakásra jutó átlagos lakos-szám közel 30 évnyi folyamatos csökkenést követően az elmúlt években stabilizálódott. 

„A 14 éven aluli gyermekek aránya még a 12%-ot sem éri el, ami kevesebb, mint a hasonló fővárosi mutató. Mérsékelt gyermekszám-növekedés az előbb említett trendforduló függvényében várható.” Az elmúlt 3 évben a 14 éven aluliak aránya 0,5 százalékponttal emelkedett, azonban még így is nagyon alacsony. A következő legalább 10 évben további lassú növekedés várható.



„A 60 év fölöttiek aránya a népességen belül közelíti a 30%-ot, rövidesen elérheti/meghaladhatja a népesség harmadát, (Fővárosi szinten a népesség negyedét közelíti az arányuk).” A 60 év fölöttiek aránya az elmúlt években stagnált. A teljes népességen belüli súlyuk az elkövetkező 10-12 évben várhatóan mérsékelt ütemben, azt követően viszont jelentősen nőni fog.



„A 30 év alattiak száma 1997 és 2007 között csaknem a negyedével (46.765 főről 35.596 főre) csökkent, míg a 60 év fölöttiek száma csak 2,6 %-kal. Az elmúlt években épített viszonylag kis lakások várhatóan nagyobb arányban fogják vonzani a fiatal párokat, de gyermekes családok számára (különösen több gyermek esetén) az új lakások nagyobb része már nem alkalmas.” Az elmúlt 10 évben épült lakások 48%-a minimum háromszobás, vagyis a többgyermekes családok számára is egyre több a vonzó lakás.



„A zuglói lakások 70%-a egy és két szobás, az újabb építésű épületek szerkezete és a lakások elrendezése alapján, ez a mutató várhatóan csak kis mértékben változik majd.” Lásd az előző pontban; az új lakások méret tekintetében jellemzően javítják a teljes állományt.



„Az önkormányzati tulajdonú üres vagy megfelelő minőségben rendelkezésre álló bérlakás-állomány minimális. Az önkormányzat évente hozzávetőlegesen egymilliárd forintot költ a lakásállomány karbantartására és fenntartására azon felül, amit a bérleti díjak fedeznek a minimális állagmegóvás költségeiből.” A 2009-es IVS óta az önkormányzati tulajdonú lakásállomány tovább csökkent. A bérleti díjak érdemben nem változtak, így továbbra is közel 1 milliárd Ft az éves hiány csak az állagmegóvás területén.



„A zuglói új lakóparkok és új építésű társasházak az elmúlt ciklus szabályozási rendelkezései következtében gyakran jelentősen változtatják Zugló korábbi mikrokörnyezetét és „imidzsét”, amely körülmény csökkenti Zugló ingatlanpiaci státuszát, a környezet élvezeti értékét.” A kerület arculatának további, negatív irányú változásának megfékezését az új KSZT elfogadása szavatolhatja.



„Zuglóban a kiskereskedelmi egységek száma az elmúlt 10 évben több mint kétszer akkora mértékben csökkent, mint a főváros egészében. A vendéglátóegységek száma


8


pedig csaknem háromszor akkora mértékben. Az új bevásárlóközpontok várhatóan további csökkenést fognak eredményezni.” A változó hatósági szabályozás miatt 2009-től erre vonatkozóan a KSH nem rendelkezik statisztikai adatokkal, 1998 és 2008 között viszont a kiskereskedelmi egységek és a vendéglátóegységek száma is nőtt, így a fenti állítás helytelen. Az állítás helyesen: a kérdéses vállalattípusok számának növekedése alatta marad a hasonló lakosságszámú kerületekben tapasztalt növekedésnek. 

„A zuglói irodák bérleti díja, a Hungária körúton kívül, a legalacsonyabbak között van, az ingatlanpiaci trendek szerint elmozdulás csak hosszabb távon várható.” A megállapítás az elmúlt évek jelentős ingatlanpiaci változásai ellenére jelenleg is helytálló, Zuglóban alacsony az irodák bérleti díja.



„A zuglói turisztikai szálláskínálat nagyságrendje és kihasználtsága is messze elmarad például a XIII. kerület kínálatától. A jelenleg ismert magán-beruházási elképzelések alapján nem várható, hogy ez Zugló külső részének meghatározó karakterévé váljon.” A kereskedelmi szálláshelyek számát tekintve nincs nagyságrendi eltérés a két kerület között, a XIII. kerületi szálláshelyek kihasználtsága azonban sokkal jobb, ami leginkább a színvonalas (gyógy)szállodák jelenlétének köszönhető.



„Az előkészítés lakosságot.”

alatt

álló

nagyberuházások

jelentős

mértékben

megosztják

a

A gazdasági világválság miatt a nagyberuházások nem valósultak meg. 

„A Nagy Lajos király útja és Thököly út felújítása, csakúgy, mint a Szegedi úti felüljáró megépítése és számos egyéb fővárosi hatáskörbe tartozó beruházás több évtizede elmarad. Miközben Zugló költségvetésének majd felét ún. önként vállalt, de a családi és a közösségi költségvetésbe évtizedek óta szervesen beépült feladatra fordítja. Zugló forgalomképes vagyonának jelentős részét az elmúlt 20 évben lényegében felélte.” A Nagy Lajos király útján és a Thököly úton egyaránt történt szőnyegezés, komplex megújításuk azonban még várat magára, csakúgy, mint a többi, fővárosi hatáskörbe tartozó beruházás. A 2011-es költségvetési tervben a kiadási oldalon szereplő tételek 39,4%-a kötődik önként vállalt feladatok teljesítéséhez.

2.2. Jövő negatív előjellel A kerületben ma még jó élni, de vajon holnap is az lesz? A negatív tendenciák felerősödése, a beavatkozások elmaradása, a fejlesztések további késlekedése azt eredményezheti, hogy a ma még igen pozitív, zöld-kellemes-minőségi kerület elveszíti nem csak kedvező imázsát, hanem az annak alapjául szolgáló adottságait és vonzerejét. A vonzerő elveszítése pozícióvesztést jelent: amennyiben a kerületben a minőségi életre vágyó társadalmi réteg számaránya nem tud kellőképpen növekedni, az általuk képviselt fizetőképes keresletre építő beruházói és az őket foglalkoztató vállalkozói tőke sem fog a kerületbe jönni, a kerületben maradni.


9


A vonzerő elveszítése a nagyberuházások további elmaradását, a lakóingatlanok fejlesztésének hosszantartó lefékeződését, a KKV-k fejlődésének lassulását és egyebek mellett az önkormányzati bevételek csökkenését jelenti. Az önkormányzat pénzügyi gondjainak várható következménye az önkormányzati szolgáltatások minőségének romlása, azaz a lakosság számára biztosított életkörülmények erodálódása: problémaspirál, melynek következménye az élhetőség csökkenése, azaz a kerületi versenyképesség gyengülése.

2.3. Jövőkép pozitív előjellel: Hogyan őrizheti meg Zugló hosszabb távon az élhetőségében rejlő versenyképességét? A helyzetfeltárásban részletesen bemutatott adottságokkal rendelkező kerület fejlesztésének kiemelt, átfogó célja a Ma és Holnap is élhető, azaz jelentős megtartó- és vonzerővel rendelkező Zugló, mely Budapest pesti részének legélhetőbb kerülete, melyben 

a magasan képzett lakosság és elsősorban a modern szolgáltatások, K+F és a kultúr-ipar területén dolgozó, helyi lakosokat foglalkoztató vállalatok hosszútávon fenntartható minőségi környezetben és körülmények között élnek, dolgoznak, gazdagodnak.



Az önkormányzat minőségi szolgáltatások nyújtásával garantálja ennek feltételrendszerét, a szolgáltatások alapelve az egyenlő esélyű hozzáférés és a társadalmi szolidaritás.



A városrész élhetőségének megőrzését az önkormányzat / lakosság / civil szféra / vállalatok közötti kölcsönös kommunikációval támogatott, aktív lokálpatriotizmusból fakadó társadalmi felelősség- és feladatvállalás is segíti.



Az élhető kerület versenyképes, vonzza a fiatal, magasan képzett lakosokat és a kreatívitásra, kutató, pro-aktív szellemiségre építő vállalkozásokat, melyek gazdagítják az önkormányzatot és a kerületet.


10


3. Célrendszer Ma és HOLNAP is ÉLHETŐ ZUGLÓ


11


Az Élhetőség javítása elsősorban minőségi beavatkozások útján szlogenbe sűríthető átfogó célrendszer megvalósulásához vezető rövid, 2014-ig tartó, illetve középtávú, azaz 2020-ig elérendő konkrét célok egymásra épülnek, egymásból következnek:  A minőségi önkormányzati szolgáltatások rendszerének megerősödése, illetve az erre épülő, ebből fakadó  helyi identitástudat és aktív lokálpatriotizmus kialakulása  a kerület versenyképességének, erőforrásvonzó képességének feltétele. Az így megteremthető új erőforrások szükségesek a folyamat fenntartásához, a pozíció megőrzéséhez.

MINŐSÉGI SZOLGÁLTATÁSOK értékmegőrzés és megújulás az épített környezetben környezetvédelem, fenntarthatóság, energiahatékonyság fejlett közlekedési hálózat biztonságos és rendezett közterületek sportolásra, rekreációra, egészséges életvitelre alkalmas terek sokszínű és színvonalas oktatás aktív, minőségi időskor biztosítása sérülékeny társadalmi csoportok védelme, szociális védőháló

AKTÍV LOKÁLPATRIOTIZMUS élénk helyi kulturális és közösségi élet társadalmi felelősségvállalás, szolidaritás partnerség és kommunikáció

VERSENYKÉPESSÉG gazdasági aktivitás, munkahelyteremtés fizetőképes, magasan képzett lakosság országos és fővárosi intézmények betelepülése, fejlődése magán tőke beáramlása


12


Az önkormányzat minőségi szolgáltatásokkal élhető teret és keretet ad a lakosság életéhez és a vállalatok működéséhez. Ez a keret a hagyományosan is meglévő zuglói identitás részeként erős helyi kötődést eredményezhet, melyet az önkormányzat a kerületben működő különféle szereplőkkel (lakosok és csoportjaik, vállalatok és csoportjaik), a civil társadalommal folytatott párbeszéd és együttműködés eszközével erősíteni tud. A lokálpatriotizmus társadalmi felelősségvállalásra ösztönöz: erre lehet építeni a Virágzó Zugló mozgalmat, a Zugló Városkártya projektet, de a Zugló bál, a Filharmonikusok vagy a sportegyesületek finanszírozását is. Az élhető kerület szolidáris, a tevékeny lokálpatriotizmus az aktív helyi közösségek kialakulásának mozgatóereje lehet; e közösségek szerepet vállalnak a sérülékeny társadalmi csoportok megerősítésében. Az élhető kerületben erős a szociális védőháló, hiszen a leszakadó társadalmi csoportok az élhetőséget csökkentő feszültségek forrásai lehetnek. A XXI. században a technika eszközeinek segítségével az emberek élettere egyre nagyobb mértékben a lakóhelyhez kötődik. Az európai vagy Európán kívüli nagyvárosok ennek megfelelően egyre inkább az élhető városi terek kialakításában érdekeltek. Ma Magyarországon és Budapesten is az élhető (egészséges fizikai és szellemi lét feltételeit nyújtó, fenntartható és környezetbarát) környezet a versenyképes. Ez vonzza a fiatalokat, a magasan képzett lakosságot, mely egyrészt fizetőképes keresletet jelent a szolgáltató vállalatok számára, másrészt maga is vállalkozik és szolgáltat, tehát közvetlenül vagy közvetve az önkormányzatnak fizetett adóforintjaival teszi még élhetőbbé a kerületet.

4. A 12 fő stratégiai beavatkozási terület A célok elérését aktív fejlesztéspolitika, megvalósított beavatkozások eredményezhetik. Az alábbi fejezetben található 12 fő, egymáshoz szorosan kapcsolódó, egymást erősítő beavatkozási terület mindegyike egyformán fontos ahhoz, hogy Zugló holnap is élhető legyen. A beavatkozási területek bemutatása során alkalmazott fő szempontok: 

a problémák, célok, beavatkozások idősávjai: rövidtáv (2012–2014); középtáv (2020-ig, azaz a következő európai uniós tervezési ciklus végéig); hosszú táv (2020tól);



a problémák, célok, beavatkozások típusai: átfogó, azaz több területet érintő, komplex beavatkozásokat feltételező területek; konkrét, azaz pontszerűen, egyedileg meghatározható beavatkozások;



a problémák, célok, beavatkozások típusai a potenciális hatásköri megosztás szerint: országos (olyan országos szinten jelentkező, kormányzati szintű megoldást feltételező kérdéskör, melynek jelentős hatása van Zugló életére); fővárosi (Zuglóban


13


szintén jelentős hatású, de fővárosi kompetenciakörbe tartozó terület); helyi (a Zuglói Önkormányzat hatáskörébe tartozó vagy a helyi szereplők közreműködésével megvalósítható beavatkozások); 

mivel a javasolt beavatkozások megvalósításának költsége stratégiai szinten csak nagyságrendekben határozható meg (lásd 5. fejezet), fontos szempont az alapvetően nem pénzkérdés (jelölése a vonatkozó beavatkozások mellett az áthúzott Ft jel): azaz a kis költségvetéssel, jórészt belső erőforrások segítségével megvalósítható beavatkozások megkülönböztetése. Ezek megvalósítása sokkal inkább elhatározás, jobb szervezés, helyi társadalmi összefogás és hatékonyabb kommunikáció kérdése.

Természetesen e szempontokat nem lehet minden stratégiai területnél érvényesíteni, így alkalmazásuk következetes, de ágazat-, illetve területfüggő.


14

egyformán


Élhetőség – gazdaság – gazdagság

Az élhető kerületben a lakosoknak kellemes élni, a vállalatoknak vonzó működni. A jól működő vállalatok pedig jelentékeny szerepet játszanak abban, hogy a kerület élhető legyen. Zugló a főváros fejlődése során nem vált a belvárost övező ipari területté, napjainkig érezteti hatását a rekreációs és lakófunkció dominanciája. A vállalati szerkezet a szolgáltatási szektorban működő vállalatok nagy számában képezi ezt le. Ugyanakkor nehézség, hogy sem a hatályos, sem pedig a jelenleg alakuló önkormányzati törvény nem ad az önkormányzatoknak sem feladatot, sem pedig eszközt a gazdasági szereplőkkel kapcsolatosan.5 Zugló költségvetésében a saját bevételek soron rögzített bevételek közel 26%-a az iparűzési adóból származik, ez a bevétel a gazdasági válság következtében és a vállalati szektor összetétele miatt hosszútávon csökkenhet. A zuglói vállalati szövetre jellemző a nagy vállalati sűrűség, egyértelmű a szolgáltató ágazat dominanciája, a pozitív foglalkoztatási mérleg: a hagyományai szerint elsősorban lakó- és rekreációs funkciókra épült kerület ma még jelentős gazdasági súlyt képvisel a fővárosban. Ugyanakkor, a statisztikák a pozitív dinamika lefékeződéséről tanúskodnak. Bár a helyi lakosság egyharmadát helyi cégek foglalkoztatják, Zugló Budapesten belüli, központi elhelyezkedése miatt ez a tény nem köti igazán a vállalatokat a kerülethez. Viszonylag kevés az identitásában is zuglói, tehát Zuglóra áldozó gazdasági szereplő. A kerületben működő, prosperáló cégek nagyobb társadalmi felelősségvállalásra való ösztönzése még kiaknázható lehetőségeket rejt magában. Bár az önkormányzatok cselekvésükben korlátozottak a területükön működő vállalatok irányába, működésüket, gazdagodásukat a vállalati szövet minősége alapvetően meghatározza. Mivel közvetlen eszköz nincs a kerület kezében, közvetett módszereket lehet és kell találni. E módszereket célszerű egy tudatos stratégia köré felépíteni.

I. Azonosított fő problémák 

A kerületben nem valósult meg számos olyan, potenciálisan multiplikátorhatású nagyberuházás, mely Zugló kedvező gazdasági pozíciójának megtartását, illetve újabb tőkebefektetéseket és/vagy a helyi vállalati szövet további erősödését eredményezte volna.



Zuglóban már nincsen összefüggő és jelentősebb gazdasági tevékenység végzésére allokálható terület a kizárólag hosszú-távon tőkevonzó erőt jelentő, jelenleg számos problémával terhelt Rákosrendező területén kívül.

5

Az önkormányzat saját politikájának megfelelően helyi rendeletben szabályozhatja az önkormányzati tulajdonú, üzleti célú ingatlanok árát / bérleti díját, alakíthatja a közterület-használat rendjét. Az ÉTV. is ad eszközt az önkormányzatok számára a gazdasági szereplőkkel kapcsolatban, pl. településrendezési szerződéskötési lehetőséggel. Mindezek ellenére a rendelkezésére álló eszközök száma igen alacsony.


15




Kevés a kerületben meghatározó rekreációs és lakó funkciókra közvetlenül ráépülő szolgáltató vagy kereskedelmi vállalat: alacsony a kiskereskedelmi cégek (élelmiszerboltok, zöldségesek, pékségek, cukrászdák), és a vendéglátóhelyek (kávézók, kisvendéglők, éttermek stb.) száma.



A kerületben számos országos jelentőségű turisztikai vonzerő van, ennek ellenére kevés a szálláshelyek, s ezek kihasználtsága alacsony.



A zuglói székhelyű, nyereségesen működő vállalatok/cégek gyakran nem vállalnak gazdasági súlyuknak megfelelő társadalmi felelősséget (CSR) Zuglóban.

II. Fő célkitűzések 

A helyi, a belső kereslet kiszolgálására építő kiskereskedő, vendéglátó KKV hálózat megerősödése, helyi munkahelyteremtés.



A kerület minőségi lakó- és rekreációs funkcióit támogató egészségügyi-, sport-, kulturális szolgáltató cégek fejlődése.



A kerületi turizmus fejlődése: a Városligeten kívüli turisztikai attrakciók számának növekedése, a turizmushoz kapcsolódó szolgáltató vállalatok számának és gazdaságosságának növekedése.



A helyi vállalatok helyi társadalmi szerepvállalásának növekedése.

III. Már folyamatban lévő beavatkozások Zuglóban Elindult a párbeszéd a nagyvállalatokkal: ezen belül mind az állami cégekkel, mind a nagy szolgáltató cégekkel, melyek közül legtöbb a legnagyobb adózók között van. A párbeszéd célja a rendszeres konzultáció, a tervezett fejlesztések, beruházások egyeztetése, a nagyobb helyi szerep- és felelősségvállalásra ösztönzés. Az önkormányzat elindított néhány, a KKV-szektor működési feltételeinek javítására irányuló kezdeményezést: támogatja a Zugló területén működő KKV érdekképviseletének (BKIK Zugló tagozat) működését, támogatja az OKISZ Magyar Iparszövetség által működtetett inkubátorházat. Az építményadó rendeletben versenyelőnybe hozta a KKV-kat az alapterület méretétől függő sávos, progresszív adóztatással.

Az önkormányzat rendelkezik nem lakáscélú önkormányzati ingatlanokkal is: ezek bérbeadásával segíteni tudja a vállalatok működését. A helyi adók egy részének elkülönítése a fejlesztésekre: az adófizető lehetőséget kap arra, hogy megjelölje, hogy befizetett adója egy meghatározott részét az önkormányzat által megjelölt fejlesztési területek közül melyik, általa preferált terület finanszírozására fordítsa.6

6

Az önkormányzat 2011. év végén vizsgálta a kezdeményezés megvalósíthatóságát és lefolytatta a „Zuglói Konzultáció” első ütemét, amelynek értelmében a lakosság az adóforintjait a következő területek fejlesztésére kívánja fordítani: közbiztonság, városüzemeltetés, bölcsőde/óvodafejlesztés.


16


Kiemelt projekt: 2011-ben intézményesült a kerületben a Zugló Városkártya, mely a képviselő-testület szándéka szerint „vállalkozásfejlesztési, kedvezményszolgáltatási, ügyfélkártya, önkormányzati arculatépítés, valamint közösségi beléptetési funkciók kialakítását fogja szolgálni hosszútávon”. A 2011-es teszt-periódust követően a Kártyával az önkormányzat szándéka a helyi vállalkozások helyzetbe hozása, az általuk biztosított árkedvezményeken keresztül pedig a lakosság támogatása.

IV. Szükséges és fontos, még hiányzó beavatkozások A kitűzött célok elérése érdekében az önkormányzat egyik legfontosabb feladata a vállalkozásbarát környezet kialakítása, a vállalatokkal folytatott folyamatos párbeszéd és a tudatos együttműködésben megvalósuló aktív fejlesztéspolitika.

Országos Rövid és közép távú, 2020-ig 

A gazdasági válság hazai hatásainak tompítása.



A gazdasági szereplők aktivitását mozgósító nagyberuházásokért folytatott lobbitevékenység (pl. Városliget, Puskás Stadion, Rákosrendező, közlekedési beruházások), részvétel a beruházások előkészítésében, felkészülés.

Helyi Rövid távú, 2014-ig 

Hiányzik az átgondolt kerületi gazdasági stratégia és az arra épülő középtávú akcióterv, melyben tervezni kell az önkormányzat eszközeit és lehetőségeit egyebek mellett a turisztikai, illetve a belső keresletre is építő vendéglátó-ipari, kiskereskedelmi szektor megerősítéséhez.



A Zugló Városkártya hosszú-távú működési feltételeinek biztosítása.



A vállalatokkal való párbeszéd és együttműködés hatékonnyá tétele és a társadalmi felelősségvállalás ösztönzése érdekében szükséges rendszeres fórumok, események, motivációs eszközök (folyamatos tájékoztatás az önkormányzat vállalatokat érintő rendelkezéseiről, fejlesztési terveiről; virilista díj stb.) létrehozása.



A Vagyonkezelési Koncepció alapján Ingatlangazdálkodási akcióterv elkészítése.

Középtávú, 2020-ig 

Kerületi multiplikátor hatású nagyberuházás(ok) indítása.



Részvétel gazdaságfejlesztési akciók megvalósításában, vállalati projektek fejlesztésének támogatása.


17




Turisztikai attrakciófejlesztés.

V. Javaslatok helyi döntéshozóknak a még hiányzó beavatkozások jobb megvalósítása érdekében Rövid és közép távon, 2014-2020-ig 

Helyi vállalatok - törvények adta keretek között lehetséges - előnyben részesítése a helyi beszerzésekben.



Az uniós forrásokból fejlesztő vagy fejleszteni kívánó kerületi vállalatok feltérképezése, a velük való párbeszéd elindítása (pl. klub szervezése), igény esetén pályázati támogatás nyújtása. Cél a vállalatok segítése és a fejlesztések lehetőség szerinti koordinálása és orientálása a kerületi fejlesztési elképzeléseknek megfelelően.



Az Ingatlangazdálkodási akcióterv elkészítésével kialakítható az optimális önkormányzati ingatlangazdálkodás, mely figyelembe veszi az önkormányzat fejlesztési szándékait, meghatározza a felesleges ingatlan állomány leggazdaságosabb hasznosítási formáját, valamint a fejlesztések megvalósításához szükséges, idegen tulajdonban lévő ingatlanok megszerzésének szándékát, annak formáját.

Középtávon, 2020-ig 

Helyi vállalatok - törvények adta keretek között lehetséges – bevonása a helyi nagyprojektek megvalósításába.



Helyi vállalatok - törvények adta keretek között lehetséges – bevonása a kerületben tervezett országos nagyprojektek megvalósításába.



Megfontolandó és vizsgálandó a részlegesen szanált ipari körzetek hasznosítása barna mezős fejlesztésekként - akár előzetes környezeti kármentesítést követően is.



Kerületi portál-felújítási program indítása, lehetőség szerint uniós forrásból társfinanszírozott formában.


18

Környezeti fenntarthatóság a zöldfelületek fejlesztésével Zugló zöldfelületi gazdagsága a település imázsának egyik legjelentősebb eleme, mely markánsan meghatározza a lakosság és az ide látogatók esztétikai és komfortérzetét. A sajátos zöld karakter Budapest-szerte népszerűvé teszi Zuglót, identitásteremtő hatása nem elhanyagolható. A zöldfelületi rendszer gerincét az utak menti fasorok sávjai, a városi közparkok, a lakóterületi és intézményi zöldfelületek, valamint a revitalizációra váró Rákospatak völgye alkotják; legismertebb eleme ugyanakkor a Pest tüdejeként is emlegetett Városliget. A Városliget 2013-ban lesz 200 éves, rehabilitációja mostanra kétségtelenül időszerűvé vált, ugyanis adottságainak és elhelyezkedésének köszönhetően a park túlzott igénybevételnek van kitéve, nincs ideje regenerálódni. A területén található számos intézmény célközönsége, a hétről hétre megjelenő különféle nagyrendezvények, valamint a rajta átmenő, illetve ott parkoló hatalmas gépjárműtömeg óriási terhelést jelent a Városliget élővilágára nézve. Mindezek miatt a komplex, profiltisztító rehabilitáció már nem sokáig várathat magára. A Zuglóban nyilvántartott összes közterületi zöldfelület nagysága (a fővárosi fenntartású Városligettel együtt) meghaladja a 2,4 km2-t, amit a kertvárosias kerületrészek magánterületi zöldfelületei további 4-5 km2-rel egészítenek ki. A kerületben 40 ezer sorfa és kb. ugyanennyi parkfa található, a cserjék száma csak a Városligetben meghaladja az 50 ezret. Az idősebb fasorok egy része városképi jelentőségű, fővárosi, illetve kerületi védelem alatt áll. A hatalmas növényállomány színvonalas fenntartása igen költségigényes, ugyanakkor elengedhetetlenül fontos Zugló egyedi arculatának megőrzésében. A kiterjedt zöldfelületek jelentőségét az esztétikum mellett az adja, hogy nagyban hozzájárulnak az emberi egészségre káros környezeti hatások mérsékléséhez a gépjárműforgalom által kibocsátott légszennyezőanyagok, különösen a CO2 megkötésével, valamint a közúti és vasúti zajterhelés jelentős tompításával. A fásítás mind a megelőzés, mind pedig az alkalmazkodás elvének gyakorlati megvalósítása során komoly szereppel bír.

II. Azonosított fő problémák Helyi átfogó 

A fák és egyéb zöldfelületek magas színvonalú fenntartása forráshiány miatt nem biztosított.



Az 1994-ben bevezetett fakataszter fasor-rekonstrukciók tervezéséhez és fásítási tervek összeállításához nem alkalmazható, a 2009-ben megvásárolt új rendszer feltöltöttsége viszont alig haladja meg a 10%-ot.



Zugló levegőjének állapota a nagyarányú zöldfelületek ellenére sem jobb a fővárosi átlagnál, melyért az intenzív közlekedés felelős; a szálló és ülepedő por, valamint a nitrogén-oxidok koncentrációja időszakosan meghaladja az egészségügyi határértéket.



A kerület első- és másodrendű főútjai, egyes gyűjtőútjai, valamint vasútvonalak mentén élők komoly közlekedési zajterhelést szenvednek el.

a




A légtérzaj 2005 óta fokozottan érinti a kerületben élőket, leginkább a Füredi utcai lakótelep térségét.



A szelektív hulladékgyűjtő szigetek egy része nem illeszkedik környezetéhez, rosszul megközelíthető, gyakran megrongált állapotú, környezetük rendetlen, szemetes.



Az illegális hulladék-elhelyezés 60-80 helyszínen folyamatosan jellemző, számottevő része a Rákos-patak mentén, valamint a MÁV területein történik.

Fővárosi - helyi konkrét 

A Városliget környezeti szempontból erősen túlterhelt, forráshiányon túl számos külső feltétel is hátráltatja.

rekonstrukcióját

a



A Városligeti tóban évek óta elszaporodott a zöld alga, a víz gyakran szemetes7.



A Rákos-patak menti zöldtengely a kibetonozott patakmeder és a cserje- és lombkoronaszintű vegetáció csekély arányú jelenléte miatt nem képvisel komoly ökológiai értéket.


A Zuglót leginkább sújtó közlekedési környezetterhelés csökkentése.



A kerület zöld karakterének megőrzése, a közterületi zöldfelületek fenntartási színvonalának növelése.



A kiemelt, fővárosi jelentőségű zöldfelületek (Városliget, Rákos-patak mente) rekonstrukciója, biológiai aktivitásának növelése.

III. Már folyamatban levő beavatkozások Zuglóban Kerületi Környezetvédelmi Program A 2004 és 2010 között hatályos Kerületi Környezetvédelmi Program teljesülésére vonatkozó beszámolót a Képviselő-testület 2011-ben elfogadta, majd a Főépítész által vezetett Városfejlesztési Osztály megkezdte az új Zugló Környezetvédelmi Program (ZKP) kidolgozását. A ZKP magába foglalja a Klímastratégiai Programot, a Köztisztasági, Kommunális Hulladékkezelési Programot, a Zaj-Rezgésvédelmi Programot, valamint illeszkedik Budapest Fenntartható Energia Akciótervhez8. Zöld óvodák - környezettudatos óvodai nevelés A Zugló Önkormányzata által működtetett óvodák és iskolák nevelési, illetve pedagógiai programjában a környezettudatosságra nevelés külön fejezetként jelenik meg, cél a környezettudatos magatartás és a környezetért felelős életvitel elősegítése, a természet és a 7

Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a Városligeti tó nem játszik szerepet tágabb környezete vízforgalmában, így annak vízminősége nem befolyásolja a talaj- és rétegvíz állapotát. 8

Lásd http://www.budapest.hu/engine.aspx?page=news&artname=20111118-cikk-energiaakcioterv !


20


társadalom harmóniájának megőrzése, fenntartása, valamint az egészséges életmódra nevelés. A zuglói óvodák közül több intézmény nyújtotta be pályázatát a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által meghirdetett Zöld Óvoda cím megszerzésére, amelyet 2008-2010-es időszakban az Örökzöld Óvoda, a Hétszínvirág Óvoda, az Óperenciás Óvoda, a Pöttöm Park Óvoda és a Zuglói Tihany Óvoda el is nyert. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által adományozott Ökoiskola címet több zuglói fenntartású iskola is elérte (pl.: Heltai Gáspár Általános Iskola, Liszt Ferenc Iskola, Kaffka Margit Általános Iskola). M3 zajvédő fal kiegészítése Az M3 bevezető szakaszán 2010-ben a Norvég Alap támogatásával kiépítésre került az évtizedek óta tervezett zajvédő fal, két szakasz azonban – különböző okok miatt – kimaradt a megvalósítás során. 2011-ben Zugló Képviselő-testülete úgy döntött, hogy – bár a főváros feladata lenne - saját forrásból megvalósítja a Kacsóh Pongrác út 171. a-c. és a Sárköz u. 7. a-c. számú épületek előtt, a benzinkút vonalába eső, hiányzó szakaszt. A műszaki tervezés várhatóan 2012 tavaszán zárul le, melyet engedélyezési eljárás követ, a kivitelezés csak ezt követően kezdődhet meg. A lakosság bevonása a zöldhulladék gyűjtésébe A kertek és utcafrontok megtisztítása, és ezzel a lakókörnyezet tisztaságának megteremtése és megőrzése érdekében Zugló Önkormányzata 2011-ben újraindította - a 2008-ig sikeresen működő, majd forráshiány miatt megszűntetett - szolgáltatását: összesen közel 50.000 zöldhulladék-gyűjtő zsákot adott át térítésmentesen a lakosság számára. Azok, akik tevőlegesen is részt kívántak venni az otthonuk környezetében felhalmozódott avar és más zöldhulladékok eltakarításában, családi házanként 10 db, társasházi lakóközösségenként 20 db, 100 l űrtartalmú műanyag zsákot igényelhettek. A megtöltött zsákokat az FKF Zrt. komposztálás céljából a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központba szállította. Üzletek éjszakai nyitvatartási rendjének változása A lakosság pihenéshez való jogának jobb érvényre juttatása érdekében a Képviselőtestület 2011. májusában új rendeletet fogadott el az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről. A szelektív hulladék háztól való elszállítása Zugló Önkormányzata az FKF Zrt.-vel közösen egy olyan pilot projekt kialakítását tervezi, amely során a vállalat – először egy kisebb körzetből - elszállítja a háztartások által szelektálva gyűjtött műanyag és papírhulladékot. A projekt kapcsán folynak az egyeztetések. Szelektív hulladékgyűjtés a kerület egy iskolájában Zugló Önkormányzata a HungaroControl Zrt. pályázatán 700 ezer Ft-ot nyert arra, hogy pilot projektként a kerület egyik – később kiválasztásra kerülő – iskolájában bevezesse a szelektív hulladékgyűjtést. HBH Euroconsulting Kft.

21


IV. Szükséges és fontos, még hiányzó beavatkozások Helyi Rövid távú, 2014-ig 

Új Kerületi Környezetvédelmi Program és intézkedési terv elfogadása.



Aktív és passzív zajvédő eszközök alkalmazása, ennek keretében elsőként az M3 zajvédő fal hiányzó szakaszának megvalósítása.



Lobbitevékenység érdekében.



Szelektív hulladékgyűjtő szigetek elhelyezkedésének felülvizsgálata, környezetük rendezése, a gyűjtőedények védőkorláttal való körbekerítése – együttműködve az FKF Zrt.-vel.



Az illegális hulladék-elhelyezés visszaszorítása a polgárőrség és a kerületőrség közreműködésével.



Költségvetési forrás biztosítása és az érintett lakóközösségek bevonása a fák és egyéb zöldfelületek fenntartási színvonalának növeléséhez.



A teljes kerületi faállomány rögzítése az új fakataszterben, ez alapján a Kerületi Fásítási Koncepció aktualizálása.



A Városliget közterület-használati jogának megszerzése.

folytatása

a

légiforgalom

zajterhelésének

mérséklése

Fővárosi Rövid távú, 2014-ig 

A Városliget túlterhelését okozó nagyrendezvények számára más, kevésbé érzékeny és értékes helyszín biztosítása.



Utak környezetbarát síkosság-mentesítése.



Az Állatkerti körút átmenő forgalmának megszüntetése.


A Városliget megtisztítása a világörökségi környezethez méltatlan, oda nem illő vagy műszakilag és funkcionálisan amortizálódott létesítményektől, a park teljes körű rekonstrukciója.



Az egyéni gépjárműforgalom kitiltása a Kós Károly sétányról.


22




Mélygarázsok építése a Dózsa György úton (56-osok tere) és az Állatkerti körút mentén.



A Rákos-patak komplex revitalizációja.

V. Javaslatok helyi döntéshozóknak a még hiányzó beavatkozások jobb megvalósítása érdekében Légtérzaj csökkentése A légtérzaj csökkentése érdekében Zugló a következő intézkedések előmozdítására tehet lépéseket: 

A repülési szabályokat megsértő pilóták, ill. légitársaságok büntetési tételeinek növelése;



Az Éles-sarok – Lóversenypálya – Expo-terület irányába arányának növelése a Zugló felett átrepülőkkel szemben.



Az ún. zajgátló védőövezet kiterjesztése Zugló területére, ebben az esetben ugyanis az érintett házak tulajdonosai is részt vehetnek a Budapest Airport által támogatott zajszigetelési programban.

kiforduló

járatok

Szelektív hulladékgyűjtés 

A hulladékgyűjtő szigetek helyzetének kezelése mellett célszerű megvizsgálni a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének lehetőségét, illetve igényét – az FKF Zrt—vel megkezdett egyeztetések alapján.



Az önkormányzati fenntartású intézményekben mihamarabb be kell vezetni a szelektív gyűjtést, mely egyfelől költségmegtakarítást eredményez, másfelől pedig példamutató a lakosság – különösen a gyermekek – számára.

Rákos-patak revitalizációja (fővárosi hatáskörben) Amennyiben a Rákos-patak revitalizációjára középtávon sem áll rendelkezésre forrás, úgy lokális szakaszokon, kisebb költséggel rekreációs övezetek kialakítása javasolt, összekapcsolva a patak lefolyási és vízminőségi viszonyainak javítását célzó elképzelésekkel.


23


Biztonságos és rendezett közterületek Az utóbbi évek lakossági közvélemény-kutatásai, fórumai egyértelműen a sürgősen megoldandó, kiemelt feladatok közé rangsorolták a közbiztonság, illetve a közterületek rendjének javítását Zuglóban. Egyik első intézkedésként elkészült Zugló Közbiztonsági Bűnmegelőzési Koncepciója, mely 2011. június 23-án lépett hatályba. Az új koncepció elsősorban a stratégiára összpontosít, de emellett cselekvési programot is tartalmaz. A helyi közbiztonság javításának három kiemelt célterületét a gyermekek, az idősek védelme és a közterületek rendjének biztosítása jelenti. 2010-ben az ismertté vált bűncselekmények száma Zuglóban 7.231 volt, mely a 4. legmagasabb esetszám a 23 fővárosi kerület között. A kerületben a vagyon elleni bűncselekmények dominálnak, de a fővárosi társadalmi-gazdasági-szociális környezet velejárójaként a közlekedési bűncselekmények, az oktatási intézmények környezetében elkövetett (mobiltelefon, kerékpár stb.) lopás, rablás vagy a kábítószerrel kapcsolatos visszaélések is magas arányt képviselnek. Zugló „előkelő” helyét a kerületek közötti bűnözési statisztikákban mérete és elhelyezkedése is indokolja: a főváros 3. legnagyobb lakónépességű, sűrűn beépített kerülete. A sugárirányú úthálózat jelentős forgalmat bonyolít le a belváros és az ún. alvó kerületek, az agglomeráció között. Az M3 autópálya közelsége nagyban megkönnyíti a menekülést a kerületből. Zugló idegenforgalmi, sport és kulturális jelentősége kiemelkedő a fővárosban: a Városliget és a Stadionok rekreációs létesítményei, valamint az Örs vezér téri közlekedési csomópont vonzó terep a bűnözők számára. Zugló Önkormányzata kiemelten támogatja a helyi közbiztonság javítása érdekében dolgozó szervezeteket. A BRFK XIV. kerületi Rendőrkapitánysága, a Zuglói Közbiztonsági Nonprofit Kft. és a Polgárőrség között szoros, napi szintű az együttműködés a közlekedési, a közrendvédelmi és a bűnügyi feladatellátásban. Ezen túl, az utóbbi egy évben több konkrét, érdemi intézkedés is történt a lakosság biztonságérzetének megerősítése érdekében.

I. Azonosított főbb problémák Helyi – fővárosi - országos 

A közbiztonsági célú fejlesztések a fővárosban sokszor esetlegesek, a kerületekkel és az agglomerációval, a kistérséggel nem összehangoltak.



A zuglói polgárok szubjektív biztonságérzete rossz, a kerület közbiztonságát nem tartják megfelelőnek, a közterületek rendje számos vonatkozásban alatta marad a lakossági elvárásoknak.



Zugló a vagyon elleni bűncselekményeket tekintve egyike a legveszélyeztetettebb kerületeknek a fővárosban. A közlekedési bűncselekmények és a kábítószerrel kapcsolatos visszaélések is magas arányt képviselnek.

Helyi


24




Növekvő arányt mutatnak az idős emberek és a gyermekek-fiatalok sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmények.

II. Fő célkitűzések Helyi - fővárosi 

A fővárosi közbiztonsági tevékenységek jobb együttműködés a főváros és a kerületek között.

összehangolása,

szorosabb



Jobb közbiztonság megteremtése, Zuglóban.



A közterületek rendjének és rendezettségének erősítése lakossági és civil támogatással.



2014-ig 50%-kal csökkenteni a bűnözést a kerületben.

Helyi a

lakosság

biztonságérzetének javítása

III. Már folyamatban levő beavatkozások Zuglóban Zugló Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Cselekvési Programja 2011. májusra elkészült a Képviselő-testület által is elfogadott Zugló Közbiztonsági Bűnmegelőzési Koncepciója, mely cselekvési programot is magában foglal. A bűnmegelőzés szervezeti hátterének hatékonyságnövelő átalakítása, jobb megalapozása érdekében több konkrét intézkedés is történt az elmúlt egy évben Zuglóban, ezek közül a fontosabbak: 

új kerületi rendőrkapitány kinevezése,



a körzeti megbízotti intézmény erősítése – közösségi rendőr intézményének bevezetése,



megelőző járőrszolgálat működtetése,



jelzőrendszer erősítése: kerületőrség és polgárőrség közös járőrözése éjszaka is,



évente előre meghirdetett időpontokban 8-10 lakossági közbiztonsági fórum megtartása alpolgármesteri részvétellel, településrészenként,



a korábban formálisan működött Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottság szereplőinek valódi bevonása,



korábbi együttműködések megerősítése, újak kialakítása az önkormányzat, illetve civil és egyházi szervezetek között (pl. a Dürer Kertben elektronikus, „gyerekkövető” beléptető kártya, drog-prevenciós programok),



zuglói bűnmegelőzési témájú TÁMOP-pályázat áldozatvédelemre, prevencióra,



rendőrlakások kialakítása a kerületben, valamint a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő rossz közbiztonságú lakótömbökben rendőrlakások kialakításának kezdeményezése (Sárrét park, Rákosszeg park).


25


Térfigyelő kamerarendszer továbbfejlesztése Zugló a jelenlegi 83 db saját kamera-állományát 2014-ig 45-50 új kamera kihelyezésével bővíti. A fejlesztés indoka, hogy míg Budapest belső, bekamerázott kerületeiben csökken a bűnözés, addig a térfigyelő rendszerrel nem rendelkező közterületeken emelkedik, így Zugló kénytelen lépést tartani. Zuglói Közbiztonsági Hírlevél A lakossági tájékoztatás javítása érdekében az önkormányzat a Zuglói Közbiztonsági Nonprofit Kft. szakemberei által összeállított Zuglói Közbiztonsági Hírlevelet adott ki 2011 decemberében, melynek elsődleges célja a leginkább érintett időskorú lakosság figyelmének felhívása a trükkös és besurranásos lopások megelőzésére. Helyi jogalkotás a biztonságérzet javításáért A helyi építési rendelet előírja a közvilágítás kiépítését/javítását, a biztonsági előírások érvényesítését. A kerület adottságait, a lakókörnyezet érdekeit és vásárlási szokásait figyelembe véve a Képviselő-testület 23/2011. (V.2.) sz. rendeletével megváltoztatta az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjét. Célzott bűnmegelőzései programok megvalósítása Az Otthonunk biztonságáért 2011 című program keretében a leginkább veszélyeztetett korosztály, a nyugellátásban részesülő, rászoruló zuglói lakososok önrész hozzáadása nélkül pályázhatnak a Zuglói Közbiztonsági Nonprofit Kft.-nél hevederzár beszerzésére és felszerelésére otthonuk biztonságosabbá tétele érdekében. Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, új drogstratégia, prevenciós programok megalapozása Hosszú évek után ismét felállt és megkezdte munkáját a zuglói Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) és folyamatban van az 1999-ben készült, aktualitását vesztett Drogstratégiát helyettesítő új zuglói kábítószerügyi koncepció elkészítése. 2011 decemberében az önkormányzat megbízásából történt kutatás feltérképezte a zuglói 712. évfolyamos diákok alkohol- és drogfogyasztásának, illetve egyéb, a függőség kockázatát hordozó viselkedését. Ez szolgál kiinduló adatokkal az iskolák egy részében megvalósítandó prevenciós/egészségfejlesztési programok tervezéséhez és értékeléséhez. Virágzó Zugló 2011: a közterületek és a zuglói utcakép rendezettségének javítása 2011 májusában indult a Virágzó Zugló 2011 (www.viragzozuglo.hu) elnevezésű program, melynek keretében Zugló Önkormányzata és a zuglói lakosok közösen hozzák rendbe, teszik virágzóvá a lakóházukhoz tartozó utcafrontot, előkertet. Az önkormányzat a bekapcsolódó lakosoknak térítésmentesen biztosítja az elültetendő cserjéket és virágpalántákat, valamint az ültetéshez szükséges felszerelést. A program egyik legfontosabb célja, hogy felhívja a nyilvánosság figyelmét a közterületek és a lakókörnyezet rendbetételének, tisztántartásának fontosságára. A program négy pillére a lakossági szemléletváltás erősítése a város arculatának alakításában; a


26


lakóközösségek összefogása, közösségfejlesztés; együttműködés erősítése az önkormányzat és a lakosság között; kedvcsinálás, további lakosok, közösségek bevonása. A Virágzó Zugló programban 2011. május és november között több mint 200 utcafront szépült meg. A program a telet követően 2012-ben is folytatódik. 2014-ig az önkormányzat összesen 20 millió Ft-ot kíván a programra fordítani; ez a tervek szerint 1500 utcafront megszépítését eredményezheti.

IV. Szükséges és fontos, még hiányzó beavatkozások Fővárosi 

Egy egységes, a fővárossal közös kistérségi, önkormányzati bűnmegelőzési koncepció kidolgozása szükséges a hatásos, közös fellépés, valamint az európai uniós források igénybevétele érdekében.

Helyi Rövid távú, 2014-ig A lakosság biztonságérzetét növelő beavatkozások erősítése: 

kiemelt feladat a lakossági kommunikáció további erősítése (pl. lakossági közbiztonsági kérdőív kitöltetése, a közbiztonságot erősítő pozitív példák rendszeres kommunikálása a helyi médiában);



a szolgáltató jelleg erősítése a közbiztonsági feladatok ellátása területén;



további célzott bűnmegelőzési programok tesztelése, megvalósítása, a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények visszaszorítása közösségteremtő ifjúsági programokkal, szakmai hálózat kialakításával, bevonva a rendelkezésre álló európai uniós forrásokat (TÁMOP);



a meglévő jelzőrendszer további erősítése;



intenzívebb együttműködés civil szervezetekkel, egyházakkal.

V. Javaslatok helyi döntéshozóknak a még hiányzó beavatkozások jobb megvalósítása érdekében Rövidtávú, 2014-ig 

A térfigyelő rendszer által le nem fedett területeken a megelőző járőrszolgálat erősítésével érhető el nagyobb biztonság.



A helyi szabálysértési jogalkotás megszűnik, a szabályozás törvényi szintű lesz, így a helyi igények lekövetésére nem lesz már lehetőség helyi rendeletekkel, ezért az önkormányzatnak további áthidaló megoldásokat célszerű kidolgoznia.


27



Javasolt Zugló városbiztonsági auditjának az elvégzése (elsősorban a közterek és a jellemzően közcélú és magán épület-típusok vonatkozásában).



A meglévő jelzőrendszer további erősítése céljából megfontolandó egy IT-alapú (iPhone/okostelefon igénybevételével használható, GPS koordinátákon alapuló) korszerű biztonsági rendszer bevezetése, mely jelentősen felgyorsítja a bűnelkövetés jelzési és intézkedési reakcióidejét. Emellett, a megfelelő technikai eszközzel (iPhone/okostelefon) rendelkező lakosok naprakészen nyomon tudják követni a bejelentett ügyek állását.



A zuglói lakosság a meglévő térfigyelő rendszer további bővítését igényli. A rendszert kiépítő cég szakemberei helyszíni bejárás alapján javasolják a következő területek szakaszos fejlesztését a források függvényében: Róna utca – Kerepesi út Nagy Lajos Király útja - Bánki Donát utca által határolt terület (13 kamera); Adria lakótelep (15 kamera); Ungvár utca és Kacsóh Pongrác út által határolt lakótelep és parkok (15 kamera). Kiemelt területek még: a Nezsider park, a Szikszó park, az M3 kivezető szakasza melletti területek, valamint a Füredi utcai lakótelep, melyeken szintén kiugróan magas a betöréses lopások és a gépkocsi-feltörések száma.


28


Közlekedésfejlesztés az élhetőség jegyében

Egy település élhetőségét alapjaiban meghatározza közlekedési hálózatának fejlettsége és használhatósága. Ezen a téren Zuglóban folyamatos konfliktushelyzet áll fenn, ugyanis a kerület jóval nagyobb közlekedési terhelést szenved el, mint amit a kerület mérete, az itt élők száma indokolna. Ez részben a városszöveten belüli átmeneti elhelyezkedéséből, részben a meglévő és hiányzó infrastrukturális elemek egymáshoz való viszonyából adódik. A jelentős mértékű egyéni és közösségi átmenő forgalom mellett bizonyos mértékig a várost átszelő tranzit is Zuglón keresztül áramlik (ezen a téren pozitív változást jelentett az elmúlt években az M0 keleti szektorának és az M31 összekötő szakasznak az átadása). A közlekedési szektor nagy problémája – a forrásínség mellett – az érintett tulajdonosi/üzemeltetői kör párbeszédének, együttműködésének hiánya: ez jelentősen hátráltatja az érdemi fejlesztések megvalósítását. Az ágazat problémáinak egy jelentős része ugyanis nem orvosolható csak kerületen belül, ezért kifejezetten hiányzik a szoros együttműködés a szomszédos kerületekkel és a fővárossal, sőt esetenként az illetékes állami szervekkel. A közlekedésfejlesztés legellentmondásosabb alterülete a közúti közlekedés. Az autóval rendelkező és közlekedő lakosság igénye ugyanis az, hogy minél gyorsabban és egyszerűbben eljuthasson a céljához, ami a közúti elemek bővítését igényli. A növekvő kapacitások viszont vonzóak az átmenő forgalom számára is, ami miatt a fő- és gyűjtőutak mentén élőknek komoly zaj- és légszennyezést kell elviselniük. Az élhető, fenntartható városi környezet megteremtése érdekében tehát elsősorban nem a közúti, hanem a közösségi és a kerékpáros közlekedés fejlesztése, népszerűsítése és feltételeinek javítása válik fontossá Zugló számára. Zugló közösségi közlekedési hálózata összességében sűrűnek mondható, a nagy számban jelen lévő kötöttpályás vonalakat autóbusz- és trolibuszjáratok egészítik ki. A legtöbb problémát egyrészt a járművek és a vonalas infrastruktúra korszerűtlensége, másrészt a Thököly út – Csömöri út tengely kötöttpályás kiszolgálásának hiánya okozza, hiszen a 7-173 autóbuszcsalád súlyosan túlterhelt. Nagyon hiányzik az M2 metró és a HÉV összekötése az Örs vezér terén, valamint a 3-as villamos vonalának meghosszabbítása a XIII. kerület felé. A közösségi közlekedésnél is környezetkímélőbb közlekedési mód a kerékpározás, mely az elmúlt években Budapest-szerte egyre népszerűbbé vált: a hivatásforgalmú és a rekreációs célú biciklizés is mind nagyobb tömegeket mozgat meg. Zugló területi alapadottságai kiválóak ezen a téren (sík terep, kiterjedt családi házas övezetek), az infrastruktúra-hálózat bővítése azonban elengedhetetlen a biztonságos kerékpározás feltételeinek megteremtése érdekében.

I. Azonosított fő problémák


29


Közúti közlekedés: 

Zugló a jelentős mértékű átmenő és tranzit forgalom miatt jóval nagyobb közlekedési terhelést bonyolít le és visel el, mint ami a területén generálódik.



Több gyűrűirányú összekötő elem is hiányzik a XIII. kerület felé, az utak általánosan rossz állapotúak.



Állandó parkolási feszültségek tapasztalhatók a Városliget és a Stadionok térségében, a jelentősebb közösségi közlekedési csomópontok környezetében, az újonnan épült lakóparkokat körülvevő utcákban és a hagyományos lakótelepek közterületein.

Közösségi közlekedés: 

A kiterjedt vasúthálózat a megállók hiánya miatt alkalmatlan a városon belüli forgalomra, a működő megállók is kapcsolathiányosak, elhanyagolt állapotúak.



A fővárosi közösségi közlekedési járműpark elöregedett, a vonalas infrastruktúra (villamospálya, trolivezetékek és -váltók) számos esetben erősen leromlott állapotú (különösen Gödöllői és Csömöri HÉV).



Számos túlterhelt közösségi közlekedési viszonylat (1-1A villamos, 5-ös busz, 7-173 buszcsalád) közlekedik a kerületben.

Kerékpáros közlekedés: 

A kerékpárút-hálózat bővítésre, karbantartásra szorul.


A tranzitforgalom további csökkentése.



A gépkocsik közterületen történő, biztonságos és kulturált tárolásának elősegítése, a parkolási feszültségek oldása – az új szabályozási tervi korlátok által is.



A közösségi közlekedés minőségi fejlesztése, a vasútvonalak integrálása a helyi közlekedésbe.



A kerékpáros közlekedés további térnyerésének elősegítése.

III. Már folyamatban levő beavatkozások Zuglóban Közlekedési koncepció felülvizsgálata 2011-ben megtörtént a 2001-es, mára teljes mértékben elavult Kerületi Közlekedési Koncepció felülvizsgálata, melynek eredményeként a Képviselő-testület új közlekedési stratégia kidolgozását kezdeményezte. Forgalomcsillapított övezetek bővítése Az átmenő forgalom kizárása érdekében már ma is számos csillapított forgalmú övezet található Zuglóban. Az ún. TEMPO 30 övezetek nagyban hozzájárulnak az érintett utcákban a gyalogos és kerékpáros közlekedés biztonságának növeléséhez, valamint a zajterhelés és a HBH Euroconsulting Kft.

30


levegőszennyezés mérsékléséhez. Zugló Képviselő-testülete 2011-ben elvi döntést hozott a forgalomcsillapított övezetek bővítéséről, az Erzsébet királyné útja - Róna u. - Thököly út Mexikói út által határolt terület korlátozott sebességű övezetté nyilvánításáról. Fizető parkolási övezetek kialakítása A Zugló területén jelentkező parkolási feszültségek oldása érdekében a főváros már 2010-ben döntött 

a Városliget és a Stadionok térségének (Dózsa György út – Állatkerti út – Állatkerti körút – Hermina út – Ajtósi Dürer sor – Stefánia út – Ifjúság útja által határolt terület),



valamint az Örs vezér tere mentén sokak által P+R parkolásra használt Kerepesi út – Vezér utca – Ond vezér útja – Örs vezér tere – Bánki Donát utca – Padlizsán utca által határolt terület

fizető parkolási övezetté alakításáról. A parkolóórák telepítése 2012 első felében várható. A parkolóhelyek kihasználtsága mindkét területen meghaladja a 70%-ot. 2011 októberében további díjköteles zónák kijelöléséről döntött a zuglói Képviselő-testület: 

a Dózsa György út mentén húzódó parkolóövezet kibővítése egészen a Francia útig,



valamint a Deés utca – Cinkotai út – Szugló utca – Szuglói körvasút sor által határolt terület fizető övezetté alakítása.

A fizető övezet kialakításával párhuzamosan egyedi jogosultsági rendszer kidolgozása is szükséges. A tervek szerint csak az 1996 előtt épült lakások tulajdonosai lesznek jogosultak ingyenes közterületi parkolásra, ugyanis 1996-tól kezdődően minden lakáshoz kötelező egy parkolóhelyet kialakítani telken belül. Mivel Budapesten a díjköteles parkolási zónák kijelölése nem kerületi hatáskörbe tartozik, a zuglói döntést a Fővárosi Közgyűlésnek is meg kell erősítenie, valamint a kerületnek a parkolási zónák kialakításának részleteit, feladat, költség és bevételmegosztását rögzítő megállapodást szükséges a Fővárosi Önkormányzattal kötni. Parkolóhely-megváltás feltételeinek szigorítása Azokban az esetekben, ahol az előírt számú parkolóhely telken belüli létesítése nem lehetséges, az építtető megváltási díjat köteles fizetni az önkormányzatnak. A Képviselőtestület 2010 év végén döntött a megváltási díj 300 ezer Ft-ról 2,6 millió Ft-ra emeléséről, ugyanis az elmúlt években számos építtető élt a megváltás lehetőségével, gyakorlatilag az önkormányzatra hárítva a lakók parkolási gondjainak megoldását. A megemelt összeg közelítőleg azonos az egy telken belül, épület alatt létesített parkoló építési költségével. Elővárosi vasútfejlesztés A városi közösségi közlekedés megállóitól távol eső Rákosrendező vasútállomás „A Nyugati pu. csatlakozó vonalszakaszainak elővárosi célú fejlesztése” című kiemelt, országos szintű közlekedésfejlesztési projekt I/a ütemének részeként a Róbert Károly körúti felüljáró vonalában kerül kiváltásra Lőportárdűlő néven. Ez a beavatkozás számottevően javítja a megálló helyi tömegközlekedési kapcsolatait, Zugló számára azonban kedvezőtlen, hogy


31


csak a XIII. kerület és az 1-es villamos legközelebbi, XIII. Reitter Ferenc utcai megállója felé lesz kijárata. Ugyanezen projekt I/b ütemének keretében új vasúti megállóhely épül a 100a vasútvonalon Városliget néven, amely közvetlen akadálymentes kapcsolatot és átszállási lehetőséget biztosít a Kisföldalattira és a Mexikói útnál végállomásozó autóbusz-, troli- és villamosjáratokra. 1-es és 3-as villamosvonalak fejlesztése 2011 szeptemberében aláírásra került az 1-es és a 3-as villamosvonal fejlesztésének uniós támogatási szerződése. A 2012-2014 között zajló projekt keretében az 1-es villamos vonalán komplett vasúti pályacsere történik a Bécsi úti végállomás és a Stadionok között, a teljes vonalon alkalmassá teszik a peronokat alacsonypadlós villamosok fogadására. Az akadálymentesítés mellett új, korszerű utastájékoztató rendszer is kiépítésre kerül. Megvalósul továbbá a déli szakasz régóta tervezett meghosszabbítása: a vonal új végállomása a Rákóczi hídon áthaladva, a Fehérvári útnál lesz. Az 1-es villamos felújításával párhuzamosan 2012-ben a 3-as villamos korszerűsítése is megkezdődik. A részleges pályacsere (pl. a kritikus állapotú Erzsébet királyné útján) és a Mexikói úti végállomás átépítése mellett a beruházás a felsővezeték- és az energiaellátási hálózatot is érinti, továbbá a megállók peronjainak akadálymentesítésére is kiterjed. Kerékpáros úthálózat fejlesztése Az elmúlt évek legjelentősebb új hálózati eleme a közúti forgalommal integráltan, szakaszonként eltérő műszaki megoldással megvalósított Thököly úti útvonal. Az út felújításához kapcsolódóan megvalósult fejlesztés a Dózsa György út – Hermina út és a Mexikói út – Róna utca között kerékpársávot, a Róna utca – Bosnyák tér között széles külső sávot tartalmaz.

IV. Szükséges és fontos, még hiányzó beavatkozások Fővárosi - országos Rövid távú, 2014-ig 

Zugló vasútállomás komplex felújítása.


Rákosrendező vasúti szerepének újragondolása a terület rehabilitációjával összhangban.

Hosszú távú, 2020 után 

A vasúti személyszállítás integrálása a városi közösségi közlekedés rendszerébe.


32


Fővárosi Rövid távú, 2014-ig 

A Mexikói út térségében a parkolási káosz mérséklése szabályozási eszközökkel.



A túlterhelt zuglói útkereszteződések forgalmi rendjének módosítása, esetleg ezek átépítése.



A közösségi közlekedés járműparkjának és vonalas infrastruktúrájának folyamatos megújítása, a járművek és a megállók, állomások akadálymentesítése.



A Thököly úton a 7-173 buszcsalád kiváltása érdekében felszíni kötöttpályás kapcsolat, elsősorban gyorsvillamos kiépítési lehetőségének vizsgálata.


A tranzitforgalom csökkentése érdekében a közúti kapcsolatok szűkítése a belváros irányába a gyűrűirányú elemek fejlesztésével párhuzamosan.



Az átmenő forgalom kizárása a Kós Károly sétányról a kieső kapacitás pótlásával.



Szegedi úti felüljáró kiépítése a közúti és villamosforgalom számára, ezzel a zuglói és angyalföldi városközpontok összekötése.



A Nagy Lajos király útja keresztmetszetének átalakítása középen futó villamossínekkel, kerékpársávokkal, változó számú forgalmi sávval. Előzetes tanulmányterv elkészítése szükséges az optimális profil meghatározása érdekében.



A Gödöllői és Csömöri HÉV komplex felújítása, valamint a HÉV és az M2 metró összekötése az Örs vezér terén (szükséges kiegészítő beruházás: Budapest és Kistarcsa határában, az M0 autóút mellett P+R parkoló kiépítése).



A kerékpáros főhálózat hiányzó elemeinek kiépítése: Nagy Lajos király útja, Róna utca, Kacsóh Pongrác út (vagy Horvát Boldizsár utca), Csömöri út, Mogyoródi út, valamint a Rákospatak-menti kerékpárút akadálymentes átvezetése Rákosrendezőn.


Körvasút menti körút kiépítése a szomszédos kerületekkel összhangban.


Új, aktuális közlekedési koncepció kidolgozása az előző koncepció felülvizsgálata alapján, a fővárossal, a BKK-val és a szomszédos kerületekkel egyeztetve.



Parkolás-fejlesztési koncepció kidolgozása, különös tekintettel a felszín alatti P+R parkolók kiépítésére.


33




Közlekedési referensi pozíció létrehozása az önkormányzatnál, esetleg külső tanácsadóval történő rendszeres konzultáció.



A kerületi út- és járda-felújítási ütemterv aktualizálása, a beavatkozások ütemének felgyorsítása, állami források bevonásához szükséges lobbi tevékenység.



A már meglévő, kedvezőtlen kialakítású és balesetveszélyes kerékpárút-szakaszok részletes vizsgálata, majd ez alapján beavatkozási akcióterv kidolgozása.



A közterületi kerékpártárolók megvalósítási ütemterv készítése.



Az egyirányúsítások felülvizsgálata a kerület úthálózatán az ún. menekülőutak megszüntetése érdekében.



A fontosabb közintézmények és közösségi közlekedési csomópontok közelében közterületi kerékpártárolók telepítése.



A meglévő gyalogátkelőhelyek rendszeres karbantartása, új gyalogátkelőhelyek kijelölése a lakossági igényeknek megfelelően - különösen oktatási, nevelési, egészségügyi és fogyatékossággal élőket ellátó intézmények környezetében.

kialakítási

koncepciójának

aktualizálása,


Rákosrendező közúti kapcsolatának erősítése, valamint a Francia út – Varannó utca összeköttetésének megteremtése a jövőbeli fejlesztések függvényében.

V. Javaslatok helyi döntéshozóknak a még hiányzó beavatkozások jobb megvalósítása érdekében Lobbitevékenység Bár a közlekedési típusú fejlesztések nagy része nem kerületi hatáskörbe tartozik, az igények folyamatos hangoztatása, napirenden tartása, nyomon követése, valamint a folyamatos kommunikáció fenntartása megvalósítókkal a nagyban hozzájárulhat a lobbitevékenység sikeréhez. A Thököly út jövőbeni szerepének meghatározása (fővárosi hatáskörben) A Thököly út jövőbeni szerepének újragondolása, forgalomcsillapítása javasolt a közúti közlekedés terén - a gyűrűirányú közlekedési elemek (Nagy Lajos király útja, Körvasút menti körút) fejlesztésével összhangban. Szegedi úti felüljáró és Nagy Lajos király útja fejlesztésének együttes kezelése (fővárosi hatáskörben) A Nagy Lajos király útja a belváros tehermentesítésében nemcsak közlekedési folyosóként játszhat szerepet, hanem egy olyan dinamizáló tengelyként, ahol munkahelyek és kereskedelmi létesítmények is megtelepedhetnek, mérsékelve egyúttal a belváros felé tartó forgalmat.


34


A Nagy Lajos király útja és a Szegedi út összekötése a Városliget környezet-terhelésének csökkentéséhez is hozzájárulhat azzal, hogy a XIII. kerület számára a Városligetet és a Hungária körutat kikerülő M3-as kapcsolatot biztosít. A két fejlesztés: az út profiljának átalakítása és a felüljáró megépítése csak integrált módon történhet, csak az egyik elem megvalósulása nem elég a forgalomcsökkentéshez. Parkolás-fejlesztési koncepció kidolgozása A kidolgozásra kerülő koncepció megvalósulását követően:

fő

elemei

a

már

folyamatban

lévő

intézkedések



rövid távon: további fizető parkoló övezetek és egyéb közlekedésszabályozási eszközök bevezetése, valamint új felszíni parkolóhelyek kialakítása (főleg a Füredi utcai lakótelepen) a fennálló problémák gyors kezelése érdekében;



közép- és hosszú távon: egyszintes, illetve többszintes mélygarázsok kialakítása külső, vállalkozói források bevonásával.

Az UVATERV Zrt. 2010 márciusában részletes tanulmánytervet készített Zugló számára a Személygépkocsik elhelyezésére alkalmas parkolóhelyek kialakításáról címmel, mely a jövőbeli fejlesztések alapjául szolgálhat. A legfontosabb közösségi közlekedési csomópontok mindegyikénél igény volna P+R parkolók kiépítésére, ezek azonban fővárosi hatáskörbe tartoznak. Fiatalok bevonása a kerület egyes közlekedési problémáinak megoldásába: Az Élhető Zugló szakmai műhelybeszélgetés során a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara Zuglói tagozata javaslatot tett érdeklődő fiatalok bevonására a kerület egyes közlekedési problémáinak megoldásába: célszerű volna ösztönözni őket, hogy tanulmányaik során vagy akár szabadidejükben valódi problémákra keressenek valódi megoldásokat. Különösen nagy potenciált jelent, hogy Zuglóban működik a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara, ahol tudományos diákköri dolgozatok, diplomamunka stb. keretében a diákok behatóan foglalkozhatnának Zugló vonatkozó, megoldatlan kérdéseivel. Egyes középiskolák bevonása is elképzelhető. Ehhez az önkormányzat és az oktatási intézmények együttműködésének megalapozása/erősítése, valamint a bevonható diákok és tanárok részére valamilyen motivációs rendszer kidolgozása (pl. kerületi ösztöndíj, díj stb.) szükséges. A KRESZ-módosítás kínálta lehetőségek jobb kihasználása A KRESZ 2010-es módosítása több új lehetőséget is nyitott a kerékpáros közlekedés támogatása érdekében. Ezek közé tartozik az ún. nyitott kerékpársáv, egy olyan, az úttesten útburkolati jellel a kerékpárok számára kijelölt forgalmi sáv, amelyet egyéb járművek csak előzés, kitérés, kanyarodás stb. esetekben vehetnek igénybe. Másik lehetőség a „kerékpáros nyom” alkalmazása, amely olyan közös használatú útfelület, ahol a gépjárművezetőknek fokozottan számolni kell kerékpáros közlekedőkkel. További újdonság, hogy a kiegészítő táblával jelölt egyirányú utcákban a kerékpárosok a forgalmi iránnyal szemben is haladhatnak. Ezen megoldások megvalósítása nem jár komoly költségvonzattal, alkalmazhatóságukat minél szélesebb körben célszerű megvizsgálni. HBH Euroconsulting Kft.

35

így

zuglói


Sokszínű és minőségi oktatás fenntartása Zugló egyik vitathatatlan erőssége a sokszínű, minőségi oktatási, nevelési kínálat, mely a kerület lakosai mellett vonzó a szomszédos kerületekben, illetve az agglomerációban élő családok számára is. A gyermekek sokoldalú fejlődése érdekében az önkormányzat a kötelező feladatellátáson messze túlmutató, plusz lehetőségeket biztosít saját fenntartású óvodáiban, általános iskoláiban. Zugló Önkormányzata jelenleg öt középfokú intézményt működtet saját forrásból, önként vállalt feladatként. A fenntartó önkormányzat egyre komolyabb finanszírozási nehézségekkel szembesül, ezért a 2011/2012-es tanévben 10%-os tartalékképzésről határozott saját közoktatási intézményeiben. Ugyanakkor, amíg csak lehetséges, ragaszkodik a megszokott színvonal és lehetőségek biztosításához, mivel az oktatás a legbiztosabb, hosszú távú, társadalmi befektetés. A 2011/2012-es nevelési évet 149 csoportban 3.515 óvodás kezdte meg, 314 gyermeket kellett óvodai férőhelyhiány miatt elutasítani. A 7.401 fős kerületi általános iskolai összes tanulói létszám az elmúlt tanévhez képest 253 fős növekedést mutat, ami pozitívum a korábbi negatív tendenciák után. Az öt középiskolában 2011. szeptember 1-jén 2.075 tanuló kezdte meg tanulmányait 9-13. évfolyamokon, ugyanakkor e gyereklétszámból mindössze 23% a zuglói lakos, 51% más budapesti kerületi, 26% pedig jellemzően az agglomerációból bejáró tanuló. Emellett több egyházi, fővárosi vagy egyéb fenntartású alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézmény is régóta működik a kerületben. A sajátos nevelési igényű, ezen belül különösen a fogyatékossággal élő gyerekek nevelésére Zuglóban hagyományosan magas színvonalú, szakképzett humánerőforrás áll rendelkezésre, több országos hírű intézmény és szervezet itt működik (Vakok Állami Intézete, Siketek Nevelési Központja, Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, EGYMI és Diákotthon stb.).

A következő, 2012/2013-es tanévtől mélyrehatóan átalakul a magyar közoktatás. A Parlament 2011. december 20-án fogadta el a Nemzeti köznevelésről szóló törvényt, mely számos alapvető változtatást tartalmaz az önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények finanszírozására, fenntartására és működésére vonatkozóan is. A törvény végrehajtásának előkészítése jelenleg van folyamatban. Az új köznevelési törvény 2012. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit az iskolarendszer sajátosságaihoz igazodva, több év alatt vezetik be. Főbb kezdődátumok: 

2013. január intézmények;

1-jétől

kerülnek

állami

fenntartásba

a



2013. szeptember 1-jétől lép életbe az új pedagógus életpályamodell;



2014. szeptember 1-jétől 3 éves kortól kötelező lesz az óvoda.

köznevelési


Az új köznevelési törvény 2012. szeptember 1-jei – részleges – hatályba lépése eltérő időpontokat határoz meg az egyes települési önkormányzati szintű


36


dokumentumokkal kapcsolatosan; a kerettörvénnyel összefüggő, alacsonyabb szintű jogi szabályozás még nem lépett hatályba. 

A saját fenntartású közoktatási intézmények finanszírozása egyre inkább gondot jelent az önkormányzatnak, különös tekintettel arra, hogy Zuglóban hagyományosan nagyvonalú (öt saját középiskola) és széles spektrumú az önkormányzat által önként vállalt közoktatási feladatok köre.



2011-ben óvodai férőhelyhiány miatt 314 gyermeket kellett elutasítani. Az idei tervezett 50 férőhelyes bővítés mellett az óvodai férőhelyek további bővítése szükséges.


A közoktatás minőségének, sokszínűségének – felelős önkormányzati költségvetés-gazdálkodás figyelembe vételével történő - megőrzése;



Jónevű, patinás helyi iskolák megtartása, fenntartása, amennyiben a törvény erre lehetőséget ad;



Tehetséggondozás, esélyteremtés a hátrányos helyzetű gyermekek sikeres továbbtanulása érdekében.

III. Már folyamatban levő beavatkozások Zuglóban Átfogó intézményi felülvizsgálat és fenntartási költség-csökkentés A helyi döntéshozók véleménye szerint a takarékosság és az ésszerűsítés annak ellenére szükséges továbblépés, hogy éppen most van folyamatban az önkormányzati közoktatási intézményrendszer strukturális átalakítása. Ennek érdekében 2012-ig megtörténik a nem kötelezően vállalt önkormányzati feladatok ellátásának vizsgálata az indokoltság és a fenntarthatóság szempontjainak kiemelésével. A többletfeladatként vállalt öt középiskola működtetése éves szinten jelentős többletköltséget jelent az önkormányzatnak, ugyanakkor a diákoknak csak egyötöde zuglói lakos. Az általános iskoláknál az intézményeken belüli többletfeladatok vállalása vizsgálandó. Itt megoldást jelenthet a költségek egy részének megosztása az igénybevevő családokkal. Ugyanakkor, párhuzamosan önkormányzati tehetséggondozás szükséges a jó képességű, de hátrányos szociális helyzetű tanulók támogatására. Közép- és hosszabb távon Zugló Önkormányzata szeretné megtartani: 

patinás középfokú intézményeit presztízsokokból és hagyománytiszteletből;



a helyi általános iskolák egyéni, többlet-karakterét (sport, ének-zene, nyelv stb.);



híres zeneművészeti iskoláját.

Zugló Önkormányzata vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a zuglói óvodai – valamint a bölcsődei – férőhelyek bővítésébe az adott területen fejlesztő, ingatlan-befektető cégeket is bevonja településrendezési szerződések keretében.


37


Prevenciós szűrési programok kisgyermekeknek A zuglói önkormányzati fenntartású óvodákban prevenciós program indítása tervezett, melynek célja a lehető legkorábban kiszűrni a gyermekek fejlődési problémáit. Ezt szolgálja a kiscsoportos korú óvodások tervezett beszéd- és mozgás-szűrése, melynek eredményeire épülhet az önkormányzat saját forrásaiból finanszírozott óvodai nevelési programokba beépített logopédiai és mozgásfejlesztési program. A 2011/12-es tanévtől átszervezett Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet alkalmas a felmerült problémák kezelésének koordinációjára. A fenti programhoz jól illeszkedik a 0-3 éves korú gyermekek számára tervezett védőnői szűrési program, mely jelenleg kidolgozás alatt áll. A nevelési szakemberek szerint a mindennapi fejlesztés az igazán célravezető, mely költséges, de megtérülő befektetés: eredményeként sokkal kevesebb lesz az iskolás korban kezelendő pedagógiai probléma. A hátrányos helyzetű gyermekek esélykompenzálását is fokozottan szolgálja a korai szűrési program, mivel a statisztikák szerint a különböző fejlesztési igények náluk gyakoribbak: a kiscsoportos életkorban elkezdett szisztematikus fejlesztés jelentősen csökkenti a fejlődési hátrányokat az iskolás korra. Általános iskolai nevelési program Zugló Önkormányzata 2011. szeptember 1-jétől új nevelési programot indított felmenő rendszerben a saját fenntartású általános iskolákban, mely várhatóan jól illeszkedik a 2012 szeptemberétől fokozatosan bevezetendő központi köznevelési koncepcióhoz. Az alsó tagozatban induló program lényege, hogy a gyermekek hetente 11 magyar - 5 matematika - 5 testnevelés – 2 ének-zene órán vesznek részt, azaz ezeket a tantárgyakat emelt óraszámban tanulják 2011 szeptemberétől. Cél az, hogy a nyelvi-kommunikációs, valamint a matematikai alapkészségeket, a fizikai erőnlétet, valamint az ének-zenei műveltséget megerősítsék Zuglóban. A programhoz biztosított az intézményi HR-kapacitás, a testnevelési órák megtartása okoz problémát esetenként a tornaterem–kapacitás miatt. Ez utóbbi megoldásán segíthet középtávon egy helyi sportcsarnok, illetve tanuszoda létrehozása. Tehetséggondozás, ösztöndíj programok Zuglóban az oktatásügy egyik kiemelt, stratégiai területe a tehetséggondozás. A kerület öt intézménye a Herman Ottó általános iskola vezetésével sikeresen pályázott az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megvalósuló „Iskolai Tehetséggondozás” projekt megvalósítására. Ennek eredményeit az önkormányzat a pályázat lezárását követően, hosszabb távon is fenn kívánja tartani. Zugló Önkormányzata ösztöndíj-programokkal támogatja az esélyteremtés érdekében a kedvezőtlen szociális helyzetű, kiemelkedő tanulmányi eredményű, zuglói lakóhelyű diákokat a sikeres továbbtanulásban (pl. helyi Diákösztöndíj Program 11-12. évfolyamos középiskolásoknak, Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj). Az óvodai helyhiány enyhítése érdekében az önkormányzat két európai uniós pályázatot (KMOP-4.6.1.) nyújtott be: a Wass Albert tér 12. – jelenleg a Kisebbségek Házának helyet adó épület – és a Füredi park 6. szám alatt található óvodák a felújítás-átalakítást követően 3-3 csoportszobával 60-60 férőhellyel bővülnek. HBH Euroconsulting Kft.

38


IV. Szükséges és fontos, még hiányzó beavatkozások Rövid távú, 2014-ig 

A hatályos köznevelési törvényi szabályozásokkal összhangban szükséges az önkormányzati szintű költségvetési és feladatellátási-működtetési döntések, átalakítások meghozása a közoktatás zavartalan ellátása érdekében, különös tekintettel a 2012-2013-as tanévre.



A vonatkozó hatályos helyi rendeletek, koncepciók, programok stb. felülvizsgálatát, illetve a köznevelési törvény rendelkezéseivel való összehangolását el kell végezni a kerettörvény végrehajtásához kapcsolódó, alacsonyabb szintű jogi szabályozás életbe lépésekor.



Az óvodai férőhelyeket kiemelten fontos a helyi igények alapján bővíteni, felkészülve a 2014. szeptember 1-jétől 3 éves kortól kötelező óvodáztatásra (mely alól a jegyző adhat felmentést a szülő kérésére).

V. Javaslatok helyi döntéshozóknak a még hiányzó beavatkozások jobb megvalósítása érdekében Rövid távú, 2014-ig Az új Nemzeti köznevelésről szóló törvény hatályos rendelkezéseitől függően, azzal összehangoltan javasolt: 

Általánosságban: a költségek csökkentése, takarékosság, tartalék-képzés.



Óvodai férőhelyek bővítése a helyi igények és demográfiai mutatók függvényében;



A zuglói önkormányzati általános iskolák költséghatékony működtetése vizsgálatának folytatása a várható tanulói létszámok figyelembevételével – különösen a 80% alatti kapacitás-kihasználtságú iskolák esetében;



Önként vállalt önkormányzati közoktatási feladatok ellátásának időszakos – min. évenkénti – felülvizsgálata, a költségvetési lehetőségek függvényében bővített és szűkített feladatlista elkészítése és realizálása a Képviselő-testület döntése alapján, az érintett szakmai, szülői és diák szervezetek bevonásával;



Pályázatfigyelés, közoktatási, kidolgozása, benyújtása;



Kiemelt odafigyelés a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai-iskolai beilleszkedésére, sikeres fejlesztésére, továbbtanulására. Ehhez az érintettekről naprakész statisztikai adatbázis összeállítása és komplex esélyteremtő fejlesztő program (helyzetfeltárás és akcióterv) kidolgozása.

-nevelési

témájú

hazai

és

uniós

pályázatok


Óvodai férőhelyek bővítése a helyi igények és a demográfiai mutatók függvényében (amennyiben az óvodák fenntartása és működtetése az önkormányzat hatáskörében marad).


39


Városkép – Városközpont: értékmegőrzés és megújulás összhangja az épített környezetben, kiemelt fejlesztések

1. A zuglói városképhez, a Zugló márkanévhez a zöldfelületek domináns jelenléte mellett a jelentős építészeti értékek gyakori előfordulása is szorosan kapcsolódik. A nagyszámú, egyedi védelem alá vont objektum mellett számos térség vagy utcarész áll csoportos városképi védelem alatt. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott, országos jelentőségű műemlékek döntő része a Hungária körúton belül, leginkább a Városliget térségében helyezkedik el, a fővárosi és kerületi védelem alatt álló épületek, épületegyüttesek azonban már Zugló egészében megtalálhatók. A védett épületek állapota nagyon vegyes képet mutat. Az intézményi célú épületek állagmegóvása központi keretekből javarészt megvalósul; a magántulajdonban lévő ingatlanok esetében azonban a tulajdonosok legtöbbször nem tudják vállalni a szigorú jogszabályi előírásokból fakadó többletköltséget, ezért ezek állapota sok esetben erősen leromlott. Zugló épített környezeti képét a felújítások elmaradása mellett az új építésű társasházak és lakóparkok környezetükhöz nem illeszkedő tömege és külső megjelenése befolyásolja negatívan. Ezek elburjánzását a 2003-ban elfogadott, túlságosan megengedő Kerületi Városrendezési Szabályzat és Szabályozási Terv tette lehetővé, mely a korábbi paraméterekhez viszonyítva több övezetben is növelte a beépíthetőséget és a megengedett legnagyobb építési magasságot, továbbá megengedte a tömbbelsők zöldfelületeinek elépítését. A laza szabályozás eredményeként gombamód épültek az új társasházak Zuglóban, komoly ellenérzést váltva ki a helyi lakosság és lokálpatrióta civil szervezetek körében. 2. A Zugló arculatát meghatározó városképi elemek között a fent említettek mellett döntő jelentőségűek az eddig még meg nem valósult nagyberuházások, kiemelt fejlesztések helyszínei: a lakosság évtizedek óta várja egy rendezett, jól működő, valódi városközpont kialakítását a Bosnyák téren. Hosszú ideje húzódik a MILLFAV és környékének rendezése, és a nagy potenciálként számon tartott, de továbbra is csak a lepusztulás jeleit mutató, rehabilitációra váró Rákosrendező fejlesztésének indítása.

I. Azonosított fő problémák Helyi, kiemelt problémák: 

A Bosnyák tér és környezete erősen lepusztult állapotú, sivár, szétszabdalt, nem működik valódi centrumként: a potenciálisan kiemelt szerepű városszerkezeti területegység jelenleg leromlott műszaki állapotú, leginkább közlekedési csomópont és átszállóhely funkciót lát el. A térnek az Echo Investment Hungary Kft. tulajdonában lévő területen kívüli meghatározó elemeinek mindegyike – a méltatlan környezetű Páduai Szent Antal Templom, a jelenleg fővárosi tulajdonban lévő, szintén nem XXI. századi szolgáltatási színvonalat képviselő CSAPI, a tér


40


közvetlen vonzáskörzetébe tartozó, egyre romló állapotú, jelenleg a területi egységben idegen funkciót betöltő, de jelentős építészeti értéket képviselő Bosnyák téri villamosremíz, illetve a Lantos sportpálya van – jelentős fejlesztésre szorul. A Bosnyák tér fejlesztését alapjaiban meghatározó beruházás, az Echo Investment Hungary Kft. által tervezett Mundo városközpont építésének kezdete évek óta halasztódik, előbb a beruházó és az önkormányzat között kialakult érdekellentét következtében, majd a területre vonatkozó KSZT készítésének elhúzódása miatt. A projekt elhúzódását alapjaiban meghatározta a metróépítési projekt elmaradása. 

A MILLFAV végállomásának környezete forgalmilag túlterhelt, arculata rendezetlen, a hosszú időn keresztül tervezett, potenciálisan európai uniós forrásokból finanszírozott projekt meghiúsult.



Rákosrendező környezete az elmúlt évtizedekben erősen leromlott, rehabilitációját egyebek mellett a tulajdoni viszonyok, a terület tagoltsága, valamint szennyezettsége is nehezíti.

Helyi, átfogó problématerületek: 

Zugló hatályos, 2003-ban elfogadott Kerületi Városrendezési Szabályzatát és Szabályozási Tervét (ZKVSZ/ZKSZT) máig sok kritika éri hatósági és lakossági oldalról egyaránt, ezért hosszas egyeztetéseket követően 2011-ben új szabályzat készült.



Zugló területének közel egynegyed részét olyan nagyméretű, fővárosi és országos jelentőségű területek foglalják el, melyek nem a kerület tulajdonában vannak, fejlesztésük nem kerületi hatáskörben dől el, üzemeltetésük és hasznosításuk azonban alapjaiban meghatározza a környező térségek élhetőségét és jövőbeli lehetőségeit.



Az új lakóparkok és társasházak egy része térségidegen, szigetként emelkedik ki kertvárosias környezetéből. Különösen Herminamező és Alsórákos fokozatos besűrűsödése veszélyeztet.



A védett építészeti örökség nagy része leromlott állapotú, felújításra szorul, az aktív örökségvédelem pénzügyi és intézményi feltételei azonban csak korlátozottan biztosítottak.



Az épületek felújítására vonatkozó, gyakran túl szigorú előírások hátráltatják a szükséges felújításokat.



Nincs hatályos Kerületi Közterületi Arculatterv. Az igénytelen külsejű árusító pavilonok, portálok, az engedély nélkül kihelyezett hirdetések, plakátok jelentősen rontják a közterületek arculatát. Nincs az épületek megfelelő minőségű, külső megjelenését biztosító színdinamikai koncepció.


41



A kiemelt jelentőségű helyi projektek középtávú megvalósítása; elsőként a város szövetébe szervesen illeszkedő intézményi, igazgatási, kereskedelmi és szolgáltató funkciókat is magában foglaló kerületközpont létrehozása.



A fővárosi hatáskörű területek fejlesztésének előmozdítása.



Az új épületek városképi illeszkedését elősegítő szabályozási rendszer kialakítása, a kerület egységes közterületi arculatának megteremtése.



A kerület gazdag építészeti örökségének jó állapotban való megőrzése az utókor számára.

III. Már folyamatban levő, tervezett beavatkozások Zuglóban

Kiemelt komplex Városközpont)

projekt

–

Városközpont

kialakítása

(Potenciális

akcióterület:

Jelenleg készül a Csömöri út – Rákospatak utca – Bosnyák utca – Lőcsei út – Szugló utca – Nagy Lajos király útja által határolt területre vonatkozó kerületi szabályozási terv módosítása, mely meghatározza egyebek mellett a területre telepíthető funkciókat és azok városépítési paramétereit.9 A terület már jelenlegi funkciói mellett is jelentős tömegvonzással rendelkezik, meghatározó a kerület közlekedési, kulturális és kereskedelmi életében: a funkciók bővítésével, a szolgáltatások minőségének javításával alkalmas a kerület valódi központi szerkezeti elemévé válni. A helyszín alkalmas komplex szolgáltató létesítmények és közterületi, zöldterületi fejlesztések megvalósulását követően közösségi térként is funkcionálni. A fejlesztés sokszereplős folyamat: a terület fejlesztésének szempontjából a legmeghatározóbb partner az Echo Investment Hungary, de fontos partner például a Vásárcsarnokot is tulajdonló főváros. A szereplők egymásra utaltsága egyértelmű, a fejlesztés Zugló Önkormányzata és az Echo Investment esetében közös érdek: a területen megvalósuló bármely fejlesztés indítása egyértelműen húzó hatást gyakorol a teljes téregyüttes fejlesztésére vonatkozóan.

Mundo városközpont (Potenciális akcióterület: Városközpont) A Mundo városközpont beruházója és az önkormányzat között 2008-ban megszakadt tárgyalások 2010-2011-ben újrakezdődtek, s a Képviselő-testület döntéseinek értelmében a jelenleg véglegesítési szakaszban lévő, a területre vonatkozó KSZT szerint a Mundo kereskedelmi és szolgáltatási központ 6,8 hektáros területén összesen 42.500 m2 szintterületű beépítés kialakítása várható. Ebből maximálisan kereskedelmi terület 30.000 m2; gasztronómia 2.000 m2; szórakozási típusú terület 2.500 m2 , iroda 8.000 m2.

9

PORTATERV Városrendezési és Építészeti Tervező Iroda Kft. Államigazgatási Egyeztetési Tervdokumentáció ÉTV. 9.§ (3) 2012. január hó HBH Euroconsulting Kft.

42


Zugló Önkormányzata ragaszkodik ahhoz, hogy a Mundo központ az eredeti tervekhez képest alacsonyabb beépítés-intenzitású, a Zöld Zugló karakterhez jobban igazodó terület legyen, melyben a kereskedelmi funkciók mellett közintézményi funkciók is megjelennek. Az elképzelések szerint az Önkormányzat hasznosításába visszakerülő területrészen kialakítható létesítmények: polgármesteri hivatal, egészségügyi centrum, kerületi rendőrkapitányság. A létesítmények előtti területen burkolt rendezvénytér alakítható ki, a Csömöri út mentén intenzív zöldfelület kialakítása mellett. A terület elérhetőségét tekintve elsőrendű szempont a gyalogos-dominancia feltételeinek megteremtése.

Lantos Mihály Városközpont)

Szabadidő-

és

Sportközpont

kialakítása

(Potenciális

akcióterület:

A területen kialakítandó épületegyüttes két alapvető funkció szerint különül el: 

a konferenciák lebonyolítására alkalmas, 2 szintes, 1.500-2.000 fő befogadóképességű, mobil falak segítségével igény szerint variálható belső terekkel rendelkező konferenciaközponti rész;



a sportközponti funkciót ellátó, tömegsportolásra is használható pályákat (egyebek mellett kézilabda és kosárlabda), megfelelő méretű lelátókat és két, tanuszodai funkció ellátására is alkalmas medencével rendelkező épületrész.

A Lantos központ fejlesztése földrajzilag és funkcionálisan is egyértelműen kapcsolódik a Városközpont fejlesztéséhez, ugyanis a városközponti területen létrejövő szolgáltatói kínálatot bővíti: az így kialakuló komplex szolgáltatási paletta magas színvonalon képes kiszolgálni a tágabb térségben élők, dolgozók és tanulók igényeit.

A Vásárcsarnok tulajdonba vétele és fejlesztése (Potenciális akcióterület: Városközpont) A városközponti terület hagyományos és meghatározó eleme a piac, mely funkciót egy korszerűbb beépítési móddal (a tervezők javaslata szerint „akár több szintes kialakítással, az árufeltöltés és a parkolás jellemzően felszín alatti megoldásával”10) kell megőrizni. A Képviselő-testület 2011-ben két vételi ajánlatot is tett a Fővárosi Önkormányzatnak a Csömöri út 9-11. szám alatti 31267/96 hrsz-ú ingatlan megvásárlására, amely a CSAPI Vásárcsarnok létesítménye. Az épület megszerzését gazdaságilag a városközpont-projekt részeként történő, együttes fejlesztés szükségszerűsége indokolja.

A Bosnyák téri villamosremíz hasznosítása (Potenciális akcióterület: Városközpont) A Képviselő-testület 2010 novemberében támogatta egy, a Bosnyák téren lévő Remíz átalakításáról szóló, abban kialakítandó kulturális központ előkészítésére vonatkozó tanulmány elkészítését, valamint biztosította az ehhez szükséges költségvetési fedezetet. Az ingatlan kulturális célú megszerzése a környezetében lévő térség értékváltozását eredményezi. Mivel a Remíz területe várhatóan nem elégséges a tervezett kulturális központ kialakításához, javasolt a teljes, Thököly út - Nagy Lajos király útja - Bosnyák utca - Kövér 10

PORTATERV hivatkozott dokumentum 6. oldal


43


Lajos utca által határolt tömb tulajdonjogi rendezése érdekében Zugló Önkormányzata javára elővásárlási jog biztosítása. A készülő építési szabályzat és szabályozási terv az érintett tömböt kulturális központként szerepelteti. A most már helyi értékvédelem alatt álló épület tulajdonba vételéről tárgyalásokat folytat az önkormányzat a BKV-val, mely egyelőre nem lát megfelelő alternatívát a kocsiszín kiváltására.

Kiemelt projekt - Rákosrendező hasznosítása Rákosrendező rehabilitációja már évek óta a zuglói fejlesztéspolitika egyik meghatározó eleme. A térség hasznosítása érdekében Zugló Képviselő-testülete 2011 márciusában javasolta Rákosrendező állami tulajdonú telkeinek felosztását. Amennyiben ez megtörténik, úgy Zugló az Ötv.-ben meghatározott közfeladatai maradéktalan ellátása érdekében igényt tart a telekalakítást követően vasútközlekedési és üzemi területet nem érintő ingatlanrészek tulajdonjogának ingyenes megszerzésére. Zugló a tulajdonviszonyok rendeződésének előmozdítása érdekében az érintett partnerek összefogását kezdeményezve koncepciót kíván alkotni a fejlesztési terület hasznosítási lehetőségeiről. A koncepciónak a terület felhasználására tett alternatívákat tartalmazó javaslatok mellett iránymutatást kell adnia a szükséges előkészítés (pl. a terület megtisztítása) folyamatára, illetve a megvalósítás lehetséges pénzügyi konstrukcióira vonatkozóan. Zugló Önkormányzata a MÁV, illetve az Állami Vagyonkezelő felé koncepcióalakítás feltételrendszerének közös kialakítását célzó tárgyalásokat.

elindította

a

A Rákosrendező kapcsán is felmerülő kérdés a BVSC területének jövőjét is meghatározza.

Kiemelt projekt (Potenciális akcióterület: MILLFAV) A Millenniumi Földalatti Vasút végállomásának és környezetének rendbetétele a kerület egy másik, szintén régóta húzódó kiemelt projektje. A fejlesztés többszereplős: Főváros, Raiffeisen Ingatlan Zrt., Zugló Önkormányzata, illetve a projektet ellenző civil szereplők. Az eddig domináló érdekellentétek megakadályozták a projekt uniós finanszírozását, ugyanakkor kompromisszumos megoldásnak ígérkezik egy földalatti, 400 gépkocsi befogadására alkalmas P+R parkoló és zöldterületi dominanciát eredményező felszíni rendezés megvalósítása.

Új ZKVSZ/ZKSZT kidolgozása A 2003-ban elfogadott, hatósági és civil oldalról is támadott ZKVSZ-ZKSZT túl megengedő volt az új beruházások megvalósítóival szemben. A Képviselő-testület 2011 januárjában új szabályozási dokumentum kidolgozása mellett döntött, melynek fő célja a gyakorlatilag korlátlan fejlesztési lehetőségek megállítása, a meglévő állapot rögzítése, felmérése, a szükséges és megengedhető fejlesztési irányok és célok meghatározása. A testület az új ZKVSZ/ZKSZT elkészítéséig – de max. 3 évig – változtatási tilalmat rendelt el a kerület nagy részére vonatkozóan: új építési engedély nem adható ki, a már korábban kiadott engedélyek alapján azonban megkezdhető, illetve folytatható az építkezés.


44


Rendelet az építészeti örökség helyi védelméről Az örökségvédelem már meglévő országos és fővárosi szintjét kiteljesítendő, Zugló Képviselőtestülete 2011 novemberében a helyi örökség védelméről szóló rendeletet alkotott, mely 80 önálló ingatlant és 10 területet helyez védelem alá. Kerületi civil szervezetek – pl. Herminamező Polgári Köre - már évek óta szorgalmazták a jogszabály megalkotását.

IV. Szükséges és fontos, még hiányzó beavatkozások Helyi átfogó Rövid távú, 2014-ig 

Lobbitevékenység az országos és fővárosi hatókörű területek fejlesztésének folyamatos napirenden tartása érdekében.



Az új Kerületi Városrendezési Szabályzatát és Szabályozási Terv elfogadása, és ezzel



o

a további, tömeges lakásépítés korlátozása,

o

újabb területhasználati konfliktusok kialakulási lehetőségének csökkentése.

Új Kerületi Közterületi Arculatterv egységesebb, rendezettebb városarculatát.

kidolgozása,

mely

biztosítja

Zugló


A városképet romboló, az arculattervhez nem illeszkedő közterületi árusító pavilonok felszámolása, a portálok, cégérek stb. megújítása.



A stratégiailag fontos tengelyek és helyszínek (Thököly út, Nagy Lajos király útja, Erzsébet királyné útja, részlegesen a Bosnyák utca és a Róna utca) megújulásának elősegítése.

Helyi kiemelt Rövid távú, 2014-ig 

A Bosnyák tér és a környező térségek megújításának elindítása: tervezés és az új városközpont építésének elkezdése.



A Lantos Sport- és Konferenciaközpont megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése, finanszírozási konstrukció kialakítása, tervezésének befejezése.



A Bosnyák téri Vásárcsarnok tulajdonba vétele.



A MILLFAV-végállomás rendezésének előkészítése.



A Remíz funkcióváltásának előkészítése.



Rákosrendező hasznosítására vonatkozó koncepció kidolgozásának indítása.


45




Pályázatfigyelés, pályázatok benyújtása és egyéb források bevonása különösen a kiemelt fejlesztések megalapozásához.


Az új városközpont kiépítésének befejezése.



A Remíz épületének tulajdonba vétele, majd komplex megvalósíthatósági tanulmány készítése a funkcióváltó hasznosítás gazdaságilag is megalapozott kivitelezésére vonatkozóan – a hasonló külföldi beavatkozások tükrében.



Rákosrendező tulajdonjogi viszonyainak rendezése, a kapcsolódó területek leválasztása a vasúti törzshálózatról. Ezt követően a térség rehabilitációjának és funkcióváltó hasznosításának megkezdése.



Pályázatfigyelés, pályázatok benyújtása és egyéb források bevonása különösen a kiemelt fejlesztések megvalósításához.


A Remíz funkcióváltó megújításának kivitelezése.



Rákosrendező megvalósítása.

komplex

rehabilitációjának

és

funkcióváltó

hasznosításának

V. Javaslatok helyi döntéshozóknak a még hiányzó beavatkozások jobb megvalósítása érdekében Finanszírozási konstrukciók kidolgozása, a befektetői szándékok motiválása A kerületi nagyprojektek jelentős része csak befektetői tőke közreműködésével valósítható meg. Célszerű egyrészt már a projektek előkészítési fázisában a megvalósítást lehetővé tevő pénzügyi konstrukciók tervezése, másrészt a befektetői hajlandóság motiválása. Ez utóbbira lehetőség a kerület kezdeményezésében megvalósítandó projektek előkészítése és annak kommunikálása (rendezvények szervezése, befektetői fórumokon való részvétel stb.).

Településrendezési szerződés Az önkormányzatnak a kerületi nagyberuházások megvalósítóival célszerű előzetesen településrendezési szerződést kötni. Ennek célja, hogy a befektető bizonyos ellentételezés (pl. ingatlan tulajdonjogának megszerzése, közlekedési kiszolgálás kedvező megváltoztatása) ellenében közfunkciókat ellátó beruházás/projektelemek megvalósításának finanszírozását, költségeit magára vállalja. Településrendezési szerződés - Étv. adta keretek között - akkor köthető, ha az abban kikötött, illetve vállalt kötelezettségek és a megvalósuló településrendezési cél között közvetlen összefüggés áll fenn. Az értékvédelem hatékonysága növelésének lehetséges eszközei Az építészeti örökség hosszú távú fennmaradását biztosítandó, a védelem alatt álló épületek tulajdonosaira háruló, a védettségből fakadó karbantartási és felújítási többletköltségek fedezetét az értékvédelem minden szintjén támogatni szükséges. Ennek érdekében célszerű megvizsgálni egy célirányos pályázati konstrukció kidolgozásának és HBH Euroconsulting Kft.

46


rendszeres meghirdetésének lehetőségét. Meggondolandó egy, a minisztérium finanszírozott pályázati konstrukció kialakításához szükséges lobby tevékenység.

által

Egyes objektumok esetében indokolt egy olyan vizsgálat kezdeményezése, mely azt hivatott feltárni, hogy a jelenlegi hasznosítás mellett a műemléki érték megőrzésének műszaki, pénzügyi és intézményi feltételei biztosítottak-e, illetve fordítva is: a műemlék épületben folyó tevékenység számára biztosítottak-e a kor igényeinek megfelelő, hatékony, hosszú távon finanszírozható működés feltételei (oktatási, egészségügyi, kereskedelmi hasznosítású épületek). A felmérések alapján intézkedési terv készítése szükséges, amely a kisebb szervezeti átalakításoktól a jelenlegi funkció más helyszínre történő áthelyezésén keresztül a műemléképület funkcióváltásáig terjedő lépéseket fogalmaz meg.


47


Élénk helyi kulturális és közösségi élet, lokálpatriotizmus erősítése

Adottságaiból és hagyományaiból következően Zuglónak a kultúra az egyik fő kitörési pontja, fejlesztési pillére. A népszerű, újdonságokra nyitott, 25 éves Cserepesház Zugló legfőbb saját művelődési intézménye, mely 2011 májusától 3 telephelyen, átszervezett struktúrával, egységes szervezetben működik. A három létesítmény közül egyik sem művelődési célokra épült. Egyidejű befogadási kapacitásuk 60-130 fő közötti, mely nyilvánvalóan nagyon szűkös egy közel 115 ezer fős városnak. Ugyanakkor, a kerület területén (Városliget és intézményei, Stadionok stb.) szervezett gazdag kulturális programválaszték, a fővárosi élet kínálta szabadidős lehetőségek gyakran nem érik el a kerület lakóit, az események sokszor nem velük, csak körülöttük történnek. Az önkormányzat határozott szándéka Zugló kulturális életének megújítása, melynek szerves részét képezi a hagyományőrzés és az értékteremtés mellett, egy saját, új, többfunkciós közösségi tér kialakítása, mely méltó és alkalmas helyszíne lehet a városnyi kerület sokszínű kulturális-közösségi életének. A készülő új kerületi kulturális koncepció életkortól függetlenül minden zuglói lakos elérését célozza, de kiemelt feladatnak tekinti a gyermekek és fiatalok általános és különösen zenei műveltségének javítását, ezen belül a Kodály-módszer felélesztését. Zugló a Liget Köztársaság egyesülettel összefogva kezdeményezi, hogy 2013-at nyilvánítsák a Városliget Évének, kialakításának 200. évfordulója alakalmából. A fővárossal és az érintett, szomszédos kerületekkel együttműködve egész évre elosztva tervezett, színes kulturális rendezvény-sorozattal tehető emlékezetessé és Zugló-közelivé a különleges alkalom. Zugló budapesti és országos szintű kulturális jelentőségét tovább növelheti az a 2011. év végén bejelentett kormányzati terv, mely szerint 2017-re a tervezett Andrássy-negyed végpontjaként a Dózsa György út mentén, az 56-osok terén alakítanának ki egy új múzeumi negyedet MúzeumLiget néven. A két új múzeum-épület egyikébe a jelenleg a Várban működő Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum egyesített gyűjteménye kerülne, míg a másikban a tervek szerint a kecskeméti Fotográfiai Múzeum kapna helyet.

I. Azonosított főbb problémák 

Zuglóban - a méretéhez képest - kevés a saját fenntartású kulturális és közművelődési intézmény, és megoszlásuk egyenetlen a városrészek között.



Jelenleg Zuglónak nincs egy saját, nagy befogadóképességű, többfunkciós kulturális-közösségi tere, mely valóban a kerület lakosságának igényeit szolgálja.



Hiányzik a rendszeres, előzetes kommunikáció a helyi kulturális szabadidős programokról, jelenleg a lakosság tájékoztatása esetleges.



A zuglói lakosok, különös tekintettel a fiatalokra, nem eléggé lokálpatrióták, gyakran gyenge a helyi kötődésük.


48

és



A zuglóiak helyi kötődésének, lokálpatriotizmusának, közösségi aktivitásának erősítése, különös tekintettel a fiatalok bevonására.



A kerület saját fenntartású kulturális-közösségi tereinek növelése, egyenletesebb területi megoszlás elérése.



Hagyományőrzés és értékteremtés.

III. Már folyamatban levő beavatkozások Zuglóban Az 58 éve működő Zuglói Filharmónia – Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus művészi munkája megőrzendő helyi értékként kiemelt önkormányzati támogatást élvez, melynek eredményeként első osztályú zenekarként működhet, főállású zenészekkel. 2013-ig elnyerték a Nemzet Ifjúsági Zenekara címet. A Cserepesház és intézményei a jövőben várhatóan non-profit gazdasági társaságként szervezik tovább Zugló közművelődését, mely forma rugalmasabb és több lehetőséget kínál a jelenleginél. A képviselő-testületi döntés folyamatban van. 2010 őszétől az önkormányzat a helyi civil és egyházi szervezetekkel együttműködve nagy hangsúlyt fektet hiánypótló, hagyományteremtő célú rendezvények elindítására, illetve olyan, már bevált kezdeményezések továbbfolytatására, melyek egyaránt alkalmasak a zuglóiak helyi identitástudatának, meggyengült lokálpatriotizmusának erősítésére. Főbb hagyományteremtő, -őrző rendezvények 2011-ben: 

Zuglói Nyári Színház a Vajdahunyad várban



16. Nyárbúcsúztató Vigalom Rákosfalván a Csepesház szervezésében



IV. Zuglói Káposzta és Bor Fesztivál



Zuglói Napok 2011 programsorozat: koncertek, kiállítások, megemlékezések, diák szavaló és képzőművészeti verseny megrendezése



Zuglói Múzeumok Éjszakája



56-os ünnepség ötezer zuglói diák részvételével és a Filharmónia ünnepi koncertje



Szeretjük Zuglót Egyesület kezdeményezésére Stefánia Szalon a polgári értékek megőrzésére, a helyi identitás erősítése érdekében.

Főbb önkormányzati kezdeményezések a helyi lakosság hatékonyabb bevonására 2011-ben: 

Zugló születésnapján a Városligetben működő kulturális intézmények, elsősorban a múzeumok jelentős árkedvezményt adnak a helyi lakosoknak, ez által elérhetőbbé téve a bejutást számukra;



helyi lakosoknak ingyenesen igényelhető a Zugló Városkártya, mely – egyebek között – a kulturális és szabadidős szolgáltatásokból is érdemi kedvezményeket biztosít;


49




elindult a Virágzó Zugló program, melynek fő célja a helyi lakosság bevonása az igényesebb környezet kialakításba és a közösségépítés.

Új Civil Ház létrehozása 2012-ben a zuglói civil szervezeteknek a Csertő park 12. szám alatt, a korábbinál lényegesen nagyobb, 633 nm-en, rendezvényteremmel, kávézóval ellátva.

Kiemelt projekt a Róheim-villa közcélú, kulturális hasznosítására A zuglói Képviselő-testület 2011 májusában döntött arról, hogy közcélú, kulturális feladatok ellátása érdekében, felújítási kötelezettség mellett igényt tart a jelenleg a magyar állam tulajdonában levő Róheim-villa (XIV. Hermina út 45.) tulajdonjogának ingyenes megszerzésére. A védett, I. kategóriás műemlék épület elhanyagolt, erősen leromlott állapotú, felújítási kötelezettség terheli, mely forráshiány miatt régóta késik. Zugló Önkormányzata szeretné megmenteni, méltó állapotban az utókornak is megőrizni ezt a különleges műemléket. Ennek első lépése, a rendezetlen tulajdonviszonyok tisztázása jelenleg folyamatban van.

Országos fejlesztés: Múzeumi negyed kialakítása a Dózsa György út mentén A Kormány 2011 októberében – az Andrássy-negyed fejlesztésének részeként – jóváhagyta egy új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes (MúzeumLiget) koncepciójának kidolgozását. A tervek szerint az 56-osok terén épülő új kulturális létesítmény első biztos, kormányhatározatban már nevesített beköltözője a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének újraegyesítésével létrejövő múzeum, az ún. Új Képtár. A koncepció fontos eleme, hogy a fejlesztés a Városligettel összhangban, annak műemléki és környezeti értékeit nem csorbítva valósuljon meg: környezetbarát „ökoépületként”, a fenntarthatóság és a látogatóbarát funkciók jegyében. A koncepció része a parkolási gondok megoldása, térszín alatti parkoló építésével. Az új múzeumi negyedben elhelyezésre kerülő intézmények végleges körére tett javaslatot 2012. június 30-ig kell benyújtani a Kormánynak, s az ott jóváhagyott intézményekre vonatkozóan az építészeti tervpályázat elkészítésének határideje 2013. szeptember 30-a. A beruházás a tervek szerint 2017-re valósulna meg, és nagyban elősegítené a teljes Városliget megújítását.

IV. Szükséges és fontos, még hiányzó beavatkozások Országos 

A közel 200 éves Városliget és a környezetében levő patinás kulturális és rekreációs intézmények kiemelt védelme, fejlesztése.


50



Középtávú, 5 évre szóló új kulturális koncepció kidolgozása vagy a meglévő aktualizálása, átdolgozása.



A kultúrában rejlő lehetőségek lokálpatriotizmus erősítése.



Helyi civil és egyházi kulturális, lokálpatrióta stb. szervezetek, közoktatási intézmények még erőteljesebb bevonása a kulturális és szabadidős tevékenységekbe.



A helyi lakosság minél szélesebb körét elérő, rendszeresen megjelenő, kerületi szinten összehangolt, egybeszerkesztett – elektronikus és nyomtatott - kulturális programfüzet/hírlevél/honlapon menüpont létrehozása.



Részvétel a múzeumi negyed koncepciójának kidolgozásában.

jobb

helyi

kiaknázása,

a

helyi

kötődés,


Saját fenntartású, többfunkciós (kulturális, rekreációs, sport stb.) központ létrehozása, mely kiemelt közösségi tér szerepet is betölt a kerület életében.



Zugló érdekeinek érvényesítése a múzeumi negyed megvalósítása során.

V. Javaslatok helyi döntéshozóknak a még hiányzó beavatkozások jobb megvalósítása érdekében Rövid távú, 2014-ig 

Az önkormányzati intézmények mellett - a zuglói kulturális intézmények egyenetlen területi megoszlását is ellensúlyozandó - civil, egyházi és kisebbségi szervezetek/színterek aktívabb bekapcsolása Zugló kulturális életébe, források biztosítása.



A helyi lakosság minél szélesebb körét elérő, a rendszeres kulturális kommunikációt javító saját kiadású kulturális programajánló füzet, kiadvány terjesztése, előzetes havi naptárszerű programajánló megjelentetése a helyi médiában és Zugló honlapján.



Zugló sikeres gazdasági szereplőinek, vállalkozóinak szponzorként történő rendszeresebb bevonása a fontos kulturális események lebonyolításába is. Ehhez megfelelő motivációs rendszer kidolgozása pl. vonatkozó cím, emlékplakett, vándorserleg alapítása.


A többfunkciós rendezvénycsarnok, 2-3.000 fő befogadására alkalmas kulturális és szabadidős közösségi tér létrehozása. A létesítmény megvalósulása lehetőséget teremthet a helyi kulturális nagyrendezvények, ünnepek és ünnepélyek (pl. szalagavatók, ballagás) méltó lebonyolítása mellett a különböző művészeti


51


ágakban alkotó zuglói művészeknek a lakossággal való rendszeres találkozására, megjelenésére. 

Zugló nemzetközi kulturális kapcsolatainak bővítése: a meglévő testvérvárosi kapcsolatok kulturális tartalmának szélesítése mellett, további testvérvárosi kapcsolatok vagy egyéb kulturális-szakmai cserekapcsolatok kiépítése. Ez által a zuglói alkotó művészek, kulturális és közművelődési szakemberek külföldi tapasztalatszerzésének, bemutatkozásának elősegítése.



Egy méltó helyen zuglói helytörténeti múzeum, illetve állandó kiállítóhely létrehozása. Javasolt a Lipták Villa vagy a kiemelt projektként kezelt Róheim-villa egy részének - ilyen célra történő átalakítása.



A kialakításra kerülő múzeumi negyed Zugló felé nyitásának szorgalmazása.


52


Sport, rekreáció, egészséges zuglóiak A rekreáció és az egészségvédelem a kezdetektől meghatározó funkciója a kerületnek: a XVIII. század végétől fokozatosan gondozott területté váló mai Városliget hagyományosan a pesti polgárok sétálóhelye volt, az 1842-es alapkőletétel idejére a Hermina kápolna környékén különféle gyógyintézetek és nyaralószálló működtek, kezdtek épülni az elegáns lakó-, illetve nyaralóvillák. A rekreációs funkció a városiasodás későbbi szakaszaiban is megőrződött. Többek között ennek köszönhetően Zugló ma is méltán őrzi zöld, egészséges imázsát és azokat az értékeket, melyek a minőségi életkörülményeket kereső, ülőmunkát végző, tehát szabadidejében többé-kevésbé rendszeresen sportolni vágyó lakosság számára meghatározóak. A sport- és az egészséges rekreáció nem csupán az aktív lakosság alapvető igénye: az elöregedő lakosság számára biztosított vagy a gyermekek rendelkezésére álló szolgáltatások hasonló fontossággal bírnak. Adottságaiból és hagyományaiból következően Zugló megfelel a fent említett igényeknek. Kérdés azonban, hogy a minőségi rekreációra igényt formáló lakosok számára a Puskás Stadion és a Városliget kerületében melyek a ma reálisan elérhető lehetőségek.

I. Azonosított főbb problémák Helyi – fővárosi - országos 

A sport és a versenysport finanszírozásának megoldatlansága, a szponzoráció hiánya, a tömegsport és versenysport sok esetben megoldhatatlannak látszó átjárhatatlansága. Kapcsolódó probléma, hogy a patinás, nem mellékesen sokszor jelentős ingatlanvagyont kezelő, azt használó sportegyesületek mögül a tulajdonos cégek működésképtelenséget, megoldhatatlan helyzeteket teremtve kihátrálnak. Az eredmény: a meglévő létesítmények állagmegóvásához, megújításukhoz szükséges pénzügyi források teljes elapadása.



A kerületben található néhány fővárosi vagy országos szinten is meghatározó szerepet játszó sportlétesítmény. Ezek a Városligethez, a meghatározó rekreációs „intézmény-együtteshez” hasonlóan elsősorban nem a zuglóiak igényeinek szolgálatára jöttek létre és ma sem azokat szolgálják.



Zuglóban van több, a sportos életmódot folytató lakosság számára nyitott szabadtéri sportpálya, műfüves futballpálya, kialakulóban vannak a ma igen kedvelt futó útvonalak (pl. Rákos patak mellett) és kerékpárutak. Ezek azonban sem mennyiségükben, sem minőségükben nem fedik le a keresletet. Nincsen a mai fiatalok által kedvelt extrém sportokhoz sorolt kerékpáros, gördeszkás, görkorcsolyás stb. sportok gyakorlásához megfelelő pálya.



A megőrzendő és Zuglóba vonzandó lakosság igényeinek megfelelő egészséges életvitel egyik alkotóeleme a mindennapi mozgás. Zuglóban – sem - megoldott az

Helyi


53


iskolai, vagy versenysport célokat szolgáló létesítmények nagyközönség számára nyitott, tömegsportolási lehetőséget biztosító átjárhatósága. 

Bár a kerületben van több potenciálisan erre a funkcióra alkalmas sportlétesítmény, terület, hiányzik a zuglói sportkomplexum, melynek többfunkciós, osztható csarnoka sport- és egyéb nagyrendezvények befogadása mellett rendszeres tömeg- és versenysportolásra is teret ad.



Bár Zuglóban nagy hagyományai vannak az úszósportnak, a kerületben jelenleg nem működik elfogadható minőségű tanuszoda. A BVSC uszoda évtizedek óta megújításra szorul. A BVSC – Zugló és az úszó, illetve vízilabda sport ugyanakkor potenciálisan a kerület emblematikus és helyi identitásteremtő egyesületévé / sportjává válhat.


A meglévő sportlétesítmények minőségi megújítása.



Tömegsportra alkalmas terek, pályák, termek kialakítása.



Sport- és egészség összekapcsolására alkalmas, családokat, tehát több korosztályt megszólító sport- és egészségvédelmi mozgósítás.



Önkormányzati tanuszoda megépítése.



Zuglói identitást hordozó többfunkciós sportcsarnok létrehozása.



Részvétel a versenysport és utánpótlás zuglói megszervezésében: finanszírozási keretrendszerek kialakulásának elősegítése, támogatása.

III. Már folyamatban levő beavatkozások Zuglóban Az elsősorban az iskolás korosztályú gyermekek sportszeretetét, sportolási és versenyzési kedvét támogatni hivatott egyik legsikeresebb kezdeményezés a Zuglói Sportközpont által szervezett Zugló Kupa, melyet a 2011/12-es tanévre is meghirdettek. Továbbá eredményesen pályázott az OVI-FOCI Alapítvány és a Magyar Labdarúgó Szövetség által meghirdetett OVI-FOCI programon, melynek eredményeként 5 zuglói óvodában épülhet meg téli testnevelésre is alkalmas lefedhető futballpálya, amelyek segítségével már kisgyermek korban fejleszthető a mozgás. A versenysport támogatásában az utánpótlás-nevelés területén kötelezte el magát az önkormányzat: a kerület a 2011-12-es tanévtől fenntartásába vette a Csanádi Árpád Általános Iskola, Sportiskola, Középiskola és Pedagógiai Intézetet. Az önkormányzat lehetőséget kíván teremteni a versenysportolásra és a szabadidős sportolásra egyaránt: ennek érdekében egyre szorosabb kapcsolatok és átjárható rendszerek kialakítására törekszik a zuglói sport-egyesületekkel, tisztában van felvállalt kötelezettségeivel, melyek közül a legmeghatározóbbak az MTK pálya működtetése, és a kapcsolódó Lantos Sportközpont fejlesztése, illetve a BVSC – Zugló támogatása. Sportesemények szervezése, támogatása: Nordic walking a Rákos-patak mentén, évente rendezendő “Patak-parti” futás. HBH Euroconsulting Kft.

54


IV. Szükséges és fontos, még hiányzó beavatkozások Helyi – fővárosi - országos 

A közel 200 éves Városliget és a környezetében levő patinás sport és rekreációs intézmények kiemelt védelme, fejlesztése; a Puskás Stadion fejlesztése.



A sportolás feltételeinek javítása, a szponzoráció rendszerének további finomítása a látvány-csapatsportok társasági-adó kedvezmény rendszerének kihasználása érdekében.



Az állami vállalatok által tulajdonolt sportlétesítmények (kiemelten a BVSC) helyzetének rendezése.


Új középtávú sportfejlesztési akcióterv kidolgozása.



A kisebb költségvetéssel megvalósítható fejlesztések előtérbe helyezése: köztéri sportpályák karbantartása, a közkedvelt szabadtéri egyéni (futás, kerékpár, görkorcsolya, gördeszka, korcsolya) és csoportos tömegsportolás feltételrendszerének (labdarúgás, kosárlabda, tollaslabda) minőségi és mennyiségi fejlesztése.



Az iskolarendszer felkészítése a mindennapos testnevelés megvalósítására, a tanórai és a tanórán kívüli sportolás rendszerének kialakítása.

feltételeinek kapcsolódó

Kiemelt projekt: Lantos Szabadidő és Sportközpont (Potenciális akcióterület: Városközpont) A sport -, tanuszoda - és rendezvényközpont funkciók betöltésére alkalmas szabadidőközpont, a Lantos tervezésének elindítása, finanszírozási konstrukció véglegesítése, beruházás indítása. (A projekt szorosan kapcsolódik a Városközpont fejlesztéséhez, a részletes elképzeléseket az épített környezet fejlesztésére vonatkozó stratégiai fejezet tartalmazza.) 

A többi nagypálya (kiemelten BVSC, Siemens) hasznosításának koncepcionális megtervezése.


Lantos Sportközpont kialakítása.



A nagypályák, egyesületek sorsának együttműködő partnerekkel történő közös rendezése.


hosszútávon

55

fenntartható

működtetési

rendszerének



Az egészséges, sportos életvitelt népszerűsítő, családokat és nagyobb csoportokat is rendszeresen mozgósító, hagyományteremtő, egészségvédelemmel, pl. szűrő programokkal összekapcsolt tömegsport napok, események szervezése (zuglói futás, családi sportnapok stb.).



A helyi vállalatok erőteljesebb bevonása a szponzorációs rendszerekbe, sportfinanszírozásba, Zuglóban érvényesülő társadalmi felelősségvállalásra. Ehhez megfelelő motivációs rendszer kidolgozása pl. vonatkozó cím, emlékplakett, vándorserleg alapítása.



A helyi lakosság minél szélesebb körét elérő, rendszeresen megjelenő, kerületi szinten összehangolt, egybeszerkesztett – elektronikus és nyomtatott – sport, egészség programfüzet/hírlevél/honlapon menüpont létrehozása.


Csatlakozás az országos, fővárosi beruházásokhoz, kiemelten a Puskás Stadion felújítási munkáihoz, a Puskás Stadion zuglói gyökereinek és a kerület felé nyitásának megteremtése.


56


Aktív, minőségi időskor elősegítése Európában 2025-re minden harmadik polgár betölti a 60. életévét, mely tendencia súlyosan megterheli a tagállamok társadalmi alrendszereit. Hasonló prognózis érvényes hazánkra, Budapestre, ezen belül Zuglóra is, ahol 2011-ben 60 év feletti alakosság 28,8%-a. Égető kérdés tehát a közszolgáltatások hozzáigazítása az idősek szükségleteihez, illetve a változó igényeket előtérbe helyező, új városi környezet kialakítása. Zugló Önkormányzata középtávú stratégiai célkitűzései közé emelte a minőségi időskor biztosítását. Ennek érdekében, egyik első lépésként kidolgozott egy átfogó idősügyi fejlesztési projektet, melynek megvalósítására egy 12 tagú nemzetközi konzorcium vezető partnereként benyújtott egy nagyléptékű, uniós pályázatot. A hazai és nemzetközi jó példák megismerése érdekében Zugló Önkormányzata nyitott a kapcsolatfelvételre más budapesti kerületekkel, illetve más hazai vagy európai városokkal, hiszen az idős lakosság fizikai és szellemi aktivitásának, munkaképességének meghosszabbítása elengedhetetlen ahhoz, hogy az ellátásukból fakadó társadalmi költségek ne emelkedjenek elviselhetetlen mértékűvé. Ennek érdekében különösen fontos napjainkban az önkormányzat és a civil szféra, az egyházak, karitatív szervezetek folyamatos együttműködése, összefogása. Fontos tudatosítani, hogy az időskorúak összetett, heterogén csoportot alkotnak koruk, egészségi állapotuk, anyagi lehetőségeik, életmódjuk, fogyasztási szokásaik és szükségleteik tekintetében. Nő az egyszemélyes háztartásban élő, segítségre, ápolásra szoruló idős emberek száma, de sok az olyan frissnyugdíjas is, aki aktív életmódra alkalmas, azonban anyagi, történelmi vagy kulturális okok miatt nem integrálódik a közösségi életbe és idős korára haszontalannak érzi magát. A cél az, hogy egyre több idős ember élhessen minőségi, aktív, illetve biztonságot nyújtó, gondtalan ezüst éveket. Az idősügyi helyzet megoldása innovatív, az érintett területek és szereplők közötti összehangolt együttműködést kíván helyi, nemzeti és EU-s szinten egyaránt.

I. Azonosított főbb problémák 

Zuglónak jelenleg nincs elfogadott idősügyi stratégiája és intézkedési terve.



A helyi lakosság egyre növekvő elöregedése mellett az idősek ellátórendszere, gondozási formái, támogatása egyre csökkenő mértékű.



Nincs az idősek átmeneti elhelyezését biztosító otthon, amelynek működtetése törvényi kötelezettség.



A demens idősek nappali ellátása nem megoldott a kerületben.


57



Az idősügy egyik fő stratégiai kérdésként történő kezelése a kerületben.



Aktív, minőségi Zuglóban.

időskor

elősegítése

célzott

beavatkozásokkal

az

elöregedő

III. Már folyamatban levő beavatkozások Zuglóban Silver City – nemzetközi projekt az idősek jobb társadalmi integrációjáért Zugló Önkormányzata 8 országból, 12 nemzetközi partnerből álló konzorcium vezetőjeként pályázatot nyújtott be Silver City címmel a Dél-kelet Európai Területi Együttműködési Program (SEE) „Dél-kelet európai városok együttműködése az idősek társadalmi és gazdasági integrációja a fenntartható városfejlesztés keretében” című komponensére. Eredményhirdetés 2012 első negyedévében várható. A pályázat fő célcsoportjai, azok az 50 év felettiek, akik korai nyugdíjazás vagy egyéb okokból kiestek a munkaerőpiacról; valamit a 60 év feletti nyugdíjas korúak, akik aktív életmódot kívánnak folytatni. A 2 éves futamidejű projekt keretében tervezett: helyi szükségletfelmérés, nemzetközi jó gyakorlatok gyűjtése, tanulmányutak, helyi idősügyi stratégia és akcióterv kidolgozása, helyi, országos és EU szintű politikai ajánlások megfogalmazása a döntéshozóknak. Önkormányzatok közötti szakmai együttműködés a magyarországi időspolitika támogatásáért Újbuda Önkormányzata saját idősbarát programjaira és nemzetközi tapasztalataira alapozva, 2011 októberében kezdeményezte azoknak a magyarországi önkormányzatoknak a szakmai együttműködését, amelyek kiemelt feladatuknak tekintik az idősügyet. Zugló Önkormányzata - stratégiai célkitűzéseivel összhangban - a aktívan részt kíván venni a kezdeményezésben. A zuglói Idősügyi Tanács felállítása folyamatban van. Az önkormányzatok közötti együttműködés fő célja a figyelem felhívása az idősödésre, az idősügy megoldásának fontosságára és lehetőségére. Az együttműködés módszere a jó gyakorlatok kölcsönös megismerése – magyarországi idősügyi- szakmai tudásbázis kialakítása, valamint az idősüggyel kapcsolatos közös lobby, és kommunikációs tevékenység erősítése (pl. idősügyi törvény létrehozásának támogatása).

IV. Szükséges és fontos, még hiányzó beavatkozások Országos 

Idősügyi törvény megalkotása.



Kiemelt társadalmi szemléletformáló, kommunikációs és lobby tevékenység az idősek érdekében.



Időskori öngondoskodást népszerűsítése.


támogató,

58

komplex

programok

támogatása,


Helyi Rövid távon, 2014-ig 

Zugló idősügyi stratégiájának és akciótervének elkészítése a korábbi javaslatok felülvizsgálata és a rendelkezésre álló szakmai tapasztalatok alapján;



Forrásbiztosítás a megoldatlan kötelező és szükséges szociális, idősügyet érintő feladatok ellátására a jelenlegi jogsértő állapot mielőbbi megszüntetése érdekében;



A rászoruló idősek számára a korábbi, önként vállalt önkormányzati ellátási formák (pl. napi háromszori étkezés) visszaállítása, illetve a szolgáltatások körének bővítése.


Az idősügyi, komplex akcióterv tervezett feladatainak megvalósítása, az akcióterv évenkénti felülvizsgálata;



A demens betegek nappali ellátását biztosító intézmény létrehozása.

V. Javaslatok helyi döntéshozóknak a még hiányzó beavatkozások jobb megvalósítása érdekében Rövid távon, 2014-ig 

Az idősek átmeneti elhelyezését biztosító otthon létrehozására javasolt a Bethesda u. 4. szám alatti épület alkalmasságának megvizsgálása.



Az idős embereknél jellemző a társas kapcsolatok beszűkülése, így az anyagi-fizikai ellátás mellett a lelki-mentális gondozás biztosítása is meghatározó, ezért a kidolgozandó idősügyi akciótervnek szükségszerűen ezeket a szempontokat is tartalmaznia kell.



Helyi egészségstatisztikai adattár létrehozása, a változások nyomon követése.



Az alapellátások preventív és szűrő tevékenységének erősítése, különös tekintettel a magas előfordulású szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedésekre.



Együttműködések fejlesztése az önkormányzat, az egészségügyi alapellátók, a szakellátás, a szociális ellátórendszer, valamint a civil és egyházi karitatív szervezetek, egyesületek között.


Közintézmények megvalósítása.


komplex

akadálymentesítésnek

59

mielőbbi,

ütemezett


Befektetés a jövőbe – energiahatékonyság növelése Napjainkban az élhetőség és az energiahatékonyság fogalmai egyre inkább összekapcsolódnak. Magyarországon a teljes felhasznált energiamennyiség kb. 40%-a épületek fűtésére és villamosenergia-ellátására fordítódik, ezért az elmúlt években folyamatosan az inflációt meghaladó mértékben növekvő energiaárak mind nagyobb terhet rónak a lakástulajdonosokra és az egyéb épületek fenntartóira egyaránt. Különösen a régi, elavult, rosszul szigetelt és korszerűtlen fűtési rendszerrel felszerelt épületek üzemeltetési költségei nőttek meg drasztikusan, így ezek energetikai mutatóinak javítása kulcsfontosságúvá vált. A modernizációra irányuló beavatkozások eredményeként bekövetkező, jelentős mértékű fűtésköltség-csökkenés már középtávon is gazdaságossá teszi a beruházásokat, különösen, ha valamilyen támogatás is párosul mindehhez. A probléma Zuglóban is aktuális, ugyanis a kerület épületállományának jelentős része műszaki-energetikai szempontból nem felel meg a mai kor követelményeinek. Kiugróan magas az 1945 előtt épült, felújítatlan épületek fűtési költsége, amit a jellemzően rossz szociális helyzetű lakók egyre nehezebben tudnak finanszírozni. Mára már a téglaépítésű szocreál lakótelepek nagy része is elavulttá vált, ugyanakkor állami támogatások egészen a legutóbbi időkig nem segítették a hagyományos – nem paneles - építésű lakások megújulását. A kerület lakásállományának 28%-át kitevő, házgyári technológiájú lakások korszerűsítése is egyre nyomasztóbb kényszerré válik. Az önkormányzat által fenntartott épületek jellemzően még a lakásoknál is rosszabb energetikai mutatókkal rendelkeznek, ezért mielőbbi felújításuk Zugló elemi érdeke. Ezt felismerve az intézmények fűtési rendszerének gazdaságossá tétele felkerült a kiemelt jelentőségű helyi projektek listájára. A beavatkozási terv megalapozása érdekében jelenleg folyik az épületek energetikai auditálása.


Az 1945 előtt épült lakások korszerűsítése lassan halad, a komplex felújítás helyett gyakran a szanálás bizonyul gazdaságosabbnak.



Az 1945 és 1960 között épült szocreál lakótelepi épületek nagy része mára műszakilag leértékelődött, a szükséges felújításokat a lakók többsége nem tudja finanszírozni, ugyanakkor állami támogatások egészen a legutóbbi időkig nem segítették a hagyományos építésű lakások megújulását.



A korszerűtlen fűtési rendszerrel és minimális szigeteléssel rendelkező, házgyári technológiával készült lakások száma meghaladja a 20.000-et. Ennek a jelentős lakástömegnek közel egyidejű az elavulása, illetve kényszerű felújítása.



A korszerűsítési pályázatokon való részvételt akadályozza a tulajdonosi önrész hiánya, miközben a pályázatokhoz szükséges önrész a jövőben növekedni fog.



Az önkormányzati bérlakásállomány elöregedett, az alacsony színvonalon karbantartott szociális bérlakások fenntartási költsége többszörösen meghaladja a bérleti díj összegét.


60




Az önkormányzati fenntartású intézmények többnyire régi, korszerűtlen, energiapazarló épületben működnek. Ezek üzemeltetése évről évre egyre nagyobb terhet ró a kerületre.


A magántulajdonban lévő lakások megújításának támogatása, ösztönzése.



Az önkormányzati bérlakásállomány modernizációja.



Az önkormányzat által fenntartott intézmények energiahatékony korszerűsítése.

III. Már folyamatban levő beavatkozások Zuglóban Helyi Csatlakozás a Klímabarát Települések Szövetsége Egyesülethez A helyi Képviselő-testület 2011-ben döntött a Klímabarát Települések Szövetsége Egyesülethez csatlakozásról, annak munkájában való részvételről. A megállapodás értelmében Zugló törekszik a Klímabarát Ajánlások teljesítésére, valamint az Egyesület elnökségével együttműködve a Zuglói Környezetvédelmi Program részeként a Klímastratégiai Akcióprogram kidolgozása folyamatban van. Támogatás korszerűtlen lakóépületek energiahatékonyságának javítására A magántulajdonban lévő, korszerűtlen épületek energiahatékony felújítását elősegítendő született a 47/2011. (X.24.) sz. önkormányzati rendelet a lakóépületek felújításához nyújtható visszatérítendő támogatásáról. A rendelet hatálya a Zuglóban található, természetes személy tulajdonában lévő családi házakra, lakásokra, valamint vegyes tulajdonban lévő családi házakra, legfeljebb 12 lakásos társasházakra és lakásszövetkezeti épületekre, továbbá azok tulajdonosaira terjed ki. Cél a lakóépületek állagának, a városképbe illeszkedő, energia-megtakarítást eredményező javításának, korszerűsítésének és felújításának az elősegítése, és ezzel a háztartások által felhasznált energiamennyiség csökkentése. A visszatérítendő, kamatmenetes támogatás pályázat útján nyerhető el, a tervezett beruházás közvetlen finanszírozására és hazai pályázathoz önrész biztosítására is felhasználható, de négyévente maximum egy alkalommal igényelhető ingatlanonként. A támogatás mértéke a felújítások elismerhető bekerülési költségének 50%-a, de 

az 1-4 lakásos lakóépületnél legfeljebb 400.000 Ft/lakás,



a 4 lakás feletti lakóépületnél legfeljebb 200.000 Ft/lakás.

A támogatást utólagos hőszigetelési munkákra (nyílászárók, homlokzat, tető, födém hőszigetelése, nyílászárók cseréje), valamint a fűtési és villamosenergia-rendszerek korszerűsítésére, ill. energiatakarékos felújítására lehet igénybe venni.


61


Önkormányzati épületek korszerűsítése A Zuglói Vagyonkezelő Zrt. 2011 szeptemberében két épületkorszerűsítési pályázatot is meghirdetett: egyet a 100%-ban önkormányzati tulajdonban álló lakóházak közös helyiségeinek felújítására, illetve homlokzati hőszigetelésének korszerűsítésére, egy másikat pedig az önkormányzati tulajdonban álló bérlakások nyílászáróinak felújítására. A nyertes pályázók mindkét esetben 100%-os támogatásban részesültek - mivel nem saját tulajdonukról van szó -, a beruházás eredményeként pedig jelentősen csökken a fűtési költségük. A pályázatok elbírálása során a bérleti vagy közüzemi díjtartozással nem rendelkezők részesültek előnyben, továbbá azok, akiknél az elmúlt 20 évben nem történt felújítás.

Kiemelt projekt - Energetikai audit és stratégia A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara az önkormányzattal 2011. január 26-án létrejött együttműködési megállapodás keretében 2011 nyarán elvégezte a Teleki Blanka Gimnázium, a Városligeti Általános Iskola, és a Herminka Óvoda épületegyüttesének energetikai vizsgálatát. Zugló Önkormányzata ezt követően döntött az általa fenntartott 69 intézmény teljes épületállományát értékelő energetikai audit elvégzéséről. Ennek határideje 2012 májusa, ezt követően a vizsgálat eredményei alapján komplex energiastratégia kidolgozására kerül sor. Az auditot végző cég feladata az Önkormányzat földgáz és villamos energia közbeszerzési eljárásához szükséges műszaki dokumentáció teljes körű összeállítása is, amely alapján a közműszolgáltatásokra (villany, gáz) közbeszerzés írható ki. Az intézmények energiahatékony megújítása Zugló egyik stratégiai jelentőségű, kiemelt projektje. Az előzetes vizsgálatok alapján a legjelentősebb költségmegtakarítást szinte minden esetben az elavult kazánok cseréje jelentheti, majd ezt követően kerülhet sor a nyílászárók cseréjére, az épületek külső felületeinek szigetelés-korszerűsítésére, valamint az erre alkalmas helyszíneken napkollektorok, illetve napelemek felszerelésére. A modernizáció részeként intelligenssé és központilag vezérelhetővé kell alakítani a fűtési- és világítórendszereket. A korszerűsítés elvégzésére a Közép-magyarországi régió területén EU-s pályázati források nem állnak rendelkezésre, a modernizáció eredményeként bekövetkező, igen jelentős költségmegtakarítás azonban – aktuális árakon számolva és a beavatkozás komplexitásának függvényében - 10-18 év alatt megtérül az üzemeltető számára.

Fővárosi Fővárosi Városrehabilitációs Keret A Fővárosi Önkormányzat által évről évre kiírt pályázat feltételei 2011-ben jelentősen módosultak. Korábban ugyanis kirázólag önkormányzati tulajdonú társasházak nyújthattak be támogatási kérelmet, míg 2011-ben már a volt állami tulajdonú lakások privatizációja során alakult társasházas, valamint az úgynevezett tanácsi célcsoportos formában megvalósult lakásszövetkezeti lakóépületek is kaphattak kiegészítést felújítási költségeik fedezésére. Pályázatot a hat vagy több lakásos társasházas és lakásszövetkezeti


62


lakóépületek nyújthattak be. A konstrukció keretében támogatható az épületek közös tulajdonú részeinek (fő tartószerkezeti elemek, tető, homlokzat, felvonó stb.) felújítása vagy cseréje, valamint az épületek üzemeltetési-fenntartási költségeit csökkentő egyéb beruházások, felújítások. Zuglóban a Vágány utca – Francia út (Vasút) – Kerepesi út – Dózsa György út által határolt térség lakóépületei jogosultak pályázni, ugyanis ezek tartoznak a városrehabilitáció belső súlyponti területéhez. Ebben az övezetben 2011-ben az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás a beruházás összegének 15%-a volt, amennyiben az érintett kerületi önkormányzat legalább ugyanekkora összegű kamatmentes kölcsönt biztosított (a kamatmentes kölcsön aránya a teljes beruházásból max 45% lehetett). A Fővárosi Önkormányzat tervei szerint a pályázati konstrukció 2012-re teljes mértékben átdolgozásra kerül, ennek részletei még nem ismertek.

Országos Panelprogram A panelprogram - iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatása - kínálta lehetőségekkel élve Zuglóban az érintett épületállomány kb. 10-12%-át újították fel az utóbbi években. Különösen a Füredi utcai lakótelep Rákos-patak mentén fekvő részein szembetűnő az épületek izgalmas, változatos színezésű megújulása. Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer 2011-ben az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) keretében több országos szintű alprogram is indult a hazai épületállomány energiahatékony fejlesztésének támogatására. Ezek közül magánszemélyek és társasházak számára is számottevő forráslehetőséget kínált 

a ZBR Energiahatékonysági alprogram,



a ZBR Panel alprogram,



és a ZBR Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram.

Ezek a pályázatok várhatóan az elkövetkezendő években is kiírásra kerülnek, ráadásul a 2011es évhez képest jóval nagyobb mennyiségű rendelkezésre álló támogatási forrással. Ennek jelentőségét az adja, hogy a Zugló Önkormányzatától kapható, visszatérítendő támogatással összekapcsolva minimális önrésszel, vagy akár önrész nélkül is lehetőség nyílik a korszerűtlen lakások energiafogyasztásának jelentős mérséklésére, és ezáltal a rezsiköltségek csökkentésére.


63



A lakóépületek felújításához nyújtható visszatérítendő támogatásról szóló 47/2011. (X.24.) sz. önkormányzati rendelet alapján a pályázati kiírás elkészítése, majd a konstrukció működtetéséhez évről évre pénzügyi forrás biztosítása.



A lakosság figyelmének rendszeres felhívása az aktuálisan elérhető fővárosi és országos épületkorszerűsítési pályázatokra.



Az önkormányzati fenntartású intézmények felújítására vonatkozóan komplex energiastratégia és beavatkozási terv kidolgozása az energetikai audit eredményei alapján – az új Zuglói Környezetvédelmi Program részeként, vagy azzal összhangban.



A bérlakás-fejlesztési program korszerűsítésének ütemezése.



A beruházási tervek alapján az önkormányzati korszerűsítések azonnali megkezdése.

kidolgozása

során

a

meglévő

intézmények

és

állomány

lakások


Az önkormányzat fenntartásában maradó teljes intézményállomány és a legrosszabb energetikai mutatókkal rendelkező önkormányzati tulajdonú lakások energiahatékony megújítása.

Országos Rövid távú, 2014-ig 

Az EU-s mellett számottevő hazai források hozzárendelése a Zöld Beruházási Rendszerhez.

V. Javaslatok helyi döntéshozóknak a még hiányzó beavatkozások jobb megvalósítása érdekében Fővárosi Városrehabilitációs Keret támogatási feltételeinek javítása Zuglónak lobbizni kell annak érdekében, hogy a Társadalmi integráció, esélyegyenlőség című, helyzetfeltáró fejezetben részletezett, szegregációs veszélynek kitett területek kerüljenek fel a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott városrehabilitációs akcióterületek listájára annak érdekében, hogy az ott található társasházas és lakásszövetkezeti lakóépületek magasabb támogatás-intenzitást érhessenek el a Fővárosi Városrehabilitációs Keretből való részesedésre irányuló pályázati konstrukcióban. A főváros HBH Euroconsulting Kft.

64


most készíti el az új városrehabilitációs keret koncepcióját, a támogatási feltételek új alapokra helyezését, mely várhatóan az akcióterületek vonatkozásában is változásokat eredményez. A főváros kikérte a kerületek véleményét a tervezetről. Zugló javaslatai között szerepel többek közt: 

A keretbe befizető önkormányzatok a pályázat során ne csak kamatmentes kölcsön formájában kaphassanak támogatást, hanem a befizetéseikhez igazodó vissza nem térítendő támogatásra is jogosultak lehessenek.



A jelenleg meghatározott városrehabilitációs célterületen kívül eső projektek is támogathatók legyenek.



A jövőbeli pályázati kiírás részesítse előnyben a komplex lakóépület- és közterületfelújítási programokat.



Néhány nevesített épület és azok környezetének akcióterületi kijelölése különösen indokolt; ezek: Rákosszeg park 4-6. (szociális intézmény), Sárrét park 4-6. (lakóépület), Ond vezér sétány 7. (nyugdíjasház), Fogarasi út 165-167. (nyugdíjasház).

A Mérnöki Kamara közreműködése A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara zuglói tagsága az Élhető Zugló szakmai műhelybeszélgetésen jelezte, hogy kész a további együttműködésre az intézményi energiahatékonyság megvalósítása érdekében. A törvényi változások hatása az intézményrendszer modernizálására Az elkövetkező években a törvényi változások eredményeként számos, jelenleg a helyi önkormányzatok által fenntartott intézmény állami kezelésbe kerülhet. Emiatt – a rendelkezésre álló szűkös erőforrásokkal való optimális gazdálkodás érdekében – az önkormányzati intézmények korszerűsítési ütemtervének meghatározása során a legrosszabb energetikai tanúsítvánnyal rendelkező épületek mellett még azokat célszerű priorizálni, melyek nagy biztonsággal közép- és hosszú távon is zuglói kézben maradnak, hiszen a beruházás csak ebben az esetben lesz megtérülő a kerület számára.


65


Sérülékeny társadalmi csoportok integrációjának, esélyegyenlőségének támogatása

Jogszabályi háttér és végrehajtás A társadalmi esélyegyenlőség biztosítása napjainkban olyan horizontálisan érvényesítendő, európai uniós alapelv, mely a hazai jogszabályokban is rögzített. Kiemelendő Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 2010. május 1-jétől hatályos módosítása, mely a 63/A. § (1) bekezdésében előírja, hogy a helyi önkormányzatoknak öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot kell készíteniük és elfogadniuk. A törvény időközben kiegészült a IV. Fejezettel, amely tartalmazza a helyi esélyegyenlőségi programok kidolgozására és elkészítésének határidejére vonatkozó szabályokat. Végrehajtására megjelent a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet. 2011 őszén önkormányzati döntés született arról, hogy 2011. december 31-ig elkészül Zugló Kerületi Esélyegyenlőségi Programja. A végrehajtási rendelet hosszan elhúzódó megjelenése, a támogató központi intézményrendszer többszöri átszervezése, valamint hogy Zugló Önkormányzatának nincs esélyegyenlőségi felelőse egyaránt nehezítik a program kidolgozását. Zuglói Esélyegyenlőségi Program Az aktuálisan elvégzett ágazati helyzetfeltárások alapján a készülő zuglói Esélyegyenlőségi Programnak a következő célcsoportokra mindenképpen javasolt figyelmet fordítania: A horizontális uniós esélyegyenlőségi alapelvek szerint a nők, a roma emberek, fogyatékossággal élők kötelezően vizsgálandó, de Zugló szempontjából további kiemelt célcsoportot jelentenek: 

az idős emberek (elsősorban az ellátásra szoruló, egyedül élő, rossz szociális helyzetűek);



a hajléktalan emberek.

További főbb célcsoportok: 

az alacsony státuszú, szegregálódott vagy szegregációs veszélynek kitett lakosság (legfeljebb 8 általánossal rendelkezők, rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők).



a hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekektanulók (HHH);



a sajátos nevelési igényű gyermekek-tanulók (SNI).

A fentebb nevesített célcsoportok nem önmagukban, hanem az ellátásukat folyamatosan megvalósító, elsősorban önkormányzati szolgáltatások, és az érintett ágazatok oldaláról is vizsgálandók. Egy részletes, esélyegyenlőségi szempontrendszerű, frissített adatokra (2011) HBH Euroconsulting Kft.

66


épülő helyzetfeltárás elkészítését követően – a fentiek túl - további helyi sérülékeny társadalmi csoportok is azonosíthatók. A feltárt problémák kezelésére egy legalább középtávú, min. 5 éves, ütemezett, komplex beavatkozási terv kidolgozása szükséges. A kerületi Esélyegyenlőségi Program alapjául szolgálhatnak a 2009-es IVS részeként készített Antiszegregációs terv (2009) és a hatályos kerületi Közoktatási esélyegyenlőségi program (2009) helyzetértékelései, valamint a hozzájuk kapcsolódó eredeti és felülvizsgált, ill. aktualizált cselekvési akciótervek. Zugló leromlott területeinek jövője Az iskolázottság és foglalkoztatottság két fő mutató együttes vizsgálata tekintetében legkedvezőtlenebb adatokat Zuglóban a Stadionok és környéke városrész mutatta, azonban itt sem közelítette meg a 30%-ot az alacsony státuszú lakosság aránya. A szegregációs veszélynek leginkább kitett, három zuglói terület: 

Stadionok térsége: Semsey Andor utca - Gizella út - Egressy út - Stefánia út;



Thököly út - Nagy Lajos király útja - Egressy út - Angol utca - Bosnyák utca;



Mogyoródi út – Mexikói út – Fogarasi út — Pillangó utca – Tábornok utca – Várna utca.

Hajléktalanság A lakhatást érintően a hajléktalanság napjaink egyik legégetőbb, országosan megoldandó problémája. Különösen a budapesti kerületekben kritikus a helyzet, így Zuglóban is. A helyzet kezelésére átfogó kormányzati intézkedési csomagot dolgoztak ki a felkért szakemberek. Zugló Önkormányzata – ezzel összhangban – saját hatáskörben is tenni kíván a hajléktalan emberek helyzetének javításáért, mely egyúttal a többségi társadalom hangsúlyozott igényével is találkozik.

Összegezve: A helyi szociális védőháló fenntartása, erősítése, a sérülékeny és leszakadó társadalmi csoportok integrációjának tevőleges. elkötelezett és kitartó támogatása kiemelten fontos ahhoz, hogy Zugló közép- és hosszútávon is megőrizze élhetőségét, sármját és versenyképességét a budapesti kerületek között.

I. Azonosított fő problémák Országos 

Általános országos probléma, hogy a 2009. évi IVS szerves és kötelező részét képező Antiszegregációs tervek beavatkozásainak megvalósításához nem állt/áll rendelkezésre sem hazai, sem EU-s forrás.

Átfogó helyi 

Zuglónak jelenleg nincs Kerületi Esélyegyenlőségi Programja, pedig azt jogszabály írja elő. Hiányzik az aktuális, 2011-es adatokra épülő, az érintett célcsoportokat vizsgáló, átfogó helyzetfeltárás és az azonosított problémák ütemezett megoldását célzó, legalább középtávú beavatkozási terv.


67




Zuglónak jelenleg nincs önkormányzati esélyegyenlőségi felelőse.



Elmaradtak, illetve hiányoznak a komplex szociális városrehabilitációs programok, emiatt egyes zuglói utcákban, tömbökben (pl. Cserei utca, Várna utca stb.) évek óta fennáll a szegregálódás, a tényleges elgettósodás veszélye.



A hajléktalanság egyre súlyosabb Budapesten, így Zuglóban is.



A hátrányos helyzetű cigány/ roma népesség helyzetének javítására nem történnek lépések: a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat érdekérvényesítő képessége gyenge, valódi együttműködés, partnerség sem az önkormányzattal, sem a civil szereplőkkel nem alakult ki.



A közszolgáltatást ellátó önkormányzati intézmények 45%-ának (73-ból 33-nak) a komplex akadálymentesítése nem megoldott, ez által a fogyatékossággal élők egyenlő esélyű hozzáférése a közszolgáltatásokhoz nem valósul meg teljeskörűen.

problémát

jelent

országosan,

különösen

Lakhatás 

A kerület nagyságához, a felmerülő igényekhez mérten kevés és egyre romló állapotú önkormányzati bérlakásállomány, ezen belül szociális bérlakásállomány. A jelenlegi bérlakásrendszer működtetése így is jelentős anyagi terhet ró az önkormányzatra, és nem fenntartható.



A szegregációs veszélynek kitett lakóterületek szegregátummá alakulását, teljes leromlását az önkormányzat nem vagy csak nehezen tudja kezelni, mivel nincsenek birtokában magasabb színvonalú (csere)bérlakások.



Az önkormányzati bérlakásállomány kezelése, így a szociális bérlakások is a Vagyonkezelő Zrt. for-profit szervezet hatáskörébe tartoznak, akik nem rendelkeznek szociális szakemberekkel.



Aggályos, ha új építésű lakóépületeknél a korábban ott lakó, alacsony státuszú lakosság elhelyezése a befektető feladata, szociális szempontok figyelembe vétele nélkül.



A jelenlegi lakásfenntartási támogatás és az adósságcsökkentési támogatás az anyagi krízisbe került háztartások egy részében nem alkalmasak az eladósodás elkerülésére, sem a már felhalmozott adósság rendezésére, így a hajléktalanná válás veszélye további célcsoportokat is fenyeget.

Foglalkoztatás 

Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők körében gyakori a tartós és a passzív munkanélküliség, továbbá veszélyt jelent a többgenerációs munkanélküliség.

Oktatás, nevelés 

A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók statisztikákban megadott száma nem a reális, teljes helyzetképet mutatja, melynek fő oka, hogy a szülők tájékozatlanságból nem tartják fontosnak, esetleg szégyellik a szükséges szülői


68


nyilatkozatok leadását; így adathiány hátráltatja a valós tanulói HHH arány megállapítását.


A vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő, átfogó, aktualizált kerületi esélyegyenlőségi program: helyzetfeltárás és legalább középtávú, 5 éves intézkedési terv mielőbbi elkészítése.



A horizontális uniós esélyegyenlőségi alapelvek beépítése a készülő programba.



A helyi sérülékeny társadalmi csoportok azonosítása, esélyegyenlőségük, integrációjuk támogatása komplex beavatkozásokkal.

III. Már folyamatban levő beavatkozások Zuglóban Krízishelyzetben levő, hajléktalan emberek megsegítésére kialakítandó közmunka- és életmód program Zugló Önkormányzata 2011. novemberi határozata értelmében szakmai és civil szervezetek bevonásával intézkedési tervet dolgoz ki, mely a jelenlegi - az állami normatívák elosztási rendszere szerint működő - szociális ellátórendszer elemei mellett a krízishelyzetbe került, hajléktalansággal veszélyeztetett zuglói emberek számára nyújtandó egyéni megoldási lehetőségek biztosítását is magában foglalja. Alapelv, hogy a hajléktalansággal fenyegetett vagy hajléktalanná vált emberek számára első lépésként, a kríziskezelés jegyében biztosítani kell az általuk lakott ingatlanban maradás lehetőségét vagy a szociális intézményrendszer szolgáltatásai igénybevételének lehetőségét. Az önkormányzat a Myrai Szent Miklós Keresztény Egyház utcai szociális munkát végző szakembereivel közösen, folyamatosan kapcsolatot tart a zuglói hajléktalan emberekkel. A szociális krízishelyzetbe került, adósságkezelési szolgáltatásban résztvevő, hajléktalan emberek számára el fog készülni az állami közfoglalkoztatás rendszerét kiegészítő zuglói közmunka program, melynek keretében 8 órában tervezik foglalkoztatni a munkával nem rendelkező aktív korúakat, az állami közfoglalkoztatás rendszeréből kiszoruló (pl. 55 év feletti) és hajléktalansággal küzdő embereket, lakhatási lehetőség biztosításával. A program költségeinek és jogi kereteinek meghatározása folyamatban van. A felmerülő költségek biztosítása érdekében a polgármestere krízisalapot hoz létre. A hajléktalanná válás megelőzése érdekében a prevenciós programok megerősítése napirenden van: az önkormányzat a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. bevonásával a Zuglói Családsegítő és Gyermekjóléti Központ Adósságkezelő Csoportján keresztül segíti a lakbér- és közüzemi díjhátralékot felhalmozott zuglói lakosokat adósságuk rendezésében. A programok részleteinek kimunkálásában és a megvalósításban az elképzelések szerint részt vállalnak az eddigi együttműködő karitatív és civil szervezeteken túl - Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Myrai Szent Miklós Keresztény Egyház, Szociális és Rehabilitációs Alapítvány – további szakmai, érdekvédő szervezetek (pl. Szabad Nemzet Egyesület, A Város Mindenkié csoport).


69


IV. Szükséges és fontos, még hiányzó beavatkozások Helyi Rövid távú, 2014-ig Átfogó 

Középtávú, legalább 5 évre szóló Kerületi Esélyegyenlőségi Program: helyzetfeltárás és intézkedési terv kidolgozása a hatályos jogszabályok alapján, elfogadtatása a Képviselő-testülettel.



Esélyegyenlőségi felelős kinevezése az önkormányzatnál.



A 2011. évi népszámlálás aktuális adatainak rendelkezésre állásakor - várhatóan 2013 elején – szükséges a jelenlegi Antiszegregációs Terv felülvizsgálata és aktualizálása.



Kiegészítő, aktualizált, átfogó adatgyűjtés javasolt a szegregációs veszélynek kitett cigány/roma népesség számarányáról, szociális szükségleteiről.



A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a közszolgáltatásokat biztosító önkormányzati épületek komplex akadálymentességének felmérését követően, reális ütemterv készítése a hiányosságok megszüntetésére.

Lakhatás 

Hajléktalanság problémájának megelőzésére, enyhítésére, kezelésére komplex programok kidolgozása és megvalósítása az önkormányzat és intézményei részéről a civil és egyházi karitatív szervezetekkel együttműködve.



A szociális támogatásra szoruló lakosok lakhatási ügyeinek komplex kezelése pl. célzott szakmai testület létrehozásával: a Vagyonkezelő Zrt., a Szociális és Egészségügyi Osztály, a Zuglói Családsegítő és Gyermekjóléti Központ, ill. a gyermekvédelmi jelzőrendszer munkatársainak együttműködése. A Vagyonkezelő Zrt. által kidolgozandó bérlakás-fejlesztési program közös hatásvizsgálata.

Foglalkoztatás 

Programok indítása, kapcsolódás országos kezdeményezésekhez a legfeljebb nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkező, 35 évet betöltött tartós munkanélküliek munkaerő-piaci integrálása érdekében.

Oktatás, nevelés 

A Közoktatási Esélyegyenlőségi Program következő, 2012. évi felülvizsgálatakor a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és a sajátos nevelési igényű tanulók (SNI) pontos azonosítása.



Személyre szabott fejlesztő programok alkalmazása a HHH és SNI tanulók jobb társadalmi integrációja érdekében: iskolai sikerességük, továbbtanulásuk


70


támogatása, az SNI tanulók megfelelő időben történő azonosítása korai fejlesztésük érdekében. Középtávú, 2020-ig 

Az erősen leromlott zuglói területeken, komplex szociális városrehabilitációs programok ütemezett megvalósítása.



Integrált prevenciós – képzési, életvezetési, mentálhigiénés, egészségügyi stb. programok megvalósítása, a szociális munka fokozott megerősítése hozzáértő civil, egyházi és szakmai szervezetek bevonásával a leszakadás veszélyének leginkább kitett lakosság körében.


Javasolt egy részletes zuglói szegregációs helyzetfeltárás és lakossági szükségletfelmérés elvégzése a készülő Kerületi Esélyegyenlőségi Programhoz, melynek eredményeképpen egy tételes lista jönne létre a szociális problémákkal leginkább terhelt területekről, legalább utca-házszám szerint.



Javasolt Képviselő-testületi határozat meghozása a 2009-ben készült, jelenleg is hatályos Antiszegregációs terv felülvizsgálatáról. Fontos, hogy az Antiszegregációs program akcióterve a 2011-es népszámlálás friss városrészi, tömbi stb. adataira épüljön.



A zuglói szociális problémák adatgyűjtéssel alátámasztott tipizálása a későbbiekben megvalósuló szociális városrehabilitációs programok előkészítése érdekében. Ezen belül különösen fontos a cigány/roma alacsony státuszú lakosság átfogó helyzetfelmérése a helyi cigányszervezetek, szociális munkások stb. bevonásával.



Az intézmények és az önkormányzat által megadott létszámadatok szerint biztosítottak az ismert hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek közoktatási ellátásának feltételei, azonban fontos lenne, hogy Zugló Önkormányzata a Közoktatási Esélyegyenlőségi terv 2012 I. félévi felülvizsgálatakor naprakész, pontos felmérést végezzen, a kapott számszerű eredményeket elemezze és értékelje a HH és HHH gyermekek, tanulók ellátása szempontjából, mivel ennek hiányában nem állapítható meg a zuglói gyermekek egyenlő esélyű tanulásszervezése



Az érintett, szociálisan hátrányos helyzetű, alacsony státuszú szülők hatékonyabb elérése, alaposabb jegyzői, intézményi tájékoztatása szükséges a halmozott hátrányos helyzetükről szóló nyilatkozat megtétele érdekében. Hangsúlyozandó számukra a nyilatkozattétellel járó anyagi és egyéb előnyök, támogatások köre.



A zuglói, nem helyi önkormányzati fenntartású, több mint 40 nevelési és oktatási intézmény közel 60%-áról nem állnak rendelkezésre részletes statisztikai adatok, így az ott tanuló/ellátott gyermekek helyzetéről, esélyegyenlőségének biztosításáról nincs érdemi információ. Fontos lenne az érintett intézményekkel együttműködési megállapodást kötni egy egységes adatszolgáltatás érdekében.


71


A helyi kommunikáció erősítése, partnerség A kommunikáció olyan tevékenység, melyet mindig lehet és kell is továbbfejleszteni. A most formálódó, zuglói önkormányzati kommunikációs koncepció hangsúlyos részét képezi a helyi lakosság, illetve a civil szervezetek bevonása a kerület életének aktív alakításába, mely egyúttal a helyi kötődést is erősíti. Az utóbbi időben több területen – lakossági tájékoztatás, igényfelmérés, hagyományőrzés és teremtés, városmarketing stb. - erősödött az önkormányzat kezdeményező szerepe. A 2011. év két nagyobb léptékű, népszerű partnerségi alapon működő önkormányzati akciója a Zugló Városkártya Projekt és a Virágzó Zugló program elindítása. Ugyanakkor, a Koncepció készítésekor civil és szakmai szervezetek számára megszervezett műhelybeszélgetéseken érzékelhető volt, hogy a meghívottak az önkormányzattól várnak pro/aktivitást, gyakran olyan esetekben is, mikor maguk is kezdeményezhetnének. A partnerségek erősítése során fontos tudatosítani az érintettekkel, hogy az önkormányzat elindítója lehet számos helyi kezdeményezésnek, de értelemszerűen nem lehet minden fontos téma/terület ötletgazdája, felelőse, fenntartója. Ehhez nem áll rendelkezésre elegendő emberi és anyagi erőforrás és ez nem is lehet cél. Javasolt a 2011-ben megkezdett tematikus műhely-beszélgetések, lakossági fórumok, döntéshozói konzultációk stb. rendszeres időközönkénti folytatása annak érdekében, hogy a helyi civilek, közösségek, a lakosság és az önkormányzat valódi partnerekként osszanak meg egyes közösségi feladatokat.

I. Azonosított fő problémák Helyi átfogó 

Gyakran hiányos vagy esetleges a kommunikáció a különböző kerületi szereplők: önkormányzat és a saját fenntartású háttérintézmények, a kerületi gazdasági szektor, lakosság, civil és egyházi szervezetek stb. között.



Gyengül a hagyományosan erős zuglói lokálpatriotizmus és a kapcsolódó egyéni vagy csoportos társadalmi felelősségvállalás, aktivitás.

Helyi konkrét 

Zugló Önkormányzatának jelenleg kommunikációs stratégiája.



A kerület hivatalos felhasználóbarát.


honlapja

nincs

írásban

(www.zuglo.hu)

72

kidolgozott,

nem

eléggé

középtávú

korszerű,



A különböző fontos helyi szereplők közötti kommunikáció átfogó, minőségi és mennyiségi javítása egy, a széles helyi nyilvánosság által elfogadott stratégia alapján.



Minél szélesebb helyi nyilvánosság elérése, megszólítása, bevonása a közcélú, önkormányzati kommunikációba.



A helyi szereplők megvalósításába.

köreinek

minél

szélesebb

bevonása

a

közös

célok

III. Már folyamatban levő beavatkozások Zuglóban A helyi kommunikáció erősítése A kerületi kommunikáció átalakítása jelenleg is tart: - A www.zuglo.hu honlap korszerűsítésére, működtetésére, valamint a helyi TV-csatorna üzemeltetésére vonatkozó keretek kialakítása folyamatban van. - A www.zuglo.hu honlap felhasználóbarát megújítását követően is a közérdekű és kötelező lakossági tájékoztatást fogja szolgálni; mellette tervezett egy kötetlenebb stílusú, érdekesebb, szélesebb helyi nyilvánosságot megszólítani képes, új honlap kialakítása és működtetése is. - A www.ajovozugloja.hu honlap továbbfejlesztésére jelenleg van folyamatban a szerződéskötés, ezen a felületen történik a Koncepció társadalmasítása és a zuglói fejlesztések bemutatása interaktív módon. - Zugló kommunikációs stratégiájának elkészítése szintén folyamatban van. Önkormányzati kezdeményező szerep Ebben a jelenlegi, forráshiányos időszakban a minél szélesebb körű, helyi tájékoztatás érdekében különböző, elsősorban uniós pályázati források is jól felhasználhatók, mivel a támogatott projekteknek kötelező tevékenységeleme a nyilvánosság biztosítása. Példaként említhető az a 2010 elején kiadott kétrészes zuglói Szociális Kalauz, mely nyertes, uniós (ÚMFT – ÁROP) pályázatból valósult meg. Zugló Önkormányzata tervezi további hasonló célú kiadványok megjelentetését, ennek érdekében a saját források mellett törekszik arra, hogy minél több sikeres hazai és nemzetközi pályázatot nyújtson be. Sikeres és eredményes Zuglóért címmel Zugló polgármesterének kezdeményezésére 2011 decemberétől rendszeres konzultációs programot tartanak, mely a lakosságot érintő legfontosabb (szociális, gazdasági, közbiztonsági, oktatási, környezetvédelmi, fejlesztési stb.) kérdésekben biztosít visszajelzési, javaslattételi lehetőséget a zuglói polgároknak. 2011-ben elindult a párbeszéd az önkormányzat és a helyi nagyvállalatok, a sikeresen működő zuglói cégek között, melynek célja rendszeres konzultáció, a tervezett fejlesztések, beruházások egyeztetése, és nem utolsó sorban a nyereséges gazdasági szereplők nagyobb helyi szerep- és felelősségvállalásra ösztönzése.


73


Az önkormányzat és a szakmai háttérintézmények, valamint a civil és egyházi szervezetek közötti kommunikációt erősítheti - az önkormányzat részéről kezdeményezett Szociálpolitikai Műhelybeszélgetések programsorozat, melyre 2011-ben eddig 3 alkalommal került sor a legégetőbb témákban: hajléktalanügyi helyzet, ifjúságpolitika, veszélyeztetett gyermekek, fiatalok. A kerület honlapján a „Civil Zugló” menüpont alatt megtalálható a szociális területen működő civil szervezetek adatbázisa, mely az érintett szervezetek közötti közvetlen kapcsolatfelvételt segíti. Civil szervezeti és lakossági igényfelmérések, hírlevél Átfogó lakossági közvélemény-kutatás ismétlődő rendszerességgel történő megszervezését tervezi az önkormányzat: az eredmények beépülnek a tervezési, illetve döntési folyamatokba (pl. közbiztonság javítása érdekében az utóbbi egy évben tett intézkedéscsomag). A lakossági tájékoztatás javítása érdekében a Zuglói Közbiztonsági Non-profit Kft. szakemberei Zuglói Közbiztonsági Hírlevelet állítottak össze 2011 decemberében, melynek elsődleges célja a leginkább érintett, időskorú lakosság figyelmének felhívása a trükkös és besurranásos lopások megelőzésére. További tematikus lakossági hírlevelek is tervezettek. Zuglói civil szervezetek számára 2011 októberében tett közzé együttműködési felhívást az önkormányzat a kerület honlapján és a Zuglói Lapokban Zugló hosszú távú városfejlesztési stratégiája megalkotásának támogatása érdekében. A kooperációra nyitott, vállalkozó szervezetek kérdőív kitöltésével nevezhették meg az általuk fontosnak tartott helyi problémákat, és tehettek konkrét beavatkozási javaslatot azokra. Eddig 21 civil és egyházi karitatív szervezet jelezte vissza együttműködési szándékát. Hagyományőrző- és hagyományteremtő rendezvények 2010 őszétől az önkormányzat a helyi civil és egyházi szervezetekkel együttműködve nagy hangsúlyt fektet hiánypótló, hagyományteremtő rendezvények elindítására (pl. 56-os ünnepség és ünnepi koncert, Stefánia Szalon, Zuglói Múzeumok Éjszakája stb.), illetve a már bevált kezdeményezések hagyományőrző folytatására (pl. Zuglói Napok, Zuglói Nyári Színház, Nyárbúcsúztató Vigalom, Káposzta és Bor Fesztivál stb.), melyek egyaránt alkalmasak a zuglóiak helyi identitástudatának, meggyengült lokálpatriotizmusának erősítésére. Önkormányzati városmarketing tevékenység A kötelező tájékoztatási feladatokon túl az önkormányzat kiemelten kezeli a helyi kötődés, a zuglói polgár-tudat erősítését. Ezt szolgálja - egyebek között- a már megkezdett városmarketing tevékenység, melynek legfrissebb jó példái:

Zugló Városkártya Projekt A kerületi lakosok, valamint a kerületben dolgozók és tanulók számára 2011 őszétől ingyenesen igényelhető Zugló Városkártya http://www.zuglokartya.hu különböző szolgáltatásokra nyújt árkedvezményt. A jelenleg kipróbálási stádiumban levő kártyát pozitív tapasztalatok esetén olyan arcképes chip-kártya váltja fel, melynek technikai megoldása lehetővé teszi számos egyéb funkció (pl. beléptető, parkolási, szociális fizetési, feltöltő, HBH Euroconsulting Kft.

74


közbiztonsági stb.) aktiválását is. A kártya a már országosan bejáratott Magyar Kedvezményhálózathoz kapcsolódik, így előnye, hogy nemcsak zuglói, de országszerte 1.200 helyen beváltható szolgáltatási kedvezmény vehető vele igénybe. 2011 novemberéig 10.000 lakos lett birtokosa ideiglenes, 2.000 lakos pedig arcképes kártyának. Az önkormányzati kezdeményezés fő célja, hogy a csatlakozó helyi vállalkozások többletbevételhez, míg a zuglói lakosok minőségi termékekhez és szolgáltatásokhoz jussanak, megfizethetőbb, kedvezményes áron. Eddig több mint száz zuglói vállalkozás csatlakozott a projekthez. Virágzó Zugló 2011 utcafront szépítési program Zugló közterületei, utcaképei rendezettségének javítása érdekében 2011 májusában elindult el a Virágzó Zugló 2011 (www.viragzozuglo.hu), elnevezésű utcafront szépítési program, melynek fő célja a lakókörnyezet, a közterületek rendbetételére, tisztántartására való ösztönzés mellett a közösségépítés. Az önkormányzat térítésmentesen biztosítja az elültetendő cserjéket és virágpalántákat, valamint az ültetéshez szükséges felszerelést a bekapcsolódó lakosoknak. 2011. május és november között több mint 200 utcafront szépült meg, tervek szerint 2014-ig összesen 1500-at vonnak be. Zenélő Zugló - Fiatal tehetségek Zuglóban CD-kiadvány Az önkormányzat által fenntartott Zuglói Filharmónia Non-profit Kft. 2011 decemberében ingyenesen terjesztett, igényes kiállítású, ünnepi CD-felvételt adott ki, melyen az 58 éves Zuglói Filharmónia – Szent István Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus és fiatal tehetségek felvételei találhatók. A kiadvány egyszerre szolgálja a zuglói zenei kultúra és a zuglóiak büszkeségének erősítését.


Középtávú kerületi kommunikációs stratégia és kapcsolódó cselekvési terv megalkotása és ütemezett megvalósítása a helyi szereplők közötti kommunikáció minőségi és mennyiségi erősítése érdekében.



Zugló honlapjának felhasználóbarát fejlesztése a minél szélesebb nyilvánosság elérése érdekében.



Rendszeres lakossági értékelés, ill. igényfelmérés megszervezése a helyi közcélú kommunikációs eszközök, média feladat-ellátásáról minimum évenkénti gyakorisággal. A lakossági visszacsatolás eredményeinek érvényesítése, beépítése a további kommunikációba.



A lakosság bevonását szolgáló közösségteremtő akciók megvalósítása.


75



A középtávú kerületi kommunikációs stratégia és cselekvési terv rendszeres, maximum kétévenkénti felülvizsgálata, javítása-átdolgozása, és ütemezett megvalósítása.

V. Javaslatok helyi döntéshozóknak a még hiányzó beavatkozások jobb megvalósítása érdekében Rövid távú, 2014-ig Helyi kommunikáció erősítése A Koncepció elkészítését támogató szakmai interjúk és műhelybeszélgetések alkalmával kiemelt problémaként merült fel a helyi kommunikáció gyakran hiányos, nem kielégítő volta vagy esetenkénti megkésettsége. Fontosabb, azonosított érintetti körök, akik között általában javítandó a helyi kommunikáció: 

az önkormányzat (Polgármesteri Hivatal) és az feladatellátásban részt vevő háttérintézmények között;

önkormányzati

szakmai



az önkormányzat (Polgármesteri Hivatal) és a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. munkatársai között;



az önkormányzat és a Zuglóban bejegyzett, sikeres nagyvállalatok, cégek, KKV-k között; az önkormányzat és az aktív zuglói civil, illetve egyházi (karitatív) szervezetek között;



a kerületben aktívan, hasonló vagy egymást kiegészítő területeken működő civil és/vagy egyházi szervezetek között;



az önkormányzati háttérintézmények és a hasonló területen működő aktív zuglói civil, illetve egyházi (karitatív) szervezetek között;



az önkormányzat és a helyi lakosság között (különös tekintettel a lakosságot érintő, kötelező törvényi változásokra vagy az igényelhető helyi lehetőségekre).

Konkrét helyi szervezeti, intézményi javaslatok a helyi kommunikáció javítása érdekében: 

Az önkormányzati kommunikációs stratégia megalkotásához figyelembe veendő a belső és külső kommunikációs tevékenységek irányelveinek rögzítése: a jelenlegi helyzet értékelése, jövőkép építése, kommunikációs eszközök és célcsoportok meghatározása, érhető üzenetek meghatározása, reális idejű ütemterv és költségvetés készítése;



Zuglói Lapokban kapjanak megjelenési lehetőséget az önkormányzati fenntartású, különböző szakmai háttérintézmények, illetve az önkormányzattal feladat-ellátási szerződést kötött civil és egyházi szervezetek a helyi lakosság hatékonyabb, közérdekű tájékoztatása céljából;


76




A zuglói média (Zuglói Lapok és helyi TV stb.) feladat-ellátásáról, az általuk feldolgozott témákról készüljön reprezentatív lakossági igényfelmérés, melynek eredményét vegyék figyelembe a későbbiekben;



A zuglói önkormányzati, saját és egyéb intézményrendszeri, illetve civil és egyéb kulturális, közösségi programokról régóta indokolt volna egy egységes, összesített, előzetes (pl. negyedéves) tájékoztató/ajánló programfüzet összeállítása – elektronikus és nyomtatott formában.



Az önkormányzat szakmai döntésekhez, önkormányzati pályázatokhoz előzetesen, preventív módon vonja be az érintett szakmai háttérintézményeket, civil és egyházi szereplőket.



A szociális területen működő zuglói civil szervezetek adatbázisa példájára hasznos volna más szakterületeken - helytörténet, környezetvédelem, sport, kultúra stb. - aktívan tevékenykedő, non-profit szervezetekből is hasonló regiszterek összeállítása és közzététele a kerület honlapján.

 A széleskörű, illetve célzott tájékoztatáshoz több, különböző típusú kiadvány megjelentetésére volna szükség, mint például a 2011 tavaszán és 2012 januárjában megjelent zuglói óvodai, illetve iskolai tájékoztató kiadványok szülők részére.

Fővárosi szintű kommunikáció javítása 

A helyi szintű kommunikáció mellett kiemelten fontos a Fővárosi Önkormányzattal, a fővárosi fenntartású ágazati, szakmai intézményekkel és a budapesti – elsősorban a szomszédos XIII., IV., XV., XVI., X., VIII., VI., VII., – kerületekkel való kölcsönös kommunikációs csatornák kiépítése, illetve fejlesztése és rendszeres működtetése a minél hatékonyabb fővárosi szintű együttműködések megvalósítása, jobb kiaknázása érdekében.


77


5. A 12 fő stratégiai terület szükséges fő beavatkozásainak összefoglaló táblázata

A Stratégia fő részét a részletes ágazati helyzetfeltárás alapján meghatározott 12 fő stratégiai beavatkozási terület jelenti. Ahhoz, hogy a kitűzött fejlesztési célok mielőbb megvalósulhassanak, a stratégia-alkotást követően ágazati-tematikus akciótervek kidolgozása szükséges. Stratégiai szempontból mind a 12 azonosított terület fontos, és egymást erősíti, azonban az erőforrások rendelkezésre állása szempontjából időben ütemezni kell a tervezett beavatkozásokat. Az alábbi összefoglaló táblázat a későbbi akciótervek előkészítését, megalapozását szolgálja, emellett megkönnyíti az önkormányzati fejlesztési feladatok áttekintését. A táblázatos forma a rövid, tömör, lényegi megfogalmazásokat enged meg, bővebb kifejtések a 12 stratégiai terület egyenkénti bemutatásánál találhatók. Az összefoglaló táblázat három fő időtávot különít el: 

rövid táv: 2012-2014 között;



középtáv: 2015-2020 között;



hosszú táv: 2020 után (csak a kiemelt projektek esetében).

Az összegzés a leginkább aktuális, soros teendőkre, a 2012-2014 közötti beavatkozásokra koncentrál, de a közép-, illetve a hosszú távú fejlesztéseket is tartalmazza, hangsúlyozva a stratégiai tervezés fontosságát, az egységes szemléletet, és erősítve az egyes ágazatok közötti szinergiát.

Az időtáv mellett rendezőelvként a tervezett beavatkozások típusa is megjelenik. Eszerint megkülönböztetünk: 

Kiemelt fejlesztéseket;



Önkormányzati fenntartású intézmények beruházási típusú projekteket;



Helyi társadalmi–közösségi célú, illetve a beruházási típusú tevékenységeket előkészítő

infrastrukturális

fejlesztései

és

egyéb

szoft fejlesztéseket.

A részletes bemutatás a területenként azonosított konkrét problémákból kiindulva árnyaltabb célmeghatározásokat tartalmaz, ezt a táblázatban területenként egyetlen fő Cél meghatározással jelöltük (1. oszlop). A Szükséges beavatkozások (2. oszlop) esetében döntően csak az önkormányzat hatáskörébe tartozó feladatokat soroltuk fel egyenként, rövidített meghatározással.


78


Az Érintett területek (3. oszlop) megadása – a helyzetfeltárással összhangban - a stratégia integrált megközelítését erősíti, de egyúttal megkönnyíti a majdani akciótervek önkormányzati és háttérintézményi stb. felelős szervezeti egységeinek megjelölését is. A Forrásigény (4. oszlop) – a fejlesztés megvalósításához szükséges beruházási forrásigény, mely nem tartalmazza a fenntartás költségeit - jelen tervezési fázisban egy hozzávetőleges projektméretet jelöl, itt négy tág költségkategóriát különítettünk el:  Alapvetően nem pénzkérdés: 0-2 millió Ft; A szükséges, hiányzó infrastrukturális és társadalmi célú fejlesztések mellett fontosak olyan rövid távú intézkedések, változtatások, melyek megvalósítása döntően nem pénzkérdés, sokkal inkább elhatározás, jobb szervezés, helyi társadalmi összefogás és hatékonyabb kommunikáció kérdése. Ezeket a beavatkozásokat az önkormányzati intézményrendszer saját belső munkatársai meg tudják valósítani akár munkaidejük keretében vagy kisebb külső (pl. civil szervezeti) segítséggel. Ebbe a kategóriába tartozik a lobbitevékenység is.  Kisléptékű forrásigényű fejlesztések: 2-50 millió Ft; A kisléptékűnek tekinthetők a 2-50 millió Ft közötti költségigényű beavatkozások. Ez a projektméret elsősorban az ún. társadalmi célú, szoft fejlesztéseknél jellemző (pl. különböző ágazati vagy szakmai koncepciók, stratégiák, helyzetfelmérések stb.), illetve egyes kisebb vagy közepes méretű infrastrukturális fejlesztések előkészítésére (pl. megvalósíthatósági tanulmány, igényfelmérés, üzleti terv).  Középméretű forrásigényű fejlesztések: 50-400 millió Ft; A középméretű forrásigényű fejlesztések tág költségkategóriába sorolhatók, 50400 millió Ft között. Elsősorban az önkormányzati fenntartású intézményrendszer felújítását és bővítést célzó infrastruktúra-fejlesztési projektek műszaki tervezése és megvalósítása tartoznak ebbe a kategóriába.  Kiemelt forrásigényű fejlesztések: 400 millió Ft – egy vagy több milliárd Ft. A kiemelt forrásigényű fejlesztések ugyancsak széles költségkategóriákat foglalnak magukban: 400 millió Ft-tól egy vagy akár több milliárdos fejlesztéseket. Ezek azok a közép- illetve hosszú távon 2020-ig, vagy azt követően megvalósítandó projektek, melyek Zugló fejlődése szempontjából kulcsfejlesztések mint pl. a városközpont kialakítása, saját kerületi sport- és szabadidőközpont létrehozása, vagy Rákosrendező, illetve a Remíz hasznosítása, melyek várhatóan több fejlesztési ütemben történnek. A táblázatban helyhiány miatt csak a négy nagyságrendi költségkategória jelenik meg: 0-2 M Ft, 2-50 M Ft, 50-400 M Ft, 400 M Ft fölött. A Megjegyzések/Javaslatok/Példák (5. oszlop) kerültek mindazon kiegészítő információk, melyek fontosak és érdekesek lehetnek a megvalósítás szempontjából pl. különböző önkormányzati, háttérintézményi, civil, egyházi stb. szervezetek konkrét javaslatai, jó példák más kerületekből vagy Zuglóból, a Fővárosi Önkormányzattal vagy más kerületekkel csak közösen megvalósítható beavatkozások, zuglói lobbitevékenység szükségessége, potenciális pályázati források stb. HBH Euroconsulting Kft.

79


A kiemelt projektek esetében a fejlesztés javasolt Időtávja (6. oszlop) önálló oszlopként jelenik meg: itt ugyanis az egymást követő beavatkozások egymás alatt helyezkednek el az előrehaladás jobb nyomon követhetősége érdekében. Minden más (nem kiemelt) beavatkozás két önálló (rövid-, illetve középtávra vonatkozó) táblázatban látható, a megvalósítás tervezett ideje alapján.

A 2012. szeptember és december között készített átfogó ágazati helyzetfeltárás megállapításaival teljes mértékben összecsengenek a 2012 decemberében Zugló polgármestere által elindított Sikeres és eredményes Zuglóért lakossági konzultációs program első fordulójának eredményei is (Forrás: Zuglói Lapok XXII. évfolyam 6. szám 2012.03.29. 6. oldal). Az értékelés alapján több száz zuglói lakos juttatta el írásban válaszait az önkormányzatnak. A táblázatban vastagon szedve – félkövér betűkkel – szerepelnek azok a beavatkozások, melyeket a zuglói lakosok kiemelten fontosnak tartanak. A válaszadók többsége az alábbi fejlesztések megvalósítását jelölte meg Zuglóban:      

Bosnyák tér és Örs vezér tere rendezése, útépítés, közlekedés rehabilitáció, közterek rendezése: parkosítás, takarítás, bölcsődei, óvodai férőhelyek számának növelése közbiztonság javítása térfigyelő kamerák kihelyezésével.

A válaszadók több pénz fordítanának:      

zöldterületek növelésére, gondozására, megújítására, parkosításra; járdák felújítására, karbantartására; a parkolók kiépítésére; a hajléktalanok elhelyezésnek biztosítására; zajvédő falak felállítására; a közvilágítás javítására.

A fenti javaslatok mindegyikével foglalkozik az önkormányzat, azonban a megvalósítás – forrásigény, határkör, tulajdonviszonyok, előkészítettség stb. – szempontjából azok meglehetősen heterogének. A közlekedési és az útépítési fejlesztések például tipikusan nem önkormányzati hatáskörben vannak, de komplex kérdést jelent a tulajdonviszonyok szempontjából a Bosnyák tér vagy az Örs vezér tere állapotának rendezése is. Ezeknél a kiemelt feladatoknál az önkormányzat szerepe elsősorban az előkészítésre, a megalapozásra koncentrálódik: azaz az érintett felelősökkel történő egyeztetésekre, a kerület érdekében történő lobbitevékenységre és együttműködési megállapodások megkötésére. Több olyan javaslat is van, melyek megvalósítása már folyamatban van, azonban a források korlátozottsága miatt, csak ütemezetten lehetséges: például bölcsődei és óvodai férőhelyek biztosítása, zajvédő falak felállítása, hajléktalanok helyzetének hosszú távú és fenntartható javítása, közbiztonság javítása (megerősített járőrözéssel, térfigyelő kamarák


80


számának növelésével, közvilágítás javításával), javítása (pl. Virágzó Zugló program elindítása).

közterületek

rendjének,

tisztaságának

Zugló Önkormányzata kiemelt figyelmet fordít a lakossági konzultáció során beérkezett fejlesztési javaslatokra, ezért a rövid távú, 2012-2014 közötti beavatkozások tervezésénél azokat prioritással kezeli, ezt tükrözi az összesítő táblázatban a Szükséges beavatkozások sorrendje is.

Az összesítő táblázatban a már folyamatban levő, de még nem befejezett, lényeges beavatkozások is szerepelnek, azonban a fő cél a szükséges és fontos, de még hiányzó beavatkozások jól áttekinthető felsorolása, listázása volt az akciótervek jobb megalapozása érdekében. A későbbiekben kidolgozandó ágazati-tematikus akciótervek feladata, szerkezetbe rendezzék a tervezett különböző fejlesztési tevékenységeket.


81

hogy

egységes

Kiemelt fejlesztések

Kiemelt fejlesztések Cél

Kiemelt beavatkozások

Érintett területek

Városkép Városközpont: értékmegőrzés és megújulás összhangja az épített környezetben, kiemelt fejlesztések

Bosnyák téri templom bejárata előtti térrész felújítása, térkövezése

épített környezet, közterületek rendezettsége

2 - 50 M Ft

A jövőbeli térrehabilitációval összhangban.

2012 - 2014

Mundo projekt előkészítő fázis: szabályozási keretek véglegesítése; közfunkciók definiálása; az önkormányzati területátvétel / hasznosítás konstrukciójának kialakítása; településfejlesztési szerződés előkészítése

VÁROSKÖZPONT fejlesztése: épített környezet, gazdaság

2 - 50 M Ft

Feltételrendszer: egyeztetés a Fővárossal (szabályozási keretek véglegesítése); úthálózat és tömegközlekedési hálózat fejlesztése; közműellátás biztosítása.

2012 - 2014

400 M Ft fölött

Az ECHO Investment a fejlesztést a tervek szerint egy ütemben fogja megvalósítani; az önkormányzati / közfunkciók kialakításának megkezdéséig, azok helyén zöldfelület, park létesül.

2014 - 2020

50 - 400 M Ft

Javasolt: a fővárossal megállapodást kötni a fejlesztések előkészítésére, mert abban az esetben, ha a CSAPI fővárosi tulajdonban marad és a feladat is alapvetően fővárosi feladat, akkor a felújítás finanszírozását is nekik kellene vállalni.

2013

400 M Ft fölött

Feltételrendszer: a Fővárosi tulajdonú létesítmény megvásárlása. Amennyiben Zugló a tulajdonjogot nem tudja megszerezni, úgy a fejlesztés megvalósítása fővárosi feladat.

2014 - 2020

50 - 400 M Ft

Feltételrendszer: a Remíz funkció kiváltására alkalmas helyszín azonosítása.

2014 - 2020

Mundo projekt megvalósítása

Új Vásárcsarnok és piac kialakításának első fázisa: Vásárcsarnok tulajdonba vételének előkészítése; megvalósíthatósági tanulmány készítése; építészeti tervek készítése

VÁROSKÖZPONT fejlesztése: épített környezet, gazdaság

Új Vásárcsarnok és piac megvalósítása: a Vásárcsarnok kivitelezés

A Remíz épületének funkcióváltó megújítása, előkészítő fázis: kulturális funkció kialakítási lehetőségének vizsgálata

VÁROSKÖZPONT fejlesztése: épített környezet, gazdaság, kultúra

"Pesti Millenáris" kialakítása


Forrásigény

Időtáv

Javaslat: A tulajdonba vételt megelőzően érdemes a leendő kulturális központ kialakítására az igényeknek megfelelő tanulmánytervet készíteni, figyelembe véve, hogy az épület helyi értékvédelem alatt áll. Esetleg a „Pesti Millenáris” kialakítására is alkalma lehet. 400 M Ft fölött

82

Megjegyzések/Javaslatok/Példák

Javaslat: zuglói hagyományokra ráépülő intézmény (pl. televíziós és filmkultúra, kreatív iparágak).

2020 -


Cél



Forrásigény

Rákosrendező hasznosításának Épített környezet, előkészítése: érintett felek együttműködése; gazdaság, természeti hasznosítási koncepcióalkotás; szükséges környezet előkészítő vizsgálatok elvégzése (pl. talaj környezeti szennyezettségének vizsgálata); tulajdoni viszonyok rendezése; építési szabályozás

400 M Ft fölött

Rákosrendező hasznosítása második fázis: konkrét projekt-előkészítés: üzleti terv; befektető-keresés; a megvalósítás koordinációjában való részvétel

400 M Ft fölött


Időtáv

Feltételrendszer: a területen jelenleg nincsen kerületi tulajdon, ugyanakkor a terület Zuglóban található; a potenciális fejlesztés Zugló számára meghatározó jelentőséggel bír. Ennek értelmében a fejlesztés irányainak meghatározásában vagy a fejlesztésben való részvétel érdekében cél lehet a tulajdonszerzés vagy együttműködési megállapodás keretében történő zuglói feladatvállalás.

2014 - 2020

Javasolt: a felmerülő feladatok közül az önkormányzat a környezeti kár felmérését vállalja magára lehetséges nagyléptékű beruházás előmozdítása érdekében.

2020 -

A terület potenciálisan alkalmas környezetkímélő munkahelyteremtő beruházások megvalósítására. Alapvetően elsősorban a fejlesztési célt kell meghatározni az érintett tulajdonosi körrel. Sport, rekreáció, egészséges zuglóiak

Lantos Sport- és Konferenciaközpont megvalósításának első fázisa: megvalósíthatósági tanulmány elkészítése és az építészeti tervezés indítása

VÁROSKÖZPONT fejlesztése: sportszabadidő, gazdaság

Lantos Központ megvalósítása

50 - 400 M Ft

Javasolt: keresleti, kínálati vizsgálatokon alapuló funkciómeghatározás, a városközponti fejlesztésekhez való illesztés; pénzügyi-gazdasági számítások és előkészítő terv.

2012 - 2014

400 M Ft fölött

Feltételrendszer: a megvalósítás finanszírozási feltételeinek, majd az üzemeltetési konstrukciónak a kialakítása.

2014 - 2020

Élénk helyi kulturális élet, lokálpatriotizmus erősítése

A Róheim-villa műemléképület méltó állapotú megőrzése az utókornak, zuglói közcélú, kulturális hasznosítása

kultúra, lokálpatriotizmus, épített környezet, önkormányzati vagyongazdálkodás

400 M Ft fölött

2015 - 2020 A zuglói Képviselő-testület 2011 májusában döntött arról, hogy közcélú, kulturális feladatok ellátása érdekében, felújítási kötelezettség mellett igényt tart a jelenleg a magyar állam tulajdonában levő Róheim-villa (XIV. Hermina út 45.) tulajdonjogának ingyenes megszerzésére. A védett, I. kategóriás műemlék épület elhanyagolt, erősen leromlott állapotú, felújítási kötelezettség terheli, mely forráshiány miatt régóta késik. Folyamatban: Első lépésként a rendezetlen tulajdonviszonyok tisztázása.

Befektetés a jövőbe energiahatékonyság növelése

Az önkormányzati fenntartású intézmények felújítására vonatkozóan komplex energiastratégia és beavatkozási terv kidolgozása

környezetvédelem, vagyongazdálkodás

2 - 50 M Ft

A 2012 májusára elkészülő, a teljes intézményállományt értékelő energetikai audit eredményei alapján – az új Zuglói Környezetvédelmi Program részeként, vagy azzal összhangban.


83

2012 - 2014


Cél



Forrásigény


Időtáv

A beavatkozási ütemterv alapján az önkormányzat fenntartásában maradó intézmények korszerűsítésének azonnali megkezdése


2 - 50 M Ft / 50 - 400 M Ft

2012 - 2014

A beavatkozási ütemterv alapján az önkormányzat fenntartásában maradó intézmények korszerűsítésének folytatása


50 - 400 M Ft Javasolt: Célszerű az önkormányzat tulajdonában / 400 M Ft maradó intézményekben történő beavatkozások fölött rangsorolása, a prioritások meghatározása.

2015 - 2020

Az energiamegtakarítást eredményező beavatkozásokon túl az esetleges balesetveszélyek elhárítása, az elmaradt karbantartások elvégzése, a z akadálymentesítések megvalósítása. Élhetőség - gazdaság - gazdagság: megfelelő gazdasági környezet, jól működő, munkahelyeket kínáló és jövedelmező vállalatok betelepülése, megtartása, felelősségvállalásuk motiválása.


Zugló Városkártya projekt további folytatása a 2011-es teszt-periódus eredményeinek alapján: az elérhető szolgáltatások számának bővítése.

gazdaság, lokálpatriotizmus

84

2 - 50 M Ft

Cél egyrészt a helyi vállalkozók, másrészt a helyi lakosok minél szélesebb körű bevonása a projektbe. Javasolt: a Magyar Kedvezményhálózat tapasztalatainak figyelembe vétele.

2012 -

Rövid távú beavatkozások (2012-2014) Önkormányzati fenntartású intézmények infrastrukturális fejlesztései és egyéb beruházási típusú tevékenységek

Rövid távú beavatkozások (2012 - 2014) Cél

Szükséges beavatkozások


Forrásigény


Önkormányzati fenntartású intézmények infrastrukturális fejlesztései és egyéb beruházási típusú projektek Környezeti fenntarthatóság a zöldfelületek fejlesztésével


A) Szelektív hulladékgyűjtő szigetek elhelyezkedésének felülvizsgálata, környezetük rendezése, a gyűjtőedények védőkorláttal való körbekerítése

környezetvédelem, közterületek rendezettsége

2 - 50 M Ft

Együttműködés szükséges az FKF Zrt.-vel, továbbá javasolt az érintett lakosság véleményének megismerése.

B) A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetési lehetőségének, ill. igényének vizsgálata

környezetvédelem, közterületek rendezettsége

0 - 2 M Ft

Már megkezdődtek az egyeztetések az FKF Zrt-vel.

C) Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése az önkormányzati fenntartású intézményekben

környezetvédelem, oktatás-nevelés

2 - 50 M Ft

Az intézkedés egyfelől - hosszabb távon költségmegtakarítást eredményez, másfelől példamutató a lakosság - különösen a gyermekek számára.

D) A fák és egyéb zöldfelületek fenntartási színvonalának növelése

természeti környezet, közterületek rendezettsége

2 - 50 M Ft

A Zöld Zugló imázs megtartása érdekében a területről korábban kivont források visszapótlása szükséges: az elmúlt években zöldfelületfenntartásra fordított költségvetési keret hosszú távon nem elégséges a kerület növényállományának színvonalas fenntartására és fejlesztésére. A tevékenységbe az érintett lakóközösségek is bevonhatók, erre példa a sikeresen működő Virágzó Zugló program. Zuglói lakossági konzultáció keretében is jelzett beavatkozás!

E) A Városliget fejlesztésének előmozdítása érdekében – szimbolikus, közérzetjavító beavatkozásként - szökőkút telepítése a Városligeti tóba.

természeti környezet, környezetvédelem, sport-szabadidő

2 - 50 M Ft

A város ligeti tó nem zuglói tulajdon.

85


Cél

Biztonságos és rendezett közterületek




Forrásigény 0 - 2 M Ft


F) Lobbitevékenység a főváros felé: • az M3 bevezető mentén hiányzó zajvédő fal hiányzó szakaszának megvalósítása; • utak környezetbarát módon történő síkosságmentesítése; • a Városliget túlterhelését okozó nagyrendezvények számára kevésbé érzékeny és értékes helyszín biztosítása; • az Állatkerti körút átmenő forgalmának megszüntetése

közlekedés, természeti környezet, környezetvédelem, sport-szabadidő

További zajvédő falak építése a zuglói lakossági konzultáció keretében is jelzett beavatkozás! A Kacsóh Pongrác út 171. a-c. és a Sárköz u. 7. a-c. számú épületek előtt hiányzó zajvédőfal-szakasz tervezése várhatóan 2012 tavaszán zárul (zuglói forrásból!).

A) Térfigyelő kamararendszer bővítése: 2014ig 45-50 új kamera kihelyezése

közbiztonság, közterületek rendje, önkormányzati vagyongazdálkodás, kommunikáció

50 - 400 M Ft

A források függvényében ütemezve, térfigyelő rendszer kiépítése javasolt: Róna utca – Kerepesi út - Nagy Lajos Király útja - Bánki Donát utca ; Adria lakótelep; Ungvár utca és Kacsóh Pongrác út által határolt lakótelep és parkok, Nezsider park, Szikszó park, M3 kivezető szakasza, Füredi utcai lakótelep. A térfigyelő rendszer le nem fedett részein javasolt a megelőző járőrszolgálat erősítése. A közbiztonsági fejlesztések összehangolása, közös koncepció szükséges a fővárossal, szorosabb együttműködés a kerületekkel, az agglomerációval. Jó példa: A 16. kerületben IT-alapú (iPhone/ okostelefonnal használható, GPS koordinátákon alapuló) korszerű biztonsági rendszer működik. Zuglói lakossági konzultáció keretében is jelzett beavatkozás!

B) Thököly út - Róna utca kereszteződésének térrendezése (leendő Tisza István tér)

épített környezet, közterületek rendezettsége

2 - 50 M Ft

Tisza István szobrának felállításához kapcsolódóan szükséges az elhanyagolt terület rendezése. A beavatkozás előkészítése során figyelembe kell venni a Thököly út jövőbeli közlekedés-fejlesztési lehetőségeit.

Amennyiben a zajvédőfal szakaszokat Zugló építi meg, tervezett az elkészült zajvédőfal szakaszok értéken történő átadása a fővárosnak. Javasolt: a megvalósítás megkezdése előtt a fővárossal történő megállapodás megkötése a működtetés feltételrendszeréről.

86


Cél Közlekedésfejlesztés az élhetőség jegyében




Forrásigény


A) A fontosabb közintézmények és közösségi közlekedési csomópontok közelében közterületi kerékpártárolók telepítése

közlekedés, egészségügyi ellátórendszer, szociális ellátórendszer, oktatás-nevelés, közterületek rendezettsége

2 - 50 M Ft

A társadalmi célú, szoft beavatkozás keretében aktualizálásra kerülő ütemtervnek megfelelően.

B) A meglévő gyalogátkelőhelyek rendszeres karbantartása, új gyalogátkelőhelyek kijelölése a lakossági igényeknek megfelelően

közlekedés

2 - 50 M Ft

Kiemelten fontos helyszínek: oktatási, nevelési, egészségügyi és fogyatékossággal élőket ellátó intézmények környezete.

C) Az Erzsébet királyné útja - Róna u. - Thököly út - közlekedés Mexikói út által határolt terület korlátozott sebességű övezetté nyilvánítása

2 - 50 M Ft

2011-ben már született elvi döntés a fejlesztés megvalósításáról.

D) Lobbitevékenység a főváros irányába: • A Mexikói út térségében a parkolási káosz mérséklése szabályozási eszközökkel • A túlterhelt, fővárosi hatáskörű útkereszteződések forgalmi rendjének módosítása, esetleg átépítése • A közösségi közlekedés járműparkjának és vonalas infrastruktúrájának folyamatos megújítása, a járművek és a megállók, állomások akadálymentesítése • A Thököly úton a 7-173 buszcsalád kiváltása érdekében felszíni kötöttpályás kapcsolat, elsősorban gyorsvillamos kiépítési lehetőségének vizsgálata • Kerékpáros úthálózat fejlesztése

0 - 2 M Ft

Zuglói lakossági konzultáció keretében is jelzett beavatkozás!

közlekedés, épített környezet, gazdaság

87


Cél Sokszínű és minőségi oktatás-nevelés fenntartása

Szükséges beavatkozások A) Az óvodai férőhelyek bővítése a helyi igények függvényében Felkészülés a 2014. szeptember 1-jétől 3 éves kortól kötelező óvodáztatásra

Érintett területek oktatás, nevelés, szociális, egészségügy, esélyegyenlőség, gazdaság, sport, kultúra


Megjegyzések/Javaslatok/Példák Amennyiben ez releváns lesz a helyi önkormányzat esetében! Folyamatban: KMOP-4.6.1-es pályázat keretében a Wass Albert téren – jelenleg a Kisebbségek Házának helyet adó épület – és a Füredi park 6. szám alatt található óvodák a felújítás-átalakítást követően 3-3 csoportszobával 60-60 férőhellyel bővülnek. Az önkormányzat 2012 januárjában uniós pályázatot nyújt be új bölcsődei férőhelyek kialakítására, melyet a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. készít elő. A bővítést két ütemben tervezik: a mostani első ütemben 48 férőhely létrehozására pályáznak, míg egy későbbi, 2. ütemben ugyancsak 48-ra; ezáltal is részlegesen enyhítve az utóbbi években jellemző, krónikus bölcsődei férőhelyhiányt. Zuglói lakossági konzultáció keretében is jelzett beavatkozás!

B) Bölcsődei férőhelyek bővítése


nevelés, szociális, egészségügy, esélyegyenlőség, gazdaság

88

50 - 400 M Ft

2011. évben 251 fő 0-3 éves kisgyermek került várólistára Zuglóban bölcsődei férőhelyhiány miatt. Folyamatban: 52 férőhelyes bővítés a Meseház Bölcsődében 2012. március 15-ig. 2012. januárban uniós pályázat benyújtása bölcsődei férőhelyek kialakítására két ütemben, 4848 férőhely létrehozására. Zuglói lakossági konzultáció keretében is jelzett beavatkozás! A bölcsődei terület a Koncepcióban a szociális ellátások közé tartozik, csak technikai okokból került most a táblázatban az óvoda mellé az oktatás-neveléshez!


Cél



Prioritást élveznek a jogszabályokban rögzített, nem teljesülő önkormányzati kötelezettségek. Javasolt az idősek átmeneti otthonának létrehozására a Bethesda u. 4. szám alatti épület alkalmasságának vizsgálata.

sport-szabadidő, oktatás-nevelés

50 - 400 M Ft

A Csanádi Iskola fenntartása önként vállalt feladat.

B) A mindennapos testnevelés feltételrendszerének kialakítása


50 - 400 M Ft

Javasolt a feladatellátásba bevonható intézmények, létesítmények, sportklubok felmérése.

C) Extrém sportok művelésére alkalmas infrastruktúra kialakítása


2 - 50 M Ft

Kerékpáros, deszkás, rolleres sportok. Javasolt zárt pálya kialakításának vizsgálata.

D) Közkedvelt szabadtéri, egyéni és csoportos tömegsportolásra alkalmas helyszínek bővítése; a télen is művelhető szabadidősportok infrastruktúrájának fejlesztése

sport-szabadidő

2 - 50 M Ft / 50 400 M Ft

Javasolt a feladatellátásba bevonható intézmények, létesítmények, sportklubok felmérése; a kispályák befedhetőségének vizsgálata.

A) Pályázati kiírás elkészítése lakóépületek energiahatékony megújításának támogatására (kamatmentes, visszatérítendő támogatás formájában)

épített környezet, lakásállomány

2 - 50 M Ft

A lakóépületek felújításához nyújtható visszatérítendő támogatásról szóló 47/2011. (X.24.) sz. önkormányzati rendelet alapján a pályázati kiírás elkészítése, majd a konstrukció működtetéséhez évről évre pénzügyi forrás biztosítása. A konstrukció alkalmas az egyéb pályázatok önrészigényének biztosítására.

B) Az önkormányzati tulajdonú lakások fokozatos, energiahatékony megújításának elindítása


400 M Ft fölött

A megújítás a kidolgozásra kerülő bérlakásfejlesztési program ütemezésével összehangoltan történik. Becsült forrásigénye 200-300 M Ft/év

A) Megoldatlan, kötelező önkormányzati idősügyi feladatok ellátása (pl. idősek átmeneti otthonának kialakítása), ezekhez forrás biztosítása

szociális, egészségügy

Sport, rekreáció, egészséges zuglóiak

A) Utánpótlás-nevelés



2 - 50 M Ft

Aktív, minőségi időskor elősegítése


Forrásigény

89

Rövid távú beavatkozások (2012-2014) Helyi társadalmi–közösségi célú, illetve a beruházási típusú tevékenységeket előkészítő - szoft fejlesztések

Cél



Forrásigény


Helyi társadalmi–közösségi célú, illetve a beruházási típusú tevékenységeket előkészítő - szoft fejlesztések Környezeti fenntarthatóság a zöldfelületek fejlesztésével


A) Új Kerületi Környezetvédelmi Program és Intézkedési Terv elfogadása

természeti környezet, környezetvédelem, épített környezet, közművek, közlekedés, sportszabadidő, önkormányzati vagyongazdálkodás

0 - 2 M Ft

A Program tervezetét már elkészítette a Főépítészi Iroda. A Programnak figyelembe kell venni az új Önkormányzati törvényben meghatározott feladatmegosztást Budapest és a kerületek között.

B) Illegális hulladék-elhelyezés visszaszorítása

természeti környezet, környezetvédelem, közterületek rendezettsége

0 - 2 M Ft

Együttműködés szükséges a polgárőrséggel és a kerületőrséggel. Emellett lakossági szemléletformáló kampány megvalósítása is javasolt.

C) Az új, tervezésre is alkalmas kerületi fakataszter adatokkal való feltöltésének folytatása

természeti környezet, környezetvédelem

2 - 50 M Ft

A 2009-ben bevezetett új fanyilvántartó rendszer csak akkor alkalmas funkciója betöltésére, ha a teljes kerületi faállomány rögzítésre kerül. Első lépésként éves bontású ütemterv készítése javasolt a rendelkezésre álló források figyelembe vételével.

D) Lobbitevékenység folytatása a légiforgalom zajterhelésének mérséklése érdekében

közlekedés, környezetvédelem

0 - 2 M Ft

A lobbi a következő területekre irányulhat: • A repülési szabályokat megsértő pilóták, ill. légitársaságok büntetési tételeinek növelése; • Az Éles-sarok – Lóversenypálya – Expo-terület irányába kiforduló járatok arányának növelése a Zugló felett átrepülőkkel szemben. • Az ún. zajgátló védőövezet kiterjesztése Zugló területére a Budapest Airport által támogatott zajszigetelési programban való részvétel érdekében.

E) Lobbitevékenység: a fővárosi fenntartású Városliget fejlesztési koncepciójának kidolgozása; a közpark fennállásának 200. évfordulója alkalmából a 2013-as év a Városliget évévé nyilvánítása

természeti környezet, környezetvédelem, kultúra, sportszabadidő

0 - 2 M Ft

Az érintett szereplőket és szakembereket (köztük a Magyar Építőművészek Szövetségét) összefogó munkacsoport már egyeztetésekbe kezdett a koncepció előkészítése érdekében.

90


Cél Biztonságos és rendezett közterületek





Forrásigény


A) Zugló Közbiztonsági Bűnmegelőzési Koncepciójának (2011) megvalósítása a kidolgozott cselekvési program alapján a lakosság biztonságérzetének javítása és a közterületek rendjének védelme érdekében . Kiemelt feladatok: •gyermekek és idősek védelme, •közterületek rendjének biztosítása, •a lakossági kommunikáció további erősítése, • a szolgáltató jelleg erősítése a közbiztonsági feladatellátásban, • további célzott bűnmegelőzési programok tesztelése, megvalósítása, • a meglévő jelzőrendszer további erősítése, • intenzívebb együttműködés civil szervezetekkel, egyházakkal

közbiztonság, közterületek rendje, szociális, kommunikáció, önkormányzati vagyongazdálkodás, épített és természeti környezet, építésszabályozás,

50 - 400 M Ft

Tervezett: 2014-ig a bűncselekmények számának 50%-os csökkentése. Folyamatban: közösségi rendőr intézményének bevezetése; megelőző járőrszolgálat működtetése; jelzőrendszer erősítése: a helyi kerületőrség és polgárőrség közös éjszakai járőrözése; rendőrlakások kialakítása a kerületben; Közbiztonsági Hírlevél a lakosságnak; helyi rendelet a közvilágítás kiépítéséről; hevederzár-program ; évi 8-10 lakossági közbiztonsági fórum; Kábítószerügyi Egyeztető Fórum működik; Javasolt Zugló városbiztonsági auditjának az elvégzése a közterekre, a közcélú és magán épülettípusokra. Zuglói lakossági konzultáció keretében is jelzett beavatkozás!

B) Virágzó Zugló program a kerületi közterületek és utcafrontok szépítéséért 2011-től

közbiztonság, közterületek rendje, szociális, kommunikáció, épített és természeti környezet, környezetvédelem

2-50 M Ft

Folyamatban: 2011. 05-11. között több 200 utcafront szépült meg. 2014-ig az önkormányzat összesen 20 millió Ft-ot tervez a programra, cél 1500 utcafront megszépítése. Zuglói lakossági konzultáció keretében is jelzett beavatkozás!

A) Új, aktuális Kerületi Közlekedési Koncepció kidolgozása

közlekedés

2 - 50 M Ft

Az új koncepció megalapozásaként 2011-ben elkészült az előző koncepció felülvizsgálata. Az új koncepció kidolgozása során egyeztetni szükséges a fővárossal, a BKK-val és a szomszédos kerületekkel.

B) Parkolás-fejlesztési koncepció kidolgozása, különös tekintettel a felszín alatti P+R parkolók kiépítésére

közlekedés

2 - 50 M Ft

A koncepció rövid távú intézkedései lehetnek: további fizető parkoló övezetek és felszíni parkolóhelyek kialakítása, egyéb közlekedésszabályozási eszközök bevezetése. Közép- és hosszú távon mélygarázsok kialakítása javasolt külső, vállalkozói források bevonásával. Zuglói lakossági konzultáció keretében is jelzett beavatkozás a parkoló fejlesztés!

C) Közlekedési referensi pozíció létrehozása az önkormányzatnál

közlekedés

2 - 50 M Ft

Alternatív javaslat: külső tanácsadóval történő rendszeres konzultáció.

91


Cél

Sokszínű és minőségi oktatás-nevelés fenntartása




Forrásigény


D) A kerületi út- és járda-felújítási ütemterv aktualizálása, a beavatkozások ütemének felgyorsítása, állami források bevonásához szükséges lobbi tevékenység

közlekedés

0 - 2 M Ft

Zuglói lakossági konzultáció keretében is jelzett beavatkozás az utak és járdák felújítási/fejlesztési ütemének felgyorsítása. A forrásigény az ütemterv aktualizálására vonatkozik, a megvalósítás becsült költsége 400 M Ft fölötti.

E) A közterületi kerékpártárolók kialakítási koncepciójának aktualizálása, megvalósítási ütemterv készítése

közlekedés

0 - 2 M Ft

Fontos az ütemterv mellé források rendelése: a 2009-ben elfogadott ütemterv kezdő "0" üteme ugyanis nem valósult meg.

F) Az egyirányúsítások felülvizsgálata a kerület úthálózatán az ún. menekülőutak megszüntetése érdekében

közlekedés

0 - 2 M Ft

Az Új Kerületi Közlekedési Koncepció keretében is megtörténhet.

A) A hatályos köznevelési törvényi szabályozásokkal összhangban önkormányzati szintű költségvetési és feladatellátási-működtetési döntések, átalakítások meghozása a közoktatás zavartalan ellátása érdekében - különös tekintettel a 2012-2013-as tanévre

oktatás, nevelés, gazdaság, önkormányzati vagyongazdálkodás, szociális, egészségügy, esélyegyenlőség, gazdaság, sport, kultúra

0 - 2 M Ft

Az új köznevelési törvény 2012. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit több év alatt vezetik be. Főbb kezdődátumok: • 2013. január 1-jétől kerülnek állami fenntartásba a köznevelési intézmények; • 2013. szeptember 1-jétől lép életbe az új pedagógus életpályamodell; • 2014. szeptember 1-jétől 3 éves kortól kötelező lesz az óvoda. Javasolt: • A zuglói önkormányzati általános iskolák költséghatékony működtetése vizsgálatának folytatása a várható tanulói létszámok alapján – különösen a 80% alatti kapacitás-kihasználtságú iskolák esetében.

B) A vonatkozó hatályos oktatási, nevelési helyi rendeletek, koncepciók, programok stb. felülvizsgálatának, illetve a köznevelési törvény rendelkezéseivel való összehangolásának elvégzése a kerettörvény végrehajtásához kapcsolódó, alacsonyabb szintű jogi szabályozás életbe lépésekor

oktatás, nevelés, gazdaság, önkormányzati vagyongazdálkodás, szociális, egészségügy, esélyegyenlőség, gazdaság, sport, kultúra

2 - 50 M Ft

Javasolt: • Önként vállalt önkormányzati közoktatási feladatok ellátásának időszakos – min. évenkénti – felülvizsgálata, a költségvetési lehetőségek függvényében bővített és szűkített feladatlista elkészítése és realizálása a Képviselő-testület döntése alapján, az érintett szakmai, szülői és diák szervezetek bevonásával; • Pályázatfigyelés, közoktatási, -nevelési témájú hazai és uniós pályázatok kidolgozása, benyújtása.

92


Cél Aktív, minőségi időskor elősegítése






A) Korábban önként vállalt, azóta megszűnő önkormányzati ellátási formák visszaállításának felülvizsgálata (pl. napi háromszori étkezés támogatásának visszaállítása a jelenlegi egy helyett)

szociális, egészségügy, esélyegyenlőség

B) Zugló idősügyi stratégiájának és akciótervének elkészítése

szociális, egészségügy, önkormányzati vagyongazdálkodás, esélyegyenlőség, gazdaság, kultúra, sport-szabadidő, oktatás

0 - 2 M Ft

A lelki-mentális gondozás biztosítása, az aktív élet lehetőségeinek szélesítése kiemelten fontos a fizikai-anyagitámogatás mellett, ezért az akciótervnek javasolt ezt figyelembe venni. Javasolt uniós nemzetközi pályázati források bevonása (Pl. South-East Europe, Central stb.) a koncepció kidolgozásba. Jó példa: Újbuda 60 + és Q-ageing programja (idősbarát vállalkozás, 60+ kedvezménykártya, 60+ médiaműhely, 60+ helyi rádióprogram, szomszédsági önkéntesek, Nagyi-tanít-nagyit!, ITismeretek időseknek stb.)

C) Helyi egészségstatisztikai adattár létrehozása a változások nyomon követése

egészségügy, szociális

0 - 2 M Ft

Az adattár a változások nyomon követése, megelőzés, jobb tervezhetőség céljából hasznos.

D) Az alapellátások, preventív és szűrőtevékenységek erősítése

egészségügy, szociális

5 - 20 M Ft

Különös tekintettel a magas előfordulású szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedésekre. Különböző célzott hazai és uniós, norvég alap stb. pályázati források bevonása, aktív pályázatfigyelés javasolt.

E) Együttműködések fejlesztése az önkormányzat az egészségügyi alapellátók, a szakellátás, a szociális ellátórendszer, valamint a civil és egyházi karitatív szervezetek között.

egészségügy, szociális, közbiztonság

0 - 2 M Ft

Kiemelten fontos a tudásmegosztás az idősügyi területen dolgozó civil és egyházi szervezetekkel. Jó példák Zuglóban: idősek áldozattá válását megelőző programok (TÁMOP bűnmegelőzési pályázat); hevederzár-program nyugdíjasoknak; Közbiztonsági Hírlevél célzottan idős embereknek; kedvezményes nyugdíjas sport (pl. úszás) és kulturális programok.

93

Az időseket érintő önkormányzati szolgáltatások körének csökkentése helyett szintentartás, bővítés javasolt.


Cél Városkép – Városközpont: értékmegőrzés és megújulás összhangja az épített környezetben, kiemelt fejlesztések





Forrásigény


A) Lobbitevékenység az országos és fővárosi hatókörű területek fejlesztésének folyamatos napirenden tartása érdekében

gazdaság, közlekedés, közművek, épített környezet, építésszabályozás, közterületek rendezettsége, sportszabadidő

0 - 2 M Ft

Kiemelten a következő területek: Városliget, Stadionok térsége, Rákosrendező.

B) Az új Kerületi Városrendezési Szabályzat és Szabályozási Terv elfogadását követően egységes színdinamikai koncepció kidolgozása

gazdaság, közlekedés, közművek, épített környezet, építésszabályozás, közterületek rendezettsége

2 - 50 M Ft

Javasolt a kerületi épület állományára egy színdinamikai koncepciót kidolgoztatni, ez követően a megvalósításra intézkedési tervet, érdekeltség rendszert kialakítani a jogszabályi háttér figyelembe vételével.

C) Új Kerületi Közterületi Arculatterv kidolgozása, mely biztosítja Zugló egységesebb, rendezettebb városarculatát

épített környezet, építésszabályozás, közterületek rendezettsége

2 - 50 M Ft

Az új ZKVSZ/ZKSZT-vel összhangban, annak kiegészítéseképpen.

A) Középtávú, 5 évre szóló új kulturális koncepció kidolgozása vagy a meglévő aktualizálása, átdolgozása

kultúra, szabadidő, lokálpatriotizmus, oktatás-nevelés, kommunikáció, önkormányzati vagyongazdálkodás, gazdaság

0 - 2 M Ft

Javasolt: A kultúrában rejlő lehetőségek jobb helyi kiaknázása, a helyi kötődés, lokálpatriotizmus erősítése. Például a Városliget létrehozásnak 200. éves évfordulója megünneplésében, 2013-ban Zugló vállaljon kiemelt, aktív fővárosi szerepet. Ehhez pl. Culture típusú, közvetlen EU-támogatás megpályázásának felmérése. Folyamatban: 58 éve működő Zuglói Filharmónia – Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus megőrzendő helyi értékként kiemelt önkormányzati támogatást élvez; A Cserepesház és intézményei várhatóan non-profit gazdasági társaságként működnek Zuglóért.

94


Cél





Forrásigény


B) Helyi civil és egyházi kulturális, kisebbségi, lokálpatrióta stb. szervezetek, közoktatási intézmények még erőteljesebb és rendszeres, hagyományteremtő bevonása a kulturális és szabadidős tevékenységekbe.

kultúra, szabadidő, lokálpatriotizmus, oktatás-nevelés, kommunikáció, önkormányzati vagyongazdálkodás, gazdaság

0 - 2 M Ft

A zuglói kulturális intézmények egyenetlen területi megoszlását is ellensúlyozza új színterek aktívabb bekapcsolása. Javasolt: Zugló sikeres gazdasági szereplőinek, vállalkozóinak szponzorként történő rendszeresebb bevonása a fontos kulturális események lebonyolításába is. Ehhez támogatói rendszer kidolgozása pl. vonatkozó cím, emlékplakett, vándorserleg alapítása.

C) A helyi lakosság minél szélesebb körének elérése, bevonása a zuglói programokba. • Jobb lakossági tájékozódás elősegítése: rendszeresen megjelenő, kerületi szinten összehangolt, egybeszerkesztett – elektronikus és nyomtatott - kulturális programfüzet/hírlevél/honlapon menüpont létrehozása.

kultúra, szabadidő, lokálpatriotizmus, oktatás-nevelés, kommunikáció

50 - 400 M Ft

Jó példák Zuglóban: Az önkormányzat a helyi civil és egyházi szervezetekkel együttműködve hagyományteremtő programokat indít, és folytatja a bevált kezdeményezéseket, ezzel is erősítve a zuglóiak helyi kötődését. Pl. Zuglói Nyári Színház, Zuglói Káposzta és Bor Fesztivál, Zuglói Napok, Zuglói Múzeumok Éjszakája, 56-os ünnepség, Stefánia Szalon stb. Folyamatban: Zugló Városkártya bevezetése ingyenesen helyi lakosoknak, érdemi kedvezmények biztosításával. Virágzó Zugló környezetszépítő, közösségépítő program elindítása. Új, 633 m2-es Civil Ház létrehozása a Csertő park 12. sz. alatt.

D) Részvétel a múzeumi negyed koncepciójának kidolgozásában.

kultúra, szabadidő, lokálpatriotizmus, épített környezet

0 - 2 M Ft

Javasolt: a kialakításra kerülő múzeumi negyed Zugló felé nyitásának szorgalmazása.

A) Sportfejlesztési Akcióterv kidolgozása, ebben kiemelten a tanuszoda-fejlesztés lehetséges alternatíváinak vizsgálata

sport, lokálpatriotizmus

0 - 2 M Ft

Javasolt: a kerület zöld/egészséges imázsába illeszkedő tömegsportok, szabadidősportok művelésére alkalmas területek, létesítmények feltérképezése, bővítési lehetőségek felmérése.

B) Zugló Kupa sorozat folytatása

sport, lokálpatriotizmus, oktatás-nevelés

0 - 2 M Ft

Javasolt: a lehető legtöbb, a sportot és az egészséges életvitelt népszerűsítő program indítása, támogatása.

C) Kapcsolatok erősítése a zuglói sportegyesületekkel: BVSC, MTK, Postás SE


2 - 50 M Ft

Javasolt: a verseny- és a tömegsportok átjárhatóságának megszervezése.

95


Cél




Forrásigény


D) A lakosság minden rétegét mozgósító sportesemények szervezése


0 - 2 M Ft

Nordic walking, extrém sportok, "Patak parti futás", kerékpáros esemény, családi sport napok. Javasolt vállalati szponzorok bevonása.

A) A lakosság figyelmének rendszeres felhívása az aktuálisan elérhető fővárosi és országos épületkorszerűsítési pályázatokra

épített környezet, lakásállomány

0 - 2 M Ft

Az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszerének keretében több országos alprogram is indult a hazai épületállomány energiahatékony fejlesztésének támogatására. A vonatkozó pályázatok előreláthatóan az elkövetkezendő években is kiírásra kerülnek, sokan azonban nem is tudnak a pályázati lehetőségről, ill. nem tudják elkészíteni a pályázatot. Javasolt: Zöld Iroda felállítása, melynek feladata pl. a lakosság tájékoztatása a pályázati lehetőségekről.

Élhetőség - gazdaság gazdagság: megfelelő gazdasági környezet, jól működő, munkahelyeket kínáló és jövedelmező vállalatok bevonzása, megtartása, felelősségvállalásuk motiválása


B) A bérlakás-fejlesztési program kidolgozása során a meglévő állomány korszerűsítésének ütemezése

épített környezet, vagyongazdálkodás

0 - 2 M Ft

A 2011-ben készített Vagyonkezelési Koncepció alapján.

A) Kerületi Gazdasági Stratégia és akcióterv kidolgozása

gazdaság

2 - 50 M Ft

Megfontolandó és vizsgálandó a részlegesen szanált ipari körzetek hasznosítása barna mezős fejlesztésekként akár előzetes környezeti kármentesítést követően is. Javasolt: a kiskereskedelmi és vendéglátó-ipari szektor megerősítésére hangsúlyt helyezni.

B) Következetes párbeszéd és együttműködés a vállalatokkal

gazdaság, lokálpatriotizmus

0 - 2 M Ft

Javasolt: virilisták klubja; virilista / év vállalkozója díj; tájékoztató rendezvények.

C) Ingatlangazdálkodási Akcióterv

gazdaság, vagyongazdálkodás

2 - 50 M Ft

A kerületi vagyongazdálkodás akciótervnek a Vagyonkezelési Koncepcióban megfogalmazott alapelvekre kell épülnie.

D) Helyi vállalatok előnyben részesítése a helyi beszerzésekben

gazdaság és minden olyan terület, melyben beszállítókat vesz igénybe az önkormányzat

0 - 2 M Ft

Az érvényben lévő törvények adta keretekhez igazodva.

96


Cél Sérülékeny társadalmi csoportok integrációjának, esélyegyenlőségének támogatása




Forrásigény


A) Középtávú, legalább 5 évre szóló Kerületi Esélyegyenlőségi Program: helyzetfeltárás és intézkedési terv kidolgozása a hatályos jogszabályok alapján, • elfogadtatása a Képviselő-testülettel

esélyegyenlőség, szociális, oktatásnevelés, egészségügy, gazdaság, kultúra, lokálpatriotizmus, önkormányzati vagyongazdálkodás, épített környezet, környezetvédelem, építésszabályozás

0 - 2 M Ft

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 2010. május 1-jétől hatályos módosítása, 63/A. § (1) bekezdésben előírja, hogy a helyi önkormányzatoknak öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot kell készíteniük és elfogadniuk. Végrehajtására megjelent a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet. 2011 őszén önkormányzati döntés született arról, hogy 2011. december 31-ig elkészül Zugló Kerületi Esélyegyenlőségi Programja. Javasolt egy részletes zuglói szegregációs helyzetfeltárás és lakossági szükségletfelmérés elvégzése a készülő Kerületi Esélyegyenlőségi Programhoz, melynek eredménye egy tételes lista/adatbázis a szociális problémákkal leginkább terhelt területekről.

B) Önkormányzati esélyegyenlőségi felelős kinevezése

esélyegyenlőség, szociális, oktatásnevelés

0 - 2 M Ft

Jelenleg nincs ilyen felelős. Részmunkaidőben vagy állományban levő munkatárs feladatkörének bővítésével is ellátható feladat.

97


Cél




Forrásigény


C) Jelenlegi Antiszegregációs Terv (2009) felülvizsgálata és aktualizálása

esélyegyenlőség, szociális, oktatásnevelés, egészségügy, gazdaság, kultúra, lokálpatriotizmus, önkormányzati vagyongazdálkodás, épített környezet, környezetvédelem, építésszabályozás

0 - 2 M Ft

Az iskolázottság és foglalkoztatottság két fő mutató együttes vizsgálata alapján legrosszabb mutatókkal a Stadionok és környéke városrész mutatta: kb. 30% az alacsony státuszú lakosság aránya. Szegregációs veszélynek leginkább kitett, három zuglói terület: • Stadionok térsége: Semsey Andor utca - Gizella út - Egressy út - Stefánia út; • Thököly út - Nagy Lajos király útja - Egressy út Angol utca - Bosnyák utca; • Mogyoródi út – Mexikói út – Fogarasi út — Pillangó utca – Tábornok utca – Várna utca. Javaslatok: A 2011. évi népszámlálás aktuális adatainak rendelkezésre állásakor - várhatóan 2013 elején célszerű a terv felülvizsgálata, ehhez Képviselőtestületi-határozat kell. (A felülvizsgálatig a jelenlegi Antiszegregációs terv hatályos.) Kiegészítő, aktualizált, átfogó adatgyűjtés javasolt a szegregációs veszélynek kitett cigány/roma népesség számarányáról, szociális szükségleteiről. Kapcsolódás az országos foglalkoztatási programokhoz.

D) A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján, a közszolgáltatásokat biztosító önkormányzati épületek komplex akadálymentességének megvalósítására reális ütemterv készítése a fennálló hiányosságok megszüntetésére

esélyegyenlőség, szociális, oktatásnevelés, egészségügy, kultúra, önkormányzati vagyongazdálkodás, épített környezet, környezetvédelem, építésszabályozás

0 - 2 M Ft

2011. decemberi felmérés alapján a közszolgáltatást ellátó önkormányzati intézmények 45%-ának (73ból 33-nak) a komplex akadálymentesítése nem megoldott, ez által a fogyatékossággal élők egyenlő esélyű hozzáférése a nem valósul meg. A következő lépés egy megvalósítható ütemterv elkészítése. Jó példa Zuglóban: Okmányiroda akadálymentesítése KMOP pályázatból.

98


Cél




Forrásigény


E) Hajléktalanság problémájának megelőzésére, enyhítésére, kezelésére komplex programok kidolgozása és ütemezett megvalósítása az önkormányzat és intézményei szakmai koordinációjával a civil és egyházi karitatív szervezetekkel együttműködve

esélyegyenlőség, szociális, egészségügy, önkormányzati vagyongazdálkodás, épített és természeti környezet, környezetvédelem,

2 - 50 M Ft

Folyamatban: A szociális krízishelyzetbe került, adósságkezelési szolgáltatásban résztvevő, hajléktalan emberek számára elkészül egy, az állami közfoglalkoztatás rendszerét kiegészítő zuglói közmunka program, mely 8 órás munkát és lakhatást biztosít. A program költségeinek és jogi kereteinek meghatározása folyamatban van. Bevonandó partnerek: Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Myrai Szent Miklós Keresztény Egyház, Szociális és Rehabilitációs Alapítvány, és szakmai, érdekvédő szervezetek (pl. Szabad Nemzet Egyesület, A Város Mindenkié csoport). Zuglói lakossági konzultáció keretében is jelzett beavatkozás!

F) A szociális támogatásra szoruló lakosok lakhatási problémáinak komplex kezelésére intézkedések kidolgozása, •célzott szakmai testület létrehozásával: a Vagyonkezelő Zrt., a Szociális és Egészségügyi Osztály, a Zuglói Családsegítő és Gyermekjóléti Központ, ill. a gyermekvédelmi jelzőrendszer munkatársainak együttműködésével

esélyegyenlőség, szociális, oktatásnevelés, egészségügy, önkormányzati vagyongazdálkodás, épített környezet, környezetvédelem, építésszabályozás

2 - 50 M Ft

Zuglóban elmaradtak, illetve hiányoznak a komplex szociális városrehabilitációs programok, emiatt egyes zuglói utcákban, tömbökben (pl. Cserei utca, Várna utca stb.) évek óta fennáll a szegregálódás, a tényleges elgettósodás veszélye.

G) A Vagyonkezelő Zrt. által kidolgozandó bérlakás-fejlesztési program hatásvizsgálata a létrehozott szakmai testület bevonásával

esélyegyenlőség, szociális, egészségügy, önkormányzati vagyongazdálkodás, épített környezet, építésszabályozás

2 - 50 M Ft

Folyamatban: A hajléktalanná válás megelőzése érdekében a prevenciós programok megerősítése napirenden van: az önkormányzat a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. bevonásával a Zuglói Családsegítő és Gyermekjóléti Központ Adósságkezelő Csoportján keresztül segíti a lakbérés közüzemi díjhátralékot felhalmozott zuglói lakosokat adósságuk rendezésében.

99


Cél

Szükséges beavatkozások H) A Közoktatási Esélyegyenlőségi Program következő, 2012. évi felülvizsgálatakor a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és a sajátos nevelési igényű tanulók (SNI) pontos azonosítása

Érintett területek esélyegyenlőség, oktatás-nevelés, szociális, egészségügy


Megjegyzések/Javaslatok/Példák A Közoktatási Esélyegyenlőségi terv 2012 I. félévi felülvizsgálatakor naprakész, pontos felmérés, és a kapott számszerű eredményeket elemezéseértékelése szükséges a HH és HHH gyermekek, tanulók ellátása, szüleik bevonása szempontjából. A nem helyi önkormányzati fenntartású, több mint 40 zuglói nevelési és oktatási intézmény közel 60%áról nem állnak rendelkezésre részletes statisztikai adatok. Javasolt az érintett intézmények és az önkormányzat között együttműködési megállapodás kötése az egységes adatszolgáltatás érdekében.

A helyi kommunikáció erősítése, partnerség


I) Komplex, esélyteremtő, fejlesztő program (helyzetfeltárás és akcióterv) kidolgozása és alkalmazása a HHH és SNI tanulók jobb társadalmi integrációja érdekében: iskolai sikerességük, továbbtanulásuk támogatása

esélyegyenlőség, oktatás-nevelés, szociális, egészségügy

2 - 50 M Ft

Kiemelt odafigyelés javasolt a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai-iskolai beilleszkedésére, sikeres fejlesztésére, továbbtanulására. Ehhez az érintettekről naprakész statisztikai adatbázis kell. Javasolt a már bevált módszerek kipróbálása: kooperatív tanulás, drámapedagógia, differenciált kiscsoportos oktatás, projektmódszer, tanoda program, IPR stb. A 3 éves kortól történő kötelező beóvodáztatás segítheti a programot.

A) Középtávú kerületi kommunikációs stratégia és kapcsolódó cselekvési terv megalkotása és ütemezett megvalósítása a helyi szereplők közötti kommunikáció minőségi és mennyiségi erősítése érdekében

kommunikáció, kultúra, lokálpatriotizmus

0 - 2 M Ft

A Koncepció elkészítését támogató szakmai interjúk és műhelybeszélgetések alkalmával kiemelt problémaként merült fel a helyi kommunikáció gyakran hiányos, nem kielégítő volta vagy esetenkénti megkésettsége. Javaslat: Az önkormányzati kommunikációs stratégiához figyelembe veendő a belső és külső kommunikációs tevékenységek irányelveinek rögzítése: a jelenlegi helyzet értékelése, jövőkép építése, kommunikációs eszközök és célcsoportok meghatározása, érhető üzenetek meghatározása, reális idejű ütemterv és költségvetés készítése.

100


Cél


Forrásigény


0 - 2 M Ft

Javaslat: A zuglói önkormányzati, saját és egyéb intézményrendszeri, illetve civil és egyéb kulturális, közösségi programokról régóta indokolt volna egy egységes, összesített, előzetes (pl. negyedéves) tájékoztató/ajánló menüpont létrehozása. •A szociális területen működő zuglói civil szervezetek adatbázisa példájára hasznos volna más szakterületeken - helytörténet, környezetvédelem, sport, kultúra stb. - aktívan tevékenykedő, non-profit szervezetekből is hasonló regiszterek összeállítása és közzététele a kerület honlapján

C) Rendszeres lakossági értékelés, ill. kommunikáció, igényfelmérés megszervezése a helyi közcélú lokálpatriotizmus kommunikációs eszközök, média feladat-ellátásáról minimum évenkénti gyakorisággal. • A lakossági visszacsatolás eredményeinek érvényesítése, beépítése a további kommunikációba

2 - 50 M ft

Javaslat: Helyi médiában kapjanak több megjelenési lehetőséget az önkormányzati fenntartású, különböző szakmai háttérintézmények, illetve a zuglói civil és egyházi karitatív szervezetek. •A széleskörű, illetve célzott tájékoztatáshoz több, különböző típusú kiadvány megjelentetésére volna szükség. Jó példa: a megjelent zuglói óvodai, illetve iskolai tájékoztató kiadványok szülők részére stb.

D) A helyi szintű kommunikáció mellett kiemelt feladat a Fővárosi Önkormányzattal, a fővárosi fenntartású ágazati, szakmai intézményekkel és a budapesti – elsősorban a szomszédos XIII., IV., XV., XVI., X., VIII., VI., VII., – kerületekkel való kölcsönös kommunikációs csatornák kiépítése, illetve a meglévők fejlesztése és rendszeres működtetése

0 - 2 M Ft

Cél: minél hatékonyabb fővárosi szintű együttműködések megvalósítása, a budapesti lehetőségek jobb zuglói kiaknázása érdekében.

B) Zugló honlapjának felhasználóbarát fejlesztése a minél szélesebb nyilvánosság elérése érdekében


Érintett területek kommunikáció, kultúra, környezetvédelem, gazdaság, lokálpatriotizmus

kommunikáció, gazdaság, kultúra, közlekedés, közművek, épített környezet, építésszabályozás, környezetvédelem, egészségügy, oktatás, szociális

101

Középtávú beavatkozások (2015-2020) Önkormányzati fenntartású intézmények infrastrukturális fejlesztései és egyéb beruházási típusú projektek

Középtávú beavatkozások (2015 – 2020) Cél



Forrásigény


Önkormányzati fenntartású intézmények infrastrukturális fejlesztései és egyéb beruházási típusú projektek Környezeti fenntarthatóság a zöldfelületek fejlesztésével



A) Lobbitevékenység és közreműködés a Városliget fejlesztése során: • a park megtisztítása az oda nem illő és/vagy amortizálódott létesítményektől, teljes körű rekonstrukció; • az egyéni gépjármű-forgalom kitiltása a Kós Károly sétányról; • mélygarázsok építése az 56-osok terén és az Állatkerti körút mentén

közlekedés, épített környezet, természeti környezet, környezetvédelem, közterületek rendezettsége, sportszabadidő

0 - 2 M Ft

B) Lobbitevékenység a Rákos-patak komplex revitalizációjának előkészítése, majd megvalósítása érdekében

közművek, természeti környezet, környezetvédelem, közterületek rendezettsége, sportszabadidő

0 - 2 M Ft

A) Rákosrendező közúti kapcsolatának erősítése, valamint a Francia út – Varannó utca összeköttetésének megteremtése a jövőbeli fejlesztések függvényében

közlekedés

50 - 400 M Ft

B) Lobbitevékenység a főváros irányába: • Az átmenő forgalom kizárása a Kós Károly sétányról a kieső kapacitás pótlásával; • Szegedi úti felüljáró kiépítése a közúti és villamosforgalom számára; • A Nagy Lajos király útja keresztmetszetének átalakítása középen futó villamossínekkel, kerékpársávokkal, változó számú forgalmi sávval; • A Gödöllői és Csömöri HÉV komplex felújítása, valamint a HÉV és az M2 metró összekötése az Örs vezér terén (szükséges kiegészítő beruházás: Budapest és Kistarcsa határában, az M0 autóút mellett P+R parkoló kiépítése); • A kerékpáros főhálózat még hiányzó elemeinek kiépítése

közlekedés, épített környezet, gazdaság

0 - 2 M Ft

102

Amennyiben a patak revitalizációjára a főváros nem tud forrást biztosítani, úgy lokális szakaszokon, kisebb költséggel rekreációs övezetek kialakítása javasolt. (Forrásigény: 2 – 50 M Ft)

• A Kós Károly sétány lezárása előtt pótolni szükséges a kieső kapacitást. • A Szegedi úti felüljáró és a Nagy Lajos király útja fejlesztését együtt, közös rendszerben kell kezelni. • A HÉV és az M2 metró összekötésével párhuzamosan megvalósítandó, kiegészítő beruházás: Budapest és Kistarcsa határában, az M0 autóút mellett P+R parkoló kiépítése). • A kerékpáros főhálózat hiányzó elemei: Nagy Lajos király útja, Róna utca, Kacsóh Pongrác út (vagy Horvát Boldizsár utca), Csömöri út, Mogyoródi út, valamint a Rákospatak-menti kerékpárút akadálymentes átvezetése Rákosrendezőn.


Cél



Forrásigény


A) Az óvodai férőhelyek bővítése a helyi igények, a demográfiai mutatók függvényében 2014. szeptember 1-jétől 3 éves kortól kötelező óvodáztatás biztosítása

oktatás, nevelés, szociális, egészségügy, esélyegyenlőség, gazdaság, sport, kultúra

50 - 400 M Ft

A kötelező, 3 éves kortól való óvodáztatás alól jegyző adhat felmentést a szülő kérésére, de a kapacitást biztosítania kell a fenntartónak. Amennyiben ez releváns lesz a helyi önkormányzat esetében! Zuglói lakossági konzultáció keretében is jelzett beavatkozás!

B) Bölcsődei férőhelyek bővítése

nevelés, szociális, egészségügy, esélyegyenlőség, gazdaság

50 - 400 M Ft

Zuglói lakossági konzultáció keretében is jelzett beavatkozás! A bölcsődei terület a Koncepcióban a szociális ellátások közé tartozik, csak technikai okokból került most a táblázatban az óvoda mellé.


A) Demens betegek nappali ellátását biztosító intézmény létrehozása Zuglóban

szociális, egészségügy, esélyegyenlőség

50 – 400 M Ft

Jelenleg ez az ellátás nem megoldott Zuglóban.

Városkép – Városközpont: értékmegőrzés és megújulás összhangja az épített környezetben, kiemelt fejlesztések

A) A városképet romboló, az arculattervhez nem illeszkedő közterületi árusító pavilonok felszámolása, a portálok, cégérek stb. megújítása

gazdaság, épített környezet, építészszabályozás, közterületek rendezettsége

2 - 50 M Ft / 50 - 400 M Ft

Kerületi Közterületi Arculatterv alapján.

B) A stratégiailag fontos tengelyek és helyszínek megújulásának előkészítése, támogatása

gazdaság, épített környezet, közterületek rendezettsége

50 - 400 M Ft / 400 M Ft fölött

Elsődlegesen: Thököly út, Nagy Lajos király útja, Erzsébet királyné útja, részlegesen a Bosnyák utca és a Róna utca.


A) Saját fenntartású, többfunkciós (kulturális, rekreációs, sport, konferencia stb.) központ létrehozása, mely kiemelt közösségi tér szerepet is betölt a kerület életében

kultúra, szabidő, sport, gazdaság, önkormányzati vagyongazdálkodás, okatatás, lokálpatriotizmus

400 M Ft fölött

Lásd még a Kiemelt fejlesztéseknél Városközpont, Lantos!


A) Extrém sportok művelésére alkalmas infrastruktúra kialakítása

sport-szabadidő, oktatásnevelés

2 - 50 M Ft

A rövidtávú intézkedések folytatása.

B) Közkedvelt szabadtéri egyéni és csoportos tömegsportolásra alkalmas helyszínek bővítése; a télen is művelhető szabadidősportok infrastruktúrájának fejlesztése

sport-szabadidő

2 - 50 M Ft / 50 - 400 M Ft

A rövidtávú intézkedések folytatása.

C) A BVSC, Siemens pályák fejlesztése az elkészült sportkoncepciónak megfelelően

sport-szabadidő, gazdaság

400 M Ft fölött

Nagyberuházások, gazdasági hasznosítási terv alapján, gazdasági partnerekkel.

Sokszínű és minőségi oktatás fenntartása


103


Cél



Forrásigény



A) Az önkormányzati tulajdonú lakások fokozatos, energiahatékony megújításának folytatása


50 - 400 M Ft

A bérlakás-fejlesztési program ütemezésének megfelelően.

Élhetőség - gazdaság gazdagság: megfelelő gazdasági környezet, jól működő, munkahelyeket kínáló és jövedelmező vállalatok bevonzása, megtartása, felelősségvállalásuk motiválása.

A) Turisztikai attrakciófejlesztés

gazdaság

50 - 400 M Ft

A gazdaságfejlesztési stratégiában foglaltak megvalósítása, kapcsolódás a helyi, illetve az országos kiemelt projektekhez: Városliget, Puskás Stadion.

B) Portálmegújítási program indítása a vállalkozókkal együttműködésben

gazdaság, épített környezet

50 - 400 M FT

Uniós források által támogatott projekt lehet: az önkormányzatok és a vállalatok társfinanszírozásával valósultak meg ilyen célú programok.

C) Helyi vállalatok bevonásának elősegítése a kerületi országos kiemelt projektek megvalósításába

gazdaság

0 - 2 M Ft

A jelenleg érvényben lévő szabályoknak megfelelően.

A) Az erősen leromlott zuglói területeken, komplex szociális városrehabilitációs programok ütemezett megvalósítása

esélyegyenlőség, szociális, oktatás-nevelés, egészségügy, gazdaság, kultúra, lokálpatriotizmus, önkormányzati vagyongazdálkodás, épített környezet, környezetvédelem, építésszabályozás

400 M Ft fölött

Javasolt: A zuglói szociális problémák adatgyűjtéssel alátámasztott tipizálása a szociális városrehabilitációs programok előkészítése érdekében. Ezen belül különösen fontos a cigány/roma alacsony státuszú lakosság átfogó helyzetfelmérése a helyi cigány szervezetek, szociális munkások stb. bevonásával.

Sérülékeny társadalmi csoportok integrációjának, esélyegyenlőségének támogatása


104

Középtávú beavatkozások (2015-2020) Helyi társadalmi–közösségi célú, illetve a beruházási típusú tevékenységeket előkészítő - szoft fejlesztések

Cél



Forrásigény


Helyi társadalmi–közösségi célú, illetve a beruházási típusú tevékenységeket előkészítő - szoft fejlesztések Környezeti fenntarthatóság a zöldfelületek fejlesztésével

A) A Városliget közterület-használati jogának megszerzése a fővárostól

épített környezet, természeti környezet, közterületek rendezettsége

0 - 2 M Ft

Cél, hogy a kerület érdemben befolyásolhassa a Városliget arculatának alakulását.


A) Az idősügyi akcióterv feladatainak megvalósítása

szociális, egészségügy, önkormányzati vagyongazdálkodás, esélyegyenlőség, gazdaság, kultúra, sportszabadidő, oktatás

2 - 50 M Ft

A közcélú önkormányzati intézmények akadálymentesítése nagyban segíti az idősügyet.


A) Zugló nemzetközi kulturális kapcsolatainak bővítése

kultúra, oktatás, nevelés, lokálpatriotizmus

2 - 50 M Ft

Javasolt: a meglévő testvérvárosi kapcsolatok kulturális tartalmának szélesítése mellett, további testvérvárosi kapcsolatok vagy egyéb kulturálisszakmai cserekapcsolatok kiépítése. Zuglói alkotó művészek, kulturális és közművelődési szakemberek külföldi tapasztalatszerzésének, bemutatkozásának elősegítése. Ehhez nemzetközi pályázati források feltérképezése pl. Culture, testvérvárosi kapcsolatok

B) Zuglói helytörténeti múzeum, illetve állandó kiállítóhely létrehozása

kultúra, oktatás, nevelés, szabadidő, lokálpatriotizmus

50 - 400 M Ft

Javasolt a Lipták Villa vagy a Róheim-villa (Lásd még Kiemelt fejlesztések!) - egy részének - ilyen célra történő átalakítása.

C) Zugló érdekeinek érvényesítése a múzeumi negyed megvalósítása során.

kultúra, szabadidő, lokálpatriotizmus, épített környezet

0 - 2 M Ft

Javasolt: a kialakításra kerülő múzeumi negyed Zugló felé nyitásának szorgalmazása.


A) A hagyománnyá vált sportrendezvények folytatása

gazdaság, lokálpatriotizmus, oktatás-nevelés

0 - 2 M FT / év

Élhetőség - gazdaság gazdagság: megfelelő gazdasági környezet, jól működő, munkahelyeket kínáló és jövedelmező vállalatok bevonzása, megtartása, felelősségvállalásuk motiválása.

A) A 2014 - 2020-as uniós tervezési periódusban projektet indító vállalatok számára tanácsadás

gazdaság

0 - 2 M FT / év


105

Pl. vállalkozói klub szervezése, melynek célja lehet az uniós forrásból fejleszteni kívánó vállalatok hálózatának, klaszteresedésének elősegítése a kerületi fejlesztési célokhoz igazodva.

Középtávú beavatkozások (2015-2020) Helyi társadalmi–közösségi célú, illetve a beruházási típusú tevékenységeket előkészítő - szoft fejlesztések

Cél Sérülékeny társadalmi csoportok integrációjának, esélyegyenlőségének támogatása

A helyi kommunikáció erősítése, partnerség




Forrásigény

A) Integrált prevenciós – képzési, életvezetési, mentálhigiénés, egészségügyi stb. - programok megvalósítása, a szociális munka fokozott megerősítése hozzáértő civil, egyházi és szakmai szervezetek bevonásával a leszakadás veszélyének leginkább kitett lakosság körében

esélyegyenlőség, szociális, oktatás-nevelés, egészségügy, gazdaság, kultúra, lokálpatriotizmus

2 - 50 M Ft

B) Hajléktalanság problémájának megelőzésére, enyhítésére, kezelésére kidolgozott komplex programok megvalósítása az önkormányzat és intézményei részéről a civil és egyházi karitatív szervezetekkel együttműködve

esélyegyenlőség, szociális, oktatás-nevelés, egészségügy, gazdaság, lokálpatriotizmus, önkormányzati vagyongazdálkodás, épített környezet

2 - 50 M Ft / év

A) A középtávú kerületi kommunikációs stratégia és cselekvési terv rendszeres, maximum kétévenkénti felülvizsgálata, javítása-átdolgozása, és ütemezett megvalósítása

kommunikáció, kultúra, lokálpatriotizmus

2 - 50 M Ft

106

Megjegyzések/Javaslatok/Példák Zuglóban elmaradtak, illetve hiányoznak a komplex szociális városrehabilitációs programok, emiatt egyes zuglói utcákban, tömbökben (pl. Stadionok környéke: Cserei utca, Várna utca stb.) évek óta fennáll a szegregálódás, a tényleges elgettósodás veszélye.

Élhető Zugló Ma és Holnap

Recommend Documents