M E G H Í V Ó. kezdődő ülésére a Polgármesteri Hivatal Dísztermébe

Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottságának Elnöke 5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1. Tel./Fax: (66) 386-122, (66) 283-288 Web site: www.gyomaendrod.hu e-mail: [email protected]

MEGHÍVÓ Az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság Elnöke tisztelettel meghívja Önt a bizottság 2008. október 20-án 13.30 órakor kezdődő ülésére a Polgármesteri Hivatal Dísztermébe. Napirend: 1. Az önkormányzat 2008. évi I-III. negyedéves pénzügyi beszámolója 2. A helyi adók tételeinek emelése 3. Az egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátások nyújtásának módjáról és feltételeiről szóló 7/2003. (III.31.) Gye. Kt. rendelet módosításának felülvizsgálata 4. Beszámoló a Katona Józse 5. uMűvelődési Központ 2008. évi tevékenységéről 6. Városi Egészségügyi Intézmény beszámolójának elfogadása 7. A Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 2007/2008. tanévről szóló beszámolója 8. A Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okiratának módosítása 9. Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény alapító okiratának módosítása 10. Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2008/2009-as tanévre beiratkozott tényleges tanulólétszáma 11. Gyomaendrőd Város Közművelődési Koncepciója 2008- 2013 12. Körös- szögi Kistérség Többcélú Társulásának közoktatási intézkedési tervének elfogadása a 2008-2013-as időszakra 13. Közhasznú társaságok fenntartásában működő óvodák szakmai és törvényességi ellenőrzése ÖMIP módosítása 14. Beszámoló a Képviselő-testület működésének nyilvánosságát segítő elektronikus rendszerekről és szolgáltatásokról valamint a Gyomaendrődi Hírmondó működéséről 15. 2008. III. negyedév pályázatai 16. Alapfokú nevelési-oktatási intézmények és gimnáziumok infrastrukturális fejlesztése c. pályázat ismételt benyújtása 17. Intézményi konyhák működési kiadásainak csökkentése 18. Bejelentések

Az Ötv. 12. § /4/ bekezdése alapján az alábbi napirendi pont megtárgyalására zárt ülésen kerül sor. 19. „Gyomaendrőd Város Idősekéért” Elismerő Oklevél adományozása 20. Felsőoktatási ösztöndíjpályázatok elbírálása

Kérem, hogy az ülésen részt venni szíveskedjen. Gyomaendrőd, 2008. október 16. Szabó Balázsné s.k. Bizottsági elnök

1

JELENTÉS Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság 2008. október 20-i ülésére A lejárt határidejű döntések végrehajtásáról Ügyrendi, Oktatási, Kisebbs. és Esélyegy. Biz. 153/2008. (VIII. 18.) ÜOKEB számú határozat (Határidő: 2008.08.28) Tárgy: A lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló rendelet módosítása Felelős : ÜGYRENDI, OKTATÁSI, KISEBBS. ÉS ESÉLYEGY. BIZ A bizottság javasolta a rendelet előterjesztés szerinti megalkotását. Ügyrendi, Oktatási, Kisebbs. és Esélyegy. Biz. 155/2008. (VIII. 18.) ÜOKEB számú határozat (Határidő: 2008.08.28) Tárgy: A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata Felelős : ÜGYRENDI, OKTATÁSI, KISEBBS. ÉS ESÉLYEGY. BIZ A bizottság a szabályzat előterjesztés szerinti módosítását javasolta. Ügyrendi, Oktatási, Kisebbs. és Esélyegy. Biz. 156/2008. (VIII. 18.) ÜOKEB számú határozat (Határidő: 2008.08.28) Tárgy: A Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztési Stratégiája Felelős : ÜGYRENDI, OKTATÁSI, KISEBBS. ÉS ESÉLYEGY. BIZ A bizottság a szervezetfejlesztési stratégiát elfogadását javasolta a Képviselő-testületnek. Ügyrendi, Oktatási, Kisebbs. és Esélyegy. Biz. 157/2008. (VIII. 18.) ÜOKEB számú határozat (Határidő: 2008.08.28) Tárgy: A Polgármesteri Hivatal létszámának alakulása, létszámbővítés Felelős : ÜGYRENDI, OKTATÁSI, KISEBBS. ÉS ESÉLYEGY. BIZ A bizottság a létszámbővítés elrendelését javasolta a képviselő-testületnek. Ügyrendi, Oktatási, Kisebbs. és Esélyegy. Biz. 158/2008. (VIII. 18.) ÜOKEB számú határozat (Határidő: 2008.08.28) Tárgy: Óvodavezetők beszámolója a 2007/2008-as nevelési évről Felelős : ÜGYRENDI, OKTATÁSI, KISEBBS. ÉS ESÉLYEGY. BIZ A bizottság a beszámolókat megvitatta, javasolta a képviselő-testületnek azok elfogadását. Ügyrendi, Oktatási, Kisebbs. és Esélyegy. Biz. 159/2008. (VIII. 18.) ÜOKEB számú határozat (Határidő: 2008.08.28) Tárgy: Csoda-Vár Gyermekcentrum Közhasznú Alapítvány kérelmének elutasítása Felelős : ÜGYRENDI, OKTATÁSI, KISEBBS. ÉS ESÉLYEGY. BIZ A bizottság a kérelem elutasítását javasolta a Képviselő-testületnek. Ügyrendi, Oktatási, Kisebbs. és Esélyegy. Biz. 160/2008. (VIII. 18.) ÜOKEB számú határozat (Határidő: 2008.08.28) Tárgy: Tulipános Óvodai Oktató Kht. kérelmének támogatása Felelős : ÜGYRENDI, OKTATÁSI, KISEBBS. ÉS ESÉLYEGY. BIZ A bizottság javasolta a családi napközi működtetéshez való hozzájárulás megadását. Ügyrendi, Oktatási, Kisebbs. és Esélyegy. Biz. 161/2008. (VIII. 18.) ÜOKEB számú határozat (Határidő: 2008.08.28) Tárgy: Közoktatási intézmények beszámolói a 2007/2008-as tanévről Felelős : ÜGYRENDI, OKTATÁSI, KISEBBS. ÉS ESÉLYEGY. BIZ A bizottság a beszámolókat megvitatta, javasolta azok elfogadását a képviselő-testület számára.

2

Ügyrendi, Oktatási, Kisebbs. és Esélyegy. Biz. 162/2008. (VIII. 18.) ÜOKEB számú határozat (Határidő: 2008.08.28) Tárgy: Az Önkormányzati Minőségirányítási programban meghatározott szakmai és törvényességi ellenőrzés Felelős : ÜGYRENDI, OKTATÁSI, KISEBBS. ÉS ESÉLYEGY. BIZ A bizottság a határozati javaslat elfogadását javasolta a képviselő-testületnek. Ügyrendi, Oktatási, Kisebbs. és Esélyegy. Biz. 163/2008. (VIII. 18.) ÜOKEB számú határozat (Határidő: 2008.08.28) Tárgy: Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda alapdokumentumainak fenntartói jóváhagyása Felelős : ÜGYRENDI, OKTATÁSI, KISEBBS. ÉS ESÉLYEGY. BIZ A bizottság a határozati javaslat elfogadását javasolta a képviselő-testületnek. Ügyrendi, Oktatási, Kisebbs. és Esélyegy. Biz. 164/2008. (VIII. 18.) ÜOKEB számú határozat (Határidő: 2008.08.28) Tárgy: ÖMIP programjának 2008-2012 időszakra szóló jóváhagyása Felelős : ÜGYRENDI, OKTATÁSI, KISEBBS. ÉS ESÉLYEGY. BIZ A bizottság javasolta a határozati javaslat elfogadását a Képviselő-testületnek. Ügyrendi, Oktatási, Kisebbs. és Esélyegy. Biz. 165/2008. (VIII. 18.) ÜOKEB számú határozat (Határidő: 2008.08.28) Tárgy: Tájékoztató a Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium tanulóinak 2008. évi érettségi vizsga eredményéről Felelős : ÜGYRENDI, OKTATÁSI, KISEBBS. ÉS ESÉLYEGY. BIZ A bizottság a tájékoztatót elfogadásra javasolta a Képviselő-testületnek. Ügyrendi, Oktatási, Kisebbs. és Esélyegy. Biz. 166/2008. (VIII. 18.) ÜOKEB számú határozat (Határidő: 2008.08.28) Tárgy: Tájékoztató a Könyvtár és a Zeneiskola átszervezéséről Felelős : ÜGYRENDI, OKTATÁSI, KISEBBS. ÉS ESÉLYEGY. BIZ A bizottság a tájékoztatót elfogadásra javasolta a Képviselő-testületnek. Ügyrendi, Oktatási, Kisebbs. és Esélyegy. Biz. 168/2008. (VIII. 18.) ÜOKEB számú határozat (Határidő: 2008.08.28) Tárgy: Várfi András polgármester 2007. évi szabadságának felhasználása Felelős : ÜGYRENDI, OKTATÁSI, KISEBBS. ÉS ESÉLYEGY. BIZ A bizottság a Polgármester szabadság megváltását a határozati javaslatban leírtak szerint javasolta a Képviselő-testületnek. Ügyrendi, Oktatási, Kisebbs. és Esélyegy. Biz. 169/2008. (VIII. 18.) ÜOKEB számú határozat (Határidő: 2008.08.28) Tárgy: Hősök útja közterület névváltozás kutatása Felelős : ÜGYRENDI, OKTATÁSI, KISEBBS. ÉS ESÉLYEGY. BIZ A bizottság a határozati javaslat elfogadását javasolta a képviselő-testületnek. Jegyző 175/2008. (IX. 15.) ÜOKEB számú határozat (Határidő: 2008.09.25) Tárgy: 2008. évi költségvetés I. félévi teljesítéséről szóló beszámoló elfogadása Felelős : ÜGYRENDI, OKTATÁSI, KISEBBS. ÉS ESÉLYEGY. BIZ A bizottság a beszámolót elfogadásra javasolta a Képviselő-testületnek. Ügyrendi, Oktatási, Kisebbs. és Esélyegy. Biz. 176/2008. (IX. 15.) ÜOKEB számú határozat (Határidő: 2008.09.25) Tárgy: Lakásrendelet módosítása Felelős : ÜGYRENDI, OKTATÁSI, KISEBBS. ÉS ESÉLYEGY. BIZ

3

A bizottság a rendelet előterjesztés szerinti módosítását javasolta a Képviselő-testületnek. Ügyrendi, Oktatási, Kisebbs. és Esélyegy. Biz. 177/2008. (IX. 15.) ÜOKEB számú határozat (Határidő: 2008.09.25) Tárgy: A Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása Felelős : ÜGYRENDI, OKTATÁSI, KISEBBS. ÉS ESÉLYEGY. BIZ A bizottság az SZMSZ-t az előterjesztés szerint javasolta módosítani. Ügyrendi, Oktatási, Kisebbs. és Esélyegy. Biz. 178/2008. (IX. 15.) ÜOKEB számú határozat (Határidő: 2008.09.25) Tárgy: A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata Felelős : ÜGYRENDI, OKTATÁSI, KISEBBS. ÉS ESÉLYEGY. BIZ A bizottság a szabályzat előterjesztés szerinti kiegészítését javasolta a képviselő-testületnek. Ügyrendi, Oktatási, Kisebbs. és Esélyegy. Biz. 182/2008. (IX. 15.) ÜOKEB számú határozat (Határidő: 2008.09.25) Tárgy: A Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése c. ÁROP pályázat költségvetése Felelős : ÜGYRENDI, OKTATÁSI, KISEBBS. ÉS ESÉLYEGY. BIZ A bizottság javasolta a pályázathoz szükséges saját erő biztosítását az előterjesztésben foglaltak szerint. Gyomaendrőd, 2008. október 16. Szabó Balázsné s.k. bizottsági elnök

4

1. Napirendi pont ELŐTERJESZTÉS

A Képviselő- testület 2008. október 30-i ülésére Tárgy: Gyomaendrőd Város Önkormányzata 2008. évi I-III. negyedéves pénzügyi beszámolója Készítette: Szilágyiné Bácsi Gabriella osztályvezető, Tóthné Gál Julianna ügyintéző Képviseli: Várfi András polgármester Véleményező bizottság: Valamennyi Bizottság

Tisztelt Képviselő- Testület! Gyomaendrőd Város Önkormányzata az 1992. évi XXXVIII. Tv. 79. § /1/ bekezdése szerint a helyi önkormányzat gazdálkodásának háromnegyed éves helyzetéről tájékoztatja a Képviselő-testületet. A Képviselő-testület 9/2008. (II. 29.) Gye. Kt. rendeletével elfogadta a város 2008. évi költségvetését, melyet az elmúlt időszakban 4 alkalommal módosított. Gyomaendrőd Város Önkormányzata I-III. negyedéves mérlegtételeinek a teljesítése a következők szerint alakult: Adatok E Ft-ban Megnevezés Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés I-III. negyedév Bevétel mindösszesen 4211450 4534538 3553525 Működési kiadás össz. 2455128 2629397 1970848 Felújítás összesen 41802 62831 40004 Fejlesztés összesen 393267 587306 170161 Tartalék 1318253 1252004 0 Egyéb finanszírozási 3000 3000 252380 .kiadások Kiadás mindösszesen 4211450 4534538 2433393 Önkormányzati szinten a bevételek teljesítésének alakulása a módosított előirányzathoz viszonyítva 78,37 %-os. A bevételek részletesebb elemzése intézményenként a beszámolókban jelenik meg. Önkormányzati szinten a kiadások teljesítése 53,66 %-os. A működési kiadások összességében 74,95 %-ra teljesültek, melyet kiadás nemenként az alábbi diagram szemléltet:

5

Önkormányzati működési kiadások alakulása 1200000 1000000 800000 600000

mód.előir.

400000

teljesítés

200000 0 személyi juttatás

járulékok

dologi kiadás műk.c.pe.átad

A működési célú kiadásokon belül a személyi juttatások teljesítése 73,58 %, a járulékok teljesítése 72,91 %. Ez a %-os teljesítés kissé az időarányos teljesítés alatt marad, mely megtakarítás magyarázható a betöltetlen álláshelyekre tervezett bérek összegével, másrészt a hivatalon belüli belső átcsoportosításokkal és a munkaügyi központ által támogatott fiatal pályakezdők alkalmazásával. A dologi kiadások önkormányzati szinten 77,13 %-ban teljesültek. Ezt a teljesítést befolyásolja a kedvező időjárási viszonyokból adódó kevesebb energiafelhasználás, a 70,34 %-on teljesülő készletbeszerzések, ezen belül a szakmai anyagok és kisértékű tárgyi eszközök beszerzése önkormányzati szinten 79,88 %-on teljesültek, az élelmiszer beszerzések viszont 70,69 %-on állnak a konyhák szezonális üzemeltetése miatt . A kommunikációs szolgáltatások teljesítése jónak mondható, az önkormányzati szintű teljesítés 54,65 %. A karbantartási, kisjavítási kiadások teljesítése 70,42 %-on alakult I-III. negyedévben. Magasabb viszont az egyéb üzemeltetési és fenntartási szolgáltatások teljesítése, mely 79,58 %. A kiküldetés, reprezentáció, reklámkiadások pedig 85,96 %-on teljesültek 1-9. hónapban.

Gyomaendrőd Város Polgármesteri Hivatalának I-III. negyedéves pénzügyi beszámolója Gyomaendrőd Város Polgármesteri Hivatala I-III. negyedéves bevételeinek teljesülése a módosított előirányzathoz viszonyítva 77,51 %-ot mutat . Az egyes bevételek alakulását az alábbiak jellemzik: Polgármesteri Hivatal bevételeinek részletezése: Megnevezés Módosított ei. Működési bev Áfa nélkül 84209 Áfa bevételek 16465 Kamat bevétel 69300 Személyi jövedelemadó 480519 Költ.vet támogatás 1102707 Gépjárműadó 65000 Helyi adóbevételek -Építményadó 32000 -Telekadó 3200 -Kommunális adó 23000 -Idegenforgalmi adó 6000 -Iparűzési adó 200000

Adatok E Ft-ban Telj./ mód. ei. % 90,71 144,51 91,67 77,44 86,85 81,29

Teljesítés 76390 23793 63524 372111 957718 52837 22907 2910 19259 5324 196318

6

71,58 90,94 83,73 88,73 98,16

Helyi adókhoz kapcs. bírság Egyéb sajátos bevételek, költségvet.kiegészítések Támogatásért.műk.bev Műk.célú pe.átvét. államházt-n kívülről Felhalmozási bevételek Kölcsönök visszatérülése Koncessziós díjak, pü.-i befekt.bevételei Pénzmaradvány igényb. Finanszírozás egyéb bev, függő átfutó Összesen

10161

11721

115,35

200

160

80,00

202100 1871

90764 4566

44,91 244,04

148261 68737 0

61536 10695 7

41,51 15,56

533361 1051883

30474 1173994

5,71 111,61

4098974

3177008

77,51

A Polgármesteri Hivatal bevételeit elemezve megállapítható, hogy a tervezett főbb bevételek az időarányost meghaladva teljesültek.

A működési bevételeknél a továbbszámlázott szolgáltatások torzítják a bevételek teljesítés százalékát, azonban a kiadások is tartalmazzák ezeket az összegeket, év végén a módosított előirányzat korrigálásával kerül rendezésre ezen bevételek és kiadások összege. Az Áfa bevétel teljesítése szintén kapcsolódik az előző bevételi forráshoz. Az időarányost meghaladó teljesítést befolyásolja, hogy a működési engedélyekre, telepengedélyre, használatbavételi- és építési engedélyre befizetett igazgatási szolgáltatási díjbevételek 300.-E Ft-ot meghaladóan teljesültek. Az okmányirodai bevételek teljesítése 1.625.-E Ft, mely 95,59 %-a az eredetileg tervezett éves előirányzatnak. A Tájház a tervezett 349.-E Ft-os éves bevételét 707.-E Ft-ra teljesítette I-III. negyedévben. A kamat bevétel egyrészt a folyószámlán lévő pénzösszegek hó végi kamat elszámolásaiból képződött, másrészt kamatozó betételhelyezésből, továbbá az 1.000.000.- E Ft összegű kötvény lekötéséből származik. A szennyvízberuházáshoz kapcsolódó lakossági érdekeltségi hozzájárulás befizetéseiből keletkezett bevétel kamatozó betétként van elhelyezve. Jelenleg a lekötött betét összege 211.588.-E Ft, ezen pénzösszeg a szennyvízberuházáshoz kapcsolódó társulási hitel forrásául szolgál. A belvíz II. beruházáshoz a 182.520.-E Ft támogatás összege szintén kamatozó betétként került elhelyezésre, felhasználására november hónapban kerül sor. A folyószámlán keletkező és a kamatozó betételhelyezésből származó kamat összege meghaladja a 28 millió Ftot. A Csatorna érdekeltségi hozzájárulás lekötéséből származó kamatbevétel 2008. 07.15.-ig 11.173.- E Ft, a Belvíz II. ütemhez kapcsolódó támogatás lekötéséből 2008.08.25.-ig 9.421.- E Ft, a költségvetési főszámlán lévő pénzforgalom után 7.620.- E Ft. A kötvény lekötéséből származó kamatbevétel és árfolyamnyereség több mint 42 millió Ft szeptember 30.-ig. A normatív állami támogatások és a személyi jövedelemadó teljesítése a tervhez képest időarányosan történik. Az államháztartásról szóló 92. évi XXXVIII. tv. 64. § (5) bekezdése értelmében az Önkormányzat az előirányzat lemondást és a pótlólagos igénylést a jogszabálynak megfelelően hajtotta végre év közben. A Városi Alapfokú Művészetoktatási intézménynél államháztartáson kívülről történő feladatátvételre került sor – néptánc és társastánc tagozatnál – mely plusz normatív támogatás igényléssel járt. A kötött felhasználású normatív állami támogatások esetében a teljesítés nem mutatható ki időarányosan, mivel a támogatás igénylése után történhet meg az előirányzat módosítása, növelése. A helyi adóbevételek alakulása: Az adóbevételek a tervezetthez viszonyítva az alábbiak szerint alakultak:

Adónem Építményadó Telekadó Magánszemélyek komm.adója

Előirányzat E Ft 32000 3200 23000

7

Teljesítés E Ft 22907 2910 19259

Teljesítés % 71,58 90,94 83,73

Idegenforgalmi adó Iparűzési adó Összesen Gépjárműadó (átengedett) Pótlék, bírság Mindösszesen

6000 200000 264200 65000

5324 196318 246718 52837

88,73 98,16 93,38 81,29

3250 332450

4025 303580

123,85 91,32

A tervezett bevételi előirányzat 91,32 %-a teljesült szeptember 30-ig. Jelentősebb elmaradást mutat az építményadó, a magánszemélyek kommunális adója, és a gépjárműadó. Ettől az évtől kezdve a vállalkozók nem csak az iparűzési adót kell, hogy megfizessék, hanem az építményadót is, ez hirtelen jelentős tehernövekedést jelentett számukra, ebben az adónemben növekedett a kintlévőség, ami meglátszik a bevételen is. Mindhárom adónem bevétele év végéig még jelentős mértékben nőhet, tekintettel arra, hogy a behajtási cselekmények folyamatban vannak. November elején tömeges azonnali beszedési megbízás kiadására kerül sor, mellyel a pótlékbeszedés is várhatóan megugrik, bár a beszedett összegekből - ha azok nem fedezik az összes hátralékot elsősorban a tőketartozásokat rendezzük. Túlteljesítés várható az iparűzési adó bevételben, ami fedezete lehet más adónemben keletkező bevételkiesésének, illetve az iparűzési adó-erőképesség növekedéséből származó SZJA lemondásnak. Várhatóan túlteljesítjük a tervezett bevételt idegenforgalmi adó vonatkozásában is, ami egyrészt a folyamatos ellenőrzés eredménye, másrészt a városunk iránti érdeklődés növekedésének az eredménye. Ez azért is fontos, mert minden beszedett 1 forint után 2 forint központi költségvetési támogatást kapunk, így a tervezett adóbevétel túlteljesítésével a kapcsolódó tervezett normatív támogatás is nő.

A hátralékok alakulása 2008. szeptember 30-án: Adónem

Építményadó Telekadó Magánszemélyek kommunális adója Idegenforgalmi adó Iparűzési adó

Nyitó hátralék 2008. január 1én /E Ft 4859 1174 6901

Folyó Nyitó évben hátralékból keletkezett még tartozás fennálló összege / E tartozás / Ft E Ft 7967 3002 762 709 4763

4298

Összes hátralék / E Ft

Ebből nem esedékes tartozás

Esedékes tartozás

10969 1471

0 0

10969 1471

9061

59

9002

39

130

0

130

0

130

Gépjárműadó

46620 13936

42107 16940

21320 8639

63427 25579

3243 0

60184 25579

Tőke tartozás összesen

73529

72669

37968

110637

3302

107335

Az összes hátralék összege magába foglalja az előző évből még fennálló hátralék-, és az évközi előírások pénzügyileg még nem rendezett összegét. Az év eleji nyitó állomány az eddig megvalósult behajtási cselekmények, illetve más pénzügyi műveletek következtében 35,5 millió Ft-tal csökkent. A behajtási cselekmények nagy része a negyedik negyedévben valósul meg, így a háromnegyed-éves hátralékos állomány év végére jelentős mértékben csökkenni fog. (Információ: Havelda Jánosné osztályvezető) Az egyéb sajátos bevételek, költségvetési kiegészítések között került megtervezésre a 200.- E Ft talajterhelési díjbevétel, a teljesítésnél viszont a 22.- E Ft befolyt díjbevétel mellett pluszként jelentkezik a termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó 138.- E Ft összege is. A támogatás értékű működési bevételek között jelenik meg a közhasznú foglalkoztatottak után kapott bevétel, a mezőőri szolgálat működéséhez igényelt agrártámogatás, melynek negyedévenkénti összege 900 E Ft, továbbá

8

a kifizetett segélyekhez megigényelt állami támogatás összege. A többcélú kistérségi társulástól átvett első félévi időszakra eső pénzeszközök is itt kerülnek kimutatásra. A felhalmozási célú bevételek teljesülése 41,51 %. A Térségi Szociális Gondozási Központnál a beköltözési hozzájárulás és a közérdekű kötelezettségvállalás befolyt összege szeptember 30-ig 4.506.- E Ft, mellyel szemben 1.830 E Ft beköltözési hozzájárulás került visszautalásra. A lakossági útépítésekkel kapcsolatban 13.300 E Ft tervezett összegből 3.068 E Ft érdekeltségi hozzájárulás, a csatorna érdekeltségi hozzájárulás esetében a 17.177 E Ft összegű tervvel szemben 13.450 E Ft érdekeltségi hozzájárulás folyt be. Az útépítésekkel kapcsolatos érdekeltségi hozzájárulás alacsony teljesítésének oka, hogy ezen összeg csak az előző évekről áthúzódó részlettörlesztéseket tartalmazza, a 2008. évben történt útépítések határozatai szeptember hónapban kerültek az érintett ügyfelek felé kipostázásra, az érdekeltségi hozzájárulás befizetésének határideje 2008. december 31. A pénzügyi osztály tájékoztató adatai 2008. szeptember 30. napjáig a kintlévőségek behajtásának alakulásáról: (Elemzést készítette: Ugrainé Gróf Éva)

Hitelek Hitel típus

Lakáshitel Bíróságon Belvíz hitel Bíróságon Viharkár hitel

Hitel állomány 2008.01.01. 34.742.382 2216410 18.088.129 5.756.976

Hátralék 2008.01.01

Új előírás

1.062.127 717275 2.083.563

Előírás bevétel 2008. évi 5.500.000

2.365.000

2.500.000

1.801.285

Befizetés 2008. I-IX hó 5.291.112 161.345 2.384.693 235.649 25.790

959.677

Hitel állomány 2008.09.30.

Hátralék 2008.09.30.

31.816.270 2.752.245 15.703.436

1.198.399 715.234 2.358.488

5.521.327 933.887

1.967.532 35.379

A lakáshitel szerződés szerinti tartozás összege 2008. szeptember 30.-án 31.816.270 Ft. 2008. év I.-IX hónapjában befizetésre került 5.291.112 Ft, melyből 14 fő egyösszegben rendezte tartozását 1.372.140 Ft összegben. 2008. évben 7 ügyfél részére nyújtott az önkormányzat lakáshitelt, melynek összege 2.365.000 Ft. 2008. szeptember 30-án a hátralékos állomány 1.198.399 Ft, az első félévi szinten alakult. 2008. III. negyedévben 1 ügyfél esetében bírósági végrehajtási eljárásba bekapcsolódtunk 127.348 Ft összegű tartozás érvényesítésére. 2 fő esetében bíróság felé fizetési meghagyás kibocsátásával kezdeményeztünk 569.832 Ft összegű tartozás behajtását. Jelenleg 17 fő ellen folyik bírósági végrehajtás. A belvízhitel szerződés szerinti tartozás összege 2008. szeptember 30.-án 15.703.436 Ft. 2008. I-IX. hónapban befizetésre került 2.384.693 Ft, melyből 6 fő egyösszegben rendezte tartozását 804.548 Ft összegben. 2008. szeptember 30-án a hátralékos állomány összege 2.358.488 Ft. 18 fő ellen folyik bírósági végrehajtás. Az Önkormányzat 2008. évben vihar kár és elemi kár helyreállítására 5 fő részére nyújtott kamatmentes hitelt. 1 fő visszafizetési kötelezettsége 2008. októbertől lesz esedékes. Az ügyfelek közül 1 fő nem kezdte el hitelét törleszteni, ő fizetési felszólítást kapott. Közmű érdekeltségi hozzájárulások Érd. hj típusa Hármas -körös csat. érd.hj Rauféle

Kintlévőség 2008.01.01 72.416.519

Hátralék 2008.01.01 17.247.425

Új előírás Korrekc. -252.500

Előírás bevétel 2008. évi 17.177.000

135.000

9

Befizetés 2008. I-IX.hó

Kintlévőség 2008.09.30.

Hátralék 2008.09.30.

13.418.662

58.745.357

16.901.778

25.000

110.000

110.000

csat. hj Régi Csatorn a hj Út érd hj Út érd. hj 2008. évi

79.958

9.465.296

75.772

4.000

75.958

75.958

4.500.000

3.068.471

6.472.597

6.414.350

8.800.000

31.000

A Hármas-Körös csatorna érdekeltségi hozzájárulás fennálló szerződéses összege 2008. szeptember 30-án 58.745.357 Ft, melyből 16.901.778 Ft a hátralék. 2008. május hónapban 400 fő részére kb. 10. 000. 000 Ft-ról fizetési felszólítást küldtünk, melynek eredményeként 1.500.000 Ft bevétel érkezett a számlánkra. A nem fizető ügyfeleink 10.000 Ft–ot meghaladó hátralékát, azaz 225 fő tartozását 6.957.917 Ft összegben átadtuk behajtásra az adó osztályra. 30 fő részletfizető, 535.762 Ft hátralékos összegre. 12 fő 620.000 Ft összegben jelenleg behajthatatlan követelés, mert az ügyfeleknek nincs letiltható jövedelmük. Régi csatorna és a Rau-féle érdekeltségi hozzájárulás esetében az ügyfelek tartozása át lett adva az adó osztályra behajtásra. A 2008. évet megelőzően kivetett út érdekeltségi hozzájárulás tartozás 2008. szeptember 30-án fennálló összege 6.472.597 Ft, melyből 6.414.350 Ft lejárt kötelezettség. A kintlévőségek behajtására bírósági úton van lehetőség, azonban a már elindított eljárásokban is rendkívül időigényes a tartozás realizálódása. Az újabb ügyek elindítása igen magas költséggel jár, ügyenként 19.000 Ft. A 2008. évi költségvetési rendeletben megtervezett 8.800.000 Ft összegű út érdekeltségi hozzájárulás bevételből 31.000 Ft lett befizetve 2008. szeptember 30-ig. 2008. évben megépült utakra vonatkozó kivetések határozatai szeptember végén, október elején elkészültek, az ügyfelek részére kiküldésre kerültek. Fizetési határidejük 2008. december 31ében lett megállapítva. Szociális rendszer keretében visszafizetések Tartozá Kintlévősé Hátralék Új s típusa g 2008.01.0 előírás 2008.01.0 1 Korr. 1

Aktív korú Köztemetés Jövpótl ó

Előí rás bev. 200 8. évi

Befizetés 2008. I-IX hó

Kintlévősé Hátralék g 2008.09.3 2008.09.3 0. 0.

1.039.805

500.452

199.562

1.340.635

963.280

4.560.049

2.035.80 7

1.846.170

4.749.686

3.678.085

35.336

124.727

124.727

160.063

Aktív korú rendszeres szociális segély visszafizetési kötelezettség miatt a kintlévőség 2008. szeptember 30-án 1.340.635 Ft. A hátralék összege 963.280 Ft a részletfizetés engedélyezése miatt. A nem fizető ügyfelek tartozása adók módjára hajtható be.

10

A közköltséges temetés visszafizetésére 2008. szeptember 30-án 4.749.686 Ft kötelezettség áll fenn. A visszafizetés könnyítése érdekében az ügyfelek 12 havi részletfizetési engedményt kaptak. A köztemetési költségek összege, amennyiben az elhunyt rendelkezik ingatlan tulajdonnal abban az esetben az örökös ingatlan tulajdonrészére jelzálogjogként bejegyzésre került. 19 fő tartozása át lett adva az adóra 1.400.672 Ft összegben. 2 fő hagyatéka folyamatban van 333.321 Ft összegben. A Hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követően áll módjában a pénzintézetnek átutalni a köztemetés költségét folyószámlánkra. 21 fő részletekben fizet 1.204.887 Ft összegre vonatkozóan. 2008. július hónapban 1 fő 103.948 Ft összegű tartozására jelzálogjogunkból adódóan igényérvényesítést nyújtottunk be egy bírósági eljáráson kívüli közvetlen értékesítéshez kapcsolódóan. Az értékesítés eredménytelen volt. 10 fő 800.467 Ft összegű tartozására vonatkozóan szükségessé válik a tartozást adók módjára érvényesíteni. Jövedelempótló támogatás visszafizetési kötelezettsége miatt 2008. szeptember 30-án 7 fő tartozását 124.727 Ft összegben tartjuk nyílván. Mind a 7 fő tartozását adók módjára próbáltuk érvényesíteni, de 2 fő esetében 32.560 Ft tartozásra vonatkozóan az adó osztály visszajelezte, hogy az ügyfelek nem rendelkeznek se letiltható jövedelemmel, se behajtási eljárás során végrehajtható ingó és ingatlan vagyontárggyal, ezért ezen tartozások jelenleg nem behajthatók. Kölcsönök visszatérülésénél a teljesítés 15,56 %. A teljesítésben szerepel a lakosságnak nyújtott lakáshitel, belvízhitel esedékes visszafizetés összege, amely az időarányos felett teljesült. A lakáshitel esetében a teljesítés 96,2 %-os, a belvízhitel visszafizetésnél 95,08 %, mely azzal magyarázható, hogy a behajtási cselekmények kedvező alakulása mellett befizetésre kerültek még pluszként olyan tartozások, amelyek későbbi esedékességűek, de az ügyfél ingatlanértékesítés, vagy hitelfelvétel miatt rendezte fennálló tartozását. A Gyomaszolg Kft-nek, Gyomaközszolg Kft-nek, a Liget Fürdőnek, továbbá a Békési Kistérségi Társulásnak adott kölcsön összegéből teljesítés nem történt szeptember 30-ig. A finanszírozási műveleteknél került megtervezésre az egyensúly biztosítására 51.883 E Ft működési célú hitel felvétel, azonban a hitel igénybevételére eddig nem volt szüksége az önkormányzatnak. Itt került megtervezésre és teljesítésre az 1.000.000.-E Ft kötvénykibocsátásból származó bevétel összege. A Polgármesteri Hivatal I-III. negyedéves működési kiadásainak teljesítése a módosított előirányzathoz viszonyítva 78,39 %, melyet az alábbi táblázat szemléltet. Adatok E Ft-ban Megnevezés Személyi juttatás Járulékok Dologi kiadás Működési kiadás össz.

Módosított előirányzat 333605 110128 354271 798004

Teljesítés 245117 80009 300471 625597

% 73,47 72,65 84,81 78,39

Az egyes kiadások alakulását az alábbiak jellemzik: A kiemelt előirányzatoknál a személyi juttatás teljesítése 73,47 %. A személyi juttatásokat vizsgálva

megállapítható, hogy a háromnegyedév során megtakarítás mutatkozik. Megtakarítást eredményezett egyrészt a betöltetlen álláshelyekre tervezett bérek összege, másrészt a hivatalon belüli belső átcsoportosítások, és a munkaügyi központ által támogatott fiatal pályakezdők alkalmazása. Egész évre megtervezésre került a jogász álláshelyre jutó bér összege, azonban ezen álláshely csak augusztus 4.-től kezdődően került betöltésre. 2 felsőfokú

11

végzettségű köztisztviselő munkaviszonya május 31.-el megszűnt, 1 köztisztviselő június 15.tel távozott. A 2 dolgozó helyén munkaügyi központ által támogatott fiatal pályakezdő munkatársakat foglalkoztatunk, melyek bérét a munkaügyi központ megtéríti. Év végéig várhatóan a megtakarítás összege csökkenni fog az egyes osztályokon jelentkező családi és egészségügyi problémákból adódó párhuzamos foglalkoztatás, illetve helyettesítés elrendelésének szükségessége miatt, továbbá belső átszervezésből adódóan szeptember 1.-től új oktatási előadót foglalkoztat az önkormányzat. Az éves megtakarítás összegéből kell kigazdálkodni az augusztus 1.-vel jóváhagyott 1 fő létszámbővítés bérköltségét is. Az év hátralévő részében további létszámmozgások várhatóak, 3 dolgozó GYED-re távozása miatt. A dologi kiadás teljesítése meghaladja az időarányos tervezett összeget, a teljesítés a módosított előirányzathoz képest 84,81 %. Összességében igen magas a szolgáltatási kiadások teljesítése (88,13 %), valamint a kiküldetés, reprezentáció, reklámkiadások teljesítése (98,82 %).

A Polgármesteri Hivatal egyes szakfeladatait vizsgálva az alábbi jelentősebb eltérések mutathatók ki az időarányos teljesítésekhez képest:  A hivatal működését érintően a készletbeszerzéseknél mutatkozik túllépés, az éves terv 79,33 %-a már teljesült. Ezen belül a festék, festékpatron, toner vásárlásra az éves terv 83,48 %-át fordítottuk.  Magas a villamos energia- és vízszolgáltatás teljesítése, a megtervezett éves keret 19. hónapban 93 %-ban, illetve 100 %-ban teljesült.  A különféle dologi kiadások közül a reklám és propaganda kiadásokra megtervezett módosított éves keret 95 %-a felhasználásra került az első 9 hónapban.  A szakmai tevékenységhez igénybevett szolgáltatás 95 %-ban teljesült a vizsgált időszakban, mely tartalmazza a pénzügyi tanácsadó részére kifizetett azon hozamdíj összegét is, mely sikerdíj forrása a kötvényből realizált tényleges hozam összege. Ezen tétel a következő rendeletmódosítás során kerül beépítésre a költségvetésbe.  Az önkormányzatot ellátó kisegítő szolgáltatás szakfeladaton a járművek üzemanyag felhasználása is az időarányos felett teljesült. A járművek javítására és karbantartására az éves terv több mint másfélszeresét fordítottuk az elmúlt háromnegyedévben. A Peugeot gépkocsi javítási költsége közel 200.- E Ft volt, az Opel gépkocsi javítása 160.- E Ft. A gépjárművekhez kapcsolódó készletbeszerzések 157 E Ft-os éves előirányzatával szemben a teljesítés az 1-9 hónapban 285 E Ft volt. Itt a Peugeot gépkocsival kapcsolatosan egyéb alkatrész, adalékanyag stb. kiadások jelentkeznek, valamint autópálya matrica vásárlás történt. A gépjárművek mosására 40 E Ft-ot fordítottunk.  A vízgazdálkodás szakfeladaton is jelentős túllépés mutatkozik az éves tervhez képest. Itt jelennek meg a Révzugi szivattyúház működtetésével kapcsolatos tételek, úgy mint áramdíj (2.143 E Ft), valamint a szivattyúházon végrehajtott tető, illetve egyéb javítási munkák költségei. Ezen kiadások nem kerültek megtervezésre a város eredeti költségvetésében.  A városgazdálkodás szakfeladaton a kiadások teljesítése eléri az éves terv összegét. Jelentős túllépést figyelhetünk meg a közmunkához kapcsolódó dologi kiadásoknál. Az eszköz, szerszámbeszerzésre, valamint munkaköri alkalmassági vizsgálatokra fordított összeg az elmúlt évek gyakorlatához, azaz a tényleges teljesítésekhez képest jelentős mértékben növekedett. A több, mint 2.500 E Ft-os túllépés forrása a park szakfeladat fejlesztési kiadásainál eszközölt megtakarítás, mely összeg a következő rendeletmódosítás alkalmával kerül átcsoportosításra.  Az igazgatás szakfeladaton megtervezett kötvényhez kapcsolódó kamatkiadás teljesítése nem tartalmazza a szeptember 30-án kifizetett kamat (116.170 CHF) összegét (banki kivonat hiányából adódóan). A közel 18.000 E Ft-os kiadás

12

figyelembe vételével is kamatkiadás címen megtakarítás várható, mely abból adódik, hogy az évente két alkalommal (március 31. és szeptember 30.) jelentkező kamatfizetések esetében az első évben csak 7 hónapra eső rész jelentkezett.

A működési célú pénzeszköz átadások között megjelenő tételek az alábbiak: Az átadott pénzeszközök (helyi közművelődési feladatra, lapkiadásra, orvosi ügyeletre, bölcsődei- és óvodai feladatellátásra, helyi buszközlekedésre, tűzoltásra) teljesítése időarányosan alakult. Átadásra került a városi ünnepségek megrendezésére - a Sajt-és Túrófesztiválra, Augusztus 20-i rendezvényre – biztosított önkormányzati támogatások (4.000 E Ft) összege is. A Liget Fürdő Kft. a 49.000 E Ft éves előirányzatból 2008. szeptember 30-ig 35.790 E Ft-ot, azaz a rendelkezésére álló keret 73 %-át használta fel. Az önkormányzat Képviselő-testülete múlt év szeptemberében 17.000 E Ft összegű hitelkeretet biztosított a Kft. részére, melyből a ténylegesen igénybevett kölcsön összege 12.500 E Ft volt. A kölcsön visszafizetési határideje 2008. december 31. napja, szeptember 30-áig törlesztés a Fürdő részéről nem történt. Felújítások: 1-9. hónapban felújítási munkákra a hivatal 25.968 E Ft összeget fordított, azaz a módosított előirányzat 73,18 %-át. A felújítások között teljesült a Dobi és Kocsorhegyi út helyreállítása, itt jelent meg a Fő úti óvodában történt csőtöréssel kapcsolatos felújítási munka, a vállalkozásba adott óvodákon végrehajtott felújítási munkák (óvodánként 400 E Ft összegben), az endrődi tornateremre vonatkozó statikai szakvélemény és megerősítési terv, a Városi Örökség pályázathoz kapcsolódó építési engedély kifizetése, valamint a Liget Fürdő gyógymedence felújítása.

Fejlesztési és egyéb kiadások: A Polgármesteri Hivatalnál a beruházások 101.464 E Ft értékben, azaz 20,92 %-ban teljesültek. A IV. számú rendeletmódosítás alkalmával a beruházási kiadások közé beépítésre került a Belvíz V. ütem 2008. évre eső része, a Selyem út III. ütem megvalósítása és a Kirendeltség épületének akadálymentesítése, továbbá a Tájházhoz kapcsolódó nyertes pályázatok fejlesztést érintő kiadásai. Ezen feladatok teljesítési adatai, valamint a Belvíz II. ütem és a 8 db belterületi útépítés számlája is az év hátralevő részében fog jelentkezni.

2008. év első 9 hónapjában elsősorban út és kerékpárút (Gyomaendrőd-CsárdaszállásMezőberény) építésekhez kapcsolódó tervdokumentációk, engedélyes tervek, közbeszerzési eljárási díjak, műszaki ellenőrzési díjak, kiviteli tervek (több, mint 38.000 E Ft összegben), a belvízberuházások kapcsán vízjogi engedélyek, kiviteli tervek kerültek kifizetésre (több mint 14.000 E Ft értékben), ingatlan vásárlások (Török, Tandi, Kató féle, Zrínyi úti ingatlan), telekvásárlások történtek, kifizetésre került az Ap-prétor Kft. és az Ybl. Kft. részére a Fürdő fejlesztésével kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmánytervek (6.000 E Ft + 3.600 E Ft), informatikai fejlesztések (számítógép, szavazógép, fénymásoló vásárlások) valósultak meg több mint 2.200 E Ft összegben. A részben önálló intézményeinknél az első 9 hónapban több mint 3.500 E Ft-ot fordítottak fejlesztésre, a Városi Könyvtárban számítógép és szoftver beszerzésre került sor, a Térségi Humánsegítő Szolgálatnál fénymásolót, lapmonitort, projektort, az Alapfokú Művészetoktatási Intézménynél pályázati pénzből hangszereket és projektort vásároltak. Felhalmozási célú pénzeszköz átadások: A felhalmozási célú pénzeszköz átadás 12.894 E Ft-ra teljesült, mely az első lakáshoz jutók támogatását (905 E Ft), a 15 % közmű-visszatérítést, a gyalogosok védelmét szolgáló beruházáshoz kapcsolódó 1.137 E Ft összegű pénzeszköz átadást, kerékpárút építés településekkel történő elszámolásának 4.284 E Ft összegét tartalmazza. A Dél-Alföldi ivóvíz minőség javító programra 543 E Ft-ot utaltunk át, a Térségi Szociális Gondozási Központnál a beköltözési hozzájárulások

13

visszafizetésének 2008. I-III. negyedéves összege 1.830 E Ft volt. A Gyomai Református Egyház részére digitális orgona vásárlására 1.000 E Ft-ot utalt át az önkormányzat. Kölcsönök nyújtása: Itt jelenik meg az első lakáshoz jutók kölcsöne 3.563 E Ft összegben (a módosított előirányzat - 6.667 E Ft – 53,44 %-a teljesült), a Margaréta óvoda részére pályázati pénz megelőlegezése céljából nyújtott 3.200 E Ft összegű kölcsön, a közköltséges temetésekhez nyújtott kölcsön, a Gyomaközszolg Kft-nek biztosított 13.000 E Ft összegű, illetve a Gyomaszolg Ipari Park Kft-nek nyújtott 6.000 E Ft összegű kölcsön, továbbá a Békési Kistérségi Társulás részére nyújtott 19.000 E Ft összegű kölcsön. A Kistérségi Társulásnak nyújtott kölcsön a szélessávú internet hálózat kiépítéséhez kapcsolódó pályázati támogatás megelőlegezését szolgálja. A 19.000 E Ft-ot önkormányzatunk részére a Kistérség 2008. november 15-éig köteles visszafizetni. A Gyomaközszolg Kft. és a Gyomaszolg Ipari Park Kft. részére nyújtott kölcsönök visszafizetési határideje 2008. december 31. napja. Rövid lejáratú hitelfelvétel: A rövid lejáratú hitelfelvétel előirányzata nem csökkent a költségvetési rendeletmódosítások során, azonban az I-III. negyedévben hitelfelvételre ténylegesen nem került sor. Hosszú lejáratú hitelek törlesztése: Ezen a jogcímen a 3.000 E Ft összegű teljesítés a Cigány Kisebbségi Önkormányzatnál jelentkezett, melyet a Tanoda pályázathoz kapcsolódóan vett fel az intézmény még 2005. évben. A finanszírozás kiadásai és bevételeinél az átfutó, függő tételek teljesítési adatai jelennek meg.

A részben önálló intézmények költségvetésének alakulása az 1-9 hóban Adatok E Ft-ban Megnevezés

Személyi juttatás

Járulékok

Dologi kiadások

Módosítot t ei

Teljesítés

Módosított ei.

Teljesítés

Módosított ei.

Teljesítés

Térségi Humánsegítő

26341

19602

8410

6185

5891

3992

Határ Győző Városi Könyvtár

11366

7353

3645

2373

6803

4661

Városi Alapfokú Műv.okt.Int.

32028

17132

10162

6804

6942

4306

Cigány Kisebbségi Önk.

1755

4090

399

363

10290

7937

Német Kisebbségi Önk.

-

-

-

-

1110

497

Térségi Humánsegítő Szolgálat A Térségi Humánsegítő Szolgálat gazdálkodását nagyban befolyásolják a folyamatban lévő HEFOP pályázatok. A pályázathoz kapcsolódó kiadások teljesültek, azonban a bevételi forrás kiutalása csak részben történt meg a támogató szervezet részéről. Az intézmény HEFOP 2.2.1-P.-2004.-11-0008/4.0 pályázata 2008. 14

január hónapban záró ellenőrzéssel teljesen befejeződött, ugyanakkor támogatás még nem érkezett az önkormányzat számlájára, a HEFOP 2.2.1 „Együtt könnyebb” elnevezésű pályázat támogatási összegéből kiutalásra került 864.- E Ft. A költségvetési bevételek teljesítése időarányosan 54 %-ot mutat. Ezen belül a támogatások 51,62 %on teljesültek, melyet a következők befolyásoltak: az intézmény gazdálkodásához kapcsolódó társulási normatíva bevételből csak az első félévre eső támogatási összeg érkezett meg, míg a pályázati

pénzeszközök teljesítése 34,54 %. A saját bevételek teljesítése meghaladja az éves tervezett összeget, 118,67 %-on áll. Az intézménynél a költségvetési kiadások az 1 – 9. havi adatok figyelembevételével 73,95 %on teljesültek, ami az időarányosnak megfelelő teljesítés. Ezen belül a személyi juttatások 74,42 %-ot, s a hozzájuk kapcsolódó munkaadói járulékok 73,54 %-ot tesznek ki, míg a dologi kiadások 67,76 %-on realizálódtak. Határ Győző Városi Könyvtár A Határ Győző Városi Könyvtárnál 2008. szeptember 1. napjával feladatbővülés történt – a Gyomaendrőd, Blaha u 21. sz. alatti könyvtár átkerült a Határ Győző Városi Könyvtárhoz. Ennek megfelelően a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola vonatkozásában az előirányzat 2008. szeptember 1. napjával zárolásra, míg a Határ Győző Városi Könyvtár előirányzata a zárolt összeggel megemelésre került. Tekintettel azonban arra, hogy a 2008. augusztus hóra vonatkozó munkabér és közüzemi számlák teljesítése még a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola kiadásai között szerepel, ezért a Könyvtár előirányzatait korrigálni kell a tényleges költségek ismeretében a következő költségvetési rendelet módosításkor. A feladatbővülés miatt tehát a vizsgált időszak időarányos teljesítése nem mutat valós képet, s a 2008. szeptember 1-jét követő időszakban a havonta jelentkező kiadások jelentősen növekedni fognak az előző havi kiadásokhoz képest. Összességében megállapítható, hogy az 1 – 9. havi költségvetési kiadások teljesítése 66,63 % - melyek közül a személyi juttatások (64,69 %-os) és a hozzájuk kapcsolódó munkaadói járulékok (65,08 %-os), valamint a dologi kiadások (68,51 %-os) teljesítése - időarányosan megfelelő; és a működési bevételei 67,57 %-kal is megfelelően teljesültek. Mindemellett az év hátralévő részében a takarékos gazdálkodás elengedhetetlen lesz annak érdekében, hogy az intézmény ne lépje túl a rendelkezésre álló költségvetési keretet. Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény A Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézménynél 2008. szeptember 1. napjával feladatnövekedés történt. A Körösmenti Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2008. augusztus 31. napjával megszűnt, s képzéseivel – néptánc és társastánc - beintegrálódott a Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézménybe. Az intézmény ezen feladatbővüléssel kapcsolatos bevétel- és kiadás előirányzat módosítása megtörtént, mely jelenleg torzítólag hat az 1– 9. havi időarányos teljesítésre. A feladatbővülés miatt 2008. szeptember 1-től kezdődően a havonta jelentkező kiadások jelentősen növekedni fognak az előző havi kiadásokhoz képest. Összességében az intézmény 1 – 9. havi költségvetési kiadásainak teljesítése 66,49 % melyek közül a személyi juttatások 66,32 %-ban, a munkaadót terhelő járulékok 66,95 %ban, a dologi kiadások 62,01 %-ban teljesültek -; ugyanakkor az intézmény működési bevételei csupán 52,98 %-ban teljesültek.

15

Mindemellett az év hátralévő részében a takarékos gazdálkodás elengedhetetlen lesz annak érdekében, hogy az intézmény ne lépje túl a rendelkezésre álló költségvetési keretet. Gyomaendrőd Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata A Cigány Kisebbségi Önkormányzat a 2008. szeptember 30-ig bevételi előirányzatát 79 %-on teljesítette, a kiadások 82 %-ban teljesültek. Gazdálkodása az eltelt időszakban egyrészt az elnyert pályázatok - a Kis Bálint Általános Iskolával közös HEFOP 2.1.5. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése elnevezésű és a HEFOP 2.2.1 „Együtt könnyebb” elnevezésű pályázat - megvalósítására, valamint pénzügyi kötelezettségeinek rendezésére irányult. Az állami támogatást a Magyar Államkincstár az egész évre vonatkozóan átutalta a kisebbségi önkormányzat számlájára. A kisebbségi Önkormányzat az állami támogatásból az általános működésre 555 E Ft-ot, a feladatalapú támogatásra pedig 214 E Ft-ot kapott. A HEFOP 2.2.1. „Együtt Könnyebb” pályázat megvalósításának előfinanszírozása Gyomaendrőd Város Önkormányzatával kötött megállapodás alapján történt, melynek értelmében 8.667 E Ft került átvételre az önkormányzattól. A Kisebbségi Önkormányzat 2008. március 25-én készítette el az egyszerűsített projekt előrehaladási jelentését, mely alapján 8.326 E Ft támogatás teljesítése dokumentálásra került. A megítélt támogatásból 2007. november 27-én a 3.271 E Ft összegű előleg érkezett meg, majd július hónapban jóváírásra került 5.055 E Ft, mely összeg Gyomaendrőd Város Önkormányzata felé átutalásra került az előfinanszírozás csökkentésére. A pályázat végleges elszámolása 2008. június 30-án megtörtént. A pályázat során megítélt támogatásból még kiutalatlan 3.790 E Ft, melyből a megállapodás alapján az önkormányzatnak jár még 3.610 E Ft. A HEFOP 2.1.5 Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése elnevezésű pályázat megvalósítása során kifizetésre került 993 E Ft kiadás, melyből 362 E Ft támogatás kiutalásra került. A kiutalatlan támogatás összege 631 E Ft. 2008. január és február hónapban a Kisebbségi Önkormányzatnál folyamatban lévő mindhárom HEFOP-os pályázat elszámolását ellenőrizte az Irányító Hatóság , melynek során a TANODA pályázat elszámolását elfogadta és 693 E Ft támogatás kiutalását engedélyezte, melynek utalására 2008. július 16-án került sor. A kisebbségi Önkormányzat HEFOP 2.1.9 A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére nyári fejlesztő tábor megvalósítására pályázatot nyert. Gyomaendrőd Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata pénzügyi helyzete rendezése érdekében árverés útján értékesítette 10 hektárnyi termőföldjét, melyből 4.500 E Ft bevétele realizálódott. A befolyt bevételből rendezésre került a 2005. évben felvett 3.091 E Ft összegű Mikrohitel és kamata, kifizetésre kerültek a Fő út 80. ingatlanhoz kapcsolódó közüzemi tartozások 492 E Ft összegben. Visszafizetésre került 576 E Ft összegű pályázaton elnyert támogatás és kamata, melyet a kisebbségi Önkormányzat nem tudott felhasználni. A pályázatok előfinanszírozására a kisebbségi önkormányzat 1.082 E Ft-ot fordított. Gyomaendrőd Város Német Kisebbségi Önkormányzata A Német Kisebbségi Önkormányzat 2008. szeptember 30.-ig bevételi előirányzatát 108 %-ban, kiadási előirányzatát pedig 45 %-ban teljesítette. Az állami támogatást a Magyar Államkincstár az egész évre vonatkozóan átutalta a kisebbségi önkormányzat számlájára. A kisebbségi Önkormányzat az állami támogatásból az általános működésre 555 E Ft-ot, a feladatalapú támogatásra pedig 142 E Ft-ot kapott. A kisebbségi önkormányzatnak 84 E Ft többletbevétele keletkezett az anyanyelvi tábor megvalósításával kapcsolatosan, mely

16

összeggel a költségvetés módosítása válik szükségessé. A német anyanyelvi tábor megrendezésére 2008. évben a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványhoz erre a célra benyújtott pályázata nem nyert, így a rendezvény költségeit az Önkormányzat teljes egészében saját költségvetéséből biztosította. Az önálló intézmények 2008. I-III negyedévre vonatkozó szöveges beszámolóját mellékelten csatoljuk. Gyomaendrőd Város Önkormányzat gazdasági helyzetének várható alakulása 2008. év végéig Az év hátralévő részének gazdálkodását jelentős mértékben befolyásolják az alábbi események:  Gyomaközszolg Kft.-nek 13.000 E Ft összegű kölcsön biztosítása  Gyomaszolg Ipari Park Kft.-nek nyújtott 6.000 E Ft összegű kölcsön. Mindkét Kft. azzal a feltétellel kapta meg a kért kölcsön összegét, hogy legkésőbb 2008. december 31. napjáig visszafizetik az önkormányzat felé. Amennyiben vállalt kötelezettségének nem tud eleget tenni a két cég, úgy a város költségvetéséből a 19.000 E Ft-nak forrást kell kijelölni. Az önkormányzat további kintlévőségei:  Békési Kistérségi Társulásnak pályázati forrás megelőlegezése címen juttatott 19.000 E Ft összegű kölcsön. Visszafizetési határidő: 2008. november 15.  Liget Fürdő Kft.-nek 2007. évben 12.500 E Ft összegben nyújtott tulajdonosi hitel. Visszafizetési határidő: 2008. december 31. A Magyar Államkincstár Dél-Alföldi Regionális Igazgatósága 2008. szeptember 9. napjától szeptember 18. napjáig helyszíni ellenőrzést tartott önkormányzatunk 4 intézményében (Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda, Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola, Térségi Szociális Gondozási Központ, Térségi Humánsegítő Szolgálat). Ellenőrzés tárgya: a 2007. évben igénybevett, az önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulások és támogatások, illetve egyéb központi költségvetési támogatások elszámolása alapjául szolgáló adatok megalapozottságának, jogszabályi előírásoknak való megfelelésének vizsgálata. Az ellenőrzés által feltárt nem vitatható hiányosságokból adódóan az önkormányzatnak 5.722 E Ft összegű visszafizetési kötelezettsége keletkezett, melyet kamataival (480 E Ft) együtt 2008. október 7én a MÁK felé visszafizettünk. A visszafizetési kötelezettség az alábbi intézményeket érinti:  

Térségi Szociális Gondozási Központ (5.492 E Ft+461 E Ft kamat) Alapfokú oktatási intézmények (230 E Ft+19 E Ft kamat)

A normatíva visszafizetés forrásának meghatározására a Térségi Szociális Gondozási Központ az alábbi intézkedési tervet készítette: Az önkormányzatnál működési tartalékba rendelkezésre álló összeg: 1.400 E Ft Elmaradt térítési díjból származó többletbevétel: 870 E Ft Kötelezettségvállalásból: 3.683 E Ft.

Az önkormányzat az ellenőrzés által feltárt hiányosságok közül bizonyos megállapításokat nem fogadott el, azok vonatkozásában az ellenőrző szerv felé észrevételt tett. A kifogásolt tételekre jutó normatív támogatás összege 2.423 E Ft. A város költségvetését elemezve az év hátralevő részében az alábbi többletkiadások, bevételkiesések, illetve megtakarítások, többletbevételek várhatóak: Többlet kiadás  Útberuházásokhoz kapcsolódó tervek 2008. évre eső része (Hunyai összekötő út és Öregszőlő): 2.000 E Ft 17

         

Szennyvízberuházás tervek (Endrődi és Áchim utca): 360 E Ft Közmunka dologi többlet kiadás: 2.500 E Ft Városgazdálkodás dologi többlet kiadás: 3.000 E Ft Közbeszerzési eljárások költségei: 1.500 E Ft Rendezvények, előadások, kiadványok többlet költsége: 2.700 E Ft Révzugi szivattyúház működtetésének költsége: 3.000 E Ft Kisegítő szolgálat többlet dologi kiadása: 1.000 E Ft Új Önkormányzati tulajdonú Kft. gép, eszközpark vásárlás: 1.500 E Ft A két Kft.-nek nyújtott kölcsönök meg nem térülése 2008. évben: 19.000 E Ft Gyomaközszolg Kft. 2008. októberi kölcsön kérelme: 4.641 E Ft

Bevétel kiesés  8 db útépítés lakossági érdekeltségi hozzájárulás befizetésének elmaradása: 8.000 E Ft Megtakarítás  Praxisjog vásárlásához kamatmentes hitel biztosítása: 4.000 E Ft  Hivatali informatikai fejlesztésből: 2.000 E Ft  Vizit betegszállító Kft. részére biztosítandó kölcsön: 1.000 E Ft  Park szakfeladat fejlesztésre tervezett keretből: 2.500 E Ft  Kamatkiadás: 15.000 E Ft  SZJA kiegészítés csökkenésre tervezett keretből: 7.000 E Ft Többlet bevétel   

2007. évi jövedelemkülönbség mérséklés elszámolása: 12.673 E Ft Kamatbevétel (folyószámla utáni kamat, lekötött betét utáni kamat, Békési Kistérség kölcsön utáni kamat): 10.000 E Ft Várható többlet adóbevétel: 21.000 E Ft

Várható adóbevételek a negyedik negyedévben Adónem

Tervezett bevétel 2008. (E forint)

Beszedett adó összege (E forint)

Teljesítés %ban

Várható bevétel december 31-ig 2008. szeptember 30-án (E forint) 22907 71,58 8000 2910 90,94 350 19259 83,73 1500

32000 Építményadó 3200 Telekadó 23000 Magánszemélyek kommunális adója 6000 5324 88,73 Idegenforgalmi adó 200000 196318 98,16 Iparűzési adó 65000 52837 81,29 Gépjárműadó 3250 4025 123,85 Pótlék, bírság összesen 332450 303580 Év végéig a várható adóbevételek meghaladják a tervezettet közel 21.000 E Ft-tal. (Adatszolgáltatás: Havelda Jánosné osztályvezető)

18

1300 30000 8000 1000 50150

A város utolsó negyedéves gazdálkodását, likviditási helyzetét jelentős mértékben befolyásolják azok a folyamatban lévő beruházásaink, melyeknek pénzügyi rendezésére október, november és december hónapokban kerül sor:  8 db belterületi útberuházás számlájának kiegyenlítése október 14-én megtörtént. A bruttó 53.874 E Ft forrásaként a költségvetés tervezése során a kötvény került kijelölésre.  A Selyem út III. ütem beruházás bruttó költsége 34.799 E Ft. A befejezés és pénzügyi rendezés határideje 2008. október 31. A beruházáshoz kapcsolódó támogatás (29.579 E Ft) folyósítása utólag, a pénzügyi rendezést követően történik.  A Kirendeltség épületének akadálymentesítése 2008. október 31. napjával befejeződik. A beruházási összköltség 9.502 E Ft, pályázati forrás 8.552 E Ft, saját erő szükséglet 950 E Ft. A finanszírozás ennél a beruházásnál is utólag történik.  A Belvíz II. ütem befejezésének határideje 2008. november 30. A beruházás bruttó költsége 202.800 E Ft, melynek forrása a lekötött betét formájában rendelkezésünkre álló 182.520 E Ft összegű pályázati pénz, illetve a 20.280 E Ft összegű saját erő forrásaként a kötvény került kijelölésre.  Konferencia központ létrehozására 8.000 E Ft támogatást nyert önkormányzatunk. Ezen feladat elvégzésének, pénzügyi megvalósításának határideje 2009. május 20. 2008. évben a bruttó költségből előreláthatólag 5.000 E Ft fog felmerülni, melyet szintén meg kell előlegeznie az önkormányzatnak.  Közmunka pályázat 2008. október 1.- 2009. március 31. között. Bruttó költség 10.658 E Ft, nyert támogatás összege 9.592 E Ft. 2008. évet terhelő, ténylegesen felmerülő kiadás előreláthatólag 5.000 E Ft. Önkormányzatunk arra törekszik, hogy a beruházásokhoz szükséges saját erő biztosítása oly módon történjen, hogy 2008. évben ne legyen szükség a kötvényforrás igénybe vételére. Ezt a célkitűzést nagy mértékben befolyásolja és veszélyezteti az a tény, hogy a fejlesztésekhez kapcsolódóan az önerő biztosításán túl a pályázati támogatások összegét is több hónapra meg kell az önkormányzatnak előlegeznie. Amennyiben a Gyomaszolg Ipari Park Kft. és a Gyomaközszolg Kft. 2008. évben rendezni tudja az önkormányzat felé fennálló tartozását, illetve figyelembe véve a többletkiadásokkal és bevételkiesésekkel csökkentett kiadás megtakarításokat és többletbevételeket (adó, kamat stb.), úgy az önkormányzat rendelkezésére állna annak a 8 db belterületi útépítésnek a költsége, melynek forrásaként év elején a kötvényt jelölte ki a Testület. A költségvetésben megtervezett hiány összege 51.883 E Ft. Ez a hiány év végéig várhatóan nem fog realizálódni, mivel a tartalékban védelmi övezet per címén megtervezett 50.000.-E Ft kifizetésére nem kerül sor, ugyanis a per 2008. évben nem zárul le. Az önálló intézmények beszámolóiból kitűnik, hogy év végéig a gazdálkodásukhoz, a költségvetésükben rendelkezésre állnak a források, a folyamatos működést az intézményvezetés elmondása szerint biztosítani tudja. Határozati javaslat: Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Önkormányzat 2008. I- III. negyedévi beszámolóját elfogadja. Határidő: azonnal

19

Gyomaendrőd, 2008. október 15.

Vass Ignác s.k. Bizottsági elnök

Hangya Lajosné s.k. Izsó Csaba s.k. Bizottsági elnök Bizottsági elnök

Szabó Balázsné s.k. Bizottsági elnök

Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda  5500 Gyomaendrőd, Fő út 181.  : 06-66/386-006; Fax/: 06-66/386-016 E-mail: igazgato@ kisb-gyomae.sulinet.hu Honlap: www.kisb-gyomae.sulinet.hu OM azonosító: 028297

Ikt.szám: 1114 / 2008

A Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda intézményfinanszírozásának alakulása 2008. szeptember 30-ig

1. Az intézmény működési támogatásának alakulása 2008. január 1. és 2008. szeptember 30-a között

Önkormányzati támogatás 01.01.-09.30. - Felújítás, felhalmozási kiadások - szeptember havi nettó bér Módosított támogatás Időarányos támogatás Módosított teljesítés

Eredeti előirányzat 277.324.000 277.000

Teljesítés 203.948.890 8.323.769

277.047.000 207.785.250 195.625.121

Alulfinanszírozás 12.160 eFt A látszólagos alulfinanszírozást okozó tényezők ismertetésére a következő alpontokban kerül sor. 2. Bevételi források alakulása 2.1 Alaptevékenység bevételei Az intézmény működési bevételei szeptember 30-áig 14.704 eFt összegben teljesültek (a fordított adózás miatti könyvelési tétel okozta bevétel nélkül), mely a 12 hónapra vetített időarányos előirányzathoz képest 833 eFt-tal marad el. Azonban az intézmény bevételeinek teljesítése 10 hónaphoz kötődik (július, augusztus kivételével), ezért a következő táblázat szemlélteti a bevételek tényleges alakulását. ebből Megnevezés ∑ Gyomae. Csárdasz. Előirányzat megoszlása 20 717 20 467 250

20

Időarányos előirányzat(10 hónapra) Teljesítés megoszlása - ford.adó elszámolása miatti bevétel Tényleges teljesítés Időarányos előir-tól való eltérés %-os teljesítés

14 502

14 327

175

15 891

15 751

140

14 705

1 186 14 565

140

238

-35

203 76,71%

A gyermekek étkeztetéséből származó intézményi ellátási díj némi elmaradást mutat a tervezetthez képest, azonban szeptember hónaptól nő a 3xi étkezők létszáma, mely bevételtöbbletet eredményez. A III. negyedévben megtörtént az állami feladatok ellátása során létrehozott árú és készletérték pénzügyi teljesítése, mely bruttó 462 eFt-tal haladta meg előirányzatát. A csárdaszállási telephely alaptevékenység bevételeinek alakulása a tervezettől kis mértékben elmaradt. 2.2 Átvett pénzeszközök, pályázatok 2008. szeptember 30-áig megnyert és folyósított pályázataink a következők: - Eu költségvetésből származó átvett működési célú pénzeszközeink: - HEFOP 3.1.3 „Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Kis Bálint Általános Iskolában”elnevezésű pályázatból lehívott forrás összege 3.496 eFt - HEFOP 2.1.5B „Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése” elnevezésű konzorciumos pályázatból lehívott forrás összege 1.038 eFt - Elkülönített állami pénzalaptól átvett működési célú pénzeszközeink: - Tempus Közalapítvány Útravaló ösztöndíj pályázat 555 eFt - ICsSzEM Drogprevenciós tevékenységek támogatása 504 eFt - Békés Megyei Közoktatási Közalapítványtól - pedagógus továbbképzés támogatására 58 eFt - egészséges életmódra nevelésre 96 eFt - könyvtárfejlesztésre 86 eFt - orvosi szoba kialakítására 313 eFt - a Munkaügyi Központ által decemberben 2 fő, januártól 1 fő foglalkoztatott után átvállalt bér és járulék összege 482 eFt. A 9/2008.(III.29) OKM rendelet VII. pontja alapján pályázott, s a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek nevelésére, felkészítésének támogatására 400 eFt-ot nyert az intézmény. 11/2008.(III.29) OKM rendelet 4.§ alapján az intézmény 5.552 eFt-ot nyert a teljesítmény motivációs pályázati alapból, kiválóan megfelelt minősítéssel. Továbbá az intézmény nyert a HEFOP 2.1.9 „Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nyári fejlesztő- és szabadidős tevékenysége a Zánkai Gyermek- és Ifjúsági Centrumban” elnevezésű pályázaton 5.215.900 Ft-ot. A támogatási szerződés aláírása megtörtént, az előleg forráslehívásáról szóló értesítése megérkezett.

21

3. Kiadások alakulása 3.1 Személyi jellegű juttatások és munkaadókat terhelő járulékok alakulása A személyi jellegű juttatások alakulását a következő táblázat szemlélteti, külön kiemelve a csárdaszállási telephely eddigi költségeit. Megnevezés

∑

ebből Gyomae. Csárdasz. 182 804 1 286 5 066 14 177 738 1 272 133 304 954

Előirányzat megoszlása - 13.havi kifizetés Módosított előirányzat Időarányos előirányzat

184 090 5 080 179 010 134 258

Teljesítés megoszlása - 13.havi kifizetés Módosított teljesítés

133 108 5 080 128 028

132 600 5 066 127 534

508 14 494

6 230 71,52%

5 770

460

Időarányos előir-tól való eltérés %-os teljesítés

A fentiek eredményeként a személyi jellegű juttatások 3,48 %-kal maradnak el az időarányos előirányzattól, melyet a következő tényezők okozzák: - a minőségi kereset kiegészítés kifizetése a team tagok részére október hónaphoz kötődik, - az állományba nem tartozók megbízási díjának kifizetése a következő negyedévre tehető, - nyári táborok, valamint osztálykirándulások miatti felügyelet elszámolása november hónaphoz kötődik, - bérmegtakarítást eredményezett a Munkaügyi Központtól kapott bértámogatás, - csárdaszállási telephelyen bérmegtakarítást eredményezett, hogy az intézmény által foglalkoztatott dajka munkaviszonya szünetelt júliusban, illetve augusztus első felében, majd augusztus második felétől egyedüli foglalkoztatottként –tervezettől eltérően-, mint óvodapedagógus került alkalmazásra. A technikai személyzetet Csárdaszállás önkormányzat biztosítja. Összességében a személyi jellegű juttatások időarányos teljesülése megfelelő. A személyi jellegű juttatásokkal egyenesen arányosan változott a munkaadókat terhelő járulékok (egyedüli kivétel a táppénz-hozzájárulás), melyet a következő táblázat szemléltet. Megnevezés Előirányzat megoszlása - 13.havi kifizetés (2007.jan.-máj.) Módosított előirányzat Időarányos előirányzat Teljesítés megoszlása - 13.havi kifizetés

ebből Gyomae. Csárdasz. 59 140 58 710 430 ∑

1 626 57 514 43 136

1 621 57 089 42 817

4 426 319

42 168 1 626

41 995 1 621

173 4

22

(2007.jan.-máj.) Módosított teljesítés Időarányos előir-tól való eltérés %-os teljesítés

40 542

40 374

169

2 593 70,49%

2 443

151

3.2 Dologi kiadások alakulása A dologi kiadások alakulását a következő táblázat mutatja be. Megnevezés Előirányzat megoszlása Időarányos előirányzat Teljesítés megoszlása Időarányostól való eltérés %-os teljesítés

∑ 70 000 52 500 44 966 7 534 64,24%

ebből Gyomae. Csárdasz. 67 571 2 429 50 678 1 822 43 974 992 6 704 830

A csárdaszállási telephelynél jelentkező dologi kiadás tervezettől való elmaradás, a telephely minimális intézményünknél jelentkező költségigényével magyarázható. Várhatóan év végére a telephelynél jelentkező bevételek és kiadások összevetésével, az intézménynek visszafizetési kötelezettsége keletkezik Csárdaszállás Önkormányzatával szemben. Az intézménynél felmerülő 6.704 eFt látszólagos elmaradást a következő tényezők okozzák: - tekintettel az első félévi kismértékű étkezői létszámvisszaesés hatására az élelmiszerbeszerzés költsége bruttó 3.455 eFt elmaradást mutat. Azonban év végére ez az eltérés mérséklődik, valamint akkorra megszűnik a konyha 2 havi leállításából adódó torzító hatás. Az intézmény jelenlegi 982 eFt visszafizetési kötelezettsége – az étkeztetésből származó bevételek és kiadások összevetésével- csökken majd év végére. - a közüzemi díjak összességét nézve bruttó 630 eFt elmaradás jelentkezett, köszönhetően a racionális, költséghatékony gazdálkodásnak - azonban az időjárástól függő fűtés még változtathat ezen -, - a munkaruha költségének realizálódása az utolsó negyedévhez kötődik, - tankönyvtámogatáshoz kapcsolódó normatív hozzájárulás 25%-ából még kötelezően könyvtárfejlesztésre költendő 367 eFt, - a következő előirányzat módosításkor 457eFt átcsoportosításra kerül a felhalmozási kiadások közé. A tankönyvbeszerzéssel kapcsolatosan tervezett költség csupán 26 eFt-tal haladta meg előirányzatát. Összességében megállapítható, hogy a dologi kiadások teljesülése az időarányosnak megfelelő. 4. Felújítási és felhalmozási kiadások alakulása A 2007.évi pénzmaradvány terhére megvalósult a Százszorszép Óvodai tagintézmény fűtéskorszerűsítése 6.872 eFt összegben. Az 1,- 2 Ft érmék kivonása miatt megvásárlásra került a konyhai nyilvántartó Étkezés szoftver továbbfejlesztése, programfrissítés bruttó 24 eFt összegben. A 2007.évi pénzmaradványnak köszönhetően beszerzésre kerülhetett 10db Acer projektor és 10db E-beam SYS USB alapkészlet összességében bruttó 2.657 eFt összegben – ehhez a tételhez szükséges a dologi kiadásokból történő átcsoportosítás. 23

Az eszközbeszerzés következtében az intézmény több tantermére kiterjeszthető a kompetencia alapú oktatás a Sulinet Digitális Tudásbázis alkalmazásával, lehetővé téve az oktatást segítő egyéb kisebb szemléltető eszközök beszerzésének mellőzését. 5. Összegzés Összességében a várható előirányzat módosításokat, valamint a várhatóan felmerülő teljesítéseket figyelembe véve az intézmény egész éves gazdálkodására vetítve nincs sem alulfinanszírozás, sem túlfinanszírozás. Gyomaendrőd, 2008. október 7.

Fülöp Istvánné intézményvezető

24

RÓZSAHEGYI KÁLMÁN KISTÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA

GYOMAENDRŐD Népliget út 2. 5502 E - m a i l :

e n d r o d i i s k o l a @ i n t e r n e t x . h u

Intézményi beszámoló a 2008. évi költségvetés 1-9 havi végrehajtásáról I. A feladat általános értékelése: 1.Tanulói létszám adatok: (fő) 1.1

Feladat ellátási hely 1.2

1.3

Gyo maen drőd

Csá rdasz állás

Meg nevez 2007/2008 tanév és tény adat fő

2008/2009 tanév 2008. okt. létszám

Iskolai oktatás 1-8 évfolyam

411

415

Ebből sajátos nevelési igényű Óvodai nevelés

82

82

Iskolai oktatás 1-4 évfolyamon Ebből sajátos nevelési igényű

13

14

1

1

0

II. Foglalkoztatottak alakulása: Költségvetésben jóváhagyott foglalkoztatott létszáma Gyomaendrőd 68 fő

Csárdaszállás 3 fő Az eredeti előirányzathoz viszonyítva az alábbi változások voltak az 1-9 havi költségvetésben. III. Kiadások előirányzat változása Személyi juttatásoknál +4.955 E Ft a növekedés, melynek indoka, egyrészt, a 2007. évi létszám leépítéshez kapcsolódó december hóra eső felmentési juttatás kifizetése áthúzódott 2008.évre.A központosított támogatásból kapott béremelésre a növekedés szintén előirányzat módosításként jelentkezik. Feladat változásból adódóan a Blaha úti könyvtári feladat az intézménynél megszűnt, 2008. augusztus 31. napjával átadásra került a Városi Polgármesteri hivatalnál működő részben önálló Határ Győző Városi Könyvtárnak. Munkaadókat terhelő járulékoknál a+1342 E Ft. változás a személyi jellegű juttatásokhoz kapcsolódik..

25

Dologi kiadások fő összege 2.299 E Ft tal növekedett. A dologi kiadás növekedés forrása, intézményi többletbevétel (pályázati pénzek, társönkormányzattól átvett pénz, előző évi Áfa visszatérülés). A felújítás előirányzata 6.225 E Ft összeggel növekedett. A 2007. évi pénzmaradvány összege valamint a saját többletbevétel a növekedés indoka.

IV. Működési és felhalmozási kiadások alakulása : adatok E Ft-ban

Megnevezés Személyi juttatás összesen . Gyomaendrőd Csárdaszállás . Hunya Járulékok összesen Gyomaendrőd

Csárdaszállás Hunya Dologi kiadások összesen Gyomaendrőd

Csárdaszállás Hunya Ellátottak juttatása összesen Gyomaendrőd

Csárdaszállás Hunya Működési kiadások összesen Gyomaendrőd Csárdaszállás Hunya Felhalmozási kiadások Gyomaendrőd Költségvetési kiadások összesen Gyomaendrőd Csárdaszállás Hunya

Eredeti előirányzat

Módosított előirányzat

Teljesítés

Telj/mód. ei %

165967

170922

126258

78,63

156947 6871 2149 53318 50481 2148 689

160574 8199 2149 54660 51399 2572 689

117915 6194 2149 40369 37720 1960 689

73,43 75,75 100, 73,85 73,39 76,21 100,

50264

52563

44645

84,94

46526 3738 0

48825 3738 0

43170 1475 0

88,42 39,46 0

2682

2776

2162

77,88

2550 132

2644 132

2162 0

81,77 0

272231

280921

213434

75,98

256504 12889 2838

263442 14641 2838

200968 9628 2838

76,29 65,76 100,

1500

7725

6195

80,19

1500

7725

6195

80,19

273.731

288646

219629

76,09

258004 12889 2838

271167 14641 2838

207162 9629 2838

76,40 65,77 100,

26

Teljesítések alakulása: A személyi juttatások kiadásainak teljesítése intézményi szinten az időarányos 5 % felett teljesült. 78,63 %.-on. A hunyai tagintézménynél az év elején kifizetésre került az előző évről áthúzódó felmentési illetmény, mely torzítja az időarányos teljesítés százalékos mutatóját. Munkaadókat terhelő járulékok teljesítése 73,85 %, Dologi kiadásoknál 84,94 % a teljesítés. Az időarányos teljesítéshez viszonyítva 9,94 %-kal több a kiadás. A többlet teljesítés indoka, hogy a nyári táboroztatásra nyert HEFOP pályázat összege az előirányzat között nem szerepel, a teljesítések viszont tartalmazzák a táborozáshoz kapcsolódó kiadásokat. Felhalmozási kiadások teljesítése. Módosított előirányzat 7.725 E Ft a teljesítés összege 6.195 E Ft. A nyári hónapokban, a tanítási szünetben elkészült az alsó tagozatos épületrészen a WC felújítása 5.590 E Ft összegben. 3 db. klíma berendezés került beszerzésre 605 E Ft összegben. A Blaha úti könyvtár nagyértékű tárgyi eszközei a nyilvántartásból kivezetésre kerültek 2008. szeptember 01. időponttal. 1.3.1

Megnevezés

V. Bevételek előirányzat változása:

Eredeti előirányzat

Módosított előirányzat

Teljesítés

adatok E Ft-ban Teljesítés/módosított ei. %

2007. évi kiutalatlan 0 0 6119 támogatás Gyomaendrőd 0 0 6119 Csárdaszállás 0 0 0 0 Saját működési 14263 16048 13427 83,67 bevételek Gyomaendrőd 14023 15808 13052 82,56 Csárdaszállás 240 240 375 156,23 Támogatás 22.868 12697 13264 104,46 értékű működési bevételek Gyomaendrőd 11.635 3389 4563 134,64 Csárdaszállás 8.395 6.470 5863 90,62 Hunya 2.838 2.838 2.838 100, Előző évi 0 7.077 7.078 100, pénzmaradvány Gyomaendrőd 0 7.077 7.078 100, Felügyeleti 236.600 252.824 198.452 78,49 szervtől kapott támogatás Gyomaendrőd 232.346 244.893 192959 78,79 Csárdaszállás 4.254 7931 5493 69,26 Bevételek mind 273.731 288.646 238340 80,45 összesen A bevételek előirányzat változása kapcsolódik a működési kiadások változásához.

27

A bevételek teljesítésénél A saját működési bevételek intézményi szinten 83,67%-ban teljesültek. Többletbevétel van az Áfa visszatérüléseknél 621 E Ft, mely az előző évi elszámolásból adódik. Működési célú támogatásértékű bevételek teljesülése intézményi szinten 104,46 %. Pályázati bevételek teljesülése: - pedagógus továbbképzésre 343 E Ft előirányzatok között nem szerepel - drog prevenciós pályázat 362 E Ft előirányzatok között szerepel - előző évi HEFOP pályázat 745 E Ft szintén nincsen előirányzata Közhasznú foglalkozatott támogatás bevétele 421 E Ft melyből 85 E Ft-nak nincsen előirányzata. VI. Pénzmaradvány felhasználás: 7.077 E Ft pénzmaradvánnyal zárt az intézmény 2007. évben, a pénzmaradvány teljes mértékben feladattal terhelt volt.2008. szeptember 30 ig. felhasználásra került az összeg a tervezet szerint. VII. Önkormányzati támogatás alakulása: A felügyeleti szervtől kapott támogatás intézményi szinten 78,49 %. Az időarányostól való eltérés indoka egyrészt az, hogy a pályázati (HEFOP nyári táborozási) pénz önkormányzati támogatásból került megelőlegezésre. Közvetett támogatásban nem részesült az iskolánál senki. Étkezési térítési díj kintlévőségi hátralék összege 2008. szeptember 30.-án 703 E Ft. A kintlévőség behajtása folyamatos. Kitekintés az évvégére: A beiskolázás a 2008/2009. tanévre, a tervezett tanuló létszám felett alakul, amely többlet normatív támogatást eredményez. Gyomaendrőd, 2008 október 10.

Farkas Zoltánné s.k. Intézményvezető

28

Kner Imre Gimnázium, Kereskedelmi Szakközépiskola és Kollégium 5501 Gyomaendrőd Hősök útja 43. Pf.: 13. Telefon: (66-)386-046 Igazgató: 06-30/5846633 Kollégium: 06-30/5624958 http://www.knerimre.sulinet.hu , [email protected] OM: 028379

Intézményfinanszírozási beszámoló 2008 01-09 hó 1. Az intézmény működési támogatásának alakulása: e/FT Módosított előrányzat 175305

Teljesítés 128636

%-os alakulás 73,38

Az intézmény működési támogatása az időarányos 73,38 %-hoz képest alulfinanszírozást mutat. A 2008/2009 évi felvételi eljárást követően kiderült, hogy csak 2 bejövő osztállyal lehet számolni, igy határozott takarékossági intézkedéseket kellet bevezetni a várható normatíva visszafizetés miatt, közel 2,5 e/Ft lesz. Ezt az összeget a nyári hónapok felújításikarbantartási költségmegtakarításaiból tartalékoltuk. A 2007 évi alulfinanszírozás 9,871 e/FT összege feladattal terhelt, multimédiás tanterem kialakítása, az elektonikus napló bevezetésének technikai feltételeit, valamint a tantermek felszerelésének állományát korszerűsítjük, ami jelenleg folyamatban van, a megrendelt eszközök szállítása 2008. november 30-ra van visszaigazolva. 2. Bevételi források és azok teljesítése: saját bevételek, átvett pénzeszközök alakulása. e/Ft Eredeti előirányzat 11743

Teljesítés 11674


Bevételi előirányzat teljesítését jelentősen befolyásolja, hogy az Eo-n áramszolgáltatóval évek óta húzódó vitás ügyünk véget ért, és ez év januárban visszautalta számlánkra a jogtalanul beszedett 1545 e/Ft. A diákok étkezési térítési bevétele arányosan alakult, 77,9%, az alakalmazottak térítése pedig az étkezési utalvány igénybevétele miatt bevételi többletet eredményez, a személyi juttatások közalkalmazottak étkezési hozzájárulása terhére. A nyári csoportok fogadásából származó szállásdíj és étkezési díj bevétel meghaladta a tervezett nagyságot. Működési célú átvett pe : e/Ft Módosított előirányzat Teljesítés %-os alakulás 1220 1530 125,41 Az OKM –től az útravaló ösztöndíjprogram keretében 1530 e/FT támogatást kaptak eddig a tanulók és mentoraik, de már benyújtottuk a következő évre vonatkozó pályázatot is. 3. Kiadások alakulása. Személyi juttatások: 29

Eredeti előirányzat 117420

Teljesítés 89559


A személyi juttatások az előirányzatnak és a tervezettnek megfelelően alakultak. Az időarányostól való eltérés oka a 13.havi bér egyösszegű kifizetése, valamint az, hogy az érettségi díjakat megelőlegezve kifizettük, de a pályázat útján biztosított fedezet csak a jövő hónapban érkezik meg. A munkaadót terhelő járulék a tervezettnek és a személyi kifizetésnek megfelelő. Dologi kiadások: Eredeti előirányzat 39844

Teljesítés 20592


A dologi kiadások teljesítése a szokásos üzemmenetnek megfelelően alakult. szerezni. A normatíva lemondás miatt a dologi kiadások visszaszorítására törekedtünk, hogy tartakékolni tudjuk a visszafizetés összegét. 4. Felújítások, beruházások: Eredeti előirányzat 2880

Teljesítés 0

%-os alakulás 0

A tervezett felújítás elvégzése függ a Kollégium és a könyvtár felújítás pályázatának sikerétől, ezért a döntésig nem kezdünk semmiféle munkálathoz. Amennyiben október hónapban se születik döntés, a balesetveszélyes járdák felújításához szükséges burkolóköveket megvesszük. 5. Összegzés 2008 év végéig az előirányzatoknak megfelelő kiadásokat teljesítjük, a feladatellátáshoz szükséges feltételeket biztosítjuk. Az Intézmény többlettámogatást nem igényel.

Gyomaendrőd. 2008-10-08 Csorbáné Balogh Éva Gazd. Igh

30

Térségi Szociális Gondozási Központ Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya 5500 Gyomaendrőd, Mirhóháti 1-5 sz. Telefon: 06/66-386-991 2008. I-III. negyedéves SZÖVEGES BESZÁMOLÓ A Térségi Szociális Gondozási Központ – Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya – által ellátott szakmai feladatok vonatkozásában 2008. évben az 1993. évi III. törvény módosítása miatt változott az egyes ellátási formák igénybevételi rendje. Az ellátásra való jogosultság megállapításánál bentlakást nyújtó ellátási formákban és a házi segítségnyújtásnál bevezetésre került a gondozási szükséglet vizsgálata. Házi segítségnyújtásnál gondozási szükséglet vizsgálatát helyben, a feladat ellátására létrehozott bizottság végzi. Szakosított ellátásnál ezen feladatot az ORSZI szakértői bizottsága látja el. Mindkét bizottság határozatban szakvéleményt bocsát ki a jogosultságra vonatkozóan. Tartós elhelyezést csak az a kérelmező nyerhet, akinek a gondozási szükséglete meghaladja a napi 4 órát. Tehát, kikerült az intézményvezetői hatáskörből az ellátásra való jogosultság megállapítása. A gondozási szükséglet megállapítására létrehozott új intézmény gyakran nem tudja tartani a 30 napos határidőt, így a tartós elhelyezést biztosító férőhelyeken a megüresedett ágyak átlagosan másfél hónapig üresen állnak, ami állami normatíva és térítési díj bevétel kiesést eredményez az intézménynél. 2008. május 1. napjától a hunyai településen lakó igénylőknek is az intézmény keretein belül biztosítjuk az étkeztetést. Hunyán jelenleg 22fő ellátott veszi igénybe ezen szolgáltatásunkat. Az étel főzése a hunyai önkormányzat által működtetett konyhán történik. Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Intézményi Társulás a 8/2008. (IV.09.) számú határozatával hozzájárult az intézmény szolgáltatási körének a tanyagondnoki szolgáltatás bevezetésével történő bővítéséhez. Az új szolgáltatás létrehozásához szükséges szállítójármű beszerzésére a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiírt pályázatra 2008. május hónapban benyújtottuk pályamunkánkat, melynek elbírálása még folyamatban van. Szintén pályázatot nyújtottunk be a Dél – Alföldi Operatív Program által kiírásra került DAOP -2008-4.1.3.A.B jelű, „Szociális alapszolgáltatások, gyermekjóléti alapellátások és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése” elnevezésű pályázatra, mely pozitív elbírálása esetén a Magtárlaposi úton meglévő épületben komplex fogyatékos nappali ellátó rendszer kerülne kialakításra. I.

AZ INTÉZMÉNYI FELADATELLÁTÁS MUTATÓI

Ellátottak száma

Ellátottak száma

2008. január 1.

2008. szeptember 30.

Ellátási forma

Normál idősek otthona Átmeneti elhelyezés Emeltszintű id.o.

130 10 47

31

126 10 46

Házi segítségnyújtás Étkeztetés Támogató szolgálat

166 169 25

169 210 30

Közösségi ellátás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Idősek Nappali ellátása Fogyatékosok nappali ellátása

8 10 157 25

8 10 162 25

Ellátottaink létszáma a szakosított ellátásban az I. félévi adatokhoz képest növekedett, mely az új felvételi rendszer normalizálódásának köszönhető. Az alapellátásban a létszám, közel azonos szinten alakult a félévi adatokhoz képest.

2.

II. FOGLALKOZTATOTTAK ALAKULÁSA

Az intézmény munkavállalóinak létszáma 137 fő. III.INTÉZMÉNYFINANSZÍROZÁS ALAKULÁSA Működési támogatás alakulása 2008. (adatok eFt-ban): Eredeti előirányzat Önkormányzati támogatás: 291.773,- 13.havi különjuttatás 7.818,- Keresetkiegészítés fedezet 3.763,- Ajándék (Szoc.munkások napja) 952,- Gépkocsi fejlesztés 4.000,- szeptember havi nettó bér Módosított támogatás 275.240,Időarányos támogatás 206.430,Módosított teljesítés

Teljesítés 216.299,7.818,0,0,11.778,-

196.703,-

Alulfinanszírozás: 9.727,-eFt, korrigálva az előző évi kp. kv-i kieg, visszatérülések EIT-vel: 7.628,-eFt. IV. BEVÉTELEK ALAKULÁSA (adatok eFt-ban): Megnevezés Saját bevétel Előző évi kp. kv-i kieg, visszatérülések EIT Előző évi EI pénzmaradvány igénybevételének EIT Támogatás értékű műk.bevétel áll. Pénz alaptól Tám.értékű műk. bevétel központi ktsgvetési szervtől Tám.értékű műk. bev. többcélú kistérségi társulástól

Eredeti előirányzat 165.169

Módosított előirányzat 165.169

Teljesítés eFt-ban 126.233 2.099

Teljesítés %-ban 76,42

0

2.393

2.293

95,8

1.500

1.500

1.470

98

19.262

0

0

0

24.120

0

0

0

32

Önkormányzati költségvetési támogatás (működési) Önkormányzati költségvetési támogatás (fejlesztési) Felügyeleti szervtől kapott támogatás összesen Kiszámlázott termékek és szolgáltatások ÁFA-ja Egyéb bevételek

231.759

279.373

210.442

75,3

9.500

12.400

5.857

47,2

241.259

291.773

216.299

74,13

1.748

1.748

2.603

148,9

0

0

Intézményi bevételek összesen

453.058

462.583

2 350.999

75,88

működési

2008. első ¾ évben az intézmény bevételei összességében a módosított előirányzatoknak megfelelően alakultak. A saját bevételek 1,42%-kal magasabb arányban teljesültek az időarányos tervezethez képest, mely 2.357,-e Ft többletbevételt jelent. Ez egyrészt, a korábbi években elmaradt térítési díj bevétel megfizetésének, másrészt az alapellátás – hunyai telephelyen történő étkeztetés biztosítása -, és Támogató Szolgálat magasabb fokú kihasználtságának eredménye. A saját bevételek növekedésével, illetve a hunyai telephelyen működtetett étkeztetés miatt, növekedett a „kiszámlázott termékek és szolgáltatások ÁFA” kiadásnem is. A bevételi előirányzatok a következő előirányzat módosítás alkalmával korrigálásra kerülnek. Az időarányos tervezetthez képest 20%-kal 345,-eFt-tal magasabb összegben teljesült a ’működési kiadás állami pénzalaptól’, melynek oka, hogy a Munkaügyi Központ a tervezetthez képest magasabb %-ban támogatta az intézménynél közhasznú foglalkoztatottként alkalmazott munkavállalókat. Az intézményfinanszírozást, illetve az intézményi bevételek alakulását torzítja, 2.099,-eFt-tal az „Előző évi kp. kv-i kieg, visszatérülések előirányzatának teljesítése, mely összeggel az intézményfinanszírozás ¾ éves összege korrigálásra került. V. KIADÁSOK ALAKULÁSA (adatok eFt-ban): Megnevezés Személyi juttatások Munkaadót terhelő járulékok EHO Dologi kiadások ÁFA nélkül Dologi kiadások ÁFA-ja Egyéb folyó kiadások Kamat kiadások Működési kiadások összesen

Eredeti előirányzat 232.119 68.999

Módosított előirányzat 235.665 70.134

Teljesítés eFt-ban 170.100 50.680

Teljesítés %-ban 72,18 72,26

3.229 114.995

3.229 116.477

2.210 88.576

68,44 76,04

22.981 1.225 10 443.558

23.409 1.259 10 445.651

18.097 1084 0 330.747

77,31 86,10 74,22

2008.I-III. évben az intézmény kiadásai a módosított előirányzatokhoz képest közel azonos szinten teljesültek. A személyi juttatások 2,82%-kal alacsonyabb teljesítést mutatnak a tervezetthez képest, melynek oka, hogy a Kereset-kiegészítés fedezete címen megtervezett 3.763,-eFt, és a 33

Szociális munkások napján kiosztásra kerülő ajándékutalvány 952,-eFt 2008. novemberében kerül teljesítésre. Az alacsonyabb teljesítés másik oka, hogy 2008. 3-4 évben több hosszantartó táppénzes munkavállalónk helyettesítésére nem határozott kinevezésű közalkalmazott munkavállalót foglalkoztatott intézményünk, hanem a Munkaügyi Központ által támogatott munkavállalókat. 2008. július hónaptól az Őszi Napsugár Idősek Otthona egységben az egységvezetői feladatokat, az Őszikék Idősek Otthonának vezetője osztott munkakörben látja el határozott ideig. A munkaadókat terhelő járulékok alakulása az időarányos tervezetnek megfelelően alakultak. A dologi kiadások teljesítése az első háromnegyed évben átlagosan a terveknek megfelelően alakultak. Részleteiben eltérés mutatkozik a szolgáltatások tekintetében, melynek oka, hogy a gázenergia-szolgáltatás díja 1.748,-eFt-tal 21,57%-kal magasabb összegben teljesült a tervezethez képest, mely egyrészt szezonális jellegéből, másrészt a gázenergia év elejei nagy fokú díj emelkedéséből adódik. Szintén magasabb arányban 17,9%-kal, 286,-eFt-tal magasabb összegben teljesült a tervezetthez képest a hajtó és kenőanyag beszerzés, melynek oka egyrészt az üzemanyag ár nagyarányú növekedése, másrészt a futott km növekedése. A futott km növekedése az egészségügyi ellátás átalakításával magyarázható, az intézményi gépkocsik egyre magasabb számban szállítanak idős beteg embereket az egészségügyi szakrendelőbe az intézményi társulás valamennyi településéről, telephelyéről. A betegszállító szolgáltatók óriási leterheltsége miatt, a településen működő háziorvosok a helyi szociális rendelet adta lehetőséggel élve szívesen tájékoztatják szállító szolgáltatásunkról betegeiket, akik előszeretettel veszik igénybe - térítés ellenében is – gépkocsijainkat a betegszállító szolgálatok helyett. A dologi kiadások előirányzatába a következő előirányzat módosítás alkalmával beépítésre kerül a fejlesztések között megtervezett, és dologi kiadások között teljesített jogtiszta szoftverek vásárlásának előirányzata, valamint az Őszi Napsugár Idősek Otthonában (Gyomaendrőd, Mirhóháti u. 8.) saját rezsis beruházás keretében megvalósult udvari fejlesztés előirányzata, összesen 2.200,-eFt összegben. VI. FELÚJÍTÁSOK ÉS BERUHÁZÁSOK (adatok eFt-ban) Eredeti Módosított Teljesítés Teljesítés %előirányzat előirányzat eFt-ban ban Ingatlanok felújítása 1.800 1.800 1.308 72.66 Gépek, berendezések és 1.250 2.583 1.317 50,98 felszerelések vásárlása, létesítése Ingatlanok vásárlása létesítése 583 1.666 981 58,88 Járművek vásárlása, létesítése 4.583 4.583 1275 27,82 Intézményi beruházások Áfa-ja 1.284 1.768 976 55,20 Felújítási és felhalmozási 9.500 12.400 5.857 47,23 kiadások összesen Felújítások:  1.800,-eFt összegben kerültek megtervezésre, melyből  300,-eFt az Őszikék Idősek Otthonának előtető kialakítása, ami részben teljesült, aktválására 2008. október hónapban kerül sor.  1.500,-eFt az Őszikék Idősek Otthona nyílászáró cseréjére került beállításra, mely 2008. 3-4 évében megvalósult.

34

Fejlesztések:  Ingatlanok vásárlása, létesítése címen megtervezett 1666,-eFt-ból  583,-eFt teljesítése megtörtént, a fejlesztéssel az Őszi Napsugár Idősek Otthona udvari térburkolatának korszerűsítése valósult meg, intézményi saját rezsis beruházásként. A saját rezsis beruházás számviteli elszámolása miatt a fejlesztési kiadás az 5-ös számlaosztályban, dologi kiadásként kerülhet elszámolásra. Ezért a fenti címen megtervezett 583,-eFt összegű előirányzatnak és annak teljesítésének rendezése, a következő előirányzat módosítás alkalmával fog megtörténni.  981,-eFt összegben a Rózsakert Idősek Otthona (Blaha u. 2-6.) előtető elkészítését és teljesítését tükrözi, mely 2008. július hónapban aktiválásra került. A fejlesztés fedezetét, az intézmény egy ellátottja ajánlotta fel az Otthon részére.  Gépek berendezések és felszerelések vásárlása, létesítése módosított előirányzata 2.583,-eFt, melyből  1.250,-eFt a jogtiszta szoftverek megvásárlására került beállításra. A jogtiszta szoftverek megvásárlása és telepítése 2008. júniusában megtörtént, mivel értékük nem éri el a 100,-eFt-ot, a kis értékű szellemi termékek – dologi kiadások - között kerültek elszámolásra. A következő rendelet módosítás alkalmával kérjük meg a dologi kiadások ezen kiadás nemének a megnövelését a fejlesztési kiadásokkal szemben.  1.333,-eFt az intézmény konyhájára megvásárolt főzőüst teljesítését tükrözi.  Járművek vásárlása, létesítése címen megtervezett 4.583,-eFt összegű előirányzat teljesítése 2008. 3-4 évében részben valósult meg.  1.250,-eFt összegben megtervezésre került a Támogató Szolgálat feladatait ellátó gépkocsihoz, lépcső és elektromos emelő vásárlása és aktválása 2008. augusztus hónapban megtörtént, 1.275,-eFt összegben, a következő előirányzat módosítás alkalmával átcsoportosítjuk a intézményi kiadásainkból a fennálló 25,-eFt-ot.  3.333,-eFt összegben gépkocsi vásárlás került megtervezésre, mely 2008. szeptember 30-ig nem teljesült.  Az intézményi beruházások ÁFA-ja a teljesített fejlesztésekkel arányosan kerültek kifizetésre 2008. szeptember 30-ig.

2.1

ÖSSZEGZÉS

2008. 3-/4 évben intézményünk gazdálkodása mind a bevételek, mind a kiadások tekintetében a terveinknek megfelelően alakult. A bevételek az időarányos tervezetthez képest magasabb %-ban teljesültek, mely részben indokolja az intézmény alulfinanszírozottságát. Az intézményi ellátásra való jogosultság törvény általi megváltoztatásának következményeként a szakosított ellátásban a férőhelyek kihasználtsága nem éri el a 100%-ot. 2008. szeptember 30.-i adatok alapján a 2007. évben megigényelt állami normatív hozzájárulás tekintetében, 2008. október hónapban lemondásra kerül 1 fő a „Demens betegek bentlakásos intézményi ellátása”, valamint 1 fő a „Fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátása” jogcímeknél. Megüresedett férőhelyeinket az ORSZI szakvélemények megérkezését követően igyekszünk azonnal betölteni. Összegzésül elmondható, hogy az intézmény gazdálkodása stabil, meglévő előirányzataival megfelelően gazdálkodik. Gyomaendrőd, 2008. október 9. Mraucsik Lajosné

Uhrin Anita

intézményvezető

gazd.vezető

35

Városi Egészségügyi Intézmény 5500 Gyomaendrőd, Hősök útja 57. Tel./Fax: (66) 581-190, (66) 581-191 Web site: www.gyomaendrod.hu e-mail: [email protected]

2008. III. NEGYEDÉVES SZAKMAI-PÉNZÜGYI SZÖVEGES BESZÁMOLÓ 2008. I. félévében a reumatológiai és a tüdőgyógyászati- tüdőgondozói szakrendelésen, valamint részlegesen a sebészeten személyi változás történt. A belgyógyászati szakellátás keretén belül megvalósult az a régi lakossági igény, hogy kardiológus is rendeljen városunkban; így a szívbetegeknek nem szükséges Békéscsabára utazniuk. A finanszírozást saját keretből oldottuk meg; bizakodván abban, hogy lesz lehetőség „ OEP befogadásra „ ( vagyis kapunk kardiológiai órát, amit az Egészségbiztosító finanszírozni fog ). Szeptembertől sikerült főállású radiológust alkalmazni, aki képzettsége révén együtt végzi a hagyományos röntgen- és ultahang diagnosztikát, ami orvos- szakmai szempontból és pénzügyileg is kedvezőbb. Októbertől két új szakorvos dolgozik, ezáltal a bőrgyógyászaton és az ortopédián korszerűsödik az ellátás. Megerősödött a kapcsolattartás a háziorvos kollégákkal és a védőnőkkel, valamint az ÁNTSZ és a MEP illetékes munkatársaival. A második félévben 40 %-os teljesítménynövekedést sikerült elérni. Saját hatáskörből lehetőség lesz a teljesítmény külön volumen keretek korrekciójára a szezon index módosításával október, november, december hónapban. I.

Bevételek alakulása ( adatok eFt-ban )

Megnevezés Működési bevétel Támog.ért. bev. TB alapoktól ( OEP bev. ) Önkörmányzati támogatás

Eredeti Módosított ei. ei.

Teljesítés összesen

Teljesítés %ban

11260

4258

3516

83

130798

130264

101227

78

8224

14401

7273

50

Működési bevétel alakulása: Az intézményi működési bevételek kedvezően alakultak a tervhez képest. Ennek oka:  A továbbszámlázott ( közvetített ) szolgáltatások ( háziorvosoknak, ügyeletnek továbbszámlázott energia és egyéb költségek ) értéke nagyobb a tervhez képest  Kedvezően alakult a bankbetétek után járó kamatbevételünk is 93,3 %-on teljesítettük a háromnegyedév zárásakor. Támogatás értékű működési bevétel TB. alapoktól:

36

Az OEP-től kapott támogatást 77,7 %-on teljesítettük. A IV. rendeletmódosítással rendeztük a vizitdíjból adódó végleges bevételkiesést, mely 2008. évre: 6.098 eFt. volt, ennek ellenére, az év közben bekövetkezett kedvező változásoknak köszönhetően tudjuk tartani a tervezett teljesítmény után járó OEP. támogatás értékét. Önkormányzati költségvetési támogatás: Működési támogatás: 11.901 eFt. Felhalmozási támogatás: 2.500 eFt. Időarányos működési támogatás: 8.926 eFt. Időarányos működési támogatás teljesítése: 7.273 eFt. Alulfinanszírozás: 1.653 eFt. II. Kiadások alakulása ( adatok eFt.-ban )

Megnevezés

Eredeti Módosított ei. ei.

Teljesítés összesen

Teljesítés %ban

Személyi juttatások Munkaadót terh. Járulékok

66390

73921

56717

76,7

21161

23631

17792

75,3

Dologi kiadások

60231

66810

40499

60,6

Személyi juttatások és a munkaadót terhelő járulékok a tervezett előirányzathoz viszonyítva, közel azonos mértéket mutat. Intézményünkben a III. negyedévben személyi változások történtek. 2 fő nyugdíjba vonult, az ő helyettesítésüket -egyrészt belső átcsoportosítással, másrészt pedig a Munkaügyi Központ által támogatott személy felvételével oldjuk meg. Dologi kiadások: A dologi kiadások teljesítése az előirányzathoz képest alul maradt ( 60,6 % ). Részleteiben: Kisértékű tárgyi eszköz vásárlást a IV. negyedévben tervezünk. Az igények felmérése folyamatban van, az elavult, használhatatlan gépek, berendezések selejtezése 2008.07.31-el megtörtént. Munkaruha: Munkaruha juttatás ebben az évben az új szakdolgozóknak és kisegítő személyzetnek jár. A munkaruha kihordási ideje ( 24 hó ) 2009. januárjában jár le a dolgozók többségénél. Vásárolt közszolgáltatások: Az egyes szakrendeléseken ( reumatológia, pulmonologia, sebészet, radiológia, bőrgyógyászat, ortopédia ) személyi változások történtek. Ennek hatására várható a teljesítmények növekedése, ebből következően a közreműködői díjak is növekednek.

37

A dologi kiadások egyes előirányzatainál a teljesítés az időarányoshoz képest alacsonyabb %-ban valósult meg az első három negyedévben. Ezeknek az előirányzatoknak a felhasználására a IV. negyedévben kerül sor.

3.

III. Felújítások

2008.03.19-én befejeztük a sebészeti műtő átalakítását, és az önálló ultrahang helyiség kialakítását. A sebészeti műtő kialakításával lehetőség nyílt kisműtétek elvégzésére. A beruházás értéke 318.000 Ft. volt.

4.

IV. Beruházások

A harmadik negyedévben beruházást - a sebészeti műtő kialakítás kivételével - nem végeztünk.

5.

V. Foglalkoztatottak alakulása

A költségvetési engedélyezett létszámunk: 28 fő Az átlagos statisztikai áll. létszámunk az első három negyedévben: 27 fő volt. A redukált létszámunk az első három negyedévben: 24,33 fő ( teljes munkaidősre átszámítva ). 2008.07.01-től az üres védőnői álláshelyet sikerült betöltenünk 1 fő START kártyás pályakezdő védőnővel. Finanszírozás alakulása: Összehasonlító táblázat a 2007. és 2008. év hasonló időszakában realizálódott OEP. bevételről a járóbeteg szakrendeléseknél: Adatok : Ft-ban Hónap Április Május Június Július Augusztus: előzetes adat, szabadságoláso k miatt csökkent Szeptember: előzetes adat

2007. 9407021 10213200 9498200 9218500 6529700

9050900

2008. Eltérés Ft-ban 10467700 1060679 9897000 -316200 10275200 777000 12932400 3713900 6582533 52833

12700000

Eltérés %-ban 111,3 96,9 108,2 140,3 100,8

3649100

Gyomaendrőd, 2008.10.07. Dr. Torma Éva igazgató főorvos

Kocsisné Takács Gabriella gazdasági vezető

38

140,3

2. Napirendi pont ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2008. október 30-i ülésére Tárgy: Készítette: Véleményező bizottságok Képviseli:

A helyi adók tételeinek emelése Havelda Jánosné osztályvezető Valamennyi bizottság Dr. Csorba Csaba jegyző

Tisztelt Képviselő-testület! Az elmúlt 4 év távlatában 2005. január 1. napjával és 2007. január 1. napjával volt általános adótétel emelés. 2005-ben mintegy 17%-os, 2007-ben 10%-os adóemelés történt. 2009. január 1-től lehetőség nyílna az értékalapú adóztatásra, mely új alapokra helyezné az adóztatást és ezzel együtt többletbevételt is realizálhatna az önkormányzat, ellenben az erre vonatkozó előterjesztést tárgyaló Bizottságok egyhangú véleménye szerint nem célszerű ezt a térségben elsőként meglépni, így a jelenlegi adóztatási rendszer megtartása mellett adótétel emeléssel kell az adóbevételt növelni. Az alábbiakban adónemenként mutatjuk be a jelenleg hatályos szabályozás szerinti adómértéket, visszatekintést 4 évre, valamint a tervezett adómértéket 2009-től. Építményadó: Az építményadó mértéke a helyi rendelet szerint függ attól, hogy az építmény milyen célt szolgál, a településen hol helyezkedik el és mekkora a hasz6nos alapüterülete. A jelenlegi legkisebb adótétel 230.-Ft/m2 /év, a legmagasabb adótétel: 620.- Ft/m2/év. a tervezett adóemelés mértéke 10%. Építményadó A helyi adókról szóló 21/2000. (VII.18.) KT. rendelet szerint Az építményadó mértéke üdülés, pihenés célját szolgáló építmények esetén ha az építmény teljes alapterülete a 30 m2-t nem haladja meg és az építmény a 2. Számú melléklet:

Az építményadó mértéke üdülés, pihenés célját szolgáló építmények esetén ha az építmény teljes alapterülete a 30 m2-t meghaladja, de 45 m2nél nem nagyobb és az építmény a 2. Számú melléklet:

2005-2006 (Ft/nm)

2007-2008 (Ft/nm)

2009-től (Ft/nm)

A. pontjának hatálya alá tartozik

370

410

450

B. pontjának hatálya alá tartozik

330

360

400

C. pontjának hatálya alá tartozik

270

300

330

D. pontjának hatálya alá tartozik

210

230

250


460

510

560


380

420

460


330

360

400


260

290

320

Törvényi maximum 2008-ban

1083,2 Ft/m2

1083,2 Ft/m2

39

Az építményadó mértéke üdülés, pihenés célját szolgáló építmények esetén ha az építmény teljes alapterülete a 45 m2-t meghaladja, és az építmény a 2. Számú melléklet:


560

620

680


480

530

580


410

450

490


330

360

400

Az építményadó mértéke az előzőek alá nem tartozó építmények esetén (iparűzési tevékenységet szolgáló épületek

270

300

300

1083,2 Ft/m2

1083,2 Ft/m2

Az iparűzési tevékenység célját szolgáló épületek vonatkozásában nem javaslunk emelést, tekintettel arra, hogy 2008. január 1-től megszűnt az iparűzési adóalanyok körében a korábban biztosított kedvezmény, miszerint nem kellett az építményadót megfizetni iparűzési adó megfizetése esetén. E kedvezmény megszűnésével jelentősen növekedett az iparűzési adóalanyok terhe, így tovább fokozni január 1-től ezt nem célszerű.

ke egyéb beépít etlen belter

A telekadó évi mértéke beépítetlen üdülőtelek esetén

A telekadó évi mértéke beépítetlen lakótelek

Telekadó: A telekadó mértéke szintén több tényezőtől függ, egyrészt attól, hogy az adótárgy építési-, üdülő- vagy egyéb telek, másrészt attól, hogy milyen a közművesítettsége illetve mekkora a területe. A legkisebb adótétel 4.-Ft/m2/év a legmagasabb adótétel 200.-Ft Ft/m2//év. A tervezett emelésnél figyelemmel kell lenni az 1-2.-Ft-os fizetési érme megszűnésére. Telekadó Törvényi A helyi adókról szóló 21/2000. (VII.18.) KT. 2005-2006 2007-2008 2009-től maximum rendelet szerint (Ft/nm) (Ft/nm) (Ft/nm) 2008-ban a) teljes közművesítés esetén

16

18

20

b) részleges közművesítés esetén

11

12

15

c) közmű nélküli telek esetén

9

10

10

Általánosságban

200

200

240

4

5

20

1.500 m2 alapterül kivéve a 1520 - 1550 etig helyrajzi számú az 1.500 ingatlanokat, ahol az m2-en adó mértéke felüli

240,7 Ft/m2

240,7 Ft/m2 1

2

10

1.500 m2 területig

3

4

20

az 1.500 m2-en felüli rész

1

2

10

rész pedig

40

240,7 Ft/m2

Kivéve a 3410 3411; 3465 - 3487; 3564 és 3565 hrsz-ú ingatlanokat, ahol az adó mértéke

1.500 m2 alapterül etig

4

5

25

az 1.500 m2-en felüli rész

1

2

15

A telekadó vonatkozásában differenciált adóemelést javasolnánk. Beépítetlen lakótelek esetén csak a közműves, vagy részlegesen közműves telek adótételét emelnénk, a közmű nélküli telkeket meghagynánk a korábbi adószinten. A közmű nélküli lakótelek ugyanis kevésbé eladhatóak, a közműves viszont forgalomképesebb, és az a cél, hogy a telkeket vagy építsék be, vagy értékesítsék a tulajdnosok. Beépítetlen üdülőtelek adótételében 20 %-os emelést tartunk indokoltnak, szintén ösztönözve a tulajdonosokat a beépítésre. Nagyobb tehernövekedés érinti az 1520-1550. hrsz alatti belterületi üdülőtelkeket, melyek a Dobó utca közművesített telkei. (Térkép mellékelve) E telkek belterületi üdülőtelkek, de mégis meg kellett különböztetni a fürdő terültén található üdülőtelkektől, ezért eddig láényegesen alacsonyabb adómértékkel adóztak, mint pl.: a Kiss Lajos üdülőtelep. A Fürdő fejlesztése, az idegenforgalom fejlesztése, és a Dobó utcán az idegenforgalmi tevékenység megjelenése mindenképpen indokolja, hogy ezt a megkülönböztetést megszüntessük. Az egyéb beépítetlen telkek azok a telkek, melyek nem lakótelkek, nem üdülőtelkek, hanem egyéb célt szolgáló beéopítetlen telkek. Ezeken általában mezőgazdasági tevékenységet végeznek a tulajdonosok, kisebb nagyobb mértékben. Ilyen telkek találhatóak a Zöldlaposon, az Újkertsoron. (térkép mellékelve) E telkek esetében igen magas adóemelést céloztunk meg, (4-5-szörös) tekintettel arra, hogy ezek a belterületi telkek mára már forgalomképesebb telkekké váltak. Magánszemélyek kommunális adója: A kommunális adó mértéke is több tényezőtől függ, egyrészt az ingatlan településen belüli elhelyezkedésétől, másrészt a hasznos alapterületétől. A legkisebb adómérték 2400.-Ft/év, a legnagyobb adómérték 8700.-Ft/év. A tervezett adóemelés mértéke differenciált, belterületen 10%, külterületen 5%. Magánszemélyek kommunális adója A helyi adókról szóló 21/2000. (VII.18.) KT. rendelet szerint

ha a lakás a település belterületén helyezkedik el, és nem tartozik az 1. számú melléklet hatálya alá, akkor

2005-2006 2007-2008 (Ft/adótárgy) (Ft/adótárgy)

60 m2-t meg nem haladó hasznos alapterület esetén 60 m2-t meghaladó, de 120 m2-nél nem nagyobb hasznos alapterület esetén 120 m2-t meghaladó, de 180 m2-nél nem nagyobb hasznos alapterület esetén 180 m2-t meghaladó hasznos alapterület esetén

2009-től (Ft/adótárg y)

5200

5700

6300

5900

6500

7100


14 443,5 Ft/adótárgy

41

6600

7300

8000

7900

8700

9600

ha a lakás az 1. számú mellékletben rögzített településrészen helyezkedik el, akkor (Bánomkerti térség, Nagylapos és Öregszőlő utcái)

ha a lakás nem tartozik az előző kettő szabályozás alá, akkor (tanyák)

60 m2-t meg nem haladó hasznos alapterület esetén 60 m2-t meghaladó, de 120 m2-nél nem nagyobb hasznos alapterület esetén 120 m2-t meghaladó, de 180 m2-nél nem nagyobb hasznos alapterület esetén 180 m2-t meghaladó hasznos alapterület esetén 60 m2-t meg nem haladó hasznos alapterület esetén 60 m2-t meghaladó, de 120 m2-nél nem nagyobb hasznos alapterület esetén 120 m2-t meghaladó, de 180 m2-nél nem nagyobb hasznos alapterület esetén 180 m2-t meghaladó hasznos alapterület esetén

4500

5000

5250

4800

5300

5550 14 443,5 Ft/adótárgy

5200

5700

6000

5900

6500

6800

2200

2400

2500

2500

2800

2950 14 443,5 Ft/adótárgy

2800

3100

3250

3000

3300

3450

A magánszemélyek kommunális adójának emelése elsősorban a külterületi ingatlanokat érinti, illetve belterületen azokat az ingatlanokat, mely nem voltak érintettek a kommunális beruházásokban. Azok az ingatlanok, melyek érintettek voltak, azok mentesítést kaptak az adó alól, így az emelés itt nem jelent többletbevételt. A szintentartás miatt azonban mindenképpen szükséges az adóemelés. A Bizottságelnöki Munkacsoport javaslat alapján a belterületen 10%, a külterületen 5% adóemelést tervezünk. Idegenforgalmi adó: Ebben az adónemben 2006. január 1. napjával történt adótétel emelés, mellyel az akkori törvényi maximum, azaz 300.-Ft/vendégéjszaka lett a fizetendő adó összege. A törvényi törvényi maximum ma 361 Ft/vendégéjszaka, így január 1-től van lehetőség emelésre. 350.-Ft-ra javasoljuk az adómértéket meghatározni. Az itt végrehajtott emelés minden 1.-Ft-jára 2.-Ft-ot kapunk normatíva formájában idegenforgalmi célú felhasználásra, így a végrehajtott emelés az idegenfogalomban résztvevők számára keevező, mert visszaforog. Idegenforgalmi adó 2005-ben 2006-tól A helyi adókról szóló 21/2000. (VII.18.) KT. (Ft/vendégéj (Ft/vendégéj rendelet szerint szaka) sazaka) Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként

250

Állandó tevékenység utáni iparűzési adó:

42

300

2009-től (Ft/vendégéj sazaka 350

Törvényi maximum 2008-ban 361 Ft/vendégé jszaka

2003. január 1. napjával az EU jogharmonizáció keretén belül meg kellett szüntetni a tevékenység szerinti megkülönböztetést, és az adókulcsot egységesíteni kellett. Akkor az egységes adókulcsot az adóalap 1,5%-ában határozta meg a képviselő-testület. Ez a változás a termelő típusú vállalkozásokat érintette kedvezőtlenül, ugyanis az őket terhelő adókulcs akkor 1,1% volt. A kereskedő, szolgáltató tevékenységet folytató vállalkozások adómértéke változatlan maradt, mert őket azt megelőzően is 1,5%-os adókulcs terhelte, a szeszesital és szexuális áruk kereskedésével, illetve a szerencsejátékkal foglalkozó vállalkozásokat kedvezően érintette a változás, mert az őket akkor terhelő 2%-os adókulcs 1,5%-ra csökkent. 2005-től az adókulcs 1,5 %-ról 1,7 %-ra emelkedett, ami 13,33 %-os adóemelést eredményezett. A törvényi maximum már akkor is 2 % volt. 2007-től 1,9%-ra változott az adómérték, így lehet még 0,1 %-ot emelni az adókulcson, ami 5,26%-os adóemelést jelent. Itt is megemlítendő azonban, hogy az iparűzési adóalanyok körét 2008. január 1-től adótehernövekedés érintette, mert 2007. december 31-el megszűntek a mentességek kedvezmények, így az iparűzési adóalanyok körét nem indokolt tovább terhelni. Ideiglenes tevékenység utáni iparűzési adó: Az adóalanyok köre a településünkön piaci-, vásározó kiskereskedelmi tevékenységet folytató vidéki vállalkozók, illetve az építőipari-, nyomvonalas-, kutató- tevékenységet folytató, szintén vidéki vállalkozók összessége. Első esetben napi 600.-Ft a fizetendő adó összege, míg a második esetben napi 5000.-Ft. A törvényi maximum 1000.-Ft/nap, illetve 5000.-Ft/nap. Ebben az adónemben piaci-, vásározó kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállallkozók esetén további emelés lehetséges, de az építőipari nyomvonalas tevékenységet végző vállalkozók esetében a törvényxi maximum miatt nem. Javasolt adóemelés mértéke a piaci-vásározó tevékenység esetén 16%. Iparűzési adó A helyi adókról szóló 21/2000. (VII.18.) KT. rendelet szerint

2005-2006 2007-2008 (Ft/adótárgy) (Ft/adótárgy)

Állandó jellegű iparűzési tevékenység után fizetendő éves adó mértéke az adóalap

Ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után fizetendő adó összege

piaci és vásározó jelleggel végzett kiskereskedelmi tevékenység folytatása esetén napi a 23. § (3) bekezdés b) pont hatálya alá tartozó tevékenység esetén napi

2009-től (Ft/adótárgy)


1,7 %-a

1,9 %-a

1,9%-a

2%

600.-Ft

600.-Ft

700.-Ft

1000.-Ft

4000.-Ft

5000.-Ft

5000.-Ft

5000.-Ft

A tervezett adóemelés várható költségvetési hatása

adónem

Adóalanyo k száma/fő

Adótárgyak száma/db

Törzskivet és 2008. szeptembe r 30-án6Ft

Építményadó

1143

1227

30632220

43

Tényleges bevétel 2008. szeptember 30-án/Ft

22808388

Emelés mértéke %

10%

Emelés összege a törzskiveté shez viszonyítv a /Ft 1000000 (csak az üdülőépüle teket érinti)

Várható törzskiveté s 2009-ben megközelít őleg /Ft

31600000

Telekadó Magánszemélyek kommunális adója Állandó jellegű iparűzési adó Idegenforgal mi adó

452

507

3280082

2809721

differenciá lt

7700000

11000000

3871

6551

22999923

19158811

differenciá lt

2000000

25000000

1300

-

-

0

221000000

60

-

összesen

220510164 195874222

4780800

5224053

282203189

245875195

16,66% -

(várható dec. 31-i állapot) 1000000 7000000 11700000 295600000

Kérem a Tisztelt Bizottságot, hogy az előterjesztést szíveskedjen megtárgyalni, és véleményével ellátva a T. Képviselő-testület elé terjeszteni.


Szabó Balázsné s.k. Biz. elnök

Hangya Lajosné s.k. Biz. elnök

Vass Ignác s.k. Biz. Elnök

Izsó Csaba s.k. Biz. elnök

44

3. Napirendi pont ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2008. október 30-i ülésére Tárgy:

Az egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátások nyújtásának módjáról és feltételeiről szóló 7/2003. (III.31.) Gye. Kt. rendelet módosításának felülvizsgálata

Készítette Tímárné Binges Irén osztályvezető, Fagyas Dóra hatósági és szociális ügyintéző Képviseli: Dr. Csorba Csaba jegyző Véleményező Humánpolitikai Bizottság; Ügyrendi, Oktatási, Kulturális Kisebbségi és bizottságok: Esélyegyenlőségi Bizottság Tisztelt Képviselő-testület! A Képviselő-testület a 2008. március 27-ülésén az alábbi határozatot hozta: Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete 100/2008. (III.27) Gye. Kt. határozata Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete nem módosítja az egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátások nyújtásának módjáról és feltételeiről szóló 7/2003. (III.31.) Gye. Kt. rendelet 32/A.§ (3) bekezdését. A felülvizsgálat határidejének 2008. október 31. napját jelöli ki. Határidő: azonnal Előzmények: A Képviselő-testületnek az 1993. évi III. törvény alapján biztosítania kell a méltányossági közgyógyellátást. Ennek a Képviselő-testület a januári ülésen eleget is tett és módosította az egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátások nyújtásának módjáról és feltételeiről szóló 7/2003. (III.31.) Gye. Kt. rendeletet, mely az alábbi paragrafussal egészült ki: 34./A. § (1) A szociálisan rászorult személy részére az egészségügyi állapot megőrzéséhez és helyreállításhoz kapcsolódó kiadásainak csökkentésére az Sztv. 49.§-tól 53.§-ig, valamint a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 35.§-49.§-i alapján közgyógyellátási igazolvány adható ki. (2) Az Sztv. 50.§ (1)-(2) bekezdésésében foglaltakon kívül e rendelet. 32/A. § (3) bekezdésében szabályozott szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra. (3) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni 5.000,-Ft feletti havi rendszeres gyógyszerköltség esetén azt a kérelmezőt, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetében 200 %-át nem éri el. Ezt követően a Képviselő-testület márciusi ülésén Lehóczkiné Tímár Irén képviselő asszony az egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátások nyújtásának módjáról és feltételeiről szóló 7/2003. (III.31.) Gye. Kt. rendelet módosítása kapcsán kérte, hogy az Önkormányzat vizsgálja felül a méltányossági közgyógyellátás feltételeit. („Jövedelemhatár és az adható összeg közötti különbséget, az igazságosabb városi közgyógyellátás érdekében.” ) Ennek felülvizsgálata megtörtént a Képviselő-testület nem módosította a 7/2003. (III.31.) Gye. Kt. rendeletet méltányossági közgyógyellátásra vonatkozó rendelkezéseit, újabb felülvizsgálat határidejének a 100/2008. (III.27.) Gye. Kt. számú határozatában 2008. október 31. napját jelölte meg. Az ez évi költségvetésben erre a célra 3.600. ezer –Ft lett elkülönítve. A korábbi alkalommal részletesen megvizsgáltuk a környező településeken a méltányossági közgyógyellátás feltételeit és az alábbiakat állapítottuk meg:

45

Település

Gyógyító ellátás költsége Ft

Jövedelemhatár (*nyugdíjminimum %-a) 7125 Egyedül élő 200 % Mezőberény Családban élő 150% 7125 Egyedül élő 250% Körösladány Családban élő 200 % 4000 Egyedül élő 200 % Szarvas Családban élő 150% 4269 Egyedül élő 200 % Dévaványa Családban élő 150% 5000 Egyedül élő 200 % Gyomaendrőd Családban élő 150% *2008. évben a nyugdíjminimum 28.500,-Ft.

Fő

33

Önkormányzat költsége 2007ben Ft 846.450

36

923.400

140

2.016.000

74

1.137.262

Tervezett 200 fő

Tervezett 3.600.000

A fenti táblázat adatai is azt mutatják, hogy a méltányossági közgyógyellátás az Önkormányzat helyi rendeletében kedvezőbben lett szabályozva, mint ahogy azt a szociális törvény meghatározza, mivel a gyógyító ellátás költségeként nem a maximum (7.125,-Ft) összeg lett meghatározva, hanem 5.000,-Ft.

6.

A kiállított igazolvány után a települési önkormányzat térítést fizet. A térítés az igazolvány kiállítását követő egyéves időtartamra szól. A térítés összege a megállapított gyógyszerkeret éves összegének 30%-a, amelyet a jogosultság kezdetétől számított három munkanapon belül az egészségbiztosítási szervnek át kell utalni, mely a költségvetést terheli.

A helyi rendeletben nem került szabályozásra, hogy azok, akik vagyonnal (lakóingatlanon kívüli másik ingatlan, nagyobb értékű gépjárművel, nyaralóval, stb.) rendelkeznek, eleve nem jogosultak méltányossági közgyógyellátásra. A környező települések helyi rendeleteit megvizsgálva nálunk bővült a jogosultak köre. Fenti ellátási forma ez évben került bevezetésre településünkön, így csak valószínűsíteni tudjuk, hogy az elkövetkezendő évben még többen lesznek jogosultak ezen ellátási formára azon egyszerű oknál fogva is, hogy a városban sok, minimálbérre bejelentett állampolgár él, akik egy vagy két esetlegesen több gyermekek eltartásáról gondoskodnak. Ha ezeknek a családok a jövedelmét vesszük figyelembe egy „ ilyen családban” az összes nettó jövedelem 112.380,-Ft munkabért és 26.600,-Ft családi pótlékot jelent. Így a családban az egy főre eső jövedelem 34.745,-Ft. A helyi rendeltben foglaltak szerint pedig az jogosult méltányossági közgyógyellátásra, akinek családban élők esetében az egy főre eső jövedelem nem haladja meg 42.750,-Ft-ot, egyedül élő esetében pedig az, akinek jövedelme nem haladja meg az 57.000,-Ft-ot. Fent leírtak alapján nem javasoljuk az egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátások nyújtásának módjáról és feltételeiről szóló 7/2003. (III.31.) Gye. Kt. rendelet módosítását. Gyomaendrőd, 2008. október Várfi András s. k. polgármester

Dr. Csorba Csaba s. k. jegyző

46

4. Napirendi pont ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2008. október 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló a Katona József Művelődési Központ 2008. évi tevékenységéről Előterjesztést készítette: Tóthné Rojík Edit oktatási előadó Beszámolót készítette és Megyeriné Csapó Ildikó kulturális vállalkozó képviseli: Véleményező Bizottság: Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság Előzmények: 9/2004. (I. 29.) KT. számú határozata Melléklet: Beszámoló Tisztelt Képviselő-testület! Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete 35/1999. (I. 28.) KT. számú határozatával közművelődési megállapodást kötött Megyeriné Csapó Ildikóval a Katona József Művelődési Központ működtetésére 1999. február 01. napjától 2004. január 31 napjáig. 2004. januárjában a felek a közművelődési megállapodás teljesítését kölcsönösen kiértékelték, azt mindketten megfelelőnek ítélték, így a megállapodás ismételt – öt évre terjedő időszakra – meghosszabbítását határozták el. A Képviselő-testület 9/2004. (I. 29.) KT. számú határozatával 2004. február 1. napjától 2009. január 31. napjáig terjedő időszakra kötötte meg a közművelődési megállapodást. A közművelődési megálapodás 7. pontjában a megbízó a megbízottat kötelezi, hogy minden év novemberében számoljon be a megbízás teljesítéséről. A közművelődési megállapodás 9. pontjában a felek kijelentik, hogy a megbízás teljesítését a megszünés évét megelőző év októberében kölcsönösen kiértékelik. Megyeriné Csapó Ildikó a megadott határidőre elkészítette a beszámolót, melyet csatoltunk az előterjesztéshez. A tartalmi munka részletes ismertetéséből megállapítható, hogy a megbízott a közművelődési megállapodásban meghatározott módon vezeti az intézményt. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, szíveskedjen Megyeriné Csapó Ildikó kulturális vállalkozó beszámolóját elfogadni. HATÁROZATI JAVASLAT

Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadja Megyeriné Csapó Ildikó kulturális vállalkozó beszámolóját a közművelődési megállapodás keretében működtetett Katona József Művelődési Központban 2008. évben végzett tevékenységéről.

Határidő:

Azonnal


Szabó Balázsné s.k. bizottság elnök

47

Átfogó beszámoló a gyomaendrődi Katona József Művelődési Központ közművelődési megállapodás alapján történő üzemeltetéséről. Tárgyidőszak: 2004. február 1-től 2008. október 13-ig 1.) Környezeti változások: Mint minden szervezetre, vállalkozásra nagymértékben hatnak a gazdasági-társadalmi folyamatok, változások a közösségi színterekre is. A rendszerváltást megelőző hosszú évtizedekben a településeken szinte kizárólagosan a művelődési otthonok adtak helyet a települések kulturális, társadalmi eseményeinek, a szervezők, népművelők kezdeményeztek, toboroztak az egyes közösségekbe, rendezvényekre. Nem volt ez másként településünkön sem. Ám az l990-es éveket követően több körülmény is megváltozott. - az állam egyre inkább kivonult a kultúra direkt irányításából, vele együtt annak nagyobb mérvű finanszírozásából. - az egyesülési törvény lehetővé tette, sőt ösztönözte az egyesületek, alapítványok létrejöttét. Alkalmazkodnunk kellett a megváltozott körülményekhez. A civil szervezetek, művészeti iskolák, más kulturális intézmények átvállaltak olyan tevékenységeket, amelyeket addig csak a művelődési házak tettek. Miért? – anyagi, lélektani, szemléleti okok miatt. A művelési központtól már nem kaphattak ingyenes infrastruktúrát, netán annak jelentős pénzébe kerülő segítséget, így kényszerültek is saját lábra állni. Ezzel együtt járt az önállóság adta szabadság és felelősség is. Ez lélektanilag kellemes volt mondván, hogy senki nem szól bele a tevékenységünkbe, gyakorolhatjuk a demokráciát, saját magunk rendelkezünk pénzügyeinkkel. Megjelentek a civil szervezetek számára kiírt pályázati lehetőségek. Mindez újfajta szemléletet, jártasságot igényelt. Milyen szerepe volt a Katona József Művelődési Központnak ebben? Milyen segítséget kértek és kaptak tőlünk? -

egy-egy demokratikus vezető-és vezetőségválasztás lebonyolítása a bírósági bejegyzés, APEH-bejelentkezés útvesztőiben való eligazodás saját irodai kapacitás hiányában Internet, levelezés, fénymásolás, telefonálás, faxolás lehetőségével pályázatok felkutatásával, megírásával, elszámolásával, a rendezvényszervezés sok apró fogásának megismertetésével a protokolláris ismeretekkel, a dekorációs- és reklámanyagok tervezésével, kivitelezésével információ nyújtásával, műsorajánlással, vezetői problémák, konfliktuskezelés megbeszélésével

Természetesen mindezt térítési díj nélkül tesszük a mai napig. A rendezvények szempontjából a jelen helyzetben és időben mondhatjuk, hogy nagyon széles kínálat alakult ki a művelődés, szórakozás, szabadidő-eltöltés terén. Kulturális és más vállalkozások rendezvényei például Popfarm, Németh Dezső koncertjei, Apolló Mozi a pódiumával, OMart könyvesbolt és Kulturális Műhely, Liget Fürdő. Az óvodák rendezvényei, kiállításai, az általános és középiskolák névadó és egyéb kulturális, sport rendezvényei. A művészeti iskolák bemutatói, báljai. A kiállítóhelyek színes kínálatai (Tájház és Helytörténeti Gyűjtemény, Kner Múzeum, Képtár). A Cigány és Német Kisebbségi Önkormányzat rendezvényei. A Roma Közösségi Ház valamint az endrődi Közösségi Ház folyamatos kínálata. A könyvtárak által szervezett alkalmak stb.

48

Tehát az utóbbi öt évben igen nagy mértékben megnőtt az azonos szektorú konkurencia. Ám egyre inkább számolni kell a más szektorú konkurenciával is, amely a fentiekkel együtt osztozik a közel állandó létszámú és összetételű gyomaendrődi lakosság szabadidején és pénzén. Így a Tvműsorok százai, a plázakultúra, nagy cégek reklámkeretéből finanszírozott, de a közönségnek ingyenes nagy show-műsorok, melyek után igen nehéz egy ismert művész sokszázezres honoráriumának kényszerűen magas belépőjegy-árait érvényesíteni. Hogyan alkalmazkodtunk mindehhez? A fent felsorolt szervezetek számos rendezvénye nálunk talál otthonra, s ezek nemcsak a terem kinyitásával járnak, hanem a rendezvényszervezés, a reklám, a berendezés, a protokoll a forgatókönyv, stb. átbeszélésével, az ezekben való segítő, aktív részvétellel. Ez sokszor kívülről nem látszik, s egy sikeres végtermék, az adott rendezvény így csak annak főszervezőjének érdeme. Mivel egy-egy műsoros rendezvény, ahol nekem is komoly honoráriumot kell kifizetnem, vállalkozás a vállalkozásban, komoly körültekintést, piackutatást, kalkulációt kíván, mivel egy vállalkozás sem engedheti meg magának, hogy számára veszteséges tevékenységet végezzen hosszabb távon, hacsak nem a felhalmozott tőkéje terhére, vagy reklám alapjából, vagy bízva annak jövőbeni megtérülésében. Számos rendezvényre ráfizettem már. – gyermekműsor, disco, fiatal zenészek rock-találkozója, bemutatója, nótaest, operett est, színházi előadás. Mivel nem rendelkezem felhalmozott tőkével, nem termelő-kereskedő cég vagyok reklámkerettel, s ezek nekem soha nem térülnek meg, így egyre óvatosabban kötöttem le műsoros rendezvényeket. Mi következik a fentiekből? Itt Gyomaendrődön, a jelen társadalmi-gazdasági környezetben inkább szervezeteket, rendezvényeket BEFOGADÓ, azok életét, mindennapjait segítő, tanácsadó munkatárs szükséges, valamint mindehhez egy kulturált, modern épületegyüttes a kiszolgáló tereivel, környezetével. Hogyan valósult ez meg az utóbbi öt évben? Munkatársaim összetétele és létszáma: kevésbé szükséges a kimondottan népművelőművelődésszervező szakot végzett munkaerő. Inkább áttolódott a súlypont a technikai munkatársak irányába. Fűtés, a napi nagymérvű bútormozgatási feladatok, a nagy külső és belső terület folyamatos rendben-és karbantartása, a napközbeni, esti, hétvégi éjszakai ügyelet. Az épület és felszereltség jelenlegi állapota: Funkcionálisan igen jónak mondható az épület, igen sokféle rendezvényt kiszolgált már a kisebb termeivel, a nagytermével, kiszolgáló helyiségeivel, elrendezésével, udvarával, ám az állaga nagyon nagy ráfordítást, felújítást igényel: - A már az építéskor is másodosztályú tetőcserép igen nagy százalékban porlik, beázik, pl. a nagyterem villanybúrái között is, a nyílászárók nem zárnak már jól, ütött-kopottak, legeslegnagyobb, pénzpazarló a fűtésrendszer. A hét ÉTI-100-as gázkazánból 3 működik. A víznyomás már régen nem olvasható. Nem lehet jól szakaszolni a rendszert, azt a termet is fűti egyidejűleg, amelyért senki sem fizet bérleti díjat. A nagyterem fűtésére a csendes radiátor kevés, nem fűti fel, ellenben a befúvó nagyon zajos, s csak addig van meleg, míg be van kacsolva, abból is az utcát fűti nagymértékben mivel rossz a hatásfok, és nincs szigetelve a padlás. - Ilyen energia árak mellett ezt SENKI sem tudja és akarja megfizetni. - Az irodarész padlója korhadt, állandó a dohos szag. A színházterem parkettája csiszolásra, lakkozásra szorul. Az udvari csapadékvíz árok belső fala beomlott, Az aszfalt a járda töredezett, lyukakkal balesetveszélyes, nincs akadálymentesítés. ÖSSZESÉGÉBEN LELAKOTT. - A színházterem beépített technikai és fényrendszere viszont igen korszerű.

49

2.) Az öt év tartalmi tevékenysége: 1.

Főleg a felnőtt korosztály számára rendezett szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények, alkalmak.

• Idősek Városi Karácsonya – 3 alkalommal • Színházi Előadás – 2 alkalommal • Feng-Shui előadás sorozat • Városi bor házikolbász és pálinka verseny – 5 alkalommal • Egészség Nap • Nóta és Operett estek – 5 alkalommal • Civil Délelőtt • Irodalmi Est – 2 alkalommal • Utazási Konferencia • Projekt záró konferencia – 3 alkalommal • Országos Jegyzői konferencia • Népművészeti műsor kiállítással • Kner Nap – 2 alakalommal • Jótékonysági előadás – 4 alakalommal • Esély Egyenlőségi Nap – 2 alakalommal • felnőtt tánciskola – az elmúlt 5 évben rendszeresen • női torna – az elmúlt 5 évben rendszeresen 2.

Kiállítások – valamennyi korosztály számára.

• Önálló kiállítások (Rávainé Farkas Éva, Hangya Péter – 2 alkalommal, Péli Emődi Etelka, Kökényné Szarka Emma, B. Molnár Zsuzsa, Hornok Ernő, Nagyné Veres Róza, Farkasinszki Györgyné, Varju Krisztián, • A Városi Zene-és Művészeti Iskola képzőművész tanulóinak vizsgakiállítása – 3 alkalommal • Óvodások és kisiskolások termésbábjai – 4 alkalommal • Gyomaendrődi Őszi Tárlat - helyi alkotók helyben zsűrizett munkáiból – 5 alkalommal • Kertbarát Kör terméseiből, olykor a szarvasi és kondorosi kertbarátokkal összefogva – 4 alkalommal • Hüllő Kiállítás – 3 alkalommal • Interaktív természetismereti kiállítás • Karácsonyi festményvásár • Népművészeti Kiállítás • A Világ Futballcsillagai A-Z-ig (dedikált fotókiállítás) • Gyomaendrődi Fiatal alkotók csoportos kiállítása 3.

Iskolán kívüli szakképzés, átképzés.

• A Békés Megyei KISOSZ által szervezett, szakmai bizonyítványt adó kereskedő- vendéglátó képzésen a tárgyidőszak alatt 13 intenzív tanfolyamon több mint 440 fő végzett. • Vagyonőri Tanfolyamok • Nyelvtanfolyamok a Csaba-College Kft. szervezésében • Pályázatíró tréningek • Munkaalkalmat nyújtó tájékoztató gyűlések bemutatók (Zepter, Avon) minden évben több alkalommal 4.

Az ifjúság művelődését, szórakozását szolgáló rendezvények, egyéb tevékenységek

• Nagyszabású gyermeknap (vagy a Művelődési Ház udvarán, vagy a besenyszegi játszótéren) – minden évben megrendezve

50

• Országos színjátszó fesztivál számos helyi és vidéki résztvevővel (2004-ben és 2008-ban) • tárgyidőszakban 13 alkalommal komolyzenei hangverseny a Kelet–Magyarországi Filharmónia szervezésében • Országos, és összeszoktató Színjátszó Táborok – minden évben több alkalommal • egy hetes nyári néptánc tábor - minden évben • több napos társastáncos edzőtábor – minden évben • több osztály szalagavatós nyitótáncának próbái – minden évben • a Rumba Táncsport Egyesülettel közös szervezésben Országos meghirdetésű Táncverseny • a Magyar Kultúra Napján HOBO Koncert • A Holakauszt emlékére vetítés 5.

A gyermekek számára rendezett speciális alkalmak.

• tárgy időszakban 15 alkalommal fogadtuk gyermekműsoron a helyi óvodás és kisiskolás gyerekeket, összesen 29 előadás keretében 6.

Közéleti rendezvények, gyűlések (minden évben több alkalommal)

• Az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet részközgyűlései, közgyűlései, és küldöttgyűlései • Szennyvíztársulási gyűlések • Politikai fórumok • Ünnepi testületi ülés • Szavazatszámláló Bizottságok képzése • Népszavazások, választások • Közmeghallgatás • Lakossági Fórumok 7.

Karitatív szolgáltatás

• kiszolgáljuk, térítésmentesen, a rendszeres véradási napokat (tárgyidőszakban 34 alkalommal) • helyet adunk, térítésmentesen, a Vöröskereszt termékbemutatóinak, és továbbképzésének • három éven keresztül helyet biztosítottunk a 3 hetes nyári időszakra eső tüdőszőrésnek 8. Civil élet rendszeresen nálunk működő, vagy működött civil közösségek • Körösmenti Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanszakainak csoportfoglalkozásai • Városi Zene-és Művészeti Iskola színjátszó, modern tánc, és társastánc tanszakának foglalkozásai. • Társastánc Alapítvány, s az általa támogatott RUMBA Táncsport Egyesület több csoportja • Komédiás kör • Galaktika Baráti kör • Bélyeggyűjtők klubja • Nyugdíjas Kertbarát kör • Gyomai Nőklub • Őszidő Nyugdíjas klub valamint a klub műkedvelő csoportja • Siketek és Nagyothallók Helyi Szervezete • Aerobic kör • Krisztus Szeretete Egyház • Felnőtt hobby táncklub • Jóga klub • Képzőművészeti szakkör • Kölyök fitness • Ovi torna • Capoeira kör • Kung-Fu kör • Hastánc csoportok

51

a) alkalmankénti használók • Mozgáskorlátozottak helyi szervezete • Gyomaendrődi Siketekért és Nagyothallókért Alapítvány • Gyomaendrődi Mentős Alapítvány • Kertgazdák Egyesülete • Magyar Vöröskereszt Helyi Szervezete b) civil közösségek rendezvényei nálunk, többségében velünk együtt, közösen szervezve (évről-évre) • Körösmenti Alapfokú Művészetoktatási Intézmény évnyitója, félévzáró, évzáró táncbemutatója, szülői értekezlete, egyhetes nyári tábora, Klubközi Táncverseny • Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény évnyitó, évzáró ünnepségei • A RUMBA Táncsport Egyesület félévzáró, évzáró műsorai, edzőtábora, jótékonysági táncestélye, közgyűlése • Az Őszidő Nyugdíjas Klub farsangi, anyák napi, Szent-István napi, Idősek Világnapi, évzáró műsoros, ebédes rendezvénye bállal • A Kertbarát Kör évzáró vacsorája, borkóstoló, városi bor-és kolbászverseny • A Siketek és Nagyothallók megyei találkozója • a Komédiás Kör bemutatói 9.

Más szervek rendezvényei, szolgáltatásai nálunk

• A KISOSZ által rendezett kereskedő és boltvezető tanfolyam vizsgái • Bálak: Széchenyi Vadásztársaság, Sváb Batyus Bál, Mozgáskorlátozottak helyi szervezete, Téli Örömök Bálja, Sikér Kft., Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet, Rumba Bál, Körösmenti Bál. • 10 alkalommal Lakodalom • Termékbemutatók, vásárok, főleg délelőtt, a szabad helyiség kapacitás kihasználása, valamint a lakossági igények szerint 3.) Egyéb szolgáltatások -

A Gyomaendrődi Programfüzet szerkesztése, terjesztése (2007. augusztusáig) Számos közösség postai küldeményének fogadása, továbbítása Számítógépes szövegszerkesztés Fénymásolás Telefon, fax-használat Eszközök bérbe, illetve kölcsönadása (szék, asztal, mikrofon, paraván, drapéria, abrosz, pohár, konyha, szabadtéri színpad) Falújságjainkon mások kulturális és egyéb humán hirdetményeinek megjelenítése Információnyújtás saját munkánkról, más intézmények programjáról, műsorajánlás Gyermekműsorokhoz térítésmentes autóbusz biztosítása a távolabbról jövők részére Szabad iroda- és egyéb helyiségeinket tartósan is bérbe adtuk (Allianz Hungária Biztosító, Körösmenti Alapfokú Művészeti Iskola, Siketek és Nagyothallók helyi szervezete) Civil szervezetek szakmai kellékeinek tárolása (néptánc, társastánc, színjátszók, nyugdíjas klub, aerobic, képzőművész szakkör)

4) Pénzügyi feltételek A Polgármesteri Hivatal rendszeresen, havonta, határidőn belül utalja számomra a szerződésbe foglalt támogatási összeget

52

Év Önkormányzati támogatás Ft/év Vízdíj Ft/év Villamos energia Ft/év Gáz Ft/év Biztosítás Ft/év Szemétszállítási díj Ft/év Poroltó készülékek ellenőrzése Ft/év Alkalmazottaim bére + járulékai Ft/év Kiadások összesen Ft/év

1999 3.850.000 101.612 413.391 850.452 14.377 61.500 30.886

2004 6.025.440 303.225 792.662 1.232.848 23.911 104.532 59.962

(8 fő)1.838.388

(3 fő) 3.261.000

2008 7.148.004 ≈ 341.112 912.059 ≈ 2.351.321 ≈ 75.198 153.504 ≈ 60.000 4.670.252 2 fő teljes + 1 fő részmunkaidős

4.183.560

5.778.140

8.563.446

Fenti táblázatból jól látható, hogy ha csak az alap kiadásokat nézzük, az Önkormányzati támogatás vagy ki sem forrja éves szinten, vagy csak elenyésző összeg marad belőle. Fent felsorolt kiadásokon kívül még igen nagy összeget emésztettek fel minden évben a saját költségemben megjelenő, viszont a használók számára a korábban felsorolt ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatások, valamint az elvégzett felújítási, karbantartási munkálatok pl.: -

-

minden tavasszal és ősszel kimeszeltük a közösségi és kiszolgáló helyiségeket. a színházterem két térfelét elválasztó, balesetveszélyes korlát többszöri javítása, pótlása rosszul záródó nyílászáróink beállítása, feljavítása vásárolnunk kellett új kukákat, sövénynyírót néptáncterem balesetveszélyes 2 m2-es repedt tükrének cseréje, igazítása, folyamatosan zajlanak a kisjavítások, karbantartások (szék-asztal javítás, zár-izzó csere, kazánok fölülvizsgálat két bejárati ajtó fölé előtető felszerelése kerítés festés Elavult és tönkrement irodai eszközöket is vásárolnunk kellett így: új kombinált telefon/fax készüléket üzenetrögzítővel, új lézernyomtatót, amely elősegíti például a minőségi nyomtatását, több mint 300.000 Ft-os áron részletfizetéssel kellett lecserélnünk régi fénymásolónkat. Az iroda melletti klubterem parkettájának felcsiszolása és lelakkozása

Önkormányzati felújítási keretből megvalósuló fejlesztések tárgyidőszakban: - Színház- és kiállító terem parketta csiszolása lakkozása, nagy függönyök tisztíttatása. - Az épület külső homlokzat festése, külső nyílászárók mázolása. - 100 db egyszerűbb, klubtermi szék vásárlása - Hangtechnikai beruházás Igyekeztem tárgyidőszakban megfelelni a Közművelődési Megállapodásban foglaltaknak, az igényeknek, elvárásoknak. Kérem beszámolóm szíves elfogadását.


Megyeriné Csapó Ildikó s.k. kulturális menedzser

53

5. Napirendi pont ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2008. október 30-i ülésére Tárgy:

Városi Egészségügyi Intézmény beszámolójának elfogadása

Készítette: Képviseli: Véleményező bizottság: Előzmények: Melléklet:

Keresztesné Jáksó Éva osztályvezető Várfi András polgármester mindegyik bizottság 319/2007. (X. 25.) Gye. Kt. Határozata 2007. évi beszámoló elfogadásáról beszámoló

Tisztelt Képviselő-testület! A Városi Egészségügyi Intézmény igazgató főorvosa Dr. Torma Éva a mellékelt beszámolójával tájékoztatja a Tisztelt Képviselő-testületet a település egészségügyi helyzetéről, az ellátását szolgáló 2007. évi alap és szakorvosi tevékenységről. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet szíveskedjen az előterjesztést megvitatni és azt a határozati javaslat szerint elfogadni.

HATÁROZATI JAVASLAT

Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, Dr. Torma Éva igazgató főorvosnak a város egészségügyi helyzetéről szóló beszámolóját elfogadja. Határidő: azonnal


Szabó Balázsné s.k. Biz. Elnök

Hangya Lajosné s.k. biz. elnök

54

Izsó Csaba s.k . biz. elnök

Vass Ignác s.k. biz. elnök

Városi Egészségügyi Intézmény 2008. évi BESZÁMOLÓ Témakörök: o o o o

területi ellátási kötelezettség rendelési idők személyi változások ügyelet

Gyomaendrőd város lakosságszáma: 14.748 Dévaványa: 8.503 Ecsegfalva: 1.358 Hunya: 741 Összesen: 25.350 fő ellátásáért felel a szakrendelő. A területi kötelezettség melletti ellátás főként az elmúlt hónapokban kiszélesedett. Páciensek érkeznek Békéscsabáról, Gyuláról, Szarvasról, Békésről, Mezőberényből, Köröstarcsáról, Körösladányból, sőt kisebb számban Mezőtúrról és Orosháza környékéről is. Háziorvosi szolgálat: o felnőtt ellátás o gyermekorvosok A felnőtt háziorvos kollégák : o Dr. Bánki Gyula o Dr. Darvas Tamás o Dr. Frankó Károly o Dr. Jánosik Bertalan o Dr. Kolozsvári Árpád o Dr. Lizák Anna o Dr. Palya József o Dr. Veréb Lajos

ellátandó létszám: 1567 fő 1526 1340 1711 1374 1822 1642 1840

Gyermekorvosok: o Dr. Fekécs Tünde o Dr. Katona Piroska o Dr. Varga Géza

683 688 686

Fogászat: o Dr. Békés Annamária o Dr. Biczó Virág o Dr. Török Anna o Dr. Valach Béla

kártyaszám: 1282 fő 1232 1658 1505 1640 1379 2050 977

907 1002 838

3659 3712 3795 3713

Védőnői szolgálat: 7 fő közalkalmazotti státuszban ( nyugdíjazás történt ez évben, viszont július elsejétől pályázat útján új felvétel is )

55

o

körzeti védőnői tevékenység: 0-6 éves korosztály: 854 fő várandós anyák: 61

o

iskola- és ifjúság egészségügyi tevékenység: általános iskolások: 1167 középiskolások: 829 A Városi Egészségügyi Intézmény struktúrája 2008. évben

szakmacsoport

óraszám

- belgyógyászat és társszakmái - sebészet - szülészet-nőgyógyászat - neurológia - pszichiátria - tüdőgyógyászat és tüdőgondozás - szemészet - fül-orr-gégészet - reumatológia - ortopédia - urológia - bőrgyógyászat - hagyományos röntgen és ultrahang diagnosztika - nőgyógyászati ultrahang - laboratórium - fizioterápia - gyógytorna

40 30 40 5 10 10 + 20 30 30 16 6 15 10 20 + 8 2 40 30 20

A páciensek előjegyzése az 581-180-as telefonszámon történik. A szakrendelők rendelési ideje o

belgyógyászat

Dr. Mikola Julianna hétfő, kedd, csütörtök, péntek: 7-14 óráig szerda: 6-12

o

belgyógyászat – kardiológia

Dr. Sipos Tas Attila kedd:

16-20

Dr. Fabó János hétfő, szerda, péntek:

10-13

Dr. Szabó Edgár kedd: csütörtök:

9-12 12-14

o

o

sebészet

szülészet-nőgyógyászat

Dr. Csaba Kálmán minden munkanapon: hétfő, péntek: kedd:

56

8-13 14-16 15-17

o

neurológia

Dr. Torma Éva hétfő, kedd, csütörtök, péntek: 10-12

o

pszichiátria

Dr. Felber Magdolna kedd, csütörtök:

13,30-18,30

Dr. Hejazi Redwan kedd, csütörtök:

13-18

Dr. Gedei Margit munkanapokon:

8,30-13,30

Dr. Halmai Zoltán hétfő, kedd: csütörtök:

14-16 14-16,30

o

o

o

o

tüdőgyógyászat és tüdőgondozás

szemészet

fül-orr-gégészet

reumatológia

reumatológia a Liget Fürdőben -

o

o

o

o

o

o

o

o

ortopédia

urológia

bőrgyógyászat

röntgen diagnosztika

ultrahang vizsgálat

laboratórium

fizioterápia

allergiavizsgálat

Dr. Kis Sándor hétfő: péntek: hétfő: szerda:

15-19 14-19 14-15 14-17

Dr. Zahorán János szerda:

10-15

Dr. Farkasinszki Erzsébet hétfő, csütörtök:

14-19

Dr. Mihucza Marianna szerda:

15-19

Dr. Bakócz József munkanapokon:

8-12

Dr. Bakócz József hétfő, péntek: szerda:

11-14 12-14

Megyeri Zoltánné munkanapokon:

7,30-10

Mészárosné Faragó Ágnes hétfő, szerda, péntek: kedd, csütörtök:

7-10 13-14 7-14

Katona Lászlóné munkanapokon:

8-9,30

57

AKTUALITÁSOK Személyi változások 2008. márciusától a reumatológia szakrendelésen dolgozó kolléga komplex ellátást biztosít, ami kiterjed a csontritkulás gondozására is. Az előző ellátó orvos nem rendelkezett reumatológia szakvizsgával, ezért szerződésbontásra kényszerültünk, mivel a személyi minimumfeltételek nem voltak biztosítva ( ANTSZ engedélyhez szükséges ) és az egészségbiztosító általi finanszírozás sem volt így lehetséges. A belgyógyászati szakellátás keretén belül megvalósult az a régi lakossági igény, hogy kardiológus is rendeljen városunkban; így a szívbetegeknek nem szükséges Békéscsabára utazniuk. A finanszírozást saját keretből oldottuk meg; bizakodván abban, hogy lehetőség lesz OEP befogadásra. A tüdőgyógyászati-tüdőgondozói szakrendelésen, valamint részlegesen a sebészeten is történt személyi változás. A sebészeti esetek száma megnőtt és kiegészült a szakmai tevékenység esztétikai beavatkozásokkal is. Szeptembertől sikerült főállású radiológust alkalmazni, aki képzettsége révén együtt végzi a hagyományos röntgen- és ultrahang diagnosztikát, ami orvos-szakmai szempontból és pénzügyileg és kedvezőbb. Októbertől ismét két új szakorvos dolgozik, ez által a bőrgyógyászaton és az ortopédián korszerűsödött az ellátás. Megerősödött a kapcsolattartás a háziorvos kollégákkal és a védőnőkkel, valamint az ANTSZ és a MEP illetékes munkatársaival. RENDEZVÉNYEK 2008. októberéig február 22.

Találkozó a védőnőkkel

március 6.

Tudományos rendezvény, amely a szakmai együttműködést hivatott megerősíteni a háziorvos kollégákkal.

március 17.

Környezettanulmány Nagylaposon

március 31.

Munkaértekezlet intézményünkben

április 10.

Kapcsolatfelvétel a Családsegítő Szolgálat munkatársaival

július 4.

Semmelweis- napi ünnepség

szeptember 10. Csontsűrűség mérés ( ingyenes szűrővizsgálat ) október 2.

Biztonságtechnikai oktatás, katasztrófa elhárítási útmutatók

Egyéb történésekből kiemelendő: 2008. június 18-tól 2008. július 14-ig belső ellenőrzés zajlott intézményünkben amely, érintette a működtetés szabályszerűségét, valamint a 2007. költségvetési évre és a 2008. évből május 31-ig tartó költségvetési időszakra vonatkozó pénzügyi ellenőrzést. ÜGYELET 2008. január elsejétől a SANI-MED TRANS KFT. biztosítja az ellátást az önkormányzati tulajdonú Fő u. 3. szám alatti rendelőben. A szerződésben rögzítettek alapján december 31-ig írásos beszámolót készít a szolgáltató, illetve képviseletében dr. Piriczki Béla.

58

TERVEZET Az egészségügyi ellátásról célszerű lenne lakossági fórumot létrehozni, ahol közvetlenül találkozhatnak az érdeklődők az alapellátásban és a szakellátásban dolgozókkal, az ügyeletet ellátókkal, gyógyszerészekkel, védőnőkkel és az érdekképviseletek munkatársaival.

59

6. Napirendi pont ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2008. október 30—i ülésére Tárgy:

A Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 2007/2008. tanévről szóló beszámolója Készítette: Tóthné Rojík Edit oktatási előadó Képviseli: Dr. Kovács Béla intézményvezető Véleményező Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság bizottság: Előzmények: 318/2007. (X. 25.) Gye. Kt. Számú határozat – 2006/2007-es tanítási év intézményi beszámolójának elfogadásáról Melléklet Intézményi beszámoló Tisztelt Képviselő-testület! Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 314/2008. (VIII. 28.) Gye. Kt. sz. határozatával elfogadott önkormányzati minőségirányítási programjában -a többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a Közoktatásról 104. § (5) bekezdésében foglaltak alapján - “A közoktatási intézmény tanévenként, évenként egy alkalommal kötelezhető arra, hogy tevékenységéről átfogó beszámolót adjon a fenntartónak.”-az intézményvezetőket beszámoló adására kötelezi. Az intézményi beszámoló képezi az évente megvalósuló szakmai ellenőrzést. Az intézményi beszámoló egyben önértékelés is, az intézmény alapdokumentumaiban, pedagógiai programjában megfogalmazott célok, feladatok összehasonlítása a tényleges működéssel, a pedagógiai tevékenység eredményességével. Az önkormányzati minőségirányítási program lehetőséget adott a Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium igazgatója részére, hogy az intézményi beszámolót a tanévet követően ősszel terjessze elő, a felvételi eredményeinek ismeretében, így teljes képet kapunk a gimnázium 2007/2008-as tanév munkájáról. Az intézményi beszámoló az Önkormányzati Minőségirányítási Program 4.2.2. pontjában foglalt tartalmi és formai követelményeknek megfelelően készült el.

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az intézményi beszámolót a határozati javaslat szerint szíveskedjen elfogadni.

HATÁROZATI JAVASLAT

Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadja Dr Kovács Béla a Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium intézményvezetőjének beszámolóját a 2007/2008. tanévről. Határidő: azonnal


Szabó Balázsné s.k. bizottság elnöke

60

KNER IMRE GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM GYOMAENDRŐD

INTÉZMÉNYI BESZÁMOLÓ A 2007/2008. TANÉV NEVELÉSI-OKTATÁSI FELADATELLÁTÁSÁRÓL

1. 2. 3. 4. 5. 6.

TARTALOM: Gazdálkodás Tanügyigazgatás Neveltségi helyzetkép Versenyeredmények, nyelvvizsgák, sikerek Mérések eredmények Kapcsolatok

1. Gazdálkodás Feladatellátás általános értékelése: Statisztikai adatok ( 10.01 ) Megnev/év 2005 2006 2007

Gimnázium 229 234 243

Szakközép 114 98 103

Technikum 25 23 0

kollégium 55 58 51

A nappali rendszerű gimnáziumi nevelésben, oktatásban résztvevő tanulók létszámának éves átlagállomány 2007 évben 9 fővel növekedett, a csoportszám változatlanul 8. A szakközépiskolai tanulók éves átlaglétszáma viszont 18 fővel csökkent, 4 tanulócsoportban. Az 1 tanulócsoportra jutó tanulók száma a 2007/2008 statisztikai adatok alapján: 28,83 fő. A kollégiumi elhelyezés lakhatási körülményei javultak, de a tanulók egy része inkább a bejárást választja, így kollégiumban lakók létszáma évek óta 50 és 60 fő között mozog, így a kihasználtsága a 2007/2008 statisztikai adat alapján: 56,67 %. A kollégium esetében a fiúk létszáma csökkent. A közétkeztetést vizsgálva a 37498 élelmezés napból 6894 élelmezési nap(23 fő/átlag) vendég és felnőtt étkezés, 30604 élelmezési nap a diákellátás. Éves átlagban 170 diák étkezik, így a konyha kihasználtsága összességében 96,5% –os. Foglalkoztatottak ellátása: 44 fő engedélyezett létszámmal láttuk el a feladatot, 40 fő főállású foglalkoztatottal, és 6 fő óraadóval, akiknek átszámított órájuk 3,34 fő álláshelyet érint. Felújítások, beruházások alakulása: Az elmúlt tanévben az alábbi gépek, berendezések, felszerelések fejlesztése történt: Érettségi terembe klíma szerelés : 96 e/Ft + ÁFA 20 db Notebook digitális naplóhoz: 2159 e/Ft+ÁFA Fénymásoló: 425 e/Ft+ÁFA Digitális tábla szereléssel: 915 e/Ft+ÁFA

61

2. Tanügyigazgatás Tanuló létszámok 2007/2008 tanév Osztályok 9/A 9/B 9/C 10/A 10/B 10/C 11/A 11/B 11/C 12/A 12/B 12/C

Kezdő létszám gimn. szakk. 28 42 33 32 32 30 32 35 25 30 20 17

Záró létszám gimn. 27 37

elment 1 5 5 1 2 1 5 -

Össz: 251 fő Össz: 105 fő Kezdett: 356 fő

szakk.

28 31 30 29 32 30 25 30 20 17

Össz: 237 fő Befejezte: 336 fő

Össz: 99 fő

3. Neveltségi helyzetkép magatartás, szorgalmi statisztika 7.

Osztály Magatartás átlag

9/A 10/A 11/A 12/A 9/B 10/B 11/B 12/B 9/C 10/C 11/C 12/C

4,25 4,48 4,03 4,5 3,7 3,38 3,75 3,1 3,7 3,93 4,4 4,2

Szorgalom átlag

Hiányzási átlag/óra

4,14 3,7 3,28 3,8 2,85 2,64 2,91 3,25 2,83 2,90 3 3,1

65,5 80 99,6 76,5 89 80,29 92,63 82,8 90,38 74,93 80,52 70,25

A tanév során azokkal a tanulókkal szemben, akik a Házirendben elfogadott előírásokat, szabályokat megszegték, (dohányzás, emberi együttlét, hiányzás, stb.) a törvényekben előírt fokozatokban és módon jártunk el. A tanév során fegyelmi tárgyalásra nem került sor. A kívülállók (érettségi elnökök) iskolánkra, tanulóink külső megjelenésére, viselkedésére vonatkozó pozitív megállapításai az érettségi jegyzőkönyvekből nyomon követhetők. 4. Nyelvvizsga eredmények 2007/2008. tanév Név

oszt.

minősítés

nyelv szaktanár

8.

Medve Barbara

11/C

közép C

angol Hüse Julianna Maráz Alíz

62

Kovács Endre Uhrin Éva Oltyán Lajos Baráth Beáta Botos Zsanett Kovács Csilla Paróczai Rebeka

11/A 11/A 11/A 11/A 11/A 11/A 10/A

közép A közép A közép A közép A közép A közép A közép A

német német német német német német német

Szakálos Mónika Szakálos Zsuzsa Elek Krisztina Farkas Dóra

12/A 12/A 12/A 12/A

alap A alap A alap A közép C

francia francia francia angol

Vtáris Róbert

9/A

alap A

német

Zsombok Imre

9/A

alap A

német

Csordás Ádám

11/A Közép C

német

Kéri Katalin

9/A

alap C

angol

Uhrin Csenge

9/A

alap C

angol

Putnoki Viktória

9/A

alap C

angol

Knap Ilona

9/A

alap C

angol

Juhász Attila

9/A

alap C

angol

Fodor István

9/A

alap C

angol

Csőke Richárd

9/A

alap C

angol

Fülöp Gergő

9/A

alap C

angol

Liziczai Csaba

9/A

alap C

angol

Csicsely Dávid

9/A

alap C

angol

Beinschróth Ádám

9/A

alap A

német

Tarsoly Tamás

9/A

alap A

német

Lehóczky Norbert

9/A

alap A

német

Tóth Gellért Csapó Zsolt

12/A közép A 9/A alap B

német angol

Gábor Viktor

9/A

alap B

angol

Simon Balázs

9/A

alap B

angol

Zdusek Erika

9/A

alap B

angol

63

Pappné Nagy Katalin Pappné Nagy Katalin Pappné Nagy Katalin Pappné Nagy Katalin Pappné Nagy Katalin Pappné Nagy Katalin Pappné Nagy Katalin Deliné Dobó Tünde Kohn Zita Kohn Zita Kohn Zita Rovnyik Katalin Hüse Julianna Deliné Dobó Tünde Pappné Nagy Katalin Deliné Dobó Tünde Pappné Nagy Katalin Tímár Marianna Pappné Nagy Katalin Rovnyik Katalin Hüse Julianna Rovnyik Katalin Hüse Julianna Rovnyik Katalin Hüse Julianna Rovnyik Katalin Hüse Julianna Rovnyik Katalin Hüse Julianna Rovnyik Katalin Hüse Julianna Rovnyik Katalin Hüse Julianna Rovnyik Katalin Hüse Julianna Rovnyik Katalin Hüse Julianna Rovnyik Katalin Hüse Julianna Pappné Nagy Katalin Deliné Dobó Tünde Pappné Nagy Katalin Deliné Dobó Tünde Pappné Nagy Katalin Deliné Dobó Tünde Pappné Nagy Katalin Hüse Julianna Rovnyik Katalin Hüse Julianna Rovnyik Katalin Hüse Julianna Rovnyik Katalin Hüse Julianna Rovnyik Katalin

Tóth Katalin

12/A közép C

német

Imre Georgina

12/A közép C

német

Molnár Dániel Tóth Gellért Dinya Krisztián Kovács Csilla Gyuricza Gergő

11/B 12/A 11/A 11/A 11/C

német német német német német

közép C közép A közép A közép B közép A

Pappné Nagy Katalin Deliné Dobó Tünde Tímár Marianna Pappné Nagy Katalin Deliné Dobó Tünde Tímár Marianna Tímár Marianna Pappné Nagy Katalin Pappné Nagy Katalin Pappné Nagy Katalin Pappné Nagy Katalin Tímár Marianna Deliné Dobó Tünde

Versenyeredmények 2007/2008. tanév 2007. szept. 25. Diákolimpia megyei döntő: atlétika verseny leány: Távolugrás I. súlylökés I. Bujdosó Éva Farkasinszki Zita Farkasinszki Zita Farkasinszki Mariann 9.

Farkasinszki Mariann Tokai Gréta

Kiss Kitti Cser Nikolett Gerelyhajítás I. 10.

Cser Nikolett Gonda Barbara svédváltó II. Farkasinszki Mariann Kiss Kitti

Farkasinszki Zita Cser Nikolett Botos Zsanett Tokai Gréta

Bujdosó Éva Cser Nikolett Farkasinszki Zita

Diszkoszvetés: III.

4 x 800 m váltó IV.

11.

Botos Zsanett Feuerwerker Daniella

Tokai Gréta Nagy Bianka Gonda Barbara Cserenyecz Dóra Bárkai Bianka Dávid Ivett Bujdosó Éva Iskolák közötti I. a megyében 2007. okt. 4. Országos Diákolimpia megyei döntő: atlétika egyéni + váltó II. Farkasinszki Marianna gerelyhajítás II. Farkasinszki Zita távolugrás Csorba Máté III. V. Bárkai Bianka súlylökés VI. Tokai Gréta diszkoszvetés I. Kiss Kitti 100 m II. Cser Nikolett 200 m Dávid Balázs II. IV. Kocsis Tünde 400 m V. Uhrin Csenge 800 m IV. Dávid Ivett 1500 m Czeglédi Dávid IV. I. Farkasinszki Zita 4 x 100 m Kovács Endre II.

64

I. Farkasinszki Mariann Megyeri István II. I. Kiss Kitti Farkas Kristóf II. I. Cser Nikolett Dávid Balázs II. IV. Kocsis Tünde 4 x 400 m Cserenyecz Dóra Uhrin Csenge Tokai Gréta 2007. okt.11. Országos Diákolimpia Budapest országos döntő súlylökés II. távolugrás V. 12.

Farkasinszki Zita Bujdosó Éva

Farkasinszki Marianna Tokai Gréta Fekécs Fruzsina Bárkai Bianka

Farkasinszki Zita Farkasinszki Marianna Kiss Kitti Cser Nikoletta

Gerelyhajítás V.

Diszkoszvetés X.

13.

Farkasinszki Zita

Farkasinszki Marianna Tokai Gréta Bárkai Bianka Cser Nikoletta Svédváltó XI. 14.

Bujdosó Éva

Fekécs Fruzsina Bárkai Bianka Botos Zsanett Tokai Gréta

Kiss Kitti

Cser Nikoletta Bujdosó Éva Farkasinszki Zita Iskolák közötti összetett országos V. Felkészítő tanár: Giriczné Darázsi Anna Lakatos Tibor 2007. november 20. Körzeti Diákolimpia úszóverseny 50 m gyors 1. Kovács Endre 2. Gyarmati Balázs 100 m mell 1. Kovács Endre 2. Kondor Balázs 3. Tóth Péter 50 m gyors 1. Kovács Ágnes 2. Kocsis Tünde 3. Farkasinszki Zita 100 m mell 1. Kovács Ágnes 2. Kocsis Tünde 3. Cser Nikoletta 2007. nov. 27. Polgár Lajos Emlékverseny – környezet és természetvédelmi szekció 9-10. év Szerető Zoltán 10/B 7. Helyezés Felkészítő tanár: 2007. október „Ki mondja szebben?” – német prózamondó verseny Gyula Uhrin Éva 11/A I. helyezett Baráth Beáta 11/A III. helyezett Felkészítő tanár: Pappné Nagy Katalin 2008. február 14. Megyei elődöntő kosárlabdában 2. helyezés és február 22-én megyei döntő Mezőberényben 3. helyezés Tímár Ádám Kovács Endre Lukács Béla Farkasinszki Attila Czikkely Csaba

65

Csicsely Balázs Farkas Kristóf Werb József Kovács Gergő Csordás Ádám Forgács Ádám Megyeri István 2007. október a Középiskolai Matematikai Lapok országos pontversenyében Gele Viktóris dicséretben részesült a 10. évfolyamon B feladatok megold. 37. helyezett Csúvár Andrea „ „ 71. „ Felkészítő tanár: Hubenkó Erzsébet 2008. márc. 4. Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai és Környezetvédelmi Tanulmányi Verseny II. forduló Szerető Zoltán 10/B megosztott 4. hely a 10. Évfolyamon Felkészítő tanár: 2008. márc. 11. „Szép Magyar Beszéd” megyei verseny Szurovecz Nóra 5. helyezett Benga Nikolett 8. helyezett Felkészítő tanár: Bernáthné Butsi Erika 2008. április 25. Nemzetközi Sportverseny (Békéscsaba-Kétegyháza) iskolák közötti összetett I. leány összetett I. fiú atlétika I. leány atlétika I. fiú Kézilabda I. leány Kispályás labdarúgás III. fiú 100 m 1. Kiss Kitti 1. Kovács Endre 2. Farkasinszzki Zita 2. Megyeri István 400 m 1. Pintér Ágnes 2. Farkas Kristóf 2. Tokai Gréta 1500 m 2. Kurucz Zsolt Súlylökés 1. Farkasinszki Marinna 4. Kovács Endre 2. Tokai Gréta Magasugrás 2. Mag Binka 2. Csorba Máté 5. Farkasinszki Zita 4. Czikkely Csaba 800 m 2. Dávid Ivett 1. Nagy Bianka 14.1

4 x 100

Kézilabda I.

Távolugrás

1. Farkasinszki Zita 1. Csorba Máté

2. Kiss Kitti 4. Kurilla László 1. Tokai Gréta 1. Kovács Endre Kiss Kitti Megyeri István Farkasinszki Marianna Farkas Kristóf Farkasinszki Zita Dávid Balázs Botos Zsanett Kispályás III. Polányi Zoltán

14.2

Dávid Ivett Varga Emese Pintér Ágnes Nagy Bianka Bárkai Bianka Andor Amelita Farkasinszki Marianna

Kurilla László 11/C

Csicsely Dániel Megyeri István Farkas Kristóf Orsós Zoltán Kurilla László 12/A Dávid Balázs

66

Gonda Barbara Földi Emese Mag Bianka Fekécs Fruzsina Dinya Anna Tokai Gréta Farkasinszki Zita

Szabó Márkó Csorba Máté Csicsely Balázs Rácz Gergő Kurucz Zsolt

Felkészítő tanár: Giriczné Darázsi Anna Lakatos Tibor 2008. április 29-30. Megyei döntő atlétika 100 m Kiss Kitti 1. Farkasinszki Zita Pintér Ágnes 6. Cser Nikolett 200 m Kiss Kitti Pintér Ágnes 3. Tokai Gréta 4. Cser Nikolett 5. 400 m Pintér Ágnes 1. Kocsis Tünde 6. Tokai Gréta Kovács Ágnes 800 m Nagy Bianka Kocsis Tünde 5. Uhrin Csenge 6. 1500 m Uhrin Csenge 5. Nagy Bianka 8.

Megyeri István Kovács Endre 4. Farkas Kristóf Dávid Balázs 5. Kovács Endre 6. Farkas Kristóf 8. Kurilla László Földesi Csaba Békési Norbert Földi László Csőke Zsolt Békési Norbert

300 m

Magasugrás

Cser Nikolett 2. Tímár Adrienn Mag Bianka 5.

Távolugrás

Kiss Kitti 2. Cser Nikolett 5. Farkasinszki Marianna Tímár Adrienn Bárkai Bianka Botos Zsanett Fekécs Fruzsina Botos Zsanett 3. Tímár Adrienn 5 Bárkai Bianka 7. Tokai Gréta Farkasinszki Marianna 2. Tokai Gréta 3. Bárkai Bianka 4. Botos Zsanett 5. Cser Nikolett III. Kiss Kitti Farkasinszki Marianna Tokai Gréta

Súlylökés

Diszkoszvetés:

Gerelyhajítás:

4 x 100 m: I.

67

Czeglédi Dávid 2. Kurucz Zsolt 3. Orsós Zoltán 4. Folytán Tamás 6. Czeglédi Dávid 2. Orsós Zoltán Folytán Tamás Czikkely Csaba 6. Tóth Péter Csorba Máté Földesi Csaba Csorba Máté 3. Kurilla László Csőke Zsolt Farkas Kristóf Kovács Endre Kurilla László Oltyán Lajos Kovács Endre

Megyeri István

Kovács Endre Megyeri István Farkas Kristóf Dávid Balázs

4 x 400 m: III.

Pintér Ágnes V. Békési Norbert Nagy Bianka Folytán Tamás Tokai Gréta Csőke Zsolt Kocsis Tünde Czeglédi Dávid Összetett leány II. Összetett fiú IV. Összetett megyei III. Felkészítő tanár: Giriczné Darázsi Anna Lakatos Tibor Megyei csecsemőgondozási vetélkedőn IV. helyezett (május) Oláh Lilla Szurovecz Nóra Szakálos Mónika Hegedűs Margit 2008. május Gordiusz matematika tesztverseny megyei forduló Hornok József 12/c Felkészítő tanár: Hubenkó Erzsébet 2008. május 19. ECL Országos Nyelvi Verseny 12. Helyezés (az országos döntőbe 20 versenyző jutott be). Békés megyéből: Békéscsaba 1 fő, Gyomaendrőd 1 fő. 2008. április Országos Tolkien Levelező Verseny országos döntő Hobbit kategóriában as gimnázium csapata 1. helyezést ért el Tagjai: 1. Imre Georgina 12/A 2. Uhrin Csenge 9/A 3. Csordás ádám 11/A 4. Valuska Sára (ő még ekkor ált. iskolás) 2008. április „Keresem ősöm udvarát …” megyei nyelvi –irodalmi kommunikációs verseny Szeghalom I. helyezett: Fülöp Cintia, Cserenyecz Dóra, Uhrin Éva 11/A oszt. 5. Mérési eredmények: A Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium mérési-értékelési feladatai 2007-2008 Az éves munka értékelése A Kner Imre Gimnáziumban a méréssel-értékeléssel kapcsolatos munka a 2007-2008-es tanévben is az Intézményi Minőségirányítási Programban foglaltaknak megfelelően, a Minőségirányítási Csoport éves ütemterve szerint zajlottak. A tanév első jelentős feladata a bejövő kilencedik osztályok felmérése volt. A 9.-es osztályfőnökök segítségével feltérképeztük az intézményünkbe érkező tanulók háttértényezőit. Az adatgyűjtéshez a már hagyományosan bevált Adatlapot használtunk a hagyományoknak megfelelően. Az eredmények értékelése a Mellékletben olvasható (1. sz. melléklet). Szintén a bejövő tanulók körében történt a teljes tanulólétszámon az olvasás-megértési és a matematikai kompetencia felmérése. A felméréshez standardizált, illetve belső fejlesztésű teszteket használtunk, melyeknek validitása és reliabilitása jónak mondható, így mindegyik alkalmas arra, hogy reális képet kapjunk a beérkező tanulók képességeiről. A kompetencia-felmérések eredményét összevetettük a tanulók nyolcadik év végi eredményeivel, illetve azzal a háttérváltozóval, hogy a tanuló melyik iskolából érkezett hozzánk. A részletes elemzést a 2. sz. mellékletben közöljük. Minden tantárgyból megtörtént a tanulók tudásszintjének felmérése is. A feladatlapokat a szaktanárok, szakmai közösségek dolgozták ki az általános iskolás törzsanyag figyelembe vételével. A feladatlapok végleges formába öntése mérés-értékelési szakértő irányításával történt. A feladatlapok jóságmutatói mindegyik tantárgy esetében megfelelőek, így – a tapasztalatok és a szükséges javítások

68

után – továbbra is alkalmasak lesznek a tanulók tudásának feltérképezésére. A tantárgyi felmérések eredményét a 3. sz. mellékletben közöljük. A szintfelmérők eredményének ismeretében kezdődött meg a szakmai munka a különböző tantárgyakból a szakmai közösségek értékelő munkájának eredményeként. A témazáró dolgozatok minden évfolyamon a tanmeneti ütemezésnek megfelelően, a középszintű érettségi követelményeket hangsúlyozva lettek íratva, a munkaközösségek és szaktanárok együttműködésének eredményeképpen. A dolgozatok fejlesztése és a követelmények egységesítése folyamatos. A 11. évfolyam esetében megtörtént az alapkompetenciák folyamatmérése olvasásértésből és matematikai kompetenciából. Mindkettőnél tapasztalat, hogy fejlődést mutatnak az eredmények. Ennek a mérésnek − szinkronban az Országos Kompetenciaméréssel – diagnosztikus szerepe van az oktató-nevelőmunka további alakításában. Az 4. számú mellékletben a folyamatmérés eredménye olvasható. 2007 májusában a 10. osztályos tanulók megírták a központi kompetenciamérést független mérőbiztos felügyeletével. Miután az összes feladatlapot tovább kellett küldeni, a mérés eredménye majd 2009 februárjában várható. A 10. évfolyam végén a fő érettségi tárgyakból (magyarból, matematikából, angol, német és francia nyelvből, illetve történelemből) megtörtént az úgynevezett szakaszmérés – ezt a diákok nemes egyszerűséggel csak kisérettséginek nevezik. Minden tantárgy az érettségi követelményeinek tükrében, az érettségi feladattípusait felhasználva alakította ki a két év anyagából a követelményt. A 5. sz. mellékletben az eredményeket tantárgyanként közöljük. 1. sz. melléklet A 2007 – 2008. tanév 9. osztályai Az Adatlap statisztikai feldolgozása A 2007 – 2008-as tanévben iskolánkban 97 diák kezdett tanulni, közülük 66-an gimnáziumi, 31-en szakközépiskolai képzésre járnak. A tanulók közül 43 fiú és 54 lány. A tanulók a környék 19 iskolájából érkeztek hozzánk, legtöbben − 37-en − a Kis Bálint Általános Iskolából, 13 tanuló a dévaványai Ványai Ambrus Általános Iskolából, Szeghalomról 7 tanuló, a Szent Gellért Általános Iskolából 6, a Rózsahegyi Kálmán Általános Iskolából 5 tanuló. Talán figyelemre méltó a helyi iskolák részvétele a gimnázium beiskolázásában: a 2006-07-es tanévben a Kis Bálint Általános Iskolából 42 tanuló, a Rózsahegyiből 16, a Szent Gellértből 7 tanuló folytatta tanulmányait gimnáziumunkban, ez a tanulók 70 %-a volt. Az idén ez csupán 50 %. A tanulók 88 %-a lakik városban, 7,5 százalékuk érkezett községből. A szülők iskolai végzettségét tekintve azt mondhatjuk, hogy az apák között 16 % azok aránya, akik csak általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, 58 %-uk rendelkezik szakmunkás végzettséggel, 18,5 %-nak van érettségije, és csupán hét olyan apa van, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik – ebből 2 egyetemi végzettségű. Az elmúlt tanévben ez a szám 14 volt. Az anyák esetében 22% csak általános iskolai, 38% szakmunkás, 24% érettségi végzettséggel rendelkezik, 13 anyának van főiskolai, és egynek egyetemi végzettsége. A elsőfokú végzettségűek aránya tavaly is hasonló volt, azonban az érettségivel nem rendelkezők aránya 47% volt az idei mintegy 60 %-kal szemben. Miután tudjuk a nemzetközi vizsgálatokból, hogy a tanuló teljesítményét nagy mértékben befolyásolja az anya iskolai végzettsége, a diákoktól alacsony teljesítményszintet prognosztizálhatunk a szülők végzettsége tükrében. Az apák 47 %-a dolgozik szakmunkásként, 11%-uk betanított munkás, 3% írta azt, hogy munkanélküli, és 20% jelölte be az egyéb foglalkozású kategóriát. Az anyák közül 21% szakmunkásként, 11 % betanított munkásként dolgozik. Nagyon sok, 13% a munkanélküli, és további 21 % jelölte az egyéb foglalkozású kategóriát. A diákok 68%-a él a két édesszülővel, 20 %-ukat egyedül nevelő anya, 3%-ukat egyedül nevelő apa neveli. Mintegy 7%-ban édesanya és nevelőapa a gondozó.

69

A tanulók 10 %-ának nincs testvére, 50%-uk kétgyermekes, 25%-uk háromgyermekes családban él. A diákok 12 %-ának van három, vagy ennél több testvére. A diákok 91% él kétgenerációs családban. Arra a kérdésre, hogy milyen legmagasabb végzettséget szeretne elérni, a diákok 60%-a válaszolta, hogy felsőfokú végzettséget kíván elérni, 23 % csak érettségit akar, a maradék 17% technikusi képesítést szeretne. A tanulók 91 %-ának van saját szobája, 79 %-uk rendelkezik számítógéppel, viszont csak 16%-uk jár rendszeresen könyvtárba. A családok 25%-ánál 50-nél kevesebb könyv van otthon, 48%- uknál 50 és 200 között, 18 %nál 200 és 1000 között, és hét diák jelölte, hogy 1000-nél több könyvük van. Tudjuk azonban a nemzetközi és hazai kutatásokból, hogy ezeket az adatokat nem lehet teljesen pontosnak tekinteni. Annál is inkább, mert a diákok közül csak 7 % olvas rendszeresen, 5% egyáltalán nem, 32% csak újságot olvas. Csak a kötelezőket veszi kézbe 28%, és alkalmanként regényeket olvas további 28 %. A tanulók 45 %-a közepesen elégedett eddigi iskolai teljesítményével, 35%-uk elégedett, és 6,5%-uk nagyon elégedett. Csak 14%-uk gondolja úgy, hogy az eddigi teljesítményével nem lehet elégedett. Itt érdemes megnézni az általános iskolai átlagokat, hiszen számunkra a felvételi eljárásban elsősorban ez a mérvadó. Az alábbi táblázatban az átlagok az összes tanulóra nézve olvashatók. (A tavalyi átlag 3,66 volt.) Átlag Szórás Szórás

3,55 ,66 18,59%

Az alábbi hisztogramon láthatjuk, hogy a görbe balra tolódott, jó eredménnyel kevesen, 3,5 alattival viszont annál többen érkeztek. ISKÁTL 40

30

Frequency

20

10 Std. Dev = ,66 Mean = 3,55 N = 90,00

0 1,50

2,00

2,50

3,00

3,50

4,00

4,50

5,00

ISKÁTL

A tantárgyankénti átlagok a következő táblázatban olvashatók: irodalom nyelvtan Átlag Szórás

3,84 ,75 19,53%

3,52 ,85 24,14%

történelem 3,67 ,94 25,61%

matemafizika földrajz biológia tika 3,55 3,56 3,41 3,37 ,91 ,95 ,92 ,90 26,68% 28,18% 25,91% 25,28%

kémia

ének

3,26 ,87 26,68%

4,23 ,77 18,2%

Láthatjuk, hogy – hasonlóan a tavalyi évhez − a matematika, a fizika és a kémia tantárgyak átlagai a legalacsonyabbak, míg azonban a szórás az elmúlt évben csak a matematikából volt túl a 25%-os határon (26,14%), most az irodalom , a nyelvtan és az ének kivételével mindenütt átlépi ezt a küszöböt, sokat elárulva az évfolyam homogenitásáról. Érdemes osztályokra levetíteni ezt az eredményt.

70

idegen nyelv 3,82 ,99 25,91%

9. A osztály − nyelvi előkészítő irodalom nyelvtan törté- matemafizika földrajz biológia kémia idegen nelem tika nyelv 4,12 4,27 4,00 3,88 4,15 3,92 3,88 4,48 Átlag 3,81 ,65 ,69 ,67 ,85 ,82 ,78 ,80 ,86 ,65 Szórás 15,77% 18,11% 15,69% 21,25% 21,13% 18,79% 20,4% 14,5% 22,16% Láthatjuk, hogy egyetlen egy esetben sem haladja meg a szórás a 25%-ot, tehát a csoport teljesítménye – legalábbis a kapott osztályzatok tükrében – viszonylag homogénnak mondható. 9. B osztály – normál gimnázium irodalom nyelvtan törté- matemafizika földrajz biológia nelem tika 3,74 3,43 3,60 3,51 3,49 Átlag 3,34 3,23 ,78 ,88 ,88 ,80 ,88 ,85 ,98 Szórás 20,85% 24,44% 29,94% 27,24 24,21% 28,08% 25,6% Itt már más a helyzet: A szórás szinte mindegyik tárgynál közelíti vagy küszöbértéket, azaz sokkal szórtabb a csoport, mint az A osztályban.

kémia ének

idegen nyelv 3,60 3,20 4,16 ,76 ,86 ,98 23,75 20,67 27,22% meghaladja a 25%

9. C osztály – kereskedelmi irodalom nyelvtan törté- matemafizika földrajz biológia kémia ének idegen nelem tika nyelv 3,70 3,37 3,07 3,33 4,33 3,53 Átlag 3,23 2,97 3,10 2,80 Szórás ,75 ,89 ,97 ,81 ,99 ,83 ,80 ,66 ,62 1,01 20,27% 26,4% 30,03% 27,27% 31,93% 27,03% 24,02% 23,57% 13,41% 28,61% A C osztály a kapott jegyek alapján a leggyengébb teljesítményű, ráadásul a szórás is náluk a legjelentősebb, tehát a legtöbb tárgyból a legkevésbé homogén összetételűek – legalábbis a hozott jegyek alapján… A három osztályra nézve homogenitás-vizsgálatot, úgynevezett variancia-analízist alkalmaztunk, amely megmutatja, hogy a három osztály teljesítménye alapján homogén csoportról beszélhetünk-e. Az analízis azt mutatja, hogy az A osztály teljesítménye szignifikánsan különbözik a másik két osztály teljesítményétől.

Tukey HSD

Tukey B

Az általános iskolai jegyek átlaga Subset for alpha = .05 milyen betűjelű 1 osztályba jár a C osztályba jár 30 3,2333 a B osztályba jár az A osztályba jár Sig. a C osztályba jár a B osztályba jár az A osztályba jár

35 25 30 35 25

2

3,4603 ,292 3,2333 3,4603

4,0711 1,000

4,0711

Ezt a próbát elvégezve minden tantárgy esetében azt tapasztaljuk, hogy az irodalom és a nyelvtan tantárgy kivételével minden tárgyból szignifikánsan különbözik az A osztály teljesítménye a többiekétől. Az eredmény természetesen nem meglepő, hiszen a nyelvi előkészítő osztályba a jobb tanulókat vártunk. Az osztály átlaga 4,07, míg a másik kettőé 3,46 és 3,23. A tanulóknak a tantárgyakhoz fűződő attitűdjét is megvizsgáltuk. A következő táblázatban ezt láthatjuk.

71

irodalom nyelvtan történelem

matemafizika földrajz biológia kémia tika 3,53 3,18 3,51 3,21 3,41 Átlag 2,90 2,95 2,90 ,68 ,84 ,98 1,16 ,92 ,84 ,87 ,96 Szórás 19,26% 26,41% 27,92% 27,1% 25,51% 40% 31,18% 33,1% Látható, hogy a tantárgyak kedveltsége és a rossz tantárgyi teljesítmény együtt jár: a matematika, a fizika és a kémia a legkevésbé kedvelt tárgy, és ezeknek a szórása a legnagyobb. 5

4,5

4

3,5

attitűd

3

2,5

2

1,5

1

0,5

0 0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

iskolai átlag

Látható, hogy a teljesítmény és az attitűd együtt mozog, és ez így természetes is. A három osztályt külön nézve azonban már árnyaltabban láthatjuk az összefüggést. Az A osztály jegy-attitűd ábrája

5 4,5

4

3,5

attitűd

3

2,5 2

1,5

1 0,5

0 0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

iskolai átlag

72

3,5

4

4,5

5

idegen nyelv 3,78 ,91 24,07%

A B osztály jegy-attítűd ábrája 5 4,5 4 3,5

attitűd

3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

iskolai átlag

A C osztály jegy-attitűd ábrája

5

4,5

4

3,5

attitűd

3

2,5

2

1,5

1

0,5

0 0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

iskolai átlag

A látvány arra ösztönzi az elemzőt, hogy megvizsgálja az osztályok homogenitását az attitűd szempontjából is. N Subset for alpha = .05 milyen betűjelű 1 2 osztályba jár Tukey a C osztályba jár 31 3,1254 HSD a B osztályba jár 37 3,1922 az A osztályba jár 26 3,5342 Sig. ,830 1,000 Tukey B a C osztályba jár 31 3,1254

73

a B osztályba jár 37 3,1922 az A osztályba jár 26 3,5342 Azt látjuk, hogy itt is az A osztály „lóg ki” a sorból, az attitűd szempontjából is szignifikánsan különbözik a másik két csoporttól. Megvizsgáljuk, hogy mi befolyásolhatja a diákok iskolai teljesítményét illetve attitűdjét. Correlations az anya az apa iskolai a tanuló állandó szokott-e olvasni ISKÁTL ATTÁTL iskolai végzettsége lakhelye valamit a végzettsége tankönyvön kívül az anya iskolai 1,000 végzettsége az apa iskolai 1,000 ,664 végzettsége a tanuló állandó -,110 -,067 1,000 lakhelye szokott-e olvasni ,091 ,067 -,175 1,000 valamit a tankönyvön kívül ISKÁTL -,008 1,000 ,304 ,208 ,300 ATTÁTL ,086 1,000 ,301 ,354 ,257 ,559 Látjuk, hogy az iskolai teljesítmény és az attitűd az anya iskolai végzettségével 0,3-as szinten korrelál, az iskolai teljesítmény összefüggése az apa végzettségével kisebb, de az attitűd összefüggése itt erősebb. Az olvasás gyakoriságával is 0,3-as kapcsolatot mutat a teljesítmény. Az pedig természetes, hogy az attitűd és a teljesítmény 0,56-os, erős korrelációt mutat. Az viszont elgondolkodtató, hogy a szülők iskolai végzettsége semmilyen kapcsolatban nincs a gyerek olvasási szokásaival. Az alábbi grafikon is ezt igazolja: jól látható, hogy a cask általános iskolát végzett anyák gyermekei nem teljesítettek sokkal rosszabbul, mint a felsőoktatásban végzetteké. 5

4,5

4

iskolai teljesítmény

3,5

3

2,5

2

1,5

1

0,5

0 0

1

2

3

4

5

Az anya v égzettsége

Ezek tehát azok a mutatók, amelyeket a diákok adatlapja alapján, az általuk beírt információk segítségével meg tudtunk állapítani. Ezekre az adatokra semmilyen befolyásunk nincs, viszont ezek

74

alapján/segítségével került be a gyerek az intézményünkbe, az itteni teljesítményét is ezek tükrében tudjuk vizsgálni. 2. sz. melléklet A bemeneti mérések eredményei Az olvasási kompetencia mérése Az olvasásértést a kilencedikes évfolyamon nagymintán bemért, jól működő tesztlappal végezzük. A feladatlap négy szöveget tartalmaz: ismeretterjesztő, dokumentum, publicisztikai, leíró jellegű szöveget, követve ezzel a hazai (Monitor, Orsz. Kompetenciamérés) illetve a nemzetközi (PISA) mérési gyakorlatot. A feladatlap esetében fontos, hogy jó mutatókkal rendelkezzen. Ez elsősorban a reliabilitást jelenti, azaz azt, hogy a feladatlap azt méri, amit mérni szeretnénk vele, s ezt jó biztonsággal teszi. A másik, nehezebben megfogható mutató a validitás, amelynek jóságát úgy próbáltuk biztosítani, hogy a tanulók azonos feltételek mellett, egyazon időpontban,, megfelelő körülmények között írták a feladatlapot. A reliabilitás 0 és 1 közötti érték, a képességmérő tesztek esetében 0,75 –ös Cronbach-α értéktől már megbízhatónak számít a feladatlap. A mi mérőlapunk Cronbach-α-ja 0,8248, ami igen jónak mondható. Azt látjuk, hogy a teljesítmény viszonylag homogén, a szórások a küszöbértéken jóval belül vannak, viszont a teljesítmény rendkívül alacsony: 10 %ponttal maradnak el a tavalyi 9.-esek teljesítményétől, és így majdnem 30%-kal a standardtól, és ez már szignifikáns különbséget jelent. A menetrend dokumentum olvasása okozta a legnagyobb problémát a diákoknak: a 36 %-os átlag azt jelenti, hogy szinte semmit nem értettek belőle. (A PISA vizsgálaton a legalsó sáv határa 25%, s ez már gyakorlatilag funkcionális analfabetizmust jelent.) leíró ismeretterjesztő 48,6801 20,3944

Átlag Szórás

menetrend dokumentum 36,8789 14,4138

szépirodalmi 40,0725 20,2185

recept dokumentum 43,3333 14,7424

összesen 42,2226 12,1310

A következő hisztogramon látjuk, hogy a görbe erősen balra tolódott, jó illetve kiugró teljesítményt alig találhatunk. Az olvasásértés végeredménye 30

20

Frequency

10

Std. Dev = 12,13 Mean = 42,2 N = 92,00

0 15,0

25,0 20,0

35,0 30,0

45,0 40,0

55,0 50,0

65,0 60,0

75,0 70,0

80,0

OLVÖSZÁZ

Érdemes megnézni, hogy a három osztály teljesítménye bármelyik szövegen, illetve összességében mutat-e különbséget. A Variancia-analízis elvégzése után elmondhatjuk, hogy a menetrend dokumentum szöveg esetében az osztályok között nincs szignifikáns különbség, a többi szöveg esetében viszont van. A teljesítményt megvizsgáltuk a nyolcadikos év végi átlag, illetve az irodalom és történelem jegyek tükrében.

75

100 90 80

olvasásértés

70 60 50 40 30 20 10 0

0

1

2

3

4

5

irodalom jegy

100 90 80

olvasásértés

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

5

történelem jegy

100 90 80

olvasásértés

70 60 50 40 30 20 10 0 0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

év végi átlag

Ha lebontjuk iskolákra a teljesítményt, a következőt tapasztaljuk:

76

Kis Bálint Általános Iskola

100 90

olvasásmegértés

80 70 60 50 40 30 20 10 0 0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

év végi átlag

Rózsahegyi Általános Iskola

100 90 80

olvasásértés

70 60 50 40 30 20 10 0 0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

év végi átlag

Szent Gellért Általános Iskola

100 90

olvasásmegértés

80 70 60 50 40 30 20 10 0 0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

év végi átlag

77

3,5

4

4,5

5

Ványai Ambrus Általános Iskola

100 90 80

olvasásértés

70 60 50 40 30 20 10 0 0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

év végi átlag

Szeghalmi Műv észeti Iskola

100 90 80

olvasásértés

70 60 50 40 30 20 10 0 0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

év végi átlag

Meg kell természetesen jegyezni, hogy az alacsony elemszám miatt az iskolákra vonatkozóan messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, az egyes tanulók teljesítményére vonatkozóan azonban igen. Nézzük, hogy a különböző iskolákból jött gyerekek részteljesítménye milyen volt az olvasásértés teszten: Kis Bálint Általános Iskola ismeretterjesztő dokumentum szépirodalmi dokumentum összesen 52,97 42,96 44,44 44,49 Átlag 37,69 19,57 15,42 20,24 13,98 12,58 Szórás Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola ismeretterjesztő dokumentum 51,42 42,85 Átlag 27,84 13,36 Szórás


dokumentum 57,33 16,05

összesen 46,20 14,08

Szent Gellért Általános Iskola ismeretterjesztő Átlag 63,09 18,3 Szórás





78

Ványai Ambrus Általános Iskola ismeretterjesztő dokumentum Átlag 43,95 36,26 15,93 12,52 Szórás




Szeghalmi Művészeti Iskola ismeretterjesztő Átlag 32,14 21,06 Szórás





Ahhoz, hogy megtaláljuk az olvasásteljesítmény okait, készíthetünk egy dendrogramot. Elvégeztünk egy összefüggés-vizsgálatot, az úgynevezett Cluster-analízist, ami megmutatja, hogy a megadott változók közül mi mivel függ össze a legszorosabban. A beírt változókról feltételezzük leginkább, hogy hatnak az olvasásteljesítményre. Az ábráról leolvashatjuk, hogy az, hogy melyik iskolába járt a gyermek, hat a legjobban a teljesítményére CASE 0 5 10 15 20 25 Label Num +---------+---------+---------+---------+---------+ IRODJEGY 4 NYELVTAN 5 NYELVATT 8 TORTJEGY 6 TORTATT 9 IRODATT 7 OLVSZOK 10 APAISK 2 ANYAISK 3 VOLTISK 1 OLVÖSSZP 11

Az alábbi korrelációs táblázat adatai is igen tanulságosak: láthatjuk, hogy az olvasásértés eredménye nem elsősorban az irodalom és nyelvtan eredményétől, hanem sokkal inkább a történelem eredményétől függ. Az oka ennek nyilván az, hogy az irodalom és a nyelvtan (de főleg az irodalom) elsősorban szépirodalmi szövegekkel dolgozik, a szövegértési kompetencia fejlesztését azonban sokkal inkább szolgálja az új, forrásközpontú történelemoktatás, ahol a diákok változatos tartalmú és formájú szövegekkel találkoznak. Correlations Volt iskola Volt isk. az apa végzetts az anya végzetts Irod. jegy Nyelvjegy Tört. jegy Irod. att Nyelv att. Tört. att

az apa végzetts

az anya végzetts

1,000 -,116

1,000

-,224

,664

1,000

-,063 -,021 -,098 ,099 ,040 -,133

-,040 -,052 ,140 -,078 -,124 ,307

,019 -,020 ,238 -,091 -,167 ,327

Irodalom Nyelvtan Történ. Irodalom Nyelvtan Tört. Olv. szok Olv. jegy jegy jegy attitűd attitűd attitűd értés

1,000 ,678 ,457 ,149 ,313 ,165

1,000 ,423 ,170 ,532 ,083

79

1,000 -,149 ,036 ,634

1,000 ,317 -,137

1,000 -,035

1,000

Olv. szok Olv értés

,214 -,307

,067 ,071

,091 ,167

,064 ,353

,143 ,383

,303 ,423

,006 -,185

-,031 -,112

,142 ,261

1,000 ,152

1,000

Így talán érdemes megnézni azt is, hogy a többi tantárgy teljesítménye mennyire befolyásolja az olvasásértést – vagy fordítva: az olvasásmegértés hogyan befolyásolja a tantárgyi teljesítményt. Láthatjuk, hogy az irodalom jegy minden tantárgy eredményével erősen korrelál, de az olvasási szokásokkal kevésbé. Az olvasásmegértés minden tárgy eredményével jó közepes korrelációt mutat. Nyilvánvaló, hiszen minden tantárgy tanulásához szükség van az olvasásmegértésre. Ha ez azonban így van, akkor sokkal erősebb korrelációt kellene mutatniuk. Így nyitva marad a kérdés: Mi befolyásolja a tantárgyi eredményeket? Correlations iroda- nyelv-tan történe- matemalom lem tika irodalom 1,000 nyelvtan ,693 1,000 történelem ,466 1,000 ,428 matem. ,456 ,441 1,000 ,538 fizika ,460 ,430 ,671 ,652 földrajz ,461 ,399 ,413 ,549 biológia ,419 ,335 ,448 ,660 kémia ,411 ,470 ,581 ,601 Idegen ,404 ,381 ,494 ,478 nyelv olv. szok ,088 ,149 ,244 ,309 olvasás,362 ,320 ,379 ,433 értés

fizika

földrajz

biológia

kémia

idegen nyelv

1,000 ,449 ,564 ,672 ,440

1,000 ,420 ,545 ,210

1,000 ,549 ,418

1,000 ,445

1,000

,356 ,282

,100 ,278

,225 ,402

,323 ,387

,223 ,381

olv. szok

1,000 ,151

A matematikai kompetencia mérése A matematikai kompetencia felmérését a tavaly már bevált, jó eredményeket mutató feladfatsorral végeztük. A feladatsor reliabilitása 0,8317, ami igen jónak mondható, tekintve, hogy képességet mérünk. A tanulók egyidőben írták a feladatsort, azonos körülmények között, így biztosítottuk a megfelelő validitást. Statistics MKSZÁZ N

Valid Missing

Mean Median Std. Deviation Variance

97 0 32,6231 31,1111 15,4678 239,2537

A táblázatban látható, hogy az évfolyam átlaga nagyon alacsony, mindössze 32,62%. A szórás viszonylag kicsi, tehát az évfolyam nagyjából homogénnek tekinthető.

80

olv. értés

1,000

MKSZÁZ 30

20

Frequency

10

Std. Dev = 15,47 Mean = 32,6 N = 97,00

0 0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

70,0

MKSZÁZ

A hisztogram görbéje nagyjából normál eloszlást mutat, de a görba erősen balra tolódott Viszont a hozott teljesítmény azt mutatta, hogy az A osztály szignifikánsan jobb a másik kettőnél. Nézzük, igaz-e ez a matematikai kompetencia teljesítményükre is? Variancia-analízissel nézzük meg a csoportok teljesítményét. A matematikai kompetencia eredményei

Tukey HSD

Tukey B

a B osztályba jár a C osztályba jár az A osztályba jár Sig. a B osztályba jár a C osztályba jár az A osztályba jár

Subset for alpha = .05 29,3889 29,6774 ,997 29,3889 29,6774

41,1111 1,000

41,1111

És íme, azt látjuk, hogy ezen a teszten is jobban teljesítettek az A osztályba járók. A különbség szignifikáns. Az osztályonkénti teljesítmény a következőképpen alakult: A osztály B osztály C osztály Összesen 41,11 29,38 29,67 32,6 Átlag 16,9 12,92 15,00 15,47 Szórás Látjuk az osztályok közötti különbséget, viszont minden osztály külön teljesítménye homogénnak mondható a kis szórás miatt. Vizsgáljuk meg a teljesítményt befolyásoló tényezőket osztályonként. matematika matematika matematika A osztály B osztály C osztály melyik iskolából -,075 -,202 -,342 érkezett ,235 ,139 ,179 az anya iskolai végzettsége ,503 ,412 ,177 olvasásértés ,533 ,367 -,110 matematika jegy

81

,390

matematika attitűd

,139

,184

Azt látjuk, hogy a volt iskola egyáltalán nem befolyásolja a gyerek matematika kompetencia teszten nyújtott teljesítményét. Az anya iskolai végzettségével a korrelációt mindenütt alacsony, az A osztályosok esetében egy kicsit erősebb. Ennél érdekesebb az olvasásértés hatása: az A és B osztálynál erős a kapcsolat, míg C osztálynál gyenge. A matematika jeggyel való kapcsolat az A osztályosoknál erős, a B osztályosoknál közepes, a C osztálynál viszont negative korrelációt látunk. Így hát érdemes megnézni az osztályok jegy-kompetencia ábráját. Az A osztály matematika kompetencia - év v égi j egy ábráj a

100 90 80

kompetencia

70 60 50 40 30 20 10 0

0

1

2

3

4

5

év végi jegy

A B osztály matematika kompetencia - év v égi j egy ábráj a

100 90 80 kompetencia

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3 év végi jegy

82

4

5

A C osztály matematikai kompetencia - év végi jegy ábrája 100 90 80

kompetencia

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

5

év végi jegy

A grafikonok is igazolják a táblázatban látottakat: Míg az A és B osztály trendvonala némi meredekséget mutat, a C osztálynál majdnem vízszintes, azaz valóban nem magyarázza a teljesítményt. Vizsgáljuk meg iskolánként a teljesítmény – jegy ábrát:

83

Kis Bálint Általános Iskola

100 90 80

kompetencia

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

5

4

5

év végi jegy

Rózsahegyi Általános Iskola

100 90 80

kompetencia

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3 év végi jegy

Szent Gellért Általános Iskola

100 90 80

kompetencia

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3 év végi jegy

84

4

5

Dév av ánya

100 90 80 kompetencia

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

év végi jegy

85

5

Szeghalom

100 90 80

kompetencia

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

5

év v égi j egy

Csárdaszállás - Köröstarcsa 100 90 80

kompetencia

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

5

év végi jegy

A teljes évfolyam teljesítménye

100 90 80

kompetencia

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

5

év v égi j egy

Miután a matematikai kompetencia és az olvasásértés korrelációja erős volt, érdemes megvizsgálnunk a kettő viszonyát. Azt feltételezhetjük, hogy ugyanazok a tanulók teljesítenek jól illetve rosszul mindkettőn.

86

100 90 80

olvasásmegértés

70 60 50 40 30 20 10 0 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

matematikai kompetencia

Feltételezésünk beigazolódott: valóban együtt mozog a két teljesítmény. 3. sz. melléklet A tantárgyi felmérések eredményeinek feldolgozása Matematika A matematika tudásszint mérést nem a kollégák által kidolgozott, hanem kívülről kapott feladatsorral oldotta meg a matematika munkaközösség. A teszt megbízhatóságát vizsgálva azt kell mondanunk, hogy a feladatsor mindenképpen javításra szorul, ugyanis a reliabilitás-mutatója alacsony, 0,6704, ez tudásszint méréseknél kevés, komoly esély van arra, hogy a teszt nem megbízható, vagyis nem azt méri, amit szeretnénk vele vizsgálni. Persze oka lehet az alacsony reliabilitásnak az is, ha a hozzánk bekerült diákok nem tanulták azokat a dolgokat, amelyekre a kérdések vonatkoztak. A jövőben mindenesetre érdemes lenne elgondolkodni egy sajkát kidolgozású, megbízható tesztrendszer kidolgozásán. Annál is inkább, mivel a teszt reliabilitás vizsgálata kimutatta, hogy ha ki is hagyjuk a teszt leggyengébb feladatát, akkor sem lesz jobb a Cronbach α 0,704-nél, ez pedig még mindig alacsony érték. Nézzük tehát, hogyan teljesítettek a tanulók matematikából. Látjuk, hogy az átlag rendkívül alacsony, 17, 97%, a szórás is kicsi, tehát az évfolyam homogénnak mondható. A hisztogram nagyon erősen balra tolódott görbét mutat. Statistics MATSZÁZ N

Valid Missing

Mean Median Std. Deviation

87

94 3 17,9787 15,0000 13,8700

MATSZÁZ 40

30

Frequency

20

10 Std. Dev = 13,87 Mean = 18,0 N = 94,00

0 0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

70,0

80,0

MATSZÁZ

Ha megnézzük az osztályok teljesítményét külön, a következőt látjuk: A osztály B osztály C osztály 29,32 14,34 12,75 Átlag 17,48 10,17 7,75 Szórás

Összesen 17,97 13,87

Az eredményt látva variancia-analízist alkalmazunk: Subset for alpha = .05 1 12,7500

milyen betűjelű osztályba jár a C osztályba jár

Tukey HSD

a B osztályba jár az A osztályba jár Sig. a C osztályba jár a B osztályba jár az A osztályba jár

Tukey B

2

14,3421 ,864 12,7500 14,3421

29,3269 1,000

29,3269

Azt látjuk, hogy az A osztály teljesítménye bár rendkívül alacsony, mégis szignifikánsan különbözik a másik két osztály teljesítményétől. Vizsgáljuk meg osztályonként, hogy az általános iskolából hozott érdemjegy milyen összefüggésben van a teljesítménnyel. Az A osztály

100 90 80

felmérés

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

év végi jegy

88

5

A B osztály

100 90 80

felmérés

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

5

év végi jegy

A C osztály

100 90 80

felmérés

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

5

év v égi j egy

Nyugodtan kimondhatjuk, hogy az általános iskolai év végi osztályzatok nem tükröződnek a felmérés eredményében – egy-két tanuló kivételével. Az összesített korrelációs tábla azt mutatja, Hogy közepesen erős összefüggés van a diákok teljesítménye és az év végi jegy között. Mutatja valamint az együttjárást az olvasásértéssel és a matematikai kompetenciával Árnyalhatjuk az eredményt, ha megnézzük osztályokra bontva az összefüggést. A C osztálynál látható, hogy a matematika felmérés eredménye kevésbé függ a matematika jegytől, az olvasásértéstől és a matematikai kompetenciától. Összesített korrelációs tábla VOLTISK VOLTISK az anya végzettség MATJEGY OLVÖSZÁ Z MATSZÁZ MKSZÁZ

az anya végzettsége

MATJEGY

OLVÖSZÁZ

1,000 -,224

1,000

-,119 -,307

,278 ,167

1,000 ,323

1,000

-,287 -,317

,310 ,287

,582 ,357

,577 ,458

89

MATSZÁZ

MKSZÁZ

1,000 ,522

1,000

Az A osztály VOLTISK VOLTISK az anya végzettség MATJEGY OLVÖSZÁ Z MATSZÁZ MKSZÁZ

az anya végzettsége

MATJEGY

OLVÖSZÁZ

MATSZÁZ

MKSZÁZ

1,000 -,363

1,000

-,122 ,230

,045 -,119

1,000 ,411

1,000

-,117 -,075

,213 ,235

,539 ,533

,584 ,503

1,000 ,603

1,000

VOLTISK

MATJEGY

OLVÖSZÁZ

MATSZÁZ

MKSZÁZ

1,000 -,014

az anya végzettsége -,014 1,000

-,034 ,098

-,115 -,061

-,017 ,049

-,202 ,139

-,034

,098

1,000

,254

,540

,367

-,115

-,061

,254

1,000

,493

,412

-,017

,049

,540

,493

1,000

,344

-,202

,139

,367

,412

,344

1,000

MATJEGY

OLVÖSZÁZ

MATSZÁZ

MKSZÁZ

1,000 -,262

az anya iskolai végzettsége -,262 1,000

,184 ,176

-,299 ,228

-,348 ,112

-,342 ,179

,184 -,299 -,348 -,342

,176 ,228 ,112 ,179

1,000 -,161 ,365 -,110

-,161 1,000 ,161 ,177

,365 ,161 1,000 ,285

-,110 ,177 ,285 1,000

A B osztály

VOLTISK az anya iskolai végzettség e MATJEG Y OLVÖSZ ÁZ MATSZÁ Z MKSZÁZ A C osztály

VOLTISK

VOLTISK az anya végzettség MATJEGY OLVÖSZÁZ MATSZÁZ MKSZÁZ

Irodalom Az irodalom szintfelmérő megíratásával – mint minden szintmérő esetében – arra keresünk választ, hogy a hozzánk érkező tanulók alapvető irodalmi alapfogalmakkal, értelmező és elemző készséggel rendelkeznek-e, illetve milyen szinten. Az elemzés során először a tesztátlagot tekintve vizsgálódunk, majd megnézzük, hogy az egyes feladatokon milyen teljesítményt nyújtottak a tanulók. A feladatsor reliabilitása 0,84, ami megfelelőnek mondható, vagyis a feladatlap nagy biztonsággal méri a diákok tudását. Az irodalom feladatsoron elérhető pontszám 44 volt, az egyszerűség és a jól követhetőség érdekében azonban az eredményeket %pontban számoljuk. Nézzük tehát az évfolyam, illetve az osztályok átlagát és szórását.

90

A osztály 24,90 12,45

Átlag Szórás

B osztály 20,42 15,60

C osztály 23,27 15,58

Évfolyamátlag 22,58 14,77

Az osztályok teljesítménye nem tér el egymástól túlságosan, így érdemes variancia-analízissel megvizsgálni, van-e különbség a csoportok között. Subset for alpha = .05 milyen betűjelű osztályba jár 1 Tukey HSD a B osztályba jár 20,4261 a C osztályba jár 23,2719 az A osztályba jár 24,9084 Sig. ,462 Tukey B a B osztályba jár 20,4261 a C osztályba jár 23,2719 az A osztályba jár 24,9084 Amint az ábra mutatja, nincs szignifikáns különbség az osztályok teljesítménye között. Vizsgáljuk meg a teljesítményt a kapott év végi jegyek tükrében: Az évfolyam teljesítménye az irodalom jegyek tükrében

100 90 80

felmérés

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

5

év végi jegyek

Az A osztály

100 90 80

felmérés

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

év végi j egy

91

5

A B osztály

100 90 80

felmérés

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

5

év végi jegy

A C osztály

100 90 80

felmérés

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

5

év végi jegy

Látható, hogy a trendvonal a C osztály esetében majdnem vízszintes, az ötösök és a kettesek ugyanúgy teljesítettek. A B osztályban van egy kiugró teljesítmény, ez az egy tanuló teljesített a tőle elvárható módon. Nyelvtan A nyelvtan szintfelmérő megíratásával arra keresünk választ, hogy a hozzánk kerülő diákok rendelkeznek-e a megfelelő helyesírási és leíró nyelvtani alapismeretekkel. Annál fontosabb ez, hogy a középiskolának már nem feladata a leíró nyelvtani ismeretek újratanítása, csupán az ismeretek bővítésével foglalkozik a tananyag, körülbelül az első év nyelvtanóraszámának felében – gimnazista osztályoknál ez 16-18 óra, szakközepeseknél a kétszerese. Így nagyon fontos feladat hárul az általános iskolai alapozó képzésre. A nyelvtan szintfelmérő Cronbach – α értéke 0,94, így a feladatlap reliabilitása igen jónak mondható. Nézzük meg tehát a teszten elért átlageredmény táblázatát. Statistics NYÖPSZÁZ N

Valid Missing


92

95 2 30,7895 30,4348 12,7091 161,5212

NYÖPSZÁZ 30

20

Frequency

10

Std. Dev = 12,71 Mean = 30,8 N = 95,00

0 5,0

15,0 10,0

25,0 20,0

35,0 30,0

45,0 40,0

55,0 50,0

65,0 60,0

NYÖPSZÁZ

A görbe ez esetben is erősen balra tolódik, rendkívül alacsony teljesítményeket látunk. A osztály B osztály C osztály Összesen 38,50 30,32 24,89 30,78 Átlag 13,50 11,29 10,44 12,70 Szórás Az osztályok teljesítménye között nagy az eltérés, vizsgáljuk meg, van-e különbség a teljesítményük között. NYÖPSZÁZ

Tukey HSDa,b

Tukey Ba,b

milyen betűjelű osztályba jár a C osztályba jár a B osztályba jár az A osztályba jár Sig. a C osztályba jár a B osztályba jár az A osztályba jár

N 31 38 26 31 38 26

Subset for alpha = .05 1 2 24,8948 30,3204 38,5033 ,167 1,000 24,8948 30,3204 38,5033

Means for groups in homogeneous subsets are displayed. a. Uses Harmonic Mean Sample Size = 30,917. b. The group sizes are unequal. The harmonic mean of the group sizes is used. Type I error levels are not guaranteed.

Látjuk, hogy az A osztály teljesítménye szignifikánsan eltér a másik két osztályétól. Magyarázzák-e a hozott jegyek az alacsony teljesítményt?

93

az évfolyam nyelvtan teljesítménye

100 90 80

felmérés

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

5

év v égi j egy

Az A osztály

100 90 80

felmérés

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

5

év v égi j egy

A B osztály

100 90 80

felmérés

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

év végi j egy

94

5

A C osztály

100 90 80 70

felmérés

60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

5

év végi jegy

Úgy tűnik, hogy a kapott osztályzatok itt sincsenek összhangban a nyújtott teljesítménnyel.

Történelem A történelem szintfelmérést a kollégák által kidolgozott teszttel végeztük. A teszt Cronbach-α- ja igen jó, 0,8387. Az item-analízisből kiderül, hogy a feladatsor jól javítható, a reliabilitása még emelhető. Azt mindenképpen kimondhatjuk, hogy a teszt megbízhatóan méri a diákok tudását. A diákok teljesítménye a következőképpen alakul: Statistics TÖRÖSZSZ N

Valid Missing


95 2 42,2868 39,6552 13,8157 190,8722

TÖRÖSZSZ 30

20

Frequency

10

Std. Dev = 13,82 Mean = 42,3 N = 95,00

0 20,0 30,0

40,0 50,0

60,0 70,0 80,0

90,0 100,0

TÖRÖSZSZ

Itt is egy erősen balra tolódott görbét láthatunk, tehát nézzük meg a teljesítményt a hozott jegyek tükrében.

95

Az A osztály

100 90 80

felmérés

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

5

év végi jegy

A B osztály

100 90 80

felmérés

70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

5

év végi jegy

A C osztály

100 90 80 70

felmérés

60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4

5

év végi jegy

Az A osztály trendvonala mutat némi meredekséget, a másik két osztálynál a kapott osztályzatok alig magyarázzák a teljesítményt. Variancia-analízissel megnézzük az osztályok közötti homogenitást.

96

TÖRÖSZSZ

Tukey

HSDa,b

Tukey Ba,b

milyen betűjelű osztályba jár a B osztályba jár a C osztályba jár az A osztályba jár Sig. a B osztályba jár a C osztályba jár az A osztályba jár

N 38 31 26 38 31 26

Subset for alpha = .05 1 2 38,3848 38,4872 52,5199 ,999 1,000 38,3848 38,4872 52,5199


Az derült ki, hogy az A osztály teljesítménye szignifikánsan különbözik a másik két osztályétól. Milyen háttérváltozók befolyásolják a teljesítményt? Végezzünk el egy korreláció-vizsgálatot: Correlations voltisk az anya Tört. jegy Tört. att olvszok olvértés törtteszt végzettség voltisk 1,000 az anya -,224 1,000 végzettség törtjegy -,098 ,238 1,000 törtatt -,133 ,327 ,634 1,000 olvszok ,214 ,091 ,303 ,142 1,000 olvértés -,307 ,167 ,423 ,261 ,152 1,000 törtteszt -,232 ,389 ,227 1,000 ,543 ,445 ,664 Látható, hogy ebben az esetben az anya végzettsége, a történelem osztályzat és az olvasásértés eredménye a közepesnél erősebb korrelációt mutat a történelem teszten nyújtott teljesítménnyel. Különösen figyelemre méltó az összefüggés az olvasásértéssel, hiszen a történelemoktatás új szemléletét igazolja az eredmény. Informatika Az informatika felmérést is belső kidolgozású feladatsorral végeztük, így mindenképpen fontos megvizsgálni a teszt jóságmutatóit. A teszt megbízhatóságát jelentő reliabilitás ebben az esetben 0,7726, azaz elfogadható, ám javításra szoruló tesztről van szó. Az itemkihagyásos vizsgálat azt mutatja, hogy néhány feladat itemeinek javításával a teszt Cronbach-α-ja lényegesen jobbá tehető. A tanulók teljesítménye a következőképpen alakult: Statistics INFSZÁZ N

Valid Missing


97

92 5 45,2609 44,0000 16,2608 264,4147

INFSZÁZ 20

Frequency

10

Std. Dev = 16,26 Mean = 45,3 N = 92,00

0 15,0

25,0

20,0

35,0

30,0

45,0

40,0

55,0

50,0

65,0

60,0

75,0

70,0

85,0

80,0

90,0

INFSZÁZ

Látható, hogy a teljesítmény itt közepes, 45,26 az átlag , a szórás 16,26, vagyis a tanulók homogén módon teljesítettek. Érdemes ismét osztályonként vizsgálni az eredményeket: A osztály B osztály 59,23 45,52 Átlag 13,56 13,75 Szórás

C osztály 31,92 9,45

Összesen 45,26 16,26

Megfigyelhetjük, hogy az egyes osztályokon belül kisebb a szórás, mint a szórásátlag: ez a teljesítmény széles skálán elterülését fogja jelenteni. Az átlagok nagyon messze vannak egymástól, így homogenitás-vizsgálatot végzünk. INFSZÁZ

Tukey HSDa,b

milyen betűjelű osztályba jár a C osztályba jár a B osztályba jár

Tukey Ba,b

az A osztályba jár Sig. a C osztályba jár a B osztályba jár az A osztályba jár

N 28 38 26 28

Subset for alpha = .05 1 2 3 31,9286 45,5263 59,2308 1,000 1,000 1,000 31,9286

38 26

45,5263 59,2308


Az átlagok és szórások alapján az eredmény nem meglepő: Mindhárom csoportnak a másiktól való különbözése szignifikáns, azaz olyan, mintha a gyerekek nem egy azonos, hanem három különböző populációból kerültek volna az iskolába. Az ok nyilván a háttérváltozók között keresendő: melyik lehet az a háttérváltozó, amelyik ilyen mértékben befolyásolja a gyerekek teljesítményét? Próbálkozzunk a korreláció-analízissel: Correlations az apa i az anya végzett végzett az apa 1,000 végzett az anya ,664 1,000 végzett MATJ ,225 ,278 FIZJEGY ,148 ,300

MATJ

1,000 ,634

FIZJEGY saját gép OLVÖSZ TÖRÖSZ INFSZÁZ MATSZ MKSZÁZ

1,000

98

van-e gépe OLVÖSZ TÖRÖSZ INFSZÁZ MATSZÁ MKSZÁZ

-,354 ,071 ,350 ,394 ,280 ,240

-,391 ,167 ,448 ,397 ,310 ,287

-,224 ,323 ,398 ,455 ,582 ,357

-,138 ,268 ,350 ,292 ,316 ,112

1,000 -,117 -,271 -,422 -,316 -,281

1,000 ,662 ,577 ,577 ,458

1,000 ,534 ,588 ,503

1,000 ,589 ,452

1,000 ,522

Az eredmény érdekes: A szülők iskolai végzettségének mérsékelt hatása van az informatika teljesítményre. Erős korrelációt mutat viszont a matematika jeggyel, a matematika felméréssel (0,589) , a matematika kompetencia mérésével és az olvasásértéssel. Semmilyen összefüggést nem találunk viszont azzal, hogy van-e otthon számítógépük. Miután az adatlapon láttuk, hogy a tanulók 79%-ánál van otthon számítógép, ez az adat meglepő. Az egész csoportra nézve az ábra szépen emelkedő trendvonalat mutat, ha azonban megvizsgáljuk osztályokra vetítve, az eredmény már árnyaltabb lesz. matematika - informatika

100 90 80

informatika

70 60 50 40 30 20 10 0 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

matematika

4. sz. melléklet Folyamatmérések Folyamatmérésen az iskolánkban tanuló gyerekek nyomon követését értjük. Kilencedik osztályba lépéskor megmérjük az alapkompetenciákat (olvasásértés és matematikai eszköztudás), majd két év elteltével, a középiskolai folyamat derekánál a kutatási gyakorlatnak megfelelően átdolgozott tesztekkel ismét felmérést készítünk ezekről a területekről. Az olvasásértésről tudjuk, hogy ebben az életszakaszban még jól fejleszthető, ráadásul minden tantárgy kisebb-nagyobb mértékben részt is vesz a fejlesztésben, viszont a matematikai kompetencia középiskolás korban már kevésbé vagy alig fejleszthető. Ennek a típusú készségnek a fejlesztésére legalkalmasabb a kisiskolás kor. Ahhoz, hogy a matematikai eszköztudás még ebben az életszakaszban is fejlődjön, speciális eszközökre, feladattípusokra lenne szükség, ez rendkívül komoly, időigényes fejlesztőmunkát kívánna. Az ilyen típusú fejlesztésre az iskolánkban a kollégák felkészültsége adott, viszont ez olyan rendkívüli megterhelést jelentene, amit nem várhatunk el ingyen és bérmentve senkitől. Annál is inkább, mert ez a típusú fejlesztőmunka nem elsősorban a matematika tantárgy keretein belül folyna, hanem minden más tantárgyat tanítónak kellene részt venni a fejlesztésben. Az olvasási kompetencia mérése A 11. osztályban a korábban már jól bevált képességmérő feladatlapot használtuk. A feladatlap reliabilitása 0,82, ez jónak mondható, a feladatlap alkalmas képességmérésre. Az évfolyam teljesítményét a következő táblázat mutatja:

99

1,000

Statistics TELJ11.O N

Valid Missing


82 5 74,1205 74,5550 9,9649 99,2985

Látjuk, hogy a feladatlap megoldottsági átlaga 74, 12 %-os, és a szórás mindössze 9, 96 %pont, ez azt jelenti, hogy homogén csoporttal van dolgunk. Az eloszlás görbéje a következő ábrán látható: TELJ11.O 20

Frequency

10

Std. Dev = 9,96 Mean = 74,1 N = 82,00

0 45,0 50,0 55,0 60,0 65,0 70,0 75,0 80,0 85,0 90,0

TELJ11.O

Természetesen az osztályok teljesítményét külön vizsgálva árnyaltabb képet kapunk: Statistics TELJ11.O N

Valid Missing


29 2 81,2403 82,4500 6,6659 44,4348

A 11. A osztály teljesítménye Statistics TELJ11.O N

Valid Missing


29 2 69,6041 71,9200 9,6771 93,6462

A 11. B osztály teljesítménye

100

Statistics TELJ11.O N

Valid Missing


24 1 70,9746 70,1700 9,0356 81,6428

A 11. C osztály teljesítménye Látjuk, hogy az A osztály teljesítménye lényegesen magasabb, mint csoportok közötti homogenitást megnézni a teljesítményük alapján. N Subset for alpha = .05 OSZTÁL 1 Y Tukey 2,00 29 69,6041 HSD 3,00 24 70,9746 1,00 29 Sig. ,825 Tukey B 2,00 29 69,6041 3,00 24 70,9746 1,00 29

a másik két osztályé. Érdemes a

2

81,2403 1,000

81,2403

A variancia-analízis alapján azt mondhatjuk, hogy az A osztály teljesítménye szignifikánsan különbözik a B és C osztály teljesítményétől, amelyek viszont homogén csoportot alkotnak. A folyamatmérés lényege persze nem az eredmények önmagukban való vizsgálata, hanem összevetése a korábbi hasonló eredménnyel. Talán legcélszerűbb és leglátványosabb a grafikus megjelenítés: A 11. B osztály teljesítménye 100 90 80

teljesítmény

70 60 9. osztályos teljesítmény

50

11. osztályos teljesítmény

40 30 20 10 0 1

2

3

4

5

6

7

8

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 tanulók

101

A 11. C osztály teljesítménye 100 90 80 70

teljesítmény

60 9. osztályos teljesítmény 11. osztályos teljesítmény

50 40 30 20 10 0 1

2

3

4

5

6

7

8

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 tanulók

Mindhárom grafikonon láthatjuk, hogy a 11. osztályos teljesítmény – kevés kivételtől eltekintve – jobb, mint a 9.-es. Azt is látjuk, hogy a 9.-ben gyengébben teljesítők fejlődése nagyobb, mint a már akkor jól teljesítőké. Néhány tanulónál figyelhetünk meg csökkenést, náluk azonban egyéb külső okok is közrejátszottak a teljesítményük hanyatlásában. Az évfolyam teljesítménye 100 90 80

teljesítmény

70 60 9. o. 11. o.

50 40 30 20 10 0 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 53 55 57 59 61 63 65 67 69 71 73 75 tanulók

Látjuk, hogy a tanulók többsége a 70 és 90 %pont közé esik. Az országos kompetenciamérés eredménye szintén azt mutatja, hogy diákjaink olvasásértésben az országos standardhoz képest a tőlük a CSH-index alapján elvárható teljesítménytől jobb eredményt értek el. Miután a diákok háttere lényegesen nem változott az elmúlt évek alatt, a fejlődést mindenképpen az iskola munkájának lehet tulajdonítani. A két eredmény , illetve a fejlődés mértékének megállapítására a pedagógiai kutatásban használt, ugyanannál a csoportnál a fejlesztés előtti és utáni állapotot összehasonlító úgynevezett páros t-próbát (Paired Sample T-test) alkalmazzuk. Ez a módszer alkalmas, hogy megvizsgálja, két adatsor, ebben az esetben a 9.-es mérés és a 11.-es mérés átlaga szignifikánsan különbözik-e egymástól. A következő táblázat a próba eredményét mutatja: Paired Samples Test Paired Differences 95% Confidence Interval of the Difference Std. Error Mean Std. Deviation Mean Lower Upper Pair 1 TELJ9O - TELJ11.O -16,9963 11,3632 1,3121 -19,6107 -14,3818

t -12,953

df 74

Sig. (2-tailed) ,000

Látjuk, hogy a két mérés átlaga szignifikánsan különbözik egymástól. A szórás 11,36, ami azt jelenti, hogy acsoport teljesítményének növekedése is homogén mintát mutat.

102

Megerősítésképpen végezhetünk egymintás t-próbát is. Ez esetben a 11.-es átlagot elosztjuk a 9.-es átlaggal, azt feltételezve, hogy az eredmény 1 lesz, vagyis ugyanazok a diákok ugyanazt a tesztet ugyanúgy írják meg. Ha egynél nagyobb értéket kapunk, a második mérés jobb lett, ha egynél kisebbet, akkor rosszabb. A táblázatban látjuk, hogy a mérőszám 1,3305, azaz a 11.-es feladatmegoldás 33,05 %-kal jobb lett, mint a 9.-es. Ez szignifikáns különbséget jelent. One-Sample Test Test Value = 0

EGYT

t 45,214

df 74


Mean Difference 1,3305

95% Confidence Interval of the Difference Lower Upper 1,2718 1,3891

Érdekes az is, hogy a három osztálytekintetében a növekedést nézve homogén csoportról beszélhetünk EGYT N Subset for alpha = .05 OSZTÁLY 1 Tukey HSD 2,00 24 1,2995 1,00 27 1,3121 3,00 24 1,3821 Sig. ,493 Tukey B 2,00 24 1,2995 1,00 27 1,3121 3,00 24 1,3821 Matematikai kompetencia folyamatvizsgálata A 11. osztályban használt matematika kompetencia-feladatsor is jól bevált a korábbi mérések során, igazodik az országos kompetenciamérés feladatsorához, vagyis nem a megszerzett matematikatudást, hanem a gondolkodási képességet vizsgáló feladatokból épül fel. A feladatsor reliabilitása 0,83, ez képességmérő teszteknél jónak mondható. Látjuk, hogy a feladatok megoldottsága nem éri el az 50 %-os küszöböt, csupán 43,74 %pont. A szórás is viszonylag alacsony, határértéken belüli: 17,13% Statistics MATÚJ N

Valid Missing


Az osztályok egyenkénti vizsgálatával árnyalhatjuk a képet:

103

86 10 43,7442 39,0000 17,1328

Statistics MATÚJ N

Valid Missing


31 1 51,2258 52,0000 17,9234

Az A osztály teljesítménye Statistics MATÚJ N

Valid Missing


31 8 38,9032 36,0000 16,0818

A B osztály teljesítménye Statistics MATÚJ N

Valid Missing


24 1 40,3333 39,0000 14,4664

A C osztály teljesítménye Látjuk, hogy a három osztály mindegyike viszonylag kicsi, 20% alatti szórással, de egymástól gencsak eltérő eredménnyel oldották meg a feladatokat. Variancia-analízissel megnézhetjük, az évfolyam homogenitását. N milyen betűjelű osztályba jár Tukey HSD a B osztályba jár a C osztályba jár az A osztályba jár Sig. Tukey B a B osztályba jár a C osztályba jár az A osztályba jár

Subset for alpha = .05 1

31

38,9032

24

40,3333

31

51,2258

31

,942 38,9032

24

40,3333

31

104

2

1,000

51,2258

A táblázatból láthatjuk, hogy a B és C osztály együtt homogén csoportot alkot, tőlük viszont szignifikánsan jobb teljesítményt nyújtott az A osztály. Most is a növekedés kimutatása az érdekes. Nézzük meg grafikusan a 9.-es és 11.-es teljesítményt: 100 90 80 70

teljesítmény

60 9.-es teljesítmény

50

11.-es teljesítmény

40 30 20 10 0 1

2

3

4

5

6

7

8

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 tanulók

A 11. A osztály teljesítménye 100 90 80 70

teljesítmény

60 9.-es teljesítmény 11.-es teljesítmény

50 40 30 20 10 0 1

2

3

4

5

6

7

8

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 tanulók

A 11. B osztály teljesítménye 100 90 80 70

teljesítmény

60 9.-es teljesítmény 11.-es teljesítmény

50 40 30 20 10 0 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

tanulók

A 11. C osztály teljesítménye

Ha egy ábrában ábrázoljuk, a különbség szembetűnő.

105

100

90

80

70

teljesítmény

60 9.-es átlag 11.-es átlag

50

40

30

20

10

0 1 3 5

7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 53 55 57 59 61 63 65 67 69 71 73 tanulók

100

90

80

70

teljesítmény

60 9.-es átlag

50

11.-es átlag

40

30

20

10

0 1

3 5 7

9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 53 55 57 59 61 63 65 67 69 71 73 tanulók

Az évfolyam teljesítményének összehasonlító ábrája Az ábrán látható, hogy a tanulók többségének javult a teljesítménye, de jónéhányan a 9.-es szint alatt teljesítettek. A növekedés mértékét itt is egymintás, illetve páros t-próbával vizsgálhatjuk. Az osztályokra nézve ez a következőt jelenti: One-Sample Test Test Value = 0

EGYMINTT

t 18,046

df 25




11. A One-Sample Test Test Value = 0

EGYMINTT

t 17,176

df 26


106


95% Confidence Interval of the Difference Lower Upper ,9639 1,2259

11. B One-Sample Test Test Value = 0

EGYMINTT

t 13,909

df 19



95% Confidence Interval of the Difference Lower Upper ,9880 1,3381

11. C Vagyis az A osztály növekedése 20,28%-os, a B osztályé 9,49 %-os, a C osztályé pedig 16,3 %-os. Nagyon érdekes, hogy a fejlődés tekintetében az évfolyam homogén csoportnak mutatkozik: EGYMINTT

milyen betűjelű osztályba jár Tukey HSD a B osztályba jár a C osztályba jár az A osztályba jár Sig. Tukey B a B osztályba jár a C osztályba jár az A osztályba jár

N

Subset for alpha = .05 1

27

1,0949

20

1,1630

26

1,2028

27

,531 1,0949

20

1,1630

26

1,2028

A páros t-próba a következő eredményt mutatja: Paired Samples Test Paired Differences

Mean Std. Deviation Pair 1 MATÚJ - MATRÉGI5,1050 12,1027

Std. Error Mean 1,4165


t 3,604

df 72

Látható, hogy a különbség ez esetben is szignifikáns, azaz kimutatható növekedés történt. Az egymintás t-próbával a növekedés mértékét is megnézhetjük:

107


One-Sample Test Test Value = 0

EGYMINTT

t 28,555

df 72




A táblázat alapján 15,2%-os növekedést látunk. Itt meg kell jegyezni, hogy a 9.-es mérés alapján prognosztizálható volt, hogy a tanulók matematikai gondolkodásának fejlődése lassabb ütemű lesz, mint az olvasásértésé. Mint említettem, a matematikai gondolkodás alapjait a korai kisiskolás korban kell lerakni, és főleg az általános iskolában fejleszteni, hiszen 16-17 éves korban ez a képesség már nem, vagy csak alig fejleszthető. Miután tanulóink a környék tizenhét általános iskolájából kerültek intézményünkbe, már belépéskor nagy különbségeket regisztrálhattunk. Ez persze nem csupán az általános iskolák hibája, hanem a képzési rendszernek arra a hiányosságára utal, amelyben a kompetencia-fejlesztés nem kapott kiemelt szerepet. Napjainkban azonban kitűnő programok segítik az általános iskolákat abban, hogy képesek legyenek tanulóik fejlesztésére. 5. sz. melléklet 10. évfolyamos szakaszmérések A 10. évfolyamos szakaszmérésben a nyelvi előkészítős 11. A osztály, a 10. B osztály és a 10. C osztály tanulói vettek részt. A mérés célja, hogy a tanulóknak és a tanároknak egyaránt jelzést adjon a diákok felkészültségének állapotáról. Miután a felmérés eredménye hangsúlyos jegyként számított az év végi osztályzatban, arra lehetett számítani, hogy a diákok komolyan veszik a felkészülést. A tanuláshoz szükséges tételeket időben megkapták, irodalomból, nyelvtanból és történelemből az iskola honlapjáról is letölthették. Az idegen nyelvekből az aktuális tudást mérték az írásbeli érettségi feladatsornak megfelelően. Irodalom A feladatlap célja nem a tárgyi tudás mérése volt, hanem annak vizsgálata, hogy a tanulók tudnak-e térben és időben tájékozódni, ismerik-e a tanult irodalomtörténeti korszakok jellemzőit, rendelkezneke alapfokú stilisztikai ismeretekkel, illetve képesek-e motívumokat összehasonlítani az első két évben olvasott kötelező olvasmányokból. A feladatlap jól mér, a Cronbach  értéke 0, 9219, ez nagyon jó érték. Az évfolyam teljesítménye a következőképpen alakult: Statistics ÖSSZP N

Valid Missing


90 2 44,9556 42,5000 15,4672 239,2340

Látjuk, hogy az évfolyam átlaga 44, 95 %pont volt, a szórásérték is megfelelő, mindössze 15, 46 %, ezzel a 25 %-os határértéken bőven belül található. A következő hisztogramon azt látjuk, hogy a teljesítmény normál eloszlású, de kissé balra tolódott:

108

ÖSSZP 16 14 12 10 8

Frequency

6 4 Std. Dev = 15,47 2

Mean = 45,0 N = 90,00

0 15,0

25,0

20,0

35,0

30,0

45,0

40,0

55,0

50,0

65,0

60,0

75,0

70,0

85,0

80,0

ÖSSZP

Természetesen az osztályok teljesítményét külön vizsgálva árnyalhatjuk a képet: Statistics ÖSSZP N

Valid Missing


32 0 54,5625 52,0000 16,2400 263,7379

11. A Statistics ÖSSZP N

Valid Missing


29 2 34,3103 32,0000 9,8238 96,5074

10. B Statistics ÖSSZP N

Valid Missing


29 0 45,0000 42,0000 12,2095 149,0714

10. C Az osztályátlagokból látható, hogy nagyon különbözik a teljesítményük. Variancia-analízist használva megnézzük az évfolyam homogenitását: ÖSSZP N Subset for alpha = .05 109

Tukey HSD

Tukey B

OSZTÁLY 2,00 3,00 1,00 Sig. 2,00 3,00 1,00

1 34,3103

29 29 32

2

3

45,0000 1,000 34,3103

29 29 32

1,000

54,5625 1,000

45,0000 54,5625

Az évfolyam a teljesítmény alapján egyáltalán nem homogén: mindhárom osztályról azt mondhatjuk, hogy úgy teljesítenek, mintha három különböző populációból származnának, azaz mindhárom osztály teljesítménye között szignifikáns különbséget tapasztalunk. Látjuk, hogy a B osztály teljesítménye a legalacsonyabb: egy tanuló sincs, aki 50 %-nál jobb teljesítményt ért volna el, és csak náluk van olyan (két tanuló), aki a ketteshez szükséges 20 %-ot sem érte el. Jobb teljesítményt vártunk az A osztálytól, de ők sem a megfelelő komolysággal készültek a megmérettetésre. Elégedettek lehetünk viszont a C osztállyal, mert ők valóban a képességeiknek megfelelően teljesítettek, talán a három osztály közül a legkomolyabban vették a munkát. Magyar nyelvtan A nyelvtan feladatlapban a középszinten az érettségi anyagban szereplő leíró nyelvtani ismereteket, szövegtani ismereteket, jelentéstani alapismereteket, kommunikációs alapismereteket, szövegszerkesztési és érvelő képességet mértünk. A feladatlap reliabilitása 0,8998, ez jónak mondható, illetve néhány item javításával 0,9 fölé emelhető. Az évfolyam teljesítménye a következőképpen alakult: Statistics ÖSSZSZÁZ N

Valid Missing


91 1 44,7940 44,7059 14,3966 207,2610

Az eredmény hasonló az irodaloméhoz: az átlag 44,79%pont, a szórás 14,39 %, ez határértéken belüli szórás. A következő hisztogramon azt láthatjuk, hogy a teljesítmény normál eloszlást mutat, de némiképpen balra tolódik.

110

ÖSSZSZÁZ 16 14 12 10 8

Frequency

6 4 Std. Dev = 14,40 2

Mean = 44,8 N = 91,00

0 15,0

25,0

20,0

35,0

30,0

45,0

40,0

55,0

50,0

65,0

60,0

75,0

70,0

80,0

ÖSSZSZÁZ

Vizsgáljuk meg az osztályok teljesítményét: Statistics ÖSSZSZÁZ N

Valid Missing


31 1 53,7761 54,1176 12,5436 157,3420

11. A Statistics ÖSSZSZÁZ N

Valid Missing


31 0 36,0461 37,0000 12,2847 150,9127

10. B Statistics ÖSSZSZÁZ N

Valid Missing


29 0 44,5436 42,3529 12,7205 161,8116

10. C A helyzet ugyanaz, mint az irodalom esetében: A legjobb teljesítményt az A osztály nyújtotta, a leggyengébbet pedig a B osztály. A C osztályosok a tőlük elvárható módon teljesítettek. Ez esetben is elvégezhetjük a homogenitás-vizsgálatot: N Subset for alpha = .05

111

Tukey HSD

Tukey B

OSZTÁLY 2,00 3,00 1,00 Sig. 2,00 3,00 1,00

1 36,0461

31 29 31

2

3

44,5436 1,000 36,0461

31 29 31

1,000

53,7761 1,000

44,5436 53,7761

Látjuk, hogy most is mindhárom osztály teljesítménye szignifikánsan különböző, három csoportot alkotnak: ez az A és C-B osztály esetében jól prognosztizálható volt, azonban további gondolkodást kíván a B osztály rendkívül alacsony teljesítménye: három tanuló nem ért el 20 %-ot, és csak négyen kerültek 50 % fölé (a legjobb 62,5% - egy tanuló érte el). Történelem A történelem feladatlap az érettségi feladatlap mintájára készült, ugyanolyan feladattípusokat tartalmaz, természetesen csak a 10. osztályos anyaggal bezárólag. A feladatlap reliabilitása 0, 8729, ez jónak mondható. A teszt tehát alkalmas a mérésre. A tanulók − az érettségihez hasonlóan − használhatták a történelem atlaszukat is, ezzel tulajdonképpen a térképolvasási kompetenciájukat is bizonyíthatták. Az évfolyam eredménye a következő volt: Statistics ÖSSZPSZZ N

Valid Missing


89 3 51,3120 50,8333 14,5989 213,1267

Látjuk, hogy az évfolyamátlag és a szórás itt is az irodalom és nyelvtan átlaghoz hasonló: 51,31 az átlag, a szórás pedig 14,59 %-os. Ismét vizsgáljuk az osztályok teljesítményét: Statistics ÖSSZPSZZ N

Valid Missing


11. A

112

31 1 63,1989 62,5000 9,9119 98,2452

Statistics ÖSSZPSZZ N

Valid Missing


29 2 40,9483 43,3333 12,4716 155,5419

10. B Statistics ÖSSZPSZZ N

Valid Missing


29 0 48,9690 50,0000 11,6471 135,6553

10. C A három osztály közötti különbség itt is szembetűnő: Az A osztályosok 63,19%pontot értek el, a Bsek 40,94-et, a C osztályosok pedig 48,96%pontot. Ha a szórás számokat megnézzük, azt látjuk, hogy nagyon alacsonyak, vagyis minden osztály külön-külön homogén csoportot alkot, az egyes osztályok tanulói kis szórással, szűk határok között teljesítenek. Az osztályok sorrendje tehát ugyanaz, mint az előző két feladatlap esetében. Homogenitás-vizsgálatot végezve a következőt látjuk: ÖSSZPSZZ N Subset for alpha = .05 OSZTÁLY 1 2 3 Tukey HSD 2,00 29 40,9483 3,00 29 48,9690 1,00 31 63,1989 Sig. 1,000 1,000 1,000 Tukey B 2,00 29 40,9483 3,00 29 48,9690 1,00 31 63,1989 Ismét azt tapasztaljuk, hogy az évfolyam nem homogén, az osztályok teljesítménye szignifikánsan különbözik.

Matematika Matematikából is az első két évben tanultakat mérte a feladatlap. Változatosan érintette a matematika különböző területeit, az érettségi feladatlapnak megfelelően két szubtesztből állt, és bizonyos esetekben választást engedett a tanulóknak. Így a diákok megismerkedhettek az érettségi feladatlap feladattípusaival. Mindenképpen hasznos volt a teszt megírása. Az évfolyam teljesítménye a következőképpen alakult.

113

Statistics ÖSSZP N

Valid Missing

89 3 23,1910 20,0000 16,3045 265,8381


A teljesítmény rendkívül alacsony, alig haladja meg a továbblépéshez szükséges minimumot, és a szórás is homogén évfolyam-teljesítményt mutat: mindössze 16,3%-os. A teljesítmény görbéje erősen balra tolódott. ÖSSZP 14 12 10 8 6

Frequency

4 Std. Dev = 16,30

2

Mean = 23,2 N = 89,00

0 0,0

10,0 5,0

20,0

15,0

30,0

25,0

40,0

35,0

50,0

45,0

60,0

55,0

70,0

65,0

80,0

75,0

ÖSSZP

Az osztályokat külön vizsgálva a következőt látjuk: Statistics ÖSSZP N

Valid Missing


30 2 37,2000 37,5000 16,2977 265,6138

11. A Statistics ÖSSZP N

Valid Missing


10. B

114

30 1 15,2000 14,0000 8,6159 74,2345

Statistics ÖSSZP N

Valid Missing


29 0 16,9655 16,0000 12,8327 164,6773

10. C Láthatjuk, hogy külön-külön sem jobb a kép: az A osztály átlagteljesítménye sem érte el a 40%-os értéket, a másik két osztály pedig még a 20 %-ot sem éri el. A szórás az A osztályban a legnagyobb, 16,29%, a B osztályban alig lépi túl a 8 %-ot. Homogenitás-vizsgálatot végezve a következő eredményt kapjuk: Descriptives ÖSSZP

N 1,00 2,00 3,00 Total

30 30 29 89

Mean Std. Deviation Std. Error 37,2000 16,2977 2,9755 15,2000 8,6159 1,5730 16,9655 12,8327 2,3830 23,1910 16,3045 1,7283

95% Confidence Interval for Mean Lower Bound Upper Bound Minimum Maximum 31,1144 43,2856 1,00 80,00 11,9828 18,4172 2,00 40,00 12,0842 21,8468 1,00 56,00 19,7564 26,6256 1,00 80,00

A variancia-analízis leíró táblázatában megfigyelhetjük az egyes osztályon belüli szélső értékeket: Az A osztály nagy szórását az eredményezte, hogy 1 ponttól 80 pontig terjedt a skála. A C-ben 1-56 között mozogtak a pontok, a B-ben pedig 2 és 40 pont közé esett mindenki, ami azt jelenti, hogy a legjobban teljesítő tanuló éppen a hármas alsó határát súrolta. ÖSSZP N Subset for alpha = .05 OSZTÁLY 1 2 Tukey HSD 2,00 30 15,2000 3,00 29 16,9655 1,00 30 37,2000 Sig. ,860 1,000 Tukey B 2,00 30 15,2000 3,00 29 16,9655 1,00 30 37,2000 Látjuk, hogy az A osztály ismét elszakad a másik két csoporttól, teljesítményük szignifikánsan különbözik, a B és a C osztály homogén csoportot alkot. Idegen nyelvek Angol Az angol tesztek is az érettségi követelményeknek megfelelően készültek, négy részterületet: az olvasott szövegértést, a nyelvhelyességet, a hallott szöveg értését és az íráskészséget mérték. Az évfolyam teljesítménye a következőképpen alakult:

115

Statistics SZÁZALÉK N

Valid Missing


55 1 46,9415 46,1500 15,3716 236,2852

Az átlag 46, 9 %pont, a szórás 15,37%-os. Ez évfolyamviszonylatban elfogadható. Nézzük meg az osztályok teljesítményét. Statistics SZÁZALÉK N

Valid Missing


17 0 55,8069 51,2821 17,7280 314,2820

11. A Statistics SZÁZALÉK N

Valid Missing


17 1 42,1820 38,4615 15,5380 241,4294

10.B Statistics SZÁZALÉK N

Valid Missing


21 0 43,6176 41,9500 9,7846 95,7388

10. C Az A osztály teljesítménye itt is lényegesen jobb. A másik két osztály egyformán teljesített. Ezt támasztja alá a homogenitás-vizsgálat is:

116

SZÁZALÉK N

Tukey HSD

Tukey B

OSZTÁLY 2,00 3,00 1,00 Sig. 2,00 3,00 1,00

Subset for alpha = .05 1 42,1820 43,6176

17 21 17

,952 42,1820 43,6176

17 21 17

2

55,8069 1,000

55,8069

A B és C osztály egy homogén csoportot alkot, tőlük szignifikánsan különbözik az A osztály átlagteljesítménye. Descriptives SZÁZALÉK

N 1,00 2,00 3,00 Total

17 17 21 55

Mean Std. Deviation Std. Error 55,8069 17,7280 4,2997 42,1820 15,5380 3,7685 43,6176 9,7846 2,1352 46,9415 15,3716 2,0727

95% Confidence Interval for Mean Lower Bound Upper Bound Minimum Maximum 46,6920 64,9218 26,50 86,32 34,1931 50,1709 22,22 76,07 39,1637 48,0715 30,76 62,93 42,7860 51,0970 22,22 86,32

Érdemes megvizsgálni az osztályokon belüli szélső értékeket: az A osztálynál 26,5 és 86,32 % között mozgott a teljesítmény, a B osztályban 22,22 és 76,07% között, a C osztályban pedig 30,76 és 62,93 között, így a C osztálynál figyelhető meg a legkisebb szórás. Angol mint második nyelv Az angol második idegen nyelvként a 11. A és a 10. B osztályokban szerepel. A szakközépiskolás osztályok (mint a 10. C) egy idegen nyelvet tanulnak. A második idegen nyelv óraszáma alacsonyabb (heti 3 óra), mint az első nyelvé. A két osztály teljesítménye a következő módon alakul: Statistics ÖSZSZÁZ N

Valid Missing


30 2 46,1390 40,1128 20,1381 405,5448

Látjuk, hogy az átlag 46,13, ami majdnem pontosan ugyanannyi, mint az angol első nyelv átlaga (46,94), a szórás viszont nagyobb, 20,13%, ami még benne van az elfogadható értékben, de nyilvánvalóan kisebb homogenitásra utal. A teljesítmény görbéje nem mutat jó eloszlást: a Gauss-görbe lapos, normál eloszlásról nem beszélhetünk.

117

ÖSZSZÁZ 7 6 5 4 3

Frequency

2 Std. Dev = 20,14

1

Mean = 46,1 N = 30,00

0 20,0

30,0 25,0

40,0 35,0

50,0

45,0

60,0

55,0

70,0

65,0

80,0 75,0

85,0

ÖSZSZÁZ

Itt a teljesítmény inkább kétmóduszúnak tűnik. Ezért vizsgáljuk meg az osztályok teljesítményét külön: Statistics ÖSZSZÁZ N

Valid Missing

13 1 64,9231 64,0000 39,20a 13,9402 194,3303

Mean Median Mode Std. Deviation Variance

a. Multiple modes exist. The smallest value is shown

11. A ÖSZSZÁZ 3,5

3,0

2,5

2,0

1,5

Frequency

1,0 Std. Dev = 13,94

,5

Mean = 64,9 N = 13,00

0,0 40,0 45,0 50,0 55,0 60,0 65,0 70,0 75,0 80,0 85,0

ÖSZSZÁZ

11. A

118

Statistics ÖSZSZÁZ N

Valid Missing

17 1 31,7748 29,0598 23,93a 9,1319 83,3913

Mean Median Mode Std. Deviation Variance

a. Multiple modes exist. The smallest value is shown

11. B ÖSZSZÁZ 7 6

5

4

3

Frequency

2 Std. Dev = 9,13

1

Mean = 31,8 N = 17,00

0 20,0

25,0

30,0

35,0

40,0

45,0

50,0

55,0

ÖSZSZÁZ

11. B A táblázatokból és a hisztogramokon is jól látható, hogy a 11. A teljesítménye több, mint kétszerese a 10. B-sek teljesítményének. Az A osztályból egy tanuló kerül 45% alá, a B-ből csupán kettő kerül 45% fölé. Homogenitás-vizsgálatot (kétmintás t-próbát) végezve beigazolódik a feltételezés: a két osztály teljesítménye szignifikánsan különbözik egymástól: Independent Samples Test Levene's Test for Equality of Variances

F ÖSZSZÁZ Equal variances 3,014 assumed Equal variances not assumed

Sig. ,094

t-test for Equality of Means

t

95% Confidence Interval of the Difference Mean Std. Error Sig. (2-tailed)DifferenceDifference Lower Upper

df

7,863

28

,000 33,1483

4,2159 24,5123 41,7843

7,439

19,586

,000 33,1483

4,4558 23,8411 42,4555

Német nyelv A német nyelv, az angolhoz hasonlóan, az érettségi mintájára készült feladatlapot használt a 10. évfolyamosok felméréséhez. Az évfolyam teljesítménye a következőképpen alakult:

119


Valid Missing

38 0 47,5034 47,0085 8,6700 75,1691


SZÁZALÉK 14 12

10

8 6

Frequency

4 Std. Dev = 8,67

2

Mean = 47,5 N = 38,00

0 30,0

35,0

40,0

45,0

50,0

55,0

60,0

65,0

SZÁZALÉK

Az átlagteljesítmény 47,5%pont, a szórás 8,67 %, így az évfolyam teljesítménye homogénnek látszik. Az osztályok teljesítményét külön vizsgálva a következő képet kapjuk: Statistics SZÁZALÉK N

Valid Missing


17 0 50,1257 48,7179 5,4051 29,2152

11. A Statistics SZÁZALÉK N

Valid Missing


10. B

120

13 0 46,6141 46,1538 12,7806 163,3447


Valid Missing

8 0 43,3761 43,5897 3,5900 12,8883


11. C Látjuk, hogy az osztályok teljesítménye közel jár egymáshoz, 43 és 50 % közé esik mindhárom csoport. A homogenitás-vizsgálat eredménye alátámasztja feltevésünket: az évfolyam átlagteljesítménye homogénnek mondható.

N

Tukey HSD

Tukey B

15.

OSZTÁLY 3,00 2,00 1,00 Sig. 3,00 2,00 1,00

8 13 17 8 13 17

Subset for alpha = .05 1 43,3761 46,6141 50,1257 ,151 43,3761 46,6141 50,1257

6. Kapcsolatok

Iskolánk számos intézménnyel munkakapcsolatban áll. A Kis Bálint Általános Iskola és a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola minden évben lehetővé teszi, hogy a két helyi Középiskola képviselői összevont szülői értekezlet keretében találkozhassanak a végzős tanulók szüleivel. Itt bőven van lehetőség a helyi képzési programok, az iskola arculatának bemutatására. Rendszeresen eljárunk a környező települések általános iskoláiba is beiskolázni. Ott már a megjelenő 25-30 középiskolai igazgatóval együtt csak 2-3 perc lehetőség adódik iskolánk bemutatására. A Kner Nyomda támogatásával szórólapokat készítünk a beiskolázáshoz, ami jól szolgálja a tájékozódást. Változatlanul kapcsolatban állunk a szlovákiai Vrutky gimnáziumával. Idén tavasszal egy 30 fős diákcsoport volt nálunk, több sportágból vettünk részt a békéscsabai és kétegyházi helyszínen megrendezett nemzetközi sportversenyen, majd a Sajt és Túró fesztiválon. A helyi családsegítővel is együttműködünk egy-egy speciális ügyben, ami tanulóinkat érinti. Az idei tanév jelentős előrelépést hozott az úszásoktatás terén. Az önkormányzat kezdeményezésére pedagógiai programunkba betettük a rendszeres úszásoktatást. Mára tanulóink igen nagy számban, rendszeresen vesznek részt a helyi Liget Fürdőben ezen a foglalkozásokon. Még kollégista csoportjaink is egy-két hetente szervezetten élnek ezzel a lehetőséggel.

121

7. Napirendi pont ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2008. október 30—i ülésére Tárgy: Készítette: Képviseli: Véleményező bizottság: Előzmények:

A Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okiratának módosítása Tóthné Rojík Edit oktatási előadó Dr. Csorba Csaba jegyző Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság 313./2008. (VIII. 28..) Kt. Gye. sz. határozata az alapító okirat módosításáról

Tisztelt Képviselő-testület! A Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okiratának módosítása a szakértői vélemény figyelembe véve, a 313./2008. (VIII. 28..) Kt. Gye. sz. határozata alapján megtörtént. A szakértő véleménye a következő volt: „A Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okiratából hiányzik a sni tanulók ellátása, amely ellent mond a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 86. § (1)-(2) bekezdésének, mely szerint a települési önkormányzatnak kötelezettsége a sni tanulók ellátása, amennyiben azok integráltan oktathatók, ezért szükséges az intézmény alapító okiratának kiegészítése az alábbi szöveggel: „ * Különleges gondozás keretében, gyógypedagógiai ellátás – a sajátos nevelési igényű tanulók integrált ellátása: - enyhe fokú testi-, érzékszervi-, beszéd, és értelmi fogyatékos tanulók, - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége) * Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése-oktatása” A törvényt és a szakértői véleményezést figyelembe véve az intézményvezetésnek és a fenntartónak kell meghatároznia és eldöntenie, hogy a törvényi előírásoknak miképpen tesz eleget, milyen fokú és milyen területen sérült tanulók képzését vállalja fel. A sérült gyermekek képzésének felvállalása komoly személyi, tárgyi és anyagi feltételek meglétét követeli meg az intézmény fenntartás, irányítás részéről. A korlátozott költségvetési keretek és a rendelkezésre álló feltételek, behatárolják az ellátottak körét. A módosított alapító okirat többszöri értelmezése és átgondolása során az intézmény vezetése (Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium) és a fenntartó (Gyomaendrőd Város Önkormányzata) arra a következtetésre jutott, hogy Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 19/1998. (I. 29.) KT. számú határozatával elfogadott alapító okiratát úgy módosítja, hogy az okirat 3. pontjából törli a - „gyógypedagógiai ellátás”, - -„és értelmi”, - „ a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége” kifejezéseket. Kérem a tisztelt Képviselő-testületet szíveskedjen az előterjesztést megtárgyalni és azt a határozati javaslat szerint elfogadni. HATÁROZATI JAVASLAT Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 19/1998. (I. 29.) KT. számú határozatával elfogadott alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja:

122



Az alapító okirat 3. pontjából az alábbi szövegrész törlésre kerül: „gyógypedagógiai ellátás”, „és értelmi”, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége”

Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete utasítja Dr. Csorba Csaba jegyzőt, hogy az alapító okirat módosítást a MÁK felé jelentse. Határidő: azonnal Gyomaendrőd, 2008. október 13. Szabó Balázsné s.k. bizottság elnöke

123

8. Napirendi pont ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2008. október 30-i ülésére Tárgy: Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény alapító okiratának módosítása Tóthné Rojík Edit oktatási előadó Készítette: Képviseli: Várfi András polgármester Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság Véleményező Bizottság 172/2008. (IV. 24.) Gye. Kt. Határozata művészeti képzések integrálása Előzmények: Tisztelt Képviselő-testület! Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 172/2008. (IV. 24.) Gye. Kt. határozatában kifejezte szándékát, a fennartásában működő Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézményt és a Körösmenti Táncegyüttes Alapítvány fenntartásában működő Körösmenti Alapfokú Művészetoktatási Intézmény képzésének összevonásával kapcsolatban. A Körösmenti Táncegyüttes Alapítvány is kinyilvánította azt a szándékát, hogy a fenntartásában működő intézmény tanszakaival, pedagógusaival beintagrálódik az önkormányzati fenntartású intézménybe. Az intézményben megtörtént a szeptemberi beíratkozás, mely alapján a Rózsahegyi Kálmán Általános Iskolában is indul színjáték tanszak illetve Hunyán Kossuth u. 3. sz. néptánc és a társastánc tanszak. Mindkét telephely általános iskolában található, mely telephelyek megfelelnek a csoportos képzés feltételeinek, ezért szükséges ezen telephelyek felsorolása az intézmény alapító okiratában: - Gyomendrőd, Népliget u. 2. sz. telephelyén a színművészet-bábművészet ág/színjáték tanszak, - Hunya, Kossuth u. 3. sz. telephelyén a táncművészet ág/ néptánc és a társastánc tanszak. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést szíveskedjen megtárgyalni és azt a határozati javaslat szerint elfogadni. HATÁROZATI JAVASLAT Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 290/1999. (X. 28.) KT. számú határozatával elfogadott alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja  

az alapító okirat 3.2.1. első bekezdése kiegészül a „színművészet-bábművészet ág/színjáték tanszakkal 40 fővel”, az alapító okirat 3.2.2. bekezdés kiegészül a „táncművészet ág/ néptánc és a társastánc tanszakkal 20 fővel”.

Határidő:

azonnal



Vass Ignác s.k. bizottság elnöke

124

9. Napirendi pont ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2008. október 30-i ülésére Tárgy:

Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2008/2009-as tanévre beiratkozott tényleges tanulólétszáma Készítette: Tóthné Rojík Edit oktatási előadó Várfi András polgármester Képviseli: Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság Véleményező Bizottság valamint Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 258/2008. (VI. 26.) Gye. Kt. határozat IV. pontja Előzmények: Tisztelt Képviselő-testület! Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2008. júniusi testületi ülésen megvizsgálta és engedélyezte az oktatási intézményekben 2008/2009-es tanévben indítható csoportlétszámokat, a Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény vezetőjét utasította, hogy a szeptemberi beiratkozást követően mutassa ki a tényleges tanuló és csoportlétszámokat. A Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény adatszolgáltatási kötelezettségének eleget téve kimutatta, hogy a szeptemberi beiratkozásokat követően hogyan alakul a tényleges tanuló létszám, valamint, hogy a beiratkozott tanulók után hány főre vehető igénybe az állami normatíva. Az alábbi létszámok és csoportszámok engedélyezését javaslom elfogadásra: Tanszak Táncművészet -néptánc -társastánc -balett Képzőművészet Színművészet Zeneművészet Összesen:

Kéttanszakos tanuló 421 fő 24 fő 110 fő 8 fő 277 fő 12 fő 34 fő 4 fő 148 fő 16 fő 41 fő 3 fő 120 fő 15 fő 730 fő 58 fő Létszám

Normatívajogosult létszám 397 fő 102 fő 265 fő 30 fő 132 fő 38 fő 105 fő 672 fő

Átlag létszám 16 fő

14,8 fő 20,5 fő 9,23 fő

Csoportszám 26

10 2 13 51

A Közoktatási törvény 2003. évi módosítása a fenntartói irányítás fejezet 102. § (2) c) pontja és a Ktv. 3. számú melléklet 7. pontja a következőket írja elő a fenntartó számára: "c) meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, továbbá engedélyezi a maximális osztály, csoport létszámtól való eltérést, meghatározza az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, napközis osztályok (csoportok), a kollégiumban szervezhető csoportok számát, továbbá engedélyezi a maximális létszámtól való eltérést;" „…. a maximális létszámot legfejebb húsz százalékkal, át lehet lépni…” Megvizsgáltuk az engedélyezhető csoportszámokat tanszakonként: tánc és képzőművészeti ágban átlag: 10, maximum 20 fő, zeneművészeti ágban átlag 8, maximum 15 fő. A következő csoportokban az említett törvény szerint fenntartói engedély szükséges a csoport beindításához: - Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium telephelyén a néptánc 16/3-as naplószámú csoportjában: 22 fő, - Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium telephelyén a társastánc 14/4-es naplószámú csoportjában: 22 fő, - Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola telephelyén a kézműves 8/1-es naplószámú csoportjában:

125

21 fő, - Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola telephelyén a színjáték 10-es naplószámú csoportjában: 22 fő. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést szíveskedjen megtárgyalni és azt a határozati javaslat szerint elfogadni. HATÁROZATI JAVASLAT I. Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szeptemberi beiratkozást követően a tényleges létszámadatok ismeretében a 2008/2009. tanévben a Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézményben az alábbi létszámok és csoportszámok indítását engedélyezi: Tanszak

Létszám

Táncművészet Képzőművészet Színművészet Zeneművészet Összesen:

421 fő 148 fő 41 fő 120 fő 730 fő

Kéttanszakos tanuló 24 fő 16 fő 3 fő 15 fő 58 fő

Normatívajogosult létszám 397 fő 132 fő 38 fő 105 fő 672 fő

Átlag létszám 16 fő 14,8 fő 20,5 fő 9,23 fő

Csoportszám 26 10 2 13 51

II. Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2008/2009. tanévben a Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézményben az alábbi csoportokban engedélyezi a maximális csoportlétszám túllépését:    

Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium telephelyén a néptánc 16/3-as csoportjában: 22 fő, Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium telephelyén a társastánc 14/4-es csoportjában: 22 fő, Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola telephelyén a kézműves 8/1-es csoportjában: 21 fő, Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola telephelyén a színjáték 10-es csoportjában: 22 fő.

Határidő:

azonnal



Vass Ignác s.k. bizottság elnöke

126

naplószámú naplószámú naplószámú naplószámú

10. Napirendi pont ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2008. október 30-i ülésére Tárgy: Készítette: Képviseli: Véleményező bizottságok Előzmények Melléklet

Gyomaendrőd Város Közművelődési Koncepciója 2008- 2013 Intézményfelügyeleti Iroda Dr. Csorba Csaba jegyző Mindegyik bizottság 264/2003. (X.30.) KT számú határozat Közművelődési Koncepció 2008-2013 munkaanyag

Tisztelt Képviselő-testület!

A 264/2003. (X.30.) KT számú határozattal elfogadott 2008-ig szóló önkormányzati közművelődési koncepciót átdolgoztuk, és 2013-ig megfogalmaztuk a közművelődési feladatellátást. A dokumentum részletes elemzést tartalmaz az elmúlt időszak közművelődési területeiről, és megfogalmazza, hogy mit vár a Gyomaendrőd Város Önkormányzata a közművelődési intézmények feladatellátását valamint saját kötelezően illetve önként vállalt feladatait illetően. A közművelődési intézmények, szervezetek tevékenysége az elmúlt időszakban jelentősen megváltozott. Az önkormányzat támogatja a civil kezdeményezéseket. A nyugat-európai példák is azt mutatják, hogy a kulturális igények kielégítése a civil szférában valósul meg. Az azonos érdeklődési csoportok maguk teremtik meg kulturális igényük kielégítését. Nincs szükség felső irányításra, annál inkább anyagi segítésre, közösségi szintér biztosítására. Az önkormányzat szerepe elsősorban a jövőben a civil szervezetek részére a közösségi szintér biztosítása, és a nagyobb, igényes városi rendezvények támogatása. Civil Fórum létrehozását kezdeményezte hivatalunk. Működésétől egy jobban szervezett kulturális életet várunk. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, szíveskedjenek véleményezni a dokumentumot. A bizottsági és a képviselő-testületi véleményezést követően a munkaanyagot megküldjük a közművelődésben részt vevő szervezeteknek, intézményeknek, a Közművelődési Tanácsnak véleményezésre. A vélemények beérkezése után újból a Képviselő-testület elé kerül a koncepció elfogadásra. HATÁROZATI JAVASLAT Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete tovább tárgyalásra javasolja Közművelődési Koncepció Munkaanyagát. Megbízza Dr. Csorba Csaba jegyzőt, hogy a munkaanyagot a küldje meg a közművelődésben részt vevő szervezeteknek, intézményeknek, a Közművelődési Tanácsnak véleményezésre és e szervezetek javaslataivall, jóváhagyásával terjessze elő a Képviselő-testületet novemberi ülésére. Határidő:

azonnal


Szabó Balázsné s.k. Biz. Elnök

Hangya Lajosné s.k. biz. elnök

127

Izsó Csaba s.k . biz. elnök

Vass Ignác s.k. biz. elnök

Gyomaendrőd Város Közművelődési koncepciója 2008-2013 Munkaanyag

Készítette: Intézményfelügyeleti Iroda

128

TARTALOMJEGYZÉK

I. Bevezetés. I. 1. Alapfogalmak, kifejezések meghatározása I . 2 . A k ö z m ű v e l ő d é s i k o n c e p c i ó j o g s z a b á l y i h á t t e r e I. 2. 1. Az Alapvető Jogok Chartája 16.

I. 2. 2. Liszaboni szerződés

I. 2. 3. A Magyar Köztársaság Alkotmánya I. 2. 4. A múzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. Törvény I. 2. 5. A Magyar Kormány Nemzeti Stratégiai Jelentés a szociális védelemről és a társadalmi összetartozásról (2006-2008) I. 2. 6. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium kulturális stratégiája I. 2. 7. A Körös-szögi Kistérség kulturális stratégiája I. 2. 8. A közművelődésről szóló 25/1999. (VII. 23.) KT sz. rendelet I . 3 . A k ö z m ű v e l ő d é s i k o n c e p c i ó e l k é s z í t é s é n e k c é l j a , a l a p e l v e i I. 3. 1. A közművelődési koncepció elkészítésének célja I. 3. 2. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei

II. Helyzetelemzés

II. 1. Történelmi áttekintés, városunk fekvése, környezete II. 2. Népesség II. 3. A település szociális helyzete és foglalkoztatottsága 16.1 II. 4. Értékeink

II. 5. SWOT-analízis III. A közművelődési intézmények és a közművelődésben résztvevő szervezetek bemutatása

III. 1. Katona József Városi Művelődési Központ III. 2. Közösségi Ház III. 3. Városi Könyvtár III. 4. Endrődi Tájház és Helytörténeti Gyűjtemény III. 5. Vidovszky Béla Helytörténeti Gyűjtemény – Városi Képtár III. 6. Kner Nyomdaipari Múzeum III. 7. Emléktermek, emlékhelyek III. 8. Varga Lajos Sportcsarnok III. 9. Tourinform-iroda III. 10. OMart Könyvesbolt

III. 11. Utakon Kulturális Egyesület III. 12. Helyi média III. 13. A kisebbségi önkormányzatok közművelődési tevékenységei III. 14. A Polgármesteri Hivatal közművelődési tevékenysége

129

III. 14. 1. Az Önkormányzat Képviselő-testülete által létesített alapok

III. 15. A közművelődési feladatellátást segítő intézmények, szervezetek III. 15. 1. Közoktatási intézmények III. 15. 2. Közművelődési Tanács III. 15. 3. Civil szervezetek: III. 16. Testvérvárosi kapcsolatok III. 17. Gyomaendrődiek Világtalálkozója IV. A közművelődési koncepció céljai, a célok eléréséhez tervezett feladatok

IV. 1. Közművelődési koncepcióval szembeni elvárások 16.1.1

IV. 2. Célkitűzések, feladatok, önkormányzati elvárások

V. Záradék

Mellékletek 1. számú melléklet 2. számú melléklet 3. számú melléklet 4. számú melléklet 5. számú melléklet

. oldal . oldal . oldal . oldal oldal oldal

130

Olyan kevesen vagyunk, hogy a műveletlenség luxusát nem engedhetjük meg magunknak. Kodály Zoltán

I. Bevezetés I. 1. Alapfogalmak, kifejezések meghatározása A koncepcióban a kultúra és közművelődéssel kapcsolatos fogalmakat és kifejezéseket az alábbi értelemben használjuk: Polgár: A polgár műveltsége, tudása révén sorsát irányítani képes állampolgár, akinek érdeke és joga van a kultúrához és a kulturált időtöltéshez. A városi ember komfortérzetének megteremtése a korszerű kultúra, és ennek igénybevételi lehetőségei nélkül ma már elképzelhetetlen. A kultúra: (az UNESCO 1982-es párizsi határozata szerint) azoknak a különböző lelki, anyagi, értelmi és érzelmi sajátosságoknak az összessége, amelyek egy társadalmat, vagy társadalmi csoportot jellemeznek. A fogalom nem csak a művészeteket, a tudományokat foglalja magába, hanem az életmódokat is, az ember alapvető jogait, az értékek, a hagyományok és hitek rendszerét. A kultúra szerepe fontos a társadalmi integrációban, a gyakorlat intézményesítésében és az egyének együttműködésében, az emberek személyi fejlődésében, önállóságainak kibontakoztatásában, készségeinek, jártasságainak képességeinek és ismereteinek gyarapodásában, az életmód minőségének fokozásában. Azt, hogy a kultúra pozitív, vagy negatív értékei kerülnek-e túlsúlyba, mindenkor a művelődés, vagyis a kultúra elsajátítása és alkalmazása dönti el. A közművelődés „a polgárok iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, megismerő, kultúra elsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvése, amely jellemzően együttműködésben, közösségekben valósul meg”.1 A közművelődési tevékenység átfogja az iskolarendszeren kívüli művelődési, képzési, szórakozási, tájékoztatási, közösségi lehetőségeket, azokat szerves kapcsolatba építi a helyi társadalom életével, a kisebbségi, a nemzeti és az egyetemes kultúrával, így rendszer- és folyamatjellegű együttműködést jelent a mikro– és a makrotársadalom, valamint az egyetemes kultúra különböző szféráival.2 A település kulturális életét jelenti: azon művelődési tevékenységek, rendezvények, események, folyamatok összessége, a közművelődés intézményrendszere, és egyéb közösségi szervezetek, amelyek alkalmat kínálnak a város polgárainak az öntevékeny művelődésre, a kulturált szórakozásra és a szabadidő hasznos eltöltésére. Közművelődési intézmények, közösségi színtér A közművelődési intézmény a lakosság közösségi közművelődési tevékenységéhez erre a célra alapított, fenntartott, működtetett, megfelelő szakmai, személyi, infrastrukturális feltételekkel és alapító okirattal rendelkező költségvetési szerv, vagy egyéb fenntartású intézmény.

1

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 1. számú mellékletének q) pontja 2 Dr. Gerencsér Katalin

131

A közösségi színtér adott helyen rendszeresen működő intézmény-rész vagy egyéb jogállású létesítmény (helyiség együttes, épület), mely a helyi lakosság rendszeres vagy alkalmi közművelődési tevékenységének, a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása érdekében önkormányzati fenntartásban, önkormányzatok társulásában vagy közművelődési megállapodás alapján, erre a célra alkalmassá tett és működtetett. Nyilvános könyvtári ellátás: a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatások és az e szolgáltatások nyújtását elősegítő központi szolgáltatások összessége, amelyek biztosítják az állampolgár számára az információhoz való szabad hozzáférést.

I. 2. A közművelődési koncepció jogszabályi háttere A jogszabályi háttér áttekintését az Európai Unió kultúrára, közművelődésre vonatkozó szabályainak áttekintésével kezdjük, majd a magyarországi szabályozás bemutatásával helyezzük el a városunk közművelődési koncepcióját, így láttatva, hogyan illeszkedik városunk közművelődési feladatellátása és intézményhálózata a közművelődés rendszerébe.

17.

I. 2. 1. Az Alapvető Jogok Chartájának Preambuluma kimondja a tagállamok kulturájának nemzeti identitásának megőrzését, tiszteletben tartását:

„Európa népei mind szorosabb uniójuk létrehozása során úgy döntöttek, hogy osztoznak a közös értékekre alapított békés jövőben. Szellemi és erkölcsi öröksége tudatában az Unió az emberi méltóság, szabadság, egyenlőség és szolidaritás oszthatatlan, egyetemes értékein alapul; a demokrácia elveire és a jog szabályaira támaszkodik. Az egyént állítja tevékenysége középpontjába az Uniós polgárság intézményének létrehozásával, a szabadság, a biztonság és az igazságosság térségének megteremtésével. Az Unió hozzájárul e közös értékek megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez, miközben tiszteletben tartja az európai népek kultúráinak és hagyományainak sokféleségét, a tagállamok nemzeti identitását és közhatóságaik szervezetét nemzeti, regionális és helyi szinten; a kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés előmozdítására törekszik és biztosítja a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlását és a letelepedés szabadságát. Ennek érdekében szükséges az alapvető jogok megerősítése a társadalomban bekövetkező változások, a társadalmi haladás, a tudományos és technológiai fejlődés fényében, azáltal hogy e jogokat Chartában teszi még nyilvánvalóbbá.” I. 2. 2. Az Európai Unióról Szóló Szerződés és Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés Egységes Szerkezetbe Foglalt Változata A Lisszaboni szerződést 2007. december 13-án írták alá. A tagállamok tervei szerint a szerződés 2009. január 1-jén – az európai parlamenti választások előtt néhány hónappal – lép életbe, amennyiben azt mind a 27 tagállam ratifikálta A Lisszaboni szerződés kultúrához kapcsolódó részei: „Az Unió hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális, sokszínűségét, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget. Az Unió fellépésének célja a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása és szükség esetén tevékenységük támogatása és kiegészítése a következő területeken: - az európai népek kultúrája és történelme ismeretének és terjesztésének javítása; - az európai jelentőségű kulturális örökség megőrzése és védelme; - nem kereskedelmi jellegű kulturális cserék; - művészeti és irodalmi alkotás, beleértve az audiovizuális szektort is. Az Unió és a tagállamok erősítik az együttműködést harmadik országokkal és a kultúra területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európa Tanáccsal. Az Unió a

132

Szerződések egyéb rendelkezései alá tartozó tevékenysége során, különösen kultúrái sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében, figyelembe veszi a kulturális szempontokat.” I. 2. 3. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többször módosított 1949. évi XX. törvény 70/F. paragrafus bekezdése szerint: „A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot.” A (2) bekezdés szerint: „A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.” A közművelődéshez való jog tehát az állampolgárok alapvető joga. A közművelődés közügy. I. 2. 4. A múzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. Törvény kimondja: 18. „A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői; szellemi birtokbavételük minden ember alapvető joga. Az e fogalomkörbe tartozó értékek különös védelme, megőrzése és fenntartása, valamint a nyilvánosság számára történő széleskörű és egyenlő hozzáférhetővé tétele a mindenkori társadalom kötelezettsége. 19. Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők. A könyvtári ellátás fenntartása és fejlesztése az állampolgárok és a társadalom egésze szempontjából szükséges, a könyvtári és információs szolgáltatás állami fenntartása stratégiai jelentőségű. A könyvtári rendszernek az állampolgárok érdekeit kell szolgálnia. 20. A nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi kulturális hagyományok megőrzése, méltó folytatása, a közösségi és egyéni művelődés személyi, szellemi, gazdasági feltételeinek javítása, a polgárok életminőségét javító, értékhordozó tevékenységek, valamint az ezek megvalósulására létrejött intézmények és szervezetek működésének elősegítése a társadalom közös érdeke. 21. 73. § (1) A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek támogatása közcél. 22. (2) A közművelődés feltételeinek biztosítása alapvetően az állam és a helyi önkormányzatok feladata. 23. 76. § (1) A települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása. 24. (2) Ennek formái különösen: 25. a) az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése, 26. b) a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, 27. c) az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása, 28. d) az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása, 29. e) a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése, 30. f) a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése, 31. g) a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása, 32. h) egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása. 33. 77. § A települési önkormányzat a helyi társadalom művelődési érdekeinek és kulturális szükségleteinek figyelembevételével, e törvény és a helyi

133

lehetőségek, sajátosságok alapján rendeletben határozza meg, hogy a 76. §-ban felsoroltakból mit, milyen konkrét formában, módon és mértékben lát el. 34. 78. § (1) A települési önkormányzat a közművelődési tevékenységek folyamatos megvalósíthatósága érdekében közösségi színteret, illetve közművelődési intézményt biztosít.”

I. 2. 5. A Magyar Kormány Nemzeti Stratégiai Jelentés a szociális védelemről és a társadalmi összetartozásról (2006-2008) jelentésében kitér a kulturális javak védelmére: „A kulturális javakhoz való hozzáférés érdekében folytatódik a Közkincs program, amely a könyvtári szolgáltatások és a közművelődés infrastrukturális lehetőségeit teremti meg, illetve javítja a hátrányos helyzetű térségekben. A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer a könyvtári rendszer egésze által biztosított dokumentumokat és információs szolgáltatásokat juttatja el a falvakba és kistelepülésekre. Az önálló könyvtárépület mellett könyvtári szolgáltató helyek kialakításával, illetve mozgókönyvtár (könyvtárbusz) üzemeltetésével történhet a szolgáltatások fogadása.” I. 2. 6. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium kulturális stratégiájában prioritásnak tekinti az élethosszig tartó tanulást (LLL) és a kreativitást  A közművelődés kulcs szerepet játszik az egész életen át tartó tanulás, a „Life-long-learning, (LLL)” területén. A felnőttképzés közművelődési intézményekben szervezett formális, nonformális és informális alkalmai az Európai Unió által is kiemelten támogatott közművelődési tevékenységek, melyek intézményi háttere alapvetően adott Magyarország kistelepülésein, hátrányos helyzetű térségeiben egyaránt. Az itt megszerezhető munkaerő piaci rehabilitációhoz és a sikeres alkalmazkodáshoz szükséges kompetenciák rövid-, közép- és hosszútávon egyaránt, hozzájárulnak a gazdasági versenyképesség javításához, a kulturális autizmus (kulturális szegénység) fokozatos felszámolásához.  A kreativitás és önkifejezés (amatőr tevékenységek, népművészeti hagyomány) közösségei, alkotói Az öntevékeny alkotók és közösségek működésének, társadalmi elfogadásának segítése, a kultúra iránti fogékonyság érdekében a kreativitás önmegvalósítást és életértelmezést biztosító képességének kibontakoztatása, a helyi társadalomra és a munkaerőpiacra gyakorolt kedvező hatásainak bemutatása. I. 2. 7. A Körös-szögi Kistérség kulturális stratégiája A Kistérség stratégiájában bölcsen a kulturális turizmusra fektetett nagy hangsúlyt, mely finanszírozására elsősorban a lehetséges pályázati források kiaknázását jelölte meg, hisz az önkormányzati forrás mindenhol egyre csekélyebb. Nagy hangsúlyt fektet még az értékek megőrzésére, a hagyományápolásra, a kistérség településeinek együttműködésére, kommunikációjára a kistérség ismertté tételére, a művészeti élet serkentésére. A Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulásának Társulási Tanácsa 2006. március 1-jén pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által meghirdetett Közkincs pályázatára, és nyert. Bekerülve az NKÖM Közkincs-programjába a Társulási Tanács létrehozta a Körös- szögi Kistérség Közkincs Kerekasztalát. Üléseiket 2007 decemberében kezdték meg. Ezzel megindult a térség életének első hosszú távú kulturális, közoktatási és közművelődési stratégiai programja. A Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulásának tagjai a nyolc önkormányzat (Békésszentandrás, Csabacsüd, Gyomaendrőd, Hunya, Kardos, Kondoros, Örménykút, Szarvas), és a települések egyes közintézményei. Magánszemély támogatók, a civil társadalom számos szervezete is állandó tagként együttműködési megállapodás keretében vállalták, hogy a szarvasi kistérség közösségi, kulturális és közművelődési értékeinek megőrzése, ápolása illetve fejlesztése céljából egymást segítve együttműködnek kulturális szakmai érdekegyeztető fórum működtetésében. A tagok száma közel 40. I. 2. 8. A közművelődésről szóló 25/1999. (VII. 23.) KT számú rendelet kimondja:

134

35. „1. § A rendelet célja, hogy az önkormányzat a helyi társadalom, a helyi közművelődés adott állapota, igényei és lehetőségei ismeretében meghatározza a település közművelődési feladatait, törekvéseit, azonnali intézkedéseit, megalapozza közép- és hosszú távra a fejlesztés lehetőségeit.” 36. „3. § (1) Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testülete a közművelődés kiemelt céljait a következők szerint határozza meg: 37. a.) a közösségi művelődéshez méltó, esztétikus környezet és infrastuktúra biztosítása, 38. b.) az ifjúság kulturális életének fejlesztése, érdekérvényesítési, művelődési kezdeményezéseinek segítése, az életkori csoportok kulturális kapcsolatainak gazdagítása, 39. c.) a település hagyományainak ápolása, a helytörténeti, honismereti mozgalom fejlesztése, népművészeti, hagyományőrző közösségek működtetése, a helyi társadalom kiemelkedő közösségei, személyiségei szerepének növelése, a lokálpatriotizmus, a "gazdatudat", a helyi értékek védelmének erősítése, a település, környezetvédő, természetbarát közösségek szervezése, támogatása, 40. d.) az etnikai, a kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, gazdagítása, a kisebbségek hagyományainak gondozása, fejlesztése, 41. e.) az élet minőségének, az ünnepek örömeinek gazdagítása, amatőr művészeti körök, műhelyek alkotó táborok segítése, szórakozási és közösségi igényekhez lehetőség biztosítása, 42. f.) a település, a régió természeti, környezeti, kulturális, közösségi értékeinek közismertté tétele, találkozók, fesztiválok, bemutatók, kiállítások rendezése, kapcsolat a testvérváros kulturális intézményeivel, egyesületeivel, a kulturális turizmus támogatása, 43. g.) a munkanélküliség csökkentéséhez felnőttoktatási és az iskolai képzést kiegészítő, képességfejlesztő lehetőségek biztosítása, a humánerőforrás fejlesztése.” A település közművelődési feladatainak meghatározása 44. „ 4. § (1) A helyi lakosság igényeihez igazodó iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőséget biztosítanak a mindkét városrészen működő közművelődési létesítmények és a város középfokú oktatási intézményei. 45. (2) A közösségi emlékezet gazdagítását a településen történtek dokumentálását szolgálja az Endrődi Füzetek megjelentetésének támogatása, a város történetének és jelenének bemutatása az interneten, elszármazott nagyjaink munkásságának megismertetése 46. (3) A helyi kultúra értékeinek megismeréséhez művelődési alkalmak, folyamatok, az élet minőségének gazdagításához, az ünnep együttes örömeihez, az esztétikai élmények megéléséhez, az egyetemes, a nemzeti, az etnikai, a kisebbségi, az ökológiai kultúra értékei megismerésének biztosítása, színházi előadások, hangversenyek, művészeti kiállítások kínálata, irodalmi estek, művészeti baráti körök szervezése. 47. (4) Amatőr művészeti csoportok, alkotó műhelyek, művészeti táborok támogatása, a kiemelkedő tehetségű helyi alkotók közismertté tétele, az önképző tevékenységet segítő pályázatokon a részvétel segítése. 48. (5) A település különböző életkorú, érték- és érdekrendszerű civil közösségeinek igény szerinti segítése, művelődési szándékaik támogatása, településvédő-, szépítő, természet-, környezet-, érdekvédő, közéleti helytörténeti, tudományos kör, egyesület összefogása, számukra igény szerinti fórumok, bemutatók szervezése. Az ifjúság érdekérvényesítési, önigazgatási, művelődési kezdeményezéseinek kiemelt gondozása, intézményi segítése.

135

49. (6) Tájékoztatási alkalmak biztosítása, amelyben helyet kapnak a város kulturális, sport, oktatási, közéleti eseményei a működtetőktől függetlenül, együttműködési alkalmak kialakítása. 50. (7) A közművelődésre szolgáló létesítményekben, a közösségi szintérben a polgárok tájékoztatásához, közösségi művelődéshez, alkotó tevékenységének elősegítéséhez és rekreációjához a célnak megfelelő, esztétikus, célszerű környezet és infrastruktúra, valamint az adott tevékenységet segítők, animáló szakember biztosítása. 51. (8) A lakosság kulturális értékei bemutatásához alkalmak biztosítása, megfelelő szervezőmunkával a bemutató sikerének biztosítása, a különféle művészeti csoportok menedzselése, közérdekű, közhasznú kiállítások szervezése. A helyi újságok, kábeltévé szervezőivel, szerkesztőivel kapcsolatok kiépítése.”

I .

3 . A k ö z m ű v e l ő d é s i k o n c e p c i ó e l k é s z í t é s é n e k c é l j a , a l a p e l v e i

I. 3. 1. A közművelődési koncepció elkészítésének célja Elsődleges cél a kultúrához való hozzáférés minél szélesebb körű biztosítása az esélyegyenlőség növelése érdekében. Egyre jellemzőbbé válik, hogy a kultúra „telekommunikált”, azaz elsősorban a média közvetíti, pedig ez nem pótolja a személyes és közösségi részvételt igénylő művelődést. Általános jelenség az igények átlagos szintjéhez képest is az anyagi kondíciók elmaradása. A közművelődési koncepció elkészítésének célja, az Önkormányzat közművelődésfeladatellátási kereteinek megfogalmazása, a hagyományok és az eddigi tevékenységek tapasztalatai alapján. Figyelembe kell venni a helyi társadalom művelődési igényeit, a lakosság szocio-kulturális helyzetét, és egységes alapelvek szerint meghatározni a város által támogatott tevékenységek körét, azok ellátásának módját és feltételeit, kijelölni a prioritásokat, a szakmai és finanszírozási alapelveket, továbbá a jogszabályi kereteket. Meg kell határoznunk a közművelődés szerepét Gyomaendrőd fejlődésével kapcsolatos önkormányzati elképzelésekben, az önkormányzat érdekeltségét, szerepvállalását és felelősségét e folyamatban. Alapvető fontosságú meghatározni, hogy melyek az Önkormányzat kötelezően és önkéntesen vállalt közművelődési feladatai. Az önkormányzatnak ugyanakkor támogatnia kell a kultúra finanszírozásának új, a civil kezdeményezéseknek az eddigieknél tágabb teret biztosító, sőt azokat ösztönző formáit. A közművelődési koncepciónak tükröznie kell a város kulturális hagyományait, a kultúra napjainkban lejátszódó átalakulását, polgárosodását. A központi irányítás által meghatározott elképzelések mellett, célszerű támogatni civil szférából érkező kulturális igényeket, valamint az európai kultúrával összekötő, az integráció szempontjából meghatározó kulturális eseményeket, kezdeményezéseket. I. 3. 2. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei: 1. A közművelődéshez kapcsolódó jogok érvényesítése során az egyenlő bánásmód követelményeit meg kell tartani. 2. A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek támogatása közcél. 3. A helyi önkormányzati fenntartású könyvtár, a közművelődési megállapodással működtetett közművelődési intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás, világnézet vagy politikai irányzat mellett sem. 4. Mindenkinek joga, hogy:

136

a) megismerhesse a kulturális örökség javait, és ezek jelentőségét a történelem alakulásában, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi önismeret formálásában, valamint az ezek védelmével kapcsolatos ismereteket a könyvtári szolgáltatások, az oktatás, a közművelődés, az ismeretterjesztés, a sajtó és a tömegtájékoztatás útján, b) igénybe vegye a nyilvános könyvtári ellátás rendszerét, a közművelődési intézmények szolgáltatásait, c) műveltségét, készségeit életének minden szakaszában gyarapítsa, közművelődési jogai érvényesítése céljából közösséget hozzon létre, s külön jogszabályban meghatározottak szerint szervezetet alapítson, működtessen, d) művelődési céljai megvalósításához közművelődési közösségi színteret, szervező, szervezeti és tartalmi segítséget kapjon. 5. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy közművelődési jogairól, azok gyakorlásának helyi lehetőségeiről folyamatosan tájékoztatást kapjon különösen a helyi média, sajtó útján.

II. Helyzetelemzés II. 1. Történelmi áttekintés, városunk fekvése, környezete Gyomaendrőd 1982. január elsején Gyoma és Endrőd Nagyközségek egyesülésével jött létre. A több száz éves múltra visszatekintő települések azonos múltja, földrajzi közelségük, a családi és gazdasági kapcsolataik ezer szállal való kötődése az egyesülés erejében rejlő közös jövőbe vetett hit reményével és realitásával számolva lépte át a harmadik évezred küszöbét. Mivel az 1982-es egyesítésig a két település önálló volt, így történetüket is külön-külön kell bemutatni. Gyoma történelme A név jelentésére kétféle magyarázatot ismerünk: torok, torkolat; amit az magyaráz, hogy a Körösök összefolyásánál (azaz a torkolatnál, toroknál) helyezkedik el a település. A másik elmélet szerint a megnevezés ősi magyar személynévi eredetű. 1332-ben említi először hiteles adat Gama, majd 1444ben Gyoma néven. A falu első birtokosai az iktári Bethlenek voltak. A hódoltság ideje alatt a falu sorsa azonos volt a többi alföldi településsel: hol a török csapatok, hol a tatár lovasok, hol a rácok pusztításait szenvedte meg a lakosság. Voltak évek, amikor teljesen elpusztult a falu. Csak a szatmári békekötéstől figyelhető meg ismét egy lassú benépesülési folyamat, amelyet Harruckern János György földbirtokos betelepítési akciója gyorsított fel. Harruckern az idetelepülőknek komoly adó és egyéb kedvezményeket ajánlott fel, és arra is figyelt, hogy egy településre csak egyfajta vallásúak kerüljenek. Így történt, hogy Gyomára főleg reformátusok, Endrődre inkább katolikusok telepedtek le. Gyoma újratelepülésének hivatalos dátuma: 1717. A letelepült lakosság állattartással, majd földműveléssel foglalkozott. A település történetének fontos alakja volt Csepcsányi Tamás, aki 1830-ban németajkúakat telepített Gyomára, ugyanezen évben megszerezte a vásártartási jogot, és szintén 1830-ban mezővárosi rangra emeltette a települést. A 19. század legnagyobb földesura Wodianer Albert volt, aki óvodát, iskolát és templomot építtetett Gyomának. Ennek az időszaknak a közteherviselése nagy gondot jelentett a lakosságnak. Példa értékű volt a település részvétele az 1848-as szabadságharcban. A jobbágyfelszabadítás után kialakult a tanyai gazdálkodás. A foglalkoztatás szempontjából a malmoknak, az Ailer-féle téglagyárnak és a később világhírűvé vált Kner nyomdának (1882-) volt jelentősége. 1858-tól már vasútja is, majd hídja is lett Gyomának, így lehetővé vált, hogy a település intenzíven bekapcsolódjon a környék gazdasági és kulturális életébe. 1877-től járási székhely lett a község bírósággal, ügyészséggel; vagyis a megye északi részének regionális központjává emelkedett. A kultúrában a felekezeti elemi iskolák adták az alapot. Gyoma létesítette a megye első óvodáját is (1841). Gazdasági iskolája, iparos tanonc iskolája működött. Nagy mecénása volt a kultúrának a Kner család. Könyvtárat működtettek, támogatták az iskolákat és a sportéletet, példát mutattak a városszépítésben. Endrőd történelme Nevét feltehetően egy Endre nevű birtokosától kapta. Az első hiteles adat, amelyben említik, egy 1416-ban a váradi káptalan által kiadott oklevél. 1425-ben már jelentékeny településként említik a

137

források, ahol 33 nemes család lakik. A hódoltság idején Endrődöt is elpusztították a törökök, a tatárok, a rácok. Az újratelepülés az l700-as évek legelején kezdődött, több hullámban zajlott le, és az 1760-as években fejeződött be. Endrőd újratelepülésének hivatalos dátuma: 1731. Harruckern János György földesúr katolikus vallásúakat telepített Endrődre. Ez a tényező később döntően befolyásolta a falu sorsát. A letelepült lakosság eleinte csak a saját szükségletére termelt. Később állatokat tenyésztettek eladásra, majd ahogy az utak javultak, gabonafélék eladásával is kezdtek foglalkozni. Katolikusok lévén, a családok 6-8, néha még több gyermek felnevelésére is vállalkoztak, úgyhogy a 19. század elején a környéken egyedülálló demográfiai növekedés indult meg.( 1930-ban megközelítette a 14 000 lakost, jelenleg még a 6000 főt sem éri el )A 19. század végére nyert létjogosultságot a tanyai gazdálkodási forma. Ennek a családi keretek között történő gazdálkodási módnak Endrődön nagy hagyománya lett, úgyhogy 1930-ra a lakosságnak több mint a fele tanyán élt és igen eredményesen gazdálkodott. A kézműipar szinte minden ágában találunk hírneves dinasztiákat. Főleg a mezőgazdaságot kiszolgáló kézműipar fejlődött: kovács, bognár, csizmadia. A bognárok olyan kocsitípust fejlesztettek ki, amelynek egy példánya ma is látható Ópusztaszeren. A kultúrában igen fontos szerepe volt a tanyán élő embereknek. Ez a zárt közösség őrizte legtovább a magyar kultúra kincseit: a szóbeli kultúrát, a szokás kultúrát, de a szőttes mintákban őrizte az ősi motívumokat, a fonott és faragott tárgyakban pedig a formaművészetet. Ebben a tanyavilágban 11 olvasókör működött. Endrődön is volt iparostanonc iskola (1896-), mezőgazdasági népiskola (1916-), és polgári iskolája is volt (1928-1948). A 20. század elején szülőotthon, szegényház, járványkórház, és három gyógyszertár fémjelezte a szociális és egészségügyet. Ebben az időben benzinkút működött, volt egy szálloda, és a megyében az elsők között nyitotta meg Endrőd a moziját. A Népház tekintélyes épülete 1930-tól működött, akkor még színházzal. Az Ipartestület felnőtt kórust tartott fent. E rövid bemutatásból is látszik, hogy elődeink életében milyen fontos szerepet töltött be a kultúra, a közművelődés. Az 1989. március 1.-től városi rangot nyert település Észak Békés-megye egyik meghatározó gazdasági, igazgatási és kulturális központja. A város több mint harmincezer hektáros külterületén a megszilárduló és fejlődő mezőgazdasági egyéni és társas vállalkozások biztosítják az itt élő lakosság többségének megélhetését. Az ipari területen korábban jelentős volt a Háziipari Szövetkezet textil iparával. Napjainkban meghatározó a nyomdaipar, de számos egyéb területen így a cipőiparban, faiparban, élelmiszer feldolgozóiparban található meghatározó számú vállalkozás. A fejlődő és korszerűsödő kereskedelem és szolgáltatás egyes területeken európai színvonalú ellátást kínál az itt élő emberek és az idelátogatók számára. A Budapesttől 160 kilométerre fekvő kisváros elérhető autóval a 46-os főközlekedési útvonalon Mezőtúr és Mezőberény felől, illetve a 44-es számú főútról Szarvas és Kondoros felől, valamint a 4-es főútról Kisújszállás – Dévaványa irányból. A csaknem 15 ezres lakosú Körös-parti városon a Budapest-Lőkösháza vasútvonal halad keresztül. A kiváló közlekedési adottságok, a befektetőknek kínált lehetőségek és feltételek, a vendéglátás, pihenés és szórakozás változatos palettája vonzóvá teheti e várost a gazdasági élet szereplőin túl a szabadidejüket eltöltő vendégek számára is.

II. 2. Népesség A lakosság száma 2008. év elején 14.748 fő. A helyi népesség döntő többsége magyar nemzetiségű, ám számottevő Gyomaendrődön a magukat német (sváb) nemzetiséghez tartozónak vallók száma, valamint a cigány etnikumhoz tartozók. A cigány közösség 1995 óta, a német pedig 1998 óta rendelkezik önálló kisebbségi önkormányzattal. Demográfiai adatok 52.

Év

53.

1995. 1996.

16.543 16.384

138

Állandó

1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008.

16.257 16.210 16.045 15.900 15.600 15.523 15.540 15.399 15.321 15.237 15.144 14.748

Évenkénti születések száma Gyomaendrőd Városban 1986 175

1988 167

1990 176

1992 169

1994 167

1996 138

1998 126

2000 101

2002 127

2004 144

2006 122

A lakosságszám és az évenkénti születések száma folyamatos csökkenést mutat városunkban, és így jelentős problémaként jelentkezik a lakosság elöregedése, melyet felerősít az is, hogy a településünknek nagyon rossz a lakosságmegtartó ereje. Hatalmas a nagyvárosok és a külföld elszívó hatása, amit még felerősít a munkahelyek csekély száma városunkban és környékén. A közművelődési koncepciónak is egyik célja kell, hogy legyen egy olyan kulturális élet kialakítása, mely vonzóbbá teszi fiataljaink számára városunkat. Természetesen ezt a közművelődési koncepció önmagában nem képes megoldani, de összehangolt településfejlesztési koncepcióval, melyben a közművelődés szerepe is tisztázott, az elvándorlási folyamat lassítható.

II. 3. A település szociális helyzete és foglalkoztatottsága Az ÁFSZ jelentése alapján a város 2008 első félévének munkanélküliségi adatai:

Regisztrált munkanélküliek száma Munkanélküliségi ráta 1 évnél régebben nyilvántartásban lévők száma Járadék típusú ellátásban részesülők száma Rendszeres szociális segélyben részesülők száma

Január 976 10,12 172

Február 1049 10,87 168

Március 1034 10,72 164

Április 930 9,64 151

Május 859 8,91 145

Június 832 8,63 148

238

204

191

173

167

149

287

315

342

328

305

283

Regisztrált munkanélküliek hat havi átlaga: 947 fő, mely a munkaképes lakosok (18-60 évesek) 10,7 %-a. A munkaképes lakosság száma: 8826 fő A munkaképes korú lakosság száma viszonylag magas, ám a regisztrált munkanélküliek száma is jelentős. 6125 főt tart el alig 8000 dolgozó (hiszen a munkanélküliek száma 947 fő). Jelentős azoknak a személyeknek a száma, akik regisztrált munkanélküliek, illetve járadékban, rendszeres szociális segélyben részesülnek. A közművelődési koncepció készítésekor figyelemmel lenni az itt lakó emberek szociális, anyagi és kulturális helyzetére is, hiszen a közművelődés egyik célja, hogy segítséget nyújtson ezeknek az embereknek a hátrányaik leküzdésében. A Könyvtáraknak és egyéb közművelődési színtereknek fontos feladata, hogy ön-, továbbképző tanfolyamokat szervezzen a lakosság számára.

II. 4. Értékeink

139

Gyomaendrőd egy pezsgő hangulatú alföldi kisváros Magyarország délkeleti részén. Az országban egyedülálló természeti és kulturális értékeinek köszönhetően egyre több turista keresi fel nyaranta a Békés egyei települést. Az ország legtisztább vizű folyójaként ismert Hármas-Körös partján fekvő Gyomaendrőd nemcsak a horgászok és a vízi sportok kedvelőinek paradicsoma, hanem híres gyógyvizének köszönhetően a gyógyulást keresők kedvelt úti célja is. Az országban, de Európában is egyre ritkábban talál a turista olyan érintetlen, sajátos hangulatú alföldi tájat, halakkal teli holtágakat, olyan folyóparti ártereket, ahol országos, sőt nemzetközi jelentőségű növény- és állatvilág található. A festői partszakaszokkal, füzesekkel kísért holtágak fürdésre, horgászatra és vízi sportokra csábítják a látogatókat. A romantikus ártéri erdők, ligetek, vízpartok valódi pihenést kínálnak a természetkedvelő turistáknak. Gyomaendrőd nemcsak természeti szépségeivel, hanem gazdag kulturális értékeivel is büszkélkedhet, ilyen megőrzendő értéket képviselnek és közvetítenek a városban működő amatőr művészeti csoportok, melyek működésének segítése, támogatása fontos önkormányzati cél és feladat. Több évtizedes hagyományra tekint vissza a néptánc, társastánc és színművészet kultúrájának ápolása. A hagyományok ápolása és átadása mellett jelentős tevékenységük a művészeti nevelés, melynek célja, hogy a meghatározott valóságismereti és gondolati tartalmak közvetítésével a tanulókban olyan szintű esztétikai igény és érzék kifejlesztése, amely a személyiségnek belső tartást, biztonságot ad. Fedezzék fel magukban azt a művészi alkotótevékenységet, amelyet irányítás nélkül is tudnak végezni, úgy, hogy az örömet is okozzon számukra. Néptánc A tánc a legősibb művészet. Míg a művészetek anyagát, kifejezési készségeit az emberi kéz alkotta, addig a tánc anyaga és eszköze maga az emberi test. A tánccal a lélek olyan tartalma jut kifejezésre, aminek megjelenítésére, közvetítésére a nyelv nem alkalmas. A tánc belső lelkiállapotot fejez ki, sajátos formakészleteivel, a hagyományok megőrzésével. A Körösmenti Táncegyüttes 1967- ben alakult, helyi fiatalok kezdeményezésére. A környező városok néptánc mozgalmaihoz hasonlóan a fiatalok nagy lendülettel kezdtek hozzá a népi kultúra megismeréséhez, megőrzéséhez. A szerzett tapasztalatok és a kitartó munka eredményeként egyre több alkalommal nyílt lehetőség arra, hogy színpadon mutathassák be népünk kultúráját. A sikeres szerepléseknek köszönhetően az egész ország megismerte a Körösmenti Táncegyüttes nevét, s a hazai fesztiválok és versenyek mellett egyre gyakrabban kapott meghívást nemzetközi fesztiválokon való szereplésre is. A színvonalas szereplések eredményeként az együttes és táncosai, számos díjat szereztek a szakmai zsűri értékelése alapján. Mint például: Nívódíj, Különdíj, Legjobb koreográfus, Legjobb koreográfia, Arany gyöngyös- Aranysarkantyús táncos, Kiváló Táncegyüttes cím. A sikereknek és a népszerűségnek köszönhetően egyre több fiatal kapott kedvet a néptánc elsajátításához. A törvényi előírásoknak megfelelően, szakképzett pedagógusokkal, a városban működő művészetoktatási intézmény felvállalja az utánpótlásképzést. Az oktatás elsődleges célja, a meghatározott követelmények teljesítésével történő képesség fejlesztés, amelyet a művészeti műveltség megalapozásával, elmélyítésével és állandó fejlesztésével lehet elérni. Az iskola lehetővé teszi, hogy a művészeti iskolából kikerülő fiatalok önbizalommal, kiváló alkalmazkodó képességekkel, jó kommunikációs készséggel, megfelelő rátermettséggel, az élet igényeihez rugalmasan alkalmazkodjanak, a társadalmi életben eligazodjanak. A művészetoktatás elősegíti a tanulók kulturális igényeinek, kreativitásának fejlődését, a művészetek számos területén. A leírtakat alátámasztva fontos helyet kell, hogy elfoglaljon a művészetoktatás a felnövekvő ifjúság életében, mert csak így adható át és örökíthető a kultúra, a művészetek iránti igény kialakítása. Meg kell találni a megfelelő motiváló hatást, a megfelelő támogatási lehetőséget a művészetoktatás éltetéséhez. Cél, hogy heti rendszerességgel találkozzanak a gyermekek a művészetek széles lehetőségeivel (kézműves foglalkozások, zenei képzések, társastánc-, néptánc oktatás). Társastánc Az első társastánc klub 1972. tavaszán a gyomai Katona József Művelődési Ház egyik műkedvelő művészeti csoportjaként jött létre s ebben a formában működött a kilencvenes évek elejéig. 1992-től az akkor életre hívott társastánc alapítvány fenntartásában működött 2001 tavaszáig. Ekkor a sporttörvény adta lehetőséggel élve önálló sportegyesületté vált. A nyolcvanas években felvett Rumba

140

nevet megtartva ma a klub Rumba Táncsport Egyesület néven működik. A klub alapító tanára Zsoldos Ildikó volt, akit Nyíri Lajos követett s tíz évig vezette eredményesen a klubot. A klub művészeti vezetői és a kitartó növendékek arra törekszenek, hogy a tánckultúra megőrzésével, ápolásával hirdessék a fiatalok körében ezt a kulturális lehetőségeket. Az eltelt három és fél évtizedben a klub többször ért el országos szintű eredményeket, sikereket és elismeréseket, melyek közül az 1997ben kapott Gyomaendrődért Emlékplakettre a legbüszkébb. A harmincöt évből - melyben országos bajnoki arany, ezüst és bronzérem, valamint Nívó Díj is megtalálható - az elmúlt öt év, de különösen a 2007. év volt a legsikeresebb. Az elért eredményekkel a klub évek óta előkelő helyet foglal el az ország táncklubjainak éremtáblázatán. A Magyar Táncsport Szakszövetség minden évben, az előző évi bajnokságokon elért eredmények és helyezések alapján, rangsorolja a százhúsz hazai táncklubot. A gyomaendrődi Rumba Táncsport Egyesület a 2007-ben elért összesített eredményei alapján bekerült az ország hat legeredményesebb táncklubja közé. A Kner Tánc- Sport Egyesület Gyomaendrőd másik társastánc klubja. 1999-ben pár fiatal kezdeményezésére és mint egy szegedi tánc egyesület kihelyezett tagozataként megkezdték városunkban működésüket. Önerőből működött a klub, amely így is nagy sikereket tudhatott magáénak, hiszen 2000-ben az Országos Bajnokságokon elindított 3 párosból, mind az országos bajnoki döntőben táncolhatott. A nagy sikereknek és a sok fellépésnek köszönhetően egyre elismertebbek lettek, és megnőtt az érdeklődés klub iránt. 2001. januárjában megalakult a Kner Tánc – Sport Egyesület. Ekkor már a létszám kb. 100 fő volt, igazolt versenyző 34 fő. A szervezet elsődleges célja a gyermekek, fiatalok művészeti sportra való nevelése. Versenytáncos nem mindenkiből lesz, de azok akik már a táncok alaplépéseit elsajátítják, kulturálisan és művészileg is sokkal gazdagabbnak érezheti magát. A társastánc mozgalom éltetésével ki lehet és ki kell alakítani a felnövekvő ifjúság mozgáskultúrájának ismeretét, mely a kultúrált szórakozás egyik feltétele. Színjátszás Városunkban 16 éves hagyománya van az amatőr színjátszásnak. A Komédiás Kör vezetője, rendezője, dramaturgja először cipőipari szakmunkás diákokból verbuvált műkedvelő színjátszókkal kezdte el a munkát, akikkel nem kevés sikereket ért el. A Komédiás kör színészeinek nincs könnyű dolguk, hiszen a hivatásos színészekkel ellentétben ők iskolai tanulmányaik mellett, téli, nyári szünetekben szakítanak időt a próbákra és gyakran bizony élvezetesebb előadást adnak, mint a sokat megélt és látott színészek. Miközben nézi őket az ember szinte teljesen elfelejti, hogy a színpadon játszó Mr. és Mrs. a kis szomszéd Béluska, Ágika , akit gyermekkorától kezdve ismer. Bonyolult karakterek, cselekményes színdarabok, drámai fordulatok színesítik előadásaikat. Egyszerre 2-3 színésszel próbálnak, mert így érnek rá és évente 2-3 darabot adnak elő. Színészeik között az alsó tagozatosoktól az egyetemistákig megtalálhatóak a diákok. Hét éven át volt a Kör színésze Balázs Andrea, aki ma a Karinthy Színház tagja. Sokat járnak Köröstarcsára, Körösladányba, Nagyenyedre, Torockóra, Magyarlapádra. A nagyenyedi diákok pedig rendszeresen járnak ide a színjátszó táborba. Elismerések, díjak: Az első igazi sikert Petőfi Sándor: A helység kalapácsa című vígeposszal, a ’92 tavaszán megrendezett fesztiválon elért ezüst minősítés hozta. A diákszínjátszó tábort idén 12. alkalommal rendezték meg városunkban, mely nem kis munkát követel Hajdú László vezetőtől és a SZAKE-tól. 1994 óta évente arany minősítés az Országos Diákszínjátszó Tábor fesztiválján, ám 1995-ben gyémánt minősítés. A legjobban sikerült darabjuk a rendező szerint a Margarida asszony című monodráma volt. Ezzel Balázs Andrea bejutott az ODE (Országos Diákszínjátszó Egyesület) minőségi fesztiváljára, mint a legjobb női főszereplő. A dombóvári fesztiválon is sikeresen szerepeltek, ahol Varga Éva és Kondor Nóra lett a két legjobb női főszereplő. Jutalomként egy 12 napos osztrák drámatáborba mehettek. 2008-ban az Országos Diákszínjátszó Fesztiválon arany, ezüst minősítés valamint különdíjak. Ebben a művészeti tevékenységben lehetősége nyílik minden résztvevőnek, hogy a saját egyéniségét kibontakoztathassa. Gyakorolja a határozott, magabiztos kiállást, megszólalást a nyilvánosság előtt.

141

II. 5. SWOT-analízis

A közművelődési tevékenységhez kapcsolódó erősségeket és gyengeségeket illetve az intézményeket körülvevő külső környezet által indukált lehetőségeket és veszélyeket elemzi az alábbi táblázat: Erősségek Gyengeségek  Sok a közművelődési célú civil szervezet  Nincsenek általánosan elfogadott célok, elképzelések.  Van együttműködés a szervezetek és az intézmények között.  Bizonyos területeken nem megfelelő az intézmények közötti kommunikáció.  A kultúraközvetítő funkció, az informális tanulás tudományos megalapozottsága  A megfelelő technikai feltételek és kiemelkedő helyzeti előnyt jelent. eszközök nem állnak rendelkezésre.  Változatos, színes rendezvények  Nincs megfelelő összhang a rendezvények szervezésekor  Hagyományőrzés, hagyományápolás  Nem rendszerezett a PR, a reklám  Magas színvonalú művészeti csoportok  Anyagi források hiánya  Kulturális sokszínűség  Turisztikai kisvállalkozások hiánya  Testvérvárosi kapcsolatok  Szakmai együttműködés hiánya  Összefogás hiánya  A közösségi színterek egyre romló állapota Lehetőségek Veszélyek  A természeti különlegességek kihasználása  Anyagi, és ebből adódóan emberi erőforrások hiánya  Pályázatok által forrás teremtése lakosság anyagi lehetőségei,  A tudásalapú társadalom megkívánja a  A munkanélküliség, szegénység közművelődés kiszélesítését és a szélesebb  Demográfiai szerkezet negatív folyamatai körű intézményi szerepvállalást. ( elvándorlás, elöregedés)  Történelmi múltunkból adódóan kulturális örökségünk nemcsak a nemzeti,  Érdektelenség, közömbösség a kultúra hanem a regionális kultúrának is része. iránt.  Az LLL (élethosszig tartó tanulás) fontos  A kulturáltsági igény, szükségletek eleme az önművelés, amely nagyrészt az közötti nagy különbségek informális- nonformális tanulás által  A kulturális piac tisztázatlan valósul meg. versenyfeltételei.  Nemzetközi kapcsolatok bővítése  Nem megfelelő jogszabályi környezet.  Országos alkotótáborok rendezése,  A környező települések rendezvényeinek művésztelep életre hívása elszívó hatása  Elmaradó infrastrukturális fejlesztések  Rossz állapotú utak  Turisztikai beruházások tőkehiánya

142

III. A közművelődési intézmények és a közművelődésben résztvevő szervezetek bemutatása III. 1. Katona József Városi Művelődési Központ A közművelődés intézményrendszerében jelentős változás történt az 1990-es évek végén. 1999. február 1.-től a Katona József Városi Művelődési Központ, mint önkormányzati intézmény megszűnt. Az intézmény üzemeltetésére az önkormányzat pályázatot írt ki. A nyertes pályázó közművelődési megállapodás keretében egyéni vállalkozóként működteti az intézményt. A megállapodásban rögzített önkormányzati támogatással az intézmény ellátja a gyomai településrész közművelődési feladatát. Számos civil szervezetnek közösségi teret biztosít, rendezvényeivel a település kulturális életének egyik központja. Az intézményben többek közt a Gyomaendrődi Őszi Tárlat, az amatőr gyomaendrődi művészek kiállítása kerül évente megrendezésre. Az együttműködés első öt évének elteltével az önkormányzat és az intézmény működtetője áttekintette a közös munkát és a közművelődési megállapodást újabb öt évre megkötötték. A koncepció készítésének időszakában kerül sor a Katona József Művelődési Központ működtetésének újbóli áttekintésére, a közművelődési tevékenység kölcsönös kiértékelésére és a további együttműködés kereteinek átgondolására. III. 2. Közösségi Ház

A Közösségi Ház többféle szervezeti felépítésben működött az elmúlt években: más közművelődési intézménnyel összevontan, majd a Polgármesteri Hivatal szakfeladatán közművelődési szakember foglalkoztatásával. Az Önkormányzat a Katona József Művelődési Központhoz hasonlóan pályázatot írt ki a Közösségi Ház működtetésére a költséghatékonyság növelése céljából. A pályázati eljárás eredményes volt, több pályázó közül az Önkormányzat a Templárius Alapítvánnyal kötötte meg 2006. március 01. napjával a közművelődési megállapodást. A megállapodás határozatlan idejű, az alapítvány tevékenységéről évente beszámol a Képviselő-testületnek. A Közösségi Ház programjai az endrődi városrész közművelődését szolgálják, és helyet ad a városrész civil szervezeteinek. A lakosok igényeihez alkalmazkodva főként a közösségi lét különböző formáinak segítése a fő tevékenység. Ezen kívül rendezvényeknek, kiállításoknak, közéleti-, közérdekű összejöveteleknek, gyűléseknek, tanfolyamoknak színhelye a közművelődési színtér. Minden évben megrendezésre kerülő Májusi Tárlat - helyi festők alkotásaiból, Sport-fotó kiállítás, Hajó- és repülőmodell kiállítás, óvodai és iskolai rajz és fotó kiállítás. III. 3. Városi Könyvtár

A Városi Könyvtár részben önálló önkormányzati intézmény. A könyvtári feladatok ellátásán túl rendezvényeivel gazdagítja a város irodalmi életét. A könyvtári feladatellátást két intézmény látja el településünkön. Az előző közművelődési koncepcióban is célként fogalmazódott meg a könyvtári feladatellátás egy intézménybe való integrálása. Az 1997. CXL. törvény 67. § (1) bekezdés kimondja, hogy városokban elsődlegesen önálló intézményben kell a nyilvános könyvtári ellátást biztosítani. Ennek a törvényi előírásnak eddig is megfelelt az Önkormányzatunk, hiszen a gyomai városrészen önálló intézményként működött a könyvtár. Az endrődi városrészen a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6/C § (3) bekezdésében foglaltak szerint az iskolai és nyilvános könyvtári feladatok ellátását egy feladat-ellátási helyen oldja meg a Rózsahegyi Kálmán Könyvtár. Erre a formára azért került sor, mert az endrődi városrészen a lakosság száma lényegesen kevesebb, mint a gyomai részen, mely lehetővé tette a kétféle feladat egy helyen történő ellátását. Az elmúlt tíz év alatt bebizonyosodott, hogy a könyvtár magas színvonalon elégíti ki mind a tanulók, mind a könyvtárat látogató lakosok igényeit. Az intézményi összevonást követően a fenti törvényhelynek maradéktalanul eleget tesz az önkormányzatunk, hiszen a két könyvtárat összevonva egy önálló intézményként kívánja tovább működtetni a könyvtári egységeket. A könyvtár egyesítésével az intézmény működése során egységes szakmai szempontok érvényesülése valósul meg. Az intézményi átszervezés 2008. szeptember 01. napjával lépett hatályba. Az intézmény neve: Határ Győző Városi Könyvtár

143

Székhelye: Telephelye:

Gyomaendrőd, Kossuth u. 50. Határ Győző Fiók Könyvtár Gyomaendrőd, Blaha u. 21.

Az intézmény székhelyén nyilvános könyvtári feladatellátás valósul meg, míg az intézmény telephelyén a nyilvános könyvtári feladatellátás mellett a továbbiakban is biztosítja az iskolai könyvtári feladatellátást. Az Önkormányzat keresi annak lehetőségét, hogy a két városrész között, központi helyen, egy épületben helyezze el a könyvtárat, a költséghatékonyabb működtetés megvalósítása céljából. A Könyvtár Kossuth u. 50. szám alatti épülete erősen leromlott állapotú, felújításra és korszerűsítésre szorul, míg a fiókkönyvtár épületegysége a Tájházhoz való elhelyezkedése okán helytörténeti kiállítóhelyként hasznosítható tovább. Megfelelő épület jelenleg nem áll rendelkezésre, azonban a város vezetése folyamatosan vizsgálja a lehetőségeket, hogy a könyvtári feladatellátás modern, a XXI. századnak megfelelő körülmények között valósulhasson meg, így kielégítve a gyomaendrődi lakosok igényeit.

III. 4. Endrődi Tájház és Helytörténeti Gyűjtemény A Tájház 1977 óta működő intézmény. A Tájház berendezésével a XIX. század eleji paraszti életet mutatja be. A Tájház szomszédságában lévő épület megvásárlásával méltó helyre került az egyre gyarapadó helytörténeti gyűjtemény, melyből több állandó kiállítás is megtekinthető:  Bepillantás Endrőd régmúltjába – régészeti kiállítás  Tímár Máté emlékszoba  Csizmadiák és cipészek Endrődön a XIX. sz – XX. sz. fordulóján  Kunkovács László fotóművész etnofoto kiállítása. A Tájház kiemelt hangsúlyt fektet a népi kézműves mesterségek bemutatására. Lehetőségeikhez mérten az iskolai elméleti oktatásban szereplő néprajzi és helytörténeti anyag gyakorlati, valamint tárgyi megismertetését rendhagyó múzeumi órák keretében segíti elő. A múzeum közművelődési tevékenysége elsősorban a helyi identitástudat erősítését szolgálja, de a nagyszámú nyári turista látogatottság miatt felvállalták - a leginkább városi közegből érkező látogatók - a paraszti lakáskultúra és életmód minél hitelesebb bemutatását. A gasztronómiai programjaik kiszélesítették a látogatók körét:  Hagyományos endrődi disznótor a tájházban 2004-ben kísérletként tervezett program olyan jól sikerült, hogy az elmúlt években visszatérő, közkedvelt programmá vált. A résztvevők betekinthetnek a hagyományos endrődi disznótor munkálataiba és megkóstolhatják a jellegzetes endrődi ízeket.  a hagyományos ételkészítési bemutató program, melyen a látogatók megismerhetik a helyi ételek (kemencében sült kelt tészták, vászonfazékban helyi specialitások) készítésének régies módjait. Az intézmény részt vesz a helyi emlékek védelmében, melynek eredményeként egyre több kulturális objektum újul meg vagy kerül védettség alá. Nyaranta néprajzi tábort szerveznek néprajz szakos hallgatók és helyi fiatalok részvételével. Számos erdei iskolás gyerekcsoport látogat el a múzeumba, nagy létszámmal vesznek részt kézműves és sütő programjaikon. A múzeumok feladata, legfontosabb célja saját anyagának bemutatásán kívül, hogy az emberek ismerjék fel a környezetükben lévő régi tárgyak értékét, tekintsék azokat a múltban élt emberek, saját őseik emléke őrzőjének, a múltbeli életmód hírmondójának, becsüljék azokat, s e szemlétet, a régi tárgyak iránti szeretet adják át a fiataloknak. Az intézményvezető muzeológus bevonja a tájházat az ország szakmai vérkeringésébe, több tudományos programban vesz részt az intézmény. Kistérségi Közművelődési-muzeológiai Szolgálat A Körös-szögi kistérségben Gyomaendrőd kulturális szerepe növekszik, mely magával vonja a település kulturális infrastruktúrájának kiépítését és fejlesztését. A Gyomaendrődön évek óta működő

144

tudományos, hagyományőrző és közgyűjteményi rendezvények bekapcsolták településünket a tudományos, néprajzi tanácskozások, továbbképzések és hagyományfeltáró, hagyományőrző rendezvények országos hálózatába. A 2008. évi Közkincs pályázat elnyerése lehetővé tette, hogy városunkban fejlesszük a kulturális infrastruktúrát és az ehhez kapcsolódó szolgáltatást. A pályázaton elnyert nyolc millió forint segítségével, a Közösségi Ház földszintjén – jelenleg használaton kívüli hátsó helyiségekben kialakításra kerül a kistérségi helytörténeti, néprajzi, turisztikai és kulturális civil szerveződések adatbázisát létrehozó kistérségi közművelődési- muzeológiai szolgálat. A szolgáltatás szorosan kapcsolódik az Endrődi Tájház és Helytörténeti Gyűjteményhez, hiszen a gyűjtemény vezetője tölti be a referensi munkakört. A közművelődési muzeológiai referens segíti a kistérség településeit a közművelődési és hagyományőrző programjainak kialakításában, az ehhez kapcsolódó pályázatok felkutatásában és megvalósításában, a kistérség közgyűjteményeinek szakmai munkájában és serkenti azok együttműködéseit. A kistérség kulturális és hagyományőrző, népművészeti, népi kézműves civil szerveződéseinek szaktanácsadását a referens végzi. A létrejövő adatbázis naprakész információkat fog nyújtani a kistérségben élő és tevékenykedő kulturális civil szervezetek munkájáról, a térségben megjelenő helytörténeti, néprajzi, közművelődési, turisztikai kiadványokról és az ezekhez kapcsolódó kulturális műhelyekről. A gyomaendrődi székhelyű kistérségi kulturális központ működése során törekszik majd összefogni a kistérség közművelődéssel és muzeológiával foglalkozó szakembereit, akik közös műhelymunkában (kutatás-analizálás- koncepciókészítés) elősegítik térségünk közművelődési és ehhez kapcsolódó szolgáltatások minőségének fejlődését.

III. 5. Vidovszky Béla Helytörténeti Gyűjtemény – Városi Képtár A Képtár működtetésével városunk méltán büszke lehet arra, hogy helyet tud biztosítani egy állandó képzőművészeti kiállítóhelynek. A Képtár helyi civil kezdeményezéssel jött létre, mutatva, hogy a közművelődés területén létjogosultsága van a civil szervezetek jelenlétének. A Vidovszky Béla Városi Képtár a Közalapítvány Gyomaendrőd Város Közgyűjteményeiért fenntartásában működik. A képtárban állandóan megtekinthetőek Vidovszky Béla festményei és személyes emlékei, Corini Margit, a párizsi éjszaka festőjének festményei, Illéssy Péter grafikái és festményei valamint Pásztor János szobrai a Magyar Nemzeti Galériából. Évente négy-öt időszaki tárlatot rendeznek a fenti művészekkel személyes vagy szellemi kapcsolatban álló alkotók munkáiból, valamint a megyei és városunkból elszármazott kortárs képzőművészek alkotásaiból. III. 6. Kner Nyomdaipari Múzeum

A Kner család ősei vándor könyvkötők voltak, Kner Sámuel telepedett le Gyomán. Gyermekei közül Izidor is az ősi mesterséget folytatta. Inasévei alatt könyvkötészetet tanult, de elsajátította a betűszedés és a nyomtatás fortélyát is, melynek akkor vette hasznát, amikor szülőfalujában, Gyomán 1882-ben egyszemélyes vállalkozásba kezdett és megalapította a nyomdáját. Az alapítást követő egyszerű nyomda felszereléseit csak néhány év múlva tudta korszerűsíteni. Anyagi lehetőségei növekedésével bővítette üzemét: új épületbe költözött, egyre korszerűbb technikai eszközöket, gépeket vásárolt, s nőtt a foglalkoztatottak száma is. A kezdeti években Kner Izidor községi igazgatási és egyházi nyomtatványokat készített. Ezeket váltották fel a közigazgatási nyomtatványok, s az 1901-es belügyi közigazgatási reform hatására a gyomai nyomda lett e nyomtatványok egyik magyarországi készítője és forgalmazója, mely számára a gazdasági alapot jelentette. 1904-ben már 1500-féle nyomtatvány volt a nyomda raktárában, és a zökkenőmentes működéshez Knerék az első világháborút megelőző években már 150 főt foglalkoztattak. Kner Izidor a nyomdaalapítástól kezdve foglalkozott könyvkiadással, ám ennek minősége és kiadói politikája elsőszülött fiának, Kner Imrének munkába állása után változott meg. Kner Imre lipcsei tanulmányai után 17 évesen lett a nyomda műszaki vezetője, s egyre jobban ő határozta meg a könyvkiadás minőségét és milyenségét. A Kner család korának haladó szellemű embereivel került kapcsolatba, akiknek munkái a gyomai nyomdában láttak napvilágot. Így rajtuk keresztül a

145

Budapesttől távol eső, kulturális és szellemi téren hátrányos helyzetű térségben élő Kner család bekapcsolta a települést az ország szellemi vérkeringésébe, és biztos megélhetést nyújtott a környék lakosainak. A nyomda 1949-ben került állami tulajdonba. A magyarországi rendszerváltás után 1991. január 1-jétől önállógazdasági egységként Gyomai Kner Nyomda Kft. néven működött az üzem, majd 1992. január 1-jétől magántulajdonba került és 1994. április 1-jétől átalakult részvénytársasággá 180 millió Ft jegyzett tőkével. A privatizációt követően minden évben egy-egy nagyobb beruházásra került sor: A beruházások eredményeként a Gyomai Kner Nyomda Rt. a privatizációt követő több mint 10 év alatt változatlan dolgozói létszám mellett meghatszorozta árbevételét Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy határozott, hogy a Kner Család Gyomaendrődön és Gyomaendrődért végzett tevékenységének elismeréseként a városközponthoz közeli régi piactéren Gyoma neves szülötteihez méltó emlékhely kialakítását hoz létre. A Kner Nyomdaipari Múzeum - Magyarország egyetlen nyomdaipari múzeuma - 1970 óta működik Kner Imre egykori lakóházában, mely 1925-ben épült Kozma Lajos építész-grafikus tervei alapján, népies barokk stílusban. A múzeum kiállítása bemutatja a Kner család tagjainak munkásságát és a Kner Nyomda történetét az 1882-es alapítástól napjainkig. III. 7. Emléktermek, emlékhelyek

A gyomaendrődi pedagógusok és lelkes népművelők fontosnak tartják a hagyományok ápolását, azok továbbörökítését a felnövekvő nemzedékben. Tudatosítani akarják, hogy múltunk egyben a jövőnk is, ezért fontos, hogy ismerjük a városunkban élt és élő, értünk tevékenykedő pedagógusokat, művészeket. Városunkban öt emlékszoba valamint emlékhely működik, ebből kettő a Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda gondozásában, egy a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskolában, egy a Városi Képtárban egy pedig az Endrődi Tájházban. -

-A Darvas Tibor Emlékterem a Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda Hősök úti épületében kapott helyet, tisztelegve ezzel a nagyszerű tanár és munkatárs előtt, akit mind a gyerekek, mind a kollégái tiszteltek és szerettek. A mai napig is sokat emlegetik egykori munkatársai. Darvas Tibor magyar-történelem szakos tanár volt az iskolában. Nevéhez fűződik a Darvas Tibor Versmondó, Meseillusztrációs és Prózaíró Verseny.

-

A Beranek Ottóné Emlékterem 2007. júniusában a Kis Bálint Napok keretében került átadásra szintén a Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda Hősök úti épületében, a Darvas Tibor Emlékszoba mellett. Beranek Ottóné méltán kiérdemelte ezt az elismerést, hiszen nagyszerű pedagógusi pályát mondhat magáénak a biológia szakos tanárnő. Éppúgy szerették és tisztelték kollegái, mint tanítványai, akikkel számtalan megyei és országos versenyen ért el előkelő helyezést.

-

-A Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola aulája méltó helyet ad az épület névadójának, a gyomaendrődi születésű színésznek, Rózsahegyi Kálmánnak. Nevéhez fűződik az évente megrendezésre kerülő Rózsahegyi-napok, mely alkalomból ünnepséggel és különféle színes programokkal tisztelegnek a diákok és pedagógusok a nagyszerű endrődi színészpedagógus előtt.

-

A Városi Képtárban a gyomai születésű Vidovszky Béla Emlékhely őrzi a híres festő emlékét, aki élete kilencven éve alatt több mint kétezer festményt készített, s ebből öt az Országház falait díszíti.

-

Az Endrődi Tájház és Helytörténeti Gyűjtemény falai között található a Tímár Máténak emléket állító terem. Tímár Máté endrődi születésű író, költő, aki irodalmi szintre emelte Endrőd nyelvjárását, ország- világnak megmutatta annak szépségét.

III. 8. Varga Lajos Sportcsarnok A Városi Sportcsarnokot (korábban részben önálló önkormányzati intézmény) 2000. február 1.-től öt évre 2005. február 28.-ig az önkormányzat a Sporttrio Kft.-nek üzemeltetésre átadta. Az önkormányzat a megbízási szerződésben kötött feltételekkel, az üzemeltetőt évente meghatározott 146

összeggel támogatja. A Sportcsarnok továbbra is térítésmentesen igénybe vehető az oktatási intézmények kötelező testnevelési óráinak megtartására. 2005. március 01. napjától az üzemeltető személye változott, az önkormányzat pályáztatási eljárás lefolytatásával választotta ki az új üzemeltetőt: a Gyoma Gyöngye Kft.-ét. A Kis Bálint Általános Iskola Sportegyesületének javaslatára a Sportcsarnok 2008. június 1. napjával felvette a Varga Lajos nevet. Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elismeri, és tisztelettel adózik Varga Lajos, kiváló sportember, tornászolimpikon, a tornasportban és edzői tevékenységében elért eredményei előtt. Az intézmény neve: Varga Lajos Sportcsarnok. A sportcsarnok számos kulturális programnak ad helyet, és alkalmas lehet nagyszabású vásárok, kiállítások és kistérségi rendezvények megrendezésére ezért, mint potenciális kulturális helyszínnel számolnunk kell az intézménnyel a város közművelődési koncepciójában.

III. 9. Tourinform-iroda A Tourinform-iroda nem utazási iroda, hanem egyfajta bemutatóterem, amely elsősorban a település/térség fogadószobája, kirakata, ahol a vendég a térségi és nemzeti idegenforgalmi kínálattal egyaránt találkozik. Alapvető feladata a turisztikai látnivalókról, szolgáltatásokról, programokról, lehetőségekről a belföldi és külföldi turisták naprakész, átfogó informálása, a működési terület megismertetése, jó hírének erősítése. Hogyan kapcsolódik mégis a közművelődési feladatellátáshoz? A közművelődési lehetőségeket városunk nem csak a helyi lakosok szolgálatába kívánja állítani, hanem az idelátogatóknak is programokat kíván felkínálni, és segíteni a szállásfoglalásban. Városunk érdeke, hogy színvonalas kulturális programokkal csalogassuk a vendégeket és megfelelően propagáljuk azokat. A látogatóknak tájékoztatást kell nyújtani a helyi látnivalókról, programokról, és ezt a feladatot, azaz a „hírverést” látja el a Tourinform-iroda, mely 2008. január 01. napjától az önkormányzati programok fő társszervezője a civil szervezetek együtt.

III. 10. OMart Könyvesbolt Az OMart Könyvesbolt egy igazi kulturális műhely. Vezetője rendszeresen bemutatkozási lehetőséget biztosít a helyi íróknak, költőknek. Programjaik között író- olvasótalálkozók, koncertek, hangversenyek (a helyi kórus szereplésével), könyvbemutatók kapnak helyet. Együttesük a Tűzmenedék együttes, melyet helyi pedagógusok hoztak létre 2005-ben megzenésített verseket ad elő (József Attila, Weöres Sándor, Gergely Ágnes).

III. 11. Utakon Kulturális Egyesület tevékenységi körébe az Apolló Mozi és Pódium Kávézó működtetése tartozik. Teret biztosít a helyi fiatalok önkezdeményező csoportjainak, együtteseinek bemutatkozására. Lehetőséget ad magyar filmek közönségtalálkozójára. Kortárs művészek vándor kiállításainak ad helyet. E tevékenységek végzésével az Egyesület egyik kulturális központjává vált.

III. 12. Helyi média       

Szó-Beszéd- független városi havi lap Városunk Gyomaendrőd –a keresztény nemzeti gondolat hírnöke Gyomaendrődi Hírmondó-az Önkormányzat Szócsöve Új Újság –városi újság Gyomaendrőd Város honlapja, melyen megtalálhatóak az aktuális és archív hírek MCOnet- Gyomaendrőd- Online - a város az aktuális híreit az MCOnet honlapján is hirdeti. Videokrónika- a szarvasi Bagi László minden helyi rendezvényünkről és a testületi ülésekről készít felvételt, melyet esténként a Körös TV-ben tűznek műsorra a Körös szögi kistérség más kulturális eseményeivel együtt.

III. 13. A kisebbségi önkormányzatok közművelődési tevékenységei A helyi kisebbségi önkormányzatok saját hatáskörükben - a rendelkezésére álló források keretei között - intézményt alapíthatnak és tarthatnak fenn, különösen a helyi közoktatás, a helyi írott és elektronikus média, a hagyományápolás és a közművelődés területén.

147

A helyi közoktatás, a helyi média, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a kisebbségi lakosságot e minőségében érintő települési önkormányzati rendeletet a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő helyi kisebbségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg. A kisebbségi települési önkormányzat, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat kapcsolatot tarthat bármely kisebbségi szervezettel, egyesülettel, velük együttműködési megállapodást köthet. Cigány Kisebbségi Önkormányzat Feladatuknak tekintik a gyomaendrődi roma hagyományok ápolását, identitásuk megőrzésének elősegítését. A hátrányos helyzetű roma lakosság oktatásának, szociális felzárkóztatásának elősegítése szintén fontos célkitűzése a szervezetnek. Közreműködésük a cigány kisebbség életkörülményeinek javításában, foglalkoztatásuk elősegítésében valamint a cigány etnikum érdekeinek képviseletében elengedhetetlen. Hagyományos nyári rendezvényük az Országos Cigányzenész Találkozó és népi gasztronómiai rendezvény. Német Kisebbségi Önkormányzat Céljuk és feladatuk a gyomaendrődi német nemzetiségi hagyományok ápolása. E célt hivatott elérni a minden év februárjában megrendezésre kerülő Sváb Batyus bál. Feladatuknak tartják a nemzetiségi identitás megőrzésének, a német nemzetiségi nyelvoktatás elősegítését, valamint a német nemzetiségi érdekek képviseletét. Visszatérő programként nyári nyelvi tábort rendeznek a gyomaendrődi gyermekek számára. III. 14. A Polgármesteri Hivatal közművelődési tevékenysége

Az Önkormányzat közművelődési tevékenységét elsősorban a Polgármesteri Hivatalon keresztül látja el, a közművelődési tevékenységet ellátó civil szervezetekkel, intézményekkel való szoros együttműködés mellett. A hivatal koordinálja az állami ünnepek alkalmából tartandó helyi rendezvényeket, társadalmi eseményeket, egyes kulturális és közösségi programokat, a helyi értékek bemutatását segítő nagyobb alkalmakat. A koncepció elfogadásával párhuzamosan az önkormányzati alapok elbírálásának, a közművelődési rendelet felülvizsgálatával a civil szervezetek városi rendezvényeken való részvételét összehangoltabbá kell tenni. A koncepcióban meghatározott privilégiumokat a rendelet felülvizsgálatával érvényre kell juttatni. Az önkormányzat közművelődési feladatait intézmények fenntartásával – Tájház, Határ Győző Városi Könyvtár – valamint közművelődési megállapodás keretében - Közösségi Ház, Katona József Művelődési Központ – látja el. Az önkormányzati közművelődési, kulturális kiadásokat a koncepció 1. számú melléklete tartalmazza. III. 14. 1. Az Önkormányzat Képviselő-testülete által létesített alapok Az Önkormányzati alapok – ifjúsági, sport és civil – kötött felhasználású támogatásával valósul meg számos városi rendezvény, a városhoz köthető irodalmi alkotások kiadása. Az alapok pályázati keretéből a gyomaendrődi civil szervezetek részesülhetnek, előnyt élvez az a pályázó szervezet, aki tevékenységével jelentősen növeli a város hírnevét, hagyományokkal rendelkezik, magas színvonalon végzi tevékenységét, karitatív jellegű, a lakosság aránylag nagy létszámának biztosít tartalmas kulturált szabadidő eltöltést. A következőkben felsorolt alapok összege az éves önkormányzati költségvetési rendeletben kerül meghatározásra. Ifjúsági alap A 12/1995. (IV. 18.) KT. számú rendelete az ifjúsággal kapcsolatos egyes kérdésekről 5. § /1/ bekezdése: „Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete először 1996. évi költségvetésében - a Képviselő-testület által meghatározott összegű - ifjúsági alapot hoz létre.” Célja: Az ifjúsági alapból pályázat keretében támogatható az a szervezet vagy magánszemély, aki az ifjúság szabadidejének kultúrált és hasznos eltöltésére olyan programmal rendelkezik, amelyet a gyakorlatban legalább fél éve sikerrel alkalmaz. Az éves költségvetésben meghatározott alap pályázati úton kerül felosztásra. A 2. számú melléklet 2004. évtől a pályázati alap, ezen belül a kötött felhasználású támogatások, fennmaradó pályázható támogatások összegét valamint a támogatott pályázók számát mutatja be.

148

Sport alap Először a 334/1997. (X. 22.) KT. sz. határozattal elfogadott Sportkoncepció, majd a magasabb szintű 8/2001. (III. 30.) KT. számú rendelet a sportról 9. § határozza meg a sportfinanszírozás rendszerét ezen belül a sport célú kiadások mértékét. Célja: a településünkön működő olyan sportszervezetek támogatása, akik jelentős eredményeket értek el a versenysportban, akik az utánpótlás nevelését is folyamatosan biztosítják. Új sportágak beindításával is elősegítik a fiatalság egészségmegőrzését, a rendszeres testedzést. Jelentős szerepet vállalnak a testkultúra, az egészséges életmód népszerűsítésében. A 3. számú melléklet a 2004. évtől a pályázati alap, ezen belül a kötött felhasználású támogatások, fennmaradó pályázható támogatások összegét valamint a támogatott pályázók számát mutatja be. Civil szervezetek támogatási alap Az alap létrehozását a 384/1998. (XII. 15.) KT. számú határozat rendelte el. Célja: Az intézményesített közművelődési feladatokon túl az egyéb közösségi művelődési célok és annak színteréül is szolgáló civil szervezetek támogatása. A 4. számú melléklet a 2004. évtől a pályázati alap, ezen belül a kötött felhasználású támogatások, fennmaradó pályázható támogatások összegét valamint a támogatott pályázók számát mutatja be. Az 5. számú mellékletben azt mutatjuk be, hogy évente a pályázható összegekből milyen összegű kulturális támogatás került megállapításra

III. 15. A közművelődési feladatellátást segítő intézmények, szervezetek III. 15. 1. Közoktatási intézmények A kultúra iránti fogékonyság kialakítása gyermekkorban kezdődik, ezért esélyt kell teremteni arra, hogy a gyermekek a kultúrát örömforrásnak, hasznos útmutatónak, életük részének tekintsék. Cél, hogy a magyar iskolák és közművelődési intézmények közvetítsék a kultúrát a tanulóknak. Oktató-nevelő munkájukkal hozzájárulnak az ízlés és a színvonalas művelődési igény kialakításához. A művészetek megszerettetése, sőt művelése, a gyermek készségeinek fejlesztése egyaránt a közoktatás és közművelődéshez tartozó feladat. A gyermekkori élmények meghatározzák a felnőtt kulturális igényét. Nagy lehetőség, hogy városunkban gyermekeink készségeiknek megfelelő művészeti ágakban képezhetik magukat zene-, képző-, tánc-, és színművészet területén. Iskoláink ünnepi programjai gazdagon ápolják és hirdetik kulturális értékeinket: a Kner Imre Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium Kner-napi, a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola Rózsahegyi-napi és a Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda Kis Bálint napi rendezvénysorozataival. Ezeken az ünnepeken városunkból elszármazott nagyjaink visszatérve emlékeztetik a mai tanulóifjúságot, hogy tanulni, a művészeteket megismerni, művelődni érdemes és szükséges. Rangos események a Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény vizsgaelőadásai, kiállításai. A felsorolás a teljesség igénye nélkül történt, mert városi ünnepeink hangulatát is a tanulóifjúság műsorszámai teszik emlékezetessé, a ballagási ünnepek alakalmával zsúfolásig megtöltik utcáinkat az ünneplők hozzátartozói. Hogy hogyan ünnepelünk iskolában vagy iskolán kívül, kulturáltságunkról árulkodik. Ezt is tanítani lehet és kell. III. 15. 2. Közművelődési Tanács 2008. február 26-án Gyomaendrődön a 1997. évi CXL. Törvény 82-83. §-a alapján megalakult a Közművelődési Tanács. Az alapító szervezetek adatai:  Galaktika Baráti Kör  Nagycsaládosok Gyomaendrődi Egyesülete –  Körösök Vidékéért Egyesület  Gyomaendrődi Újhold Kulturális Egyesület –  Kulturális Egyesület Gyomaendrőd –

149

     

Utakon Kulturális Egyesület – Fekete Színház Egyesület – KNER BRIDZS SE – Értékek Megmentése a Jövőnek Alapítvány – OMart Könyvesbolt – FOLT-STOPP –

A Közművelődési Tanács működésének jogi háttere: 54. 82. § A közművelődés helyi, lakossági képviselete érdekében településenként, fővárosi kerületenként legfeljebb hároméves időtartamra egy-egy Közművelődési Tanács (a továbbiakban: Tanács) alakítható. A Tanács elsődlegesen a lakossági igények megjelenítésének, a kulturális érdekérvényesítésnek és a közművelődési tevékenységek önkéntes összehangolásának rendszeres és folyamatos helyi fóruma. 55. (8) A Tanács 56. a) véleményt nyilváníthat, illetőleg javaslatot tehet a település közművelődési tevékenységével kapcsolatos valamennyi kérdésben, 57. b) az önkormányzat által közművelődési célra biztosított pénzügyi támogatás felhasználását és a vagyoni eszközök célszerű használatát a vonatkozó döntések, illetve az éves önkormányzati költségvetési tervezet és a zárszámadás alapján figyelemmel kíséri, véleményezi, 58. c) elősegíti a különböző közművelődési szervezetek együttműködését. 59. (9) A Tanács ülései nyilvánosak és a működése során keletkezett dokumentumokba bárki betekinthet és azokról - másolási díj ellenében - másolatot kaphat. 60. (10) A Tanács működési feltételeit tagjai biztosítják.

III. 15. 3. Civil szervezetek: Gyomaendrőd Város közigazgatási területén a hivatal által regisztrált civil szervezetek száma 75. Tevékenységük alapján a civil szervezetek száma: Tevékenységi kör Civil szervezetek száma Egészségügyi jellegű szervezetek 6 Iskolát, óvodát segítő szervezetetek 9 Vadászattal, halászattal, kisállattenyésztéssel kapcsolatos szervezetek 8 Mezőgazdasággal, környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos szervezetek 8 Közművelődés célú szervezetek 15 Sportszervezetek 14 Szociális és karitatív jellegű szervezetek 7 Hobbi és szabadidős szervezetek 4 Egyéb 4 Közművelődés célú szervezetek, amatőr művészegyüttesek:  „Bethlen Gábor” Mezőgazdasági és Élelmiszergazdasági Oktatási-Képzési Alapítvány 5500 Gyomaendrőd, Hősök u. 40. 2008-ban tízedik alkalommal megrendezésre került Sajt és Túró Fesztivál megálmodója és társrendezője. Az iskola fontos tevékenysége még a határon túli magyarsággal való kapcsolattartás.  Gyomaendrőd Társastánc Mozgalmáért Alapítvány 5500 Gyomaendrőd, Áchim u. 1/1. A Rumba Táncegyüttes fenntartója, városunk programjait színvonalas előadásaikkal teszik még színesebbé, nemzetközi táncversenyeken öregbítik Gyomaendrőd hírnevét.

150





    

 

Gyomaendrődi Zenebarátok Kamarakórus Alapítvány 5500 Gyomaendrőd, Mikszáth u. 33. Hangversenyek rendezése, gyomaendrődi rendezvényeken való fellépéseikkel gazdagítják Gyomaendrőd kulturális programjait. Tagjainak száma 21 fő. Honismereti Alapítvány 5502 Gyomaendrőd, Endrődi u. 21. közhasznú alapítvány. Településünk helytörténetének feltárásával foglalkozik. Az alapítványnak megközelítőleg 40 tagja van. Endrődiek Baráti Köre 5502 Gyomaendrőd, Endrődi u. 21. Feladatának tekinti a hagyományok ápolását, őrzését és az elszármazottakkal való kapcsolattartást. Kner Múzeum és Könyv Alapítvány 5500 Gyomaendrőd, Kossuth u. 10. A Kner Nyomda Múzeum fenntartója. Körösmenti Táncegyüttes Alapítvány 5500 Gyomaendrőd, Kossuth u. 9. A Körösmenti Táncegyüttes fenntartója. Gyomai Szülőföld Baráti Kör 5500 Gyomaendrőd, Áchim u.18. Hagyományőrzés, az elszármazottakkal való kapcsolattartás. Kulturális Egyesület Az egyesület keretein belül működik a Színfolt Mazsorett Csoport valamint a Komédiás Kör. Céljai között szerepel Gyomaendrőd kulturális életének gazdagítása, amatőr színjátszók pályára orientálása. Múzeumbarátok Köre Gyomaendrőd, Sugár u. 20. helyi régészeti gyűjtemény gazdagítása, a kutatási munkálatok támogatása, előadássorozatok szervezése. Tagjainak száma 56 fő. Utakon Kulturális Egyesület 5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 5. Az egyesület tevékenységének az Apolló Mozi és Pódium Kávézó ad helyet.

III. 16. Testvérvárosi kapcsolatok Gyomaendrőd Város testvérvárosi kapcsolatainak kiépítése mintegy tizenöt éves múltra tekint vissza. A Nagyenyedi testvérvárosi kapcsolat a gyomaendrődi Bethlen Gábor Szakképző Iskola és a nagyenyedi középiskola közötti testvériskolai kapcsolatból fejlődött ki. 1993. október 1-3-a között a gyomaendrődi városi delegáció tagjai a Nagyenyed Város Polgármesterétől kapott meghívásnak tettek eleget. A testvérvárosi kapcsolat kialakítása eredményes volt, a két város polgármestere aláírta a testvérvárosi szerződést. Ez egy jelentős eseménynek számít, mivel a városnak addig nem volt testvérvárosi kapcsolata. A kapcsolat jól működik, hiszen a testvérvárosi látogatások szép számmal követik egymást és évente meghívást kap három gyomaendrődi fiatal a nagyenyedi Ifjúsági INTERART Alkotótáborba. A testvérvárosi kapcsolat ápolásával egymás kultúrájának megismerése mellett nagy hangsúlyt kap a határon kívül élő magyarok kulturális életének támogatása, a magyarságtudat éltetése. 1999. november 4-8-a között Németországban tartózkodott a polgármester a RUMBA Társastánc Klub kíséretében. A látogatás tulajdonképpeni célja valamilyen német kapcsolat kialakítása volt. Azelőtt két évvel Jessennel próbáltak testvérvárosi kapcsolatot kialakítani, melyre sajnos nem került sor. Első lépésként a polgármesterek személyes találkozására került sor, majd ezt követően a német küldöttség a következő év tavaszán jött Gyomaendrődre. E partneri kapcsolat kiépítési szándék végül megrekedt a kezdeményezés szintjén. 2003. tavaszán a németországi Schöneck város polgármesterének meghívására Dr. Dávid Imre polgármester vezetésével önkormányzati delegáció látogatott el a hangulatos kisvárosba, az önkormányzati delegáció célja a testvérvárosi kapcsolat felvételének előkészítése volt. A vendéglátók megmutatták a város látnivalóit, a jóléti és közösségi létesítményeket és egyéb nevezetességeket. A korábban Gyomaendrődön szerzett benyomás és látogatás eredményeként szándéknyilatkozatban fejezték ki a felek, hogy a két város között hivatalos partneri – testvérvárosi - kapcsolat jöjjön létre. Schöneck polgármestere és a település delegációja 2003. októberében Gyomaendrődre látogatott, ekkor ünnepélyes keretek között aláírásra került a testvérvárosi kapcsolatok felvételéről szóló okirat. Az elmúlt öt év alatt szoros kulturális kapcsolat alakult ki a két város között. Gyomaendrőd harmadik testvérvárosa Pilzno városa Lengyelországból. A két város között 2004. június 19.-én került sor a testvérvárosi megállapodás aláírására. Mindhárom testvérvárossal

151

folyamatos és szoros kulturális kapcsolatot ápol önkormányzatunk. A kulturális kapcsolat révén amatőr művészegyütteseink számos színvonalas műsorral léphettek fel országhatárainkon kívül. A 2008-as évben a Képviselő- testület felhatalmazta Várfi András polgármestert partneri együttműködés megkötésére a szlovák Vrútky városával. Ha a kapcsolat működik, a későbbiekben Vrútky a 4. testvérvárosa lehet Gyomaendrődnek. A szlovák város gimnáziuma a Kner Imre Gimnáziummal tart iskolai kapcsolatot.

III. 17. Gyomaendrődiek Világtalálkozója 2007 októberében harmadik alkalommal került sor a Gyomaendrődiek Világtalálkozójára. Mintegy 200 városunkból elszármazott, de szívében gyomaendrődi polgár látogat el örömmel és nosztalgiával a háromévente megrendezésre kerülő program keretében városunkba. Számos kulturális program mellett – komolyzenei hangversenyek, képzőművészeti kiállítások – az iskolák tanulói mutatják meg, hogy hogyan is élünk a jelenben, városunkban. A találkozón természetesen lehetőség van bensőséges hangulatú baráti beszélgetésekre is az elszármazott és a gyomaendrődi emberek között. E program megrendezésével városunk múltját és jelenét kívánjuk összekapcsolni és erősíteni. Célünk, hogy minél többen kísérjék figyelemmel városunk kulturális életét, mind jobban megismerjék a város természeti kincseit.

IV. A közművelődési koncepció céljai, a célok eléréséhez tervezett feladatok IV. 1. Közművelődési koncepcióval szembeni elvárások

A közművelődési koncepciónak illeszkednie kell az általános településfejlesztési koncepcióhoz. Az elvárásokban azokat az általános területeket nevezzük meg, melyek fejlesztésében a közművelődésnek szerepet kell vállalnia:  Az idelátogató turisták számára tegyük vonzóbbá, csalogatóbbá városunkat.  A gyomaendrődről elszármazott polgárok szívesen látogassák szülővárosukat, vigyék hírnevét ismerőseik körében.  A város polgárai számára sokszínű közművelődés biztosítása, melynek segítségével a mára már ellaposodott kulturális élet fellendüljön.  Újraéledjenek a néphagyományok, népszokások és öröklődjenek a felnövekvő ifjúság körében.  A település negatív demográfiai folyamatainak lelassítása, a város lakosságmegtartó szerepének növelése. A megfogalmazott elvárások csak együtt értelmezhetők, hiszen a hagyományőrzés erősítésével nő a polgárok városhoz való kötődése, ugyanakkor vonzóbbá tehetjük településünket a turisták, az elszármazottak számára. 60.1.1

60.1.2 IV. 2. Célkitűzések, feladatok, önkormányzati elvárások A közművelődés területén elérni kívánt célok megfogalmazása mellett meg kell határozni a célokhoz rendelt feladatokat, eszközöket. E feladatok meghatározásával megfogalmazódnak az önkormányzat közművelődés szereplői felé közvetített elvárásai is. 60.1.3

152

60.1.4

60.1.5

Célkitűzések: A közösségi művelődéshez illetve a város hagyományainak ápolásához méltó, esztétikus környezet és infrastruktúra biztosítása, ennek lehetőség szerinti folyamatos fejlesztése. 60.1.6

.

A saját fenntartású intézmények működtetése, a szakmai szolgáltatás folyamatos fejlesztése.

60.1.7 A feladatvállalás anyagi hátterének biztosítása az önkormányzati költségvetési keretén belül, lehetőség szerint.

Feladat

2008-ban végzett 2013-ban elvárt tevékenység tevékenység

Az intézmények eredményes működéséhez biztosítja az éves költségvetésében közművelődési megállapodásban szereplő önkormányzati támogatást, az önkormányzati intézmények esetében pedig a működési költségeket és a pályázatokon való részvételhez szükséges önkormányzati önrészt.

Költséghatékony működtetés, magas szakmai színvonal megtartása mellett

határidő

Szerepvállalás

Költséghatékony Polgármester működtetés, Intézménymagas szakmai rendszer színvonal megtartása mellett

folyamatos

anyagi : önkormányzat

Folyamatosan vizsgálja a közművelődési intézményrendszer Költségvetés költséghatékonyabb működtetésének módját, e körben a elkészítésekor meglévő intézményrendszert nem tekinti merev struktúrának

Folyamatos tevékenység

Polgármester Pénzügyi Osztály

folyamatos


Fokozatosan törekedni kell a közművelődési tevékenységet eseti támogató szponzori kör szélesítésére.

Átgondolt ne csak polgármester egy-egy rendezvényhez

folyamatos

anyagi szponzori kör

153

Felelős

kapcsolódjon

Feladat


Felelős

határidő

Szerepvállalás

Pályázatírók

folyamatos

Önkormányzat anyagi szerepvállalásának csökkentése

2012. dec. 31.


Pályázati források megkeresésével a meglévő infrastruktúra folyamatos fejlesztése

folyamatos

Az Önkormányzat vállalja, hogy a koncepció időszakában egy -alkalommal külső szakértő bevonásával megvizsgálja, hogy az önkormányzati közművelődési feladat-ellátás, annak szervezeti, szakmai és finanszírozási elvei megfelelnek-e a jogszabályi követelményeknek., hogyan valósulnak meg a koncepció e célkitűzései

Következő polgármester ciklusra szóló koncepciót a szakértői megállapításokra támaszkodva lehet elkészíteni

154

Célkitűzések:

Annak a kulturális sokszínűségnek a megőrzése, amely önmagában is érték. 60.1.8 Hagyományőrzés, hagyományápolás gyomaendrődi tradíciók megőrzése és átadása A helyi társadalom közösségeinek i szintér biztosítása

Feladat


Felelős

határidő

Szerepvállalás

Gyomaendrődiek Világtalálkozóját Gyomaendrőd Három évente Város Önkormányzata a település civil szervezeteinek kerüljön sor a közreműködésével háromévente megrendezi. A IV. megrendezésére Világtalálkozóra 2009 márciusában kerül sor Gyomaendrőd várossá avatásának 20. évfordulója alkalmából.

-Három évente kerüljön sor a megrendezésére -Jobban be kell vonni a civil szervezeteket a találkozó megszervezésébe

Polgármester Intézményfelügyeleti iroda Civil szervezetek

A találkozó időpontja előtt fél évvel A találkozó évében a költségek megtervezése

Anyagi és szervezési Önkormányzatok -civil szervezetek

Gyomaendrőd ünnepeihez (várossá avatás március 01., nincs ………………) évente rajz és irodalom pályázatokat hirdessen meg az önkormányzat az ifjúság számára és a nyerteseket az ünnepekhez kötődő rendezvényen, jutalmazza meg a polgármester (így elősegíthetnénk, hogy az ifjúság jobban magáénak érezze a városi ünnepeket).

Évente kerüljön kiírásra a pályázat helyi hagyományőrző civil szervezetek részvételével

Polgármester Intézményfelügyeleti iroda Oktatási intézmények

Meghirdetés: minden év …….... Elbírálás: ……… Díjátadás ……………

Anyagi és szervezési Önkormányzatok -civil szervezetek

155

Feladat Földrajzi környezetünk és történelmi-kulturális hagyományaink okán fontos feladat a környezeti kultúra, természetvédelem segítése, valamint a meglévő környezeti értékekkel való gazdálkodás szemléletváltása, a tulajdonosi szemlélet kialakítása, a közművelődés eszközeivel: - gyermekek bevonása környezetszépítési akciókba – „A tisztább és ápoltabb Gyomaendrődért” c. környezetszépítési versenyhez a gyermekeket rajzpályázattal vonja be Önkormányzatunk -


Felelős

határidő

Szerepvállalás

Már hagyományosan megrendezett rajzpályázat

Polgármester Városüzemeltetési Osztály

Folyamatos


versenyek, hagyományőrző táborok megrendezésének támogatása – önkormányzati Pályázat alapján alapokra benyújtott pályázatoknál előnyt élveznek támogatott tevékenységek

Alapvető fontosságú a Gyomaendrődön élő, illetve a Őszi Tárlat Gyomaendrődi születésű alkotóművészek munkájának Városi Képtár és figyelemmel kísérése, velük a város kulturális életét Tájház kiállításai érintő kérdésekben az együttműködés: - Őszi Tárlat megrendezésének támogatása, - Az állandó kiállítóhelyek – Tájház, Városi Képtár működésének támogatása, - Ideiglenes tárlatok megrendezése a Polgármesteri Hivatalban.

Feladat

Minden évben kerüljön meghirdetésre

Polgármester Prioritáson Intézményfelügyeleti alapuló rendszeres Iroda támogatás

Továbbá a Polgármesteri Hivatal épületeiben kiállítások szervezése évente

2008-ban végzett 2013-ban elvárt tev. tevékenység

156

folyamatos

Polgármester Intézményfelügyeleti iroda Városi Képtár és Tájház

Felelős



határidő

Szerepvállalás

Mind a Katona József Művelődési Központnak, mind a Közösségi Háznak - a kiemelt művészeti közösségek mellett lehetőséget kell adniuk egyéb amatőr művészeti csoportok és szakkörök szerveződésének, civil szervezeteknek. - bemutatkozó lehetőséget kell biztosítaniuk a város és környéke, valamint az innen elszármazott alkotó művészeinek, amatőr művészeti csoportoknak. - lehetőséget kell adniuk az önszerveződő civil csoportoknak különféle rendezvényeik megtartására, segíteniük kell a közösségfejlesztést. A Határ Győző Városi Könyvtár - bemutatkozó lehetőséget biztosít a város és környéke, valamint az innen elszármazott alkotó művészeinek, amatőr művészeti csoportoknak. - lehetőséget ad az önszerveződő civil csoportoknak különféle rendezvényeik megtartására, segíti a közösségfejlesztést.

Közösségi szintér Közösségi szintér biztosítása biztosítása

Civil fórumok szervezése, nem rendszeres jelleggel

Rendszeresen megtartott civil fórumok

Közösségi szintér biztosítása Író-olvasó találkozók megszervezése

Közösségi szintér biztosítása Író-olvasó találkozók megszervezése

157

Katona József Művelődési Központ, Közösségi Ház

folyamatos


Formázott: Felsorolás és számozás

Határ Győző Városi Könyvtár

folyamatos


60.1.9

Célkitűzések. -A helyi társadalom közösségei, személyiségei szerepének növelése, a lokálpatriotizmus, a helyi értékek védelmének erősítése, a helyi kulturális nyilvánosság és tájékoztatás fejlesztése. 60.1.10

-A közművelődési feladatokat ellátó intézmények egymás közötti, és az önkormányzat felé irányuló kommunikációjának

hatékonyabbá tétele, az együttműködés feltételeinek erősítése. 60.1.11

-A közművelődési feladatok ellátása során folyamatos kapcsolattartás és együttműködés a civil szervezetekkel, a kulturális

célú tevékenységet végző gazdasági vállalkozásokkal, az egyházi szervekkel, a helyi médiával, az egyéni és helyi közösségi kezdeményezésekkel. 60.1.12 -A lakosság közművelődési tájékoztatása és közművelődési képviseletének elősegítése. Feladat


Felelős

határidő

Szerepvállalás

Gyomaendrőd Város Önkormányzata az 1997. évi CXL. számú törvényben meghatározott közművelődési, helyi és várhatóan kistérségi feladatokat a Katona József Művelődési Központtal valamint a Közösségi Házzal, a Határ Győző Városi Könyvtárral és a koncepcióban megnevezett stratégiai partnerekkel (közművelődési intézmények, civil szervezetek) tervezi megvalósítani. A városi közművelődési program végrehajtásában a polgármester koordinálásával az Aljegyző és az Intézményfelügyeleti Iroda munkatársa együttműködik: a Katona József Művelődési Központtal, a Közösségi Házzal, a Határ Győző Városi Könyvtárral, a Városi Képtárral az Endrődi Tájházzal a városban működő kisebbségi önkormányzatokkal, a városban működő általánosés középiskolákkal, az alapfokú művészetoktatási intézménnyel, a Közművelődési

Elsősorban rendezvényekhez kötött, nem rendszeres együttműködés

Éves rendezvényterv alapján való együttműködés megvalósítása

Polgármester Aljegyző Intézményfelügyeleti Iroda

minden év októbere a következő évi rendezvényterv összeállítása

Anyagi és szervezési: – önkormányzat, civil szervezetek

Elsősorban rendezvényekhez kötött, nem rendszeres együttműködés

Éves rendezvényterv alapján való együttműködés megvalósítása Az előző feladatnál szélesebb körű együttműködés kialakítása


minden év októbere a következő évi rendezvényterv összeállítása


158

Tanáccsal, civil szervezetek koordinációs fórumával. Minden év október 20-ig meg kell határozni Gyomaendrőd Város következő évi programját (éves rendezvényterv). Az éves rendezvényterv mellékletét képezi a közművelődési együttműködési megállapodás, melyben rögzítik, hogy a város közművelődési feladatellátásában miként működnek együtt, kölcsönösen mit vállalnak: a városi ünnepségek, megemlékezések, rendezvények meghatározása, nemzeti ünnepeink tematikájának meghatározása a feladatok arányos elosztása a városban működő oktatási intézmények és művészeti csoportok között, iskolai rendezvények segítése. Kiemelkedően fontos a közművelődési együttműködés a városban működő civil szervezetekkel, kisebbségi önkormányzatokkal és művelődési közösségekkel. Évente a városi program összeállításába be kell vonni a civil szervezeteket. Szükséges, hogy a polgármester vezetésével működjön a civil szervezetek koordinációs fóruma, melynek keretében kölcsönös megállapodás jön létre a közművelődési feladatvállalásokról. Ez alapján kaphatnak előnyt a közművelődési feladatot ellátó civil szervezetek az önkormányzat részéről juttatott évenkénti anyagi támogatások elosztásánál. Konkrét feladat: civil szervezetek koordinációs fórumának megalakítása - Civil szervezetek regisztrációjának felülvizsgálata Határidő: 2009. július 31. - Felhívás a civil szervezetek számára, hogy részt kívánnak-e venni a Koordinációs Fórumon Határidő: 2009. július 31. - A Civil Szervezetek Koordinációs Fórumának megalakítása. Határidő: 2009. augusztus 31. A fórum szervezete:

Nem elég széles A létrehozott civil körű az egyeztetés fórum bevonásával kell az éves rendezvénytervet összeállítani


Minden október 20-a

Eseti


Folyamatos

Civil szervezetek koordinációs fórumán keresztül rendszeres együttműködés

Ténylegesen működő a Jelenleg nem közművelődési működik ilyen feladatokban fórum a városban aktívan résztvevő Civil szervezetek koordinációs fórum

Polgármester Aljegyző Intézményfelügyeleti Iroda Fórum

2009. július 31.

2009. július 31. 2009. 31.

159

év Anyagi és szervezési: – önkormányzat, civil szervezetek

augusztus


Elnök - polgármester, Intézményfelügyeleti iroda munkatársa jegyzőkönyvvezető, tagok: a Közművelődési Tanács 1 fővel képviseltesse magát, valamint a jelentkező civil szervezetek.

Anyagi és Megalakulás után szervezési: –civil folyamatos szervezetek

Feladat


Felelős

határidő

Szerepvállalás

Gyomaendrődi Hírmondó megjelenésének támogatása. Gyomaendrőd Város lakói hiteles tájékoztatása a város mindennapjairól, így a kulturális és közművelődési hírekről. A Határ Győző Városi Könyvtár - kiemelt feladata, a településsel kapcsolatos információk összegyűjtése, megőrzése és szétsugárzása. E feladat végrehajtása során él az intézményi, illetve a városi honlapon történő megjelenítés lehetőségével is. - együttműködik a helyi közgyűjteményekkel a lakosság jobb információs ellátása érdekében (közös építésű hagyományos és elektronikus adatbázisok létrehozása, forrásmegosztás a helyismerettel kapcsolatos irodalom digitalizációs programjának elindításánál).

Folyamatos megjelentetés, színvonalas szakmai munka

Folyamatos megjelentetés, színvonalas szakmai munka

Polgármester Gyomaendrőd Közéletéért Egyesület

folyamatos

anyagi önkormányzat

Folyamatos működtetés

Folyamatos működtetés

Folyamatos együttműködés

Határ Győző folyamatos Adatbázis Városi Könyvtár létrehozása és Civil szervezetek folyamatos együttműködés és működtetés

160

:


60.1.13 Célkitűzés:

Feladat

. A Körös-szögi Kistérségben betöltött kulturális szerepének növelése


Felelős

határidő

Szerepvállalás

Polgármester Intézmények vezetői

Folyamatos Minden év októbere éves rendezvényterv elkészítésekor


folyamatos


A Katona József Művelődési Központ, a Közösségi Ház, eseti valamint a Határ Győző Városi Könyvtár megfelelő programok beindításával bekapcsolja a városkörnyéken, kistérségben lévő községek lakosságát.

Rendszeres, előre megtervezett

Egyre jobban kibontakozó követelmény a város -környékével, kistérséggel való közművelődési együttműködés. Szükséges, hogy a Polgármester a kistérség elnökével, az érintett polgármesterekkel illetve a térségben működő közművelődési intézményekkel egyeztesse az együttműködés tartalmát, konkrét formáit és anyagi vonzatait.

Rendszeressé váló Polgármester megbeszélések, egyeztetések, közös programok megvalósítása

60.1.14

161

60.1.15

Célkitűzések:

Az élethosszig tanulás megvalósítása, önképzés, továbbképzés biztosítása, iskolán kívüli képzések segítése A szabadidő hasznos eltöltéséhez programok és színterek biztosítása

Feladat

Mind a Katona József Művelődési Központnak, mind a Közösségi Háznak - kiemelten szerepet kell vállalniuk az állampolgárok felkészítésében az információs társadalom kihívásaira való megfelelésre, a modern információ/kommunikáció technológia eszközei kezelésének elsajátítására használóképző tanfolyamok megtartásával. - tartalmi munkájában rendszeresen kapjon nagyobb figyelmet, az úgynevezett létkultúrával összefüggő "célzott" kínálat (pl. vállalkozások "megszólítása", ifjúság sajátos problémái, nyugdíjasok, kertgazdaság, az eltérő település részek és lakossági rétegek művelődési szükségleteinek gondozása stb.) - legyen szerves része az intézmények munkájának a mindennapi élet praktikus szükségleteihez kapcsolódó, életvitelt, szokásrendet befolyásoló, a mentális rehabilitációt szolgáló közösségek, alkalmak, programok szervezése. Ebben folyamatos együttműködés szükséges a civil szervezetekkel. -

2008-ban végzett tevékenység

2013-ban elvárt tevékenység

Közösségi szintér biztosítása

Közösségi szintér biztosítása

Nem rendszeres jellegű rendezvények, fórumok, képzések szervezése

Rendszeresen visszatérő képzésekkel, programokkal álljon a lakosság szolgálatába

162

Felelős

határidő

Szerepvállalás

Intézmények vezetői

folyamatos


Feladat A Határ Győző Városi Könyvtár közművelődési könyvtári szolgáltatást nyújt a város lakóinak, azonban nem hiányozhatnak feladatellátásából az alábbi tevékenységek: - minden dokumentumtípusra kiterjedő inflációt követő – azt netán meghaladó – állomány gyarapításával hozzájárul a helyi lakosság tanulásához, információszerzéséhez, és a szabadidő hasznos eltöltéséhez. - a közösségi internet-hozzáférési helyek a lakosság információs társadalom kihívásaira való felkészülését szolgálják. - kiemelt feladatai közé tartozik a hátrányos helyzetűek információhoz való jutás esélyegyenlőségének megteremtése, speciális szolgáltatások beindításával. Kiemelten az olvasási nehézségekkel küzdők segítése a hátrányok leküzdésében. - a városi munkaerőpiaci-helyzet fejlesztéséhez a munkanélküliek számára meghirdetett szolgáltatásával, a távtanulás lehetőségeinek megismertetésével járul hozzá. - eszközeivel, meglévő dokumentumállományával, illetve más könyvtárak dokumentumainak átkölcsönzésével segíti az egész életen át tartó tanulás megvalósítását. A város oktatási intézményei jobban használják ki az állandó kiállítóhelyek adta lehetőségeket, ugyanakkor a Városi Képtár, az Endrődi Tájház biztosítsa az oktatási intézmények számára kihelyezett tanórák megtartását.

2008-ban végzett tevékenység

2013-ban elvárt tevékenység

Folyamatos állománygyarapítás

Folyamatos állománygyarapítás

Folyamatosan működő


Együttműködés kialakítása az iskolákkal, Városi Prózamondó verseny megtartása

Folyamatos együttműködés, Városi Prózamondó verseny megtartása

Kialakítani a rendszerét, feltételeket

Folyamatosan működő Nem használják maximálisan a kiállítóhelyek nyújtotta lehetőségeket

Felelős

határidő

Szerepvállalás

Intézményvezetője

folyamatos


Szorosabb Intézményegyüttműködés, vezetők tanévenként két alkalommal jussanak el a diákok a kiállítóhelyekre

folyamatos

Anyagi és szervezési: – önkormányzat, oktatási intézmények



163

Célkitűzés: Feladat

A város vonzóbbá tétele a turisták számára –turisztikai, idegenforgalmi célok megvalósítása

2008-ban végzett tevékenység Fontos közművelődési feladat az idegenforgalmi és a eseti turisztikai célok megvalósításában való részvétel. Itt önmagában is fontos szerepe van az amatőr művészegyütteseknek. A már kialakult, bevált formákat megtartva tovább kell fejleszteni az együttműködést a turisztikai szervezetekkel gazdagítva a már meglévő idegenforgalmi célzatú, úgynevezett nagyrendezvényeket.

2013-ban elvárt tevékenység Az éves rendezvényterv alapján megszervezett rendszeres együttműködés

Felelős

határidő

Szerepvállalás


Folyamatos, minden év október az éves rendezvényterv elfogadása


A kulturális turizmus elősegítése érdekében kiemelt Eseti jellegű Rendszeres fontosságú a visszatérő és folyamatos rendezvények rendezvények programok meghonosítása (komoly és könnyűzenei koncertek, biztosítása Komédiás Kör fellépései, szabadtéri mozi, tematikus filmvetítések ….)




Gyomaendrőd amatőr művészeti csoportjainak Eseti jellegű Rendszeres segítségével bővíteni szükséges az idegenforgalmi rendezvények programok szezonban a műsorok számát. (Pl. zenélő udvarok, biztosítása utcazenélések, stb.)




164

V. Záradék Hatálybalépés A közművelődési koncepció Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testületének elfogadása után 2008. ………... napján lép hatályba. Elfogadás-jóváhagyás A közművelődési koncepció a Képviselő-testület ../2008. (…..)Gye Kt. számú határozatával került elfogadásra. Hatályosság A közművelődési koncepció időbeli hatálya a 2013…………napjáig tart.

165

Működési kiadások: Intézmény, feladat megnevezése Lapkiadás Tourinform Iroda Közösségi Ház Katona József Művelődési Ház Városi Képtár Endrődi Tájház Rendezvények alapja Városi Könyvtár

1. számú melléklet Adatok ezer forintban 2007 2008 640 2500 2124 7063 2800 2934 6821 7148 858 1132 4884 7299 3000 10000 15965 17649

2004 539 3189 5863 6148 1000 2858 0 13941

2005 566 2000 6459 6297 0 3369 2000 15029

2006 603 2000 5045 6926 0 4625 3000 15965

Fejlesztési (felújítási, felhalmozási) kiadások Intézmény megnevezése 2004 Városi Képtár 600 Endrődi Tájház 1250 Katona József Művelődési Ház 2500 Városi Könyvtár Közösségi Ház

2005 0 100 0 1000 6000

Adatok ezer forintban 2006 2007 2008 2500 1000 0 0 0 2000 1580 4000 3000 0 0 1200 0 0 0

166

2. számú melléklet Ifjúsági Alap Pályázók száma 2004 Kötött felhasználású támogatások Jeles és kitűnő tanulók jutalmazása Pályázható összeg 2005 Kötött felhasználású támogatások Jeles és kitűnő tanulók jutalmazása Pályázható összeg 2006 Kötött felhasználású támogatások Jeles és kitűnő tanulók jutalmazása Pályázható összeg 2007 Kötött felhasználású támogatások Jeles és kitűnő tanulók jutalmazása Pályázható összeg 2008 Kötött felhasználású támogatások Jeles és kitűnő tanulók jutalmazása Jó tanuló, Jó sportoló díj Pályázható összeg

1.200.e-Ft -300.e Ft 900.e Ft 1.200.e-Ft

18

-300.e Ft 900.e Ft 1.200.e-Ft

24

-300.e Ft 900.e Ft 1.200.e-Ft

20

-300.e Ft 900.e Ft 1.300.e-Ft

17

-300.e Ft -100.e Ft 900.e Ft

167

16

3. számú melléklet Sport Alap Pályázók száma

60.1.16 17.067 e Ft

60.1.17 2004 Kötött felhasználású támogatások -- Diáksport - Endrődi pálya fenntartására támogatás - Gyomai pálya fenntartására támogatás - Nemzetközi Sportverseny megrendezése (Fürdő átadás) -Testvérvárosi sportkapcsolat Pályázható összeg

-600.e Ft -1.000.e Ft -1.000.e Ft -600.e Ft -500.e Ft 13.367 e Ft

2005 Kötött felhasználású támogatások -- Diáksport - Endrődi pálya fenntartására támogatás - Gyomai pálya fenntartására támogatás - Óvodai Sportnap megrendezése ( minden év októberében) -Testvérvárosi és nemzetközi sportkapcsolat -Tartalék Pályázható összeg:

16.823 e Ft

2006 Kötött felhasználású támogatások -Sportcsarnok működtetése -- Diáksport - Endrődi pálya fenntartására támogatás - Gyomai pálya fenntartására támogatás - Óvodai Sportnap megrendezése ( minden év októberében) -Testvérvárosi és nemzetközi sportkapcsolat -Tartalék Pályázható összeg

21.100 e Ft

-600.e Ft -1.000.e Ft -1.000.e Ft -300 e Ft -500.e Ft -400 e Ft 13.023 e Ft

-2.396 e Ft - 600.e Ft - 500.e Ft - 500.e Ft - 300 e Ft - 470.e Ft - 500 e Ft 15.834 e Ft

2007 Kötött felhasználású támogatások -Sportcsarnok működtetése - Diáksport -Varga Lajos Emlékverseny megrendezése - Endrődi pálya fenntartására támogatás - Gyomai pálya fenntartására támogatás - Óvodai Sportnap megrendezése ( minden év októberében) -Testvérvárosi és nemzetközi sportkapcsolat-Szaloncukor Kupa Tartalék Pályázható összeg:

19.795. e Ft

2008 Kötött felhasználású támogatások

18.400. e Ft

168

-2.670 e Ft - 630.e Ft - 120.e Ft - 500.e Ft - 500.e Ft - 200 e Ft - 228.e Ft - 100 e Ft 14.847 e Ft

17

18

16

18

-Sportcsarnok működtetése - Diáksport - Endrődi pálya fenntartására támogatás - Gyomai pálya fenntartására támogatás - Óvodai Sportnap megrendezése ( minden év októberében) -Testvérvárosi és nemzetközi sportkapcsolat - Szaloncukor Kupa Pályázható összeg

169

-2.800 e Ft - 600.e Ft - 400.e Ft - 400.e Ft - 200 e Ft - 200.e Ft 13.800. e Ft

16

2004 Kötött felhasználású támogatások - Közalapítvány Gyomaendrőd Város Közgyűjteményeiért (Városi Képtár működési költsége) - Drog prevenció és DADA program - Rendezvényalap - Gyomaendrődről elszármazottak találkozója - Ki kicsoda Gyomaendrődön című könyv megjelentetésével kapcsolatos kiadások - Rácz Lajos: Parasztsors a XX. Században című könyv megjelentetésével kapcsolatos kiadások Testvérvárosi kapcsolat Fő támogatást élvező (május 01. és augusztus 20. városi ünnepség) pályázat alapján Pályázható összeg 2005 Kötött felhasználású támogatások - Közalapítvány Gyomaendrőd Város Közgyűjteményeiért (Városi Képtár működési költsége) - Drog prevenció és DADA program - Rendezvényalap (átadás) - Dr. Ágoston Sándor A hazáért, és a szabadságért – előre! Gyomaiak és endrődiek a dicsőséges 1848-49-es szabadságharcban” című könyvének megjelentetésével kapcsolatos kiadások - nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium részére az I. György angol király mellszobrának felállításához Testvérvárosi kapcsolat Fő támogatást élvező (május 01. és augusztus 20. városi ünnepség) pályázat alapján Pályázható összeg 2006 Kötött felhasználású támogatások - Közalapítvány Gyomaendrőd Város Közgyűjteményeiért (Városi Képtár működési költsége) - Drog prevenció és DADA program - Rendezvényalap - Irodalmi, képzőművészeti, film és audovizuális továbbá egyéb kultúrát közvetítő mű, kiadványok támogatási alapja Bella János verseskötetének megjelentetéséhez támogatás Testvérvárosi kapcsolat Fő támogatást élvező (május 01. és augusztus 20. városi ünnepség) pályázat alapján Tartalék Pályázható összeg 2007 Kötött felhasználású támogatások - Közalapítvány Gyomaendrőd Város Közgyűjteményeiért (Városi Képtár működési költsége)

170

4. számú melléklet Pályázó k száma 11.354.e.Ft

-500.e Ft -450.e Ft -1.000.e Ft -600.e Ft -1.400.e Ft -210.e Ft -300.e Ft

6.894.e Ft 10.732 e.Ft

47

-1.000 e Ft -450 e Ft -500 e Ft -300 e Ft

-300 e Ft -300.e Ft -1.000.-Ft 6.882 e Ft 11.930 e.Ft

54

-1.100 e Ft -500 e Ft -500 e Ft -200 e Ft - 250 e Ft -300.e Ft -1.000.-Ft -206 e Ft 7.874 e Ft 10.530 e.Ft

-1.200 e Ft

46

- Drog prevenció és DADA program - Rendezvényalap - Irodalmi, képzőművészeti, film és audovizuális továbbá egyéb kultúrát közvetítő mű, kiadványok támogatási alapja Dr. Szendrei Géza könyvének megjelentetéséhez támogatás Testvérvárosi kapcsolat Fő támogatást élvező (május 01. és augusztus 20. városi ünnepség) pályázat alapján Pályázható összeg

171

- 500 e Ft - 300 e Ft - 100 e Ft - 300 e Ft - 180.e Ft -1.000.e Ft 6.950 e Ft

50

5. számú melléklet Pályázó k száma 2004 Kötött felhasználású támogatások - Közalapítvány Gyomaendrőd Város Közgyűjteményeiért (Városi Képtár működési költsége) - Drog prevenció és DADA program - Rendezvényalap - Gyomaendrődről elszármazottak találkozója - Ki kicsoda Gyomaendrődön című könyv megjelentetésével kapcsolatos kiadások - Rácz Lajos: Parasztsors a XX. Században című könyv megjelentetésével kapcsolatos kiadások Testvérvárosi kapcsolat Fő támogatást élvező (május 01. és augusztus 20. városi ünnepség) pályázat alapján Pályázható összeg 2005 Kötött felhasználású támogatások - Közalapítvány Gyomaendrőd Város Közgyűjteményeiért (Városi Képtár működési költsége) - Drog prevenció és DADA program - Rendezvényalap (átadás) - Dr. Ágoston Sándor A hazáért, és a szabadságért – előre! Gyomaiak és endrődiek a dicsőséges 1848-49-es szabadságharcban” című könyvének megjelentetésével kapcsolatos kiadások - nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium részére az I. György angol király mellszobrának felállításához Testvérvárosi kapcsolat Fő támogatást élvező (május 01. és augusztus 20. városi ünnepség) pályázat alapján Pályázható összeg 2006 Kötött felhasználású támogatások - Közalapítvány Gyomaendrőd Város Közgyűjteményeiért (Városi Képtár működési költsége) - Drog prevenció és DADA program - Rendezvényalap - Irodalmi, képzőművészeti, film és audovizuális továbbá egyéb kultúrát közvetítő mű, kiadványok támogatási alapja Bella János verseskötetének megjelentetéséhez támogatás Testvérvárosi kapcsolat Fő támogatást élvező (május 01. és augusztus 20. városi ünnepség) pályázat alapján Tartalék Pályázható összeg 2007 Kötött felhasználású támogatások - Közalapítvány Gyomaendrőd Város Közgyűjteményeiért

172

11.354.e.Ft

-500.e Ft -450.e Ft -1.000.e Ft -600.e Ft -1.400.e Ft -210.e Ft -300.e Ft

6.894.e Ft 10.732 e.Ft

47

-1.000 e Ft -450 e Ft -500 e Ft -300 e Ft

-300 e Ft -300.e Ft -1.000.-Ft 6.882 e Ft 11.930 e.Ft

54

-1.100 e Ft -500 e Ft -500 e Ft -200 e Ft - 250 e Ft -300.e Ft -1.000.-Ft -206 e Ft 7.874 e Ft 10.530 e.Ft

46

(Városi Képtár működési költsége) - Drog prevenció és DADA program - Rendezvényalap - Irodalmi, képzőművészeti, film és audovizuális továbbá egyéb kultúrát közvetítő mű, kiadványok támogatási alapja Dr. Szendrei Géza könyvének megjelentetéséhez támogatás Testvérvárosi kapcsolat Fő támogatást élvező (május 01. és augusztus 20. városi ünnepség) pályázat alapján Pályázható összeg 2008 Kötött felhasználású támogatások - Közalapítvány Gyomaendrőd Város Közgyűjteményeiért (Városi Képtár működési költsége) - Drog prevenció és DADA program - Rendezvényalap – Balaton átúszás - Irodalmi, képzőművészeti, film és audovizuális továbbá egyéb kultúrát közvetítő mű, kiadványok támogatási alapja- Sághy Gyula filmjének támogatása: Kállai Ferenc portré film Corini Margit munkássága a megjelent írások tükrében című könyv megjelentetése Pályázható összeg

173

-1.200 e Ft - 500 e Ft - 300 e Ft - 100 e Ft - 300 e Ft - 180.e Ft -1.000.e Ft 6.950 e Ft 9.900. e.Ft

50

-1.368 e Ft - 500 e Ft - 198 e Ft -1.000 e Ft

- 300 e Ft 6.534. e Ft

42

5. számú melléklet 2004 Ifjúsági Alap Kovácsné Nagy Katalin – honismereti tábor Komédiás Kör – Országos Színjátszó Tábor Körösmenti Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – Gólyaláb tábor

30.000.70.000.100.000.-

Sport alap Kner-Tánc Sportegyesület működési kiadásokhoz RUMBA Táncsport Egyesület működési kiadásokhoz

200.000.700.000.-

Civil alap Gyomaendrőd Társastánc Mozgalmáért Alapítvány rendezvény „Suttyomba” Alapítvány – III. Suttyomba Népzenei Fesztivál Gyomaendrődi Zenebarátok Kamarakórus Alapítvány-zenei rendezvények Utakon Kulturális Egyesület Apolló Mozi rendezvényeihez Közalapítvány Gyomaendrőd Város Közgyűjteményeiért szakmai program Körösmenti Táncegyüttes Alapítvány fellépések költségeihez Színfolt Mazsorett Csoport versenyeken való részvétel

100.000.150.000.100.000.300.000.1.000.000.150.000.200.000.-

2005 Ifjúsági Alap Trendl Ipari Alpinista-Reklám és Szereléstechnikai Kft. Sorstalanság bemutatása Kovácsné Nagy Katalin – honismereti tábor Komédiás Kör – Országos Színjátszó Tábor Körösmenti Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – néptánc tábor

70.000.39.000.70.000.200.000.-


150.000.700.000.-

Civil alap Gyomaendrőd Társastánc Mozgalmáért Alapítvány –verseny költségeihez „Suttyomba” Alapítvány – IV. Suttyomba Népzenei Fesztivál Gyomaendrőd Turizmusáért közhasznú Alapítvány- turistacsalogató látványosságok Gyomaendrődi Zenebarátok Kamarakórus Alapítvány-zenei rendezvények Utakon Kulturális Egyesület-„Trans-Film-Mánia” Testvérvárosi Filmszemle Vargáné Nagy Zsuzsanna dalénekes Nótaest költségeire Közalapítvány Gyomaendrőd Város Közgyűjteményeiért szakmai program Körösmenti Táncegyüttes Alapítvány fellépés költségeihez Honismereti Alapítvány –Endrőd tájnyelvi sajátosságainak gyűjtése Színfolt Mazsorett Csoport versenyeken való részvétel Kovácsné Nagy Katalin –papírmerítéses technika bemutatása Múzeumbarátok Köre Közhasznú Egyesület –helytörténeti és régészeti leletek tárolási helyének kialakítása Nagyné Veres Róza – Őszi Tárlatra a kiállított festmények zsűriztetésére

100.000.200.000.100.000.80.000.300.000.50.000.850.000.100.000.90.000.300.000.30.000.40.000.20.000.-

2006 Ifjúsági Alap Trendl Kft. – Apolló Mozi – 10 ea –ingyenes filmvetítés diákoknak Dinyáné Bánfi Ibolya – Városi Mesemondó verseny

174

50.000.20.000.-

Szonda István – néprajzi ifjúsági tábor Körösmenti Alapfokú Művészetoktatási intézmény –Gólyaláb Néptánc Tábor Komédiás Kör –nyári foglalkoztató tábor diákszínjátszók számára Városi Zene- és Művészeti Iskola Jubileumi rendezvény Bethlen Gábor Szakképző Iskola diákszínjátszó fesztivál megrendezéséhez

40.000.100.000.80.000.100.000.30.000.-


450.000.950.000.-

Civil alap Gyomaendrőd Társastánc Mozgalmáért Alapítvány- országos táncverseny megrendezéséhez „Suttyomba” Alapítvány – V. Suttyomba Fesztivál megrendezéséhez Gyomaendrőd Turizmusáért közhasznú Alapítvány turistacsalogató rendezvények Gyomaendrődi Zenebarátok Kamarakórus Alapítvány fellépések költségeihez Utakon Kulturális Egyesület - rendhagyó történelemóra előadás sorozat Közalapítvány Gyomaendrőd Város Közgyűjteményeiért szakmai program Körösmenti Táncegyüttes Alapítvány fellépések költségeihez Honismereti Alapítvány Endrőd tájnyelvi sajátosságainak gyűjtése Színfolt Mazsorett Csoport versenyek költségeihez Múzeumbarátok Köre Közhasznú Egyesület Gyomai Szülőföld Baráti Kör

100.000.300.000.100.000.90.000.80.000.400.000.300.000.80.000.400.000.50.000.50.000.-

2007 Ifjúsági Alap Dinyáné Bánfi Ibolya Gye, Blaha u. 21. Városi Mesemondó Verseny Trendl Kft. Gye, Blaha u. 19. Filmvetítés diákok számára Megyeriné Csapó Ildikó Gye, Kossuth u. 9. Gyomaendrődi Őszi Tárlat Körösmenti Alapfoku Művészetoktatási Intézmény Néptánc Nyári Tábor Komédiás Kör Gye, Kossuth u. 50.Országos Diákszínjátszó Tábor Szonda István Gye, Sebes Gy. u. 48.Néprajzi tábor Sport alap Kner Tánc – Sport Egyesület működési kiadásokhoz Rumba Táncsport Egyesület működési kiadásokhoz

Civil alap Suttyomba Alapítvány Gye, Endrődi u. 18. VI. Suttyomba Népzenei Fesztivál Gyomaendrőd Társastánc Mozgalmáért Alapítvány Jubileumi rendezvény Körösmenti Táncegyüttes Alapítvány 40. év - Jubileumi rendezvény Gyomaendrőd Város Fejlődéséért Egyesület ENCI 60 éves jubileumi rendezvény Utakon Kulturális Egyesület Fiatalok Napja 2007. október 21. Endrődiek Baráti Köre Gye, Endrődi u. 21. Hősök Napja Gyomaendrődi Zenebarátok Kamarakórus Alapítvány „Múzeumbarátok Köre” Közhasznú Egyesület Gye, Kisfok u. 1. Közalapítvány Gyomaendrőd Város Közgyűjteményeiért Gye, Kossuth u. 11. Színfolt Majorette Csoport Gye, Árpád u. 3. Gyomai Szülőföld Baráti Kör Gye, Áchim u. 18. Honismereti Alapítvány

175

20.000 100.000 40.000 100.000 70.000 40.000

500.000 1.000.000

300.000 100.000 300.000 80.000 80.000 40.000 100.000 60.000 500.000 300.000 15.000 50.000

2008 Ifjúsági Alap Komédiás Kör Gye, Fő u, 173. III. e. 33 színjátszó tábor Körösmenti Alapfoku Művészetoktatási Intézmény néptánc tábor Dinyáné Bánfi Ibolya versmondó verseny Kulturális Egyesület Gye. Fő u. 173. színjátszó tábor Sport alap Kner Tánc – Sport Egyesület működési kiadásokhoz Rumba Táncsport Egyesület működési kiadásokhoz

550.000 1.050.000

Civil alap Suttyomba Alapítvány VII. Suttyomba Népzenei Fesztivál Körösmenti Táncegyüttes Alapítvány fellépések költségeire Gyomaendrdődi Zenebarátok Kamarakórus Alapítvány fellépések költségeire Körösök Vidékéért Egyesület városi rendezvényeken való részvétel Gyomaendrőd Társastánc Mozgalmáért Alapítvány Gye, Áchim u. 1/1. Endrődiek Baráti Köre „Múzeumbarátok Köre” Közhasznú Egyesület Gye, Kisfok u. 1. Színfolt Majorette Csoport fellépések költségeire Honismereti Alapítvány Közalapítvány Gyomaendrőd Város Közgyűjteményeiért szakmai program Gyomai Szülőföld Baráti Kör

300.000 669.000 100.000 50.000 80.000 50.000 60.000 300.000 40.000 600.000 15.000

176

70.000 70.000 30.000 70.000

11. Napirendi pont ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2008. október 30-i ülésére Tárgy:

60.2 Körös- szögi Kistérség Többcélú Társulásának közoktatási intézkedési tervének elfogadása a 2008-2013-as időszakra

Készítette: Képviseli: Véleményező bizottság: Előzmények: Melléklet

Tóth Katalin ifjúsági referens Dr. Csorba Csaba jegyző Ügyrendi, Jogi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság Körös- szögi Kistérség Többcélú Társulásának közoktatási intézkedési terve 2008-2013

Tisztelt Képviselő-testület! A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 41.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás, valamint A helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16.§-a, és A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. Törvény rendelkezései alapján a Szarvasi Kistérséget alkotó 6 település önkormányzatának határozatával 2004. július 1. napjával megalakult a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás és 2008. január 1. napjától a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulást 8 település alkotja, ugyanis Gyomaendrőd város és Hunya község ismét ehhez a kistérséghez tartozik. A többcélú kistérségi társulás az általa ellátott feladatokra a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 89/A § (5) bekezdése értelmében önálló intézkedési tervet készít figyelemmel a 85.§ (4) bekezdésében foglaltakra. Nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve - települések szerinti bontásban - tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell. A Körös- szögi Kistérség Többcélú Társulásának közoktatási intézkedési terve a 2008-2013-as időszakra kijelöli a kistérség közoktatási célkitűzéseit: -a kistérség önkormányzatai a kötelező feladataikat milyen módon látják el, illetőleg -milyen nem kötelező feladatokat kívánnak ellátni a helyi önkormányzatok, -az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket. -a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseit, így különösen az óvodai nevelés három éves kortól történő biztosításának feltételeit, az ingyenes étkeztetéshez, az ingyenes tankönyvellátáshoz szükséges feltételek meglétét, a beiskolázási körzethatárok kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók többi tanulóhoz viszonyított arányát. /Kt. 132.§ (6)/. - Az intézkedési terv mindenekelőtt a kistérség településein megvalósuló közoktatás hatékonyságának növelését szolgálja. Ennek érdekében szükséges az együttműködés minél szélesebb körű kialakítása az önkormányzatok között. A Társulási Tanács elfogadta az intézkedési tervet 2008. augusztus 26-án, ezt követően szükség van a társulás tagönkormányzatainak jóváhagyására is, ezért kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a tervezetet szíveskedjen megtárgyalni, és azt a határozati javaslatban foglaltak szerint elfogadni.

177

60.2.1 HATÁROZATI JAVASLAT

Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete jóváhagyja a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulásának közoktatási intézkedési tervét a 2008-2013 időtartamra.


Szabó Balázsné- s.k. Bizottság elnöke

178

KÖRÖS-SZÖGI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE

(2008-2013)

SZARVAS, 2008. augusztus….

BABÁK MIHÁLY TÁRSULÁS ELNÖKE

179

I. A KÖRÖS-SZÖGI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁS BEMUTATÁSA I.1 JOGI HÁTTÉR, AZ INTÉZKEDÉSI TERV SZEREPE A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 41.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás, valamint A helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16.§-a, és A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. Törvény rendelkezései alapján a Szarvasi Kistérséget alkotó 6 település önkormányzatának határozatával 2004. július 1. napjával megalakult a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás. A többcélú kistérségi társulás az általa ellátott feladatokra a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 89/A § (5) bekezdése értelmében önálló intézkedési tervet készít figyelemmel a 85.§ (4) bekezdésében foglaltakra. Nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve települések szerinti bontásban - tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell /85.§ (4)/. Fentiekre tekintettel az intézkedési terv tartalmazza: - a kistérség önkormányzatai a kötelező feladataikat milyen módon látják el, illetőleg - milyen nem kötelező feladatokat kívánnak ellátni a helyi önkormányzatok, - az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket. - a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseit, így különösen az óvodai nevelés három éves kortól történő biztosításának feltételeit, az ingyenes étkeztetéshez, az ingyenes tankönyvellátáshoz szükséges feltételek meglétét, a beiskolázási körzethatárok kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók többi tanulóhoz viszonyított arányát. /Kt. 132.§ (6)/. Az intézkedési terv mindenekelőtt a kistérség településein megvalósuló közoktatás hatékonyságának növelését szolgálja. Ennek érdekében szükséges az együttműködés minél szélesebb körű kialakítása az önkormányzatok között. Az intézkedési terv egyre jelentősebb szereppel bír a közoktatás szabályozásában. A hatályos jogszabályi előírások rendelkezései szerint egyre több esetben kell figyelembe venni az intézkedési tervben foglaltakat. A Körös-szögi Kistérség minden önkormányzatának képviselő-testülete a nehéz gazdasági körülmények ellenére is kiemelt feladatának tekinti a közoktatást, valamint azt, hogy annak működtetése a helyi társadalom által elvárt szinten működjön. A kistérségi intézkedési terv meghatározza a fejlesztési prioritásokat és a szervezeti- tartalmi változások olyan keretét, amely orientálja az óvodákat és iskolákat, és a hatékonyabb nevelés felé mutat. A minőségi megújulás az együttműködés teendőinek programba foglalását jelenti. I.2

A KÖRÖS-SZÖGI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSÁNAK MEGALAKULÁSA, ALAPADATOK

A 3405-ös statisztikai számmal jelzett Szarvasi Kistérség A kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII.18.) Kormány rendelet alapján 2004. január 1. napjától változáson ment keresztül, ugyanis kivált belőle Gyomaendrőd városa és Hunya község. Szarvas Kistérség Többcélú Társulásának megalakulásáról a Társulás Tanácsa 1/2004. (VI.28.) számú határozatával döntött, és amikor elfogadták a társulás alapító okiratát. 2005. novemberében a Társulási Tanács döntött a többcélú társulás nevének megváltoztatásáról és ettől az időponttól Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulása néven működött tovább és működik jelenleg is. A kistérség települései felismerték, hogy a települési önkormányzatok önmagukban és egyedül egyre nehezebben tudják kötelező és vállalt feladataikat ellátni, ezért Szarvas Város Önkormányzata a kistérségi modell-kísérletben való részvételt szorgalmazta.

180

A társulás megalakulását az is elősegítette, hogy 2004. évben pályázni lehetett a többcélú társulások ösztönző támogatására. A pályázatban közösen vállalt feladatok: közoktatási, szociális alapellátási, egészségügyi alapellátási, nyilvános könyvtári, települési szilárd és folyékony hulladékgyűjtési, állati hulladékok gyűjtése, útügyi feladatok, közbeszerzési feladatok, belső ellenőrzési feladatok, közigazgatási ügyintézési feladatok, valamint területfejlesztési feladatok. A kistérség a feladatok közös ellátását azzal a céllal fogalmazta meg, hogy a kistérség valamennyi lakosának esélyegyenlőséget, azonos szintű feladatellátást tudjon biztosítani, tekintet nélkül arra, hogy az állampolgár a kistérség mely településén él. 2008. január 1. napjától a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulást 8 település alkotja, ugyanis Gyomaendrőd város és Hunya község ismét ehhez a kistérséghez tartozik, hiszen a két település kérte visszavételét A KÖRÖS-SZÖGI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSÁNAK ALAPADATAI

Régió:

DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ

Kistérség neve:

SZARVAS KISTÉRSÉG

KSH azonosító:

3405

Kijelölt önkormányzat:

SZARVAS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Ssz.

A kistérség települései

Tagja-e a többcélú társulásnak (I/N)

1

BÉKÉSSZENTANDRÁS

I

2

CSABACSÜD

I

3

GYOMAENDRŐD

I

4

HUNYA

I

5

KARDOS

I

6

KONDOROS

I

7

ÖRMÉNYKÚT

I

8

SZARVAS

I

I.3 A KÖRÖS-SZÖGI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁS ÁLTAL VÁLLALT KÖZOKTATÁSI FELADATOK ÉS A KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI HELYZETÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE (2004-től) 1. A Szarvasi kistérség közoktatási helyzete nem különbözik a magyarországi átlagtól, hiszen a kisebb települések már az elmúlt évtizedben, a nagyobb községek, városok mostanában érzékelik a gyermekek csökkenő létszámának intézményükre, településükre gyakorolt hatását. 2. A Többcélú Társulásban részt vevő önkormányzatok első lépésként olyan feladat ellátását kívánták közösen vállalni, mely szerves részét képezi a közoktatási ágazatnak, ezért 6 település csatlakozott annak a feladatnak a megvalósításához, hogy a Pedagógiai Szakszolgálat kistérségi feladatot lásson el. Ez a kezdeményezés nem volt minden előzmény nélküli, hiszen Kondoros kivételével valamennyi kistérségi település Szarvas város intézményét kereste a jelentkező gyermekkori problémákkal, melynek felismerésében és megoldásában a Pedagógiai Szakszolgálat tud segítséget nyújtani. A feladatot megállapodás alapján látta el, azonban a jelentkező többletköltséget egyedül Szarvas Város Önkormányzata viselte. 2005. évtől kibővítve Kondoros településsel három szakszolgálati feladat ellátását vállalta a kistérség: nevelési tanácsadást, logopédiát és gyógytestnevelést úgy, hogy az intézmény Szarvas Város Önkormányzatának fenntartásában maradt és a kistérség településeivel kötött feladat-ellátási

181

megállapodás alapján a költségeket közösen viselték az önkormányzatok az ellátotti létszám alapján. Az egyes feladatok hatékonyabb ellátása érdekében 17 személyes iskolabuszt igényeltünk. Természetesen felmérésre került, hogy milyen további szakszolgálati ellátásra lenne szükség (pl.: pályaválasztási tanácsadás) ennek megvalósítását a társulás hosszú távú célként fogalmazta meg. 2006 óta azonban a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulásának fenntartásában működik az intézmény úgy, hogy 6 településen lát el feladatokat. Gyomaendrőd a 2004-es Békési Kistérséghez való csatlakozását követően Csárdaszállással és Hunyával közös fenntartásban hozta létre a Térségi Humán Segítő Központot 2006. szeptemberétől. Így a kistérség valamennyi települése lefedett a nevelési tanácsadás, valamint a logopédia tekintetében. 3. A kistérségben a nevelési-oktatási intézmények tekintetében működő intézmény fenntartó társulások: - Kondoros Nagyközség Önkormányzata és Kardos Község Önkormányzata 1996. szeptember 1.-től működtet intézményirányító és fenntartó társulást, közoktatási feladatok közös ellátására. A társulás önálló jogi személy, költségvetési szerv. A társulás által ellátott feladat Kardos község vonatkozásában a 7.-8. osztályos tanulók oktatása, nevelése. - Örménykút Község Önkormányzata 2001. augusztus 1-től kötött közoktatási intézmény közös működtetésére határozatlan időre szóló intézményi társulást Hunya Község Önkormányzatával. A társulás önálló jogi személy, költségvetési szerv. A társulás által ellátott feladat Örménykút községre vonatkozóan az 5-8. osztályos tanulók oktatása, nevelése. Hunya település a 244/2003. (XII.18.) kormányrendelet értelmében 2004-től nem tartozik a szarvasi kistérséghez, ezért a 2005/2006-os tanévtől Örménykút Csabacsüddel, mint kistérséghez tartozó településsel hozott létre intézményfenntartó társulást, mind az óvodai, mind pedig az általános iskolai ellátás érdekében. - 2005. óta tartja fenn közösen Gyomaendrőd Város Önkormányzata és Csárdaszállás Község Önkormányzata, valamint Hunya Község Önkormányzata a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskolát úgy, hogy telephelyet működtet Csárdaszálláson. A vállalt feladat: általános iskola és kollégium. 4. Az önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményeken felül a kistérség városaiban több nem önkormányzati alapfokú oktatási intézmény működik: SZARVAS Egyházi fenntartású intézmények: Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvoda Vásártéri „Napfény” Evangélikus Óvoda Tessedik Sámuel Főiskola Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Diákotthon, amely 2004. július 1-től már nem önkormányzati intézmény, fenntartója az Országos Szlovák Önkormányzat. Ezek az intézmények nemcsak a szarvasi önkormányzati intézmény tanuló létszámára gyakorolnak elszívó hatást, hanem a kistérség valamennyi településére, így Békésszentandrásra is. A kistérség lakosságának jelentős része szlovák anyanyelvű, akik körében a Szlovák Általános Iskola igen népszerű, azért is, mert 100 férőhelyes kollégiummal rendelkezik, ahová a kistelepüléseken élő gyermekeket szívesen helyezik el.

182

2003-ban 720 millió Ft értékű beruházással bővült és megújult az iskola, így technikailag maximálisan felszerelt, magas szintű nevelési-oktatási tevékenységet folytat. Hasonlóan népszerű - nemcsak a vallásos lakosság körében- a Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvoda. A kistérség lakosságának többsége vallási hovatartozását tekintve ugyanis evangélikus. A Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Főiskolai Karának gyakorló iskolája és óvodája is jól felszerelt intézmény, amelynek befogadó kapacitása több, mint az oda járó gyermekek létszáma. GYOMAENDRŐD Gyomaendrőd Város Önkormányzata az óvodai ellátásban közoktatási megállapodásokat kötött közhasznú társaságokkal: Közhasznú társaságok által fenntartott óvodák: Vásártéri Óvoda Csemetekert Óvoda Selyem úti Óvoda Tulipános Óvoda Napsugár Óvodák Margaréta Óvoda Egyházi fenntartású intézmény: Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Óvoda nemcsak Gyomaendrőd településről fogadja a gyermekeket, tanulókat, hanem 2007. szeptember 1. napjától közoktatási megállapodás alapján Hunya községről is. 5. Önkormányzati intézmények helyzete: Az előző pontban felsorolt sokszínű oktatási intézmény hálózatok jelenléte nehezíti a prognosztizálását, hogy az önkormányzati intézményekben hogyan alakul a gyermeklétszám az elkövetkező években. Jelenleg tény, hogy Szarvason a lakosság, több mint fele ragaszkodik a világnézetileg semleges, normál tantervű önkormányzati általános iskolához, óvodához. A kistelepüléseken ez a lakossági arány jóval nagyobb, ami még kiegészül a saját iskolához való természetes ragaszkodással. A kistérség városaiban (Gyomaendrőd, Szarvas) és a három nagyközségben (Kondoros, Csabacsüd, Békésszentandrás) az önkormányzati intézményekben az óvodai csoportra jutó gyermekek, valamint az egy tanulócsoportra jutó gyermekek száma eléri, illetve meghaladja a közoktatási törvény 3. sz. mellékletében meghatározott csoport-, illetve osztálylétszám 50%-át. Ezeknél az intézményeknél a 2005/2006-os és a 2006/2007-es nevelési évtől is teljesíteni tudják a 75%-os elvárást. Kritikus a helyzet a két kistelepülésen, Kardoson és Örménykúton: nem véletlen, hogy ezeknek a településeknek a részvételével már korábban létrejöttek az intézményfenntartó társulások. Kardoson mindhárom tanulócsoport az 1993. évi LXXVII. tv. 43. § (4) bekezdése alapján nemzetiségi osztály. Békésszentandráson is érződik a gyermeklétszám csökkenésből adódó probléma, hiszen a 2004/2005-ös tanévben már csoportösszevonást kellett végrehajtani.

II. HELYZETELEMZÉS

183

II.1 A SZARVASI KISTÉRSÉG FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE A Szarvasi Kistérség Magyarország dél-keleti részén, a Dél-alföldi Régióban, Békés megye északnyugati részén található, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyékkel határos. A térség Budapestről vasúton a 125-ös illetve 126-os vasúti szárnyvonalon és közúton a 44-es számú főközlekedési útvonalon közelíthető meg. Ez az útvonal Örménykút, Gyomaendrőd és Hunya települését nem érinti, illetve nem halad át rajta (bekötőútról közelíthető meg).

Békés megye térképe

184

II.1.1 Gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzet Természeti adottságok, gazdasági helyzet A Szarvasi Kistérséget alkotó 8 település típusai Gyomaendrőd és Szarvas város, Békésszentandrás, Csabacsüd, Kondoros nagyközség, Kardos, Hunya, Örménykút község. A kistérség közigazgatási területének 4,3%-a belterület és 95,8%-a pedig külterület, illetve zárt kert. A kistérség felszíne sík, az átlagos tengerszint feletti magasság 80,0 - 84,0 m közötti, K-Ny irányban enyhén lejt. A sík jelleget megtörik az elhagyott és eltemetett régi folyómedrek kacskaringói, valamint a 3-4 méter magas kunhalmok. A mérsékelten meleg és meleg éghajlati öv határán való elhelyezkedés a térséget a Tiszántúl legszárazabb területévé teszi, hiszen a csapadék éves mennyisége 540 mm körül alakul, eloszlása pedig nemcsak egy éven belül, hanem sok év átlagát figyelembe véve is ingadozó, rendkívül kedvező viszont a napfényes órák száma.

185

A terület természeti szépségekben, az Alföld viszonylatában gazdagnak mondható, amit elsősorban - a kiterjedt mezőgazdasági hasznosítás következtében - a Hármas - Körös folyó és holtágai, valamint a hozzájuk kapcsolódó ártéri és ligeterdők testesítenek meg. Az erdők nagysága (1,89%) azonban nemcsak az országos átlaghoz képest (18%), hanem az alföldi átlaghoz képest (3%) is nagyon alacsony. Gyomaendrőd jelentős természeti értéke a Hármas-Körös és holtágai. A település határában 16 holtág található, amely egyedülálló az országban. A Templomzugi-holtágon épült ki a Pájer Strand és Kemping, de fürdésre több holtág vize is alkalmas. 1997-ben került kiépítésre, 2002-ben pedig felújításra az élőfolyót és a holtágat egyaránt érintő, 22 km hosszú ártéri túraút és tanösvény, amely két szabad strandot is érint. Vízisportok folytatásához kajak, illetve kenu bérlése a szabad strandon lehetséges. A térségben nem találunk iparilag hasznosítható nyersanyagforrást, bányát, viszont igen gazdag geotermikus energiával rendelkezik, melyet kezdetben strandfürdők üzemeltetéséhez használtak, ma már pedig mezőgazdasági létesítmények és épületek fűtésére is szolgál. A kistérség összterületének több mint 90%-a mezőgazdaságilag művelhető, ezért nagy hagyományai vannak a szántóföldi termesztésnek és az erre épülő állattenyésztésnek (sertés és szarvasmarha belterjes tenyésztése). A talaj adottságai a megyei átlaghoz viszonyítva kedvezőbb képet mutatnak, bár a talajok termőképessége a kistérség területén belül sem homogén. Az aranykorona átlagos értéke 32,0 AK/ha (megyei átlag 29,7 AK/ha), melyből a nyugati rész (Békésszentandrás, Szarvas területe) szántóinak értéke 23,0 AK/ha, míg a keleti részen rendkívül jó termőképességű talajok találhatók, értéke 40,33 AK/ha. A mezőgazdasági művelés alatt álló termőföld 95%-a természetes személyek kezében van és csak 5%-a maradt állami tulajdonban. Az átlagos parcellaméret 2,3 hektártól 5,7 hektárig terjed, azonban földhasználati szempontból 60%-án nagyüzemi gazdálkodás és 40%-án családi gazdálkodás folyik. A térség lakosságának megélhetését és jövedelemviszonyait a mezőgazdasági tevékenység határozza meg, hiszen ebben az ágazatban foglalkoztatottak aránya átlagosan 35%, amely a kisebb településeken 80% körül mozog. A mezőgazdasági termelés szerkezete igazodik az ökológiai adottságokhoz, a termőterület 73,5%-a szántó, a gyepfelület nagysága 5%, a kert-gyümölcs művelési ág együtt pedig 1%. A kistérség ökológiai, gazdasági, társadalmi erőforrásai elsősorban a növénytermesztésnek kedveznek. A szántóterületek 60%-án termelnek gabonaféléket, főleg őszi búzát és kukoricát. De megtaláljuk a termesztett növények között a napraforgót, a cukorrépát, lucernát, őszi árpát is. Emellett a kistérségben hagyományai vannak a rizs, a citromfű, a majoránna, a kakukkfű, az ánizs, és a kömény termesztésének is. A kistérség állattenyésztésére jellemző, hogy az elmúlt évtizedekben jelentős csökkenés következett be állatállomány számában. A szarvasmarha-, sertés-, baromfi-(pulyka, liba, kacsa), juh- és kecsketenyésztés mellett egyes településeken megjelent a ló, a strucc, a nyúl, a galamb, a prémes állatok tenyésztése, illetve méhészettel is foglalkoznak, keresve az állattartás kitörési pontjait. A mezőgazdasági infrastruktúra elmaradottsága az ágazat összes egyéni vállalkozóját és őstermelőjét sújtja, e termelői körre jellemző a nagyfokú kiszolgáltatottság, míg a nagyüzemi gazdálkodás gazdaságaiban az alapvető technikai háttér biztosított. Az utóbbi évtizedben már az állattenyésztéshez kapcsolódó feldolgozóipari vállalkozások is megtelepedtek a térségben, mely elsősorban vágóhidakat és húsfeldolgozókat, valamint takarmányelőállító, és szárító-keverőüzemeket jelent. Szarvason: GALLICOOP pulykafeldolgozó üzem, Agrár Rt. rizsfeldolgozó üzem, Alföld Hús Kft. sertés és marhahús feldolgozás, Méz-feldolgozó Kft., Kondoroson: Szabolcs Takarmányipari Rt. táp és premix előállítással foglalkozik, Agrimill-Agrimpex Rt., Fríztej Rt. szarvasmarha telepet, EEB Art sertéstelepet működtet, Örménykúton: Mozarella Kft. sajt előállítással, Granárium Szövetkezet pedig terménytisztítással, szárítással, tárolással foglalkozik, valamint a Galli Eggs Kft. pulykanevelő, Szarvasi Agrár Rt. tehenészeti telep, WITTALCOO szikvízgyártó üzem. A térség további három településén nincs mezőgazdasági termékfeldolgozás. A térség mezőgazdaságát az állandósult tőkehiány jellemzi. A feldolgozóipar mellett Szarvason és Kondoroson jelen van a nehézipar, hiszen a kis- és középvállalkozások mezőgazdasági és más gépek alkatrészeit gyártják, beszállítói valamilyen nagyobb külföldi cégnek, de profiljuk a gépjavítás is.

186

Korábban működött több könnyűipari vállalkozás is, de az elmúlt évtizedben fokozatosan elvesztették jelentőségüket és piacukat, illetve piaci nehézségekkel küzdenek, mely elsősorban a magas élőmunka igénnyel magyarázható. Ezen iparágak közül a kistérségben jelentős a ruhaipar, a fafeldolgozás és a bútoripar, valamint a könnyűfém feldolgozás. A kistérség majdnem minden településén vannak építőipari vállalkozások, de nagy az aránya a kereskedelemmel és gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozásoknak is. A gazdag felszíni vizek miatt nagy hagyományai vannak a halászatnak és a horgászatnak. A feldolgozó üzemek jelenléte mellett a halászathoz kapcsolódó K+F tevékenység is megtalálható a térségben, hiszen a szarvasi székhelyű Halászati és Öntözési Kutatóintézet az édesvízi akvakultúra kutatások világhírű központja. A rekreációs és wellness turizmus igényeit kívánja kielégíteni a Liget Gyógyfürdő és Kemping Gyomaendrődön. Az alkáli-hidrogénkarbonátos termálvizű fürdő 4 beltéri és 4 kültéri medencével rendelkezik. A fürdő felújítása 2004-ben fejeződött be, a beruházásból a fürdő gyógyászati részlege került felújításra, valamint teljesen új fedett uszoda létesült 25x11 m-es medencével és gyógyvizes, élményelemekkel bővített lazítómedencével. A fürdő komplett fizio- és balneoterápiás kezeléseket, széleskörű szolgáltatásokat nyújt vendégeinek. A fürdő területéhez egy 1000 férőhelyes kemping is tartozik. Infrastruktúra (úthálózat, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, energiafogyasztás) A térség úthálózata nagyobb részt megfelelően kiépítettnek mondható. Változásra csak az M-44-es gyorsforgalmi út megépítése után lehet számítani. Az útburkolat csak a főutakon megfelelő minőségű, egyébként majdnem minden úton szükséges felújítást végezni, emellett sok a mezőgazdasági használatban lévő burkolatlan út. A belterületeken az utak szilárd útburkolattal való ellátását Kardosnak sikerült valamennyi útján megvalósítania. Békésszentandrás és Kondoros településeken több belterületi burkolatlan, mint burkolt utat találunk. De valamennyi nagyobb belterülettel rendelkező településen gondot okoz az utak burkolattal való ellátása, a burkolt utak folyamatos javítása, felújítása. A térségben a burkolatlan belterületi út hossza 98,141 km. A kistérség minden települése ellátott ivóvízzel, a kiépített ellátó hálózatok kapacitása megfelelő, és ez lehetővé teszi a felmerülő igények megfelelő biztonsággal történő kielégítését, fejlesztési feladatot a szolgáltatott víz minőségének javítása jelenti. Ennél nagyobb problémát jelent a szennyvízelvezetés, hiszen a térségben 35%-os arányú a csatornázottság. A hulladékkezelési helyzet jelenleg változóban van, hiszen a gyomaendrődi regionális hulladéklerakó megépülésével teret kap a szelektív gyűjtés, amely a lerakott hulladék mennyiségének csökkenéséhez (jelenleg 95,2 %) járul hozzá. A szervezett hulladékgyűjtés ellenére szórványosan előfordulnak illegális hulladéklerakások, melyet azonban az önkormányzatok rövid időn belül összeszedetnek. Ezek megszüntetésére a környezettudatos nevelési programok, és a fent említett szelektív hulladékgyűjtés figyelemfelkeltő hatása megoldást jelenthet. Az energiafogyasztás többnyire racionalizált keretek között folyik a térségben, minden településen megtörtént a közvilágítás korszerűsítése. A költségek további csökkentésére a térség önkormányzatai keresik a megoldásokat, az alternatív energiaforrások felhasználására három gyakorlati lehetőség van: geotermikus energia, napkollektor, biomassza, emellett Békésszentandrás tervezi, hogy a HármasKörösön épült duzzasztóművét alkalmassá tegye vízenergia hasznosításra is. II.1.2 Demográfiai tendenciák a kistérségben A Szarvasi Kistérséget alkotó 8 település népessége - hasonlóan az országos állapothoz - csökkenő tendenciát mutat, és elsősorban a fiatal korosztály csökkenése lehet probléma, hiszen térségi szinten jelentősen megváltoztathatja a közoktatás helyzetét. A kistérség lakosság számát, korcsoportonkénti megoszlását a következő táblázat mutatja:

187

Békésszentandrás Csabacsüd Gyomaendrőd Hunya Kardos Kondoros Örménykút Szarvas Összesen

61.

0-2 92 44 407 5 12 116 11 437 1.124

3-5 89 51 441 14 17 130 7 451 1.200

6-13 308 155 1.121 45 50 404 36 1.388 3.507

14-17 205 105 738 32 34 265 35 828 2.242

18-59 2.337 1.133 8.831 365 419 3.335 268 10.356 27.044

60930 554 3.606 271 215 1.427 133 4.278 11.414

Település össz. 3.961 2.042 15.144 732 747 5.677 490 17.738 46.531

Munkanélküliség a Szarvasi Kistérségben

A Szarvasi Kistérség településein a térségi közszolgáltatás és a gazdálkodó szervezetek, a kis- és középvállalkozások nem képesek a munkaképes lakosságot maradéktalanul foglalkoztatni. A térség összlakosságának közel 60%-a munkaképes korú, melyből több mint 6%-a regisztrált munkanélküli. Ennél az aránynál azonban a valóságban jóval magasabb azoknak a száma, akik nem találnak maguknak munkát. A munkanélküliek aránya legmagasabb a középiskolai végzettséggel rendelkező szakmunkások (38 %) és a csak általános iskolával rendelkezők (35 %) között. A térségben a munkanélküliség elsősorban a nem pályakezdőket sújtja, hiszen a pályakezdő munkanélküliek aránya (9 %) és ez az arány az elmúlt években sem változott. Az életkor szerinti megoszlás alapján a munkanélküliség valamennyi korosztályt érint, hiszen a regisztrált munkanélküliek 30% feletti a 29 évesnél fiatalabb és a 30-44 éves kor közötti, és 30 % alatti 45 év feletti. A munkanélküliek nemenkénti megoszlása alapján a munkanélküliség hasonlóan sújtja férfiakat és nőket egyaránt. Kistérségünkben valamennyi település együttgondolkodva - pl.: pályázati úton - is próbál segíteni és hozzájárulni a munkanélküliek számának csökkenéséhez, hogy minél többen „visszakerüljenek a munka világába”. II.2 A KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁS BIZTOSÍTÁSA A KISTÉRSÉGBEN (önkormányzatonkénti bontásban) 1.

BÉKÉSSZENTANDRÁS - Hunyadi János Általános Iskola, Kollégium, és Napköziotthonos Óvoda

2.

CSABACSÜD - Napköziotthonos Óvoda - Trefort Ágoston Általános Iskola - 2005/2006-os tanévtől Trefort Ágoston Általános Iskola és Óvoda Csabacsüd – Örménykút fenntartásában

3.

GYOMAENDRŐD - Margaréta Óvoda - Napsugár Óvodák - Tulipános Óvoda - Vásártéri Óvoda - Csemetekert Óvoda - Selyem úti Óvoda

188

- Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda, - Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Óvoda – Gyomaendrőd - Hunya - Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola – Gyomaendrőd - Csárdaszállás - Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium - Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium - Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény - Körösmenti Alapfokú Művészetoktatási Intézmény - Térségi Humán Segítő Szolgálat – Gyomaendrőd – Hunya – Csárdaszállás 4.

HUNYA - Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Óvoda – Gyomaendrőd – Hunya - Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola – Gyomaendrőd - Csárdaszállás

5.

KARDOS - 2005/2006-os tanévtől megszűnt Általános Iskola, Óvoda és Könyvtár A közoktatási feladat ellátását a Kondoros-Kardos által fenntartott intézmények biztosítják.

6.

KONDOROS - Többsincs Óvoda, - 2005/2006–os tanévtől: Többsincs Óvoda, és Bölcsőde - Petőfi István Általános Iskola, Kollégium, és Zeneiskola - 2005/2006-os tanévtől Petőfi István Általános Iskola, Diákotthon és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Kondoros-Kardos fenntartásában 7. ÖRMÉNYKÚT - 2005/2006-ös tanévtől megszűnt Hunya – Örménykút Óvoda és Általános Iskola A közoktatási feladat ellátását a Csabacsüd-Örménykút által fenntartott intézmény biztosítja. 8. SZARVAS - Szarvas Város Általános Iskolája és Óvodája (2008. augusztus 1. napjától: Szarvas Város Közoktatási és Közgyűjteményi Intézménye Vajda Péter Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma, Székely Mihály Szakközépiskolája, Fő téri Általános Iskolája, Nyilvános Könyvtára intézmény intézményegységeként működik) - Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvoda - Vásártéri „Napfény” Evangélikus Óvoda (2006/2007 tanévtől Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Evangélikus Általános Iskola és Óvoda)

189

- Tessedik Sámuel Főiskola Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola - Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Diákotthon - Békés Megyei Székely Mihály Szakképző Iskola és Kollégium (2008. augusztus 1. napjától: Szarvas Város Közoktatási és Közgyűjteményi Intézménye Vajda Péter Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma, Székely Mihály Szakközépiskolája, Fő téri Általános Iskolája, Nyilvános Könyvtára intézmény intézményegységeként működik) - Tessedik Sámuel Szakmunkásképző Iskola (2007. szeptember 1. napjától: Tessedik Sámuel Szakiskola) - Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (2008. augusztus 1. napjától: Szarvas Város Közoktatási és Közgyűjteményi Intézménye Vajda Péter Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma, Székely Mihály Szakközépiskolája, Fő téri Általános Iskolája, Nyilvános Könyvtára intézmény intézményegységeként működik) - Chován Kálmán Művészeti Alapiskola (2008. augusztus 1. napjától: Szarvasi Általános Művelődési Központ Chován Kálmán Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Vajda Péter Művelődési Központ, Tessedik Sámuel Közérdekű Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóhely és Szárazmalom intézmény intézményegységeként működik) - Szarvas Város Önkormányzata – Csabacsüd Nagyközség Önkormányzata Szociális és Gyermekjóléti Intézménye (Pedagógiai Szakszolgálat), jelenleg Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás Egységes Pedagógiai Szakszolgálata, amely intézmény 2006. augusztus 1. napjától a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulásának fenntartásába került át.

II.2.1 Óvodai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei a kistérségben A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 24. §-a határozza meg az óvoda, mint nevelési intézmény legfontosabb feladatait: a gyermek 3 éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelést ellátó intézménynek a gyermek fejlődéséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglalóan kell foglalkozásokat tartania, gondoskodva a gyermek napközbeni ellátásáról. Hármas funkciójukkal – védő, szociális, személyiségfejlesztő-nevelő - a gyermekek testi-lelki gondozását, harmonikus személyiségfejlesztését vállalják fel. Az óvodai foglalkozásokat úgy kell megszervezni, hogy az óvoda a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni feladatainak. Az ellátáshoz igénybe vehető heti időkeret 50 óra, melyet meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel. A gyermek abban az évben, amelyben betölti 5. életévet köteles a nevelési év kezdetétől napi négy órás óvodai nevelésben részt venni (annak a gyermeknek, aki hátrányos helyzetűnek minősül az óvoda kötelezettsége 3 éves korban kezdődik), utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben betölti 7. életévét. A) Kötelező feladatellátás biztosításának módja, formája, a kötelező felvételt biztosító intézmények köre, és azok körzethatárai

190

A kistérség települési önkormányzatai tudatában annak, hogy kötelező önkormányzati feladatról van szó, gondoskodnak az óvodai nevelésről, ez magában foglalja azt a lehetőséget is, hogy a kistérségben más fenntartású óvodákat is találunk, lehetőséget biztosítva arra, hogy a szülők éljenek választási jogukkal. Az óvodák 33%-át közhasznú társaságok (5 intézmény) tartják fenn, 33%-a önkormányzati fenntartású (5 intézmény), 20%-át közoktatási megállapodás alapján egyházak tartják fenn (3 intézmény), 7 %-a kisebbségi önkormányzat kezelésében van (1 intézmény), 7 %-át pedig felsőfokú intézmény működteti (1 intézmény). A kistérségi óvodák többsége közös igazgatású intézmények keretében működik (9 intézmény), legtöbbször más a közoktatási ágazathoz tartozó feladattal (általános iskola) együtt, és csak 1 óvoda működik nem közoktatási feladathoz (bölcsőde) kapcsoltan. 1. Békésszentandrás Nagyközség: A településen az óvodai feladatellátást az önkormányzat saját fenntartású, többcélú, közös igazgatású intézmény keretén belül biztosítja. Tekintettel arra, hogy egyetlen intézmény látja el a feladatot, egyetlen körzetet alkot a teljes település. 2. Csabacsüd Nagyközség –Örménykút Község: A 2005/2006-os nevelési évtől intézményfenntartó társulás által működtetett többcélú közös igazgatású intézmény mindkét településen helyben biztosítja az ellátást az ott élő óvodáskorú gyermekek számára. Mindkét település teljes közigazgatási területe alkot egy-egy körzethatárt. 3. Gyomaendrőd Város: Gyomaendrőd Város Önkormányzata az óvodai ellátásban közoktatási megállapodásokat kötött közhasznú társaságokkal. a)Vásártéri Óvoda Fenntartója a Szivárvány Gyermekkert Szociális, Oktatási és Szolgáltató Kht. b)Tulipános Óvoda Fenntartója a Tulipános Óvodai Oktató Kht. c)Napsugár Óvodák Fenntartója a Szmola Óvodai Oktató Kht. d)Margaréta Óvoda Fenntartója a Gyomaendrődi Margaréta Óvodai Oktató Kht. e)Selyem úti Óvoda Fenntartója a Szabó Istvánné Óvodai Oktató Kht. f)Csemetekert Óvoda Fenntartója a Csemetekert Óvodai Oktató Kht. A Százszorszép Óvoda fenntartója Gyomaendrőd Város Önkormányzata. A 2007/2008-as évtől a Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda keretein belül működik. 4. Hunya Község: A település óvodai ellátását a gyomaendrődi Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Óvoda látja el Közoktatási Megállapodás alapján. 12 fő óvodás korú gyermek jár ide. Egyházi fenntartású intézmény.

191

5. Kondoros Nagyközség - Kardos Község: A két település - az intézményfenntartó társulás által - a kistérségben egyedülálló módon olyan többcélú közös igazgatású intézmény keretén belül biztosítja az óvodai feladatokat, mely nem másik közoktatási feladathoz van rendelve (bölcsődei ellátás). Ennek ellenére teljes mértékben megfelel a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény előírásainak és a mai hatályos szabályozás elvárásainak. Mindkét település teljes közigazgatási területe alkot egy körzethatárt. 6. Szarvas Város: A településen egy önkormányzati fenntartású, többcélú általános művelődési központ keretén belül, valamint négy nem önkormányzati fenntartású többcélú közös igazgatású intézmény keretén belül biztosítja az ellátást. A település egyetlen körzetet alkot, tekintettel arra, hogy kötelező a felvétel az önkormányzati fenntartású intézménybe. A nem önkormányzati fenntartású intézmények közül kettő világnézetileg elkötelezett, egy óvodát országos kisebbségi önkormányzat, valamint egyet felsőfokú oktatási intézmény tart fenn. a) Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvoda: Az Ótemplomi Evangélikus Egyházközség fenntartásában működő többcélú közös igazgatású nevelési-oktatási intézmény. 1997 óta látja el a feladatot Közoktatási Megállapodás alapján. b) Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Evangélikus Általános Iskola és Óvoda: Az Újtemplomi Evangélikus Egyházközség fenntartásában működő többcélú közös igazgatású nevelés-oktatási intézmény. 1999 óta látja el a feladatot Közoktatási Megállapodás alapján. c) Szarvas Város Közoktatási és Közgyűjteményi Intézménye Fő téri Általános Iskolája és Óvodája: A város egyetlen önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményének szakmailag önálló intézményegységeként működik, mely a feladatellátást a város különböző pontjain elhelyezkedő három telephelyen biztosítja. d) Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Diákotthon: Az Országos Szlovák Kisebbségi Önkormányzat fenntartásában működő többcélú közös igazgatású nevelési-oktatási intézmény. 2004 óta látja el a feladatot Közoktatási Megállapodás alapján. e) Tessedik Sámuel Főiskola Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola: A Tessedik Sámuel Főiskola fenntartásában működő többcélú közös igazgatású nevelési-oktatási intézmény. A feladatellátást az önkormányzattal kötött Közoktatási Megállapodás alapján biztosítja. B) Intézményi struktúra, férőhelyek, csoportlétszámok, kihasználtsági mutató A kistérség összes óvodásainak száma a 2007/2008-as tanévben 1.412 fő, akiknek 60 csoportban szervezték meg a szolgáltatást. Osztatlan (vegyes) csoportba jár az óvodások 66%-a azaz 935 fő, a vegyes csoportok száma 39. A kistérségben önkormányzati fenntartású intézményekbe jár 610 fő, mely az összes óvodás 43,2%-a. Az önkormányzatok egyre kevésbé látják el közvetlenül a feladatot, bár ez elsősorban a két városra (Gyomaendrőd, Szarvas) jellemző, a kistelepüléseken csak önkormányzati fenntartású intézmény működik. A racionális működtetésre való törekvés eredményeképpen az óvodai csoportok átlaglétszáma 23,5 fő/csoport, mely a törvényi minimum 20 és maximum 25 létszám közötti érték. 1. Békésszentandrás Nagyközség: Az óvodai feladatot ellátó intézmény általános iskolai és kollégiumi feladatokat is biztosít egyben.

192

A településen a feladatellátást a 2007/2008-as tanévben 5 csoportban szervezik meg 110 óvodás korú gyermek számára. Valamennyi csoport osztatlan, vegyes csoport. A csoportok átlaglétszáma 22 fő, mely a Közoktatásról szóló törvényben előírt minimum és maximum létszám közötti értékhatáron belül van. Az intézmény alapító okirata szerint meghatározott maximális férőhelyek száma: 100 fő A kihasználtsági mutató: 110 % A gyermekek 13,6%-a (15 fő) a 2-3 éves, 17,2%-a (19 fő) a 4-5 éves, 69%-a (76 fő) a 6-8 éves korosztályhoz tartozik. A létszámokból látható a településen a gyermekek számának fokozatos csökkenése. 2. Csabacsüd Nagyközség – Örménykút Község: A településen egy intézmény keretein belül kerül ellátásra általános iskolai és óvodai feladat. Az intézményfenntartó társulás Csabacsüdön és Örménykúton is 1-1 telephely fenntartásával biztosítja az ellátást. A 2007/2008-as nevelési évben a 62 gyermekről való gondoskodás 4 óvodai csoportban történik, melyből egy csoport szlovák nemzetiségi csoport. Ebben a csoportban 6 óvodáskorú gyermek van, mely létszám megfelel a Nemzetiségi és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 43.§ (4) bekezdésében foglalt előírásoknak. Ez a csoport osztatlan, vegyes csoport, és az örménykúti telephelyen működik. A csabacsüdi telephelyen egy-egy kis-, középső- illetve nagycsoport működik, a csoportok átlaglétszáma: 18,6 fő, mely a törvény által előírt minimum létszám alatt van. Az intézmény alapító okiratában meghatározott maximálisan felvehető gyermekek száma: 100 fő. A kihasználtsági mutató:60 %. A gyermekek 20,9%-a (13 fő) a 2-3 éves, 50%-a (32 fő) a 4-5 éves, 38,7%-a (24 fő) a 6-8 éves korosztályhoz tartozik. A létszámokból látható a településen a gyermekek számának fokozatos csökkenése. 3. Gyomaendrőd Város: a)Vásártéri Óvoda A 2007/2008-as tanévben a gyermekek száma 69 fő volt. 3 osztatlan csoportjában 23 fő az átlagos létszám. A sajátos nevelési igényűek száma 2. b)Tulipános Óvoda A 2007/2008-as tanévben a gyermekek száma 40 fő volt. Egyetlen osztatlan csoportjában 24 fő, kiscsoportjába 16 fő jár. A sajátos nevelési igényűek száma 6. c)Napsugár Óvodák A 2007/2008-as tanévben a gyermekek száma 64 fő volt. Kiscsoportjában 20, középső csoportjában 21, nagy csoportjában 23 fő a létszám. A sajátos nevelési igényűek száma 3. d)Margaréta Óvoda A 2007/2008-as tanévben a gyermekek száma 82 fő volt. 3 osztatlan csoportjában 27 fő az átlagos létszám. A sajátos nevelési igényűek száma 1 e)Selyem úti Óvoda A 2007/2008-as tanévben a gyermekek száma 90 fő. Kis-, középső- és nagycsoportjában 30 fő az átlagos létszám. A sajátos nevelési igényűek száma 3. f)Csemetekert Óvoda A 2007/2008-as tanévben a gyermekek száma 75 fő volt. Kis-, középső- és nagycsoportjában 25 fő az átlagos létszám. A sajátos nevelési igényűek száma 5. A Százszorszép Óvoda 121 óvodása a 2007/2008-as évben 5 osztatlan csoportba járt átlagosan 24 fővel. 4 sajátos nevelési igényű gyermek látogatta az óvodát.

193

4. Hunya Község: A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Óvoda 12 gyermek óvodai ellátását biztosította a 2007/2008-as tanévben, egyetlen osztatlan csoportba jártak a gyerekek. Közülük 8 fő 4-5 éves és 4 fő 6-8 éves. 5. Kondoros Nagyközség - Kardos Község: Az intézményben a 2007/2008-as nevelési évben a 15 bölcsődés mellett összesen 165 óvodáskorú gyermek nevelése folyik. Egy középső csoport mellett 6 osztatlan, vegyes csoportban biztosítják az ellátást. Az átlagos csoportlétszám: 23,6 fő. Az intézményfenntartó társulás a kondorosi székhely mellett Kardoson helyben gondoskodik az ellátásról. A kardosi telephelyen 11 gyermek alkot egy csoportot. Az intézmény alapító okirata szerint meghatározott férőhelyszám:137 fő Kihasználtsági mutató: 120 %. A gyermekek 12,1%-a (20 fő) a 2-3 éves, 53,3%-a (88 fő) a 4-5 éves, 34,5%-a (57 fő) a 6-8 éves korosztályhoz tartozik. A létszámokból megállapítható a településen a gyermekek számának fokozatos csökkenése. 6. Szarvas Város: A településen működő 5 óvodai feladatellátásban részt vevő intézmény megfelelő módon biztosítja a településen élők számára a szolgáltatás igénybevételéthez szükséges feltételeket. Az intézményekben rendelkezésre álló 615 óvodai férőhely elegendő valamennyi 3-5 éves korú gyermek ellátásához. a) Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvoda: Az intézmény az általános iskolai feladatok ellátása mellett egy telephelyen biztosítja a 3-5 éves korú gyermekek nevelését. A 2007/2008-as nevelési évben 3 csoportba (kis-, középső-, nagycsoport) 59 gyermek jár. A csoportok átlaglétszáma: 20 fő. Az intézmény működési engedélye szerint engedélyezett maximális férőhely: 85 fő. Kihasználtsági mutató:69,41 % A gyermekek 28,8%-a (17 fő) a 2-3 éves, 52,5%-a (31 fő) a 4-5 éves, 18,6%-a (17 fő) a 6-8 éves korosztályhoz tartozik.

b) Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Evangélikus Általános Iskola és Óvoda Az Újtemplomi Evangélikus Egyházközség 2005-ben hozta létre a többcélú intézményt, hiszen korábban csak az óvodai ellátást vállalta fel a fenntartó. Egy telephelyen biztosítja az ellátást 50 gyermek számára két osztatlan, vegyes csoportban. A csoportok átlaglétszáma: 25 fő. Az intézmény működési engedélye szerint engedélyezett maximális férőhely: 75 fő Kihasználtsági mutató: 66,7% A gyermekek 22%-a (11 fő) a 2-3 éves, 56%-a (28 fő) a 4-5 éves, 22%-a (11 fő) a 6-8 éves korosztályhoz tartozik. c) Szarvas Város Közoktatási és Közgyűjteményi Intézménye Fő téri Általános Iskolája és Óvodája A település egyetlen önkormányzati fenntartású intézménye három telephelyen működtet egy egycsoportos, egy kétcsoportos és egy négycsoportos óvodát, melyek a város különböző pontjain helyezkednek el. A 7 csoportba összesen 152 gyermek jár a 2007/2008-as nevelési évben. A Zöldpázsiti telephelyen működő egy osztatlan, vegyes csoport létszáma 27 fő, a Damjanich úti telephelyen működő két kis-, egy középső-, és egy nagycsoport létszáma összesen 82 fő, a Dózsa úti telephelyen működő két osztatlan vegyes csoport létszáma 56 fő. A csoportok átlaglétszáma: 21,7 fő. Az óvodai feladatellátásra biztosított férőhelyszám: 185. A kihasználtsági mutató: 82,1%

194

A gyermekek 34,2%-a (52 fő) a 2-3 éves, 30,9%-a (47 fő) a 4-5 éves, 34,8%-a (53 fő) a 6-8 éves korosztályhoz tartozik. d) Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Diákotthon A nemzetiségi nyelvi oktatást biztosító intézmény 107 óvodást nevel négy csoportban. Egy kis-, egy középső, egy nagycsoport és egy osztatlan vegyes csoport került kialakításra. A csoportok átlaglétszáma: 26,75 fő. Az óvodai feladatellátásra biztosított férőhelyszám: 110 fő A kihasználtsági mutató: 97,2% e) Tessedik Sámuel Főiskola Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola A felsőfokú oktatási intézmény fenntartásában lévő nevelési-oktatási intézmény 6 óvodai csoportban 153 gyermek ellátásáról gondoskodik. A csoportok átlaglétszáma: 24,25 fő. Valamennyi csoportja osztatlan, vegyes csoport. Az óvodai feladatellátásra biztosított férőhelyszáma a működési engedély szerint: 200 fő Kihasználtsági mutató: 76,5 % A gyermekek 30,7%-a (47 fő) a 2-3 éves, 58,7%-a (91 fő) a 4-5 éves, 9,7%-a (15 fő) a 6-8 éves korosztályhoz tartozik. C) Az intézmények humánerő-forrási, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzői Az intézményben dolgozók felkészültsége, a feladat rendelkezésére álló épület, és az eszközellátottság fontos követelménye és előfeltétele a törvényes és hatékony, az óvodai ellátás célját biztosító nevelésnek. A személyi feltételek valamennyi kistérségi településen adottak, az óvodák többségében dolgozó pedagógus rendelkezik felsőfokú végzettséggel, alacsony azonban az óvodai ellátás során hasznosítható speciális végzettséggel rendelkezők száma, hiszen 120 pedagógusból 29 főnek van valamilyen speciális képesítése (pszichológus, fejlesztő pedagógus, logopédus). Minden település óvodájában biztosítva van a csoportonkénti 1 dajka, viszont a csoportonkénti 2 pedagógus nem biztosított maradéktalanul mindenhol. A Közoktatásról szóló törvény előírásainak megfelelően minden intézmény bevezette és működteti minőségirányítási programját, az intézmények többségében a Comenius I. partnerközpontú minőségirányítási rendszer alapján és a fenntartói elvárásoknak megfelelő MIP működik. 1. Békésszentandrás Nagyközség: Az intézményben dolgozó 13 fő pedagógus mindegyike rendelkezik felsőfokú végzettséggel, ebből speciális képesítése is van 3 főnek (2 főnek gyógytestnevelői, 1 főnek pedig fejlesztő pedagógusi végzettsége). Valamennyien teljes munkaidős közalkalmazottak. 7 pedagógus a 45-55 éves, 4 pedagógus a 35-45 éves korosztály, és 1-1 pedagógus a 25-35 éves korosztály, illetve a 55-62 éves korosztály képviselője. Az egy óvónőre jutó gyermekszám: 8,76 fő. 1 csoportra 2,6 pedagógus jut. A dajkák száma 7 fő, tehát minden csoportra 1,4 dajka jut. Az intézményben a más munkakörben dolgozók száma: 1 fő. A feladatellátást szolgáló épület állaga leromlott átfogó felújításra, bővítésre szorul, elsősorban a külső vakolást, a vizesblokkok felújítását és a megfelelő tálalókonyha kialakítását szükséges megvalósítani. A tárgyi feltételrendszer megfelelő, azonban a nevelést-oktatást segítő eszközök (pl: fejlesztő játékok, vetítő) beszerzése szükségessé vált. 2. Csabacsüd Nagyközség – Örménykút Község: A felsőfokú végzettséggel rendelkező óvodapedagógusok száma Csabacsüdön: 5 fő, Örménykúton: 1 fő. 3 fő rendelkezik speciális képesítéssel (1 fő fejlesztőpedagógus, 1 fő, gyógytestnevelő, és 1 fő pedig szlovák nyelvi pedagógus). Valamennyien teljes munkaidős közalkalmazottak.

195

A korosztályi megoszlás egyenletes (2 fő a 25-35 éves, 2 fő a 35-45 éves, 2 pedig a 45-55 éves korosztályhoz tartozik). 13 gyermek jut egy pedagógusra átlagosan. Az alkalmazásban lévő dajkák száma 3 fő, míg más munkakörben 1 főt foglalkoztatnak. A csabacsüdi telephelyen egy korszerű, kifogástalan állapotban lévő felújított háromcsoportos óvodaépület áll a gyermekek rendelkezésére. Az önkormányzat egy másik ingatlan vásárlásával oldotta meg a problémát, ahol lehetővé vált, hogy a jogszabályok által előírt valamennyi helyiség (tornaszoba, orvosi szoba, felnőtt étkező, nevelő-testületi szoba) kialakításra kerüljön. Így nyílt lehetőség arra is, hogy megfelelő színvonalú játszótér, játszóudvar álljon a gyermekek rendelkezésére. Azonban szükségessé vált egy tárolóhelyiség megépítése. Örménykúton jelenleg jó állapotban lévő épületben kapott helyet az óvoda, ahol rendelkezésre állnak a szükséges kiszolgáló helyiségek is. Az intézmény felszereltsége, taneszköz ellátottsága megfelelő, sport-és mozgásfejlesztő eszközök, az értelem és a kreativitás fejlődését segítő fejlesztő játékok, valamint a környezeti megismerést erősítő eszközök beszerzésére van szükség. 3. Gyomaendrőd Város: a)Vásártéri Óvoda A 69 gyermekről 6 fő felsőfokú végzettséggel rendelkező pedagógus és 3 fő dajka gondoskodik. Az egy főre jutó gyermekek száma 11,5 fő. b)Tulipános Óvoda A 40 gyermekről 3 fő felsőfokú végzettséggel rendelkező pedagógus és 2 fő dajka gondoskodik. Az egy főre jutó gyermekek száma 13,3 fő. c)Napsugár Óvodák A 64 gyermekről 5 fő felsőfokú végzettséggel rendelkező pedagógus gondoskodik. Az egy főre jutó gyermekek száma 11,5 fő. d)Margaréta Óvoda A 82 gyermekről 6 fő felsőfokú végzettséggel rendelkező pedagógus és 4 fő dajka gondoskodik. Az egy főre jutó gyermekek száma 14 fő. e)Selyem úti Óvoda A 90 gyermekről 5 fő felsőfokú végzettséggel rendelkező pedagógus és 2 fő dajka gondoskodik. Az egy főre jutó gyermekek száma 15 fő. f)Csemetekert Óvoda A 75 gyermekről 6 fő felsőfokú végzetséggel rendelkező, egy fő középfokú végzettséggel rendelkező pedagógus és 3 fő dajka gondoskodik. Az egy főre jutó gyermekek száma 12 fő. A Százszorszép Óvoda 121 gyermekéről 9 fő felsőfokú végzetséggel rendelkező pedagógus és 5 fő dajka gondoskodik. Az egy főre jutó gyermekek száma 24,2 fő. Taneszköz ellátottságuk és felszereltségük átlagosnak mondható. Kisebb felújításra mind a hét épületegység rászorul. A szükséges szakszolgálati ellátás minden óvodában megoldott. Megfelelő sport- és mozgásfejlesztő eszközök biztosítottak. Fejlesztő és környezeti megismerést elősegítő eszközök beszerzése még nem biztosított. A közoktatási intézményeknek a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú mellékletének megfelelő kötelező (minimális) eszköz és felszerelésekkel kell rendelkezniük. A Gyomaendrődön működő 7 óvoda képes ellátni az ott élő óvodáskorú gyermekeket, biztosítja számukra a szolgáltatás igénybevételének feltételeit. Az óvodák felszereltsége átlagosnak mondható. Épületeik állapota megfelelő, kisebb felújításra szorulnak.

196

4. Hunya Község: A 12 gyermek ellátását 1 fő felsőfokú végzettséggel rendelkező óvónő látja el. 5. Kondoros Nagyközség – Kardos Község: A településen a 165 gyermek ellátásáról 13 pedagógus gondoskodik. Mindegyikük rendelkezik felsőfokú végzettséggel, speciális képesítése az óvónők 92%-ának (12 fő) van (3 fő gyógytestnevelés, és 9 fő egyéb képesítés). Valamennyien teljes munkaidős közalkalmazottak. Többségük (10 fő) 45-55 év közötti korosztályhoz tartozik, és 3 fő dolgozik a 25-35 éves korosztályból. Az egy pedagógusra jutó gyermekszám: 11 fő/pedagógus. A 7 óvodai csoportban dolgozó óvónők munkáját 7 dajka segíti, így egy dajkára 23,5 gyermek jut. Az intézményben a más munkakörben dolgozók száma: 1 fő. Az óvoda épületeinek állapota nem megfelelő, hiszen átfogó felújítás, bővítés vált szükségessé. Az épületek szerkezeti problémái: tetőbeázások, elavult födémszerkezetek és nyílászárók, falak nedvesedése elhárításának szükségessége. A hibás vagy korszerűtlen műszaki megoldások: kedvezőtlen hatásfokú fűtés, világítás, mosdók hátrányainak kiküszöbölése, is a felújítás időszerűségét indokolja. Szükségessé vált a belső festés, a külső homlokzat felújítása és az akadálymentesítés. Elavult beltéri és udvari burkolatok cseréjét, kerékpár tároló kialakítását, a tornaszoba, a fejlesztőszoba, az orvosi szoba, a felnőtt étkező és a teakonyha kialakítását tervezik az önkormányzatok. Elsősorban pályázati forrásból szeretnék megvalósítani a fenntartók. Az intézmény taneszköz ellátottsága megfelelő, különösen a sajátos nevelési igényű gyermekek neveléséhez-oktatásához szükséges eszközöket lenne fontos biztosítani. 6. Szarvas Város: a) Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvoda: Az intézményben az 59 óvodás gyermek megfelelő ellátását 6 fő óvodapedagógus foglalkoztatása biztosítja. Valamennyien rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, és 1 főnek van speciális képesítése, hitoktatói szakvizsgája. Valamennyien teljes munkaidős munkavállalók. A feladatot ellátó óvónők mindannyian 45 éves kor alattiak. Az egy óvónőre jutó gyermekek száma: 10 fő. Minden csoportnak a rendelkezésére áll 1-1 dajka összesen 3. Az óvodai épület jó állapotban van az intézmény megítélése szerint nincs szükség épületfejlesztésre. Hasonlóan vélekednek a meglévő felszerelésekről és taneszköz ellátottságról 2008. augusztus 31-ig teljesítik a működéshez szükséges beszerzéseket. b) Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Evangélikus Általános Iskola és Óvoda A két óvodai csoport működtetéséhez 4 felsőfokú végzettséggel rendelkező pedagógust alkalmaznak. Egyiküknek sincs speciális képesítése. 12,5 gyermek jut egy pedagógusra. A dajkák száma: 2. Az ellátást szolgáló épület önkormányzati tulajdonban van. Állapota átfogó felújításra, bővítésre szorul. Elsősorban pályázati úton szeretnék a tervezett épületfejlesztést megvalósítani. Az épület felszereltsége és taneszköz-ellátottsága megfelelő, biztosítja a feladatellátáshoz szükséges feltételeket. c) Szarvas Város Közoktatási és Közgyűjteményi Intézménye Fő téri Általános Iskolája és Óvodája A 7 csoportot működtető intézményegységben 15 fő a pedagógusok száma. Valamennyien rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, és egy fő rendelkezik egyéb speciális végzettséggel. Mivel az intézmény kötelező felvételt biztosító óvoda, ezért szükséges, hogy a rendszerben dolgozók további speciális képességgel rendelkezzenek, akár a sajátos nevelési igényű gyermekek, akár a hátrányos helyzetű gyermekek tekintetében. Valamennyien teljes állású közalkalmazottak. Az egy pedagógusra jutó gyermeklétszám: 10,8 fő. A pedagógusok többsége a 45-55 éves korosztályhoz tartozik. A dajkák száma: 7 fő. Az egy dajkára jutó gyermekszám: 21,7 fő. 197

Mindhárom telephelyen lévő épület állapota leromlott átfogó felújításra, bővítésre szorulna. Szarvas Város Önkormányzata két óvoda épület esetében pályázatot nyújtott be az alábbiak szerint: Dózsa úti óvoda teljes körű felújítása háromcsoportos óvodává történő kialakítása tornaszobával a szükséges kiszolgáló helyiségekkel és az udvar felújításával együtt. Damjanich úti óvoda a jelenlegi épület felújítása nem lehetséges, ezért a Kossuth u. 66. szám alatti önkormányzati tulajdonú telken egy új háromcsoportos óvoda kerülne felépítésre a jogszabályokban előírt helyiségekkel együtt. Amennyiben nem nyer a benyújtott pályázat (jelenleg elbírálás alatt) mindkét óvodában újra kell betonozni az udvart, a nyílászárókat cserélni vagy mázolni, a teljes épületet pedig festeni szükséges. A Zöldpázsiti egycsoportos óvodánál is szükséges lenne a felújításra, korszerűsítésre, azonban a legsürgetőbb feladat a szennyvízhálózat kiépítése, nyílászárók cseréje, a falfelületek festése, meglévő burkolatok cseréje. Az intézmény eszközellátottsága és taneszköz ellátottsága megfelelő, biztosított a feladatellátás azonban szükséges lenne a technikai berendezések felújítására, az udvari eszközökhöz hasonlóan, illetve speciális mozgásfejlesztő és terápiás eszközökre. d) Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Diákotthon A négy óvodai csoporthoz 8 teljes állásban foglalkoztatott pedagógus alkalmaznak. Mindenki rendelkezik az előírt felsőfokú végzettséggel, azonban nem rendelkeznek speciális képesítéssel. Egy pedagógusra 13,37 fő gyermek jut. Az óvodapedagógusok munkáját 4 dajka segíti. Az intézmény az általános iskolai, diákotthoni, óvodai feladatát egy épületben látja el, melyet Szarvas Város Önkormányzata újított fel 2004-ben, így az épület és annak felszereltsége, taneszközellátottsága korszerű és jól felszerelt. e) Tessedik Sámuel Főiskola Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Óvoda Az intézmény a feladatellátáshoz 14 óvodapedagógusi végzettséggel rendelkező szakembert alkalmaz. Közülük 9 főnek van speciális képesítése (1 fő fejlesztő pedagógus, 1 fő gyógytestnevelő, 7 fő egyéb képesítés). 10,92 fő gyermek jut egy pedagógusra. A dajkák száma: 6 fő, tehát minden csoport munkáját egy dajka segíti. Az óvodai épületrész átfogó felújításra, bővítésre szorul. Az intézmény tervei között azonban jelenleg állagmegóvó felújítás megvalósítása szerepel. Az óvoda felszereltsége és taneszköz-ellátottsága korszerű és kifogástalan, elsősorban néhány kültéri mozgásfejlesztő eszközre lenne szüksége az intézménynek. D) Az óvodás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása A kistérség valamennyi intézményében fogadják a sajátos nevelési igényű gyermekeket. Ezeknek a gyermekeknek a nevelése az óvodában a többi gyermekkel együtt, integráltan folyik, a mai oktatáspolitikai irányvonalnak és elvárásnak megfelelően. Az óvodába járó gyermekek közül 37 fő sajátos nevelési igényű. Intézmény (település)

Hunyadi János Általános Iskola, Kollégium, és Napköziotthonos Óvoda (Békésszentandrás) Trefort Ágoston Általános

Sajátos nevelési igényű gyermekek száma a 2007/2008-as tanévben 1

0

198

Iskola és Óvoda (Csabacsüd) Többsincs Óvoda és Bölcsőde (Kondoros) Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Óvoda (Gyomaendrőd) Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda (Gyomaendrőd) Selyem úti Óvoda (Gyomaendrőd) Csemetekert Óvoda (Gyomaendrőd) Napsugár Óvodák (Gyomaendrőd) Tulipános Óvoda (Gyomaendrőd) Vásártéri Óvoda (Gyomaendrőd) Margaréta Óvoda (Gyomaendrőd) Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvoda (Szarvas) Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Evangélikus Általános Iskola és Óvoda (Szarvas) Szarvas Város Közoktatási és Közgyűjteményi Intézménye Fő téri Általános Iskolája és Óvodája (Szarvas) Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Diákotthon (Szarvas) Tessedik Sámuel Főiskola Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Óvoda Összesen:

5 0

4 3 5 3 6 2 1 1

0

2

2

2

37

E) Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása a kistérségben A szlovák kisebbségi oktatásnak nagy hagyományai vannak a térségben, ezért nem meglepő, hogy szinte valamennyi településen biztosított legalább egy intézményben a nemzetiségi nevelés összesen a gyermekek 22,9 %-a ( 323 fő) részére. Intézmény (település)

Hunyadi János Általános Iskola, Kollégium, és Napköziotthonos Óvoda (Békésszentandrás) Trefort Ágoston Általános

Nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben résztvevő gyermekek száma a 2007/2008-as tanévben 0

6

199


62 0

0 17 16 34 22 0 0 59

0

0

107

0

323

F) Bejáró gyermekek ellátása és az utazási feltételek Óvodáskorban még nem nagyon elterjedt, hogy a gyermeknek a szülő a lakóhelytől eltérő másik településen igényeljen óvodai ellátást. Napjaink elvárása, hogy az óvodáskorú és az 1.-4. évfolyamos gyermek, tanuló lehetőleg helyben kapja meg a szolgáltatást. De ez egyben azt is jelentheti, hogy a szülők elégedettek a településükön nyújtott szolgáltatással. Az alábbi táblázat a bejáró gyermekek számát mutatja be intézményenkénti bontásban: Intézmény (település) Hunyadi János Általános Iskola, Kollégium, és Napköziotthonos Óvoda (Békésszentandrás) Trefort Ágoston Általános

Bejáró gyermekek száma a 2007/2008-as tanévben n.a.

módja

3

Egyéni megoldással: 3 fő

200


6


0

-

0

-

0

-

0

-

0

-

0

-

0

-

0

-

0

-

0

-

0

-

2

Tömegközlekedéssel: 2 fő

5


16

A kistérségben összesen 16 óvodás gyermek veszi igénybe más településen a szolgáltatást, mint ahol az állandó lakóhelye vagy a tartózkodási helye van. A gyermekek többségét (14 fő) a szülők szállítják az intézménybe, a tömegközlekedési eszköz adta lehetőséget csak 2 gyermek esetében használják ki. A két intézményfenntartó társulás által fenntartott települések között (Csabacsüd-Örménykút, Kondoros-Kardos) iskolabusz igénybevételére van lehetőség. Ezeken a településeken és a települések között a Volán Zrt. által üzemeltett buszjárat biztosítja a szolgáltatást. II.2.2 Általános iskolai ellátás intézményi és szervezeti keretei a kistérségben Az általános iskolai képzés feladata a tanulók rendszeres nevelése, oktatása és az alapműveltségi vizsgára történő felkészítése. Az iskolai oktatásban az 1. évfolyamtól kezdődően a tankötelezettség teljesítése, az általános műveltség megalapozása folyik. A gyermek az általános iskolában a tanuló

201

érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Az óvodai neveléshez hasonlóan az általános iskolai oktatásról is a települési önkormányzatok kötelesek gondoskodni. A kistérségben működtetett általános iskolák közül 6 iskola önkormányzati fenntartású (ebből 3 intézményfenntartó társulásban működik), 3 iskola egyházi fenntartású, 1 iskola kisebbségi önkormányzat által fenntartott, 1 iskola pedig felsőfokú oktatási intézmény által fenntartott. Valamennyi általános iskoláskorúakkal foglalkozó intézmény közös igazgatású intézményként működik, és ebből 3 intézmény működik intézményfenntartó társulás irányítása alatt.. A) Kötelező feladatellátás biztosításának módja, formája, kötelező felvételt biztosító intézmények köre és azok körzethatárai 1. Békésszentandrás Nagyközség: A település az általános iskolai feladatellátást az önkormányzat saját fenntartásában működteti, többcélú, közös igazgatású intézmény keretén belül. Mint egyetlen intézmény, amely a feladatot ellátja, a teljes település alkot egy körzetet. 2. Csabacsüd Nagyközség –Örménykút Község: A 2005/2006-os tanévtől intézményfenntartó társulás által működtetett többcélú közös igazgatású intézmény keretén belül biztosítja az ellátást az 1-8. évfolyamos tanulók számára a székhelyen, azaz Csabacsüdön, az Örménykúti telephely jelenleg szünetel a tanulólétszám jelentős csökkenése miatt. Így a két település teljes közigazgatási területe alkot egy körzethatárt. 3. Gyomaendrőd Város: a) Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola A Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Közoktatási Intézményi Társulás 2005. júliusában alakult. A költségvetési szerv neve, székhelye: Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola, Diákotthon Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya, mely általános jogutódja a gyomaendrődi Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola és Diákotthon megnevezésű költségvetési intézménynek. Rövidített elnevezése, Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola. Biztosítja a feladatellátást az 1- 8. évfolyamokon Hunyán is. b) Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda Gyomaendrőd Város Önkormányzatának fenntartásában működő intézmény, mely biztosítja az általános iskolai feladatellátást 1- 8 évfolyamon, valamint 2007/2008-as tanévtől ismét óvodai ellátást is a gyomai részen élő családok számára. c) Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Óvoda Az iskola az Szeged-Csanádi Egyházmegye megbízása alapján a Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatóság (SzeGeKif) gyakorolja. Törvényességi felügyeletét a Békés Megyei Önkormányzat főjegyzője gyakorolja. A 2001/2002-es tanévben érte el a nyolc évfolyamos oktatást. Többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény. 4. Hunya Község: A településen lévő általános iskolát intézményfenntartó társulásban működteti az önkormányzat (adatok 3.a) és c) pontok). Az 1-4.évfolyamon történő oktatást a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola is ellátja. 5. Kondoros Nagyközség - Kardos Község: A Többcélú Társulás 2004. évi megalakulása előtti az a Kondoros és Kardos közötti együttműködés, mely szerint Kondoros fogadja a kardosi 7-8. osztályos tanulókat, ez a 2005/2006-os tanévtől úgy módosult, hogy az 5-6. osztályosok is Kondorosra járnak.

202

Az intézményfenntartó társulás része az 1-4. évfolyamos képzés is úgy, hogy a kardosi gyermekek az intézmény telephelyeként megmaradó kardosi épületben folytatták tanulmányaikat azonban a 2007/2008-as tanévtől a kardosi telephelyen a tanulólétszám jelentős csökkenése miatt szünetel az ellátás, így a kondorosi székhelyen történik a két település 1-8. évfolyamos tanulóinak neveléseoktatása. Az intézményfenntartó társulás által fenntartott többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény a kollégiumi, illetve az alapfokú művészetoktatási feladatok mellett látja az általános iskolai feladatokat. Mindkét település teljes közigazgatási területe alkot egy körzethatárt. 6. Szarvas Város: A település egy önkormányzati fenntartású, többcélú általános művelődési központ keretén belül, valamint négy nem önkormányzati fenntartású többcélú közös igazgatású intézmény keretén belül biztosítja az ellátást. A település egyetlen körzetet alkot, tekintettel arra, hogy kötelező a felvétel az önkormányzati fenntartású intézménybe. A nem önkormányzati fenntartású intézmények közül kettő világnézetileg elkötelezett, egy iskolát országos kisebbségi önkormányzat, valamint egyet felsőfokú oktatási intézmény tart fenn. a) Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvoda: Az Ótemplomi Evangélikus Egyházközség fenntartásában működő többcélú közös igazgatású nevelési-oktatási intézmény. 1997 óta látja el a feladatot Közoktatási Megállapodás alapján. b) Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Evangélikus Általános Iskola és Óvoda: Az Újtemplomi Evangélikus Egyházközség fenntartásában működő többcélú közös igazgatású nevelés-oktatási intézmény. 2006/2007-es tanévtől lát el általános iskolai feladatokat. Jelenleg 2 évfolyamon biztosít oktatást, tekintettel arra, hogy az 1-8. évfolyam bevezetése felmenő rendszerben történik. c) Szarvas Város Közoktatási és Közgyűjteményi Intézménye Fő téri Általános Iskolája és Óvodája, Vajda Péter Gimnáziuma A város egyetlen önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményének szakmailag önálló intézményegységeként működik, mely a feladatellátást a 2007/2008-as tanévben két telephelyen biztosítja. A fenntartó önkormányzat azonban döntött arról, hogy az egyik telephelyen (Kossuth u. 43.) 2008. szeptember 1. napjától szünetelteti az ellátást a tanulólétszám csökkenésre tekintettel, hiszen a meglévő osztályok elhelyezése ettől az időponttól biztosíthatóak a másik telephelyen (Fő tér 3.).

d) Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Diákotthon: Az Országos Szlovák Kisebbségi Önkormányzat fenntartásában működő többcélú közös igazgatású nevelési-oktatási intézmény. 2004 óta látja el a feladatot Közoktatási Megállapodás alapján. e) Tessedik Sámuel Főiskola Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola: A Tessedik Sámuel Főiskola fenntartásában működő többcélú közös igazgatású nevelési-oktatási intézmény. A feladatellátást az önkormányzattal kötött Közoktatási Megállapodás alapján biztosítja 14. évfolyamon. A tanulók továbbhaladásának feltételei (5-8. évfolyamra) megállapodás alapján biztosított a Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvodába, valamint a 8 évfolyamos gimnáziumi képzésre. B) Intézményi struktúra, férőhelyek, csoportlétszámok, kihasználtsági mutató A kistérség összes általános iskolába járóinak száma a 2007/2008-as tanévben 3.195 fő, akiknek 157 osztályban szervezték meg a szolgáltatást.

203

A kistérségben önkormányzati fenntartású intézményekbe jár 2.2.96 fő, mely az összes általános iskolás 71,8%-a. Ellentétben az óvodai feladatellátással, az önkormányzatok még mindig meghatározó szerepet játszanak az alapfokú oktatás ezen szakaszában.

1. Békésszentandrás Nagyközség: Az általános iskola mellett biztosítja az intézmény az óvodai és kollégiumi feladatokat. A településen a feladatellátást a 2007/2008-as tanévben 1-4. évfolyamon 5 osztályban szervezik meg 92 tanuló számára. A csoportok átlaglétszáma 24,2 fő, mely a Közoktatásról szóló törvényben előírt minimum és maximum létszám közötti értékhatáron belül van. 5-8 évfolyamon 5 osztályban 127 gyermek tanul. Az osztályok átlaglétszáma: 25,4 fő, mely megfelel a törvényi előírásoknak. Az intézmény alapító okirata szerint meghatározott maximális férőhelyek száma: 269 fő. A kihasználtsági mutató: 81,4% Az intézményben nem folyik emelt szintű oktatás. Viszont működtet speciális tagozatot összevont osztályokban, azon sajátos nevelési igényű gyermekek számára, akik a többi tanulóval nem oktathatóak együtt. 2. Csabacsüd Nagyközség – Örménykút Község: A településen egy intézmény keretein belül kerül ellátásra általános iskolai és óvodai feladat. Az intézményfenntartó társulás mindkét település gyermekeire vonatkozóan a székhelyen biztosítja az ellátást. A 2007/2008-as tanévben 1-4. évfolyamon a 74 tanulóról való gondoskodás 4 osztályban történik, melyből az 1. és 2. évfolyamon (felmenő rendszerben) működő osztály szlovák nemzetiségi osztályként működik. Az alsó tagozat átlaglétszáma: 18,5, mely a nemzetiségi oktatásra való tekintettel megfelel a jogszabályi előírásoknak. 5-8. évfolyamon a tanulók száma 85 fő, évfolyamonként egy osztály működik az intézményben. A felső tagozat átlaglétszáma: 21,25 fő. Jelenleg a 8. évfolyam nemzetiségi osztálynak minősül. Az intézmény alapító okiratában meghatározott maximálisan felvehető gyermekek száma: 240 fő. A kihasználtsági mutató: 66,2%. Az intézményben egyetlen tantárgyat sem oktatnak emelt szintű formában, viszont részt vesz a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatásban jelenleg 1.,2., és 8. évfolyamon felmenő rendszerben. Az intézményben 2 napközis csoportban 60 fő részére, 1 tanulószobai csoportban 35 fő részére szervezik az ellátást, emellett 1 osztály iskolaotthonos formában (22 fő) működik. A tanulók 47,6 %-a (70 fő) részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, 63,9 %-a (94 fő) étkezési támogatásban és 75,5 %-a (111 fő) tankönyvtámogatásban, ami igen magas aránynak tekinthető. Képesség kibontakoztató vagy integrációs oktatást nem szervez az intézmény a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára. 3. Gyomaendrőd Város: a) Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola Az intézményben a 2007/2008-as tanévben 381 gyermek oktatása folyt. 1-4. évfolyamon 8 tanulócsoportban 175 gyermeket oktattak- neveltek. Az átlagos osztálylétszám 21,8 fő. 5-8 évfolyamon 9 tanulócsoportban összesen 206 gyermek tanul. 22,8 fő az átlagos osztálylétszám. 11 tanulócsoportban biztosítják a 288 gyermek délutáni ellátását. Csárdaszálláson 1 napközis csoport 13 alsós tanulóval működik. 282 gyermek részesül rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, 249 gyermek étkezési támogatásban, 275 fő pedig tankönyvtámogatásban. b)Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda Az intézményben a 2007/2008-as tanévben 541 tanuló oktatása- nevelése folyt. 1-4. évfolyamon 10 osztályban 226 tanuló volt elhelyezve. Az átlagos osztálylétszám 22,6 fő. 5-8. évfolyamon 14 osztályban tanul 315 tanuló. Az átlagos osztálylétszám 22,5 fő. Az iskolában angol nyelvből folyik

204

emelt szintű oktatás, melyet 15 osztály 157 gyermeke vesz igénybe. 11 napközis csoport 226 tanulója vesz igénybe napközis, illetve tanulószobai ellátást. 42 tanuló sajátos nevelési igényű, 167 gyermek részesül rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, 277 fő étkezési támogatásban, 275 fő pedig tankönyvtámogatásban. c)Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Óvoda Az intézményben a 2007/2008-as tanévben 225 tanuló oktatása-nevelése folyt. 1-4 évfolyamon 8 tanulócsoportban 129 gyermek tanul. Az átlagos osztálylétszám 16 fő. 5-8. évfolyamon 4 osztályban összesen 96 gyermek tanul. Az átlagos osztálylétszám 24 fő. Az iskola emelt szintű oktatást nem folytat. A sajátos nevelést igénylők száma 19 fő, 76 fő részesül rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, 102 gyermek étkezési hozzájárulásban és 118 fő tankönyvtámogatásban. 4. Hunya Község: A településen lévő általános iskolát intézményfenntartó társulásban működteti az önkormányzat (adatok 3.a) és c) pontok). Az 1-4.évfolyamon történő oktatást a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola is ellátja. 5. Kondoros Nagyközség - Kardos Község: Az intézményben a 2007/2008-as tanévben 1-4. évfolyamon 8 osztályban 184 gyermek nevelése folyik. Az átlagos osztálylétszám: 23 fő. 5-8 évfolyamon 204 tanuló van 8 osztályban elhelyezve. 25,5 fő az átlagos osztály létszám. Az intézmény alapító okirata szerint meghatározott férőhelyszám: 528 fő Kihasználtsági mutató: 73,4.%. Az intézményben emelt szinten oktatják az angol, német, valamint a testnevelés tantárgyakat a tanulók 39,9 %-a ( 1-4. évfolyam: 92 fő 4 tanulócsoportban, 5-8 évfolyamon: 63 fő 6 tanulócsoportban) vesz részt az emelt szintű oktatásban. A szlovák nemzetiségi oktatás is történik az intézményben. 5 napközis csoportban biztosítják 147 tanuló részére a délutáni foglalkozásokat, míg tanulószobai ellátásban 54 fő részesül 1 csoportban. A tanulók 9,2 %-a (36 fő) részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, étkezési támogatásban és tankönyvtámogatásban. Képesség kibontakoztató oktatásban, valamint integrációs oktatásban a tanulók 13,1%-a (51 fő) vesz részt. 6. Szarvas Város: A településen működő 5 - általános iskolai feladatot ellátó- intézmény a 2007/2008-as tanévben összesen 8 telephelyen látott el általános iskolai feladatokat. A rendelkezésre álló férőhelyek elegendőek a településen élő tanulók ellátásához. a) Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvoda: Az intézmény az általános iskolai feladatokat két telephelyen látja el. A 2007/2008-as tanévben 1-4. évfolyamon 8 osztályba 202 tanuló jár. Az átlaglétszám: 25,25 fő/osztály. 5-8. évfolyamon pedig 9 osztályban 225 fő, melynek átlaga: 25 fő osztályonként. Az intézmény működési engedélye szerint engedélyezett maximális férőhely: 510 fő. Kihasználtsági mutató: 83,7 %. Az intézményben az angol nyelvet oktatják emelt szinten 227 tanuló részére 9 csoportban. Az óvodai ellátással ellentétben, az általános iskolában már nem szervezi meg a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatást. A napközis foglalkozásokat 1 tanuló kivételével 201 fő veszi igénybe, ezért annak megszervezése igazodik az osztályokhoz. Tanulószobai ellátást 103 fő igényel 4 csoportban.

205

A tanulók 24,5 %-a (105 fő) részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, 35,3%-a (151 fő) étkezési támogatásban, és 44,4%-a (190 fő) tankönyvtámogatásban. Képesség kibontakoztató oktatásban a tanulók 5,35%-a (23 fő) vesz részt, integrációs oktatásban pedig 2,8 % (12 fő).

b) Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Evangélikus Általános Iskola és Óvoda Az Újtemplomi Evangélikus Egyházközség 2005-ben hozta létre a többcélú intézményt, hiszen korábban csak az óvodai ellátást vállalta fel a fenntartó. Az intézmény székhelyén lévő épületrészben működik az általános iskola, melyet egyházi kártalanítás címén kapott vissza az egyházközség. A 2007/2008-as tanévben 1., illetve 2. évfolyamon zajlott nevelés-oktatás összesen 23 tanuló számára évfolyamonként egy osztályban Az intézmény működési engedélye szerint engedélyezett maximális férőhely: 284 Kihasználtsági mutató: 44,2 %. Emelt szintű oktatást nem szervez, hiszen a tantárgyak egy része majd angol nyelven kerül oktatásra a későbbi évfolyamokon. A napközi ellátását 21 tanuló igényli. Képesség kibontakoztató és/vagy integrációs oktatást az intézmény jelenleg nem szervez. A tanulók 82,6%-a (19 fő) részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, étkezési támogatásban, illetve tankönyvtámogatásban. c) Szarvas Város Közoktatási és Közgyűjteményi Intézménye Fő téri Általános Iskolája és Óvodája, Vajda Péter Gimnáziuma A település egyetlen önkormányzati fenntartású intézménye három telephelyet működtetett a 2007/2008-as tanévig az általános iskolai feladatok ellátására, melyből az egyik biztosítja a 8 évfolyamos gimnáziumi képzés helyét. 10 osztály működik 1-4. évfolyamon 192 gyermek nevelése-oktatása céljából, az osztályok átlaglétszáma: 21,11 fő. 5-8. évfolyamon 416 tanuló van 20 osztályban. Az osztályok átlaglétszáma a tényleges tanulólétszámot figyelembe véve: 20,2 fő. Az általános iskolai feladatellátásra biztosított férőhelyszám: 870 fő A kihasználtsági mutató: 69,9 % Emelt szintű oktatást biztosít az iskola idegen nyelvből, matematikából, a testnevelésből 403 tanuló részére összesen 20 csoportban. Napközis foglalkozásokat szervez 103 tanuló részére 5 csoportban, míg iskolaotthonos ellátásban részesül 77 tanuló 4 osztályban. Tanulószobát 213 tanuló igényel részükre az ellátás 4 csoportban kerül megszervezésre. Képesség kibontakoztató és/vagy integrációs oktatást az intézmény jelenleg nem biztosít. A tanulók 32,8 %-a (200 fő) részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, 13,1 %-a (79 fő) étkezési támogatásban, és 13,9 %-a (85 fő) tankönyvtámogatásban. d) Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Diákotthon A nemzetiségi nyelvi oktatást biztosító intézmény 163 fő 1-4. évfolyamos tanulót nevel-oktat 8 osztályban. 5-8. évfolyamon a tanulók száma: 181 fő (9 osztály). Alsó tagozaton az osztály átlag: 20,4 fő, míg felső tagozaton: 20,1 fő A feladatellátásra biztosított férőhelyszám: 384 fő A kihasználtsági mutató: 89,58 % A tanulók 43,3 %-a ( 149 fő) részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, 26,7 %-a (92 fő) étkezési támogatásban, és 24,1 %-a (83 fő) tankönyvtámogatásban. Emelt szintű oktatást nem biztosít az intézmény, azonban részt vesz szlovák nyelvből nemzetiségi oktatás ellátásában. 143 tanuló 8 csoportban igényli az ellátást napköziben, míg tanulószobán 155 fő 8 tanulócsoportban. Képesség kibontakoztató és/vagy integrációs oktatás nem került bevezetésre az intézményben.

206

e) Tessedik Sámuel Főiskola Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola A felsőfokú oktatási intézmény fenntartásában lévő nevelési-oktatási intézmény 1-4 évfolyamon 83 gyermek ellátásáról gondoskodik, évfolyamonként egy osztályban. A csoportok átlaglétszáma: 20,75 fő. Az általános iskola 1-4. évfolyamára biztosított férőhelyszám a működési engedély szerint: 104 fő Kihasználtsági mutató: 79,8 %. Emelt szintű oktatást nem biztosít az intézmény, a nemzetiségi oktatáshoz hasonlóan. Valamennyi gyermek igényli a napközis ellátást (83 fő, 4 tanulócsoportban). A tanulók 32,5 %-a ( 27 fő) részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, 49,4 %-a (41 fő) pedig étkezési támogatásban. Képesség kibontakoztató és/vagy integrációs oktatás nem került bevezetésre az intézményben. C) Az intézmények humánerő-forrási, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzői Az óvodák és iskolák épületei, felszereltsége jelentős szerepet játszanak a feladatellátás során. Építészeti, köz- és munkaegészségügyi, közoktatási, biztonságtechnikai, valamint balesetvédelmi jogszabályok tartalmazzák a gyerekek foglalkoztatására igénybevett épületek és helyiségeik, továbbá udvaruk kinézetének előírásait, a működéshez szükséges minimális felszerelésnek és taneszköznek a felsorolását. A feladatellátásra rendelt csoportszobák és tantermek száma a csökkenő gyereklétszám következtében nem jelentenek problémát. Az infrastrukturális és a tárgyi feltételrendszer mellett a megfelelően felkészült szakember is elengedhetetlen feltétele annak, hogy a jövő nemzedékének képviselői megfelelő fejlődjenek, eleget tegyenek a középfokú oktatás elvárásainak és képesek legyenek a társadalomba való beilleszkedéshez. 1. Békésszentandrás Nagyközség: Az intézményben dolgozó 25 fő pedagógus mindegyike rendelkezik felsőfokú végzettséggel, ebből speciális képesítése is van 3 főnek. A pedagógusok közül 3 fő részmunkaidős közalkalmazott. 5 pedagógus 45-55 éves korosztályba, 16 pedagógus a 35-45 éves korosztályba, és 1-1 pedagógus a 2535 éves korosztályba, illetve a 55-62 éves korosztályba tartozik. Az egy pedagógusra jutó tanulólétszám: 8,68 fő. Egy osztályra pedig 2,5 pedagógus jut. A szakos ellátottság teljes mértékben biztosított az intézményben. Az intézmény más munkakörben dolgozóinak a száma: 8 fő, valamint a gazdálkodást 2 dolgozó, az adminisztrációt pedig 1 dolgozó segíti. A feladatellátást szolgáló épület állaga leromlott átfogó felújításra, bővítésre szorul, elsősorban közösségi tér kialakítását, kiscsoportos foglalkozásokra alkalmas tér kialakítását szükséges megvalósítani. Az épület tantermeinek a száma összesen 22, melyből 8 az alsó tagozatosok használatában van, 12 pedig a felső tagozatosok használatában, és 2 csoportbontásra alkalmas terem közös használatú. Az egy osztályteremre jutó tanulólétszám: - alsó tagozaton: 11,5 fő - felső tagozaton: 10,58 fő Az intézmény rendelkezik továbbá egy tornateremmel, egy tornaszobával, egy könyvtárral, és egy ebédlővel is. Az intézmény tárgyi feltételrendszere és taneszközökkel való felszereltsége megfelelő, amelyet 2008. augusztus 31-ig folyamatosan valósítanak meg az OKÉV engedélynek megfelelően. 2. Csabacsüd Nagyközség - Örménykút Község: A felsőfokú végzettséggel rendelkező pedagógusok száma: 15, ebből 5 fő rendelkezik speciális képesítéssel (1 fő fejlesztőpedagógus, 4 fő egyéb képesítéssel). Valamennyien teljes munkaidős közalkalmazottak. A pedagógusok korosztályi megoszlása az alábbiak szerint alakul: 1 fő a 25-35 éves, 6 fő a 35-45 éves, 8 pedig a 45-55 éves korosztályhoz tartozik. 13 gyermek jut egy pedagógusra átlagosan. Gyógypedagógusból és logopédusból van szakember hiány.

207

Alkalmazásban lévő adminisztrációt segítő munkatárs 3 fő, míg a technikai dolgozók száma 4 fő. Az egy pedagógusra jutó tanulólétszám: 10,6 fő, míg az egy osztályra jutó pedagógusszám: 1,9 fő. Az általános iskolai feladatok Csabacsüdön két épületben valósulnak meg, mindkét épület megfelelő állapotban van, a főépület kisebb felújítására van szükség, elsősorban a közlekedő folyosó szigetelésére, burkolatcseréjére. A rendelkezésre álló épületek tantermeinek a száma: 11, ebből 4 az alsó tagozatos, 4 a felső tagozatos tanulók használatában van, 3 pedig csoportbontásra alkalmas tanterem. Az egy osztályteremre jutó tanulólétszám: - alsó tagozaton: 13,45 fő - felső tagozaton: 15,45 fő Az intézmény rendelkezik továbbá egy tornateremmel, és egy könyvtárral is. Az intézmény felszereltsége, taneszköz ellátottsága megfelelő, az ún. „Kisiskola” berendezéseinek felújítására, az oktatástechnikai eszközkészlet bővítésére (számítástechnikai eszközök folyamatos korszerűsítése, új térképek beszerzése, korszerűbb kísérleti eszközök beszerzése, vegyifülke kiépítése) van szükség. 3. Gyomaendrőd Város: 4. Hunya Község: A településen lévő általános iskolát intézményfenntartó társulásban működteti az önkormányzat (adatok 3.a) és c) pontok). Az 1-4.évfolyamon történő oktatást a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola is ellátja. 5. Kondoros Nagyközség- Kardos Község: A településen a 388 tanuló ellátásáról 38 pedagógus gondoskodik. Mindegyikük rendelkezik felsőfokú végzettséggel, speciális képesítése a pedagógusok 28,9 %-ának (11 fő) van. Valamennyien teljes munkaidős közalkalmazottak. Az egy pedagógusra jutó tanulólétszám: 10,21 fő/pedagógus. Egy osztályra pedig 2,4 pedagógus jut. Az intézményben a más munkakörben dolgozók száma: 11,5 fő (2 fő a gazdálkodást segítő, 0,5 fő az adminisztrációs munkatárs, 1 fő az oktatást közvetlenül segítő alkalmazott, míg 8 fő egyéb technikai dolgozó). Az intézmény szakos ellátottságában hiányként jelentkezik az angol nyelvszakos tanár. Az általános iskola épületei közül az alsó tagozat számára rendelkezésre álló épület átfogó felújításra szorul, míg a felső tagozat rendelkezésére álló épület kisebb felújítást igényel. Az alsós-felsős iskolaépület nyílászáróinak felújítása, fűtés-világítás rendszer korszerűsítése az alsós épület külső homlokzatának padozatának felújítása a legszükségesebb feladat. Fenti felújításokat elsősorban pályázati forrásból szeretnék megvalósítani a fenntartók. Az oktatáshoz összesen 33 tanterem áll a tanulók rendelkezésére (alsó tagozat: 10 normál tanterem, 4 csoportbontásra alkalmas terem, felső tagozat: 15 normál terem, 4 csoportbontásra alkalmas tanterem). Az egy tanteremre jutó tanulólétszám: 11,75 fő. A használatban lévő épületek rendelkeznek tornateremmel, melegítőkonyhával és egy-egy ebédlővel. Az intézmény felszereltsége és taneszköz ellátottsága megfelelő, az engedélyezett ütemtervnek megfelelően kerülnek beszerzésre a hiányzó eszközök 2008. augusztus 31. napjáig. 6. Szarvas Város: a) Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvoda Az intézményben a felsőfokú végzettségű pedagógusok száma: 41 fő, képesítés nélkül tanító, tanári munkakörben nem dolgozik senki. 1 pedagógus sem rendelkezik speciális képesítéssel. Valamennyien teljes munkaidős munkavállalók. Az egy pedagógusra jutó gyermekek száma: 10,4 fő. Az egy 208

osztályra jutó pedagógus szám: 2,4 fő/osztály. A szakos ellátottság valamennyi tantárgy esetében biztosított A gazdálkodást az adminisztrációs feladatokat egy-egy munkatárs segíti, és 11 fő a technikai dolgozók száma. Az általános iskolai oktatás 2 épületben biztosított (az alsó tagozatnak helyet adó épületrész, telephely az önkormányzat tulajdonában van). Mindkét épület felújításra szorul. Az intézmény a felső tagozatot kiszolgáló épületére pályázatot nyújtott be felújításra, akadálymentesítésre, valamint tetőtér beépítése. Az intézmény tervezi, hogy az alsó tagozatos tanulók részére végleges elhelyezéssel, saját tulajdonú épületben, az oktatáshoz megfelelő feltételeket teremtsen. Az intézmény tárgyi feltételrendszere és taneszköz ellátottsága megfelelő 2008. augusztus 31-ig teljesíthető ütemezésnek megfelelően teljesítik a feltételeket. b) Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Evangélikus Általános Iskola és Óvoda A Kossuth u. 43. szám alatti épületben az intézmény Megállapodás alapján az 1. és 2. emeletet használja oktatás céljára. A 2007/2008-as tanévben 1. és 2. évfolyammal rendelkező intézményben 4 pedagógus dolgozik, 2 fő részmunkaidőben. Valamennyien rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, de nincsen speciális képesítésük. Az egy pedagógusra jutó gyereklétszám: 5,75. A szakos ellátottság mindkét osztályban biztosított, azonban napközis pedagógus hiányzik a maradéktalan feladatellátáshoz. Az épület tulajdonjoga Szarvas Város Önkormányzatáé 78/100-ad arányban, a fennmaradó részen (22/100-ad arányban) a Magyarországi Evangélikus Egyházközség gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Az épület az 1980-as években iskolának épült, azonban mára, kisebb felújításra szorul, melynek megvalósítására a fenntartó pályázatot nyújtott be. Az iskolában rendelkezésre álló normál tantermek száma: 6 db, így jelenleg az egy tanteremre jutó tanulólétszám: 3,8 fő. Az iskolaépület felszereltsége, taneszközökkel való ellátottsága megfelelő. c) Szarvas Város Közoktatási és Közgyűjteményi Intézménye Az általános iskolai feladat megfelelő ellátásához 68 pedagógus áll rendelkezésre, ebből 11 fő rendelkezik speciális képesítéssel. 4 pedagógus dolgozik részmunkaidőben az intézménynél. 8 fő a 2535 éves korosztályhoz, 29 fő a 35-45 éves korosztályhoz, 26 fő a 45-55 éves korosztályhoz, 5 fő az 5562 éves korosztályhoz tartozik és a fenntartói elvárásoknak megfelelően az intézményben nem dolgozik nyugdíjas munkavállaló. Az egy pedagógusra jutó tanulólétszám: 8,9 fő. Az egy osztályra jutó pedagógusszám pedig: 2,26 fő. Az intézmény zavartalan működését (a 8 évfolyamos képzés adatai nélkül) 1 gazdálkodást segítő munkatárs, 2 adminisztrációt végző és 14 technikai dolgozó biztosítja két telephelyen. A szakos ellátottság teljes mértékben biztosított. Az összevont intézményben 3 telephelyen van általános iskolai feladatellátás. Ebből a 8 évfolyamos képzésnek helyet adó Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium épülete a 2004-ben megvalósuló teljes körű épület felújítás és bővítés következtében, mind állagában, mind pedig felszereltségében és taneszközzel való ellátottságában a mai kor követelményeinek megfelelő körülményeket biztosít nemcsak a középiskolás korú diákoknak, hanem az ott tanuló 5-8. évfolyamos tanulóknak is. A Kossuth u. 43. szám alatti telephely két intézménynek biztosít helyet (Szarvas Város Közoktatási és Közgyűjteményi Intézménye, valamint a Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Evangélikus Általános Iskola és Óvoda részére). Az önkormányzat fenntartásában lévő intézmény részére a 2008/2009-es tanévtől kezdődően szükségtelenné válik, ugyanis a tanulólétszám csökkenése következtében valamennyi osztály elfér a Fő tér 3. szám alatti épületben. Ez a telephely egy XX. század elején épült épület, mely átfogó felújításra, bővítésre szorul. Szarvas Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be egy 16 tantermes, szaktantermes, akadálymentesített iskola kialakítására. Az alsó tagozat részére rendelkezésére álló tantermek száma 15, ebből 2 szükségtanterem, a felsősök részére pedig 21 tanterem biztosítja az ellátáshoz szükséges feltételeket, ebből 2 szükségtanterem. Az egy osztályteremre jutó átlaglétszám: 16,9 fő/osztály.

209

A két telephely felszereltségében és taneszköz-ellátottságában megfelelő minőségű, a hiányosságok, a pótlást igénylő eszközök cseréje, beszerzése az ütemtervben elfogadottaknak megfelelően történik. d) Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Diákotthon: A település egyetlen nemzetiségi általános iskolai oktatást felvállaló intézménye 22 felsőfokú végzettségű pedagógussal biztosítja a szolgáltatást. Az egy pedagógusra jutó tanulólétszám:15,6 fő. Az egy osztályra jutó pedagógus létszám: 1,29 fő/osztály. A szakos ellátottság minden évfolyamon és minden tantárgynál teljes mértékben biztosított. A gazdálkodást segítő munkatárs 3 fő, míg 1 fő végzi az adminisztrációt. A technikai dolgozók száma: 5 fő. Az intézményben megvalósult beruházások: kollégiumi épületbővítés, tornaterem felújítás, majd 721 millió Ft összköltséggel nagyberuházás: komplex 16 tantermes általános iskola, közösségi színtér, 3 óvodai foglalkoztató terem kialakítása. Ezzel a beruházással korszerű és kifogástalan többfunkciós (óvoda, általános iskola, kollégium) épület jött létre. Az iskolaépület felszereltsége és taneszközökkel való felszereltsége is korszerű. e) Tessedik Sámuel Főiskola Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola A Gyakorló Általános Iskola 1-4. évfolyamán 13 pedagógus látja el a feladatot. Az intézményben működő négy osztályhoz biztosított magas pedagógus létszám oka, hogy a Közoktatásról szóló törvény előírásai alapján a gyakorló intézményben dolgozó pedagógusnak alacsonyabb a kötelező óraszáma, mint egy átlagos általános iskolában. Valamennyi pedagógusa teljes munkaidős foglalkoztatásban dolgozik. Az egy pedagógusra jutó tanulólétszám: 6,38 fő. Az egy osztályra jutó pedagógus szám: 3,25 fő. Az iskolaépület állapota jónak minősül, csak kisebb felújításra (burkolatcsere, nyílászáró csere, világításkorszerűsítés), valamint akadálymentesítésre lenne szükség. Az épületben 4 normál tanterem biztosítja minden osztálynak az ellátást. Az iskolaépület felszereltsége és taneszköz ellátottsága megfelelő. Az intézménynek interaktív táblára lenne szüksége. D) Az iskoláskorú sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása A kistérség valamennyi intézményében fogadják a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat. Ezeknek a gyermekeknek a nevelése valamennyi általános iskolában a többi gyermekkel együtt, integráltan folyik, a mai oktatáspolitikai irányvonalnak és elvárásnak megfelelően. Három intézmény (Békésszentandrás Gyomaendrőd, Szarvas) azonban biztosítja az elkülönített ellátást is azoknak, akiknek ez a típusú oktatás a megfelelő, sajátos helyzetükre tekintettel. Általános iskolába járó gyermekek közül 296 fő sajátos nevelési igényű. Intézmény (település)

Hunyadi János Általános Iskola, Kollégium, és Napköziotthonos Óvoda (Békésszentandrás) Trefort Ágoston Általános Iskola és Óvoda (Csabacsüd) Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Óvoda (Gyomaendrőd) Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda (Gyomaendrőd)

Sajátos nevelési igényű gyermekek száma a 2007/2008-as tanévben 16

6 19

42

210

Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola (Gyomaendrőd) Petőfi István Általános Iskola, Diákotthon és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Kondoros) Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvoda (Szarvas) Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Evangélikus Általános Iskola és Óvoda (Szarvas) Szarvas Város Közoktatási és Közgyűjteményi Intézménye Fő téri Általános Iskolája és Óvodája (Szarvas) Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Diákotthon (Szarvas) Tessedik Sámuel Főiskola Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Óvoda Összesen:

91

40

12

6

72

4

4

312

E) Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés-oktatás biztosítása a kistérségben Térségünkben nemzetiségi oktatás szlovák nyelvből biztosított, amely a helyi igényeknek felel meg, hozzájárulva a szlovákság anyanyelvének, identitásának, kultúrájának, hagyományának megőrzéséhez. Szlovák nemzetiségi oktatás igénybevételére három településen van lehetőség (Csabacsüd, Kondoros, Szarvas /Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Diákotthon/) Az alábbi táblázat mutatja be a nemzetiségi oktatásban részt vevő 1-8. évfolyamos tanulók számát és a csoportok számát: Intézmény (település)

Trefort Ágoston Általános Iskola és Óvoda (Csabacsüd) Petőfi István Általános Iskola, Diákotthon és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Kondoros) Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Diákotthon (Szarvas) Összesen: Mindösszesen:

Nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevő tanulók száma a 2007/2008-as tanévben alsó 43

felső 15

Nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásra biztosított tanulócsoportok száma a 2007/2008-as tanévben alsó felső 2 1

44

19

3

2

163

179

8

9

213

13

250 463

211

12 15

F) Bejáró gyermekek ellátása és az utazási feltételek Az alábbi táblázat a bejáró gyermekek számát mutatja be intézményenkénti bontásban: Intézmény (település) Hunyadi János Általános Iskola, Kollégium, és Napköziotthonos Óvoda (Békésszentandrás) Trefort Ágoston Általános Iskola és Óvoda (Csabacsüd) Petőfi István Általános Iskola, Diákotthon és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Kondoros) Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Óvoda (Gyomaendrőd) Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda (Gyomaendrőd) Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola (Gyomaendrőd) Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvoda (Szarvas) Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Evangélikus Általános Iskola és Óvoda (Szarvas) Szarvas Város Közoktatási és Közgyűjteményi Intézménye Fő téri Általános Iskolája és Óvodája (Szarvas) Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Diákotthon (Szarvas) Tessedik Sámuel Főiskola Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Óvoda Összesen:

Bejáró gyermekek száma a 2007/2008-as tanévben n.a.

módja

33

Tömegközlekedéssel: 18 fő Iskolabusszal: 15 fő Tömegközlekedéssel: 5 fő Iskolabusszal: 21 fő Egyéni megoldással: 8 fő Iskolabusszal: 12 fő Tömegközlekedéssel: 3 fő Iskolabusszal: 1 fő

34

15

1 21

39

Iskolabusszal: 18 fő Tömegközlekedéssel: 3 fő Tömegközlekedéssel: 39 fő

2

Tömegközlekedéssel: 2 fő

39

Tömegközlekedéssel: 39

55

Tömegközlekedéssel: 50 fő Egyéni megoldással: 5 fő Tömegközlekedéssel: 4 fő

4

243

Tömegközlekedéssel: 163 Iskolabusszal: 67 Egyéni megoldással: 13

A kistérségben összesen 243 általános iskoláskorú tanuló veszi igénybe más településen a szolgáltatást, mint ahol az állandó lakóhelye vagy a tartózkodási helye van. A gyermekek többségét (124 fő) tömegközlekedési eszköz szállítja az intézménybe, egyéni megoldással összesen 13 gyermek iskolába járásáról gondoskodnak. A két intézményfenntartó társulás által fenntartott települések között (Csabacsüd-Örménykút, Kondoros-Kardos) valamint Gyomaendrődön iskolabusz igénybevételére van lehetőség. Ezeken a

212

településeken és a települések között a Volán Zrt. által üzemeltett buszjárat biztosítja a szolgáltatást összesen 67 fő részére. A Közoktatásról szóló törvény előírásainak megfelelően minden intézmény bevezette és működteti minőségirányítási programját, az intézmények többségében a Comenius I. partnerközpontú minőségirányítási rendszer működik.

II.2.3 Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei a kistérségben A) A feladatellátás biztosításának módja, formája A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény előírásai alapján ma hazánkban háromféle középfokú oktatási forma található: a szakiskolai, a gimnáziumi és a szakközépiskolai képzési forma. A szakiskolai képzési típusban 9-10. évfolyamon általános műveltségre való felkészítés és szakmai előkészítés oktatása zajlik, főként közismereti tárgyakat tanítanak. A 10. évfolyam elvégzése után a szakképzési évfolyamon folytatják tanulmányaikat és elméleti, valamint gyakorlati oktatásban vesznek részt. A tanulmányok befejezése után a tanulók szakmai vizsgát tesznek. A gimnáziumi általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás folyik, négy, öt, hat vagy nyolc évfolyamon. A szakközépiskolai képzés feladata szintén az, hogy az általános műveltséget megalapozza. Erre a 912. évfolyamon készítik fel a diákokat, mely érettségi vizsgával zárul, melynek megszerzése feljogosít felsőfokú intézménybe való felvételre is. A szakközépiskola a 9. évfolyamától kezdődően szakmai orientáció, a 11. évfolyamtól pedig az Országos Képzési Jegyzék szerinti elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat, az utolsó középiskolai évfolyamot és az érettségi vizsgát követően készít fel szakmai vizsgára. A szakközépiskolai oktatásnál is van lehetőség gyakorlati tapasztalatszerzésre, míg azonban a szakiskolai gyakorlat oktatása egyaránt megvalósulhat tanműhelyben vagy vállalkozásnál, addig a szakközépiskolában az iskolai tanműhely jelenti elsősorban a gyakorlati oktatás fórumát. A kistérségben középfokú végzettség megszerzésére jelenleg Gyomaendrődön és Szarvas városában van lehetőség. A közoktatás egyik legrégibb intézményében a gimnáziumban való továbbtanulásra a kistérség területén Gyomaendrőd és Hunya 2008. január 1. napjától történő csatlakozásával Gyomaendrődön a Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban, és Szarvason is egy intézményben (Szarvas Város Közoktatási és Közgyűjteményi Intézménye Vajda Péter Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma) van lehetőség. A feladatellátás többcélú közös igazgatású önkormányzati fenntartású intézmény keretein belül valósul meg, (Gyomaendrődön: szakközépiskolai képzést, és kollégiumi feladatokat is ellát, Szarvason pedig óvodától szakképzésig lát el feladatokat az intézmény). Az egyes osztályokban az angol nyelv, a német nyelv, a matematika és a biológia, számítástechnika tantárgyak emelt szintű oktatása biztosított. A szakiskolai oktatáshoz hasonlóan a környékbeli települések (nemcsak kistérségen belüli települések) középiskolás korú diákjai választják e két iskolát az érettségi sikeres letételéhez és a felsőfokú oktatási intézménybe való bejutás ismereteinek megszerzéséhez. Mindkét intézmény adataiból látható, hogy az érettségi megszerzése egy állomás és a tanulók szükségét érzik annak, hogy a munkaerő-piacon való megjelenéshez, az elhelyezkedés esélyének növeléséhez szükséges valamilyen szakképesítést megszerezni illetve továbbtanulni. A kistérségben három intézményben (Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium, Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Szarvas Város Közoktatási és Közgyűjteményi Intézménye Vajda Péter Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma, Székely Mihály Szakképző Iskolája) folyik szakközépiskolai képzés és szakképzés 1 év, 1,5 év, illetve 2 év időtartamban. Gyomaendrődön az alábbi OKJ-s képesítések oktatása folyik: hulladékgazdálkodási technológus, agrárkereskedelmi menedzserasszisztens, kereskedelmi technikus, falusi vendéglátó, gazda,

213

vendéglátó és idegenforgalmi menedzser, protokoll és utazási ügyintéző, baromfi feldolgozó, tejtermékgyártó, vadgazdálkodási technológus Az alábbi OKJ-s képesítések oktatása folyik Szarvason: ruhaipari technikus, faipari technikus, kereskedelmi technikus, vendéglátó technikus, számítástechnikai szoftverüzemeltető, gazdasági informatikus, ügyintéző titkár, és irodavezető. A két település közoktatási intézményeiben szervezett képzések azonban nem fednek le minden szakmacsoportot. Így a kistérségben nincs megszervezve a képzése az egészségügyi szociális szolgáltatások, oktatás, művészet-közművelődés-kommunikáció, gépészet, elektrotechnikaelektronika, vegyipar, élelmiszeripar szakmacsoportoknak. Mindkét település csatlakozott a 2008-ban létrejött Berettyó-Kőrös Szakképzés Szervezési Társuláshoz, mely a következő tanévtől a szakképzési feladatok szervezésének új típusú működtetését teszi lehetővé. 1. Gyomaendrőd Város: A településen két középfokú oktatást biztosító intézmény működik. Az egyik Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Gyomaendrőd Város Önkormányzatának fenntartásában működik. A másik középiskolának a Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégiumnak a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a fenntartója. 2. Szarvas Város: A településen két középfokú oktatást ellátó intézmény működik: a) Tessedik Sámuel Szakiskola, az intézményt az „Európai Mesterségekért” Alapítvány tartja fenn. Az intézményben szakiskolai képzés oktatása folyik az alábbi faipari és vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoporthoz tartozó szakmákban: asztalos, szakács, pincér. b) Szarvas Város Közoktatási és Közgyűjteményi Intézménye Vajda Péter Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma, Székely Mihály Szakképző Iskola (önkormányzat fenntartásában lévő többcélú intézmény) Az intézményben lehetőség van a hagyományos 4 évfolyamos képzés igénybevételére, valamint nyelvi előkészítő osztályba való jelentkezésre, ahol a 13. évfolyam elvégzése után kerül sor az érettségi vizsgára. Emellett 8 évfolyamos képzés is működik, évfolyamonként egy osztályban. Az intézmény szakközépiskola és szakiskolai képzést is biztosít tanulói számára. A gimnáziumi képzésben emelt szintű oktatás keretében is oktatják az angol, a német, a matematika és biológia tantárgyakat. Szakiskolai típusú végzettség megszerzésére az alábbi szakmákban van lehetőség az intézményben: asztalos, szakács, pincér, fodrász, élelmiszer- és vegyi áru-kereskedő, kőműves, szobafestő-mázoló és tapétázó. Szakközépiskolai képzés keretében az alábbi szakokat oktatja az intézmény: informatika, faipari technikus, kereskedelmi technikus, vendéglátó technikus. A felsőoktatási intézmények növekvő tanuló létszámának hatására a szakiskolát végzők száma csökkenő tendenciát mutat jelenleg, de ez a folyamat megváltozhat olyan irányba, hogy felértékelődik a kereslet a jól képzett, szakmájához értő szakmunkások iránt. Ezért az iskolák feladata, hogy igazodni tudjanak és megfeleljenek annak az elvárásnak, hogy a munkaerő-piacon keresett szakmák képzése folyjon az intézményben. A Munkaügyi Központ tájékoztatása szerint, térségünkben az alábbi szakmáknál van szakember hiány: asztalos, ács, kőműves, esztergályos, villanyszerelő, ezek közül az asztalos és kőműves szakmák oktatása a városban is folyik. A mai oktatáspolitikának is ez az egyik legnagyobb kihívása megoldani az országban a szétaprózódott, sok helyen megjelenő – a szakmai feltételeket nehezen teljesítő – szakképzést úgy, hogy színvonalas a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő oktatás alakuljon ki. Ezért a hatályos jogi szabályok alapján azok a szakképző intézmények „maradhatnak életben” a 2008/2009-es tanévtől, melyek összefogva, tevékenységüket összehangolva végzik a jövőben.

214

A Gyomaendrőd város és Szarvas város, mint szakképző intézményt fenntartók csatlakoztak a Berettyó-Körös Szakképzés Szervezési Társuláshoz, melyet 5 település (Battonya, Gyomaendrőd, Sarkad, Szarvas, Szeghalom) hozott létre szakképzésük megmentése és a szakképzés megszervezésének újfajta megközelítésének megvalósítása érdekében. Együttműködési Megállapodással csatlakozott a közös feladatellátáshoz a Business School Békéscsabai Közalapítvány, mely fenntartója az Euro-Oktaéder Szakközépiskolának. A társulás célul tűzte ki, hogy megpróbál a szakképzés megújításával, a szakképzési feladatok összehangolásával a munkaerő-piac igényeinek megfelelni. B) Intézményi struktúra, férőhelyek, osztálylétszámok, kihasználtsági mutatók: 1. Gyomaendrőd Város: a) Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium A település egyetlen olyan intézménye, amelyben gimnáziumi érettségire való felkészítés zajlik. Az intézmény tanulóinak létszáma a 2007/2008-as tanévben 346 fő. A 346 fő 4 évfolyam 12 osztályában tanul. A 2008/2009-es tanévtől az iskola 13. évfolyamot is indít, várhatóan 30 fővel. b) Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium A 2007/2008-as tanévben 6 évfolyamon összesen 503 tanulója volt az intézménynek 2. Szarvas Város: a) Tessedik Sámuel Szakiskola, szakiskolai feladatokat ellátó intézmény, mely öt évfolyammal működik. Az intézmény tanulóinak létszáma a 2007/2008-as tanévben: 43 fő, mely a következő tanévben 55 főre emelkedik a szakképző 13. évfolyam beindításával. Az intézmény befogadó képessége a kiadott működési engedély alapján: 100 fő. Az intézmény kihasználtsága: 55 %. b) Szarvas Város Közoktatási Intézménye Vajda Péter Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma, Székely Mihály Szakképző Iskolája: a) gimnáziumi képzés: A település egyetlen olyan intézménye, amelyben gimnáziumi érettségire való felkészítés zajlik. Az intézmény férőhelyeinek száma az alapító okirat szerint: 1250 fő , illetve a szakképzésre 560 fő. Kihasználtsági mutató:72,9 % a 2007/2008-as tanévben a gimnáziumi képzést biztosító osztályok száma: 14 a 2007/2008-as tanévben a gimnáziumi képzésben részt vevő tanulók száma: 407 b) szakközépiskolai képzés: Szakközépiskolai képzést mindkét korábban önálló intézmény folytatott (Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola, Székely Mihály Szakképző Iskola), az összevonást követően azonban a feladat összehangolása jelenleg is zajlik a két telephelyen. a feladatra biztosított férőhelyek száma: a 2007/2008-as tanévben szakközépiskolai képzést biztosító osztályok száma: 9 a 2007/2008-as tanévben szakközépiskolai képzésben részt vevő tanulók száma: 529 c) szakiskolai képzés: Szakiskolai képzés jelenleg is csak a Székely Mihály Szakképző Iskola intézményegységben biztosított. a 2007/2008-as tanévben szakiskolai képzést biztosító osztályok száma: 12 a 2007/2008-as tanévben szakiskolai képzésben részt vevő tanulók száma: 384 fő C) Az intézmények humánerő-forrási, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzői 1. Gyomaendrőd Város: a)Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium aa) humán-erőforrás:

215

Az iskola egy helyen látja el a feladatát. 4 fő vezető állású pedagógus és 27 fő felsőfokú végzettséggel rendelkező pedagógus valamint 16 fő más munkakörben a tevékenykedő tartozik az iskola alkalmazottaihoz. Ezzel az intézmény biztosítja a törvény által előírt szakos ellátottságot, továbbá a gyermek-és ifjúságvédelmi felelőst, valamint a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógust a tanulók számára. Ugyanakkor nincs foglalkoztatva rendszergazda, oktatástechnikus és szabadidőszervező sem. ab) infrastrukturális és tárgyi feltételrendszer: A feladatellátáshoz rendelkezésre álló épület állapota az intézmény megítélése szerint jónak mondható csak kisebb felújításra szorul, felszereltsége, taneszközökkel való ellátottsága összességében megfelelő, alkalmas a nevelő-oktató munka ellátására. A tanulók számára biztosított a számítógépterem (3db) és a könyvtár (1 db) is, az intézménynek van saját tornaterme is, de szükség esetén a csarnok is rendelkezésre áll a testnevelés órák, sportrendezvények megtartására. b)Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium ba)humán-erőforrás: Az iskola a székhelyen és több telephelyen látja el a feladatát 54 fő felsőfokú végzettséggel rendelkező pedagógussal. Ezzel az intézmény biztosítja a törvény által előírt szakos ellátottságot, továbbá a gyermek-és ifjúságvédelmi felelőst, valamint a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógust a tanulók számára. Ugyanakkor nincs foglalkoztatva rendszergazda, oktatástechnikus és szabadidőszervező sem. bb)infrastrukturális és tárgyi feltételrendszer: A feladatellátáshoz rendelkezésre álló épület állapota az intézmény megítélése szerint jónak mondható csak kisebb felújításra szorul, felszereltsége, taneszközökkel való ellátottsága összességében megfelelő, alkalmas a nevelő-oktató munka ellátására. A tanulók számára biztosított a számítógépterem, az intézménynek van saját tornaterme is, de szükség esetén a csarnok is rendelkezésre áll a testnevelés órák, sportrendezvények megtartására. 2. Szarvas Város: a) Tessedik Sámuel Szakiskola: aa) humán-erőforrás: Az iskola egy helyen, a székhelyen látja el a feladatát. A vezető állású dolgozók száma egy fő, 8 felsőfokú végzettséggel rendelkező pedagógus végzi a nevelést-oktatást az intézményben, akik közül 2 fő rendelkezik speciális képesítéssel. Ezzel az intézmény biztosítja a törvény által előírt szakos ellátottságot, továbbá a gyermek-és ifjúságvédelmi felelőst, valamint a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógust a tanulók számára. Ugyanakkor nincs foglalkoztatva rendszergazda, oktatástechnikus és szabadidőszervező sem. ab) infrastrukturális és tárgyi feltételrendszer: A feladatellátáshoz rendelkezésre álló épület állapota az intézmény megítélése szerint jónak mondható csak kisebb felújításra szorul, felszereltsége, taneszközökkel való ellátottsága összességében megfelelő, alkalmas a nevelő-oktató munka ellátására. Rendelkezik 4 tanteremmel, melyből egy helyiség alkalmas a csoportbontásra. A tanulók számára biztosított a számítógépterem (1 db) és a könyvtár (1 db) is, ugyanakkor nincs az intézménynek saját tornaterme, hanem a városi csarnok bérlésével oldják meg a testnevelés órák megtartását.

216

b) Szarvas Város Közoktatási Intézménye Vajda Péter Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma, Székely Mihály Szakképző Iskolája:

ba) humán-erőforrás: Az iskola a középfokú oktatás feladatainak ellátásához 108 pedagógust foglalkoztat, valamennyien rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, 8 fő azonban megfelelő képesítés nélkül dolgozik tanári munkakörben ez a pedagógusok 7,4%-a. Ez a probléma a szakoktatásban merül fel, melynek megszüntetésére törekedni kell. Az intézményben a vezető állású dolgozók száma 8 fő. Mindkét intézményegységben biztosított a rendszergazda, az oktatástechnikus, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős. Azonban szabadidőszervező nincs foglalkoztatva. bb) infrastrukturális és tárgyi feltételrendszer: Az intézmény a székhelyen és több telephelyen látja el a feladatot. A Vajda P. utcai telephely mind az épület állapotában, mind felszereltségében, taneszközökkel való ellátottságában korszerű és kifogástalan. A székhely épület és a szakmai oktatást biztosító telephelyek felújításra szorulnak. Ezen feladatellátó helyek felszereltsége a taneszközökkel való felszereltségéhez hasonlóan megfelelő mondható, biztosítják a folyamatos működést a nevelés-oktatás területén. Összesen 45 tanterem áll rendelkezésre, melyből 2 tanterem áll rendelkezésre a csoportbontáshoz. 8 számítógépterem, 1 tornaterem, 2 iskolai könyvtár és 1 konyha biztosítja a hatékonyabb és színvonalasabb működést. D) Az iskoláskorú sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása 1. Gyomaendrőd Város: a)Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Az intézményben a 2007/2008-as tanévben nem volt sajátos nevelési igényű tanuló és nem is rendelkezik a humán-erőforrás területén az ellátáshoz szükséges feltételekkel. b)Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium Az intézményben a 2007/2008-as tanévben 23 fő sajátos nevelési igényű tanuló járt. Az iskola rendelkezik a humán-erőforrás területén az ellátáshoz szükséges feltételekkel. 2. Szarvas Város: a) Tessedik Sámuel Szakiskola: Az intézményben a 2007/2008-as tanévben nem volt sajátos nevelési igényű tanuló és nem is rendelkezik a humán-erőforrás területén az ellátáshoz szükséges feltételekkel. b) Szarvas Város Közoktatási Intézménye Vajda Péter Gimnáziuma, Szakközépiskola és Kollégium, Székely Mihály Szakképző Iskola: Az intézmény felvállalja a gimnáziumi, a szakközépiskolai valamint a szakiskolai oktatás területén egyaránt a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását. A fenntartó engedélye alapján az alapító okiratban foglaltak szerint az intézményben ellátható a testi, érzékszervi és beszédfogyatékos tanulók nevelése-oktatása. A korábbi Székely Mihály Szakképző Iskola szakiskolai és szakközépiskolai képzésében évek óta fogadják a sajátos nevelési igényű tanulókat. Azonban az általános iskolával egyidőben a gimnáziumi pedagógusokat is szükséges volt felkészíteni arra, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók bizonyos köre képes az érettségi letételére, ezért oktatásuk lehetséges ebben a képzési típusban is.

217

A 2007/2008-as tanévben a 2007. október 1-jei statisztikai alapján 34 sajátos nevelési igényű tanuló tanult a középfokú oktatásban. Az ellátásukhoz szükséges megfelelő gyógypedagógussal az intézmény rendelkezik foglalkoztatással, illetve utazó-gyógypedagógus szolgáltatásainak igénybevétel. E) Nemzeti és etnikai nevelés-oktatás biztosítása a kistérségben A kistérség több településén biztosított alapfokon (óvoda, általános iskola) a nemzetiségi oktatás szlovák nyelvből (Csabacsüd, Kondoros, Szarvas) és a felsőoktatásban Szarvason a Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógia Főiskolai Karán is van lehetőség diplomát szerezni (szlovák nyelvi tanító) jelenleg azonban a középfokú oktatásban nincs meg a lehetőség, hogy a tanulók szlovák nyelven tanuljanak a kistérségben. Legközelebb a megyeszékhelyen, Békéscsabán biztosított a középfokon a szlovák nyelv iránt érdeklődők oktatása, képzése. F) Bejáró tanulók és utazási feltételeik 1. Gyomaendrőd Város: a)Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium A 346 főből 51 fő kollégista, a más településről bejáró 50 tanuló. b)Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium Az intézményben az 503 főből 115 fő kollégista, a más településről bejáró 133 tanuló. 2. Szarvas Város: a) Tessedik Sámuel Szakiskola: Az intézménnyel tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermekeinek 83,7%-a (36 fő) nem szarvasi, ebből 11 fő a Szarvas Város Közoktatási Intézménye által fenntartott kollégiumban kerül elhelyezésre. A bejáró tanulók közül intézmény szolgáltatásait a kistérség több településén élők igénybe veszik (13 fő az intézmény tanulóinak 30 %-a), de a tanulók közel 30%-a kistérség közigazgatási területén kívülről érkezik naponta (pl: Dévaványa, Nagyszénás, Orosháza, Kunszentmárton….stb.). Valamennyi bejáró tanuló tömegközlekedéssel érkezik a településre, az iskolabusszal való bejárás nem biztosított az intézménybe. Az intézmény busszal és vonattal egyaránt elérhető. b) Szarvas Város Közoktatási és Közgyűjteményi Intézménye: A kistérségben három intézményben (Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium, Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Szarvas Város Közoktatási Intézménye Vajda Péter Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma, Székely Mihály Szakképző Iskolája) folyik szakközépiskolai képzés és szakképzés 1 év, 1,5 év, illetve 2 év időtartamban. Gyomaendrődön az alábbi OKJ-s képesítések oktatása folyik: hulladékgazdálkodási technológus, agrárkereskedelmi menedzserasszisztens, kereskedelmi technikus, falusi vendéglátó, gazda, vendéglátó és idegenforgalmi menedzser, protokoll és utazási ügyintéző, baromfi feldolgozó, tejtermékgyártó, vadgazdálkodási technológus Az alábbi OKJ-s képesítések oktatása folyik Szarvason: ruhaipari technikus, faipari technikus, kereskedelmi technikus, vendéglátó technikus, számítástechnikai szoftverüzemeltető, gazdasági informatikus, ügyintéző titkár, és irodavezető. A két település közoktatási intézményeiben szervezett képzések azonban nem fednek le minden szakmacsoportot. Így a kistérségben nincs megszervezve a képzése az egészségügyi szociális szolgáltatások, oktatás, művészet-közművelődés-kommunikáció, gépészet, elektrotechnikaelektronika, vegyipar, élelmiszeripar szakmacsoportoknak.

218

Mindkét település csatlakozott a 2008-ban létrejött Berettyó-Kőrös Szakképzés Szervezési Társuláshoz, mely a következő tanévtől a szakképzési feladatok szervezésének új típusú működtetését teszi lehetővé.

II.2.4 Diákotthon és kollégiumi ellátás A kollégiumi nevelés során a tanulók testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődését kell biztosítani a közoktatási rendszerbe tartozó feladatellátás (felzárkóztatás, tehetséggondozás, szabadidő eltöltése) biztosítása mellett. A kollégiumi feladatellátás kötelezettségét a megyei önkormányzat számára írja elő a Közoktatásról szóló törvény 86.§ (3) a.) pontja. A kistérségben 4 településen 4 intézményben látja el ezt a feladatot a települési önkormányzat, vagy más intézmény fenntartó. Békésszentadráson (önkormányzati fenntartású), Gyomaendrődön (intézményfenntartó társulás által fenntartott), Kondoroson (önkormányzati fenntartású), Szarvason (kisebbségi önkormányzat által fenntartott) működik általános iskolai feladatok ellátásához kapcsolódó kollégium közös igazgatású intézményként. Az általános iskoláskorúak közül közel 100 fő veszi igénybe a négy kollégium által nyújtott szolgáltatásokat, 2 kollégiumban pedig óvodáskorúaknak is biztosítanak elhelyezést. Szarvason működik még önkormányzat fenntartásában egy középiskolai kollégium, mely mindkét -a településen működő- középfokú oktatási intézmény számára látja el a kollégiumi feladatokat. A kollégiumi ellátást közel 100 fő veszi igénybe. Gyomaendrődön mindkét középiskola biztosítja saját diákjai számára a kollégiumi elhelyezést közel 170-en igénylik is ezt a szolgáltatást. A kollégiumok nemcsak az egész kistérségből, de még távolabbról is fogadják a tanulókat. II.2.5 Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás A kistérségben nem működik gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési oktatási intézmény, azonban a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása biztosított minden településen. Valamennyi intézmény megteremtette, illetve folyamatosan teremti meg annak a feltételeit, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval együtt azonos óvodai csoportban, óvodai tagozaton, illetve iskolai osztályban történjen. Így minden intézmény részt vesz a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban. Három településen (Békésszentandrás, Gyomaendrőd, Szarvas) biztosított az ellátása azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek is, akiknek a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolta az e célra létrehozott osztályban, csoportban a nevelést-oktatást. Szarvason (Szarvas Város Közoktatási és Közgyűjteményi Intézményében) elsősorban az enyhén értelmi fogyatékosok nevelése-oktatása folyik, egy tanuló középsúlyosan értelmi fogyatékos. II.2.6 Pedagógiai szakszolgáltatások biztosítása A) Az ellátott szakszolgálati feladatok, a feladatellátás módja, formája A pedagógiai szakszolgálati tevékenység a közoktatási intézményi ellátást segíti, úgy, hogy a Közoktatásról szóló törvény előírásai alapján segítséget nyújt a pedagógusnak és a szülőnek. 1. Gyomaendrőd Város: (Gyomaendrőd- Városi Családsegítő Központ - Nevelési Tanácsadó-) Új neve:Térségi Humánsegítő Szolgálat Az intézmény bázishelye Gyomaendrőd, de Hunya és Csárdaszállás települések is ide tartoznak. Az intézmény működési területei az ellátandó feladatok szerint:  Családsegítő szolgálat – Gyomaendrőd Város közigazgatási területe valamint Csárdaszállás és Hunya Községek közigazgatási területe

219

 Gyermekjóléti szolgálat – Gyomaendrőd Város valamint Hunya, és Csárdaszállás községek közigazgatási területe  Pedagógiai szakszolgálat – Gyomaendrőd Város közigazgatási területe valamint Csárdaszállás és Hunya Községek közigazgatási területe. 2. Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulása Egységes Pedagógiai Szakszolgálata: A kistérségben a megye számára törvény által kötelezően előírt feladatot 2006. január 1-je óta Szarvas Város Önkormányzata és Csabacsüd Nagyközség Önkormányzata fenntartásában működő Szociális és Gyermekjóléti Intézménye keretén belül látta el, 2006. augusztus 1. napjától pedig a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás. Így pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátása a többcélú társulás fenntartásába került át és önálló intézménnyé alakult. Az intézmény nem látja el a közoktatási törvény által felsorolt valamennyi szakszolgálati feladatot, de a korábbi évekhez képest bővült a feladatköre: A nevelési tanácsadási feladat 2007. szeptember 1. napjától bővült, így a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekek problémáinak feltárásával, szakvélemény készítésével, a gyermekek rehabilitációs célú foglalkoztatásával, továbbá iskolaérettségi vizsgálatok lefolytatásával és ez alapján vélemények készítésével foglalkozik. Ezen túlmenően a nevelési tanácsadást ellátó intézmény ellenőrzi az általa kiállított szakvéleményben foglaltak végrehajtását a beilleszkedési, tanulási, és magatartási nehézséggel küzdő gyermekeknél, tanulóknál. Feladata továbbá, hogy a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített és a nevelési tanácsadó részére megküldött szakvélemény alapján segítse azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátását, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. Az e körbe tartozó tanulók részére a nevelésioktatási intézmény vezetője felelős a fejlesztő foglalkozások szakvéleményekben meghatározottak szerinti megszervezéséért. A logopédia a beszédindítást, a beszédhibák javítását, kommunikációs zavarok javítását, diszlexia gyógyítást végzi. A gyógytestnevelés a tanulók speciális egészségügyi célú nevelésével foglalkozik, ha az iskolaorvosi vagy szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja. Ennek a tevékenységnek a keretében a Városi Gyógyfürdőben gyógyúszás oktatással kívánjuk fokozni a hatékonyságot. 62.

63.

A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata a sajátos nevelési igény megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása. Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás feladata a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, és ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása.

A Pedagógiai Szakszolgálat a feladatellátás során arra törekszik, hogy a gyermek az ellátást lehetőség szerint helyben kapja meg, ezért ahol biztosítottak a megfelelő feltételek utazó-gyógypedagógusi szolgálattal történik az ellátás. Ennek megvalósításához az intézmény az elmúlt évben gépjárművet vásárolt részben központi támogatásból, részben pedig önkormányzati támogatásból. Fontos cél, hogy minél kevesebb legyen az ellátatlan gyermekek száma, és hogy a szükséges segítséget minél hamarabb megkapja, attól fogva, hogy igényét megállapították. B) Humánerő-forrási, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzői 1. Gyomaendrőd Város: (Gyomaendrőd- Városi Családsegítő Központ - Nevelési Tanácsadó-) Új neve:Térségi Humánsegítő Szolgálat

220

Az összetett intézményben az intézményvezető fél munkaidőben gyógypedagógusként látja el a nevelési tanácsadó feladatot. 3 fő logopédusból 2 fő vállalkozó egy pedig közalkalmazott, 1 gyógypedagógus, 1 fő pszichológus és 1 fő tanító- fejlesztő pedagógus tartozik az intézményhez. 2. Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulása Egységes Pedagógiai Szakszolgálata A többcélú társulás által a 6 településen (Békésszentandrás, Csabacsüd, Kardos, Kondoros, Örménykút, Szarvas) felvállalt feladat ellátására 8,5 pedagógus és 1 technikai álláshellyel rendelkezik. Az intézményben jelenleg 1 pedagógus , 2 gyógypedagógus, 1 pszichológus 3 gyógytestnevelő és 1 logopédus dolgozik, emellett foglalkoztatnak félállásban pedagógiai asszisztenst és félállásban adminisztrátort. Az intézmény által használt épületrész Szarvas Város Önkormányzatának tulajdonában van. Az ingatlan állapota leromlott, ezért teljes felújításra szorul. A fenntartó már több esetben kereste pályázat útján annak a lehetőségét, hogy egy felújított másik ingatlanban biztosítsa a átvállalt feladatot (Norvég alap pályázat: Pedagógiai Szakszolgálat és Családsegítő Központ kialakítása, valamint Humán Szolgáltató Központ infrastrukturális kialakítása egy másik ingatlan teljes felújításával infopont és közösségi tér, valamint családsegítő szolgálta és a pedagógia szakszolgálat elhelyezésével egyidejűleg). Az intézmény tárgyi feltételrendszere a gyógytestnevelés, a logopédia, a nevelési tanácsadás területén megfelel a jogszabály által előírt minimum feltételeknek, a korai fejlesztés esetében a feltételek 2008. szeptember 1. napjáig teljesülnek, míg a pályaválasztási tanácsadás ellátásánál nincsenek kötelezően elő tárgyi eszközök, az intézmény rendelkezik olyan tesztekkel, melyekkel a feladat ellátható. II.2.7 Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása A) Pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 36. §-a a megyei önkormányzat kötelezően ellátandó feladataként határozza meg a pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítását, ellátását. Békés megye közgyűlése 36/2000. (III.31.) számú határozatának 3. pontjával 2000-től hozta létre a Békés Megyei Humánfejlesztő és Információs Központot, mint jogutód intézményt. Az intézmény működésének fókuszában a pedagógiai szakszolgálat és a sport szakmai szolgáltatása mellett a pedagógiai szakmai szolgáltatás áll. Az intézmény a szakmai szolgáltatások körében szakemberei és munkatársai révén a minőségfejlesztés, a pedagógiai mérés, értékelés, a humán-erőforrás fejlesztés, az óvodai és iskolai nevelés, a szervezetfejlesztés, a mentálhigiéné és az intézményvezetés területén tud segítséget biztosítani fenntartónak és közoktatási intézménynek egyaránt. Az alábbi formákban: Telefonos és helyszíni tanácsadás, konzultáció, akkreditált pedagógus továbbképzések, szakvizsgára felkészítő képzések, szervezése, lebonyolítása, tudásszint, képesség és személyiségfejlesztés, tanulmányi versenyek szervezése, pedagógiai szakkönyvtár működtetése, szakértői vizsgálatok, ellenőrzések ellátása. A Szarvasi kistérség területén jelenleg nem működik ilyen típusú szolgáltató intézmény, ezért a kistérségben működő közoktatási intézmények a megyei fenntartású intézmény szolgáltatásait is igénybe veszik. Elsősorban „pedagógiai tájékoztatás, módszertani tanácsadás, kistérségi együttműködés, tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, pályaválasztási tanácsadás, hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását segítő tanácsadás” veszik igénybe intézményeink a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat. Az intézmények ezeknek a szolgáltatásoknak az igénybevételét korábban a központi támogatásként kapott 720 Ft/tanuló összegéből finanszírozták, de előfordult, hogy saját erőből, valamint pályázaton nyert összegből került kifizetésre. Kevés azon szakmai szolgáltatások köre, amely ingyenesen áll az intézmények rendelkezésére, pályaválasztási tanácsadás, szakértői vizsgálat igénybevétele esetében jelölték meg az ingyenességet.

221

A pedagógiai szakmai szolgáltatások közül kevés intézményünk él a lehetőséggel pedagógiai tájékoztatás, igazgatási pedagógiai szolgáltatás, és a tanulók tájékoztatása körében, intézményi dokumentumok módosításában való segítségnyújtás körében. Intézményeink elsősorban hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás javításához szeretnének több képzésben részt venni (pl: differenciált képességfejlesztés, szövegértési hiányok stratégiában való segítségnyújtás), de igény lenne tanügyi segítségnyújtásra, valamint szaktanácsadásra is. Ezért a kistérségnek mindenképpen törekednie kell arra, hogy a térségben igényelt szolgáltatások megállapodások kötésével minden igény kielégítésre kerüljön. Hosszabb távú cél lehet kistérségi szinten megszervezni a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat, amely azonban a kistérség jelenlegi tervidőszakában nem szerepel (2013-ig), hiszen egy új intézmény kialakítása, megfelelő személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése komoly anyagi hátteret igényel. A közoktatás más intézményeiben a változtatások következtében megvalósuló költségmegtakarítás lehet az alapja az ilyen típusú intézmény létrehozásának. A helyben történő pedagógiai szolgáltatások előmozdítják a pedagógusok oktató-nevelő együttműködését, és a helyi igényekhez igazított gyakorlati jellegű továbbképzést. A szakmai szolgáltató legfontosabb feladata ugyanis a helyi szükségletek szerinti pedagógus továbbképző tanfolyamok szervezése és megtartása. Az egész térségre, annak gyakorlatára kiható jelentős színvonalemelést lehet elérni a pedagógiai információk közvetítésével, a tapasztalati fórumok, konferenciák, módszertani napok bemutató órák tartásával, és előadások, tréningek rendezésével. B) Alapfokú művészetoktatás jellemzői Az alapfokú művészetoktatási intézményben művészeti nevelés és oktatás folyik, mely a művészi kifejező készségek megalapozásához nyújt segítséget és felkészíthet a szakirányú továbbtanulásra is. Az alapfokú művészetoktatási intézmény legalább 6 és legfeljebb 12 évfolyammal rendelkezik, ennek keretei között az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon folyik. A tanuló művészeti alapvizsgát tesz az utolsó alapfokú évfolyam befejezése után, művészeti záróvizsgát pedig a továbbképző évfolyam befejezése után tehet. A kistérségben 1 alapfokú művészetoktatási iskola működik részben önálló intézményként önkormányzati fenntartásban, Szarvason. A Chován Kálmán Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a 2007.-ben lefolytatott minősítési eljárás során „kiváló” minősítést szerzett. Az intézményben közel 500 tanuló veszi igénybe a nyújtott szolgáltatásokat úgy, hogy több tanuló is van, aki több tanszakon is tanul. Az intézményben képző- és iparművészeti ághoz, zeneművészeti ághoz, táncművészeti ághoz és szín- és bábművészeti ághoz tartozó tanszakok működnek, összesen 18 tanszak közül lehet választani. A Művészeti Alapiskola kistérségi szinten látja el feladatát, mert nemcsak a szarvasi fiatalok, hanem a vonzáskörzetében lakó művészet iránt érdeklődők is a tanulói. Az intézmény 2008. augusztus 1. napjától összevonásra került a Vajda Péter Művelődési Központ és Turul Mozival, valamint a Tessedik Sámuel Múzeum és Szárazmalommal, feladataiban azonban nem következett be változás. Az új intézmény neve: Szarvasi Általános Művelődési Központ Chován Kálmán Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Vajda Péter Művelődési Központ, Tessedik Sámuel Közérdekű Muzeális Gyűjtemény, Kiállítóhely és Szárazmalom. Kondoroson is működik alapfokú művészetoktatási intézmény közös igazgatású intézmény részeként (Petőfi István Általános Iskola, Diákotthon és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény) szintén önkormányzati fenntartásban. A kondorosi iskolában a zeneművészeti ághoz tartozó tanszakok (ütő, fúvós, billentyűs) mellett 1–1 csoportban szín- és bábjáték oktatása is folyik, Gyomaendrődön a 2008/2009-es tanévtől az eddigi két művészeti iskola ( a Városi Zene és Művészeti Iskola valamint a Körösmenti Alapfokú Művészetoktatási Intézmény ) egyként működik tovább. A Körösmenti Alapfokú Művészetoktatási Intézmény integrálódott a Városi Zene és Művészeti Iskolába. Cél a költséghatékonyabb működés. A társulást alkotó önkormányzatok célja az, hogy a kistérségben élő valamennyi fiatal igénybe tudja venni a szolgáltatást.

222

C) Munkaerő-gazdálkodási rendszer A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2007. évi módosítása tette lehetővé, hogy a helyi önkormányzat, megállapodás alapján több önkormányzat, illetve társulási megállapodás alapján a többcélú kistérségi társulás a fenntartásában lévő közoktatási intézmények tekintetében munkaerőgazdálkodási rendszert működtessen. A munkaerő-gazdálkodási rendszer részeként munkaerő-gazdálkodási tervet és munkaerőgazdálkodási nyilvántartást lehet kialakítani. A munkaerő-gazdálkodási terv tartalmazza a létszámgazdálkodás, a munkaidő kihasználás, a munkaerő közös foglalkoztatásának elveit, a pedagógusok állandó helyettesítési rendszer kialakításának, illetve az utazó szakember hálózat igénybevételének főbb szabályait. A munkaerő-gazdálkodási nyilvántartás tartalmazza az egyes intézmények rendelkezésére álló létszámot és az adott létszám kihasználásával összefüggő adatokat. Ebbe a rendszerbe lehet bevonni a nevelő és oktató munkához kapcsolódó nem közoktatási feladatot ellátó intézményeket is. A munkaerő-gazdálkodás rendszerét a helyi önkormányzatok megállapodás alapján közösen is működtethetik. 64.

A rendszer előnyeit abban lehet összefoglalni, hogy a foglalkoztatásnál számos esetben okoz problémát, hogy a díjazással kapcsolatos kérdések meghozatala és a döntések finanszírozása elválik egymástól. A munkaerővel való hatékony gazdálkodás lehetőségét biztosítja a módosításnak az a megoldása, amely előírja, hogy a helyi önkormányzatok a fenntartásukban lévő intézmények működtetésénél alakítsanak ki munkaerő-gazdálkodási rendszert. Ezzel az intézkedéssel a konkrét munkáltatói intézkedések nem kerülnek el az intézménytől, azonban a munkáltatói döntések során figyelembe kell venni a munkaerő-gazdálkodás előírásait. Így például, ha a helyi önkormányzat fenntartásában több iskola működik, az intézményvezetőknek a munkaerő-gazdálkodás keretei között egyeztetniük kell a foglalkoztatási kérdéseket annak érdekében például, hogy amennyiben az egyik intézményben a rendelkezésre álló kötelező óraszámok kitöltése nem valósul meg, míg a másik intézményben szükség lenne további kötelező óra megtartására, akkor a közalkalmazott közös foglalkoztatásával oldják meg az ellátatlan feladat teljesítését.

A Körös-szögi Kistérségben, és annak településein nem került bevezetésre a munkaerő-gazdálkodási rendszer. Ha megnézzük azonban a települések fenntartásában lévő intézményszerkezetet, a rendszer bevezetése csak azokon a településeken látszik szükségesnek, ahol az azonos feladatokra két vagy több intézmény fenntartásáról gondoskodik az önkormányzat. Jelenleg a Körös-szögi Kistérségben nem ilyen szerkezetű az ellátás, sem a társulásnál sem pedig az önkormányzatoknál. Ezért annak bevezetése sem indokolt egyik településen sem. D) Helyettesítési rendszer Békés megyében és jelenleg a Szarvasi kistérségben sem biztosított, azaz nem működik a helyettesítési rendszer. Ennek megvalósítása azért lenne szükséges - elsősorban a kisebb intézmények részére -, mert hiányzó pedagógus esetén nem lehetséges a szakszerű helyettesítés, így a tanulók hátrányos helyzetbe kerülhetnek tanáruk távolléte miatt. A tanuló megfelelő szintű szolgáltatáshoz való jogának biztosításához, ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy minden településen, lehetőség szerint minden tanórán megfelelően képzett szakember tanítson. Ugyanis egy – egy évfolyamon kevesebb osztály számmal működő intézményekben a kevés heti óraszámú tantárgyak (természettudományi tantárgyak, informatika, készség tárgyak) minden tanórájának szakképzett tanárral való ellátása nehezen oldható meg. Egy-egy tantárgyhoz több szakképzettségű tanár alkalmazása aránytalan terhet ró a fenntartókra, ennek kiküszöbölésére lehet alkalmas a helyettesítési rendszer bevezetése. Jelenleg minden intézmény saját maga oldja meg a pedagógus különböző okból történő kiesését, amely a nagyobb intézmények esetében kevésbé veszélyeztetik a fenti jogok maradéktalan érvényesülését.

223

A jogszabályok korábban nem tették kötelezővé a megyei önkormányzatok számára a helyettesítési rendszer bevezetését. Abban az esetben, ha a megye létrehozza a rendszert, kezdetben a kistérség a megyével megkötött megállapodás alapján biztosítható lenne a szolgáltatás és a későbbiekben annak a lehetősége is megvizsgálható, hogy a kistérség maga vállalja át a feladatot. Ennek megvalósítása esetén a helyettesítési rendszer kialakításával párhuzamosan az áttanítás rendszerének kidolgozása is szükségessé válik. Jelenleg a szakember hiány nagyságrendileg nem számottevő, de a csökkenő gyermeklétszám miatt feleslegessé váló pedagógusok elbocsátása mindenképpen növelni fogja azoknak a tantárgyaknak a számát, ahol nehezebben vagy csak költségesebben biztosítható a megfelelő szakember. Ezért szükséges a humán erőforrást térségi szinten felmérni és az áttanítás rendszerét minél hamarabb kidolgozni, felkészülve a fentiekben leírt problémák megjelenésére, az időbeni tervezésre. E) Felnőttoktatás és -képzés a Szarvasi Kistérségben 1. Általános iskolai felnőttoktatás Szarvas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete annak érdekében, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányában biztosított tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján keresztül érvényesüljön, a felnőttkori tanuláshoz és képzéshez való hozzáférés szabályozott lehetőségei a társadalom minden tagja számára bővüljenek, hogy az állampolgárok meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális, és technológiai fejlődés kihívásainak, hogy eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába, és sikeresek legyenek életük során, valamint annak érdekében, hogy a felnőttkori tanulás és képzés révén az életvitel minősége javuljon, a 2001. évi CI. törvényben adott felhatalmazás alapján 2002-ben döntött arról, hogy 8 évfolyamos általános iskolai felnőttoktatást biztosít azon fiatalok számára, akik még tanköteles korukban lemorzsolódtak az oktatási rendszerből. A döntés értelmében esti oktatás munkarendje szerinti tanítás kezdődött meg, amely azonban a tanulók számának lecsökkenése miatt a 2004/2005-ös tanévtől már nem indult, így a Képviselő-testület 2004. októberében a képzés megszüntetése mellett döntött. 2. Középiskolai felnőttképzés Szarvas városában az önkormányzat fenntartásában lévő középfokú oktatási intézményben van lehetőség a tankötelezettség megszűnése után is közoktatási intézmények által szervezett oktatásban részt venni, arra jelentkezni. A Székely Mihály Szakképző Iskola intézményegységben OKJ-s végzettséget adó szakképesítéseket szervez, amely számítástechnika, vendéglátás valamin kereskedelem szakterületekhez kapcsolódik. Továbbá érettségi megszerzésére is van lehetőség a felnőttek számára, hiszen szakközépiskola keretében biztosítják ennek a végzettségnek is a megszerzését. A Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium intézményegységben régóta van lehetőség arra, hogy nappali tagozaton kívüli képzésen szerezze meg valaki az érettségit. A 2003/2004-es tanévtől esti képzés keretében korábban pedig levelező tagozatként működött a felnőttképzése az intézménynek. A tanulók összlétszáma közel 100 fő körül van, nagy azonban a mozgás sokan elmennek, mert munka mellett nehezen tudják a felkészülést biztosítani, de sokan jönnek is az intézménybe, ezért nincsen létszám csökkenés. A tanulók életkor szerinti megoszlása vegyes 18 és 40 év közötti korosztály veszi igénybe ezt a képzési formát, bár a statisztikai adatok azt mutatják, hogy az átlagéletkor a fiatal (18-25 éven közötti) korosztály felé tolódik. A felnőttképzés keretében megszerezhető képesítések körében a Szarvas Város Önkormányzata által benyújtott pályázat módosításokat hozhat, hiszen a létrejött Berettyó-Körös Szakképzés Szervezési Társulás vállalta, a felállított régiós bizottságok döntéseinek végrehajtását, mely érintheti az intézményben oktatott képzéseket is.

224

F) Iskolabusz-szolgáltatás rendszere A kistérségben két intézményfenntartó társulás (Csabacsüd-Örménykút, Kondoros-Kardos) biztosít a bejáró gyermekeknek, tanulóknak iskolabuszt. Emellett Gyomaendrőd is működteti ezt a szolgáltatást, melyet 55 fő vesz igénybe. Nemcsak az intézmény fenntartó társulást fenntartó önkormányzatok közigazgatási területéről szállítják a gyermekeket, tanulókat a nevelési-oktatási intézménybe, hanem más környező településekről is. Az ellátás megszervezését segíti az is, hogy intézményfenntartó társulások esetében kistérségi ösztönző támogatás igényelhető a feladatra. II.2.8 Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai 1. Szarvas Város A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján az alapfokú oktatás (óvoda, általános iskola) ellátására kötelezett önkormányzat Közoktatási Megállapodás alapján átadhatja a feladatot más nem önkormányzati fenntartónak is. Szarvas Város Önkormányzata a településen lévő óvodai feladat ellátására öt, az általános iskolai feladat ellátására pedig négy Közoktatási Megállapodást kötött, mely a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény előírásait figyelembe véve tartalmazza a tanulók, és az ott dolgozók jogviszonyával kapcsolatos eljárási szabályokat, az esetlegesen az intézmény működtetéséhez rendelkezésre bocsátott ingatlan használatával, hasznosításával kapcsolatos szabályokat, és Felek egyéb kötelezettségeit, jogait. Az esélyegyenlőség egyre erőteljesebb térnyerésével és a közoktatást érintő hatályos szabályok módosításával szükségessé vált további Együttműködési Megállapodás kötése. Ezek a szerződések részletesen szabályozzák a település óvodai és általános iskolai beiratkozás és jogviszony létesítés szabályait, továbbá a nem önkormányzati fenntartású intézmények hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatos felvételi kötelezettségeit, jelentéstételi kötelezettségeit. III. A KÖZOKTATÁS TERÜLETÉN MEGFOGALMAZOTT SZERVEZÉSI, FEJLESZTÉSI CÉLOK A SZARVASI KISTÉRSÉGBEN III.1 Fejlesztési célok, irányok, prioritások A Szarvasi Kistérség 8 települése együttműködéssel az alábbi célok megvalósítására törekednek: 1.) a nevelés hatékonyságának és az oktatás eredményességének előmozdítása a közoktatás minden szintjén, minden tanköteles korú gyermek, tanuló számára, 2.) a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségének, fejlődésének, képességének megfelelő közoktatás biztosítása függetlenül attól, hogy a kistérség, mely településén lakik, 3.) a humán és gazdasági erőforrások kihasználtságának fokozása (a feladatfinanszírozás, minőségirányítás), 4.) kistérségi intézményfenntartó társulások létrehozása és a meglévők gazdaságos működtetése (indokoltság, ésszerűség), 5.) a hatályos jogszabályokban meghatározott közszolgáltatások teljessé tétele intézményfenntartással, vagy a feladatellátásra kötelezettel kötött megállapodással, 6.) a kistérségi szakmai munkaközösségek létrehozása, szervezeti és tanügyi együttműködése, pedagógiai programok, helyi tantervek közös kidolgozása és megvalósítása a térségben működő közoktatási intézményekben., 7.) a meglévő pénzügyi források bővítése széleskörű és aktív pályázati tevékenység bevezetésével. Mindezen célok megvalósulása megteremti annak a lehetőségét, hogy pedagógiailag eredményesebb közellátást biztosítson a kistérség a helyi lakossága számára. Hozzájáruljon a fiatalok alapos harmonikus, de színvonalas felkészüléséhez, hosszú távon pedig az itt élő állampolgárok életminőségének javításához, az indokolatlan társadalmi és területi egyenlőtlenségek kiküszöböléséhez, a munkanélküliség elkerüléséhez és végül de nem utolsó sorban az itt élő népesség számának megtartásához. III.2 Az intézmények infrastrukturális fejlesztésével kapcsolatos elképzelések:

225

1. Az elmúlt években a kistérségben is megvalósultak épület rekonstrukciók, felújítások, nagyberuházások: 1. Békészentandrás: részleges iskola felújítás. 2. Csabacsüd-Örménykút: új óvoda épület a székhelyen 3. Szarvas: a) Szarvas Város Közoktatási és Közgyűjteményi Intézménye Fő téri Általános Iskolája és Óvodája: tornaterem rekonstrukció, 6 tantermi bővítés. Az intézmény óvodai épületeinek teljes felújítására lenne szükség, az általános iskolai épületekhez hasonlóan. b) Szarvas Város Közoktatási és Közgyűjteményi Intézménye Vajda Péter Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma gimnáziumi épületének teljes átépítése, amely 2003-ban fejeződött be 600 millió Ft-os beruházás, melynek eredménye az új épületkomplexum. Emellett 2004-ben került átadásra az új sportcsarnok, amely az intézmény használatában van c) Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Diákotthon: kollégiumi épületbővítés, tornaterem felújítás, majd 721 millió Ft összköltséggel nagyberuházás: komplex 16 tantermes általános iskola, közösségi színtér, 3 óvodai foglalkoztató terem kialakítása, 2. Az intézmények szükséges vagy tervezett épület felújításai: 1. Békésszentandrás: a) Hunyadi János Általános Iskola, Kollégium és Napköziotthonos Óvoda Az iskolai épületben közösségi tér és kiscsoportos foglalkozásokra alkalmas tér kialakítása szükséges. Az óvoda által használt épületek külső vakolása, vizesblokkjainak és tálalókonyháinak felújítása is szükségessé vált. 2. Csabacsüd-Örménykút: b)Trefort Ágoston Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Az 1931–ben épült „Kisiskola” felújítása pályázati forrás felhasználásával 2006. szeptemberére megvalósult. Szükség lenne azonban a főépület közlekedő folyosójának szigetelésére, burkolatcseréjére is. Az óvodai épületben az udvar bővítésére és tárolóhelyiség kialakítására lenne szükség. 3.Kondoros-Kardos: a)Petőfi István Általános Iskola, Diákotthon és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény: Az intézmény székhelyén és telephelyén a nyílászárók cseréje, a fűtési- és világítási rendszer korszerűsítése, az alsós épület külső homlokzatának és padozatának felújítása szükséges. b)Többsincs Óvoda és Bölcsőde Az épületek szerkezeti problémái: tetőbeázások, elavult födémszerkezetek és nyílászárók, falak nedvesedése elhárításának szükségessége. A hibás vagy korszerűtlen műszaki megoldások: kedvezőtlen hatásfokú fűtés, világítás, mosdók hátrányainak kiküszöbölése. Belső festés megvalósítása, külső homlokzat felújítása. Akadálymentesítés megvalósítása. Elavult beltéri és udvari burkolatok cseréje, kerékpár tároló kialakítása, tornaszoba, fejlesztőszoba, orvosi szoba, felnőtt étkező és teakonyha kialakítása. Fenti felújításokat elsősorban pályázati forrásból szeretnék megvalósítani a fenntartók és intézmények. 4. Szarvas: a) Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvoda Az általános iskolai feladatellátást szolgáló mindkét épület felújításra szorul. Az intézmény a felső tagozatot kiszolgáló épületére pályázatot nyújtott be felújításra, kadálymentesítésre, valamint tetőtér beépítése. Az alsó tagozatos tanulók részére biztosított épület az önkormányzat tulajdonát képezi, ezért az intézmény végleges elhelyezéssel, saját tulajdonú épületben, az oktatáshoz megfelelő feltételek megteremtéséhez keresi a lehetőségeket.

226

b)Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Evangélikus Általános Iskola és Óvoda: Az iskola épületén évek óta a karbantartási munkán kívül felújítás nem történt. Állapota ennek megfelelően leromlott. A felújításra és akadálymentesítésre az intézmény pályázatot nyújtott be. c)Szarvas Város Közoktatási és Közgyűjteményi Intézménye: - Fő téri Általános Iskola és Óvoda intézményegység: 1. Dózsa György út 24.sz. alatti óvodai telephely: Az ingatlanon az elmúlt évtizedben semmilyen felújítás nem történt. Az elmaradt felújítások miatt a tetőszerkezet állapota jelentősen leromlott. Emiatt szakértői véleményt kért az intézmény, amely megállapította, hogy a tetőszerkezet sürgős átépítése szükséges. Ebben az intézményegységben hiányzik a melegvizes kézmosási lehetőség, továbbá az épület szennyvízhálózatra való bekötése. A csoportszobák festése évek óta nem történt meg. A fenntartó pályázatot nyújtott be az óvodaépületének felújítására háromcsoportos óvoda kialakítására. 2. Zöldpázsit utca 4/1 sz. alatti óvodai telephely: Az óvoda teljes felújítási terve elkészült, bízunk annak megvalósulásában. Amennyiben ez nem történik meg, úgy elengedhetetlenül szükséges lenne az ingatlan szennyvízhálózatra való csatlakozása, ugyanis évek óta gond a magas talajvíz miatt a szennyvízelhelyezés kérdése. A meglévő szikkasztórendszer elavult, korszerűtlen és sérült. Az épület belső festése, mázolása évek óta esedékes. 3. Damjanich út 64. sz. alatti óvodai telephely: Az óvoda épületén évek óta felújítás nem történt. Szükséges az épület vizesblokkjainak a felújítása. Az óvoda bejáratánál és udvarán lévő betonozott nagy felületek vannak, melyek balesetveszélyesek. A festés-mázolás indokolt, évek óta nem történt meg. Balesetveszélyes, és esztétikai szempontból káros az óvoda szomszédságában lévő épület is. Szarvas Város Önkormányzata rendelkezik három csoportos óvoda kialakítására vonatkozó engedélyes építési tervvel, illetve erre vonatkozóan egy pályázat is benyújtásra került. A fenntartó elképzelései szerint a Damjanich utca helyett egy új telephelyen (Szarvas, Kossuth u. 66.) valósulna meg a beruházás. 4.Fő tér 3. sz. alatti épület: Az épület teljes körű állapotfelmérése a „ XXI. század iskolája” című pályázat beadása kapcsán megtörtént. Ezt követően egy újabb pályázat került benyújtásra az épület teljes felújítására. A felülvizsgálat során kiderült: - Az épület teljes tetőszerkezete, nyílászárói, vizesblokkjai elavultak, teljes cserére szorulnak. Rendeltetésüket nem tudják teljes hatásfokkal betölteni, emiatt magasak a fűtés és vízszámlák, a mellékhelyiségek higiéniája nem teljes. A tetőszerkezet elavult, rendszeresek a beázások, a javítás nem elkerülhető. - A tornaterem szellőztető rendszer nélkül készült el, ami az előírásszerű használati funkciónak nem felel meg, ennek kialakítása elengedhetetlen. Az épület villamos vezeték hálózata teljesen elavult, nem felel meg a kor követelményeinek, és az oktatásban elengedhetetlen számítástechnika oktatás követelményinek sem; az elavult vezetékek nem bírják a magas terhelést. Az iskola belső tereinek, helységeinek festése, csúszásmentesítése, és akadálymentesítése az inkluzív iskolai modellben elengedhetetlen. Amennyiben intézményünk elnyeri a címzett támogatásra benyújtott pályázatot, úgy az előbb felsorolt felújítások megvalósulnak, amennyiben nem, úgy ezekre a felújítási feladatokra más forrást kell keresni. -Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium intézmémyegység: 1. Vajda P. u. 20. sz. alatti kollégiumi épület A kollégium épülete két részből áll: a.) A száz férőhelyes leány kollégium, az "új épület" 1975. november 7-én került átadásra. Nagyobb felújításra ebben az épületrészben azóta nem került sor, kivéve a tanulói vizesblokk felújítását 2002. szeptemberében - pályázati forrásból. Legnagyobb gondot az elavult épületgépészeti berendezések - a 30 éves korrodálódott fűtésrendszer, a nyílászárók, az elektromos rendszer és a folyosók beázása okozza. Szükséges a parketták csiszolása és lakkozása. b.) A fiú kollégiumi rész, a "régi épület" felújítására 2004. nyarán került sor, a címzett állami támogatásból 25 millió Ft értékben. Így öt önálló háló került kialakításra, felújították a vizesblokkot, és új kazán átadásával leválasztották a kollégium fűtését a gimnáziumtól. 227

Ebben az épületrészben a vizesblokk és a hálók falának a felújítást követően is jelentkező penészedése okozza a legnagyobb problémát. A tanulólétszám csökkenésének következtében a tanulók egy épületben (Vajda P. u. 18.) kerülnek elhelyezésre. Legfontosabb felújítási feladatok: - a nyílászárók - ablakok - cseréje a fűtés hatékonyságának növelése érdekében, - a külső málló vakolat javítása, - az emelkedő energiaárak a külső hőszigetelést is szükségessé teszik, - az elektromos rendszer felülvizsgálata a biztonság és terhelhetőség figyelembevételével, - a folyosók beázásának megszüntetése vízelvezetők felszerelésével, - a hálók és iroda helyiségek parkettájának csiszolása és lakkozása, - a fiú épületrészben a falak penészedésének megszüntetése. - Székely Mihály Szakképző Iskola intézményegység: Építőipar telephely felújítása, vendéglátó bemutatóterem kialakítása szükséges lenne. A Kossuth u. 57. szám alatt található székhely teljes felújítása is időszerűvé vált. d) Tessedik Sámuel Főiskola Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola Az iskolaépület állapota jónak minősül, ezért csak kisebb felújítást szeretnének megvalósítani (burkolatcsere, nyílászáró csere, világításkorszerűsítés), valamint akadálymentesítésre lenne szükség. e)Tessedik Sámuel Szakiskola Szaktanterem kialakítására van szüksége az intézménynek. 5.Körös-szögi Kistérség Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás Egységes Pedagógiai Szakszolgálata: 1. Kossuth u. 56. sz. alatti a Pedagógiai Szakszolgálat feladatellátását szolgáló épületrész A pedagógiai szakszolgálat infrastrukturális fejlesztése szükséges a megnövekedett ellátási igények kielégítésére. A fenntartó pályázatot nyújtott be egy új felújított épületben való elhelyezésre funkcióbővüléssel együtt. Ellátási területek szerint: - a nevelési tanácsadás feladatkörének a színvonalas ellátásához szükséges 1-1 további fejlesztő szoba és vizsgálóhelyiség kialakítása, az épület külső-belső felújítása, akadálymentesítés mielőbbi megoldása, - A logopédiai ellátás a közoktatási intézményekben zajlik a fizikai feltételek javítása együttműködés keretében megoldható, - - a gyógytestnevelés területén a gyermeklétszámhoz igazítottan szükségszerű a tornatermi férőhely- kapacitás bővítése, öltöző vizesblokk biztosítása. III.3 Fejlesztési lehetőségek és az egyes települések szerepe a térségi feladatellátásban Szarvasi Kistérségben lévő települések és az ott működő közoktatási intézmények más kistérségen belüli településekkel és intézményekkel – az 1996 óta működő Kondoros Kardos közötti társulást kivéve – való szoros kapcsolattartás nem jellemezte a kistérségünket. Ezért a közoktatási feladatellátásban és sok más egyéb területen a fejlesztés minden lehetősége adott, mely elsősorban lakossági igény és gazdálkodási helyzet függvénye. Az óvodai és általános iskolai feladatellátásban a működő intézményfenntartó társulások, rövid időre stabilizálni tudják a tanuló és gyermeklétszámokat. A társulásból kimaradó vagy azt nem vállaló intézmények pedig a létszám tekintetében önállóan is tudják biztosítani még néhány évig az ide vonatkozó előírásokat, elvárásokat. Az összefogás szükségessége a tanuló létszámok függvénye, amely megvalósíthatja, hogy mind a 8 - kistérséghez tartózó - település intézményfenntartó társulás tagjává válik Elképzeléseink szerint elegendő a térségben a két intézményfenntartó társulás, ezért az azokhoz való csatlakozás vagy a középiskolai tagintézménnyé alakítása valamennyi általános iskolának megoldás lehet.

228

A fejlesztés lehetőségét adja azoknak a feladatoknak a köre, amelyeknek ellátását jogszabályok a megyei önkormányzatok számára teszi kötelezővé, ennek átvállalását a kistérség hosszabb távú célkitűzéseiben tudja meghatározni. A többcélú kistérségi társulás közös intézményi fenntartás keretében azokat a közoktatási feladatokat kívánja ellátni, amelyek jelenleg vagy részlegesen vannak jelen a kistérségben vagy teljesen hiányoznak, de mindenképpen érdemes és célszerű felvállalni, mert a településeinken élő gyermekek érdekeit szolgálják és javítják életesélyeiket. Az alábbi szakterületek tartoznak a fent meghatározottak körébe: 1.) Pedagógiai szakmai szolgáltatások igény szerinti helyben kialakítása, 2.) Művészeti alapiskolai feladatok ellátása, 3.) Gyógypedagógiai képzés. Ez a három szakterület intézményegységek közös társulási működtetését tételezi fel úgy, hogy a szarvasi székhely mellett más településeken telephelyek biztosítása szükséges. Ezen közoktatási feladatellátások minőségi szolgáltatásával egyidejűleg a fenntartási költségek közös viselése teszi alapvetővé a települések összefogását. Ezzel egy időben merül fel annak a lehetősége is, hogy az igazgatási feladatok társulási ellátása is megvalósuljon. A térségi szervezésű feladatellátás irányítására, napi szervezésére, a törvényesség védelmére és a jogszabályok betartására közoktatási referens foglalkoztatása szükséges. III.4. KÖZOKTATÁSI FELADATOK A SZARVASI KISTÉRSÉGBEN TERVEZÉS 2013-IG III.4.2 Óvodai és általános iskolai ellátás A Szarvasi Kistérség óvodai ellátásában, általános iskolai ellátásában jelentős változás következett be a 2005/2006-os tanév megkezdése előtt. 1. Békésszentandrás nagyközség közoktatási feladatellátásában rejt még olyan tartalékokat (csoportösszevonások, létszámleépítések), amelynek feltárása és megvalósítása lehetővé teszi, hogy néhány évig önállóan meg tudja oldani az alapfokú közoktatást (óvoda, általános iskola, kollégium). 2. Csabacsüd – Örménykút települések szintén intézményfenntartó társulást hoztak létre az óvodai és általános iskolai oktatási intézmény közös fenntartására, a csökkenő gyermeklétszám miatt, azonban e változás két település vonatkozásában csak időlegesen oldja meg a problémákat, ezért keresni kell a további lehetőségeket egy hosszabb távú megoldás érdekében. 4. Hunya A település az alapfokú oktatást intézményfenntartó társulásban való közreműködéssel, valamint az egyházzal kötött Közoktatási Megállapodással biztosítja. 64.1 5. Kondoros – Kardos települések a közöttük 1996 óta fennálló 7-8. osztályra vonatkozó intézményfenntartó társulást kiterjesztették az alapfokú oktatás teljes szakaszára (óvodai ellátás, 1-8. évfolyam) 2005. szeptember 1. napjától. Így az óvodai ellátást ettől a naptól a kondorosi Többsincs Óvoda és Bölcsőde biztosítja úgy, hogy a kardosi intézmény telephelyként látja el a feladatot, kibővítve bölcsődei ellátással. Hasonlóan működik az általános iskolai feladatok ellátása is, mert a kondorosi székhelyű Petőfi István Általános Iskola, Diákotthon és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény telephelye Kardoson működik. Az így létrehozott intézményfenntartó társulás hosszabb távon biztosítani tudja a közoktatásra vonatkozó jogszabályi kötelezettségeket (csoportok, osztályok létszámai) a két településen. A gyermeklétszám csökkenése miatt azonban a kardosi telephely működése a 2007/2008-as tanévtől szünetel, azonban az intézményfenntartó társulás a székhelyen biztosítani tudja a kardosi gyermekek részére az általános iskolai ellátást.

229

6. Szarvas: Szarvas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete jelentős valósított meg az elmúlt években és ebben az évben is, 2008. augusztus 1. napjával a Városi Könyvtárat beintegrálta Szarvas Város Közoktatási Intézményébe. III.4.2 Középiskolai ellátás A Közoktatásról szóló törvény 2003. évi módosításával, az 1998/1999-ben tanulói jogviszonyt létesített diákoknak már 18 évig tart a tankötelezettség. Ennek a kötelezettségnek a bevezetése (mely a 2005/2006-os tanévben 8. osztályos tanulókat már érinti) az együttműködés egy új lehetőségét veti fel, elsősorban a kistelepülésen élők és a kistelepüléseken lévő közoktatási intézmények számára. Többféle megoldás lehetséges ma Magyarországon, kezdeti lépésként azonban a „Bokoriskolamodell” lehet a legelfogadhatóbb a kistérségünk számára. Ennek az a lényege, hogy a tanulók esélykülönbségének mérséklésére egy vagy több középfokú iskola a környéken lévő általános iskolákkal megállapodást köt(nek), arra vonatkozóan, hogy az általános iskola végzős diákjai külön felvételi eljárás nélkül bekerül a középiskolába. A módszer sikerességét az indokolhatja, hogy a megállapodást kötő kistelepülési általános iskolák és városi középfokú intézmények szakmai együttműködés is megvalósítanak úgy, hogy az adott intézmények pedagógusai egységes pedagógiai programot dolgoznak ki, amely alapján az 5.,9. évfolyammal kezdődő tanulási szakaszra való speciális felkészítést alapozzák meg. Ebben az esetben az alapfokú intézmények megőrzik szervezeti szuverenitásukat, miközben pedagógiai tevékenységüket és az ennek alapjául szolgáló dokumentumokat összehangolják. A többféle módszer és lehetőség kidolgozását az inspirálta, hogy felmérések bizonyítják a kistelepülésen élő diákok tanulási, illetve továbbtanulási esélyeinek lehetséges kedvezőtlenségeit. Ennek okait az alábbi tényezők indukálják: tanulásszervezés (differenciálás lehetőségének hiánya, infrastruktúra (nem megfelelő számú felszerelési eszköz, tanterem), személyi feltételek (kis létszámú nevelő-testület továbbképzési, konferenciákon való részvétele nem minden esetben lehetséges). A szarvasi kistérségben egyetlen helyi önkormányzat fenntartásában működő középfokú oktatási intézmény van (gimnázium, szakközépiskola). A bokoriskola – társulás, mint együttműködési forma bevezetését, a működéséhez szükséges megállapodások megkötését. A megyei fenntartású szakközépiskola fenntartójában jelenleg változás zajlik, hiszen Szarvas Város Önkormányzata a feladat ellátását 2007. július 1. napjától átvállalta a Békés Megyei Önkormányzattól. Az alapítvány működésében lévő szakiskola is bevonásra kerülne ebbe a körbe, hogy valamennyi középfokú képzési formánál biztosított legyen a felvételi nélküli továbbtanulás lehetősége. Ehhez azonban az intézményfenntartóval tárgyalások lefolytatása szükséges, továbbá szükséges a szolgáltatást igénybe vevők (gyermek, szülő) elvárásainak megismerése is. A cél az, hogy a kistérségben élő minden tanuló elnyerje annak a lehetőségét, hogy felvételi nélkül tehessen eleget a közoktatási törvényben előírt tankötelezettségének. III.4.3. Sajátos nevelést igénylő gyerekek, tanulók ellátása A sérült gyermekek óvodai nevelése, iskolai képzése kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai intézményben vagy konduktív pedagógiai intézményben, csoportban, tagozaton elkülönítve, vagy a többi tanulóval együtt is történhet. A gyermek, tanuló külön óvodai nevelését, iskolai oktatását a fogyatékosság típusának megfelelően kell létrehozni. A Szarvasi kistérségben nem működik megyei fenntartású gyógypedagógiai intézmény, így az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulókat vagy a többi gyermekkel együtt integráltan foglalkoztatják, vagy önálló intézményi tagozaton. Elkülönült tagozatokon tanítják és nevelik a sajátos nevelésű gyermekeket két településen: Szarvas és Békésszentandrás önkormányzatai. A két település általános iskolájában az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek oktatása és nevelése speciális tagozaton folyik. Mindkét településen alacsony a speciális képzésre szoruló gyermekek száma (22-30 tanuló), így az intézmények a gyógypedagógiai nevelést és oktatást speciális képzésű összevont osztálykeretben szervezik mg. Bár a sérült gyermekekről való gondoskodás emelt normatív összegre jogosít, ilyen csekély gyermeklétszám esetében nagyon gazdaságtalan két intézményben két önálló tagozat működtetése. Ezért a két azonos feladatot ellátó speciális tagozat összevonása célszerű lenne. A

230

speciális képzési tantervi irányelvek és követelmények alapján olyan intézményegység kialakítása ajánlott, amelyik valamennyi nem integrálható kistérségi tanuló ellátását megvalósítja, és szakmailag is garantálja a sérült tanulók folyamatos egyéni és kiscsoportos rehabilitációs fejlesztését. Jelenleg azonban a társulás nem rendelkezik olyan intézménnyel, amely megadná a lehetőséget, hogy annak intézményegységeként működhetne a speciális tagozat. III.4.5 Alapfokú művészetoktatási ellátás Az alapfokú művészet oktatás feladatainak kistérségi szintű megszervezését indokolja, hogy így biztosítható annyi növendék, amely alapján rentábilisan működtethető a művészeti képzés, és így biztosítható az előírt szakirányú végzettségű vagy felkészültségű pedagógus. A művészetoktatás személyiség és közösségfejlesztő szerepét figyelembe véve kistérségi szintű összefogást igényel. 1.Gyomaendrőd 2008. szeptember 1. napjától a két korábban önálló alapfokú művészetoktatási intézmény egy intézményben látja el a feladatot. 2.Szarvas 2008. augusztus 1. napjával létrejött az alapfokú művészetoktatási, közművelődési és közgyűjteményi feladatokat ellátó Szarvasi Általános Művelődési Központ. III.4.6 Pedagógiai Szakszolgálat 1.Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás A Pedagógiai Szakszolgálat 2006. augusztus 1. napjától a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulásának fenntartásába került át, ezért hosszú távra megvalósíthatóvá vált az intézmény által ellátott feladatok biztosítása. 2008. augusztus 31. napjától elvi döntést hozott a Társulási Tanács a családsegítő szolgálat, a gyermekjóléti szolgálat, a védőnői szolgálat, és a tanyagondnoki szolgálat szakszolgálathoz történő csatolásáról. Keressük annak a lehetőségét, olyan intézmény által ellátott feladatok tekintetében, amelyek Gyomaendrődön nem kerülnek ellátásra utazó-szolgálat biztosításával. III.4.6 Nevelési területen tervezett fejlesztések Az intézmények által megfogalmazott fejlesztések: 1.Békésszentandrás Hunyadi János Általános Iskola, Kollégium és Napköziotthonos Óvoda - konduktor szolgálat biztosítása a rászoruló gyermekek részére az óvodában, - pszichológusi ellátás bővítése az óvodában, 2. Csabacsüd-Örménykút Trefort Ágoston Általános Iskola és Óvoda - pszichológiai és gyógypedagógiai ellátás lehetőségének keresése az óvodában, - környezeti kultúra fejlesztése, környezettudatosabb nevelő-oktató munka biztosítása az óvodában, - folyamatos önművelés mellett a továbbképzési lehetőségeket kihasználva újabb szakképesítések megszerzése az általános iskolában pl: fejlesztő pedagógia 3.Gyomaendrőd a)Csemetekert Óvoda - az egészséges életmód program hatékonyabbá tétele b)Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda - kompetencia alapú oktatás bevezetése az óvodában - tartalomfejlesztő gyakorlatok erősítése az általános iskolában c)Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium - szakképzés területén korszerű képzési modul kialakítása, - kompetencia fejlesztés

231

d)Margaréta Óvoda - környezetvédelem erősítése, természetismeret - kompetencia alapú óvodai nevelés biztosítása e)Napsugár Óvodák - új foglalkozások bevezetése (angol nyelv, kézműves foglalkozás, tartásjavító torna, vízhez szoktatás) f)Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola - kompetencia alapú oktatás biztosítása, - integrált nevelés biztosítása a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében, - tanulás-tanítása projekt fenntartása g)Selyem úti Óvoda - minőségirányítási program továbbfejlesztése h)Tulipános Óvoda - folyamatos önképzés biztosítása a pedagógusok körében i)Vásártéri Óvoda - szociális érzékenység fejlesztése, - ének-zenei nevelés, - tehetséggondozás, - egészséges életmódra nevelés, - környezetvédelem hangsúlyozása

4.Kondoros-Kardos a) Többsincs Óvoda és Bölcsőde - habilitációs és rehabilitációs tevékenység segítésével a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása b) Petőfi István Általános Iskola, Diákotthon és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény - emelt szintű oktatás bővítése, - alapfokú művészetoktatás biztosítása 5.Szarvas a) Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvoda - tehetséggondozás az általános iskolában, - hátrányos helyzetűek felzárkóztatása az általános iskolában b) Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Evangélikus Általános Iskola és Óvoda - az intézmény minőségirányítási programjában megfogalmazott elvárások továbbfejlesztése az óvodában c) Szarvas Város Közoktatási és Közgyűjteményi Intézménye - kompetencia alapú programcsomagok alkalmazása, személyre szabott fejlesztés érdekében az óvodában, - prevenciós felmérések biztosítása az óvodában, - idegen nyelv területen tananyagfejlesztés az általános iskolában - pályaorientáció erősítése az általános iskolában, - tevékenységközpontú programok elterjesztése az általános iskolában, - egyénre szabott differenciált foglalkozások elterjesztése az általános iskolában, - tehetséggondozás versenyre felkészítés középiskolában, - érettségire felkészítés, - önálló munkára nevelés a középiskolában, d) Tessedik Sámuel Főiskola Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola - kompetencia alapú nevelés biztosítása az óvodában, - környezeti nevelés – Zöld óvoda program továbbfejlesztése, részterületek kidolgozása az óvodában,

232

IV.

A KÖZOKTATÁSI KISTÉRSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ KAPCSOLATRENDSZER A kistérség, mint a megyei szintnél kisebb, de a települési szintnél nagyobb közigazgatási egység, új lehetőség hazánkban. Egy-egy kistérség kialakítása, szerkezeti felépítése, nagysága, a benne lévő települések, és lakóinak száma elég változatos képet mutat nemcsak országszerte, hanem egy-egy megyén belül is. Ennek következtében egy-egy kistérség problémái lehetnek azonosak, de igen különbözőek is, de a rájuk adandó megoldás mindenképpen más és más lehet. A legfontosabb kapcsolatrendszert elsődlegesen a kistérséget alkotó településeknek kell létrehozniuk, mert a feladatok ellátása csak a megfelelő és folyamatos kommunikációval biztosíthatóak. Hozzájárulhat ahhoz is, hogy minden a kistérségen belül élő lakos is megértse, hogy jövőnket csak úgy biztosíthatjuk, ha kilépünk a települési szintből és egymáshoz közel élők problémáit együtt gondolkodva próbáljuk megoldani. Ennek ellenére fontos lehet minden kistérség számára, hogy a hozzá hasonló felépítésű esetleg problémákkal küzdő, vagy hasonló problémát megoldó kistérségekkel keresse a kapcsolatot. A közoktatásban az együttműködés kistérségi szintű területeit az intézmények az alábbi sorrendben határozták meg: 1. információs rendszer működtetése, 2. szakmai munkaközösségek kistérségi szintű létrehozása, 3. tanulmányi versenyek szervezése, 4. pedagógus továbbképzés szervezése, 5. sportversenyek szervezése, 6. kistérségi szintű pedagógiai mérések, 7. pályaválasztási tanácsadás, 8. közös rendezvények szervezése, 9. kistérségi helyettesítési rendszer működtetése. 2006. márciusában megalakult a Kistérségi Közoktatási Tanács, melynek tagja a kistérségben működő valamennyi közoktatási intézmény vezetője, illetve a polgármesteri hivatalok oktatási feladatokat ellátó szakemberei. A Tanács jelentős szerepet tudna abban vállalni, hogy a fenti igények megvalósulhassanak. A régió vagy esetleg a megye szervezésében megrendezésre kerülő szakmai konferenciák mindennapi munkánkat segíthetik, és lehetőséget nyújthatnak abban, hogy megismerjük környékünkön lévő kistérségek munkáit. Országos szinten továbbképzések szervezésével, koordináló hálózatok kialakításával lehet minden kistérség működését sikeresebbé, szilárdabbá tenni. V. AZ INTÉZKEDÉSI TERV ÖSSZHANGJA A HELYI ÉS MEGYEI SZINTŰ TERVEZÉSSEL Az intézkedési terv megyei szintű tervezéssel kapcsolatos összhangot a megyei önkormányzat jogosult vizsgálni a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény előírásai alapján. Megyénkben a Békés Megyei Önkormányzat Művelődési Oktatási és Sportbizottsága átruházott hatáskörben alkot véleményt az elkészült intézkedési tervről, melyről ….. számú határozatában döntött és állapította meg az összhangot a Békés Megyei Feladatellátási és Hálózatfejlesztési Terv és a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás Közoktatási Intézkedési Terv között. Az intézkedési tervben figyelembe vettük a települési intézkedési tervben foglaltakat, tervezett feladatokat, melyek beépítésre kerültek. VI. A KISTÉRSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV ELFOGADÁSÁNAK, FELÜLVIZSGÁLATÁNAK, NYILVÁNOSSÁ TÉTELÉNEK SZABÁLYAI

MÓDOSÍTÁSÁNAK,

A Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás Többcélú Társulás Közoktatási Intézkedési Tervet a Többcélú Társulás hagyja jóvá illetve módosítja. Az Intézkedési tervet minden év június 15. napjáig kell felülvizsgálni az adatokban bekövetkező változást és a szükséges módosítások átvezetése érdekében. Az Intézkedési Terv egy példánya a kistérség településein a Polgármesteri Hivatalban, valamint a Többcélú Társulás hivatalos honlapján is megtekinthető.

233

Az intézkedési terv hatályba lépésének napja: 2008. szeptember 1. Érvényességi ideje: 2013. december 31. A felülvizsgálat és értékelés határideje: 2008. június 15-ig Szarvas, 2008. augusztus. Babák Mihály Társulási Tanács Elnöke Az intézkedési tervet készítette: dr. Pusztai Andrea Szarvas Város Polgármesteri Hivatalának intézményfelügyeleti referense Tóth Katalin Gyomaendrőd Város Polgármesteri Hivatalának ifjúsági referense Az adatok szolgáltatásában közreműködtek: a kistérségi települések jegyzői, intézményvezetői Jóváhagyási Záradék: A Körös-szögi Kistérség Közoktatási Intézkedési Tervét a Társulási Tanács megtárgyalta és …/2008. (……) számú határozatával jóváhagyta. Szarvas, 2008. augusztus

Babák Mihály s.k. Társulási Tanács Elnöke

Mihaleczné Kovács Mária s.k. kistérségi munkaszervezet-vezető

234

12. Napirendi pont ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2008. október 30—i ülésére Tárgy:

Közhasznú társaságok fenntartásában működő óvodák szakmai és törvényességi ellenőrzése - ÖMIP módosítása Készítette: Tóthné Rojík Edit oktatási előadó Képviseli: Várfi András polgármester Véleményező Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság bizottság: valamint Pénzügyi és Gazdasági Bizottság Előzmények: 314/2008. (VIII.18.) Gye. Kt. számú határozata - az ÖMIP elfogadásáról Tisztelt Képviselő-testület! Gyomaendrőd Város Önkormányzata áttekintette a fenntartásában működtetett oktatási intézmények működését, szakmai és törvényességi szempontból, külső közoktatási szakértő bevonásával. A Százszorszép Óvoda – Gyomaendrőd, Kossuth út 7. sz. – a Gyomaendrődi Százszorszép Óvodai Kht. fenntartásában működött 2007. augusztus 31. napjáig. 2007. szeptember 1. napjától a Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda intézményegységeként önkormányzati fenntartású intézményként működik. Az óvodai nevelés intézményei közhasznú társaságok (Kht) fenntartásában működnek. Az Önkormányzat az óvodákat fenntartó közhasznú társaságokkal az óvodai feladat ellátására közhasznúsági szerződést kötött. A közhasznú társaságok fenntartásában működő óvodák szakmai munkáját, a szakértők által jóváhagyott pedagógiai nevelési program határozza meg. Az említett óvodák minden évben értékelik munkájukat az éves szakmai beszámolójukban, az ÖMIP-ben rögzített tartalmi és formai elvárásoknak megfelelően. Gyomaendrőd Város Önkormányzata szükségét látja annak, hogy a közhasznú társaságok fenntartásában működő óvodák szakmai és törvényességi ellenőrzés - külső közoktatási szakértő által lefolytatásával tekintse át az óvodák működését. A módosuló, változó oktatási törvény szükségessé teszi a négyévenkénti szakértői ellenőrzést. A szakmai és törvényességi ellenőrzés során a vizsgálat térjen ki az alábbi területekre: - A nevelési program végrehajtása hogyan valósul meg a gyakorlatban -gyermekek személyi naplójának vezetése, - iskolaérettségi vizsgálatok, - DIFER mérés, - egészséges életmódra nevelés, - kapcsolattartás (Óvodák, iskolák, szülők, Városi Családsegítő Központ, gyermekorvosvédőnő, Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő- testület,) - Alap dokumentumok vizsgálata Koherencia az alapító okirat és feladatellátás között Belső szabályzatok - pedagógiai program, - intézményi minőségirányítási program, - SZMSZ, - házirend, - munkaterv - tárgyi feltételek. Tanügyigazgatási dokumentációk megléte, vezetése Tanulói nyilvántartás (beírási napló) Tanulókkal kapcsolatos ügyintézés dokumentumai gyermekbalesetek Irattár Munkáltatói dokumentumok Személyi feltételek biztosítása a törvényi előírásoknak megfelelő-e

235

Személyi anyag Továbbképzés, Humánerőforrás helyzete Ennek értelmében szükség van az ÖMIP módosítására, mely magába foglalja az oktatási intézmények törvényességi és szakmai ellenőrzésének rendjét. Az ellenőrzés a 2009 –es év első félévét érinti és az ellenőrzés költségvonzata a 2009-es költségvetés részét képezi. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést szíveskedjen megtárgyalni és határozati javaslat szerint elfogadni.

HATÁROZATI JAVASLAT I. Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete szükségesnek látja a közhasznú társaságok fenntartásában működő óvodák szakmai és törvényességi ellenőrzését külső közoktatási szakértő bevonásával. A szakmai és törvényességi ellenőrzés területeit a határozat II. pontja tartalmazza. II. Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 314/2008. (VIII.18.) Gye. Kt. számú határozattal elfogadott ÖMIP-ot az alábbiak szerint egészíti ki:  Az ÖMIP az alábbi 4.3.4. ponttal egészül ki: „4.3.4. Közhasznú társaságok fenntartásában működő Óvodák átfogó szakmai és törvényességi ellenőrzése külső közoktatási szakértő bevonásával. A külső közoktatási szakértő által végzett szakmai és törvényességi ellenőrzésre négyévente kerül sor. Az első ellenőrzés időpontja: 2008/2009-es tanév II. féléve. A szakmai és törvényességi ellenőrzés során a vizsgálat térjen ki az alábbi területekre: - A nevelési program végrehajtása hogyan valósul meg a gyakorlatban - gyermekek személyi naplójának vezetése, - iskolaérettségi vizsgálatok, - DIFER mérés, - egészséges életmódra nevelés, - kapcsolattartás (Óvodák, iskolák, szülők, Városi Családsegítő Központ, gyermekorvosvédőnő, Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő- testület,) - Alap dokumentumok vizsgálata Koherencia az alapító okirat és feladatellátás között Belső szabályzatok - pedagógiai program, - intézményi minőségirányítási program, - SZMSZ, - házirend, - munkaterv - tárgyi feltételek. Tanügyigazgatási dokumentációk megléte, vezetése Tanulói nyilvántartás (beírási napló) Tanulókkal kapcsolatos ügyintézés dokumentumai gyermekbalesetek Irattár Munkáltatói dokumentumok Személyi feltételek biztosítása a törvényi előírásoknak megfelelő-e Személyi anyag Továbbképzés, Humánerőforrás helyzete” III.

236

Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete utasítja Dr. Csorba Csaba jegyzőt, hogy az ellenőrzés költségét a 2009. évi költségvetés tervezésekor vegye figyelembe. Határidő: azonnal Gyomaendrőd, 2008. október 10. Szabó Balázsné s.k. bizottság elnöke

237

13. Napirendi pont ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2008. október 30-i ülésére Tárgy: Készítette: Képviseli: Véleményező bizottság: Előzmények: Melléklet:

Beszámoló a Képviselő-testület működésének nyilvánosságát segítő elektronikus rendszerekről és szolgáltatásokról valamint a Gyomaendrődi Hírmondó működéséről I. Megyeri László aljegyző II. Szabó Balázsné felelős kiadó vezetője Dr. Csorba Csaba jegyző, Szabó Balázsné egyesületi elnök Ügyrendi Bizottság

334/2007. (X. 25.) Gye. Kt. határozat NOSZA egyesület elemzése

Tisztelt Képviselő-testület! I. Az önkormányzat széleskörű nyilvánosság melletti működésének jogos lakossági igénye és elvárása mellett több jogi garanciája is van. A Helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény (a továbbiakban: Ötv.) 2. § (1) bekezdése szerint a „helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét, helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.” A 7/1991. (IX. 19.) KT rendelet (a továbbiakban: SzMSz) 15. § (3) bekezdése szerint a „zárt ülésen megvitatott kérdés, valamint a hozott döntés lényegéről, a Képviselő-testület nyilatkozatáról az ülést követően a polgármester tájékoztatja a nyilvánosságot.” Az SzMSz 21. § bekezdése rendelkezik arról, hogy a Képviselő-testület döntéseiről a jegyző - informatikai eszközökkel támogatott - nyilvántartást vezet, illetve a helyi rendeleteket a hazai és az Európai Uniós joganyagot is magában foglaló jogi adatbázisban kell elhelyezni úgy, hogy a jogszabályi hivatkozások, továbbá a helyi joganyag időbeli változási folyamatosan nyomon követhetők legyenek. A 21/A. § kimondja továbbá, hogy a polgármester és a jegyző a regionális és helyi sajtó útján - a hivatalvezető szakembereinek bevonásával - rendszeresen tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat előtt álló feladatokról, a tervezett döntésekről, a lakosság jogait és kötelezettségeit érintő jogszabályok végrehajtásáról. A Képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyv digitálisan hitelesített elektronikus változatát, az ülés - szavazógépes környezetben készült - digitális hangfelvételét, a rendeleteket, valamint a nyilvános ülésen született határozatokat publikálni kell az önkormányzat Internet portálján. A fenti jogforrásokban megfogalmazott kötelezettségeket a következő nyilvánosságot szolgáló elektronikus eszközökkel valósítjuk meg. Mikrovoks ülésvezető és szavazó rendszer: Az előző beszámoló óta került bevezetésre először a Képviselő-testület, majd a bizottságok ülésvezetésére és szavazat számlálására. A rendszer lehetővé teszi, hogy az ülésvezető elektronikus úton követhesse az ülés határozatképességét, folyamatát, a szólásra jelentkezőket, időkorlátokat, szavazás eredményét stb. megkönnyítve az ülésvezető feladatát. Legnagyobb előnye viszont abban rejlik, hogy nagymértékben megkönnyíti az ülés hagyományos és elektronikus dokumentálását. Az ülés minden mozzanata digitálisan rögzül hang és szöveges dokumentum formájában. Az ülés menetéről internetes oldalon publikálható formátum és akár word dokumentum is előállítható a hozzászólások sorrendjéről, idejéről és a részletes szavazási eredményekről. A hangfelvételek igény szerint az interneten is hozzáférhetővé tehetők, mint ahogy ez a nyár egyik bizottsági ülése esetében már megtörtént.

238

Internet: Napjaink legkorszerűbb információ továbbító rendszere, amely a széles sávú internetet használók számának robbanásszerű növekedése miatt egyre nagyobb teret nyer. Előnye, hogy a szöveges információk mellett teljes multimédiás képességekkel is rendelkezik. Képek, videók, hanganyagok nézhetők, hallgathatók vagy tölthetők le. A fájl letöltési lehetőségek miatt az információhordozók továbbíthatók és hagyományos információhordozókra átvihetők. Pl. egy dokumentum kinyomtatható. Ezt a lehetőséget felismerve önkormányzatunk már az elsők között létrehozta internetes oldalát 1998ban. A korábbi statikus honlapot 2003. július 1-től felváltotta a ma is működő puritán, de információban gazdag önkormányzati hírportál. Az adatbázis alapú, kiterjedt adminisztrációs háttérrel rendelkező dinamikusan felépülő önkormányzati hírportál az elmúlt években jól kiszolgálta az egyre növekvő internetes információs igényeket. Hogyan tölti be az internetes hírportál az Ötv-ben és SzMSz-ben megfogalmazott igényeket? A portálon elérhető a Képviselő-testület és Szervei felépítése, összetétele, a szervezeti struktúra és működési modellje és elérhetőségei. Az ügyintézés témakörben megtalálhatók az egyes igazgatási ágazatok szerinti ügyleírások, letölthetők az ügyintézéshez szükséges nyomtatványok. Külön elérhetősége van az önkormányzat által kiírt pályázatoknak és megítélt támogatásoknak, ahol a döntést követően a teljes nyertes lista megtekinthető. A hírportál fő oldalán található Közérdekű és Aktuális című rovataiból közvetlenül elérhetők a következő közérdekű információk. 1. Elérhetőségek, ahol a telefonszámok mellett az email címek és ügyfélfogadási idő is elérhető. 2. Helyi rendeletek. A helyi rendeletek egységes szerkezetben, időgép funkciókkal kiegészítve a központi joganyaggal együtt vannak nyilvántartva (CD-jogtár). A jogtárból minden frissítést követően előállítjuk és feltöltjük a hatályos helyi joganyagot. 3. Testületi határozatok. Az 1991. óta működő számítógépes Testületi Határozatok Tára rendszerből negyedéves frissítéssel állítjuk elő és töltjük fel a portálra a határozat katalógust azok teljes szövegével együtt. Ez év őszétől kiegészítettük e szolgáltatást a több szempontú kereshetőséget lehetővé tevő funkciókkal is. 4. Képviselő-testületi jegyzőkönyvek, letölthető PDF dokumentum formájában 2006. január 1től. 5. Az „üvegzseb törvény” szerint kötelezően nyilvánosságra hozandó szerződések meghatározott adattartalma. Szerződő felek, szerződés tárgya, értéke stb. 6. Az éves költségvetési és zárszámadási rendeletek. 7. Tervek és koncepciók. 8. Testületi előterjesztések. Minden hónapban elérhetők az adott hónap bizottsági és testületi üléseinek előterjesztései. A korábbiak az archívumból érhetők el. Az internetes hírportált olyan további szolgáltatásokkal egészítettük ki (saját fejlesztéssel), mint a választási on-line tájékoztató vagy éppen az internetes közvélemény kutatás. A nyilvánosságra – különösen az internetes megjelenés terén – állami eszközökkel és direktívákkal is komolyan szorítják az önkormányzatokat. Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése alapvető jogként rögzíti, hogy mindenkinek joga van a közérdekű adatokat megismerni és azokat terjeszteni. Ezen alapvető jog érvényesülését elősegítendő az Országgyűlés elfogadta az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. Törvényt. E törvény előírásai szerint önkormányzatunk is köteles a közadat internetes keresőhöz csatlakozni. Polgármesteri Hivatalalunk 2008. július 10-én kezdeményezte a közadat keresőhöz (www.kozadat.hu) való csatlakozását az adatgazdai regisztrációval. A közadat program ügyintézője még aznap elfogadta regisztrációnkat. Az adatok feltöltéséhez és az OAI szerverünket beállítottuk, majd ezt követően elvégeztük a teszt aratásokat és ennek sikerességét követően július 15-én élesre állították át (aktiválták) a regisztrációnkhoz tartozó OAI szervert. Egyelőre négy dokumentum került rögzítésre, mivel a nyári szabadságolások miatt nem volt szabad kapacitás a jogszabályban foglalt adattartalmak folyamatos rögzítésére, amelyek azonban a www.gyomaendrőd.hu oldalon naprakészen elérhetők. A közadat

239

kereső közvetlen elérését az önkormányzatunk internetes oldalának kezdő lapján belinkeltük, így az adatkereső közvetlenül elérhető a gyomaendrődi önkormányzati oldalról is. A közadat kezelő szervezetnek megküldtük az intézményeink jegyzékét és elérhetőségét is. A közfeladatot ellátó intézményeink adatait is mi fogjuk feltölteni. A NOSZA Egyesület a jogalkotas.hu projekt keretén belül 2008. szeptemberében első alkalommal vizsgálta egyes települési önkormányzatok honlapjait az Elektronikus információ-szabadságáról szóló 2005. évi XC. törvény bizonyos előírásai alapján. Az elemzésből kitűnik, hogy önkormányzatunk jól áll az elektronikus nyilvánossággal, de teendő van még bőven ezen a területen. A jövő feladata: Sajnos lassan eljár az idő a jelenleg működő hírportál felett is. A technológiája is kezd elavulni és az üzemeltető is befejezte ennek a verziónak a fejlesztését. Az új szolgáltatások csak külső rendszerek becsatolásával érhetők el. Az e-Közigazgatási igények rövidesen egy teljesen új, korszerű portál elkészítését teszik szükségessé. Ennek érdekében az elmúlt hónapban pályázatot is nyújtottunk be az államreform keretében meghirdetett ÁROP projekthez. Televízió: Ez évben áttörés következett be a helyi televíziózásban mivel rendszeressé vált a Videókrónika és a Körös TV adása és elérhetőségének minősége is. A Képviselő-testületi ülések TV közvetítésére a Videokrónikával kötöttünk szerződést. A szerkesztőség a helyi kábeles műsorelosztón konzervadásban továbbítja a helyi lakosok felé az ülést követően több alkalommal és eltérő időpontban. Továbbra sem szabad feladnunk a realtime (élő) robotkamerás közvetítés bevezetését. Azonban ezt csak akkor léphetjük meg, ha megoldott lesz a vele párhuzamosan működő internetes stream szerver beállítása, hogy az interneten is elérhető legyen helytől és időtől függetlenül az ülések TV felvételei. II. Városunkban megalakult a Gyomaendrőd Közéletéért Egyesület, melynek tagjai önkormányzati képviselőkből és választópolgárokból tevődik össze. Az egyesület céljai, feladatai között meghatározta, hogy tájékoztatást nyújt Gyomaendrőd város lakóinak a városban történtekről, hírekről, eseményekről. Ebből az elhatározásból kiindulva útjára indított egy havonta megjelenő lapot, melynek a „Gyomaendrődi Hírmondó” címet választotta. 2007. októberben megjelent az I. évfolyam 1. száma és azt követően minden hónapban rendszeresen. 2008. januárban a lap szerkesztőjének személyében változás történt, s ettől az időponttól más szerkeszti az újságot. A jelenlegi szerkesztő szellemi szabadfoglalkozóként végzi a munkáját, melynek díjazása számla ellenében történik. Ennek felülvizsgálata szükségszerű lenne, mert magas a szerkesztői költség. A bevételek-, kiadások könyvelését egy helyi vállalkozó végzi, munkájáért fizetést nem kér. Ezzel is támogatni szeretné az egyesületet. A nyomdai munkákat és a terjesztést is helyi vállalkozók végzik, díjazásuk számlázás után történik. A költségekhez, melyek a lap előállításából adódnak az önkormányzati képviselő-testület határozata alapján havi rendszerességgel támogatást nyújt, valamint tagdíj befizetéséből és támogatók által nyújtott forrásból, hirdetési díjak befizetéséből biztosítja az egyesület. Az önkormányzat nem rendelkezik az újság profiljával kapcsolatban, ugyanakkor kapcsolattartást jelent a lakossággal, információkat nyújt, ezért fontos szerepet tölt be a város életében. Az újság lehetőséget kínál azon polgárok, képviselők számára, akik úgy érzik közérdekű mondanivalójukat megosztani kívánják a város minden lakójával. Példányszámot tekintve, kezdettől 6.000 darab nyomtatott lap jelenik meg rendszeresen és Gyomaendrőd minden lakásába ingyenesen juttatjuk el. Ezzel is igyekszik egyesületünk biztosítani azt, hogy minden ember egyformán jusson a hírekhez, információkhoz. Természetesen, mint minden egyébről, erről a lapról is vegyes visszajelzések érkeznek a szerkesztőséghez, melyeket a szerkesztő igyekszik felhasználni. A nehéz anyagi helyzetet figyelembe véve szeretnénk, ha további támogatáshoz is hozzájutna egyesületünk, mert úgy gondoljuk, hogy az ingyenesség több olvasót produkál. Más írott sajtó is biztosítja ezeket a lehetőségeket, de nem tudja mindenki megvenni azt.

240

Állandó téma: a testület döntése, a városban történő kulturális, sport események, különböző rendezvények leírása. Iskolákban történt események. Helyet kapnak a lakossági, önkormányzati és civil szervezetek, vállalkozók hirdetései, melyek bevételei a kiadásokat csökkentik. Beszámolót olvashatnak a rendőrség munkájáról, és a városban élő idős emberekkel történtekről. Szívesen olvassák és várják minden hónapban, hogy megjelenjen. A véleményező bizottság az előterjesztést megtárgyalta, és javasolja a T. Képviselő-testületnek a határozati javaslat elfogadását. HATÁROZATI JAVASLAT: Gyomaendrőd Város Önkormányzata a Képviselő-testület működésének nyilvánosságát biztosító elektronikus rendszerekről, valamint az önkormányzattól rendszeres anyagi támogatásban részesülő írott sajtóról szóló beszámolót elfogadja. Utasítja a polgármestert, hogy az elektronikus nyilvánosság feltételeinek további javítása érdekében a költségvetésben biztosított forrás erejéig a szükséges korszerűsítési intézkedéseket tegye meg. Határidő: azonnal Gyomaendrőd, 2008. október 16.

Szabó Balázsné s.k. Biz. elnök

241

Helyi önkormányzatok honlapjainak összehasonlítása az Eitv. alapján 2008. szeptember A www.jogalkotas.hu internetes honlap 2008 szeptemberében első alkalommal vizsgálta 35 település honlapját az Elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény alapján. Az Eitv. rendelkezéseit a helyi önkormányzatok vonatkozásában 2008. július 1től kell alkalmazni. A településeket úgy választottuk ki, hogy Magyarország minden régiójából kijelöltünk ötöt, amelyek közül egy 1 000 főnél kevesebb, egy 1 001 és 5 000 közötti, egy 5 001 és 10 000 közötti, egy 10 001 és 25 000 közötti egy 25 001-50 000 közötti lakossal rendelkezik. A településeket a monitorozás kezdete előtt levélben értesítettük arról, hogy ennek a vizsgálatnak alanyai lesznek, egyúttal megkértük a jegyzőktől a honlapon történő közzétételéért felelős személy nevét, beosztását, telefon- és faxszámát. Levelünkre tíz település reagált és adta meg a kért adatokat. A vizsgálatot 2008 szeptemberében készítettük el. Az összehasonlítás nyilvánosságra hozatalával több célunk is van. Egyrészt elismerni azokat az önkormányzatokat, amelyek jogszabálykövető módon, és egyúttal a felhasználók szempontjait figyelembe véve működtetik honlapjukat. Másrészt szembesíteni akarjuk a kevésbé jogkövető önkormányzatokat a civil kontroll jelentőségével, és felhívni a figyelmet arra, hogy miben kellene, lehetne a gyakorlatukon változtatni. Elemzésünkben kifejezetten csak a jogalkotással kapcsolatos nyilvánosság megvalósulását vizsgáltuk. Az alábbi szempontokat vettük figyelembe: Az Eitv. 2. § alapján az általános kötezettségek teljesülése: • bárki számára történő • korlátozástól mentes • folyamatos • és díjmentes hozzáférés a weboldalon. Az Eitv. Általános Közzétételi Lista c. mellékletének II. része alapján, mely a tevékenységre és működésre vonatkozó elektronikusan nyilvánosságra hozandó adatok felsorolását tartalmazza. A jogszabály-előkészítéssel és jogalkotással kapcsolatos külső, eljárási jellegű adatok: • az önkormányzat rendeletei előkészítésének rendje

az állampolgári közreműködés (véleményezés) módja, eljárási szabályai • a képviselőtestület üléseinek helye, ideje, továbbá nyilvánossága • a képviselőtestület jegyzőkönyvei, illetve összefoglalói • a képviselőtestület szavazásának adatai, ha ezt a jogszabály nem korlátozza. A jogszabály-előkészítéssel és jogalkotással kapcsolatos belső, érdemi jellegű adatok: • a képviselőtestület nyilvános ülésére benyújtott, rendeletalkotásra irányuló előterjesztések és ezek archívumban tartása 1 évig beterjesztéskori állapotban • az önkormányzat rendeletei. •

A vizsgálat eredménye: A 35-ból kilenc település honlapján találtuk meg maradéktalanul a fent említett adatokat és dokumentumokat, ebből három – Gyomaendrőd, Komárom és Tiszalök – az, mely a www.kozadat.hu portálon is megtalálható. Több olyan honlap is van, melyen semmilyen érdemi információt, még rendeleteket sem találtunk. Ezek: Szőlősgyörök, Bakonykúti, Lórév, Olaszliszka, Ordas és Baja. Magosliget nem rendelkezik honlappal. Összesen tíz olyan önkormányzat van, melynek a Szervezeti és Működési Szabályzata sem található a weblapján. A vizsgált önkormányzati portálok közel felén nem teszik közzé sem a képviselőtestületi ülések időpontját, helyét, sem az ülések jegyzőkönyveit, és előterjesztésekre is csupán 14 honlapon bukkantunk. A fent említett megkeresésünkre páran elmondták, hogy tisztában vannak a hiányosságokkal, és igyekeznek pótolni azokat.

Egyes települések – Sümeg, Bátonyterenye, Szentgotthárd, Cegléd – saját „információszabadság oldallal” rendelkeznek. Ezek (bár némelyik még feltöltés alatt áll) előnye a tematikus, felhasználóbarát keresés.

NOSZA Egyesület

Egyes helyi önkormányzatok honlapjainak hiányosságai (2008. szeptember) 10 9 8 7

Hiányzik a rendeletalkotásra irányuló előterjesztések archívuma Hiányoznak az önkormányzat rendeletei

Hiányoznak a rendeletalkotásra irányuló előterjesztések

Hiányoznak a képviselőtestület szavazásának adatai

6 5 4 3 2 1 0

Hiányoznak a képviselőtestület ülésének jegyzőkönyvei, illetve összefoglalói Hiányzik a képviselőtestület üléseinek helye, ideje, továbbá nyilvánossága Hiányoznak az állampolgári közreműködés (véleményezés) módjai, eljárási szabályai Hiányzik az önkormányzat rendeletei előkészítésének rendje Nem küld adatot a közadatkeresőnek

14. Napirendi pont ELŐTERJESZTÉS A Képviselő - testület 2008. október 30-i ülésére Tárgy: Készítette: Képviseli: Véleményező bizottságok: Melléklet:

2008. III. negyedév pályázatai Kürtiné Erdősi Klára, Weigertné Szilágyi Erika ügyintézők Várfi András polgármester valamennyi bizottság pályázati ismertető

Tisztelt Képviselő-testület! Az Új Magyarország Fejlesztési Terv, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretei között 2008. III. negyedévének pályázati felhívásai a támogatási célok részletes kidolgozásával, a támogatás összegének és intenzitásának, valamint a benyújtási határidőknek a meghatározásával kiírásra kerültek. A pályázati kiírások rövid összefoglalóit az előterjesztés mellékleteként mutatjuk be a Tisztelt Képviselő-testületnek. Az önkormányzat beruházásokért felelős munkatársai az előzetes egyeztetések során kiválasztották azokat a pályázati kiírásokat, amelyek érintik az önkormányzatot és intézményeit. A táblázatot a pályázatok megjelenésének várható sorrendjében állítottuk össze, megjelölve az előkészíthető projektjavaslatokat. Kérjük, hogy a Tisztelt Képviselő-testület a mellékletben ismertetett pályázati kiírások és projektjavaslatok megvitatása után döntsön arról, hogy az önkormányzat beruházásokért felelős munkatársai mely pályázati kiírások alapján készítsenek elő projektet és nyújtsanak be pályázatot. A döntés megalapozottsága érdekében szükséges előzetesen felmérni a projekt forrásigényét, és meghatározni a lehetséges forrásösszetételt. A Képviselő-testület által kiválasztott projektek kidolgozását megkezdjük, mely folyamat során a Képviselő-testületet még a pályázat benyújtása előtt tájékoztatjuk, illetve szükség szerint döntéshozatalt kezdeményezünk. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megvitatni szíveskedjen és döntését határozat formájában hozza meg. Határozati javaslat: Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete az előterjesztés mellékletében ismertetett pályázati kiírások közül a …………. című felhívásokra kíván pályázatot benyújtani.

Határidő: azonnal Várfi András s.k. polgármester

242

2008. III. negyedév pályázati kiírásai I. ÚMVP / A turisztikai tevékenység ösztönzése Támogatható tevékenység: magas színvonalú, komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások indítása és fejlesztése, melyek a természeti erőforrások, a mezőgazdaság, az erdészet, halászat és a vízi sportok jellemzőire, illetve a közösség kulturális és gasztronómiai örökségre mint látványosságra épülnek: - szezonális és agroturisztikai szolgáltatások; - lovas szolgáltatások; - a természeti és erdei turizmus szolgáltatásai; - horgászturizmus; - borturizmushoz kapcsolódó fejlesztések. Javasolt projekt: szezonális szolgáltatásként sétahajózás bevezetése, horgászhelyek kialakítása Igényelhető támogatás összege: min. 300 ezer Ft, max. 50 millió Ft, intenzitása: maximum 100% Pályázat benyújtásának határideje: 2008. november 30. Megjegyzés: A pályázat hivatalosan még nem került meghirdetésre, részletes információkat csak a végleges megjelenés után tudunk közölni a Tisztelt Képviselő-testülettel. A projekt esetében előzetes tervek még nem készültek, így a beruházás költségvetése még nem került meghatározásra.

II. TÁMOP-3.3.2/08/2 / Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatása Támogatható tevékenység: az esélyegyenlőségi helyzetelemzés alapján elkészített esélyegyenlőségi program elemeinek megvalósítása: - iskolai szegregáció csökkentése - a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók minőségi oktatáshoz való hozzáférésének támogatása - komplex felülvizsgálati, visszahelyezési programok magas sajátos nevelési igényű gyermek-, tanulóaránnyal rendelkező településeken - halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek korai óvodáztatását biztosító szakmai programok működtetése - integrációt és képességkibontakoztatást támogató módszertani adaptáció általános iskolák, óvodák és középiskolák körében Javasolt projekt: esélyegyenlőségi munkatárs, valamint az érintett intézmények munkatársainak javaslata alapján elkészített esélyegyenlőségi program megvalósítása Igényelhető támogatás intenzitása: 100% Pályázat benyújtásának határideje: 2008. november 30. Megjegyzés: A esélyegyenlőségi program kidolgozása jelenleg is folyamatban van, a benyújtandó pályázat programja és költségvetése is annak megfelelően alakul.

III. EACEA / Town twinning Támogatható tevékenység: testvérvárosi találkozók szervezése az Európai Unió kiemelt témáinak (esélyegyenlőség, szociális témák, foglalkoztatás, uniós alapelvek) propagálása érdekében Javasolt projekt: Nők a politikai életben c. altéma keretében konferencia szervezése a testvérvárosi képviselőasszonyok részvételével a Sajt- és Túrófesztivál kísérőrendezvényeként, valamint a testvérvárosi kapcsolatok fennállása 5 és 15 éves évfordulóinak megünneplése Igényelhető támogatás összege: a résztvevő testvérvárosi delegációk létszámának és az itt töltött napok számának függvényében meghatározott szervezési költség, melynek egységdíját az EACEA határozza meg (idén 13,6 euro/fő/nap), valamint az idelátogató testvérvárosi delegációk részére előre meghatározott összegű utazási költségtérítés biztosítása Pályázat benyújtásának határideje: 2008. december 1. Megjegyzés: -

243

IV. DAOP-3.1.1/2008-Önkormányzati tulajdonú belterületi, valamint önkormányzati külterületi utak fejlesztése Támogatható tevékenység: külterületi utak esetében: önkormányzati tulajdonú hiányzó bekötő és összekötő útszakaszok kiépítése a zsáktelepülések, a nehezen elérhető települések, településrészek és a kistérségi központok megközelíthetőségének javítása érdekében valamint önállóan az adott település közigazgatási határán belül az önkormányzati kezelésű külterületi utak korszerűsítése, felújítása, megerősítése Belterületi utak esetén: - településközpont, intézmények, a kiemelkedő gazdasági súllyal rendelkező területek megközelítését, a lakóterületekkel való kapcsolat javítását szolgáló, önkormányzati tulajdonú forgalmi és gyűjtő utak kiépítése, - önkormányzati tulajdonú belterületi utak korszerűsítése, felújítása, megerősítése a B.III, B.IV, B.V tervezési osztályba sorolt utak esetében Fizikailag nem összefüggő szakaszokra vonatkozó pályázatot is be lehet nyújtani, de az összhossznak meg kell haladnia az 500 métert. Mindkét esetben kapcsolódó infrastrukturális és közterületi elemek korszerűsítésére, a közlekedésbiztonság növelését szolgáló beruházásokra is igényelhető támogatás (pl. autóbuszöblök felújítása és kiépítése), lehetőség van burkolat- és teherbírás javításához, szélesítéséhez, kiépítéshez kapcsolódó tevékenységek megvalósítására, továbbá az utak korszerűsítésével együtt a meglévő utak biztonságosabbá tételéhez kapcsolódó tevékenységekre (balesetveszélyes csomópontok átépítése, gyalogátkelő helyek, parkolók létesítése, gyalogos védőszigetek kialakítása). Fontos megjegyezni: nincs lehetőség kizárólag beépítetlen, vagy aránytalanul alacsony (50% alatti) beépítettségű területek ellátását szolgáló utak építésére. Javasolt projekt: Hunyai út építése Igényelhető támogatás összege: min. 50 millió Ft, max. 250 millió Ft, intenzitása: 65% Pályázat benyújtásának határideje: 2008. december 3. Megjegyzés: A érintett út építésére vonatkozó tervek készítése folyamatban van. A 2004. évi tervezői költségbecslés szerint, akkori árral számolva a projekt összköltsége meghaladja a 600 millió Ft-ot. Ebben az esetben a projekt forrásösszetétele (pályázat benyújtása esetén, még 2004.-es költségbecslés szerint) a következőek szerint alakulhat: Összköltség: 600 millió Ft Igényelhető támogatása: 250 millió Ft (maximális összeg, ami jelen esetben csak 42 %) Saját erő: 350 millió Ft (58%) Figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy az érintett útszakaszon a tulajdoni viszonyokat rendezni kell. Mindezek tekintetében a javasolt projekt átgondolása ajánlott.

V. TÁMOP-3.1.4/08/2 intézményekben

–Kompetencia

alapú

oktatás,

egyenlő

hozzáférés

innovatív

Támogatható tevékenység: A) A kompetencia alapú oktatás implementációja B) Hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása C) Az új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása Javasolt projekt: az önkormányzat és az Intézményi Társulás által fenntartott oktatási intézményekben a kompetencia alapú oktatás implementációja Igényelhető támogatás intenzitása: 100% Pályázat benyújtásának határideje: 2009. január 15. Megjegyzés: a pályázati kiírás alapján külön előterjesztés részletezi a támogatható tevékenységeket, valamint a lehetséges feladat ellátási helyek kiválasztásával és a pályázat benyújtással kapcsolatos szükséges intézkedéseket

244

VI. TÁMOP-3.2.3/08/2 – Építő közösségek –közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért Támogatható tevékenység: Képzési alkalmak, szakkörök, foglalkozások népszerűsítése, tájékoztató kiadványok, kommunikációs anyagok készítése; - Képzések meghirdetése, a potenciális résztvevők toborzása; - Képzés megszervezése és lebonyolítása - Lakossági motiváció, képzésben maradást segítő mentorálás, utánkövetés - Kulturális szakemberképzés, e-Tanácsadók, nyelvi-, digitális alapképzés Javasolt projekt: a Katona József Művelődési Központtal, valamint az Endrődi Közösségi Házzal való együttműködés keretében képzési programok kialakítása és szervezése az egész életen át tartó tanulás ösztönzése érdekében Igényelhető támogatás összege: min. 10 ezer Ft, max. 100 millió Ft, intenzitása: 100% Pályázat benyújtásának határideje: 2009. január 15. Megjegyzés: A pályázat kihirdetésére még nem került sor, a megvalósítandó projekt tartalma a pályázati kiírás tartalmától függően kerül majd részletezésre.

VII. TIOP-1.2.2/08/1 – Múzeumok iskolabarát fejlesztése és oktatási-képzési szerepének infrastrukturális erősítése Támogatható tevékenység: A) Oktató múzeum: múzeumpedagógiai szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése érdekében az alkotókészséget és kreativitást fejlesztő múzeumi oktatási célú közösségi terek kialakítása, fejlesztése, több korosztály részére alkalmassá tétele B) Virtuális pontok oktató múzeumokhoz: a múzeumpedagógiai szolgáltatásokhoz kapcsolódó – a klaviatúra-monitor pároson túlmutató - informatikai alapú, a különböző korosztály által használt terekben igénybe vehető, a korszerű technikán alapuló, az informális oktatást és kompetenciafejlesztést elősegítő informatikai pontok vagy önálló részlegek kialakítása Javasolt projekt: a Városi Képtár infrastrukturális fejlesztése a művészettörténeti oktatás előmozdítása érdekében Igényelhető támogatás összege: A) komponens: 5 millió Ft – 30 millió Ft B) komponens: 5 millió Ft- 20 millió Ft együttes pályázat esetén: 10 millió Ft – 50 millió Ft intenzitása: 100% Pályázat benyújtásának határideje: 2009. január 30. Megjegyzés: a program kialakításával kapcsolatos egyeztetések folyamatban vannak

245

15. Napirendi pont ELŐTERJESZTÉS A Képviselő - testület 2008. október 30-i ülésére Tárgy: Készítette: Képviseli: Véleményező bizottság: Előzmény:

Alapfokú nevelési-oktatási intézmények és gimnáziumok infrastrukturális fejlesztése c. pályázat ismételt benyújtása Kürtiné Erdősi Klára ügyintéző Várfi András polgármester Valamennyi bizottság 313/2007. (X. 25.) Gye. Kt. határozat, 314/2007. (X. 25.) Gye. Kt. határozat

Tisztelt Képviselő-testület! A Képviselő-testület 2007. október 25-i ülésén a 313//2007. (X. 25.) Gye. Kt., valamint 314/2007. (X. 25.) Gye. Kt. határozatában döntött pályázatok benyújtásáról az „Alapfokú nevelési-oktatási intézmények és gimnáziumok infrastrukturális fejlesztése c. felhívás keretében a Kis Bálint Általános Iskola és a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola fejlesztése érdekében. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2008. augusztus 28-i döntésének értelmében mindkét pályázat forráshiány miatt került elutasításra. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2008. szeptember 30-án új pályázatot hirdetett az iskolák infrastrukturális fejlesztése érdekében, a DAOP-4.2.1/2/2F felhívás keretében. A felhívásra pályázatot kizárólag a DAOP-2007-4.2.1/2F pályázati kiírás keretében benyújtott, a Közreműködő Szervezet által befogadott és a szakmai értékelés során legalább 60 pontot elért, azonban forráshiány miatt elutasított pályázatok projektgazdái nyújthatnak be. Az új kiírásra történő pályázati eljárás során a projektgazdának egy nyilatkozatot kell benyújtania a Közreműködő Szervezet részére, melyben kérelmezi, hogy az eredeti pályázati dokumentációjának változatlan tartalommal történő fenntartását a DAOP-4.2.1/2/2F konstrukcióra vonatkozóan. Rendelkezésre álló forrás: 4 500 MFt Támogatott pályázatok várható száma: 9-20 db Településünk esetében a mindkét benyújtott pályázat jogosult részt venni a fenti kiíráson, hiszen a Közreműködő Szervezet az előző eljárás során befogadta azokat, szakmai értékelésük során a min. 60 pontot elérték (Kis Bálint Általános Iskola 64 pontot, a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola pedig 61 pontot szerzett) és mindkét pályázat forráshiány miatt került elutasításra. A DAOP-2007-4.2.1/2F pályázati kiírásra benyújtott projektjavaslatok benyújtási, jogosultsági és teljességi ellenőrzése, továbbá szakmai értékelése a jogszabályoknak megfelelően az első fordulóban megtörtént. Tekintettel arra, hogy a pályázó az új kiírás keretében benyújtandó nyilatkozatával az eredetileg benyújtott dokumentáció változatlanul hagyása mellett kérelmezi a pályázatának fenntartását, és az igényelt támogatást, a pályázati dokumentációk jelen kiírás keretében történő ismételt értékelésére nem kerül sor. Ezért fontos hangsúlyoznunk azt, hogy az új fordulóban az előzetesen megszerzett pontszámok fognak szerepelni, azok kiegészítésére, plusz pontok gyűjtésére lehetőség nincsen. A fentiek figyelembevételével, szükséges döntést hozni arra vonatkozóan, hogy ismételten pályázzon önkormányzatunk mindkét intézmény fejlesztésére, vagy csak egyik pályázatot nyújtsuk be újra. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megvitatni szíveskedjen és döntését határozat formájában hozza meg.

246

I. Határozati javaslat: Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete a DAOP-4.2.1/2/2F pályázati kiírás alapján, változatlan tartalommal, ismételten pályázatot nyújt be a Kis Bálint Általános Iskola infrastrukturális fejlesztése érdekében. A Képviselő-testület felhatalmazza Várfi András polgármestert a pályázat benyújtására és a szükséges intézkedések megtételére. II. Határozati javaslat: Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete a DAOP-4.2.1/2/2F pályázati kiírás alapján, változatlan tartalommal, ismételten pályázatot nyújt be a Kis Bálint Általános Iskola, valamint a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola infrastrukturális fejlesztése érdekében. A Képviselő-testület felhatalmazza Várfi András polgármestert a pályázat benyújtására és a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: 2008. november 3. Felelős: Várfi András polgármester Gyomaendrőd, 2008. október.15.

Várfi András s.k. polgármester

247

16. Napirendi pont EL ŐTER JES ZTÉS A Képviselő-testület 2008. október 30-i ülésére Tárgy: Készítette: Képviseli: Véleményező bizottságok: Melléklet:

Intézményi konyhák működési kiadásainak csökkentése Poharelecné Rácz Ildikó pénzügyi ügyintéző Várfi András polgármester Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság, Humánpolitikai Bizottság Babos László önkormányzati képviselő levele

Tisztelt Képviselő – testület! Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete 2007. decemberi ülésén döntött arról, hogy az intézményi konyhák működési kiadásait csökkenteni kívánja, és ennek érdekében megvizsgálja a konyhák átszervezésének lehetséges alternatíváit. 2008. évben több alkalommal tárgyaltak az intézményi konyhák átszervezésének lehetőségeiről, de végül a Képviselő-testület a problémát 2008. augusztus 28-i ülésén levette a napirendről. Babos László helyi önkormányzati képviselő levelet címzett hivatalunkhoz, amely levelében helytelen döntésnek tartja a téma napirendről történt levételét. Célszerűnek tartja a téma további megvitatását, és további lehetőségek keresését - úgy mint a nyersanyag beszerzés költségeinek csökkentésére irányuló probléma kivizsgálását, valamint a felújítás, korszerűsítés és eszköz pótlás fedezetének kigazdálkodására irányuló törekvést. Kérjük a bizottságokat, hogy az előterjesztést vitassák meg és a Képviselő-testület elé beterjesztendő határozati javaslati alternatívá(ka)t jelöljék meg.


Vass Ignác s.k. Bizottság elnöke

Szabó Balázsné s.k. Bizottság elnöke

248

Hangya Lajosné s.k. Bizottság elnöke

M E G H Í V Ó. kezdődő ülésére a Polgármesteri Hivatal Dísztermébe

Recommend Documents