M V M T Á R S A S Á G C S O P O R T C S O P O R T

FENNTAR THATÓSÁGI JELENTÉS

M V M

T Á R S A S Á G C S O P O R T

C S O P O R T

C S O P O R T

Az MVM Társaságcsoport Fenntarthatósági Jelentése 2005

Tar talomjegyzék

Köszöntő

3

A társaságcsoport létrejötte és jelenlegi szerepköre

4

A társaságcsoport irányítása, jövőképe és stratégiája

7

Az MVM Csoport tevékenysége Rendszerirányítás Villamosenergia-átvitela villamos energia szállítása Villamosenergia-termelés, hőszolgáltatás Villamosenergia-kereskedelem Mérnökszolgálat az MVM Csoportban

10 10 13 14 15

Gazdasági eredmények Általános eredmények Környezetvédelmi ráfordítások

17 20

A villamos energia és a környezet Primerenergia-hordozók Az erőművek környezeti hatásai - Hagyományos környezeti hatások - Nukleáris környezetvédelem

21 22 22 26

Az átviteli hálózat környezeti hatásai

33

Irányítási rendszerek

39

Emberi erőforrások

45

Környezetvédelmi és társadalmi szerepvállalás

48

Rövidítések, magyarázatok, definíciók

52

A Társaságcsoport és további, érdeklődésre számot tartó társaságok internetes elérhetősége

55

Minősítő levél

56

Impresszum

57

A Gazdasági Társaságokról szóló, többször módosított 1997. évi CXLIV. törvény alapján az MVM és a társaságcsoport leányvállalatainak elnevezése a 2005-2006. év fordulójának időszakában formailag megváltozott, szerepeltetve abban a zártkörű működésre vonatkozó utalást. Jelen kiadványunkban a korábbi időszakra vonatkozó konkrét történések, valamint döntések, határozatok idézésekor a régi, míg a jövőre vonatkozó kitételek említésekor az új elnevezéseket szerepetettük.

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS

Köszöntő Tisztelt Olvasó! Ön a Magyar Villamos Művek társaságcsoport Fenntarthatósági Jelentését tartja a kezében. A kiadványban Magyarország nemzeti tulajdonú villamos cégcsoportjának a környezetvédelem terén elért eredményei mellett gazdálkodásáról, szociális és társadalmi szerepvállalásáról is részletesen beszámolunk. Az idei jelentésben is be kívánjuk mutatni, hogy tevékenységünket a környezet iránti felelősségtől áthatva, a fenntartható fejlődés fontosságának, gazdasági és társadalmi jelentőségének szem előtt tartásával végezzük. Munkánk során kiemelten kezeljük a környezet megóvásának szempontjait, ennek érvényesítésére üzleti kapcsolataink során is törekszünk. Ezen szemléletet tükrözi a társaságcsoport közelmúltban megfogalmazott környezeti politikája is. Jelen kiadványunk tematikája tükrözi egyben azt a fejlődési pályát, melyet a cégcsoport az elmúlt években bejárt. Párhuzamosan azzal a fejlődéssel, amelynek során az MVM társaságok együtteséből valódi, stratégiai irányítású cégcsoporttá válik, az MVM külső környezet iránti felelősségérzete is egyre inkább meghatározóvá lesz a cégcsoport cselekvésében, gondolkodásmódjában. Immár hat éve számolunk be a cég környezeti elkötelezettségéről. Mindazok, akik korábbi kiadványainkat forgatták, tanúi lehetnek annak az egyre inkább átfogó, a vállalati cselekvés minden területére kiterjedő szemléletnek, amely szándékaink szerint hűen tükröződik ebben a jelentésben is. Az MVM társaságcsoport ma már integrált társaságirányítási rendszer alapján működik, amelyben a gazdasági racionalitás, a hatékonyság és jövedelmezőség elvei mellett a környezet, a minőség, a biztonság és a kockázatok kezelésének szempontjai egymással egységben érvényesülnek. Az Európai Unió közös értékeire építve, iparágunk hagyományaira támaszkodva és eddigi kiemelkedő eredményeire joggal büszkén az MVM Csoport arra törekszik, hogy mindenben megfeleljen a fenntartható fejlődés követelményeinek. Meggyőződésünk, hogy a cégcsoport stratégiájának megvalósulása, a magyar nemzeti villamos társaságcsoport sikeres működése nemcsak azért fontos, mert Magyarország biztonságos, és kedvező árú villamosenergia-ellátásának ez a legfontosabb záloga, hanem mert a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségünknek is kellő alapot teremt és hitelességet biztosít. Jelentésünkben részletesen, számos adattal illusztrálva mutatjuk be elért eredményeinket. A közölt információkat független tanúsító szervezet minősítette. Örömmel várjuk Tisztelt Olvasónk jobbító észrevételeit, amelyek alapján a következő alkalommal még teljesebb körű tájékoztatást adhatunk. A fenti gondolatok jegyében ajánlom megtisztelő figyelmébe az MVM Csoport 2005. évi Fenntarthatósági Jelentését.

DR. KOCSIS ISTVÁN vezérigazgató

2

3



Az együttműködő magyar villamosenergia-rendszer 1949-ben jött létre. Vállalatait 1963-tól a Magyar Villamos Művek Tröszt (MVMT) fogta össze, gazdaságilag is egységesítve a termelőket (erőműveket), a szállítót és a rendszerirányítót, valamint az áramszolgáltatókat. A tröszt vállalatait 1992-ben részvénytársaságokká alakították, az egyes erőműveket és az azokat kiszolgáló szénbányákat integrálták. Az új társaságokat kétszintű szervezetként a Magyar Villamos Művek Rt. (MVM) irányította. Az 1995-1997 között lezajlott privatizáció során jellemzően külföldi tulajdonba került valamennyi áramszolgáltató társaság és az erőművek többsége. Az iparág meghatározó társaságai közül jelentős állami tulajdonban maradt az MVM Zrt., valamint leányvállalatai közül az Országos Villamostávvezeték ZRt., a Paksi Atomerőmű Zrt. és a Vértesi Erőmű ZRt. Az előbbi társaságokon túl az MVM (többségi) tulajdonában lévő MAVIR ZRt.-vel, az MVM Partner Energiakereskedelmi ZRt.-vel és a Tatabánya Erőmű Kft.-vel alkotják jelenleg az MVM Zrt. teljes körűen számvitelileg konszolidált leányvállalatait. Az MVM társaságcsoporthoz tartoznak még ezen túlmenően a konszolidáció szempontjából társultként kezelt, de 100%-os MVM tulajdonban lévő leányvállalatok, az ERBE ENERGETIKA Mérnökiroda Kft., a GTER Kft. és a VILLKESZ Kft. is. Az MVM érdekeltségi körébe további társaságok is tartoznak. A magyar villamos energetika egyetlen nemzeti tulajdonú cégcsoportja mára meghatározó szereplője Magyarország villamosenergia-iparának. Tevékenysége kiterjed a villamosenergia-rendszer operatív üzemirányítására, termelésére, közüzemi és versenypiaci kereskedelmére, az átviteli hálózat üzemeltetésére, fejlesztésére, és az energiarendszer biztonságos működését garantáló tartalék erőművi kapacitások (gázturbinás erőművek) üzemeltetésére, távhőellátásra, mérnökirodai és logisztikai szolgáltatásokra. Feladatát a Villamos Energia Törvény (VET), a Magyar Energia Hivatal (MEH) által kiadott engedélyek, szabályzatok és a kapcsolódó jogszabályok alapján látja el. A MVM Csoport a hazai áramszektor többi szereplőjével együttműködve szolgálja valamennyi villamosenergiafogyasztó érdekeit. A társaságcsoport anyavállalata, a Magyar Villamos Művek Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MVM Zrt.), elsődleges feladata, hogy stratégiailag irányítsa, szakmailag összefogja, koordinálja a csoport tagjainak együttműködését, ezáltal is növelve a cégcsoport hatékonyságát. Engedélyes tevékenységei közül az egyik a 2005. gazdasági évben is a villamos energia közüzemi nagykereskedelme volt. Forgalma a teljes hazai áram-nagykereskedelem mintegy háromnegyedét tette ki. Ugyanakkor az MVM innovatív kezdeményezéseivel és elkötelezett, aktív szerepvállalásával mindent megtesz a sikeres piacnyitásért, és jelentős mértékben hozzájárul a versenyalapú hazai áramellátás eredményes működéséhez is. A közüzemi nagykereskedelmi tevékenység mellett az átviteli hálózat tulajdonosaként az MVM másik alapvető feladata volt a villamosenergia-átviteli tevékenység ellátása 2005 végéig. A rendszerirányítói és az átviteli működési engedélyesi tevékenységet 2006. január 1-től az MVM 99%-os tulajdonú leányvállalata, a MAVIR ZRt., mint a magyarországi átviteli hálózati üzemeltető és rendszerirányító (Transmission System Operator: TSO) látja el, amely társaság ettől az időponttól már az átviteli hálózat tulajdonosa is. A társaságcsoport szinte valamennyi tagja integrált minőség- és környezetközpontú irányítási rendszer keretében működik, amely áthatja a társaságok valamennyi folyamatát és tevékenységét. A csoport ezen tagjai a minőség és a környezet iránti elkötelezettségüket az ISO 9001, illetve az ISO 14001 környezetközpontú irányítási rendszer bevezetésével is kifejezik.


A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MAVIR ZRt.) alapvető feladata volt 2005. végéig a villamosenergia-rendszer üzemvitelének irányítása. Tevékenységével biztosította a villamosenergia-piac zavartalan működését, további bővítését, összegezte a villamosenergia-ellátás szereplőitől kapott adatokat, gondoskodott a biztonságos energiaellátásról, szükséges tartalékokról az erőművekben és a hálózaton, összehangolta a magyar villamosenergia-rendszer működését a szomszédos országok hálózatával. 2006. január 1-től az átviteli hálózat tulajdonlásával feladatköre kibővült a villamos energia átviteli hálózatának üzemeltetésével, fejlesztésével, felújításával, karbantartásával, az előírt rendelkezésre állási, minőségi mutatók teljesítésével, a rendszer biztonságos üzemeltethetősége, a zavartalan villamosenergia-ellátás biztosítása érdekében. A nagyfeszültségű átviteli hálózat továbbítja a hazai erőművek által termelt, valamint az importból származó villamos energiát, és juttatja el a közvetlen fogyasztói értékesítést végző szolgáltatókhoz. Az Országos Villamostávvezeték Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Ovit ZRt.) a magyar villamosenergiarendszerbe funkcionálisan illeszkedő, speciális feladatokat ellátó vállalat. Működési területe 2005. végéig kiterjedt az átviteli hálózat vezetékeinek és alállomásainak üzemeltetésére, karbantartására és létesítésére. 2006. január 1-től az Ovit üzemviteli feladatokat ellátó szervezeti egységei átkerültek a MAVIR ZRt.-hez. A Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság (PA Zrt.) Magyarország meghatározó villamosenergiatermelő társasága. A társaság alaptevékenysége a nukleáris alapon, biztonságosan, környezetkímélő módon és versenyképes áron történő villamosenergia-termelés. Az elmúlt évben az atomerőmű a hazai villamosenergia-termelés 39,5%-át biztosította, 13 834 GWh villamos energiát termelt és bocsátott a hálózatra. A Vértesi Erőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság (VÉ ZRt.) alapvetően villamosenergia-termelést, emellett hőtermelést és ezekhez kapcsolódó szénbányászati tevékenységet folytat. A társaságnak 2004-ben három erőműve volt: az Oroszlányi Erőmű, a Bánhidai Erőmű és a Tatabánya Erőmű. Az Oroszlányi Erőművet a társaság tulajdonában lévő Márkushegyi Aknaüzem látja el tüzelőanyaggal. 2004. szeptemberében a Tatabánya Erőmű kivált a VÉ Rt-ből, míg a Bánhidai Erőművet 2005. január 1-jével leállították, a Mányi Aknaüzemet pedig bezárták. Az EU-csatlakozás kapcsán, a légszennyező anyagokra vonatkozó határértékeknek való megfelelés érdekében az Oroszlányi Erőműben üzembe állították a nedves mészkő-gipsz technológiával működő füstgáz-kéntelenítő berendezést. A Tatabánya Erőmű Korlátolt Felelősségű Társaság (TE Kft.) az MVM 99%-os tulajdonában van (a helyi önkormányzat 1 részvényt birtokol). Feladata Tatabánya hőellátása, valamint a hőszolgáltatással kapcsoltan villamos energia előállítása (kogeneráció). Az MVM Partner Energiakereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MVM Partner ZRt.) az anyavállalat által a versenypiaci villamos energia kereskedelmi tevékenység végzésére alapított társaság. Két fő tevékenysége a közvetlen fogyasztói értékesítés és a villamosenergia-nagykereskedelem magyar és külföldi piacokon, valamint a régiós energiatőzsdéken. Az EKS Service Korlátolt Felelősségű Társaság (EKS Service Kft.) döntően a távvezeték elemek korrózióvédelmével foglalkozik. A cég 1998. óta rendelkezik ISO 9001 és ISO 14001 szerinti minőségügyi tanúsítással. Az ERBE ENERGETIKA Mérnökiroda Korlátolt Felelősségű Társaság (ERBE ENERGETIKA Kft.) energetikai nagyberuházások tervezését, engedélyeztetését, létesítését, bővítését és rekonstrukcióját végzi komplex mérnöki szolgáltatásként budapesti székhelyén és a főbb beruházások helyszínein létesített projektirodákon keresztül. A Villamosipari Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (VILLKESZ Kft.) fő tevékenysége a villamos erőművek üzemeltetéséhez, a társaságcsoport egyes tagjaihoz kapcsolódó karbantartási és szolgáltatási feladatok ellátása. A munkák közül kiemelkedő az MVM megrendelésére a litéri, sajószögedi, lőrinci gázturbinás erőművekben végzett karbantartási és gondnokolási tevékenység, a VÉ ZRt. megrendelésére végzett technológiai karbantartási és gondnokolási tevékenység, illetve a Paksi Atomerőmű Zrt. megrendelésére végzett karbantartási tevékenység.

4

5



Az Energo Merkur Villamosenergiaipari Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelőségű Társaság (Energo Merkur Kft.) főleg villamos szerelvények, kábelek nagykereskedelmét végző leányvállalat. A miskolci telephelyű gázmotoros fűtőerőművek kezelését az MVM többségi tulajdonában lévő Miskolci Fűtőerőmű Korlátolt Felelősségű Társaság (MIFŰ Kft.) végzi, míg a karbantartási és fejlesztési feladatokat az MVM Erőművi Főmérnöksége látja el. Az erőmű három telephelyen (Tatár utca, Bulgárföld, Diósgyőr) kapcsoltan termel hő- és villamos energiát. Az MVM 100%-os tulajdonában lévő és villamos energia termelői engedéllyel rendelkező szervezete a Gázturbinás Erőműveket Üzemeltető és Karbantartó Korlátolt Felelősségű Társaság (GTER Kft.), amelynek feladata az ugyancsak MVM tulajdonú (Litér, Lőrinci, Sajószöged) üzemzavari tartalék gázturbinás erőművek berendezéseinek helyszíni kezelése és az üzemfelügyeleti teendők ellátása. A karbantartási és fejlesztési feladatokat az MVM Erőművi Főmérnöksége látja el. Az MVM-ADWEST Marketing und Handels G.m.b.H. (MVM Adwest GmbH) az MVM 100%-os tulajdonában lévő, ausztriai bejegyzésű, bécsi székhelyű társaság, az MVM Rt. első külföldi befektetése, amely 2001. óta folytat villamos energia nagykereskedelmi tevékenységet. Az MVM Csoport jelenlegi struktúráját az alábbi ábra mutatja be. AZ MVM TÁRSASÁGCSOPORT KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKÁJA Az MVM Csoport Magyarország villamosenergia-iparának meghatározó szereplője. Tevékenysége kiterjed a villamosenergia-rendszer irányítására, a villamos energia termelésére és kereskedelmére, az átviteli hálózat fejlesztésére, üzemeltetésére és karbantartására, tartalék erőművi kapacitások üzemeltetésére, távhőellátásra, mérnökirodai és logisztikai és egyéb szolgáltatásokra. A Csoport feladatainak ellátása során óhatatlanul befolyásolja a természetes és épített környezet állapotát. Elismerve ugyanakkor a fenntartható fejlődés fontosságát, csoportszintű környezetvédelmi politikájában közös célul tűzi ki a környezeti elemek és az ökológiai rendszerek terhelésének mérséklését, a szennyező anyagok kibocsátásának csökkentését, a környezeti károk megelőzését. Ennek érdekében tevékenysége során eleget tesz a jogszabályokban és más előírásokban rögzített környezetvédelmi követelményeknek, ezt partnereitől is elvárja, továbbá elébe megy a hazai és európai igényeknek. Környezetvédelmi teljesítményének folyamatos javítása érdekében előtérbe helyezi az energiatakarékosságot, a természeti erőforrások kihasználásának ésszerűsítését, valamint a tisztább technológiák alkalmazását. A társaságcsoport vezetése kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a tapasztalatcsere-lehetőségek biztosításával és rendszeres képzés útján fokozza munkatársainak szakmai felkészültségét, és a környezetvédelem, valamint a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségét. Tevékenységének környezeti hatásairól, elért eredményeiről tájékoztatja a hatóságokat és az érintett érdekelt feleket. Évente fenntarthatósági jelentést ad ki és juttat el az érdekelteknek. A társaságcsoport környezeti politikáját rendszeresen felülvizsgálja és a közvélemény számára is hozzáférhetővé teszi. Budapest, 2005. december

Dr. Kocsis István vezérigazgató



„A Magyar Villamos Művek Rt. a hazai villamosenergia-ellátás meghatározó szereplőjeként – mint alapvető értéket – elismeri a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés fontosságát, gazdasági és társadalmi jelentőségét. Tevékenységének minden területén – termékeinek és szolgáltatásainak teljes életciklusát átfogva – kiemelten kezeli a környezet védelmének szempontjait és annak érvényesítését üzleti kapcsolataiban is elvárja.” A fenti idézet a korábbi, hasonló jelentéseink környezetpolitikánkat bemutató fejezetéből való. Az abban foglaltak változatlanul érvényesek, jóllehet mára az MVM Zrt. központja is integrált társaságirányítási rendszer szerint működik, amelyben a hatékonyság, a jövedelmezőség, a környezet, a minőségügy, a biztonság, a kockázatkezelés szempontjai egymással egységben érvényesülnek. A csoport egyes társaságai – egymástól eltérő tevékenységi körüktől, feladataiktól függően – mindenkor a csoport stratégiai célkitűzéseinek teljesítését szolgálják. A társaságcsoport Fenntarthatósági Jelentésében nincs lehetőségünk arra, hogy az egyes politikákat, stratégiai célokat teljes körűen ismertessük, de néhány fontos szempontot bemutatunk, amelyek jövőnk vonatkozásában meghatározóak. Az elmúlt évek folyamán számos változás történt a hazai és az Európai Uniós jogrendben. A villamosenergia-ipart érintő legfontosabb változás a liberalizáció, a piacnyitás, amely – amint közismert – zökkenőmentesnek semmiképp nem nevezhető. Az új irányelvek és jogszabályok új, egyelőre nem minden részletében tisztázott modell alapján való működést igényelnek. Ennek kialakítása szinte egy időben történik azon jogszabályi változásokkal, amelyek az uniós joganyag átvételét, a hazai viszonyokhoz való alkalmazását teszik szükségessé. E mellett természetesen fenn kell tartanunk a magyar villamosenergia-rendszer működőképességét, a fogyasztók biztonságos ellátását, ami mindeddig – a társaságcsoport munkatársainak is köszönhetően – sikeresnek bizonyult. 2005 folyamán több parlamenti és kormánydöntés született, amelyek egyértelmű, széleskörű konszenzuson alapuló szándékot fejeznek ki, kijelölik az MVM Csoport számára a követendő irányt, a magyar nemzeti villamos társaságcsoport megerősítését és a csoport jövőbeni működésének fő sarokpontjait. Összefoglalva e jogszabályok kimondták, hogy az MVM alakuljon cégcsoporttá (stratégiai holding), és az Európai Unió irányelvével, illetve a hazai jogszabályokkal összhangban teremtse meg a nagyfeszültségű villamos átviteli hálózat irányításának és üzemeltetésének úgynevezett TSO (Transmission System Operator) integrált modell szerinti kereteit. Mindezen jogszabályi változások tükrében, az azokban kifejezett közakaratból levezetve alkotta meg az MVM a társaság közgyűlése által 2005. júliusában elfogadott Középtávú Üzleti Stratégiát, amely a társaságcsoportot stratégiai holding formában kívánja működtetni. Az MVM Csoport stratégiai holdingként való működése biztosítja, hogy az egyes tagvállalatok tevékenységében a csoportszintű optimum kapjon prioritást, ami lehetővé teszi az erőforrások hatékonyabb kihasználását, a jövedelmezőség javítását és a cégcsoport piaci értékének növelését. A csoportszintű optimum elérése a társaságok együttműködésének javításával, irányítási és szervezeti struktúrájának átalakításával biztosítható. Az átalakítás egyik központi eleme a csoportszintű stratégiai tervezés, végrehajtás és ellenőrzés. 2003. január elsején indulhatott a szabad piaci kereskedelem, a versenypiac részaránya egyre jelentősebb. 2007 júliusától már minden fogyasztó szabadon választhatja meg, kitől vásárol villamos energiát. Az MVM Csoport stratégiai célja ebből következően, hogy versenyképes, hatékonyan működő társaságcsoportként álljon helyt a hazai árampiac EU előírásoknak megfelelő teljes megnyitását követően is, és a fogyasztói érdekeket a piaci működés szabta keretek között szolgálja. Az MVM Zrt. Magyarország piacvezető villamosenergia-nagykereskedője, valamint számottevő részesedéssel rendelkezik a közvetlen fogyasztói értékesítés piacán is. Piacvezető pozíciói megtartásában meghatározó jelentőséggel bírnak a hosszú távú villamosenergia-vásárlási és -értékesítési szerződések.

6

7



A villamos energia (jelentős, kereskedelmi mennyiségben) nem tárolható, más szolgáltatással (bár hasonlóak mindig találhatók) nem helyettesíthető és mai életünkben nem is nélkülözhető. Ezen egyedi sajátosságok figyelembe vételével alakulnak az új szabályok, az új működési modellek, ennek megfelelni akarván működnek a kisebb-nagyobb villamos társaságok, amelyek közül az MVM Csoport a hazai villamosenergia-rendszer egyik legjelentősebb szereplője. Az árampiac kialakításának kezdeti nehézségei megmutatták, hogy az ellátás biztonságának ebben az ágazatban legalább olyan prioritást kell kapnia, mint a felesleges tartalékok felszámolásának. Ennek megfelelően változtak az uniós szabályok is, illetve a hazai szabályozások ehhez igazodva teremtették meg a hazai rendszerirányítás TSO modell szerinti működésének feltételeit. Az elfogadott stratégia a Csoport számára célul tűzi ki, hogy meghatározó piaci pozíciója révén, piaci eszközökkel támogassa az ellátásbiztonsághoz és a hosszú távú nemzeti energiapolitikához kapcsolódó állami feladatok megvalósulását. A villamosenergia-ellátás biztonsága mellett kiemelten kezelendő feladat a környezet biztonsága, az életfeltételek biztosítása és az ökológiai stabilitás fenntartása. Korunk egyik legnagyobb kihívása a globális felmelegedés elleni társadalmi teendők meghatározása, a fontossági sorrendek felállítása. Mindez pedig szorosan összefügg a villamosenergia-termelésével, lévén a hagyományos tüzelésű erőművek jelentős mennyiségű szén-dioxidot bocsátanak a légkörbe. Amíg azonban az ellátásbiztonságban esetleg bekövetkező problémák a fogyasztók – tehát elvileg mindenki – számára azonnal érzékelhetőek, a környezet igénybevétele, terhelése, esetenként veszélyeztetése kevésbé vehető észre, általában időben elhúzódóan jelentkezik és a felelősök megtalálása sem mindig egyszerű feladat. A természeti erőforrások szűkössége nem minden esetben nyilvánvaló, ezért a hosszú távú fenntarthatóság sokszor csak a társadalom igényeinek az állam által jogszabályokban kifejezésre juttatott előírásain keresztül tehető érzékletessé azok számára, akik feladataik végzése során ezeket a forrásokat igénybe veszik. Bár nem mindig működik tökéletesen, ha lehetséges, a legjobb megoldás a piac eszközeinek alkalmazása a gazdálkodó szervezetek felelősségérzetének ébren tartására. Ilyen módszer pl. az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelme, amely a Kiotói Jegyzőkönyv életbe lépése óta elvben az aláíró országok számára elérhető, míg az Európai Unió úttörő hozzáállásának és a bevezetett rendszernek köszönhetően a gazdálkodó szervezetek számára gyakorlatilag is hozzáférhető 2005-től. Ez a mesterségesen előállított kvóta szűkösség amellett, hogy serkenti a műszaki fejlesztést, társadalmi szinten a legkevésbé költséges megoldást kínálja a résztvevők számára is. Korunk nagy kihívása a hagyományos tüzelőanyagok – részbeni – helyettesítése oly módon, hogy a fogyasztók ellátása – e semmivel nem helyettesíthető szolgáltatás – ne szenvedjen csorbát. A megújuló energiaforrások térhódítása immár valóság: Németországban a szélerőművek beépített teljesítőképessége meghaladja a 10 000 MW-ot. Ez több, mint hazánk erőműveinek együttes kapacitása. Miközben az MVM Zrt. nem jelentéktelen mennyiségű villamos energiát vásárol biomasszával termelő erőműtől, készül, formálódik az országos megújuló energia felhasználási stratégia. Miután a környezet terhelésének csökkentését szolgáló ráfordítások nem mindenkor a gazdálkodó szervezetek költségeként jelentkeznek (externáliák), a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű elterjedéséhez az állami támogatás nem nélkülözhető. Ennek Európában is számos változata ismert a kötelező átvételtől, a szabályozott (támogatott) átvételi ártól az ún. zöld bizonyítványok rendszeréig. Magyarországon az elsőként említett eljárást alkalmazzák, de a rendszer még tökéletesítésre és talán – akár európai szinten is – egységesítésre szorul. Társaságunk jövőbeni befektetési döntéseit a gazdaságosság és a környezet iránti elkötelezettség szempontjai együtt határozzák meg. Az MVM Csoport legnagyobb villamosenergia-termelője a Paksi Atomerőmű, amely 40% körüli részarányt képvisel a hazai termelésben. A nukleáris forrásból, összevetve a fosszilis energiahordozókból előállított villamos energiával tiszta, biztonságos és gazdaságos villamos energia állítható elő. A jövő legfontosabb feladata az erőmű biztonságának javítása, folyamatos fejlesztése, nemzetközi szinten tartása. Az atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása és teljesítőképességének lehetséges növelése a hazai villamosenergia-ellátás legfőbb záloga. Az MVM Csoport tulajdonában lévő átviteli hálózat fejlesztése és üzemképességének fenntartása a veszteségek csökkentése mellett az ellátásbiztonságot és a nemzetközi kereskedelmi lehetőségek javítását is szolgálják. A közelmúltban üzembe helyezett Paks-Pécs 400 kV-os távvezeték, valamint új alállomások létesítése és a régiek korszerűsítése, bővítése után a Győr-Szombathely vezeték (2006 végére üzembe helyezzük) mellett a romániai, a horvátországi és a szlovák távvezeték-összeköttetéseink fejlesztése szerepel főbb terveink között. Itt említjük meg, hogy az MVM Zrt. és az Országos Villamostávvezeték ZRt., valamint a Nemzeti Park Igazgatóságok öt éve írtak alá (önkéntes) megállapodásokat a környezet- és természetbarát távvezeték üzemeltetéssel és karbantartással kapcsolatban.


A jogszabályok, előírások betartása mellett ma már elképzelhetetlen a környezet védelme, megőrzése a gazdasági társaságok aktív, önkéntes kezdeményezései, hozzájárulásai nélkül. A társaságcsoport valamennyi vállalata rendelkezik ISO 9001 szabvány szerinti, vagy azzal egyenértékű minőségirányítási, és többségük ISO 14001 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszerrel. Ezek alkalmazása és rendszeres továbbfejlesztése által is igazolják a társaságok elkötelezettségüket a fenntarthatóság iránt. Az irányítási rendszerek aktív, sőt nem ritkán előretekintő (proaktív) alkalmazása is segít abban, hogy az MVM Csoport a teljes piacnyitást követően is erős, hosszú távon növekedésre képes, a fogyasztók, a tulajdonosok és valamennyi érintett fél számára is új értéket teremtő, a fokozódó versenyben helyt állni képes, megbízható része legyen hazánk társadalmának. A társaságcsoportnál alkalmazott irányítási rendszer a stratégia megvalósításának fontos eszköze, és a csoportszintű optimum elérését támogatja. Az irányítási struktúra kialakítása során önálló kérdésként kezeljük a TSO csoporton belüli működését. A TSO esetében ugyanis biztosítani kell a függetlenségre vonatkozó, jogszabályokban rögzített előírások teljes körű érvényesülését. Az MVM Csoport jövőjét meghatározza a vertikálisan integrált társaságcsoportként való működés, amelynek keretei között a primer energiahordozók kinyerésétől az azokban rejlő belső energia hatékony villamos energiává alakításán át, a nagy hatásfokú kapcsolt hő- és villamosenergia-termeléssel, a villamos energia kereskedelmével, nagyfeszültségű átvitelével, szállításával és a fogyasztókig való eljuttatásával egyaránt foglalkozik a vállalatcsoport. E mellett felel az ellátás biztonságának megvalósításáért, és olyan mérnöki, piaci és más szolgáltatásokkal is rendelkezésre áll, amelyek hozzájárulnak a vevők, a fogyasztók energiatakarékos, környezettudatos működéséhez, életviteléhez. Az MVM Csoport stratégiai céljai elérésének alapvető eszköze a működési hatékonyság fejlesztése. A Csoport működési hatékonysága a csoportszintű együttműködés javításával, a lehetséges szinergiák fokozottabb kihasználásával, a kapcsolat operatívabbá tételével és az egyes vállalatok társasági szinten értelmezett, belső működési hatékonyságának javításával érhető el. Az MVM Csoport a jövőben nem csak Magyarországon, hanem a régió országainak villamosenergia-piacán is meg kíván jelenni befektetőként, beruházóként. A nemzetközi befektetések elsődleges célja az MVM termelői és kereskedelmi szerepének javítása, piaci pozíciójának erősítése. Az MVM Zrt. vezetésének meggyőződése, hogy a stratégiában megfogalmazott célok teljesítésével a társaság hatékonyan járul hozzá környezetünk állapotának javulásához, a társaság gazdasági eredményességének fokozásához és – nem utolsósorban – jó hírnevének öregbítéséhez.

8

9


Az MVM Csoport tevékenysége

RENDSZERIRÁNYÍTÁS Mivel Magyarország villamosenergia-ellátása egyetlen, közös vezetékhálózaton történik több szereplő közreműködésével, így szükséges egy független, pártatlan rendszerirányító, amely a szolgáltatás minden résztvevője számára egyforma jogokat biztosítva felelős a villamosenergia-rendszer egészének működéséért. A MAVIR Rt. az a szervezet, amely a villamosenergiarendszert és annak működését a termeléstől a szállításon keresztül a fogyasztásig, a tervezéstől a megvalósításig átlátja. Rendelkezésére áll a rendszer irányításához szükséges minden technikai eszköz és birtokában van minden szükséges információnak, adatnak. A MAVIR Rt. környezetvédelmi tevékenysége működésének jellegéből adódóan elsősorban a hulladékgazdálkodás témakörét érinti. A hulladékgazdálkodási törvény által előírt nem veszélyes és veszélyes hulladék nyilvántartási és bejelentési kötelezettség teljesítése mellett megtörtént a hulladékkezelési rendszer felülvizsgálata, amelynek folyományaként kiépült a veszélyes hulladékok gyűjtésének, illetve ártalmatlanításának rendszere ott, ahol ez még nem volt megoldott. A használt elemek gyűjtése a MAVIR Rt. három telephelyén a Fővárosi Közterület Fenntartó Rt. által telepített elemgyűjtő pontokon történik. A jogszabályi változások okán elkészült a hulladékok gyűjtésével kapcsolatos szabályzat tervezete, amelynek hatályba lépése a következő évre várható. Az év során megkezdődött a környezetvédelmi szabályzat módosításának kidolgozása, bevezetése a közeljövőben várható. A tartalék, áramszünet esetén használatos dízelüzemű generátor működési feltételeinek és környezeti hatásainak a felülvizsgálata megtörtént. Bebizonyosodott, hogy az üzemeltetés során nincs határérték feletti, környezetet terhelő légtéri emisszió. Vizsgálati és bejelentési kötelezettség a továbbiakban akkor áll fenn, ha a berendezést többször és 60 percnél tovább üzemeltetik. Az elmúlt évben negyedévenként került sor környezetvédelmi bejárásra a társaság mindhárom telephelyén. Az ellenőrzések során csak eseti jellegű környezetvédelmi problémák adódtak, amelyek mindegyikét belső intézkedésekkel sikerült megszüntetni. 2005-ben megtörténtek az osztályszintű környezetvédelmi bejárások is, amelyek során felülvizsgálták a tartalék rendszerirányító központot is.

VILLAMOSENERGIA-ÁTVITEL – A VILLAMOS ENERGIA SZÁLLÍTÁSA Az MVM Rt. és az általa vezetett, tulajdonolt társaságcsoport meghatározó szerepet játszik Magyarország biztonságos és megbízható villamosenergia-ellátásában. Mint villamosenergia-átviteli engedélyes, tevékenysége a hazai áramellátás egyik kulcstényezője. A társaság a hazai erőművek által termelt, valamint az importforrásokból származó villamos energiát továbbítja a 3 499 km nyomvonal hosszúságú (a távvezetékrendszer tényleges hossza 4 164 km a kétrendszerű vezetékek rendszerenkénti hosszával számolva) nagyfeszültségű hálózatán, és juttatja el a közvetlen fogyasztói értékesítést végző szolgáltatókhoz. Ennek során elsődleges szempont, hogy a piaci szereplők egyenlő feltételekkel férjenek hozzá az átviteli hálózathoz.


Az MVM Rt. úgy üzemelteti a tulajdonában lévő villamos hálózatot és az ahhoz kapcsolódást biztosító berendezéseket, hogy az folyamatosan garantálja a kiváló minőségű hazai villamosenergia-ellátást, a fejlesztések révén pedig messzemenően megfeleljen az áramkereskedelem növekvő igényeinek, valamint annak, hogy az átviteli hálózat a mindinkább egységesülő európai árampiac jelentős infrastrukturális tényezője legyen. 2005-ben megkezdődött a Győr-Szombathely 400 kV-os távvezeték és a szombathelyi 400/120 kV-os alállomás építése, amely jelentősen javítani fogja a térség villamosenergia-ellátásának biztonságát és tehermentesíti a 400/220/120 kV-os Győr Alállomáson üzemelő transzformátorokat. Az év meghatározó eseménye volt, hogy befejeződött a Dunamenti 220/120 kV-os alállomás 220 kV-os rekonstrukciója, amely nagyban növelte a Dunamenti Erőmű villamos energia kiszállítási biztonságát. A rekonstrukció keretében az alállomás teljes 220 kV-os technológiáját lecserélték korszerű primer és szekunder berendezésekre, aminek következtében az alállomás távkezelhetővé vált. E mellett nőtt a működésbiztonság és az olajtöltetű, hidraulikus hajtású megszakítók cseréjével csökkent a környezetszennyezés kockázata. További fontos eredmény a tranzit szempontjából kulcsfontosságú helyen lévő 400/120 kV-os Litér Alállomás 400 kV-os rekonstrukciójának befejezése, amelynek keretében az elavult primer és szekunder készülékeket teljes egészében korszerű technológiára cserélték ki. A rekonstrukció egyben a környezetszennyezés kockázatát is csökkentette, mert az olajos söntfojtókat és megszakítókat is kicserélték. A román féllel aláírták a Békéscsaba – országhatár (– Nadab – Nagyvárad) 400 kV-os távvezeték létesítésére vonatkozó szerződést, és megkezdődött a távvezeték nyomvonalának engedélyeztetési eljárása. Megkezdődött továbbá a Szombathely-Hévíz 400 kV-os távvezeték nyomvonalának előkészítése is. Igen jelentős esemény volt az MVM Rt. és a MAVIR Rt. életében, hogy a villamos energia átviteli hálózat a VET (Villamos Energia Törvény) módosításának és a vonatkozó kormányhatározatnak megfelelően 2006. január elsejével az MVM Zrt-től, a MAVIR ZRt. tulajdonába került és ezzel Magyarországon is létrejött az átviteli rendszerirányító (TSO).

10

11



A nagyfeszültségű hálózat csatlakozási pontjai az alállomások, amelyek környezetvédelmi szempontból is kiemelt figyelmet érdemelnek a viszonylag nagy számban megtalálható, jelentős mennyiségű olajjal feltöltött berendezés, készülék miatt. Az alállomásokat és az ott található MVM tulajdonú nagy- és középfeszültségű transzformátorokat mutatják be az alábbi táblázatok.

Nagyfeszültségű/nagyfeszültségű transzformátorok az átviteli hálózaton, 2005

Alállomás

Albertfalva Albertirsa Békéscsaba Debrecen Detk Dunamenti Dunaújváros Felsőzsolca Göd Győr Győr Hévíz Kisvárda Litér Martonvásár Ócsa Oroszlány Paks* Pécs Sajóivánka Sajószöged Sajószöged Sándorfalva Szeged Szolnok Tiszalök Toponár Zugló

Feszültség áttétel kV

Tanszformátorteljesítmény MVA

220/126/10.5 750/400/15.5 400/132/18 220/126/10.5 220/126/10.5 220/126/10,5 220/126/10.5 400/132/18 400/132/18 220/126/10.5 400/132/18 400/128/30 220/126/10.5 400/132/18 400/231/35 220/126/10.5 220/126/10.5 400/132/18 400/126/18 400/231/35 400/231/35 220/126/10.5 400/132/18 220/126/10.5 220/126/10.5 220/126/10.5 400/132/18 220/126/10.5

160 1100 250 160 160 160 160 250 250 160 250 250 160 250 500 160 160 250 250 250 500 160 250 160 160 160 250 160

Fázis szám Transzformátorok Zárt alap száma

3 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

2 6 2 2 2 2 2 2 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 2 2 1 2 2 2 3

Nyitott alap

2 6 2 2 2 2 2 2 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 2 2 1 2 2 2 3

* PA Rt. tulajdonában lévő, általa üzemeltetett alállomás

Az albertirsai transzformátoralapok zárttá tétele annak az évtized végére várható stratégiai döntésnek a függvénye, amely a 750 kV-os végződtetés elhelyezését fogja meghatározni, a PA Rt. tulajdonú készülékek esetében az üzemidő hosszabbításhoz kapcsolódóan kerül sor az alapok zárttá tételére.

120 kV/középfeszültségű és középfeszültségű/középfeszültségű transzformátorok, 2005 Alállomás Transzformátorok Zárt alap Nyitott alap száma Debrecen Felsőzsolca Szeged Szolnok Összesen

5 3 3 2 13

5 3 3 2 13

0 0 0 0 0


VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS, HŐSZOLGÁLTATÁS Az MVM Csoport erőműveinek beépített villamos teljesítőképessége 2 586 MW, ez a hazai közcélú erőművek 30,1%-a. Az erőművek kihasználása (az adott időszakban megtermelt és a beépített teljesítőképesség figyelembevételével maximálisan megtermelhető villamos energia hányada) mindazonáltal jelentős szórást mutat. Az atomerőmű és a széntüzelésű erőművek alapvetően állandó magas kihasználáson üzemelnek, míg a tartalék gázturbinás (GT) erőművek csak az energiarendszer teljesítményhiányát okozó üzemzavari állapotban, kizárólag üzemirányítói utasításra lépnek működésbe. A gázmotoros fűtőerőművek hőszolgáltatással egyidejűleg villamos energiát is termelnek. A társaságcsoport erőműveinek hőszolgáltatási (hőkiadási) teljesítménye összesen 337 MW.

Az MVM Csoport erőműveinek beépített villamos- és hőteljesítménye Erőmű

Beépített villamos Beépített teljesítőképesség hőteljesítmény MW MWth

Paksi Atomerőmű Rt. 1866 1. blokk 467 2. blokk 468 3. blokk 460 4. blokk 471 MVM Rt. Gázturbinás erőművek 410 Litér 120 Lőrinci 170 Sajószöged 120 Vértesi Erőmű Rt. 240 Oroszlány 240 Tatabánya Erőmű Kft. 50 Gázmotoros fűtőerőművek, Miskolc 25 Tatár utca 20 Bulgárföld 1 Diósgyőr 4 Összesen 2586

42

0 0 0 0 88 88 181 26 21 1 4 337

Az MVM Csoport összes villamosenergia- és hőtermelése 2005-ben együttesen 16 680 GWh-t tett ki. Erőműveinkben a hőtermelés részaránya 6% volt. A társaságcsoportban termelt villamos energia mennyisége 2004-hez képest 16%-kal növekedett. Az erőművek termelés megoszlása nagymértékben eltér egymástól. Míg az atomerőműben a villamosenergia-termelés a meghatározó (98,7%), a gázmotoros fűtőerőműveknél a kiadott villamos és hőenergia aránya közel azonos.

12

13



Az MVM Csoport erőműveinek villamosenergia- és hőtermelése (GWh)

Vértesi Erőmű Rt.* Villamos energia Hő Összesen Tatabánya Erőmű Kft.** Villamos energia Hő Összesen MVM Rt. Gázturbinás Erőművek Villamos energia Gázmotoros fűtőerőművek, Miskolc Villamos energia Hő Összesen Paksi Atomerőmű Rt. Villamos energia Hő Összesen MVM Csoport összesen Villamos energia Hő Összesen

2001

2002

2003

2004

2005

1 968 511 2 479

1 946 500 2 446

1 569 552 2 121

1 406 504 1 910

1 489 151 1 640

89 455 544

86 446 532

89 472 561

101 469 570

202 506 708

9

5

9

5

6

0 0 0

0 0 0

0 0 0

151 158 309

154 152 306

14 126 181 14 307

13 953 168 14 121

10 297 181 10 478

11 915 176 12 091

13 834 186 14 020

16 103 692 16 795

15 904 668 16 572

11 875 733 12 608

13 477 838 14 315

15 685 995 16 680

*2004. szeptemberig a Tatabánya Erőmű termelésével ** A Tatabánya Erőmű Kft. 2004. szeptemberi önállósodása miatt a korábbi adatokat külön is szerepeltetjük

VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELEM Az MVM Csoport villamosenergia-kereskedelmi tevékenységét három társaság - az MVM Rt, az MVM Partner Energiakereskedelmi Rt. és az MVM Adwest GmbH - közreműködésével végezte 2005-ben. Az MVM Rt. 2005-ben közvetlenül a hazai erőművektől 25,1 TWh villamos energiát vett át értékesítési céllal. Ez a mennyiség tartalmazza a transzformátor-veszteséget, nem tartalmazza viszont az erőművekben megtermelt energia azon részét, amelyet saját berendezései, bányái és a hőszolgáltatás működtetésére használt fel. Az értékesíthető mennyiséget növelte az alábbi táblázatban nem szereplő további egyéb hazai forrásból átvett energiamennyiség (0,3 TWh) és az importált villamos energia (3,9 TWh). Az értékesítés nagyobbik része (22,2 TWh) a közüzemi fogyasztók ellátásáról gondoskodó területi áramszolgáltatók részére történt. Az egyéb belföldi értékesítés – főleg kereskedők részére – 6,6 TWh volt, míg az export 0,4 TWh-t tett ki. Az MVM Rt. kétoldalú szerződés alapján a Borsodi Energetikai Kft.-től és a Mátrai Erőmű Rt.-től összesen 657 GWh biomasszából (fa és fahulladék, valamint egyéb melléktermék) termelt villamos energiát vásárolt.

A hazai erőművektől vásárolt villamos teljesítmény és energia 2005-ben Erőmű AES Borsodi Energetikai Kft. AES Tisza Erőmű Kft. Budapesti Erőmű Rt. Csepel Áramtermelő Kft. Dunamenti Erőmű Rt. Mátrai Erőmű Rt. Paksi Atomerőmű Rt. Pannon Power Rt. Tiszavíz Kft. Vértesi Erőmű Rt. Összesen

Energiaforrás szén, biomassza szénhidrogén szénhidrogén szénhidrogén szénhidrogén lignit, biomassza nukleáris szénhidrogén víz szén

Villamos teljesítmény (MW)

797 294 351 1 334 448 1 483 20

4 727

Villamos energia (GWh) 258 1 409 1 303 1 715 2 909 3 807 12 988 214 147 380 25 130


Az MVM Partner Energiakereskedelmi Rt., mint az MVM Rt. hazai versenypiacon működő leányvállalata 2005-ben is a rohamosan bővülő villamos energia versenypiac jelentős szereplője volt. Mind a fogyasztói, mind a nagykereskedelmi szegmensben egyaránt 30%-os részesedést ért el, ami 4 700 GWh forgalmat és több mint 43 milliárd Ft árbevételt jelentett. Az MVM Adwest GmbH az európai piacok közül Ausztriában és Németországban van jelen. Tagja az osztrák áramtőzsdének, kereskedik a német áramtőzsdén és három bróker platformon. 2005. decemberében a társaság megszerezte a szlovák piacra lépéshez szükséges jóváhagyásokat, így 2006-tól Szlovákiában is kereskedhet. Az említett piacokon a belföldi üzletekhez élénk határkeresztező kereskedelem társul.

Az MVM-Adwest 2005. évi kereskedelmi tevékenysége Kereskedési terület

Kereskedelmi mennyiség (TWh)

Határátlépő kereskedelem* Ausztria Németország Összesen

1,033 0,097 0,186 1,416

* Ausztria – Magyarország és Szlovákia – Magyarország

A társaság célja a nyereséges és biztonságos működés mellett olyan tevékenység folytatása, amely támogatja és kiegészíti az MVM Csoport villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó egységeinek tevékenységét. Fontos feladata új üzleti területek felkutatása, az ottani kereskedés feltételeinek megteremtése, a lehetőségek kiaknázása. Az MVM Adwest GmbH saját nyereséges működésének biztosításán túl hozzájárulhat az MVM teljes piacnyitásra történő felkészüléséhez és a regionális kereskedelemben rejlő előnyök kihasználásához.

MÉRNÖKSZOLGÁLAT AZ MVM CSOPORTBAN Az ERBE ENERGETIKA Kft. energetikai tervező, szolgáltató és tanácsadó cég, energetikai létesítmények létrehozását, bővítését, rekonstrukcióját végzi komplex mérnöki szolgáltatásként, budapesti székhelyén kívül a főbb beruházások helyszínein létesített projektirodákon keresztül. 1996-ban kapta meg az ISO 9001 minőség-tanúsítványt „tervezés, mérnöki tanácsadás, felügyelet az energetika, környezetvédelem és informatika területén” végzett tevékenységekre vonatkozóan, 1999-ben pedig megszerezte az ISO 14001 szabvány szerinti Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) tanúsítványt. A Környezetvédelmi Csoport az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség által kiadott engedély alapján szakértői tevékenységet folytathat, valamint környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére is jogosult. Az ERBE ENERGETIKA Kft. tagja az EURELECTRIC Magyarországi Tagozatának, ahol munkatársai több munkacsoportban tevékenykednek. A Társaság tagja a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének és részt vesz további szakmai szervezetek, szövetségek munkájában, biztosítva ezzel szakmai kapcsolatrendszerét. A társaság kiemelt feladatai közt találhatók a környezeti hatásvizsgálatok, megvalósíthatósági tanulmányok, építési engedélyek környezetvédelmi fejezetének elkészítése, teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálatok, üvegházhatású gáz kibocsátási engedélykérelmek összeállítása, valamint mérnökszolgálat és műszaki ellenőrzés.

14

15



A 2005. év legfontosabb projektjei, amelyekben a környezetvédelem nagy szerepet játszott: • az MVM Rt. transzformátor alállomásainak környezeti kármentesítése, • az MVM Rt. Miskolc, Tatár utcai kombinált ciklusú fűtőturbinás erőműve előkészítő munkái; a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatása, • a Pannonpower Rt. Pécsi Hőerőművében a biomassza tüzelésű fejlesztés II. szakaszának előkészítő munkái; az előzetes környezeti tanulmány és az előzetes vizsgálati dokumentáció elkészítése, • a Miskolci Hőszolgáltató Kft. teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálata az egységes környezethasználati engedély megszerzéséhez, • a Vásárosnaményban létesítendő 230 MW-os kombinált ciklusú erőmű megvalósításával kapcsolatos mérnökszolgálati tevékenységek teljeskörű ellátása, • az Észak-budai Fűtőerőmű (kogenerációs fejlesztés) környezetvédelmi engedélyeztetési eljárásának lefolytatása, • a Dunamenti Erőmű Duna-1 (ABDE-C egységek) tervszerű elbontása során független mérnök-felügyelet ellátása, • az EMA-POWER Kft. 200 MWe kombinált ciklusú erőmű előkészítő munkái, részletes környezeti hatásvizsgálat elvégzése, • gázmotoros projektek Budapesten a Sinergy Kft. megbízásából (hő- és villamosenergia kapcsolt termelése). Az ERBE ENEGETIKA Kft. munkájának hatékonyságát és eredményességét nagy mértékben segíti egy korszerű számítógépes szoftver, a környezetvédelmi célú FLUENT program, amely meglévő földgáz-, olaj- vagy széntüzelésű kazánok tüzelőanyag megváltoztatása, különböző tüzelőanyagok együttes alkalmazása, valamint égőcsere hatásainak komplex vizsgálatára alkalmas. A VILLKESZ Kft. fő tevékenysége a villamos erőművek üzemeltetéséhez kapcsolódó karbantartási és szolgáltatási feladatok ellátása. A karbantartási munkák közül kiemelkedő az MVM Rt. megrendelésére végzett litéri, sajószögedi, lőrinci gázturbinás erőművek, az olajtárolók, valamint a Paksi Atomerőmű és az Oroszlányi Erőmű megrendelésére végzett erőművi karbantartási tevékenység. A karbantartási munkák mellett épület-fenntartási, épület-karbantartási, gondnokolási munkák is a cég tevékenységi körébe tartoznak. 1999-ben a VILLKESZ Kft. megvásárolta, és azóta működteti az MVM Rt. nyomdáját. A Vértesi Erőmű Rt. területén nagy kapacitású mosodát hozott létre, amelyet üzleti alapon működtet. A Dunamenti Erőmű területén gépi forgácsoló üzemet működtet. A VILLKESZ Kft. fő mérnökszolgálati tevékenysége a General Electric és SIEMENS gyártmányú üzemzavari tartalék gázturbinák gépészeti karbantartásának szervezése és lebonyolítása az MVM Rt. részére, ezen túlmenően azonban kiterjed az alábbiakra is: • rezgésmérések és diagnosztika, • akkreditált mozgó vizsgáló laboratóriummal emisszió-mérések, • emelőgépek telepítése, üzemeltetése, karbantartása, • minősített hegesztő üzem működtetése, hegesztési technológiák elkészítése (nukleáris területen is), valamint minősített hegesztőkkel hegesztések elvégzése, • névjegyzékben regisztrált felelős műszaki vezetőkkel kivitelezési munkák végrehajtása, • közbeszerzési ajánlatkérések és ajánlatok elkészítése, • külföldről érkező anyagok, szolgáltatások rendelése és szállítása, szükség esetén külföldi szakértők foglalkoztatása.


Gazdasági eredmények

ÁLTALÁNOS EREDMÉNYEK A társaságcsoport - gazdasági tekintetben - a konszolidációba teljes körűen bevont, a közös vezetésű, a társult és egyéb részesedési viszonyú vállalkozások együttese. A 2005. évi teljes konszolidációs kör az MVM Rt.-t mint anyavállalatot, a Paksi Atomerőmű Rt.-t, a Vértesi Erőmű Rt.-t, az Országos Villamostávvezeték Rt.-t, az MVM Partner Rt.-t, a Tatabánya Erőmű Kft.-t, valamint a MAVIR Rt.-t foglalja magába. A konszolidált mérleg és eredmény adatok e társaságok adataiból, a közöttük lévő gazdasági kapcsolatok adatainak kiszűrésével kerülnek meghatározásra. Az MVM Rt. bevételeinek meghatározó hányada az alaptevékenységekből, a villamos energia közüzemi nagykereskedelemből és az átviteli tevékenységből realizálódott. A társaság 2005. évi adózott eredménye 0,9 milliárd Ft. Az eredmény eléréséhez a vállalkozáson belüli tevékenységek eltérő módon járultak hozzá. A villamos energia közüzemi nagykereskedelem eredménye továbbra is veszteséges 23,2 milliárd Ft értékben, mivel az eladási árak még mindig nem fedezték a villamos energia vásárlási költségeit. A villamos energia közüzemi nagykereskedelem veszteségét a villamos energia átviteli tevékenységen realizált nyereség 15 milliárd Ft sem tudta teljes mértékben kompenzálni. Az egyéb tevékenységekből realizált eredmény (nyereség) 9,6 milliárd Ft értékben járult hozzá a társaság pozitív eredményének eléréséhez. A Paksi Atomerőmű Rt. villamosenergia-termelés vonatkozásában kiemelt jelentőségű, bevételeinek jelentős hányada a villamosenergia-termelésből realizálódik. A társaság 2005. évi adózott eredménye 2,6 milliárd Ft volt. Ezen belül a villamosenergia-termelési tevékenység eredménye az előző évi jelentős veszteséget követően meghaladta a 2,3 milliárd Ft-ot, a hőtermelés,- értékesítés és az egyéb tevékenység kismértékű további nyereséget eredményezett 2005-ben. A Vértesi Erőmű Rt. bevételeinek jelentős része a villamosenergia-termelésből realizálódott. A társaság 2005. évi eredménye (vesztesége) 2 milliárd Ft. A villamosenergia-termelés és a hőtermelés–értékesítés tevékenységen 3,4 milliárd Ft összegben veszteséget, az egyéb tevékenységeken 1,4 milliárd Ft összegben nyereséget realizáltak 2005. évben. Az Országos Villamostávvezeték Rt. árbevétele jelentős részben az MVM Rt.-vel kötött szerződéses munkákból, kisebb részben az áramszolgáltató társaságok, erőművek és egyéb a villamos energiához kapcsolódó megrendelésekből realizálódott. A cég 2005. évi adózott eredménye 374, 8 millió Ft, ami 6,1 millió Ft-tal több mint az előző évben. Az MVM Partner Rt. bevételeinek meghatározó hányada az alaptevékenységből, a villamosenergia-kereskedelemből és kapcsolódó tevékenységből (a mérlegköri tevékenységből) realizálódik. A társaság 2005. évi adózott eredménye 0,4 milliárd Ft, ami 1,1 milliárd Ft-tal kevesebb, mint az előző évi érték. A Tatabánya Erőmű Kft. adózott eredménye 0,6 milliárd Ft, amely jelentős mértékben a villamosenergia-termelési és a hőtermelés-értékesítési tevékenységekből realizálódott a 2005. évben.

16

17



MAVIR Rt. alaptevékenysége a villamosenergia-rendszer irányítása 2005. évben 64 millió Ft veszteséget realizált. Az MVM társaságcsoportba tartozó társultként kezelt vállalkozások közül az MVM Rt. leányvállalatai, az EnergoMerkur Kft. 1 millió Ft, az ERBE Kft. 58 millió Ft, a Miskolci Távfűtő Kft. 186 millió Ft, a VILLKESZ Kft. 26 millió Ft adózott eredménnyel zárta a 2005 évet. A közös vezetésű EKS Szervice Kft. 109 millió Ft, a társult Dunamenti Erőmű Rt. 12 179 millió Ft, és a Mátrai Erőmű Rt. 8 517 millió Ft adózott eredményt realizált 2005-ben. A következő táblázatok az MVM társaságcsoport társaságonkénti és összevont (konszolidált) 2005. évi főbb mérleg és eredmény adatait mutatják be.

Az MVM Csoport anya és leányvállalkozásai mérlegének főbb adatai Mérlegtételek száma

A. B. C. D. E. F. G.

Tételek megnevezése

Befektetett eszközök Forgóeszköz Aktív időbeli elhatárolás Eszközök összesen Saját tőke Céltartalékok Fizetési kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Források összesen

MVM Rt.

2005.12. 31. 443 050 34 459 17 886 495 395 392 790 4 726 90 946 6 933 495 395

PA Rt.

2005.12. 31. 114 662 53 755 1 404 169 821 122 889 3 623 43 220 89 169 821

MAVIR Rt.

Ovit Rt.

Értékek: millió Ft-ban MVM Partner Rt.

VÉ Rt.

Tatabánya Erőmű Kft.

2005.12. 31. 2005.12. 31. 2005.12. 31. 2005.12. 31. 2005.12. 31. 2004.12. 31. 2005.12. 31. 2 678 4 743 0 28 252 6 943 443 276 456 375 17 442 6 484 7 471 7 726 2 346 98 633 110 699 11 256 26 42 150 20 641 30 458 31 376 11 253 7 513 36 128 9 289 562 550 597 532 1 128 5 705 995 12 841 3 695 389 751 395 444 52 19 2 130 382 12 989 10 859 12 929 5 446 6 460 20 628 5 182 151 560 166 549 17 319 50 39 530 30 8 250 24 680 31 376 11 253 7 513 36 128 9 289 562 550 597 532

Az MVM Csoport társultként kezelt vállalkozásai mérlegének főbb adatai Mérlegtételek megnevezése

A. B. C. D. E. F. G.

Tételek

Befektetett eszközök Forgóeszköz Aktív időbeli elhatárolás Eszközök összesen Saját tőke Céltartalékok Fizetési kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Források összesen

Energo Merkur Kft. 2005.12. 31. 5 113

MVM Csoport (Konszolidált)

ERBE Kft. VILLKESZ Kft.

GTER Kft.

118 68

2005.12. 31. 240 412 18 670 401

2005.12. 31. 212 614 9 835 270

2005.12. 31. 12 493 880 1 385 147

45 5 118

254 15 670

541 24 835

516 722 1 385

Megjegyzés: a *-gal jelölt társaságok nem a társaságcsoport tagjai, hanem az MVM Zrt. pénzügyi befektetései

Értékek: millió Ft-ban Dunamenti Erőmű Rt.*

2005.12. 31. 27 396 35 257 255 62 908 38 550 5 664 18 355 339 62 908

Mátrai Erőmű Rt.* 2005.12. 31. 71 156 16 360 61 87 577 44 435 9 844 32 830 468 87 577

MIFÜ Kft. 2005.12. 31. 890 533 215 1 638 417 980 241 1 638

EKSService Kft. 2005.12. 31. 220 1 084 1 1 305 227 35 1 016 27 1 305


Az MVM Csoport anya és leányvállalkozásai eredmény kimutatásának főbb adatai Mérlegtételek száma

I. II. III. IV. V. VI. VII. A. VIII. IX. B. C. X. XI. D. E. XII. XII/A. F. G.

Tételek megnevezése

MVM Rt.

2005.12. 31. Értékesítés nettó árbevétele 400 271 Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek 1 896 Anyagjellegű ráfordítás 385 969 Személyi jellegű ráfordítás 3 908 Értékcsökkenési leírás 13 381 Egyéb ráfordítások 1 151 Üzemi, üzleti tevékenység eredménye -2 242 Pénzügyi művelet bevételei 8 476 Pénzügyi műveletek ráfordításai 5 774 Pénzügyi műveleti eredmény 2 702 Szokásos vállalkozási eredmény 460 Rendkívüli bevételek 533 Rendkívüli ráfordítások 80 Rendkívüli eredmény 453 Adózás előtti eredmény 913 Adófizetési kötelezettség Látens adó Adózott eredmény 913 Mérleg szerinti eredmény 913

PA Rt.

2005.12. 31. 110 318 923 2 455 41 022 22 581 14 269 31 448 4 376 868 2 354 -1 486 2 890 7 324 -317 2 573

2 573 2 573

MAVIR Rt.

Ovit Rt.

MVM Partner Rt.

Értékek: millió Ft-ban VÉ Rt.


2005.12. 31. 2005.12. 31. 2005.12. 31. 2005.12. 31. 2005.12. 31. 2004.12. 31. 2005.12. 31. 40 053 25 623 43 251 20 471 6 065 412 101 443 098 -74 -855 11 526 11 829 31 843 142 15 1 806 467 11 465 26 952 36 594 17 471 41 999 7 932 3 758 316 862 356 090 2 396 6 696 183 11 226 574 44 045 46 264 1 402 544 3 118 446 32 227 31 648 32 026 464 610 2 198 786 42 293 49 651 -522 516 474 -3 052 968 -335 -1 774 619 21 332 46 50 12 506 10 071 143 164 299 977 363 12 239 10 041 476 -143 33 -931 -313 267 30 -46 373 507 -3 983 655 -68 -1 744 6 1 2 187 175 678 24 1 183 6 336 488 -18 0 0 2 004 -6 -161 190 -64 373 507 -1 979 649 -229 -1 554 -2 82 58 340 139 -135 -607 -64 375 425 -1 979 591 -434 -1 086 -64 1 25 -1 979 1 -3 678 1 031

Az MVM Csoport társultként kezelt vállalkozásai eredmény kimutatásának főbb adatai Mérlegtételek megnevezése

I. II. III. IV. V. VI. VII. A. VIII. IX. B. C. X. XI. D. E. XII. XII/A. F. G.

Tételek

Energo Merkur Kft.

2005.12. 31. Értékesítés nettó árbevétele 241 Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek 1 Anyagjellegű ráfordítás 191 Személyi jellegű ráfordítás 43 Értékcsökkenési leírás 2 Egyéb ráfordítások 2 Üzemi, üzleti tevékenység eredménye 4 Pénzügyi művelet bevételei Pénzügyi műveletek ráfordításai 3 Pénzügyi műveleti eredmény -3 Szokásos vállalkozási eredmény 1 Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény 0 Adózás előtti eredmény 1 Adófizetési kötelezettség Látens adó Adózott eredmény 1 Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés Mérleg szerinti eredmény 1

ERBE Kft. VILLKESZ Kft.

2005.12. 31. 1 812 25 14 498 1 187 46 52 68 2 5 -3 65

0 65 7 58 58 0

18

MVM Csoport (Konszolidált)

GTER Kft.

Dunamenti Erőmű Rt.

Értékek: millió Ft-ban

Mátrai Erőmű Rt.

2005.12. 31. 2 349 14 29 1 004 1 245 55 48 40 1 16 -15 25 6 5 1 26

2005.12. 31. 9 639

2005.12. 31. 78 585

1 8 924 374 12 216 114

2 628 53 800 3 159 5 595 5 977 12 682 1 545 45 1 500 14 182

2005.12. 31. 59 129 489 816 26 773 14 843 6 012 2 529 10 277 831 1 829 -998 9 279

0 84

0 14 182 2 003

57 -57 9 222 705

26 26 0

84 84 0

12 179 11 136 1 043

8 517 7 500 1 017

19

30 -30 84

MIFÜ Kft. 2005.12. 31. 2 973

2 679 65 1 34 194 15 15 209

0 209 23 186 186

EKSService Kft. 2005.12. 31. 2 613 431 7 2 495 321 29 26 180 2 52 -50 130 1 1 0 130 21 109 84 25



KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOK A környezetvédelmi ráfordítások az egyes társaságok eltérő tevékenységi, tulajdonosi viszonyai, az üzemeltetett berendezések eltérő kora, állapota, a jogszabályi előírások és az elszámolási módok különbözősége miatt rendkívül szerteágazó képet mutatnak. A társaságcsoportban az elmúlt évhez képest az összes környezetvédelmi kiadás 5,568 milliárd Ft-tal csökkent. Ennek oka, hogy a Vértesi Erőmű Rt. Oroszlányi Erőművében a füstgáz-kéntelenítő beruházás lezárult, továbbá a Paksi Atomerőműben a korábbi üzemzavarral kapcsolatos hulladékkezelési feladatok mennyisége csökkent. Az üzemeltetéssel és karbantartással összefüggően felmerült, elsősorban vállalkozóknak kifizetett pénzösszegek, ún. folyó ráfordítások közül kiemelt szerepet játszanak a hulladék- és vízkezeléssel kapcsolatos költségek, amelyek közül főképp a veszélyes hulladékok gyűjtésével, tárolásával, szállíttatásával és ártalmatlaníttatásával kapcsolatos költségek jellemzőek. Ezek összesen társaságcsoport szinten megközelítőleg 812 millió Ft-ot tettek ki. A szervezeten belüli környezetvédelmi ráfordítások 2005-ben 654 millió Ft-ra rúgtak, ezeket a költségeket a környezetvédelmi technológiák működtetésére, szennyezés csökkentésre, irányítási rendszerek működtetésére fordították. A beruházásokra fordított pénz 2005-ben meghaladta a 3 milliárd Ft-ot. Ebből jelentős részarányt képviselt a Vértesi Erőmű Rt.-ben levegőtisztaság-védelmi fejlesztésekre fordított összeg (2,3 milliárd Ft), amelyből az Oroszlányi Erőműben 2005. év szeptemberében megkezdték az 1. sz. kazán átalakítási munkálatait, amelynek eredményeként a kazán biomassza tüzelőanyag tüzelésére is alkalmassá válik. (Az átalakítási munkálatok a 2006. év I. negyedév végére befejeződtek.) A Paksi Atomerőmű 2004-ben 23,7 milliárd Ft-ot fizetett be a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba. E befizetés az erőmű leszerelésének, illetve a kiégett üzemanyag, valamint a nukleáris hulladék átmeneti, majd végleges elhelyezésének a forrását biztosítja.

Környezetvédelmi költségek (ezer Ft) 2005 Költség megnevezése

VÉ Rt.

PA Rt. Kft.

Ovit Rt. Kft.

TE Kft.

VILLKESZ GTER. Kft.

MIFŰ

MVMRt.* Központ

Folyó környezetvédelmi ráfordítások levegőtisztaság-védelem szilárd, nem veszélyes hulladék kezelés veszélyes hulladék kezelés szennyvíz kezelés egyéb szolgáltatások kármentesítés környezetterhelési díj Bírságok Szervezeten belüli környezetvédelmi ráfordítások Közvetlen környezetvédelmi beruházások levegőtisztaság-védelem veszélyes hulladék kezelés szennyvíz kezelés talaj, talajvíz védelem Integrált környezetvédelmi beruházások levegőtisztaság-védelem hulladék kezelés szennyvíz kezelés egyéb Beruházások összesen Összesen

34 123 2 500 408 16 215 5 500 9 500

519 760 0 35 228 234 267 29 756 220 509

79 750

0

132 070 2 317 962 2 317 962 0 0 0 0 0 0 0 0 2 317 962 2 563 905

513 861 159 629 0 0 0 159 629 787 043 215 784 248 804 2 900 319 555 946 672 1 980 293

33 844 12 000 8 624 2 537 10 683 0

230 0 0 230 0 0

5 087 0 1 285 525 697 2 580

3 184

600

3 184

600

Átviteli hálózat

41 379 149 224 104 6 558 1 795 2371 17 290 74 224 13 261 75 000

1 500 0 0

0

0 33 844

*Az összegek nem tartalmazzák a bérköltségeket és járulékaikat, és az értékcsökkenést * * Gázturbinás Erőművek és Gázmotoros Fűtőerőművek

0 17 800 0 0 17 800 0 0 0 0 0 0 17 800 18 030

8 548 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 13 635

0

0 149 100

0

0

0 3 184

0 600

149 100 0

0 149 100 28 118 298 324

GTE és GME**

MVM Csoport összesen Összesen

26 680 214 912 20 251 20 355 0 6 558 4 952 6 747 0 0 1 477 92 991 88 261

811 740 34 855 52 103 260 521 46 636 329 364 88 261

0

79 750

0 0 149 100 0 0 0 0 0 0 0 149 100 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 149 100 39 941 364 012

654 479 2 644 491 2 317 962 0 17 800 308 729 787 043 215 784 248 804 2 900 319 555 3 431 534 4 977 503


A villamos energia és a környezet

PRIMERENERGIA-HORDOZÓK A cégcsoport társaságai a villamos- és hőenergia-termeléshez primerenergia-hordozóként szenet, tüzelőolajat, földgázt és nukleáris üzemanyagot használtak 2005-ben. A nukleáris üzemanyag a korábbi évekhez hasonlóan külföldről érkezik a Paksi Atomerőmű Rt.-be. A társaságcsoportban bányászati tevékenység a Vértesi Erőmű Rt. Márkushegyi Aknaüzemében folyik. A kitermelt szenet 2005. január 1-től már csak az Oroszlányi Erőmű használja fel, mivel a Bánhidai Erőművet leállították. A szénbányászat hatása a levegőtisztaság-védelem, a hulladékgazdálkodás és a szennyvízkezelés területét érinti elsősorban. A gázturbinás erőművek 0,2%-nál kisebb kéntartalmú gázturbina tüzelőolajjal való ellátását a MOL Rt. biztosítja. A Tatabánya Erőmű Kft. részére a földgázt ugyancsak a MOL Rt. szolgáltatja. A gáz hitelesített mérővel rendelkező állomáson keresztül érkezik az erőműbe. A MIFŰ Kft. részére a földgázt szintén a MOL szállítja.

Az MVM Csoport primerenergia-hordozó felhasználása 2005-ben (TJ)

Energiahordozó

Szén Tüzelőolaj Földgáz Nukleáris Összesen

Vértesi Erőmű


16 831 176 0 0 17 007

MVM Rt. Gázturbinás Erőművek

0 28 2 639 0 2 667

MVM Rt. Gázmotoros Fűtőerőművek

0 68 0 0 68

0 0 1 357 0 1 357

PA Rt.

0 0 0 146 645 146 645

Összesen

16 831 272 3 996 146 645 167 744

Az MVM Csoport teljes primerenergia-hordozó felhasználását az összefoglaló táblázat és a következő ábra mutatja be. Az összes primerenergia-hordozó mintegy 87%-a hasadóanyag. A tüzelőolaj felhasználás a 2005. év során is csekély mértékű volt. A Vértesi Erőmű Rt. és a Tatabánya Erőmű Kft. tüzelőanyag-felhasználása 2005-ben

Szén t Oroszlányi Erőmű (VÉ Rt. ) 1 387 201 Tatabánya Erőmű Kft. Összesen 1 387 201

Tüzelőolaj TJ

TJ

t

16 831

4 355 679 5 034

16 831

20

21

176 28 204

Földgáz Millió m3 TJ

77 77

2 639 2 639

Összesen TJ 17 007 2 667 19 674



A Tatabánya Erőművet 2004. szeptemberében állították át gáztüzelésre. Ebből adódóan az MVM Csoporton belül jelentősen megnőtt a földgázfelhasználás.

AZ ERŐMŰVEK KÖRNYEZETI HATÁSAI Hagyományos környezeti hatások

Le ve g ő A hazai fosszilis tüzelőanyaggal működő nagy erőművek légszennyezőanyag-kibocsátásainak alakulása az elmúlt másfél évtizedben az alábbi ábrán látható.

Az MVM Csoport erőművei közül a Vértesi Erőmű Rt. Oroszlányi Erőműve a legnagyobb légszennyező, de a 2005. év elején üzembe helyezett füstgáz-kéntelenítő berendezés miatt a kén-dioxid kibocsátás lényegesen lecsökkent. A nedves mészköves technológia eredményeként gipsz és viszonylag nagy mennyiségű széndioxid keletkezik, amely sajnálatos módon növeli az erőmű fajlagos széndioxid-kibocsátását a korábbi évekhez viszonyítva. Az MVM Rt. tartalék gázturbinás erőművei részben a rövid üzemidő, részben az EU környezetvédelmi előírásai szerint tervezett és kivitelezett berendezései miatt igen kismértékben bocsátanak ki szennyezőanyagot. Az MVM Rt. gázmotoros fűtőerőművek légszennyező-anyag emissziói 2005. évben sem voltak számottevőek.

Az MVM Csoport hagyományos erőműveinek 2005. évi légszennyező-anyag kibocsátásai (t/év) Erőmű

Litéri Gázturbinás Erőmű Lőrinci Gázturbinás Erőmű Sajószögedi Gázturbinás Erőmű Tatár utcai Gázmotoros Fűtőerőmű (Miskolc) Diósgyőr Gázmotoros Fűtőerőmű (Miskolc) Bulgárföld Gázmotoros Fűtőerőmű (Miskolc) Tatabánya Erőmű Kft. Oroszlányi Erőmű (VÉ Rt.) Összesen

CO2 kt

SO2 t

NOx t

1,479 2,296 1,531 66,257 14,525 3,742 149,417 1 702,687 1 941,93

1,11 0,93 1,34 0 0 0 10 2 772,24 2 785,61

0,78 2,2 1,93 288 34,48 10,55 280 2 487,00 3 104,94

Por t 0 0 0 0 0 0 0,5 84,67 85,17

FENNTARTAHTÓSÁGI JELENTÉS

A légszennyező-anyagok mennyiségének abszolút értékei mellett megmutatjuk az erőművek fajlagos kibocsátási értékeit is. Ennek meghatározásakor a kiadott villamos energia és hő összegét vettük alapul. Az MVM Csoport hagyományos erőműveinek fajlagos légszennyező-anyag kibocsátásai (kg/GWh) Erőmű

CO2 kt/GWh

SO2 t/GWh

NOx t/GWh

Por t/GWh

0,888 0,885 1,065 0,266 0,683 0,36 0,62 1,21

0,664 0,357 0,934 0 0 0 0,041 1,97

0,469 0,848 1,341 1,156 1,622 1,016 1,161 1,767

0 0 0 0 0 0 0,002 0,060

Litéri Gázturbinás Erőmű Lőrinci Gázturbinás Erőmű Sajószögedi Gázturbinás Erőmű Tatár utcai Gázmotoros Fűtőerőmű (Miskolc) Diósgyőr Gázmotoros Fűtőerőmű (Miskolc) Bulgárföld Gázmotoros Fűtőerőmű (Miskolc) Tatabánya Erőmű Kft. Oroszlányi Erőmű (VÉ Rt.)

Ví z Az erőművek túlnyomórészt hűtési célra használnak fel vizet. A legnagyobb mennyiségű hűtővíz-felhasználás 2005ben is a Paksi Atomerőműben és az Oroszlányi Erőműben történt. A Paksi Atomerőmű, mint az ország egyik legnagyobb vízhasználója, nagy gondot fordít a víz minőségének védelmére. A hűtővizet a Dunából nyerik. 2005-ben az atomerőmű által felhasznált hűtővíz mennyisége 2,48 milliárd m3 volt. A kibocsátott hűtővízszennyezés nélkül, csak olyan kismértékű hőterheléssel kerül vissza a Dunába, ami az ökológiai egyensúlyt nem bontja meg. Az atomerőmű hatósági engedélyei a hőlépcső maximális mértékét és a Duna víz hőmérsékletének maximumát határozzák meg, amely korlátokat az atomerőmű 2005-ben is betartotta. Az oroszlányi telephelyen a vizet mesterségesen létrehozott hűtőtóból nyerik. A tó az ipari hasznosításon túl pihenési célokat is szolgál.

Erőművi hűtővíz felhasználás (ezer m 3)

Erőmű Oroszlányi Erőmű (VÉ Rt.) Bánhidai Erőmű* (VÉ Rt.) Tatabánya Erőmű Kft. MVM Rt. Gázturbinás Erőművek Paksi Atomerőmű Rt. Összesen

2001 309 835 107 770 50 2 700 000 3 117 655

2002 307 054 106 786 54 2 709 411 3 123 305

* A Bánhidai Erőművet 2005. január 1-vel leállították.

22

23

2003

2004

287 609 97 128 61 2 138 374 2 523 172

263 788 39 710 38 2 172 692 2 476 228

2005 263 788 8 44 2 480 551 2 744 391



Az Oroszlányi Erőmű és a Tatabánya Erőmű Kft. kommunális szennyvize az önkormányzat által üzemeltetett központi szennyvízkezelő telepre kerül. A főleg pótvíz-előkészítésből származó hulladékvizet a zárt salak és pernye eltávolító rendszerekben hasznosítják. A Tatabánya Erőmű Kft.-ben üzembe helyezték a telephely hulladékvíz kezelő létesítményét, amellyel betarthatók a határértékek és ebből adódóan a városi kommunális csatornarendszer üzemeltetője által támasztott előírások is. A gázturbinás erőművekben keletkező ipari és kommunális szennyvíz elhanyagolható mennyiségű. Technológiájából adódóan a Lőrinci Erőműben viszonylag kevés hűtővizet használnak fel, amelyet a közeli tóból nyernek. A tavat a Zagyva táplálja, minőségét ellenőrzik, a tavat rendszeresen karbantartják. Technológiai és kommunális vízhasználat (ezer m 3)

Erőmű

2001

2002

Oroszlányi Erőmű (VÉ Rt.) Bánhidai Erőmű* (VÉ Rt.) Tatabánya Erőmű Kft. MVM Rt. Gázturbinás Erőművek Paksi Atomerőmű Rt. Összesen

381 219 185 7 1 387 2 179

362 256 150 5 1 347 2 120

2003 345 295 194 7 1 336 2 177

2004

2005

366 324 210 5 1 318 2 223

392 66 4 1 348 1 810

* A Bánhidai Erőművet 2005. január 1-vel leállították.

A Paksi Atomerőmű kommunális vízigényét a Csámpai Vízmű elégíti ki. A mélyfúrású rétegvíz-kutakból biztosított ivóvíz-felhasználás 2005-ben 241 ezer m3 volt. A vízbázis sérülékenységének vizsgálata céljából az erőmű elvégeztette a Csámpa I. és Csámpa II. vízművek területén lévő kutak védőidomának és védőterületének meghatározását. Az atomerőműben a kommunális vízhasználatokból keletkező szennyvíz az erőmű kommunális szennyvíztisztító rendszerén keresztül kerül kibocsátásra. A szennyvíz mennyisége 2005-ben 240 ezer m3 volt, minősége az éves átlagértékek tekintetében megfelelt a hatósági előírásoknak. A sótalanvíz előállítása során savas és lúgos szennyezettségű hulladékvizek keletkeznek. Ezek semlegesítése 10 ezer m3-es zagymedencékben történik. A medencék vizének minőségét és kibocsátását az üzem rendszeresen ellenőrzi. 2005-ben a semlegesítés és ülepítés után a kibocsátott hulladékvíz mennyisége 147 ezer m3 volt. 2005-ös vízminőségi jellemzők a Paksi Atomerőmű melegvíz-csatornájában (mg/l) Komponens

pH Összes só Összes lebegőanyag Olajtartalom Ammónia-ammónium-N Kémiai oxigénigény (dikromátos)

Átlagérték

8,4 281,8 28,93 <0,3 0,12 11,93

Mért max. érték

8,9 358 38,2 <0,3 0,32 14,8

Határérték

6-9,5 200 10 20 150

Hu l l a d é k g a zd á l k o dá s A Vértesi Erőmű Rt. Oroszlányi Erőművének nagy mennyiségben keletkező termelési hulladéka a széntüzelésből adódóan a salak és a pernye, valamint a füstgáz-kéntelenítő berendezés folyamatos üzemeltetése során keletkező gipsz. A leválasztott pernye nagy része értékesítésre kerül hulladék-hasznosítási engedéllyel rendelkező cementipari cégek számára, kisebb része a gipsszel együtt a zagytéren kerül elhelyezésre. A Tatabánya Erőmű Kft.-ben a hulladék zöme a karbantartás során keletkezik. A kazánok tűzterének, valamint a gázmotorok hőcserélőinek tisztítása során keletkező hulladékot a tisztítást végző vállalkozó, az egyéb veszélyes és nem veszélyes hulladékokat szerződés alapján arra jogosult cégekkel szállíttatja el ártalmatlanításra.


A Vértesi Erőmű Rt., a Tatabánya Erőmű Kft. és a Paksi Atomerőmű Rt. nem veszélyes, ipari hulladékai 2005-ben (kg)

Hulladék megnevezése

Vé r te s i E rő m ű R t. Oroszlányi Bánhidai Márkushegyi Erőmű Erőmű Aknaüzem

RO membrán Selejt munkaruha, védőruha 1 635 Villamos motor Műanyag hulladék 150 Rézhulladék 24 280 Alumínium hulladék Alu kábelek Vas, acél, öntvény 533 470 Gipszes szigetelőanyag hulladék 34 180 Gumihulladék (szállítószalag, autógumi) 600 Étolaj zsír hulladék 1 890 Hulladékká vált állati szövetek Ipari hulladék fafeldolgozás Elektronikus berendezés Papír, karton csomagolási hulladék 50 Papír, karton irodai hulladék Cserép és kerámiák Fa csomagolási hulladék 100 Hulladék ólom Szénacél Rozsdamentes acél Fémkeverék Kábelek Kőzetgyapot Kevert építési bontási hulladék Hulladék textília Salak 140 673 788 Pernye 225 000 000 Gipsz 466 415 445 Üveg 5 Építési és bontási hulladék 6 440 Kerámia közgyűrű 400 egyéb Összes nem veszélyes hulladék 832 692 433

750


1 845 37 113

30 1 429

8 300 11 110 2 466 397

300 145 370

Paksi Atomerőmű Rt.

14 293 120 3 407 6 760

30 215 11 220

295 13 540 49 620 35 720 7 190 868 062 6 388 120 3 141 96 463 1 024 11 100

148 174

2 524 765

A Paksi Atomerőműben 2005-ben 446 tonna veszélyes hulladék keletkezett, amelyből 440 tonnát engedéllyel rendelkező vállalkozóknak adtak át hulladékhasznosítás, illetve ártalmatlanítás céljából. A korábbi évekhez képest nagyobb mennyiségű veszélyes hulladék keletkezésének oka az erőmű főépülete tetőszigetelésének rekonstrukciója volt. A veszélyes hulladékok előírásoknak megfelelő gyűjtését és tárolását a Veszélyes és Ipari Hulladék Üzemi Gyűjtőhelyen biztosítják. A nem veszélyes termelési hulladékokat a kommunális és a veszélyes hulladékoktól elkülönítetten, a kijelölt és szelektív gyűjtés céljára kialakított gyűjtőhelyeken és az erre kijelölt raktárakban gyűjtik. Az év végén az erőmű területén lévő nem veszélyes ipari hulladékok mennyisége 46 tonna volt.

24

25

6 760

1 307 1 152 930

Összesen

0 4 230 37 113 14 473 25 829 11 707 11 410 3 182 212 34 180 11 820 1 890 295 0 0 13 590 49 620 0 35 820 7 190 868 062 6 388 120 3 141 96 463 1 024 11 100 140 673 788 225 000 000 466 415 445 5 6 440 400 1 307 836 525 062



Az MVM Csoport erőműveiben keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége 2005-ben (kg)

Hulladék

Vértesi Erőmű Rt.

Tatabánya

Oroszlány Bánhida Márkushegyi Aknaüzem Fáradt olaj Olajos iszap Olajos víz Olajos rongy, kesztyű Olajszűrő Használt kenőolaj Selejt vegyszer Savas ólomakkumulátor Száraz elem Olajos föld Azbeszt tartalmú pala Olajos perlit Egészségügyi hulladék Hulladék fénycső Elektronikai hulladék Kommunális szennyvíziszap Nyomdai hulladék Ioncserélő gyanta Veszélyes anyag tartalmú göngyöleg Fagyálló folyadék Egyéb Összes veszélyes hulladék

PA. Rt.

Össz.

MVM Rt. Gázturbinás erőművek Litér

4 710 860 2 580

30 1 780

63 954 80 100 48 515 1 959 15 500 102 65 570 1 100

15 890 5 52 850* 535

Sajószöged

MIFŰ Kft.

Lőrinci

Össz.

1 200 17 000 20 000 20 20 42 0 780* 510*

1 200 52 890

Mindösszesen

Tatár u. Diósgyőr Bulgárföld Össz. 22 203

4 708

855

27 766

3 006 1 337

453 661

445 46

3 904 2 044

170 57 050 26 716

5 822

1 346

33 714

94 2 140

187

722

4

4

15 449

449

25 162

25 162 160

7 875 19 515 9 309 8 478 2 910 16 923

10 165

104 206 446 016

30

96 430 81 300 53 750 54 999 2 138 2 140 1 959 16 222 132 67 350 1 100 4 15 7 875 19 964 9 309 8 508 28 072 17 083

20** 0 25 611

18 900 18 900

18 900 44 511

17 332

19 042 20 721

*A hulladékok az előző évben keletkeztek, de 2005-ben került sor az ártalmatlanításukra **liter

Fe l s z í n a l at t i v i ze k , z a g y te re k A Paksi Atomerőmű talajvízre és talajra gyakorolt hatását kiterjedt talajvízfigyelő kútrendszerrel ellenőrzik. A monitoring rendszerben 62 db talajvízfigyelő kút vizét vizsgálják mintavételezést követően különböző – az ellenőrzött technológiától függő – paraméterre. A talajvíz és az esetleges szennyezések mozgásának követése érdekében öszszesen 97 kút vízszintjét regisztrálják, közülük 22 kútban automatikusan. A vizsgálatokat 2005-ben is a vízjogi és környezetvédelmi működési engedélyben előírtak szerint végezték. A Vértesi Erőmű Rt. az Oroszlányi Erőmű egységes környezethasználati engedélyének megszerzése érdekében a korábban elvégzett teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat kiegészítéseként elkészíttette az üzemterület talaj- és talajvíz szennyezés állapotfelmérésére vonatkozó tényfeltárási dokumentációt, a Márkushegyi Aknaüzem esetében pedig a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot. E vizsgálatokról szóló dokumentumokat benyújtották az illetékes hatóságnak. A felülvizsgálati eljárás során az Oroszlányi Erőmű zagyterének lezárására tervdokumentáció készült. A lezárási terv a zagytér felső szigetelésének lehetséges kialakítására vonatkozó alternatívákat mutatja be. A tervet engedélyezésre benyújtották az illetékes környezetvédelmi hatóságnak. A felülvizsgálati eljárás során megvizsgálták az oroszlányi és bánhidai zagytér vízáteresztő képességét is. A vizsgálat a zagyterek szivárgási tényezőjének nagyságát és annak a zagyterek anyagának inhomogenitásából eredő területi eloszlását tárta fel.

Nukleáris környezetvédelem Magyarország első erőművi célú atomreaktorát több mint húsz éve, 1982. december 14-én helyezték üzembe Pakson, amelyet az elkövetkező öt év alatt még további három egység követett. Ezek az egységek biztonsági szempontból nemzetközi megítélés szerint hosszú évek óta a világ atomerőművi blokkjainak élvonalába tartoznak. Paks 2005. évben a bruttó hazai villamosenergia-termelés 39,5%-át adta. Az atomerőművekben termelt energia tiszta, biztonságos és gazdaságos, nem szennyezi a környezetet, és nem erősíti a bolygónkra leselkedő egyik legnagyobb veszélyt, az üvegházhatást. Az atomerőmű működése során pénzt halmoz fel egy elkülönített állami alapba, amely pénzösszeg a majdani leszerelés és hulladék-elhelyezés költségeire teremt fedezetet.

123 106 591 456


R a d i o a k t í v a nya g o k k i b o c s át á s a A Paksi Atomerőmű kibocsátásainak és az azonos elven működő, nemzetközi nyomottvizes (PWR ) atomerőművi blokkok kibocsátási adatainak összevetésére ad lehetőséget az alábbi táblázat. Sajnálatos módon nemzetközi adatok csak az 1995. és 1997. közötti időszak vonatkozásában állnak rendelkezésre, mivel az UNSCEAR (www.unscear. org) legutoljára a 2000. évi jelentésében tette közzé ezeket az adatokat (kivéve a radiokarbon kibocsátásra vonatkozó értékeket, amelyek csak az 1990-1994. közötti időszakot ölelik fel). Az összevetésből kitűnik, hogy a korróziós és hasadási termékek, valamint a nemesgázok kibocsátása növekedett. Az új szabályozás szerint a kibocsátási adatok meghatározása izotópszelektív mérésekkel, a nem mért izotópok figyelembe vétele pedig a kimutatási határértékkel történik. A korábbi évek gyakorlatában ezen adatokat az összes béta-sugárzás mérésével határozták meg.

A Paksi Atomerőműből kibocsátott radioaktív anyagok fajlagos aktivitása és az UNSCEAR adatai [GBqGWe-1év-1] Radionuklid

Paks 2005

Összes aeroszol 131 I egyenérték Összes nemesgáz Összes trícium Összes radiokarbon

Korróziós és hasadási termékek Trícium Megjegyzés:

PWR 1995-1997

1983-2005 középérték

Légnemű kibocsátások 0,73 0,6 0,18 11 9 400 120 000 1 300 2 300* 410 720**

1 12 000

Folyékony kibocsátások 1,5 11 000

0,13 0,17 13 000 2 400 220***

8,1 19 000

– A nemzetközi adatok a Paksi Atomerőművel azonos elven működő nyomottvizes erőműi blokkokra vonatkoznak – * : 1985-2005 átlaga, – **: 1988-2005 átlaga, – ***: 1995-1997 átlaga

A folyékony kibocsátás mértéke mind a korróziós és hasadási termékek, mind a trícium esetében a nemzetközi átlag alatt van. 2004-től lépett életbe a 15/2001. (VI.8.) KöM rendelet által előírt új kibocsátási korlátozási rendszer, amely az atomerőműre meghatározott dózismegszorításból (90 µSv/év) származtatott kibocsátási korlátokhoz hasonlítja a légnemű és a folyékony kibocsátásokat. Összességében elmondható, hogy a Paksi Atomerőmű 2005-ben a korlátok szerint a kibocsátható mennyiségnek mindösszesen 0,22%-át bocsátotta ki, ebből 0,17% a folyékony, míg 0,05% a légnemű kibocsátás aránya. Az alábbi táblázat a légnemű és folyékony radioaktív kibocsátást mutatja be. Az idősorból látható, hogy a 2003. évi üzemzavarból eredő magas kibocsátási értékeket követően a kibocsátás lényegesen csökkent.

A Paksi Atomerőmű légnemű és folyékony radioaktív kibocsátásai [GBqGWe-1év-1] Radionuklid / izotóp csoportok

2001

Összes aeroszol 131 I egyenérték Összes nemesgáz Összes trícium Összes radiokarbon

0,33 0,24 58 000 3 700 500

Korróziós és hasadási termékek Trícium

0,74 12 000

2002

2003

Légnemű kibocsátások 0,14 4,4 0,054 260 35 000 310 000 3 900 5 000 460 430 Folyékony kibocsátások 0,78 0,58 14 000 10 000

26

27

2004

0,97 0,14 25 000 2 400 510 1,2 12 000

2005

0,73 0,18 9 400 1 300 410 1 12 000



K ö r nye ze te l l e n ő r zé s a Pa k s i Ato m erőmű kör nyezetében Az atomerőmű Üzemi Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszerének (ÜKSER) feladata, hogy közvetlen környezeti mérésekkel határozza meg, hogy az erőmű milyen mértékben járul hozzá a környezet szennyezéséhez. Az erőmű környezetének sugárvédelmi ellenőrzését részben távmérő (telemetrikus) rendszerekkel, részben mintavételes, laboratóriumi vizsgálatokkal végzik. A Paksi Atomerőmű 30 km-es környezetében a mintavevő- és távmérő állomások elhelyezkedését az alábbi ábra mutatja be.

Az ábrán szereplő állomástípusok: A 9 db „A” és az 1 db „B” típusú mérő állomás funkciói: 1. Gamma-sugárzás dózisteljesítményének mérése (on-line) 2. Az aeroszolok összes béta-aktivitáskoncentrációjának mérése (on-line) 3. A radiojód mérése (on-line) 4. Aeroszol és jód mintavétel a laboratóriumi mérésekhez 5. Az 1-3. pont szerint mért adatok gyűjtése, feldolgozása és a továbbítása a központi adatgyűjtő számítógépbe

Az „A” és „B” típusú állomásokon dózis mérés (TLD doziméterrel), fall-out, talaj és fű mintavétel is történik laboratóriumi vizsgálatokhoz. A jobb területi lefedettség érdekében a rekonstrukció keretében az „A” típusú állomások közé további 11 db gamma sugárzást mérő „G” típusú állomás (on-line kapcsolattal) került telepítésre. Az „C” típusú állomásokon dózis mérés történik (TLD doziméterrel). A vízmérő állomások (V1, V2, V3) a víz összes-gamma aktivitáskoncentrációját mérik (on-line), valamint folyamatos és hatósági vízmintavételt biztosítanak. A laboratóriumi vizsgálatok kiterjednek mind a környezeti közegekre, mind a tápláléklánc elemekre. Ennek keretében évente körülbelül 4 000 mintát dolgoznak fel. A kibocsátott radioaktív izotópok közvetlen környezeti megjelenésével kapcsolatban azt tapasztalták, hogy azok – még az igen érzékeny vizsgálati módszerek mellett is – kimutathatatlanok, vagy csak esetenként, nagyon kicsi koncentrációban mérhetők. A Dunába kibocsátott radioaktív anyagok következtében a folyó vizében kialakuló évi átlagos növekmény becsült értéke, a 2004-es évhez hasonlóan – a teljes elkeveredés után – trícium esetében 1 Bq/dm3-nél, az összes többi radionuklidra pedig együttvéve 0,1 mBq/dm3-nél kisebb volt. Összehasonlításként az ivóvízben megengedett trícium koncentráció 100 Bq/dm3. Az atomerőmű környezetében az „A” típusú állomásokon vett aeroszol szűrőmintákban az év során egyetlen esetben sem volt kimutatható az erőműből származó gamma-sugárzó radionuklid. Az aeroszolok mellett a le-


vegőben 1-10 mBq/m3 közötti koncentrációban mérhető kibocsátott radiokarbon és trícium is. A nemesgázok környezeti aktivitás-koncentrációja ugyanitt 100 mBq/m3 körülire becsülhető. A fall-out (kihullás, kimosódás) mintákban egyetlen esetben találtak az erőműből származó radionuklidot (A2 állomás, 2005. június, 60Co) a kimutatási határhoz közeli aktivitásban. A talajminták közül ugyancsak egyetlen alkalommal mutattak ki az erőműből származó radionuklidot (A8 állomás, 2005. szeptember, 60Co). A dunai iszapminták közül csak a melegvíz-csatorna kiömlésénél és attól távolabbi ponton vett mintákban mértek az erőműből származó radionuklidot (60Co-at) 0,9-2,3 Bq/kg közötti értékben. A fű, a halastavak víz és iszap mintáiban, továbbá a tej- és a halmintákban az erőműből származó radioaktív izotóp nem volt kimutatható. A PA Rt. a kibocsátási és a meteorológiai adatok, valamint egy korszerű terjedési modell felhasználásával 2005-re is elvégezte a lakossági többlet sugárterhelés számítását. E számítás szerint a légköri és folyékony kibocsátásokból származó, a kritikus lakossági csoportra vonatkozó többlet lakossági sugárterhelés 53 nSv, amely gyakorlatilag megegyezik az előző év többlet sugárterhelésével (54 nSv). A lakossági sugárterhelési számításokat – az erőmű számításaitól függetlenül – kezdetektől fogva az országos „Frederic Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) szakemberei végzik a sugáregészségügyi hatósági felügyelet keretében. Az OSSKI eredményei megerősítik, hogy az erőmű által okozott többlet sugárterhelés három nagyságrenddel kisebb a hatósági korlátnál és ez a többlet a természetes eredetű sugárterhelés 1 /10 000-nél kisebb. Az ALNOR TL dózismérőkkel állomásonként kapott 2005. évi átlagos dózisteljesítmény értékek a mért fizikai mennyiség változásából adódó korrekció figyelembe vételével megfelelnek a korábbi évek és az alapszinti időszak adatainak. Megállapítható, hogy a 2005. évi környezeti dózismérési adatokból nem lehet az atomerőmű járulékára következtetni. Ez összhangban van a radioaktív anyagok légköri kibocsátásából származtatható képpel, amely szerint az erőműtől származó járulék nagyságrendekkel kisebb a természetes háttérsugárzás értékénél, illetve ingadozásánál, így közvetlen dózismérési módszerekkel nem mutatható ki. Összegezve a nukleáris környezetellenőrzés 2005. évi mérési eredményeit, kijelenthető, hogy az atomerőmű hatása a környezetre sugárvédelmi szempontból a 2005. év folyamán is elhanyagolható volt.

Dózisteljesítmény (nSv/h)

A környezeti gamma-sugárzás havi átlagos környezeti dózis teljesítménye 2005-ben a távmérő és a mintavevő állomásokon ALNOR TLD-vel mérve

K i s é s k öze p e s a k t i v i t á s ú s z i l á rd ra d i o a k tív hu lladéko k A 2005-ben keletkezett kis és közepes aktivitású szilárd hulladékokat 831 hordóban helyezték el. Ez a mennyiség 72 hordóval több az előző évinél. 2005-ben keletkezett kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok mennyisége Negyedév

I. II. III. IV.

Mennyiség (db) 300 184 143 204

Egység (liter) 200 200 200 200

Aktivitás (MBq) 211 600 104 700 87 200 109 800

28

29



A k is és k öze pes ak t iv it ású szi lárd ra dioa ktív h ul l ad é k e l he l ye zé s e A hordós szilárd radioaktív hulladékokat 1996-ig a püspökszilágyi végleges tárolóban helyezték el. Azóta – az új végleges tároló üzembe helyezéséig – az erőmű ellenőrzött zónájában kialakított átmeneti tároló helyiségekben és ideiglenes gyűjtőhelyeken tárolják ezeket. A feldolgozott, legnagyobb részben tömörített szilárd radioaktív hulladékok mennyiségének alakulását az alábbi táblázat mutatja be az 2000-2005 közötti időszakra. Az előző évekből áthozott menynyiséggel együtt 2005. december 31-én az atomerőműben 6 903 db 200 literes hordót tároltak. N a g y a k t i v i t á s ú s z i l á rd ra d i o a k t í v hulladékok 2005-ben 0,698 m3 nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladék keletkezett, amely az elhelyezés során mintegy 1,2 m3 tároló kapacitást vett igénybe. Ez a mennyiség a 2004. évinél lényegesen, 3,45 m3-rel kevesebb; közel ¾ részét a szűrőbetétek adták. A nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladékokat átmenetileg az erőműben, az ellenőrzött zónában kialakított tároló kutakban, és a tartalék helyiségekben elhelyezett ólom gyűjtőkonténerekben tárolják. Fo l yé ko ny ra d i o a k t í v h u l l a d é k o k Az erőművi blokkok üzemeltetése során 2005-ben az előző évihez képest 80 m3-rel több folyékony hulladék keletkezett. 2005-ben keletkezett kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok mennyisége Bepárlási maradék: I. Kiépítés (1-2. blokk) I. Kiépítés (alfa-sugárzó izotóp tartalmú maradék az 1-2. blokkból) II. Kiépítés (3-4. blokk) Kimerült ioncserélő gyanta:

270 m3 45 m3 150 m3 75 m3 17 m3

A folyékony radioaktív hulladékok erőművön belüli átmeneti tárolására a segédépületekben található tartályok szolgálnak.


N u k l e á r i s h ul l a d é k o k k e ze l é s é h e z k a p c s olódó fejlesztések A szigorodó hatósági előírások, a 2003-ban bekövetkezett 2. blokki üzemzavar, valamint a kidolgozás alatt álló, a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére vonatkozó átvételi követelményrendszer által támasztott igények teljesíthetősége miatt szükséges fejlesztések, optimalizálások fontos feladatot jelentettek és jelentenek az atomerőműben. Miután a 2003. évi üzemzavart követően a kis és közepes aktivitású hulladékokat a Bátaapátiba tervezett tárolóban nem lehetett elhelyezni, továbbá mivel az atomerőművi átmeneti tárolási kapacitások is jelentősen csökkentek, az atomerőmű hulladékkezelési koncepcióját újra kellett értékelni. Ezt az is indokolta, hogy a végleges elhelyezés során alkalmazandó átvételi követelményrendszer is véglegessé vált (módosult). Az új, hatósági egyeztetés és jóváhagyás alatt álló koncepció főbb, új elemei az alábbiak: • Nagynyomású tömörítés (2 000 tonna), az ún. szuperkompaktálás bevezetése a szilárd hulladékok kezelésében. Emiatt a hulladékok gyűjtési gyakorlatát is módosítani szükséges. • A nagyméretű hulladékok darabolásának és tárolásának megoldása. • Szárító berendezés telepítése. • Az iszapok víztelenítésének megoldása. • Az új radioaktív hulladékkezelő épület beruházásának az előkészítése. A létesítményt 2010. végéig tervezik megvalósítani. • A hordós szilárd hulladékok tárolási kapacitásának bővítése. A sérült fűtőelemek 2006. végére tervezett eltávolítását követően az eltávolítás során keletkező radioaktív hulladékok összetételének ismeretében ezek a feladatok vélhetően bővülnek a hosszú élettartamú és alfa sugárzó izotópokat tartalmazó hulladékok kezelésével is. Optimizmusra ad okot, hogy az Országgyűlés 2005. végén határozatában állást foglalt a Bátaapátiba tervezett végleges hulladéktároló létesítmény beruházás megvalósítása mellett. Ezzel elhárult a legfőbb akadály a hulladéktároló létesítmény mielőbbi megépítése és üzembe helyezése elől.

Fe l k é s z ü l é s a 2 . b l o k k 1 . s z . a k n á b a n l é vő sérült fűtőelemek eltávolítására Ellenőrzés és felügyelet Az év során az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Intézete (OAH NBI) által engedélyezett munkaprogram alapján több alkalommal is elvégezték a tisztító tartály külső és belső vizuális ellenőrzését. A hatósági engedély alapján végezték el a sérült fűtőelemek egyes darabjainak vizsgálatát célzó megfogási próbát is. A próba során a megfogott darabok a sérüléskor kapott hőhatás mértékétől függően deformálódtak, vagy eltörtek. A program eredményeinek részletes értékelése elkészült, a megszerzett tapasztalatok segítik az eltávolításra történő felkészülést. Végrehajtották a tisztító tartály szubkritikusság-mérési programját is. A mérések szerint a rendszer – a jelenlegi közegben – mélyen szubkritikus állapotban van. Hasonló eredményt adott a BME szakemberei által elvégzett párhuzamos mérési sorozat is. Az év során az 1. aknánál több alkalommal mérték az axiális neutron-fluxus eloszlását is. Április hónapban megtörtént az akna hőmérsékleti viszonyainak vizsgálata az autonóm hűtőkör hűtésének leállítása mellett. A vizsgálati eredmények az eltávolítás alatti hűtési üzemmódok és korlátozások meghatározásában nyújtanak segítséget. Sikeresen végrehajtották a tisztító tartály belső hűtésének leállításával járó mérési programot is. A közel két hétig tartó program mérési eredményei sem termo-hidraulikai, sem radiológiai szempontból nem mutattak rendellenes állapotot. Engedélyezési eljárás, technikai előkészítés Az eltávolítás elvi engedélykérelme az év elején elkészült, azt benyújtották a hatóságnak. Az OAH NBI július 4-én adta ki az elvi engedélyt az akna helyreállítására. Az engedélyben jóváhagyták az eltávolítás fontosabb lépéseit, módszereit, feltételeit és lehetővé tették a további (gyártási, behozatali) engedélyek beszerzését. Meghatározták a helyreállításhoz kapcsolódó további feladatokat, valamint kijelölték az egyes feladatokért felelős személyeket és rögzítették a határidőket. Az eltávolításra történő felkészülésként az atomerőmű elkészíttette a tisztítótartály 1:1 méretarányú makettjét. Benyújtották a hatóságnak a munkaplatform gyártási/behozatali engedélyezési dokumentációját az eltávolítás helyszíni tevékenységeinek előzetes organizációs tervével együtt. Az orosz fél (TVEL) megküldte a sérült fűtőelemek tárolására szolgáló tokok konstruktőri dokumentációit. Az orosz vállalkozó telephelyén átvették az eltávolításhoz használandó szerszámok és eszközök egy részét, valamint az oktató makettet.

30

31



Az év során OAH NBI kiadta a munkaplatform behozatali engedélyét. Az engedély birtokában gyártás előtti ellenőrző vizsgálatra és gyártásközi ellenőrző dokumentációegyeztetésre került sor az orosz gyártó telephelyén, majd a TVEL egyik alvállalkozójának telephelyén a PA Rt. és NBI szakembereinek jelenlétében sikeresen lezajlott az emelő- és munkaplatform valamint a kapcsolódó elemek gyártóművi átvétele. Inaktív körülmények között az 1. blokki 1. sz. aknába beemelt tisztító tartály modellen elvégezték azoknak az ellenőrző méréseknek, előzetes próbáknak, vizsgálatoknak egy részét, amelyek a csatlakozó elemek eltávolításához szükségesek.

A Pa k s i Ato m e rő m ű ü ze m i d ő - h o s s zabbítása A Paksi Atomerőmű Rt. stratégiai céljai között szerepel a jelenleg üzemelő blokkok tervezési üzemidőn (azaz 30 éven) túli működtetése. Az 1990-es években az atomenergia-ipar világszerte mélypontra jutott, új blokkokat csak az ázsiai térségben létesítettek. A közelmúltban azonban az atomenergia értékelése és perspektívái kedvező irányban változtak, amit a nemzetközi környezetvédelmi egyezmények (pl. a Johannesburgi Konferencia) is elősegítettek. Az atomenergetika szerepének helyreállítása világszerte a blokkok üzemeltetési engedélyének megújításával, az üzemidő meghosszabbításával, és a blokkok teljesítményének növelésével történik, mivel ez a legésszerűbb módja a meglévő eszközök hatékony kihasználásának. Az üzemelő atomerőműveket ugyanis alig, vagy egyáltalán nem terhelik beruházási költségek, a teljes üzemi költség alacsony, az üzemanyag nem domináns költségtényező. Ez utóbbinak köszönhető az atomerőművek termelői költségének hosszú távú stabilitása, kiszámíthatósága.

Az ország hosszú távú villamosenergia-szükségletének célszerű és ésszerű kielégítése érdekében – figyelembe véve a leírt nemzetközi tendenciákat – megalapozott és indokolt a paksi erőművi blokkok üzemidejének meghosszabbítása. Ezzel a lakossági ellátás stabilitása és a fogyasztói energiaár lehető legalacsonyabb szinten tartása hosszabb távon is biztosítható, ezért az erőmű vezetése a szükséges előkészítő és megalapozó munkákat a Magyar Villamos Művek Rt. és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., mint tulajdonosok jóváhagyásával és támogatásával megkezdte. A tervezett üzemidő-hosszabbítás lehetőségét vizsgálva a Paksi Atomerőmű Rt. első lépésként megvalósíthatósági tanulmányt készíttetett („A Paksi Atomerőmű élettartam hosszabbításának megvalósíthatósági elemzése”, Villamosenergia Ipari Kutató Intézet, 2000.). A megvalósíthatósági vizsgálat felölelte az atomerőművek üzemidejének meghosszabbításával kapcsolatos nemzetközi tapasztalatok feldolgozását, az erőmű műszaki állapotának részletes felmérését, az üzemidő-hosszabbításhoz szükséges műszaki, biztonsági intézkedések meghatározását és azok költségeinek becslését. A megvalósíthatósági tanulmány igazolta, hogy az atomerőmű – a létesítéskor tervezett 30 éves üzemidőn túl – további 20 évig üzemben tartható. Az üzemidő-hosszabbításnak műszaki, biztonsági korlátja nincs, gazdaságilag pedig egyértelműen előnyös. A megvalósíthatósági tanulmány szerint a tervezett üzemidő-hosszabbítás a hosszú élettartamú, nem cserélhető rendszerelemek (pl. reaktor főépület, reaktortartályok, gőzfejlesztők) funkcióképességének megőrzésén nyugszik. A többi rendszerelem (pl. szivattyúk, vezetékek, irányítástechnikai berendezések) elvárt műszaki állapota karbantartással, felújítással, cserével biztosítható, biztonsági funkcióik próbákkal ellenőrizhetők. A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2005. novemberében tárgyalta az üzemidő-hosszabbításra vonatkozó előterjesztést. A Kormány támogató állásfoglalását követően a Parlament a tájékoztatást tudomásul vette, és 96,6%os többséggel és a 85/2005. (XI. 23.) OGY határozatában elvi hozzájárulását adta az üzemidő-hosszabbításhoz. A tervezett üzemidő-hosszabbítás engedélyköteles tevékenység. Az üzemidő meghosszabbítására irányuló szándékot 4 évvel a tervezett üzemidő lejárta előtt kell bejelenteni az OAH NBI-nek, amellyel egyidejűleg be kell nyújtani a tervezett üzemidőn túli üzemeltethetőség feltételeinek megteremtésére előirányzott programot. A továbbüzemelésre vonatkozó engedélykérelmet pedig blokkonként kell benyújtani, legkésőbb a tervezett üzemidőre érvényes üzemeltetési engedély lejárta előtt 1 évvel. Ehhez a műszaki dokumentáción túl mellékelni kell az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény előírása szerinti további hatósági engedélyeket, amelyek közül kiemelt jelentőségű a környezetvédelmi engedély. Az üzemidő-hosszabbítás nukleáris engedélye csak érvényes környezetvédelmi engedély birtokában adható ki. A PA Rt. 2006. március 13-án - az erőmű blokkjainak 20 éves üzemidő hosszabbítására vonatkozóan – benyújtotta a környezetvédelmi engedélykérelmet az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez.



Az átviteli hálózati létesítményeket – amelyek tulajdonjoga 2006. 01. 01-től az MVM-ről átszállt a MAVIR-ra, üzemeltetése ugyanezen időponttól az Ovit-tól a MAVIR-hoz került át – 3 499 km nyomvonal-hosszúságú távvezetékrendszer és huszonöt alállomás alkotja, amelyek legjelentősebb része természetvédelmi oltalom alatt nem álló, jellemzően mezőgazdasági területen helyezkedik el, viszonylag nagy területigénnyel. Fokozottan védett természeti területen mintegy 100 km nyomvonal-hosszúságú távvezeték halad, amely kilenc nemzeti parkot érint.

Az MVM Rt. az átviteli hálózaton a vonatkozó szabványoknak és előírásoknak megfelelő környezetbarát technológiákat alkalmaz. A társaság a még meglévő, a környezetet terhelő technológiákat és berendezéseket a hálózat karbantartása és fejlesztése során a lehetőségek teljes kihasználásával váltja ki, modernizálja. A mintegy tíz éve készült önkéntes környezetvédelmi teljesítményértékelés során az átviteli hálózat valamennyi telephelyét, létesítményét megvizsgálták, és megállapították, hogy néhány alállomás területén erősen szennyezett az olajos készülékek (transzformátorok és söntfojtók) környezete. Felmérve a műszaki és pénzügyi lehetőségeket, a további szennyezések megelőzésére az akkori Hálózati Igazgatóság a hálózatfejlesztési stratégia keretében – amelynek része a régi készülékek felújítása, ezzel a készülékek olajtartalmának csökkentése, az olajfolyások megszüntetése, valamint a zajcsökkentés is – programot dolgozott ki a nyitott készülékalapok zárttá tételére. A felújítási program 2005-ben is folytatódott, a feladat a terveknek megfelelően, időarányosan teljesült. A program lépései: a tervezés, a készülékek leszerelése, a régi alap bontása, új alap és olajleválasztó akna megépítése, csillagponti készülékalapok építése, összekötő vezetékek kialakítása, a szükség szerint felújított készülékek visszaszerelése, végül az üzembe helyezés.

32

33



A transzformátorok alapjainak környezetvédelmi átépítése a régi, alul nyitott kőágy elbontását és kisebb felületű zárt kőágy kialakítását jelenti. A zárt medence méreteit a transzformátorban lévő olajmennyiség és az esetleges transzformátortűz oltásához szükséges oltóvíz mennyisége határozza meg. A zárt rendszerben összegyűlt olajos szennyvizet közös olajos szennyvíztisztítóban ülepítik, majd a helyi adottságoknak megfelelően kezelik vagy elszállítják. A Hálózati Igazgatóság a 2005. évi felújítási tervének megfelelően az alállomások potenciális olajszennyezésének megelőzése és felszámolása érdekében a transzformátor alapok zárttá tételét a 750/400 kV-os transzformátorok, valamint a 750 kV-os söntfojtók kivételével befejezte. Ezen berendezések alá tálca rendszer került kiépítésre, amely gravitációs leválasztóval rendelkezik.

Le ve g ő Az átviteli hálózat létesítményeinek és berendezéseinek üzemeltetése során – azok technológiai sajátosságai miatt – a levegő minőségére gyakorolt hatások elhanyagolhatóak. Az alállomásokon a biztonsági tartalékellátást szolgáló dízel gépegységek okoznak csekély levegőszennyezést, azonban ezek jellemzően csak rendszer-üzemzavarok és próbák esetén üzemelnek, évente mindössze néhány órát. Szigetelési célra a különböző berendezésekben (egyes megszakítók, mérőváltók, kapcsoló berendezések) zárt rendszerben lévő kén-hexa-fluorid (SF6) gáz szolgál kiváló szigetelő és ívoltó tulajdonsága miatt. Ezen zárt rendszereket az Ovit Rt. fokozottan ellenőrzi, a tömítéseket javítja, vagy kicseréli a szivárgási veszteségek csökkentése érdekében. A szigetelő-olaj töltetű készülékek SF6-os gáztöltetűekre való cserélése folyamatos. A fémtokozott kapcsoló berendezésekben felhasznált SF6 gáz környezetre gyakorolt hatását a szivárgási helyek megszüntetésével csökkentik. Az elmúlt három év során a kapcsoló berendezésekbe utántöltött gáz mennyiségét mutatja be az alábbi táblázat. A fémtokozott kapcsoló berendezések SF 6 gáz pótlása (kg) Alállomás

Gáztöltet

Albertirsa Göd Martonvásár Összesen

7 234 3 696 8 943 19 873

Veszteség 2003 2004 2005 497 170 674 1341

324 79 389 792

281 82 490 853

2005-ben négy alállomás megszakítóiba és mérőváltóiba töltöttek pótlásként SF6 gázt néhány alkalommal. Az esetenként betöltött gáz mennyisége átlagosan 0,5 kg volt.

A megszakítókban és mérőváltókban lévő SF6 töltetek mennyiségét a következő táblázat mutatja be. SF6 oltóközeggel töltött megszakítók és SF6 szigetelőgázzal töltött mérőváltók összesített gáztöltete (kg) Alállomás Albertfalva Békéscsaba Debrecen Detk Dunamenti Dunaújváros Felsőzsolca Göd Győr Hévíz Kisvárda Litér Martonvásár Ócsa Oroszlány Pécs Sajóivánka Sajószöged Sándorfalva Szeged Szolnok Tiszalök Toponár Zugló Összesen

SF6 mennyiség 80,8 660,8 86,9 309,2 638 89 289 403 517,3 2 336,80 34 654,9 36 230 126 1 929,60 98,7 3 015,20 846,8 20,4 111 21 400 249,7 13 347,00


Ta l a j, fe l s z í n a lat t i v i ze k A transzformátorok hűtését szigetelőolaj-töltetük biztosítja. Ennek mennyisége transzformátoronként elérheti a több tíz tonnát is, ezért ezek az alállomási berendezések, mint potenciális szennyező források környezetvédelmi szempontból kiemelt figyelmet érdemelnek. A készülékekből elszivárgott olajat időközönként pótolni kell. A pótolt olajmennyiségeket mutatja be az alábbi táblázat. Olajutántöltések az alállomásokon 2005-ben (tonna) Alállomás Békéscsaba Debrecen Detk Dunamenti Dunaújváros Felsőzsolca Göd Győr Kisvárda Sándorfalva Szeged Szolnok Tiszalök Összesen

2005-ben az előző évi adatokhoz képest a szigetelőolaj felhasználás 63%-kal, a hidraulika olaj felhasználás kb. 33%-kal csökkent.

Hidraulika olaj Szigetelő olaj Összesen 20

7 40

44 40 73 5 229

18 1 584 9 299 704 15 2 298 361 4 10 32 7 5 341

20 18 1 584 16 299 744 15 2 298 405 44 10 105 12 5 570

A korábbi olajszennyezések terjedésének észlelésére 12 alállomáson létesült talajvíz megfigyelő monitoring rendszer. A kutakból való mintavételt és a vizsgálatokat az átviteli hálózati alállomásokat is kezelő Ovit Rt. végezte. Az utolsó három év mérési eredményeit mutatja be a következő táblázat.

A megfigyelő kutak vízmintáinak vizsgálati adatai összes olaj, (TPH mg/l) Alállomás

Albertirsa Debrecen Göd Hévíz Kisvárda Litér Martonvásár Oroszlány Sándorfalva Szeged Tiszalök Zugló*

Határérték mg/l

1 1 0,5 0,5 1 0,5 1 0,5 0,5 0,5 1 1

Kutak száma db 9 7 5 4 3 3 3 3 3 14 1 24

2003 min

max

<0,10 <0,10 <0,10 <0,10 <0,10 <0,10 0,12 <0,10 <0,10 <0,10 <0,10

0,13 1,29 2,8 0,12 <0,14 2,8 0,73 1,57 0,22 1,32 0,14

Vizsgálati eredmények 2004 min max <0,10 <0,10 <0,10 <0,10 <0,10 0,31 0,18 0,12 <0,10 <0,10 <0,10

0,13 1,22 2,9 0,19 <0,10 2,6 0,31 0,4 0,22 1,14 <0,10

2005 min <0,10 <0,10 <0,10 <0,10 <0,10 <0,11 <0,10 <0,10 <0,10 <0,10 <0,10 <0,10

max 1,2 0,65 3,1 0,55 <0,10 3,5 <0,10 0,19 0,28 2,2 <0,10 felúszó

A *-gal jelölt telephelyen a kutak mintázása 2005. második negyedévében kezdődött

A mérési eredmények ismeretében határozzák meg a szükséges intézkedéseket és azok prioritását. A transzformátor alapokban összegyűlő olajos víz kezelésére létesített HAURATON Aquafix olajleválasztók közül a kisvárdai került üzembe, számos alállomáson a készülékek létesítése vagy beüzemelése folyamatban van. Ezek az olajleválasztók nagymértékben csökkentik az elszállítandó olajos víz mennyiségét és költségét, de többlet-költséget jelent az új rendszerek üzemeltetése, karbantartása. Felszíni vizek az alállomások üzemének jellege miatt nem szennyeződnek. A kommunális szennyvizeket a legtöbb helyen csatornába, ezek hiányában zárt gyűjtő tartályba vezetik, ahonnan rendszeresen elszállítják.

34

35



Za j Az átviteli hálózati létesítmények, berendezések általában lakott területektől távol települtek, ezért érzékelhető zajterhelést nem okoznak. Az új transzformátorok „zajszegény” kivitelűek, de szükség esetén, pl. lakott terület közelében zajvédő falat építenek. Az eddigi beépítések után várhatóan 2006. évben a 400/220/120 kV-os Göd Alállomáson az 5. sz. 400/120 kV-os transzformátor helyett is ilyen zajszegény transzformátort helyeznek üzembe.

Tá j, te r m é s ze t A távvezetékek szükségszerűen megváltoztatják a tájképet, a táj arculatát és befolyásolják a közeli területek élővilágát is. Annak érdekében, hogy ez a hatás a lehető legkisebb legyen, elsősorban a tervezés során lehet tenni. Bizonyos esetekben felmerülhet a távvezetékek földkábellel való kiváltása is, jóllehet ez sokkal költségesebb. Ugyanakkor a távvezeték-oszlop egyes madarak számára mesterséges élőhelyül is szolgál. Az MVM távvezetékein – a vezetők távolsága okán – a madarakat az áramütés veszélye nem fenyegeti. A távvezeték-építési és szerelési tevékenység során a természetes élőhelyek és mezőgazdasági területek esetenként károsodhatnak (erdőirtás, zöldkár), ezért a terep helyreállítására rekultiváció keretében kerül sor. Az erdőnyiladékok létesítését követően pedig a helyi erdészeti hatóság határozatának megfelelően megtörténik a létesítéskor kivágott famennyiség ellentételezése, ami erdőfenntartási járulék megfizetése vagy (esetenként) erdőtelepítés formájában valósul meg.

E l e k t ro m á gn e s e s te re k Elektromágneses terek a környezetünkben mindenütt előfordulnak, ahol villamos energiát termelnek, továbbítanak, vagy használnak. A hálózati frekvenciájú (50 Hz-es) elektromágneses terek fontosabb forrásai közé tartoznak a háztartási gépek, elektromos szerszámok és ipari berendezések, elektromos közlekedési eszközök, valamint az átviteli és elosztó vezetékek, elektromos alállomások és transzformátor állomások. A felsorolt berendezések környezetében elektromos és mágneses tér alakul ki. Jóllehet, a tudomány az elektromágneses terek élettani hatásával kapcsolatban még nem mondta ki a végső szót, bizonyított, hogy ezen terek nagysága és így hatása is a berendezéstől távolodva gyorsan csökken. Az MVM Rt. nagyfeszültségű átviteli hálózati berendezései szigorú előírások és engedélyezési eljárások alapján, folyamatos ellenőrzés mellett, szakszerű kivitelezéssel, az élet- és vagyonbiztonsági követelmények miatt igen nagy biztonsági távolságok betartásával épülnek. Ez garantálja, hogy a lakosságot érő villamos és mágneses tér mértéke elhanyagolhatóan kicsi legyen. A hálózati létesítmények üzeme bizonyos körülmények között zavarokat okozhat a távközlési és informatikai berendezések, hálózatok működésében, valamint a közeli környezetben a rádió- és televízió-vételben. Megfelelő tervezéssel ezek a hatások is elkerülhetők. Az MVM Rt. berendezéseinek eddigi üzemeltetése során rádiófrekvenciás zavarással kapcsolatban nem merült fel panasz.

Hulladék Az átviteli hálózat üzemviteli feladatainak ellátása során veszélyes hulladékok is keletkeznek, amelyek 2005. évi mennyiségét a következő táblázat tartalmazza.


Az üzemviteli telephelyeken keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége 2005 (kg) Hulladék

EWC-kód

aeroszolos palackok akkumulátor elektronikai hulladék fáradt olaj fénycső festékes ecset festékes göngyöleg festékes rongy festékmaradék gumihulladék irodatechnikai hulladék légnedvesség megkötő olajos flakon olajos gumitömítés olajos papír olajos rongy olajos víz szárazelem szennyezett műanyag Összesen

Mennyiség

150111 160601 200135 130205 200121 150102 150110 150202 80111 160103 80317 150202 150110 150202 150202 150202 130508 200133 150110

11 662 62 1 625 7 1 188 10 3 64 16 390 39 21 10 331 379 560 43 73 383 116

Az üzemviteli tevékenység során keletkezett kommunális hulladékok mennyisége és kezelésének költsége 2005-ben Telephely

szennyvíz m3

Albertirsa Békéscsaba Debrecen Detk Dunaújváros Felsőzsolca Füzesabony Göd Győr Hévíz Kisvárda Litér Martonvásár Ócsa Paks Pécs Sajóivánka Sajószöged Sándorfalva Söjtör Szeged Szolnok Toponár Zugló Késmárk u. Összesen:

Ft

289 100 252 100 272 210 100

298 350 154 496 40 924 180 000 53 189 208 320 16 481

169 219 337 1 001 225 0 37 50 10 126 384 45 293 286 0 1 223 1 200 6 928

46 240 134 398 46 136 201 410 450 000 0 10 360 55 000

m3 61 15 12 75 52 8 6 29 60 25 20 17 18,7 4 12 6 12 167 57 5,7 57 26,4 26 57,2 171,6 1000,6

657 468 763 200 27 000 80 446 36 837 227 601 223 320 3 911 176

36

37

szilárd hulladék kg 18 300 4 500 3 600 22 500 15 600 2 400 1 800 8 700 18 000 7 500 6 000 5 100 5 616 1 200 3 600 1 800 3 600 50 100 17 100 1 716 17 100 7 920 7 800 17 160 57 143 305 855

Ft 56 440 33 000 80 400 714 375 131 832 25 800 8 772 64 660 145 800 77 485 18 200 98 904 57 544 11 610 22 308 18 672 37 842 323 301 213 930 0 157 296 195 732 73 736 160 160 480 480 3 208 279



Az átviteli hálózaton elvégzett beruházási és felújítási munkák során 2005. évben az alállomásokon keletkezett és elszállított veszélyes hulladék mennyiségek a következők:

Albertirsa Békéscsaba 12 760 Debrecen Detk 8 980 Dunamenti Dunaújváros 4 435 Győr Litér Martonvásár 10 800 Sajószöged Zugló Összesen 36 975

320 235 200 381 426

39 745 1 200

6 650

6 650

127 480

400 400

203 940

508 906 203 940

19 525

27 080 27 080

235 200

1 580 1 580

1 200

420

916

740

60 186

Mennyiség összesen

vas és acél

transzformátor olaj

tartályiszap

selejt olajos szigetelők

olaj-víz szeparátorból származó olajos víz

olajos föld, kő

karbantartásból származó olajos iszap

fémkeverékek

elektronikai hulladék

alumínium

akkumulátor

Alállomás

egyéb szigetelőolaj

A felújítási, beruházási tevékenység során keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége (kg)

320 12 760 235 200 8 980 421 171 4 435 1 200 2 270 359 865 10 800 1 336 29 060 2 270 1 085 127

Az üzemviteli tevékenység végzése során keletkezett veszélyes hulladékok kezelésének költségeit az elmúlt három évben a következő táblázat mutatja be. Veszélyes hulladékok kezelési költségei (Ft) Év 2003 2004 2005

Ártalmatlanítás 2 164 997 3 278 938 5 143 087

Szállítás

Összesen

1 911 570 2 728 300 3 415 950

4 076 567 6 007 238 8 559 037

A kezelési költségeket és megoszlási arányukat a következő diagram mutatja.

Az ábrán látható, hogy viszonylag nagy a szállítási költség részaránya. Az elmúlt években ezt az arányt a szállítások jobb szervezésével sikerült csökkenteni.



Az MVM Csoport országosan és iparági szinten is élen jár a korszerű TQM társaságirányítási rendszerek bevezetésével és azok hatékony alkalmazásával. A társaságcsoport szinte minden tagja rendelkezik minőségügyi rendszerének működésével kapcsolatosan ISO 9001:2000 szabvány szerinti – a Paksi Atomerőmű esetében a technológiai sajátosságainak megfelelő – minősítéssel. Az MVM Rt. az ISO 9001:2000 szabvány és az ISO 14001:1996 szabvány szerint tanúsított minőségirányítási és környezetközpontú integrált irányítási rendszer keretében működik. 2005. novemberében megtörtént az MVM Rt. integrált rendszerének éves felügyeleti auditja, amelynek során az auditorok megállapították, hogy a társaság integrált irányítási rendszerének működtetése és fejlesztése során teljesülnek a vonatkozó szabványok követelményei. A társaság integrált irányítási rendszerének következő felügyeleti auditja az új, MSZEN ISO 14001:2005 szabvány szerint fog történni. Az új szabvány követelményeinek beépítése és a szükséges változtatások átvezetése megkezdődött. A MAVIR Rt. minőségirányítási rendszerének éves felülvizsgálatát 2005. novemberében a NAT (Nemzeti Akkreditáló Testület) által akkreditált cég auditorai végezték el. A felülvizsgálat során megállapították, hogy a társaság továbbra is megfelel az ISO 9001:2000 szabvány követelményeinek, így az előző évben megszerzett tanúsítvány továbbra is érvényes. A társaság 2005. februárjától megkezdte egy új, a meglévő minőségirányítási rendszerhez kapcsolódó információbiztonsági irányítási rendszer bevezetését és működtetését a BS 7799-2:2002 szabvány követelményei szerint. Az új információbiztonsági irányítási rendszer 2005. novemberében eredményes előauditon esett át. A MAVIR Rt. OVRAM Relévédelmi Laboratóriuma 2005. februárjában sikeres újraminősítő akkreditációs eljáráson esett át az MSZ EN ISO/IEC 17025:2001 szabvány szerint, aminek eredményeként a NAT 2008. márciusáig meghoszszabbította a laboratórium akkreditálási engedélyét. A Paksi Atomerőmű Rt. 2001 óta működteti az ISO 14001:1996 szabványnak megfelelő környezetközpontú irányítási rendszerét, amely 2002 óta tanúsított rendszerként működik. 2005-ben – a szabvány változásának megfelelően – hozzáigazították rendszerüket az új szabvány követelményeihez. Az okiratmegújító auditot az ISO 14001:2004 szabvány előírásainak való megfelelés szellemében végezte a Magyar Szabványügyi Testület, ahol a PA Rt. sikeresen megfelelt a szabvány elvárásainak. A Vértesi Erőmű Rt. 2005. nyarán sikeresen újra tanúsíttatta a minőségirányítási rendszerét, és elkötelezte magát, hogy az Oroszlányi Erőműre és a Márkushegyi Aknaüzemre kiterjedően bevezeti az ISO 14001:2004 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszert. A bevezetéshez és az azt igazoló tanúsítvány megszerzéséhez szükséges munkálatok (Környezet Irányítási Kézikönyv összeállítása, Eljárási Utasítások készítése) 2006. januárjában befejeződtek. A tanúsítás az év során várhatóan megtörténik. A 2005-ben lefolytatott, 3 évenként ismétlő, újratanúsító auditok eredménye igazolta, hogy az Ovit Rt. integrált rendszere hatékonyan működik és megfelel az ISO 9001-es, az ISO 14001-es és az OHSAS 18001-es szabványoknak. A Tatabánya Erőmű Kft. elkészítette és bevezette integrált irányítási rendszerét, amely megfelel az ISO 9001:2000 és az ISO 14001:2004 szabványok előírásainak, valamint megszerezte az MSZ EN 729-2:1995 szabványnak megfelelő a hegesztéssel és hegesztőkkel kapcsolatos minősítést is. A rendszert a Magyar Szabványügyi Testület 2005. decemberében tanúsította.

38

39



A GTER Kft. feladatainak biztonságos, szabályozott és átlátható ellátása érdekében 2001 évben megkezdte a minőségirányítási rendszerének kidolgozását és bevezetését. Az ISO 9001:2000 szerinti tanúsítványt a társaság 2002. februárjában kapta meg. A kiépített rendszer a MEH által kiadott villamos energia termelői és működési engedély feltételei miatt jelentős átalakuláson ment keresztül. Így 2004-ben a társaság megkezdte az integrált irányítási rendszer kidolgozását, amelynek sikeres auditjára 2005. februárjában került sor. Az ERBE ENERGETIKA Kft. 1996-ban kapta meg az ISO 9001 Minőség-tanúsítványt tervezés, mérnöki tanácsadás, felügyelet az energetika, környezetvédelem és informatika területén végzett tevékenységekre vonatkozóan, 1999-ben pedig megszerezte az ISO 14001:1996 szabvány szerinti Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) tanúsítványt. A környezetvédelmi célokat és előirányzatokat a társaság a jelentős hatásúnak minősülő környezeti hatótényezőket okozó folyamatok során, a jogszabályi követelményrendszer, a pénzügyi lehetőségek, a piaci feltételek, az üzleti célok, a lehetséges műszaki megoldások, valamint a működési követelmények figyelembe vételével, minden érintett szinten és működési területen az érdekelt felek elvárásainak megfelelően határozza meg. A célok és előirányzatok elérését, illetve végrehajtását a Környezeti Program –Ütemterv részletes kidolgozása, majd megvalósítása biztosítja. E Környezeti Program határozza meg a tevékenységeket és az érintett felelősségeket is. Az MVM Partner Rt. 2003 novemberében kezdte meg az ISO 9001:2000 szabvány követelménypontjai szerint a minőségirányítási rendszer kiépítését valamint bevezetését, amelyet a Magyar Szabványügyi Testület 2004 áprilisában tanúsított. A minőségirányítási rendszer megfelelő működését, folyamatos fejlesztését a 2005. évi sikeres felügyeleti audit is bizonyítja. A VILLKESZ Kft. az ISO 9001:2000 szabvány szerint tanúsított minőségirányítási rendszert működtet (az első tanúsítás időpontja: 2000 július). A Paksi Atomerőműben végzett karbantartási tevékenységéhez rendelkezik a PA Rt. által kiadott minősítéssel (ABOS 2,3, biztonsági osztályokba 4T osztályba sorolt gépésztechnológiai rendszerekre). A nukleáris létesítmény építés-kivitelezési területen építőipari hegesztett acélszerkezetek gyártására, rögzítéstechnológiai megoldások kivitelezésére rendelkezik ÉMI minősítéssel. A társaság minősített hegesztő üzemet működtet az MSZ EN 729-2 szabvány követelményei szerint. A társaság helyhez kötött légszennyező pontforrások vizsgálatát végző mozgó környezetvédelmi laboratóriuma a NAT által akkreditált laboratórium. Folyamatban van és 2006 első félévében befejeződik az integrált menedzsment irányítási rendszer bevezetése az ISO 9001:2000 és ISO 14001:2004 szabványok szerint. A Z M V M C S O P O R T TÁ R S A S ÁG A I N A K Ú J TA N Ú S Í T VÁ N YA I 2 0 0 5 - B E N

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS A társaságcsoport tagjainak legfontosabb környezetközpontú irányítási – részben minőségügyi rendszerének – céljait a táblázat tartalmazza. CÉL

HATÁRIDŐ

INTÉZKEDÉS, A PROGRAM HELYZETE

VÉGREHAJTÁS MÉRTÉKE

MVM Rt. Alállomások olajszennyezésének felszámolása.

2007.12.31

Zulgóban a kárelhárítás befejeződött, Sajószögeden az előírásoknak megfelelően folyamatban van, a hatóság rendszeres tájékoztatása mellett. A transzformátor alapok zárttá tételének programja folytatódott, a 750/400 kV-os transzformátorok kivételével valamennyi transzformátor zárt alappal rendelkezik.

90%

A természetvédelmi hatóságokkal kötött, önkéntes megállapodásokból adódó feladatok végrehajtása.

folyamatos

Az üzemeltetési, felújítási feladatok függvényében egyeztetések történnek a Nemzeti Park Igazgatóságokkal.

folyamatos

Az esetleges befektetésekkel kapcsolatos környezeti vizsgálatok (audit) módszertanának kidolgozása.

2005.09.30

A módszertan alapelveinek meghatározásával az útmutató elkészült.

Az irodai hulladékok hasznosításának növelése.

folyamatos

A hasznosított papírhulladék mennyiségének növelése, az üveg és műanyag üdítős palackok elkülönített gyűjtése és elszállítása.

folyamatos

Kockázatkezelési feladatok és mérőszámok beépítése az integrált irányítási rendszer fő folyamataiba.

folyamatos

A kockázatok azonosításának, elemzésének és kezelésének követelményei beépítésre kerültek a “A beruházási és beszerzési folyamatok” c. folyamatleírásba. A további folyamatokra vonatkozó módszerek kiválasztása folyamatban van.

65%

Vevői elégedettség mérésének bevezetése.

folyamatos

A Minőségügyi és Környezetvédelmi Kollégium jóváhagyta a kérdőívet. Bevezetésére javaslat készült.

40%

100%

Paksi Atomerőmű Rt. Sugárvédelmi kibocsátás- és környezetellenőrző rendszer teljes körű rekonstrukciója.

2005.07.31

A kibocsátás- és környezetellenőrző rendszer üzembe helyezése a rendszer próbaüzemével befejeződött. A rendszer üzemeltetése az átalakítási engedély alapján történik.

100%

Komplex környezetvédelmi program végrehajtása az atomerőmű közvetlen és közvetett környezeti hatásainak, telephelyének vizsgálata érdekében.

2005.12.31

A hatóságokkal egyeztetett tematika alapján 2001 óta zajlik a 13 alprogramból felépülő ún. telephely-jellemzési program, melynek célja az üzemidő-hosszabbítás környezetvédelmi engedélyezésének előkészítése. A program 2005-ben sikeresen befejeződött.

100%

Földalatti olajtartályok átalakítása a legjobb elérhető technika alkalmazásával.

2007.10.30

A Területi Műszaki Biztonsági Felügyelet (TMBF) hatáskörébe tartozó tartályok átalakítására kiírt közbeszerzési eljárás befejeződött. A kiviteli tervek leszállításra kerültek. A fejlesztési terv szerint a rekonstrukció 2006-ban megkezdődik.

35%

Pótvíz-előkészítő hulladékvíz rendszerének teljes terjedelmű rekonstrukciója.

2007.11.30

A pótvíz-előkészítő hulladékvíz rendszer rekonstrukciójára vonatkozó fejlesztési javaslatot a vezetés 2004. áprilisában fogadta el, a rekonstrukció tervezése, engedélyeztetése megtörtént. A fejlesztési terv szerint a rekonstrukció 2006-ban megkezdődik.

35%

Az erőmű tervezett élettartamon túli üzemeltetésének környezeti hatásvizsgálata és a környezetvédelmi engedély megszerzése.

2007.12.31

Az üzemidő hosszabbítás hatásvizsgálati szakasz első lépcsőjéhez tartozó Előzetes Környezeti Tanulmányra (EKT) a környezetvédelmi felügyelőség 2005. májusában kiadta az előkészítő eljárást lezáró, a részletes környezeti hatástanulmány készítését előíró határozatát. 2005-ben elkészült a környezeti hatástanulmány (KHT), amelybe a telephely monitoring kapcsolódó célzott vizsgálatain, modellkészítésén kívül figyelembe vették az EKT-ra kiadott határozat előírásait, elvárásait is. A KHT 2006. márciusában a környezetvédelmi hatósághoz benyújtásra került.

40%

Olajos szennyvízmedence felszámolása.

2007.12.31

Az olajos szennyvízmedence felszámolására vonatkozó fejlesztési javaslatot a vezetés 2004 .szeptemberében, ezt követően a hatóság is jóváhagyta. Az olajos medence jó hatásfokú olajleválasztó műtárggyal történő kiváltására megkötötték a szerződést. A tervek szerint az olajos medencét a későbbiekben vegyszeres medencévé alakítják át.

40%

A 2. blokk 1. sz. aknájában lévő sérült fűtőelemek eltávolítása, az akna helyreállítása a nukleáris biztonsági és a környezetvédelmi előírások betartásával.

2007.12.31

A sérült fűtőelemek eltávolításához az elvi engedélyt az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága megadta. A további engedélyek beszerzése folyamatban van. A sérült elemek eltávolítása várhatóan 2006. IV. negyedévében megkezdődik.

20%

40

41



CÉL

HATÁRIDŐ


Az irodai és csomagolási papírhulladék szelektív gyűjtésének fejlesztése.

2005.12.31

A papírhulladék szelektív gyűjtési rendszerét kialakították. A szelektív gyűjtés hatékonyságának objektív mérése érdekében felmérették a kommunális hulladékba kerülő, de szelektíven gyűjthető hulladékok mennyiségét és arányát. A szelektív papírgyűjtés hatékonyságát tovább kell növelni.

Az üzemi területen található, meghibásodásuk esetén a környezetet veszélyeztető, ciklikus felülvizsgálati körbe nem sorolt, ABOS 4 osztályú rendszerek, acél és egyéb csővezetékek állapotvizsgálati programjának végrehajtása.

2006.03.31

A vizsgálatok nagy részét elvégezték. Az üzemviteli okok miatt 2005-ben el nem végzett vizsgálatokra 2006-ban kerül sor.

Transzformátorok zárt kármentővel való ellátásának vizsgálata.

2007.01.31

A transzformátorok meghibásodása során bekövetkező, olajelfolyásból adódó esetleges környezetszennyezés megelőzése érdekében szükséges kármentők kialakításának műszak előkészítése 2005-ben megkezdődött.

VÉGREHAJTÁS MÉRTÉKE 100%

90%

30%

Vértesi Erőmű Rt. ISO 14001:2004 szabvány szerinti Környezetközpontú Irányítási Rendszer bevezetése az Oroszlányi Erőműre és a Márkushegyi Aknaüzemre kiterjedően.

2005.12.31

A bevezetéshez és az azt igazoló tanúsítvány megszerzéséhez szükséges munkálatok (Környezet Irányítási Kézikönyv összeállítása, Eljárási Utasítások készítése) befejeződtek.

70%

VILLKESZ Kft. Integrált irányítási rendszer bevezetése (ISO 9001:2000, ISO 14001:2004).

2006.07.31

A bevezetett minőségirányítási rendszerrel összehangolva a környezetközpontú irányítási rendszer kidolgozása, bevezetése folyamatban van, tanúsíttatását 2006-ra tervezik.

50%

GTER Kft. Tulajdonosi, engedélyesi és jogszabályi elvárások teljesítése.

folyamatos

Ellenőrzési rend kialakítása és működtetése. Jogszabályfigyelés.

A környezetszennyezés és a környezeti károk megelőzése.

2005.09.30

Technológiai rendszerek állapot ellenőrzési programjának végrehajtása.

100%

2005.12.31

Vészhelyzeti elemzések áttekintése.

100%

2005.03.30

Beszállítókkal szembeni környezetvédelmi elvárások érvényesítése.

100%

2005.12.31

Speciálisan a tüzelőanyag mozgatáshoz kapcsolódó oktatások kiemelt kezelése és fokozott vezetői ellenőrzése.

100%

2005.12.31

Oktatási terv készítése és végrehajtása. Tűz-, munka- és környezetvédelmi területen távoktatási és visszakérdezési rendszer kialakítása.

100%

A munkavállalók szakmai felkészültségének és informáltságának fejlesztése.

folyamatos

Ovit Rt. A 6 éves Hulladékgazdálkodási Tervben foglaltak maradéktalan megvalósítása, a munkavállalók környezeti tudatának erősítése, a környezetvédelem iránti elkötelezettség növelése, a hulladék (kommunális, veszélyes és egyéb hulladékok) gyűjtés szervezettségének fokozása, a szelektív gyűjtés jelentőségének tudatosítása.

folyamatos

Az egységszintű oktatások és belső auditok útján a cél folyamatos megvalósítása tervezetten, ellenőrizhetően és dokumentáltan zajlik.

folyamatos

Az oktatások hatékonyságának növelése az e-learning képzés kiterjesztésével valamennyi munkavállalóra.

folyamatos

Az e-learning rendszer kiépült, ezzel a területileg szétszórtan dolgozó munkavállalók egységes oktatása valósult meg.

100%, illetve folyamatos

Az ISO 14001:2004-es szabvány változásainak megfelelően a KIR továbbfejlesztése.

2005.12.05

A KIR továbbfejlesztése az új szabvány szerint megtörtént, az ismétlő audit sikeresen zárult.

100%


CÉL

HATÁRIDŐ


A társaság tevékenységének megfelelően a környezeti kockázatelemzés felülvizsgálata és módosítása, illetve ennek figyelembevételével a MEBIR célok módosítása, új célok megfogalmazása.

2005.06.30

Az intézkedési terv kidolgozása és kiadása, valamint a 2005. évi MEB célok felülvizsgálata megtörtént.

Az üzemeltetés során alkalmazott, környezetre veszélyes segédanyagok környezetkímélő vagy környezetbarát segédanyagokkal történő kiváltása. A vezeték felügyelőségeken a kézi láncfűrészekben a környezetbarát kenőolajokra való áttérés.

folyamatos

Az alvállalkozóknál is előírásra és elfogadtatásra került a környezetbarát lánckenőolaj alkalmazása.

100%

Az olajminta vételezési hibák csökkentése érdekében a mintavevő palackok tisztításához az olajkészítő üzem területén palackmosó létesítése.

2005.09.30

A palackmosó berendezés üzembe helyezésre került.

100%

A gödi telephelyen zárt rendszerű szemcseszóró üzembe állítása, ami részben minőségi javulást, részben pedig 25 %-kal kisebb emissziót eredményez.

2005.12.15

A szemcseszóró üzembe helyezése megtörtént.

100%

A távvezeték építő-szerelő tevékenység során az élő környezet terhelésének minimalizálása érdekében a Győr-Szombathely 400 kV-os távvezeték projekthez készült Környezeti Program aktualizálása és éves értékelése.

2005.10.31. illetve folyamatos

A Győr-Szombathely 400 kV-os távvezeték építése során a talajszerkezet károsításának a Rekultivációs tervben szereplő érték alatt tartása organizációs intézkedésekkel.

folyamatos

Az organizációs intézkedéseknek köszönhetően a távvezeték építése során a talajszerkezet károsítása a Rekultivációs tervben szereplő érték alatt maradt.

100%

A gépjárművek károsanyag kibocsátásának csökkentése.

folyamatos

A kötelező környezetvédelmi felülvizsgálatokon túl szúrópróba-szerű, soron kívüli CO-méréseket, szükség szerint beszabályozást, ill. javítást végeztek. Az ellenőrzésekről nyilvántartás készült.

időarányos

A gépjárművek üzemanyag felhasználásának racionális csökkentése.

folyamatos

Jóváhagyott program szerint megkezdődött a haszonjárművek elektronikus üzemanyagszint-mérő berendezéssel történő felszerelése és az üzemanyag fogyasztás pontos, naprakész regisztrálása.

időarányos

A Környezeti Program aktualizálása és kiértékelése megtörtént.


100% illetve időarányos

Tatabánya Erőmű Kft. Vegyszerszekrény beszerzés.

2005.09.01

ANTSZ ellenőrzés során az analitikai vegyszer tárolást kifogásolta.

100%

Ipari vízkezelő, kommunális szennyvízmérés.

2006.04.01

Az erőművet elhagyó víz minőségi és mennyiségi ellenőrzésére kiépített és hatóság által jóváhagyott technológia lett megvalósítva.

90%

Vízelőkészítő üzem irányítás technikai felújítás.

2005.10.01

Vízelőkészítés korszerűsítése, hulladékvíz vízkezelés, mérés megoldása .

100%

MIR -KIR kiépítése.

2005.09.01

Előírás, “imázs”.

100%

Hulladékok szelektív gyűjtésének megoldása.

folyamatos

folyamatos

MAVIR Rt. Az üzemirányítás mint rendszerirányítási szolgáltatás részeként szabályzatokban meghatározott szakmai követelmények és nemzetközi előírások betartása.

folyamatos

42

Az Országos Diszpécser Szolgálat vezetője folyamatosan, havonta ellenőrzi a teljesülést.

43

folyamatos



CÉL

HATÁRIDŐ



Kapacitásaukciós feladatok ellátásának folyamatos értékelése a jogszabályi követelmények illetve szabályzatok alapján.

folyamatos

A társaság vezetése által elfogadott követelményrendszernek megfelelően a Piacszervezési Osztály vezetője havonta végzi az értékelést.

A magyar VER napi csúcsidei tényleges és előírt bruttó tartaléka közötti különbség előírt szinten

folyamatos

Az adattárház segítségével a tartalék piac biztonságos, kiegyensúlyozott működésének ellenőrzése, melyet az Forrástervezési Szolgálat vezetője végez el havonta.

100%

A napi tájékoztató adatra vonatkozóan a hiányos adat gyakorisága.

folyamatos

Az adattárház segítségével a napi szinten tájékoztató megfelelő mennyiségű és minőségű adatok megbízhatóságának ellenőrzése, melyet az Elszámolási és Mérési Osztály vezetője végez el havonta.

100%

Az informatikai rendszerekhez kapcsolódó kritikus hibák javítási idők csökkentése.

folyamatos

Kritikus hibajelenségek, meghibásodások beazonosítása a munkalapok áttekintésével, statisztikai mutatószámokkal, melyet Folyamatirányítási és Informatikai Osztályvezető végez el havonta.

100%

A Folyamatirányítási és Informatikai Osztály által üzemeltetett rendszereknél az üzemszerű szolgáltatás kapcsán a felhasználók elégedettségének a növelése.

folyamatos

A vonatkozó rendszerekre ügyfél elégedettségi kérdőív készítése és rendszeres kiküldése, melynek célja a felhasználók kiszolgálási színvonalának emelése, valamint a beérkezett vélemények alapján a szolgáltatás minőségének javítása. A felmérés elvégzésére évente kerül sor.

100%

Az Általános Informatikai Osztály által üzemeltetett rendszereknél az ügyfelek elégedettségének növelése.

folyamatos

A vonatkozó rendszerekre ügyfél elégedettségi kérdőív készítése és rendszeres kiküldése, melynek célja a felhasználók kiszolgálási színvonalának emelése, valamint a beérkezett vélemények alapján a szolgáltatás minőségének javítása. A felmérés negyedévente készül.

100%

A távközlés területén működő áramkörök esetében 24 órán belüli hibaelhárítás.

folyamatos

Az ügyelet színvonalának értékelését a Távközlési és Telemechanikai Osztály vezetője végzi el havonta.

100%

Utólagos adatmódosítások (javítások) száma a Mérési központ rendszerében.

folyamatos

A mérési adatok pontos feldolgozását segítő módosítások számának csökkentése, melyet az Elszámolási és Mérési Osztály vezetője havonta értékel.

100%

A felhasználói válaszidők ellenőrzése a NIP rendszer felhasználói oldaláról, a rendszer megbízhatóságának vizsgálata.

folyamatos

Válaszidők tesztelése, előírt válaszidők ellenőrzése a működő éles rendszeren, melyet a Piacszervezési Osztály vezetője végez el negyedévente.

100%

Az SAP rendszer üzemeltetői rendelkezésre állásának megfelelősége a teljes rendszer esetében.

folyamatos

Az előírt rendelkezésre állási szint idő betartásának ellenőrzését az Általános Informatikai Osztály vezetője havonta végzi el.

100%

A számlázási alapadatok pontos felvitele, betöltése a vevői számlákra.

folyamatos

A vevői számlák készítésekor a számlamódosítások számának csökkentése havi szinten. Az értékelést a Pénzügyi Osztály vezetője végzi el havonta.

100%

ERBE ENERGETIKA Kft. Környezetvédelmi engedélyezési dokumentációk készítésének általános módszere.

folyamatos

A mindenkori hatályos jogszabályok szerinti útmutató készül.

folyamatos

A munkavállalók szakmai felkészültségének és informáltságának fejlesztése.

folyamatos

Szakmai konferenciákon való részvétel és szakmérnöki továbbképzések.

folyamatos

MVM Partner Rt. A minőségirányítási rendszer fejlesztése.

folyamatos

A kisfogyasztói szegmens felé történő nyitás kapcsán a minőségügyi dokumentumok felülvizsgálata, szükség esetén átdolgozása.

25 %

Vevői elégedettség növelése.

folyamatos

A vevői információs lapok átdolgozása a vevői igények figyelembevételével.

65 %



Az MVM Csoporthoz tartozó társaságoknál az emberi erőforrás-gazdálkodással foglalkozó részlegek tevékenységének alapját az aktuális jogi szabályozók, valamint a társaságok belső szabályai, eljárásrendjei (KSZ, SZMSZ, utasítások) alkotják. A humánpolitika egyes tevékenységi körei általában minőségügyi folyamatleírásokban is szabályozottak. Az ide vonatkozó törvények betartásával a cégcsoportban nem alkalmaznak negatív diszkriminációt sem származásra, sem korra, sem nemre vonatkozóan. A csoport majd minden tagja rendelkezik esélyegyenlőségi tervvel is. A munkavállalók megoszlása 2005-ben (fő) Nő Dec. 31. záró létszám 1 784 Felsővezető 8 Középvezető 51 Igazgatósági tag 2 Felügyelő Bizottsági tag 6

Férfi 6 519 64 452 42 38

Összesen 8 303 72 503 44 44

M u n k avá l l a l ó i a d ato k Az MVM Csoport 2005. december 31-i záró létszáma – a csoporttagok által szolgáltatott adatok összesítése alapján – 8 303 fő volt. A teljes létszámból a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya nem éri el az 1%-ot. Az iparági sajátosságoknak megfelelően elsősorban műszaki képzettségű szakembereket alkalmazunk, ebből következően a legtöbb munkakörben a férfiak száma jelentősen magasabb, a vezetői munkaköröket tekintve ez közel 90%-os. Női munkatársak elsősorban pénzügyi, gazdasági, illetve adminisztratív munkakörökben dolgoznak. A csoportszintű átlagéletkor kissé meghaladja a 45 évet. Az egyes csoporttagok átlagéletkor adatai 40-47 év között szórnak. A nemek közötti megoszlást tekintve a csoportnál dolgozó férfiak átlagéletkora mintegy 2 évvel meghaladja a hölgyekét. A csoport tagjai nagy hangsúlyt fektetnek a munkavállalói kör folyamatos megújítására, a létszám szükséges visszapótlására. Erre tekintettel egyes tagvállalatok rendszeresen fogadnak felsőoktatási intézményben tanuló diákokat néhány hónapos szakmai gyakorlatra, illetőleg kötnek ösztöndíjszerződést kiemelkedő képességű hallgatókkal.

K é pze t t s é g, tová b b k é pzé s Az iparágra jellemző a magasszintű szakképzettség, a nagyfokú szaktudás, a jelentős munkatapasztalat. Felsőfokú végzettségű munkatársaink aránya a csoportban 26,6%. Néhány társaságnál (elsősorban a MAVIR Rt.-nél és az MVM Rt.-nél) rendkívül magas a másoddiplomások száma is. A társaságcsoport nagy hangsúlyt fektet a minőségi munkavállalói kör kialakítására, a szakmai felkészültség folyamatos fejlesztésére. A képzések tervezése, a beiskolázások a csoport tagjainál évente összeállított képzési tervek alapján történnek. A munkáltató számára hasznosítható ismereteket nyújtó képzésekben való részvételt a társaságok tanulmányi szerződéssel, munkaidő-kedvezmény és tanulmányi szabadság biztosításával, illetőleg a képzési költségek részleges (nyelvtanfolyamok) vagy teljes átvállalásával támogatják.

44

45



Az MVM Csoport munkavállalóinak képzettség szerinti megoszlása

Az emberi erőforrás az egyetlen megújuló erőforrás, amely ráadásul a legkisebb beruházással a legnagyobb profitnövekedést eredményezheti. Erre tekintettel a társaságcsoport egyes tagjainak képzési rendszere az „egész életen át való tanulás” (lifelong learning) filozófiáján alapszik. A munkavállalók közel fele 2005-ben is részt vett valamilyen szakmai képzésen, továbbképzésen. A továbbképzés és a munkaidőalap védelme új megoldások keresésére ösztönzi a munkáltatókat a képzések terén is. Ennek sorába tartozik az Ovit Rt. által kifejlesztett e-learning keretrendszer, amelynek lényege, hogy a munkavállaló az elektronikus tananyagot a saját ütemében sajátíthatja el, az előrehaladást a program segítségével ellenőrizheti, és kérdéseket is feltehet az oktatónak. Hasonló megoldást alkalmaz a GTER Kft. is a műszaki, munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi képzés esetében. Az alkalmazott, igénybe vett oktatások, képzések palettája széleskörű: az egynapos szakmai továbbképzésektől, konferenciáktól kezdődően, a készségfejlesztő tréningeken át egészen az MBA képzésekig terjed, annak függvényében, hogy az adott munkakörben a munkavállalónak milyen típusú ismeretbővítésre, tudáskarbantartásra van szüksége. Az energetikai szakképzések támogatása, az intézmények működtetése és fenntartása kiemelt jelentőségű. Tanműhelyt működtet az Ovit Rt. (villamoshálózat-szerelő szakmunkástanulók gyakorlati képzése), a VÉ Rt., a Tatabánya Erőmű Kft. és a PA Rt. Utóbbi az Energetikai Szakképzési Intézet Intézményfenntartó és Működtető Alapítványt is támogatja. A csoporttagok céltámogatásokat is nyújtanak a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére egyes – az adott társaság szempontjából fontosnak ítélt, illetőleg a munkaerő-utánpótlás miatt kiemelten jelentősnek tartott – felsőoktatási és középfokú oktatási tanintézeteknek. Egyes társaságoknál 2005-ben is a teljes munkavállalói körre kiterjedő vizsgálatot végeztek a dolgozói elkötelezettség és lojalitás helyzetének és szintjének felmérésére. A PA Rt.-nél, de elsősorban a MAVIR Rt.-nél lefolytatott felmérés eredményei igen pozitívak.

É rd e k k é pv i s e l e t , m u n k a ü g y i k a p c solatok A Csoportnál igen kiterjedt az érdekképviseleti tevékenység: összességében több, mint egy tucat szakszervezet működik. Az érdekegyeztetés hatékonyan és korrekten működik. Érvényes kollektív szerződés biztosít a munkavállalók számára a Munka Törvénykönyvénél kedvezőbb juttatásokat mind szociális, mind egyéb területen. A helyi kollektív szerződések a szükséges minőségi cserék alkalmazása esetén meghosszabbított felmentési időt és magasabb végkielégítést tesznek lehetővé. Az érdekképviseleti szervekkel 2005-től a szakszervezeti szövetséggel történő évenkénti egyeztetés során került sor a bérfejlesztés, valamint a szociális és jóléti juttatások mértékének meghatározására.


A 2005. évben végrehajtott szervezeti átalakítások kapcsán – elsősorban a TSO kialakítása miatt (MAVIR Rt.) – több alkalommal került sor Érdekegyeztető Fórum ülésekre az érintett társaságok érdekképviseleti szervezeteinek részvételével. A partnerségen alapuló együttműködés legfontosabb bizonyítéka, hogy 2005-ben is sikerült megőrizni a munkabékét, és az átszervezések kapcsán sem alakult ki sztrájkfenyegetettség, a Hewitt-Figyelő által 2005-ben is elkészített „Legjobb munkahely” felmérés eredménye szerint a munkatársak véleménye alapján a nagyvállalatok közül a MAVIR a második helyet szerezte meg.

S zo c i á l i s é s j ó l é t i cé l ú j u t t at á s o k A cégcsoport tagjai hozzájárulnak a munkavállalók munkaképességének megőrzéséhez, és a magasan kvalifikált, minőségi munkavállalói kör megtartásához. Ennek egyik legjelentősebb eszköze a jelenleg az MVM Rt.-nél, a MAVIR Rt.-nél és a GTER Kft.-nél működő választható béren kívüli juttatások (VBKJ) rendszere, a maga széleskörű, és egyénre szabott felhasználási lehetőségeivel. Ennek keretösszegét évente a szociális ellátásokra vonatkozó megállapodás határozza meg. Azok a társaságok, ahol a VBKJ rendszer még nem működik, szociális jóléti juttatásaikat szintén évente, ugyancsak megállapodásban rögzítettek szerint tervezik. A VBKJ rendszeren kívüli, a társaságcsoport egyes tagjainál társaságonként (eltérő módon) a munkavállalók rendelkezésére álló szociális juttatások az alábbiak: • Üzemegészségügy • Sport és kulturális támogatás • Üzemi étkezés, étkezési hozzájárulás • Munkába járás útiköltség térítés • Segélyezés • Üdültetés • Üdülési csekk • Önkéntes nyugdíjpénztári támogatás • Önkéntes egészségpénztári támogatás • Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás • Önkéntes egészségpénztári hozzájárulás • Önsegélyező pénztári tagdíj hozzájárulás • Életbiztosítás • Lakásvásárlási és építési kamatmentes kölcsön • Iskolakezdési támogatás • Munkásszállás • Munkásszállítás • Áramdíj kedvezmény • Egyéb szociális juttatások

Eg é s z s é g, m u n k avé d e l e m A társaságok alapvető fontosságúnak tekintik a munkavállalóik magas szintű orvosi ellátását, egészségük és munkaképességük megőrzését, illetőleg a megelőzést. Ennek tükrében a kötelező foglalkozás-egészségügyi ellátás mellett egyes tagok biztosítják a • szemészeti szűrővizsgálatot és ellátást, • fogászati szűrővizsgálatot és ellátást, • rendelőintézeti szakorvosi ellátást, • komplex nőgyógyászati szűrővizsgálatot, • menedzser szűrést, • kihelyezett laboratóriumi és belgyógyászati vizsgálatot, • reumatológiai nappali kórházi ellátást. Fentieken túlmenően a PA Rt. dohányzásellenes kampányt is folytat, amelynek részeként térítésmentesen biztosít dohányzó munkavállalói részére tapaszkúrát és elektromos kezelést. A sürgősségi ellátás fejlesztése eredményeként a PA Rt. 2005-ben üzemi mentőszolgálatot állított fel, mentőtisztek, mentőápolók és gépkocsivezetők biztosításával.

46

47



A GTER Kft. a téli időszakban vitamin készítményeket biztosít munkavállalói számára. Az érintett társaságok a törvényi előírásoknak megfelelően biztosítják a veszélyeztetett munkakörökben dolgozó munkatársaiknak a különböző védőruházatokat és védőeszközöket, beleértve a képernyő előtt foglalkoztatottak védőszemüvegét is. Az egyes társaságok Munkavédelmi és Tűzvédelmi Szabályzata előírja a munkavállalók egészséges és biztonságos munkavégzésére vonatkozó törvények betartását. A munkavállalók belépéskor, majd a későbbiekben a szabályzatokban meghatározott feltételek szerint ismétlő oktatásokon vesznek részt.

Üzemi balesetek az MVM Csoportban (fő)

Munkabalesetek száma Úti balesetek száma Táppénzes napok a balesetek következtében

2002 2003 2004 2005* 133 152 124 474 42 42 35 28 3 134 4 920 2 913 15 353

* A korábbi évekkel szemben a 2005. évi adatok a VÉ Rt. Bányászati Igazgatóságának adatait is tartalmazzák.

Ü d ü l é s, s p o r to l á s A csoport összesen 12 saját tulajdonú üdülővel (ebből egy Horvátországban), valamint két vendégházzal, és két, különálló Kft. által működtetett üdülővel rendelkezik. Saját tulajdonú jóléti létesítményei vannak az ERBE Kft.-nek, az MVM Rt.-nek, a PA Rt.-nek, az Ovit Rt.-nek és a VÉ Rt.-nek. Az üdülők túlnyomóan téliesítettek, így egész évben a pihenni vágyó munkavállalók rendelkezésére állnak. A kedvezményes térítési díj ellenében igénybe vehető üdülőkön kívül a csoport egyes tagjai üdülési csekkek kedvezményes biztosításával is hozzájárulnak a munkavállalók pihenéséhez, kikapcsolódásához. A nagyobb létszámú társaságok sportegyesületek fenntartásával és támogatásával is hozzájárulnak a munkavállalóik rekreációjához. Sportegyesületet működtet az MVM Rt., az Ovit Rt., a PA Rt. és a VÉ Rt. A VILLKESZ Kft. tekecsapat létrehozását támogatta, mások kedvezményes sportpálya- és uszoda belépők biztosításával segítik a munkavállalók egészségének megőrzését. A fentieken kívül a csoport társaságai iparági és tömegsport rendezvények megszervezésével és lebonyolításával is hozzájárulnak a munkavállalók szabadidejének hasznos, egészséges eltöltéséhez.




K ö r nye ze t vé d e l m i e g y ü t t m ű k ö d é s a z é rdekelt felek kel Az MVM Csoport munkatársai együttműködnek a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Környezetvédelmi Bizottságán keresztül más jogszabályalkotókkal és 2004 óta az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal is. Ezen túlmenően a csoport valamennyi tagja napi munkája során kapcsolatba kerül a környezetvédelmi hatóságokkal is. Az iparági környezetvédelmet érintő döntéseiben a Magyar Energia Hivatal is támaszkodik az MVM Csoport információira és munkatársainak tudására, jellemzően a Villamos Energia Statisztikai Évkönyv környezetvédelmi fejezetének összeállításában. A csoport munkatársai a társaságon kívül az iparágat is képviselik különböző európai villamosenergia-ipari szervezetek, pl. az UCTE (The Union for the Coordination of Transmission of Electricity) és az EURELECTRIC (Union of the Electricity Industry) környezetvédelmi és más, szakterületi bizottságaiban. A társaságcsoport képviselői dolgoznak az EURELECTRIC Környezetvédelem és Fenntartható Fejlődés Bizottságában (Environment and Sustainable Development Committee), és az ennek keretében működő számos munkabizottságban (Környezetvédelem, Éghajlatváltozás, Erőforrások megóvása, Környezetvédelem és Gazdaság, Egészségvédelem és Biztonság munkacsoport). 2005-ben az EURELECTRIC Magyarországi Tagozatának (EMT) 23 tagja folytatta az egyesület Környezet és Fenntartható Fejlődés Bizottsága iparági szintű munkáját, amelynek során a tagok beszámoltak az EURELECTRIC munkacsoportok aktuális témáiról. Áttekintették a Klímaváltozás, a Környezet és társadalom, a Környezetvédelem, a Fenntartható fejlődés és az Erőforrások megőrzése munkacsoportok folyamatban lévő említett munkáit. Az iparági erőművek érintett munkatársaival együtt, az EMT égisze alatt megkezdtük egy olyan javaslat és állásfoglalás kidolgozását, amely a CO2 kibocsátási jogok kereskedelmével kapcsolatban megfelelően kezeli a tárolhatatlan, helyettesíthetetlen és nélkülözhetetlen árut előállító, ill. szolgáltatást nyújtó iparági társaságokat. Az EU-szintű kibocsátás-kereskedelem első éve meglepetések nélkül zárult, jelentős hiánnyal egyik erőművünknek sem kell számolnia. Az MVM Rt., és a Paksi Atomerőmű Rt. tagja a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesületnek. Negyedik alkalommal hirdette meg a Deloitte and Touche a Közép-európai Környezeti Jelentés Díj pályázatot, amelyen az MVM Csoport 2004. évi Fenntarthatósági Jelentését Zöld Béka díjjal jutalmazták.

A Zöld béka díj (kisplasztika)

48

49



A társaságcsoport több szakmai rendezvényen is bemutatta eredményeit, amelyek közül kiemelésre érdemes az őszi ÖKOTECH kiállítás. Itt a nagyközönség is megismerhette a csoport környezetvédelmi tevékenységét, amelyek közül kiemelt fontosságú a Nemzeti Park Igazgatóságok közreműködésével megvalósított műfészek kihelyezési program. Ennek keretében az Ovit Rt. munkatársainak segítségével műfészkeket helyeznek ki a nagyfeszültségű távvezeték-oszlopokra a védett madarak számára. Az MVM Rt. lakossági tájékoztató kiadványokat is megjelentet, egyebek mellett a távvezetékek egészségre gyakorolt hatásairól. Ez utóbbi elkészítésében az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet és a Kaliforniában lévő Electric Power Research Institute munkatársai is közreműködtek. Mindezeken túlmenően az érintett munkatársak aktívan részt vesznek különböző szakmai, tudományos és társadalmi szervezetek (Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület, Magyar Elektrotechnikai Egyesület, Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület stb.) környezetvédelemhez kapcsolódó munkájában, rendezvényeinek lebonyolításában.

Tá r s a d a l m i s ze re pvá l l a l á s, s z p o n zorálás A társaságcsoport társadalmi szerepvállalásának alapja, hogy a cégcsoportnak a magyar gazdasági életben betöltött súlya, a társadalomért és a környezetért érzett felelősségtudata, a szociális problémák iránti érzékenysége mindenkor érvényesüljön, ugyanakkor állami tulajdonú vállalatcsoportként volumenében mértéktartó legyen. A 2005. évi támogatási, szponzorálási tevékenység fő rendező elveként a cégérték növelését tűztük ki, vagyis olyan magas presztízsű projektek, szervezetek felkarolását, amelyek támogatása nemcsak a társaság, de az egész társaságcsoport megítélését is pozitívan befolyásolja. Ezen elvekkel és az általános kommunikációs folyamatokkal is összhangban a támogatási tevékenységben is hangsúlyváltásra törekedtünk. A szponzoráció gyakorlati megvalósításában – elsősorban a hatékonyság javítása érdekében – célul tűztük ki az integrált kommunikáció kiteljesítését, amelynek keretében valamennyi kommunikációs részterületet annak várható hatásaiból kiindulva kezeltünk. Másik alapelvünk, hogy növeljük a cégcsoport tagjaival közösen támogatott projektek számát, azaz előtérbe helyezzük a cégcsoport szintű szponzorációt. A 2005-ös célok teljesítésének így meghatározó eleme volt ezen csoportszintű projektek megvalósulása, mint például a Budapesten rendezett Birkózó Világbajnokság, amelynek nemzeti támogatója az MVM Csoport (MVM Rt., Paksi Atomerőmű, MVM Partner Rt.) volt. Összességében elmondható, hogy a 2005-ös év fordulatot jelentett a szponzoráció és a társaságcsoport üzleti, stratégiai céljai közötti összhang megteremtése terén: az integrált megközelítés révén számos esetben sikerült költséghatékony módon olyan nyilvánosságot elérni, amely közvetlenül is a stratégiai célok teljesülését szolgálta. A szponzorációban tudatosan kerültük a támogatási területek indokolatlan mértékű bővítését, a korábbi években megfogalmazott célok és területek mentén igyekeztük a legnagyobb hatékonyságot elérni.

Társadalmi szerepvállalás A társaságcsoport a gazdasági életben betöltött szerepének megfelelően veszi ki részét a szűkebb és tágabb környezetben végbemenő társadalmi célok megvalósításából, amelyek hatásai közép és hosszú távon is mérhetők. A főbb támogatási területek az alábbiak: • a tudásalapú társadalom előmozdítása (együttműködési megállapodás a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel; vállalati professzori státusz létesítése a Corvinus Egyetemen; a Károli Gáspár Egyetem, az Eötvös Lóránd Fizikai Társulás, az Országos Szilárd Leó Fizika Verseny támogatása) • egyetemes kulturális értékeink védelme, szakmakultúránk ápolása (a Budapesti Elektrotechnikai Múzeum, a Pannonhalmi Apátság Komolyzenei Fesztiváljának, valamint a Csodák Palotájának támogatása stb.)


• az MVM Rt. tulajdonában lévő telephelyekhez kapcsolódó intézmények támogatása (Lőrinci Sportnapok rendezvényeinek hagyományos támogatása; a Hatvan-Lőrinci Triatlon Verseny, a Bányászok Fúvós Fesztiválja, a Mátravidéki Nyugdíjas Klub, a Gyöngyösbokréta Egyesület támogatása) • az MVM szociális érzékenységét tükröző, hátrányos helyzetű népcsoportok, illetve az esélyegyenlőséget javító programok támogatása (Egészséges Vérsejt Alapítvány, Donor Alapítvány, Hajlék Misszió Alapítvány, Magyar Ökomenikusok, Értük-Velük Egyesület, Magyar Vöröskereszt Szent Imre Kórház Alapítvány stb.)

Szponzoráció A társaságcsoport szponzorálási tevékenységének célja, hogy olyan értékek létrejöttéhez járuljon hozzá a környezeti kultúra és zenekultúra ápolásával, valamint az oktatás és a sport támogatásával, amelyek színvonala méltó a cégek gazdasági súlyához, az általuk elfogadott és képviselt normákhoz, és ezáltal is építi, erősíti a cégek arculatát. A főbb szponzorálási területek: • a komolyzenei kultúra és –oktatás támogatása (Forrás Koncertek, Haydn Koncertek (Fertőd), Nyári Operafesztivál, Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok, Szent István Zeneiskola, Szolnoki Tavaszi és Őszi Fesztivál, Magyar Virtuózok, XIII. Nemzetközi Gastroblues Fesztivál, Fertőtavi Fesztivál, Pécsi Balett, Német Nemzetiségi Egyesület) • országhatáron túli hozzájárulások (Beregszászi Nemzeti Színház, székelyudvarhelyi templom restaurálása) • nívós jazz, ill. modern zenei produkciók támogatása (Benkó Dixieland Band, Horgas Eszter fuvolaművész „Mária Koncert”-je stb.) • a képző– és fotóművészet felkarolása (MVM Fotógaléria működtetése, a Pécsi Művészetek Háza Chagall Kiállításának szponzorálása stb.) • az élsport, a tömegsport, illetve kiemelkedő teljesítményt nyújtó ifjú sportolók támogatása (MVM Duna Maraton, Sportegyesületek Országos Szövetsége, Magyar Asztalitenisz Szövetség, Magyar Karate Szövetség, alkalmanként kiemelkedő egyéni sportolók támogatása) • kiemelt sportversenyek támogatása (Birkózó VB, Debreceni Atlétikai EB stb.) • iskolák támogatása (Államigazgatási Főiskola, Veszprémi és Pécsi Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) • egészségügyi támogatás (szekszárdi megyei kórház és pécsi gyermekklinika) • településfejlesztési támogatás (Tolna és Bács-Kiskun megyében)

Kitekintés a 2006-os évre A támogatási tevékenység célja az MVM Csoport, illetve a stratégiai célkitűzések társadalmi elfogadottságának növelése a társadalompolitikai célok megvalósulásának, a nemzeti értékek megőrzésének – az MVM Csoport nemzetgazdasági súlyának megfelelő – támogatásán keresztül. Az MVM Csoport közös támogatási munkáját a jövőben még teljesebbé kívánjuk tenni, meghagyva annak a lehetőségét, hogy a vállalatok saját környezetükben a céljaikat leginkább szolgáló helyi támogatási munkát folytathassák, ugyanakkor a meghatározó támogatásokban maradéktalanul a csoportszemléletnek kell dominálnia. Ennek érdekében célul tűzzük ki egy támogatási információs rendszer létrehozását, amelyben folyamatosan követhetővé válik a társaságok és az MVM e téren kifejtett aktivitása, beleértve a folyamatban lévő kezdeményezéseket is. Fentiekből következően a jövőre vonatkozó támogatási stratégiánk alapja, hogy a nem helyi, a nem regionális, illetve a speciális támogatásokat koordináltan kell végezni, ami jelentős hatékonyság-növekedést eredményez. A középtávú együttműködést erősítjük, és megfelelő kommunikációs eszközökkel segítjük azokat. Ennek érdekében középtávú szerződéseinket – kevés kivétellel –, a közös munka elemzését követően, mind a műszaki- és gazdasági felsőoktatás, mind a kultúra területén meghosszabbítjuk.

50

51

Rövidítések, magyarázatok, definíciók ABOS 4 osztályú rendszerek Atomerőművi rendszerek biztonsági osztályba sorolása. A 4. osztályba a 108/1997. (VI.25.) Kormány rendelet 21. § (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó rendszerek és rendszerelemek értendők, vagyis azok, amelyek a nukleáris biztonságra nincsenek hatással. alállomás Villamos hálózati csomópont. Az azonos feszültségszintű hálózati elemeket az alállomásokban kapcsolókészülékek (megszakítók, szakaszolók, gyűjtősínek) segítségével kötik össze. A különböző feszültségszinteket a transzformátorok itt kapcsolják össze. Az alállomásokban mérik az egyes vezetékeken áramló teljesítményeket és a villamos energia egyéb jellemzőit. A rendszerirányító és a körzeti diszpécserszolgálatok ezeket a méréseket is felhasználják az energiarendszer üzemirányításában. aktivitás A radioaktív anyag mennyiségét jellemző adat. Megadja az adott anyagmennyiségben másodpercenként végbemenő bomlások számát. Egysége a Bq (becquerel). 1 Bq = 1/sec aktivitáskoncentráció Radioaktív anyagot tartalmazó közeg egységnyi térfogatára, vagy tömegére jutó aktivitás. Egysége pl. a Bq/m3, vagy a Bq/g áramszolgáltató A fogyasztói igények közvetlen kiszolgálását biztosító szervezet. Az áramszolgáltatók a villamos energiát a nagykereskedőtől, vagy közvetlenül az erőművektől vásárolják, és az elosztó hálózatokon át értékesítik a végfelhasználóknak. atomerőmű Villamos energiát nukleáris energiából előállító erőmű. Működési elvét tekintve hőerőmű, de a gőz termelésére szolgáló hő nem hagyományos kazánban, hanem nukleáris folyamat, maghasadás révén az atomreaktorban keletkezik. Az atomerőművek működésük során – szemben a hagyományos hőerőművekkel – lényegében nem bocsátanak ki a környezetre hatással lévő szennyező anyagot, ugyanakkor gondoskodni kell a kiégett, elhasznált nukleáris fűtőelemek és a működés közben radioaktívan szennyeződött hulladék anyagok elhelyezéséről. axiális neutron fluxus eloszlás Egy tengely mentén mérhető neutron fluxus, vagyis az 1 cm2 felületen áthaladó, másodpercenként mérhető neutronok száma. átviteli hálózat Közcélú hálózatnak minősülő, a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer – beleértve a tartószerkezeteket is –, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsoló berendezésekkel együtt, amelyet egy egységként kell kezelni. biomassza A biomassza valamely élettérben egy adott pillanatban jelen levő szerves anyagok és élőlények összessége. A biomasszába tartozik a szárazföldön és vízben található összes élő és nemrég elhalt szervezetek (mikroorganizmusok, növények, állatok) tömege, a mikrobiológiai iparok termékei, a transzformáció után (ember, állat, feldolgozóipar) keletkező valamennyi biológiai eredetű termék, hulladék. dózisteljesítmény A radioaktív sugárzás útján terjedő energiának az adott közegben, egységnyi idő alatt elnyelt része. Több típusa van elnyelt-dózisteljesítmény, egyenérték-dózisteljesítmény, effektív-dózisteljesítmény. elnyelt dózis A besugárzott anyag egységnyi tömegében a sugárzásból elnyelt energia. Egysége a Gy (gray). 1 Gy = 1 J/kg elnyelt dózisteljesítmény Egységnyi idő alatt elnyelt dózis. Egységei: Gy/h, mGy/h, µGy/h. A különböző típusú ionizáló sugárzások nem egyformán károsíthatják az emberi szervezetet, illetve annak egyes részeit, szerveit. Az élő szervezetet érő sugárzás biológiai hatásainak jellemzésére bevezették az egyenérték dózis és az effektív dózis fogalmát: Az egyenérték és effektív dózis egysége ugyanaz, mint az elnyelt dózisé, nevezetesen J/kg, de ezt az elnyelt dózistól való megkülönböztetés érdekében sievert-nek (Sv) nevezzük: 1 Sv = 1 J/kg


egyenérték dózis (HT) Az R-ik típusú és minőségű sugárzás súlytényezőjével súlyozott, a T-ik szövetben vagy szervben elnyelt dózis: HT=wRDT,R ahol wR a sugárzási súlytényező, DT,R a T szövetben vagy szervben elnyelt dózis átlagértéke. Amikor a sugárzási teret különböző típusú, illetve eltérő wR súlytényezőjű sugárzások alkotják, akkor a teljes egyenérték dózist a HT=∑ wRDT,R RT

kifejezés adja meg. Az egyenérték dózis egysége: J/kg, neve: sievert (Sv) A sugárvédelemben leggyakrabban előforduló típusú és minőségű sugárzások súlytényezői: A sugárzás típusa és energiatartománya Sugárzási súlytényező wR Fotonok, minden energián Elektronok és müonok minden energián* Neutronok <10 keV 10 keV-100 keV >100 keV-2 MeV >2 MeV-20 MeV >20 MeV Protonok >2 MeV Alfa-részecskék, nehéz magok, hasadványok

1 1 5 10 20 10 5 5 20

*kivéve a DNS-be emittált Auger-elektronokat

effektív dózis Az emberi test összes szövetére vagy szervére vonatkozó, súlyozott egyenérték dózisok összege. energia Fizikai munkavégző képesség. A munka és az energia rokon fogalmak: az energia a munkavégzés lehetőségét, a munka a munkavégzésre fordított energia mennyiségét jelenti. A villamosenergia-iparban általánosan használt mértékegysége a kilowattóra (kWh). energiaátalakítás Egy energiafajta más energiafajtává történő átalakítása. Az átalakítás legfőbb jellemzője a hatásfok, amely a folyamatba bevitt és onnan kinyert energia arányát jellemzi. A hatásfok annál magasabb, minél alacsonyabb a folyamat során a veszteség. energiaforrás Villamosenergia-termelésre fosszilis és megújuló energiaforrásokat használunk. Főbb fosszilis energiaforrás a szén, a kőolaj, a földgáz. Fontos ipari célú energiaforrás még a nukleáris (hasadó) energia. Ismertebb megújuló energiaforrások: szélenergia, napenergia, biomassza, geotermikus, hulladék energia stb. erőmű Villamos energia ipari méretben történő előállítására szolgáló létesítmény. Az egyes erőműtípusokat aszerint különböztetjük meg, hogy milyen primer energiahordozó a villamos energia forrása, és milyen technológiával történik az energiaátalakítás. fall-out minták A levegőből kihullással, illetve csapadékkal történő kimosódással a talajra kerülő anyagokat reprezentáló minták. A mintavételi helyen ismert felületű tálban lévő folyadékban fogják fel a kihulló részecskéket illetve a csapadékot. A folyadék mintát bepárolják és megmérik a száraz anyag aktivitását. feszültség A villamosság egyik fizikai alapmennyisége, mértékegysége a volt (V). A villamosenergia-rendszerekben nagy – néhány százezer voltig terjedő – feszültséget alkalmaznak. A villamosenergia-ellátásban leggyakrabban használt értékei: 0,4 kV, 6 kV, 10 kV, 20 kV, 35 kV, 120 kV, 220 kV, 400 kV, 750 kV. Nagy feszültségszinten kisebb áramerősség szükséges azonos teljesítmény átviteléhez, és ezáltal kisebb a szállítási veszteség. fosszilis energiahordozó A földtörténeti ókorból származó növényi, állati eredetű ásványi anyagok, mint pl. a kőszén, a kőolaj vagy a földgáz összefoglaló jelzője.


földgáz Gáz halmazállapotú szénhidrogén energiahordozó. Évmilliókkal ezelőtt elpusztult élőlények bomlási anyagaiból keletkezett és a tengeri üledékben halmozódott fel. A földgázt szárazföldön és partközeli tengerfenéken bányásszák, és csővezetéken juttatják el a felhasználási helyre. Az erőművek egyik fontos tüzelőanyaga. Előnye, hogy elégetése során alig keletkezik káros égéstermék. füstgáztisztítás Az erőművekből üzemeltetésük során kilépő füstgázban lévő szennyező anyagok mennyiségének csökkentésére szolgáló eljárás. A hagyományos erőművek füstgáza szennyező anyagokat, pl. kén-dioxidot, nitrogén-oxidokat és port tartalmaz. A füstgáztisztítás történhet mechanikai vagy kémiai úton (lásd katalizátor, kéntelenítő). A füstgáztisztító eljárást mindig az erőműben alkalmazott tüzelőanyagnak és az adott technológiának megfelelően, a kibocsátási normákat is betartva kell megválasztani. fűtőerőmű Olyan hőerőmű, mely a hőszolgáltatás mellett villamos energiát is termel. Elsősorban városokban vagy ipari körzetekben létesítik, ott, ahol kommunális vagy ipari célú hőigény jelentkezik. Előnye, hogy a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés összhatásfoka magasabb, mintha a két terméket külön állítanák elő. gázturbinás erőmű A gázturbinás erőműben a generátort forgató turbinát a tüzelőanyag elégetésekor keletkező forró gázok közvetlenül, közbenső gőztermelés nélkül hajtják. GBqGWe-1év-1 Atomerőműből kibocsátott radioaktív anyagok fajlagos mennyisége, amely megmutatja, hogy 1 GWe (vagyis 1000 MWe) elektromos teljesítményű erőmű egy éven keresztül történő termelésekor mennyi radioaktív anyagot bocsát ki. generátor A mechanikai energiát villamos energiává alakító berendezés. hálózat A villamos energiát az előállítás helyéről a fogyasztókhoz eljuttató vezetékek és berendezések összessége, beleértve a tartószerkezeteket, átalakító- és kapcsoló-berendezéseket is. Az energiarendszer különböző feszültségszintű hálózatokból épül fel: A közcélúnak minősülő, a villamos energia átvitelére szolgáló átviteli hálózaton szállítják az áramot nagy távolságra. Az elosztóhálózat hurkolt része az átviteli hálózati alállomásoktól az egyes áramszolgáltatói körzetekbe szállítja az áramot. A sugaras elosztóhálózatra csatlakoznak a fogyasztók. A különböző feszültségszinteket transzformátorok kapcsolják össze. A hálózatok üzemét az országos rendszerirányító és a körzeti diszpécserszolgálatok irányítják. hőenergia Egy bizonyos anyag hőmérsékletének emelkedésekor felvett, illetve csökkenésekor leadott energia. Mértékegysége a joule (J). hőerőmű A hőerőművekben a kazánban (atomerőmű esetében a reaktorban) felszabaduló hőenergiával gőzt fejlesztenek, mely gőzturbinát hajt meg. Ennek mechanikai energiája forgatja a turbógenerátort, mely áramot termel. hőszolgáltatás A kapcsoltan termelő villamos hőerőművekből, vagy önálló kazántelepekből álló fűtőműből különböző hőfogyasztók ipari hő- és fűtési hőigényének központos kielégítése csővezetékben szállított gőz, vagy forró víz hőhordozó segítségével. izotópszelektív mérés Radioaktív anyagok sugárzás-mérésének az a módja, melynek során meghatározásra kerül a mintában lévő radioaktív sugárzást kibocsátó egyes izotópok aktivitása is (nem csak a minta összes aktivitása) kapcsolt villamosenergia- és hőtermelés (kapcsolt termelés) Villamos energia és értékesítésre kerülő hő előállítása ugyanazon energiatermelő egységben, ugyanazon technológiai folyamat keretében, ugyanazon primer energiahordozó(k) felhasználásával. Célja a primerenergia megtakarítás és ezzel a káros anyagok kibocsátásának mérséklése.

kazán A hőerőművekben a gőz előállítására szolgáló nyomástartó berendezés. A kazánban általában megfelelően előkészített tüzelőanyagot (szén, földgáz, tüzelőolaj) égetnek el, és az égetéskor felszabaduló hő gőzt fejleszt. kéntelenítő (füstgáz-kéntelenítő) Füstgáztisztító berendezés. Segítségével a hőerőművekben a füstgáz kén-dioxid-tartalma más, ártalmatlan vegyületté (pl. gipsszé) alakul. kombinált ciklusú erőmű A gázturbinás erőmű egyik fajtája. A kombinált ciklusú erőműben a gázturbinából kiáramló forró füstgázt hőhasznosító kazánba vezetik, és hőenergiáját felhasználva gőzt termelnek. Az így kapott gőz turbinát hajt meg és villamos áramot termel, de hőszolgáltatásra is hasznosítható. A kombinált ciklusú erőművek hatásfoka kedvezőbb, mint a hagyományos hőerőműveké. konszolidált vállalkozás Az a vállalkozás, amelynek mérleg és eredmény adatai részét képezik a társaságcsoport összevont (konszolidált) mérleg és eredmény-kimutatásának. közös vezetésű vállalkozás Az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat, másrészt egy vagy több másik vállalkozás az anyavállalatra vonatkozó jogosítványokkal paritásos alapon - legalább 33 %-os szavazati aránnyal- rendelkezik. kőolaj Folyékony halmazállapotú szénhidrogén energiahordozó. Évmilliókkal ezelőtt elpusztult élőlények bomlási anyagaiból keletkezett és a tároló kőzetekben felhalmozódott folyékony ásványi anyag. Különböző lepárlási termékei erőművekben történő felhasználásra is alkalmasak. A modern ipari társadalom egyik legfontosabb energiaforrása. KSZ Kollektív Szerződés megújuló energiaforrás Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, és felhasználása ellenére újratermelődik. Napjainkban a legszélesebb körben felhasznált megújuló energiaforrás a vízenergia. A többi megújuló energiaforrást (szél, napsugárzás, árapály, földhő, biomassza, stb.) alternatívnak is nevezik, mert helyettesíthetik a korábban már alkalmazott energiaforrásokat. (n-1)-biztonság A hálózat azon állapota, amikor bármely hálózati főberendezés kiesése nem vonja maga után sem fogyasztó kiesését, sem az üzemben maradó hálózat nem megengedhető túlterhelődését. A kiesés után üzemben maradó rendszer – az (n-1)-biztonság megszűnésének kivételével – továbbra is kielégíti az előírások szerinti műszaki követelményeket. nagyfeszültségű hálózat Az átviteli hálózatot és az elosztóhálózatot alkotó villamosenergia-szállító rendszer. napelem A Nap energiáját fotoelektromos úton közvetlenül villamos energiává alakító berendezés. Alapelve, hogy a két félvezető határrétegére eső fény feszültségkülönbséget hoz létre a félvezetőkben. Intenzív kutatások zajlanak világszerte, hogy az átalakítás hatásfokát növelve versenyképes energiatermelő lehetőséggé tegyék ezt a megoldást. napenergia Napsugárzás formájában a Földre jutó energia. A megújuló energiaforrások jó része (víz-, szélenergia) közvetve, a fotoelektromos elvű naperőmű közvetlenül hasznosítja a napenergiát. naperőmű A Nap által a Földre sugárzott energiát közvetlenül (napelemek segítségével), vagy egy speciális gőzfejlesztő közbeiktatásával villamos energiává alakító erőműtípus. NAT Nemzeti Akkreditáló Testület

52

53

Rövidítések, magyarázatok, definiciók

nyílt ciklusú erőmű A gázturbinás erőmű egyik fajtája. Ennél az erőműtípusnál a gázturbinából kiáramló forró füstgázt közvetlenül a szabadba vezetik. Az ilyen erőmű rendkívül gyorsan indítható és rugalmasan üzemeltethető, de a tüzelőanyag energiája viszonylag rossz hatásfokkal hasznosul. OAH NBI Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóság Ohm törvénye A villamosenergia-rendszerben a teljesítményáramlásokat meghatározó egyik alaptörvény. Az adott ellenálláson átfolyó áram erőssége egyenesen arányos az ellenállásra kapcsolt feszültséggel és fordítottan arányos az ellenállással. OHSAS 18001:1999 Occupational Health and Safety Management Systems – Specification = Munkaválallók egészségügyi és biztonsági irányítási rendszerére vonatkozó szabvány. operatív üzemirányítás A villamosenergia-rendszer üzemének folyamatos felügyelete. Feladata a villamosenergia-rendszerben a fogyasztás és termelés egyensúlyának állandó biztosítása, a villamos energia paramétereinek az előírt értékeken tartása a rendelkezésére álló műszaki berendezések alkalmazásával. összes béta-sugárzás A mért mintában lévő összes, különböző fajtájú béta sugárzó radioaktív izotóp által kibocsátott sugárzás térfogategységre vetített aktivitása. Mértékegysége pl. Bq/dm3. porleválasztás Füstgáztisztító eljárás. Általában széntüzelésű erőművekben használják a füstgáz szilárd szennyezőanyagai, portartalmának leválasztására. Az erőművekben elektrofiltereket vagy zsákos szűrőket használnak. A hazai erőművekben az utóbbiak nem használatosak. primer tartalék Tartalék teljesítmény. A forgótartaléknak a frekvencia változása esetén automatikusan felhasználásra kerülő része. Értéke a villamosenergia-rendszer összteljesítményének kb. 1%-a. PWR Pressurized Water Reactor – nyomottvizes reaktor radionuklid A radionuklidok spontán bomlásra képes (meghatározott számú protont és neutront tartalmazó) atommagok. Egy adott kémiai elem (kálium, vas stb.) atommagjai általában stabil, illetve radioaktív változatban is léteznek, amelyek csak az atommagok neutron számában különböznek egymástól (a protonok száma megegyezik bennük).


A holdingközpont fő feladta: a csoportstratégia meghatározása és a leányvállalati célokkal való összhang megteremtése; az erőforrások biztosítása a kiemelt jövőbeni feladatokhoz; a csoport egészére kiterjedő tőke-, likviditás-, és eredménytervezés; a kutatási és beruházási súlypontok meghatározása; társaságok, részesedések adásvétele; a menedzsment fejlesztése; törzskari funkciók működtetése (tanácsadás, ellenőrzés); központi szolgáltatások biztosítása. (Bühner R. definíciója alapján/ Management-holding. Verlag Moderne Industrie 1992). szén Szilárd tüzelőanyag. A szén évmilliókkal ezelőtt elpusztult növényi maradványokból képződött a földfelszín alatt, nagy nyomáson, a levegő kizárása mellett. A szén minőségét (fűtőértékét) elsősorban az határozza meg, hogy mennyi idős. Az ipari forradalom időszakában (a XVII. sz. második felétől) a technikai fejlődés alapját jelentette és ma is jelentős részaránya van az energia felhasználásban. szén-dioxid Égéstermék, színtelen, szagtalan gáz. A fosszilis tüzelőanyagot használó erőművek működésük során szén-dioxidot is kibocsátanak a légtérbe. Ez a gáz is felelős a légkörben fellépő üvegházhatásért és ezáltal a globális felmelegedésért. A szén-dioxid megkötésére jelenleg nem létezik gazdaságosan alkalmazható eljárás. szénerőmű Primer energiaforrásként szenet alkalmazó hőerőmű. SZMSZ Szervezeti és Működési Szabályzat. szubkritikus állapot Szubkritikus állapotban a hasadóanyagban láncreakció nem játszódhat le. társult vállalkozás Az a - konszolidálásba teljes körűen be nem vont - gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős részesedéssel rendelkezik, mértékadó befolyást gyakorol - legalább a szavazatok 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik - a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. teljesítmény A munkavégző képességnek, vagy a munkavégzés intenzitásának pillanatnyi jellemzője. Egy villamos berendezés teljesítménye a rá kapcsolt feszültség és az ennek hatására rajta átfolyó áram szorzata. Mértékegysége a watt (W). TQM Total Quality Management = Teljeskörű minőségirányítási rendszer transzformátor A feszültség és az áramerősség átalakítására szolgáló villamos gép. TSO Transmission System Operator= átviteli hálózati üzemeltető és rendszerirányító

rendszerirányítás A villamosenergia-rendszer üzemének folyamatos felügyelete. Feladata a villamosenergia-rendszerben a fogyasztás és termelés egyensúlyának állandó biztosítása (ellátásbiztonság), a villamos energia paramétereinek az előírt értékeken tartása a rendelkezésére álló műszaki berendezések alkalmazásával. Működési engedélye alapján a rendszerirányító a MAVIR Rt.

UCTE Az európai kontinensen szinkron üzemelő villamosenergia-rendszeregyesülés rendszerirányító és -üzemeltető társaságainak szakmai szervezete.

rendszerirányítás A villamosenergia-rendszer üzemének folyamatos felügyelete. Feladata a villamosenergia-rendszerben a fogyasztás és termelés egyensúlyának állandó biztosítása (ellátásbiztonság), a villamos energia paramétereinek az előírt értékeken tartása a rendelkezésére álló műszaki berendezések alkalmazásával. Működési engedélye alapján a rendszerirányító a MAVIR Rt.

Üzemzavari tartalék Olyan villamosenergia termelő egység, amely a rendszer jelentős – kiegyenlítő szabályozással nem kiszabályozható – forráshiányának a kiegyensúlyozására szolgál, és mint üzemzavari betáplálási tartalék biztonsággal rendelkezésre áll és a Rendszerirányító által 15 percen belül igénybe vehető.

stratégiai holding A stratégiai holding legfőbb alapelve, hogy az irányító társaságnak (holdingközpont) nincs operatív jellegű funkciója, hanem döntően stratégiai eszközökkel befolyásolja az operatív tevékenységeket végző irányított társaságokat. A holdingközpont koordináló szerepet vállal magára és a tagvállalatok autonómiájának megőrzését a nagyvállalati előnyök kihasználásával próbálja ötvözni stratégiai irányítása során.

UNSCEAR United Nations Scientific Committee on the Effects of Atomic Radiation =

VET Villamos Energia Törvény Prefixumok: k Kilo (103) M Mega (106) G Giga (109) T Tera (1012) P Peta (1015)


A Társaságcsoport és további, érdeklődésre számot tartó társaságok internetes elérhetőségei

Honlapcím

Tá r s a s á g n e ve

www.mvm.hu

Magyar Villamos Művek Zrt.

www.mavir.hu

Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt.

www.npp.hu www.atomeromu.hu

Paksi Atomerőmű Zrt.

www.ovit.hu

Országos Villamostávvezeték ZRt.

www.erbe.hu

ERBE ENERGETIKA Mérnökiroda Kft.

www.vert.hu

Vértesi Erőmű ZRt.

www.tber.hu


www.gter.hu

Gázturbinás Erőműveket Üzemeltető és Karbantartó Kft.

www.villkesz.hu

Villamosipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

www.mvmp.hu

MVM Partner Energiakereskedelmi ZRt.

www.mvm-adwest.hu

MVM-Adwest Marketing und Handelsgesellchaft G.m.b.H.

www.gkm.hu

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

www.kvvm.hu

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

www.eh.gov.hu

Magyar Energia Hivatal

www.osski.hu

Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutató Intézet

www.mtvsz.hu

Magyar Természetvédők Szövetsége

www.who.int/emf

Egészségügyi Világszervezet

www.niehs.nih.gov/emfrapid

National Institute of Environmental Health Sciences

www.nrpb.org

National Radiological Protection Board

www.dhs.ca.gov/ps/deodc/ehib/emf

Kalifornia Állam Egészségügyi Hivatala

www.icnirp.de

International Commission on Non-Ionising Radiation Protection

www.eurelectric.org

Union of the Electricity Industry (Eurelectric)

www.unscear.org

United Nations Scientific Committee on the Effects of Atomic Radiation

http://epp.eurostat.cec.eu.int/

EUROSTAT

http://europa.eu/index_hu.htm

EUROPA HIVATALOS PORTÁL

54

55


Impresszum Kiadja a Magyar Villamos Művek Zrt. Felelős kiadó: Dr. Kocsis István, vezérigazgató Felelős szerkesztő: Civin Vilmos, környezetvédelmi osztályvezető A fejezetek szerzői: Bacskó Mihály, MVM Zrt. Bakai Lehel, MAVIR ZRt. Bíró György, MAVIR ZRt. Civin Vilmos, MVM Zrt. Czuczor Tibor, GTER Kft. Csordás Gábor, MVM Zrt. Demeter Károly, PA Zrt. Feil Ferenc, PA Zrt. Földi Melinda, MVM Zrt. Gál Attila, VILLKESZ Kft. Gráczia Judit, Ovit ZRt. Gschwendtner Lajosné, VILLKESZ Kft. Halász Linda, MVM Zrt. Hatalyák Edit, MVM Zrt. Horvtáh János, MVM Zrt. Imeli László, Tatabánya Erőmű Kft. Kacsó András, MVM Zrt. Király Géza, MVM Partner Zrt. Kiss István György, MVM Partner Zrt. Dr. Kaszáné Takács Éva, MVM Zrt. Kovács Gábor, MAVIR ZRt. Kovács Kálmán, MAVIR ZRt. Marsay János, ERBE Energetika Kft.

Módos Géza, GTER Kft. Dr. Nagy Zoltán, MVM Zrt. Nagy Zoltán, PA Zrt. Pályi Gyula, VILLKESZ Kft. Papp Katalin, MVM Zrt. Pázmándiné Kiss Ágnes, MVM-Adwest GmbH. Pécsi Zsolt, PA Zrt. Pintér Tamás, MVM Zrt. Ranga TIbor, PA Zrt. Sallai Orsolya, PA Zrt. Szalontainé Vér Magdolna, MVM Zrt. Szappanosné Koleszár Ilona, Miskolci Fűtőerőmű Kft. Szatmári Sándorné, MVM Zrt. Szetei Tibor, MVM Zrt. Tóth Gábor, PA Zrt. Tringer Ágoston, MVM Zrt.

Szakmai fotók: Csordás Gábor, MVM Zrt. Design: Monostori Kata Természetfotók: Vadász Sándor Csordás Gábor, MVM Zrt. (10. és 49. old.) A kiadvány 100%-ban újrafelhasznált papírra készült. Ez a Fenntarthatósági Jelentés a 2005. évre vonatkozik és a GRI (Global Reporting Initiative) 2002-es Útmutatója alapján készült.

1011 Budapest, Vám u. 5-7. www.mvm.hu [email protected]

M V M T Á R S A S Á G C S O P O R T C S O P O R T

Recommend Documents