M01. első nap Sóváradi remeteség Parajd. 14 km, 4.3o óra

Sóvárad Parajd Bucsin tető Csíksomlyó 5 nap/120 km

első nap Sóváradi remeteség • Parajd 14 km, 4.3o óra

A remeteséget elhagyva felérünk az erdőbe, ahol az ösvényünket keresztezi egy köves, erdei út (350 m). Nem megyünk tovább előre az ösvényen, ahol az M05 ös Mária Út megy Siklód irányába, hanem a köves erdei úton balra vagyis keletnek fordulunk és 4.8 km-t kényelmesen haladunk az úton az erdő között. Elérünk egy útkereszteződést, ahol egy vadászház is található (114,7 km), majd jobbra fordulunk, s az utat követjük felfele, de csak kb. 120 métert, ahol balra fordulunk egy kisebb útra, követve továbbra is a Só Útját (a töltött út tovább felfele Siklodkőre vezet, ami egy rossz irány). Ennél a két irányváltásnál kell a mai nap a legjobban gyelni!! Lassan ereszkedve az erdőt bokros, kaszálós terület váltja fel, ahol folytonosan ereszkedünk az országút, a Kis-Küküllő folyó irányába, ahol Szováta is látszik. Az irány az északkelet. Amikor a folyót kb. 600 m-re megközelítettük, akkor keletnek fordulunk és párhuzamosan haladunk a

folyóval (113 km), majd leérünk a Küküllö mellé (112 km). Az út egyre jártabb lesz, majd feltűnnek Parajd első házai. A falu felső felében elérjük a forgalmas utat, ahol b a l ra é s z a k ny u g at n a k f o rd u l u n k m e g vá l toz t at va e d d i g i d é l ke l e t i irányunkat. 108,6 km-nél elérjük a Sószoros bejáratát. Itt a Mária Út tovább halad az úton a központ fele. Ha időnk van, akkor választhatjuk a Sószorost is, ahol belepődíjat kell zetni. A szoroson végighaladva egy ösvényen elérjük Parajd Székelyudvarhely felőli végét, ahonnan a szállásunk már nincs messze a főút 180-as szám alatt (Szabó Borbála). Van a kertre festve egy lila M.

M01

M01


első nap

Sóváradi remeteség • Parajd 14 km, 4.3o óra

Ha ezt a szállást választjuk, ezen az úton, 1 km-el rövidebbet kell gyalogolni, mint a központon keresztül. Érdemes kipróbalni a Sószorosban a sós iszapferedőket, melyek gyógyhatásukért ismertek. A fekete sós iszap enyhíti az ízületi bántalmakat, a bőron keresztül eltávolítja a salakanyagokat és a vándor ujjászületve folytathatja a zarándokutat Csíksomlyó fele. Aki a központ felé vezető utat választja, az megtekintheti a Sóbányát vagy a strandon fürdőzhet. A sóbánya bajáratát a Bánya utca és a 13A országút kereszteződésénél találjuk (107,1 km). A Mária Út a műút mentén halad egészen a nagy útkereszteződésig keleti i rá ny b a , a h o l a 1 3 B é s 1 3 A u t a k Gyergyószentmiklós, illetve Székelyudvarhely irányába elágaznak. Az Udvarhely fele vezető úton lévő éles kanyarban nem fordulunk jobbra, hanem egy kisebb mellékutcán (Király utcán) haladva elérjük katolikus templomot (105,8 km). Egy kis nézelődés, lazítás után egy könnyebb nap után ajánlatos kipihenni magunkat, mert holnap egy nehéz nap következik.

Lelki impulzus: “2010-ben részt vettem egy zarándoklaton, és akkor értettem meg azt az igazságot, hogy elindulásunkban a cél nem csak a megérkezés, hanem mellette cél maga az út is. Mint ahogy nagy földi zarándoklatunk tétje is az, hogy az utak között megtaláljuk az Utat, amely az életben az Életre vezet." Kincses Kálmán - székelyszenterzsébeti református lelkipásztor

M01

Turisztikai látványosságok Sóváradi remeteség • Parajd

Parajd Parajd a Székely-Sóvidék természetes központja, a Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányahelye. A településnek már a rómaiak korában is működtek sóbányái.A Székelyföld lakói 1562-ig szabadon rendelkeztek a sóval, a sóvidéki sót a székely nemzet sójaként is emlegették, de a székelyek sorozatos lázongásai miatt II. János magyar király a székely sóbányákat állami monopóliummá nyilvánította. Kápolnásmezőn egykor Szent László kápolnája állott, romjai 1852-ben még látszottak. 2011-ben 6502 lakósa volt a községnek, amiből 5961 magyar.

Látnivalók: * Református temploma 1790 és 1796 között épült, szentélye a régi 15. századi római katolikus templomból maradt meg. * Római katolikus temploma 1800-ban épült. 1998-ban egy új templomot is emeltek, melyet 2001-ben szenteltek fel. * Ortodox temploma 1929-ben épült. * A Sóbánya: Az óriási kenyérhez hasonló sóhegy egymagában is geológiai ritkaság: az 1600 m vastag sótömzs "gyomrában" mintegy 3 milliárd tonna kősó rejtőzik, ami több mint 400 évig lenne elegendő Földünk egész lakosságának. A bányászat során kitermelt kamrákat gyógyászati és

M01

Turisztikai látványosságok Sóváradi remeteség • Parajd turisztikai célokra alakították ki, sócsarnokai a léguti betegségek kiváló gyógyhelyei. A kezelésen részt vevő gyerekeknek játszóteret fa játékokkal, sózót (ahol sóban játszanak) ökumenikus kápolnát építetek. * Kápolna a Sóbányában: az Isten házát a kezelési és látogatási szint egyik félreeső kamrarészében rendezték be, lelki támaszt nyújtva ezzel a testi gyógyulást keresőknek és természetesen a látogatóknak is. A sóbánya kápolnájában, 1999-ben, ökumenikus istentisztelet keretében avatták fel Nepomuki Szent János sóból faragott szobrát, melyet Szekeres Lajos nyugalmazott bányász faragta ki. * Sóhát természetvédelmi terület: a település másik nevezetességei a határában levő sósziklák, melyek legnevezetesebbike az 576 m magas Sóhát, amely mintegy 2 milliárd tonna sót tar talmaz. A Korond-patak vize a Sószorosban tör át a sósziklákon.

A 952 m magas Vártetőn van Rabsonné vára, annak maradványai, amelyet a kutatók szerint az Árpád-korban emeltek (a XI-XII. század fordulója körül). A vár az erdélyi határvédelmi rendszer tagjaként a bucsini átjáró őrzését látta el Firtos várával együtt. * 1888-tól itt töltötte gyermekéveit és itt járt iskolába Áprily Lajos (1887–1967) költő, műfordító. A nemrég épített Áprilyemlékházban az érdeklődők a költő Parajdhoz fűződő életszakaszairól szerezhetnek információkat. * A falumúzeumban néprajzi kiállítás, valamint sókitermelést bemutató gyűjtemény kapott helyet. * H i d ro te r m á l i s s ó s f ü rd ő : A f a l u központjában van egy felújított fürdő, gyógyhatású meleg sós medencével és más szolgáltatásokkal is kibővítve, ahol a fürdőzők lebegnek a tömény sós vízben.

M01

Turisztikai látványosságok Sóváradi remeteség • Parajd

Szállások Szabó Borbála kulcsosház 0747 468 900 Parajd Panzio 0040-721273322 oﬃce@parajdpanzio www.parajdpanzio.ro

M01


második nap

Parajd – Bucsintető 30 km, 11 óra

Az 5 napos utunk legvadregényesebb szakasza következik. A templomot, plébániát magunk mögött hagyva a kövezett Bábirko útján jobbra, vagyis délekeletnek fordulunk, s a házak között lassan emelkedve haladunk a falu vége fele. Tovább emelkedünk az erdős völgyben, még kocsival is járható úton, s követjük a lila m jelzéseket. A völgy egyre szűkebb lesz, majd egy kisebb patak melletti ágon egyre meredekebben visz felfele az utunk a Nagymező fennsík fele, amelynek szélét el is érjük a falutól számított 3 km megtétele után (101,7 km). Ha Bucsinról jövünk, akkor itt gyelni kell, hogy a nagyobb útról letérjünk, mert a kerékpár ut jelzései Alsósófalvára vezetnek. Innen már utunk hegyi legelőkön vezet, 12 kilométeren keresztül, kisebb-nagyobb faszigetekkel csipkézve. Mindig szem előtt tartva az északra húzódó erdő szélét tartva az északkeleti irányt. Az utunktól balra található egy esztena, ahol egy kisebb kitérővel vizet is lehet találni. Kutyák támadására azért jó felkészülni. Egy ágakból épített kalibánál az utunk Nagymezö végénél északnak fordul, s beereszkedik Áb nevű völgybe (89 km), ahol már egy autóval is járható úton haladunk tovább, az erdő között.

(Itt a kerékpár jelzések más irányba mutatnak.) Ha Bucsin felől jövünk , akkor itt jobban kell gyelni a jelzéseket, mert a töltött útról le kell térni egy kisebb útra. Ha nem sikerül, akkor Parajd fölött érik el a műutat.) Az út lassan felkaptat egy kisebb hegyhátra, ahol jobboldalt kilátás nyílik a szomszédos hegyre. Nemsokára elérünk egy útkereszteződést, ahol a bal fele, vagyis északnak vezető kocsival is járható erdei utat kell követni (87,3 km). Ezen a nagyobb úton haladunk még 2.5 km-t, gyelve a jelzéseket, mert majd derékszögben el kell kanyarodjunk balra (85 km). Egy kisebb patakon átvágva, egy fakitermelő mellékútra megváltoztatjuk az eddigi északkeleti irányunkat északnyugatira (Ha elnézzük a jelzést, akkor egy hosszabb nekifutamodással elérjük a Gyergyóimedencét.). Egy kisebb vág-téren keresztül lassan emelkedve ideglenesen nyugati irány fele fordulunk, s elérünk egy nagyobb erdei legelős hegyhátat, ahol utunk északnak fordul az esztena, és a forrás fele, ahol a kutya veszély ellenrére, megéri vizet tölteni. Egy kisebb nyergen keresztül követjük a gerincet és az északi irányt kissé emelkedve (83 km), elérve a bekerített legelőket.


második nap

Parajd – Bucsintető 14 km, 4.3o óra

Majd erdőn és legelőkön keresztül haladunk felfele (81 km) ujabb estenákat érintve. Az erdös, legelős hegyháton ereszkedni kezdünk (78,3 km) a Bucsinhágón található sípályák fele, majd elérjük a műutat (76 km), ahol 150 m után nyugatnak fordulva elérjük a Bujdosó Székely fogadót. Lelki impulzus: Rohanó korunkban úgy tűnik ismeretlen tettesek elloptak az időt. A feladat, teendő, munka és szórakozás közepette magunkat sem érjük utol. Még- mégmég, ennyi nem elég! – ez mindennapjaink slágere. Hol tálalhatsz végre nyugalmat? Hol tálalhatod meg végre önmagadat, a belső hangodat, Istent? A puszta lét öröme, megtapasztalni, hogy nem muszáj TENNI, elég LENNI. Szabó Borbála, Parajd

M01

M01

Turisztikai látványosságok Parajd – Bucsintető

Bucsin-tető Parajd és Gyergyószentmiklós között félúton 1287 m magasságban fekvő nyereg. Üdülőteleppé nőtte ki magát, így itt számtalan szálláslehetőséget, panziót, vendégfogadót, éttermet találunk. A Bucsin menedékház közelében érjük el a vízválasztó nyerget, ahonnan szép kilátás nyílik a Nagyág (Kis-Küküllő) völgyére, a Borzontfőre (1492 m) és a Bogdán hegyre (1361 m). Nyugat felé a Ferencziláza (1628 m) magaslata zárja a látóhatárt. Télen a Látnivalók: Az ezredforduló alkalmával a Bucsin-tetőn 20 méteres millenniumi keresztet állítattak.

Szállások Bujdosó Székely 0040-729190434 Bucsin Menedékház 0040-732148141


harmadik nap Bucsintető – Borzont - Gyergyóalfalu -Gyergyócsomafalva – Gyergyoújfalu 24 km, 8 óra

A z é j s z a k a i s z á l l á s h e l y rő l i s m é t kikapaszkodunk a gerincre és keleti irányban ereszkedni kezdünk a régi úton Borzont fele, az új műúttal majdnem párhuzamosan. Az erdő között kényelmesen haladhatunk lefele, s majdnem 7 km megtétele után elérjük a Baricz-kanyart (69,3 km), ahol már az országúton haladunk Borzont irányába. Eddig természet nyugodt vadságát csak a magasfeszültségű villanyoszlopok zavarhatták meg, a közben felbukkanó házakkal, de innen tovább már a zajos civilizáció lesz a kísérőnk egészen Gyergyóalfaluig, ahol a központi nagy útkereszteződésben a lila M01 és a kék M12 Mária utas jelzések találkoznak (58 km). Itt letérünk a forgalmas műútról egy falvakat összekötő aszfalt útra, amelyen eltévedési lehetőség nincs. Gyergyóalfalu – Gyergyócsomafalva (55 km) – Gyergyóújfalu (52 km) szakaszon erönlétünk szerint választhatunk szállást és programot.

Lelki impulzus: Azért jöttem, hogy tűzet gyújtsak a földön”. A hideg - ami gyakran jellemzi ezt a medencét - arra hív meg, hogy Isten szeretetének tűzében melegedjem, és adjam tovább a szeretet tűzét a fázó embereknek. Távolban a Szent Miklós templom védőszentje bátorít: tedd a jót, segítsd a bajbajutottat, szeress és fogadd el mások szeretet szolgálatát. Hívatásunk megtanulni: kölcsönös szeretetben élve találjuk meg Istent és Istenben önmagunkat. Portik Hegyi Kelemen, Gyergyószentmiklósi, főesperes-plébános

M01

M01


Borzont A sorfalu a Nagy-Borzontpatak völgyében f e k s z i k , G y e r g y ó a l f a l u t ó l e g y, Gyergyószentmiklóstól 10 km-re. A falu a lakosság kirajzásával keletkezett. A múlt század végén és a század elején sokan költöztek Borzontra, ami akkor még csak egy tanyaféle település lehetett. 1770-ben Moldvából görög keletieket telepítettek a faluba. 2002-ben 826-on lakták, amelyből 812 magyar lakos. Látnivalók: * A falu római katolikus kápolnája a Bariczok nevezetű helyen, az erdőn épült 1999-ben. Ez a kápolna oldalában díszes székely kapuval a Magyarok-asszonya nevet viseli. Oltára a gyergyóalfalusi templom Szent István király kápolnájából került ide. * A Basa fogadóval szemben a Fejér-patak mentén található a Nyíresnek nevezett természetvédelmi terület. Több száz hektáron terül el, a védett része kb. 20 hektár.

Basa fogadó – helyi jellegű ételekkel és kis néprajzi kiállítással várja vendégeit Halász fogadó – szállás és étel az oda betérőnek Gyergyóalfalu Alfalu a Gyergyói-medence egyik legnagyobb és legrégibb települése. Közismerten az ország leghidegebb pontja (már többször mértek -30°C alatti hideget). Az írásos bizonyítékok hiányában is megállapítható, hogy a falu jóval 1200 előtt keletkezhetett, hiszen templomkapujának feliratán szerepel az 1213-as év. A falu 1675 és 1678 között püspöki székhely volt, ennek emlékét a templom falában elhelyezett tábla hirdeti. Ugyancsak a templom falában látható István pap emléktáblája, aki 1567-ben János Zsigmond serege ellen mozgósította Csík és Gyergyó népét. A község teljes lakossága (Borzonttal és Bucsinnal együtt) 5536 fő (2011-ben), melyből 5332 fő magyar nemzetiségű.

M01

Turisztikai látványosságok Parajd – Bucsintető Látnivalók: * A római katolikus templom a központban emelkedik, kőkerítés övezi. Gyergyó egyik legrégibb temploma. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. A toronyláb és boltozatai a román stílus jegyeit (13. század) őrzik. Kő kapuja román kori, épen maradt meg. Az 1213-as építési évszámot nem tartják hitelesnek. A 15. században a templomot gótikus stílusban átépítik, meghagyva a torony alsó emeleteit és kapuzatát. A templomker tben áll az I. és I I. világháború áldozatainak emlékműve, a bejárattól jobbra pedig egy 1942-ben Budapesten élt alfalviak által állított zászlótalapzat. A templomtól jobbra és balra park van, ahol István pap szobra látható. * A falu déli részén a görög egyesülteknek (görög-katolikusoknak) is volt egy kőtemploma, mely 1850-ben épült. 1948 óta ortodox templom.

Sövér Elek szülőháza az Igényelt utcában látható. Az alkotása teljében elhunyt festőművész (1937-1982) emlékének tiszteletére emléktáblát helyeztek el szülőháza falára a község iskolája pedig felvette a Sövér Elek Iskolaközpont nevet.

M01


Gyergyócsomafalva A Csomafalvi Délhegy (1695 m) északi lábánál terül el, 745-770 tengerszintfeletti magasságban. A Nagy-Somlyó hegy 4 km átmérőjű krátere szintén a falu határában van. Igen gyakori a hőmérsékleti megfordítottság (inverzió). Az évi középhőmérséklet nem éri el az 5 fokot. 10 borvíz- (ásványvíz) kút is van a faluban. Csomafalva a jellegzetes székelykapuiról is ismert. Ugyancsak helyi sajátosság az úgynevezet „jégcsapos” házoromzat díszítések., illetve a cifra díszítések. Lakossága 4328 fő, amiből 4280 magyar lakos (2011). Látnivalók: A régi fakápolna helyén 1726-ban kis templom, majd 1875 és 1879 között a mai neogótikus nagy templom épült fel, a szárhegyi Lázár Ferenc gróf segítségével. A templomot Fogarassy Mihály püspök 1878. június 16.-án, Szentháromság napján szentelte fel Szent Péter és Pál tiszteletére.

Köllő Miklós "Kossuth Lajos" szobra, melynek eredetije 1899-1923 között Marosvásárhely főterén állt. A pontos mását 2001. novemberében állították fel az alkotó szülőfalujában. * Szent István Kardja - a templomkertben áll a Millenniumi Emlékmű, melyet 2000ben, a Szent Istváni államalapítás évfordulóján állítottak fel. A millenniumi emlékműre Köllő Miklós (1861-1900) szobrász mintázta meg IV. Béla szobrát, valamint elkészítette a Madéfalvi veszedelem emlékművének Turulmadárszobrát.

Események: - Gyergyócsomafalván június 29-én, Szent Péter és Pál apostolok napján tartott búcsúünnep több évszázadra nyúlik vissza. Az utóbbi években a búcsú köré szervezték a Falunapokat is.

M01


Gyergyóújfalu A falu eredetileg a mai Katorzsa nevű határrészen feküdt, de a Maros áradásai miatt a Visszafolyó-patak Marosba való torkollásához költözött. 1567-ben említik először Wijfalw néven. Falu törvényei 1581ben íródtak, ez a Székelyföld legrégebbi ilyen dokumentuma. Kilyénfalva: Gyergyóújfaluval összeépült település egykor Tekerőpatakból szakadt ki, nevét Szent Kilián tiszteletére szentelt régi templomáról kapta. Tekerőpatak: a falun átfolyó patakról kapta a nevét, amely nevéhez híven hol itt, hol ott bukkan fel. A Sipos-kő oldalában felfedezett Súgó-barlangot már a XIX. században ismerték, de a látogatók a cseppköveit letördelték. A község teljes lakossága 5114 fő, melyből 4838 fő magyar nemzetiségű. Látnivalók: Az újfalusi római katolikus templom: a Sarlós Boldogasszony templom 1825 és

1830 között épült, tornya 1844-ben készült. Gótikus emléket őriz a torony belső falába beépített lőréses ablak, amely vasbajusszal van ellátva. Mivel a gótikus templom tornyát magasították, a templom és a torony közt egy rés keletkezett. * A falu határától északra az Ostoros vulkán kráterében található az Ördögtó, amely sok legendában feneketlen tóként jelenik meg. A valóság azonban, hogy a tó fenekén mocsár van, amely a nép ajkán Medveferedőként emlegetett. * A kilyénfalvi római katolikus templom: a falu első fakápolnája 1646-ban épült, 1659-ben kőből újjáépítették. Mária Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus temploma a korábbi gótikus kápolna helyett 1761-ben épült, később megújították, tornyát újjáépítették. * Vízimalom: 1875-ben épült, az Elekes Lajos (558. szám) bennvalóján látható. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel.

M01


Szállások csomafalva Borsika Panzio 0040-745322411 oﬃ[email protected] Ujfalu Elekes Vendégház 0040-742884817 [email protected]


negyedik nap Gyergyoújfalu – Vasláb – Csíkkarcfalva: 26,6 km, 9 óra Lelki impulzus:

Újfaluból a keleti irányt tartva egy köves útra érünk, amely összeköti a helységet Vaslábbal. 5 km megtétele után elérjük a vasúti síneket, ahol vagy átkelünk a síneken és a falu központján keresztül (46 km) tartjuk a délkeleti irányt, vagy a sínekkel párhuzamosan megyünk tovább amíg elérjük a forgalmas műutat. Innen ismét a forgalmas országúton haladunk 2 km-t, ahol a falu vége előtt, a jelzésekre gyelve jobbra (délnek) - az erdő irányába - fordulunk (42,3 km). Egy földúton elhagyjuk a házakat, legelőkön, esztenákon keresztül haladunk felfele az erdő irányába a vízválasztó gerincre (38, 3 km), ahol egy nagyobb erdei legelőn tisztáson a sok elágazás között a délekeleti irányt megtartva ereszkedni kezdünk az erdő irányába. Az erdő között kiskocsival is járható erdei úton kényelmesen ereszkedünk lefele. Megjelennek az első erdei villák (33,5 km), s majd a völgy egyre tágul (32 km), ezzel teret engedve a legelőknek és kaszálóknak

egészen a faluig. Közben patakok és borvízforrások nyújthatnak enyhülést. A falu főútját elérve (27 km), délnek fordulunk nemsokára elérve a csíkkarcfalvi erődtemplomot (25,5 km). Lelki impulzus: Az út állandó vonatkozási pont. Az úton járó éppen az út révén ébred tudatára annak, hogy áll vagy halad, az úton van-e vagy letért róla, közeledik-e a célhoz vagy távolodik tőle. Életünk nagy ajándéka, hogy mindig valamilyen értelemben úton vagyunk. Csapai Árpád Szilárd egyetemi lelkész, Sapientia Csíkszereda

M01

M01

Turisztikai látványosságok Gyergyoújfalu – Vasláb – Csíkkarcfalva:

Vasláb A Gyergyói-medence román többségű települése. Lakossága 1929 fő, melyből 1118 fő román nemzetiségű (2011). Kezdetben a gróf Lázár-család úrbéresei lakták. Első lakói moldvai román görög katolikus telepesek voltak. A majorsági birtokon dolgoztak és a 17. századra már egy életképes faluközösséget alkottak. A falu neve (-láb) a vaslelőhellyel kapcsolatos. Fokozatosan kialakultak a havasi telepek is: a Boták (Boteni), Tinkák (Tincani), Heveder (Heveder), Marosfő (Izvorul Mureșului). Látnivalók: Első görög katolikus fatemploma 1714-ben épült. Az új templom már kőből épült 1864ben, a falu saját papot és kántort tartott. A faharangláb 1880-ban épült. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel.

A Heveder patak völgyében 1860-ban épített vízifűrész működik. A 19. század végéről való, ipartörténeti műemlék. Az 1860-as években építette a Bencze család. Gyapjúfésülőt is működtet. * Fenék rétláp (Mlaștina După Luncă). A Maros, a Szenéte- és Nagyponk-patak közén terül el 2 km-re a falutól. Természetvédelmi terület, botanikai rezervátum a Maros bal és jobb partján a falu déli bejáratánál, közvetlenül a 12-es országúttól balra (nyugatra). Területe 40 hektár, a tőzeg vastagsága 2-3 m. Növényi ritkasága a pünkösdi rózsa és a mocsári ibolya.

M01

Turisztikai látványosságok Gyergyoújfalu – Vasláb – Csíkkarcfalva:

Csíkkarcfalva Karc falva, Ábránfalva és Tótfalva összeolvadásából keletkezett, már az 1330as években létezett. Hosszú időn át Felcsík központjának számított, egykori járási s zé k h e l y, m e l y C s í k j e n ő f a l váva l, Csíkdánfalvával és Csíkmadarassal együtt alkotta a Csíknagyboldogasszony községet. A hagyomány szerint a falu eredetileg a mai Madicsa helyén feküdt és Nagymadicsa volt a neve. 1566-ban Karchijfalva néven említik. 1840-ben vásárjogot kapott. 1853ban a falu leégett. Lakossága 2011-ben 2709 fő, melyből 2656 fő magyar nemzetiségű.

Látnivalók: A római katolikus templom: a 15. században épült, gótikus stílusban, Nagyboldogasszony tiszteletére. Nyolc méter magas várfal övezi, melynek belső oldalán sértetlenül áll a fából épült gyilokjáró vagy vívófolyosó. A kaputorony és a várfalak - mely egyedülállónak mondható Székelyföldön - építése a 15- 16 század fordulójára tehető. A Hunyadi János adományából 1448 körül épült a régebbi templomot azonban 1720-ban, 1796-ban és 1922-ben átépítették. A templom 1796os átépítésekor sok pogány rituális emléket találtak.

M01

Turisztikai látványosságok Gyergyoújfalu – Vasláb – Csíkkarcfalva: A templomhoz vezető déli oldalon barokk stílusú Mária szobor áll. A templom körül régi sírkövek láthatók. A Vártemplomtól délkeletre, 13 méternyire középkori eredetű harangtorony áll, amely egyben kaputoronyként is szolgált. A falutól 4,5 km-re nyugatra levő Madicsafürdő ásványvizéről híres, melyre borvízfürdő is épült (egyelőre leromlott állapotban várja a felújítást, de borvize új forrásba foglaltatott nemrég).

Események: A vártemplom búcsúját Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én tartják.

Szállások Csíkkarcfalva Napsugár Panzió 0747036449 [email protected] Európa Panzió 0743-169619 [email protected]


ötödik nap Csíkkarcfalva – Csíkdánfalva – Csíkmadaras – Csíkrákos – Csíkdelne – Csíkpálfalva – Csíksomlyó 25.7 km, 8.30 óra Lelki impulzus:

Csíkkarcfalván a falu főútján haladunk tovább, amíg el nem érjük a vasúti átjárót, ahol már beérünk Csíkdánfalvára. Dánfalvan az európai út mentén haladva a templomot elhagyva is tartjuk az egyenes irányt egy mellékutcán, majd keletnek fordulunk, s átkelünk az Olt hídján (22,4 km) és rögtön a folyó mellett egy földúton a műúttal párhuzamosan, haladunk délnek Csíkmadaras irányába. Csíkmadarasra beérve, a hidnál keletnek fordulunk az európai út irányába. A műúton a templom és iskola után következő utcában balra vagyis keletnek fordulunk (20,5 km) A megművelt földek között 1.4 km megtétele után felérünk egy Dögkút nevű dombra. Tartjuk a délkeleti irányt s gyeljük az előttünk lévő Kőd nevű erdős gerincet, amit az erdei út nyugati és keleti részekre oszt. A Dögkúttól leereszkedünk a Kőd patakához ( 18,3 km), ahonnan lassan kapaszkodunk kifele a gerincre, ahol délnyugatnak fordulunk, s követjük a Kőd hegyhátat.

A térképen jelzett 15, 6 km pontnál, délnek fordulva ereszkedni kezdünk a rákosi templom irányába, amely igazából Göröcsfalván van (13 km). Ahhoz, hogy a templomot megnézzük egy kis kitérő után egy nagy U betűt írunk le. A falu végén jobbra fordulunk egy köves úton délkeletnek, amelyen 300 m megtétele után egy kisebb földútra térünk, ami keresztül vezet a vasúti síneken (10,5 km). Innen már utunk 2 km-en át pityokaföldek között vezet, délkeleti irányba, ahol elérjük Csíkborzsova határában azt az útkereszteződést (8,5 km), ahol M05 Mária Út Gyimes irányából vezet Csiksomlyóra. Itt jobbra fordulunk (délnek), amelynek utleirását az M05 utvonalnáll találjuk meg (Gyimesfelsölok - Csiksomlyó)

M01

M01


ötödik nap Csíkkarcfalva – Csíkdánfalva – Csíkmadaras – Csíkrákos – Csíkdelne – Csíkpálfalva – Csíksomlyó 25.7 km, 8.30 óra Lelki impulzus: Egy igazi zarándoklat három részből áll: elindulunk a kegyhely irányába egy kijelölt zarándokúton, megérkezve a kegyhelyre élményeket gyűjtünk, olyan kincseket, amelyek változást hoznak az életünkbe, majd következik a harmadik szakasz, amikor visszatérünk a hétköznapokba, és megújult erővel folytatjuk abbahagyott feladatainkat. Zarándokok és jövevények, mozgásban lévő emberek vagyunk, akik az alfától az ómega felé haladunk. Urbán Erik OFM, csíksomlyói kegyhelyigazgató

M01

Turisztikai látványosságok Csíkkarcfalva – Csíkdánfalva – Csíkmadaras – Csíkrákos – Csíkdelne – Csíkpálfalva – Csíksomlyó

Csíkdánfalva Neve valószínűleg a magyar Dániel személynév régi Dán alakjából ered. 1923ban vált el Nagyboldogasszonfalvától, Madarassal, Jenőfalvával és Csíkszenttamással és Csíkkarcfalvával együtt tartozott. A fekete kerámia és a felcsíki csergekészítés hazája. A hímes gyapotszőttesek és festékes gyapjúszőnyegek a falu hírnevét alapozták meg. Dugás nevezetű gyógyfürdője a népies vízgyógyászat szolgálatában áll. Híres volt vaskőveiről és vasveretőhámoráról (1591-1779 között). 2011-ben lakossága 2292 fő, ahonnan 2259 magyar nemzetiségűnek vallotta magát.

Látnivalók: * A község már a 15. században népes település volt. 1567-ben mai nevén 43 kapuval szerepel. A jelenlegi impozáns neogótikus templom építése 1928 augusztusában kezdődött, felszentelésére 1936 februárjában került sor. Erődfal övezi, melyet torony is erősít. Közelében áll az Erzsébet királyné emlékoszlop. * Fekete kerámia üzem a falu központjában, az országúttól jobbra látható. Az agyagot a keleti határrészen, a Sásaszó és a Bánya nevű helyeken és a 2 km-re fekvő Olt hegyéről, termelik ki. 1895ben 20 hivatásos fazekast írtak össze. Dísztányérokat, bokályokat, csempéket készítettek. 1952-ig 24 család foglalkozott fazekassággal, főleg fekete kerámiatermékek készítésével. * A községközpont egyik legrégibb és legmarkánsabb, Kós Károly építészeti stílusára jellemző épülete a csíkdánfalvi származású Antal Vidor építészmérnök által 1912-ben tervezett Községháza.

M01

Turisztikai látványosságok Csíkkarcfalva – Csíkdánfalva – Csíkmadaras – Csíkrákos – Csíkdelne – Csíkpálfalva – Csíksomlyó Egy másik nevezetes épület a művelődési ház, melynek homlokzatát a szintén dánfalvi születésű Zsigmond Márton festőművész és gra kus non guratív mozaikja díszíti. A létesítmény előtt 2002ben az 1848-as szabadságharcban résztvevő csíkdánfalviak emlékére egy bronz emlékművet állítottak. Csíkdánfalva jellegzetességei közé tartozik a Dugásfürdő, melynek 18 C°- os ásványi anyagokban gazdag termálvize vonzza a környék lakóit.

A fürdőt 1926-ban 120 felcsíki iparos (zömében dánfalvi) részvénytársasági alapon hozta létre. Napjainkban 10 gyógyvizes kádfürdő, két szabadtéri strand, valamint egy 14 személyes menedékház várja a vendégeket (15 km-re nyugatra a Madarasi-Hargita és a Fertő-tető között 1400 m magasan borvízforrás tör fel.)

Csíkmadaras Nevét madarakban gazdag területéről kaphatta, de lehet hogy solymászok faluja volt. Vas- és higanyérc-bányászata 1843ban szűnt meg.. Kiváltságos bányászfaluként követeket küldhetett az 1682-es országgyűlésre. A 18. században kifogyott a vas, ekkor a felcsíki fazekasság központja, híres fazekasfalu lett. Nyugati határpontján emelkedik a MadarasiHargita (1801 m). A Madaras-patak mentén, a Fertő nyergén át fakitermelő út és kék kereszt turista jelzés vezet Ivóba és Zetelakára. 2011-ben 2199 főt számoltak, amelyből 2168 magyar lakos.

M01

Turisztikai látványosságok Csíkkarcfalva – Csíkdánfalva – Csíkmadaras – Csíkrákos – Csíkdelne – Csíkpálfalva – Csíksomlyó Látnivalók: Római katolikus temploma 1790 és 1796 között épült, de csak 1828-ban szentelték fel. Tornya 1769-ből való. – búcsú Szent Péter és Pál napján van (június 29). A sekrestye bejárati ajtaja faragott kőkeretű, és az eredeti templomból maradhatott fenn. Kő keresztelőkútja 1742-ből való. * A Fejedelem kertjében álló Szent Antal kápolna 1992-ben épült a régi kápolna romjaira. Itt emeltek kopjafát és emlékkeresztet a Maniu-gárdisták által

1944. október 10-én kivégzett csíkmadarasiak emlékére. Felszegen, a 620-as számú bennvalón, Zsigmond Ignác telkén egy 19. században épült vízimalom működik. Ezt Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. Ma köréje épült egy több házból álló faluturisztikai központ, a Vízimalomcsárda.

M01

Turisztikai látványosságok Csíkkarcfalva – Csíkdánfalva – Csíkmadaras – Csíkrákos – Csíkdelne – Csíkpálfalva – Csíksomlyó Csíkrákos Az Olt folyó mellett települt, a Bogátiszoros közelében (a Bogát és a Csere domb között), 786 m tszf. magasságban. A székelyek ősi gyülekezőhelye. Az évezred hajnalán itt, Rákosmezején állapították meg a székely törvényeket László herceg jelenlétében. Határában volt Abránfalva, mely a tatárjárásban pusztult el. A Bogátés a Csere-domb között a Kőd-tető (845 m) szűkíti össze az Olt völgyét.A falu nyugati határában emelkedik a Rákosi-Hargita (1758 m). 2011-ben népessége 1607 fő (1063 magyar). Látnivalók: A Kisboldogasszony templom a Székelyföldnek és a Csíki-medence mármár szimbólummá nőtt vártemploma. A római katolikus vártemplom, feltételezések szerint egy régebbi, románkori templom helyén épült, védőszentje Szent György.

Jellegzetessége a nagyméretű védőtorony, amelynek oldalain különböző emberi alakok, állatok, égitestek rajzai láthatók. A festmények eredete egyelőre tisztázatlan. A templom tornya 1270 és 1280 között épült, míg a kereszthajó 1758-ban, neogótikus stílusban, ugyanakkor a tornyot is megmagasították és harangházat építettek rá. A templom köré emelt kőfalak és Isten segedelme volt az oltalom a csíki

M01

Turisztikai látványosságok Csíkkarcfalva – Csíkdánfalva – Csíkmadaras – Csíkrákos – Csíkdelne – Csíkpálfalva – Csíksomlyó nép számára, főleg a XVII. század során oly gyakran ismétlődő török-tatár betörések idején. A templom legnagyobb értéke a Szűz Mária születését ábrázoló főoltárkép, amelyet Veres Mátyás festőművész készített 1794-ben. * A Bogáti-kápolna: a kápolna 1725-ben épült a Bogát hegyen Szent Fülöp és Jakab tiszteletére szentelték fel. A helyiek szerint itt a középkorban még vár állt, a régészeti kutatások bronzkori, Latene-kori és középkori település nyomait tárták föl. A Bogáthegy meg gyelőhely szerepét töltötte be és harcok színtere is volt. * A Cserei-kúria: 1667 és 1674 között Cserei János építette, 1851-ben állították helyre. Egyszerű fatornácos kőház, egykéményes székely-kúria, freskókkal díszített falakkal. Ebben a házban született 1668. október 31én Cserei Mihály (1667-1756), jeles történész és emlékíró. 1695-ben Teleki Mihály szolgálatába állott és számos csatájában részt vett.

Emlékírói tevékenységét Brassóban kezdte, irodalmi értékű munkájában, a "Nagyajtai Cserei Mihály Históriájában" az 1661-1711 közötti eseményekkel foglalkozik. Események: A Szűz Mária tiszteletére felszentelt csíkrákosi római katolikus vártemplom búcsúját Kisboldogasszony napján, szeptember 8-án tartják. Csíkborzsova A falu neve a szláv bor (fenyő) és zava (falu) szavak összetétele, 1496-ban említik Borsova néven. Látnivalók: * Kápolna: az Egri család 1792-ben építtetett itt egy Szent József fakápolnát, melyet 1794-ben „szilárd anyagból" újjáépítették és 1821-ben kibővítettek, 1842-ben pedig kis toronnyal is díszítettek. Az egész templomocska a barokk stílus legegyszerűbb példája. * Új római katolikus templom: 1930 és 1940 között neogótikus stílusban épült téglából, benne 15. századi Madonna-szobor áll.

M01

Turisztikai látványosságok Csíkkarcfalva – Csíkdánfalva – Csíkmadaras – Csíkrákos – Csíkdelne – Csíkpálfalva – Csíksomlyó

Csíkdelne Neve a szláv dolina (völgy) főnévből ered. Árpád-kori település, de csak 1333-ban említik először. 2002-ben 623 lakosa volt, akikből 612 magyar. Látnivalók: * A csíkdelnei Szent János templom: a Csíkimedencében egyik legérdekesebb, kazettás mennyezetű templom, melyet talán az őt körülvevő, hajdani Tordafalva hívei is használták, mígnem a községet a tatárok a XVI. században elpusztították. A templom 1450-1500 között épült, ké s ő g ó t i ku s s t í l u s b a n , c s ú c s í ve s mennyezettel. Az egykori falu lakói alapították a mai Csíkpálfalvát. A templomot Mátyás korában gótikus stílusban bővítették, korabeli freskói és 1675-ben készült szárnyasoltára van. Kör alakú kőfal övezi, melyet 12 kőtámpillér támaszt. A hajó hálóboltozatát 1613-ban festett, magyaros kazettás deszkamennyezettel helyettesítették, amely 104 reneszánsz stílusú szegfű, rózsa, tulipán,

búzavirág mintázatú kazettából áll. Déli falának freskóit 1934-ben tárták fel.

M01

Turisztikai látványosságok Csíkkarcfalva – Csíkdánfalva – Csíkmadaras – Csíkrákos – Csíkdelne – Csíkpálfalva – Csíksomlyó Csíkpálfalva A falu a hagyomány szerint arról kapta a nevét, hogy három Pál nevű ember (Bíró, Ferenc és Kovács) alapította. Területe ősidők óta lakott, a Várdombon neolitikumi és bronzkori erődítményt tártak fel, itt több neolitikus régészeti lelőhely is található. 1694-ben feldúlták a tatárok. A községben élénk háziipari tevékenység bontakozott ki. Itt szövik a híres csíki festékes gyapjúszőnyegeket. 1989 december végéig Csíkszereda megyei jogú város peremközségeként szerepelt. Ma községközpont, a három falu lakossága 1 8 3 1 f ő, m e l y b ő l 1 7 7 9 m a g y a r nemzetiségű. Látnivalók: * Római katolikus templom: védőszentje Szent Pál, búcsúja január 25.-én van, 1949ban épült, a régi (19. századi) kápolna helyére.

* A község központjában egy 5 m magas háborús emlékmű áll, az első és a második világháború hősi halottaira megemlékezve.

Szállások Csíkmadaras Kis Sólyom Vendégház telefon: 0040 745-277-540 E-mail: [email protected] Csíkpálfalva Rose Panzio 0741570638

M01. első nap Sóváradi remeteség Parajd. 14 km, 4.3o óra

Recommend Documents