LXII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1680 Ft 12. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Utasítások

LXII. ÉVFOLYAM

ÁRA: 1680 Ft

12. SZÁM

ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG H I VATA L O S L A PJ A

B U D A P E S T, 2014. december 31.

Tar talom oldal

Utasítások 19/2014. (XII. 12.) LÜ utasítás az ügyészség Informatikai Kockázatelemzési és Kockázatkezelési Szabályzatáról . . . . . . . . . . . . 346 20/2014. (XII. 23.) LÜ utasítás a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi ügyészi tevékenységről . . . . 346

Körlevelek 6/2014. (XII. 31.) LÜ körlevél a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 357 11/2014. (XII. 31.) együttes főov. körlevél a civil eljárások elektronizálásával kapcsolatos egyes feladatokról . . . . . . . . . . . . . . . 358

Személyi hírek Kinevezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359 Kinevezés módosítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 360 Kirendelések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 360 Szolgálati viszony megszűnések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 361 Halálozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 361 Igazolványok érvénytelenítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 361

Közlemények A legfőbb ügyész ajánlása az ügyészi hivatás etikai szabályairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 362 Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 365 Pályázati felhívás alügyészi állások betöltésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 367 Tájékoztatás a XXV. Ügyészségi Szakmai-Tudományos Konferencián elismerésben részesített ügyészségi alkalmazottakról 369

346

Ü G Y É S Z S É G I K Ö Z L Ö N Y • 2014. évi 12. szám

Utasítások

A legfőbb ügyész 19/2014. (XII. 12.) LÜ utasítása az ügyészség Informatikai Kockázatelemzési és Kockázatkezelési Szabályzatáról

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki:

1. §

(1) Az ügyészség Informatikai Kockázatelemzési és Kockázatkezelési Szabályzatát az utasítás mellékleteként kiadom. (2) A Mellékletet az ügyészségi intranet tartalmazza.

2. § A szabályzatban foglaltak betartása minden ügyészségi alkalmazott kötelessége. 3. § Ez az utasítás a közzétételét követő hónap első napján lép hatályba.

Dr. Polt Péter s. k.,

legfőbb ügyész

A legfőbb ügyész 20/2014. (XII. 23.) LÜ utasítása a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi ügyészi tevékenységről

A büntetés-végrehajtással kapcsolatos törvényességi felügyeleti és jogvédelmi ügyészi feladatok ellátására az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 8. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – figyelemmel az Ütv. 2. § (2) bekezdésére – a következő utasítást adom ki:

I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Hatáskör és illetékesség 1. §

(1) A Legfőbb Ügyészség Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztálya (a továbbiakban: Önálló Osztály) látja el a törvényességi felügyeletet a) a büntetés-végrehajtási tevékenység tekintetében aa) a Belügyminisztérium, ab) az Igazságügyi Hivatal, ac) a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala (a továbbiakban: BÁH), ad) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, ae) az Országos Rendőr-főkapitányság, af ) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, b) az Emberi Erőforrások Minisztériuma Aszódi Javítóintézete, c) a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) hatálya alá tartozó nyilvántartások,


347

d) a szabálysértési nyilvántartás, valamint e) a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisa felett. (2) Az illetékes főügyészségek látják el a törvényességi felügyeletet az illetékességi területükön működő, törvényességi felügyelet alá tartozó feladatot ellátó szervek büntetés-végrehajtási tevékenysége felett. (3) Az Önálló Osztály a főügyészségek hatáskörében és illetékességi területén is eljárhat, vagy az eljárásra más ügyészséget, illetve ügyészt jelölhet ki.

A büntetés-végrehajtási törvényességi felügyelet által érintett főbb területek 2. § Az ügyész törvényességi felügyeletet gyakorol különösen a) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben szabályozott elfogás és előállítás, elővezetés és idegenrendészeti intézkedés végrehajtása, b) a bűnügyi, a szabálysértési, a közbiztonsági, a büntetés-végrehajtási, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt és a menekültügyi őrizet, az előzetes letartóztatás és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtása, c) a szabálysértési és a pénzbírságot, rendbírságot helyettesítő elzárás végrehajtása, d) a BÁH közösségi szállásán és befogadó állomásán a kijelölt kötelező tartózkodás foganatosítása, e) a büntetések, a közügyektől eltiltás mellékbüntetés és az intézkedések végrehajtása, valamint a 2012. évi CLXXX. törvény alapján az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés keretében más tagállamoktól átvett végrehajtási jogsegélyek végrehajtása, f ) a házi őrizet végrehajtása, g) a Bnytv. hatálya alá tartozó nyilvántartások, a körözési, a szabálysértés nyilvántartás és a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisa, h) az utógondozás végrehajtása, valamint i) a kitoloncolás végrehajtása felett.

A bánásmód törvényességének vizsgálata 3. §

(1) Az ügyész – a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzésére létrehozott Európai Bizottság ügyészségre vonatkozó ajánlásaira is figyelemmel – valamennyi fogva tartási helyen kiemelt feladatként vizsgálja a fogvatartottakkal való bánásmód törvényességét. (2) A főügyészségek a fogvatartottakkal való bánásmód törvényességének megyei, illetve fővárosi helyzetéről vizsgálati tapasztalataik alapján évente írásban jelentést tesznek az Önálló Osztálynak.

Az ügyész kizárása 4. §

(1) A büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti ügy intézésében – a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 31. § (1) bekezdésében meghatározott eseteken kívül – nem vehet részt az az ügyész sem, aki vagy akinek hozzátartozója a) a kérelmet, panaszt vagy bejelentést (a továbbiakban együtt: kérelem) előterjesztette, illetve megtette, b) az ügyészi intézkedés vagy annak elmaradása következtében jogot szerezne vagy kötelezettségétől részben vagy egészben mentesülne, c) az ügyész tevékenységével érintett döntés meghozatalában részt vett, vagy a döntés meghozatalára jogosult vagy köteles lett volna. (2) A büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti ügy intézésében nem vehet részt az az ügyész, akitől az ügy elfogulatlan megítélése bármely egyéb okból nem várható el. (3) Az ügyben nem járhat el azon ügyészi szervhez beosztott ügyész, amelynek vezetője – a legfőbb ügyészt kivéve – az (1)–(2) bekezdés szerint kizárt az ügy intézéséből.

348

5. §


(4) A főügyészségen, illetve a főügyészség alá rendelt járási ügyészségen szolgálatot teljesítő ügyész a főügyésznek, a főügyész és az Önálló Osztályon szolgálatot teljesítő ügyész az Önálló Osztály vezetőjének, az Önálló Osztály vezetője a legfőbb ügyésznek köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn, vagy erre a kérelmező, panaszos vagy bejelentő (a továbbiakban együtt: kérelmező) hivatkozik. (5) E § alkalmazása során hozzátartozó: a Büntető Törvénykönyvben hozzátartozóként megjelölt személy. (1) A kizárási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem jelöli meg azt a 4. § (1)–(3) bekezdés szerinti kizárási okot, amely a kérelmező szerint az ügyész, a szervezeti egységet vezető ügyész vagy az ügyészség vezetője személyével összefüggésben fennáll. (2) A kizárásra irányuló kérelem elbírálása előtt be kell szerezni az érintett ügyésznek a kérelemmel kapcsolatos nyilatkozatát. (3) Ha az ügyészi intézkedés iránti kérelmet és a kizárási kérelmet együtt nyújtották be, először a kizárási kérelmet kell elbírálni. (4) A kizárási kérelemnek az ügyészséghez való érkezésétől a kérelem elbírálásáig az ügyintézési határidő nyugszik. (5) A főügyészségen, illetve a főügyészség illetékességi területén működő járási ügyészségen szolgálatot teljesítő ügyész kizárása tárgyában a főügyész, a főügyész, illetve az Önálló Osztályon szolgálatot teljesítő ügyész vonatkozásában a legfőbb ügyész dönt. Az ügyész kizárása esetén az eljárásra más ügyészt, a járási ügyészség vezetőjének kizárása esetén más járási ügyészséget, a főügyész kizárása esetén más főügyészséget kell kijelölni. (6) A kizárás tárgyában hozott döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. A kizárási kérelem benyújtóját a döntésben erről tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak azt is tartalmaznia kell, hogy az esetleges felülvizsgálati kérelmet az ügyészség válaszadás nélkül irattárba helyezi.

II. Fejezet ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSSAL KAPCSOLATOS BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN A büntetés-végrehajtási bíró eljárása és az azzal kapcsolatos másodfokú eljárás 6. §

7. §

(1) Az ügyész a büntetés-végrehajtási bíró (a továbbiakban: bv. bíró) által tartott meghallgatáson lehetőség szerint, az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt meghallgatásán, továbbá a bv. bírói tárgyaláson minden alkalommal részt vesz. (2) Ha a bv. bíró hatáskörének vagy illetékességének hiányát észleli, és emiatt az ügyet más bírósághoz teszi át, az ügyészségen maradt iratanyagot a továbbiakban eljáró ügyészségnek kell megküldeni. (3) A (2) bekezdés irányadó akkor is, ha az iratok megküldését más bíróság kijelölése indokolja. (4) Ha az ügyész a bv. bírói eljárásban benyújtott indítványát visszavonja, azt köteles megindokolni. Ha az ügyész indítványát a bv. bíró által tartott meghallgatáson vagy tárgyaláson vonja vissza, a visszavonás okát rövid feljegyzésben rögzíti. (1) Ha az ügyész a kihirdetett vagy kézbesítéssel közölt határozatot törvénysértőnek vagy megalapozatlannak tartja, fellebbezést jelent be. Ezt minden esetben írásban is, a fellebbezésre nyitva álló határidőt megtartva terjeszti elő. (2) Amennyiben az ügyész annak ellenére nem kíván jogorvoslatot bejelenteni, hogy a bv. bíró határozata indítványával ellentétes, ennek okát rövid feljegyzésben rögzíti. (3) A fellebbezésben félre nem érthető módon kell kifejteni, hogy az ügyész a határozat mely rendelkezését milyen okból támadja.

8. § Az ügyésznek egybe kell vetnie a másodfokú tárgyaláson képviselt álláspontját a másodfokú bíróság határozatával. A lényeges eltérést közvetlen felettesének jelenti.

Jogorvoslat a törvényesség érdekében 9. §

(1) A jogorvoslati indítvány benyújtására irányuló kérelmet a főügyészségnek az Önálló Osztályhoz kell felterjeszteni. A felterjesztéshez mellékelni kell a beszerzett bírósági iratokat és a főügyészségnek a kérelem megalapozottságával kapcsolatos véleményét.


349

(2) Amennyiben a főügyészség jogorvoslati indítvánnyal támadható törvénysértést hivatalból észlel, jogorvoslati indítvány benyújtásának megfontolása végett előterjesztést tesz, amelyhez csatolja a bírósági iratokat. Az előterjesztésben ki kell fejteni, hogy a bíróság határozatát miért tartja törvénysértőnek, és milyen határozat indítványozását tarja célszerűnek. (3) A kérelem, illetve az előterjesztés elbírálásáról, valamint a jogorvoslati indítvány eredményéről az Önálló Osztály tájékoztatja a főügyészséget.

Jogegységi eljárás 10. §

(1) A 2011. évi CLXI. törvény 32. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ok fennállása esetén a főügyészség jogegységi indítvány megfontolása céljából előterjesztést tesz, amelyhez bírósági iratokat is csatol. Az előterjesztést részletesen indokolni kell. (2) A kezdeményezés elbírálásáról, valamint a jogegységi indítvány eredményéről az Önálló Osztály tájékoztatja a főügyészséget.

III. Fejezet A FOGVATARTOTTAK MEGHALLGATÁSA, A KÉRELMEK ELBÍRÁLÁSA 11. §

(1) Az ügyész törvényességi felügyeleti és jogvédelmi tevékenysége során a büntetés-végrehajtási intézetben (a továbbiakban: bv. intézet), a javítóintézetben, a rendőrségi fogdában, az őrzött szálláson, a menekültügyi őrzött befogadó központban, az előállító helyiségben, a közösségi szálláson és a befogadó állomáson erre irányuló kérelem alapján meghallgatja a fogvatartottakat. A meghallgatásról minden esetben külön feljegyzést készít, amely tartalmazza a meghallgatott nevét, a meghallgatás helyét és időpontját, valamint az előterjesztett kérelmet. (2) A fogvatartottakkal való bánásmód törvényessége tárgyában végzett vizsgálata alkalmával a kérelem alapján meghallgatott fogvatartottak mellett szúrópróbaszerűen kiválasztott fogvatartottakat is meghallgat. Amennyiben a szúrópróbaszerűen kiválasztott fogvatartott kérelmet terjeszt elő, az ügyész a meghallgatásról szintén külön feljegyzést készít. (3) Amennyiben a meghallgatott fogvatartott által elmondottak bűncselekmény gyanúját keltik, az ügyész a meghallgatásról készített feljegyzést a nyomozás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak küldi meg. (4) A nem ügyészi hatáskörbe, valamint a más ügyészség hatáskörébe vagy illetékességébe tartozó kérelmet a lehető legrövidebb idő alatt, de legfeljebb nyolc napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez, illetve az eljárásra jogosult ügyészséghez (ügyészségi szervezeti egységhez) kell áttenni, illetve felterjeszteni. (5) A büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi ügyészi hatáskörbe tartozó kérelmet az érkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni. Ha a kérelem elbírálása annak érkezésétől számított harminc napon belül nem lehetséges, erről a kérelmezőt írásban tájékoztatni kell. Abban az esetben, ha a kérelem elbírálásához iratok vagy adatok beszerzésére, illetve a végrehajtásra illetékes szerv vizsgálatára van szükség, az ügyész ezek iránt a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül intézkedik. Ilyen esetben a harmincnapos határidőt az iratok vagy az adatok, illetve a vizsgálat eredményének a beérkezésétől kell számítani. (6) Ha a kérelmet az ügyész alaptalannak találja, indokolt állásfoglalásával elutasítja. A kérelmező – az állásfoglalás kézbesítésétől számított – nyolc napon belül felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő az állásfoglalást hozó ügyészségnél. Ennek lehetőségéről a kérelmezőt tájékoztatni kell. A felülvizsgálati kérelmet, ideértve az elkésett felülvizsgálati kérelmet is – ha annak az ügyész saját hatáskörben nyolc napon belül nem ad helyt – az ügyben keletkezett valamennyi irattal és véleményes jelentéssel együtt elbírálásra a felettes ügyészséghez kell felterjeszteni. A felettes ügyészség a felülvizsgálati kérelem elbírálásának eredményéről, illetve az ügyben megtett intézkedéséről állásfoglalásában tájékoztatja a kérelmezőt, valamint állásfoglalását a kérelmet elbíráló ügyészségnek is megküldi. A felettes ügyészség állásfoglalása ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Erről, valamint arról, hogy a felettes ügyészség állásfoglalása ellen előterjesztett esetleges újabb felülvizsgálati kérelmet az ügyészség válaszadás nélkül irattárba helyezi, a kérelmezőt a felettes ügyészség tájékoztatja. (7) A fogvatartott hozzátartozója, illetve jogi képviselője vagy a fogvatartott érdekében más személy részéről előterjesztett kérelem intézése az általános szabályok szerint történik. (8) A fogvatartott jogi képviselőjeként jogszabály által erre feljogosított személy járhat el.

350

12. §


(1) Amennyiben a bv. intézetben, a javítóintézetben, a rendőrségi fogdában vagy az előállító helyiségben fogva tartott a büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Tvdtv.) 1. § 1. pontjában meghatározott Védelmi Programba való felvétele iránti kérelmét az ügyésznél szóban terjeszti elő, ezt jegyzőkönyvbe kell foglalni. (2) A jegyzőkönyv tartalmazza, hogy a fogvatartott a büntetőeljárásnak a Tvdtv. 1. § 4. pontjában meghatározott mely résztvevője, a kérelmező milyen bűncselekmény miatti eljárásban vesz vagy vett részt, továbbá miért és ki a fenyegetett helyzetben lévő személy. (3) Amennyiben az előzetesen letartóztatott vagy elítélt fogvatartott kérelme büntetőeljáráshoz kapcsolódik, azt az ügyész annak a nyomozó hatóságnak, ügyésznek vagy bíróságnak küldi meg, ahol a büntetőeljárás folyamatban van. (4) Ha a kérelemmel érintett büntetőeljárás jogerősen befejeződött, a kérelmet annak a nyomozó hatóságnak kell megküldeni, amely az ügyben a nyomozást végezte. (5) Az ügyész a (3)–(4) bekezdés szerinti intézkedéséről a kérelmet előterjesztő fogvatartottat értesíti. (6) A (3)–(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell eljárni akkor is, ha a fogvatartott a kérelmet az ügyésznél írásban terjeszti elő. (7) Amennyiben a fogvatartott nem járul hozzá a kérelem jegyzőkönyvben történő rögzítéséhez, az ügyész a kérelemről feljegyzést készít, és azt küldi meg az illetékes szervnek.

IV. Fejezet A SZEMÉLYES SZABADSÁGOT KORLÁTOZÓ KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE A kitoloncolás végrehajtásának törvényességi felügyelete 13. § A kitoloncolás végrehajtásának törvényességi felügyelete során az ügyész a kitoloncolás foganatosítását havonta legalább két alkalommal megvizsgálja. A vizsgálat az intézkedés alapját képező határozatok meglétének és a kitoloncolás végrehajtásának helyszíni vizsgálatára terjedhet ki.

A házi őrizet végrehajtásának törvényességi felügyelete 14. § A házi őrizet végrehajtásának törvényességi felügyelete során az ügyész a) tájékoztatást kérhet az illetékes végrehajtó szervtől a házi őrizet hatálya alatt álló személyekről, az őrizet végrehajtásának módjáról, b) megtekintheti a házi őrizet végrehajtásával kapcsolatos iratokat, c) megvizsgálhatja a házi őrizet foganatosítását.

Egyéb kényszerintézkedések végrehajtásának törvényességi felügyelete 15. §

(1) Az ügyész köteles az őrizet, az előzetes letartóztatás, az ideiglenes kényszergyógykezelés, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt és a menekültügyi őrizet törvényességét valamennyi fogva tartási helyen (bv. intézet esetében annak valamennyi objektumában) havonta legalább kétszer megvizsgálni. Az ügyész az előállító helyiségben végrehajtott fogva tartás törvényessége tárgyában minden fogva tartási helyen havonta legalább egyszer köteles vizsgálatot tartani. Az Önálló Osztály vezetője indokolt esetben engedélyezheti, hogy az előállító helyiségben végrehajtott vizsgálatra az előírtnál ritkábban kerülhessen sor, illetve hogy ezt a vizsgálatot az illetékes járási ügyészség ügyésze végezze el. (2) Az ügyész az (1) bekezdésben megjelölt vizsgálata során a bánásmód törvényességét, a fogva tartás alapjául szolgáló iratok meglétét és szabályszerűségét, a fogva tartási határidők betartását, valamint a kényszerítő eszközök alkalmazásának törvényességét minden egyes alkalommal ellenőrzi. (3) Az ügyész a rendőrségi fogdában és a bv. intézetben tartott vizsgálatai során minden alkalommal különös figyelmet fordít a fiatalkorú előzetesen letartóztatottakra vonatkozó speciális végrehajtási szabályok érvényesülésének ellenőrzésére.


351

V. Fejezet A BÜNTETÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE A szabadságvesztés végrehajtásának törvényességi felügyelete 16. §

17. §

(1) A szabadságvesztés végrehajtása törvényességének felügyelete során az ügyész minden bv. intézetben havonta legalább egyszer köteles ellenőrizni a) a befogadás, a szabadítás, a kényszerítő eszközök alkalmazásának és a fiatalkorú elítéltekre vonatkozó speciális végrehajtási szabályok érvényesülésének törvényességét, valamint b) választása szerint ba) a végrehajtás rendjére, bb) a biztonsági intézkedések végrehajtására, bc) az elítéltek elhelyezésére, bd) az elítéltek külvilággal való kapcsolattartására, be) az elítéltek anyagi ellátására, bf ) az elítéltek egészségügyi ellátására, bg) az elítéltek jutalmazására, bh) az elítéltek fegyelmezésére, bi) az elítéltek munkáltatására, bj) az elítéltek oktatására, képzésére, szakképzésére, bk) az elítéltek jogorvoslati jogának gyakorlására vagy bl) a nem magyar állampolgárságú elítéltekre vonatkozó egyes jogszabályi rendelkezések megtartását. (2) Az ügyész a bv. intézet valamennyi objektumában az elítéltekkel való bánásmód törvényességét havonta legalább kétszer ellenőrzi. (1) Az ügyész évenként megvizsgálja, hogy a félbeszakítás, az eltávozás, a kimaradás, valamint az átmeneti részleg, a társadalmi kötődési program szabályainak, továbbá az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása során engedélyezett intézet elhagyásának lejárta után intézkedtek-e a jogellenessé vált távollét megszüntetése és a szabadságvesztés büntetés hátralévő részének végrehajtása érdekében. (2) Az ügyész évente köteles megvizsgálni, hogy az általa indítványozott feltételes szabadság megszüntetését követően foganatba vették-e a szabadságvesztés büntetést.

18. § A reintegrációs őrizet végrehajtásának törvényességi felügyelete során a 14. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Az elzárás végrehajtásának törvényességi felügyelete 19. § Az ügyész az elzárás törvényességét minden végrehajtó intézetben havonta legalább egyszer megvizsgálja. E vizsgálatok során különös figyelmet fordít a fogvatartottakkal való bánásmód törvényességének, a fogva tartás alapjául szolgáló iratok meglétének és szabályszerűségének, a fogva tartási határidők betartásának, valamint a kényszerítő eszközök alkalmazásának az ellenőrzésére.

A közérdekű munka végrehajtásának törvényességi felügyelete 20. § Az ügyész négyévenként legalább egyszer megvizsgálja a közérdekű munka végrehajtásának törvényességét. A vizsgálat során a) megtekinti a büntetés végrehajtásával és ellenőrzésével kapcsolatos iratokat a pártfogó felügyelői szolgálatnál, b) ellenőrizheti a közérdekű munka végrehajtását a munkahelyeken, c) meghallgathatja a közérdekű munkára ítéltet, a munkahely képviselőjét, a pártfogó felügyelőt, valamint az elítélt munkáját, munkahelyi magatartását ellenőrző egyéb személyeket.

352


A pénzbüntetés végrehajtásának törvényességi felügyelete 21. § Az ügyész – négyévenként legalább egyszer – a bv. intézetben megvizsgálja a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés foganatosításának törvényességét.

A járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, valamint a kitiltás végrehajtásának törvényességi felügyelete 22. §

(1) Az ügyész négyévenként legalább egyszer megvizsgálja a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, valamint a kitiltás végrehajtásának törvényességét. (2) A vizsgálat során az ügyész különös figyelmet fordít a büntetések és a mellékbüntetés tartamába beszámítható és be nem számítható időtartamok vizsgálatára.

VI. Fejezet AZ INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE A jóvátételi munka végrehajtásának törvényességi felügyelete 23. § Az ügyész négyévenként legalább egyszer megvizsgálja a jóvátételi munka végrehajtásának törvényességét. A vizsgálat során a 20. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

A kényszergyógykezelés végrehajtásának törvényességi felügyelete 24. § Az ügyész az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben legalább havonta kétszer ellenőrzi a kényszergyógykezeltekkel való bánásmód, valamint a velük szemben alkalmazott korlátozó intézkedések és kényszerintézkedések törvényességét. 25. § A kényszergyógykezelés végrehajtása feletti törvényességi felügyelet körében az ügyész legalább havonta egyszer ellenőrzi a befogadás és a szabadítás törvényességét, valamint az intézkedés végrehajtására vonatkozó egyes jogszabályi rendelkezések érvényesülését.

Az elkobzás és a vagyonelkobzás végrehajtásának törvényességi felügyelete 26. § Az ügyész – négyévenként legalább egyszer – megvizsgálja az elkobzás, valamint a vagyonelkobzás végrehajtásának törvényességét.

A pártfogó felügyelet végrehajtásának törvényességi felügyelete 27. §

(1) A pártfogó felügyelet törvényességi felügyelete során az ügyész a) tevékenységével kapcsolatban tájékoztatást kérhet a (büntetés-végrehajtási) pártfogó felügyelőtől, b) megtekintheti a pártfogó felügyelet végrehajtásával kapcsolatos iratokat, illetve c) a pártfogolt meghallgatásával is tájékozódhat a magatartási szabályok megtartásáról. (2) Az ügyész évente szúrópróbaszerűen megvizsgálja a feltételes szabadsághoz, valamint az ideiglenes elbocsátáshoz kapcsolódó pártfogó felügyelet végrehajtásának törvényességét.


353

A javítóintézeti nevelés végrehajtásának törvényességi felügyelete 28. § Az ügyész a javítóintézetben havonta legalább kétszer megvizsgálja a javítóintézeti nevelés végrehajtásának törvényességét, különösen a befogadás alapjául szolgáló iratok szabályszerűségét, a fogva tartási határidők betartását, a fogva tartás körülményeit, a bánásmódot, valamint a fiatalkorú fogvatartottak jogainak biztosítását.

VII. Fejezet A SZABÁLYSÉRTÉSI ÉS A RENDBÍRSÁG HELYÉBE LÉPŐ ELZÁRÁS VÉGREHAJTÁSÁNAK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE 29. § Az ügyész a szabálysértési elzárás, továbbá a pénzbírság, a helyszíni bírság, valamint a közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás (a továbbiakban együtt: szabálysértési elzárás) és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának törvényességét minden végrehajtó intézetben havonta legalább egyszer megvizsgálja. A vizsgálat során a 19. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

VIII. Fejezet RENDKÍVÜLI ESEMÉNNYEL KAPCSOLATOS ÜGYÉSZI FELADATOK 30. §

31. §

(1) Ha az ügyész az érintett szervtől a rendőri intézkedés során vagy a fogva tartási helyen (bv. intézetben, javítóintézetben, rendőrségi fogdában, előállító helyiségben, menekültügyi őrzött befogadó központban, őrzött szálláson), közösségi szálláson, illetve befogadó állomáson bekövetkezett rendkívüli eseményről értesül, meg kell vizsgálnia a rendkívüli esemény bekövetkezésének okát és körülményeit. Az erről készült feljegyzésben értékelni kell az érintett szerv vizsgálatának megállapításait, valamint a rendkívüli eseménnyel kapcsolatban tett intézkedéseit is. Bűncselekmény gyanúja esetén – ha arra még nem került sor – a nyomozás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál soron kívül büntetőeljárást kell kezdeményezni. (2) Ha a rendkívüli eseménnyel vagy annak kivizsgálásával kapcsolatban az érintett szerv dolgozójának felelőssége merül fel, az ügyész a 40. § szerint jár el. (3) Az ügyész a kapott tájékoztatás alapján a rendkívüli eseményről – külön irányító intézkedésben meghatározottak szerint – jelentést tesz a felettes ügyészségnek. (4) A rendkívüli eseményről szóló jelentés tartalmazza a) az eseményben szereplő személy adatait és büntetés-végrehajtási adatait, b) az esemény bekövetkezésének időpontját, c) az esemény rövid leírását és d) amennyiben a (2) bekezdés szerinti intézkedésre került sor, az erre történő utalást. (5) A Legfőbb Ügyészség utasítására fel kell terjeszteni az Önálló Osztályra a fogvatartott által elkövetett rendkívüli esemény miatt benyújtott vádirat, illetve az azzal kapcsolatos bíróság elé állításról készített feljegyzés, feljelentést elutasító vagy nyomozást megszüntető határozat egy másolati példányát. (1) A fogvatartott halála, súlyos balesete vagy mérgezése esetén a 30. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fogvatartott halála esetén, továbbá ha a baleset vagy mérgezés a fogvatartott életveszélyes sérülését vagy megbetegedését eredményezi, az ügyész az értesüléstől számított lehető legrövidebb időn belül, a fogvatartott súlyos munkabalesete esetén az értesüléstől számított öt napon belül köteles megjelenni és vizsgálatot végezni a helyszínen. (2) A fogvatartott halálát okozó bűncselekmény gyanújának hiányában az ügyész a holttest hatósági boncolást követő eltemetéséhez (elhamvasztásához) hozzájárul. Ha a fogvatartott halála miatt büntetőeljárás indult, az ügyész a holttest boncolást követő eltemetéséhez (elhamvasztásához) a nyomozás felett törvényességi felügyeletet gyakorló ügyész egyetértésével járul hozzá. Az ügyész hozzájáruló nyilatkozatát megküldi a rendkívüli halálesettel kapcsolatos vizsgálatot lefolytató rendőri szervnek. (3) Fogvatartott halála esetén a boncolásáról készült jegyzőkönyvet, valamint az ügyész hozzájáruló nyilatkozatának egy másolati példányát fel kell terjeszteni az Önálló Osztályra.

354

32. §


(1) Ha az ügyész a fogvatartottal vagy a rendőri intézkedés alá vont személlyel szemben alkalmazott lőfegyverhasználatról értesül, ellenőrzi, hogy megvizsgálták-e a kényszerítő eszköz használatának jogszerűségét. A vizsgálatról készült jelentést, valamint az annak alapján hozott határozatot az ügyész az ellenőrzésről készült feljegyzésében értékeli. (2) Ha a lőfegyverhasználattal vagy annak kivizsgálásával kapcsolatban a fogva tartó szerv dolgozójának felelőssége merül fel, az ügyész további eljárására a 40. §-ban foglaltak irányadók.

IX. Fejezet NYILVÁNTARTÁSOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE 33. §

(1) Az ügyész törvényességi felügyeleti tevékenysége során folyamatosan figyelemmel kíséri a bűnügyi nyilvántartási rendszer, valamint az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásának a törvényességét. Ha felügyeleti tevékenysége során jogszabálysértést észlel, haladéktalanul intézkedik annak megszüntetése érdekében. (2) A Bnytv. hatálya alá tartozó nyilvántartások törvényességi felügyeletét az ügyész külön irányító intézkedésben meghatározottak szerint látja el. (3) Az ügyész hivatalból, szúrópróbaszerűen ellenőrzi a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásának, a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisának, valamint a szabálysértési és a körözési nyilvántartás törvényességét, továbbá kivizsgálja e nyilvántartások törvényes működéséhez kapcsolódó állampolgári kérelmeket.

X. Fejezet AZ UTÓGONDOZÁS TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE 34. § Az utógondozás felett gyakorolt törvényességi felügyelet keretében az ügyész a) megvizsgálhatja a bv. intézetben a szabadulás előkészítésére vonatkozó jogszabályok megtartását, b) megvizsgálhatja az utógondozást végző pártfogó felügyelő tevékenységének törvényességét, c) az utógondozásban közreműködő személyek, illetve szervezetek felett ellenőrzési vagy felügyeleti joggal rendelkező szerveket vizsgálat tartására kérheti fel, d) meghallgathatja a szabadultat.

XI. Fejezet TÖRVÉNYESSÉGI VIZSGÁLATOK 35. §

(1) A büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi ügyészi tevékenység során a) a jelen utasításban meghatározott, b) a Legfőbb Ügyészség által külön előírt és c) a főügyészségek által kezdeményezett helyi törvényességi vizsgálatok elvégzésére kerül sor. (2) A törvényességi vizsgálatokról vizsgált szervenként külön-külön feljegyzést, ezen felül a főügyészség egész illetékességi területére kiterjedő vizsgálatról egy összefoglaló feljegyzést kell készíteni. (3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálat esetén a főügyészségnek az összefoglaló feljegyzés egy példányát – a vizsgálat alapján tett írásbeli intézkedések másolatával együtt – fel kell terjesztenie az Önálló Osztályra.

36. § A törvényességi vizsgálatról készített feljegyzés tartalmazza a) az ellenőrzés helyét és idejét, b) a törvényességi vizsgálat tárgyát, c) a vizsgálathoz kapcsolódó megállapításokat, d) a megállapítások alapját képező adatokat, tényeket és e) a törvénysértés okait.


355

XII. Fejezet ÜGYÉSZI INTÉZKEDÉSEK 37. § A törvényességi vizsgálatról készített feljegyzés egy példányát az ügyész – tizenöt napon belül – külön átirattal megküldi a vizsgált szerv vezetőjének. Az átiratban kell a szükséges intézkedést kérni a bíróságtól, más szervek esetében pedig rendelkezéssel vagy felhívással élni.

Rendelkezés 38. §

(1) Rendelkezéssel él az ügyész, ha jogszabálysértést észlel, és az Ütv. alapján felhívásnak nincs helye. (2) A rendelkezés tartalmazza a) a pontos tényállást, b) a megsértett jogszabályi rendelkezés megjelölését, c) a jogszabálysértés azonnali megszüntetésére irányuló utasítást, d) a jogorvoslat (felettes ügyészséghez fordulás) törvényben biztosított lehetőségére, valamint az arra való utalást, hogy a felettes ügyészhez fordulásnak a rendelkezés végrehajtására nincs halasztó hatálya, továbbá e) a felhívást arra, hogy az ellenőrzéssel érintett szerv vezetője a rendelkezés végrehajtásáról tizenöt napon belül adjon írásbeli tájékoztatást. (3) A rendelkezés végrehajtásának elmulasztását, késedelmes végrehajtását, illetve a végrehajtására vonatkozó tájékoztatás elmaradását vagy késedelmét az ügyész az Önálló Osztálynak soron kívül jelenti. (4) Az ügyész haladéktalanul szabadlábra helyezi azt, akit törvényes határozat nélkül vagy a határozatban megjelölt időponton túl tartanak fogva.

Felhívás 39. §

(1) Felhívással él az ügyész az illetékes vezetőhöz, ha jogszabálysértő gyakorlatot vagy mulasztásban megnyilvánuló jogszabálysértést észlel. (2) A felhívás tartalmára a 38. § (2) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felettes ügyészhez fordulásnak a felhívásban foglaltak végrehajtására halasztó hatálya van, továbbá hogy az ellenőrzéssel érintett szerv vezetőjének a felhívásban foglaltakkal kapcsolatos álláspontjáról, illetve azzal összefüggésben tett intézkedéséről kell tizenöt napon belül írásbeli tájékoztatást adnia.

Eljárás kezdeményezése 40. §

(1) Ha az ügyész a felügyeleti tevékenysége során olyan jogsértést vagy jogszabálysértő mulasztást (a továbbiakban: jogsértés) észlel, amely szabálysértés vagy bűncselekmény gyanúját kelti, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál kezdeményezi a megfelelő eljárást. (2) Amennyiben a jogsértés fegyelmi vétség megállapítására alkalmas, az illetékes szerv vezetőjénél fegyelmi eljárást kell kezdeményezni. (3) Az ügyész a jogszabályban megállapított feltételek fennállása esetén kártérítési eljárást akkor kezdeményez, ha azt állami vagy társadalmi érdek indokolja, illetve a károsult nem képes jogainak védelmére.

41. § Amennyiben a főügyészség az Ütv.-ben meghatározott jogkörében eljárva a jogszabályi rendelkezés érvényesülésének biztosítása érdekében kezdeményezi az illetékes bíróság elnökének intézkedését, ezt – a kezdeményezés egyidejű felterjesztésével – az Önálló Osztálynak jelenti.

356


XIII. Fejezet

EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG 42. §

(1) Az ügyész együttműködik más szakterületek ügyészeivel. A birtokába jutott, más szakterületeket érintő információkat haladéktalanul továbbítja, a más szakterületektől kapott jelzés alapján az indokoltnak látszó intézkedést megteszi. (2) Ha az ügyész olyan törvénysértést észlel, amellyel kapcsolatban másik szakterület intézkedése indokolt, az illetékes szakterület részére a tényállás rövid összefoglalását is tartalmazó feljegyzést készít.

XIV. Fejezet VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 43. §

44. §

45. §

(1) A Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetének katonai fogdakörlet részén a területileg illetékes katonai ügyészi feladatokat ellátó ügyész – az általános szabályok szerint – gyakorolja a törvényességi felügyeletet, és ez az ügyész látja el a katonák pártfogó felügyelete végrehajtásának a törvényességi felügyeletét is. (2) A katonai ügyészi feladatokat ellátó ügyész legalább négyévenként ellenőrzi a katonai mellékbüntetések végrehajtását. (1) Az utasítás alkalmazásában a) ügyész alatt a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi feladatok ellátásával megbízott ügyészt, b) fogvatartott alatt a szabadságvesztést, az elzárást, a szabálysértési elzárást és a javítóintézeti nevelést töltő, az őrizetben (a bűnügyi, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt, a közbiztonsági, a menekültügyi, a szabálysértési és büntetés-végrehajtási őrizetben) lévő személyt, az előzetesen letartóztatottat, az ideiglenesen kényszergyógykezeltet, a kényszergyógykezeltet, a közösségi szálláson, a befogadó állomáson, valamint az előállító helyiségben elhelyezett személyt, c) rendkívüli esemény alatt a fogva tartás rendjét súlyosan sértő vagy veszélyeztető cselekményt, mulasztást, illetve történést kell érteni. (2) Az újonnan kinevezett vagy korábban más szakágban (szakterületen) foglalkoztatott ügyésznek büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi feladatokkal történő megbízása előtt be kell szerezni az Önálló Osztály vezetőjének előzetes hozzájárulását. (1) Ez az utasítás 2015. január 1-jén lép hatályba. (2) Hatályát veszti a büntetés-végrehajtás törvényességének ügyészi felügyeletéről szóló 5/2012. (I. 27.) LÜ utasítás.


legfőbb ügyész


357

Körlevelek

A legfőbb ügyész 6/2014. (XII. 31.) LÜ körlevele a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról A korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokról az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 9. §-ának (3) bekezdése alapján a következő körlevelet adom ki:

1. A szakszerű, tervszerű nyomozó ügyészségi munka és az időszerűség biztosítása érdekében a nyomozó ügyészeknek a bonyolult bizonyítást igénylő ügyekben nyomozási tervet kell készíteniük.

2. Az eredményes felderítés és bizonyítás érdekében minden ügyben fokozottan vizsgálni kell azt, hogy a nyomozás során alkalmazott nyílt eljárási cselekményekkel párhuzamosan a bizonyítékok beszerzése érdekében titkos adatszerzésnek lehet-e helye, továbbá a bizonyítás során indokolt és szükséges-e egyedi, az ügy sajátosságaihoz igazodó kriminalisztikai eszközt vagy módszert alkalmazni.

3. A korrupciós bűncselekmény miatt elrendelt nyomozás során a bizonyításnak minden esetben ki kell terjednie a gyanúsított valós vagyoni, jövedelmi viszonyainak feltárására.

4. A nyomozás során különös figyelmet kell fordítani az aktív vesztegető által felajánlott előny, és az ahhoz kapcsolódó bizonyítási eszköz haladéktalan lefoglalására.

5. A büntetés korlátlan enyhítését (különös méltánylást érdemlő esetben annak mellőzését) lehetővé tevő különös részi rendelkezések alapján a terhelt ügyész általi megrovásának nincs helye. Ez egyrészt ellentétes az anyagi jogi intézmény céljával és rendeltetésével, másrészt eljárásjogilag is helytelen, mert a megrovásban részesített elkövető – figyelemmel a Be. 82. §-ának (4) bekezdésére – saját magát terhelő tanúvallomás megtételére nem kötelezhető.

6. A korrupciós bűncselekménnyel halmazatban felmerült más bűncselekmény elkülönített eljárásban történő vizsgálatát kerülni kell. Ugyanazon terhelt terhére felmerült bűncselekmények megalapozott gyanúját ugyanazon nyomozás során kell közölni.

7. A bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyon elrejtése vagy felélése nem lehet akadálya a törvénytelen gazdagodás elvonásának. A főügyészségek biztosítsák a KF. 5233/2011/11-I. sz. iránymutatás II/C. pontjában foglaltak érvényesülését.

8. Szorgalmazni kell a bűncselekménnyel szerzett gazdagodás elvonását szolgáló kényszerintézkedések lehető legszélesebb körű alkalmazását, valamint a vagyon-visszaszerzési eljárások kezdeményezését.

9. Az ígért vagyoni előnyre a vagyonelkobzást el kell rendelni. Az indítványtétel mellőzésére nem kerülhet sor önmagában azon az alapon, hogy az ígért előnyt az elkövető nem szerezte meg.

10. A vagyonelkobzásra tett indítvány előterjesztésekor figyelmet kell fordítani a jogcím pontos megjelölésére. E tekintetben irányadóak a KF. 5233/2011/11-I. számú iránymutatásban és a 78/2009. BK véleményben írtak.

358


11. Tovább kell erősíteni a nemzetközi jogsegélyforgalmat és információcserét, gondosan feltárva az esetlegesen felmerülő akadályozó okokat is. Ezen körlevél rendelkezéseit a közzétételt követő naptól kell alkalmazni.


legfőbb ügyész

A Közérdekvédelmi Főosztály és az Informatikai Főosztály vezetőjének 11/2014. (XII. 31.) együttes főov. körlevele a civil eljárások elektronizálásával kapcsolatos egyes feladatokról Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 9. §-ának (3) bekezdésében és az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről szóló 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Iratkezelési Szabályzat) 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő körlevelet adjuk ki:

1. Az Iratkezelési Szabályzat és a közérdekvédelmi szakterület informatikai bázisú ügyviteli rendjéről szóló 8/2014. (V. 31.) együttes főov. körlevél (a továbbiakban: MAKÖR körlevél) rendelkezéseit az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) hatálya alá tartozó elektronikus eljárásokra a körlevélben írt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. Az elektronikus eljárások során az ügy- és iratkezelés a MAKÖR-ben, valamint az elektronikus irat- és dokumentumkezelő rendszerben (a továbbiakban: eIR) a körlevélben írt esetekben párhuzamosan, a Mellékletet képező Módszertani Útmutató szerint történik. A Mellékletet az ügyészségi intranet tartalmazza.

3. E körlevél rendelkezéseit 2015. január 1. napjától kell alkalmazni.

Dr. Judiné dr. Vida Angéla s. k.,

Dr. Nagy Tibor s. k.,

mb. főosztályvezető ügyész

főosztályvezető ügyész


359

Személyi hírek

Kinevezések A legfőbb ügyész kinevezte Molnárné dr. Sutya Éva mb. paksi járási vezető ügyészt – szolgálati helyén – vezető ügyésszé; Balmazné dr. Rácz Zsanett debreceni, dr. Toronicza Gyula nyíregyházi járási ügyészségi alügyészeket – szolgálati helyükön – ügyésszé; dr. Bosák Nikolett veszprémi járási ügyészségi fogalmazót a Veszprémi Járási Ügyészséghez és a Veszprémi Nyomozó Ügyészséghez, dr. Braun Róbert kalocsai járási ügyészségi fogalmazót a Kalocsai és a Kiskőrösi Járási Ügyészséghez, dr. Fekete Katalin monori járási ügyészségi fogalmazót a Budakörnyéki Járási Ügyészséghez és a Pestvidéki Nyomozó Ügyészséghez, dr. Gubala Ádám Miklós egri nyomozó ügyészségi fogalmazót az Egri Nyomozó Ügyészséghez és a Füzesabonyi Járási Ügyészséghez, dr. Gyurcsik Orsolya kunszentmártoni járási ügyészségi fogalmazót a Kunszentmártoni és a Mezőtúri Járási Ügyészséghez, dr. Hegedüs Attila győri járási ügyészségi fogalmazót a Győri és a Mosonmagyaróvári Járási Ügyészséghez, dr. Joszt Szabina körmendi járási ügyészségi fogalmazót a Szombathelyi és a Körmendi Járási Ügyészséghez, dr. Medgyes Márton László budakörnyéki járási ügyészségi fogalmazót a Budakörnyéki Járási Ügyészséghez és a Pestvidéki Nyomozó Ügyészséghez, dr. Monostori Andrea monori járási ügyészségi fogalmazót – szolgálati helyén –, dr. Oláh Dávid István hajdúböszörményi járási ügyészségi fogalmazót a Hajdúböszörményi és a Hajdúszoboszlói Járási Ügyészséghez, dr. Pólya-Szmetena Éva dunakeszi járási ügyészségi fogalmazót – szolgálati helyén –, dr. Szabó Dóra kecskeméti járási ügyészségi fogalmazót a Kecskeméti és a Kunszentmiklósi Járási Ügyészséghez alügyésszé; dr. Ferencz Enikő budapesti V. és XIII. kerületi ügyészségi ügyészségi megbízottat fővárosi kerületi ügyészséghez ügyészségi fogalmazóvá; Keresztes Krisztina legfőbb ügyészségi tisztviselőt, Gerjeniné Hodován Rita Tolna megyei főügyészségi írnokot – szolgálati helyükön –, dr. Bolla Klaudiát a Veszprém Megyei Főügyészséghez, dr. Korompai Gábor Pétert a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészséghez ügyészségi megbízottá.

360


Kinevezés módosítások A legfőbb ügyész dr. Hetényi Gábor Antal budapesti nyomozó ügyészségi vezetőhelyettes ügyész, mb. főosztályvezető-helyettes ügyészt áthelyezte a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályához és egyidejűleg kinevezte főosztályvezetőhelyettes ügyésszé; dr. Fazekas Milán, dr. Miskolcziné dr. Juhász Boglárka Legfőbb Ügyészségre kirendelt fővárosi főügyészségi ügyészt áthelyezte a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályához legfőbb ügyészségi ügyészi munkakörbe; dr. Kálmánczi Antal János főhadnagy, a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztályához kirendelt debreceni járási ügyészségi alügyészt áthelyezte a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztályához és egyidejűleg kinevezte főügyészségi katonai ügyésszé; dr. Havrán Ákos a Békés Megyei Főügyészséghez kirendelt békéscsabai járási ügyészségi ügyészt a Békés Megyei Főügyészséghez, dr. Kiss Yvette a Tolna Megyei Főügyészséghez kirendelt szekszárdi járási ügyészségi ügyészt a Tolna Megyei Főügyészséghez, dr. Orlovits Tímea a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészséghez kirendelt komáromi járási ügyészségi ügyészt a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészséghez, dr. Szabóné dr. Ferenczi Anikó kecskeméti járási ügyészségi ügyészt a Bács-Kiskun Megyei Főügyészséghez, dr. Várnagy Roland szegedi járási ügyészségi ügyészt a Csongrád Megyei Főügyészséghez főügyészségi ügyészi munkakörbe helyezte át; dr. Kállai Gábor szikszói járási ügyészségi fogalmazót a Füzesabonyi Járási Ügyészséghez, Kiss Beáta kaposvári járási ügyészségi ügyészségi megbízottat a Somogy Megyei Főügyészséghez helyezte át.

Kirendelések A legfőbb ügyész kirendelte Koszorúsné dr. Gombos Katalin fővárosi főügyészségi ügyészt a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészséghez fellebbviteli főügyészségi ügyészi munkakörbe, dr. Makk András tatabányai járási ügyészségi ügyészt a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészséghez főügyészségi ügyészi munkakörbe.


361

Szolgálati viszony megszűnések Szolgálati viszonya megszűnt, illetve megszűnik dr. Meszesán Ferenc nyírbátori járási ügyészségi ügyésznek 2015. évi június hó 30. napjával, dr. Megyaszai Georgina Márta debreceni járási ügyészségi fogalmazónak 2014. évi december hó 10. napjával, Kelemenné Horváth Terézia szakmai tanácsadó, legfőbb ügyészségi csoportvezetőnek 2014. évi december hó 15. napjával, dr. Nagyné Sipiczki Piroska legfőbb ügyészségi tisztviselőnek 2015. évi július hó 31. napjával.

Halálozás Dr. Csonka Tibor ny. Nógrád megyei főügyész 2014. évi november hó 13. napján, életének 86. évében elhunyt. Az ügyészi szervezet saját halottjaként temettette el.

Igazolványok érvénytelenítése Dr. Varga Zs. András volt címzetes főügyész, a legfőbb ügyész tanácsadója, legfőbb ügyészségi ügyész B 02000, dr. Garai Mónika legfőbb ügyészségi ügyészségi megbízott D 00087, valamint Enyingi Károly László ny. legfőbb ügyészségi tisztviselő D 00118 sorszámú szolgálati igazolványát a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya érvénytelenítette.

362


Közlemények

A legfőbb ügyész ajánlása az ügyészi hivatás etikai szabályairól1 Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 7. §-ában írt kötelezettségek betartása, illetve az ügyészi hivatáshoz méltó magatartás tanúsításának elősegítése céljából a következő ajánlást teszem közzé: Az ügyészek kulcsszerepet töltenek be az igazságszolgáltatásban. Az ajánlás a törvényes, pártatlan, tisztességes és előítélettől mentes eljárás érdekében összefoglalóan tartalmazza az ügyészi hivatás etikai normáit. Az ajánlásban foglalt normák iránymutatásként szolgálnak, felhívják a figyelmet az etikai kockázatokra, támogatást nyújtanak az etikai problémák felismerésében és helyes kezelésében. Az ajánlás ügyészekre vonatkozó előírásai más ügyészségi alkalmazottaknak is útmutatásul szolgálnak, a rájuk vonatkozó törvényi szabályozásból eredő különbségekkel. Az etikai normák súlyos megsértése a hatályos rendelkezéseknek megfelelően büntető vagy fegyelmi felelősségre vonás alapjául szolgálhat.

I. Alapvető kötelezettségek Az ügyészeknek mindenkor és minden körülmények között a) kötelezettségeiket – beleértve az intézkedés iránti kötelezettséget – a vonatkozó nemzeti és nemzetközi jognak megfelelően kell végrehajtaniuk; b) feladataikat tisztességesen, pártatlanul, következetesen, hatékonyan és időszerűen kell ellátniuk; c) tiszteletben kell tartaniuk, és védelmezniük kell az emberi méltóságot, eljárásuk során be kell tartaniuk, és be kell tartatniuk az emberi jogokat, valamint kerülniük kell a diszkrimináció minden formáját; d) figyelemmel kell lenniük arra, hogy az állam nevében és a köz érdekében járnak el; e) jogszabály keretein belül törekedniük kell a társadalom általános érdekei, valamint az egyének érdekei és jogai közötti egyensúly megteremtésére.

II. A hivatás gyakorlásának általános szabályai 1. Az ügyészeknek a) b) c) d) e)

mindenkor meg kell őrizniük hivatásuk méltóságát; mindig a szakmai szabályok szerint, tisztességesen és a lehető legnagyobb gondosságot tanúsítva kell eljárniuk; kellően tájékozottnak és képzettnek kell lenniük, követniük kell a releváns jogi és társadalmi változásokat; feladataikat külső befolyástól mentesen, félelem, részrehajlás és elfogultság nélkül kell ellátniuk; nem befolyásolhatják őket egyéni vagy csoport érdekek, valamint a közvélemény és a média nyomása; a pártatlan és egységes eljárásuk során annak látszatára is ügyelniük kell; tartózkodniuk kell a pártatlanság követelményével összeférhetetlen bárminemű politikai tevékenységben való részvételtől; a véleménynyilvánítás szabadságát és az egyesüléshez való jogot úgy lehet gyakorolniuk, hogy az összeférjen a hivatalukkal, és ne legyen hatással, illetőleg ne tűnjön úgy, hogy hatással van az ügyészség függetlenségére vagy a pártatlanságra;

A Szabályzat az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának az ügyészségnek a büntető igazságszolgáltatás rendszerében betöltött szerepéről szóló Rec (2000)19. számú ajánlásában, továbbá az ajánlást felülvizsgáló, az Európai Ügyészek Konzultatív Tanácsának Munkacsoportja (CCPE-GT) 9. (2014) számú Vélemény tervezetében, valamint az ügyészek etikai és magatartási szabályairól szóló európai irányelvekben, a „Budapesti Irányelvek”-ben foglaltakon alapul. 1


f )

g) h) i) j) k)

l)

363

biztosítaniuk kell a törvény előtti egyenlőséget, és tartózkodniuk kell bármiféle megkülönböztetéstől, különösen nem, faj, bőrszín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb nézetek, szexuális orientáció, származás, a nemzeti kisebbségekkel való kapcsolat, vagyoni, egészségi helyzet vagy fogyatékosság alapján; kiemelt figyelemmel kell kezelniük a hátrányos helyzetű vagy védelmet igénylő személyek, különösen a kiskorúak, a sértettek és a fogyatékosok helyzetét; tiszteletben kell tartaniuk azoknak az egyéneknek a nézeteit, jogos érdekeit, magánéletét és lehetséges kapcsolatait, akikkel hivatalos minőségükben érintkeznek; törekedniük kell annak biztosítására, hogy az egyéneket (olyan mértékben, ahogy arra hatáskörrel rendelkeznek) megfelelően tájékoztassák jogaikról és jogi státuszukról; a bírósággal, rendőrséggel, más hatósággal, illetve a jogi szakma más képviselőivel kapcsolatos feladataikat határozottan, de tisztelettel és udvariasan kell teljesíteniük; a médiával való kapcsolattartás során a hivatalukkal összeférhető módon kell eljárniuk, s e magatartásuk nem sértheti az ügyészség függetlenségét és a pártatlanságot; tiszteletben kell tartaniuk a sajtószabadságot, eleget kell tenniük titoktartási kötelezettségüknek, tiszteletben kell tartaniuk a nyomozás bizalmas jellegét, valamint a magánélet és emberi méltóság sérthetetlenségét; nem engedhető meg, hogy saját vagy családjuk személyes vagy pénzügyi érdekei, társadalmi vagy más kapcsolatai befolyásolják hivatali eljárásukat. Az ügyészek nem járhatnak el azokban az ügyekben, amelyekben ők maguk, családjuk vagy a velük gazdasági érdekeltségben álló személyek magán vagy pénzügyi érdekeltséggel, illetőleg ilyen vagy személyes kapcsolattal rendelkeznek. Az ügyészek nem vállalhatnak olyan tevékenységet vagy ügyet, illetve nem köteleződhetnek el olyan tevékenység vagy ügy mellett, továbbá nem jelentkezhetnek olyan akár fizetett, akár ingyenes funkcióra vagy pozícióra, amely összeférhetetlen vagy csökkenti saját feladataik megfelelő ellátására vonatkozó képességüket.

2. A vezetők a) b) c) d) e)

tartsák tiszteletben munkatársaik emberi méltóságát, megbecsüléssel, részrehajlás nélkül irányítsák, és személyes példamutatásukkal is ösztönözzék őket; támogassák munkatársaikat, kísérjék figyelemmel munkavégzésüket, leterheltségüket, kellő időben és módon adják meg a feladataik teljesítéséhez szükséges információkat, fordítsanak gondot szakmai fejlődésükre; legyenek tekintettel a munkatársak körülményeire, szükség esetén segítsék nehézségeik megoldását; a munkatársak értékelésében objektívek, ellenőrzés során, számonkérés esetén következetesek legyenek; egymás közötti kapcsolataikban együttműködésre törekedjenek.

III. A büntetőeljárás során kifejtett szakmai tevékenység szabályai Az ügyészeknek a büntetőeljárás során mindenkor a) szem előtt kell tartaniuk a tisztességes eljárás követelményét; b) feladataikat – a jogszabályok keretei között – önállóan kell ellátniuk; c) törekedniük kell annak biztosítására, hogy a büntető igazságszolgáltatás a lehető leggyorsabban működjék; d) gondoskodniuk kell arról, hogy minden szükséges és ésszerű eljárási cselekményt lefolytassanak a vádemelés vagy más érdemi befejező döntés meghozatala előtt; e) figyelembe kell venniük az ügy valamennyi releváns körülményét – ideértve azokat is, amelyek érintik a terhelt helyzetét –, tekintet nélkül arra, hogy azok a terhelt javára vagy terhére szólnak; f ) határozottan, de tisztességesen kell eljárniuk; g) minden hitelt érdemlő bizonyítékot a bíróság elé kell tárniuk, segíteniük kell a bíróságot az igazságos ítélet meghozatalában; h) döntéseiket a rendelkezésre álló bizonyítékok tárgyilagos értékelésére alapozva kell meghozniuk, a tényállás bizonyíthatatlansága esetén meg kell tenniük a szükséges eljárási cselekményeket; i) gondoskodniuk kell a fegyverek egyenlősége elvének tiszteletben tartásáról, különösen a vádlott és védője részére történő információ átadásakor;

364


j) k)

kellően figyelembe kell venniük a tanúk érdekeit, elő kell segíteniük életük és testi épségük megóvását; megfelelő módon figyelembe kell venniük a sértettek érdekeit, és elő kell segíteniük, hogy az eljárásban a sértetteket tájékoztassák jogaikról és – az eljárás érdekei által lehetővé tett mértékig – az eljárás fejleményeiről.

IV. A közjogi területen kifejtett szakmai tevékenység szabályai A közjogjog területén tevékenykedő ügyészeknek a büntetőjogi területen meglévőhöz hasonló elveknek kell megfelelniük. Az ügyészeknek ezen túlmenően: a) tiszteletben kell tartaniuk a nem büntetőjogi eljárásokra vonatkozó jogi alapelveket; b) gondoskodniuk kell arról, hogy – az eljárási szabályok által meghatározott módon – az ellenérdekű fél értesüljön azokról a bizonyítékokról és álláspontról, amelyet az ügyész a tárgyalás folyamán előad; c) nem lehet helyettesíteniük a fél fellebbezési jogosultságát; d) a rendelkezésre álló törvényes eszközök hathatós alkalmazásával törekedniük kell a törvénysértésből eredő jogsérelem elhárítására, szükség szerint figyelembe véve a választott fellépési mód utólagos személyi, társadalmi hatásait is.

V. A magánéletben tanúsított magatartás Az ügyészek a magánéletükben a) folytatott tevékenységükkel nem veszélyeztethetik az ügyészi szervezet tényleges vagy elvárható integritását, tisztességét és pártatlanságát; b) mindenkor a hivatásukhoz méltó és jogkövető magatartást tanúsítsanak; c) viselkedésükkel erősítsék a hivatásukba vetett közbizalmat, minden élethelyzetben legyenek tudatában annak, hogy személyükön keresztül ítélhetik meg az általuk képviselt szervezetet, ezért tartózkodjanak az olyan kulturálatlan megjelenési és megnyilvánulási formáktól, melyek sértik a közerkölcs és a jó ízlés szabályait, illetve visszatetszésre adhatnak okot; d) a hivatásuk gyakorlása során szerzett információkat nem használhatják fel sem saját, sem pedig mások érdekei érvényesítésének jogtalan elősegítésére; kerüljenek minden olyan megnyilvánulást, ami az ügyészi szervezetről, annak tevékenységéről, feladatairól, valamint tagjairól félreérthető, félrevezető vagy szükségtelen információk nyilvánosságra jutását eredményezheti; e) hivatali működésükkel összefüggésben nem fogadhatnak el semmiféle ajándékot, jutalmat, előnyt, vagy ezek ígéretét, továbbá el kell utasítaniuk a rájuk tekintettel harmadik személyeknek adott vagy ígért előnyt; ezen kívül olyan tevékenységet sem végezhetnek, amelyek veszélyeztethetik integritásukat és tisztességüket, valamint lehetőleg kerüljék az olyan előrelátható élethelyzeteket és megnyilvánulásokat is, amelyek okán ilyen színben tűnhetnének fel.

Záradék: Az ügyészi hivatás etikai szabályairól szóló ajánlást 2014. december 3-án az Országos Vezetői Értekezlet elfogadta.


365

Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (Üjt.) 13. §-ának (1) bekezdése és a 18. §-ának (4) bekezdése alapján a legfőbb ügyész pályázatot hirdet – – – – –

a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészségre vezető ügyészi, a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészségre vezető ügyészi, a Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészségre vezető ügyészi, a Budakörnyéki Járási Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Csoportjába csoportvezető ügyészi, fővárosi kerületi ügyészségre – a fővárosi főügyész által meghatározottan változó szolgálati helyre – három büntetőjogi szakági ügyészi, – a Kecskeméti Járási Ügyészségre és a Kunszentmiklósi Járási Ügyészségre – a Bács-Kiskun megyei főügyész által meghatározottan változó szolgálati helyre – büntetőjogi szakági ügyészi, – a Békéscsabai Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági ügyészi, – a Gyulai Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági ügyészi, – a Szegedi Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági ügyészi, – a Székesfehérvári Járási Ügyészségre közérdekvédelmi szakterületi ügyészi, – a Budakörnyéki Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági ügyészi, – a Szekszárdi Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági ügyészi állás betöltésére. Az ügyész kinevezésének általános feltételeit az Üjt. 11–12. §-ai állapítják meg. A kerületi vezető ügyészi álláshelyek esetében a kinevezés feltétele, hogy a jelöltek járuljanak hozzá nemzetbiztonsági ellenőrzésükhöz, illetve kezdeményezés esetén az ellenőrzés eredménye ne zárja ki a kinevezést. A kinevezés további, jogszabályban nem szereplő feltétele, hogy a határozatlan időre kinevezett pályázók legalább hároméves büntetőjogi szakágban szerzett ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkezzenek. A Budakörnyéki Járási Ügyészség csoportvezető ügyészi álláshelye esetében a kinevezés jogszabályban nem szereplő feltétele, hogy a pályázó legalább hároméves büntetőjogi szakágban szerzett ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkezzen. Az ügyész nem lehet tagja pártnak, és politikai tevékenységet sem folytathat, nem veheti igénybe öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás vagy más olyan pénzbeli ellátás folyósítását, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. A nem ügyész pályázót a legfőbb ügyész első alkalommal – az Üjt. 14. §-ának (2) bekezdésében írt feltételektől függően – három évre vagy határozatlan időre nevezi ki. Az ügyész járandóságára az Üjt. rendelkezései vonatkoznak. A pályázat kellékei: a legfontosabb személyi adatokat, szakmai életutat bemutató fényképes önéletrajz, az előírt képesítési követelményeknek és az Üjt. 11. §-a (2) bekezdésében írt kinevezési feltételeknek való megfelelést (az ott írt munkakörök betöltését) igazoló eredeti okiratok vagy azok hiteles másolatai. (Utóbbinál a tényleges működés tartamát csak külön felhívásra kell igazolni.) Az ügyészségi alkalmazottnak és a volt ügyészségi alkalmazottnak a pályázatban nem kell szerepeltetni, illetőleg nem kell csatolni mindazt, amit a személyi nyilvántartás tartalmaz. (A szakmai önéletrajz nem mellőzhető.) A pályázónak a pályázatban fel kell tüntetni rövid úton történő elérhetőségét (elektronikus levélcím, telefon-, illetve telefaxszám stb.).

366


A nem ügyész pályázónak külön íven egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, melyben kijelenti, hogy hajlandó alávetni magát a pályaalkalmassági vizsgálatnak, továbbá vállalja a vizsgálat költségeinek megelőlegezését, valamint hozzájárul ahhoz, miszerint az egészségügyi és személyes adatait a vizsgálat végzésében közreműködő szervek és személyek, a szakmai véleményt törvény alapján megismerni jogosult szervek és személyek kezeljék. A pályaalkalmassági vizsgálat költsége a pályázót terheli, ha kinevezésére nem kerül sor. A nem ügyészségi alkalmazott pályázónak – az általa ellátott munkaköröktől függően – egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben kijelenti, hogy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget nem szegett meg, továbbá nem áll legsúlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt. A nem ügyészségi alkalmazott pályázónak a pályázathoz mellékelni kell a személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulását, továbbá csatolnia kell egy olyan nyilatkozatot is, amelyben kijelenti, hogy nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt, továbbá nem tagja pártnak és politikai tevékenységet nem folytat. Az ügyészi kinevezéshez a tisztségre jelölt, pályázatot elnyert személynek külön felhívásra hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolnia azt a tényt, hogy az Üjt. 11. §-a (4) bekezdésének a)–f ) pontjaiban meghatározott körülmények vele szemben nem állnak fenn. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §-a (2) bekezdésének f ) pontja értelmében az ügyész – az 5. § (3) bekezdésében írt eset kivételével – vagyonnyilatkozat tételére kötelezett. E törvény 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének – a 6. § (2) bekezdésében írt kivétellel – külön felhívásra, kinevezését megelőzően köteles eleget tenni. A pályázat érdemben nem bírálható el, ha – elkésett, – a hiányos pályázat benyújtója a kitűzött rövid határidő alatt a hiány pótlására szóló felhívásnak nem tesz eleget, – a jelölt a kinevezés általános és különös feltételeinek nem felel meg. (A hatósági erkölcsi bizonyítványt és a vagyonnyilatkozatot – az említettek szerint – külön felhívásra kell benyújtani.) A pályázatokat az illetékes ügyészi tanács véleményezi. A kinevezésről a legfőbb ügyész dönt. A pályázatnak (egy példányban): – a Kecskeméti és a Kunszentmiklósi Járási Ügyészség álláshelye esetében a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségre (6000 Kecskemét, Rákóczi út 7.), – a Békéscsabai Járási Ügyészség és a Gyulai Járási Ügyészség álláshelye esetében a Békés Megyei Főügyészségre (5700 Gyula, Városház u. 6-8.), – a Szegedi Járási Ügyészség álláshelye esetében a Csongrád Megyei Főügyészségre (6720 Szeged, Stefánia sétány 10.) 2015. január 12-én 13 óráig, – a Szekszárdi Járási Ügyészség álláshelye esetében a Tolna Megyei Főügyészségre (7100 Szekszárd, Béla király tér 3.) 2015. január 15-én 15 óráig, – a fővárosi kerületi vezető ügyészi és ügyészi álláshelyek esetében a Fővárosi Főügyészségre (1054 Budapest, Akadémia u. 13.) és a – a Budakörnyéki Járási Ügyészség álláshelyei esetében a Pest Megyei Főügyészségre (1064 Budapest, Vörösmarty u. 34/A.) 2015. január 16-án 13 óráig,

367


– a Székesfehérvári Járási Ügyészség álláshelye esetében a Fejér Megyei Főügyészségre (8000 Székesfehérvár, Dózsa Gy. út 1.) 2015. január 30-án 13 óráig kell beérkeznie. A pályázat eredményéről a jelentkezőket a pályázati határidő lejártát követő három hónapon belül írásban értesítjük.

Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály

Pályázati felhívás alügyészi állások betöltésére A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (Üjt.) 18. §-ának (4) bekezdése alapján a legfőbb ügyész pályázatot hirdet – fővárosi kerületi ügyészségre – a fővárosi főügyész által meghatározottan változó szolgálati helyre – három büntetőjogi szakági, – a Kecskeméti Járási Ügyészségre közérdekvédelmi szakterületi, – a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészségre és a Miskolci Járási Ügyészségre – a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei főügyész által meghatározottan változó szolgálati helyre – büntetőjogi szakági, – a Tiszaújvárosi Járási Ügyészségre és a Mezőkövesdi Járási Ügyészségre – a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei főügyész által meghatározottan változó szolgálati helyre – büntetőjogi szakági, – a Szegedi Járási Ügyészségre és a Csongrádi Járási Ügyészségre – a Csongrád megyei főügyész által meghatározottan változó szolgálati helyre – büntetőjogi szakági, – a Dunaújvárosi Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági, – a Győri Járási Ügyészségre és a Mosonmagyaróvári Járási Ügyészségre – a Győr-Moson-Sopron megyei főügyész által meghatározottan változó szolgálati helyre – büntetőjogi szakági, – a Gyöngyösi Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági, – a Szolnoki Járási Ügyészségre és a Jászberényi Járási Ügyészségre – a Jász-Nagykun-Szolnok megyei főügyész által meghatározottan változó szolgálati helyre – kettő büntetőjogi szakági, – a Budakörnyéki Járási Ügyészségre közérdekvédelmi szakterületi, – a Budakörnyéki Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági, – a Gödöllői Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági, – a Pestvidéki Nyomozó Ügyészségre büntetőjogi szakági, – a Bonyhádi Járási Ügyészségre és a Szekszárdi Járási Ügyészségre – a Tolna megyei főügyész által meghatározottan változó szolgálati helyre – büntetőjogi szakági, – a Vas Megyei Főügyészségre közjogi szakági, – a Keszthelyi Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági alügyészi állás betöltésére. Az alügyész kinevezésének feltételeit az Üjt. 109. §-ának (1)-(2) bekezdése, 11. §-ának (4) bekezdése és 12. §-a állapítja meg. Az alügyész nem lehet tagja pártnak, és politikai tevékenységet sem folytathat.

368


Az alügyész járandóságára az Üjt. rendelkezései vonatkoznak. A pályázat kellékei: a legfontosabb személyi adatokat, szakmai életutat bemutató fényképes önéletrajz, az előírt képesítési követelményeknek (egyetemi jogi végzettség, jogi szakvizsga) való megfelelést igazoló eredeti okiratok vagy azok hiteles másolatai. Az ügyészségi alkalmazottnak és a volt ügyészségi alkalmazottnak a pályázatban nem kell szerepeltetni, illetőleg nem kell csatolni mindazt, amit a személyi nyilvántartás tartalmaz. (A szakmai önéletrajz nem mellőzhető.) A pályázónak a pályázatban fel kell tüntetni rövid úton történő elérhetőségét (elektronikus levélcím, telefon-, illetve telefaxszám stb.). A nem ügyészségi alkalmazott pályázónak külön íven egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben kijelenti, hogy nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal, továbbá a legsúlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt, nem tagja pártnak és politikai tevékenységet nem folytat, valamint hozzájárul a személyes adatok kezeléséhez. A pályázónak arról is nyilatkoznia kell, hogy hajlandó alávetni magát a pályaalkalmassági vizsgálatnak, továbbá vállalja a vizsgálat költségeinek megelőlegezését, valamint hozzájárul ahhoz, miszerint az egészségügyi és személyes adatait a vizsgálat végzésében közreműködő szervek és személyek, a szakmai véleményt törvény alapján megismerni jogosult szervek és személyek kezeljék. A pályaalkalmassági vizsgálat költsége a pályázót terheli, ha kinevezésére nem kerül sor. Az alügyészi kinevezéshez a tisztségre jelölt, pályázatot elnyert személynek hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolnia azt a tényt, hogy az Üjt. 11. §-a (4) bekezdésének a)-f ) pontjában meghatározott körülmények vele szemben nem állnak fenn. A pályázat érdemben nem bírálható el, ha – elkésett, – a hiányos pályázat benyújtója a kitűzött rövid határidő alatt a hiány pótlására szóló felhívásnak nem tesz eleget, – a jelölt a kinevezés feltételeinek nem felel meg. (A hatósági erkölcsi bizonyítványt és a magyar állampolgárságot igazoló okiratot külön felhívásra kell benyújtani.) A kinevezésről a legfőbb ügyész dönt. A pályázatnak (egy példányban) – a Kecskeméti Járási Ügyészség álláshelye esetében a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségre (6000 Kecskemét, Rákóczi út 7.), – a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség és a Miskolci Járási Ügyészség, valamint a Tiszaújvárosi és a Mezőkövesdi Járási Ügyészség álláshelye esetében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészségre (3525 Miskolc, Dózsa Gy. út 5-7.), – a Szegedi és a Csongrádi Járási Ügyészség álláshelye esetében a Csongrád Megyei Főügyészségre (6720 Szeged, Stefánia sétány 10.), – a Gyöngyösi Járási Ügyészség álláshelye esetében a Heves Megyei Főügyészségre (3300 Eger, Barkóczy út 1.), – a Szolnoki és a Jászberényi Járási Ügyészség álláshelyei esetében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészségre (5000 Szolnok, Jókai út 10.), – a Vas Megyei Főügyészség álláshelye esetében a Vas Megyei Főügyészségre (9700 Szombathely, Szily J. u. 7.), – a Keszthelyi Járási Ügyészség álláshelye esetében a Zala Megyei Főügyészségre (8900 Zalaegerszeg, Jókai u. 2.) 2015. január 12-én 15 óráig,

369


– a Bonyhádi és a Szekszárdi Járási Ügyészség álláshelye esetében a Tolna Megyei Főügyészségre (7100 Szekszárd, Béla király tér 3.) 2015. január 15-én 15 óráig, – fővárosi kerületi ügyészségi álláshelyek esetében a Fővárosi Főügyészségre (1054 Budapest, Akadémia u. 13.), – a Budakörnyéki Járási Ügyészség álláshelyei, továbbá a Pestvidéki Nyomozó Ügyészség és a Gödöllői Járási Ügyészség álláshelye esetében a Pest Megyei Főügyészségre (1064 Budapest, Vörösmarty u. 34/A.), – a Győri és a Mosonmagyaróvári Járási Ügyészség álláshelye esetében a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészségre (9021 Győr, Szent István u. 6.) 2015. január 16-án 13 óráig, – a Dunaújvárosi Járási Ügyészség álláshelye esetében a Fejér Megyei Főügyészségre (8000 Székesfehérvár, Dózsa Gy. út 1.) 2015. január 30-án 13 óráig kell beérkezni. A pályázat eredményéről a jelentkezőket a benyújtási határidő lejártát követő három hónapon belül írásban értesítjük.

Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály

Tájékoztatás a XXV. Ügyészségi Szakmai-Tudományos Konferencián elismerésben részesített ügyészségi alkalmazottakról (Budapest, 2014. november 20–21.) Legfőbb Ügyész úr elismerésében részesítette a XXV. Ügyészségi Szakmai-Tudományos Konferencián kiváló teljesítményt nyújtott előadókat.

I/A. Büntetőjogi szekció

1. Dr. Bejczi Alexa ügyész (Budapesti Nyomozó Ügyészség) „Gondolatok a tulajdonképpeni hamis vádról”,

2. Dr. Jancsó Gábor főügyészségi ügyész (Igazságügyi Minisztériumba beosztott ügyész) „Az emberkereskedelem új szabályozásának kihívásai, hiányosságai”,

3. Dr. Kovács Klára Edit fellebbviteli főügyészségi ügyész (Debreceni Fellebbviteli Főügyészség) „Az összbüntetésbe foglalás szabályainak és feltételeinek változása a 2012. évi C. tv. hatályba lépése után”,

4. Dr. Módos Annamária kirendelt alügyész (Hajdúböszörményi Járási Ügyészség) „A legújabb drogok és jogi következményei”,

370


5. Dr. Mózes Katalin ügyészségi fogalmazó (Székesfehérvári Járási Ügyészség) „Összbüntetésbe foglalás – avagy matematika a zárkákban” című előadással.

I/B. Büntetőjogi / Büntetőeljárás jogi szekció

1. Dr. Kiss-Almási Zsuzsanna alügyész (Debreceni Járási Ügyészség) „Az ügyész lehetőségei a nyomozások elhúzódásának megakadályozása tárgyában”,

2. Dr. Szász Gabriella ügyészségi fogalmazó (Debreceni Járási Ügyészség) „Anomáliák a gyermekbarát büntetőeljárásban”,

3. Dr. Szombati Róbert ügyész (Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Ügyészség) „Az új büntetőeljárási törvény és az angolszász minta” című előadással.

II. Büntetőeljárás jogi szekció

1. Dr. Egedi Anita Krisztina főügyészségi ügyész (Heves Megyei Főügyészség) „Új tudományos eredmény felhasználhatóságának korlátai a büntetőeljárásban konkrét esetek kapcsán”,

2. Dr. Lánczi Rajmund János ügyész, Dr. Jordán Ildikó Ilona ügyész (Szolnoki Járási Ügyészség) „A kerékpáros kontrázzon vagy a jogalkotó”,

3. Dr. Oláh Dávid kirendelt ügyészségi fogalmazó (Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség) „Bíróság és ügyészség a Be. 211. §-ának tükrében” című előadással.

III. Gazdasági és korrupciós bűncselekmények szekciója

1. Dr. Ifi Norbert főhadnagy, főügyészségi mb. osztályvezető ügyész (Központi Nyomozó Főügyészség Budapesti Regionális Osztálya) „Bántalmazás a rácsok mögött, azaz a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntettének bizonyítási nehézségei”,

2. Rácsokné dr. Fügedi Zsófia Eszter ügyész (Miskolci Járási Ügyészség) „A költségvetési csalás tényállásának megítélési problémái a gyakorlatban”,


371

3. Dr. Birta Aliz alügyész (Nyíregyházi és Kisvárdai Járási Ügyészség), Dr. Toronicza Gyula ügyész (Nyíregyházi Járási Ügyészség) „A bíróság elé állítás gyakorlati problémái, ezen belül a magyar-ukrán határon a külföldi (elsősorban ukrán nemzetiségű) elkövetők által elkövetett költségvetési csalások esetén a külföldi terheltek jelenlétének biztosítása a bírósági tárgyaláson” című előadással.

IV. Büntetés-végrehajtási szekció

1. Dr. Fehér Szilárd főügyészségi ügyész (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség) „Mit garantál(hat) a büntetés-végrehajtást övező hazai és nemzetközi garanciarendszer?”,

2. Dr. Firkó Zsolt alügyész (Pécsi és Komlói Járási Ügyészség) „Quo vadis fiatalkorúak büntetés-végrehajtása? – A fiatalkorúak büntetés-végrehajtásának aktuális elméleti és gyakorlati kérdései Magyarországon”,

3. Dr. Mohai Gabriella ügyészségi fogalmazó (Budapesti VIII. Kerületi Ügyészség) „A közérdekű munka büntetés-végrehajtásának problémái a gyakorlatban és a fejlődés lehetséges irányai” című előadással.

V. Közérdekvédelmi szekció

1. Dr. Tisza Tamás főügyészségi csoportvezető ügyész (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség) „Az ügyészi törvényességi ellenőrzés mint a „jó közigazgatás” egyik külső kontrollja”,

2. Dr. Vigh Edit alügyész (Soproni Járási Ügyészség) „Gondolatok a kötelmi jog kereteit kinövő élettársi jogviszony családjogi jellegéről”,

3. Dr. Király Gábor András ügyészségi fogalmazó (Kőszegi Járási Ügyészség) „A termőföldre vonatkozó szabályok megkerülésének felderítési kihívásai” című előadással.

VI. Idegen nyelvi szekció

1. Dr. Bárd Petra osztályvezető, tudományos főmunkatárs (Országos Kriminológiai Intézet) „A bűnügyi együttműködés csapdái: a Tobin ügy / Traps of Judicial Cooperation Matters the Case Tobin”,

372


2. Dr. Harmati Judit alügyész (Debreceni Járási Ügyészség) „Az internetes csalás határon átnyúló nyomozása / Borderless investigation of internet fraud” című előadással.

373


A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette A magyar jogtudomány klasszikusai sorozatában

Beöthy Zsigmond ELEMI MAGYAR KÖZJOG címû kötetét Az Elemi magyar közjog – amely az elsõ magyar nyelvû közjogi összegzés – 1846-ban látott napvilágot. Két részre tagolódik: Magyarország polgári alkotmányára és közigazgatására, s ezen belül a 104 paragrafusra tagozódó institúciók világos szerkezetben, kifejezõ fogalmakkal jelenítik meg az intézményrendszert. Azért is becses értékû e szintézis, mert a klasszikusan átmeneti, polgári átalakulás elõtti monarchiát mutatja be a szerzõ, Beöthy Zsigmond (1819–1896), aki kezdetben közigazgatási pályán tevékenykedett, majd pályafutását 1883-ban, nyugállományba vonulásakor királyi táblai tanácselnökként fejezte be. Szakirodalmi munkásságáért számos kitüntetésben részesült. E közjogi kuriózumot a magyar jogtörténet, jogi kultúra iránt érdeklõdõk figyelmébe ajánljuk. A kötet 142 oldal terjedelmû, ára 800 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Beöthy Zsigmond ELEMI MAGYAR KÖZJOG címû, 142 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 800 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ......................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................................................... Utca, házszám: ................................................................................................................................................................................ Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) adószáma: .............................................................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállításkor postai utánvéttel egyenlítjük ki. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

374


A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette

Bárd Károly

Emberi jogok és büntetõ igazságszolgáltatás Európában A tisztességes eljárás büntetõügyekben – emberijog-dogmatikai értekezés címû könyvét A tisztességes eljárás elméleti kérdései és gyakorlati érvényesülése iránt érdeklõdõk elõtt – eddig megjelent kötetei révén – már jól ismert szerzõ a könyv borítóján ekképpen ajánlja az olvasók figyelmébe tanulmányát: „A könyv írásának kezdetén elsõsorban az foglalkoztatott, hogy mennyiben járulhat hozzá a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság az európai államok igazságszolgáltatási rendszereinek közelítéséhez. A vizsgálat során aztán olyan alapvetõ kérdésekkel szembesültem, mint az igazságszolgáltatás szerepe a demokráciában, a tisztességes eljáráshoz való jog helye az alapjogok rendszerében vagy a jogokról való lemondás és annak korlátai. Elsõsorban a strasbourgi esetjog alapján elemzem a tisztességes eljárás azon elemeit, amelyek értelmezésében mind a mai napig bizonytalanság észlelhetõ a magyar joggyakorlatban: mit kíván a bírói pártatlanság, hogyan teremthetõ meg az összhang a véleménynyilvánítás szabadsága és a bíróságok tekintélyének megõrzése iránti érdek között, mi legyen a törvénysértõen megszerzett bizonyítékok sorsa, meddig terjed a hallgatás joga? Nos, ezekrõl a kérdésekrõl szól a könyv. Meg sok minden másról…..” A kötet 320 oldal terjedelmû, ára 1500 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Bárd Károly Emberi jogok és büntetõ igazságszolgáltatás Európában címû, 320 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 1500 forint áfával) .................................. példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ......................................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................................................................... Utca, házszám: ............................................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) adószáma: .............................................................................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállításkor postai utánvéttel egyenlítjük ki. Keltezés: ........................................


375



Hack Péter

A BÜNTETÕHATALOM FÜGGETLENSÉGE ÉS SZÁMONKÉRHETÕSÉGE címû kiadványát A könyv a büntetõhatalom gyakorlását abból a szempontból vizsgálja, hogy a bíróság és az ügyészség függetlensége és számonkérhetõsége hogyan befolyásolja az igazságszolgáltatás tevékenységét. Az író három, egymással szorosan összefüggõ témakört dolgoz fel. Az elsõ a bírói függetlenség és számonkérhetõség kérdése, valamint ezek szervezeti biztosítékai. A második témakör az ügyészség szerepét és alkotmányos státusát érinti. A harmadik a büntetõeljárási törvény elkészültének folyamatát rekonstruálja abból a szemszögbõl, hogy miként befolyásolta a bírói és ügyészi szervezet a kodifikációt. Hack Péter ebben a kötetben azt szeretné bizonyítani, hogy a jogalkotó által megfogalmazott eljárási szabályok, illetve az igazságszolgáltatás szervezeteit szabályozó joganyag csak részben határozzák meg azt, hogy a büntetõ igazságszolgáltatás hogyan zajlik. Annak megértéséhez, hogy mi hogyan mûködik ezen a rendszeren belül, tisztában kell lennünk azokkal a szervezeti érdekekkel is, amelyek az eljárás egyes szereplõinek szerepfelfogását, döntéseinek hátterét meghatározzák. Ez a megközelítés indokolja, hogy a szerzõ mûvében azon tényezõk elemzésére koncentráljon, amelyek akadályozzák, hogy ezek a szervezetek optimálisan teljesítsék feladatukat. A kötet 382 oldal terjedelmû, ára 1000 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Hack Péter

A BÜNTETÕHATALOM FÜGGETLENSÉGE ÉS SZÁMONKÉRHETÕSÉGE címû, 382 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 1000 forint áfával) ................................ példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ......................................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ........................................................................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ............................................................................................................................................... A megrendelõ (cég) adószáma: ............................................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállításkor postai utánvéttel egyenlítjük ki.

Keltezés: ........................................


376



Zinner Tibor Megfogyva és megtörve címû kötetét Köztudott, hogy Magyarországon, a XX. század „ötvenes” éveiben, majd a levert forradalmat követõ megtorlás során kihirdetett törvénysértõ ítéleteket, a közel sem független ítészek határozatait a rendszerváltás után semmissé nyilvánították. A magyar társadalom viszont vajmi keveset tud a különbözõ jellegû jogfosztást szenvedett jogászokon kívül arról, hogy forradalmat követõ megtorlás végéig a magyar bírói, közjegyzõi, ügyészi és ügyvédi kart, valamint a munkájukat segítõ kollégákat mekkora vérveszteség érte. Bárándy Péter, volt igazságügy-miniszter, 2003 márciusában bizottságot állított fel a legszélesebben értelmezhetõ „harmadik” hatalmi ágban tevékenykedõket ért sérelmek feltárására. A Zinner Tibor vezette kutatócsoport, Kahler Frigyes, Koczka Éva, Pálvölgyi Ferenc és Tóth Béla – kétévi kutatómunkáját összegzõ – jelentésében feltárja egyfelõl a Horthy-korszakból a jogszabályi elõzményeket és a korabeli személyzeti politika összefüggéseit, másfelõl az 1944 decembere óta folytatott „humánpolitikát”, nyomon követve a magyarországi jogászsággal szembeni infernót, az esetenként miniszterelnöki rendeleteken, törvényeken és különféle szintû párthatározatokon alapult, különbözõ jellegû atrocitásokat 1962 augusztusáig. A több ezer jogász és munkájukat segítõ szakapparátusbeli kolléga drámai életútjának – néhol a legapróbb részletekbe menõ – feltárásával megírt monográfiából kitûnik, hogy a jogászokat ért sérelmeket nem a sztálini birodalom, hanem a hazai csatlósai, és az õket kiszolgáló nagy tudású jogászok indukálták. Miként nem engedték a végrehajtó és törvényhozó hatalom letéteményesei a Montesquieu-féle elvek megvalósulását? Hogyan torzították el a magyarországi jogászság hivatásrendjeinek összetételét? Milyen beleszólással bírt a politikai rendõrség, majd az Államvédelmi Hatóság nem csupán a letartóztatottak, hanem a bírói, ügyészi és ügyvédi kar tagjainak életébe? A szerzõk megállapításait, kutatásuk összegzõ tanulságait több mint 1800 jegyzet támasztja alá. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Zinner Tibor Megfogyva és megtörve címû, 680 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 1200 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................................................................ Címe (város, irányítószám): .......................................................................................................................................................................... Utca, házszám: .................................................................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................................................................................. A megrendelõ (cég) adószáma: ................................................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállításkor postai utánvéttel egyenlítjük ki. Keltezés: ........................................


A szerkesztésért felelős: dr. Almási Eszter. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., www.mhk.hu). A kiadásért felelős: Majláth Zsolt László ügyvezető. Előfizetésben megrendelhető a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62., Pf. 357, telefon: 1/235-4545, fax: 1/318-6668, 1/338-4746, e-mail: [email protected]). Előfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közreműködésével. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 1/235-4545). 2015. évi éves előfizetési díj: 17 640 Ft, fél évre: 9450 Ft, negyedévre: 5040 Ft.

HU ISSN 0133-8242 Nyomtatja: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 14.1958 – Lajosmizse

LXII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1680 Ft 12. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Utasítások

Recommend Documents