LXII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1680 Ft 4. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Utasítások

LXII. ÉVFOLYAM

ÁRA: 1680 Ft

4. SZÁM

ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG H I VATA L O S L A PJ A

B U D A P E S T, 2014. április 30.

Tar talom oldal

Utasítások 6/2014. (IV. 18.) LÜ utasítás az ügyészi szervezetben a létszámmal és egyes személyi juttatásokkal történő gazdálkodásról 194 7/2014. (IV. 30.) LÜ utasítás az Adatkezelési Szabályzat kiadásáról szóló 8/2012. (II. 16.) LÜ utasítás módosításáról . . . . . . . . . 199

Körlevelek 2/2014. (IV. 30.) LÜ körlevél a jelentéstételi kötelezettségről szóló 1/2007. (ÜK. 3.) LÜ körlevél módosításáról . . . . . . . . . . . . . . 200

Személyi hírek Kinevezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201 Áthelyezések és kinevezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202 Áthelyezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202 Megbízások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203 Megbízások visszavonása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203 Szolgálati viszony megszűnések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203 Halálozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204

Közlemények Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204

194

Ü G Y É S Z S É G I K Ö Z L Ö N Y • 2014. évi 4. szám

Utasítások

A legfőbb ügyész 6/2014. (IV. 18.) LÜ utasítása az ügyészi szervezetben a létszámmal és egyes személyi juttatásokkal történő gazdálkodásról

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. §-ának (3) bekezdése alapján – az ügyészségi alkalmazottak érdek-képviseleti szerveinek és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsának a véleményét figyelembe véve – a következő utasítást adom ki:

Általános rendelkezések 1. § Az utasítás hatálya kiterjed Magyarország ügyészi szerveire és az Országos Kriminológiai Intézetre (a továbbiakban együtt: ügyészi szervezet). 2. § Az utasítás alkalmazásában 1. átirányítás: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 53. §-ának (1) bekezdése alapján az ügyészségi alkalmazott kinevezésétől eltérő munkakörben foglalkoztatása; 2. helyettesítés: az ügyészségi alkalmazott kinevezésével azonos munkakörbe tartozó többletfeladatok ellátása; 3. megbízás: a munkáltatói jogkör gyakorlójának utasítása vagy az ügyészségi alkalmazottal történt megállapodása; 4. szervezeti egység: a) a legfőbb ügyésznek vagy helyetteseinek kinevezési jogkörébe tartozó, az említettekhez közvetlenül beosztott ügyészségi alkalmazottak, továbbá a Legfőbb Ügyészség főosztálya és főosztályi szervezetbe nem tartozó osztálya, b) az Országos Kriminológiai Intézet (a továbbiakban: OKRI), c) a fellebbviteli főügyészség, d) a főügyészség az alárendelt járási és járási szintű ügyészségekkel (a továbbiakban együtt: járási ügyészség) együtt; 5. tartós távollét: a harminc naptári napot meghaladó megszakítás nélküli távollét.

Az álláshelyek felosztása, hatásköri szabályok 3. §

(1) Az ügyészi szervezet álláshelyeinek számát a magasabb vezető állású és vezető állású álláshelyek számára is kiterjedően – az elvégzendő feladatokra és a személyi juttatásokra fordítható előirányzatokra figyelemmel – a legfőbb ügyész állapítja meg; és ennek keretében meghatározza: a) a Legfőbb Ügyészségen, a fellebbviteli főügyészségen szolgálatot teljesítő ügyészek, tisztviselők (ezen belül az ügyészségi megbízottak), írnokok és fizikai alkalmazottak, hivatásos katonai állományú ügyészségi alkalmazottak álláshelyeinek számát, továbbá a Legfőbb Ügyészségen az említett álláshelyeknek a szervezeti és működési szabályzat szerinti szakterületek, valamint a fellebbviteli főügyészségen az említett ügyészi álláshelyeknek a szakágak közötti megoszlását; b) a szervezeti és működési szabályzat szerint közvetlen irányítása alá tartozó legfőbb ügyészségi szervezeti egységek legfőbb ügyészségi ügyészi, tisztviselői (ezen belül az ügyészségi megbízotti), írnoki és fizikai alkalmazotti, hivatásos katonai állományú ügyészségi alkalmazotti álláshelyeinek számát, szükség szerint a munkakör megjelölésével; c) a főügyész munkáltatói jogkörébe tartozó főügyészségi ügyészek, járási ügyészségi ügyészek, tisztviselők (ezen belül az ügyészségi megbízottak), írnokok és fizikai alkalmazottak, hivatásos katonai állományú ügyészségi alkalmazottak álláshelyeinek számát, továbbá az említett ügyészi álláshelyek szakágak közötti megoszlását;


195

d)

az OKRI-ban szolgálatot teljesítő tisztviselők (kutatók és nem kutatók), írnokok és fizikai alkalmazottak álláshelyeinek számát; e) az alügyészi, az ügyészségi fogalmazói és OKRI segédmunkatársi tisztviselői álláshelyek számát, továbbá – szükség szerint – az alügyészi és ügyészségi fogalmazói álláshelyek szervezeti egységek közötti felosztását. (2) A Legfőbb Ügyészségen a szakterület részére biztosított álláshelyeket a szakterület szerint illetékes legfőbb ügyész helyettes, illetve főtitkár osztja fel a szervezeti és működési szabályzat szerint közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek között. (3) Az (1)–(2) bekezdés szerint megállapított álláshelyek számát a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály vezetője közli a munkáltatói jogkört gyakorlókkal. (4) A fellebbviteli főügyészség részére biztosított álláshelyeket az egyes szakterületek között – szükség esetén a munkakör megjelölésével – a fellebbviteli főügyész osztja fel. (5) A főügyész osztja fel – szükség esetén – a munkakör megjelölésével: a) a főügyészségi ügyészi álláshelyeket az egyes szakterületek között, b) a járási ügyészségi ügyészi álláshelyeket az irányítása alá tartozó járási ügyészségek között szakterületek szerint, továbbá c) a tisztviselői (ezen belül az ügyészségi megbízotti), írnoki és fizikai alkalmazotti álláshelyeket a főügyészségi szakterületek és az irányítása alá tartozó járási ügyészségek között. (6) A fellebbviteli főügyész és a főügyész az álláshelyek szakági felosztását az érintett legfőbb ügyész helyettesek véleményének ismeretében, a legfőbb ügyész engedélyével módosíthatja. (7) A munkáltatói jogkör gyakorlója az általa irányított szervezeti egység részére rendelkezésre álló létszámot az engedélyezett összetételben, a szervezeti és működési szabályzatnak, illetve az ügyrendnek megfelelően, a feladatok ellátásának legjobban megfelelő módon használhatja fel.

Új álláshelyek létesítése, engedélyezettől eltérő felhasználása, átalakítása 4. §

5. §

6. §

7. §

(1) Új álláshely létesítését, álláshelynek a 3. § (1) bekezdése szerint engedélyezettől eltérő ideiglenes felhasználását, álláshely átalakítását és megszüntetését, valamint a szervezeti egység álláshelyeinek számát meghaladó kinevezést (túlbetöltést) a legfőbb ügyész engedélyezhet. (2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedésre irányuló előterjesztést a munkáltatói jogkör gyakorlója indokai megjelölésével a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályhoz nyújtja be. (1) Az engedélyezett álláshelynek az engedélyezettől eltérő ideiglenes felhasználására indokolt esetben lehet előterjesztést tenni. Az eltérő felhasználás határozott időre szólhat. (2) Az engedélyezett álláshely eltérő, végleges átalakítására kivételesen indokolt esetben tehető előterjesztés. (3) A túlbetöltésre általában – meghatározott időre szólóan – akkor lehet előterjesztést tenni, ha a) a kinevezés a közeljövőben bekövetkező álláshely-üresedés folytán szükségessé váló utánpótlást biztosítja, vagy b) a tartósan távol lévő ügyészségi alkalmazott feladatainak ellátása másként nem oldható meg. (1) Az üres álláshelyen, illetőleg a tartósan távol lévő ügyészségi alkalmazott álláshelyén teljes munkaidőben egy, részmunkaidőben több – ügyészi munkakörben legfeljebb kettő – ügyészségi alkalmazott foglalkoztatható. (2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kinevezési jogkörét a legfőbb ügyész túlbetöltésre vonatkozó engedélye nélkül gyakorolhatja, ha az alkalmazás teljes vagy részösszegű illetményben vagy átlagilletményben nem részesülő, tartósan távol lévő ügyészségi alkalmazott álláshelyére történik. (1) Az engedélyezett álláshelyek szervezeti egységek, szakágak és munkakörök szerinti felosztását, továbbá az abban bekövetkező változásokat az ügyészi szervezet személyügyi nyilvántartási rendszerében folyamatosan vezetni és – a Legfőbb Ügyészség kivételével – a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálynak, valamint a Gazdasági Főigazgatóságnak vezetőik által meghatározottak szerint jelenteni kell. (2) A Legfőbb Ügyészségen a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály vezetője, egyébként a munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik az álláshelyek betöltésének naprakész nyilvántartásáról.

196


A személyi juttatások forrásai, a felhasználás elvei 8. §

(1) Az ügyészségi alkalmazottak személyi juttatásainak forrása: a) Magyarország éves központi költségvetéséről szóló törvényben az Ügyészség fejezet részére biztosított személyi juttatás előirányzat, b) az üres álláshelyen és távol lévő teljes vagy részösszegű illetményben vagy átlagilletményben nem részesülő ügyészségi alkalmazott álláshelyén képződő összegből a személyi juttatásokra fordítható rész. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett összeggel történő gazdálkodás során elsősorban az ügyészségi alkalmazottakat jogszabály alapján kötelezően megillető juttatások fedezetéről kell gondoskodni az éves előirányzat keretén belül. (3) Az egyéb juttatásokról az (1) bekezdés b) pontjában említettek szerint képződő megtakarításból kell gondoskodni úgy, hogy a juttatások költségkihatása a következő években előirányzat-túllépést ne idézzen elő. (4) Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználásának jogszabályban és legfőbb ügyészi utasításban nem rögzített, az egész ügyészi szervezetre vonatkozó elveit a legfőbb ügyész – jogszabály előírásainak megfelelően – az ügyészségi alkalmazottak érdek-képviseleti szerveinek és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsának közreműködésével esetenként határozza meg. (5) Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználásával összefüggő feladatokat a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály, valamint a Gazdasági Főigazgatóság közösen hajtja végre. A felhasználható összeget a Gazdasági Főigazgatóság közli. (6) A munkáltatói jogkör gyakorlója a rendelkezésére bocsátott összeget a megadott szempontok szerint használhatja fel.

9. § A mérlegelést igénylő cím adományozásával járó pótlék, soron kívüli előresorolás és legfeljebb 30%-kal növelt összegű alapilletmény – a szükséges feltételek megléte esetén – összesen évente az ügyészségi alkalmazottak legfeljebb 10%-ának adományozható, illetőleg állapítható meg. 10. §

(1) Az ügyészi szervezetben a 8. § (1) bekezdésében említett forrásokból központi jutalomkeret képezhető. (2) A központi keretből kell biztosítani különösen a) jogszabály vagy legfőbb ügyészi utasítás alapján járó jutalmat, továbbá az elismerések elkészíttetésének költségeit, b) a kiemelkedő munkát végző ügyészségi alkalmazottaknak a legfőbb ügyész eseti döntésén alapuló egyedi és céljutalmazását, c) az ügyészi szervezet feladatainak megvalósításában eredményesen közreműködő ügyészségi alkalmazottak széles körének jutalmazását.

11. §

(1) A tisztviselők – az ügyészségi megbízottak kivételével –, írnokok és fizikai alkalmazottak havi illetménykeretét a Gazdasági Főigazgatóság vezetője évente január 31-ig közli a kinevezési jogkört gyakorlókkal, valamint a Legfőbb Ügyészségen a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály vezetőjével. (2) Az illetménykeretet a) a betöltött álláshely esetében az ügyészségi alkalmazott illetményével megegyezően, b) üres tisztviselői (ide nem értve az ügyészségi megbízotti) álláshely esetében a munkakör jellegétől, továbbá a betöltéséhez szükséges – jogszabályban vagy legfőbb ügyészi utasításban meghatározott – iskolai végzettségtől és szakképesítéstől függően a III., illetve a IV. fizetési osztály 8. fizetési fokozata szerinti alapilletmény, továbbá az ügyészi illetményalap tizenöt százalékának megfelelő összegű alapilletmény növekmény, a vezetői, beosztási, veszélyességi pótlék és életpálya-különbözet alapulvételével, c) üres írnoki álláshely esetében a IV. fizetési osztály 8. fizetési fokozata szerinti alapilletmény és életpályakülönbözet szerint, d) az üres fizikai alkalmazotti álláshely esetében da) szakmunkás végzettséghez kötött és gépkocsivezetői munkakörnél az ügyészi illetményalapot 0,40 szorzószámmal, db) más szakmunkás végzettséghez nem kötött munkakörnél pedig 0,27 szorzószámmal szorozva, de legalább a minimálbérrel azonosan kell megállapítani.


197

(3) A kinevezési jogkör gyakorlója az engedélyezett havi illetménykereten belül a) az üres álláshelyek illetményét határozatlan vagy határozott időre történő alkalmazás céljára, b) a tartósan távol lévő és teljes vagy részösszegű illetményben vagy átlagilletményben nem részesülő ügyészségi alkalmazott illetményét a helyettesítésére határozott időre kinevezett ügyészségi alkalmazott illetményének fedezésére használhatja fel. (4) A (3) bekezdés szerinti illetménygazdálkodás sem a tárgyévben, sem a következő években nem eredményezhet személyi juttatás előirányzat túllépést. Az üres álláshelyek illetménye csak olyan mértékben csökkenthető, hogy az álláshely betöltését ne akadályozza. (5) A tartósan távol lévő ügyészségi alkalmazott illetményének helyettes alkalmazásával (6. §) le nem kötött hányada illetmény emelésére nem használható fel, és átirányítás, illetve helyettesítés díjazásának a forrását sem képezi. (6) Ha a kinevezési jogkört gyakorló által kinevezni kívánt személy jogszabály szerinti illetménye meghaladná a rendelkezésre álló havi illetménykeretet, akkor – a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettesek kivételével – a kinevezési jogkör gyakorlójának a kinevezést megelőzően havi illetménykeret-módosítást kell kérnie a Gazdasági Főigazgatóság vezetőjétől.

Az átirányítás és helyettesítés 12. § Az ügyészségi alkalmazott átirányítás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a kinevezése szerinti illetményre jogosult. A kinevezést meghaladó illetményt (átirányítási díj) a munkáltatói jogkör gyakorlója az átirányításra adott megbízással egyidejűleg, írásban állapítja meg. 13. §

14. §

(1) A legfőbb ügyész – a munkáltatói jogkör gyakorlójának előterjesztése alapján – az ügyészségi alkalmazott részére legfeljebb egy évre helyettesítési átalány megállapítását engedélyezheti, ha betöltetlen állás miatt vagy – szabadság kivételével – távollét miatt a) helyettesítést vagy b) magasabb illetményre nem jogosító átirányítást teljesít. (2) A megbízást az engedélyben meghatározott tartamra a munkáltatói jogkör gyakorlója adja, és havonta, illetve a megbízás leteltével a teljesítést igazolja. (3) A helyettesítési átalányt a többletmunka igazolt elvégzése után havonta az illetménnyel együtt kell folyósítani. (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója az általa irányított szervezeti egységből távol lévő és teljes vagy részösszegű illetményben vagy átlagilletményben nem részesülő ügyészségi alkalmazottak együttes száma után átirányítási díjés helyettesítési átalánykeretet képezhet. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően az átirányítási díj- és a helyettesítési átalánykeret képzésénél nem vehető figyelembe a helyettesítésre határozott időre kinevezett, a helyettesítettel azonos munkaidőben foglalkoztatott ügyészségi alkalmazottal ideiglenesen betöltött álláshely. (3) Az átirányítási díj- és a helyettesítési átalánykeret megállapításához harminc naptári naponként – tíz forintra kerekítve – legfeljebb a távol lévő ügyészségi alkalmazott alapilletményének és vezetői pótlékának 65%-a vehető figyelembe. (4) A harmincnapos időtartamot el nem érő időszakra, munkanaponként a (3) bekezdésben említett összeg 1/22 részét kell – tíz forintra kerekítve – az átirányítási díj- és a helyettesítési átalánykeret képzéséhez figyelembe venni. (5) Ügyészségi fogalmazói létszám után átirányítási díj- és helyettesítési átalánykeret nem képezhető. (6) Az átirányítási díj- és a helyettesítési átalánykeretet november 1-jétől a következő év október 31-éig terjedő időszakban kell képezni. (7) Az átirányítási díj- és a helyettesítési átalánykeret kizárólag az átirányítás díjazására és a helyettesítési átalány megállapítására használható. A keret elszámolása folyamatosan, a megbízások alapján havonta történik.

198


(8) Ha a jogszabály alapján járó átirányítási díj összege meghaladja az e célra képzett díjkeretet, a munkáltatói jogkör gyakorlója a legfőbb ügyésztől kiegészítést kérhet. (9) Az átirányítási díj- és helyettesítési átalánykeret képzését és felhasználását a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés keretében a Belső Ellenőrzési Önálló Osztály rendszeresen ellenőrzi.

Vegyes és záró rendelkezések 15. § A vezetői pótlékra való jogosultság szempontjából a kiemelt járási ügyészségnek, illetve nagyobb járási ügyészségnek minősülő ügyészségek felsorolását a főügyész az utasítás hatálybalépését követő öt munkanapon belül, illetve változás esetén három munkanapon belül megküldi a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálynak, továbbá a Gazdasági Főigazgatóságnak. 16. § Felhatalmazást kap a) a Gazdasági Főigazgatóság vezetője az egyes személyi juttatásokkal történő gazdálkodással kapcsolatos – jogszabályban és legfőbb ügyészi utasításban nem szabályozott – nyilvántartási és elszámolási szabályoknak, továbbá b) a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály, valamint a Gazdasági Főigazgatóság vezetője – saját szakterületére vonatkozóan, az Informatikai Főosztály vezetőjével egyetértésben – az ügyészi szervezet létszám-nyilvántartási rendjének a meghatározására. 17. §

(1) Ez az utasítás 2014. május 1-jén lép hatályba. (2) Az utasítás hatálybalépése nem érinti a hatálybalépése előtt határozott időre adott átirányítási és helyettesítési megbízások érvényességét. (3) Hatályát veszti az ügyészi szervezetben a munkaerővel és egyes személyi juttatásokkal történő gazdálkodásról szóló 3/1998. (ÜK. 11.) LÜ utasítás.

Dr. Polt Péter s. k.,

legfőbb ügyész

199


A legfőbb ügyész 7/2014. (IV. 30.) LÜ utasítása az Adatkezelési Szabályzat kiadásáról szóló 8/2012. (II. 16.) LÜ utasítás módosításáról

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – az ügyészségi érdek-képviseleti szervek és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsa véleményét is figyelembe véve – a következő utasítást adom ki:

1. § Az Adatkezelési Szabályzat kiadásáról szóló 8/2012. (II. 16.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Szabályzat) 14. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló 2014. évi VII. törvény 4. §-ának (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásokból átvett, és az adatfeldolgozás során keletkezett személyes, illetve különleges adatok kezelésére az utasítás rendelkezéseit a törvény 4. §-ának (3)–(4) bekezdésében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az adatokat az adatkezelési jogosultság megszűnésekor törölni kell, a törölt adattal érintett iratokra az általános iratkezelési szabályok az irányadók.” 2. § A Szabályzat 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „23. § A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 3. §-ának (3)–(4) bekezdésében előírtakat kell alkalmazni a közérdekű bejelentést tevő, illetve a panaszos személyes adatainak átadására és nyilvánosságra hozatalára.” 3. § A Szabályzat kiegészül a következő 23/A. §-sal és az azt megelőző alcímmegjelöléssel: „Záró rendelkezések 23/A. § Felhatalmazást kap az Informatikai Főosztály vezetője, hogy a Kabinet és a Közérdekvédelmi Főosztály vezetőjével egyetértésben körlevélben határozza meg a 14. § (7) bekezdésében említett adattörlés rendjét.” 4. § A Szabályzat 1. §-ának (1) bekezdésében a „25/2003. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (a továbbiakban: SZMSZ)” szövegrész helyébe a „12/2012. (VI. 8.) LÜ utasítás” szöveg lép. 5. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.


legfőbb ügyész

200


Körlevelek

A legfőbb ügyész 2/2014. (IV. 30.) LÜ körlevele a jelentéstételi kötelezettségről szóló 1/2007. (ÜK. 3.) LÜ körlevél módosításáról

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 9. §-ának (3) bekezdése alapján a következő körlevelet adom ki:

1. A jelentéstételi kötelezettségről szóló 1/2007. (ÜK. 3.) LÜ körlevél (a továbbiakban: Jelkörl.) 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „2. A főügyész a legfőbb ügyész számára jelenti: a) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdése 11. pontjának a)–d), f ) alpontjában és a 13. pontjában felsorolt személyek, továbbá a bíró, az ügyész, az ülnök, valamint az Állami Számvevőszék elnöke és a Honvédelmi Tanács tagja által elkövetett, illetve az őket közvetlenül sértő közvádra üldözendő bűncselekményeket, b) a Btk. 399. §-ában foglalt pénzmosás bűncselekményének gyanúja miatt elrendelt nyomozásokat, c) az országgyűlési képviselő, a Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő, az alapvető jogok biztosa és helyettese, továbbá az állami vezető, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos, a miniszteri biztos [2010. évi XLIII. törvény 6. § (1) bekezdés, 31–32. §, 38. §], valamint a közélet más vezető személyisége által benyújtott kérelmek, megkeresések tartalmát.”

2. A Jelkörl. a 6. pontját megelőzően a következő alcímmegjelöléssel egészül ki: „Jelentéstételi kötelezettség a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi szakterületen”

3. A Jelkörl. a) 4. pontjában az „a)–h) pontjaiban” szövegrész helyébe a „b)–i) pontjában”, b) 8. pontját megelőző alcímében „(a törvényességi felügyeleti és magánjogi) tevékenység körében” szövegrész helyébe a „szakterületen” szöveg lép.

4. Ezt a körlevelet 2014. május 1-jétől kell alkalmazni.

5. A Jelkörl. a) 9. pontjának a) alpontjában a „törvényességi” szövegrészt, b) 11. pontját visszavonom.


legfőbb ügyész


201

Személyi hírek

Kinevezések

A legfőbb ügyész kinevezte dr. Berki Tímea és dr. Garzuly Éva mb. központi nyomozó főügyészségi osztályvezető ügyészeket – szolgálati helyükön – főügyészségi osztályvezető ügyésszé; dr. Bodócs Krisztián alezredes, dr. Csekő Tamás mb. központi nyomozó főügyészségi csoportvezető ügyészeket és dr. Halász Ágnes címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei főügyészségi ügyészt – szolgálati helyükön – főügyészségi csoportvezető ügyésszé; dr. Szász Ágnes százados, központi nyomozó főügyészségi alügyészt – szolgálati helyén – főügyészségi katonai ügyésszé és Pleusné dr. Farkas Zsuzsannát a Karcagi Járási Ügyészséghez ügyésszé; dr. Beleznay György szerencsi, dr. Cseke Gábor, dr. Csekéné dr. Kovács Anita, dr. Kovács Nikoletta, dr. Virág Bálint miskolci, dr. Hajnal László Péter nagykátai, dr. Imre Péter balassagyarmati, dr. Ponta Rajmund sátoraljaújhelyi, dr. Póta Margaréta szolnoki és dr. Vajda Eszter veszprémi járási ügyészségi fogalmazókat – szolgálati helyükön –, dr. Jánosi Attila budapesti XX., XXI. és XXIII. kerületi ügyészségi fogalmazót fővárosi kerületi ügyészséghez alügyésszé; dr. Farkas Viktóriát, Gaburi Klaudiát, Gelencsér Tamást, Sári Alexandrát és Tesinszky Gábort fővárosi kerületi ügyészséghez ügyészségi megbízottá.

202


Áthelyezések és kinevezések

A legfőbb ügyész áthelyezte dr. Bárdos Tibor egri járási ügyészségi ügyész, mb. egri nyomozó ügyészségi vezető ügyészt az Egri Nyomozó Ügyészséghez és egyidejűleg kinevezte vezető ügyésszé; dr. Czakó Zoltán budaörsi járási ügyészségi fogalmazót a Pestvidéki Nyomozó Ügyészséghez és egyidejűleg kinevezte alügyésszé; Perusza Ildikó kaposvári járási ügyészségi tisztviselőt a Somogy Megyei Főügyészséghez és egyidejűleg kinevezte ügyészségi megbízottá.

Áthelyezések

A legfőbb ügyész áthelyezte dr. Hegedűs Antal Gábor dandártábornok, címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, központi nyomozó főügyészségi katonai ügyészt a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészséghez fellebbviteli főügyészségi katonai ügyészi munkakörbe; dr. Balogh Zoltán Richárd százados, központi nyomozó főügyészségi katonai ügyészt az Esztergomi Járási Ügyészséghez ügyészi munkakörbe; dr. Benczéné dr. Bernáth-Varga Edit a Kecskeméti Járási Ügyészségen szolgálatot teljesítő főügyészségi ügyészt a Bács-Kiskun Megyei Főügyészséghez, dr. Tikász Orsolya Anna budapesti I. és XII. kerületi ügyészségi ügyészt – fővárosi főügyészségi csoportvezető ügyészi megbízását fenntartva –, dr. Kovács Gergely Ákos a Budapesti Nyomozó Ügyészségen szolgálatot teljesítő főügyészségi ügyészt, dr. Czimbalmos Edit budapesti V. és XIII., dr. Szabó Ákos budapesti VI. és VII., dr. Rab Ferenc Levente budapesti XIV. és XVI., dr. Székely-Simon Tünde budapesti IV. és XV. és dr. Várhomoki Ambrus budapesti XVIII. és XIX. kerületi ügyészségi ügyészeket a Fővárosi Főügyészséghez főügyészségi ügyészi munkakörbe.

A Heves megyei főügyész áthelyezte dr. Kovács Milán gyöngyösi járási ügyészségi ügyészt és dr. Dérné dr. Danku Judit füzesabonyi járási ügyészségi fogalmazót az Egri Járási Ügyészséghez.


203

Megbízások

A legfőbb ügyész megbízta dr. Jagusztin Tamás mb. Pest megyei főügyészségi csoportvezető ügyészt – szolgálati helyén – az osztályvezető ügyészi; dr. Papp Norbert József Veszprém megyei főügyészségi ügyészt, dr. Góth Kármen és dr. Szakállas Olga budapesti nyomozó ügyészségi ügyészeket – szolgálati helyükön – a csoportvezető ügyészi feladatok ellátásával.

Megbízások visszavonása

A legfőbb ügyész Benderné dr. Radványi Ildikó ráckevei járási vezetőhelyettes ügyész, mb. vezető ügyész vezető ügyészi megbízását 2014. március 31. napjával és dr. Szabó Attila alezredes mb. központi nyomozó főügyészségi csoportvezető katonai ügyész megbízását 2014. április 15. napjával visszavonta.

Szolgálati viszony megszűnések

Szolgálati viszonya megszűnt, illetve megszűnik Pálmainé Kossányi Judit főtanácsos, ügyészségi megbízott, főosztályvezető-helyettesnek 2014. évi december hó 31. napjával, dr. György Gabriella címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, Győr-Moson-Sopron megyei főügyészségi ügyésznek 2014. évi november hó 30. napjával, dr. Szekeres Ibolya Ilona címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, a Budapesti Közérdekvédelmi Ügyészségen szolgálatot teljesítő főügyészségi ügyésznek 2014. évi szeptember hó 30. napjával, dr. Csicsel Attila salgótarjáni járási ügyészségi ügyésznek 2014. évi március hó 15. napjával, dr. Dalos Eszter budapesti XI. és XXII. kerületi ügyészségi ügyésznek 2014. évi április hó 15. napjával, dr. Lengyel Linda kiskőrösi járási ügyészségi fogalmazónak 2014. évi április hó 30. napjával, Wallner József főtanácsos, szakmai főtanácsadó, legfőbb ügyészségi csoportvezetőnek 2015. évi február hó 2. napjával, Váradi László Zsolt legfőbb ügyészségi tisztviselőnek 2014. évi március hó 31. napjával és Szabó Lajos legfőbb ügyészségi gépjárművezetőnek 2014. évi december hó 21. napjával.

204


Halálozások

Dr. Németh István főügyészségi tanácsos, címzetes főügyészségi ügyész, ny. szentendrei városi vezető ügyész 2014. évi március hó 23. napján, életének 76. évében elhunyt, dr. Rózsa Lászlóné ny. sátoraljaújhelyi járási ügyészségi írnok 2014. évi április hó 7. napján, életének 64. évében elhunyt. Az ügyészi szervezet mindkettőjüket saját halottjaként temettette el.

Közlemények

Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (Üjt.) 13. §-ának (1) bekezdése és a 18. §-ának (4) bekezdése alapján a legfőbb ügyész pályázatot hirdet – a Veszprém Megyei Főügyészség Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Csoportjába főügyészségi csoportvezető ügyészi, – a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztályára főügyészségi katonai ügyészi, – a Központi Nyomozó Főügyészség Szegedi Regionális Osztályára főügyészségi katonai ügyészi, – a Veszprémi Nyomozó Ügyészségre vezető ügyészi, – a Komáromi Járási Ügyészségre vezetőhelyettes ügyészi, – a Szombathelyi Járási Ügyészség Gazdasági Büntetőjogi Csoportjába csoportvezető ügyészi, – a Kecskeméti Járási Ügyészségre kettő büntetőjogi szakági ügyészi, – a Kiskunhalasi Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági ügyészi, – a Kiskőrösi Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági ügyészi állás betöltésére. Az ügyész kinevezésének általános feltételeit az Üjt. 11–12. §-ai állapítják meg. A Veszprémi Nyomozó Ügyészség vezető ügyészi és a Komáromi Járási Ügyészség vezetőhelyettes ügyészi álláshelyei esetében a kinevezés feltétele, hogy a jelöltek járuljanak hozzá nemzetbiztonsági ellenőrzésükhöz, illetve kezdeményezés esetén az ellenőrzés eredménye ne zárja ki a kinevezést. A Veszprém Megyei Főügyészség főügyészségi csoportvezető ügyészi, a Veszprémi Nyomozó Ügyészség vezető ügyészi, a Komáromi Járási Ügyészség vezetőhelyettes ügyészi, továbbá a Szombathelyi Járási Ügyészség csoportvezető ügyészi álláshelyei esetében a kinevezés jogszabályban nem szereplő feltétele, hogy a pályázók legalább hároméves büntetőjogi szakágban szerzett ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkezzenek. Az ügyész nem lehet tagja pártnak és politikai tevékenységet sem folytathat, nem veheti igénybe öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, vagy más olyan pénzbeli ellátás folyósítását, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.


205

A nem ügyész pályázót a legfőbb ügyész első alkalommal – az Üjt. 14. §-ának (2) bekezdésében írt feltételektől függően – három évre vagy határozatlan időre nevezi ki. Az ügyész járandóságára az Üjt. rendelkezései vonatkoznak. A pályázat kellékei: a legfontosabb személyi adatokat, szakmai életutat bemutató fényképes önéletrajz, az előírt képesítési követelményeknek és az Üjt. 11. §-a (2) bekezdésében írt kinevezési feltételeknek való megfelelést (az ott írt munkakörök betöltését) igazoló eredeti okiratok vagy azok hiteles másolatai. (Utóbbinál a tényleges működés tartamát csak külön felhívásra kell igazolni.) Az ügyészségi alkalmazottaknak és a volt ügyészségi alkalmazottaknak a pályázatban nem kell szerepeltetni, illetőleg nem kell csatolni mindazt, amit a személyi nyilvántartás tartalmaz. (A szakmai önéletrajz nem mellőzhető.) A pályázónak a pályázatban fel kell tüntetni rövid úton történő elérhetőségét (elektronikus levélcím, telefon-, illetve telefax szám, stb.). A nem ügyész pályázónak külön íven egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, melyben kijelenti, hogy hajlandó alávetni magát a pályaalkalmassági vizsgálatnak, továbbá vállalja a vizsgálat költségeinek megelőlegezését, valamint hozzájárul ahhoz, miszerint az egészségügyi és személyes adatait a vizsgálat végzésében közreműködő szervek és személyek, a szakmai véleményt törvény alapján megismerni jogosult szervek és személyek kezeljék. A pályaalkalmassági vizsgálat költsége a pályázót terheli, ha kinevezésére nem kerül sor. A nem ügyészségi alkalmazott pályázónak – az általa ellátott munkaköröktől függően – egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben kijelenti, hogy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget nem szegett meg, továbbá nem áll legsúlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt. A nem ügyészségi alkalmazott pályázónak a pályázathoz mellékelni kell a személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulását, továbbá csatolnia kell egy olyan nyilatkozatot is, amelyben kijelenti, hogy nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt, továbbá nem tagja pártnak és politikai tevékenységet nem folytat. Az ügyészi kinevezéshez a tisztségre jelölt, pályázatot elnyert személynek külön felhívásra hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolnia azt a tényt, hogy az Üjt. 11. §-a (4) bekezdésének a)-f ) pontjaiban meghatározott körülmények vele szemben nem állnak fenn. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §-a (2) bekezdésének f ) pontja értelmében az ügyész – az 5. § (3) bekezdésében írt eset kivételével – vagyonnyilatkozat tételére kötelezett. E törvény 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének – a 6. § (2) bekezdésében írt kivétellel – külön felhívásra, kinevezését megelőzően köteles eleget tenni. A pályázat érdemben nem bírálható el, ha – elkésett, – a hiányos pályázat benyújtója a kitűzött rövid határidő alatt a hiány pótlására szóló felhívásnak nem tesz eleget, – a jelölt a kinevezés általános és különös feltételeinek nem felel meg. (A hatósági bizonyítványt és a vagyonnyilatkozatot – említettek szerint – külön felhívásra kell benyújtani.) A pályázatokat az illetékes ügyészi tanács véleményezi. A kinevezésről a legfőbb ügyész dönt. A pályázatnak (egy példányban): – a Komáromi Járási Ügyészség álláshelye esetében a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészségre (2800 Tatabánya, Népház u. 6.), – a Szombathelyi Járási Ügyészség álláshelye esetében a Vas Megyei Főügyészségre (9700 Szombathely, Szily J. u. 7.), – a Kecskeméti, a Kiskunhalasi és a Kiskőrösi Járási Ügyészség álláshelyei esetében a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségre (6000 Kecskemét, Rákóczi u. 7.) 2014. május 12-én 15 óráig,

206


– a Veszprém Megyei Főügyészség és a Veszprémi Nyomozó Ügyészség álláshelyei esetében a Veszprém Megyei Főügyészségre (8200 Veszprém, Brusznyai Á. u. 4.), – a Központi Nyomozó Főügyészség álláshelyei esetében a Központi Nyomozó Főügyészségre (1087 Budapest, Könyves K. krt. 38.) 2014. május 15-én 15 óráig kell beérkeznie. A pályázat eredményéről a jelentkezőket a pályázati határidő lejártát követő három hónapon belül írásban értesítjük.

Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály

207


A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette

Bárd Károly

Emberi jogok és büntetõ igazságszolgáltatás Európában A tisztességes eljárás büntetõügyekben – emberijog-dogmatikai értekezés címû könyvét A tisztességes eljárás elméleti kérdései és gyakorlati érvényesülése iránt érdeklõdõk elõtt – eddig megjelent kötetei révén – már jól ismert szerzõ a könyv borítóján ekképpen ajánlja az olvasók figyelmébe tanulmányát: „A könyv írásának kezdetén elsõsorban az foglalkoztatott, hogy mennyiben járulhat hozzá a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság az európai államok igazságszolgáltatási rendszereinek közelítéséhez. A vizsgálat során aztán olyan alapvetõ kérdésekkel szembesültem, mint az igazságszolgáltatás szerepe a demokráciában, a tisztességes eljáráshoz való jog helye az alapjogok rendszerében vagy a jogokról való lemondás és annak korlátai. Elsõsorban a strasbourgi esetjog alapján elemzem a tisztességes eljárás azon elemeit, amelyek értelmezésében mind a mai napig bizonytalanság észlelhetõ a magyar joggyakorlatban: mit kíván a bírói pártatlanság, hogyan teremthetõ meg az összhang a véleménynyilvánítás szabadsága és a bíróságok tekintélyének megõrzése iránti érdek között, mi legyen a törvénysértõen megszerzett bizonyítékok sorsa, meddig terjed a hallgatás joga? Nos, ezekrõl a kérdésekrõl szól a könyv. Meg sok minden másról…..” A kötet 320 oldal terjedelmû, ára 1500 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Bárd Károly Emberi jogok és büntetõ igazságszolgáltatás Európában címû, 320 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 1500 forint áfával) .................................. példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ......................................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................................................................... Utca, házszám: ............................................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) adószáma: .............................................................................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

208


A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette

Zinner Tibor Megfogyva és megtörve címû kötetét Köztudott, hogy Magyarországon, a XX. század „ötvenes” éveiben, majd a levert forradalmat követõ megtorlás során kihirdetett törvénysértõ ítéleteket, a közel sem független ítészek határozatait a rendszerváltás után semmissé nyilvánították. A magyar társadalom viszont vajmi keveset tud a különbözõ jellegû jogfosztást szenvedett jogászokon kívül arról, hogy forradalmat követõ megtorlás végéig a magyar bírói, közjegyzõi, ügyészi és ügyvédi kart, valamint a munkájukat segítõ kollégákat mekkora vérveszteség érte. Bárándy Péter, volt igazságügy-miniszter, 2003 márciusában bizottságot állított fel a legszélesebben értelmezhetõ „harmadik” hatalmi ágban tevékenykedõket ért sérelmek feltárására. A Zinner Tibor vezette kutatócsoport, Kahler Frigyes, Koczka Éva, Pálvölgyi Ferenc és Tóth Béla – kétévi kutatómunkáját összegzõ – jelentésében feltárja egyfelõl a Horthy-korszakból a jogszabályi elõzményeket és a korabeli személyzeti politika összefüggéseit, másfelõl az 1944 decembere óta folytatott „humánpolitikát”, nyomon követve a magyarországi jogászsággal szembeni infernót, az esetenként miniszterelnöki rendeleteken, törvényeken és különféle szintû párthatározatokon alapult, különbözõ jellegû atrocitásokat 1962 augusztusáig. A több ezer jogász és munkájukat segítõ szakapparátusbeli kolléga drámai életútjának – néhol a legapróbb részletekbe menõ – feltárásával megírt monográfiából kitûnik, hogy a jogászokat ért sérelmeket nem a sztálini birodalom, hanem a hazai csatlósai, és az õket kiszolgáló nagy tudású jogászok indukálták. Miként nem engedték a végrehajtó és törvényhozó hatalom letéteményesei a Montesquieu-féle elvek megvalósulását? Hogyan torzították el a magyarországi jogászság hivatásrendjeinek összetételét? Milyen beleszólással bírt a politikai rendõrség, majd az Államvédelmi Hatóság nem csupán a letartóztatottak, hanem a bírói, ügyészi és ügyvédi kar tagjainak életébe? A szerzõk megállapításait, kutatásuk összegzõ tanulságait több mint 1800 jegyzet támasztja alá. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Zinner Tibor Megfogyva és megtörve címû, 680 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 1200 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................................................................ Címe (város, irányítószám): .......................................................................................................................................................................... Utca, házszám: .................................................................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................................................................................. A megrendelõ (cég) adószáma: ................................................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

A szerkesztésért felelős: dr. Almási Eszter. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., www.mhk.hu). A kiadásért felelős: Majláth Zsolt László ügyvezető. Előfizetésben megrendelhető a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62., Pf. 357, fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. Előfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közreműködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233, e-mail: [email protected]). 2014. évi éves előfizetési díj: 17 640 Ft, fél évre: 9450 Ft, negyedévre: 5040 Ft.

HU ISSN 0133-8242 (Nyomtatott) HU ISSN 2063-1995 (Online) Nyomtatja: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 14.0640 – Lajosmizse

LXII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1680 Ft 4. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Utasítások

Recommend Documents