M E G H Í V Ó május 26-án (csütörtök) 16 órakor

Albertirsa Város Polgármesterétől 2730 Albertirsa, Irsay K. u. 2.

MEGHÍVÓ Albertirsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete

2011. május 26-án (csütörtök) 16 órakor tartja ülését, melyre ezúton tisztelettel meghívom! Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal tanácsterme Napirend: 1.) Közmeghallgatás 2.) Albertirsa Város 2011. évi költségvetési rendeletének módosítása Előadó: Fazekas László polgármester 3.) Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzata módosításáról Előadó: Elter János, a Jogi, Ügyrendi Bizottság elnöke 4.) Előterjesztés a települési szilárd hulladék kezelésére szervezett közszolgáltatásról szóló rendelet módosításáról Előadó: Fazekas László polgármester 5.) Előterjesztés a társadalmi szervezetek pénzügyi támogatásának rendjéről szóló rendelet módosításáról Előadó: Fazekas László polgármester 6.) Előterjesztés az ivóvíz ellátás és a szennyvíztisztítás helyzetéről Albertirsán Előadó: Boros Ottó intézményvezető 7.) Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzata felülvizsgálatáról Előadó: Elter János, a Jogi, Ügyrendi Bizottság elnöke

hatályos

8.) Előterjesztés a 3. sz. háziorvosi körzet működtetése tárgyában Előadó: Fazekas László polgármester 9.) Előterjesztés a majdani városi sportcsarnok helyszínének kiválasztásáról Eladó: Fazekas László polgármester

rendeleteinek

10.) Előterjesztés a Tessedik Sámuel Általános Iskola beruházásának garanciális javításairól Előadó: Fazekas László polgármester 11.) Előterjesztés az Alberti község újjátelepítésének és az Alberti Evangélikus Gyülekezet megszervezésének 300. évfordulójára tervezett önkormányzati finanszírozású munkákról Előadó: Fazekas László polgármester 12.) A költségvetési szervek alapító okiratainak és a Lurkó Bölcsőde Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása Előadó: Kovács Zoltánné dr. jegyző 13.) Előterjesztés a Tápióvidéki Bioenergetikai és Környezetvédelmi Klaszterbe történő belépésről Előadó: Fazekas László polgármester 14.) Előterjesztés igazgatási szünet elrendeléséről Előadó: Kovács Zoltánné dr. jegyző 15.) Egyebek

Albertirsa, 2011. május 18.

Fazekas László polgármester

ELŐTERJESZTÉS Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. május 26-ai ülésére

Ügyiratszám:

Napirendi pont: 2.

Minősítés: Az előterjesztés minősített többséget igényel:

igen

nem

Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés Albertirsa Város 2011. évi költségvetésének módosításáról (3. módosítás) A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Török Andrea pénzügyi irodavezető Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: -

Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottságok: -

Jogi, Ügyrendi Bizottság Pénzügyi Bizottság

Jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta: Megjegyzések:

Kiadási dátum: 2011. május 17.

Kovács Zoltánné dr.

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2011. május 26-ai ülésére, Albertirsa Város 2011. évi költségvetésének módosításáról Tisztelt Képviselő-testület! Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009.(XII.19.) Korm. rendelet 68. § (3) bekezdése alapján, a helyi önkormányzat, továbbá annak önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerve, az önkormányzat éves költségvetési rendeletében (költségvetési határozatában) foglaltak szerint – figyelemmel az Áht. 93. §-ának (4) bekezdésében és 51. §-ának (1)-(2) bekezdésében leírtakra – módosíthatja egyes kiemelt, ezen belül részelőirányzatait. Az Önkormányzat 2011.évi költségvetéséről szóló 6/2011. (II.16.) rendelet 27. §-a, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 7/2011. (IV.01.) rendelet alapján, az alábbi előirányzat módosítások és átcsoportosítások jóváhagyását kérem a Tisztelt Képviselő-testülettől. Bevételi előirányzatok: Egyéb sajátos bevételek Egy adag HPV védőoltás szülők általi megfizetése, 517 e Ft összegben. Ez a tétel, a kiadási oldalon is megjelenik. Központosított előirányzatok Szociális nyári gyermekétkeztetésre nyújtott, garantált támogatási összeg (a pályázatban megjelölt támogatási összeg 32%-a) 271 e Ft bevétel növekedést eredményez. Működési célra pénzeszköz átvétel egyéb szervezettől A Társadalom Biztosítótól, a háziorvosi ellátásra várható 1 600 e Ft növeli az eredeti előirányzatot. A Bölcsődénél és a Sportcentrumnál történt létszámbővítés miatt szükségessé vált egy fő megváltozott munkaképességű dolgozó felvétele, így a rehabilitációs hozzájárulást ( összege 964 500.Ft/fő/év) nem kell megfizetni. A személyi juttatást és járulékát, 892 e Ft-ot a Munkaerőpiaci Alaptól megkapjuk. A közhasznú foglalkoztatásra, meghívásos alapon, lehetőségünk volt másodszor is pályázatot benyújtani, melynek támogatási összege 3 785 e Ft-tal módosítja a bevételi előirányzatot. Az Előző évi pénzmaradvány előirányzata 100 273 e Ft, az Önkormányzat 2010. évi gazdálkodásának zárszámadásáról szóló 14/2011.(V.4.) számú önkormányzati rendelet alapján.

Kiadási előirányzatok A kiadási előirányzatokon történő módosításokat három részre oszthatjuk. Az első részben azok a módosítások kerülnek átvezetésre 100 273 e Ft összegben, amelyek az Önkormányzat 2010. évi gazdálkodásának zárszámadásáról szóló önkormányzati rendelet 13/1. mellékletében, kötelezettséggel terhelt pénzmaradványként szereplő tételek (71 409 e Ft), illetve a Képviselő-testület döntése alapján,

a Tessedik Sámuel Általános Iskolánál hagyott 662 e Ft (erdei iskolára), valamint a szabad pénzmaradvány tartalékba helyezendő összege (28 202 e Ft). A személyi juttatások, és a munkaadókat terhelő kapcsolódó járulékok (a 2010.évi jutalom, a decemberi számfejtések) 32 265 e Ft-tal , valamint a decemberben kifizetett ápolási díjak, és a gyermek átmeneti segély keretében vásárolt étkezési utalványok 2 803 e Ft-tal növelik meg a kiadási előirányzatot. Polgármesteri Hivatal kiadásai (4.sz.melléklet) Helyi közutak, alagutak üzemeltetése - Sikosságmentesítés, hótolás (decemberi számlák), 1 624 e Ft. Lakó ingatlan bérbeadása, üzemeltetése - Gázdíj, 16 e Ft, - Rágcsálóirtás, 25 e Ft. Települési kisebbségi képviselő választás - Dologi kiadásokra, 3 e Ft. Járóbetegek szakorvosi ellátása - Veszélyes hulladék elszállítása, szakorvosi ellátás, asszisztencia, 1 032 e Ft. Települési hulladék begyűjtés (szemétszállítás)-Környezetvédelmi alap - Konténeres szemétszállítás, 812 e Ft. Sportcentrum - Éves távfelügyelet díja, 79 e Ft. EU önerőalap támogatás tovább utalása (DEPEM - nek), 5 524 e Ft. Közvilágítás bővítésre pénzeszköz átadás, 638 e Ft. Tartalék (pályázati önerő), 28 202 e Ft. Albertirsa Város Önkormányzat önállóan működő és gazdálkodó, valamint önállóan működő költségvetési szervek működési kiadásai (5.sz.melléklet) Polgármesteri Hivatal kiadásai A gyermeki jogok érvényre jutt.összefüggő feladatok - Gyámhivatal - Éves távfelügyelet díja, 45 e Ft. Önkormányzat igazgatási tevékenysége Dologi kiadások, egyéb folyó kiadások - Casco, Ford javítás, hirdetési díj, távfelügyelet, ADSL váltás díja stb., 299 e Ft. Tessedik Sámuel Általános Iskola Dologi kiadások - Erdei iskola többletköltsége, 662 e Ft. Lurkó Bölcsőde Dologi kiadások - Távfelügyelet, gázmérő nyomásszabályozó elhelyezése, 52 e Ft. Móra Ferenc Művelődési Ház Dologi kiadások - Távfelügyelet (Faluház is), 188 e Ft. Márai Sándor Városi Könyvtár Dologi kiadások - Könyv vásárlás, távfelügyelet, 323 e Ft. Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat Dologi kiadások - Korai fejlesztés felkészítés (december havi számla) , 105 e Ft. Napsugár Óvoda Dologi kiadások

- Felvonó karbantartás, 15 e Ft. Víziközmű Intézmény Dologi kiadások - Konténeres hulladék elszállítás, elektromos karbantartás, áramdíj, alkatrész vásárlás,szulfát vásárlás, távfelügyelet, rács szemét, 1 004 e Ft. Beruházások és felújítások (6.sz.melléklet) Helyi közutak, alagutak fenntartása (Utak építése) - Bölcsőde előtti járda aszfaltozása, 300 e Ft, - Thököly,Boglárka utcai beruházás könyvvizsgálói díj, 800 e Ft. Sportcentrum - Edzőpálya építés, 22 422 e Ft. Önkormányzat igazgatási tevékenysége - ÁROP projektmenedzselés díja, 410 e Ft. Lurkó Bölcsőde - Bölcsőde felújítás projektmenedzselés díja, 625 e Ft. A szabad pénzmaradvánnyal megnövelt tartalék összege, 28 417 e Ft. II. A második rész, azt a költségvetési módosító javaslat csomagot tartalmazza, amire már történt kötelezettségvállalás, illetve a jövőbeni plusz feladatellátás ezt szükségessé teszi. Polgármesteri Hivatal kiadásai (4.sz.melléklet) Közcélú foglalkoztatás (pályázat) Személyi juttatás, és járulékai - Közhasznú foglalkoztatás, 4 205 e Ft. Dologi kiadások - Pályázaton igényelt közvetlen költség, 289 e Ft. Család- és nővédelmi egészségi gondozás (védőnői szolgálat) Dologi kiadások - Egy adag HPV védőoltás, 517 e Ft. Háziorvosi alapellátás Személyi juttatás, és járulékai - 2 fő asszisztens bére, 755 e Ft, - Háziorvos helyettesítés díja, egyéb dologi kiadások, 845 e Ft. Gyermek átmeneti segély - Nyári gyermekétkeztetés költsége, 1 697 e Ft. Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása - Az újságíró megbízási díja után fizetendő többlet járulék összege, 303 e Ft. Működési célú pe.átad.önkorm.kv-i szervnek - Bogácsi üdülő hozzájárulás, 753 e Ft. Albertirsa Város Önkormányzat önállóan működő és gazdálkodó, valamint önállóan működő költségvetési szervek működési kiadásai (5.sz.melléklet) Polgármesteri Hivatal kiadásai Önkormányzat igazgatási tevékenysége Személyi juttatás, és járulékai - Megváltozott munkaképességű dolgozó bére és járuléka, 973 e Ft, Dologi kiadások

Megváltozott munkaképességű dolgozó részére juttatott cafetéria után fizetendő SZJA, 16 e Ft. Tessedik Sámuel Általános Iskola Személyi juttatás, és járulékai - Felmentett munkavállaló végkielégítése, 1 603 e Ft. Dologi kiadások - Fűtési rendszer javítása, 1 373 e Ft. -

Beruházások és felújítások (6.sz.melléklet) Zöldterület kezelés - Mocsi rekultivációs terv módosítása, 475 e Ft. Közcélú foglalkoztatás (pályázat) - Motoros fűkasza, fűnyíró vásárlás (pályázaton igényelt közvetlen költség), 342 e Ft. Lurkó Bölcsőde - Könyvvizsgálói díj, 726 e Ft. Tessedik Sámuel Általános Iskola - Műszaki ellenőr költsége, 350 e Ft, - Hófogó beépítése, 814 e Ft. A II. pont tételei összesen: 16 036 e Ft III. További feladatok, amelyek megoldása különösen sürgősnek, illetve alapvetőnek ítélhető. Albertirsa Város Önkormányzat önállóan működő és gazdálkodó, valamint önállóan működő költségvetési szervek működési kiadásai (5.sz.melléklet) Polgármesteri Hivatal kiadásai Önkormányzat igazgatási tevékenysége Dologi kiadások - A Kulturális Bizottság 27/2011.(III.29.) sz. határozata alapján, Gavlik István kiadványának megjelenéséhez támogatás nyújtása, 30 e Ft. Beruházások és felújítások (6.sz.melléklet) Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése - Olajfogó beépítése a belső parkolóba, 1 000 e Ft. Polgármesteri Hivatal - 300. évfordulóval kapcsolatos beruházás 1 300 e Ft-tal történő megemelése. Móra Ferenc Művelődési Ház - Szaletli befejezése (Faluház), 1 600 e Ft. A III. pont tételei összesen: 3 930 e Ft A bevétel és kiadás átvezetések után a Tartalék előirányzata 15 516 e Ft-ra módosul. A III. pontban szereplő „különösen sürgősnek, illetve alapvetőnek ítélhető” feladatok körét természetesen indokolt lenne lényeges mértékben bővíteni. (Gondoljunk pl. bizonyos megoldatlan felszíni vízelvezetési teendőkre, de a sor tetszés szerint folytatható.) Csakhogy a tartalék összegét két ok miatt rendkívül kockázatos dolog lenne tovább apasztani. Egyfelől az országban tapasztalható, és az önkormányzati szférát sem kímélő bizonytalan gazdasági helyzet különös óvatosságra int.

Másrészt, valamely pályázati lehetőség esetleges későbbi megnyílása az önerő szükséglet miatt indokolja, hogy költségvetésünk továbbra is tartalmazzon értékelhető nagyságú tartalékot. Önkormányzatunk 2011. évi költségvetésének kiadási és bevételi főösszege az előirányzat módosítások után 1 701 072 e Ft-ra változik. A főfoglalkozású dolgozói létszám a Polgármesteri Hivatalnál 1 fővel emelkedik a megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatása miatt. A Képviselő-testület 68/2011. (IV.25.) számú határozata alapján engedélyezte a Szociális Segítőház Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat részére, a heti 38 órában meghatározott részmunkaidős családgondozói státuszának teljes foglalkoztatott státusszá alakítását. Továbbá, 2011. július 01-től szükséges a Háziorvosi alapellátás szakfeladaton 2 főfoglalkozású álláshely létrehozása. Az önkormányzat Hivatalában és az intézményekben foglalkoztatottak létszámkerete 232 főállásúra és 20 fő részfoglalkozásúra változik (7.sz. melléklet). Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a költségvetési előirányzat módosítások megtárgyalására és elfogadására. Albertirsa, 2011. május 17. Fazekas László polgármester

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének …/.. önkormányzati rendelete Albertirsa Város Önkormányzata 2011. évi költségvetéséről szóló 6/2011. (II.16.) önkormányzati rendeletének módosításáról Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 65. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el. 1.§ Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének Albertirsa Város Önkormányzata 2011. évi költségvetéséről szóló 6/2011. (II.16.) önkormányzati rendelete (továbiakban: Ör.) 3. § (1) bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép: „(1) A Képviselő-testület az önkormányzat 2011. évi költségvetésének a) kiadási főösszegét 1 701 072 e Ft b) bevételi főösszegét 1 701 072 e Ft összegben állapítja meg.” 2 § Az Ör. 5. § helyébe az alábbi § lép: „5. § A Képviselő-testület az önkormányzat Hivatalában és az intézményekben foglalkoztatottak létszámkeretét (amely a költségvetési engedélyezett létszámkeretet jelenti) az alábbiak szerint állapítja meg. 2011. január 1-től 2011. február 28-ig 228 fő főállású és 20 fő részfoglalkozású; 2011. március 1-től 2011. április 15-ig 229 főállású és 20 fő részfoglalkozású; 2011. április 16-tól 228 főállású és 21 fő részfoglalkozású 2011. május 01-től 230 főállású és 20 fő részfoglalkozású 2011. július 1-től 232 főállású és 20 fő részfoglalkozású munkavállaló, a 8. sz. mellékletben részletezettek szerint.” 3. § Az Ör 12.§ helyébe az alábbi § lép: „12. § A Képviselő-testület az általános tartalékot 15 516 e Ft-ban állapítja meg, amely év közben a Képviselő-testület döntésének megfelelően, a 6.2. számú melléklet szerint használható fel.” 4. § (1) Az Ör. 1. számú melléklete helyébe az 1. számú melléklet lép. (2) Az Ör. 2. számú melléklete helyébe az 2. számú melléklet lép. (3) Az Ör 4.1. számú melléklete helyébe a 3. számú melléklet lép. (4) Az Ör. 4.2. számú melléklete helyébe a 4. számú melléklet lép. (5) Az Ör. 5. számú melléklete helyébe a 5. számú melléklet lép. (6) Az Ör. 6.1. számú melléklete helyébe a 6. számú melléklet lép. (7) Az Ör. 8. számú melléklete helyébe a 7. számú melléklet lép. 6. § Ez a rendelet 2011. június 1-én lép hatályba. Fazekas László polgármester

Kovács Zoltánné dr. jegyző


Ügyiratszám:

Napirendi pont: 3.


igen

nem

Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzata módosításáról A napirendi pont előterjesztője: Elter János, a Jogi, Ügyrendi Bizottság elnöke Az előterjesztést készítette: Elter János, a Jogi, Ügyrendi Bizottság elnöke Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: -


Jogi, Ügyrendi Bizottság




A JOGI- ÜGYRENDI BIZOTTSÁG ELNÖKÉTŐL

Előterjesztés a Képviselő-testület 2011. május 26-ai ülésére Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzata módosításáról Tisztelt Képviselőtestület! Az áprilisi ülésen elfogadott SZMSZ hatálybalépését követően a Képviselő-testület tagjai részéről további módosítási, illetve kisebb javítási igények merültek fel. A Jogi, Ügyrendi Bizottság célszerűnek látja ezeket a javaslatokat minél előbb átvezetni a rendeleten, annak érdekében, hogy a végleges, egységes szerkezetbe foglalt SZMSZ-t alkalmazni lehessen. Figyelemmel fentiekre, kérem a T. Képviselő-testületet, hogy az előterjesztéshez csatolt rendelet-tervezetet vitassa meg, majd fogadja el. Albertirsa, 2011. május 09. Elter János sk.

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének ……… önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (IV. 01.) rendelet módosításáról Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

1. § A Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 7/2011. (IV. 01.) rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 11. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. Az üléseket a „helyi televízió” teljes terjedelmében, változtatás nélkül közvetíti a lakosságnak.

2. § Az SZMSZ 43. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (2) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelességei a bizottság működésével összefüggésben azonosak.

3. § Az SZMSZ 2. számú mellékletének a Jogi, Ügyrendi Bizottságra átruházott feladat- és hatásköröket tárgyaló részében, a „figyelemmel kíséri” bekezdés b) pontja az alábbiak szerint módosul: b) az önkormányzatot érintő peres és nem peres eljárásokat, ennek keretében az önkormányzat jogi képviselőit évente beszámoltatja. Záró rendelkezések

4. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 42. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezésre kerül. Albertirsa, 2011. ……………………. ………………………….. Fazekas László polgármester A rendelet kihirdetve: 2011. …………… Kovács Zoltánné dr.

…………………………… Kovács Zoltánné dr. jegyző

jegyző


Ügyiratszám:

Minősítés:

Napirendi pont: 4.

Az előterjesztés minősített többséget igényel: igen nem

Az előterjesztés tárgya: Települési szilárd hulladék kezelésére szervezett közszolgáltatásról szóló 5/2011. (I.28.) rendelet módosítása

A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Kovács Zoltánné dr. jegyző

Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek:

Az előterjesztést véleményező bizottságok: Jogi, Ügyrendi Bizottság Népjóléti Bizottság Pénzügyi Bizottság Jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta: Megjegyzések:


Előterjesztés a Képviselő-testület 2011. május 26-i ülésére Tisztelt Képviselő-testület! Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2011. januári ülésén fogadta el a települési szilárd hulladék kezelésére szervezett közszolgáltatásról szóló 5/2011. (I.28.) rendeletét. A rendeletet az alábbiak miatt szükséges módosítani: 1. A rendeletben a hulladék ártalmatlanítóját, a szelektív gyűjtés végzőjét, a Hirös Hulladékgazdálkodási Kft-t is nevesíteni szükséges közszolgáltatóként. 2. Az ÖKOVÍZ Kft jelzése alapján a külterületi gyűjtőpontokon eddig alkalmazott konténeres gyűjtés helyett jelzéssel ellátott zsákokban történő gyűjtést érdemes bevezetni. Ennek oka, hogy a konténerekbe és azok környékére nem csak az ott lakók helyezik el a hulladékot (gyakran nem is háztartási jellegűt), ezzel jelentős többletköltséget okozva az önkormányzatnak, valamint zavarva a környéken élőket és környezetszennyezést is okozva. 3. Az utcajegyzékből 4 utca felsorolása kimaradt. A Szolgáltatásban ennek ellenére fennakadás nem volt. Ezek: Bánya köz, Bethlen G. u., Damjanich u., Strand u. 4. A díjkedvezmény, mentesség igénybevételének feltételére vonatkozóan kisebb, technikai jellegű módosítást javaslunk. Ezek: a Népjóléti Bizottság, mint elsőfokú hatáskör gyakorló rögzítése, kérelem nyomtatvány jövedelemnyilatkozattal történő kiegészítése a 70 éven aluli személyek esetében. Javasoljuk visszaállítani az előző évek gyakorlatát, mely szerint a 70 éven aluliak esetében a díjkedvezmény vagy –mentesség megállapítása 1 év időtartamra történik, hiszen a jövedelmi helyzetben változás történhet az adott időszakban. Megfontolásra javaslom a 70 éven felüliek mentességét kiterjeszteni azon 70 éven felüli személyekre, akik nem házas- vagy élettársukkal, hanem fogyatékossági támogatásban vagy rokkant ellátásban részesülő közeli hozzátartozójukkal ( közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér) élnek együtt.



Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének önkormányzati rendelet-tervezete a települési szilárd hulladék kezelésére szervezett közszolgáltatásról szóló 5/2011. (I.28.) önkormányzati rendelet módosításáról Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. 23. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja. 1. § A települési szilárd hulladék kezelésére szervezett közszolgáltatásról szóló 5/2011. (i.28.) rendelet (továbbiakban: Ör.) 2. § (1)-(2) bekezdése helyébe az alábbi bekezdések lépnek: „ 2. § (1) A települési szilárd hulladék kezelésére szervezett és fenntartott hulladékkezelési közszolgáltatás Albertirsa Város Önkormányzatának kötelező feladata, amelyet az ÖKÖVÍZ Kft (továbbiakban: Szolgáltató) és a Hirös Hulladékgazdálkodási Kft. (Hulladékkezelési Közszolgáltató) útján lát el. (2) A Hulladékkezelési Közszolgáltató a közszolgáltatás keretében köteles a papír, a műanyag, a fém és az üveg szelektív begyűjtését megszervezni és a szolgáltatás ellátását folyamatosan biztosítani. A szelektív begyűjtéssel kapcsolatos részletes szabályokat a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.” 2. § (1) Az Ör. 6. § (5) bekezdés helyébe az alábbi bekezdés lép: „6. § (5) A tárolóedény mellé hulladékot elhelyezni csak a Szolgáltatótól vásárolt, vagy kereskedelmi forgalomban kapható, jelzéssel ellátott zsákban lehet. A jelzett zsák ára tartalmazza a települési szilárd hulladék elszállításának, kezelésének és ártalmatlanításának díját. Önállóan jelzéssel ellátott zsák – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - nem helyezhető ki.” (2) Az Ör. 6. §-a az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A gyűjtőpontos szemétszállítással érintett területen lakók, ingatlannal rendelkezők a keletkezett hulladékot a Szolgáltatótól vásárolt, vagy kereskedelmi forgalomban kapható jelzéssel ellátott zsákban helyezhetik ki szemétszállítási napokon a gyűjtőpontokra.” 3. § Az Ör 15. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „15. § (1) A szolgáltatási díjfizetés alól mentestül 60 liter/ürítési gyakoriság mértékéig az az albertirsán állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező 70 éven felüli személy, aki egyedül vagy öregségi nyugdíjkorhatárt (62. életév) betöltött házastársával, élettársával, illetve fogyatékossági támogatásban vagy rokkant ellátásban részesülő közeli hozzátartozójával él együtt, érvényes szolgáltatási szerződéssel rendelkezik, és a kedvezményre jogosultság időpontjában hulladékkezelési díjtartozása nincs. (2) Szemétszállítási díj teljes vagy részleges átvállalása történhet 1 év időtartamra, azon magánszemélyek részére, akinek és a vele együtt élő közeli hozzátartozójának 1 főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének: a) egyedül élő esetén 100 %-át, b) háztartás esetén 80 %-át, c) érvényes közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik, d) a kérelem benyújtásának időpontjában hulladékkezelési díjtartozása nincs. (3) A kedvezmény megállapítását az érintett személy igényelheti a rendelet 5. számú melléklete szerinti nyomtatványon, melyet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

(4) A közszolgáltatási díjkedvezményre való jogosultságot a Népjóléti Bizottság határozatban állapítja meg. (5) A kedvezményre jogosultság megállapításáról a Polgármesteri Hivatal értesíti a Szolgáltatót. (6) A kedvezmény - az (1) bekezdésben foglalt feltételek együttes teljesülése esetén - a 5. számú melléklet szerinti kérelem benyújtását követő hónap első napjától érvényesül.” 4. § (1) Az Ör. 20. §-a az alábbi (7a) bekezdéssel egészül ki: „20. § (7a) Hulladékkezelési közszolgáltató: a települési szilárd hulladék kezelésére, a hulladékudvar, hulladékszigetek üzemeltetésére, a szelektív gyűjtésre kizárólagosan feljogosított hulladékkezelési közszolgáltató a Hirös Hulladékgazdálkodási Kft (6000. Kecskemét, Nagy Lajos király körút 29/B,)” (2) Az Ör. 20. § (13) bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép: „(13) Szolgáltató: a Albertirsa város közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás ellátására az e rendelet szerint kizárólagosan feljogosított hulladékbegyűjtő, -szállító: ÖKOVÍZ Kft., Cegléd, Pesti út 65.”

5. § (1) Az Ör. 3. számú melléklete helyébe az 1. számú melléklet lép. (2) Az Ör. 4. számú melléklete helyébe az 2. számú melléklet lép. (3) Az Ör 5, számú melléklete helyébe a 3. számú melléklet lép. (4) Az Ör. 6. számú melléklete helyébe a 4. számú melléklet lép. 6. § Ez a rendelet 2011. június 1-én lép hatályba. Fazekas László polgármester


1. számú melléklet a ……/….önkormányzati rendelethez 3. melléklet az 5/2011. (I.28.) önkormányzati rendelethez Szilárd hulladékkezelési szolgáltatás ellátásba bevont utcák 4-es főút benzinkút Ady Endre köz Ady Endre utca Akácfa utca Alkotmány utca Arany János utca Arany köz Árok utca Árpád utca Baba utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bakó utca Bánya köz Baross utca Batthyányi utca Béke utca Bem utca Bercsényi utca Bethlen Gábor utca Bicskei út (Külterület IV.) Bocskai köz Bocskai utca Boglárka utca Csalogány utca (Külterület IV.) Csengey Gusztáv utca Damjanich utca Dánosi utca Deák Ferenc utca Dobó köz Dohány utca Dolina utca (Külterület IV.) Dózsa György utca Eperjes utca Erdő utca Erkel utca Fecske utca Futó utca Galamb utca Gárdonyi utca Gorkij utca Gróf Széchenyi út Gyöngyvirág utca (Külterület IV.) Győzelem köz Győzelem utca Hámán Kató utca Hársfa utca

Homokrész I. ker. Temető dűlő- Gr, Széchenyi út- FA-CO dűlő által határolt terület Homokrész II. ker. Pálinkafőző dűlő és Szalinka dűlő Külterület III. ker. Kakasi dűlő és Baltás dűlő Külterület IV. ker. Szentmártoni utca -Vágóhíd utca- Bicskei út által határolt terület Feketerész V. ker. Szentmártoni út - Pesti út- Badics dűlő- 4-es főút által határolt terület. Honvéd utca Hősök útja Hunyadi utca Huszár utca Irinyi utca Irsay Károly utca Iskola utca Jókai utca József Attila utca Kálvin utca Katona Gyula utca Kender utca Kinizsi utca Kolozsvári utca Koltói Anna utca Kossuth Lajos utca Kölcsey utca Köztársaság köz Köztársaság utca Landler Jenő utca Liliom utca (Külterület IV.) Liszt Ferenc utca Lőcsei utca Luther utca Madách utca Magyar utca Margaréta utca (Külterület IV.) Mátyás utca Mező Imre utca Mikebudai út Mikes utca Móra Ferenc utca Móricz Zsigmond utca Munkácsy utca Nagyváradi utca Nefelejcs utca Nyáregyházi utca Nyárfa utca Nyírfa utca (Külterület IV.) Ó köz Pacsirta utca Pesti út Petőfi utca Politzer utca Pozsonyi utca Rákóczi utca Rigó utca (Külterület IV.) Sallai utca Sarló utca

Ságvári lakótelep Somogyi Béla utca Sport utca Strand utca (Külterület IV.) Sugár utca (Külterület IV.) Szabadság tér Szapáry út (Külterület IV.) Széchenyi utca Szellő utca (Külterület IV.) Szent István utca Szentmártoni út Szondi utca Szövetség utca Tabán köz Táncsics utca Tavasz utca Temesvári utca Temető utca Tessedik utca Thököly utca Tó utca Toldi Miklós utca Tulipán utca (Külterület IV.) Vadász utca Vadrózsa utca (Külterület IV.) Vágóhíd utca (Külterület IV.) Vasút utca Vasvári utca Vécsei utca Vinnyica utca Viola utca Virág utca Vörösmarty utca Zászló utca Zrínyi utca

2. számú melléklet a ……/….önkormányzati rendelethez „4. melléklet az 5/2011. (I.28.) önkormányzati rendelethez Külterületi gyűjtőpontok Homokrész I. ker.

Homokrész II. ker.

FA-CO dűlő – Dávid sor kereszteződése FA-CO dűlő – Ébel dűlő kereszteződése Iskola dűlő (Homokrészi iskola)

-

Szlama dűlő – 0319 hrsz-ú út kereszteződése”

3. számú melléklet a ……/….önkormányzati rendelethez „5/a. melléklet az 5/2011. (I.28.) önkormányzati rendelethez Kérelem a települési szilárd hulladékkezelés közszolgáltatási díjmentesség megállapításához 70 éven felüliek részére I. Az igénylő adatai: Név: …………………….……………… Születési név: ……………………………………………. Anyja neve: ……………………………………………. Születési hely, év, hónap, nap:………………………………………………………………………. Családi állapota: elvált hajadon házas nőtlen özvegy (a megfelelő rész aláhúzandó) Lakóhely: …………………………………………………………………………………………….. Tartózkodási hely: …………………………………………………………………………………... Telefonszám: ……………………………………… Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett kérelmező esetén: A törvényes képviselő neve: ………………………………………………………………………… Címe: ……………………………………………………………………….. II. Az igénylő nyilatkozata 1. Alulírott kijelentem, hogy a ………..………………………………………………………. című lakásban egyedül/házastársammal, élettársammal/fogyatékossági támogatásban vagy rokkant nyugdíjban részesülő közeli hozzátartozómmal élek. 2. A szilárd hulladékkezelési szolgáltatásra vonatkozóan (a megfelelő szöveg aláhúzandó) érvényes szolgáltatási szerződéssel rendelkezem, a szerződött mennyiség: ......... liter 3. Kijelentem továbbá, hogy a mai nappal bezárólag hulladékkezelési díjtartozásom nincs. 4. Hozzájárulok ahhoz, hogy adataimat, és nyilatkozatom megfelelőségét – a kedvezményre való jogosultságom megállapítása érdekében – Albertirsa Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatal ellenőrizze, és kezelje. Kelt: ………év ……………….. hónap …… nap .....…..………………………………………… aláírás

5/b. melléklet az 5/2011. (I.28.) önkormányzati rendelethez Kérelem a települési szilárd hulladékkezelés közszolgáltatási díjmentesség/kedvezmény megállapításához I. Az igénylő adatai: Név: …………………….……………… Születési név: ……………………………………………. Anyja neve: ……………………………………………. Születési hely, év, hónap, nap:………………………………………………………………………. Családi állapota: elvált hajadon házas nőtlen özvegy (a megfelelő rész aláhúzandó) Lakóhely: …………………………………………………………………………………………….. Tartózkodási hely: …………………………………………………………………………………... Telefonszám: ……………………………………… Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett kérelmező esetén: A törvényes képviselő neve: ………………………………………………………………………… Címe: ……………………………………………………………………….. II. Az igénylő nyilatkozata 1. Alulírott kijelentem, hogy a ………..………………………………………………………. című lakásban egyedül/házastársammal, élettársammal/családommal élek. 2. A szilárd hulladékkezelési szolgáltatásra vonatkozóan (a megfelelő szöveg aláhúzandó) érvényes szolgáltatási szerződéssel rendelkezem, a szerződött mennyiség: ......... liter 3. Kijelentem továbbá, hogy a mai nappal bezárólag hulladékkezelési díjtartozásom nincs. 4. Kijelentem, és melléklettel igazolom*, hogy havi jövedelmem ………Ft. 5. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a 4. pontban rögzített jövedelem mellett más jövedelemforrással nem rendelkezem, és az általam szolgáltatott adatok a valóságnak megfelelnek. 6. Hozzájárulok ahhoz, hogy adataimat, és nyilatkozatom megfelelőségét – a kedvezményre való jogosultságom megállapítása érdekében – Albertirsa Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatal ellenőrizze, és kezelje. Kelt: ………év ……………….. hónap …… nap .....…..………………………………………… aláírás A kérelem melléklete a jövedelemigazolás”

4. számú melléklet a ……/….önkormányzati rendelethez „6. melléklet az 5/2011. (I.28.) önkormányzati rendelethez 1.A rendelet 2. § (2) bekezdésében a Hulladékkezelő Közszolgáltató részére elrendelt szelektív begyűjtés magában foglalja az Albertirsa város közigazgatási területén képződő települési szilárd hulladék jogszabályi, illetőleg hatósági előírások szerinti kezelését, hasznosítását, valamint ártalommentes elhelyezését. 2. A Hulladékkezelő Közszolgáltató a begyűjtési és hasznosítási tevékenységet önállóan, saját üzleti kockázatára végzi olyan módon, hogy a célok elérése érdekében önálló vállalkozókat, teljesítési segédeket és együttműködő partnereket vehet igénybe. 3. A lakossági szelektív begyűjtés a következő módszerekkel történhet, a szolgáltatási szerződésben meghatározott módon: - közterületi szelektív hulladékgyűjtő szigetek - házhoz menő begyűjtés - hulladékudvar üzemeltetése - intézményekben történő gyűjtés 4. A Hulladékkezelő Közszolgáltató az igényeknek megfelelően szelektív hulladékgyűjtő szigeteket alakít ki, melyhez biztosítja a szükséges edényzetet. A gyűjtőszigeteket a Polgármesteri Hivatallal egyeztetve úgy kell elhelyezni, hogy azok frekventált helyen legyenek, elérhető közelségben a lakosság számára, az ott élőket ne zavarják, és könnyen megközelíthetőek legyenek töltés és ürítés szempontjából is. A gyűjtőszigetek közterületen történő elhelyezését az Önkormányzat térítésmentesen biztosítja. 5. A Hulladékkezelő Közszolgáltató a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos tevékenységét térítésmentesen végzi, a szelektíven gyűjtött hulladékért a szolgáltatást igénybe vevők sem kapnak térítést. 6. A szigetek környezetének tisztántartását az Önkormányzat, az edények karbantartását a Hulladékkezelő Közszolgáltató végzi.“ 7. A gyűjtőedéneket a beléjük helyezhető hulladék fajtájára egyértelmáven utaló jelöléssel kell ellátni. Az edényekbe csak a jelölésnek megfelelő hulladék helyezhető el. 8. A hulladékgyűjtő szigetekre a szelektíven gyűjtött hulladékokon kívül egyéb települési szilárd hulladékot vinni tilos.


Ügyiratszám:

Minősítés:

Napirendi pont: 5.


Az előterjesztés tárgya: A társadalmi szervezetek pénzügyi támogatási rendjéről szóló 20/2010. (XII.14.) rendelet módosítása



Az előterjesztést véleményező bizottságok: Jogi, Ügyrendi Bizottság Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta: Megjegyzések:


Előterjesztés a Képviselő-testület 2011 május 26-i ülésére Tisztelt Képviselő-testület! Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2010. decemberi ülésén fogadta el 20/2010. (XII.14.) önkormányzati rendeletét a társadalmi szervezetek pénzügyi támogatási rendjéről. A rendelet alapján februárban döntés született a 2011. évi pályázati felhívásról. A pályázatra 14 civil szervet adott be pályázatot, melyek közül a pályázati kiírás feltételeit 7 szervezet teljesítette. A döntéshozatalnál megállapításra került, hogy sajnos rendeletünk ellentmondásos a tekintetben, hogy megköveteljük-e a bírósági bejegyzést. Míg a rendelet értelmező rendelkezéseiben az szerepel, hogy civil szervezetnek tekintjük a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteket, a rendelet mellékletében kötelezően csatolandó elemként írtuk elő a szervezet bírósági nyilvántartásba vételéről szóló 30 napnál nem régebbi kivonat csatolását. Ezen előírás miatt például az előző években támogatott nyugdíjasklubok nem tudtak indulni a pályázaton. Több szervezet került elutasításra azon előírás miatt, mely szerint az előző évről szóló számviteli beszámolót kell egyszerű másolatban csatolni. Itt zavaró lehetett, hogy az NCA pályázatoknál elfogadott a benyújtás évét két évvel megelőző beszámoló is abban az esetben, ha jogszabály szerint még nem kellett az előző évi beszámolót benyújtania a szervezetnek. Mivel a társadalmi szervezetek beszámoló benyújtási határideje május 31., a pályázat benyújtási határideje viszont március 24-e volt, több szervezet nem a 2010. évi, hanem a 2009. évi beszámolót csatolta. Fentiek miatt az alábbi rendelet-módosítást javaslom elfogadásra a Képviselő-testületnek. Albertirsa, 2011. május 16.


Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének rendelet-tervezete a társadalmi szervezetek pénzügyi támogatásának rendjéről szóló 20/2010.(XII.14.) önkormányzati rendelet módosításáról Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a helyi önkormányzatokról szóló, 1990. évi LXV. törvény 8. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A társadalmi szervezetek pénzügyi támogatásának rendjéről szóló 20/2010. (XII.14.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Ör.) 5. § (5) bekezdés helyébe az alábbi bekezdés lép: „(5) A támogatást igénylő civil szervezet az adott évi pályázati kiírás előírásai alapján egy pályázatot nyújthat be, kivéve, ha az adott évben több pályázati kiírásra kerül sor és az adott évben pályázata elutasításra került.”

2. § Az Ör. 10. § (2) bekezdés helyébe az alábbi bekezdés lép: „(2) A támogatott a támogatás összegével köteles a képviselő-testületnek – működési és tevékenység támogatása esetén - tárgyév december 15. napjáig, – program, rendezvény támogatása esetén – a program, rendezvény lebonyolítását követő 30 napon belül elszámolni. A pénzügyi elszámoláshoz szakmai és pénzügyi beszámolót kell mellékelni. A pénzügyi elszámolás a rendelet 2. számú mellékletét képező elszámoló lapon, a támogatási célokkal kapcsolatosan felmerülő költségekről kiállított számlákkal és számlaösszesítővel történik.”

3. § Az Ör. 1. számú mellékletében A pályázat kötelező mellékletei a) „1. A szervezet bírósági nyilvántartásba vételéről szóló 30 napnál nem régebbi kivonat” szövegrész helyett az „1. Jogi személyiséggel rendelkező szervezet esetén a szervezet bírósági nyilvántartásba vételéről szóló 30 napnál nem régebbi kivonat” szöveg lép. b) „2. Az előző évről szóló számviteli beszámoló egyszerű másolata (fénymásolat)” szövegrész helyébe a „2. Jogi személyiséggel rendelkező szervezet esetén az előző évről szóló számviteli beszámoló egyszerű másolata (fénymásolat). Előző évnek azt kell tekinteni, amelyre nézve a számviteli beszámoló jogszabály szerint rendelkezésre áll, illetve rendelkezésre kellene állnia.„ szöveg lép. 4. § Ez a rendelet 2011. június 1-én lép hatályba.




Ügyiratszám:

Napirendi pont: 6.


igen

nem

Az előterjesztés tárgya: Az ivóvíz és szennyvíz szolgáltatás helyzete Albertirsán, a továbblépés lehetőségei A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Boros Ottó intézményvezető Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: -


Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Pénzügyi Bizottság




Tisztelt Képviselő-testület! A címben szereplő előterjesztést (üléstervünknek megfelelően) Boros Ottó Úr az alábbiak szerint készítette. Javaslom annak megtárgyalását, továbbá a benne foglaltak alapján, a végén következő határozati javaslat elfogadását. Fazekas László polgármester I.)

Jelenlegi helyzet bemutatása

A)

Műszaki adatok

1.

Ivóvíz hálózat

Az albertirsai ivóvíz hálózatról, víztermelő egységekről, kutakról az alábbi statisztikai információkat szolgáltathatjuk: 2010.12.31-én intézményünk 78998 folyóméter ivóvíz hálózatot üzemeltetett. Ennek 81,2%-a ma már beépítésre nem alkalmas azbesztcement nyomóvezeték, 7,3% korszerű KM PVC és 11,5%-a szintén korszerű KPE nyomóvezeték. A hálózaton 2010. évben 51 csőtörés volt, amelyek zöme a házi bekötések megfúró csapjainak meghibásodásából eredt. 2010.12.31-én 131 db közkutat, 161 db földalatti tűzcsapot, 17 db földfelettit 89 db tolózár aknát üzemeltettünk. A hálózat és szerelvényei átlagos életkora 29 év feletti, elhasználtsági fokuk közel 88%-os! Az ivóvíz hálózaton 2010.12.3-én 3727 ügyfélnek, ezen belül 168 közületnek és 3559 lakossági ügyfélnek szolgáltattunk a kutakon keresztül 419312 m3 nem kifogásolt, ásványvíz minőségű ivóvizet. Értékesítettünk közel 323398 m3 ivóvizet. Hálózati veszteségünk 78694 m3, míg az értékesítési veszteségünk 17220 m3 volt! Összegezve: a vízműkutak által kitermelt, és hálózatba juttatott vízmennyiség 77,13%-ért fizetnek, 4,1%-ért nem fizetnek, míg 18,77% mennyiséget nem tudunk senkinek kiszámlázni. Az ivóvíz hálózat rákötési aránya 92,2%!

2.

Vízmű kutak

2010.12.31-én 4 db vízműkutat üzemeltethetett intézményünk. Ezek üzem közbeni kapacitásai az alábbiak: - Strand hidegvizes kút 180 liter/perc, - III. sz. vízműkút 430 liter/perc (megjegyzés: az eredmény azért ilyen kedvező e kút esetében, mivel tározóra dolgozik, s nem kell ellennyomással számolni a tározóba való töltéskor) - IV. sz. vízműkút 820 liter/perc, - V. sz. vízműkút 650 liter/perc. Ez összesen 2070 liter/perc, azaz maximálisan 2981 m3/nap víztermelő kapacitást jelent. Mivel a III. és V. sz. vízműkút üzemeltethető tározóra is, kapacitásuk tovább növelhető. Így a legjobb vízadó képességű kút (IV. sz. vízműkút) bármilyen javítási periódusában az biztonsággal helyettesíthető.

3. Szennyvízcsatorna hálózat Intézményünk 2010.12.31-én 91760 folyóméter szennyvízcsatorna hálózatot üzemeltetett. Ennek 37,2%-a azbesztcement csatorna, 59,9%-a környezetbarát gyakorlatilag szivárgásmentes KG PVC csatorna, míg 2,9% nyomóvezeték, amelynek közel fele azbeszcement, míg másig fele KM PVC nyomócső. A hálózaton 2010-ben 80 alkalommal volt dugulás. A szennyvízcsatorna hálózathoz 2010.12.31-én 1035 db akna és öntöttvas fedlap tartozott, valamint 528 db tisztító nyílás. Üzemeltettünk továbbá 15 tolózárat és 15 db visszacsapó szelepet. A hálózat átlagos életkora 22 év, elhasználtsági foka 66,7%-os. A szennyvízcsatorna hálózaton 2010-ben 168 közületi és 2930 lakossági ügyfélnek 595662 m3 szennyvíz-tisztítás szolgáltatást szolgáltattunk. A hálózati veszteség 257263 m3, míg az értékesítési veszteség 35803 m3. Összegezve: a szennyvíztisztító telepre érkező szennyvizek 44,79%-ért fizetnek a szolgáltatást igénybe vevők, 6,01% mennyiségért nem fizetnek és 49,2% mennyiség után nem tudunk számlázni!!! A szennyvízcsatorna rákötési arány 76,1%os!

4. Szennyvíztisztító telep

A 2008.12.23-án üzembe helyezett 1800 m3/nap kapacitásra bővített szennyvíztisztító telepre 1632 m3/nap átlagos mennyiségű szennyvíz érkezett. Ez a korábbi évekhez képest (1095 m3/nap átlag) 49%-os terhelés növekedés. E mögött elsősorban a 2010. évi rendkívüli csapadékos év volt. Megemlítem, hogy 2010. november 27-től 2011. március 25-ig a szennyvíztisztító telep minden nap a hidraulikai kapacitása (1800 m3/nap) feletti terhelést kapott. November, december és január hónapban több alkalommal túlléptük e kapacitás 200%-át!

B) Minőségi adatok

1. Vízminőségi adatok A 2010. évi összesített vízminőségi adatok kutanként: Megnevezés Hőmérséklet (ºC) Szín PH Fajlagos vezetőképesség μS/cm Ammónium NH4 (mg/l) Vas Fe (μg/l) Mangán Mn (μg/l) Nitrit NO2 (mg/l) Nitrát NO3 (mg/l) KOI (mg/l) Nátrium Na (mg/l)

Hideg 15,7

III. kút IV. kút 16,5 17

színtelen színtelen

V. kút 15,5

Határérték

színtelen

színtelen

Nincs megkötés

Nincs megkötés

7,54 485

7,75 471

7,86 486

7,9 462

<8,5 2500

0,07

<0,02

0,57

<0,02

0,2

1674

<20

69

<20

200

79

<10

58

<10

50

<0,02

<0,02

<0,02

<0,02

0,5

1,0

3,7

<1,0

2,9

50

0,4

0,3

0,6

0,6

3,5

24

22

50

21

200

Nincs Kálium 0,5 0,7 0,9 0,7 megkötés K (mg/l) Nincs Kalcium 48,6 51,6 38,3 53 megkötés Ca (mg/l) Nincs Magnézium 32 31,9 26,1 31,1 megkötés Mg (mg/l) Króm 6 50 Cr (µg/l) Szulfát <5 <5 5 <5 250 SO4 (mg/l) Keménység 14,2 14,6 11,4 14,6 5-35 ºnk Arzén 3,0 2,0 2 2 10 (μg/l) Metántartalom 0,21 0,00 0,69 0,00 * 3 (l/m ) Megjegyzés: *a metántartalomnál nem határérték van, hanem fokozat: <0,8 l/m3-ig „A”, 0,810 l/m3-ig „B” és >10 l/m3-nél „C” fokozat. A és B esetén nem kell gáztalanítani az ivóvizet! A víz keménységi adatai szerint az albertirsai ivóvíz közepesen kemény. (0-10-ig lágy, 11-20ig közepesen kemény, 21-28-ig kemény és 29-35-ig nagyon kemény.) Az I/A kút magas vízhőmérséklete és magas metántartalma miatt, a II. sz. kút erős homokolása miatt nem működik, míg a strandi hidegvizes kutat technikailag nem szükséges üzemeltetni.

2. Szennyvízminőségi adatok Megnevezés (mg/l) pH BOI5 KOI SZOE NH4-N Koliform (ml/l) Hőterhelés (ºC) Összes nitrogén Összes foszfor Összes bárium Összes oldott anyag Összes lebegőanyag Na-egyenérték (%) Szulfid Összes keménység

Nyers szennyvíz 8,04 256 528 10,62 69,92 14,82 81,12 10,2 1322,4 269,6 37,38 0,34 8,17

Tisztított szennyvíz 7,41 8,92 41,83 2 2,56 15,82 11,37 2,52 1098,5 13,33 39,44 <0,1 7,84

Hatásfok (%) 100 96,52 92,89 81,17 96,34 85,99 75,33 95,05 -

Határérték 6,5-9 25 75 15 10 10 30 40 5 0,5 2000 50 60 0,01 -

3. Szennyvíziszap minőségi adatok Megnevezés

Préselt iszap mg/kg sza.

Betárolt iszap mg/kg sza.

Szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítás határértékei mg/kg sza.

Foszfor 11415 23267 Kálium 4102 3428 Nátrium 1930 925 Kalcium 36013 35769 Magnézium 5502 7855 Vas 4312 4081 Mangán 170 258 Réz 118 158 1000 Cink 588 782 2500 Bór 13,4 58,5 Molibdén <8,0 <8,0 20 Kén 5284 11142 Alumínium 7821 11490 Arzén <20,0 <20,0 75 Higany <4,0 <4,0 10 Kadmium 1,48 1,63 10 Kobalt 2,62 2,23 50 Króm 22,7 21,6 1000 Nikkel 10,7 13,4 200 Ólom 32,1 30,1 750 Szelén <10,0 <10,0 100 Megjegyzés: a határérték nélküli komponenseknél nem határoz meg ilyet az 51/2001. (IV.3.) sz. Kormányrendelet, azaz feltétel nélkül hasznosíthatók!

C) Gazdasági adatok Elöljáróban jelezzük, hogy a Viziközmű rendelkezésre álló gazdasági adatait bevétel oldalon nem tudták a pénzügyi iroda munkatársai a rendelkezésre álló szoftverek segítségével megbontani, így inkább intézményként összesítve mutatjuk be a 2006. évi adatokat.

1. Bevétel előirányzatok 1.1. Vízmű szakfeladat Megnevezés Előirányzat Vízdíj bevételek Vízbekötések bevétele Egyéb sajátos bevétel Továbbszámlázott működési ktsg Víz közműfejlesztési hozzájárulás Továbbszámlázott működés kamat Számlázott ÁFA Vízmű összesen

1.2. Szennyvíz szakfeladat Megnevezés Csatornadíj bevételek Csatornabekötések bevétele Továbbszámlázott működési ktsg Csatorna közműfejlesztési hozzájárulás

63325000 4124000 3935000 0 17846000 89230000

Előirányzat 58752000 5436000 0 0

Tény 80284256 4758831 35000 4383598 0 66186 22226006 111753877

Tény 38739117 6372551

Eltérés +16959256 +634831 +35000 +448598 +66186 +4380006 +22523877

Eltérés -20012883 +936551

Teljesítés %

126,78 115,39 111,4

124,54 125,24 Teljesítés %

65,94 117,23

Számlázott ÁFA Szennyvíz összesen Viziközmű összesen Viziközmű eredménye:

16047000 80235000 169465000 +7082000

11273606 56385274 168139151 +42493167

-4773394 -23849726 -1325849 +35411167

70,25 70,28 99,22 600,1

A bevételek összevont eredménye: 1.325.849.- Ft hiány! 2. Költség előirányzatok 2.1. Vízmű szakfeladat Megnevezés Előirányzat Személyi jellegű kiadások Munkaadói járulékok Készletbeszerzések Szolgáltatások Különféle dologi kiadások Egyéb folyó kiadások Beruházások Vízmű összesen

2.2. Szennyvíz szakfeladat Megnevezés Személyi jellegű kiadások Munkaadói járulékok Készletbeszerzések Szolgáltatások Különféle dologi kiadások Egyéb folyó kiadások Beruházások Szennyvíz összesen Viziközmű összesen

31633000 8069000 6241000 18755000 7098000 4865000 11103000 87765000

Előirányzat 10461000 2582000 6179000 29375000 8947000 10155000 6919000 80235000 162383000

Tény 28212051 7354454 3710870 16160345 5411199 3160030 798900 64807849

Tény 9529395 2443149 5430816 27540308 8953893 4122763 2817811 56385274 125645984

Eltérés -3420949 -714546 -2530130 -2594655 -1686801 -1704970 -10304100 -22957151

Eltérés -931605 -138851 -748184 -1834692 +6893 -8032237 -4101189 -23849726 -36737016

Teljesítés %

89,19 91,14 59,46 86,17 76,24 64,95 7,19 73,84 Teljesítés %

91,09 94,62 87,89 93,75 100,08 40,60 40,73 70,28 77,38

A költségek összevont eredménye: 36.737.016.- Ft megtakarítás! Összességében intézményünk 35.411.167.- Ft pozitív eredménnyel (nyereséggel) zárta a 2010. évet! 2.2. Díjbeszedés kintlévőségei (hátralékok) A könnyebb érthetőség kedvéért táblázatos formában közlöm 2001-2010.évek vonatkozásában a ténylegesen kiszámlázott (január 1. és december 31. időszakok között érvényes adatok), és a ténylegesen beszedett (átutalt) összegeket. Elöljáróban jelzem, hogy az alkalmazott kimutatások nincsenek tekintettel az alábbiakra: - Mind a víz, mind a csatorna-szolgáltatások mérőeszközzel mért mennyiségek, s mint ilyenek folyamatos szolgáltatásnak minősülnek. - A mérőeszközökön mért mennyiségek, és azok tényleges kiszámlázása között két-három hónap telik el. - A pénzforgalmi szemléletű kimutatások (ilyen az összes önkormányzati intézmény kimutatása, így intézményünké is) ezekre nincsenek tekintettel, így az adatok összehasonlíthatóságában jelentős torzulásokat okoznak. Így a tárgyévet követően kiszámlázásra kerülő fogyasztások számlái rendre a

-

Megnevezés Kiszámlázott alapszolgáltatá sok Megfizetett alapszolgáltatá sok Hátralék (értékesítési veszteség)

következő év forgalmi adataiba kerülnek. Torzítanak továbbá a hátralékos ügyfelek utólagos kifizetései, hiszen a több hónapos, vagy épp több éves hátralék bevétele az adott évben kerül rögzítésre, noha az nem az adott év szolgáltatásainak ellenértéke. 2001 43632

2002 61740

2003 72233

2004 90152

2005 97580

2006 2007 2008 2009 2010 108808 140108 134735 152727 162114

43575

51217

60231

68666

79753

92294

105012 108958 142237 148507

57

10523

12002

21486

17827

16514

35096

25777

10490

13607

(Megjegyzés: - Adatok 1000.- Ft-ban és ÁFÁ-val együtt értendők. - A táblázat számai a díjbeszedési rendszerből származnak, ahol a január 1. és december 31. közötti időszak tényleges adatai lekérdezhetőek. - Amennyiben számszerűen összeadnánk a 2001-óta keletkezett hátralékokat 163379 ezer Ft-ot kapnánk. Azonban az intézmény jelenlegi összes (2001-től számított) kinnlévősége 46322 ezer Ft jelenleg. Ha figyelembe vesszük, hogy 2001-től 1063829 ezer Ft értékű számlát bocsátottunk ki, a hátralék ennek 4,35%-a mindössze!) A hátralékok alapvető okaiként az alábbiakat áll módomban felsorolni: - A számla ki nem fizetésének nincsenek igazi szankciói. A közműves ivóvíz szolgáltatásból fogyasztót kizárni csak a 38/1995. (IV.5.) sz. kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseinek betartásával lehet, ami 150 m-es körzetben közkútról, vagy lajtoskocsiból való vízszerzés lehetőségét nyitva hagyja a fogyasztó felé. A fogyasztót e szerint csak hosszadalmas jogi procedúra után lehet a szolgáltatásból kizárni. A szennyvízelvezetés szolgáltatásból pedig nemfizetés esetén sem lehet kizárni! Ez a jogi helyzet negatívan diszkriminálja az ilyen szolgáltatók lehetőségeit a többi közüzemi szolgáltatással (szolgáltatóval) szemben! - Az intézmény 2001. évi átvétele óta 2009-ben került sor először fizetési meghagyások kibocsátására, amelyek jogi rendezése folyamatosan zajlik. - A hátralékok kezelése érdekében olyan jogi tevékenységeket kell foganatosítani (fizetési felszólítások kiküldése, fizetési meghagyás kibocsátása, bírósági perben való részvétel, végrehajtási eljárásban való részvétel, stb.), ami eleve jogi végzettségű dolgozó munkáját, vagy ilyen tudású alvállalkozó bevonását igényelné. - A hátralékosok vizsgálatát elvégezve megállapítható, hogy a rendszeresen késedelmesen fizetők, vagy egyáltalán nem fizetők az alábbi főcsoportokra oszthatók: o Közkúthasználati díjat fizetők o Szolgáltatási szerződésben csekkel fizetők o Szociálisan nehéz helyzetben lévők 2010.12.31-én az alábbi hátralékokkal rendelkeztek ügyfeleink: - Közületek 3.569.202.- Ft (ezen belül az átutalásos ügyfelek 79,28%-ot, míg a csekken fizetők 20,72%-ot tesznek ki) - Lakosság 42.752.881.- Ft (ezen belül a készpénzes/díjbeszedős ügyfelek 65,07%-ot, a csekken fizetők 31,43%-ot, míg az átutalással fizetők 3,5%-ot tesznek ki)

A hátralékok időbeli eloszlása a következő: Megnevezés

0-30 nap

Átutalás Csekk Átutalás Csekk Díjbeszedő

31-90 nap

208448 64001

170008 70921

38069 1576853 2403108

41124 1432250 2730299

91-180 nap 181-360 nap > 360 nap Σ hátralék Közületek 424791 666993 1359331 2829571 159984 126959 317766 739631 Lakosság 142461 64096 213400 1494073 1434569 2131617 6642466 13438850 3242890 5462325 13981336 27819958

Amennyiben a hátralékok nagyságrendjét figyeljük, az alábbi adatokhoz jutunk: - 0-5000.- Ft 229 db, - 5001-10.000.- Ft 202 db, - 10.001-25.000.- Ft 257 db, - 25.001-50.000.- Ft 181 db, - 50.001-100.000.- Ft 109 db, - 100.001-200.000.- Ft 94 db, - 200.001-300.000.- Ft 29 db, - > 300.000.- Ft 15 db. Érdekességként megemlítem, hogy a 100.000.- Ft feletti hátralékosok (138 ügyfél) összes hátraléka (26877461.- Ft) a teljes hátralék 58%-a!

3. Jogi helyzet A legfontosabb kiemelni a következőket: - Az alapító okiraton kívül, vagy annak elkészülte óta nem fogalmazódott meg semmiféle módon, hogy az alapító mit vár az intézményétől, erről szerződés nem született. Utalok a megküldött Üzemeltetési Szerződésre, amelyet egyszer tárgyalt egy ad-hoc bizottság, majd elenyészett. - Az intézmény jelenleg olyan vízminőségi kritériumokért is felel, amelyeket bármely közműves ivóvíz ellátásba bekapcsolt albertirsai állampolgár képes úgy lerontani, hogy saját felelőssége fel sem merül, csak a szolgáltatóé, és ez negatívan diszkriminálja a szolgáltatót a fogyasztóval szemben. - Az albertirsai szennyvízcsatorna hálózatba jogszabály ellenesen csapadék, réteg és talajvíz áramlik. Ezáltal olyan költségek terhelődnek a szolgáltatásokat szabályosan igénybe vevőkre, ami ezáltal negatívan diszkriminálja őket. - Azon albertirsai állampolgárok, akik rendelkeznek fúrt vagy ásott kúttal, s az ott beszerzett vizeket lakásukba vezették, részben vagy egészben nem fizetnek a szennyvízelvezetés szolgáltatásért, és ez negatívan diszkriminálja a díjat korrekt módon rendezőkkel szemben. - Környezetvédelmileg nem fogadható el az az állapot, hogy a csatornázott, vagy csatornázatlan területen lakók nem zártrendszerű szennyvíztározókat üzemeltessenek, s ezzel végletekig elszennyezzék az első vízadó réteget (0-40 m-es mélység)! - A város nem rendelkezik sem közép, sem hosszú távú koncepcióval a közművek fenntartása, rekonstrukciója, vagy fejlesztése kapcsán. Ugyanez elmondható a közművekhez tartozó termelő, szolgáltató egységekről is, továbbá a kapcsolódó felszíni víz elvezető rendszer kialakításáról. Kivételt képez az intézmény által készített szennyezéscsökkentési ütemterv a szennyvíztisztító telep vonatkozásában, azonban ennek költségvetési koncepciója (kötelezettségek vállalása) nem került tárgyalásra a T. Képviselő testület részéről.

D)

Gondok

Mivel a víz és szennyvízelvezetés szolgáltatás helyzetéről szól jelen beszámolónk, nem kerülhetjük meg a jelenleg fennálló gondjaink felsorolását.

1.

Ivóvíz hálózat

Az alapdilemmát már a műszaki adatoknál felvetettük. A jelenlegi teljes ivóvíz hálózat 82,2%-t az elkövetkezendő években ki kell váltani, mert az környezetvédelmileg ma már nem elfogadható azbesztcement csőből épült. Hogy képet kapjunk ennek nagyságrendjéről vegyünk egy fajlagos 6.000.- Ft/folyóméter fektetési költséget és kiderül, hogy a csere, vagy rekonstrukció min. 386 millió Ft + ÁFA költségbe kerülne.

2.

Vízminőség

Sajnálatos, de Albertirsán előfordulhat, hogy egy ingatlan rendelkezik közműves vízellátással és saját vízszerzési lehetőséggel is. Amennyiben a saját kút még a lakáshoz is eljut (véleményünk szerint az 1980 előtt épült házak esetében ez rendre így lehet), úgy előállhat az a helyzet, hogy a saját kútba szerelt szivattyú nagyobb nyomást produkál, mint a viziközmű hálózatában lévő nyomás (ezt a víztorony gyakorlatilag 3,5-3,8 bar nagyságon tartja). Ekkor előállhat az a helyzet, hogy a nem ismert minőségi tulajdonságokkal rendelkező házi víz, kijut az utcai hálózatba. Amennyiben az ártalmas anyagot tartalmaz, bejuthat másik ingatlanra, s okozhat ott közegészségügyi problémákat. Ennek elmaradásáért a viziközmű polgárjogilag felel! Véleményünk szerint ez a rendszer így, ilyen feltételrendszerben nem tartható fenn. Két megoldási lehetőség mutatkozik. Elsődlegesen ki kell deríteni, hol vannak olyan ingatlanok, ahol a kétfajta vízszerzés fennáll. Utána vagy el kell bontani a közműves vízellátást biztosító bekötést a tulajdonos költségén, vagy arra kötelezni, hogy olyan vízmérőt építsünk be részére, amiben van visszacsapó szelep, s ennek költségeit neki kell állnia.

3.

Vízlopások

Felmerül továbbá a közműves vízellátással és saját vízszerzéssel is ellátott helyeken a károkozás lerendezésének kérdése. Saját kút vizét a lakásba tilos ugyanis bevezetni, ha az rendelkezik a közműves vízellátás lehetőségével is. Ilyen rendszerben az ingatlan tulajdonosa kétszer károsítja meg a víziközművet. Egyszer akkor, amikor a saját vizét használva, nem a városi vízből használ, és ezért nem fizet, másodszor, amikor a használt vizet a szennyvízcsatorna hálózatba engedi, s azért sem fizet. Ennek a helyzetnek a tűrése sem tartható tovább! Ennek nagyságrendjét ma már meg tudjuk közelíteni. A közműves szennyvízcsatorna hálózatba közel 140.000 m3/év mennyiségű szennyvíz kerül bevezetésre, amiért nem fizetnek. Jelen mennyiség 30-40%-át teheti ki a méretlen házi vízszerzésből származó szennyvíz bebocsátás, míg a maradékot az illegális bekötésekből, csapadék és rétegvíz bevezetésekből származik. Ennél fogva a vízlopásokból származó értékesítési kár 7,4-10 millió Ft + ÁFA/év árbevétel kieséssel kell számolnunk. Ez az összeg az éves árbevételünk 5,7-7,7%-a!

4.

Szennyvízcsatorna hálózat

Legnagyobb tisztelettel is adózva a csatornahálózat alapjait tervezők és megépítők előtt, a hálózat legnagyobb hibája, hogy abból mindent kispóroltak, amit lehetett. Hogy a fektetés költségén fogjanak, nagyon kis esésű (1-3‰) csatornákat építettek, amiben a szennyvíz műszakilag elvárt áramlási sebessége messze elmarad az 1 m/másodperctől (ez egy sétáló ember haladási sebessége), és lecsökken 10-20 cm/másodperc értékre. Ennél fogva a csatornában gyorsan kirakódik a szemcsés, ülepedésre alkalmas anyag. A csatornában a szennyvíz kanyarogni kezd, és áramlása tovább lassul. Kialakulnak a gyakori dugulások, valamint nyáron a szennyvíz berothad, míg télen túlhűl. A berothadás erős záptojás szaggal jár (kénhidrogén és metán, illetőleg gyenge kénessav képződik), s ennek következményeként a csatorna beton és fém szerkezetei erősen korrodálódni kezdenek, valamint a

szennyvíztisztító telep tisztítási hatásfokát erősen lerontják. A télen túlhűlő szennyvíz tisztíthatósága 12 ºC alatt nagyon leromlik. Albertirsán nem ritka télen a 8 ºC alatti beérkező, tisztításra váró szennyvíz.

5.

Átemelők

A szennyvízcsatorna hálózat átemelőinek fő problémái az alábbiak: - az átemelőkbe beépített fémszerkezetek nem saválló kivitelben készültek - az átemelőkben alkalmazott búvárszivattyúk zöme 19 éves - az átemelő szivattyúk szálas anyag elleni védelme nem megoldott - az átemelők irányítástechnikája nem megoldott

6.

Szennyvíziszap lerakás problémái

Jelenleg lezártnak tekinthető két év időtartamra a szennyvíziszap elszállítása, mivel az ide vonatkozó közbeszerzés lezajlottnak tekinthető. Úgy vélem azonban, a kapott technológia pazarló, a fizetendő díjra semmiféle ráhatásunk nincs. Célszerű volna a városnak kézben tartania ezt a problémát, és olyan erre alkalmas földterületet vásárolnia, ahol az iszap mezőgazdaságilag lerakható. Ez az új telep adottságait figyelve évente 1800-2500 m3, közel 20-22% szárazanyag tartalmú, lapátolható konzisztenciájú anyag keletkezését és lerakását jelenti. A jelenlegi iszaptároló térfogat (a régi vasbeton műtárgyakat is ebbe sorolva) legjobb esetben épp kiteszik a szükséges térfogat 50%-át! Nem mindegy ugyanis, hogy a keletkezett szennyvíziszapot a szennyvíztisztító közelében, vagy attól nagy távolságra helyezzük el. A mezőgazdasági hasznosítás pénzügyileg stabil alapokra helyezhető, mivel a technológia költség és hiteligényét (ideértve a földvásárlás összegét is) a díjba elhelyezhetjük, viszont kizárólag ebben az esetben keletkezik árbevétel, ami ideális esetben kioltja a költségeket. Tisztelettel, Boros Ottó Intézményvezető

Albertirsa, 2011.05.16. Határozati javaslat Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megtárgyalta és elfogadta az ivóvíz szolgáltatás helyzetéről szóló előterjesztést. A Képviselő-testület, az előterjesztésben foglaltak alapján: - felkéri a Víz – Csatorna Intézmény vezetőjét, hogy készítsen hosszú távú koncepció tervezetet a városi közművek fenntartásáról, rekonstrukciójáról, fejlesztéséről, - felkéri a Polgármestert, hogy a Szennyvíztisztító telepre vonatkozó szennyezéscsökkentési ütemterv megvalósításáról készítsen előterjesztést. Határidő. mindkét feladatra, a 2011. októberi Képviselő-testületi ülés Felelős: Víz – Csatorna Intézmény vezető és Polgármester


Ügyiratszám:

Napirendi pont: 7.


igen

nem

Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzata hatályos rendeleteinek felülvizsgálatáról A napirendi pont előterjesztője: Elter János, a Jogi, Ügyrendi Bizottság elnöke Az előterjesztést készítette: Elter János, a Jogi, Ügyrendi Bizottság elnöke Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: -






JOGI, ÜGYRENDI BIZOTTSÁGI ELNÖKÉTŐL Előterjesztés a Képviselő-testület 2011. május 26-ai ülésére Albertirsa Város Önkormányzata hatályos rendeleteinek felülvizsgálatáról Tisztelt Képviselő-testület! A képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatában feladatául adta a Jogi, Ügyrendi Bizottság részére, hogy évente vizsgálja felül az önkormányzat hatályos rendeleteit, és tapasztalatairól tegyen jelentést a képviselő-testületnek. A helyi közhatalom gyakorlásának egyik legjelentősebb eszköze az önkormányzati rendeletalkotás. Önkormányzati rendelet egyrészt a helyi társadalmi viszonyok jogi rendezésére, másrészt törvény végrehajtására alkotható. Az első esetben az önkormányzat a helyi igények alapján, saját elhatározásából szabályozhatja a rendezést igénylő – törvény által nem szabályozott – helyi társadalmi viszonyokat. (Pl.: a növények telepítési távolságáról, vagy a közterületek tisztántartásáról szóló rendeleteink) A második csoportba tartozó, törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkotott rendeletek részben kötelező feladatként, részben pedig – a felhatalmazás lehetőségével élve – önként alkotott rendeletek. (Pl.: az Ötv. 18. § (1) bekezdése értelmében „a képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg”) Az önkormányzati rendeletalkotás hátteréül az alábbi jogszabályok szolgálnak: 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról; 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról; 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról; Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2011. (IV. 01.) rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról. Rendeletalkotás szabályozása a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatában: A helyi döntéshozatali eljárás szabályozása a képviselő-testület feladata. Az ezzel kapcsolatos rendelkezések a szervezeti és működési szabályzat alapvető részei. Az önkormányzati rendeletalkotás a képviselőtestület hatásköréből nem ruházható át, a rendeletalkotáshoz minősített többség szükséges, amely a megválasztott képviselők több mint felének igenlő szavazatát jelenti. A rendelet megalkotása nyilvános ülésen történik. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá. Az önkormányzati rendeletek felülvizsgálata

Az önkormányzati döntés határozat, vagy rendelet formájában jelenik meg. Ezen aktusokat az Alkotmánybíróság, illetve bíróság, és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. A határozat törvényességi felülvizsgálata a bíróság, a rendelet törvényességi felülvizsgálata az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Természetesen vannak a rendszerbe épített ”szűrők”. A rendelet-tervezettel kapcsolatban ilyen feladatot lát el a Jegyző és a Jogi, Ügyrendi Bizottság. Hatályos SZMSZ-ünk 2. számú mellékletében – a rendeletek törvényességének biztosítása érdekében – számos feladatot állapít meg a Jogi, Ügyrendi Bizottság részére: -

a Képviselő-testület elé kerülő rendelettervezetek jogszerűség szempontjából történő figyelemmel kísérése; valamennyi önkormányzati rendelet-tervezete kizárólag a bizottság állásfoglalásával terjeszthetők a képviselő-testület elé; a bizottság vizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosulását, továbbá a rendeletek és határozatok Európai Uniós jogharmonizációját.

Figyelemmel fentiekre az elkészült rendelettervezetet a Bizottságnak törvényességi szempontból mindig felül kell vizsgálnia. E körben a Bizottság elsősorban azt ellenőrzi, hogy a rendelettervezet rendelkezései összhangban állnak-e a magasabbszintű jogszabályokkal, helyi közügyet szabályoz-e, nem lépi-e túl a felhatalmazás kereteit, teljeskörű-e a szabályozás, a rendelettervezet fogalmazásmódja, nyelvezete közérthető-e; szerkezeti felépítése, tagolása, jelölése megfelel-e a jogszabályszerkesztés követelményeinek. Ezután a tárgy szerint érintett bizottságok is megtárgyalják, véleményezik a rendelettervezetet (pl.: szociális tárgyú rendeletet a Népjóléti Bizottság, környezetvédelmi rendeletet a Városfejlesztési- és Környezetvédelmi Bizottság, stb.) Ha a rendelet-tervezetet a Bizottság nem találja megfelelőnek, akkor nem javasolja napirendre vételét; illetve módosítást, kiegészítést javasol. Tapasztalataink szerint a bizottsági támogatás elősegíti a képviselőtestület általi elfogadást. Rendeletalkotás és –módosítás a 2010. évben: Albertirsa Város Képviselő-testülete a 2010. évben 3 új rendeletet alkotott: 1.

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2010. (III.04.) rendelete az önkormányzat 2010. évi költségvetéséről

2.

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2010. (V.03.) az önkormányzat 2009. évi gazdálkodásának zárszámadásáról

3.

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2010. (XII.14.) rendelete a társadalmi szervek pénzügyi támogatásának rendjéről

rendelete

A 2010. évben az alábbi rendeletek módosítására került sor: 1.

Albertirsa Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének módosított 24/2001.(XI.30.) számú ÖK. rendelete az Önkormányzat által fenntartott nevelésioktatási és gyermekvédelmi intézményekben alkalmazandó étkezési térítési díjakról

2. 3. 4.

Albertirsa Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2002. (IV.26.) számú ÖK. rendelete a Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról Albertirsa Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2002. (VI.28.) számú ÖK. rendelete a háziorvosi körzetek megállapításáról Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2006. (I.30.) rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

5.

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2006. (V.02.) rendelete az adósságkezelési szolgáltatásról

6.

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2006. (X.13.) rendelete az önkormányzati képviselők, bizottsági elnökök és tagok tiszteletdíjáról

7.

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2007. (IV.10.) rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról

8.

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2007. (XII.21.)számú rendelete a Képviselő-testület hivatalának köztisztviselői, közszolgálati jogviszonyának kérdéseiről

Hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatának ütemezése a 2011. évben Albertirsa Város Önkormányzatának jelenleg 44 hatályos rendelete van. (A hatályos rendeletek jegyzéke az SZMSZ 3. számú függelékében található.) A hatályos rendeletek áttekintését követően a Bizottság összeállította a rendeletek felülvizsgálatának 2011. éves ütemtervét, mely jelen előterjesztés mellékletét képezi. Az ütemterv iránymutatásul szolgál, az ott megjelölt időpontok az aktuális feladatok tükrében változhatnak. Kérem a T. Képviselő-testületet, hogy beszámolómat megtárgyalni szíveskedjen. Albertirsa, 2011. május 10. Elter János sk. elnök

HATÁLYOS ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEK FELÜLVIZSGÁLATÁNAK ÜTEMEZÉSE A 2011. ÉVBEN Rendelet neve, száma

Felülvizsgálat tervezett időpontja

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2005. (I. 28.) számú rendelete az állattartás helyi szabályairól

szeptember

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2005. (V. 26.) számú rendelete az utcanévről, a házszámtábláról, valamint a házszámozás szabályairól A közterületek tisztántartásáról szóló módosított 10/1997.(V.23.) számú ÖK. rendelet és a Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2004. (V. 25.) számú rendelete a helyi környezet védelméről

október

november

Felülvizsgálat szükségességének indokolása Az elmúlt időszak jogalkalmazási tapasztalatainak beépítése a rendeletbe

A rendelet elfogadását követő jogszabályváltozások átvezetése, a rendelet végrehajtásának vizsgálata

Egy új, a helyi sajátosságoknak megfelelő környezetvédelmi rendelet megalkotása, mely magában foglalja a köztisztaságra vonatkozó rendelkezéseket is

Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. május 26-ai ülésére

Ügyiratszám:

Minősítés:

Napirendi pont: 8.


Az előterjesztés tárgya: Az albertirsai 3. számú háziorvosi körzet további működtetése



Az előterjesztést véleményező bizottságok: Népjóléti Bizottság Pénzügyi Bizottság Jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta: Megjegyzések:


ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2011. május 26-i ülésére Tisztelt Képviselő-testület! Dr. Galiger Zoltán az albertirsai 3. sz. háziorvosi körzet orvosa 2011. június 30-al a praxisról lemondott. . A praxis működtetését Szolgáltatóként Albertirsa Város Önkormányzata látja el kötelező feladatként 2011. július 1-jétől. Ezzel kapcsolatos feladatok összefoglalása: az Önkormányzat köt a feladatra finanszírozási szerződést ideiglenesen az OEP-pel és rendelkezik szakhatósági működési engedéllyel a rendelőre, a feladatot ellátók, helyettesek megnevezésével. 1./ A praxis működtetéséhez kötelező szakdolgozók alkalmazása, közösségi szakápoló 8 órás, ápoló - adminisztrátor 8 órás. (A Szolgáltatónak biztosítani kell munkaszerződés alapján.) 2./ A Szolgáltató a betöltetlen praxist helyettesekkel és azok helyetteseivel láttatja el az orvosi feladatot és nevezi meg a szakmai felelőst. 3./ Szolgáltatónak (önkormányzatnak) veszélyes hulladékszállítási szerződést, sterilizálási szerződést szükséges kötnie, valamint szerződnie kell a számítógépes szolgálat biztosítására az Infomix Kft.-vel. Fentiekben felsoroltak a Szolgáltató részére működési engedély kiadásának minimum feltételei. A betegdokumentáció: az átadás-átvétel biztosítását, a havi jelentési kötelezettség felelősének a megjelölését, a helyettesekkel történő megállapodás tartalmazza. A jelenlegi praxis finanszírozás csökkentett összegét (számításaink szerint 800.000 Ft/hó) kapja meg a Szolgáltató a „betöltetlen praxisra.” A teljes dokumentáció benyújtásának határideje 2011. május 30. azért, hogy július 1-jétől a finanszírozási szerződés hatályba lépjen. A folyamatos ellátás biztosítása kötelező a Szolgáltató részére, a csökkentett finanszírozásból adódóan elképzelhető, hogy bepótlás is szükséges lesz, de ennek konkrét összege még nem tervezhető. Várhatóan a finanszírozás utalása augusztus hónapban lesz, mert utólagos finanszírozású a működtetés. Kérem a Képviselő-testületet, hogy mindkét határozati javaslatban hozzák meg döntésüket. Fazekas László polgármester Határozati javaslat 1. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 1.) Tudomásul veszi, hogy Dr. Galiger Zoltán 2011. július 1-jétől Albertirsa város 3. sz. felnőtt háziorvosi körzetében nem látja el a háziorvosi feladatokat. 2.) Tudomásul veszi, hogy 2011. június 30-án hatályát veszti Dr. Galiger Zoltán és az Önkormányzat közötti 1996-ban létrejött szerződés.

3.) Felhívja Dr. Galiger Zoltán figyelmét, hogy a praxis átadás-átvételt a helyettesnek a hatályos jogszabályoknak megfelelően végezze el, valamint rendezze 2011. június 28. nappal a praxis működtetés befejezésével kapcsolatos feladatokat. 4.) Utasítja a Polgármesteri Hivatalt, hogy a határozatról az érintetteket értesítse. Határidő: azonnal Felelős: Fazekas László polgármester Határozati javaslat 2. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 1.) Dönt arról, hogy Albertirsa város 3. sz. felnőtt háziorvosi praxisát ideiglenesen 2011. július 1-jétől helyettesítéssel látja el – Szolgáltatóként. 2.) Az OEP és az Önkormányzat közötti jelenleg hatályos finanszírozási alapszerződést 1219640325 sz. kiegészítteti a 6721 finanszírozási kódon a háziorvosi alapellátás feladattal a 3. sz. felnőtt háziorvosi körzet működtetésére vonatkozóan. 3.) Biztosítja a 3. sz. háziorvosi praxisban jelenleg is dolgozó szakszemélyzet foglalkoztatását 2011. július 1-jétől a Polgármesteri Hivatal keretein belül a praxis végleges betöltéséig. A szakszemélyzet létszáma: 1 fő szakápoló heti 40 óra, 1 fő ápoló – adminisztrátor heti 40 óra. 4.) Megállapodást köt a Szolgáltató a helyettesítő orvosokkal 2011. július 1-jétől, amely a működési szakhatósági engedély és a finanszírozási szerződés megkötésének feltétele. 5.) Felhatalmazza a polgármestert (ellenjegyzi: jegyző) az ügy végrehajtása során keletkezett valamennyi dokumentum aláírására. 6.) Utasítja a Polgármesteri Hivatalt, hogy a határozatról az érintetteket értesítse. Határidő: azonnal Felelős: Fazekas László polgármester

Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. május havi ülésére

Ügyiratszám:

Minősítés:

Napirendi pont: 9.

Az előterjesztés minősített többséget igényel:

igen

nem

Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés a majdani városi sportcsarnok helyszínének kiválasztása tárgyában A napirend előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Rózsa Gyöngyvér főépítész Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottságok:  Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság


Kiadási dátum: 2011. május ……


ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület május havi ülésére, a majdani városi sportcsarnok helyszínének kiválasztása tárgyában

Tisztelt Képviselő-testület!

Mint Önök előtt is ismert, 2010 tavasza óta valóságos mozgalom bontakozott ki Albertirsán a fedett városi sportcsarnok megvalósítása érdekében. A szervezők célja egy olyan méretű sportcsarnok megépítése, amelyben lelátóval és közösségi helyiségekkel együtt elfér egy szabvány méretű kézilabda pálya. A szándék időszerűségét bizonyítja, hogy férfi kézilabda csapatunk (miután felkerült a nemzeti bajnokságba, ahol már csak fedett és szabvány méretű pályán tarthatja mérkőzéseit) 2001 óta más településen (Cegléd, majd Tápiószentmárton) kénytelen „hazai” mérkőzéseit megvívni. A csarnok ugyanakkor természetesen nem egyetlen sportág igényeit elégíthetné ki. Sőt! Megfelelő terv esetén, a verseny- és szabadidő sporton kívül egyéb tematikájú programoknak is otthonául szolgálhatna. Ezek végiggondolása üzemeltetési szempontból is indokolt. Eldöntendő továbbá, hogy a csarnok magában foglaljon-e tanuszoda funkciót is, vagy azt inkább a fürdőhöz kapcsoltan próbáljuk kialakítani. A sportcsarnok építést szorgalmazó csoport eddigi eredményei nyilvánvalóvá teszik, hogy akár már idén rendelkezésükre áll majd a komplett tervdokumentáció elkészítéséhez szükséges pénz. Mindezekre tekintettel, szakmai segítséget kértem Főépítész Asszonytól a lehetséges helyszín képviselő-testület által történő kiválasztásának előkészítésében. Az alábbiakban az általam e tárgykörben készített előterjesztést olvashatják.



A helyszín kiválasztásának szempontjai:

Szabályozási terv szerint alkalmas legyen a sport funkció kialakítására,

(253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről /OTÉK/ 24. § (3) 5.)

Sportolási-szabadidős tevékenységgel kapcsolatos városi funkciók egymáshoz közel alakuljanak ki, Nagyobb tömeg könnyen meg tudja közelíteni a helyszínt, Parkolás megoldható legyen, Elsősorban önkormányzati tulajdonú terület legyen.

A jelenleg hatályos helyi építési szabályzat és szabályozási terv (5/2002.(IV.26.) Ök. rendelet 36/2004. (X.15.) és 17/2008. (IV.23.) módosító rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalva) szerint az alábbi övezetekben helyezhető el a tervezett funkció:

12. § Vt-2 jelű övezet (Albertirsa településközponti részeinek meglévő és tervezett vegyes területe)

13. § Vt-3 jelű övezet (Albertirsa településközponti részeinek meglévő vegyes területei) 24. § Ksp jelű különleges építési övezet Megvizsgálva a város önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanait, a fenti szempontrendszer alapján a legmegfelelőbb terület a strand és a sportpálya szomszédságában elterülő 6324/35 hrsz-ú és a 6451/6 hrsz-ú terület.

Az Országos Területrendezési Terv alapján a területre vonatkozó besorolás:

Országos ökológiai hálózat övezete 13. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni, a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni.

A Pest megyei Területrendezési Terv alapján a területre vonatkozó besorolás:

Országos ökológiai hálózat részét képező övezetek 15. § (1) Az országos ökológiai hálózat részét képező övezetek: a) Védett természeti terület övezete b) Ökológiai (zöld) folyosó övezete (2) A közművezetékeket és a járulékos közműépítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a tájba illőek legyenek. Az övezetben az új és felújítandó nagy-, közép- és kisfeszültségű vezetékeket - ha azt táj- és természetvédelmi igények indokolják - földkábelben kell elhelyezni. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni, a bányászati szempontból kivett

helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet.

SZABÁLYOZÁSI TERV SZERINTI ELŐÍRÁSOK A JAVASOLT TERÜLETRE:

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK, ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK

A Ksp jelű különleges építési övezet (a sportpálya területe)

27. § (1) Az övezetben létesíthető beépítés paramétereit az alábbi táblázat tartalmazza: ÖVEZET

BEÉPÍTÉSI

LEGKISEBB

JELE

MÓD

TELEKTERÜLET

Szabadon

6000 m2

Ksp

álló

LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG

10 %,

LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-

ZÖLDFELÜLET

MAGASSÁG

MÉRTÉKE

6,5 m

LEGKISEBB

60 %

(2) Az építési övezetben sportolási célú épületek, építmények, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el (szociális blokk, lelátó-, öltözőépület, vendéglátóépület). (3) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők: a) közműbecsatlakozási műtárgy b) közműpótló műtárgy c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal) d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel) e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz) f) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, g) kerti épített tűzrakóhely, h) kerti lugas, i) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő j) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.”

Kivonat a jelenleg érvényes szabályozási tervből

A megvalósításhoz alkalmas terület vizsgálata a megvalósítani kívánt sportcsarnok helyigényének figyelembe vételével:

TERVEZÉSI ALAPADATOK:

A tervezési alapadatok meghatározásának pontosítása szükséges a továbbiakban az alapos számítások érdekében. Kézilabdapálya mérete:

Nemzetközi játékokhoz

40 m X 20 m

Tervezhető minimális játéktér, Egy, a hosszoldalon elhelyezett lelátóval:

1200 m2

Becsült kiszolgáló területek (nettó m2): Előtér

150 m2

Közlekedő területek

80 m2

Női öltöző, zuhanyzó

100 m2

Férfi öltöző, zuhanyzó

100 m2 Bírói öltöző

Elsősegélynyújtó hely Becsült beépített nettó terület összesen:

20 m2

15 m2 ≈1665-1700 m2

Becsült beépített bruttó terület összesen:

Becsült parkoló szükséglet:

≈1800-2000 m2

300 férőhellyel számolva

60 db

500 férőhellyel számolva

100 db

Oték 4. sz. melléklet alapján 9. sportolás, strandolás célját szolgáló egységek minden 5 férőhelye után 1 db

Javaslom a sportcsarnok funkcióját egyéb, a sportoláshoz kapcsolódó tevékenységek kiegészítésével, hogy az épület fenntartása profitot hozó legyen. Ezen tevékenységek meghatározásához lehetne lakossági igényfelmérést készíteni - bevonva az iskolás korú gyermekek szüleit, civilszervezeteket, stb.

A tervezés előkészítése során szükséges az üzemeltetési lehetőségek feltárása: pl. önkormányzati üzemeltetésű lesz, vagy a strandhoz hasonlóan kiadja üzemeltetésre az önkormányzat. Az utóbbi esetben érdemes már most tárgyalni a lehetséges üzemeltetőkkel, hogy ők milyen egyéb funkció kialakítással tudják elképzelni az épület rentábilis fenntartását.

Javaslat a beépítés és területnagyság viszonyának meghatározására: 1.) A jelenleg hatályos szabályozási előírások megtartása mellett a becsült vagy tényleges épület nagyságból kiindulva tudjuk meghatározni a szükséges teleknagyságot.

Becsült beépítési adatok alapján:

Min. 1,8- 2 ha = 18 000-20 000 m2

(10 %-a, 1800-2000 m2 beépíthető épület terület)

Ha a beépített épület terület számításánál a kiszolgáló funkciókat az emeleten helyezzük el, akkor kb. 150-200 m2-rel kisebb beépített terület is elegendő →1,6 ha (telekterület)

A fenti számítás csak abban az esetben igazolható ténylegesen, ha a minimális igényekkel, funkcióval és beépítettséggel számolunk. Érdemes a már vázlattervi szinten körvonalazódott konkrét tervekhez igazodva elvégezni később a szükséges telekalakítást. 2.) A jelenleg hatályos szabályozási előírások csak 10 %-os beépítettséget határoznak meg, mely az OTÉK 25. § (1) bek. alapján a helyi építési szabályzat módosításával növelhető. A legnagyobb beépítettség %-os növelésével csökkenthető a szükséges teleknagyság. Az OTÉK előírásai alapján elérhető maximális beépítettség a beépítésre szánt különleges területek vonatkozásában 40 %. A beépítettség felemelését 10 %-ról 20-25 %-ra javaslom.

Azonban a szabályozás módosítását befolyásolják az államigazgatási véleményező eljárásban résztvevő szervezetek javaslatai is. A fent leírtak alapján a terület az országos ökológiai hálózat része, kiemelten fontos, érzékeny természeti terület. Ezért elképzelhető, hogy a véleményezés során a környezetvédő szervezetek és hatóságok a beépítettség módosítását nem fogják támogatni.

Javaslom, hogy a Pestterv Kft. készítsen el egy előzetes véleménykérő levelet – a tervezési keretszerződés alapján –, mely alkalmas arra, hogy a képviselő-testület megismerje a szakhatóságok véleményét a tervezett módosítással kapcsolatban.

TANUSZODA

A tervezett sportcsarnok megvalósítása mellett felmerült egy tanuszoda építési lehetőségének átgondolása is.

Véleményem szerint az Önkormányzat számára kedvezőbb lenne a strand medencéinek felújítása- fejlesztése során az egyik medence téliesítése. Ezzel a megoldással biztosítható a városban élő gyerekek úszási-, vízi sportolási lehetősége. Tapasztalatok szerint mind a sportcsarnok, mind a tanuszoda gazdaságos működtetéséhez elengedhetetlen egy állandó látogatottságot biztosító funkció telepítése is. Ilyen lehet pl. fitnesz-, kondi terem kialakítása, szauna stb.

ÖSSZEGZÉS

Albertirsa helyi építési szabályzata és szabályozási terve alapján megállapítható, hogy a sportcsarnok létesítésére legalkalmasabb terület a 6324/35 hrsz-ú és a 6451/6 hrsz-ú Ksp övezetbe sorolt önkormányzati ingatlan. Ahhoz, hogy az ingatlan beépíthetősége kedvezőbb legyen, szükséges lenne a beépítési % növelése. Szükséges a további szabályozási terv módosításhoz, illetve a telekalakítási tervhez a tervezési program pontosítása, vázlatterv készítése.

2011. május 6.

Rózsa Gyöngyvér főépítész

Tisztelt Képviselő-testület!

Mindezek alapján indítványozom az alábbi határozati javaslat megvitatását és elfogadását.

Határozati javaslat

Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a városi sportcsarnok elhelyezésére kijelöli a …………………………………………. hrsz-ú területet. A képviselő-testület utasítja a polgármestert, hogy a területre készíttessen a sportcsarnok funkcióit magában foglaló vázlattervet. A vázlatterv ismeretében a képviselő-testület dönt a szükséges telekalakítás, esetleg HÉSZ módosítás ügyében. Határidő: a vázlatterv elkészíttetésére és a képviselő-testület elé terjesztésére 2011. szeptember 29. Felelős: polgármester

ELŐTERJESZTÉS Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. május 26-i ülésére

Ügyiratszám:

Napirendi pont: 10.


igen

nem

Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés az Albertirsa, Tessedik Sámuel Általános Iskola beruházásának garanciális javításairól. A napirend előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Pozsonyi István vezető főtanácsos Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Melléklet: Az előterjesztést véleményező Bizottságok: -

Pénzügyi Bizottság, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, Jogi, Ügyrendi Bizottság.

Jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta: Megjegyzések: -

Kiadási dátum: 2011. február 18.


ELŐTERJESZTÉS Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. május 26-i ülésére, az Albertirsa, Tessedik Sámuel Általános Iskola beruházásának garanciális javításairól

Tisztelt Képviselő-testület! A Tessedik Sámuel Általános Iskola Győzelem u. 2. szám alatti épületének felújítási munkái 2006. évben fejeződtek be. A felújítás során a magastető kialakításával sor került a tetőtér beépítésére és a homlokzat felújítására is. A műszaki átadás-átvételt követően a működtetés során több kivitelezésből adódó probléma merült fel. Ezek közül az apróbb hibákat -járólap javítása, ajtóbeállítás, stb.a kivitelező a garanciális időszakon belül kijavította. Sajnos a legtöbb gondot okozó tetőfedési és fűtésszerelési hiányosságokat a kivitelező 2010. év végéig sem tudta megszüntetni. A tisztánlátás érdekében a Képviselő-testület úgy döntött, hogy előzetes bizonyítási eljárást kezdeményez. Ennek során a kirendelt igazságügyi szakértő felülvizsgálta a kivitelezés kifogásolt fázisait, melyekre vonatkozó kérdések az alábbiak voltak. 1.) A tetőszerkezet építése és a tető fedése terv szerint készült-e, megfelel-e a hatályos szabványoknak és előírásoknak. 2.) A központi fűtési rendszer működése megfelel-e a hatályos szabványoknak és előírásoknak. 3.) A függőeresz és lefolyó csatornák a rendeltetésszerű használatra alkalmasak-e. 4.) A külső homlokzatképzés megfelel-e a felületképzési rendszerben meghatározottaknak. A vizsgálatokon túlmenően a szakértőnek nyilatkozni kellett arról, hogy a feltárt hibák a tervező, a kivitelező, vagy a műszaki ellenőr mulasztására vezethetők vissza. Nyilatkoznia kellett arról is, hogy az általa feltárt hiányosságok, hibák gazdaságosan kijavíthatók-e, milyen javítási munkák elvégzése szükséges, és azoknak mennyi a várható költsége. A szakértői vélemény 2010. október 5-én elkészült, melynek összefoglaló véleménye szerint a tetőhéjalás esetében még az ajánlott minimális biztonságnak megfelelő kialakítás sem készült el. A fűtési rendszernél a fűtési körök terhelési megoszlása nem megfelelő. Az ereszcsatornák lefolyócsövei közül több is jelentősen nagyobb vízgyűjtő felületről kap csapadékvizet, mint azt az előírások megengedik. A homlokzati felületképzésnél tervezett hagyományos dryvit szerkezet közterületen álló közintézmény esetén nem kellően állékony. 2 m-es magasságig javasolt a felületkéreg megerősítése. A szakértői vélemény szerint minden feltárt hiba, hiányosság gazdaságosan javítható. A szakértői véleményt 2010. november 11-én megküldtük a tervező Horizont 4 Kft-nek, a műszaki ellenőrzést végző Elex Zrt-nek és a kivitelező V-Kristály ’95 Kft-nek. A műszaki ellenőrzést végző Elex Zrt. levelünket nem vette át. A műszaki ellenőrzést végző személy a KIWI Project Kft. alkalmazottja, és mint levelében megírta, ez a cég nem állt szerződéses jogviszonyban önkormányzatunkkal, de megrendelés esetén megadják álláspontjukat a szakértői véleményre.

A Horizont 4 Kft. 2010. november 29-én kelt levelében küldte meg a szakértői véleményre adott válaszát, melyben a szakértő által felsorolt hibáknál csak a tornatermi szárnyon levő esővíz lefolyók tervezési hibáját ismerte el. A V-Kristály ’95 Kft. 2010. december 6-án kelt levelében jelezte, hogy álláspontját a beruházás megvalósításában résztvevő INNOTERV Zrt-vel közösen kívánják kialakítani, melynek határidejét 2010. december 21-ében határozták meg. 2010. december 21-én a V-Kristály ’95 Kft. tájékoztató levelet küldött, melyből kiderült, hogy az INNOTERV Zrt. jogutódjával, az OVIVO Magyarország Zrt-vel közösen alakítják ki álláspontjukat a szakértői véleményre, de az OVOVO Magyarország Zrt. szakemberei még dolgoznak a feladaton. A fűtési rendszer javításával azonban nem lehetett tovább várni és halogatni, hiszen a tél beállta azonnali intézkedést tett szükségessé. A javítási feladat elvégzésére szerződést kötöttünk a Med-Épszer Bt-vel, akik a téli iskolai szünetben elkészítették a szakértő által is javasolt munkát. Erről a Képviselő-testületet a 2011. január 27-i ülésén tájékoztattam. Az ülésen hozott határozat alapján a bruttó 1.672.563,- Ft-os költséget a szakértői vizsgálatban leírtak szerint kell érvényesíteni. Az OVIVO Magyarország Zrt. válasza nem érkezett meg még januárban sem, így 2011. január 27-én újabb felszólító levelet írtunk a V-Kristály ’95 Kft-nek, melyre 2011. február 7én reagáltak. E levelükben további türelmünket kérték. 2011. február 18-án az OVIVO Magyarország Zrt-hez írt levelünkben kértük őket az állásfoglalásuk mielőbbi megküldésére. Ezt a kérésünket a 2011. március 18-i levelünkben újra megismételtük. 2011. március 31-én az INNOTERV Zrt. tulajdonosa személyes látogatása során tájékoztatott arról, hogy az INNOTERV Zrt-t más cégcsoport tulajdonából visszavásárolták. Azonnal felvették a kapcsolatot a V-Kristály ’95 Kft-vel és intézkedést tesznek a sürgős hiányosságok kijavítására. Az INNOTERV Zrt. tulajdonosa ezen álláspontját írásban is megerősítette. Ígérete szerint, a végleges és minden problémát megoldó válaszukat 2011. április 7-ig küldi meg. 2011. április 7-én kelt levelében az INNOTERV Zrt. tulajdonosa arról tájékoztatott, hogy megbíztak egy Kft-t (Juhai és Társa Építőipari és Kereskedelmi Kft.), hogy azonnal kezdje meg az iskolánál a tetőcserepek rögzítését. A munka megkezdéséhez az iskola igazgatójával történő egyeztetés után hozzájárultam. A cserép átrakási és rögzítési munkák jelenleg is folynak és várhatóan június hónap elején befejeződnek. A munkák ellenőrzésével a MAKETT Kft-t bíztuk meg. Az INNOTERV Zrt. tulajdonosa az április 7-én kelt levelében arról is tájékoztatott, hogy a szakértői véleményben foglaltakra, a javítási munkák megkezdésétől függetlenül, a VKristály ’95 Kft-vel közösen válaszolnak. Ez a válasz (többszöri telefonos sürgetésem után) 2011. május 18-án érkezett meg az önkormányzathoz, melyben reagálnak a szakértői véleményre. Ebből kitűnik, hogy a kivitelező nem érzi felelősnek magát a kialakult helyzetért. A munkákat a kiviteli terveknek megfelelően végezték el, és több esetben szerződéses kötelezettségeiken túlmenően pótmunkákat is végeztek. A garanciális javítások vitatott kérdéseit, az alábbiakban foglalom össze. 1. A tetőszerkezet javítása, illetve a tető héjazatának átrakása folyamatban van. A munka befejezése, illetve a megbízott műszaki ellenőr átvétele után, e feladat befejezettnek tekinthető.

2. A központi fűtési rendszer javítása más kivitelező bevonásával megtörtént. A költségek átvállalása miatt egyeztető tárgyalást kell összehívni. 3. A függőeresz- és lefolyó csatornák áttervezését a Horizont 4 Kft. elvégzi. 4. A homlokzati vakolat felületképzésének megfelelőségéről egyeztető tárgyalást kell összehívni.

HATÁROZATI JAVASLAT I. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Tessedik Sámuel Általános Iskola garanciális munkáival összefüggésben az alábbi döntést hozza: amennyiben a műszaki ellenőr átveszi a tetőjavítási munkákat, úgy azt a feladatot elvégzettnek tekinti. A központi fűtési rendszer javítási munkáinak költségeit a 16/2011. (I.27.) számú határozat alapján kell érvényesíteni. A Képviselő-testület elfogadja, hogy a Horizont 4 Kft. áttervezi a függőeresz- és lefolyó csatornákat, illetve elfogadja a tervező és kivitelező által írt válaszokat a homlokzat kialakításáról. A Képviselő-testület megbízza a polgármestert, hogy az augusztusi ülésre készítsen előterjesztést a határozatban foglaltak végrehajtásáról. HATÁRIDŐ: 2011. augusztus 25-i testületi ülés. FELELŐS: Fazekas László polgármester

HATÁROZATI JAVASLAT II. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Tessedik Sámuel Általános Iskola garanciális munkáival összefüggésben az alábbi döntést hozza: amennyiben a műszaki ellenőr átveszi a tetőjavítási munkákat, úgy azt a feladatot elvégzettnek tekinti. A központi fűtési rendszer javítási munkáinak költségeit a 16/2011. (I.27.) számú határozat alapján kell érvényesíteni. A Képviselő-testület elfogadja, hogy a Horizont 4 Kft. áttervezi a függőeresz- és lefolyó csatornákat. A homlokzati rendszer kialakításával kapcsolatban azonban egyeztető tárgyalást kell összehívni. A Képviselő-testület megbízza a polgármestert, hogy az augusztusi ülésre készítsen előterjesztést a határozatban foglaltak végrehajtásáról. HATÁRIDŐ: 2011. augusztus 25-i testületi ülés. FELELŐS: Fazekas László polgármester Albertirsa, 2011. május 18. Tisztelettel: Fazekas László polgármester

ELŐTERJESZTÉS Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. május 26-i ülésére

Ügyiratszám:

Napirendi pont: 11.


igen

nem

Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés az Alberti község újjátelepítésének és az Alberti Evangélikus Gyülekezet megszervezésének 300. évfordulójára tervezett önkormányzati finanszírozású munkákról. A napirend előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Pozsonyi István vezető főtanácsos Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Melléklet: Az előterjesztést véleményező Bizottságok: -

Pénzügyi Bizottság, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság.

Jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta: Megjegyzések: -

Kiadási dátum: 2011. február 19.


ELŐTERJESZTÉS Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. május 26-i ülésére, az Alberti község újjátelepítésének, és az Alberti Evangélikus Gyülekezet megszervezésének 300. évfordulójára tervezett önkormányzati finanszírozású munkákról

Tisztelt Képviselő-testület! 2011. évben ünnepeljük Alberti község újjátelepítésének és az Alberti Evangélikus Gyülekezet megszervezésének 300. évfordulóját. Az évforduló méltó megünneplésére nagy figyelmet fordít az Alberti Evangélikus Egyházközség, az önkormányzat Kulturális Bizottsága és természetesen a Képviselő-testület is. A színvonalas rendezvények lebonyolítása mellett figyelnünk kell az ünnepségeknek helyet adó településrészek megjelenésére, állapotára is. Már korábban is kísérletet tettünk arra, hogy az alberti evangélikus templom környékét települési alközponttá alakítsuk. Az akkori törekvések nem jártak eredménnyel, most viszont az ünnep tiszteletére az egyházzal és az evangélikus iskolával közösen, fel szeretnénk újítani az egyházi intézmények előtti járdaszakaszt -a Tessedik utcától az iskolával bezárólag. A felújítás során az összetöredezett betonjárdák helyére viacolor burkolatú járda és térburkolat kerülne kialakításra. A területet költségviselési szempontból három szakaszra osztottuk fel. A templom előtti térburkolat, valamint az e térburkolat és a parókia bejárata közötti járdaszakasz építési költségét az önkormányzat, a parókia bejáratától a Tessedik utcáig tartó járdaszakasz építési költségét az önkormányzat és az Alberti Evangélikus Egyházközség közösen, fele-fele arányban megosztva, míg az általános iskola előtti rész építési költségét a Gyülekezet viselné. A költségek pontosítása érdekében három lehetséges kivitelezőtől kértünk be árajánlatokat. Ezeket figyelembe véve, a templom előtti terület, illetve innen a parókiáig tartó járdaszakasz építésének bruttó költsége 1.325.000,- Ft, míg a parókiától a Tessedik utcáig tartó járdaszakasz, plusz a kapubejárók bruttó költsége 3.450.000,- Ft, melynek 50 %-a 1.725.000,Ft. Az önkormányzat kiadását növelné még bruttó 187.500,- Ft tervezési költség is. Az önkormányzat költségvetési rendeletének elfogadásakor 800.000,- Ft-ot szántunk a Tessedik ünnepségekhez tartozó beruházás jellegű kiadásokra. Ahhoz, hogy a burkolatépítési beruházások megvalósulhassanak, a 2011. évi költségvetés tartalékából 2.437.500,- Ft-ot kell átcsoportosítanunk erre a feladatra.

HATÁROZATI JAVASLAT Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy támogatja az Alberti község újjátelepítésének és az Alberti Evangélikus Gyülekezet megszervezésének 300. évfordulójához kapcsolódó burkolatépítési munkákat. A költségvetési rendeletben eredetileg meghatározott 800.000,- Ft összeghez összesen még 2.437.500,- Ft-ot biztosít (ebből 1.137.500,- Ft-ot a 2011. évi költségvetés tartalékából). A támogatási összeget pénzátadás formájában kell a beruházást lebonyolító Alberti Evangélikus Egyház részére átadni. A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a támogatási, valamint a tervezői szerződés aláírására.

HATÁRIDŐ a szerződések aláírására: 2011. június 30. FELELŐS: Fazekas László polgármester Albertirsa, 2011. május 19.

Tisztelettel: Fazekas László polgármester


Ügyiratszám:

Minősítés:

Napirendi pont: 12.


Az előterjesztés tárgya: Költségvetési szervek alapító okiratainak és a Lurkó Bölcsőde Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása

A napirendi pont előterjesztője: Kovács Zoltánné dr. jegyző Az előterjesztést készítette: Kovács Zoltánné dr. jegyző


Az előterjesztést véleményező bizottságok: Jogi, Ügyrendi Bizottság Kulturális Bizottság Népjóléti Bizottság Jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta:

Megjegyzések:


Előterjesztés a Képviselő-testület 2011. május 26-i ülésére Tisztelt Képviselő-testület! 1.A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény módosította a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv-t. Ennek megfelelően 2011. szeptember 1-től módosul az SNI gyermek, tanuló definíciója. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rendellenessége okán e körbe sorolt tanulókat – a szakma részéről megfogalmazott igényeket érvényesítve - a továbbiakban nem aszerint kell 2 csoportba bontani, hogy a rendellenesség organikus okra visszavezethető-e, vagy sem, hanem a rendellenesség súlyos, illetve tartós és súlyos volta alapján történik a csoporton belüli differenciálás. Ennek megfelelően szükséges a Napsugár Óvoda és a Tessedik Sámuel Általános Iskola Alapító Okiratát módosítani. 2. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet értelmében a bölcsődei csoportban legfeljebb 12 gyermek nevelhető, gondozható. A bölcsődei csoportban, ha valamennyi gyermek betöltötte a második életévét legfeljebb 14 gyermek nevelhető, gondozható. Jelenleg a Lurkó Bölcsőde 4 csoportban 40 gyermeket fogadhat, azonban a jogszabály és a felvételi igények alapján szervezhető lenne két 12 fős és két 14 fős csoport. Ehhez azonban szükséges az intézmény alapító okiratát és SZMSZ-t módosítani 52 férőhelyre. 3. A Polgármesteri Hivatal szakfeladatai közé szükséges felvenni a 862101 Háziorvosi alapellátás szakfeladatot a praxis átmeneti ellátása, és a költségek elkülönítése érdekében. Határozati javaslat 1. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 1. a Napsugár Óvoda 2. a Tessedik Sámeul Általános Iskola 3. a Lurkó Bölcsőde 4. a Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratának módosítását az előterjesztés szerint fogadja el. Határidő: egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratok megküldésére. 2011. június 15. Felelős: jegyző Határozati javaslat 2. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Lurkó Bölcsőde Szervezeti és Működési Szabályzatában az intézménybe felvehető gyermeklétszámot 52 főben állapítja meg. Határidő: 2011. június 15. Felelős: polgármester, intézményvezető Albertirsa, 2011. május 16. Kovács Zoltánné dr. jegyző

AZ ÓVODA ALAPÍTÓ OKIRATÁNAK MÓDOSÍTÁSA Az alapító okirat 2. pontja helyébe az alábbi 2. pont lép: 2. Jogszabályban meghatározott közfeladata: 1993. évi LXXIX. tv. Az óvoda feladata a gyermekek óvodai nevelése és napközben történő ellátása, az iskolai életmódra felkészítő foglalkozások biztosítása. Az intézmény emellett ellátja a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, valamint a szakértői és rehabilitációs bizottság által elkészített szakvélemény alapján a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, oktatása a következő fogyatékossággal rendelkező gyermekekre kiterjedően: - beszédfogyatékos, - értelmi fogyatékos (enyhe fokban), - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd. A TESSEDIK SÁMUEL ÁLTALÁNOS ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATÁNAK MÓDOSÍTÁSA Az alapító okirat 2. pontja helyébe az alábbi 2. pont lép: 2. Jogszabályban meghatározott közfeladata: 1993. évi LXXIX.. tv. A Tessedik Sámuel Általános Iskola nyolc évfolyammal rendelkező nevelés-oktatási intézmény. Az iskola feladata biztosítani az általános iskolai nevelést és oktatást (TEÁOR szám: 8520), ennek keretében felkészíteni a tanulókat az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére magántanulók esetében is. Az iskola alaptevékenysége az általános iskolai nevelés és oktatás, melynek során ellátja a gyógypedagógiai képzés alá tartozó integrált tanulók nevelését és oktatását is. Az iskola ellátja azokat a tanulásban akadályozott enyhe mentális retardatio sajátos nevelési igényű tanulókat, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. Dislexia (F 81.0), dysgraphia (F 81.1), discalculia (F 81.2), iskolai készségek kevert zavara (F 81.3), specifikus fejlődési zavar (F83) az 1993. évi LXXIX. törvény 121. § 29/a. pontja alapján (SNI a) Az iskola ellátja azokat a sajátos nevelési igényű tanulókat,akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdenek. Dislexia (F 81.0), dysgraphia (F 81.1), discalculia (F 81.2), iskolai készségek kevert zavara (F 81.3), specifikus fejlődési zavar (F83) az 1993. évi LXXIX. törvény 121. § 29/b. pontja alapján (SNI b) Ellátja továbbá a hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatását, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs képesség kibontakoztató képzését. A tanulók részére napközis (TEÁOR szám: 8559) és gyógytestnevelési ellátást, valamint étkezést is nyújt.

A LURKÓ B Ö L C S Ő D E A L A P Í T Ó O K I R A T Á N A K M Ó D O S Í T Á S A Az alapító okirat 4. pontja helyébe az alábbi 4. pont lép: 4. Működési köre: Albertirsa város közigazgatási területe A férőhelyek száma: 52 fő A POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRATÁNAK MÓDOSÍTÁSA Az Alapító okirat 6. pontja kiegészül a 862101 háziorvosi alapellátás szakfeladattal.


Ügyiratszám:

Minősítés:

Napirendi pont: 13.


Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés a Tápióvidéki Bioenergetikai és Környezetvédelmi Klaszterbe történő belépésről A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Fazekas László polgármester Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: -

Mellékletek: - Tápióvidéki Bioenergetikai és Környezetvédelmi Klaszter – Program és projekt javaslat - A Tápióvidéki Bioenergetikai és Környezetvédelmi Klaszter Alapító okirata - A Tápióvidéki Bioenergetikai és Környezetvédelmi Klaszter Szervezeti és Működési Szabályzata Az előterjesztést véleményező bizottságok: Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Pénzügyi Bizottság Jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta: Megjegyzések:



Albertirsa Város Polgármesterétől 2730 Albertirsa, Irsay K. u. 2. Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. május 26-ai ülésére, a Tápióvidéki Bioenergetikai és Környezetvédelmi Klaszterbe történő belépésről

Tisztelt Képviselő-testület! A május 12-ei informális testületi egyeztetés során bemutattuk a címben leírt Klaszter céljait, működésének szabályait. Az előterjesztés mellékletében szereplő Alapító okirat, valamint Szervezeti és Működési Szabályzat lehetőséget nyújt a téma további, részletekbe menő megismerésére. Mindezek alapján javaslom, hogy önkormányzatunk ún. csatlakozó tagként lépjen be a Tápióvidéki Bioenergetikai és Környezetvédelmi Klaszterbe. Határozati javaslat Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy csatlakozó tagként belép a Tápióvidéki Bioenergetikai és Környezetvédelmi Klaszterbe. A képviselő-testület döntését azt követően hozta meg, hogy megismerte a Klaszter céljait, Alapító okiratát, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatát. Ezek értelmében a képviselő-testület vállalja a Klaszter SZMSZ-ében szereplő 80.000 forintos csatlakozási, valamint az évi 121.200 forintos tagsági díj megfizetését. Felelős: a tagfelvételi kérelemnek a Klaszter Menedzsmenthez történő benyújtására a polgármester Határidő: 8 nap

Albertirsa, 2011. május 18. Fazekas László polgármester

TÁPIÓVIDÉKI BIOENERGETIKAI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI KLASZTER. Program és projekt javaslat. Az EU Harmadik Energia Csomagja és annak magyarországi átültetése. Kistérségi Önkormányzati Energia Közmű hálózatok kialakítása, megszervezése. (Pl.: az Önkormányzati Vizi Közmű Társulások mintájára) Előnyök, lehetőségek. Vidékfejlesztés Import energiafüggőség csökkentése, a primer energiák területén Önkormányzati vagyon növekedése Önkormányzati üzemeltetés Munkaerő helyi foglalkoztatása Munkahelyteremtés Alacsony képzettségű munkaerők foglalkoztatása, képzése Mezőgazdasági tevékenységek, vidéki munkahelyek megtartása Best-practice termelési technológiák kutatása, alkalmazása Alapanyag ellátás, a termeltetés során Az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok ellátása során. Kutatás fejlesztés Önkormányzati előnyök Bevételek növekedése Kiadások csökkentése, (villamos energia stb.) Biomassza alapú megújuló energiák előállítása, felhasználása Villamos energia Metán gáz (CH4) tisztítás után hálózatba betáplálás vagy közvetlen felhasználás (járműpark üzemeltetés stb.) Hőenergiák (trigenerátoros rendszer) CO2 kvóta. Kiskapacitású bioetanol üzemek rendszerbe állítása A fermentáció során keletkező további előnyök Szerves nem patogén hulladékok feldolgozása, Állattartó telepek hulladékainak kezelése, hígtrágya stb. Vágóhídi hulladékok kezelése feldolgozása, zsír, faggyú stb. Élelmiszeripari termékek gyártása során keletkező hulladékok feldolgozása Környezetvédelmi előnyök Települési hulladéklerakók rekultivációja, felszámolása, EU normák szerint Altalaji vízkészletek védelme (NITRÁT DIREKTÍVA!) Kommunális szennyvíz iszapok „újrahasznosítása”, biogáz előállítása Lejárt szavatosságú élelmiszerek feldolgozása, stb. (a fentiek a teljesség igénye nélkül értendők)

Műtrágyák helyettesítése, kiváltása Iparfejlesztés: A projektekhez szükséges berendezések gyártása, Tervezési, építési feladatok, üzemeltetés. Oktatás-képzés: A megújuló energiák hasznosításnak, alkalmazás technikájának oktatása közép és felsőfokon. Megújuló energiák hasznosítása Önkormányzatok intézményei esetében Alapanyag szükséglet biztosítása (termelés, feldolgozás, értékesítés: Kukorica, cukorcirok, takarmánybúza stb. Kis kapacitású bioetanol üzemek rendszerbe állítása (évi 5-6 millió liter/üzemi kapacitás) Olajos magvak: Napraforgó, repce stb. Észterező technológiák fejlesztése. Szőlőmag feldolgozás Klaszterek együttműködésének fejlesztése Hazai, külföldi klaszterekkel kapcsolatok kiépítése 2011.04.20 ÖKO-TÁPIÓ Klaszter Menedzser Kft. 2721. Tápiószentmárton Kossuth Lajos u. 3. Email: [email protected] T: 06-30-611-1309 Potsubay Tamás Ügyvezető

A TÁPIÓ - vidéki BIOENERGETIKAI - KÖRNYEZETEZETVÉDELMI KLASZTER ALAPÍTÓ OKÍRATA

2011. ÁPRILIS„

„

TARTALOMJEGYZÉK

A „TÁPIÓ- vidéki BIOENERGETIKAI - KÖRNYEZETVÉDELMI

KLASZTER” alapításához

-

Alapító okirat

-

Szervezeti és működési szabályzat

-

Etikai kódex

-

Belépési nyilatkozat

-

Befogadó nyilatkozat

„TÁPIÓ - vidéki BIOENERGETIKAI-KÖRNYEZETVÉDELMI KLASZTER” ALAPÍTÓ OKIRATA 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 A SZERVEZET NEVE, SZÉKHELYE, JOGÁLLÁSA A Szervezet neve: Tápió-vidéki Bioenergetikai - Környezetvédelmi Klasztert

TBKK KLASZTER Angol elnevezése: Tápio region Bioenergetic and Environmetal Cluster (TBEC) 1.1.2 A Szervezet székhelye: 2711. Tápiószentmárton Kossuth Lajos út 3. 1.1.3 A TBKK Klaszter olyan önállóan működő szervezet, amelyet tagjai szabad akaratukból hoztak létre, és amely önállóan, illetve más érdekképviseleti szervezetekkel együtt működve, a gazdaság, a kutatás + fejlesztés, oktatás szakember képzés területén fejti ki tevékenységét. 1.1.4 A TBKK Klaszter nem önálló jogi személy, amely a jelen Alapító Okirat, és az SZMSZ rendelkezéseinek megfelelően és a kapcsolódó jogszabályoknak megfelelően működik. A Tápió-vidéki Régió szervezetei felismerve a közös fellépésből származó előnyöket és az Európai Unió-ban már jól bevált régiós klaszterszerveződéseket, mint rendszerszemléletű hatékony fejlesztési modellt, létrehoztuk a Tápió-vidéki Bioenergetikai Környezetvédelmi Klasztert. /rövidítve: TBKK/

A megalapított bioenergetikai, biotechnológiai, környezetvédelmi klaszter, nyitva áll a régió minden, biotechnológiával, környezetvédelemmel, megújuló, energiaforrással, de elsősorban a biomassza termeléssel és az abból nyert energia előállítását és felhasználását szolgáló vállalkozások, intézmények, önkormányzatok, non-profit szervezetek, jogi, nem jogi, és magánszemélyek előtt. 1.1.5. A TBKK Klaszter a fentieken kívül nyitott, más régiókban lévő a hasonló célt szolgáló szervezetekkel való szoros együttműködésre és egyik kiemelt célja a bioenergetika, biotechnológia, környezetvédelem területén működő külföldi szervezetekkel, vállalkozásokkal való együttműködés létrehozása is.

1.1.6. Tekintve, hogy a TBKK önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik, és nem kíván sem polgári jogi, sem pedig gazdasági társaságként működni, így az alapítók által megállapított cél szerinti tevékenységét az ÖKO-TÁPIÓ KFT. 2711. Kossuth Lajos út 3. alatt korlátozott önállósággal rendelkező, belső önelszámoló egységként folytatja. 1.1.7 Az alapító tagok a kitűzött cél teljesítése érdekében megbízzák az ÖKOTÁPIÓ KFT. 2711. Tápiószentmárton Kossuth Lajos út. 3. hogy a TBKK szervezetét a mellékelt SZMSZ rendelkezései szerint korlátozott önállósággal belső önelszámoló egységként működtesse. /A továbbiakban TBKK-Divizió/, úgy, hogy a TBKK önálló éves beszámolóját is elkészíti. 1.1.8A TBKK nem jogi személy, minden alapító és csatlakozó, együttműködő tagja önállóan, a saját nevében tett együttműködési vállalása alapján és tartalommal vesz részt a Klaszter tevékenységében. 1.1.9A TBKK az Alapító Okirat aláírásával jött létre és az elsődleges alapítók szándéka szerint az alapítás időbeli hatálya határozatlan időre szól. 1.1.10 A Tápió-vidéki Bioenergetikai - Környezetvédelmi Klaszter indításához a működési feltételeket utólagos elszámolással az ÖKO-TÁPIÓ Kft. biztosítja.

2. A KLASZTER CÉLJA ÉS FELADATAI Klaszter célja: A megújuló energiaforrások területén működő szervezetek, vállalkozások önkéntes együttműködési hálózatának kialakítása, a szereplők közös tevékenységeinek összehangolása; Az, hogy a tagvállalkozások a dinamikusan növekvő megújuló energiák piacán nagyobb részesedést szerezzenek, piaci előnyökhöz jussanak; Elősegíteni az ágazati együttműködést a bel- és külföldi gazdasági szervezetek, cégek, vállalkozások között, valamint a non-profit, önkormányzati és más egyéb szervezetek között, A tagszervezetek fellépésének támogatása belső, külső és a harmadik piacokon; A tagvállalkozások innovációs tevékenységének elősegítése; Az, hogy a megújuló energiák jelenleg még kihasználatlan piaci területeire újabb befektetők érkezzenek, újabb megrendeléseket hozva a Klaszter tagjainak és fenntartható fejlődést a régiónak. 3. A Tápió-vidéki Bioenergetikai - Környezetvédelmi Klaszter a fentiekben meghatározott célok elérése érdekében az alábbi feladatokat látja el: A Tagok érdekeinek képviseletét olyan területeken, mely hatást gyakorol működésükre, gazdálkodásukra, eredményességükre, ezen belül: A Bioenergetikai Klaszter menedzsmentjének kialakítása és működtetése A Tápió-vidéki Bioenergetikai - Környezetvédelmi Klaszter honlapjának kialakítása, a klasztertagok adatbázisával; a témában megjelenő pályázati lehetőségek ismertetésével a megújuló energia és a biotechnológia területeinek témáihoz kapcsolódó információkkal; Közös informatikai platform létrehozása a külső és belső kommunikáció elősegítése érdekében. A tagok felé az információ szolgáltatás feltételeinek javítása, rendszeres hírlevelek biztosítása a szakterület legfrissebb információival, egyéni pályázat figyelés a tagok számára a megújuló energia témában; A Tápió-vidéki Bioenergetikai - Környezetvédelmi Klaszteren belül meglévő igények és képességek hatékony közvetítése az együttműködési hálózaton belük és kívül; Rendszeres szakmai találkozók szervezése, mely lehetőséget ad az együttműködés kialakítására,

A Klaszter közös arculatának kialakítása, továbbfejlesztése, illetve a piacra lépés előkészítése: szakmai kiállításokon, vásárokon való megjelenés, vásárok, kiállítások szervezése a Klaszter-tagok közös részvételével, üzletember találkozók szervezése, közös kiadványok, marketing anyagok készítése, megjelentetése, a Klaszter-tagok számára partnerkeresés; Benchmarking klub működtetése: a megújuló energiák, illetve megújuló energiákkal működő eszközök, berendezések értékelési szempontrendszerének kialakítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása; Partnerkapcsolatok kiépítése külföldi Klaszterekkel, tudástranszfer, tapasztalatcsere céljából; „Bestpractice” lehetőségek kialakítása az eredmények hasznosítása; Regionális, interregionális, nemzeti és nemzetközi együttműködésekben való részvétel, Szakmai kapcsolatok fenntartása, ápolása, lobizzás a megújuló energia ágazati és regionális döntéshozói felé; A Klaszter tagok képzési igényeinek felmérése, képzések, továbbképzések szervezése; Közös tanulmányok, kutatások, innovációk megvalósítása, a megújuló energiák témájában; Speciális támogatási programokban való részvétel biztosítása.

4. TAGSÁGI VISZONY 4.1.1 A KLASZTER TAGJAI A Klaszter tagjai lehetnek olyan Természetes személyek; Jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok; közhasznú szervezetek, oktatási-kutatási intézmények és egyéb szervezetek. Szakmai szövetségek, amelyek a Klaszter Alapító Okiratát elfogadják. 4.1.2 A Klaszterben a nem természetes személy tagok jogaikat meghatalmazott képviselőjük útján gyakorolhatják.

5. A TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE 5.1

A tagfelvétel írásbeli kérelem alapján történik, amit a Klaszter Menedzsment szervezethez kell benyújtani.

5.2

A kérelemhez a jelentkezőnek mellékelnie kell annak igazolását, hogy a jelen alapító okirat 4.1.1. pontjában írt feltételeknek meg felel.

5.3

A Klaszter menedzsment szervezete a tagfelvételi kérelemre vonatkozóan javaslatot tesz a Klaszter Bizottság felé, amely a kérelem beérkezését követő legközelebbi ülésen hoz határozatot e tárgyban. A tagsági viszony a Klaszter Bizottság elfogadó határozatával keletkezik. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén, 15 napon belül a felvételt kérő panasszal fordulhat a Klaszter menedzsment szervezetéhez. A panasz elbírálásáról a benyújtást követő 30 napon belül a Klaszter Bizottság dönt.

6. A TAGSÁGI VISZONY MEGSZÜNÉSE 6.1 A tagsági viszony megszűnik: A tag kilépésével A természetes személy tag halálával, illetve a vállalkozás vagy szövetség megszűnésével: a halál vagy a megszűnés napján; A tag kizárásával: a kizárást kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján; A tagdíj fizetésének elmulasztásával: ha a tag a hátralékos tagdíjat a Klaszter menedzser felszólítása ellenér, a felszólításban irt, határidő alatt sem fizeti meg a határidő lejártának napján; Természetes személy tag szabadságvesztést kimondó bírósági határozat jog erőre emelkedésének napján

6.1.1 A Klaszter Taggyűlése a tagok soraiból kizárhatja azt, aki a Klaszter Alapító Okiratát megsérti, vagy annak céljait súlyosan veszélyeztető magatartást tanúsít, illetve méltatlan vállalkozói magatartásával a Klaszternek erkölcsi, anyagi kárt okoz. A kizáró határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a tag fellebbezését nyújthat be a Klaszter menedzsment szervezetéhez. A Klaszter Bizottság a fellebbezést 30 napon belül köteles elbírálni.

7.

A TAG JOGAI

7.1. A Tag jogosult részt venni a Klaszter munkájában, szavazati joggal részt vehet a Klaszter Taggyűlésén. Minden tagnak egy szavazata van. 7.2. A jogi személyek és jog személyisséggel nem rendelkező gazdasági társaságok illetve egyéb szervezetek képviselői valamennyi Klaszter tisztség betöltésére megválaszthatók. 7.3. A tag jogosult rendszeres tájékoztatást kapni a Klaszter tevékenységéről, és érdekeinek képviseletéről, jogosult részt venni a Klaszter által szervezett valamennyi rendezvényen, azokon véleményt kifejteni, javaslatot tenni. 7.4 A tag jogosult térítés ellenében a Klaszter szolgáltatásainak igénybe vételére a Klaszter Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak alapján. 7.5. A tag tagsági viszonyból származó jogait képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselők képviseleti jogosultságát teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni. 8.

A TAG KÖTELEZETTSÉGEI

8.1

A tag köteles betartani a Klaszter Alapító okiratban foglaltakat.

8.2

A tag mindenkor etikus magatartást köteles tanúsítani.

8.3

A tag köteles a tagdíjat megfizetni. A tagdíj fizetésére vonatkozó kötelezettség a gazdálkodó szervezet és természetes személy tagok esetében fennáll, a költségvetési szervek és nonprofit intézmények estében lehetőség van a tagdíjfizetési kötelezettség alóli mentesség megállapítására. Az éves tagdíjat a Közgyűlés állapítja meg 2/3-os szavazással. (a pályázati kiírásokat figyelembe véve) Az éves tagdíj befizetése – a belépés időpontjától függetlenül – a belépést követő 30 napon belül, illetve minden év január 31-ig esedékes.

9.

STRATÉGIAI PARTNERSÉG

9.1

A Klaszter bizottsága stratégiai partnernek kérheti fel mindazokat a természetes és jogi személyeket, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokat és egyéb szervezeteket, akik a Klaszter munkájának társadalmi elfogadottságához hozzájárulnak.

9.2

A stratégiai partnerek a Klaszter Közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt, tagdíjfizetésre nem kötelezettek.

9.3

A stratégiai partnerek jogosultak a Klaszter rendezvényein részt venni, és a Klaszter tevékenységéről rendszeresen tájékoztatást kapni.

10.

A KLASZTER SZERVEZETE

10.1 KÖZGYŰLÉS (TAGGYŰLÉS) A Közgyűlés (Taggyűlés) hatáskörébe tartozik: a) A Klaszter Alapító Okiratának megállapítása, módosítása; b) A Klaszter Közgyűlés (taggyűlés) elnökének a megválasztása és visszahívása; c) A Klaszter Bizottság és a Klaszter menedzsment szervezet éves munkájáról szóló beszámoló elfogadása; d) A Klaszter éves költségvetése, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása; e) Az éves tagsági díj mértékének megállapítása; f) a Klaszter más társadalmi szervezettel való egyesülésének, szétválásának, vagy megszűnésének kimondása; g) egyéb stratégiai fontosságú kérdések. A Közgyűlés (Taggyűlés) határozatait a jelenlévő tagok egyszerű többségével hozza, a c), d), és g), pontokra vonatkozóan. Minősített, a jelenlévő tagok 2/3-ának szavazata szükséges az a), b), és f). pontban foglalt döntések esetében. A Közgyűlés (taggyűlés) évente kétszer ülésezik. A Klaszter elnöke ezen túlmenően összehívhat Közgyűlést (taggyűlést) az SZMSZ-ben meghatározottak szerint. A Közgyűlés (taggyűlés) akkor határozatképes, ha leadható szavazatok 50% plusz 1 szavazat képviselve van. 11.

MENEDZSMENT SZERVEZET

11.1 A Klaszter menedzsment szervezet az Öko-Tápió Kft. Tápiószentmárton. Feladatai a Klaszter működésének operatív biztosítása, és az ehhez kapcsolódó adminisztratív és szakmai tevékenység ellátása.

11.2. A Klaszter menedzsment szervezeten belül Klaszter menedzser kerül kijelölésre, aki a minden napi kapcsolatokat tartja a Klaszter tagokkal és a Klaszter tisztségviselőivel, valamint külső partnerek felé s Klaszter képviseletében eljár. 11.3. KLASZTER BIZOTTSÁG A Klaszter Bizottság az alapító tagok képviselőiből áll, a Klaszter működéséhez kapcsolódó stratégiai döntéshozó szervezet, amely a működéssel kapcsolatos, de a Közgyűlés (Taggyűlés) hatáskörébe nem tartozó kérdésekben hoz döntéseket. A Klaszter Bizottság számára a tagozatok döntés előkészítési tevékenységet végeznek. 11.4. TAGOZATOK A Klaszter tagjai önkéntes alapon tagozatokba szerveződhetnek. A tagozatok az egy iparági területen belül tevékenykedő tagokat foglalják össze. A tagozatok elnökeiket saját tagjaik közül önállóan választják meg. 12.

TISZTSÉGVISELŐK

12.1 a Klaszter tisztségviselői: Klaszter Taggyűlés elnöke Klaszter Bizottság elnöke 12.2 A Klaszter Közgyűlés (Taggyűlés) választja a Klaszter Közgyűlés (Taggyűlés) elnökét, és a Klaszter Bizottság választja és hívja vissza a Klaszter Bizottság elnökét. 12.3 A tisztségviselők megbízatása megszűnik: Mandátumuk lejártával; Lemondással; A tisztségviselő halálával; A tisztségviselő, szabadságvesztést kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedésének napján; Visszahívással Közgyűlés, (Taggyűlés által választott tisztségviselők esetében a Közgyűlés (Taggyűlés) által történő visszahívással 12.4. A Klaszter képviseletében eljáró a Közgyűlés (Taggyűlés) és a Klaszter Bizottság állásfoglalásaival ellentétesen nem nyilatkozhat.

13.

A KLASZTER MEGSZÜNÉSE

13.1 a Klaszter megszűnik: feloszlással egyesüléssel jogerős bírósági határozattal 14.

A KLASZTER GAZDÁLKODÁSA

14.1 A Klaszter gazdasági tevékenységet a menedzser szervezeten keresztül végez, aki elkülönített alszámlán köteles a Klaszter gazdálkodását nyilvántartani. 14.2 A tagokról és a tagdíjak befizetéséről nyilvántartást vezetni. A Klaszter menedzsment szervezet kezeli a tagdíj befizetésekből keletkezett bevételt, valamint a szolgáltatási, pályázati és egyéb tevékenységből keletkezett bevételt, amelyre költségvetést készít, és amelynek felhasználásáról éves beszámolót köteles a Közgyűlés (taggyűlés) elé terjeszteni. 15.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15.1 A jelen Alapító Okirat által nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. 15.2 A Klaszter működésére vonatkozó – jelen Alapító Okiratban nem szabályozott – kérdésekben a Klaszter Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak az irányadók. A Klaszter Szervezeti és Működési Szabályzatát a Klaszter Alapító Tagsága a Klaszter első Klaszter Bizottsági ülésén fogadja el, legkésőbb az alapítást követő 60 napon belül. 15.3 A jelen Alapító Okiratot a Klaszter 2011. Április „…..” megtartott alakuló ülésén fogadta el. 15.4 Az alapító tagok a Klasztert határozatlan időtartamra hozzák létre.

Alulírott, mint a Tápió-vidéki Regionális Bioenergetikai Környezetvédelmi Klaszter Alapító tagja a jelen Alapító Okiratot, mint akaratommal mindenben megegyezőt jóváhagyólag ellen jegyzem: ……………………….….

……….………..……...…

……………….………..

…………………………..

…………………………..

……………………….

……………………………

………………………...

……………..…………

…………………………….

………………………….

………………...………

………………….............…

…………………………..

…………………………..

…………………………….

……………………………..

………………………….

.

Tápiószentmárton, 2011. 04 ”…….”

Székhely:2711. Tápiószentmárton, Kossuth Lajos u 3. Telefon: Fax: Mobil: E. mail: Web:

„Tápió vidéki Bioenergetikai, Környezetvédelmi Klaszter” Szervezeti és Működési Szabályzata 2011.

Készítette: Ellenőrizte: Elfogadta: A Klaszter Alakuló Taggyűlése Dátum: 2011. Április „

PREAMBULUM

„

A hazai fejlesztési politika középpontjában- kiemelt célkitűzésként és az Európai Unió lisszaboni célkitűzéseivel összhangban- a felzárkózás és a gazdasági versenyképesség áll. Magyarország óriási bioenergetikai potenciállal rendelkezik, e potenciál kihasználása munkahelyteremtő, a primer energiafüggőség, valamint a káros környezeti hatások csökkentésének lehetőségeit kínálja, teljesítve az unióban vállalt ez irányú kötelezettségeinket Az agrárvállalkozások jövedelemtermelő képességének erősítése érdekében szükséges a technológiai intenzív tevékenységek széleskörű kiépítése, magas hozzáadott-értékű termelés ösztönzése, a KKV szektor modernizációja és innovációs képességének fejlesztése, a tudás tőkésítése. A fenntartható fejlődés és versenyképesség biztosítása, az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése, a vállalkozók jövedelmtermelő képességének erősítése, az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, kis és közép-vállalkozások valamint a gazdasági szereplők és kutatóhelyek együttműködésének erősítése, a hasznosítás-orientált kutatás fejlesztés és innováció elősegítése, a kutatási eredmények alkalmazása, értéklánc létrehozása mentén a magasabb hozzáadott értékű és minőségű, termékek szolgáltatások érdekében az Alapítók Klasztert hoznak létre. A Klaszter a biotechnológiához, környezetvédelemhez, építőiparhoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó jogi személyek, gazdálkodó szervezetek valamint magán-személyek önkéntes együtt működésének előmozdításával kíván a hálózat alapú gazdaságpolitikához csatlakozni. A Klaszter célja, hogy elsősorban a Tápió vidéki kistérségi régió pólusában a piaci igényeknek megfelelő, és azok szem előtt tartásával elősegítse a kutatási központok, egyetemek, kis és középvállalkozások, (agrárüzemek) közötti tudományos-technikai partnerség kialakítását.

ÁLTALÁNOS ISMERTETŐ A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, hogy részletes szabályokat biztosítson a Tápió vidéki Bioenergetikai, Környezetvédelmi Klaszter (továbbiakban Klaszter) működéséhez, ezáltal az SZMSZ a Klaszter alapvető adataival, szervezetével, működésével és gazdálkodásának egyes kérdéseivel kapcsolatos szabályokat tartalmazza. A Klaszter alapfeladata a vállalati, oktatási és kutatási szféra közötti, illetve a vállalatok egymás közötti piaci alapon működő együttműködés erősítése, a Klasztertagok gazdasági teljesítményének és eredményeinek elősegítése a tagok közötti hatékony együttműködés révén. A Klaszter feladata továbbá az együttműködéshez kapcsolódó komparatív előnyök kiaknázása, humánerőforrás-fejlesztési, és partnerség-szervezési tevékenység folytatása a biotechnológia, bioenergetika, környezetvédelem területén, illetve tágabb értelemben a megújuló energetikához kapcsolódó területeken - a Klasztertagok önállóságának megőrzése mellett.

Célunk: az innovatív ötletek generálása, az innovatív kereslet – kínálat összhangjának elősegítése, az innovációs inkubáció előmozdítása és biztosítása, a termék (eredmény) piaci bevezetésének elősegítése, valamint az innováció fontosságának tudatosítása.

A Klaszter célja: elősegíteni a Tápió vidéki Régió megújuló energiaforrású szakterületének fejlesztését, amely rendszerszemléletűen tekint ezen szakterületre, és ennek érdekében segíti a műszaki fejlesztést, az oktatást, az ismeretterjesztést és a gyakorlati megvalósítást, azaz a biomassza alapanyagok termesztését, és ezen alapanyagokból energia előállítását (bioetanol, biodiesel, biogáz, villamos energia és hőenergia) oly módon, hogy egyben szolgálja a környezetvédelmet és a vidékfejlesztést is. Ezen célok elérése érdekében elősegíti egyéb szervezetek önkéntes együttműködési hálózatának kialakítását. A Klaszter a tudományos kutatást, innovációt ösztönző, támogató tevékenységével hazánk, a Klaszterben együttműködő vállalkozások versenyképességének előmozdításához, az ország Euro Atlanti integrációjához járul hozzá. A Klaszter keretein belül történő együttműködés a részt vevő cégek önálló eljárási jogait nem korlátozza. A Szervezeti és Működési Szabályzat előírásai a Klaszterben résztvevő tagokra, illetve a Klaszter nevében eljáró munkatársakra vonatkoznak.

1. KLASZTER NEVE, ADATAI Elnevezés: Tápió vidéki Bioenergetikai, Környezetvédelmi Klaszter Rövidített elnevezés: TBKK Klaszter

I.1 I.1.1.

 

A Klaszter székhelye: 2711. Tápiószentmárton, Kossuth Lajos utca 3. Angol elnevezés: Tápio rergion Biotechnology and Environmental Cluster (TBEC)

Klaszter menedzsment szervezet: Öko-Tápió Klaszter Menedzser Kft. A menedzsment szervezet székhelye: 2711. Tápiószentmárton, Kossuth Lajos u 3. I.2

Alapítás módja A Klaszter alapítására 2011. Április „

„ án került sor.

A Klaszter alapító tagjai az Alapító Okirat aláírói lettek. A Klaszter az Alapító Okirat aláírásától kezdve határozatlan időtartamra jött létre. A Klaszter jogi formáját tekintve nem önálló jogi személyiségű, önkéntesen szerveződött szervezet, amely polgárjogi társulási megállapodással létrejött hálózatot alkotva, a résztvevők közös céljainak elérése érdekében alakult. A működési formáját tekintve sem a Ptk., sem a Gt. szerinti társasági formát nem ölt, önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik. I.3

Működési terület: A Klaszter alapvető működési területe a biotechnológia, bioenergetika, illetve e területhez kapcsolódó kiszolgáló ágazatok, különös tekintettel a megújuló energiához kapcsolódó ágazatokra. A Klaszter működése a bioenergetikához, biotechnológiához és a környezetvédelemhez kapcsolódó ágazatok szakterületein belül a gyártási, alap- és alkalmazott kutatási, fejlesztési és innovációs, valamint marketing és disztribúciós tevékenységekhez kapcsolódik. A Klaszter székhelye Magyarországon van, de működési területe földrajzilag nem korlátozott. A Klaszter Tagjai - Alapító Tagok: Lásd: I. számú melléklet

1.4 A klaszter alapításának célja Általános cél: A hazai fejlesztéspolitika középpontjában – kiemelt célkitűzésként és az Európai Unió lisszaboni célkitűzéseivel összhangban- a felzárkózás és a gazdasági versenyképesség áll.  A klaszterben résztvevő vállalkozások, akadémiai kutató intézetek, és oktatási intézmények közötti piacorientált együttműködés megvalósítása és erősítése klaszter formában, a bioenergetikai és a környezetvédelmi ágazat fejlesztése érdekében.  A Klaszter alapításának célja továbbá a Klasztertagok közös tevékenységeik, valamint a kapacitások összehangolása/egységesítése révén a Tápió vidéki Bioenergetikai Környezetvédelmi Klaszter hazai és nemzetközi pozíciójának erősítése. Speciális cél: A Tápión vidéki Bioenergetikai - Környezetvédelmi Klaszter célja elősegíteni a régióban  decentralizált energia stratégia kidolgozását, megvalósítását  új munkahelyek teremtése  bioenergia hasznosítás - biotranszformáció  mezőgazdasági iparszerű termelés kialakítása a bioenergetikai rendszerek alapanyag ellátására

        

    

A megújuló energiaforrások fejlesztése új ágazati kapcsolatok kialakítását a tagok közötti üzleti-szakmai koordináció fejlesztését a piaci pozíció, valamint a versenyképesség javulását szolgáló beruházások elindítása a kereskedelmi és szolgáltató hálózat kialakítását a közös internetes portál, weboldal kifejlesztését és üzemeltetését ún. „Benchmarking Klub” működtetése ún. „Best practise” adatbázis létrehozását és fejlesztést tanulmányok és fejlesztések készítését az alábbi témákban: - a tagok versenyképességének javítást szolgáló szolgáltatási igények felmérése; - a tagok értékesítési lehetőségeinek mérése és értékelése - a tagok végfelhasználói és alvállalkozói értékesítési lehetőségeinek mérése és értékelése felsőoktatási és tudományos együttműködések bővítését és elmélyítését közös minőségbiztosítási rendszer kialakítást és fejlesztését a kormányzattal a helyi és regionális önkormányzatokkal, valamint oktatási intézményekkel és kutatóhelyekkel való szakmai együttműködést a partnerkapcsolatok kiépítése a hasonló feladatokat végző külföldi klaszterekkel A Klaszter számára hosszú távú stratégia kidolgozása, a megvalósítás elősegítése és ellenőrzése.

II. A Tápió vidéki Bioenergetikai - Környezetvédelmi Klaszter Tagsági Rendszere és Viszonyai II.1. A Klaszter tagság keletkezése II.1.1. A Klaszter tagjai a Klaszter 2011- Április ” „ - én kelt alapító dokumentumát (Alapító Okirat) aláíró szervezetek (Alapító Tagok), valamint azon szervezetek, amelyek belépési nyilatkozatát a megalakulás után létrejövő, Klaszter Bizottság (Igazgatóság) erről szóló határozatával elfogadja. A Klaszter tagjai közül az alábbi tagsági viszonyokat különböztetjük meg: Tagsági viszony Alapító tagok Szövetséges tagok Csatlakozó tagok

Feltételek A Klaszter eredeti alapító dokumentumát aláíró Klasztertagok Hozzájárulás megfizetésére nem kötelezett, a klaszter tevékenységét támogató külföldi és hazai vállalatok, szervezetek Minden olyan tag, amely az előző két kategóriába nem tartozik

II.1.2. A Klaszter tagjai egyenlő jogokkal rendelkeznek. II.1.3. A Klaszterhez újonnan csatlakozó Klasztertagok a Szervezeti és Működési Szabályzatot elfogadják belépési nyilatkozatukban.

II.1.4. A klaszter alapítását követően a tagok tagsági viszonya az Alapító tagok vétójoga mellett, az Klaszter Bizottság (Igazgatóság) 2/3-os többségi határozatával hozott döntésével és Befogadó Nyilatkozatának kiadásával keletkezik.

II.2. A Klaszter Tagsági viszony megszűnése: II.2.1. Bármely Klasztertag jogosult kiválni a Klaszterből a Klaszter Bizottsághoz intézett nyilatkozattal, 60 napos határidővel. A tagság megszűnésétől függetlenül az egykori Klasztertag köteles a klaszterben vállalt kötelezettségeinek eleget tenni, elszámolni. II.2.2. A Klasztertag tagsági viszonyát a Klaszter Bizottság (Igazgatóság) megszűntetheti, amennyiben a vállalt kötelezettségeit súlyosan megszegi, és a Klaszter Bizottság írásbeli felszólítása ellenére sem teljesíti.

II.2.3. Megszűnik a Klaszter tagsági viszony, az alábbi esetekben: a) Önkéntes kilépéssel, a Klaszter Bizottsághoz (Igazgatósághoz) intézett kilépési nyilatkozatának átvételét követő hónap utolsó napján b) A Klaszter tag jogutód nélküli megszűnésével, illetve halálával c) Kizárással, amennyiben a tag a SZMSZ-ben foglalt kötelezettségeinek megszegésével a Klaszter eredményes működését veszélyezteti, illetve a vállalt kötelezettségeit nem teljesíti és a Klaszter Bizottság (Igazgatóság) írásbeli felszólítása ellenére, az annak kézbesítését követő 15. napon belül a veszélyeztető magatartásával nem hagy fel, illetve a vállalt kötelezettségeit nem teljesíti d) Az éves Klaszter hozzájárulás meg nem fizetése miatti törléssel e) A Klaszter megszűnésével II.3.1. A Klaszter Tagok jogai és kötelezettségei II.3.1. A Klaszter tag általános kötelezettsége az SZMSZ-ben foglaltak teljesítése. a) A Klaszter tagok vállalják, hogy a Klaszter működésében aktívan részt vesznek a SZMSZ-ben a vállalt feladatok, kötelezettségek szerint. b) A tagok a belépési nyilatkozatuk és a belépési adatlapjuk aláírásával, valamint a jelen SZMSZ elfogadásával – a személyes adattok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény 3 § rendelkezései alapján – egyben írásban kifejezetten és félreérthetetlen módon hozzájárulnak ahhoz is, hogy az általuk megadott személyes (és a Klaszter tagságukra vonatkozó különleges) adataikat a Klaszter a sikeres működésének céljából és mértékéig, e törvény szabályai szerint kezelje. c) A Klasztertagok vállalják, hogy a belépési adatlapon közölt, illetve a Klaszter adatbázisokban róluk nyilvántartott információk változásait kötelesek 15 napon belül a Klaszter Bizottságnak (Igazgatóságának) írásban bejelenteni. d) A Klasztertagok – a Szövetséges Tagok kivételével - vállalják, hogy a Klaszter működéséhez és a klasztermenedzsment szervezet által nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódóan hozzájárulást fizetnek. e) A Klasztertag azonnal (a változás érvényesülését követő 10 napon belül) írásban köteles jelezni a klaszter számára,

   

ha ellene csőd vagy felszámolási eljárás indult, ha valamely pályázati támogatáshoz kapcsolódóan visszafizetési kötelezettsége, vagy pályázathoz kapcsolódó támogatási szerződésben rögzített vállalását nem teljesítette ha a tevékenysége a környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg ha a működéséhez szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik

II.3.2. Hozzájárulás-fizetési kötelezettség A Klaszter pénzügyi alapjai: csatlakozó tagok által fizetett regisztrációs díj a tagok által fizetendő tagdíj támogatások adományok A Klasztertagok a Tápió vidéki Bioenergetikai - Környezetvédelmi Klaszter működéséhez hozzájárulás fizetésével járulnak hozzá. A Szövetséges Tagok kivételével minden Klasztertag hozzájárulás megfizetésére kötelezett. II.3.2.1. A hozzájárulás mértéke A klaszter menedzsment szervezetnek fizetendő hozzájárulás két részből áll. A Klaszterbe belépő tagok a belépéskor egyszeri, 80.000 Ft összegű csatlakozási díjat kötelesek fizetni. A csatlakozási díjat az adott vállalkozás Klaszterbe való belépésének időpontjától (a Klaszter Igazgatóság által kiállított Befogadó nyilatkozat dátumától) számított 30 napon belül köteles a Klaszter menedzser szervezet bankszámlájára átutalni. A hozzájárulás másik része fix összegű éves hozzájárulás a klaszter működési költségeihez, amelyet a tagok az árbevételüktől függően fizetnek. Az évi minimum 120.000Ft –tagsági díj a pályázati kiírásokban (GOP-KEOP) szerint lett meghatározva. A hozzájárulás mértékének számítása: árbevétel fix összegű éves hozzájárulás millió Ft ezer Ft 0-30 120.000 30-50 240.000 50-500 300.000 500-1000 480.000 1000-5000 720.000 >5000 1.080.000 amelyet a Klaszter Bizottság (Igazgatóság) minden gazdasági évben felülvizsgál. A Szövetséges tagokat, valamint az ún. „non-profit” tevékenységet folytató szervezeteket- a felvételükről rendelkező határozatában – a Klaszter Bizottság (Igazgatóság) átmenetileg, vagy véglegesen mentesítheti a tagdíj fizetése alól. A hozzájárulás mértékének változtatásáról a Klaszter Bizottság (Igazgatóság) dönt az SZMSZ III.1.5.c. pontjában meghatározott feltételekkel, a Közgyűlés jóváhagyásával.

II.3.2.2. A hozzájárulás fizetésének módja A hozzájárulást a Klasztertagoknak minden év január 31-ig banki átutalással kell megfizetniük az Öko-Tápió Klaszter Menedzser Kft bank számlájára. II.3.2.3. A hozzájárulás-fizetés gyakorisága Az újonnan csatlakozó Klasztertagok a csatlakozásról szóló Befogadó Nyilatkozat kiállításától számított 30 napon belül kötelesek befizetni a csatlakozás évében megkezdett negyedévenként, időarányosan esedékes hozzájárulást. A hozzájárulás-fizetés minden más esetben évente 1 alkalommal esedékes: az adott év január 31-ig. II.3.2.4. A hozzájárulás-fizetés elmulasztása esetére vonatkozó szankciók Amennyiben valamely Klasztertag az előző pontban meghatározott határidőtől számított 30 napon belül nem fizeti meg a hozzájárulást, úgy az Klaszter Bizottság (Igazgatóság) köteles írásban értesíteni a tartozásának tényéről és a tartozás összegéről. Amennyiben a hozzájárulás elmaradással rendelkező Klasztertag a Klaszter Bizottság (Igazgatóság) felszólításának átvételétől számított további 30 napon belül nem rendezi hozzájárulás tartozását, úgy az Klaszter Bizottság (Igazgatóság) köteles kezdeményezni a Klasztertag Klaszterből való kizárását. A hozzájárulás-tartozással rendelkező Klasztertag nem rendelkezhet szavazati jogával és egyéb jogaival a Klaszteren belül, valamint nem vehet részt a klaszter által megvalósítandó beruházásokban. II.3.2.5. A hozzájárulás felhasználása A Klasztertagok által befizetett hozzájárulás alapvetően a klaszter működését finanszírozza. A működés költségei elsősorban adminisztrációs, irodai jellegű és telekommunikációs költségeket foglalnak magában. Az Klaszter Bizottság (Igazgatóság) döntése alapján a Klasztertagok által befizetett, a működési költségeken felüli hozzájárulás a klaszter céljaihoz kapcsolódó tevékenységekhez használható fel (különösen: közös megjelenés, képzések). II.3.2.6. Egyéb hozzájárulás-fizetéssel kapcsolatos szabályok A klaszter menedzsment társaság köteles gondoskodni a hozzájárulások beszedéséről, a Klaszter működési költségeinek finanszírozásáról. A Klaszter Menedzsment Kft. a Klaszter működéséhez, illetve beruházásaihoz kapcsolódóan szert tehet a hozzájáruláson felüli bevételekre, melyek alapvetően a Klasztertagok befizetéseiből, hitelből és támogatási forrásokból áll. A hozzájáruláson felüli bevételek forrásösszetételéről, az adott feladatban résztvevő Klasztertagokról a Klaszter Bizottsága (Igazgatósága) dönt. II.3.2.7. Beszámoló a hozzájárulás felhasználásáról A Klaszter Bizottság (Igazgatóság) köteles a Klaszter éves közgyűlésén részletesen elszámolni a Klasztertagok által befizetett hozzájárulás felhasználásáról. II.3. A Tagok jogai II.3.1. A Tagok általános jogai:

A Klaszter működéséből származó tapasztalatok és információk, gazdasági, szakmai lehetőségek szabad felhasználása a szervezetüknél. b) A Klasztert érintő kérdésekkel kapcsolatos információkhoz való hozzájutás. c) Részvétel a Klaszter ülésein, illetve a munkacsoportok ülésein, a Klaszter a működésében, szervezésében, a tagok számára nyitott rendezvényein. d) A tag a jelen SZMSZ szabályai szerint, képviselője útján jogosult részt venni javaslat tételi joggal a Klaszter Bizottság (Igazgatóság) munkájában, és ez által közreműködni a Klaszter működésével kapcsolatos döntések kialakításában. e) Az Klaszter Bizottság (Igazgatóság) döntése alapján a Klaszter által közösen megvalósítandó projektekben való részvétel f) Külön meghatározott feltételeknek megfelelően, a Klaszter szolgáltatásainak közös megjelenés, marketing, képzések, Igazgatóságadás, stb. igénybevétele. g) A Klaszter tagjainak joguk van pályázatokon saját magukat, mint önálló szervezetet képviselve önállóan, vagy tetszőleges Klaszter tagokkal, illetve külső tagokkal konzorciumot létrehozva indulni, illetve pályázati projekteke megvalósítására a klaszter tagjaival illetve egyéb külső tagokkal projekt társaságot alapítani. a)

II.3.2. Önálló jogok A Klaszterhez való csatlakozás nem korlátozza a különböző EU-s és hazai pályázatokon a Tagok önálló részvételi jogát.

A Klaszter tagság, a Tagok klaszteren kívüli jogát, jogait nem korlátozza. II.3.2.1 A Klaszter gazdálkodása, vagyona A Klaszter gazdálkodását a három fős Ellenőrző Bizottság felügyeli, és jelentéseit a Közgyűlés elé terjeszti. Az Ellenőrző Bizottság tagjait a Klaszter Közgyűlése választja meg. A bevételek és kiadások elszámolása az adott projektben történő részvétel arányában történik. A Klaszter tagjai megtartják mindazon saját eszközök tulajdon jogát, amelyeket az adott projekt megvalósítása érdekében használnak. A tagok –amennyiben másként nem rendelkeznek – megtartják azoknak az eszközöknek a tulajdon jogát is, amelyeket saját forrásaikból szereztek be. A pályázati támogatási szerződésben meghatározott állami támogatásból vásárolt eszköz: Költségvetési szerv esetében kincstári vagyonnak minősül, e vagyon kezelője a támogatott, Más támogatott esetében, a támogatott tulajdonába kerül a támogatási szerződésben rögzített feltételek szerint.

KLASZTER SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE III.1. KÖZGYŰLÉS (KGY) III. 1.1. A Tápió vidéki Bioenergetikai - Környezetvédelmi Klaszter legfőbb döntéshozó szerve a Klaszter Közgyűlése. A Közgyűlés helyét, időpontját a Klaszter Bizottság határozza meg. A tagok 1/3 részének kezdeményezésére a Klaszter Bizottság köteles a Közgyűlés összehívását elrendelni. A két közgyűlés között a klaszterirányítását a Klaszter elnöke látja el, akit a Klaszter Bizottság (Igazgatótanács) tagjai maguk közül választanak meg. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok legalább 50%+1 fő részt vesz. Ha a Közgyűlés nem határozatképes, akkor 30-napon belül újból azonos napirenddel össze kell hívni. Ez a megismételt Közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A Klaszter Közgyűlésének szabályszerű összehívásáért, lebonyolításáért az elnök a felelős. A Közgyűlésen valamennyi tag egy szavazattal rendelkezik. A közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével (50%+1 szavazat), nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az az álláspont válik határozattá, amelyet a Klaszter Bizottság elnöke támogat. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a Közgyűlés levezető elnöke, a jegyzőkönyvvezető, valamint a két hitelesítéssel megbízott tag, mint jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv hitelesítő tagokat a Közgyűlés választja meg. III.1.2. A Klaszter Bizottság (Igazgatóság) (KB) működése: a) Az Klaszter Bizottság (Igazgatóság) jogait és feladatait testületként gyakorolja. b) Működését saját ügyrendjének megfelelően látja el, amelyet a Klaszter Bizottság (Igazgatóság) az első ülésén fogad el. c) Üléseit szükség szerint, de évente legalább kettő alkalommal tartja. d) A Klaszter Bizottság (Igazgatóság) üléseit az Klaszter Bizottság (Igazgatóság) elnöke hívja össze. A meghívót a napirendi pontok közlésével az ülést megelőzően legalább 8 napon belül kell megküldeni a Tagoknak írásos formában (ajánlott posta, fax). Az ülést akkor is össze kell hívni, ha a Klaszter Bizottság (Igazgatóság) bármely tagja az ok és cél megjelölésével, írásban az elnöknél kezdeményezi. e) Rendkívüli esetben 8 napnál korábbi időpontra is összehívható az Klaszter Bizottság (Igazgatóság) ülése. Ebben az esetben kizárólag akkor érvényes a meghozott határozat, amennyiben az Klaszter Bizottság (Igazgatóság) minden tagja részt vesz az ülésen. f) Határozatlanképtelenség esetén a megismételt ülést 8 napon belül újra kell hívni, amely az eredeti napirendi pontok vonatkozásában a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes. g) A határozat meghozatalánál nem szavazhat az a tag, akit a határozat személyében vagy gazdasági érdekeltségében érint. h) A Klaszter Bizottság (Igazgatóság) ülésén külön határozatban dönt a jegyzőkönyvben foglalt tények bizalmas jellegének, illetve az üzleti titkok körének meghatározásáról

i)

j)

Az Klaszter Bizottság (Igazgatóság) üléseiről, az ülés lényegét tartalmazó jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvben foglalt tények bizalmas jellegéről, valamely Klaszter Bizottsági (Igazgatóság) tag kezdeményezésére, az ülésen jelenlévők egyszerű szavazattöbbséggel hozott határozata dönt. A jegyzőkönyv elkészítéséről, hitelesítéséről az elnök gondoskodik, aki 15 napon belül a jegyzőkönyvet valamennyi Klaszter Bizottsági (Igazgatósági) Tagnak megküldi. Az Klaszter Bizottság (Igazgatóság) határozatait írásban, telefaxon vagy emailben is meghozhatja. Az ilyen módon meghozott határozat akkor válik érvényessé, ha a döntésre való felkérés kézhezvételétől számított 72 órán belül az Klaszter Bizottság (Igazgatóság) tagjai több mint felének bizonyossággal elfogadható szavazat valamely fent felsorolt írásos formában a Klaszter menedzsment szervezethez megérkezik. A megadott határidőn túl vagy be nem érkező szavazatok nem értékelhetők.

III.1.3. Határozatképesség, döntéshozatal a) Az Klaszter Bizottság (Igazgatóság) tagjai a határozathozatal során egy szavazattal rendelkeznek. b) Az Klaszter Bizottság (Igazgatóság) legalább 2/3-os minősített többséggel hoz határozatot - a klaszteralapító és minősített tagjainak vétójoga mellett - a következő kérdésekben: - a Csatlakozó tagok csatlakozási nyilatkozatának elfogadása - a Klasztertagok kötelezettségeit súlyosbító kérdések - a Munkacsoportok vezetőinek megválasztása és visszahívása - a Klaszter fejlesztési koncepciójának (stratégiájának) és cselekvési ütemtervének elfogadása - a Klaszter átalakulása - a Klasztertag kizárása (az érintett Klaszter tag nem szavazhat) - a Klaszter megszűnése c) Az Klaszter Bizottság (Igazgatóság) a Klaszteralapító és minősített tagjainak vétójoga mellett egyszerű többséggel dönt minden a fent (III.1.5. b. pontban) meghatározott esetektől eltérő kérdésben. d) Az Klaszter Bizottság (Igazgatóság) határozatképes, ha tagjainak legalább 50 %-a, személyesen vagy meghatalmazott révén részt vesz az Klaszter Bizottság (Igazgatóság) ülésén. Kivétel ez alól a minősített többséget igénylő döntés, ez esetben minimum a tagok minimum 50%-ának jelen kell lennie, a vis major okból távollévő tagnak pedig írásbeli meghatalmazást kell adnia valamelyik jelenlévő tagnak, hogy a nevében szavazhat. . A fentiek hiányában meghozott Bizottsági (Igazgatósági) döntés érvénytelen. III.2. Az Klaszter Bizottság (Igazgatóság) feladatai (KB) a) Az Alapító Okiratban, az e szabályzatban és a működés során meghatározott klaszter célok átfogó képviselete b) A Klaszter stratégiájának és közös fejlesztési irányainak jóváhagyása, irányítása és nyomon követése, döntéshozatal a Klaszter stratégiájának és cselekvési ütemtervének, elfogadásáról.

c) A Klaszter menedzsmentjével, működésével kapcsolatos feladatok ellátására vonatkozóan a Klaszter Menedzsment Kft-t bízza meg, melynek feltételeit megbízási szerződésben rögzíti a két szerződő fél. d) A Klaszter Menedzsment Kft. tevékenységének szakmai ellenőrzése, a Kft. ügyvezetőjének beszámolója, valamint a rendelkezésre álló projektjelentések, beszámolók alapján e) A Klasztertagok által megfogalmazott előterjesztések megvitatása. f) A Klaszter megfelelő működési feltételeinek biztosítása – különösen:  az SZMSZ a Klaszter hatékony működést elősegítő változtatása/aktualizálása,  a klaszter ülések összehívása,  adminisztratív feladatok biztosítása,  a Klaszter illetve az Klaszter Bizottság (Igazgatóság) üléseinek előkészítése, összehívása, a napirendi pontok összeállítása  Klaszter éves feladattervének elkészítése g) A Klaszterhez csatlakozni szándékozók, belépni kívánók által adott Belépési Nyilatkozatok elfogadása, szükség szerint tagok kizárásáról döntéshozatal. h) A Klaszter által a saját tagjával, a Klaszter Menedzserrel, vagy azok közeli hozzátartozójával (Ptk. 685 § b. pont) a jelen SZMSZ-ben nem említett szerződések megkötése. i) A Klaszter nevében 2.000.000, HUF (kettőmillió HUF) egyedi értékhatárt meghaladó kötelezettség elvállalása, illetve az ezt meghaladó összegű anyagi eszközök feletti rendelkezés. j) A Klaszter tagjai, a Klaszter Bizottsági (Igazgatósági) tag és Klaszter Menedzser ellen kártérítési igények érvényesítése. III.3. Javaslattétel A Klaszter döntéshozó szerve által megvitatandó kérdésekre vonatkozó javaslattétel történhet:  a munkacsoportok által,  illetve bármely Klasztertag által. Az előterjesztést az előterjesztő munkacsoport, vagy a Klaszterülésen résztvevő Klasztertagok legalább 50%-ának el kell fogadnia. Az elfogadott előterjesztéseket írásos formában kell a Klaszter Igazgatósága elé terjeszteni. Amennyiben az előterjesztést a Klasztertagok 50%-a elfogadja, az Klaszter Bizottság (Igazgatóság) köteles az előterjesztést legkésőbb a következő Klaszter Bizottsági (Igazgatósági) ülésig megvitatni, és – szüksége esetén az előterjesztő részletes tájékoztatása alapján - az adott előterjesztésről dönteni.

III.4. A Klaszter elnökének feladatai a) A Klaszter felelős vezetőjeként ellátja a vezetési, igazgatási feladatokat b) Kezdeményezi a Klaszter Bizottságnál (Igazgatóságnál) döntések meghozatalát c) Az Klaszter Igazgatóság üléseinek előkészítése, összehívása, a napirendi pontok összeállítása d) Szavazás előkészítése, lebonyolítása e) Az Klaszter Bizottság (Igazgatóság) határozatainak végrehajtatása f) A Klaszter képviselete g) Szakmai kapcsolat kialakítása a hazai és külföldi szervezetekkel h) A Klaszter éves munkájának, eredményeinek összefoglalása, előterjesztése a Klaszter közgyűlése elé.

Szakmai értékelés és javaslattétel a klaszter fejlesztési forrásainak (projekt forrásainak) felhasználására, a források bővítésére. j) A Klaszter ügyeinek intézése a Klaszter Bizottság (Igazgatóság) ülései közötti időszakban. III.5.1 Klaszter döntéseinek végrehajtása, Klaszter Menedzsment (KM) i)

A Tápió vidéki Bioenergetikai - Környezetvédelmi Klaszter menedzsment szervezete az alakuló közgyűlés által elfogadott, kijelölt menedzser társaság Kft. E társaság megbízási szerződés alapján látja el a klaszter működéséhez kapcsolódó feladatokat (szervezés, dokumentáció, adminisztráció, stb.). A Klaszter Menedzsment alapvető feladata a Klaszter napi működésének operatív irányítása, közvetlen vezetői és menedzsment feladatainak ellátása. A Klaszter Menedzser, vezető állású munkavállaló, akinek határozatlan idejű megbízási jogviszonya a kinevezése napján jön létre. A Klaszter Menedzser vezetői feladatait az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a Klaszter érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni. A jogszabályok, a jelen SZMSZ, és a Klaszter Bizottság (Igazgatóság) által hozott határozatok, illetve vezetői kötelezettségei vétkes megszegésével a Klaszternek okozott károkért a polgárjog szabályai szerint felel a Klaszter illetve Klaszter tagjaival szemben. A Klaszter Menedzser vezetői megbízása és egyben megbízási jogviszonya az alábbi esetekben szűnik meg: a) visszahívással b) törvényben szabályozott ok bekövetkezésével c) lemondással A Klaszter Menedzser e vezetői tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha a Klaszter működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha Klaszter Bizottság (Igazgatóság) az új Klaszter Menedzser kinevezéséről már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a Klaszter Menedzser a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni. III.5.2 Klaszter Menedzsment Kft. feladatai a) Közös arculat, erős „Klaszter image” kialakítása és fenntartása, a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségek teljesítésnek szervezése b) Közös adminisztrációs feladatok ellátása, kapcsolattartás a klasztertagokkal, új tagok felkutatása c) Projektgenerálás, közös projektek előkészítése, menedzselése, esetleges továbbfejlesztése d) Részvétel pályázatok elkészítésében, beadásában, a megnyert pályázatok megvalósításának koordinálása e) Előadások, konferenciák, tanulmányutak és kiállítások, üzletember találkozók szervezése a klasztertagoknak f) A klaszter átlátható gazdálkodásának biztosítása, beszámolás a jogszabályi, adózási, gazdasági ügyek megvalósulásáról

g) A Klaszter munkaszervezetének irányítása, a munkacsoportok működésének ellenőrzése és koordinálása h) A Klaszter Bizottság (Igazgatóság) munkájának támogatása: - A Klaszter Bizottság (Igazgatóság) döntéseinek végrehajtása, a feladatok megvalósítása, - A Klaszter képviselőhöz rendelt feladatok előkészítése, a hatáskör ellátásával kapcsolatos operatív teendőinek ellátása, - A Klaszter Bizottság (Igazgatóság) elé kerülő előterjesztések elkészítése, -A Klaszter Bizottság (Igazgatóság) és szervei működésével kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátása, - A Klaszter Bizottság (Igazgatóság) ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, tagokhoz juttatása, - A Klaszter Bizottság (Igazgatóság) határozatainak nyilvántartása, a határozattal érintettek értesítése, tájékoztatása - Hozzájárulási díj számlázása a tagoknak - Előkészíti és finanszírozza a Klaszter Bizottság (Igazgatóság) összejöveteleit, azokról jegyzőkönyvet készít. III. 6. MUNKABIZOTTSÁGOK (MB) III.6.1 Működési munkabizottság Stratégiai munkacsoport Feladata a Klaszter hosszú távú terveinek, stratégiájának kidolgozása, gondozása, az egyes döntések előkészítése. Pályázati és lobby munkacsoport Feladata a Klaszter munkacsoportjai által létrehozott projekt elképzeléseinek, projekttervei forrásoldalának megszervezése, illetve a kapcsolódó pályázati lehetőségek felmérése, a pályázatok elkészíttetése. Marketing és kommunikációs munkacsoport Dolgozza ki a Klaszter marketing és kommunikációs terveit, készítse elő az írott és elektronikus médiában való megjelenéseket és végezze le azok archiválását III. 6.2 SZAKMAI MUNKABIZOTTSÁGOK Környezetbarát megoldások munkacsoport Mezőgazdasági és egyéb nem veszélyes hulladékok, illetve melléktermékek újszerű felhasználási lehetőségeinek kifejlesztése és ipari méretű bevezetésére, valamint genetikai és agrotechnikai lehetőségek maximalizálása, továbbá mezőgazdasági termények, konkrétan élelmiszeripari célra nem alkalmas gabonafélék feldolgozásával, műanyag feldolgozóipari célú (csomagoló anyagok) gyártásához taj sav előállításával foglalkozik. Környezetvédelmi technológiák és szolgáltatások munkacsoport Ennek keretében egy környezet központú szakértői rendszer megszervezése, ide tartozik a települési kommunális szennyvíz iszapok környezetbarát hasznosítási rendszerének megszervezése, kialakítása. Energetikai munkacsoport

Alternatív, szigetszerű energiapark rendszer kialakítása. Olyan eljárások kidolgozása az energia parkon belül, amelyek csökkentik a primer energia felhasználást, gazdaságos, munkahelyeket teremt. Biotechnológiai munkacsoport K+F eredmények, technológiák alkalmazástechnikai célú bevezetése. IV.MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK IV.1. A Klaszter képviselete A Klaszter képviseletére Tápió vidéki Bioenergetikai - Környezetvédelmi Klaszter Bizottságának (Igazgatóságának) Elnöke, vagy az általa esetileg meghatalmazott személy jogosult. IV.2.. Beruházások és eszközforgalom szabályozása Az esetleges stratégiai beruházásokról és eszközbeszerzésekről kettő millió forint feletti beruházás esetében, illetve, egyedileg indokolt esetben Tápió vidéki Bioenergetikai Környezetvédelmi Klaszter Bizottsága (Igazgatósága) dönt. IV.3. A Klaszter kötelezettségvállalásának kérdései A Tápió vidéki Bioenergetikai- Környezetvédelmi Klaszter a Klaszter, illetve Klasztertagok által közösen vagy bármelyik Klasztertag által közös céllal, de önállóan megvalósított projektekben, beruházásokban sem a Klasztertagok helyett sem más formában kötelezettségvállalásra, biztosítéknyújtásra nem jogosult. V. TITKOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGEK V.1. A Tápió vidéki Bioenergetikai - Környezetvédelmi Klaszter tagjai és a Klaszter Menedzsment Kft. munkatársai a megbízatásuk illetve munkájuk ellátása során a tudomásukra jutott üzleti titkokat, valamint a tevékenységükre vonatkozó alapvető fontosságú információkat kötelesek megőrizni, és biztosítani, hogy azok jogosulatlan számára ne váljanak hozzáférhetővé. V.2. Üzleti titkot képeznek azok az ismeretek, tények, adatok, információk, üzleti elképzelések, okmányok, műszaki megoldások, amelyek a Tápió vidéki Bioenergetikai Környezetvédelmi Klaszter rendeltetésszerű működtetéséhez szükségesek, azok nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné e rendeltetésszerű működést, a Klaszter és a Klasztertagok érdekeit. Ilyenek különösen: - a tagok fejlesztési koncepciói, programjai, tervei - üzletpolitikai tervek, határozatok - személyzeti iratok és adatok - ellenőrzések és vizsgálatok során felmerült bizalmas jellegű adatok - pénzügyi, számviteli adatok - az Klaszter Bizottság (Igazgatóság) által eseti jelleggel üzleti titoknak minősített adatok.

V.3. Az Klaszter Bizottság (Igazgatóság) tagjai és a klaszter munkatársai kötelesek a tudomásukra jutott üzleti titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az Klaszter Bizottság (Igazgatóság) határozata engedélyt nem ad. VI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK IRATOK KEZELÉSE VI.1. A Tápió vidéki Bioenergetikai - Környezetvédelmi Klaszter dokumentumait (alapítás, tagok nyilvántartása, taggyűlések jegyzőkönyvei, emlékeztetők, stb.) az általuk kijelölt Kft., szervezet köteles biztonságosan megőrizni, a klaszter tagjai számára hozzáférhetővé tenni. VI.2. A Tápió vidéki Bioenergetikai - Környezetvédelmi Klaszter dokumentumainak őrzésével a Klaszter Menedzser Kft.-t bízza meg, így a dokumentumok őrzésének helye a Klaszter Menedzser Kft. mindenkori székhelye. VI.3. A Tápió vidéki Bioenergetikai – Környezetvédelmi Klaszter működésével kapcsolatban bármely tag betekintési joggal rendelkezik, a Tápió vidéki Bioenergetikai - Környezetvédelmi Klaszter alapdokumentumaiba (Alapító Okirat, SZMSZ), ezekről másolatot készíthet. A Klaszter nevében a megvalósítandó fejlesztések dokumentumaiba a Klasztertagok az Klaszter Bizottság (Igazgatóság) engedélye alapján tekinthetnek be. VI.4. Az iratokat az őrzési elteltéig gondosan meg kell őrizni. Az iratokat alábbi három rendszerben, elkülönítetten kell nyilvántartani és megőrizni: - a klaszter tagokra vonatkozó iratok – tagonként elkülönítetten - az egyes projektekre vonatkozó iratok – projektenként elkülönítetten - általános, a Klaszter működésével összefüggésben keletkező iratok – kronológiai sorrendben Az iratok őrzési ideje 5 év, kivéve, ha jogszabály vagy szerződés ettől eltérő határidőt állapít meg. VI.5. A Klaszter, illetve a klaszter tagság megszűnése vagy megszüntetése esetén a Klaszter Menedzsment szervezet az iratokat az érintett tag részére – a lehetséges körben – visszaadja. Amennyiben az érintett tag az iratokra nem tart igényt, úgy a Klaszter Menedzsment Kft. az őrzési idő végével az iratokat megsemmisíti. VII. LOGÓ, NÉV, EMBLÉMA HASZNÁLAT A Klaszter tagjai jogosultak a Tápió vidéke Bioenergetikai és Környezetvédelmi Klaszter nevét, logóját, emblémáját web lapjukon, prospektusaikban, céges levél lapjaikon használni.

VIII. SZELLEMI TULAJDONJOG VÉDELME és TÁRGYI ESZKÖZÖK BESZERZÉSE VIII.1. A szellemi tulajdon A szellemi tulajdon a tulajdonjoghoz hasonló, abszolút szerkezet jogviszony, amelynek a polgári jog területén belül létrehozott szabályrendszere kizárólagos vagyoni és személyhez fűződő jogok biztosításával nyújt jogi védelmet a szellemi alkotások létrehozói számára. A szellemi tulajdon két fő ága az iparjogvédelem és a szerzői jog. Az iparjogvédelmi jogviszony az oltalom megszerzésével, illetve azon lépések megtételével jön létre, amelyek az adott szellemi alkotás titokban tartását szolgálják. A szerzői művek esetében a jogviszony a szellemi alkotás létrehozásával keletkezik. Tagok a szellemi tulajdon körébe vonják a know – how – t. VIII.2. A szellemi alkotás A szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll. A védelmet – a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének rendelkezésein kívül - az alkotások meghatározott fajtáira, valamint egyes rokon tevékenységekre a szerzői, az iparjogvédelmi (a szabadalmi, a védjegy-, eredet megjelölés-, származásjelzés- és mintaoltalom), valamint a hangfelvételek előállítóit védő jogszabályok határozzák meg. A törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak. A személyeket védelem illeti meg a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is. A védelmi idő kezdetét és tartamát jogszabály határozza meg. VIII.3 Szellemi alkotás létrejötte a klaszter működésével összefüggésében A Klaszter működése során szellemi alkotás keletkezik - a klaszter tag egyéni teljesítménye/tevékenysége eredményeként - a klaszter tagjainak együttműködése eredményeként VIII.4. A Tápió vidéki Bioenergetikai-Környezetvédelmi Klaszter nem rendelkezhet önálló szellemi tulajdonnal. VIII.5. A Tápió vidéki Bioenergetikai - Környezetvédelmi Klaszter által, illetve a Klaszter Igazgatósága által meghatározott Klasztertagok részvételével megvalósuló közös kutatásfejlesztési, vagy más szellemi terméket eredményező tevékenysége során, az adott projektben résztvevő tagok külön megállapodás alapján, előzetesen rögzítik a keletkező szellemi termék egymás közti megosztásának arányát és feltételeit. VIII.6. Valamely Klasztertag által a Klaszter projektjeihez biztosított saját szellemi termékeivel, az adott projekt megvalósítása után is maga rendelkezik, amennyiben az Klaszter Igazgatóság és a szellemi termék tulajdonosa külön megállapodásban erről másképp nem rendelkezik.

VIII.7. A Klaszter tárgyi eszközöket saját jogán nem szerez. A Klaszter egyes tagjai adott projekt keretében mind a Klasztertag, mind a külön létrehozandó konzorciumuk vagy projekttársaságuk részére szerezhetnek tulajdonjogot tárgyi eszközre. IX.. KÜLSŐ, BELSŐ ELLENŐRZÉS IX.1. A vezetői ellenőrzés szabályaira a Klaszteralapító megállapodásában és SZMSZ-ében megfogalmazott szabályok az irányadók, azzal a kiegészítéssel, hogy az Klaszter Igazgatóság a munkacsoportok vezetőinek adott felhatalmazás alapján éljen beszámoltatási jogával. IX.2. A Klaszter működését a Klaszter Fejlesztési, Innovációs és Pénzügyi munkacsoport jogosult ellenőrizni saját munkaterve és ütemterve, ügyrendje, illetve felkérés szerint. X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen Szervezeti és működési Szabályzat elfogadása és módosítása a Klaszter Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti a írásban a Klaszter elnöke, a Klaszter tagok egyharmada, a Klaszter menedzsmenti tevékenységet ellátó szervezet. Az SZMSZ-ben részletesen nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó jogszabályok előírásai az irányadók. Az SZMSZ rendelkezései a mindenkori vonatkozó, hatályos jogszabályoktól nem térhetnek el. Amennyiben valamely vonatkozó jogszabály érvénybelépése vagy módosítása az SZMSZ rendelkezéseit érinti, úgy annak módosítása is esedékessé válik. Tápiószentmárton 2011. Április „

„

………………………………. Klaszter Bizottság (Igazgatóság) elnöke

Mellékletek: I.számú mellélet: Tag jegyzék II. számú mellélet: Etikai kódex

Alulírott, mint a Tápió vidéki Bioenergetikai - Környezetvédelmi Klaszter alapító tagja a Szervezeti és Működési Szabályzatot, mint akaratommal minden megegyezőt jóváhagyólag aláírom:

………………………. Denk Kft.

………………………….. Duna Fejlesztési Kft.

………………………… CONEDIS Pannonia Kft.

……………………….. Biofuel Technology International Kft.

………………………… ÉGT élelmiszeripari Gépgyártó És Technológia Szerelő Kft.

…………………………. Norisk Kft

………………………… Pylon Kft. Budapest

………………………….. Modern Üzleti Tudományok Főiskolája

…………………………. Tápiószentmárton Önkormányzata

……………………….. Fejős Hús Kft

………………………….. Biofuel Kft

………………………. Aranyszarvas Zrt.

…………………………. Barna-Farm Kft.

…………………………. Hídépítő Zrt

………………………….

Tápió vidéki Bioenergetikai és Környezetvédelmi Klaszter Szervezeti és Működési Szabályzata

TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM ÁLTALÁNOS ISMERTETŐ A KLASZTER NEVE ADATAI A TBKK-KLASZTER TAGSÁGI RENDSZERE ÉS VISZONYAI A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG A KLASZTER GAZDÁLKODÁSA, VAGYONA A KLASZTER SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE. KÖZGYŰLÉS KLASZTER BIZOTTSÁG KLASZTER MENEDZSMENT MUNKABIZOTTSÁGOK

2. 3. 4. 6. 7. 8 10. 11.

MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGEK

17. 17.

IRATKEZELÉS

18.

LOGÓ, NÉV, EMBLÉMA HASZNÁLAT SZELLEMI TULAJDON VÉDELME TÁRGYI EZSKÖZÖK BESZERZÉSE

18. 19.

KÜLSŐ-BELSŐ ELLENŐRZÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. 20.

MELLÉKLETEK ALÁÍRÓK

21. 22.

13. 14. 16.


Ügyiratszám:

Minősítés:

Napirendi pont: 14.

Az előterjesztés minősített többséget igényel:

igen

Az előterjesztés tárgya: Igazgatási szünet elrendelése A napirendi pont előterjesztője: Kovács Zoltánné dr. jegyző Az előterjesztést készítette: Kovács Zoltánné dr. jegyző Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: -





nem

ALBERTIRSA VÁROS JEGYZŐJÉTŐL

Előterjesztés a Képviselő-testület 2011. május 26-ai ülésére igazgatási szünet elrendeléséről Tisztelt Képviselő – testület! A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (továbbiakban Ktv.) módosításáról szóló 2007. évi LXXXIII. törvény megteremtette az ún. igazgatási szünet elrendelésének jogszabályi feltételeit. A törvény az igazgatási szünet definícióját külön nem tartalmazza, azt maga a jogszabály szövege fogalmazza meg, a Ktv. 49/A. § (9) bekezdése, mely szerint az igazgatási szünet az az időszak, amely alatt a szabadságot ki kell adni, illetve ki kell venni. Az igazgatási szünet időtartamán belül az egyes szervezeti egységek esetében a szabadság kiadása, illetve kivétele eltérő időszakban, illetve időtartamban is meghatározható. Az igazgatási szünet elrendelésénél a Képviselő-testület figyelembe veszi a Kormány ajánlását. A Kormány 19/2011. (III.2.) rendeletében a helyi önkormányzat képviselő-testülete számára ajánlja igazgatási szünet elrendelése esetén a kormányrendeletben foglaltak figyelembevételét. A központi államigazgatásban az igazgatási szünet 2011. július 18-tól augusztus 21-ig, valamint 2011. december 23-tól 2012. január 6-ig terjed. Áttekintve a szabadságolási terveket javaslom a Képviselő-testületnek, hogy 2011. július 18tól augusztus 5-ig határozza meg az igazgatási szünet időtartamát. Igazgatási szünet elrendelése esetén egyszerűbb a szabadságolások végrehajtása, valamint költségmegtakarítást is eredményez, hiszen csökkennek a működési költségek (villany, számítógép, víz fogyasztás) Természetesen az igazgatási szünet tartama alatt is biztosítani kell a zavartalan ügymenetet és feladatellátást, valamint bizonyos lakossági ügyek (pl. anyakönyv, gyámhivatal, szociális ügyek) esetében a folyamatos feladatellátást. Határozati javaslat Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő – testülete a 2011. július 18-a és augusztus 5e között igazgatási szünetet rendel el és felkéri Kovács Zoltánné dr. jegyzőt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket. Határidő: 2011. június 15. Felelős: Kovács Zoltánné dr. jegyző Kovács Zoltánné dr. jegyző

M E G H Í V Ó május 26-án (csütörtök) 16 órakor

Recommend Documents