LXIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1680 Ft 6. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Utasítások

LXIII. ÉVFOLYAM

ÁRA: 1680 Ft

6. SZÁM

ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG H I VATA L O S L A PJ A

B U D A P E S T, 2015. június 30.

Tar talom oldal

Utasítások 8/2015. (VI. 8.) LÜ utasítás a talár viseléséről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114 9/2015. (VI. 19.) LÜ utasítás az ügyészségi alkalmazottak jogállásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 4/2012. (I. 6.) LÜ utasítás módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116 10/2015. (VI. 29.) LÜ utasítás az ügyészségi alkalmazottak szolgálati igazolványáról szóló 22/2011. (XII. 27.) LÜ utasítás módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117

Körlevelek 2/2015. (VI. 30.) LÜ h. körlevél a bűnös úton szerzett vagyon elvonását célzó kényszerintézkedésekkel összefüggő ügyészi feladatokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123 5/2015. (VI. 30.) főov. körlevél az ügyészség közérdekvédelmi feladatainak ellátása során irányadó felterjesztési kötelezettségről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124

Személyi hírek Elismerések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 Kinevezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127 Kinevezés módosítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127 Szolgálati viszony megszűnések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128 Halálozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128 Igazolványok érvénytelenítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128

Közlemények A 2015. évi Kozma Sándor Tudományos Pályázat díjazottai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129 Felhívás szakmai-tudományos tanácskozáson való részvételre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132 Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138 Pályázati felhívás alügyészi állások betöltésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139

114

Ü G Y É S Z S É G I K Ö Z L Ö N Y • 2015. évi 6. szám

Utasítások

A legfőbb ügyész 8/2015. (VI. 8.) LÜ utasítása a talár viseléséről

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 73. § (4) bekezdésére figyelemmel – az ügyészségi alkalmazottak érdek-képviseleti szerveinek és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsa véleményének figyelembevételével – a következő utasítást adom ki:

1. §

2. §

3. §

(1) Az ügyész, az alügyész és az ügyészségi fogalmazó (a továbbiakban együtt: tárgyaló ügyész) a bírósági tárgyaláson, illetve a tárgyalóteremben tartott eljárási cselekménynél a Melléklet szerinti talárt visel. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a) a katonai tanács előtt eljáró katonai ügyészre, továbbá b) a tárgyaló ügyészre, ha a bíró, illetve az eljáró tanács elnöke nem visel talárt. (3) A tárgyaló ügyész a talárt begombolva viseli, és a talár által nem fedett ruházatának is méltónak kell lennie hivatásához. (4) A tárgyalótermen kívül a tárgyaló ügyész a talárt csak a tárgyaláshoz közvetlenül kapcsolódó tevékenység során viselheti. (1) A talár az ügyészség tulajdona, a tárgyaló ügyész köteles megőrizni és megfelelő állapotban tárolni. (2) A tárgyaló ügyész ügyészségi szolgálati viszonyának megszűnésekor köteles a talárt az ügyészség részére visszaszolgáltatni. (3) A (2) bekezdésben írtaktól eltérően a tárgyaló ügyész a talárt a) nyugállományba vonulásakor vagy b) a legfőbb ügyész, a fellebbviteli főügyész, illetve a főügyész egyedi döntése alapján kivételesen megtarthatja. (1) A talárral kapcsolatos teendők ellátása (a talárszükséglet felmérése, elkészíttetés, tisztíttatás, nyilvántartás) a tárgyaló ügyész szolgálati helye szerint illetékes gazdasági feladatokat ellátó szervezeti egység feladata. (2) A Legfőbb Ügyészség önálló szervezeti egységének a vezetője – a Gazdasági Hivatal osztályvezetője útján – javaslatot tehet az elhasználódott talárok selejtezésére, amelyről a gazdasági főigazgató dönt. (3) A fellebbviteli főügyészségen és a főügyészségen – a járási és járási szintű ügyészségekre kiterjedően is – a gazdasági feladatokat ellátó szervezeti egység vezetője javaslatot tehet az elhasználódott talárok selejtezésére, amelyről a fellebbviteli főügyész, illetve a főügyész dönt.

4. § Ez az utasítás a közzétételét követő 3. napon lép hatályba. 5. §

(1) A Mellékletben írtaktól eltérő szabású vagy szín-összeállítású talárok az utasítás hatálybalépése után nem viselhetők, selejtezésük iránt a gazdasági feladatokat ellátó szervezeti egység késedelem nélkül intézkedik. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a) a tépőzárral kapcsolódó selyemzsabós és b) a tíz évnél nem régebben készített talárokra, melyek elhasználódásukig továbbra is viselhetők.

6. § Hatályát veszti a talár általános bevezetéséről és viseléséről szóló 10/1999. (ÜK. 10.) LÜ utasítás.

Dr. Polt Péter s. k.,

legfőbb ügyész

115


Melléklet a 8/2015. (VI. 8.) LÜ utasításhoz

A talár leírása A talár a) színe: fekete; b) anyaga: vékony, kevert szövet; c) eleje: lefelé bővülő vonalú, hosszú, alul bővülő raglánujjú kabát, selyem- (szerzs-) béléssel, a bélésben egy belső zsebbel, kívül egyszegélyes bevágott zsebekkel; egysoros, rejtett gombolással, álló gallérral, a galléron – a talárhoz rejtett patenttal kapcsolódó – bordó selyemzsabóval; a zsabó lefelé bővülő, alul háromszög alakú, két díszrakással ellátott nyakdísz; d) háta: hátközépen 5-5 centiméter mélységben a lapockavonalon dupla dísztűzéssel levarrt hóllal; e) díszítése: a raglánujj bevarrási vonala és a gallér3 alsó széle bordó – a zsabóval megegyező – selyemmel szegélyezett.

ÜGYÉSZI TALÁR ÜGYÉSZI TALÁR elölnézet hátulnézet

116


A legfőbb ügyész 9/2015. (VI. 19.) LÜ utasítása az ügyészségi alkalmazottak jogállásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 4/2012. (I. 6.) LÜ utasítás módosításáról

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – az Ügyészségi Dolgozók Országos Szakszervezete és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsa véleményének figyelembevételével – a következő utasítást adom ki:

1. § Az ügyészségi alkalmazottak jogállásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 4/2012. (I. 6.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Ut.) 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „32. § (1) A gépkocsivezetőnek balesetmentes közlekedés esetén a) 150 000 km teljesítésekor és b) minden további 150 000 km teljesítésekor az illetményalap harminc százalékának megfelelő összegű jutalom jár. (2) Az (1) bekezdésben említett feltételek fennállását a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolja.” 2. § Az Ut. a következő 38. §-sal egészül ki: „38. § A 2015. június 30-án állományban lévő gépkocsivezető az e napon hatályos 32. § (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával a 2015. június 30-áig elért teljesítménnyel, illetve balesetmentesen megtett úthosszal arányos jutalomra jogosult. A jutalmat 2015. augusztus 30-áig kell kifizetni.” 3. § Ez az utasítás 2015. július 1-jén lép hatályba.


legfőbb ügyész

117


A legfőbb ügyész 10/2015. (VI. 29.) LÜ utasítása az ügyészségi alkalmazottak szolgálati igazolványáról szóló 22/2011. (XII. 27.) LÜ utasítás módosításáról

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (3) bekezdése alapján – az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsa és az ügyészségi alkalmazottak érdek-képviseleti szervei véleményének figyelembevételével – a következő utasítást adom ki:

1. § Az ügyészségi alkalmazottak szolgálati igazolványáról szóló 22/2011. (XII. 27.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Ut.) 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója a Főosztály által megküldött átvételi elismervényt az ügyészségi alkalmazottal aláíratja, és azt a Főosztályhoz a (4) bekezdésben említett módon visszaküldi. Az átvételi elismervény tartalmazza, hogy az ügyészségi alkalmazott az igazolványt visszaszolgáltatási kötelezettséggel veszi át.” 2. § Az Ut. 4. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés szerinti esemény bejelentésekor a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban tájékoztatja az ügyészségi alkalmazottat, hogy az új igazolvány elkészítésének költségeit – ideértve az igazolványtokkal kapcsolatos költségeket is – a szolgálati hely szerint illetékes gazdasági feladatokat ellátó ügyészségi szervezeti egység által kiállított számla alapján az ügyészség részére önként megtérítheti, ha a felelősségét a bejelentésben elismerte. (3) Ha az ügyészségi alkalmazott a költségeket önként nem téríti meg, és felelőssége a hiányért, illetve a megrongálódásért vizsgálat nélkül egyértelműen nem zárható ki, akkor a fegyelmi jogkör gyakorlója ellene kártérítési eljárást folytat le, illetve a szolgálati viszony megszűnése esetén a kárigényt bíróság előtt érvényesíti. Amennyiben a felelősség kizárása vizsgálat nélkül is megállapítható, úgy ennek tényét, illetve az ezzel kapcsolatos körülményeket a fegyelmi jogkör gyakorlója az (1) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolt iraton rögzíti. Az igazolvány pótlásának költségét a Gazdasági Főigazgatóság vezetőjének előterjesztése alapján a legfőbb ügyész állapítja meg.” 3. § Az Ut. 1–5. melléklete helyébe az 1–5. melléklet lép. 4. §

(1) Ez az utasítás 2015. július 1-jén lép hatályba. (2) Az utasítás nem érinti a hatálybalépését megelőzően kiadott szolgálati igazolványok érvényességét. (3) Az utasítás hatálybalépésekor készleten lévő a) ügyészségi megbízotti és ügyészségi tisztviselői, valamint b) ügyészségi írnoki és ügyészségi fizikai alkalmazotti szolgálati igazolvány nyerskártyák felhasználhatók.


legfőbb ügyész

118


1. melléklet a 10/2015. (VI. 29.) LÜ utasításhoz

„1. melléklet a 22/2011. (XII. 27.) LÜ utasításhoz A legfőbb ügyészi szolgálati igazolvány mintája Első oldal: (címer) MAGYARORSZÁG LEGFŐBB ÜGYÉSZI SZOLGÁLATI IGAZOLVÁNY Név helye Fénykép helye

A legfőbb ügyész a hatáskörében és az illetékességi körébe tartozó szerveknél jogosult az ügyészségről szóló törvényben, valamint más jogszabályokban meghatározott ügyészi jogok gyakorlására. Eljárása során az eljárással érintett szerv, személy rendelkezése alatt álló területre, helyiségbe – ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály másként nem rendelkezik – igazolványa felmutatásával beléphet, és jogszabályokban meghatározott ügyészi intézkedéseket tehet, kényszerintézkedéseket alkalmazhat.

A 000000 sorszám

saját kezű aláírás

Hátoldal: SZOLGÁLATI HELY:

LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG

SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: ÁLLAMPOLGÁRSÁG:

MAGYAR

KIÁLLÍTÓ HATÓSÁG:


A legfőbb ügyész ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint – a mentelmi jogról az adott ügyre vonatkozó önkéntes lemondás hiányában – szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntetőeljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni. Csak bűncselekmény elkövetésének tettenérésekor lehet őrizetbe venni vagy vele szemben más büntetőeljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni; csak szabálysértés elkövetésének tettenérésekor lehet – ha a szabálysértési őrizet elrendelésének törvényben meghatározott feltételei fennállnak – szabálysértési őrizetbe venni vagy vele szemben más szabálysértési kényszerintézkedést alkalmazni. [2011:CLXIII. tv. 3. § (5)–(6) bek., 2012:XXXVI. tv. 74. § (1)–(2) bek.] Visszavonásig érvényes. P. H. legfőbb ügyész helyettes saját kezű aláírása ”

119



„2. melléklet a 22/2011. (XII. 27.) LÜ utasításhoz Az ügyészi szolgálati igazolvány mintája Első oldal: (címer) MAGYARORSZÁG ÜGYÉSZSÉGI SZOLGÁLATI IGAZOLVÁNY Név, beosztás helye1 Fénykép helye

Az ügyész a hatáskörében és az illetékességi körébe tartozó szerveknél jogosult az ügyészségi törvényben, valamint más jogszabályokban meghatározott ügyészi jogok gyakorlására. Eljárása során az eljárással érintett szerv, személy rendelkezése alatt álló területre, helyiségbe – ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály másként nem rendelkezik – igazolványa felmutatásával beléphet, és jogszabályokban meghatározott ügyészi intézkedéseket tehet, kényszerintézkedéseket alkalmazhat.

B 000000 sorszám


Hátoldal: SZOLGÁLATI HELY: SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: ÁLLAMPOLGÁRSÁG:

MAGYAR



Az ügyész ellen csak a legfőbb ügyész előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint – a mentelmi jogról az adott ügyre vonatkozó önkéntes lemondás hiányában – szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntetőeljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni. Csak bűncselekmény elkövetésének tettenérésekor lehet őrizetbe venni vagy vele szemben más büntetőeljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni; csak szabálysértés elkövetésének tettenérésekor lehet – ha a szabálysértési őrizet elrendelésének törvényben meghatározott feltételei fennállnak – szabálysértési őrizetbe venni vagy vele szemben más szabálysértési kényszerintézkedést alkalmazni. [2011:CLXIII. tv. 3. § (5) és (7) bek., 2012:XXXVI. tv. 74. § (1)–(2) bek.] Visszavonásig érvényes. P. H. legfőbb ügyész saját kezű aláírása ”

A kész igazolvány az adatlapon megjelölt, a kinevezési okirat szerinti munkaköri megnevezést tartalmazza (pl. ügyész, főügyészségi ügyész, legfőbb ügyészségi ügyész, csoportvezető ügyész, vezetőhelyettes ügyész). 1

120



„3. melléklet a 22/2011. (XII. 27.) LÜ utasításhoz Az alügyészi és ügyészségi fogalmazói szolgálati igazolvány mintája

Első oldal: (címer) MAGYARORSZÁG ÜGYÉSZSÉGI SZOLGÁLATI IGAZOLVÁNY Név, beosztás helye2 Fénykép helye

C 000000 sorszám



MAGYAR



Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó a hatáskörében és az illetékességi körébe tartozó szerveknél jogosult az ügyészségről szóló törvényben, valamint más jogszabályokban meghatározott ügyészi jogok gyakorlására. Eljárása során az eljárással érintett szerv, személy rendelkezése alatt álló területre, helyiségbe – ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály másként nem rendelkezik – igazolványa felmutatásával beléphet, és jogszabályokban meghatározott ügyészi intézkedéseket tehet, kényszerintézkedéseket alkalmazhat. Visszavonásig érvényes. P. H. legfőbb ügyész saját kezű aláírása ”

2

A kész igazolvány az adatlapon megjelölt, a kinevezési okirat szerinti munkaköri megjelölést (alügyész vagy ügyészségi fogalmazó) tartalmazza.

121



„4. melléklet a 22/2011. (XII. 27.) LÜ utasításhoz Az ügyészségi megbízotti és az ügyészségi tisztviselői szolgálati igazolvány mintája Első oldal: (címer) MAGYARORSZÁG ÜGYÉSZSÉGI SZOLGÁLATI IGAZOLVÁNY Név, beosztás helye3 Fénykép helye

D 000000 sorszám



MAGYAR



Az ügyészségi megbízott és az ügyészségi tisztviselő az ügyészi szervek területére, helyiségeibe beléphet. Visszavonásig érvényes. P. H. legfőbb ügyész saját kezű aláírása ”

3

A kész igazolvány az adatlapon megjelölt, a kinevezési okirat szerinti munkaköri megjelölést tartalmazza.

122



„5. melléklet a 22/2011. (XII. 27.) LÜ utasításhoz Az ügyészségi írnoki és az ügyészségi fizikai alkalmazotti szolgálati igazolvány mintája Első oldal: (címer) MAGYARORSZÁG ÜGYÉSZSÉGI SZOLGÁLATI IGAZOLVÁNY Név, beosztás helye4 Fénykép helye

E 000000 sorszám



MAGYAR



Az ügyészségi írnok és az ügyészségi fizikai alkalmazott az ügyészi szervek területére, helyiségeibe beléphet. Visszavonásig érvényes. P. H. legfőbb ügyész saját kezű aláírása ”

4

A kész igazolvány az adatlapon megjelölt, a kinevezési okirat szerinti munkaköri megjelölést tartalmazza.


123

Körlevelek

A legfőbb ügyész helyettes 2/2015. (VI. 30.) LÜ h. körlevele a bűnös úton szerzett vagyon elvonását célzó kényszerintézkedésekkel összefüggő ügyészi feladatokról A „vagyonvisszaszerzésre irányuló kényszerintézkedések gyakorlatáról, a gazdasági bűncselekmények körében” című munkatervi vizsgálat eredménye szerint az ügyészi szervek még mindig nem fordítanak kellő figyelmet a bűnös úton szerzett anyagi javak elvonására. Ez a jelenség rendkívül megnehezíti a bűnözés elleni hatékony fellépést, amelynek egyik lényeges eleme a bűncselekmények elkövetéséből eredő vagyongyarapodás megakadályozása. Az ügyészi intézkedések esetleges elmaradása a büntető törvénybe ütköző újabb cselekmények megvalósításának lehetőségeit növelik meg, de akadályát képezik annak is, hogy az ügyészi szervezet a lehető leghatékonyabb módon teljesítse az Alaptörvényben meghatározott feladatait. Ezen kívül az adott területet érintő jogalkalmazói tevékenység színvonala sem kielégítő, és számos – a vizsgálat megállapításai szerint – az Ig. 507/2014. Legf. Ü. számon közzétett Emlékeztetőben foglaltakkal ellentétes jogértelmezést tükröző intézkedésre, illetve azok indokolatlan késedelmére vagy elmulasztására derült fény. A jogalkalmazási hiányosságok jövőbeli megelőzése érdekében – az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 9. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a következő körlevelet adom ki.

1. Kivétel nélkül minden büntető ügyben folyamatosan vizsgálni kell a bűnös úton szerzett vagyon elvonásának szükségességét. A vagyon biztosítását célzó kényszerintézkedések mellőzésére csak a törvényi feltételek hiányában kerülhet sor.

2. Elsőként a lefoglalás alkalmazásának lehetőségét kell megvizsgálni. Amennyiben az említett kényszerintézkedés vagyonelkobzás érdekében történő elrendelésének feltételei fennállnak, a Be. 151. §-a (2) bekezdése b) pontjának II. fordulata alapján történő lefoglalás, mint mérlegelést nem tűrő kötelezettség elmulasztása súlyos törvénysértést valósít meg. Ebből következik, hogy a bűncselekménnyel érintett vagyonelem zár alá vételére, illetve annak bíróság előtt történő indítványozására kizárólag akkor kerülhet sor, ha az ilyen céllal történő lefoglalásra nincs törvényes lehetőség. A lefoglalás során be kell tartani azt a sorrendet, hogy elsőként a számlán nyilvántartott értékek (számlavagyon), másodsorban pedig a készpénz lefoglalásának van helye, az ingóságokat csak ezt követően lehet kényszerintézkedés alá vonni. Az ingatlan – kizárólag zár alá vétel útján elrendelhető – biztosításának abban az esetben lehet helye, ha a lefoglalással a vagyon visszaszerzése érdekében tehető intézkedések nem elégségesek vagy nem vezetnek eredményre.

3. Az ügyész feladata elsősorban a vagyonelkobzás biztosítására irányul, amelynek nem akadálya, hogy polgári jogi igényt, illetve ennek biztosítására szolgáló zár alá vételi indítványt terjesztettek elő. A vagyonelkobzást célzó lefoglalás ilyen okból történő mellőzése kizárólag akkor tekinthető indokoltnak, ha az adott vagyonelem polgári jogi igény biztosítása érdekében való zár alá vételét a bíróság jogerős határozattal már elrendelte.

4. Az ügyésznek a nála vagy a nyomozó hatóságnál előterjesztett, polgári jogi igényhez kapcsolódó zár alá vételi igénnyel összefüggő feladata a beadvány bírósághoz történő továbbítása, a kérelemmel összefüggő érdemi nyilatkozatot kizárólag abban az esetben tehet, ha a zár alá vételt eltérő jogi alapon tartja indokoltnak, illetve ha a magánfél indítványát alaptalannak ítéli meg. Ugyanakkor a zár alá vételi indítványnak, az annak tárgyában döntésre jogosult bírósághoz való továbbítása ugyancsak törvényi kötelezettség, amelynek késedelem nélkül eleget kell tenni.

5. Amennyiben a kényszerintézkedés bevezetésének szükségessége felmerül, haladéktalanul meg kell kezdeni a bűnös úton szerzett vagyon felkutatását. Ez a tevékenység nem merülhet ki az ingatlan és gépjármű-nyilvántartások adatainak ellenőrzésében, minden eszközzel meg kell kísérelni a bűncselekménnyel szerzett javak útjának nyomon követését, amely újabb bűncselekmények és bűnkapcsolatok felderítéséhez is vezethet. E körben különös hangsúlyt kell fektetni a pénzmosás megvalósulásának vizsgálatára is.

124


6. A további jogalkalmazási hibák megelőzése érdekében szükséges a kérdéssel kapcsolatos iránymutatásokat részletesen tartalmazó Emlékeztető tanulmányozása, az abban foglaltak következetes alkalmazása, amelyet a vezetői revízió fokozott gyakorlása útján is biztosítani kell.

7. A körlevél rendelkezéseit a közzétételét követő naptól kell alkalmazni.

Dr. Belovics Ervin s. k.,

legfőbb ügyész helyettes

A Közérdekvédelmi Főosztály vezetőjének 5/2015. (VI. 30.) főov. körlevele az ügyészség közérdekvédelmi feladatainak ellátása során irányadó felterjesztési kötelezettségről Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 9. §-ának (3) bekezdése, valamint az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló 3/2012. (I. 6.) LÜ utasítás 11. §-a alapján a következő körlevelet adom ki:

1. Az alárendelt ügyészség a benyújtással egyidejűleg köteles a felettes ügyészséghez felterjeszteni a felhívás, a perelhárító kiadmány, a kereset és a fellebbezés egy példányát. A felhívások és a keresetek közül nem kell felterjeszteni a szabálysértési ügyben benyújtott felhívásokat és a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) 30. §-ának (5) bekezdése alapján indult ügyben benyújtott felhívást és keresetet (nemperes eljárás kezdeményezése iránti indítványt), továbbá az egyéb, az Ectv. 11. §-ának (5) és (5a) bekezdése alapján előterjesztett keresetet (nemperes eljárás kezdeményezése iránti indítványt).

2. A főügyészség a Legfőbb Ügyészséghez felterjeszti a járási, járási szintű ügyészség által benyújtott kereset és a szabálysértési ügyben a bíróság előtti fellépés egy példányát is, ha álláspontja szerint az ügy bonyolult jogi vagy ténybeli megítélésű, vagy a jogalkalmazó szervek eltérő gyakorlata látszik megállapíthatónak.

3. Az 1. és 2. pontban foglaltak a más irányító intézkedésben szabályozott felterjesztési kötelezettséget nem érintik.

4. Ezt a körlevelet a közzétételét követő naptól kell alkalmazni, egyidejűleg az ügyészség közérdekvédelmi feladatainak ellátása során irányadó felterjesztési kötelezettségről szóló 6/2013. (XI. 30.) főov. körlevelet visszavonom.

Dr. Judiné dr. Vida Angéla s. k.,

főosztályvezető ügyész

125


Személyi hírek

Elismerések

A legfőbb ügyész – az első ügyészi törvény kihirdetésének 144. évfordulója alkalmából – EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRT EMLÉKÉRMET dr. Pintér Sándor belügyminiszternek, Csóti András bv. vezérőrnagy, főtanácsos, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának; KOZMA SÁNDOR-DÍJAT Bodáné dr. Viktor Éva címzetes főügyészségi ügyész, debreceni járási vezetőhelyettes ügyésznek, dr. Ihász Sándor fővárosi fellebbviteli főügyésznek, dr. Illés Irén legfőbb ügyészségi tanácsos, legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyésznek, dr. Miklósné dr. Magyar Márta címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, Somogy megyei főügyészségi csoportvezető ügyésznek, dr. Öreg Katalin címzetes főügyészségi ügyész, ózdi járási vezetőhelyettes ügyésznek, dr. Reszl Ildikó Komárom-Esztergom megyei főügyésznek, dr. Szilágyi Lajos szegedi fellebbviteli főügyésznek, dr. Takács István címzetes főügyészségi ügyész, pécsi járási vezető ügyésznek, dr. Tancsik Rudolf legfőbb ügyészségi tanácsos, legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyésznek, dr. Venczl László ezredes, legfőbb ügyészségi tanácsos, főosztályvezető-helyettes ügyésznek; VARGHA FERENC-DÍJAT Balogh Józsefné Pest megyei főügyészségi osztályvezetőnek, Dr. Barabás Andrea Tünde az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezetője, tudományos főmunkatársának, Huber Béláné tanácsos, legfőbb ügyészségi tisztviselőnek, Kisné Tarsoly Ildikó Mária Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei főügyészségi csoportvezetőnek, Orbán Gézáné tanácsos, legfőbb ügyészségi tisztviselőnek, Pakusza Zoltánné mohácsi járási ügyészségi írnoknak, Szendy Dezső Nándorné szakmai tanácsadó, legfőbb ügyészségi tisztviselőnek, Vargáné Vincze Teréz Békés megyei főügyészségi irodavezetőnek; ÜGYÉSZSÉGI EMLÉKGYŰRŰT dr. Bakucz Árpád címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, szombathelyi nyomozó ügyészségi vezető ügyésznek, dr. Horváth István főügyészségi ügyész, kecskeméti nyomozó ügyészségi vezető ügyésznek, Hugyecsek Béla Rezsőné legfőbb ügyészségi csoportvezetőnek, Juhász Hajnalka ny. győri fellebbviteli főügyészségi irodavezetőnek, dr. Kalasné dr. Árvay Judit címzetes főügyészségi ügyész, győri járási ügyészségi ügyésznek, dr. Kovács Lajos címzetes főügyészségi ügyész, jászberényi járási vezető ügyésznek, Louisné dr. Vince Zsuzsanna Ágnes címzetes főügyészségi ügyész, budapesti VIII. kerületi ügyészségi ügyésznek, dr. Méhi Józsefné címzetes főügyészségi ügyész, gödöllői járási ügyészségi ügyésznek, Novák József tanácsos, legfőbb ügyészségi csoportvezetőnek, Orbán Ildikó budapesti VIII. kerületi ügyészségi ügyészségi megbízottnak;

126


MAGYAR ISTVÁN-DÍJAT dr. Bárdos Tibor egri nyomozó ügyészségi vezető ügyésznek, dr. Biró Viktor Zsolt főügyészségi ügyész, szolnoki nyomozó ügyészségi vezető ügyésznek, dr. Bögöly Gyula alezredes, címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, központi nyomozó főügyészségi osztályvezető ügyésznek, Csordás József Gáborné balassagyarmati járási ügyészségi irodavezetőnek, dr. Gácsi Gabriella Rita címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, a Debreceni Járási Ügyészségen szolgálatot teljesítő főügyészségi ügyésznek, Gulyásné dr. Birinyi Ildikó Hajdú-Bihar megyei főügyészhelyettesnek, dr. Horváth Ferenc címzetes főügyészségi ügyész, budapesti XX., XXI. és XXIII. kerületi vezetőhelyettes ügyésznek, dr. Horváth Krisztina fővárosi főügyészségi osztályvezető ügyésznek, dr. Kalla Judit legfőbb ügyészségi ügyésznek, Kériné dr. Hoffner Terézia címzetes főügyészségi ügyész, gödöllői járási vezetőhelyettes ügyésznek, Kissné Dani Zsuzsanna tanácsos, Zala megyei főügyészségi irodavezetőnek, dr. Klekler Tamás címzetes főügyészségi ügyész, budapesti X. és XVII. kerületi vezető ügyésznek, dr. Kordé Csaba kőszegi járási vezető ügyésznek, dr. Kovácsfiné dr. Nagy Judit Gabriella főügyészségi ügyész, veszprémi járási vezetőhelyettes ügyésznek, dr. Löki Beáta alezredes, központi nyomozó főügyészségi katonai ügyésznek, dr. Mező Szabolcs Árpád Pest megyei főügyészségi ügyésznek, dr. Misi Mária legfőbb ügyészségi ügyésznek, dr. Nagy-György Ágota címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, Jász-Nagykun-Szolnok megyei főügyészségi csoportvezető ügyésznek, Nagy László Zoltán szakmai tanácsadó, Somogy megyei főügyészségi tisztviselőnek, dr. Németh Gábor siklósi járási vezető ügyésznek, dr. Német Zsolt legfőbb ügyészségi ügyésznek, dr. Orbán György címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, Veszprém megyei főügyésznek, dr. Őri Gábor Zoltán alezredes, legfőbb ügyészségi katonai ügyésznek, dr. Paral Attila Békés megyei főügyészségi ügyésznek, dr. Pálfiné dr. Boros Hajnalka főügyészségi ügyész, kecskeméti járási ügyészségi csoportvezető ügyésznek, Pásztor Ferenc Lászlóné miskolci járási ügyészségi irodavezetőnek, dr. Práda Ildikó Márta legfőbb ügyészségi ügyésznek, dr. Soltész Miklós fővárosi főügyészségi csoportvezető ügyésznek, dr. Spisák Mária címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei főügyészségi ügyésznek, Szabó Miklósné Fejér megyei főügyészségi írnoknak, dr. Szalóki Zoltán Péter Heves megyei főügyésznek, dr. Szanka Ferenc Csongrád megyei főügyészségi csoportvezető ügyésznek, dr. Széplábi Rezső címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, Komárom-Esztergom megyei főügyészségi csoportvezető ügyésznek, dr. Takács Róbert Győr-Moson-Sopron megyei főügyészhelyettesnek, Dr. Tamási Erzsébet, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársának, dr. Tóth Tibor nyíregyházi járási vezetőhelyettes ügyésznek, dr. Vámos Tamás István Somogy megyei főügyészségi csoportvezető ügyésznek, dr. Zentai Adrienne Tolna megyei főügyészségi ügyésznek; SZÉKELY FERENC-DÍJAT dr. Fábián Eszter battonyai járási ügyészségi alügyésznek, dr. Horogh Tímea Katalin ózdi járási ügyészségi fogalmazónak, dr. Mayer Erika Noémi budapesti V. és XIII. kerületi ügyészségi alügyésznek, dr. Tankó Bojána budapesti XX., XXI. és XXIII. kerületi ügyészségi fogalmazónak, dr. Zsadányi Ildikó Ágnes mátészalkai járási ügyészségi ügyésznek;

127


EMLÉKTÁRGYAT Gál Lászlóné mezőkövesdi járási ügyészségi írnoknak, Juhász Tamás Pest megyei főügyészségi csoportvezetőnek, Kiss Csabáné szegedi járási ügyészségi írnoknak adományozott.

Kinevezések A legfőbb ügyész kinevezte dr. Kissné dr. Maár Sarolta címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, mb. Veszprém megyei főügyészhelyettest – szolgálati helyén – közjogi szakági főügyészhelyettessé; dr. Szeleczki Ida mb. fővárosi fellebbviteli főügyészségi osztályvezető ügyészt – szolgálati helyén – a Közérdekvédelmi Osztály fellebbviteli főügyészségi osztályvezető ügyészévé; dr. Dékány Éva mb. budapesti V. és XIII. kerületi ügyészségi csoportvezető ügyészt – szolgálati helyén – a Költségvetési, Gazdasági és Kiemelt Jelentőségű Büntetőügyek Csoportjának, dr. Kiss Pál mb. budapesti II. és III. kerületi ügyészségi csoportvezető ügyészt – szolgálati helyén – a Zseblopási Büntető Ügyek Csoportjának csoportvezető ügyészévé; dr. Becker Melinda pécsi járási ügyészségi fogalmazót a Pécsi és a Szigetvári Járási Ügyészséghez, dr. Bóna Gábor ajkai járási ügyészségi fogalmazót az Ajkai és a Veszprémi Járási Ügyészséghez, dr. Drávecz Péter siklósi, dr. Vincze Kata pécsi járási ügyészségi fogalmazókat a Pécsi és Siklósi Járási Ügyészséghez, dr. Havasi Ágnes szolnoki járási ügyészségi fogalmazót a Szolnoki és a Jászberényi Járási Ügyészséghez, dr. Nagy Adrienn tapolcai járási ügyészségi fogalmazót a Tapolcai és a Veszprémi Járási Ügyészséghez, dr. Perity Anikó kiskőrösi járási ügyészségi fogalmazót a Kiskőrösi és a Kalocsai Járási Ügyészséghez, dr. Szálkai Dávid encsi járási ügyészségi fogalmazót a Kazincbarcikai és az Encsi Járási Ügyészséghez, dr. Szita Veronika ajkai járási ügyészségi fogalmazót az Ajkai és a Veszprémi Járási Ügyészséghez alügyésszé.

Kinevezés módosítások A legfőbb ügyész dr. Fülöp Zsolt Szilárd Fejér megyei főügyészségi ügyészt áthelyezte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészséghez; dr. Cserháti Sándor budapesti XVIII. és XIX. kerületi ügyészségi fogalmazót áthelyezte a Központi Nyomozó Főügyészség Budapesti Regionális Osztályához, és egyidejűleg kinevezte katonai ügyészségi fogalmazóvá.

128


Szolgálati viszony megszűnések Szolgálati viszonya megszűnt, illetve megszűnik Szűcs Attiláné dr. Várhelyi Gabriella budapesti V. és XIII. kerületi ügyészségi ügyésznek 2015. évi augusztus hó 20. napjával, Boriné dr. Tolnai Krisztina budapesti I. és XII. kerületi ügyészségi alügyésznek 2015. évi május hó 31. napjával, Lutter László legfőbb ügyészségi tisztviselőnek 2015. évi december hó 13. napjával, Orbán Gézáné tanácsos, legfőbb ügyészségi tisztviselőnek 2016. évi március hó 25. napjával, Pál Imréné legfőbb ügyészségi tisztviselőnek 2015. évi november hó 30. napjával.

Halálozás

Dr. Kovács Attila legfőbb ügyészségi tanácsos, legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész 2015. évi május hó 28. napján, életének 62. évében, dr. Monszpart Gyula ny. fővárosi főügyészségi csoportvezető ügyész 2015. évi május hó 17. napján, életének 72. évében, dr. Dombi István ezredes, ny. győri katonai vezető ügyész 2015. évi április hó 26. napján, életének 79. évében, dr. Mikula Mária címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, ny. fővárosi főügyészségi ügyész 2015. évi május hó 18. napján, életének 66. évében, Lesán Miklósné fővárosi főügyészségi írnok 2015. évi április hó 17. napján, életének 45. évében elhunyt. Az ügyészi szervezet mindannyiukat saját halottjaként temettette el.

Igazolványok érvénytelenítése Jani János ny. legfőbb ügyészségi tisztviselő D 00111, valamint Antal Dávid volt Baranya megyei főügyészségi fizikai alkalmazott E 00258 sorszámú szolgálati igazolványát a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya érvénytelenítette.

129


Közlemények

A 2015. évi Kozma Sándor Tudományos Pályázat díjazottai

2015-ben a Kozma Sándor emlékére meghirdetett tudományos pályázaton a következő pályázók részesültek elismerésben:

BÜNTETŐJOGI TÉMAKÖRBEN Általános tagozaton: I. díj: A befolyással üzérkedés és a vesztegetés, illetve a csalás látszólagos halmazatának feloldása

Dr. Némethy Andrea főügyészségi ügyész, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség

II. díj: Dogmatikai és gyakorlati kérdések a terrorcselekménnyel fenyegetés tényállása kapcsán

Dr. Deák Zoltán ügyész, Kecskeméti Járási Ügyészség

III. díj: Bűnöző gyermek? A büntetőjogi felelősség megállapítása a tizenkettő-tizennégy év közötti elkövetők esetében

Dr. Zsadányi Ildikó Ágnes ügyész, Mátészalkai Járási Ügyészség

Különdíj (60 000 Ft pénzjutalommal): A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények minősítésének elméleti kérdései és gyakorlati problémái

Dr. Havrán Ákos főügyészségi ügyész, Békés Megyei Főügyészség

Az Ügyészek Országos Egyesülete különdíja (100 000 Ft pénzjutalommal): A feketegazdaság elleni büntetőjogi fellépés eredményességét befolyásoló tényezők

Dr. Juhász Mária ügyész, Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség

130


Ifjúsági tagozaton: I. és II. díj: Nem került kiosztásra.

III. díj: A büntetőeljárás gyorsításának egyik lehetséges útja – az elhúzódás elleni hatékony jogorvoslat megteremtése nemzetközi tapasztalatok tükrében

Dr. Farkas Krisztina alügyész, Budapesti VIII. Kerületi Ügyészség

Joghallgatói tagozaton: I. díj: Az önkényuralmi jelképek használatát tilalmazó tényállás múltja, jelene, jövője – az alkotmánybírósági határozatok tükrében

Seprős Szilvia joghallgató, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar

II. díj: A gyermek- és fiatalkorú tanúk helyzete a büntetőeljárásban

Baksy Emese joghallgató, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

III. díj: Az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó szabályok – a „három csapás” a magyar büntetőjogban

Márok Soma joghallgató, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar

PhD joghallgatói tagozaton: I., II. és III. díj: Nem került kiosztásra.

Különdíj (60 000 Ft pénzjutalommal): A Kúria 4/2013. BJE határozata a jogos védelemről

Dr. Gál Andor PhD hallgató, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola

131


BÜNTETŐJOGON KÍVÜLI TÉMAKÖRBEN Általános tagozaton: I., II. és III. díj: Nem került kiosztásra.

Dicséret (50 000 Ft pénzjutalommal): Az ügyész polgári eljárásjogi helyzetének anomáliái

Dr. Garai Renáta főügyészségi ügyészségi megbízott, Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség

Ifjúsági tagozaton: I. díj: Nem került kiosztásra.

II. díj: A hulladékgazdálkodás szabályai megsértésének tipikus esetei, szankcionálásuk módja

Dr. Bancsiné dr. Magyar Viktória alügyész, Nyíregyházi és Vásárosnaményi Járási Ügyészség

III. díj: A mező- és erdőgazdasági földek forgalmára vonatkozó új szabályokkal összefüggő közérdekvédelmi ügyészi feladatok

Dr. Balogh Nikoletta ügyészségi fogalmazó, Fehérgyarmati Járási Ügyészség

Dicséret (50 000 Ft pénzjutalommal): Az ügyész szerepe a zsebszerződések elleni küzdelemben

Dr. Keller Ágnes ügyészségi fogalmazó, Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Ügyészség

Joghallgatói tagozaton: I. díj: Nem került kiosztásra.

II. díj: Az Európai Tanács Kínzás elleni Bizottsága (CPT) magyarországi látogatásainak hatása a hazai végrehajtó szervek gyakorlatára

Bagossy Mária joghallgató, Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

132


III. díj: A mező- és erdőgazdasági földek tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek és a naturalis obligatio kapcsolatának vizsgálata ügyészi szempontból

Kocsis Bianka Enikő joghallgató, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Dicséret (50 000 Ft pénzjutalommal): A közszereplők személyiségi jogi perei

Szigeti Imola joghallgató, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar

PhD joghallgatói tagozaton: I., II. és III. díj: Nem került kiosztásra.

Dicséret (50 000 Ft pénzjutalommal): Az Emberi Jogok Európai Bíróságának az egészségügyi problémákkal küzdő fogvatartottakkal kapcsolatos esetjoga

Dr. Juhász Andrea Erika PhD hallgató, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola

Felhívás szakmai-tudományos tanácskozáson való részvételre A Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya ügyészségi szakemberek részvételével szakmai tudományos tanácskozást szervez. A konferencia időpontja: 2015. november 26–27. A konferencia helyszíne: Magyar Igazságügyi Akadémia (1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.) A konferencia szekciói és témái:

I. BÜNTETŐJOGI SZEKCIÓ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Az új Btk. alkalmazásának elvi és gyakorlati problémái A Btk. időbeli hatályának kérdései A bűncselekményi egység-többség az összefoglalt bűncselekményekkel kapcsolatban A jogos védelem elvi és gyakorlati problémái A tevékeny megbánás alkalmazhatósági körének bővítése. A tevékeny megbánás alkalmazásának lehetősége a gyűlölet-bűncselekmények eseteiben A sportrendészet aktuális kérdései, a sporthuliganizmus A pártfogó felügyelet szerepe Elkobzás, vagyonelkobzás, polgári jogi igény Az összbüntetés


133

10. 11.

Emberölési ügyekben jogalkalmazási tapasztalatok a nyomozás megindulásától az eljárás befejezéséig A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekményének bizonyítása, a ténykérdés-szakkérdésjogkérdés problematikája, a szakértői bizonyítás ismertetése 12. A kábítószerrel összefüggő bűncselekmények. A kábítószerpiac új kihívásai, figyelemmel az új pszichoaktív anyagok elterjedésére 13. Az emberkereskedelem minősítési és halmazati kérdései 14. Az embercsempészet miatt indult büntetőügyek elméleti elemző vizsgálatának tapasztalatai 15. A szexuális bűnismétlés megelőzése 16. A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények bizonyítási nehézségei 17. Gyermekpornográfia 18. A prostitúció kezelése, különleges formái, rendészeti szempontjai, a prostitúcióhoz kapcsolódó bűncselekmények bizonyítási nehézségei 19. A kapcsolati erőszak bűncselekményének bizonyítási nehézségei 20. A szülői feladatokból eredő kötelességek megszegése súlyosságának megítélése 21. A közérdek fogalmának értelmezése a bírósági gyakorlatban 22. Veszélyfogalom a közúti közlekedésben (pl. gyorsfékezés a vasúti járműszerelvényeknél a baleset elhárítása érdekében, távoli veszély a közlekedés biztonsága elleni bűncselekményeknél, közvetlen veszély a közúti veszélyeztetésnél) 23. Az eshetőleges szándékkal megvalósítható közúti veszélyeztetés bűntette 24. Az elvárhatóság megítélése egyes közlekedési balesetek tükrében 25. Minősítésbeli és elhatárolási kérdések az egyes közlekedési bűncselekmények kapcsán 26. Az ittas állapotban elkövetett járművezetés bizonyítási és jogalkalmazási kérdései az új Btk. tényállásának változására tekintettel 27. A környezet és a természet védelmének büntetőjogi eszközei 28. A terrorizmus. Az intellektus és terrorizmus találkozása – társadalmi okok és hatások 29. A választások tisztaságának megvédése büntetőjogi eszközökkel 30. A védekezésre, akaratnyilvánításra képtelen állapot, valamint a bűncselekmény felismerésére, elhárítására koránál, fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett cselekmények minősítésének gyakorlati nehézségei 31. A lopás és az okirattal visszaélés viszonya, a két bűncselekménnyel kapcsolatos jogértelmezési problémák 32. Az üzletszerűség mint minősítő körülmény az egyes bűncselekmények esetében 33. A büntetőjog beavatkozásának szükségessége a szerzői jog védelmében 34. A vagyoni hátrány fogalmának meghatározása, különös tekintettel a szerzői jogi és iparjogvédelmi deliktumok vonatkozásában 35. A roma és nem roma együttélés konfliktusai, kriminális vonatkozása

II. BÜNTETŐELJÁRÁS JOGI SZEKCIÓ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Az új Be. törvénnyel szemben támasztott ügyészi elvárások Az ügyész eszközei a büntetőbírósági tárgyaláson folyó bizonyítás során A büntetőeljárás gyorsításának és egyszerűsítésének időszerű kérdései Az ügyész gyakorlati feladatai, lehetőségei a nyomozások elhúzódásának megakadályozása érdekében A bírói útról elterelés lehetőségei A békítőkör-modell a legalitás elvén működő országokban Az áldozatvédelem szerepének növelése. Az erőszakos bűncselekmények fiatalkorú lány áldozatai és elkövetői A gyermek jogainak érvényesülése a büntetőeljárásban Gyermekkorúak kihallgatása a büntetőeljárásban A vesztegetés feljelentésének elmulasztásával kapcsolatos dilemmák, a nullum crimen sine lege elvének érvényesülése A tanú különösen védetté nyilvánításának törvényi feltételei, gyakorlati alkalmazhatósága Az igazságügyi szakértők igénybevételének aktuális kérdései a nyomozási és bírósági szakban, különös tekintettel az igazságügyi adó-, könyv-, valamint ingatlanforgalmi szakértőre A megelőző távoltartás intézményének gyakorlati alkalmazási nehézségei A távoltartás gyakorlati alkalmazásának körülményei

134


15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

28. 29. 30. 31.

A házkutatás gyakorlata A zár alá vétel és a zár alá vett dologra a polgári eljárásban elrendelt végrehajtási eljárás viszonya, jogértelmezési kérdések a gyakorlatban A bűncselekményből származó vagyon elvonásának büntetőeljárási eszközei A vagyon-visszaszerzési eljárás – egy új jogintézmény alkalmazásának elméleti és gyakorlati kérdései A bűncselekményből származó vagyoni előny elvonása a mai magyar büntetőeljárásban Panaszjog témaköre a nyomozás és vádelőkészítési szakaszban. Jogalkalmazási problémák a Be. 195. §-a körében, különös tekintettel a központi államigazgatási szervek mint feljelentők panaszjogára A titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés aktuális kérdései A felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló okok a gyakorlatban Időszerűség a fiatalkorúak ellen indult büntetőeljárásban Az elterelés lehetőségei és gyakorlati problémái a fiatalkorúak ellen indult büntetőeljárásban A lemondás a tárgyalásról külön eljárás alkalmazásának ügyészségi tapasztalatai, nehézségei A büntetőeljárásról szóló törvényben rendelkezésre álló, az eljárások gyorsítását segítő jogintézmények alkalmazása (jogi és gyakorlati megoldások keresése, tapasztalatok cseréje) A büntetéskiszabási gyakorlat alakulása a közlekedési bűncselekmények, így különösen a halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége, halált okozó ittas állapotban elkövetett járművezetés bűntette, maradandó fogyatékosságot, illetve súlyos egészségromlást eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége vagy maradandó fogyatékosságot, illetve súlyos egészségromlást eredményező ittas állapotban elkövetett járművezetés bűntette kapcsán Az információszabadság és az adatvédelem érvényesülése a büntetőeljárásban Etnikai nyilvántartás a nemzetközi bűnügyi statisztikában Az európai elfogatóparancs magyarországi végrehajtásának nehézségei, a speciális szabályainak alkalmazása A büntető igazságszolgáltatást érintő statisztikai reform. A bűnözés mérésének lehetőségei

III. KORRUPCIÓS ÉS GAZDASÁGI BŰNCSELEKMÉNYEK 1. 2. 3.

A Btk. időbeli hatálya az ítélkezési gyakorlat tükrében, különös tekintettel a gazdasági bűncselekményekre Az ügyész tárgyalási tevékenysége kiemelt jelentőségű ügyekben A korrupciós bűncselekmények felderítésének és eredményes bizonyításának aktuális kérdései, valamint a vagyonelkobzás alkalmazásával összefüggő – a 2014-es korrupciós vizsgálat által is feltárt – hiányosságok jogalkalmazási kérdései 4. A vagyon-visszaszerzési eljárás alkalmazásának kérdései a gazdasági és korrupciós bűncselekmények tükrében 5. A gazdasági bűncselekményekhez kapcsolódó, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény alkalmazásának feltételei és gyakorlati tapasztalatai 6. A zár alá vétel alkalmazásának tapasztalatai a gazdasági bűncselekmények körében 7. A sértetti jogállás és a sértetti jogok gyakorlása (polgári jogi igény érvényesítése, jogorvoslati jog bejelentése, pótmagánvád) a gazdasági bűncselekmények – különös tekintettel a költségvetési csalás, a tartozás fedezetének elvonása és a csődbűncselekmény – miatt indult büntetőeljárásokban 8. A hűtlen kezelés megítélése a helyi önkormányzat közgyűlése és a polgármester vagyonkezelési kötelezettségszegése tükrében 9. Az anyagi büntetőjog speciális kérdései a költségvetési csalás miatt indult ügyekben: folytatólagosságüzletszerűség, társasági adónemben okozott vagyoni hátrány meghatározása, vagyonelkobzás 10. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény alkalmazásának feltételei és gyakorlati tapasztalatai

IV. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZEKCIÓ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

A büntetés-végrehajtási kódex végrehajtásának tapasztalatai Ügyészi eszközök a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi tevékenységben A büntetés-végrehajtást övező hazai és nemzetközi garanciarendszer A büntetés-végrehajtási bíró eljárásának aktuális kérdései Jogalkotás és jogalkalmazás az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata tükrében A javítóintézeti nevelés végrehajtásának jelenkori problémái A közérdekű munka végrehajtásának aktuális problémái

135


8. 9. 10. 11.

A szabadságjogok érvényesülése a szabadságvesztés végrehajtása alatt A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek jogi helyzete és kezelése A börtönpártfogás és a reintegráció A személyes szabadság korlátozása a szabálysértési eljárásban

V. KÖZÉRDEKVÉDELMI SZEKCIÓ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

A büntetőjogon kívüli ügyészi tevékenység külföldi szabályozása A közigazgatási és a szabálysértési bírságok elhatárolásának kérdései A szabálysértési eljárás gyakorlati kérdései A szabálysértési végrehajtási perújítás gyakorlati tapasztalatai A szankcióhiányos szabálysértési tényállás és a büntetéskiszabás Egyes hasonló tényállású bűncselekmények és szabálysértések elhatárolása A fiatalkorú elkövetőre vonatkozó eljárásjogi rendelkezések a szabálysértési jogban A speciális gyermekotthonok törvényességi ellenőrzésével összefüggő ügyészi feladatok A hatósági eljárások kezdeményezésének gyakorlati kérdései Az új Ptk. és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásának ügyészi tapasztalatai A Ptk. jogi személyekre, ezen belül különösen a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseinek diszpozitivitása A hozzátartozó és a közeli hozzátartozó fogalma a hatályos magyar jogban, jogalkalmazási kérdések Gondnokság alá helyezés iránti keresetek előkészítésének problémái az új Ptk. tükrében A cselekvőképesség megváltozott szabályai. Gondnokság alá helyezés az ügyészi gyakorlatban, támogatott döntéshozatal és előzetes jognyilatkozat új intézményei Az ügyész szerepe egyes polgári nemperes eljárásokban – a hozzátartozók közötti erőszak miatt indult bírósági eljárások, valamint a kötelező gyógykezelés elrendelésére irányuló peren kívüli eljárás ügyészi kezdeményezésével kapcsolatos joggyakorlat Az ügyész közérdekvédelmi feladatai a gyermek-és ifjúságvédelem területén Az új Ptk. jogi személyekre, ezen belül különösen az alapítványokra és egyesületekre vonatkozó egyes rendelkezéseinek diszpozitív vagy kógens jellege A közhasznú jogállás új tartalma, az ezzel összefüggő ügyészi feladatok és gyakorlati tapasztalatok értékelése A közhasznú szervezetként történő ismételt nyilvántartásba vétel gyakorlati tapasztalatai A civil szervezetek bírósági és ügyészi törvényességi ellenőrzése, az ügyészi törvényességi ellenőrzés terjedelme A civil szervezetek megszűnését (megszüntetését) követő nemperes eljárások, végelszámolás, kényszervégelszámolás, törlés A tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránti közérdekű keresetek gyakorlati tapasztalatai, problémái Az uzsorás szerződések semmisségének megállapítására irányuló ügyészi keresetek gyakorlata A termőföld védelmével kapcsolatos ügyészi tevékenység elméleti és gyakorlati kihívásai A környezetet károsító cselekmények elleni fellépés eszközrendszere. A környezetvédelmi feladatokat ellátó ügyész tevékenysége A környezeti kártérítés iránti igények ügyészi érvényesítésének gyakorlati tapasztalatai, nehézségei

VI. IDEGEN NYELVI SZEKCIÓ Előadások angol, német vagy francia nyelven 1. 2. 3.

A nemzetközi bűnügyi együttműködés gyakorlati és elméleti kérdései az Európai Unióban (pl. a kölcsönös elismerés elve, az európai ügyész, közös nyomozócsoport, sikeres jogesetek) A külföldi tanulmányutakon vagy konferenciákon részt vett ügyészek tapasztalatai, „úti beszámoló” Az ügyészséget, illetve az ügyészi tevékenységet érintő nemzetközi és EU jog ***

136


A jelentkezési lapot legkésőbb 2015. szeptember 15. napjáig a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályára kell beküldeni, szolgálati úton [1055 Budapest, Markó utca 16.; telefon: (1) 354-5653, (1) 354-5656; fax: (1) 354-5773, (1) 302-4213; e-mailen a Továbbképzési Osztály hivatali címére: [email protected]). A határidőt követően jelentkezést nem fogadunk el. A jelentkezési lap az Intranetről letölthető. Szállást a nem budapesti szolgálati helyű, illetve nem budapesti lakos résztvevők igényelhetnek, melyet 2015. november 25-én 15.00 órától foglalhatnak el. A konferencia tartama alatt a szállóvendégek számára teljes ellátást, a szállást nem igénylők számára pedig a konferencia napokon ebédet és vacsorát tudunk biztosítani. Túljelentkezés esetén a szervezők az előadások – jelentkezési lapon közölt – szakmai tartalma alapján választják ki a résztvevőket. A szervezők lehetőséget biztosítanak arra, hogy a szekció elnökségek által megjelenésre javasolt előadások tudományos igénnyel szerkesztett változata az Ügyészek Lapja konferencia számában megjelenjen, amennyiben a szerzők 2015. december 15-ig dolgozatuk szakmailag lektorált változatát, a közlési feltételeknek megfelelően (terjedelem maximum 20 000 leütés, fél szerzői ív, a szöveg MS Word doc formátum, Times New Roman, betűméret 12 pt.) elektronikus formában megküldik a Továbbképzési Osztálynak. A határidőt követően megküldött publikáció megjelentetését nem tudjuk garantálni.

Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály

137


Jelentkezési lap

Név: ………………………………………………………………………………………………………………………… Szolgálati hely: ……………………………………………………………………………………………………………… Beosztás: …………………………………………………………………………………………………………………… Választott szekció és témakör száma: …………… Előadás címe (VI. szekció választása esetén kérjük a választott nyelven is): ……………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………… Az előadás rövid tartalmi összefoglalása vagy vázlata (VI. szekció választása esetén kérjük a választott nyelven is): ……………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………… Igényel-e (az igényének megfelelőt kérjük aláhúzni) – projektort az előadáshoz:

igen / nem

– szállást:

vacsorát:

2015. november 25-ére

2015. november 25-ére (kizárólag abban az esetben kérheti, amennyiben szállást is kér erre a napra)

2015. november 26-ára

2015. november 26-ára (gálavacsora)

– ebédet: 2015. november 26-ára 2015. november 27-ére – speciális ellátást:

igen / nem

Ha igen, nevezze meg igényét: ……………………………………………… Egyéb közlendő: …………………………………………………………………………………………………………… A pályázati felhívásban foglaltakat tudomásul veszem. A szekció elnökség erre irányuló javaslata esetén előadásomnak a tudományos írásművek követelményeinek megfelelően szerkesztett, lektorált változatát 2015. december 15-ig elektronikus formában rendelkezésre bocsátom, és hozzájárulok annak megjelentetéséhez. Előadásommal és kétnapos aktív közreműködésemmel hozzájárulok a program eredményességéhez. ………………………, 2015. …………… hó … nap

……………………………… aláírás

138


Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) 13. §-ának (1) bekezdése és a 18. §-ának (4) bekezdése alapján a legfőbb ügyész pályázatot hirdet – a Budapesti Nyomozó Ügyészségre büntetőjogi szakági ügyészi, – a Budapesti Közérdekvédelmi Ügyészségre kettő közérdekvédelmi szakterületi ügyészi állás betöltésére. Az ügyész kinevezésének általános feltételeit az Üjt. 11–12. §-ai állapítják meg. A közérdekvédelmi szakterületi ügyészi álláshelyek esetében a pályázatok elbírálásánál a közigazgatási jogi, illetve a szabálysértési jogi szakterületen szerzett jogalkalmazói gyakorlat előnyt jelent. Az ügyész nem lehet tagja pártnak, és politikai tevékenységet sem folytathat, nem veheti igénybe öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás vagy más olyan pénzbeli ellátás folyósítását, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. A nem ügyész pályázót a legfőbb ügyész első alkalommal – az Üjt. 14. §-ának (2) bekezdésében írt feltételektől függően – három évre vagy határozatlan időre nevezi ki. Az ügyész járandóságára az Üjt. rendelkezései vonatkoznak. A pályázat kellékei: a legfontosabb személyi adatokat, szakmai életutat bemutató fényképes önéletrajz, az előírt képesítési követelményeknek és az Üjt. 11. §-a (2) bekezdésében írt kinevezési feltételeknek való megfelelést (az ott írt munkakörök betöltését) igazoló eredeti okiratok vagy azok hiteles másolatai. (Utóbbinál a tényleges működés tartamát csak külön felhívásra kell igazolni.) Az ügyészségi alkalmazottnak és a volt ügyészségi alkalmazottnak a pályázatban nem kell szerepeltetni, illetőleg nem kell csatolni mindazt, amit a személyi nyilvántartás tartalmaz. (A szakmai önéletrajz nem mellőzhető.) A pályázónak a pályázatban fel kell tüntetni rövid úton történő elérhetőségét (elektronikus levélcím, telefon-, illetve telefaxszám stb.). A nem ügyész pályázónak külön íven egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, melyben kijelenti, hogy hajlandó alávetni magát a pályaalkalmassági vizsgálatnak, továbbá vállalja a vizsgálat költségeinek megelőlegezését, valamint hozzájárul ahhoz, miszerint az egészségügyi és személyes adatait a vizsgálat végzésében közreműködő szervek és személyek, a szakmai véleményt törvény alapján megismerni jogosult szervek és személyek kezeljék. A pályaalkalmassági vizsgálat költsége a pályázót terheli, ha kinevezésére nem kerül sor. A nem ügyészségi alkalmazott pályázónak – az általa ellátott munkaköröktől függően – egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben kijelenti, hogy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget nem szegett meg, továbbá nem áll legsúlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt. A nem ügyészségi alkalmazott pályázónak a pályázathoz mellékelni kell a személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulását, továbbá csatolnia kell egy olyan nyilatkozatot is, amelyben kijelenti, hogy nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt, továbbá nem tagja pártnak, és politikai tevékenységet nem folytat.

139


Az ügyészi kinevezéshez a tisztségre jelölt, pályázatot elnyert személynek külön felhívásra hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolnia azt a tényt, hogy az Üjt. 11. §-a (4) bekezdésének a)–f ) pontjaiban meghatározott körülmények vele szemben nem állnak fenn. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §-a (2) bekezdésének f ) pontja értelmében az ügyész – az 5. § (3) bekezdésében írt eset kivételével – vagyonnyilatkozat tételére kötelezett. E törvény 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének – a 6. § (2) bekezdésében írt kivétellel – külön felhívásra, kinevezését megelőzően köteles eleget tenni. A pályázat érdemben nem bírálható el, ha – elkésett, – a hiányos pályázat benyújtója a kitűzött rövid határidő alatt a hiány pótlására szóló felhívásnak nem tesz eleget, – a jelölt a kinevezés általános és különös feltételeinek nem felel meg. (A hatósági erkölcsi bizonyítványt és a vagyonnyilatkozatot – az említettek szerint – külön felhívásra kell benyújtani.) A pályázatokat az illetékes ügyészi tanács véleményezi. A kinevezésről a legfőbb ügyész dönt. A pályázatnak (egy példányban) a Fővárosi Főügyészségre (1054 Budapest, Akadémia u. 13.) 2015. július 20-án 15 óráig kell beérkeznie. A pályázat eredményéről a jelentkezőket a pályázati határidő lejártát követő három hónapon belül írásban értesítjük.


Pályázati felhívás alügyészi állások betöltésére

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (Üjt.) 18. §-ának (4) bekezdése alapján a legfőbb ügyész pályázatot hirdet – fővárosi kerületi ügyészségre – a fővárosi főügyész által meghatározottan változó szolgálati helyre – huszonhárom büntetőjogi szakági, – a Kecskeméti Járási Ügyészségre és a Kiskunfélegyházi Járási Ügyészségre – a Bács-Kiskun megyei főügyész által meghatározottan változó szolgálati helyre – büntetőjogi szakági, – a Békéscsabai Járási Ügyészségre kettő büntetőjogi szakági, – a Miskolci Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági, – a Tiszaújvárosi Járási Ügyészségre és a Miskolci Járási Ügyészségre – a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei főügyész által meghatározottan változó szolgálati helyre – büntetőjogi szakági, – a Szegedi Járási Ügyészségre, a Szentesi Járási Ügyészségre és a Makói Járási Ügyészségre – a Csongrád megyei főügyész által meghatározottan változó szolgálati helyre – büntetőjogi szakági, – a Mosonmagyaróvári Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági, – a Debreceni Járási Ügyészségre és a Püspökladányi Járási Ügyészségre – a Hajdú-Bihar megyei főügyész által meghatározottan változó szolgálati helyre – büntetőjogi szakági,

140


– a Szolnoki Járási Ügyészségre és a Jászberényi Járási Ügyészségre – a Jász-Nagykun-Szolnok megyei főügyész által meghatározottan változó szolgálati helyre – büntetőjogi szakági, – a Komáromi Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági, – a Tatabányai Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági, – a Pásztói Járási Ügyészségre és a Salgótarjáni Járási Ügyészségre – a Nógrád megyei főügyész által meghatározottan változó szolgálati helyre – kettő büntetőjogi szakági, – a Pestvidéki Nyomozó Ügyészségre, – a Budakörnyéki Járási Ügyészségre, a Budaörsi Járási Ügyészségre és a Dabasi Járási Ügyészségre – a Pest megyei főügyész által meghatározottan változó szolgálati helyre – büntetőjogi szakági, – a Monori Járási Ügyészségre és a Dabasi Járási Ügyészségre – a Pest megyei főügyész által meghatározottan változó szolgálati helyre – büntetőjogi szakági, – a Ráckevei Járási Ügyészségre és a Dabasi Járási Ügyészségre – a Pest megyei főügyész által meghatározottan változó szolgálati helyre – büntetőjogi szakági, – a Nyírbátori Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági, – a Kisvárdai Járási Ügyészségre és a Vásárosnaményi Járási Ügyészségre – a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei főügyész által meghatározottan változó szolgálati helyre – büntetőjogi szakági, – a Szombathelyi Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági, – a Veszprémi Járási Ügyészségre és a Pápai Járási Ügyészségre – a Veszprém megyei főügyész által meghatározottan változó szolgálati helyre – büntetőjogi szakági alügyészi állás betöltésére. Az alügyész kinevezésének feltételeit az Üjt. 109. §-ának (1)–(2) bekezdése, 11. §-ának (4) bekezdése és 12. §-a állapítja meg. Az alügyész nem lehet tagja pártnak, és politikai tevékenységet sem folytathat. Az alügyész járandóságára az Üjt. rendelkezései vonatkoznak. A pályázat kellékei: a legfontosabb személyi adatokat, szakmai életutat bemutató fényképes önéletrajz, az előírt képesítési követelményeknek (egyetemi jogi végzettség, jogi szakvizsga) való megfelelést igazoló eredeti okiratok vagy azok hiteles másolatai. Az ügyészségi alkalmazottnak és a volt ügyészségi alkalmazottnak a pályázatban nem kell szerepeltetni, illetőleg nem kell csatolni mindazt, amit a személyi nyilvántartás tartalmaz. (A szakmai önéletrajz nem mellőzhető.) A pályázónak a pályázatban fel kell tüntetni rövid úton történő elérhetőségét (elektronikus levélcím, telefon-, illetve telefaxszám stb.). A nem ügyészségi alkalmazott pályázónak külön íven egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben kijelenti, hogy nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal, továbbá a legsúlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt, nem tagja pártnak, és politikai tevékenységet nem folytat, valamint hozzájárul személyes adatai kezeléséhez. A pályázónak arról is nyilatkoznia kell, hogy hajlandó alávetni magát a pályaalkalmassági vizsgálatnak, továbbá vállalja a vizsgálat költségeinek megelőlegezését, valamint hozzájárul ahhoz, miszerint az egészségügyi és személyes adatait a vizsgálat végzésében közreműködő szervek és személyek, a szakmai véleményt törvény alapján megismerni jogosult szervek és személyek kezeljék. A pályaalkalmassági vizsgálat költsége a pályázót terheli, ha kinevezésére nem kerül sor. Az alügyészi kinevezéshez a tisztségre jelölt, pályázatot elnyert személynek hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolnia azt a tényt, hogy az Üjt. 11. §-a (4) bekezdésének a)-f ) pontjában meghatározott körülmények vele szemben nem állnak fenn.

141


A pályázat érdemben nem bírálható el, ha – elkésett, – a hiányos pályázat benyújtója a kitűzött rövid határidő alatt a hiány pótlására szóló felhívásnak nem tesz eleget, – a jelölt a kinevezés feltételeinek nem felel meg. (A hatósági erkölcsi bizonyítványt és a magyar állampolgárságot igazoló okiratot külön felhívásra kell benyújtani.) A kinevezésről a legfőbb ügyész dönt. A pályázatnak (egy példányban) – a Kecskeméti és a Kiskunfélegyházi Járási Ügyészség álláshelye esetében a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségre (6000 Kecskemét, Rákóczi út 7.), – a Miskolci Járási Ügyészség, valamint a Tiszaújvárosi és Miskolci Járási Ügyészség álláshelyei esetében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészségre (3525 Miskolc, Dózsa György u. 5–7.), – a Debreceni és Püspökladányi Járási Ügyészség álláshelye esetében a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészségre (4025 Debrecen, Széchenyi u. 9.), – a Nyírbátori Járási Ügyészség, valamint a Kisvárdai és Vásárosnaményi Járási Ügyészség álláshelyei esetében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészségre (4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 4.), – a Szombathelyi Járási Ügyészség álláshelye esetében a Vas Megyei Főügyészségre (9700 Szombathely, Szily J. u. 7.) 2015. július 10-én 13 óráig, – a Békéscsabai Járási Ügyészség álláshelyei esetében a Békés Megyei Főügyészségre (5700 Gyula, Városház u. 6–8.), – a Mosonmagyaróvári Járási Ügyészség álláshelye esetében a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészségre (9021 Győr, Szent István út 6.), – a Komáromi Járási Ügyészség, valamint a Tatabányai Járási Ügyészség álláshelyei esetében a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészségre (2800 Tatabánya, Népház u. 6.), – a Pestvidéki Nyomozó Ügyészség, illetve a Budakörnyéki, a Budaörsi és a Dabasi Járási Ügyészség, továbbá a Monori és a Dabasi Járási Ügyészség, valamint a Ráckevei és a Dabasi Járási Ügyészség álláshelyei esetében a Pest Megyei Főügyészségre (1064 Budapest, Vörösmarty u. 34/A), – a Veszprémi és Pápai Járási Ügyészség álláshelye esetében a Veszprém Megyei Főügyészségre (8200 Veszprém, Brusznyai Árpád u. 4.) 2015. július 15-én 15 óráig, – a Szolnoki és a Jászberényi Járási Ügyészség álláshelye esetében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészségre (5000 Szolnok, Jókai u. 10.) 2015. július 16-án 15 óráig, – fővárosi kerületi ügyészségi álláshelyek esetében a Fővárosi Főügyészségre (1054 Budapest, Akadémia u. 13.), – a Szegedi, a Szentesi és a Makói Járási Ügyészség álláshelye esetében a Csongrád Megyei Főügyészségre (6720 Szeged, Stefánia sétány 10.), – a Pásztói és a Salgótarjáni Járási Ügyészség álláshelyei esetében a Nógrád Megyei Főügyészségre (2660 Balassagyarmat, Köztársaság tér 2.) 2015. július 20-án 15 óráig kell beérkezni. A pályázat eredményéről a jelentkezőket a benyújtási határidő lejártát követő három hónapon belül írásban értesítjük.


142


A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette

Zinner Tibor Megfogyva és megtörve címû kötetét Köztudott, hogy Magyarországon, a XX. század „ötvenes” éveiben, majd a levert forradalmat követõ megtorlás során kihirdetett törvénysértõ ítéleteket, a közel sem független ítészek határozatait a rendszerváltás után semmissé nyilvánították. A magyar társadalom viszont vajmi keveset tud a különbözõ jellegû jogfosztást szenvedett jogászokon kívül arról, hogy forradalmat követõ megtorlás végéig a magyar bírói, közjegyzõi, ügyészi és ügyvédi kart, valamint a munkájukat segítõ kollégákat mekkora vérveszteség érte. Bárándy Péter, volt igazságügy-miniszter, 2003 márciusában bizottságot állított fel a legszélesebben értelmezhetõ „harmadik” hatalmi ágban tevékenykedõket ért sérelmek feltárására. A Zinner Tibor vezette kutatócsoport, Kahler Frigyes, Koczka Éva, Pálvölgyi Ferenc és Tóth Béla – kétévi kutatómunkáját összegzõ – jelentésében feltárja egyfelõl a Horthy-korszakból a jogszabályi elõzményeket és a korabeli személyzeti politika összefüggéseit, másfelõl az 1944 decembere óta folytatott „humánpolitikát”, nyomon követve a magyarországi jogászsággal szembeni infernót, az esetenként miniszterelnöki rendeleteken, törvényeken és különféle szintû párthatározatokon alapult, különbözõ jellegû atrocitásokat 1962 augusztusáig. A több ezer jogász és munkájukat segítõ szakapparátusbeli kolléga drámai életútjának – néhol a legapróbb részletekbe menõ – feltárásával megírt monográfiából kitûnik, hogy a jogászokat ért sérelmeket nem a sztálini birodalom, hanem a hazai csatlósai, és az õket kiszolgáló nagy tudású jogászok indukálták. Miként nem engedték a végrehajtó és törvényhozó hatalom letéteményesei a Montesquieu-féle elvek megvalósulását? Hogyan torzították el a magyarországi jogászság hivatásrendjeinek összetételét? Milyen beleszólással bírt a politikai rendõrség, majd az Államvédelmi Hatóság nem csupán a letartóztatottak, hanem a bírói, ügyészi és ügyvédi kar tagjainak életébe? A szerzõk megállapításait, kutatásuk összegzõ tanulságait több mint 1800 jegyzet támasztja alá. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Zinner Tibor Megfogyva és megtörve címû, 680 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 1200 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................................................................ Címe (város, irányítószám): .......................................................................................................................................................................... Utca, házszám: .................................................................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................................................................................. A megrendelõ (cég) adószáma: ................................................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállításkor postai utánvéttel egyenlítjük ki. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

143


A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette

Bárd Károly

Emberi jogok és büntetõ igazságszolgáltatás Európában A tisztességes eljárás büntetõügyekben – emberijog-dogmatikai értekezés címû könyvét A tisztességes eljárás elméleti kérdései és gyakorlati érvényesülése iránt érdeklõdõk elõtt – eddig megjelent kötetei révén – már jól ismert szerzõ a könyv borítóján ekképpen ajánlja az olvasók figyelmébe tanulmányát: „A könyv írásának kezdetén elsõsorban az foglalkoztatott, hogy mennyiben járulhat hozzá a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság az európai államok igazságszolgáltatási rendszereinek közelítéséhez. A vizsgálat során aztán olyan alapvetõ kérdésekkel szembesültem, mint az igazságszolgáltatás szerepe a demokráciában, a tisztességes eljáráshoz való jog helye az alapjogok rendszerében vagy a jogokról való lemondás és annak korlátai. Elsõsorban a strasbourgi esetjog alapján elemzem a tisztességes eljárás azon elemeit, amelyek értelmezésében mind a mai napig bizonytalanság észlelhetõ a magyar joggyakorlatban: mit kíván a bírói pártatlanság, hogyan teremthetõ meg az összhang a véleménynyilvánítás szabadsága és a bíróságok tekintélyének megõrzése iránti érdek között, mi legyen a törvénysértõen megszerzett bizonyítékok sorsa, meddig terjed a hallgatás joga? Nos, ezekrõl a kérdésekrõl szól a könyv. Meg sok minden másról…..” A kötet 320 oldal terjedelmû, ára 1500 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Bárd Károly Emberi jogok és büntetõ igazságszolgáltatás Európában címû, 320 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 1500 forint áfával) .................................. példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ......................................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................................................................... Utca, házszám: ............................................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) adószáma: .............................................................................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállításkor postai utánvéttel egyenlítjük ki. Keltezés: ........................................


144


A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette A magyar jogtudomány klasszikusai sorozatában

Beöthy Zsigmond ELEMI MAGYAR KÖZJOG címû kötetét Az Elemi magyar közjog – amely az elsõ magyar nyelvû közjogi összegzés – 1846-ban látott napvilágot. Két részre tagolódik: Magyarország polgári alkotmányára és közigazgatására, s ezen belül a 104 paragrafusra tagozódó institúciók világos szerkezetben, kifejezõ fogalmakkal jelenítik meg az intézményrendszert. Azért is becses értékû e szintézis, mert a klasszikusan átmeneti, polgári átalakulás elõtti monarchiát mutatja be a szerzõ, Beöthy Zsigmond (1819–1896), aki kezdetben közigazgatási pályán tevékenykedett, majd pályafutását 1883-ban, nyugállományba vonulásakor királyi táblai tanácselnökként fejezte be. Szakirodalmi munkásságáért számos kitüntetésben részesült. E közjogi kuriózumot a magyar jogtörténet, jogi kultúra iránt érdeklõdõk figyelmébe ajánljuk. A kötet 142 oldal terjedelmû, ára 800 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Beöthy Zsigmond ELEMI MAGYAR KÖZJOG címû, 142 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 800 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ......................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................................................... Utca, házszám: ................................................................................................................................................................................ Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) adószáma: .............................................................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállításkor postai utánvéttel egyenlítjük ki. Keltezés: ........................................


A szerkesztésért felelős: dr. Almási Eszter. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., www.mhk.hu). A kiadásért felelős: Köves Béla ügyvezető. Előfizetésben megrendelhető a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62., Pf. 357, telefon: 1/235-4545, fax: 1/318-6668, 1/338-4746, e-mail: [email protected]). Előfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közreműködésével. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 1/235-4545). 2015. évi éves előfizetési díj: 17 640 Ft, fél évre: 9450 Ft, negyedévre: 5040 Ft.

HU ISSN 0133-8242 Nyomtatja: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 15.0838 – Lajosmizse

LXIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1680 Ft 6. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Utasítások

Recommend Documents