M E G H Í V Ó május 31-én (csütörtök) 16 órakor

Albertirsa Város Polgármesterétől 2730 Albertirsa, Irsay K. u. 2.

MEGHÍVÓ Albertirsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete

2012. május 31-én (csütörtök) 16 órakor tartja ülését, melyre ezúton tisztelettel meghívom! Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal tanácsterme Napirend: 1./ Közmeghallgatás 2./ Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzata által alapított kitüntetésekről és díjakról szóló 26/2011. (XI.02.) számú önkormányzati rendelet módosításáról Előadó: Elter János, a Jogi, Ügyrendi Bizottság elnöke 3./ Előterjesztés a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 1/2011. (I.28.) önkormányzati rendelet felülvizsgálatáról Előadó: Fazekas László polgármester 4./ Előterjesztés a gyermekek részére nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról, azok igénybevételéről, a fizetendő térítési díjakról szóló 4/2012. (I.27.) önkormányzati rendelet módosításáról Előadó: Kovács Zoltánné dr. jegyző 5./ Előterjesztés a viziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvényből adódó önkormányzati és üzemeltetői feladatok tárgyában Előadó: Fazekas László polgármester 6./ Beszámoló a Családsegítő intézmény munkájáról Előadó: Györe Zsuzsanna intézményvezető 7./ Előterjesztés a SU-MA Kft. és a P&G Maximál- Bau Kft. útépítési kérelme tárgyában Előadó: Fazekas László polgármester 8./ Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzatának 2012. évi közbeszerzési terve módosításáról Előadó: Fazekas László polgármester 9./ Albertirsa Város egészségügyi ellátásának helyzete Előadó: dr. Pécsi Angéla, a Népjóléti Bizottság elnöke

10./ Előterjesztés az önkormányzati törvényből és a közbeszerzési törvényből következő változásokról Előadó: Kovács Zoltánné dr. jegyző 11./ Előterjesztés az SWR Bauconsulting Kft-vel kötendő együttműködési megállapodás tárgyában Előadó: Fazekas László polgármester 12./ Előterjesztés dr. Kraft Péter Úrral kötendő együttműködési keretszerződés tárgyában Előadó: Fazekas László polgármester 13./ Előterjesztés a költségvetési szervek alapító okiratainak módosítása tárgyában Előadó: Kovács Zoltánné dr. jegyző 14./ Előterjesztés az Albertirsai Sportegyesületnek nyújtott támogatás elszámolásának elbírálása tárgyában Előadó: Fazekas László polgármester 15./ Pályázati kiírás területi védőnői állás betöltésére Előadó: Fazekas László polgármester 16./ Pályázati kiírás bölcsőde vezetői állás betöltésére Előadó: Fazekas László polgármester 17./ Egyebek Albertirsa, 2012. május 24. Fazekas László polgármester

ELŐTERJESZTÉS Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. május 31-ei ülésére

Ügyiratszám:

Napirendi pont: 2.

Minősítés: Az előterjesztés minősített többséget igényel:

igen

nem

Az előterjesztés tárgya: Albertirsa Város Önkormányzata által alapított kitüntetésekről és díjakról szóló 13/2002. (VI.28.) önkormányzati rendelet módosításáról A napirendi pont előterjesztője: Elter János elnök Az előterjesztést készítette: dr. Kovács Tímea aljegyző Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottság: -

Jogi, Ügyrendi Bizottság Kulturális Bizottság

Jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta: Megjegyzések:

Kiadási dátum: 2012. május 22.

Kovács Zoltánné dr.

A JOGI, ÜGYRENDI BIZOTTSÁG ELNÖKÉTŐL Előterjesztés a Képviselő-testület 2012. május 31-ei ülésére, Albertirsa Város Önkormányzata által alapított kitüntetésekről és díjakról szóló 13/2002. (VI. 28.) számú önkormányzati rendelet módosításáról

Tisztelt Képviselő-testület! Albertirsa város Önkormányzatának Képviselő-testülete tavaly évvégén döntött az „Albertirsa Szolgálatáért” díj megalapításáról. Hatályos rendeletünk értelmében, a díjat március 15-én kellett volna átadni, de erre nem került sor. Bizottsági ülésünkön felmerült az a javaslat, hogy tekintettel arra, hogy az idei lenne az első év, mikor a díj kiosztására sor kerülhet, azt a képviselő-testület mindenképpen ítélje oda egy arra méltó személynek. A képviselők között egyetértés volt a tekintetben, hogy a városnapi ünnepség megfelelő alkalom lenne az elismerés átadására. Figyelemmel fentiekre, kérem a T. Képviselő-testületet, hogy az előterjesztéshez csatolt rendelet-tervezetet megtárgyalni szíveskedjen. Albertirsa, 2012. május 22. Elter János sk. elnök

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének ……/2012. önkormányzati rendelete Albertirsa Város Önkormányzata által alapított kitüntetésekről és díjakról szóló 13/2002. (VI. 28.) számú önkormányzati rendelet módosításáról Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés i) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) Albertirsa Város Önkormányzata által alapított kitüntetésekről és díjakról szóló 13/2002. (VI. 28.) számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 10. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (3) A kitüntetésre vonatkozó javaslatot minden év június 15-ig kell előterjeszteni. (2) A Rendelet 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A kitüntetést a városnapi ünnepség alkalmával kell átadni, de a képviselő-testület a kitüntetés átadására ettől eltérő időpontot is megállapíthat. 2. § Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

Fazekas László sk. polgármester A rendelet kihirdetve: Kovács Zoltánné dr. jegyző

Kovács Zoltánné dr. sk. jegyző


Ügyiratszám:

Napirendi pont: 3.


igen

nem

Az előterjesztés tárgya: A pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 1/2011. (I.28.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: dr. Kovács Tímea aljegyző Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottság: -

Népjóléti Bizottság Pénzügyi Bizottság




ALBERTIRSA VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL Előterjesztés a Képviselő-testület 2012. május 31-ei ülésére, a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 1/2011. (I.28.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata Tisztelt Képviselő-testület! A város szociális helyzetét értékelő előterjesztés tárgyalásakor felmerült szociális rendeletünk felülvizsgálatának szükségessége, két ellátás tekintetében: gyógyszertámogatás (a képviselői javaslat a jövedelemhatárok felülvizsgálatára, lehetőség szerinti emelésére irányult); fűtési támogatás (hatályos rendeletünkben jelenleg nincs ilyen elnevezésű ellátás, a javaslat éppen a szabályozás kidolgozására irányult). 1. Rászorultak egészségügyi ellátásának támogatása A gyógyszertámogatásra vonatkozó szabályozás módosítása előtt érdemes áttekinteni azokat a szociális ellátásokat, amelyek célja az egészség helyreállításával kapcsolatos kiadások csökkentése. 1.1. Közgyógyellátás A leggyakrabban igénybevett, a lakosság körében legismertebb gyógyszertámogatási forma a közgyógyellátás. A közgyógyellátás célja, hogy mindazok, akik a jövedelmükhöz képest aránytalanul sokat kénytelenek az orvosilag szükséges ellátásukra költeni – a gyógyszerköltségek, illetve egyéb, az egészség helyreállításával kapcsolatos kiadások fedezéséhez támogatást kapjanak. A közgyógyellátásra jogosultak körét a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény határozza meg. Vannak olyanok, akik bizonyos feltételek között automatikusan (alanyi jogon) jogosultak, közöttük a legnagyobb számban az első és második csoportú rokkantak találhatók. A másik két csoport rászorultsága alapján kerül a támogatottak körébe, egy részüknél a törvény határozza meg, hogy jövedelmük és gyógyszerkiadásaik egymáshoz viszonyított aránya alapján mindenképpen közgyógyellátásra jogosultak (normatív alapon), más részüknél a lakóhely szerinti önkormányzat rendeleteivel bővebb körben, nehéz szociális helyzetben lévő személyek számára is lehetővé teheti jogosultságuk megállapítását (méltányossági alapon). Albertirsa Város Önkormányzatának szociális rendelete lehetővé teszi a közgyógyellátási igazolvány méltányossági alapon történő igénylését.

Szociális rendeletünk a jövedelemhatárokat a törvényi szabályozásnál kedvezőbben állapítja meg: Normatív közgyógyellátás 28 500

Egy főre jutó jövedelem (Ft) Gyógyító ellátás min. költsége

Családban élő Egyedülálló 42 750 2 850

Méltányossági Közgyógyellátás 51 300

Gyógyszertámogatás

62 700

62 700

5 700 v. 4 275

nincs meghatározva

51 300

A méltányossági alapon kiállított közgyógyellátási igazolvány után az önkormányzat a gyógyszerkeret éves összegének 30%-át köteles az OEP-nek átutalni.

1.2. Gyógyszertámogatás A gyógyszertámogatás 100%-ban önkormányzati költségvetésből finanszírozott ellátási forma. A Népjóléti Bizottság gyógyszertámogatást állapíthat meg azon személyeknek, akiknek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át (51 300 Ft), egyedül élő esetében 220%-át (62 700.- Ft). A rendeletben szabályozott jövedelemhatártól rendkívül indokolt és méltánylást érdemlő esetben, legfeljebb 5 700 Ft-ig a Népjóléti Bizottság eltérhet. Rendkívül indokolt és méltánylást érdemlő esetek az alábbiak: a kérelmező a) daganatos betegségben szenved, b) inkontinencia zavarban szenved, c) gyógyászati segédeszközt használ, d) betegsége miatt gyógytápszerre, táplálék kiegészítőre szorul, e) hepatitis C vírus által okozott fertőzésben (HVC) szenved, f) dializált beteg. A gyógyszertámogatás nyújtható a) egyszeri alkalommal az alkalmanként jelentkező egészségügyi kiadások -pl. gyógyászati segédeszköz megvétele, szanatóriumi kezelés térítése - miatt anyagi segítségre szoruló személynek, b) havi rendszerességgel legfeljebb 12 hónap időtartamra. A gyógyszertámogatásra vonatkozó adatok 2011. évben és 2012. április 30. napjáig: Gyógyszertámogatás 2011. Támogatásra felhasznált összeg elutasítás 15 fő Kérelmezők száma 31 fő Ebből: megállapítás 16 fő 1 134 876.- Ft

Jellemző, hogy a gyógyszertámogatást igénylők kb. 1/3-a (5) fő rendelkezett közgyógyellátási igazolvánnyal is, ők azért igényelték az ellátást, mivel a közgyógyellátásként részükre megállapított keretösszeg a valós gyógyszerköltségeiket nem fedezte. A támogatottak több, mint 1/3-a (6) fő jövedelme meghaladta a rendeletben szabályozott mértéket, de mivel esetükben rendkívüli méltánylást érdemlő ok állt fenn, jogosulttá váltak az ellátásra. Az elutasítások oka, minden esetben a jövedelemhatár túllépése volt. Gyógyszertámogatás 2012. április 30. napjáig.

elutasítás Kérelmezők száma

10 fő

Előirányzat

3 fő

Ebből:

Támogatásra felhasznált összeg -

2 000 000.- Ft megállapítás

7 fő

285 652.- Ft

1.3. Javaslat A gyógyszertámogatás tekintetében a jövedelmi határok emelését, s ezzel a támogatotti kör bővítését nem javaslom, az alábbiak miatt: A hatályos szociális rendeletünk jelenleg két olyan támogatási formát is szabályoz, amely az arra rászorulóknak segítséget nyújt egészségügyi kiadásaik fedezésére. A jövedelemhatárok mindkét esetben lényegesen (80%-al!) kedvezőbbek a törvényi szabályozásnál, illetve a gyógyszertámogatásnál rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények esetén, a rendelet további 20%-os eltérést tesz lehetővé; Az átmeneti segélykeret, illetve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás terhére szintén nyújtható segítség azoknak, akik a fenti ellátásokra nem jogosultak ugyan, de átmenetileg olyan rendkívüli élethelyzetbe kerülnek, hogy gyógyszerüket nem tudják kiváltani, vagy gyógyító ellátásuk költségeit nem tudják megfizetni; A gyógyszertámogatás teljes egészében önkormányzati költségvetésből finanszírozott ellátás. A rendelkezésünkre álló adatok alapján megbecsülni sem tudjuk, hogy a jövedelemhatárok felemelésével hányan válnának jogosulttá az ellátásra, s hogy ez milyen mértékben terhelné az önkormányzat költségvetését; A 30 napos munkaviszony igazolásának hiányában egyre többen szorulnak ki az aktívkorúak ellátásából, jelenleg 43 fő – azaz 43 család! – vesztette el ily módon egyetlen jövedelemforrását, számuk évvégére óvatos becslések szerint is 70 fölé emelkedhet. Az ellátás nélkül maradt családokról való gondoskodás kötelezettsége és költsége (tüzelő, étkeztetés biztosítása) az önkormányzatra marad; A Kormány által bejelentett költségvetési megszorítások az önkormányzati szektort – ezen belül elsősorban a szociális ellátásokat – is érintik. Bár részleteket még nem tudunk, fel kell készülnünk arra a lehetőségre is, hogy a méltányossági lakásfenntartási támogatáshoz hasonlóan, további ellátások kerülnek megszüntetésre. 2. Fűtési támogatás Albertirsa Város Önkormányzata a tavalyi évben, illetve azt megelőzőleg is, a téli hónapokban tüzelővel támogatta az arra rászorulókat. A szociális ellátórendszerben dolgozók azt tapasztalják, hogy évről-évre egyre több családnak okoz gondot a téli hónapokban lakásának, házának fűtése. Talán épp ez az oka annak, hogy ezt a támogatási formát érte a legtöbb kritika mind a lakosság, mind a képviselők részéről. A 2010. évben a Polgármesteri Hivatal titkárságán, listára iratkozhattak fel azok, akik fát igényeltek. A tüzelőt több, mint 300 fő igényelte. A Népjóléti Bizottság (mivel jövedelemnyilatkozatok, kérelmek nem álltak rendelkezésére) úgy döntött, hogy a lakásfenntartási támogatásban részesülőket nem javasolja tüzelő támogatásban is részesíteni, a támogatás 189 fő részére lett megállapítva. A 2011. évben az önkormányzat az alábbi módokon nyújtott segítséget a fűtési problémák megoldásához: önkormányzati tulajdonban lévő fát szállított ki (általában 5 mázsa/fő); tüzépről szállított ki fát (általában 5 mázsa/fő); pénzben nyújtott átmeneti segélyt. Mindkét évben a probléma alapvetően a természetben, fa formájában nyújtott támogatással kapcsolatban merült fel, a szabályozottság hiánya miatt: nincs meghatározva, hogy ki jogosult támogatásra, nincsenek kidolgozva a támogatás igénylésének feltételei,

fenti két pontból következik, hogy sokan nem is tudják, vagy későn értesülnek arról, hogy igényelhettek volna támogatást. A rászorulók fűtési támogatásának megoldására az alábbi két alternatívát javaslom megfontolásra: 2.1. Új támogatási forma kialakítása Az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalatai, és a lakosság szociális helyzetéről rendelkezésünkre álló ismeretek alapján egy új támogatási forma kialakításához az alábbi javaslatokat teszem: a) Fűtési támogatásként pénzbeli támogatást javaslom megállapítani. Az előző években számos probléma merült fel – elsősorban a tüzépről szállított – a természetben, fában nyújtott támogatásokkal kapcsolatban: későn szállították ki (volt olyan Homokrészen lakó ügyfél, aki csak nyár elején kapta meg a fát); többen kifogásolták, hogy nem a határozatban megállapított mennyiség lett kiszállítva; a kiszállított fával többen nem tudtak „mit kezdeni”, mivel nem volt olyan szerszámuk, eszközük, amivel azt fel tudták volna aprítani; többen panaszkodtak, hogy nem ugyanolyan minőségű fát kapták (pl.: valaki csak gallyat). A természetben nyújtott támogatással kapcsolatban további probléma, hogy elesnek a támogatástól azok, akik gázzal fűtenek. Egyre többen vannak, akik nem lustaságból, kényelemből fűtenek gázzal, hanem egész egyszerűen azért, mert nincs kályhájuk, kandallójuk, illetve a vegyestüzelésre való átállás feltételeinek kialakítására pénzük. Kirekesztésük a támogatásból igazságtalan. b) A támogatás mértéke, a jövedelemhatárok megállapítása Új támogatási formát bevezetni, figyelembe véve az ezzel kapcsolatban felmerülő ügyfélforgalmat, adminisztrációs feladatokat (kérelmek begyűjtése, hiánypótlások, kérelmek döntésre előkészítése, megállapító-elutasító határozatok megírása, utalás stb.) csak abban az esetben van értelme, ha a támogatás valóban olyan mértékű, ami alkalmas a fűtési gondok enyhítésére. Megítélésünk szerint, 15 000 Ft összegű, egyszeri támogatás alkalmas arra, hogy a leghidegebb 2-3 hétben valódi segítséget nyújtson. Fontos kérdés a jövedelemhatárok megállapítása, mivel ezzel tudjuk „behatárolni” a jogosultak várható számát. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultakból kiindulva: amennyiben az egy főre jutó jövedelmet az öregségi nyugdíjminimum 130%-ában (37 050,- Ft) határozzuk meg, a jogosultak várható száma 360 fő körül lesz. A támogatás várható költsége: 360 x 15 000.- Ft = 5 400 000,- Ft. c) Előnyök-hátrányok Előnyök Támogatás egységessége (mindenki egységesen pénzt kap, amiért olyan fát vesz, ami számára a legmegfelelőbb) Nincsenek járulékos költségek (kiszállítás költségei) A támogatás egyszerre jut el minden rászorulóhoz. Az önkormányzat és a kérelmezők is előre tudnak „tervezni” a támogatással.

Hátrányok Előfordulhat, hogy a támogatott a támogatásként kapott pénzt nem tüzelőre, vagy a gázszámla kiegyenlítésére költi. Amennyiben a támogatott később rendkívüli élethelyzetére hivatkozva átmeneti segélyként kér fűtéséhez támogatást, nem lehet elutasítani. A jogosultak számát csak becsülni tudjuk.

d) Rendelet-módosítási javaslat Új támogatási forma bevezetéshez rendelet-módosítás szükséges. Az alábbi rendeletmódosítás kidolgozza a támogatás odaítélésének feltételeit, és a döntési jogkört a Népjóléti Bizottságra ruházza. Szemben a fenti javaslattal a rendelet-tervezet fenntartja a lehetőséget arra, hogy a támogatást természetben állapítsuk meg. Kérem a T. Képviselő-testületet, hogy a rendelet-tervezetet megvitatni szíveskedjen!

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének ……/2012. önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 1/2011. (I.28.) önkormányzati rendelet módosításáról Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Sztv.) 1. § (2) bekezdésében, a 10. § (1) bekezdésében, a 17. § (5) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 26. §-ban, a 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, a 35. § (2) bekezdésében, a 37/A. § (3) bekezdésében, a 43. § (1) és (3) bekezdésében, a 45. § (1)-(3) bekezdésében, a 46. § (1) bekezdésében, a 48. § (4) bekezdésében, az 50. § (3) bekezdésében, az 58/B. § (2) bekezdésében, a 60. § (4) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében, a 92. § (1) és (2) bekezdésében, a 115. § (3) és (6) bekezdésében, valamint a 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 3. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 1/2011. (I.28.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) az alábbi 21/A. §-al egészül ki: Fűtési támogatás 21/A. § (1) Fűtési támogatásra való jogosultság állapítható meg azon személyeknek, akiknek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetében 150%-át. (2) A fűtési támogatás évente egy alkalommal adható. (3) A kérelem benyújtásának időpontja minden évben az október 01. napjától október 31. napjáig terjedő időszak. (4) A támogatás elsősorban természetbeni ellátás – tűzifa – formájában kerül megállapításra. (5) Azon Kérelmező esetében, akinek vegyes tüzelésre alkalmas berendezése nincs, ezért kizárólag gázfűtést használ, a támogatást pénzbeli ellátásként kell megállapítani. A kérelemhez 12 hónapnál nem régebbi gázszámlát kell csatolni. (6) A támogatás mértéke 5 q tűzifa, a (4) bekezdésben meghatározott esetben 12 000 Ft. A tűzifa kiszállításának költsége az önkormányzat költségvetését terheli. (7) Fűtési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

4. § Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.



2.2. Fűtési támogatás átmeneti segélyként való nyújtása További lehetőség, hogy új támogatási forma bevezetése nélkül, átmeneti segélyként, az átmeneti segélykeret terhére nyújtsuk a fűtési támogatást. Ez esetben rendelet- és költségvetés módosítás nem szükséges, a fűtési támogatásra az átmeneti segélyre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. a) Eljárási rend kidolgozása A fűtési támogatás átmeneti segélyként való nyújtása a segélyezésben közreműködőktől – Polgármester, Lakossági Ügyek Iroda, Szociális Segítőház – szorosabb együttműködést kíván meg. A hatékony munka és a támogatás átláthatósága érdekében ki kell dolgozni egy eljárás rendet. Az eljárás rend tartalmazná, hogy kik és milyen formában tehetnek javaslatot a támogatásra, mely esetekben kell a határozatot soron kívül előkészíteni. Az eljárás rendet a Népjóléti Bizottság véleményezi. b) Jövedelemhatárok Átmeneti segély esetében a jövedelemhatárok a következőképpen alakulnak: családban élők esetében: az öregségi nyugdíj 100%-a (28 500 Ft) egyedülélő esetében: az öregségi nyugdíj 150%-a (42 750 Ft) c) Nyilvánosság biztosítása Fontos, hogy a támogatás igénybevételének lehetőségéről a lakosság minél szélesebb körben értesüljön, elkerülendő, hogy évről-évre ugyanazok a családok kapjanak segítséget. d) Előnyök-hátrányok Előnyök Célzottabb támogatást tesz lehetővé, az önkormányzat tulajdonában lévő fát természetbeni támogatásként lehet nyújtani. Nem szükséges módosítani a rendeletet, új nyomtatványt bevezetni.

Hátrányok Természetbeni támogatás esetén a szállítást, a fa felaprítását az önkormányzatnak kell megoldania. Nem „tervezhető”. Szélsőséges időjárás esetén a kérelmezők rohama várható, az igényeket nem lehet egyszerre kielégíteni.

Figyelemmel fentiekre az alábbi határozati javaslatokat terjesztem a T. Képviselő-testület elé: Határozati Javaslat Albertirsa Város Képviselő testülete felkéri Albertirsa Város Jegyzőjét, hogy fűtési támogatás átmeneti segélyként való nyújtásának eljárási rendjét dolgozza ki, és azt nyújtsa be véleményezésre a Népjóléti Bizottsághoz. Felelős: Kovács Zoltánné dr. jegyző Határidő: 2012. június 30. Albertirsa, 2012. május 22. Fazekas László polgármester


Ügyiratszám:

Napirendi pont: 4.


igen

nem

Az előterjesztés tárgya: a gyermekek részére nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról, azok igénybevételéről, a fizetendő térítési díjakról szóló 4/2012. (I.27.) önkormányzati rendelet módosítása A napirendi pont előterjesztője: Kovács Zoltánné dr. jegyző Az előterjesztést készítette: dr. Kovács Tímea aljegyző Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottság: -

Népjóléti Bizottság Jogi, Ügyrendi Bizottság




ALBERTIRSA VÁROS JEGYZŐJÉTŐL

Előterjesztés a Képviselő-testület 2012. május 31-ei ülésére, a gyermekek részére nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokról valamint a személyes gondoskodás nyújtó gyermekjóléti ellátásokról, azok igénybevételéről, a fizetendő térítési díjakról szóló 4/2012. (I. 27.) önkormányzati rendelet módosításáról

Tisztelt Képviselő-testület!

A gyermekek részére nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokról valamint a személyes gondoskodás nyújtó gyermekjóléti ellátásokról, azok igénybevételéről, a fizetendő térítési díjakról szóló 4/2012. (I. 27.) önkormányzati rendelet 1 . számú melléklete tartalmazza a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és az étkezési térítési díj kedvezmény igénylésére szolgáló nyomtatványokat. Figyelemmel arra, hogy nincs olyan jogszabályi kötelezettség, ami a nyomtatványok önkormányzati rendeletben történő szabályozását előírná, javaslom, hogy az 1. számú mellékletet helyezzük hatályon kívül, így jogszabály módosítás esetén a képviselő-testületi döntés nélkül is gondoskodni tudunk arról, hogy a nyomtatványok a hatályos jogszabályoknak megfelelőek legyenek. Figyelemmel fentiekre, az előterjesztéshez csatolt rendelet-tervezetet megtárgyalni szíveskedjen.

Albertirsa, 2012. május 22.

Kovács Zoltánné dr. jegyző

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének ……/2012. önkormányzati rendelete a gyermekek részére nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokról valamint a személyes gondoskodás nyújtó gyermekjóléti ellátásokról, azok igénybevételéről, a fizetendő térítési díjakról szóló 4/2012. (I. 27.) önkormányzati rendelet módosításáról

Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő – testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (1) bekezdésének b) pontja, a 21. § (1) és (3) bekezdésében, a 29. § (1) - (2) bekezdésében és a 131. § bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésének meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A gyermekek részére nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokról valamint a személyes gondoskodás nyújtó gyermekjóléti ellátásokról, azok igénybevételéről, a fizetendő térítési díjakról szóló 4/2012. (I. 27.) önkormányzati rendelet 1. számú melléklete hatályon kívül helyezésre kerül.

2. § Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.




Ügyiratszám:

Napirendi pont: 5.


igen

nem

Az előterjesztés tárgya: Döntés a viziközmű szolgáltatás ügyében A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Fazekas László polgármester Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottság: -

Jogi, Ügyrendi Bizottság Pénzügyi Bizottság Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság




ELŐTERJESZTÉS Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. május 31-i ülésére

Tárgy:

Döntés a viziközmű szolgáltatás ügyében

Tiszt elt K épviselő -testület! Az Országgyűlés 2011. december 30-án döntött a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. a törvény [röviden: Vt v.] elfogadásáról, amelynek rendelkezései zömében 2011. december 31. napjával hatályba léptek. A Vt v. rendelkezése i alapján: Víziközmű-szolgáltatást a Magyar Energia Hivatal [röviden: Hivatal] által kiadott engedély alapján lehet végezni. Az engedély kizárólagos jogot biztosít és kötelezettséget jelent az engedélyben meghatározott ellátási területen víziközmű-szolgáltatás nyújtására. Víziközmű-szolgáltatói működési engedélyt az a korlátolt felelősségű társasági vagy zártkörűen működő részvénytársasági formában működő gazdasági társaság kaphat, amely az engedély kiadására irányuló kérelemben megjelölt ellátási területre és víziközműszolgáltatási ágazatra vonatkozóan rendelkezik üzemeltetési szerződéssel és megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek. A Hivatal végeredményben az engedély kiadását megtagadja, ha a kérelmező vonatkozásában a Vtv. 1. számú melléklete szerinti képlet alapján kiszámított felhasználói egyenérték (továbbiakban: FE) nem éri el a 150 ezret. E képlet alapján figyelembe kell venni a lakossági fogyasztók számát, az intézmények fogyasztásának mértékét, illetve az ipari fogyasztók napi kapacitáscsúcs igényét. A számítások eredményeképpen településünkön a felhasználói egyenérték 9.000. Annak érdekében, hogy az ellátást a továbbiakban is olyan, a térségi önkormányzatok kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság végezze, amely megfelel a törvényi előírásoknak, más önkormányzatokkal közösen kell olyan víziközmű-szolgáltatót megfelelően kialakítani, amely így eléri, és meg is haladja a szükséges (150.000) felhasználói egyenértéket. A törvényből következő változások és feladatok ismertetésére, első ízben április 19-én informális egyeztetést tartottunk. Ezt követően, május 15-én, a pénzügyi bizottság kibővített ülésén meghallgattuk a területünkön önkormányzati szolgáltatóként szóba jöhető ÖKOVÍZ Kft. valamint DAKÖV Kft. illetékesét. Május 17-én pedig képviselő-testületi ülés keretében ismerkedtünk az akkor rendelkezésre álló dokumentumokkal. Az új törvényből véleményem szerint egyértelműen az következik, hogy most kell döntést hoznunk a további üzemeltetési formáról, illetve arról, hogy konkrétan melyik önkormányzati összefogás részesei kívánunk lenni. Amennyiben ugyanis június végéig egyikhez sem csatlakozunk, elvi esélyét is elveszítjük annak, hogy bármilyen mértékben befolyásolhassuk működtetési körülményeinket. Igaz ugyan, hogy a 2011. évi CCIX. tv. végrehajtását célzó kormányrendelet még nem jelent meg, s így a víz-csatorna szolgáltatás részletszabályai nem

ismertek, ám nincs értelme tovább várni. Ezt két dologgal indokolom: egyrészt ma már nyilvánvaló, hogy a területen mind az ÖKOVÍZ Kft. mind pedig a DAKÖV Kft. vezetésével megalakul egy-egy önkormányzati cég. Másfelől pedig nincs arra garancia, hogy az említett kormányrendelet mikor kerül elfogadásra és kihirdetésre. Tájékoztatom tisztelt képviselő-társaimat, hogy a május 17-i képviselő-testületi ülés óta, az ÖKOVÍZ Kft. esetében a szindikátusi szerződés tervezetében néhány apróbb módosításra sor került. Ezért, jelen előterjesztés mellékleteként kiküldöm ezt a végső változatot. A Vtv. rendelkezése alapján érvényes üzemeltetési (vagyonkezelési vagy bérleti-üzemeltetési) szerződéssel kell rendelkezni 2012. július 1. napján. Az ennek való megfelelés érdekében a szerződéskötéseket le kell bonyolítani 2012 június 30. napjáig. Ezt követően a víziközmű szolgáltató működtetésében részt venni kívánó települési önkormányzatok és 100 %-ban önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok részesedés szerzése javasolt az integráló cégben. A lényeges különbség, hogy bérleti-üzemeltetési szerződés esetén a víziközmű fejlesztésről az ellátásért felelős, tehát az önkormányzat gondoskodik, viszont a víziközmű szolgáltató bérleti díj fizetésére köteles. Vagyonkezelési szerződés esetén a vagyonkezelő kötelezettsége a felújítási és pótlási terv, valamint vagyonkezelési szerződésben történt előírása esetén a beruházási terv és a fejlesztések elkészítése is. Vagyonkezelési szerződés létrejöhet akkor is, ha az önkormányzati tulajdonú víziközmű vagyonkezelési jogának átengedése a víziközmű-szolgáltatást mint közfeladatot bérletiüzemeltetési szerződés alapján ellátó víziközmű-szolgáltató javára történik. A víziközműüzemeltetési jogviszony létrehozására irányuló vagyonkezelési szerződés nem minősül a Kbt. hatálya alá tartozó visszterhes szerződésnek. A vagyonkezelésbe adott víziközmű esetében a víziközmű működtetése a vagyonkezelő kötelezettsége. Az üzemeltetési szerződés – a Kbt. és a koncesszióról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban – kizárólag az ellátásért felelős és olyan víziközmű-szolgáltató között jöhet létre, amely esetünkben: a) kizárólag a helyi önkormányzat tulajdonában áll, vagy b) olyan gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában áll, amelynek kizárólagos tulajdonosa közvetlenül a helyi önkormányzat. Az üzemeltetési szerződés megszűnése után a víziközmű-szolgáltató a tulajdonában álló rendszer-független víziközmű-elemet legfeljebb könyv szerinti nettó értéken az ellátásért felelős önkormányzat részére írásban megvételre felajánlja. Ha az ellátásáért felelős települési önkormányzat 30 napon belül az ajánlatot nem fogadja el, a vételi jog átszáll az államra. A szükséges fogyasztói adatokat az önkormányzat a törvény erejénél fogva, térítésmenetesen szerzi meg, hiszen a nyilvántartások adatállományának tulajdonjoga az ellátásért felelőst illeti. A víziközmű térképi nyilvántartás vezetéséhez szükséges informatikai eszközök (hardverek és programalkotások) felhasználói jogára vagy tulajdonjogára a víziközmű-tulajdonos kizárólag azok forgalmi értékének megtérítése ellenében tarthat igényt. A szerzői joggal védett

programalkotások esetében a felhasználói jog vagy a tulajdonjog átruházásához a szerzői jog jogosultjának előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges. Ha a beruházó és az ellátásért felelős a víziközmű térítésmentes átruházásáról állapodik meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak, a társasági adó szempontjából a beruházó vállalkozási, bevételszerző tevékenységével összefüggő költségnek, ráfordításnak minősül. Településünk nem rendelkezik az egyedüli cégalapítás feltételeként meghatározott 150.000 FE (fogyasztói egyenértékkel), tehát nem szolgáltathat önállóan. A leírtakból következik, hogy településünk vagy (tulajdonrész szerzésével) csatlakozik egy megfelelő önkormányzati céghez, vagy az üzemeltetést az Állam látja el. Véleményem szerint a j elenl egi helyzetben a csatlakozás jobban szolgálj a Alberti rsa lakóinak érdekei t . Településünknek így tehát – a törvényi előírásoknak megfelelően – egy kizárólag önkormányzati tulajdonban lévő térségi gazdasági társasághoz kell csatlakozni. A térségünkben két megfelelő cég található: 1./a ceglédi székhelyű “ÖKOVÍZ” Önkormányzati Kommunális és Víziközmű Üzemeltető Korlátolt Felelősségű Társaság. (2700. Cegléd, Pesti út 65.), 2./ valamint a dabasi székhelyű DAKÖV Kft Dabas és Környéke Vízügyi Korlátolt Felelősségű Társaság ( (2370. Dabas, Széchenyi u. 3.) Az ÖKOVÍZ Kft. törzstőkéje jelenleg 293.410.000,- Ft (a cég hulladékgazdálkodási feladatot is ellát), fő tulajdonosa Cegléd Város Önkormányzata (97,099%), és tagja még a ceglédi és a nagykátai kistérség további 17 önkormányzata. A DAKÖV Kft. törzstőkéje jelenleg 142.000.000,- Ft, fő tulajdonosa Dabas Város Önkormányzata (46,81%), és tagja még további 4 önkormányzat. Az előzőekben ismertetettek eredményét összegezve, az alábbi javaslatot teszem: I.DAKÖV Kft-hez való csatlakozás esetén 1. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a DAKÖV Kft-be történő integrálódással és a DAKÖV Kft-vel kívánja a helyi viziközmű szolgáltatást a jövőben megoldani. 2. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy Albertirsa Város Önkormányzata 2012. június 20-ig a DAKÖV Kft-be 100.000 Ft vagy alternatíva 9000 FEx 150 Ft, azaz 1.350.000 Ft névértékű törzsbetét (üzletrész) egyidejű megfizetése mellett tagként belép azzal, hogy a teljes törzsbetét értékét, azaz összesen 100.000 Ft-ot, vagy 1.350.000 Ft-ot egy összegben, a társasági szerződés módosításával egyidejűleg indított átutalással a DAKÖV Kft bankszámlájára megfizeti. 3. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy 2012. június 15-ig üzemeltetési szerződést (alternatíva: bérleti-üzemeltetési vagy vagyonkezelési szerződést) köt a viziközművek működtetésére a DAKÖV Kft-vel.

4. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy 2012. december 31. napjával a jelenlegi viziközmű szolgáltatást végző Viziközmű Szolgáltató Intézményét megszünteti. 5..A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a vagyonértékelés eredményétől függően, az Önkormányzat a „DAKÖV” Kft-be 2012. december 31-ig apportként szolgáltatja a törzsvagyonát képező viziközmű vagyon működtetéséhez szükséges ún. működtető vagyonát/eszközeit és ezzel a „DAKOV” Kft-ben további részesedést szerezhet. 6.A Képviselő-testület úgy dönt, hogy Albertirsa Város Önkormányzat 2012. június 20-ig, a régi és az új tagokkal megköti a „DAKÖV” Kft módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt új társasági szerződését. 7.A Képviselő-testület úgy dönt, hogy Albertirsa Város Önkormányzat 2012. június 15-ig, a régi és az új tagokkal, valamint a „DAKÖV” Kft-vel Szindikátusi szerződést köt. 8.A Képviselő-testület úgy dönt, hogy felhatalmazza a polgármesterét, hogy a Jogi előkészítő anyag tartalma alapján, a többi szerződő féllel kialakítsa az összes szükséges szerződés (okirat) végleges szövegét, valamint azokat – Képviselő-testület részére történő utólagos bemutatás vagy a Jogi, Ügyrendi Bizottságnak történő előzetes bemutatás mellett – Albertirsa Város Önkormányzat nevében megkösse és aláírja. 9.A Képviselő-testület egyúttal felhatalmazást ad a „DAKÖV” Kft jogi képviselőjének, hogy a Cégbíróság előtt a változásbejegyzési eljárásban eljárjon, vagyis Albertirsa Város Önkormányzatát tulajdonosként bejegyeztesse, a változásbejegyzési eljárásban az Önkormányzatot képviselje. II. ÖKOVÍZ Kft-hez való csatlakozás 1.) A Képviselő-testület úgy dönt, hogy Albertirsa Város Önkormányzata 2012. június 20-ig az „ÖKOVÍZ” Kft-be 100.000 Ft névértékű törzsbetét (üzletrész) egyidejű megfizetése mellett tagként belép azzal, hogy a teljes törzsbetét értékét, azaz összesen 100.000 Ft, azaz Egyszázezer Ft-ot egy összegben, a társasági szerződés módosítás aláírásával egyidejűleg indított átutalással az „ÖKOVÍZ” Kft bankszámlájára megfizeti. 2.) A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a vagyonértékelés eredményétől függően, az Önkormányzat az „ÖKOVÍZ” Kft-be 2012. december 31-ig apportként szolgáltatja a törzsvagyonát képező viziközmű vagyon működtetéséhez szükséges ún. működtető vagyonát/eszközeit és ezzel az „ÖKOVÍZ” Kft-ben további részesedést szerezhet. 3.) A Képviselő-testület úgy dönt, hogy 2012. december 31. napjával a jelenleg víziközműszolgáltatást végző Viziközmű Szolgáltató Intézményét megszünteti. 4.) A Képviselő-testület úgy dönt, hogy Albertirsa Város Önkormányzata 2012. június 20-ig, a régi és az új tagokkal megköti az „ÖKOVÍZ” Kft módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt új társasági szerződését. 5.) A Képviselő-testület úgy dönt, hogy Albertirsa Város Önkormányzat 2012. június 15-ig, a régi és az új tagokkal, valamint az „ÖKOVÍZ” Kft-vel Szindikátusi szerződést köt. 6.) A Képviselő-testület úgy dönt, hogy Albertirsa Város Önkormányzat az ellátásért felelősként, a víziközmű-üzemeltetési jogviszony létesítésére – 2012. június 29-i hatályba

lépéssel – 2012. június 29-ig vagyonkezelési alternatíva: bérleti-üzemeltetési szerződést köt az „ÖKOVÍZ” Kft új víziközmű-szolgáltatóval. E víziközmű-szolgáltatási vagyonkezelési/bérleti-üzemeltetési szerződés lényeges feltétele, hogy az „ÖKOVÍZ” Kft víziközmű-szolgáltató vállalja, miszerint a jelenlegi vízjogi üzemeltetési engedélyt 2012. II. félév során a saját nevére átíratja, valamint a korábbi víziközmű-szolgáltató víziközmű üzemeltetéssel foglalkozó munkavállalóit – amennyiben igénylik – az összes munkajogi járandóságukkal jogfolytonosan tovább foglalkoztatja legalább 2 évig. 7.) A Képviselő-testület úgy dönt, felhatalmazza a polgármesterét, hogy a Jogi előkészítő anyag tartalma alapján, a többi szerződő féllel kialakítsa az összes szükséges szerződés (okirat) végleges szövegét, valamint azokat – a Jogi, Ügyrendi Bizottság állásfoglalását követően – Albertirsa Város Önkormányzat nevében megkösse és aláírja. 8.) A Képviselő-testület egyúttal felhatalmazást ad az „ÖKOVÍZ” Kft jogi képviselőjének, hogy a Cégbíróság előtt a változásbejegyzési eljárásban eljárjon, vagyis Albertirsa Város Önkormányzatát tulajdonosként bejegyeztesse, a változásbejegyzési eljárásban az Önkormányzatot képviselje.

Mindezek alapján a követ kező határoz ati javasl atok elfogadása szükséges. HAT ÁROZATI JAVAS LATOK I. DAKÖV Kft-hez való csatlakozás esetén 1. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a DAKÖV Kft-be történő integrálódással és a DAKÖV Kft-vel kívánja a helyi viziközmű szolgáltatást a jövőben megoldani. 2. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy Albertirsa Város Önkormányzata 2012. június 20-ig a DAKÖV Kft-be 100.000 Ft vagy alternatíva 9000 FEx 150 Ft, azaz 1.350.000 Ft névértékű törzsbetét (üzletrész) egyidejű megfizetése mellett tagként belép azzal, hogy a teljes törzsbetét értékét, azaz összesen 100.000 Ft-ot, vagy 1.350.000 Ft-ot egy összegben, a társasági szerződés módosításával egyidejűleg indított átutalással a DAKÖV Kft bankszámlájára megfizeti. 3. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy 2012. június 15-ig üzemeltetési szerződést (alternatíva: bérleti-üzemeltetési vagy vagyonkezelési szerződést) köt a viziközművek működtetésére a DAKÖV Kft-vel. 4. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy 2012. december 31. napjával a jelenlegi viziközmű szolgáltatást végző Viziközmű Szolgáltató Intézményét megszünteti. 5..A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a vagyonértékelés eredményétől függően, az Önkormányzat a „DAKÖV” Kft-be 2012. december 31-ig apportként szolgáltatja a

törzsvagyonát képező viziközmű vagyon működtetéséhez szükséges ún. működtető vagyonát/eszközeit és ezzel a „DAKOV” Kft-ben további részesedést szerezhet. 6.A Képviselő-testület úgy dönt, hogy Albertirsa Város Önkormányzat 2012. június 20-ig, a régi és az új tagokkal megköti a „DAKÖV” Kft módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt új társasági szerződését. 7.A Képviselő-testület úgy dönt, hogy Albertirsa Város Önkormányzat 2012. június 15-ig, a régi és az új tagokkal, valamint a „DAKÖV” Kft-vel Szindikátusi szerződést köt. 8.A Képviselő-testület úgy dönt, hogy felhatalmazza a polgármesterét, hogy a Jogi előkészítő anyag tartalma alapján, a többi szerződő féllel kialakítsa az összes szükséges szerződés (okirat) végleges szövegét, valamint azokat – Képviselő-testület részére történő utólagos bemutatás vagy a Jogi, Ügyrendi Bizottságnak történő előzetes bemutatás mellett – Albertirsa Város Önkormányzat nevében megkösse és aláírja. 9.A Képviselő-testület egyúttal felhatalmazást ad a „DAKÖV” Kft jogi képviselőjének, hogy a Cégbíróság előtt a változásbejegyzési eljárásban eljárjon, vagyis Albertirsa Város Önkormányzatát tulajdonosként bejegyeztesse, a változásbejegyzési eljárásban az Önkormányzatot képviselje.

II. ÖKOVÍZ Kft-hez való csatlakozás 1.A Képviselő-testület úgy dönt, hogy Albertirsa Város Önkormányzata 2012. június 20-ig az „ÖKOVÍZ” Kft-be 100.000 Ft névértékű törzsbetét (üzletrész) egyidejű megfizetése mellett tagként belép azzal, hogy a teljes törzsbetét értékét, azaz összesen 100.000 Ft, azaz Egyszázezer Ft-ot egy összegben, a társasági szerződés módosítás aláírásával egyidejűleg indított átutalással az „ÖKOVÍZ” Kft bankszámlájára megfizeti. 2.A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a vagyonértékelés eredményétől függően, az Önkormányzat az „ÖKOVÍZ” Kft-be 2012. december 31-ig apportként szolgáltatja a törzsvagyonát képező viziközmű vagyon működtetéséhez szükséges ún. működtető vagyonát/eszközeit és ezzel az „ÖKOVÍZ” Kft-ben további részesedést szerezhet. 3.A Képviselő-testület úgy dönt, hogy 2012. december 31. napjával a jelenleg víziközműszolgáltatást végző Viziközmű Szolgáltató Intézményét megszünteti. 4.A Képviselő-testület úgy dönt, hogy Albertirsa Város Önkormányzat 2012. június 20-ig, a régi és az új tagokkal megköti az „ÖKOVÍZ” Kft módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt új társasági szerződését. 5.A Képviselő-testület úgy dönt, hogy Albertirsa Város Önkormányzat 2012. június 15-ig, a régi és az új tagokkal, valamint az „ÖKOVÍZ” Kft-vel Szindikátusi szerződést köt.

6.A Képviselő-testület úgy dönt, hogy Albertirsa Város Önkormányzat az ellátásért felelősként, a víziközmű-üzemeltetési jogviszony létesítésére – 2012. június 29-i hatályba lépéssel – 2012. június 29-ig vagyonkezelési alternatíva: bérleti-üzemeltetési szerződést köt az „ÖKOVÍZ” Kft új víziközmű-szolgáltatóval. E víziközmű-szolgáltatási vagyonkezelési/bérleti-üzemeltetési szerződés lényeges feltétele, hogy az „ÖKOVÍZ” Kft víziközmű-szolgáltató vállalja, miszerint a jelenlegi vízjogi üzemeltetési engedélyt 2012. II. félév során a saját nevére átíratja, valamint a korábbi víziközmű-szolgáltató víziközmű üzemeltetéssel foglalkozó munkavállalóit – amennyiben igénylik – az összes munkajogi járandóságukkal jogfolytonosan tovább foglalkoztatja legalább 2 évig. 7.A Képviselő-testület úgy dönt, hogy felhatalmazza a polgármesterét, hogy a Jogi előkészítő anyag tartalma alapján, a többi szerződő féllel kialakítsa az összes szükséges szerződés (okirat) végleges szövegét, valamint azokat – Képviselő-testület részére történő utólagos bemutatás vagy a Jogi, Ügyrendi Bizottságnak történő előzetes bemutatás mellett – Albertirsa Város Önkormányzat nevében megkösse és aláírja. 8.A Képviselő-testület egyúttal felhatalmazást ad az „ÖKOVÍZ” Kft jogi képviselőjének, hogy a Cégbíróság előtt a változásbejegyzési eljárásban eljárjon, vagyis Albertirsa Város Önkormányzatát tulajdonosként bejegyeztesse, a változásbejegyzési eljárásban az Önkormányzatot képviselje.

Albertirsa, 2012. május 21.

Fazekas László polgármester

SZINDIKÁTUSI SZERZŐDÉS

amely létrejött egyrészről 1) az „ÖKOVÍZ” Önkormányzati Kommunális Viziközmű Üzemeltető Kft. (székhelye: 2700 Cegléd, Pesti út 65., adószáma: 12564392-2-13, statisztikai számjele: 12564392-3600113-13, cégjegyzékszám 13-09-086647, képviseli: Varjú Tamás ügyvezető önállóan), továbbiakban: „ÖKOVÍZ” Kft-, mint víziközmű szolgáltató társaság, másrészről 2) …................ Kft (székhelye: ……………., cégjegyzékszáma: ……….., képviseli: ………….. ügyvezető, -továbbiakban: Kft-) és 3) …………… Kft (székhelye: ……………., cégjegyzékszáma: ……….., képviseli: ………….. ügyvezető, -továbbiakban: ……. Kft-), együttesen, mint beolvadó gazdálkodó szervezetek, harmadrészről 4) ………… Város Önkormányzata (székhelye: …………., törzsszáma. ……….., képviseli: ………………… polgármester), 5) ………… Község Önkormányzata (székhelye: …………., törzsszáma. ……….., képviseli: ………………… polgármester), 6) ………… Város Önkormányzata (székhelye: …………., törzsszáma. ……….., képviseli: ………………… polgármester), 7) ………… Község Önkormányzata (székhelye: …………., törzsszáma. ……….., képviseli: ………………… polgármester), 8)………… Város Önkormányzata (székhelye: …………., törzsszáma. ……….., képviseli: ………………… polgármester), 9) ………… Község Önkormányzata (székhelye: …………., törzsszáma. ……….., képviseli: ………………… polgármester), együttesen, mint csatlakozó települési önkormányzatok (továbbiakban: csatlakozó települési önkormányzatok) között az alulírott napon, az alábbi feltételekkel: I. Előzmények és a szindikátusi megállapodás célja 1./ Előzmények Szerződő felek rögzítik, hogy az Országgyűlés által 2011. december 30-án elfogadott, 2011. évi CCIX. törvényben foglalt rendelkezések alapján, a jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelőség érdekében a jelen szindikátusi szerződéssel érintett gazdálkodó szervezetek és

csatlakozó települési önkormányzatok a jövőben az „ÖKOVÍZ” Kft. működtetésében és működésében részt kívánnak venni. Szerződő felek rögzítik, hogy az együttműködésük alapja egyrészről a csatlakozó települési önkormányzatok képviselő testületeinek azon határozata, mely szerint a települések a jövőben az „ÖKOVÍZ” Kft, mint víziközmű szolgáltató társasággal kötnek vagyonkezelési, illetve bérleti-üzemeltetési szerződést és az „ÖKOVÍZ” Kft-ben részesedést szereznek, másrészről a beolvadni kívánó, profit-orientált gazdálkodó szervezetek tulajdonosainak azon határozata, mely szerint az „ÖKOVÍZ” Kft-vel egyesülni kívánnak akként, hogy a beolvadó gazdálkodó szervezetek az „ÖKOVÍZ” Kft-be, mint általános jogutód társaságba (egyidejű megszűnésük mellett) beolvadnak. Szerződő felek rögzítik, hogy az „ÖKOVÍZ” Kft. a pénzügyi, technikai hátterére is tekintettel került a csatlakozó települési önkormányzatok és a beolvadó gazdasági társaságok által kiválasztásra. Az előzetes vizsgálatok alapján a fő tevékenysége szerint víziközművek üzemeltetésével foglalkozó „ÖKOVÍZ” Kft. megfelel és a későbbiekben kidolgozásra kerülő kormányrendeletben foglaltak alapján is várhatóan meg fog felelni a 2011. évi CCIX. törvényben foglalt előírásoknak és feltételeknek. Az „ÖKOVÍZ” Kft. jelenlegi tulajdonosai is kizárólag helyi, települési önkormányzatok és rendelkezik a törvényben meghatározott felhasználói egyenértékek meghatározott részével, valamint a szükséges pénzügyi feltételekkel. Szerződő felek a jelen szindikátusi megállapodás aláírásával rögzítik, hogy a csatlakozó települési önkormányzatok és a beolvadó gazdálkodó szervezetek csatlakozásával az érintett települések összefüggő, egységes ellátásával olyan víziközmű szolgáltató jöhet létre, amely a törvényben szabályozott valamennyi feltételnek maradéktalanul megfelelhet. 2./ A megállapodás célja A fentieknek megfelelően a jelen megállapodás célja, hogy a települési önkormányzatok részesedés szerzésével és az esetlegesen beolvadó gazdálkodó szervezetek egyesülésével az „ÖKOVÍZ” Kft rendelkezzen a 2011. évi CCIX. törvényben meghatározott 150 000 felhasználó egyenértékkel, illetve a szolgáltatással érintett valamennyi településre érvényes vagyonkezelési és/vagy bérleti-üzemeltetési szerződéssel. Felek rögzítik, hogy az ennek eléréséhez szükséges kötelezettségeiket, vállalásaikat és feladataikat, az egymás közötti elszámolásuk rendjét, a víziközmű szolgáltatással kapcsolatos közös gazdasági és technikai feladataikat a jelen szindikátusi megállapodással kívánják rendezni. A Szindikátusi szerződés alapvető célja és funkciója, hogy az „ÖKOVÍZ” Kft, a társaság jelenlegi tulajdonosai, továbbá a csatlakozó új önkormányzatok, a Társaság eredményes működésével kapcsolatos tartós és hosszú távú együttműködésük valamennyi előre látható stratégiailag fontos kérdésében megállapodjanak. Tekintettel arra, hogy a víziközmű-szolgáltatás megfelelő biztosítása valamennyi érintett önkormányzat számára kiemelten fontos feladat, továbbá figyelembe véve, hogy a Társaságnak már jelenleg is 18 önkormányzat tagja van, továbbá hogy a Csepel szigeti és Nagykáta kistérség számos önkormányzata csatlakozik a Társasághoz, így mindenképpen indokolt a szerződő felek részére a teljes konszenzust előre rögzítő jelen Szindikátusi szerződés megkötése.

A Szindikátusi szerződés alapvető tartalma a társasági szerződéshez igazodva, a tagok együttműködése mindazon fontos kérdésének szabályozása, amely nem szerepel ugyan a társasági szerződésben, de amelyekben való előzetes megállapodás a társaság valamennyi tagjára – és így magára a Társaságra – ugyanolyan kötelező erővel bír, mint maga a társasági szerződés. A Ptk. szabályai alapján a tagok mind a társasági szerződés kötelező minimumtartalmat meghaladó további rendelkezéseit, mind pedig a Szindikátusi szerződés tartalmát is szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó törvényi rendelkezésektől pedig a tagok egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. E rendelkezések figyelembevételével a szerződő felek a jelen megállapodásukkal az üzleti titkaik védelme érdekében mindazon lényeges belső megállapodásukat szabályozni kívánják, amely nem kötelező része a társasági szerződésnek, azonban elengedhetetlenül szükséges a felek közötti együttműködés érdekében. Mindezen szempontokat figyelembe véve, a Társaság régi és új tagjai által a Szindikátusi szerződés konkrét tartalmát az alábbiak szerint határozzák meg. II. A szerződő felek meghatározása Szerződő felek rögzítik, hogy az „ÖKOVÍZ” Kft-nek jelenleg 18 települési önkormányzat a tulajdonosa, akik jelen megállapodás aláírásával elfogadják, hogy a Társasághoz új tagok csatlakozzanak a Csepel szigeti és Nagykáta kistérségből oly módon, hogy az új tagok a 2012. június 20-ig, 100.000 Ft azaz Egyszázezer forint névértékű készpénz törzsbetét átutalással történő megfizetésével, az „ÖKOVÍZ” Kft törzstőkéjének egyidejű megemelése mellett, tagként lépnek be az „ÖKOVÍZ” Kft-be. E döntésüket – képviselő-testületi határozat megküldésével – hitelt érdemlően közlik az eladóval, 2012. június 15-ig. A jelen szindikátusi megállapodást aláíró és így az „ÖKOVÍZ” Kft tulajdonosait 2012. június 20-át követően alkotó települési önkormányzatok és törzsbetétük nagysága az alábbiak szerint alakul: a) Ceglédi kistérség 1) ……………. település önkormányzata: ……………… Ft, azaz …………… Forint; 2) ……………. település önkormányzata: ……………… Ft, azaz …………… Forint; 3) ……………. település önkormányzata: ……………… Ft, azaz …………… Forint; 4) ……………. település önkormányzata: ……………… Ft, azaz …………… Forint; b) Nagykátai kistérség 1) ……………. település önkormányzata: ……………… Ft, azaz …………… Forint; 2) ……………. település önkormányzata: ……………… Ft, azaz …………… Forint;

3) ……………. település önkormányzata: ……………… Ft, azaz …………… Forint; 4) ……………. település önkormányzata: ……………… Ft, azaz …………… Forint; c) Csepel szigeti kistérség 1) ……………. település önkormányzata: ……………… Ft, azaz …………… Forint; 2) ……………. település önkormányzata: ……………… Ft, azaz …………… Forint; 3) ……………. település önkormányzata: ……………… Ft, azaz …………… Forint; 4) ……………. település önkormányzata: ……………… Ft, azaz …………… Forint; 2012. június 20-án, az „ÖKOVÍZ” Kft törzstőkéjének megemelésével kapcsolatos társasági szerződés módosítás aláírásának napján indított átutalásukkal, a csatlakozó települési önkormányzatok egy összegben megfizetik a 100.000 Ft névértékű törzsbetétüket az „ÖKOVÍZ” Kft ………………… banknál vezetett …………………………… számú bankszámlájára. III. A szerződő felek által vállalt kötelezettségek Szerződő felek rögzítik, hogy tekintettel arra a tényre, hogy az egységesen működő és szolgáltató (csatlakozás és beolvadás utáni) „ÖKOVÍZ” Kft létrehozása két lépcsőben valósul meg, feladataikat az alábbi bontásban határozzák meg: a) Csatlakozó települési önkormányzatok jelen szindikátusi megállapodást aláíró képviselői kijelentik, hogy rendelkeznek vagy rendelkezni fognak a szükséges képviselőtestületi döntéssel arra vonatkozóan, hogy az ÖKOVÍZ Kft-vel érvényes vagyonkezelési vagy bérleti-üzemeltetési szerződést kössenek 2012. június 29. napjáig és az ÖKOVÍZ Kft-hez legalább 100.000 Ft összegű törzsbetét befizetésével 2012. június 20-ig új tagként csatlakoznak. b) Csatlakozó települési önkormányzatok jelen szindikátusi megállapodást aláíró képviselői kijelentik, hogy az ÖKOVÍZ Kft-vel érvényes vagyonkezelési vagy bérletiüzemeltetési szerződést kötnek 2012. június 29. napjáig, azaz a csatlakozó települési önkormányzatok – közbeszerzési eljárás lefolytatása, illetve pályáztatás mellőzésével – vagyonkezelésbe vagy bérleti-üzemeltetésbe adják legkésőbb 2012. június 29-ig, az „ÖKOVÍZ” Kft pedig kijelenti, hogy vagyonkezelésbe, illetve üzemeltetésbe veszi a csatlakozó települési önkormányzatok kizárólagos tulajdonát és törzsvagyonát képező víziközmű vagyont. Azon csatlakozó települési önkormányzatok, amelyek a vagyonkezelési / bérletiüzemeltetési szerződés megkötése és a 100.000 Ft összegű törzsbetét befizetése mellett további törzsbetét befizetéssel/apport rendelkezésre bocsátással kívánnak további részesedést szerezni az ÖKOVÍZ Kft-ben, kötelezettséget vállalnak arra, hogy

legkésőbb 2012. december 31-ig a további törzsbetéteiket a társaság rendelkezésére bocsátják. c) Az ÖKOVÍZ Kft-be tagként belépni kívánó azon települési önkormányzatok, akik az általuk alapított profit-orientált gazdasági társaságok tulajdonosaiként akként határoznak, hogy profit-orientált gazdasági társaságaikkal is egyesülni (beolvadás), kijelentik és kötelezettséget vállalnak arra, hogy a felek között előzetesen egyeztetett időpontoknak és feladatoknak megfelelően, 2012. december 31-i fordulónappal az „ÖKOVÍZ” Kft-be beolvadnak. Beolvadó gazdálkodó szervezetek tudomásul veszik, hogy az egyesüléssel a beolvadó gazdálkodó szervezetek megszűnnek, általános jogutódjuk az „ÖKOVÍZ” Kft lesz. d) „ÖKOVÍZ” Kft kijelenti és kötelezettséget vállal arra, hogy legkésőbb 2013. december 31-i fordulónappal a beolvadásig a hulladékkezelési tevékenységét a víziközmű szolgáltatói ágazati tevékenységétől elkülöníti, szétválasztja. e) „ÖKOVÍZ” Kft és jelenlegi tulajdonosai vállalják, hogy a társasághoz új törzsbetétek befizetésével csatlakozni kívánó településeket befogadják, a társaság jelenleg hatályos társasági szerződését 2012. június 20-án a csatlakozásra és a törzstőke emelésre tekintettel, a jelen szindikátusi megállapodásban foglaltaknak megfelelően módosítják. f) Beolvadni is szándékozó gazdasági társaságok (és tulajdonos települési önkormányzataik) vállalják, hogy 2012. december 31-ig az „ÖKOVÍZ” Kft-be beolvadnak. IV. A települési önkormányzatok csatlakozását (ideértve az esetleges beolvadást is) követően működő „ÖKOVÍZ” Kft működtetésével kapcsolatos közös feladatok: a) Szerződő felek rögzítik, hogy a csatlakozást (ideértve a beolvadást is) követően egységesen létrejött víziközmű szolgáltató társaságban (továbbiakban: szolgáltató társaság) működtetésében és működésében a részesedés szerzés mellett csatlakozott, valamint a beolvadással érintett települési önkormányzatok (továbbiakban együttesen: érintett települési önkormányzatok) közvetlenül részt vesznek és részt vehetnek. b) Az érintett települési önkormányzatok, mint tulajdonosok, képviselőik útján irányítják és ellenőrzik a szolgáltató társaságot. Az érintett települési önkormányzatok e feladatukkal összefüggésben megállapodnak abban, hogy a napi szintű, kisebb jelentőségű ügyekre nézve az érintett települési önkormányzatokat az alábbi 3 régióra bontják azzal, hogy az egyes régiókat a kisebb jelentőségű ügyekben az alábbi település polgármestere képviseli napi szinten. Szerződő felek megállapodnak továbbá abban, hogy a szolgáltató társaság részére, a társaság működésének megkönnyítése érdekében, a társaság ügyvezetői mellé, régiónként 1, azaz egy, a társasággal munkaviszonyban álló cégvezetőt választanak. A cégvezetők a régiónként felállított üzemi egységek vezetői.

1. régió: Csepel sziget képviseletében eljár: Szabó József, Szigetszentmiklós város polgármestere A régióhoz tartozó települések megnevezése: ……………………. település önkormányzata ……………………. település önkormányzata ……………………. település önkormányzata 2. régió: Cegléd képviseletében eljár: Földi László, Cegléd város polgármestere A régióhoz tartozó települések megnevezése: ……………………. település önkormányzata ……………………. település önkormányzata ……………………. település önkormányzata 3. régió: Nagykáta képviseletében eljár: Kocsi János, Nagykáta város polgármestere A régióhoz tartozó települések megnevezése: ……………………. település önkormányzata ……………………. település önkormányzata ……………………. település önkormányzata c) Szerződő felek rögzítik, hogy b) pontban meghatározott régiókra bontva 1-1 üzemi egységet hoznak létre a szolgáltató társaság zavartalan működtetésének és működésének biztosítására. Az így létrehozott összesen 3 db üzemi egység élén a cégvezetők állnak, akik havonta beszámolási és jelentési kötelezettséggel tartoznak a működési területeiket illetően az ügyvezető felé. Szerződő felek rögzítik, hogy az egyes üzemi egységek élén álló cégvezetőket azon települési önkormányzat tulajdonosok delegálják, illetve választják meg, amely települések az adott régióban érintettek (kivéve az első cégvezetők személyét, melyet a szerződő felek jelen megállapodásukban jelölnek meg) és ezen döntésüket a többi, szavazással nem érintett települési önkormányzat tulajdonos elfogadja. Szerződő felek rögzítik, hogy az egyes üzemi egységeken belül a helyi, kistérségi ellátási feladatok biztosítására további üzemirányítás-üzemvezetés kialakítása lehet szükséges, melyre az üzemi egységnél részletezett szabályok alkalmazandók. A cégvezetők felett a munkáltatói jogkört a társaság mindenkori ügyvezetője gyakorolja. Szerződő felek rögzítik, hogy az üzemi egységek a szolgáltató társaság önálló szervezeti egységei, működésének részletes szabályairól a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezik.

Szerződő felek megállapodnak abban, hogy legkésőbb az egyesülés fordulónapjáig, azaz 2012. december 31-ig a szolgáltató társaság Szervezeti és Működési Szabályzatát közösen elkészítik, melyben az üzemi egységekre vonatkozó részletes szabályokat is kidolgozzák. d) Az érintett települési önkormányzatok a szolgáltató társaságnál Felügyelő Bizottságot hoznak létre. A felügyelő bizottság tagjainak száma: 5 fő, melyből 1-1 főt a b) pontban megjelölt 3 régió képviselői közvetlenül delegálnak, míg további 2 tagot közösen választanak meg. e) Szerződő felek rögzítik, hogy a szolgáltató társaság tagjai szavazati jogukat az általuk képviselt települések Statisztikai Hivatala által nyilvántartott lakosság száma alapján gyakorolják azzal, hogy a szolgáltató társaságban valamennyi, jogszabály által biztosított kisebbségi jognak érvényesülnie kell, a kisebbségi jogok maradéktalan érvényesülését szerződő felek jelen szindikátusi megállapodás aláírásával garantálják és ezt a későbbiekben megkötendő társasági szerződésükben is érvényre juttatják. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen pontban foglalt, szavazati jogra vonatkozó szabályoktól eltérően a szolgáltató társaság vagyonának részben vagy egészben történő elidegenítése, megterhelése, biztosítékul adása tárgyában meghozandó határozatok vonatkozásában a szolgáltató társaság tagjai szavazati jogukat vagyoni részesedésük (törzsbetétük) arányában jogosultak gyakorolni és ezt a későbbiekben megkötendő társasági szerződésükben is ekként szabályozzák. f) Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a szolgáltató társaság 2012. június 20-i társasági szerződés módosításának elkészítésével egyidejűleg az alábbi módosításokat is átvezetik és a társaság hatályos tisztségviselőit, a társaság alapvető adatait jelen szindikátusi megállapodásban közösen fogadják el az alábbiak szerint és azzal, hogy a jövőben a tisztségviselők vagy a társaság adatainak változásáról kizárólag közösen, valamennyi érintett települési önkormányzat részvételével döntenek: A szolgáltató társaság – üzemeltető – társasági jogi kérdéseiben a csatlakozó önkormányzatok az alábbiakban állapodnak meg: 1. A szolgáltató társaság cégneve: Ökovíz Kft. 2. A szolgáltató társaság székhelye: Szigetszentmiklós, Gyári út 21. 3. A szolgáltató társaság ügyvezetője 5 éves, határozott időtartamra, megbízási jogviszony keretében, önálló képviseleti joggal: név: anyja neve: adóazonosító jel: születési adatai: lakcíme:

Varjú Tamás Szelei Katalin 8332832748 Kecskemét, 1958.02.16. 2030 Érd, Faragó u. 45.

4. Cégvezetők (területi üzemigazgatóságonkénti vezetők) személye: a) Ceglédi üzemegység: név: anyja neve: adóazonosító jele: születési adatai: lakcíme:

……………….. ……………….. ……………….. ……………….. ………………..

b) Nagykátai üzemegység. név: anyja neve: adóazonosító jele: születési adatai: lakcíme:

……………….. ……………….. ……………….. ……………….. ………………..

c) Csepel szigeti üzemegység: név: anyja neve: adóazonosító jele: születési adatai: lakcíme:

……………….. ……………….. ……………….. ……………….. ………………..

5. A felügyelő bizottsági tagok személye, megbízatásuk időtartama: -

…………………….. (név): ……….. (anyja neve: …………., adóazonosító jele: …………, lakcíme: ……………..), Ceglédi üzemegység …………………….. (név): ……….. (anyja neve: …………., adóazonosító jele: …………, lakcíme: ……………..), Nagykátai üzemegység …………………….. (név): ……….. (anyja neve: …………., adóazonosító jele: …………, lakcíme: ……………..), Csepel szigeti üzemegység …………………….. (név): ……….. (anyja neve: …………., adóazonosító jele: …………, lakcíme: ……………..), munkavállalói …………………….. (név): ……….. (anyja neve: …………., adóazonosító jele: …………, lakcíme: ……………..) munkavállalói

6. A könyvvizsgáló személye: Gulyás Csaba (anyja neve: Túróczi Margit, lakcíme: 5100 Jászberény, Jókai Mór u. 30.) g) Szerződő felek megállapodnak abban és szolgáltató társaság jelen megállapodás aláírásával kötelezettséget vállal arra, hogy a mindenkor megállapításra kerülő használati díjak mértékének megállapításakor valamennyi érintett települési önkormányzat javaslatát (lehetőség szerint és a gazdaságosság, ésszerűség figyelembevételével) figyelembe veszi.

h) Szerződő felek a tulajdonos települési önkormányzatokat a szolgáltató társaságban megillető esetleges osztalék kérdésében akként határoznak, hogy A) a nyereség a tulajdonosok között vagyoni hozzájárulásuk (törzsbetétük) arányában felosztásra kerül; B) a nyereség a tulajdonosok között a működés első 3 évében nem kerül felosztásra, az esetlegesen képződő nyereség teljes összegét a víziközművek pótlására, fejlesztésére, új beruházásokra fordítják. V. Az „ÖKOVÍZ” Kft, mint szolgáltató társaság nyilatkozatai a) Az „ÖKOVÍZ” Kft képviselője jelen szindikátusi megállapodás aláírásával kijelenti, hogy az egyesülést követően is törekszik arra, hogy valamennyi jelenlegi munkahelyet és munkaerőt megtartson. Ennek érdekében azon településeknél, amelyek vonatkozásában nem minősül munkáltatói jogutódnak, vállalja, hogy az érintett, csatlakozó településeken levő munkavállalókat tovább foglalkoztatja a Munkatörvénykönyve által biztosított, folyamatos jogviszony keretében, változatlan szerződéses feltételek mellett. b) Az „ÖKOVÍZ” Kft képviselője jelen szindikátusi megállapodás aláírásával kijelenti, hogy a hatályos jogszabályokban előírt, a víziközművek üzemeltetéséhez szükséges személyi és tárgyi, illetőleg műszaki, gazdasági és jogi feltételekkel rendelkezik és azokat az egyesülésig és azt követően is fenntartja, biztosítja, azokkal a jogszabályi előírásoknak megfelelően rendelkezni fog. c) Az „ÖKOVÍZ” Kft és a csatlakozó települési önkormányzatok képviselői rögzítik, hogy az egyes települési önkormányzatok részére a jogszabályban előírt kötelezettségeik és a 2012. június 29-ig megkötendő vagyonkezelési / bérletiüzemeltetési szerződéseik alapján az alábbi szolgáltatásokat nyújtják és ezt változatlan feltételekkel tartják fenn az üzemeltetési jogviszony teljes időtartama alatt: 1. ………. település önkormányzata: közműves ivóvíz ellátás 2. ………. település önkormányzata: közműves szennyvíz elvezetés 3. ………. település önkormányzata: víziközművek üzemeltetése (ivóvíz-ellátás és szennyvíz-elvezetés) 4. ………. település önkormányzata: ………………… d) „ÖKOVÍZ” Kft a c) pontban vállalt kötelezettségei mellett biztosítja az érintett településeken -

a víziközmű szolgáltatás infrastruktúrájának kiépítését/megőrzését, illetve további fejlesztését; helyi ügyfélszolgálati irodák kiépítését, már meglevő ügyfélszolgálatok megőrzését, illetve bővítését, fejlesztését; erre vonatkozó igény esetén a már nyújtott víziközmű szolgáltatás mellett újabb ágazati tevékenységek ellátását, kiépítését; újabb, csatlakozni kívánó települések befogadását; a víziközművek folyamatos, zavartalan működését;

-

a jogszabályban előírt javítási kötelezettségei teljesítését; a szükséges beruházások, fejlesztések elvégzését.

VI. Egyéb megállapodások 1. Szerződő felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy egymással szorosan együttműködnek a feladataik és kötelezettségeik teljesítése érdekében, valamint egymást minden lényeges, a jelen szerződést érintő, arra kihatással levő körülményről és eseményről haladéktalanul tájékoztatják. 2. Szerződő felek vállalják továbbá, hogy a jelen szerződésben foglalt valamennyi feltétel, határidő, feladat, kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges adatot, tényt, információt, dokumentumot, stb. felhívásra, haladéktalanul az „ÖKOVÍZ” Kft rendelkezésére bocsátanak. 3. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen szindikátusi szerződésben foglaltakat szigorúan üzleti titokként kezelik. A megállapodásról vagy annak bármely részéről egyik fél sem jogosult a többi szerződő fél hozzájárulása nélkül adatot szolgáltatni. A titoktartási kötelezettség megszegéséért felelős fél kártérítési kötelezettséggel tartozik. 4. Felek jelen megállapodás aláírásával úgyszintén rögzítik, hogy a jelen megállapodásban foglaltak a felekre és esetleges jogutódjaikra nézve is kötelező érvényűek, illetve a megállapodásban foglaltak csatlakozással és beolvadással létrejövő Kft társasági szerződésében, esetleges Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a jogszabályokban foglaltakkal nem ellentétes. 5. Szerződő felek jelen megállapodásukat határozatlan időtartamra kötik. A jelen szerződés valamennyi szerződő fél aláírása után azonnal hatályba lép. 6. Felek már most megállapodnak abban, hogy a jelen szindikátusi szerződést az első aláírás dátumát követő 6 hónap lejártától számított 15 napon belül szükség szerint felülvizsgálják és a felülvizsgálat eredményének valamint a viziközmű szolgáltatással összefüggő jogszabály módosításoknak megfelelően egyező akarattal módosítják. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv ide vonatkozó rendelkezései, valamint a hatályos jogszabályok az irányadók. Kelt: ……………………., 2012. …………. hó ….. nap. …………………………………. Beolvadó

…………………………………. beolvadó

…………………………………. „ÖKOVÍZ” Kft

…………………………………. csatlakozó települési önkormányzat




Ügyiratszám: 01-4347/2012.

Napirendi pont: 7.


igen

nem

Az előterjesztés tárgya: A SU-MA Kft. és a P&G Maximál-Bau Kft. útépítési kérelme A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Török Andrea városüzemeltetési irodavezető Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Kérelem Az előterjesztést véleményező Bizottság: -

Pénzügyi Bizottság Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság




Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. május 31-ei ülésére Tisztelt Képviselő-testület! A Su-Ma Kft. (2730 Albertirsa, Thököly u.1/1.) és a P&G Maximál-Bau Kft. (1148 Budapest, Vezér u.127.) azzal a kéréssel fordult a Tisztelt Képviselő-testülethez, hogy a Béke utcát ( a Thököly utcától a volt Vásártérig, 82 m hosszan, 6 m szélességben) szilárd útburkolattal lássa el. Ennek várható költsége, tervezéssel együtt: 8.997.760.-Ft, amely a 2012. évi költségvetési tartalék terhére biztosítható. A kérelmet előterjesztésemhez mellékelem.

Határozati javaslat I. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy támogatja a Su-Ma Kft. (2730 Albertirsa, Thököly u.1/1.) és a P&G Maximál-Bau Kft. (1148 Budapest, Vezér u.127.) kérelmét. A Béke utca ( a Thököly utcától a volt Vásártérig, 82 m hosszan, 6 m szélességben) szilárd útburkolattal történő ellátásának költsége a tervezéssel együtt: 8.997.760.-Ft, melyet a Képviselő-testület a 2012. évi költségvetési tartalék terhére biztosít. Felelős: Fazekas László polgármester Határidő: a kivitelezés lebonyolítása: 2012. december 31.

Határozati javaslat II. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a Su-Ma Kft-nek (2730 Albertirsa, Thököly u.1/1.) és a P&G Maximál-Bau Kft-nek (1148 Budapest, Vezér u.127.) a Béke utca ( a Thököly utcától a volt Vásártérig, 82 m hosszan, 6 m szélességben) szilárd útburkolattal történő ellátásának finanszírozásával kapcsolatos kérelmét nem támogatja. Felelős: Fazekas László polgármester Határidő: a kérelmező értesítése: 8 nap. Albertirsa, 2012. május 24. Fazekas László polgármester


Ügyiratszám:

Napirendi pont: 8.


igen

nem

Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés az Albertirsa Város Önkormányzatának 2012. évi közbeszerzési terve módosításáról A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Pozsonyi István vezető főtanácsos Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: közbeszerzési terv 1. sz. módosítása Az előterjesztést véleményező Bizottság: -

Pénzügyi Bizottság Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Jogi, Ügyrendi Bizottság




ELŐTERJESZTÉS Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. május 31-i ülésére, az Albertirsa Város Önkormányzatának 2012. évi közbeszerzési terve módosításáról

Tisztelt Képviselő-testület! Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 52/2012. (III.29.) számú határozatával fogadta el 2012. évi közbeszerzési tervét. A 2012. május 17-i testületi ülésen elfogadott költségvetés módosítás eredményeképpen, szükséges a terv módosítása. A módosított tervet az előterjesztéshez mellékelem. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a terv módosításának elfogadására.

HATÁROZATI JAVASLAT Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadja az előterjesztéshez csatolt, Albertirsa Város Önkormányzatának 2012. évi közbeszerzési terve módosítását. Albertirsa, 2012. május 21.

Tisztelettel:


ALBERTIRSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2012. ÉVI KÖZBESZERZÉSI TERV 1. Sz. MÓDOSÍTÁSA

A közbeszerzés tárgya

CPV kód

Az eljárás megindításának, illetve a közbeszerzés megvalósításának tervezett időpontja

A szerződés teljesítésének várható időpontja vagy a szerződés időtartama

Sor kerül-e vagy sor került-e az adott közbeszerzéssel összefüggésben előzetes összesített tájékoztató közzétételére?

Irányadó eljárásrend

Tervezett eljárási típus

Kbt. III. Rész, Nemzeti eljárásrend Kbt. III. Rész, Nemzeti eljárásrend

Kbt. 121. § (1) bek. b) pont

2012. január

2012. június

nem

Kbt. 121. § (1) bek. b) pont

2012. augusztus

2012. december

nem

Kbt. III. Rész, Nemzeti eljárásrend

Kbt. 121. § (1) bek. b) pont

2012. augusztus

2013. december

nem

I. Árubeszerzés -

II. Építési beruházás Labdarúgó edzőpálya kialakítása

45212200-8

Tessedik S. Ált. Isk. Tornaterem parkettájának és az alatta lévő vakpadló cseréje

45430000

45453100-8 Tündérkert Óvoda épület teljes felújítása

Polgármesteri Hivatal lapostetős épületének bádogozása és szigetelés javítása; Nyitnikék Óvoda ablakainak cseréje; Faluház szaletlijének befedése; Vasút u. 4. szám alatti lakás felújítása; Zrínyi u. 1/2. szám alatti lakás felújítása; Dózsa Gy. utcai óvoda nyílászáróinak cseréje (foglalkoztatókban) Munkácsy utcai útépítés

45261310-0 45232130-2 45453100-8 45421100-5


Kbt. 121. § (1) bek. b) pont

2012. június

2012. december

nem

45233200-1

Kbt. 121. § (1) bek. b) pont

2012. június

2012. október

nem

Földutak rendbetétele; Viola utca aszfaltozása (100 méter); Pálinkafőző dűlő útalapjának javítása; Táncsics utcai útszegélyek javítása Köztársaság utcai csapadékvíz-elvezetés készítése

45233200-1

Kbt. III. Rész, Nemzeti eljárásrend Kbt. III. Rész, Nemzeti eljárásrend

Kbt. 121. § (1) bek. b) pont

2012. július

2012. október

nem

45232130-2


Kbt. 121. § (1) bek. b) pont

2012. július

2012. szeptember

nem

Pesti úti csapadékvízelvezető árok felújítása; Rákóczi utcai csapadékvízelvezető felújítása

45232452-5


Kbt. 121. § (1) bek. b) pont

2012. augusztus

2012. október

nem

III. Szolgáltatás Orvosi ügyelet ellátása

IV. Építési koncesszió V. Szolgáltatási koncesszió -

85.10.00.00-0


nyílt

2012. április

nem


Ügyiratszám:

Napirendi pont: 9.


igen

nem

Az előterjesztés tárgya: Albertirsa Város egészségügyi ellátásának helyzete A napirendi pont előterjesztője: dr. Pécsi Angéla elnök Az előterjesztést készítette: dr. Kovács Tímea aljegyző Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottság: -

Népjóléti Bizottság




A NÉPJÓLÉTI BIZOTTSÁG ELNÖKÉTŐL Előterjesztés a Képviselő-testület 2012. május 31-ei ülésére Albertirsa Város Egészségügyi ellátásának helyzete

Tisztelt Képviselő-testület!

WHO (Egészségügyi Világszervezet) megfogalmazása szerint: ”Az egészség a testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya.” Az egészség megléte, vagy hiánya meghatározza az egyes emberek és szűkebb környezetük életét, életminőségét. Egy társadalom sikerességének, eredményességének, megújulási képességének záloga az egyének egészségi állapota. A krízisekkel, változó társadalmi helyzetekkel való megbírkózási készségek, a munkaképesség szorosan összefüggenek az egészségi állapottal, ezért az egészség megőrzése nem csupán az egyes emberek érdeke, hanem kiemelt társadalmi érdek is. Az egészségügyi ellátások működtetéséhez, fejlesztéséhez elengedhetetlen a lakosság egészségügyi helyzetének pontos ismerete, de ezek az információk számos az egészségügy területén kívül eső döntéshez is szükségesek lehetnek (lakosság egészségi helyzetére kiható beruházások, fejlesztések, szociális rendszer kialakítása stb.). Jelen előterjesztés célja, hogy az országos tendenciákat is bemutatva átfogó képet adjon Albertirsa egészségügyi ellátásának helyzetéről, és a lakosság egészségügyi állapotáról.

Születéskor várható élettartam, halandóság A népesség egészségügyi állapotát leginkább kifejező mutató a születéskor várható élettartam. 2010-ben a születéskor várható átlagos élettartam: a nőknél 77,9, a férfiaknál 70,1 év. 1990-hez viszonyítva a nőknél 4,2 évvel, a férfiaknál ennél nagyobb mértékben, 5 évvel emelkedett a mutató értéke. A várható élettartam emelkedésével párhuzamosan mérséklődtek a nők és férfiak közötti különbségek az elmúlt közel két évtizedben: míg Magyarországon 1990-ben az újszülött fiúk 8,6 évvel rövidebb életre számíthattak, mint leánytársaik, ez a különbség 2010. évre 7, 8 évre mérséklődött, de még így is lényegesen meghaladja az Európai Uniós átlagot (5,6 év). Az Európai Uniós mutatókkal összehasonlítva megállapítható, hogy a magyarok életkilátásai valamennyi összehasonlításban rosszabbak, mint átlagosan az EU lakosaié. Lemaradásunk az elmúlt két évtizedben – nem számítva néhány kevésbé jelentős halálozási mutatót – még növekedett is. Az elmúlt húsz során a halandóság nem javult folyamatosan, sőt a 90-es évek elején még romlott is. Ez az időszakos növekedés a halandóságban a munkaképes korúakat érintette, kiemelkedően a 30-44 éveseket. Ha a magyar korcsoportos halandóságot az Európai Uniós átlaggal hasonlítjuk össze, megállapítható az elmúlt húsz évben a 45-74 éves korosztály relatív helyzete a nők körében csekélyebb, a férfiak körében jelentősebb mértékben romlott. Az egészségi állapotának vizsgálatához fontos ismernünk a demográfiai mutatókat, mivel a népesség korösszetétele erősen befolyásolja az egészségügyi rendszerben megjelenő ellátási szükségleteket.

Albertirsa lakosságának korcsoport szrinti megoszlása: Korcsoport Férfi Nő Együtt 0-18 éves 1257 19-65 éves 4123 66-80 éves 495 81-100 éves 95 Összesen: 5970

1193 4200 865 300 6558

2450 8323 1360 395 12528

Albertirsa népességére az elmúlt években változatlanul a növekedés volt jellemző, melyet nem a természetes szaporodás, hanem más településekről beköltözött családok képezték. Városunkban a halálozások száma évek óta meghaladja a születések számát. A nők és férfiak közötti különbségeket vizsgálva megállapítható – az országos tendenciákkal egyezően –, hogy már 66 év felett ”kinyílik az olló”, 80 év felett pedig a nők aránya háromszorosa a férfiakénak.

A különböző betegségek előfordulása és gyakorisága A lakosság általános egészségi állapotára következtethetünk a különböző betegségek előfordulási gyakoriságából. A halálokok listáját Magyarországon évtizedek óta szív- és érrendszeri betegségek vezetik (54 %). A KSH adatai szerint 2008-ban még mindig minden második ember halálát valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés okozta, ez pedig közel kétszerese a daganatos betegségek számának. Ha a nemek szerinti megoszlást nézzük, akkor meg kell állapítanunk, hogy a nők tekintetében még rosszabb az arány, hiszen a 2008-ban elhunyt 63.758 nő 55 százaléka valamilyen keringési rendszert érintő probléma következtében veszítette életét (a férfiak körében ez az arány 44 százalék volt). A két nem között jelentős különbségek mutatkoznak az egyes korosztályok veszélyeztetettségét tekintve is. A férfiaknál az ötven és ötvennégy év közötti korosztály jelenti a rizikó hirtelen növekedését. Amennyiben a betegségek földrajzi eloszlását vizsgáljuk megállapítható, hogy a feketelistát továbbra is a Közép-magyarországi régió vezeti. A szív- és érrendszeri megbetegedésekben elhunytak száma itt az egész országban bejelentett szám 27 százaléka nők, míg 25 százaléka férfiak esetében. Legjobb a helyzet a Dél-Dunántúlon (férfiak 9, nők 10 százalék), de összességében a nyugati országrészben sehonnan sem jelentettek 11 százaléknál magasabb értékeket. A második leggyakoribb halálokot a daganatos betegségek képezik (27 %). A daganatos betegségekben meghaltak 40 százaléka 65 év alatti, tehát kiemelkedően magas a korai halandóság ebben a betegségcsoportban. A daganatos megbetegedések száma az elmúlt harminc évben közel 30 százalékkal nőtt, miközben az Unió országaiban folyamatosan csökkent. Míg Magyarország az 1970es években az Európai országok közül a hetedik helyen állt, addig az ezredfordulóra az első helyre került e betegségcsoport tekintetében. A 90-es évek csökkenése ellenére még mindig jelentősen magasabb a daganatos halandóság, mint az európai átlag. Egy 2005-ben készült felmérés rámutatott, hogy Magyarországon a mélyszegénységben élők között a daganatos megbetegedések aránya közel duplája az átlagnak. E szomorú tényt az is súlyosbítja, hogy ők általában túl későn jutnak el orvoshoz, sokára kapnak szakszerű kezelést, így gyógyulási esélyeik is sokkal kisebbek, mint a lakosság többségének.

A stroke a harmadik vezető halálok a szív-érrendszeri és a daganatos megbetegedések után. A szélütés legtöbbször a viszonylag későbbi életkorokban következik be, de Magyarországon – a fejlett nyugati országokhoz képest – feltűnően sok a 40–50 éves stroke-on átesett is. Kialakulásának többféle oka is lehet. Nagyon veszélyes a kezeletlen magas vérnyomás; sajnos sok beteg nem is tud arról, hogy magas a vérnyomása. Mások pedig, főleg a férfiak, ha jelentkeznek is a panaszok, akkor sem fordulnak időben orvoshoz, ami nagyban megnöveli a szélütés valószínűségét. Éppúgy, mint az elhízás, a magas koleszterinszint, amely összefügg a helytelen táplálkozással és a mozgásszegény életmóddal. A cukorbetegség szintén komoly hajlamosító faktor – s e veszélyeztető tényezők gyakran együtt jelentkeznek egy-egy betegnél. A mértéktelen alkoholfogyasztást – ami szintén növeli a stroke kockázatát – pedig sokszor a stresszhelyzetek „megoldásaként” kezdik el a betegek. A stroke rendkívül komoly népegészségügyi kérdést vet fel, megelőzésében egészségnevelésnek és szűrővizsgálatoknak rendkívül komoly szerepe lenne. Az elmúlt 10 évben jelentősen nőtt a mentális és viselkedészavarral küzdő, valamint az idegrendszer betegségeiben szenvedők száma. 2000-től a százezer lakosra jutó halálozás a mentális és viselkedészavarok területén háromszoroséra nőtt! A WHO felmérése szerint Magyarországon az egészségügyi intézmény látókörébe a betegek jóval kisebb aránya kerül, mint az unióban. Figyelemre méltó, hogy az újonnan rokkanttá nyilvánítottak több mint ötöde mentális és viselkedészavar vagy az idegrendszer valamilyen betegsége miatt vált teljesen vagy részben keresőképtelenné. Magyarországon a leggyakoribb pszichiátriai betegségek háromnegyede három betegségcsoportba sorolható: hangulatzavarok (32%), a neurotikus és szomatoform rendellenességek (22%) és a skizofrénia (20%) körébe. A függőségektől – elsősorban alkoholfüggőséggel küzdők háromnegyede férfi – míg a többi pszichiátriai kórképtől inkább a nők szenvednek. Az albertirsai házi orvosi praxisokban ellátottak főbb betegségeiről 2 évente szolgáltatnak adatokat a háziorvosok és a házi gyermekorvosok. Az alábbi két táblázat körzetenként mutatja be az ellátottak főbb megbetegedéseit. Felnőttkorú ellátottak és gondozottak főbb betegségei a 2011. évben Esetszám Betegség neve 1. körzet 2. körzet 3. körzet 4. körzet férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Rosszindulatú 9 11 19 34 5 3 daganatok Cukorbetegség 113 162 74 111 42 69 Magas vérnyomás 325 488 259 475 180 201 Ischaemiás 97 200 88 208 25 71 szívbetegség Agyi érbetegség 83 151 50 144 5 23 Idült légúti 52 74 9 15 14 7 betegség Asthma 22 28 24 61 17 8 Vékony- és 56 22 6 9 0 4 vastagbél gyulladásos megbetegedései A máj betegségei 23 8 15 8 4 3 Csont- és izületi 49 160 15 42 megbetegedések Osteoporosis 9 110 6 61 2 30 -

5. körzet férfi nő 31 26

Összesen 138

68 255 75

123 399 72

762 2582 836

48 24

57 20

561 215

23 6

19 4

202 107

19 230

10 238

90 734

12

36

266

Látássérült Hallássérült Mozgássérült Értelmi fogyatékos Depresszió Alkoholizmus Egyéb pszichiátria körébe tartozó zavar Már volt suicid kísérlete

1 1 36 76

1 0 21 78

0 1 2 1

2 3 3 2

7 4 14 0

9 11 29 3

-

-

6 6 11 8

6 6 17 10

32 32 133 178

12 52 10

36 11 16

2 5 14

12 0 3

5 20 12

18 10 38

-

-

40 58 13

30 10 19

145 166 125

4

7

0

2

0

2

-

-

3

5

23

A háziorvosok által szolgáltatott adatokat megvizsgálva megállapítható, hogy az országos tendenciák településünkön is érvényesülnek: a vezető betegségtípus az Ischaemiás szívbetegség (836 fő), ezt követik a daganatos megbetegedések (762 fő), harmadik helyen a csont- és izületi megbetegedések állnak, de jelentős az agyi érbetegségben szenvedők aránya is (561 fő). Figyelemreméltó, hogy a bejelentkezett lakosok több, mint 30%-a szenved magasvérnyomástól, ami a szív- és érrendszeri megbetegedések, továbbá a stroke esetében is veszélyeztető tényező. Általában elmondható, hogy a vezető betegségtípusok rangsorában az első adatszolgáltatás (2006. év) óta jelentős változás nem állt be. A pszichiátriai – és az öngyilkosságot már megkísérelt betegek száma azonban jelentősen nőtt az elmúlt öt évben. Az adatot szolgáltató háziorvosokat megkérdeztük, melyek azok a mentális problémák, amellyel a leggyakrabban keresik fel őket? A választ adó három háziorvos mindegyike első két helyen említette a szorongást és a depressziót, harmadik helyen a függőségi betegségek – elsősorban alkoholizmus – szerepeltek. Az alábbi táblázat a gyermekorvosok által szolgáltatott adatokat mutatja be: Gyermekkorúak főbb megbetegedései a 2011. évben Körzetek

Összesen

Megbetegedés Rosszindulatú daganat Vashiányos anaemia Elhízás (kalória többletbevitel miatt) Mentális viselkedészavarok Epilepsia Szemizmok, alkalmazkodás és fénytörés betegségei Hallásvesztés Magas vérnyomás Asthma Deformáló hátgerinc elváltozás

I. 1 32 60

II. 2 30 80

3 62 140

20 4 44

25 3 45

45 7 89

0 6 68 32

10 10 40 35

10 16 108 77

Az adatokat elemezve megállapítható, hogy az asthma a leggyakrabban előforduló betegségtípus, és meglepően magas a szembetegségben szenvedők gyermekek száma is. Az elmúlt öt évben közel duplájára nőtt az elhízott gyermekek száma (2006-ban 78 fő volt). Az átlagosnál magasabb testsúly kiemelkedő egészségi kockázati tényező. Atúlsúly többek között emeli a szívkoszorúér-betegségek, a stroke és a cukorbetegség valószínűségét, és növeli egyes daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát. A deformáló hátgerinc elváltozásban szenvedők száma több, mint kétszeresére (26 főről 77 főre)nőtt az elmúlt öt évben, ami igazolja a gyógytorna iránti megnövekedett igényeket. Összegzés Általánosságban elmondhatjuk, hogy az egészségügyi ellátásban egyre inkább a megelőzésen van a hangsúly. A megelőzési programokban fontos szerep jut az önkormányzatnak, rajta keresztül az önkormányzati oktatási-, egészségügyi-, szociális- és kulturális intézményekre. Felvilágosító előadások szervezésével, játékosan már az óvodában, majd azt követően az iskolában mind a tanórán, mind egyéb programok keretében az egészséges életmódra kell, hogy az eddiginél is jobban koncentráljunk. Ez együttműködést kíván meg az oktatási intézmények, háziorvosok és védőnők között. A megelőzés népszerűsítése az idősebb korosztály és a veszélyeztetett felnőtt csoportok tekintetében a szociális és kulturális intézményekre is feladatokat ró. Egészségügyi ellátások igénybevétele A háziorvosi ellátás kiemelkedő jelentősége az alapellátáson belül vitathatatlan, és túlmutat az egészségügyi rendszeren, mivel a gyógyítás és annak eredményessége az orvos és a beteg bizalmi kapcsolatán múlik. A magyar lakosság 76%-a rendszeresen, évente legalább egyszer felkeresi háziorvosát. A betegek évente átlagosan 8 alkalommal jelennek meg orvosuknál. Napjainkban számos település szenved az orvoshiánytól: jelenleg 700 nyugdíjkort betöltött háziorvos praktizál Magyarországon, és sok helyütt évek óta nem tudják betölteni az állást. Emellett több, mint 150 be nem töltött háziorvosi praxis van az országban. Albertirsa lakosainak orvosi alapellátását 5 felnőtt és 2 házi gyermekorvos biztosítja. A háziorvosi praxisok vállalkozási formában működnek, és az önkormányzattal kötött megállapodás alapján látják el a feladataikat, de a háziorvosi tevékenység szakmai-, tartalmi előírásait, személyi-, tárgyi feltételeket jogszabályok határozzák meg. A jelenlegi 5 felnőtt és 2 házi gyermekorvosi körzet a lakossági igényeket kielégíti. A háziorvosi praxisok betegforgalmi adatai a 2011. évben Körzetek 1 2 Bejelentkezettek 1967 2209 száma Rendelési időben 11 195 12 356 megjelentek száma Lakáson történt Hívásra 605 153 beteglátogatási Folyamatos 1103 223 esetek száma ellátás miatt (eset) Fekvőbeteg 78 47 gyógyintézetbe irányítottak száma

3 2040

4 -

5 1959

összesen 8175

11 794

-

9176

44 521

147 98

-

849 18

1754 1442

33

-

112

270

Szakrendelésre irányított esetek száma

EKG, RTG, laboratórium egyéb

1455

598

780

-

259

3092

869

562

-

-

1024

2455

A betegek orvoshoz fordulási hajlandóságát, és a betegség kezelését nagymértékben befolyásolta a betegszabadságra és táppénzre vonatkozó szabályozás megváltozása. Betegszabadság idejére első 15 munkanap, a munkaadó fizeti) a kereset 70%-a, táppénz idejére pedig a napi kereset 60%-a jár. Egy biztosított a rendszerváltás idején még átlagosan 22 napot töltött táppénzen, az ezredfordulón már csak 12 napot, manapság pedig mindössze 9 napot tölt otthon évente, ha beteg. Általános tendencia, hogy az alkalmazottak, csak hosszabb és valószínűleg komolyabb betegségek esetén vállalják a munkából való kiesést, mivel azzal egyrészt jelentős kereset kiesést szenvednek el, másrészt munkahelyük elvesztését kockáztatják. A házi gyermekorvosi praxisok betegforgalmi adatai a 2011. évben 1 2 összesen Bejelentkezettek száma 1159 Rendelési időben megjelentek száma 7765 7700 15 465 Szaktanácsadáson megjelentek száma 816 1100 1 916 Beteglátogatási Hívásra 223 220 443 esetek száma Ismételt 31 90 121 (utókezelés) Fekvőbeteg utalt 71 30 101 gyógyintézetbe irányítottak száma kezelt 98 50 148 Szakrendelésre irányított esetek száma

Kiegészítő vizsgálat Szakkonzultáció

214

620

834

344

750

1094

Fogorvosi ellátás A magyar lakosság többsége legalább kétévente felkeresi fogorvosát. Egy éven belül fordult fogorvoshoz a lakosság 38%-a, de több, mint 20% azoknak az aránya, akik öt évnél is régebben jártak fogászaton (1,3% soha nem találkozott fogorvossal). Albertirsán a fogorvosi ellátást 3 fogorvos biztosítja területi ellátási kötelezettséggel, a városban egy magánpraxis is működik. Az 1. és 2. számú fogorvosi körzetben élők a Köztársasági úti rendelőben vehetik igénybe a szolgáltatást. A Dombi Dentál Bt. képviselői legjelentősebb problémaként azt említették, hogy a betegek későn fordulnak hozzájuk, kevesen mennek el az évi szűrővizsgálatra, a legtöbb beteg csak fájdalom esetén keresi fel fogorvosát. A 3. számú fogorvosi körzetet ellátó Dr. Nagy Mercedes az ellátásról az alábbi beszámolót adta: A fogászati rendelés napi 6 óra rendelési ideje alatt kb. 20-22 fő beteg jelenik meg, ez napi 1-1,5 órányi túlmunkát jelent. Az OEP ebből az időkorlát miatt (napi 360 percnyi kezelés, előre meghatározott standard időkeretekkel beavatkozásonként) finanszíroz kb. napi 14-16 beteget, de a fennmaradó részt, a sürgősség miatt bejentés nélkül érkezőket is, térítésmentesen ellátjuk. Bejelentkezés alapján, halasztható ellátásra kb. két hétre előre tudjuk a betegeket előjegyezni, figyelembe véve azt, hogy a várható beavatkozás mennyi időt vehet igénybe, milyen napszakban ér

rá, illetve hogy a dolgozóknak a munkaidejük utánra essen a megbeszélt időpont, vagy a kezelést követően a vonatot elérjék. Megjelenéskor mindenkinek, egyénre szabottan felhívjuk a figyelmét a helyes száj-, fogápolásra, orálkamerával mutatva, a betegek számára jól láthatóan szemléltetve tanácsokkal látjuk el őket. A fogászati kezelések időigényesek, előre nem tervezett körülmények előfordulhatnak, melyek miatt a várakozási idő megnő. A betegeket nem érkezési sorrendben hívjuk be. Figyelembe vesszük, hogy kinek volt időpontja, kinek van egyéb betegsége (pl. diabetes.), ami miatt korlátozott ideig tud várni; terhes, szoptatós anyákat, kicsi gyerekeket előre vesszük. Sajnos a rendelésre az elhanyagolt fogazat, a rendszeres ellenőrzés elmulasztása miatti panaszokkal bejelentés nélkül érkezők ellátása is növeli a várakozási időt. A kezelési tervet kivétel nélkül elfogadják, a társadalombiztosítás által támogatott kezelések ingyenesek. Szakrendelések Magyarországon a felnőtt lakosság közel 60%-a évente legalább egy alkalommal megjelenik valamilyen szakrendelésen. A felmérések szerint a lakosság közel 20%-a bár szüksége lenne rá, nem keresi fel a szakrendeléseket, ennek elsődleges okaként az időhiányt említették. A szakorvosi ellátás biztosítása településünkön nem kötelező feladat, azt az idei évig az önkormányzat saját költségvetéséből finanszírozta. A szakrendelések bevezetésük első pillanatától népszerűek voltak a lakosság körében, mivel a szakellátás helyben történő igénybevételével időt és pénzt spóroltak. Szakrendeléseken megjelentek száma 2008-2011-ig Szakrendelés Fizikó Ortopédia Nőgyógyászat Reumatológia Orr Fül Szakr. Sebészet Szemészet Labor Összesen

2008 és 2009 664 652 394 660 nincs adat 664 1646 8969

2010 686 643 109 880 1052 686 954 9265

2011 448 567 300 881 1044 448 910 7335

A táblázat adataiból kitűnik, hogy az elmúlt 3 évben a város lakossága közül a legtöbben a labor, a szemészet és a reuma szakrendeléseket keresték fel. 2012. március hónaptól – annak érdekében, hogy ne kelljen ellátást megszüntetni – a szakrendelések igénybevételéért a betegeknek fizetniük kell. A szakrendelésen megjelentek számát, és az általuk befizetett összeget az alábbi táblázatok tartalmazzák: 2012. év március hó Helyi lakos Szakrendelés (fő) Bevétel Más tel. (fő) Bevétel Összesen EKG 98 29 400 Ft 6 3 600 Ft 33 000 Ft Fizikó 236 70 800 Ft 40 24 000 Ft 94 800 Ft Ortopédia 49 49 000 Ft 6 12 000 Ft 61 000 Ft

Nőgyógyászat Reumatológia Orr Fül Szakr. Sebészet Szemészet Labor Összesen

33 87 63 44 64 673 1347fő

33 000 Ft 87 000 Ft 63 000 Ft 44 000 Ft 64 000 Ft 201 900 Ft 642 100 Ft 97fő

1 1 8 4 5 26

2 000 Ft 2 000 Ft 16 000 Ft 8 000 Ft 10 000 Ft 15 600 Ft

35 000 Ft 89 000 Ft 79 000 Ft 52 000 Ft 74 000 Ft 217 500 Ft

93 200 Ft

735 300 Ft

2012. április hó Szakrendelés EKG Fizikó Ortopédia Nőgyógyászat Reumatológia Orr Fül Szakr. Sebészet Szemészet Labor

Bevétel 23 700 67 500 53 000 37 000 58 000 79 000 45 000 63 000 237 900

Összesen

664 100

Pontos, elemezhető adatok évvégén állnak majd rendelkezésünkre, az elmúlt két hónap tapasztalatai alapján elmondható, hogy a fizetési kötelezettség az egyes szakrendeléseket eltérően érintette. Az asszisztensek beszámolói alapján általában elmondható, hogy a betegek tudomásul vették a fizetési kötelezettséget. A labor, fiziko, sebészet és nőgyógyászat szakrendeléseken megjelenők számát mindezidáig nem befolyásolta jelentősen a térítési kötelezettség. Ez nyilván az ellátások jellegéből is adódik. A nőgyógyászati szakrendelésen a rákszűrésért eddig is fizetni kellett, itt elsősorban a fogamzásgátlót felírók maradtak el. Jelentősen – felére – csökkent a szemészeti szakrendelésen megjelentek száma. A szakorvos és asszisztens véleménye szerint a korábban túlzsúfolt rendelés (3 óra rendelési idő alatt átlag 40 főt kellett ellátni) helyett, most több idő jut a betegekre, akiknek kevesebbet kell várakozniuk. Problémaként említették azonban, hogy az iskolavédőnő által kivizsgálásra küldött gyermekek teljesen elmaradtak a rendelésről. Ügyelet A központi orvosi ügyeleti ellátást az Önkormányzat a Dr. Pécsi és Társa Egészségügyi Bt-vel kötött szerződés útján biztosítja, több mint tíz éve. A Bt. az ügyeleti ellátást minden hétköznap 18.00 órától másnap reggel 7.00 óráig , illetve hétvégén és ünnepnapokon több, mint 16.000 fő részére biztosítja a Vasút u. 4. szám alatti telephelyről. Az ellátandó legtávolabbi terület 16 km-re fekszik a rendelőtől, az ügyeletes orvosokat gyakran hívják a tanyavilágba, vagy nehezen megközelíthető külterületi helyszínekre. Szintén a rendelőintézet biztosít helyet a Mentőszolgálatnak. Az ügyelet és az OMSZ közötti együttműködés jó, a központi irányítást a ceglédi diszpécser végzi.

Védőnők Albertirsán 4 védőnői körzet került kialakításra, a 4 főállású védőnő közül egy Mikebuda községben is ellátja szolgálatát. 2006. január 1-től az iskola-védőnői feladatokat egy főállású védőnő látja el. Rendkívül fontos szerepet töltenek be a csecsemő- és gyermekintézmények egészségvédelmében. Székhelyük a Luther utcai ún. „Egészségházban” található. Albertirsa Város Önkormányzata az egészségügyi ellátások tekintetében, kistérségi szerepet is betölt, mivel Mikebudán biztosítjuk a háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátást, az ügyeleti szolgálat telephelye – amely Dánszentmiklós és Mikebuda tekintetében is ellátja az ügyeleti feladatokat – az albertirsai Politzer Ádám Rendelőintézetében működik.

Összegzés: Közismert tény, hogy az egészségügyi ágazat súlyos problémákkal küzd, a szakpolitikusok közül nem egy válságosnak tartja a napjainkra kialakult helyzetet. A lakosság számára a legnagyobb problémát a szakellátásokhoz való hozzájutás jelenti: sokszor hetekig kell várni – a gyakran súlyos – betegségben szenvedőknek, hogy bekerüljenek egy-egy szakrendelésre, egyes műtétek esetében a várakozási idő akár több hónap is lehet. Ebben a helyzetben kiemelten fontos, hogy a lakosság mely szakrendeléseket tudja helyben elérni, azaz az önkormányzat mit tud biztosítani. Ezzel párhuzamosan az alapellátás szerepe is felértékelődik, mivel annak színvonala a megelőzés és a gyógyulás alappillére. Az Önkormányzat jelentős mértékben felelős az egészségi feltételrendszer alakításáért és biztosításáért, valamint a felnövekvő nemzedék egészségéért, a preventív szemlélet erősítéséért, nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek körében is. A jövőben arra kell törekednünk, hogy az egészségügyi ellátás jelenlegi színvonalát fenn-, a helyben elérhető szolgáltatásokat pedig megtartsuk. Mindezek mellett kiemelten fontosnak tartom az egészségügyi dolgozók és az őket kiszolgáló személyzet megbecsülését, akik munkájukkal hozzájárulnak az alapellátás helyi rendszerének zökkenőmentes működéséhez. Albertirsa, 2012. május 24.

Dr. Pécsi Angéla elnök


Ügyiratszám:

Napirendi pont: 10.


igen

nem

Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés az önkormányzati törvényből és a közbeszerzési törvényből következő változásokról A napirendi pont előterjesztője: Kovács Zoltánné dr. jegyző Az előterjesztést készítette: Kovács Zoltánné dr. jegyző Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottság: -

Jogi, Ügyrendi Bizottság



Előterjesztés az önkormányzati törvényből és a közbeszerzési törvényből következő változásokról Tisztelt Képviselő-testület! A testület 2012. évi munkatervében szerepel a fenti tárgyú előterjesztés javaslatként. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzésről szóló 2011. évi CVIII. törvényből az önkormányzatokra, mint ajánlatkérőkre háruló legfontosabb feladatot, azaz a közbeszerzési szabályzat felülvizsgálatát a Képviselő-testület 2012. március 29-i ülésén megtette, ezért jelen előterjesztésemben az új önkormányzati törvénnyel, az abból következő változásokról tájékoztatom a Tisztelt Képviselő-testületet. I. Új önkormányzati törvény

Az Országgyűlés 2011. december 19-i ülésnapján elfogadta a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt (továbbiakban: Ötv.). A törvény egyes rendelkezései eltérő időpontokban- 2012. január 1-jén, 2012. április 15-én, 2013. január 1-jén és a 2014. évi általános önkormányzati választások napján lépnek hatályba. Az Ötv. az Alaptörvény alapján sarkalatos törvény, mely továbbra is elismeri és védi a helyi választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát, a helyi önkormányzatokat az egységes állami szervezetrendszer részének tekinti, de a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektet a települések önfenntartási képességének elősegítésére, és a helyi közösség öngondoskodásra való képességének erősítésére. A törvény általános célja egy olyan modern, költségtakarékos, feladatorientált önkormányzati rendszer kiépítése, amely lehetőséget biztosít a demokratikus és hatékony működésre, ugyanakkor- a választópolgárok önkormányzáshoz való kollektív jogait érvényre juttató és védendő módon. Szigorúbb (felügyeleti jellegű) kereteket szab az ön kormányzati autonómiának, ugyanakkor átalakítja az összeférhetetlenség szabályait is. Kiemelt cél az önkormányzati kötelező feladatok jelenleginél pontosabb, egyértelműbb, differenciáltabb meghatározása, a térségi összefogás kiteljesítése, a választópolgárok érdekeinek és igényeinek megfelelő társulási rendszer kialakítása. Szükséges az önkormányzatok pénzügyi-gazdasági helyzetének megszilárdítása, biztosabb új alapokra helyezése, átláthatóbb és egyben kötöttebb finanszírozási rendszer kialakítása, az önkormányzatok adósságállományának hatékony kezelése, valamint mindezek érdekében a gazdálkodás ellenőrzésének szigorítása. Alapelvi jelentőséggel bír, hogy a helyi önkormányzás alanya a helyi választópolgárok közössége, az önkormányzati jogok tehát a közösséget - és nem testületeket, személyeket illetik meg. Jogállamban a jogok mellé jogi és erkölcsi kötelezettségek társulnak. Ezek azonban már az egyén szintjén is értelmezhetőek. A törvény ezért utal nyomatékosan az állampolgári felelősségérzetre és az együttműködés követelményére, figyelemmel Magyarország Alaptörvénye Alapvetés című fejezetének O) cikkére is: „Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni”. A települési és területi önkormányzatok elkülönítése, a települési önkormányzatok típusainak tételes felsorolása a differenciált feladattelepítés bázisául is szolgál. A törvény az Alaptörvénnyel összhangban helyi szinten is elkülöníti a hatalomgyakorlás közvetett (választott képviselők útján) és közvetlen (helyi népszavazással történő) formáit. A demokratikus jogállam alapelveiből következően elsőbbséget élvez a képviseleti demokrácia, a népszavazás a hatalomgyakorlás kivételes formája. Az állam egyik legerősebb jogosítványa a közhatalom gyakorlása

Ez a jog az államszervezet részeként a helyi önkormányzatot is megilleti. Ebből következik, hogy a demokratikus módon, széles körű nyilvánosság körülményei között, jogszerűen kifejezett közakarat érvényre jutása a legális erőszak eszközeivel is kikényszeríthető. Helyi szinten így teljesedik ki az az alkotmányos alapelv, amelyet Magyarország Alaptörvénye Alapelvek című fejezetének B) cikkében a (3) pont így fogalmaz meg: „A közhatalom forrása a nép”. A helyi önkormányzás tartalmi elemei között hangsúlyosan jelenik meg az önállóság fogalma. A helyi önállósághoz való jog a helyi szabadságot jelenti. Az önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben - törvény keretei között - önállóan mérlegelhet. A helyi közügyekben jelenik meg az önállóság legtöbb eleme. Ezért is fontos, hogy a törvény meghatározza a helyi közügy alapvető fogalmi elemeit. Az önállósághoz való jog természetesen nem jelenti a helyi önkormányzat teljes függetlenségét. A nemzeti szuverenitást megtestesítő Országgyűlés törvényei behatárolják a helyi önkormányzatot, az állami törvényességi felügyelet ellenőrzi az önkormányzati önállóság jogszerű gyakorlását. Fontos társadalmi érdek, hogy az Alaptörvény Alapvetés című fejezetének O) cikkében foglalt - korábban már idézett - követelmény a helyi önkormányzás gyakorlása során is érvényre jusson. Ezért a törvény olyan ősi etikai és jogi értékeket emel az alapelvi rendelkezések szintjére, mint az öngondoskodás, az önfenntartó képesség erősítése, az együttműködés, a rendeltetésszerű joggyakorlás kötelezettsége, a joggal való visszaélés tilalma. Az öngondoskodás, önfenntartás igénye két irányban is megjelenik. Részben az önkormányzat és a központi források, részben az állampolgár és az önkormányzat viszonyában. Méltánylandó igény és össznemzeti érdek, hogy a helyi önkormányzat mindent megtegyen a helyi lehetőségek feltárása, kiaknázása terén. Ezért bizonyos esetekben az öngondoskodás megléte a központi forrásokhoz való hozzájutás feltétele is lehet. Hasonló követelmény érvényesíthető az állampolgár és a helyi közösség viszonyában. Ezért is fogalmazza meg a törvény a tervszerű öngondoskodás, a közösségre háruló terhek enyhítésének igényét és azt, hogy a helyi választópolgár képességei szerint köteles hozzájárulni a közösségi feladatok ellátásához. Mindez szükségessé teszi a helyi közösségek gazdasági, pénzügyi potenciáljának eddigieknél alaposabb kiaknázását. A jövőben azok az önkormányzatok válhatnak sikeressé, amelyek tevékenységükhöz jelentős mértékű saját erőt tudnak mozgósítani. Ugyancsak az állampolgári öngondoskodás, együttműködési készség erősítését szolgálja az a felhatalmazás, amely szerint a képviselő-testület - törvényi felhatalmazás alapján - egyes közszolgáltatások igénybevételét rendeletében feltételekhez kötheti. Az önkormányzás lényegi eleme a helyi közügyek intézése, a helyi közhatalom gyakorlása. A törvény első fejezetben megfogalmazott definíciója szerint a helyi közügyek körébe elsődlegesen azok a közszolgáltatások tartoznak, amelyeket a lakossági igényekre és a helyi sajátosságokra figyelemmel az önkormányzatok hatékonyan tudnak ellátni.

Annak érdekében, hogy a helyi önkormányzatok feladatrendszere azonos szempontok alapján legyen kialakítható, a törvény meghatározza a feladatok típusait és a feladat-telepítés elveit. Ennek keretében rögzíti, hogy az önkormányzati feladat-és hatásköröknek két alaptípusát különböztethetjük meg: a kötelező és az önként vállalt feladatokat. Garanciális szabály, hogy a helyi önkormányzatnak törvény állapíthat meg kötelező feladat- és hatáskört. Az Alaptörvény szerint a feladat-ellátáshoz biztosítani kell az arányos költségvetési, illetve más vagyoni támogatást. A törvény lehetőséget biztosít a helyi önkormányzatnak, hogy messzemenően figyelembe vegye a lakossági igényeket, és a hatáskörébe utalt kötelező feladatain túl önként vállalja a helyi képviselő-testület, vagy a helyi népszavazás döntésével bármely olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Elsődleges azonban a kötelező feladatok biztosítása, ezért a törvény rögzíti, hogy az önként vállalt feladatok megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását. További korlát hogy a fakultatív feladatok finanszírozása a saját bevételek, illetve az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. A törvény alapelvként rögzíti, hogy a helyi önkormányzatoknak egymástól eltérő feladat- és hatáskörei lehetnek. Fontos eleme az új szabályozásnak, hogy a kötelező feladat- és hatáskört differenciáltan, a helyi önkormányzatok eltérő adottságaira - gazdasági teljesítőképességére, lakosságszámra - figyelemmel kell megállapítani. Garanciális jelentősége van annak a rendelkezésnek, hogy a hatáskör telepítésével egyidejűleg - az ágazati jogszabályokban - meg kell határozni a feladat- és hatáskörellátás minimális szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeit, valamint módját. A törvény rögzíti a helyi önkormányzat ellátandó feladatait. A felsorolás nem konkrét, tételes feladat-és hatáskör telepítés. Ez az ágazati, szakmai törvények feladata, melyek az adott társadalmi viszony átfogó szabályozásának részeként határozzák meg többek között az állam és a helyi önkormányzatok közötti feladatmegosztást a törvényben rögzített elvek szerint (pl. kötelező differenciálás). Tételes hatáskör-telepítést a törvény csak kivételesen tartalmaz, ha nincs a szabályozandó kérdéskör tekintetében ágazati törvény. Ennek megfelelően határozza meg a törvény a helyi közbiztonság önkormányzati feladatait. A közfoglalkoztatás céljának eléréséhez, társadalmi rendeltetése betöltéséhez nagymértékben hozzájárul, ha a közfoglalkoztatás helyben történik, és a helyi közösség közvetlenül értékelheti a munka eredményét. A korábbi szabályozással szemben a jövőben az államigazgatási feladat-és hatáskörök döntő többségét az államigazgatási szervek látják el, az önkormányzati szervezetrendszerben csak kivételesen marad ilyen feladat, jelentősen csökkentve ezzel a helyi önkormányzatok terheit. Az ilyen feladatcsoportok konkrét elhatárolása ma még nem ismert. Az azonban nyilván való, hogy a fent említett „tehercsökkenés” a feladatok mennyiségére igaz. Az állami finanszírozás viszont, minden eddigi előjel szerint a feladat elvonásnál nagyobb mértékben apad majd. Márciusban benyújtásra került az Országgyűlésnek a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló T/6590. számú törvényjavaslat. A törvény 2013. január 1-jével államosítja a járási kormányhivatalokhoz kerülő államigazgatási feladatok ellátását szolgáló, jelenleg önkormányzati tulajdonban lévő vagyont és vagyoni értékű jogokat (beleértve minden jogot és kötelezettséget, ingó és ingatlan vagyont). A törvényjavaslat általános indoklása úgy fogalmaz, hogy fő szabály szerint a járási hivatalokhoz kerülnek a jegyzői hatáskörbe tartozó államigazgatási ügyek.

A törvény az államigazgatási hatáskörök telepítésének szabályait tartalmazza, mely szerint törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet kivételesen a polgármestert, a főpolgármestert, a megyei képviselő-testület elnökét államigazgatási hatáskörrel ruházhatja fel. Országos államigazgatási feladatok - honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási ügyek - helyi irányításában és végrehajtásában törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben előírtaknak megfelelően a polgármester, a főpolgármester, a megyei képviselő-testület elnöke vesz részt. Garanciális szabály, hogy a törvényben meghatározott államigazgatási feladat, hatósági hatáskör megállapításával egyidejűleg a központi költségvetésben biztosítani kell az ellátásához szükséges anyagi forrást. Továbbá, hogy a saját államigazgatási feladatkörben, illetve hatáskörben eljáró hatáskör címzettjét a képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül. Az önkormányzati képviselők a választópolgárok többségének bizalmát élvezve nyerik el megbízatásukat. E választás alapozza meg az önkormányzat egészéért való felelősség által áthatott képviselői jogokat és kötelezettségeket. A tisztség felelősségteljes voltát hivatott megjeleníteni a képviselő-testület előtti eskü vagy fogadalomtétel normaszövegben történő rögzítése. A törvény rögzíti, hogy a képviselő jogai és kötelezettségei megválasztásával keletkeznek és a megbízatás megszűnésével szűnnek meg. A törvény ennek megfelelően meghatározza azon eseteket, amikor az önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik. A lemondás formai és tartalmi szabályait a törvény tartalmazza. Az önkormányzati képviselők jogai és kötelességei - megválasztásuk módjától függetlenül azonosak. A képviselő-testület munkája az egyes önkormányzati képviselők tevékenységén alapul. A képviselők döntéshozatalban való részvétel mellett közreműködnek a döntések előkészítésében és végrehajtásában, valamint a végrehajtás ellenőrzésében. A képviselői munka ellátásához nélkülözhetetlen, hogy a döntéshozók a megfelelő információk birtokában legyenek, és adott esetben - a település érdekeit szem előtt tartva - saját véleményüknek is hangot adjanak. A képviselői feladatok zökkenőmentes ellátása érdekében elkerülhetetlen a munkahelyen történő munkavégzés alóli mentesítés. A köz érdekében végzett tevékenység miatti mentesítés anyagi terhei nem háríthatók a munkáltatókra, ezért a törvény kimondja, hogy a képviselő emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg. A felelősségteljes képviselet ellátásának minimumát is rögzíti a törvény, amely alapvető iránymutatásul szolgál mind a képviselőnek, mind a képviselő-testületnek (köteles a testületi üléseken megjelenni, köteles rendszeres kapcsolatot tartani választóival, köteles évente egy alkalommal a választópolgárokat tájékoztatni). Garanciális szabály a kötelezettségeit megszegő képviselő esetében, hogy vele szemben szankcióként alkalmazható a tiszteletdíjának, illetőleg a természetbeni juttatásának csökkentése, megvonása. Továbbra is megmarad tanácsnokok választásának lehetősége, akik a testület által meghatározott feladatkörök felügyeletét látják el. A közpénzekkel való felelős gazdálkodás biztosítása érdekében meghatározásra került, hogy a képviselői tiszteletdíj, illetve természetbeni juttatás csak az önkormányzat saját bevételei terhére állapítható meg, valamint emelhető meg. Ehhez igazodik azon szabály, hogy csak a

képviselői tevékenységgel összefüggő, képviselő által megelőlegezett, szükséges, számlával igazolt költségeket kell a részére megtéríteni. Az, hogy a képviselői tiszteletdíj és egyéb juttatás közérdekű adat, szintén a közpénzek átláthatóságát, nyomonkövethetőségét erősíti. A képviselői megbízatás természeténél fogva közbizalmi jellegű, így a törvény rögzíti, hogy e magas erkölcsi mércének a tisztséget betöltőnek mindenkor meg kell felelnie. Az összeférhetetlenségi szabályok új szemléletű megalkotásának az volt az indoka, hogy egyrészt ne az egyes konkrét tisztségek kerüljenek felsorolásra, hanem a hatalmi ágak elválasztásának elve tükröződjön a kinevezési jogkör gyakorlója által meghatározott tisztségek, pozíciók összeférhetetlenné nyilvánításában. Másik nagy elhatárolási csoport az összeférhetetlenség szempontjából a döntési helyzetben lévő képviselő gazdasági függetlenségének, befolyásmentességének biztosítása. Harmadik kategóriát képez az egyéb összeférhetetlenségi okok csoportja. Az összeférhetetlenségi eljárás mind az eljárás alá vont személy, mind az eljárásban részt vevők számára tartalmaz garanciális szabályokat. A képviselői tisztséggel járó magas erkölcsi elvárások maradéktalan betartása érdekében a törvény rendelkezik arra az esetre is, ha az összeférhetetlen helyzet fennáll ugyan, ám a képviselő-testület nem, vagy jogszabálysértő módon dönt az összeférhetetlenség tárgyában. Erre az esetre szolgál megoldásként a fővárosi és megyei kormányhivatal számára biztosított közvetlenül a bíróságnál kezdeményezendő - összeférhetetlenségi eljárás, melyre a másodfokú jogorvoslat biztosítása mellett az általános szabályokat kell alkalmazni. Az összeférhetetlenség jogintézményéhez hasonlóan a törvény rendelkezik a képviselői tisztség betöltéséhez szükséges társadalmilag elvárt, méltó magatartás mércéjéről is. A méltatlansági szabályok meghatározásával megjelölésre kerülnek azon esetek, amelyek bekövetkeztekor a képviselő méltatlanná válik e tisztség további betöltésére. A törvény a méltatlanság bevezetésével éles cezúrát alkalmaz, figyelemmel arra, hogy az itt meghatározott feltételek bekövetkezése jellemzően nem az egyes tisztségek, pozíciók betöltéséhez kapcsolódik, hanem a képviselő magatartásának egyenes következménye. Itt említhető meg okként a közügyek gyakorlásától való jogerős eltiltás, szándékos bűncselekmény miatt jogerős szabadságvesztésre ítélés, kényszergyógykezelés elrendelése vagy az állammal, önkormányzattal szemben (60 napon túl) fennálló köztartozás, felszámolás során felelősség ki nem elégített követelésért, bírósági eljárást lezáró bírói döntés végrehajtásának akadályozása, összeférhetetlenségi ok elhallgatása. A méltatlanság jogintézményével való visszaélések megelőzése érdekében a törvény garanciaként rendeli alkalmazni az összeférhetetlenségi eljárásra vonatkozó szabályokat, a méltatlansági eljárás során is. A méltatlan helyzet felderíthetősége érdekében az eljáró bíróság kötelezettségeként rögzíti a törvény a méltatlansági ok bekövetkeztéről történő értesítést a képviselő-testület, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal felé. Szintén az önkormányzati képviselő tisztségével kapcsolatos közbizalmat hivatott megerősíteni a törvény azon rendelkezése, mely szerint az e tisztséget betöltőnek kötelező kérelmeznie az állami adóhatóságnál a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételét. A választópolgárok közélet tisztaságába vetett hitének növelését szolgálja a törvény azon rendelkezése, mely szerint az állami adóhatóság köteles értesíteni a képviselő-testületet, illetve egyéb szerveket, hogy a képviselőnek köztartozása keletkezett. A helyi közpénzekkel való felelős gazdálkodás, ezáltal a közélet tisztaságának gazdasági szempontból történő biztosítása érdekében a törvény részletesen tartalmazza a vagyonnyilatkozat-tételi eljárásra vonatkozó rendelkezéseket. Ennek keretén belül

meghatározásra került, hogy a képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Igaz ez saját maga, a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vonatkozásában is. E kötelezettség elmulasztása esetére szankcióként határozza meg a törvény azt, hogy a képviselő a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítéséig a tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, illetve semmiféle juttatásban nem részesülhet az önkormányzattól. A képviselői vagyonnyilatkozat nyilvánosságra hozatali kötelezettsége, illetve az, hogy a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottságnál bárki kezdeményezheti - az adatvédelmi szabályok figyelembevétele mellett -, mind a közélet tisztaságát hivatott garantálni. Figyelemmel arra, hogy a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja adott esetben a képviselőhöz hasonló döntési pozícióba kerülhet, közel azonos felelősséggel járó funkciót tölthet be, indokolt, hogy e személyekre is megfelelően alkalmazni kelljen a képviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi, méltatlansági szabályokat. Az önkormányzati feladatok címzettje a képviselő-testület, azonban a feladat-ellátásban részt vesznek a képviselő-testület szervei is. A törvény a képviselő-testület szerveként jelöli meg: a polgármestert, a megyei képviselő-testület elnökét, a képviselő-testület bizottságait, a részönkormányzat testületét, a polgármesteri hivatalt, a megyei, illetve a közös önkormányzati hivatalt, a jegyzőt, továbbá a társulást. A képviselő-testület dönt arról, hogy a szervei milyen feladatokat végezzenek el, illetve milyen önkormányzati hatáskört ruház át rájuk. A képviselő-testület meghatározó szerepének biztosítása érdekében rögzíti a törvény azokat az önkormányzati ügyeket, amelyekben kizárólag a képviselő-testület dönthet, amelyeket nem ruházhat át. Az önkormányzati alapfeladatokkal összhangban a képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások biztosítása céljából önkormányzati intézményt, gazdasági társaságot, más szervezetet alapíthat. Törvény előírhatja, hogy egyes közszolgáltatásokat csak meghatározott szervek útján lehet ellátni. Ennek oka, hogy egyes közszolgáltatásoknál korlátozni indokolt az önkormányzat feladat-ellátási szabadságát (pl. parkolás). A képviselő-testület működésével kapcsolatban a törvény csak a garanciális jellegű rendelkezéseket határozza meg, a részletes szabályok kialakítására a testület jogosult, a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében (SZMSZ). A törvény külön rendelkezik az alakuló ülésről, melyet a választást követő 15 napon belül kell megtartani. A törvény rögzíti azon ügyeket is, melyekről a testületnek döntenie kell az alakuló ülésén. A törvény rögzíti, hogy a képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának, a kormányhivatalnak az indítványára. A képviselő-testület elnöke a polgármester, így az ülés összehívásának és vezetésének a joga és kötelezettsége is a polgármestert illeti. A polgármesteri tisztség betöltetlensége, illetve a polgármester távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze a testület ülését (több alpolgármester esetén a polgármester által kijelölt alpolgármester). Ezen túl az SZMSZben rendelkezni kell a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatása esetére arról, hogy ki hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését. A testület ülése nyilvános, de törvényben meghatározott esetben zárt ülést tart, vagy zárt ülést tarthat a képviselő-testület. Kötelezően zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés

kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén; az érintett kérésére zárt ülésen tárgyalnak és döntenek a választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor. A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén és az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat, vagy más érintett üzleti érdekét sértené. A képviselő-testület döntéshozatalával kapcsolatban rögzíteni szükséges, hogy akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához főszabályként a jelenlevő települési képviselők, minősített többség esetén a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás módjait, eljárási szabályait valamint a névszerinti, illetve a titkos szavazás szabályait az SZMSZ-ben kell rögzíteni. A testület döntéshozatalából kizárható akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget a települési képviselő köteles bejelenteni, de bárki más is bejelentheti. A bejelentés elmulasztásának jogkövetkezményeit az SZMSZ tartalmazza. A kizárási kezdeményezésről a testület dönt, de kizárási kötelezettsége nincs. A törvény meghatározza azon ügyek körét, melyek elfogadásához minősített többséggel hozott döntés szükséges. A helyi sajátosságokra figyelemmel a képviselő-testület az SZMSZben további ügyeket is ide sorolhat. Az Alaptörvény szerint a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről az önkormányzat hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos - a SZMSZ-ben meghatározott - módon a jegyző gondoskodik. A testület által megalkotott önkormányzati rendeletet kihirdetését követően haladéktalanul meg kell küldeni a kormányhivatalnak. A kihirdetést követő hat munkanapon belül helyesbíthető az önkormányzati rendelet. A testület normatív határozatát a rendelethez hasonlóan kell közzétenni. A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek kötelező tartalmi elemeit a törvény felsorolja. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A törvény annak érdekében, hogy a testületi működés helyi sajátosságai érvényesülhessenek, felhatalmazást ad a képviselő-testületnek arra, hogy a működésének részletes szabályait a SZMSZ-ről szóló rendeletében határozza meg. Ennek során a törvény működésre vonatkozó kötelező elemeitől csak abban az esetben térhet el, ha arra a törvény felhatalmazást ad. A képviselő-testület évente legalább egyszer - előre meghirdetett - közmeghallgatást tart. A jogintézmény azt a célt szolgálja, hogy a választópolgárok e nyílt testületi ülésen közvetlenül intézhessenek kérdéseket a testülethez, javaslatokat tegyenek. A törvény szerint a képviselő-testület a törvény keretei között önállóan alakíthatja ki szervezetét, határozza meg a szervei közötti munkamegosztást. Ennek alapján a képviselőtestület meghatározza a bizottsági rendszerét és már az alakuló ülésen megválasztja

bizottságait, melyek szervezete, feladat- és hatásköre településenként eltérő lehet, a helyi feltételekhez, sajátosságokhoz, igényekhez igazodva. A törvény szerint bizottságot a képviselő-testület megbízatása időtartamára hoz létre, de a bizottság - a kötelezően létrehozandó kivételével - bármikor megszüntethető, létszáma, összetétele a testület döntésével bármikor megváltoztatható. A képviselő-testületek számára biztosított az a lehetőség, hogy a bizottságaikba ne csak képviselő-testületi tagokat válasszanak. Tekintettel arra, hogy a bizottság döntési joggal is rendelkezhet, a bizottság elnöke, tagjainak több mint a fele (az elnökkel együtt) csak települési képviselő lehet. A polgármester nem lehet bizottság elnöke vagy tagja. A bizottság személyi összetétele, létszáma a polgármester előterjesztésére megváltoztatható, a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottság meg is szüntethető. A bizottság tagja, elnöke írásban egyoldalúan lemondhat. A bizottságok legfontosabb alapfeladata a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, végrehajtásának szervezése, ellenőrzése. Az ezzel kapcsolatos jogosítványokat az SZMSZben kell meghatározni. A képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be, illetve amelyeket a bizottság nyújt be. A bizottság számára a képviselő-testület döntési jogot is biztosíthat, azonban ezt a jogot bármikor visszavonhatja, illetve a bizottság döntését felülvizsgálhatja, megváltoztathatja. A törvény alapján a bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére, határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, valamint a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A bizottság üléséről készített jegyzőkönyvet a jegyző tizenöt napon belül megküldi a kormányhivatalnak. A polgármester számára biztosítani kell, hogy a bizottság tevékenységét figyelemmel kísérje, ezért a törvény alapján indítványozhatja a bizottság ülésének összehívását, melyet ebben az esetben össze kell hívni, továbbá felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy az önkormányzat érdekeit sérti. A felfüggesztett döntésről a testület a következő ülésén határoz. A törvény szerint a bizottságok működésének ügyviteli feladatait a hivatal látja el. A polgármester az önkormányzati rendszer egyik fontos szereplője, magas legitimitással rendelkezik, hiszen a választópolgárok többségének szavazatával nyeri el megbízatását. Státuszát, feladatait, jogosítványait erre figyelemmel határozza meg a törvény. A polgármesteri tisztség főállásban vagy társadalmi megbízatásban tölthető be. A törvény lehetővé teszi, hogy a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben, az SZMSZ módosításával a polgármesteri tisztség betöltésének módját - a polgármester egyetértésével - megváltoztassa. A törvény rögzíti, hogy a képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését, képviseli a testületet. A törvény kimondja, hogy a polgármester tagja a képviselő-testületnek. Ezen rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a határozatképességre és határozathozatalra vonatkozó szabályok alkalmazásánál a polgármestert a képviselők közé kell számítani mind a megjelenés és a határozatképesség, mind a szavazás és a döntéshozatal tekintetében. A törvény meghatározza a polgármester legfontosabb feladatait. Fontos elem, hogy a polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a hivatalt, a

jegyző javaslatai alapján határozza meg, hogy a hivatal milyen módon vesz részt az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában. A polgármester gyakorolja a hatáskörébe tartozó államigazgatási hatósági jogköröket. A törvény lehetőséget biztosít e hatáskörök gyakorlásának az átruházására. A polgármester közvetlen választása révén erős legitimitással rendelkezik, s ezt erősíti az alpolgármesterrel, jegyzővel, intézményvezetőkkel kapcsolatos munkáltatói jogok polgármester részére történő meghatározása. A polgármestert megillető jogosítványok közül kiemelendő az un. „vétójog”, amely szerint amennyiben képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal, az önfeloszlatásról, valamint a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége miatt a képviselő-testület által bíróságra benyújtandó keresetről szóló döntés kivételével kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A polgármesteri kezdeményezés a döntés végrehajtására nézve halasztó hatályú. Lényeges elem, hogy a polgármesteri vétó után a testület csak minősített többséggel dönthet a kifogásolt ügyben. Az önkormányzat működőképességének fenntartását biztosítja a törvény azon rendelkezése, miszerint amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség miatt - két alkalommal, ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester az SZMSZ-ben meghatározott ügyekben az át nem ruházható ügyek kivételével döntést hozhat. Ugyancsak a hatékony működést szolgálja, hogy a polgármester - a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan ügyben a törvényben meghatározottak szerint döntést hozhat. A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselő-testület keresetet nyújthat be a polgármester ellen a területileg illetékes bírósághoz és egyidejűleg kérheti a bíróságtól a polgármester tisztségéből történő felfüggesztését. Hangsúlyozandó, hogy a polgármester tisztségének megszűnéséről ez esetben kizárólag a bíróság dönthet, a képviselő-testület jogköre a kereset benyújtására terjed ki. E rendelkezés szabályozza a főpolgármester, a polgármester és a megyei közgyűlés elnökének díjazását és költségtérítését. A főpolgármester miniszteri illetményre jogosult, a megyei jogú város és fővárosi kerület polgármestere helyettes államtitkári illetményt kap, a többi polgármester ebből kiszámítva a lakosságszám alapján arányosan kevesebbet. A helyi önkormányzati képviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat a polgármesterre is alkalmazni kell, azzal, hogy a főállású polgármesterre a törvény szigorúbb szabályokat is megállapít. Eszerint a főállású polgármester gazdasági függetlenségének, befolyásmentességének biztosítása érdekében - a felsorolt kivételekkel - más kereső tevékenységet nem folytathat. A zavartalan önkormányzati munka ellátása érdekében a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére legalább egy alpolgármestert valamennyi településen kötelező választani. A törvény lehetővé teszi több alpolgármester választását is, azzal, hogy egy alpolgármestert a képviselő-testület tagjai közül kell megválasztani. Az alpolgármesteri tisztség alapvető funkciója a polgármester helyettesítése, munkájának segítése, ezért a törvény a polgármester számára erős jogosítványt biztosít, azzal, hogy az alpolgármester személyére a polgármester tehet javaslatot. Az önkormányzati döntések szakszerű előkészítése, végrehajtásuk hatékony szervezése, a törvényes önkormányzati működés biztosítása érdekében szükséges, hogy megfelelő

felkészültségű szakember vezesse az önkormányzati, illetőleg a közös hivatalt, segítse a testület és a polgármester munkáját. Ezt a funkciót a történelmi hagyományokra is tekintettel a jegyző tölti be. Fontos, hogy a nagy legitimitással rendelkező polgármester és a jegyző együttműködjenek egymással az önkormányzati munka szervezésében. Ennek érdekében rögzíti a törvény, hogy a polgármester nevezi ki a jegyzőt, a jegyző javaslatára az aljegyzőt. Utóbbi funkciója elsődlegesen a jegyző helyettesítése. A jegyzői és az aljegyzői kinevezés vezetői megbízásnak minősül, alkalmazni kell rá a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló törvény vezetői megbízásra vonatkozó rendelkezéseit. A jegyző munkáját az aljegyző segíti, távollétében a jegyzőt helyettesíti. Amennyiben hat hónapon belül a polgármester nem nevez ki jegyzőt, a kormányhivatal vezetője ideiglenes hatállyal a jegyzői feladatok ellátására a képesítési követelményeknek megfelelő személyt vagy más jegyzőt bíz meg. A törvény meghatározza a jegyző alapvető feladatait, döntési jogosítványait. A jegyzőre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell a közös hivatalt vezető jegyzőre is, a törvényben meghatározott eltérésekkel. A törvény speciális rendelkezést tartalmaz a közös hivatalt vezető jegyző kinevezésére. A kinevezésről a közös hivatalt alkotó települések polgármesterei többségi döntéssel határoznak. A többségi döntés a törvény szerint a közös hivatalt létrehozó települések lakosságszámához igazodik. A törvény szerint az önkormányzat működésével, valamint a polgármester, a jegyző hatáskörébe utalt ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására a képviselő-testület polgármesteri hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A közös önkormányzati hivatalok működési költségei a székhely település, valamint a megye költségvetésében jelennek meg. Az állam a működés fedezetére szolgáló forrásokat a közös hivatal ezen célra elkülönített számlájára közvetlenül utalja, az éves központi költségvetésben meghatározott - feladatfinanszírozási alapú - valós kiadásokhoz/szükségletekhez igazodva. Így válik lehetővé, hogy az állam a hivatalok működéséhez szükséges pénzt valóban biztosítsa és ez áttétek nélkül, közvetlenül kerüljön felhasználásra. A törvény szerint közös hivatal létrehozása minden 2000 fő állandó lakosságszámot meg nem haladó település számára kötelező lesz, azt azonban maguk választhatják meg, hogy a járáson belül kivel/kikkel társulnak. Ha a közös hivatalt működtető települések egyike város, a közös hivatal létszámát a város képviselő-testülete állapítja meg. A költségvetés által finanszírozott létszámkerettől mindkét esetben csak akkor lehet eltérni, ha ennek fedezetét kizárólag saját bevételükből meg tudják oldani. Közös hivatalt alakítani, megszüntetni, ahhoz csatlakozni, abból kiválni önkormányzati ciklusonként csak egyszer, az általános helyhatósági választásokat követő 60 napon belül lehet. A törvény rögzíti, hogy ha az érintett képviselő-testületek a megállapodást hatvan napon belül nem kötik meg, vagy valamely település a közös hivatalhoz nem tud csatlakozni, a kormányhivatal vezetője dönt a hivatali feladatok ellátásnak módjáról, illetve a megállapodás pótlásáról. A törvény kiemeli, hogy az ügyfélfogadást biztosítani kell minden településen. Annak módját és mértékét a képviselő-testületek megállapodására bízza. A törvény rögzíti, hogy a közös hivatal jegyzője, aljegyzője vagy megbízottja köteles mindegyik érintett képviselő-testület ülésén részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni. A közös hivatal jegyzője, aljegyzője vagy megbízottja az érintett képviselő-testületek SZMSZ-ben meghatározott időpontban köteles minden községben ügyfélfogadást biztosítani.

A törvény a helyi közhatalom gyakorlás széleskörű érvényesítésével összhangban tág teret ad a helyi önkormányzatoknak a feladataik, a közszolgáltatások legkülönbözőbb formákban történő ellátására. Ekként általános jelleggel elismeri az önkormányzatok társulási szabadságát. A helyi önkormányzatok tehát a jövőben is széleskörű lehetőséggel rendelkeznek a tekintetben, hogy a feladataikat önként létrehozott társulások útján lássák el. A társulás létrehozásának alapdokumentuma a társulási megállapodás, melyet a társulási hatáskör jogosítottjai, a társuló önkormányzatok képviselő-testületei minősített többséggel hozott döntéssel hagynak jóvá. Ugyanilyen aránnyal elfogadott döntés szükséges a társulás módosításához vagy megszüntetéséhez is. Az önkormányzatok működésének egyik meghatározó feltétele, hogy megfelelő vagyonnal rendelkezzenek kötelező feladataik ellátásához. A rendelkezés tételesen felsorolja a saját bevétel elemeit: ezek a helyi adók, a saját tevékenységből, vállalkozásból és vagyonból származó bevétel, az átvett pénzeszközök és a külön törvény szerint az önkormányzatot megillető illeték, bírság, díj. Az önkormányzati tulajdon fő rendeltetése, hogy a közszolgáltatásokat biztosítsa. Az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonosi jogokat a település lakossága nevében a képviselő-testület gyakorolja. Az önkormányzat a kötelező önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódóan vagyonának meghatározott körére, a vagyonhasznosítás egyik formájaként vagyonkezelői jogot létesíthet, a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozott módon. A vagyonkezelői jog az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történhet. A helyi önkormányzatok a költségvetésük alapján gazdálkodnak, finanszírozzák feladatellátásukat. Az önkormányzati költségvetés az állami költségvetéshez a központi költségvetési forrásokon keresztül kapcsolódik. A törvény rögzíti, hogy a helyi önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg a gazdálkodás formáit, pénzügyi előírások keretei között önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat. A feladatai ellátásának feltételeit saját bevételeiből, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, valamint központi költségvetési támogatásból teremti meg. A törvény szerint a helyi önkormányzatok egységes, az állami informatikai rendszerrel összekapcsolható informatikai rendszert működtetnek, amely a folyamatos állami pénzügyi ellenőrzés eszközeként is szolgál. A gazdálkodási fegyelem biztosítása érdekében a törvény előírja, hogy az önkormányzat nettó finanszírozás keretében biztosított támogatásainak folyósítása felfüggesztésre kerül, amennyiben az önkormányzat nem gondoskodik az adott évi költségvetésének/zárszámadásának elfogadásáról, illetve nem tesz eleget beszámolási és vagyon-nyilvántartási kötelezettségének. A helyi önkormányzat hosszú távú fejlesztési elképzeléseit fejlesztési tervben (gazdasági programban) rögzíti. A fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. A fejlesztési terv a helyi önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. A helyi önkormányzat fejlesztési terve - a megyei

területfejlesztési elképzelésekkel összhangban - tartalmazza többek között az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. A helyi önkormányzatok gazdálkodásának kialakításában elsődleges felelőssége van a képviselő-testületnek. Az önkormányzati kötelező feladatok ellátásához a központi költségvetés feladatfinanszírozás rendszerén keresztül járul hozzá. A feladatfinanszírozási rendszer célja, hogy az önkormányzatok kötelező feladatainak - szakmai jogszabályok által meghatározott feltételek szerinti - ellátásához szükséges működési kiadások fedezete rendelkezésre álljon. A helyi önkormányzatok legfontosabb sajátossága, hogy törvényben meghatározott közfeladatok ellátását végzik, és a feladataik végrehajtásához közhatalmi eszközökkel ruházták fel őket. A központi költségvetésből rendszeres bevételhez jutnak. Mindezekből következik, hogy jogutód nélkül nem szüntethetők meg. Az adósságrendezési eljárás során az önkormányzat gazdálkodásában is kivételes szabályok érvényesülnek. Az önkormányzat ezen időszak alatt válságköltségvetés alapján gazdálkodik. A törvény rögzíti, hogy mely önkormányzati tulajdonú vagyonelemek nem vonhatók be az adósságrendezésbe. Adósságrendezési eljárás alatt a helyi önkormányzatokért felelős miniszter egyedi döntése alapján, egyedi beruházási kiadások is teljesíthetők, különös tekintettel európai uniós támogatással megvalósuló beruházásokra és derogációs kötelezettség teljesítésére. Az adósságrendezési eljárás részletes szabályait külön törvény tartalmazza. A fejlesztési tervre a feladatfinanszírozásra valamint az adósságrendezésre vonatkozó szabályozás egyértelműen az eddigieknél szigorúbb gazdálkodási, pénzügyi környezetet teremt. A törvény a Kormány feladatkörébe telepítette a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének biztosítását. A Kormány tesz javaslatot az Országgyűlésnek - az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követően - az Alaptörvénnyel ellentétesen működő képviselő-testület feloszlatására. A törvény széleskörű lehetőséget biztosít a fővárosi és megyei kormányhivatal számára az önkormányzati döntések, az önkormányzati szervezet és működés, valamint a feladatellátási kötelezettségek törvényességi felügyeletére. A felügyelet eszközei az információkéréstől a bírósági eljárás kezdeményezéséig terjednek. A törvény külön foglalkozik a törvényességi felhívás intézményével, valamint a testületi ülés összehívásának jogával is felruházza a fővárosi és megyei kormányhivatalt. A törvény külön rendelkezik az önkormányzati rendelet bírósági felülvizsgálatáról, valamint biztosítja az ún. aktuspótlás lehetőségét azzal, hogy a kormányhivatal eljárást kezdeményezhet a bíróságnál, ha az önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta. A törvény tartalmazza azokat az eljárási szabályokat, melyek alapján a kormányhivatal vezetője a helyi önkormányzat nevében rendeletet alkot. Rendelkezik továbbá a rendelet kihirdetésének szabályairól. A kormányhivatal vezetője által, a helyi önkormányzat nevében alkotott rendelet módosítására, hatályon kívül helyezésére a helyi önkormányzat jogosult. A törvény rendelkezik az önkormányzati határozat végrehajtásának felfüggesztéséről, a kormányhivatal döntése ellen bírói jogorvoslatot biztosít. Új jogintézmény a törvényességi felügyeleti bírság, melyet a törvényességi felügyeletben érintett személyekre, önkormányzatokra szabhat ki a fővárosi és megyei kormányhivatal.

Az aktuspótlás, az önkormányzati határozat végrehajtásának felfüggesztési lehetősége, továbbá az ún. törvényességi felügyeleti bírság egyaránt, főként pedig együtt – az önkormányzati önállóság korlátait jelzi. A törvény felhatalmazó rendelkezést, valamint lépcsőzetes hatálybalépésre vonatkozó szabályokat tartalmaz, továbbá rendelkezik az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelésről is. A törvény rendezi a korábban létrehozott és a törvény hatálybalépését követően megalakult önkormányzati társulások viszonyát. Erre figyelemmel elrendeli a törvény hatálybalépése előtt kötött valamennyi társulási megállapodás felülvizsgálatát. A hivatalokat 2013. március 1-ig kell megalakítani. Albertirsa, 2012. május 21.

Kovács Zoltánné dr jegyző


Ügyiratszám:

Napirendi pont: 11.


igen

nem

Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés az SWR Bauconsulting Kft-vel kötendő együttműködési megállapodás tárgyában A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Fazekas László polgármester Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: együttműködési keretszerződés Az előterjesztést véleményező Bizottság: -

Jogi, Ügyrendi Bizottság Pénzügyi Bizottság Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság




Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. május 31-i ülésére, az SWR Bauconsulting Kft.-vel kötendő együttműködési megállapodás tárgyában.

Tisztelt Képviselő-testület! Emlékeztetem Önöket arra, hogy az SWR Bauconsulting Kft. ügyvezetője, Oscar Gangl Úr és munkatársai január 17-én, kibővített Városfejlesztési Bizottsági ülésen ismertették a különböző (geotermikus, szél- és napenergia) megújuló energia fajták albertirsai kiaknázási lehetőségeire vonatkozó ajánlatukat. Ezt követően, a lehetséges együttműködési megállapodás tervezetét több ízben egyeztettük, megvitattuk. Végső soron az itt mellékelt változat az, amelyet jogi képviselőnk csakúgy, mint az SWR Kft., elfogadhatónak tart, azzal, hogy a gyakorlati együttműködés esetén, számos részletkérdés további tisztásása szükséges. A kiemelt részek azok, amelyek legutóbb kerültek be a tervezetbe. Tájékoztatom Tisztelt Képviselő-társaimat, hogy a Cég által megjelölt tárgyalási helyszínek közül, Újszilvás és Fertőd polgármesterénél érdeklődtem telefonon. Mindkét helyről azt a tájékoztatást kaptam, hogy a miénkkel nagyrészt megegyező tartalmú megállapodást megkötötték. Mindezek alapján Tisztelettel kérem, a dokumentáció megtárgyalását, s a vele kapcsolatos döntés meghozatalát.

HATÁROZATI JAVASLAT

Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, megtárgyalta és elfogadta az SWR Bauconsulting Kft-vel kötendő együttműködési megállapodás tervezetét. Határidő: a megállapodás megkötésére 30 nap Felelős: polgármester


Együttműködési megállapodás amely létrejött egyrészről az SWR Bauconsulting Kft. [székhely: 9400 Sopron, Templom u. 3. 1. em. 1., képviseli: Johann Oscar Gangl ügyvezető, adószám: 14110432-2-08, Cg.: 08-09-015578, a továbbiakban: Társaság] másrészről Albertirsa Város Önkormányzata [székhely: 2730 Albertirsa, Irsay Károly u. 2., képviseli Fazekas László polgármester, a továbbiakban Önkormányzat] a továbbiakban Önkormányzat, együttesen Felek között, az alulírott napon, az alábbi feltételek szerint:

Előzmények A. A rendelkezésre álló adatok alapján, a Társaság megítélése szerint az Önkormányzat közigazgatási területén, illetve a környékén gazdasági hasznosításra alkalmas geotermikus-, szél- és naperőmű működtetéséhez szükséges természeti erőforrások találhatók. B. A környezet és a természet védelme, a fogyasztók ellátása, az elsődleges energiaforrások felhasználásának megtakarítása, valamint a felhasználható energiaforrások bővítése érdekében mind a hazai, mind az európai uniós energiapolitika támogatja a megújuló energiaforrások hasznosítását. C. Az Önkormányzat területe az előzetes vizsgálatok alapján alkalmas energiapark létrehozására: a talaj földhője a geotermikus erőmű létrehozását feltételezi, szélerőmű üzemeltetéséhez a szükséges szél-intenzitás biztosított, a térség éghajlati fekvése és napsütéses óráinak száma, naperőmű elhelyezését biztosítja. Ezen energiaforrások gazdasági hasznosítása révén az Önkormányzat mind közvetlenül (pl. hőfelhasználásra alapozott technológiát alkalmazó vállalkozások betelepítése révén), mind közvetve (pl. gazdasági tevékenységből generált adóbevétel révén) hozzájárulhat az önkormányzati lakások életminőségének javításához, a Társaság pedig egy előreláthatólag hosszú távon eredményes gazdálkodást folytató vállalkozásba fektetheti be befektetési célú pénzügyi eszközeit. A fentiekkel kapcsolatos együttműködésük jogi kereteit Felek ezennel az alábbiak szerint állapítják meg.

Megállapodás 1. Az együttműködés tárgya Felek a jelen Megállapodás alapján együttműködnek abban, hogy az Önkormányzat közigazgatási területén megvalósuljon a.) geotermikus erőmű és/vagy hőerőmű, b.) sziget üzemmódban működő szélerőmű és/vagy szélerőmű, c.) naperőmű, d.) hidrogén és/vagy elektromos energia (400V) alapú gépjármű töltőállomás, e.) kertészet. Felek együttműködésének a fentiekben körülírt tárgya a továbbiakban: a Projekt.

2. Fokozott együttműködési kötelezettség 2.1 Felek a Projekt megvalósításának jelentős költségeire is figyelemmel vállalják, hogy a Projekt sikeres megvalósítása érdekében fokozottan és szorosan együttműködnek, és hogy ennek keretében a rendelkezésükre álló, illetve az együttműködésük során tudomásukra jutott, a Projekt szempontjából releváns információkat egymással késedelem nélkül megosztják.

2.2 Együttműködési kötelezettségük részeként Felek a jelen Megállapodást késedelem nélkül kiegészítik, illetve módosítják, továbbá a Megállapodásban foglalt jognyilatkozatokat megteszik, amennyiben a Projekt megvalósítása érdekében a Projekt megvalósításának előrehaladtával az szükségessé válik. 3. Titoktartás 3.1 Felek kijelentik, hogy a Projektet, továbbá az azzal összefüggő valamennyi információt – ideértve a jelen Megállapodással kapcsolatos valamennyi információt – bizalmas információnak tekintik, amely titokban maradásához Feleknek jogos érdeke fűződik. 3.2 Az Önkormányzat által a Társaság rendelkezésére bocsátott adatok, anyagok az Önkormányzat tulajdonát képezik, azokat a Társaság harmadik személy részére nem hasznosíthatja, harmadik személynek azokhoz hozzáférést nem biztosíthat, viszont köteles biztosítani, hogy azokhoz az Önkormányzat bármikor hozzáférhessen. 3.3 Jelen Megállapodás titokvédelmi szabályai eltérő megállapodás hiányában, a jelen Megállapodás megszűnése esetén is hatályban maradnak mindaddig, amíg a jelen Megállapodással kapcsolatos bármely információra a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) üzleti titokra vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak. 4. A Projekt megvalósításának fázisai Jelen Megállapodás aláírásakor Felek a Projekt megvalósításának fázisait és az azokkal kapcsolatos főbb feladatokat az alábbiak szerint határozzák meg: a) Társaság kötelezettséget vállal arra, hogy az egyes projektelemek megvalósíthatóságának feltételeit és kritériumait az Önkormányzat közigazgatási területének természeti és egyéb adottságaival összevető vizsgálatot (továbbiakban: audit) készítettet saját költségén, a jelen megállapodás aláírását követő hat hónapon belül. b) Jelen Megállapodás aláírását követő egy hónapon belül Felek közösen azonosítják a Projekt megvalósításához szükséges hatósági engedélyezési eljárásokat, továbbá az azokhoz szükséges egyéb lényegi jogi lépéseket. Az azonosított engedélyezési eljárások és a fő jogi lépések ismeretében meghatározzák a Projekt megvalósításának tervezett menetrendjét, továbbá allokálják az azokkal kapcsolatos feladatokat. c) A Projekt megvalósítása kapcsán igénybe vehető állami támogatásokat (ideértve az Európai Unió által nyújtott támogatásokat is) Felek a Megállapodás aláírását követő egy hónapon belül közösen azonosítják (ideértve a támogatások feltételeinek, odaítélésük menetrendjének feltárását).

d) A Projekt megvalósítása céljából a Társaság külön gazdasági társaságot (a továbbiakban: Projekttársaság) alapít, illetve működtet, melynek saját tőkéje fedezetet kell, hogy biztosítson a szükséges szakvélemények elvégeztetésére, a tervek és tanulmányok elkészíttetésére. A társaság, a sziget üzemmódú szélerőmű üzemeltetésére létrejövő Projekttársaságban, illetve a hőerőmű üzemeltetésére létrejövő Projekttársaságban összesen 10% mértékű üzletrészt biztosít az Önkormányzat részére. Felek megállapodnak, hogy a geotermikus hőenergia vonatkozásában az Önkormányzat közigazgatási határain belül kutatásra, illetve kitermelésre vonatkozóan koncessziós jogok megszerzése érdekében egymást támogatva járnak el. Amennyiben az Önkormányzat a geotermikus hőenergia vonatkozásában koncessziós jogot szerez, úgy az együttműködés időtartama alatt a jogokat és kötelezettségeket a jogszabály adta kereteken belül rendelkezésre bocsátja a Projekttársaságok részére (pl. tulajdonjog átruházás, apport stb. jogcímén). e) A Társaság vállalja, hogy Projekttársaságonként jogász, illetve műszaki végzettségű helyi munkavállalót foglalkoztat az üzemeltetés időtartama alatt. Felek ennek részleteit külön szerződés keretében határozzák meg. f) Az Önkormányzat a jelen Megállapodás 6. pontjában foglaltak szerint köteles megteremteni annak lehetőségét, hogy az azonosított területeken a Projekttársaság megkezdhesse és elvégezhesse a Projekt megvalósíthatóságának megalapozott értékeléséhez szükséges vizsgálatokat. g) A Társaság – az Önkormányzat által használatra átadott – ingatlanokon a Projekt műszaki és jogi megvalósíthatósága, illetve gazdaságossága részletes értékeléséhez szükséges – részben hatósági engedélyköteles – vizsgálatokat elvégzi, az adatokat értékeli, és azok alapján a Projekttel kapcsolatos részletes – a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő – megvalósíthatósági tanulmányt (ideértve az üzleti tervet is) elkészíti. h) A Projekttársaság az Erőművek és a Töltőállomás létrehozásához, illetve üzemszerű működéséhez szükséges hatósági engedélyezési eljárásokat lefolytatja, továbbá az azokhoz szükséges szerződéseket megköti. i) Az Önkormányzat vállalja, hogy a Projekttel kapcsolatos hatósági engedélyek beszerzésénél tevékenyen közreműködik. Felek rögzítik, hogy a fenti feladatok sorrendje, illetve tárgykörei a Projekt előkészítése, illetve magvalósítása során módosulhatnak. Felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy a Projekt megvalósításáról szóló döntés esetén az Erőművek a jelen Megállapodás aláírását követő 48 hónapon belül megkezdhessék üzemszerű működésüket. 5. Költségviselés 5.1 A Projekt műszaki és jogi megvalósításával, a Projekttársaság megalapításával és üzemszerű működésének megindításával kapcsolatos költségek a Társaságot terhelik. 5.2 Az energia szállítására alkalmas vezetékrendszer kiépítésének költsége a Társaságot terheli. A vezetékrendszert a Társaság annak elkészültét és a Projekttársaságot terhelő banki kötelezettségek teljesítését követően, térítésmentesen átadja az Önkormányzatnak, amely az Önkormányzat törzsvagyonának része lesz azzal, hogy a Projekttársaságot illeti meg a vezetékrendszer használati joga.

5.3 A településrendezési eszközök aktualizálásának költségei a Társaságot terhelik, melyről külön szerződésben rendelkeznek a Felek (településrendezési szerződés, amelyben kijelölik a megújuló energia terület felszíni, felszín alatti és feletti határát és annak védőtávolságát, amely megújuló energia hasznosítására kijelölt területen a Projekttársaság jogosult kizárólagosan üzemelni). 5.4 Felek rögzítik, hogy az Önkormányzatot a Projekt megvalósításával kapcsolatban számottevő költségek nem terhelhetik. 6. Ingatlanhasználat Az Önkormányzat a tulajdonában álló ingatlanoknak a Projekttársaság eredményes működéséhez szükséges mértékű használatát külön megállapodás (ingatlanhasználati szerződés) alapján, hosszú távon, jogilag kötelező formában biztosítja a Projekttársaság részére, a piaci viszonyoknak megfelelő térítési díj ellenében. Amennyiben szántóterületen valósul meg a beruházás, úgy a földvédelmi járulék előlegezését a Társaság vállalja azzal, hogy ezen költség beszámítandó a későbbiekben fizetendő bérleti díjba. 7. Értékesítés 7.1 Felek szándéka szerint a Projekttársaság által a Projekt keretében hasznosított energia részben az Önkormányzat részére, hosszú távú energia beszerzési szerződés keretében kerül értékesítésre, az 1. számú mellékletben kimutatott mennyiségben. 7.2 Felek az értékesítendő energia árát külön szerződésben szabályozzák, azzal, hogy a Társaság ezen Megállapodás aláírásával kötelezettséget vállal arra, hogy a villamos- és a hőenergia termeléséből legfeljebb a jelenlegi kapcsolt és/vagy közvetlen hőtermelői hatósági áron [amely, ár az infláció mértékével növekedhet] biztosítja az önkormányzati feladatok ellátásához szükséges energiát, amennyiben a megvalósíthatósági tanulmány, illetve a Magyar Energia Hivatal [MEH] árképzési szabályzata azt alátámasztja. A villamos energia hatósági ára 2011. júniusában ……. 8. Egyéb rendelkezések 8.1 Jelen együttműködési megállapodást a Társaság, illetve az Önkormányzat testületei megtárgyalták, a stratégiai céljaikkal összhangban állónak ítélték, határozataikkal elfogadták. A Társaság Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, az ügydöntő szerv felhatalmazását bírja az ügyvezető a jelen megállapodás aláírására. 8.2 Az együttműködési megállapodást Felek határozott 30 (harminc) év határidőre kötik, mely szerződés az aláírásának napján hatályba lép. Jelen szerződés megszűnik, amennyiben az aláírástól számított 1 (egy) éven belül a Társaság az I. pontban írt projekt megvalósítását nem kezdi meg. Felek megállapodnak, hogy amennyiben a jelen szerződés 4. b)-h) pontjában foglalt kötelezettségek, vállalt feladatok teljesülnek, úgy jelen megállapodást egyoldalúan megszüntetni nem lehetséges. Egyoldalú megszüntetés esetén a megszüntető fél köteles a másik fél addig felmerült költségeinek megtérítésére.

A 4. pont a) alpontjában körülírt audit tartalmának megismerése után – amennyiben Önkormányzat úgy ítéli meg, hogy az audit megállapításai alapján a projekt nem, vagy nem gazdaságosan valósítható meg – Önkormányzat jogosult a jelen megállapodást egyoldalúan megszüntetni azzal, hogy amennyiben Társaság álláspontja szerint az audit megállapításai alapján a projekt gazdaságosan megvalósítható, Önkormányzat köteles az audit elkészítésének számlával igazolt költségét Társaságnak megtéríteni.” 8.3 Felek a jelen Megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit tekintik irányadónak. Felek jelen a szerződést közös értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írják alá. Sopron, 2012 „…………..”

SWR Bauconsulting Kft. képviseletében: Johann Oscar Gangl ügyvezető

Albertirsa, 2012. „………….....”

Albertirsa Város Önkormányzata képviseletében: Fazekas László polgármester


Ügyiratszám:

Minősítés:

Napirendi pont: 12.

Az előterjesztés minősített többséget igényel: igen nem

Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés a Dr. Kraft Péter Úrral kötendő együttműködési keretszerződés tárgyában. A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Fazekas László polgármester Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Az előterjesztést véleményező bizottságok: Jogi- Ügyrendi Bizottság Pénzügyi Bizottság Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta:


Megjegyzések: Az együttműködési keretszerződés megkötését az előterjesztéshez csatolt formában nem javaslom. Kiadási dátum: 2012. május 24.

Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. május 31-i ülésére, a Dr. Kraft Péter Úrral kötendő együttműködési keretszerződés tárgyában.

Tisztelt Képviselő-testület! Mint az Önök előtt ismert, Dr. Kraft Péter Úrral több esztendeje folytatunk egyeztetést, az albertirsai gyógyvíz lehetséges hasznosítása érdekében. Legutóbb január 09-én Városfejlesztési Bizottsági ülésen meghallgattuk Kraft Úr ajánlatát. Ezt követően több levélváltásra is sor került, annak érdekében, hogy a mellékelt együttműködési keretszerződés megtárgyalásra kerülhessen. Személyes egyeztetésen egy alkalommal, március 26-án jártam Kraft Úr irodájában. Ott Kraft Úr azt jelezte, hogy amennyiben május végéig nem tudjuk “lezárni” az együttműködés ügyét, abban az esetben, egy millió forint előleget kérnek a további munkához, szó szerint idézem ahhoz, hogy “elindulhassanak”. Tisztelettel kérem képviselő-társaimat, a keretszerződés tervezetének megtárgyalására, és döntéshozatalra. HATÁROZATI JAVASLAT Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a jelen előterjesztés mellékletét képező együttműködési keretszerződést megköti Dr. Kraft Péter Úrral (született: Buenos Aires /Argentina/ 1953.09.22.; anyja neve: Falvy Márta Mária; személyazonosító jele: 1-530922-0667, útlevél száma: BB2404529, adóazonosító jele: 8316756196; lakcíme: Av. Comandante Espinar 250, 4 Piso, Miraflores, Lima 18, Peru; értesítési címe: 1061 Budapest, Andrássy út 27.) az albertirsai gyógyvíz hasznosítását illető turisztikai fejlesztés érdekében. Határidő: a szerződés megkötésére 30 nap Felelős: polgármester


EGYÜTTMŰKÖDÉSI KER ETSZER ZŐDÉS amely létrejött egyrészről Albertirsa Város Önkormányzata (képv.: Fazekas László Polgármester) statisztikai jelzőszáma: ………….; címe: 2730 Albertirsa, Irsay Károly u. 2. másrészről Dr. Kraft Péter (született: Buenos Aires /Argentina/ 1953.09.22.; anyja neve: Falvy Márta Mária; személyazonosító jele: 1-530922-0667, útlevél száma: BB2404529, adóazonosító jele: 8316756196; lakcíme: Av. Comandante Espinar 250, 4 Piso, Miraflores, Lima 18, Peru; értesítési címe: 1061 Budapest, Andrássy út 27.) magyar állampolgár között, a mai napon és helyen az alábbi feltételekkel: Előzmény: Szerződő felek közösen rögzítik, hogy 2009. szeptember 1. és 2009. november 10. napján Dr. Kraft Péter prezentációt tartott a Városfejlesztési Bizottság, valamint az Önkormányzat képviselőtestület részére, melyben bemutatta, hogy az 1. pontban megjelölt strand és termálfürdőből milyen konstrukcióval lehetne Turisztikai Komplexumot létrehozni. A prezentáció alkalmával Dr. Kraft Péter bemutatta a KRAFT & Associates vállalat tevékenységét, referenciáit, és munkatársait, akik a projektek megvalósításában közreműködnek. A KRAFT & Associates Turisztikai Fejlesztő és Szolgáltató Betéti Társaság (székhelye: 1011 Budapest, Bem rakpart 26. 1. emelet 1.; cégjegyzékszáma: 01-06-745911 ) közreműködésével valósulnak meg a projektek. A prezentáció anyaga jelen szerződés 1. számú melléklete, melynek keretében hozzák létre a felek a jelen szerződést. 1)

A szerződő felek rögzítik, hogy Albertirsa Város Önkormányzata kizárólagos tulajdonosa a 2730 Albertirsa, Dolina u. 2. szám alatti 6314/16 hrsz-ú strandfürdő, a 6314/9-15 hrsz-ú beépített területek, a 6314/12/A, 6314/14/A üzlet megnevezésű ingatlan, valamint a 6324/40 hrsz-ú beépítetlen terület megnevezésű ingatlannak. (továbbiakban: ingatlan) (2. számú melléklet: tulajdoni lap).

2)

A szerződő felek ezen megállapodás aláírásával egyidejűleg, 60 hónapos időtartamra Stratégiai Partnerséget hoznak létre az 1. pontban megjelölt ingatlan, vagy ennek egy részét érintő turisztikai fejlesztésére, Turisztikai Komplexum létrehozására. Az Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy ezen 60 hónapos időtartam alatt az 1. pontban megjelölt ingatlant nem terheli meg, és arra jogot nem alapít.

3)

A jelen szerződés aláírásával egyidejűleg a felek a 2. pontban rögzített objektum létrehozása érdekében, kötelezettséget vállalnak arra, hogy gazdasági társaságot hoznak létre, melyben Dr. Kraft Péter szakmai hátterével (mérnökök, turisztikai szakemberek, városrendezési mérnökök, közgazdászok, jogászok) és kiterjedt kapcsolatrendszerével, továbbá a későbbiekben rögzített kötelezettségeinek teljesítésével szellemi tőkét biztosít, az egész projektet struktúrálja (összehozza az ingatlan tulajdonosát a befektetővel, szálloda üzemeltetővel és megszerzi a szükséges banki finanszírozást. Albertirsa Város Önkormányzata pedig az 1.) pontban körülírt ingatlant apportálja a társaságba a 3. számú mellékletben megjelölt szakvéleménynek megfelelően. Albertirsa Város Önkormányzata Fazekas László Polgármester

Dr. Kraft Péter

A felek a szellemi apportot és az ingatlan apportot egyenértékűnek tekintik és az értékét mindkét apportnak 240,000,000-Ft - 240,000,000-Ft-ban állapítják meg. A gazdasági társaság létrehozása akkor történik, amikor Dr. Kraft Péter megtalálja a pénzügyi befektetőket, ezáltal megnyílik a projekt megvalósulásának lehetősége. 4.A. Tekintettel arra, hogy Dr. Kraft Péter ezen szerződés aláírásától kezdve a későbbiekben felsorolt kötelezettségei körébe tartozó munkálatokat megkezdi, ugyanakkor az Önkormányzat e tevékenységekért semmilyen jutalmazásban (kompenzációban) nem részesíti, ezért az Önkormányzat ezen megállapodás aláírásával egyidejűleg Dr. Kraft Péter részére (illetve az általa létrehozott gazdasági társaság részére) az 1.) pontban körülírt ingatlanra vonatkozóan ingatlan nyilvántartásba bejegyezendő jelzálogjogot biztosít, melyre vonatkozóan bejegyzésre alkalmas külön megállapodást kötnek a felek. A jelzálogjogot alapító megállapodás aláírása egyidejűleg történik jelen megállapodás aláírásával. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy Dr. Kraft Péter jelen szerződésben rögzített jogait és kötelezettségeit jogosult olyan gazdasági társaságra engedményezni, melyben minimum 50 %-ban részesedéssel rendelkezik. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy Dr. Kraft Péter a feladatok teljesítéséhez alvállalkozó(k) igénybevételére jogosult. A jelzálogjogot Dr. Kraft Péter a Ptk. szabályai szerint gyakorolhatja. 4.B. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy az együttműködés időtartama alatt az Önkormányzat bármikor jogosult értékesíteni az ingatlant. Amennyiben az együttműködés időtartama alatt az Önkormányzat előnyös vételi ajánlatot kap az ingatlanra és azt eladja, akkor az Önkormányzat köteles Dr. Kraft Péter által addig teljesített és igazolt munkálatok ellenértékét Dr. Kraft Péter részére megtéríteni. Amennyiben az adásvételi szerződés aláírásától számított 8 napon belül a kifizetés megtörténik, úgy Dr. Kraft Péter lemond a jelzálogjogáról. Amennyiben az Önkormányzat ezen kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, úgy köteles a késedelem után a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő kamatot fizetni Dr. Kraft Péter részére. Dr. Kraft Péter a munkálatokat akkor kezdi meg, amikor a jelzálogjogot részére az ingatlan-nyilvántartásba jogerősen bejegyezték, és erről a határozatot részére megküldték. A felek a 60 hónap számítását ettől az időponttól kezdődően eszközlik. A jelzálogjog bejegyzés fenntartása az apportálásig lehetséges. Az apportálás megnyílásával egyidejűleg Dr. Kraft Péter köteles a jelzálogjogáról lemondani és azt az ingatlan-nyilvántartásból, töröltetni. Amennyiben a jelen szerződésben foglaltak Dr. Kraft Péter részéről nem teljesülnek, úgy a letéti szerződésben rögzített feltételeknek megfelelően a letétbe helyezett jelzálogjog törlésére vonatkozó nyilatkozatot az Önkormányzat egyoldalúan jogosult benyújtani a Földhivatalba. Albertirsa Város Önkormányzata Fazekas László Polgármester

Dr. Kraft Péter

4.C. Továbbá szerződő felek megállapodnak abban, hogy a 6324/40 helyrajzi számú beépítetlen terület megnevezésű ingatlan megvalósítására a KRAFT & Associates Bt., elővásárlási jogot kap a 60 hónapos időtartamra, a gyógyszálló területének kijelölt területére 3,800 Ft/m2 referencia áron, és a sportlétesítmények céljára kijelölt területre 2,300 Ft/m2 áron. 5)

Az együttműködés során Dr. Kraft Péter kötelezettségi körébe az alábbiak tartoznak: a. A turisztikai piac jelen és jövőbeni lehetőségeinek feltérképezése és felmérése, b.

Gazdasági megvalósíthatósági tanulmány készítése,

c.

Műszaki megvalósíthatósági tanulmány készítése,

d.

Turisztikai Komplexum gazdasági teljesítményének felmérése és kivetítése,

e.

Turisztikai Komplexum megtérülési rátájának elemzése, kellő bemutatása

f.

Látvány Terv készítése

g.

Szálloda (esetlegesen fürdő) üzemeltető keresése

h.

Esetlegesen pályázati anyagok készítése (EU, Területfejlesztési Minisztérium, ROP, stb.)

i.

Építési Engedélyezési (és Elvi Engedélyezési) Tervdokumentációk készítése

j.

Befektetők felkutatása, megállapodások elkészítése (Shareholders Agreement),

k.

Banki finanszírozás megszerzése és biztosítása,

l.

A Tulajdonos Gazdasági Társaság megalakításával kapcsolatos feladatok ellátása (Önkormányzati terület apport beadásával).

6)

Az együttműködés során Albertirsa Város Önkormányzata kötelezettségei körébe az alábbiak tartoznak: a.

Szoros együttműködés Dr. Kraft Péter úrral az 5./ pontban rögzített kötelezettségeivel összefüggésben.

b.

Az érvényben lévő jogszabályok keretein belül maximálisan együttműködik és minden szükséges intézkedést haladéktalanul megtesz a területet érintő jogszabályok, településrendezési tervek módosításakor a terület fejlesztését és hasznosítását segítő szabályozás (pl. megnövelt beépítési %, szintterületi mutató, építmény magasság, stb.) érdekében, valamint az építmények tervezése alatt szükséges építéshatósági munka, és engedélyezési eljárás lefolytatása során.

c.

Teljes támogatást ad az EU és egyéb források megszerzésében, valamint egyéb pályázatok útján elérhető források megszerzésében. Albertirsa Város Önkormányzata Fazekas László Polgármester

Dr. Kraft Péter

7)

d.

A Turisztikai Komplexum felavatását követően minden lehetőt elkövet, hogy egy Tourinform irodát létesítsen.

e.

A Turisztikai Komplexum felavatását követő 5 (öt) éven belül, minden lehetőt elkövet, hogy professzionális Turisztikai Desztinációs Menedzsment programot felállítson Albertirsa turizmusának felvirágoztatására.

A felek megállapodása értelmében Dr. Kraft Péter ezen megállapodás 5) pontjában felsorolt feladatai elvégzése során, - figyelemmel Dr. Kraft Péter által készített idő és finanszírozási táblázatra, - (4. sz. melléklet) a munkafázisok elvégzéséről jegyzőkönyvet vesznek fel a felek, mely jegyzőkönyv aláírására az Önkormányzat részéről a Polgármester, és Dr. Kraft Péter jogosult.

A 4. számú mellékletben rögzített elszámolást a felek jelen megállapodás 4. pontja esetében történő elszámolásra tekintik mértékadónak. 8)

A felek a 3) pontban rögzített társaság megalapítását akkor eszközlik, amikor Dr. Kraft Péter a kötelezettségei körében a befektetőket megtalálja, vagy létrejön velük a megállapodás. A felek megállapodása értelmében a társaság megalapításának legkésőbbi időpontja: ezen megállapodás aláírásától számított 60 hónap. Szerződő felek közösen rögzítik, hogy amennyiben a befektetőkkel a tárgyalások előrehaladott stádiumba kerülnek, vagy Dr. Kraft Péter az Önkormányzattal pályázatokat is benyújtott, akkor a társaság megalapítására előirányzott 60 hónapos határidő automatikusan 12 hónappal meghosszabbodik.

9)

A Turisztikai Komplexumot megvalósító, létrehozandó gazdasági társaság az alábbiakból és tőkearánnyal tevődik össze: -

Dr. Kraft Péter: ……………………..…...-Ft (szellemi apport)

10 %

-

Albertirsa Város Önkormányzat: ……….-Ft (ingatlan apport)

10 %

-

Befektetők: …………………………..….-Ft (tőke)

80 %

Felek megállapodása értelmében ezen gazdasági társaság megalapítását követően a befektetőknek joguk van kivásárolni az Önkormányzat apportjának megfelelő üzletrészt, és ebben az esetben az Önkormányzat köteles azt a befektetők számára értékesíteni. Szerződő felek már most rögzítik az Önkormányzat apportjának megfelelő üzletrész értékét, amely 240.000.000,-Ft tőke értékből kiindulva évente növekszik a Magyar Nemzeti Bank által közzétett jegybanki alapkamat értékével ezen megállapodás aláírásától egészen a kivásárlásig.

10) Szerződő felek megállapodnak abban, hogy jelen megállapodás aláírását követően Dr. Kraft Péter 4 (négy) havonta elkészíti a beszámolóját, melyet a felek közösen értékelnek.

Albertirsa Város Önkormányzata Fazekas László Polgármester

Dr. Kraft Péter

11) Szerződő felek az együttműködés során kölcsönös tájékoztatási és titoktartási kötelezettséget vállalnak. Szerződő felek jelen szerződés aláírásával megállapodnak abban, hogy amennyiben a célkitűzésben foglalt 60 hónap (+12 hónap) alatt nem jön létre a befektetőkkel a közös Gazdasági Társaság a Turisztikai Komplexum létrehozására, akkor mindkét szerződő fél viseli saját költségeit, és Dr. Kraft Péter átadja az Önkormányzat részére az addig keletkezett összes tervet, tanulmányt. Az Önkormányzat jelen szerződés aláírásával kötelezettséget vállal arra, hogy a 6 hónap lejártát követően 24 hónapon belül csak Dr. Kraft Péter engedélyével használhatja fel ezeket a szellemi termékeket, és amennyiben az ingatlant ezen szellemi termékekkel együtt értékesíti (eladás, apport érték, stb.) akkor az Önkormányzat által realizált és dokumentált értéknek a harminc (30 %) százalékát fizeti Dr. Kraft Péter elvégzett munkája kompenzálásaként. Amennyiben ez a 24 hónapos időtartam lejár, az Önkormányzat szabadon rendelkezhet Dr. Kraft Péter által végzett minden dokumentációval, és semmilyen fizetési kötelezettség nem terheli. 12) A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződés módosítása csak írásban történhet. 13) A jelen szerződésben nem szabályozott kérdések tekintetében a hatályos Ptk., és a vonatkozó jogszabályok megfelelő rendelkezései az irányadók, s ezen szerződéssel kapcsolatban keletkező vitás ügyek rendezésére – értékhatártól függően - a Nagykőrösi Városi Bíróság, illetve a Budapest Környéki Törvényszék kizárólagos illetékességét kötik ki a felek. 14) A szerződő felek rögzítik, hogy amennyiben az 1. pontban körülirt ingatlant át kell minősíteni, úgy a földhivatal által a későbbiekben megállapított teljes költséget egyenlő, fele-fele arányban viselik. Amennyiben az Önkormányzat kivonás, illetve átminősítés után eladja az ingatlant, vagy a projekt nem valósul meg, akkor a Dr. Kraft Péterre eső összeget az eladás vagy meghiúsulástól számított 30 napon belül, - megnövelve az MNB jegybanki alapkamat összegével - az Önkormányzat köteles Dr. Kraft Péternek vagy jogutódjának megtéríteni. 15) Rögzítik a szerződő felek, hogy ezen együttműködési keretszerződést az Albertirsa Város Önkormányzat képviselő-testülete ………../20...(…..) sz. határozatával jóváhagyta. (5. számú melléklet) 16) Szerződő felek jelen szerződés aláírásával meghatalmazzák Dr. Kraft Péter részéről Galánthayné Dr. Csőváry Judit ügyvédet (1114 Budapest, Ulászló u. 38.; lajstromszáma: 12386), Albertirsa Város Önkormányzat részéről ………. ügyvédet (……………) az együttműködési szerződés megszerkesztésével és ellenjegyzésével. Szerződő felek jelen együttműködési szerződést elolvasták, tartalmát közösen értelmezték és azt, mint ügyleti akaratukkal mindenben megegyezőt, a szerződést szerkesztő és ellenjegyző ügyvédek előtt jóváhagyólag aláírták. Albertirsa Város Önkormányzata Fazekas László Polgármester

Dr. Kraft Péter

Budapest, ……. ………………………………….……………. Albertirsa Város Önkormányzata

………………………………….……………. Dr. Kraft Péter

képv.: Fazekas László Polgármester Mellékletek: 1. számú melléklet: Prezentáció 2.

számú melléklet: Tulajdoni lap

3.

számú melléklet: Szakvélemény az Önkormányzati apport értékéről

4.

számú melléklet: Dr. Kraft Péter kimutató táblázata a szerződés 5. pontjában rögzített feladatokról, annak ellenértékéről és időbeni megvalósulásáról

5.

számú melléklet: Albertirsa Város Önkormányzat Képviselő-testületi határozata ezen megállapodás jóváhagyásáról.

6.

számú melléklet: Megállapodás jelzálogjog alapításról

Ellenjegyzem:

Ellenjegyzem:

……………………………………….… …………………………………

…………………………...…………….… Galánthayné Dr. Csőváry Judit ügyvéd

Albertirsa, …..

Budapest, ……..

ELŐTERJESZTÉS Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének

2012. május 31-ei ülésére

Ügyiratszám:

Minősítés:

Napirendi pont: 13.


Az előterjesztés tárgya: Költségvetési szervek alapító okiratainak módosítása

A napirendi pont előterjesztője: Kovács Zoltánné dr. jegyző Az előterjesztést készítette: Kovács Zoltánné dr. jegyző

Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek:

Az előterjesztést véleményező bizottságok: Jogi, Ügyrendi Bizottság Jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta: Megjegyzések:


Előterjesztés a Képviselő-testület 2012. május 31-i ülésére Tisztelt Képviselő-testület! Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368Ű/2011. (Xii.31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr.) értelmében a költségvetési szervek alapító okiratait felül kellett vizsgálni, illetve módosítani. A változások érintették a szakfeladatok elnevezését, mert változott az ezt szabályozó NGM rendelet, a továbbiakban nem szerepelhetnek az önkormányzat alaptevékenységéhez kapcsolódó feladatok az önkiormányzati hivatal alapító okiratában, illetve a költségvetési szervek tevékenységét szövegesen is meg kellett fogalmazni. A fentieknek megfelelően elkészítettük az alapító okiratok módosítását, melyet a Tisztelt Képviselő-testület elé terjesztek. Határozati javaslat 1. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Napsugár Óvoda Alapító Okiratának módosítását a következők szerint fogadja el: Az Alapító Okirat 3., 8. és 17. pontja helyébe az alábbi pontok lépnek: 3. A költségvetési szerv alaptevékenysége: iskolai életmódra felkészítő foglalkozások biztosítása (TEÁOR 85.10). Az intézmény e mellett logopédiai, gyógypedagógiai és fejlesztő pedagógiai ellátást nyújt a többi gyermekkel együtt nevelhető gyermekek számára. Jellemző szakágazat: 851020 Óvodai nevelés 856 Oktatás kiegészítő tevékenység Alaptevékenysége: 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 851000 Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 851013 Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás 856011 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység 890441 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás 890442 Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú foglalkoztatása 8. Gazdálkodási jogköre: önállóan működő Az Ávr. 10. § (1) alapján a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására kijelölt szerv: Albertirsa Város Polgármesteri Hivatala 17. Jelen alapító okirat 2012. június 10-én lép hatályba. Határidő: egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratok megküldésére. 2011. június 11. Felelős: jegyző

Határozati javaslat 2. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Tessedik Sámuel Általános Iskola Alapító Okiratának módosítását a következők szerint fogadja el: Az Alapító Okirat 3., 8. és 13-18. pontja helyébe az alábbi pontok lépnek: 3. Iskola szakágazati besorolása: 852010 Alapfokú oktatás Alaptevékenysége: 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 821000 Adminisztratív, kiegészítő szolgáltatás 841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852013 Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852023 Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855913 Nemzetiségi tanulók napközi otthoni nevelése 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 855916 Nemzetiségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 856000 Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása 856011 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 890115 Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok részére 890441 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás 890442 Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú foglalkoztatása 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 8. Gazdálkodási jogköre: önállóan működő és gazdálkodó Az Ávr. 10. § (2) bekezdése alapján a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására kijelölt szerv: Albertirsa Város Polgármesteri Hivatala. 13. Az iskola rendelkezésére álló helyiségeket, így tantermeket, a tornatermet bérletbe adhatja úgy, hogy az ne akadályozza a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő- és oktató munkát, a mindennapos testedzést és az iskolában működő diáksport munkáját.

14. Az iskola nem jogosult a rendelkezésre álló vagyont elidegeníteni, illetőleg biztosítékként felhasználni. 15. Az iskola a közoktatási törvényben foglaltak alapján önálló jogi személy. A dolgozói felett a munkáltatói jogokat az iskola mindenkori igazgatója gyakorolja. 16. Az intézmény képviseletére az igazgató jogosult, a képviselet jogát az intézmény SZMSZ-ében átruházhatja.

17. Jelen alapító okirat 2012. június 10-én lép hatályba.

Határidő: egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratok megküldésére. 2011. június 11. Felelős: jegyző Határozati javaslat 3. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Alapító Okiratának módosítását a következők szerint fogadja el: Az Alapító Okirat 2-3., 8. és 13. pontja helyébe az alábbi pont lép: 2. Jogszabályban meghatározott közfeladata: -

-

-

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 39. és 40. §-ban és a 45-49. §-okban foglalt feladatok ellátása. Az intézmény gyermekjóléti szolgáltatást és gyermekek átmeneti gondozása feladatot lát el. a szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. tv. 60., 62., 63., 64. §-aiban foglalt feladatok ellátása. Az intézmény tanyagondnoki szolgáltatást, étkeztetést, házi segítségnyújtást, családsegítést nyújt. adósságkezelési szolgáltatás nyújtása.

3. A családsegítő központ és gyermekjóléti szolgálat szakágazati besorolása: 889900 Máshova nem sorolt egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül Alaptevékenysége: 882201 Adósságkezelési szolgáltatás 879017 Helyettes szülőnél elhelyezettek ellátása 889201 Gyermekjóléti szolgáltatás 889921 Szociális étkeztetés 889922 Házi segítségnyújtás 889924 Családsegítés 889928 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás 890441 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás 890442 Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra közfoglalkoztatása

jogosultak

hosszabb

8. Gazdálkodási jogköre: önállóan működő Ávr. 10. § (1) alapján a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására kijelölt szerv: Albertirsa Város Polgármesteri Hivatala

időtartamú

13. Jelen alapító okirat 2012. június 10-én lép hatályba. Határidő: egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratok megküldésére. 2011. június 11. Felelős: jegyző Határozati javaslat 4. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Móra Ferenc Művelődési Ház Alapító Okiratának módosítását a következők szerint fogadja el: Az Alapító Okirat 3., 7. és 14. pontja helyébe az alábbi pont lép: 3. A költségvetési szerv alaptevékenysége: közművelődési feladatot ellátó intézmény Jellemző szakágazat: 932900 Művelődési központ, művelődési házak tevékenysége Alaptevékenysége: 680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 890441 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás 890442 Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb közfoglalkoztatása 910502 Közművelődési intézmények, közösségi szinterek működtetése

időtartamú

7. Gazdálkodási jogköre: önállóan működő Ávr. 10. § (1) alapján a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására kijelölt szerv: Albertirsa Város Polgármesteri Hivatala 14. Jelen alapító okirat 2012. június 10-én lép hatályba. Határidő: egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratok megküldésére. 2011. június 11. Felelős: jegyző Határozati javaslat 5. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Márai Sándor Városi Könyvtár Alapító Okiratának módosítását a következők szerint fogadja el: Az Alapító Okirat 3., 7., 10. és 14. pontja helyébe az alábbi pont lép: 3. A költségvetési szerv alaptevékenysége: könyvtári tevékenység Jellemző szakágazat: 910100 Könyvtári, levéltári tevékenység A költségvetési szerv kiegészítő tevékenységként Internet-hozzáférést biztosít, valamint fénymásolási szolgáltatást nyújt Alaptevékenysége: 821000 Adminisztratív, kiegészítő szolgáltatás 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 910123 Könyvtári szolgáltatások 7. Gazdálkodási jogköre: önállóan működő Ávr. 10. § (1) alapján a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására kijelölt szerv:

Albertirsa Város Polgármesteri Hivatala 10. 14. Jelen alapító okirat 2012. június 10-én lép hatályba. Határidő: egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratok megküldésére. 2011. június 11. Felelős: jegyző Határozati javaslat 6. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Víziközmű Üzemeltető Intézmény Alapító Okiratának módosítását a következők szerint fogadja el: Az Alapító Okirat 7, 9. és 12. pontja helyébe az alábbi pont lép: 7. Gazdálkodási jogköre: önállóan működő Ávr. 10. § (1) alapján a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására kijelölt szerv: Albertirsa Város Polgármesteri Hivatala 9. 12. Jelen alapító okirat 2012. június 10-én lép hatályba. Határidő: egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratok megküldésére. 2011. június 11. Felelős: jegyző Határozati javaslat 7. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Lurkó Bölcsőde Alapító Okiratának módosítását a következők szerint fogadja el: Az alapító okirat 2-3., 7., 10. és 14. pontja helyébe az alábbi pont lép: 2.

Jogszabályban meghatározott közfeladata: - 1997. évi XXXI. tv. Az intézmény a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosítja. - konduktív pedagógiai ellátás, korai fejlesztés és fejlesztő felkészítés a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontja alapján sajátos nevelési igényű gyermekek részére, akiknek ellátására az intézményt az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében kijelöli.

3. A bölcsőde feladata a gyermekek napközbeni ellátása, felügyeletük biztosítása. Szakágazati besorolása: 889110 Bölcsődei ellátás Alaptevékenysége: 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 889101 Bölcsődei ellátás 889109 Gyermekek napközbeni ellátásához kapcsolódó egyéb szolgáltatások

856012 Korai fejlesztés, gondozás 856013 Fejlesztő felkészítés 7. Gazdálkodási jogköre: önállóan működő Az Ávr. 10. § (1) alapján a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására kijelölt szerv: Albertirsa Város Polgármesteri Hivatala 10. – 14. Jelen alapító okirat 2012. június 10-én lép hatályba. Határidő: egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratok megküldésére. 2011. június 11. Felelős: jegyző Határozati javaslat 8. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Albertirsa Város Polgármesteri Hivatala Alapító Okiratának módosítását a következők szerint fogadja el: Az Alapító okirat 6., 8., 10. és 14. pontja helyébe az alábbi pont lép: 6. A Polgármesteri Hivatal szakágazati besorolása: 841105 Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége Alaptevékenysége: 493909 M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás 680001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 821000 Adminisztratív, kiegészítő szolgáltatás 841112 Önkormányzati jogalkotás 841114 Országgyűlési képviselő-választásokhoz kapcsolódó tevékenységek 841115 Önkormányzati képviselő-választásokhoz kapcsolódó tevékenységek 841116 Országos és helyi nemzetiségi önkormányzati választásokhoz kapcsolódó tevékenységek 841117 Európai parlamenti képviselő-választáshoz kapcsolódó tevékenységek 841118 Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek 841126 Önkormányzatok és társulások általános végrehajtó igazgatási tevékenysége 841133 Adó, illeték kiszabása, beszedése, adóellenőrzés 841163 Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés 841901 Önkormányzatok és társulások elszámolásai 841902 Központi költségvetési befizetések 841906 Finanszírozási műveletek 841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel 841908 Fejezeti és általános tartalékok elszámolása 882111 Aktív korúak ellátása 882112 Időskorúak járadéka 882113 Lakásfenntartási támogatás normatív alapon 882115 Ápolási díj alanyi jogon 882117 Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás

882118 Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 882119 Óvodáztatási támogatás 882125 Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása 882202 Közgyógyellátás 889936 Gyermektartásdíj megelőlegezése 889943 Munkáltatók által nyújtott lakástámogatások 890441 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás 890442 Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra közfoglalkoztatása 890443 Egyéb közfoglalkoztatás

jogosultak

hosszabb

időtartamú

8. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése: - Közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény: köztisztviselő, - Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII törvény: közalkalmazott, - Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény: munkaviszony, az irányadó. 2012. július 01-től - Közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény: köztisztviselő, - Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII törvény: közalkalmazott, - Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény: munkaviszony, az irányadó. 10. A Polgármesteri Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, amely ellátja az önkormányzat által más költségvetési szervhez nem tartozó szakfeladatokkal kapcsolatos gazdálkodási tevékenységet és elvégzi az önállóan működő valamint az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek gazdálkodási feladatait, az irányító szerv kijelölése alapján. 14. Jelen alapító okirat 2012. június 10-én lép hatályba. Határidő: egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratok megküldésére. 2011. június 11. Felelős: jegyző Határozati javaslat 9. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Képviselő-testüle Szervezeti és Működési Szabályzatába az alábbi 8. számú függeléket veszi fel. 8. számú függelék a 7/2011. (IV.01.) önkormányzati rendelethez Albertirsa Város Önkormányzatának alaptevékenysége: 381103 Települési hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása 381104 Egyéb nem veszélyes hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása 412000 Lakó- és nem lakóépület építése 421100 Út, autópálya építése 422100 Folyadék szállítására szolgáló közmű építése 493909 M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás 521012 Polgári védelmi védőeszközök tárolása, kezelése 522001 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása 522003 Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása 552001 Üdülői szálláshely-szolgáltatás 559091 Katasztrófa áldozatainak elszállásolása 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés

581400 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 680001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 750000 Állat-egészségügyi ellátás 813000 Zöldterület-kezelés 841112 Önkormányzati jogalkotás 841126 Önkormányzatok és társulások általános végrehajtó igazgatási tevékenysége 841191 Nemzeti ünnepek programjai 841192 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények 841402 Közvilágítás 841403 Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások 841901 Önkormányzatok és társulások elszámolásai 841902 Központi költségvetési befizetések 841906 Finanszírozási műveletek 841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel 841908 Fejezeti és általános tartalékok elszámolása 842155 Önkormányzatok m.n.s. nemzetközi kapcsolatai 842421 Közterület rendjének fenntartása 842532 A lakosság felkészítése, tájékoztatása, riasztás 842541 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek 862101 Háziorvosi alapellátás 862102 Háziorvosi ügyeleti ellátás 862211 Járóbetegek gyógyító szakellátása 869037 Fizikoterápiás szolgáltatás 869039 Egyéb m.n.s. kiegészítő egészségügyi szolgáltatás 869041 Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás 869042 Ifjúság-egészségügyi gondozás 882114 Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás 882116 Ápolási díj méltányossági alapon 882121 Helyi eseti lakásfenntartási támogatás 882122 Átmeneti segély 882123 Temetési segély 882124 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 882129 Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások 882201 Adósságkezelési szolgáltatás 882203 Köztemetés 889936 Gyermektartásdíj megelőlegezése 889942 Önkormányzatok által nyújtott lakástámogatás 890111 Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok 890301 Civil szervezetek működési támogatása 890302 Civil szervezetek program- és egyéb támogatása 890441 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás 890442 Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása 890443 Egyéb közfoglalkoztatás 890509 Egyéb m.n.s. közösségi, társadalmi tevékenységek támogatása 931102 Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése 932911 Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás 960302 Köztemető-fenntartás és működtetés

Határidő: 2012. június 11. Felelős: polgármester, jegyző Albertirsa, 2012. május 24. Kovács Zoltánné dr. jegyző

ELŐTERJESZTÉS Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének

2012. május 31-ei ülésére

Ügyiratszám:

Minősítés:

Napirendi pont: 14.


Az előterjesztés tárgya: Az Albertirsai Sportegyesületnek nyújtott támogatás elszámolásának elbírálása

A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Murárné Zsigó Emma pénzügyi irodavezető

Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek:

Az előterjesztést véleményező bizottságok: Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta: Megjegyzések:



ELŐTERJESZTÉS Albertirsai Sportegyesületnek nyújtott támogatás elszámolásának elbírálásáról a Képviselő-testület 2012. május 31-i ülésére Tisztelt Képviselő-testület! Albertirsa Város Önkormányzata, Képviselő-testületének az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 6/2012. (II.22.) rendelete alapján, bruttó 1.500.000.- Ft, azaz bruttó egymillió-ötszázezer forint vissza nem térítendő támogatást biztosított az Albertirsai Sportegyesületnek, az alábbi célokra: terembérletek, sportszerek, sportruházat (.a számla mellékleteként benyújtandó átadás-átvételi jegyzék a kihordási időről), tagdíjak, versenyengedélyek,útiköltség térítések támogatási összeg maximum 30%-a, nevezési díjak, bírói díjak, gyógyszerek, szállásköltség, serlegek, érmek, tanfolyam díj. Az Albertirsai Sportegyesület a támogatási összeggel 2012. május 15-ig elszámolt. Mellékeljük a támogatás felhasználására benyújtott elszámoló lapot. Mindezek alapján, az alábbi határozati javaslatot terjesztem a tisztelt Képviselő-testület elé. HATÁROZATI JAVASLAT Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Albertirsai Sportegyesület bruttó 1 500 000 Ft vissza nem térítendő pénzügyi támogatásának elszámolását elfogadja. Albertirsa, 2012. május 23. Tisztelettel: Fazekas László polgármester


Ügyiratszám:

Napirendi pont: 15.


igen

Az előterjesztés tárgya: Védőnői állásra pályázati kiírás A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Kovács Zoltánné dr. jegyző Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottság: -




nem

ALBERTIRSA VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL Előterjesztés a Képviselő-testület 2012. május 31-ei ülésére Védőnői állásra pályázat kiírás Tisztelt Képviselő-testület! Albertirsa Város Önkormányzata által fenntartott védőnői szolgálat 4 körzetben, valamint 1 főállású iskolavédőnővel látja el - az egészségügyi alapellátás részeként - a védőnői feladatokat. Egy területi védőnőnk hamarosan megkezdi szülési szabadságát. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/A. §-nak (1) bekezdése értelmében az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében a kinevezés és a felmentés a Képviselő- testület kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ezért a mellékelt pályázati kiírás elfogadását javaslom, egyben kérem a Képviselő-testületet, hatalmazza fel a polgármestert a pályázati eljárás lebonyolítására.

Határozati Javaslat Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy területi védőnői feladatok ellátására pályázatot ír ki.(A pályázati kiírás, a határozat mellékletét képezi.) A pályáztatási eljárás lebonyolításával megbízza Fazekas László polgármestert. Felelős: Fazekas László polgármester Határidő: azonnal Albertirsa, 2012. május 24. Fazekas László polgármester

Albertirsa Város Önkormányzata a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/A § alapján pályázatot hirdet 1 fő területi védőnői munkakör betöltésére Pályázati feltételek: - egészségügyi főiskolai karon szerzett védőnői oklevél - büntetlen előélet - magyar állampolgár Előnyök: - legalább 1 év szakmai tapasztalat A pályázathoz csatolni kell: - szakmai önéletrajzot, - iskolai végzettséget igazoló dokumentumok másolatát, (a dokumentumok másolatának nem csatolása a pályázat érvénytelenségét jelenti) - három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, - nyilatkozatot arról, hogy a pályázati anyagot a pályázat elbírálásában részt vevők megismerhetik Illetmény: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény előírásai szerint. Közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozott időre, helyettesítésre szól Foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő Munkavégzés helye: (2730. Albertirsa, Luther u. 2.) Munkakörbe tartozó lényeges feladatok: Védőnői feladatok ellátása. Önálló védőnői tanácsadásEgészségnevelési feladatok ellátása. Munkáltatóval kapcsolatos egyéb lényeges információ:

és

szűrések

végzése.

Munkáltató szükség esetén lakást biztosít. Külterületi látogatások esetén tanyagondnoki együttműködés segíti a védőnő munkáját. A pályázat benyújtásának határideje: a KSZK honlapján való megjelenéstől számított 30 nap. A pályázat elbírálásának határideje: a pályázat benyújtási határidejét követő képviselő-testületi ülés A munkakör betöltésének időpontja: az elbírálást követően azonnal A pályázat benyújtásának módja: A pályázatot személyesen, vagy postai úton kell benyújtani. A pályázatot zárt borítékban, „Védőnői pályázat” azonosító szám: 4345/2012. sz. megjelöléssel, Albertirsa Város polgármesterének címezve (2730. Albertirsa, Irsay K. u. 2.) kell benyújtani. A pályázat megjelenésének helye: Albertirsa város hivatalos honlapja, Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ honlapja (KSZK) www.kszk.gov.hu


Ügyiratszám:

Napirendi pont: 16.


igen

nem

Az előterjesztés tárgya: bölcsődevezető álláshelyének betöltésére pályázati kiírás A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Kovács Zoltánné dr. jegyző Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottság: -




ALBERTIRSA VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL Előterjesztés a Képviselő-testület 2012. május 31-ei ülésére Bölcsődevezetői pályázat kiírás Tisztelt Képviselő-testület! Albertirsa Város Önkormányzata április 19-i ülésén elfogadta Diós Éva intézményvezető felmentési kérelmét. Az intézményvezető jogviszonya 2012. december 14-vel megszűnik, de ezt megelőzően augusztus 15-től már mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) 83/A. §-nak (1) bekezdése értelmében az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében a kinevezés és a felmentés a Képviselő- testület kizárólagos hatáskörébe tartozik. A Kjt. 20/A. §-a alapján közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthető. Ezért a mellékelt pályázati kiírás elfogadását javaslom, egyben kérem a Képviselő-testületet, hatalmazza fel a polgármestert a pályázati eljárás lebonyolítására.

Határozati Javaslat Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy bölcsődevezetői feladatok ellátására pályázatot ír ki.(A pályázati kiírás, a határozat mellékletét képezi.) A pályáztatási eljárás lebonyolításával megbízza Fazekas László polgármestert. Felelős: Fazekas László polgármester Határidő: azonnal Albertirsa, 2012. május 24. Fazekas László polgármester

Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete pályázatot hirdet a fenntartásában működő Lurkó Bölcsőde (2730 Albertirsa, Baba u. 1.) bölcsődevezetői (magasabb vezető) álláshelyének teljes munkaidőben történő betöltésére

A munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok: A bölcsődevezető felelős a gyermekek ellátásának megszervezéséért, az intézmény működéséért, a személyi, tárgyi és anyagi feltételek biztosításáért és szakszerű irányításáért. Feladata: - az intézmény alapító okiratában foglalt tevékenységek magas szakmai színvonalon történő ellátásának biztosítása, - az intézmény felelős vezetése, irányítása - a jogszabályokban meghatározottak szerinti szakszerű működés, magas színvonalú szakmai munka biztosítása, szervezése, ellenőrzése, - a költségvetési szervek vezetői számára a jogszabályokban előírt pénzügyi-gazdasági feladatok és jogkörök felelősségteljes ellátása, - a jogszabályok és a fenntartó által előírt szabályzatok, tervek, szakmai programok végrehajtása, - az intézmény működését érintő pályázati lehetőségek figyelése, közreműködés a pályázatok készítésében. A vezető irányítása alá tartozó személyek száma: 13 fő. Pályázati feltételek: - a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 2. számú mellékletének I. rész 1. táblázat 2/B. pontjában a bölcsődevezetőre előírt képesítés, felsőfokú végzettség hiányában ennek 2014. december 31. napjáig történő megszerzése, - a 257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet 3. §-ának (3) bekezdésében meghatározott legalább 5 éves szakmai gyakorlat, - felhasználói szintű számítógépes ismeretek (word, excel, Internet, egyéb, a vezetői tevékenységhez tartozó szoftverek, programok), - büntetlen előélet, - cselekvőképesség, - vagyonnyilatkozat-tételi eljárás lefolytatása. A pályázat elbírálásánál előnyt jelent: helyismeret. A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások: - részletes szakmai önéletrajz, - motivációs levél, - a képesítést igazoló okiratok másolata (a személyes meghallgatások során az eredeti okiratok bemutatása mellett), - az intézmény vezetésére, fejlesztésére vonatkozó program, - közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén 90 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány, - a pályázó nyilatkozata arról, hogy

- a pályázati anyagban foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez hozzájárul, - a pályázati eljárásban résztvevők a pályázati anyagát megismerhetik, - hozzájárul-e a pályázata nyilvános ülésen történő bizottsági és képviselőtestületi tárgyalásához, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, - nem áll cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondokság alatt. A magasabb vezetői megbízás időtartama: 5 év, 2012. augusztus 1. napjától 2017. július 31. napjáig. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: a közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre szól, az intézménynél újonnan létesített jogviszony esetén – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 21/A. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével – 3 hónap próbaidő kitöltésével. Illetmény és juttatások: az illetmény megállapítására a juttatásokra a Kjt, illetve a Kjt-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatában történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók. A magasabb vezetői pótlék összege a pótlékalap 200 %-a. A pályázat benyújtásának határideje: a KSZK honlapján való megjelenéstől számított 30 nap. A pályázat benyújtásának módja és helye: a pályázatot zárt borítékban postai úton vagy személyesen Albertirsa Város Önkormányzata címére (2730 Albertirsa, Irsay K. u. 2.) kell benyújtani. Kérjük a borítékon feltüntetni a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számot 860/2011, valamint a munkakör megnevezését: „bölcsődevezető”. A pályázat elbírálásának módja, rendje: a 257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet 1/A. §-ának (9)-(10) bekezdéseiben foglaltak figyelembevételével a bizottság véleménye alapján a magasabb vezetői megbízásról Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt. A pályázat elbírálásának határideje: 2012. július 31. A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Prazsákné Kökény Rózsa előadó nyújt a (53) 570-057-es telefonszámon.

M E G H Í V Ó május 31-én (csütörtök) 16 órakor

Recommend Documents