LXIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1680 Ft 1. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Utasítások

LXIII. ÉVFOLYAM

ÁRA: 1680 Ft

1. SZÁM

ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG H I VATA L O S L A PJ A

B U D A P E S T, 2015. január 31.

Tar talom oldal

Utasítások 1/2015. (I. 21.) LÜ utasítás az ügyészi szervezetben adományozható elismerésekről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2

Körlevelek 1/2015. (I. 31.) LÜ körlevél az általános, a szakági és a célvizsgálatokról szóló 1/2012. (VI. 30.) LÜ körlevél módosításáról . . . 6 1/2015. (I. 31.) együttes főov. körlevél a Vádképviseleti Informatikai Rendszerről szóló 2/2013. (VI. 30.) együttes főov. körlevél módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

Személyi hírek Kinevezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 Kinevezés módosítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Megbízás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Szolgálati viszony megszűnések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Halálozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25

Közlemények Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 Tárgy- és számmutató az Ügyészségi Közlöny 2014. évi évfolyamához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Melléklet

2

Ü G Y É S Z S É G I K Ö Z L Ö N Y • 2015. évi 1. szám

Utasítások

A legfőbb ügyész 1/2015. (I. 21.) LÜ utasítása az ügyészi szervezetben adományozható elismerésekről

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (3) bekezdése, továbbá Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 22. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – az ügyészségi alkalmazottak érdek-képviseleti szerveinek és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsának a véleményét figyelembe véve – a következő utasítást adom ki:

Az utasítás hatálya 1. § Az utasítás hatálya kiterjed Magyarország ügyészi szervei, továbbá az Országos Kriminológiai Intézet által foglalkoztatott ügyészségi alkalmazottakra, valamint az ügyészi szervezet érdekében kifejtett tevékenységért elismerésben részesülőkre.

Elismerések 2. § Az ügyészség feladatkörével összefüggő egyes kiemelkedő tevékenységek, teljesítmények elismerésére a legfőbb ügyész a) Kozma Sándor-díjat, b) Vargha Ferenc-díjat, c) Székely Ferenc-díjat, d) Magyar István-díjat, e) Ügyészségi Emlékgyűrűt, f ) emléktárgyat, g) Együttműködésért Emlékérmet, h) Eredményes Munkáért Oklevelet adományozhat.

Kozma Sándor-díj 3. §

(1) Kozma Sándor-díjban az az ügyészségi alkalmazott részesíthető, aki a) szakmai munkáját huzamosabb ideje kimagasló színvonalon végzi, b) jelentős érdemeket szerzett tudományos munkásságával, vagy c) életútja elismeréseként vált erre érdemessé. (2) A díjból évente legfeljebb tíz darab adományozható. (3) A díjban részesülő érmet és az adományozást igazoló okiratot kap. (4) Az érem bronzból készült, kör alakú. Átmérője 90 mm. Az érem első oldalán Kozma Sándor domborművű arcmása, körben „Kozma Sándor 1825–1897”, hátoldalán „Kozma Sándor-díj Alapítva: 1992. A magyar ügyészség megszervezője emlékére” felirattal. Az érem Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész alkotása, és Magyarország címerét ábrázoló díszdobozban van elhelyezve.


3

Vargha Ferenc-díj 4. §

(1) A Vargha Ferenc-díj az ügyészségi szolgálatban vagy az ügyészi szervezet érdekében kifejtett tevékenység során nyújtott kiemelkedő szakmai teljesítményért az ügyészségi alkalmazottnak adományozható elismerés. (2) A díjból évente legfeljebb tíz darab adományozható. (3) A díjban részesülő érmet és az adományozást igazoló okiratot kap. (4) Az érem bronzból készült, kör alakú. Átmérője 100 mm. Az érem első oldalán Vargha Ferenc domborművű arcmása, oldalt körben „Vargha Ferenc 1858–1940”, a hátoldalon köriratként felül „Vargha Ferenc-díj”, alul „A legfőbb ügyésztől”, a középmezőben paragrafusjellel díszítve „Az ügyészség »az anyagi igazság őre«.” felirattal. Az érem az ügyészség logóját ábrázoló díszdobozban van elhelyezve.

Székely Ferenc-díj 5. §

(1) Székely Ferenc-díjat az ügyészségi szervezetben eltöltött legalább kétéves ügyészségi szolgálati viszonnyal rendelkező, a szakmai munkában, a tanulmányokban, a tudományos tevékenységben és az ügyészség életében történő aktív szerepvállalás körében kimagasló teljesítményt nyújtó ügyészségi fogalmazó, alügyész, valamint első alkalommal határozott időre kinevezett ügyész kaphat. (2) A díjból évente legfeljebb öt darab adományozható. (3) A díjban részesülő Székely Ferenc arcképével ellátott oklevelet kap.

Magyar István-díj 6. §

(1) Magyar István-díj annak az ügyészségi alkalmazottnak adományozható, aki szakmai munkáját hivatástudattal és tartósan magas szakmai színvonalon végzi, vagy az ügyészség eredményes működését jelentős szakmai feladat végrehajtásával előmozdította. (2) A Magyar István-díjból évente legfeljebb negyven darab adományozható. (3) A díjban részesülő Magyar István arcképével ellátott oklevelet kap.

Ügyészségi Emlékgyűrű 7. §

(1) Az Ügyészségi Emlékgyűrű (a továbbiakban: Emlékgyűrű) az ügyészségi szolgálatban huzamos időn át nyújtott kiemelkedő munkateljesítményért adományozható elismerés. (2) Az elismerésben részesülő az Emlékgyűrű mellé az adományozást igazoló okiratot kap. (3) Az Emlékgyűrű vésett paragrafusjellel ellátott arany pecsétgyűrű, a női gyűrűn a paragrafusjel alsó ívében briliáns kővel. Az Emlékgyűrű díszdobozban kerül átadásra.

Emléktárgy 8. §

(1) A legfőbb ügyész az arra érdemes ügyészségi alkalmazottat munkássága, életútja vagy kiemelkedő szakmai teljesítménye elismeréseként emléktárgyban részesítheti. (2) Az emléktárgy művészeti alkotás (festmény, tűzzománc, kisplasztika stb.), díszkiadású könyv, óra, ékszer vagy más, nemesfémből készült tárgy lehet. Az elismerésben részesülő az emléktárgy mellé az adományozást igazoló okiratot kap. (3) Az emléktárggyal együtt az ügyészségi alkalmazottnak Eredményes Munkáért Oklevél (10. §) adható.

4


Együttműködésért Emlékérem 9. §

(1) Az Együttműködésért Emlékérem az ügyészi szervezettel való együttműködés során nyújtott kiemelkedő teljesítményért adományozható elismerés. (2) Az Együttműködésért Emlékéremből évente legfeljebb három darab adományozható. (3) Az elismerésben részesülő érmet és az adományozást igazoló okiratot kap. (4) Az érem bronzból készült, kör alakú. Átmérője 100 mm. Az érem első oldalán három paragrafusjel kapcsolódik össze, körben „Pro Cooperatione – Együttműködésért” felirattal, hátoldalán, középen „A legfőbb ügyésztől”, körben „Ab Accusatore Supremo Hungariae” felirattal. Az érem Kiss György szobrászművész alkotása, és az ügyészség logóját ábrázoló díszdobozban van elhelyezve.

Eredményes Munkáért Oklevél 10. §

(1) Az Eredményes Munkáért Oklevelet a munkáltatói jogkört gyakorló ügyészségi vezető a legfőbb ügyész nevében jelentős feladat színvonalas megoldása vagy hosszabb időn át végzett eredményes munka elismeréséül adományozhatja az arra érdemes ügyészségi alkalmazottnak. (2) Az évente kiadható oklevelek száma nem haladhatja meg az ügyészségi szervezeti egység – főügyészség esetében az alárendelt járási és járási szintű ügyészségekkel együtt számított – alkalmazotti létszámának öt százalékát.

Az adományozás és a visszavonás eljárási szabályai 11. §

12. § 13. §

14. §

(1) A 2. § a)–d), valamint h) pontjában meghatározott elismerések adományozásának időpontja általában az Ügyészség Napja. (2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a jogkörébe tartozó ügyészségi alkalmazottnak az Ügyészség Napján átadásra kerülő elismerésére minden év március 10. napjáig, egyébként pedig az adományozás okául szolgáló eseményt megelőző harmincadik napig tehet indokolt előterjesztést. (1) Az utasításban meghatározott díjakkal pénzjutalom jár. A pénzjutalom összegét a Melléklet határozza meg. (2) A díjat a legfőbb ügyész, az Eredményes Munkáért Oklevelet a munkáltatói jogkör gyakorlója, a többi elismerést a legfőbb ügyész vagy megbízottja adja át. (3) Az elismeréseket a Hivatalos Értesítőben és az Ügyészségi Közlönyben közzé kell tenni. (1) Díjat a legfőbb ügyész – erre irányuló javaslat nélkül – a 3. § (2) bekezdésében, a 4. § (2) bekezdésében, az 5. § (2) bekezdésében, valamint a 6. § (2) bekezdésében meghatározott kereten felül is adományozhat. A kereten felül legfeljebb öt-öt darab Kozma Sándor-díj, Vargha Ferenc-díj és Magyar István-díj, továbbá kettő darab Székely Ferenc-díj adományozható. (2) Kozma Sándor-díjban, Vargha Ferenc-díjban és Magyar István-díjban volt ügyészségi alkalmazott is részesíthető, ha az ügyészségi szolgálati viszonya nyugdíjazás miatt szűnt meg, és a 3. § (1) bekezdésében, a 4. § (1) bekezdésében vagy a 6. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel. (3) Kozma Sándor-díj, Vargha Ferenc-díj és Magyar István-díj „posztumusz” is adományozható annak, aki megfelelt a 3. § (1) bekezdésében, a 4. § (1) bekezdésében vagy a 6. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek. (4) A „posztumusz” adományozott díj és az azzal járó pénzjutalom átvételére az elismerésben részesített özvegye, leszármazója vagy a legfőbb ügyész által megjelölt hozzátartozója jogosult. (1) Nem részesíthető elismerésben az az ügyészségi alkalmazott, aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, illetve aki jogerős fegyelmi határozat vagy büntető bírósági ítélet hatálya alatt áll. (2) Méltatlanná válik az elismerésre az az ügyészségi alkalmazott a) akinek az ügyészségi szolgálati viszonya a bíróságnak vele szemben szabadságvesztést, közérdekű munkát kiszabó jogerős határozatával vagy büntetőeljárás során kényszergyógykezelését elrendelő jogerős határozattal, továbbá hivatalvesztés kimondásával, valamint hivatalvesztés, illetve elbocsátás fegyelmi büntetést kiszabó jogerős fegyelmi határozattal szűnik meg,

5


b) akivel szemben a bíróság jogerős határozattal elzárás büntetést szab ki, vagy c) akitől az elismerést jogerős fegyelmi büntetésként visszavonják. (3) A (2) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott esetben az elismerésre méltatlanná vált ügyészségi alkalmazottól az elismerést vissza kell vonni. (4) A legfőbb ügyész az Együttműködésért Emlékérmet visszavonhatja, ha az elismerésben részesített az ügyészség társadalmi megítélését hátrányosan érintő okból az elismerésre méltatlanná vált. (5) A visszavonást az Ügyészségi Közlönyben közzé kell tenni.

Záró rendelkezések 15. §

(1) Ez az utasítás a közzétételét követő harmadik napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti az ügyészi szervezetben adományozható elismerésekről szóló 3/1992. Legf. Ü. utasítás.

Dr. Polt Péter s. k.,

legfőbb ügyész

Melléklet az 1/2015. (I. 21.) LÜ utasításhoz

A pénzjutalom mértéke az ügyészi illetményalap a) százötven százaléka a Kozma Sándor-díj, b) százhúsz százaléka a Vargha Ferenc-díj, c) ötven százaléka a Székely Ferenc-díj, d) nyolcvanöt százaléka a Magyar István-díj esetében.

6


Körlevelek

A legfőbb ügyész 1/2015. (I. 31.) LÜ körlevele az általános, a szakági és a célvizsgálatokról szóló 1/2012. (VI. 30.) LÜ körlevél módosításáról

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 9. §-ának (3) bekezdése alapján a következő körlevelet adom ki:

1. Az általános, a szakági és a célvizsgálatokról szóló 1/2012. (VI. 30.) LÜ körlevél (a továbbiakban: Körlevél) 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „4. A legfőbb ügyészségi vizsgálatokra a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási főosztálya – a főosztályok évenként november 15-ig adott javaslata alapján – a legfőbb ügyész által jóváhagyott országos vizsgálati tervet készít, amit a fellebbviteli főügyészeknek és a főügyészeknek december 15-ig megküld.”

2. A Körlevél a következő 4/A. ponttal egészül ki: „4/A. A főügyész által elrendelhető általános, szakági és célvizsgálatokra vonatkozó vizsgálati terv készítését a főügyészség ügyrendjében kell szabályozni. A főügyészségi vizsgálati tervet a főügyészhelyetteseknek, az osztályvezetőknek, az osztályszervezetbe nem tartozó csoportvezetőknek, valamint a járási és a járási szintű ügyészségek vezetőinek kell megküldeni.”

3. A Körlevél 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „5. A vizsgálat vezetőjét és a szakvizsgálókat – az utóbbiakat szükség esetén a vizsgálat vezetőjének javaslata alapján – a saját hatáskörében a vizsgálat elrendelője jelöli ki.”

4. A Körlevél 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „10. A vizsgálat tapasztalatainak értékelésére, az összefoglaló jelentés megvitatására általában a vizsgálat elrendelője által összehívható értekezleten kerül sor. Ha a vizsgálat tapasztalatainak tárgyi súlya indokolja, akkor a vizsgálat elrendelőjének szolgálati felettese dönthet úgy, hogy az értékelés, illetve a megvitatás az általa összehívható értekezleten történjék. Az értékelésnek, illetve a megvitatásnak a szolgálati felettes által összehívható értekezlet elé utalását – szükség szerint – a vizsgálat elrendelője kezdeményezi.”

5. A Körlevél 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „11. A 10. pont szerint összehívott értekezletre – az összefoglaló, értékelő jelentés egyidejű megküldésével – meg kell hívni a vizsgálat vezetőjét, valamint a vizsgált ügyészi szerv és a részjelentéseket készítő szervezeti egységek vezetőit.”

6. A Körlevél 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „15. Az 1–2. pontban, illetve a mellékletben foglaltak alapján egy-egy konkrét kérdésben is folytatható vizsgálat (célvizsgálat), erre a körlevél rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.”

7. A Körlevél melléklete helyébe a Melléklet lép.

8. Ezt a körlevelet a közzétételét követő hónap első napjától kell alkalmazni.

9. Azoknak a főügyészségeknek, amelyeknek ügyrendje a vizsgálati terv készítésről nem rendelkezik, a közzétételtől számított tizenöt munkanapon belül kell az ügyrendjüket a megfelelő szabályokkal kiegészíteniük.

Dr. Polt Péter s. k.,

legfőbb ügyész


7

Melléklet az 1/2015. (I. 31.) LÜ körlevélhez

„Melléklet az 1/2012. (VI. 30.) LÜ körlevélhez

1. A nyomozás felügyeleti és vádelőkészítési tevékenység főbb kérdései a) a bűnözési adatok értékelése, b) a fokozott ügyészi felügyelet gyakorisága, módszerei és hatékonysága, az ilyen ügyekben folytatott nyomozások eredményessége, c) a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések megalapozottsága és törvényessége, d) a garanciális eljárási szabályok érvényesülése, e) az eljárás gyorsítását szolgáló jogintézmények alkalmazása, f ) a kész nyomozati anyagok feldolgozásának időszerűsége, a Be. 216. §-ának (1) bekezdésében felsorolt intézkedések megalapozottsága, g) az intézkedések szakmai megítélése (tényállás megállapítása, minősítése és egyéb jogkérdésekben való állásfoglalás), h) a másodfokú eljárás szakmai értékelése, i) a bűnözés megelőzése érdekében kifejtett szakmai tevékenység.

2. A vádképviseleti tevékenység főbb kérdései a) a vádképviseleti tevékenység (tárgyalási tevékenység intenzitása, indítványok eredményessége), b) a vádemelések megalapozottsága, c) a vádelejtési és a fellebbezési gyakorlat, d) a másodfokú ügyészi tevékenység értékelése, e) az első fokon jogerőre emelkedett ügyek és a büntetéskiszabási gyakorlat, f ) a büntetőeljárás gyorsítását, időszerűségét biztosító eljárási jogintézmények érvényesülése, g) a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések gyakorlata, h) a rendkívüli perorvoslatok kezdeményezése, i) egyes bűncselekmények vagy bűncselekménytípusok jogalkalmazói gyakorlatának, új jogintézmények bevezetése következményeinek áttekintése.

3. A büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi tevékenység főbb kérdései a) a büntetés-végrehajtási adatok értékelése, b) a vizsgálati, ellenőrzési kötelezettségek teljesítésének időszerűsége és színvonala, c) a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettség teljesítésének gyakorlata, d) a panaszok, kérelmek, beadványok vizsgálatának, intézésének értékelése, e) a büntetés-végrehajtási bírói eljárásban való részvétel, az ügyészi indítványok megalapozottsága, a fellebbezési gyakorlat, f ) a jogszabálysértés megszüntetése érdekében tett intézkedések indokoltsága és hatékonysága.

4. A gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények miatt indult büntetőeljárások tekintetében a speciális anyagi és eljárási szabályok érvényesülése.

5. A közérdekvédelmi tevékenység főbb kérdései a) az ügyészi intézkedésre irányuló kérelmek, közérdekű bejelentések, panaszok, jogsértésre utaló jelzések száma és tárgya, azok elbírálásának megalapozottsága, b) a pert megelőző felhívások szakmai értékelése, c) a perindítási jog gyakorlata, a tárgyalási tevékenység értékelése, d) a jogorvoslatok előterjesztésének megalapozottsága, e) az eljárás kezdeményezéseknek és az ügyészi jelzés kiadásának gyakorlata, f ) a szabálysértési ügyekkel kapcsolatos feladatok (panaszok elbírálása, felhívás, bíróság előtti indítvány) ellátásának szakmai értékelése.

8


6. A funkcionális tevékenység főbb kérdései a) a vezetés módszerei és színvonala, b) az alárendelt ügyészi szervek irányításának hatékonysága, c) a vezető személyügyi munkája, a fogalmazóképzés gyakorlata, d) a munkaügyi ügyintézés – elsődlegesen a tisztviselők, írnokok, fizikai alkalmazottak kinevezésének – szabályszerűsége, az ügyészségi (szolgálati és nyugdíjas ügyészi) igazolványokkal kapcsolatos teendők ellátása, e) az ügyvitel (ideértve az irattári rendet és az iratok selejtezésének a gyakorlatát is), a nyilvántartás, a statisztikai és az informatikai feladatok ellátása, f ) a munkavégzéshez szükséges szakmai kiadványok (periodikák és könyvek, elektronikus jogszabály-nyilvántartó és -visszakereső programok biztosítottsága), g) a bevételi és a kiadási előirányzatok tervezésének megalapozottsága, h) a finanszírozási rend, a likviditási nehézségek köre, i) a kincstári rendszer működésével kapcsolatos tapasztalatok, j) az előirányzat felhasználási keretszámla szabályszerű vezetése, a bizonylati rend és fegyelem betartása, k) az előirányzat-maradvány keletkezésének okai, az elszámolás és a felhasználás szabályszerűsége, l) a törvény szerinti illetmények, munkabérek és egyéb személyi juttatások alakulása, m) az eszközgazdálkodás, az üzemeltetési és fenntartási kiadások alakulása, a beszerzések rendje, n) a kiküldetési költségek alakulása, o) a szakmai szolgáltatások elszámolásának rendje, p) az ügyészség elhelyezési körülményei, a más szervekkel történő közös elhelyezés szerződéses feltételei, q) a biztonság – ideértve az informatikai biztonságot is –, az adatvédelem – ezen belül a minősítettadatvédelem –, a munka- és tűzvédelem, a foglalkozás-egészségügyi ellátás helyzete, az ügyészi szerv honvédelmi, polgári védelmi és katasztrófavédelmi feladatainak ellátása, továbbá r) a sajtóval való kapcsolattartás.”

A Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztálya, valamint az Informatikai Főosztály vezetőjének 1/2015. (I. 31.) együttes főov. körlevele a Vádképviseleti Informatikai Rendszerről szóló 2/2013. (VI. 30.) együttes főov. körlevél módosításáról

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 9. §-ának (3) bekezdésében és a Vádképviseleti Informatikai Rendszer bevezetéséről szóló 16/2007. (ÜK. 12.) LÜ utasítás 3. §-ában kapott felhatalmazás alapján – a Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya vezetőjével egyetértésben – a következő körlevelet adjuk ki:

1. A Vádképviseleti Informatikai Rendszerről szóló 2/2013. (VI. 30.) együttes főov. körlevél melléklete helyébe a Melléklet lép.

2. A körlevél rendelkezéseit 2015. február 1-jétől kell alkalmazni.

Dr. Sinku Pál s. k.,

Dr. Nagy Tibor s. k.,

főosztályvezető ügyész

főosztályvezető ügyész

9


Melléklet a 1/2015. (I. 31.) együttes főov. körlevélhez

„Melléklet a 2/2013. (VI. 30.) együttes főov. körlevélhez TÁJÉKOZTATÓ a Vádképviseleti Informatikai Rendszerben történő adatszolgáltatáshoz A Vádképviseleti Informatikai Rendszerben (VIR) azokról a terheltekről kell vádképviseleti adatlapot (a továbbiakban: V lap) kitölteni, akikkel szemben az ügyész vádat emel. Az adatok országos feldolgozása és a központi információ szolgáltatás a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályán történik.

I. ÁLTALÁNOS KITÖLTÉSI SZABÁLYOK 1. A vádképviseleti tevékenységet mérő adatszolgáltatási rendszer alapvető megfigyelési egysége a vádlott. A rendszer vádlottanként információkat szolgáltat a vád tárgyává tett, illetve a bírósági határozatokban megállapított bűncselekményről vagy bűncselekményekről és a fontosabb eljárási cselekményekről. 2. A statisztikai adatokat ennek megfelelően egyénileg, minden egyes vádlottra vonatkozóan külön-külön V lapon kell felvenni az ügyben érdemi intézkedést tett ügyész megállapításai, illetve az iratok alapján. 3. Az adatlapot elektronikus formában, az erre a célra kialakított programmal kell kitölteni. 4. Az adatlap végigkíséri a büntetőügyet a vádemeléstől az ügy jogerős befejezéséig. 5. Első fokon eljáró ügyészségnek a vádképviseletet első fokon ténylegesen ellátó ügyészi szervet kell tekinteni. 6. Az adatlapokat vagy a vádat elkészítő, illetve a büntetőbírósági tevékenységet ellátó ügyész, vagy az ügyész utasításai alapján – az adott ügyészségi egység vezetője által erre a feladatra kijelölt – ügyészségi alkalmazott (a továbbiakban: kitöltő) tölti ki. Amennyiben az adatlapokat ügyészségi alkalmazott tölti ki, az ügyésznek minden olyan információt, adatot a rendelkezésére kell bocsátani, amelyek a lapok pontos kitöltéséhez szükségesek, a kitöltéssel kapcsolatban felmerült problémák esetében pedig az ügyészségi alkalmazott az ügyésztől köteles utasítást kérni. 7. A V lap 1., 2., 3. és 4. fejezetében, a „K” tábla 1-2. soraiban, és a „D” táblázat 1–2. oszlopaiban az első fokú kitöltő szolgáltat adatokat. A V lap 5. fejezetében, a „K” tábla 3. sorában és a „D” táblázat 3–4. oszlopaiban a másodfokú kitöltő, a 6. fejezetében, a „K” tábla 4. sorában és a „D” táblázat 5-6. oszlopaiban pedig a harmadfokú kitöltő szolgáltat adatokat. A V lap „A vádlott előélete és cselekményei” című oldalán az a szintű kitöltő szolgáltat adatokat, akinél az eljárás jogerősen befejeződik. 8. Az adatlap kitöltése az adatközléssel fejeződik be. Az adatközlés az adatlap első oldalának jobb felső sarkában lévő „Jogerős”, „PMV” vagy „HK” válaszlehetőségek egyikének kijelölésével történik. Az adatközlésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha az ügyész hivatalosan tudomást szerzett a jogerőre emelkedés tényéről. Ebben az esetben az adatközlést 5 napon belül el kell végezni. Hatályon kívül helyezés esetén – függetlenül attól, hogy az másod-, vagy harmadfokon történt – a megismételt eljárásban új adatlapot kell kiállítani, és az adatszolgáltatást az eljárás érdemi és jogerős befejezésekor az általános szabályok szerint kell teljesíteni. 9. Ha az ügyben bármelyik vádlottal szemben befejeződik az első-, vagy másodfokú eljárás, illetve megtörténik az adatközlés, az ügyben eljárt ügyész utasítást ad az irodának, hogy e tényt rögzítse a büntetőjogi szakág számítógépes ügyviteli rendszerében.

10


10. Áttétel, egyesítés és elkülönítés esetén az alábbiak szerint kell eljárni: Ha még nem kezdődött meg az adatlap kitöltése, akkor az eljárást tovább folytató ügyészi szerv kezdi meg annak kitöltését. Áttétel esetén az 1/1. pontban a saját ügyszámát, az 1/2. pontban pedig az előzőleg eljárt ügyészség megnevezését és ügyszámát kell feltüntetni. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha a vádat elkészítő ügyészség az iratokat – a vádképviselet ellátása végett – másik ügyészségnek küldi meg. Ha a korábban eljáró ügyészség már megkezdte az adatlap kitöltését, a megkezdett adatlapot törölni, vagy módosítani kell, amit kizárólag az Informatikai Főosztály végezhet el. Ezért az eljáró ügyészség kitöltőjének az adatlap törlését vagy módosítását rövid úton kezdeményezni kell az Informatikai Főosztályon. Ha olyan megkezdett adatlap kitöltését kell bármely ügyészi szervnek folytatni, amely adatlaphoz a szervezeti felépítésre figyelemmel nem fér hozzá (pl. kijelölés folytán nem az eredetileg illetékes felettes ügyészség), akkor az adatlap tárolási helyének informatikusa ideiglenes hozzáférést biztosít a ténylegesen eljáró kitöltő részére. Az ideiglenes hozzáférés biztosítását a kitöltő kezdeményezésére a két érintett szervezeti egység informatikusa intézi. Az adatközlés megtörténte után az ideiglenes hozzáférési jogot meg kell szüntetni. 11. Ha a Kúria a felülvizsgálati (jogorvoslati) eljárásban hatályon kívül helyezi az alapügyben hozott ügydöntő határozatot, és új eljárás lefolytatását rendeli el, az új számra iktatott megismételt eljárásban új V lapot kell kiállítani az általános szabályok szerint. Az új V lapon az 1.16. rovatban az igen választ kell megjelölni. A perújítási eljárás során csak abban az esetben kell az új számra iktatott ügyben új V lapot kiállítani, ha a bíróság a perújítást alaposnak találva hatályon kívül helyezi az alapügyben hozott ügydöntő határozatot, és új ítéletet hoz. Az adatlap 1.16. rovatában ekkor is az igen választ kell megjelölni. E két utóbbi esetben (felülvizsgálati eljárás és perújítás) a korábban „JOGERŐS” jelzéssel ellátott adatlapok alapján rögzített vádlotti adatokat a statisztikusnak törölni kell az adatbázisból. Erre a kitöltőnek írásban utasítást kell adni, és ugyanitt fel kell tüntetni a régi iktatószámot is. 12. Amennyiben az ügyész a vádat elejtette, de a pótmagánvádló fellépett, az adatlapot úgy kell kiállítani, mintha az ügyész vádelejtésére figyelemmel a bíróság megszüntette volna az eljárást, azzal az eltéréssel, hogy a „PMV” válaszlehetőség megjelölésével kell az adatszolgáltatást teljesíteni. Ha utóbb az ügyész a pótmagánvádlótól átveszi a vád képviseletét, új adatlapot kell kiállítania, majd az általános szabályok szerint kell eljárnia. 13. Ha a büntetőeljárás során a bűncselekményi értékhatárok a törvény erejénél fogva módosulnak, és erre figyelemmel a bíróság az eljárást a tárgyalás előkészítése során megszünteti [Be. 267. § (1) bekezdés a) pont], és az iratokat átteszi a szabálysértési hatóságnak (Be. 264. §), az adatlapot az alábbiak szerint kell kitölteni: A 3/2. pontban a „megszüntetés minden más okból” választ kell bejelölni, az 1/4. kérdés 1. oszlopában a vád tárgyává tett bűncselekményt kell megjelölni, 2. oszlopában a „megszüntetés egyéb okból” választ kell feltüntetni. Ha az értékhatár módosulása miatt a tárgyaláson kell felmentésre indítványt tenni azzal, hogy a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény, hanem szabálysértés, akkor az alábbiak szerint kell eljárni: Az 1/4. kérdés 1. oszlopában a vád tárgyává tett bűncselekményt kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy utóbb az ügyész végindítványában felmentésre tett indítványt. A 4/6. pontban azt kell jelezni, hogy az ügyész a vádat „megváltoztatta”. Az 1/4. kérdés 2. oszlopában a felmentés mellett szabálysértés megállapítása ügyészi indítvánnyal egyezően választ kell megjelölni. Ebben az esetben a „D” táblában nem kell adatot közölni. Az ilyen módon befejezett ügyek adatlapjai eredményes vádemelésként kerülnek elszámolásra. 14. Az adatlapon szereplő kérdéseket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: – számjeggyel megadható válaszok: valaminek az értékét, számszerűségét fejezi ki, – dátum: első négy számjegye az évet, a következő kettő a hónapot és az utolsó kettő a napot jelzi, mindig múltbeli, valós időpont lehet,

11


– adatlapon előre feltüntetett válaszok: a helyes válasznak megfelelően egyet vagy többet kijelölve kell válaszolni, igen-nem válaszlehetőség megválaszolatlanul hagyása nemleges válasznak minősül, – táblázat: a helyes válasznak vagy válaszoknak megfelelő vízszintes és függőleges oszlop találkozási pontjába kell „X” jelet vagy jeleket elhelyezni. 15. Az elektronikus adatlap adattartalmáért a jogerősítést elvégző (adatszolgáltató) felel.

II. RÉSZLETES KITÖLTÉSI TÁJÉKOZTATÓ (A kérdésekre a fejezetek számával, majd azon belüli sorszámával történik a hivatkozás. Ahol a kérdés sorszámmal külön nem jelölhető, lemásolt formájával hivatkozunk.)

1. ALAPADATOK 1/1. Új adatlap létrehozásakor automatikusan kitöltésre kerül az első fokon eljáró ügyészség. 1/2. Mindig azt az ügyészséget kell megjelölni, ahonnan az irat érkezett, tehát az ügyben esetleges korábbi áttételek figyelmen kívül maradnak. 1/3. A nyomozást befejező és az iratokat az eljáró ügyészségnek megküldő nyomozó hatóság megnevezését és iktatószámát kell feltüntetni. 1/5. (Pót)magánvádlótól átvett vádképviselet esetén azonos az 1/6. pontban megadott időponttal. 1/6. Itt az iratoknak a vádemelést, illetve az esetlegesen az 1/7/1. (1/7/2.) pontban megjelölt intézkedéseket megelőző utolsó ügyészségre történő érkezés időpontját kell feltüntetni, még akkor is, ha az eredetileg benyújtott vád alapján a bíróság törvényes vád hiányában megszüntette az eljárást, és az ügyész az ügyben újabb vádiratot nyújtott be. Ha a nyomozást is és a vádemelést is ugyanaz az ügyészi szerv végzi (pl. nyomozó ügyészség), akkor az iratoknak az első fokú ügyészségre történő érkezésének dátumaként az utolsó iratismertetés időpontját kell megjelölni. Ha az ügyész a Be. 216. § (1) bekezdés a) pontja alapján további nyomozati cselekményt végez, itt az általa a (4) bekezdés alapján biztosított iratismertetés időpontját kell feltüntetni. (Pót)magánvádlótól átvett vádképviselet esetén azt az időpontot kell feltüntetni, amikor a vádképviselet átvételére irányuló kezdeményezés az ügyészségre érkezett. Az itt feltüntetett dátum nem lehet későbbi az 1/7/1. (1/7/2.) pontban, illetve az 1/8. pontban megjelölt dátumoknál. 1/7/1., 1/7/2. E kérdésekre akkor kell válaszolni, ha a vádemelést megelőzően vádemelés elhalasztására, közvetítői eljárás lefolytatására, nyomozás felfüggesztésére vagy megszüntetésére került sor. (Nem rögzíthető itt a közvetítői eljárás lefolytatására irányuló indítvány elutasításáról szóló ügyészi határozat kézbesítésének időtartama.) Kezdő időpontként az ügyészi intézkedés dátumát, befejező időpontként pedig a vádemelés szükségességét megalapozó információnak az ügyészség tudomására jutásának dátumát kell feltüntetni. Az 1/7/2. sort abban az esetben kell kitölteni, ha az érintett vádlottal szemben egymást követően több itt megjelölt intézkedés történt. Az itt közölt adat azt a célt szolgálja, hogy a tényleges ügyészi ügyintézési időbe (mely az 1/6. és 1/8. pontokban megjelölt időpontok közötti különbség) ne számítsuk be azt az időtartamot, amely a büntetőeljárásról szóló törvényben megjelölt egyes jogintézmények alkalmazásából kifolyólag, az ügyésztől függetlenül telik.

12


1/8. Ha ismételt vádemelésre került sor (pl. a bíróság törvényes vád hiányát állapította meg, és az ügyész utóbb újabb vádat emelt) itt a legkorábbi vádemelés időpontját kell feltüntetni. Ugyancsak az első vád időpontját kell feltüntetni, ha utóbb az ügyész újabb elkövetővel szemben nyújt be vádiratot. Ha bíróság elé állításra kerül sor, a feljegyzés dátumát kell ebben a rovatban feltüntetni. (Pót)magánvádlótól átvett vádképviselet esetén a vád átvételének időpontját kell feltüntetni. Az itt feltüntetett dátum minden esetben későbbi, mint a 1/7/1. (1/7/2.) pontban megjelölt időpontok. 1/9. Az elkövető nemének, születési dátumának és állampolgárságának adatait tartalmazza. Kettős állampolgárságú vádlottat, ha az egyik állampolgársága magyar, magyar személyként kell jelölni. Ha a kettős állampolgár egyik állampolgársága sem magyar, akkor a jellemzőbb állampolgárságot kell megjelölni (pl. a tartózkodási helye vagy az anyanyelve szerintit). 1/13. Gyermekkorú az elkövető, ha legalább egy cselekményét gyermekkorúként követte el. Fiatalkorú az elkövető, ha legalább egy cselekményét fiatalkorúként követte el.

2. A VÁDEMELÉS 2/1. Az „igen” választ abban az esetben kell bejelölni, ha ténylegesen sor került a bíróság elé állításra, még abban az esetben is, ha az a 2/1/a. pontban meghatározott okokból meghiúsult. 2/1/a. Csak abban az esetben kell kitölteni, ha a bíróság visszaküldte az iratokat az ügyésznek. Bizonyítási eszköz hiányaként kell megjelölni, ha a vádlott, vagy tanú, szakértő a tárgyaláson nem jelent meg és ezért küldte vissza az iratokat a bíróság az ügyésznek. 2/2. Eredményes bíróság elé állítás esetén itt „nem” választ kell adni, ha viszont a bíróság elé állítás meghiúsult (lásd 2/1/a. pont), és utóbb az ügyész vádat emelt, „igen” választ kell adni. Amennyiben az ügyben nem történt bíróság elé állítás, értelemszerűen az „igen” választ kell megjelölni. A 2/1. és 2/2. pontban egyidejűleg megadott „igen” válasz csak akkor lehetséges, ha a 2/1/a. pontban megjelölt valamelyik ok is fennáll. A 2/1. és 2/2. pontban egyidejűleg megadott „nem” válasz csak akkor lehetséges, ha az 1/17. pontban „igen” a válasz. A 2/4. kérdés az ügyész indítványára irányul, és mindig a vádirat tartalmának megfelelő választ kell adni. A 2/4/a. kérdésre a bíróság döntésének megfelelő választ kell adni. Itt csak akkor lehet az „igen” választ megjelölni, ha az ügyész a vádiratban indítványozta a tárgyalás mellőzését (a 2/4. kérdésre a válasz „igen”), de a bíróság ennek ellenére tárgyalást tűzött ki. Ha az ügyész indítványozta a tárgyalás mellőzését, és a bíróság így is járt el, itt a „nem” választ kell megjelölni. A 2/4/b. kérdésre csak akkor lehet „igen” választ adni, ha az első fokú bíróság az ügydöntő határozatot tárgyalás mellőzésével hozta (függetlenül az ügyész indítványától), és a határozat jogerőre is emelkedett. Ha e két feltétel közül az egyik nem teljesül, akkor itt „nem” választ kell adni. A 2/4/c. kérdésre csak akkor kell válaszolni, ha a tárgyalás mellőzésével hozott határozat nem emelkedett jogerőre (a 2/4/b. kérdésre adott válasz „nem” volt). Ha azért került sor a tárgyalás tartására, mert a tárgyalás mellőzésével hozott bírósági határozatot a vádlott nem vette át, akkor itt a„a vádlott, védő, más jogosult kérelmére”válaszlehetőséget kell választani. 2/5. Csak abban az esetben kell „igen” választ adni, ha az ügyész úgy emelt vádat, hogy a vádlott – még a vádemelés előtt – lemondott a tárgyalásról.

13


3. TÁRGYALÁS ELŐKÉSZÍTÉSE 3/2. Csak a jogerős bírósági döntéseket kell közölni, függetlenül attól, hogy a bíróság tartott-e előkészítő ülést (3/1. kérdés) vagy sem. Ha a bíróság az előkészítő eljárásban olyan határozatot hoz, amely az eljárás befejezését eredményezi (megszüntetés), a határozat számát és keltét a 4/1., illetve a 4/2. pontokban kell közölni. Ha a bíróság törvényes vád hiányában szüntette meg jogerősen az eljárást, az adatszolgáltatást csak akkor kell „Jogerős” megjelöléssel elvégezni, ha az ügyész utóbb nem nyújt be újabb vádat. Ez esetben a V lap 1/4. kérdésének második oszlopában a törvényes vád hiányában történő megszüntetést kell feltüntetni. Ha viszont az ügyész utóbb vádat emel, az adatokat ekkor még nem kell közölni, hanem csak az újabb vád benyújtását jogerősen elbíráló bírósági határozat meghozatalakor, az ott hozott döntésnek megfelelően. E rovatban azonban ekkor is jelölni kell a törvényes vád hiányában történt jogerős megszüntetés tényét. Ha az ismételten benyújtott vád alapján a bíróság előkészítő szakban megszünteti az eljárást, pl. ítélt dolog címén, akkor itt csak a „megszüntetés törvényes vád hiányában” választ kell bejelölni, és a V lap 1/4. kérdésének 2. oszlopában „a bűncselekményt korábban már jogerősen elbírálták” választ kell feltüntetni. Ha a törvényes vád hiánya miatti jogerős megszüntetésre figyelemmel megtörtént az adatszolgáltatás, de utóbb az ügyész mégis vádat emel, a korábban szolgáltatott adatokat a statisztikus közreműködésével módosítani kell. Ebben az esetben a vádemelés dátuma az eredetileg benyújtott vád dátuma marad, de a „4. Az első fokú eljárás” című fejezettől az adatokat a lefolytatott eljárásnak megfelelően módosítani kell.

4. AZ ELSŐ FOKÚ ELJÁRÁS 4/2. Itt a bírósági határozaton feltüntetett dátumot kell megjelölni. 4/6. A vádat az ügyész „kiterjesztette” válaszlehetőséget akkor kell alkalmazni, ha az ügyész olyan új tényeket tesz vád tárgyává, amelyek újabb bűncselekmény megállapítására alkalmasak, vagy súlyosabb minősítést eredményeznek. Az ezektől eltérő, de jogi minősítésbeli változást eredményező módosítások esetében a „megváltoztatta” válaszlehetőséget kell megjelölni. 4/8. Csak abban az esetben kell a kérdésre válaszolni, ha a polgári jogi igény elbírálására az ügyész indítványt tett. (Nem kell válaszolni a kérdésre, ha a bíróság a polgári jogi igényről a sértett indítványára döntött.) 4/10. Ha az adatszolgáltatást követően a vádlott, védő, vagy más érdekelt utólag igazolási kérelemmel együtt jelent be fellebbezést, és ennek a bíróság helyt ad, az adatlapot utólag módosítani kell. Ennek során a jelen pontban meg kell jelölni a fellebbezés tényét, és az adatlapot a további eljárásnak megfelelően kell kiegészíteni, melyet a statisztikus közreműködésével kell elvégezni. Ha a bejelentett ügyészi fellebbezést az első fokú ügyészség vezetője visszavonja, akkor itt az ügyészi fellebbezés tényét nem kell közölni.

A „K” tábla A kényszerintézkedésekről legfeljebb négy esetben kell nyilatkozni, minden alkalommal meghatározott időpontra nézve. A táblázat tehát nem tartalmazza a kényszerintézkedéseknek az egyes időpontok közötti alakulását. (Pl.: Ha az előzetes letartóztatás elrendelésére, majd megszüntetésére a tárgyalás előkészítését követően, de az első fokú bírósági határozat meghozatalát megelőzően kerül sor, az előzetes letartóztatás elrendelésének ténye nem szerepel a táblázatban.)

A „D” tábla Ha a bíróság a tárgyalás előkészítése során megszüntető határozatot hoz, amelyben a vádlottat megrovásban részesíti, akkor a „D” tábla 2. oszlopát nem kell kitölteni, és az 1/4. kérdés 2. oszlopában a „megrovás alkalmazása előkészítő szakban” választ kell megjelölni.

14


Ha a bíróság a vádlottal szemben a tárgyaláson hoz megszüntető határozatot, és a vádlottat egyúttal megrovásban részesíti, a „D” tábla 3. pontjának 2. oszlopában ezt jelölni kell, az 1/4. kérdés 2. oszlopában a vádlott terhére megállapított bűncselekményt kell feltüntetni. Ha a bíróság a vádlottal szemben az 1978. évi IV. törvény szerint pénzmellékbüntetést szabott ki, azt pénzbüntetésként kell rögzíteni.

A vádlott előélete és cselekményei 1/15.a., 1/15.b. Az elkövető előéletére vonatkozó választ a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 9–20. §-ában meghatározott nyilvántartások (Bűntettesek nyilvántartása, Hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása) adataira figyelemmel kell megadni. 1/4. Itt öt adatpárról (vád és ítélet) kell nyilatkozni: (1) a vádlott által elkövetett bűncselekmények száma, (2) az alkalmazott jogszabály (az 1978. évi IV. törvény vagy a 2012. évi C. törvény), (3) a bűncselekmény sorszáma, (4) az elkövetett bűncselekmény minősítése, (5) a kiegészítő adat. Egynél több bűncselekmény esetén a (3)–(5) adatpárok bűncselekményenként ismétlődnek. A legsúlyosabb fenyegetettségű, egyenlő fenyegetettség esetén a legjellemzőbb bűncselekményt kell elsőként feltüntetni. Az adatpárok vád szerinti oldalán (1. oszlop) a jogerős bírósági döntést megelőző ügyészi álláspontot (végindítvány), a jogerős bírósági határozat szerinti oldalán (2. oszlop) a jogerős bírósági döntést kell közölni. A jogerős bírósági határozatban szereplő bűncselekmények számának meghatározásához a bírósági határozatot kell irányadónak tekinteni. Itt minden bűncselekményt számba kell venni, amelyről a bíróság bármilyen módon (marasztalás, felmentés, megszüntetés) rendelkezett. Az ide kerülő szám nem feltétlenül azonos a vád szerint elkövetett bűncselekmények számával, mert ha a bíróság egység helyett halmazatot állapított meg, vagy halmazat helyett egységet, akkor ez a két szám között eltérést eredményez. A (3)–(5) adatpárokban a vád, illetve a jogerős bírósági határozatok szerinti bűncselekmények megjelölése az alábbiak szerint történik: – a cselekményeket folyamatos sorszámozással kell ellátni, – a bűncselekményeket a Btk. megfelelő hivatkozása, illetve a szöveges meghatározás alapján kell kiválasztani, – meg kell jelölni a megfelelő kiegészítést: három egymástól független, de az elkövetett cselekményhez kapcsolódó tényről kell nyilatkozni (az elkövetett cselekmény befejezett vagy kísérlet, e cselekmény vonatkozásában a terhelt különös visszaeső vagy sem, illetve erőszakos többszörös visszaeső vagy sem). Itt 8 válaszlehetőség közül kell kiválasztani a megfelelőt: „1: a bűncselekmény befejezett, a vádlott a cselekményben nem különös visszaeső és nem erőszakos többszörös visszaeső 2: a bűncselekmény kísérlet, a vádlott a cselekményben nem különös visszaeső és nem erőszakos többszörös visszaeső 3: a bűncselekmény befejezett, a vádlott a cselekményben különös visszaeső, de nem erőszakos többszörös visszaeső 4: a bűncselekmény kísérlet, a vádlott a cselekményben különös visszaeső, de nem erőszakos többszörös visszaeső 5: a bűncselekmény befejezett, a vádlott a cselekményben erőszakos többszörös visszaeső, de nem különös visszaeső 6: a bűncselekmény kísérlet, a vádlott a cselekményben erőszakos többszörös visszaeső, de nem különös visszaeső 7: a bűncselekmény befejezett, a vádlott a cselekményben különös visszaeső és erőszakos többszörös visszaeső 8: a bűncselekmény kísérlet, a vádlott a cselekményben különös visszaeső és erőszakos többszörös visszaeső”

15


Amennyiben a vád tárgyát és a jogerős bírósági határozatot, kettőnél több azonos minősítésű bűncselekmény alkotja, akkor mellőzhető az ismétlődések felsorolása. Ebben az esetben csak az első és az utolsó előfordulást kell feltüntetni. Ha a bíróság a vádban megjelölt bűncselekmény egység helyett halmazatot állapít meg, akkor a 2. oszlopban egymást követően, emelkedő sorszámmal kell feltüntetni a bűncselekményeket, ugyanakkor az 1. oszlop megfelelő soraiban csak a sorszámot kell megismételni. Ha a bíróság halmazat helyett egységnek minősíti a bűncselekményeket, az 1. oszlopban kell a halmazatot képező bűncselekményeket növekvő sorszámmal ellátva felsorolni, és ilyenkor a 2. oszlop megfelelő soraiban kell csak a sorszámot megismételni. Mivel a bűncselekmények összetartozását nem a sorszámok, hanem a sorok határozzák meg, nincs jelentősége annak, hogy az 1. és a 2. oszlopban feltüntetett sorszámok eltérnek egymástól, ha a bíróság egység helyett halmazatot, vagy halmazat helyett egységet állapít meg. Felmentés esetén a 2. oszlopban a következő válaszok alkalmazhatók: – bűncselekmény hiányában, – felmentés mellett szabálysértés megállapítása, – felmentés mellett szabálysértés megállapítása ügyészi indítvánnyal egyezően, – felmentés mellett a bíróság kényszergyógykezelést rendelt el, – felmentés mellett a bíróság kényszergyógykezelést rendelt el ügyészi indítvánnyal egyezően, – a cselekményt nem a vádlott követte el, – bebizonyítottság hiányában, – jogos védelem címén, – megelőző jogos védelem címén, – egyéb okból. Megszüntetés esetén a 2. oszlopban a következő válaszok alkalmazhatók: – elbírálás mellőzése, – vádelejtés, ha pótmagánvádló fellépésének nincs helye vagy a pótmagánvádló nem lépett fel, – vádelejtés, ha az ügyben pótmagánvádló lépett fel, – elévülés (az ügyész elévült bűncselekmény miatt emelt vádat), – elévülés (bírói szakban), – magánindítvány, feljelentés vagy kívánat hiánya, – megrovás alkalmazása előkészítő szakban, – tartás elmulasztása miatt indított ügyben, – kábítószerrel visszaélés miatt indított ügyben, – a vád nem törvényes, – tevékeny megbánás, – a bűncselekményt korábban már jogerősen elbírálták, – egyéb okból.

5. A MÁSODFOKÚ ELJÁRÁS 5/17., 5/20. Az eltérő tényállás megállapítására irányuló ügyészi indítvány, illetve a bíróság által eltérő tényállás megállapítása válasz akkor választható, ha ennek következménye felmentés, vagy megszüntetés.

6. A HARMADFOKÚ ELJÁRÁS 6/14. Amennyiben a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyezte a másodfokú bíróság döntését, a „HK2” választ kell adni. Ha a harmadfokú bíróság az első és másodfokú bíróság határozatait helyezte hatályon kívül, „HK1” választ kell adni.

16


7. ADATLAPOK Elrendelte a 16/2007. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (OSAP 1523 nytsz.)

JOGERŐS!

VÁDKÉPVISELETI „V” LAP 2015. február 1-től MEGJEGYZÉS: ………………………………………………………………………………

………RENDŰ VÁDLOTT

1. ALAPADATOK 1. Az első fokon eljáró (fő)ügyészség: ….………………………… iktatószám: 2. Áttétel esetén az előzőleg eljárt (fő)ügyészség: …………………. iktatószám: 3. Eljáró nyomozó hatóság:…………………….…………………… iktatószám: 5. A nyomozás elrendelésének dátuma: ………………………………………….. 6. Az iratok első fokú ügyészségre érkezésének dátuma: ……………………….

│ │ │ │ │

│ │ │ │ │

│ │ │ │ │

│ │ │ │ │

│ │/│ │ │/│ │ │/│ │/│ │ │/│ │

│ │ │ │ │ │ │/│ │/│

│ │ │ │ │

Ügyésztől független ügyintézési idő: 7/1. │ │ │ │ │ / │ │ │ / │ │ │-tól │ │ │ │ │ / │ │ │ / │ │ │-ig, melynek oka: – vádemelés elhalasztása, – közvetítői eljárás, – felfüggesztés,

– megszüntetés.

7/2. │ │ │ │ │ / │ │ │ / │ │ │-tól │ │ │ │ │ / │ │ │ / │ │ │-ig, melynek oka: – vádemelés elhalasztása, – közvetítői eljárás, – felfüggesztés,

– megszüntetés.

8.

A vádirat (sikeres bíróság elé állítás esetén a feljegyzés) dátuma: ………………

9.

A vádlott azonosító száma:

│ │ │ │ │

│ │ │ │ │/│ │ │/│ │ │

│ │ │ │ │ │ │/│ │ │/│ │ │ │ │ │ │ │

13. A vádlott a legkorábban elkövetett bűncselekménye elkövetésekor: – felnőtt korú,

– fiatalkorú,

16. A vádlottal szemben hatályon kívül helyezés utáni megismételt eljárást folytatnak: 17. (Pót)magánvádlótól átvett vádképviselet:

– gyermekkorú. – igen, – nem. – igen, – nem.

2. A VÁDEMELÉS 1.

Az ügyész a vádlottat bíróság elé állította: …………………………….................................. – igen, – nem. 1/a. Bíróság elé állítás esetén a bíróság az iratokat az ügyésznek visszaküldte, melynek oka: – határidő túllépés, – 8 év, – bizonyítási eszköz hiánya.

2.

Az ügyész vádiratot nyújtott be:

4.

Az ügyész a vádiratban tárgyalás mellőzésére irányuló indítványt tett: 4/a. Az előbbi indítvány ellenére a bíróság – hivatalból – tárgyalást tűzött ki:

…………………………………………………………….

– igen, – nem. – igen, – nem. – igen, – nem.

4/b. A bíróság a vádlottal szemben tárgyalás nélkül hozott jogerős határozatot: – igen, – nem. 4/c. A bíróság a vádlottal szemben tárgyalás mellőzésével hozott határozatot, de tárgyalást tűzött ki: – az ügyész kérelmére, – a vádlott, védő, más jogosult kérelmére. 5.

A vádlott lemondott a tárgyalásról: ……………………………………………………..…….. 5/a. A bíróság az ügyet tárgyalásra utalta: …………………………………………………..

– igen, – nem. – igen, – nem.

6.

Az ügyész távollévő terhelttel szemben emelt vádat:

– igen, – nem.

…………………………………………

3. A TÁRGYALÁS ELŐKÉSZÍTÉSE 1. 2.

3.

A bíróság előkészítő ülést tartott: ……………………………………………………………. – igen, – nem. Az előkészítés során hozott határozatok: – áttétel, – megszüntetés törvényes vád hiányában, – megszüntetés minden más okból, – felfüggesztés, – az ügyészt bizonyítási eszköz felkutatására hívta fel, – az ügyészt a vádirat hiányosságainak pótlására hívta fel. A bíróság megállapította, hogy a bűncselekmény a vádtól eltérően minősülhet: …………….. – igen, – nem.

17


Elrendelte a 16/2007. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (OSAP 1523 nytsz.)

4. AZ ELSŐ FOKÚ ELJÁRÁS 1.

Az első fokú határozatot hozó bíróság: ……………………….. a határozat száma: │ │ │ │ │ │ / │ │ │ │ │

2.

Az első fokú bírósági határozat dátuma:

…………………………………..

4.

A tárgyaláson a bíróság az ügyészt bizonyítási eszköz felkutatására hívta fel:

5.

A vádlott a vádemelést követően lemondott a tárgyalásról: 5/a. Az ügy tárgyalásra utalása: – ügyészi indítványra,

6.

A vádat az ügyész:

│ │ │ │ │/│ │ │/│ │ │ – igen, – nem. – igen, – nem. – a bíróság hivatalból.

– változatlanul fenntartotta, – kiterjesztette, – megváltoztatta. – igen, – nem.

7.

Az első fokú bíróság ügydöntő határozatát távollévő terhelttel szemben hozta:

8.

Az ügyész polgári jogi igényt érvényesített, mely indítványnak a bíróság – helyt adott, – elutasította, – egyéb törvényes útra utasította.

9.

Az ügyész a vádlott szülői felügyeleti jogának megszüntetését indítványozta, mely indítványnak a bíróság – helyt adott, – elutasította, – egyéb törvényes útra utasította.

Kitöltendő a „K” tábla 1. és 2. sora, a „D” tábla 1. és 2. oszlopa, valamint ha az első fokú bírósági határozat jogerőre emelkedett, akkor a 4. oldal! (!)10. Az első fokú bíróság érdemi határozata ellen fellebbezést jelentett be: – ügyész, (!)11. Az ügyészi fellebbezés alapja: – megalapozatlanság, – anyagi jogszabálysértésnél: a vádlott javára, – súlyosbításért, – a minősítés miatt, – polgári jogi igény miatt, – felmentés (részfelmentés) miatt, – megszüntetés (részmegszüntetés) miatt, – törvényes vád hiánya miatti megszüntetés miatt.

– vádlott, védő, más jogosult.

– eljárási szabálysértés, – anyagi jogszabálysértésnél: a vádlott terhére, – enyhítésért, – az ítélet egyéb rendelkezése miatt, – szülői felügyeleti jog megszüntetése végett, – felmentés (részfelmentés) végett, – megszüntetés (részmegszüntetés) végett,

20 ….... év …..…………….……..………. hó ….... nap ..……..………………………….......................... első fokú kitöltő

P.H.

Kényszerintézkedések „K” tábla

3.

A másodfokú határozat kihirdetésekor

4.

A harmadfokú határozat kihirdetésekor

A táblázatban „X”-el kell jelölni a fennálló kényszerintézkedéseket.

ideiglenes kényszergyógykezelés

Az első fokú határozat kihirdetésekor

távoltartás

2.

házi őrizet

Vádemeléskor

lakhelyelhagyási tilalom

1.

előzetes letartóztatás

Vizsgált időpontok

őrizet

Sorszám

Kényszerintézkedések

18


1. Büntetések: – életfogytig tartó szabadságvesztés – végrehajtandó szabadságvesztés – részben felfüggesztett szabadságvesztés * – felfüggesztett szabadságvesztés – elzárás – közérdekű munka – pénzbüntetés – foglalkozástól eltiltás – járművezetéstől eltiltás – kitiltás – sportrendezvények látogatásától való eltiltás – kiutasítás – lefokozás – szolgálati viszony megszüntetése

2. Mellékbüntetések: – közügyektől eltiltás – rendfokozatban visszavetés – várakozási idő meghosszabbítása

3. Intézkedések: – megrovás – próbára bocsátás – jóvátételi munka – pártfogó felügyelet – elkobzás – vagyonelkobzás – elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele – kényszergyógykezelés – javítóintézeti nevelés

4. Büntetés kiszabásának mellőzése [Be. 330. § (2) bek. c)] * Kizárólag az 1978. évi IV. törvény alkalmazása esetén

(6) A harmadfokú bírósági határozat szerint

(5) A harmadfokú ügyész szerint

(4) A másodfokú bírósági határozat szerint

(3) A másodfokú ügyész szerint

Ügyészi indítványok, bírósági határozatok a vádlott büntetését illetően

(2) Az első fokú bírósági határozat szerint

„D” tábla

(1) A vád (végindítvány) szerint

Elrendelte a 16/2007. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (OSAP 1523 nytsz.)

– büntetlen, – büntetlen,

– büntetett, – büntetett,

hivatkozás

kiegészítés *

sorszám

kiegészítés *

– többszörös visszaeső. – többszörös visszaeső.


– visszaeső, – visszaeső,

– a jogerős bírósági határozat szerint: (2. oszlop) hivatkozás

* 1: a bűncselekmény befejezett, a vádlott a cselekményben nem különös visszaeső és nem erőszakos többszörös visszaeső 2: a bűncselekmény kísérlet, a vádlott a cselekményben nem különös visszaeső és nem erőszakos többszörös visszaeső 3: a bűncselekmény befejezett, a vádlott a cselekményben különös visszaeső, de nem erőszakos többszörös visszaeső 4: a bűncselekmény kísérlet, a vádlott a cselekményben különös visszaeső, de nem erőszakos többszörös visszaeső 5: a bűncselekmény befejezett, a vádlott a cselekményben erőszakos többszörös visszaeső, de nem különös visszaeső 6: a bűncselekmény kísérlet, a vádlott a cselekményben erőszakos többszörös visszaeső, de nem különös visszaeső 7: a bűncselekmény befejezett, a vádlott a cselekményben különös visszaeső és erőszakos többszörös visszaeső 8: a bűncselekmény kísérlet, a vádlott a cselekményben különös visszaeső és erőszakos többszörös visszaeső

sorszám

– a vád (végindítvány) szerint: (1. oszlop)

1.4. A vádlott a vád (végindítvány) szerint ……… bűncselekményt követett el, a vádat az 1978. évi IV. törvény alapján emelték: A jogerős bírósági határozat ………. bűncselekményről rendelkezett, a jogerős bírósági határozatot az 1978. évi IV. törvény szerint hozták:


– büntetlen, de hátrányos jogköv. alatt álló, – büntetlen, de hátrányos jogköv. alatt álló,

1.11. A vád (végindítvány) szerint a bűncselekmény(eke)t bűnszervezetben követte el: 1.12. A jogerős bírósági határozat szerint a bűncselekmény(eke)t bűnszervezetben követte el:

1.15.a. A vádlott a vád (végindítvány) szerint: 1.15.b. A vádlott a jogerős bírósági határozat szerint:

A VÁDLOTT ELŐÉLETE ÉS CSELEKMÉNYEI


19

20


Elrendelte a 16/2007. sz. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (OSAP 1523 nytsz.)

VÁDKÉPVISELETI „VP” PÓTLAP (!)1.1. Az első fokon eljáró (fő)ügyészség: ……………………………… iktatószám: │ │ │ │ │ │ / │ │ │ │ │ (!)1.9. A vádlott azonosító száma: │ │ │ │ │ │ │ / │ │ │ / │ │ │ │ │ │ │ │

5. A MÁSODFOKÚ ELJÁRÁS iktatószám:

│ │ │ │ │ │/│ │ │ │ │

1.

A másodfokon eljáró ügyészség: …………………..…

2.

A másodfokú érdemi határozatot hozó bíróság: ………………. a határozat száma:│ │ │ │ │ │ / │ │ │ │ │

3.

A másodfokú határozat dátuma:

4.

Az iratok a másodfokú ügyészségre érkeztek:

5.

Az iratokat a másodfokú ügyészség a másodfokú bíróságra továbbította:

…………………………………………. ……………………………..

│ │ │ │ │/│ │ │/│ │ │ │ │ │ │ │/│ │ │/│ │ │ │ │ │ │ │/│ │ │/│ │ │

Az ügyész indítványa a fellebbezés elbírálásának módjára: – tanácsülésen, – nyilvános ülésen, – tárgyaláson. A bíróság a fellebbezést elbírálta: ……………….……… – tanácsülésen, – nyilvános ülésen, – tárgyaláson. A másodfokú nyilvános ülésen, illetve tárgyaláson az ügyész részt vett: – igen, – nem. A másodfokú ügyész bizonyítást indítványozott: – igen, – nem. A bíróság bizonyítást vett fel: – igen, – nem. Az első fokú bíróság érdemi határozata ellen bejelentett nem ügyészi fellebbezést visszavonták: – igen, – nem. A másodfokú ügyész az első fokú ügyész által az első fokú bíróság érdemi határozata ellen bejelentett fellebbezését: – fenntartotta, – módosította, – visszavonta. 13. A vádlott terhére bejelentett fellebbezést a javára tartotta fenn: – igen, – nem. 16. A másodfokú ügyész hatályon kívül helyezést indítványozott: – eljárási szabálysértés miatt, – megalapozatlanság miatt, – felkutatott (önként jelentkezett) vádlott ügyében, – egyéb okból. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

17. A másodfokú ügyész egyéb indítványai: – helybenhagyás, – eltérő tényállás megállapítása, – a büntetés enyhítése, – egyéb rendelkezés vagy az indoklás megváltoztatása, – felmentés helyett bűnösség megállapítása, – bűnösség helyett felmentés, – megszüntetés helyett bűnösség megállapítása, – bűnösség helyett megszüntetés, – polgári jogi igény elbírálása,

– a tényállás kiegészítése, helyesbítése, – a minősítés megváltoztatása, – a büntetés súlyosbítása, – bűnösség megállapítása további bűncselekményben, – részfelmentés helyett bűnösség megállapítása, – bűnösség helyett részfelmentés, – részmegszüntetés helyett bűnösség megállapítása, – bűnösség helyett részmegszüntetés, – szülői felügyeleti jog megszüntetése.

18. A másodfokú nyilvános ülésen, illetve tárgyaláson résztvevő ügyész indítványa az írásbelitől eltér: – a tényállásra, – a jogi minősítésre, – a (fő és mellék) büntetésre, intézkedésre vonatkozóan. (!)19. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte: – eljárási szabálysértés miatt, – megalapozatlanság miatt, – felkutatott (önként jelentkezett) vádlott ügyében, – egyéb okból. (!)20. A másodfokú bíróság határozata: – az ítéletet helybenhagyta, – a tényállást kiegészítette, helyesbítette, – eltérő tényállást állapított meg, – a minősítést megváltoztatta, – a büntetést enyhítette, – a büntetést súlyosbította, – egyéb rendelkezést vagy az indoklást megváltoztatta, – bűnösség megállapítása további bűncselekményben, – felmentett vádlott bűnösségét megállapította, – részben felmentett vádlott bűnösségét megállapította, – a vádlottat felmentette, – a vádlottat részben felmentette, – megszüntetés helyett a vádlott bűnösségét megállapította, – részmegsz. helyett a vádlott bűnösségét megállapította, – az eljárást megszüntette, – az eljárást részben megszüntette, – polgári jogi igény elbírálására tett indítványnak: – helyt adott, – elutasította, – egyéb törvényes útra utasította. – szülői felügyeleti jog megszüntetésére tett indítványnak: – helyt adott, – elutasította, – egyéb törvényes útra utasította.

Kitöltendő a „K” tábla 3. sora, a „D” tábla 3. és 4. oszlopa, valamint ha a másodfokú bírósági határozat jogerőre emelkedett, akkor a „V” lap 4. oldala! ”

21



(!)22. A másodfokú bíróság érdemi határozata ellen fellebbezést jelentett be: – ügyész, – vádlott, védő, más jogosult. (!)23. Az ügyészi fellebbezés alapja: – anyagi jogszabálysértésnél: a vádlott javára, – anyagi jogszabálysértésnél: a vádlott terhére, – felmentés (részfelmentés) miatt, – felmentés (részfelmentés) végett, – megszüntetés (részmegszüntetés) miatt, – megszüntetés (részmegszüntetés) végett, – törvényes vád hiánya miatti megszüntetés miatt, – az ítélet egyéb rendelkezése miatt.

6. A HARMADFOKÚ ELJÁRÁS A harmadfokon eljáró ügyészség: …………………………..… iktatószám: │ │ │ │ │ │/│ │ │ │ A harmadfokú érdemi határozatot hozó bíróság: ……………… a határozat száma:│ │ │ │ │ │ / │ │ │ │ A harmadfokú határozat dátuma: ……………………………………………… │ │ │ │ │ / │ │ │ / │ │ Az iratok a harmadfokú ügyészségre érkeztek: …………………………………... │ │ │ │ │ / │ │ │ / │ │ Az iratokat a harmadfokú ügyészség a harmadfokú bíróságra továbbította: ……… │ │ │ │ │ / │ │ │ / │ │ Az ügyész indítványa a fellebbezés elbírálásának módjára: – tanácsülésen, – nyilvános ülésen. A bíróság a fellebbezést elbírálta: ……………….……… – tanácsülésen, – nyilvános ülésen. A másodfokú bíróság érdemi határozata ellen bejelentett nem ügyészi fellebbezést visszavonták: – igen, – nem. A harmadfokú ügyész a másodfokú ügyész által a másodfokú bíróság érdemi határozata ellen bejelentett fellebbezését: – fenntartotta, – módosította, – visszavonta. 15. A vádlott terhére bejelentett fellebbezést a javára tartotta fenn: – igen, – nem.

7. 8. 9. 10. 11. 12. 8. 8. 14.

│ │ │ │ │

16. A harmadfokú ügyész hatályon kívül helyezést indítványozott: – eljárási szabálysértés miatt, – felkutatott (önként jelentkezett) vádlott ügyében,

– megalapozatlanság miatt, – egyéb okból.

19. A harmadfokú ügyész egyéb indítványai: – helybenhagyás, – a büntetés enyhítése, – a minősítés megváltoztatása, – felmentés helyett bűnösség megállapítása, – bűnösség helyett felmentés, – megszüntetés helyett bűnösség megállapítása, – bűnösség helyett megszüntetés, – polgári jogi igény elbírálása,

– a tényállás kiegészítése, helyesbítése, – a büntetés súlyosbítása, – egyéb rendelkezés vagy az indoklás megváltoztatása, – részfelmentés helyett bűnösség megállapítása, – bűnösség helyett részfelmentés, – részmegszüntetés helyett bűnösség megállapítása, – bűnösség helyett részmegszüntetés, – szülői felügyeleti jog megszüntetése.

20. A harmadfokú nyilvános ülésen résztvevő ügyész indítványa az írásbelitől eltér: – a tényállásra, – a jogi minősítésre, – a (fő és mellék) büntetésre, intézkedésre vonatkozóan. 21. A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte: – eljárási szabálysértés miatt, – megalapozatlanság miatt, – felkutatott (önként jelentkezett) vádlott ügyében, – egyéb okból. 22. A harmadfokú bíróság határozata: – az ítéletet helybenhagyta, – a tényállást kiegészítette, helyesbítette, – a büntetést enyhítette, – a büntetést súlyosbította, – a minősítést megváltoztatta, – egyéb rendelkezést vagy az indoklást megváltoztatta, – felmentett vádlott bűnösségét megállapította, – részben felmentett vádlott bűnösségét megállapította, – a vádlottat felmentette, – a vádlottat részben felmentette, – megszüntetés helyett a vádlott bűnösségét megállapította, – részmegsz. helyett a vádlott bűnösségét megállapította, – az eljárást megszüntette, – az eljárást részben megszüntette, – polgári jogi igény elbírálására tett indítványnak: – helyt adott, – elutasította, – szülői felügyeleti jog megszüntetésére tett indítványnak: – helyt adott, – elutasította, – egyéb törvényes útra utasította.

Kitöltendő a „K” tábla 4. sora, a „D” tábla 5. és 6. oszlopa, valamint a „V” lap 4. oldala!

20…… év ………………………… hó ……… nap .…………………………………….. másodfokú kitöltő

P.H.

20…… év ……………….……… hó ……… nap …………………………………….. harmadfokú kitöltő

P.H.

”

22



VÁDKÉPVISELETI KIEGÉSZÍTŐ „VK” LAP

1. ALAPADATOK

(!)1. Az első fokon eljáró katonai ügyészség: …………….……………....

(!)9. A vádlott azonosító száma: ………………………..………….…

/

iktatószám:

-

/

/

-

7. A VÁDLOTT ADATAINAK KIEGÉSZÍTÉSE 3.

Alakulatának megnevezése:………………………………………………………………………………………………….

4.

Rendfokozata:

5.

Állományviszonya: – hivatásos,

6.

Fegyveres testülete: – honvédség, – rendőrség, – határőrség, – büntetés végrehajtás, – nemzetbiztonsági szolgálat.

7.

A letartóztatás a Be. 480. § (szolgálati fegyelmi ok) alapján (vagy ezen okból is) történt: ………….. – igen, – nem.

8.

Az ügyben első fokon demonstratív tárgyalás volt: …………………………………………………... – igen, – nem.

9.

A vádlottnak az eljárás folyamán volt védője: ……………………………………..…………………. – igen, – nem.

– rendfokozat nélküli, – őrmester, – törzszászlós, – százados, – tábornok.

– őrvezető, – törzsőrmester, – főtörzszászlós, – őrnagy,

– tizedes, – főtörzsőrmester, – hadnagy, – alezredes,

– szakaszvezető, – zászlós, – főhadnagy, – ezredes,

– szerződéses,

– tanintézeti hallgató,

– nem katonai személy.

– katasztrófavédelem,

10. Az első fokú bíróság a szabadságvesztést katonai fogházban rendelte végrehajtani: ……………….… – igen, – nem. 11. A másodfokú bíróság a szabadságvesztést katonai fogházban rendelte végrehajtani: …………..….… – igen, – nem. 12. A harmadfokú bíróság a szabadságvesztést katonai fogházban rendelte végrehajtani: …………….… – igen, – nem. 13. A bíróság előzetes mentesítésben részesítette a vádlottat: …………………………………………….. – igen, – nem. 14. A vádlott szolgálati viszonya (a jogerős ítélet előtt) megszűnt: …………………………………….… – igen, – nem.

”


23

Személyi hírek

Kinevezések

A legfőbb ügyész kinevezte dr. Judiné dr. Vida Angéla mb. főosztályvezető ügyészt – szolgálati helyén, a Közérdekvédelmi Főosztályon – főosztályvezető ügyésszé; dr. Kontrát Richárd mb. főosztályvezető-helyettes ügyészt – szolgálati helyén, a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályon – főosztályvezető-helyettes ügyésszé; dr. Jagusztin Tamás mb. Pest megyei főügyészségi osztályvezető ügyészt – szolgálati helyén – a Közérdekvédelmi Osztály, dr. Nagy Norbert mb. Bács-Kiskun megyei főügyészségi osztályvezető ügyészt – szolgálati helyén – a Nyomozás Felügyeleti, Vádelőkészítési és Vádképviseleti Osztály osztályvezető ügyészévé; dr. Varga Dániel mb. veszprémi járási ügyészségi csoportvezető ügyészt – szolgálati helyén – a Gazdasági és Korrupciós Bűnügyek Csoportjának csoportvezető ügyészévé; dr. Csatári Géza budaörsi, dr. Györgyné dr. Csabai Orsolya és dr. Makkné dr. Irmes Virág Johanna tatabányai, dr. Kecskés Klaudia esztergomi, dr. Laczkó Gergely dabasi, dr. Sallai Katalin Anita veszprémi járási ügyészségi alügyészeket – szolgálati helyükön – ügyésszé; dr. Csordás Ferenc székesfehérvári járási ügyészségi fogalmazót a Székesfehérvári és a Sárbogárdi Járási Ügyészséghez, dr. Schuller Balázs encsi járási ügyészségi fogalmazót a Budakörnyéki Járási Ügyészséghez és a Pestvidéki Nyomozó Ügyészséghez, dr. Szőllősi Ildikó karcagi járási ügyészségi fogalmazót a Karcagi és a Tiszafüredi Járási Ügyészséghez alügyésszé; dr. Bánfalvi Gábor budakörnyéki járási ügyészségi alügyészt – szolgálati helyén –, dr. Joó Imrét a Pest Megyei Főügyészséghez ügyészségi megbízottá.

24


Kinevezés módosítások A legfőbb ügyész áthelyezte dr. Váczi Pál ezredes, legfőbb ügyészségi katonai ügyész, mb. központi nyomozó főügyészhelyettest a Központi Nyomozó Főügyészséghez, és egyidejűleg kinevezte főügyészhelyettessé; dr. Márkus Imre János győri járási ügyészségi ügyészt a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészséghez főügyészségi ügyészi munkakörbe; dr. Hevér Tibor kecskeméti járási ügyészségi ügyészt a Pestvidéki Nyomozó Ügyészséghez, dr. Bagó Bianka kaposvári járási ügyészségi fogalmazót a Kecskeméti Járási Ügyészséghez, Márton Diána fővárosi főügyészségi ügyészségi megbízottat a Nógrád Megyei Főügyészséghez; dr. Ferenczy Bálint Zoltán legfőbb ügyészségi tisztviselőt fővárosi kerületi ügyészséghez, és egyidejűleg kinevezte ügyészségi megbízottá.

A Baranya megyei főügyész áthelyezte dr. Bitter Péter komlói járási ügyészségi ügyészt a Pécsi Járási Ügyészséghez. A Zala megyei főügyész áthelyezte dr. Fürst András zalaegerszegi járási ügyészségi alügyészt a Keszthelyi Járási Ügyészséghez.

Megbízás A legfőbb ügyész megbízta Androsovics Zoltán legfőbb ügyészségi tisztviselőt – szolgálati helyén, az Informatikai Főosztályon – a Fejlesztési Csoport csoportvezetői feladatainak ellátásával.

Szolgálati viszony megszűnések Szolgálati viszonya megszűnt dr. Skoda Gabriella fővárosi főügyészségi ügyésznek 2015. évi január hó 15. napjával, dr. Artner Tünde Zsuzsanna szombathelyi járási ügyészségi ügyésznek 2015. évi január hó 31. napjával, dr. Rudas Tamara Lenti Járási Ügyészséghez kirendelt zalaegerszegi nyomozó ügyészségi ügyésznek 2015. évi január hó 15. napjával, dr. Bosák Nikolett veszprémi járási ügyészségi alügyésznek 2014. évi december hó 31. napjával, dr. Enesey Eszter zalaegerszegi járási ügyészségi fogalmazónak 2015. évi január hó 15. napjával.


25

Halálozás Dr. Makay Tibor legfőbb ügyészségi tanácsos, ny. legfőbb ügyészségi csoportvezető 2014. évi december hó 29. napján, életének 98. évében elhunyt. Pardiné Nemes Katalin békéscsabai járási ügyészségi írnok 2014. évi december hó 27. napján, életének 41. évében elhunyt. Az ügyészi szervezet mindkettőjüket saját halottjaként temettette el.

Közlemények

Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) 13. §-ának (1) bekezdése és a 18. §-ának (4) bekezdése alapján a legfőbb ügyész pályázatot hirdet – a Legfőbb Ügyészség Közérdekvédelmi Főosztályára főosztályvezető-helyettes ügyészi, – a Legfőbb Ügyészség Közérdekvédelmi Főosztálya Közigazgatási Jogi Osztályára legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyészi, – a Legfőbb Ügyészség Közérdekvédelmi Főosztálya Közigazgatási Jogi Osztályának Rendészeti és Szabálysértési Csoportjába legfőbb ügyészségi csoportvezető ügyészi, – a Legfőbb Ügyészség Közérdekvédelmi Főosztálya Magánjogi Osztályának Gazdasági Jogi Csoportjába legfőbb ügyészségi csoportvezető ügyészi, – a Nógrád Megyei Főügyészségre főügyészi, – a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészségre büntetőjogi főügyészhelyettesi, – a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség Büntetőjogi Osztálya Általános Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Csoportjába főügyészségi csoportvezető ügyészi, – a Somogy Megyei Főügyészség Elvi Értékelő és Instruáló Csoportjába főügyészségi csoportvezető ügyészi, – az Egri Járási Ügyészségre és a Füzesabonyi Járási Ügyészségre – a Heves megyei főügyész által meghatározottan változó szolgálati helyre – büntetőjogi szakági ügyészi állás betöltésére. Az ügyész kinevezésének általános feltételeit az Üjt. 11–12. §-ai állapítják meg. A főosztályvezető-helyettes ügyészi, a legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyészi, a főügyészi és a főügyészhelyettesi álláshelyek esetében a kinevezés feltétele, hogy a jelöltek járuljanak hozzá nemzetbiztonsági ellenőrzésükhöz, illetve kezdeményezés esetén az ellenőrzés eredménye ne zárja ki a kinevezést. A Közérdekvédelmi Főosztály főosztályvezető-helyettes ügyészi álláshelye esetében a kinevezés további, jogszabályban nem szereplő feltétele, hogy a határozatlan időre kinevezett pályázó legalább ötéves közérdekvédelmi szakterületen szerzett ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkezzen. A pályázat elbírálásánál a vezetői gyakorlat előnyt jelent.

26


A Közérdekvédelmi Főosztály osztályvezető ügyészi és csoportvezető ügyészi álláshelyei esetében a kinevezés további, jogszabályban nem szereplő feltétele, hogy a határozatlan időre kinevezett pályázók legalább ötéves közérdekvédelmi szakterületen szerzett ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkezzenek. A Nógrád Megyei Főügyészség főügyészi álláshelye esetében a kinevezés további, jogszabályban nem szereplő feltétele, hogy a határozatlan időre kinevezett pályázó legalább ötéves ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkezzen. A pályázat elbírálásánál a vezetői gyakorlat előnyt jelent. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség büntetőjogi főügyészhelyettesi álláshelye esetében a kinevezés további, jogszabályban nem szereplő feltétele, hogy a határozatlan időre kinevezett pályázó legalább ötéves büntetőjogi szakágban szerzett ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkezzen. A Somogy Megyei Főügyészség és a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség csoportvezető ügyészi álláshelyei esetében a kinevezés jogszabályban nem szereplő feltétele, hogy a pályázók legalább hároméves büntetőjogi szakágban szerzett ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkezzenek. Az ügyész nem lehet tagja pártnak, és politikai tevékenységet sem folytathat, nem veheti igénybe öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás vagy más olyan pénzbeli ellátás folyósítását, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. A nem ügyész pályázót a legfőbb ügyész első alkalommal – az Üjt. 14. §-ának (2) bekezdésében írt feltételektől függően – három évre vagy határozatlan időre nevezi ki. Az ügyész járandóságára az Üjt. rendelkezései vonatkoznak. A pályázat kellékei: a legfontosabb személyi adatokat, szakmai életutat bemutató fényképes önéletrajz, az előírt képesítési követelményeknek és az Üjt. 11. §-a (2) bekezdésében írt kinevezési feltételeknek való megfelelést (az ott írt munkakörök betöltését) igazoló eredeti okiratok vagy azok hiteles másolatai. (Utóbbinál a tényleges működés tartamát csak külön felhívásra kell igazolni.) Az ügyészségi alkalmazottnak és a volt ügyészségi alkalmazottnak a pályázatban nem kell szerepeltetni, illetőleg nem kell csatolni mindazt, amit a személyi nyilvántartás tartalmaz. (A szakmai önéletrajz nem mellőzhető.) A pályázónak a pályázatban fel kell tüntetni rövid úton történő elérhetőségét (elektronikus levélcím, telefon-, illetve telefaxszám stb.). A nem ügyész pályázónak külön íven egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, melyben kijelenti, hogy hajlandó alávetni magát a pályaalkalmassági vizsgálatnak, továbbá vállalja a vizsgálat költségeinek megelőlegezését, valamint hozzájárul ahhoz, miszerint az egészségügyi és személyes adatait a vizsgálat végzésében közreműködő szervek és személyek, a szakmai véleményt törvény alapján megismerni jogosult szervek és személyek kezeljék. A pályaalkalmassági vizsgálat költsége a pályázót terheli, ha kinevezésére nem kerül sor. A nem ügyészségi alkalmazott pályázónak – az általa ellátott munkaköröktől függően – egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben kijelenti, hogy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget nem szegett meg, továbbá nem áll legsúlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt. A nem ügyészségi alkalmazott pályázónak a pályázathoz mellékelni kell a személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulását, továbbá csatolnia kell egy olyan nyilatkozatot is, amelyben kijelenti, hogy nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt, továbbá nem tagja pártnak, és politikai tevékenységet nem folytat. Az ügyészi kinevezéshez a tisztségre jelölt, pályázatot elnyert személynek külön felhívásra hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolnia azt a tényt, hogy az Üjt. 11. §-a (4) bekezdésének a)–f ) pontjaiban meghatározott körülmények vele szemben nem állnak fenn.

27


Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §-a (2) bekezdésének f ) pontja értelmében az ügyész – az 5. § (3) bekezdésében írt eset kivételével – vagyonnyilatkozat tételére kötelezett. E törvény 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének – a 6. § (2) bekezdésében írt kivétellel – külön felhívásra, kinevezését megelőzően köteles eleget tenni. A pályázat érdemben nem bírálható el, ha – elkésett, – a hiányos pályázat benyújtója a kitűzött rövid határidő alatt a hiány pótlására szóló felhívásnak nem tesz eleget, – a jelölt a kinevezés általános és különös feltételeinek nem felel meg. (A hatósági erkölcsi bizonyítványt és a vagyonnyilatkozatot – az említettek szerint – külön felhívásra kell benyújtani.) A pályázatokat az illetékes ügyészi tanács véleményezi. A kinevezésről a legfőbb ügyész dönt. A pályázatnak (egy példányban): – a Legfőbb Ügyészség álláshelyei és a Nógrád Megyei Főügyészség álláshelye esetében a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályára (1055 Budapest, Markó u. 16.), – a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség álláshelye esetében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészségre (3525 Miskolc, Dózsa György út 5–7.), – a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség álláshelye esetében a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészségre (4025 Debrecen, Széchenyi u. 9.), – az Egri és a Füzesabonyi Járási Ügyészség álláshelye esetében a Heves Megyei Főügyészségre (3300 Eger, Barkóczy út 1.) 2015. február 16-án 15 óráig, – a Somogy Megyei Főügyészség álláshelye esetében a Somogy Megyei Főügyészségre (7400 Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky u. 3.) 2015. február 20-án 13 óráig kell beérkeznie. A pályázat eredményéről a jelentkezőket a pályázati határidő lejártát követő három hónapon belül írásban értesítjük.

Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály

28


A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette DR. GECSÉNYI LAJOS, a történettudományok kandidátusa és DR. MÁTHÉ GÁBOR, az állam- és jogtudományok kandidátusa szerkesztésében

SUB CLAUSULA 1920–1947 címû könyvét. A magyar nemzet sorsfordulóit a XX. században négy dátum reprezentálja. 1920, 1947 a trianoni és a párizsi békeszerzõdés évei; 1956 a magyar forradalom világtörténelmi eseménye s 1989 az európai integrációs folyamat kezdõ esztendeje. Az évszámok az európai történelem mikénti alakulásának is meghatározó terminusai. A Sub clausula sorozat e kötete a két békeszerzõdés fõbb nemzetközi dokumentumainak bemutatására vállalkozott. A jelentõs részben elsõként nyilvánosságra kerülõ források olyan tények, amelyek kommentárt nem igényelve önmagukért beszélnek. Facta loquntur, fama volat. A jelenkori európai békék éve Magyarország számára a Trianon „kis palotától” a párizsi Quai de Orsayn fekvõ külügyi palotáig töretlenül húzódik. Ezt példázzák a közzétett dokumentumok. A kötet 1328 oldal terjedelmû, ára 2500 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

SUB CLAUSULA 1920–1947 címû, 1328 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 2500 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ......................................................................................................................................................................... Utca, házszám: ............................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ................................................................................................................................................. A megrendelõ (cég) adószáma: ................................................................................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállításkor postai utánvéttel egyenlítjük ki.

Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

29


A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette DR. GECSÉNYI LAJOS, a történettudományok kandidátusa és DR. MÁTHÉ GÁBOR, az állam- és jogtudományok kandidátusa szerkesztésében

SUB CLAUSULA 1956 Dokumentumok a forradalom történetéhez címû könyvét. Mi és hogyan történt 1956 õszén? Miként roppant meg fokozatosan a diktatúra az októberig vezetõ hónapok során, mit tettek és mit akartak a forradalom vezetõi, miközben az utcákon már a tankok dübörögtek és a fegyverek ropogtak? És mit tettek a nagyhatalmak, melyek közül az egyik birodalma sáncait védte, a többi pedig az együtt érzõ kívülállás paravánja mögül figyelte a példátlan bátorsággal vállalt harcot és bukást. Hiteles választ a kérdések láncolatára aligha adhat más, mint a korabeli források tanúsága. Ez indította a kötet szerkesztõit arra, hogy az 50. évforduló elõestéjén mindabból, amit fontosnak tartanak, a forradalom elõzményeit, az odáig vezetõ utat, majd a hõsi küzdelem hátterében folyó hazai és nemzetközi tárgyalásokat, döntéseket, értékeléseket illetõen, egy kötetbe gyûjtve a történelemtudomány szabályai szerint ismét közzétegyék. Magyar, orosz, angol, amerikai, osztrák levéltárak anyagából válogattak, és használták az elsõdleges közlés helyének megjelölésével az eddigi publikációkat is. Olyan gyûjtemény jött így létre, amely, ha nem is hiánytalanul, de meghatározó elemeiben átfogja 1956 történetét. A kötet 768 oldal terjedelmû, ára 1500 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

SUB CLAUSULA 1956 Dokumentumok a forradalom történetéhez címû, 768 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 1500 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ......................................................................................................................................................................... Utca, házszám: ............................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ................................................................................................................................................. A megrendelõ (cég) adószáma: ................................................................................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállításkor postai utánvéttel egyenlítjük ki. Keltezés: ........................................


30


A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette

Zinner Tibor Megfogyva és megtörve címû kötetét Köztudott, hogy Magyarországon, a XX. század „ötvenes” éveiben, majd a levert forradalmat követõ megtorlás során kihirdetett törvénysértõ ítéleteket, a közel sem független ítészek határozatait a rendszerváltás után semmissé nyilvánították. A magyar társadalom viszont vajmi keveset tud a különbözõ jellegû jogfosztást szenvedett jogászokon kívül arról, hogy forradalmat követõ megtorlás végéig a magyar bírói, közjegyzõi, ügyészi és ügyvédi kart, valamint a munkájukat segítõ kollégákat mekkora vérveszteség érte. Bárándy Péter, volt igazságügy-miniszter, 2003 márciusában bizottságot állított fel a legszélesebben értelmezhetõ „harmadik” hatalmi ágban tevékenykedõket ért sérelmek feltárására. A Zinner Tibor vezette kutatócsoport, Kahler Frigyes, Koczka Éva, Pálvölgyi Ferenc és Tóth Béla – kétévi kutatómunkáját összegzõ – jelentésében feltárja egyfelõl a Horthy-korszakból a jogszabályi elõzményeket és a korabeli személyzeti politika összefüggéseit, másfelõl az 1944 decembere óta folytatott „humánpolitikát”, nyomon követve a magyarországi jogászsággal szembeni infernót, az esetenként miniszterelnöki rendeleteken, törvényeken és különféle szintû párthatározatokon alapult, különbözõ jellegû atrocitásokat 1962 augusztusáig. A több ezer jogász és munkájukat segítõ szakapparátusbeli kolléga drámai életútjának – néhol a legapróbb részletekbe menõ – feltárásával megírt monográfiából kitûnik, hogy a jogászokat ért sérelmeket nem a sztálini birodalom, hanem a hazai csatlósai, és az õket kiszolgáló nagy tudású jogászok indukálták. Miként nem engedték a végrehajtó és törvényhozó hatalom letéteményesei a Montesquieu-féle elvek megvalósulását? Hogyan torzították el a magyarországi jogászság hivatásrendjeinek összetételét? Milyen beleszólással bírt a politikai rendõrség, majd az Államvédelmi Hatóság nem csupán a letartóztatottak, hanem a bírói, ügyészi és ügyvédi kar tagjainak életébe? A szerzõk megállapításait, kutatásuk összegzõ tanulságait több mint 1800 jegyzet támasztja alá. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Zinner Tibor Megfogyva és megtörve címû, 680 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 1200 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................................................................ Címe (város, irányítószám): .......................................................................................................................................................................... Utca, házszám: .................................................................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................................................................................. A megrendelõ (cég) adószáma: ................................................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállításkor postai utánvéttel egyenlítjük ki. Keltezés: ........................................


31



Hack Péter

A BÜNTETÕHATALOM FÜGGETLENSÉGE ÉS SZÁMONKÉRHETÕSÉGE címû kiadványát A könyv a büntetõhatalom gyakorlását abból a szempontból vizsgálja, hogy a bíróság és az ügyészség függetlensége és számonkérhetõsége hogyan befolyásolja az igazságszolgáltatás tevékenységét. Az író három, egymással szorosan összefüggõ témakört dolgoz fel. Az elsõ a bírói függetlenség és számonkérhetõség kérdése, valamint ezek szervezeti biztosítékai. A második témakör az ügyészség szerepét és alkotmányos státusát érinti. A harmadik a büntetõeljárási törvény elkészültének folyamatát rekonstruálja abból a szemszögbõl, hogy miként befolyásolta a bírói és ügyészi szervezet a kodifikációt. Hack Péter ebben a kötetben azt szeretné bizonyítani, hogy a jogalkotó által megfogalmazott eljárási szabályok, illetve az igazságszolgáltatás szervezeteit szabályozó joganyag csak részben határozzák meg azt, hogy a büntetõ igazságszolgáltatás hogyan zajlik. Annak megértéséhez, hogy mi hogyan mûködik ezen a rendszeren belül, tisztában kell lennünk azokkal a szervezeti érdekekkel is, amelyek az eljárás egyes szereplõinek szerepfelfogását, döntéseinek hátterét meghatározzák. Ez a megközelítés indokolja, hogy a szerzõ mûvében azon tényezõk elemzésére koncentráljon, amelyek akadályozzák, hogy ezek a szervezetek optimálisan teljesítsék feladatukat. A kötet 382 oldal terjedelmû, ára 1000 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Hack Péter

A BÜNTETÕHATALOM FÜGGETLENSÉGE ÉS SZÁMONKÉRHETÕSÉGE címû, 382 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 1000 forint áfával) ................................ példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ......................................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ........................................................................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ............................................................................................................................................... A megrendelõ (cég) adószáma: ............................................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállításkor postai utánvéttel egyenlítjük ki.

Keltezés: ........................................


32



dr. Kondorosi Ferenc

Jogalkotás a XXI. század hajnalán címû könyvét A XXI. század nemzeti jogalkotását minden eddiginél jobban meghatározza a nemzetközi társadalmi és gazdasági környezet, amelynek hátterében az európai integráció hatása, valamint a globalizációs folyamatok húzódnak meg. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Unió Alapjogi Chartája vagy az Alkotmányos Szerzõdés alapelvei csak néhány olyan példája a „nemzetek felett álló jognak”, amelyek a nemzeti jogalkotás tekintetében is iránymutatók lehetnek. A megjelent kötet – a szakkönyvpiacon hiánypótló jelleggel – tudományos igényességgel, ugyanakkor a gyakorlati alkalmazhatóság szándékával mutatja be a XXI. század nemzeti jogalkotásának tendenciáit. A könyv széles körû nemzetközi kitekintést nyújt, amelyben az uniós jogfejlõdés elemzésének központi szerep jut. A kötet szerzõje, a tapasztalt jogtudós és gyakorlati szakember alaptézise, hogy „a jogdogmatikai megfontolásokat figyelembe vevõ, minõségi normaalkotás programszerû érvényesítése és a konzisztens, áttekinthetõ jogrendszer eszményképének követése kedvezõ irányba befolyásolhatja a normák címzettjeinek magatartását, annak érdekében, hogy a jog legfõbb, alkotmányos küldetését teljesítse”. A szerzõ részletesen vizsgálja a hatékony jogi szabályozás kulcskérdéseit, a hazai jog, valamint a nemzetközi és az európai uniós jog összefüggéseit, eközben mindig kellõ hangsúlyt fektetve korunk demokratikus jogállami alapértékeire: az emberi jogokra és az alkotmányosságra. Az olvasó bepillantást nyerhet a jogharmonizáció „kulisszatitkaiba”, a biztonság jogalkotásban érvényesülõ tényezõinek problematikájába, valamint polgári jogi és büntetõjogi jogalkotásunk legújabb eredményeibe. A XXI. század elejének kodifikációját elemzõ kötet egyszerre tankönyv, olvasókönyv és gyakorlati útmutató. Haszonnal forgathatják a társadalomtudományi karok hallgatói, a közigazgatásban dolgozó szakemberek, a politikusok, a média munkatársai és mindenki, aki felelõsséget érez a hazai jogállam, jogrend minõségének javításáért. A kötet 264 oldal terjedelmû, ára 400 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


dr. Kondorosi Ferenc

Jogalkotás a XXI. század hajnalán címû, 264 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 400 forint áfával) ................................ példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: .......................................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ...................................................................................................................................................................... . Utca, házszám: ............................................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ............................................................................................................................................... A megrendelõ (cég) adószáma: ............................................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállításkor postai utánvéttel egyenlítjük ki. Keltezés: ........................................


A szerkesztésért felelős: dr. Almási Eszter. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., www.mhk.hu). A kiadásért felelős: Majláth Zsolt László ügyvezető. Előfizetésben megrendelhető a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62., Pf. 357, telefon: 1/235-4545, fax: 1/318-6668, 1/338-4746, e-mail: [email protected]). Előfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közreműködésével. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 1/235-4545). 2015. évi éves előfizetési díj: 17 640 Ft, fél évre: 9450 Ft, negyedévre: 5040 Ft.

HU ISSN 0133-8242 Nyomtatja: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 15.0099 – Lajosmizse

LXIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1680 Ft 1. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Utasítások

Recommend Documents