M E G H Í V Ó november 24-én (csütörtök) 16 órakor

Albertirsa Város Polgármesterétől 2730 Albertirsa, Irsay K. u. 2.

MEGHÍVÓ Albertirsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete

2011. november 24-én (csütörtök) 16 órakor tartja ülését, melyre ezúton tisztelettel meghívom! Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal tanácsterme Napirend: 1./ Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzatának 2011. háromnegyedévi költségvetési gazdálkodásáról Előadó: Fazekas László polgármester 2./ Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzatának 2012. évi költségvetési koncepciójáról Előadó: Fazekas László polgármester 3./ Előterjesztés a növények telepítési távolságáról szóló rendelet megalkotásáról Előadó: Kovács Zoltánné dr. jegyző 4./ Előterjesztés a piaci bérleti díjak és helypénzek mértékének meghatározásáról Előadó: Fazekas László polgármester 5./ Előterjesztés Albertirsa város közműveinek (víz-csatorna) hosszú távú koncepciójáról, fenntartásáról, rekonstrukciójáról, fejlesztéséről Előadó: Fazekas László polgármester 6./ Előterjesztés az albertirsai szennyvíztisztító telepre vonatkozó szennyezés-csökkentési ütemterv megvalósításáról Előadó: Fazekas László polgármester 7./ Előterjesztés a Viziközmű Üzemeltető Intézmény 2012. évi víz- és csatornadíj javaslata vonatkozásában Előadó: Boros Ottó intézményvezető 8./ Előterjesztés a Lurkó Bölcsődében folyó szakmai munkáról Előadó: Diós Éva intézményvezető 9./ Előterjesztés a Lurkó Bölcsőde Alapító Okirata, valamint Szakmai programja, a Szociális Segítőház Alapító Okirata, valamint az intézmény fenntartására létrejött Társulási megállapodás módosítása tárgyában Előadó: Kovács Zoltánné dr. jegyző

10./ Előterjesztés a gyógyvizű fürdő további üzemeltetésének lehetséges módozatai tárgyában Előadó: Fazekas László polgármester 11./ Előterjesztés a „Jövő Nemzedékéért” és a „Teljesebb Életért” önkormányzati alapítvány tevékenységéről Előadó: Fazekas László polgármester, valamint az alapítványok kuratóriumi elnökei 12./ Civil szervezetek pályáztatási rendszerének tapasztalatai Előadó: Kaáriné Kabay Lilla, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 13./ Előterjesztés az egyházaknak és a civil szervezeteknek nyújtott támogatás elszámolása tárgyában Előadó: Fazekas László polgármester 14/ Előterjesztés a 2011. évi parlagfű elleni védekezés hatékonyságáról Előadó: Kaáriné Kabay Lilla, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 15./ Előterjesztés a GlaxoSmithKline Kft-vel történő szerződéskötésről Előadó: Fazekas László polgármester 16./ Előterjesztés a MÁV-START Zrt. motorvonat beszerzésének támogatásáról Előadó: Fazekas László polgármester 17./ Előterjesztés az Alberti község újjátelepítésének 300. évfordulója tiszteletére szervezett programsorozat értékeléséről Előadó: Fazekas László polgármester 18./ Egyebek

Zárt ülés: -

Előterjesztés a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatra beérkezett kérelmek elbírálásáról Előadó: Szőke Szabolcs, a Kulturális Bizottság elnöke

Albertirsa, 2011. november 17.

Fazekas László polgármester

ELŐTERJESZTÉS Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. november 24-ei ülésére

Ügyiratszám:

Napirendi pont: 1.

Minősítés: Az előterjesztés minősített többséget igényel:

igen

nem

Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzatának 2011. háromnegyedévi költségvetési gazdálkodásáról A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Török Andrea pénzügyi irodavezető Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottságok: -

Pénzügyi Bizottság

Jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta: Megjegyzések:

Kiadási dátum: 2011. november 16.

Kovács Zoltánné dr.

SZÖVEGES TÁJÉKOZTATÓ Albertirsa Város Önkormányzatának 2011. háromnegyedévi költségvetési gazdálkodásáról Tisztelt Képviselő-testület! Az államháztartásról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény 79. §-a alapján, figyelembe véve ezen jogszabályban, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Kormányrendeletben meghatározottakat, a polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának háromnegyedévi helyzetéről, a következő esztendő költségvetési koncepciójához kapcsolódóan tájékoztatja a Képviselő-testületet. A tájékoztató tartalmazza az eredeti, és a módosított előirányzatokat, valamint a szeptember 30-ig realizálódott teljesítéseket. Tájékoztatómat, az alábbiakban teszem meg. I. BEVÉTELEK 1. Saját bevételek Mint a 2. számú táblázatból nyomon követhető, az alaptevékenység bevételeinél az előirányzatok teljesülése változó. Egyes tételek elmaradnak a remélttől, mások pedig meghaladják azt. A legnagyobb mértékű bevétel elmaradás összegszerűen a tábornál mutatkozik, itt 65,41 %-os a teljesítés. A 6 426 e Ft bevétel csökkenést, a tervhez képest alacsonyabb kihasználtság eredményezte. Az étkezési térítési díjak, az újság, képeslapok, könyvek eladásából származó bevételek összességében a terv szerint teljesültek. A kötbér, bírság, egyéb kártérítésből származó bevételeink 418,57 %-on, jóval a tervezett felett realizálódtak. A túllépés, a megnövekedett közigazgatási bírságok behajtásából ered. A mástól átvett, beszedett bírság bevétel 64,40 %-on, az igazgatási, szolgáltatási díj bevételeink 82,50 %-on realizálódtak. A közüzemi díjak megtérülése a forgalomból adódóan kiadási és bevételi oldalon egyaránt alacsonyabb a vártnál. A lakbér bevétel 102,11%os, a szemétszállítási díj 111,25-os teljesülésének oka, hogy mindkét esetben fizetési felszólítások kerültek kiküldésre, ami jelentős összegű hátralék beszedését eredményezte. A piac bérleti jog beszedése december hónapban történik. Kamatbevételeink 2011. szeptember 30-án meghaladta az éves tervet, 148,33 %-on teljesültek. Az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötése továbbra is folyamatos. Adó bevételeink az időarányosnál magasabban teljesültek: az iparűzési adó 99,11%, a kommunális adó 105,75%, a gépjárműadó pedig 100,26%. A hátralékok beszedésére 2011. évben nagy hangsúlyt fordítottunk, illetőleg a kommunális adó felhívásra, visszamenőleg 167 adózó adta be bevallását, 3 619 e Ft összegben.

Az SZJA helyben maradó, és a jövedelem differenciálás mérséklésére juttatott rész teljesítése, valamint a költségvetési támogatások 75,70 %-on, a 292/2009.(XII.19.) Korm. rend. előírásai szerint teljesültek. A központosított előirányzatok a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, és a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat bevételeit, valamint a feladatoktól függő, központosított juttatásokat tartalmazzák. Működési célú pénzeszköz átvételeink kötöttek, a gyermektartás díj megelőlegezések előre nem tervezhetőek, mert a mutatkozó igények mértékéről, a költségvetés készítésekor nem tudunk. A családsegítőhöz átvett pénzek bevétele a társönkormányzatoktól, 42,55 %-on teljesült. Az elmaradás oka, hogy Dánszentmiklós 2011. évben egyetlen számlát sem fizetett ki. Mikebudától, a körjegyzőségre átvett pénzeszköz 71,62 %-on realizálódott. A Munkaerőpiaci Alaptól, a megváltozott munkaképességű és közhasznú dolgozók után járó támogatási összeget, június és július hónapban kaptuk meg. Az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatási támogatás bevételek elmaradtak a tervezettől. Ennek oka, hogy 2011. február 28-ig , illetve kifutó rendszerben terveztük a foglalkoztatást, de 2011. január 31-én minden dolgozóval, közös megegyezéssel felbontottuk a munkaszerződést, mivel 2011. február 01-től új, pályázati formában nyílt lehetőség a közfoglalkoztatásra. A Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulástól átvett pénzeszköz az első félévben időarányosan teljesült. Pályázati bevételeinknél a Thököly és a Boglárka utca útburkolási munkálatainak, a Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése (ÁROP) pénzügyi elszámolása megtörtént, és elfogadásra került. Mindkét esetben a támogatási összeg átutalásra került, ám az ÁROP már az utolsó negyedévben történt. A Bölcsőde felújítás pénzügyi zárása még folyamatban van. Felhalmozási célú pénzeszköz átvételeink, a Balatonszárszói Ifjúsági Táborhoz kapcsolódóan a háromnegyedévben 60,38 %-on teljesültek. A függő, átfutó bevételek segélyeket, támogatásokat, kétszeres befizetéseket tartalmaznak. 2. Intézményi bevételek Intézményeink bevételei 78,58 % -on, az időarányosnál magasabban teljesültek. Az intézményi bevételek vizsgálatakor - ha nem vesszük figyelembe az előző évi pénzmaradvány felosztását - jól látható, hogy intézményeink törekedtek bevételeik teljesítésére, illetve növelésére. A Bölcsőde esetében új bevételi forrást jelent a sószoba használata. A Könyvtár bevételei az internet használatból, és pártolói díjakból adódnak. A Művelődési Ház, és a Tessedik Sámuel Általános Iskola bevételeinek jelentős része a terembérletből származik. A Vízmű bevételei 73,67 %-ra teljesültek. Összességében,

önkormányzati szinten, a háromnegyedévi

bevétel

1 381 271 e Ft,

ami 80,95 %-os teljesülést jelent. II. KIADÁSOK 1. Működési kiadások A zöldterület kezelése soron / virágosítás, önkormányzati területek gyommentesítése, ároktisztítás, permetezés, földutak útszéli nyesése, nyesedék aprítása / háromnegyedévben a kiadás 52,36%, mivel a munkálatok jelentős része az őszi hónapokra tevődik. Az üdültetés szakfeladaton a teljesülés 59,74%, egyrészt az alacsony kihasználtságból adódóan, másrészt a közüzemi elszámolások október-november hónapban történnek. Az étkeztetési kiadások összességében időarányosan teljesültek. A helyi közutak, alagutak üzemeltetése szakfeladat tartalmazza a kátyúzások, földút rendbetételek költségeit. A teljesítés 45,10 %. Az elmaradás oka, hogy az utolsó negyedévben kerülnek megvételre a síkosság mentesítéshez szükséges anyagok, illetve a hótolásra tervezett összeg is ezen a soron jelenik meg. A város- és községgazdálkodás, műhely, közfoglalkoztatáson a teljesülés alacsonyabb az időarányosnál. Ennek oka, hogy kisebb a közfoglalkoztatott létszámunk, mint azt év elején terveztük. A közvilágítási feladatok, a fizikoterápiás szolgáltatás, a laboratóriumi szolgáltatás, a járóbetegek szakorvosi ellátása, a védőnői szolgálat szakfeladatokon a kiadások a tervezettnek megfelelően alakultak. Az állategészségügyi tevékenység a gyepmesteri feladatvégzés költségét tartalmazza, ami meghaladta az időarányos tervet, 85,07 %-on teljesült. A segélyek többségénél az időarányosnál kisebb, illetve a tervnek megfelelő a teljesítés. Ám ezen a területen az év utolsó hetei mindig aránytalanul megnövelik a kiadásokat. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény kifizetésére évente kétszer, augusztusban és novemberben kerül sor. Az adósságkezelési támogatás forgalma mindig a felmerülő igényektől függ, a teljesítés 90,15%. Ezen a soron szükség lesz előirányzat módosításra, mert már most látható, hogy a kiadás meghaladja az eredetileg tervezett összeget. A gyermek átmeneti segély szakfeladaton a kiadás 72,53 % teljesült. A köztemetés kiadásai szerencsés módon alacsonyak, ám sok éves tapasztalat, hogy ezzel a tétellel rendkívül óvatosan kell bánni. A temetési segélyek magas kiadás teljesülése miatt, szintén előirányzat módosítást kérek majd. Ez azonban más szociális kiadási előirányztok terhére teljesíthető lesz. A támogatás értékű pénzeszköz átadások 99,33 % -ra teljesültek, a kifizetéseket a szervezetekkel kötött megállapodásoknak megfelelően ütemeztük. A „működési célú pénzeszköz átadás önkormányzati költségvetési szervnek” szakfeladaton a teljesülés elmaradásának oka, hogy nem történt meg a támogatás átadása a Pest Megyei Önkormányzatnak, a Művészeti Iskola fenntartási feladataira. Ez a tétel az októberi költségvetés módosításkor a tartalék összegét megemelte. 2. Intézmények működési kiadásai Intézményeink gazdálkodása időarányos teljesítést mutat (68,51 %).

A Polgármesteri Hivatal egyéb folyó kiadásainál az alacsonyabb teljesülés oka, hogy az ÁFA befizetés a dologi kiadásoknál jelentkezik. A Tessedik Sámuel Általános Iskola 2011. háromnegyedévi működési kiadásai 73,70 %- ra teljesültek. A Művelődési Ház, a Bölcsőde, a Könyvtár, a Családsegítő, az Óvoda, és a Vízmű esetében a háromnegyedévi teljesítés megközelítőleg azonos, 70 % körüli. A kiadások 75% alatti teljesülése szigorú és fegyelmezett munka eredménye. Minden kiadás időben történő teljesítését, a költségvetésben megszabott feladatok kiegyensúlyozott, tervszerű ellátását folyamatosan biztosítottuk. 3. Beruházások, felújítások A beruházások és felújítások 2011. háromnegyedévi teljesítése 52 226 e Ft, a módosított előirányzat 44,73 %-a (6. számú melléklet). Az alábbi beruházások valósultak meg: a Bölcsőde előtti járdaszakasz aszfaltozása elkészült, a tábor felújítási munkálatai, a Pesti út 29. szám előtti leállósáv építése, az Árok utcai csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése megvalósult, a szivattyúk felújítása, nyomáskapcsoló cseréje, a vízmű kutak termelőcsöveinek cseréje, valamint a Renault Master tehergépkocsi vásárlása megtörtént, a mobil zagyszivattyú beszerzésre került, a Vágóhíd utcai parkolók aszfaltozása elkészült, a Vágóhíd utcai csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítésre került, a fülkés traktor vásárlása megtörtént, a főzőkonyha elektromos főelosztó cseréje elkészült, a Sportcentrum lelátón a térdfalra elhelyezésre került a védőkorlát, a Tündérkert Óvodában (Luther u.8.) a villanyhálózat felújítása megvalósult, a tanyagondnoki autó cseréje megtörtént, a Családsegítőnél a Dózsa Gy. utcai épülettel kapcsolatos munkálatok elkészültek (a számlák kifizetése az utolsó negyedévre húzódik át), a tornaterem üvegfalának, valamint 2 db párnázott ajtójának a cseréje elkészült, a Szennyvíztelep riasztórendszerének újraépítése megtörtént (a számla október hónapban került kifizetésre), a szalagkorlát kihelyezése a Pesti-Dánosi út sarokra elkészült, a főzőkonyha szennyvíz elvezetése, zsírfogó beépítése megtörtént, Előkészítő szakaszban, illetve folyamatban lévő beruházásaink, beszerzéseink: Intézmények érintésvédelmi, szabványossági és villámvédelmi felülvizsgálata során feltárt javítások (folyamatos) Informatikai stratégiai feladatok 2011-ben elvégzendő feladatai (folyamatos), Rekultivált szeméttelep utógondozása (folyamatos), Labdarúgó edzőpálya építése – miután elhárult minden környezetvédelmi indíttatású akadály, a szükséges műszaki dokumentáció elkészült. Ennek alapján 2012-ben végre sor kerülhet a kivitelezésre, Olajfogó építése a Sportcentrum területére tervezett parkolóhoz (beépítése folyamatban van), Szaletli befejezése a Faluházban – a kivitelezést a megfelelő szakember 2012. első negyedévére vállalta,

Víztorony statikai és tartószerkezeti felülvizsgálata ( árajánlatok megkérése megtörtént) 4. Hiteltörlesztés Az éves betervezett hiteltörlesztés összege 53 076 e Ft. Ebből a háromnegyedévben 49 319 e Ft-ot, 92,92 %-ot törlesztettünk (Viziközmű Társulat beruházási hitele, Suzuki SX4, Ford Tranzit, Renault Fluence és a Sportcentrum hitel) . A kifizetések a szerződésben meghatározott időpontokban történnek. A kiadások teljesítése 2011. III. negyedévben 1 148 415 e Ft, ami a módosított előirányzat 67,30 %-a. Tisztelt Képviselő-testületet! Úgy gondolom, az ismertetett adatok összességében kiegyensúlyozott, megnyugtató gazdasági helyzetet jeleznek, ami manapság különösen nagy érték. Megjegyzem ugyanakkor, hogy a 2012. évi költségvetési törvény tervezetének paraméterei így is rendkívül takarékos, az eddigiekhez képest több vonatkozásban új szemléletet alkalmazó tervezést követelnek tőlünk. Mindezek alapján, tisztelettel kérem, a háromnegyedéves tájékoztató megtárgyalását és elfogadását.

Albertirsa, 2011. november 16. Fazekas László polgármester


Ügyiratszám:

Napirendi pont: 2.


igen

nem

Az előterjesztés tárgya: Albertirsa Város Önkormányzatának 2012. évi költségvetési koncepciója A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Török Andrea pénzügyi irodavezető Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottságok: -

Pénzügyi Bizottság Jogi, Ügyrendi Bizottság Kulturális Bizottság Népjóléti Bizottság Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság





Albertirsa Város Önkormányzatának 2012. évi költségvetési koncepciója Tisztelt Képviselő-testület! Az Államháztartásról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény 70 §-a alapján a polgármester a jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót november 30-ig – a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-ig - benyújtja a Képviselő-testületnek. A jegyző a költségvetési koncepciót az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Kormányrendeletben foglaltak szerint készítette el. A koncepció tartalmára, formájára nincs szigorú, kötelező érvényű előírás. Elsődleges célja a költségvetés végleges kialakításához szükséges alapelvek, főbb célkitűzések meghatározása, azok nagyvonalú megfogalmazása mellett. Az irányelvek, szempontok kialakítása során kell és lehet áttekinteni a következő évre vonatkozó szakmai feladatokat és elképzeléseket. A koncepció előkészítésének időszakában kell számba venni a forráslehetőségeket, és rangsorolni a feladatokat, valamint a megvalósításukhoz szükséges pénzeszközök nagyságát és ütemezését. Már a koncepció készítés során biztosítani kell, hogy az alapellátást nyújtó intézmények, és a kötelezően ellátandó feladatok zavartalan működtetéséhez szükséges források rendelkezésre álljanak. A koncepcionális elvek kialakításához elsősorban a Magyar Köztársaság 2012. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/4365) állt rendelkezésre. A koncepcióban javasolt törekvések mellett, a 2012. évre szóló gazdasági program elsődleges célkitűzése a gazdálkodás biztonságának megtartása, a likviditás megőrzése, a beruházások ütemezett megvalósítása, a szociális, valamint a működési kiadások feltételeinek ésszerű és takarékos körvonalazása, az önkormányzati munka hatékonyságának növelése, és a nyújtott szolgáltatások magas színvonalának biztosítása. Ennek értelmében kell megfogalmazni az önkormányzat 2012. évre szóló gazdasági programját, amelynek elsődleges célja, a költségvetési egyensúly megtartása.

I. A Kormányzat gazdaságpolitikája Az elmúlt időszak nemzetközi gazdasági fejleményei azt bizonyítják, hogy az Európai Unió még éveken keresztül egy elhúzódó pénzügyi-gazdasági válsággal küzdő övezet lesz. Magyarországnak ebben a nemzetközi gazdasági környezetben kell sikeresnek lennie. Az elhúzódó válságot alapvetően az okozza, hogy az országok jelentős része nem tudja megállítani államadósságának növekedését. A Kormány gazdaságpolitikájának alapja az államadósság csökkentése és a költségvetési egyensúly helyreállítása melletti szilárd elkötelezettség. A 2012. évi költségvetés kidolgozásánál ehhez a főbb követelményhez igazodóan, alapvető prioritásként kell kezelni a következőket: – az államháztartási hiány tekintetében a Konvergencia programban meghatározott 2,5%-os GDP-arányos hiánycél nem növelhető, – a nyugdíjak védelme céljából zárttá kell tenni a nyugdíjkasszát, csak így érhető el, hogy az állami pillérbe visszalépők garantáltan hozzájussanak a nekik járó öregségi nyugdíjhoz, – az egészségügyi ellátások biztosítása céljából lépéseket kell tenni az egészségügyi kassza zárttá tétele irányába, – a Kormány elkötelezett az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó kialakítása mellett, – az adózásban határozott lépésekkel vissza kell szorítani a visszaéléseket, csalásokat, be kell zárni a ma még meglévő szabályozási „kiskapukat”. Ezzel párhuzamosan meg kell erősíteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzési tevékenységét, – a foglalkoztatás növelése és a munka világának kiszélesítése céljából el kell indítani a Startmunka programot, amelynek keretében jelentős mértékben növelni szükséges a foglalkoztatottak létszámát. Ennek a költségvetési hátterét meg kell teremteni. E követelmények megalapozását szolgálta már a Kormány 2011 tavaszán elfogadott Széll Kálmán Terve. A Terv mélyreható intézkedései, a Kormányzat álláspontja szerint, az ország megújítását, az állami működés egészének (oktatás, egészségügy, önkormányzati rendszer, közösségi közlekedés) átszervezését, a munka becsületének visszaállítását célozzák. Egyensúlyi követelmény, fiskális eszközrendszer A 2012. évi költségvetési kiadási előirányzatok már számos reformelemet tartalmaznak, de a kialakult helyzetben az egyenlegjavulás további takarékos költségvetési tervezést igényel. Ennek megfelelően: - a közszférában nem emelkednek az illetmények, de az alacsony keresetű munkavállalóknál megmarad az adójóváírás fokozatos szűkítését ellensúlyozó bérkompenzáció, - a központi költségvetési szerveknél jelentősen szigorodnak a pénzköltési szabályok, aminek következtében a dologi kiadások csökkennek, - a költségvetési fejezetek a 2011. évi stabilizációs tartalékkal csökkentett bázisra tervezték a kiadási előirányzataikat, - a Kormány szándékai szerint újabb lépéseket tesz a munkajövedelemből élők számának további növelése érdekében, megteremti az aktív korú, munkaképes, az elsődleges munkaerőpiacról kiszorult munkavállalók foglalkoztatásának lehetőségét és a szociális ellátások rendszerét úgy alakítja át, hogy az jobban ösztönözzön a munkavállalásra, - csökkennek az ártámogatások: a gyógyszerkassza állami ráfordításai érdemben mérséklődnek, a gyógyszer-támogatási rendszer átalakítása révén a kiadások mérséklődnek. A

korábbi gáz- és távhőtámogatás kibővített lakásfenntartási támogatássá alakul, de a célzottság megőrzésével, - a közösségi közlekedés szervezeti stabilitása, az egyes területek összehangolása lehetővé teszi, hogy a közlekedési társaságok működése hatékonyabbá váljon, - megkezdődik a nagy ellátórendszerek (köz- és felsőoktatás, egészségügy) rendszerszintű átalakítása, - elindul az önkormányzatok átszervezése és a központi igazgatás racionalizálása.A Kormány az irányítása alá tartozó intézményeknél jelentős mértékű létszámleépítést foganatosít. Adó- és járulékpolitikai célkitűzések A Kormány a 2012. évben folytatja a hazai adórendszer 2010 II. félévében megkezdett érdemi átalakítását. A következő évre vonatkozó szabályozási változásokat hármas szándék vezérli. A kedvezőtlen világgazdasági körülményekre való tekintettel, az államadósság csökkentésének elemi érdekét szem előtt tartva, biztosítani kell a kitűzött hiánycél eléréséhez szükséges költségvetési bevételeket. A Nyugdíjbiztosítási Alap kiegyensúlyozását segítő korábbi lépések mellett az Egészségbiztosítási Alap egyenlegét is javítani szükséges, így a Kormány az Alap bevételeinek növelésére tesz javaslatot. Harmadrészt az adópolitikai lépéseket az arányos és egységes adórendszer megteremtésére, az adózási kiskapuk bezárására való törekvés jellemzi, amely a kormányprogram kiemelt célja. A személyi jövedelemadó esetében a szuperbruttósítás részleges kivezetésével és az adójóváírás megszüntetésével a Kormány további lépést tesz a tisztán egykulcsos, 16%-os adórendszer megteremtése felé. A béren kívüli juttatások körén belül változás, hogy a reprezentáció és üzleti ajándékozás szja-mentessége megszűnik, így a szabályozás ismét visszakerül a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá. A társasági adózás területén az adóbevételek kiszámíthatóbbá tétele érdekében 2012-től az elhatárolt veszteség az adóalap 50%-áig lesz felhasználható. A reprezentáció és az üzleti ajándék, mint adóalap növelő tétel, kikerül a társasági adó hatálya alól, és 2012-től a személyi jövedelemadó rendszerében kerül megadóztatásra. Az általános forgalmi adó esetében az általános 25%-os ÁFA-kulcs 27%-ra emelkedik. A jövedéki adó 2011 novemberétől a legtöbb termék esetében növekszik. A gázolaj adómértékének megemelése oly módon történik, hogy az adómérték az uniós adóminimum arányát képezi le (8%-os eltérés lesz a két üzemanyag között, a jelenlegi 20% helyett). Így a benzin adómértéke marad 120 Ft/liter, a gázolaj adómértéke 97,35 Ft/literről 110,35 Ft/literre emelkedik. Az illetékekkel összefüggő szabályok 2012-től hatályba lépő módosítása eredményeként a gépjárművek visszterhes vagyonszerzését terhelő illetéket a jármű korának és hajtómotorjának teljesítménye függvényében kell megfizetni, a megyei önkormányzatok illeték bevételi részesedését pedig más központi forrás váltja fel. A cégautóadó köteles gépkocsik adóztatása is a jármű korának és hajtómotorjának teljesítménye függvényében történik 2012-től, így ez a közteher is értékarányosabbá válik. A társadalombiztosítás területén sor kerül a munkavállalói járulék 1 százalékpontos emelésére, az egyéni és társas vállalkozók járulékalapjának szélesítésére, valamint új adónemként baleseti adó bevezetésére. Ezek a lépések az Egészségbiztosítási Alap egyenlegének javítása érdekében szükségesek.

II. A 2012. évi költségvetési törvényjavaslat önkormányzatokra vonatkozó általános indokolása A helyi önkormányzatok – beleértve a helyi nemzetiségi önkormányzatokat, valamint a többcélú kistérségi társulásokat is – 2012-ben hitelforrások nélkül csaknem 3200,0 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. Ehhez a központi költségvetés – állami támogatás és helyben maradó személyi jövedelemadó révén – mintegy 1140,6 milliárd forintot biztosít, amely összeg a 2011. évi korrigált bázis irányszám 100,7%-a. A 2012. évi változások bemutatását megelőzően megemlítendő, hogy az önkormányzati finanszírozási rendszer feladatfinanszírozáshoz kapcsolódó, 2013-tól történő jelentős átalakítása előtt a normatív hozzájárulások és támogatások rendszerében alapvető változásokat nem indokolt végrehajtani. A közfoglalkoztatási rendszer és az álláskeresési ellátások átalakítására is tekintettel kerültek meghatározásra az önkormányzati hatáskörű segélyek, kiemelten az FHT (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, volt BPJ) forrásai. A Kormányzat elképzelései szerint, így a szakmai és pénzügyi szabályozásban határozottabban megjelenik a foglalkoztatási szándék, megszűnik a munkavállalással szembeni ellenösztönző hatás: az aktív korúak ellátásának támogatási összegei az egyéneket erőteljesebben motiválják a munkaerőpiacra való visszatérésben. Emellett évek óta visszatérő anomáliát kíván rendezni a javaslat azzal, hogy – a szociális törvény módosításával összhangban – a pénzügyi szabályozás eszközeivel is elő kívánja segíteni a különféle segélyezési formák célzottságának és a normatív szempontoknak az erősítését. A cél az, hogy a valóban rászorultak változatlanul számíthassanak a szociális háló biztonságára. E célt szolgálja az is, hogy az önkormányzati segélyezéshez hozzájáruló, ún. „pénzbeli szociális juttatások” előirányzat a jelenleginél célzottabban kerül elosztásra: 2012-ben valamennyi településen biztosítja majd a normatív segélyekhez nyújtandó önrészt, de a Kormány szerint hatékonyabban fogja segíteni a valós gondokkal (magasabb segélyezetti létszámmal, ezáltal több kiadással) sújtott önkormányzatokat. 2011. szeptemberétől a korábbi gázár- és távhőtámogatás beépült az önkormányzati lakásfenntartási támogatásba. Az új, kedvezőbb feltételek mentén jelentősen megemelkedik az e támogatásban részesülők száma. Az ezáltal megnövekedő önkormányzati kiadásokhoz 26,5 milliárd forintos többletforrást biztosít a jövő évi költségvetés. A tapasztalatok szerint számos önkormányzat nem tett eleget a gyermekétkeztetéshez és a tankönyvellátáshoz kapcsolódó szociális kedvezményekre vonatkozó törvényi kötelezettségének. A költségvetési törvényjavaslat immár a pénzügyi szabályozás eszközeivel is elősegíti e kötelezettségek betartását azzal, hogy az étkeztetéshez és a tankönyvellátáshoz kapcsolódó normatívákat jövőre a kötött támogatások közé sorolja. A javaslat szerint szintén a kötött normatívák közé kerül a közoktatási informatikai feladatok támogatása, garanciát teremtve e fontos területhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.

A tervezési és a beszámolási folyamatokat egyszerűsítendő 2012-től – az állami támogatások egyidejű és azonos összegű megemelése mellett – a helyi önkormányzatok átengedett személyi jövedelemadó részesedése javarészt megszűnik, a helyben maradó személyi jövedelemadóból a 8%-os részesedés ugyanakkor változatlan formában és mértékben fennmarad. A belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó továbbra is teljes egészében az önkormányzatot illeti meg, csakúgy, mint a termőföld bérbeadásából származó jövedelem után a települési önkormányzat által beszedett adó. A személyi juttatások számításához figyelembe vehető mutatók 2011. évi szinten maradtak: o o o o

a köztisztviselői illetményalap 38.650.- Ft, a közalkalmazotti bértábla változatlan, a közalkalmazottak illetménypótlék számítási alapja 20.000.-Ft, a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja 5.250.-Ft/fő/hó.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban SZJA törvény) módosítása megszünteti az adójóváírás intézményét, és megváltoztatja az adóalap-kiegészítés figyelembevételének rendszerét. Az adókötelezettség alá eső, az összevont adóalapba tartozó jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után az adóalap-kiegészítés mértéke 27 százalék. A reprezentáció és az üzleti ajándékok juttatása adókötelessé válik. A juttatás értékének 1,19-szeresét 16 százalék szja és 27 százalék eho (összesen 43 százalék) terheli. Jelentősen átalakul a béren kívüli juttatások köre, előtérbe kerül a Széchenyi Pihenő Kártya. A kártyára utalt támogatás három egymástól elkülönített, különböző célt szolgáló kártya számlájára utalható a következők szerint: o szálláshely kártya számlájára utalható, szálláshely szolgáltatásra felhasználható legfeljebb 225 ezer forint támogatás, o vendéglátás kártya számlájára utalható, melegkonyhás vendéglátó-helyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra felhasználható legfeljebb 150 ezer forint támogatás, o szabadidő kártya számlájára utalható, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra felhasználható legfeljebb 75 ezer forint támogatás. Kikerül a béren kívüli juttatások közül az internet szolgáltatás biztosítása, illetve az erről szóló számla 5000 forintig történő megtérítésének formájában biztosított juttatás. A többi juttatás változatlan szabályok szerint biztosítható (iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, iskolarendszerű képzés költségeinek átvállalása). A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a 2011. évhez képest nem változott, 2012. évben is 964.500.-Ft/fő/év. 2012. január 1-jétől 25 százalékról 27 százalékra emelkedik a normál áfa kulcs.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény legfontosabb változása, hogy kiteljesíti a települési önkormányzatok szabad adó-megállapításhoz fűződő jogát. A módosítás az önkormányzati adóztatási mozgástér bővítése keretében lehetővé teszi az önkormányzat számára az ún. települési adó megállapítását, melynek főbb szabályait – a jelenlegi helyi adószabályozáshoz képest – nem tartalmazza, azonban több garanciális feltételt fűz a túladóztatás elkerülése érdekében. A települési adó első ízben történő bevezetése esetén az adóalany fizetési kötelezettsége (több települési adó esetén is) maximum 10.000 forint lehet. További javaslat bővíti a telekadóztatásban és az építményadóztatásban az önkormányzatok adóhatókörét, elvi lehetőséget teremtve az önkormányzatok számára a forrásbővítésre. Eltörli az építmény és telekadó adómaximumát. A túladóztatás elkerülése érdekében azonban az adóösszeg nem lehet magasabb az ingatlan forgalmi értékének 3 százalékánál. Az adóztatási mozgástér íly módon történő bővítésének gyakorlati jelentőségét erősen csökkenti a valós gazdasági környezet, az emberek tényleges életszínvonala. 2012. januárjától új közfoglalkoztatási rendszer lép életbe. Az álláskeresési járadék eddigi maximális 270 napos folyósítási ideje 90 napra csökken, és az álláskeresési segély – amely eddig további 90 napig biztosított ellátást – megszűnik. A három szintű modell országosan megvalósuló elemei, a deklarált célok szerint, sok ember munkáját igénylő beruházásokat segítenek, mint például gátak, víztárolók építését, belvízelvezető csatornák kialakítását és karbantartását (8 órás foglalkoztatás). A helyi , térségi szinten megvalósuló programok továbbra is az önkormányzati (helyi, kisebbségi), egyházi, illetve civil szervezetek által történő rövid időtartamú közfoglalkoztatást fogják támogatni (4 órás foglalkoztatás). A harmadik szinten megvalósuló közfoglalkoztatás koncepciójának kidolgozása folyamatban van. A Nemzeti köznevelésről szóló törvény tervezete A törvény tervezet - kiindulópontja, hogy a köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat, - kinyilvánítja, hogy a köznevelés ellátása alapvetően a Magyar Állam feladata, - egyértelművé teszi a köznevelés szereplőinek helyzetét a hatáskörök, a kötelességek és a jogok egyensúlyának megteremtésével, - nagyobb állami szerepvállalást ír elő, - új finanszírozási és bérezési rendszer elveit fekteti le. Az intézményrendszer irányítása és fenntartása főszabály szerint a kormányhivatalokon keresztül az állam feladata. A 2000 főt meghaladó lakosságú települési önkormányzat – törvényben meghatározott feltételek alapján – átvállalhatja a fenntartást, azt szerződéssel veheti át az államtól, az alábbi feladatot ellátó intézmények esetében: - általános iskola, - középiskola, - alapfokú művészeti iskola, - kollégium, - többcélú intézmény, - gyógypedagógiai intézmény, - felnőttoktatás. A köznevelési szerződés keretében a települési önkormányzat vállalja a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők bérén, és annak járulékain felül jelentkező összes működtetési költség saját forrásból történő finanszírozását. A települési önkormányzat vállalja

az átvett intézmény épülete állagának megóvását. Az állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós, fejlesztési költségek fedezése már nem kötelessége, de ehhez az állam pályázati úton támogatást nyújt. A köznevelési szerződés érvényességének ideje alatt a települési önkormányzat legalább olyan színvonalon biztosítja az intézmény fenntartását, mint azt az állam az intézmény átvételének idején biztosította. Ha bebizonyosodik a feltételek romlása, a kormányhivatal szankcionálhat. a települési önkormányzattal kötött köznevelési szerződés többek között tartalmazza az intézményvezető megbízási, és a megbízás visszavonási fenntartói jogról való lemondást a kormányhivatal vagy az oktatásért felelős miniszter javára. A szerződés meghatározza a feladatellátáshoz kapcsolódó infrastruktúra tulajdonviszonyait is. A szerződés érvényességi ideje öt év. A szerződés érvényességének ideje alatt az átvett intézmény épülete – beleértve a székhelyen, és az összes telephelyen található épületet – nem idegeníthető el, nem adható bérbe, nem terhelhető meg, az oktatásból nem vonható ki. Ha a szerződésben foglalt feltételek teljesítését nem veszélyezteti, e bekezdésben foglalt kötelezettség alól a szerződést kötő kormányhivatal felmentést adhat vagy engedélyezheti az elidegenítést, hasznosítást. A tervezet szerint, elfogadása esetén, a törvény 2012. szeptember 1-jén, a települési önkormányzatokkal kötött köznevelési szerződés 2013. január 1-jén lép hatályba.

III. Alapelvek, helyi sajátosságok Albertirsa Város Önkormányzatánál érvényesülnie kell a kiadási előirányzatok mérséklésének, a megtakarítást eredményező hatékony gazdálkodásnak. Tudomásul kell vennünk, hogy a pénzügyi világválság hatásai nem kerülhetik el az önkormányzatokat sem, ők is szerves részei az államháztartásnak. Az önkormányzat költségvetési bevételeinek nagyságát a működtetés területén, a szabályozórendszeren keresztül leosztott állami hozzájárulások és támogatások, az adóbevételek, valamint az önkormányzati sajátos működési bevételek határozzák meg. Ezen források képezik az alapját annak, hogy az önkormányzat a kötelező feladatokon felül milyen önként vállalt feladatokat, szolgáltatásokat nyújthat a lakosság különféle rétegeinek. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megfigyelhető, hogy e bevételek volumene csökken. 2012-ben fő követelmény, hogy a költségvetési keretszámokat a megváltozott pénzügyi lehetőségekhez kell igazítani, és olyan mértékű kötelezettségeket lehet felvállalni, amelyek alapján garantálható a biztonságos működtetés. Albertirsa Város Önkormányzata képviselő-testületének az önkormányzati gazdálkodással és tervezéssel kapcsolatos – az ezzel összefüggő intézkedéseiből kirajzolódó - stratégiai álláspontja az, hogy a költségvetésnek – az állami költségvetésben meghatározott fő céljai, valamint a térségi programok figyelembe vételével – úgy kell biztosítania az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátásához szükséges feltételrendszert (és ennek összefüggésében a működési kiadások és bevételek egyensúlyát), hogy a működéshez fő szabályként felhalmozási bevétel ne kerüljön felhasználásra. Ezt a 2011. évi tervezés és gazdálkodási gyakorlat során sikerült teljesíteni, működési hitelt nem kellett felvennünk.

Általános szempontok Általános alapelvként kell érvényesíteni, hogy a 2012. évi kiadások szükséglete a reálisan számításba vett bevételi forrásokkal arányosan, és a lehető legszigorúbb takarékosság mellett kerüljön megtervezésre. Csak így oldható meg a működési kiadások biztonságos finanszírozása, feladataink lehetőségekhez mért legjobb ellátása. A jövő évi költségvetési tervezetben a 2012. évre tervezett feladatok számbavételén túl, a 2011. évi képviselő-testületi döntésekben, a 2012. évi költségvetés terhére vállalt kötelezettségek mellett, az egyéb, 2011. évről áthúzódó, már megkezdett feladatok, megkötött szerződések alapján várható kifizetések összegeinek szerepelniük kell. Tisztelt Képviselő-testület ! A végleges költségvetés elkészítését megalapozó koncepció irányelveinek megfogalmazása nagy felelősséget ró az előkészítőkre, és a döntést hozó Testületre. Nagy hangsúlyt kell, hogy kapjon a bevételek tervezése, új bevételi források feltárása, és a jelenlegi bevételek díjtételeit szabályozó, valamint a kiadások nagyságrendjét meghatározó önkormányzati rendeletek felülvizsgálata, esetleges módosítása. Mindezeken túl, fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a költségvetés végrehajtása során mindvégig takarékos, fegyelmezett, a jogszabályi előírásokat folyamatosan szem előtt tartó gazdálkodásra van szükség. Úgy vélem, hogy a költségvetési tervezési irányelvekben foglaltak végrehajtása a korábbi évekhez képest új, megváltozott szemléletet, magasabb szintű együttműködést igényel. Az itt következő határozati javaslat összeállításakor, az irányelvekben leírtakat maximálisan igyekeztem figyelembe venni. Albertirsa, 2011. november 10. Fazekas László polgármester

Határozati javaslat Albertirsa Város Önkormányzata és az Intézményei a 2012. évre vonatkozó költségvetési javaslatukat az alábbi irányelvek alapján készíthetik el: 1., A költségvetési terv összeállításánál alapvető célkitűzés az önkormányzat működőképességének biztosítása, a pénzügyi egyensúly fenntartása. 2., A 2012. évre vonatkozó költségvetési rendelet összeállításakor a kötelező önkormányzati feladatok ellátásával kapcsolatos működési kiadások az elsődlegesek. 3., A már vállalt pénzügyi kötelezettségek teljesíthetőségét biztosítani kell. 4., Általános béremelés nem tervezhető. A Ktv. és a Kjt. szerinti soros előrelépések ill. egyéb kötelező növekedések (az érvényes minimálbér és garantált bérminimum, stb.) fedezetét a költségvetésben biztosítani kell. Minden intézménynél, illetve gazdálkodó szervezetnél törekedni kell a takarékos gazdálkodásra. Különösen nagy gondot kell fordítani a legnagyobb összeget kitevő személyi jellegű kiadások jogszabályi előírásoknak megfelelő tervezésére, valamint a költségvetések szakmai és pénzügyi felülvizsgálatára. A költségvetés készítése során a személyi juttatások és a munkáltatói kötelezettségek megállapításánál az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Kormány rendelet 84-85. §-ában rögzített tervezési elveket kell figyelembe venni. 5., Az egyéb személyi juttatások, pótlékok, költségtérítések mértéke a törvényekben rögzített kötelező szint felett, csak a helyi önkormányzat által már jóváhagyott, és az előző évi költségvetésekben szereplő mértékű lehet. 6., A tervezhető létszámkeret a 2011. december 31. napján érvényes engedélyezett létszámkeret. 7., A dologi kiadások összege a 2011. évi előirányzathoz viszonyítva nem növelhető.(Az előző évi eredeti előirányzatot korrigálni kell a feladat ellátás megváltozásából adódó tételekkel.) 8., A felhalmozási kiadások nevesítve, a már kötelezettséggel terhelt, illetve a halaszthatatlan feladatok tervezhetőek a költségvetésben. 9., További felhalmozási előirányzatot a Képviselő-testület csak akkor tervezhet, ha a kötelező önkormányzati feladatok maradéktalan megvalósítása ezzel nem kerül veszélybe, és a költségvetés egyensúlya biztosítható, illetve ha a fejlesztés pályázat útján valósulhat meg, és a támogatás mértéke minimum az 50%-ot eléri. 10., A 2012. évi költségvetési források között kizárólag szerződésekkel, számításokkal, és egyéb dokumentumokkal alátámasztott, nagy biztonsággal teljesülő bevételeket lehet tervezni. 11, A normatív állami hozzájárulásokat a hatályos költségvetési törvény szabályai szerint, a vonatkozó Kormány-rendeletben meghatározott összegben kell tervezni. 12., Az adókintlévőségek csökkentése érdekében tovább kell folytatni a szigorú végrehajtási tevékenységet.

13, Az intézményi kiadásokat racionálisan csökkenteni kell, és az intézmények törekedjenek saját bevételeik növelésére. Az intézmények a 2012. évi költségvetési törvény ismeretében készítsenek konkrét intézkedési tervet kiadásaik csökkentésére, valamint bevételeik növelésére. 14., Feladatváltozással kalkuláló intézmények esetében a pénzügyi iroda és az intézményvezetők egyeztessenek, tárjanak fel megtakarítási lehetőségeket. 15., A 2012. évi költségvetés egyensúlyának megteremtése, továbbá feladataink teljes körének legalább az eddigi színvonalon történő ellátása érdekében, egyéb döntések is szükségesek: a 70 éven felülieknek adott mentességek felülvizsgálata, jövedelemhatár meghatározása (kommunális adó, talajterhelési díj, szemétszállítási díj), a szakrendelések fizetőssé tétele, a kommunális adó díjtételének emelése, amivel elkerülhető új adónem bevezetése, a 2011/2012-es tanév szorgalmi időszakának befejeztével, haladéktalanul intézkedni kell, a Tessedik Sámuel Általános Iskola Táncsics úti telephelyének megszüntetéséről, a Győzelem úti épületbe történő átszervezéssel, a Polgármesteri Hivatalban Városüzemeltetési Iroda létrehozása (belső átszervezéssel, létszámnövekedés nélkül), a társadalmi szervezetek pénzügyi támogatásának rendjéről szóló rendelet felülvizsgálata, pontosítása és szigorítása, a béren kívüli juttatások mértékének felülvizsgálata, egységesítése. 16., A költségvetési koncepcióban pályázati önerő kerüljön meghatározásra. 17., A 2012. évi költségvetésben szerepeltetni kell a fürdő üzemeltetését. 18., A 2012. évi költségvetés összeállításakor ………….eFt összegű hiánynál magasabb összeg nem tervezhető/hiány nem tervezhető. A Képviselő-testület utasítja a Jegyzőt, hogy az Ámr. 36. § (3) bekezdése szerint gondoskodjon az intézményi költségvetési egyeztető tárgyalások lebonyolításáról. Határidő: folyamatos, legkésőbb 2012. január 31. Felelős: Fazekas László polgármester Kovács Zoltánné dr. jegyző


Ügyiratszám:

Napirendi pont: 3.


igen

nem

Az előterjesztés tárgya: a növények telepítési távolságáról szóló rendelet megalkotásáról A napirendi pont előterjesztője: Kovács Zoltánné dr. jegyző Az előterjesztést készítette: dr. Kovács Tímea aljegyző Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottságok: -

Jogi, Ügyrendi Bizottság Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság




ALBERTIRSA VÁROS JEGYZŐJÉTŐL Előterjesztés a Képviselő-testület 2011. november 24-ei ülésére, a növények telepítési távolságáról szóló rendelet megalkotásáról Tisztelt Képviselő-testület! A növények telepítési távolságáról szóló rendelet módosításának szükségessége már több alkalommal felmerült. Figyelemmel arra, hogy a rendelet felülvizsgálata során a tartalmi rendelkezések módosításán túl (telepítési távolságok meghatározása), eljárási szabályok megalkotása is szükségessé vált, új rendelet megalkotása mellett döntöttünk. A rendeletalkotás szükségességének indokolása: Valamikor az ingatlan határától betartandó a telepítési távolságokat (belterületen, külterületen, zártkertben) a 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelet 5. sz. melléklete szabályozta. A rendelet 1998. január 1 –től hatályon kívül lett helyezve és jelenleg nincs országos érvényű előírás. Korábban az Országos Építésügyi Szabályzat függelékében is szerepeltek előírások a növények telepítésére nézve, azonban az OTÉK-ból ez a függelék most hiányzik. Az önkormányzati rendeletek, általában átvették a hatályon kívül helyezett rendelet telepítési távolságait. Önkormányzati rendelet hiányában, elvileg a telken bárhol ültethető növényzet. Egyetlen feltétel, hogy az a szomszédos ingatlan tulajdonosát, használóját nem zavarhatja (árnyékolás, kilátás zavarása, telekre átnyúló ágak, gyökerek, épület alá növő gyökerek, épületre ráhajló ágak, épületen végzendő felújítási munkát akadályozó növényzet) ingatlana használatában, birtoklásában nem korlátozhatja, épületében kárt nem okozhat (ezek a szabályok Ptk-ban találhatók). A gyakorlatban számos esetben problémát okoz, hogy a szomszéd milyen távolságra ültetheti a tuját a szomszéd kerítésétől, vagy a fa fajtájának későbbi növekedését figyelmen kívül hagyva gyümölcsfát túlságon közel ültet a kerítéshez, amiből aztán később szomszédjogi viták, birtokháborítási ügyek indulhatnak. A rendelet-tervezet ismertetése: A tervezet, illetve a későbbi rendelet hatálya kiterjed kül- és belterületre egyaránt és a kifejlett fa-, illetve cserje méretének figyelembe vételével állapítja meg az ültetési távolságokat. A növénytelepítési távolságok meghatározása mellett a rendelet-tervezet foglalkozik a közterületi faültetéssel is olyan vonatkozásban, hogy javuljon a városkép a tervezettebb növénytelepítés következtében. Lehetőség szerint ne kerüljön sor az utcaképbe nem illő, esetleg allergén fafajok telepítésére, ezért minden fa, cserje ültetés előtt ki kell kérni a Városfejlesztési- és Környezetvédelmi Bizottság engedélyét. A rendelet-tervezet rögzíti a hatásköröket: növénytelepítéssel kapcsolatos ügyekben első fokon a Polgármester, másodfokon a képviselő-testület jár el. A rendelet szabályait, csak az elfogadását követően ültetetett, telepített növények esetében lehet alkalmazni. Természetesen, amennyiben a korábban nem megfelelő helyre ültetett növény növekedése folytán zavarja a szomszédot, akkor birtokháborítási eljárás kezdeményezhető, amely eredményezheti az eredeti állapot visszaállítását. A jegyző a birtokháborítási eljárást a zavarás keletkezésétől számított 1 éven belül folytathatja le, ezt

követően a bíróság jár el birtokháborítási perekben. A bírósági per során lezárásként szintén születhet olyan döntés, amely a rossz helyre ültetett növény kivételére kötelez. Javaslat a jogkövető magatartás elősegítésére Javaslom, hogy a rendelet egy-egy példányát küldjük meg a település területén működő kertészetek részére, hogy a vásárlók már a dísznövények megvételekor tájékozódhassanak a betartandó ültetési távolságokról.


Kovácsa Zoltánné dr. jegyző

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének önkormányzati rendelet-tervezete a növények telepítési távolságáról Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja: Általános rendelkezések 1.§ (1) A rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik a város közigazgatási területén történő fák és cserjék telepítését, ültetését az állampolgárok, gazdák, gazdálkodó szervezetek számára a helyi előírások betartása mellett oly módon, hogy a növénytelepítés szolgálja az egészséges környezeti állapot kialakulását, valamint a várható lombkorona és gyökérzet figyelembe vételével elkerülhetők legyenek a későbbi jogviták a szomszéd ingatlantulajdonosok között. (2) A rendelet területi hatálya kiterjed a város közigazgatási területén (bel-és külterület) történő fás szárú növények, lombhullató és örökzöld fák, cserjék (legyen az dísznövény, gyümölcsfa, gyümölcstermő bokor vagy más, ide sorolható növény) telepítésére. (3) E rendelet előírásait kell alkalmazni egyéb, külön jogszabály által nem szabályozott esetekben. (4) A rendelet hatálya nem terjed ki: a) az erdőről és az erdő védelméről, a természet védelméről, valamint a szőlő termesztésről és borgazdálkodásról szóló törvények hatálya alá tartozó fás szárú növényekre; b) a gyümölcsfa ültetvények telepítésére; c) az eltérő szabályt megállapító külön törvény hatálya alá tartozó fás szárú növényekre; d) az energetikai célból termesztett, fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényekre; e) a szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya elhelyezésére, hasznosítására szolgáló fával borított területre. Eljárási szabályok 2.§ (1) Az ültetési (telepítési) távolság be nem tartásával kapcsolatos eljárás önkormányzati hatósági ügynek minősül, melyben első fokon átruházott hatáskörben a polgármester jár el. (2) Amennyiben az ingatlan tulajdonosa (használója, kezelője) az e rendelet 3. §-ában meghatározott telepítési távolságok figyelmen kívül hagyásával telepített, ültetett növényt, őt a növény átültetésére vagy kivételére kell kötelezni. A fák, cserjék telepítési (ültetési) távolságára vonatkozó előírások 3.§ Az ingatlan tulajdonosa (használója, kezelője) köteles megtartani az ingatlan határától számított alábbi legkisebb telepítési (ültetési) távolságokat: a) 1 m-nél magasabbra nem növő cserje, bokor 1,0 m; b) Szőlő, 2 m-nél magasabbra nem növő cserje, bokor, sövény, díszfa 1,50 m;

c) d) e) f)

3 m-nél magasabbra nem növő minden egyéb bokor és díszfa 2,0 m; 4 m-nél magasabbra nem növő, nem terebélyes díszfa 3,50 m; Alacsony növésű gyümölcsfa, 4 m-nél magasabbra növő, terebélyes díszfa 4,0 m; Cseresznyefa, dió és gesztenyefa továbbá az előzőekben fel nem sorolt gyümölcsfa, valamint fűz, akác, fenyő 6,00 m; A telepítésre vonatkozó vegyes rendelkezések 4.§

(1) Közterületen őshonos vagy környezetbe illő, városi környezetet jól tűrő lombos fa és cserje, valamint örökzöld növényzet ültethető. A legfontosabb magyarországi őshonos fa és cserjefajok tájékoztató jegyzékét e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza. (2) A közterületen lévő fa és cserje a közlekedést nem veszélyeztetheti. A telepítést a közművek - víz, gázvezeték, csatorna, elektromos hálózat – figyelembevételével kell végezni, s az erre vonatkozó külön szabályokat (biztonsági övezet előírásai) be kell tartani. (3) Közút vagy járda mellé gyümölcsfa, díszfa, cserje csak úgy ültethető, hogy a közúti közlekedést, a gyalogos forgalmat és a vízelvezetést (árkot) ne akadályozza, továbbá közlekedésbiztonsági okok miatt a beláthatóságot is biztosítani kell. (4) Ha valaki saját kezdeményezésből kíván közterületre fát, cserjét ültetni, hozzájárulást kell kérnie a Városfejlesztési- és Környezetvédelmi Bizottságtól, kizárólag a hozzájárulás kiadása után végezhető el az ültetés. Új utca fásítását egységesen, őshonos és a városi klímát jól tűrő lombos fafajokkal kell végezni. Meglévő fák, cserjék kezelése, elhelyezkedése miatti vitákból eredő eljárási szabályok 5.§ E rendelet hatályba lépését megelőzően telepített fák, cserjék esetében, amennyiben telepítésük e rendeletben meghatározottaktól eltér, annak tulajdonosa köteles úgy gondozni és nyírni a növényt, hogy az a szomszédokat, érintetteket ne zavarja, más tulajdonában kárt ne okozzon. Záró rendelkezések 6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a növények telepítési távolságáról szóló 16/1999. (VI.25.) önkormányzati rendelet, és az azt módosító 3/2000. (II.25), 37/2003.(XII.19) és a 14/2006. (III. 31) önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik. ………………………….. Fazekas László polgármester A rendelet kihirdetve: 2011. …………… Kovács Zoltánné dr. jegyző

…………………………… Kovács Zoltánné dr. jegyző

1. számú függelék tudományos (latin) elnevezés

magyar elnevezés

lombos fák Acer campestre mezei juhar Acer platanoides korai juhar Acer pseudoplatanus hegyi juhar Acer tataricum tatár juhar, feketegyűrű juhar Alnus glutinosa enyves éger, mézgás éger Alnus incana hamvas éger Betula pendula közönséges nyír, bibircses nyír Betula pubescens szőrös nyír, pelyhes nyír Carpinus betulus közönséges gyertyán Carpinus orientalis keleti gyertyán Castanea sativa szelídgesztenye Cerasus avium (Prunus avium) vadcseresznye, madárcseresznye Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb) sajmeggy Fagus sylvatica közönséges bükk Fraxinus angustifolia ssp. pannonica magyar kőris Fraxinus excelsior magas kőris Fraxinus ornus virágos kőris, mannakőris Juglans regia közönséges dió Malus sylvestris vadalma Padus avium zelnicemeggy, májusfa Populus alba fehér nyár Populus canescens szürke nyár Populus nigra fekete nyár Populus tremula rezgő nyár Pyrus pyraster vadkörte, vackor Quercus cerris csertölgy, cserfa Quercus farnetto (Q. frainetto, Q. conferta) magyar tölgy Quercus petraea (Q. sessiliflora) kocsánytalan tölgy Quercus pubescens molyhos tölgy Quercus robur (Q. pedunculata) kocsányos tölgy Salix alba fehér fűz Sorbus aria lisztes berkenye Sorbus aucuparia madárberkenye Sorbus dégenii Sorbus domestica házi berkenye Sorbus pseudolatifolia Sorbus rédliana Sorbus semiincisa budai berkenye Sorbus torminalis barkóca berkenye Tilia cordata (T. parviflora) kislevelű hárs Tilia platyphyllos (T. grandifolia) nagylevelű hárs Tilia tomentosa (T. argentea) ezüst hárs Ulmus glabra (Ulmus montana, Ulmus hegyi szil scabra)

vénic szil mezei szil tűlevelű fajok (fenyők) Abies alba jegenyefenyő Juniperus communis közönséges boróka, gyalogfenyő Larix decidua vörösfenyő Picea abies (Picea excelsa) lucfenyő Pinus sylvestris erdei fenyő Taxus baccata közönséges tiszafa lombos cserjék Alnus viridis havasi éger, zöld éger Amelanchier ovalis közönséges fanyarka Amygdalus nana (Prunus tenella) törpe mandula Artemisia alba sziklai üröm Berberis vulgaris közönséges borbolya, sóskafa Calluna vulgaris (Erica vulgaris) csarab Cerasus fruticosa (Prunus fruticosa) csepleszmeggy Clematis vitalba erdei iszalag Colutea arborescens pukkanó dudafürt Cornus mas húsos som Cornus sanguinea veresgyűrű som Coronilla emerus Corylus avellana közönséges mogyoró Cotinus coggygria cserszömörce Cotoneaster integerrimus (C. vulgaris) szirti madárbirs Cotoneaster nigrum (C. melanocarpa) fekete madárbirs Cotoneaster nebrodensis (C. tomentosa, C. nagylevelű madárbirs, gyapjas madárbirs orientalis) Crataegus laevigata (C. oxyacantha) kétbibés galagonya Crataegus monogyna egybibés galagonya Crataegus nigra fekete galagonya Crataegus pentagyna ötbibés galagonya Cytisus ausrtiacus buglyos zanót Cytisus hirsutus borzas zanót Cytisus nigricans fürtös zanót Cytisus decumbens (C. procumbens) Cytisus supinus (C. capitalus) gombos zanót Daphne cneorum henyeboroszlán Daphne laureola babérboroszlán Daphne mezereum farkasboroszlán Erica carnea alpesi erika Euonymus europaeus csíkos kecskerágó Euonymus verrucosus bibircses kecskerágó Frangula alnus (Rhamnus frangula) kutyabenge Genista tinctoria festő rekettye Hedera helix közönséges borostyán Helianthemum numullarium napvirág Hippophae rhamnoides homoktövis Laburnum anagyroides közönséges sárgaakác, aranyeső Ulmus laevis Ulmus minor (Ulmus campestris)

Ligustrum vulgare Lonicera caprifolium Lonicera xylosteum Prunus spinosa Rhamnus catharticus Ribes alpinum Ribes uva-crispa Rosa canina Salix caprea Salix cinerea Salix eleagnos Salix fragilis Salix pentandra Salix purpurea Salix rosmarinifolia Salix triandra Salix viminalis Sambucus nigra Sambucus racemosa Sarothamnus scoparius (Cytisus scoparius) Spiraea media Spiraea salicifolia Staphylea pinnata Viburnum lantana Viburnum opulus Vitis sylvestris

közönséges fagyal jerikói lonc ükörke lonc, ükörke kökény varjútövis (benge) havasi ribiszke gyepűrózsa kecskefűz rekettyefűz, hamvas fűz ciglefűz, parti fűz törékeny fűz csőrege fűz babérfűz csigolyafűz serevényfűz mandulalevelű fűz kosárkötő fűz fekete bodza fürtös bodza seprőzanót szirti gyöngyvessző fűzlevelű gyöngyvessző mogyorós hólyagfa ostorménfa kányabangita ligeti szőlő


Ügyiratszám:

Napirendi pont: 4.


igen

nem

Az előterjesztés tárgya: a piaci bérleti díjak és helypénzek mértékének meghatározásáról A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: dr. Kovács Tímea aljegyző Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottságok: -

Pénzügyi Bizottság Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság




ALBERTIRSA VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL Előterjesztés a Képviselő-testület 2011. november 24-ei ülésére, a piaci bérleti díjak és helypénzek mértékének meghatározásáról Tisztelt Képviselő-testület! A vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III.13.) Kormányrendelet hatályba lépését követően – az Alkotmánybíróság 67/2006. (XI.29.) AB határozatára is figyelemmel – az önkormányzat hatályon kívül helyezte a vásárokról és piacokról szóló rendeletét. A piac működésére vonatkozó rendelkezéseket jelenleg a piacüzemeltetési szabályzat tartalmazza. Az Önkormányzat – mint fenntartó – hatáskörébe tartozik a helypénzek mértékének meghatározása a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009.(III.13.) Kormányrendeletben foglaltak szerint. A bérleti díjak és a helypénzek felsorolása az üzemeltetési szabályzat mellékletét képezik. A bérleti díjak és helypénzek mértékét évente indokolt felülvizsgálni. Jelen javaslat elkészítése előtt kikértük Sándor Gyuláné piacfelügyelő véleményét, aki közvetlen, napi kapcsolatban van az árusokkal. Összességében elmondható, hogy a helypénzek illetve bérleti díjak tekintetében mind az árusok, mind a piacon dolgozók egy átláthatóbb, egyszerűbb rendszer bevezetését igénylik. Az egyéb javaslatok, kérések a továbbiakban részletesen ismertetésre kerülnek. Képviselői kérésre több – elsősorban a környékbeli településen működő – piac díjtételeit áttekintettük, arra keresve a választ, hogy az Albertirsán alkalmazott helypénzek illetve bérleti díjak kiugróan magasnak számítanak-e. A vizsgálat eredményeként készült táblázat az előterjesztéshez csatoltan olvasható. A díjtételek összehasonlítása torzít, mivel a helypénzt minden település a helyi sajátosságok és a piac adottságainak (fedett-fedetlen, asztalok minősége, elhelyezkedése, víz-, áramvételi lehetőség stb.) figyelembevételével alakítja ki. Az egyes településen alkalmazott díjtételek vizsgálatából az azonban megállapítható, hogy az albertirsai helypénzek, illetve bérleti díjak nem számítanak kiugróan magasnak. Figyelemmel fentiekre, a piaci bérleti díjak és helypénzek mértékének meghatározásával kapcsolatban az alábbi javaslatokat teszem: 1. Az asztalok tekintetében javaslom megszüntetni a megkülönböztetést az „őstermelő” és a „vállalkozó” által fizetendő helypénz (ideértve a havi helypénzt is!) így az első és a további asztalok után fizetendő helypénz között. 2. A napi helypénzek tekintetében az „egyéb” (puska, járóka) kategóriát javaslom megszüntetni. Így különbségtétel csak a földön árusítás és a minden más egyéb mód (sátor, ponyva, puska, járóka stb.) között lenne úgy, hogy a helypénz fizetésének alapja minden esetben az árus által elfoglalt terület (m2 ). 3. Új kategóriaként javaslom bevezetni a büfékocsit, mivel a közelmúltban két büfékocsi is megjelent a piacon. 4. A napi helypénzek esetében átlagos 5%-os díjemelést javaslok, a havi helypénzek és a bérleti díj bruttó összegének változatlanul hagyása mellett. Fenti javaslatok eredményeként az árusok és a helypénzszedők által is könnyen átlátható és alkalmazható rendszer jönne létre. A napi helypénzek emelése a havi- és éves bérleti díjak változatlanul hagyása mellett várhatóan arra ösztönzi majd az árusokat, hogy váltsanak bérletet, melynek köszönhetően a piac üzemeltetéséből származó bevételek kiegyensúlyozottabbá, ezáltal tervezhetőbbé válnak. Az alábbiakban az árusok helypénzzel, bérleti díjjal kapcsolatos javaslatait ismertetem:

1. Bérleti jog, havi helypénz összegének csökkentése. (Annak érdekében, hogy minél több árus váltson bérletet, a jelenlegi bruttó díjak fenntartását javaslom, ez tekintettel a jövő évben bevezetésre kerülő 27%-os Áfára minimális csökkentést jelent.) 2. A bérleti jog megfizetése történhessen két részletben. (Javaslom a bérleti jog két részletben történő megfizetésének engedélyezését, az alábbiak miatt: az első negyedév mind az árusok, mind a vásárlók tekintetében „holt” időszak a piacon, ezért tény, hogy többen élnének a lehetőséggel, és csak a 2. félévre vennék meg a bérleti jogot. A nehéz gazdasági helyzet miatt azonban félő, hogy a teljes évre bérleti jogot váltók száma mindenképpen csökkenni fog, a két részletben történő fizetéssel azonban nőhet a bérleti jogot váltók száma, így az önkormányzat bevételei nem csökkennének.) 3. A sátras árusok m2 helyett folyóméter szerint fizessenek helypénzt. (A m2 szerinti területszámítás biztosítja, hogy az árusok valóban az általuk elfoglalt hely után fizessenek, ezért módosítását nem javaslom.) 4. A sátor „eresze” ne kerüljön elfoglalt helyként felszámolásra. (Figyelemmel arra, hogy a legtöbb árus az ereszre is pakol ruhát, javaslom, hogy továbbra is árusító helyként vegyük figyelembe az eresz alatti területet.) 5. A bérelt helyeket napi jegyeseknek ne adjuk ki. (A piacüzemeltetési szabályzat értelmében 700 óráig van lehetőségük a bérleti jogosoknak a bérelt helyük elfoglalására. Árusítani természetesen akkor is tudnak, ha 700 óra után érkeznek, ekkor a piacfelügyelő jelöli ki számukra az árusítóhelyet. A módosítást nem javaslom, mivel az üres asztalok látványa nem vonzza a vásárlókat.) 6. Az árusok tájékoztatása a helypénzek és a bérleti jog tekintetében a bruttó összegekről történjen. (A helypénzek és a bérleti jog mértékének megállapítását követően az árusok tájékoztatása mind a bruttó, mind a nettó árakról megtörténik.) Figyelemmel fentiekre az alábbi határozati javaslatot terjesztem a T. Képviselő-testület elé: Határozati javaslat Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a piacüzemeltetési szabályzat 2. számú mellékletét az előterjesztés 3. számú mellékletének megfelelően módosítja. A Képviselő-testület a piacüzemeltetési szabályzat módosított 2. számú mellékletének bérleti jogokra vonatkozó részét 2011. december 01-től rendeli el alkalmazni. A piacüzemeltetési szabályzat módosított 2. számú mellékletét 2012. január 01-től kell alkalmazni. Határidő: a Piacfelügyelő és az árusok tájékoztatására: 2011. december 01. Felelős: Fazekas László polgármester Albertirsa, 2011. november 14. Fazekas László polgármester

1. számú melléklet PIACON TÖRTÉNŐ ÁRUSÍTÁSI DÍJAK

asztal havi díj asztal napi díj

1

Albertirsa 2915 625

Cegléd 4000 216

Pilis 2200 800

Monor 50001 485/fm

Nagykáta 2670+260 Ft napi 790

Monoron havi díj fizetésre nincs lehetőség, az asztal bérleti díja egy évre 60.000,- Ft, amit negyedévente kell fizetni!

Vecsés 3600 300

PIACI HELYPÉNZEK Albertirsa Vinnyica utcai piac Napi helypénzek (az árak az ÁFA-t nem tartalmazzák!)

Nettó ár (Ft.)

Bruttó ár 2011. (25% ÁFA) (Ft)

68

85

12

15

24 16

30 20

kedd, péntek, vasárnap szombat

500 416

625 520

első asztal

200 500

250 625

332 260 168 252

415 325 210 315

Nettó ár

Bruttó ár 2011. (25% ÁFA)


2 915 1 668

3 644 2 085

első asztal minden további asztal

916 2 916

1 145 3 645


792 500

990 625

Megnevezés

1. 2. 3. 4. 5.

6.

pulyka, liba, kacsa, tyúk, gyöngyi, nagy nyúl, napos liba, napos kacsa (db) napos pulyka és galamb, előnevelt csirke (db) napos csirke (10 db) tojás (10 db) asztal

Őstermelő (kedd, péntek, vasárnap)

minden további asztal 7.

sátras, ponyvás (m2) kedd, péntek, vasárnap szombat

8. 9.

földön árusítás (m2) egyéb (puska, járóka) Havi helypénzek (az árak az ÁFA-t nem tartalmazzák!)

Megnevezés 1.

2.

3.

asztal

Őstermelő (kedd, péntek, vasárnap)

sátras, ponyvás (m2)

Bérleti jog (az árak az ÁFA-t nem tartalmazzák!) A Vinnyica utcai piacon történő árusítás esetén vállalkozók, büfések, italmérők átal elfoglalt terület. Bruttó ár Nettó ár 2011. Megnevezés (Ft.) (25% ÁFA) (Ft) 5 600 7 000 asztal 8 000 10 000 sátor (m2)

Járművek (az árak az ÁFA-t nem tartalmazzák!)

Megnevezés tehergépkoc si (1,5 t felett) tehergépkoc si (1,5 t alatt) személygépkocsi személygépkocsi utánfutóval munkagép kézikocsi utánfutó

Nettó ár (Ft.) 832 500 332 500 392 44 168

Bruttó ár 2011. (25% ÁFA) (Ft) 1 040 625 415 625 490 55 210

3. számú melléklet

JAVASLAT PIACI HELYPÉNZEK Albertirsa Vinnyica utcai piac Napi helypénzek (az árak az ÁFA-t nem tartalmazzák!)

Nettó ár (Ft.)

Bruttó ár 2012. (27% ÁFA) (Ft.)

71

90

12

15

24 16

30 20

472 441

600 560

331 276 1 969 1 575

420 350 2 500 2 000

Nettó ár (Ft.)

Bruttó ár 2012. (27% ÁFA) (Ft)


2 913 1 669

3 700 2 120

kedd, péntek, vasárnap szombat büfékocsi (az azt vontató gépjárművel együtt) kedd, péntek, vasárnap szombat

788 504 5 906 3 937

1 000 640 7 500 5 000

Megnevezés

1. 2. 3. 4. 5.

pulyka, liba, kacsa, tyúk, gyöngyi, nagy nyúl, napos liba, napos kacsa (db) napos pulyka és galamb, előnevelt csirke (db) napos csirke (10 db) tojás (10 db) asztal kedd, péntek, vasárnap szombat

6.

7.

területhasználati díj (m2) kedd, péntek, vasárnap szombat büfékocsi (az azt vontató gépjárművel együtt) kedd, péntek, vasárnap szombat Havi helypénzek (az árak az ÁFA-t nem tartalmazzák!)

Megnevezés 1.

3.

4.

asztal

területhasználati díj (m2)

Bérleti jog (az árak az ÁFA-t nem tartalmazzák!) A Vinnyica utcai piacon történő árusítás esetén vállalkozók, büfések, italmérők által elfoglalt terület. Bruttó ár Nettó ár 2012. Megnevezés (Ft.) (27% ÁFA) (Ft) 5 512 7 000 asztal 7874 10 000 területhasználati díj (m2)

Járművek (az árak az ÁFA-t nem tartalmazzák!)

Megnevezés tehergépkocsi (1,5 t felett) tehergépkocsi (1,5 t alatt) személygépkocsi személygépkocsi utánfutóval munkagép kézikocsi utánfutó

Nettó ár (Ft.) 835 504 339 504 394 47 173

Bruttó ár 2012. (27% ÁFA) (Ft) 1 060 640 431 640 500 60 220


Ügyiratszám:

Napirendi pont: 5.


igen

nem

Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés Albertirsa város közműveinek (víz-csatorna) hosszú távú koncepciójáról, fenntartásáról, rekonstrukciójáról, fejlesztéséről A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Boros Ottó intézményvezető Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottságok: -





ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2011. november 24-i ülésére, Albertirsa város közműveinek (víz-csatorna) hosszú távú koncepciójáról, fenntartásáról, rekonstrukciójáról, fejlesztéséről Tisztelt Képviselő-testület! Az előterjesztés három fő fejezetre osztható: 1) Fenntartás 2) Rekonstrukció 3) Fejlesztések Hosszú távú koncepció Albertirsa víz-csatorna közműveinek fenntartása vonatkozásában 1.1. Ivóvíz hálózat, víztermelő egységek és víztározók 1.1.1. Jelenleg rendelkezésre állnak azok a rendelkezések, amelyek a felettes vízügyi, környezetvédelmi és közegészségügyi hatóságokkal engedélyeztetve vannak. Ezek az alábbiak: Vízmű kezelési szabályzat, vízmű vízjogi üzemeltetési engedély és vízmű adatok. Az ivóvíz hálózat és tartozékainak fenntartására vonatkozó belső és külső rendelkezések biztosítottak. Az intézmény aktuális éves költségvetése keretén belül meghatározza a saját hatáskörébe tartozó, fenntartással kapcsolatos feladatokat és azokat elvégzi. 1)

1.2. Szennyvíztisztító telep és csatornahálózat 1.2.1. Jelenleg rendelkezésre állnak azok a rendelkezések, amelyek a felettes vízügyi, környezetvédelmi és közegészségügyi hatóságokkal engedélyeztetve vannak. Ezek az alábbiak: Szennyvíztisztító telep és hálózat kezelési szabályzat, szennyvíztisztító telep összevont vízjogi üzemeltetési engedély és a szennyezés-csökkentési ütemterv. A szennyvíztisztító telep, valamint a csatornahálózat és tartozékainak fenntartására vonatkozó belső és külső rendelkezések biztosítottak. Az intézmény aktuális éves költségvetése keretén belül meghatározza a saját hatáskörébe tartozó, fenntartással kapcsolatos feladatokat és azokat elvégzi. 2. Rekonstrukció 2.1.Ivóvíz hálózat és víztermelő egységek 2.1.1. Dolina u-i vízmű terület 2.1.1.1.Vízmű épület 2.1.1.1.1. Nyílászárók Általánosságban elmondható, hogy a vízmű épület nyílászárói semmiféle energetikai követelményrendszernek nem felelnek meg. Az épület fűtési energiaigénye jelentősen csökkenthető a jövőben, amennyiben ablakait és bejárati ajtaját korszerű, energiatakarékos elemekre cseréljük ki. Megvalósítás: 2012-2016. 2.1.1.1.2. Lapostető szigetelés

A vízmű épület tetejét fedő bitumenes lemez és kavicsréteg fedés alatt semmiféle hőszigetelés nincs. A bitumenes lemez mára sok helyen felpúposodott, tönkremenetele várható. A lapostető jelenlegi fedőrétegeinek elbontása után célszerű volna a tetőt hőszigetelni, és arra új, korszerű bitumenes lemezfedést tenni, vagy a lapostetőt részben elbontva, belülről hőszigetelt nyeregtetőt építeni. Megvalósítás: 2012-2016. 2.1.1.2. Garázs A jelenleg használt könnyűszerkezetes, szigeteletlen garázs az ott parkoló járműveket (Renault tgk. és EO földmunkagép) esőtől és hótól megvédi, de téli indításuk a szigeteletlenség miatt nem megoldott. A garázsépület kiszélesítésével és szigetelésével elérhető, hogy a járművek téli üzeme biztonságos legyen, továbbá a garázs alkalmassá válik a karbantartási munkákhoz szükséges minimális raktárkészlet anyagainak tárolására (zömmel 4-6 m hosszúságú csövek, amelyek tárolása jelenleg nem megoldott). Megvalósítás: 2012-2016. 2.1.1.3. Kerítés A vízmű Dolina u-i telephelyét övező kerítés bővítése szükséges. A vízmű jelenleg is egy, a Dolina u-ból nyíló úton közelíthető meg. Tavasztól-őszig a jelenlegi kerítés és a Dolina u. közötti szakaszon intézményünk végzi a zöldterület karbantartását, parlagfű mentesítését. Mivel a telephely mellett természetvédelmi terület van, amit sokan illegális szemétlerakóként használnak, a beruházás a jövőben ennek lehetőségét kizárná. Megvalósítás: 2012-2016. 2.1.2. Víztározók 2.1.2.1. 500 m3-es víztorony A víztorony tartószerkezetének külső és belső festése, ezen belül a jelenlegi rétegek eltávolítása, rozsdátlanítás, alapozás és új fedőrétegek felhordása mára időszerűvé vált. Ugyanez elmondható a belső feljáró hágcsókra és az egyes pihenők acéllemezeire is. A víztorony felső része csak a hőszigetelés és az azt fedő alumínium héjazat eltávolítása után lehetséges. Ez a munka alapvetően szükséges a víztorony statikai vizsgálatához. A víztér jelenlegi festése több helyen levált. Célszerű volna a víztér festékrétegeinek eltávolítása után olyan műanyag bázisú festékréteg felhordása, ami min. 20 évre megoldja ezt a problémát. Megvalósítás: 2012-2017. 2.1.2.2.

2×100 m3-es vasbeton medence A medence kezelőépületének nyílászáróit, és üvegezett felületeit ki kell cserélni. A vasbeton medence fenéklemeze és mennyezete megérett a rekonstrukcióra. A vasbeton medence alatt lévő csővezetékek és tolózárak cseréje szükséges. Szükséges továbbá ezen helyiség falainak és mennyezetének újravakolása és festése. Megvalósítás: 2012-2017.

2.1.3. Kutak 2.1.3.1. 2. sz. vízműkút melléfúrásos felújítása A 2.sz. vízműkút, annak jelentős homokolása miatt 2004 novemberében le lett állítva. A település hosszú távú vízellátásának biztosítása érdekében célszerű volna a kút melléfúrásos felújítása. Célszerű volna azt a kavicsolt réteget megcsapolni, amit a kút korábban használt. A beruházás után a kút minden

gond nélkül bekapcsolható a termelésbe, mivel hálózata ki van építve, elektromos csatlakozása megoldott. Megvalósítás: 2014-2016. 2.1.3.2. Kutak kompresszorozása A jelenleg használat alatt lévő 3. és 4. sz. vízműkutak kavicsrétegeinek tisztítása és felújítása életkoruk miatt (1975 és 1988-as építésűek) indokolt. A felújítással biztosítható a megszokott kiváló vízminőség, és némileg növelhető a kitermelhető vízmennyiség is. Megvalósítás: 2012-2017. 2.1.4. Ivóvíz hálózat 2.1.4.1.1. Tolózár aknák felújítása Jelenleg 84 db tolózár aknát üzemeltetünk. Ezek zöme egyidős az alapvezetékekkel. Felülvizsgálatuk és átépítésük időszerű, mivel a legtöbbről elmondható, hogy olyan méretben épült meg, amelyben semmiféle fizikai munkát nem lehet végezni. A tolózár aknák felújítása során el lehet végezni a ferde, vagy elcsúszott öntöttvas aknatetők tolózárak fölé történő helyezését is. Megvalósítás: 2013-2018. 2.1.4.1.2. Tolózárak felújítása Jelenleg 437 db tolózárat üzemeltetünk. Ezek Ø 50 – Ø 250 mm-es méretekkel vannak beszerelve. Célszerű a nehezen karbantartható tömszelencés tolózárakat, korszerű gumiékes tolózárakra cserélni. Megvalósítás: 2013-2018. 2.1.4.1.3. Csomópontok felújítása Albertirsán jelenleg 184 db közútkapcsolatos csomópontunk van, ahol az ivóvíz gerincvezeték áthalad az útkereszteződés egyik oldaláról a másikra, vagy alkalmasint ott több oldalágat vet. Ezek a csomópontok rendre 8-20 m szélességben épültek, átmérőjük a tolózáraknál írttal megegyező. Anyaguk zömmel acél, amely építése óta ki volt téve a talajpára korróziónak. Állandó veszélyforrások, és a hálózati veszteség egyik fő alkotóelemei. Megvalósítás: 2014-2019. 2.1.4.1.4. Külső elzárók megszüntetése Jelenleg mintegy 200 db olyan ingatlant tartunk nyilván, amelyek vízbekötésének zárása nem a telken belül, hanem azon kívül ún. „külső elzáróval” történik. Ezek a bekötővezetékek rendre varratos, vagy horganyzott acélcsövek. Sok esetben olyan helyen helyezkednek el, hogy a csőkiváltás csak egy egész utca vezetékrendszerének, vagy akár egy egész tömbnek a kizárásával lehetséges. A külső elzárók rendszerint tömszelencések, ami azt jelenti, hogy vagy nem nyithatók, vagy már nem zárhatók. Megvalósítás: 20132019. 2.1.4.1.5. Azbesztcement nyomóvezetékek fokozatos cseréje Az albertirsai ivóvíz hálózat teljes hosszának 82%-a azbesztcement nyomóvezeték. Az EU-s irányelvek szerint új vezeték építésekor ma már ilyen csöveket nem alkalmazhatnak, s törekedni kell ezeknek fokozatos cseréjére. Mivel ez hosszban kifejezve több mint 68000 fm (!) és a hálózatok sajnos nem az ún. „zöld sávban”, hanem a szilárd burkolatú utak alatt helyezkednek el, nagyon komoly tervezést és még komolyabb beruházási költségigényt jelentenek. Megvalósítás: 2014-2022. 2.1.5. Szennyvíztisztító telep és csatorna-hálózat 2.1.5.1. Szennyvíztisztító telep 2.1.5.1.1. Folyamatos üzemű, mozgó-kopó alkatrészek felújítása A szennyvíztisztító telepen, a 3 db Flygt búvárszivattyúból 2 db, a 2 db ABS szivattyúból 1 db, a 3 db AERZENER légbefúvóból 2 db, a 4 db ABS búvárkeverőből 4 db és a MULTIPROJEKT kotróberendezés 24 órán keresztül

folyamatosan üzemel. Ezek a villamos-gépek ennél fogva olyan igénybevételnek vannak kitéve, hogy állandó felújítást igényelnek. Megvalósítás: 2012-től folyamatosan. 2.1.5.1.2. UNIROK felújítása A jelenleg csúcslefölöző-tározóként működő UNIROK (ez a régi szennyvíztisztító telep két fő műtárgya) szénacél tartályok. Állapotuk erősen korrodált. Amíg át nem építjük őket egy korszerű, olcsóbban fenntartható vasbeton műtárggyá, a megközelíthetőségüket biztosító acél járófelületeket és korlátokat állandóan fel kell újítani. Megvalósítás: 2012-től folyamatosan. 2.1.5.1.3. Iszaptározók nyílásainak felújítása Az iszaptározók (3 db) nyílásai jelenleg deszkaborításúak. Ezek az állandó vizes környezetben 1-2 év alatt elkorhadnak, tönkremennek. Festésük nem lehetséges, mert az iszap lúgossága a festéket lemarja. Célszerű volna nagy szilárdságú műanyagból ezt helyettesíteni. Megvalósítás: 2012-2015. 2.1.5.4. Bejáró betonút felújítása A 40-es sz. főút és a szennyvíztisztító telep között kiépített betonút az 1988-as elkészülte óta semmiféle felújításon nem esett át. Az időjárás annyira igénybe vette az elmúlt 23 évben, hogy célszerű volna min. 5-8 cm vastag aszfaltréteggel felújítani. Megvalósítás: 2012-2016. 2.1.6. Átemelők 2.1.6.1. Szivattyú felújítások A 10 db átemelő műből 8 db-ban Flygt és 2 db-ban MEDIKER szivattyú végzi a szennyvíz átemelését, továbbítását a szennyvíztisztító telepre. Sajátosan nagy mennyiségű szálas anyag kerül elvezetésre az albertirsai szennyvízcsatorna hálózatban. Ennél fogva a szivattyúk nagy mértékű kopásnak vannak kitéve. A másik ok, a nagy mennyiségű, csapadékvízzel beömlő homok és apró kavics. A szivattyúk zöme már az alapcsatornák fektetésekor megvolt. Megvalósítás: 2012-2018. 2.1.6.2. Aknák Az átemelő aknák legnagyobb ellensége a kénhidrogén (H2S) korrózió. A kénhidrogén vizes környezetben kénessavvá (H2SO3) és gyenge kénsavvá (H2SO4) disszociál. Mindkettőre jellemző, hogy erősen korrozív jellegű. Megtámadják mind a vasbetont, mind az aknákba telepített vas, acél szerkezeteket. A beton falak, a fenékrész kráteresedik, idővel elmállik, míg az acél szerkezetek vízpárában lévő része gyorsan rozsdásodik és szétmállik. Az aknákat célszerű vízzáró vakolattal újra ellátni, és a vakolatot olyan anyaggal impregnálni, ami jobban bírja az enyhén savas környezetet. Megvalósítás: 2012-2022. 2.1.6.3. Nyomóvezetékek, visszacsapó szelepek, kábeltartók A nyomóvezetékek víztérben lévő részei az enyhén lúgos szennyvíz miatt passziválódnak (feketednek), míg a víztérben lévő részei a szennyvízből kipárolgó kénhidrogén miatt savas környezetben felmaródnak. A kábeltartók csak utóbbinak vannak kitéve. A visszacsapó szelepek életkoruknál fogva megérettek a felújításra. Megvalósítás: 2012-2022. 2.1.7. Szennyvíz-csatorna hálózat 2.1.7.1. Tisztító aknák felújítása Jelenleg 1022 db tisztító aknát üzemeltetünk. Ezek zöme közforgalmú utak gerincvonalában, vagy azok szélén helyezkedik el. Sajnálatos, hogy az öntöttvas aknatetők bizonyos embereknek úgy segítenek a megélhetésben, hogy azokat eltávolítják, majd összetörésük után értékesítik a „megfelelő

kereskedelmi csatornákon”. Az aknatetők nélküli aknák egyrészt fokozottan balesetveszélyesek, másrészt a megmaradt öntöttvas keretbe nem kapható abba illő fedlap, így az egészet ki kell cserélni. További probléma, hogy a fedlapok az állandó, rajtuk áthaladó gépjármű forgalom miatt, kijáródnak, zörögni kezdenek, ill. a keret megsüllyed, elferdül. A tisztító aknákra is igaz, hogy a kénhidrogén korrózió ezeket is megtámadja, elmállasztja. A tisztító aknákba szerelt acél lejáró hágcsókat megeszi a korrózió. Megvalósítás: 2013-2024. 2.1.7.2. Tisztító aknák talajvíz elleni szigetelése A 2010 őszétől 2011 tavaszáig tartó időszakban tapasztaltuk, hogy a tisztító aknák kútgyűrű elemeinek illesztési hézagai mellett/között, olyan mennyiségű réteg- és talajvíz szivárgott be, ami a szennyvíztisztító telep szárazidei terhelésének 200-250%-a volt! Felmérésünk szerint közel 300 db olyan akna van, amiben a talajvíz infilitrálódását meg kell szüntetni. Ez min. 2-3 cm vízzáró vakolat felvitelével, és az aknahágcsók kiszigetelésével oldható meg. Megvalósítás: 2013-2024. 2.1.7.3. Kontraeséses szakaszok feltárása és átépítése Jelenleg közel 20 olyan csatornaszakaszt üzemeltetünk, amiről működtetése közben kiderült, hogy vagy rosszul építették meg, vagy az évek során megsüllyedt. Ezen csatornaszakaszok állandó jellegű (heti vagy havi rendszerességgel visszatérő) beavatkozást igényelnek (gépi csatornamosatás). Mivel anyaguk nem a korszerű KG-PVC csatornacső, hanem beton, vagy azbesztcement cső, vélhetően csak újraépítésükkel orvosolhatóak a hibáik. Megvalósítás: 2013-2024. 3. Fejlesztés 3.1. Ivóvíz hálózat és víztermelő egységek 3.1.7. Irányítástechnikai rendszer kiépítése a víztermelő egységek (kutak) és a tározók, ill. az elosztásért felelős központ (Dolina u-i Vízmű) között 3.1.7.1. Valamikor létezett egy ehhez hasonló rendszer. Ez a Sport u-i víztorony és a Dolina u-i Vízmű között lefektetett kábelpáron keresztül kommunikált. A kábelt az évek során annyi helyen tépték el, hogy javíthatatlanul elromlott. A rendszer kiépítésének szükségessége abból fakad, hogy a víztermelést csak helyszínre kiszállva lehet szabályozni (pl: leállítani, beindítani, vagy épp leolvasni az aktuális paramétereket). Az irányítástechnikai rendszer kiépítésével on-line szabályozás jönne létre, ami nem igényli a kezelő ottlétét, állandó információval szolgál, és ennél fogva jelentős villamos energia és üzemanyag megtakarítás érhető el vele. Nem beszélve a felszabaduló kezelő élőmunka igény más irányú felhasználhatóságáról. Megvalósítás: 2012-2017. 3.1.7.2. Sport u-i víztorony automatikus szintszabályozása. Fontossága abban van, hogy a víztorony biztosítja Albertirsa városában az ivóvíz vezeték rendszerben azt a hálózati nyomást, amit az üzemeltetőnek a vonatkozó kormányrendelet (38/1995. (IV.5.)) erre kötelezően előír. Amennyiben megnő a település vízigénye, a toronyból gyorsabban fogy a víz. Ha ez egy kritikus szint alá megy, és a szivattyú(k) épp áll(nak), a kezelő pedig épp más tevékenységet végez, vízhiány léphet fel, mert a toronyból kifogy a víz. Az automatikus szintszabályozás ezt a kérdéskört oldaná meg. Megvalósítás: 2012-2017. 3.1.7.3. Aktuális vízigénynek megfelelő termelés. A víztermelő egységek jelenleg két dolgot tudnak: vagy állnak és nem termelnek, vagy teljes fordulatszámon dolgoznak és termelnek. Létezik azonban egy ennél

intelligensebb üzemelés is, amikor ún. frekvenciaváltó segítségével úgy szabályozunk, hogy ha kis mennyiség kell, a szivattyú(k) csak annyit termel(nek) alacsony fordulaton, amennyire szükség van. Ha pedig maximális mennyiség kell, maximális mennyiséget termel(nek). Megvalósítás: 2012-2017. 3.1.7.4. Víztermelő egységek tartalékai. A jelenleg működő, albertirsai vízellátásért felelős 3 db, kútba szerelt búvárszivattyúnak nincsenek tartalékai. Egy-egy ilyen meghibásodást még elvisel a rendszer, de egy sorozatleállásnál víz nélkül maradhat a település. Megvalósítás: 20122020. 3.1.7.5. Hálózati veszteség csökkentése. Jelenleg minden 3-4 liter víz elszivárog a talajba a vezetékek hibáin keresztül. Amennyiben ez olyan mennyiség, és a vezetéket ölelő környező talaj minősége is kedvező erre, a víz nem fog a felszínre törni, a hiba észrevétlen marad. Ennek kiküszöbölésére léteznek műszerek. Célszerű volna egy ilyen eszközbe beruházni. Ezzel nem csak a közterületi hibahelyeket lehetne feltárni, hanem a lakosság részére is nagy segítség lehet, ha nem kell egy egész udvart feltúrni, keresvén a hiba forrását. Megvalósítás: 2012-2020. 3.1.7.6. Korszerű árokásó gép beszerzése. A jelenleg rendelkezésre álló munkagép felett kissé elszállt az idő. Arra még alkalmas, hogy egy csőtörésnél helytálljon, de komolyabb munkára már nem. Olyan gép vásárlása volna célszerű, amelyet több feladat végrehajtására is alkalmassá lehet tenni (Pl: árokásás, betonbontás, stb.). Megvalósítás: 2012-2014. 3.1.7.7. Fúrt kutak mérősítése. Nyilvánvaló, hogy az albertirsai házas ingatlanok legalább 2/3 része rendelkezik saját vízellátó rendszerrel is. Ezek egy része be van kötve a közműves vízellátással is ellátott házakba. A problémát a méretlenségük okozza. Emiatt ugyanis úgy vehetik igénybe a szennyvíz-csatorna hálózatot, hogy nem fizetnek érte. Továbbá veszteséget okoznak az üzemeltetőnek ivóvíz értékesítési oldalon, mert annak kapacitásait nem olyan mértékben veszik igénybe, mint ami szükséges, vagy ami rendelkezésre áll. A probléma itt tovább bomlik, mivel a föld alá fektetett vezetékekben lévő víz nem olyan ütemben fogy, ahogy műszakilag indokolt, ezáltal romlik a minősége. Ha a házi vízellátó rendszer fizikailag nagyobb nyomásértékkel dolgozik, mint az utcai hálózat, a házi vízműből nyert ismeretlen minőségű víz kijuthat az utcára, és ott okozhat vízminőség romlást. Megvalósítás: 2012-2020. 3.2. Szennyvíztisztító telep és csatorna-hálózat 3.2.1. Szennyvíztisztító telep 3.2.1.1. UNIROK elbontása, új vasbeton műtárgy építése. A jelenleg csúcslefölöző-tározóként használt UNIROK szénacélból készültek 1988ban. Az elmúlt 3 év üzemeltetési tapasztalata, hogy intenzív esőzések esetén (1 óra alatt több mint 20 mm csapadék hullik le!) az UNIROK megtelnek csapadékvízzel hígított szennyvízzel, és nem tudják tovább ellátni feladatukat. Amíg az elválasztó rendszerű szennyvízcsatorna hálózatba bekerülhet az esővíz, állandó problémát jelent a többlet szennyvíz fogadása, kezelése, tisztítása. Ezt egy erre méretezett műtárggyal orvosolni lehet. Megvalósítás: 2012-2020. 3.2.1.2. Új iszaptározó műtárgy, iszapszállító és csurgalékvíz vezeték létesítése. A jelenleg használat alatt álló 3 db iszaptározó térfogata így is szűkösen elegendő az iszap 6 hónapig tartó érlelésére, tározására. Amennyiben megvalósul a szennyezéscsökkentési ütemtervben foglalt településrészek bekapcsolása a szennyvíz hálózatba, a keletkező többlet iszap elhelyezésére nem lesz mód. Célszerű volna a meglévő

négyszög alaprajzú tározók mellé, egy hasonló méretűt építeni, s a probléma megoldódik. Az iszapszállító és csurgalékvíz vezetékek létesítése a műtárgy kialakításával együtt szükséges. Megvalósítás: 2012-2015. 3.2.1.3. Szennyvíziszap hasznosításra alkalmas földterület vásárlása. Korábban is jeleztem, hogy a jelenleg alkalmazott megoldás túl drága. A szennyvíztelep közvetlen szomszédságában annyi és olyan méretű mezőgazdasági művelésű földterület található, ami erre elegendő. A mezőgazdasági elhelyezés jelenleg jogszabályilag a legjobban preferált megoldás, ráadásul alacsonyabb vízterhelési díj szorozóval rendelkezik, továbbá árbevételt is hoz, amivel a lakosság terheit csökkentjük. Megvalósítás: 2012-2015. 3.2.1.4. Iszapelhelyezéshez szükséges géplánc kialakítása. Jelenleg biztonsággal és külső vállalkozó bevonása nélkül, csak az iszaptározóba történő elhelyezése biztosított. Onnan már sem kiszedni, sem szállítani, sem lerakni nem vagyunk képesek. Amennyiben a mezőgazdasági hasznosítású földterület megvásárlásra kerül, szükségesek ezek a berendezések, gépek. Megvalósítás: 20122015. 3.2.2. Szennyvíz-csatorna hálózat 3.2.2.1. Új hálózatfenntartó géppark vásárlása. A jelenleg üzemben lévő 2 db tehergépkocsi (WOMA és szippantó) életkoránál és konstrukciójánál fogva rövid időn belül nem lesz képes elvégezni feladatait. Vizsgáztatásuk és üzemben tartásuk már most nehézkes, alkatrész ellátottságuk gyenge. Célszerű volna egy olyan hibrid járművet vásárolni, amelynek felépítményén megtalálható a két funkció. Megvalósítás: 2012-2018. 3.2.2.2. Átemelők irányítástechnikai fejlesztése. Ezen belül az alábbiakat kellene megoldani: on-line üzem, automata szintvezérlés. Ezekkel gyakorlatilag kiküszöbölhető a kénhidrogén korrózió, csökkenthető a szennyvíz túlhűlése, nincs szükség a szennyvíz átemelőkben történő levegőztetésére. Szabályozhatóvá válik a csapadékvíz okozta túlterhelés is. Megvalósítás: 2012-2018. 3.2.2.3. A csapadékvíz leválasztása a szennyvíz-csatorna hálózatról. Kimutatható, hogy intenzív esőzések után néhány órán belül megjelenik a túlterhelés a szennyvíztisztító telepen. A túlterhelést három dolog okozhatja külön-külön, vagy egyidejűleg: épületek tetőfelületeiről a szennyvízcsatorna hálózatba szabálytalanul bevezetett esővíz, utakról a tisztító aknák fedlapjain lévő nyílásokon keresztül befolyó csapadékvíz és a tisztító aknák repedésein, vagy falán átszivárgó talajvíz. Az első eset ún. füstöléses eljárással hatékonyan kiszűrhető és hatósági úton megszüntethető. A második és harmadik eset csak komoly beruházásokkal. Megvalósítás: 2012-2028. 3.2.2.4. Energetikai rendszer felülvizsgálata. A szennyvíz továbbítását végző 18 db átemelő szivattyú jelenleg szennyvíz terhelés függvényében fix energiaigénnyel bír. Célszerű volna a szivattyúkat egyrészt alacsonyabb energiaigényű egységekre cserélni, másrészt szennyvíz terhelés függvényében gondoskodni a frekvenciaváltós működtetésről. Megvalósítás: 20122018. 3.2.2.5. Új átemelő telep építése. A szennyezés-csökkentési ütemterv szerint 1 db ilyen átemelő már megvalósult, de 1 db még szükséges a Bicskei u-on. Megvalósítás: 2015-2036.

HATÁROZAT JAVASLAT Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadja Albertirsa város közműveinek (víz-csatorna) hosszú távú koncepcióját, azok fenntartásáról, rekonstrukciójáról és fejlesztéséről. A Képviselő-testület egyben felhatalmazza a Polgármestert, hogy 2012-ben, majd esztendőnként ezek költségvetési vonzatait dolgozza ki.

Albertirsa, 2011. november 16. Tisztelettel: Fazekas László polgármester


Ügyiratszám:

Napirendi pont: 6.


igen

nem

Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés az albertirsai szennyvíztisztító telepre vonatkozó szennyezés-csökkentési ütemterv megvalósításáról A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Boros Ottó intézményvezető Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottságok: -





ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2011. november 24-i ülésére, az albertirsai szennyvíztisztító telepre vonatkozó szennyezés-csökkentési ütemterv megvalósításáról Tisztelt Képviselő-testület! Az albertirsai szennyvíztisztító telepre vonatkozó szennyezés-csökkentési ütemtervvel kapcsolatban a Képviselő testület a 83/2011. (V.26.) sz. határozatában döntött. A szennyezéscsökkentési ütemterv jelen előterjesztés mellékletét képezi. A szennyezés-csökkentési ütemtervet a Viziközmű Üzemeltető Intézmény készítette 2007ben. Az ütemterv az akkori szennyvíztisztító telepi állapotokat rögzítette, és egyben tartalmazta a 2008-ban várható telepi fejlesztést is. Az ütemterv lényege az volt, hogy hosszútávon csökkentse (minimalizálja) az albertirsai felszíni és felszín alatti vizek terheléseit, a kibocsátott víz szennyezései vonatkozásában. A terv elsődlegesen azon ingatlanokat vonta be, amely ingatlanok előtt a vezetékes ivóvíz hálózat már korábban kiépült, így a szennyvíz kibocsátás lehetősége adott, viszont a keletkező szennyvíz elvezetése nem megoldott, vagy nem ismert. Az ütemterv lényegében egy 2009-2036. közötti időhorizontban vázolja fel Albertirsa jelenleg szennyvízcsatorna hálózat nélküli területeinek bekapcsolását a meglévő elvezető rendszerbe. A kilenc terület összesen 740 db, jelenleg már kialakított telket érint. A kilenc terület a következő (az ütemterv 2.1.3.1. fejezete tartalmazza): I. Terület: Bicskei u. – Margaréta u. – Tulipán u. – Sugár u. – Valent sor, összesen 138 db telek. II. Terület: Vágóhíd u. Összesen 42 db telek. III. Terület: Dolina u. – Kender u. – Szellő u. – Rigó u. – Nyárfa u. – Pacsirta u. – Strand u. – Vadrózsa u. Összesen: 108 db telek. IV. Terület: Alberti lakópark. Összesen 200 db lakás. V. Terület: Árok u. – Csengey G. u. Összesen: 21 db telek. VI. Terület: Pálinkafőző dűlő. Összesen: 108 db telek. VII. Terület: Mező u. Összesen 28 db telek. VIII. Terület: Mikebudai u. – Aquarius Aqua Kft. között. Összesen 15 db telek. IX. Terület: Viola u. – Köztársaság u között. Összesen: 80 db telek. Az ütemterv szerint kiépített rendszer, az albertirsai szennyvíztisztító telepet óvatos közelítéssel, mintegy 250 m3/nap, tisztításra váró többlet kommunális szennyvízmennyiséggel terheli meg. Ebből fakadóan az alábbi beruházások előkészítését kell foganatosítani: A) Szennyvíztisztító telepre vonatkozóan: a. új szennyvíziszap tározó medence építés, a megnövekedett mennyiség tározása végett, b. új szennyvíziszap tározó medencéhez, iszapszállító és csurgalékvíz vezeték építése,

c. csúcslefölöző-tározóként üzemelő szénacél tartályok (UNIROK) elbontása és helyükön új vasbeton tározó építése, d. szennyvíztisztító telepre vezető betonút aszfalttal történő borítása, e. amennyiben szükséges, terület vásárlás a műtárgyak elhelyezéséhez. A várható összes beruházási költségigény (önrész + pályázati forrás): 100-130 millió Ft + ÁFA. B)

Csatornahálózatra vonatkozóan: a. A kilenc terület csatornázása min. 2 db új átemelő egységgel oldható meg. Örvendetes, hogy ebből egy már 2010-ben elkészült (Szentmártoni u. – Vágóhíd u. sarkon). Ez lehetővé teszi, hogy a II. és III. terület szennyvizei a meglévő rendszerbe juthassanak. Elkészült a IV., VII. és részben elkészült a IX. terület, egy magánberuházás keretén belül. Az összes beruházási (A + B) költségigény (önrész + pályázati forrás): 300 – 330 millió Ft + ÁFA. Ennek az összegnek az önrész ~ 66-78%-át (200-240 millió Ft), míg az estleges pályázati forrás ~22-34%-át (90-130 millió Ft) teszi ki.

A szennyezés-csökkentési ütemtervből fakadó kötelezettségek javasolt megvalósítási sorrendje a szennyvíztisztító telep vonatkozásában: - szennyvíztisztító telepre vezető út aszfalttal történő borítása (2012-2016) - új iszaptározó medence létesítése (2012-2015) - új iszapszállító és csurgalékvíz vezeték építése (2012-2015) - UNIROK elbontása és új vasbeton medence létesítése (2012-2020) A szennyezés-csökkentési ütemtervből fakadó kötelezettségek javasolt megvalósítási sorrendje a szennyvíz-csatorna hálózat vonatkozásában: - VI. terület (2013-2018) - V. terület (2013-2018) - VIII. terület (2015-2020) - II. terület (2018-2025) - III. terület (2020-2030) - I. terület (2026-2036) A szennyezés-csökkentési ütemterv komoly kötelezettséget ró a településre. Amennyiben az elfogadott ütemezés késik, vagy elmarad, attól az évtől kezdődően a tisztító telep üzemeltetőjének az esetleges szennyvízbírság kiszabásánál, az alapbírság 3%-a helyett, annak 100%-át kell fizetnie! Későbbiekben rendezni szükséges a beruházások ütemezését, és pénzügyi alapjainak megteremtését. Ez az aktuális pályázati lehetőségek és az Önkormányzat anyagi forrásainak, mindenkori tartalékának ismerete nélkül nem lehetséges. Jelen előterjesztés tehát e témát nem tárgyalja. HATÁROZATI JAVASLAT Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselőt-testülete az albertirsai szennyvíztisztító telepre vonatkozó szennyezés-csökkentési ütemterv megvalósításáról szóló előterjesztést

elfogadja. A benne foglalt feladatok végrehajtásának forrását a képviselő-testület a következő évek költségvetési rendeleteiben, a pályázati rendszer lehetőségeit is kihasználva – biztosítja.

Albertirsa, 2011. november 16. Tisztelettel: Fazekas László polgármester

Albertirsa Város Önkormányzata Viziközmű Üzemeltető Intézmény Szennyezés-csökkentési ütemterve

Tartalomjegyzék I. Általános tartalom 3. oldal 1. Állapotfelmérési terv 3. oldal 1.1. Általános információk 3. oldal 1.1.1. Dokumentációk 3. oldal 1.1.2. A szennyezés-csökkentési ütemtervet benyújtó tevékenységének bemutatása 5. oldal 1.1.3. Az állapotfelmérés alá vont terület jellemzése 6. oldal 1.1.4. Egyéb 6. oldal 1.2. Vizek igénybevétele és terhelése 7. oldal 1.2.1. Viziközmű rendszer részei 7. oldal 1.2.1.1. Vízbeszerzés vízfelhasználás 7. oldal 1.2.1.2. Kommunális szennyvízelvezetés és kezelés 8. oldal 1.2.1.2.1. Használt- és szennyvizek keletkező mennyisége, minőségi jellemzői 8. oldal 1.2.1.2.2. Gyűjtő és elvezető csatornahálózat Ismertetése 9. oldal 1.2.1.2.3. Szennyvízkezelő létesítmények, műtárgyak és üzemeltetési jellemzők 9. oldal 1.2.1.2.4. Szennyvíz kibocsátási tényezők 12. oldal 1.2.1.3. Ipari szennyvízelvezetés és kezelés 12. oldal 1.3. Jogszabályi előírásoknak való megfelelés problémakörének ismertetése 12. oldal 1.3.1. A vonatkozó jogszabályokban, illetve a hatályos jogszabályok alapján kiadott üzemeltetési, működési engedélyekben előírtaktól létesítési, és vízfelhasználási tevékenység 12. oldal 1.3.2. Az 1.2.1.2.3. pontban leírt szennyvíz kibocsátási adatoktól való eltérés okai 13. oldal 1.3.3. A hatósági intézkedések (bírság, kötelezések, engedélyek) végrehajtására hozott intézkedések 13. oldal 2. A szennyezés-csökkentéshez szükséges fejlesztési terv 15. oldal 2.1. Fejlesztési igények 15. oldal 2.1.1. Gyártástechnológiai fejlesztések 15. oldal

2.1.1.2. A gyártástechnológiával elérni kívánt célállapot 15. oldal 2.1.1.3. A bővítéssel érintett berendezés ismertetése 15. oldal 2.1.1.4. Az elvi tisztítás-technológiai folyamat 15. oldal 2.1.1.5. A gyártástechnológiához szükséges hatósági engedély száma 15. oldal 2.1.2. Üzemei vízgazdálkodási igények 16. oldal 2.1.3. Szennyvízelvezető hálózat fejlesztési igényei 16. oldal 2.1.3.1. A szennyvízelvezető hálózat fejlesztésével elérni kívánt célállapot 16. oldal 2.1.3.2. A szennyvízelvezető hálózat fejlesztéséhez szükséges hatósági engedély megnevezése 18. oldal 2.1.4. Szennyvíztisztítás fejlesztési igényei 18. oldal 2.1.4.1. A szennyvíztisztítás fejlesztésével elérni kívánt cél 18. oldal 2.1.4.2. A szennyvíztisztítás fejlesztésének leírása 18. oldal 2.1.4.3. A szennyvíztisztítás fejlesztéséhez szükséges hatósági engedélyek 18. oldal 2.2. A fejlesztések költségigényei 19. oldal 2.2.1. Az ütemterv készítéséhez kapcsolódó Költségek 19. oldal 2.2.2. A fejlesztések megvalósításához kapcsolódó költségek 19. oldal 2.2.3. A 2.2.2. pontban meghatározott költségek forrásának meghatározása 19. oldal 2.3. A fejlesztések időbeni megvalósításának ütemezése és az ehhez szükséges pénzfelhasználási ütemterv 19. oldal 2.3.1. A 2.1. pontban meghatározott fejlesztések időbeli ütemezése 19. oldal 2.3.2. A 2.3.1. pontban meghatározottakhoz igazodó pénzügyi ütemterv, amely megjelöli a saját és külső források százalékos arányát 20. oldal 2.4. Összefoglaló megvalósíthatósági elemzés a szennyezés-csökkentési fejlesztési tervről 21. oldal

I.

Általános tartalom:

Az üzem tulajdonosa: Albertirsa Város Önkormányzata, 2730 Albertirsa, Irsay Károly u. 2.; Telefon: 0653-570-050; e-mail: [email protected] Az üzem üzemeltetője: Albertirsa Város Önkormányzata Viziközmű Üzemeltető Intézmény, 2730 Albertirsa, Irsay Károly u. 2; Tel/Fax: 0653-370-058; e-mail: [email protected]. Az üzem neve: Albertirsa Város Önkormányzat Viziközmű Üzemeltető Intézmény Szennyvíztisztító telep, 2730 Albertirsa, 027/2 Hrsz, Tel: 0653-371215; üzemeltetési engedély száma: 1776-10/2006, kiadta: Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Kapcsolattartó adatai: Boros Ottó intézményvezető, 1161 Budapest, Rákóczi út 144. Tel/Fax: 0653-370-058. Az üzem tevékenysége: az albertirsai szennyvíztisztító telep végzi a település kommunális és települési folyékony hulladék gyűjtését, tisztítását. A tisztítást a telephelyen meglévő UNIR tisztító egységek végzik. A tisztítástechnológia: eleveniszapos biológiai tisztítás. A befogadó megnevezése: Gerje belvízcsatorna, 41 +160 f 1. Állapot felmérési terv 1.1.

Általános információk

-

1.1.1. Dokumentációk 1 pld átnézetes helyszínrajz 1 pld hivatalos térképszelvény 1 pld tulajdoni lap másolat 1 pld Albertirsa szennyvíztisztító telep 2003. évi szennyvízbírság 1 pld Albertirsa szennyvíztisztító telep 2004. évi szennyvízbírság 1 pld Albertirsa szennyvíztisztító telep 2005. évi szennyvízbírság 1 pld Albertirsa szennyvíztisztító telep 2006. évi szennyvízbírság 1 pld Albertirsa szennyvíztisztító telep 2006. évi vízszennyezési bírság

- 1 pld Albertirsa szennyvíztisztító telep 2007. vízszennyezési bírság - 1 pld 656-8/2005. sz. működési engedély - 1 pld BIOCLEAN Kft. Által készített környezeti hatástanulmány - 1 pld szennyvíztisztító telep bővítés tervdokumentáció (+ rajzok + biztonsági és egészségvédelmi terv + ideiglenes kezelési és karbantartási utasítás) 1.1.2. A szennyezés-csökkentési tevékenységének bemutatása

ütemtervet

benyújtó

Az albertirsai szennyvíztisztító telep 1988-ban épült. A telepre Albertirsa város kommunális szennyvizei, az erre kiépített elválasztó rendszerű hálózaton, valamint a települési folyékony hulladék tengelyen érkezik. A telep mértékadó kapacitása 600 m3/d, ebből a szippantott szennyvíz fogadó kapacitása 70 m3/d. A vezetéken beérkező szennyvíz napi mennyisége 600 – 1100 m3 között változik, a szippantott szennyvíz átlagos mennyisége 12 m3. 2006-ban a telepről összesen 398700 m3 tisztított szennyvíz távozott a befogadóba, napi átlag: 1092 m3. A kommunális szippantott szennyvíz durva rácson keresztül az átemelőbe folyik, majd az UNIR 63482 berendezés levegőztető terébe jut. Az így előtisztított szennyvíz a nyomócsövön érkező kommunális szennyvíz tisztítási vonalára kerül. A nyomóvezetéken érkező szennyvíz gépi rácson keresztül az UNIR 14121 típusú szennyvízkezelő reaktor belső hengeres terébe kerül, ahol mélylégbefúvás biztosítja az eleveniszap segítségével a biológiai tisztítást. Ezt követően a szennyvíz az ülepítő térbe kerül, ahol az eleveniszap kiülepszik. Az iszap egy részét mammutszivattyúval visszajuttatják a rendszerbe, a többi pedig a homogenizálóba kerül. A reaktorból eltávozott tisztított szennyvíz a fertőtlenítő medencébe, majd onnan gravitációs vezetéken a befogadóba kerül. A jelenleg üzemelő UNIR reaktorok szénacélból készültek. Várható élettartamuk még további 10-15 év. A mélylégbefúváshoz használt AKVIPATENT ill. ROBOX fúvók folyamatos karbantartása biztosított, előbbi 2005ben lett felújítva. Az iszap víztelenítésére használt MIB szalagprés jelenleg nem üzemel, mivel gazdaságtalan a felújítás.

A telep belső ivóvíz felhasználása 0,5 – 0,8 m3/d. Ennek zömét a kommunális vízhasználat (szociális célú vízfelhasználás: fürdés, W.C használat, mosás, mosogatás) adja, míg egy kisebb részét a tisztítástechnológiához vásárolt szippantó és WOMA tgk. eseti mosatása, valamint a homogenizáló műtárgy tisztítása adja. 1.1.3. Az állapotfelmérés alá vont terület jellemzése Az 1988-ban megépült szennyvíztisztító telep két egymással párhuzamosan kiépített UNIR rektorral készült. Ezek egyike kizárólag a települési folyékony hulladék előtisztítására, míg a másik a kommunális szennyvíz tisztítására. A mélylégbefúvást eleinte 6 db SKG 420 típusú, egyenként 7,5 kW teljesítményű fúvó biztosította, az iszap víztelenítése 2 db vákuumos iszapágyon történt. A gazdaságtalan fúvókat előbb egy 15 kW-os AKVI-PATENT fúvó, majd az azt részben kisegítő 22 kW-os ROBOX fúvó váltotta ki. Az iszap víztelenítéshez használt iszapágy 2002-ben tönkrement. Helyette egy használt MIB-III-as szalagprést vásárolt az üzemeltető. A szalagprés 2006 tavaszán úgy hibásodott meg, hogy javítása drágábbá vált, mint egy új eszköz 80%-a! 2006 március végén az üzemeltető KROHNE Típusú indukciós szennyvízmennyiség mérőt szerelt fel a telepre érkező nyomvezeték felszálló ágára. Megállapítható, hogy az üzemeltetőre rendszeresen kirótt szennyvízbírság nem köthető a tisztítástechnológiában részt vevő berendezések általános állapotához. A szennyezésekért egyértelműen a ma már teljesen korszerűtlen technológia (nem képes sem nitrogén, sem foszforeltávolításra), és a sokszor 100%-os hidraulikus többletterhelés okozza. További problémát jelent, hogy az elválasztó rendszerű csatornahálózatba jelentős mennyiségű csapadékvíz jut, mivel az utcákban nagyon hiányosan van felszínivíz elvezető rendszer. További probléma, hogy a csatornahálózat építésekor a hálózat kis eséssel épült, így abban a szennyvíz nyáron kirothad (jelentős bűzhatás), télen pedig túlhűl. 1.1.4. Egyéb A rendszeres szennyvízbírság kiszabásában döntő szerepet kapó elavult, túlterhelt technológia kiváltásáért az alábbi intézkedések történtek az elmúlt öt évben: - 2002-ben a B + T Bt. (300 Eger, Trinitárius u. 2.) megbízása a szennyvíztisztító korszerűsítése tárgyában - 2003-tól a B + T Bt. által elkészített vízjogi létesítési engedélyes tervvel a város pályázatokat nyújt be

- 2005. évben pályázati úton megépül az új vasbeton szennyvíziszap tároló - 2005. évben elkészül az albertirsai szennyvíztisztító telep részleges környezetvédelmi felülvizsgálata - 2006. évben Albertirsa Városa egy 75%-os támogatottságú pályázaton nyer a szennyvíztisztító telep bővítésére - 2007-ben figyelőkút létesül a Gerje mentén (tervező: BIOCLEAN Kft., 5000 Szolnok, Indóház u. 47. kivitelező: Kozák István kútfúró, 5000 Szolnok, Zsálya út 6.) - 2007. október 1-én módosul a szennyvíztisztító telep vízjogi létesítési engedélye, majd elindul a telep bővítésének közbeszerzési eljárása. A fentiek egyértelműen jelzik, hogy Albertirsa Város Képviselő testülete elkötelezett híve a szennyvíztisztító korszerűsítése tárgyában. A rendelkezésükre álló eszközök mentén mindent megtesznek mind az egészséges környezet, környezeti állapot, mind az egészséges állampolgárok jelenéért és jövőjéért. 1.2.

A vizek igénybevétele és terhelése 1.2.1. A viziközmű rendszer részei 1.2.1.1. Vízbeszerzés, vízfelhasználás A víz beszerzése a szennyvíztisztító telepen, a közműves ivóvíz hálózat egy Ø 80-as ágvezetékéről történik. Jelen vezeték biztosítja a szükséges tűzivíz ellátást is. Rendelkezésre más forrás nem áll. A bekötés méreteiből adódóan a rendelkezésre álló mennyiség 1200 liter/perc, amelynek töredékét használja el a telep (5-800 lter/nap). A magasnyomású mosóberendezés (WOMA) tűzcsapról történő feltöltése nem a telepen történik. A telepen jelenleg meglévő belső vízelosztó hálózat (tűzivíz és kommunális hálózat) a teleppel egyidős (1988-ban, vagy azt követően épült ki). Mivel a környezetében a talajvíz nem agresszív, így azt jó állapotúnak kell feltételezni.

1.2.1.2. Kommunális szennyvízelvezetés és kezelés 1.2.1.2.1. Használtés szennyvizek keletkező mennyisége, minőségi jellemzői Az albertirsa területén lévő közel 4416 lakásból jelenleg 2915 áll az intézménnyel szerződéses kapcsolatban. Ebből következően a csatornázottság ~66%-os. Albertirsa város belterületén gyakorlatilag 100%-osnak vehető az utcákban a szennyvízelvezetés jelenléte. Az elmúlt évek rákötési számait elemezve, kijelenthető, hogy az elkövetkező 6-8 évben a csatornázott lakások száma el fogja érni a 90-95%-ot! Fentiek tükrében a jövőben várható telepi hidraulikus terhelés meg fogja közelíteni az 1500-1800 m3/d értéket. Mindenképpen megjegyzendő, hogy a szennyvíztisztító telepről elmenő tisztított szennyvíz mennyisége a 2001-es 551 m3/d értékről 1092 m3/d értékre nőtt 2006-ra. Az albertirsai szennyvíztisztító telep nyers és tisztított szennyvíz mért paraméterei 2001-2007 viszonylatában nagyjából azonos állapotot mutatnak. Növekedés tapasztalható a foszfor, összes szárazanyag, összes oldott anyag, összes lebegő anyag terhelésben, valamint a fajlagos vezetőképességben a nyers szennyvízben. Ugyanekkor csökken a SZOE terhelés. Változatlanul fennáll a szennyvíz szulfátosodása, ami a szennyvíz berothadására utal, valamint téli időszakban a szennyvíz túlhűlése (<10ºC). A szennyvizek minőségi paramétereit összefoglalva a 20012007. évekre az alábbi táblázatban közöljük. Név pH BOI KOI Szoe NH4N NO2 NO3 ANAd ΣP Σszany Σoldany

2001 7,6 7,3 365 71 755 258 33,4 10,75 94,5 62 0,83 0,28 4,23 2,88 6,96 2,18 11,3 9,9 1285 873 970 817

2002 7,8 7,3 410 152,5 601 221 28,2 4,2 110,5 73,75 0,38 0,1 0,98 1,13 6,23 0,7 15,2 13,3 1452 1434 1173 1166

2003 7,9 7,1 795 186 270 410 26,15 16,45 98,3 85,9 2,33 0,93 0,34 0,87 7,79 1,8 9,5 10,2 2590 1446 1293 1390

2004 8,4 7,9 400 260 838 472 38,6 8,4 94,5 60,0 1,2 1,15 0,02 0,02 4,38 0,87 16 17 1668 1342 1336 1220

2005 8,0 7,6 270 44,5 715 241 20,3 3,9 72,9 70,4 1,34 1,13 0,1 0,1 6,2 1,0 10,4 12,15 1415 1301 1143 1226

Σlebegő Na egyen Vezetőkép

Cr Ni Pb Cu Cd Hg

315 51,75 1159

306 52,7 1074

279 48,9 1568

268 49,9 1026

1297 -1560

56 -1441

332 49,7 1304 0,01 0,02 0,07 0,02 0,01 0,04

122 55,5 1439 0,01 0,02 0,07 0,01 0,01 0,04

271,5 46,3 1485 0,01 0,02 0,07 0,02 0,01 0,04

161 46,8 1521 0,01 0,02 0,07 0,01 0,01 0,04

1.2.1.2.2. Gyűjtő és elvezető csatornahálózat ismertetése Alapadatok: Az albertirsán üzemeltetett hálózat hossza 89097 fm. Ebből 2663 fm nyomott vezeték, 34475 fm azbesztcement és 22757 fm KG-PVC gerencvezeték, továbbá 22757 fm bekötővezeték áll rendelkezésre. E vezetékek zöme 19881994 között épült ki. A hálózathoz 9 db átemelő egység tartozik, amelyek a településrészek súlypontjaiban helyezkednek el. A hálózat átlagos lejtése 1,8‰. A hálózat további tartozékai: 15 db visszacsapó szelep, 15 db tolózár, 513 db Ø 200-as tisztítónyílás és 1022 db tisztító akna. A 9 db átemelőből hétben Flygt CP sorozatú nedves búvárszivattyúk vannak párban elhelyezve. Míg kettőben Mediker szivattyúk vannak. Jelenleg a 2600-7/2006 sz. módosított vízjogi üzemeltetési engedély alapján üzemeltetik az albertirsai szennyvíz hálózatokat. 1.2.1.2.3. Szennyvízkezelő létesítmények, műtárgyak és üzemeltetési jellemzők Az 1988-ban megépített albertirsai szennyvíztisztító telep 530 m3/d kommunális és 70 m3/d szippantott szennyvíz kezelésére épült. A tisztítás két fő reaktoregységben (UNIR 63482 és UNIR 14121) történik. Az UNIR 63482 reaktor végzi a szippantott szennyvíz (települési folyékony hulladék) előkezelését, előtisztítását. Az UNIR 63482 reaktor felépítése: 72 m3-es levegőztető tér, 52 m3-es előülepítő tér. A szippantott szennyvíz előkezelő reaktorhoz tartozik még: 1 db gépi nyírórács, 1 db átemelő egység (ide kerül visszavezetésre a homogenizáló (dekantáló) medence csurgalékvize, valamint az iszaptároló csurgalékvize is), és egy homokfogó. A reaktortér és ülepítő tér kis recirkulációját mammutszivattyúval végzi.

Az UNIR 14121 reaktoregység részei: 452 m3-es levegőztető tér, 163 m3-es utóülepítő tér. A levegőztető tér és az utóülepítő tér közötti nagy recirkulációt mammutszivattyú végzi. A kommunális szennyvíz mechanikai tisztítását az UNIR 14121 rektortér előtt szerelt 1 db AP-400 típusú gépi rács végzi. Az UNIR 63482 és az UNIR 14121 csővezetékkel össze van kötve, ezáltal azonos vízszint alakul ki mindkettőben. Az 1988-ban 600 m3/d hidraulikai terhelésre épített telep jelenlegi terhelése 1092 m3/d (2006. évi átlag!), ami 82%-os túlterhelést jelent! 2006 júliusában a telep egyik hétvégén 48 órán keresztül 1500 m3/d terhelést kapott, ami 250%-os túlterhelés!!!

-

Az alkalmazott tisztítástechnológia az 1988-ban készült szennyvíztisztító telepi műszaki leírás szerint: 300 g/m3 BOI5 730 g/m3 KOIcr 35 g/m3 NH4 273 g/m3 lebegőanyag terheléssel számol a nyers szennyvízben, 600 m3/d hidraulikai terhelést feltételezve.

A telepre a fentiekben már táblázatban jelzett terhelő anyagok közül, ezzel szemben jelenleg: - 316 g/m3 BOI5 - 758 g/m3 KOIcr - 87,9 g/m3 NH4 - 381 g/m3 lebegőanyag terhelés érkezik, 1092 m3/d hidraulikai terhelés mellett. Ennél fogva a telepről távozó tisztított szennyvíz 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet által előírt, vizsgálandó paraméterein keresztül levonható tisztítási hatásfokok az alábbiak: Sorszám

Komponens

1.

pH

Hatéréték (mg/liter)

6,5-9

Nyers szennyvízben mért érték (mg/liter)

8

Tisztított Számatható szennyvízben tisztítási mért érték hatásfok (%) (mg/liter)

7,6

100

KOI 2. 758 75 BOI 3. 316 25 Összes N 4. 101,3 40 Összes N 5. 101,6 50 NH -N 6. 87,9 10 Össz. 7. 381 50 Lebegőanyag Összes foszfor 8. 17,5 5 Szulfidok 9. 0,96 0,01 Aktív klór 10. --------2 SZOE 11. 18,9 15 Összes só 12. ---------2000 Na egyenérték 13. 47,1 60* (%) Coliform szám 14. -------10** Megjegyzés: * Egyedi határérték, nincs mértékegysége cr

5

ásv

4

391,6 106,7 68,4 81,6 67,9 78 12,1 <0,1 ---------3,2 ---------47,8 ----------

48,3 66,2 32,5 19,7 22,8 79,5 30,9 89,6 --------83,1 ----------1,5 ---------

** Csak az ÁNTSz kérésére kell mérni, mértékegysége i/cm3, ahol i= egyedszám A számítható hatásfokok elemzéséből kiderül, hogy az albertirsai szennyvíztisztító telep nem képes teljesíteni a biológiai szennyvíztisztítóktól elvárt 92-96%-os tisztítási hatásfokot. Ennek okaként elmondható, hogy a telep eleve nem képes nitrogén és foszfor eltávolításra, azt arra, nem tervezték meg. További probléma a telep 82%-os hidraulikai túlterhelése, illetőleg a hálózat adottságai miatti csapadékvíz túlterhelés (amely gyakorta okozza az eleveniszap kimosódását a telepről), a víz nyári berothadása és téli túlhűlés. Megemlíthető, hogy a telepre vezetett szennyvíz telepi átlagos tartózkodási ideje a megépítéskori 16,28 óráról 8,9 órára csökkent! Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a biológiai szennyvíztisztító telep tartózkodási ideje egy elemi szennyvízszemcsére általában 23-25 óra, de szennyezettség függvényében ez ettől fölfelé még eltérhet.

1.2.1.2.4. Szennyvíz kibocsátási tényezők

Az albertirsai szennyvíztisztító telep január 1-december 31 között folyamatosan, napi 24 órában üzemel. A tisztított szennyvíz a Gerje belvízcsatornába közvetlenül kerül bevezetésre. 1.2.1.3. Ipari szennyvízelvezetés és kezelés Albertirsa város bel és külterületén nincs olyan ipari tevékenységet folytató vállalkozó, vállalkozás vagy üzem, amely a közműves szennyvízelvezetés szolgáltatást igénybe venné. Tudomásunk van olyan üzemekről (pl: MIRSA zRt, Aqvarius-Aqva Kft., Vágóhíd) aki önálló szennyvízkelő művel rendelkezik, viszont ezekről nincs és nem is szükséges információval rendelkeznünk, mert egymásnak nem vagyunk partnerei. 1.3.

Jogszabályi előírásoknak való megfelelés problémakörének ismertetése 1.3.1. A vonatkozó jogszabályokban, illetve a hatályos jogszabályok alapján kiadott üzemeltetési, működési engedélyekben előírtaktól létesítési, és vízfelhasználási tevékenység nem zajlik. Működési engedélytől való eltérés mindössze a szennyvíziszap hasznosításban van, mivel az üzemeltető a szennyvíziszapot az arra kijelölt mezőgazdasági övezetbe tőle független körülmények miatt nem szállíthatja ki. (A terület el lett adva, s azt az új tulajdonosa átminősíttette.) Ennél fogva (az illetéses közegészségügyi, környezetvédelmi és vízügyi hatóságot erről tájékoztatva) a keletkező szennyvíziszap 2004 novemberétől a telepen meglévő új iszaptárolóban, valamint a régi vasbeton utóülepítőben, fertőtlenítő medencében és iszapsűrítőben volt 2008 augusztusáig tárolva. Onnan engedéllyel rendelékező vállalkozó vitte ki a felettes közegészségügyi, környezetvédelmi és vízügyi hatóság engedélyével az alberitrsai szeméttelepre. A kiszállított mennyiség mintegy 750 m3 volt. A szennyvíz-kibocsátási adatok vonatkozásában van eltérés, amelyet az 1.4.6. pont táblázatában szerepeltettünk. A körülményeket is a fenti pontban tárgyaltuk.

1.3.2. Az 1.2.1.2.3. pontban leírt szennyvíz kibocsátási adatoktól való eltérés okai: - Technológiai: mint azt fentebb több helyen is jeleztük, az 1988-ban megépített szennyvíztisztító telep 600 m3/d kapacitásra az 1.4.6. pontban tervezett szennyezettségre lett tervezve. Jelenleg a telep 82%-ban hidraulikailag túlterhelt, NH4 terhelést tekintve 251%-os túlterhelést kap. A telepet eleve nem tervezték nitrogén és foszfor eltávolításra. Az elvárható hatásfokú tisztítás biztosításához tervezett 16,28 órás tartózkodási idő mára 8,9 órára csökkent. - Működési: az albertirsai elválasztó rendszerű szennyvízcsatorna hálózatba jelenleg a szárazidei szennyvízmennyiséghez képest csapadékos időszakban átlag 30%-kal nagyobb terhelés érkezik. A hálózat úgy lett 1988-1994 között kiépítve, hogy a fektetési költségek minimálisak legyenek. Ennél fogva a csatornák átlagos lejtése 1,8‰, ami miatt a szennyvíz a hálózatban nagyon lassan (0,2-0,3 m/s sebességgel) áramlik. Ettől pedig nyáron a szennyvíz berothad, télen pedig túlhűl, s a csatornákat sűrűn kell mosatni a gyorsan kiülepedő anyagok miatt. - Pénzügyi: Miután ismertté vált az albertirsai szennyvíztisztító telep bővítésének pénzügyi igénye (312 millió Ft ÁFÁ-val), belátható volt, hogy azt a település saját erőből nem képes finanszírozni. Ilyen nagyságú még támogatott hitel is erősen megterhelte volna a város költségvetését, annak lakóit. 2003-tól folyamatosan pályázott a település, míg azt 2006-ban siker koronázta. Jelenleg a közbeszerzés zajlik e tárgyban, azaz 2008-ban vélhetően megindul a beruházás. 1.3.3. A hatósági intézkedések (bírság, kötelezések, engedélyek) végrehajtására hozott intézkedések. - 2163-1/2004 sz. albertirsai szennyvíztisztító telep 2003. évi szennyvízbírsága. A 2004.04.15-én kelt határozatban foglalt 2.034.309.- Ft bírságot az üzemeltető kifizette. Még abban az évben létesítési engedélyt kér az új vasbeton

szennyvíziszap tároló építésére. A szennyvíztisztító telep bővítésére eredménytelenül pályázik a tulajdonos Önkormányzat. - 3754-1/2005 sz. albertirsai szennyvíztisztító telep 2004. évi szennyvízbírsága. A 2005.04.20-án kelt határozatban szereplő 1.429.848.- Ft-ot az üzemeltető kifizette. A szennyvíztisztító telep bővítésére eredménytelenül pályázik a tulajdonos Önkormányzat. 2005 májusban elkészül az albertirsai szennyvíztisztító telep részleges környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációja (Készítette: BIOCLEAN 2002 Kft., 5000 Szolnok, Indóház u. 7.) - 3336-2/2006 sz. albertirsai szennyvíztisztító telep 2005. évi szennyvízbírsága. A 2006.04.20-án kelt határozatban szereplő 2.223.282.- Ft-ot az üzemeltető kifizette. A szennyvíztisztító telep bővítésére eredményesen pályázik a város, s nyer 75%-os támogatottságú, összértékében 312 millió Ft-os pályázaton. Még az évben elkészül a szennyvíztisztító telep bővítésére az új vízjogi létesítési engedély. (Tervező: B + T Bt. 3300 Eger, Trinitárius u. 2.) Határozat száma: 6588-8/2006. 2006 májusában elkészül az albertirsai szennyvíztisztító telep 219/2004. (VII.21.) sz. Korm. rendelet szerinti elővizsgálati dokumentációja. (Készítette: BIOCLEAN 2002 Kft., 5000 Szolnok, Fazekas Mihály u. 45.) - 3336-5/2006 sz. albertirsai szennyvíztisztító telep vízszennyezési bírsága. A 2006. 06.20-án kelt határozatban kirótt 893.984.- Ft bírságot az üzemeltető kifizette. - 4340-2/2007 sz. albertirsai szennyvíztisztító telep 2006. évi szennyvízbírsága. A 2007.06.06-án kelt határozatban foglalt 1.970.386.- Ft-ot az üzemeltető kifizette. 2007 januárjában elkészül az albertirsai szennyvíztisztító telep tisztított szennyvíz befogadó monitoring kút kiviteli terve. (Készítő: BIOCLEAN-2002 Kft. 5000 Szolnok, Fazekas Mihály u. 45.) Az ezzel kapcsolatos vízjogi létesítési engedély száma: 1507-6/2007.

2. A szennyezés-csökkentéshez szükséges fejlesztési terv 2.1.

Fejlesztési igények 2.1.1.

Gyártástechnológiai fejlesztések

2.1.1.2.

A gyártástechnológiával elérni kívánt célállapot a 28/2004. (XII.25.) sz. KvVM rendelet alapján az albertirsai szennyvíztisztító telepre a 4589-4/2005. sz. KÖTI-KÖTEVIFE vízjogi engedélyben előírt tisztítási paraméterek maradéktalan betartása, a szennyvízbírság mentes üzemeltetés megteremtése.

2.1.1.3.

A bővítéssel érintett berendezés ismertetése: a biológiai tisztítás anaerob + anoxikus + aerob kombinációban üzemelő eleveniszapos berendezésben történik. A fölösiszap gépi víztelenítése és 180 napos tárolása megoldott.

2.1.1.4.

Az elvi tisztítás-technológiai folyamat a tisztítás főirányán: gépi rács – homokfogó – szelektor és anaerob reaktor – anoxikus reaktor – aerob reaktorok (onnan szennyvíz recirkuláció az anoxikus reaktorba) – utóülepítő (onnan iszaprecirkuláció a szelektor reaktorba és aerob reaktorba, vagy fölösiszap elvétel) – fertőtlenítő – befogadó. A fölösiszap ágon: utóülepítő – iszapsűrítő – iszapvíztelenítőre feladó szivattyú – iszapvíztelenítő gép – víztelenített iszap szivattyú – 180 napos víztelenített iszap tároló. A települési folyékony hulladék előlevegőztetést követően az anoxikus reaktorba vezetett.

2.1.1.5. A gyártástechnológiához szükséges hatósági engedély száma: 665-9/2007

2.1.2. Üzemei vízgazdálkodási igények A szennyvíztisztító telep szennyezés-csökkentési ütemterve ilyen feladatokat, vagy célokat nem tartalmaz. 2.1.3. Szennyvízelvezető hálózat fejlesztési igényei 2.1.3.1. A szennyvízelvezető hálózat fejlesztésével elérni kívánt célállapot: Albertirsa Észak-Keleti résznek a Pesti úttól északra eső területének szennyvízcsatornázás Ez alapvetően a Szentmártoni út – Vágóhíd u-i csatorna megépítésétől függ. Ebből a Szentmártoni út már elkészült, de nem használható, mivel a befogadó Vágóhíd u-i csatorna nem épült meg. Ezek mentén, mint főgyűjtő mentén közvetlenül 155 lakás köthető be a szennyvízelvezető rendszerbe. Távlatilag azonban a település szabadidő, sport, kulturális célra kijelölt (Strandfürdő melletti terület) területét teljes egészében magába foglaló, potenciálisan mintegy 300-350 ingatlan közművesíthetőségét segítené elő. Az ide kiépíthető gravitációs csatorna geodéziai elhelyezkedése miatt ideális a további csatornák befogadására. A Vágóhíd u. – Dolina u. sarkon meglévő átemelő egység pedig alkalmas az oda érkező többlet szennyvíz fogadására. Ezzel a beruházással mintegy 900 – 1050 fő szennyvízcsatorna közművel való ellátását lehet megoldani. Ez óvatos becsléssel is 108 – 126 m3 többlet szennyvízmennyiséget jelent. A szennyvízhálózat további bővítését területekre osztottuk és a várható megvalósulási időintervallumokat az alábbi felsorolás tartalmazza. A felsorolt lista magába foglalja a szolgáltatásra váró háztartások számát is. I.

Terület

Megvalósulási idő: 2009-2036 - Bicskei utca - Margaréta utca - Tulipán utca - Sugár utca - Valent sor Összesen: 138 db

23 db 24 db 24 db 10 db 57 db

II.

Terület

Megvalósulási idő: 2009-2036 - Vágóhíd utca III.

42 db

Terület

Megvalósulási idő: 2009-2036 - Dolina utca - Kender utca - Szellő - Rigó utca - Nyárfa utca - Pacsirta utca - Strand utca - Vadrózsa utca

22 db 2 db 14 db 10 db 9 db 19 db 8 db 14 db Összesen: 108 db

IV.

Terület

Megvalósulási idő: 2008-2036 - Alberti lakópark V.

200 db

Terület

Megvalósulási idő: 2010-2036 - Árok utca - Somogyi köz

11 db 10 db Összesen: 21 db

VI.

Terület

Megvalósulási idő: 2010-2036 Pálinkafőző dűlő VII.

Terület

Megvalósulási idő: 2010-2036

108 db

Mező Imre utca VIII.

28 db

Terület

Megvalósulási idő: 2009-2036 Mikebudai út- Aqvarius Aqva Kft között IX.

15 db

Terület

Megvalósulási idő: 2009-2036 Viola utca- Köztársaság utca között

2.1.3.2.

80 db

A szennyvízelvezető hálózat fejlesztéséhez szükséges hatósági engedély megnevezése:

- elvi vízjogi engedélyezési engedély - vízjogi létesítési engedély 2.1.4. Szennyvíztisztítás fejlesztési igényei: a bővítés anyagi igényei a célpályázat 312 millió Ft (ÁFÁ-val) összegében összegezhetőek. A fenti összeg olyan beruházást tesz lehetővé, amely a település középtávú céljait (20-25 éves időhorizont) kiszolgálja. 2.1.4.1. A szennyvíztisztítás fejlesztésével elérni kívánt cél A településen működő szennyvíztisztító kapacitásának növelése, a már meglévő kiépített csatornarendszer bekapcsolása a rendszerbe és szennyvízbírság mentes üzemeltetés. A rákötések után megszűnnek a háztartásokban működő szennyvíz aknák használata, így a talajszennyezés is minimálisra csökken. A kibocsátási határértékek betartása miatt a befogadó Gerje csatorna ökológiai rehabilitációja azonnal elkezdődik és visszaáll a természetes egyensúlyi állapot. A szennyvíztisztító telep kivitelezése jelenleg zajlik. A generálkivitelező (Alterra Építőipari Kft., 1103 Bp. Sibrik M. u. 30.) a beruházó Albertirsa Város Önkormányzatával kötött kivitelezési szerződése értelmében 2008.12.31-re készíti el, adja át a bővített szennyvíztisztító telepet. A fenti időponttól a

jelenlegi UNIR üzemelnek.

berendezések

csúcsfölöző

tározóként

2.1.4.2. A szennyvíztisztítás fejlesztésének leírása Lásd a szennyvíztisztító bővítésének dokumentációja. 2.1.4.3. A szennyvíztisztítás fejlesztéséhez szükséges hatósági engedélyek 665-9/2007 számú hatósági engedély A fejlesztések költségigényei 2.2.1. Az ütemterv készítéséhez kapcsolódó költségek

2.2.

Az ütemterv elkészítéséhez nem kapcsolódik költség 2.2.2. A fejlesztések megvalósításához kapcsolódó költségek Tervezési költség. 2.500.000 Ft + ÁFA Vízjogi engedélyezési eljárási díj. 180.000 Ft Kivitelezési költség. 325.500.000 Ft + ÁFA 2.2.3. A 2.2.2. pontban meghatározott költségek forrásának meghatározása. Tervezési költség – saját forrás: 2.500.000 Ft + ÁFA Vízjogi engedélyezési eljárási díj – saját forrás: 180.000 Ft Kivitelezési költség – saját forrás: 200.000.000 Ft + ÁFA - pályázati forrás: 125.500.000 Ft + ÁFA

2.3.

A fejlesztések időbeni megvalósításának ütemezése és az ehhez szükséges pénzfelhasználási ütemterv

2.3.1. A 2.1. pontban meghatározott fejlesztések időbeli ütemezése

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX.

Ütem: 2009.01.01 - 2036.12.31. Ütem: 2009.01.01 - 2036.12.31. Ütem: 2009.01.01 - 2036.12.31. Ütem: 2008.07.01 - 2036.12.31. Ütem: 2010.01.01 – 2036.12.31. Ütem: 2010.01.01 – 2036.12.31. Ütem: 2010.01.01 – 2036.12.31. Ütem: 2009.01.01 – 2036.12.31. Ütem: 2009.01.01 – 2036.12.31.

2.3.2. A 2.3.1. pontban meghatározottakhoz igazodó pénzügyi ütemterv, amely megjelöli a saját és külső források százalékos arányát I. Ütem: 2009.01.01 – 2036.12.31. Saját forrás: 40 % Pályázati forrás 60 % II. Ütem: 2009.01.01 - 2036.12.31. Saját forrás: 40 % Pályázati forrás 60 % III. Ütem: 2009.01.01 – 2036.12.31. Saját forrás: 40 % Pályázati forrás 60 % IV. Ütem: 2008.07.01 – 2036.12.31. Saját forrás: 100 % V. Ütem: 2010.01.01 – 2036.12.31 Saját forrás: 50 % Pályázati forrás 50 % VI. Ütem: 2010.01.01 – 2036.12.31 Saját forrás: 50 % Pályázati forrás 50 % VII. Ütem: 2010.01.01 – 2036.12.31 Saját forrás: 100 % VIII. Ütem: 2009.01.01 – 2036.12.31 Saját forrás: 100 % IX. Ütem: 2009.01.01 – 2036.12.31. Saját forrás: 100 %

2.4.

Összefoglaló megvalósíthatósági elemzés a szennyezés-csökkentési fejlesztési tervről

Az elkészített szennyezés-csökkentési ütemterv a település jelenlegi gazdasági, pénzügyi helyzetéhez, valamint a meglévő rendezési tervhez, továbbá az egyes vállalkozói területek tulajdonosainak fejlesztési terveihez igazodik. A tervben szereplő nagy ívű időintervallumok részben tartalmaznak csak bizonytalanságokat. Belátható, hogy a tervben szereplő 740 db ingatlan szennyvízcsatorna hálózatba való bekötése, és szennyező pontforrásként való megszüntetése olyan intenzitásban készül el, ahogyan jelenleg a közcsatorna igénybevétele. Függvénykényt, az eloszlási függvény lefelé hajló ívén, annak is a laposabb felén járunk, mivel a „rákötési kedv” ma már csak kötelezésekkel váltható ki, nagyobb százalékban, ilyen pedig Albertirsa városában jelenleg nincs.

Ennél fogva a megjelölt 25-28 éves átfutást nem tartjuk túlzónak, inkább realitásnak. Nem ismertek az ebben az időszakban esetlegesen igénybe vehető célpályázati lehetőségek, így ezeket is kellő rátartással kell kezelni, hiszen az amúgy is erősen sérülékeny önkormányzati költségvetést, e terv nem terhelheti meg túlzóan, vagy azt nem lehetetlenítheti el. A szennyezés-csökkentésbe bevonni kívánt területek 4 üteme (I., II., III. és VI.) jelenleg nem belterület, hanem külterületi lakóövezet, viszont a közműves ivóvíz hálózat már kiépült. További négy üteme (IV., VII., VIII., és IX.) vállalkozók által, saját költségükön, és nyilvánvalóan az keletkező igényeknek megfelelő sorrendben fog kialakulni. Ezekből, a IV. ütemben jelölt terület előközművesítése jelenleg már zajlik (vízjogi létesítési engedéllyel már rendelkezik, továbbá annak tulajdonosa és a viziközmű jelenlegi üzemeltetője erre üzemeltetési szerződést is kötött). A II. ütem megvalósítását, (amelynek szintén van vízjogi létesítési engedélye) az új sportpálya építése is sürgeti. Fentiek értelmében, az ütemtervben szereplő céldátumok reálisnak, megvalósíthatónak tűnnek. Megvalósulásuk esetén, a település erre az időszakra már 90% feletti csatornázottsággal fog rendelkezni.


Ügyiratszám:

Napirendi pont: 7.


igen

nem

Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés a Viziközmű Üzemeltető Intézmény 2012. évi víz- és csatornadíj javaslata vonatkozásában A napirendi pont előterjesztője: Boros Ottó intézményvezető Az előterjesztést készítette: Boros Ottó intézményvezető Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Boros Ottó intézményvezető Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottságok: -




dr. Kovács Tímea aljegyző

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2011. november 24-i ülésére, a Viziközmű Üzemeltető Intézmény 2012. évi víz- és csatornadíj javaslata vonatkozásában

Tisztelt Képviselő-testület! Jelen előterjesztés tartalmazza a Viziközmű Üzemeltető Intézmény 2012. évi költségvetési koncepcióját. A költségvetési koncepció három részből áll: - az ún. szöveges mellékletből (magyarázatok, kiegészítések) - egyes költségek magyarázatául szolgáló segédtáblázatokból, - és az ún. költségvetési összesítő táblából. A költségvetési koncepció tartalmaz mindennemű fejlesztési igényt, többlet munkaerő igényt, inflációs várakozást, stb. 1)

Szöveges melléklet

A szöveges melléklet két verzióban („A” és ”B”) készült el. Egyetlen különbség van köztük: az amortizáció. Az „A” verzió nem tartalmaz amortizációs költséget, míg a „B” igen. Az „A” verzió minden egyes költségeleme megtalálható a „B” verzióban is, csak az amortizációs költséggel szemben számoltam el az „A” verzióban taglalt beruházásokat és ehhez jött még olyan beruházás, ami az amortizációs költségteherbe belefért. Az amortizáció a Polgármesteri Hivatal vagyonkataszteri rendszerének felhasználásával készült. Mivel az nem tartalmazta a 2011. év teljes ilyen jellegű költségeit, a 2010. évi, szakfeladatokra ténylegesen elszámolt költségeket vettem figyelembe. Ebből adódóan: - vízmű szakfeladat vonatkozásában 19.558.406.- Ft, - míg szennyvíz szakfeladat vonatkozásában 22.598.164.- Ft volt. Ez a két szám szerepel a költségvetési összesítő tábla „B” verziójának dologi kiadások utolsó sorában. Jelezni kívánom, hogy az amortizáció elszámolása a víz- és csatornadíjakban az EU vízkeret irányelvének értelmében, elviekben nem képezheti mérlegelés kérdését. Ugyanakkor ez elsődlegesen helyi árhatósági kérdés, s mint olyan a Képviselő testület kompetenciája. Albertirsa Város Önkormányzata Viziközmű Üzemelető Intézmény 2012. évi költségvetési terve „A” A költségvetési terv lényege, hogy a 2011. évi tényleges működési költség tételeket, felszoroztam az adott inflációs várakozással (~4%), valamint az egyes költségtényezők változásánál figyelembe vettem a jogszabályi változásokból adódó növekedéseket. A költségvetési terv e verziója mind a víz, mind a csatornaszolgáltatásnál tartalmaz minimális fejlesztést. Béremelést nem vettem figyelembe, míg az anyag és szolgáltatási költségek 2012. évre várt 4%-os inflációs emelkedéséből származó növekedéséket 2011. évhez viszonyítva!! A 2012. évi díjjavaslat a fentiek alapján az alábbi becsült számlázási adatok figyelembe vételével készül:

Vízdíj (nettó) - gazdálkodó szervezetek 35000 m3/2012. év × 250 Ft/m3 = 8.750.000.- Ft lakosság 295000 m3 Ft/m3 = 55.460.000.-Ft Csatornadíj (nettó) - gazdálkodó szervezetek 32000 m3/2012. év × 250 Ft/m3 = 8.000.000.- Ft 3 - lakosság 244000 m3 = 51.240.000.- Ft Egyéb bevételek (nettó) - Átszámlázott szolgáltatások/2012. év 5.735.000.- Ft - Víz és csatornabekötések/2012. év 1.400.000.- Ft - Szippantott szennyvíz leürítési díj/2012: 414.000.- Ft Árbevétel összesen (nettó): 130.999.000.- Ft/2012. év

Albertirsa Város Önkormányzata Viziközmű Üzemelető Intézmény 2012. évi költségvetési terve „B” A költségvetési terv e változatának a lényege, hogy az ún. „A” változattal szemben, ebben megjelenik az amortizáció. Ezzel szemben beruházásokat nem számoltam, mert azt az amortizációs költséggel szemben számoltam el. A 2012. évi díjjavaslat a fentiek alapján az alábbi becsült számlázási adatok figyelembe vételével készül: Vízdíj (nettó) - gazdálkodó szervezetek 35000 m3/2012. év × 260 Ft/m3 = 9.100.000.- Ft 3 lakosság 295000 m3 = 58.410.000.-Ft Csatornadíj (nettó) - gazdálkodó szervezetek 32000 m3/2012. év × 290 Ft/m3 = 9.280.000.- Ft 3 - lakosság 244000 m3 = 62.708.000.- Ft Egyéb bevételek (nettó) - Átszámlázott szolgáltatások/2012. év 5.735.000.- Ft - Víz és csatornabekötések/2012. év 1.400.000.- Ft - Szippantott szennyvíz leürítési díj/2012: 414.000.- Ft Árbevétel összesen (nettó): 147.047.000.- Ft/2012. év

2)

Segédtáblázatok a költségvetés egyes soraihoz

Beruházások: Vízmű szakfeladaton két beruházás található: - Szivattyú felújítást terveztünk a Dolina u-i ivóvizes kút szivattyúján 450.000.- Ft + ÁFA értéken. - Víztorony külső és belő felületének festése 12.000.000.- Ft + ÁFA értéken. Szennyvíz szakfeladaton több beruházás található: - Egyéb gépek berendezések felújítása alatt az átemelő szivattyúk és búvárkeverők felújításából származó költségek (3.350.000.- Ft + ÁFA) vannak. - Egyéb gépek, berendezések felújítása: az iszapgépház berendezéseinek mozgó-kopó alkatrészeinek felújítása 1.470.000.- Ft + ÁFA. - Járművek felújítása: 250.000.- Ft + ÁFA. Itt a WOMA tgk-i vizsgára való felkészítése előtti javításokat jelenti. - (Amennyiben a díjban megjelenik az amortizáció, és ezt szembeállítjuk a beruházásokkal, a képződő maradék forrásból:

Vízmű szakfeladat vonatkozásában (7.108 eFt értékben) egy olyan vízszivárgás kereső berendezés/gép vásárlását terveztem be, amely segítségével a hálózati veszteség lokalizálható, és hatékonyan csökkenthető. o Szennyvíz szakfeladat vonatkozásában (17.528 eFt értékben) olyan földmunkagép vásárlását terveztem be, ami el van látva: o árokásó szettel, o legalább 50-80 cm-es kanalakkal o hidraulikus bontófejjel tereprendezésre alkalmas toló/markoló fejjel) o

511212 Közalkalmazottak alapilletményén belül a munkáltató döntésen alapuló illetmények Ezen a soron zömmel a 2004. április 1-től járó közalkalmazotti béremelés illetmény növekedését tartjuk nyilván, ami nem épült be az alapilletménybe. Mindkét szakfeladat vonatkozásában, az átsorolásokból származó növekmény látható. 52227 Felmentett munkavállalók egyéb juttatása soron három dolgozó végkielégítéseit és arányos szabadságmegváltásból származó béreit tartjuk nyilván. Egy dolgozó egészségügyi alkalmatlansága miatt került felmentésre, míg két másik dolgozó nyugdíjba vonul a tervek szerint. 54222 Vegyszerbeszerzések A tervezett 3 millió Ft-os költség zömét három vegyszer használata adja, az új telepen: a polielektrolit, a vasszulfát és a hypó. A polielektrolit az iszap-víztelenítéshez használt olyan polimer (hosszú szénláncú anyag), ami elősegíti az iszap szerkezetének „tömörítését”, s ezáltal a jobb víztelenítés elősegítését. Adagolásának számítása az alábbiak szerint vezethető le: A gépi víztelenítő berendezés jelenleg 7,5 m3/óra sebességgel tud hatékonyan fölösiszapot feladni a szalagprésre. Ezt napi 6,5 órán át végezzük (a többi idő az előkészítéssel, karbantartással telik el), ebből következően ~48,75 m3 elősűrített iszapot adunk fel a szalagprésre. Ehhez 9 m3 1,2 kg/m3-es koncentrációjú polielektrolit oldatot adtunk. A költség tehát egy évre: 165nap*9m3*1,2 kg/m3*790 Ft/kg + ÁFA = 1.407.780.-Ft + ÁFA/év. A vasszulfát (Fe2(SO4)3) 40%-os oldat formában van használva, és a szelektor reaktorba adagolva. A vasszulfátot a tisztított szennyvíz foszfortartalmának csökkentése érdekében adagolják. Ez az ún. III: fokozatú kémiai tisztítás. Jelenleg a nyers szennyvíz foszfor tartalma: 18,2 mg/liter (18,2 g/m3). Ebből a telep biológiai úton el fog távolítani ~ 70%-ot, azaz 12,74 mg/litert. Marad 5,46 mg/liter. Ebből kémiai úton el kell távolítani 1,46 mg/litert. 2011. évre 550.000 m3 szennyvízzel számolunk. 550.000*1,46= 803 kg foszfor/év. 1 kg foszfor eltávolításához megközelítőleg 17 szeres mennyiségű 40%-os koncentrációjú Fe2(SO4)3 oldatra van szükség. 803 kg*17= 13.651 kg/év. 13.651*36 Ft/kg + ÁFA = 491.436.- Ft + ÁFA/év. Hypót a szennyvízben lévő rendkívül gyorsan szaporodó és az ülepedést gátló fonalas baktériumok visszaszorítása érdekében kell adagolnunk. Mennyisége napi 20 liter. A számítható költség tehát: 365 nap*20 liter/nap*50 Ft/liter + ÁFA = 365.000.- Ft + ÁFA. A maradék összeg zöme, a telep kezelőépületének burkolt felületeinek (közel 600 m2 járólap, vagy csempeburkolat) tisztántartására használt vegyszerekre fog elmenni. 54721 Szakmai anyagok beszerzése Ezen a soron gyakorlatilag a bekötések (víz és szennyvíz) során beszerelésre kerülő anyagok (vízmérő, golyóscsap, megfúró bilincs, KPE vezeték, vízóra akna, tisztító idom, KG-PVC vezeték, és egyéb idomok) beépítési költségeit tartalmazzák. 2007. évhez képest mintegy 20%-kal visszaesett a bekötések száma, viszont ezt ellensúlyozta az itt használt anyagok árának növekedése. Csak az inflációs várakozással emeltük meg a várható, december 31-i bázist. 54923 Egyéb készletbeszerzések Ezen a soron tartjuk nyilván mindkét szakfeladat esetén a karbantartással összefüggő készletbeszerzéseket (villanyszerelési, hálózati karbantartási, járművek karbantartási anyagai, stb.). Csak inflációs várakozással szoroztuk be a december 31-i várható költségsort.

55223 Szállítási szolgáltatások Ezen a soron tartjuk nyilván, és terveztük be 2012-re a szennyvíziszap szállítást. Ezt közbeszerzési eljárás során 6.200.- Ft/m3 + ÁFA értéken tudjuk végeztetni. 2013 május 31-ig ez. Ennek költségét az alábbiak szerint számíthatjuk: Naponta 6,5 órán át 7,5 m3/óra sebességgel adunk fel a szalagprésre ~ 3%-os szárazanyag-tartalmú elősűrített fölösiszapot. Ebből ennek ötöde, ~9,75 m3/nap, közel 15%-os szárazanyag-tartalmú préselt iszapunk lesz. Ehhez a mennyiséghez kényszerűségből hozzá kell adni, a polimer kenésből származó közel 1,5 m3/nap mennyiséget. Így naponta ~11.25 m3 12-13%-os szárazanyag tartalomra csökkent iszap keletkezik. 365 nap alatt: 165*11,25 = 1.857 m3/év. A számítható költség tehát: 1857 m3/év*6.200.- Ft/m3 + ÁFA = 11.513.400.- Ft + ÁFA. 55225 Villamos-energia szolgáltatási díjak Összegeztük egy másik táblázatban a szakfeladatok ez évi (1-9. havi) tényadatait, majd azt interpoláltuk. Nem számoltunk áremeléssel! 55228 Karbantartási, kisjavítási szolgáltatások Ezen a soron tatjuk nyilván, mindkét szakfeladat javítási költségeit. Ezek gépek, berendezések, járművek javítási költségei. Inflációs várakozással számoltunk, a december 31.-i várható bázishoz viszonyítva. 552290 Egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatások Ezen a soron tartjuk nyilván mindkét szakfeladat esetén az alábbiakat: - emelőgép felülvizsgálat, - víz és szennyvíz laborvizsgálatok, - munkavédelmi, tűzvédelmi felülvizsgálatok, - vízmérő felújítások, - foglalkozás egészségügyi szolgáltatás, - elektromos hibaelhárítás, - konténeres szemétszállítás (rácsszemét), - távfelügyelet, - tehergépjármű javítási feladatok díjait, amelyeket zömmel külső vállalkozókkal, szerződés keretén belül végeznek intézményünknek. Csak a december 31.-i várható bázis szinthez képest terveztünk inflációs emelkedést. 57223 Különféle adók, díjak, egyéb befizetések Ezen a soron a vízmű szakfeladat vonatkozásában : - a vízkészlet járulékot, - a vagyonbiztosításokat, - és a gépjármű biztosításokat; míg a szennyvíz szakfeladat vonatkozásában: - a környezetterhelési díjat, - a vagyonbiztosítást, - a vízszennyezési bírságot, - a Gerje közérdeken túli igénybevételéért járó érdekeltségi hozzájárulást, - és a gépjármű biztosításokat tartjuk nyilván. A vízmű szakfeladat vonatkozásában csak inflációs várakozással növeltük a december 31.-re kalkulált bázis költséget. Szennyvíz szakfeladat vonatkozásában, már az új telep tulajdonságait vettük figyelembe. A díj számítását az új telep tulajdonságai alapján: - 44 mg/liter KOI, - 10,9 mg/liter összes nitrogén, - és 2,5 mg/liter foszfor tartalomra terveztük a tisztított szennyvíz esetében. Számítása ezek után az alábbiak szerint: KOI esetében: 45 gramm/m3*550000 m3*1,1*90 Ft/kg = 2.450.250 Ft, Nitrogén esetében: 8,1 gramm/m3*550000 m3*1,1*1500 Ft/kg = 7.350.750 Ft,

Foszfor esetében: 2,1 gramm/m3*550000 m3*1,1*180 Ft/kg = 228.690 Ft, Azaz összesen: 10.029.690.- Ft. Ez alapján 550.000 m3 szennyvíz, 1,1-es iszapszorzó és a fentiek figyelembevétele mellett: 10.029.690.- Ft/év környezetterhelési díj, 371.000.- Ft/év vagyonbiztosítás, 150.000.- Ft/év gépjármű biztosítás, 70.000.- Ft/év gépjármű vizsgáztatás, 1.110.000.- Ft szennyvízbírság és 790.000.- Ft/év érdekeltségi hozzájárulás fizetését terveztük. Ezeket a környezetterhelési díj kivételével a december 31.-re várható bázis, inflációs mértékkel történő növelt értékeken szerepeltettük. Ez összesen: 12.520.690.- Ft.

HATÁROZATI JAVASLAT 1 Albertirsa Város Képviselő testülete a Viziközmű Üzemeltető Intézmény költségvetési koncepciójának „A” verzióját elfogadja, az abban megfogalmazott víz- és csatornadíjakat támogatja.

HATÁROZATI JAVASLAT 2 Albertirsa Város Képviselő testülete a Viziközmű Üzemeltető Intézmény költségvetési koncepciójának „B” verzióját elfogadja, az abban megfogalmazott víz- és csatornadíjakat támogatja.

Albertirsa, 2011. november 16. Tisztelettel: Boros Ottó intézményvezető


Ügyiratszám:

Napirendi pont: 9.


igen nem (Az előterjesztésen jelölve)

Az előterjesztés tárgya: A Lurkó Bölcsőde Alapító Okiratának, valamint Szakmai programjának, a Szociális Segítőház Alapító Okiratának, valamint az intézmény fenntartására létrejött Társulási megállapodás módosítása A napirendi pont előterjesztője: Kovács Zoltánné dr. jegyző Az előterjesztést készítette: Kovács Zoltánné dr. jegyző Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Diós Éva intézményvezető Györe Zsuzsanna intézményvezető Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottságok: -

Jogi, Ügyrendi Bizottság Népjóléti Bizottság



Előterjesztés a képviselő-testület 2011. november 24-i ülésére Tisztelt Képviselő-testület! A korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés, konduktív pedagógiai ellátás feladatait a Szociális Segítőház intézmény látta el. Az intézmény székhelyének átköltöztetésével azonban a továbbiakban nem képes a feladat ellátására, ezért a Lurkó Bölcsőde vezetőjével egyeztetve javasoljuk, hogy továbbiakban ezen feladatokat a bölcsőde lássa el. A megújított épület alkalmas az ellátásra és a költségvetési törvényben az intézmény jogosult a feladat ellátáshoz kapcsolódó normatíva igénylésére. A feladat átadásához szükséges a két költségvetési szerv Alapító Okiratának, valamint a Lurkó Bölcsőde Szakmai programjának módosítása, kiegészítése. A Szociális Segítőház átköltözése miatt szükséges továbbá módosítani az intézmény fenntartására létrejött társulási megállapodást is. Fentiek alapján az alábbi határozati javaslatokat terjesztem a Képviselő-testület elé: Határozati javaslat 1. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Lurkó Bölcsőde Alapító Okiratát az alábbiak szerint módosítja: Az Alapító Okirat 2-3 pontja helyébe az alábbi pont lép: 2. Jogszabályban meghatározott közfeladata: - 1997. évi XXXI. tv. - konduktív pedagógiai ellátás, korai fejlesztés és fejlesztő felkészítés a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontja alapján sajátos nevelési igényű gyermekek részére, akiknek ellátására az intézményt az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében kijelöli. 3. A bölcsőde feladata a gyermekek napközbeni ellátása, felügyeletük biztosítása. Szakágazati besorolása: 889110 Bölcsődei ellátás Szakfeladat: 853211 Bölcsődei ellátás Alaptevékenysége: 889101 Bölcsődei ellátás 889109 Gyermekek napközbeni ellátásához kapcsolódó egyéb szolgáltatások 856012 Korai fejlesztés, gondozás 856013 Fejlesztő felkészítés Határidő: 2011. december 15. Felelős: jegyző

Határozati javaslat 2. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Szociális Segítőház Alapító Okiratát az alábbiak szerint módosítja: Az Alapító Okirat 1-3. pontja helyébe az alábbi pontok lépnek: 1. A költségvetési szerv elnevezése: Szociális Segítőház A költségvetési szerv székhelye: Albertirsa, Dózsa Gy. u. 23. 2. Jogszabályban meghatározott közfeladata: -

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 39. és 40. §-ban és a 45-49. §-okban foglalt feladatok ellátása; a szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. tv. 60., 62., 63., 64. §-aiban foglalt feladatok ellátása; adósságkezelési szolgáltatás nyújtása.

3. A családsegítő központ és gyermekjóléti szolgálat szakágazati besorolása: 889900 Máshova nem sorolt egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül Alaptevékenysége: 882201 Adósságkezelési szolgáltatás 879017 Helyettes szülőnél elhelyezettek ellátása 889201 Gyermekjóléti szolgáltatás 889921 Szociális étkeztetés 889922 Házi segítségnyújtás 889924 Családsegítés 889928 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás 890442 Közhasznú foglalkoztatás Határidő: 2011. december 15. Felelős: jegyző Határozati javaslat 3. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Lurkó Bölcsőde Szakmai programját kiegészíti a határozat mellékletét képező résszel, mely a korai fejlesztés, gondozás, valamint az egyéni és gyógypedagógiai fejlesztésre vonatkozik. A Képviselőtestület felkéri az intézmény vezetőjét az egységes Szakmai program elkészítésére. Határidő: 2011. december 15. Felelős: intézményvezető

Határozati javaslat 4. (Minősített többség) Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat intézmény közös fenntartására létrejött társulási megállapodás I/3. pontját az alábbiak szerint módosítja: 4. A társulás által fenntartott intézmény neve, székhelye: Szociális Segítőház (2730. Albertirsa, Dózsa Gy. u. 23.) Határidő: 2011. december 31. Felelős: polgármester Albertirsa, 2011. november 14. Kovács Zoltánné dr. jegyző


Ügyiratszám:

Minősítés:

Napirendi pont: 10.

Az előterjesztés minősített többséget igényel: igen nem

Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés a gyógyvizű fürdő további üzemeltetésének lehetséges módozatai tárgyában A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Fazekas László polgármester Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Az előterjesztést véleményező bizottságok: Jogi, Ügyrendi Bizottság Pénzügyi Bizottság Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság



Albertirsa Város Polgármesterétől

2730 Albertirsa, Irsay K. u. 2.

ELŐTERJESZTÉS Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. november 24-ei ülésére, a gyógyvizű fürdő további üzemeltetésének lehetséges módozatai tárgyában Tisztelt Képviselő-testület! Mint az közismert, a 2010. és a 2011. esztendőben az albertirsai gyógyvizű fürdőt a Budaiút-Invest Kft. üzemeltette, miután az arra vonatkozóan meghirdetett pályázaton ezt a jogot elnyerte. Az üzemeltetési szerződés idén ősszel lejárt. A két év együttműködésének és az üzemeltetésnek a tapasztalatai önkormányzatunk, de a város egésze számára is finoman szólva vegyesek. Mindezek alapján már a nyár második felében jó néhány alkalommal felmerült (képviselőktől és más albertirsai polgároktól egyaránt) annak gondolata, hogy van-e értelme a továbbiakban is pályázat, majd szerződés alapján ún. „külső” üzemeltetőt keresnünk. A dilemma eldöntésének előkészítését szolgálta a november 4-ei informális egyeztetés, amelyen valamennyi képviselő-társunk véleményt nyilváníthatott a számára kedvezőbbnek tűnő üzemeltetési módról. Ez alkalommal érzékelhetően azok a képviselő-társaink voltak többségben, akik a saját üzemeltetés mellett érveltek. Ezt követően, november 17-én rövid bejárást tartottunk a fürdő területén, amelynek célja a létesítmények műszaki állapotának szemrevételezése volt. Tájékoztatom Képviselő-társaimat, hogy a bérleményként történő üzemeltetés lehetőségéről eddig két cég részéről személyes, egytől pedig írásos (e-mail) megkeresés érkezett. Ez azt jelzi, hogy van érdeklődés a fürdőnk működtetése iránt. Mint azt az informális egyeztetésen elmondtam, víz-csatorna üzemeltető intézményünk alapító okirata jelenleg is lehetővé teszi a fürdő működtetését. Tehát amennyiben azt mi magunk kívánjuk ellátni, messze legegyszerűbb mód, ha az említett intézmény közreműködésével tesszük. Az alábbiakban röviden összefoglalom, hogy mit tartok az egyik, ill. másik üzemeltetési forma előnyének, valamint hátrányának. 1. A szerződéses üzemeltetés előnye, hogy a szerződés szerint viszonylag erős pénzügyi kiszámíthatóság (a legutóbbi negatív tapasztalat ellenére is) teremthető. Hátránya főként az eddigi gyakorlati tapasztalatainkból adódik. 2. A saját üzemeltetés előnye egyrészt, hogy segíti a fürdő működtetési körülményei, paraméterei vonatkozásában a tisztánlátást. Másfelől, megfelelő személyzet és főként vezető biztosítása esetén, nagyobb az esély a „jó gazda gondosságával” történő üzemeltetésre, mintha azt „külső” cég végezné. Hátránya, hogy az időjárási kitettség, valamint a működtetési tapasztalat hiánya pénzügyi vonatkozásban bizonytalanságot jelent. Az önkormányzatokra vonatkozó rigorózus szabályokat is figyelembe véve, a működtetés pénzügyi egyenlege minden bizonnyal negatív lesz.

Tisztelt Képviselő-testület! Kérem, hogy az itt leírtak, valamint személyes tapasztalataik, véleményük alapján szíveskedjenek a lehetséges működtetési formákról kifejteni álláspontjukat, s az alábbi határozati javaslatok egyikét támogatni.

HATÁROZATI JAVASLAT I. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a város gyógyvizű fürdőjét továbbra is szerződéses formában kívánja üzemeltetni. Az ehhez szükséges pályázati anyag előkészítésével megbízza a polgármestert. Határidő: a pályázati kiírás előterjesztésére, a decemberi képviselő-testületi ülés Felelős: Fazekas László polgármester

HATÁROZATI JAVASLAT II. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a város gyógyvizű fürdőjét a jövőben közvetlenül, víz-csatorna üzemeltető intézménye útján kívánja üzemeltetni. Határidő: a működtetési terv elkészítésére, a 2012. évi költségvetési előterjesztés kimunkálásának időbelisége szerint Felelős: Boros Ottó intézményvezető




Ügyiratszám:

Minősítés:

Napirendi pont: 11.


Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés a „Jövő Nemzedékéért” és a „Teljesebb életért” Önkormányzati Alapítvány tevékenységéről A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Fazekas László polgármester Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Aszódi Zoltánné, a „Jövő Nemzedékéért” Alapítvány kuratóriumának elnöke, Farkas János, a „Teljesebb életért” Alapítvány kuratóriumának elnöke Mellékletek: - a „Jövő Nemzedékéért” Alapítvány közhasznúsági jelentése Az előterjesztést véleményező bizottságok: Jogi, Ügyrendi Bizottság Népjóléti Bizottság Kulturális Bizottság





ELŐTERJESZTÉS Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. november 24-ei ülésére, a „Jövő Nemzedékéért” és a „Teljesebb életért” Önkormányzati Alapítvány tevékenységéről Tisztelt Képviselő-testület! A címben szereplő szervezetek kötelesek alapítójuk részére beszámolni a tevékenységükről. Ennek megfelelően, mindkét alapítvány kuratóriumi elnökét megkértük, hogy a képviselő-testület novemberi ülésére készítse el beszámolóját. A „Jövő Nemzedékéért” Alapítvány kuratóriumi elnökétől időben megkaptuk a mellékelt közhasznúsági jelentést. Úgy gondolom, hogy áttanulmányozása alapján megállapítható az alapítvány cél szerinti, folyamatos és szabályos tevékenysége. Ugyanakkor, a „Teljesebb életért” Alapítvány kuratóriumi elnökétől sem beszámoló, sem más jellegű információ nem érkezett a megkeresésünkre. Mindezekre tekintettel az alábbi határozati javaslatot terjesztem a Tisztelt Képviselőtestület elé.

HATÁROZATI JAVASLAT Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete köszönettel elfogadja a „Jövő Nemzedékéért” Alapítvány tevékenységéről szóló beszámolót. Ugyanakkor a képviselőtestület utasítja a polgármestert, hogy ismét keresse meg a „Teljesebb életért” Alapítvány kuratóriumának elnökét: hívja fel a beszámolási kötelezettség 2011. december 7-ig történő teljesítésére. Továbbá tájékoztassa, hogy annak elmaradása esetén, a képviselő-testület törvényességi ellenőrzést kezdeményez az illetékességgel rendelkező ügyészségnél. Határidő: azonnal, illetve 2011. december 8. Felelős: Fazekas László polgármester Albertirsa, 2011. november 17.



Ügyiratszám:

Napirendi pont: 12.


igen

nem

Az előterjesztés tárgya: Civil szervezetek pályáztatási rendszerének tapasztalatai A napirendi pont előterjesztője: Kaáriné Kabay Lilla elnök Az előterjesztést készítette: Kaáriné Kabay Lilla elnök Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottságok: -

Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság




Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Elnökétől Előterjesztés a Képviselő-testület 2011. november 24-ei ülésére, a „Civil szervezetek pályáztatási rendszerének tapasztalatai” tárgyában Tisztelt Képviselő-testület! Albertirsa Város Képviselő-testülete 2010. decemberi ülésén a 20/2010. (XII.14.) számú rendeletében fektette le a társadalmi szervezetek pénzügyi támogatása rendjének szabályait. Majd ennek megfelelően 2011. február 24-ei ülésén döntött a pályázati felhívásról. Erre a pályázatra 14 civil szervezet pályázott, de ebből mindössze 7 szervezet teljesítette a pályázati kiírás feltételeit. A döntéshozatalnál azonban megállapításra került, hogy a rendelet ellentmondásokat tartalmaz. Ezért a Képviselő-testület 2011. május 26-ai ülésén módosította a rendelet ezen rendelkezéseit. Miután az első pályázatnál az erre előirányzott pénz nem került maradéktalanul kiosztásra, így a Testület egy második, rendkívüli fordulót is meghirdetett. A 20/2010. (XII.14.) számú rendelet 1. § (5) bekezdésének módosított rendelkezése alapján azon a szervezetek is beadhatták újból pályázatukat, amelyek az előzőben elutasításra kerültek formai hiba miatt. Sok új pályázó is volt, akik eddig az eredeti rendelet feltételei miatt nem adtak be pályázatot. Az önkormányzati támogatásnak ezen módja – úgy tűnik – jól működik. A szervezeteknek is előre végig kell gondolniuk, mire szeretnék költeni a támogatást a következő évben. Továbbá jó gondolatnak tartom, hogy a pályázat kiírásában jelenjen meg egy olyan kitétel, mely szerint előnyt élvez a pályázat, ha a benyújtott anyag egy adott évi városi rendezvény szervezéséhez, részvételéhez kapcsolódik. Bár ez a kitétel az idei pályázatokban nem került súlypontozásra. Ezt a vonalat erősíteni kell, hiszen egy-egy rendezvény sikerének záloga lehet, ha civil szervezetek részt vállalnak az előkészítésben, szervezésben és a program rendezésében. Jó példa volt erre Alberti 300. évfordulójának rendezvénysorozata is, melynek lebonyolításában több szervezet vállalt feladatot, nyújtott segítséget. Továbbra is úgy gondolom, hogy évente csak egy pályázati kiírás legyen, mivel a pályázati pénzösszeg mennyisége jelen időszakban nem bír el többet. Összegzés: A pályáztatási rendszer jól működik, hiszen így hatékonyabban tudja az Önkormányzat támogatni a civil szervezeteket. A szervezetek is rákényszerülnek egy hatékonyabb működésre, így jobban kivehetik részüket a város életéből. Sokkal jobban hasznosítható a „hozzáadott érték”, a rendezvények színesebbé válhatnak és több ember érezheti sajátjának. Az Önkormányzat és a társadalmi szervezetek közötti kapcsolat jobbá, intenzívebbé válik. Albertirsa, 2011. november 14. Kaáriné Kabay Lilla Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Elnöke


Ügyiratszám:

Napirendi pont: 13.


igen

nem

Az előterjesztés tárgya: Az egyházaknak és a civil szervezeteknek nyújtott támogatás elszámolásának elbírálása A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Murárné Zsigó Emma pályázati referens Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottságok: Városfejlesztési- és Környezetvédelmi Bizottság Jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta: Megjegyzések:



ELŐTERJESZTÉS a civil szervezeteknek nyújtott támogatás elszámolásának elbírálásáról a Képviselő-testület 2011. november 24-i ülésére Tisztelt Képviselő-testület! 1.) Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 127/2011. (VI. 30.) határozata alapján Az Alberti Evangélikus Egyházközség az alábbi támogatásban részesült: a. 400.000.- Ft hagyományőrző rendezvény céljára, b. 3.237.500.- Ft az Alberti Evangélikus Templom, valamint a Tessedik utca közötti járda és kapubehajtó burkolatépítési – ideértve a tervezési költséget is – munkáira. támogatási szerződés dátuma: 2011.07.04., Az egyház az alábbi elszámolást nyújtotta be: Sor- Bizonylat Bizonylat Bizonylat Bruttó Kifizetés jogcíme szám kiállítója kelte száma összeg 1 STIPA 2011.09.25. CO8SA2301 szekerezés, hagyományok Egyesület 908 ápolása, 19. sz-i paraszti 400.000 életképek bemutatása 2 Kollár és 2011.09.27. 000179 Átereszek, kihajtók, Kollár Bt. árokprofilozás anyag és 3.157.750 munkadíj Összesen: 3.557.750 Az Alberti Evangélikus Egyházközség a fennmaradó 79.750.- Ft-ot 2011.10.21-én visszautalta Albertirsa Város Önkormányzat bankszámlájára. HATÁROZATI JAVASLAT Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy az Alberti Evangélikus Egyházközség önkormányzati támogatásra vonatkozó elszámolását elfogadja. 2.) Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 72/2011. (VIII. 22.) határozata alapján az Vasutas Nyugdíjas Klub 50.000.- Ft támogatásban részesült. Támogatási szerződés kelte: 2011.09.01. Támogatás célja: Idősek Világnapja rendezvény költségei. A nyugdíjas klub az alábbi elszámolást nyújtotta be:

Sorszám 1

Bizonylat kiállítója

Bizonylat kelte

Szittyó Kft.

2011.10.09.

Bizonylat száma AM8EC8036 355

Kifizetés jogcíme étkezés Összesen:

Elszámolni kívánt bruttó összeg 50.000.50.000.-

HATÁROZATI JAVASLAT Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a Vasutas Nyugdíjas Klub önkormányzati támogatásra vonatkozó elszámolását elfogadja. Albertirsa, 2011. november 16.

Tisztelettel:



Ügyiratszám:

Napirendi pont: 14.


igen

nem

Az előterjesztés tárgya: a 2011. évi parlagfű elleni védekezés hatékonyságáról A napirendi pont előterjesztője: Kaáriné Kabay Lilla elnök Az előterjesztést készítette: dr. Kovács Tímea aljegyző Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottságok: -

Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság




A VÁROSFEJLESZTÉSI- ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁG ELNÖKÉTŐL

Előterjesztés a Képviselő-testület 2011. november 24-ei ülésére, Beszámoló a 2011. évi parlagfű elleni védekezés hatékonyságáról Tisztelt Képviselő-testület! A parlagfű- és gyommentesítés elleni védekezés hatékonysága, annak egészségügyi jelentőségén túl, nagymértékben befolyásolja a településképet, az itt élő lakosság, illetve az ide látogatók közérzetét, városunkról kialakított véleményét. Jelen előterjesztés keretében a parlagfű elleni védekezésen túl a gyom- és egyéb allergén növények elleni védekezésre, továbbá az önkormányzati ingatlanok karbantartására vonatkozó adatokat is be kívánom mutatni.

I. Lakosság tájékoztatása A parlagfű felismerését, a védekezés módját és szükségességét ismertető plakátok május 20-ig elkészültek, és június hónapban az egészségügyi és más közintézményekben, továbbá hirdetőtáblákon kihelyezésre kerültek. A plakátok kihelyezését a parlagfű szezon alatt többször megimételtük. Szintén június hónapban a védekezési kötelezettségről tájékoztató cikket tettünk közzé az Albertirsai Híradóban, és a város hivatalos honlapján.

II. HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK Az alábbiakban röviden ismertetem a hatósági eljárás folyamatát: II/1. BELTERÜLET Eljárás megindítása Bejelentés alapján vagy hivatalból történik. Helyszíni szemle Az eljárás megindítást követő első lépés a helyszíni ellenőrzés, mely a jegyző hatáskörébe tartozik. Ingatlan beazonosítása A helyszíni szemlét követően – melynek részletes dokumentálását jogszabály írja elő – kerül sor az ingatlan beazonosítására az ingatlan-nyilvántartási rendszerben (TAKARNET), és az ügyfél (tulajdonos) adatainak beszerzésére. Közérdekű védekezés elrendelése Gyommentesítés esetén a tulajdonost/használót előzetesen fel kell szólítani!

MgSzH értesítése a határozat és jegyzőkönyv megküldésével Növényvédelmi bírság kiszabására az MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság jogosult, akit a közérdekű védekezést elrendelő határozat megküldésével értesítünk. Közérdekű védekezés végrehajtása Lezárt terület felnyitása esetén rendőrségi közreműködésre és előzetes – vagy ha az késedelmet jelent – utólagos ügyészi jóváhagyásra van szükség. Gyommentesítésre való felszólítás 2011. október 28-ig:

1. Albertirsa, Rákóczi u. 1757/1 hrsz. (tulajdonos lekaszálta) 2. Albertirsa, Kinizsi u. 2690. hrsz. 3. Albertirsa, Szentmártoni u. 3627/1. és a 3627/2. hrsz. (közérdekű védekezés elrendelve) 4. Albertirsa, József A. u. 559. hrsz. (tulajdonos lekaszálta) 5. Albertirsa, József A. u. 558. hrsz. (tulajdonos lekaszálta) 6. Albertirsa, Baross u. 1524/1. 7. Albertirsa, Kolozsvári u. 41. 3042/5. hrsz. 8. Albertirsa, 2012 hrsz (LIDL) 9. Albertirsa, Vasút u. 4/11. Magyar Posta Zrt. 10. Albertirsa, Vasút u. 4/11. DM Drogerie Markt (1. üzlet) 11. Albertirsa, Vasút u. 4/11. Centrum Gyógyszertár (2. üzlet) 12. Albertirsa, Vasút u. 4/11. K&H Bank (3. üzlet) 13. Albertirsa, Vasút u. 4/11. Chang Cheng Áruház (4. üzlet) Közérdekű Védekezés elrendelése 2011. október 28-ig

1. Albertirsa, Viola u. 764/4. hrsz. 2. Albertirsa, Viola u. 764/5. hrsz. 3. Albertirsa, Viola u. 764/6. hrsz. 4. Albertirsa, Viola u. 764/7. hrsz. 5. Albertirsa, Viola u. 764/8. hrsz. 6. Albertirsa, Viola u. 766/19. hrsz. 7. Albertirsa, Viola u. 766/18. hrsz. 8. Albertirsa, Viola u. 787. hrsz. 9. Albertirsa, Viola u. 806/1. hrsz. 10. Albertirsa, Bajcsy-Zs. u. 2564/119 hrsz. 11. Albertirsa, Profi áruház mögötti telek 2605/14 hrsz. 12. Albertirsa, Baross u. 20. 3108. hrsz. 13. Albertirsa, Gorkij u. 50. 1229. hrsz. 14. Albertirsa, Ba-Ko u. 990/38. hrsz 15. Albertirsa, Kinizsi u. 2690. hrsz. 16. Albertirsa, Szentmártoni u. 3627/1.; 3627/2. hrsz. 17. Albertirsa, Landler J. u. 6463. hrsz

II/2. KÜLTERÜLET A helyszíni ellenőrzéseket a Ceglédi Körzeti Földhivatal munkatársai végzik, akik a jegyzőkönyveket az MgSzH NTI-nek küldik meg további intézkedésre. A ceglédi Földhivatal körzetébe tartozó települések külterületi ingatlanainak ellenőrzését – az átszervezéseket követően – jelenleg 2 fő! végzi. Az MgSzH NTI tájékoztatása szerint 6 db fertőzött albertirsai külterületi ingatlanról vettek fel jegyzőkönyvet, a bírságok kiszabása folyamatban van.

III.ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONBAN LÉVŐ INGATLANOK III/1. BELTERÜLET A nyári, illetve őszi hónapokban a közterületek és intézményi területek kaszálását, locsolását, karbantartását a közcélú munkások az alábbi táblázatban szereplő létszámmal látták el:

Létszám (fő) Munkakör, munkaidő

Június

Július

Augusztus

Szeptember

Október

parkgondozó,

19

19

19

22

16

3

3

3

3

-

-

1

1

1

1

12,5

13,5

13,5

15

9

4 óra virágágyások folyamatos gondozása, 8 óra parlagfű kaszálása belterületen, 8 óra

Létszám összesen (8 órás munkaidővel számolva)

A belterületen lévő ingatlanok karbantartása egész évben folyamatosan zajlik. Augusztus hónapban az intézmények területének és környezetének felkészítése a tanévre még fokozottabban igénybe vette a közcélú munkások kis létszámú csapatát.

A településképet jelentős mértékben befolyásolja az is, hogy az ingatlanok tulajdonosai/használói eleget tesznek-e a köztisztasággal kapcsolatos kötelezettségeiknek. A közterületek tisztántartásáról szóló 10/1997. (V.23.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése értelmében: „Az ingatlan tulajdonosa vagy tényleges használója köteles gondoskodni: - az ingatlan előtti járdaszakasz, járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület; - a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai; - tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok, hulladékok eltávolításáról.” A rendeletben foglalt kötelezettségükről levélben tájékoztattuk a legproblémásabb utak, utcák lakóit. A nyár folyamán több, mint 100 levél kihordása történt meg a Pesti úton és a Thököly utcában. III/2. KÜLTERÜLET Az önkormányzat tulajdonában lévő külterületi ingatlanok kaszálása folyamatosan zajlik. Az alábbi táblázat a munkálatok sorrendjét mutatja. A sorrend a helyszíni ellenőrzések során tapasztalt parlagfű- és gyomfertőzés súlyossága alapján lett kialakítva.

KÜLTERÜLETI ÉS ZÁRTKERTI ÖNKORMÁNYZATI INGATLANOK GYOMMENTESÍTÉSE sorszám 1 2 3 4 5 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Összesen:

Összegzés:

hrsz 0245 (Mocsi) 0142/69 (szeméttelep) 5016 6314/16 6314/17 6314/19 6304 3612/2 3610/8 3526 3691 5344 5245 069/1 571; 022 Lukai út

terület m2 25000 26485 7787 46293 995 1104 11400 2014 800 2104 1424 5400 9600 432 1600 142438

Mint az a fent ismertetetett adatokból kitűnik a parlagfű- és az egyéb allergén növények, gyomok elleni védekezés, továbbá az önkormányzati ingatlanok folyamatos karbantartása július 01-jétől egészen október végéig összehangolt folyamatos hatósági és fizikai munkát követel meg, mind a hivatal dolgozóitól, mind a közterületek karbantartását végző közmunkásoktól. 2011. évben a közmunkások számának lecsökkentése és az időjárás szeszélyei (nyár elején rengeteg eső, nyár végén, ősz elején rendkívüli szárazság) tovább nehezítették ennek az egyébként sem hálás feladatnak az ellátását. Az idei évben, a tavalyi évhez képest jelentősen több felszólítást, közérdekű védekezést elrendelő határozatot bocsátott ki a hatóság, bízom benne, hogy ezen intézkedések visszatartó erejét már a következő évben megtapasztalhatjuk. Fontos tapasztalata volt a 2011. évnek, hogy a rendezett településkép, a szebb, élhetőbb város kialakítása a lakosság együttműködése, segítsége nélkül nem lehetséges. A következő évben a kötelességekre való tájékoztatáson túl akciókkal, külön programokkal esetleg pályázatokkal kell ösztönöznünk a lakosságot saját és szűkebb környezetük rendben tartására, tisztaságának megőrzésére.


Kaáriné Kabay Lilla elnök


Ügyiratszám:

Minősítés:

Napirendi pont: 15.


Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés a GlaxoSmithKline Kft-vel történő szerződéskötésről A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Brtkáné Csókás Beáta főelőadó Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Az előterjesztést véleményező bizottságok: Jogi, Ügyrendi Bizottság Pénzügyi Bizottság Népjóléti Bizottság






ELŐTERJESZTÉS Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. november 24-ei ülésére, a GlaxoSmithKline Kft-vel történő szerződéskötésről Tisztelt Képviselő-testület! A képviselő-testület 2011. október 27-ei ülésének napirendjén szerepelt a GlaxoSmithKline Kft-vel (továbbiakban: GSK) történő szerződéskötés. A témát, az annak tárgyalásakor elhangzott kérdések, kétségek miatt a testület levette napirendjéről. Az elmúlt napokban információkat kértünk a városunkban működő gyógyszertáraktól a Cervarix vakcináról, annak áráról, megvásárolhatóságáról, megrendelhetőségéről. Jelenleg patikáinkban 15.900, illetve 16.165 forintos áron vásárolható, ill. rendelhető meg a HPV-vírus elleni védőoltás. Ez az akció november, ill. december hónapban érvényes. (Az egyik gyógyszertártól kapott információ szerint – az előző másfél-két évet figyelembe véve – a gyógyszergyártó cég félévente megismétli akcióját. Ugyanis a harmadik védőoltás az elsőt követően hat hónap múlva esedékes.) Fentieket figyelembe véve, amennyiben folytatni kívánja a méhnyakrák megelőzésére irányuló programot, az alábbi lehetőségek adódnak önkormányzatunk számára. 1. Szerződést köt a GSK-val a Cervarix vakcina szállítására, egy vagy hároméves időtartamra. A szerződés hatálya alatt a GSK garantálja a védőoltás 15.900 Ft-os áron történő szállítását. Megjegyzem, a szerződés 6.2 pontja szerint „Jelen szerződést bármely fél 30 napos felmondási idővel, indokolás nélkül felmondhatja.” Ennek ismeretében (hároméves időtartamú szerződés megkötése esetén) javasolt minden ősszel megfontolás tárgyává tenni a HPV-program következő évi folytatását, s a testület hozzon erről döntést még a költségvetési koncepció elkészítése előtt. Amennyiben úgy döntünk, hogy nem folytatjuk a programot, a szerződést felmondjuk. 2. Nem köt szerződést a GSK-val. Megvárja a tavaszi gyógyszertári akciót, addig megtörténik annak felmérése, hogy a jelenleg 65 fő 7. osztályos korú leánygyermek részére hányan igénylik a védőoltást. Az akció ismételt meghirdetésekor a szülők megvásárolják, illetve beadatják gyermeküknek az első védőoltást, ugyanakkor önkormányzatunk is beszerzi a helyi gyógyszertárak egyikétől a második oltáshoz szükséges vakcinákat. A harmadik védőoltást pedig az őszi-téli akció keretében vásároljuk meg a gyógyszertártól. Ez, a második lehetőség szerinti lebonyolítás annyiban nem előnyös, mivel meg kellene határozni, hogy a négy helyben működő patika közül melyikben vásároljuk meg a védőoltásokat. Ez a patikák között kialakult egészséges versenyhelyzetet nagymértékben veszélyeztetné. Ám felmerül még egy kérdés: a jövőben valóban meghirdetésre kerül-e az akció, s számunkra megfelelő időben-e? Az említett bizonytalansági tényezők miatt ez a megoldás véleményem szerint elvetendő.

Mindezek figyelembe vételével, az alábbi alternatív határozati javaslatokat terjesztem a Tisztelt Képviselő-testület elé.

HATÁROZATI JAVASLAT I. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy folytatni kívánja a méhnyakrák megelőzési programot a 7. osztályos leánygyermekek körében. Ezen túlmenően az Albertirsán bejelentett állandó lakóhellyel rendelkező, életvitelszerűen itt élő 19-26 év közötti nők esetében is meghirdeti a programot. Ennek érdekében hároméves időtartamra szerződést köt a GlaxoSmithKline Kft-vel (1124 Budapest, Csörsz u. 43.), a HPV-védőoltások (Cervarix) szállítására vonatkozóan. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a szerződés aláírására. A korábbi évekhez hasonlóan, a 7. osztályosok részére igényelt védőoltások második és harmadik adagjának költségét finanszírozza az önkormányzat, melyet adott évi költségvetéséből biztosít. A költség pontos összegének a város költségvetésébe történő betervezéséhez általános iskoláinkban az igények felmérését adott év januárjában el kell végezni. A 19-26 éves korosztályban mindhárom védőoltást az igénylőnek kell kifizetnie, ehhez az önkormányzat anyagi támogatást nem nyújt. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, jelen döntése értelmében minden év októberében felülvizsgálja a HPV-védőoltási program folytatásának szándékát, mérlegelve az önkormányzat pénzügyi helyzetét. Amennyiben nem kívánja folytatni a méhnyakrák megelőzésére irányuló programot, a GlaxoSmithKline Kft-vel megkötött szerződést, annak 6.2 pontjára történő hivatkozással, indokolás nélkül felmondja. Határidő: - a szerződés aláírására 2011. december 15., - a 7. osztályosok körében az igények felmérésére 2012. január 31., 2013. január 31., 2014. január 31., - a HPV-program folytatásának felülvizsgálatára a 2012. októberi, valamint a 2013. októberi képviselő-testületi ülés. Felelős: Fazekas László polgármester

HATÁROZATI JAVASLAT II. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy folytatni kívánja a méhnyakrák megelőzési programot a 7. osztályos leánygyermekek körében. Ezen túlmenően az Albertirsán bejelentett állandó lakóhellyel rendelkező, életvitelszerűen itt élő 19-26 év közötti nők esetében is meghirdeti a programot. Ennek érdekében egyéves időtartamra szerződést köt a GlaxoSmithKline Kft-vel (1124 Budapest, Csörsz u. 43.), a HPV-védőoltások (Cervarix) szállítására vonatkozóan. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a szerződés aláírására. A korábbi évekhez hasonlóan, a 7. osztályosok részére igényelt védőoltások második és harmadik adagjának költségét finanszírozza az önkormányzat, melyet adott évi, jelen

esetben 2012. évi költségvetéséből biztosít. A költség pontos összegének a város költségvetésébe történő betervezéséhez általános iskoláinkban az igények felmérését 2012. január hónapban el kell végezni. A 19-26 éves korosztályban mindhárom védőoltást az igénylőnek kell kifizetnie, ehhez az önkormányzat anyagi támogatást nem nyújt. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, jelen döntése értelmében 2012. októberében felülvizsgálja a HPV-védőoltási program folytatásának szándékát, mérlegelve az önkormányzat pénzügyi helyzetét. Amennyiben folytatni kívánja a méhnyakrák megelőzésére irányuló programot, megkeresi a GlaxoSmithKline Kft-t, aktuális ajánlatot kérve jövőbeni esetleges szerződéskötéshez. Határidő: - a szerződés aláírására 2011. december 15., - a 7. osztályosok körében az igények felmérésére 2012. január 31., - a HPV-program folytatásának felülvizsgálatára a 2012. októberi képviselőtestületi ülés. Felelős: Fazekas László polgármester

HATÁROZATI JAVASLAT III. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy nem kívánja folytatni a méhnyakrák megelőzési programot a 7. osztályos leánygyermekek körében. Ezért nem köt szerződést a GlaxoSmithKline Kft-vel (1124 Budapest, Csörsz u. 43.), a HPV-védőoltások (Cervarix) szállítására vonatkozóan. Határidő: a határozat GlaxoSmithKline Kft. részére történő megküldésére azonnal Felelős: Fazekas László polgármester




Ügyiratszám:

Minősítés:

Napirendi pont: 16.


Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés beszerzésének támogatásáról

a

MÁV-START

Zrt.

motorvonat

A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Brtkáné Csókás Beáta főelőadó Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: MÁV-START Zrt. levele

Az előterjesztést véleményező bizottságok: Jogi, Ügyrendi Bizottság Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság



dr. Kovács Tímea aljegyző



ELŐTERJESZTÉS Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. november 24-ei ülésére, a MÁV-START Zrt. motorvonat beszerzésének támogatásáról Tisztelt Képviselő-testület! A MÁV-START Zrt. a mellékelt levéllel keresett meg, melyben támogatásunkat kéri az általuk tervezett motorvonat beszerzésekhez. Projektjük keretén belül 70 db elővárosi villamos motorvonat és 18 db IC kocsi beszerzését tervezik megvalósítani, EU-s támogatással. Ennek megvalósulásával lényeges előrelépés lesz tapasztalható a közösségi közlekedésben, hiszen több mint 70 település – köztük Albertirsa – lakóinak közlekedését segíti. A vasúti személyszállító társaság fejlesztési tervének, a motorvonat projektnek a megvalósítása az érintett önkormányzatok részéről nem igényel anyagi befektetést. Csupán a levélhez mellékelt támogató nyilatkozat aláírását kérik, mellyel az érintett települések vezetői a nemzeti fejlesztési miniszterhez fordulnak, kérve tőle, hogy segítse elő a MÁV-START motorvonat-beszerzését. Fentiek alapján az alábbi határozati javaslatot terjesztem a Tisztelt Képviselő-testület elé.

HATÁROZATI JAVASLAT Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete támogatja a MÁV-START Zrt. motorvonat beszerzését. Ezért a testület felhatalmazza a polgármestert a határozat mellékletét képező „Közösségi kezdeményezés a MÁV-START motorvonat beszerzésének támogatásáért” c. nyilatkozat aláírására. Határidő: a nyilatkozat aláírására és a MÁV-START Zrt-nek történő megküldésére 2011. december 15. Felelős: Fazekas László polgármester




Ügyiratszám:

Minősítés:

Napirendi pont: 17.


Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés az Alberti község újjátelepítésének 300. évfordulója tiszteletére szervezett programsorozat értékeléséről

A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Fazekas László polgármester Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: -

Az előterjesztést véleményező bizottságok: Kulturális Bizottság


Kiadási dátum: 2011. november …….


Albertirsa Város Polgármesterétől 2730 Albertirsa, Irsay Károly u. 2.

ELŐTERJESZTÉS Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. november 24-ei ülésére, az Alberti község újjátelepítésének 300. évfordulója tiszteletére szervezett programsorozat értékeléséről Tisztelt Képviselő-testület! Mint tudjuk, Alberti 1711. évi újjátelepítés teljes mértékben egybefonódott az Alberti Evangélikus Gyülekezet megszervezésével. A falu és az egyházközség élete ennek megfelelően, a legutóbbi időkig egymástól elválaszthatatlanul zajlott. Ilyen előzmények után logikus döntés volt az Alberti Evangélikus Közösség részéről, hogy vállalja a két esemény 300. évfordulója jubileumának főszervezői feladatait. Képviselő-testületünk a városi önkormányzat nevében társszervezői szerepet vállalt. A közös feladatvégzés sikere érdekében 2010 novemberétől jó néhány alkalommal egyeztettünk. Ennek során meghatároztuk, hogy melyek a közösen lebonyolítható programok. A gyülekezet szinte kivétel nélkül olyan események megszervezésében gondolkodott, amelyektől közösségépítő funkciót remélt. Mi magunk azt szorgalmaztuk, hogy a tárgyi világ szférájában is létrehozzunk valamilyen maradandó értéket. Ez utóbbira vonatkozóan jó néhány ötlet felmerült. Végül megállapodtunk a templom és a gyülekezet intézményei (óvoda, iskola) előtti díszburkolat (s vele a szükséges felszíni vízelvezető műtárgyak) közös megépítésében. Az ehhez szükséges beruházás forrásához képviselő-testületünk 3.237.500 forintos támogatást nyújtott. A létesítmény időben és jó minőségben elkészült. Létrejöttével jelentős mértékben javult a templom környéki közterület rendezettsége, esztétikai értéke. Megítélésem szerint az önkormányzat és a gyülekezet munkamegosztásával lebonyolított rendezvények jól szolgálták elődeink életének, szokásainak, az általuk létrehozott értékeknek a megismerését, felmutatását. A szervezés részletei természetesen számos, a jövőben hasznosítható tapasztalattal szolgáltak. Az esemény-sorozatba jól illeszkedett a testvérvárosaink delegációi számára szervezett program, valamint a Városnap rendezvénye. Albertirsa Szlovák Nemzetiségi Önkormányzata kiválóan színesítette az események egészét a Pest környéki evangélikus szlovák közösségek találkozójának megszervezésével. Tisztelt Képviselő-testület! Úgy gondolom, hogy az Alberti község újjátelepítésének, valamint az Alberti Evangélikus Gyülekezet megszervezésének 300. évfordulója tiszteletére életre hívott programok, vállalt és végrehajtott feladatok méltó tisztelgést jelentettek őseink előtt, és hozzájárultak történelmi önismeretünk gyarapodásához. Mindezekben önkormányzatunk tisztességes szerepvállalást tanúsított. Az itt leírtak alapján kérem az alábbi határozati javaslat elfogadását.

HATÁROZATI JAVASLAT Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadja a az Alberti község újjátelepítésének 300. évfordulója tiszteletére szervezett programsorozat értékeléséről készített beszámolót.

Albertirsa, 2011. november 16. Fazekas László polgármester

M E G H Í V Ó november 24-én (csütörtök) 16 órakor

Recommend Documents