M O H Á C S V Á R O S INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MOHÁCS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

KÉSZÍTETTE: MOHÁCS VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA VÁROSFEJLESZTÉSI OSZTÁLY FEJLESZTÉSI CSOPORT

2008. ÁPRILIS

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája TARTALOMJEGYZÉK 1 ÖSSZEFOGLALÓ 1.1 AZ IVS KIDOLGOZÁSÁNAK MÓDSZERTANA 1.2 VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS 1.3 VÁROSRÉSZI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS 1.4 AZ IVS CÉLRENDSZERE 1.5 FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE 2007-2013 IDŐSZAKRA 1.6 A MEGVALÓSÍTÁS MECHANIZMUSAI 2 HELYZETELEMZÉS 2.1 MOHÁCS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 2.1.1 Mohács szerepe az egyes térszerkezeti egységekben 2.1.1.1 Nemzetközi szerepkör 2.1.1.2 Országos szerepkör 2.1.1.3 Regionális szerepkör 2.1.1.4 Megyei szerepkör 2.1.1.5 Mikroregionális szerepkör 2.1.2 Funkciók szerinti vonzáskörzet 2.2 A VÁROS EGÉSZÉNEK HELYZETELEMZÉSE 2.2.1 Gazdaság 2.2.2 Társadalom 2.2.3 Környezet 2.2.3.1 Épített környezet 2.2.3.2 Természeti környezet 2.2.4 Közszolgáltatások 2.2.4.1. Mohács város kultúrpolitikai irányelvei, a városi kultúrpolitika tényező 2.2.4.2 Közművelődés 2.2.4.3 Egészségügy 2.2.4.4 Szociális ellátórendszer 2.2.4.5 Közigazgatás 2.2.4.6 Vízellátás és szennyvízkezelés 2.2.4.7 Távhőszolgáltatás 2.2.4.8 Közterület-rendezés és hulladékgazdálkodás 2.2.4.9 Közlekedés 2.3 A VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE 2.3.1 Városrészek azonosítása 2.3.2 Városrészek helyzetelemzése 3 STRATÉGIA 3.1 A VÁROS HOSSZÚ TÁVÚ JÖVŐKÉPE 3.1.1 Mohács 2025-ben 3.2 JÖVŐBENI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK 3.2.1 Átfogó cél 3.2.2 Középtávú tematikus célok 3.2.2.1 A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása 3.2.2.2 Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakításához 3.2.2.3 A gazdaság igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés 3.2.2.4 A(z inter)regionális szerepkör erősítése 3.2.2.5 A fenntartható turizmus kialakítása és Mohács versenyképes turisztikai célterületté tétele 3.2.2.6 Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme Mohács Város Polgármesteri Hivatala - Városfejlesztési Osztály - Fejlesztési Csoport

2

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 3.2.2.7 A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése 3.2.2.8 A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése 3.2.2.9 A magas szintű kultúra és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása 3.2.2.10 A szociális biztonság megteremtése 3.2.3 Városrészekhez kapcsolódó célok 3.3 A STRATÉGIA KOHERENCIÁJA, KONZISZTENCIÁJA 3.3.1 Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel 3.3.2 Célrendszer belső koherenciája 3.3.3 Kistérségi együttműködés 3.3.4 Környezeti hatások kompenzálása 4 FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE 2007-2013 IDŐSZAKRA 4.1 EÖTVÖS TÖMB REHABILITÁCIÓ 4.2 DÉLI VÁROSRÉSZ REHABILITÁCIÓ 5 MEGVALÓSÍTÁS 5.1 INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV 5.1.1 Az önkormányzati ingatlanvagyon áttekintése 5.1.1.1 Közigazgatási, közszolgálati és más nem, vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok 5.1.1.2 Forgalomképes ingatlanállomány 5.1.2 Az ingatlangazdálkodási stratégiai irányvonalai 5.2 NEM FEJLESZTÉS JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK 5.2.1 Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet 5.2.2 Tudatos ingatlan- és kapacitásgazdálkodás 5.2.3 Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítése 5.3 PARTNERSÉG 5.3.1 Lakossági tájékoztatás, nyilvánosság biztosítása 5.3.2 Szakhatósági fórum 5.3.3 Civil Fórum 5.3.4 Vállalkozói egyeztetések 5.3.5 Együttműködés a környező településekkel 5.4 SZERVEZETI HÁTTÉR 5.4.1 A városfejlesztés szervezeti rendszere 5.5 TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ 5.6 MONITORING 5.6.1 Indikátorrendszer 6 MELLÉKLETEK

Mohács Város Polgármesteri Hivatala - Városfejlesztési Osztály - Fejlesztési Csoport

3

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1. ÖSSZEFOGLALÓ Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS) az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által közzétett „Városrehabilitáció 2007-2013-ban, Kézikönyv a városok számára” elnevezésű módszertani útmutató alapján, annak teljes mértékben megfelelve dolgozta ki Mohács Város Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztályának Fejlesztési Csoportja. 1.1. Az IVS kidolgozásának módszertana Az IVS-sel szemben az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség olyan szigorú módszertani előírásokat fogalmazott meg, amelyek biztosítják a stratégiai dokumentum belső koherenciáját, szakmai megalapozottságát és hosszú távú megvalósíthatóságát. Az IVS központi gondolata funkcionalitás, azaz mind a helyzetelemzés, mind a stratégiaalkotás során hangsúlyosan vizsgáltuk a város és a városrészek jelenlegi és fejlesztendő funkcióit. 1.2. Városi szintű helyzetelemzés Mohács kiterjedt vonzáskörzettel rendelkezik, amely az egyes funkciókat tekintve különböző településeket, térségeket fed le. A város intenzíven működő külkapcsolati hálózatot épített ki (pl. testvérvárosi kapcsolatok), amelynek megteremtette intézmény- és feltételrendszerét is. Mohács a policentrikus, együttműködő városhálózati rendszer szerves eleme, Pécs vonzáskörzetében, egy nemzetközi és egy regionális jelentőségű közlekedési tengely találkozásánál elhelyezkedő fejlesztési alközpont. Mohács – kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően – jelentős gazdasági, közlekedési és logisztikai funkciókat láthat el országos és nemzetközi szinten egyaránt. A 20.000 állandó lakosú Mohács Baranya megye egyik legnagyobb városaként számos városi szintű közigazgatási és közszolgáltatási funkciót lát el. A város – részben a képzett lakónépesség és a munkavállalási céllal ingázók nagy száma, részben a gazdaság koncentrációja miatt – növekedési pólusként funkcionál, és domináns szerepet tölt be a megye gazdasági és társadalmi folyamataiban. Mindemellett Mohács egy olyan dinamikusan fejlődő város, amely szerves egységet alkot a városkörnyéki településekkel a gazdaság és a társadalom minden területén. Mohács mikroregionális és városi szinten mutatja a legnagyobb funkcionális koncentrációt: gyakorlatilag az összes vizsgált területen – gazdaság, kereskedelem, közlekedés, távközlés, államigazgatás, humán szolgáltatások, turizmus, rekreáció – széles körű és változatos szolgáltatásokat kínál a vonzáskörzet lakosságának, vállalkozásainak. 1.3. Városrészi szintű helyzetelemzés A városrészek lehatárolásánál a településrendezési tervben megfogalmazott globális tervezési elveknek megfelelően nem törekedtünk teljesen homogén városrészek lehatárolására sem funkcionális, sem településmorfológiai szempontból – elkerülve ezáltal a túlzott elaprózottságot. Az Athéni Charta „települési funkciók keverhetősége” elvének megfelelően a városrészek is többféle, de egymást funkcionálisan kiegészítő területekből állnak. A fenti keretfeltételek, a korábbi elemzések és az előzetes egyeztetések alapján Mohácson 14 városrészt határoltunk le. A városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és településszerkezeti jellemzéséhez szükséges adatok nemcsak a 14 városrész szintjén, hanem részletesebb bontásban is rendelkezésre állnak, amelyek segítségével pontosan feltárhatók az egyes városrészek belső folyamatai, inhomogenitásai, különbözőségei is.


4

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Városrészek:

1 városrészGólya utca és környéke 2 városrészEötvös tömb rehabilitáció 3 városrészDéli városrész rehabilitáció 4 városrészDuna part fejlesztése 5 városrészÖntöde rehabilitáció 6 városrészLakótelep fejlesztése 7 városrészSportcsarnok és környéke 8 városrészLakóparkok fejlesztése 9 városrészKereskedelmi területek 10 városrészIpari Parkok 11 városrészDuna-híd 12 városrészSzőlőhegy 13 városrészCsele üdülőtelep 14 városrészMohács-Szigeti városrész


5


A városrészek funkcióiról összességében elmondható, hogy − − − − − − − − − −

a városrészek többsége funkcionális szempontból heterogén, több városrészben hiányoznak a megfelelő közösségi terek, hiányos és térbelileg kiegyenlítetlen a város zöldterületi rendszere, gyakoriak a közlekedési jellegű problémák, elsősorban a parkolással, a túlzsúfoltsággal és az elérhetőséggel kapcsolatosan, nem fejlődtek ki kellő mértékben megfelelő városrészközponti vegyes területek, ami a (köz)szolgáltatások aránytalan területi eloszlásához vezet, vegyes gazdasági-kereskedelmi-szolgáltató területek a fő közlekedési útvonalak mentén kezdenek kialakulni, a mezőgazdasági funkció a szántóterületeken kívül a szőlőhegyen, a szigetben és a zártkertek területére jellemző, tömegközlekedés szempontjából kiemelkedik a buszállomás környezete, a turisztikai-rekreációs funkció a városrészek adottságainak megfelelően koncentrált, több városrész fő problémája a (köz)szolgáltatások és a közművek hiányossága.

Városrészek helyzetelemzése: 1 városrészGólya utca és környéke: Helyzetelemzés: A városrész túlnyomó többségében lakóövezeti besorolású, melyben többek között a város és környékén élő idősek ellátását szolgáló egyesített szociális otthon, a Kossuth óvoda, a Bíróság épülete, a Városi Kórház és a Mohácsi Torna Egylet központja található. Ezen kívül két jelentős közpark kap helyet ezen városrészben. − A városrész funkciókban bőven ellátott, mely funkciók racionális összevonása kitörési pontot jelenthet. Az épületállomány elöregedett, felújításra szorul, mint a közterületek, közparkok is. 2 városrészEötvös tömb rehabilitáció: Helyzetelemzés: A városrész a történelmi belvárost és annak bővülő környékét tartalmazza lakó és kereskedelmi, intézményi és kulturális szolgáltatásokkal. A városrészben többek között egy szanálásra ítélt tömb, országosan és helyileg védett építmények, templomok, a közigazgatás épületállománya, piac, mozi és buszpályaudvar található. − Ezen városrész is funkciókban bőven ellátott, azaz az idegenforgalom és kultúra mellett megtalálható a közigazgatás és kereskedelem. Tehát megállapítható, hogy funkcióbővítés ezen területeket érintheti. Az infrastrukturális állapotokon, közterületek állapotán van mit javítani. 3 városrészDéli városrész rehabilitáció: Helyzetelemzés: A városrész a történelmi belvárostól délre eső településrész. Ezen lakóövezet a város legelmaradottabb része, melyben a halmozottan hátrányos helyzetű emberek élnek. − Ezen városrészben szükséges a szociális városrehabilitáció, és itt jelentkezik legerőteljesebben a szegregáció. Mivel itt található az Önkormányzat tulajdonában lévő szociális bérlakások túlnyomó többsége, ezek korszerűsítése, modernizációja elengedhetetlenül fontos a közterületekkel, játszóterekkel együtt.


6


4 városrészDuna part fejlesztése: Helyzetelemzés: Ezen város rész foglalja magában a Duna partját mind két oldalon. Ide tartozik még a várostól délre található de a városhoz szervesen kapcsolódó természetvédelmi terület is. − Mivel a természetes környezetet meghatározza a Duna és a város közelsége ezen akcióterületen a turizmus mint vonzóerő szolgálja a funkciót. A fejlesztéseknek is e vonzóerőt kell szolgálnia. 5 városrészÖntöde rehabilitáció: Helyzetelemzés: A városrész a történelmi belváros és a lakótelepi övezet közé beékelődve található. A területen a város egyik legrégebbi és legjelentősebb ipari üzeme a Mohácsi Vasöntöde üzemel. − A gazdasági élet fejlődése és a környezetvédelmi előírások szigorodása hozza magával, hogy ezen jelentős ipari tevékenység átköltöztetésre kerüljön a jelenlegi helyéről az ipari parkba, a környező lakóövezet előnyére. Ezen a helyszínen barnamezős funkcióváltásra nyílik lehetőség. 6 városrészLakótelep fejlesztése: Helyzetelemzés: A városrész magában foglalja a városban található lakótelepeket, iparosított technológiával készül társasházakat illetve családi lakóövezetet, közterületeket, játszótereket. − Ezen területen koncentrálódnak mindazon problémák, melyek az építési technológiából adódnak úgymint magával az épülettel kapcsolatos felújítási rehabilitációs problémák és úgymint ezen lakóközösségek egyéb napjainkban szokásos szociális problémák. 7 városrészSportcsarnok és környéke: Helyzetelemzés: Ezen városrész a sportolási és kedvtelési célú intézményeket, sportpályákat magában foglaló övezet. − A fejlesztési célok a jelenleg meglévő funkció minél színvonalasabb és igényesebb kihasználhatóságát kell hogy szolgálja. 8 városrészLakóparkok fejlesztése: Helyzetelemzés: A város ezen részébe a két évvel ezelőtt átadott millenniumi lakópark a maga 111 telkével és a jelenleg kialakítás alatt álló déli lakópark 365 db ingatlana tartozik. − Mivel ezen városrész születése van folyamatban a fejlesztési célok is még csak születendőben vannak. Nagy hangsúlyt kell fektetni a közterületek igényes kialakítására és az újonnan betelepült lakók szolgáltatásokkal és kereskedelemmel való ellátására. 9 városrészKereskedelmi területek: Helyzetelemzés: A városrészt az érvényben lévő szabályozási terv már eleve erre a funkcióra jelölte ki. A terület Bevásárlóközponti övezeti besorolással van ellátva, tehát a hosszú távú fejlesztést is ez határozza meg. − A területen az Önkormányzat feladatai közé túlnyomó többségben az infrastruktúra biztosítása és a közterületek rendbetétele hárítódik.


7


10 városrészIpari Parkok: Helyzetelemzés: Ezen városrész is -mint az előző- az érvényben lévő szabályozási terv már eleve erre a funkcióra jelölte ki. A terület Ipari Park címmel rendelkezik, tehát a hosszú távú fejlesztést is ez határozza meg. − Az ipari parki funkció bővítése a gazdasági fejlődés záloga, tehát szorgalmazni kell új iparágak betelepülését, erőművek építését illetve a logisztika erősítését. 11 városrészDuna-híd: Helyzetelemzés: A városrészt a szerkezeti terv a megépítendő Duna-híd területévé nyilvánítja. − Elősegítendő a híd megépítésének lehetőségének biztosítása. 12 városrészSzőlőhegy: Helyzetelemzés: A városrész az ipari területtől északra a mohácsi Szőlőhegyen található. Ezen területeken túlnyomó többségben pincés-présházas szőlőbirtokok találhatók, de egyre többen alakítanak ki üdülő épületeket és lakható hétvégi házakat is. − A városrészben elsősorban a turizmus (borturizmus) fejlesztésére adódik lehetőség, de ezen kívül a közterületek rendbetételére és helyi szintű közösségi tér kialakítására kell törekedni. 13 városrészCsele üdülőtelep: Helyzetelemzés: A városrész a mohácsi Szőlőhegy és a Duna folyam közötti területen található. Ezen területeken túlnyomó többségben hétvégi házak található, de egyre többen alakítanak ki üdülő épületekből lakóépületeket is. − A városrészben elsősorban a turizmus (vízi) fejlesztésére adódik lehetőség, de ezen kívül a közterületek rendbetételére és helyi szintű közösségi tér kialakítására kell törekedni. 14 városrészMohács-Szigeti városrész: Helyzetelemzés: A városrész a Duna bal partján elterülő terület. Jelenleg lakó- és üdülőfunkcióval rendelkező településrész, mely rész-önkormányzati feladatokat is ellát. − A városrészben elsősorban a turizmus (vízi) fejlesztésére adódik lehetőség, főleg a Duna-híd megépülése után, de ezen kívül a közterületek rendbetételére és helyi szintű közösségi tér kialakítására kell törekedni.


8


1.4. Az IVS célrendszere Az IVS célhierarchiája maximálisan épít a város érvényben lévő stratégiai dokumentumaira, hiszen a város szakmailag megalapozott és társadalmilag elfogadott célrendszerrel rendelkezik, ezért az IVSnek nem célja egy új stratégia létrehozása, hanem sokkal inkább egyfajta szintézis, amely során a jelenlegi állapotnak és a jövőben várható folyamatoknak megfelelően pontosítjuk a korábbi célkitűzéseket. Mindezek során kiemelt figyelmet fordítunk a stratégia egyes elemeinek összhangjára, a város fejlődésének egyik bázisát jelentő agglomerációs együttműködésekre, valamint a negatív környezeti hatások kompenzálására. Mohács jövőképének kialakításakor számos külső tényezőt (pl. kedvező geopolitikai helyzet, térszervező erő, központi feladatok, városok közötti verseny) figyelembe kell venni, amelyek meghatározzák a város átfogó fejlődésének lehetséges irányvonalait és korlátait. Mindezek alapján Mohács a társadalmi integráció helyeként és a gazdasági fejlődés motorjaként hosszú távon megerősíti térségi vezető és integrátor szerepét, egyúttal fenntartható módon javítva a természeti és az épített környezet minőségét. A város számára nagy kihívást jelent, hogy megtalálja azokat a pozíciókat, amelyek új dinamikát adhatnak fejlődésének. A jövőkép elérése érdekében egyszerre szükséges a város működésének, gazdaságának, termelő infrastruktúrájának és (köz)szolgáltatásainak hatékonyság-elvű fejlesztése, valamint a városban és környékén élő lakosság életminőségének emelése – kiemelten kezelve a leszakadó társadalmi rétegek helyzetének javítását is. Azt kell tehát elérni, hogy a gazdasági potenciál kiegyensúlyozott növekedésével és a kistérségi szerepkör erősödésével párhuzamosan a város élhető, lakható, szolidáris hely maradjon. Ez csak akkor lesz lehetséges, ha a város a közös érdekekből kiindulva kooperál a közszféra többi szereplőjével, a lakossággal és a piaci szereplőkkel. Mohács településfejlesztési koncepciója két stratégiai célt jelöl ki, amelyek együttesen alkotják az Integrált Városfejlesztési Stratégia hosszú távú, átfogó célját: −

Stabil alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott, fenntartható megvalósítása és minőségi életkörülmények biztosítása.

módon

fejlődő

gazdaság

A középtávú, tematikus célok alapvetően a településfejlesztési koncepciónak megfelelően, azt kismértékben kiegészítve, ágazati bontásban kerülnek meghatározásra. − − − − − − − − − −

A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakításához A gazdaság igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés A(z inter)regionális szerepkör erősítése A fenntartható turizmus kialakítása és Mohács versenyképes turisztikai célterületté tétele Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése A magas szintű kultúra és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása A szociális biztonság megteremtése

A 2-3 éves – helyenként hosszabb – időtartamra szóló városrészi szintű célok meghatározása az egyes városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetfeltárása alapján történt meg.


9


A stratégiaalkotás során kirajzolódtak azok a funkciók, amelyek esetében fejlesztésekre van szükség, így megvalósítható a város kiegyensúlyozott területi, gazdasági és társadalmi fejlődése. Összességében az alábbi megállapítások tehetők: − − − −

−

− − −

− − −

A város teljes területén szükség van közösségi jellegű fejlesztésekre, amelyek volumene, hatóköre és célcsoportja különböző. Bizonyos típusú fejlesztésekre a közszolgáltatási és közfeladat-ellátási rendszer optimalizálásának megfelelően csak a belvárosban van szükség. A (köz)szolgáltatások megerősödésével 14 városrészközpont alakul ki, ami csökkenti a lakosság városon belüli kényszerű mobilitását és javítja az életminőséget. A lakóövezetek esetében nem elsődleges cél újabb területek bevonása a lakófunkcióra, ehelyett az intenzívebb beépítésre és a lakásállomány megújítására kell figyelmet fordítani a zsúfoltság elkerülése mellett, aminek pozitív hatásai környezeti és gazdasági szempontból egyaránt megmutatkoznak (pl. lakóövezeti zöldfelületek növekedése, közművek és közszolgáltatások hatékonyabb fenntartása). Lakótelepeken fontos a közterület-rehabilitáció, a lakásállomány energiahatékonysági korszerűsítése és a közintézmények infrastruktúrájának, szolgáltatásainak átfogó fejlesztése. A fejlesztések célcsoportja hasonló, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a beavatkozások egyrészt ne oltsák ki egymást, másrészt, amennyiben különböző időben történnek, ne vezessenek más lakótelepek leértékelődéséhez. A lakótelepi és lakóparki jellegű városrészekben (pl. Millenniumi, Déli lakópark stb.) a cél a meglévő karakter fenntartása úgy, hogy a lakófunkciót egyrészt infrastrukturális fejlesztésekkel erősíteni, másrészt szolgáltatási, kereskedelmi funkciókkal kiegészíteni kell. A kisvárosias beépítésű városrészekben (pl. Déli városrész) az intenzívebb területhasznosítást kell előtérbe helyezni a közművek fejlesztésével együtt. Kereskedelmi és szolgáltatási fejlesztéseket a városközpontban és a forgalmas útvonalak mentén célszerű végrehajtani, ezek jellege azonban különbözik egymástól: a belvárosban a kisebb, egyedi arculattal rendelkező üzleteknek kell teret biztosítani, míg a peremterületek adnak helyet a nagyterületű bevásárlóközpontoknak. Eltérő fejlesztések szükségesek a barnamezős és a zöldmezős ipari területek esetében: előbbieknél a cél az elérhetőség javítása, a rehabilitáció és/vagy az intenzívebb hasznosítás, míg az ipari parkban bővítés is megvalósítható. A jó talajviszonyokkal rendelkező külterületeken szükséges a mezőgazdasági funkció erősítésére. A zöldfelületek minőségi és mennyiségi fejlesztése a belvárosban és a lakótelepeken a közparkok megújításával valósítható meg, míg a külterületeken az extenzív mezőgazdasági területek kiterjesztése és az erdősítés jelent megoldást.

Mindezek a megállapítások a városrészi célok hátterét alkotják hozzájárulva a városrészek közötti különbségek hosszú távú csökkentéséhez.


10


1.5. FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE 2007-2013 IDŐSZAKRA 1.5.1. Eötvös tömb rehabilitáció: Eötvös tömb rehabilitáció: Vörösmarty-Eötvös-Perényi tömb, Eötvös utca Széchenyi tér, Piac, Deák tér, Mozi mögötti terület által lehatárolt területek Elvégzendő feladatok: − − − − − − − −

Vörösmarty-Eötvös-Perényi tömb rekonstrukció kkv-k bevonásával üzlet-, iroda-, lakó- és parkolóház építése, közösségi terek, szórakoztató létesítmények kialakítása, a tér felöli épületek felújítása a lakók bevonásával, Eötvös utca rehabilitációja, Összevont Családi Intézet létrehozása, Fogadalmi emléktemplom tornyának megépítése, Polgármesteri hivatal "A" szárny hátsó sarkának megépítése, Piac területe vásárcsarnokká fejlesztése az ott lévő árusok bevonásával, Mozi előtti és mögötti területek rehabilitációja, kulturális célú átalakítása melyhez kapcsolódhat a volt kenyérgyár kulturális, szórakoztató és kereskedelmi célú funkcióváltása (EKF 2010), Mozi mögötti terület átalakítása, busójárásra alkalmassá tétele (rendezvénysátor), Buszpályaudvar felújítása.

Ezen elképzelések köre jelenleg az alábbiakra korlátozódik, melyekre előzetes akcióterületi terv készítése ajánlott:   

Összevont Családi Intézet létrehozása és Eötvös utca teljes rekonstrukció, Idegenforgalmi Központ (Búsóház) létrehozása, Szabadtéri színpad és fesztivál utca kialakítása,

1.5.2. Déli városrész rehabilitáció: Déli városrész rehabilitáció: A Gőzhajó utcától délre található területek által határolt városrész Elvégzendő feladatok: − − − − − − − − −

Szociális várorészrehabilitáció, Tímár utcai tömb rehabilitáció, bérlakások kialakítása, közösségi terek kialakítása, kereskedelmi és szolgáltató egységek kialakítása magánerő bevonásával, Baross utcai raktárépület fejlesztése: oktatási központ létrehozása, Rókus óvoda fejlesztése 5 csoportos óvodává, Jókai óvoda funkcióváltása, pl.: közösségfejlesztő teleház stb., Közmű infrastruktúra cseréje, javítása kialakítása, Közterek, utak, árkok megújítása, Ár- és belvízvédelem, Társasházak közös helyiségeinek, homlokzatainak, tetejének felújítása, energiaracionalizálás a lakók bevonásával.


11



  

különálló komfort nélküli bérlakások szerkezeti felújítása, komfortosítása, közterületeken játszótér, sportlétesítmény, zöldterület létrehozása, a Garai- Makói utca sarkon, utcabútorok kihelyezése útfelújítások: - Farkas utca, - Zrínyi utca (Garai-Rákóczi között), - Káposztáskert utca (Garai-Rákóczi között), - Vásárhelyi Pál utca, - Március 15. utca, - Garai utca, - járdaépítés. meglévő szociális intézmény (hajléktalanszálló) külső felújítása, nemzetiségi ház kialakítása (magyar ház), piac korszerűsítése: - csarnok és - pavilonsor felújítása, - funkcióbővítés.

1.6. A megvalósítás mechanizmusai A fejlesztések megvalósítását többek között a kidolgozott ingatlangazdálkodási terv, a nem fejlesztési jellegű tevékenységek (pl. városmarketing, kiszámítható szabályozási környezet), az érintettekkel (lakosság, civil szervezetek, vállalkozások, szakhatóságok, környező települések) kialakított rendszeres együttműködések és szoros partnerségek szolgálják. Emellett kiemelt jelentőséggel bír a követelményeknek megfelelő szervezeti struktúra kialakítása. A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszerében létrehozott városfejlesztési csoport hivatott ezen funkció betöltésére, amely koncentrálja a városrehabilitációval kapcsolatos tevékenységeket. Városfejlesztésben résztvevő szervezetek feladatkörök, kompetenciák: − Képviselő-testület: a városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása − Bizottságok: véleményezési, kezdeményezési, javaslattételi, közreműködési és/vagy felügyeleti jogkör saját szakterületükön − Gazdasági társaságok: közterület-fenntartás, a közvilágítás, a városi vízellátás és a hulladékgazdálkodás, vagyongazdálkodás, ingatlanfejlesztés, városmarketing − Városfejlesztési csoport: stratégiai tervezés, projektgenerálás és befektetésösztönzés, partnerség, tájékoztatás, pályázati és magán források, befektetők felkutatása, projektmenedzsment, a fejlesztések pénzügyi egyensúlyának biztosítása Az IVS megvalósításának másik sarkalatos pontja a végrehajtás nyomon követése és a monitoring, ennek keretében a Képviselő-testület kétévenként értékeli − a stratégia keretein belül megvalósuló projekteket és azok állását, − a stratégia keretein belül megvalósuló projektek finanszírozási jellemzőit, − a városrészi és a tematikus célok elérését, − a stratégia indikátorrendszere alapján mért előrehaladást. A monitoringrendszer alapját az elérendő átfogó, tematikus és városrészi célokhoz hozzárendelt, számszerűsíthető és objektív output-, eredmény-, illetve hatásindikátorok jelentik (pl. kerékpárutak hossza, vendégéjszakák száma, várható élettartam). A szakmailag megalapozott és részletesen kidolgozott Integrált Városfejlesztési Stratégia és a belváros folyamatban lévő akcióterületi tervezése lehetővé teszi, hogy Mohács sikerrel pályázzon a rendelkezésre álló városrehabilitációs forrásokra, aminek eredményeként a város fenntartható módon növelheti fejlődési dinamizmusát, megerősítheti térségi szerepkörét és magasabb színvonalú életminőséget és környezetet biztosíthat a lakosság számára. Mohács Város Polgármesteri Hivatala - Városfejlesztési Osztály - Fejlesztési Csoport

12

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2 HELYZETELEMZÉS 2.1 Mohács szerepe a településhálózatban 2.1.1. Mohács szerepe az egyes térszerkezeti egységekben 2.1.1.1. Nemzetközi szerepkör Mohács nemzetközi kapcsolatai évtizedes múltra tekintenek vissza, a különféle együttműködések eszköz- és feltételrendszere megfelelően kialakított. A kooperáció a kereskedelem, a gazdaság mellett a kultúra, civil kapcsolatok területeire is kiterjed. −

A város a Helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 1.§ (6) bekezdés c) pontja által biztosított jogával élve, miszerint szabadon együttműködhet külföldi helyi önkormányzattal, több európai várossal alakított ki testvérvárosi kapcsolatot. A több évre visszanyúló együttműködés többek között a városban működő intézmények, civil szervezetek nemzetközi kapcsolatainak erősítését, bővítését szolgálja. - Mohács testvérvárosai: Beli Manastir/Pélmonostor Horvátország, Bensheim Németország, Campia Turzii/Aranyosgyéres Románia, Siemianowice Slaskie Lengyelország, Wattrelos Franciaország. - Mohács nemzetközi kapcsolatainak elmélyítését célozza a törökországi Beykoz városával kötendő testvérvárosi szerződés, melyre várhatóan 2008. augusztusában kerül sor.

−

A város nemzetközi kapcsolatainak ápolásában számos civil szervezet vesz részt, főként a már kialakult testvérvárosi együttműködések mentén (pl.: Mohács – Aranyosgyéres Baráti Kör, Mohács – Wattrelos Baráti Kör, Mohács – Bensheim Baráti Kör).

Itt említendők meg a város, elsősorban alap- és középfokú oktatási intézményeinek a testvérvárosok oktatási intézményeivel fennálló intenzív cserekapcsolatai, melynek során az általános és középiskolás diákoknak nyílik lehetősége határokon átnyúló személyes kapcsolatok kialakítására, valamint nyelv-, és országismeretük bővítésére. Ezeken túlmenően a város kulturális szerveződései, hagyományőrző szervezetei ápolnak kiterjedt nemzetközi, ezen belül főként nemzetiségükhöz kötődő személyes kapcsolatokat (pl.: Singende Quelle Német Nemzetiségi Kórus Finnországgal, Mohácsi Németek Egyesülete, Bukovinai Székelyek Baráti Köre, stb.). A nemzetközi kapcsolatok további aspektusát képezik a sport, üdülés, turisztika, tanulmányutak területén megvalósuló együttműködések. 1. ábra Magyarország Európában A határtérségben a magyar és horvát oktatási intézmények jelenleg is szoros kapcsolatokat ápolnak, az együttműködés bővítése és további oktatási-képzési szakterületekre történő kiterjesztése, a kooperáció szorosabbra fűzése jól megvalósítható. Az oktatási-képzési együttműködés hatékonyan elősegíti a nemzetiségi identitás ápolását is.


13


Mohács Magyarország déli határvárosa Horvátország felé, így nemzetközi kapcsolataiban kiemelt szerepet kapnak a határmentiségből fakadó együttműködések, fejlesztések. Az INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Szlovénia/Magyarország/Horvátország Szomszédsági Program 2004-2006 keretében, közös horvát – magyar együttműködéssel valósult meg 2005-ben a Mohácsi Inkubátorház bővítése, mely különféle, kedvezményes szolgáltatásokkal segíti elő a kis- és középvállalkozások uniós követelményrendszerhez történő felzárkóztatását, versenyképességük javítását, európai vérkeringésbe való bekapcsolódásukat. A város földrajzi fekvése a Dunán ki- és belépő forgalom szempontjából meghatározó tényező. 2004. május 1-től a város Schengeni vízi határkikötőként funkcionál, melynek során a város nemzetközi közlekedési folyosókban betöltött szerepe jelentősen felértékelődött. 2007. december végétől Bécsből Mohácsra tevődött át a hajók szállítmányának vámolása, melyhez a szükséges infrastruktúra kiépítése megtörtént (úszóművek, bejáróhidak, lépcsők, kiépített partfal). A határkikötő amellett, hogy hozzájárul a város gazdasági fellendüléséhez, erősíti a nemzetközi közlekedésben betöltött szerepét, növeli a város turisztikai potenciálját. A határmenti kooperációnak a hagyományos külkereskedelmi relációban megvalósuló fejlesztése mellett további gazdasági ágak mentén történő kibontása is indokolt. 2.1.1.2. Országos szerepkör Mohács országon belüli szerepét elsősorban elhelyezkedése és történelmi hagyományai határozzák meg. A 900 éves város Magyarország déli határán, a Duna két partján, mintegy 15 km hosszúságban terül el. Mohács, Budapest mellet az egyetlen olyan magyar település, amelyet a Duna fő ága kettészel. Közigazgatási sajátosságai is ennek megfelelően alakulnak: a város területének nagyobbik része a jobb parton terül el, itt él a lakosság 90%-a. A balparti városrész (Újmohács, Sáros, Sárhát) lakossága közel 1500 fő. A város országon belüli szerepe a vasúti, illetve közúti megközelítése által is meghatározott: − Mohács vasúti megközelítése jelenleg a páneurópai (Kréta–Helsinki) folyosók Vc. szakaszának részét képező, 40. menetrendi mezőszámú Budapest – Pécs vasúti fővonalról, a 65. számú Pécs – Villány – Mohács vasúti vonalon keresztül történik. Villányi elágazással a 66. számú vonal — mely ugyancsak az Vc. folyosó része — vezet tovább Magyarbóly és a magyar–horvát országhatár (Osijek) felé. − A város megközelítése jelenleg az 56. sz. főközlekedési úton, majd az abból leágazó Budapesti országúton (5621. sz. önkormányzati út) történik a Duna–menti települések lakott területein át, mely lassú közlekedést tesz csak lehetővé. Az országos településhálózatban a város két jelentős megyeszékhely, Pécs és Szekszárd vonzáskörzetében helyezkedik el. A várost Tolna megye székhelyével, Szekszárddal az 56-os főút köti össze, amely egészen a horvát határig tart. Mohácsot Baranya megye székhelyével, Péccsel az 57-es főút köti össze. A várostól a horvát határ 10 km, Budapest 190 km, Pécs 40 km, Szekszárd pedig 43 km messze van. 2007-től Mohács az Európai Unió dunai határkikötője. Az Országos Területfejlesztési Koncepció értelmében a pécsi fejlesztési pólus vonzáskörzetében található Mohács, amely ugyan fejlesztési alközpontként nincs nevesítve, a fejlesztés nemzetközi és regionális tengelyének metszéspontjában helyezkedik el. További kitörési pontot jelent a város számára a 2010 Pécs Európa Kulturális Fővárosa rendezvényeihez kapcsolódó fejlesztések lehetősége, az európai uniós támogatási források megnyílása. Mohács határmentiségéből adódóan, elsősorban az észak-déli irányú kereskedelem jelentős központja. A város Schengeni vízi határként a Duna magyarországi szakaszán bonyolított vízi szállítmányozás egyik kulcspontja. Az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítésre került. A beruházás az ország szempontjából kiemelkedő gazdasági jelentőséggel bír, hiszen az érvényes uniós szabályozás szerint a vámbevételek 25%-a a vámolást végző tagországnál marad. E funkciók további erősítését szolgálják a tervezett további fejlesztések: közforgalmú kikötő létrehozása, logisztikai központ létrehozása, Dunahíd megépítése. Kiemelkedő szerepet tölt be a város az ország kulturális életében; az évente megrendezésre kerülő Busójárás, valamint a Nemzetközi Néptáncfesztivál a város kulturális jelenlétét erősítik. Mohács Város Polgármesteri Hivatala - Városfejlesztési Osztály - Fejlesztési Csoport

14

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2.1.1.3. Regionális szerepkör Mohács helye a régióban, regionális jelentősége elsősorban a Dél-dunántúli Operatív Program elemzései által határozható meg. Az Operatív Program emellett kijelöli a konvergencia régió hiányosságait, fejlesztési szükségességet és annak irányait is. Ezek alapján az 1924-ben várossá nyilvánított Mohács a régió településszerkezetében azon 12 város közé sorolható, amelyek 10-30 ezer fős lakosságukkal középvárosnak tekintendők. Mohács regionális gazdasági jelentősége mutatkozik meg a Mohácsi Ipari Park jelenlétében, mely mikroregionális szinten is a vállalkozások nagy számát integrálja. A régióban a Mohácson kialakított Inkubátorház a vállalkozások részére a legtöbb szolgáltatást nyújtó, inkubátor funkciót ellátó létesítmények egyike a régióban. Ezen túlmenően az Inkubátorház a mikrotérségi vállalkozásokon kívül a regionális, főként induló vállalkozások részére biztosít kedvezményes szolgáltatásokat. A régióban mindössze két településen került sor vállalkozási övezet kiépítésére, ezek egyike a mohácsi vállalkozási övezet, mely komplex módon teremti meg a vállalkozások indításához, működtetéséhez szükséges feltételeket. A Dél-dunántúli Operatív Programban foglaltak értelmében a régió egyik közlekedési zónáját a Paks – Szekszárd – Mohács (Alsó-Duna-völgyi) tengely képezi, melyből Mohácson elsősorban a schengeni határkikötő bázisán az üzleti szolgáltatásokat kell fejleszteni elsősorban a logisztika és agrárlogisztika területén. Ez a koncepció kapcsolódik a város belföldi közlekedésben, valamint az európai közlekedési folyosókban betöltött szerepéhez, mind a vízi, mind a közúti közlekedés tekintetében. További fejlesztési célként fogalmazza meg az Operatív Program a terület földrajzi fekvéséből adódóan az Alsó-Duna-völgy és a Dél-alföldi régió közötti együttműködés továbbfejlesztését. Ezt az elgondolást erősíti a Duna-menti Gazdaságfejlesztési Övezet létrehozására irányuló törekvés, melynek célja a Duna nyugati és keleti oldalán elhelyezkedő kistérségek gazdasági kapcsolatainak szorosabbá fűzése és az Országos Területfejlesztési Koncepcióban elfogadott policentrikus területfejlesztési modell részeként egy Budapest–Eszék irányú nemzetközi növekedési fejlesztési tengely kialakítása. További kitörési pont és fejlesztési alternatíva a város részére a régióban betöltött szerepe szempontjából a turizmus. Ennek területei Mohács vonatkozásában elsősorban a borturizmus, mely kapcsolódik a Mohács-Bóly Fehérborút termékkínálatának fejlesztéséhez. Turisztikai fejlesztési célként jelenik meg a vízi szállítás, határ-, kompkikötő jelenlétéhez kötődően a víziturisztikai létesítmények kialakítása és erősítése. A megfelelő infrastruktúra kiépítését a város önerőből, illetve európai uniós források lehívásával kívánja megvalósítani. Ezen túlmenően Mohácson a híres folklór hagyományok és a török történelmi emlékhely kínálatát kell a magterület egyéb kínálatához csatolni. 1. ábra: Mohács elhelyezkedése a Dél-dunántúli régióban:


15


2.1.1.4. Megyei szerepkör Mohács Baranya megye 12 városi státuszú településéből 112 km² (11 223 hektár) – es területével a második, 19 770 fős lakosságával a harmadik legnagyobb város a megyében. A megyében a központi szerepet a megyeszékhely Pécs tölti be, hagyományosan erőteljes jelenléte meghatározó mind gazdasági, egészségügyi, oktatási, mind turisztikai szempontból. Álljon itt néhány adat ennek alátámasztására: −

2004-es adatok alapján a megyében működő 26 771 vállalkozásból mindössze 1 276 található Mohácson; ez az összes megyei vállalkozások 4,7 %-a.

−

Kiemelkedő Pécs jelentősége a megyében eltöltött vendégéjszakák számát illetően is, Mohács részesedése ebből 2007-ben mindössze 1,7 %-os.

−

Egészségügyi területen a város részesedése hasonló értékeket mutat. A házi gyermekorvosok által ellátottak száma 5 %-os, a háziorvosok által ellátottak száma tekintetében az arányszám 1,7 %. Magasabb értéket mutat a kórházakban teljesített ápolási napok száma: itt az arány közel 10 %-os.

A megyeközpont dominanciája ellenére Mohács jelentős szerepet tölt be a megye társadalmi folyamataiban, elsősorban az oktatás, kultúra, valamint a szociális ellátás területein. −

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a többcélú kistérségi társulásoknak a pedagógiai szakszolgálati feladatok közül átadta Mohács és kistérségében a továbbtanulás, pályaválasztási tanácsadás, és logopédiai szolgáltatás feladatát a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulásnak. A Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja megállapodott közös szakszolgálati feladatellátásra a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulással továbbtanulási pályaválasztási tanácsadás ellátására.

−

A megyében működő egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, egységes konduktív módszertani intézmény Mohácson a BMÖ Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona, amely a halmozottan hátrányos helyzetű értelmi fogyatékos és más SNI gyermekek óvodai nevelésének feladatát, a komlói gyógypedagógiai intézmény mellett látja el gyógypedagógiai szakmai módszertani központként, az alapszolgáltatások biztosításával, és a csoportszervezés szakmai követelményeinek betartásával.

−

Minden évben, a farsanghoz kapcsolódóan megrendezésre kerül Mohács városában a nemzetközi hírnévnek örvendő Busójárás, amely a megye és az ország egyedülálló kulturális eseménye. Szintén nemzetközi jelentőségű a városban minden évben megrendezett Nemzetközi Néptánc-fesztivál augusztusban.

−

Jelentős a város szerepe a kisebbségi jogok biztosítása tekintetében is. A városban tradicionálisan együtt élő német, horvát, szerb, cigány kisebbségek tekintetében az önkormányzat biztosítja különösen a következő jogokat: esélyegyenlőséghez való jog; egyesületek, szervezetek létrehozásának joga; kisebbségi önkormányzáshoz való jog.

Regionális jelentőségén belül a megye gazdasági életében is egyre növekvő szerepet tölt be a Mohácsi Ipari Park, Inkubátorház jelenléte, a mohácsi vállalkozási övezet dominanciájának erősödése.


16


2.1.1.5. Mikroregionális szerepkör Mohács kistérségben betöltött szerepe a városkörnyékeken belül a város és körzete között meghatározott irányú intenzív kapcsolatok által meghatározott, amelyek alapját a városok részleges vagy teljeskörű közép-, illetve felsőfokú ellátást biztosító kistérségi, illetve regionális funkciói adják. E funkciókat a térség központi városa, Mohács a környező települések részére középfokon biztosítja, ezáltal is maga köré vonva azokat. Az együttműködés a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás keretei között valósul meg. Az ehhez csatlakozó települések a közigazgatási és földrajzi sajátosságoknak megfelelően, a Duna jobb partján helyezkednek el. A társulás települései: Babarc, Liptód, Bár, Belvárdgyula, Borjád, Kisbudmér, Nagybudmér, Pócsa, Bóly, Dunaszekcső, Geresdlak, Maráza, Himesháza, Erdősmárok, Székelyszabar, Szűr, Homorúd, Kölked, Lánycsók, Kisnyárád, Lippó, Bezedek, Ivándárda, Sárok, Majs, Udvar, Nagynyárád, Sátorhely, Olasz, Hásságy, Palotabozsok, Szebény, Somberek, Görcsönydoboka, Szajk, Szederkény, Monyoród, Töttös, Versend, Máriakéménd, Véménd, Feked. A kapcsolat intenzitása alapján négy település van legszorosabb kapcsolatban Moháccsal: Lánycsók, Bár, Kölked, Székelyszabar. A Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás elhelyezkedése a magyar kistérségek rendszerében

A kistérség településeinek majdnem fele az apró és kistelepülés kategóriába tartozik, melyek elsősorban a kedvezőtlenebb adottságú dombsági részeken helyezkednek el, és sok közöttük a zsáktelepülés. Az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete által végzett tanulmány szerint a kistérség az ún. „vidéki kistérség” kategóriába tartozik, tehát a terület népességének kevesebb, mint 50%-a él 120 fő/km2 népsűrűségű településen. Amúgy a tanulmány további besorolása szerint vidékikisvárosias kistérségnek számít, hiszen a népesség kevesebb mint 50%-a él városokban. A KSH adatai alapján a Mohácsi Kistérség a Dél-dunántúli régió felzárkózó kistérségei közé sorolható. A térség központi városa Mohács. A 2001-es népszámlálás adatai alapján a város a térség lakosságának 36 %-át koncentrálja. A térségben található vállalkozások száma 2004-ben 2 858, melyből 1 276 Mohácson működik. Ez az összes térségi vállalkozás 44,6 %-a. A vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlásában kiemelt helyet foglalnak el a kereskedelem, javítás; pénzügyi közvetítés, valamint az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások. A következő nemzetgazdasági ágak mentén alakult vállalkozások száma érdemel még említést: bányászat, feldolgozóipar, villamos energia-, gáz-, gőz- és vízellátás, építőipar, egyéb közösségi, személyi szolgáltatás. A város térségben elfoglalt központi szerepét erősíti az Ipari Park is, melynek további bővítése, fejlesztése (önerőből, illetve európai uniós támogatásból) a betelepülő vállalkozások számára biztosít a működéshez szükséges kedvezményes feltételeket. A térségben az összes foglalkoztatott (17 753) számához viszonyítva az eljáró lakónépesség (6 689) aránya 37,6 %-os a 2001-es népszámlálási adatok értelmében. A városban a főbb, a környező kisebb-nagyobb térségre is vonzást gyakorló középfokú intézmények, amelyek szereppel bírnak a kistérségi funkciók ellátásában: bíróság, ügyészség, földhivatal, rendőrkapitányság, tűzoltó-parancsnokság, tisztiorvosi hivatal, vámhivatal, okmányiroda, szakrendelői ellátás, kórházi ellátás, középiskola. Mohács Város Polgármesteri Hivatala - Városfejlesztési Osztály - Fejlesztési Csoport

17


2.2. A VÁROS EGÉSZÉNEK HELYZETELEMZÉSE 2.2.1. Gazdaság Mohács az ország legdélebbi fekvésű városa a Dél-dunántúli régió dél-keleti sarkában helyezkedik el a Duna két partján. Magyarország egyik kapujaként Horvátországgal és Szerbiával határos. A város a Dél-Dunántúli-dombság és az Alföld találkozásánál fekszik, részben a Duna-Dráva Nemzeti Park területén. Ez a tény a város gazdasági, turisztikai lehetőségeit pozitív és negatív irányba egyaránt befolyásolja: − A határmentiség elősegíti a nemzetközi kapcsolatok építését Szerbia, Horvátország, Balkán irányába, de Schengeni határállomásként elválaszt, elkülönít a nem EU-tagoktól. − A Duna-mentiség előny, mert nemzetközi vízi útként jelentős (teher, személy) forgalmat, nemzetközi turistaforgalmat bonyolít le, ugyanakkor területfejlesztési régiók határaként elválasztja a kistérségeket és az árvízveszély is jelentős kockázat. − A Duna-Dráva Nemzeti Park megőrzi a dunai ártér élővilágának egyediségét, de korlátozza a mezőgazdasági, erdészeti, horgászati tevékenységet. Az város lakosságának jövedelmi viszonyai elmaradnak az országos értékektől, ennek fő oka az alacsonyabb aktivitás és az alacsonyabb jövedelmi szint. A mohácsi térségben 2002-től megfigyelt a kedvezőtlen munkaerő-piaci tendencia felgyorsulva tovább folytatódik. A körzet 2002. évi 10,6%-os munkanélküliségi rátája évről- évre emelkedve 2005-ben már elérte 15,6%-ot, az előrejelzések 2008-ra elérhetik a 19 %-ot. Lényegesen több munkahely szűnt meg, mint amennyi létesült. A munkanélküliség növekedését több nagy foglalkoztató kivonulása (pl.: Podravka) illetve nagy létszámú munkaerő leépítése (Farostlemezgyár, Bóly Rt) okozta. A tervezett illetve megkezdett nagy beruházások: az autópálya építése, a bioetanol gyár és egy ugyancsak energetikával foglalkozó cég telephelyépítése viszont még nem érezteti hatását a helyi munkaerőpiacon. A gazdasági szerkezet hagyományosnak mondható, a megyei átlagnál relatíve alacsonyabb a szolgáltató szektor szerepe, és magasabb a mezőgazdaság jelentősége. Sajnos a kistérségi jövedelmi viszonyok adatai szinte mind alacsonyabb értékeket mutatnak a megyei átlagnál. A városban 2005-ös adatok szerint 1 254 vállalkozás működik. Ezek nemzetgazdasági ág szerinti megoszlása alapján a kereskedelmi vállalkozások túlsúlya jellemző (347 db), emellett az ingatlanügyletekkel foglalkozó, szolgáltató szektorban működő vállalkozások száma kiemelkedő (226 db). Jelentős még a feldolgozóipar, villamosenergia, víz-, gáz-, gőzellátás területén (133 db) és az építőipar területén (134 db) működő vállalkozások száma. (További vállalkozások nemzetgazdasági ág szerint: mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás: 50 db, szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás: 59 db, szállítás, raktározás, posta, távközlés: 55 db, pénzügyi közvetítés: 58 db, oktatás: 34 db, egészségügyi, szociális ellátás: 49 db, egyéb közösségi, személyi szolgáltatás: 109 db.) A városban 452 kiskereskedelmi üzlet működik, melyből élelmiszer jellegű üzlet 56, ruházati jellegű 72 működik. A kiskereskedelmi üzletek közül 199 működik egyéni vállalkozás keretében, melyből élelmiszer jellegű 25, ruházati jellegű 38. A városban 112 vendéglátóhely várja az ide látogatókat, melynek túlnyomó többsége kereskedelmi szálláshely (91 db, magán: 40 db). A vendégek és a Mohácson eltöltött vendéglátóhelyek száma szintén a kereskedelmi szálláshelyek többségéhez igazodik, kereskedelmi szálláshelyet 4 185 vendég látogatott meg és 10 417 vendégéjszakát töltött el itt, míg magánszállást csupán 792 vendég választott összesen 3 255 vendégéjszaka eltöltésére. Mohács Város Polgármesteri Hivatala - Városfejlesztési Osztály - Fejlesztési Csoport

18

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A gazdasági szerkezetváltás csak részben valósult meg. A privatizáció e térségben az országos tendenciáktól eltérően alakult. A privatizációt túlnyomórészt a hazai tőke hajtotta végre. A térségbe kevés külföldi tőke áramlott be, aminek egyik fő oka a hiányos infrastruktúra ezen belül is a megfelelő úthálózat hiánya. A gazdaságra általánosan jellemző tőkeszegénység is hátrányosan befolyásolja az ipar lehetőségeit. Az autópálya és a határkikötő megépítése kedvező változást hozhat, azok újabb vállalkozásokat csábíthatnak a városba, azonban a gazdasági környezet megváltoztatása nélkül illúzió abban reménykedni, hogy javul a térség helyzete, hiszen az említett cégek nem fogják megoldani a tömeges munkanélküliséget. A térség fejlesztése érdekében előrelépés várható a nagy hagyományokkal és igen kedvező adottságokkal rendelkező mezőgazdaságban. Hiszen a térség ipara is jelentős mértékben a mezőgazdaság termékeinek feldolgozására, a mezőgazdasági termelés kiszolgálására rendezkedett be. A rurális kistérség jövőbeni kitörési lehetősége a mezőgazdaság és a turizmus, társadalmi értékek és turizmus kapcsolatában áll. A kistérség gazdasági szerkezete alkalmas arra, hogy az agrártermelés és a szolgáltató szektor együttműködésével új munkahelyeket teremtsen. A gasztro- és borturizmus terén a város jelentős potenciállal rendelkezik, hasonló mondható el az öko és vízi turizmusról is.


19


2.2.2. Társadalom Mohács városa a 43 települést magában foglaló 53800 lakosú Mohácsi kistérség központja. A kistérség népességének 36,4 %-a 19 605 fő él a 11 223 hektár közigazgatási területű Mohácson. A város a kistérségben a gazdasági, kulturális és oktatási centrum szerepet tölti be. A város népessége két évtized óta folyamatosan csökkenést mutat, amelynek hátterében a növekvő természetes fogyás áll. Jól mutatja ezt a 2001-es népszámlálási adat, amikoris még 19 897 fő volt a lakosságszáma a városnak, míg ez a szám 2008-ra 19 605 főre csökkent. Ezt a veszteséget még a bevándorlás pozitív irányú változása sem tudja ellensúlyozni. A városban az elvándorlás 812 fő, az állandó elvándorlás 474 fő. A lakosság korösszetételére jellemző tendencia a 14 éves és annál fiatalabb korcsoport számának és teljes népességen belüli arányának csökkenése. Számuk 2001-ben 2 944 fő, a teljes népesség mindössze 15,5 %-a. A 60 éves és annál idősebb korcsoport száma nem, de aránya növekszik (2001ben számuk 3 947 fő, 20,4 %), és nőtöbblet alakul ki (férfiak magasabb haladósága miatt) különösen a 40 év feletti korosztályokban. Az aktív korú népesség aránya viszonylagos állandóságot mutat, 2001ben 64,2 % 13 006 fő. A lakosság iskolázottsága jó színvonalú. Az analfabéták aránya 1% alatti (a 10 év feletti lakosság körében), az alapfokú végzettségűek aránya 85% (a 15 év feletti lakosság körében), a középfokú végzettségűek aránya 26% (a 18 év feletti lakosság körében), a felsőfokú végzettségűek aránya kb. 7% (a 25 év feletti lakosság körében). Jelentős a közép- és felsőfokú végzettségűek aránya, egy városi fenntartású gimnázium és egy-egy megyei fenntartású szakközépiskola és szakiskola működik. Felsőfokú végzettséget nyújtó képzés a városban nem folyik. Korlátozottak az idegenforgalmi képzési lehetőségek a mohácsi szakközépiskolában idegenforgalmi technikusokat és idegenforgalmi ügyintézőket képeznek. A város lakosságának több mint 20%-a kisebbségekhez tartozik, amely Baranya megyében a legmagasabb arány. A nemzetiségi összetétel sajátos történelmi múltjának köszönhető, és jó példája a különböző népcsoportok békés együttélésének. A kisebbségek közül a németek (svábok) vannak a legnagyobb számban, majd a horvátok következnek (sokácok), de jelentős a roma népesség is. A szerbek aránya igen lecsökkent. Ennek megfelelően cigány, horvát, német és szerb kisebbségi önkormányzat működik a városban. A nemzetiségi csoportok jelenléte egyedi arculatot ad a városnak, hatással van a gazdálkodásra, a település szerkezetére, az építkezésre, melynek megőrzése és bemutatása jelentős turisztikai potenciál lehet. A népi mesterségek, nemzetiségi hagyományok művelésében, bemutatásában az idősebb generációk fontos szerepet kapnak ismereteik, tradícióik átadásával. A nemzetiségi összetételhez hasonlóan a vallási összetétel is sokszínűséget mutat. A háromnegyed részben római katolikus lakosság mellett jelentős a református népesség aránya, de evangélikus, görög katolikus és néhány zsidó család is él a városban. Jelentős probléma a városban a munkanélküliség magas aránya. A regisztrált álláskeresők száma évről évre növekvő számú és arányú.1 Ezzel összefüggésben a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 44,4 %-os. Igen magas a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is: 41 %. Az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 51,8 %-os. A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya 28,6 %, a felsőfokú végzettségűek aránya a 2001-es népszámlálás adatai szerint 10,2 %.

1

2000: 995 fő, 8,01 %, 2001: 831 fő, 6,41 %, 2002: 831 fő, 6,41 %; 2003: 1 057 fő, 8,1 %; 2004: 1 149 fő, 8,7 %, 2005: 1 369 fő, 10,42 %; 2006: 1 509 fő, 11,42 %, 2007: 1 723 fő, 12,94 %, 2008. 02.: 1 762 fő, 13,3 % Mohács Város Polgármesteri Hivatala - Városfejlesztési Osztály - Fejlesztési Csoport

20


2.2.3. Környezet 2.2.3.1. Épített környezet 2.2.3.1.1. A település általános fejlesztése, formálása A török hódoltság megszűnését követő, a nagymérvű betelepítéseknek köszönhető újranépesedés során az 1700-as évektől kialakult településszerkezet, utcaszerkezet szinte változatlanul maradt meg s él tovább Mohácson. Az 1960-as évektől kezdődő lakótelep építés elsősorban addig beépítetlen városszéli területeket érintett, mindössze egy-két tömbbelső és közvetlen környezete szenvedett sebeket a többszintes épületek megjelenésének következtében. A korábbi rendezési tervek sem jelöltek ki nagyobb szanálandó területeket a történelmi városrészben, s az utcák szabályozási szélességének erőszakos kijelölése sem vált valóra, mindössze egy-egy a kialakult építési vonaltól hátrább telepített épület jelzi a hibás és hamar megváltozott gondolkodásmódot. A városszerkezet kialakulásában jelentős szerepet játszó sokác nemzetiség által lakott területek jellegzetes ún. „közös” beépítésű területe helyi védelem alatt áll. Hasonlóan védett az egykori német (ma Kossuth L.) utca zártsorú földszintes beépítése, valamint az Eötvös utca megjelenése és a Kisfaludy utca vonalvezetése is. Az elmúlt évtizedekben a belvárosban főként foghíjbeépítések, ill. egy-egy elavult s elbontott épület helyén foghíjszerűen megépített épületek jelentik a változást, fejlődést. Ezek az épületek harmonikusan illeszkednek a kisvárosi hangulathoz, hagyományos szerkezetükkel és homlokzati megjelenésükkel, de emelt szintszámukkal egyúttal jelzik is a város fejlődését, a fejlődés követendő irányát. A városmagban a 70-es évek végén szanált területen megépült ún. Kígyó utcai lakótömb szintén kiváló példája a kisvárosi hangulathoz illeszkedő építkezésnek. A magastetős, 3-4 szintes, virágos erkélyekkel tarkított homlokzatú épületek díszei a belvárosnak (Baranyaterv: Pelényi Margit, Streit István, Simity István). 1997-ben készült el a város sétálóutcája ill, annak 1. szakasza. A díszburkolattal, díszvilágítással, növényzettel ellátott terület átadása 3-4 éves munka eredménye, s a kezdeti ellenérzések dacára ma a mohácsi polgárok által is elfogadott s kedvelt közterület a főtér és a Dunapart között. A sétálóutca elején, az egykori szobor helyén a város 900 éves fennállásának tiszteletére 1993-ban szentelték fel a Trischler Ferenc alkotta új szentháromság szobrot. A történelmi városrész Dunaparti szakaszán 1993-ban készült el az azóta a Magyar Hidrológiai Társaság „Lampl Hugó” díját elnyert új árvízvédelmi partfal, amely a városrehabilitáció 1. ütemében kialakított sétányokkal kellemes összeköttetést biztosít a beépített területek, ill. a folyam között. 2007-2008 években elkészült a városrehabilitáció 2. üteme, melyben a város főtere és annak közvetlen környezete újult meg. A Duna parthoz vezető Szent Mihály tér szintén az elmúlt években nyerte vissza eredeti hangulatát az újrarakott utcakövezettel, világítótestekkel (eltüntetett légvezetékekkel), növényesítéssel, s nem utolsó sorban a Szent Mihály plébániatemplom felújított homlokzatával. A magánerős építkezések színvonalát, a városban működő és alkotó tervezők munkáját jelzi, hogy a Baranya Megyei Közgyűlés által meghirdetett „Év lakóháza”, „Építészeti kultúráért”, és „Kulturált települési környezetért” építészeti pályázatokon szinte minden évben található díjazott mohácsi épület. A költségvetés biztosította keretek között folyamatosan igyekszik a város úthálózatának felújítására, megújítására. A kiemelt szegélyű, új burkolatú utak megépítésével együtt próbáljuk megoldani az út menti zöldfelületek megújítását, fasorok telepítését is. Mohács Város Polgármesteri Hivatala - Városfejlesztési Osztály - Fejlesztési Csoport

21

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2.2.3.1.2. A település építészeti megformálása Középületek, létesítmények: Az Önkormányzat minden évben külön feladatként kezeli intézményeinek felújítását, de e feladat ellátása a költségvetés alakulásának függvénye. Bensheim német testvérvárosunk segítségével teljes külső-belső felújításon és átalakításon esett át 1992-ben a Rókus Óvoda, új homlokzatot kapott a Belvárosi és a Széchenyi Általános Iskola. Tornateremmel, új tantermekkel gazdagodott a Marek József Szakközépiskola 1995-ben, 2002-ben került átadásra a Radnóti Miklós Szakmunkásképző tanműhelybázisa, amely egy helyileg védett épület átépítésével valósult meg, azóta a belső udvar is átalakításra került. Az Önkormányzati tulajdonban lévő épületállomány is folyamatosan felújításra kerül, lakó és középületek sora kapott új köntöst az elmúlt években: (Schneider Lajos Alapfokú Művészeti Iskola, Könyvtár, Városháza, stb.) 1998-ban került átadásra régi épület átalakításával és felújításával a nemzetközi támogatással megvalósított Nemzetiségek Háza. A 2000-es években elkészült a főtéren az ún. Ifjúsági Centrum. A 90-es években a városban található templomok mindegyike homlokzat-felújításon esett át, ezek egyházi költségvetésből történtek. Építészeti emlékek: Mohács városában 1 műemléképület (volt püspöki palota – barokk) Gimnázium és 12 műemlék jellegű épület található. Az utóbbiak nagy része egyházi tulajdonban, jó állapotban lévő épületek sora (templomok, kálvária, temetőkápolna-ravatalozó, ferences kolostor). Az önkormányzati tulajdonban lévő egykori szerb kereskedőház ma iparosházként szolgál, ami a városrehabilitáció 1. üteme során került felújításra. Településközpont: A mai településközpont kialakulása az elmúlt 100 év első felének eredménye. Ezt a hangulatot és hagyományt a főutcai foghíjbeépítések és átépítések során az elmúlt 10-15 évben sokkal jobban sikerült visszaidézni, sokkal jobban sikerült alkalmazkodni hozzá, mint a 70-es években megépült (szerencsére csak egy-egy) többemeletes lapos tetős tömbházak esetében. A közelmúltban a főutcán megépült épületek (Adria üzletház, Arany-udvar, Hungária Biztosító, Oroszlános Ház, Zöld-ház, Merkúr Üzletház, stb.) jelzik ugyan részleteikkel, egy-egy új anyag megjelenítésével korukat, ám egységesen illeszkednek a kisvárosi főutca képébe. Helyi védelem Mohács Város Önkormányzat Képviselő-testülete 1993-ban alkotta meg a város építészeti értékeinek helyi védelméről szóló rendeletét, amelyben 5 nagyobb területet és két kategóriában összesen 101 építményt helyezett védelem alá. A rendelet értelmében a védelem alatt álló épület tulajdonosa 5 évente támogatási kérelemmel fordulhat az Önkormányzat felé, ha az épületen a védett értéket is érintő felújítást kíván elvégezni. Ennek is köszönhető, hogy az elmúlt években több magántulajdonban lévő épület is szakszerű, a hagyományokra is tekintettel lévő homlokzat-felújításon esett át, így egyre színesedik, szépül a város épületállománya. Ipari, mezőgazdasági létesítmények Mohács városa viszonylag szerencsésnek mondhatja magát, mert igen kevés a lakóterület környezetet zavaró üzemi területe. A rendezési tervekben is kijelölt iparterület egységesen a város északi területén helyezkedik el, mindössze a századforduló táján üzembe helyezett létesítmények egyike másika okoz még gondot a környezetében lakóknak. Ezek a problémák is azonban inkább a környezetterhelésből mintsem a városképi megjelenésből adódnak. A Dunaparton lévő Selyemszövőgyár épülete például a helyi védelmi kategóriából kilépve a szakemberek véleménye szerint eséllyel pályázhat az ipari műemlék cím elnyerésére, s a valóban hangsúlyos, látványos eleme a mohácsi Dunapartnak a mellette álló, szintén többszintes Temaforg ipari épülettel együtt. A város legnagyobb üzeme a valamikori tervezett dunai vasmű helyén felépített Mofa (Kronospan-Mofa Hungary Kft.). Mohács mindig is mezőgazdasági jellegű település volt. A mezőgazdasági létesítmények megjelenése természetes volt és soha nem okozott problémát a lakóterületeken sem. a nagyobb mértékű állattartás Mohács Város Polgármesteri Hivatala - Városfejlesztési Osztály - Fejlesztési Csoport

22

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája és növénytermesztés már a múlt században is helyet talált magának a szigeti oldalon, ennek volt köszönhető a szigeti tanyavilág fejlődése kiépülése. A nagyüzemi mezőgazdaság épületegyüttesei, majorjai is könnyen tájba és környezetbe illeszthetőek voltak, soha nem okozott gondot jelenlétük és működésük. A Duna jobb parti oldalának jelentősebb külterületi lakóhelye a Szőlőhegy. Eredetileg a város megbecsült szőlőterülete volt, présházait csak időszakosan és rövid időre használták szállásként. Mint sűrűn és tömegesen látogatott hely, 1883-ban már kápolnával rendelkezik (Szent Jakab kápolna – műemlék). A századfordulót követő filaxéria járványt követő újratelepítések során költöznek egyre többen ide a városból, az 1910-es népszámlálás már egy falunyi lakosságot jelöl. Főként németajkúak lakják a sok esetben kétszintesre épített lakóprésházakat. 1945. után a vagyonukat veszítő németek használják elsősorban szálláshelyként, a 60-as évektől kezdve pedig egyre nagyobb számban jelennek meg a pihenésre és kikapcsolódásra alkalmas hétvégi házak. A fölaprózódott területeken megjelenő zártkerti épületek és üdülőépületek mellett azonban szép számban maradtak fenn a századforduló környékén épített lakóprésházak, pincék, amelyek egyedi hangulatúvá varázsolják a településrészt. Lakóparkok Az elmúlt időszakban 3 ütemben lakóparkokat alakított ki illetve alakít ki az önkormányzat. Az első két ütemben átadott 111 db összközműves lakóingatlan 3 év alatt teljesen benépesedett. Jelenleg a Déli lakópark első ütemében elkészült 165 telkén folynak az építkezések. Amennyiben a teljes lakópark 365 telke beépül, Mohács városa szinte egy új városrésszel fog bővülni. Lakások A város 8 292 lakása közül a félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakások aránya 20,9 %. 2.2.3.1.3. A település zöldterületi megformálása Mohács városa 505.000 m2 zöldfelülettel rendelkezik, ebből 308.000 m2 közpark. A parkok gondozását több mint tíz éve nagyrészt egyéni vállalkozók látják el, a hivatal, illetve a városi főkertész ezen emberek munkáját felügyeli. A kiadott parkterületek gondozása bevált, jó módszernek bizonyult. A parkfenntartók – van aki már tíz éve gondozza ugyanazt a parkterületet – szinte magukénak érzik a parkokat, s ennek jól látható jelei vannak közparkjaink megjelenésében. Az utóbbi 3 évben a parkterületek közel harmadát mégis „visszavette” a hivatal, és időközben felfejlesztett gépparkjával saját maga gondozza. Ezzel komoly pénzmegtakarítást tudtunk elérni. Az ültetéseket a hivatal saját dolgozóival és közhasznú munkásokkal végzi. A városnak az egynyári, hagymás virágok, fák, cserjék kiültetését saját erőből végezzük és gondozzuk. A tavalyi évben megújult a Bensheim-tér és a városrehabilitáció 2. ütemében a főteret környező közparkok. A temetők egyházi kezelésben működnek, gondozottak, rendezettek. A felhagyott zsidó temetőt jelenleg a Mohácsi Városszépítő és Városvédő Egyesület hozza rendbe. (A katolikus temető többszáz gesztenyefájának aknázómoly elleni permetezését a Mofa Rt. segítségével sikerült megoldani.) Városunk több éve vesz részt a „Virágos Magyarországért” mozgalomban. Új zöldfelület kialakítása az elmúlt években az alábbi területeken történt: Duna sétány parkosítása, Belvárosi tömbbelső parkosítása, Szent Mihály tér parkosítása, Szabadság utcában fák közötti virágágyások kialakítása, Sétáló utcában virágedények kihelyezése, kandeláberek virágosítása, Jókai utcai fasor telepítése. A település kertvárosi és lakótelepi részeinek virágosítása dekoratív, külön kiemelendőek a sorházas beépítésű tömbök előkertjei. A magánházak, erkélyek, loggiák virágosításában csak közvetve tudunk hatást gyakorolni, ám az elmúlt évek ezirányú fejlődése is hozzájárul ahhoz, hogy a városunkba érkező egy virágos, zöld város emlékképével térnek haza Mohácsról.


23

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2.2.3.1.4. Település és táj A városban jelentős értéket képvisel a szőlőhegyi gyümölcs és szőlőkultúra, a dunaparti zöldfelületek, a szigeti ártér növényvilága. A Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz összesen 1749 ha tartozik a város területéből. A nemzeti park részét képező terület, a korábbi Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzeti kijelölésében és létrejöttében nagy szerepet játszottak azok a mohácsi természetvédők, akik azóta a Magyar Környezetvédelmi Egyesülés Mohácsi Tagozatának is tagjai, illetve alapítói. Mohács egyik legfőbb értéke a Duna, a város története szorosan kapcsolódik a folyamhoz. A Duna és holtágai a halászat, horgászat és vizisportok művelésén túl a strandolásra is lehetőséget nyújtanak – nem csak az itt lakók, hanem a távolabbról ideérkezők számára is. 2.2.4. Közszolgáltatások 2.2.4.1. Mohács város kultúrpolitikai irányelvei, a városi kultúrpolitika tényezői Mohács Város Önkormányzatának Képviselő-testülete városi közoktatási, közművelődési intézményszervezetet tart fenn közoktatási-közművelődési ellátási kötelezettsége teljesítésére. A közművelődési intézményhálózat működtetésén túl hozzájárul a kultúra, az egyetemes műveltség terjesztéséhez kiemelkedő kulturális törekvések, kulturális célkitűzésű civil szerveződések anyagi és erkölcsi támogatásával. Az önkormányzati hírek közzétételére saját kiadványt szerkeszt, a kultúra, az információk széles körű terjesztésének érdekében, helyi közéleti médiák működését kívánatosnak tartja. A város kultúrpolitikája több mint a saját intézmények fenntartói irányítása, abban helye van – fenntartóra való tekintet nélkül – minden mohácsi közművelődésben érdekelt intézménynek. A közművelődés ügyének várospolitikai rangjára emelt álláspontja nem tekinthet el senki közreműködésétől, ezért a város együttműködik minden szervezettel, amely ki kívánja venni részét a város kulturális ellátásából. E tekintetben a kulturális ellátás területén Mohács Város Önkormányzata partnerének tekinti: - a közoktatási intézményeket, kiemelten a Schneider Lajos Alapfokú Művészetoktatási Intézményt, - a Kanizsai Dorottya Múzeumot és fenntartóját, - a helyi egyházközösségeket, - a kisebbségi önkormányzatokat, - a helyi médiák üzemeltetőit, - a civil szerveződéseket (klubok, körök, egyesületek), - a kultúra terjesztésében résztvevő magánszemélyeket (írók, költők, képzőművészek, iparművészek, népművészek, kulturális managerek, stb.). Kulturális intézményhálózat Oktatás A helyi közoktatás középtávú szakmai fejlesztési tervét Mohács Város Közoktatási Koncepciója, közoktatási intézkedési terve tartalmazza. Közoktatási kínálat A város által fenntartott közoktatási intézményszervezet lehetőséget biztosít a város polgárai számára óvodai és logopédiai ellátás, alap- és középfokú oktatás, társművészeti és hangszeres zenei képzés igénybevételére. A városban más fenntartó intézményében igénybe vehető még szakközépiskolai oktatás és szakképzés (BMÖ Radnóti Miklós Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma), továbbá alapfokon világnézeti alapon szervezett (katolikus) oktatás (Boldog Gizella Katolikus Általános Iskola és Óvoda). Vidéki tanulók számára, akik városi intézményt vesznek igénybe, kollégiumi ellátás biztosítható (BMÖ Radnóti Miklós Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma).


24

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Önként vállalt közoktatási feladat Az önkormányzat középtávú tervében közoktatási ellátási kötelezettségét fenntartja a művészeti képzés, a középfokú oktatás-nevelés tekintetében azzal, hogy a tulajdonába került gimnázium fenntartásáról, üzemeltetéséről tulajdonosi és fenntartói felelősséggel továbbra is maga gondoskodik. A tulajdonába került szakképző intézményeket és a középiskolai kollégiumot a megye fenntartásába adta az intézményi vagyon 10 éves használatba adásával. A város közoktatási intézményei, feladataik Mohács Város Önkormányzata a közoktatási szervezetben a különböző iskolafokon elhelyezkedő intézményei közoktatási feladatait a zavartalan együttműködés, az intézmények és iskolafokok közötti átjárhatóság, a feladatfinanszírozás megteremtésének biztosítása érdekében a következők szerint állapítja meg: Óvodai ellátás Mohács városában a tapasztalatok alapján a célszerű óvodaszerkezet a hat óvodakörzet. A fenntartó az óvodai ellátást egy körzeti, négy önálló és egy többcélú intézményben működő óvoda fenntartásával biztosítja (Jókai, Eötvös, Rókus, Park, Brodarics, Völgyesi). Az óvodák 610 férőhelyet biztosítanak, az óvodások száma 590 fő. A Park Utcai Körzeti Óvoda Bár községgel közös fenntartású, oly módon, hogy a bári óvoda a Park Utcai Körzeti óvoda tagóvodája lett a települések között megkötött társulási megállapodás alapján. A szőlőhegyi és az újmohácsi óvodák is tagóvodai státusszal rendelkeznek. Az óvodák önálló nevelési programmal rendelkeznek, programjukban a hangsúlyt más-más nevelési területre helyezve. Az óvodák profilja ezek szerint környezettudatos nevelést, egészséges életmódra nevelést, hagyományápolást, vagy nemzetiségi nevelést előtérbe helyező fejlesztés. Alapfokú oktatás A Széchenyi István Általános Iskola a város közművelődési intézményének a Széchenyi István ÁMKnak az általános iskolai intézményegysége. Az iskola fő profilja az emeltszintű nyelvoktatás. A Park Utcai Általános Iskola társulási szerződés alapján Bár községgel közös fenntartású, Bárból az 1-8 évfolyam körzeti iskolája. Az iskola fő profilja a nyelvoktató német nemzetiségi oktatás, amely mellett szervezhet emeltszintű ének-zenei csoportokat is. A Brodarics István Általános Iskola és Óvoda társulási szerződés alapján Székelyszabar, Sátorhely és Homorúd községekkel közös fenntartású. Az intézménynek tagintézménye az az Újmohácsi Völgyesi Jenő Általános Iskola, amely közművelődési feladatokat is hozott magával az intézménybe. Így az újmohácsi Margitta Művelődési Ház és az Ifjúsági és Szolgáltató Ház működtetése az iskola kiegészítő tevékenységeinek a sorába került, oly módon, hogy az intézmény igény és lehetőség szerint lát el közművelődési, ifjúsági feladatokat kultúrház és ifjúsági ház létesítményként történő üzemeltetésével. A fentieken túl az iskola körzeti iskolája az 1-8 évfolyamos homorúdi és székelyszabari, illetve az 5-8 évfolyamos sátorhelyi tanulóknak, míg az iskola további tagintézményei az 1-4 évfolyamos Sátorhelyi tagiskola, továbbá a Sátorhelyi és Újmohácsi Tagóvoda. Az iskola fő profilja az emeltszintű matematika oktatás, amely mellett német nemzetiségi csoportokat is szervezhet. A város alapfokú oktatási intézményeit 1 576 diák látogatja (gyógypedagógiai oktatással együtt). Középfokú oktatás Mohács Város Önkormányzata közoktatási ellátási kötelezettségét fenntartja a gimnáziumi nevelésoktatás tekintetében a következők szerint: A Kisfaludy Károly Gimnázium hat és négy évfolyamos gimnáziumi képzést indíthat, lehetősége van nyelvi előkészítés, nyelvoktató nemzetiségi német, továbbá emeltszintű angol és német csoportokat szervezni alapító okirata szerint. Középfokú oktatási intézmény továbbá a Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő Radnóti Miklós Szakközép- és Szakiskolája, Kollégiuma. A középfokú intézményekben összesen 1 286 diák tanul.


25

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Művészeti képzés A Schneider Lajos Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a rábízott alapfokú hangszeres oktatást, magánének és zenei elméleti képzést, kamarazenei, kórus és zenekari, valamint társművészeti oktatást (képző-és iparművészeti, szín-és bábművészeti, táncművészeti) növendékeinek alapító okirata szerint biztosítja. 2.2.4.2. Közművelődés A helyi közművelődés, kultúra szakmai fejlesztési tervét Mohács város jelen Közművelődési Koncepciója tartalmazza. Közművelődési kínálat A közművelődési, kulturális kínálatot a város polgárai számára a fenntartott intézményhálózat segítségével - Széchenyi István ÁMK (alapfeladatként), - Brodarics István Általános Iskola és Óvoda (Újmohácson kiegészítő tevékenység keretében), - Közművelődési színterek, más fenntartó által működtetett intézmények társaságok befogadásával - Kanizsai Dorottya Múzeum, - helyi médiák, továbbá szervezetek támogatásával - városi média, - nemzetiségi egyesületek, - táncegyüttesek, - kórusok, - egyéb kulturális célú civil szerveződések biztosítja az önkormányzat. A sokszínű kulturális kínálat biztosításában Mohács Város Önkormányzatának partnerei a kisebbségi önkormányzatok. 2.2.4.3. Egészségügy Mohácson - a kistérségi és a regionális mutatókhoz hasonlóan – a munkaképes korú lakosság morbiditási állapota rossznak mondható. A népesség elöregedési tendenciája felhívja a figyelmet arra, hogy a kistérség egészségügyi ellátására egyre nagyobb terhek fognak nehezedni. A lakosság egészségi állapotának fő mutatói mind nemzetközi, mind hazai összehasonlításban kedvezőtlen képet mutatnak. Egészségügyi alapellátás Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alapján az önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében a következő feladatok ellátásáról gondoskodik: − − − − −

a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, a fogorvosi alapellátás, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás, a védőnői ellátás, az iskola-egészségügyi ellátás.


26


1. Háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás A képviselő-testület a város területén 8 háziorvosi, illetve 5 házi gyermekorvosi körzetet alakított ki. Ellátási kötelezettségének az önkormányzat ellátási szerződések megkötése, illetve az önkormányzati fenntartású Egészségügyi Alapellátó Szolgálat útján tesz eleget. Fogorvosi alapellátás A kialakított körzetek száma 4, a feladatellátás ellátási szerződés alapján biztosított. Alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás Az ügyeleti ellátás biztosítása az Egészségügyi Alapellátó Szolgálat, illetve Újmohácson feladatátadás/átvállalási szerződés révén a Bácska-Med Gyógyító, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. feladata. Védőnői ellátás A védőnői körzetek száma 5, az ellátásról az Egészségügyi Alapellátó Szolgálat gondoskodik. Iskola-egészségügyi ellátás Az iskola-egészségügyi szolgálat működtetése szintén az Egészségügyi Alapellátó Szolgálat feladata. A város általános és középiskoláiban 1-1 iskolaorvos és három védőnő dolgozik. 2. Járóbeteg-, illetve fekvőbeteg szakellátás Mohács Város Kórháza 10 aktív osztályt és 43 szakrendelést működtet. Az intézmény szakorvos ellátottsága megfelelő, a szakdolgozók rendelkeznek azzal a tudással és gyakorlati készséggel, amely magas színvonalú betegellátást tesz lehetővé. A kórház széles körű diagnosztikai feltételekkel bír. Az intézmény a például a következő járóbeteg-szakellátásokat biztosítja: audiológia, addiktológia, belgyógyászat, bőrgyógyászat, diabetológia, EKG, fájdalomambulancia, fiziotherápia, foglalkozásegészségügy, gasztroenterológia, endoscópia, gégészet, gyermek ambulancia, gyermek szemészet, gyógytorna, hypertonia, kardiológia, laboratórium, neurológia, nőgyógyászat, onkológia, ortopédia, pszichiátria, rheumatológia, röntgen, sebészet, sürgősségi betegellátó, szemészet, terheléses EKG, terhesgondozó, traumatológia, transzfuziológiai szakrendelés, tüdőgyógyászat, ultrahang, urológia. A fekvőbeteg szakellátás területei: belgyógyászat, sebészet, traumatológia, szülészet-nőgyógyászat, csecsemő- és gyermekgyógyászat, szemészet, neurológia, aneszteziológiai és intenzív betegellátás, pszichiátria, sürgősségi betegellátás, oxológia. 3. Mentőállomás A mentésügy állami országos intézménye, az Országos Mentőszolgálat által fenntartott hálózat keretében működik a mohácsi mentőállomás. A mentőállomás feladata az ellátási körzetén belül az OMSZ feladatkörébe tartozó valamennyi egészségügyi szolgáltatás nyújtása. 4. Gyógyszertárak A lakosság egészségi állapotának megőrzésében, a betegségek megelőzésében, felismerésében, illetve gyógyításában négy gyógyszertár vállal szerepet a városban: a Belvárosi Gyógyszertár, a Szent Ferenc Patika, a II. Lajos Gyógyszertár, valamint a Szentháromság Patika.


27


2.2.4.4. Szociális ellátórendszer A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott alapszolgáltatások és szakosított ellátások biztosítása érdekében Mohács város területén három szociális intézmény működik. 1. Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Az intézmény a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működik. A családsegítés feladata mellett gyermekjóléti szolgáltatás és helyettes szülői hálózat működtetéséről gondoskodik az intézmény, ellátási területe Mohács városa mellett a kistérségi további 26 településére terjed ki. A szolgálat a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára nyújt segítséget az ilyen helyzethez vezető okok megelőzésében, a krízishelyzet megszüntetésében, valamint az életvezetési képesség megőrzésében. Tevékenységét 11 fő ( ebből 3 fő vezetési és adminisztratív területen )főállású munkatárssal látja el a teljes ellátási körzet tekintetében. A mohácsi területen 2 fő gyermekvédelmi munkatárs, illetve 2 fő családgondozó tevékenykedik. A lakosság teljes körű és szakszerű ellátása érdekében megbízásos jogviszony keretében alkalmaznak 2 fő pszichológust , valamint 1 fő jogászt. 2. Egyesített Szociális Intézmény Az intézmény az alábbi ellátásokat nyújtja: − − − − −

étkeztetés házi segítségnyújtás jelzőrendszeres házi segítségnyújtás idősek klubja idősek otthona

Étkeztetés keretében a szociálisan rászorultak számára napi egyszeri meleg étel biztosítása a feladata az intézménynek, az ellátottak száma 2007-ben 160 fő volt. A házi segítségnyújtás azoknak az időseknek biztosított ellátási forma, akik napi 4 órát meg nem haladó gondozási szükséglettel rendelkeznek, a szolgáltatást 2007-ben 36 fő vette igénybe. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást 80 készülékkel biztosítja az intézmény Mohács mellett további hét környező településen. Az idősek klubja 30 férőhellyel, a hét öt napján elsősorban a saját otthonukban élők részére teremt lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kialakítására. Az idősek otthonában főként a szociális törvényben meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg- gyógyintézeti kezelést nem igénylő, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött- személyek teljes körű ellátása biztosított 145 férőhelyen, ezen belül demens személyek elhelyezésével. Az intézmény a jövőben 4 férőhelyen időskorúak átmeneti elhelyezésének feltételeit kívánja megteremteni azok számára, akik önmagukról betegségük miatt, vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.


28


3. Pándy Kálmán Otthon Az intézmény által ellátott feladatok: − − − − −

támogató szolgáltatás fogyatékos személyek nappali intézménye pszichiátriai betegek otthona értelmi fogyatékos személyek otthona lakóotthoni ellátás

A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. A szolgáltatást az elmúlt évben 109 fő vette igénybe. A fogyatékos személyek nappali intézménye 30 férőhelyen a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. A pszichiátriai betegek otthonában (81 férőhelyen) azokról a krónikus pszichiátriai betegekről gondoskodik az intézmény, akik az ellátás igénybevételének időpontjában nem veszélyeztető állapotúak, akut gyógyintézeti kezelést nem igényelnek, és egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt önmaguk ellátására segítséggel sem képesek. Az értelmi fogyatékosok otthonába (52 férőhely) azok a fogyatékos személyek vehetők fel, akiknek az oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség. Az intézmény keretében az alábbi lakóotthoni ellátások biztosítottak: − − −

értelmi fogyatékosok ápoló-gondozó célú lakóotthona (12 fő) értelmi fogyatékosok rehabilitációs célú lakóotthona (8-8 fő) pszichiátriai betegek lakóotthona (12-12 fő).


29


2.2.4.5. Közigazgatás Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Mohács Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat). Székhelye: Városháza, 7700 Mohács, Széchenyi tér 1. Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat-és hatáskörök Mohács Város Képviselő-testületét illetik meg. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli, de meghatározott ügyekben, vagy esetenként erre más személyt is felhatalmazhat. A város ünnepei és jelentősebb évfordulói: busójárás, Nepomuki Szent János ünnep, az 1526-os Mohácsi Csata évfordulója. Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai: Az önkormányzat partnervárosi kapcsolatot tart fenn: − − − − −

Bensheim várossal (Németország), Wattrelos várossal (Franciaország), Aranyosgyéres várossal (Románia), Pélmonostor várossal (Horvátország), Siemianowice Slaskie várossal (Lengyelország).

2.2.4.5.1. Feladatok és hatáskörök A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a térségi helyi önkormányzatokkal és a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a térségi, valamint megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi, városi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata. Az önkormányzat feladata, hatásköre A Képviselő-testület ellátja a jogszabályok által kötelezően előírt, továbbá az önként vállalt feladat-és hatásköröket. Az Önkormányzat által ellátott kötelező és önként vállalt feladatokat az SZMSZ 1. függeléke tartalmazza. A feladatok ellátásának mértékét és módját – a lakosság igényei és az Önkormányzat anyagi lehetőségei figyelembe vételével- a Képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg. Az önkormányzat feladatait a képviselő-testület és szervei látják el. A polgármesteri hivatal ügyrendje A hivatalt a polgármester irányítja, a jegyző vezeti. A munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja. A polgármester által meghatározott körben a jegyző hatáskörébe tartozó (Ötv. 36. § (2) bek. b.) pont) kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz a polgármester egyetértése szükséges. A Polgármesteri Hivatalt a jegyző képviseli. A hivatal köztisztviselői létszáma legfeljebb 80 fő, ügykezelői, illetve munkavállalói létszáma legfeljebb 84 fő lehet. E létszámba nem számít be a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a Ktv. 11/A §-ának (3)-(4) bekezdése alapján a polgármester tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó – jogi, ellenőrzési-közgazdasági és sajtófeladatokat ellátó - 3 önkormányzati (fő) tanácsadó munkakörben foglalkoztatott, valamint a 2004. évi CVII. törvény alapján létrejött Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás (továbbiakban: MTKT) működésével kapcsolatos operatív-, adminisztratív-, gazdálkodási-, döntések végrehajtására vonatkozó-, és egyéb feladatokat végző munkaszervezet, amely a Mohács Város Polgármesteri Hivatalában létrehozott elkülönült munkaszervezet. Mohács Város Polgármesteri Hivatala - Városfejlesztési Osztály - Fejlesztési Csoport

30


2.2.4.5.2. A hivatal feladatai A hivatal feladatait a jogszabály, a képviselő-testület, a polgármester és a jegyző határozza meg. A hivatal osztályokra, az osztályok csoportokra tagolódnak. Az osztályokat osztályvezetők, a csoportokat csoportvezetők vezetik. A hivatal szervezeti tagolódása a következő: I. TITKÁRSÁGI OSZTÁLY Szervezési csoport A képviselő-testület, a bizottságok, a képviselők, a részönkormányzat és a kisebbségi önkormányzatok tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátása. A polgármester és az alpolgármester munkájának közvetlen segítése. Nemzetközi kapcsolatok koordinálása. Protokoll feladatok, sajtókapcsolatok és kommunikáció. A hivatal működéséhez szükséges technikai eszközök biztosítása, épületek üzemeltetése, vagyonvédelem. Jogi és intézményfelügyeleti csoport Rendeletek és határozatok nyilvántartása, Önkormányzati intézmények felügyelete. Belső ellenőri feladatok ellátása. A köztisztviselőkkel és az intézményvezetőkkel kapcsolatos személyzeti ügyintézés. Városi idegenforgalmi feladatok. Választások, közmeghallgatás, lakossági fórumok lebonyolítása. MTKT elkülönült munkaszervezeti csoportja MTKT által a Társulási Megállapodásban vállalt feladatok ellátása, illetve ellátásának szervezése. Folyamatos kapcsolattartás az MTKT-t alkotó települések polgármestereivel. MTKT költségvetésének végrehajtása. MTKT Tanácsa döntéseinek előkészítése és feladatainak végrehajtása. II. VÁROSFEJLESZTÉSI OSZTÁLY Fejlesztési csoport Önkormányzati beruházások szervezése, közreműködés a pénzügyi lebonyolításban. Fejlesztési tervek előkészítése. Műszaki ellenőrzés. Pályázatok. Főépítészi feladatok ellátása. Üzemeltetési csoport A város kommunális működésével kapcsolatos feladatok (víz, szennyvíz, csapadék, köztisztaság, közlekedés, útügy, zöldterület-fenntartás és kertészet, közművek, strand). Az önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságokkal kapcsolatos kommunális feladatok. Közterület-felügyelet. Állategészségügyi és mezőgazdasági igazgatás. Építésigazgatási csoport. Építésügyi hatósági engedélyezés. Ingatlanvagyon-nyilvántartás.


31


III. PÉNZÜGYI OSZTÁLY Költségvetési Csoport Az önkormányzat pénzügyi, gazdálkodási feladatainak ellátása, költségvetés-készítés, kiskincstári feladatok, készpénzforgalom bonyolítása, pénztár működtetése. Az önkormányzati intézmények pénzügyi ellenőrzése. Hivatali informatika. Számviteli, Vagyon- és Intézményi Bérgazdálkodási Csoport Számvitel, könyvelés, kontírozás, statisztikai jelentések. Önkormányzati intézményekkel összefüggő bérügyi és munkaügyi feladatok. Közreműködés az intézményellenőrzésben. Adócsoport Helyi adók, gépjárműadó. Idegen helyről kimutatott tartozások behajtása, környezettanulmányok készítése. IV. NÉPJÓLÉTI OSZTÁLY Szociális csoport Szociális segélyezések, támogatások, díjak, közgyógyellátási igazolvány, egyéb szociális ügyek. Rehabilitációs ügyek. Jegyzői gyámügy, gyermekvédelmi támogatások, védelembe vételi ügyek. Gyámhivatal A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló jogszabályokban meghatározott feladatok V. IGAZGATÁSI OSZTÁLY Általános igazgatási csoport Szabálysértés. Birtokháborítás. Belkereskedelmi-és vendéglátó-ipari igazgatás, üzletek működési engedélye. Telephely engedélyezés. Fogyasztóvédelem. Üzletek, egyéni vállalkozók ellenőrzése. Anyakönyvi igazgatás, állampolgársági ügyek. Hagyaték és talált tárgyak. Tűz elleni védekezésből eredő feladatok és hatáskörök. Lakásnyilvántartások vezetése, fiatal házasok lakásszerzésének támogatása, lakásügyek. Személyi adat-, és lakcímnyilvántartás. Honvédelmi igazgatás (honvédelemmel kapcsolatos tervek, Védelmi Bizottság tervei), polgári védelem, katasztrófavédelem, árvízvédelemhez kötődő feladatok (védekező egységek felállítása, károk elszámolása). Választások, népszavazások lebonyolítása. Költségmentességi ügyek Okmányirodai csoport Személyazonosító igazolvány, lakcímigazolvány. Közlekedési igazgatás (forgalmi engedély, rendszámtábla, vezetői engedély). Útlevél, parkolási igazolvány, egyéni vállalkozói igazolvány. A csoportvezetői és ügyintézői konkrét feladatokat és hatásköröket a jegyző munkaköri leírásban határozza meg. Az abban nem szereplő feladatokat és hatásköröket - a polgármester, az alpolgármester és az aljegyző részére megállapítottak kivételével - a jegyző közvetlenül gyakorolja. Mohács Város Polgármesteri Hivatala - Városfejlesztési Osztály - Fejlesztési Csoport

32

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2.2.4.6. Vízellátás és szennyvízkezelés A település vízellátása önálló vízművel biztosított, a vezetékhálózat teljes körűen kiépített. Mohács városában a KSH adatai alapján a közüzemi ivóvízellátásba bekapcsolt lakások száma 2006-ban 8 401, így a lakások 97,9 %-ában biztosított a vezetékes ivóvízellátás. A város külterületi, valamint szigeti városrészén is megoldott az ivóvízellátás. A további, 100 %-os lefedettség eléréshez szükséges infrastruktúra kiépítése folyamatos, a meglévő berendezések fenntartása biztosított. A közüzemi ivóvízvezeték – hálózat hossza az 1997 évi 73,1 km-hez képest 2006-ra 156,4 km hosszúságúra növekedett, amely szintén a folyamatos fejlődés bizonyítéka. A vízellátási és víztisztítási feladatokat a Mohács-Víz Kft. látja el. A Duna bal partján, Mohács-szigeten található parti szűrésű kutak, illetve a jobb parton, a város ÉNy-i részén, a Jenyei-völgyben található vízkivételi kutak, a mohácsi és környéki lakosok ivóvíz-igénye mellett a 40 km-re fekvő Pécs megyeszékhely, Komló és Szigetvár ivóvízigényét is kielégítik. Ebből kifolyólag a város területe vízbázis-védelmi szempontból való besoroltsága alapján – a 224/1999. (XII. 30.) Kormányrendelet szerint – az I. prioritási csoportba tartozik, azaz „sérülékeny”. Ezenkívül Mohács déli területeivel földrajzilag közvetlenül kapcsolódik a Duna-Dráva Nemzeti Park területe, az ott található vizes élőhelyek sérülékenységét is figyelembe véve a vízbázis védelme a környéken elsődleges feladat. A közműolló változása Mohácson A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma 2006-ban 7895. 1997-ben a közcsatorna-hálózatba 5342 lakás bekapcsolása történt meg, amely az összes lakás számához viszonyítva mindössze 66,4 %. Kevesebb, mint 10 év alatt ez az arányszám elérte a 92,01 %-ot. A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza 2006-ra elérte az 69,1 km-t. A csatornahálózatot a Mohács-Víz Kft. üzemelteti. A fő gyűjtő- és gerinccsatornák nagy része egyesített, nagy átmérőjű, gravitációs rendszerű. Mohács térségben a magasan fekvő talajvíz miatt az egyedi szennyvíz-elhelyezések közül csupán a zárt gyűjtés és a szippantó kocsival történő elszállítás engedélyezhető. Mohács város teljes területe csak részben csatornázott. Ellátatlan területek a szőlőhegyi településrész és a szigeti városrész. Ezeken a városrészeken a szennyvíz rendszeres elszállítása biztosított. A jelenlegi szennyvízcsatorna-rendszer 100 %-os kiterjesztése megoldandó Mohács - Szőlőhegy és Mohács-szigeti településrészek ellátásával, valamint Úmohács térségében szennyvíztisztító-mű tervezésével. A tervezett fejlesztés megvalósítása részben önerőből, részben a város „Mohács Szőlőhegy szennyvízelvezetésének, Újmohács, Sáros, Sárhát településrészek szennyvízelvezetése és tisztítása” programja keretében európai uniós támogatásból valósul meg. A beruházás elkészülte után a város csatornázottsága meghaladja a 90 %-ot. A 100 %-os csatornával való ellátottság elérése az említetteken túl a hivatkozott vízbázis-védelmi szempontok okán is kívánatos. A közműolló kedvezőtlen arányai is a magasabb arányú csatornázottság szükségességét igazolják: jelenleg 1 km vízvezetékre 0,44 km szennyvízcsatorna jut. A szennyvíztisztítással kapcsolatos feladatokat, valamint a szennyvíztisztító-mű üzemeltetését a Mohács-Víz Kft. látja el. A városban keletkezett szennyvíziszap teljes mennyisége a városi hulladéklerakón kerül elhelyezésre. A települési folyékony hulladék gyűjtését és a kommunális szennyvíziszap szállítását a Mohácsi Városgazdálkodási és Révhajózási Kft. végzi.


33

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2.2.4.7. Távhőszolgáltatás A távfűtésbe bekapcsolt lakások száma 2006-ban 2 013. Jelentős növekedés állapítható meg a földgázfűtésű kazánházi technológiával ellátott épületek számának tekintetében. Míg 1997-ben a háztartási gázfogyasztók száma 3 183 volt, 2006-ra ez a szám 4 070-re nőtt, az összes gázfogyasztók száma 3 541-ről 4 685-re emelkedett. A 100 %-os önkormányzati tulajdonban lévő Mohács-Hő Kft. biztosítja a városban a távfűtési szolgáltatást. A vezetékes gázellátás földgázhálózatról biztosított. A gázfogadó állomás az ipari parkban található. A városban az összes gázcsőhálózat hossza szintén növekedést mutat az 1997 évi adatokhoz képest. Az ekkor 83,6 km-es gázcsőhálózat hossza 2006-ra 130,9 km-re nőtt. Az energiaracionalizálás jegyében a városban az „Iparosított technológiával épült lakóépületek energia megtakarítást célzó felújításának támogatása” (Panel-program) keretében 2006-ban kivitelezésre került, állami és önkormányzati támogatással 2 épület homlokzat-szigetelése. Mindkét épület 2-2 lépcsőházból áll, a program összesen 60 lakást érintett. A beruházás összértéke 24 millió forint volt. A városban a további, a kritériumoknak megfelelő társasházi lakások és lakásszövetkezetek bekapcsolása a panel felújítási programba az igények, lakóközösségi teherbírás függvényében lehetséges; az önkormányzat folyamatos tájékoztatással, anyagi segítségnyújtással ösztönzi az energiahatékonysági beruházási hajlandóság e formáját. 2.2.4.8. Közterület-rendezés és hulladékgazdálkodás A városban a közterület-rendezéssel kapcsolatos feladatokat Mohács Város Polgármesteri Hivatala látja el. A feladatok megoszlását, a szervezeti felépítést az alábbi ábra szemlélteti. Mohács Város Polgármesteri Hivatala

Városfejlesztési osztály Üzemeltetési csoport

Fejlesztési csoport

Építésigazgatási csoport

Üzemeltetés Feladatok: útkarbantartás, út- és járdaépítés, közművekkel kapcsolatos ügyek, közterületi munkákkal kapcsolatos ügyintézés Főkertész Feladatok: zöldterületek fenntartása, állategészségügyi és mezőgazdasági igazgatás Közterületi egység Feladatok: közterület-fenntartás, köztisztaság, árkok, vízfolyások tisztítása, karbantartása


34

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A városban a zöldterületek fenntartása, ápolása, a parkosítási munkálatok folyamatosak, ezen túlmenően a városban a parlagfű-mentesítés biztosított. A városban a csapadékvíz elvezetése részben megoldott, jelentős problémát a déli városrészben a Bégpatak belterületi szakaszán az árokrendszer korszerűsítése jelent. Az érintett területen a csapadékvíz és a belvíz okozta károk gyakoriak, az önkormányzat a „Mohács város Bégpatak belterületi szakaszának burkolása és a Munkás utca és környéke vízrendezése” című pályázata keretében kívánja rendezni a célterületen a vízrendezési feladatokat európai támogatással, illetve önerőből. Ennek során a Bégpatak medrének jókarba helyezése, egyértelmű folyásviszonyok kialakítása valósul meg. A hulladékgazdálkodási terület sajátossága Mohács Város Önkormányzat közigazgatási területének elhelyezkedéséből adódik, Az Önkormányzat közigazgatási területéhez a Duna jobb partján található Mohács, valamint a bal parton elhelyezkedő Újmohács és Sárhát települések, valamint tanyák, ezen kívül más környékbeli települések (Lánycsók, Kisnyárád, Bár) is tartoznak, melyeknek saját közigazgatásuk, szabályozásuk van. A közös hulladékgazdálkodási feladatok koordinálása a DélBalaton és Sió-völgyi Hulladékgazdálkodási Projekt keretében valósul meg. A Mohács-szigeten található település-részek pedig a Homok-hátsági Hulladékgazdálkodási Projekthez csatlakoznak. A hulladék szállításából adódó legkézenfekvőbb probléma a város közigazgatási területét kettészelő Duna. A szigeti oldalon nem áll rendelkezésre megfelelő védelemmel ellátott hulladéklerakó. A hulladékot hetente egyszer az MVR Kft. hulladékszállító járműve szállítja a mohácsi lerakóba. További problémát jelentenek a szigeti tanyavilág szórt települései. A tanyák szervezett kommunális hulladék szállítása 2001-ig nem volt megoldott. Azóta 10 db 10m3-es konténer lett elhelyezve, melyet heti egy alkalommal ürítenek. A konténerszállító gépkocsi a hulladékot a városi szemétlerakónál helyezi el. A város területén a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 2006-ban eléri a 7 953-at, mely az összes lakás számához viszonyítva több, mint 92 %-os lefedettséget jelent. A mohácsi szilárdhulladék-lerakó elhagyott agyagbánya-gödör területén lett kialakítva, 1983 óta működik. A lerakó a korszerű, környezetbiztonságos előírásoknak nem felelt meg, így annak rekultiválása vált szükségessé, amely 2007. december 31-ig megtörtént. A lerakót a Mohácsi Révhajózási Kft. és a Mohácsi Városgazdálkodási és Vagyonkezelő Kft. egyesülése után, a 2004. március 31-én kelt hulladékkezelési engedély alapján a Mohácsi Városgazdálkodási és Révhajózási Kft (MVR Kft.) üzemelteti. A települési szilárd hulladékon belül gyűjtésre kerül lakossági kommunális hulladék, piacon keletkező (elsősorban növényi hulladék), inert hulladék, a szennyvíztisztító-műből származó rácsszemét, ill. a homokfogóból származó hulladék, valamint lom és egyéb hulladék. A Dél-Balatoni és Sióvölgyi Projekt, valamint a Homok-hátsági Hulladékgazdálkodási Projekt keretében a városban hulladékudvar létrehozása megtörtént a műanyag, fém hulladékok, elektronikai berendezések, akkumulátorok lerakására. A városban komposztáló működik a biológiai hulladékok gyűjtésére. A város tulajdonában 1 db dögkút állt (hrsz. 164.), mely miután 97 %-ban megtelt, bezárásra került. Jelentős problémát okoznak a városban az illegális lerakók. Ezek területei különösen: Duna part a város déli részén, Római Katolikus Temető nyugati, észak-nyugati része. További, megoldatlan probléma a Duna parton található csónakkikötő pontonok elavulása. Az idő során ezek az elhagyott pontonok szétesnek, vashulladék válik belőlük, az olajoshordók pedig szennyezik a környezetet. A probléma orvoslására az Önkormányzat 2003-ban sikeresen pályázott az illegális hulladéklerakók 2003. évi felszámolását szolgáló „Tiszta környezetért” környezetvédelmi programban, melyből 400.000 forintot nyert el 800 m3-nyi, Mohács különböző területein – Duna-part déli része, Szőlőhegy, Erdősáv – illegálisan lerakott hulladék elszállítására és megfelelő elhelyezésére. A településen a folyékony hulladék gyűjtését és a kommunális szennyvíziszap szállítását az MVR Kft. végzi, a szennyvíztisztító-mű üzemeltetője a Mohács-Víz Kft. Tekintve, hogy a szippantott szennyvíz is tisztításra kerül, folyékony hulladéknak csak a szikkasztott szennyvíz minősül. A városban a szelektív gyűjtés nem megoldott, ennek bevezetése a szükséges infrastrukturális feltételek kialakítása mellett a lakosság környezettudatos szemléletmódosítása által elérendő cél. Mohács Város Polgármesteri Hivatala - Városfejlesztési Osztály - Fejlesztési Csoport

35


2.2.4.9 Közlekedés Vízi / Közúti / Vasúti hálózati kapcsolatok A 900 éves Mohács város Magyarország déli határán, a Duna két partján, mintegy 15 km hosszúságban terül el. A Duna, Európa sok évszázados természetes vízi útja, a város kialakulását, fejlődését alapvetően befolyásolta. Földrajzi adottságai, a hármas (magyar – horvát – szerb) határ menti fekvése révén a város nemcsak a belföldi közlekedésben, hanem az európai közlekedési folyosókban betöltött szerepét is mind a vízi, mind pedig a közúti közlekedésben hosszútávon is megtartja. Különösen felértékelődhet a város nemzetközi közlekedési folyosókban betöltött szerepe, ha a város vezetésének reményei szerint megvalósul a mohácsi Duna–híd is. A város több százéves gazdasági tevékenysége, a környék mezőgazdasági termelése több kikötő létrejöttét eredményezte a településen. Ezek a kikötők a Duna–part mentén szétszóródva találhatók. Jelenleg a szó klasszikus értelmében egységes un. mohácsi kikötő nem létezik. Magyarország folyami kikötőinek elemzése során azonban szükséges áttekinteni Mohács város kikötőit is, mert e kikötők áruforgalmi adatai pl. a kikötői infrastruktúrával jól felszerelt Győr–Gönyűi kikötő teljesítményének több, mint 130 %–át elérik. A kikötők vállalkozói tulajdonban vannak. Áruforgalmukat zömében ömlesztett áruk, elsősorban gabona szállítás teszi ki. Darabáru szállítást a kiépített rakpart és rakodó berendezések hiánya alig tesz lehetővé. Nagy teljesítményű ömlesztett áru berakó berendezés két kikötőegységben található. Közúti megközelítés: A város megközelítése jelenleg az 56. sz. főközlekedési úton, majd az abból leágazó Budapesti országúton (5621. sz. önkormányzati út) történik a Duna–menti települések lakott területein át, mely lassú közlekedést tesz csak lehetővé. Lényegesen javul a kikötők közúti megközelítése az M6—M56 autópálya megépülte után. A tervek szerint Lánycsók nyugati oldalán, Mohácstól mindössze 7,5 km-re, a már megépült, Mohács belvárosát elkerülő 56. sz. fkl. út csomópontjánál keresztezi az 57. sz. fkl. utat. Ebből a csomópontból indul ki a tervezett mohácsi hídhoz vezető új út is, mely a közforgalmi kikötőtől délre, a MÁV vasútállomás és az Agrograin telep között vezet majd át a Duna fölött az 51. sz. fkl. út és Szeged irányába. A meglévő, megmaradó és ipartelepi gyűjtőútként működő Budapesti országút így közvetlen összeköttetést biztosíthat a kikötők és az autópálya között. A kikötő belső úthálózatát és a Budapesti utat két ún. feltáró út köti össze. Az egyik a határkikötői terület megközelítéséhez a meglévő út szélesítésével, a második a háttérterület déli oldalán létesül. A két újonnan létesítendő bekötő út megépülte után a kikötő viszonylag keskeny parti sávjának jobb kihasználása érdekében a forgalom célszerűen egyirányú lesz. Mindkét új bekötő út Budapesti országúthoz történő csatlakoztatásához közúti csomópont fog kiépülni.


36


Vasúti megközelítés: Mohács város vasútállomásának eredeti feladata a Duna Gőzhajózási Társaság mecseki szénbányájából (Üszög) a társaság hajóinak szénnel való ellátása volt, tehát eredetileg egy szénberakó kikötő kiszolgálására épült. A város vasútállomása ezért hosszú partszakasszal vízi rakodási lehetőséget biztosító, a Duna partjához is kapcsolódó telepítéssel, nagy területen, kiterjedt rakodóvágányokkal és szabadtéri tároló területekkel alakult ki. Az országos hálózatba a vonalat csak később kötötték be. Mohács vasúti megközelítése jelenleg a páneurópai (Kréta–Helsinki) folyosók V/c. szakaszának részét képező, 40. menetrendi mezőszámú Budapest – Pécs vasúti fővonalról, a 65. számú Pécs – Villány – Mohács vasúti vonalon keresztül történik. Villányi elágazással a 66. számú vonal — mely ugyancsak az V/c. folyosó része — vezet tovább Magyarbóly és a magyar–horvát országhatár (Osijek) felé. A 65. sz. vasútvonal fejlesztését MÁV nem tervezi. A vasútállomásról észak felé kiindulva, a Duna parttal párhuzamosan fut végig az ún. téglagyári iparvágány a Bólyi Rt. uszálykikötőjéig. Az iparvágány átvezet a határkikötő és közforgalmi kikötő területén is, így a kikötő vasúti kiszolgálása biztosított. Egyes cégek, amelyeknek nagyobb a vasúti szállítási igénye (Agrograin Rt., ÉPGÉP Rt., Bólyi Rt.) az iparvágánnyal párhuzamosan saját rakodóvágányt alakítottak ki. Igény esetén az új közforgalmi kikötőben is létesíthető saját rakodóvágány tervei jelenleg engedélyezés alatt állnak.


37


2.3. A városrészek területi megközelítésű elemzése 2.3.1. Városrészek azonosítása A városrészek lehatárolásánál a településrendezési tervben megfogalmazott globális tervezési elveknek megfelelően nem törekedtünk teljesen homogén városrészek lehatárolására sem funkcionális, sem településmorfológiai szempontból – elkerülve ezáltal a túlzott elaprózottságot. Az Athéni Charta „települési funkciók keverhetősége” elvének megfelelően a városrészek is többféle, de egymást funkcionálisan kiegészítő területekből állnak. A fenti keretfeltételek, a korábbi elemzések és az előzetes egyeztetések alapján Mohácson 14 városrészt határoltunk le. A városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és településszerkezeti jellemzéséhez szükséges adatok nemcsak a 14 városrész szintjén, hanem részletesebb bontásban is rendelkezésre állnak, amelyek segítségével pontosan feltárhatók az egyes városrészek belső folyamatai, inhomogenitásai, különbözőségei is.

15 városrészGólya utca és környéke 16 városrészEötvös tömb rehabilitáció 17 városrészDéli városrész rehabilitáció 18 városrészDuna part fejlesztése 19 városrészÖntöde rehabilitáció 20 városrészLakótelep fejlesztése 21 városrészSportcsarnok és környéke 22 városrészLakóparkok fejlesztése 23 városrészKereskedelmi területek 24 városrészIpari Parkok 25 városrészDuna-híd 26 városrészSzőlőhegy 27 városrészCsele üdülőtelep 28 városrészMohács-Szigeti városrész Mohács Város Polgármesteri Hivatala - Városfejlesztési Osztály - Fejlesztési Csoport

38

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2.3.2. Városrészek helyzetelemzése, akcióterületek 2.3.2.1. Akcióterületek: Gólya utca és környéke, Eötvös-tömb és környéke, Déli városrész és környéke, Duna-part és környéke, Vasöntöde területe, Lakótelepek és környéke, Sportcsarnok és környéke, Lakóparkok és környéke, Kereskedelmi területek, Ipari Park, Duna-híd, Szőlőhegy és Csele-üdülőtelep, MohácsSzigeti városrész. 2.3.2.2. Városrészek helyzetelemzése: 1 városrészGólya utca és környéke: Helyzetelemzés: A városrész túlnyomó többségében lakóövezeti besorolású, melyben többek között a város és környékén élő idősek ellátását szolgáló egyesített szociális otthon, a Kossuth óvoda, a Bíróság épülete, a Városi Kórház és a Mohácsi Torna Egylet központja található. Ezen kívül két jelentős közpark kap helyet ezen városrészben. − A városrész funkciókban bőven ellátott, mely funkciók racionális összevonása kitörési pontot jelenthet. Az épületállomány elöregedett, felújításra szorul, mint a közterületek, közparkok is. A város harmadik legnagyobb lélekszámú városrészeként jelenleg 2 540 fő él a városrészben. Ez a szám a 2001-es adatokhoz képest csökkenő irányú változást mutat, ekkor még a városrész lakossága 2 571 fő volt. Ezzel párhuzamosan ebben a városrészben az egyik legalacsonyabb a 14 év alatti korosztály aránya, mindössze 13,5 %-os. Ennél alacsonyabb arány csak a Csele üdülőtelep és az Öntöde városrészekben található. Ugyanakkor a 60 év felettiek aránya itt az egyik a legmagasabb a városban, 27,7 %. Az elöregedés problémája nem újkeletű a városban: a 14 városrészből 10-ben a 60 év felettiek száma meghaladja a 14 év alattiak számát. Az elöregedés mellett ugyancsak kiemelt fontosságú probléma az egész városban a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők magas aránya az aktív korúakon belül. Ez az arány 43,5 %-os a Gólya utca és környéke városrészben. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya szintén magas értéket mutat: 46,4 %, ami azonban a város egészéhez viszonyított mutatókon belül nem kiemelkedő. Ugyanakkor a foglalkoztatottak aránya az aktív korú népességen belül kedvező jeleket mutat a munkaerőpiaci probléma oldásaként: ez az arány a városrészben 52,4 %-os. Ez az arány megfelel a városi átlagnak is (51,8 %). A városrész intézményi ellátottsága nem kiemelkedő: óvoda, általános iskola nem működik a területén. Egyedüli oktatási intézmény a városrészben a Kisfaludy Károly Gimnázium, amely a város három középfokú oktatási intézménye közül 511 tanuló, közülük 385 diák részére biztosítja emelt szinten a középfokú tanulmányok folytatásának lehetőségét. Egészségügyi ellátás szempontjából a városrész előnyös helyzetben van, hiszen a város Egészségügyi Alapellátó Szolgálata, valamint Mohács Város Kórháza is a városrész területén működik. A háziorvosi ellátás keretében 6 háziorvos és 5 gyermekorvos látja el a betegeket. Szociális ellátó szervezetként a városrész területén az Egyesített Szociális Intézmények található, mely a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában lévő tartós bentlakások szociális intézményként, idősek otthonaként működik. Az intézmény kapacitáskihasználtsága 92,4 %-os, a 145 férőhelyen 134 időskorút látnak el. Szintén a városrészben működik az idősek nappali intézménye. Ennek kapacitáskihasználtsága 83,3 %-os (30 férőhely, 25 ellátott). A házi segítségnyújtás keretében 36 időskorút látnak el. Szabadidős tevékenységekhez, sportoláshoz a városrész területén a Kisfaludy Károly Gimnázium területén található MTE sportpálya nyújt lehetőséget. Az itt működő szakosztályok változatos, aktív kikapcsolódást biztosítanak a sport kedvelőinek (asztalitenisz, atlétika, labdarúgó szakosztályok, stb.). Szintén sportolási lehetőséget nyújt a Szepessy park. Közigazgatási funkciót ellátó intézmény a városrész területén a Városi Bíróság, valamint a Városi Ügyészség. Mohács Város Polgármesteri Hivatala - Városfejlesztési Osztály - Fejlesztési Csoport

39

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A városrész megközelítően 600.000 m²-en helyezkedik el. Építészeti arculatára két dolog jellemző. Az egyik a fentebb említett intézmények (Kórház, Bíróság, Gimnázium) múlt században kialakult beépítése, elhelyezkedése. Ezen rangos épületek kiegészülve a Szepesy parkkal meghatározzák ezen városrész centrumát. A másik arculati megjelenés a történelmi hagyományok alapján kialakult sokác-lakónegyed. A lakóövezetre jellemző a kis telkeken elhelyezkedő közökön megközelíthető beépítés. A területen elhelyezkedő lakóingatlanokról megállapítható, hogy állagukban megfelelőek, de folyamatos felújításuk, karbantartásuk elengedhetetlen. Ez következik az építésük idejéből, a sokác negyed épületei akár a 100-200 évet is elérhetik. Az átlagos alapterületről és szobaszámról megállapítható, hogy zömében 2-3 szobás lakásokban 80 és 100 m² közöttiek. Infrastruktúrája kiépített, közműellátottsága megközelíti a 100 %-ot. Gondot jelent a közök burkolása és csapadék-víz elvezetése, illetve a közparkok rendben tartása. A városrész adottságaiból adódóan a vállalkozások száma alacsony. A foglalkoztatás kielégítő, a lakónegyedben élők vállalkozásaikat -amennyiben van- nem helyben üzemeltetik, hanem a város erre a célra kialakított ipari övezetében. Itt kell megemlíteni a Budai Nagy Antal utcában lévő fecskeházat, melyben 20 darab szakemberlakás található. Ezekben 5 évig albérletben lakhatnak a mohácsi fiatal munkahellyel rendelkezők. Kereskedelmi funkcióról két területrészen beszélhetünk. Az egyik a Kossuth Lajos utca és környéke, ahol egy bevásárlóközpont és környezete látja el ezen funkciót. A következő a Kórház és környezete, melynél a kórházi ápolási időszakra illetve a járó betegekre építve üzemelnek kereskedelmi egységek (pl.: gyógyszertár, kisboltok). Az idegenforgalmáról, vendéglátásról megállapítható, hogy az koncentráltan a Sokac-kör elnevezésű klubház köré szerveződik mind helyileg, mind eszmeileg. Minden évben megrendezésre kerül a Babfőző fesztivál, mely alkalmából a Táncsics utca lezárásra kerül, és az idelátogató cca. 5000 turista itt ünnepelhet. A területen az alábbi műemlékek találhatóak: Kossuth L. u. 66., 679/7 hrsz. Római katolikus Ferences templom és kolostor, Szentháromság u. 33., 1349 hrsz. Görög-keleti szerb templom, Szepesy tér 3, 6, 7., Püspök templom, Püspöki nyaralókastély (jelenleg Kisfaludy Károly Gimnázium), Tüdőpavilon (kórház területén), illetve helyileg védett épületek és utcasor beépítési vonala (Gólya utca). Megállapítható, hogy a többi városrészhez képest itt a legmagasabb a műemlékek száma. A városrész megközelítése jó, a lakóövezet utcáiban a közlekedés kielégítő. Gondot jelent a közök szűkössége. A parkolóhelyek kérdése részben megoldott, a Kórház és környékén folyamatos a parkoló bővítés. A központi Szepesy tér, mint közpark funkcionál illetve parkolási lehetőséget is biztosít. Állapota kielégítő, de fejleszthető. SWOT-analízis

-

Erősségek magas népességszám jó közszolgáltatási ellátottság közigazgatási funkció jelenléte közterek, parkok kiterjedése kedvező megközelíthetőség turisztikai látnivalók (műemlék jellegű épületek: Püspök templom, Gimnázium épülete; Szerb templom) kórházi intézmény kizárólag ebben a városrészben található folyamatosan megújuló lakásállomány időseket gondozó szociális intézmények jelenléte a lakások energetikai korszerűsítése előrehaladott

-

Gyengeségek nagy mértékű az elöregedés közszolgáltató intézmények nem megfelelő infrastrukturális ellátottsága kevés a kiskereskedelmi üzletek száma kevés a parkolóhelyek száma kereskedelmi, szolgáltató funkció koncentráltabb a fő közlekedési útvonal (Kossuth L. utca) mentén


40


-

Lehetőségek közigazgatási funkciók erősödése közszolgáltató intézmények infrastruktúra fejlesztése turisztikai potenciálok erősödése lakóterületek hasznosítási intenzitása növekszik a kereskedelmi, szolgáltató funkció erősödése a városrész teljes területén vállalkozói aktivitás fokozódik szociális intézmények bővítése

-

-

Veszélyek kiskereskedelmi üzletek versenyképessége csökken kedvezőtlen irányú demográfiai, társadalmi folyamatok indulnak meg (további elöregedés, születések alacsony száma) forráshiány miatt a közszolgáltató intézmények fejlesztése, szociális intézmények bővítése elmarad kedvezőtlen foglalkoztatottsági lehetőségek miatt elvándorlás alakul ki, csökken az új lakásállomány iránti igény forráshiány miatt a városrész pozícióvesztése

2 városrészEötvös tömb rehabilitáció: Helyzetelemzés: A városrész a történelmi belvárost és annak bővülő környékét tartalmazza lakó és kereskedelmi, intézményi és kulturális szolgáltatásokkal. A városrészben többek között egy szanálásra ítélt tömb, országosan és helyileg védett építmények, templomok, a közigazgatás épületállománya, piac, mozi és buszpályaudvar található. − Ezen városrész is funkciókban bőven ellátott, azaz az idegenforgalom és kultúra mellett megtalálható a közigazgatás és kereskedelem. Tehát megállapítható, hogy funkcióbővítés ezen területeket érintheti. Az infrastrukturális állapotokon, közterületek állapotán van mit javítani. A 2001-es adatokhoz képest e városrész lakosságszáma növekedést mutat: míg 2001-ben 1 180-an, 2008-ban már 1 316-an élnek a városrészben. A növekvő lélekszám ellenére azonban az elöregedés problémája, a 14 éven aluliak alacsony aránya ebben a városrészben is jelentkezik. A 14 éven aluliak aránya 14,2 %-os, míg a 60 év felettiek aránya 25,9 %-os. Ugyanakkor képzettség szempontjából a városrész helyzete kedvező: a lakosok 17,8 %-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, mely jóval meghaladja a városi átlagot (10,2 %). Ezzel szemben a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya elmarad a városi átlag (28,6 %) mellett: 18,7 %. A kedvezőbb képzettségi mutatók megmutatkoznak a foglalkoztatottsági mutatókban is. Alacsonyabb a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya: 38,2 %, illetve a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya: 44,0 %. Magasabb viszont a foglalkoztatottak aránya az aktív korú népességen belül: 57,1 %. A városrész településközponti szerepet tölt be a város életében, erre utal a közigazgatási funkció erőteljes jelenléte: a városrészben található a városi önkormányzat, a rendőrség, a munkaügyi központ mohácsi kirendeltsége, a földhivatal, a Mohácsi Határrendészeti Kirendeltség. A szociális ellátó intézmények közül a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat található a városrész területén. Szintén az Eötvös tömb területén működik a Városi Bölcsőde, mely 77 bölcsődés korú gyermeknek ad helyet, valamint a város óvodái közül az Eötvös Óvoda. A városban működő általános iskolák közül a Széchenyi Általános Művelődési Központ található a városrész területén. A Széchenyi ÁMK pályázati támogatás elnyerése esetén a létrejövő Mohács térségi Általános Művelődési Központ és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény központi intézményeként működne. A városrészben található a Katolikus Egyház fenntartásában lévő Boldog Gizella Katolikus Általános Iskola. Középfokú oktatási intézményként működik a városban a BMÖ Radnóti Miklós Szakközép- és Szakiskolája, Kollégiuma, melynek egyik telephelye az Eötvös tömb területén található. Az intézmény keretei között 1 243 diák tanul. Mohács Város Polgármesteri Hivatala - Városfejlesztési Osztály - Fejlesztési Csoport

41

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A városrészben a helyi lakosság részére több létesítmény és közösségi tér is szabadidős, kulturális lehetőségeket nyújt: Mohácsi Jenő Városi Könyvtár, Schneider Lajos Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Széchenyi Ifjúsági Centrum. Az önkormányzati többségi tulajdonban lévő vállalkozások közül a Mohácsi Városgazdálkodási és Révhajózási Kft. szintén e városrész területén helyezkedik el. SWOT-analízis -

Erősségek magas a felsőfokú végzettségűek aránya kiemelkedő közszolgáltatási ellátottság közigazgatási funkció jelenléte városközponti szerep kedvező megközelíthetőség turisztikailag attraktív városrész idegenforgalmi szálláshelyek és vendéglátó egységek kiépültek folyamatosan megújuló lakásállomány kiskereskedelmi üzletek nagy száma kedvező foglalkoztatottsági mutatók megfelelő számú parkolóhely kedvező földrajzi fekvés a városon belül zöldterületek megfelelő aránya Lehetőségek közigazgatási funkciók erősödése közszolgáltató intézmények infrastruktúra fejlesztése turisztikai potenciálok erősödése lakóterületek hasznosítási intenzitása növekszik vállalkozói aktivitás fokozódik a városrész városközponti szerepe tovább erősödik

-

-

-

Gyengeségek magas mértékű az elöregedés születésszám jelentős csökkenése közszolgáltató intézmények nem megfelelő infrastrukturális ellátottsága városközpont veszít vonzerejéből a bevásárlóközpontokkal szemben

Veszélyek kiskereskedelmi üzletek versenyképessége csökken kedvezőtlen irányú demográfiai, társadalmi folyamatok indulnak meg (további elöregedés, születések alacsony száma) forráshiány miatt a városrész pozícióvesztése csökken a potenciális befektetők érdeklődése a belvárosi fejlesztések iránt


42

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 3 városrészDéli városrész rehabilitáció: Helyzetelemzés: A városrész a történelmi belvárostól délre eső településrész. Ezen lakóövezet a város legelmaradottabb része, melyben a halmozottan hátrányos helyzetű emberek élnek. − Ezen városrészben szükséges a szociális városrehabilitáció, és itt jelentkezik legerőteljesebben a szegregáció. Mivel itt található az Önkormányzat tulajdonában lévő szociális bérlakások túlnyomó többsége, ezek korszerűsítése, modernizációja elengedhetetlenül fontos a közterületekkel, játszóterekkel együtt. A Déli városrész a város második legnépesebb városrésze. A többi városrésszel szemben itt szignifikáns a népességszám pozitív irányú változása: míg 2001-ben 4 798, addig 2008-ban már 5 294 fő a városrész lakossága. Ezzel összefüggésben, ebben a városrészben az egyik legmagasabb a 14 éven aluliak aránya: 17,3 %, míg a 60 év felettiek aránya nem éri el a 20 %ot (19,6 %). Ugyanakkor ebben a városrészben található a legtöbb halmozottan hátrányos helyzetű gyermek (274), az összes HHH gyermek 54 %-a. A városrészben élők képzettsége is a fenti adatokat támasztja alá: HHH gyermeknek azok a gyerekek minősülnek, akiknek szülei legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek. A városrészben a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 37,3 %, míg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 584 gyermek részesül, az összes ilyen kedvezményben részesülő gyermek 40,2 %-a. A városrészben a felsőfokú végzettségűek aránya mindössze 6,9 %. A kedvezőtlen képzettségi mutatók mellett a foglalkoztatási mutatók is negatívak a városrészben: a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 48,9 %, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 44,2 %. A foglalkoztatottak aránya mindössze 47,6 %-os, mely elmarad a városi átlagtól (51,8 %). A városrészre vonatkoztatott szegregációs mutató 25,2 %, az egyik legmagasabb a városban. Szintén ebben a városrészben a legmagasabb a rendszeres szociális segélyben részesülők száma: 394 fő, az összes ilyen segélyben részesülő 38,2 %-a. A képzettségi és foglalkoztatottsági mutatók a városrészen belül több helyütt is koncentráltan jelentkeznek. Ezeken a területeken szegregátumok alakultak ki, a Déli városrészen belül 3 ilyen terület található. Az ezekre vonatkozó részletes helyzetelemzést az antiszegregációs helyzetelemzés tartalmazza. A városrészben két óvoda működik: a Jókai és a Rókus Óvoda. A Rókus utcai Óvoda a város dél-nyugati részének, a Jókai utca Óvoda a dél-keleti rész óvodájaként működik. A Jókai Óvodában erőteljes szegregációs folyamat tapasztalható. A városrész területén általános, középfokú iskola nem található. Az általános iskoláskorú gyermekek a Déli városrésszel határos Eötvös tömb területén található Széchenyi ÁMK beiskolázási körzetéhez tartoznak. Ebből kifolyólag is ebben az oktatási intézményben is erős a szegregálódási folyamat. Az antiszegregációs helyzetelemzés erre e probléma körre is kitér. A városrész területén szociális intézményként a Református Egyház fenntartásában lévő Hajléktalanok Gondozási Központja. Közösségi célú intézmény a városrészben a Kolping Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. Ezen intézmény a szigorúan vett városrész Eötvös tömbbel közös határán helyezkedik el. A városrész hátrányos helyzete mutatkozik meg a szegregátumok nagy száma mellett a közigazgatási funkciók hiányában, az infrastrukturális ellátottság hiányosságaiban. A városrész lakásállománya szintén a leromlott fizikai környezetről tanúskodik: az alacsony komfortfokozatú lakások aránya mindhárom szegregátum területén meghaladja a 25 %-ot (38,3 %, 25,7 %, 29 %). Számos utcában az adott területen nem található kiépített járda (Makói utca, Farkas utca, Káposztáskert utca, Sirály utca, Török utca, Bem utca), az utak állapota sokhelyütt nem kielégítő, felújításra, kátyúmentesítésre szorul.


43


Antiszegregációs helyzetelemzés Bevezető Az Integrált Városfejlesztési Stratégia részét képező Antiszegregációs Terv a települési esélyegyenlőségi program kiemelkedően fontos pillére. Célja az esélyegyenlőség területi dimenziójának vizsgálata által a szociálisan izoláldódó városrészek, azokon belül is a szegregátumok leszakadásának megakadályozása, a leszakadás folyamatának lehető legnagyobb mértékű visszafordítása, a szegregátumok lakosságának reintegrálása a városszövetbe, Mohács város valamennyi városrészében az esélyegyenlőség és szegregációmentesség biztosítása. Az esélyegyenlőség érvényesítése európai uniós princípiumként az 1083/2006/EK rendeletben megfogalmazott horizontális követelmények között jelenik meg: „A tagállamok és a Bizottság megteszik a megfelelő lépéseket a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés megakadályozása érdekében az alapok különböző végrehajtási szakaszai során, különös tekintettel az alapokhoz való hozzáférésre.” Jelen Antiszegregációs Terv két részből áll. Az első rész az egyes szegregátumok összehasonlító helyzetelemzése, a második Mohács város középtávú antiszegregációs koncepcióját mutatja be. Mohács város Antiszegregációs Tervét a „Városrehabilitáció 2007-2013-ban” című városrehabilitációs kézikönyv 2.2. fejezete, valamint 2. melléklete, továbbá az „Útmutató az Integrált Városfejlesztési Stratégia helyzetelemzésének elkészítéséhez szükséges adatokról” alapján, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által kijelölt antiszegregációs szakértő közreműködésével, a személyes megbeszélés során egyeztetett alapelvek mentén készítette el. Az antiszegregációs terv elkészítése során felhasznált adatok a 2001. évi népszámlálás KSH által biztosított adatai, valamint az önkormányzati nyilvántartások adatai. Az önkormányzatnak a roma lakosok arányára vonatkozóan nem álltak rendelkezésre adatai, mivel erre vonatkozóan nem vezet nyilvántartást. Ugyancsak a 2001-es adatokra támaszkodott a város a lakások számának megállapítása esetében, szintén az erre vonatkozó önkormányzati nyilvántartás hiánya okán. Helyzetelemzés Általános alapvetések Az Integrált Városfejlesztési Stratégia részeként meghatározott Antiszegregációs helyzetelemzés és stratégia célja a városon belül azon területek lehatárolása, amelyek társadalmi összetétele, valamint fizikai adottságai által szegregátumnak minősülnek, illetve a helyzetelemzés feltárását követően a szegregátumok további leszakadásának, újabb izolálódó területek kialakulásának megakadályozására megfelelő startégia kidolgozása. A Városrehabilitáció 2007-2013-ban Kézikönyv városok számára Útmutató az Antiszegregációs terv kidolgozásához definíciója alapján szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb mint 50 %.


44

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A KSH adatszolgáltatása körében megküldött városi szegregátumokat bemutató kartogram alapján Mohács városában 4 szegregátum található. Ezek közül a 2-es, 3-es, 4-es számmal jelölt szegregátum a város által kijelölt Déli városrész területén helyezkedik el a várostestbe ágyazódva, telepszerű szegregátumot alkotva. Az 1-es számú szegregátum a Lakótelepek városrész részeként az Újvárosi lakótelepet foglalja magában. A szegregátumok területi elhelyezkedését az alábbi kartogram mutatja be:

A kartogram jelzi, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít. A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk (50 főnél magasabb, de 100 főnél alacsonyabb) miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak.

Fentiek értelmében Mohács városában a szegregátumok utcanevekkel történő lehatárolása: 1-es számú szegregátum: 57-es főút – Újváros lakótelep – vasúti pálya 2-es számú szegregátum: Árpád utca – Rét utca – Bem J. utca – Duna 3-as számú szegregátum: Sirály utca – Garay utca – Makói utca – Jókai M. utca – Farkas utca – Kert utca – településhatár – Jókai M. utca – Névtelen utca – Rákóczi utca 4-es számú szegregátum: Dankó Pista utca – Névtelen utca – Kodály Z. utca – Dankó Pista utca – Névtelen utca – Munkás utca – Mátyás utca Jelen fejezetben a Déli városrész helyzetelemzéséhez kapcsolódóan az annak a területén található 2-es, 3-as és 4-es számú szegregátum helyzetelemzésének bemutatására kerül sor.


45


A Déli városrész területén található szegregátumok (2-es, 3-as, 4-es számú szegregátumok) összehasonlító helyzetelemzése Demográfia A 2001-es népszámlálás adatiból előállított mutatók, valamint az önkormányzat jelenlegi nyilvántartásai alapján is a város második legnagyobb népességű városrésze a Déli városrész. Míg 2001-ben 4 798 fő, 2008-ban 5 294 lakosa van a városrésznek. 2001-ben a városrészben azonosított 2-es számú szegregátum lélekszáma 160 fő, a 3-as számú szegregátum lélekszáma 300 fő, a 4-es számú szegregátum lélekszáma 130 fő volt. A szegregátumok területén a 14 éven aluliak aránya a 2-es számú területén a legalacsonyabb, itt mindössze 19,4 %. A másik két szegregátum területén ezzel szemben 35,7 %, illetve 23,1 %. A szegregátumok területén a 60 év felettiek aránya 13,8 %, 2,0 %, illetve 13,1 %, az öregedési index 71, 5,6 és 56. A többi városrészhez viszonyítva átlagosan a Déli városrészben, ezen belül is a szegregátumok területén a legmagasabb a 14 éven aluliak száma, illetve a legalacsonyabb a 60 év felettiek aránya. Képzettség A szegregátumok területén magas a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. A város egyéb városrészeiben átlagosan 24 %-os mutató a szegregátumokban 59,8 %, 71,1 %, illetve 78,3 %. Ezzel párhuzamosan ezeken a területeken a legalacsonyabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (3,8 %, 2,0 %, 0,0 %). Az egyéb városrészekben ez az arány átlagosan 10 %. Foglalkoztatottság A szegregátum fogalmát meghatározó, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők melletti másik szegregációs mutató a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül. A városban a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya igen magas, az egyes városrészekben átlagosan 44,4 %. A szegregátumok területén fokozottabban jelenik meg ez a mutató is: 67,3 %, 64,7 %, valamint 59 % ez az arány. Összekapcsolva tehát a képzettség és a foglalkoztatottság tekintetében ismertetett mutatókat (mindkettő tekintetében a szegregátum területén az arány meghaladja az 50 %-ot) igazolódik be az adatok fényében a szegregátum fogalmának gyakorlati megvalósulása. Ezek alapján a kombinált szegregációs mutató (legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül) a 2-es, 3-as és 4-es szegregátum területén 51,4 %, 51,9 %, 50,6 %. Szintén magas a szegregátumok területén az alacsony presztizsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya, mindhárom területen meghaladja a 60 %-ot. Az egyéb foglalkoztatási, munkanélküliségi mutatókat az KSH által összeállított, 1. számú mellékletként csatolt táblázat ismerteti. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők magas aránya okán itt említendő meg a rendszeres szociális segélyben részesülők száma. A Déli városrészben a legmagasabb ez a szám: 394 fő részesül ebben a segélytípusban, az összes szociális segélyben részesülő (1 030) 33,3 %-a. Ebből a 2-es szegregátum területén 15 fő, a 3-as területén 95 fő, míg a 4-es területén 78 fő részesül ebben az ellátásban. Fenti adatok igazolják, hogy a Déli városrész, azon belül is a három szegregátum területe hátrányos helyzetű településrészként definiálható, a szociális városrehablitáció akcióterületeként történő megjelölése indokolt. Lakásállomány A szegregátumok területén az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a városi átlagtól jelentősen eltér. Kiemelkedően magas az arány az Ipari Parkok, valamint a Mohács-Szigeti városrészben (36,8 %, 58,3 %), míg ez az arány a Déli városrész szegregátumai területén 38,3 %, 25,7 %, 28,1 %. A városi átlag 13,8 %. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások Mohács Város Polgármesteri Hivatala - Városfejlesztési Osztály - Fejlesztési Csoport

46

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája aránya a lakott lakásokon belül szintén magas értéket mutat: 38,3 %, 25,7 % és 29 %. Az egyszobás lakások arányában a 2-es és 3-as számú szegregátum területén jelentkezik magas érték, ez az arány 10 %, illetve 16,2 %, míg a 4-es szegregátum területén csupán 3,2 %. A Déli városrész területén a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma 342 fő, ezzel a második legmagasabb a városrészben az LFT-ben részesülők száma. A segélyek eloszlása a szegregátumok területén 9, 14, 74 fő. Közműellátottság A városrész, illetve a szegregátumok területén a közműellátottság biztosított. Egyedüli hátrányosság, hogy számos utcában nem található járda. A 2-es szegregátum területén a Bem utcában, a 3-as területén a Sirály utcában, Farkas utcában, valamint a Makói utcában (összegző táblázat a közműellátottságról a 2. mellékletben). Ennek pótlására az Antiszegregációs Stratégia kínál középtávon megoldást. Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása A településen a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosított. Helyben elérhetőek az egészségügyi intézmények, bölcsőde, óvodák, általános iskolák, valamint a város fenntartásában működő Kisfaludy Károly Gimnázium. Az intézmények többsége önkormányzati fenntartású, a Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásába tartozik a Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközép- és Szakiskolája, Kollégiuma, valamint a Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona, amely gyógypedagógiai intézményként a Pedagógiai Szakszolgálat, Pedagógiai Tanácsadó Szolgálat feladatkörét is ellátja, valamint gyermekotthonként is működik. A közszolgáltatásokhoz, azon belül is a közoktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására Mohács Város Önkormányzata megalkotta Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését, mely a településen működő oktatási intézmények HH és HHH, SNI tanulók esélyegyenlőségének növelését, iskolai sikerességét hivatott szolgálni. Esélyegyenlőség a közoktatásban A Mohács Város Önkormányzata 14/2008.(I.25.) Kt. Sz. határozatával elfogadott Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés felmérései alapján az önkormányzat fenntartásában lévő három általános iskola (Széchenyi István Általános Művelődési Központ, Park Utcai Általános Iskola, Brodarics Téri Általános Iskola) közül a Széchenyi ÁMK növendékei között a többi iskola adatihoz képest jelentős számban találhatók halmozottan hátrányos helyzetű diákok.2 OM Intézmény azonosító neve

101247 027212

027211

Tanulólétszám az intézményben

Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint Normál (általános) Emelt szintű oktatás Gyógypedagógiai tanterv és/vagy két tanítási tagozat nyelvű iskolai oktatás Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH Széchenyi 350 111 106 33 244 78 ÁMK Park 425 30 228 9 197 21 Utcai Általános Iskola Brodarics 475 57 12 48 11 3 427 46 9 Téri Általános Iskola

2

A táblázatban található értékek az adott intézmények, valamint azok tagintézményeinek adatait mutatják. Az egyes intézmények tagintézményei: Brodarics István Általános Iskola és Óvoda Völgyesi Jenő Tagiskolája Mohács Város Polgármesteri Hivatala - Városfejlesztési Osztály - Fejlesztési Csoport

47

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A déli városrész területén élő 274 HHH gyerek nagy része a Széchenyi ÁMK beiskolázási körzetéhez tartozik, így az oda járó HHH gyerekek (111) többnyire ebből a városrészből kerülnek ki (3. melléklet). A városban élő 507 halmozottan hátrányos helyzetű gyermekből 172, az összes HHH gyermek mintegy 34 %-a él e szegregátumok területén (2-es: 12 fő, 3-as: 92 fő, 4-es: 68 fő). Ebben a városrészben a legmagasabb a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma: 584 fő, az összes ilyen ellátásban részesülő gyermek 40 %-a. Ebből a szegregátumok területén 283 fő él (2-es szegregátum: 25 fő, 3-as: 146 fő, 4-es: 112 fő). (3. melléklet) A városban működő óvodák közül a, szintén a déli városrészben található Jókai óvodában a legerősebb a szegregációs folyamat. A HHH gyerekek magas aránya ellenére az iskolában a kompetenciamérések pozitív eredményt mutatnak, az országos átlagot több esetben is meghaladják szövegértésből és matematikából is. A mérések azonban számos hiányosságot mutatnak: a legtöbb iskolában, így a Széchenyi ÁMK-ban sem állnak rendelkezésre adatok a 2005-2007, sem a 2004 előtti évekből, gyakorlatilag csak a 2004-ben gyűjtött adatokra lehet támaszkodni. Nem megfelelő továbbá a HHH és SNI gyerekek számát kimutató felmérések elvégzése sem, annak ellenére, hogy a 2006-os évtől kezdve a HHH gyerekek számának felmérése megkezdődött és azóta is folyamatos, egyre teljesebb körű statisztikai lefedettséget biztosítva az óvodás korú, általános és középiskolai gyerekek körében. A továbbiakban a statisztikai adatok pontosítása, megbízhatóvá tétele elsődleges vállalása az önkormányzatnak. A városban az oktatási intézményekben a lemorzsolódás aránya szintén a Széchenyi ÁMK intézményében a legmagasabb. Az évfolyamismétlők aránya a 2004/ 2005 tanévben 4,93 % volt, 2005/2006 tanévben 4,58 %. Ez az arányszám a 2006/2007-es tanévre pozitív változást mutat: ekkor 2,79 % az arány, és további csökkenő tendencia elérését tervezi az iskola a 2007/2008-as tanévre. Pozitív változás figyelhető meg a magántanulók számának alakulásában is: míg 2003/2004-es tanévben ez az arány 1,66 % volt, 2006/2007-re ez 0,50 –ra csökkent. Ugyanakkor valamennyi magántanuló a HHH gyerekek köréből került ki. Középfokú intézmények A középfokú intézményekben a HHH és SNI tanulók arányának vizsgálatára nem kerül sor a Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés keretében. Ez az adott intézmények helyzetfelméréseiben megjelenő adatok, az erre vonatkozó beavatkozásokat pedig az egyes intézmények akciótervei tartalmazzák. Nem önkormányzati fenntartású alapfokú közoktatási intézmények A városban két, nem önkormányzati fenntartású alapfokú oktatási intézmény működik: a Római Katolikus Egyház fenntartásában álló Boldog Gizella Katolikus Iskola és Óvoda, valamint a Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona. Az egyházi fenntartású intézményben tanuló diákok között HHH gyermek, SNI tanuló nem található. A BMÖ Általános Iskolája gyógypedagógiai intézményként működik, az itt tanuló valamennyi gyermek sajátos nevelési igényű. A diákok közül 26 gyermek halmozottan hátrányos helyzetű. OM Intézmény azonosító neve

027217

038442

Boldog Gizella Katolikus Iskola BMÖ Általános Iskola

Tanulólétszám az intézményben

Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint Normál (általános) Emelt szintű oktatás Gyógypedagógiai tanterv és/vagy két tanítási tagozat nyelvű iskolai oktatás Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH 232 232 -

121

26

121 -

-

-

-

-


48

-

121

26

Függelék 1. számú melléklet

Mutató megnevezése

Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében

Antiszegr.ter._1. Antiszegr.ter._2. Szociális (57-es főút (Árpád u. - Rét u. városrehabilitáció Újváros_Lakótelep - - Bem J. u. akcióterülete vasúti pálya) Duna)

Antiszegr.ter._3. Antiszegr.ter._4. (Sirály u. - Garay u. -

(Dankó Pista u. Makói u. - Jókai M. u. névtelen u. - Kodály Z. Farka u. - Kert u. u. - Dankó Pista u. településhatár - Jókai névtelen u. - Munkás u. M. u. - névtelen u. - Mátyás u.) Rákóczi u.)

52,7

63,9

59,8

71,1

78,3

Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében

2,2

2,3

3,8

2,0

0,0

Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya

60,1

57,6

62,9

62,1

60,0

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül

62,3

71,8

60,0

67,3

61,5

Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta)

25,4

21,3

45,3

32,7

30,0

15

6,0

29,7

20,4

10,0

Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt

17,2

26,8

27,1

23,5

19,3

A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül

25,1

6,8

38,3

25,7

29,0

7,7

1,6

10,0

16,2

3,2

Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma)

Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül



50

2. számú melléklet Azon utcák, ahol részben vagy egészben nem találhatóak Vezetékes víz Áram Közvilágítás Szennyvíz-csatorna

Alsó-kanda Felső-kanda Sáros Szőlőskert utca Rózsadomb utca Előhegy utca Kis utca Szőlő utca Csencsevár utca Üdülő terület Ifjuság utca Honvéd utca Baracskai út Tukbanov utca Hársfasor Gát utca Iskola utca Horvárh S.utca Úttörő utca Pataksor utca Rákóczi utca Radnóti M.utca Sziget utca Alsó-kanda Felső-kanda Sáros

A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya az el nem látott településrészen, utcában 65

A településrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatóak

19

Szőlőhegy

65

Mohács-Szigeti városrész


Gáz

Alsó-kanda Felső-kanda Sáros Ifjuság utca Honvéd utca Baracskai út Tulbanov utca Hársfasor

65


Pormentes út Járda

Makói utca Farkas utca Káposztáskert utca Sirály utca Török utca Bem utca

274

Déli városrész

3. számú melléklet Az IVS-ben azonosított városrészek és szegregátumok neve Gólya utca és környéke Eötvös tömb Déli városrész Duna part Öntöde Lakótelepek Sportcsarnok és környéke Lakóparkok Kereskedelmi területek Ipari parkok Duna-híd Szőlőhegy Cseleüdülőtelep Szigeti városrész Város egészére vetített mutató Város egészére az adott segélytípus száma

Lakónépesség száma

Lakások száma

RSZS-ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

RGYVK-ban részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

HHH gyerekek aránya a lakások számához viszonyítva

1 015

LFT-ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva 98

2 540

81

108

18

1 316 5 294 434 757 7 060 18

600 1 749 308 348 2 821 114

56 342 17 26 444 -

35 394 11 26 313 -

45 584 21 28 419 -

7 274 2 9 103 -

245 -

0 -

7 -

3 -

26 -

5 -

116 584 138

57 68 47

3 13 2

8 33 3

12 52 3

5 19 -

1 103

338

100

123

153

65

19 605

8 292

13,3 %

12,4 %

17,4 %

6,1 %

1 108 db

1 030 db

1 451 db

507 db

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 4. számú melléklet Az IVS-ben azonosított városrészek és szegregátumok neve 1-es 2-es 3-as 4-es Összes szegregátumra vetített mutató Város egészére vetített mutató

Lakások száma

215 60 74 32 381

LFT-ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva 46 9 14 74 143

RSZS-ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva 55 15 95 78 243

RGYVK-ban részesülők aránya a lakások számához viszonyítva 49 25 146 112 332

HHH gyerekek aránya a lakások számához viszonyítva 30 12 92 68 202

8 292

1 108

1 030

1 450

507


53

SWOT-analízis -

Erősségek magas népességszám 14 éven aluliak magas száma növekvő természetes szaporodás aktív korú lakosság magas aránya

-

-

Lehetőségek támogatási forrás elnyerésével megvalósul a lakosság reintegrációja a városszövetbe a lakások komfortfokozata emelkedik az infrastruktúra minősége javul közösségi terek, játszóterek kialakítása történik meg támogatási forrásból oktatási, képzése programokkal csökken a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya közbiztonság helyzete javul

4 városrész

-

-

Gyengeségek munkanélküliségi arány magas a lakosság gazdasági aktivitása alacsony magas a segélyezettek száma lakosság képzettségi szintje igen alacsony a terület megközelíthetősége nem megfelelő humán szolgáltatásokat nyújtó intézményei rendszer hiányos közszolgálati, közigazgatási funkció teljes hiánya a lakásállomány többségének komfortfokozata alacsony infrastrukturális ellátottság nem megfelelő közbiztonság helyzete nem megfelelő jelentős a halmozottan hátrányos helyzetű családok, gyermekek aránya a városrész egyes részeiben a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége alacsony Veszélyek támogatási források hiányában a városrész leszakadása tovább folytatódik munkaerőpiaci integrációt segítő programok hiányában nő a munkanélküliség, ebből kifolyólag a közbiztonság romlik forráshiány miatt a lakások komfortosítása, infrastruktúrafejlesztés elmarad a lakosság együttműködése híján a fejlesztések célja nem valósul meg, a leszakadás tovább folytatódik

Duna part fejlesztése:

Helyzetelemzés: Ezen város rész foglalja magában a Duna partját mind két oldalon. Ide tartozik még a várostól délre található de a városhoz szervesen kapcsolódó természetvédelmi terület is. − Mivel a természetes környezetet meghatározza a Duna és a város közelsége ezen akcióterületen a turizmus mint vonzóerő szolgálja a funkciót. A fejlesztéseknek is e vonzóerőt kell szolgálnia. A városrész lakosságszámának negatív irányú változása a 2001-es adatokhoz képest ebben a városrészben az egyik legszembetűnőbb. Míg 2001-ben 632 lakosa, 2008-ban már csak 434 lakosa van a területnek. Ennek ellenére a lakosság kormegoszlása kedvező képet mutat: a 14 éven aluliak aránya 17,4 %, ami nemcsak a városi átlagot haladja meg (15,5 %), de a 60 év felettiek arányát is, ami itt 13,3 %: a városban a második legalacsonyabb érték. Képzettség szempontjából is kiemelkedő helyet foglal el a városban ez a városrész: a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya itt az egyik legalacsonyabb (13,7 %), míg itt a legmagasabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya: 25, 4 %. E mutató tekintetében jelentősen meghaladja a városi átlagot (10,2 %).

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Ezekkel párhuzamosan összességében itt a legkedvezőbbek a foglalkoztatási mutatók is: a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya csupán 36,5 %, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 30,6 %, míg itt az egyik legmagasabb a foglalkoztatottak aránya az aktív korú népesség körében: 61,8 %. A városrészben található közigazgatási funkciót ellátó intézmény az adóhatóság és a Vám- és Pénzügyőrség Mohácsi Kirendeltsége. A városrészben található a Katolikus Egyház fenntartásában lévő Boldog Gizella Katolikus Általános Iskola. A kedvező mutatók indokaként a városrész kedvező lokációja említhető meg: szorosan az Eötvös tömb vonzáskörzetében elhelyezkedve közvetve részesül annak centrális funkcióiból, városközponti jellegéből. SWOT-analízis -

Erősségek Magas a 14 éven aluliak aránya Magas az aktív korú népesség aránya Itt a legmagasabb a felsőfokú végzettségűek aránya kedvező megközelíthetőség turisztikai látnivalók és idegenforgalmi szálláshelyek magas száma (pl.: Szent János Hotel, Révkapu) a piacon bevezetett névvel rendelkező, nagymúltú vendéglátóhelyek (pl.: Halászcsárda) termálfürdő jelenléte kedvező foglalkoztatottsági mutatók közigazgatási, közszolgáltatói funkció jelenléte jó megközelíthetőség folyamatosan megújuló lakásállomány Lehetőségek növekszik a turisztikai kereslet a turisztikai potenciál teljes körű kiaknázása a befektetői érdeklődésnek köszönhetően a lakóterületek intenzív hasznosítása erősödnek a városrész rekreációs funkciói kereskedelmi és egyéb szolgáltatási kínálat bővülése közigazgatási, közszolgálati funkciók további erősödése

5 városrész

-

-

Gyengeségek magas mértékű az elöregedés közszolgáltató intézmények nem megfelelő infrastrukturális ellátottsága a városközponti városrészhez való közelsége ellenére kevés a kiskereskedelmi üzletek száma a vasútállomás és környéke rendezetlen, funkcióját tekintve nem illeszkedik a városrészbe

Veszélyek kiskereskedelmi üzletek versenyképessége csökken forráshiány miatt a közszolgáltató intézmények fejlesztése elmarad forráshiány miatt a városrész pozícióvesztése verseny erősödése a térség települései között a településközpont fejlesztései okán növekszik az idegenforgalmi konkurencia

Öntöde rehabilitáció:

Helyzetelemzés: A városrész a történelmi belváros és a lakótelepi övezet közé beékelődve található. A területen a város egyik legrégebbi és legjelentősebb ipari üzeme a Mohácsi Vasöntöde üzemel. − A gazdasági élet fejlődése és a környezetvédelmi előírások szigorodása hozza magával, hogy ezen jelentős ipari tevékenység átköltöztetésre kerüljön a jelenlegi helyéről az ipari parkba, a környező lakóövezet előnyére. Ezen a helyszínen barnamezős funkcióváltásra nyílik lehetőség. Mohács Város Polgármesteri Hivatala - Városfejlesztési Osztály - Fejlesztési Csoport

55

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A városi átlaghoz való közelítés jellemzi ezt a városrészt. Míg a lakosságszám változása 2001hez képest pozitív változást mutat (2001: 705 lakos, 2008: 757 lakos), addig itt is megjelenik az elöregedő társadalom problémája. Kiemelten alacsony a területen a 14 éven aluliak aránya, mindössze 10,1 %-os, míg a 60 év felettiek aránya 32,6 %. A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a városi átlagtól elmarad ugyan (21,3 %), a felsőfokú végzettségűek aránya már alig haladja meg azt (11,7 %). A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 39,1 %, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 49,5 %. A foglalkoztatottak aránya az aktív korú népességen belül szintén közelít a városi átlaghoz: 54,4 %. A városrész területén egy oktatási intézmény működik: a BMÖ Radnóti Miklós Szakközép- és Szakiskolája, Kollégiuma. SWOT-analízis -

Erősségek kedvező megközelíthetőség felsőfokú végzettségűek kedvező aránya foglalkoztatottság kedvező helyzete lakások komfortossága és infrastrukturális ellátottsága jó középfokú oktatási intézmény található a városrészben kiemelkedő jelentőségű a foglalkoztatottság szempontjából a városrészben a Vasöntöde jelenléte a lakások energetikai korszerűsítése előrehaladott Lehetőségek a kereskedelmi, szolgáltató funkció erősödése a városrész teljes területén vállalkozói aktivitás fokozódása infrastrukturális fejlesztések a fejlesztésekkel a városrész a belvároshoz közeli attraktív lakóövezetté válik

-

-

-

Gyengeségek nagyon magas mértékű az elöregedés kevés a kiskereskedelmi üzletek száma közszolgáltató funkció hiányos a városrész leterhelt közútjain nagy az átmenő forgalom kevés a zöldfelület alacsony az intézményi és a kereskedelmi ellátottság szintje a lakózóna közvetlen közelében helyezkedik el az Öntöde a városrész egyes területein az utak rossz állapota Veszélyek kedvezőtlen irányú demográfiai, társadalmi folyamatok indulnak meg (további elöregedés, születések alacsony száma) forráshiány miatt a városrész pozícióvesztése infrastrukturális fejlesztések elmaradása befektetői érdeklődés elvesztése


56

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 6 városrész

Lakótelep fejlesztése:

Helyzetelemzés: A városrész magában foglalja a városban található lakótelepeket, iparosított technológiával készül társasházakat illetve családi lakóövezetet, közterületeket, játszótereket. − Ezen területen koncentrálódnak mindazon problémák, melyek az építési technológiából adódnak úgymint magával az épülettel kapcsolatos felújítási rehabilitációs problémák és úgymint ezen lakóközösségek egyéb napjainkban szokásos szociális problémák. A Lakótelepek a város legnépesebb városrésze. A lakosságszám csökkenő változása itt is megfigyelhető: 2001-ben 7 132, 2008-ban már csak 7 060 lakosa van a területnek. A lakosság kor szerinti összetétele ebben a városrészben kiegyenlített: a 14 éven aluliak aránya 15,2 %, a 60 év felettieké ezt alig haladja meg: 16,3 %. Képzettség szempontjából a városi átlaghoz közelítenek az arányok: a felsőfokú végzettségűek aránya 11 %, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 24,6 %. A városrész építészetileg megosztott: kertvárosias és lakótelepi településrészeket is tartalmaz. Területén a város 3 jelentős lakótelepe található (Radnóti lakótelep; Felszabadulás lakótelep: Ete J. u., Horváth K. u., Brand E. u.; Újvárosi lakótelep). Ebből kifolyólag is a városrészben a legmagasabb a lakások száma (2 821). A városrészben főként a lakótelepi részeken igen magas a különféle szociális segélyekben részesülők aránya: itt a legmagasabb a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma (444 fő, 40 %). Ez főként az iparosított technológiával épült lakások nagy számára vezethető vissza, a legtöbb ilyen jellegű segélyt a hőszolgáltatás támogatására veszik igénybe. Szintén magas a lakótelepi területeken a rendszeres szociális segélyben (313), valamint a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők (419), illetve a hátrányos helyzetű gyermekek száma (103). A foglalkoztatottsági mutatók a városrészben kedvezőbbek a városi átlagnál: a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (41,8 %) még alig marad el attól, a komplex szegregációs mutató azonban már alacsonyabb annál (15,3 %), míg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a 41 %-os városi átlaghoz képest itt csupán 33,1 %. A foglalkoztatottak aránya 54,7 %. A kedvező foglalkoztatottsági mutatók főként a kertvárosias területrészek pozitív eredményeinek köszönhetők. A segélyezési adatok, és ezzel összefüggésben a kedvezőtlen foglalkoztatottsági mutatók jelentős százalékát a lakótelepi területrészek adatai teszik ki. A hátrányos helyzetet indikáló mutatók legkoncentráltabban az Újvárosi lakótelepen jelentkeznek: a városrészen belül ez az említett lakótelepen szegregátum kialakulásához vezetett. A szegregátum részletes helyzetelemzését a következőkben az antiszegregációs helyzetelemzés tartalmazza. A városrész intézményi ellátottsága méretéből kifolyólag is kedvező: egységes intézményként óvodai és általános iskolai ellátást is integráló két intézmény működik. A Brodarics téri Óvoda 104 gyermeket lát el, tagóvodái az Újmohácsi Tagóvoda (33 fő) és a Sátorhelyi Tagóvoda (16). A Park utcai Óvoda 144 gyermek ellátásával főként a város észak-nyugati részének óvodájaként funkcionál. Két tagintézménye a Szőlőhegyi Tagóvoda, valamint a Bári Tagóvoda. A terület általános iskolái a Brodarics István Általános Iskola és Óvoda, ahol 326 diák tanul: 23 diák az intézmény Sátorhelyi tagiskolájában, 128 az intézmény újmohácsi Völgyesi Jenő Tagiskolájában. A Park Utcai Általános Iskola tanulólétszáma 425 fő. A városrész területén működik az önkormányzat többségi tulajdonában álló Mohács-Hő Kft. Közigazgatási funkciót a városrész nem lát el. A városrész területén működő szociális ellátást nyújtó intézmény a Pándy Kálmán Otthon, mely a fogyatékos személyek nappali intézményeként, pszichiátriai betegek és értelmi fogyatékos személyek otthonaként működik. Emellett lakóotthonként is funkcionál, valamint támogató szolgáltatást biztosít. A városrész megközelítően 1.000.000 m²-en helyezkedik el. A területen lévő -az építészeti megosztottságtól függetlenül- kertvárosias és lakótelepi lakások is szinte mind az 1970-es években épültek. A családiházas övezetre jobb minőségi állapot jellemző, ellenben a 70-es Mohács Város Polgármesteri Hivatala - Városfejlesztési Osztály - Fejlesztési Csoport

57

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája években iparosított technológiával készült többlakásos társasházakhoz képest. A családi házak és környezetük ápolt, rendben tartott. A társasházakra jellemző probléma, mint országos szinten is látható, hogy az energiaracionalizálásra nagy hangsúlyt kell fektetni. A közterületek, közparkok az önkormányzat teljesítőképességéhez mérten kielégítő. A közműellátottság 100 %-osnak mondható, megoldott. A problémát a lakótelepek távfűtéséből és melegvízellátásából adódik, nagy lenne az igény az egyedien megoldott fogyasztóhelyekre. A családi házakról általában elmondható, hogy kb. 700 m² telken szabadon állóan 120 m² beépített területű 3 szobás összkomfortos lakóépületek találhatóak. A lakótelepi lakások komfort fokozata egységesen kielégítő, szobaszámban megtalálhatóak az egy-, két-, és többszobás lakások is, melyeknek az átlagos alapterülete 70 m². A Lakótelepek városrész területén található 1-es szegregátum antiszegregációs helyzetelemzés Demográfia A 2001-es népszámlálás adatai és a jelenlegi nyilvántartások alapján is a Lakótelepek városrész a legmagasabb lélekszámú: 2001-ben 7 132 fő, 2008-ban 7 060 fő a népessége. A városrész területén található 1-es szegregátum lakossága 2001-ben 648 fő, 2008-ban 674 fő. A szegregátum területén az elöregedés problémája igényel figyelmet: a 14 éven aluliak aránya mindössze 14,7 %, míg a 60 év felettiek aránya 21,3 %, az öregedési index (100 gyermekkorúra jutó időskorúak aránya)144. Képzettség A szegregátum fogalmának megfelelően e területen is magas a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül: ez az arány 63,9 %. Ezzel szemben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya csupán 2,3 %. Foglalkoztatottság A szegregátum területén a másik szegregációs mutató a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 65,3 %-os. Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 57,6 %. Igen magas a szegregátum területén a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (47,7 %), s mindezekkel párhuzamosan a foglalkoztatottak arány a 15-64 éves népességen belül mindössze 31,7 %. Emellett kiemelt figyelmet érdemel még a gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül, amely 71,8 %-os. (A foglalkoztatottságra vonatkozó összegző táblázatot az 1-es számú melléklet tartalmazza.) A kombinált szegregációs mutató a fentiek alapján meghaladja az 50 %-ot (51,1 %), így a terület szegregátumnak minősül. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők magas aránya ellenére rendszeres szociális segélyben a szegregátum területén mindössze 55-en részesülnek az önkormányzat 2008. áprilisi nyilvántartása alapján. Ez a lakónépesség számához viszonyítva csupán 8,1 %-os arány. Lakásállomány E szegregátum területén az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a városi átlagtól nem tér el jelentősen, 6,5 %-os. Ennek megfelelően a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül mindössze 6,8 %, az egyszobás lakások aránya 1,6 %. Ezzel az aránnyal az újvárosi szegregátum lakásállománya tekinthető a legmagasabb színvonalúnak a többi szegregátuméhoz képest.


58


Közműellátottság A szegregátum teljes területén a közműellátottság biztosított. Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása A településen a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosított, helyben elérhetőek az egészségügyi, oktatási intézmények. Esélyegyenlőség a közoktatásban A Lakótelepek városrész területén található oktatási intézményekben szegregálódási folyamat nincsen. A városrészben elhelyezkedő Brodarics István Általános Iskolában és tagiskoláiban a HHH tanulók száma 57 fő, a 475 tanuló 12 %-a. Ez a szám a Brodarics Iskolában (tagintézmények nélkül) 31 fő, a 322 tanuló 10 %-a. Ez az arány a Széchenyi ÁMK közel 32 %-os HHH tanuló arányához képest nem kiemelkedő. A szegregálódó Széchenyi ÁMK helyzetelemzése, az erre vonatkozó stratégia bemutatását a Déli városrész antiszegregációs helyzetelemzése, valamint középtávú fejlesztési stratégiájának antiszegregációs terve tartalmazza. SWOT-analízis -

Erősségek legmagasabb népességszámú városrész közszolgáltatási, oktatási intézményekkel való ellátottság megfelelő kedvező megközelíthetőség iskolai végzettség kedvező a lakások komfortossága, közműellátottsága megfelelő a lakótelepeken a közterek rendezettsége, gondozottsága megoldott a városrész családi házas övezeteiben a családi házak mérete nagy zöldterületek jelenléte kedvező foglalkoztatottság Lehetőségek közszolgáltató, oktatási intézmények infrastruktúra fejlesztése lakóterületek hasznosítási intenzitása növekszik a kereskedelmi, szolgáltató funkció erősödése a városrész teljes területén vállalkozói aktivitás fokozódik infrastrukturális fejlesztések közösségi terek kialakítása a 14 év alatti korosztálynak elavult lakótelepi lakások korszerűsítése, energiaracionalizálása

-

-

-

Gyengeségek elöregedés kevés a kiskereskedelmi üzletek száma a lakásállomány viszonylag idős a lakótelepi zöldfelületek egy részének minősége, kihasználtsága nem megfelelő szegregálódó lakótelepi területek (Újvárosi lakótelep szegregátum) közutak minősége nem megfelelő ifjúsági közösségi terek állapota nem megfelelő (pl.: játszóterek)

Veszélyek kiskereskedelmi üzletek versenyképessége csökken kedvezőtlen irányú demográfiai, társadalmi folyamatok indulnak meg (további elöregedés, születések alacsony száma) forráshiány miatt az oktatás intézmények fejlesztése elmarad kedvezőtlen foglalkoztatottsági lehetőségek miatt elvándorlás alakul ki, csökken az új lakásállomány iránti igény önerő hiányában a lakások korszerűsítése elmarad további szegregálódás erősödik zöldfelületek romlása közösségi terek hiányában a fiatal korosztály züllése, közbiztonság helyzetének romlása


59


Sportcsarnok és környéke:

Helyzetelemzés: − A fejlesztési célok a jelenleg meglévő funkció minél színvonalasabb és igényesebb kihasználhatóságát kell hogy szolgálja. A városrész elsősorban a sportolási és kedvtelési célú intézményeket, sportpályákat magában foglaló övezet. Lakosságszáma jelentős negatív irányú változást mutat a népszámlálás adataihoz képest. Míg 2001-ben 279, 2008-ban már csupán 18 lakosa van a városrésznek. A lakosság kor szerinti megoszlására még a 2001-es adatok állnak rendelkezésre, mely azonban a jelentős népességszám változás okán a jelen adatokra nem értelmezhető. A 2001-es adatokra támaszkodva azonban igen kedvező eredményeket mutat e városrész. A 14 éven aluliak aránya (14 %) közel a kétszerese a 60 év felettiek arányának (8,6 %). Számos mutató tekintetében első helyen áll a városrész: itt a legalacsonyabb a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya (12,5 %), az egyik legmagasabb a felsőfokú végzettségűek aránya (25 %), legalacsonyabb az alacsony komfortfokozatú lakások aránya (1,8 %), legalacsonyabb a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (34,3 %), legalacsonyabb a szegregációs mutató (7,9 %), legmagasabb a foglalkoztatottak aránya (62,8 %) és legalacsonyabb a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (20,5 %). Mindezek az adatok azonban a KSH által a 2001-es népszámlálás tekintetében adott mutatók. A városrész sportolási, kedvtelési célú intézményeket tömörít, egyéb funkciókat (oktatási, közigazgatási) a városrész nem lát el. A városrész területén működik a város Mentőszolgálata. SWOT-analízis -

Erősségek Itt a legmagasabb a felsőfokú végzettségűek aránya Kiemelkedően kedvező foglalkoztatottsági helyzet Sport-, szabadidő célú létesítmények magas száma Mentőállomás jelenléte Kedvező korösszetétel Kedvező megközelíthetőség Lehetőségek mentőállomás infrastruktúra fejlesztése a kereskedelmi, szolgáltató funkció erősödése a városrész teljes területén zöldterületek átgondolt hasznosítása lakosságszám növekedése sport-, és szabadidő központ további fejlesztése, fenntartása

-

-

Gyengeségek Rendkívül alacsony népességszám Városrész elhelyezkedése periférikus Alacsony az intézményi ellátottság szintje A kereskedelmi, szolgáltató szektor jelenlétének hiánya Zöldfelületek megoszlásának aránya

Veszélyek forráshiány miatt a mentőállomás fejlesztése elmarad sportlétesítmények fenntartási költségei növekszenek, a fenntartás veszélybe kerül csökken a kereslet a szabadidős, és sportlétesítmények iránt további csökkenő lakosságszám – elnéptelenedés zöldterületek nem megfelelő kihasználása – környezeti leromlás


60


Lakóparkok fejlesztése:

Helyzetelemzés: − Mivel ezen városrész születése van folyamatban a fejlesztési célok is még csak születendőben vannak. Nagy hangsúlyt kell fektetni a közterületek igényes kialakítására és az újonnan betelepült lakók szolgáltatásokkal és kereskedelemmel való ellátására. A városrész a város jelenleg legdinamikusabban fejlődő része. A város ezen részébe a két évvel ezelőtt átadott millenniumi lakópark a maga 111 telkével és a jelenleg kialakítás alatt álló déli lakópark 365 db ingatlana tartozik. A lakosságszám változása 2001 óta igen jelentős. Akkor még 3 lakosa volt a területnek, míg mára ez a szám 245 főre emelkedett. A segélyezési mutatók a városban az egyik legkedvezőbb képet mutatják: rendszeres szociális segélyben csupán 3 fő részesül, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre 26 gyermek jogosult, lakásfenntartási támogatást 7-en kapnak. A születendőben lévő városrész lakóingatlanai újonnan épültek, a komfortosságuk, infrastrukturális ellátottságuk a városban a legjobb. Az 56. főút elkerülő szakaszának nyomvonala tulajdonképpen lehatárolja a város nyugati terjeszkedési, fejlődési lehetőségeit. A várostest és az elkerülő út közé eső területek nagy része a hatályos településszerkezeti terv szerint beépítésre szánt terület (részben lakó és gazdasági terület). Az elkerülő út, a kialakult lakóterület déli határán húzódó Bégpatak, valamint az Eszéki út (56. főút városi szakasza) által határolt közel 80 ha nagyságú terület az egyetlen, továbbra is beépítésre szánt területegység ezen a városrészen. A város fejlődése, a kis- és kertvárosi lakóterületek iránt fokozódó lakossági igények és az ezzel szemben ténylegesen kialakítható új lakóterületek korlátozott lehetőségei teszik elsősorban szükségessé a fenti terület beépítésre szánt területté, nagyrészt lakóterületté való kijelölését, a beépítéssel együtt folyamatos belterületbe vonását, melyen a lakóparki építkezések már el is kezdődtek. A kialakított ingatlanok teljes infrastruktúrával rendelkeznek (összközműves), az úthálózat elkészült, a közvilágítás a fejlődés ütemét követi. Az építkezésekhez egyetlen feltételt szabott önkormányzatunk, mégpedig a megvásárolt ingatlanon az építkezést meg kell kezdeni és azt két éven belül be is kell fejezni, a használatbavételi eljárást le kell folytatni. SWOT-analízis -

Erősségek Növekvő népességszám Ebbe a városrészbe a legerősebb a városon belüli migráció Kedvező foglalkoztatottsági helyzet kedvező megközelíthetőség fiatal ingatlanállomány komfortfokozat, közműellátottság tekintetében a lakóingatlanok kedvező helyzete a lakóterületek hasznosítása egyre intenzívebb kertvárosi jellegű városrész egyre intenzívebb vállalkozói aktivitás rendezett zöldterületek Lehetőségek a kereskedelmi, szolgáltató funkció erősödése a városrész teljes területén vállalkozói aktivitás fokozódik

-

-

Gyengeségek periférikus elhelyezkedés jelentős a még kihasználatlan lakófelületek száma alacsony az intézményi ellátottság szintje kiskereskedelmi, szolgáltatói szektor hiányossága

Veszélyek kedvezőtlen foglalkoztatottsági lehetőségek miatt elvándorlás alakul ki, csökken az új lakásállomány iránti igény


61

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája -

lakófelületek teljes kihasználtsága befektetői érdeklődés erősödése a fejlesztésekkel a városrész attraktív lakóövezetté válik

9 városrész

forráshiány miatt a városrész pozícióvesztése forráshiány és kereslet hiányában a kiskereskedelmi, szolgáltató szektor fejlődése elmarad

Kereskedelmi területek:

Helyzetelemzés: A városrészt az érvényben lévő szabályozási terv már eleve erre a funkcióra jelölte ki. A terület Bevásárlóközponti övezeti besorolással van ellátva, tehát a hosszú távú fejlesztést is ez határozza meg. − A területen az Önkormányzat feladatai közé túlnyomó többségben az infrastruktúra biztosítása és a közterületek rendbetétele hárítódik. A városrészen lakott terület nincsen, elsődleges funkciója kereskedelmi jellegű tevékenységek ellátása, biztosítása. A városrész megközelítően 800.000 m²-en helyezkedik el. A betelepülő vállalkozásokra jellemző a sokszínűség. Ugyanúgy megtalálható az egyéni vállalkozó, mint a multi. Ezekre jó példa az Oázis kertészet és egy használt bútorokat árusító áruház, illetve a Lidl, Kyra-center és a hamarosan épülő Aldi és Tesco Family Center. Jelentősnek mondhatóak a frenchise rendszerben működő autószalonok (Skoda, Chevrolet), és benzinkutak (Shell, Mol, épülő Tesco). Összegzésként megállapítható, hogy a bevásárlóközponti területen a kereskedelem bármely irányzata megtelepedhet. SWOT-analízis -

Erősségek Kereskedelmi, szolgáltató szektor erőteljes jelenléte Kedvező megközelíthetőség az 57-es főközlekedési útról Jelentős elhelyezkedési lehetőségeket kínál a városrész Dinamikusan fejlődő vállalkozóigazdasági jelenlét Lehetőségek a kereskedelmi, szolgáltató funkció további erősödése belső, kihasználatlan területek iránti befektetői érdeklődés által azok továbbfejlesztése további infrastruktúrabővítés a fejlesztések nyomán a városrész kereskedelmi pozíciójának további erősítése

-

Gyengeségek kereskedelmi, szolgáltató funkció koncentráltabb az 57-es fő közlekedési út mentén a zöldterületek nem megfelelő kihasználtsága, eloszlása a városrész egyes részei alulhasznosítottak periférikus elhelyezkedés Veszélyek kereskedelmi üzletek versenyképessége csökken forráshiány miatt a városrész pozícióvesztése befektetői érdeklődés elmaradása által a belső területek kihasználatlanok maradnak zöldfelületek nem megfelelő hasznosítása


62


Ipari Parkok:

Helyzetelemzés: Ezen városrész is -mint az előző- az érvényben lévő szabályozási terv már eleve erre a funkcióra jelölte ki. A terület Ipari Park címmel rendelkezik, tehát a hosszú távú fejlesztést is ez határozza meg. − Az ipari parki funkció bővítése a gazdasági fejlődés záloga, tehát szorgalmazni kell új iparágak betelepülését, erőművek építését illetve a logisztika erősítését. E városrész területén is, funkciójából eredően, alacsonyabb a lakosságszám, mint a város egyéb részein. Itt is csökkenő változás figyelhető meg a lélekszám változásában: 2001-ben 129, 2008-ben 116 lakosa van a területnek. A város egészére jellemző elöregedés problémája itt is jelentkezik: a 14 éven aluliak aránya 17,1 %, míg a 60 év felettieké 21,7 %. A képzettségi mutatók is kedvezőtlen eredményekkel szolgálnak, ami további problémát jelent az adott városrészben. A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya jóval meghaladja a városi átlagot (36,7 %), míg a felsőfokú végzettségűek aránya 2,1 %-kal messze elmarad attól. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 41,8 %, a foglalkozatott nélküli háztartások aránya 48 %. A szegregációs mutató is negatív: 22,8 %-os. Bizakodásra ad azonban okot a foglalkoztatottak 52,9 %-os aránya. A városrész funkcióját tekintve kedvező lehetőséget biztosít az induló, illetve a kis-, közép- és mikrovállalkozások számára, mely a munkaerőpiacra is kedvező hatást gyakorolhat. A vállalkozások betelepülése folytán várhatóan új munkahelyek jönnek létre, illetve az Ipari Park által biztosított kedvezményes lehetőségek új vállalkozások indítását ösztönzik. Mohács Városa pályázatot nyújtott be a DDOP-2007-1.1.1. Az üzleti infrastruktúra (Ipari Parkok, Inkubátorházak, Barnamezős telephelyek) fejlesztése pályázati kiírása „A Mohács Ipari Park infrastruktúra fejlesztése III. ütem” címmel, mely pályázat támogatásban részesült. Ennek keretében az Ipari Park teljes közművesített parcellák kedvezményes árú értékesítésével segíti a kezdő, működő vállalkozásokat. Egyéb funkciókat (oktatási, szociális, közigazgatási) a városrész nem lát el. A Logisztikai Központ ebben a városrészben kap helyet. A logisztikai központ (hrsz.: 3725/1) egy raktárépületből és a hozzá közvetlenül kapcsolódó szolgáltató létesítményből áll. A terület a határkikötő melletti új feltáró út felöl, a határkikötővel közös gépjárműbehajtón át közelíthető meg. A Mohács belterületén lévő telek korábban ipari telephelyként funkcionált. A meglévő épületek bontását követően a terület tereprendezése szükséges olyan módon, hogy az csatlakoztatható legyen a határkikötő rendezett terepszintjéhez, útcsatlakozásaihoz és térburkolatához. A terület szabályozása megtörtént, a szabályozási terv szerinti övezeti besorolás: kikötői vonzatú kereskedelmi, szolgáltató terület. A tömbön belül az építési övezet és az irányadó telekhatár rögzített, a tömb feltárásának iránya meghatározott. Az építési területen belül megtartandó épület nincs, építési tilalom nem érinti a területet. Az építési telken belül védőterület nincs. Az épületegyüttes homlokzatmagassága olyan módon alakítandó ki, hogy lehetővé tegye egy olyan optimális raktározási rendszer kiépítését és működőképes szolgáltatási zóna létrehozását. A logisztikai szolgáltató központ kialakításának I. ütemében egy 4600 m2 alapterületű épületkomplexum létesül. A tervezési program az épületkomplexumot három, funkcionálisan elkülöníthető épületrészre bontja. E szerint az épületkomplexumban helyet kap mintegy 3500 m2 alapterületű raktár, illetve ezt kiszolgálandó egy 300 m2-es szociális-kiszolgáló épületrész, továbbá a raktárfunkcióval összeépített 800 m2-es központi iroda- és szolgáltatóház. A tervezett raktár- és irodaépület méretei és modern építészeti kialakítása minden igényt kielégítő funkciógazdagságot eredményez a kialakítandó logisztikai központ főépületében. A raktározási terület három részre osztandó, lehetővé téve az egyes részek önálló bérbeadását, üzemeltetését illetve árufeltöltését. A tárolt anyagok fajtája, mennyisége, a tárolás módja előre nem meghatározott, ennek megfelelően 3000 MJ/m² tűzterhelés feletti érték figyelembevételével alakítandó ki az épületrész. Az építési telek környezetében a víz-, csatorna-, gáz- és villamosenergia-hálózat kiépített. Mohács Város Polgármesteri Hivatala - Városfejlesztési Osztály - Fejlesztési Csoport

63


SWOT-analízis -

Erősségek kedvező megközelíthetőség ipari területek kiterjedése jelentős erőteljes munkahelyteremtő képesség vállalkozásbarát övezet bővítési lehetőségek Logisztikai Központ jelenléte

-

-

Lehetőségek infrastruktúra kiépítése a DDOP-2007-1.1.1. támogatás keretében vállalkozói aktivitás fokozódása új munkahelyek teremtése befektetői érdeklődés nyomán új vállalkozások létrejötte ipari összekötő és bekötő utak létrejötte Logisztikai Központ további fejlesztése -

11 városrész

Gyengeségek alacsony a lakosságszám elöregedés problémája nem megfelelő az infrastrukturális kiépítettség az 5621-es fő közlekedési út mentén az ipari vállalkozások sűrűbbek jelenlegi foglalkoztatottsági helyzet nem megfelelő Veszélyek kedvezőtlen irányú demográfiai, társadalmi folyamatok indulnak meg (további elöregedés, születések alacsony száma) forráshiány miatt az infrastruktúrafejlesztés elmarad forráshiány miatt a vállalkozói aktivitás csökken, nem jönnek létre új vállalkozások kedvezőtlen foglalkoztatottsági lehetőségek miatt elvándorlás alakul ki

Duna-híd:

Helyzetelemzés: A városrészen lakott terület nem található, a szerkezeti terv a megépítendő Duna-híd területévé nyilvánítja azt. − Elősegítendő a híd megépítése lehetőségének biztosítása. Ezen fejlesztési terület megközelítően 400.000 m²-en helyezkedik el, melynek legnagyobb része a Duna-folyam. A szárazföldi fejlesztési terület jelenleg MÁV tulajdon illetve egy magánkézben lévő üzemi terület. A rendezési tervünk kijelöli a tervezett híd nyomvonalát, mely alapján rövidesen a kisajátítások meg fognak kezdődni. SWOT-analízis -

Erősségek Kedvező területi fekvés A Duna közelsége A Duna-híd kiépítésének lehetőségei adottak Vasútállomás közelsége Ipari parkok városrész a területtel határos Működő vállalkozások a területen Kedvező megközelíthetőség Munkahelyteremtő képesség Lehetőségek a Duna-híd megépítése Befektetői érdeklődés nyomán további fejlesztések

-

-

Gyengeségek A Duna-híd infrastrukturális előkészítettsége nem megfelelő Szintbeli kereszteződések a vasútvonal és a közút találkozásánál az 5621-es fő közlekedési út mentén az ipari vállalkozások sűrűbbek

Veszélyek forráshiány miatt a tervezett fejlesztések elmaradnak a Duna-híd támogatás hiányában nem


64


Új munkahelyek létrejötte vállalkozói aktivitás fokozódik közforgalmi kikötő, határkikötő létrehozása -

12 városrész

épül meg támogatás, forráshiány okán nem valósul meg az infrastruktúra fejlesztés befektetői érdeklődés hiánya forráshiány miatt nem jönnek létre új vállalkozások kedvezőtlen foglalkoztatottsági lehetőségek miatt elvándorlás alakul ki

Szőlőhegy:

Helyzetelemzés: A városrész az ipari területtől északra a mohácsi Szőlőhegyen található. Ezen területeken túlnyomó többségben pincés-présházas szőlőbirtokok találhatók, de egyre többen alakítanak ki üdülő épületeket és lakható hétvégi házakat is. − A városrészben elsősorban a turizmus (borturizmus) fejlesztésére adódik lehetőség, de ezen kívül a közterületek rendbetételére és helyi szintű közösségi tér kialakítására kell törekedni. A városrész a Szőlőhegy lakott területeiből és a külterületi Üdülőterületből áll. A két terület lakossága 2001-ben 864 fő volt, 2008-ra azonban a lakosságszám 584 főre csökkent. Ennek ellenére a városrész állandó lakosságának száma egyre stabilabb értéket mutat, sokan választják a nyugodt, természeti környezet nyújtotta aktív életvitelt. A városban fellelhető problémák itt is megtalálhatóak: elöregedés (14 éven aluliak aránya 18 %, a 60 év felettiek aránya 25,1 %), képzettség (legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya 45,7 %, felsőfokú végzettségűek aránya 3,9 %), foglalkoztatottság (rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 52,2 %, foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 50,2 %, szegregációs mutató 31,5 %). A két terület közül a külterületi mutatók szignifikánsan kedvezőtlenebb adatokkal szolgálnak. A negatív mutatók ellenére a városrészben a segélyezettek száma nem kiemelkedő (LFT: 13 fő, RSZS: 33 fő, RGYVK: 52). A városrészben működő intézmény a Park utcai Óvoda tagintézményeként működő Szőlőhegyi Óvoda. A városrész területén közigazgatási funkciót ellátó intézmény nem működik. A városrész lakásállományában igen magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya (89,5 %), amely főként annak tudható be, hogy az Üdülőterületen túlnyomó többségben pincésprésházas szőlőbirtokok találhatók, de egyre többen alakítanak ki üdülő épületeket és lakható hétvégi házakat is. SWOT-analízis -

Erősségek természeti környezet jelenléte pincés, présházas szőlők gyarapodó üdülők állandó népesség stabilizálódása borturizmus a pincékhez kapcsolódóan vízi turisztika, horgászási lehetőségek kedvező oktatási ellátottság az óvodai nevelés keretében

-

Gyengeségek magas mértékű az elöregedés születések száma alacsony kevés a kiskereskedelmi üzletek száma kereskedelmi, szolgáltató funkció koncentráltabb a fő közlekedési útvonal (Kossuth L. utca) mentén kedvezőtlen az elhelyezkedése városon belül (külterületi lakott területek magas száma) nem megfelelő az infrastrukturális ellátottság (szennyvízcsatorna-hálózat hiányos) utak, utcák nem megfelelő minősége


65


Lehetőségek infrastruktúrafejlesztés, csatornázás lakóingatlanok komfortfokozatának emelése turisztikai potenciálok erősítése (bor-, vízi turisztikai fejlesztések) kereskedelmi, szolgáltató szektor megerősödése kiskereskedelmi üzletek számának növekedésével új munkahelyek jönnek létre állandó népesség számának erősítése, ezáltal a lakosságszám alakulása pozitív irányúvá válik

-

-

-

13 városrész

munkanélküliség magas száma felsőfokú végzettségűek alacsony aránya segélyezési arányok magasak Veszélyek kiskereskedelmi üzletek versenyképessége csökken kedvezőtlen irányú demográfiai, társadalmi folyamatok indulnak meg (további elöregedés, születések alacsony száma) kedvezőtlen foglalkoztatottsági lehetőségek miatt elvándorlás alakul ki, az állandó népességszám nem tud megerősödni támogatások elmaradása miatt a turisztikai fejlesztések nem valósulnak meg turisztikai érdeklődés elmaradása támogatás hiányában az infrastruktúra fejlesztések elmaradása

Csele üdülőtelep:

Helyzetelemzés: A városrész a mohácsi Szőlőhegy és a Duna folyam közötti területen található. Ezen területeken túlnyomó többségben hétvégi házak található, de egyre többen alakítanak ki üdülő épületekből lakóépületeket is. − A városrészben elsősorban a turizmus (vízi) fejlesztésére adódik lehetőség, de ezen kívül a közterületek rendbetételére és helyi szintű közösségi tér kialakítására kell törekedni. E városrész lakossága a 2001-es 126 főhöz képest 2008-ra 138 főre emelkedett. Aggasztó azonban az elöregedés problémája a városrészben: míg a 14 éven aluliak aránya csak 10,3 %, addig a 60 év felettiek aránya 26,2 %. Szintén magas a városrészben a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya (37,5 %), ugyanakkor bíztató a felsőfokú végzettségűek aránya (12 %) a városi átlaghoz viszonyítva. A városi átlaghoz képest negatív eredményeket adnak a foglalkoztatottsági mutatók is (rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők 52,5 %, foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 54,9 %). A foglalkoztatottak aránya a városrészben mindössze 40,6 %. Kedvezőtlen a szegregációs mutató is: 23,8 %-os. Ennek ellenére azonban a területen szegregátum nem alakult ki, illetve nincsen kialakulóban. A városrészben egészségügyi, közigazgatási, oktatási intézmény nem működik. A városrész területén élő gyermekek óvodába járása a szomszédos Szőlőhegy városrész területén található Szőlőhegyi Óvoda által biztosított. SWOT-analízis -

Erősségek Növekvő népességszám természeti környezet jelenléte üdülők gyarapodó száma egyre növekszik az állandó lakosok száma vízi turisztika, horgászási lehetőségek

Gyengeségek magas mértékű az elöregedés születések alacsony aránya kedvezőtlen az elhelyezkedése városon belül (külterületi lakott területek magas száma)


66


oktatási ellátottság kedvező a szomszédos Szőlőhegy városrészben működő óvodához kapcsolódóan kedvező a felsőfokú végzettségűek aránya Lehetőségek infrastruktúrafejlesztés, csatornázás lakóingatlanok komfortfokozatának emelése turisztikai potenciálok erősítése (főként vízi turisztikai fejlesztések) kereskedelmi, szolgáltató szektor megerősödése kiskereskedelmi üzletek számának növekedésével új munkahelyek jönnek létre

14 városrész

nem megfelelő az infrastrukturális ellátottság (szennyvízcsatorna-hálózat hiányos) utak, utcák nem megfelelő minősége munkanélküliség magas száma Veszélyek kedvezőtlen irányú demográfiai, társadalmi folyamatok indulnak meg (további elöregedés, születések alacsony száma) forráshiány miatt az infrastrukturális fejlesztések elmaradnak kedvezőtlen foglalkoztatottsági lehetőségek miatt elvándorlás alakul ki forráshiány miatt kiskereskedelmi üzletek kialakulása, a vállalkozói aktivitás elmarad

Mohács-Szigeti városrész:

Helyzetelemzés: A városrész a Duna bal partján elterülő terület. Jelenleg lakó- és üdülőfunkcióval rendelkező településrész, mely rész-önkormányzati feladatokat is ellát. − A városrészben elsősorban a turizmus (vízi) fejlesztésére adódik lehetőség, főleg a Duna-híd megépülése után, de ezen kívül a közterületek rendbetételére és helyi szintű közösségi tér kialakítására kell törekedni. A városrészek jelentős hányadával ellentétben itt 2001 óta a népességszám pozitív irányú változása figyelhető meg. A 2001-es 804 főhöz képest a lélekszám 2008-ban 1 103 fő. Ennek ellenére az elöregedés problémája itt is jelentkezik, a 60 év felettiek aránya (21,5 %) meghaladja a 14 éven aluliak arányát (17,4 %). A foglalkoztatottsági mutatók az egyik legrosszabbak ebben a városrészben, a foglalkoztatottak aránya mindössze a városrész lakosságának 39 %-a, míg a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 57,4 %, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 54,4 %. A képzettség szempontjából itt is a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők magas aránya (40,1 %) és a felsőfokú végzettségűek alacsony aránya (3,5 %) jellemző. Nem meglepő ezek ismeretében, hogy a szegregációs mutató is az egyik legrosszabb a városrészben (29,7 %). A területen elszórtan szegregálódó területek alakultak ki (Sárhát, Papkert), amik azonban nem minősülnek szegregátumnak alacsony népességszámuk okán (50 főnél magasabb, de 100 főnél alacsonyabb lélekszámú területek). A Szigeti városrészben az óvodai, általános iskolai ellátást a Völgyesi Jenő Általános Iskola és Óvoda biztosítja, ami a Brodarics István Általános Iskola és Óvoda tagintézményeként működik. A városrész igazgatásával kapcsolatos feladatokat, a közigazgatási funkciókat a Mohácsszigeti Településrészi Önkormányzat látja el. A településrész egységes háziorvosi körzetet alkot, így az egészségügyi ellátás a szigeti városrészben ennek keretében biztosított.


67

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája SWOT-analízis -

Erősségek növekvő népességszám részönkormányzati státusz közigazgatási funkció jelenléte közterek, parkok, zöldterületek kiterjedése, megoszlása kedvező közszolgáltatói, oktatási ellátottság (tagintézményként működő általános iskola, óvoda, helyi körzeti orvos)

-

-

Lehetőségek közigazgatási funkciók erősödése közszolgáltató intézmények infrastruktúra fejlesztése a kereskedelmi, szolgáltató funkció erősödése a városrész teljes területén vállalkozói aktivitás fokozódik infrastruktúrafejlesztés Duna-híd megépülésével a városrész megközelíthetősége javul -

Gyengeségek magas mértékű az elöregedés közszolgáltató intézmények nem megfelelő infrastrukturális ellátottsága nem megfelelő az infrastrukturális ellátottság (szennyvízcsatorna-hálózat hiányos) utak, utcák nem megfelelő minősége munkanélküliség magas száma magas segélyezési arányok halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek viszonylag magas aránya felsőfokú végzettségűek alacsony aránya kedvezőtlen megközelíthetőség (csak a Duna jobb és bal partja között közlekedő kompon lehetséges) alacsony vállalkozói aktivitás Veszélyek forráshiány miatt kiskereskedelmi üzletek kialakulása, a vállalkozói aktivitás elmarad kiskereskedelmi üzletek versenyképessége csökken, megerősödésük elmarad kedvezőtlen irányú demográfiai, társadalmi folyamatok indulnak meg (további elöregedés, születések alacsony száma) forráshiány miatt a közszolgáltató intézmények fejlesztése elmarad kedvezőtlen foglalkoztatottsági lehetőségek miatt elvándorlás alakul ki forráshiány miatt az infrastruktúrafejlesztés elmarad


68

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 3 STRATÉGIA 3.1. A VÁROS HOSSZÚ TÁVÚ JÖVŐKÉPE Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célhierarchiája maximálisan épít a város meglévő fejlesztési koncepcióira, ágazati programjaira és egyéb stratégiai dokumentumaira, amelyek közül a legjelentősebbek az alábbiak: − −

Mohács Város Középtávú Településfejlesztési Koncepciója (2007), Mohács Város Településrendezési Tervek (1999-2007).

Mindez jelzi, hogy a város jelenleg is egy kiforrott, szakmailag megalapozott és társadalmilag elfogadott célrendszerrel rendelkezik, ezért az IVS-nek nem célja egy teljesen új stratégia létrehozása, hanem sokkal inkább egyfajta szintézis, amely során a jelenlegi állapotnak és a jövőben várható folyamatoknak megfelelően formáljuk, pontosítjuk a korábbi, de még hatályban lévő célkitűzéseket. 3.1. A város hosszú távú jövőképe Mohács reális jövőképének kialakításakor számos külső, illetve öröklött tényezőt figyelembe kell venni, amelyek alapvetően meghatározzák a város átfogó fejlődésének lehetséges irányvonalait és korlátait: − − − − −

a város kedvező geopolitikai helyzete, az egykor mezővárosi rangú, jelentős térszervező erővel rendelkező város múltjából, tradícióiból levezethető értékek, a gazdasági, munkaerő-piaci, közigazgatási és közszolgáltatási funkciókból adódó központi és közvetítő feladatok és az ebből származó előnyök, a városok közötti élesedő hazai és nemzetközi versenyhelyzet, a modern európai városfejlődés kihívásai és a helyi társadalom elvárásai.

Mindezen tényezőket, valamint a jelenlegi és a jövőben várható trendeket figyelembe véve Mohács az európai városhálózat stabil elemeként egy olyan várossá válik, amely hosszú távon megerősíti térségi vezető és integrátor szerepét a társadalmi és kulturális integráció helyeként, a demokrácia bázisaként, a gazdasági fejlődés motorjaként, egyúttal tudatosan és fenntartható módon javítva a természeti és az épített környezet minőségét. A város számára nagy fejlesztési kihívást jelent, hogy megtalálja azokat a pozíciókat, lehetőségeket, amelyek a XXI. század elején új dinamikát adhatnak fejlődésének. Ez csak akkor lesz lehetséges, ha a város optimálisan, a közös érdekekből kiindulva kooperál a közszféra többi szereplőjével, a lakossággal, a piaci szereplőkkel. A jövőkép elérése érdekében egyszerre szükséges a város működésének, gazdaságának, termelő infrastruktúrájának és (köz)szolgáltatásainak hatékonyság-elvű fejlesztése, valamint a városban és környékén élő lakosság életminőségének emelése – kiemelten a leszakadó társadalmi rétegek helyzetének javítását is. Azt kell tehát elérni, hogy a gazdasági potenciál növekedésével, a regionális szerepkör erősödésével párhuzamosan a város élhető, lakható, szolidáris hely maradjon.


69


3.1.1. Mohács 2025-ben Mohács Magyarország és az Európai Unió egyik stabil fejlődési pályán lévő városa, ahol kiegyensúlyozott gazdasági növekedés valósul meg, és a lakosság életminősége, szociális biztonsága folyamatosan javul. Demográfia: A lakosság száma (20 ezer fő) stagnálást, esetleg enyhe csökkenést mutat, ugyanis a születések csökkenő száma miatt bekövetkező természetes fogyást (1-2‰) a bevándorlás hosszú távon többnyire ellensúlyozza. A pozitív vándorlási mérleg hátterében több tényező áll: − − −

a sajátos településszerkezetnek köszönhetően a szuburbanizáció folyamata a közigazgatási határon belül megy végbe, Mohács vonzereje a városi funkciók erősödésével és egyenletes térbeli eloszlásával emelkedik, lassan, de folyamatosan növekszik a külföldről érkező, nyugdíjas korban lévő lakosság aránya.

A lakosság korcsoportos megoszlását mindezeknek köszönhetően a munkaképes korúak permanensen magas és a 65 éven felüliek növekvő aránya jellemzi. Gazdaság: További külföldi tőkebefektetések várhatóak, amelyeknek köszönhetően a magas technológiaigényű iparágak és a kvalifikált munkaerőt igénylő szolgáltatások lesznek dominánsak. A lakosság és a városba – a jelenleginél hosszabb távra – érkező, főként belföldi turisták fogyasztása a jövedelmek fokozatos növekedésével és az infláció csökkenésével bővül, amit a megerősödött és nagyobb beruházási hajlandóságot mutató helyi kis- és középvállalkozások teljes mértékben ki tudnak elégíteni. Bár jelentősen bővül a szolgáltató szektor munkaerő-piaci szerepe, hosszú távon a – tartós – munkanélküliség problémájával számolni kell (18-19%). A jövedelmi különbségek az ország fejlettebb részeihez viszonyítva jelentős mértékben nem változnak. A város gazdálkodása a magas sajátbevételeknek köszönhetően kiegyensúlyozott. Közlekedés: A város külső elérhetősége mind az ország távolabbi részeiből, mind a környező településekről gyors és kiszámítható az épülő autópályáknak és a gyorsforgalmi utaknak, valamint a megbízható közösségi közlekedésnek köszönhetően. Ezeket egészíti ki a teljes szakaszon kiépült gyűrűs úthálózat, ami a város átmenő gépjármű forgalmának nagymértékű csökkenését eredményezi. A kikötőkben végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően regionális jelentőséget kap a vízi szállítás, kereskedelem és az idegenforgalom területén. A belső városi közlekedésben a gyűjtőutak rendszere jó elérést biztosít a területileg kiterjesztett belvároshoz. A város közlekedési csomóponti jelentőségét a megépült Duna-híd is jelzi. A kerékpárút-hálózat teljes körű kiépítése a lakosságot a kerékpár környezetkímélő használatára ösztönzi.


70


Környezet- és természetvédelem: A főbb környezetvédelmi mutatók illeszkednek az EU normákhoz. Az elkészült városi környezetvédelmi koncepciónak megfelelően a levegő minőségjavítása, a zöldterületek növelése, hasznosítása folytatódik. A várost elkerülő utak megépítésének hatására a zaj- és levegőszennyezés a lakott területeken csökkenő tendenciájú. A szelektív hulladékgyűjtés a város egész területén szervezetten működik, az újrafeldolgozással hasznosított hulladék mennyisége emelkedik (10%<). A szennyvíztisztító telepek korszerűsítése megtörtént, ennek köszönhetően a talaj és a felszín alatti vizek minősége javul. A környezetvédelmi tudatformálás folyamatos, állandó eleme a város politikájának. Ez egyrészt ésszerűbb fogyasztásra és környezetkímélő termelésre ösztönöz, másrészt önkormányzati támogatással folytatódik a lakótelepi lakások energetikai korszerűsítése. Mindennek köszönhetően a lakosság és az üzemek környezetterhelése csökkenő tendenciát mutat. A város közigazgatási határán belül megáll a természeti területek fogyása, a helyi védelemre javasolható területek jogi védettsége megvalósul, ezáltal a város külterületének ökológiai stabilitása növekszik, ami kedvezően hat a lakosság egészségi állapotára, a helyi mező-, erdő- és vadgazdálkodásra, valamint az öko- és falusi turizmusra. Egységes ökológiai hálózat jön létre, amely a belterületekre is kiterjed a növekvő arányú zöldterületek és a rehabilitált vízfolyások mentén. A város külterületén a parlag területek többsége felszámolásra kerül extenzív mezőgazdasági hasznosítással és erdősítéssel. Egészségügy: Az egészségipar fejlesztéseinek köszönhetően a város nemzetközi jelentőségű gyógyászati-gondozási központnak számít. A lakosság körében rendszeresek az intenzív felvilágosító, prevenciós és szűrési programok, amelyek eredményeként javul a lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a keringési rendszer megbetegedéseire. A környezetvédelmi intézkedések hatására csökken az allergiás, illetve a légzőrendszeri megbetegedések száma. Az egészségügyi ellátás információs rendszerének kiépítésének köszönhetően létrejön az egyes szintek közötti elektronikus kommunikáció és a lakossági monitoring rendszer az ellátás színvonalának s hatékonyságának javítása érdekében. Az egyes ellátási szinteken a fejlesztésekkel az ellátottsági mutatók elérik az országos átlagot. Oktatás: Az oktatási intézmények magas szintű infrastrukturális felszereltsége megfelelő alapot jelent a minőségi neveléshez és képzéshez. A közoktatási intézményekben a rendszerszemléletű és átfogó oktatási modulok elterjedésével, a vállalkozási ismeretek, valamint a személyiségfejlesztő modulok beépítésével a – csökkenő létszámú – tanulók érzelmi intelligenciája, problémamegoldó és adaptációs képessége magasabb az OECD országok átlagánál. A szükséglet-orientált, magas színvonalú szakképzésnek köszönhetően a város munkaerő-potenciálja jól képzett és rugalmas. A várossal, a Pécsi Tudományegyetemmel és a vállalkozói szférával szorosan együttműködő iskola a helyi gazdaságképzési, fejlesztési és innovációs bázisa. Mohács Város Polgármesteri Hivatala - Városfejlesztési Osztály - Fejlesztési Csoport

71


Közművelődés: A város mind a helyi lakosság, mind az idelátogatók számára egyre szélesebb körű és színvonalasabb kulturális, szabadidős, illetve sport kínálatot tud nyújtani. A nagyobb, hagyománnyá váló rendezvények nemzetközi hírneve erősödik, ami hozzájárul a város pozitív arculatának kialakulásához. Az éves rendezvényterv állandó struktúrával rendelkezik, a nagyobb események megszervezésére időben ütemezetten kerül sor. Az önkormányzat támogatja a civil önszerveződéseket, valamint az aktív pihenés, illetve a sportolás különböző formáit. Szociális helyzet: A gazdasági fejlődés hatására a társadalmi polarizáltság fokozatosan csökken a városban. A jövedelmek közötti különbségek nem növekednek tovább, a hátrányos helyzetű csoportok életminősége javul, felzárkózási esélyeik és életük önálló irányításának lehetősége növekednek. A szociális feszültségek (a hátralékok magas szintje, városi szegénytelepek, a lakótelepek felújítása) a kezelésükre indított szakmai programok eredményeképpen enyhülnek. A gazdasági fejlődés okozta negatív hatásokra (szegények bevándorlása, szociális problémák térbeli koncentrációja stb.) a szociális intézményrendszer a kapcsolódó szférákkal együtt felkészül és megfelelően reagál. Mivel a hátrányos csoportok társadalmi reintegrációja a helyi közösség szintjén és a lakosság aktív részvételével megy végbe, így a város lakosainak toleranciaszintje emelkedik. A szociális ellátórendszer hiányzó intézményei kiépülnek, a civil szervezetek, egyházak által nyújtott ellátások szerepe számottevően megnő. A szociális ellátórendszer színvonala és hatékonysága javul, az ellátások jelentős részét a kliensek természetes környezetében biztosítják. Térségi szerepkör: A város gazdasági-társadalmi agglomerációs gyűrűje kiterjed egyrészt a városi funkciók erősödése és koncentrációja, másrészt a kedvezőbb elérhetőségi viszonyok miatt. A környező településekkel szoros ágazati és feladat-ellátási együttműködések jönnek létre (pl. közigazgatási, közoktatási, szociális feladatmegosztás), amelyek kiegyensúlyozott térségi fejlődést eredményeznek. Mohács regionális szerepköre megerősödik, hatékony és kölcsönös előnyökkel járó kooperáció jön létre a régióközponttal. Nemzetközi szinten a város jelentősége egyfelől a multinacionális vállalatok jelenléte, másfelől az intenzívebbé váló határon átnyúló együttműködéseknek köszönhetően megnő. Mindehhez az is hozzájárult, hogy a város stabil kkv szektorral és K+F bázissal rendelkezik.


72


3.2. Jövőbeni fejlesztési irányok 3.2.2. Középtávú tematikus célok A középtávú célok alapvetően a településfejlesztési koncepciónak megfelelően ágazati bontásban kerülnek meghatározásra. − − − − − − − − − −

A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakításához A gazdaság igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés A(z inter)regionális szerepkör erősítése A fenntartható turizmus kialakítása és Mohács versenyképes turisztikai célterületté tétele Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése A magas szintű kultúra és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása A szociális biztonság megteremtése

3.2.2.1 A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása Mohácsnak a külső közlekedési kapcsolatok alakítására nincs direkt hatása, ettől függetlenül pontosan meghatározhatók azok a nagyobb nemzetközi, illetve országos hatókörű közlekedési fejlesztések, amelyek alapvetően hozzájárulnak a város jobb elérhetőségéhez és a tranzitforgalom csökkenéséhez. − − − −

az V/c. számú korridor teljes hazai szakaszának kiépítése. nyugati elkerülő út és az M6 autópálya gyorsforgalmi úttal történő összekötése, a kikötők üzleti és turisztikai célú fejlesztése, Duna-híd megépítése.

A belső városi közlekedés fejlesztése a szerkezeti hiányok pótlására, illetve a környezetbarát közlekedési megoldások elősegítésére irányul. A településrészek közötti összeköttetés fejlesztése a város sajátos szerkezete szempontjából kiemelt jelentőségű: egyrészt a szőlőhegyi részek miatt a külterületi lakóövezetek szétszórtan helyezkednek el, másrészt a város belterületének terjeszkedése nem egyenletesen történt, hanem egy-egy közlekedési útvonal mentén alakultak ki nyúlványok, amelyek között az összeköttetés többnyire csak a belvároson keresztül lehetséges. Az ebből adódó közlekedési problémák (nagy átmenő forgalom a város belső részein, bizonyos útszakaszok túlzsúfoltsága) felszámolásához szükséges az alábbi fejlesztések elvégzése: − − − −

a város fejlődésével összefüggésben további városrészeket összekötő új útvonalak kialakítása, a kerékpárút-hálózat hiányzó főbb szakaszainak kiépítése, a közösségi közlekedés rendszerének megújítása a járatok útvonalának meghosszabbításával, P+R parkolók kialakítása.

A belváros a fentiek mellett további sajátos közlekedési nehézségekkel küzd, amelyek a forgalom folyamatos növekedése miatt gátolják a városmag központi funkcióinak kiteljesedését. Emiatt elengedhetetlen a belvárosi csökkentett forgalmú zóna folytatása, amely nemcsak közlekedési szempontból jelent előrelépést, hanem multiplikátor hatásként elősegíti a környező területek feltárását és gazdasági-társadalmi felértékelődését (ezt jelzi a kereskedelmi központok megjelenése is). A parkolóhelyek hiányát a városmagtól gyalogostávolságban elhelyezkedő parkolóházak és mélygarázsok kiépítésével lehet ellensúlyozni, ezáltal lehetővé válik a belváros gyalogos és zöldfelületeinek kiterjesztése. Mohács Város Polgármesteri Hivatala - Városfejlesztési Osztály - Fejlesztési Csoport

73

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Aközlekedés környezeti ártalmainak felszámolásához járul hozzá a közösségi közlekedés rendszerének korszerűsítése, amely egyfelől egy intermodális csomópont kialakítását, másfelől környezetbarát közlekedési eszközök alkalmazását jelenti a belvárosban. Mindezek eredményeként − − − − − − −

emelkedik Mohács nemzetközi és hazai jelentősége, kiteljesedik a város központi funkciói a környező települések irányába, csökken a belterületek egyes útvonalainak közlekedési leterheltsége, vonzóbbá válik a közösségi közlekedés az egyéni közlekedéssel szemben, emelkedik a környezetbarát helyváltoztatási megoldások használatának aránya, a belváros parkolási problémái enyhülnek, csökken a közlekedési eredetű zaj- és levegőszennyezés.

3.2.2.2 Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakításához Mohács a közép-európai gazdasági térség egyik fejlett városi infrastruktúrával és szolgáltatási kultúrával rendelkező települése, amelynek kedvező gazdaságföldrajzi elhelyezkedése stratégiai adottság. Ezt az előnyös adottságot felhasználva hosszú távon a XXI. századi, szolgáltatás alapú vállalkozói infrastruktúra és innovatív környezet megteremtése a cél a nagyobb és folyamatos tőkevonzás érdekében. Mindez előfeltétele annak, hogy Mohács déli kereskedelmi központtá válhasson, azaz képes legyen kiszolgálni a kereskedelem új formáit (pl. nemzetközi közvámraktár, e-business), valamint a multinacionális elosztóhálózatok déli irányú terjeszkedését. Az elkövetkező években a város a multinacionális kereskedelmi cégek képviseleteinek, ügynökségeinek adhat otthont a schengeni határvonal áttelepülése miatt, ugyanis egy határvonal áthelyezése mindig együtt jár a gazdaságiinfrastrukturális struktúrák mozgásával, illetve a növekvő állami szerepvállalással a kiegészítő közigazgatási infrastruktúrák területén. E cégek letelepítésének versenyében az a település lehet sikeres, amely képes magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtani: − − − − −

a bérirodák, tárgyaló és konferenciaközpontok, a telekommunikációs hálózatok, az e-business, a banki és a kereskedelmi hálózatok, valamint a valós árumozgások összekapcsolhatósága területén.

A befektetés-ösztönzés egyik eszközének tartott üzleti-szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése mellett kiemelt jelentőségű olyan innovatív környezet kialakítása, amely biztosítja az alkalmazott kutatásfejlesztési eredmények beépítését a fejlett vállalkozói üzemvitelbe. A kutatás-fejlesztés területén fokozottan építeni kell Pécs és Szekszárd, kiemelten pedig a felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek együttműködésére, egyfajta innovációs híd kiépítésére. Mindezek eredményeként az ipari park bővülő területére és a város barnamezős ipari területeire középtávon professzionális nemzetközi spedíciós vállalatok települnek, így a város logisztikai központként multinacionális elosztóhálózatok részévé, határokon átnyúló kereskedelmi bázissá válhat, ami hozzájárul a tradicionális feldolgozóipar és a korszerű pénzügyi, kereskedelmi és üzleti szolgáltatások – mint húzóágazatok – egyensúlyához. Ezáltal a város gazdasági struktúrája kevésbé lesz sebezhető, kialakulhat egy stabil beszállítói hálózat, továbbá tartós tőkemegkötés, egyenletesebb adóbevétel és növekvő hozzáadott érték termelés jelentkezik.


74


3.2.2.3 A gazdaság igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés A humánerőforrás általános fejlesztése a Mohácson és térségében élő lakosság helyzetére közvetlen hatást gyakorol, és a gazdaságilag-társadalmilag fenntartható fejlődés egyik alapfeltételét is jelenti. A város versenyképességének átfogó erősítése a tényleges és potenciális munkaerő képzettségi színvonalának és rugalmasságának jelentős emelése nélkül elképzelhetetlen. Ehhez a képzési-oktatási rendszer egyes szintjein különböző fejlesztések szükségesek: A közoktatás színvonala Mohácson általánosságban jónak értékelhető, elsősorban az intézmények infrastrukturális felszereltsége esetében, illetve néhány speciális területen (pl. számítástechnikai és idegen nyelvi oktatás) indokolt a fejlesztés. − −

A gimnáziumi képzés keretében fontos a minőség – differenciált lehetőségeket és speciális szakmai elképzeléseket is figyelembe vevő – további javítása. Emellett erősíteni kell a gimnáziumok felsőoktatásra való felkészítő funkcióját. A szakképzési rendszer terén fel kell gyorsítani a munkaerő-piaci igényekre alapuló modellváltást annak érdekében, hogy csökkenjen a pályakezdő állástalanok aránya, valamint hogy mérséklődjön a képzési kínálat és a munkaerő-kereslet közötti szakadék. Ezért a képzési kínálatban célszerű nagyobb hangsúlyt fektetni többek között a logisztikai, a pénzügyi, a turisztikai és a műszaki irányokra.

Mindezek figyelembevételével a gazdaság munkaerő-szükségletének kielégítése, a munkanélküliség visszaszorítása, a külső befektetők letelepítése, a kis- és középvállalkozói szektor megerősítése az oktatás, valamint az át- és továbbképzések rendszerének összehangolt fejlesztése nélkül nem érhető el. Mohács gazdasági szerkezetében a bekövetkezett és a várhatóan bekövetkező változások, a külső gazdasági körülmények, a növekvő technológiai színvonal új képzettségeket és képességeket, valamint oktatási intézményi infrastrukturális fejlesztéseket követelnek. A változó igényeket csak a gazdaság szereplőivel szorosan együttműködő, rugalmas képzési rendszer, a standard színvonalat biztosító gimnáziumi oktatás, valamint a szükséglet-orientált szak- és továbbképzési intézményrendszer képes figyelembe venni a kapcsolatok intézményesülésével. A fejlesztések eredményeként korszerű tudásbázissal rendelkező, szakképzett és minőségi munkaerőpiaci potenciál jön létre, amely elősegíti a gazdaság fejlődését és a munkanélküliség hatékonyabb kezelését a szakpolitikai irányvonalaknak megfelelően.


75


3.2.2.4 A(z inter)regionális szerepkör erősítése Mohács településhálózati jelentősége és kedvező földrajzi elhelyezkedése megfelelő kiindulási alapot jelent ahhoz, hogy egyes funkciók esetében megerősödjön, illetve kiterjedjen a város szerep- és hatóköre. Ezt elsősorban a már létező és hatékonyan működő településközi és interregionális együttműködések szélesítésével és mélyítésével lehet és kell elérni. − Mohács számos szolgáltatást kínál a környező települések számára, a megfelelő „hátország” nélkül, elszigetelten azonban a város fejlődése is lelassul. − Baranya megye városhálózatában Mohács kitüntetett szereppel bír, a kiegyensúlyozatlan települési struktúra miatt segítenie kell, hogy a megye többi városi rangú települése is kiépítsen olyan kapacitásokat, amelyeket célszerűbb közelebb vinni a helyi társadalomhoz és megfelelő mértékben generálja a helyi gazdaság fejlődését. Kiemelt jelentőséggel bír az Dél-dunántúli régió három megyeszékhelye közötti, ezen belül – a földrajzi közelség miatt – Péccsel való együttműködés: a két városnak közösen kell meghatározni azokat a kapcsolódási pontokat (pl. kereskedelem, turizmus, K+F, határon átnyúló együttműködések), amelyek kölcsönös előnnyel járnak mindkét fél számára. Nemzetközi szinten a testvérvárosi kapcsolatok jelentenek olyan együttműködési bázist, amelyre építve széleskörű és fenntartható kulturális és gazdasági partnerségek jöhetnek létre. A cél az, hogy a kooperáló partnerek közötti hatékony funkció- és munkamegosztással Mohács maximálisan kihasználhassa komparatív előnyeit, és az érintett térségben jelentős kereskedelmi, pénzügyi és kulturális központtá váljon. A települések közötti versenyhelyzet ésszerű szintre történő visszaszorításával, kölcsönösen előnyös megegyezések megkötésével a pozitív hatások nemcsak települési, hanem megyei, regionális és nemzetközi szinten is megmutatkozhatnak. Mohács akkor tudja tartósan megerősíteni (inter)regionális szerepkörét, ha a fent vázolt folyamatban proaktív, kezdeményező és kompromisszumkész félként jelenik meg.


76


3.2.2.5 A fenntartható turizmus kialakítása és Mohács versenyképes turisztikai célterületté tétele Mohácson fokozatosan változik az idegenforgalmi kereslet, amely jelzi a város turisztikai szerepkörének erősödését. Korábban a szomszédos országokból érkező bevásárló turisták voltak többségben, napjainkra azonban az idegenforgalmi kínálat mennyiségi bővülésével és minőségi javulásával, valamint a belföldi turizmus fellendülésével a város jelentős piacformáló tényezővé vált az Dél-dunántúli régióban. A város turizmusfejlesztési koncepciójának megfelelően a fenntartható turizmus kialakításához és Mohács idegenforgalmi versenyképességének növeléséhez szükséges a természeti, a gazdasági és a társadalmi környezet átfogó megújítása, ami többek között magában foglalja a természeti értékek védelmét, a negatív környezeti hatások csökkentését, a helyi lakosság szemléletformálását, az elvándorlás megállítását, a képzési rendszer modernizációját és a vállalkozások megerősítését. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az idegenforgalmi fejlesztések fő eszközei a következők: −

a meglévő turisztikai attrakciók fejlesztése és újabb vonzerők kialakítása, hangsúlyt fektetve - az arculatformáló, exkluzív turisztikai termékekre (gyógy-, hivatás-, öko-, kulturális és sportturizmus), - az aktív és családi turisztikai termékekre (falusi, lovas-, horgász-, kerékpáros, ifjúsági turizmus), - valamint olyan színvonalas részszolgáltatások kifejlesztésére, amelyekkel növelhető a turista forgalom gazdasági hozama, illetve a különösebb vonzerővel nem rendelkező városrészek is bekapcsolódhatnak az idegenforgalmi ágazatba (tranzit- és kirándulóturizmus), - a vendégfogadási feltételek átfogó javítása, - valamint a turizmus helyi szervezeti rendszerének megújítása, idegenforgalmi hálózatok és egymásra épülő programcsomagok létrehozása.

A nagyobb volumenű fejlesztéseket helyileg a Duna partjára és a belváros területére kell koncentrálni, a vidékfejlesztés eszközeivel lehetőség nyílik a Szőlőhegy turisztikai fejlesztésére is (borturizmus). A beavatkozások eredményeként erőteljesen csökken a turizmus szezonalítása, növekszik a vendégforgalom, ezáltal pedig az idegenforgalom jövedelemtermelő képessége.


77


3.2.2.6. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme Bár Mohács településszerkezeti adottságai alapjában jók és karakteresek, a város dinamikus fejlődése azonban számos akut problémát eredményezett, amelyek közül a legfontosabbak a következők: − −

A belváros központi funkciókkal rendelkező területe Mohács nagyságához képest kicsi, ezért kiterjesztése elkezdődött, ezt azonban nem kísérte megfelelő funkcióváltás, új funkciók megjelenése. A leromló, leszakadó városrészek épületállományának intenzív megújítása megkezdődött, a bérlakások felújítása indokolt, azonban a sokszor rendezetlen közterületek fejlesztése, humanizálása ezzel együtt nem történt meg. A városrészben az úthálózat és járdák állapota javítandó.

Mohács szerkezetével és az épületállománnyal kapcsolatos fejlesztések kiemelt célja a városi életforma hosszú távú felértékelődése. Ennek előfeltétele az épített környezet olyan fejlesztése, amely összhangba hozza a város gazdasági-társadalmi-környezeti hatékonyságának növelését, az életminőség javítását és a város karakterének megtartását. E cél megvalósítása magában foglalja a helyi identitás erősítését a város karakterének feltárásával és fejlesztésével és a közterületek – mint a városi élet fő helyszíneinek – humanizálásával. Az elmúlt évtizedekben végbement fejlődés megalapozta Mohács „nagyvárosi” karakterét, azonban elindított egy olyan folyamatot is, amely veszélyezteti a város hagyományos karakterét. Emiatt a legfontosabb kihívás az, hogy a mai és jövőbeni dinamikus fejlődést úgy befolyásolja a város, hogy ez a fennmaradt jellegzetes, arculati elemként is funkcionáló településszerkezet és építészeti örökség megújítását, nem pedig eltűnését eredményezze a magas városi életminőség biztosításával párhuzamosan. A karaktermegőrző fejlesztés elsődleges célterülete a többfunkciós városközpont és a leszakadó déli városrész, a lakótelepek, lakóparkok és környékük, a gazdasági és iparterületek, a Szőlőhegyi pincés és üdülőterület és a szigeti városrész. A településszerkezet optimalizálásához szükséges települési alközpontok létrehozása és fejlesztése, amelyek széleskörű alapszolgáltatásokat kínálnak a városrész lakosai számára. A mohácsi imázs és identitás a karakteres elemek hangsúlyozásával és újabb elemek létrehozásával erősíthető. Egy helyi és városkörnyéki karaktertérkép segítségével meghatározhatók azok az elemek, amelyek leginkább hozzájárulnak ehhez a folyamathoz. A városszerkezetben a közterek és a zöldterületek ilyen elemnek tekinthetők, amelyek fejlesztése a változatosabb, kellemesebb városi életet szolgálják. A közterületek humanizálása és állapotuk javítása egyrészt a városközpont köztereinek tudatos bővítését, minőségének emelését és „élettel telítését” jelenti (pl. hagyományos kiskereskedelem fejlesztése), másrészt elengedhetetlen a város lakosságának egy részét tömörítő lakótelepi közterületek megújítása az épületek közötti területek parkosításával, a játszóterek felújításával és a parkolók esztétikusabb kialakításával. Mindezek eredményeként új közösségi terek jönnek létre. További cél az épületállomány megújítása, amely esetében kiemelt szerepet játszanak a lakóingatlanok, azon belül is a szociális önkormányzati bérlakás-állomány. A lakásállomány hiányzó szerkezeti elemének tekinthető non-profit lakbérszintű bérlakás-állomány kialakítása az átmenetileg vagy hosszabb távon önerőből tulajdoni lakáshoz jutni nem tudó csoportok lakhatási lehetőségeinek bővítését célozza meg, ami nagymértékben javítja a lakhatási feltételeket és növeli a mobilitást a lakásszektorban. Emellett tovább folytatódik az ipari technológiával készült lakóépületek energiahatékonysági rekonstrukciója, amely a társasházak közös részeinek felújítását, gépészeti rendszerének korszerűsítését, valamint a lakások külső nyílászáróinak cseréjét foglalja magába. A lakások mellett a gazdasági és közfunkciókat betöltő épületállomány ütemezett megújítása is elengedhetetlen. Ezen a területen a város hatásköre elsődlegesen a saját tulajdonában lévő ingatlanok rekonstrukciójára terjed ki. A cél az, hogy a fizikai jellegű felújítások hozzájáruljanak az adott épület és az érintett városrész funkcióinak megerősítéséhez és bővítéséhez.


78

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A város kiegyensúlyozott területi fejlődése érdekében fontos, hogy az egymást zavaró funkciók (pl. iparterület és lakóövezet) térben elkülönüljenek egymástól. Ennek érdekében a nagyvárosi karakterelemként azonosítható városszéli kereskedelmi központok és iparterületek további fejlesztéseit elsősorban a meglévő gazdasági sűrűsödésekhez kapcsolódóan célszerű megvalósítani, a lakóterületek esetében pedig az intenzívebb, de túlzsúfoltságot nem eredményező hasznosításra kell hangsúlyt fektetni biztosítva ezáltal a fejlesztések és a (köz)szolgáltatások hatékonyságát, a negatív közlekedési hatások minimalizálását, valamint a zöldfelületek visszaszorulásának megállítását. A fejlesztések hatására a városi élet színvonala nő, a helyi lakosság identitása erősödik. A jelenleg alulhasznált területek intenzívebb hasznosítása hozzájárul ahhoz, hogy a város megfelelő szinten tudja tartani térbeli terjeszkedést. A megújult közösségi tereknek, valamint a bővülő és javuló lakáskínálatnak köszönhetően a város népességmegtartó ereje nő. 3.2.2.7. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése Mohács környezeti állapotát jelentős mértékben befolyásolják természeti és antropogén hatások egyaránt. A környezeti állapotának hosszú távú javítása és a környezetterhelések csökkentése során öt kiemelt feladat rajzolódik ki: −

A táj védelme és ökológiai stabilitásának erősítése: a tájrendezés a természeti adottságoknak megfelelően kialakított és revitalizált ökológiai hálózattal, az erős regenerálódó képességű, magas biológiai aktivitásértékű fásítási célterületek kialakításával, a hiányos fasorok pótlásával valamint az extenzív hasznosítású mezőgazdasági területek növelésével és tudatos elrendezésével erősíti a táj eredeti karakterét, növeli ökológiai potenciálját. − A védett természeti területek megőrzése és a természeti területek fogyásának megállítása: nemcsak a jelenleg oltalom alatt álló területek biológiai értékeinek megőrzésére kell hangsúlyt fektetni, hanem a jogi védelmet nem élvező ún. természeti területek fenntartására is – megvizsgálva a további védelemre érdemes területek és egyedi botanikai értékek körét. − A zöldfelületek rekultiválása és rendszerbe szervezése: a zöldfelületi hálózat elemei nemcsak a környezeti állapot javításához és a város ökológiai stabilitásához járulnak hozzá, hanem fontos közösségi térként is funkcionálnak. − Felszíni vizek védelme és környezetük megújítása: egyrészt a nagyobb vízfelületek hozzájárulnak a komfortérzet növeléséhez és a városi klíma javításához, másrészt a vízfolyások rehabilitációjával az ökológiai hálózat is bővíthető. − A káros környezeti hatások megelőzése és csökkentése: a város hatásköre különböző mértékben terjed ki a lakossági, az ipari és a közlekedési kibocsátások csökkentésére, valamint a környezettudatos szemléletmód terjesztésére. - Az alternatív energiaforrások (pl.: szélerőmű) hasznosításával csökken az energetikai emisszió. - A panel-felújítási program eredményeként csökken a lakossági energiafelhasználás és ezzel összefüggésben a kibocsátás. - A közlekedési rendszer ésszerűsítésével és a közösségi közlekedés (pl.: kerékpárút) fejlesztésével mérséklődik a közlekedési eredetű levegő- és zajszennyezés. - A jelentősebb levegőszennyező pontforrásoknál technológiai korszerűsítéssel, vagy a kapacitások optimális szabályozásával kell elérni a környezetvédelmi határértékeket. - A közüzemi csapadék- és szennyvízhálózattal való lefedettség növelésével (Szőlőhegy, Szigeti városrész) csökkenthető a talaj és a vizek szennyezése. - A települési szilárdhulladék gazdálkodási rendszernek köszönhetően a keletkezett hulladék – részben szelektív – gyűjtése, kezelése és újrahasznosítása, valamint az illegális hulladéklerakók felszámolása is megtörténik. - Környezet-egészségügyi feladat az ivóvízminőség javítása és a földterület allergén gyomoktól való mentesítése. - A környezeti nevelési program hozzájárul a környezettudatosság növeléséhez. A fejlesztések hatására csökkennek a környezeti ártalmak, javul a talaj, a levegő és a víz minősége, növekszik a jóléti-rekreációs célra hasznosított víz- és zöldfelületek aránya, összességében pedig javul a lakosság életminősége. Mohács Város Polgármesteri Hivatala - Városfejlesztési Osztály - Fejlesztési Csoport

79


3.2.2.8. A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése A lakosság jobb egészségi állapotának elérésében kiemelt jelentőséggel bírnak a preventív tevékenységek, vagyis a szűrések, az egészséges életmód és táplálkozás terjesztése, valamint a lelki egészségvédelem – különös tekintettel a szív- és érrendszeri megbetegedések vonatkozásában. Mivel a környezeti ártalmak jelentős szerepet játszanak a lakosság egészségi állapotának alakulásában, fontos a környezet-egészségügy és a megelőzés kapcsolatának erősítése. Az egészségügyi felvilágosító, nevelő tevékenység beépülése a közoktatási programokba számottevően hozzájárulhat a lakosság egészségtudatosságának erősödéséhez. Az egészségügyi ellátó rendszer hatékonyságának növelése érdekében fontos a felnőtt háziorvosi praxisok számának növelése, egyes szakterületeken a gép- és műszerpark fejlesztése, valamint a kapacitások bővítése (pl. a lakosság korstruktúrájának változása miatt gerontológiai ellátó hálózat). A cél elérése érdekében szükséges az alapellátás és a szakellátás közötti kapcsolatok erősítése, a lakossági monitoring kiépítése, továbbá minőségbiztosítási rendszerek bevezetése, ami elősegíti a színvonalas, betegközpontú és transzparens egészségügyi ellátás kialakulását. A szakpolitikai irányvonalaknak megfelelően Mohács a jövőben nagyobb szerepet tölthet be a gondozás, az ápolás és az egészségügyi rehabilitáció területén, amelyhez a város meglévő környezeti adottságai is megfelelő hátteret nyújtanak. 3.2.2.9. A magas szintű kultúra és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása Ahhoz, hogy Mohács megőrizze azt a dinamizmust, amely az utóbbi időszakban a kulturális és szabadidős kínálat minőségi és mennyiségi fejlődését jellemzi, tovább kell folytatni a már megkezdett tevékenységeket, infrastrukturális és egyéb fejlesztéseket: − helyi szellemi és tárgyi értékek fizikai védelme és ahol lehetséges, funkcionális megújítása, − országos és helyi védettségű műemlékek védelme, − hagyományőrzés és -ápolás, − nemzetközi és helyi érdeklődésre egyaránt számot rendezvények szervezése, − civil közösségek kulturális kezdeményezéseinek támogatása, − sportolási és egyéb szabadidős szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek javítása és a kínálat bővítése. Önmagában a fenti tevékenységek folytatása azonban nem elegendő, hiszen a lakosság aktív részvételéhez és a kulturális turizmus fejlesztéséhez elengedhetetlen a város szellemi és művészeti értékeinek közismertté és elismertté tétele, a programkínálat időbeli tervezése és összehangolása, továbbá a szolgáltatások illeszkedése a célcsoport elvárásaihoz és szükségleteihez. A program eredményeként tovább javul a város arculata, színesebbé válik a programkínálat, gyakoribbá válnak a civil önszerveződések és a „bottom up” kezdeményezések, valamint erősödik a pozitív értelemben vett lokálpatriotizmus, ami összességében nemcsak a helyi lakosság számára jelenti az életminőség emelkedését, hanem hozzájárul a turisztikai vonzerő növekedéséhez is.


80


3.2.2.10 A szociális biztonság megteremtése Mohácson a szociális szféra a magyarországi helyzetnek megfelelően defenzív helyzetben van, a kezelendő problémák mennyiségéhez és minőségéhez viszonyítva aránytalanul kevés forrás áll rendelkezésre, ami megmutatkozik a szolgáltatások színvonalában és a szolgáltatást igénybevevők körében egyaránt. A jelenlegi finanszírozási keretek mellett a város szociális ellátórendszere kizárólag az alapszolgáltatásokat képes biztosítani, a minőség emelését és a szolgáltatások körének bővítését csak időszakosan és néhány területen, pályázati források bevonásával lehet finanszírozni, ami jelzi az ellátás tartós működtetésének bizonytalanságát. A szociális felzárkóztatás és a társadalmi kohézió keretében a város célként tűzi ki, hogy minden rászoruló lakója számára legyenek elérhetőek azok a jogszabályokban rögzített ellátási formák, amelyek a szociális biztonságot garantálják és minőségi ellátást biztosítanak, továbbá, hogy a szociális szektor működése magas szinten feleljen meg a szakmai kritériumoknak és eredményesen, hatékony formában nyújtson szolgáltatásokat a klienseknek. Ezeket a célokat szolgálják a város tematikus programjai, az idősügyi, a fogyatékosügyi, és az esélyegyenlőségi programok, valamint a szolgáltatástervezési koncepció, amelyekben lefektették a szociális szolgáltatások alapelveit: − szükséglet-orientáltság: a városlakók, kiemelten a különböző hátrányos helyzetű csoportok (nők, munkanélküliek, csökkent munkaképességűek, fogyatékosok, a cigányság, hajléktalanok) megváltozott igényeinek, szociális szükségleteinek figyelembevételével kell kialakítani a szolgáltatások rendszerét; − választhatóság: szükséges a szolgáltatási kínálat bővítése az egyes szakterületeken; − minőség: a meglévő ellátások fejlesztése a dolgozók szakmai felkészültségének és igényességének növelésével, az intézmények szervezeti-irányítási rendszerének átalakításával; − hatékonyság: a szociális szolgáltatások biztosításában erősíteni kell az önkormányzat felelősségét, ugyanakkor a feladatok ellátásában hangsúlyosabbá kell tenni – ellátási szerződések alapján – a civil és egyházi szervezetek részvételét, aminek keretében a hatékonyság érvényesülésére kell törekedni; − szektorok közötti együttműködés: a különböző problémák, esetek bonyolultsága és komplex kezelése igényli az egyes ellátási típusok és szolgáltatások egymásra épülését, egymás melletti működését, hálózatba szerveződését. A fenti alapelvek maximális figyelembevételével a szociális biztonság megteremtésének célterületei a következők: − a hátrányos helyzetűek munkaerőpiacra való beilleszkedésének támogatása, foglalkoztatási lehetőségeinek feltárása, koordinálása és tartós bővítése; − a család- és gyermekvédelmi tevékenység javítása, ésszerűsítése, a családos hajléktalanság kialakulásának megakadályozása; − a lakásszektor szociális feszültségeinek kezelése: - a szociális bérlakás szektort fejlesztése azoknak a rászorulóknak, akik lakhatásukat más módon nem képesek megoldani, - hátralékok összegének csökkentése, az egyéni esetkezelés kiterjesztése, - új szegénytelepek kialakulásának és a létező telepek növekedésének megakadályozása, hosszútávon az érintett városrészek infrastrukturális problémáinak megszüntetése; − a szociális ellátórendszer intézményeinek és egyéb ellátásoknak a fejlesztése; − a hátrányos helyzetű csoportok elfogadottságának erősítése, toleranciaprogramok megvalósítása. Mindennek eredményeként nagyobb mértékben megvalósul az alap-, mind a szakellátások esetében a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés, azonosíthatóvá és elérhetővé válik a legrászorultabb, legveszélyeztetettebb társadalmi réteg, előtérbe kerül a saját környezetben történő gondozás, összességében pedig mérsékelhető a társadalmi kirekesztődés kockázata. Mohács Város Polgármesteri Hivatala - Városfejlesztési Osztály - Fejlesztési Csoport

81


3.2.3. Városrészekhez kapcsolódó célok 1 városrészGólya utca és környéke: Kóló tér, Gólya utca, Szepesy park, Kossuth óvoda, Bíróság, Kórház, MTE pálya, Zárdatemplom által lehatárolt területek Elvégzendő feladatok: − Szociális otthon bővítése: apartman-ház létesítése, központi konyha, étterem, foglalkoztató, kiszolgáló épületek létesítése stb., − Gólya utca forgalomcsillapítása, a két épületszárny összekötése kiemelt zebrával, − Kóló tér felújítása, busójárásra alkalmassá tétele, − Szepesy park rekonstrukció, − Kossuth óvoda szociális célú kihasználása (szociális otthonhoz kapcsolódóan), − Bíróság felújítása, parkolók létesítése, − Kórház rekonstrukció (zöldterületek rendbetétele), előtte lévő utca rendbetétele a zárdatemplomig (parkolók kialakítása), − MTE pálya rekonstrukció, sportpályák (atlétikai futópálya, salakpálya), székház felújítása, pályavilágítás. 2 városrészEötvös tömb rehabilitáció: Vörösmarty-Eötvös-Perényi tömb, Eötvös utca Széchenyi tér, Piac, Deák tér, Mozi mögötti terület által lehatárolt területek Elvégzendő feladatok: − Vörösmarty-Eötvös-Perényi tömb rekonstrukció kkv-k bevonásával üzlet-, iroda-, lakó- és parkolóház építése, közösségi terek, szórakoztató létesítmények kialakítása, a tér felöli épületek felújítása a lakók bevonásával, − Eötvös utca rehabilitációja, Összevont Családi Intézet létrehozása, − Fogadalmi emléktemplom tornyának megépítése, − Polgármesteri hivatal "A" szárny hátsó sarkának megépítése, − Piac területe vásárcsarnokká fejlesztése az ott lévő árusok bevonásával, − Mozi előtti és mögötti területek rehabilitációja, kulturális célú átalakítása melyhez kapcsolódhat a volt kenyérgyár kulturális, szórakoztató és kereskedelmi célú funkcióváltása (EKF 2010), − Mozi mögötti terület átalakítása, busójárásra alkalmassá tétele (rendezvénysátor), − Buszpályaudvar felújítása. 3 városrészDéli városrész rehabilitáció: által határolt városrész

A Gőzhajó utcától délre található területek

A városrészben elvégzendő feladatok elsősorban a szociális célú városrehabilitációs program adta lehetőségek között fogalmazódnak meg. A terület lakhatási problémáinak megoldására kitűzött célok többek között a Tímár utcai tömb rehabilitáció, a területen bérlakások kialakítása; a társasházak közös helyiségeinek, homlokzatainak, tetejének felújítása, energiaracionalizálás a lakók bevonásával, valamint a Tompa Mihály utca 86. szám alatti önkormányzati tulajdonú bérlakások felújítása. Az infrastruktúrafejlesztés körében kiemelt fontosságú a közmű infrastruktúra cseréje, javítása, ahol hiányos, annak kialakítása, közterek, utak, árkok megújítása, ár- és belvízvédelem megvalósítása. A városrészben megvalósítandó útépítések a következő utcákban realizálódnak: Farkas utca, Kert utca, Káposztáskert utca, Bem utca, Török utca, Névtelen utca, Munkás utca, Vásárhelyi Pál utca, Március 15 utca. Az útépítésekhez kapcsolódóan járdaépítés, utcabútorok elhelyezése is szükségessé válik, továbbá a közutak lehetőség szerinti fásítása, ezzel összefüggésben a Névtelen utca végében ökofásítás megvalósítása. A társadalmi elmaradottság enyhítése érdekében a közösségi terek kialakítása a cél, ennek körében a Baross utcai, önkormányzati tulajdonú raktárépület fejlesztése oktatási központ Mohács Város Polgármesteri Hivatala - Városfejlesztési Osztály - Fejlesztési Csoport

82

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája létrehozásával, mellyel a munkanélküliek átképzése, képzése valósulna meg. Új közösségi térként jelenne meg a jelenlegi Jókai óvodaként működő épület funkcióváltásával egy közösségfejlesztő teleház létrehozása, itt kapna helyet a Mohácsi Cserkészek Egyesülete is, továbbá a helyi Polgárőrség (Ezzel egyidejűleg a közbiztonság is javulna a városrészben.), egyéb karitatív jellegű intézmények. A feladatok megvalósulásának feltétele a Jókai óvoda megfelelő infrastrukturális átalakítása, felújítása. A városrészben működő oktatási intézmények közül a tervezett fejlesztés a Rókus óvoda 5 csoportos óvódává történő alakítását tartalmazza. Szintén közösségformáló ereje van a városrészben kialakítandó 4 játszótérnek, melyek a szabadidő hasznos eltöltéséhez járulnak hozzá. Ehhez kapcsolódóan cél egy Extrém park sportlétesítményének létrehozása a területen, ami a város teljes területéről odavonzza az extrém sportok iránt érdeklődőket. További tervezett fejlesztések a városrészben: − kereskedelmi és szolgáltató egységek kialakítása magánerő bevonásával, − Református templom felújítása Mohács 2007-2013 közötti középtávú antiszegregációs koncepciója Mohács város antiszegregációs céljai Mohács Város Önkormányzata az antiszegregációs terv elkészítésekor az abban foglalt intézkedésekkel kapcsolatban az alábbi célokat tűzte ki: -

az antiszegregációs probléma komplex megoldása a lehetséges intézkedési eszközökkel, a probléma helyben történő orvoslása, lehetőség szerint a lakosság mobilizációjának elkerülésével, elsősorban a munkaerőpiaci integráció megvalósítása, kiemelt figyelem fordítása a fiatal generációk oktatására, képzésére, az antiszegregációs területek infrastruktúra fejlesztése, a fizikailag leromlott környezet minőségének javítása.

A fenti stratégiai célokra figyelemmel a város antiszegregációs stratégiája az alábbiakban van összefoglalva az egyes városrészekre vonatkozóan. Déli városrész szegregátumaira (2-es, 3-as, 4-es) vonatkozó stratégia Lakhatási integráció A lakhatási integráció célterületei a Déli városrészben az önkormányzati tulajdonú ingatlanállomány komfortfokozatának javítása, valamint infrastruktúrafejlesztés. A szegregátumok területén található 18 önkormányzati tulajdonú lakás többségének komfortfokozata félkomfortos, komfort nélküli. A komfortfokozat emelése a lakosság egészséges és higiénikus környezethez való igénye, valamint az életminőség javítása szempontjából elengedhetetlen. Az alacsony komfortfokzatú ingatlanokban élő lakosság körében nagy arányú a munkanélküliség, jelentős számban élnek itt nem foglalkoztatottak, rendszeres szociális segélyből élők (1. illetve 4. melléklet). Szociális helyzetükből kifolyólag így ők nem vonhatók be a lakások felújításába. A probléma megoldására, a megvalósítással egyidejűleg a szociális városrehabilitáció keretében kerül sor. Jelentős probléma a szegregátum területén számos utcában a járda hiánya, illetve az utak nem megfelelő állapota. Az alábbi utcákban nem található járda a városrészben: Makói utca, Farkas utca, Káposztáskert utca, Sirály utca, Török utca, Bem utca (2. melléklet).


83


Javasolt intézkedések A szegregátum területén található lakások komfortfokozatának emelését és a terület infrastruktúra fejlesztésének megvalósítását az önkormányzat európai uniós, valamint saját forrásból kívánja biztosítani. Pályázatot nyújt be a DDOP-2007-4.1.2. kódszámú Leromlott városi területek közösségi célú integrált rehabilitációja kiírásra, melynek keretében 85 %-os támogatottság és 15 % önerő biztosítása mellett 2011. márciusára tervezi a szegregátum lakhatási integrációt elősegítő rehabilitációját. A fejlesztés felelőse a 100 %-os önkormányzati tulajdonban álló, a bérlakások fenntartását, kiutalását végző Mohácsi Városgazdálkodási és Révhajózási Kft. Ezek mellett a szegregátumok területén élők saját tulajdonú lakásainak, házainak felújítását, korszerűsítését programszerűen támogatásban kell részesíteni. A szegregátumok terültén élők telepszerű környezetből történő kiszakadását elősegítendő saját tulajdonú lakáshoz jutásukat a város teljes területén az önkormányzat szociálpolitikai támogatással, fiatalok otthonteremtési támogatásával, kamatmentes kölcsön igénybevételének lehetőségével segíti elő. Emellett a rászoruló családok számára az önkormányzat a tulajdonában álló szociális bérlakások kiutalását folyamatosan biztosítja. A bérlakások kiutalásánál elengedhetetlen a tudatos lakásgazdálkodási politika: a nagycsaládok, többgyermekes családok részére nagyobb lakások kiutalását kell biztosítani. Közoktatási integráció és esélyegyenlőség biztosítása A szegregátumok területén tapasztalható társadalmi és fizikai elmaradottság elleni küzdelemben elsősorban az oktatás jelent kitörési pontot. A környezetében és szociálisan is hátrányos helyzetű területeken élő gyermekek képzése, iskolai előmenetelük figyelemmel kísérése és támogatása, sikereik és egy hosszú távon is sikeres élet lehetőségének biztosítása motiváló erőként hat a hasonló társadalmi közegben élő, onnan induló gyermekekre. Kiemelt szerepe van ennek elérésében az oktatási intézmények integrálásának, az oktatási módszerek folyamatos fejlesztésének. Elengedhetetlen a kitűzött célok megvalósítása érdekében az oktatási intézmények, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, az önkormányzat (azon belül is a Népjóléti Osztály) hatékony együttműködése, és emellett a családok, gyermekek aktív részvétele a támogató családi közeg megteremtésében. A továbbtanulás anyagi feltételeinek biztosítása érdekében ösztönözni és segíteni kell a hátrányos helyzetű gyermekek részvételét különféle ösztöndíj programokon, tanulói hitelprogramokban, támogatást kell biztosítani számukra. Az antiszegregációs helyzetelemzésben ismertetett, a Széchenyi ÁMK-t érintő szegregálódási folyamat megállítása, további kialakulásának elkerülése, a folyamat visszafordítása érdekében a város az alábbi tevékenységeket kívánja megvalósítani: Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése A város pályázatot nyújtott be a DDOP-2007-3.1.2./2F kódszámú Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése című pályázatra, melynek keretében Mohács város, Bár község, Homorúd község, Majs község, Sátorhely község, Székelyszabar község és Udvar község által alkotott konzorcium fenntartásában működő, egységes, integrált közoktatási intézmény infrastrukturális és pedagógiai tartalmi fejlesztésére kerülne sor. A pályázattal érintett intézmények, és az azokban megvalósítandó fejlesztések rövid ismertetése: Városi Bölcsőde felújítása: az épület energiatakarékossá tétele (hőszigetelés, hőszigetelő nyílászárók beépítése), foglalkoztató és az ahhoz tartozó vizesblokkok kialakítása, valamint akadálymentesítés. Park Utcai Óvoda teljes rekonstrukciója: teljes körű felújítás (nyílászárók energiatakarékos cseréje, elektromos felújítás, 4 db vizesblokk, konyha és a szociális helyiség teljes gépészeti Mohács Város Polgármesteri Hivatala - Városfejlesztési Osztály - Fejlesztési Csoport

84

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája felújítása, fal és födémszerkezetek hőszigetelése), továbbá az épület tornaszobával, szertárral és közlekedővel történő bővítése. Az óvoda kapacitás kihasználtsága biztosított, mivel német nemzetiségi óvodaként üzemel, ezért a város teljes területéről járnak az intézménybe a gyerekek. Az épület akadálymentes. Rókus Utcai Óvoda rekonstrukciója: Az épület korszerű felújítása csak rendkívüli áldozatokkal és a gyermeklétszám jelentős csökkentésével volna lehetséges. Ezért, valamint az esélyegyenlőségi tervben is felvázolt szakmai okok miatt is döntött az önkormányzat amellett, hogy a déli városrészben található Rókus Utcai Óvoda rekonstrukcióját végzi el. Ehhez az óvoda rendelkezik megfelelő területekkel, a felújítás a bővítés során két csoportszobával, valamint egy tornaszobával is kiszolgáló helyiségeivel bővülne az épület. A meglévő épületrészben egy új korszerű tálalókonyhát kialakítására és a meglévő vizesblokkok felújítására kerülne sor. A létesítmény részben akadálymentesített. Brodarics Téri Óvoda: A rekonstrukciós program befejezéséhez még az elavult egyesített szárnyú nyílászárók maradék részének cseréje szükséges. A létesítmény részben akadálymentesített. Eötvös Utcai Óvoda: Szükséges még kettő vizesblokk, öltöző teljes felújítása, ami gépészeti és burkolat cserét jelent, valamint halaszthatatlan a szétfagyott tetőfedés teljes cseréje és a radiátorok egy részének cseréje. A létesítmény részben akadálymentesített. Brodarics Téri Általános Iskola: 2007. évben hét tanterem padlóburkolatának cseréjére is sor került, a program 7 tanteremben az elhasználódott linóleum burkolatok cseréjével folytatódna. A létesítmény részben akadálymentesített. Park Utcai Általános Iskola: Az intézmény nyílászáróinak cseréjére kerülne sor korszerű energiatakarékos szerkezetek beépítésével, valamint az iskola lépcsőházának padlóburkolat felújítását tervezzük megvalósítani. A létesítmény részben akadálymentesített. Széchenyi István Általános Iskola: A létrejövő integrált oktatási intézmény központi intézménye lenne. Az intézmény Mohács város főterének karakteres, patinás épülete. Öt évvel ezelőtt az intézményhez kapcsolódóan épített az önkormányzat egy Ifjúsági Centrumot, ami kielégíti a kor igényeit. Az épület régi szárnyában felújításra szorul a kazánház, a kazánok teljes cseréjével az energiatakarékos üzemelés biztosítása érdekében. Völgyesi J. Újmohácsi Iskola tornateremmel történő bővítése: A megépülő tornaterem a Völgyesi iskola bővítménye lenne, többfunkciós épület, mely nemcsak az iskolás, óvodás gyermekek mozgásfejlesztését, testnevelés, sportköri órái számára biztosítana helyiséget, hanem helyi rendezvényeknek-iskolai, települési- is helyet adna. Továbbá sor kerülne egy új ebédlő megépítésére is. Frey János Általános Iskola Majs: A felújítási munkák között szerepel az épület akadálymentesítése és az épület teljes fűtési rendszerének átépítése. A fejlesztés keretében további eszközbeszerzésre kerülne sor, férőhelybővítést nem tervezünk. Az infrastrukturális fejlesztések mellett a kompetencia alapú oktatás megvalósítását célozza meg a pályázat, mint az oktatás tartalmi, módszertani alapját. Az infrastrukturális beruházást az esélyegyenlőség elősegítését célzó TÁMOP pályázati területek egészítenék ki. A TÁMOP 3.1.4. szolgáltatói kosárból az alábbiakra kíván pályázatot benyújtani a város: kompetenciafejlesztő óvodai programcsomag, kompetenciafejlesztő oktatási programcsomag, eszköz elemek a kompetenciafejlesztő csomagokhoz, „Jó gyakorlatok” átvétele, tanulásszervezési eljárások, IPR alkalmazására felkészítő képzések,


85

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája SNI gyermekek együttnevelésére felkészítő képzés, IKT eszközök alkalmazása, SDT, akkreditált képzések, szakértők bevonása. Ezen túlmenően a város pályázatot nyújtott be a TIOP 1.1.1. a pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése pályázati kiírásra, melynek keretében Mohács város oktatási intézményei informatikai és kommunikációs berendezéseinek, eszközeinek fejlesztésére, korszerűsítésére kerülne sor. Javasolt intézkedések A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családokkal erőteljesebb kommunikáció kialakítása mind az oktatási intézmények, mind az önkormányzat részéről (Népjóléti Osztály). Tájékoztató fórumokon (pl.: szülői értekezlet) az igénybe vehető támogatási lehetőségek funkciójának, előnyeinek bemutatása; közösségi célú rendezvények az oktatási intézmények keretein belül a közösségi célú integráció kialakítása érdekében (pl.: közös kirándulások, diákszínpadi rendezvények, kórusok szereplései, stb.). HHH gyermekek, tanulók jegyzői, önkormányzati felmérésének folytatása, pontosítása az érintett oktatási-nevelési intézmények bevonásával. A kialakítandó integrált oktatási intézmény vonzáskörzetében jelenleg is hiányos adatok állnak csak rendelkezésre, különösen Majs, Bár, Homorúd területén. HHH tanulók hatékony együttnevelésére való nevelő- és tantestületi továbbképzéseken való aktív részvétel. Az iskolákban és óvodákban a HHH gyermekek aránya indokolja a beavatkozás szükségességét. Javasolt továbbá a HHH gyermekek oktatását végző intézmények fokozott részvétele a különféle célzott programokban (pl.: Útravaló ösztöndíj program). Kiemelt jelentősége van ezen a területen az oktatási intézmény és az önkormányzat részéről érkező információáramlásnak. Az SNI tanulók inkluzív oktatására való megfelelő felkészülés. A településen az országos átlagot (7 %) kissé meghaladó települési SNI arány (7,7 %), valamint a szegregáltan oktatott SNI tanulók magas száma indokolja az intézkedést. Szükséges ezen túlmenően az SNI tanulók arányának csökkentése. Egységes közoktatási esélyegyenlőségi akcióterv kidolgozása, az egyes tagintézményekre vonatkozó egyedi részletezettséggel. Az oktatási-nevelési intézmények teljes körű akadálymentesítésének megvalósítása, a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés mellett a közoktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása. Kompetencia alapú oktatás megvalósítása és elterjesztése az integrált oktatási intézményen keresztül a konzorcium tagtelepülései körében. Beóvodázási és iskolai körzetek módosítása, valamint iskolai integrációs program bevezetése a HHH gyerekek arányának kiegyensúlyozása érdekében. A 2007/2008 évtől indított óvodai integrációs program folytatása. Pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének elősegítése, megszervezése a Pedagógiai Szakmai Szolgálatok segítségével, pályázatok útján, valamint önerőből. A közösségi funkció erősítése és az egészséges játszó környezet kialakítása érdekében játszóterek, közösségi terek kialakítása.


86

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A javasolt intézkedések minél szélesebb körben történő megvalósításával megakadályozható a szegregálódó városrész leszakadása, azok révén a szegregátum területén élő gyermekek és családok integrálása, esélyegyenlőségük megteremtése biztosított. Munkaerőpiaci integráció A szegregálódó területek reintegrálását a városszövetbe a város elsősorban a munkaerőpiaci integráció útján kívánja megvalósítani. Mohács városában a munkanélküliségi arány igen magas, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2008. február 20-ai kimutatása értelmében 13,30 %.Az 1 762 munkanélküliből rendszeres szociális segélyben 1 030-an részesülnek. Ebből 188 fő, az összes RSZS-ben részesülő mintegy 18,2 %-a a déli városrészben található szegregátumok területén él. A foglalkoztatási helyzet javítása érdekében a város többször sikeresen pályázott közmunka programok indítására, melynek keretében számos segélyezett részére biztosítottak 1, 3, 6 hónapra álláslehetőséget. A segélyezettek magas számának csökkentésére azonban az átmeneti megoldások mellett, hosszabb távú, határozatlan munkalehetőségek biztosítása szükséges. Javasolt intézkedések Időszakos megoldás biztosításaként a közmunka programokon való további részvétel keretében munkalehetőségek biztosítása (pl.: TÁMOP, Szociális és Munkaügyi Minisztérium által meghirdetett programok, stb). Szükséges az önkormányzat és a segélyezettek részéről az aktív kommunikáció megteremtése, a segélyezettek mozgósítása a munkaprogramokon történő részvételre. A foglalkoztatottság növelése érdekében a segélyezettek munkamoráljának tudatos fejlesztése. A munkanélküli lakosság foglalkoztathatóságának elősegítése érdekében fontos fizikai, egészségi és mentális állapotuk, alapvető készségeik felmérése, szükség esetén rehabilitációs programokon való részvételük, általános képességfejlesztésük, támogatott foglalkoztatás lehetőségének biztosítása. Szaktudáshoz jutásuk érdekében képzések, átképzések biztosítása, megfelelő tájékoztatás az induló képzésekről, tanfolyamokról, azok előnyeiről, az elhelyezkedés lehetőségeiről. A szegregált területen élők részvételének biztosítása az egyes szakképzési, foglalkoztatási programokban. A város eddigi beruházásai, közbeszerzései során is azokat a kivitelezőket részesítette előnyben, melyek szegregált területen élőket, elsősorban roma munkásokat is alkalmaznak. Ezt a tendenciát kívánja erősíteni Mohács a további fejlesztések, beruházások során is a szegregáció területén élők elhelyezkedési esélyeit elősegítendő. A felsorolt intézkedések felelőse elsősorban az önkormányzat. A fenti tevékenységekben jelentős szerepe lehet civil szervezeteknek, önkénteseknek (pl.: oktatási, képzési programokat szervező civil szervezetek; felmérésekben résztvevő önkéntesek, szociális szférában dolgozók, szociális tanulók, stb.). Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása A városrész területén egészségügyi szolgáltató intézmény nem működik. A városi kórházhoz, alapellátóhoz, egészségügyi intézményekhez az akadálymentes és egyenlő esélyű hozzáférés biztosított.


87

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A szociális szolgáltatások keretében a városrész területén működő, egyházi fenntartású hajléktalan szálló fejlesztése indokolt, férőhelybővítéssel, infrastrukturális és eszközellátottság javításával. A fejlesztés a Mohács-Kölked Református Társegyház szociális feladatköre. Indokolt továbbá a szegregátumok területén a házi segítségnyújtás feltételrendszerének megerősítése, az idősek otthoni ellátásához szükséges gondozási tervek, állapotfelmérések elkészítése, az ennek elvégzéséhez szükséges szakmai bázis megerősítése, mely elsősorban a városban működő, kistérségi fenntartású szociális intézmények és az önkormányzat egészségügyi és szociális referensének hatásköre. Kiemelt jelentőséggel bír a szegregátumok területén az egészséges életmód alapvető feltételeinek megteremtése, az egészségügyi figyelem, a szűrési, megelőzési programok, elsősorban a veszélyeztetett korosztály, a fiatal és serdülőkorú gyermekek egészséges testi és pszichés fejlődése érdekében. A feladat a Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat és az ÁNTSZ Mohács Városi Intézete hatásköre. Az ezekhez szükséges anyagi forrást elsősorban uniós források (2007-2013 között lehívható TÁMOP, DDOP források) és önerő biztosítják. 4 városrészDuna part fejlesztése: területek mindkét oldalon

Vasútállomástól a Cigány-zátonyig terjedő Duna-parti

Elvégzendő feladatok: − Turisztikai fejlesztések, − Felhagyott MÁV területek felhasználásával illetve a Sokác-révben Yacht-kikötő létesítése magántőke bevonásával, − Szabadtéri élményfürdő építése magántőke bevonásával, − Termál-hotel létesítése magántőke bevonásával, − Csónakház funkcióbővítése, felújítása (Apartman), − Borturizmus bevonása (Duna Panzió), − Szabadság-Jókai-Arany utcák felújítása, − Kerékpárutak építése, − Parti sáv partrendezése az egész szakaszon, sportcélú kishajók kikötésének korszerűsítése (egységes stég illetve móló kialakítása) a tulajdonosok bevonásával, − Szabad strand kialakítása a Cigány-zátonynál (közvilágítás, wc-öltöző, elárusító helyek, kerékpárút, parkoló stb.), − Szigeti részen kemping fejlesztés magántőke bevonásával, − Szigeti részen vízellátás és csatornázás, gázellátás biztosítása, − Kirándulóhajó beszerzése, lábasház további fejlesztése, határon átnyúló turisztikai fejlesztések (DDNP-Kopácsi rét). 5 városrészÖntöde rehabilitáció:

Mohácsi Vasöntöde területeinek hasznosítása

Elvégzendő feladatok: − Városi barnamezős területek funkcióváltással történő újrahasznosítása a városi szövetbe való szerves bekapcsolásával, − Öntöde elköltöztetése ipari parkba, − Területek kármentesítése, − Teljes területen bontási munkák elvégzése, − Infrastruktúra, úthálózat kialakítása, − Kereskedelmi és szolgáltató egységek kialakítása magánerő bevonásával, − Lakóingatlanok kialakítása, értékesítése. Mohács Város Polgármesteri Hivatala - Városfejlesztési Osztály - Fejlesztési Csoport

88


6 városrészLakótelep fejlesztése: társasházai közötti terület

Radnóti lakótelep és volt Felszabadulás lakótelep

Elvégzendő feladatok: − Társasházi lakóépületek felújítása, − Energiaracionalizálás, − Akadálymentesítés (Park utcai és Brodarics iskola), − Brodarics bölcsőde létrehozása, − Intézményfelújítás, − volt MHSZ épület felújítása, − Kresz-park rekonstrukció, − Infrastruktúra fejlesztése, − Közterek, utak, árkok megújítása, − Közösségi funkciók erősítése, − Szolgáltató-ház megújítása (humán közszolgáltatás). Lakótelepek városrész szegregátumára (1-es) vonatkozó stratégia A Déli városrész szegregátumaival kapcsolatban megvalósítandó intézkedések e városrész tekintetében is helytállóak, az alábbi prioritási pontokkal: Lakhatási integráció A szegregátum területén található lakások többsége komfortos, illetve összkomfortos, így lakásfelújítás ezen intézkedés keretében nem szerepel. A szegregátum közműellátottsága szintén biztosított. A szegregátum területén fekvő utak állapota rossz, gyakoriak a kátyúk, az útburkolatok repedései. A környezet további leromlásának megelőzése érdekében szükséges a meglévő úthibák kijavítása, az utak megfelelő jókarban tartása. Javasolt intézkedések Út-, burkolat-felújítások, kátyúmentesítések. A tervezett intézkedéseket az önkormányzat önerőből, illetve regionális, állami, uniós forrásokból lehívható támogatások elnyerésével kívánja megvalósítani. Az intézkedés felelőse elsősorban az önkormányzat hivatali rendszerén belül az Üzemeltetési csoport. A város területén a saját tulajdonú lakáshoz jutást a város szociálpolitikai támogatással, fiatalok otthonteremtési támogatásával, kamatmentes kölcsön igénybevételének lehetőségével segíti elő. Emellett a rászoruló családok számára az önkormányzat a tulajdonában álló szociális bérlakások kiutalását folyamatosan biztosítja. Hosszú távú célkitűzés a szegregátum területén a lakások komfortfokozatának emelése. Munkaerőpiaci integráció E szegregátum területén is kiemelkedő jelentősége van a munkaerőpiaci integrációnak. A szegregációs folyamatok oldásának, az annak területén élő lakosoknak a városszövetbe való visszaintegrálása, a további leszakadási folyamatok visszafordítása, illetve megelőzése érdekében a város elsősorban ezzel a beavatkozási lehetőséggel kíván élni. Lehetőség szerint a városon belüli mobilizációs programok elkerülése, az adott szegregációs probléma helybeni, komplex kezelése az elérendő cél. Ennek ismeretében a Déli városrész szegregátumainál tett megállapítások, illetve javasolt intézkedések e szegregátum esetében is helytállóak, és, mint a város antiszegregációs stratégiájának része, ehelyütt is alkalmazandó irányelvekként jelennek meg. Mohács Város Polgármesteri Hivatala - Városfejlesztési Osztály - Fejlesztési Csoport

89


Javasolt intézkedések Időszakos megoldás biztosításaként a közmunka programokon való további részvétel keretében munkalehetőségek biztosítása (pl.: TÁMOP, Szociális és Munkaügyi Minisztérium által meghirdetett programok, stb). Szükséges az önkormányzat és a segélyezettek részéről az aktív kommunikáció megteremtése, a segélyezettek mozgósítása a munkaprogramokon történő részvételre. A foglalkoztatottság növelése érdekében a segélyezettek munkamoráljának tudatos fejlesztése. Képzések, átképzések biztosítása, megfelelő tájékoztatás tanfolyamokról, azok előnyeiről, az elhelyezkedés lehetőségeiről.

az

induló

képzésekről,

A szegregált területen élők részvételének biztosítása az egyes szakképzési, foglalkoztatási programokban. A város eddigi beruházásai, közbeszerzései során is azokat a kivitelezőket részesítette előnyben, melyek szegregált területen élőket, elsősorban roma munkásokat is alkalmaznak. Ezt a tendenciát kívánja erősíteni Mohács a további fejlesztések, beruházások során is a szegregáció területén élők elhelyezkedési esélyeit elősegítendő. ESZA típusú beavatkozások A szegregátum területén a társadalmi kapcsolatok erősítése érdekében megvalósítandó cél a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése, civil hálózatok erősítése. A szegregátum területe iparosított technológiával épült lakótelep, ebből kifolyólag indokolt a társasházak, lakásszövetkezetek szakmai működésének segítése tanácsadási rendszeren keresztül. Felelőse: a Műszaki Osztályon belül a Fejlesztési csoport ügyintézője. A további, szükséges beavatkozások: tolerancia programok, bűnmegelőzés, közbiztonság erősítése helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók közösségi funkciójú épületek, terek kialakítása 7 városrészSportcsarnok és környéke: A Sportcsarnok, szabadidő-park és az Újvárosi sporttelep által határolt terület Elvégzendő feladatok: − Közösségi és sportfejlesztések, − Sportcsarnok felújítás (nyílászáró-csere), − Bowling és fallabda centrum létrehozása, − Teniszpályák lefedése és tenisz klubház létrehozása, − Rendezvényterület kialakítása, szabadtéri színpad létrehozása, − A mélyebb területek rekultivációja, tavak és sétautak kialakítása, − Újvárosi pályánál klubház és étterem kialakítása magánbefektető bevonásával, − Parkolók kialakítása, − Teljes kerítésrendszer felújítása, − Pályavilágítás létrehozása, eredményjelző tábla felújítása, − Műfüves pálya létrehozása, Mohács Város Polgármesteri Hivatala - Városfejlesztési Osztály - Fejlesztési Csoport

90

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája − −

Öltöző épület felújítása Infrastruktúra felújítása, közterületek megújítása.

8 városrészLakóparkok fejlesztése:

Millenniumi és Déli lakóparkok területe

Elvégzendő feladatok: − Déli lakópark befejezése, − Közterületek fejlesztése, − Fásítás, parkosítás, közvilágítás, − Közösségi terek kialakítása − Szolgáltatóház építése magántőke bevonásával, − Játszóterek kialakítása, − Bégpatak burkolása, − Kereskedelmi területek úthálózatának kiépítése. 9 városrészKereskedelmi területek:

A Pécsi út, elkerülő út és a vasút közötti területek

Elvégzendő feladatok: − Kereskedelmi egységek megvalósítása magántőke bevonásával, − Kereskedelmi területek úthálózatának kiépítése, − Infrastruktúra kiépítése, − Közterületek fejlesztése, közvilágítás, − Fásítás. 10 városrészIpari Parkok:

Az északi és nyugati iparterületek

Elvégzendő feladatok: − Közforgalmú kikötő létesítése, − Logisztikai Szolgáltató Központ kialakítása, − Erőművek építése (villamos, szél), − Új iparágak betelepítése, − Ipari területek úthálózatának és közvilágításának kiépítése, − Infrastruktúra kiépítése, − Szeméttelep revitalizációja, − Barnamezős beruházások. 11 városrészDuna-híd: A tervezett Dunai keresztezésnél a kihasználatlan MÁV területek igénybevételével illetve a Szigeti oldalon Elvégzendő feladatok: − A híd és a kapcsolódó úthálózat megterveztetése, tanulmányok elkészítése, − Szükséges területek kisajátítása, − A fent említett munkálatok kivitelezése, − Infrastruktúra kiépítése, − Közterületek fejlesztése, közvilágítás, − Fásítás. 12 városrészSzőlőhegy: A szőlőhegyen lévő zártkerti pincés területek Elvégzendő feladatok: − Borturizmus fejlesztése, − Úthálózat fejlesztése, Mohács Város Polgármesteri Hivatala - Városfejlesztési Osztály - Fejlesztési Csoport

91

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája − − − − −

Infrastruktúra kiépítése, vízellátás és csatornázás biztosítása, korszerűsítése, Közterületek fejlesztése, közvilágítás, Bükkös szurdok fejlesztése, parkoló kialakítása, rendezvénytér kialakítása, Városi pince fejlesztése, Kerékpár út fejlesztése.

13 városrészCsele üdülőtelep: A Duna partján lévő üdülőtelep Elvégzendő feladatok: − Központi tér kialakítása, − Úthálózat fejlesztése, − Infrastruktúra kiépítése, korszerűsítése, − Közterületek fejlesztése, közvilágítás, − Szabad strand fejlesztése, − Kerékpár út fejlesztése. 14 városrészMohács-Szigeti városrész: Mohács-Szigeti városrész Elvégzendő feladatok: − Központi tér kialakítása, − Úthálózat fejlesztése, − Infrastruktúra kiépítése, korszerűsítése, − Közterületek fejlesztése, közvilágítás, − Szabad strand fejlesztése, − Kerékpár út fejlesztése.


92


3.3. A stratégia koherenciája, konzisztenciája 3.3.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel Mohács Város 1998-as évben készített először középtávú településfejlesztési koncepciót. Ezen dokumentum szolgáltatott a város településszerkezeti tervéhez kiinduló adatokat, melyek alapján 1999. év áprilisában a Képviselő-testület megalkotta a helyi építési szabályzatot és szabályozási tervet illetve a szerkezeti tervet. A településrendezési terv felülvizsgálatára 2008-as évben kerül sor. A középtávú településfejlesztési koncepció minden évben frissítésre, ha szükséges korrigálásra kerül. A városvezetés deklarált szándéka, hogy a már elkészült és hatályban lévő stratégiai, tervezési dokumentumokat maximálisan figyelembe vegyék, és felhasználják az azokban foglaltakat. Vagyis nem az a cél, hogy egy teljesen új tartalommal bíró fejlesztési stratégia szülessen, hanem az, hogy a meglévő koncepciókra, tervekre, célkitűzésekre építve szakmailag megalapozott, perspektivikus és egyben a támogatási feltételeknek megfelelő Integrált Városfejlesztési Stratégia készüljön. Ennek érdekében a településfejlesztési koncepcióra és a településrendezési tervre elsősorban a következő tartalmi elemek kidolgozásánál építettünk: − − − − − −

A város helyzetelemzéséhez, különösen a tendenciák bemutatásához nyújtottak segítséget a településfejlesztési koncepció megalapozó tanulmányai. A városrészek funkcióinak beazonosítása a településrendezési terv részletes elemzéseire, valamint a szabályozási tervlapokra épült. A szükséges funkcióváltások meghatározásánál (pl.: ipari funkció visszaszorítása - Vasöntöde) kiemelt figyelmet fordítottunk a javasolt településszerkezeti, terület-felhasználási módosításokra. Mind a fejlesztési koncepció, mind a rendezési terv beazonosított olyan lakó-, illetve gazdasági területeket, ahol középtávon elengedhetetlen a városrehabilitáció. Ezek segítségével került sor a fejlesztési akcióterületek indikatív kijelölésére. A városrészi/akcióterületi problémák és fejlesztési szükségletek feltárásához a dokumentumok szintén jelentős inputokkal szolgáltak. A város jövőképének és stratégiai célrendszerének megalkotásánál elsősorban a településfejlesztési koncepcióban definiált célpiramisra építettünk a célok elnevezésében és tartalmában egyaránt. A településfejlesztési koncepció két stratégiai célt fogalmaz meg. Stabil alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott, fejlődő gazdaság megvalósítása, minőségi életkörülmények biztosítása. Ezen belül: - Lakás- és helyiséggazdálkodás - Intézmény- és városfejlesztési program - Infrastrukturális beruházások - Kereskedelem, szolgáltatás - Természetvédelem - Iparterület fejlesztés - Munkahelyteremtés


93


Az integrált városfejlesztési stratégia egy átfogó cél keretében fogalmazza meg ugyanezen célokat, kibővítve azt a fenntarthatóság – a településfejlesztési koncepcióban implicit módon megfogalmazott – céljával. A koncepcióban 7 stratégia program, az IVS-ben 13 tematikus cél teszi lehetővé a fentiek elérését. Az IVS tematikus céljai magukban foglalják a településfejlesztési koncepció operatív céljait, több esetben azokat megfogalmazásukban, helyenként tartalmukban is kiegészítve. Az épített környezet védelme és fejlesztése a kiegyensúlyozott településszerkezet kialakításának komplex céljával gazdagodott. A településfejlesztési koncepcióban nem szereplő, de a stratégiai programokhoz kapcsolódó beavatkozások keretében említett terület – a közlekedés és a turizmus – külön tematikus célként került kiemelésre az IVS-ben. Egyes fejezetek esetében túlléptünk a korábbi dokumentumok tartalmán más szakmai szempontokat és módszertani eszközöket is alkalmazva – részben a városrehabilitációs kézikönyv hatására. Ennek legjobb példája a város térségi szerepkörének,vonzáskörzetének meghatározása és jellemzése, amelynél nemcsak a hagyományosnak tekinthető közlekedés-földrajzi elemzésekre került sor, hanem kiemelt figyelmet fordítottunk a funkciók hatókörének feltárására is. Városi és városrészi szinten a legújabb gazdasági, társadalmi és szerkezeti folyamatok felvázolása statisztikai adatok feldolgozásával, primer kutatással (szakértői interjúk, lakossági kérdőívek, csoportos alkotótechnikák) és helyszíni bejárással történt. Mindennek eredményeként az Integrált Városfejlesztési Stratégia tartalma teljes mértékben összhangban van a településfejlesztési koncepcióval és a városrendezési tervvel. 3.3.2. A célrendszer belső koherenciája A városrészi szintű célok koherens rendszerben, egymást erősítve járulnak hozzá a stratégia tematikus céljainak és átfogó céljának megvalósításához. Fel kell tárni azonban a városrészi fejlesztések azon kapcsolódási pontjait is, amelyek esetlegesen negatív hatást eredményeznek a város más területén, lehetővé téve a kockázatok megelőzését. Több városrészben is megvalósulnak olyan fejlesztések, amelyek a külső és belső megközelíthetőséget javítják. A belső városmag forgalommentesítése a városrészen belül okozhat problémákat a megközelíthetőség terén, különösképpen a turisztikai és közigazgatási szolgáltatások egyidejű és jelentős fejlesztése esetén. A belvárosi tranzitforgalom csökkenése más városrészekben a forgalom növekedéséhez vezethet, ezért a meglévő utak esetében zaj- és rezgésvédelmi intézkedéseket kell végrehajtani, az új nyomvonalakat a lakóövezetektől távol célszerű kialakítani. Az elkerülő utak mellé települő gazdasági tevékenységekhez szükséges munkaerő-állomány a korábbi városszerkezethez illeszkedő közlekedési rendszer számára jelenthet új kihívásokat, amelynek késleltetett alkalmazkodása megnövekedett személyforgalmat indukálhat, ugyanis az eddig jellemzően befelé áramló személyforgalom iránya megváltozhat. A gazdasági diverzifikáció és a térségi szerepkör megerősödésének folyamatához a város külső megközelíthetőségének javításán kívül egyfelől a részben természetes folyamatként végbemenő ipari és kereskedelmi-szolgáltató területek bővülése, másfelől a nagyobb vonzáskörzettel bíró közigazgatási és közszolgáltatási létesítmények fejlesztése járul hozzá (Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás). A közösségi és humán szolgáltató funkciók erősítésére – bár eltérő módon – az összes városrészben szükség van. A lakótelepek közösségi fejlesztései hiánypótló jellegűek, utóbbi esetében a fizetőképes kereslet azonban komoly korlátot jelenthet. A falusias, kertvárosias jellegű városrészekben a hiányzó városrészközpontok kialakulásához elengedhetetlen a megfelelő közösségi terek és szolgáltató funkciók megléte.


94

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Szőlőhegy és környéke, a Duna part valamint a belváros a turisztikai funkció jobb betöltéséhez is igényel ilyen jellegű fejlesztéseket. Összességében a lakókörnyezet minőségének és a szolgáltatások színvonalának javítása a városrészek élhetőségéhez járul hozzá annak tudatában történik, hogy a közösségi és szolgáltató szerepkör megerősítése és az élhetőbb környezet megteremtése – a fejlesztések átgondolt végrehajtása nélkül – ellentétes irányú hatásokat válthat ki az egyes városrészekben: a helyben elérhető szolgáltatások miatt a korábban más városrészekben jelentkező kereslet csökkenni fog. Különösen igaz ez a városközpont közösségi és szolgáltató funkcióval rendelkező létesítményei esetében, ezért a belvárosban a speciális és szakosított szolgáltatások fejlesztésére, a többi városrészben pedig az alapellátások minőségi biztosítására kell fókuszálni. Az intézményi fejlesztések a kedvező városszerkezet kialakítását és az épített környezet megújítását is elősegítik, hasonlóan a lakótelepek és a déli városrész lakásállományának rekonstrukciójához. Az ipari funkciójú épületek és a lakóterületek tudatosabb elválasztása az ipari átmenő forgalom csökkenésén át közvetlenül javíthatja a lakóingatlanok értékét és a helyi lakosság életminőségét. A lakókörnyezet hiányosságainak pótlásával közelíthető a lakók életminősége a városra jellemző átlagos színvonalhoz. A lakások energetikai korszerűsítése, valamint a város több területén megvalósuló erdőtelepítés és a zöldfelületek tudatos fejlesztése az egész város környezeti állapotát javítja. A turisztikai és rekreációs funkciók városon belüli térbeli megoszlása több, eltérő karakterrel jellemezhető célterület kialakulását eredményezheti: − − − − −

Duna part és környéke – belföldi gyógy-, termál- és élményturizmus, Városmag – városi és kulturális turizmus, Béda-Karapancsa – városi lakosság szabadidős és rekreációs helyszíne, Csele üdülőövezet – hétvégi házas övezet, Szőlőhegy – borturizmus.

A fenntartható turizmussal kapcsolatos elvárásoknak elsősorban a Duna parti turisztikai attrakciók és a borturizmusra alkalmassá váló szőlőhegy felelnek meg, így ezeken a területeken az ipari tevékenység nem kívánatos.


95


3.3.3. Agglomerációs együttműködés A térségi kooperáció jelentősége elsősorban az intézményesült kapcsolatok esetében mutatkozik meg, de a városrehabilitáció szempontjából célszerű ennél nagyobb körre kiterjeszteni az agglomerációs együttműködést: a város agglomerációs körzetét az a 43 település alkotja, amely a Mohácsi kistérség. A környező települések által nyújtott tényleges és lehetséges szolgáltatások: − − − − − − − − − − − − − −

Közigazgatás Egészségügy, szakellátás, kórházak Középfokú szakoktatás Kulturális és rekreációs turizmus Munkahely Kis- és nagykereskedelmi szolgáltatások Üzleti és pénzügyi szolgáltatások Kommunális szolgáltatások Munkaerő Rekreációs tevékenység Lakóterület Mezőgazdasági termékek Alternatív ipari területek Szakképzés, középfokú szakmai képzőhelyek

A kapcsolatrendszer jól ábrázolja a város és a kistelepülések közötti szoros és részleteiben is pontosan meghatározható egymásrautaltságot, amelynek alapja az erősségeket építeni és a gyengeségeket megszűntetni kívánó gondolkodásmód. Az agglomeráció jövőképe, valamint a felvázolt stratégiai kapcsolatrendszer alapján egyértelműen kijelölhetőek a kistérség fejlesztésének stratégiai céljai, és a hozzájuk rendelhető fejlesztési prioritások. A kialakított stratégiai célok a következők: − − − −

Dinamikusan fejlődő, versenyképes gazdaság, Kölcsönös és gyors elérhetőség, Szolidáris, együttműködő közösségek, Magas szintű, piacképes humán erőforrás.

A felvázolt stratégiai célok elérésének biztosítása érdekében – összhangban a jövőképpel és a kapcsolatrendszerrel – 6 fejlesztési prioritás fogalmazható meg. 1. Vállalkozásbarát agglomeráció A prioritás a gazdaság fejlesztését, diverzifikációját célozza meg. A térség ipari és mezőgazdasági hagyományaira építve kiemelten kezeli a vállalkozások gazdasági aktivitásának, versenyképességének fokozását, az együttműködés növelését. A javasolt alprogramok klaszterek és beszállítói hálózatok kialakítását, a modern üzleti infrastruktúrák kiépítését és a logisztikai szerepkör erősítését foglalják magukba. 2. Mobilitást biztosító agglomeráció Egy kistérség fejlődésében meghatározó tényező a külső és belső elérhetőség biztosítása. A kölcsönös és gyors elérhetőség fizikai feltételei közé tartozik az informatikai hálózatok kiépítése, az eközigazgatás feltételeinek megteremtése, a közúti közlekedés feltételeinek javítása és a kerékpárúthálózat bővítése is, amelyek lehetővé teszik a térbeli és a virtuális mobilitás kiteljesedését. Mohács Város Polgármesteri Hivatala - Városfejlesztési Osztály - Fejlesztési Csoport

96


3. Szervezett agglomeráció A szervezett agglomeráció prioritás célja, hogy megteremtse a hosszú távú sikeres (együtt)működéshez elengedhetetlen szervezeti feltételeket, amelyek fontos szerepet töltenek be nemcsak az agglomeráció kommunikációjában, hanem az eredményes helyi és kistérségi fejlesztésekben is. 4. Környezetbarát agglomeráció A prioritás az életminőség környezeti feltételeinek javítását célozza, elsősorban az infrastrukturális hiányosságok felszámolása révén. A környezet és a közösség védelméhez elengedhetetlen a felszín alatti vizek védelme, a kommunális infrastruktúra hiányosságainak kezelése, újabb lakóterületek létrehozása és a meglévők intenzívebb hasznosítása, valamint ehhez kapcsolódóan közösségi terek kialakítása. Az alternatív energiaforrások hasznosítása szintén segíti az életminőség növekedését. 5. Szolidáris agglomeráció A prioritás a közösségi szolgáltatások feltételeinek javítását célozza. Egy közösség életében meghatározó az időskorúak, valamint a hátrányos helyzetű lakosság segítése. Az agglomeráció részét képező szigeti rész nehézségeinek kezelésével párhuzamosan indokolt a szociális szolgáltatások fejlesztése és a hátrányos helyzetű csoportok számára foglalkoztatási programok indítása. 6. Intelligens agglomeráció A prioritás az agglomerációban élő lakosság munkaerő-piaci versenyképességének javítására fókuszál. A lakosság képzettsége szempontjából meghatározó a középfokú oktatás minőségének javítása. A szabadidő kulturált eltöltése érdekében szükséges a rekreációs lehetőségek infrastruktúrájának fejlesztése, valamint a turisztikai együttműködések elősegítése. Mohács a környező településekkel együttműködve erre a stratégiai célrendszerre és a kistérség fejlesztési koncepciójára építve dolgozza ki az agglomerációs fejlesztési tervet, amelynek fő eleme a funkciók ésszerű megosztása és ezzel párhuzamosan az intézményrendszer optimalizálása lesz.


97


3.3.4 Környezeti hatások kompenzálása A város fejlesztési stratégiájának végső célja a városban élők életminőségének, jólétének rövid és hosszú távon történő javítása. A természeti és az épített környezet az életminőség meghatározó eleme, ezért a környezeti szempontok figyelembevétele alapvető mind a fejlesztési célok és irányok kijelölésénél, mind az azok megvalósítását biztosító tevékenységek esetében. Az egyes fejlesztések környezeti hatásaikon keresztül rövid távon is befolyással lehetnek életminőségünkre (pl. autómentes belvárosi környezet, veszélyes anyagokat kibocsátó üzem), hosszabb távon pedig a környezeti elemek minősége lehetőségeket teremthet vagy gátat szabhat a jólét növekedésének. A stratégia szintjén ezért meg kell fogalmazni a környezet állapotára (általában annak megtartására vagy javítására) vonatkozó célokat, és számba kell venni a stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez alkalmazandó eszközök, beavatkozások környezetre gyakorolt vélelmezett hatásait, de nem tekinthetünk el a környezetre gyakorolt „külső”, vagyis a stratégia keretein belül nem, vagy csak áttételesen befolyásolható hatásoktól sem. Mohács integrált városfejlesztési stratégiája célul tűzi ki a környezet minőségének fenntartását és javítását. A stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez vezető beavatkozások esetében figyelembe kell venni azok környezeti hatásait, és úgy kell megvalósítani, hogy azok a lehető legkisebb környezeti károkkal járjanak. A környezeti minőség elkerülhetetlen romlását okozó, negatív környezeti hatások kompenzálására a város évente felülvizsgált környezetvédelmi cselekvési tervében kell aktív eszközöket, tevékenységeket kidolgozni, és azokhoz forrásokat kell rendelni. A cselekvési terv végrehajtásáról készült beszámolót és a következő évi tervet a város Képviselő-testülete fogadja el. A városfejlesztési stratégiának ki kell terjednie a külső tényezők, folyamatok által generált negatív környezeti hatások csökkentésére, kompenzálására, így a környezetvédelmi cselekvési tervnek ennek elérését célzó beavatkozásokat is tartalmaznia kell, azok megvalósításához szükséges eszközökkel és forrásokkal. A külső folyamatok, tényezők egyaránt okoznak pozitív és negatív környezeti hatásokat a város és környezete számára. A negatív hatások csökkentésére az alábbi intézkedéseket kell foganatosítani: −

− − −

Fontos a városi klímát javító zöldterületek fenntartása, a tudatos fásítás a forgalom által erőteljesen érintett területeken, továbbá a folyamatos erdősítés a városban és környezetében. A fák lombja felfogja, csökkenti a forgalmas közutak zaját, gyökérzete tompítja a közúti és vasúti forgalom okozta rezgéseket, ami megóvhatja az épületeket is a rezgések okozta károktól. A fák levélzete a közúti forgalom által termelt széndioxid jelentős részét megköti, oxigénné alakítja, továbbá a szilárd szennyezőanyagok rárakodnak a levelekre, azokról azt az eső lemossa, így a légköri por- és szilárdanyag koncentráció megkötésére is alkalmasak. A fák, növények leveleiken keresztül a légkörbe párologtatják a növények által felszívott talajvíz egy részét, ezáltal hozzájárulnak a levegő páratartalmának fenntartásához, illetve a hőmérséklet csökkentéséhez. Amennyiben a zöldterületek fenntartásához szükséges, öntözőberendezéseket kell telepíteni. A környező településekről az autópálya felé, illetve az autópályáról a környező településekre irányuló átmenő forgalmat ki kell vezetni a város belső területeiről, ezt megfelelően biztosíthatja a megépült nyugati külvárosi területeken átmenő kerülő, tehermentesítő utak. A közúti, illetve vasúti közlekedés okozta zajterhelés csökkentésére zajfogó védelmi rendszereket kell építeni, telepíteni.


98

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A stratégia céljainak megvalósítását több területen is csak jelentős környezeti hatást okozó tevékenységek biztosíthatják. Az egyes projektek környezeti hatásainak pontos beazonosítása nem feladata a stratégiának, sokkal inkább a vélhetően jelentős környezeti hatással járó tevékenységi területek megnevezése és a negatív környezeti hatások kompenzálására vonatkozó elvek lefektetése. Az egyes projektek megtervezése, kidolgozása során biztosítani kell a környezeti elemekre gyakorolt várható hatások részletes számbavételét és a hatások által érintettek körének beazonosítását alternatíva-elemzés keretében. Az adott projekt céljához vezető legalább három megvalósítási alternatíva hatásait kell egymással összevetni, és a legkisebb környezeti terhelést okozó változatot kell megvalósítani. A vélhetően jelentős negatív környezeti hatást eredményező projektek alternatívavizsgálatainak eredményeiről és a várható negatív hatásokról – azok érintettjeinek megnevezésével – be kell számolni a város Képviselő-testülete számára a környezetvédelmi programról és annak keretében megvalósuló éves környezetvédelmi cselekvési tervről szóló éves beszámolóval együtt, majd a következő évi cselekvési tervekben intézkedéseket kell előirányozni a környezetre gyakorolt negatív hatások csökkentésére, illetve a negatív hatások elszenvedőinek kompenzálására. A Településrendezési Tervben számba kell venni a zajterheléstől védendő területeket, egyben biztosítani kell, hogy ne valósulhassanak meg olyan fejlesztések, amelyek e területekre megállapított zajterhelési határértékeit meghaladó zaj-növekedést okozhatnak. A fejlesztési projektek tervezése során kiemelten vizsgálni kell a zajterheléstől védendő területeken okozott várható zajnövekedést. A személy- és/vagy áruforgalom jelentős növekedését indukáló fejlesztések (pl. belvárosi tömbrehabilitáció, ipari park fejlesztése, bevásárlóközpont létrehozása stb.) megtervezésénél meg kell vizsgálni, hogy rendelkezésre állnak-e a megfelelő a közlekedési kapacitások (tömegközlekedés, út- és parkolókapacitás), valamint gondoskodni kell a legkisebb környezeti terhelést jelentő közlekedési alternatívák biztosításáról. Be kell azonosítani a forgalom növekedése által okozott többlet zaj- és levegőszennyezés érintettjeit, gondoskodni kell a rájuk háruló teher csökkentéséről, amennyiben az nem lehetséges, a többlet környezeti terhekből adódóan gondoskodni kell kompenzálásukról. A fejlesztések tervezése, a projektek kidolgozása és megvalósítása során általánosan érvényesítendő cél, hogy a belvárosban és környékén a jelentős közlekedési és ingatlanfejlesztések ellenére ne csökkenjen, hanem a beépítés és a közlekedés intenzitásának növekedésével arányosan növekedjen a zöldterületek nagysága. Jelentős negatív környezeti hatást (is) kiváltó beavatkozások valószínűsíthetőek az alábbi területeken: − −

közlekedésfejlesztés (a belváros közlekedésmentesítése), gazdaság- és kereskedelemfejlesztés (ipari park bővítése, nagy kereskedelmi egységek, bevásárlóközpontok létesítése).

A stratégia keretein belül meglévő környezeti károk csökkentésére, negatív környezeti hatások enyhítésére is irányulnak közvetlen beavatkozások, amelyek a környezet minőségének javulásához vezetnek. Ilyen beavatkozások többek között a − − − − − − − −

a kerékpárút-hálózat fejlesztése; a közösségi közlekedés rendszerének javítása; az iparosított technológiával készült házak homlokzati- és födémszigetelése; önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése; a szennyvízelvezető hálózat teljes kiépítése, a szennyvíztisztító-kapacitás bővítése; a hulladékkezelés és -feldolgozás rendszerének fejlesztése; közterületek felújítása; a városi zöldterületek bővítése és állapotának javítása; a természeti területek megőrzése; Mohács Város Polgármesteri Hivatala - Városfejlesztési Osztály - Fejlesztési Csoport

99

az


4 Fejlesztési akcióterületek kijelölése 2007-2013 időszakra 4.1. Eötvös tömb rehabilitáció: Eötvös tömb rehabilitáció: Vörösmarty-Eötvös-Perényi tömb, Eötvös utca Széchenyi tér, Piac, Deák tér, Mozi mögötti terület által lehatárolt területek Elvégzendő feladatok: − Vörösmarty-Eötvös-Perényi tömb rekonstrukció kkv-k bevonásával üzlet-, iroda-, lakó- és parkolóház építése, közösségi terek, szórakoztató létesítmények kialakítása, a tér felöli épületek felújítása a lakók bevonásával, − Eötvös utca rehabilitációja, Összevont Családi Intézet létrehozása, − Fogadalmi emléktemplom tornyának megépítése, − Polgármesteri hivatal "A" szárny hátsó sarkának megépítése, − Piac területe vásárcsarnokká fejlesztése az ott lévő árusok bevonásával, − Mozi előtti és mögötti területek rehabilitációja, kulturális célú átalakítása melyhez kapcsolódhat a volt kenyérgyár kulturális, szórakoztató és kereskedelmi célú funkcióváltása (EKF 2010), − Mozi mögötti terület átalakítása, busójárásra alkalmassá tétele (rendezvénysátor), − Buszpályaudvar felújítása. Ezen elképzelések köre jelenleg az alábbiakra korlátozódik, melyekre előzetes akcióterületi terv készítése ajánlott:   

Összevont Családi Intézet létrehozása és Eötvös utca teljes rekonstrukció, Idegenforgalmi Központ (Búsóház) létrehozása, Szabadtéri színpad és fesztivál utca kialakítása,

4.2. Déli városrész rehabilitáció: Déli városrész rehabilitáció: A Gőzhajó utcától délre található területek által határolt városrész Elvégzendő feladatok: − Szociális városrész rehabilitáció, − Tímár utcai tömb rehabilitáció, bérlakások kialakítása, közösségi terek kialakítása, kereskedelmi és szolgáltató egységek kialakítása magánerő bevonásával, − Baross utcai raktárépület fejlesztése: oktatási központ létrehozása, − Rókus óvoda fejlesztése 5 csoportos óvodává, − Jókai óvoda funkcióváltása, pl.: közösségfejlesztő teleház, stb., − Közmű infrastruktúra cseréje, javítása kialakítása, − Közterek, utak, árkok megújítása, − Ár- és belvízvédelem, − Társasházak közös helyiségeinek, homlokzatainak, tetejének felújítása, energiaracionalizálás a lakók bevonásával.


100



  

különálló komfort nélküli bérlakások szerkezeti felújítása, komfortosítása, közterületeken játszótér, sportlétesítmény, zöldterület létrehozása, a Garai- Makói utca sarkon, utcabútorok kihelyezése útfelújítások: - Farkas utca, - Zrínyi utca (Garai-Rákóczi között), - Káposztáskert utca (Garai-Rákóczi között), - Vásárhelyi Pál utca, - Március 15. utca, - Garai utca, - járdaépítés. meglévő szociális intézmény (hajléktalanszálló) külső felújítása, nemzetiségi ház kialakítása (magyar ház), piac korszerűsítése: - csarnok és - pavilonsor felújítása, - funkcióbővítés.


101


5 Megvalósítás 5.1. Ingatlangazdálkodási terv 5.1.1. Az önkormányzati ingatlanvagyon áttekintése Mohács Város Önkormányzat 1747 darab ingatlant tulajdonol, könyv szerinti értékük összesen 24 milliárd forint. Az ingatlanok 62 %-a a város belterületén található, a belterületi ingatlanok összes könyv szerinti értéke 20 milliárd forint. Az önkormányzati ingatlanok jelentős része, 1084 db forgalomképtelen, 45 darab ingatlan korlátozottan forgalomképes. A forgalomképes ingatlanok száma 618 db, melyeknek könyv szerinti értékük 5 milliárd forint. Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok összesen 718 hektárnyi területen helyezkednek el, a beépítetlen területek ennek 78 %-át, 556 hektárt tesznek ki. A 2008. január 01-én az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok főbb jellemzői S

Megnevezés

01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27

Rendezett összes ingatlan Rendezetlen, tulaj. került ingatl. Rendezetlen, tulaj. kikerült ing. Hrsz.-el rendlk. ing. Állomány összesen (1+2+4)-3 05. sorból külföldi ingatlan 05. sorból belterület 05. sorból külterület 05. sorból forgalomképtelen 05. sorból korl. forgalomképes 05. sorból forgalomképes Beépítetlen terület összesen 12. sorból 100 %-os saját tulajdon 12. sor más önkor. közös tulajdon 12. sorból egyéb közös tulajdon Beépített terület összesen 16. sorból 100 %-os saját tulajdon 16. sorból más önk. közös tulajdon 16. sorból egyéb közös tulajdon 16. sorból más tul. által beép. Egyéb önálló ingatlan összesen 21. sorból 100 %-os saját tulajdon 21. sorból már önk. közös tulajdon 21. sorból egyéb közös tulajdon 05. sorból önk. tel. kívül fekszik 05. sorból védett természeti terület 05. sorból műemléki védettségű

Ingatlan földrészl. Darab ha m2 1747 717 7929 0 0 0 0 0 0 0 --1747 717 7929 0 0 0 1077 292 4772 670 425 3157 1084 348 2232 45 39 1082 618 330 4615 1186 556 5467 1181 544 7018 0 0 0 5 11 8449 512 161 2462 481 142 3436 0 0 0 5 0 5878 26 18 3148 49 --7 --0 --42 --8 3 147 3 19 4532 5 1 8121

Könyv sz. érték db EFt 1747 24192327 0 0 0 0 0 0 1747 24192327 0 0 1077 20304311 670 3888016 1084 14739022 45 4821803 618 4631502 1186 8919777 1181 8899893 0 0 5 19884 512 15183700 481 14981288 0 0 5 11977 26 190435 49 88850 7 11418 0 0 42 77432 8 7772 3 12009 5 972213

Becslés sz. érték db EFt 1747 31767383 0 3420 0 0 0 0 1747 31767383 0 0 1077 27262733 670 4504650 1084 15060382 45 10522412 618 6184589 1186 9994549 1181 9974665 0 0 5 19884 512 21617518 481 21328056 0 0 5 25298 26 264164 49 155316 7 19837 0 0 42 135479 8 15768 3 16780 5 1487599

Forrás: Önkormányzati Ingatlankataszter, 2008. január 01.


102

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A zöldterületi ingatlantulajdon nagysága 50 hektár, ebből 30 hektár közpark a belterületen. A beépítetlen területek közül 229 hektár termőföld besorolású, a lakóépülettel beépíthető 19 hektár, egyéb építési telek pedig 53 hektárnyi. Mohács közigazgatási területét 1021 hektár belterület, 911 hektár zártkert és 9291 ha külterület alkotja. A 2008. január 01-én az önkormányzat tulajdonában álló beépítetlen területek adatai Ingatlan típus Termőföld Lakóépülettel beépíthető Egyéb építési telek Művelés alól kivett Összesen:

Ingatlan száma (db) 203 93 169 1195 1660

Földrészletek területe (ha) 229 19 53 399 700

Könyv sz. érték (millió Ft) 969 386 1685 8626 11666

Becslés sz. érték (millió Ft) 1434 521 1808 8924 12687

Forrás: Önkormányzati Ingatlankataszter, 2008. január 01. A nem, vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok között közterek, parkok, utak, szobrok és egyéb köztéri létesítmények mellett a közigazgatási és közszolgálati funkciókat (oktatás, egészségügy, sport stb.) kiszolgáló épületek és ingatlanok találhatók. A forgalomképes ingatlanok csoportjába soroljuk többek között az önkormányzati tulajdonú lakásokat, telkeket, eladható és/vagy fejleszthető területeket. 5.1.1.1. Közigazgatási, közszolgálati és más nem, vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok Közigazgatási és közszolgáltatási funkciójának ellátásához az önkormányzat 38 épületet –alapvetően nem, vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanokat – használ. − − − − − −

−

Az önkormányzat hivatali és közigazgatási intézményi funkciói ellátását 3 ingatlanon megépült 3 épületben végzi, közülük csupán egyben megfelelőek az akadálymentes elérhetőség körülményei, a másik kettő részleges felújítást igényel. A legtöbb épületet az oktatási funkció igényel. Egy bölcsőde mellett az óvodai ellátás 8, az általános iskolai oktatás 6 épületben történik, valamint 1 önkormányzati kezelésű épületben középiskolai oktatás zajlik. A kulturális tevékenységeknek otthont adó 4 épületben kap helyet többek között a könyvtár és a mozi. Az önkormányzat 5 ingatlanon üzemeltet sportlétesítményt úgymint sportcsarnok, városi uszoda, csónakház és sportpályák. A szociális ágazat 10 intézményt használ. Ezen belül ápolást-gondozást nyújtó intézmény, és szociális és gyermekjóléti intézmény található. A város az egészségügyi alapellátás biztosításához 6 épületet használ. Háziorvosi és gyermekorvosi ellátást biztosító praxisoknak önkormányzati tulajdonú ingatlanon álló épület biztosít helyet. További önkormányzati tulajdonú épület ad otthont a járóbetegszakellátásnak, közülük. Akadálymentességi követelményeknek csak részben felel meg a mohácsi kórház. Az önkormányzat tulajdonában és fenntartásában áll a város részleges felújítást igénylő tűzoltólaktanyája.


103

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 5.1.1.2. Forgalomképes ingatlanállomány Az önkormányzat jelentős forgalomképes ingatlanállománnyal és beépítésre szánt összközműves telkekkel rendelkezik, ezek között kereskedelmi, vendéglátási, üzemi és szolgáltatási hasznosításúak is vannak de jelentős az ipari kihasználtságú is. Lakásállomány: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában áll 205 lakóépület melyek az alábbi komfortfokozattal rendelkeznek Összkomfortos lakás Komfortos lakás Félkomfortos lakás Komfort nélküli lakás Összesen

41 db 118 db 17 db 29 db 205 db

Az önkormányzat a helyiséggazdálkodást az önkormányzati tulajdonban lévő Mohácsi Városgazdálkodási és Révhajózási Kft által látja el. A meglévő ingatlanok állapotáról megállapítható, hogy azok teljes körű felújításra szorulnak illetve komfortfokozatuk növelendő. 5.1.2. Az ingatlangazdálkodási stratégiai irányvonalai Mohács Város Önkormányzata számára több eszköz is rendelkezésre áll ahhoz, hogy meglévő ingatlanjainak állapotát és értékét javítsa: − „pótlás” jellegű beruházás a funkció ellátására való alkalmasság biztosítására (pl. leromlott állagú iskolaépület vagy lakás felújítása az eredeti állapotának való visszaállítás céljával, rossz közmű és kátyús útfelület felújítása); − „fejlesztés” jellegű beruházás az adott funkció magasabb minőségű ellátásához (pl. iskolai infrastruktúra-fejlesztés, komfort nélküli lakás komfortosítása, park növényzetének megújítása); − „funkcióbővítő fejlesztés” az eredeti rendeltetéshez képest további funkcióknak való megfelelés biztosítására (pl. közintézménynek otthont adó épületek összevonása és utcai frontján játszóház kialakítása); − „funkcióváltó fejlesztés” az eredeti rendeltetéshez képest új funkcióra való alkalmasság megteremtése (pl. korábban óvodai ellátást biztosító épület átalakítása közösségi házzá). A „fejlesztés” kategóriába soroljuk az olyan beruházásokat, amelyek arra irányulnak, hogy adott funkció alacsonyabb költséggel legyen ellátható azonos vagy magasabb szinten (pl. középületek vagy lakások energiatakarékossági célú felújítása), valamint ebbe a típusba tartozik az épületek akadálymentesítése is. A nem, vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok – funkciójuktól függően – lehetnek csak kiadásokat generálók (pl. óvodai épület), vagy egyszerre jelenthetnek fenntartási költségeket és hozhatnak bevételt is (sportcsarnok, múzeum). A forgalomképes ingatlantípus folyamatos jövedelmet (pl. lakbér) generálhat az önkormányzat számára, vagy értékesítéséből származó bevételekkel (pl. építési telkek eladási ára) járulhat hozzá egyszeri alkalommal az önkormányzati költségvetéshez. Az önkormányzat főként a belvárosban, a város déli területein, illetve a kialakítás alatt álló déli lakóparkban rendelkezik jelentős ingatlanállománnyal, ezenkívül az északi és nyugati ipari parkban van értékesíthető ipari terület. A korábbi koncepciók alapján a város tervezett ingatlanfejlesztési és tervezett projektjeit városrészenkénti bontásban a 2.3.2. Városrészek helyzetelemzése, akcióterületek, elvégzendő fejlesztések tartalmazzák.


104


5.2. Nem fejlesztés jellegű tevékenységek 5.2.1. Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet A stratégia céljainak elérését biztosító fejlesztéseket alapvetően meghatározza azok környezete, amely esetében a természeti és infrastrukturális környezet mellett meghatározó szerepet tölt be a helyi önkormányzat és annak szabályozási gyakorlata. A pénzügyi erőforrások tudatos felhasználásából származó vélelmezett hatásokat sokszorosan felülmúlhatja az önkormányzat a hatáskörébe rendelt szabályozási eszközök tudatos alkalmazásával, ám ennek ellenkezője is igaz: a megfelelő és támogató szabályozás hiánya ellehetetleníti, meghiúsíthatja a pénzügyi eszközökre alapozott fejlesztéseket. Ezért a stratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása, legyen szó akár milliárdos befektetésekről, akár a szociális segély igénybevételéről. A helyi gazdaságpolitika céljait világosan meg kell fogalmazni, meg kell határozni a célok megvalósításához szükséges támogató jogi, szabályozási lépéseket, és tudatosan végre is kell hajtani azokat. Az önkormányzatnak a helyi gazdaság szabályozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és engedélyezési eljárások során tanúsított kiszámítható és átlátható magatartása csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát. 5.2.2. Tudatos ingatlan- és kapacitásgazdálkodás Felesleges, kihasználatlan kapacitásaival, illetve a tevékenység-racionalizálás során felszabaduló kapacitásokkal gazdálkodnia kell az önkormányzatnak. Ilyen felszabaduló kapacitás lehet többek között egy funkcióváltás alatt álló, időlegesen használaton kívüli ingatlan, amelyben teret lehet engedni annak közösségi, vagy civil szervezetek által történő időleges hasznosítására (pl. az eladás vagy felújítás megkezdésének időpontjáig). Ugyanilyen módon célszerű a folyamatosan használaton kívüli, az önkormányzat tevékenysége szempontjából funkcióval nem rendelkező ingatlanok hasznosítása. Hasonló módon lehet eljárni más olyan eszközök, erőforrások esetében (pl. gépkocsi, hangtechnikai és informatikai eszközök stb.), amelyek időszakosan hasznosíthatóak, és azokkal úgy termelhetünk mások számára értéket, hogy az önkormányzat számára annak nem jelentkezik közvetlen költsége. Ezzel a jólét puszta javításán felül többek között támogatható a stratégia megvalósítását is segítő, de önmagukban is jelentőséggel bíró kulturális, vagy közösségi értékek létrejötte. Az önkormányzatnak a tulajdonában álló ingatlanokat céljai és feladatai megvalósításához alkalmazható eszközöknek kell tekintenie. Ennek tükrében lehetősége van eladói és szabályozói pozíciójával élve – de nem visszaélve – bizonyos ingatlanok eladását vagy hasznosításba adását olyan feltételekhez kötni, amelyek az önkormányzat által ellátandó feladatok megvalósítását garantálják (pl. játszótér építése a beruházó által használatba vett területen vagy más közterületen). Kölcsönös előnyök esetén célszerű a PPP konstrukciók alkalmazása, ami biztosítja a magánbefektetések hatékonyságát, az önkormányzati likviditás megőrzését és az önkormányzat pénzügyi forrásainak szabadabb felhasználhatóságát. 5.2.3. Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítése Jóllehet nehezen számszerűsíthető, a Mohácsról kialakult, kialakított arculat, illetve a városhoz kapcsolódó emocionális tényezők hatással vannak a befektetői döntéseiket meghozó üzletemberekre, a városba látogató turistákra, de magára a város lakóira is. A tudatos, célzott és differenciált városmarketing tevékenység ezért nagyban támogathatja a városfejlesztési stratégia céljainak megvalósítását többek között az egyes projektek végrehajtásának elősegítésén, de akár az egész stratégia városi lakosság körében való elfogadottságának növelésén keresztül is. Mohács Város Polgármesteri Hivatala - Városfejlesztési Osztály - Fejlesztési Csoport

105

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A városfejlesztési stratégia céljainak kijelölésével párhuzamosan be kell azonosítani a fejlesztések potenciális érintettjeit, megkülönböztetve a haszonélvezőket és potenciális kárvallottakat. Az érintettek közül az alábbi célcsoportokra kell intenzív városmarketing-akciókat irányozni: − − − −

városban befektetni szándékozó vállalatok és személyek, a városban gazdasági tevékenységet folytató szervezetek, turistaként a városba látogatók, a város és a környező települések lakossága.

A város, illetve a városban zajló bizonyos tevékenységek, környezeti és/vagy társadalmi értékek, gazdasági folyamatok szélesebb körben való megismertetése biztosíthatja Mohács (el)ismertségét, vagyis ezen információkat minél szélesebb társadalmi és szakmai kör számára kommunikálni kell. Erősíteniük kell a köztudatban, valamint a potenciális befektetők és betelepülők tudatában Mohács vonatkozásában a „tervezhető jövő” és a „megbízható partner” fogalmát. Tudatos és jól felépített marketing-kommunikációs stratégia mentén, megfelelő szervezeti háttér kialakításával kell a város speciális értékeit, adottságait és lehetőségeit szakmai fórumokon, befektetői körökben bevezetni és elterjeszteni. A gazdasági jellegű célokhoz elsődlegesen speciális ismertetőket érdemes készíteni, egységes adatbázist létrehozni, amelyből bármilyen időpontban előállítható aktuális adatszolgáltatás a befektetők, betelepülők felé, míg a városi életminőséghez kötődő programok esetén a civil szervezeteken és a városi médián keresztül történő népszerűsítés a célszerű. A sikeres marketing nem kizárólag egy-egy befektetés megvalósulásához járul hozzá, de a városban tevékenykedő gazdasági társaságok tevékenységét, ismertségét és az irántuk táplált bizalmat is erősítheti aktuális és potenciális üzleti partnereik körében, ezzel közvetett módon hozzájárulva a helyi gazdaság fejlődéséhez is. Mohács arculatának kialakítása, továbbá a városmarketing eszközeinek a különböző városi célcsoportok felé történő alkalmazása elősegítheti a város iránti lojalitás kialakulását – ez a helyi gazdaság és társadalom szereplői esetében a város problémáinak megoldásában való aktívabb közreműködést (pl. adományokkal vagy természetbeni segítségnyújtással) és üzleti partnerei körében a város image-ének továbbadását, a városmarketingbe való bekapcsolódását jelentheti. A marketing alapvető a turizmus területén is. Természeti és kulturális értékeivel, hangulati elemek kialakításával a várost el kell adni a potenciális odalátogatók körében. A rendezvények növelik a turisztikai vonzerőt, egyben a sok résztvevő potenciális terepe lehet az arculat további fejlesztésének és kommunikálásának – e rendezvényeket tudatosan használni is kell a városmarketing céljaihoz. A turizmus fejlődése a vendéglátásból származó bevételeken felül azért is fontos a városnak, mert a turisztikai attrakciók és a turizmust támogató szolgáltatások és kulturális események a város lakói számára is növelik az elérhető szolgáltatások körét. A város kommunikációs értékkel bíró tulajdonságainak összegyűjtése, célzott és rendszeres kommunikálása javítja a város lakóinak identitását, hozzájárul városi büszkeségük fejlesztéséhez, egyúttal a város környezetének, értékeinek megtartása, fejlesztése mellé is állíthatja őket. Rendszeres közvélemény kutatásokon keresztül érdemes időszakonként visszamérni a stratégia fogadtatását és az abból megvalósult elemek hatását annak érdekében, hogy a módszertani kézikönyvnek megfelelően az IVS két-három évente felülvizsgálatra kerüljön. Az IVS-hez kötődő marketing akciók jellemzője a stratégia filozófiájának megfelelően az ágazat- és területspecifikus szemléletmód párhuzamos alkalmazása, valamint a rendszerszemlélet és a mérhetőség. Mindennek eléréséhez fontos egy, a város képéhez és fejlődési elképzeléseihez illő szlogen és jelkép-rendszer kialakítása, továbbá az egységes arculat alkalmazása.


106


.3. Partnerség Mohács Város Önkormányzata korábbi partnerség alapú tervezési gyakorlatának megfelelően kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a helyi társadalmat, különböző érdekképviseleti szerveket, helyben érdekelt vállalkozókat bevonja az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozásába, valamint az abban foglaltak megvalósításába egyaránt. Amellett, hogy az önkormányzaton belül a különböző szakterületek képviselőinek konzultációja folyamatos, már a tervezés megkezdésekor megtörtént a legfontosabb partnerségi csoportok és a partnerség céljainak meghatározása, melyet a következő ábrával kívánunk bemutatni.

Partnerség fő célja

Partnerek

Elfogadottság,identitás Engedélyezés Magántőke mobilizálása Települések együttműködés

Lakosság Szakhatóságok Vállalkozások Környező települések

A partnerség alkalmazásának hosszútávú célja, hogy városaink és egyes városrészek hosszú távon élhető környezetet biztosítsanak, attraktív városi környezet alakuljon ki, a város térségi szerepe erősödjön.

A folyamatos partnerségi együttműködés elősegítéséhez az alábbi eszközöket alkalmazzuk: − − − −

Igény- és szükségletfelmérés, Projekt- előkészítő és tervező munkacsoportok, Szakmai workshopok, konzultációk, Lakossági fórumok, tájékoztatás és nyilvánosság.

Tájékoztatás és nyilvánosság A helyi lakosság a projekt elsődleges célcsoportja. Számukra a széleskörű véleménynyilvánítási, konzultációs lehetőség biztosítása a projekt hatékony és sikeres megvalósulásának záloga, mivel a lakosok annak függvényében, hogy milyen mértékben, formában és területen érintik a fejlesztések, különbözőképpen reagálhatnak az egyes tervezett projektekre, egyre nagyobb a ráhatásuk az életkörülményeiket befolyásoló folyamatokra. A társadalmi elfogadottság érvényesülése érdekében a lakosságot folyamatosan tájékoztatni kell, ennek elsődleges eszköze a helyben szokásos közzététel (Önkormányzati Hírek, Mohácsi TV, www.mohacs.hu), melyben folyamatosan és széleskörűen számot adunk az aktuális helyzetről.


107

közti

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Az akcióterületi fejlesztések tervezése során a közérdekű meghallgatások keretében, valamint a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályán ügyfélfogadás keretében biztosítunk lehetőséget a helyiek bevonására, javaslataik figyelembevételére. A civil szervezetek a város közösségi és kulturális életének legfontosabb formálói közé tartoznak. Véleményük a városfejlesztési programmal kapcsolatban azért is megkerülhetetlen, hiszen a ők azok, akik a projekt elsődleges célcsoportját, a lakosokat képviselik. Bevált gyakorlat a különböző intézkedések keretében kiírt pályázatok benyújtásakor, az érintett szervezetekkel együttműködési megállapodásokat kötni. Az együttműködési megállapodás aláírása kifejezi az együttműködő tagok azon szándékát, hogy az egyes projektek lezárását követően a projektben meghatározott cél (célok) megvalósítása érdekében a jövőben is együttműködnek, és az addig elért eredmények további fenntartását lehetőségeikhez képest biztosítják. A megállapodás keretében a civil szféra magasfokú szakmai tudásának köszönhetően segíti a projektek előkészítését, megvalósulását, a célcsoportok igényének felmérését. Vállalkozások Az integrált városfejlesztésben a helyben érdekelt vállalkozói kör két nagy csoportra bontható. A helyi kis- és középvállalkozások inkább a fejlesztések célcsoportjának tekinthetők, ugyanis a fejlesztések eredményeként létrehozott indikátorok (bevásárlóközpontok, irodaházak, közterek, játszóterek) fogyasztóiként jelennek meg. Kisebb mértékben partnerként is részt vehetnek a városrehabilitációban, például saját üzlethelyiségeik felújításával, új termelő egységek kialakításával. Esetükben a legfontosabb partnerségi eszköz a szükségleteik pontos felmérése, valamint a helyi hirdetőben történő folyamatos tájékoztatás a pályázati lehetőségekről, forrásokról. Városunk esetenként konzultációval egybekötött vállalkozói fórumot hív össze, ahol az aktuális pályázati konstrukciókról hallhatnak, bővíthetik ezirányú ismereteiket. A másik vállalkozói szegmens hatása a program tartalmi elemeit és a városrehabilitáció eredményességét tekintve lényegesen intenzívebb. A nagyobb befektetőkkel, a tőkeerős beruházókkal és a potenciális ingatlanfejlesztőkkel való kapcsolattartás konkrétabb, személyesebb jellegű partnerséget igényel annak érdekében, hogy rendelkezésükre álló tőkéjük mobilizálása Mohács akcióterületein történjen meg. Mohács Város Önkormányzata a környező településekkel szoros kapcsolatot ápol. A közel 20.000- es lélekszámú településünk kistérségi központi funkciót lát el, melynek vonzáskörzetébe 43 település tartozik. A térségi kooperáció jelentősége elsősorban az intézményesült kapcsolatok esetében mutatkozik meg. A következő ábra áttekintést nyújt a város térségben betöltött szerepéről, valamint a környező települések által nyújtott kapcsolódási pontokról. A környező települések által nyújtott tényleges és lehetséges szolgáltatások

Mohács, mint térségi központ által nyújtott tényleges és lehetséges szolgáltatások -

közigazgatás egészségügy kultúra oktatás (alap-; középfok) turisztika munkaerőpiac kereskedelmi szolgáltatások üzleti és pénzügyi szolgáltatások

-

kultúra mezőgazdaság lakóterület munkaerőpiac


108


Az ábra jól illusztrálja a települések közötti szoros kapcsolatrendszert, egymásrautaltságot. Hosszú távú célként fogalmazható meg a települések közötti kölcsönös segítségnyújtás, a kapcsolatok erősítése, az elmaradottabb részek felzárkóztatása, az élhető települések együttműködő, policentrikus és versenyképes hálózatának megteremtése. C é l o k

A várospolitika fő célja: térszervező erő erősítése a város és a térség közötti harmonikus kapcsolatok, valamint az intenzív kapcsolatrendszer erősítése


109


5.4. Szervezeti háttér 5.4.1. A városfejlesztés szervezeti rendszere Mohács Város Önkormányzata települési önkormányzat, melynek városfejlesztéssel kapcsolatos döntéseit a Képviselő-testület hozza meg. Ezirányú döntés-előkészítő funkcióval a város Gazdasági és településfejlesztési Bizottsága van felruházva. Feladatai közé tartozik: − − − − − − − − −

a város gazdasági és településfejlesztési koncepciójának kialakításában való részvétel, az önkormányzat gazdasági programjának, koncepciójának elkészítésében, a befektetési és vállalkozási tevékenység összefogásában, koordinálásában való részvétel, a vállalkozás indításával illetőleg az abban való részvételre vonatkozó véleménynyilvánítás, város infrastruktúrájának, közműveinek állapotának vizsgálata és ezek fejlesztésére javaslat kidolgozása, pályázatok véleményezése, fejlesztéssel kapcsolatos előterjesztések előkészítése, benyújtása, a helyi rendeletek fejlesztéssel kapcsolatos tervezett rendelkezéseinek előzetes véleményezése, együttműködés más testületi bizottságokkal, rendszeres kapcsolattartás a bizottság elnöke útján a tisztségviselőkkel.

A városfejlesztési feladatok operatív megvalósítása a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztályának kompetenciájába tartozik. Az osztály szervezeti felépítését az alábbi ábra szemlélteti.

Mohács város polgármestere

Mohács város jegyzője

Városfejlesztési Osztály

Fejlesztési

csoport

Üzemeltetési csoport

Építésigazgatási csoport


110

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Feladatkörök: Fejlesztési csoport: önkormányzati beruházások szervezése, koordinálása, közreműködés a pénzügyi lebonyolításban; fejlesztési tervek előkészítése; műszaki ellenőrzés, pályázatok írása, megvalósításban való részvétel, utánkövetés nyomonkövetése Üzemeltetési csoport: a város kommunális működésével kapcsolatos feladatok víz, szennyvíz, csapadék, köztisztaság, közlekedés, útügy, zöldterület- fenntartás és kertészet, közművek, strand) Projektmenedzsment összetétele

FEJLESZTÉSI CSOPORT

Fejlesztési csoportvezető (programmenedzseri, műszaki ellenőri, uniós szakértői, környezetvédelmi épületgépészeti ismeretek

Városfejlesztési menedzser (fejlesztési ismeretek)

Műszaki menedzser (műszaki, építészeti mérnöki ismeretek)

Pénzügyi menedzser (pénzügyi, közgazdaségi ismeretek)

Jogi szakértő (közbeszerzési ismeretek)

Belső ellenőr

Felelősségi körök A fejlesztési csoport munkáját 5 fős team látja el. A projektmenedzsment összetételének kialakításakor elsődleges szempont volt, hogy a fejlesztések kapcsán felmerülő valamennyi kérdésnek legyen szakértője. A feladatok felosztásánál egyértelmű felelősségi körök kijelölésére került sor. A fejlesztési csoportvezető felelőssége a projektmunka egészét irányító koordinációban ölt testet. A feladat elvégzésére való alkalmasságát igazolja széles látóköre, jelentős háttértapasztalata, kvalitása. A vezető felelősségi köre a beruházás természetéből fakadóan műszaki jellegű, elsősorban a műszaki eredetű (mélyépítési) munkák szakmailag megalapozott, kifogástalan elvégzéséért tartozik felelősséggel. A szakmai, műszaki felelős több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a műszaki beruházás területén. A szakmai koordinációért felelős személy alkalmasságát bizonyítja, hogy műszaki ismeretein felül közgazdasági szakemberként is helyt áll. Szakterülete: projektek teljes körű menedzselése, építőipari kivitelező, tervező, műszaki ellenőr, közbeszerzési eljárások lebonyolítása, pályázatírás, beruházási tervek költségvetésének elkészítése. Képzettsége: magasépítő mérnök, közgazdasági szakokleveles mérnök, műszaki ellenőr, uniós pályázati szakértő. Mohács Város Polgármesteri Hivatala - Városfejlesztési Osztály - Fejlesztési Csoport

111


A pénzügyi, adminisztratív és tájékoztatási feladatokat a fejlesztési ismeretekkel rendelkező városfejlesztési menedzser végzi. Szakterülete: pályázatok előkészítése, írása, támogatási szerződések előkészítése, kezelése, folyamatos kapcsolattartás a fejlesztések megvalósításában közreműködő szakmai és szociális háttérintézményekkel. Képzettség: mérlegképes könyvelő. A pénzügyi menedzserek magasan kvalifikált, több projekt lebonyolításában közreműködő, szakmai tapasztalattal rendelkező elismert szakemberek. Szakterületük: feladatai közé tartozik a pénzügyi elszámolások elkészítése, projekt előrehaladási jelentések megírása, pénzügyi elemzések készítése. A projektek jogi jellegű feladatait a több éves gyakorlati tapasztalattal rendelkező fejlesztési munkatárs látja el. Szakterülete: közbeszerzések teljes körű lebonyolítása, jogi tanácsadás, szerződéskötés, a megkötött szerződések teljesítésének figyelemmel kísérése a teljesítésig. Képzettség: jogász, közbeszerzési referens. A projektmenedzsment munkájának hatékonyságát növeli a hivatal keretein belül működő belső ellenőr. Szakterülete: adatok gyűjtése, valamint elemzések készítése. A projektmenedzser és projektmenedzsment munkáját segíti a döntések meghozatalában. Szakterülete: belső ellenőrzés, ügyfélkapcsolati manager. Képzettség: adótanácsadó, közgazdász 5.5. Településközi koordináció A mikrokörzeti szerepkörből adódó alapfeladatokat Mohács képes ellátni, kérdéses azonban, hogy milyen mértékben képes gazdasági-társadalmi fejlődést generálni az érintett településeken. Egyértelműen leszögezhető, hogy a városnak nem érdeke a pontszerű, elszigetelt fejlődés, hiszen ha nagy a fejlettségbeli kontraszt a város és környéke között, az negatívan befolyásolhatja a város egészének gazdasági-társadalmi fejlődését. A mohácsi agglomeráció egységes fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a térség képessé váljon arra, hogy problémáit és szükségleteit közösen megfogalmazza, majd ezeket integrált programokká, komplex projektekké alakítsa. A párhuzamos kapacitások elkerüléséhez, valamint a város és környéke közötti esetleges konfliktusok (pl. szelektív migráció) megelőzéséhez tehát nemcsak Mohács, hanem a környező települések fejlesztési igényeit is pontosan ismerni kell. Az agglomeráció településeinek tervezett fejlesztései esetében célszerű különbséget tenni a város és a község között. A városi rangú települések, amellett, hogy Mohács társadalmi és gazdasági hatása esetükben is megkérdőjelezhetetlen, arra törekednek, hogy saját vonzáskörzetük kiterjedését is bővítsék valamilyen mértékben. Ennek eléréséhez a jelenlegi pályázati kiírásoknak megfelelően több olyan projekt megvalósítását is tervezik, amelyek jellegükben hasonlóak a mohácsi városrehabilitációhoz, de méretükben és hatókörükben természetesen elmaradnak attól. A községekben kisebb léptékű, részben pontszerű településfejlesztési akciók valósulhatnak meg, amelyek kifejezetten a helyi lakosság életminőségének javítására irányulnak. Szintén a városi funkciók megerősítését és az önkormányzati bevételek növelését célozzák meg azok az agglomerációs fejlesztések, amelyek keretében ipari területek infrastrukturális helyzetének javítását, új ipari területek kijelölését hajtják végre akár önkormányzati, akár magánerős beruházás keretében. Mohács Város Polgármesteri Hivatala - Városfejlesztési Osztály - Fejlesztési Csoport

112


Mivel az oktatási fejlesztések esetében – a szakpolitikai irányvonalaknak megfelelően – a magas kapacitáskihasználtság és a társulási forma ösztönzése kiemelt szerepet játszik, ezért az várható, hogy a térségben racionalizálódni fog a nevelési-oktatási intézmények rendszere. Hasonló folyamatok prognosztizálhatók az egészségügyi intézmények fejlesztésénél is azzal a különbséggel, hogy a szakellátások esetében a hiányterületekre (pl. járóbeteg ellátás nélküli kistérségek) koncentrálják a forrásokat. Szintén jelentős szegmenst képviselnek a turisztikai pályázatok: a fogadási feltételek javítására irányuló befektetések potenciális kedvezményezettjei inkább a magán beruházók közül kerülnek ki, míg az attrakciófejlesztésben az önkormányzatok is megjelennek. Emellett kiemelt jelentőséggel bírnak azok a közúti fejlesztések, amelyek tehermentesítik a településmagokat az átmenő forgalomtól. Ezek gyakorlatilag a térségen belüli mobilitást, az agglomerációs központ és a környezetének összeköttetését biztosítják. Az előzőekben említettekhez szükséges: − − − −

a térségi szinten megjelenő projektjavaslatok pontos számbavétele, a megvalósítást befolyásoló tényezők nyomon követése, a fejlesztések megvalósításának évenkénti felülvizsgálata, valamint a kritikai észrevételek beépítése a települések és a térség stratégiai fejlesztési dokumentumaiba).

Összességében megállapítható tehát, hogy Mohács tervezett városrehabilitációjával és az azt megalapozó Integrált Városfejlesztési Stratégiával a fejlesztési elképzelések területi szintű kölcsönhatása pozitív mérleget mutat, a hatások szinergikusan kiegészítik, felerősítik egymást, felesleges, párhuzamos kapacitásokat létrehozó, egymást kioltó fejlesztések nem valósulnak meg. A fejlesztések eredményeként az agglomeráció stratégiai célrendszerének megfelelően) sokkal inkább az intézményrendszer és az ellátott funkciók optimalizálására kerül sor az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvének, a szubszidiaritásnak a figyelembevételével.


113


5.6. Monitoring Az Integrált Városfejlesztési Stratégiához kapcsolódó monitoring – a város településfejlesztési koncepciójához hasonlóan – a megvalósítás során kettős értelemben valósul meg: −

−

Egyfelől az elérendő célokhoz kötődő, magát a reálfolyamatot mérő jórészt kvantitatív, objektív output-, eredmény- és hatásindikátorok, valamint a forrásallokációs rendszeren keresztül a fejlesztési támogatásokhoz kötődő fejlesztési érték, illetve a városrészekre, az adott konkrét fejlesztési cél alapján allokálásra kerülő népességarányos támogatás alapján. Másfelől szükséges a célrendszert elemei összességében is vizsgálni, valamint az egyes célokhoz rendelt beavatkozások kölcsönhatását, hatékonyság-, kapacitás és hatásvizsgálatát is elvégezni. A komplex elemzések alapján mérhető az egyes célok területfejlesztési hatása. Kiemelten kell kezelni a fejlesztési támogatásokhoz kötődő kapacitásbővülések elemzését a társadalmi elvárások, a valós szükségletek és a költségvetési korlát oldaláról is, különösen a közjavak fejlesztése esetén. Ekkor a méretgazdaságossági indikátorok alkalmazása szükséges.

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának végrehajtását és eredményeit a város Képviselő-testülete kétévenként értékeli. A beszámoló tartalmazza − − − −

a stratégia keretein belül megvalósuló projektek és azok végrehajtottságának rövid áttekintését, a stratégia keretein belül megvalósuló projektek finanszírozási információit (projekt költségvetése, források összetétele), városrészenként és tematikus célonkénti áttekintést a stratégia végrehajtásának kezdete óta megvalósult fejlesztésekről és azok eredményeiről, a stratégia indikátorrendszere alapján mért előrehaladást, az indikátorok kiinduló és célértékeinek, valamint azok aktuális értékének feltűntetésével.

A stratégia végrehajtásának és eredményeinek nyomon követését az átfogó cél, valamint a tematikus célok és a városrészi mellé rendelt indikátorrendszer biztosítja. A hatékony monitoring rendszer jellemzője a stratégiához kapcsolódó beavatkozások és tartalmi összefüggések figyelése egységes elvek és integrált szemlélet mentén. Emellett szükséges az egyes beavatkozásokhoz kapcsolódó adattartalmak (pl. vállalt kötelezettségek) egzakt definiálása, időszakos összegyűjtése, rendszerezése és elemzése.


114

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 5.6.1. Indikátorrendszer Cél

Indikátor neve

Indikátor definíciója

Átfogó cél: Stabil alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott, fenntartható módon fejlődő gazdaság megvalósítása és minőségi életkörülmények biztosítása

A városi gazdaság Mohácson működő teljesítménye gazdasági szervezetek és egyéni vállalkozók éves nettó árbevételének 2007. évre diszkontált értéke (cél: növekedés) A városban élők Mohácson élő munkajövedelme foglalkoztatottak éves munkajövedelmének 2007. évre diszkontált értéke (cél: növekedés) Munkanélküliségi A munkanélküliek ráta aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva A külső és belső Belvárosi utak Mohács belterületén megközelíthetőség, elméleti terheltsége található burkolt utak elérhetőség javítása hossza (egysávosra vetítve) és a Mohácson regisztrált gépjárművek hányadosa (cél: növekedés) Kerékpárutak Mohács belés hossza külterületén lévő kerékpárutak hossza (cél: növekedés) Tömegközlekedést A városi igénybe vevők tömegközlekedés által adott évben szállított utasok száma (cél: növekedés) Fejlett és innovatív Vállalkozások Mohácson gazdasági vállalkozói befektetett tőkéje tevékenységet folytató infrastruktúra vállalatok saját tőkéje kiépítése a stabil és (cél: növekedés) diverzifikált gazdasági struktúra kialakításához

Mértékegység

Forrás

Adatgyűjtés

millió Ft

Polgármest eri Hivatal

Éves

millió Ft

APEH

Éves

%

KSH

Éves

km


Éves

km


Éves

fő

Pannon Volán Zrt.

Éves

millió Ft

APEH

Éves


115

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A gazdaság Gyengén teljesítő igényeihez illeszkedő tanulók aránya humánerőforrásfejlesztés

Szakmunkás tanulók elhelyezkedési esélye

A(z inter)regionális szerepkör erősítése

Működőtőke befektetések intenzitása

A fenntartható turizmus kialakítása és Mohács versenyképes turisztikai célterületté tétele Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme

Vendégéjszakák száma

Felújított panellakások száma

A Kompetenciamérés olvasási-szövegértési skáláján 2-es alatti eredménnyel teljesítő tanulók aránya a 6., 8. és 10. évfolyamokon (cél: csökkenés) Mohácson működő szakiskolákból a munkaerőpiacra lépők közül az iskola befejezése után 1 évvel foglalkoztatásban állók aránya (cél: növekedés) A városba befektetett működő tőke (városban tevékenykedő gazdasági szervezetek saját tőkéjében adott évben történt növekmény) és a régióba befektetett működő tőke hányadosa (cél: növekedés) Szállodákban és panziókban eltöltött vendégéjszakák száma (cél: növekedés)

%

Országos Éves Kompetenci amérés (Oktatásfejl esztési Intézet)

%

Szakiskolák Éves által folytatott nyomonköv etéses adatfelvétel

%

APEH

Éves

vendégéjszaka

KSH

Éves

A Panelprogram keretében felújított iparosított technológiával épült lakások száma

db


Éves

m²


Éves

hektár


Éves

%


Éves

év

KSH

10 évenként

fő


Éves

A természeti és Gondozott környezeti állapot zöldterületek javítása, a környezeti ártalmak csökkentése Erdőterületek nagysága

Gondozott zöldterületek nagysága a város belterületén (cél: növekedés) A város külterületén elhelyezkedő erdők területe (cél: növekedés) Szelektíven Szelektíven gyűjtött gyűjtött hulladék lakossági hulladék aránya aránya (cél: növekedés) A lakosság egészségi Várható élettartam A városban élők állapotának javítása születéskor várható és az egészségügyi élettartama (cél: ellátórendszer növekedés) fejlesztése A magas szintű Kulturális Kulturális és kultúra és rendezvények ismeretterjesztő közművelődés résztvevőinek rendezvények,


116

Mohács Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája lehetőségeinek biztosítása

száma

előadások résztvevőinek száma (cél: növekedés) A szociális biztonság Aktív kereső Az aktív kereső db megteremtése nélküli háztartások nélküli, aktív korú száma taggal rendelkező háztartások száma (cél: csökkenés) Szociális Az önkormányzati db bérlakások száma tulajdonú szociális bérlakások száma (cél: növekedés)

KSH 10 Népszámlál évenként ás Polgármest eri Hivatal


117

Éves

M O H Á C S V Á R O S INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Recommend Documents