. TÁSUNK M I H I VA A , D O TE JOG ÁG – A BIZOTTS I K N I S L HE M A G YA R
MIÉRT HELSINKI? Európa és Észak-Amerika kormányai 1975. augusztus 1-jén írták alá a Helsinki Záróokmányt, amelyben kötelezettséget vállaltak arra, hogy tiszteletben tartják az emberi jogokat, az információ szabad áramlását, a lelkiismeret és véleménynyilvánítás szabadságát. A kommunista blokk országaiban ennek nyomán alakultak meg azok a nevükben a Helsinki Záróokmányra utaló csoportok, amelyek saját államaikon kérték számon az egyezményben garantált jogokat. Az aktivisták közül többeket ezért bebörtönöztek, kényszermunkára küldtek és hazájukból száműztek.
NK. I VAT Á S U , A MI H D O G O J – A TE OTTSÁG NKI BIZ I S L E H M A G YA R
? N A B K N Ó G O L A Ő N KI AZ A TITOKZATOS
i arc és a fiató. A szigorú nő th lá te le sz ré k a demokájának Beardsley grafik rint éberen őrizzü ey ze is br m Au , n ki ba zi je nk fe vel lépünk A logó ését vezetünk küldet ánosság eszközei er ilv sz ny z a ké és g tő jo te a ez t, gyelm alapjogoka által biztosított l szemben. ratikus jogállam et tő cseleked eive ér gs jo m lo ta ha fel a
TÖRTÉNETÜNK Bizottság 1989A Magyar Helsinki asznú egyesület. ben alakult közh Kőszeg Ferenc, Alapító elnöke ke Komoróczy tiszteletbeli elnö rű jogvédelemGéza. Hivatássze ulója óta foglalmel 1994–95 ford vetjük nyomon, kozunk. Azóta kö zágon valóban hogy Magyarors az emberi jogok. gyakorolhatók-e mindössze néAz alapításkor tben mára több hányfős szerveze gászok mellett mint húszan – jo szok, szociolóorvosok, közgazdá nokok – dolgogusok és gyakor rán a bizottság zunk. Az évek so re is folyamatotevékenységi kö zdetben leginsan bővült, míg ke ással és képvikább jogi tanácsad unk, mára több selettel foglalkozt dő, komplex – területre kiterje yos kutatást és olykor a tudomán is magába foglaszakmai képzést kenységet folyló – jogvédő tevé tatunk.
KÜLDETÉSÜNK hogy a nemzetAzért dolgozunk, rmák követkeközi emberi jogi no denki számára zetesen és min esüljenek Maegyenlően érvény cénk az Emberi gyarországon. Mér yezménye és az Jogok Európai Eg apjogi Chartája. Európai Unió Al jogok tényleges Célunk az emberi s ha úgy látjuk, érvényesülése, nt megteszünk csorbulnak, minde ényesítése érdeügyfeleink jogérv figyelmet fordíkében. Kiemelt ma, a személyi tunk a kínzás tilal delemhez való szabadság, a vé násmód kövejog és egyenlő bá vényesülésére. telményének ér nki Bizottság a A Magyar Helsi lomra szoruló menekülők, olta gvatartottak jokülföldiek és fo a demokratikus gainak, valamint ényrendszeréjogállam intézm védelmezője. nek elkötelezett
MENEKÜLŐK JOGVÉDELME Van, hogy mindent hátra kell hagyni, nincs más, mint menekülni. Világszerte évente százezrek kényszerülnek erre. Az okok sokfélék: természeti katasztrófák, éhínségek, háborúk, kínzás, vallási, etnikai, politikai vagy nemi alapú üldözés. A biztonságosnak hitt Európában is gyakran elutasítás, fogvatartás és kitoloncolás várja a menekülőket. Azért dolgozunk, hogy országunktól éppúgy megkapják a tényleges védelmet, ahogyan az 1956-os forradalom után Nyugatra menekült honfitársaink százezrei. Szervezetünk 1998 óta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság együttműködő partnere. A bevándorlási hatóságok sokszor magyar állampolgárokat és itt élő külföldieket szakítanak el egymástól vagy kényszerítenek elvándorlásra. Évente több tucat Boubáéhoz hasonló családnak segítünk abban, hogy együtt maradhassanak, illetve hogy a hazánkban lakó menekültek újra egymásra találhassanak otthon rekedt családtagjaikkal.
ITT VANNAK A LÁNYAIM, ITT VAN A FELESÉGEM, ÉN MÁR ITT VAGYOK OTTHON.
(Bouba Szenegálból érkezett Magyarországra, és segítségünkkel elkerülte a jogtalan kitoloncolást. Ma magyar feleségével közösen nevelheti két kislányát)
A menekülők nem bűnözők, mégis gyakran börtönkörülmények között tartják fogva őket. Ez embertelen és költséges. Hetente felkeressük az összes hazai idegenrendészeti fogdát; célunk, hogy az őrizetre csak indokolt esetekben kerüljön sor. A menekülők jogellenes fogvatartása miatt tett beadványainkat a strasbourgi bíróság több esetben találta megalapozottnak.
NK. I VAT Á S U , A MI H D O G O J – A TE OTTSÁG NKI BIZ I S L E H M A G YA R
Az ország nyolc városában évente több mint 700 menedékkérőnek nyújtunk jogi segítséget, sokszor jogi képviseletet. Évi mintegy száz elutasított menedékkérőt a bíróságok előtt is képviselünk annak érdekében, hogy a bevándorlási hatóság gyakran jogsértőnek bizonyuló döntését a bíróság megváltoztassa. Munkánk eredményeként számos menekülő kapja meg az újrakezdés és az emberhez méltó élet lehetőségét. Kiemelt figyelmet fordítunk a kísérő családtagok nélkül érkező gyerekekre és fiatalokra. Zia esete jól mutatja, hogy a menekülők élnek a felkínált lehetőséggel. A világon emberek millióinak nincs semmilyen állampolgársága. Az ő helyzetük gyakran hasonló a menekülőkéhez, sőt sokszor „jogi szellemekként”, hivatalos papírok nélkül kénytelenek élni. A Helsinki Bizottság az Európai Hontalanságügyi Hálózat elnökeként a hontalanok ügyének egyik legaktívabb szószólója a világon.
– MIBEN MÁ – A SZABA S ITT? DS OTT FÉLS ÁG. Z, A ORSZÁGO SAJÁT DB HA AZ UT AN. CÁN MÉS Z, AKKOR IS FÉLSZ. ITT NEM F ÉLSZ. (Zia, ak egyedül é rkezett A i 16 évesen fganiszt m és évek u a már magyar isk ánból, tán csalá o dja is utá lába jár, na jöhete tt)
NAK BÖRTÖNEIT. N A L Ő LR Ü EL B A LÁTT SZÁGOT, AMÍG NEM R O Y EG N ZÁ A IG I K NEM ISMER VALA MIKÉPPEN BÁNIK A LEGMAGASABB RANGÚ Y HOG NI, ÍTÉL MEG L KEL ÓL ARR NEM OT EGY ORSZÁG POLGÁRAIVAL, HANEM HOGY MIKÉPPEN BÁNIK A LEGALACSONYABB SORBAN LÉVŐKKEL.
”
FOGVATARTOTTAK JOGAINAK VÉDELME A szabadságától megfosztott embernek rossz fogvatartási körülményektől, bántalmazástól és zaklatástól is tartania kell. Családi kapcsolatai elsorvadnak, szabadulása után pedig segítség nélkül csekély esélye van munkát, szállást találni. Bár számos jogszabály védi, de a jogok gyakran csak papíron léteznek, a börtönök zárt világában nehéz fellépni, ha valakit sérelem ér. Elfogadhatatlan, hogy éppen a zárt intézetekben – ahová azért kerül az ember, mert valamilyen törvényt megszegett – sérüljenek a fogvatartottak jogai. A civil szervezetek közül egyedüliként van lehetőségünk az összes büntetés-végrehajtási intézet és rendőrségi fogda rendszeres vizsgálatára. 1996 óta több száz rendőrségen jártunk, és évente átlagosan 4–5 büntetés-végrehajtási intézetet látogatunk meg azzal a céllal, hogy ellenőrizzük: törvényesen bánnak-e a fogvatartottakkal. Évente nagyjából 100 fogvatartottnak adunk jogi tanácsot, a legkirívóbb ügyekben ügyvédi képviseletet is ellátunk.
Pert nyertünk például annak az előzetes letartóztatott férfinak az ügyében, akit vélt öngyilkossági szándéka miatt olyan erősen begyógyszereztek, hogy Parkinson-kór szerű mellékhatások jelentkeztek rajta. Segítettünk annak az arc- és szájüregi rákkal frissen operált elítéltnek is, aki kekszet és szárazkolbászt kapott, amit szájsebe miatt nem tudott megenni, s akinek kesztyű és fertőtlenítőszer nélkül kellett felmosni a lyukas WC-lefolyóból kicsöpögő vizet.
(Nelson Mandela)
Mintegy tucatnyi olyan ügyben képviselünk fogvatartottakat a strasbourgi bíróság előtt, akiket negyedakkora helyen tartanak fogva, mint ami nemzetközi normák szerint az emberhez méltó körülményekhez minimálisan szükséges.
NK. I VAT Á S U , A MI H D O G O J – A TE OTTSÁG NKI BIZ I S L E H M A G YA R
”
HA ÁRTATLANNAK HITTEM AZ ÜLDÖZÖTTET: VÉDELMÉRE KELNI MINDEN KÖTELESSÉG KÖZT AZ ELSŐ KÖTELESSÉG. DE HA NEM HITTEM VOLNA IS ÁRTATLANNAK: AKKOR IS VIGYÁZNOM őrség és ügyészi apparátus – rend m la ál si iá ór n rá KELLETT ARRA, HOGY A büntetőeljárás so jogosítványokkal éllyel széles körű em sz lt do vá eg m a ek és le is hallség – áll szemben CSAK A BÍRÓ , őrizetbe vehetn ak tn ha az olja, mennyire lm ka al akot s ítéletek sora igaz ve té k, re felruházva (erősz pe s ció gálnak, hogy HOZZON k során). Koncep amelyek arra szol k, so rá őí el gathatnak eljárásu az ok t. vényesüljenek az ÍTÉLETET, CSAK tévedés veszélyé fontos az, hogy ér tósági önkény és ha a ák íts or sz a minimálisr A TÖRVÉNY val a nyilvánostások visszásságai ta óz rt ta le es et előtt sem volt NEHEZEDJÉK RÁ usan elrendelt előz ha a gyakorlat az no lt, sü be A szinte automatik em sz rán sségük esezi események so tekintendő és bűnö ak nn tla ta ár S NE A TÖMEG, ég ság a 2006-os ős m tásával szemjobb a helyzet. A kolatlan letartózta do in k te és azóta sem lett el , rh ás te m lő kerü NE AZ INDULATOS zerűen börtönbe tén sem szükségs a. kr un ritás szám KÖZVÉLEMÉNY. beni fellépés prio
(Eötvös Károly)
Z O H S Á R Á J L E S E G É S S JOG A TISZTE
NK. I VAT Á S U , A MI H D O G O J – A TE OTTSÁG INKI BIZ S L E H R t. Az M A G YA s bírói ítélet előt
– jogerő t y börtönbüntetés eg t in m az elítéltek, mer n, ya ol s óztatá en vannak, mint tb ze ly dhe tu m bb ne Az előzetes letart za ss és , ro tőségük dolgozni tatottak sokszor ájukban, nincs lehe előzetes letartóz rk zá a k ne lte tö 23 órát gyakran naponta ulnak. ad ab sz ják, mikor kamionsofőrnek az y például annak a íg , is oz gh sá ró bí i rg rendőrségen, még ultunk a strasbou nt jelentkezett a ké ön k, zi rö Több esetben ford kö gy tán megtudta, ho rtóztatását. ügyében, aki miu k el előzetes leta té el nd re va oz tk hiva rszökés veszélyére fontos, hogy a te len helyzete miatt őt nl gy ye ho , eg n ak yé án eg ag eg m an az állam és az nki engedheti m A büntetőeljárásb tse. Nem minde gí se ndelt védők mun y re él ki A em p. sz ka as t rt dő já vé t an el gb a rál kirend heltet jo ért a tehetősek és kor az állam álta ez en , ily ól , ót on at dj rh ga vá fo el egyik ad az ügyvédet ban gyakran elmar elve. A problémák on ég az ős la nl na ye vo eg ín ti sz y előt n olyan kájának k védőt: gyakra vényesül a törvén ér na tt m íto ne ús tt an zö gy kö a rendtanak szorulók sabbá tételére a szabadon válasz go sá ök az őr ig nd er re sz a nd gy ítógépes oka, ho ásra. A re oztunk egy szám megy a kihallgat lg m do se ki n el i be ak és , öd et sztja ügyvéd l együttműk tlenszerűen vála yvédi kamarákka hetőségét – véle le és él za őrséggel és az üg ss vi a yik – kiküszöbölve programot, amel ki a védőt.
A RENDŐRI TEVÉKENYSÉG ELLENŐRZÉSE Alapvető követelmény, hogy a törvények betartását felügyelő rendőrök maguk se szegjék meg a jogszabályokat, ám ez nem mindig van így. Feladatunk, hogy védelmet nyújtsunk olyan esetekben, amikor a törvény őrei vétenek a szabályok ellen. A rendőri jogsértés legsúlyosabb formája a bántalmazás. Segítséget nyújtottunk például egy férfinak, aki maga hívott rendőrt, mivel ellopták a tárcáját, de mivel zavarodottan viselkedett és nem volt meg a személyi igazolványa sem, bevitték a rendőrségre. Miután dörömbölt a zárka ajtaján azt követelve, hogy megtehesse a feljelentést lopás miatt, olyan súlyosan bántalmazták, hogy több bordája eltörött. A rendőröket végül elítélték, a férfinak a rendőrség pedig kártérítést fizetett.
UNK. H I VAT Á S D, A MI O G O J E – A T OTTSÁG INKI BIZ S L E H R M A G YA
”
MINT AHOGY AZ ASZTALOS MEGTANUL A GYALUVAL BÁNNI, ÚGY TANUL MEG A RENDŐR BECSÜLETESNEK LENNI. EZ AZ Ő MUNKÁJA. (Molnár Ferenc)
Annak a héthónapos terhes nőnek az ügyében is sikerrel közbenjártunk, akit bár csekély súlyú bűncselekmény – magánokirat-hamisítás – elkövetésével gyanúsítottak, mégis hajnali fél egytől reggel 8 óráig várakoztatták a kihallgatására az ágy nélküli előállító helyiségben. Az átélt stressz miatt fájdalmas méhösszehúzódásai voltak, de orvosi kezelést többszöri kérése ellenére sem kapott. Magyarországon évente több mint másfél millió alkalommal igazoltatnak, ez a rendőrség és a lakosság találkozásának leggyakoribb formája. Nem mindegy hát, hogy jogszerűen és részrehajlásmentesen jár-e el a rendőr. Kutatásunk szerint például a romákat háromszor gyakrabban igazoltatják, pedig az semmivel sem hoz több eredményt, mint a nem romáké. Munkánk során feltártuk azt is, hogy egy helyütt a rendőrök hónapokon keresztül szinte kizárólag romákra szabtak ki helyszíni bírságot a bicikli felszerelésének a hiánya miatt.
A DISZKRIMINÁCIÓ ÁLDOZATAINAK JOGVÉDELME A diszkrimináció a célba vett személynek pusztán a kisebbségi csoporthoz tartozása miatt okoz hátrányt. Mindenki áldozat lehet, akinek nem egyéni képességeit, teljesítményét nézik, hanem kisebbségi csoportjának a sztereotip megítélését vetítik rá, mert például fiatal, idős, állapotos, nő, beteg, menekült, roma vagy éppen meleg. A diszkrimináció a teljes kisebbségi csoportot is sújtja: beszűkíti lehetőségét, a társadalom peremére szorítja, olyan helyzetbe, amelyikből nem vezet kiút. Pert nyertünk egy vak fiatalember ügyében, aki azért nem tudott bevásárolni, mert vakvezető kutyáját nem engedték be az élelmiszerüzletbe. Eredményesen léptünk fel egy munkavállalót ért hátrányos megkülönböztetés ellen, akit vélt homoszexualitása miatt főnöke többször nyilvánosan alázott meg.
LŐEK. YMÁSSAL IS EGYEN EG K O LG O D LŐ N YE GGAL EG UGYANAZON DOLO (Euklidész első axiómája)
. TÁSUNK M I H I VA GOD, A O J E T ÁG – A BIZOTTS LSINKI E H R A Y MAG
A JOGÁLLAM VÉDELME Abban az államban szabadok a polgárok, ahol a döntéseik következményei előre kiszámíthatóak, ahol világos, átlátható szabályok vonatkoznak nemcsak az egyénre, hanem az állami szervekre is. Ahol tudják, mit vár el tőlük az állam, de tudják azt is, mit várhatnak el ők az államtól. Ezért fontos, hogy a magyar demokrácia jogállamként működjön, s ezért lépünk fel a jogállamiság védelme érdekében. Segítséget nyújtottunk a strasbourgi bírósághoz forduló rendőröknek, tűzoltóknak, katonáknak, büntetés-végrehajtási dolgozóknak, akiknek a kedvezményes nyugdíját visszamenőleg vonták meg; felléptünk a bírákat érintő diszkriminatív kényszernyugdíjazás ügyében, és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk a magánnyugdíj-pénztári tagok állami nyugdíjtól való megfosztása miatt is. Az általunk képviselt, indokolás nélkül elbocsátott kormánytisztviselő ügyében kedvező ítélet született Strasbourgban.
DOK GGAL, HOGY SZABA JO A T KA N U G A M EG AZÉRT KÖTJÜK M
LEGYÜNK. (Cicero)
ÉS AMIT MÉG TESZÜNK... Emberi jogi képzések Kutatások, tanulmányírás A Refugee Law Readernek (www.refugeelawreader.org), a világ első átfogó, nemzetközi, internetalapú menedékjogi tantervmodelljének és szöveggyűjteményének kiadása és gondozása Készülő magyar jogszabályok véleményezése Alternatív emberi jogi jelentések írása nemzetközi szervezeteknek, így az ENSZ, az Európai Unió és az Európa Tanács testületeinek; közreműködés az EU Alapjogi Ügynöksége jelentéseinek elkészítésében Aktív részvétel az Európai Hontalanságügyi Hálózat (ENS) és a Menekültek és Száműzöttek Európai Tanácsának (ECRE) munkájában
K. AT Á S U N A MI HIV , D O G O – A TE J OTTSÁG NKI BIZ I S L E H M A G YA R
bo ok .c Ï ww w.fa ce ifi gyel o. hvg. hu nk si el /h :/ tp ht ag ib izotts ls in ki .h u Ï eo.com /h el si nk ki .h u Ï ww w. he Ï ht tp :/ /v im g sa tt he ls in ki @ he ls in zo bi ki in m /u se r/he ls ww w.yo utub e.co
om /h el si nk ib izot
ts ag
K FŐBB TÁMOGATÓI: NA JÁ KÁ UN M G SÁ TT ai Menekültügyi ZO rációs Alap Ï Európ ce Initiative A MAGYAR HELSINKI BI Ï Európai Integ Európai Bizottság Open Society Justi Ï CR) Ï ciety Foundations i Főbiztossága (UNH ndation Ï Open So ENSZ Menekültügy i Alap Ï OAK Fou és tér sza Vis ai e rop Alap Ï Európ al and Eastern Eu il Society in Centr Ï Trust for Civ
83-1-41 Adószám: 190139 Ï 1 4327, 321 4141 32 , 23 43 1 32 1 x: + 36 ag otts 36–38. Ï Tel./fa /h el si nk ib izN K. .com jcsy-Zsilinszky út Ba , st pe da w.Afa ceMboI okH Bu I VAT Á S U 54 Ï ww H-10 hu g. hv o. , el G O D ag el si nk ifi gy :/ /h tpÁ TE JO u Ï htS ki .h G – A.com /h el si nk ib izotts w.KheI ls in Z O T T ht Ï ww eo I u im B i.h /v nk :/ si tp el N I ls in ki @h HELS he zo tt sa g Ï M A G Y A R m /u se r/ He ls in ki Bi ww w.yo utub e.co : ltai Jenő tér 15. Bankszámlaszám 39 Budapest, He 10 t., Zr k an lb te Hi Kereskedelmi és 00 0000 47 3247 1331 00 HUHB HB OK d: kó T // HU75 1020 08 IF ) SW AN (IB 0000 0000 0 82 00 02 00 1006 6006 2471331-000 20 -3 10 47 49 08 HU 20 10 // ) F: HU 00 (IBAN 0000 0000 1006 6006 0251 0060282-000000 20 -6 10 06 10 43 20 HU 10 // ) R: EU 000 (IBAN 0060251-00000 USD: 10201006-6
