Gyomaendrőd Város Polgármestere 5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1. Tel./Fax: (66) 521-600, (66) 283-288 Web site: www.gyomaendrod.hu e-mail:
[email protected]
MEGHÍVÓ Gyomaendrőd Város Polgármestere tisztelettel meghívja Önt a Képviselő-testület
2011. április 6-án 14 órakor kezdődő rendkívüli ülésére a Városháza Nagytermébe.
Napirend:
1. Gyomaendrőd Város középtávú energiahatékonysági és megújuló energetikai koncepciójának megvitatása 2. Döntés a gazdasági társaságok átszervezéséről 3. Gazdasági társaságok ügyvezetőinek lemondásával kapcsolatos közös álláspont kialakítása 4. Bejelentések
Kérem, hogy az ülésen részt venni szíveskedjen. Gyomaendrőd, 2011. április 1.
Várfi András s.k. polgármester
A nyilvános ülés napirendjeinek előterjesztései PDF dokumentumként letölthetők a város honlapjáról a Városunk főmenüből nyíló,
Önkormányzat Testületi ülések Előterjesztések menüpontban. http://www.gyomaendrod.hu/hu/eloterjesztesek Amennyiben a portál bal oldalán lévő Bejelentkezés blokkban belépnek az azonosító adataikkal, akkor ott a zárt ülés előterjesztéseit is letölthetik PDF dokumentumként.
Gyomaendrőd Város középtávú energiahatékonysági és megújuló energetikai koncepciója
2011.03.16. REC‐ENERGO ENERGETIKAI KFT.
„Energetika, újragondolva.”
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ...................................................................................................................................... 2 1
Vezetői összefoglaló ........................................................................................................................ 3
2
Az önkormányzati intézmények energia felhasználása ................................................................... 5
3
2.1
A 2004‐től 2006‐ig tartó időszak adatai .................................................................................. 5
2.2
2008‐tól 2010‐ig tartó időszak adatai ..................................................................................... 5
A megújuló energia felhasználásra vonatkozó javaslatok ............................................................... 7 3.1
Termálenergia hasznosítás ...................................................................................................... 7
3.2
Biomassza hasznosítás .......................................................................................................... 11
3.2.1
A biomassza fűtési célú hasznosítása ............................................................................ 11
3.2.2
A biomassza fűtés kapcsán potenciálisan érintett intézmények adatai ........................ 13
3.2.3
Biomassza tüzelőanyag előállítás és biomassza alapú tüzelés ...................................... 16
3.3
Biogáz hasznosítás ................................................................................................................. 19
4
Javaslat az épületek energiahatékonysági korszerűsítésére ......................................................... 21
5
Energiafelhasználás és ‐költségek racionalizálása „smart metering” alkalmazásával ................. 24
6
A korszerűsítésekhez felhasználható külső források és a támogatás intenzitások ....................... 26
7
A javaslatok megvalósítási sorrendje ............................................................................................ 27
1. sz. melléklet – Geotermikus közműrendszer koncepció (Brunnen Hőtechnika Kft.) ........................ 28
2
„Energetika, újragondolva.”
1 Vezetői összefoglaló A fosszilis energiahordozó‐készletek csökkenése, a légkörszennyezés okozta károk enyhítése szükségessé teszik a megújuló energiaforrások minél nagyobb mértékű bevonását az energiatermelésbe. Alternatív energiaforrások keresése Magyarország számára azért is kiemelten fontos, mert hazánk köztudottan szegény ásványi eredetű energiahordozókban. Az EU országoknak, így hazánknak is kiemelt törekvése az energiagazdálkodás területén a megújuló energiaforrások bővülő hasznosítása. A megújuló energia hasznosítása önkormányzati szinten is jelentős potenciállal bír, hiszen a jelenlegi gazdasági helyzetben a magyarországi önkormányzatok számára elengedhetetlen az energiaköltségek csökkentése, a racionális és hatékony energiagazdálkodás. Ezt felismerve bízta meg Gyomaendrőd Város Önkormányzata a REC‐ENERGO Energetikai Kft‐t egy középtávú energiahatékonysági és megújuló energetikai koncepció összeállításával. A koncepció célja, hogy felvázolja azokat a fejlesztési irányokat és konkrét projekteket, amelyeket a Városnak a következő 3 évben javasolt végrehajtania annak érdekében, hogy a jelenlegi energiaköltségeit radikálisan csökkentse, miközben egy tudatosan működtetett, komplex szemléletű és racionális energiagazdálkodási rendszert hoz létre. A koncepció elkészítése során az alábbi alapelveket vette figyelembe a REC‐ENERGO szakértői csapata: ‐
rendszerszemléletű energiagazdálkodás
‐
finanszírozhatóság
‐
gazdaságos megvalósíthatóság
‐
minél rövidebb megtérülési idő
‐
fenntarthatóság
‐
egymásra épülő, összehangolt fejlesztések
‐
pozitív gazdaságfejlesztési hatás
A megújuló energetikai koncepcióban meghatározott fő fejlesztési irányok:
‐
biomassza tüzelés és tüzelőanyag előállítás
‐
geotermikus energia hasznosítás
‐
épületek energiahatékonyságának javítása
‐
valós idejű méréseken és energetikai adatbázison alapuló városi energiagazdálkodás
3
ndolva.” „Energettika, újragon
Jelen dö öntés‐előkéészítő energgetikai tanu ulmány a Gyomaendrő őd Város Önkormányzata által szolgáltatott fogyaasztási és költségadato okra támaszzkodik. A reendelkezésre álló info ormációk mennyisége és min nősége, valaamint az idő rövidsége e miatt becssült ‐ elsőso orban nagysságrendi – projekktköltségeket tartalmaz. A projeektjavaslato ok ütemezéése során figyelembe lett véve az a tényy, hogy a jelenleg rendelkkezésre álló hazai pályáázati források (Környezet és Enerrgia Operatíív Program) erősen korlátossak, azaz tö örekedni kelll a finanszíírozást támo ogató pályáázatok mielő őbbi összeáállítására és bead dására. Ki kell emelni, ho ogy a konccepcióban megnevezet m tt előkészíttő tanulmáányok össze eállítása, nergetikai aauditok olyaan befektetések az Önkormányzatt számára, amelyek illetve aa javasolt en a jövőbeen mindenkképpen meggtérülnek, m mivel ‐
elengedhettetlenek a p pályázati forrrások elnye eréséhez,
‐
és fenntartható biztosítják, hogy az Önkorm mányzat kizárólag k m megtérülő beruházáso okat hajtson n végre,
‐
tudatos, áttgondolt és a kockázato okat csökke entő fejleszttési stratégiiát alapoznaak meg.
özéptávú A REC‐EENERGO Kftt. munkatársainak a szzakértelme a garanciaa arra, hogyy a jelen kö megújuló energetikai és energgiahatékonyysági konce epció megvaalósítása révvén a Váross elérje a ntés, hatékkonyság, tudatos és raacionális korábbaan megfogaalmazott céélokat: költtségcsökken energiagazdálkodáás.
„EN NERGE ETIKA A, ÚJRA AGON NDOLV VA.”
4
„Energetika, újragondolva.”
2 Az önkormányzati intézmények energia felhasználása 2.1
A 2004től 2006ig tartó időszak adatai1
Városi Gondozási Központ
Mirhóháti u 1‐5
102 996
106 783
116 550
2004‐2006 átlag 108 776
Városi Egészségügyi intézmény Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Á.I
Hősök út 57
29 805
34 665
34 025
32 832
Hősök út 43
56 441
56 579
52 869
55 296
Népliget u.5
88 465
95 959
92 884
92 436
Fő út 181
64 197
51 227
48 466
54 630
Szabadság tér 1
67 510
68 878
62 240
66 209
409 414
414 091
407 034
410 180
Fogyasztás m3
Kis Bálint Á.I. Gyomaendrőd Város Polgármesteri Hivatal
Összesen:
2004. évi
2005. évi
2006. évi
2004. évi
2005. évi
2006. évi
4 636 504 Ft
5 544 108 Ft
11 464 959 Ft
2004‐2006 átlag 7 215 190 Ft
1 550 293 Ft
2 236 036 Ft
2 767 289 Ft
2 184 539 Ft
3 954 110 Ft
4 554 110 Ft
5 345 215 Ft
4 617 812 Ft
6 541 063 Ft
7 587 482 Ft
9 228 470 Ft
7 785 672 Ft
Fő út 181
4 769 932 Ft
5 378 517 Ft
7 108 427 Ft
5 752 292 Ft
Szabadság tér 1
4 018 028 Ft
4 394 892 Ft
4 783 230 Ft
4 398 717 Ft
Költség Városi Gondozási Központ
Mirhóháti u 1‐5
Városi Egészségügyi intézmény Hősök út 57 Kner Imre Gimnázium, Hősök út 43 Szakközépiskola és Kollégium Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Á.I Népliget u.5 Kis Bálint Á.I. Gyomaendrőd Város Polgármesteri Hivatal
Összesen: 25 469 930 Ft
29 695 145 Ft 40 697 590 Ft 31 954 222 Ft
2.2
2008tól 2010ig tartó időszak adatai2 2008. évi
2009. évi
2010. évi
2008‐2010 átlag
Fő u. 2
7 457
6 172
5 756
6 462
Hősök út 57
34 707
34 200
31 034
33 314
Hősök útja 43
3 072
2 774
3 597
3 148
Hősök útja 43
3 027
3 047
3 004
3 026
Hősök útja 43
23 412
23 745
26 412
24 523
Hősök útja 43
0
0
12 616
12 616
Fogyasztás m3 Polgármesteri Hivatal kirendeltség Polgármesteri Hivatal Kner Imre gimnázium Számítástechnika 6611415 Kner Imre gimnázium Konyha 4149977 Kner Imre gimnázium Gimnázium 4149977 4030128 Kner Imre gimnázium Sportcsarnok 34800000026514
1
A 2004‐2006 évek adatai az Önkormányzat által rendelkezésünkre bocsájtott, 2008‐ban elkészített termálvíz‐ hasznosítási tanulmányból származnak 2 A 2008‐2010 évek adatai önkormányzati adatszolgáltatásból származnak
5
„Energetika, újragondolva.” 2008. évi
2009. évi
2010. évi
2008‐2010 átlag
Blaha L. u.
5 978
5 762
4 575
5 438
Fő út 181
16 459
18 939
21 517
18 972
Hősök útja
15 772
16 196
22 553
18 174
Népliget u. 2
20 924
24 439
22 128
22 497
Blaha L. u.
0
0
0
0
Hősök u 43
735
218
336
430
Hősök u 43
13 710
13 002
13 829
13 514
Hősök u 43
941
962
1 011
971
Hősök u 43
67 541
71 520
70 756
69 939
0
0
0
0
213 735
220 976
239 124
233 022
Fogyasztás m3 Déryné Művház, nagyterem, könyvtár Kis Bálint Á.I. Kis Bálint Á.I. Rózsahegyi Kálmán KÁI korsz. Épület ENO Endrőd Kner Imre gimnázium Péntérház/Kollégium 17235718 Kner Imre gimnázium Kollégium 4149990 Kner Imre gimnázium Nevelő/Kollégium 21147629 Rózsahegyi Kálmán KÁI korszerűtlen épületek ENO Gyoma
Népliget u. 2 Összesen:
2008. évi
2009. évi
2010. évi
2008‐2010 átlag
854 002 Ft
724 444 Ft
1 091 528 Ft
889 991 Ft
4 138 183 Ft
4 402 112 Ft
3 786 521 Ft
4 108 939 Ft
Hősök útja 43
350 000 Ft
366 000 Ft
323 000 Ft
346 333 Ft
Hősök útja 43
345 000 Ft
401 000 Ft
270 000 Ft
338 667 Ft
Hősök útja 43
2 666 000 Ft
3 130 000 Ft
2 239 000 Ft
2 678 333 Ft
Hősök útja 43
0 Ft
0 Ft
1 135 000 Ft
1 135 000 Ft
Blaha L. u.
256 071 Ft
416 115 Ft
239 453 Ft
303 880 Ft
Fő út 181
1 834 353 Ft
1 861 930 Ft
2 376 082 Ft
2 024 122 Ft
Hősök útja
2 465 505 Ft
1 778 056 Ft
1 912 447 Ft
2 052 003 Ft
Népliget u. 2
1 547 111 Ft
1 932 393 Ft
2 212 484 Ft
1 897 329 Ft
Blaha L. u.
nincs adat
nincs adat
nincs adat
0 Ft
Hősök u 43
84 000 Ft
29 000 Ft
30 000 Ft
47 667 Ft
Hősök u 43
1 560 000 Ft
1 714 000 Ft
1 244 000 Ft
1 506 000 Ft
Hősök u 43
107 000 Ft
127 000 Ft
91 000 Ft
108 333 Ft
Hősök u 43
4 993 952 Ft
5 655 089 Ft
7 015 986 Ft
5 888 342 Ft
Költség Polgármesteri Hivatal kirendeltség Polgármesteri Hivatal Kner Imre gimnázium Számítástechnika 6611415 Kner Imre gimnázium Konyha 4149977 Kner Imre gimnázium Gimnázium 4149977 4030128 Kner Imre gimnázium Sportcsarnok 34800000026514 Déryné Művház, nagyterem, könyvtár Kis Bálint Á.I. Kis Bálint Á.I. Rózsahegyi Kálmán KÁI korsz. Épület ENO Endrőd Kner Imre gimnázium Péntérház/Kollégium 17235718 Kner Imre gimnázium Kollégium 4149990 Kner Imre gimnázium Nevelő/Kollégium 21147629 Rózsahegyi Kálmán KÁI korszerűtlen épületek
Fő u. 2 Hősök út 57
Összesen: 21 201 177 Ft
22 537 139 Ft 23 966 501 Ft 23 324 939 Ft
6
„Energetika, újragondolva.”
3 A megújuló energia felhasználásra vonatkozó javaslatok 3.1
Termálenergia hasznosítás
A termálenergia hasznosítás a fürdő területén lévő termálkút üzembe helyezésével bővíthető az előzetes tanulmányok3 szerint. E tanulmányok vizsgálatai alapján a fürdő környékén lévő Önkormányzati tulajdonú intézmények fűtési energia ellátása is kielégíthető a téli időszakban egy új termelő és visszasajtoló kútpárral. Az előzetes tanulmány vizsgálata alapján szóba jöhető intézmények és azok fűtési energia felhasználása az alábbi: Intézmény megnevezése Városi Gondozási Központ Városi Egészségügyi intézmény Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Á.I Kis Bálint Á.I. Gyomaendrőd Város Polgármesteri Hivatal
Cím Mirhóháti u 1‐5
2004. évi gázfogyasztás költség m3 102 996 4 636 504 Ft
2005. évi gázfogyasztás költség m3 106 783 5 544 108 Ft
Hősök út 57
29 805
1 550 293 Ft
34 665
2 236 036 Ft
Hősök út 43
56 441
3 954 110 Ft
56 579
4 554 110 Ft
Népliget u.5
88 465
6 541 063 Ft
95 959
7 587 482 Ft
Fő út 181
64 197
4 769 932 Ft
51 227
5 378 517 Ft
Szabadság tér 1
67 510
4 018 028 Ft
68 878
4 394 892 Ft
409 414
25 469 930 Ft
414 091
29 695 145 Ft
Összesen:
Intézmény megnevezése Városi Gondozási Központ Városi Egészségügyi intézmény Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Á.I Kis Bálint Á.I. Gyomaendrőd Város Polgármesteri Hivatal
Cím Mirhóháti u 1‐5
2006. évi gázfogyasztás költség m3 116 550 11 464 959 Ft
2004‐2006 átlag gázfogyasztás költség m3 108 776 7 215 190 Ft
Hősök út 57
34 025
2 767 289 Ft
32 832
2 184 539 Ft
Hősök út 43
52 869
5 345 215 Ft
55 296
4 617 812 Ft
Népliget u.5
92 884
9 228 470 Ft
92 436
7 785 672 Ft
Fő út 181
48 466
7 108 427 Ft
54 630
5 752 292 Ft
Szabadság tér 1
62 240
4 783 230 Ft
66 209
4 398 717 Ft
407 034
40 697 590 Ft
410 180
31 954 222 Ft
Összesen:
A sárga háttérrel kiemelt fogyasztások esetében teljesítménynövelés és csökkentés történt ( mérőóra csere vagy megszüntetés formájában), ezért ezeknél az intézményeknél a sárgával kiemelt fogyasztások figyelembe vétele, míg a többinél a 2004‐2006 átlag fogyasztások a mérv adók a szakma szabályai szerint a továbbiakban a hőigény figyelembe vételénél.
3
Az Opál Bt. által 2008‐ban az Önkormányzat megrendelésére készített termálvíz hasznosítási tanulmány
7
„Energetika, újragondolva.” A vonatkozó időszakban a felhasználás alakulása diagramon:
A vonatkozó időszakban a költség alakulása diagramon:
A két diagramon jól látszik, hogy a költségek jelentős mértékben emelkedtek, miközben a fogyasztások közel állandók, csökkentek, vagy kisebb mértékben nőttek.
8
„Energetika, újragondolva.” Az intézmények 1 m³ gázfelhasználásra vetített költségeit az alábbi diagram szemlélteti, melyre felvittük a Magyar Energia Hivatal (MEH) által publikált, 20 m³ feletti fogyasztók nem lakossági felhasználókra vonatkozó nettó és bruttó költségeit is (szaggatott vonalak). Jól látszik, hogy ennél a nettó költségnél lényegesen magasabbak a vizsgált intézmények egy m³‐re eső költségei.
A kiválasztott intézmények fűtési energiája a vonatkozó időszakban egymáshoz viszonyítva felhasználás és költség vonatkozásában grafikonon ábrázolva az alábbi:
9
„Energetika, újragondolva.”
Mivel a termálkút vizsgálati jegyzőkönyvek szerint magas a kitermelt termálvíz gáz‐ezen belül a metán‐ tartalma, célszerű megvizsgálni annak hasznosítását, biogáz motorral történő villamos energiatermeléssel. Az átadott előzetes döntés‐előkészítő tanulmány hiányossága, hogy nem foglalkozik az alábbi lehetőségek elemzésével: •
a jelenleg üzemelő B‐4 termálvíz kút további üzeme mellett a B‐129 kút hogyan üzemeltethető, és mekkora hőpiac ellátását tudja biztosítani a párhuzamos üzem. Mi szükséges a párhuzamos üzemeltetés megvalósításához.
•
a két kút által kitermelt termálvíz gáz tartalma –ezen belül a metán tartalom‐ magas, ennek hasznosítását nem tartalmazza az anyag.
Javasoljuk a fenti lehetőségek számba vételét, és ezek alapján mielőbb pályázat beadását a kiválasztott Önkormányzat által leggazdaságosabbnak tartott műszaki megoldásra. A Rec‐Energo Kft. megbízásából cégünk szakmai partnere, a Brunnen Hőtechnika Kft. előzetes geotermikus közműrendszer koncepciót készített, amely jelen középtávú energetikai koncepció mellékletét (1.sz. Melléklet) képezi.
10
„Energetika, újragondolva.”
3.2
Biomassza hasznosítás
3.2.1 A biomassza fűtési célú hasznosítása A biomassza fogalma alatt értjük azt a biológiai eredetű szervesanyag‐tömeget, amit a szárazföldön és vízben található élő és nemrég elhalt szervezetek (növények, állatok, mikroorganizmusok) testtömege ad össze. Ami számunkra ebből fontos, az pedig a bioenergia, amihez a biomassza energiahordozók hasznosításával jutunk hozzá. Bioenergiának tekintjük az élő szervezetekben és elhalásuk után a belőlük származó szerves anyagokban lévő kémiai energiát, amely eredendően a zöld növények által, a fotoszintézis útján megkötött napenergiából származik. A biomassza eredetű energiahordozók általában olcsó, decentralizált energiaforrások, amelyek a közvetlen eltüzelésen kívül, számos, már jelenleg is rendelkezésre álló energiaátalakítási technológia révén alkalmasak értékesebb másodlagos energiahordozók előállítására, mint pl. a bio‐brikett, a folyékony és gáznemű bio‐hajtóanyagok (bio‐etilén, bio‐dízel, stb.), illetve lokális villamos energia termelésre is. A teljesen száraz biomassza fűtőértéke (17‐18 MJ/kg vagy 0,41‐0,43 kgOE/kg) közel áll a közepes minőségű barnaszén fűtőértékéhez, de még a 10‐20 % nedvességtartalmú légszáraz biomassza fűtőértéke is 0,2‐0,3 kgOE/kg. A biomassza eredetű energiaforrások hasznosítása második legfontosabb eleme az energiaoutput {O: a biomassza energiaforrások energetikai célra hasznosítható energiatartalma) és az energiainput (I: a biomassza energiahordozó előállítására felhasznált energia) mérlege, valamint az energia O/I viszonyok alakulása. A szilárd biomassza energiaforrások begyűjtésének, szállításának és feldolgozásának energiaszükséglete mindössze 7‐14 kgOE/t, ami ugyanezen energia‐hordozók hőenergia egyenértékéhez (180‐220 kgOE/t) viszonyítva kedvezően magas energia output/input hányadost 13‐31 eredményez. Valamennyi biomassza hasznosítás közül ez (szilárd biomassza eltüzelése) a legkedvezőbb. A biomassza energiahordozó termelés energia output‐input jellemzői Energia‐ hordozó alapanyag
Energia output fajtája
Termelés begyűjtés kgOE/t*
Átalakítás feldolgozás kgOE/t*
Összes energiainput kgOE/t*
Energia‐ output kgOE/t
Energia Output/Input arány
Szalma
HE
7‐10
0‐2
7‐12
196‐217**
16,3‐31,0
Fa
HE
5‐9
2‐5
7‐14
179‐194**
12,8‐27,7
Biogáz (trágya)
HE
0‐2
191‐203
191‐205
210‐229
1,0‐1,2
Biogáz (trágya)
HE+Et.
0‐2
191‐203
191‐205
289‐313
1,3‐1,6
Biogáz (szilázs)
HA
11‐15
72‐155
83‐170
255‐305
1,3‐3,7
HE+EL
5‐10
155‐179
160‐189
203‐220
1,1‐1,4
Repce olajmag
HA
220‐215
25‐ 35
225‐250
515‐880
2,1‐3,9
Bio‐ethanol
HA
285‐300
287‐299
574‐598
600‐650
1,0‐2,1
Pirolízis
* Hatásfok: 80 %; ** l t megtermelt (betakarított) biomassza mennyiségre vetítve; HE ‐ Hőenergia; HA ‐ Hajtóanyag; EL ‐ villamosenergia; FS ‐ faszén
11
„Energetika, újragondolva.” Gazdaságosság szempontjából tehát nagyon kedvező megoldás a szilárd mezőgazdasági energiatermékek (energianövények) és melléktermékek (pl. szalma) eltüzelése. A mezőgazdaságban energetikai hasznosítás céljára általában a melléktermékek és hulladékok kerülhetnek szóba. A főtermék és a melléktermék aránya a különböző kultúrák esetében nagyon eltérő, de nagyon sok növénynél a melléktermék mennyisége eléri a főtermék mennyiségét. A gabona esetén például 63 % melléktermék, aminek csak töredékét használjuk fel. A szilárd mezőgazdasági energiatermékek és melléktermékek azonban nem képesek nagy szállítási költségek elviselésére, maximálisan 40‐50 km hasznosítási körzettel lehet számolni. Emiatt egyrészt célszerű energetikai szempontból jelentős más helyi anyag‐forrásokat is bevonni a hasznosításba, másrészt érdemes a helyi (decentralizált) energiahasznosításra koncentrálni, ami relatíve kisebb tüzelőberendezések (kis és közepes teljesítményű kazánok) alkalmazásához vezet. Alkalmazható további anyagforrások: •
Természetes – helyi adottságként rendelkezésre álló ‐ források felhasználása: Gyomaendrődön és környékén jelentős energiaforrás a ~17 MJ/kg fűtőértékű gyalogakác, amely folyamatos alapanyag utánpótlást jelenthet a biomassza fűtési rendszerek számára.
•
Energianövények termesztése: Javasolt a sarjaztatásos energetikai faültetvények telepítése. Ez egy olyan mezőgazdasági művelési ágba tartozó tevékenységi típus, amely során bejegyzett anyatelepről származó, genetikailag homogén, 20 cm hosszúságú dugványokat, iker‐ vagy szimplasorosan, 30‐50 cm‐ es tőtávolságra telepítünk megfelelően kiválasztott területre, majd 1 vagy 2, vagy 5 évenként betakarítjuk a megtermelődött biomassza produktumot. A betakarítást követően a növények újra fognak sarjadzani, és a következő betakarításig növekednek. Gyakorlati tapasztalatok alapján 6‐7 alkalommal lehet betakarítani egy ültetvényről, azután – a biomassza produktum visszaesése miatt – fel kell számolni a területet és újra kell telepíteni.
A biomasszából tüzeléssel történő energia‐termelés víz‐gőz körfolyamatot jelent, ahol a legnagyobb beruházási költség tételt a kazán jelenti. A tüzelőanyag és az energetikai cél (fűtés, villamos energia termelés) függvényében a szükséges kazán technológia kiválasztható. A biomassza tüzelésű kazánok az előállított melegvíz, vagy forróvíz hőmérséklete alapján minden hőigény kielégítésére alkalmasak, legyen akár szó lakótelepi épületekről vagy intézményekről. A piacon a teljes szokásos mérettartományban kaphatóak, 20 kW‐tól 100 MW teljesítmény nagyságig, jó minőségben, kedvező emissziós paraméterekkel. A biomassza tüzelés esetén a gázalapú hőszolgáltatás hődíjánál 20%‐kal alacsonyabb hődíj elérése reális célkitűzés, ezáltal a biomassza kazánokban termelt hő versenyképessége és a megvalósítási projektek gazdaságossága egyaránt biztosítható.
12
„Energetika, újragondolva.” 3.2.2 A biomassza fűtés kapcsán potenciálisan érintett intézmények adatai A koncepció elkészítése során a Rec‐energo Kft. energetikai szakértője előzetes bejárást folytatott le, illetve egyeztetett az Önkormányzat képviselőivel. Mindezek alapján ‐ figyelembe véve az energetikai pályázatok épületekre vonatkozó előírásait is ‐ az alábbi intézmények lehetnek potenciálisan alkalmasak biomassza alapú fűtési rendszer kialakítására: Intézmény megnevezése Polgármesteri Hivatal kirendeltség Polgármesteri Hivatal Kner Imre gimnázium Számítástechnika Kner Imre gimnázium Konyha Kner Imre gimnázium Gimnázium Kner Imre gimnázium Sportcsarnok Déryné Művház, nagyterem, könyvtár Kis Bálint Á.I. Kis Bálint Á.I. Rózsahegyi Kálmán KÁI korsz. épület ENO Endrőd
Cím
2008. évi gázfogyasztás nettó költség m3
2009. évi gázfogyasztás nettó költség m3
Fő u. 2
7 457
854 002 Ft
6 172
724 444 Ft
Hősök út 57
34 707
4 138 183 Ft
34 200
4 402 112 Ft
Hősök útja 43
3 072
350 000 Ft
2 774
366 000 Ft
Hősök útja 43
3 027
345 000 Ft
3 047
401 000 Ft
Hősök útja 43
23 412
2 666 000 Ft
23 745
3 130 000 Ft
Hősök útja 43
0
0 Ft
0
0 Ft
Blaha L. u.
5 978
256 071 Ft
5 762
416 115 Ft
Fő út 181
16 459
1 834 353 Ft
18 939
1 861 930 Ft
Hősök útja
15 772
2 465 505 Ft
16 196
1 778 056 Ft
Népliget u. 2
20 924
1 547 111 Ft
24 439
1 932 393 Ft
Blaha L. u. Összesen:
nem kaptunk adatot 130 808
14 456 225 Ft
135 274
15 012 050 Ft
Intézmény megnevezése Polgármesteri Hivatal kirendeltség Polgármesteri Hivatal Kner Imre gimnázium Számítástechnika Kner Imre gimnázium Konyha Kner Imre gimnázium Gimnázium Kner Imre gimnázium Sportcsarnok Déryné Művház, nagyterem, könyvtár Kis Bálint Á.I. Kis Bálint Á.I. Rózsahegyi Kálmán KÁI korsz. Épület ENO Endrőd
Cím
Fő u. 2
5 756
1 091 528 Ft
6 462
889 991 Ft
Hősök út 57
31 034
3 786 521 Ft
33 314
4 108 939 Ft
Hősök útja 43
3 597
323 000 Ft
3 148
346 333 Ft
Hősök útja 43
3 004
270 000 Ft
3 026
338 667 Ft
Hősök útja 43
26 412
2 239 000 Ft
24 523
2 678 333 Ft
Hősök útja 43
12 616
1 135 000 Ft
12 616
1 135 000 Ft
Blaha L. u.
4 575
239 453 Ft
5 438
303 880 Ft
Fő út 181
21 517
2 376 082 Ft
18 972
2 024 122 Ft
Hősök útja
22 553
1 912 447 Ft
18 174
2 052 003 Ft
Népliget u. 2
22 128
2 212 484 Ft
22 497
1 897 329 Ft
Blaha L. u. Összesen:
2010. évi 2008‐2010 átlag gázfogyasztás gázfogyasztás nettó költség nettó költség m3 m3
nem kaptunk adatot 153 192
15 585 515 Ft
148 169
15 774 597 Ft
13
ndolva.” „Energettika, újragon erepelnek. A A végleges döntés előtt, részletes A kékkell kiemelt intézmények a termál projektben is sze tanulmányban, célszzerűen a term mál projektnél meg kell vvizsgálni, hoggy melyik pro ojektben maaradjanak az intézm mények. Az intézm mények gázfoggyasztási adattai grafikusan n ábrázolva
A nettó fű űtési költségekk alakulása
14
„Energetika, újragondolva.” Az intézmények 1 m³ gázfelhasználásra vetített költségeit az alábbi diagram szemlélteti, melyre felvittük a Magyar Energia Hivatal (MEH) által publikált, 20 m³ feletti fogyasztók nem lakossági felhasználókra vonatkozó nettó és bruttó egyetemes szolgáltatói költségeit is (szaggatott vonalak). Az érintett intézmények 1 m³ gázfelhasználásra vetített költségei
Összes átlagfogyasztás megoszlása az Intézmények között 2008‐2010
15
„Energetika, újragondolva.” Összes átlagköltség megoszlása az Intézmények között 2008‐2010
3.2.3 Biomassza tüzelőanyag előállítás és biomassza alapú tüzelés Az energetikai hasznosítás legegyszerűbb és energiahatékonyság szempontjából legkedvezőbb változata az eredeti, vagy ahhoz közeli formában lévő energetikai hasznosítás. Az agglomerálás fő célja a sűrűség növelése, amit a nyersanyag kis sűrűsége, valamint a tüzelőberendezések kialakítása indokol. Az agglomerátum forma (bála, pellet, brikett, stb.) által nyújtott előnyös tulajdonságok: • tárolási helyigény csökken, •
nincs szétosztályozódás (pl. szemcseméret ill. alkotó szerint),
•
rakodás feltételei javulnak (pl.: átáramlási ellenállás, kiporzás és veszteség csökken),
•
tűztérbe jutás és az égés feltételeit előnyösen befolyásolja,
•
fajlagos energiasűrűséget növeli (GJ/m3),
•
nedvességtartalomra kedvező hatással bír.
Az agglomerálás során megfelelő szemcseméret‐eloszlással (<5…10 mm) rendelkező alapanyagból kell kiindulni, amit az esetek nagy részében aprítással kell biztosítani. Alapvető fontosságú a biomassza nedvességtartalma, melynek optimális értéke a berendezés típusától is függ, gyakran (<10…15 %). A biomassza, papír hulladékok brikettálását legtöbbször kötőanyag hozzáadása nélkül végzik. A présgépekben ‐ megfelelő hatásidőn keresztül ‐ nyomás lép fel, az alapanyag meghatározott alakú agglomerátummá alakul.
16
„Energetika, újragondolva.” A pelletgyártás eljárástechnikai értelemben nyomással történő agglomerálás, brikettálás. Eredetileg takarmányok készítésére használták az eljárást (pl.: nyúltáp), manapság már a biopelletgyártás is igen elterjedt, de (szilárd települési hulladékokból származó) másodtüzelőanyagok előállítására, filterporok, víztelenített iszapok, papír agglomerálására is használják. Különböző szabványok 10 ill. 25 mm‐ben maximálják a pelletek átmérőjét. Nagy előnye, hogy automatikusan adagolható (csigás vagy cellás adagoló) kis hő‐teljesítményű berendezésekbe is kedvező mérete miatt és jó hatásfokkal ég el. A 3.2.2 fejezetben megnevezett intézmények három évre vonatkozó átlag hő szükségletéből becsülhető a várható biomassza kazán teljesítmény és a szükséges tüzelőanyag mennyiség intézményenként és összesen. Kazánteljesítmény és tüzelőanyag szükséglet intézményenként és összesen
Fogyasztási hely
Polgármesteri Hivatal kirendeltség, Fő u. 2. Polgármesteri Hivatal, Hősök út 57 Kner Imre gimnázium Számítástechnika Hősök útja 43 Kner Imre gimnázium Konyha Hősök útja 43 Kner Imre gimnázium Gimnázium Hősök útja 43 Kner Imre gimnázium Sportcsarnok Hősök útja 43 Déryné Művház, nagyterem, könyvtár Blaha L. u. Kis Bálint Á.I. Fő út 181 Kis Bálint Á.I. Hősök útja Rózsahegyi Kálmán KÁI korsz. Épület Népliget u. 2 ENO Endrőd Blaha L. u.
Fűtési órák Átlagos éves Átlagos éves Átlagos éves Tüzelőanyag‐ száma Kazán‐ Beszerzési ár felhasználás felhasználás felhasználás felhasználás csúcsidejű teljesítmény (nettó Ft) 2008‐2010 2008‐2010 2008‐2010 kg/h fogyasztás kW m3/év MJ/év kWh/év becslésére 6 462
219 708
61 030
1 200
51
1 000 000
4,10
33 314
1 132 676
314 632
1 200
262
3 500 000
22,00
3 148
107 032
29 731
1 200
25
720 000
2,00
3 026
102 884
28 579
1 200
24
720 000
2,00
24 523
833 782
231 606
1 200
193
2 900 000
17,00
12 616
428 944
119 151
1 200
99
1 600 000
8,00
5 438
184 892
51 359
1 200
43
950 000
3,60
18 972
645 048
179 180
1 200
149
2 300 000
12,60
18 174
617 916
171 643
1 200
143
2 300 000
12,60
22 497
764 898
212 472
1 200
177
2 700 000
15,00
Nem érkezett adat
Összesen: 18 690 000
98,90
A táblázatból látható, hogy a felsorolt intézmények számár a szükséges teljesítményű pellet kazánok mintegy nettó 20.000.000 Ft‐ból beszerezhetők.
17
„Energetika, újragondolva.” A kazánokhoz meghatározott tüzelőanyag szükséglet figyelembe vételével meghatározható a pelletüzem szükséges minimális kapacitása, ami a saját intézmények tüzelőanyag ellátását biztosítja. A ~100 kg óránkénti tüzelőanyag igény egy kb. 500 kg/h kapacitású pelletüzemben előállítható. Érdemes azonban figyelembe venni azt a tényt, hogy az Önkormányzat egyes intézményei hőtechnikai és energetikai adottságaik miatt nem állíthatók át csak a későbbiekben biomassza tüzelésre, illetve a jövőben esetlegesen új intézmények, épületek is megjelenhetnek a fogyasztói oldalon. Ezek tüzelőanyag igénye csak közép‐ és hosszútávon fog jelentkezni, ezért az üzemet úgy érdemes méretezni, hogy a jövőben az üzemóra, illetve a műszakszám növelésével kapacitásnövekedés legyen elérhető. A javasolt pelletgyártó kapacitás így 750 kg/óra. A számítások alapján az intézmények egy részének biomassza tüzelésre való átállása, illetve a pelletüzem megvalósítási projekt főbb paraméterei: Biomassza alapú fűtés önkormányzati intézményeknél Biomassza pelletkazánok becsült beszerzési költsége:
bruttó 25.000.000 Ft
Kazánok beépítésének, üzembe helyezésének becsült költsége:
bruttó 20.000.000 Ft
Projekt átfutási idő:
~10 hónap
Projekt összköltség:
bruttó 48.000.000 Ft
Önerő:
bruttó 7.200.000 Ft
Megtérülés:4
1,5 év
Biomassza tüzelőanyag előállító üzem (pelletüzem) megvalósítása Üzem kapacitása: Műszakszám: Üzemóra:5 Beruházási költség: Üzemeltetéshez szükséges létszám:
750kg/h 1 800 óra/év bruttó 250.000.000 Ft 4‐6 fő
Projekt átfutási idő:
~16 hónap
Projekt összköltség:
bruttó 270.000.000 Ft
Önerő:
bruttó 40.500.000 Ft
Megtérülés:6
~6‐7 év
4
A kijelölt intézmények esetében a jelenlegi átlagosan évi nettó 15.000.000 Ft fűtési költség biomassza felhasználás esetén kb. 30%‐kal csökkenthető, azaz évi 5.000.000 Ft megtakarítás elérhető. Saját tüzelőanyag előállítás esetén a megtakarítás meghaladhatja a 30%‐ot! 5 Az éves 800 üzemóra a felsorolt intézmények tüzelőanyag‐ellátását biztosítja, az üzemóra későbbi megnövelésével később növelhető a kapacitás. 6 A megtérülés az üzem beépített kapacitásának jobb kihasználásával (pl. újabb épületek átállítása biomassza tüzelésre) lerövidíthető, illetve az 5 éves fenntartási időszakot követően a pellet piaci értékesítése is elindulhat.
18
„Energetika, újragondolva.”
3.3
Biogáz hasznosítás
A folyamatban biológiailag bontható hulladékokból állítunk elő biogázt, innovatív szárazfermentációs technológia felhasználásával. 2 fő hulladékáram kerülhet hasznosításra: • •
a szelektíven begyűjtött biohulladékok (lakossági konyhai, illetve zöldhulladék, szennyvíziszap, élelmiszeripari hulladékok előkezelés után, valamint egyéb biohulladékok); a szelektív gyűjtés utáni maradék települési szilárd hulladék (TSZH), amelyből komplex mechanikai előkezelés után a legfinomabb (<20‐40 mm) nagy biológiailag bontható hányaddal rendelkező frakció.
A szennyvíziszapok biogáztermelése már régóta ismert, de a kutatás‐fejlesztési projektek révén most már azt is tudjuk, hogy a TSZH fajlagos biogáz termelése 320‐350 ml/g szerves száraz anyag, amely értékek ugyan alatta marad a biogáz termelésre termesztett mezőgazdasági növényekének (500‐600 ml/g szerves száraz anyag), de elérik az istállótrágyák biogáz szolgáltató képességét (200‐400 ml/g szerves száraz anyag). Az alkalmazott anaerob szárazfermentációs rendszerben a kezdeti aerob szakasz után következik az anaerob fázis, a biogáz termelés. A folyamat lezárásaként egy újabb aerob lépés következik a nedvességtartalom csökkentés és a stabilizálás céljából. A Rec‐Energo által ajánlott szárazfermentációs rendszerrel az általános anaerob eljárásokkal szemben (amelyekkel csak a folyékony, legfeljebb 10 százalékos szárazanyag‐tartalmú hulladékot tudnak kezelni) „szárazon”, azaz a nyershulladék természetes nedvességtartalmához közelálló nedvességtartalom mellett is hatékony kezelést lehet megvalósítani. Az eljárás a bevitt hulladék összes biológiailag lebontható szerves anyag tartalmát egyetlen technológiai folyamatban kétértékes termékké alakítja át: biogázzá és komposzttá. Miután a gázt csak nagy mennyiségben éri meg nagy távolságokra elszállítani, ezért célszerű a keletkezés helyén egy gázmotor‐generátor üzemegységben felhasználni. Ezzel elektromos áram, valamint melléktermékként hőenergia keletkezik. Az előállított villamos energia az áramhálózatra csatlakoztatva elvezethető, a hazai megújuló energia termelés támogatását szolgáló ún. kötelező átvétel (KÁT) rendszerében értékesítve. A hőenergiát ‐ tekintve a veszteségeket ‐ szintén nem célszerű nagy távolságra szállítani. Téli időszakban a meleg vízzel az üzem, valamint a kapcsolódó mezőgazdasági és szociális létesítmények fűthetőek. Az üzemet nyáron is kell fűteni, hiszen a mikroorganizmusok optimális életfeltételeihez állandó hőmérséklet kell. Az üzem saját felhasználását meghaladó hőenergia‐többlet elhelyezésének lehetőségei: • •
értékesítés helyi nagyfogyasztók, ipari parkok számára (pl. kertészetek, állatnevelő telepek, faipari üzemek, stb.) hasznosítás közintézmények fűtésére.
19
„Energetika, újragondolva.” Egyetemi kutatások eredményei bizonyítják, hogy a fermentálás során keletkező komposzt termőterületen történő kihelyezése termelt fajtól függően jelentős terméstöbbletet eredményez. Ennek oka az, hogy a fermentáció során az alapanyagokban lebomlanak (a gyakran veszélyes) szerves anyagok, így a művelési területre olyan szerves anyagokban szegény, ám szervetlen anyagokban gazdag trágya kerül, melynek felvétele és beépülése a haszonnövények számára sokkal kedvezőbb. Az így készített komposzt értékesíthető (virágföldként, vagy gazdag humuszképző anyagként hasznosítható), akár biotermékeket előállító gazdasági szereplők részére, de alkalmas az energiaültetvények terméshozamának javítására is. A biogáz üzem létesítése jelen helyzetben még nem reális cél, mivel a gyomaendrődi hulladéklerakó jelenlegi technológiája nem teszi lehetővé a fermentálást. A lerakóba érkező mintegy évi 23.000 t vegyes települési szilárd hulladék biogáz előállításra alkalmas finom szerves frakciója nem választható le a többi frakciótól. A lerakó technológiai továbbfejlesztése mindenképpen indokolt lenne annak érdekében, hogy egy esetleges megépítendő biogáz üzem alapanyag ellátása folyamatosan, hosszútávon biztosítható legyen. A gyomaendrődi biogáz üzem és az erre alapozott villamos energia termelés realitásának és megtérülésének felmérése érdekében javasolt egy részletes szakértői munkán alapuló megvalósíthatósági tanulmány összeállítása, melynek eredményeire támaszkodva 3‐5 éves távlatban lehet az üzemet megvalósítani. Annak érdekében, hogy a városi képviselő testület számára megkönnyítsük a tervezést megadjuk az alábbiakban egy 0,4 MW teljesítményű, évi 20.000 t alapanyagot felhasználó száraz fermentációs technológiával működő biogáz üzem főbb paramétereit: Biogáz alapú elektromos és hőenergia termelés – biogáz üzem létesítése Üzem teljesítménye:
0,4 MW
Eladható elektromos energia:
2,87 GWh/év
Eladható hőenergia:
2,35 GWh/év
Üzemóra: Beruházási költség: Üzemeltetéshez szükséges létszám:
8000 h/év bruttó 600.000.000 Ft 7 fő
Projekt átfutási idő:
24 hónap
Projekt összköltség7:
bruttó 650.000.000 Ft
Önerő (50%):8
bruttó 325.000.000 Ft
A biogáz üzem megtérülését jelen koncepcióban nem elemeztük, mivel az üzem megvalósítása – önálló megvalósíthatósági tanulmány hiányában ‐ középtávon nem tekinthető reálisnak.
7
Nem tartalmazza a villamos energia hálózatra történő rácsatlakozás költségét Mivel a megtermelt energia értékesítésre kerül, így a támogatási intenzitás a jelenlegi pályázati kiírások szerint max. 50% lehet 8
20
„Energetika, újragondolva.”
4 Javaslat az épületek energiahatékonysági korszerűsítésére A biomassza hasznosítás során nem lehetett figyelembe venni azokat az épületek, melyek nem felelnek meg a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet épületekre vonatkozó összesített energetikai jellemzője szerinti C besorolásnak. Ezekre az épületekre akkor célszerű pályázati forrással támogatott biomassza hasznosítást telepíteni, ha az épületeket energetikailag a jelenlegi előírásoknak megfelelő állapotúra hozta az Önkormányzat. Jelenleg egy ilyen pályázat áll nyitva, viszonylag alacsony, 2 milliárd Forintos pályázható keretösszeggel, (KEOP‐2011‐4.9), ebben viszont teljes elszámolható beruházási összeg legalább 25%‐át kitevő megújuló költség arányt kell elérni. A látott intézmények állapota sajnos olyan, hogy ezt a költség arányt nem lehet elérni önmagában a biomassza hasznosítással, ugyanis jelentős az egyéb energetikai korszerűsítésre fordítandó (hőszigetelés, nyílászáró csere, épületgépészet) költség, mellyel az épület legalább C besorolásúvá tehető. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Energetikai szakállamtitkára, Bencsik János 2011. márciusában a médiában megjelent nyilatkozata szerint várhatóan 2011. májusában megnyitják az önkormányzati és állami épületek energiahatékonysági korszerűsítésére vonatkozó ‐ megújuló energia nélküli – pályázatot (85%‐os támogatási intenzitással), melyre célszerű beadni a pályázatot, amennyiben az Önkormányzat ütemezni tudja finanszírozási szempontból az épületek korszerűsítését. Az energiahatékonysági pályázatnál figyelembe vehető intézmények energia felhasználási adatai Intézmény megnevezése Kner Imre gimnázium Péntérház/Kollégium 17235718 Kner Imre gimnázium Kollégium 4149990 Kner Imre gimnázium Nevelő/Kollégium 21147629 Rózsahegyi Kálmán KÁI korszerűtlen épületek ENO Gyoma
Cím
2008. évi 2009. évi gázfogyasztás gázfogyasztás nettó költség nettó költség m3 m3
Hősök u 43
735
84 000 Ft
218
29 000 Ft
Hősök u 43
13 710
1 560 000 Ft
13 002
1 714 000 Ft
Hősök u 43
941
107 000 Ft
962
127 000 Ft
Népliget u. 2
67 541
4 993 952 Ft
71 520
5 655 089 Ft
85 702
7 525 089 Ft
Nem kaptunk adatot Összesen:
82 927
6 744 952 Ft
Intézmény megnevezése Kner Imre gimnázium Péntérház/Kollégium 17235718 Kner Imre gimnázium Kollégium 4149990 Kner Imre gimnázium Nevelő/Kollégium 21147629 Rózsahegyi Kálmán KÁI korszerűtlen épületek ENO Gyoma
Cím
2010. évi 2008‐2010 átlag gázfogyasztás gázfogyasztás nettó költség nettó költség m3 m3
Hősök u 43
336
30 000 Ft
430
47 667 Ft
Hősök u 43
13 829
1 244 000 Ft
13 514
1 506 000 Ft
Hősök u 43
1 011
91 000 Ft
971
108 333 Ft
Népliget u. 2
70 756
7 015 986 Ft
69 939
5 888 342 Ft
84 854
7 550 342 Ft
Nem kaptunk adatot Összesen:
85 932
8 380 986 Ft
A kékkel kiemelt intézmények szerepelnek a termál projektjavaslatban is, mint lehetséges hőpiac.
21
„Energetika, újragondolva.” Az intézmények fogyasztási adatai grafikusan ábrázolva
Az intézmények nettó fűtési költségei grafikusan ábrázolva
22
„Energetika, újragondolva.” Összes átlagfogyasztás megoszlása az Intézmények között 2008‐2010
Összes fűtési átlagköltség megoszlása az Intézmények között 2008‐2010
23
„Energetika, újragondolva.” Az érintett intézmények 1 m³ gázfelhasználásra vetített költségei
5 Energiafelhasználás és költségek racionalizálása „smart metering” alkalmazásával A „smart metering” jelentése magyarul okos mérés. Az okos mérés olyan új mérési technológia, amely biztosítja a folyamatos fogyasztásmérést és az adatok rendelkezésre állását mind a fogyasztók, mind az energiaszolgáltatók számára. A technológia és a benne rejlő lehetőségek azonban többet nyújtanak az intelligens mérőóráknál. A smart metering rendszerek alkalmazásának előnyei:
•
Közös beszerzés és virtuális mérlegkör miatti beszerzési árcsökkenés
•
Transzparens fogyasztási adatok és szakértői rendszer javaslatai miatt alacsonyabb fogyasztás
•
Energiahatékonyság javítási potenciál és költségigény pontos meghatározása
•
Legnagyobb hasznot hozó energetikai beruházások azonosítása
•
Önkormányzati épületek energiafogyasztásának pontos nyomonkövetése
24
„Energetika, újragondolva.” A smart metering infrastruktúra kiépítésének/üzemeltetésének elemei: 1) Mérési infrastruktúra kiépítése az összes önkormányzati épületnél o Smart metering technológia villamos energia, hő‐ és gázfogyasztás, valamint környezeti változók pontos mérésével 2) Épületenergetikai auditok elvégzése sztenderd módszertan alapján o Épület alapadatok felmérése (méret, technológiák, stb.) o Energiahatékonysági status quo és potenciál meghatározása, költségbecslés 3) Épületenergetikai adatbázis és szakértői rendszer kialakítása és üzemeltetése o Fogyasztási adatok folyamatos nyomonkövetése o Audit adatok hozzárendelése o Rendszeres statisztikák, valamint szakértői rendszer (beszámolók és javaslatok az épület üzemeltetők számára) 4) Virtuális mérlegkör kialakítása, adatszolgáltatás A smart metering rendszerek kialakítása 6‐12 hónap alatt megvalósítható. Az alábbi ábra a projektmegvalósítás fontosabb lépéseit és azok egymásra épülését szemlélteti. A megvalósítási folyamat lépései és a projekt időtartama (~3-6 hónap) (~3-6 hónap)
I. Előkészítés
Épületek felmérése • Önkormányzati épületek felmérése smart metering szempontból Diszpécser központ felállítása • Telepítés szervezése épületüzemeltetőkkel Meglévő rendszerek adaptációja és audit módszertan véglegesítése az önkormányzati igényeknek megfelelően • Sztenderd audit módszertan és adattemplate
II. Mérési infrastruktúra és virtuális mérlegkör kiépítése Épületenergetikai auditok • Adatbázis feltöltése • Épületek priorizálása Mérési infrastruktúra telepítése • Főmérők, hőszenzorok és adattovábbítók telepítése
Virtuális mérlegkör(ök) kialakítása • Mérlegkörök definiálása • Kereskedői tárgyalások
(folyamatos)
III. Rendszer üzemeltetés Rendszer üzemeltetés és riportolás • Statisztikák készítése és továbbítása • Üzemeltési javaslatok generálása épületekre • Rendszer karbantartás
Energiahatékonyság növelő beruházások megvalósítása
A smart metering projektek fontos jellemzője, hogy előzetes számítások alapján a beruházás és üzemeltetés teljes költsége ~2‐3 év alatt megtérül. A megtérülést az elfogyasztott energia árának és mennyiségének a csökkentése biztosítja, amelyet jól szemléltet a következő oldalon található ábra:
25
„Energetika, újragondolva.” Az energiaköltségek csökkentése a smart metering rendszerrel Energia költség alakulása
Jellemzők / megvalósítás
100%= Jelenlegi állapot
1
Energia ára
• Közös energiabeszerzés (azonnal)
Technikai / egyéb feltételek
•-
• Energiaköltségek csökenése
+ 2
100% 1
~ -10%
2
~ -2% 4
• Beszerzés valósidejű adatok alapján (mérési infrastruktúra kiépítése után azonnal) • Mérési infrastruktúra kiépítése
3
+ 3
~ -10%
~ -20%
4
Előnyök
• Szakértői rendszer (mérési infrastruktúra kiépítése után 1-2 éve alatt)
• Szakértői rendszer és energia audit
• Energiahatékonysági beruházások (5+ év)
• Energia audit alapján történő beruházások
• Energiaköltségek csökenése • Energiafelhasználás csökkenése • Co2 kibocsátás csökkenése
100%
Elfogyasztott energia mennyisége
6 A korszerűsítésekhez felhasználható külső források és a támogatás intenzitások Pályázati cél/pályázat KEOP‐2011‐4.2.0/A KEOP‐2011‐4.2.0/B termálenergia hasznosítás biomassza tüzelőanyag gyártás biomassza alapú fűtési rendszerek biogáz üzem létesítése épületek korszerűsítése
X
X X
KEOP‐2011‐4.4.0 Energiahatékonyság9 X
X
X
A jelenleg nyitva álló pályázatok esetében az Önkormányzatok akár 85%‐os támogatási intenzitással, a vállalkozások a Dél‐Alföldi Régióban 50% támogatás intenzitással pályázhatnak. A 2011. év elején nyilvánosságra hozott pályázati akció tervek alapján valószínűsíthető, hogy 2012‐ ben sem a KEOP 4, sem a KEOP 5. prioritásain nem lesz pályázati kiírás, vagy eléggé szűkös finanszírozási keret lesz elérhető. Ezért javasolt, hogy azokra a fejlesztési elképzelésekre, melyeket az önkormányzat a következő 3‐4 évben szeretne megvalósítani, minél hamarabb induljanak meg az előkészítő munkálatok és lehetőleg még az idei év során kerüljenek benyújtásra a pályázatok. 9
Várható megjelenés 2011. május
26
„Energetika, újragondolva.”
7 A javaslatok megvalósítási sorrendje Az alábbi táblázat a korábbi fejezetekben bemutatott fejlesztési projektek megvalósításának ütemezésére tartalmaz javaslatokat. A táblázatban a projektek mellett azok várható ‐ nagyvonalú – ütemezése, és a lépések becsült költségei szerepelnek. 10 Fejlesztési lépés
Javasolt kezdés
Várható befejezés
Energetikai auditok és épülettanúsítás lefolytatása valamennyi intézményre
2011. április 01.
2011. május 16.
Kiválasztott intézmények átállítása biomassza alapú tüzelésre – pályázat előkészítése
2011. április 15.
2011. június 15.
Pelletüzem megvalósíthatósági tanulmány elkészítése
2011. április 01.
2011. április 22.
‐
2011. május 02.
2011. május 16.
Energiahatékonysági projektjavaslat összeállítása
2011. május 16.
2011. május 23.
Smart metering előzetes tanulmány elkészítése
2011. május 01.
2011. május 23.
Termálvíz hasznosítás megvalósíthatósági tanulmány elkészítése
bruttó 5.500.000 Ft (85%‐a támogatásként visszaigényelhető utólag) A költség beépül az energetikai auditok költségébe bruttó 2.000.000 Ft
Önkormányzati döntési pont energiahatékonysági projekt smart metering projekt 2011. április 01.
‐
bruttó 4.000.000 Ft (pályázatok beadásakor adott épületeknél elszámolható költség) bruttó 1.000.000 Ft (85%‐a támogatásként visszaigényelhető utólag) bruttó 3.500.000 Ft (85%‐a támogatásként visszaigényelhető utólag)
Önkormányzati döntési pont pelletüzem
Pelletüzem megvalósítására pályázat előkészítése
‐ ‐
Becsült költség
2011. június 01.
bruttó 5.000.000 Ft (60%‐a támogatásként visszaigényelhető utólag)
Önkormányzati döntési pont termálvíz hasznosítás
Termálvíz hasznosításra pályázat előkészítése
2011. június 13.
2011. augusztus 12.
bruttó 8.750.000 Ft (60%‐a támogatásként visszaigényelhető utólag)
Biogáz üzem megvalósíthatósági tanulmány elkészítése
2011. augusztus 01.
2011. október 01.
bruttó 3.500.000 Ft
Pelletüzem megvalósítása
2011. szeptember 01.
2012. december 31.
bruttó 261.000.000 Ft (önerő: 40.500.000 Ft)
2011. szeptember 01.
2012. szeptember 01.
külső finanszírozás javasolt
2012. január 03.
2012. augusztus 30.
2012. január 03.
2013.12.31.
Smart metering projekt megvalósítása Biomassza tüzelésre átállás megvalósítása Termálprojekt megvalósítása
bruttó 45.000.000 Ft (önerő: 7.200.000 Ft) bruttó 549.000.000 Ft (önerő: 225.000.000 Ft)
10
A költségek az egyes lépések szerződéskötései, illetve a projekt‐előkészítő munkák során pontosításra kerülnek!
27
„Energetika, újragondolva.”
1. sz. melléklet – Geotermikus közműrendszer koncepció (Brunnen Hőtechnika Kft.)
28
BRUNNEN Hıtechnika
Elızetes koncepció
A gyomaendrıdi geotermikus közmőrendszer megvalósíthatóságáról
„BRUNNEN Hıtechnika” Tervezı, Szolgáltató, Befektetı és Fıvállalkozó Kft. Székhely: H-6800 Hódmezıvásárhely, Szegfő u. 14. Telefon: +36 62 248 765 * Fax: +36 62 248 764 * E-mail:
[email protected] Cégjegyzékszám. 06-09-011073 * Adószám: 13882914-2-06 www.brunnen.hu
2
Elızmények A Kárpát medence a világ egyik legnagyobb, igen kedvezı geotermális adottságú (hot spot), üledékes kızetekkel feltöltött medencéje. A kedvezı geotermális adottság fı oka az, hogy a Kárpát medence alatt a földkéreg vékonyabb (15-25 km), mint a világátlag, s így a magma felöl a felszínre irányuló un. földi hıáram mintegy kétszerese a kontinentális átlagnak, így a medence területére a nagy geotermális átfőtöttség a jellemzı. Ráadásul a „főtött” rezervoárokban termálvíz formájában olyan hıhordozó közeg is rendelkezésre áll, amely a mélyben lévı hımennyiség gazdaságos kinyerését lehetıvé teszi. Ebbıl adódik az a lehetıség, hogy az alattunk levı víz hıkapacitását saját javunkra fordítsuk, megújuló módon a környezet szennyezése nélkül hasznosítsuk. A megújuló energiafajtákból való közvetlen hı hasznosítás vonatkozásában a geotermális energia
az
egyik
legversenyképesebb.
Gazdaságosságát
lényegesen
növeli
a
többlépcsıs integrált, un. „kaszkád” rendszerő hasznosítás és a komplexitás ( közvetlen hı hasznosítás + balneológia, stb.). A termálenergia további elınye, hogy helyben van, import független és a megfelelı technológia alkalmazásával abszolút környezetbarát, megújuló
energiaforrás
(zárt
hasznosítás
vízvisszanyomással).
A
termálenergia
hasznosításával fosszilis energiaforrások, valamint az általuk elıidézett káros emisszió kerül kiváltásra, illetve mérséklésre. Gyomaendrıdön már néhány éve folyik a termálvíz kitermelése és balneológiai hasznosítása a Városi Gyógyfürdıben. A kedvezı üzemeltetési tapasztalatok alapján, valamint az Új Széchenyi Terv támogatásával az Önkormányzat energetikai célokra is hasznosítani kívánja a termálvizet. A rendelkezésre álló két városi tulajdonban lévı termálkút optimális üzemeltetésével lehetıség mutatkozik a termál energia hasznosítására a közintézmények, illetve a fürdı hıellátása vonatkozásában. Ezáltal lehetıség mutatkozik, az önkormányzati költségvetést egyre inkább terhelı főtési költségek mérséklésére.
A tanulmány célja: Jelen
elıtanulmány
alapvetı
gyomaendrıdi
megújuló,
környezetbarát
hıellátó
célja
a
geotermikus
beruházói
döntés
energiahordozóra
elıkészítése, alapozott
egy
korszerő,
rendszer létrehozásának vizsgálatán, a meglévı termál
3 kutak hasznosítási lehetıségeinek elemzésén, valamint a projektterv gazdaságossági fenntarthatóságának bemutatásán keresztül.
Geotermikus adottságok A tervezett termálvíz hasznosító rendszer a B-4/A és a B-129 jelő, meglévı fúrásokra, mint termelı kutakra alapoz. Az B-4/A jelő kút hıkapacitása (figyelemmel a gyógy medencék vizének hıfok szükségletére is) – 16,8 m3/h víz hozam, 60 oC kifolyó hımérséklet és 24 oC delta T figyelembe vételével – 470 kW elsıdleges, illetve további 15 oC-os delta T-vel számolt hıszivattyús hıkinyeréssel, 300 kW másodlagos, azaz optimális hıpiaci rendelkezésre állás esetén, összesen akár 770 kW értéket prognosztizál. A kút építéskori üzemi hozama 480 l/perc, kifolyó hımérséklete 64 oC volt. E paraméterek alkalmazásával (a többlet víz egy új, nyitott gyógy medencében kerülhetne elhelyezésre) a kút energetikai kapacitása 938 kW értékre fokozható elsıdleges, direkt
hasznosításban
(további
500
kW
másodlagos,
hıszivattyús
szabad
kapacitással). A B-129 jelő – jelenleg lezárt - kút hıkapacitása 33 m3/h csúcs hozammal, 64 oC körüli kifolyó hımérséklettel, – 34 oC delta T figyelembe vételével – 1.300 kW, míg a hıszivattyús technológiával további 600 kW, tehát összesen akár közel 2 MW hıkapacitás is rendelkezésre állhat A B-129 jelő kút vize – vélhetıen analóg vizsgálatok alapján gyógyvízzé minısülhet – egyrészt tartalék vízbázist képezhet a gyógyfürdı számára, másrészt az intézményi energetikai hasznosítást követıen, egy 1.200 m talpmélységő visszasajtoló kútban kerülne elhelyezésre. A tanulmány a továbbiakban a fenti geotermikus hımennyiségek rendelkezésre állásával számol.
Hıpiaci adottságok Gyomaendrıdön az ingatlanok főtési energia struktúrájában döntı a földgáz jelenléte, de egyre „népszerőbb” a szilárd, inkább fatüzelés is. A főtési technológiát illetıen az intézmények, nagyobb üzletek vonatkozásában központi főtéses (kazánházas) rendszerek terjedtek
el, míg a kertes házak
vegyes képet
(gázkonvektor, központi főtés, szilárd tüzelés) mutatnak. A belsı főtési hálózatok
4 hagyományos kialakításúak, 70/500C, illetve 80/600C hıfoklépcsıvel túlméretezettek, általában a valóságban 60/40 oC-os hılépcsıvel üzemelnek. Az önkormányzati épületek
és
a
városi
gyógyfürdı
saját
hıközpontjaikban,
épületenkénti
kazánházaikban állítják elı a szükséges főtési hıenergiát, illetve a használati melegvizet. A földgáz készletek bár végesek, valószínőleg még évtizedekig meghatározó energiaforrás lesz mind országos, mind önkormányzati szinten. Beszerzési ára az elmúlt idıszakokban azonban rohamosan növekedett, ellátás bizonytalansága fokozódott, így a jövıre nézve vélhetıen egyre több önkormányzat és a lakossági szféra egyre nagyobb hányada törekszik alternatív energiaforrásokkal való helyettesítésére. A megkapott intézmény lista alapján (Gondozási Központ, Egészségügyi Intézmény, Kner Gimnázium, Rózsahegyi Iskola,Kis Bálint Iskola, Polg.Hiv.) a kutak közelében lévı önkormányzati és egyéb közintézmények gáz fogyasztási adatai szerint, azok csúcsidei hıszükséglete kb. 2.200 kW-ban prognosztizálható. A Városi Gyógyfürdı méretezési csúcs hıszükséglete pedig 970 kW körül kalkulálható. Az B-4/A jelő termálkút fokozott hozamával (70/50 oC-os szekunder oldali főtési hılépcsı esetén) 470 kW, illetve (60/40 oC-os hılépcsı esetén) 800 kW hıkapacitás biztosítható a -15
o
C méretezési külsı hımérsékleten. Feltételezve a Városi
Fürdıben 70/50-es hılépcsıt, a mellékelt (1. számú) hıfoklefutási táblázatból látható, hogy az éves elvi főtési hımennyiség szükséglet 99 %-a (a tényleges 179.598 m3 = 6.106 GJ-ból 6.045 GJ) biztosítható a termál energiából. A geotermia és a gázüzem hatásfoki különbözetét is figyelembe véve, ez kb. 5.441 GJ termál energia felhasználást jelent. Az B-129 jelő termálkút üzembe helyezésével (70/50 oC-os szekunder oldali főtési hılépcsı esetén) 540 kW, illetve (60/40 oC-os hılépcsı esetén) 920 kW hıkapacitás biztosítható a -15 oC méretezési külsı hımérsékleten. Feltételezve a Fürdı közeli önkormányzati intézményekben 60/40-es hılépcsıt, a mellékelt (2. számú) hıfoklefutási táblázatból látható, hogy az éves elvi főtési hımennyiség szükséglet 93,3 %-a (így a tényleges 407.065 m3 = 13.480 GJ felhasználásból 12.913 GJ) biztosítható a termál energiából. A geotermia és a gázüzem hatásfoki különbözetét is figyelembe véve, ez kb. 10.976 GJ termál energia felhasználást jelent.
5
A projekt javaslat rövid mőszaki tartalma A B-4/A jelő kutat fel kell újítani, eredeti üzemi hozamát be kell állítani. A háromszoros kitermelt gyógyvíz mennyiség folyamatos elhelyezéséhez egy új, nyitott gyógyvizes töltı-ürítıs medence létesítendı. A szekunder oldali hıladó rendszereket felül kell vizsgálni, 60/40 oC-os hılépcsıjő rendszerekre kell átméretezni, átalakítani. A B-129 jelő kutat eredeti paraméterei mellett üzembe kell helyezni. A kútból búvárszivattyú által kinyert termál közeg egy gáztalanító puffer tárolóba, onnan pedig nyomásfokozó szivattyúk közremőködésével, föld felszíne alá telepített szigetelt távvezetéken az intézményi hıfogyasztók hıcserélıin át az endrıdi városrész szélén lemélyített, 1.200 m elıirányzott talpmélységő visszasajtolókút puffer tárolójába kerül. Innen visszasajtoló szivattyúcsoport nyomja a „lefőtött” fluidumot a kitermelése szerinti mélységi rezervoárba. Célszerő a fentiekben rögzített intézményeken túl a többi csatlakoztatása is termál távvezeték rendszerhez. A hıfogyasztóknál lévı termál hıcserélık a kazánköri, szekunder főtıvizet elımelegítik és csúcsidıkben, illetve bármely termál szolgáltatási havária esetén, a szükséges mértékig a gázüzem „besegít”. A teljes rendszer automatikus mőködéső, a telemechanikai távfelügyeletet a kijelölt diszpécserközponti számítógép végzi.
A projekt várható eredményei: A város közintézményeinek hıenergia ellátása jelentıs mértékben helyi, import független, környezetbarát energiaforrásból történhet; A Városi Gyógyfürdıben gyakorlatilag teljes egészében kiváltható a jelenlegi földgáz üzem, Összesen kiváltásra kerülhet mintegy 600 ezer m3 földgáz, évente 1.140 t üvegház hatást okozó CO2 kibocsátás csökkenés mellett; Az érintett hıfogyasztók gázárhoz viszonyított jelentıs költség megtakarítása érhetı el hosszú távon.
A projekt megvalósíthatóságának lépései: 1. hévízföldtani szakvélemény a bıvített hévíz beszerzési terv összeállítására, a visszasajtoló kút végleges helyszínének kijelölésére;
6 2. megvalósíthatósági tanulmány készítése, amely illeszti a hévíz földtan eredményeit a felszíni hasznosítási lehetıségekhez, megvizsgálja az alternatív energiaellátási
lehetıségeket,
javaslatot
tesz
az
optimális
megoldásra,
részletesen bemutatja a projekt mőszaki tartalmát, üzemeltetését, részletesen meghatározza a projekt bekerülési és mőködtetési költségeit, a megvalósítás ütemezését, finanszírozási lehetıségeit és részletesen elemzi a projekt mőszaki, gazdaságossági
és
környezetvédelmi
fenntarthatóságát,
kockázatait
(finanszírozási pályázat kötelezı melléklete); 3. a visszasajtoló kút elızetes mőszaki és környezeti hatásvizsgálatának elvégzése,
a
vonatkozó
engedélyezési
dokumentáció
összeállítása,
Környezetvédelmi Felügyelıséghez való benyújtása; 4. a visszasajtoló kút létesítési vízjogi engedélyezési dokumentációjának összeállítása, Környezetvédelmi Felügyelıséghez való benyújtása; 5. a meglévı termelı termálkutak üzemelési vízjogi engedélyének módosítása, Környezetvédelmi Felügyelıségre való benyújtása; 6. finanszírozási pályázat elkészítése, benyújtása; 7. kiviteli tervezés, amelynek eredménye a kutak vízgépészeti, a távvezeték hálózat és a termál hıközpontok, valamint a telemechanikai távfelügyelı vezérlés kiviteli tervei; 8. építés-kivitelezés; 9. komplex üzemelési vízjogi engedélyezési dokumentáció összeállítása, Környezetvédelmi Felügyelethez való benyújtása, amelynek eredménye a használatbavételi engedély. Az építés-kivitelezés folyamata: Termelıkutak komplex paraméterek beállítása;
mőszeres
átvizsgálása,
felújítása,
tesztelése,
üzemi
Visszasajtoló kút lemélyítése, tesztelése; A kutak vízgépészetének kialakítása, a visszasajtolómő felszíni vízgépészeti berendezéseinek (szőrırendszer, puffer tároló, visszasajtoló szivattyúrendszer, vízgépház, erıs és gyengeáramú vezérlés stb.) telepítése; Távvezeték rendszer létesítése; Hıközpontok kialakítása; Telemechanikai távfelügyelet kiépítése, diszpécserközpont kialakítása; Üzembehelyezési eljárás, próbaüzem.
7
Bekerülési költségek (elızetes, becsült költségek nettó ezer Ft-ban) 1. projekt elıkészítés, menedzselés •
hévízföldtani szakvélemény
•
megvalósíthatósági tanulmány (KEOP szerint)
3.500
•
KEOP pályázat összeállítása (sikerdíjas – 2-3 %) kb.
7.000
•
Kiviteli tervezések (távvezeték, gépészet, vezérlés)
9.500
•
Projekt menedzselés
3.500
•
Projekt kommunikáció
1.200
•
Mőszaki ellenırzés
5.000
500
Összesen:
30.200
2. projekt építés-szerelési munkái •
Termelı kutak átvizsgálása, üzemi paramétereik beállítása
•
1.200 m mély visszasajtoló kút lemélyítése
•
Visszasajtoló kút vízgépészetének és felépítményeinek kialakítása
•
Elıszigetelt, NA 100-es távvezetékpár építése (2,5 km)
•
Termál hıközpontok kialakítása
60.000
•
Szekunder főtési rendszerek átalakítása
15.000
•
Vezérlırendszer létesítése (hardverrel, szoftverrel, jelátviteli kábellel,
15.000 126.000 45.000 125.000
PLC adatrögzítı és továbbító rendszerekkel, frekvenciaváltókkal, távadós hı- nyomás- és mennyiségmérı mőszerekkel stb.)
20.000
•
Erısáramú energiaellátás kiépítése (HÁF stb.)
5.500
•
Üzembe helyezés, próbaüzem
2.500
•
Tartalék elıre nem látható rendkívüli kiadásokra
5.000
Összesen: Tervezett projekt költség mindösszesen:
419.000 449.200 E Ft + ÁFA
8
A projekt gazdaságossági fenntarthatósága A fentiekben feltárt hıpiaci lehetıségek elıfordulásával mintegy 20.400 GJ földgáz (6.045 GJ+ 12.913 GJ + 1.442 GJ egyéb intézmény) kerül kiváltásra. A földgáz jelenlegi általános intézményi gázdíjához (~2.800,- Ft/GJ) viszonyított projekt hozam (költség megtakarítás) – figyelemmel a kb. 1.000 Ft/GJ (20.400 x 0,9 = 18.360 GJ után) termál rendszer mőködtetési önköltségre is - átlagosan kb.1.800,- Ft/GJ, azaz az éves összes projekt eredmény kb. nettó 38,76 millió Ft-ban prognosztizálható, amely 11,6 éves egyszerősített megtérülést jelent. Az Új Széchenyi Terv KEOP pályázati kiírása különbséget tesz a jövedelem termelı, illetve nem termelı projektek
támogatási intenzitása között. A tervezett termál projekt
nélkülözhetetlen hıpiaci eleme a gyógyfürdı hıellátása, amely azonban nem képezi az Önkormányzat kötelezı feladatát, miközben pozitív hozamot eredményez. Ezek alapján a támogatás mértékét 60 % körül lehet kalkulálni, amelyhez 180 millió Ft + ÁFA saját forrás igény párosul, amely 2,5 év alatt térülhet meg.
Megvalósítási javaslatok A javasolt projekt optimális megvalósítási szervezetét illetıen, nyilvánvalóan elsıdlegesen az Önkormányzat szándékai az irányadók, azonban a beruházási forrás összetételébıl származó lehetıségek különbözı alternatívákat nyújthatnak. Így megépülhet a projekt teljes egészében önkormányzati beruházásként. Ez esetben max. 85 % mértékő támogatási intenzitás érhetı el. Megépülhet továbbá a projekt hazai, vagy külföldi szakmai befektetı bevonásával közös projekt társaság létrehozásával, vagy a szakmai befektetı részére hosszú távú koncesszió biztosításával. A szakmai befektetı bármely mérető „igénybevétele” mellett szól egyrészt – a mélységi földhı hasznosítási és különösen a visszasajtolási projektek nem elvitatható – befektetési kockázatának részbeni, vagy teljes átadása, valamint a – mőködtetésbe való bevonása esetén – hosszú távú garanciák biztosítása.
Záradék A gyomaendrıdi geotermikus közmőrendszerrıl szóló, jelen 8 számozott oldalból és mellékletébıl álló megvalósíthatósági elıtanulmány a BRUNNEN Hıtechnika Kft. szellemi terméke és tulajdona. A tanulmány a projekt beruházói döntés elıkészítését
9 szolgálja. Kívülálló harmadik fél részére részben, vagy egészben történı átadása kizárólag a tulajdonos elızetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. Hódmezıvásárhely, 2011. március 10.
BRUNNEN Hıtechnika
A termálkör elvi hıfoklefutása: 28,8 m3/h és 64 oC
Összes hıszükséglet
Gyógyfürdı Külsı hıfok oC -15 -14 -13 -12 -11 -10 -9 -8 -7 -6 -5 -4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Téli Nyári
érk.
el.
oC
oC
64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64
50,1 49,1 47,9 47,1 46,6 45,6 44,3 43,6 43,2 43,1 43,3 44,1 45,0 45,8 46,6 47,5 48,3 49,1 49,9 50,8 51,6 52,4 53,2 54,1 54,9 55,7 56,6 57,4
kW
%
970 942 915 887 859 831 804 776 748 721 693 665 637 610 582 554 527 499 471 443 416 388 360 333 305 277 249 222
48 53 59 64 68 74 82 88 93 97 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100
érk.
el.
oC
oC
kW
%
érk.
el.
oC
oC
kW
%
érk.
el.
oC
oC
kW
%
I.kör
II.kör
2,8 2,7 10,6 23,0 29,7 28,7 48,6 89,2 139,6 97,1 143,6 206,8 225,8 297,6 324,3 445,3 473,1 551,6 586,1 547,8 481,2 455,8 435,7 350,5 334,4 316,0 258,6 203,0
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
7109
0
Termállal fedezett hımennyiség
III. kör Összesen
I.kör
II.kör
3 3 11 23 30 29 49 89 140 97 144 207 226 298 324 445 473 552 586 548 481 456 436 350 334 316 259 203
1,3 1,4 6,2 14,7 20,2 21,3 39,9 78,5 129,8 94,2 143,6 206,8 225,8 297,6 324,3 445,3 473,1 551,6 586,1 547,8 481,2 455,8 435,7 350,5 334,4 316,0 258,6 203,0
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
0
7109
7045
0
0
0
GJ/év
GJ/év
Mindösszesen: Magyarázat: - érk. = a fogyasztói körhöz érkezı termál főtıközeg hımérséklete; - el. = a fogyasztói körtıl távozó termálközeg hımérséklete; - kW = a fogyasztói kör adott külsı hımérséklethez tartozó hıigénye; - % = a fogyasztói kör hıigényének termál energiával való lefedhetıségi aránya.
7045
0
Tényleges víz igény
III. kör Összesen 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
1 1 6 15 20 21 40 78 130 94 144 207 226 298 324 445 473 552 586 548 481 456 436 350 334 316 259 203
0
7045
0
0
0
7 045
Főtési napok száma
m3/h
m3/év
28,8 28,8 28,8 28,8 28,8 28,8 28,8 28,8 28,8 28,8 28,8 28,8 28,8 28,8 28,8 28,8 28,8 28,8 22,1 21,2 20,3 19,4 18,5 17,7 16,8 15,9 15,0 14,1
23,0 23,0 92,6 207,4 276,5 276,5 483,8 919,3 1493,0 1078,3 1658,9 2488,3 2833,9 3905,3 4520,4 6428,2 7188,5 8847,4 7625,6 7269,7 6528,4 6337,7 6227,6 5168,5 5111,3 5032,9 4321,2 3592,5
0,0333 0,0333 0,1340 0,3000 0,4000 0,4000 0,7000 1,3300 2,1600 1,5600 2,4000 3,6000 4,1000 5,6500 6,5400 9,3000 10,4000 12,8000 14,4000 14,3000 13,4000 13,6000 14,0000 12,2000 12,7000 13,2000 12,0000 10,6000
99960
192
0,0
0
99 960
A termálkör elvi hıfoklefutása: 33 m3/h és 64 oC
Intézmények Külsı hıfok oC -15 -14 -13 -12 -11 -10 -9 -8 -7 -6 -5 -4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Téli Nyári
érk.
el.
oC
oC
64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64
39,9 38,9 38,1 37,3 37,1 37,0 36,0 35,1 34,4 34,2 34,1 37,3 36,9 36,3 36,1 31,2 32,9 34,5 36,2 37,8 39,4 41,1 42,7 44,3 46,0 47,6 49,3 50,9
Összes hıszükséglet
kW
%
2200 2137 2074 2011 1949 1886 1823 1760 1697 1634 1571 1509 1446 1383 1320 1257 1194 1131 1069 1006 943 880 817 754 691 629 566 503
42 45 48 51 53 55 59 63 67 70 73 68 72 77 81 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100
érk.
el.
oC
oC
kW
%
érk.
el.
oC
oC
kW
%
érk.
el.
oC
oC
kW
%
I.kör
II.kör
6,3 6,1 24,0 52,1 67,3 65,2 110,2 202,2 316,7 220,2 325,8 469,1 512,0 674,9 735,5 1009,9 1072,9 1251,0 1329,2 1242,3 1091,4 1033,8 988,2 794,9 758,5 716,7 586,4 460,4
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
16124
0
Termállal fedezett hımennyiség
III. kör Összesen
I.kör
II.kör
6 6 24 52 67 65 110 202 317 220 326 469 512 675 735 1010 1073 1251 1329 1242 1091 1034 988 795 759 717 586 460
2,7 2,8 11,5 26,6 35,7 35,8 65,0 127,4 212,2 154,2 237,8 319,0 368,7 519,7 595,7 1009,9 1072,9 1251,0 1329,2 1242,3 1091,4 1033,8 988,2 794,9 758,5 716,7 586,4 460,4
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
0
16124
15051
0
0
0
GJ/év
GJ/év
Mindösszesen: Magyarázat: - érk. = a fogyasztói körhöz érkezı termál főtıközeg hımérséklete; - el. = a fogyasztói körtıl távozó termálközeg hımérséklete; - kW = a fogyasztói kör adott külsı hımérséklethez tartozó hıigénye; - % = a fogyasztói kör hıigényének termál energiával való lefedhetıségi aránya.
15051
0
Tényleges víz igény
III. kör Összesen 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
3 3 12 27 36 36 65 127 212 154 238 319 369 520 596 1010 1073 1251 1329 1242 1091 1034 988 795 759 717 586 460
0
15051
0
0
0
15 051
Főtési napok száma
m3/h
m3/év
33,0 33,0 33,0 33,0 33,0 33,0 33,0 33,0 33,0 33,0 33,0 33,0 33,0 33,0 33,0 31,8 30,2 28,6 27,0 25,4 23,8 22,3 20,7 19,1 17,5 15,9 14,3 12,7
26,4 26,4 106,1 237,6 316,8 316,8 554,4 1053,4 1710,7 1235,5 1900,8 2851,2 3247,2 4474,8 5179,7 7096,1 7538,7 8790,0 9339,4 8729,0 7668,4 7264,0 6943,5 5585,3 5329,7 5035,9 4120,3 3235,2
0,0333 0,0333 0,1340 0,3000 0,4000 0,4000 0,7000 1,3300 2,1600 1,5600 2,4000 3,6000 4,1000 5,6500 6,5400 9,3000 10,4000 12,8000 14,4000 14,3000 13,4000 13,6000 14,0000 12,2000 12,7000 13,2000 12,0000 10,6000
109913
192
0,0
0
109 913
