LVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ÁRA: 874 Ft ja nu ár 19

LVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

ÁRA: 874 Ft

2006. január 19.

T A R T A L O M S z á m

T á r g y

O l d a l

Törvények 2005: CXXXVIII. tv. 2005: CLVII. tv. 2005: CLVIII. tv.

2005: CLIX. tv. 2005: CLXXV. tv. 2005: CLXXVI. tv.

A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról - - - - - - - - - - - - - - Egyes agrárágazati törvények módosításáról - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - A mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény módosításáról - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Egyes élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos törvények módosításáról - - - - - - - - - - - - - - - A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról - - - - - - - - - - - - - - Az állategészségügyrõl - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

3 3

5 6 12 15

Kormányrendeletek 274/2005. (XII. 20.) Korm. r. 275/2005. (XII. 20.) Korm. r. 302/2005. (XII. 25.) Korm. r. 325/2005. (XII. 28.) Korm. r.

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladatairól és hatáskörérõl szóló 155/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet módosításáról - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról szóló 81/2003. (VI. 7.) Korm. rendelet módosításáról A hatósági élelmiszer-ellenõrzés rendjérõl - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - A termõföld állam által életjáradék fizetése ellenében történõ megszerzésérõl szóló 210/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet módosításáról - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

31 32 32 35

Miniszteri rendeletek 114/2005. (XII. 14.) FVM–PM e. r. 115/2005. (XII. 15.) FVM r. 116/2005. (XII. 19.) FVM r. 117/2005. (XII. 19.) FVM r. 118/2005. (XII. 19.) FVM r. 119/2005. (XII. 19.) FVM r. 120/2005. (XII. 22.) FVM r. 121/2005. (XII. 26.) FVM r. 122/2005. (XII. 26.) FVM r. 123/2005. (XII. 27.) FVM r.

A mezei õrszolgálat megalakításához, fenntartásához nyújtandó 2005. évi állami hozzájárulás igénybevételének rendjérõl és feltételeirõl- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - A 2006. évi iskolatej program elsõ félévének szabályozásáról - - - - - - - - - - - - - - - - - - A növényvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 165/2004. (XI. 22.) FVM rendelet módosításáról - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet módosításáról - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról - - - - - - - - - - - - - - - - - A földhivatalokról szóló 62/1999. (VII. 21.) FVM rendelet módosításáról - - - - - - - - - - - - A szõlõfeldolgozás és a borkészítés során keletkezõ melléktermékek lepárlásáról és kivonásáról szóló 75/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - A vetõmagvak és szaporítóanyagok minõsítésének és vizsgálatának díjtételeirõl szóló 107/203. (IX. 16.) FVM rendelet módosításáról - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - A növényfajták állami elismerésének és vizsgálatának díjtételeirõl szóló 106/2003. (IX. 16.) FVM rendelet módosításáról- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - A tenyésztõ szervezeti- és fajtaelismerés rendjérõl - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

A tartalomjegyzék a 2. oldalon folytatódik.

36 41 78 88 106 108 108 111 124 126

2

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ

1. szám

Miniszteri utasítások 1/2006. (FVÉ 2006/1.) FVM ut. 2/2006. (FVÉ 2006/2.) FVM ut.

Az állategészségügyi, állatvédelmi, élelmiszerekre és takarmányokra, illetve a géntechnológiával módosított szervezetekre vonatkozó hatósági feladatok ellátásának ellenõrzésérõl - - - - - - - - Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Munkacsoport létrehozásáról - - - - - - - - - - - - - -

140 141

Közlemények Miniszteri tájékoztató Magyarország erdõállományának fõbb adatairól az 1996. évi LIV. törvény 32. §-ának (4) bekezdése alapján - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 127/2005. (XII. 5.) MVH közleménye az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságok nyilvántartásáról és kezelésérõl - - - - - - - - - - - - - - - A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 128/2005. (XII. 5.) MVH közleménye a Magyar Méhészeti Nemzeti Program és a 108/2005. (XI. 24.) FVM rendelet alapján nyújtható egyes támogatások igénybevételének feltételeirõl - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 129/2005. (XII. 6.) MVH közleménye a területalapú támogatás kapcsán felmerülõ túligénylések adategyeztetési eljárás keretében történõ kezelésérõl – kiegészítõ blokklista - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 130/2005. (XII. 9.) MVH közleménye a szõlõmust, szõlõmust-sûrítmény, finomított szõlõmust-sûrítmény és asztali bor magántárolási támogatásának feltételeirõl - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 131/2005. (XII. 9.) MVH közleménye a szõlõültetvények kivágási támogatásának szabályozásáról szóló 110/2005. (XI. 24.) FVM rendelet szerinti nyomtatványokról - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóságának közleménye a Nemzeti Fejlesztési Terv „A vidék és a mezõgazdaság fejlesztéséért” részprogramja keretében meghirdetett egyes intézkedések/alintézkedések 2005. augusztus 1-je óta hatályos felfüggesztésének feloldásáról és pályázati felhívásokról - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter közleménye a szõlõültetvények kivágási támogatásban részesíthetõ terület nagyságáról a 2005/2006-os borpiaci évben - - - - - - - - - - - - - Közlemény az Európai Közösség más tagállama által benyújtott földrajzi árujelzõ bejelentéshez kapcsolódó Összefoglaló lapok megjelentetésérõl - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Közlemény az Európai Közösség más tagállama által benyújtott hagyományos különleges tulajdonság tanúsításához kapcsolódó Összefoglaló lap megjelentetésérõl - - - - - - - - - - - - - - - - Az Agrobotanikai Intézet (Tápiószele) megszüntetõ okiratának közzététele - - - - - - - - - - - Az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet alapító okirata módosításának közzététele - - - - - Az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (Herceghalom) alapító okirata módosításának közzététele - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - A Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (Gödöllõ) megszüntetõ okiratának közzététele Pályázati felhívás a Teleki Zsigmond Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola és Kollégium (Villány) gazdasági vezetõi munkakörének betöltésére - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Közlemény a Szaktanácsadói Névjegyzékben szereplõ szaktanácsadók 2005. évi kötelezõ vizsgájáról Az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet közleménye a füljelzõ teszt során elfogadott, a sertés ENAR-ban igényelhetõ füljelzõk közzétételérõl - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet közleménye a juh-kecske ENAR-ban igényelhetõ kisméretû füljelzõkrõl - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Közlemény állatgyógyászati készítmény forgalomba hozatalának meghosszabbításáról és módosításáról - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Elveszett bélyegzõ- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

142 153

174

180

184

201

211 331 331 347 350 351 353 355 355 356 359 362 364 364

1. szám


Törvények 2005. évi CXXXVIII. törvény a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról* 1. § A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény 5. § (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. § (2) Az NFA az 55. évet betöltött, saját jogú nyugellátásban részesülõ tulajdonostól, továbbá a 62. év feletti tulajdonostól a termõföldet a külön jogszabályban meghatározottak szerinti feltételek esetében életjáradék fizetése ellenében megvásárolhatja.” 2. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az 1. §-ban foglaltaknak megfelelõen 30 napon belül módosítsa a termõföld állam által életjáradék fizetése ellenében történõ megszerzésérõl szóló 210/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdését. 3. § E törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, azzal a kitétellel, hogy rendelkezéseit a 2006. január 1-jét követõen meghirdetett programokra kell alkalmazni. Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

a Köztársaság elnöke

az Országgyûlés elnöke

2005. évi CLVII. törvény egyes agrárágazati törvények módosításáról** 1. A szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépésérõl és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosítása 1. § A szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépésérõl és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény (a továbbiakban: Ámt.) 25/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „25/A. § (1) Ha a jogutód nélkül megszûnt, illetve felszámolás, végelszámolás alatt álló szövetkezet után marad fel nem osztott termõföldvagyon, a védett, illetõleg védelemre tervezett természeti területeknek nem minõsülõ maradvány termõföldek e törvény erejénél fogva a Magyar Állam tulajdonába és az NFA tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek. * A törvényt az Országgyûlés a 2005. november 29-i ülésnapján fogadta el. ** A törvényt az Országgyûlés a 2005. december 19-i ülésnapján fogadta el.

3

(2) A szövetkezet jogutód nélküli megszûnése esetén akik a szövetkezetben részarány-tulajdonra jogosultak voltak, azokat az állami tulajdonba került maradvány termõföldek után – a (3) bekezdésben meghatározott számítás szerint – 4000 Ft/AK értékben kártalanítás illeti meg, melyrõl az FM hivatal határoz. (3) A kártalanítás kiszámításának alapjául szolgáló összeg (a továbbiakban: kártalanítási alap) az állami tulajdonba került maradvány termõföldek össz-Ak értékének és a kiadásra került összes részarány-tulajdon hányadosa. A 4000 Ft/AK értékû kártalanítás kiszámításánál az AK érték (a hányados nevezõje) a kártalanítási alap és részarány-tulajdonos tulajdoni hányadának szorzatával kapott AK érték. (4) A kártalanítási határozat meghozatala során az FM hivatal a földrendezõ és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 7/A. § (4)–(7) bekezdései szerint jár el.”

2. A földrendezõ és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása 2. § A földrendezõ és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) 9/D. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „9/D. § (1) Ha a részarány-tulajdon rendezésére elkülönített földalapok Ak értéke, valamint a szövetkezet gazdálkodási területén részarány-földtulajdon kiadására felhasználható egyéb területek [6. § (4) bek., 12. § (5) bek.] nem fedezik az igényeket, a kiadatlan részarány-tulajdonnal rendelkezõ személyek – választásuk szerint – a Nemzeti Földalap földkészletébõl termõföldet igényelhetnek vagy kártalanításra tarthatnak igényt 4000 Ft/AK értékben. A részarány-tulajdonost a kérelemre induló eljárás során a választás joga egyszer illeti meg. Kérelem elõterjesztésének hiánya esetén a részarány-tulajdonos részére az FM hivatal egyik juttatásról sem dönthet hivatalból induló eljárás keretében. (2) A termõföld igénylésére, illetve a kártalanításra irányuló kérelmet az FM hivatalhoz kell benyújtani. Az FM hivatal a kérelem alapján megkeresi az illetékes földhivatalt, hogy nyilatkozzon a kérelmezõ kiadatlan részarány-tulajdonáról. Az FM hivatal ennek ismeretében megkeresi a Nemzeti Földalapkezelõ Szervezetet (a továbbiakban: NFA), hogy a kérelmezõ tulajdonában lévõ AK értéknek megfelelõ termõföld a kérelemben megjelölt településen rendelkezésre áll-e. Az NFA a megkeresésnek legkésõbb 30 napon belül köteles eleget tenni. Az NFA nyilatkozata alapján az FM hivatal tájékoztatja a részarány-tulajdonost a rendelkezésre álló földrészletrõl, illetõleg annak hiányáról. (3) Termõföld igénylés esetén az FM hivatal a kérelem tárgyában a körzeti földhivatal igazolása, az NFA, valamint a kérelmezõ nyilatkozata alapján a termõföld-juttatásról határoz. Az FM hivatal a jogerõs határozatot a részarány-tulajdon törlése és a termõföldre vonatkozó tulajdonjog bejegyzése céljából megküldi az illetékes körzeti

4


földhivatalnak. Ha az NFA által felajánlott termõföld AK értéke nem fedezi a kérelmezõ nyilvántartott részarány-tulajdonát, az AK érték-különbözetre a részarány-tulajdonost az (1) bekezdésben meghatározott kártalanítás illeti meg, amelyrõl az FM hivatal a termõföld-juttatással egyidejûleg határoz. (4) Pénzbeli kártalanítás esetén az FM hivatal a jogerõs határozat alapján megkeresi az illetékes körzeti földhivatalt a részarány-tulajdon törlése céljából, egyben intézkedik a kártalanítási összegnek a kérelmezõ részére történõ kifizetése iránt. (5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak alapján hozott FM hivatali, földhivatali határozatokat az NFA részére is meg kell küldeni.”

1. szám

4. A szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosítása

feltételeknek megfelelõ szervezet e törvény, valamint végrehajtási rendelete alapján kémiailag és érzékszervileg elõzetesen megvizsgálta, minõségét megállapította, és megfelelõnek minõsítette. Az OBI a minõsítés alapján kiadja az engedélyt, amely – a kérelemtõl függõen – vagy belföldi, vagy Magyarországon kívül az Európai Unió valamely tagállamában történõ forgalombahozatalra jogosít. Az OBI a határozatot a bor származási bizonyítványát kiadó hegyközséggel is közli. (2) A bor belföldi forgalombahozatali engedélye kiadásának feltétele a 8 Ft/l forgalomba hozatali járulék megfizetése. Ha a forgalombahozatali engedély kiadására nem kerül sor, a járulékot vissza kell téríteni. Az Európai Unió tagállamából vagy harmadik országból behozott, vagy belföldi forgalombahozatalra nem Magyarországon engedélyeztetett bor után a járulékot a magyarországi forgalmazónak kell megfizetnie. Az évente 80 hektoliternél nem nagyobb mennyiségben bort forgalmazó magyarországi üzem a járulékot negyedéves részletekben fizetheti meg. (3) A forgalmazót, ha nem tudja igazolni a járulék megfizetését, illetve azt, aki nem belföldi forgalmazásra kiadott engedély alapján a bort belföldön hozza forgalomba – azon kívül, hogy a járulékot behajtják rajta –, a járulékkal azonos, de legkevesebb ötvenezer forint összegû minõségvédelmi bírsággal kell sújtani. Akinek járuléktartozása van, forgalombahozatali engedélyt nem kaphat. (4) A járulék a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezeten belül a bormarketing és minõség-ellenõrzés célját szolgáló elõirányzat bevétele. A forgalombahozatali járulék adók módjára behajtható köztartozás. (5) A forgalombahozatali járulék címén befizetett összeg 60%-át a borok közösségi marketingprogramjának kidolgozására és végrehajtására (a továbbiakban: bormarketing) kell fordítani, beleértve az Európai Unió által meghirdetett bor-reklám és -marketing programok nemzeti társfinanszírozását is. (6) A forgalombahozatali járulék címén befizetett összeg 40%-a az OBI-t illeti meg. Az OBI a járulékbevételt a származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenõrzésére, az 500 hl feletti bormennyiség esetében a forgalombahozatali engedélyezési eljárásban hatósági mintavételre, a forgalomba hozott borok minõség-ellenõrzésére, és tervszerû célvizsgálatokra köteles fordítani, kiegészítve laboratóriumi és érzékszervi vizsgálattal. Az OBI köteles a járulékbevételbõl végzett ellenõrzésekrõl és a felhasznált összegrõl félévente, július 31-ig, illetve január 31-ig jelentést készíteni a miniszternek. (7) A forgalombahozatali járulék megfizetésének, visszatérítésének, kezelésének és felhasználásának részletes szabályait miniszteri rendelet határozza meg.”

5. § A szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) a következõ 24/A. §-sal egészül ki: „24/A. § (1) Mustot, bort és egyéb borászati terméket közfogyasztásra forgalomba hozni, vagy tovább-feldolgozás céljából külföldre vinni csak akkor lehet, ha azt tételenként az OBI, vagy külön jogszabályban meghatározott

6. § A Btv. 51. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A minõségvédelmi bírság mértéke – a kifogásolt tétel mennyiségétõl, minõségétõl, a hiba súlyától függõen – legalább ötvenezer forint, legfeljebb a borászati termék literenként háromezer forinttal számított összege erejéig terjedhet. A minõségvédelmi bírság a 48. § (2) bekezdésé-

3. § Az Fkbt. 12. § (6) bekezdése helyébe a következõ bekezdés lép: „(6) Ha további AK hiány kielégítéséhez már nem szükséges, az (5) bekezdésben megjelölt ingatlanok az Ámt. 25/A. §-ában foglaltak alapján a Magyar Állam tulajdonába és az NFA tulajdonos joggyakorlása alá kerülnek, kivéve a védett, illetõleg védelemre tervezett természeti területeket.”

3. A termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény módosítása 4. § A termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény 21. §-a a következõ új (3)–(4) bekezdésekkel egészül ki, és az eredeti (3)–(4) bekezdések számozása (5)–(6) bekezdésre változik: ,,(3) Az állattartó telep és halastó üzemeltetõjét az ingatlan-nyilvántartásban szántó, rét, legelõ, valamint fásított terület mûvelési ágban nyilvántartott termõföldre – a 21. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt személyekkel azonos sorrendben – elõhaszonbérleti jog illeti meg, feltéve hogy a) az állattartó telep és halastó a 3. § m) pontjának 1–2. alpontjai szerinti település valamelyikén fekszik, és b) az állattartó telepet és halastavat a haszonbérletre vonatkozó ajánlat közlésének idõpontjában, valamint az azt megelõzõ legalább egy éve folyamatosan mûködteti. (4) Az állattartó telep és halastó mûködtetését igazolni kell, az igazolást az üzemeltetõ kérelmére a telep fekvése szerint illetékes megyei (fõvárosi) állategészségügyi és élelmiszerellenõrzõ állomás adja ki.”

1. szám


ben, valamint a 49. § (1) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményekkel együtt is kiszabható. Az OBI a minõségvédelmi bírság kiszabása helyett az ügyet jövedéki eljárás lefolytatására átteszi az illetékes vámhatósághoz, ha a vizsgálat során azt állapítja meg, hogy a termék nem minõsül a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény szerinti szõlõbornak.” 7. § A Btv. 57. §-ának (1) bekezdése a következõ q) ponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben megállapítsa] „q) a forgalombahozatali járulék megfizetésének, visszatérítésének, kezelésének és felhasználásának szabályait.”

5. Záró rendelkezések 8. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2006. január 1-jén lép hatályba; az ezt megelõzõen, az Fkbt. 9/D. § (1) bekezdése alapján benyújtott kérelmeket a kérelem benyújtásakor hatályos rendelkezések szerint kell elbírálni. (2) A törvény 5–7. §-ai a kihirdetést követõ 45. napon lépnek hatályba. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti: a) az Fkbt. 7/A. § (3) bekezdése; az Fkbt. 7/A. § (4) bekezdésébõl „(3) bekezdés szerinti” szövegrész; b) a földrendezõ és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló 2001. évi CXVIII. törvény 2. § (1) bekezdése, 7. § (2) bekezdés b)–c) pontjai; c) a szõlõtermesztésrõl és borgazdálkodásról szóló 2004. évi. XVIII. törvény 25. § (4) bekezdése. Sólyom László s. k.,




2005. évi CLVIII. törvény a mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény módosításáról* 1. § A mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról

5

szóló 2003. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: MVH tv.) 9. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A törvény hatálya alá tartozó intézkedésekkel kapcsolatos eljárásokra – ha e törvény másként nem rendelkezik – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.” 2. § Az MVH tv. a következõ 10/A. §-sal egészül ki: „10/A. § (1) Az MVH eljárásaiban a Ket. 29. § (3) bekezdésének b) pontját nem kell alkalmazni. (2) A Ket. 29. § (9) bekezdésében meghatározott értesítést az MVH a kérelem beérkezésétõl számított 30 napon belül, elektronikus úton beérkezett kérelem esetén 15 napon belül küldi meg az ügyfélnek.” 3. § Az MVH tv. 11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „11. § Ha a kérelem nem felel meg a jogszabályban vagy a pályázati felhívásban elõírt feltételeknek, vagy az más okból kijavításra, illetve kiegészítésre szorul, az MVH az ügyfelet a kérelem beérkezésétõl számított 8 napon, szakaszolt eljárások esetén pedig 30 napon belül – megfelelõ határidõ megjelölésével és a mulasztás jogkövetkezményeire történõ figyelmeztetéssel – a hiányok megjelölésével a hibák kijavítására, illetve a hiányok pótlására szólítja fel.” 4. § Az MVH tv. 12. §-a a következõ (6)–(7) bekezdésekkel egészül ki: „(6) Az ügyfél-azonosításhoz szükséges adatok kivételével az ügyféltõl nem kérhetõ olyan adat igazolása, amelyet az MVH jogszabállyal rendszeresített nyilvántartása, vagy a 6. § (5) bekezdésében meghatározott adatbázis tartalmaz. (7) Az MVH az ellenõrzés megkezdéséig korlátozhatja az iratbetekintést, ha valószínûsíthetõ, hogy az iratok tartalmának megismerése a késõbbi ellenõrzést meghiúsítaná. Az iratbetekintés korlátozásáról az MVH végzéssel dönt.” 5. § Az MVH tv. 20. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „20. § (1) Ha a helyszíni szemle és ellenõrzés eredményes lefolytatásához az ügyfél vagy más személy jelenléte szükséges, az MVH legfeljebb 48 órával a helyszíni szemle vagy az ellenõrzés megkezdése elõtt az érintettet értesíti. (2) A törvény hatálya alá tartozó ügyben helyszíni szemlét és ellenõrzést az MVH megbízólevéllel, illetve szolgálati igazolvánnyal rendelkezõ alkalmazottja, valamint az MVH ellenõrzésére jogosult szervezet megbízólevéllel rendelkezõ alkalmazottja végezhet.”

6


6. § Az MVH tv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A pályázat elbírálásánál, valamint az azt követõ eljárások esetében a Ket. szabályait nem kell alkalmazni. A pályázatot a pályázati felhívás, illetve annak kiírása alapjául szolgáló jogszabály rendelkezései szerint kell elbírálni.” 7. § Az MVH tv. 45. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy az MVH által lefolytatott díjköteles eljárásokat, a díjak mértékét, valamint a díjfizetés szabályait a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.” 8. § (1) Ez a törvény 2006. január 1-jén lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályukat vesztik az MVH tv. 3. § a)–c), valamint i), k) pontjai, a 4–5. §-ai, a 14. § (1)–(2) bekezdése, a 17. § (3)–(4) bekezdése, a 18–19. §-ai, a 21–28. §-a, a 30–34. §-a, a 37. §, valamint a §-t megelõzõ alcím, továbbá a mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi X. törvény 8–9. §-ai.

Sólyom László s. k.,




2005. évi CLIX. törvény egyes élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos törvények módosításáról*

Az élelmiszerekrõl szóló 2003. évi LXXXII. törvény módosítása

1. § Az élelmiszerekrõl szóló 2003. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Ét.) 5. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A gyártmánylap vezetése alól külön jogszabály felmentést adhat, illetve a gyártmánylap tartalmát a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérõen állapíthatja meg.”

* A törvényt az Országgyûlés a 2005. december 19-i ülésnapján fogadta el.

1. szám

2. § Az Ét. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az élelmiszer-elõállítónak a) a mûködése megkezdését az élelmiszer forgalomba hozatalának megkezdésével, b) tevékenységének lényeges megváltozását – így különösen új tevékenység megkezdését, korábbi tevékenység megszüntetését, termékszerkezet vagy technológia váltást – a tevékenységének megváltozása napjával, c) szüneteltetését a szünetelés kezdõ napjával, illetve d) megszûnését a megszûnés napjával egyidejûleg írásban be kell jelentenie az illetékes megyei (fõvárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ állomásnak (a továbbiakban: állomás).” 3. § Az Ét. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az e törvényben meghatározott technikai jellegû elõírásoknak nem kell megfelelniük azon termékeknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elõ, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elõ, az ott irányadó elõírásoknak megfelelõen, feltéve, hogy az irányadó elõírások az emberi egészség és a fogyasztók védelme vonatkozásában az e törvényben meghatározottal egyenértékû védelmet nyújtanak.” 4. § Az Ét. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A kérelem elsõdleges értékelését az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (a továbbiakban: OÉTI) szakvéleménye alapján a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal végzi.” 5. § Az Ét. a „Csomagolás, a fogyasztók tájékoztatása” alcímet megelõzõen a következõ 8/A. §-sal egészül ki: „8/A. § Az Európai Unióban nem engedélyezett adalékanyag forgalmazásának és felhasználásának határozott idõtartamra szóló engedélyét az OÉTI adja ki.” 6. § Az Ét. 11. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A hatósági élelmiszer-ellenõrzés szakterületek szerint megosztott, külön jogszabályban meghatározott feladatait] „a) az Országos Élelmiszervizsgáló Intézet és az állomások,” [látják el.] 7. § Az Ét. 13. §-ának (1) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki: [Az élelmiszer-ellenõrzõ hatóság a jogszabályi elõírások megszegése esetén] „d) a földrajzi árujelzõ oltalomban részesült mezõgazdasági termék és élelmiszer földrajzi árujelzõjének hasz-

1. szám


nálatát külön jogszabály alapján megtilthatja vagy feltételhez kötheti.” 8. § Az Ét. 14. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(3) A minõségvédelmi bírság mértéke: a) a fogyasztó egészségét veszélyeztetõ élelmiszer-biztonsági hiba esetén a kifogásolt tétel értékének háromszorosa, b) a fogyasztó érdekeit veszélyeztetõ összetételi, minõségi hiba esetén a kifogásolt tétel értékének kétszerese, c) a fogyasztó valósághû tájékoztatását veszélyeztetõ jelölési hiba esetén a kifogásolt tétel értékének másfélszerese, de legalább ötvenezer forint. (4) A tétel értéke az adott élelmiszer-elõállító, illetve -forgalmazó helyen a mintavétel idõpontjában alkalmazott egységár és az ellenõrzött egységben található kifogásolt tétel mennyiségének szorzata.” 9. § Az Ét. 19. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „19. § A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság javaslata alapján a Magyar Élelmiszerkönyv a) I. kötete elõírásainak és III. kötetének az Európai Közösség irányelveinek átvételével készült elõírásainak sorszámát, jelét, címét, a kötelezõ alkalmazás idõpontját, és amennyiben közösségi irányelvet vesz át, annak számát – a gazdasági és közlekedési miniszter, az egészségügyi miniszter, valamint az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi miniszter egyetértésével – rendelettel kiadja, és az egyes elõírásokat a Magyar Közlönyben közzéteszi, b) II. kötete és III. kötetének nem az Európai Közösség irányelveinek átvételével készült irányelveit a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hivatalos lapjában megjelenteti.” 10. § (1) Az Ét. 20. §-a (3) bekezdésének bevezetõ szövege és a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy az egészségügyi miniszterrel, valamint az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a) az élelmiszerek jelölését a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben,” (2) Az Ét. 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy az egészségügyi miniszterrel együttes rendeletben, a gazdasági és közlekedési miniszterrel, valamint az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi miniszterrel egyetértésben szabályozza az élelmiszer-elõállítás és forgalomba hozatal élelmiszer-higiéniai feltételeit.”

7

(3) Az Ét. 20. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a hagyományos különleges tulajdonságú mezõgazdasági termékek és élelmiszerek tanúsításának és ellenõrzésének rendjét.” (4) Az Ét. 20. §-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy a gazdasági és közlekedési miniszterrel, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, valamint az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi miniszterrel egyetértésben szabályozza a vendéglátás higiéniai feltételeit.” (5) Az Ét. 20. §-a (11) bekezdésének bevezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza” (6) Az Ét. 20. §-ának (12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(12) Felhatalmazást kap a gazdasági és közlekedési miniszter, hogy az egészségügyi miniszterrel, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, valamint az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi miniszterrel együttes rendeletben szabályozza az élelmiszerek forgalomba hozatalának és a vendéglátó termékek elõállításának feltételeit.” (7) Az Ét. 20. §-a a következõ (14) bekezdéssel egészül ki: „(14) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, valamint a gazdasági és közlekedési miniszterrel együttes rendeletben szabályozza az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülõ anyagok felhasználásának szabályait.” 11. § Az Ét. a következõ 21. §-sal egészül ki: „21. § (1) Ez a törvény a következõ közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról, 6. cikk, b) az Európai Parlament és a Tanács 1935/2004/EK rendelete (2004. október 27.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerûen érintkezésbe kerülõ anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezésérõl, 6. cikk. (2) Ez a törvény az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználásra engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl szóló, 1988. december 21-i 89/107/EGK tanácsi irányelv 5. cikkének való megfelelést szolgálja.”

8


12. § Az Ét. a) 17. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „termékleírásokat” szó helyébe a „termékelõírásokat” szó, b) 20. §-a (5), (8) és (10) bekezdésében az „egészségügyi, szociális és családügyi miniszter” szövegrész helyébe „egészségügyi miniszter” szövegrész, c) 20. §-a (8) bekezdésében a „gazdasági és közlekedési miniszterrel” szövegrész helyébe „az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi miniszterrel” szövegrész, d) 20. §-a (5) bekezdésében a „gazdasági és közlekedési miniszter” szövegrész helyébe „az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi miniszter” szövegrész lép.

A védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása 13. § A védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 121. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy] „b) a mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzõinek oltalmára és a termékek ellenõrzésére vonatkozó részletes szabályokat rendelettel megállapítsa.”

A takarmányok elõállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX. törvény módosítása 14. § (1) A takarmányok elõállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX. törvény (a továbbiakban: Tt.) 2. §-ának 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] „1. Takarmány: az élelmiszerjog általános elveirõl és követelményeirõl, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) szerint takarmánynak minõsülõ anyag vagy termék.” (2) A Tt. 2. §-ának 3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] „3. Takarmány-adalékanyag: a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1831/2003/EK rendelet) szerint takarmány-adalékanyagnak minõsülõ anyag, mikroorganizmus vagy készítmény.”

1. szám

(3) A Tt. 2. §-ának 5. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] „5. Elõkeverék: az 1831/2003/EK rendelet szerint elõkeveréknek minõsülõ keverék.” (4) A Tt. 2. §-ának 14. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] „14. Új takarmány: sem határozott, sem határozatlan idõtartamra szóló engedéllyel nem rendelkezõ, külön jogszabály szerint engedélyköteles takarmány.” (5) A Tt. 2. §-ának 20–24. pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek, egyidejûleg a Tt. 2. §-a a következõ 25. és 26. ponttal egészül ki: [E törvény alkalmazásában:] „20. Forgalomba hozatal: a 178/2002/EK rendelet szerinti tevékenység. 21. Létesítmény: a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló, 2005. január 12-i 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti vállalkozási egység. 22. Takarmány-elõállító üzem: takarmány-alapanyagot, -adalékanyagot, gyógyszeres takarmányt, elõkeveréket, takarmánykeveréket, teljes értékû takarmányt, kiegészítõ takarmányt, ásványi takarmányt, tejpótló takarmányt, különleges táplálási igényeket kielégítõ takarmányt és ökológiai takarmányt elõállító létesítmény. 23. Takarmány-forgalmazó hely: a takarmány forgalomba hozatalát végzõ létesítmény. 24. Takarmány-tároló hely: az a létesítmény, ahol a takarmányokat elõállításuk, forgalomba hozataluk, illetve felhasználásuk elõtt tartják. 25. Takarmány-ellenõrzés: a létesítmény, illetve a takarmány elõállításának, tárolásának, forgalomba hozatalának, felhasználásának, takarmányozási szempontból szállításának, exportjának, importjának, országon való átszállításának, összetételének, elõzetesen meghatározott tulajdonságainak, biztonságának, higiéniájának, mikrobiológiai állapotának, csomagolásának, jelölésének, nyomonkövethetõségének, tiltott anyagoktól való mentességének és a nemkívánatos anyagok mennyiségének ellenõrzése. 26. Takarmányvizsgáló laboratórium: e törvény szerint mûködési engedéllyel rendelkezõ, a takarmány tápláló- és károsanyag tartalmát, valamint tiltott komponenseit fizikai, kémiai, biokémiai és mikrobiológiai módszerrel vizsgáló laboratórium.” 15. § A Tt. 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. § (1) A létesítmény mûködésének feltétele a külön jogszabályban foglalt engedélyezési, illetve nyilvántartásba vételi feltételek, valamint a takarmány-biztonsági és -minõségi elõírások betartása. (2) A takarmány elõállításához engedélyezett takarmány-adalékanyag és állatok fehérje ellátásának javítására használható termék, valamint a külön jogszabályban fog-

1. szám


laltaknak megfelelõ takarmány-alapanyag használható fel. A takarmány elõállításának megkezdése elõtt a takarmányról gyártmánylapot kell készíteni.” 16. § A Tt. a következõ 7. §-sal egészül ki: „7. § Gyógyszeres takarmány a külön jogszabályban foglaltak szerint állítható elõ.” 17. § A Tt. a 8. §-t megelõzõen a következõ alcímmel egészül ki, egyidejûleg a 8. § helyébe a következõ rendelkezés lép: „Új takarmány eseti engedélyezése 8. § Új takarmányt eseti jelleggel elõállítani, felhasználni és behozni kizárólag az OMMI engedélyével, az abban meghatározott feltételekkel lehet. Gyógyszeres takarmány eseti engedélyezéséhez az ÁOGYTI szakhatósági állásfoglalást ad.” 18. § (1) A Tt. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A takarmányok csomagolóeszközén, címkéjén, illetve ömlesztve vagy tartályban való szállítás esetén a kísérõ okmányon jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul – a Magyarországon forgalomba hozatalra kerülõ takarmányok esetén magyar nyelven – fel kell tüntetni a külön jogszabályban foglalt adatokat.” (2) A Tt. 9. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Takarmányt forgalomba hozni, illetve felhasználni kizárólag az (1)–(3) bekezdésekben foglalt elõírások betartásával szabad.” 19. § A Tt. 10. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „10. § (1) A Kódex a takarmányokra, a takarmányok elõállítására, forgalomba hozatalára, szállítására, vizsgálatára, a létesítményekre, valamint az állatok táplálóanyag szükségleteire vonatkozó kötelezõ elõírások és ajánlott szakmai irányelvek gyûjteménye. (2) A Kódex a) I. kötete az Európai Unió jogi aktusai alapján a Magyarországon elõállított vagy forgalomba hozott takarmányokra, a takarmány elõállításra, forgalomba hozatalra, szállításra, valamint a létesítményekre vonatkozó kötelezõ elõírásokat, b) II. kötete a takarmányok kémiai leírásának, felhasználásának, valamint az állatok táplálóanyag szükségletének ajánlott szakmai irányelveit, c) III. kötete az ajánlott takarmány-vizsgálati módszereket tartalmazza. (3) A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) a kötelezõ elõírásokat rendelettel kiadja, az ajánlott szakmai irányelvek és takarmány-vizsgálati módszerek jegyzékét a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi, az ajánlott szakmai irányelve-

9

ket és takarmányvizsgálati módszereket pedig kiadványban megjelenteti.” 20. § A Tt. a 10. §-t követõen a következõ alcímmel és 10/A. §-sal egészül ki: „A Magyar Takarmánykódex Bizottság 10/A. § (1) A Magyar Takarmánykódex Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) a) javaslatot tesz a Kódex I. kötetének szakmai tervezetére, illetve kidolgozza a Kódex II. és III. kötetét, b) véleményt nyilváníthat az Európai Unió jogi aktusainak átvételérõl, illetve alkalmazási feltételeinek megteremtésérõl, c) javaslatot tehet az Európai Unió nem korlátozott hozzáférésû jogi aktusa tervezetének az Európai Unió intézményeiben való tárgyalása során képviselendõ magyar álláspontra. (2) A Bizottság tizenkét tagból áll, akiket a tudomány, a gazdaság, az eljáró engedélyezõ, illetve ellenõrzõ hatóságok, a minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium képviselõibõl a miniszter öt évre nevez ki. (3) A Bizottság elnökét és annak helyettesét a Bizottság tagjai közül választja, titkárát – aki egyben a Bizottság tagja is – a minisztérium szabályozásért felelõs részlegébõl a miniszter nevezi ki. (4) A Bizottság által elkészített, mûködésére vonatkozó ügyrendet a miniszter hagyja jóvá. (5) A Bizottság feladatainak ellátásához szakértõket vehet igénybe. (6) A Bizottság mûködéséhez szükséges pénzügyi, tárgyi és ügyviteli feltételeket a Bizottság által jóváhagyott éves munka- és pénzügyi tervre figyelemmel a minisztérium biztosítja.” 21. § (1) A Tt. 11. §-ának (1)–(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „11. § (1) A minisztérium a) irányítja és felügyeli a takarmányokkal és a létesítményekkel kapcsolatos engedélyezési, nyilvántartási, ellenõrzési és vizsgálati feladatok végrehajtását, b) kialakítja a takarmányozásra vonatkozó szabályozást, c) elõsegíti az új takarmány-vizsgálati módszerek honosítását és hazai elterjesztését, d) kialakítja a takarmányozás területén a hatósági takarmány-ellenõrzés éves tapasztalatairól szóló jelentés elkészítésének szempontjait, e) kijelöli a hatósági ellenõrzések során vett takarmányminták vizsgálatait végzõ laboratóriumokat, amelyek jegyzékét a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi, f) gondoskodik az engedélyezési, ellenõrzési és takarmány-vizsgálati stratégia folyamatos fejlesztésérõl, g) kinevezi

10


1. a takarmány-adalékanyagok és az állatok fehérje ellátásának javítására használható termék közösségi engedélyezési és nyilvántartási eljárásának nemzeti referensét, 2. a takarmány-ellenõrzés külön jogszabály szerinti auditálását végzõ személyeket, illetve szervezetet. (2) Az OMMI a) minõsíti, engedélyezi, nyilvántartja, valamint ellenõrzi az országban mûködõ takarmányvizsgáló laboratóriumokat, valamint azok vizsgálatait, b) eseti jelleggel engedélyezi az új takarmányok elõállítását, felhasználását és behozatalát, c) részt vesz a takarmány-vizsgálati módszerek kialakításában és fejlesztésében, d) mûködteti a takarmányvizsgálatok nemzeti referencia laboratóriumát és ellátja annak külön jogszabályban foglalt feladatait, e) véleményezi a laboratóriumi vizsgálatok nemzetközi szabványait, érvényesíti a vizsgálati módszereket, gondoskodik az átvett vizsgálati módszerek hazai elterjesztésérõl. (3) Az ÁOGYTI a) vizsgálatokat végez és – 75 napon belül – szakhatósági állásfoglalást ad a takarmány-elõállító üzemek mûködésének engedélyezéséhez és nyilvántartásba vételéhez, b) nyilvántartja az országban mûködõ létesítményeket, valamint az Európai Unió tagállamain kívüli országban mûködõ, az Európai Unióba takarmányt importáló takarmány-elõállító üzemek Magyarországon bejegyzett képviselõit, c) szakhatósági állásfoglalást ad a gyógyszeres takarmányt vizsgáló laboratóriumok mûködésének engedélyezéséhez, az állatgyógyászati készítmények vonatkozásában, d) ellenõrzi a gyógyszeres takarmányt vizsgáló laboratóriumokat, az állatgyógyászati készítmények vizsgálata vonatkozásában, e) hatósági igazolvánnyal rendelkezõ munkatársa beléphet a létesítmények területére, a takarmányokra vonatkozó nyilvántartásokat, dokumentációt megtekintheti, és azokról – az üzemi, illetve üzleti titok védelmére vonatkozó szabályok betartásával – másolatot készíthet, f) végzi az ellenõrzések során vett minták vizsgálati eredményeinek országos értékelését a takarmány-biztonság és -minõség vonatkozásában, g) ellátja az Állomások (4) bekezdésben meghatározott feladatainak szakmai irányítását és koordinálását, h) elkészíti és a minisztériumnak megküldi a hatósági takarmány-ellenõrzés éves tapasztalatairól szóló jelentést, i) a hatósági takarmány-ellenõrzés tapasztalatairól és helyzetérõl a minisztériumot folyamatosan tájékoztatja, j) gondoskodik a hatósági szakemberek képzésérõl, k) az Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors-vészjelzõ rendszerén keresztül Magyarországra érkezõ bejelentés alapján, továbbá a Magyaror-

1. szám

szágon észlelt veszélyhelyzet esetén megteszi a szükséges intézkedéseket. (4) Az Állomás a) ellenõrzi a létesítményeket, azok mûködési engedélyében foglaltak betartását, a takarmányok elõállítását, tárolását, forgalomba hozatalát, felhasználását és szállítását, a takarmány-higiéniai elõírások betartását, a takarmányok biztonságát, összetételét, garantált beltartalmát, mikrobiológiai állapotát, tiltott anyagoktól való mentességét, nemkívánatos anyag tartalmának mértékét, csomagolását, jelölését és az ezekre vonatkozó nyilvántartásokat, dokumentációkat, valamint a takarmányok exportját, illetékességi területén való átszállítását és importját a vámelõírások figyelembevételével, b) ellenõrzi a forgalomba hozott és importált szálas- és tömegtakarmányok tiltott anyagoktól való mentességét, valamint a nemkívánatos anyag tartalmának mértékét, c) ellenõrzi a takarmány-elõállító üzemekben bevezetett HACCP rendszereket, d) engedélyezi a takarmány-elõállító üzemeket, egyéb létesítmények engedélyezéséhez szakhatósági állásfoglalást ad, e) nyilvántartást vezet a mûködési engedéllyel rendelkezõ létesítményekrõl és nyilvántartásba veszi a nem engedélyköteles létesítményeket.” (2) A Tt. 11. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A takarmányfelügyelõ] „a) a helyszínen ellenõrzi a (4) bekezdés a)–c) pontjában foglaltakat,” 22. § A Tt. 14. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) Az OMMI a) a külön jogszabályban foglaltak szerint a laboratóriumok mûködési engedélyét feltételhez köti, módosítja, felfüggeszti, korlátozza, illetve visszavonja, b) a külön jogszabályban foglaltak szerint az új takarmány eseti engedélyét felfüggeszti, újabb feltételhez köti, módosítja, illetve visszavonja, c) szabálysértési eljárást kezdeményezhet. (2) Az ÁOGYTI a) a gyógyszeres takarmányt vizsgáló laboratórium ellenõrzésekor tapasztalt nem megfelelõ eredmény esetén javasolhatja az OMMI-nek az állatgyógyászati készítmény vizsgálatára vonatkozó engedély feltételhez kötését, módosítását, felfüggesztését, illetve visszavonását, b) kezdeményezheti az Állomásnál a takarmány-elõállító üzemek mûködésének felfüggesztését, feltételhez kötését, valamint mûködési engedélyének módosítását, visszavonását.” 23. § A Tt. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha a vizsgálat során az Állomás megállapítja, hogy az elõállított, illetve forgalomba hozott takarmány gyárt-

1. szám


mánylappal nem rendelkezik, beltartalmi értéke a külön jogszabályban meghatározottnál nagyobb mértékben tér el a gyártmánylapban, illetve a jelölésen vagy a kísérõ okmányon feltüntetett garantált beltartalmi értéktõl, a takarmány más módon minõségében károsult, az elõírt mennyiségtõl eltérõ mértékben vagy módon, illetve meg nem engedett állatgyógyászati készítményt, takarmány-adalékanyagot vagy az elõírt legmagasabb értéket meghaladó mennyiségû nemkívánatos anyagot, mikroorganizmust, tiltott anyagot, nem engedélyezett állati fehérjét tartalmaz, vagy a jelölési elõírásoknak nem felel meg, minõségvédelmi bírságot szab ki.” 24. § A Tt. 18. §-a a következõ q) ponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben szabályozza] „q) az auditálás személyi, tárgyi feltételeit és rendjét.” 25. § A Tt. 20. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „20. § (1) Ez a törvény a következõ irányelveknek való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 79/373/EGK irányelve (1979. április 2.) a takarmánykeverékek értékesítésérõl, valamint az azt módosító, a Tanács 86/354/EGK, 90/44/EGK, 96/24/EK irányelve, és az Európai Parlament és a Tanács 2000/16/EK irányelve, b) az Európai Parlament és a Tanács 2002/32/EK irányelve (2002. május 7.) a takarmányban elõforduló nemkívánatos anyagokról. (2) Ez a törvény a következõ közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történõ megfelelés ellenõrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenõrzésekrõl, b) az Európai Parlament és a Tanács 183/2005/EK (2005. január 12.) rendelete a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról.”

A növényvédelemrõl szóló 2000. évi XXXV. törvény módosítása 26. § A növényvédelemrõl szóló 2000. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 4. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(3) Az engedélyezett engedélyköteles termékkel kezelt növényt, növényi terméket élelmezési és takarmányozási célra csak az elõírt élelmezés-egészségügyi várakozási idõt követõen szabad forgalomba hozni és felhasználni, kivéve, ha az illetékes megyei (fõvárosi) növény- és talajvédelmi szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) által végzett vizsgálat igazolta, hogy a növény, illetve növényi termék megfelel a forgalomba hozatal követelményeinek. Harma-

11

dik országba a vizsgálatköteles szemes termények az élelmezés-egészségügyi várakozási idõ letelte elõtt kivitel céljából feladhatók, amennyiben az importáló ország növényegészségügyi elõírásai azt lehetõvé teszik. (4) A Szolgálat az általa ellenõrzött növény vagy növényi termék növényvédõszer-maradék, illetve termésnövelõ anyagból származó toxikus vegyi anyag tartalmának laboratóriumi vizsgálati eredményeit megengedett határértéket meghaladó tartalom esetén – a termelõ, illetve az ellenõrzött személy nevével és lakcímével vagy székhelyével együtt – külön jogszabály rendelkezései szerint közzéteszi.” 27. § Az Nvt. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Külön jogszabályban meghatározott esetekben a növényeket, növényi termékeket növényútlevéllel kell szállítani. Belföldi növényegészségügyi bizonyítvánnyal kell szállítani egyik megyébõl a másik megyébe a) gyûjtõhelyre a külön jogszabályban meghatározott esetekben, kiviteli céllal a célország elõírásai szerint növényegészségügyi ellenõrzésre kötelezett küldeményeket, b) hajóküldeményként történõ feladáshoz a szemes terményeket.” 28. § Az Nvt. „Az engedély módosítása és visszavonása” alcímet megelõzõen a következõ 15/A. §-sal egészül ki: „15/A. § (1) Az engedélyezõ hatóság a külön jogszabály rendelkezései szerint engedélyezi növényvédõ szerek párhuzamos behozatalát. (2) Az engedélyezõ hatóság az engedély megadásáról a kérelem elbírálásához szükséges adatok, termékminták hiánytalan benyújtását követõ 60 napon belül dönt.” 29. § (1) Az Nvt. 38. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az engedély megadásáról a dokumentációk hiánytalan benyújtásától számított 6 hónapon belül kell dönteni. A 37. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti szakhatósági állásfoglalás megadásának határideje 3 hónap.” (2) Az Nvt. 38. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A külön jogszabály szerinti védelem-egyenértékûség vizsgálata során a szakhatósági állásfoglalás határideje 2 hónap.” 30. § Az Nvt. 59/A. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a (2) bekezdés megjelölése (3) bekezdésre módosul: „(2) Az EK-mûtrágya hivatalból végzett vizsgálatának költségei – a mûtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2003/2003/EK rendelet) 29. cikkének megfelelõen – az EK-mûtrágya gyártóját, Magyarorszá-

12


gon való forgalomba hozataláért felelõs személyt, importõrét, csomagolóját vagy a mûtrágya jellemzõit megváltoztató forgalmazóját terhelik.” 31. § (1) Az Nvt. 60. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki] „c) az 5. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában, valamint (3) bekezdésében elõírt védekezési kötelezettségét elmulasztja;” (2) Az Nvt. 60. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki] „i) a 2003/2003/EK rendelet jelölésre, csomagolásra, a Közösségen belüli letelepedésre, nyilvántartásra, tápanyagtartalomra, valamint az egyes mûtrágyatípusokra vonatkozó elõírásait megsérti.” 32. § Az Nvt. 65. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy] „a) a közérdekû védekezés költségei megállapításának és a költségvetési törvényben meghatározott elõirányzatból való igénylésének részletes szabályait,” [rendeletben állapítsa meg.] 33. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2006. január 1-jén lép hatályba. (2) E törvény a) 8. §-a, 23. §-a és 30. §-a a törvény kihirdetését követõ 45. napon, b) 18. §-a és 22. §-a 2006. február 1-jén lép hatályba. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a) az Ét. 20. §-a (7) bekezdésének b) pontja, b) a Tt. 7. §-át megelõzõ alcím és a Tt. 15. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti. (4) 2006. február 1-jén a Tt. 9. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti. (5) E törvény 8. §-át a hatálybalépést követõen elkövetett jogsértések miatt indított eljárásokban kell alkalmazni. 34. § (1) Ez a törvény a következõ közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) az Európai Parlament és a Tanács 2003/2003/EK rendelete (2003. október 13.) a mûtrágyákról, 29. cikk, b) az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról, 6. cikk, c) az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vo-

1. szám

natkozó szabályok követelményeinek történõ megfelelés ellenõrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenõrzésekrõl, 4. cikk, d) az Európai Parlament és a Tanács 1935/2004/EK rendelete (2004. október 27.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerûen érintkezésbe kerülõ anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezésérõl, 6. cikk, e) az Európai Parlament és a Tanács 183/2005/EK (2005. január 12.) rendelete a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról. (2) Ez a törvény az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználásra engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl szóló, 1988. december 21-i 89/107/EGK tanácsi irányelv 5. cikkének való megfelelést szolgálja. Sólyom László s. k.,




2005. évi CLXXV. törvény a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról* 1. § (1) A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Nemzeti Földalap mint a kincstári vagyon része az állam tulajdonában lévõ, folyamatosan változó mennyiségû és elhelyezkedésû termõföldek, valamint – kivételesen – a mezõgazdasági termelést szolgáló vagy ahhoz szükséges mûvelés alól kivett földek összessége. Az állam ezeket a földeket mezõgazdasági és erdõgazdálkodási céllal részben vagyonkezelés útján, részben más jogcímen történõ használatba adással hasznosítja, illetve a földbirtok-politikai irányelveknek megfelelõen, vagy valamely közcél érvényesítése érdekében eladja.” (2) Az Nfatv. 1. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A Kormány a miniszter útján évente beszámol az Országgyûlésnek a földbirtok-politikai irányelvek érvényesülésérõl, a Nemzeti Földalap helyzetérõl és a Nemzeti Földalapkezelõ Szervezet tevékenységérõl. A beszámolóhoz csatolni kell a Nemzeti Földalap Ellenõrzõ Bizottság észrevételeit.” 2. § Az Nfatv. 2. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: * A törvényt az Országgyûlés a 2005. december 19-i ülésnapján fogadta el.

1. szám


„(2) A tulajdonosi jogok gyakorlása és a Nemzeti Földalap rendeltetésszerû hasznosítása a földbirtok-politikai irányelvek szerint történik. A földbirtok-politika irányelveit – ideértve a szociális földprogram szempontjait is – országgyûlési határozat állapítja meg. A földbirtok-politikai irányelvek érvényre juttatásáról, valamint a szükséges feltételek megteremtésérõl a Kormány gondoskodik.” 3. § (1) Az Nfatv. 3. §-át megelõzõ alcím helyébe a következõ cím lép: „A Nemzeti Földalapkezelõ Szervezet” (2) Az Nfatv. 3. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(3) Az NFA elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel, míg az egyéb munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja. A gazdasági elnökhelyettest – az NFA elnökének javaslatára – a miniszter nevezi ki és menti fel. Az NFA többi elnökhelyettesét az NFA elnöke nevezi ki és menti fel. A kinevezés hat évre szól. (4) Az NFA feladatait központi szerve és területi szervei útján látja el. Az NFA e törvényben meghatározott egyes feladatainak végrehajtásában a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium irányítása alatt álló intézmények közremûködnek.” 4. § Az Nfatv. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozik – ha törvény eltérõen nem rendelkezik – a védett és védelemre tervezett természeti területek kivételével: a) minden olyan állami tulajdonú termõföld, valamint a mezõgazdasági termelést szolgáló vagy ahhoz szükséges mûvelés alól kivett terület, amelynek vagyonkezelõjeként az ingatlan-nyilvántartásban a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI), más központi költségvetési szerv vagy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.), valamint ezek jogelõdjei vannak feltüntetve, továbbá minden olyan állami tulajdonú ingatlan, amely 2002. január 1. után vált, illetve válik termõfölddé, ideértve azon termõföldeket is, amelyek védettsége ezen idõpontot követõen szûnt vagy szûnik meg; b) minden olyan állami tulajdonú termõföld, valamint a mezõgazdasági termelést szolgáló vagy ahhoz szükséges mûvelés alól kivett terület, amelynek nincs vagyonkezelõje, vagy annak kiléte nem állapítható meg; c) az a termõföld, valamint az a mezõgazdasági termelést szolgáló vagy ahhoz szükséges mûvelés alól kivett terület, amelynek tulajdonosa nem állapítható meg; d) a termõföldek megközelítését szolgáló állami tulajdonban levõ utak, a közutak kivételével.” 5. § (1) Az Nfatv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

13

„(1) E törvény rendelkezéseinél fogva a Nemzeti Földalapba kerül a védett és védelemre tervezett természeti területek kivételével az állam által örökölt, valamint jogszabály alapján kártalanítás nélkül állami tulajdonba vett, hasznosítatlan állapotú termõföld.” (2) Az Nfatv. 7. § (2) bekezdés bevezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Nemzeti Földalapba kerül, ha e törvény eltérõen nem rendelkezik, a védett és védelemre tervezett természeti területek kivételével:” (3) Az Nfatv. 7. § (2) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki: „h) az egyéb jogcímen az állam tulajdonába kerülõ termõföld,” (4) Az Nfatv. 7. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az életjáradék ellenében megszerzett földrészlet [13/A. § (3) bekezdés] abban az esetben is a KVI vagyoni körébe kerül, ha az védett vagy védelemre tervezett természeti területnek minõsül.” 6. § (1) Az Nfatv. 9. § (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A termõföld tulajdonosa az NFA-hoz intézett írásbeli nyilatkozattal ingyenesen vagy ellenérték megjelölésével felajánlhatja termõföldjét a Magyar Állam javára.” (2) Az Nfatv. 9. § (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Nem lehet az ajánlatban közölt áron megvásárolni a felajánlott termõföldet, ha az ajánlati ár a helyben kialakult piaci árat meghaladja.” 7. § Az Nfatv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A vagyon-nyilvántartástól elkülönülten kell nyilvántartani az olyan mezõgazdasági mûvelésre alkalmatlan (belvizes, szikes stb.) földrészleteket, amelyeknek a Magyar Állam javára történõ megvásárlása, és természetvédelmi vagy vízkár-elhárítási célú vagyonkezelése indokolt.” 8. § Az Nfatv. 11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „11. § Az NFA a székhelyén, az internetes honlapján, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõben, valamint a földrészlet fekvése szerinti települési (fõvárosban a kerületi) önkormányzat polgármesteri hivatalánál történõ kifüggesztés útján rendszeresen közzéteszi a Nemzeti Földalapba tartozó értékesítésre, vagyonkezelésre vagy haszonbérbeadásra szánt földrészletek jegyzékét.” 9. § (1) Az Nfatv. 13. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az NFA a Nemzeti Földalapba tartozó termõföldvagyont a földrészlet nyilvános pályázat vagy árverés út-

14


ján történõ eladásával, illetve nyilvános pályázat útján haszonbérbe adásával vagy vagyonkezelésbe adásával hasznosítja.” (2) Az Nfatv. 13. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és a § (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg e § eredeti (5)–(9) bekezdéseinek számozása (6)–(10) bekezdésre változik: „(4) Vonalas infrastrukturális létesítmények, továbbá közérdekû cél megvalósítása érdekében történõ eladás, csere, illetõleg haszonbérbe adás esetén az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni. Közérdekû célnak minõsül különösen a hulladékgazdálkodási, a közszolgáltatási, a szociális és egészségügyi létesítmény létesítése. (5) A (4) bekezdés szerinti eladás, csere, illetõleg haszonbérbe adás esetén a szerzõdéskötést megelõzõen 30 nappal nyilvánosságra kell hozni a tervezett szerzõdés tárgyait, vagyoni értékeit.” (3) Az Nfatv. 13. §-a új számozás szerinti (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Az NFA a Nemzeti Földalapba tartozó termõföldet – önkormányzati feladatok ellátásának elõsegítése, így foglalkoztatási, szociális, sport, kulturális és közmûvelõdési, informatikai-kommunikációs, gazdaság- és területfejlesztési cél megvalósítása, civil szervezetek mûködésének támogatása, a kistérségi kohézió erõsítése érdekében – a települési önkormányzat részére ingyenesen adhatja vagyonkezelésbe. Az NFA a Nemzeti Földalapba tartozó termõföldet a szociális földprogram megvalósítása céljára a települési önkormányzat számára ingyenesen tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adhatja. A települési önkormányzat a vagyonkezelõi jogot nem adhatja tovább. Az NFA a Nemzeti Földalapba tartozó termõföldet a települési önkormányzat részére ingyenesen adhatja tulajdonba temetõ létesítése céljára, vagy hulladékgazdálkodási cél megvalósítása érdekében. A vagyonkezelésbe, illetve a tulajdonba adás feltétele – a szociális földprogram megvalósítása céljára történõ tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adás kivételével – a földhivatalnak a termõföld más célú hasznosítására adott engedélye. A vagyonkezelésbe, illetve a tulajdonba adásról az NFA javaslata alapján a Kormány dönt.” 10. § Az Nfatv. új 13/A. §-sal egészül ki: „13/A. § (1) A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó vagyon vagyonkezelésére, hasznosítására, értékesítésére és nyilvántartására a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó külön törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földrészletek tekintetében a mûvelési ág megváltoztatást, más célú hasznosítást vagy a rendes gazdálkodás körét meghaladó beruházást végrehajtani kizárólag az NFA hozzájárulásával lehet. (3) Az NFA az 55. évet betöltött, saját jogú nyugellásátban részesülõ tulajdonostól, továbbá a 62. év feletti tulajdonostól a termõföldet – ideértve a védett vagy védelemre tervezett természet területnek minõsülõ termõföldet is – a Kormány rendeletében elõírt feltételek fennállása esetén

1. szám

életjáradék fizetése ellenében a Magyar Állam javára megvásárolhatja. (4) A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földrészlet megosztásával, mûvelési ágának megváltozásával, illetõleg más célú hasznosításával a tulajdonosi joggyakorló nem változik. (5) Az NFA a vagyoni körébe tartozó termõföld termõképességének fenntartásával, valamint a mûvelés alól kivett területekkel összefüggõ gazdálkodási feladatokat ellátó személyt pályázat útján választja ki. A pályáztatási szabályzatot – az ellenõrzõ bizottság véleménye alapján – a miniszter hagyja jóvá.” 11. § Az Nfatv. 16. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az NFA-val a termõföld adásvételére, illetve haszonbérletére kötött szerzõdés tartalmából közérdekbõl nyilvános adatnak minõsül: a) a személyes adatok közül a vevõ, a haszonbérlõ neve, székhelye, illetõleg lakcíme; b) termõföld adásvétele esetén a földrészlet helyrajzi száma és a vételár összege; c) termõföld haszonbérlete esetén a földrészlet helyrajzi száma, a haszonbérlet idõtartama, valamint a haszonbérleti díj összege.” 12. § (1) E törvény a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba, egyidejûleg a) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 106. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény eltérõ rendelkezése hiányában e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó ingatlanok vagyonkezelésére, hasznosítására, értékesítésére és nyilvántartására.” b) az Áht. 109/F. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A kincstári vagyon tárgyai felett vagyonkezelõi jogot gyakorolhat] „d) az, akire a vagyonkezelõi jogot e törvény rendelkezéseinek megfelelõen átruházták,” c) az Áht. 109/I. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó termõföld, értékesítésébõl származó bevétel 100%-át termõföldvásárlásra, illetve a termõföld állam által életjáradék ellenében történõ megvásárlásáról szóló kormányrendelet alapján folyósítandó életjáradékra kell fordítani.” d) az Áht. 109/K. §-a a következõ (17)–(18) bekezdésekkel egészül ki: „(17) Ha a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévõ, a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított ingatlan a tényleges mûvelési ág megállapítása alapján a Nemzeti Földalapról szóló 2001.

1. szám


évi CXVI. törvény hatálya alá tartozik, a Honvédelmi Minisztérium azt átadja az NFA-nak. Az NFA a tulajdonosi joggyakorló személyében történt változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követõen a honvédelmi célra feleslegesnek nyilvánított ingatlan megosztásával és tényleges mûvelési ágának megállapításával kapcsolatos költségek átadott ingatlanra esõ hányadát a Honvédelmi Minisztériumnak megtéríti. (18) A (9)–(10) bekezdésben foglaltakat a Nemzeti Földalapba tartozó, mûvelés alól kivett ingatlanokra is megfelelõen alkalmazni kell azzal, hogy ilyen esetben a tulajdonba adásra az NFA tesz javaslatot, és a tulajdonjog átruházásáról szóló szerzõdést a kedvezményezettel az NFA köti meg.” (2) Az Nfatv. 8. §-ában, 10. § (1) bekezdésében és a 12. §-ában a Magyar Nemzeti Földalap Kht. vagy MNFA Kht. helyett a Nemzeti Földalapkezelõ Szervezetet kell érteni. (3) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy – az ifjúsági, szociális, családügyi és esélyegyenlõségi miniszterrel és a belügyminiszterrel egyetértésben – a termõföld és erdõ szociális földprogram folytatása céljából az önkormányzatok számára történõ tulajdonba vagy ingyenes vagyonkezelésbe adásának feltételeit rendeletben szabályozza. (4) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az Nfatv. 5. §-a.

Sólyom László s. k.,




2005. évi CLXXVI. törvény az állategészségügyrõl* A törvény alkalmazási köre 1. § E törvény szabályozza: a) az állat – ideértve a vadon élõ állatot is – tartásának, tenyésztésének, szaporításának, szállításának, forgalmazásának, levágásának, leölésének, az élelmiszer (a szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény hatálya alá tartozó termékek kivételével) és az állati eredetû termék elõállításának, tárolásának, szállí-

* A törvényt az Országgyûlés a 2005. december 19-i ülésnapján fogadta el.

15

tásának, forgalmazásának, az állati eredetû melléktermék elõállításának, feldolgozásának, ártalmatlanításának (a továbbiakban együtt: állati eredetû melléktermék kezelése), gyûjtésének, tárolásának, szállításának, forgalmazásának, felhasználásának, a takarmány elõállításának, tárolásának, felhasználásának, szállításának és forgalmazásának állategészségügyi és higiéniai feltételeit; b) az állat egészségének megõrzésére, egészségi állapotának vizsgálatára, az állat gyógyítására vonatkozó követelményeket; c) állatgyógyászati termék forgalomba hozatalát, az állatgyógyászati készítmény gyártását, gyakorlati kipróbálását, forgalmazását, tárolását, felhasználását, az állatgyógyászati készítmény hatóanyagának gyártását; d) az állategészségügyi laboratóriumi tevékenységet; e) az állatbetegségek kórokozóival (a továbbiakban: kórokozó) folytatott egyes tevékenységeket; valamint f) az a)–e) pontokban foglalt tevékenység e törvény szerinti engedélyezését, állategészségügyi, élelmiszer-higiéniai, -biztonsági, takarmány-higiéniai, -biztonsági ellenõrzését, a fertõzés-közvetítõ anyagoknak és eszközöknek járványügyi és higiéniai szempontból történõ ellenõrzését.

Értelmezõ rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában 1. állategészségügy: az állattartás, -tenyésztés, -szaporítás, -levágás, -leölés, -szállítás, -forgalmazás járványügyi, gyógyászati, állat-higiéniai, szaporodás-biológiai és takarmány-higiéniai feladatainak, az élelmiszer-elõállítás, -tárolás, -szállítás, -forgalmazás járványügyi és higiéniai feladatainak, az állati eredetû melléktermék kezelés, gyûjtés, tárolás, szállítás, forgalmazás, felhasználás feladatainak, a zoonózisokkal kapcsolatos feladatok, az állatgyógyászati készítmények elõállításával, forgalomba hozatalával, forgalmazásával, tárolásával, felhasználásával és az állatgyógyászati termékekkel kapcsolatos feladatok, valamint a felsorolt feladatok irányítását, szervezését, eszközellátását, továbbá az e feladatokkal összefüggõ kutatást, képzést is magában foglaló tevékenységek összessége; 2. állategészségügyi laboratórium: az állatbetegségek megállapítását vagy kizárását, a fertõzöttséget, illetve a fertõzéstõl való mentességet bizonyító kiegészítõ diagnosztikai vizsgálatot, az állatgyógyászati készítmények vizsgálatát, az állatok egészségét károsító kórokozókkal kapcsolatos toxikológiai vizsgálatot, valamint analitikai, mikrobiológiai, radiológiai, élelmiszer-higiéniai, -biztonsági, takarmány-higiéniai, -biztonsági célú vizsgálatot, illetve ezen tevékenységek bármelyikét végzõ laboratórium; 3. állategészségügyi hatóság: a 25. § (1) bekezdésének a)–i) pontjaiban megjelölt szervek; 4. állat-forgalmazás: állat üzletszerû tevékenység keretében történõ értékesítése;

16


5. állatgyógyászati készítmény (gyógyszer): bármely anyag vagy anyagok keveréke, amelyet állatok betegségeinek kezelésére vagy megelõzésére készítenek, továbbá bármely anyag vagy anyagok keveréke, amely farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az állatok valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve orvosi diagnózis felállítása érdekében alkalmazható; 6. állatgyógyászati termék: állatgyógyászati készítmény, állatgyógyászati készítmény hatóanyaga, állategészségügyi biocid termék, állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítmény, ápolószer, segédanyag; 7. állati eredetû termék: állati eredetû élelmiszer és állati eredetû anyagot tartalmazó termék; 8. állatklinika: az állatorvosi alap- és továbbképzés, valamint szakirányú kutatás célját is szolgáló állatkórház; 9. állatkórház: olyan állatorvosi szolgáltató intézmény, ahol az alapellátás mellett az állat sürgõsségi (elsõsegély jellegû), szakosított (fertõzõ és nem fertõzõ állatbetegségek), valamint speciális (belgyógyászati, szülészeti-szaporodásbiológiai, sebészeti és különleges mûszeres vagy mûtéti) vizsgálata és gyógykezelése folyik, bentlakásos és ambuláns módon; 10. állatorvos: külön jogszabály szerinti állatorvosi oklevéllel rendelkezõ személy; 11. állatorvosi rendelõ: olyan állatorvosi szolgáltató intézmény, ahol az 1. § b) pontja szerinti tevékenységet végeznek; 12. állatorvosi tevékenység: állatorvosi oklevéllel végezhetõ, az állat egészségi állapotának megállapítására irányuló vizsgálat, megelõzõ, illetve gyógyító beavatkozás, az állat részére gyógyszerrendelés, élelmiszer-higiéniai vizsgálat, a szakértõi, szaktanácsadói tevékenység, valamint az állathulla, az állati eredetû és egyéb – az állategészségügy feladatkörébe tartozó – termék vizsgálata, ellenõrzése és a diagnosztikai célú mintaküldés, valamint az ehhez kapcsolódó igazgatási tevékenység; 13. állatszállítás: az állatok tartózkodási helyének lábon hajtással, jármûvön vagy egyéb módon történõ megváltoztatása; 14. állattartó: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, aki (amely) az állatért felelõs állandó vagy ideiglenes jelleggel, beleértve a szállítás, forgalmazás alatti idõszakot is; 15. behozatal: az áru Európai Unión kívüli országból (a továbbiakban: harmadik ország) történõ behozatala és szabad forgalomba bocsátása; 16. belföldi szállítás: az áru olyan szállítása, ahol az indítási hely és a rendeltetési hely is a Magyar Köztársaság területén található, valamint a szállítás során a szállítmány nem hagyja el a Magyar Köztársaság területét; 17. belsõ piaci kereskedelem: az áru Magyar Köztársaság és az Európai Unió valamely más tagállama közötti kereskedelme;

1. szám

18. fertõzés-közvetítõ: fertõzõ állatbetegség terjesztésére alkalmas élõlény, élõ vagy élettelen anyag; 19. fertõzõ állatbetegség: kórokozó által kiváltott, fertõzés-közvetítõ útján vagy egyéb módon állatra átterjedõ betegség; 20. hatósági állatorvos: az állami állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ szolgálatban közszolgálati jogviszonyban alkalmazott állatorvos; 21. járványos állatbetegség: állatról állatra terjedõ fertõzõ állatbetegség; 22. járványügy: fertõzés-közvetítõ útján vagy egyéb módon terjesztett, az állatra, illetve az emberre veszélyes kórokozó, illetve az általa okozott betegség elleni védekezésre, annak felismerésére, felszámolására hozható intézkedések és azok végrehajtása; 23. jogosult állatorvos: a megyei (fõvárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ állomással (a továbbiakban: állomás) közszolgálati jogviszonyban nem álló, a 39. § (1) bekezdésében, illetve külön jogszabályban meghatározott állami és hatósági feladat ellátására az illetékes állomás igazgató fõállatorvosa által – külön jogszabály szerint – feljogosított magánállatorvos; 24. kényszervágás: a sérült vagy az elhullás közeli veszélyétõl fenyegetett beteg állatnak abból a célból történõ sürgõs elvéreztetése, hogy az állat ne hulljon el, illetve húsa a betegség súlyosbodása miatt fogyasztásra alkalmatlanná ne váljék; 25. kivitel: az áru Európai Unió bármely tagállamából harmadik országba történõ szállítása; 26. mikrochip: olyan elektronikus azonosító rendszer (transzponder), amely az állat szervezetébe helyezve az állat egyedi azonosítására alkalmas; 27. monitoring: tervezett megfigyelés- vagy méréssorozat elvégzése, amelynek célja, hogy áttekintõ képet adjon a takarmány- vagy élelmiszerjog, illetve az állategészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok betartásának helyzetérõl; 28. parazitózis: élõsködõk által okozott egészségkárosodás; 29. szaporodásbiológia: egészséges utódállomány létrehozásának gyakorlata és állategészségügyi feltételei; 30. zoonózis: olyan betegség vagy fertõzés, amely állatok és emberek között közvetlenül vagy közvetett módon, természetes úton átvihetõ; 31. rituális állattartás: vallásgyakorláshoz kapcsolódó állattartás.

Az állattartás szabályai 3. § (1) Állatot tartani csak a külön jogszabályban elõírtaknak megfelelõ helyen és módon szabad. Az állati eredetû élelmiszer elõállítása céljából az állattartáshoz olyan, külön jogszabály szerinti állattartó helyet kell létesíteni, továbbá olyan állattenyésztési és állattartási technológiát kell alkalmazni, amely lehetõvé teszi az állatok egészségé-

1. szám


17

nek megóvását, valamint azt, hogy az így nyert állati eredetû élelmiszer közvetlenül emberi fogyasztásra, illetve élelmiszer-elõállításra alkalmas legyen.

d) a nemzetközi részvétellel tartott állatvásár, állatkiállítás, állatbemutató, továbbá állatverseny tartásának engedélyezésére irányuló eljárásban.

(2) Az állatok tartása nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, nem károsíthatja a környezetet.

(3) A fentiekben meghatározottakon kívül az állategészségügyi hatóság engedélye vagy szakhatósági állásfoglalása szükséges a külön jogszabályban megállapított esetekben.

(3) Az állat etetésére és itatására csak olyan takarmányt és itatóvizet szabad felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti. (4) Tenyésztés, vagy szaporítás céljára csak olyan, egészséges állatot szabad használni, amely fedeztetés vagy mesterséges termékenyítés útján átvihetõ fertõzõ és parazitás betegségektõl mentes. (5) Külön jogszabályokban foglalt feltételekkel tilos az állat tartása során, különösen az állat szaporodási vagy termelési eredményeinek növelésére, meghatározott hormontartalmú, -hatású vagy más olyan anyagot felhasználni, amely az ember vagy az állat egészségére káros.

Állategészségügyi felügyelet alá tartozó helyek 4. § (1) Az állategészségügyi hatóság engedélye szükséges a külön jogszabály szerinti gyûjtõállomás, kereskedõi telep, etetõ-itató állomás, pihentetõ állomás, állatrakodó, állatorvosi rendelõ, állatkórház, állatklinika, állatorvosi laboratórium, a nem állam által mûködtetett, élelmiszer-higiéniai, -biztonsági célú vizsgálatokat végzõ állategészségügyi laboratórium, állati eredetû élelmiszer-elõállító hely, hûtõház, állati eredetû melléktermék szállítását, kezelését végzõ üzem, takarmány elõállító üzem mûködéséhez. (2) Az engedélyezõ hatóság – határozatának meghozatala elõtt – kikéri az állategészségügyi hatóság szakhatósági állásfoglalását: a) az állattartó hely, trágyakezelõ, állatvásártér, mesterséges termékenyítõ állomás, embrióátültetõ állomás, baromfikeltetõ állomás, halkeltetõ állomás, méhanyanevelõ telep, állatrakodó, állatorvosi rendelõ, állatkórház, állatklinika, állatorvosi laboratórium, a nem állam által mûködtetett, élelmiszer-higiéniai, -biztonsági célú vizsgálatokat végzõ laboratórium, gyûjtõállomás, kereskedõi telep, etetõ-itató állomás, pihentetõ állomás, állati eredetû élelmiszer-elõállító hely, hûtõház, állati eredetû melléktermék szállítását, kezelését végzõ üzem, takarmány elõállító, -forgalmazó létesítmény létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának, rendeltetése megváltoztatásának engedélyezésére irányuló eljárásban; b) állati eredetû élelmiszer-elosztó, -forgalmazó hely, állatkereskedés, állatkozmetika, állatmenhely, állatpanzió, állatkert létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának, rendeltetése megváltoztatásának és mûködésének engedélyezésére irányuló eljárásban; c) vadaspark mûködésének engedélyezésére irányuló eljárásban;

Az állattartó, illetve az állatorvos kötelezettségei 5. § (1) Az állattartó köteles a) állatának ellátásáról, állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni; b) jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén állomány-nyilvántartást vezetni és az állatorvosi ellátást írásbeli szerzõdéssel biztosítani, az állat állategészségügyi felügyeletét ellátó állatorvost, valamint az önkormányzat jegyzõjét (a továbbiakban: jegyzõ) a tartott állatok fajáról, létszámáról, az állatok tartási helyérõl és a fent felsoroltakban bekövetkezett változásról öt napon belül tájékoztatni, valamint az egyedi jelölésre kötelezett állatok esetében az egyedi jelölésrõl külön jogszabályban meghatározott határidõn belül gondoskodni; c) állata betegségérõl vagy annak gyanújáról az állatorvost haladéktalanul értesíteni, a beteg, illetve betegségre gyanús állatát megvizsgáltatni, az állatorvosnak az állat (állomány) kezelésére és a betegség továbbvitelének megakadályozására adott utasításait – jogszabályban meghatározott esetekben – végrehajtani; d) állatának az állategészségügyi hatóság által járványügyi, illetve higiéniai okból elrendelt vizsgálatát, kezelését, védõoltását, elszállítását, levágatását, illetve leölését tûrni, a feladatot ellátó állatorvos részére segédszemélyzetrõl gondoskodni, és a kárenyhítési kötelezettségének megfelelõen közremûködni; e) az állat elhullását vagy állatorvosi közremûködés nélkül történt kényszervágását az állatorvosnak bejelenteni, és az állati testet vizsgálatra bemutatni; f) a külön jogszabályban meghatározott esetekben a levágott állatát állatorvossal megvizsgáltatni; g) az állati eredetû melléktermék, így különösen az elhullott állata tetemének elszállításáról, ártalmatlanná tételérõl külön jogszabályban elõírt módon gondoskodni; h) az állategészségügyi hatóságot – annak felhívására – az állati eredetû melléktermék ártalmatlanná tételének jogszabályban meghatározott módon történõ végrehajtásáról tájékoztatni; i) állata külön jogszabály szerinti állategészségügyi vizsgálatának elvégzésérõl gondoskodni. (2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettség vonatkozik a) a vadászatra, halászatra (horgászatra), továbbá állattenyésztésre, -szaporításra jogosult személyre, illetve szervezet vezetõjére; továbbá arra, aki

18


b) a tulajdonos képviseletében az állattartó telepet (üzemet) vezeti; c) az állatot felügyeli; d) az állatot gondozza, ápolja, takarmányozza, õrzi; e) szállításkor az állatot kíséri. (3) Az állatnak a vágóhídra vagy kényszervágásra, valamint az állat, az állati eredetû termék és az állati eredetû élelmiszer értékesítésre történõ szállítása alkalmával az állattartó köteles az eljáró állatorvost a forgalmazást befolyásoló körülményekrõl, így különösen az állat egészségi állapotáról, gyógykezelésérõl, takarmányozásáról megfelelõen tájékoztatni. (4) Az (1) bekezdés c) és e) pontjaiban elõírt tájékoztatási, illetve bejelentési kötelezettség vonatkozik az állatorvosi vizsgáló, gyógyító intézmény vezetõjére, valamint minden olyan személyre, aki állatok gyógyításával, mesterséges termékenyítéssel, embrió-átültetéssel, állatszállítással, állatkereskedelemmel, húsvizsgálattal, a levágott, leölt vagy elhullott állatok, illetve a belõlük vagy tõlük származó termék értékesítésével, feldolgozásával, ártalmatlanná tételével foglalkozik, vagy ezekben közremûködik. 6. § (1) Az állattartó eldöntheti, hogy az állatorvosi szolgáltató tevékenységet mely arra mûködési engedéllyel rendelkezõ magánállatorvostól veszi igénybe. (2) Az állatorvos köteles az állattartó részére az állat tartásával, takarmányozásával, egészségi állapotával, a megteendõ intézkedésekkel, ezek várható anyagi és jogi kihatásával kapcsolatos teljes körû felvilágosítást adni. (3) Az állatorvos köteles tõle elvárható módon elsõsegélyt nyújtani, és az állattartót a további állatorvosi szolgáltatás igénybevételének lehetõségérõl, illetve kötelezettségérõl tájékoztatni. Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség (a továbbiakban: bejelentendõ állatbetegség) gyanúja esetén köteles az adott helyzetben elvárható sürgõsségi ellátással egyidejûleg az intézkedésre jogosult állategészségügyi hatóságot tájékoztatni.

Járványügyi intézkedések 7. § (1) Bejelentendõ állatbetegség gyanújakor vagy megállapításakor az eljáró hatósági állatorvos köteles jelentést tenni a kerületi fõállatorvosnak, külön jogszabályban meghatározott betegségekrõl pedig az illetékes állomásnak is. (2) A bejelentendõ állatbetegségeket a melléklet tartalmazza. (3) Ha egy betegséget az Európai Unióban bejelentési kötelezettség alá vontak, akkor arra a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) külön jogszabályban bejelentési kötelezettséget ír elõ. A hazai állatállományt súlyosan veszélyeztetõ és a nemzetközi kereske-

1. szám

delmet akadályozó vagy emberre is veszélyes, újonnan felfedezett fertõzõ állatbetegségre a miniszter – határozott idõtartamra – bejelentési kötelezettséget írhat elõ. (4) Bejelentendõ állatbetegség megelõzése, megállapítása, továbbterjedésének megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, továbbá a betegség természetéhez és elterjedtségéhez mérten, az állategészségügyi hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben az alábbi járványügyi intézkedéseket rendelheti el: a) elkülönítés, b) megfigyelési zárlat (hatósági megfigyelés), c) forgalmi korlátozás, d) helyi zárlat, e) községi zárlat (védõzóna), f) védõkörzet (megfigyelési zóna) létesítése, g) a 15. § szerinti marhalevél kezelésének tilalma, h) termékenyítési tilalom, i) diagnosztikai vizsgálat és ilyen célú leölés, j) védõoltás, k) gyógykezelés, l) elkülönített vagy zárt vágás, m) állatleölés (leöletés), n) fertõzésközvetítõ-anyag, -eszköz, -tárgy, -élelmiszer, -takarmány, állati eredetû melléktermék, állati eredetû termék lefoglalása, ártalmatlanná tétele, o) fertõtlenítés, p) földterület, jármû, épület, berendezés, eszköz és anyag igénybevétele, a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig, a korlátozás mértékének megfelelõ utólagos kártalanítás ellenében, q) a járványügyi intézkedés eredményes végrehajtása érdekében gazdálkodó szervezet (pl. vágóhíd, állati eredetû melléktermék kezelését végzõ üzem) közremûködésre kötelezése, a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig, a közremûködés mértékének megfelelõ utólagos kártalanítás ellenében. 8. § (1) A járványügyi intézkedések közül egyszerre több is elrendelhetõ. Az elrendelõ határozat – fellebbezésre tekintet nélkül – azonnal végrehajtandó. (2) A 7. § (4) bekezdés a)–g) pontjaiban foglalt járványügyi intézkedések elrendelésérõl egyidejûleg a települési önkormányzat jegyzõjét, fõvárosban a fõjegyzõt is értesíteni kell. (3) Nagy gazdasági kárral fenyegetõ, illetve nemzetközi kereskedelmet akadályozó fertõzõ állatbetegség kitörésekor – amennyiben azt a fertõzõ állatbetegség rendkívüli veszélye indokolja – a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) megtilthatja az élõ állat, állati eredetû termék, takarmány, továbbá járványos állatbetegség terjesztésére alkalmas egyéb áru Magyarország területérõl történõ kiszállítását, illetve a betegség terjedésének megállításához, illetve a betegség felszámolásához szükséges járványügyi intézkedéseket foganatosíthat.

1. szám


(4) Rendkívüli járványveszély esetén a Magyar Rendõrség a külön jogszabályban foglaltak szerint közremûködik a veszély elhárításában. 9. § (1) A magánállatorvos járványos állatbetegség gyanúja esetén köteles a járványveszély elhárítása érdekében, az adott helyzetben tõle elvárható módon a szükséges intézkedéseket megtenni, valamint a további intézkedésre jogosult szervet haladéktalanul értesíteni. (2) Bejelentendõ állatbetegség vagy annak gyanúja esetén, a magánállatorvos köteles haladéktalanul jelentést tenni az intézkedésre jogosult állategészségügyi hatóságnak, továbbá a 36. § (2) bekezdés a) pontja szerint eljárni, és az állattartót a szükséges utasításokkal ellátni. (3) Járványveszély esetén a magánállatorvos az illetékes állomás igazgató fõállatorvosa által közcélú munkavégzésre – a 32. § j) pontja szerinti megállapodás alapján, díjfizetés és költségtérítés ellenében – igénybe vehetõ. A magánállatorvos a közcélú igénybevételnek köteles eleget tenni, amelynek végrehajtása során közfeladatot lát el, és a hatósági állatorvost megilletõ védelemben részesül. (4) Sürgõsségi ellátás keretében az állatorvos kezdeményezheti a sérült, beteg vagy nem szállítható állat kényszervágását. 10. § (1) A 7. § (4) bekezdésének i)–q) pontjaiban felsorolt járványügyi intézkedések elrendelése esetében – a (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel – az államtól kártalanításra jogosult: a) a mellékletben megnevezett állatbetegségben elhullott, illetve leölt állat, megsemmisített anyag, eszköz és tárgy tulajdonosa; b) a 7. § (4) bekezdésének p) pontjában meghatározott földterület, jármû, épület, berendezés, eszköz és anyag tulajdonosa (használója); c) a 7. § (4) bekezdésének q) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezet. (2) A kártalanításhoz és az állati eredetû melléktermék ártalmatlanná tételéhez szükséges pénzügyi fedezetet évente a központi költségvetésben – a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetben külön alcímként – kell tervezni, illetve biztosítani. (3) A kártalanítás összege az állat, anyag, eszköz vagy tárgy forgalmi értéke, a 7. § (4) bekezdés p) és q) pontja esetében pedig az igénybevétellel, illetve közremûködéssel okozott károkhoz (ide nem értve az elmaradt hasznot) igazodik. A kárbecslés és kifizetés részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza. A kártalanítás kifizetésének módjáról az elrendelõ határozatban kell rendelkezni. (4) Nem jár kártalanítás: a) az országba tilalom ellenére vagy szabálytalanul behozott állatokért, valamint a tartásukkal kapcsolatos anyagokért, eszközökért és tárgyakért;

19

b) ha az állat betegségre gyanús állapotát az állattartó nem jelentette, illetve az elõírt kötelezettségeket megszegte; c) ha a tulajdon-átruházással szerzett állat betegségérõl, fertõzöttségérõl a tulajdonosnak az állat megszerzésekor tudomása volt; d) ha a járványügyi intézkedésre az állattartó egyéb felróható magatartása miatt került sor; e) a vadon élõ állatokért, kivéve az engedéllyel befogott, legalább hat hónapja zárt körülmények között (vadasparkban, vadaskertben, röptetõben) tartott vagy tenyésztett vadon élõ haszonállatokat és a védett állatokat; f) trágyáért, alomért; g) az állategészségügyi jogszabályok megsértésével tartott állatért, illetve szállított, forgalmazott állatért és termékért.

Az állati eredetû melléktermék kezelése 11. § (1) Az állati eredetû mellékterméket külön jogszabály szerint fel kell dolgozni vagy ártalmatlanná kell tenni. (2) Az állati eredetû melléktermék szállításáról, feldolgozásáról, ártalmatlanná tételérõl – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – annak tulajdonosa, vagy amennyiben az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, az állati eredetû melléktermék fellelési helye szerint illetékes önkormányzat köteles gondoskodni. (3) A mellékletben megnevezett állatbetegségek megelõzése, felderítése és felszámolása során keletkezett állati eredetû melléktermék ártalmatlanná tétele állami feladat, amelynek végrehajtása iránt az állati eredetû melléktermék helye szerint illetékes állomás intézkedik. 12. § (1) Az állati eredetû melléktermék kezelését, szállítását az végezheti, aki erre a tevékenységre engedélyt kapott (a továbbiakban: kezelõ). A külön jogszabályban foglaltak mellett az engedély kiadásának feltétele a) az állategészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi elõírások megtartása; b) a külön jogszabály szerint 1. és 2. osztályba sorolt állati eredetû melléktermék kezelését végzõ üzem esetében a mûködési engedély iránti kérelemben megjelölt területen elõzetes kötelezettség-vállalás a 11. § (3) bekezdése alapján elrendelt intézkedés teljesítésére. (2) Az állati eredetû melléktermék kezeléséhez a mûködési engedélyt – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a kezelõ részére telephelyenként, a telephelye szerint illetékes állomás – az illetékes környezetvédelmi és közegészségügyi hatóság szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével – adja ki. (3) Az állati eredetû melléktermék szállítását a kezelõ székhelye szerint illetékes állomás engedélyezi. 13. § (1) A járványügyi intézkedés során az állomás az állati eredetû melléktermék ártalmatlanná tételére alkal-

20


1. szám

mas technikával és kapacitással rendelkezõ kezelõt bíz meg.

(2) Az állatot vagy az állati eredetû terméket csak a külön jogszabály által elõírt okirattal együtt lehet szállítani.

(2) Amennyiben a kezelõ az elõzetes kötelezettségvállalásában foglaltakat nem teljesíti, az állomás a kiadott mûködési engedélyt visszavonja, és arról értesíti az engedélyezésben eljáró szakhatóságokat. A mûködési engedély visszavonásával egyidejûleg egyéni kezelõk esetén az e tevékenységre szóló vállalkozói igazolvány visszavonása érdekében tájékoztatja az azt kiadó szervet, egyéb esetekben a tevékenységi kör törlése érdekében értesíti a törvényességi felügyeletet ellátó megyei bíróságot mint cégbíróságot.

(3) Állatvásárt, állatkiállítást, állatversenyt, állatbemutatót – ideértve az állattal történõ mutatványos tevékenységet – tartani az illetékes jegyzõ által engedélyezett helyen és idõben lehet.

14. § (1) Az állati eredetû melléktermék feldolgozásának, ártalmatlanná tételének költségét – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az állati eredetû melléktermék tulajdonosa, ha pedig a tulajdonos ismeretlen, a települési (kerületi) önkormányzat viseli. Ha a tulajdonos ismertté válik, a költségeket köteles a önkormányzatnak megtéríteni.

(5) Idegen állományból, illetve külföldrõl származó állatot – a 18. §-ban foglaltak figyelembevételével – a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell elkülöníteni (karanténozni).

(2) Az állomás által járványügyi intézkedésként elrendelt ártalmatlanná tétel költségeit az állam viseli.

A marhalevél 15. § (1) Az állattartó – jogszabályban meghatározott esetekben – a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, valamint zárt körülmények között tenyésztett, vadon élõ, hasított körmû haszonállatok állategészségügyi forgalomképességének igazolására köteles marhalevelet vagy annak megfelelõ, külön jogszabály szerinti okiratot (a továbbiakban együtt: marhalevél) váltani és kezeltetni. (2) A marhalevél kiváltása elõtt az állatot az állategészségügyi és állattenyésztési jogszabályokban elõírtak szerint tartósan meg kell jelölni. (3) A marhalevél kezeléséért a külön jogszabályban megállapított mértékû díjat kell fizetni. (4) A marhalevél kezeléséért fizetendõ díjat az állattartó készpénzben köteles a marhalevél kezelését végzõ szervnek megfizetni. A befizetett díj a marhalevelet kezelõ szerv saját bevétele. (5) Kedvtelésbõl tartott állat forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezõ mikrochippel jelölhetõ meg. A jelölést állatorvos végezheti.

Az állat, illetve az állati eredetû termék szállítása és forgalmazása 16. § (1) Állatokat összegyûjteni, szállítani csak az állatok egészségének veszélyeztetése nélkül, jogszabályban elõírt módon szabad.

(4) Aki állat-forgalmazási tevékenységet folytat, az általa forgalmazott állatokról köteles – a külön jogszabályban meghatározott tartalmú – nyilvántartást vezetni, azt az illetékes hatóság részére annak kérésére bemutatni, valamint a külön jogszabályban foglaltak szerint az illetékes állomásnál magát nyilvántartásba vétetni.

17. § (1) Az állat vagy az állati eredetû termék belsõ piaci kereskedelme, valamint behozatala során az állategészségügyi hatóság elvégzi a külön jogszabályban meghatározott ellenõrzéseket. (2) A állat vagy az állati eredetû termék behozatalát – külön jogszabály szerint – a vámhatóság akkor engedélyezheti, ha az elõírt állategészségügyi ellenõrzéseket az állategészségügyi hatóság elvégezte és azok kedvezõ eredménnyel zárultak (melyet állategészségügyi bizonyítvány tanúsít). 18. § A minisztérium abból a célból, hogy Magyarország területére ne kerüljön olyan állat, illetve állati eredetû termék, amely nem felel meg a magyar állategészségügyi követelményeknek, külön jogszabály szerint egyedileg megállapítja a közösségi szinten teljeskörûen nem szabályozott (a továbbiakban: nem harmonizált) állatfaj és állati eredetû termék a) Európai Unió más tagállamából Magyarországra – mint rendeltetési hely szerinti tagállamba – történõ szállításának állategészségügyi és higiéniai feltételeit; b) harmadik országból Magyarországra – mint rendeltetési hely szerinti tagállamba – történõ behozatalának állategészségügyi és higiéniai feltételeit.

Az állatgyógyászati készítmények 19. § (1) Állatgyógyászati készítményt Magyarországon elõállítani, laboratóriumon kívül kipróbálni csak engedéllyel, az ország területére behozni, valamint forgalomba hozni, forgalmazni és felhasználni – a külön jogszabályban meghatározott készítmények kivételével – csak Magyarországon történt törzskönyvezési eljárás után, forgalomba hozatali, illetve forgalmazási engedéllyel szabad. Állatgyógyászati készítmény hatóanyagát elõállítani csak engedéllyel szabad.

1. szám


(2) Géntechnológiával módosított szervezetet tartalmazó állatgyógyászati készítményt csak a külön jogszabály szerint lehet elõállítani, kipróbálni, az országba behozni, forgalomba hozni, forgalmazni, illetve felhasználni. (3) Az állatgyógyászati készítmény hazai törzskönyvezésének, elõállításának, az ország területére történõ behozatalának, laboratóriumon kívül kipróbálásának, forgalomba hozatalának, forgalmazásának és felhasználásának feltételeit külön jogszabály állapítja meg. (4) Az állatorvos külön jogszabály szerint jogosult a törzskönyvezett, valamint a hatályos Gyógyszerkönyvben szereplõ készítmények és anyagok rendelésére. (5) Az állatgyógyászati készítmények forgalmazása engedélyezésének szabályait külön jogszabály állapítja meg. 20. § (1) A törzskönyvezett állatgyógyászati készítmények hazai gyártóinál, forgalmazóinál és felhasználóinál, behozatal esetén az elsõ hazai tárolás helyén, továbbá a törzskönyvezett állatgyógyászati készítmények hatóanyagának gyártóinál az állomás, illetve az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenõrzõ Intézet (a továbbiakban: ÁOGYTI) – külön jogszabályban foglaltak szerint – végez ellenõrzést. (2) Az eljáró állategészségügyi hatóság az eljárása során térítésmentesen mintát vehet. A készítmény birtokosa ellenminta vételére tarthat igényt. 21. § A 30. § (1) bekezdés g) és a 32. § e) pontjában meghatározott betegség-felszámolási, mentesítési és monitoring programok végrehajtásához szükséges anyagokat és tárgyakat csak a kerületi fõállatorvos rendelhet.

A lefoglalt, elkobzott állatokkal kapcsolatos hatósági feladatok 22. § (1) Az állomás jogosult a szabálysértési vagy büntetõeljárás során lefoglalt, elkobzott állat elhelyezése céljából, a tulajdonos költségére – erre vonatkozó szerzõdés alapján, térítés ellenében – állattartó helyet igénybe venni. (2) Az elkobzott állatot – a veszélyes, valamint természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állat kivételével – az állomás térítés nélkül átadhatja állatvédelmi célú civil szervezetnek. (3) A veszélyes, a természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó, elkobzott állatot az állomás térítés nélkül átadhatja állatkertnek, természetvédelmi hatóságnak.

Többéves nemzeti ellenõrzési terv 23. § (1) Az állategészségügyi hatóság – az integrált többéves nemzeti ellenõrzési terv részét képezõ, külön

21

jogszabály szerinti – többéves nemzeti ellenõrzési tervének (a továbbiakban: Terv) tartalmaznia kell az állategészségügyi hatóság ellenõrzési eljárásrendjét a járványügy, élelmiszer-higiénia, állatvédelem területén és az állatgyógyászati termékekkel, takarmányokkal kapcsolatban. (2) A Tervnek a minõségbiztosítás elveit alkalmazva kockázat-azonosításon, -elemzésen, -kezelésen kell alapulnia. (3) A Terv elkészítése, végrehajtásának megszervezése és irányítása a minisztérium feladata. 24. § (1) A Terv végrehajtásának ellenõrzését a miniszter által felállított, 9 tagú Ellenõrzõ Testület végzi, amely az országos fõállatorvos felügyelete alatt áll. Az Ellenõrzõ Testület tagjait a miniszter nevezi ki, 3 fõt a minisztérium, 2-2 fõt az Országos Állategészségügyi Intézet (a továbbiakban: OÁI), az Országos Élelmiszer-vizsgáló Intézet (a továbbiakban: OÉVI) és az ÁOGYTI képviselõi közül. (2) Az Ellenõrzõ Testület mûködésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

Az állategészségügyi igazgatás szervezete 25. § (1) Az állategészségügyi igazgatási feladatokat a) a miniszter; b) a minisztérium; c) az állomás (melynek élén az igazgató fõállatorvos áll); d) a kerületi hivatal (melynek élén a kerületi fõállatorvos áll), állategészségügyi határállomási- és élelmiszer-higiéniai kirendeltség (melynek élén a kirendeltség-vezetõ fõállatorvos áll); e) a hatósági állatorvos; f) az OÁI (melynek élén a fõigazgató fõállatorvos áll); g) az OÉVI (melynek élén az igazgató fõállatorvos áll); h) az ÁOGYTI (melynek élén az igazgató fõállatorvos áll); i) az önkormányzat jegyzõje; j) a Magyar Állatorvosi Kamara (a továbbiakban: kamara); k) a jogosult állatorvos; valamint l) a magánállatorvos látja el. (2) Az (1) bekezdés b)–h) pontjaiban felsoroltak együtt alkotják az állami állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ szolgálatot, amelynek élén a minisztérium állategészségügyi feladatainak ellátásáért felelõs részlegének vezetõje, az országos fõállatorvos áll. (3) Az állomás igazgató fõállatorvosa állategészségügyi kerületeket és kerületi állategészségügyi és élelmiszerellenõrzõ hivatalokat (kerületi hivatalokat), szükség esetén élelmiszer-higiéniai és állategészségügyi határállomási kirendeltségeket alakít ki.

22


(4) A magánállatorvos számára a 39. § (1) bekezdésben meghatározott feladatok végzését külön jogszabály szerint a feladat ellátásának helye szerint illetékes állomás igazgató fõállatorvosa engedélyezheti. 26. § (1) A jogosult állatorvos feladatainak elvégzését az állomás a kerületi hivatalok útján irányítja és ellenõrzi. (2) A hatósági állatorvos feladatait, továbbá a jogosult állatorvos mûködési területét és feladatait az állomás igazgató fõállatorvosa állapítja meg. (3) A kedvtelésbõl tartott állatok külön jogszabály szerinti útlevele kiállításának, kezelésének országos szintû megszervezése a kamara feladata. E feladatával összefüggésben a kamara köteles ellenszolgáltatás nélkül adatot szolgáltatni az állategészségügyi hatóságnak. Az ezekkel kapcsolatos hatósági ellenõrzést az állomás látja el. (4) Az állami állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ szolgálat e törvény szerinti feladatainak ellátásához és ellátásának fejlesztéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a központi költségvetés, valamint az igazgatási szolgáltatási díjbevételek fedezik.

Az állategészségügyi hatósági intézkedések 27. § (1) Az állategészségügyi hatóság illetékességi területén állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai intézkedésként, külön jogszabályban meghatározottak szerint a) megtilthatja, korlátozhatja, feltételhez kötheti valamely területre, helyiségbe való belépést; b) elrendelheti eszköz, tárgy, anyag zárolását, elkobzását, ártalmatlanítását. (2) Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegetõ helyzet esetén az állategészségügyi hatóság a székhelyén kívül lakó magánszemélyt székhelyére idézheti, továbbá a határozatot a helyben szokásos módon (például hangosbeszélõn, helyi médiában) is közölheti. Ebben az esetben a határozatot hirdetmény útján is közzé kell tenni. A jogorvoslati eljárás megindítására nyitva álló határidõ a helyben szokásos módon történt közlés napját követõ naptól kezdõdik. (3) Ha az állategészségügyi hatóság által kiadott mûködési engedély alapján folytatott tevékenység gyakorlása a jogszabályi követelményeknek nem megfelelõ, az állategészségügyi hatóság határozatban rendelkezik a tevékenység határozott idõre történõ felfüggesztésérõl, vagy a mûködési engedély visszavonásáról. Ha a felfüggesztés során meghatározott idõtartam elteltével a jogszabályoknak megfelelõ mûködés nem áll helyre, a hatóság a mûködési engedélyt visszavonja. (4) Az állategészségügyi hatóság, a hatósági vizsgálatok végzéséhez szükséges mértékben állatból és termékbõl térítésmentes mintát vehet, és elrendelheti az eljárás tárgyát képezõ élelmiszer, takarmány, állatgyógyászati készítmény forgalomból való kivonását, újrafeldolgozását

1. szám

vagy ártalmatlanná tételét, az állat további vizsgálatát, elkülönítését, kötelezõ gyógykezelését, védõoltását vagy leölését. (5) Ha az állategészségügyi hatóság az áru behozatalát, Magyarország területérõl történõ kiszállítását, vagy az ország területén történõ átszállítását megtiltja, a határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható, ha a késedelem helyrehozhatatlan kárral vagy veszéllyel járna. (6) Ha az állategészségügyi hatóság az élelmiszer, állatgyógyászati készítmény forgalmazása során az élelmiszervagy gyógyszerbiztonságot veszélyeztetõ állapotot tapasztal, a forgalmazást felfüggeszti, súlyosabb, illetõleg ismételt esetben megtiltja. Az állatgyógyászati készítmény forgalmazásának felfüggesztésérõl, megtiltásáról a jegyzõt értesíti. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható. 28. § (1) Az állatgyógyászati készítmény laboratóriumon kívüli gyakorlati kipróbálásának, gyártásának, forgalmazásának, valamint az állatgyógyászati készítmények hatóanyaga gyártásának engedélyezésérõl szóló határozatot 90 napon belül, az állatgyógyászati termék forgalomba hozatalának engedélyezésérõl szóló határozatot 210 napon belül kell meghozni. (2) Állategészségügyi hatósági döntés megalapozásához szükséges laboratóriumi vizsgálatot csak az állami állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ szolgálat által mûködtetett, az adott vizsgálatra akkreditált laboratórium végezhet. (3) Az Európai Bizottság szakértõi és az általa kijelölt szakértõk jogosultak az állami állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ szolgálat képviselõjének jelenlétében a külön jogszabály szerinti ellenõrzések során a) az ellenõrzött helyiségbe, illetve létesítménybe belépni, b) a berendezéseket és eszközöket ellenõrizni, c) az ellenõrzés tárgyát képezõ iratokat, adathordozókat – az adatvédelemre, valamint a titoktartásra vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével – megismerni és azokról másolatot, illetve kivonatot készíteni.

Az állategészségügyi hatóságok fórumrendszere 29. § (1) A jogosult állatorvos, a kerületi hivatalban mûködõ kerületi fõállatorvos és hatósági állatorvos, az állategészségügyi határállomási és élelmiszer-higiéniai kirendeltség által hozott elsõ fokú határozat, illetve végzés ellen benyújtott fellebbezést felettes szervként az állomás bírálja el. (2) Az állomás, az OÁI, az OÉVI, valamint az ÁOGYTI által hozott elsõ fokú határozat vagy végzés ellen benyúj-

1. szám


23

tott fellebbezést a minisztérium bírálja el a (3)–(5) bekezdésben foglaltak kivételével.

Az Országos Állategészségügyi Tanács

(3) Az állomás által hozott elsõ fokú határozat vagy végzés ellen benyújtott fellebbezést a 40. § (2) bekezdésében foglalt esetben az OÁI bírálja el.

31. § (1) A miniszternek az állategészségügy irányításával kapcsolatos tevékenységét a kilenc fõbõl álló tanácsadó és véleményezõ testületként mûködõ Országos Állategészségügyi Tanács (a továbbiakban: Tanács) segíti.

(4) Az állomás által hozott elsõ fokú határozat vagy végzés ellen benyújtott fellebbezést a 41. § f) pontjában foglalt esetben az OÉVI bírálja el. (5) Az állomás által hozott elsõ fokú határozat vagy végzés ellen benyújtott fellebbezést a 42. § o) pontjában foglalt esetben az ÁOGYTI bírálja el.

A miniszter állategészségügyi feladatés hatásköre 30. § (1) A miniszter az állategészségügy irányítási, szervezési feladatainak keretében a) meghatározza és szabályozza az állategészségügy szakmai feladatait; b) állomásokat hoz létre, megállapítja illetékességi területüket, jóváhagyja a szervezeti és mûködési szabályzatukat, kinevezi az igazgató fõállatorvosokat; c) közremûködik a nemzetközi állategészségügyi egyezmények elõkészítésében és végrehajtásában; d) közremûködik az állatorvosképzés és -továbbképzés, középszintû állategészségügyi szakemberképzés fejlesztési terveinek kidolgozásában; e) elõírja a hatósági állatorvosok szakmai továbbképzésének szabályait és biztosítja az ehhez szükséges feltételeket; f) a Magyar Tudományos Akadémiával, más tudományos intézményekkel, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karával és az érdekelt miniszterekkel együttmûködve segíti az állatorvos-tudományok mûvelését, a hazai és külföldi kutatások eredményeinek széles körû gyakorlati alkalmazását; g) nagy nemzetgazdasági kárral fenyegetõ vagy közegészségügyileg veszélyes állatbetegségek felszámolására állami pénzeszközökkel támogatott mentesítési programot, valamint monitoring programot rendelhet el, továbbá kihirdeti a rendkívüli járványveszély-helyzetet; h) az állami állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ szolgálat keretébe tartozó intézeteket hoz létre és szüntet meg, jóváhagyja az intézetek szervezeti és mûködési szabályzatát, kinevezi az intézetek igazgató fõállatorvosát vagy fõigazgató fõállatorvosát; i) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat. (2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatainak ellátása során együttmûködik az érintett miniszterekkel, országos hatáskörû szervek vezetõivel, valamint a kamarával.

(2) A Tanács tagjait külön jogszabályban foglaltak szerint a miniszter kéri fel. A Tanács elnökét tagjai maguk közül választják meg. (3) A Tanács szervezeti és mûködési szabályzatát, éves munkatervét maga állapítja meg, és azokat a miniszter hagyja jóvá. (4) A Tanács mûködési feltételeirõl a miniszter gondoskodik.

A minisztérium feladatai 32. § A minisztérium az állategészségügy irányítási, szervezési feladatainak keretében a) a miniszter által meghatározott körben ellátja az állami állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ szolgálat irányításával kapcsolatos egyes feladatokat; b) a korábban ismeretlen betegség közvetlen veszélye, elõfordulása esetén megteszi az annak megelõzéséhez, felderítéséhez, felszámolásához szükséges a 7. §-ban meghatározott intézkedéseket, valamint a 10. §-ban foglaltak figyelembevételével gondoskodik az állami kártalanításról; c) egyes állatbetegségek területenkénti vagy országos elõfordulásának és a fertõzöttség mértékének tisztázására, továbbá az élelmiszerek és takarmányok higiéniájának és biztonságának laboratóriumi vizsgálatára felmérõ rendszert mûködtet, valamint ellenõrzõ vizsgálatokat végeztet; d) járványos állatbetegségek elleni védekezéshez szükséges készenléti tervet készít, külön jogszabályban foglaltak szerint felállítja az országos járványvédelmi központot; e) gondoskodik a járványos állatbetegség megelõzéséhez, illetve felszámolásához szükséges ingyenes oltó- és kórjelzõ anyagokról, továbbá a járványok megelõzéséhez és elfojtásához szükséges mûszaki, technikai feltételek, védõfelszerelések biztosításáról, valamint folyamatos karbantartásáról és cseréjérõl; f) gondoskodik az állami állategészségügyi feladatok végrehajtásának megszervezésérõl; g) külön jogszabály szerint megtiltja áru behozatalát, Magyarország területérõl történõ kiszállítását, vagy az ország területén történõ átszállítását; h) szervezi a jogszabályokban meghatározott radiokémiai vizsgálati, ellenõrzési feladatok ellátását; i) létrehozza az Országos Állategészségügyi Informatikai Rendszert (a továbbiakban: OÁIR) és felügyeli annak mûködtetését;

24


j) megállapodik a kamarával a magánállatorvosok közcélú igénybevételének feltételeirõl; k) járványveszély esetén annak megelõzésére, illetve felszámolására az ország egész területén – külön jogszabály szerint az országos járványvédelmi központon keresztül – irányítja a védekezést, melynek keretében az e törvényben foglalt feladatok ellátását az állategészségügyi hatóságok, valamint az állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ szolgálat egyes szervei között az e törvényben foglaltaktól eltérõen is megállapíthatja; l) elkészíti a Tervet, valamint megszervezi, irányítja, felügyeli annak végrehajtását, továbbá részt vesz az Ellenõrzõ Testületben és szervezi annak mûködését, ha az Ellenõrzõ Testület jelentése alapján szükséges, akkor elvégzi a Terv módosítását, valamint saját területére vonatkozóan ellátja az integrált többéves nemzeti ellenõrzési tervvel kapcsolatos koordinációs és kapcsolattartói feladatokat; m) gondoskodik az állategészségügy területével kapcsolatos nyilvános információk közzétételérõl; n) azonosítja és elemzi az állatgyógyászati termékekkel kapcsolatos kockázatokat, és kidolgozza a kockázat kezeléséhez szükséges intézkedéseket; o) koordinálja az egyes állategészségügyi feladatok végrehajtásában részt vevõ hatóságokat, intézményeket, valamint szervezeteket; p) felügyeli az állatgyógyászati termékekkel kapcsolatos tevékenység hatósági ellenõrzését; q) gondoskodik az állategészségügyi feladatok egységes végrehajtásához szükséges szakmai továbbképzésekrõl; r) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat. 33. § A 30. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott állami feladat ellátásának költségeire a központi költségvetésben külön alcímen évenként járványvédelmi célelõirányzatot kell elkülöníteni. A célelõirányzat felhasználásáról a miniszter a költségvetési gazdálkodásról szóló jogszabályok szerint intézkedik.

Az állomás feladatai 34. § Az állomás az állategészségügyi irányítási, szervezési feladatainak keretében a) illetékességi területén szervezi az állatbetegségek megelõzését, felderítését és felszámolását, továbbá a 30. § (1) bekezdésének g) pontja alapján elrendelt mentesítési és monitoring programok végrehajtását, továbbá a többéves nemzeti ellenõrzési tervvel összhangban az állategészségügyi, és a hatáskörébe utalt élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos ellenõrzések egységes végrehajtását; b) állategészségügyi laboratóriumot mûködtethet a hatósági döntések megalapozására; c) részt vesz az ÁOGYTI eljárásában az állatgyógyászati készítmények minõségi kifogásai és mellékhatásai

1. szám

kivizsgálása során, és intézkedik megelõzésük, illetve megszüntetésük érdekében; d) az e törvényben foglalt feladatainak ellátása során folyamatosan kapcsolatot tart és együttmûködik az illetékességi területén levõ települési, a fõvárosban a fõvárosi önkormányzattal, a megyei (fõvárosi) közigazgatási hivatallal, az ÁNTSZ területi intézeteivel (a továbbiakban: Területi Intézet), az illetékes környezetvédelmi hatósággal, a vámhatósággal, a rendvédelmi szervekkel, valamint a minisztérium és a kamara területi szerveivel; e) hatósági feladatai ellátására ügyeleti és készenléti szolgálatot szervez; f) meghatározza a jogosult állatorvos mûködési területét és feladatait; g) szükség esetén az illetékes hatósági állatorvos útján gondoskodik az állatorvosi szolgáltatói tevékenység nyújtásáról, valamint a 39. § (1) bekezdése szerinti feladatok ellátásáról; h) ellátja a jogszabályban meghatározott élelmiszer- és takarmány-minõség ellenõrzési feladatokat; i) külön díjazás ellenében részt vesz az állatok azonosítási és nyilvántartási rendszerének kialakításában és mûködtetésében, valamint ellátja az azzal kapcsolatos ellenõrzési feladatait; j) elkészíti a minisztérium által meghatározott fertõzõ betegségek elleni megyei védekezés készenléti tervét; k) a többéves nemzeti ellenõrzési terv alapján kidolgozza a megyei ellenõrzési tervet, irányítja, szervezi annak végrehajtását, valamint ellenõrzi a hatósági állatorvosok tevékenységét; l) gondoskodik az állategészségügyi feladatok egységes végrehajtásához szükséges szakmai továbbképzésekrõl; m) külön jogszabály szerint használja az egyes állategészségügyi feladatok végrehajtását segítõ hazai és nemzetközi állategészségügyi informatikai rendszereket; n) szervezi és végrehajtja a járványügyi, élelmiszerhigiéniai, -biztonsági, állatvédelmi, takarmány-higiéniai és -biztonsági ellenõrzéseket; o) évente tájékoztatást kér az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézettõl az engedélyezett tenyésztõ, szaporító létesítmények, embrióátültetõ állomások és természetes fedeztetésre használt apaállatok nyilvántartásáról; p) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat. 35. § (1) Az állomás elrendeli: a) a járványveszély esetén szükséges járványügyi intézkedéseket, ideértve a magánállatorvos közcélú igénybevételét is; b) az emberre is veszélyes betegségben elhullott vagy leölt állatok hullái és melléktermékei, a fertõzött anyagok, eszközök ártalmatlanná tételét és meghatározza annak módját, egyidejûleg értesíti az illetékes jegyzõt, a környezetvédelmi hatóságot, a vízügyi hatóságot, valamint a Területi Intézetet, amennyiben az ártalmatlanná tételre az

1. szám


erre hatóságilag engedélyezett helyen kívül vagy más módszerrel kerül sor; c) a járványügyi szempontból szigorúbb intézkedést igénylõ állati eredetû melléktermék, anyag, eszköz ártalmatlanná tételét, meghatározza annak módját, és errõl tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot; d) a külön jogszabályokban elõírt állategészségügyi feladatok végrehajtását (kötelezõ védõoltások, diagnosztikai vizsgálatok, parazitózisok elleni védekezés stb.). (2) Az állomás engedélyezi: a) az állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelõ, gyûjtõállomás, kereskedõi telep, etetõ-itató állomás, pihentetõ állomás, az állati eredetû élelmiszer-elõállító hely, hûtõház, állati eredetû melléktermék kezelését, szállítását végzõ üzem, takarmány elõállító üzem mûködését; b) az élelmiszert elõállító üzemekbõl származó, takarmányként felhasználható melléktermékek kezelését, felhasználását, tovább-feldolgozását; c) a gyepmesteri tevékenység végzését. (3) Az állomás szakhatóságként közremûködik a) állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelõ, állatorvosi laboratórium, a nem állam által mûködtetett, élelmiszer-higiéniai, -biztonsági célú vizsgálatokat végzõ laboratórium, állati eredetû élelmiszer-elõállító hely, gyûjtõállomás, kereskedõi telep, etetõ-itató állomás, pihentetõ állomás, hûtõház, állati eredetû melléktermék kezelését, szállítását végzõ üzem, takarmány elõállító üzem létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának, rendeltetése megváltoztatásának, b) nemzetközi részvétellel tartott állatvásár, állatkiállítás, állatbemutató, állatverseny tartásának, állati eredetû élelmiszer-elosztó hely, nagykereskedelmi tevékenységet folytató állati eredetû élelmiszer-forgalmazó hely, állatmenhely, állatpanzió, állatkert létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának, rendeltetése megváltoztatásának és mûködésének, c) vadaspark mûködésének engedélyezésére irányuló eljárásban. (4) Az állomás külön jogszabály szerint nyilvántartásba veszi az állatszállítót, állatkereskedõt, gyûjtõállomást, kereskedõi telepet, etetõ-itató állomást, pihentetõ állomást, a nem állati eredetû élelmiszer-elõállító és -elosztó helyet, valamint a külön jogszabály szerint az állategészségügyi felügyelet alá tartozó helyet. (5) Az állomás ellenõrzi: a) a hatósági állatorvosok, illetve a jegyzõk állategészségügyi hatósági tevékenységét; b) az illetékességi területén mûködõ magánállatorvosok tevékenységét, amennyiben jogszabálysértést észlel, felszólítja a magánállatorvost a jogszabálysértõ magatartás abbahagyására, etikai eljárást kezdeményez a kamaránál és megteszi a jogszerû állapot helyreállításához szükséges intézkedéseket;

25

c) a nemzetközi elõírások teljesülését a harmadik országba exportáló élelmiszer-elõállító, -elosztó -forgalmazó helyeknél; d) az állatgyógyászati termékeket a piacfelügyelet keretében, a kiskereskedelmi forgalmazás feltételeit, valamint az állatgyógyászati készítmények felhasználását, továbbá felügyeli az állatgyógyászati készítmények gyakorlati kipróbálását és hitelesíti annak vizsgálati jegyzõkönyvét; e) az állatgyógyászati készítményt tartalmazó takarmány elõállítását, forgalmazását és felhasználását; f) a takarmány-elõkeverékeket és -keverékeket gyártó üzemeket, valamint a takarmány-elõkeverékek és -keverékek forgalmazását; g) az engedélyezett, illetve regisztrált élelmiszer-elõállító helyek külön jogszabályban meghatározott feltételeinek teljesülését; h) az állati eredetû melléktermék kezelését. (6) Az állomás elsõ fokú állategészségügyi hatósági jogkörében: a) intézkedik az elõírt engedéllyel, illetve bizonyítvánnyal érkezõ, de az azonossági vagy egyéb vizsgálatok során állategészségügyi kifogás alá esõ, e törvény hatálya alá tartozó áruk állategészségügyi hatósági felügyelet alá vételérõl; b) járványügyi okok miatt elkülönített vágást rendelhet el; c) gondoskodik a szabálysértési vagy büntetõeljárás során lefoglalt, elkobzott – veszélyes állatnak nem minõsülõ, valamint természetvédelmi oltalom alatt nem álló, vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó – állat megfelelõ elhelyezésérõl; d) az állategészségügyi követelmények érvényesítése érdekében járványügyi és higiéniai szempontból elõzetesen minõsíti az állattartási, állattenyésztési, szaporítási technológiákat, gépeket, eszközöket, berendezéseket, tenyésztõtelepeket; e) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

A kerületi hivatal 36. § (1) A kerületi hivatal illetékességi területén a kerületi fõállatorvos a) szervezi, irányítja és ellenõrzi a hatósági állatorvosok tevékenységét és a jogosult állatorvosok állami állategészségügyi feladatainak ellátását; b) állatleölési és kártalanítási ügyekben elsõ fokú hatóságként jár el; c) saját hatáskörében kiszabja az állategészségügyi bírságot; d) engedélyezi az állatrakodót, valamint az élõállat-szállító jármûvet; e) szakhatóságként közremûködik az állattartó hely, trágyakezelõ, állatvásártér, mesterséges termékenyítõ ál-

26


lomás, embrióátültetõ állomás, baromfikeltetõ állomás, halkeltetõ állomás, méhanyanevelõ telep, állatkereskedés, állatkozmetika, állatrakodó, takarmány-forgalmazó hely létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának, rendeltetése megváltoztatásának, továbbá kiskereskedelmi tevékenységet folytató állati eredetû élelmiszer-forgalmazó hely létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának, rendeltetése megváltoztatásának és mûködésének engedélyezésére irányuló eljárásban; f) nyilvántartásba veszi az élõállat-szállító jármûvet; g) külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetében igazolja az állatállomány külön jogszabály szerinti betegségektõl, fertõzésektõl való mentességét; h) külön jogszabály szerint járványügyi intézkedést rendel el; i) ellátja jogszabályban meghatározott egyéb feladatait. (2) A hatósági állatorvos: a) állatbetegség vagy annak gyanúja bejelentésekor, észlelésekor ellátja a járványügyi feladatokat, megteszi a járvány megelõzéséhez és felszámolásához szükséges mindazon intézkedéseket, amelyeket e törvény a feladat-, illetve a hatáskörébe utal; b) bejelentendõ állatbetegség gyanúja esetén bejelentést tesz az állomásnak; c) külön jogszabály szerint járványügyi és élelmiszer-biztonsági szempontból korlátozhatja, illetve megtilthatja az állati eredetû élelmiszer, nyersanyag, kész élelmiszer felhasználását, forgalomba hozatalát, és szükség esetén értesíti az illetékes hatóságokat, és megteszi az egyéb szükséges intézkedéseket; d) szükség esetén dönt az idegen állományból vagy külföldrõl származó állatok fogadására kiválasztott elkülönítõ (karantén) alkalmasságáról, valamint az állatok elkülönítésének (karanténozásának) feltételeirõl; e) irányítja és ellenõrzi a jogszabályokban elõírt állategészségügyi feladatok (kötelezõ védõoltás, diagnosztikai vizsgálat, parazitózisok elleni védekezés stb.) végrehajtását, illetve indokolt esetben (külön jogszabályban meghatározottak szerint) részt vesz a végrehajtásban; f) külön jogszabályban foglaltak szerint elvégzi, illetve ellenõrzi a közfogyasztásra, illetve az egyéb okból levágott állat húsvizsgálatát; g) kiállítja az áru nemzetközi kereskedelméhez szükséges állategészségügyi bizonyítványt, egyéb okiratot; h) az e törvényben foglalt feladatainak ellátása során folyamatosan kapcsolatot tart az illetékességi területén levõ települési, a fõvárosban a fõvárosi önkormányzattal, Területi Intézetekkel, az illetékes környezetvédelmi hatósággal, a vámhatósággal, a rendvédelmi szervekkel, valamint a minisztérium területi szerveivel; i) nyilvántartásba veszi a hatáskörébe tartozó, külön jogszabály szerinti állategészségügyi felügyelet alá tartozó helyet; j) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

1. szám

(3) A hatósági állatorvos ellenõrzi: a) az állattartónál, -szállítónál, -forgalmazónál az állategészségügyi szabályok megtartását, az állatok egészségi állapotát; b) állategészségügyi és takarmány-higiéniai szempontból az állatok etetésére felhasználandó takarmányt, a legelõt, az itatóvizet, az állatok elhelyezésére szolgáló épületet, az állattartás során használt gépet, berendezést, valamint alkalmazott technológiát; c) az állategészségügyi szabályok megtartását az állattartó helyen, gyûjtõállomáson, kereskedõi telepen, etetõ-itató állomáson, pihentetõ állomáson, állatvásáron, állatkiállításon, állatbemutatón, állatkertben, állatversenyen, állatpanzióban, állatmenhelyen, állatkereskedésben; d) a jogszabályban elõírt vizsgálatok, kezelések végrehajtását; e) a külön jogszabályban foglaltak szerint az élõ állat és állati eredetû termék belföldi szállítását és belsõ piaci kereskedelmét; f) az élõ állat és állati eredetû termék kivitelét; g) a nemzetközi elõírásoknak megfelelõen az élelmiszer-elõállító, -elosztó, -forgalmazó hely harmadik országba irányuló exportra való alkalmasságát; h) az állati eredetû élelmiszereknek feldolgozásra és emberi fogyasztásra való alkalmasságát; i) a járványügyi és élelmiszer-higiéniai elõírások megtartását az élelmiszer-elõállítása, -tárolása, az állati eredetû termékek feldolgozása, -szállítása, -forgalmazása során; j) az állatgyógyászati készítmény kiskereskedelmi forgalmazását; k) a takarmány-elõállítóknál, -felhasználóknál, -forgalmazóknál a járványügyi és takarmány-higiéniai elõírások megtartását; l) az állatok tenyésztésének, szaporításának körülményeit; m) a járványügyi szempontból szigorúbb eljárást igénylõ állati eredetû melléktermék, anyag, eszköz ártalmatlanná tételét.

Állategészségügyi határállomási kirendeltség feladatai 37. § (1) Az állategészségügyi határállomáson mûködõ hatósági állatorvos (a továbbiakban: határállomási állatorvos) a) az állategészségügyi határállomáson átmenõ forgalomban ellenõrzi az állategészségügyi rendelkezések megtartását, elvégzi az áruk külön jogszabály szerinti állategészségügyi ellenõrzését; b) az állategészségügyi ellenõrzés keretében külön jogszabály szerint végrehajtja az áru okirat-ellenõrzését, azonosságvizsgálatát és fizikális ellenõrzését; c) ellenõrzi az állatok szállításra való alkalmasságát, valamint a szállítóeszközt;

1. szám


d) külön jogszabály szerint használja az állategészségügyi hatóságok közötti információcserét szolgáló informatikai rendszert; e) ha az áru nem felel meg az állategészségügyi követelményeknek, akkor megteszi a külön jogszabály szerinti intézkedéseket; f) ellenõrzi a nem harmonizált állatfaj és állati eredetû termék harmadik országból más tagállamba magyar állategészségügyi határállomáson keresztüli beléptetéssel történõ szállítása során a rendeltetési hely szerinti tagállam által meghatározott állategészségügyi feltételek teljesülését; g) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat. (2) A határállomási állatorvos feladatainak ellátása során – az illetékes állomás egyidejû tájékoztatásával – közvetlenül együttmûködik a minisztériummal, valamint a vele azonos szintû szomszédos külföldi állategészségügyi szervekkel, a vámhatósággal, a növény-egészségügyi hatósággal, valamint a határõrizeti és egyéb szervekkel.

27

(2) Az élelmiszer-higiénikus állatorvos együttmûködik a közegészségügyi, a környezetvédelmi hatóságokkal, valamint a fogyasztóvédelmi szervekkel.

A jogosult állatorvos feladatai 39. § (1) A jogosult állatorvos: a) az állat belföldi szállítása során megvizsgálja a származási hely állatállományát, a szállítandó állatokat, a szállítóeszközt, igazolja az állat forgalomképességét és kiállítja a szállításhoz szükséges okiratot; b) ellátja a kormány rendeletében meghatározott egyéb feladatokat. (2) A jogosult állatorvos a külön jogszabály szerinti igazgatási szolgáltatási díjat köteles beszedni, amely díj az állomás bevételét képezi. A jogosult állatorvos köteles a díjat az engedélyben meghatározott módon az illetékes állomásnak befizetni.

Az állategészségügyi intézetek feladatai Élelmiszer-higiéniai kirendeltség feladatai 38. § (1) Az élelmiszer-higiéniai kirendeltségen mûködõ hatósági állatorvos (a továbbiakban: élelmiszer-higiénikus állatorvos) a) ellenõrzi az élelmiszer-elõállító üzemre, a termelési technológiára és folyamatra, a tárolásra, a forgalmazásra, valamint az ezekben részt vevõ személyek számára elõírt élelmiszer-higiéniai feltételek megtartását; b) ellenõrzi a közfogyasztásra szánt állatokat kísérõ bizonyítványokat, okiratokat; c) elvégzi a vágóállat vizsgálatot és a levágott (elejtett, kifogott, gyûjtött) állatok húsvizsgálatát, az állati eredetû élelmiszerek vizsgálatát; d) érzékszervi és mûszeres vizsgálatot, mintavételt és kiegészítõ vizsgálatot végezhet, illetve laboratóriumi vizsgálatot végeztethet; e) elbírálja és igazolja az állati eredetû élelmiszerek fogyaszthatóságát; f) folyamatosan ellenõrzi az állatok, az állati eredetû élelmiszerek és -termékek forgalmazását; g) ellenõrzi a gyógyszergyártás céljára alkalmas állati szövetek és szervek gyûjtését; h) ellátja a 36. § (2) bekezdésének g), (3) bekezdésének d)–i), valamint m) pontja szerinti egyes feladatokat; i) a nemzetközi elõírásoknak megfelelõen rendszeresen ellenõrzi az élelmiszer-elõállító, -elosztó, -forgalmazó hely harmadik országba irányuló exportra való alkalmasságát; j) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

40. § (1) Az OÁI a) elsõsorban diagnosztikai és más szakmai vizsgálatokkal közremûködik az állatbetegségek okainak megállapításában, a fertõzöttség felderítésében, a helyi és országos mentesítési és betegség-felszámolási programok végrehajtásában; b) közremûködik a diagnosztikai módszerek folyamatos korszerûsítésében; c) a nemzetközi követelményekkel összhangban álló vizsgáló módszerek alkalmazása érdekében diagnosztikumokat és eszközöket állít elõ, illetve szerez be; d) a minisztérium megbízása alapján felmérõ és célvizsgálatokat végez, együttmûködve az állomásokkal; e) részt vesz a kutatásban, valamint az állatorvosok és más állategészségügyi szakemberek képzésében; f) vizsgálati eredményeit az országos diagnosztikai adattárban kezeli; g) együttmûködik az illetékes egészségügyi szervekkel; h) ellátja a minisztérium kijelölése alapján a referencia-laboratóriumi feladatokat; i) vezeti az állatorvosok országos nyilvántartását; j) mûködteti az OÁIR-t; k) engedélyezi az állatorvosi laboratóriumok mûködését és azokról nyilvántartást vezet; l) vizsgálja az állatorvosi laboratóriumok szakmai mûködését; m) az állomások jelentése alapján vezeti az állati eredetû melléktermék kezelését, szállítását végzõ üzemek országos nyilvántartását, valamint gondoskodik saját internetes honlapján annak közzétételérõl; n) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.

28


1. szám

(2) Az OÁI az állati eredetû melléktermék kezelését, szállítását végzõ üzem, gyûjtõállomás, kereskedõi telep, etetõ-itató állomás, pihentetõ állomás mûködésének engedélye elleni fellebbezés elbírálásában másodfokú hatóságként jár el.

j) részt vesz az élelmiszer-elõállító üzemek ellenõrzésében és minõsítésében; k) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

(3) Az OÁI másodfokon szakhatóságként közremûködik a) állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelõ, gyûjtõállomás, kereskedõi telep, etetõ-itató állomás, pihentetõ állomás létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának, rendeltetése megváltoztatásának; b) nemzetközi részvétellel tartott állatvásár, állatkiállítás, állatbemutató, állatverseny tartásának; c) állatmenhely, állatpanzió, állatkert létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának, rendeltetése megváltoztatásának és mûködésének; d) vadaspark mûködésének engedélyezésére irányuló eljárásban.

42. § Az ÁOGYTI a) engedélyezi az állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatalát, valamint ellátja Magyarország képviseletét az állatgyógyászati készítmények közösségi engedélyezési eljárásaiban; b) a külön jogszabály szerinti biocid termékek forgalomba hozatalának engedélyezésére irányuló eljárásban szakhatóságként közremûködik, továbbá az állategészségügyi biocid termék forgalomba hozatalát, annak valamennyi hatóanyagának közösségi jegyzékbe történõ felvételéig engedélyezi; c) engedélyezi az állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik üzemi méretû elõállítását, az állatgyógyászati készítmények gyakorlati kipróbálását; d) engedélyezi az állatgyógyászati készítmények behozatalát; e) engedélyezi a mikrochip forgalomba hozatalát és vezeti azok nyilvántartását; f) nyilvántartásba veszi az állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítményeket, ápolószereket, segédanyagokat; g) vezeti az állatgyógyászati készítmények törzskönyvét, és nyilvántartást vezet az állatgyógyászati készítményt forgalmazókról, illetve gyártókról; h) külön jogszabályban foglaltak szerint közzé teszi az állatgyógyászati termékekkel és az állatgyógyászati készítményt forgalmazókkal, illetve gyártókkal kapcsolatos nyilvános adatokat; i) ellenõrzi az állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik elõállító helyeit, elõállítási körülményeit és az állatgyógyászati készítmények nagykereskedelmi forgalmazásának feltételeit; j) részt vesz az állatgyógyászati készítmények elõállításának, behozatalának ellenõrzésében; k) elvégzi az állatgyógyászati készítmények – jogszabályban elõírt – vizsgálatát; l) kivizsgálja az állatgyógyászati készítményekkel szembeni minõségi kifogásokat és feltételezett mellékhatásait, és eleget tesz a vonatkozó nemzetközi informatikai rendszerrel kapcsolatos kötelezettségeinek; m) mûködteti az államilag elõírt állategészségügyi feladatok ellátásához szükséges oltó- és kórjelzõ anyagok központi tárolóját és elosztóját; n) részt vesz a kutatásban, valamint az állatorvosok és más állategészségügyi szakemberek képzésében; o) az élelmiszert elõállító üzemekbõl származó, takarmányként felhasználható melléktermékek kezelésére, felhasználására, tovább-feldolgozására az állomás által kiadott engedély fellebbezése esetében másodfokú hatóságként jár el; p) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.

41. § Az OÉVI a) tételes, felmérõ és célvizsgálatokat végez a mikrobiológia, a kémia és a radiológia területén; b) kijelölés alapján ellátja a referencia-laboratórium feladatait, az élelmiszer-vizsgáló laboratóriumok minõsítését és körvizsgálatokkal való ellenõrzését, szakmai felülvizsgálatát; c) folyamatosan végzi az élelmiszeripari gépek, berendezések higiéniai alkalmassági vizsgálatát, a vizsgálat kedvezõ eredménye esetében külön jogszabály szerint engedélyt állít ki a gép használójának; d) részt vesz a kutatásban, valamint az állatorvosok és más állategészségügyi szakemberek képzésében; e) engedélyezi a nem állam által mûködtetett, élelmiszer-higiéniai és -biztonsági célú vizsgálatokat végzõ állategészségügyi laboratóriumok mûködését; f) az állomás által állati eredetû élelmiszer-elõállító hely, hûtõház mûködéséhez kiadott engedély elleni fellebbezés esetén másodfokú hatóságként jár el; g) állati eredetû élelmiszer-elõállító hely, hûtõház létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának, rendeltetése megváltoztatásának, nagykereskedelmi tevékenységet folytató állati eredetû élelmiszer-forgalmazó hely, állati eredetû élelmiszer-elosztó hely létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának, rendeltetése megváltoztatásának engedélyezésére irányuló eljárásban másodfokon szakhatóságként közremûködik; h) az állomások jelentése alapján vezeti az élelmiszer-elõállító, -elosztó, állati eredetû élelmiszert feldolgozó üzemek és állati eredetû élelmiszer nagykereskedelmét végzõ létesítmény országos nyilvántartását, valamint gondoskodik saját internetes honlapján annak közzétételérõl; i) nyilvántartja a nem állam által mûködtetett, élelmiszer-higiéniai és -biztonsági célú vizsgálatokat végzõ állategészségügyi laboratóriumokat és ellenõrzi azok tevékenységét;

1. szám


A települési (fõvárosi kerületi) önkormányzat állategészségügyi feladatai 43. § (1) A települési önkormányzat kötelezõ feladatként gondoskodik a település belterületén a kóbor ebek befogásával, õrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével, továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztetõ betegség tüneteit mutató vagy betegségre gyanús kóbor ebek és macskák kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról. (2) A fõváros belterületén a fõvárosi önkormányzat gondoskodik a kóbor ebek befogásával, õrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról. 44. § (1) A jegyzõ hatáskörébe tartozik a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek gyanúja esetén, a külön jogszabályban meghatározott ideiglenes hatósági intézkedések megtétele, valamint a méhek vándoroltatásával kapcsolatos nyilvántartás vezetése. (2) A jegyzõ a) a bejelentett ebekrõl nyilvántartást vezet, amelyben az ebtartó adatain kívül (név, lakcím), az eb azonosítási adatait (fajtáját, születési évét, nemét, színét, ha van, jelölési számát) és a veszettség elleni legutóbbi védõoltás idõpontját is fel kell tüntetni; b) a nyilvántartás pontosítása érdekében az ebeket szükség szerint, de legalább háromévenként összeíratja; c) az oltó állatorvos jelentése alapján az eboltás tényét az ebnyilvántartásba folyamatosan bejegyzi; d) az elõzõ évi eboltást elmulasztó ebtulajdonost (ebtartót) – szabálysértési eljárás megindítása mellett – a szervezett oltás befejezését követõ 30 napon belül felszólítja a 15 napon belüli pótoltásra, valamint annak igazolására; e) értesíti a kerületi fõállatorvost a pótoltás elmulasztásáról; f) gondoskodik az eb leölését elrendelõ kerületi fõállatorvos által hozott határozat végrehajtásáról. (3) A jegyzõ szervezett oltás esetén a) egyezteti az oltás idõpontját a jogosult állatorvossal, b) az oltás idõpontját, helyét, költségét a helyben szokásos módon közhírré teszi, c) az oltás személyi, tárgyi feltételeit megteremti. Állategészségügyi bírság 45. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai jogszabályokban foglalt elõírásokat megszegi, magatartásának súlyához, ismétlõdéséhez igazodó mértékû állategészségügyi bírsággal sújtható. A bírság ismételten is kiszabható. (2) Állategészségügyi bírság kiszabásának nincs helye, ha a cselekménynek az állategészségügyi hatóság tudomására jutásától számított egy év, illetve a cselekmény elkövetésétõl számított három év eltelt. A bírság megfizetése nem mentesít más jogkövetkezmények alól.

29

(3) Az állategészségügyi bírságot saját hatáskörében az állomás, a kerületi hivatal és az ÁOGYTI szabja ki. (4) A bírság legkisebb összege húszezer forint, legmagasabb összege hárommillió forint. A kiszabott bírság összegét az állomás, az ÁOGYTI által kiszabott bírság összegét az ÁOGYTI számlájára kell befizetni. A befolyt összeg felhasználásáról a hatóságok állategészségügyi feladatainak ellátására figyelemmel a minisztérium dönt. (5) A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi kamat terheli, amelynek mértéke a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A bírságot és a késedelmi kamatot adók módjára kell behajtani.

Záró rendelkezések 46. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2006. január 1. napján lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a) az állategészségügyrõl szóló 1995. évi XCI. törvény; b) a géntechnológiai tevékenységrõl szóló 1998. évi XXVII. törvény 33. §-ának (2) bekezdése; c) a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 58. §-ának (2) bekezdése; d) az állategészségügyrõl szóló 1995. évi XCI. törvény módosításáról szóló 2001. évi XXII. törvény; e) az egészségügyi szakellátási kötelezettségrõl, továbbá egyes egészségügyet érintõ törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. törvény 8. §-a; f) a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló 2004. évi X. törvény 4. §-ának (1) és (2) bekezdése; g) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggõ egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXIII. törvény 68. és 69. §-a. (2) E törvény 45. §-a a kihirdetését követõ 45. napon lép hatályba. (3) E törvény 20. §-ában, 29. §-ában, 34. §-ának c) pontjában, 35. § (5) bekezdés d) pontjában, 36. § (3) bekezdésének j) pontjában, 40. § (2) bekezdésében, 41. § f) és g) pontjaiban, valamint a 42. § a)–d), i)–j), l) és o) pontjában foglaltakat a folyamatban lévõ közigazgatási hatósági eljárásokban is alkalmazni kell. 47. § (1) Felhatalmazást kap a kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a jogosult állatorvos hatáskörének és mûködésének részletes szabályait. (2) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg: 1. a kártalanítási eljárás részletes szabályait; 2. az állategészségügy területén alkalmazható korlátozó intézkedések részletes szabályait; 3. a nem harmonizált állatok és állati eredetû termékek kereskedelmének, behozatalának állategészségügyi feltételeit;

30

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 4. a takarmány-higiénia egyes járványügyi szabályait; 5. az állatok, az állati eredetû termékek, a takarmányok belföldi forgalmára és szállítására, belsõ piaci kereskedelmére, behozatalára vonatkozó feltételeket; 6. a marhalevél kiváltására és kezelésére vonatkozó részletes szabályokat; 7. az állategészségügyi laboratóriumok engedélyezésének és mûködésének részletes szabályait; 8. az állat tartásának, tenyésztésének, szaporításának, forgalmazásának, levágásának, leölésének, állatvásár, állatkiállítás, állatbemutató, állatverseny tartásának egyes járványügyi és higiéniai szabályait; 9. az egyes állatgyógyászati termékek elõállítását, törzskönyvezését, forgalomba hozatalát, forgalmazását, felhasználását; 10. az állatgyógyászati készítmények elõállítását, törzskönyvezését, forgalomba hozatalát, forgalmazását, felhasználását; 11. az állatgyógyászatban használt elektroorvosi eszközök használatára vonatkozó részletes szabályokat; 12. a gyógyszeres takarmányok elõállítását, forgalomba hozatalát, forgalmazását, felhasználását; 13. az állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítmények, ápolószerek, segédanyagok forgalomba hozatalának feltételeit; 14. az egészségügyért felelõs miniszterrel egyetértésben az állategészségügyi biocid termékek forgalomba hozatalának feltételeit; 15. az állategészségügyi felügyelet alá tartozó helyek mûködésének részletes járványügyi és higiéniai szabályait; 16. az élelmiszeripari gépek, berendezések élelmiszer-higiéniai engedélyezésének feltételeit; 17. a térítésköteles feladatok körét, díjtételeit és eljárási szabályait; 18. az Ellenõrzõ Testület mûködésével kapcsolatos részletes szabályokat; 19. a kerületi hivatalok székhelyét és illetékességét; 20. az élelmiszerek belföldi forgalmára és szállítására vonatkozó állategészségügyi feltételeket; 21. az állomások illetékességi területét; 22. az élelmiszer elõállítás, tárolás, szállítás, forgalmazás állategészségügyi szabályait; 23. az állati eredetû melléktermék elõállítás, feldolgozás, ártalmatlanítás, gyûjtés, tárolás, szállítás, forgalmazás, felhasználás állategészségügyi szabályait; 24. az Országos Állategészségügyi Tanács felállításának és mûködésének részletes szabályait; 25. az állatállományok állategészségügyi védelmének részletes szabályait.

(3) Felhatalmazást kap a belügyminiszter arra, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa

1. szám

meg a marhalevél kiállításáért és kezeléséért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjak mértékét. 48. § (1) Ez a törvény a következõ közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) az Európai Parlament és Tanács 178/2002/EK rendelet (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveirõl és követelményeirõl, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról; b) az Európai Parlament és Tanács 1774/2002/EK rendelet (2002. október 3.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi elõírások megállapításáról; c) az Európai Parlament és Tanács 998/2003/EK rendelet (2003. május 26.) a kedvtelésbõl tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó állategészségügyi követelményekrõl és a 92/65/EGK tanácsi irányelv módosításáról; d) az Európai Parlament és Tanács 726/2004/EK rendelet (2004. március 31.) az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról; e) az Európai Parlament és Tanács 852/2004/EK rendelet (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról; f) az Európai Parlament és Tanács 853/2004/EK rendelet (2004. április 29.) az állati eredetû élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról; g) az Európai Parlament és Tanács 854/2004/EK rendelet (2004. április 29.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetû termékek hatósági ellenõrzésének megszervezésére vonatkozó különös szabályok megállapításáról; h) az Európai Parlament és Tanács 882/2004/EK rendelet (2004. április 29.) takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állategészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történõ megfelelés ellenõrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenõrzésekrõl. (2) Ez a törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 89/662/EGK irányelv (1989. december 11.) a belsõ piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állategészségügyi ellenõrzésekrõl; b) a Tanács 90/425/EGK irányelv (1990. június 26.) egyes élõállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belsõ piac megvalósításának céljával alkalmazandó állategészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenõrzésekrõl; c) a Tanács 91/496/EGK irányelv (1991. július 15.) a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állategészségügyi ellenõrzésére irányadó elvek megállapításáról, valamint a 89/662/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK irányelvek módosításáról; d) a Tanács 97/78/EK irányelv (1997. december 18.) a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állategészségügyi ellenõrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról;

1. szám


e) a Bizottság 98/139/EK határozat (1998. február 4.) a Bizottság szakértõi részérõl az állategészségügy területén végrehajtott helyszíni ellenõrzésekre vonatkozó szabályok megállapításáról. Sólyom László s. k.,




Melléklet a 2005. évi CLXXVI. törvényhez

Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34.

ragadós száj- és körömfájás hólyagos szájgyulladás sertések hólyagos betegsége (SVD) keleti marhavész kiskérõdzõk pestise szarvasmarhák ragadós tüdõlobja bõrcsomósodáskór Rift-völgyi láz kéknyelv betegség juhhimlõ és kecskehimlõ afrikai lópestis afrikai sertéspestis klasszikus sertéspestis madárinfluenza (klasszikus baromfipestis) Newcastle-betegség (baromfipestis) szarvasmarhák gümõkórja fertõzõ sertésbénulás veszettség takonykór tenyészbénaság lovak fertõzõ kevésvérûsége lovak agy- és gerincvelõ gyulladásai (keleti, nyugati, venezuelai) nyulak vérzéses betegsége mézelõ méhek nyúlós és enyhébb költésrothadása szarvasmarhák szivacsos agyvelõbántalma (BSE) tengeri kagylók betegségei (Bonamia ostreae, Mareilia refringens) brucellózis kacsapestis (kacsák vírusos bélgyulladása) Aujeszky-féle betegség lépfene rühösség szarvasmarhák enzootikus leukózisa pontyfélék tavaszi virémiája pisztrángfélék fertõzõ vérképzõszervi elhalása

35. 36. 37. 38. 39. 40.

31

súrlókór (scrapie) pisztrángok vírusos vérfertõzése (VHS) lazacok fertõzõ kevésvérûsége kis kaptárbogár fertõzöttség Tropilaelaps atka fertõzöttség sertés reprodukciós zavarokkal és légzõszervi tünetekkel járó szindrómája (PRRS)

Kormányrendeletek A Kormány 274/2005. (XII. 20.) Korm. rendelete a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladatairól és hatáskörérõl szóló 155/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet módosításáról 1. § A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladatairól és hatáskörérõl szóló 155/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet 3. §-ának m) és o) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek, egyidejûleg a § a következõ p) és q) ponttal egészül ki: (3. § A miniszter) „m) gondoskodik az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap (a továbbiakban: EMOGA), valamint az annak helyébe lépõ Európai Mezõgazdasági Garancia Alap (a továbbiakban: EMGA) és Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap (a továbbiakban: EMVA) fogadására való felkészülés koordinációjáról és az ehhez kapcsolódó intézményrendszer kiépítésérõl;” ,,o) gondoskodik az EMOGA-ból és az annak helyébe lépõ EMGA-ból, illetve EMVA-ból finanszírozott támogatásokat és egyéb intézkedéseket végrehajtó nemzeti intézményrendszer szabályos mûködtetésérõl; p) ellátja az EMOGA, az EMGA és az EMVA tekintetében az Illetékes Hatóság feladatait; q) ellátja a Tanács 1698/2005/EK rendeletének 75. cikkében meghatározott Irányító Hatóság feladatait.”

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

32


A Kormány 275/2005. (XII. 20.) Korm. rendelete a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról szóló 81/2003. (VI. 7.) Korm. rendelet módosításáról

1. szám

A Kormány 302/2005. (XII. 25.) Korm. rendelete a hatósági élelmiszer-ellenõrzés rendjérõl 1. §

1. § A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról szóló 81/2003. (VI. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A miniszter, illetékes hatóságként felelõs az MVH akkreditációjáért az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap (a továbbiakban: EMOGA) és az annak helyébe lépõ Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap (a továbbiakban: EMVA) és Európai Mezõgazdasági Garancia Alap (a továbbiakban: EMGA) vonatkozásában. E feladatkörben a miniszter – külön jogszabályban foglaltak szerint – jogosult az akkreditáció megadására, illetve szükség esetén megvonására.”

2. § Az R. a 2. §-t követõen a következõ 2/A. §-sal egészül ki: „2/A. § Az MVH ellátja az EMGA-ból, illetve az EMVA-ból finanszírozott támogatások és egyéb intézkedések tekintetében a kifizetõ ügynökségi feladatokat.”

3. § (1) Az R. 3. §-ának felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. § Az IIER mûködtetése és annak továbbfejlesztése az MVH feladatkörébe tartozik, ezen belül az MVH mûködteti különösen:” (2) Az R. 3. §-a a következõ c) ponttal egészül ki: „c) az EMOGA-ból, valamint az annak helyébe lépõ EMGA-ból és EMVA-ból finanszírozott támogatások igazgatási és ellenõrzési rendszerét.”

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba.

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

E rendelet célja az élelmiszerekrõl szóló 2003. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 11. §-ának (1) bekezdésben megjelölt hatósági élelmiszer-ellenõrzés szakterületek szerinti részletes megosztásával annak biztosítása, hogy a) a Magyar Köztársaság területén csak olyan élelmiszer legyen forgalmazható, amely nem veszélyezteti a fogyasztók egészségét, ha az az elõírások szerint és rendeltetésszerûen kerül felhasználásra, illetve fogyasztásra, továbbá amely alkalmas a rá vonatkozó minõségi elõírásokban rögzített követelmények kielégítésére; b) az élelmiszerek hatósági ellenõrzésében résztvevõ szervezetek koordináltan, a fogyasztók egészségének védelmét szem elõtt tartva lássák el feladataikat. 2. § (1) E rendelet hatálya az élelmiszerek hatósági ellenõrzését külön jogszabályok szerint végzõ és koordináló szervekre terjed ki. (2) E rendelet végrehajtása során a) az Étv. 2. §-ában, b) az élelmiszerjog általános elveirõl és követelményeirõl, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) 2–3. cikkében, c) az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 24-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkében, d) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történõ megfelelés ellenõrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenõrzésekrõl szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 882/2004/EK rendelet) 2. cikkében foglalt fogalommeghatározásokat kell alkalmazni. (3) E rendelet alkalmazásában a) közegészségügyi hatóság: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei (fõvárosi), illetve városi (fõvárosi kerületi) intézetei; b) állategészségügyi hatóság: a megyei (fõvárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ állomás; c) növényvédelmi hatóság: a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat, a megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok, valamint a növényvédelmi igazgatás szervezetének keretében mûködõ Zöldség-Gyümölcs Minõség-ellenõrzési Szolgálat;

1. szám


d) fogyasztóvédelmi hatóság: a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség és a területi fogyasztóvédelmi felügyelõségek.

3. § (1) A közegészségügyi hatóság a) ellenõrzést végez az élelmiszerlánchoz tartozó bármely területen és helyen élelmiszer-eredetû megbetegedés vagy annak gyanúja, illetve az emberi egészségre veszélyes élelmiszer forgalomba kerülése esetén, a (2) bekezdésben meghatározott területeken az állategészségügyi hatóság egyidejû értesítésével; b) az élelmiszer-elõállítás területén ellenõrzi a külön jogszabály* szerinti élelmezés- és környezet-egészségügyi elõírások betartását, az élelmiszerekkel rendeltetésszerûen érintkezésbe kerülõ anyagok megfelelõségét, a különleges táplálkozási célú élelmiszerek elõállítását; c) az élelmiszer-forgalmazás területén ellenõrzi ca) az élelmiszer-forgalmazó helyeken az élelmezésés környezet-egészségügyi elõírások betartását, cb) az élelmiszer-forgalmazó helyekre vonatkozó élelmiszer-higiéniai követelmények teljesítését, cc) a harmadik országból belépõ, nem állati eredetû élelmiszerek élelmiszer-biztonsági megfelelõségét, kivéve a harmadik országból érkezõ növényi eredetû élelmiszereket növényvédõszer-maradék, nehézfémtartalom és növényi károsító vonatkozásában, a forgalomba hozatalt megelõzõen; d) a vendéglátás és közétkeztetés (a továbbiakban együtt: vendéglátás) területén ellenõrzi a helyek élelmiszer-higiéniai és a termékek élelmiszer-biztonsági megfelelõségét, valamint a közegészségügyi elõírások betartását. (2) Az állategészségügyi hatóság a) az élelmiszer-elõállítás területén ellenõrzi az élelmiszer-elõállító helyek élelmiszer-higiéniai megfelelõségét, a feldolgozásra kerülõ alapanyagok, valamint az élelmiszerek élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minõségi megfelelõségét, továbbá elbírálja az élelmiszerek fogyaszthatóságát; b) az élelmiszer-forgalmazás területén ellenõrzi az élelmiszerekre vonatkozó élelmiszer-biztonsági és az élelmiszer-biztonsághoz közvetlenül kapcsolódó, valamint az elõállítók felelõsségi körébe tartozó minõségi követelmények teljesülését, ellenõrzi az élelmiszerek fogyaszthatóságát, valamint a forgalmazás során keletkezõ állati eredetû melléktermékek kezelését és ártalmatlanná tételét állatjárványügyi szempontból; c) a vendéglátás területén – állatjárvány fennállása vagy annak gyanúja esetén, a közegészségügyi hatóság egyidejû értesítésével – vizsgálja az állategészségügyi-járványvédelmi elõírások betartását; d) ellenõrzi a harmadik országból belépõ állati eredetû élelmiszerek élelmiszer-biztonsági és minõségi megfelelõségét.

* Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény III. Fejezet, 2–3. Cím.

33

(3) A növényvédelmi hatóság a) vizsgálja aa) a forgalomba hozott, illetve harmadik országból érkezõ feldolgozatlan és feldolgozott növényi eredetû mezõgazdasági termékeket és élelmiszereket növényvédõszer-maradék és növényi károsító vonatkozásában, ab) a feldolgozatlan növényi eredetû mezõgazdasági termékek nehézfém tartalmát, ac) a fogyasztásra szánt gyümölcsök és zöldségek minõségét; b) mintát vesz más hatóság részére a harmadik országból érkezõ nem állati eredetû élelmiszerekbõl. (4) A fogyasztóvédelmi hatóság a 178/2002/EK rendelet szerinti kiskereskedelem területén vizsgálja – a külön jogszabályban meghatározott hatáskörében eljárva – a fogyasztóknak szánt, forgalomba hozatalra kerülõ termékek minõségét, jelölését, csomagolását, származását, reklámozását, valamint a forgalmazás egyéb, jogszabályokban elõírt feltételeit. (5) Az Országos Borminõsítõ Intézet az elõállítás és a forgalmazás területén ellenõrzi a szõlõtermesztésrõl, valamint a borgazdálkodásról szóló jogszabályokban foglaltak betartását a belföldön forgalomba kerülõ, közfogyasztásra szánt, továbbá az export és import borok, borpárlatok, borászati készítmények vonatkozásában.

4. § (1) Az állategészségügyi, növényvédelmi és közegészségügyi hatóság – a vámhatósággal együttmûködve – összehangolt közös ellenõrzéseket végez élelmiszerlogisztika és nagykereskedelmi raktárakban, üzletláncok elosztó központjaiban és szükség szerint a közutakon az élelmiszerek dokumentációjának, eredetének, nyomon követhetõségének ellenõrzésére. A vámhatóság a közös ellenõrzések során a feladat- és hatáskörébe tartozó ellenõrzési feladatokat – így különösen az élelmiszer-szállítmányok közúti ellenõrzését – látja el. (2) A közegészségügyi hatóság a 3. § (3) bekezdésének aa) pontja szerinti vizsgálat során – amennyiben az harmadik országból érkezõ, növényi eredetû élelmiszerek határállomási ellenõrzésére irányul – együttmûködik a növényvédelmi hatósággal, valamint a vámhatósággal. (3) Az állategészségügyi hatóság a 3. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti vizsgálat során együttmûködik a vámhatósággal.

Záró rendelkezések 5. § (1) Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti az élelmiszerek ellenõrzésének rendjérõl szóló 21/1998. (IV. 8.) FM–BM– HM–IKIM–NM együttes rendelet.

34


(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal létrehozásáról szóló 66/2003. (V. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a) 1. §-ának (3) bekezdésében a „részjogkörrel” szövegrész helyébe a „teljes jogkörrel” szövegrész, b) 5. §-ának i) pontjában a „kér” szövegrész helyébe a „tesz”, valamint a „szervektõl” szövegrész helyébe a „szerveknek” szövegrész lép. (3) Azokat a folyamatban lévõ ügyeket, amelyek az e rendelet 3. §-a szerinti feladatmegosztás alapján e rendelet hatálybalépését követõen más hatóság feladatkörébe tartoznak, az a hatóság zárja le, amelynél az eljárás megindult. (4) Az R. – e rendelet 7. §-ának (2) bekezdésével megállapított – 6. §-ának (5) bekezdése szerinti válságkezelési tervet 2006. január 31-ig el kell fogadni. (5) Ez a rendelet a következõ közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról [2. cikk (1) bekezdés d) pontja], b) az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetû élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (2. cikk 2. pontja), c) az Európai Parlament és a Tanács 854/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetû termékek hatósági ellenõrzésének megszervezésére vonatkozó egyedi szabályok megállapításáról [2. cikk (1) bekezdés c) pontja], d) az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történõ megfelelés ellenõrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenõrzésekrõl (13. cikk, 31. cikk, 41. cikk, 44. cikk, 53. cikk).

6. § Az R. a következõ 5/A. §-sal egészül ki: „5/A. § (1) E § alkalmazásában a) többéves nemzeti ellenõrzési terv: a 882/2004/EK rendelet 41. cikke szerinti integrált többéves nemzeti ellenõrzési terv élelmiszer-ellenõrzésre vonatkozó része; b) éves nemzeti ellenõrzési terv: a hatósági élelmiszer-ellenõrzést végzõ hatóságok – az a) és c) pont szerinti tervek figyelembevételével elkészített – saját éves munkaterve alapján, a Hivatal koordinációjával összeállított nemzeti élelmiszer-ellenõrzési terv; c) koordinált ellenõrzési terv: a 882/2004/EK rendelet 53. cikke szerinti terv élelmiszer-ellenõrzésre vonatkozó része. (2) A többéves nemzeti ellenõrzési terv elkészítését a Hivatal koordinálja. A terv elkészítése során a vámhatóság közremûködését is igénylõ feladatok tekintetében a Vám-

1. szám

és Pénzügyõrség véleményét ki kell kérni. A tervet az egészségügyi miniszter a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési, valamint az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi miniszterrel egyetértésben fogadja el. A tervet az Egészségügyi Minisztérium, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. (3) Az élelmiszer-ellenõrzõ hatóságokat felügyelõ szervek az éves munkaterveiket legkésõbb a tárgyév január 15-ig megküldik a Hivatal részére, amely ezeket a tárgyév február végéig egyezteti. Az egyeztetett munkaterveket – a kiemelt ellenõrzési feladatok figyelembevételével – az élelmiszer-ellenõrzõ hatóságokat felügyelõ szerv hagyja jóvá. (4) A hatóságokat felügyelõ szervek az éves munkatervük keretében végzett elsõ félévi ellenõrzésekrõl tájékoztatás céljából a tárgyév szeptember 1-jéig összefoglalót küldenek a Hivatalnak. (5) A 882/2004/EK rendelet 44. cikke szerinti éves országjelentés elkészítéséhez szükséges, az élelmiszer-ellenõrzõ hatóságok tárgyévet megelõzõ évi tevékenységérõl szóló összefoglaló jelentést a hatóságokat felügyelõ szervek minden év március 1-jéig a Hivatalnak megküldik. (6) Az Európai Unió által kiemelten kezelt területeket érintõ, a koordinált ellenõrzési tervben meghatározott feladatok megosztását a Hivatal koordinálja. (7) A (2) bekezdés szerinti koordináció során a Hivatal különösen a kiemelt ellenõrzési feladatokra tesz javaslatokat a hatóságokat felügyelõ szerveknek. (8) Az éves és a többéves nemzeti ellenõrzési terv alapján elvégzendõ ellenõrzéseket és azok ütemezését az ott meghatározott szempontrendszer szerint a hatóságok önállóan, illetve amennyiben az ellenõrzés jellegébõl adódik, együttesen teljesítik, illetve határozzák meg. A vámhatóság közremûködését is igénylõ feladatok ütemezésének egyeztetésébe a Vám- és Pénzügyõrséget is be kell vonni. (9) A többéves nemzeti ellenõrzési tervbõl adódó ellenõrzésekrõl, valamint a saját ellenõrzési tervben foglalt, továbbá az elõbbiektõl függetlenül szükségessé vált ellenõrzésekrõl és laboratóriumi vizsgálatokról a hatóságokat felügyelõ szervek a Hivatalt tájékoztatják, majd a tevékenységrõl a Hivatalnak összefoglaló értékelést küldenek. (10) A Hivatal a rendelkezésére bocsátott adatok alapján az élelmiszer-biztonsági helyzetrõl félévenként összefoglaló tájékoztatást ad az illetékes minisztériumok és a Miniszterelnöki Hivatal részére.”

7. § (1) Az R. 6. §-ának (2) bekezdése helybe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés szerinti szervek a rendkívüli helyzetekrõl – olyan eseményekrõl vagy veszélyekrõl, amelyek a fogyasztók széles körét érintõ egészségkárosodást okozhatnak – és az ezekkel kapcsolatban megtett intézke-

1. szám


désekrõl, valamint minden, a 178/2002/EK rendelet 50. cikkében meghatározott esetben a Hivatalt haladéktalanul kötelesek tájékoztatni.” (2) Az R. 6. §-a a (3) bekezdését követõen a következõ (4)–(6) bekezdésekkel egészül ki, egyidejûleg az eredeti (4) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik: „(4) A Hivatalt az élelmiszer- és takarmány-ellenõrzõ hatóságok tevékenységének, valamint a külön jogszabály szerinti élelmiszer-ellenõrzési tervek elkészítésének hatékony koordinációja, illetve a rendkívüli helyzetek esetén szükséges gyors, összehangolt reagálás érdekében Hatósági Koordinációs Csoport segíti. A Hatósági Koordinációs Csoport tagjai a következõk: valamennyi élelmiszer- és takarmány-ellenõrzésben érintett minisztérium, hatóság, továbbá a Pénzügyminisztérium, valamint Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága egy-egy kijelölt kapcsolattartó személye, illetve annak megnevezett helyettesítõje. (5) A Hivatal a soron kívüli intézkedések koordinációja keretében összeállítja az élelmiszer- és takarmány-biztonsági válságkezelés során követendõ intézkedési és kommunikációs tervet (a továbbiakban: válságkezelési terv), amelyet az egészségügyi miniszter a hatóságokat felügyelõ miniszterek egyetértését követõen hagy jóvá. (6) Az import és export élelmiszerek és takarmányok ellenõrzése tekintetében a Vám- és Pénzügyõrség köteles a Hivatallal szorosan együttmûködni, és minden elvárható segítséget és információt megadni a Hivatal hatékony koordinációjának elõsegítése érdekében. A Vám- és Pénzügyõrség ennek keretében különösen a Hivatal rendelkezésére bocsátja – a vámtitok kivételével – a feladatkörében tudomására jutott, az élelmiszer-biztonság szempontjából jelentõs áruforgalmi és határellenõrzési adatokat, szükség esetén értesíti a Hivatalt és az (1) bekezdés szerinti szerveket.” 8. § (1) Az R. 7. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ez a rendelet a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történõ megfelelés ellenõrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenõrzésekrõl szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13. cikk, 31. cikk, 41. cikk, 44. cikk, 53. cikk) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.” (2) Az R. melléklete a következõ 6. ponttal egészül ki: „6. Országos Borminõsítõ Intézet”

A Kormány 325/2005. (XII. 28.) Korm. rendelete a termõföld állam által életjáradék fizetése ellenében történõ megszerzésérõl szóló 210/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet módosításáról A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) módosításáról szóló 2002. évi XXIV. törvény 15. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. § (1) A termõföld állam által életjáradék fizetése ellenében történõ megszerzésérõl szóló 210/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Nemzeti Földalapkezelõ Szervezet (a továbbiakban: NFA) a (3) bekezdésben meghatározott tulajdonostól (a továbbiakban: jogosult) pályázat alapján úgy vásárolhat az állam javára legalább 1 hektár, illetve legfeljebb 20 hektár területû külterületi termõföldet, összesen nem több mint 3 millió forint értékben, hogy annak ellenértékeként életjáradékot fizet az e rendeletben foglaltak szerint.” (2) Az R. 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Jogosult az a Tv. 13/A. § (3) bekezdése szerinti tulajdonos, aki a pályázat során felajánlott termõföldnek a pályázat meghirdetésekor legalább három éve az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa. A jogosultságnak nem feltétele a legalább három éve bejegyzett tulajdonjog, ha a tulajdonszerzés öröklés, részarány kiadás, hatósági intézkedés vagy bírói ítélet alapján történt. Ha a pályázó a termõföld tulajdonjogát egyeneságbeli rokonától vagy házastársától szerezte meg, akkor a bejegyzett tulajdonra elõírt három évbe beszámítható az az idõtartam, amely alatt a földrészlet az egyeneságbeli rokon vagy a házastárs tulajdonában volt.”

2. § Az R. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az életjáradék fizetése alapjául szolgáló összeget a jogosulttól az állam tulajdonába kerülõ termõföld ellenértéke – beleértve a jogosultra engedményezett összeget is – másfélszeresének megfelelõ összeg alapján kell megállapítani.”

A miniszterelnök helyett: 3. § Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

35

Az R. melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.

36

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 4. §

1. szám

Miniszteri rendeletek

(1) E rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba azzal, hogy e rendelet hatálybalépését megelõzõen meghirdetett „Földért életjáradékot” program pályázatait a meghirdetéskor hatályos rendelkezések szerint kell elbírálni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 254/2002. (XII. 13.) Korm. rendelet 12. § (2) és (3) bekezdése hatályát veszti.

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

Melléklet a 325/2005. (XII. 28.) Korm. rendelethez

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint a pénzügyminiszter 114/2005. (XII. 14.) FVM–PM együttes rendelete a mezei õrszolgálat megalakításához, fenntartásához nyújtandó 2005. évi állami hozzájárulás igénybevételének rendjérõl és feltételeirõl

A fegyveres biztonsági õrségrõl, a természetvédelmi és a mezei õrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 30. §-ának (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésbõl nyújtott kiegészítõ támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeirõl szóló 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében és 1. számú mellékletének 7. j) pontjában foglaltakra figyelemmel – a következõket rendeljük el:

Az életjáradék havi összege 100 000 Ft életjáradék alapjául szolgáló összeg esetén 1. § A 100 000 Ft-tól eltérõ életjáradék alapjául szolgáló összeg esetén a járadék összege arányosan változik. Életkor (év)

Férfi

Nõ

60

1 430

1 139

61

1 497

1 194

62

1 566

1 255

63

1 643

1 322

64

1 727

1 393

65

1 820

1 471

66

1 921

1 556

67

2 027

1 648

68

2 144

1 749

69

2 269

1 859

70 év és felette

2 454

1 979

(1) A települési önkormányzat által létesített mezei õrszolgálat, valamint a hegyközség által létrehozott hegyõrség (a továbbiakban együtt: õrszolgálat) megalakulási, fenntartási és mûködési költségeinek megtérítésére a rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott mértékig állami hozzájárulás (a továbbiakban: hozzájárulás) igényelhetõ. (2) A hozzájárulást az a települési önkormányzat vagy hegyközség (a továbbiakban együtt: önkormányzat) igényelheti, amelynek az õrszolgálatát a megyei földmûvelésügyi hivatal (a továbbiakban: hivatal) nyilvántartásba vette. A nyilvántartásba vételhez az önkormányzatnak csatolnia kell az õrzött terület nagyságát, a földrészletek helyrajzi számát és az õrszolgálat létszámát igazoló iratokat, valamint a mezõõrök és hegyõrök szolgálati viszonyáról szóló 29/1998. (IV. 30.) FM rendelet 1–6. számú mellékleteiben foglalt okiratokat.

2. §

(1) Az önkormányzat a 2005. évben újonnan létrehozott õrszolgálat megalakítási költségeinek 50%-át, de – mezõ-

1. szám


õrönként és hegyõrönként – legfeljebb 300 000 Ft-nak a megtérítését 2005. december 31-ig igényelheti. Az önkormányzat az õrszolgálat fenntartásával és mûködésével kapcsolatban felmerülõ költségek (személyi és dologi kiadások) 50%-ának, de legfeljebb 50 000 Ft/hó/fõ megtérítését – az újonnan megalakított õrszolgálat esetében is – 2005. december 31-ig kérelmezheti. A költségként kimutatott és pénzügyileg rendezett kiadások lehetnek csak a kérelmezés alapbizonylatai. (2) Az õrszolgálat megalakulása, fenntartása és mûködése során felmerült költségeket igazoló számlákat az önkormányzatnak öt évig meg kell õriznie, és azokról kimutatást kell készítenie.

3. §

rozat egy példányának megküldésével kezdeményezi az illetékes adóhatóságnál a jogosulatlanul igénybe vett hozzájárulás visszafizetését.

5. §

A mezõõri és hegyõri tanfolyam és vizsga szervezésével, az õrszolgálat nyilvántartásával, támogatási igények igazolásával és ellenõrzésével kapcsolatban felmerült, a hivatal által igazolt dologi és személyi költségek alapján a minisztérium a Földmûvelésügyi Költségvetési Iroda részére kiállítja az e rendelet 3. számú melléklete szerinti igazolást.

(1) Az önkormányzat a hozzájárulást a hivatalnál e rendelet 1. és 2. számú melléklete szerinti tartalommal kérelmezheti. A hivatal megvizsgálja az igényjogosultságot, és ennek alapján az e rendelet 3. számú melléklete szerinti igazolást állít ki az önkormányzat részére. (2) A hivatal intézkedése ellen az önkormányzat a hivatalnál tizenöt napon belül kifogást emelhet, amely a beérkezett kifogást nyolc napon belül továbbítja a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) részére. (3) A minisztérium a kifogást harminc napon belül elbírálja, és az igényjogosultság megléte esetén intézkedik a hozzájárulás kifizetésérõl az illetékes adóhatóság felé, illetve az igényjogosultság hiánya esetén elutasítja a kifogást. A minisztérium az intézkedésekrõl egyidejûleg értesíti a hivatalt.

37

6. §

(1) A hozzájárulás az e rendelet 3. számú melléklete szerinti igazolás alapján, legfeljebb a 2. § (1) bekezdésében feltüntetett összegig igényelhetõ az illetékes adóhatóságtól a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelés költségeit csökkentõ támogatás lebonyolítási folyósítási számláról. (2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.

(4) A hivatal a hozzájárulásokról nyilvántartást vezet. A hozzájárulás igénybevételére, elszámolására, visszafizetésére egyebekben az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény szabályait kell alkalmazni.

7. §

(1) E rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. 4. §

(1) A hozzájárulás összegének rendeltetési céltól eltérõ felhasználása – a hozzájárulás teljes vagy annak teljesítményarányos része vonatkozásában – jogosulatlanul igénybe vett hozzájárulásnak minõsül, s azt a kérelem benyújtásakor érvényes jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelõ kamattal növelve kell visszafizetni. (2) A hozzájárulás felhasználását a hivatal ellenõrzi, és a visszafizetési kötelezettséget megállapító jogerõs hatá-

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a mezei õrszolgálat megalakításához, fenntartásához nyújtandó 2004. évi állami hozzájárulás igénybevételének rendjérõl és feltételeirõl szóló 26/2004. (III. 3.) FVM–PM együttes rendelet hatályát veszti.

Gráf József s. k.,

Dr. Veres János s. k.,

földmûvelésügyi és vidékfejlesztési

pénzügyminiszter

miniszter

38


1. szám

1. számú melléklet a 114/2005. (XII. 14.) FVM–PM együttes rendelethez

Kérelem a mezei õrszolgálat és hegyõrség megalakulásához nyújtott támogatás igényléséhez

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM MEGYEI FÖLDMÛVELÉSÜGYI HIVATALA

Az állami hozzájárulási igényünk igazolására a mezei õrszolgálat megalakításához, fenntartásához nyújtandó 2005. évi állami hozzájárulás igénybevételének rendjérõl és feltételeirõl szóló 114/2005. (XII. 14.) FVM–PM együttes rendelet alapján megküldöm a nyilvántartásba vett mûködési területû mezei õrszolgálat megalakításának költségeirõl készült kimutatást.

A költségek részletezése: Bizonylat száma:

Összeg (Ft):

...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... Összesen:

......................................................................................................

Kijelentem, hogy a mezei õrszolgálat a fegyveres biztonsági õrségrõl, a természetvédelmi és a mezei õrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvényben és a mezõõrök és hegyõrök szolgálati viszonyáról szóló 29/1998. (IV. 30.) FM rendeletben elõírt valamennyi eszközzel rendelkezik.

Ezek alapján kérem, hogy az önkormányzat részére a hatályos jogszabályok szerint .................................. Ft összegû támogatás igénybevételéhez szükséges igazolást állítsa ki.

................................................, 200... .......... hó ..... nap

............................................................................ önkormányzat jegyzõje/hegybíró

1. szám


39


Kérelem a mezei õrszolgálat és a hegyõrség mûködéséhez nyújtott támogatás igényléséhez

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM MEGYEI FÖLDMÛVELÉSÜGYI HIVATALA

Igazolom, hogy 200... .............................................. hó ..... naptól 200... ............................................... hó ..... napig az ................................................................... önkormányzat területén a mezei õrszolgálat ................ fõvel mûködött.

A mûködési költségek az alábbiak voltak: – dologi kiadások Számlaszám:

Összeg (Ft):

...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... Összesen:

......................................................................................................

– személyi kiadások munkabér: ..................................................................................... járulék: ......................................................................................... Összesen:

......................................................................................................

Mindösszesen:

......................................................................................................

Ezek alapján kérem, hogy az önkormányzat részére a hatályos jogszabályok szerint ...................................... Ft összegû támogatás igénybevételéhez szükséges igazolást állítsa ki.

................................................, 200... .......... hó ..... nap

.................................................................. önkormányzat jegyzõje/hegybíró

40


1. szám


Kiállító: ............................................................................................................................................................................. Szerzõdésszám: ................................................................................................................................................................. Engedélyszám: ..................................................................................................................................................................

IGAZOLÁS költségvetési támogatás állami adóhatóságtól történõ igénybevételéhez

Név: ................................................................................................................................................................................... Cím: ................................................................................................................................................................................... Adószám: .......................................................................................................................................................................... Adóazonosító jel: .............................................................................................................................................................. Bankszámlaszám: .............................................................................................................................................................. Gazdálkodási forma: ......................................................................................................................................................... Igazolom, hogy a mezei õrszolgálat megalakításához, fenntartásához nyújtandó 2005. évi állami hozzájárulás igénybevételének rendjérõl és feltételeirõl szóló 114/2005. (XII. 14.) FVM–PM együttes rendelet ..................... §-a alapján ................................................................................................. jogcímre kötött ......../200... számú szerzõdés/engedély szerint ....................................... Ft támogatási összegrõl szóló, vállalt kötelezettségeinek eleget/részben eleget tett, és ez alapján fent nevezett részére elõleg/részelszámolás/végelszámolás címén ....................................................... Ft, azaz ....................................................................................................................................... forint átutalása teljesíthetõ.

........................................, 200... .......... hó ..... nap

P. H.

................................................ kiállító szerv vezetõje

Ellenjegyezte: ................................................ gazdasági vezetõ

1. szám


A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 115/2005. (XII. 15.) FVM rendelete a 2006. évi iskolatej program elsõ félévének szabályozásáról A mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény 45. § (2) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

1. §

(1) A tejfogyasztás növelése érdekében a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a 2006. január 1. és 2006. augusztus 31. közötti idõszakra az iskolatej-ellátás biztosításához iskolatej programot hirdet. (2) Az iskolatej programban a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 8. § (1) bekezdésének a)–c) pontjai szerinti óvodai nevelésben részt vevõ gyermekek (a továbbiakban: óvodások), valamint az alapfokú nevelés-oktatásban (a továbbiakban: általános iskolai tanulók), illetve a szakképesítés megszerzésére felkészítõ szakasz kivételével a középfokú nevelés-oktatásban részt vevõ tanulók (a továbbiakban: középiskolai tanulók) vehetnek részt. (3) Az iskolatej program keretében óvodásonként, általános iskolai tanulónként és középiskolai tanulónként foglalkozási és tanítási naponként átlagosan legfeljebb 0,25 liter tej egyenértékkel megegyezõ mennyiség erejéig az e rendeletben meghatározott tejtermékek után támogatás igényelhetõ.

2. §

Az iskolatej program lebonyolításával kapcsolatos feladatok végrehajtását a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) végzi.

3. §

(1) Az iskolatej program tekintetében a támogatás igénylõi az iskolai tanulók tejjel és egyes tejtermékekkel

41

való ellátására irányuló közösségi támogatás tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatos szabályok megállapításáról szóló 2000. december 11-i 2707/2000/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: közösségi rendelet) 6. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett és a közoktatási törvény 3. §-ának (2) bekezdése szerinti óvodai nevelést, valamint az iskolai nevelési-oktatási feladatokat ellátó közoktatási intézmények fenntartói (a továbbiakban együtt: kérelmezõ) lehetnek. (2) Támogatást olyan kérelmezõ igényelhet, amely rendelkezik az MVH elõzetes jóváhagyásával, valamint az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggõ ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételrõl szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Regisztrációs rendelet) elõírt regisztrációs kötelezettségnek eleget tett. A regisztrációs kérelem legkésõbb a jóváhagyási kérelemmel egyidejûleg nyújtható be.

4. §

(1) A jóváhagyással nem rendelkezõ kérelmezõnek az e rendelet 1. számú melléklete szerinti jóváhagyási kérelmet legkésõbb 2006. március 31-ig postai úton kell megküldenie az MVH kérelmezõ székhelye szerint illetékes megyei kirendeltségéhez. A jóváhagyási kérelmek benyújtási határideje jogvesztõ. (2) Amennyiben a kérelmezõ nem önkormányzat, úgy a jóváhagyási kérelemhez mellékelni kell az oktatási, illetve nevelési intézmény mûködési engedélyének másolatát is. (3) A jóváhagyási kérelmeket az MVH a beérkezéstõl számított harminc napon belül bírálja el. (4) Az e rendeletnek megfelelõ jóváhagyási kérelemre az MVH helyt adó határozatot hoz. (5) Ha a kérelmezõ rendelkezik már regisztrációs számmal, valamint az iskolatej programot szabályozó korábbi rendeletek alapján benyújtott jóváhagyási kérelemre vonatkozó jóváhagyó határozattal, akkor újabb regisztrációs kérelmet, illetve jóváhagyási kérelmet nem kell benyújtania. (6) Az MVH a hiányosan beküldött jóváhagyási kérelmek tekintetében egy alkalommal hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezõt. (7) Amennyiben a kérelmezõ a hiánypótlási felszólításnak határidõben nem tesz eleget, úgy az MVH a jóváhagyási kérelmet annak tartalma alapján bírálja el.

42


(1) E rendelet szerinti támogatás akkor nyújtható, ha a kérelmezõ olyan, a Regisztrációs rendelet szerint regisztrált, tejfeldolgozással foglalkozó, a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezettel (a továbbiakban: szállító) köt szállítási szerzõdést (a továbbiakban: szerzõdés), amely az Európai Unió tagországaiba szállítási engedéllyel rendelkezik. (2) A szerzõdésnek oktatási, illetve nevelési intézményenként tartalmaznia kell különösen a) a teljesítés helyszínét, b) a tanítási, illetve foglalkozási napok számát az 1. § (1) bekezdésében meghatározott idõszakra vonatkozóan, c) az 1. § (2) bekezdése szerint jogosult tanulók, illetve óvodások számát a 7. § (1) bekezdésében meghatározott idõszakokra vonatkozóan, d) a támogatott termék átvételének módját, e) a termékek kiszerelési módját, illetve a kiszerelési mód szerinti egységnyi mennyiséget, f) a szállítandó termék e rendelet 2/b. számú melléklete szerint számított tej egyenértékben megadott mennyiségét, g) az adott termékre vonatkozó egységárat, h) a fizetés feltételeit, i) a szállítási idõszakot, j) a szállítások ütemezését. (3) A szerzõdés e rendeletben meghatározott feltételeknek való megfelelõségét az MVH a 10. § szerint végzett helyszíni ellenõrzés során ellenõrzi.

6. § (1) Az iskolatej program keretében az óvodások, az általános iskolai tanulók és a középiskolai tanulók részére a foglalkozási, illetve a tanítási napokon az alábbi termékek kerülhetnek kiszállításra: a) a Magyar Élelmiszerkönyv (a továbbiakban: MÉ) 2–51/02. számú irányelvének 2.4. pontja szerinti zsíros tej és a MÉ 2–51/02. számú irányelvének 2.1.5. pontja szerinti ízesített zsíros tejféleség legalább kilencven tömegszázaléknyi teljes tej tartalommal (a továbbiakban: a közösségi rendelet szerinti I. kategória); b) a MÉ 2–51/02. számú irányelvének 2.4. pontja szerinti félzsíros tej és a MÉ 2–51/02. számú irányelvének 2.1.5. pontja szerinti ízesített félzsíros tejféleség legalább kilencven tömegszázaléknyi félzsíros tej tartalommal (a továbbiakban: a közösségi rendelet szerinti III. kategória); c) a MÉ 2–51/02. számú irányelvének 2.4. pontja szerinti zsírszegény tej és a MÉ 2–51/02. számú irányelvének 2.1.5. pontja szerinti ízesített zsírszegény tejféleség legalább kilencven tömegszázaléknyi zsírszegény tej tarta-

1. szám

lommal (a továbbiakban: a közösségi rendelet szerinti V. kategória); d) a MÉ 2–51/09. számú irányelvének 9.4. pontja szerinti, nem ízesített, félzsíros vagy zsíros ömlesztett sajt, a sajt szárazanyagára vonatkoztatott legalább negyven százalék zsírtartalommal (a továbbiakban: a közösségi rendelet szerinti VIII. kategória). (2) Az (1) bekezdésben felsorolt termékeknek meg kell felelniük az e rendelet 2/a. számú mellékletében meghatározott minõségi követelményeknek. (3) A kiszállított termék kizárólag közvetlenül az óvodások, az általános iskolai tanulók és a középiskolai tanulók részére kerülhet kiosztásra, azt a közoktatási intézmények más (pl. feldolgozási, kereskedelmi, ételkészítési) célra nem használhatják fel. (4) Nem vehetõ igénybe támogatás azon tej/ízesített tej vagy sajtmennyiség után, amelyet olyan tanuló, illetve óvodás részére nyújtanak, aki az adott tanítási/foglalkozási napon már részesült az e rendelet szerint õt megilletõ maximálisan 0,25 liter mennyiségû tejtermékbõl. Nem vehetõ igénybe támogatás továbbá arra a mennyiségre sem, amely az adott tanítási/foglalkozási napra leszállított mennyiségbõl nem került kiosztásra. (5) A kiszállított tejtermékek tej egyenértékét a 2/b. számú mellékletben megadottak szerint kell számolni.

7. § (1) A kérelmezõ az e rendelet 3. számú melléklete szerinti támogatási kérelmét a 2006. január 1. és 2006. március 31. közötti idõszakban (a továbbiakban: I. idõszak), valamint a 2006. április 1. és az intézmény nyári szünetének hivatalos kezdõ idõpontja közötti idõszakban (a továbbiakban: II. idõszak) kiszállított tejtermékekre vonatkozóan, idõszakonként egy alkalommal nyújthatja be az adott idõszakot követõ harminc napon belül az MVH-hoz. (2) A támogatási kérelem benyújtásával a kérelmezõ az (1) bekezdés szerinti idõszakokat megelõzõen is kérheti a kérelmezett támogatás elõzetes kifizetését az MVH-tól, a támogatási elõleg 110%-os mértékének megfelelõ összegû, a mezõgazdasági és élelmiszer-ipari termékekhez kapcsolódó biztosítékrendszer szabályairól szóló 17/2004. (II. 13.) Korm. rendelet szerinti biztosíték MVH-nak történõ nyújtásával. (3) A támogatási kérelemhez csatolni kell az adott idõszakra vonatkozó számlák másolati példányait és azok összesítõjét, amelynek minden számla vonatkozásában tartalmaznia kell a számlákon szereplõ, leszállított termékmennyiséget termékkategóriánkénti és korcsoportonkénti (óvodás/általános iskolai tanuló/gyógypedagógiai tanterv

1. szám


alapján tanuló, illetve integráltan nevelt általános iskolai tanuló/szak-, illetve középiskolai tanuló) bontásban. Ezeket a mellékleteket támogatási elõleg igénylése esetén az azzal való elszámolás érdekében az (1) bekezdés szerinti határidõig kell benyújtani. (4) A benyújtási határidõ jogvesztõ. (5) A támogatási kérelmeket az MVH a beérkezéstõl számított hatvan napon belül bírálja el. (6) Az e rendeletnek megfelelõ támogatási kérelemre az MVH helyt adó határozatot hoz. A helyt adó határozatnak tartalmaznia kell a megítélt támogatás összegét. A támogatást az MVH határozata alapján tizenöt napon belül kerül átutalásra a kérelmezõ által – a Regisztrációs rendelet szerinti – ügyfélregisztrációs rendszerben megadott bankszámlaszámra. (7) Az MVH a hiányosan beküldött támogatási kérelmek tekintetében tizenöt napos határidõ kitûzésével, egy alkalommal hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezõt. (8) Amennyiben a kérelmezõ a hiánypótlási felszólításnak határidõben nem tesz eleget, úgy az MVH a támogatási kérelmet annak tartalma alapján bírálja el.

8. §

(1) Az általános iskolai tanulók ellátása esetén az iskolatej program lebonyolítása a közösségi rendelet szerinti támogatásból, illetve ehhez kapcsolódóan a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésében meghatározott forrásból kerül finanszírozásra. (2) A közösségi támogatás forintban meghatározott értékének kiszámításakor a tejre és tejtermékekre vonatkozó mezõgazdasági átváltási árfolyam esetében alkalmazandó meghatározó ügyleti tények rögzítésérõl szóló, 1993. június 30-i 1756/1993/EGK bizottsági rendelet mellékletének megfelelõen az adott támogatási idõszakban annak a hónapnak a kezdõ napján érvényes, az Európai Központi Bank által hivatalosan közzétett forint/euró középárfolyamot kell alapul venni, amely hónapban a szállítás megkezdõdött, illetve folytatódott. (3) Az iskolafenntartók székhelyük alapján az e rendelet 4–7. számú mellékletei szerint kerülnek az igényelhetõ támogatási mérték tekintetében besorolásra. A támogatási kategóriákba való besorolás a fenntartó székhelye szerinti önkormányzatnak, megyei önkormányzat által fenntartott intézmény esetén az intézmény székhelye szerinti önkormányzatnak a 2004. évi költségvetési törvényrõl szóló 2003. évi CXVI. törvény 4. számú melléklete szerinti jövedelemdifferenciálódás mérséklésében elfoglalt pozíciója, valamint 2002–2003. évi önhibáján kívüli hátrányos helyzete figyelembevételével történt.

43

(4) A megyei önkormányzat, illetve országos kisebbségi önkormányzatok fenntartásában mûködõ iskolák esetében a jelen rendelet 4–7. számú mellékletei szerinti besorolás alapja a közoktatási intézmény székhelye. (5) Az általános iskolai tanulók ellátására igényelhetõ támogatás mértéke az e rendelet 4. számú melléklete szerinti székhelyû iskolafenntartó esetében a tejtermékek nettó vételárának száz százaléka. (6) Gyógypedagógiai tantervû oktatásban részt vevõ általános iskolai tanulók, illetve integráltan nevelt sajátos nevelési igényû tanulók esetében igényelhetõ támogatás a tejtermékek nettó vételárának száz százaléka. (7) Az általános iskolai tanulók ellátására igényelhetõ támogatás mértéke az e rendelet 5. számú melléklete szerinti székhelyû iskolafenntartó esetében a közösségi rendelet szerinti támogatás, valamint a közösségi rendelet szerinti támogatás és a nettó vételár különbözetének ötven százaléka. (8) Az általános iskolai tanulók ellátására igényelhetõ támogatás mértéke az e rendelet 6. számú melléklete szerinti székhelyû iskolafenntartó esetében a közösségi rendelet szerinti támogatás, valamint a közösségi rendelet szerinti támogatás és a nettó vételár különbözetének huszonöt százaléka. (9) Az általános iskolai tanulók ellátására igényelhetõ támogatás mértéke az e rendelet 7. számú melléklete szerinti székhelyû iskolafenntartó esetében a közösségi rendelet szerinti támogatás, valamint a közösségi rendelet szerinti támogatás és a nettó vételár különbözetének tíz százaléka. (10) E rendelet alkalmazásában a támogatás alapja a szerzõdés szerinti áfával csökkentett nettó vételár, de legfeljebb a) a közösségi rendelet szerinti I. kategóriájú termékeken belül, a hûtve tárolást igénylõ termékek esetében 18 Ft/dl, b) a közösségi rendelet szerinti I. kategóriájú termékeken belül, a hûtve tárolást nem igénylõ termékek esetében 16 Ft/dl, c) a közösségi rendelet szerinti III. kategóriájú termékeken belül, a hûtve tárolást igénylõ termékek esetében 15 Ft/dl, d) a közösségi rendelet szerinti III. kategóriájú termékeken belül, a hûtve tárolást nem igénylõ termékek esetében 13 Ft/dl, e) a közösségi rendelet szerinti V. kategóriájú termékeken belül, a hûtve tárolást igénylõ termékek esetében 11 Ft/dl, f) a közösségi rendelet szerinti V. kategóriájú termékeken belül, a hûtve tárolást nem igénylõ termékek esetében 9 Ft/dl,

44


g) a közösségi rendelet szerinti VIII. kategóriájú termékek esetében 800 Ft/kg.

9. §

Az óvodások és a középiskolai tanulók ellátása esetén az iskolatej program lebonyolítása során a közösségi rendeletben meghirdetett közösségi támogatás mértékéig igényelhetõ támogatás.

1. szám

intézmény nem teljesítette a rendeletben foglaltakat – különös tekintettel a közoktatási intézmény naprakész nyilvántartási kötelezettségére –, akkor az érintett közoktatási intézmény esetében a támogatás a mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény 15. §-ának (1) bekezdése szerinti jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minõsül. (5) A kérelmezõ a támogatási kérelem benyújtását követõ öt évig köteles megõrizni és ellenõrzés esetén az MVH rendelkezésére bocsátani az 5. § szerint megkötött szerzõdését, valamint az összes, a kiszállításokat és az elszámolásokat alátámasztó bizonylatot.

10. §

(1) Az MVH a közoktatási intézményben, a kérelmezõnél, illetve a szállítónál és annak alvállalkozójánál helyszíni ellenõrzést végezhet.

11. §

(2) A közoktatási intézmény köteles naprakész nyilvántartást vezetni az intézménybe felvett tanulók, illetve óvodások, valamint az adott tanítási, illetve foglalkozási napon jelen lévõ tanulók, illetve óvodások számáról és a kiosztott tejtermékek mennyiségérõl a 6. § (1) bekezdésében meghatározott kategóriánkénti részletezésben. A közoktatási intézmény köteles a nyilvántartást az adott támogatási idõszak lejártát követõ öt évig megõrizni és ellenõrzés esetén azt az MVH rendelkezésére bocsátani.

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba.

(3) Amennyiben a támogatás átutalását megelõzõ ellenõrzés során megállapítást nyer, hogy a kérelmezõ, illetve a közoktatási intézmény nem teljesítette a rendeletben foglaltakat – különös tekintettel a közoktatási intézmény naprakész nyilvántartási kötelezettségére –, akkor a kérelmezõ nem jogosult az érintett közoktatási intézmény esetében igényelhetõ támogatás igénybevételére. (4) Amennyiben az átutalást követõ utóellenõrzés során megállapítást nyer, hogy a kérelmezõ, illetve a közoktatási

(2) A 2005. évi iskolatej program õszi idõszakának szabályozásáról szóló 68/2005. (VII. 26.) FVM rendelet, annak módosításáról szóló 92/2005. (X. 21.) FVM rendelet, valamint a 2005. évi iskolatej program tavaszi idõszakának szabályozásáról szóló 171/2004. (XII. 23.) FVM rendelet módosításáról szóló 53/2005. (VI. 16.) FVM rendelet 2005. december 31-ével hatályát veszti. (3) E rendelet az iskolai tanulók tejjel és egyes tejtermékekkel való ellátására irányuló közösségi támogatás tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatos szabályok megállapításáról szóló, 2000. december 11-i 2707/2000/EK bizottsági rendelet végrehajtását szolgálja. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. szám


1. számú melléklet a 115/2005. (XII. 15.) FVM rendelethez

45

46


1. szám

1. szám

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 2/a. számú melléklet a 115/2005. (XII. 15.) FVM rendelethez

A) Az iskolatej programban forgalmazható hõkezelt fogyasztói tejféleség, illetve hõkezelt fogyasztói ízesített tejféleség minõségi elõírásai 1. A termék meghatározása Az iskolatej olyan hõkezelt fogyasztói tejféleség, amely megfelel a Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ), valamint a termelõi a nyers tej, a hõkezelt tej és tej alapú termékek elõírásainak, forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeirõl szóló 1/2003. (I. 8.) FVM–ESZCSM együttes rendelet (a továbbiakban: tejhigiéniai rendelet) elõírásainak, és azt a) a közoktatásban részt vevõ iskolák I–VIII. évfolyamára beiratkozott, illetve ennek megfelelõ korosztályú tanulói részére támogatások igénybevételével térítésmentesen vagy kedvezményes áron hoznak forgalomba; b) az óvodákban, illetve a középiskolákban a Bizottság 2707/2000/EK rendeletében meghatározott közösségi támogatással csökkentett áron hoznak forgalomba. 2. Felhasználható anyagok Az iskolatej gyártásához kizárólag tejhigiéniai rendeletnek megfelelõ tehéntej használható fel. A termék gyártásához csak a kötelezõ érvényû elõírásoknak (Magyar Élelmiszerkönyv, vonatkozó jogszabályok, szabványok) megfelelõ anyagok használhatók fel. A hõkezelt fogyasztói ízesített tejféleségek gyártásához tej, ízesítõanyagok, továbbá szükség szerint egyéb élelmiszerek, aromák, színezékek, egyéb adalékanyagok (kakaópor, répacukor és/vagy izoszörp, valamint üledékmentességet biztosító stabilizálószerek) használhatók fel úgy, hogy a termék tejhányada legalább kilencven tömegszázalék legyen. 3. Minõségi követelmények A termék minõségi jellemzõinek meg kell felelnie a Magyar Élelmiszerkönyv elõírásainak, amelyre a termék hõkezelésének módjától függõen a – MÉ 2–51-/02/11 Pasztõrözött tej, – MÉ 2–52-/02/12 Magas hõmérsékleten pasztõrözött, illetve hõkezelt tej, – MÉ 2–52-/02/13 Ultramagas hõmérsékleten hõkezelt, más néven UHT tej, – MÉ 2–51/02/15 Ízesített tejkészítmények [kivétel, hogy az ízesítés elõtti tejhányad legalább 90 (m/m) legyen] követelményeinek, a mikrobiológiai határértékekre a tejhigiéniai rendelet elõírásait kell alkalmazni. A termék zsírtartalmára vonatkozóan a Magyar Élelmiszerkönyv 2.4. pontja szerinti zsíros (legalább 3,5 m/m% zsírtartalommal) vagy félzsíros (2,8+0,1 m/m% zsírtartalommal) vagy zsírszegény (1,5–1,8 m/m% közötti zsírtartalommal) tejre vonatkozó elõírásnak kell megfelelni.

47

3.1. Fogyaszthatósági határidõ A Magyar Élelmiszerkönyv, illetve a tejhigiéniai rendelet elõírásainak megfelelõen, a csomagoláson feltüntetett ideig, a tárolási elõírások betartásával. 4. A gyártási folyamat fõbb irányelvei 4.1. Technológia – A hõkezelt fogyasztói tejféleségnek megfelelõ iskolatej a 2. pontban elõírt minõségû nyers tehéntejbõl állítható elõ úgy, hogy a tejet tisztítják, zsírtartalmát beállítják, szükség szerint homogénezik, megfelelõ módon hõkezelik, tárolási hõmérsékletre hûtik és csomagolják. – A hõkezelt fogyasztói ízesített tejféleségek a fentiekben leírt tejbõl a termékféleségre jellemzõ érzékszervi tulajdonságokat biztosító anyagok (ízesítõanyagok, édesítõszerek, aromák, színezékek, stabilizátorok és emulgeálószerek) bekeverése után – esetleg homogénezve – pasztõrözve, magas hõmérsékleten hõkezelve, ultramagas hõmérsékleten hõkezelve, majd azt követõen a tárolási hõmérsékletre hûtve és csomagolva állítható elõ. 4.2. Csomagolás Az iskolatej program keretében kiosztásra kerülõ termékek csomagolása tekintetében a tejhigiéniai rendeletben meghatározott elõírásokon túl, a MÉ 2–51/02/2.5. pontjából ide vonatkozó jelölési elõírások az irányadóak. 4.3. Általános szállítási és tárolási követelmények Szállításnál általános követelmény a napi rendszerességû szállítás. Ez az ellátott közintézmény helyi adottságainak, valamint a kiszállított termék tárolási követelményeinek függvényében módosulhat, igazodva a közoktatási intézmény infrastrukturális feltételeihez, valamint a szállító logisztikai és disztribúciós lehetõségeihez. 4.3.1. Szállítási és tárolási követelmények a MÉ 2–51-/02/11 pontja szerint pasztõrözött, illetve a Magyar Élelmiszerkönyv 2–52-/02/12. pontja szerint magas hõmérsékleten pasztõrözött, illetve hõkezelt tej, illetve hõkezelt ízesített tejféleségek esetében: A hûtést igénylõ iskolatejet, illetve ízesített tejkészítményt úgy kell szállítani, hogy hõmérsékletük a szállítás teljes idõtartama alatt nem haladhatja meg a +6 °C-os hõmérsékletet. Azoknak az intézményeknek, amelyeknek nincs megfelelõ kapacitása a beérkezõ hûtve tárolást igénylõ iskolatej vagy ízesített tejkészítmény hûtve tárolására, gondoskodniuk kell arról, hogy a termékeket a szállítást követõ két órán belül a tanulók, illetve középiskolások, óvodások elfogyasszák. Annak az intézménynek, amely nem rendelkezik a hûtést igénylõ el nem fogyasztott termékek hûtve tárolásának feltételeivel, a kiszállítástól számított maximum három órán belül gondoskodnia kell a megmaradt tejmennyiség elõírásszerû megsemmisítésérõl. A fel nem használt iskolatej gyártó üzembe történõ visszaszállítása nem engedélyezett.

48


Azokban az intézményekben, ahol az elõírásoknak megfelelõ hûtve tárolás feltételei biztosítottak, ott a termék a csomagoláson feltüntetett fogyaszthatósági határidõig tárolható és felhasználható. Az ultramagas hõmérsékleten hõkezelt termékek szobahõmérsékleten, a termék csomagolásán feltüntetett minõségmegõrzési határidõig tárolhatók. Nagyobb kiszerelési egységû termék (ún. lédig termék) kiosztását úgy kell végezni, hogy a termék a tejhigiéniai rendeletben foglalt fogyaszthatósági szempontból fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas legyen, minõségi romlás ne következzék be.

B) Az iskolatej programban forgalmazható ömlesztett sajt minõségi elõírásai 1. A termék meghatározása Az iskolai célú felhasználásra készült ömlesztett sajtnak meg kell felelnie a Magyar Élelmiszerkönyv 2–51/09. számú irányelvének 9.4. pontja szerinti, nem ízesített, félzsíros vagy zsíros ömlesztett sajtra vonatkozó elõírásainak, és a zsírtartalom a sajt szárazanyagában legalább 40 százalék (m/m) kell legyen. A gyártáshoz kizárólag tejhigiéniai rendeletnek megfelelõ tehéntej használható fel. A terméket a) a közoktatásban részt vevõ iskolák I–VIII. évfolyamára beiratkozott, illetve ennek megfelelõ korosztályú tanulói részére támogatások igénybevételével térítésmentesen vagy kedvezményes áron hoznak forgalomba; b) az óvodákban, illetve a középiskolákban a Bizottság 2707/2000/EK rendeletében meghatározott közösségi támogatással csökkentett áron hoznak forgalomba.

1. szám

4. A gyártási folyamat fõbb irányelvei 4.1. Technológia A termék homogenitását a gondosan aprított komponensek alapos, gépi úton való keverésével kell biztosítani. Az anyagkeverék megömlesztését – ömlesztõsók jelenlétében – legalább 70 °C hõmérsékleten 30 másodperces hõntartással vagy ennél nagyobb hõmérséklet-idõtartam kombináció alkalmazásával kell végezni. 4.2. Csomagolás A végtermék csomagolása forrón – 70–80 °C hõmérsékleten –, hígan folyó állapotban történhet, kivéve a lapka sajtokat. 4.3. Általános szállítási és tárolási követelmények Magas hõmérsékletû hõkezelés alkalmazása esetén a termék megfelelõ mikrobiológiai tisztaságát aszeptikus csomagolással kell megõrizni. Az ömlesztett sajtok tárolási körülményeinél a Magyar Élelmiszerkönyv 2–51/09 irányelvének 9.3. pontjában foglaltakat kell szem elõtt tartani. Az ömlesztett sajtot 5–10 °C hõmérsékleten, 40–60% relatív páratartalom mellett célszerû tárolni. Azokban az intézményekben, ahol az elõírásoknak megfelelõ hûtve tárolás feltételei biztosítottak, ott a termék a csomagoláson feltüntetett fogyaszthatósági határidõig tárolható és felhasználható.

2/b. számú melléklet a 115/2005. (XII. 15.) FVM rendelethez

2. Felhasználható anyagok A termék gyártásához csak a kötelezõ érvényû elõírásoknak (Magyar Élelmiszerkönyv, vonatkozó jogszabályok, szabványok) megfelelõ anyagok használhatók fel, ízesíteni nem lehet. 3. Minõségi követelmények A termék minõségi követelményeinek meg kell felelnie a Magyar Élelmiszerkönyv elõírásainak. 3.1. Fogyaszthatósági határidõ A Magyar Élelmiszerkönyv, illetve a tejhigiéniai rendelet elõírásainak megfelelõen.

A kiszállított tejtermékek tejegyenértékei a) 1 liter kiszállított teljes, vagy félzsíros, vagy zsírszegény, a 2006. évi iskolatej program elsõ félévének szabályozásáról szóló 115/2005. (XII. 15.) FVM rendelet elõírásainak megfelelõ hõkezelt fogyasztói tejféleség, illetve hõkezelt fogyasztói ízesített tejféleség 1 liter tej egyenértéknek felel meg. b) 1 kg kiszállított, a 2006. évi iskolatej program elsõ félévének szabályozásáról szóló 115/2005. (XII. 15.) FVM rendelet elõírásainak megfelelõ ömlesztett sajt 2,912 liter tej egyenértéknek felel meg.

1. szám


3. számú melléklet a 115/2005. (XII. 15.) FVM rendelethez

49

50


1. szám

1. szám


51

52


1. szám

1. szám


53

54


1. szám

1. szám


55

56


1. szám

1. szám

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 4. számú melléklet a 115/2005. (XII. 15.) FVM rendelethez

Sorszám

KSH szám

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48

1612441 212548 1024554 526718 503595 502273 1104428 1318573 1807214 833385 1118139 1023241 1406080 1907302 708925 1931307 317686 804880 509362 829407 1508776 321944 533093 726824 1625265 715176 1006345 213329 429595 927641 520482 519664 1729665 2019512 1930526 2032081 1216425 725283 233279 1207621 1822725 529814 521032 616197 1529975 1428714 1017987 1134227

Település neve

Abádszalók Abaliget Abasár Abaújkér Abaújszántó Abaújvár Ács Acsa Acsád Acsalag Ácsteszér Adács Ádánd Adásztevel Adony Adorjánháza Ágasegyháza Ágfalva Aggtelek Agyagosszergény Ajak Akasztó Alacska Alap Alattyán Alcsútdoboz Aldebrõ Almamellék Almáskamarás Álmosd Alsóberecki Alsódobsza Alsónána Alsónemesapáti Alsóörs Alsópáhok Alsópetény Alsószentiván Alsószentmárton Alsótold Alsóújlak Alsóvadász Alsózsolca Ambrózfalva Anarcs Andocs Andornaktálya Annavölgy

Sorszám

KSH szám

49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99

1520303 1333561 1726125 614252 1808873 1007241 321148 1509353 206886 514331 503771 503823 619062 610339 826921 504233 1316188 1006503 1016090 1732735 205403 1430474 1428316 815042 310180 327234 1922327 1309131 920011 2030368 828769 1129212 1817020 1116744 1129355 2004738 915167 208299 1923746 708730 1929513 1925991 1930410 1906327 1125229 1922813 805944 1122381 1924129 629106 203975

57 Település neve

Apagy Apaj Aparhant Apátfalva Apátistvánfalva Apc Apostag Aranyosapáti Aranyosgadány Arló Arnót Ároktõ Árpádhalom Ásotthalom Ásványráró Aszaló Aszód Átány Atkár Attala Babarc Babócsa Bábonymegyer Babót Bácsbokod Bácsborsód Badacsonytomaj Bag Bagamér Bagod Bágyogszovát Baj Bajánsenye Bajna Bajót Bak Bakonszeg Bakonya Bakonybél Bakonycsernye Bakonyjákó Bakonynána Bakonyoszlop Bakonypölöske Bakonysárkány Bakonyszentkirály Bakonyszentlászló Bakonyszombathely Bakonytamási Baks Baksa

58


Sorszám

KSH szám

100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150

518184 522521 1213657 623676 1011527 1427377 1912238 1419460 1420729 1929461 1905148 1407375 2026462 1416601 1422822 1421324 1526958 313408 1805102 325937 1515963 1131422 525159 2008439 521953 224378 1526480 707047 708581 926693 224749 806196 1432799 1403735 1220048 1711712 303656 1233534 1502990 418102 311961 2024864 2018698 2023144 1212016 2018360 1420710 933446 1810384 506929 426189

Település neve

Baktakék Balajt Balassagyarmat Balástya Balaton Balatonberény Balatonederics Balatonendréd Balatonfenyves Balatonfõkajár Balatonkenese Balatonkeresztúr Balatonmagyaród Balatonszabadi Balatonszemes Balatonszentgyörgy Balkány Ballószög Balogunyom Balotaszállás Balsa Bana Bánhorváti Bánokszentgyörgy Bánréve Bár Barabás Baracs Baracska Báránd Baranyajenõ Barbacs Barcs Bárdudvarnok Bárna Báta Bátmonostor Bátonyterenye Bátorliget Battonya Bátya Batyk Bázakerettye Becsehely Becske Becsvölgye Bedegkér Bedõ Bejcgyertyános Bekecs Békéssámson

Sorszám

KSH szám

151 152 153 154 155 156 157 158 159 160 161 162 163 164 165 166 167 168 169 170 171 172 173 174 175 176 177 178 179 180 181 182 183 184 185 186 187 188 189 190 191 192 193 194 195 196 197 198 199 200 201

402680 1004400 1033260 1728662 810588 1417127 2009168 419390 708466 1525441 1325098 1232911 1832124 1520677 918467 1634005 912788 1933127 1209034 216461 1507472 1318777 526356 1430119 1513639 1027517 1611305 716346 1521227 829805 810560 213310 919956 924828 929887 429610 204899 1502945 1829203 2017543 1022354 308305 934102 718254 1014933 1410506 523737 530784 533808 514401 505926

1. szám Település neve

Békésszentandrás Bekölce Bélapátfalva Belecska Beled Beleg Belezna Bélmegyer Beloiannisz Benk Bénye Bér Bérbaltavár Beregsurány Berekböszörmény Berekfürdõ Berettyóújfalu Berhida Berkenye Berkesd Berkesz Bernecebaráti Berzék Berzence Besenyõd Besenyõtelek Besenyszög Besnyõ Beszterec Bezenye Bezi Bicsérd Biharkeresztes Biharnagybajom Bihartorda Biharugra Bikal Biri Boba Bocfölde Boconád Bócsa Bocskaikert Bodajk Bodony Bodrog Bodroghalom Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Bodrogolaszi Bódvaszilas

1. szám


Sorszám

KSH szám

202 203 204 205 206 207 208 209 210 211 212 213 214 215 216 217 218 219 220 221 222 223 224 225 226 227 228 229 230 231 232 233 234 235 236 237 238 239 240 241 242 243 244 245 246 247 248 249 250 251 252

525195 232151 221892 1703425 804367 914137 1003452 514474 508396 1418120 1714818 608192 206725 319327 2010056 530669 516124 506707 505315 530207 516799 1209894 1930252 1522239 1805476 1811651 1426532 1511299 1706558 833950 806619 815501 413471 2020613 332823 1519707 1214234 1417358 527890 223162 1002963 1010621 508022 532887 1408703 713152 1509681 1320640 1827094 1203665 1622938

Település neve

Bogács Bogád Bogádmindszent Bogyiszló Bogyoszló Bojt Boldog Boldogkõváralja Boldva Bolhó Bonyhádvarasd Bordány Borjád Borota Borsfa Borsodbóta Borsodgeszt Borsodivánka Borsodnádasd Borsodszentgyörgy Borsodszirák Borsosberény Borzavár Botpalád Bõ Bögöt Böhönye Bököny Bölcske Bõny Börcs Bõsárkány Bucsa Búcsúszentlászló Bugac Buj Buják Buzsák Bükkaranyos Bükkösd Bükkszék Bükkszenterzsébet Bükkszentkereszt Bükkzsérc Büssü Cece Cégénydányád Ceglédbercel Celldömölk Cered Cibakháza

Sorszám

KSH szám

253 254 255 256 257 258 259 260 261 262 263 264 265 266 267 268 269 270 271 272 273 274 275 276 277 278 279 280 281 282 283 284 285 286 287 288 289 290 291 292 293 294 295 296 297 298 299 300 301 302 303

503939 1719284 815954 431334 434078 730544 1930924 1512928 1916072 1803911 705360 720002 602121 420455 605379 1016841 219901 622293 808563 1529416 1116416 310472 1509715 326471 316373 1230270 1526107 1819488 1812724 1305184 1823816 1530641 1524095 1526851 312344 1809070 508493 1613170 1812140 506974 525575 1222594 1605795 528459 2007135 2002583 1931699 1318476 1711998 315699 1730094

59 Település neve

Cigánd Cikó Cirák Csabacsûd Csabaszabadi Csabdi Csabrendek Csaholc Csajág Csákánydoroszló Csákberény Csákvár Csanádalberti Csanádapáca Csanádpalota Csány Csányoszró Csanytelek Csapod Csaroda Császár Császártöltés Császló Csátalja Csávoly Csécse Csegöld Csehi Csehimindszent Csemõ Csempeszkopács Csenger Csengersima Csengerújfalu Csengõd Csénye Csenyéte Csépa Csepreg Cserépfalu Cserépváralja Cserhátsurány Cserkeszõlõ Csernely Cserszegtomaj Csesztreg Csetény Csévharaszt Csibrák Csikéria Csikóstõttõs

60


Sorszám

KSH szám

304 305 306 307 308 309 310 311 312 313 314 315 316 317 318 319 320 321 322 323 324 325 326 327 328 329 330 331 332 333 334 335 336 337 338 339 340 341 342 343 344 345 346 347 348 349 350 351 352 353 354

1826064 505333 520774 721908 1405971 514289 1118926 312025 1333118 2031149 1902185 709779 804039 426709 1932878 1932814 912450 1424314 2029364 1822390 706734 1326985 1421315 1917172 1133163 1122910 1729230 1331811 1318397 1431352 821865 734342 914678 310533 1724989 504686 732753 1212511 1309973 1517756 207773 607834 624077 1206743 2028778 232373 433190 630535 525690 613383 424031

Település neve

Csipkerek Csobád Csobaj Csókakõ Csokonyavisonta Csokvaomány Csolnok Csólyospálos Csomád Csonkahegyhát Csopak Csór Csorna Csorvás Csõt Csögle Csökmõ Csököly Csömödér Csönge Csõsz Csõvár Csurgó Dabronc Dad Dág Dalmand Dánszentmiklós Dány Darány Darnózseli Daruszentmiklós Darvas Dávod Decs Dédestapolcsány Dég Dejtár Délegyháza Demecser Dencsháza Derekegyház Deszk Diósjenõ Dióskál Diósviszló Doboz Dóc Domaháza Domaszék Dombegyház

Sorszám

KSH szám

355 356 357 358 359 360 361 362 363 364 365 366 367 368 369 370 371 372 373 374 375 376 377 378 379 380 381 382 383 384 385 386 387 388 389 390 391 392 393 394 395 396 397 398 399 400 401 402 403 404 405

422132 1707685 1514508 1304808 1007515 1030261 1224439 1702565 1503647 821917 217419 228608 221698 1208156 1902936 1133835 1325362 321069 312566 307861 821078 209186 311606 1709539 815875 810454 314766 1320534 307612 304109 816708 1017181 1204251 409432 1324518 510728 228918 1012821 1026019 1016610 1002981 1024758 1013648 2033428 1828796 820288 915741 1217659 815237 1205980 216498


Dombiratos Dombóvár Dombrád Domony Domoszló Dormánd Dorogháza Döbrököz Döge Dör Drávafok Drávaszabolcs Drávasztára Drégelypalánk Dudar Dunaalmás Dunabogdány Dunaegyháza Dunafalva Dunapataj Dunaszeg Dunaszekcsõ Dunaszentbenedek Dunaszentgyörgy Dunaszentpál Dunasziget Dunatetétlen Dunavarsány Dunavecse Dusnok Écs Ecséd Ecseg Ecsegfalva Ecser Edelény Egerág Egerbakta Egerbocs Egercsehi Egerfarmos Egerszalók Egerszólát Egervár Egervölgy Egyed Egyek Egyházasdengeleg Egyházasfalu Egyházasgerge Egyházasharaszti

1. szám


Sorszám

KSH szám

406 407 408 409 410 411 412 413 414 415 416 417 418 419 420 421 422 423 424 425 426 427 428 429 430 431 432 433 434 435 436 437 438 439 440 441 442 443 444 445 446 447 448 449 450 451 452 453 454 455 456

1810232 1830429 1910445 227401 1825946 720358 504677 533048 1532328 1225496 622992 1518528 1129638 525326 522503 1313480 1028556 1222655 218704 1221795 1024235 1020118 1510852 311864 1221582 213499 925469 2006178 1106664 1215370 702316 1523250 619974 1724192 1718980 502741 303230 512557 833996 534272 1309122 1012432 1616647 1518971 806956 732203 729939 1020747 622646 833251 508174

Település neve

Egyházashetye Egyházashollós Egyházaskeszõ Egyházaskozár Egyházasrádóc Elõszállás Emõd Encs Encsencs Endrefalva Eperjes Eperjeske Epöl Erdõbénye Erdõhorváti Erdõkertes Erdõkövesd Erdõkürt Erdõsmecske Erdõtarcsa Erdõtelek Erk Érpatak Érsekcsanád Érsekvadkert Erzsébet Esztár Eszteregnye Ete Etes Etyek Fábiánháza Fábiánsebestyén Fácánkert Fadd Fáj Fajsz Fancsal Farád Farkaslyuk Farmos Fedémes Fegyvernek Fehérgyarmat Fehértó Fehérvárcsurgó Felcsút Feldebrõ Felgyõ Felpéc Felsõberecki

Sorszám

KSH szám

457 458 459 460 461 462 463 464 465 466 467 468 469 470 471 472 473 474 475 476 477 478 479 480 481 482 483 484 485 486 487 488 489 490 491 492 493 494 495 496 497 498 499 500 501 502 503 504 505 506 507

1813587 509742 531723 333598 1413985 1715820 532762 1717914 1924369 1306035 1224323 2021476 302954 208819 1823287 531671 523533 1522415 618999 809885 809487 812414 2019187 302149 517932 633020 530483 609210 903258 522123 916993 706114 922150 331468 333622 314058 1717950 517109 511378 1003276 918175 1513727 409511 528307 503744 2012991 1225663 1313295 1319503 1327128 1406451

61 Település neve

Felsõcsatár Felsõdobsza Felsõkelecsény Felsõlajos Felsõmocsolád Felsõnána Felsõnyárád Felsõnyék Felsõörs Felsõpakony Felsõpetény Felsõrajk Felsõszentiván Felsõszentmárton Felsõszölnök Felsõtelekes Felsõvadász Fényeslitke Ferencszállás Fertõd Fertõendréd Fertõrákos Fityeház Foktõ Fony Forráskút Forró Földeák Földes Fulókércs Furta Füle Fülöp Fülöpháza Fülöpjakab Fülöpszállás Fürged Füzér Füzérkomlós Füzesabony Gáborján Gacsály Gádoros Gagybátor Gagyvendégi Galambok Galgaguta Galgagyörk Galgahévíz Galgamácsa Gamás

62


Sorszám

KSH szám

508 509 510 511 512 513 514 515 516 517 518 519 520 521 522 523 524 525 526 527 528 529 530 531 532 533 534 535 536 537 538 539 540 541 542 543 544 545 546 547 548 549 550 551

715750 331848 2012946 510904 326383 1505801 1503629 303577 1505670 523719 1504613 2012089 1513000 1824183 1826152 407393 202857 1705731 1830942 417394 515608 1528893 1916717 521564 513134 1309441 233233 1430571 515936 518643 802060 230438 1414599 1529443 2002097 826860 1430960 2023302 218315 823843 820400 1017534 1013338 1008323

Település neve

Gánt Gara Garabonc Garadna Gátér Gávavencsellõ Géberjén Géderlak Gégény Gelej Gelénes Gelse Gemzse Gencsapáti Gérce Gerendás Geresdlak Gerjen Gersekarát Geszt Gesztely Geszteréd Gic Girincs Golop Gomba Gödre Gölle Gönc Göncruszka Gönyû Görcsöny Görgeteg Gulács Gutorfölde Gyarmat Gyékényes Gyenesdiás Gyód Gyóró Gyömöre Gyöngyöshalász Gyöngyösoroszi Gyöngyöspata

Sorszám

KSH szám

552 553 554 555 556 557 558 559 560 561 562 563 564 565 566 567 568 569 570 571 572 573 574 575 576 577 578 579 580 581 582 583 584 585 586 587 588 589 590 591 592 593 594 595

1019123 1028088 1730289 808721 1725539 505069 1712326 831316 819309 815653 1510126 807481 831787 1809724 815228 1507676 1730359 715918 1533774 2010269 926170 910393 931097 917473 1915361 318759 826790 1309690 1907898 527942 511226 525104 723427 1714164 807649 308350 1408837 505847 1925566 318458 812308 1416726 817905 1832188


Gyöngyössolymos Gyöngyöstarján Gyönk Gyõrasszonyfa Györe Györgytarló Györköny Gyõrság Gyõrsövényház Gyõrszemere Gyõrtelek Gyõrújbarát Gyõrújfalu Gyõrvár Gyõrzámoly Gyulaháza Gyulaj Gyúró Gyüre Hahót Hajdúbagos Hajdúhadház Hajdúsámson Hajdúszovát Hajmáskér Hajós Halászi Halásztelek Halimba Halmaj Hangács Hangony Hantos Harc Harka Harkakötöny Háromfa Harsány Hárskút Harta Hédervár Hedrehely Hegyeshalom Hegyfalu

1. szám


Sorszám

KSH szám

596 597 598 599 600 601 602 603 604 605 606 607 608 609 610 611 612 613 614 615 616 617 618 619 620 621 622 623 624 625 626 627 628 629 630 631 632 633 634 635 636 637 638 639 640 641 642 643 644 645 646

1818032 818403 1203993 506655 516780 304093 929391 530137 312937 1020242 1111891 1923658 1309849 524165 531200 519840 1409928 207126 1014526 1010241 1004084 1313949 206798 511697 525672 227933 804020 233932 1513019 531167 1233242 327845 1419150 229966 521236 1213204 1004145 904118 1816887 230836 906266 1820880 1726055 1216878 433297 1525636 1411192 525399 1427784 1811387 820604

Település neve

Hegyhátszentjakab Hegykõ Héhalom Hejõbába Hejõpapi Helvécia Hencida Hercegkút Hercegszántó Heréd Héreg Herend Hernád Hernádkak Hernádnémeti Hernádvécse Hetes Hetvehely Heves Hevesaranyos Hevesvezekény Hévízgyörk Hidas Hidasnémeti Hidvégardó Himesháza Himod Hobol Hodász Hollóháza Hollókõ Homokmégy Homokszentgyörgy Homorúd Homrogd Hont Hort Hortobágy Horvátzsidány Hosszúhetény Hosszúpályi Hosszúpereszteg Hõgyész Hugyag Hunya Ibrány Igal Igrici Iharosberény Ikervár Ikrény

Sorszám

KSH szám

647 648 649 650 651 652 653 654 655 656 657 658 659 660 661 662 663 664 665 666 667 668 669 670 671 672 673 674 675 676 677 678 679 680 681 682 683 684 685 686 687 688 689 690 691 692 693 694 695 696 697

1509654 308095 508086 1332106 1426301 1229319 1704701 1307807 1010074 1421333 732018 702200 831635 1831680 713462 1727711 505591 1813958 317923 1415927 1517075 1507843 1622859 526657 1517589 1917437 1622929 1630711 1615811 1617978 1623579 1624086 1625186 1311004 1622798 1621111 1613514 308378 1623135 1513143 715972 806646 1208712 1417279 812113 721342 1714100 1702033 1332230 1032179 1829957

63 Település neve

Ilk Imrehegy Ináncs Inárcs Inke Ipolyvece Iregszemcse Isaszeg Istenmezeje Istvándi Iszkaszentgyörgy Isztimér Iván Ivánc Iváncsa Izmény Izsófalva Ják Jakabszállás Jákó Jánd Jánkmajtis Jánoshida Járdánháza Jármi Jásd Jászágó Jászalsószentgyörgy Jászboldogháza Jászdózsa Jászfelsõszentgyörgy Jászivány Jászjákóhalma Jászkarajenõ Jászkisér Jászladány Jászszentandrás Jászszentlászló Jásztelek Jéke Jenõ Jobaháza Jobbágyi Juta Kajárpéc Kajászó Kajdacs Kakasd Kakucs Kál Káld

64


Sorszám

KSH szám

698 699 700 701 702 703 704 705 706 707 708 709 710 711 712 713 714 715 716 717 718 719 720 721 722 723 724 725 726 727 728 729 730 731 732 733 734 735 736 737 738 739 740 741 742 743 744 745 746 747 748

1208642 1531404 1406105 1527225 306442 716683 1804640 1919141 404279 1502671 1405272 1914553 1015307 1433394 1409098 1418227 1718962 1406424 1914270 1905634 828334 1005935 1405263 1218625 1208855 1226897 521218 424794 2018041 530508 1330696 330605 422752 311280 1228389 506691 513374 1104525 2032902 1528431 1514359 327571 512034 318166 1519992 1322345 1812247 1813426 1912478 210542 505458

Település neve

Kálló Kállósemjén Kálmáncsa Kálmánháza Kalocsa Káloz Kám Kamond Kamut Kántorjánosi Kánya Kapolcs Kápolna Kapoly Kaposfõ Kaposmérõ Kaposszekcsõ Kaposszerdahely Káptalanfa Káptalantóti Kapuvár Karácsond Karád Karancsalja Karancskeszi Karancsság Karcsa Kardos Karmacs Karos Kartal Kaskantyú Kaszaper Katymár Kazár Kazincbarcika Kázsmárk Kecskéd Kehidakustány Kék Kékcse Kelebia Kelemér Kéleshalom Kemecse Kemence Kemenesmagasi Kemenesmihályfa Kemenesszentpéter Kémes Kenézlõ

Sorszám

KSH szám

749 750 751 752 753 754 755 756 757 758 759 760 761 762 763 764 765 766 767 768 769 770 771 772 773 774 775 776 777 778 779 780 781 782 783 784 785 786 787 788 789 790 791 792 793 794 795 796 797 798 799

1607418 1809937 1414386 1028079 1110995 1334166 1925654 412618 1231413 529249 1129577 403461 1411174 1619813 403106 208572 1721731 431574 814748 702343 532090 220552 613666 712636 1519424 822886 1424493 1717710 833695 2009812 1404826 522840 528875 1018281 1528477 1930173 915477 1333738 1012502 1305227 1329850 514702 328158 1334157 631024 512399 1625919 1509265 1512672 626666 608253


Kengyel Kenyeri Kercseliget Kerecsend Kerékteleki Kerepes Kerta Kertészsziget Keszeg Kesznyéten Kesztölc Kétegyháza Kéthely Kétpó Kétsoprony Kétújfalu Kéty Kevermes Kimle Kincsesbánya Királd Királyegyháza Királyhegyes Kisapostag Kisar Kisbajcs Kisbárapáti Kisdorog Kisfalud Kisgörbõ Kisgyalán Kisgyõr Kishuta Kisköre Kisléta Kislõd Kismarja Kismaros Kisnána Kisnémedi Kisoroszi Kissikátor Kisszállás Kistarcsa Kistelek Kistokaj Kisújszállás Kisvárda Kisvarsány Kiszombor Klárafalva

1. szám


Sorszám

KSH szám

800 801 802 803 804 805 806 807 808 809 810 811 812 813 814 815 816 817 818 819 820 821 822 823 824 825 826 827 828 829 830 831 832 833 834 835 836 837 838 839 840 841 842 843 844 845 846 847 848 849

1102510 1332771 1722433 1507445 1331361 917455 1930182 902167 226408 516559 1527146 1023995 532498 1813028 410287 811262 925964 806895 824633 1327687 1324679 1523728 528547 206336 1516665 1710463 217899 1014535 1107630 1523612 313806 1813532 1130553 526602 1415510 410764 412900 1332975 931130 908943 1816832 1820109 1418148 406804 1611235 1923454 215538 519576 734209 305856

Település neve

Kocs Kocsér Kocsola Kocsord Kóka Kokad Kolontár Komádi Komló Komlóska Komoró Kompolt Kondó Kondorfa Kondoros Kóny Konyár Kópháza Koroncó Kosd Kóspallag Kótaj Kovácsvágás Kozármisleny Kölcse Kölesd Kölked Kömlõ Kömlõd Kömörõ Kömpöc Körmend Környe Köröm Kõröshegy Körösnagyharsány Köröstarcsa Kõröstetétlen Körösszakál Körösszegapáti Kõszeg Kõszegszerdahely Kötcse Kötegyán Kõtelek Kõvágóörs Kõvágószõlõs Krasznokvajda Kulcs Kunadacs

Sorszám

KSH szám

850 851 852 853 854 855 856 857 858 859 860 861 862 863 864 865 866 867 868 869 870 871 872 873 874 875 876 877 878 879 880 881 882 883 884 885 886 887 888 889 890 891 892 893 894 895 896 897 898 899

416045 306044 307728 1605254 329027 1622567 1623171 331918 331893 1632504 1720507 511819 2019479 1428857 614410 1916142 1428291 520844 1416258 305786 707506 515857 306202 1411040 233330 1521290 1414863 804376 1125487 833668 511660 503531 1724411 2012575 707269 1921962 1917871 905768 2012122 1322682 819239 1530979 217604 816221 222974 1904552 1204871 1918856 1526091 1309140

65 Település neve

Kunágota Kunbaja Kunbaracs Kuncsorba Kunfehértó Kunhegyes Kunmadaras Kunpeszér Kunszállás Kunszentmárton Kurd Kurityán Kustánszeg Kutas Kübekháza Külsõvat Lábod Lácacséke Lad Ladánybene Lajoskomárom Lak Lakitelek Lakócsa Lánycsók Laskod Látrány Lázi Leányvár Lébény Legyesbénye Léh Lengyel Lenti Lepsény Lesenceistvánd Lesencetomaj Létavértes Letenye Letkés Levél Levelek Liget Lipót Lippó Litér Litke Lókút Lónya Lórév

66


Sorszám

KSH szám

900 901 902 903 904 905 906 907 908 909 910 911 912 913 914 915 916 917 918 919 920 921 922 923 924 925 926 927 928 929 930 931 932 933 934 935 936 937 938 939 940 941 942 943 944 945 946 947 948 949

719114 224624 2028167 1905087 421209 1507995 1220190 1202778 1015796 503902 323357 1729337 1310922 206813 1516629 727678 1410427 427906 225177 605962 229753 1425371 1226967 1926374 903683 1706017 1803221 205412 1232407 222600 227863 1304394 519600 1027696 527395 514915 1517826 723490 1418500 1922220 1122637 812283 214483 1304570 1519655 806770 1533224 610515 625733 704659

Település neve

Lovasberény Lovászhetény Lovászi Lovászpatona Lõkösháza Lövõpetri Lucfalva Ludányhalászi Ludas Mád Madaras Madocsa Maglód Mágocs Magy Magyaralmás Magyaratád Magyarbánhegyes Magyarbóly Magyarcsanád Magyaregregy Magyaregres Magyargéc Magyargencs Magyarhomorog Magyarkeszi Magyarlak Magyarmecske Magyarnándor Magyarszék Majs Makád Makkoshotyka Maklár Mályi Mályinka Mándok Mány Marcali Marcaltõ Máriahalom Máriakálnok Máriakéménd Márianosztra Máriapócs Markotabödöge Márokpapi Maroslele Mártély Martonvásár

Sorszám

KSH szám

950 951 952 953 954 955 956 957 958 959 960 961 962 963 964 965 966 967 968 969 970 971 972 973 974 975 976 977 978 979 980 981 982 983 984 985 986 987 988 989 990 991 992 993 994 995 996 997 998 999

1518874 1019965 1014872 1220075 1219372 1224332 1029045 1204330 1233525 1230100 215051 233756 213444 827359 420765 430128 1730562 1825760 521768 423931 1529799 316018 1303692 525618 1507463 1423630 1630234 1416106 513833 1430854 717552 404206 411873 511323 705689 430322 519433 1532656 1923560 518379 511749 812812 931033 918847 1025089 706576 729036 1031662 503443 2027526


Mátészalka Mátraballa Mátraderecske Mátramindszent Mátranovák Mátraszele Mátraszentimre Mátraszõlõs Mátraterenye Mátraverebély Matty Máza Mecseknádasd Mecsér Medgyesbodzás Medgyesegyháza Medina Meggyeskovácsi Megyaszó Méhkerék Méhtelek Mélykút Mende Méra Mérk Mernye Mesterszállás Mesztegnyõ Mezõcsát Mezõcsokonya Mezõfalva Mezõgyán Mezõhegyes Mezõkeresztes Mezõkomárom Mezõkovácsháza Mezõkövesd Mezõladány Mezõlak Mezõnagymihály Mezõnyárád Mezõörs Mezõpeterd Mezõsas Mezõszemere Mezõszentgyörgy Mezõszilas Mezõtárkány Mezõzombor Miháld

1. szám


Sorszám

KSH szám

1000 1001 1002 1003 1004 1005 1006 1007 1008 1009 1010 1011 1012 1013 1014 1015 1016 1017 1018 1019 1020 1021 1022 1023 1024 1025 1026 1027 1028 1029 1030 1031 1032 1033 1034 1035 1036 1037 1038 1039 1040 1041 1042 1043 1044 1045 1046 1047 1048 1049

2002130 1213222 1904668 821980 1420905 1324466 924217 1031282 524253 1830599 1531750 621555 216285 330632 530456 1126930 1128255 1227915 507825 1924040 925894 1720701 802556 1431343 833677 229540 1707029 521546 2025210 2033987 411989 1519211 1806716 713903 928103 1415909 1923551 1927979 1504710 1417941 426028 325955 529188 1216391 1429063 1421449 1314775 802495 1522743 1521485

Település neve

Mihályfa Mihálygerge Mihályháza Mihályi Mike Mikebuda Mikepércs Mikófalva Mikóháza Mikosszéplak Milota Mindszent Mindszentgodisa Miske Miskolc m.j. Mocsa Mogyorósbánya Mohora Monok Monostorapáti Monostorpályi Mórágy Mórichida Mosdós Mosonszentmiklós Mozsgó Mucsi Múcsony Murakeresztúr Muraszemenye Murony Nábrád Nádasd Nádasdladány Nádudvar Nágocs Nagyacsád Nagyalásony Nagyar Nagyatád Nagybánhegyes Nagybaracska Nagybarca Nagybárkány Nagyberény Nagyberki Nagybörzsöny Nagycenk Nagycserkesz Nagydobos

Sorszám

KSH szám

1050 1051 1052 1053 1054 1055 1056 1057 1058 1059 1060 1061 1062 1063 1064 1065 1066 1067 1068 1069 1070 1071 1072 1073 1074 1075 1076 1077 1078 1079 1080 1081 1082 1083 1084 1085 1086 1087 1088 1089 1090 1091 1092 1093 1094 1095 1096 1097 1098 1099

233899 1718388 1506488 620914 1923180 1026879 1527155 202653 1621689 404242 2020589 707001 1313435 908907 1727182 1432805 1024943 1615574 2022178 1221102 732364 832939 617233 1714030 214650 1223986 219877 227164 1921403 906309 2014979 1031486 1606318 533181 1127076 1826143 1425520 1706761 1527988 408244 833543 1713709 1027605 1323409 1010418 1533783 1919196 723588 726134 1028282

67 Település neve

Nagydobsza Nagydorog Nagyecsed Nagyér Nagyesztergár Nagyfüged Nagyhalász Nagyharsány Nagyiván Nagykamarás Nagykapornak Nagykarácsony Nagykáta Nagykereki Nagykónyi Nagykorpád Nagykökényes Nagykörû Nagykutas Nagylóc Nagylók Nagylózs Nagymágocs Nagymányok Nagynyárád Nagyoroszi Nagypall Nagypeterd Nagypirit Nagyrábé Nagyrécse Nagyréde Nagyrév Nagyrozvágy Nagysáp Nagysimonyi Nagyszakácsi Nagyszékely Nagyszekeres Nagyszénás Nagyszentjános Nagyszokoly Nagytálya Nagytarcsa Nagyút Nagyvarsány Nagyvázsony Nagyveleg Nagyvenyim Nagyvisnyó

68


Sorszám

KSH szám

1100 1101 1102 1103 1104 1105 1106 1107 1108 1109 1110 1111 1112 1113 1114 1115 1116 1117 1118 1119 1120 1121 1122 1123 1124 1125 1126 1127 1128 1129 1130 1131 1132 1133 1134 1135 1136 1137 1138 1139 1140 1141 1142 1143 1144 1145 1146 1147 1148 1149

1702796 1508420 1120163 528033 2006169 1823320 1407913 1905652 1902787 332540 1921759 1417561 1715006 1133826 1209797 1410959 1204358 1232300 1229832 1212131 1208387 1219497 1227340 1914757 1018810 2003355 1029276 527191 1229425 819752 1929009 1323038 323056 1320066 932294 914003 1924004 906187 1514845 1515802 1531158 1528802 1507904 1525973 1509238 1514696 1531477 1518290 1532452 1525928

Település neve

Nak Napkor Naszály Nekézseny Nemesapáti Nemescsó Nemesdéd Nemesgörzsöny Nemesgulács Nemesnádudvar Nemesszalók Nemesvid Németkér Neszmély Nézsa Nikla Nógrád Nógrádkövesd Nógrádmarcal Nógrádmegyer Nógrádsáp Nógrádsipek Nógrádszakál Noszlop Noszvaj Nova Novaj Novajidrány Nõtincs Nyalka Nyárád Nyáregyháza Nyárlõrinc Nyársapát Nyírábrány Nyíracsád Nyirád Nyíradony Nyírbátor Nyírbéltek Nyírbogát Nyírbogdány Nyírcsaholy Nyírcsászári Nyírgyulaj Nyíribrony Nyírjákó Nyírkarász Nyírkáta Nyírkércs

Sorszám

KSH szám

1150 1151 1152 1153 1154 1155 1156 1157 1158 1159 1160 1161 1162 1163 1164 1165 1166 1167 1168 1169 1170 1171 1172 1173 1174 1175 1176 1177 1178 1179 1180 1181 1182 1183 1184 1185 1186 1187 1188 1189 1190 1191 1192 1193 1194 1195 1196 1197 1198 1199

1511095 1511271 1512274 932382 1523269 1526365 1510807 1533145 1503878 1528060 1513550 1509256 1512098 1516522 504215 812955 1304075 1522284 2027775 419257 1819743 1926514 531778 221704 522558 522628 1527924 612797 316276 211730 316939 534069 815121 1832629 1027216 1807667 1419770 514492 1705661 1708961 1628006 1531769 1526550 1509025 1308545 308679 1407056 1203249 1810630 1629382


Nyírlövõ Nyírlugos Nyírmada Nyírmártonfalva Nyírmeggyes Nyírmihálydi Nyírparasznya Nyírpazony Nyírpilis Nyírtass Nyírtelek Nyírtét Nyírtura Nyírvasvári Nyomár Nyúl Ócsa Ófehértó Óhíd Okány Olaszfa Olaszfalu Olaszliszka Old Onga Ónod Ópályi Ópusztaszer Ordas Orfû Orgovány Ormosbánya Osli Ostffyasszonyfa Ostoros Oszkó Osztopán Ózd Ozora Õcsény Öcsöd Ököritófülpös Ömböly Õr Õrbottyán Öregcsertõ Öreglak Õrhalom Õriszentpéter Örményes

1. szám


Sorszám

KSH szám

1200 1201 1202 1203 1204 1205 1206 1207 1208 1209 1210 1211 1212 1213 1214 1215 1216 1217 1218 1219 1220 1221 1222 1223 1224 1225 1226 1227 1228 1229 1230 1231 1232 1233 1234 1235 1236 1237 1238 1239 1240 1241 1242 1243 1244 1245 1246 1247 1248 1249

427438 1924068 1925450 802635 631079 1432115 515893 2031741 318670 2029160 2024271 725751 1709371 512362 819637 1434041 302705 210135 1205883 1322248 1823108 824305 1527748 1911855 1931255 1907348 1532577 1007436 526745 1531972 1207409 1207199 728848 1512186 1523685 721786 812715 1814988 1922451 216115 1019567 1318689 1517084 1532692 815529 524420 823773 719354 533419 1304181

Település neve

Örménykút Õsi Öskü Öttevény Öttömös Ötvöskónyi Pácin Pacsa Páhi Páka Pakod Pákozd Pálfa Pálháza Páli Pálmajor Pálmonostora Palotabozsok Palotás Pánd Pankasz Pannonhalma Pap Pápakovácsi Pápateszér Papkeszi Papos Parád Parasznya Paszab Pásztó Patak Pátka Pátroha Pátyod Pázmánd Pázmándfalu Pecöl Pécsely Pellérd Pély Penc Penészlek Penyige Pér Pere Pereszteg Perkáta Perkupa Perõcsény

Sorszám

KSH szám

1250 1251 1252 1253 1254 1255 1256 1257 1258 1259 1260 1261 1262 1263 1264 1265 1266 1267 1268 1269 1270 1271 1272 1273 1274 1275 1276 1277 1278 1279 1280 1281 1282 1283 1284 1285 1286 1287 1288 1289 1290 1291 1292 1293 1294 1295 1296 1297 1298 1299

1321847 1012070 1517224 1033686 315431 1211590 1309821 1307144 1121874 1334148 1114669 1305290 1311396 1318731 1308457 1719585 1503391 315398 606284 911837 1511244 217242 1427553 2021050 1517215 1022196 2009867 1733570 521272 1513860 405397 1719938 1419026 2006530 606354 1615246 419594 729018 2026639 628592 1323083 527410 812964 1321388 910162 1807278 1304303 804792 833701 1826736

69 Település neve

Péteri Pétervására Petneháza Petõfibánya Petõfiszállás Piliny Pilis Piliscsaba Piliscsév Pilisjászfalu Pilismarót Pilisszántó Pilisszentiván Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pincehely Piricse Pirtó Pitvaros Pocsaj Pócspetri Pogány Pogányszentpéter Pókaszepetk Porcsalma Poroszló Pölöske Pörböly Prügy Pusztadobos Pusztaföldvár Pusztahencse Pusztakovácsi Pusztamagyaród Pusztamérges Pusztamonostor Pusztaottlaka Pusztaszabolcs Pusztaszentlászló Pusztaszer Pusztavacs Putnok Püski Püspökhatvan Püspökladány Püspökmolnári Püspökszilágy Rábacsanak Rábacsécsény Rábagyarmat

70


Sorszám

KSH szám

1300 1301 1302 1303 1304 1305 1306 1307 1308 1309 1310 1311 1312 1313 1314 1315 1316 1317 1318 1319 1320 1321 1322 1323 1324 1325 1326 1327 1328 1329 1330 1331 1332 1333 1334 1335 1336 1337 1338 1339 1340 1341 1342 1343 1344 1345 1346 1347 1348 1349

1803197 814793 825335 1826073 824721 815273 833710 815422 709900 702015 1302370 521193 506053 826587 529717 516133 1614207 1612423 1531857 531909 512469 1823861 821801 1009609 1130012 2031592 1715459 326310 531884 814438 807746 833969 1521573 1223825 1905625 509317 2023898 519220 1228884 1405078 1426754 1524581 817507 1212195 204516 1517428 1027650 811068 613161 523029

Település neve

Rábahídvég Rábakecöl Rábapatona Rábapaty Rábapordány Rábaszentandrás Rábaszentmihály Rábatamási Rácalmás Ráckeresztúr Rád Radostyán Ragály Rajka Rakaca Rakacaszend Rákóczifalva Rákócziújfalu Ramocsaháza Rásonysápberencs Rátka Rátót Ravazd Recsk Réde Rédics Regöly Rém Répáshuta Répceszemere Répcevis Rétalap Rétközberencs Rétság Révfülöp Révleányvár Rezi Ricse Rimóc Rinyabesenyõ Rinyaszentkirály Rohod Románd Romhány Rózsafa Rozsály Rózsaszentmárton Röjtökmuzsaj Röszke Rudabánya

Sorszám

KSH szám

1350 1351 1352 1353 1354 1355 1356 1357 1358 1359 1360 1361 1362 1363 1364 1365 1366 1367 1368 1369 1370 1371 1372 1373 1374 1375 1376 1377 1378 1379 1380 1381 1382 1383 1384 1385 1386 1387 1388 1389 1390 1391 1392 1393 1394 1395 1396 1397 1398 1399

534120 1810597 603966 1212520 1414942 527331 503081 514313 526949 527173 522479 511332 516638 523782 530340 520738 527757 2027720 504729 631705 926116 925007 723694 702723 2008101 1126903 425168 731802 725344 2014906 725140 527474 1704747 923940 731538 1720817 711776 1007180 232160 502875 505120 233482 1402051 1427368 228741 525380 523755 1504491 720206 532531


Rudolftelep Rum Ruzsa Ságújfalu Ságvár Sajóecseg Sajóhídvég Sajókaza Sajókeresztúr Sajólád Sajólászlófalva Sajónémeti Sajópetri Sajópüspöki Sajószöged Sajóvámos Sajóvelezd Salomvár Sály Sándorfalva Sáp Sáránd Sárbogárd Sáregres Sárhida Sárisáp Sarkadkeresztúr Sárkeresztes Sárkeresztúr Sármellék Sárosd Sárospatak Sárpilis Sárrétudvari Sárszentágota Sárszentlõrinc Sárszentmihály Sarud Sásd Sáta Sátoraljaújhely Sátorhely Sávoly Segesd Sellye Selyeb Semjén Sényõ Seregélyes Serényfalva

1. szám


Sorszám

KSH szám

1400 1401 1402 1403 1404 1405 1406 1407 1408 1409 1410 1411 1412 1413 1414 1415 1416 1417 1418 1419 1420 1421 1422 1423 1424 1425 1426 1427 1428 1429 1430 1431 1432 1433 1434 1435 1436 1437 1438 1439 1440 1441 1442 1443 1444 1445 1446 1447 1448 1449

205519 1826763 1725645 1008527 1830748 812627 318218 223472 1925779 1926569 223807 1418078 1420330 229142 1428963 1412876 1415626 1428723 1403416 1418546 1404853 1421856 1419442 221281 733321 1807171 2006567 1829692 1214881 1306840 513268 1822983 2019080 1824800 714951 202547 1131990 2002404 321245 1321713 1925593 2021397 1108688 728705 718740 431325 215079 1428574 1519169 1522053

Település neve

Siklós Simaság Sióagárd Sirok Sitke Sokorópátka Soltszentimre Somberek Somlószõlõs Somlóvásárhely Somogyapáti Somogyfajsz Somogygeszti Somogyhárságy Somogyjád Somogymeggyes Somogysámson Somogysárd Somogyszil Somogyszob Somogyudvarhely Somogyvámos Somogyvár Somogyviszló Soponya Sorkifalud Sormás Sorokpolány Sóshartyán Sóskút Sóstófalva Sótony Söjtör Söpte Sukoró Sumony Súr Surd Sükösd Sülysáp Sümeg Sümegcsehi Süttõ Szabadbattyán Szabadhídvég Szabadkígyós Szabadszentkirály Szabás Szabolcs Szabolcsbáka

Sorszám

KSH szám

1450 1451 1452 1453 1454 1455 1456 1457 1458 1459 1460 1461 1462 1463 1464 1465 1466 1467 1468 1469 1470 1471 1472 1473 1474 1475 1476 1477 1478 1479 1480 1481 1482 1483 1484 1485 1486 1487 1488 1489 1490 1491 1492 1493 1494 1495 1496 1497 1498 1499

1503586 1605874 503805 1704464 1710083 319530 1504774 811369 1133516 222257 531015 209007 319947 516753 1516300 1510436 1513046 1530085 1213754 808536 1916489 719549 815714 1133491 1605777 233765 1531237 1215325 612007 203018 1206628 1233011 205607 1716814 533817 531510 632489 1531088 216771 612265 1833172 1620428 509830 1204507 508077 527456 1415103 1411509 1425706 232009

71 Település neve

Szabolcsveresmart Szajol Szakáld Szakály Szakcs Szakmár Szakoly Szakony Szákszend Szalánta Szalaszend Szalatnak Szalkszentmárton Szalonna Szamoskér Szamossályi Szamosszeg Szamostatárfalva Szanda Szany Szápár Szár Szárföld Szárliget Szászberek Szászvár Szatmárcseke Szátok Szatymaz Szebény Szécsény Szécsényfelfalu Szederkény Szedres Szegi Szegilong Szegvár Székely Székelyszabar Székkutas Szeleste Szelevény Szemere Szendehely Szendrõ Szendrõlád Szenna Szenta Szentbalázs Szentdénes

72


Sorszám

KSH szám

1500 1501 1502 1503 1504 1505 1506 1507 1508 1509 1510 1511 1512 1513 1514 1515 1516 1517 1518 1519 1520 1521 1522 1523 1524 1525 1526 1527 1528 1529 1530 1531 1532 1533 1534 1535 1536 1537 1538 1539 1540 1541 1542 1543 1544 1545 1546 1547 1548

1013231 1315440 1907922 1412973 2018652 522169 1916267 216355 215866 1307542 1328653 1821254 919099 2011165 2007700 328820 530739 933437 1326259 1307870 1313277 1326213 1315185 1322114 1924891 1011013 819266 803364 1005643 520871 1221634 509496 1324916 1306947 1122619 518892 1121421 1312690 1328866 1411101 1228194 511110 524606 1410986 1219044 1009982 1218786 1408590 714465

Település neve

Szentdomonkos Szentendre Szentgál Szentgáloskér Szentgyörgyvölgy Szentistván Szentkirályszabadja Szentlászló Szentlõrinc Szentlõrinckáta Szentmártonkáta Szentpéterfa Szentpéterszeg Szentpéterúr Szepetnek Szeremle Szerencs Szerep Szigetbecse Szigetcsép Szigethalom Szigetmonostor Szigetszentmárton Szigetújfalu Szigliget Szihalom Szil Szilsárkány Szilvásvárad Szin Szirák Szirmabesenyõ Szob Szokolya Szomód Szomolya Szomor Szõd Szõdliget Szõlõsgyörök Szuha Szuhakálló Szuhogy Szulok Szurdokpüspöki Szûcsi Szügy Tab Tabajd

Sorszám

KSH szám

1549 1550 1551 1552 1553 1554 1555 1556 1557 1558 1559 1560 1561 1562 1563 1564 1565 1566 1567 1568 1569 1570 1571 1572 1573 1574 1575 1576 1577 1578 1579 1580 1581 1582 1583 1584 1585 1586 1587 1588 1589 1590 1591 1592 1593 1594 1595 1596 1597

325432 1308332 729267 1331963 1913125 503708 518245 528787 503133 512210 814261 1315015 1317303 1309405 1331796 1314146 1314571 1302769 1832045 1424615 821971 1232896 1416735 521740 508165 514784 1130225 433075 1118935 833914 1120987 1032966 1013240 1023348 1014128 1016160 1017163 1304154 1504312 320525 1404932 1108758 314544 1327386 324998 923214 1829568 412681 513763


Tabdi Táborfalva Tác Tahitótfalu Takácsi Taktabáj Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Tállya Táp Tápióbicske Tápiógyörgye Tápióság Tápiószecsõ Tápiószele Tápiószentmárton Tápiószõlõs Táplánszentkereszt Tapsony Tápszentmiklós Tar Tarany Tarcal Tard Tardona Tardos Tarhos Tarján Tarjánpuszta Tárkány Tarnabod Tarnalelesz Tarnaméra Tarnaörs Tarnaszentmiklós Tarnazsadány Tárnok Tarpa Tass Taszár Tát Tataháza Tatárszentgyörgy Tázlár Téglás Telekes Telekgerendás Telkibánya

1. szám


Sorszám

KSH szám

1598 1599 1600 1601 1602 1603 1604 1605 1606 1607 1608 1609 1610 1611 1612 1613 1614 1615 1616 1617 1618 1619 1620 1621 1622 1623 1624 1625 1626 1627 1628 1629 1630 1631 1632 1633 1634 1635 1636 1637 1638 1639 1640 1641 1642 1643 1644 1645 1646 1647

1706901 1432416 1014076 811457 931042 1533358 1204844 1224174 1920570 2008828 919691 1731459 530447 1508952 1524475 1307108 1509423 324545 502291 1517817 1503850 1520172 1610773 1622770 915644 529133 1506433 1616230 1512593 503717 1509113 1613815 1629726 1630304 930845 1628699 1629346 1508554 513976 1504446 513888 1508794 1630386 519381 1523524 528398 1511907 1527252 1007083 1615787

Település neve

Tengelic Tengõd Tenk Tényõ Tépe Terem Terény Tereske Tés Teskánd Tetétlen Tevel Tibolddaróc Tiborszállás Timár Tinnye Tiszaadony Tiszaalpár Tiszabábolna Tiszabecs Tiszabercel Tiszabezdéd Tiszabõ Tiszabura Tiszacsege Tiszacsermely Tiszadada Tiszaderzs Tiszadob Tiszadorogma Tiszaeszlár Tiszaföldvár Tiszafüred Tiszagyenda Tiszagyulaháza Tiszaigar Tiszajenõ Tiszakanyár Tiszakarád Tiszakerecseny Tiszakeszi Tiszakóród Tiszakürt Tiszaladány Tiszalök Tiszalúc Tiszamogyorós Tiszanagyfalu Tiszanána Tiszaörs

Sorszám

KSH szám

1648 1649 1650 1651 1652 1653 1654 1655 1656 1657 1658 1659 1660 1661 1662 1663 1664 1665 1666 1667 1668 1669 1670 1671 1672 1673 1674 1675 1676 1677 1678 1679 1680 1681 1682 1683 1684 1685 1686 1687 1688 1689 1690 1691 1692 1693 1694 1695 1696 1697

508633 1603373 1510205 1620181 1621494 1617695 1513541 1622789 1527544 616966 1607852 530377 1514447 1609627 314094 1631866 1507597 1527261 1321467 518306 1114155 1134023 528051 1206381 1725274 1711031 1609557 328486 721005 518801 2032638 1516957 1829878 1607490 416434 2016382 2025113 1902714 816674 625900 1420093 1627313 1322008 1513213 1513602 1508998 1509919 2012609 1904631 1531398

73 Település neve

Tiszapalkonya Tiszapüspöki Tiszarád Tiszaroff Tiszasas Tiszasüly Tiszaszalka Tiszaszentimre Tiszaszentmárton Tiszasziget Tiszaszõlõs Tiszatarján Tiszatelek Tiszatenyõ Tiszaug Tiszavárkony Tiszavasvári Tisztaberek Tóalmás Tokaj Tokod Tokodaltáró Tolcsva Tolmács Tolna Tolnanémedi Tomajmonostora Tompa Tordas Tornanádaska Tornyiszentmiklós Tornyospálca Torony Tószeg Tótkomlós Tótszentmárton Tótszerdahely Tótvázsony Töltéstava Tömörkény Törökkoppány Törökszentmiklós Törtel Tunyogmatolcs Túristvándi Túrricse Tuzsér Türje Tüskevár Tyukod

74


Sorszám

KSH szám

1698 1699 1700 1701 1702 1703 1704 1705 1706 1707 1708 1709 1710 1711 1712 1713 1714 1715 1716 1717 1718 1719 1720 1721 1722 1723 1724 1725 1726 1727 1728 1729 1730 1731 1732 1733 1734 1735 1736 1737 1738 1739 1740 1741 1742 1743 1744 1745 1746 1747

1721360 1924767 512487 1533659 1526611 923393 1510117 819673 402352 1319682 920419 206062 831839 1615291 614924 932568 1317808 333604 911925 2032197 1923010 820792 1127632 1528981 1821537 717622 1328644 1920853 316294 621412 1305917 1330331 1319886 1317668 1309104 802237 1518591 530003 228538 702459 705829 1317598 1506938 1527322 1014580 1310737 1508934 908989 515149 812405

Település neve

Udvari Ugod Újcsanálos Újdombrád Újfehértó Újiráz Újkenéz Újkér Újkígyós Újlengyel Újléta Újpetre Újrónafõ Újszász Újszentiván Újszentmargita Újszilvás Újtelek Újtikos Újudvar Ukk Und Úny Ura Uraiújfalu Úrhida Úri Úrkút Uszód Üllés Vácduka Vácegres Váchartyán Vácrátót Vácszentlászló Vág Vaja Vajdácska Vajszló Vajta Vál Valkó Vállaj Vámosatya Vámosgyörk Vámosmikola Vámosoroszi Vámospércs Vámosújfalu Vámosszabadi

Sorszám

KSH szám

1748 1749 1750 1751 1752 1753 1754 1755 1756 1757 1758 1759 1760 1761 1762 1763 1764 1765 1766 1767 1768 1769 1770 1771 1772 1773 1774 1775 1776 1777 1778 1779 1780 1781 1782 1783 1784 1785 1786 1787 1788 1789 1790 1791 1792 1793 1794 1795 1796 1797

916762 1230915 1921777 1027012 818412 521810 1709414 1117251 1907065 1229498 2014182 1322585 1802884 224952 202264 328343 1527100 1825982 1829373 1804695 1926648 1802246 431228 725016 220279 1826426 703498 1333729 1024147 1322488 219725 702750 713897 1132586 1115282 1129629 1408183 804589 1621157 511581 1915705 505096 1807940 1003513 825797 1429780 1210320 521087 205892 2012919


Váncsod Vanyarc Vanyola Váraszó Várbalog Varbó Várdomb Várgesztes Városlõd Varsány Várvölgy Vasad Vasalja Vásárosbéc Vásárosdombó Vaskút Vasmegyer Vassurány Vasszécseny Vasvár Vaszar Vát Végegyháza Velence Véménd Vép Vereb Verõce Verpelét Verseg Versend Vértesacsa Vértesboglár Vérteskethely Vértessomló Vértestolna Vése Veszkény Vezseny Vilmány Vilonya Viss Viszák Visznek Vitnyéd Vízvár Vizslás Vizsoly Vokány Vonyarcvashegy

1. szám


Sorszám

KSH szám

1798 1799 1800 1801 1802 1803 1804 1805 1806 1807 1808 1809 1810 1811 1812 1813 1814 1815 1816 1817 1818 1819 1820 1821 1822 1823 1824 1825 1826 1827 1828 1829 1830 1831 1832 1833 1834 1835 1836 1837

816319 1803142 503063 1614836 1021722 1516203 1414623 1434403 605546 2017400 2007579 2024280 2004002 1912654 2010348 2030313 2022947 2033288 2018564 2032522 2002608 2007232 2018449 225122 2029683 2013736 1406008 730243 1920826 1314960 531608 215848 519275 1721625 406257 904817 1325034 1322035 617765 519105

Település neve

Völcsej Vönöck Zádorfalva Zagyvarékas Zagyvaszántó Záhony Zákány Zákányfalu Zákányszék Zalaapáti Zalabaksa Zalabér Zalacsány Zalahaláp Zalakomár Zalalövõ Zalaszabar Zalaszántó Zalaszentbalázs Zalaszentgrót Zalaszentiván Zalaszentlászló Zalaszentmihály Zaláta Zalatárnok Zalavár Zamárdi Zámoly Zánka Zebegény Zemplénagárd Zengõvárkony Ziliz Zomba Zsadány Zsáka Zsámbék Zsámbok Zsombó Zubogy

5. számú melléklet a 115/2005. (XII. 15.) FVM rendelethez Sorszám

KSH szám

1 2 3

717376 811882 1327872

Település neve

Aba Abda Abony

Sorszám

KSH szám

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60

1906673 1331653 310719 1905838 1433853 1407117 1921175 1433862 1424907 1728909 1708864 409760 1202389 1107311 1332027 1311341 632285 1306822 1008660 905573 424819 1932276 1329647 1731501 914614 432957 815033 702802 723603 1330988 1016328 502848 815343 1414632 1332610 412256 710296 1323649 916568 1325627 1329735 1811943 813198 1909520 912803 221528 504604 1927818 1303300 321999 309469 1811679 829221 1622202 1622105 902307 1426453

75 Település neve

Ajka Albertirsa Bácsalmás Balatonalmádi Balatonboglár Balatonföldvár Balatonfüred Balatonlelle Balatonszárszó Bátaapáti Bátaszék Békés Bercel Bokod Bugyi Cegléd Csengele Csobánka Demjén Derecske Dévaványa Devecser Dömsöd Dunaföldvár Ebes Elek Enese Enying Ercsi Érd Felsõtárkány Felsõzsolca Fertõszentmiklós Fonyód Fót Füzesgyarmat Gárdony Göd Görbeháza Gyál Gyömrõ Gyöngyösfalu Gyõrladamér Gyulakeszi Hajdúdorog Harkány Hejõkeresztúr Homokbödöge Iklad Izsák Jánoshalma Jánosháza Jánossomorja Jászapáti Jászárokszállás Kaba Kadarkút

76

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ Sorszám

KSH szám

61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117

721926 1221041 319789 1617145 322530 1310816 728990 411615 328130 831626 317677 1330809 1426675 1817288 1310755 607357 1317783 2021014 1310551 604349 1421652 1309991 1319716 1331732 512885 1115352 1528440 218555 1416823 1305281 1304057 210825 1328185 1329601 1314340 923117 717525 1306372 1317260 1514739 503504 516054 1720783 329115 319983 325061 208475 614456 321120 1330720 1724563 1120127 819035 1930465 1329823 1309593 1306293

Település neve

Kápolnásnyék Karancslapujtõ Kecel Kenderes Kerekegyháza Kiskunlacháza Kisláng Körösladány Kunszentmiklós Kunsziget Lajosmizse Leányfalu Lengyeltóti Magyarszecsõd Majosháza Makó Mogyoród Molnári Monor Mórahalom Nagybajom Nagykovácsi Nagykõrös Nagymaros Nyékládháza Nyergesújfalu Nyírgelse Olasz Ordacsehi Örkény Pécel Pécsvárad Perbál Pilisborosjenõ Pilisvörösvár Polgár Polgárdi Pomáz Ráckeve Rakamaz Sajóbábony Sajószentpéter Simontornya Solt Soltvadkert Szabadszállás Szajk Szentes Szentkirály Taksony Tamási Tata Tét Tihany Tököl Tura Újhartyán

Sorszám

KSH szám

118 119 120 121 122 123 124 125 126 127

1311934 507223 1911439 530076 1131264 822691 429531 228024 1926499 804622


Üröm Vadna Várpalota Vatta Vértesszõlõs Veszprémvarsány Vésztõ Villány Zirc Zsira


KSH szám

Település neve

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41

1323199 303522 1903072 1903559 902918 415200 710481 233154 1706497 505306 1323463 1312052 513596 605111 1309247 915130 1324013 1318616 827739 333589 2008068 1918193 433455 1005236 405032 903045 922406 905175 608314 1420473 1604923 326684 2018421 1117330 309344 320297 332434 324396 1030401 1920437 419628

Alsónémedi Baja Balatoncsicsó Balatonvilágos Balmazújváros Békéscsaba m.j. Bicske Bóly Bonyhád Bõcs Budakalász Budakeszi Bükkábrány Csongrád Dabas Debrecen m.j. Diósd Dunakeszi Dunakiliti Érsekhalma Gellénháza Gógánfa Gyomaendrõd Gyöngyös Gyula Hajdúböszörmény Hajdúnánás Hajdúszoboszló Hódmezõvásárhely m.j. Kaposvár m.j. Karcag Kecskemét m.j. Keszthely Kisbér Kiskõrös Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunmajsa Lõrinci Magyarpolány Mezõberény

1. szám


Sorszám

KSH szám

42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68

1604260 223959 804783 502158 1517206 423065 1130766 1931945 1225788 428565 808518 1321458 311794 423870 633367 421883 1722761 1328954 226578 521351 1627854 1929434 1118157 330623 1628228 1312894 1518324

Település neve

Mezõtúr Mohács Mosonmagyaróvár Muhi Nyíregyháza m.j. Orosháza Oroszlány Pápa Salgótarján m.j. Sarkad Sopron m.j. Szada Szank Szarvas Szeged m.j. Szeghalom Szekszárd m.j. Szigetszentmiklós Szigetvár Szikszó Szolnok m.j. Tapolca Tatabánya m.j. Tiszakécske Túrkeve Üllõ Vásárosnamény


KSH szám

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

634245 1132346 1310108 1123852 1119363 1502325 1902219 1528246 231927 534290 1308891 1303407 1323278 113578 1802431 2006132 425502 1322804 1009201 1110490 1309584 703115 1020491 1125131 831440

Település neve

Algyõ Almásfüzitõ Áporka Ászár Bábolna Baktalórántháza Balatonfûzfõ Beregdaróc Beremend Berente Biatorbágy Budajenõ Budaörs Budapest Bük Csapi Csárdaszállás Csömör Detk Dorog Dunaharaszti Dunaújváros m.j. Eger m.j. Esztergom Fertõszéplak

Sorszám

KSH szám

26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84

1332559 1106521 825584 1011411 1022309 1333552 2003814 1618209 1623339 412177 1105449 1115255 831194 1016540 1602626 716948 1626286 718485 828149 909478 1122372 1524785 2030933 505245 1902194 1704862 1315024 219415 1934254 822831 717774 1315583 1830881 1821306 1417631 1307384 829090 825724 713259 1317312 714827 1831583 1803009 1534388 1308280 528352 2005342 1306859 1324934 310667 1326815 1318342 1911767 1328413 1031246 2032054 2011785 734263 315158

77 Település neve

Gödöllõ Gyermely Gyõr m.j. Halmajugra Hatvan Herceghalom Hévíz Jászberény Jászfényszaru Kardoskút Komárom Lábatlan Lövõ Markaz Martfû Mátyásdomb Mezõhék Mór Mosonszolnok Nagyhegyes Nagyigmánd Nagykálló Nagykanizsa m.j. Nemesbikk Nemesvámos Paks Páty Pécs m.j. Pétfürdõ Petõháza Pusztavám Pusztazámor Répcelak Sárvár Siófok Solymár Sopronhorpács Sopronkövesd Szabadegyháza Százhalombatta Székesfehérvár m.j. Szentgotthárd Szombathely m.j. Szorgalmatos Telki Tiszaújváros Tófej Törökbálint Vác Városföld Vecsés Veresegyház Veszprém m.j. Visegrád Visonta Zalaegerszeg m.j. Zalakaros Zichyújfalu Zsana

78


A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 116/2005. (XII. 19.) FVM rendelete a növényvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 165/2004. (XI. 22.) FVM rendelet módosításáról A növényvédelemrõl szóló 2000. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 65. §-ának (6) bekezdésében, valamint az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – az egészségügyi miniszterrel, a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel, valamint a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el:

1. szám

tárgyév február 28. napjáig, külön felszólítás nélkül köteles megfizetni a Központi Szolgálat elõirányzat-felhasználási számlájára. A Központi Szolgálat a befizetésrõl az engedélyes részére számlát állít ki. (2) Az éves engedély fenntartási díj felét köteles az (1) bekezdés szerint megfizetni az engedélyes, ha az engedély érvényességi ideje a tárgyév július 1. napjáig lejár és meghosszabbítására nem kerül sor. (3) Ha az engedélyes a tárgyév július 1-jét megelõzõ hatállyal kéri az engedély visszavonását, külön kérelmére a Központi Szolgálat az (1) bekezdés szerint befizetett éves engedély fenntartási díj felét részére visszatéríti.”

1. §

4. §

A növényvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 165/2004. (XI. 22.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: [E rendelet hatálya a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat (a továbbiakban: Központi Szolgálat), illetve a megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok (a továbbiakban: Szolgálat), továbbá a c) pont esetében a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezõgazdasági Gépesítési Intézete (a továbbiakban: Intézet) által a jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságok, valamint a természetes személyek (a továbbiakban együtt: ügyfél) részére kérelemre végzett,] „e) továbbá a vágott virág, lombdísz, virághagyma, sarjhagyma és gumó (a továbbiakban: dísznövény) minõség-ellenõrzésével” [kapcsolatos eljárásokra terjed ki.]

Az R. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Vhr. szerinti I. vagy II. forgalmi kategóriájú növényvédõ szerekre vonatkozó forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedély kiadásáért a Szolgálat részére, továbbá a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet 16. §-ának (1) bekezdésében foglalt kísérleti vagy tudományos célú tevékenység engedélyezéséért a Központi Szolgálat részére az Itv. szerinti, mindenkori általános tételû eljárási illetékkel azonos mértékû eljárási díjat kell fizetni.”

2. § Az R. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az engedélyköteles termékek vizsgálatáért az 1. számú mellékletben, azok engedélyezéséért a 2. számú mellékletben, a növényegészségügyi vizsgálatokért a 3. számú mellékletben meghatározott díjat kell fizetni. A növényvédelmi gépek típusminõsítési eljárásáért, az agrár- és vidékfejlesztési támogatások elnyeréséhez szükséges növény- és talajvédelmi igazolások kiállításáért, továbbá a dísznövények minõség-ellenõrzési vizsgálatáért a 4. számú mellékletben megszabott díjat kell fizetni.”

3. § Az R. a következõ 2/A. §-sal egészül ki: „2/A. § (1) Az engedély fenntartási díjat a tárgyév január 1. napján érvényes engedélyek után az engedélyes a

5. § Az R. 4. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (4) bekezdés jelölése (5) bekezdésre változik: „(4) A dísznövény minõség-ellenõrzési díjat a vizsgálattal egy idõben a helyszínen, vagy a fizetésre kötelezettnek a Szolgálattal kötött elõzetes megállapodása esetén utólag, az (1) bekezdés szerint kell megfizetni. Nagy gyakoriságú, rendszeres vizsgálat esetén a Szolgálat a vizsgálatot igénylõvel külön elszámolási rendben is megállapodhat.”

6. § Az R. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A nem növényegészségügyi vizsgálatra történt mintavételhez a 3. számú melléklet II. fejezetének B/4.1. pontjában meghatározott díjat a mintavételt kezdeményezõ (megrendelõ) felé kell számlázni. A minta vizsgálatáért fizetendõ díjat a mintavételi díj nem tartalmazza.”

1. szám


79

és egy fuvarlevéllel, egyéb fuvarokmánnyal vagy ezek nélkül szállított 2 tonna összsúlyt meghaladó küldemény,”

Az R. 11. §-ának d) és e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az Itv.] „d) 73. §-ának (1) bekezdését a díjfizetés módja, e) 73/A. §-ának (3) bekezdését a jegyzõkönyvkészítés,” [tekintetében kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ott nevesített illetékhivatalon Központi Szolgálatot, illetve Szolgálatot, illetéken díjat, leleten jegyzõkönyvet kell érteni.]

Az R. 1–4. számú melléklete e rendelet 1–4. számú melléklete szerint módosul.

8. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követõen indult eljárásokban kell alkalmazni.

Az R. 12. §-ának c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „c) egy jármû küldemény (szállítmány): a befogadóképességtõl függetlenül az egy szállítóeszközbe berakott

9. §

10. §

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 11. §-ának f) pontja hatályát veszti. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 116/2005. (XII. 19.) FVM rendelethez 1. Az R. 1. számú melléklete I. része A) fejezetének 6. pontja a következõ 6.5. alponttal egészül ki: [Díjtétel (Ft)]

„6.5. A megrendelt jelentések elkészítése elektronikus formában (nyelvenként)

8 000”

2. Az R. 1. számú melléklete I. része C) fejezetének 4. pontja a következõ 4.8. alponttal egészül ki: [Díjtétel (Ft)]

„4.8. Zöldségfélék, szántóföldi és dísznövények virológiai vizsgálata üvegházi bioteszttel

17 070”

3. Az R. 1. számú melléklete I. része C) fejezetének 10. pontja helyébe a következõ szövegrész lép, egyidejûleg az 1. számú melléklet C) fejezete a következõ 11–12. pontokkal egészül ki: [Díjtétel (Ft)]

„10. Károsítók kimutatása, azonosítása real-time PCR módszerrel

6 500

11. Károsítók vizsgálata, azonosítása elektron-mikroszkóppal 11.1. Scanning elektron-mikroszkópos vizsgálat 11.2. Transzmissziós elektron-mikroszkópos vizsgálat 12. Kiszállási díj a Szolgálat telephelyén kívül végzett tevékenységek esetében

7 900 12 500 4 000”

4. Az R. 1. számú melléklete I. része D) fejezete 5. pontjának, E) fejezete 4. pontjának, F) fejezete 6. pontjának, G) fejezete 5. pontjának jobb oldali oszlopában szereplõ összeg helyébe „4 000” forint összeg lép.

80


1. szám

2. számú melléklet a 116/2005. (XII. 19.) FVM rendelethez 1. Az R. 2. számú melléklete A) részének II. fejezete a következõ 1.1. ponttal egészül ki: [Díjtétel (Ft)]

„1.1. A hatóanyag azonosságának megállapítása az Irányelv I. mellékletére való felvétel után, amennyiben a felülvizsgálat a notifikáló gyártó, illetve annak képviselõje által történõ adatbenyújtás alapján történik, hatóanyagonként

50 000”

2. Az R. 2. számú melléklete A) része II. fejezetének 3. pontja helyébe a következõ szövegrész lép: [Díjtétel (Ft)]

„3. Új hatóanyagot (kivéve mikroorganizmusokat, vírusokat) tartalmazó növényvédõ szer engedélyezése

3 500 000”

3. Az R. 2. számú melléklete A) része II. fejezetének 3.1.2. pontja helyébe a következõ szövegrész lép: [Díjtétel (Ft)]

„3.1.2. Növényi kivonatok

1 500 000”

4. Az R. 2. számú melléklete A) része II. fejezetének 4–5. pontja helyébe a következõ szövegrész lép: [Díjtétel (Ft)]

„4. Mikroorganizmusokat, vírusokat tartalmazó növényvédõ szer engedélyezése

1 500 000

5. Régi hatóanyagot* (kivéve mikroorganizmusokat, vírusokat) tartalmazó növényvédõ szer engedélyezése

2 500 000

5.1. Speciális adatkövetelmény esetén 5.1.1. Közismert anyagok, egyszerû kémiai anyagok 5.1.2. Növényi kivonatok 5.1.3. Egyéb speciális anyagok

750 000 1 000 000 800 000”

5. Az R. 2. számú melléklete A) része II. fejezetének 9.2. pontja helyébe a következõ szövegrész lép: [Díjtétel (Ft)]

„9.2. Magyarországon engedélyezett hatóanyag(ok) esetén, kultúránként

50 000”


„12. Címketervezet, illetve címke-felülvizsgálat Amennyiben az erre vonatkozó kérelem benyújtása nem az engedélyezési, illetve engedélymódosítási eljárás keretében történik, illetve amennyiben a termék korábban még nem rendelkezett jóváhagyott címketervvel.

50 000”


„16. Növényvédõ szernek nem minõsülõ termékek (növényvédelmi hatású termékek, növényvédelmi célú eszközök, makroszervezetek) engedélyezése

250 000”

1. szám


81

8. Az R. 2. számú melléklete A) részének II. fejezete a következõ 18. ponttal egészül ki: [Díjtétel (Ft)]

„18. Új engedélykérelmek, illetve a 8., 9., 11., 13. és 14. pontok szerinti engedélykérelmekhez benyújtott adatok alapszintû vizsgálata, amennyiben bármely okból az eljárás folytatására nem kerül sor

10 000”

9. Az R. 2. számú melléklete B) részének 4. pontja helyébe a következõ szövegrész lép: [Díjtétel (Ft)]

„4. Védelem egyenértékûség vizsgálata az áruk kölcsönös elismerése során

300 000”

3. számú melléklet a 116/2005. (XII. 19.) FVM rendelethez 1. Az R. 3. számú mellékletének I–II. fejezete helyébe a következõ szövegrész lép: „I. BELSÕ NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI VIZSGÁLATOK Díjtétel

1. Vizsgálatra bejelentett, szaporítási célra használt, az Európai és Földközi-tenger Melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO) tagállamain kívüli vetõmagvak, valamint nemesítõ és honosító területek kötelezõ jelleggel elõírt vizuális termõhelyi szemléje táblánként és szemlénként, laboratóriumi vizsgálatok nélkül. (A szúrópróba-szerûen elvégzett vizsgálat díjmentes.) Vizsgálatra bejelentett, szaporítási célra használt hibridkukorica (Zea mays) és napraforgó (Helianthus annuus) nemesítõ és honosító területek vizuális termõhelyi szemléje táblánként és szemlénként, laboratóriumi vizsgálatok nélkül. Lucerna (Medicago sativa) magtermõ állományainak vizuális termõhelyi szemléje táblánként, laboratóriumi vizsgálat nélkül. Phaseolus nemzettségbe tartozó növények magtermõ állományainak vizuális termõhelyi szemléje táblánként és szemlénként, laboratóriumi vizsgálat nélkül. Bármely termesztési célú burgonya (Solanum tuberosum) nemesítõ és honosító, szuperelit, elit és utántermesztett fokozatú területek vizuális termõhelyi szemléje táblánként, termesztõ berendezésenként és szemlénként, laboratóriumi vizsgálatok nélkül. Telepítésre szánt cukorrépa (Beta vulgaris) magtermõ állományainak vizuális termõhelyi szemléje táblánként és szemlénként, laboratóriumi vizsgálat nélkül. Egyéb, a növényegészségügyi feladatok részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet 6. számú mellékletében felsorolt növények, növényi termékek szemléje termesztõ berendezésenként és szemlénként, laboratóriumi vizsgálat nélkül.

2. Zöldségfélék (Allium cepa, Allium porrum, Allium schoenoprasum, Capsicum annuum, Lycopersicon esculentum) magtermõ és ültetésre szánt növényállományainak vizuális termõhelyi szemléje táblánként, termesztõ berendezésenként és szemlénként, laboratóriumi vizsgálat nélkül. Valamennyi továbbszaporításra termesztett lágyszárú növény (kivéve burgonya), illetve azok magtermõ és ültetésre szánt állományainak vizuális termõhelyi szemléje táblánként, termesztõ berendezésenként és szemlénként, laboratóriumi vizsgálat nélkül.

750 Ft/ha vagy termesztõ berendezés, de legalább 6 010 Ft

82

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ Gumók, hagymák, rhizómák magtermõ és ültetésre szánt növényállományainak vizuális termõhelyi szemléje táblánként, termesztõ berendezésenként és szemlénként, laboratóriumi vizsgálat nélkül.

1. szám

880 Ft/ha vagy termesztõ berendezés, de legalább 6 010 Ft

3. Telepítés, illetve ültetés elõtti, elõzetes termõhelyi szemle táblánként 3.1. Központi és üzemi törzsültetvények, törzsgyümölcsös, alany anyatelepek, továbbszaporításra szánt szõlõ, gyümölcs, dísz- és egyéb faiskolák elõzetes szemléje, valamint erdészeti csemetekertek létesítését, területváltoztatás engedélyezését megelõzõ szemle laboratóriumi vizsgálat nélkül 3.2. Faiskolai lerakatok, árudák, forgalmazó helyek alkalmassági vizsgálata 3.3. Egyéb, a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet 9. számú mellékletében, illetve a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõben közzétett közleményben meghatározott növények termõhelyi szemléje

3 000 Ft/ha, de legalább 6 010 Ft 6 500 Ft/vizsgálat

4 500 Ft/ha vagy termesztõ berendezés, telephely ellenõrzésenként, de legalább 6 010 Ft

4. Faiskolák vizuális termõhelyi szemléje táblánként 4.1. Árutermelõ szõlõ, gyümölcs és bogyós gyümölcsû faiskolák, alanytelepítés, magvetés, bejelentett házi, átmeneti (szûrõ) és elit faiskolák 4.2. Erdészeti csemetekertek, díszfaiskolák

9 500 Ft/ha ellenõrzésenként 3 000 Ft/ha ellenõrzésenként, de legalább 6 010 Ft

5. Központi és üzemi törzsültetvények vizuális termõhelyi szemléje táblánként 5.1. Törzses gyümölcsfajok: szemzõhajtás-termõ és magtermõ fák (vírusvizsgálatban részesült egyedekre csak vírusvizsgálati díjtétel)

450 Ft/10 db ellenõrzésenként, de legalább 6 010 Ft

5.2. Szõlõ és bogyós gyümölcsû ültetvények, vegetatív anyatelepek

15 030 Ft/ha ellenõrzésenként

5.3. Örökzöldek, díszfák, díszcserjék

15 030 Ft/ha ellenõrzésenként

6. Továbbszaporításra engedélyezett ültetvények, szaporításra kijelölt fák termõhelyi szemléje táblánként 6.1. Szemzõhajtás- és magtermõ fák, törzskönyvezett, illetve törzskönyvi elõjegyzésbe vett növények

6.2. Szõlõ és bogyós gyümölcsû ültetvények, dísznövények, erdészeti növények, vegetatív alanytelepek

6.3. Faiskola vetõmagvak fémzárolását megelõzõ növényegészségügyi vizsgálata

240 Ft/db ellenõrzésenként, de legalább 6 010 Ft 3 000 Ft/ha vagy termesztõ berendezés ellenõrzésenként, de legalább 6 010 Ft 630 Ft/100 kg ellenõrzésenként, de legalább 6 010 Ft

1. szám


7. Faiskolai lerakatok, árudák ellenõrzése

83 6 010 Ft ellenõrzésenként

8. Export elõzetes termõhelyi szemlék táblánként, laboratóriumi vizsgálat nélkül

880 Ft/ha, de legalább 6 010 Ft

9. Növényútlevél kiállítása (kivéve az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet által kiadott növényútlevél-címkék) 9.1. A megrendelõ kérelmére kiadott növényútlevél-címke 9.2. A Szolgálat által, a megrendelõ kérelmére növényútlevél, csereútlevél kiállítása

35 Ft/db 270 Ft/db

10. Terménytárolók kérelemre történõ helyszíni vizsgálata tároló helyenként, a betárolt termény mennyisége szerint üres raktár

5 670 Ft

500 t alatt

280 Ft/10 t, de legalább 8 130 Ft

500–1000 t

14 000 Ft + 170 Ft/10 t

1000 t felett

22 260 Ft + 120 Ft/10 t

11. Nem hivatalból kezdeményezett eljárás során elrendelt megsemmisítés, fertõtlenítés, hûtõházi kezelés, szelektálás stb. eredményességének ellenõrzése eljárásonként 12. Üres gépjármû vizsgálata

6 010 Ft 5 870 Ft/gépjármû

13. Fa csomagolóanyagot elõállító üzemek ellenõrzése telephelyenként, növényegészségügyi szállítólevéllel érkezõ import szállítmány ellenõrzési helyének elõzetes szemléje

8 130 Ft

II. KÜLSÕ NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI VIZSGÁLATOK A) Export vizsgálatok díjai Díjtétel

1. Növényegészségügyi követelmények teljesítését igazoló okmányok ellenõrzése szállítmányonként

1 800 Ft

2. A termék származásának és azonosságának megállapítása szállítmányonként 2.1. Darabárú küldemény esetén

900 Ft

2.2. Egy teherautó, vasúti vagon, illetve hasonló méretû tartály mennyiségig

1 800 Ft

2.3. A 2.2. pontban meghatározottnál nagyobb mennyiség esetén

3 500 Ft

3. Postaküldemények, útipoggyász, darabáru ellenõrzése laboratóriumi vizsgálat nélkül 3.1. 1000 Ft értékhatárig díjmentes, növényegészségügyi bizonyítvány kiállítása esetén azonban

270 Ft

3.2. 1000–5000 Ft közötti értéknél

1 900 Ft

3.3. 5000 Ft feletti értéknél, két tonna összsúlyt meg nem haladó küldemény esetén

2 600 Ft

4. Vasúti kocsi, gép- és egyéb jármû, repülõgép, illetve hajóküldemények ellenõrzése megkezdett tíztonnánként, laboratóriumi vizsgálat nélkül 4.1. Vegetatív, gumós, hagymás szaporítóanyagok, élõ növény, vetõmagvak, vetõburgonya

9 800 Ft

84


1. szám

4.2. Gabona, hüvelyes, olajos és rostnövények magvai, azok õrleményei, azokból készült takarmánykeverékek és alapanyagok, friss zöldség és gyümölcs, héjas gyümölcsûek, étkezési és ipari burgonya

3 900 Ft

4.3. Egyéb növényi termékek, vágott virágok

2 600 Ft

4.4. Nyitott vasúti vagonban szállított tranzit, reexport szállítmányok vizsgálat nélkül

3 350 Ft

B) Import vizsgálatok díjai Díjtétel

1. Növényegészségügyi követelmények teljesítését igazoló okmányok ellenõrzése szállítmányonként

1 800 Ft

2. A termék származásának és azonosságának megállapítása szállítmányonként 2.1. Egy teherautó, vasúti vagon, illetve hasonló méretû tartály mennyiségig

1 800 Ft

2.2. A 2.1. pontban meghatározottnál nagyobb mennyiség esetén

3 500 Ft

3. Növényegészségügyi ellenõrzés 3.1. Dugványok, magról nevelt növények (kivéve erdészeti szaporítóanyagok), fiatal szamóca- és zöldségnövények ellenõrzése szállítmányonként 3.1.1. 10 000 darabig 3.1.2. Minden további 1000 egység

4 380 Ft 180 Ft, de a teljes összeg legfeljebb 35 000 Ft

3.2. Cserjék, fák (kivéve kivágott fenyõfák), fás szárú faiskolai növények, erdészeti szaporítóanyagok ellenõrzése szállítmányonként 3.2.1. 1000 darabig 3.2.2. Minden további 100 egység


3.3. Ültetésre szánt hagymák, gyökerek, rizómák, gyökérgumók ellenõrzése szállítmányonként (burgonyagumók kivételével) 3.3.1. 200 kg tömegig 3.3.2. Minden további 10 kg


3.4. Vetõmagok, szövettenyészetek ellenõrzése szállítmányonként 3.4.1. 100 kg tömegig 3.4.2. Minden további 10 g


3.5. Egyéb ültetésre szánt növények ellenõrzése szállítmányonként 3.5.1. 5000 darabig 3.5.2. Minden további 100 egység


1. szám


85

3.6. Vágott virágok ellenõrzése szállítmányonként 3.6.1. 20 000 darabig

4 380 Ft

3.6.2. Minden további 1000 egység

40 Ft, de a teljes összeg legfeljebb 35 000 Ft

3.7. Lombos ágak, tûlevelûek részeinek ellenõrzése szállítmányonként (kivágott fenyõfák kivételével) 3.7.1. 100 kg tömegig

4 380 Ft

3.7.2. Minden további 100 kg


3.8. Kivágott fenyõfák ellenõrzése szállítmányonként 3.8.1. 1000 darabig

4 380 Ft

3.8.2. Minden további 100 egység


3.9. Növények leveleinek ellenõrzése szállítmányonként (pl. gyógyfüvek, fûszernövények, leveles zöldségek) 3.9.1. 100 kg tömegig

4 380 Ft

3.9.2. Minden további 10 kg


3.10. Gyümölcsök, zöldségfélék ellenõrzése szállítmányonként (leveles zöldségek kivételével) 3.10.1. 25 000 kg tömegig 3.10.2. Minden további 1000 kg

4 380 Ft 180 Ft

3.11. Burgonyagumók ellenõrzése tételenként 3.11.1. 25 000 kg tömegig

13 130 Ft

3.11.2. Minden további (megkezdett) 25 000 kg-ként

13 130 Ft

3.12. Faanyag ellenõrzése szállítmányonként (fakéreg kivételével) 3.12.1. 100 m3 térfogatig

4 380 Ft 3

3.12.2. Minden további m

40 Ft

3.13. Talaj és táptalaj, fakéreg ellenõrzése szállítmányonként 3.13.1. 25 000 kg tömegig 3.13.2. Minden további 1000 kg


3.14. Gabona, hüvelyes, olajos és rostnövények magvainak ellenõrzése szállítmányonként 3.14.1. 25 000 kg tömegig 3.14.2. Minden további 1000 kg

3.15. Egyéb növények, növényi termékek (az õrléssel feldolgozottak kivételével) ellenõrzése szállítmányonként

4 380 Ft 180 Ft, de a teljes összeg legfeljebb 175 000 Ft 4 380 Ft

86


1. szám

4. Egyéb vizsgálatok, díjtételek 4.1. Növény és növényi termék hatósági mintavétele és postázása

630 Ft/minta kg

4.2. Növényegészségügyi zárszolgálati igazolás, bizonyítvány, jegyzõkönyv másolatának kiadása, valamint több bizonyítvány alapján kumulatív növényegészségügyi bizonyítvány kiállítása, ideiglenes nyilvántartási szám kiadása a növényegészségügyi határkirendeltségen

3 020 Ft

4.3. Ideiglenes növényegészségügyi szállítólevéllel beléptetett küldemények belföldiesítése

díjmentes

4.4. Belföldi növényegészségügyi bizonyítvánnyal szállított áruk vizsgálata 4.5. Heti pihenõnapon, szabadnapon vagy munkaszüneti napon végzett vizsgálat a folyamatosan nyitva tartó határkirendeltségek kivételével (amennyiben az áru berakásának megkezdése vagy befejezése ezen a napon történik) 4.6. Meghatározott vizsgálati idõpontokon túli, illetve engedélyezett éjszakai vizsgálat (a folyamatosan nyitva tartó határkirendeltségek kivételével)

az export vizsgálati díj 50%-a

a díj kétszerese a díj 50%-kal megemelt összege

4.7. A küldemény feladójának mulasztása miatt a berakóhelyen meghiúsult és közvetlenül a határállomásra irányított szállítmány növényegészségügyi vizsgálata

a díj ötszöröse

4.8. Ha a bejelentett kiviteli küldemény vizsgálata a megrendelt idõpontban a kérelmezõ érdekkörében felmerült bármely okból nem végezhetõ el, vagy a bejelentett vizsgálatot a helyszínen lemondják, a vizsgálat megrendelésével felmerült kiadások fedezése

4 720 Ft

4.9. Ha a bejelentett idõponttól kezdve a növényvédelmi felügyelõnek legalább egy órán át várakoznia kell anélkül, hogy a vizsgálatot megkezdhette vagy a megkezdett vizsgálatot folytathatta volna (beleértve a bizonyítvány kiállításához szükséges okmány hiányát is)

4 720 Ft

4.10. Rendkívüli vizsgálat (a megrendelõ vállalási nyilatkozata alapján)

4 720 Ft

4.11. Növény és növényi termék ideiglenes, hûtött tárolása 4.11.1. A betárolás és kiszolgáltatás napján

4,3 Ft/kg/nap, de legalább 4 720 Ft/nap

4.11.2. A betárolás és kiszolgáltatás közti minden naptári napon


4.12. Növény és növényi termék ideiglenes, nem hûtött tárolása 4.12.1. A betárolás és kiszolgáltatás napján


4.12.2. A betárolás és kiszolgáltatás közti minden naptári napon


4.13. Növény és növényi termék ki- és berakodása mintavételhez 4.14. Nem a növényegészségügyi hatóság kezdeményezésére történt növény és növényi termék hatósági mintavételezése és postázása

1 Ft/kg 13 750 Ft/minta”

2. Az R. 3. számú mellékletének III. fejezete a következõ 1.2.7. ponttal egészül ki: [Díjtétel (Ft)]

„1.2.7. Zöldségfélék, szántóföldi és dísznövények virológiai vizsgálata üvegházi bioteszttel

17 070”

1. szám


87

3. Az R. 3. számú mellékletének III. fejezete a következõ 8–9. ponttal egészül ki: [Díjtétel (Ft)]

„8. Károsítók kimutatása, azonosítása real-time PCR módszerrel

6 500

9. Károsítók vizsgálata, azonosítása elektron-mikroszkóppal 9.1. Scanning elektron-mikroszkópos vizsgálat 9.2. Transzmissziós elektron-mikroszkópos vizsgálat

7 900 12 500”

4. számú melléklet a 116/2005. (XII. 19.) FVM rendelethez 1. Az R. 4. számú mellékletének II. fejezete helyébe a következõ szövegrész lép, egyidejûleg a 4. számú melléklet a következõ III. fejezettel egészül ki: „II. Egyéb helyszíni szemlék és igazolások díjai Díjtétel

1. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások elnyeréséhez szükséges növény- és talajvédelmi igazolás, valamint az ügyfél által egyéb indokból igényelt igazolás 1.1. Helyszíni szemlét nem igénylõ igazolás 1.2. Helyszíni szemlével járó igazolás

3 600 Ft 750 Ft/ha, de legalább 6 010 Ft

III. Minõség-ellenõrzési vizsgálatok díjai Díjtétel (Ft)

1. Az Európai Unió közös piacszabályozásához kapcsolódó dísznövény minõségellenõrzési díjak 1.1. Virághagymák, sarjhagymák és gumók 1.1.1. Export és import szállítmányoknál egy tétel esetén

11 270

1.1.2. További tételek esetén kiegészítõ díj/tétel

3 600

1.1.3. Belföldi kereskedelemben végzett ellenõrzés tételenként

3 670

1.2. Friss vágott virágok és lombdíszek 1.2.1. Export és import szállítmányoknál egy tétel esetén 1.2.2. További tételek esetén kiegészítõ díj/tétel 1.2.3. Belföldi kereskedelemben végzett ellenõrzés tételenként

11 320 3 600 3 670”

88

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 117/2005. (XII. 19.) FVM rendelete az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet módosításáról 1. §

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) bevezetõ rendelkezésében a „(továbbiakban: Inytv.)” szövegrész helyébe „(a továbbiakban: tv.)” szövegrész lép.

2. § A Vhr. 2. §-ának d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A tulajdoni lap I. része az ingatlan következõ adatait tartalmazza:] „d) a mûvelési ágat és a mûvelés alól kivett terület elnevezését, alrészlet jelét,”

3. § (1) A Vhr. 4. §-a (2) bekezdésének g) és h) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz, illetve annak jogosultjaihoz kapcsolódó következõ tényeket:] „g) a körzeti földhivatali határozat elleni fellebbezés és a megyei földhivatali határozat elleni bírósági jogorvoslati kérelem benyújtásának tényét, h) a bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló, vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati kérelem benyújtásának tényét,” (2) A Vhr. 4. §-a (2) bekezdésének k) és l) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz, illetve annak jogosultjaihoz kapcsolódó következõ tényeket:] „k) az árverés, a nyilvános pályázat kitûzésének tényét, l) a zárlatot, zár alá vételt, zár alá vételt megelõzõ biztosítási intézkedést,” (3) A Vhr. 4. §-a (2) bekezdésének n) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz, illetve annak jogosultjaihoz kapcsolódó következõ tényeket:] „n) a bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasítását,”

1. szám

4. § A Vhr. 13. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „13. § Az állandó jellegû földmérési jelek, földminõsítési mintaterek, a villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jogot, továbbá a vezetékjogot, a vízvezetési és bányaszolgalmi jogot, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekû szolgalmakat és használati jogokat egész ingatlanra, illetõleg annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni az ezek gyakorlására jogosult szerv javára.”

5. § (1) A Vhr. 18. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A jelzálogjogi bejegyzésben fel kell tüntetni a jelzálogjog jogosultját, meg kell jelölni a követelés jogcímét, amelynek biztosítására a jelzálogjog szolgál, továbbá fel kell tüntetni a jelzálogjoggal biztosított követelés összegét.” (2) A Vhr. 18. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Ha a jelzálogjoggal biztosított követelés kamatozó, vagy ha a követelés tõkeösszegén kívül mellékszolgáltatás van kikötve, a bejegyzésben utalni kell a követelés jelzálogszerzõdésben szereplõ e járulékaira is.”

6. § (1) A Vhr. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha meghatározott jogviszonyból vagy jogcímen keletkezõ követelések biztosítása céljából kérik a jelzálogjog bejegyzését, a jelzálogjogot keretbiztosítéki jelzálogjogként megjelölve kell bejegyezni. A bejegyzésben fel kell tüntetni a jogviszonyt vagy jogcímet, valamint azt a legmagasabb összeget, melyen belül a keretbiztosítéki jelzálogjog a követeléseket biztosítja.” (2) A Vhr. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A vagyont terhelõ zálogjog a kielégítési jog megnyíltával akkor alakul át ingatlant terhelõ jelzálogjoggá, ha ezt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik. A bejegyzéshez szükséges a felek közötti alapszerzõdésen kívül a tv. 32. § (3), illetõleg (5) bekezdésében meghatározott alakban tett nyilatkozata a vagyont terhelõ zálogjog jogosultjának arról, hogy a vagyont terhelõ zálogjogot ingatlan jelzálogjoggá alakította át, valamint annak igazolása, hogy ezt az átalakító nyilatkozatot a zálogjogosult a zálogkötelezettel közölte (tértivevény, átvételi elismervény stb.). Ezt a szabályt kell alkalmazni a Ptk. 266. § (4) bekezdésében meghatározott esetben is.”

1. szám


89

7. §

10. §

A Vhr. 20. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „20. § (1) Önálló zálogjogot egész ingatlanra vagy közös tulajdonban álló ingatlanon a tulajdonostársat megilletõ egész tulajdoni illetõségre, illetve ingatlant terhelõ, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett átruházható jogra, továbbá önálló alzálogjogként az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjoggal biztosított átruházható követelésre, valamint önálló zálogjogra lehet bejegyezni. (2) Az önálló zálogjog – ranghelyének megtartása mellett – a felek erre irányuló és a tv. 32. § (3) vagy (5) bekezdéseiben meghatározott alakban kötött megállapodásával átváltoztatható követelést biztosító jelzálogjoggá. Az átváltoztatáshoz nincs szükség a rangsorban azonos vagy hátrább álló zálogjogosultak hozzájárulására. (3) Az önálló zálogjogra egyebekben a jelzálogjogra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni.”

A Vhr. 22. §-a a következõ szöveggel egészül ki: „A feljegyzésben fel kell tüntetni a felszámolót, illetve a végelszámolót és meg kell jelölni a felszámolás és végelszámolás kezdõ idõpontját is.”

8. § A Vhr. 21. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A jelzálogjoggal biztosított követelés érvényesítésére vonatkozó végrehajtási jogot, valamint a jelzálogjoggal biztosított követelés lefoglalását a jelzálogjog rangsorában kell bejegyezni. Ha a jelzálogkötelezettel, mint személyes adóssal szemben a végrehajtás útján érvényesítendõ követelés összege meghaladja a jelzálogjoggal biztosított követelés összegét, a különbözet erejéig új ranghelyre kell bejegyezni a végrehajtási jogot.”

9. § A Vhr. a következõ alcímmel és 21/A. §-sal egészül ki: [TÉNYEK FELJEGYZÉSE] „A jogosult kiskorúsága, illetve gondnokság alá helyezése 21/A. § (1) Jog vagy tény bejegyzésével, illetve feljegyzésével egyidejûleg a jogosult kiskorúságának vagy gondnokság alá helyezésének tényét is fel kell tüntetni, ha ez a bejegyzés idõpontjában fennáll. Ha a gondnokság alá helyezés azt követõen történt, hogy a jogosultat a tulajdoni lapra bejegyezték, ezt a tényt önálló feljegyzésként kell a tulajdoni lapon feltüntetni. (2) Törölni kell a kiskorúságra és a gondnokság alá helyezésre vonatkozó feljegyzést, ha a kiskorúság, illetõleg a gondnokság alá helyezés megszûnését igazolják. A körzeti földhivatal törli a kiskorúságra vonatkozó feljegyzést akkor is, ha az ingatlan-nyilvántartás adataiból kétségtelenül megállapítható, hogy a jogosult a tizennyolcadik életévét betöltötte.”

11. § A Vhr. 30. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „30. § (1) Az árverés, nyilvános pályázat kitûzésének tényét és idõpontját a bírósági végrehajtó vagy a hatóság által megküldött árverési hirdetmény alapján kell feljegyezni. (2) Az árverés sikertelensége, valamint a nyilvános pályázat eredménytelensége esetén a bírósági végrehajtó vagy az árverezõ hatóság által megküldött jegyzõkönyv alapján a körzeti földhivatal törli az árverés, illetve a nyilvános pályázat kitûzésének a tényét. (3) Eredményes árverés vagy nyilvános pályázat esetén a tulajdonjog bejegyzésével egyidejûleg az árverés, nyilvános pályázat kitûzésének tényét törölni kell. A tulajdonjog bejegyzésével egyidejûleg törölni kell azokat a jogokat is, amelyek a végrehajtás alá vont ingatlant megszerzõ új tulajdonos tulajdonjogát a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 137. §-a alapján nem terhelhetik.”

12. § A Vhr. 31. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „31. § (1) A zárlatot, a zár alá vételt, a zár alá vételt megelõzõ biztosítási intézkedést az egész ingatlanra, egész tulajdoni illetõségre vagy ezek eszmei hányadára lehet feljegyezni. (2) A zárlat, a zár alá vétel, a zár alá vételt megelõzõ biztosítási intézkedés feljegyzése után jogokat – jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló, továbbá a tv. 16. § e)–f) pontjában meghatározott jogok kivételével – csak a zárlat, a zár alá vétel, a zár alá vételt megelõzõ biztosítási intézkedés tényének törlésétõl függõ hatállyal lehet bejegyezni. Erre a bejegyzésben utalni kell.”

13. § A Vhr. 33. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „33. § Bejegyzésre, illetve valamely tény feljegyzésére, adatváltozás átvezetésére irányuló kérelem vagy megkeresés részben vagy egészben történt elutasítására vonatkozó feljegyzésben fel kell tüntetni a kérelmezõ vagy megkeresõ nevét és a kérelem, illetve a megkeresés tárgyát.”

90


1. szám

A Vhr. 35. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Jelzálogjog ranghelyét elõzetesen biztosító feljegyzés ranghelyén önálló zálogjogot is be lehet jegyezni.”

[Legelõ mûvelési ágban kell nyilvántartani még:] „a) azt a füves területet, amelyen a fák idõs korára várható korona vetülete egyenletes elosztásban a terület kevesebb, mint 30%-át fedi, és amelynek fûtermését rendszeresen legeltetéssel hasznosítják,”

15. §

19. §

A Vhr. a következõ alcímmel és 39/A. §-sal egészül ki:

A Vhr. 47. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „47. § (1) Erdõ mûvelési ágban kell nyilvántartani a külön jogszabályban meghatározott erdei fafajokkal fedett 1500 m2-t elérõ, vagy azt meghaladó: a) erdõ által elfoglalt területet, ideértve a beerdõsült és az idõlegesen igénybe vett földterületet is, az erdõben található nyiladékokkal és tûzpásztákkal együtt, b) legalább három sor erdei fával fedett területet (erdõsávot), c) azt a területet, amelyen az erdõ telepítését (magvetést, csemeteültetést, dugványozást) elvégezték, d) az a) pont szerinti erdõ területét a külön jogszabály szerint fennálló erdõfelújítási kötelezettség alatt fátlan állapotban is, e) területi korlátozás nélkül a külön jogszabály alapján az erdõgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló, nem állandó jellegû erdészeti magánutat. (2) Erdõ mûvelési ágba tartozik az 1 ha-t meghaladó és a fák tõnél mért távolsága szerint 20 méternél szélesebb, erdei fafajokkal 50%-ot meghaladó mértékben fedett terület, ha az a) gyárak, üzemek és egyéb ipari létesítmények, valamint a majorok bekerített területén van, b) út, vasút, valamint egyéb mûszaki létesítménnyel azonos földrészleten van és a létesítmény rendeltetésszerû használatához szükséges, c) folyót, önálló földrészletnek minõsülõ patakot, csatornát szegélyez, illetve a mederben keletkezett zátonyon van.”

14. §

„Jogi jelleg 39/A. § Az ingatlan jogi jellegeként feljegyezhetõ a társasház, szövetkezeti ház, bányatelek, mûemlék, tanya, helyi vagy országos jelentõségû védett természeti terület, ex lege védett forrás, láp, barlang, víznyelõ, szikes tó, kunhalom, földvár, természeti terület, Natura 2000 terület, ökológiai folyosó, régészeti vagy történeti jelentõségû védett terület is, továbbá olyan egyéb, a tulajdonjog közérdekû korlátozásával járó tény, amelynek ingatlan-nyilvántartási feljegyzését külön törvény elrendeli. Jogi jelleget egész ingatlanra vagy annak területi mértékben meghatározott részére lehet feljegyezni.”

16. § A Vhr. következõ alcímmel és 39/B. §-sal egészül ki: „Az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének ténye 39/B. § Az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése tényének tulajdoni lapra történõ feljegyzésekor annak idõtartamát is fel kell tüntetni, vagy utalni kell arra, hogy a felfüggesztés az eljáró hatóság döntésének jogerõre emelkedéséig tart. Legkésõbb a feljegyzésben meghatározott idõpontban, vagy az eljáró hatóság jogerõs döntésének földhivatali beérkezését követõen hozott érdemi határozatában a földhivatalnak rendelkeznie kell az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése tényének törlésérõl.”

20. § 17. § A Vhr. 40. §-ának (2) bekezdése az alábbi e) ponttal egészül ki: [Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenõen szántó mûvelési ágban kell nyilvántartani még:] „e) a lágy szárú energianövényekkel energetikai célból hasznosított területet.”

18. § A Vhr. 42. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

A Vhr. 48. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „48. § (1) A külön jogszabály rendelkezésére figyelemmel fásított terület mûvelési ágban kell nyilvántartani a 400 m2-t elérõ, 1500 m2-nél kisebb kiterjedésû: a) erdõ által elfoglalt területet (facsoport területét), b) legalább három sor erdei fával fedett területet (erdõsávot). (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenõen fásított terület mûvelési ágban kell nyilvántartani még: a) a legfeljebb 50%-ban erdei fafajokkal fedett, a külön jogszabályban meghatározott fás legelõt, b) külön jogszabály szerinti fasor területét, c) nem erdei fafajokkal borított területet,

1. szám


d) külön jogszabályban meghatározott faültetvényt, e) a 47. § (2) bekezdés a)–b) pontok hatálya alá nem tartozó üzem vagy major fásított területét, f) a fás szárú energianövényekbõl (fa, cserje) energetikai célra létesített ültetvényt.”

21. § (1) A Vhr. 50. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A településekkel kapcsolatban mûvelés alól kivett területek:] „a) a település belterületén az egy hektárt meg nem haladó beépített és beépítetlen földrészlet, függetlenül attól, hogy azon mezõ- vagy erdõgazdasági mûvelést folytatnak,” (2) A Vhr. 50. §-a (3) bekezdésének h)–i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A termeléssel és szolgáltatással kapcsolatban mûvelés alól kivett területek:] „h) a szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezésére, hasznosítására szolgáló terület, i) állati hulladéktemetõ, készenléti dögterek,” (3) A Vhr. 50. §-a (3) bekezdésének l) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A termeléssel és szolgáltatással kapcsolatban mûvelés alól kivett területek:] „l) a 400 m2-t elérõ kiterjedésû, külön jogszabály szerinti állandó jellegû erdészeti magánút, erdei vasúti pálya, valamint az önálló földrészletként vagy alrészletként nyilvántartott egyéb erdészeti létesítmény és az ahhoz tartozó terület,” (4) A Vhr. 50. §-a (3) bekezdésének o) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, a bekezdés egyidejûleg új p) ponttal egészül ki: [A termeléssel és szolgáltatással kapcsolatban mûvelés alól kivett területek:] „o) kedvtelésbõl tartott állatok kegyeleti temetõje, p) állandó jellegû, bezárt vagy mûködõ hulladéklerakó.” (5) A Vhr. 50. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A közlekedéssel és a hírközléssel kapcsolatban mûvelés alól kivett területek:] „a) az országos közutak, a helyi közutak (utcák, járdák, közterek, egyéb közterületek), a 47. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti nem állandó jellegû erdészeti magánút kivételével a magánutak, az utakhoz tartozó mûtárgyak és az utak tartozékai által elfoglalt területek, valamint a 3 méternél szélesebb tanyai bejáró utak,” (6) A Vhr. 50. §-a (4) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

91

[A közlekedéssel és a hírközléssel kapcsolatban mûvelés alól kivett területek:] „g) a külön jogszabály szerint út, vasút, valamint egyéb mûszaki létesítmény tartozékát képezõ 1 hektárt meg nem haladó erdei fafajokkal fedett terület.” (7) A Vhr. 50. §-a (5) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A vízgazdálkodással kapcsolatban mûvelés alól kivett terület:] „e) az önálló földrészletként nyilvántartott patakot, csatornát szegélyezõ erdei fafajokkal fedett 1 ha-t meg nem haladó terület.” (8) A Vhr. 50. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A (6) bekezdésben felsorolt ingatlanok közül a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévõ ingatlanokat, „Állami terület I.” a Belügyminisztérium vagyonkezelésében lévõ ingatlanokat „Állami terület II.”, az Igazságügyi Minisztérium vagyonkezelésében lévõ ingatlanokat „Állami terület III.” megnevezéssel mûvelés alól kivett területként kell nyilvántartani.” 22. § A Vhr. a következõ 58/A. §-sal egészül ki: „58/A. § (1) A szövetkezeti ház megszûnése esetén a szövetkezeti ház törzslapját és a szövetkezeti ház különlapjait meg kell szüntetni és az ingatlant közös tulajdonként kell nyilvántartani. (2) A szövetkezeti ház törzslapja III. részének bejegyzéseit az újonnan nyitott tulajdoni lapon az egész ingatlanra, a megszûnt különlapok III. részének bejegyzéseit pedig a megfelelõ eszmei hányadra kell bejegyezni.” 23. § A Vhr. 60. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „60. § (1) A kérelmet a körzeti földhivatalnál e célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. A kérelem benyújtására az jogosult, akinek az a bejegyzett jogát érinti, illetve aki a bejegyzés által jogosulttá válik. (2) A megkeresést külön íven kell a körzeti földhivatalhoz benyújtani. A megkeresésnek tartalmaznia kell a megkeresõ szerv nevét, az érintett ingatlan helyrajzi számának és annak a jognak, ténynek vagy adatnak a megjelölését, amelynek bejegyzését, feljegyzését, illetõleg átvezetését kérik” 24. § A Vhr. 61. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „61. § A kérelem, a megkeresés visszavonása esetén a körzeti földhivatal az eljárást végzéssel megszünteti, és a kérelem, illetõleg a megkeresés összes mellékletét visszaküldi a kérelmezõnek.”

92


1. szám

25. §

28. §

A Vhr. 62. §-a (2) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Mûvelési ág változásnak minõsül, ha a földrészleten belül alrészletként nyilvántartott mûvelési ág határvonala megváltozik, vagy a földrészlet nyilvántartott mûvelési ágát más mûvelési ágra alakítják át, továbbá az is, ha a terület végleges más célú hasznosítását megvalósították, illetõleg ha a mûvelés alól kivont területet mûvelés alá veszik, feltéve, hogy a változás után az alrészlet területe a legkisebb területi mértéket eléri.”

A Vhr. 66. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A tv. 28. § (4) bekezdés szerinti helyszíni ellenõrzés idõpontjáról értesíteni kell az érdekelt tulajdonost, vagyonkezelõt, használót.”

26. § (1) A Vhr. 64. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az ingatlan mûvelési ágában végrehajtott változást – függetlenül attól, hogy azt bejelentették, vagy arról a földhivatal hivatalból szerez tudomást – helyszíni ellenõrzést követõen a természetbeni állapottal egyezõen – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra – kell átvezetni az ingatlan-nyilvántartásban.” (2) A Vhr. 64. §-ának (3)–(4) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(3) A (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni az 5000 m2-nél kisebb kiterjedésû és más erdõterülettel nem érintkezõ, valamint a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény hatálybalépéséig zártkertnek minõsülõ területeken lévõ erdõterületek esetében bekövetkezõ változásoknál is. (4) Külön jogszabályok rendelkezései figyelembevételével kell eljárni: a) erdõ mûvelési ág létesítésével és megszüntetésével, b) árutermelõ szõlõ és gyümölcsös telepítésével vagy kivágásával, c) természetvédelmi oltalom alatt álló termõföld mûvelési ágának természetvédelmi hatóság engedélye nélkül történt megváltoztatásával, d) a régészeti vagy történeti jelentõségû védett terület esetében a termõföld mûvelési ágának az örökségvédelmi hatóság engedélye nélkül történõ megváltoztatásával, e) a földrészlet határvonalával kapcsolatos változás ingatlan-nyilvántartásban történõ érvényesítése, továbbá f) fás szárú energetikai ültetvények (fa, cserje) energetikai célú felhasználásra történõ telepítése során.” 27. § A Vhr. 65. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg az eredeti (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik: „(3) Engedélyköteles épületváltozást (létesítés, átépítés, bontás) csak jogerõs, végleges használatbavételi engedély, fennmaradási engedély vagy bontási engedély birtokában, a körzeti földhivatal által záradékolt változási vázrajz egyidejû benyújtásával lehet a tulajdoni lapon átvezetni.”

29. § A Vhr. 67. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „67. § A tv. 27. § (2) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a földhivatal a földmérési és térképészeti tevékenységrõl szóló 1996. évi LXXVI. törvény 12. § (5) bekezdése szerint jár el.” 30. § A Vhr. 69. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „69. § A tv. 32. §-a (2) bekezdésének e) és g) pontja, valamint a 32. § (5) bekezdésének alkalmazásában az aláírás akkor tekinthetõ nyilvánvalóan azonosíthatónak, ha az aláírók aláírásuk alatt olvashatóan megjelölték nevüket és az okirat szerinti ügyletkötõi minõségüket (pl. eladó, vevõ, haszonélvezõ stb.).” 31. § (1) A Vhr. 73. §-a (2) bekezdésének bevezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az alapító okiratnak tartalmaznia kell:” (2) A Vhr. 73. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az alapító okirat ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául a földhivatali eljárásban akkor fogadható el, ha tartalmazza:] „b) a személyi azonosító kivételével a tulajdonostársaknak a tv. 15. § (1) bekezdésében meghatározott adatait és a földrészlet helyrajzi számát,” (3) A Vhr. 73. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Ha a szervezeti-mûködési szabályzatot, illetõleg annak módosítását külön jogszabályban meghatározottak szerint a körzeti földhivatalhoz benyújtják, azokat az eljáró földhivatal csupán az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz csatolja.”

32. § A Vhr. 74. §-ának (5) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján nyilvántartott épületré-

1. szám


szekbõl keletkezett új szövetkezeti lakás nyilvántartásba vételét kérik.”

33. § A Vhr. 79. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „79. § (1) A hiánypótlási felhívásban – a mulasztás jogkövetkezményeire történõ figyelmeztetés mellett – fel kell sorolni azokat a hiányosságokat, amelyek a beadvány elintézését akadályozzák. Szükség esetén vissza kell adni a hiányos okiratot is. (2) A hiánypótlásra 15 napos határidõt kell megállapítani, amely indokolt esetben kérelemre egyszer 15 nappal meghosszabbítható.”

34. § A Vhr. 82. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „82. § Ha a bejegyzés, feljegyzés, illetve átvezetés alapjául szolgáló határozattal kapcsolatban az ügyész értesítése vált szükségessé, a körzeti földhivatal – a fél értesítése mellett – az ügy elintézését függõben tartja.”

35. § A Vhr. a következõ 83/A. §-sal egészül ki: „83/A. § (1) A soron kívüli ügyintézés engedélyezése tárgyában a körzeti földhivatal vezetõje a soron kívüliség iránti kérelem beérkezését követõ 2 munkanapon belül dönt. (2) Soron kívüli ügyintézés engedélyezése esetén a körzeti földhivatal vezetõje a kérelmet záradékolja. A soron kívüli ügyintézés engedélyezése iránti kérelem elutasítása tárgyában a körzeti földhivatal vezetõje végzéssel dönt, amely ellen nincs helye fellebbezésnek. (3) A soron kívüli ügyintézés engedélyezése esetén a kérelem tárgyában a körzeti földhivatal az (1) bekezdésben meghatározott engedély megadásától még nyitva álló törvényes ügyintézési határidõ felén belül hoz érdemi döntést.”

36. § A Vhr. 85. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „85. § (1) A széljegyzésben a beadvány tartalmára úgy kell utalni, hogy abból megállapítható legyen az átvezetés folytán jogosulttá váló ügyfél neve és a jogváltozás tárgya. (2) Ha a tulajdoni lapon téves széljegyzés történt, errõl a körzeti földhivatal feljegyzést készít, majd törli a téves széljegyet.”

93

37. § A Vhr. 86. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A bejegyzésrõl szóló határozatban meg kell jelölni a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, a bejegyzett jogot vagy tényt, a jogosult magánszemély családi és utónevét, a születési családi és utónevét, születési idejét, anyja születési nevét és a lakáscímét, más jogosultat, a statisztikai számjellel rendelkezõ szervezet megnevezését, székhelyét és statisztikai számjelét, továbbá az ingatlan helyrajzi számát.”

38. § A Vhr. 102. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „102. § A fellebbezés visszavonása esetén a megyei földhivatal az iratokat visszaküldi a körzeti földhivatalnak, amely a fellebbezés visszavonásáról feljegyzést készít és törli a fellebbezés benyújtásának tényére vonatkozó feljegyzést.”

39. § A Vhr. 109. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A jogerõs bírósági határozat alapján szükséges bejegyzés (feljegyzés) teljesítésérõl a körzeti földhivatal végzést hoz, és az abban foglaltak bejegyzésével (feljegyzésével) egyidejûleg törli a bírósági jogorvoslati kérelem benyújtásának tényére vonatkozó feljegyzést. A körzeti földhivatal végzése ellen nincs helye fellebbezésnek”

40. § A Vhr. a következõ 111/A. §-sal egészül ki: „111/A. § A tulajdoni lap másolat mintáját e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.”

41. § A Vhr. 112. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „112. § Ha a kérelmezõ a tulajdoni lap másolat kiadása iránti kérelmét postai úton terjeszti elõ, a kérelmet legalább teljes bizonyító erejû magánokiratba kell foglalni.”

42. § A Vhr. a következõ 113/A–113/C. §-sal egészül ki: „113/A. § Közjegyzõ számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozó

94


kérelméhez mellékelni kell a közjegyzõi kamara 30 napnál nem régebben kiállított igazolását a közjegyzõ kamarai tagságának fennállásáról, és arról, hogy a közjegyzõi szolgálatát nem szünetelteti, valamint nem áll fegyelmi eljárás hatálya alatt. 113/B. § Ügyvéd számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozó kérelméhez mellékelni kell az ügyvédi kamara 30 napnál nem régebben kiállított igazolását az ügyvéd kamarai tagságának fennállásáról, és arról, hogy a kérelmezõ ügyvédi tevékenységét nem szünetelteti, valamint nem áll fegyelmi eljárás hatálya alatt. 113/C. § A közigazgatási szervek kivételével a jogi személyeknek és jogi személyiség nélküli szervezeteknek a kérelemhez csatolniuk kell a keletkezésüket tanúsító, illetõleg konstituáló bejegyzési határozat eredeti vagy közjegyzõ által hitelesített példányát, vagy a regisztráló hatóság (cégbíróság, megyei bíróság) által vezetett közhiteles nyilvántartás tartalmáról kiállított hiteles másolatot, vagy a közjegyzõkrõl szóló 1991. évi XLI. törvény 136. §-a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározottak szerint kiállított közjegyzõi tanúsítványt, amely 30 napnál nem lehet régebbi.”

43. § A Vhr. 115. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „115. § A hozzáférési jogosultság felfüggesztésérõl vagy visszavonásáról szóló határozatot a rendszer üzemeltetõjének is meg kell küldeni.”

44. § A Vhr. a következõ 115/A. §-sal egészül ki: „115/A. § A naplóból történõ adatszolgáltatás iránti kérelemben fel kell tüntetni a kérelmezõ nevét, születési idejét, lakcímét, valamint személyazonosító jelét.”

45. § A Vhr. 119. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „119. § (1) A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az ingatlan-nyilvántartás átalakításához szükséges elõzetes engedély tárgyában végzéssel dönt, amely ellen nincs helye fellebbezésnek. (2) Az ingatlan-nyilvántartás átalakítása során (a továbbiakban: átalakítás) a körzeti földhivatal az ingatlanok adatainak megváltozását eredményezõ eljárást (pl. új felmérés) folytat le, és az ezen eljárás eredményeként megváltozott adatokat az ingatlan-nyilvántartásban átvezeti. Az átalakítást az adatváltozással érintett földrészleten létesített egyéb önálló ingatlanokra (tv. 12. §) is el kell végezni.

1. szám

(3) Az átalakítás a község, a város, valamint a megyei jogú városi kerület belterületére és külterületére külön is lefolytatható. (4) Az ingatlanok helyrajzi számának, területének és egyéb adatainak megváltozása az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokat és tényeket nem érintheti.”

46. § A Vhr. a következõ 119/A–119/F. §-sal egészül ki: „119/A. § (1) Az ingatlanok adatainak megváltozását eredményezõ eljárás lefolytatása során térképet, területjegyzéket, és áthelyrajziszámozás esetén azonosítási jegyzéket kell készíteni (a továbbiakban: munkarészek). (2) A munkarészekben feltüntetett adatokat felül kell vizsgálni és össze kell hasonlítani az ingatlan-nyilvántartás szerinti adatokkal. (3) Az ingatlan új adatait kell elfogadni, ha az egyes adatok megváltozása ellenére az ingatlan-nyilvántartásban és a munkarészekben feltüntetett ingatlan azonossága megállapítható. 119/B. § (1) Azonosnak kell tekinteni az ingatlant, ha a földrészletnek az új térképen feltüntetett határvonalai hasonlóan helyezkednek el vagy egybeesnek a korábbi térképen feltüntetett határvonalakkal, és a) a földrészletnek az eljárás során megállapított új területe azonos az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett régi területtel, vagy az eltérés az ingatlan-nyilvántartás szerinti terület külön jogszabályban meghatározott mértékét nem haladja meg, vagy b) a felmérési, térképezési vagy területszámítási hibából eredõ területi eltérés a külön jogszabályban meghatározott mértéket meghaladja, de az eltérés a szomszédos földrészleteknél nem mutatható ki. (2) Azonosnak kell tekinteni az ingatlant akkor is, ha a földrészletnek az új térképen feltüntetett határvonalai nem helyezkednek el hasonlóan, illetõleg nem esnek egybe a korábbi térképen feltüntetett határvonalakkal, de a) a régi és az új terület között eltérés nincs, vagy b) az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti mértékû, telekalakításból vagy kisajátításból származó eltérés áll fenn. 119/C. § (1) Ha az ingatlan azonossága a 119/B. § szerint nem állapítható meg, az eltérés okát az érdekeltek meghallgatásával, szükség esetén helyszíni ellenõrzéssel kell megállapítani. (2) Ha a területi eltérés oka jogváltozásból ered, a meghallgatás során tájékoztatni kell a feleket a rendezés lehetõségérõl. Ha a jogváltozás átvezetését a meghallgatást követõ 30 napon belül a körzeti földhivatalnál nem kezdeményezték, az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett területi adatokat kell elfogadni. Az új helyrajzi számokat azonban ezekben az esetekben is alkalmazni kell. (3) Ha a területi eltérés nem jogváltozásból ered, az új területi adatokat kell elfogadni.

1. szám


119/D. § Az ingatlanok adatainak megváltozását eredményezõ eljárás lefolytatása során a település egészére, illetõleg az átalakítással érintett részére (belterület, külterület) kiterjedõ általános helyszínelést is le kell folytatni. Ennek során a földrészletek mûvelési ágát és minõségét a helyszíni állapotnak, illetve a tv.-ben és az e rendeletben foglaltaknak megfelelõen kell megállapítani. 119/E. § (1) Az ingatlanok adatainak megváltozását eredményezõ eljárás lefolytatása után munkarészeket kell készíteni, és azok tekintetében az állami átvételi vizsgálatot le kell folytatni. (2) A munkarészek állami átvételét követõen az ingatlanok tulajdoni lapjának I. részén ezen munkarészek alapján a változást fel kell tüntetni. 119/F. § (1) A megváltozott adatok tulajdoni lapokon történõ feltüntetése után a tulajdoni lapokat és a külön jogszabályban meghatározott állami földmérési alaptérképet, valamint a hozzá tartozó területjegyzéket az illetékes körzeti földhivatalnál harminc napra közszemlére kell tenni. Errõl az érdekelteket a helyben szokásos módon és egy országos napilapban közzétett közlemény útján kell értesíteni. (2) A közszemlére tétel ideje alatt az érdekeltek az általuk kifogásolt térképi és ingatlan-nyilvántartási tartalommal kapcsolatban a körzeti földhivatalnál felszólalással élhetnek. (3) A felszólalásban foglaltakat a körzeti földhivatalnak soron kívül meg kell vizsgálnia és érdemi határozatot kell hoznia. A körzeti földhivatal határozata ellen a kézbesítéstõl számított harminc napon belül lehet fellebbezést benyújtani. (4) A (3) bekezdésben meghatározott felszólalásnak, illetve a felszólalás tárgyában hozott határozat elleni fellebbezésnek az átalakított ingatlan-nyilvántartás érvénybe léptetésére nincs halasztó hatálya. Ha a felszólalásnak, illetve a felszólalás tárgyában hozott határozat elleni fellebbezésnek a földhivatal helyt ad, az errõl szóló határozata alapján az érintett ingatlanra vonatkozó munkarészeket a felszólalásnak, illetve a fellebbezésnek megfelelõen kijavítja. (5) Az átalakított ingatlan-nyilvántartás a közszemle utolsó napját követõ napon érvénybe lép, melyrõl a körzeti földhivatal határozatot hoz. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.” 47. § A Vhr. 120. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „120. § (1) A rendezetlen jogállású ingatlanokra vonatkozó, a tv. 86. §-ában foglalt eljárást megelõzõen a körzeti földhivatal hiánypótlási felhívást bocsát ki. Ha a felhívás eredménytelen, mert a szükséges okiratok beszerzése elsõsorban idõmúlás vagy más okból nem lehetséges, az ügyben keletkezett iratokat a körzeti földhivatal az ügyfél kérelmére véleményével együtt a megyei (fõvárosi) földhivatalhoz a változással kapcsolatos eljárás engedélyezése végett felterjeszti.

95

(2) A rendezetlen jogállású ingatlanokkal kapcsolatos eljárást a megyei (fõvárosi) földhivatal engedélyezõ végzését követõen a körzeti földhivatal a tv. 87–88. §-aiban foglaltak szerint folytatja le.”

48. § A Vhr. a következõ 125. §-sal egészül ki: „125. § Ahol e rendelet csak bejegyzést említ, azalatt a tények feljegyzését is érteni kell.”

49. § (1) Az egyes, a számítógépes adatbázisból történõ lekérdezés útján szolgáltatható ingatlan-nyilvántartási adatok igazgatási szolgáltatási díjáról és az adatátviteli vonalon történõ adatszolgáltatásról szóló 41/2002. (V. 14.) FVM rendelet (a továbbiakban: Díjrendelet) 9. §-a (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, ezzel egyidejûleg az eredeti (3)–(7) bekezdések számozása (4)–(8) bekezdésre változik: „(3) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 68. §-ának (6) bekezdése alkalmazásában rendszerhasználati díj alatt e rendeletben szabályozott hálózathasználati díjat kell érteni.” (2) A Díjrendelet 9. §-a (6) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A bíróságok, a bírósági végrehajtók, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, a nyomozó hatóságok, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén, továbbá a 6. § (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott szervezetek mentesek a hálózathasználati díj fizetése alól.”

50. § A Díjrendelet 10. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A digitális belépési igazolvánnyal rendelkezõ felhasználónak a rendszerben folyószámlája van, amelyen a lekérdezések és annak költségei, valamint a költségek kiegyenlítése folyamatosan követhetõ.”

51. § (1) Ez a rendelet – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló 2005. évi CXXII. törvény hatálybalépésével egyidejûleg lép hatályba; a már folyamatban lévõ eljárásokat azonban az azok megindításakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

96


(2) Az (1) bekezdés, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló 2005. évi CXXII. törvény 53. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában folyamatban lévõ eljárások alatt a körzeti földhivatalnál e rendelet hatálybalépését megelõzõ napig megindított eljárásokat kell érteni. (3) A 6. számú melléklet 2007. január 1-jén lép hatályba. 2007. január 1-jétõl az a beadvány, amelyhez melléklet nem tartozik, a 6. számú mellékletben meghatározott nyomtatvány alkalmazásával elektronikus úton is benyújtható. (4) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Vhr. 1. §-ából a „számítógépes adathordozón megjelenített” szövegrész, a Vhr. 5. §-ának (5) bekezdése, a Vhr. 21. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata, a Vhr. 50. §-a (1) bekezdésébõl a „ha azokon mezõ- vagy erdõgazdasági mûvelést nem folytatnak” szövegrész, a Vhr. 50. §-a (3) bekezdésének k) pontja, a Vhr. 50. §-a (5) bekezdésének e) pontja, a Vhr. 56. §-ának (1) bekezdésébõl a „vagy a tagok közös” szövegrész, a Vhr. 68. §-a (2) bekezdésébõl a „hagyatéki leltár” szövegrész, a Vhr. 71. §-ából „körzeti földhivatalnál maradó” szövegrész, a Vhr. 72. §-a, a Vhr. 73. §-a (2) bekezdésének f) pontja, a Vhr. 74. §-a (2) bekezdésének d) pontjából a „vagy a szövetkezeti tagok tulajdonába kerülõ” szövegrész, a Vhr. 78. §-ának az „és az ingatlan-nyilvántartási eljárási” szövegrész, a Vhr. 80. §-a, a Vhr. 84. §-a, a Vhr. 89. §-a (2) bekezdésének „[Ptk. 266. § (3) bekezdés]” szövegrésze, a Vhr. 92. §-ának (1) bekezdése, a Vhr. 101. §-a, a Vhr. 104. §-ának második fordulata, a Vhr. 107. §-a, a Vhr. 114. §-a, a Vhr. 117. §-ából a „haszonbérletében” szövegrész, a Díjrendelet 1. §-ából „az ingatlan-nyilvántartási

1. szám

adatbázishoz adatátviteli vonalon való csatlakozásra és” szövegrész, a Díjrendelet 3. §-ának (1) bekezdésébõl az „– ideértve a Fõvárosi Kerületek Földhivatalát is (a továbbiakban együtt: körzeti földhivatal) –” szövegrész, a Díjrendelet 7. §-ának (1) bekezdése, a Díjrendelet 7. §-ának (2) bekezdésébõl „az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényben meghatározott csatlakozási engedély és” szövegrész, a Díjrendelet 7. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata, a Díjrendelet 7. §-ának (3) bekezdése, a Díjrendelet 8. §-ának (3) bekezdése, a Díjrendelet 9. § (6) bekezdésének második mondatából „és tárgyi” szövegrész, a Díjrendelet 10. §-ának (2) bekezdésébõl a „csatlakozási engedély és” szövegrész, az ingatlan-nyilvántartás átalakításáról szóló 27/1980. (XI. 9.) MÉM rendelet, az ingatlan-nyilvántartás átalakításáról szóló 27/1980. (XI. 9.) MÉM rendelet módosításáról szóló 26/1994. (V. 19.) FM rendelet, valamint az egyes minisztériumok kezelésében lévõ állami ingatlanok nyilvántartásáról szóló 24/1976. (MÉM. É. 20.) MÉM utasítás. (5) E rendelet hatálybalépése nem érinti azokat a korábbiakban kiadott csatlakozási engedélyeket, amelyek alapján e rendelet hatálybalépéséig szolgáltatási szerzõdést kötöttek. A korábbiakban kiadott csatlakozási engedély alapján szolgáltatási szerzõdés köthetõ e rendelet hatálybelépését követõ 90 napig. Ha ez idõtartam alatt a szolgáltatási szerzõdés nem kerül megkötésre, a csatlakozási engedély érvényét veszti, és a felhasználónak a hozzáférési jogosultság biztosítását az új szabályok szerint kell kérelmeznie. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. szám


97

1. számú melléklet a 117/2005. (XII. 19.) FVM rendelethez [1. számú melléklet a 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelethez] Iktató bélyegzõ helye Ingatlan-nyilvántartási kérelem I. A vékony vonallal bekeretezett rovatokat a kérelmezõ vagy a nevében eljáró képviselõ tölti ki. A kérelem kitöltésével kapcsolatban a kérelmezõ/képviselõ a körzeti földhivatal ügyfélszolgálatán tájékoztatást kérhet. A kérelmezõ neve/megnevezése: A kérelmezõ lakcíme/székhelye (telephelye): A kérelmezõ értesítési címe (elektronikus is lehet), ügyintézõjének neve, telefonszáma1: A kérelmezõ személyi azonosítója/statisztikai azonosítója: A kérelmezõ képviseletében képviselõ neve/megnevezése: eljáró képviselõ adatai képviselõ lakcíme/székhelye (telephelye): A kérelemhez kapcsolódó földhivatali iktatószám2: A változással érintett ingatlanok darabszáma: A változással érintett egyes ingatlan(ok) részletezése a következõ oldalon, ill. pótlap(ok)on Soron kívüli ügyintézést a kérelmezõ igényel-e: Igen Fizetendõ összes ig. szolgáltatási díj (az egyes ingatlanokra is tekintettel): Fizetési mód: a) készpénz befizetés b) készpénz-átutalási megbízás c) átutalási megbízás Megjegyzés: Mellékletek:

Nem forint

.........................., ...... év ............................ hó .... nap (keltezés) ...................................................................... kérelmezõ/képviselõ A vastag vonallal bekeretezett rovatokat a Földhivatal tölti ki. A fizetési mód a) pontja (készpénz befizetés) esetén a földhivatali pénztáros nyilatkozata:

pénztáros A beérkezett ingatlan-nyilvántartási kérelem vizsgálata Személyes mentesség esetén nyilatkozat, melléklet csatolva Soron kívüli ügyintézés kérelmezése miatt döntést igényel Az ig. szolg. díjra vonatkozó részletezõ (II.) és összesítõ (I.) rov. kitöltve Készpénz befizetés esetén a pénztáros nyilatkozata rendben A b) vagy c) pont szerinti fizetési mód esetén melléklet csatolva A vizsgálat a kérelmezõ jelenlétében történt A vizsgálatot elvégezte: 1 2

Kitöltése nem kötelezõ. Ha az elõzményekbõl már ismert.

Igen Igen Igen Igen Igen Igen

Nem Nem Nem Nem Nem Nem

98


1. szám

Ingatlan-nyilvántartási kérelem II. A változással érintett ingatlan(ok) részletezése A kérelem tárgya3 Sorszám

1. Település

2. Helyrajzi szám

3. jelzálogjog bejegyzése, módosítása6

4. vagyoni értékû jog törlése7

5. általános kérelem8

6. Tárgyi mentesség4

7. A fizetendõ igazgatási szolgáltatási díj mértéke5

1.

folytatás pótlapon:

Igen

Nem

.................................................................................... kérelmezõ/képviselõ

3

A kérelmet oszlopok szerinti bontásban, a 3–5. számú oszlopokba kell beírni feltüntetve a jogosult(ak)at is. Azonos ingatlanra vonatkozó több kérelem esetén az azonos ingatlanra vonatkozó kérelmeket egy sorban kell feltüntetni. 4 Tárgyi mentesség a kérelem tartalmától függõen a Díjtv. 32/C. § (1) bekezdés a)–l) pontjai alapján igényelhetõ, a megfelelõ jogszabályhely hivatkozásával. 5 A 3., 4. és 5. oszlopokba tett bejegyzések alapján a Díjtv. 32/D. § szerint csak a legmagasabb igazgatási szolgáltatási díj fizetendõ meg, ha azonban a 6. oszlop szerint a 32/C. § (1) bekezdése a)–l) pontjának valamelyike mindegyik kérelemre fennáll, az adott ingatlan vonatkozásában igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni. 6 A Díjtv. 32/A. § (2) bekezdése szerint az igazgatási szolgáltatási díj alapja jelzálogjog bejegyzése, valamint a bejegyzés módosítása esetén a jelzálogjoggal biztosított követelés értéke, jelzálogjog részleges átszállása esetén pedig az egyes átszálló részjelzálogjogok értéke. 240 ezer forintot elérõ vagy meghaladó érték esetén az ig. szolg. díj mértéke 12 000 Ft. 7 A rovatban megjelölendõ, ha az ingatlanra a Díjtv. 32/A. § (3) bekezdése hatálya alá esõ kérelmet nyújt be a kérelmezõ. Az ilyen kérelem ig. szolg. díjának mértéke 2000 Ft. 8 Azon kérelmek után, melyek nem tartoznak a Díjtv. 32/A. § (2), (3) bekezdése, illetve a nyomtatványban nem említett (5) és (6) bekezdésének hatálya alá, 5000 Ft általános mértékû igazgatási szolgáltatási díj fizetendõ.

1. szám


99

2. számú melléklet a 117/2005. (XII. 19.) FVM rendelethez [2. számú melléklet a 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelethez] (Földhivatal neve) (Földhivatal címe)

(Lapszám) Tulajdoni lap (kiadás dátuma)

(helységnév) (fekvés) széljegy:

HRSZ:

Cím (utca, házszám):

Szektor: ....................... Térképszelvény: ...........

I. Rész 1. Az ingatlan adatai: Alrészlet adatok mûvelési ág (kivett megnevezés) . . . (sorszám) (sorszám) (sorszám) . . .

min. o.

(jogi jelleg) (kiegészítõ szöveges megjegyzés) (telki szolgalmi jog) (kiegészítõ szöveges megjegyzés) (szöveges bejegyzés)

terület ha

m2

kat. t. jöv. k. fill.

Alosztály adatok terület kat. t. jöv. ha m2 k. fill.

(bejegyzõ határozat)

[(törlõ határozat) TÖRÖLT]





II. Rész (sorszám)

hányad: jogcím: jogállás: név: [szül. név:] [szül. év:] [a. szül. név:] cím:



. . .

III. Rész (sorszám)

. . .

(jog, tény megnevezés) [(lejárati dátum)] (kiegészítõ szöveges megjegyzés) jogosult név: [szül. név:] [szül. év:] [a. szül. név:] cím:



100


1. szám

3. számú melléklet a 117/2005. (XII. 19.) FVM rendelethez [3. számú melléklet a 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelethez] Iktató bélyegzõ helye Kérelem tulajdoni lap másolat szolgáltatása iránt (megrendelõ) I. A tulajdoni lap másolatot igénylõ adatai családi név: ...................................................................................................................................................................... utónév: ............................................................................................................................................................................. anyja születési neve: ........................................................................................................................................................ születési hely: ................................................................................................................................................................... születési idõ: [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ]

II. Jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet megnevezése Amennyiben a tulajdoni lap másolatot igénylõ jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ egyéb szervezet nevében jár el, az I. pontban foglalt adatokon túlmenõen az alábbiakban fel kell tüntetni a szervezet megnevezését is. Jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet megnevezése: ....................................................... ...........................................................................................................................................................................................

III. A kérelemmel érintett ingatlan(ok) megjelölése Település neve

Az ingatlan fekvése

Az ingatlan helyrajzi száma

A másolat típusa (hiteles/nem hiteles)

A másolat típusa (teljes/szemle/részleges)

Az igényelt másolatok száma

Kelt: ....................................................... ......................................................................... kérelmezõ aláírása

A Földhivatal tölti ki! IV. Személyazonosságot igazoló okmány megnevezése: száma: A kérelemben szereplõ adatokat a személyazonosság igazolására szolgáló okmányból ellenõriztem. ......................................................... ügyintézõ aláírása

1. szám


101

4. számú melléklet a 117/2005. (XII. 19.) FVM rendelethez [4. számú melléklet a 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelethez] Kérelem a tulajdoni lapba történõ betekintés iránt I. A betekintõ adatai családi név: ...................................................................................................................................................................... utónév: ............................................................................................................................................................................. anyja születési neve: ........................................................................................................................................................ születési hely: ................................................................................................................................................................... születési idõ: [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ]

II. A betekintéssel érintett ingatlan(ok) megjelölése Település neve

Az ingatlan fekvése

Az ingatlan helyrajzi száma

A másolat típusa (hiteles/nem hiteles)

A másolat típusa (teljes/szemle/részleges)

Az igényelt másolatok száma

Kelt: ........................................................ ......................................................................... kérelmezõ aláírása A Földhivatal tölti ki! III. Személyazonosságot igazoló okmány megnevezése: száma: A kérelemben szereplõ adatokat a személyazonosság igazolására szolgáló okmányból ellenõriztem. ......................................................... ügyintézõ aláírása

102


1. szám

5. számú melléklet a 117/2005. (XII. 19.) FVM rendelethez [5. számú melléklet a 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelethez] TakarNet szolgáltatások igénybevétele iránti kérelem természetes személyek számára Igénylõ adatai: Igénylõ családi és utóneve/anyja születési neve: ................................................................................................./.......................................................................................... Igénylõ születési neve: ............................................................................................................................................................................................ Születési hely: ............................................................................................................................................................................................ Születési idõ: ............................................................................................................................................................................................ Igénylõ tevékenységének jellege (például: közjegyzõ, ügyvéd, bírósági végrehajtó stb.): ............................................................................................................................................................................................ Kamarai tagság kezdete: ............................................................................................................................................................................................ Érvényes kamarai tagság száma: ............................................................................................................................................................................................ Igénylõ lakcíme: ............................................................................................................................................................................................ Telefon: ..........................................

Fax: ..........................................

e-mail cím: ...................................................

Költségviselõ neve és címe (ha nem egyezik az igénylõvel): ............................................................................................................................................................................................ A kérelem indokolása: ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ A kérelemhez mellékelni kell az illetékes kamara 30 napnál nem régebben kiállított igazolását arról, hogy a kérelmezõ kamarai tagsága fennáll, és arról, hogy az igénybejelentõ közjegyzõi szolgálatát/ügyvédi tevékenységét nem szünetelteti, valamint nem áll fegyelmi eljárás hatálya alatt. Mellékletek: ....................................................................................................

Kelt: ......................................................

........................................................ aláírás/bélyegzõ

1. szám


103

TakarNet szolgáltatások igénybevétele iránti kérelem jogi személyek és jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek számára Igénylõ adatai: Igénylõ megnevezése: ............................................................................................................................................................................................ Igénylõ tevékenységének jellege (például: bank, önkormányzat, ingatlaniroda stb.): ............................................................................................................................................................................................ Az igénylõ képviseletében eljáró személy neve és beosztása: ............................................................................................................................................................................................ Igénylõ statisztikai számjele: ............................................................................................................................................................................................ Igénylõ székhelye: ............................................................................................................................................................................................ Igénylõ telephelye: ............................................................................................................................................................................................ Telefon: ..........................................

Fax: ..........................................

e-mail cím: ...................................................

A kérelem indokolása: ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................

A közigazgatási szervek kivételével az igénylõnek a kérelemhez csatolnia kell a keletkezésüket tanúsító, illetõleg konstituáló bejegyzési határozat eredeti vagy közjegyzõ által hitelesített példányát, vagy a regisztráló hatóság (cégbíróság, megyei bíróság) által vezetett közhiteles nyilvántartás tartalmáról a közjegyzõkrõl szóló 1991. évi XLI. törvény 136. §-a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározottak szerint kiállított 30 napnál nem régebbi közjegyzõi tanúsítványt. Ha a jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja, a kérelemhez elegendõ csatolni a nyilvántartásról készített 30 napnál nem régebbi hiteles másolatot. Mellékletek: ....................................................................................................

Kelt: ......................................................

........................................................... szabályszerû aláírás

104


1. szám

6. számú melléklet a 117/2005. (XII. 19.) FVM rendelethez [6. számú melléklet a 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelethez] Elektronikus úton benyújtható kérelem természetes személyek részére, ha a kérelemhez melléklet nem tartozik I. Kérelmezõ adatai családi név: ...................................................................................................................................................................... utónév: ............................................................................................................................................................................. lakcím: irányítószám: [ ] [ ] [ ] [ ] / helység: ................................ / utca: ............................... / házszám: ....................... személyi azonosító: [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] e-mail cím: ....................................................................................................................................................................... II. A kérelemmel érintett ingatlan(ok) megjelölése (település neve/az ingatlan fekvése/az ingatlan helyrajzi száma) ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ III. A kérelem tárgya ........................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................... ...........................................................................................................................................................................................

A kérelem tárgyához kapcsolódó, korábban a földhivatalhoz benyújtott kérelmek, beadványok iktatószáma: ............... ............................................................................................................................................................................................ Kelt: ....................................................................

1. szám


105

Elektronikus úton benyújtható kérelem jogi személyek/jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetek részére, ha a kérelemhez melléklet nem tartozik I. Kérelmezõ adatai megnevezés: ..................................................................................................................................................................... statisztikai azonosító: ....................................................................................................................................................... székhely/telephely: irányítószám: [ ] [ ] [ ] [ ] / helység: ................................ / utca: ............................... / házszám: ....................... e-mail cím: .......................................................................................................................................................................

II. A kérelmezõ képviseletében eljáró természetes személy/jogi képviselõ adatai családi név: ...................................................................................................................................................................... utónév: ............................................................................................................................................................................. lakcím: irányítószám: [ ] [ ] [ ] [ ] / helység: ................................ / utca: ............................... / házszám: ....................... e-mail cím: .......................................................................................................................................................................

III. A kérelemmel érintett ingatlan(ok) megjelölése (település neve/az ingatlan fekvése/az ingatlan helyrajzi száma) ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................

IV. A kérelem tárgya ........................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................... ...........................................................................................................................................................................................

A kérelem tárgyához kapcsolódó, korábban a földhivatalhoz benyújtott kérelmek, beadványok iktatószáma: ............... ............................................................................................................................................................................................ Kelt: ....................................................................

106

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 118/2005. (XII. 19.) FVM rendelete az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról

Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtörvény) 33. § (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el:

1. szám

(2) Az (1) bekezdésben elõírt határidõben felhívást bocsát ki az illetékes földhivatal, ha a jogszerzést jogerõs hagyatékátadó végzés, bírósági ítélet vagy hatósági határozat alapján kell ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni, és a hagyatékátadó végzéssel, bírósági ítélettel vagy hatósági határozattal érintett jogszerzõ az eljárás megindításáig díjfizetési kötelezettségét nem teljesítette. Ha a felhívás ellenére a jogszerzõ fél díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a körzeti földhivatal intézkedik a meg nem fizetett díj behajtása iránt. (3) Ha ugyanarra az ingatlanra egy hagyatékátadó végzéssel, bírósági vagy hatósági határozattal többen szereznek jogot, a feleket egyetemleges díjfizetési kötelezettség terheli.

1. § 4. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásért fennálló igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) a Díjtörvény 32/E. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megfizetni. (2) Ha a kérelmezõ a kérelmet személyesen adja be és a díj megfizetését nem igazolja, vagy nem a teljes díj megfizetését igazolja a kérelem, illetve mellékleteinek átvétele nem tagadható meg, de az ügyfelet – a 3. § (1) bekezdésben foglalt hiánypótlási felhívás kiadását megelõzõen – a kérelem benyújtásakor szóban is figyelmeztetni kell az igazgatási szolgáltatási díj fizetés elmulasztásának következményeire.

(1) Ha a kérelmezõ a kérelméhez kapcsolódóan soron kívüli ügyintézést kért és a kérelem benyújtásakor a Díjtörvény 32/A. § (4) bekezdésében meghatározott díjat nem fizette meg vagy a díj megfizetését nem igazolta, a körzeti földhivatal az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 45. §-ában meghatározott határidõn belül bírálja el a kérelmet. (2) Ha a soron kívüli ügyintézést nem engedélyezte a földhivatal vezetõje, vagy az érdemi döntést határidõn belül nem hozta meg, a Díjtörvény 32/A. § (4) bekezdése alapján megfizetett díjat az ügyfél részére visszatéríti.

2. § A megfizetésre kerülõ díjak megállapításakor a kérelem benyújtásakor az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nyilvántartott ingatlanokat kell érintett ingatlanokként figyelembe venni.

3. § (1) Az elsõfokú eljárás, valamint a bejegyzés, feljegyzés és átvezetés tárgyában hozott körzeti földhivatali határozat ellen benyújtott fellebbezés után járó díj megfizetésének elmulasztása esetén az illetékes földhivatal a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül hiánypótlási felhívást bocsát ki. A kérelmezõ a hiánypótlási felhívás kézhezvételétõl számított 15 napon belül köteles megfizetni, illetve igazolni a díj megfizetését. Ha a hiánypótlási felhívás kiadására kizárólag a díjfizetési kötelezettség elmulasztása miatt került sor és a kérelmezõ a hiánypótlásra nyitva álló határidõ alatt a díjat nem fizette meg vagy a díjfizetés megtörténtét nem igazolta, a földhivatal az eljárást végzéssel megszünteti.

5. § (1) Ha megfizetett igazgatási szolgáltatási díj – részleges vagy teljes – visszatérítése válik szükségessé, a földhivatal a vonatkozó bizonylatot megküldi az ügyfélnek és egyidejûleg felhívja annak a bankszámlaszámnak a megadására, melyre az ügyfél a visszatérítést kéri. (2) Ha az ügyfél bankszámlaszámot nem ad meg, a visszatérítés készpénz-átutalási megbízással történik.

6. § (1) Több körzeti földhivatalt érintõ beadvány benyújtása esetén az eljárásért fizetendõ díjat annál a körzeti földhivatalnál kell megfizetni, illetve a befizetés tényét annál a körzeti földhivatalnál kell igazolni, amelyhez az Inytv. 38. § (2) bekezdése alapján az okiratot, illetve mellékleteit is benyújtották (a továbbiakban: díjfizetés helye szerinti körzeti földhivatal).

1. szám


107

(2) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott hiánypótlási felhívást a díjfizetés helye szerinti körzeti földhivatal adja ki. (3) A díjfizetés helye szerinti körzeti földhivatal – amennyiben az eljárás több megye területén illetékes körzeti földhivatalt érint – az eljárás lefolytatását követõen a többi körzeti földhivatalt érintõ díjat átutalja az eljárásban részt vevõ körzeti földhivatal fekvése szerint illetékes megyei földhivatal elõirányzat-felhasználási keret számlájára.

7. § Az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megfizetésébõl származó bevételt az egyéb bevételektõl elkülönítetten kell nyilvántartani.

8. § Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy a 2005. december 31-ig megindított eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Melléklet a 118/2005. (XII. 19.) FVM rendelethez Név

Számlaszám

Baranya Megyei Földhivatal Bács-Kiskun Megyei Földhivatal Békés Megyei Földhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földhivatal Csongrád Megyei Földhivatal Fejér Megyei Földhivatal Gyõr-Moson-Sopron Megyei Földhivatal Hajdú-Bihar Megyei Földhivatal Heves Megyei Földhivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földhivatal Komárom-Esztergom Megyei Földhivatal Nógrád Megyei Földhivatal Pest Megyei Földhivatal Somogy Megyei Földhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földhivatal Tolna Megyei Földhivatal Vas Megyei Földhivatal Veszprém Megyei Földhivatal Zala Megyei Földhivatal Fõvárosi Földhivatal

10024003-01409330-00000000 10025004-01409347-00000000 10026005-01409354-00000000 10027006-01409361-00000000 10028007-01409378-00000000 10029008-01409385-00000000 10033001-01409392-00000000 10034002-01409402-00000000 10035003-01409419-00000000 10045002-01409464-00000000 10036004-01409426-00000000 10037005-01409433-00000000 10032000-01409323-00000000 10039007-01409440-00000000 10044001-01409457-00000000 10046003-01409471-00000000 10047004-01409488-00000000 10048005-01409495-00000000 10049006-01409505-00000000 10032000-01409316-00000000

108


A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 119/2005. (XII. 19.) FVM rendelete a földhivatalokról szóló 62/1999. (VII. 21.) FVM rendelet módosításáról A földügyi szakigazgatási tevékenységrõl és szervezetrõl szóló 68/1990. (IV. 4.) MT rendelet 1. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a földhivatalokról szóló 62/1999. (VII. 21.) FVM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következõk szerint módosítom:

1. szám

Budapest XIX. kerület Budapest XX. kerület Budapest XXI. kerület Budapest XXII. kerület Budapest XXIII. kerület 1/2. Budapesti 2. számú Körzeti Földhivatal (székhelye: Budapest, XIII. ker.) Budapest V. kerület Budapest VI. kerület Budapest XIII. kerület”

1. § Az R. melléklete e rendelet melléklete szerint módosul. 2. § (1) Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 2. §-ának (2) és (3) bekezdése hatályát veszti. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Melléklet a 119/2005. (XII. 19.) FVM rendelethez

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 120/2005. (XII. 22.) FVM rendelete a szõlõfeldolgozás és a borkészítés során keletkezõ melléktermékek lepárlásáról és kivonásáról szóló 75/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról A szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. §-a (1) bekezdésének f) pontjában, valamint a mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl, és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény 45. §-a (2) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

1. § Az R. mellékletének 1/1. pontja helyébe a következõ szöveg lép, egyidejûleg az R. melléklete a következõ 1/2. ponttal egészül ki: [1. FÕVÁROSI FÖLDHIVATAL (székhelye: Budapest)] „1/1. Budapesti 1. számú Körzeti Földhivatal (székhelye: Budapest, XI. ker.) Budapest I. kerület Budapest II. kerület Budapest III. kerület Budapest IV. kerület Budapest VII. kerület Budapest VIII. kerület Budapest IX. kerület Budapest X. kerület Budapest XI. kerület Budapest XII. kerület Budapest XIV. kerület Budapest XV. kerület Budapest XVI. kerület Budapest XVII. kerület Budapest XVIII. kerület

A szõlõfeldolgozás és a borkészítés során keletkezõ melléktermékek lepárlásáról és kivonásáról szóló 75/2004. (V. 4.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § Aki a 2005/2006. borpiaci évben személyesen és saját birtokán 500 hektoliter alatti mennyiségben állít elõ bort, vagy 500 hektoliter alatti bornak megfelelõ mennyiségben dolgoz fel szõlõt, a melléktermékek kötelezõ lepárlása helyett alkalmazhatja a melléktermékek ellenõrzés melletti kivonását.”

2. § Az R. 2. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(3) A tokaji fordítás, a tokaji máslás és a jégbor elõállítását végzõ üzemnél a melléktermék lepárlására vonatkozó kötelezettség szempontjából az éves termelt bormennyiséget a tokaji fordítás, a tokaji máslás és a jégbor elõállítása elõtt megtermelt bormennyiség alapján kell megállapítani.”

1. szám


109

3. §

5. §

(1) Az R. 3. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés a következõ d) ponttal egészül ki: [Az OBI ellenõrzi:] „c) szúrópróbaszerûen az ellenõrzés mellett kivont melléktermékek minõségét; d) a lepárlóüzem mérési eredményeinek pontosságát.”

(3) Az R. 3. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Az MVH részére: a) a (3) bekezdés c) és d) pontjaiban meghatározott ellenõrzésekrõl az ellenõrzést követõ 15 napon belül jelentést kell küldeni; b) a (3) és (4) bekezdésben meghatározott ellenõrzések eredményérõl évente – a borpiaci évet követõ hónap végéig – összesített jelentést kell küldeni.”

(1) Az R. 7. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) A lepárlóüzem az átvétel napján köteles a melléktermék típusát, mennyiségét és alkoholtartalmát tartalmazó sorszámozott átvételi elismervényt kiállítani, mely elismervény tanúsítja, hogy a termelõ eleget tett a melléktermék leadási kötelezettségének. Az átvételi elismervényt a termelõ vagy annak megbízottja írja alá, amennyiben annak tartalmával egyetért. (2) A sorszámozott átvételi elismervényt három példányban kell kiállítani. Egy példány a termelõnél marad, egy példányt az átvevõ lepárlóüzem havonta, a tárgyhót követõ 10 napon belül továbbít az MVH-nak. A harmadik példányt a lepárló öt évig köteles megõrizni. A borpiaci évet követõ 15 napon belül a lepárlóüzem az átvételi elismervényekrõl termelõnkénti éves összesítést küld az MVH-nak.” (2) Az R. 7. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(4) Az átvételi elismervény kötelezõ tartalmi elemei a következõk:] „c) melléktermék leadás helye, idõpontja, a leadott melléktermék típusa, súlya, valamint – a 10. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével – az alkoholtartalma.”

4. §

6. §

(2) Az R. 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A Vám- és Pénzügyõrség a) ellenõrzi a lepárlóüzem és az egyszerûsített adóraktár területén a begyûjtõhelyek mûködését, b) részt vesz az MVH felkérése alapján a lepárló üzem és az intervenciós alkoholtárolás ellenõrzésében.”

(1) Az R. 5. §-a (2) bekezdésének d) és k) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [A lepárlóüzem írásbeli nyilatkozatában vállalja, hogy] „d) szõlõtörköly esetében az állagmegóváshoz az elcsorgást megakadályozó szilárd burkolatú tárolóhely, míg borseprõ esetében zárt tárolótartály biztosításával megteremti a tárolt melléktermékek állagmegóvásának feltételeit;” „k) a lepárlóüzem – az általa végzett tevékenységi körnek megfelelõen – rendelkezik legalább az éves névleges kapacitás 15%-ának megfelelõ alkohol (végtermék) tároló kapacitással. A kapacitás értékébe a tárolóüzem által a borpiaci évre bérelt tárolókapacitások is beszámítanak.” (2) Az R. 5. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A lepárlóüzemnek rendelkeznie kell:] „a) a melléktermékek és az alkoholok lepárlóüzemen belüli készletmozgására vonatkozó nyilvántartással;” (3) Az R. 5. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A lepárlóüzemnek írásban vállalnia kell azt, hogy a (2)–(4) bekezdésben szereplõ feltételekre vonatkozó bizonyítékokat az eredeti dokumentumokkal, vagy azok hitelesített másolatával a Vám- és Pénzügyõrség, az MVH vagy az OBI kérésére bemutatja.”

Az R. 8. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „8. § A melléktermékek leadására vonatkozó átvételi, beszállítási feltételeket a lepárlóüzem minden borpiaci évben augusztus 15-ig eljuttatja az MVH részére.”

7. § (1) Az R. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Begyûjtõhely üzemeltetéséhez az MVH jóváhagyása szükséges. Az egyszerûsített adóraktár területén létrehozott begyûjtõhely üzemeltetéséhez az MVH a Vám- és Pénzügyõrség hozzájárulásával adja ki az engedélyt.” (2) Az R. 10. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Jóváhagyni csak azokat a begyûjtõhelyeket lehet, amelyek rendelkeznek az alábbi feltételekkel:] „b) mintavételezésre alkalmas eszközök;” (3) Az R. 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Egyszerûsített adóraktár területén mûködtetett begyûjtõhely mûködtetéséhez a (3) bekezdésben foglaltakon túl az alábbi feltételeknek is teljesülniük kell: a) a begyûjtõhely területe az egyszerûsített adóraktártól elválasztott, különbejáratú legyen,

110


b) az egyszerûsített adóraktár engedély mellékletét képezõ helyszínrajzon fel kell tüntetni – a Vám- és Pénzügyõrség jóváhagyásával – a begyûjtõhely területét.” (4) Az R. 10. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Az MVH 8 napon belül értesíti a Vám- és Pénzügyõrséget a nem egyszerûsített adóraktár területén mûködõ begyûjtõhelyek engedélyezésérõl.” (5) Az R. 10. §-a a következõ (6) és (7) bekezdéssel egészül ki: „(6) Engedélyezett begyûjtõhelyen el lehet tekinteni az alkoholtartalom megállapításától abban az esetben, ha a melléktermék átvételekor a melléktermékbõl az átadó termelõ és az átvevõ lepárlóüzem együttesen párhuzamos mintát vesz. A mintákat az alkoholtartalom megállapításáig meg kell õrizni. Ha a melléktermékek átadás-átvételekor a termelõ vagy az átvevõ lepárlóüzem az alkoholtartalmat vitatja, akkor az összes alkoholtartalmat a 7. § (5) bekezdése szerint kell megállapítani. (7) Az alkoholtartalom megállapításáig köteles a lepárlóüzem az alkoholtartalom mérése nélkül átvett melléktermék állagmegóvásáról gondoskodni.” 8. § Az R. 11. § (1) bekezdésének d), e) és g) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [A begyûjtõhely üzemeltetõje sorszámozott lapokból álló átvételi elismervények alapján naprakész nyilvántartást vezet, melynek kötelezõ elemei a következõk:] „d) a beszállított melléktermék típusa, súlya; e) kiszállítás idõpontja,” „g) a kiszállított melléktermék típusa, súlya,” 9. § (1) Az R. 14. §-ának (1) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki: [Szõlõtörköly esetében – ellenõrzés melletti kivonásként (a továbbiakban: kivonás) – a következõ eljárásokat lehet alkalmazni:] „g) minden olyan eljárás, melynek során a szõlõtörköly alkalmatlanná válik alkoholtartalmú termék készítésére.” (2) Az R. 14. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Borseprõ esetében – kivonásként – a következõ eljárásokat lehet alkalmazni:] „f) minden olyan eljárás, melynek során a borseprõ alkalmatlanná válik alkoholtartalmú termék készítésére.” 10. § Az R. 15. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Ez a rendelet a) a Tanács 1493/1999/EK rendelete (1999. május 17.) a borpiac közös szervezésérõl, 27. cikke;

1. szám

b) a Bizottság 1623/2000/EK rendelete (2000. július 25.) a piaci mechanizmusokra tekintettel a borpiac közös szervezésérõl szóló 1493/1999/EK rendelet végrehajtása részletes szabályairól, 40–50. cikkei; c) a Bizottság 1215/2005/EK rendelete (2005. július 28.) Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása következtében a borágazatban alkalmazandó átmeneti intézkedések megállapításáról szóló 1990/2004/EK rendelet módosításáról, 1. cikke; d) a Bizottság 1219/2005/EK rendelete (2005. július 28.) a piaci mechanizmusokra tekintettel a borpiac közös szervezésérõl szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló 1623/2000/EK rendelet módosításáról végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”

11. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti az R. 5. §-a (2) bekezdésének f), i) és j) pontjai, 11. §-a (1) bekezdésének h) pontja, 13. §-ának (3) bekezdése, valamint a 15. §-ának (2) bekezdése. (2) Ez a rendelet a) a Tanács 1493/1999/EK rendelete (1999. május 17.) a borpiac közös szervezésérõl, 27. cikke; b) a Bizottság 1623/2000/EK rendelete (2000. július 25.) a piaci mechanizmusokra tekintettel a borpiac közös szervezésérõl szóló 1493/1999/EK rendelet végrehajtása részletes szabályairól, 40–50. cikkei; c) a Bizottság 1215/2005/EK rendelete (2005. július 28.) Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása következtében a borágazatban alkalmazandó átmeneti intézkedések megállapításáról szóló 1990/2004/EK rendelet módosításáról, 1. cikke; d) a Bizottság 1219/2005/EK rendelete (2005. július 28.) a piaci mechanizmusokra tekintettel a borpiac közös szervezésérõl szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló 1623/2000/EK rendelet módosításáról végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. (3) A 6. §-ban megállapított kötelezettségnek a 2005/2006. borpiaci évben a rendelet hatálybalépésétõl számított 30 napon belül kell eleget tenni. (4) A 2005/2006. borpiaci év kezdetétõl e rendelet hatálybalépéséig nem érheti joghátrány azokat, akik – 80 és 500 hektoliter közötti éves bortermelés esetén – nem tettek eleget az e rendelet szerinti lepárlási kötelezettségüknek. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. szám


A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 121/2005. (XII. 26.) FVM rendelete a vetõmagvak és szaporítóanyagok minõsítésének és vizsgálatának díjtételeirõl szóló 107/2003. (IX. 16.) FVM rendelet módosításáról

A növényfajták állami elismerésérõl, valamint a szaporítóanyagok elõállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. §-a (2) bekezdésének j) pontjában, valamint az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el:

111

1. § A vetõmagvak és szaporítóanyagok minõsítésének és vizsgálatának díjtételeirõl szóló 107/2003. (IX. 16.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép. 2. § Az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép. 3. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 121/2005. (XII. 26.) FVM rendelethez I. Mezõgazdasági fajok vetõmagvai minõsítésével kapcsolatos feladatok díjtételei 1. Szántóföldi minõsítõ szemle 1.1. Minõsítõ szemle díjtételei

Növénycsoportok megnevezése

1.1.1. Gabonafélék a) Kalászosok/(kivéve hibridek), köles és fénymag b) Kalászos hibridek, rizs, pohánka, tatárpohánka c) Hibrid kukorica/cirokfélék és alapanyagaik „0” apás szaporítások és minden olyan szaporítás esetén, amikor az apasor és anyasor, illetve apasorok egymástól való távolsága kisebb az anyasorok egymástól való távolságától 1.1.2. Répafélék 1.1.3. Takarmánynövények Fûfélék, pillangósok és egyéb takarmánynövények 1.1.4. Olaj- és rostipari növények a) Olaj- és rostipari növények, kivéve hibridek és dohány b) Hibridnövények és azok alapanyaga c) Dohány 1.1.5. Burgonya

Egyszeri ellenõrzési és minõsítési díj (Ft/ha)

1350 820 1020 +1020 1080 1080 1080 1020 1350 1080

1.2. A szántóföldi ellenõrzési és minõsítési díjat a szaporító alapterület nagysága alapján – minden megkezdett ha-t egésznek véve – kell megállapítani, az alábbiak szerint: a) amennyiben a szaporító terület nem nagyobb mint 2 ha, – egyszemlés növények esetében 7350 Ft a minõsítés díja, – többszemlés növények esetében 14 700 Ft a minõsítés díja. b) Ha a szaporító tábla területe 2 ha-nál nagyobb, és az 1.1. pontban foglalt szántóföldi ellenõrzési és minõsítési díj nem éri el a 14 700 Ft-ot, akkor díjminimumként 14 700 Ft-ot kell az igénybe vevõnek megtéríteni. c) Fenntartó szemle esetén is ezt a díjat (14 700 Ft) kell megtéríteni az igénybe vevõnek.

112


1. szám

2. Vetõmagvak mintavétele Mintázás díja tételenként a mintavétel módjától függetlenül 8400 Ft, csávázott vetõmag esetén 10 500 Ft. Az automata mintavevõ ellenõrzésére végzett kézi mintázásért nem lehet díjat felszámolni. 3. Vetõmagvak minõsítõ vizsgálata Teljes minõsítõ vizsgálat díjtételei Vetõmagvak megnevezése

Gabonafélék (kukorica kivételével), répafélék, nagymagvú hüvelyesek, olaj- és rostipari növények a napraforgó, a repce és a dohány kivételével Füvek, herefélék, repce, dohány Kukorica, napraforgó Burgonya

Alapdíj (Ft/tétel)

Drazsírozott és/vagy csávázott minta

Fémzárolás, helyszíni visszautasítás díja

Drazsírozott helyszíni visszautasítás

Export-import tételek

Csávázott export-import tételek

6 300

8 100

3 150

4 095

9 450

12 250

9 030 16 100 6 300

11 750 20 900 8 100

4 500 8 050 3 150

5 880 10 500 4 095

13 500 24 150 9 450

11 550 31 300 12 250

3.1. A teljes minõsítõ vizsgálat díja magában foglalja a vonatkozó rendeletben a forgalmazás feltételeként kötelezõen elõírt vizsgálatokat, kivéve: a) sejttani (citológiai) vizsgálatban részesülõ vetõmagtételek sejttani vizsgálati díját, b) a kötelezõ vírusvizsgálatban részesített burgonya vetõgumó tételek esetében a vírusvizsgálat díját (rügydugvány vizsgálat vagy Elisa teszt), c) az erucasav-tartalom vizsgálat díját, d) a csillagfürt alkaloida vizsgálat díját. 3.2. A fémzároláshoz felhasznált címke ára 21,00 Ft/db, export címkénél 26,00 Ft/db. Ez az összeg a zár árát (fém, patent mûanyag) is magában foglalja. Az OMMI által kitöltött kész zsákcímkékre +5,25 Ft/db kitöltési díjat kell felszámolni. 4. Kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat és burgonya vetõgumó vizsgálat 4.1. A kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat és burgonya vetõgumó vizsgálat díját két részletben, 50%-át a vizsgálatok beállítását követõen, további 50%-át pedig az értékelést követõen kell megfizetni. A növényfaj, illetve növénycsoport megnevezése

A fajtaazonosító vizsgálat díja Ft/tétel

1. Kalászos gabonák, olajretek, mustár, kender, len, repcefélék, köles, muhar, bükkönyfajok, facélia, pohánka 2. Kukorica (vonalak, alapegyszeresek) napraforgó (vonalak) burgonya, hüvelyesek, cirokfélék, szudánifû, répafélék, valamint az elõzõ és a következõ pontokhoz nem sorolható növényfajok 3. Kétéves bírálati idõszakot igénylõ fajok, lucernafélék, herefélék, fûfélék 4. Rügydugvány-vizsgálat, – fûtött fólia alatt

9 900 13 650

13 650 23 000 27 300

4.2. A vizsgálati díj magába foglalja a nyilvántartásba vétel és a mintatárolás költségeit. 4.3. Azon rendelet elõírásai alapján beküldött minták esetében, melyek kitermesztésre nem kerülnek, a nyilvántartásba vétel és tárolás díja tételenként 2500 Ft, melynek megfizetése a nyilvántartásba vétel és betárolás megtörténte után esedékes.

1. szám


113

5. Egyéb vizsgálatok és szakmunkák díjtételei 5.1. Tisztasági, csírázóképességi és TTC életképességi vizsgálatok díjtételei Tisztaság

Csírázóképesség

TTC életképesség

Vetõmag megnevezése alapdíj

Gabonafélék (kivétel kukorica) Hüvelyesek (kivétel bab, szója) Bab, szója, kukorica Olajosok, rostipari növények (kivétel napraforgó) Napraforgó, répafélék Herefélék, gyepfüvek, takarmányfüvek

csávázott

alapdíj

csávázott

alapdíj

csávázott

4200 4200 4200 4200

5460 5460 5460 5460

4200 4200 5460 4200

5460 5460 7140 5460

5460 5460 5460 5460

7140 7140 7140 7140

4200 4200

5460 5460

5460 4200

7140 5460

5460 5460

7140 7140

5.2. Burgonya vetõgumó vizsgálat Vizsgálatok megnevezése

Alapdíj, Ft/vizsgálat

Kifogásolt, fémzárolt vetõgumó mintavételi és vizsgálati díja esetenként ELISA vizsgálat (gumónként) Beküldött minta vizuális vizsgálata

25 500 155 4 200

5.3. Kombinált vizsgálat (csírázóképesség + TTC) esetén a csírázóképesség és TTC vizsgálatok díjtételeinek összegét össze kell adni. 5.4. Részvizsgálatok Vizsgálat díja (Ft/tétel) Vizsgálatok megnevezése alapdíj

Tiszta anyag képzése csíráztatáshoz Alkotórész vizsgálat tisztasági vizsgálatokon belül, annak díján felül alkotórészenként Alkotórész vizsgálat külön vizsgálatként, alkotórészenként Aranka vizsgálat Beléndekvizsgálat, h1-tömeg, vörösrizs, üszög, anyarozs szklerócium tartalom, penészesség, dohosság, poloskaszúrtság, vizsgálatonként Magdarabszám, ezermagtömeg, osztályozottság és csíraszám kg-onkénti megállapítása, magvak botanikai meghatározása, legfeljebb kettõ fajig (minden további faj 100 Ft) Poa trivialis vizsgálat Élõ állati kártevõ vizsgálatok Fûmag keverékek összetételének vizsgálata Nyers vetõmagvak tisztíthatósági értékének vizsgálata mûszaki irányelv szerint Nyers vetõmagvak tisztíthatósági értékének vizsgálata mûszaki irányelv nélkül Csírázási erély, csírázóképességi vizsgálaton belül, annak díján felül, vizsgálatonként Csírázási erély, önálló vizsgálatként Csírázási erély, drazsírozott mag esetében Cold-test módszerrel történõ csírázóképességi vizsgálat

drazsírozott és/vagy csávázott minta

1 250 850

1 650 1 050

1 250 2 625 1 250

1 650 3 400 1 650

1 250

1 650

2 625 1 250 6 300 6 825 9 750 1 250

3 400 1 650 8 190 8 850 12 600 1 650

2 625 2 625 5 500

3 400 3 400 7 000

114


1. szám Vizsgálat díja (Ft/tétel)

Vizsgálatok megnevezése

drazsírozott és/vagy csávázott minta

alapdíj

Vetõmagvak laboratóriumi kémiai kezelése magvizsgálat elõtt (pl. gibberelin, csávázás stb.) Elektromos vezetõképesség (Konduktométeres) vizsgálat Gyorsított öregítési teszt adott faj csíráztatási alapdíja + Csíranövény növekedés vizsgálata, klímakamrában fénnyel Csíranövény növekedés vizsgálata, klímakamrában fény nélkül Kelésvizsgálat megadott paraméterek alapján Brassica magvak azonossági vizsgálata csíranövényekbõl, klímakamrában Magfertõzöttség vizsgálat, tenyésztés természetes táptalajon Magfertõzöttség vizsgálat, tenyésztés speciális táptalajon Orobanche vizsgálat Fonálféreg vizsgálatok Fusarium vizsgálatok Nedvességtartalom vizsgálat Aleuron teszt kukoricánál Lolium spp. csíráztatással egybekötött, kvarcfényben megállapítható azonossági vizsgálata, fajtacsoport megállapítása Triticum nemzetségnél fenolos módszerrel Vicia striata, Melilotus sp. azonossági és Lupinus keserûmagtartalom vizsgálat Ploiditás vizsgálat: – cukorrépa – vöröshere – fûfélék Elektroforézis vizsgálat GMO tartalom meghatározása – minõségi, általános meghatározás – minõségi, specifikus meghatározás génkonstrukciónként – mennyiségi (kvantitatív) meghatározás

1 250

1 650

2 625 850 6 825 4 950 5 750 6 825 4 950 12 600 2 625 3 550 5 850 3 650 2 625 2 100

3 400 1 050 8 850 6 400 6 450 8 850 6 400 16 350 3 400 4 600 7 690 4 650 3 400 2 750

1 250 6 825 8 700 9 200

1 650 8 850 11 350 11 960

21 500

27 300

45 000 16 000 50 000

5.5. Egyéb szakmunkák díjtételei 5.5.1. Szántóföldi vetésbejelentés elbírálása tételenként 2100 Ft. 5.5.2. Az OMMI által fémzárolt vetõmagtételek keverése, átürítése, mely tevékenység az OMMI képviselõjének jelenlétében történik 25 200 Ft. 5.5.3. A megismételt vizsgálatok díja A fémzároltató külön kérése alapján elvégzett ismételt vizsgálatért – amennyiben az új vizsgálat eredménye hibahatáron kívül eltér, és az eredeti minõsítést meg kell változtatni díjat felszámítani nem lehet, kivéve, ha az eltérést a mag biológiai tulajdonságából adódó körülmények (pl. keményhéjúság oldódása, nyugalmi állapot megszûnése, kórokozók stb.) idéztek elõ. Amennyiben az újabb vizsgálat megerõsíti az eredeti eredményt (az újabb vizsgálat kérése megalapozatlan volt), akkor az ismételt vizsgálatért az alapvizsgálat díját kell megfizetni. 5.5.4. Egyéb tevékenységek díjtételei Megnevezés

Ft/tétel/db/nap

5.5.4.1. Vizsgálati okmányok többlet-példány díja (3. és további példányok) 5.5.4.2. Okmányok másolati díja példányonként 5.5.4.3. Vetõmagminõsítõ bizonyítványok cseréje 2 példányig 5.5.4.4. Vetõmagvak engedményes forgalomba hozatali kérelmének elbírálása tételenként 5.5.4.5. Csírázóképesség befejezését megelõzõen forgalmazni kívánt vetõmag igazolása tételenként

1 550 1 550 2 600 36 750 15 750

1. szám


115

Megnevezés

Ft/tétel/db/nap

5.5.4.6. Elõzetes bizonyítvány kiállítási díja tételenként 5.5.4.7. Elõzetes vizsgálati eredményközlés (részvizsgálatoknál) külön kérés alapján tételenként 5.5.4.8. OECD, Nemzetközi, fajtaigazolás díja, tételenként 5.5.4.9. Egyéb igazolások (VPOP, egyenértékûség-vizsgálat stb.) tételenként 5.5.4.10. Szakmai vélemény, adatszolgáltatás 5.5.4.11. Oktatás, vizsgáztatás fõ/nap 5.5.4.12. Maggyûjtemény összeállítás megrendelésre – 60 faj – végleges dobozban elkészítve – 60 faj – nem végleges dobozban elkészítve

2 100 2 100 5 250 5 250 25 200 12 600 50 400 25 200

II. Kertészeti fajok vetõmagvai minõsítésével kapcsolatos feladatok díjtételei 1. Szántóföldi minõsítõ szemle 1.1. Minõsítõ szemle díjtételei Egyszeri ellenõrzési és minõsítési díj (Ft/ha)

Növénycsoportok megnevezése

a) A zöldség szaporítóanyagok elõállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet, valamint a dísznövény szaporítóanyagok forgalomba hozataláról szóló 62/2004. (IV. 27.) FVM rendelet hatálya alá tartozó zöldség, fûszer, gyógy-, illóolajos- és dísznövények szaporításainak kötelezõ hivatalos szemléje b) A zöldség szaporítóanyagok elõállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet, valamint a dísznövény szaporítóanyagok forgalomba hozataláról szóló 62/2004. (IV. 27.) FVM rendelet hatálya alá tartozó zöldség, fûszer, gyógy-, illóolajos- és dísznövények standard szaporításainak a kötelezõ szemléje és a standard szaporítások vetõmagelõállító által kezdeményezett szemléje

1350

1 350

1.2. A szántóföldi ellenõrzési és minõsítési díjat a szaporító alapterület nagysága alapján – minden megkezdett ha-t egésznek véve – kell megállapítani, az alábbiak szerint: a) amennyiben a szaporítóterület nem nagyobb mint 2 ha, – egyszemlés növények esetében 7 350 Ft a minõsítés díja, – többszemlés növények esetében 14 700 Ft a minõsítés díja. b) Ha a szaporítótábla területe 2 ha-nál nagyobb, és az 1.1. pontban foglalt szántóföldi ellenõrzési és minõsítési díj nem éri el a 14 700 Ft-ot, akkor díjminimumként 14 700 Ft-ot kell az igénybe vevõnek megtéríteni. c) Fenntartó szemle esetén ugyanezt a díjat, 14 700 Ft-ot kell megtéríteni az igénybe vevõnek. 2. Vetõmagvak mintavétele A mintázás díja tételenként a mintavétel módjától függetlenül 8 400 Ft csávázott vetõmag esetén 10 500 Ft. 3. Vetõmagvak minõsítõ vizsgálata 3.1. Teljes minõsítõ vizsgálat díjtételei

Vetõmagvak megnevezése

25 000 és 20 000 kg-ban zárható fajok 10 000 kg-ban zárható fajok

Alapdíj (Ft/tétel)

9 030 15 750

Fémzárolás, Drazsírozott helyszíni és/vagy visszautasítás csávázott minta díja

11 760 20 900

4 500 7 980

Drazsírozott helyszíni visszautasítás

5 880 10 400

Export-import tételek

Csávázott export-import tételek

13 550 24 150

17 650 31 300

116


1. szám

3.2. Az OMMI által kiadott a minõsítéshez felhasznált címke ára belföldi fémzárolásnál 21,00 Ft/db, export címkénél 26,00 Ft/db. Ez az összeg a zár árát (fém, patent mûanyag) is magában foglalja. Az OMMI által kitöltött kész zsákcímkékre +5,25 Ft/db díjat kell felszámolni. Akkor is ezt az árat kell megfizetni ha a vetõmagelõállító a standard címkét az OMMI-tól rendeli meg. 4. Kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat 4.1. A kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat díját két részletben, 50%-át a kísérletek beállítását követõen, további 50%-át pedig az értékelést követõen kell megfizetni. A fajtaazonosító vizsgálat díja Ft/tétel

A növényfaj, illetve növénycsoport megnevezése

1. Egyéves bírálati idõszakot igénylõ fajok kivéve a 2.3., 4., 5., 6. pontok alatt felsorolt fajok. 2. Kétéves bírálati idõszakot igénylõ fajok, tökfélék, helybevetett dísznövények, helybevetett gyógy- és fûszernövények, valamint egyéb helybevetett zöldségfélék 3. Palántanevelést igénylõ dísznövények, gyógy- és fûszernövények, uborka, karósbab, zeller, hajtatási retek, egyéb palántanevelést igénylõ fajok 4. Paradicsom heterózis vizsgálat – fólia alatt (fûtés nélkül) – fûtött fólia alatt 5. Hibrid kabakosok (dinnye, uborka), hajtató saláta 6. Üvegházi és hajtatási körülményeket igénylõ fajok mintáinak vizsgálata

9 900 13 650 19 500

23 000 27 300 31 500 41 000

5. Egyéb vizsgálatok és szakmunkák díjtételei 5.1. Tisztasági, csírázóképességi és TTC életképességi vizsgálatok díjtételei Vetõmag megnevezése

alapdíj

Zöldségnövények kivéve saláta, új-zélandi spenót, spenót Új-zélandi spenót, spenót, saláta fûszerés gyógynövények, virágok Pálmamagvak Gyümölcs faiskolai vetõmagvak, erdészeti és díszcserje magvak

Tisztaság csávázott

Csírázóképesség alapdíj csávázott

TTC életképesség alapdíj csávázott

4 200

5 460

4 200

5 460

5 460

7 140

5 040

7 140

5 040

6 600

5 460

7 140

4 200 5 040

5 460 –

4 200 5 040

5 460 –

5 460 7 660

7 140 –

5.2. Kombinált vizsgálat (csírázóképesség + TTC) esetén a csírázóképesség és TTC vizsgálatok díjtételeinek összegét össze kell adni. 5.3. Részvizsgálatok Vizsgálat díja (Ft/tétel) Vizsgálatok megnevezése drazsírozott és/vagy csávázott minta

alapdíj

Tiszta anyag képzése csíráztatáshoz Alkotórész vizsgálat tisztasági vizsgálatokon belül, annak díján felül alkotórészenként Alkotórész vizsgálat külön vizsgálatként, alkotórészenként Aranka vizsgálat Beléndekvizsgálat, h1-tömeg, vörösrizs, üszög, anyarozs szklerócium tartalom, penészesség, dohosság, poloskaszúrtság, vizsgálatonként

1 250 850

1 650 1 050

1 250 2 625 1 250

1 650 3 400 1 650

1. szám


117 Vizsgálat díja (Ft/tétel)

Vizsgálatok megnevezése drazsírozott és/vagy csávázott minta

alapdíj

Magdarabszám, ezermagtömeg, osztályozottság és csíraszám kg-onkénti megállapítása, magvak botanikai meghatározása, legfeljebb kettõ fajig (minden további faj 100 Ft) Nyers vetõmagvak tisztíthatósági értékének vizsgálata mûszaki irányelv szerint Nyers vetõmagvak tisztíthatósági értékének vizsgálata mûszaki irányelv nélkül Élõ állati kártevõ vizsgálatok Csírázási erély, csírázóképességi vizsgálaton belül, annak díján felül, vizsgálatonként Csírázási erély, önálló vizsgálatként Csírázási erély, drazsírozott mag esetében Cold-test módszerrel történõ csírázóképességi vizsgálat Vetõmagvak laboratóriumi kémiai kezelése magvizsgálat elõtt (pl. gibberelin, csávázás stb.) Elektromos vezetõképesség (Konduktométeres) vizsgálat Gyorsított öregítési teszt adott faj csíráztatási alapdíja + Csíranövény növekedés vizsgálata, klímakamrában fénnyel Csíranövény növekedés vizsgálata, klímakamrában fény nélkül Kelésvizsgálat megadott paraméterek alapján Brassica magvak azonossági vizsgálata csíranövényekbõl, klímakamrában Magfertõzöttség vizsgálat, tenyésztés természetes táptalajon Magfertõzöttség vizsgálat, tenyésztés speciális táptalajon Orobanche vizsgálat Fusarium vizsgálatok Nedvességtartalom vizsgálat Elektroforézis vizsgálat GMO tartalom meghatározása – minõségi, általános meghatározás – minõségi, specifikus meghatározás génkonstrukciónként – mennyiségi (kvantitatív) meghatározás

1 250

1 650

6 825

8 850

9 750

12 600

1 250 1 250

1 650 1 650

2 625 2 625 5 500 1 250

3 400 3 400 7 000 1 650

2 625 850 6 825 4 950 5 750 6 825

3 400 1 050 8 850 6 400 6 450 8 850

4 950 12 600 2 625 5 850 3 650 21 500

6 400 16 350 3 400 7 690 4 650 27 300

45 000 16 000 50 000

5.4. Egyéb szakmunkák díjtétele 5.4.1. Szántóföldi vetésbejelentés elbírálása tételenként 2 100 Ft 5.4.2. Standard vetõmagelõállítók nyilvántartásba vételének elbírálása 5 250 Ft 5.4.3. Az OMMI által fémzárolt vetõmagtételek keverése, átürítése, mely tevékenység az OMMI képviselõjének jelenlétében történik 25 200 Ft. 5.4.4. A megismételt vizsgálatok díja A fémzároltató külön kérése alapján elvégzett ismételt vizsgálatért – amennyiben az új vizsgálat eredménye hibahatáron kívül eltér, és az eredeti minõsítést meg kell változtatni – díjat felszámítani nem szabad, kivéve, ha az eltérést a mag biológiai tulajdonságából adódó körülmények (pl. keményhéjúság oldódása, nyugalmi állapot megszûnése, kórokozók stb.) idéztek elõ. Amennyiben az újabb vizsgálat megerõsíti az eredeti eredményt (az újabb vizsgálat kérése megalapozatlan volt), akkor az ismételt vizsgálatért az alapvizsgálat díját kell megfizetni.

118


1. szám

5.4.5. Egyéb tevékenységek díjtételei Megnevezés

Ft/tétel/db/nap

5.4.5.1. Vizsgálati okmányok többlet-példány díja (3. és további példányok) 5.4.5.2. Okmányok másolati díja példányonként 5.4.5.3. Vetõmagminõsítõ bizonyítványok cseréje 2 példányig 5.4.5.4. Vetõmagvak engedményes forgalomba hozatali kérelmének elbírálása tételenként 5.4.5.5. Csírázóképesség befejezését megelõzõen forgalmazni kívánt vetõmag igazolása tételenként 5.4.5.6. Elõzetes bizonyítvány kiállítási díja tételenként 5.4.5.7. Elõzetes vizsgálati eredményközlés (részvizsgálatoknál) külön kérés alapján tételenként 5.4.5.8. OECD, Nemzetközi, fajtaigazolás díja, tételenként 5.4.5.9. Egyéb igazolások (VPOP stb.) tételenként 5.4.5.10. Szakmai vélemény, adatszolgáltatás 5.4.5.11. Oktatás, vizsgáztatás fõ/nap 5.4.5.12. Maggyûjtemény összeállítás megrendelésre – 60 faj – végleges dobozban elkészítve – 60 faj – nem végleges dobozban elkészítve

1 550 1 550 2 600 36 750 15 750 2 100 2 100 5 250 5 250 25 200 12 600 50 400 25 200

2. számú melléklet a 121/2005. (XII. 26.) FVM rendelethez Vegetatív szaporítóanyag minõsítési, valamint ültetvényberuházási szemle feladatok díjtételei 1. Általános feladatok 1.1. A szemledíjakat a kiállított jegyzõkönyv alapján a ténylegesen elvégzett szemle, minõsítés után kell kivetni úgy, hogy minden a díjtételek alapjául szolgáló megkezdett egységet (pl. hektár, 100 db, 1000 db, 10 ezer db stb.) egésznek kell tekinteni. Azon lágyszárú dísznövény és zöldség szaporítóanyagok estében, ahol a díjkivetés alapja a tárgyévet megelõzõ évben forgalmazott szaporítóanyag mennyisége, a forgalmazó köteles a nyilvántartásba vételkor, illetve folyó év január 15-ig írásban nyilatkozni az általa forgalomba hozott szaporítóanyagok mennyiségérõl. A díjtételek a szemlézett mértékegységenként forintban, ÁFA nélkül vannak megadva. A jegyzõkönyvekben a szemledíj összegét fel kell tüntetni. A szemledíj a szemle és minõsítés igénybevevõjét terheli. A szemle eredménye (alkalmas, alkalmatlan) a szemledíj összegét nem befolyásolja. 1.2. Elemi kár vagy a növényállomány egyéb okból történõ megsemmisülése, a termelési tevékenység ideiglenes és határidõre bejelentett szüneteltetése, ültetvény-beruházások meghiúsulása esetén, ha a termelõ az akadályt és annak okát a szemle megkezdését megelõzõen az OMMI illetékes szervének bejelentette, a szemledíj nem számítható fel. 1.3. Szõlõ, gyümölcsfa-, dísz- és erdészeti faiskolai (csemetekerti), lerakati, nagykereskedelmi engedéllyel, valamint dísznövény és zöldség szaporítóanyagok termesztésének és forgalmazásának engedélyezésével, illetve nyilvántartásba vételével kapcsolatos helyszíni szemle területhelyenként* és ágazatonként, – – – – –

új engedélykérelem esetén területmódosítási kérelem esetén adatváltozás (pl. cím) átvezetése határidõ mulasztás, késedelmes adatszolgáltatás pótdíj, esetenként 30 napon túl, esetenként

38 000 24 000 6 000 10 000 24 000

* Megjegyzés: Területhely alatt a nem ugyanazon helységben lévõ terület értendõ, de ez nem érinti a növény-egészségügyi elõírások miatti kötelezõ elkülönítést (izolációs távolság).

1. szám


1.4. Szaporítóanyag termeléssel, forgalmazással kapcsolatos szakvéleményezés a) Megkeresésre (minõségvitában) helyszíni szemlén a minõség vagy a növényállomány állapotának vizsgálata és szakvélemény elkészítés (jegyzõkönyvben) b) Nemzetközi származási igazolás kiadása exporthoz, átszállításhoz, importengedély, belföldiesítés – Alapdíj azonos alkalommal és helyszínen – Szõlõ-, gyümölcs szaporító alapanyag; erdészeti szaporítóanyag átszállítás, export és földiesítés elsõ igazolvány kiállítása – Minden további igazolvány kiállítása Szõlõ, gyümölcs import ültetési anyag belföldiesítése – fás oltvány, db – bogyós oltvány, db – szõlõ oltvány, db – bokor, gyökeres dugvány, málna, szeder, szedermálna, 1000 db – szamóca 1000 db dísznövény fajok: – éves importjogosultság igazolás engedélyes faiskolásnak – eseti importengedély kiadása c) Beküldött szaporítóanyag minõsítése és eredményközlés tételenként (fajtánként) d) Fajtaazonosság vizsgálata ültetvényben, megrendelésére – fajtánként – díjminimum Amennyiben a minõség, fajtaazonosság stb. megállapítása kiegészítõ laboratóriumi vizsgálatot igényel, annak költsége külön térítendõ.

119

39 000

21 000 5 900 1 200 5,3 1,8 1,4 590 120 21 300 9 500 11 800 11 800 26 000

2. Szõlõ szaporítóanyag szemle és minõsítés díjtételei 2.1. Szõlõiskolák szemledíja területhelyenként a kiiskolázott szaporítóanyag mennyisége alapján a) elsõ szemle díja 10 000 darabig fölötte ezer darabonként – oltvány – dugvány b) második szemle díja 10 000 darabig certifikációval fölötte ezer darabonként – oltvány – dugvány

17 000 260 160 17 000 630 320

2.2. Szõlõ szaporítóanyag-termõ ültetvények minõsítése, éves szemléje a) Prebázis, bázis és certifikált törzsültetvények 1 ha-ig 1 ha felett – nemes ültetvénynél ha-onként további – alany ültetvénynél ha-onként további b) Standard (szaporításra ideiglenesen engedélyezett) nemes ültetvények 1 ha-ig 1 ha felett ha-onként további

20 000 8 500

2.3. Szõlõ szaporítóanyag nagykereskedelmi tevékenység éves szemléje Éves helyszíni és adminisztratív szemle

17 000

2.4. Szaporító- és ültetési anyagok minõsítése, fémzárolása, minõségvizsgálata, helyszíni vizsgálata a) díj 1 000 darabonként alapanyag (szõlõvesszõ) gyökeres szaporítóanyag – díjminimum esetenként

360 830 17 000

17 000 2 400 5 000

120


1. szám

b) Certifikációs címke növényútlevéllel darabonként Kötegzár c) Engedményes szaporítóanyag forgalmazáshoz szükséges szemle

22 4,2 32 000

2.5. Kitermesztés díjtételei: (Fajtaazonosság vagy rejtett minõséghiba vizsgálata hatósági mintavétel vagy megrendelés alapján, kitermesztéssel) Mintavétel Eredményközléskor a vizsgálat díjminimuma Szõlõ szaporítóanyag – Hajtatása, iskolázása db-onként – Gyökeres szaporítóanyag telepítése, kezelése, vizsgálata évente, db-onként

17 000 20 000 100 250

2.6. Állami támogatásból megvalósuló szõlõ ültevény beruházások szemléje, termõre fordítása területhelyenként és esetenként

28 300

2.7. Szõlõterületek szemléje a szõlõtermelési potenciál változásaival kapcsolatban a) Szõlõtelepítés megvalósításának szemléje b) Szõlõültetvény kivágásának szemléje

11 800 9 800

3. Gyümölcs szaporítóanyag szemle és minõsítés díjtételei 3.1. Gyümölcsfaiskolák (területhelyenként) a) Éves elsõ szemle díja – Magvetés 0,1 ha-onként – Alanytelepítés 1000 darabonként – Dugvány iskola 1000 darabonként – Gyümölcsfa szemzés darabonként – Bogyós oltás darabonként – Kézben oltás, tavaszi szemzés darabonként Elsõ szemle díjminimuma b) Második szemle díja a minõsítési eljárás költségeivel együtt – magcsemete 1 000 darabonként – bogyós oltvány darabonként – Gyümölcsfa oltvány darabonként – dugványiskolában nevelt bokor és gyökeres dugvány darabonként Díjminimum (területhelyenként) Certifikációs és egyéb, OMMI által kibocsátott faiskolai címke növényútlevéllel (darabonként) Továbbnevelt gyümölcs ültetési anyagok újraminõsítésének díja a második faiskolai szemledíj 50%-a A C.A.C. kategóriájú szaporítóanyag faiskolai szemledíja a díjminimum felett a fenti díjtételek 80%-a. 3.2. Szaporítóanyag-termõ ültevények minõsítése, éves szemléje a) Törzskönyvi elõjegyzett, törzskönyvi állományok esetenként b) Központi és üzemi törzsültetvények – magtermõ 1 ha-ig 1 ha felett ha-onként további – szemzõhajtást, oltóvesszõt termõ törzsültetvények, 1 ha-ig felette ha-onként – Gyökérnemes ültetvények (szamóca, málna, szeder, málnaszeder kivételével) 0,1 ha-onként – Vegetatív alanytermõ ültetvények 0,1 ha-onként – Szamóca, málna, szeder, málnaszeder törzsültetvény 0,1 ha-onként Törzsültetvény szemlék díjminimuma területhelyenként c) Szaporításra ideiglenesen engedélyezett ültetvények (C.A.C.) – faiskolai magtermõ és szemzõhajtást, oltóvesszõt termõ gyümölcsfák, fánként – Gyökérnemes ültetvények (szamóca, málna, szeder, málnaszeder kivételével) 0,1 ha-onként – Vegetatív alanytermõ ültetvények 0,1 ha-onként

1 600 800 600 1,8 1,2 2,6 17 000 110 2,3 9,5 1,1 17 000 8

17 000 13 000 1 200 13 000 3 600 3 600 2 400 6 000 17 000 220 3 200 1 900

1. szám


121

– Szamóca, málna, szeder, málnaszeder ültetvény 0,1 ha-onként Díjminimum

4 800 17 000

3.3. Gyümölcs szaporítóanyag nagykereskedelmi tevékenység éves szemléje Éves helyszíni és adminisztratív szemle

17 000

3.4. Szaporító- és ültetési anyagok minõsítése, fémzárolása, minõségvizsgálata, helyszíni vizsgálata a) Gyümölcs ültetési anyagok minõsítése, fémzárolása, illetve minõségvizsgálata a fél megrendelésére – szamóca, gyökeres dugvány, sarj, alanycsemete 1 000 db-onként – oltvány db-onként Díjminimum esetenként b) Engedményes szaporítóanyag forgalmazáshoz szükséges szemle c) Kötegelt fás oltványok forgalmazás elõtti minõségvizsgálata oltvány db-onként Díjminimum esetenként

600 24 17 000 32 000 2 17 000

3.5. Kitermesztés díjtételei: (Fajtaazonosság vagy rejtett minõséghiba vizsgálata hatósági mintavétel vagy megrendelés alapján, kitermesztéssel) Eredményközléskor a vizsgálat díjminimuma Gyümölcs ültetési anyagvizsgálata db-onként, évente

20 000 400

3.6. Állami támogatásból megvalósuló árutermõ gyümölcsös ültevény beruházások szemléje, termõre fordítása területhelyenként és esetenként 4. Erdészeti szemlék és minõsítés díjtételei a) Azonosított származású magforrás, gyûjtõhely, gyûjtési egység minõsítése és regisztrációja, azonos helyszínen és alkalommal. A helyszíni szemle és minõsítés regisztrációs alapdíja az alapdíjon felül további 0–5 ha között, 5–20 ha között, 20–100 ha között, 100 ha felett b) Magtermelõ állomány minõsítése és regisztrációja helyszíni szemle és minõsítés alapdíja regisztrációs egységenként alapdíj az alapdíjon felül a szemledíj a területnagyság alapján számolva 0–5 ha között, 5–20 ha között, 20–100 ha között, 100 ha felett Sikertelen bizottsági minõsítés utáni SZAZ regisztrációs pótdíj c) Alapanyag származási igazolvány kiállítása magtétel, dugvány, valamint állomány alól kiemelt csemete esetében Helyszíni szemle és minõsítés alapdíja azonos alkalommal és helyszínen, továbbá az igazolvány kiállítás díja, amely az alábbi fajonkénti mennyiségegységenként további – tölgyek, szelídgesztenye, feketedió 1 000 kg, – bükk 100 kg, – akác 100 kg, – hársak, juharok, kõrisek, szilek, gyertyán 100 kg, – vadgyümölcs termések és terméságazatok 1 000 kg, – vadgyümölcs tisztított mag 50 kg, – nyár, fûz, éger és nyír fajok 10 kg, – fenyõk toboza 1000 kg, – pergetett fenyõ mag 20 kg,

28 300

30 000 3 000 5 000 8 000 10 000 20 000

3 000 5 000 8 000 10 000 20 000

10 000 2 000

122


– egyéb fajok termése 100 kg, – állomány alól kiemelt csemete 50 000 db, – sima és zölddugványok 20 000 db. – sima és zölddugványok szálveszõje 3 000 db. d) Törzskönyvezett nemesítõi növényállomány, gyûjtemény szemléje alapdíj az alapdíjon felül tételenként – magtermõ klónok – vegetatív úton szaporított = juvenilis (anyatelep) formában = érett (fa) formában – központi anyatelep e) Üzemi törzsültetvények (plantázsok, anyatelepek) évenkénti helyszíni minõsítése alapdíj – magtermesztõ ültetvényeknél (plantázs) hektáronként további – anyatelepeknél az alapdíjon felül törzslappal ellátott tételenként további 0.10 ha-ig 0.11 ha–0.50 ha 0.51 ha–1.00 ha 1.01 ha-tól f) Szaporítóanyagok minõsítõ szemléje csemetekertben A helyszíni szemle és minõsítés alapdíja Szemledíj a szemlézett mennyiség (db) után számítva. – magról nevelt (szabadföldi, természetes újulatból iskolázott, hidegágyi, intenzív) csemete esetében – gyökeres dugvány esetében A többéves anyagok újraszemlézésekor a teljes szemlézett mennyiség 50%-át kell a díjalapba beszámítani. g) Vegetatív szaporító alapanyagok és erdészeti magvak fémzárolása Ft/alkalom h) Zárlat alatt történõ termesztés vizsgálata, minõsítése i) Feketenyár fajtaazonosság vizsgálata molekuláris genetikai (DNS) módszerrel – anyafa vizsgálata – magcsemete vizsgálata 10 000 db-ként j) Mikorrhizált csemete szemledíja az éves csemetekerti szemle alapdíján felül a szemlézett mennyiség (db) után számolva 0–10 000 db 10 000–20 000 db 20 000–50 000 db 50 000 db felett minden megkezdett tízezer darabonként további k) Tételazonosító certifikációs címke díja l) Központi adminisztrációs eljárás, egyszerûsített szemleeljárás valamint zárlati eljárás megszüntetésének díja m) Certifikációs folymat nyomon követhetõségének vizsgálata és tanusítvány kiállításának díja

1. szám

22 000 830 720 480 3 600 22 000 850 3 000 4 500 8 500 14 500 10 000

0,15 Ft/db 0,50 Ft/db

22 000 22 000 22 000 10 000

10 000 15 000 20 000 2 000 10 10 000 22 000

5. Dísznövény szemlék és minõsítés díjtételei 5.1. A dísznövény szaporítóanyagok szemléje A dísznövény szaporítóanyagok éves szemledíja az alapdíj továbbá az a)–f) pontok alapján, a szaporítóanyagok mennyisége alapján számított összeg. a) Díszfaiskolai és szabadföldi évelõ szaporítóanyagok szemledíja 1. csoport: magágyi rózsacsemete, egyéb magágyi csemete, valamint a szabadföldi évelõ szaporítóanyagok 1000 db-onként 2. csoport: faiskolai szaporítóanyagok az 1. csoportban foglalt szaporítóanyagok kivételével 100 000 db-ig 1000 db-onként 100 001–200 000-ig +100 000 db felett 1000 db-onként 200 001–300 000-ig +200 000 db felett 1000 db-onként

28 000

300

500 50 000 400 90 000 300

1. szám


300 000 db felett +300 000 db felett 1 000 db-onként b) Hagymás dísznövények szaporítóanyagának szemledíja hektáronként c) Egyéb, termesztõ berendezésben nevelt dísznövény szaporítóanyag Egyéb, termesztõ berendezésben nevelt dísznövény szaporítóanyag szemledíja a tárgyévet megelõzõ évben forgalomba hozott szaporítóanyag mennyisége alapján, elõzõ évi szaporítóanyag hiányában az évi elsõ szemlén szemlézett mennyiség alapján – gyökeres 100 000 db-ig 1 000 db-onként 100 001–200 000-ig +100 000 db felett 1 000 db-onként 200 001–300 000-ig +200 000 db felett 1 000 db-onként 300 000 db felett +300 000 db felett 1 000 db-onként – gyökér nélküli 1 000 db-onként d) Táptalajon lévõ szövettenyésztett növény szemledíja a tárgyévet megelõzõ évben forgalomba hozott szaporítóanyag mennyisége alapján, elõzõ évi szaporítóanyag hiányában az évi elsõ szemlén szemlézett mennyiség alapján 1 000 db-onként e) vízinövény 1 000 db-onként f) Szerzõdéses termeltetés szerzõdésenként továbbá a szemlézett, összesített szaporítóanyag mennyisége ill. a szemlézett, összesített termesztõterület alapján az a)–e) pontok szerint számított összeg a dísznövény szaporítóanyagok szemledíjának minimális összege

123 120 000 200 1 000

200 20 000 150 35 000 120 47 000 100 100

100 100 11 000

28 000

5.2. Dísznövény szaporítóanyag kereskedõk éves adminisztratív szemléje

52 000

5.3. Tanúsítvány kiadása 5.4. Szaporítóanyag-termõ ültetvények minõsítése és szemléje – új növényegyedek szemléje és nyilvántartásba vétele arborétumban, botanikus kertben, vagy egyéb gyûjteményben növényegyedenként külön szemle esetén legalább – arborétum, botanikus kert és egyéb dísznövény gyûjtemény szemle és nyilvántartás díja területenként és taxononként

20 000

5.5. Kitermesztés (fajtaazonosság vagy rejtett minõséghiba vizsgálata kitermesztéssel) – lomblevelû cserje elsõ évi vizsgálata db-onként – minden további évben évente db-onként – lomblevelû fák és tûlevelûek elsõ évi vizsgálata db-onként minden további évben db-onként – lágyszárú növények kitermesztése, tételenként – szabadföldi kultúrában – üvegházi kultúrában 5.6. Állami támogatásból megvalósuló dísznövény ültetvény beruházások szemléje, termõre fordítása – területhelyenként és esetenként

120 24 000 120

1 000 430 1 000 430 1 500 1 600

28 300

6. Zöldség (nem vetõmag) szaporítóanyag szemlék és minõsítés díjtételei 6.1. Zöldség szaporítóanyagok szemléje a) Palánta alap szemledíja továbbá a tárgyévet megelõzõ évben forgalomba hozott szaporítóanyag mennyisége alapján vagy elõzõ évi szaporítóanyag hiányában a mindenkor szemlézett mennyiség alapján 1 millió db-ig 100 000 darabonként 1 000 001–5 000 000-ig +1 millió db fölött 100 000 darabonként

28 000

10 000 100 000 8 000

124


5 000 001–10 000 000-ig +5 millió db fölött 100 000 darabonként 10 000 001–25 000 000-ig +10 millió db fölött 100 000 darabonként 25 000 001–50 000 000-ig +25 millió db fölött 100 000 darabonként 50 000 001–75 000 000-ig +50 millió db fölött 100 000 darabonként 75 000 001–100 000 000-ig +75 millió db fölött 100 000 darabonként b) dughagyma, fiókhagyma termesztés szemléjének díja továbbá hektáronként

1. szám 420 000 6 000 720 000 4 000 1 320 000 2 000 1 820 000 1 000 2 070 000 800 28 000 12 000

6.2. Zöldség szaporítóanyag kereskedõk éves adminisztratív szemléjének díja

52 000

6.3. Állami támogatásból megvalósuló zöldség, vagy gyógynövény ültetvény beruházások szemléje, termõre fordítása területhelyenként és esetenként

28 300

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 122/2005. (XII. 26.) FVM rendelete a növényfajták állami elismerésének és vizsgálatának díjtételeirõl szóló 106/2003. (IX. 16.) FVM rendelet módosításáról

A növényfajták állami elismerésérõl, valamint a szaporítóanyagok elõállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. §-a (2) bekezdésének j) pontjában, valamint az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el:

1. §

A növényfajták állami elismerésének és vizsgálatának díjtételeirõl szóló 106/2003. (IX. 16.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. § A növényfajták Nemzeti Fajtajegyzékre vételéhez szükséges állami elismerésért, illetve növényfajta-oltalmi eljárás céljából elvégzett DUS és gazdasági értékvizsgálatért, az elismeréshez kapcsolódó adminisztrációért, illetve a DUS vizsgálati eredmény átvételével és egyéb kérelemmel kapcsolatos feladatok ellátásáért az eljáró hatóság az e rendelet mellékletében meghatározott díjak felszámítására jogosult.”

2. § Az R. 4 §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az e rendelet mellékletében meghatározott díjakról az eljáró hatóság számlát állít ki. Az ügyfél az elvégzett éves DUS és gazdasági értékmegállapító vizsgálatok díjfizetését két részletben teljesíti. A kísérletek beállítása után a hatóság részszámlát bocsát ki. A második részletet a vizsgálatok befejezését követõen a felmerült szolgáltatások alapján a díjfizetésre kötelezett az érvényes díjtételnek megfelelõen köteles teljesíteni.”

3. § (1) Az R. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az ügyfél a díjról kiállított számla ellenértékét a számla átvételétõl számított 8 napon belül átutalja, vagy készpénz-átutalási megbízáson kiegyenlíti az eljáró hatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett elõirányzat-felhasználási keretszámlájára.” (2) Az R. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Amennyiben az ügyfél az Európai Unión kívüli ország állampolgára, akkor az általa megbízott hazai képviselõ a díjról kiállított számla ellenértékét az (1) bekezdésben meghatározott módon utalja át.”

4. § Az R. melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.

1. szám


Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba.

Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Melléklet a 122/2005. (XII. 26.) FVM rendelethez

A növényfajták állami elismeréséhez és oltalmazásához kapcsolódó eljárás és vizsgálatok igazgatási, szolgáltatási díjai fajtánként 1. Eljárási díjak 1.1. Új fajtabejelentés nyilvántartásba vétele 31 200 Ft 1.2. Elõterjesztés készítése állami elismerésre (meghosszabbításkor is) 12 500 Ft 1.3. Új növényfajta felvétele a Nemzeti Fajtajegyzékre 53 000 Ft 1.4. Fajtaoltalmi jelentés készítése és kiadása MSZH részére 12 500 Ft 1.5. DUS vizsgálati eredmény átvétele társhatóságtól vagy CPVO-tól 75 000 Ft 1.6. Állami elismerés meghosszabbítási kérelmének nyilvántartásba vétele 15 600 Ft 1.7. Állami elismerés meghosszabbítása a Nemzeti Fajtajegyzékben 12 500 Ft 1.8. Nem oltalmazott fajták esetén új fajtafenntartó nyilvántartásba vétele 12 500 Ft 1.9. Nem oltalmazott fajták esetén új fajtafenntartó bejegyzése a Nemzeti Fajtajegyzékbe 53 000 Ft 1.10. Adatváltozás átvezetése a nyilvántartási rendszerben 13 900 Ft 1.11. Fajtaleírás megjelentetése a Leíró Fajtajegyzékben 1000 Ft 1.12. Szõlõklónok egyedi szaporítási engedélyének megadása klónonként 12 500 Ft 1.13. Borvidéken nem engedélyezett fajta kísérleti célból történõ engedélyezése 12 500 Ft 2. DUS vizsgálat éves díja 2.1. Szántóföldi (a kukorica, a napraforgó, a repce, a rozs, a takarmánycirok, a búza és a kender hibrideknél a díjtételeket a hibridekre, a vonalakra és az alapegyszeresekre külön-külön kell fizetni) és zöldségnövények, valamint gyógy-, fûszer- és illóolajos növények vizsgálati alapdíja 86 100 Ft 2.2. Szõlõ és gyümölcstermõ növények vizsgálati alapdíja termõkorban 48 800 Ft 2.3. Szõlõ és gyümölcs ültetvények esetében a nem termõ években fizetendõ díj 29 500 Ft

125

2.4. Dísznövények vizsgálati díja 48 800 Ft 2.5. Gélelektroforézis vizsgálat (hibridfajták szülõkomponenseinek meghatározása) 18 900 Ft 2.6. Laboratóriumi vizsgálattal meghatározható DUS tulajdonságok vizsgálata tulajdonságonként 12 500 Ft 2.7. DUS vizsgálathoz elõírt kórtani vizsgálatok díja kórokozónként 8 500 Ft 2.8. Alkaloida vizsgálat: morfintartalom (mák) és THC tartalom (kender) 30 000 Ft 2.9. Nem oltalmazott fajták esetén az új fajtafenntartó bejegyzéséhez végzett 1 éves DUS vizsgálat díja 2.1–2.8. szerint 2.10. A fajtafenntartás ellenõrzése érdekében végzett fajtaazonosságot megállapító vizsgálat díja: 2.10.1. szántóföldi növények 31 800 Ft 2.10.2. zöldség-, gyógy-, fûszer- és illóolajos növények 21 200 Ft 2.10.3. szõlõ, gyümölcs és dísznövények 10 600 Ft 2.11. Az állami elismerésre kötelezett fajoknál az állami elismerés meghosszabbításának vizsgálati díja esetében a vizsgálati alapdíj 50%-a számítandó fel. 2.12. A nem állami elismerésre kötelezett fajoknál az állami elismerés meghosszabbításának vizsgálati díja esetében minden díjtétel 50%-a számítandó fel. 3. Gazdasági értékvizsgálat éves díja 3.1. Gazdasági értékvizsgálat alapdíja szántóföldi növényeknél 3.1.1. kender, lucerna, fûfélék, napraforgó, cukorrépa, kukorica, burgonya esetén 143 800 Ft 3.1.2. gabonafélék esetén 123 800 Ft 3.1.3. egyéb növényfajok esetén 133 800 Ft 3.2. Gazdasági értékvizsgálat alapdíja szõlõnél és erdészeti fajtáknál 31 200 Ft 3.3. Laboratóriumi vizsgálattal meghatározható beltartalmi tulajdonságok díja 3.3.1. búza, durum búza, tritikálé, õszi káposztarepce mintánként 17 600 Ft 3.3.2. napraforgó, szója, burgonya mintánként 8 800 Ft 3.3.3. egyéb fajok esetében mintánként 5 000 Ft 3.4. Szõlõfajták beltartalmi és érzékszervi vizsgálata 27 800 Ft 3.5. Gazdasági értékvizsgálathoz elõírt növénykórtani vizsgálatok 3.5.1. õszi búza, tönkölybúza, õszi durum búza, õszi árpa, kukorica, napraforgó, burgonya, cukorrépa esetében 49 700 Ft 3.5.2. tavaszi árpa, borsó, szója esetében 20 000 Ft 3.5.3. egyéb szántóföldi növényfaj esetében 5 000 Ft

126


A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelete a tenyésztõ szervezeti- és fajtaelismerés rendjérõl Az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 49. § (1) bekezdése a) pontjának 7. és 8. alpontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

1. szám

tára, amelyet köztenyésztésbe kíván vonni. A kérelmet két példányban kell benyújtani. (2) A kérelmet az OMMI véleményének figyelembevételével a minisztérium bírálja el, és a tenyésztõ szervezetként történõ elismerésrõl határozatot hoz. (3) A fajta elismerésére irányuló eljárás része a tenyésztõszervezeti elismerési eljárásnak.

1. §

4. §

(1) A szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, ló, szamár, sertés, baromfi, házinyúl, prémesállat, méh, hal, emu, strucc, valamint a vadászható emlõs vadfaj fajtáinak tenyészállatait csak az e rendelet szerint elismert tenyésztõ szervezet és fajtaelismerés alapján meghatározott feltételekkel tarthat fenn, törzskönyvezhet, és láthat el származási igazolással.

(1) A kérelmezõnek jogi személyiséggel kell rendelkeznie, és igazolnia kell, hogy a) megfelelõ nagyságú állatállománnyal rendelkezik ahhoz, hogy végrehajtson egy fajtanemesítési programot, vagy ahhoz, hogy fenn tudjon tartani fajtát, b) képes elvégezni a származási igazoláshoz szükséges tenyésztési adatok felvételét és a szükséges ellenõrzéseket, valamint c) képes feldolgozni és elemezni az állatok teljesítményvizsgálati adatait, amelyek a fajtanemesítési vagy fenntartási program végrehajtásához szükségesek.

(2) Köztenyésztésbe csak az Átv., valamint e rendelet alapján elismert tenyésztõ szervezet ideiglenes forgalmazási engedéllyel vagy fajtaelismeréssel rendelkezõ fajtája kerülhet. (3) Tenyésztõ szervezeti- és fajtaelismerést a tenyésztéssel foglalkozó szervezetnek, illetve a külföldi fajta forgalmazójának kell kérnie.

2. § E rendelet alkalmazásában 1. Fajta: az állatok valamely lényeges küllemi, teljesítmény, származási vagy egyéb dokumentálható tulajdonsága alapján más fajtától megkülönböztethetõ, önálló fajtanévvel elismert köre; 2. Fajtaelismerési Szabályzat: külön jogszabály alapján összehívott teljesítményvizsgálati kódex bizottság bevonásával az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet (a továbbiakban: OMMI) által készített, a fajta elismerési eljárás szakmai részleteire vonatkozó elõírások összessége; 3. Felülvizsgálati Szabályzat: az OMMI által kialakított, a felülvizsgálatok és ellenõrzések részletes rendjére vonatkozó elõírás; 4. Teljesítményvizsgálati Kódex: az OMMI által külön jogszabály alapján kiadott teljesítményvizsgálati szabálygyûjtemény (a továbbiakban: kódex).

3. § (1) A tenyésztõ szervezeti elismerést tenyésztõ egyesület, szövetség vagy tenyésztõ vállalkozás a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnál (a továbbiakban: minisztérium) kérheti arra az önálló névvel megjelölt faj-

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) az elismerést kérõ megnevezését (cégnevét), címét, székhelyét (telephelyét); b) az állatfajt és a fajtát; c) a hasznosítási típust és a tenyészcélt; d) a tenyésztésen belüli tevékenységi kört; e) a személyi feltételeket, a tenyésztésvezetõ nevének külön feltüntetésével és iskolai végzettségét igazoló okirat másolatával; f) a tenyésztési programot; g) az OMMI-nak a teljesítményvizsgálati megbízásra vonatkozó elvi hozzájárulását, amennyiben azt a szervezet kívánja végezni; h) a fajta besorolását; i) arra való utalást, hogy van-e nemesítõ; j) az állatok, a tenyésztojás és a keltetõtojás jelölési módját, valamint az egyéb szaporítóanyag jelölési rendjét; k) a rendelkezésre álló tenyész-, illetve árutermelõ állomány létszámát és helyét, a tenyésztojást keltetõk azonosítóját a kérelem benyújtása idején; l) a fajta küllemi leírását, hibrid és keresztezési eljárás esetén a végterméket elõállító, szaporító fokozatokra vonatkozóan is; m) a kérelmezõ által meghatározott fõbb, vagy gazdaságilag fontos paraméterek ismert vagy várható értékét, figyelemmel a szaporító fokozatokra is; n) a törzskönyvi vagy tenyésztési fõkönyvi szabályzatot, melynek általános elõírásait az 1–6. számú mellékletek tartalmazzák, továbbá ló esetében annak az eredõ törzskönyvnek a feltüntetését, amely törzskönyvi rendjének átvételére sor kerül; o) a nyilvántartás és az igazolások rendjét;

1. szám


p) a származásellenõrzés módját és dokumentálásának rendjét. (3) Ha a bejelentõ egyéb vizsgálati szempontokat is megjelöl, a kérelemnek azokat is tartalmaznia kell. (4) A kérelmezõ köteles beszerezni a tenyésztésvezetõ hozzájárulását érintett adatai kezeléséhez, amely hozzájárulást köteles a kérelemhez csatolni. (5) A (2) bekezdés f) pontja szerinti tenyésztési programnak tartalmaznia kell: a) a faj- és fajta megnevezését; b) a nemesítési, keresztezési eljárást, valamint a vonalak megnevezését; c) a megengedett immigrációt és a szelekció rendjét; d) a törzskönyvezés és a teljesítményvizsgálat tárgyi feltételeit; e) a nemesítés során alkalmazott teljesítményvizsgálatok rendjét, beleértve a vizsgálatok számát, illetve a populáció méretéhez viszonyított arányát, továbbá a tenyészértékbecslés módszerét; f) a tenyészállat minõsítés rendjét; g) az apaállat mesterséges termékenyítési engedélyének feltételeit; h) a szaporító anyag – baromfifajok esetében a tojás, a napos és ha szükséges a növendék állatcsoport – minõségi követelményeit. (6) A (2) bekezdés szerinti kérelemhez egyidejûleg mellékelni kell: a) tenyésztõ egyesület vagy szövetség esetén az alapszabály hiteles másolatát, a tagnyilvántartást, valamint a magyar bírósági nyilvántartásba vételt igazoló irat hiteles másolatát; b) tenyésztõ vállalkozás esetében az alapító okiratot (alapszabály, társasági szerzõdés) és a cégbírósági bejegyzés vagy a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát; c) a tenyésztésvezetõ szakirányú felsõfokú végzettségét igazoló oklevél másolatát; d) a származásigazolást aláírás mintával; e) géntechnológiailag módosított fajták esetén a géntechnológiai hatóság által kiadott kibocsátási engedélyt.

127

a) hiteles másolatban és magyar fordításban az adott ország illetékes hatósága által kiadott tenyésztõszervezeti elismerést, valamint az elfogadott tenyésztési programot, továbbá a kiállító szervezet nevét és címét, vagy b) ha az adott ország ilyen elismerést nem ad ki, a származási ország illetékes hatóságának, ennek hiányában a fajta eredeti tulajdonosának, tenyésztõjének nyilatkozatát arról, hogy az adott országban érvényes szabályok szerint mûködik, továbbá c) megállapodást, amely tartalmazza védett fajta esetén az adott fajta tenyésztésére és forgalmazására feljogosító engedélyt, a fajta eredeti tulajdonosától származó jogokat és kötelezettségeket, a kérelmezõ kizárólagosságát, és a fajtanév használatára vonatkozó rendelkezéseket.

5. § (1) Amennyiben különbözõ elismert tenyésztõ szervezetek fajtáival történik keresztezés, a keresztezett állatok nyilvántartásáról, teljesítményvizsgálatáról és tenyészértékbecslésérõl az érintett tenyésztõ szervezeteknek megállapodást kell kötniük, melyet a tenyésztési program részeként csatolni kell. (2) Az érintett fajták tenyésztési programjában részletesen kell ismertetni az ajánlott keresztezési konstrukciókat. Összetett keresztezés esetén a felhasznált keresztezett tenyészállatokkal szemben támasztott teljesítmény- és törzskönyvi követelményeket a tenyésztési programban meg kell adni. (3) Ha a fajta elõállításához vagy a keresztezéshez valamely védett fajtát is felhasználtak, a kérelmezõnek rendelkeznie kell a védett fajta felhasználására vonatkozó, a védelmet élvezõtõl kapott joggal, és az errõl szóló megállapodással. Külföldi védett fajta esetén a védelmet élvezõtõl hozzájárulást kell beszerezni a fajtanév használatához.

6. §

(7) Az elismerést kérõ tenyésztõ szervezetnek a jelen rendeletben elõírtak teljesítésérõl saját szervezetén belül, vagy az adott tevékenységekre általa vagy más szervezetekkel együtt létrehozott szervezetei útján, illetve arra alkalmas más szervezetek megbízásával kell gondoskodnia. Ha az elõírt feladatot nem a kérelmezõ látja el, azt a kérelemben külön meg kell jelölnie, és csatolnia kell a megbízandó szervezet nevét, címét, alapító okirat, egyéni vállalkozó esetén vállalkozói igazolvány, továbbá a feladatok ellátására való alkalmasságát igazoló adatokat, valamint a megbízást és a feladatok ellátásának felelõsségét szabályozó szerzõdést.

(1) Védett külföldi fajta esetében, amennyiben a kérelmezõ a fajtaelismerésre, illetve fenntartásra irányuló teljesítményvizsgálaton kívül nem kíván teljesítményvizsgálatot, tenyészértékbecslést, illetve szelekciót végezni, a kérelmet és a tenyésztési programot egyszerûsített formában kell benyújtani, mely esetben a kérelemnek nem kell tartalmazni a 4. § (2) bekezdésének g) pontjában foglaltakat, a tenyésztési programnak pedig a 4. § (5) bekezdésének d) pontjában a teljesítményvizsgálat tárgyi feltételeire elõírtakat.

(8) Külföldi eredetû fajta esetén a (2) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell:

(2) Baromfi fajok esetében, amennyiben a tevékenység kizárólag import szülõpárok forgalmazására terjed ki, a

128


kérelemnek nem kell tartalmaznia a 4. § (2) bekezdésének f) pontjában foglaltakat.

7. § (1) Az OMMI a kérelmet a minisztérium felkérésére megvizsgálja. A rendelet elõírásainak megfelelõ kérelem esetén a fajtát nyilvántartásba veszi, hiányos kérelem esetén hiánypótlást kezdeményez. A hiánypótlás határidõre történõ teljesítésének elmulasztása esetén az OMMI a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasításra javasolja. (2) A nyilvántartásba vételt követõen az OMMI a teljes kérelemrõl kialakított véleményét, a hiánypótlásra benyújtott kiegészítõkkel együtt, az elismerésre vagy a kérelem elutasítására irányuló javaslatával ellátva a minisztérium részére megküldi. (3) Az OMMI, a világfajták azon körének kivételével, ahol a tenyésztõ szervezet végrehajtja a hasznosítási iránynak megfelelõ tulajdonságra a teljesítményvizsgálatot, elvégzi a fajtaelismerésre irányuló teljesítményvizsgálatot, és az eredményrõl jelentést készít. A jelentést javaslatával ellátva megküldi a minisztériumnak.

8. § (1) Az elismerési eljárás célja annak megállapítása, hogy a kérelmezõ által a kérelemben megadottak a valóságnak megfelelnek, a tenyésztési program megfelel a nemzetközi szakmai elvárásoknak, annak végrehajtása biztosított, a megvalósításhoz a személyi és tárgyi feltételek, valamint a megfelelõ létszámú állatállomány rendelkezésre áll, továbbá a fajta jogi státusza rendezett. (2) Az OMMI az elismerési eljárásban ellenõrzi a bejelentett adatok és az (1) bekezdésben foglaltakat helyességét, ennek során betekint a törzskönyv vagy a tenyésztési fõkönyv Átv. 9. §-a szerinti országos állattenyésztési adatbankba befogadott adataiba, továbbá teljesítményvizsgálatot rendel el. (3) Az OMMI három éven belül köteles lefolytatni a fajtaelismerésre irányuló teljesítményvizsgálatot, amely során a fajtára jellemzõ értékmérõ tulajdonságok reprodukálhatóságát vizsgálja. Amennyiben a bejelentõ mulasztásából adódóan ez nem lehetséges, az OMMI a vizsgálatot lezárja, és a kérelem elutasítását, illetve az ideiglenes fajtaelismerés visszavonását javasolja a minisztérium felé. 9. § A fajtaelismerésre irányuló teljesítményvizsgálatot kérelemre, díjfizetés ellenében az OMMI akkor is elvégzi, ha azt a hazai tenyésztésben nem kívánják felhasználni.

1. szám

10. § (1) A fajta nyilvántartásba vételét követõen a fajtaelismerésre irányuló teljesítményvizsgálatot akkor lehet megkezdeni, ha az Átv. 20. § (2) bekezdése c) pontjának megfelelõen a 7. számú mellékletben meghatározott létszámú állatállományt a fajta eléri. (2) Az OMMI a megfelelõ számú adatot, illetve vizsgálati mintát biztosító állatlétszám eléréséig is köteles a tenyésztési fõkönyv, illetve a törzskönyv adatait értékelni, a tevékenységet ellenõrizni. 11. § (1) Már nyilvántartásba vett fajták nevével újabb fajta elismerését kérelmezni nem lehet, kivéve, ha a) a védett fajtát tulajdonosa értékesíti, és az új tulajdonos nyújtja be a kérelmet, vagy b) a szabad fajta elismert tenyésztõ szervezete megszûnik, illetve a fajta tenyésztésérõl lemond. (2) A fajtákat a bejelentéskor és az elismeréskor be kell sorolni, az alábbiak szerint: a) a nemesítés végeredménye alapján: aa) fajtatiszta, amennyiben az utódgeneráció a tenyésztési elvek figyelembevétele mellett a fajtába tartozó bármely hím és nõivarú állat párosításával elõállítható, ab) hibrid, amennyiben a végtermék elõállítása speciális tenyészvonalak tervszerû párosításával történik. Nem lehet elismerést kérni olyan hibridekre, amelyeknél a párosítandó állatok köre csak fajtanévvel van megjelölve, illetve ha a speciális hibrid tenyészvonalak nem kerülnek kialakításra, és valójában fajtatiszta állatokkal végzik a keresztezést; b) a nemesítés helye szerint: ba) hazai, amennyiben a tenyésztési program hazai teljesítményvizsgálatra, tenyészértékbecslésre és szelekcióra épít, továbbá amelynek tenyészcélját, a nemesítésére és fenntartására irányuló tenyésztési módszerét Magyarországon dolgozták ki, vagy bb) világfajta, amely esetében a nemzetközileg elfogadott szabályok szerint, a fajta hazai nemesítését a magyar tenyésztõ szervezet önállóan végzi, bc) külföldi, amelynek tenyészcélját külföldön határozzák meg, és nemesítése meghatározó módon külföldön történik, teljesítményvizsgálat, tenyészértékbecslés és szelekció lényeges elemei nem Magyarországon valósulnak meg; c) a védettség alapján: ca) védett fajta, amennyiben nemesítõje ismert, szabadalommal vagy más jogi védelemmel rendelkezik, cb) szabad besorolású fajta, amennyiben a ca) pontban foglalt feltételek nem állnak fenn, illetve ha az elismerésre történõ bejelentést tenyésztõ egyesület, vagy szövetség tette, és az elismerést követõen a fajta fenntartás egyesületi vagy szövetségi formában történik.

1. szám


(3) Külföldi fajta esetében a védettség szerinti besorolást az eredeti elismerési állapot alapján kell megtenni.

12. § (1) Az elismerésre bejelentett, a nyilvántartásba vett, illetve az elismert fajta származási, tenyésztési és teljesítményvizsgálati adatait a törzskönyvben vagy tenyésztési fõkönyvben kell nyilvántartani, és azokat hitelesítés és adattárolás céljából az OMMI által elõírt formában az Átv. 9. §-a szerint az OMMI-nél mûködtetett adatbanknak át kell adni. (2) A tenyésztési adatok akkor válnak hitelessé, ha azokat a vonatkozó elõírások szerint vezetik, a fajta nyilvántartásba vételét követõen az adat felvételezést az OMMI ellenõrizte, és az OMMI az adatokat az országos állattenyésztési adatbázisba az ellenõrzést követõen befogadta.

129

14. § (1) A fajta elismerésére, valamint a fajta elismerésének fenntartására irányuló teljesítményvizsgálatot az OMMI saját telephelyein, vagy ennek hiányában megfelelõ és független, erre kijelölt telepeken végezheti. Ez utóbbi esetben az OMMI erre vonatkozó megállapodást köt a telep üzemeltetõjével. (2) Az elismerésre, valamint az elismerés fenntartására irányuló teljesítményvizsgálatok elvégzéséért, a teljes felmerült költségek figyelembevételével a kérelmezõnek az OMMI részére külön jogszabályban foglaltak szerint díjat kell fizetnie. (3) Ha a fajta vizsgálata a 9. § alapján történik, a vizsgálat teljes költsége a kérelmezõt terheli, ebben az esetben a kérelmezõnek joga van az eredmények közzétételétõl elzárkózni.

15. § 13. § (1) A fajtaelismerésre irányuló teljesítményvizsgálatot a kódexben leírt módszer szerint kell elvégezni. A kódexben le nem írt vizsgálati módszert a vizsgálat megkezdése elõtt, a kódex kidolgozására vonatkozó külön jogszabályban meghatározottak figyelembevételével az OMMI-nak írásban kell rögzítenie. A vizsgálatra beküldendõ egyedszámot a 8. számú melléklet tartalmazza. (2) A fajtaelismerésre irányuló teljesítményvizsgálatnak az elismerésre bejelentett fajta azon generációjára kell kiterjednie, amely megfelel a fajta leírásának, a tenyészcélnak, és amely a fajtára jellemzõ elsõ generáció. (3) A besorolás szerint elsõ generációnak minõsül: a) fajtatiszta fajták esetében a fajtába tartozó anyáktól és apáktól származó utódnemzedék; b) hibridek esetében a szülõ, illetve végtermék generáció. (4) A kérelmezõ köteles gondoskodni arról, hogy a fajtaelismerésre irányuló teljesítményvizsgálatokhoz szükséges 8. számú melléklet szerinti minta az OMMI által készített és a kérelmezõvel egyeztetett, elismerési vizsgálati tervben rögzített határidõre térítésmentesen az OMMI rendelkezésére álljon. (5) Amennyiben a kérelmezõ a (4) bekezdés szerinti mintát meghatározott idõre és módon nem biztosítja, az OMMI a fajtaelismerésre irányuló teljesítményvizsgálatot megszünteti és a kérelem elutasítására tesz javaslatot. (6) A géntechnológiailag módosított fajták elismerésére irányuló kísérleti teljesítményvizsgálatot az OMMI a géntechnológiai hatóság által kiadott kibocsátási engedélyben elõírt feltételek figyelembevételével végzi.

(1) A minisztérium az elõírásoknak megfelelõ kérelem és az Átv. 20. § (2) bekezdésének való megfelelés esetén a tenyésztõ szervezetet az adott fajta vonatkozásában, az Átv. 22. §-ának (1) bekezdése szerint határozatban visszavonásig elismeri. Ezzel egyidejûleg az adott fajta vonatkozásában a minisztérium a) megfelelõ kérelem esetén, amennyiben még a fajta elismerésére irányuló teljesítményvizsgálati eredmény nem áll rendelkezésre, ideiglenes forgalmazási engedélyt ad ki a kérelemben szereplõ állományok vonatkozásában; b) megfelelõ kérelem, illetve a fajta elismerésére irányuló vizsgálat eredményének birtokában elismerést ad ki. (2) Az Átv. 21. §-ának (2) bekezdése alapján ideiglenesen elismert tenyésztõ szervezet elismerését, valamint az adott fajta ideiglenes forgalmazási engedélyét három évre adja ki a minisztérium. (3) A fajtaelismerés megtörténtét az OMMI-nél erre a célra rendszeresített nyilvántartó könyvbe kell bevezetni. (4) A tenyésztõ szervezeti elismerést követõen az elismert tenyésztõ szervezet felelõs az elismerés alapjául szolgáló tenyésztési program maradéktalan végrehajtásáért. (5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti elismerést követõen a minisztérium a hivatalos lapjában, valamint az OMMI kiadványban közzé teszi: a) a fajtafenntartóként elismert tenyésztõ szervezet nevét, címét; b) az elismert fajta nevét és az állatfajt; c) a fajta besorolását; d) a bejelentõ által javasolt hasznosítási irányt; e) a vizsgálatról készített jelentés hozzáférhetõségének helyét és idejét. (6) Az Átv. 24. §-ának (2) bekezdése szerinti jóváhagyáshoz a kérelmet a minisztériumhoz kell benyújtani.

130


1. szám

16. §

(2) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni.

(1) Az elismerés fenntartásához szükséges felülvizsgálatok, ellenõrzések és a 9. számú melléklet szerinti teljesítményvizsgálatok elvégzésérõl az OMMI gondoskodik a Felülvizsgálati- és Fajtaelismerési Szabályzatban leírtak figyelembevételével. Az elismerés fenntartása érdekében a hibridek, a védett fajtatiszta fajták, illetve a 7. § (3) bekezdése szerinti esetekben kell ezt a teljesítményvizsgálatot végezni.

(3) Õshonos és külön jogszabályban nevesített fajták fajtaelismerése és kapcsolódó tenyésztõ szervezetük elismerésére a külön jogszabályban elõírtak az irányadók.

(2) A felülvizsgálatok és az ellenõrzések kiterjednek az elismerés alapján végzett tevékenységekre, a fajtára, a tenyésztési programra és az elismert tenyésztõ szervezet tevékenységére. (3) Az Átv. 9. §-a szerinti adatbankba átadott törzskönyvi és teljesítményvizsgálati adatok alapján az OMMI statisztikai módszerekkel ellenõrzi az adat-felvételezés mennyiségi és minõségi mutatóit, a tenyészértékbecslést és a szelekció intenzitását.

17. § (1) A minisztérium a tenyésztõ szervezet elismerését, amennyiben az a jogszabályban és az elismerésben elõírt feltételeket nem tartja be, az OMMI javaslatára a) felfüggeszti a fajta forgalmazásának korlátozásával, az elõírásoknak megfelelõ állapot visszaállításáig; b) az Átv. 23. §-ának (2) bekezdése szerint visszavonja. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a felfüggesztõ határozatban meg kell jelölni azokat a feladatokat, amelyeket pótolni kell, továbbá azok teljesítésének határidejét, valamint a tenyész- és szaporítóanyag forgalmának korlátozására vonatkozó szabályokat. A felfüggesztés az adatfelvételezési és nyilvántartási tevékenységet nem érinti. (3) Az elismerés visszavonására, illetve a fajta nyilvántartásból való törlésére irányuló határozatban a minisztérium meghatározza a fajta még meglévõ állományának hasznosítási módját azon tenyésztõ szervezet számára, akitõl az engedély visszavonásra kerül.

18. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti a tenyésztõ szervezetkénti elismerés, továbbá egyes tenyészállatokra vonatkozó törzskönyv, valamint tenyésztési fõkönyv vezetésének és a származási igazolás kiállításának szabályairól szóló 30/1994. (VI. 28.) FM rendelet, valamint a fajtaelismerés rendjérõl szóló 31/1994. (VI. 28.) FM rendelet.

(4) Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 77/504/EGK irányelve (1977. július 25.) a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatairól; b) a Tanács 89/361/EGK irányelve (1989. május 30.) a fajtatiszta tenyészjuhokról és tenyészkecskékrõl. (5) Ez a rendelet a következõ uniós aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) a Bizottság 84/247/EGK határozata (1984. április 27.) a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatainak törzskönyveit vezetõ vagy létrehozó tenyésztõ egyesületek és szövetségek elismerésére vonatkozó szempontok megállapításáról; b) a Bizottság 84/419/EGK határozata (1984. július 19.) a szarvasmarhák törzskönyvezésére vonatkozó feltételek megállapításáról; c) a Bizottság 89/501/EGK határozata (1989. július 18.) a fajtatiszta tenyészsertések törzskönyveit alapító vagy vezetõ tenyésztõi szövetségek és szervezetek elismerésére és felügyeletére vonatkozó feltételek megállapításáról; d) a Bizottság 89/502/EGK határozata (1989. július 18.) a fajtatiszta tenyészsertések törzskönyvezésére vonatkozó követelmények megállapításáról; e) a Bizottság 89/503/EGK határozata (1989. július 18.) a fajtatiszta tenyészsertések, spermájuk, petesejtjeik és embrióik bizonyítványának megállapításáról; f) a Bizottság 89/504/EGK határozata (1989. július 18.) a hibrid tenyészsertések törzskönyveit alapító vagy vezetõ tenyésztõi szövetségek, szervezetek, valamint magánvállalkozások elismerésére és felügyeletére vonatkozó feltételek megállapításáról; g) a Bizottság 89/505/EGK határozata (1989. július 18.) a hibrid tenyészsertések törzskönyvezésére vonatkozó feltételek megállapításáról; h) a Bizottság 89/506/EGK határozata (1989. július 18.) a hibrid tenyészsertések, spermájuk, petesejtjeik és embrióik bizonyítványának megállapításáról; i) a Bizottság 90/254/EGK határozata (1990. május 10.) a fajtatiszta tenyészjuhok és tenyészkecskék tenyésztési fõkönyveit alapító vagy vezetõ tenyésztõi szervezetekre és szövetségekre vonatkozó alkalmassági szempontok megállapításáról; j) a Bizottság 90/255/EGK határozata (1990. május 10.) a fajtatiszta tenyészjuhok és tenyészkecskék tenyésztési fõkönyvbe történõ bejegyzésére irányadó szempontok megállapításáról; k) a Bizottság 90/258/EGK határozata (1990. május 10.) a fajtatiszta tenyészjuhok és tenyészkecskék, azok spermá-

1. szám


ja, petesejtjei és embrióik tenyésztéstechnikai bizonyítványainak megállapításáról; l) a Bizottság 92/353/EGK határozata (1992. június 11.) a törzskönyvezett lófélékrõl méneskönyvet vezetõ vagy kiadó tenyésztõ egyesületek és szövetségek jóváhagyására vagy elismerésére vonatkozó kritériumok megállapításáról; m) a Bizottság 2005/379/EK határozata (2005. május 17.) a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatairól, azok spermájáról, petesejtjeirõl és embrióiról kiállított származási bizonyítványról és az abban feltüntetendõ adatokról. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelethez A fajtatiszta szarvasmarhafélék, juh, kecske, sertés, lófélék, házinyúl, prémesállat, emu, strucc, valamint vadászható emlõs vadfajok zárttéri, élelmiszertermelési célú tenyésztésére vonatkozó törzskönyv vezetésének és a származási igazolás kiállításának szabályai I. A törzskönyv vezetésének szabályai 1.1. Egy fajta számára csak egy törzskönyv vezethetõ. 1.2. A törzskönyv fajtakódját és az ehhez tartozó tenyészetszámokat – az egységesség érdekében – az OMMI adja ki és tartja nyilván. 1.3. A törzskönyvet az OMMI évente hitelesíti. 2. A törzskönyv tartalma, szerkezete és vezetése 2.1. A törzskönyvnek minden bejegyzett állatra legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia: 2.1.1. a tenyésztõ és a tulajdonos nevét, címét; 2.1.2. a tenyészállat születésének idõpontját, ha ez nem ismert, akkor az „ismeretlen” bejegyzést; 2.1.3. a tenyészállat ivarát, azonosítóját, ismertetõjelét; 2.1.4. a tenyészállat szüleinek azonosítóját és ismertetõjeleit, ha azok nem ismertek, akkor az „ismeretlen származású” bejegyzést; 2.1.5. a tenyészállatok nagyszüleinek azonosítóját és ismertetõjeleit, ha azok nem ismertek, akkor az „ismeretlen származású” bejegyzést; 2.1.6. embrióátültetésbõl származó tenyészállatoknál a genetikai szülõket, azok azonosítóját, ismertetõjeleit és vércsoportját; 2.1.7. tenyésztõ egyesület, szövetség vagy tenyésztõ vállalkozás által ismert összes teljesítményvizsgálati és tenyészérték-megállapítási eredményét; 2.1.8. a kiesés idõpontját és amennyiben az ismert, annak okát;

131

2.1.9 a kiállított, illetve kiadott tenyészigazolások dátumát és célját. 2.2. A törzskönyvnek tartalmaznia kell fõtörzskönyvi részt. A törzskönyv a tenyésztõ szervezet elhatározása alapján tartalmazhat melléktörzskönyvi részt. 2.2.1. A fõtörzskönyvi részbe azok az állatok sorolhatók be, amelyek bejegyezhetõk, valamint szüleik és nagyszüleik ugyanazon fajta fõtörzskönyvében vannak bejegyezve. Kizárólag nõivarú állatok esetében a fõtörzskönyvi részbe azok az egyedek is bejegyezhetõk, amelyek anyja és anyai nagyanyja melléktörzskönyvi részbe sorolt, de apját, valamint anyai és apai nagyapját a fõtörzskönyvi részbe sorolták. 2.2.2. A fõtörzskönyvi résznek több, az állatok teljesítménye szerinti osztályt kell tartalmaznia, és csak a törzskönyvi szabályzatban meghatározott ismérvek alapján lehet az egyes egyedeket ezen osztályok valamelyikébe besorolni. 2.2.3. A törzskönyvet vezetõ elismert tenyésztõ egyesület vagy szövetség elhatározhatja melléktörzskönyvi rész nyitását, a 2.2.1. pont feltételeinek meg nem felelõ egyedek részére. A melléktörzskönyvi bejegyzéshez az egyedeknek meg kell felelnie 2.2.3.1. a törzskönyvben megállapított szabályok szerinti azonosíthatóságnak; 2.2.3.2. a fajta küllemi jegyeinek; 2.2.3.3. a törzskönyvben megállapított teljesítménynek. 2.2.4. A bejegyzés vonatkozhat olyan állatokra, amelyek 2.2.4.1. megfelelnek a fajta küllemi jegyeinek, de ismeretlen származásúak; 2.2.4.2. a tenyésztõ szervezet által jóváhagyott keresztezési programhoz tartoznak. 2.2.5. A melléktörzskönyvi rész szintén tartalmazhat az állatok teljesítménye szerint elhatárolt osztályokat. Az osztályozást a törzskönyvi szabályzatban meghatározott feltételek szerint kell elvégezni. 2.3. A törzskönyvi osztályba sorolást a törzskönyvi szabályzatban meghatározott feltételek szerint kell végezni. 2.4. A törzskönyv formája lehet: könyv, jegyzék, kartoték vagy más olyan adathordozó, amelyet hitelesíteni lehet. 2.5. A törzskönyv a tenyésztõ egyesületnél, illetve szövetségnél vagy annak megbízásából az adatfeldolgozó intézménynél vezethetõ és nem selejtezhetõ. 2.6. A törzskönyvi adatok egy példányát az elõírt formában az OMMI-nél vezetett központi adatbanknak kell átadni, ott tárolni és biztosítani kell az adatok védelmét. 2.7. A törzskönyvi adatokat az OMMI hitelesíti 2.7.1. az ellenõrzés, 2.7.2. a törzskönyvek évenkénti felülvizsgálata, valamint 2.7.3. az adatok központi adatbankba történõ befogadása után.

132


3. A fajtánkénti törzskönyvi szabályzatban részletesen szabályozni kell 3.1. a tenyészállatok és a tenyésztési programhoz szükséges utódaik meghatározott határidõn belüli megjelölését; 3.2. fedeztetési, termékenyítési dátumoknak és az ellési vagy fialási dátumoknak az elismert tenyésztõ szövetséghez vagy egyesülethez meghatározott határidõn belüli bejelentését; 3.3. a tenyésztõ üzemekben, a tenyésztõnél a törzskönyvbevétel alapjaként 3.3.1. az alapbizonylatok készítését, a tenyészállatok azonosítójáról, ismertetõjeleirõl, származásáról és a fedeztetési vagy termékenyítési dátumokról, az ellési vagy fialási dátumokról, 3.3.2. embrióátültetésbõl származó tenyészállatokról készített kiegészítõ feljegyzések készítésének módját a genetikai szülõkrõl, a recipiensrõl és az embrióról, a termékenyítés idõpontjáról, az embriónyerés és átültetés idõpontjáról és az embrióátültetési intézmény nevérõl, címérõl; 3.4. a származás ellenõrzés módját; 3.5. a felelõsség viselését a jelölésért, az elõírt bejelentésekért, a feljegyzésekért, valamint a regisztrációkért. II. A származási igazolás kiállításának elõírásai 1. A származási igazolásnak legalább tartalmazni kell 1.1. a sorszámot; 1.2. az elismert tenyésztõ egyesület vagy szövetség nevét, a törzskönyv megnevezését és az osztályba sorolást; 1.3. a tenyészállat születési dátumát (a hal esetében a korosztályt), fajtáját és ivarát; 1.4. a tenyészállat megjelölésének módját, egyedazonosítóját és ismertetõjelét, valamint törzskönyvi számát; 1.5. a tenyésztõ és a tulajdonos nevét és címét; 1.6. a tenyészállat származását, szülei és nagyszülei törzskönyvi számát; 1.7. a tenyészállat és szülei, valamint nagyszülei legújabb teljesítményvizsgálati és tenyészérték megállapítás eredményeit; 1.8. embrióátültetésbõl származó tenyészállatoknál genetikai szüleit, valamint azok vércsoportjait is; 1.9. a kiállítás helyét és idõpontját; 1.10. a szakmai munkáért felelõs személy aláírását és az elismert tenyésztõ szervezet bélyegzõlenyomatát; 1.11. a teljesítményvizsgálatokat és ellenõrzõ teszteket lebonyolító és a közzétevõ OMMI megnevezését. 2. A származási igazolások sorszámát, illetve az azonosításhoz és nyilvántartáshoz szükséges legfontosabb adatokat az OMMI-vel közölni kell.

1. szám

3. Az adatátvétel során észlelt valótlan adatközlés esetén az OMMI a kifogásolt származási igazolást visszamenõlegesen is letiltja. 4. A külföldi értékesítés céljára és a lovak számára kiállított származási igazolást az OMMI által hitelesíttetni kell. 5. A származási igazolásnak a tenyészállat telephelyén, szaporítóanyag esetén a deponálás helyén mindig rendelkezésre kell állnia. 6. A származási igazolás nem másolható. Másolatot az eredeti sorszám jelöléssel a kiállító adhat ki. 2. számú melléklet a 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelethez Az önálló névvel elismert keresztezési, illetve hibridizációs programokban részt vevõ szarvasmarhafélék, juh, kecske, sertés, házinyúl és prémesállat gazdasági célú, valamint vadászható emlõs vadfajok zárttéri, élelmiszer-termelési célú tenyésztésére vonatkozó tenyésztési fõkönyv vezetésének és a származási igazolás kiállításának szabályai I. A tenyésztési fõkönyv vezetésének szabályai 1.1. Egy elismert tenyésztési program számára csak egy fõkönyv vezethetõ. 1.2. A fõkönyv fajtakódját és az ehhez tartozó tenyészetszámokat az egységesség érdekében az OMMI adja ki, és tartja nyilván. 1.3. A fõkönyvet az OMMI évente hitelesíti. 2. A fõkönyv tartalma, szerkezete és vezetése 2.1. A fõkönyvnek minden bejegyzett állatra legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia: 2.1.1. a tenyésztõ és a tulajdonos nevét, címét; 2.1.2. a tenyészállat születésének idõpontját, ha ez nem ismert, akkor az „ismeretlen” bejegyzést; 2.1.3. a tenyészállat ivarát, azonosítóját, ismertetõjelét; 2.1.4. a tenyészállat szüleinek azonosítóját és ismertetõjeleit, ha azok nem ismertek, akkor az „ismeretlen származású” bejegyzést; 2.1.5. az embrióátültetésbõl származó tenyészállatoknál a genetikai szülõket, azok azonosítóját, ismertetõjeleit és vércsoportját; 2.1.6. az elismert tenyésztõ vállalkozás által ismert összes teljesítményvizsgálati és tenyészérték megállapítási eredményt, valamint az utolsó szaporasági és végtermékteszt helyét, idõpontját és részletes eredményeit; 2.1.7. a kiesés idõpontját, és amennyiben ismert, ennek okát;

1. szám


2.1.8. a kiállított, illetve kiadott tenyészigazolások dátumát és célját. 2.2. A tenyésztõ vállalkozás elhatározhatja, hogy olyan, a kérdéses állományban született és felnevelt, illetõleg tenyésztési és állategészségügyi szempontból ismert tenyészetbõl származó tenyészállatok is bejegyezhetõk a fõkönyvbe, amelyek születési idõpontja vagy szülei ismeretlenek; az ilyen állatok számára a fõkönyvben külön részt kell létesíteni. 2.3. A fõkönyv formája lehet: könyv, jegyzék, kartoték vagy más, olyan adathordozó, amelyet hitelesíteni lehet. 2.4. A fõkönyv a tenyésztõ vállalkozásnál vagy annak megbízásából az adatfeldolgozó intézménynél vezethetõ és nem selejtezhetõ. 2.5. Az adatok egy példányát az elõírt formában az OMMI-nél vezetett központi adatbanknak kell átadni, ott tárolni, és biztosítani annak adatvédelmét. 2.6. A fõkönyvi adatokat az OMMI hitelesíti 2.6.1. ellenõrzés, 2.6.2. a fõkönyvek évenkénti felülvizsgálata, valamint 2.6.3. az adatok központi adatbankba történõ befogadása után. 3. A fõkönyvi szabályzatban részletesen szabályozni kell 3.1. a tenyészállatok és utódaik meghatározott határidõn belüli megjelölését; 3.2. a fedeztetési, termékenyítési dátumoknak és az ellési vagy fialási dátumoknak a meghatározott határidõn belüli bejelentését; 3.3. a tenyésztõ üzemekben a fõkönyvbevétel alapjaként 3.3.1. az alapbizonylatok készítését, a tenyészállatok azonosítójáról, ismertetõjeleirõl, származásáról és a fedeztetési vagy termékenyítési dátumokról, az ellési vagy fialási dátumokról, 3.3.2. embrióátültetésbõl származó tenyészállatokról készített kiegészítõ feljegyzéseket a termékenyítés idõpontjáról, a genetikai szülõkrõl, a recipiensrõl és az embrióról, a termékenyítés idõpontjáról, az embriónyerés és -átültetés idõpontjáról, az embrióátültetési intézmény nevérõl, címérõl; 3.4. a származás ellenõrzés módját; 3.5. a felelõsséget a jelölésért, az elõírt bejelentésekért, a feljegyzésekért és a regisztrációkért. II. A származási igazolás kiállításának elõírásai 1. A származási igazolás az elismert tenyésztõ vállalkozás által a keresztezési program vagy hibrid tenyészállat adatairól a fõkönyv alapján kiállított közokirat.

133

2. A származási igazolásnak legalább tartalmaznia kell 2.1. az OMMI által adott sorszámot; 2.2. az elismert tenyésztõ vállalkozás nevét, a fõkönyv megnevezését és a részbesorolást; 2.3. a tenyészállat születési dátumát, fajtáját vagy vonalát és ivarát; 2.4. a tenyészállat megjelölésének módját, egyedazonosítóját és ismertetõjelét, valamint fõkönyvi számát; 2.5. a tenyésztõ és a tulajdonos nevét és címét; 2.6. a meghatározott vonalhoz vagy származáshoz tartozást; 2.7. az utolsó szaporasági és végtermékteszt helyét, idejét és eredményét; 2.8. embrióátültetésbõl származó tenyészállatoknál genetikai szüleit és azok vércsoportjait is; 2.9. a kiállítás helyét és idõpontját; 2.10. a szakmai munkáért felelõs személy aláírását, és a tenyésztõ vállalkozás bélyegzõlenyomatát; 2.11. a teljesítményvizsgálatokat és ellenõrzõ teszteket lebonyolító és közzétevõ OMMI megnevezését. 3. A származási igazolások sorszámát, illetve az azonosításhoz és nyilvántartáshoz szükséges legfontosabb adatokat az OMMI-nél be kell jelenteni. 4. Az adatátvétel során észlelt valótlan adatközlés esetén a tenyésztési hatóság a kifogásolt származási igazolást visszamenõlegesen is letiltja. 5. A külföldi értékesítés céljára kiállított származási igazolást az OMMI által hitelesíttetni kell. 6. A származási igazolásnak a tenyészállat telephelyén, szaporítóanyag esetén a deponálás helyén mindig rendelkezésre kell állnia. 7. A származási igazolás nem másolható. Másodlatot az eredeti sorszám jelöléssel a kiállító adhat ki.

3. számú melléklet a 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelethez A fajtatiszta baromfira vonatkozó törzskönyv vezetésének és a származási igazolás kiállításának szabályai I. A törzskönyv vezetésének szabályai 1. Fogalmak 1.1. rész-szervezet, -vállalkozás: a törzskönyv III. osztályába tartozó állománycsoportot tartó, keltetõtojásokat elõállító szervezet, vállalkozás. Az elismert tenyésztõ

134


1. szám

szervezettõl származó, ilyen tenyészállományokat termeltetõ rész-szervezetnek, -vállalkozásnak minõsül;

9. A törzskönyvnek minden bejegyzett állományra legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

1.2. tenyésztés: a baromfiállományok tenyészállat- és szaporítóanyag-elõállítása;

9.1. az elismert tenyésztõ egyesület és szövetség, illetve részvállalkozás nevét, azonosító számát;

1.3. szaporítóanyag felhasználás: a keltetõ- és tenyésztojás mesterséges keltetése baromfikeltetõ-állomáson;

9.2. a fajta nevét;

1.4. forgalmazás: a tenyészállat, szaporítóanyag és naposbaromfi átadása, átvétele.

9.4. a törzskönyvi osztály megjelölését;

2. Egy fajta számára csak egy törzskönyv vezethetõ. 3. Az egyes fajták, tenyésztõ egyesületek, illetve szövetségek tenyészeteik és a részvállalkozások tenyészetazonosítóját – az egységesség érdekében – az OMMI adja ki, és tartja nyilván. 4. A tenyésztõ szervezeten belül a telepazonosító megjelöléseket az OMMI adja ki a tenyésztõ szervezet javaslata alapján. 5. Az OMMI a II. és III. osztályba tartozó állományokat tenyésztésbevétel elõtt és a tenyészidõszak végén felülvizsgálja. 6. A törzskönyveket az OMMI évenként hitelesíti az állományok felülvizsgálata és a központi adatbankba beküldött adatok alapján. 7. A törzskönyv három osztályra tagolódik 7.1. elit vagy magasabb szaporítási fokozat állományainak adatai:

I. osztály;

7.2 törzsállományok – elit állományoktól származó – adatai:

II. osztály;

7.3. szaporítóállományok – törzsállományoktól származó – adatai:

III. osztály.

8. A fajtánként vezetett törzskönyvi szabályzatban részletesen szabályozni kell 8.1. a törzskönyvi osztályok kialakítását és a besorolás feltételrendszerét; 8.2. a bizonylatok rendjét; 8.3. a tenyészállatok és a szaporítóanyag megjelölésének módját és idejét; 8.4. a származásnyilvántartás, az igazolások kiállításának és kiadásának rendjét; 8.5. az állományok azonosítóinak rendjét; 8.6. a rész-szervezetekben termelõ tenyészállat-állományok adatszolgáltatási rendjét; 8.7. a nyilvántartásért felelõs személyt.

9.3. a tenyésztõ telep azonosító megjelölését; 9.5. az állomány azonosítóját; 9.6. az állomány származását; 9.7. az állomány termelési idõszakát; 9.8. az állomány összesített jellemzõ értékmérõ mutatóit (hús- és tojástermelés, életképesség, keltethetõség, egyéb jellemzõ tulajdonságok); 9.9. az értékesített tenyészállat és szaporítóanyag mennyiségét; 9.10. a kiadott tenyésztojás és naposállat származási igazolások nyilvántartását; 9.11. az alkalmazott állategészségügyi kezeléseket. 10. A törzskönyv a tenyésztõ szervezetnél vagy annak megbízásából az adatfeldolgozó intézménynél vezethetõ és nem selejtezhetõ. 11. A törzskönyv formája lehet: könyv, jegyzék, kartoték vagy más olyan adathordozó, amelyet hitelesíteni lehet. 12. A 7. pontban részletezett állományok 9. pontban felsorolt adatait az OMMI-nél vezetett központi adatbanknak kell átadni a termelési idõszak zárását követõ harminc napon belül. Az adatok védelmét és titkosságát az OMMI biztosítja. II. A származási igazolás kiállításának elõírásai 1. A tenyésztés és forgalmazás során a keltetõ és tenyésztojást a termelõnek olyan azonosító jelzéssel kell ellátnia, hogy annak azonossága, származása hitelt érdemlõen megállapítható legyen. 2. Származási igazolást kell kiállítani az elismert tenyésztõ egyesület, illetve szövetség törzskönyvében I., II. törzskönyvi osztályban nyilvántartott állománytól keltetésre kerülõ valamennyi tojásról, az azonosító jelzés megjelölésével, valamint ezekbõl a tojásokból kikelt naposbaromfiról. 2.1. Származási igazolást kiállítani csak az engedélyezett tenyésztõ szervezet tenyésztési programjában megadott szaporítóanyag, napos- és növendékbaromfi minõségét jellemzõ mutatóknak megfelelõ szaporítóanyagról, tenyész-, napos- és növendékbaromfiról szabad.

1. szám


3. Nem kell származási igazolást kiállítani 3.1. a tenyésztojásból nem tenyészállat elõállítás céljából keltett naposbaromfi csoportról; 3.2. a keltetõtojásból keltetett naposbaromfi csoportról. 4. Tenyészállatok és szaporítóanyagok külföldre történõ értékesítése esetén az OMMI a származási igazolást hitelesíti. 5. A keltetõtojást a szülõpártartó szaporítótelep által – származási igazolás alapján – kiállított szállítólevélnek kell kísérnie. A szállítólevélen fel kell tüntetni a tojást termelõ állomány OMMI azonosítóját. 6. A származási igazolás kiállításának elõírásai 6.1. a származási igazolásnak tenyésztojás esetében legalább tartalmaznia kell 6.1.1. a sorszámot; 6.1.2. a tenyésztojást termelõ állomány I/9.1–I/9.6. pontban megjelölt azonosítóit, a szaporítási fokozatot, a mennyiséget, a termelés idejét, a tojáson alkalmazott jelölést; 6.1.3. a kiállító azonosítóját; 6.1.4. a tenyésztojás átvevõjének azonosítóját; 6.1.5. a kiállítás helyét, dátumát, aláírásokat. 6.2. A származási igazolásnak tenyészbaromfi esetében legalább tartalmaznia kell 6.2.1. a sorszámot; 6.2.2. az elismert tenyésztõ egyesület, illetve szövetség nevét, a keltetõ azonosítóit; 6.2.3. a fajta megnevezését; 6.2.4. a baromfi azonosító adatait (a kelés idõpontját, mennyiségét, ivarát, szaporítási fokozatát); 6.2.5. a származását (szaporítóanyag, növendék esetén a naposállat származási igazolásának sorszámát); 6.2.6. a tenyészállatokat átvevõ tulajdonos és tartó nevét és címét; 6.2.7. a kiállítás helyét, idõpontját, a kiállító aláírását. 7. Szállítólevelet vagy kísérõ iratot kell kiállítani az árutermelés céljára keltetett naposbaromfi csoportokról, melynek legalább tartalmaznia kell: 7.1. a sorszámot, a keltetõ azonosítóját, a kelés idejét; 7.2. a mennyiséget; 7.3. a fajt, fajtát; 7.4. az ivart; 7.5. a szülõállomány OMMI azonosítóját. 8. Szállítólevelet kiállítani csak az engedélyezett tenyésztõ szervezet tenyésztési programjában megadott naposbaromfi minõségét jellemzõ mutatóknak megfelelõ naposbaromfiról szabad.

135

9. A származási igazolást három példányban kell kiállítani, azonos sorszámmal. Az elsõ példány a tenyészállat, illetve a tenyésztojás átvevõjét illeti, a második példányt az átvevõ megküldi az OMMI részére, a harmadik példányt a kiállítónál kell megõrizni. 10. Az adatátvétel során észlelt valótlan adatközlés esetén az OMMI a kifogásolt származási igazolást visszamenõlegesen is letiltja. 4. számú melléklet a 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelethez A keresztezési, illetve hibridizációs programban részt vevõ baromfira vonatkozó tenyésztési fõkönyv vezetésének és a származási igazolás kiállításának szabályai I. A fõkönyv vezetésének szabályai 1. A 3. melléklet 1. pontjában meghatározott fogalmakat a hibrid és keresztezési program állományaira is alkalmazni kell. 2. Egy fajta számára csak egy fõkönyv vezethetõ. 3. Az egyes fajták, tenyésztõ vállalkozások, tenyészeteik és a részvállalkozások tenyészetazonosítóját – az egységesség érdekében – az OMMI adja ki, és tartja nyilván. 4. A tenyésztõ vállalkozáson belül a telepazonosító megjelöléseket az OMMI adja ki a tenyésztõ szervezet javaslata alapján. 5. A fõkönyveket az OMMI évenként hitelesíti az állományok felülvizsgálata és a központi adatbankba beküldött adatok alapján. (Az OMMI az I., II. és III. osztályba tartozó állományokat a „Felülvizsgálati szabályzat” szerint felülvizsgálja.) 6. A fõkönyv három osztályra tagolódik: 6.1. a dédszülõ vagy vonalakat alkotó állományok adatai

I. osztály;

6.2. nagyszülõ vonalak – csak az I. osztályba tartozó állományoktól származhatnak – adatai

II. osztály;

6.3. tovább nem szaporítható utódokat elõállító szülõpárállományok – II. osztályba tartozó állományoktól származnak – adatai III. osztály. 7. A fajtánkénti fõkönyvi szabályzatban részletesen szabályozni kell 7.1. a fõkönyvi osztályok kialakítását és a besorolás feltételrendszerét;

136


7.2. a bizonylatok rendjét; 7.3. a tenyészállatok és a szaporítóanyag megjelölésének módját és idejét;

1. szám

II. A származási igazolás kiállításának elõírásai A származási igazolás kiállítására a 3. számú melléklet II. pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

7.4. a származás nyilvántartás, az igazolások kiállításának és kiadásának rendjét; 7.5. az állományok azonosítóinak rendjét; 7.6. a részvállalkozásokban termelõ tenyészállat állományok adatszolgáltatási rendjét; 7.7. a nyilvántartásért felelõs személyt. 8. A fõkönyvnek minden bejegyzett állományra legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia: 8.1. az elismert tenyésztõ vállalkozás, illetve részvállalkozás nevét, azonosító számát; 8.2. a fajta nevét; 8.3. a tenyésztõ telep azonosító megjelölését; 8.4. a fõkönyvi osztály megjelölését; 8.5. az állomány azonosítóját; 8.6. az állomány származását;

5. számú melléklet a 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelethez A hal esetén a törzskönyv, illetve a fõkönyv vezetésének és a származási igazolás kiállításának szabályai I. Törzskönyv, illetve fõkönyv vezetésének szabályai 1.1. Egy fajta, illetve hibrid számára csak egy törzskönyv, illetve fõkönyv vezethetõ. 1.2. A törzskönyv, illetve fõkönyv fajtakódját és az ehhez tartozó tenyészetszámokat – az egységesség érdekében – az OMMI adja ki, és tartja nyilván. 1.3. A törzskönyvet, illetve fõkönyvet az OMMI évente hitelesíti.

8.7. az állomány termelési idõszakát; 8.8. az állomány összesített jellemzõ értékmérõ mutatóit (hús- és tojástermelés, életképesség, keltethetõség, egyéb jellemzõ tulajdonságok); 8.9. az értékesített tenyészállat és szaporítóanyag mennyiségét; 8.10. a kiadott tenyésztojás és naposállat származási igazolások nyilvántartását; 8.11. az alkalmazott állategészségügyi kezeléseket. 9. A fõkönyv a tenyésztõ vállalkozásnál vagy annak megbízásából az adatfeldolgozó intézménynél vezethetõ, és nem selejtezhetõ. 10. A fõkönyv formája lehet: könyv, jegyzék, kartoték vagy más olyan adathordozó, amelyet hitelesíteni lehet. 11. A 7. pontban részletezett állományok 9. pontban felsorolt adatait az OMMI-nél vezetett központi adatbanknak kell átadni a termelési idõszak zárását követõ harminc napon belül. Az adatok védelmét és titkosságát az OMMI biztosítja. 12. A tenyésztõ vállalkozásnak import állomány vonatkozásában az eredeti külföldi származási igazolás alapján kell kiállítania – az elismerési kérelemben megjelölt módon – az állomány hazai forgalmazása esetén a származási igazolást.

2. A törzskönyv, illetve fõkönyv tartalma, szerkezete és vezetése 2.1. A törzskönyvnek, illetve fõkönyvnek legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia: 2.1.1. a tenyésztõ és a tulajdonos nevét, címét, 2.1.2. a tenyésztelep helyét, 2.1.3. a fajta, illetve a hibrid nevét, 2.1.4. az állomány létszámát, ikrás, tejes, 2.1.5. a tenyészállatok egyedeinek jelölését, egyedi jelölés esetén chip-jel számát, 2.1.6. a fajta küllemi leírását, pikkelyezettség, szín, profil index, 2.1.7. tenyésztõ egyesület, szövetség vagy tenyésztõ vállalkozás által ismert összes teljesítményvizsgálat eredményét; 2.2. A törzskönyv, illetve fõkönyv formája lehet: könyv, jegyzék, kartoték vagy más olyan adathordozó, amelyet hitelesíteni lehet. 2.3. A törzskönyv, illetve fõkönyv a tenyésztõ egyesületnél, szövetségnél vagy tenyésztõ vállalkozásnál vezethetõ és nem selejtezhetõ. 2.4. A törzskönyvi, illetve fõkönyvi adatok egy példányát az elõírt formában az OMMI-nél vezetett központi adatbanknak kell átadni, ott tárolni és biztosítani kell az adatok védelmét. 2.5. A törzskönyvi, illetve fõkönyvi adatokat ellenõrzés, a törzskönyvek, illetve fõkönyvek évenkénti felül-

1. szám


vizsgálata, valamint az adatok központi adatbankba történõ befogadása után az OMMI hitelesíti. 2.7. A törzskönyvben, illetve fõkönyvben fel kell tüntetni felelõsség viselését a jelölésért, az elõírt bejelentésekért, a feljegyzésekért, valamint a regisztrációkért.

137

1.2. A törzskönyv fajtakódját és az ehhez tartozó tenyészetszámokat – az egységesség érdekében – az OMMI adja ki, és tartja nyilván. 1.3. A törzskönyvet az OMMI évente hitelesíti. 2. A törzskönyv tartalma, szerkezete és vezetése

II. A származási igazolás kiállításának elõírásai 1. A származási igazolásnak legalább tartalmazni kell 1.1. a sorszámot; 1.2. az elismert tenyésztõ egyesület, szövetség vagy tenyésztõ vállalkozás nevét; 1.3. a halfaj nevét; 1.4. a fajta nevét; 1.5. a korosztály nevét; 1.6. a szaporítás, vagy utolsó nevelés helyét; 1.7. a vásárló nevét, címét; 1.8. az értékesítés idõpontját; 1.9. a kiadott mennyiséget; 1.10. a kiállítás helyét és idõpontját; 1.11. a szakmai munkáért felelõs személy aláírását és az elismert tenyésztõ szervezet bélyegzõlenyomatát; 1.12. a teljesítményvizsgálatokat és ellenõrzõ teszteket lebonyolító és a közzétevõ OMMI megnevezését. 2. A származási igazolások sorszámát, illetve az azonosításhoz és nyilvántartáshoz szükséges legfontosabb adatokat az OMMI-val közölni kell. 2.1. Az adatátvétel során észlelt valótlan adatközlés esetén az OMMI a kifogásolt származási igazolást visszamenõlegesen is letiltja. 3. A származási igazolásnak a tenyészállat telephelyén, szaporítóanyag esetén a deponálás helyén mindig rendelkezésre kell állnia.

2.1. A törzskönyvnek legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia: 2.1.1. a tenyésztõ és a tulajdonos nevét, címét, 2.1.2. a tenyésztelep helyét, 2.1.3. a fajta nevét, 2.1.4. az állomány létszámát, 2.1.5. a nemzedék számát, 2.1.6. az anyja törzskönyvi számát, 2.1.7. az anya jelét, 2.1.8. a kelés, kihelyezés, petézés selejtezés dátumát. 2.2. A törzskönyv formája lehet: könyv, jegyzék, kartoték vagy más olyan adathordozó, amelyet hitelesíteni lehet. 2.3. A törzskönyv a tenyésztõ egyesületnél, illetve szövetségnél vagy annak megbízásából az adatfeldolgozó intézménynél vezethetõ és nem selejtezhetõ. 2.4. A törzskönyvi adatokat ellenõrzés, a törzskönyvek évenkénti felülvizsgálata, valamint az adatok központi adatbankba történõ befogadása után az OMMI hitelesíti. 2.5. A törzskönyvben fel kell tüntetni felelõsség viselését a jelölésért, az elõírt bejelentésekért, a feljegyzésekért, valamint a regisztrációkért. II. A származási igazolás kiállításának elõírásai 1. A származási igazolásnak legalább tartalmazni kell 1.1. az elismert tenyésztõ szervezet nevét, 1.2. a pároztató számát, 1.3. az anya törzskönyvi számát, 1.4. a betelepítés idejét,

4. A származási igazolás nem másolható. Másodlatot az eredeti sorszám jelöléssel a kiállító adhat ki.

1.5. a sorozat számát, 1.6. a petézés kezdetét,

6. számú melléklet a 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelethez A méh esetén törzskönyv vezetésének és a származási igazolás kiállításának szabályai I. Törzskönyv vezetésének szabályai 1.1. Egy fajta számára csak egy törzskönyv vezethetõ.

1.7. a méhanya nevelõ telep üzemelési engedély számát, 1.8. a kiadott mennyiséget, 1.9. a vásárló nevét, címét, 1.10. a kiállítás helyét és idõpontját, 1.11. a szakmai munkáért felelõs személy aláírását és az elismert tenyésztõ szervezet bélyegzõlenyomatát.

138

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 7. számú melléklet a 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelethez

Az egyes fajták elismeréséhez szükséges legkisebb létszámok 1. Szarvasmarha 1.1. Hazai fajták esetében 1000 A és B törzskönyves tehén 1.2. Külföldi és világfajták esetében 100 A és B törzskönyves tehén. 2. Sertés 2.1. Hazai fajták esetén 2.1.1. Fajtatiszta fajták: 1000 tkv-i ellenõrzés alatt álló koca. 2.1.2. Hibridek: 1000 tkv-i ellenõrzés alatt álló szülõpárkoca legalább 3 üzemben. Az egyes üzemek létszáma lehetõvé kell tegye a Teljesítményvizsgálati Kódex szerinti teszt beszállítás feltételeit. 2.2. Külföldi és világfajták 2.2.1. Fajtatiszta fajták: 50 tkv-i ellenõrzés alatt álló koca. 2.2.2. Hibrid: 1000 tkv-i ellenõrzés alatt álló szülõpárkoca legalább 3 üzemben. Az egyes üzemek létszáma lehetõvé kell tegye a Teljesítményvizsgálati Kódex szerinti teszt beszállítás feltételeit.

1. szám

5.2. Külföldi és világfajták esetén, amennyiben a fajta immigrációra épül, meghatározott állomány létszám megléte nem feltétel. 6. Lúd 6.1. Hazai fajták esetén Minimum 240 I. törzskönyvi osztályba sorolt tojó és a megfelelõ létszámú gúnár. 6.2. Külföldi és világfajták esetén, amennyiben immigrációra épül, meghatározott állomány létszám megléte nem feltétel. 7. Kacsa 7.1. Hazai fajták esetén Minimum 200 I. törzskönyvi osztályba sorolt tojó és a megfelelõ létszámú gácsér. 7.2. Külföldi és világfajták esetén, amennyiben immigrációra épül, meghatározott állomány létszám megléte nem feltétel. 8. Pézsma kacsa (barbarie) Az alapvonalak szerint minimum 250 I. törzskönyvi osztályba sorolt tojó és a megfelelõ létszámú gácsér. 8.2. Külföldi és világfajták esetén, amennyiben immigrációra épül, meghatározott állomány létszám megléte nem feltétel. 9. Mulard

3. Juh 3.1. Hazai fajták esetén: 1000 A. és B. törzskönyves anya.

9.1. Hazai fajták esetén Az alapvonalak szerint minimum 200 I. törzskönyvi osztályba sorolt tojó és a megfelelõ létszámú gácsér.

3.2. Külföldi és világfajták esetén: 75 A. és B. törzskönyves anya, mivel az elõállítást és szaporítást külföldi szervezet végzi.

9.2. Külföldi és világfajták esetén, amennyiben immigrációra épül, meghatározott állomány létszám megléte nem feltétel.

4. Ló, szamár 4.1. Hazai fajták esetén: 300 fõtörzskönyves kanca. 4.2. Világfajták esetén: 50 fõtörzskönyves kanca. 4.3. Külföldi fajták esetén 10 fõtörzskönyves kanca és 1 mén.

10. Pulyka 10.1. Hazai fajták esetén Minimum 200 I. törzskönyvi osztályba sorolt tojó és a megfelelõ létszámú bak. 10.2. Külföldi és világfajták esetén, amennyiben immigrációra épül, meghatározott állomány létszám megléte nem feltétel.

5. Tyúk 5.1. Hazai fajták esetén 5.1.1. Tojó és brojler tyúk fajták esetén minimum 120 I. törzskönyvi osztályba sorolt tyúk és a megfelelõ létszámú kakas. 5.1.2. Kettõshasznosítású tyúkfajták esetén minimum 120 I. törzskönyvi osztályba sorolt tyúk és a megfelelõ létszámú kakas.

11. Gyöngytyúk 11.1. Hazai fajták esetén Minimum 120 I. törzskönyvi osztályba sorolt tyúk és a megfelelõ létszámú kakas. 11.2. Külföldi és világfajták esetén, amennyiben immigrációra épül, meghatározott állomány létszám megléte nem feltétel.

1. szám


12. Nyúl 12.1. Hazai fajták esetén 12.1.1. Fajtatiszta fajták: 120 törzskönyvi ellenõrzés alatt álló anyanyúl és a megfelelõ létszámú bak. 12.1.2. Hibridek: 120 törzskönyvi ellenõrzés alatt álló anyanyúl vonalanként. 12.2. Külföldi és világfajták esetén 300 törzskönyvi ellenõrzés alatt álló szülõpár anyanyúl. 13. Hal 13.1. Hazai fajták esetén 13.1.1. Fajtatiszta fajták: 25 ikrás és 25 tejes törzskönyvi ellenõrzés alatt álló elit szülõpár 13.1.2. Hibridek: 25 ikrás és 25 tejes törzskönyvi ellenõrzés alatt álló elit szülõpár vonalanként.

139

Nyúl Egy végtermék üzemi teljesítményvizsgálat során, fajtánként 50 anyától 200 öthetes választási nyúl. Hal A fajták estében az OMMI által szervezett teszten való részvétel szükséges. Öt ikrás anyahal és nyolc tejes, végtermékteszt esetén fajtánként 300 egynyaras ivadék. Méh Méhanyanevelõ telepenként 10 méh anya.

9. számú melléklet a 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelethez 8. számú melléklet a 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelethez

A fajtaelismerés fenntartását szolgáló teljesítményvizsgálatok gyakorisága és az ahhoz szükséges egyedszámok

A fajtaelismerésre irányuló teljesítményvizsgálathoz szükséges adatok és egyedszámok

Szarvasmarha, juh és ló Sertés Fajtatiszta: 3 év teljesítmény-vizsgálati adatai Hibridek és legalább három-fajtás keresztezések Reprodukciós teszt: 2000 fialás/év Hízékonysági és vágási végtermék teszt a reprodukciós tesztbe vont üzemekbõl származó végtermékek alapján, évente, négy ismétlésben, a megadott ütemterv szerint (4×16 egyeddel) összesen a 3 év alatt 192 egyed beszállításával. Juh Hízékonysági és vágási teljesítmény-vizsgálatok – hús típusú fajták esetén 3 év teszt adatai; – gyapjú-hús; hús-gyapjú; szapora; tej típusú fajták esetén 2 év teszt adatai. A központi vizsgálatok során a fajták tenyésztési programban megjelölt célja szerint kell a teszt egyedeket fajtatisztán, vagy keresztezési végtermékeik vizsgálatával tesztelni. – évente 10-10 jerke és kosbáránnyal, – évente nemenként a vizsgált állományból 5-5 bárány vágása és csontozása. Baromfi Fajonként és hasznosítási irányonként minimum 150 egyedet, illetve a teljesítményvizsgálati kódex elõírásainak megfelelõ létszámot kell biztosítani annak érdekében, hogy statisztikailag értékelhetõ legyen. Fajonként (tyúkfélék, lúd, kacsafélék és pulyka) és típusonként egy-egy végtermék központi teljesítményvizsgálatot kell elvégezni.

A fajtaelismerés fenntartásához hároméves idõszak alatt a szükséges vizsgálatok azonosak a fajtaelismerésnél elõírtakkal. Sertés Fajtatiszta: 3 év teljesítmény-vizsgálati adatai Hibridek és legalább három fajtás keresztezések Reprodukciós teszt: 2000 fialás/év A fajtaelismerés fenntartásához szükséges vizsgálat, 3 éves ciklus esetén azonosak az elismerésnél elõírtakkal annyi eltéréssel, hogy a hibridek és tenyészvonalak végtermékeit a ciklus alatt 2 hízékonysági és vágási teszt eredményei, összesen 128 beszállított egyed vizsgálata alapján kell értékelni, az OMMI teszt programja szerint. Baromfi A fajtaelismerés fenntartásához szükséges vizsgálat, 3 éves ciklus figyelembevételével azonosak az elismerésnél elõírtakkal. Nyúl A fajtaelismerés fenntartásához szükséges az OMMI által meghirdetett, teszten való részvétel. Hal, méh A fajtaelismerés fenntartásához szükséges az OMMI által meghirdetett, teszten való részvétel.

140


A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 1/2006. (FVÉ 1.) FVM utasítása az állategészségügyi, állatvédelmi, élelmiszerekre és takarmányokra, illetve a géntechnológiával módosított szervezetekre vonatkozó hatósági feladatok ellátásának ellenõrzésérõl A takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történõ megfelelés ellenõrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenõrzésekrõl szóló 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében foglaltak végrehajtását, illetve a hatósági feladatok ellátásának ellenõrzését az alábbiak szerint rendelem el: Fogalommeghatározások 1. Ezen utasítás alkalmazásában: a) ellenõr: a 2.1.–2.3. pontban foglaltak szerint megbízott személy, és az Ellenõrzõ Testület tagjai, b) ellenõrzési program: olyan írásos program, amely egy évre elõre meghatározza az ellenõrzés célterületeit, a tervezett ellenõrzéseket téma, ellenõrök, ellenõrzendõ szervek szerint, c) ellenõrzési terv: egy adott ellenõrzés elõzetes részletes leírása, d) ellenõrzõ csoport: az ellenõrök és szakértõk olyan csoportja, amely egy adott ellenõrzési tervet végrehajt.

Személyi feltételek 2.1. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) Növény- és Talajvédelmi Fõosztályának vezetõje részlegén belül megbíz 2 fõt a hatósági feladatoknak a központi és megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok által történõ végrehajtásának ellenõrzésére. Az ellenõrzésnek az alábbi területek jogszabályokban foglalt feladatainak teljesítésére kell kiterjednie: a) engedélyköteles termékek engedélyezése, címkézése, forgalomba hozatala, felhasználása, b) növényi eredetû termékek növényvédõszer-maradék elõírásai, c) növényi eredetû termékek növényvédõszer-maradék vizsgálata, d) engedélyköteles termékek minõségi elõírásai, e) engedélyköteles termékek minõségi vizsgálata. 2.2. A minisztérium Agrárpiaci Fõosztályának vezetõje részlegén belül megbíz 2 fõt a vágóállatok vágás utáni minõsítésére vonatkozó feladatok Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet által történõ ellátásának ellenõrzésére. 2.3. A minisztérium Mezõgazdasági Szakigazgatási Fõosztályának vezetõje részlegén belül megbíz 4 fõt a genetikailag módosított szervezetekre vonatkozó hatósági feladatok végrehajtásának ellenõrzésére. Az ellenõrzés az alábbi területekre terjed ki:

1. szám

a) géntechnológiával módosított növények és vetõmagvak, b) géntechnológiával módosított mikroorganizmusok zárt rendszerû felhasználása. Az ellenõrzés nem terjed ki a hatósági feladatok állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ szolgálat által történõ végrehajtására. 2.4. A külön jogszabály szerinti Ellenõrzõ Testület végrehajtja a hatósági feladatok állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ szolgálat által történõ ellátásának ellenõrzését. Az ellenõrzésnek ki kell terjednie az állategészségügyi, higiéniai, állatvédelmi, az élelmiszerek és takarmányok biztonságával kapcsolatos hatósági feladatok végrehajtására az alábbi területek szerint: a) állat tartása, jelölése, tenyésztése, szaporítása, szállítása, forgalmazása, levágása, leölése, b) élelmiszer elõállítása, tárolása, szállítása, forgalmazása, c) állati eredetû termék elõállítása, tárolása, szállítása, forgalmazása, d) állati eredetû melléktermék elõállítása, feldolgozása, ártalmatlanítása, gyûjtése, tárolása, szállítása, forgalmazása, felhasználása, e) takarmány elõállítása, tárolása, felhasználása, szállítása, forgalmazása, f) állatgyógyászati termékek forgalomba hozatala, az állatgyógyászati készítmény gyártása, gyakorlati kipróbálása, forgalmazása, tárolása, felhasználása, az állatgyógyászati készítmény hatóanyagának gyártása. 3.1. Az ellenõrre vonatkozó követelmények: a) közvetlen felettese minisztériumi munkavállaló esetében az érintett fõosztály vezetõje, egyéb személy esetében azon szerv vezetõje, amely szervvel munkaviszonyban áll, b) csak olyan egyéb feladatot láthat el, amely biztosítja az ellenõrzési tevékenység pártatlanságát és objektivitását, c) nem vehet részt az ellenõrzés tárgyát képezõ hatósági feladatok ellátásában, illetve azok végrehajtásának szervezésében. 3.2. Az ellenõrzõ csoport vezetõje csak ellenõr lehet. 3.3. Ha az ellenõrzés eredményes végrehajtásához szükséges, akkor az ellenõrzõ csoport vezetõje egy vagy több, a minisztériummal, illetve a minisztérium felügyelete alatt álló közigazgatási szervekkel köztisztviselõi jogviszonyban álló igazgatásban járatos szakértõt vehet igénybe. 3.4. Az ellenõrzõ csoport tagja csak olyan szakértõ lehet, akinek feladatai nem befolyásolják az ellenõrzési tevékenység pártatlanságát és objektivitását. 4. A minisztérium képzési és továbbképzési tervének tartalmaznia kell az ellenõrök auditálásra való képzését. Tárgyi feltételek 5. Az ellenõrzõ csoport ezen utasításban foglalt feladatainak ellátásával kapcsolatban felmerült napidíjat, úti és tartózkodási költségeket a minisztérium megtéríti.

1. szám

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ Eljárásrend

6.1. Az ellenõrök részlegek szerint elkészítik az ellenõrzési programot. Az ellenõrzési programot az érintett részleg vezetõje hagyja jóvá. Az egyes részlegek az ellenõrzési programot megküldik valamennyi érintett szerv számára. 6.2. Az egyes ellenõrzések végrehajtása elõtt az ellenõrzõ csoport az ellenõrzési programban foglaltak figyelembevételével elkészíti az ellenõrzési tervet. Az ellenõrzõ csoport az ellenõrzési tervet az ellenõrzési program jóváhagyójának tájékoztatásul megküldi. 7.1. Az ellenõrzõ csoport vezetõje legalább 10 munkanappal az ellenõrzési terv végrehajtásának megkezdése elõtt értesíti az ellenõrzendõ szervet. Az ellenõrzési terv szervezése és végrehajtása az ellenõrzendõ szervvel együttmûködésben történik. 7.2. Az ellenõrzött szerv együttmûködik az ellenõrzõ csoporttal, melynek keretében megad minden szükséges segítséget az ellenõrzõ csoport számára feladatuk végrehajtásához. 7.3. Az ellenõrök és szakértõk az ellenõrzés során megszerzett információkat, az ellenõrzés eredményeit nem használhatják fel személyes célokra, nem közölhetik olyan személyekkel (szervekkel), akik (amelyek) annak ismeretére nem jogosultak. 8.1. Az ellenõrzés befejeztével az ellenõrzõ csoport szóban tájékoztatja az ellenõrzött szervet az ellenõrzés eredményeirõl, a szükségesnek ítélt megelõzõ, javító intézkedésekrõl és azok sürgõsségérõl. 8.2. Az ellenõrzõ csoport 10 munkanapon belül írásban jelentéstervezetet készít, melyet megküld az ellenõrzött szervnek véleményezésre. Az ellenõrzött szerv a jelentés tervezetének kézhezvételét követõ 10 munkanapon belül megteheti észrevételeit az ellenõrzõ csoportnak. 8.3. A megküldött észrevételek figyelembevételével az ellenõrzõ csoport véglegesíti a jelentést, amelyet az érintett részleg vezetõje hagy jóvá. A jóváhagyást követõen az egyes részlegek a jelentést megküldik az ellenõrzött szerv számára. 8.4. Az ellenõrzött szerv a jelentés kézbesítésétõl számított 10 munkanapon belül megküldi az intézkedési tervet az ellenõrzõ csoport számára. 8.5. Az ellenõrzõ csoport az intézkedési tervben megfogalmazott célok megvalósulásának ellenõrzése érdekében tájékoztatást kérhet az ellenõrzött szervtõl. Ilyen esetben az ellenõrzött szerv a megkereséstõl számított 10 munkanapon belül köteles a szükséges tájékoztatást az ellenõrzõ csoport számára megadni. 8.6. Az ellenõrzött szerv vezetõje fegyelmi felelõsséggel tartozik az intézkedési tervben vállalt feladatok végrehajtásáért. 9. Ez az utasítás közzététele napján lép hatályba.

141

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 2/2006. (FVÉ 1.) FVM utasítása Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Munkacsoport létrehozásáról Az állategészségügyre, állatvédelemre, élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó elõírások teljesülése, valamint az állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ szolgálat ehhez kapcsolódó hatósági feladatainak egységes végrehajtása érdekében Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Munkacsoport (a továbbiakban: Csoport) felállítását rendelem el az alábbiak szerint: 1. A Csoport tagjait az országos fõállatorvos bízza meg a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Országos Állategészségügyi Intézet, Országos Élelmiszervizsgáló Intézet, Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenõrzõ Intézet, továbbá a megyei (fõvárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ állomások (a továbbiakban: állomás) által közszolgálati jogviszonyban alkalmazottak közül a munkáltatói jogkör gyakorlójának egyetértésével. 2. A Csoport a következõ feladatokat látja el: a) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történõ megfelelés ellenõrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenõrzésekrõl szóló 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 41. cikke szerinti integrált többéves nemzeti ellenõrzési terv Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenõrzõ Szolgálatra vonatkozó részének (a továbbiakban: Terv) elkészítése, b) a Terv végrehajtásáról évente összefoglaló jelentés készítése, c) a hatósági feladatok egységes módon – a közösségi és hazai állat-egészségügyi, járványvédelmi, állatvédelmi, élelmiszer- és takarmány-biztonsági elõírásoknak megfelelõen – történõ ellátásának érdekében útmutatók, tájékoztatók kidolgozása, d) a közösségi és hazai elvárásoknak való megfelelés érdekében az állomások munkájának segítése, e) közremûködés az Európai Bizottság Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatalának (FVO) ellenõrzéseiben. 3. Ez az utasítás közzététele napján lép hatályba, egyidejûleg az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Csoport felállításáról szóló 2/2005. (FVÉ. 5.) FVM utasítás hatályát veszti.



földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter


142


1. szám

Fafajmegoszlás

Közlemények

2004. I. 1.

2005. I. 1.

Fafaj(csoport)ok

Miniszteri tájékoztató Magyarország erdõállományának fõbb adatairól az 1996. évi LIV. törvény 32. § (4) bekezdése alapján

%

Tölgy

20,5

20,7

Cser

11,4

11,2

Bükk

6,0

6,0

5,5

5,4

22,6

22,9

4,8

5,0

10,3

10,3

5,6

5,6

13,3

12,9

100,0

100,0

Gyertyán Akác

1

Az erdõvagyon jellemzõ adatai

Egyéb kemény lombos

Az ország erdõterülete és az erdõgazdálkodást közvetlenül szolgáló egyéb földrészletei Erdõtervezett terület

Erdõterület

2004. I. 1.

Változás

1 836 429

1 850 809

+14 380

131 144

130 093

–1 051

Fenyõ Összesen

Korosztálymegoszlás 2004. I. 1.

1 967 573

1 980 902

+13 329

Tulajdonmegoszlás Erdõtervezett terület

2004. I. 1.

57,0

57,9

0,8

0,8

36,8

41,2

5,4

0,1

100,0

100,0

Közösségi Magán Nem ismert Mindösszesen

2005. I. 1. %

Állami

Az erdõk elsõdleges rendeltetése 2004. I. 1.

2005. I. 1.

Erdõterület %

Védelmi erdõ

34,4

35,0

Gazdasági erdõ

64,2

63,6

1,4

1,4

100,0

100,0

Egészségügyi-szociális, turisztikai + oktatás, kutatás célját szolgáló erdõ Összesen

Egyéb lágy lombos

hektár

Egyéb földrészletek Összes erdõtervezett terület

2005. I. 1.

Nyár

1 (Teljes forrásanyag: Országos Erdõállomány Adattár, 2005.I.1. Állami Erdészeti Szolgálat)

2005. I. 1.

Korosztályok (év) terület %

– 20

30,9

31,3

21– 40

27,3

27,2

41– 60

17,1

16,7

61– 80

12,9

12,9

81–100

8,0

7,9

101 -

3,8

4,0

100,0

100,0

Összesen

Élõfakészlet, növedék, vágásérettségi adatok Az élõfakészlet változása

Élõfakészlet,

millió m3

2000. I. 1.

325,2

2001. I. 1.

326,4

2002. I. 1.

328,8

2003. I. 1.

330,9

2004. I. 1.

334,3

2005. I. 1.

337,0

Folyónövedék: 2004. I. 1.: 12,5 millió m3/év, 7,2 m3/ha/év 2005. I. 1.: 12,9 millió m3/év, 7,3 m3/ha/év Összességében megállapítható, hogy Magyarországon 2004-ben az 1996. évi LIV. törvény elõírásainak megfelelõen folyt az erdõgazdálkodás, az erdõterület és az erdõk élõfakészlete növekedett, a haszonvételek mértéke a hosszútávra tervezett lehetõségeken belül maradt, és folytatódott az erdõtelepítési program megvalósítása. Gráf József s. k., földmûvelési és vidékfejlesztési miniszter

1. szám


143

1. táblázat Az erdõ tervezett területmegoszlása elsõdleges rendeltetés és tulajdonforma szerint 2005. január 1-jei állapot Mértékegység: ha Elsõdleges rendeltetés A) Védelmi erdõk összesen (1–15.) 1. Talajvédelmi 2. Mezõvédõ 3. Honvédelmi érdekeket szolgáló 4. Határrendészeti, nemzetbiztonsági érdekeket szolgáló

Összes állami erdõ

Közösségi erdõ

Magánerdõ

Nem ismert

1.

2.

3.

4.

469 912,4 48 394,3 2 463,2 74 809,3 338,5

55 143,0

0,7 183,2 320,0

5 476,4 970,9 17 665,5 11 074,3 405,4 2 756,2 257 371,6 61 551,3

261 015,9

1 635,9

56 787,7

1 624,3

321 063,8

31,1 48,3 1 765,3 7 547,9 7 546,1

142,6 127,1 63 095,8 610 030,7 608 873,3

7. Partvédelmi

11 928,7

Védõ erdõk összesen (1–10.)

12. Védett természeti területen lévõ erdõ 13. Erdei génrezervátumok 14. Erdõrezervátumok 15. Történelmi emlékhelyen lévõ erdõ

2 494,5 168,3 1 258,2 146 057,3

302,0 323 855,1

B) Gazdasági erdõk összesen (16–19.)

559 228,4

16. Faanyagtermelést szolgáló erdõ

547 702,0

17. Szaporítóanyag-termelést szolgáló

2 263,7

18. Vadaskert

9 259,3

11 526,4

C) 20. Egészségügyi-szociális, turisztikai

13 637,4

Erdõrészletek összesen (1–21.) E) Egyéb részletek összesen (22–28.) 22. Szaporítóanyag + karácsonyfatelep + bot, vesszõ termelést szolg. terület

4 086,1 1 046 864,2 99 635,3 3 374,5

23. Nyiladék + erdei rakodó

18 510,9

24. Erdei tisztás + vadföld

38 535,7

25. Terméketlen, kopár

16 962,3

26. Természetes erdei vízfolyás tó 27. Üzemen kívüli + park + cserjés 28. Erdészeti létesítmény (út, vasút stb.) Összes erdõtervezett terület (1–28.) Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat

2,5

3 308,8 4 530,8 14 412,2 1 146 499,5

1 944,3 552,1 552,1

284,1

1,8

3,4

Egyéb gazdasági összesen (17–19.) D) 21. Oktatás, kutatás célját szolgáló erdõ

12,1 0,4

2,5 7 391,7

Védett erdõk összesen (11–15.)

19. Karácsonyfa, bot, vesszõ, dísz gally termelést szolgáló (erdõ)

648 032,0 128 310,6 14 852,3 75 501,1

1 610,3 363,3 5 377,8 7 286,7 228,7 1 300,1 106 821,2 6 038,4

573,3

11. Fokozottan védett természeti területen lévõ erdõ

2 127,5 156,1 14,0

237,0 34,3 346,9 1 292,7 8,4 197,3 4 309,9 49,9

3 629,1

9. Tájképvédelmi

5.

358,9

6. Vízvédelmi

10. Mûtárgyvédelemi

169 916,9 77 858,5 12 093,3 682,0

(1+2+3+4)

20,4

5. Vadvédelmi

8. Településvédelmi és belterületi erdõ

6 075,2 1 901,7 281,8 9,8

Mindösszesen

869,6 3,7

1,8 1 900,8 31,2 15 555,2 999,0 21,2

1 157,4 5 099,2 663,2 785 709,9 29 385,7 658,4

137,7 329,8 111,0 36,2 234,4 128,6 16 554,1

5 476,3 11 729,7 3 955,7 266,8 3 944,3 3 354,5 815 095,6

0,0

2 679,6 73,0

5,2 16,4 15,7 0,9 28,1 6,8 2 752,6

7 565,4 477,4 390 660,4 1 177 359,1 1 164 673,5 2 547,8 10 130,7 7,1 12 685,5 20 637,4 4 780,5 1 850 808,9 130 093,0 4 054,1 24 130,1 50 611,6 21 044,8 3 612,6 8 737,7 17 902,1 1 980 901,9

144

2. táblázat A faállomány megoszlása fafaj és korosztály szerint 2005. január 1-jei állapot Mértékegység: ha Korosztályok

Fafaj

Összesen 11-20

21-30

31-40

41-50

51-60

61-70

21 033,8

19 893,9

17 457,8

10 310,2

21 811,2

19 799,3

11 229,7

9 664,6

7 317,7

8 113,8

7 473,1

154 105,1

12 473,6

12 173,3

11 065,4

12 963,6

11 673,8

16 463,1

27 524,3

24 395,2

21 036,0

14 081,7

15 353,1

179 203,1

1-10

2.

Kocsánytalan tölgy

3. Egyéb tölgy

81-90

91-100

101-

1 998,4

2 621,7

4 742,5

4 091,5

2 636,9

1 666,7

2 176,6

2 804,0

3 156,5

2 310,0

4 638,2

32 843,0

4. Tölgy összesen

35 505,8

34 688,9

33 265,7

27 365,3

36 121,9

37 929,1

40 930,6

36 863,8

31 510,2

24 505,5

27 464,4

366 151,2

5. Cser

14 629,0

14 712,5

16 756,3

17 379,6

14 480,4

20 924,1

32 273,8

27 970,6

19 473,1

10 717,0

10 008,3

199 324,7

6. Bükk

6 159,1

6 687,1

4 645,8

4 626,6

4 943,0

8 699,1

11 930,5

12 017,0

12 391,0

12 182,1

21 487,0

105 768,3

7. Gyertyán

1 898,3

6 008,1

9 447,2

9 065,7

7 149,6

12 147,8

16 176,1

13 419,5

9 496,6

5 436,6

4 588,7

94 834,2

8. Akác

105 651,7

123 456,4

89 720,3

42 881,3

32 080,0

8 773,5

1 939,9

479,4

120,9

20,3

20,9

405 144,6

9. Juhar

1 135,3

2 458,1

3 049,1

2 819,1

2 844,3

1 487,6

783,3

511,5

434,0

262,8

592,7

16 377,8

1 090,4

992,0

510,1

537,9

648,1

212,1

117,2

55,9

21,4

18,6

8,3

4 212,0

10.

Szil

11. Kõris

3 618,2

5 572,5

5 742,5

4 818,3

6 511,1

6 368,8

5 769,9

4 113,4

3 352,2

1 822,6

2 934,9

50 624,4

12. Egyéb kemény lombos

3 710,4

3 715,5

2 833,7

1 851,2

1 927,0

1 593,1

932,9

621,3

317,0

196,9

190,1

17 889,1

13. Egyéb kem. lombos

9 554,3

12 738,1

12 135,4

10 026,5

11 930,5

9 661,6

7 603,3

5 302,1

4 124,6

2 300,9

3 726,0

89 103,3

173 398,2

198 291,1

165 970,7

111 345,0

106 705,4

98 135,2

110 854,2

96 052,4

77 116,4

55 162,4

67 295,3

1 260 326,3

15. Nemesnyár

47 895,6

46 285,4

17 024,6

8 188,9

3 457,6

509,6

86,2

28,4

1,5

0,2

1,0

123 479,0

16. Hazai nyár 17. Nyár együtt

15 359,4

14 668,1

11 720,5

6 591,0

6 450,4

2 520,2

1 142,2

390,9

89,5

43,8

10,5

58 986,5

63 255,0

60 953,5

28 745,1

14 779,9

9 908,0

3 029,8

1 228,4

419,3

91,0

44,0

11,5

182 465,5 22 567,5

együtt

14. Kemény lombos összesen

18. Fûz 19. Éger Hárs

752,9

4 051,7

6 845,1

5 793,6

2 879,2

1 369,6

612,9

197,5

47,6

16,5

0,9

3 511,8

7 182,1

11 602,3

9 832,0

9 856,2

4 794,8

1 785,0

588,9

104,7

46,2

15,2

49 319,2

518,6

1 524,6

3 090,0

3 776,9

2 591,1

2 554,9

2 344,5

1 667,6

1 224,2

753,8

1 076,8

21 123,0

20. 21. Egyéb lágy lombos

485,8

1 510,3

1 565,9

896,3

738,5

480,6

143,7

78,2

49,7

30,0

35,0

6 014,0

22. Egyéb lágy lombos

5 269,1

14 268,7

23 103,3

20 298,8

16 065,0

9 199,9

4 886,1

2 532,2

1 426,2

846,5

1 127,9

99 023,7

68 524,1

75 222,2

51 848,4

35 078,7

25 973,0

12 229,7

6 114,5

2 951,5

1 517,2

890,5

1 139,4

281 489,2


1. Kocsányos tölgy

71-80

együtt

23.

Lágy lombos összesen

2 269,4

13 000,0

37 277,3

36 127,2

21 762,2

10 189,7

5 234,1

3 619,8

2 424,3

1 185,2

718,0

133 807,2

4 526,6

12 714,5

13 867,6

14 977,4

12 047,3

3 692,9

1 884,3

1 454,0

941,2

679,0

584,5

67 369,3

26. Lucfenyõ

477,3

3 837,9

8 369,4

3 866,1

2 100,5

957,8

403,2

294,8

147,0

136,6

92,7

20 683,3

27. Vörösfenyõ

243,0

773,0

753,5

456,3

737,7

348,1

96,1

56,7

73,0

135,4

121,3

3 794,1

1. szám

24. Erdeifenyõ 25. Feketefenyõ

Összesen 1-10

28. Egyéb fenyõ 29. Fenyõ összesen 30. Összesen

11-20

21-30

31-40

41-50

51-60

61-70

71-80

81-90

91-100

101-

61,8

121,5

325,4

886,1

751,0

235,3

74,1

25,1

13,4

15,2

9,7

2 518,6

7 578,1

30 446,9

60 593,2

56 313,1

37 398,7

15 423,8

7 691,8

5 450,4

3 598,9

2 151,4

1 526,2

228 172,5

249 500,4

303 960,2

278 412,3

202 736,8

170 077,1

125 788,7

124 660,5

104 454,3

82 232,5

58 204,3

69 960,9

1 769 988,0

162 767,8

183 706,3

120 308,7

52 775,9

23 721,8

2 926,3

304,5

29,3

7,7

2,9

7,9

546 559,1

1. szám

Korosztályok

Fafaj

Ebbõl Rövid vágáskorú

25 110,9

45 747,0

77 281,1

72 927,5

67 201,7

31 921,0

13 135,6

3 528,3

1 000,1

135,5

27,8

338 016,5

61 621,8

74 506,9

80 822,3

77 033,3

79 153,6

90 941,3

111 220,4

100 896,9

81 224,8

58 065,9

69 925,2

885 412,4

Pótlás alatt + üres terület

80 820,9

Mindösszesen

1 850 808,9

Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat

3. táblázat Az élõfakészlet megoszlása fafaj és korosztály szerint 2005. január 1-jei állapot Mértékegység: ha Korosztályok

Fafaj

Összesen 1-10

11-20

21-30

31-40

41-50

51-60

61-70

71-80

81-90

91-100

101-

1.

Kocsányos tölgy

497 770

1 223 989

2 263 138

1 972 917

5 132 183

5 247 823

3 278 168

3 016 323

2 584 235

3 120 474

3 067 323

31 404 343

2.


314 218

665 201

1 233 633

2 460 600

2 871 377

4 565 544

8 355 830

7 658 893

6 867 526

4 935 961

5 451 009

45 379 792

3.

Egyéb tölgy

54 579

195 382

844 307

1 138 577

835 588

318 654

250 557

300 549

277 382

225 592

402 957

4 844 124

4.

Tölgy összesen

866 567

2 084 572

4 341 078

5 572 094

8 839 148

10 132 021

11 884 555

10 975 765

9 729 143

8 282 027

8 921 289

81 628 259

5.

Cser

296 274

744 760

1 926 255

3 164 642

3 284 858

5 510 492

8 973 227

8 052 856

5 726 013

3 423 063

2 955 250

44 057 690

6.

Bükk

172 291

353 589

588 953

1 162 113

1 592 463

3 184 431

4 656 339

4 928 075

5 382 809

5 656 845

11 491 848

39 169 756

7.

Gyertyán

33 136

310 619

941 946

1 304 707

1 280 402

2 484 564

3 426 011

3 052 731

2 170 260

1 250 978

1 062 634

17 317 988

8.

Akác

3 181 063

10 894 077

13 066 142

7 389 091

5 470 505

1 496 039

335 505

88 749

22 002

4 498

3 715

41 951 386

9.

Juhar

39 694

223 217

453 707

514 757

613 682

316 541

161 545

105 341

88 849

53 063

122 892

2 693 288

10.

Szil

46 354

77 310

75 197

97 382

126 121

53 552

33 957

18 213

7 930

6 917

2 624

545 557

11.

Kõris

104 128

439 889

845 644

917 071

1 540 353

1 766 142

1 690 874

1 168 830

880 209

480 752

730 689

10 564 581

12.


128 512

290 651

412 236

322 457

403 471

444 178

290 900

196 764

97 990

63 536

57 162

2 707 857

13.

Egyéb kem. lombos együtt

318 688

1 031 067

1 786 784

1 851 667

2 683 627

2 580 413

2 177 276

1 489 148

1 074 978

604 268

913 367

16 511 283

14.

Kemény lombos összesen

4 868 019

15 418 684

22 651 158

20 444 314

23 151 003

25 387 960

31 452 913

28 587 324

24 105 205

19 221 679


Közepes vágáskorú Hosszú vágáskorú

25 348 103 240 636 362

145

Összesen 1-10

11-20

21-30

31-40

41-50

51-60

61-70

71-80

81-90

91-100

101-

Nemesnyár

1 960 805

5 641 602

3 375 792

1 663 733

673 892

105 625

16 574

4 948

388

48

288

16.

Hazai nyár

688 142

1 916 327

2 379 356

1 574 383

1 731 731

776 234

371 452

138 738

37 253

14 391

3 354

9 631 361

17.

Nyár együtt

2 648 947

7 557 929

5 755 148

3 238 116

2 405 623

881 859

388 026

143 686

37 641

14 439

3 642

23 075 056

18.

Fûz

43 784

666 176

1 449 810

1 278 159

688 664

343 922

130 658

46 021

12 655

5 542

323

4 665 714

19.

Éger

65 402

543 172

1 573 709

2 148 285

2 650 455

1 395 870

546 803

196 416

35 323

16 330

6 213

9 177 978

20.

Hárs

13 816

118 305

504 411

972 205

805 220

966 219

931 264

657 518

479 788

306 703

421 102

6 176 551

21.

Egyéb lágy lombos

14 407

157 258

302 754

223 617

207 326

146 828

39 433

20 991

12 898

6 205

6 637

1 138 354

22.

Egyéb lágy lombos együtt

137 409

1 484 911

3 830 684

4 622 266

4 351 665

2 852 839

1 648 158

920 946

540 664

334 780

434 275

21 158 597

23.


2 786 356

9 042 840

9 585 832

7 860 382

6 757 288

3 734 698

2 036 184

1 064 632

578 305

349 219

437 917

44 233 653

24.

Erdeifenyõ

91 366

1 560 267

7 574 697

8 969 918

6 523 332

3 658 163

2 058 308

1 422 803

1 016 916

527 517

337 493

33 740 780

25.

Feketefenyõ

141 337

894 508

1 839 735

2 928 394

3 030 824

1 047 650

545 042

434 372

291 342

222 790

168 261

11 544 255

26.

Lucfenyõ

15 842

358 172

1 874 787

1 300 821

906 215

459 419

187 999

144 723

79 321

80 356

54 887

5 462 542

27.

Vörösfenyõ

6 084

62 162

140 224

161 863

313 846

160 840

46 158

27 732

34 848

72 509

70 294

1 096 560

28.

Egyéb fenyõ

1 957

12 562

38 309

104 015

78 218

25 970

20 771

8 094

6 550

8 964

5 435

310 845

29.

Fenyõ összesen

256 586

2 887 671

11 467 752

13 465 011

10 852 435

5 352 042

2 858 278

2 037 724

1 428 977

912 136

636 370

52 154 982

7 910 961

27 349 195

43 704 742

41 769 707

40 760 726

34 474 700

36 347 375

31 689 680

26 112 487

20 483 034

5 720 409

18 778 649

19 604 516

10 028 647

4 342 802

541 339

54 894

4 387

732

344

830

59 077 549

708 720

3 906 322

12 947 248

15 772 640

16 030 365

8 241 937

3 507 500

942 508

265 443

36 062

5 659

62 364 404

1 481 832

4 664 224

11 152 978

15 968 420

20 387 559

25 691 424

32 784 981

30 742 785

25 846 312

20 446 628

Összesen

13 443 695

26 422 390 337 024 997

Ebbõl Rövid vágáskorú Közepes vágáskorú Hosszú vágáskorú

26 415 901 215 583 044


4. táblázat Hektáronkénti fatömeg és átlagos fatermõképesség megoszlása a korosztályokban fafajonként 2005. január 1-jei állapot


15.

30.

146

Korosztályok

Fafaj

Korosztályok Összesen Fafaj

11-20

1-10 m3/ha

m3/ha

f.k.

Kocsányos tölgy

24

1

62

2.


25

1

3.

Egyébtölgy

27

2

4.

Tölgy összesen

24

1

m3/ha

f.k.

8

130

55

8

75

11

60

8

31-40 m3/ha

f.k.

8

191

111

8

178

12

130

9

41-50 m3/ha

f.k.

51-60 m3/ha

f.k.

61-70 m3/ha

f.k.

71-80 m3/ha

f.k.

81-90 m3/ha

f.k.

91-100 m3/ha

f.k.

101m3/ha

f.k.

m3/ha

f.k.

f.k.

8

235

8

265

8

292

9

312

9

353

9

385

9

410

9

204

7,3

190

9

246

10

277

10

304

10

314

10

326

10

351

10

355

9

253

8,8

278

13

317

12

191

6

115

3

107

2

88

2

98

2

87

2

147

6,4

204

9

245

9

267

9

290

9

298

9

309

9

338

9

325

8

223

8,0

1. szám

1.

21-30

Összesen Fafaj

11-20

1-10 m3/ha

m3/ha

f.k.

21-30 m3/ha

f.k.

31-40 m3/ha

f.k.

41-50 m3/ha

f.k.

51-60 m3/ha

f.k.

61-70 m3/ha

f.k.

71-80 m3/ha

f.k.

81-90 m3/ha

f.k.

91-100 m3/ha

f.k.

101m3/ha

f.k.

m3/ha

f.k.

1. szám

Korosztályok

f.k.

Cser

20

1

51

7

115

7

182

7

227

7

263

8

278

8

288

7

294

7

319

7

295

7

221

6,7

Bükk

28

1

53

7

127

8

251

10

322

10

366

10

390

10

410

9

434

9

464

9

535

9

370

8,6

7.

Gyertyán

17

1

52

5

100

5

144

5

179

5

205

5

212

5

227

5

229

5

230

5

232

5

183

4,7

8.

Akác

30

6

88

8

146

9

172

10

171

9

171

9

173

10

185

11

182

11

221

13

177

10

104

8,1

9.

Juhar

35

2

91

10

149

9

183

8

216

8

213

7

206

5

206

5

205

4

202

4

207

4

164

7,3

10.

Szil

43

2

78

11

147

10

181

9

195

9

253

9

290

9

326

10

371

10

372

10

316

8

129

7,7

11.

Kõris

29

2

79

10

147

10

190

9

237

10

277

10

293

9

284

8

263

7

264

7

249

6

209

8,3

12.


35

1

78

9

145

10

174

9

209

9

279

10

312

10

317

10

309

9

323

9

301

8

151

7,7

13.

Egyéb kem. lomb. együtt

33

2

81

10

147

10

185

9

225

9

267

9

286

9

281

8

261

7

263

7

245

6

185

8,0

14.

Kemény lombos összesen

28

4

78

8

136

9

184

9

217

9

259

8

284

8

298

8

313

8

348

8

377

8

191

7,6

15.

Nemesnyár

41

7

122

10

198

11

203

10

195

10

207

10

192

11

175

11

259

11

229

13

300

16

109

9,1

16.

Hazai nyár

45

7

131

12

203

10

239

10

268

9

308

10

325

10

355

11

416

13

328

11

319

10

163

9,6

17.

Nyár együtt

0

7

124

11

200

11

219

10

243

9

291

10

316

10

343

11

414

13

328

11

317

11

126

9,3

18.

Fûz

58

11

164

14

212

13

221

11

239

12

251

12

213

11

233

11

266

16

335

16

367

18

207

12,3

19.

Éger

19

1

76

7

136

8

218

9

269

9

291

8

306

8

334

8

337

8

353

8

409

9

186

7,7

20.

Hárs

27

2

78

9

163

10

257

11

311

12

378

12

397

12

394

12

392

11

407

11

391

10

292

10,8

21.

Egyéb lágy lombos

30

5

104

11

193

12

249

12

281

12

305

12

274

11

268

10

260

9

207

7

190

5

189

11,2

22.

Egyéb lágy lombos együtt

26

3

104

10

166

10

228

10

271

10

310

10

337

10

364

11

379

11

395

11

385

10

214

9,6

23.


41

7

120

11

185

10

224

10

260

10

305

10

333

10

361

11

381

11

392

11

384

10

157

9,4

24.

Erdeifenyõ

40

2

120

8

203

9

248

9

300

9

359

9

393

9

393

9

419

9

445

9

470

9

252

8,5

25.

Feketefenyõ

31

1

70

6

133

6

196

6

252

7

284

7

289

6

299

6

310

6

328

6

288

6

171

5,8

26.

Lucfenyõ

33

2

93

11

224

12

336

13

431

13

480

12

466

12

491

11

539

11

588

12

592

13

264

11,7

27.

Vörösfenyõ

25

3

80

11

186

14

355

16

425

16

462

15

480

15

489

14

478

13

536

13

579

13

289

13,3

28.

Egyéb fenyõ

32

3

103

10

118

7

117

5

104

3

110

3

280

7

323

7

490

11

590

11

561

14

123

4,7

29.

Fenyõ összesen

34

1

95

8

189

8

239

8

290

8

347

9

372

9

374

8

397

8

424

8

417

8

229

8,0

30.

Összesen

32

5

90

9

157

9

206

9

240

9

274

9

292

8

303

8

318

8

352

8

378

8

190

8,0

Rövid vágáskorú

35

6

102

9

163

10

190

10

183

10

185

10

180

10

150

7

95

4

119

7

105

6

108

8,6

Közepes vágáskorú

28

2

85

8

168

8

216

8

239

9

258

9

267

8

267

7

265

6

266

6

204

6

184

7,9

Hosszú vágáskorú

24

1

63

7

138

8

207

8

258

9

283

8

295

8

305

8

318

8

352

8

378

8

243

7,6


5 6.

Ebbõl

f.k. = átlagos fatermõképesség Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat

147

148

5. táblázat Az élõfakészlet megoszlása a korosztályokban faállománytípusok szerint 2005. január 1-jei állapot Mértékegység: m3 Korosztályok Faállomány típusa

Összesen 1-10

Bükkös Gyertyános tölgyes

21-30

31-40

41-50

51-60

61-70

71-80

81-90

91-100

101-

190 449

444 938

762 012

1 388 355

2 048 631

4 099 672

5 973 294

6 290 447

6 575 713

6 875 951

13 562 661

48 212 123

55 204

498 924

1 183 159

1 693 918

1 907 954

3 230 441

5 560 255

4 875 692

4 445 449

2 939 400

2 757 677

29 148 073

3.

Kocsánytalan tölgyes

321 452

628 063

983 302

1 983 360

2 243 906

2 663 349

4 519 285

4 536 150

4 373 681

3 363 918

4 102 856

29 719 322

4.

Kocsányos tölgyes

526 817

1 323 283

2 443 984

2 187 763

5 741 474

5 494 936

3 081 036

2 618 234

2 074 512

2 626 105

2 350 433

30 468 577

5.

Cseres

313 249

762 983

2 044 968

3 367 313

3 383 741

5 745 877

9 142 919

8 038 118

5 448 954

3 032 904

2 380 287

43 661 313

3 222 164

11 180 256

13 186 952

7 335 701

5 431 906

1 413 285

344 807

136 390

58 227

34 465

24 761

42 368 914

290 368

888 654

2 249 863

2 717 274

3 025 166

3 401 197

3 338 381

2 449 721

1 418 885

635 320

650 543

21 065 372

1 952 441

5 702 951

3 523 165

1 712 557

769 313

152 653

33 605

13 937

1 039

775

579

13 863 015

6.

Akácos

7.


8.

Nemesnyáras Hazainyáras

666 756

1 674 737

2 021 450

1 231 560

1 220 789

575 840

268 753

99 844

28 328

15 616

5 207

7 808 880

10.

Egyéb lágy lombos

105 932

1 277 972

3 531 337

4 257 009

3 956 931

2 426 656

1 171 883

587 408

258 818

128 271

60 412

17 762 629

11.

Erdeifenyves

93 994

1 597 830

7 920 770

9 527 394

7 181 036

3 993 861

2 295 351

1 586 393

1 148 718

570 808

314 545

36 230 700

12.

Feketefenyves

150 960

931 777

1 825 692

2 937 558

2 888 614

890 216

456 310

364 802

230 452

174 402

137 907

10 988 690

13.

Lucfenyves

17 425

392 259

1 910 181

1 260 550

753 414

305 420

111 698

69 508

36 922

54 264

21 912

4 933 553

14.

Egyéb fenyves

52 610

793 836

15.

Összesen

9.

Pótlás alatt + üres terület Mindösszesen Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat

3 750

44 568

117 907

169 395

207 851

81 297

49 798

23 036

12 789

30 835

7 910 961

27 349 195

43 704 742

41 769 707

40 760 726

34 474 700

36 347 375

31 689 680

26 112 487

20 483 034

26 422 390 337 024 997

0 337 024 997


1. 2.

11-20

1. szám

1. szám

6. táblázat A 30 éven belül vágásérett állományok megoszlása vágásérettségi csoportok szerint 2005. január 1-jei állapot 10-19

0-9

terület (ha)

fatérf. (m3)

terület (ha)

fatérf. (m3)

terület (ha)

fatérf. (m3)

m3/év

m3/ha

ha

17 078,2 26 460,8 1 312,8 44 851,8 41 178,0 14 372,2 14 238,9 117 854,7 2 234,2 622,3 6 751,2 2 377,1 11 984,8 244 480,4 50 109,2 14 005,2 64 114,4 8 938,8 7 782,7 2 085,3 1 090,8 19 897,6 84 012,0 11 272,0 8 128,2 715,1 130,7 113,4 20 359,4 348 851,8

5 953 834 9 032 805 197 851 15 184 490 12 902 384 7 685 121 3 372 373 20 571 561 474 617 136 677 2 046 865 579 437 3 237 596 62 953 525 8 969 629 3 707 999 12 677 628 2 105 551 2 197 117 879 975 303 371 5 486 014 18 163 642 3 360 081 2 142 865 297 128 68 304 20 871 5 889 249 87 006 416

15 546,0 25 775,6 1 923,4 43 245,0 32 916,0 13 849,4 16 192,6 121 656,3 2 415,4 694,2 7 832,2 2 513,4 13 455,2 241 314,5 46 917,9 16 248,3 63 166,2 6 917,9 10 191,3 2 717,5 1 048,2 20 874,9 84 041,1 18 645,0 12 524,0 1 157,7 221,3 204,2 32 752,2 358 107,8

5 135 752 8 761 969 317 787 14 215 508 9 768 423 6 737 729 3 722 343 16 584 804 582 328 142 948 2 395 518 612 182 3 732 976 54 761 783 4 843 588 3 740 238 8 583 826 1 649 123 2 942 179 1 099 746 290 141 5 981 189 14 565 015 5 785 484 3 124 834 538 617 109 908 27 888 9 586 731 78 913 529

16 684,2 22 433,8 2 875,9 41 993,9 26 388,9 14 097,4 14 775,0 113 849,0 2 175,1 823,6 6 661,3 2 269,7 11 929,7 223 033,9 21 539,3 13 862,4 35 401,7 3 133,9 10 060,2 3 098,0 1 207,8 17 499,9 52 901,6 28 745,9 16 450,2 2 340,9 309,8 160,9 48 007,7 323 943,2

5 055 598 7 432 550 642 375 13 130 523 7 504 100 6 501 143 3 207 371 10 144 225 538 455 149 029 2 014 137 552 174 3 253 795 43 741 157 1 443 306 2 304 518 3 747 824 691 459 2 597 615 1 220 166 280 149 4 789 389 8 537 213 8 586 975 3 451 810 1 010 391 149 447 36 831 13 235 454 65 513 824

1 134 402 1 219 774 220 606 2 574 782 1 058 758 914 321 364 319 2 978 039 134 891 40 171 395 525 162 114 732 701 8 622 920 1 046 832 565 502 1 612 334 210 228 336 056 208 265 57 333 811 882 2 424 216 1 115 443 407 880 265 590 50 099 12 740 1 851 752 12 898 888

7,4 6,8 6,7 7,0 5,3 8,6 3,8 7,4 8,2 9,5 7,8 9,1 8,2 6,8 8,5 9,6 8,8 9,3 6,8 9,9 9,5 8,2 8,6 8,3 6,1 12,8 13,2 5,1 8,1 7,3

1 711,5 1 758,7 308,2 3 778,4 2 249,6 917,5 1 041,8 11 439,4 240,2 84,1 624,4 288,9 1 237,6 20 664,3 4 797,6 1 451,0 6 248,6 521,7 835,9 241,9 112,4 1 711,9 7 960,5 2 005,3 1 143,3 292,7 42,6 20,7 3 504,6 32 129,4

171 346,9 65 413,7 112 091,2

31 141 520 15 804 618 40 060 278

183 884,9 64 297,7 109 925,2

24 961 142 16 733 421 37 218 966

146 167,5 70 535,7 107 240,0

13 197 293 17 152 890 35 163 641

4 547 958 2 490 947 5 859 983

8,3 7,4 6,6

17 355,6 5 857,3 8 916,5

A vágásérett csoportokban a fatérfogat redukált korral növedékesített. Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat

149

Kocsányos tölgy Kocsánytalan tölgy Egyéb tölgy Tölgy összesen Cser Bükk Gyertyán Akác Juhar Szil Kõris Egyéb kemény lombos Egyéb kemény lombos együtt Kemény lombos összesen Nemesnyár Hazai nyár Nyár együtt Fûz Éger Hárs Egyéb lágy lombos Egyéb lágy lombos együtt Lágy lombos összesen Erdeifenyõ Feketefenyõ Lucfenyõ Vörösfenyõ Egyéb fenyõ Fenyõ összesen Összesen Ebbõl Rövid vágáskorú Közepes vágáskorú Hosszú vágáskorú

Véghasználati hozami terület

Összfatermés folyónövedéke


1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

20-29

éven belül vágásérett állomány

Fafaj

150

7. táblázat Leszámolás a 2004. évi fakitermelésekrõl



1. szám

Leszámolás a 2003/2004. tenyészeti év erdõfelújításairól



1. szám

8. táblázat

151

152

9. táblázat Leszámolás a 2003/2004. tenyésztési év erdõtelepítéseirõl



1. szám

1. szám


153

A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 127/2005. (XII. 5.) MVH közleménye az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságok nyilvántartásáról és kezelésérõl

I. A támogatási jogosultságok nyilvántartása Támogatási jogosultság: az egy állat után járó támogatási összeg igénybevételének feltétele. A támogatási jogosultság használati jogának, valamint az országos támogatási felsõhatár kihasználtságának pontos meghatározása érdekében nyilvántartást kell mûködtetni. A nyilvántartás mûködtetését, illetve a mûködtetés kapcsán felmerülõ hatósági feladatokat az MVH látja el. A nyilvántartás termelõnként tartalmazza a termelõ rendelkezésére álló támogatási jogosultságok számát, ami anyajuhnál egész szám, anyatehénnél pedig legfeljebb egy tizedes jegyig terjedõ szám. A támogatási jogosultság meghatározásának éve a 2005-ös támogatási év. Az egyéni támogatási felsõhatárt a 28/2005 (IV. 1.) FVM rendelet 11. §-a alapján hozott határozat (továbbiakban: Támogatási határozat) tartalmazza.

II. A támogatási jogosultság változásának módjai A Támogatási határozatban meghatározott egyéni támogatási felsõhatár a következõ támogatási évre vonatkozóan az alábbiak szerint változhat: • Átruházás – Az összes támogatási jogosultság, a teljes állatállomány (támogatásra jogosult állatok) és – amennyiben van – az összes tejkvóta átruházásra kerül egy vevõ részére. Ez esetben az összes támogatási jogosultság átvezetésre kerül, levonás nélkül. – Az összes támogatási jogosultság nem a teljes állománnyal, teljes tejkvótával kerül átruházásra, vagy a támogatási jogosultságnak csak egy része kerül átruházásra. Ez esetben az adásvétel tárgyát képezõ támogatási jogosultság 10%-a ellenszolgáltatás nélkül levonásra kerül az országos tartalék javára. • Bérlet – A támogatási jogosultságok összessége vagy annak egy része bérbe adható. – Bérbeadásra legfeljebb három egymást követõ évben kerülhet sor. – A bérbe adható minimális támogatási jogosultság: = anyajuhtartás esetén 10 támogatási jogosultság, = anyatehéntartás esetén 1 támogatási jogosultság. – Lemondás – Igénylés az országos tartalékból – Öröklés

III. Támogatási jogosultság-átvezetési kérelmek A termelõk az anyajuh, illetve anyatehén jogosultságok használatában bekövetkezõ változásokat formailag azonos, azonban jogcímenként külön-külön formanyomtatványon kérvényezhetik, a megfelelõ jogosultságtípus megjelölésével. – Támogatási jogosultság másik termelõre történõ átruházása a K8000 Támogatási jogosultság átruházási kérelem formanyomtatványon kérhetõ. A kérelemhez csatolni kell az adásvételi szerzõdés másolatát! – Támogatási jogosultság másik termelõ részére történõ bérbeadása a K8001 Támogatási jogosultság bérbeadási kérelem formanyomtatványon kérhetõ. A kérelemhez csatolni kell a bérleti szerzõdés másolatát! – A támogatási jogosultság bérbeadását lehet módosítani, az erre szolgáló K8004 Támogatási jogosultság bérbeadásának visszavonási kérelme formanyomtatvány beadásával. A visszavonási kérelem elfogadásához mellékelni kell a kérelemhez a korábbi szerzõdés felmondását igazoló dokumentumot. – Támogatási jogosultságáról a termelõ a K8003 Támogatási jogosultság lemondása az országos tartalék javára formanyomtatványon mondhat le.

154


1. szám

A kérelmeket az MVH Központi Hivatalába kell beküldenie, postai úton az alábbi levelezési címre: Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 1385 Budapest, 62. Pf. 867. A K8000, K8001 és a K8004 kérelmeket legkésõbb a Támogatási határozat kézhezvételtõl számított 45 napon belül postára kell adni. Késedelmes benyújtás (45 napon túli postára adás) esetén a kérelem elutasításra kerül. Elõfordulhat, hogy az átruházást vagy a bérbeadást kezdeményezõ termelõk a Támogatási határozatot idõbeni eltéréssel kapják kézhez, ekkor a kérelem elfogadható, ha a két fél egyike megfelel a 45 napra vonatkozó határidõs követelménynek. A K8003 kérelem bármikor benyújtható.

IV. Támogatási jogosultság kihasználása A támogatási jogosultság kihasználásának minõsül, ha egy adott jogosultsághoz a támogatási kérelmen egy támogatható állat tartozik. A kihasználás mértékét a támogatható állatlétszám és a termelõ aktuális egyéni támogatási felsõhatárának hányadosa határozza meg. Meghatározott mértékû ki nem használás esetén megvonásra kerülhet a támogatási jogosultság bizonyos része: – anyatehéntartás támogatásánál – az egyéni támogatási felsõhatár 70% alatti kihasználása esetén – a 70% alatti ki nem használt rész, – anyajuhtartás támogatásnál – az egyéni támogatási felsõhatár 90% alatti kihasználása esetén – az összes ki nem használt rész. A megvonás az országos tartalék javára történik, ellenérték nélkül és függetlenül attól, hogy a termelõ saját vagy használatba vett támogatási jogosultságát érinti.

V. A közleményhez kapcsolódó mellékletek 1. számú melléklet: Tájékoztató az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságok nyilvántartásáról és kezelésérõl 2. számú melléklet: K8000 Támogatási jogosultság átruházási kérelem 3. számú melléklet: Kitöltési útmutató a K8000 Támogatási jogosultság átruházási kérelemhez 4. számú melléklet: K8001 Támogatási jogosultság bérbeadási kérelem 5. számú melléklet: Kitöltési útmutató a K8001 Támogatási jogosultság bérbeadási kérelemhez 6. számú melléklet: K8004 Támogatási jogosultság bérbeadásának visszavonási kérelme 7. számú melléklet: Kitöltési útmutató a K8004 Támogatási jogosultság bérbeadásának visszavonási kéreleméhez 8. számú melléklet: K8003 Támogatási jogosultság lemondása az országos tartalék javára 9. számú melléklet: Kitöltési útmutató a K8003 Támogatási jogosultság lemondása az országos tartalék javára kérelemhez

V. Kapcsolódó jogszabályok Európai Uniós jogszabályok – a Tanács 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezõgazdasági termelõk részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról.

Hazai jogszabályok – 2003. évi LXXIII. törvény a mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról;

1. szám


155

– 41/2003. (IX. 9.) Kormányrendelet Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggõ ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételrõl; – 28/2005. (IV. 1.) FVM rendelet az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia alap Garancia Részlegébõl finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó 2005. évi kiegészítõ nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrõl; – 82/2005. (IX. 15.) FVM rendelet az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságról; – 93/2005. (X. 21.) FVM rendelet az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultság országos tartalékáról; – 69/2004. (IV. 29.) FVM rendelet a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerrõl. További információ elérhetõ a www.mvh.gov.hu honlapon és az [email protected] e-mail címen. Budapest, 2005. december 5. Margittai Miklós s. k., elnök

TÁJÉKOZTATÓ AZ ÁLLATLÉTSZÁMHOZ KÖTÖTT TÁMOGATÁSI JOGOSULTSÁGOK NYILVÁNTARTÁSÁRÓL ÉS KEZELÉSÉRÕL

TARTALOMJEGYZÉK 1 ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ................................................................................................................................. 3 1.1 Jogszabályi háttér .......................................................................................................................................... 3 2 JOGOSULTSÁGOK NYILVÁNTARTÁSA .......................................................................................................... 4 2.1 Támogatási jogosultsággal kapcsolatos alapfogalmak ................................................................................. 4 2.1.1 Támogatási jogosultság .......................................................................................................................... 4 2.1.2 Egyéni támogatási felsõhatár ................................................................................................................. 4 2.1.3 Országos támogatási felsõhatár .............................................................................................................. 4 2.1.4 Országos tartalék .................................................................................................................................... 4 2.1.5 A jogosultság kihasználása .................................................................................................................... 5 2.2 Jogosultság nyilvántartása ............................................................................................................................ 5 3 JOGOSULTSÁGOK VÁLTOZÁSA ....................................................................................................................... 5 3.1 Átruházás ...................................................................................................................................................... 5 3.1.1 Átruházás típusai .................................................................................................................................... 5 3.1.2 A jogosultság nyilvántartásban történõ átvezetésének feltételei ............................................................ 6 3.2 Bérbeadás ...................................................................................................................................................... 7 3.2.1 A jogosultság nyilvántartásban történõ átvezetés feltételei ................................................................... 7 3.3 Lemondás az országos tartalék javára ........................................................................................................... 7 3.4 Öröklés .......................................................................................................................................................... 7 3.5 Igénylés az országos tartalékból ................................................................................................................... 8 3.5.1 Igénylés a „fenntartott tartalékból” ........................................................................................................ 8 3.5.2 Igénylés az „aktív tartalékból” ............................................................................................................... 8 4 JOGOSULTSÁGOK KIHASZNÁLÁSA ................................................................................................................ 8 4.1 A kihasználás mértéke .................................................................................................................................. 8 4.2 Jogosultság megvonása ................................................................................................................................. 8 5 FORMANYOMTATVÁNY BENYÚJTÁSA ........................................................................................................10 5.1 Jogosultság-átvezetési kérelmek ..................................................................................................................10 5.2 A kérelem benyújtásának helye .................................................................................................................. 10

156


1. szám

5.3 A kérelem benyújtásának ideje ................................................................................................................... 10 5.4 A kérelem kitöltése ..................................................................................................................................... 10 6 LEHETÕSÉGEK A KÉRELEM BENYÚJTÁSÁT KÖVETÕEN ........................................................................ 11 6.1 Visszavonás – K8004 Támogatási jogosultság bérbeadásának visszavonási kérelme ............................... 11 6.2 Hiánypótlások ............................................................................................................................................. 11 7 JOGORVOSLAT ................................................................................................................................................... 11 8 MELLÉKLET ........................................................................................................................................................ 12

1 ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1.1 Jogszabályi háttér A 2005-ös évre vonatkozó Állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságok nyilvántartásának szabályozása a következõ Európai Uniós és nemzeti rendeletekre épül: Európai Uniós jogszabályok – A Tanács 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezõgazdasági termelõk részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról. Hazai jogszabályok – 2003. évi LXXIII. törvény a mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról; – 141/2003. (IX. 9.) Kormányrendelet Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggõ ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételrõl; – 28/2005. (IV. 1.) FVM rendelet az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegébõl finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó 2005. évi kiegészítõ nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrõl (továbbiakban: Támogatási rendelet); – 82/2005. (IX. 15.) FVM rendelet az állatlétszámhoz kötött jogosultságról; (továbbiakban: Rendelet); – 93/2005. (X. 1.) FVM rendelet az állatlétszámhoz kötött jogosultság országos tartalékáról; – 69/2004. (IV. 29.) FVM rendelet a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerrõl (továbbiakban: Kvótarendelet).

2 JOGOSULTSÁGOK NYILVÁNTARTÁSA 2.1 Támogatási jogosultsággal kapcsolatos alapfogalmak 2.1.1 Támogatási jogosultság Az anyajuh- és anyatehéntartás támogatással összefüggõ támogatási jogosultság (továbbiakban: jogosultság) az a vagyoni értékû jog, amely alapján a jogosultsággal rendelkezõ termelõ (tulajdonos vagy bérlõ) a jogosultságnak megfelelõ támogatást igénybe veheti. 1 jogosultság az 1 állatra vonatkozó támogatási összeg megítélésének alapfeltételét teremti meg. 2.1.2 Egyéni támogatási felsõhatár A termelõ rendelkezésére álló jogosultságok: – a termelõ tulajdonában lévõ olyan jogosultságok, amelyeket nem adott bérbe, valamint – a termelõ által bérbe vett jogosultságok.

1. szám


157

A termelõ rendelkezésére álló, az adott jogcímre vonatkozó jogosultságok összege adja a termelõ egyéni támogatási felsõhatárát. Ebbe a termelõ saját tulajdonában lévõ jogosultságai mellett beletartoznak azon jogosultságok, amelyeket bérbe vett, ugyanakkor ha a termelõ jogosultságot ad bérbe, akkor az egyéni támogatási felsõhatárába a bérbe adott jogosultságok nem számítanak bele. A termelõt megilletõ egyéni támogatási felsõhatárt az MVH a Támogatási rendelet 11. §-a szerint hozott határozatában (továbbiakban Támogatási határozat) állapítja meg a 2005-ös támogatási évi támogatás során támogatott állatok alapján, illetõleg a késõbbiekben az elfogadott igénylések, adásvételek illetve bérletek alapján. A 2005-ös támogatás alapján kiosztott jogosultságnál csak a támogatott állatok vehetõk figyelembe. A támogatott állatok számát az MVH az alábbiak alapján szerint határozza meg: – Alaplétszámnak tekinti a kérelemben szereplõ, illetve az ellenõrzések (ENAR alapján történõ és helyszíni ellenõrzés) során megállapított állatokat. Ez határozza meg a támogatható állatok számát. – Az alaplétszámot a visszaosztás mértékével csökkenteni kell. Ez határozza meg a támogatott állatok számát. Visszaosztásra akkor kerül sor, ha az országos támogatási felsõhatárnak (ld. 2.1.3 pont) országos tartalékkal (ld. 2.1.4 pont) csökkentett részénél több a támogatható állat. Ebben az esetben az egyéni támogatási felsõhatár a túllépés mértékével (visszaosztás mértéke) arányosan csökken. 2.1.3 Országos támogatási felsõhatár Az Európai Unió Tanácsa által a Magyar Köztársaságra vonatkozóan meghatározott állatlétszám: – Anyatehénre: 117.000 – Anyajuhra: 1.146.000 Az országos támogatási felsõhatárt, annak elõzõ évi kihasználtsági szintjét és az adott évre vonatkozó országos tartalék szintjét az MVH minden év március 15-ig a honlapján közzéteszi. 2.1.4 Országos tartalék Az országos támogatási felsõhatárból országos tartalékot kell képezni, amely külön rendelet esetén az abban meghatározott feltételeknek megfelelõ termelõk részére fenntartott jogosultságokat tartalmazza. (Az országos tartalék ezen részét a továbbiakban „fenntartott tartaléknak” nevezzük) A „fenntartott tartalék” nagysága adott támogatási évben változatlan. A ki nem használás miatt megvont, a jogosultság részleges átruházása miatt levont, valamint azon jogosultságok, amelyekrõl lemondtak az országos tartalék javára, szintén az országos tartalék másik részébe kerülnek (ezt a továbbiakban „aktív tartaléknak” nevezzük). A „fenntartott tartalék” szintjét a Hús Termékpálya Bizottság javaslatára a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (továbbiakban: miniszter) külön rendeletben határozza meg minden évben. A 2005-ös támogatási évben ennek mértéke anyatehén-tartás esetében az összes jogosultság 1%-a, anyajuhtartás esetében pedig az összes jogosultság 3%-a. 2.1.5 A jogosultság kihasználása A jogosultság kihasználásának minõsül, ha egy adott jogosultsághoz a támogatási kérelmen egy támogatható állat tartozik. Példa: Ha a kérelmezõnek van 10 jogosultsága és a kérelmén van 10 támogatható állat, akkor jogosultságait teljesen kihasználta. 2.2 Jogosultság nyilvántartása A jogosultság használati jogának, valamint az országos támogatási felsõhatár kihasználtságának pontos meghatározása érdekében nyilvántartást kell mûködtetni. A nyilvántartás mûködtetését, illetve a mûködtetés kapcsán felmerülõ hatósági feladatokat az MVH látja el. A nyilvántartás termelõnként tartalmazza a termelõ rendelkezésére álló jogosultságok számát, ami anyajuhnál egész szám, anyatehénnél pedig legfeljebb egy tizedes jegyig terjedõ szám. A jogosultság meghatározásának éve a 2005-ös támogatási év. Az egyéni támogatási felsõhatárt a Támogatási határozat tartalmazza.

158


1. szám

3 JOGOSULTSÁGOK VÁLTOZÁSA A Támogatási határozatban meghatározott egyéni támogatási felsõhatár a következõ támogatási évre vonatkozóan az alábbi esetekben változhat: – Átruházás – Bérlet – Lemondás az országos tartalék javára – Igénylés az országos tartalékból – Öröklés Az egyéni támogatási felsõhatár változásáról a termelõt az MVH határozatban értesíti. Ütemezés – idõszakok 2005-ös támogatási év: 2005. január 1. – 2005. december 31. A jogosultságok kiosztása a 2005-ös támogatási évre a Támogatási határozatban történik. Az így megállapított egyéni támogatási felsõhatár érvényes a 2006-os támogatási évre, amennyiben nem történik jogosultságok adásvétele, illetve bérlete vagy jogosultságról való lemondás. Adásvételre, illetve bérletre vonatkozó kérelem-beadási idõszak: a Támogatási határozat kézhezvételét követõ 45 napon belüli idõszak. A 45 napnak az adásvételben, illetve bérletben részt vevõ felek közül elégséges az egyik félnél teljesülnie. A legközelebbi, adásvételre, illetve bérletre vonatkozó kérelembeadási idõszakban bejelentett adásvétel, illetve bérlet a 2006-os támogatási évre vonatkozó egyéni támogatási felsõhatár módosítását eredményezi. Bérlet esetén, a bérleti szerzõdésben foglaltak alapján vonatkozhat még 2007-es és 2008-as támogatási évekre is. 3.1 Átruházás 3.1.1 Átruházás típusai 1) Az összes támogatási jogosultág átruházása együtt a teljes állatállománnyal és tehéntejtermelõk esetében az összes tejkvótával egy vevõ részére teljes állatállomány: a termelõ gazdaságában lévõ, a Támogatási rendelet 1. § j) pontja szerint anyatehénnek minõsülõ (nõ ivarú, 8 hónapnál nem fiatalabb és megfelelõ fajtájú), illetve k) pontja szerint anyajuhnak minõsülõ, vagyis a támogatási feltételeknek megfelelõ állatok összessége tejkvóta összessége: a termelõ beszállítási és közvetlen értékesítési kvótájának összege 2) Az összes támogatási jogosultág átruházása együtt a teljes állatállománnyal és tehéntejtermelõk esetében az összes tejkvótával több vevõ részére. 3) A jogosultságok összességének vagy egy részének átruházása a teljes állatállomány, illetve tehéntejtermelõk esetében az összes tejkvóta átruházása nélkül, ide értve azt az esetet is, ha a termelõ csak a jogosultságát adja el. 4) A Támogatási rendelet 1.§ n) pontjában meghatározott átruházás (továbbiakban: birtokátruházás) – azaz a birtokon tartási idõszak alatt a kérelmen bejelentett állatok eladása – esetén az átadó saját tulajdonában lévõ jogosultságok összessége a K0705 Átruházási kérelem elfogadásával (K8000 Támogatási jogosultság átruházási kérelem beadása nélkül) véglegesen az átvevõ tulajdonába kerül. Az 1) és 4) pontban leírt eset során az átruházott összes jogosultság annak a termelõnek a tulajdonába kerül, aki a teljes állatállományt és – ha van – tejkvótát átveszi. Ez esetben az összes jogosultság átvezetésre kerül, levonás nélkül. A 2) és 3) pontban leírt esetek során az adásvétel tárgyát képezõ jogosultság 10%-a ellenszolgáltatás nélkül levonásra kerül az országos tartalék javára, az „aktív tartalékba”. Ha az országos tartalékba kerülõ jogosultság kiszámításakor az eredmény nem egész szám, akkor – anyajuhtartás jogosultság esetén egy alatti szám esetén az országos tartalékba kerülõ jogosultságok száma egy, nagyobb számok esetén az MVH egész számra kerekít; – anyatehéntartás jogosultság esetén az MVH csak az elsõ tizedesjegyet veszi figyelembe.

1. szám


Példa:

159

Visszavont jogosultság száma Számítás eredménye

Anyatehén

Anyajuh

0,33

0,3

1

0,36

0,3

1

1,33

1,3

1

1,36

1,3

1

1,50

1,5

2

1,62

1,6

2

Figyelem! Bár átruházáskor nincs meghatározva a minimálisan átruházható jogosultság mennyisége, a fentiekbõl azonban következik, hogy 1 darab juh jogosultságot nem érdemes venni, mert az levonásra kerül. 3.1.2 A jogosultság nyilvántartásban történõ átvezetésének feltételei – Az átruházni kívánt jogosultság az eladó tulajdonában legyen. – A megfelelõen kitöltött K8000 Támogatási jogosultság átruházási kérelem formanyomtatvány benyújtása a Támogatási határozat kézhezvételétõl számított 45 napon belül megtörténjen. – Az átruházásról szóló adásvételi szerzõdés másolata a fenti kérelem mellékleteként kerüljön benyújtásra. – Az eladó az adásvételre vonatkozó kérelem-beadási idõszakban ne vásároljon jogosultságot. (Az adásvételi szerzõdés megkötését követõ egy éven belül támogatási jogosultságot a támogatási jogosultság vevõje nem ruházhat át, nem adhat bérbe, azt maga köteles kihasználni.) – A vevõ is rendelkezzen ügyfél-regisztrációs számmal. Ha a vevõ még nem rendelkezik ügyfél-regisztrációs számmal, a kitöltött regisztrációs kérelmi lapot (G001) legkésõbb a kérelem benyújtásával egyidõben nyújtsa be. – Az adásvételi szerzõdés tartalma egyezzen meg a kérelmen megadott átruházás jellegével (állatállománnyal, tejkvótával együtt egy vevõ részére: igen/nem). Figyelem! Amennyiben az átruházás tejkvóta átruházással együtt történik, akkor a K8000 Támogatási jogosultság átruházási kérelem beadásával a tejkvóta nem kerül automatikusan átvezetésre a tejkvóta-nyilvántartásban. A tejkvóta átruházását külön kell kérvényeznie a Tejkvótaszabályzat szerinti formanyomtatványon, a Kvótarendelet szabályai szerint kvótatípusonként különkülön. Figyelem! A kérelem elbírálásakor az MVH ellenõrzi, hogy az eladó valóban kezdeményezte-e a tejkvóta-nyilvántartásban történõ átírását, illetve kérelmét az MVH jóváhagyó határozatban elfogadta-e. Amennyiben a tejkvóta-átruházás tekintetében az eladó vagy a vevõ a Kvótarendelet vonatkozó követelményeinek nem felel meg, akkor a tejkvóta teljes mennyisége nem írható át, aminek következtében az átruházás tárgyát képezõ jogosultság 10%-a levonásra kerül. 3.2 Bérbeadás A jogosultságok egy része vagy akár az összes is bérbe adható. Az átruházással ellentétben bérbeadásnál jogosultság nem kerül levonásra. Bérbeadásra legfeljebb három egymást követõ évben kerülhet sor. (Az a termelõ, aki bérbe ad bármennyi jogosultságot mind a 2006., mind a 2007., mind pedig a 2008. támogatási évre, 2009. támogatási évre nem adhat bérbe jogosultságot.) A bérbe adható minimális jogosultság: – anyajuhtartás esetén 10 jogosultság, – anyatehéntartás esetén 1 jogosultság. A K8001 Támogatási jogosultság bérbeadási kérelem elutasításra kerül, ha a bérleti szerzõdés a minimálisan bérbe adható jogosultságnál kevesebbet tartalmaz. 3.2.1 A jogosultság nyilvántartásban történõ átvezetés feltételei – A bérbeadó rendelkezzen a bérbe adni kívánt jogosultsággal. – A megfelelõen kitöltött K8001 Támogatási jogosultság bérbeadási kérelem formanyomtatvány benyújtása a Támogatási határozat kézhezvételétõl számított 45 napon belül megtörténjen. – A bérbeadásról szóló bérleti szerzõdés másolata a fenti kérelem mellékleteként kerüljön benyújtásra. – A bérbeadó a bérletre vonatkozó kérelem-beadási idõszakban ne vásároljon és ne vegyen bérbe jogosultságot. (A bérleti szerzõdés megkötését követõ egy éven belül a támogatási jogosultság bérlõje támogatási jogosultságot nem ruházhat át, nem adhat bérbe, azt maga köteles kihasználni.) – A bérlõ is rendelkezzen ügyfél-regisztrációs számmal.

160


1. szám

Ha a bérlõ még nem rendelkezik ügyfél-regisztrációs számmal, a kitöltött regisztrációs kérelmi lapot (G001) legkésõbb a kérelem benyújtásával egyidõben nyújtsa be. – A bérbeadó nem adott bérbe jogosultságot a bérlet érvényességi évét közvetlenül megelõzõ három év mindegyikében. – A bérbeadási kérelemben a bérbe adható minimális vagy annál több jogosultság szerepeljen. 3.3 Lemondás az országos tartalék javára A jogosultságról való lemondás bármikor megtehetõ. Figyelem! A K8003 Jogosultság lemondása az országos tartalék javára kérelem beadása elõtt vegye figyelembe, hogy az átadott jogosultság nem kerül ellentételezésre és a lemondási kérelmet visszavonni nem lehet. 3.4 Öröklés A jogosultság tulajdonosának elhalálozása esetén az elhalálozás tényét 15 napon belül be kell jelenteni az MVH-nak. A bejelentéshez mellékelni kell a halotti anyakönyvi kivonat másolatát. A hagyatékátadó végzés jogerõre emelkedését követõ 15 napon belül a hagyatékátadó végzés másolatát is meg kell küldeni az MVH-nak. A hagyatékátadó végzésben rendelkezni kell az örökhagyó állatállományáról, támogatási jogosultságáról és tejkvótájáról is. Az MVH a hagyatékátadó végzésben foglaltak alapján a nyilvántartásban átvezeti a jogosultság tulajdonjogában bekövetkezett változást. 3.5 Igénylés az országos tartalékból 3.5.1 Igénylés a „fenntartott tartalékból” Az igénylés módjára és feltételeire az FVM külön rendeletet hozhat. 3.5.2 Igénylés az „aktív tartalékból” A 2006. támogatási évtõl a támogatási kérelmen a kérelmezõ egyéni támogatási felsõhatárát meghaladó kérelmezett állatlétszám jogosultságra vonatkozó igénynek minõsül, amit az MVH az „aktív tartalék” figyelembevételével – szükség esetén arányos visszaosztást alkalmazva – kielégít.

4 JOGOSULTSÁGOK KIHASZNÁLÁSA 4.1 A kihasználás mértéke A kihasználás mértékét a támogatható állatlétszám és a termelõ aktuális egyéni támogatási felsõhatárának hányadosa határozza meg. Példa: A kérelmezõ egyéni támogatási felsõhatára: 10 jogosultság A kérelmen (az ellenõrzések megállapításait is figyelembe véve) a támogatható állatok száma: 8 A kihasználás mértéke: 8/10=0,8=80% A kihasználás mértékét az MVH állapítja meg. (Ez a 2005-ös támogatási évben minden termelõ esetében 100%, hiszen a jogosultságok száma a támogatott állatok alapján kerül kiosztásra.) 4.2 Jogosultság megvonása – Amennyiben a kérelmezõ támogatási jogosultságát a Rendeletben meghatározott mértékben nem használja ki, úgy a jogosultság bizonyos része megvonásra kerülhet: – Anyatehéntartás támogatásánál – 70% alatti kihasználás esetén – a 70% alatti ki nem hasznát rész Példa: A kérelmezõ egyéni támogatási felsõhatára: 100 jogosultság A kérelmen (az ellenõrzések megállapításait is figyelembe véve) a támogatható állatok száma: 67 A kihasználás mértéke: 67/100=0,67=67% Az „aktív tartalékba megvonásra kerülõ jogosultságok száma: 3

1. szám


161

– Anyajuhtartás támogatásánál – 90% alatti kihasználás esetén – az összes ki nem használt rész Példa: A kérelmezõ egyéni támogatási felsõhatára: 100 jogosultság A kérelmen (az ellenõrzések megállapításait is figyelembe véve) a támogatható állatok száma: 67 A kihasználás mértéke: 67/100=0,67=67% Az „aktív tartalékba” megvonásra kerülõ jogosultságok száma: 33 A megvonás az országos tartalék („aktív tartalék”) javára történik, ellenérték nélkül és függetlenül attól, hogy a termelõ saját vagy bérbe vett jogosultságát érinti. Figyelem! A bérbeadáskor bizonyosodjon meg, hogy a bérlõ rendelkezik-e a megfelelõ létszámú állománnyal. Amennyiben a bérlõ a rendelkezésére álló támogatási jogosultságot nem használja ki a rendeletben meghatározott mértékben, úgy a támogatási jogosultság megvonása érintheti a bérbeadó által átadott támogatási jogosultságot is. Példa: A anyajuhtartást kérelmezõ egyéni támogatási felsõhatára: 150 jogosultság Ebbõl: 100 saját jogosultság 50 bérelt jogosultság A helyszíni ellenõrzéskor 30 kérelmezett állat található a tenyészetben, tehát a támogatható állatok száma: 30 A kihasználás mértéke: 30/150=0,20=20% Az „aktív tartalékba” megvonásra kerülõ jogosultságok száma: 120 A bérlõnél csak 30 jogosultság marad, azaz csak ennyi kerülhet vissza a bérbe adóhoz. Több bérbeadó esetén a visszaadható jogosultságok a bérbe adott mennyiségek arányában kerülhetnek vissza a bérbe adókhoz. – Ha a termelõ jogosultságának száma nem több, mint – anyajuhtartás támogatás esetén 20 jogosultság, – anyatehéntartás támogatás esetén 7 jogosultság, akkor, a fentiekben részletezett megvonást csak akkor kell alkalmazni, ha a támogatási felsõ határ anyajuhtartás esetén 90%, anyatehéntartás esetén 70% alatt történõ kihasználása két egymást követõ év során is bekövetkezik (megvonás csak a második évben alkalmazandó). Ha a megvonás alkalmazása során a számítások eredménye nem ad egész számot, akkor: – anyajuhtartás jogosultság esetén az MVH egész számra kerekít, – anyatehéntartás jogosultság esetén csak az elsõ tizedesjegyet veszi figyelembe. Figyelem! Lemondással csökkenthetõ a megvonásra kerülõ jogosultságok száma Mivel anyajuhtartás támogatása esetén a 90% alatti kihasználás esetén az összes ki nem használt jogosultság megvonásra kerül, ezért ennél a támogatási jogcímnél bizonyos esetekben a lemondás segítségével csökkenthetõ az egyéni támogatási felsõhatár, miáltal a levonásra kerülõ jogosultságok száma is csökken. Példa: A termelõ 100 anyajuh jogosultsággal rendelkezik, a birtokon tartási idõszak alatt 12 állatot a termelõ eladni kényszerül, marad 88 támogatható állata, tehát 12 jogosultságot kellene megvonni. Ez esetben a termelõ jobban jár, ha 2 jogosultságról lemond, mert így a 98 jogosultság a 88 állattal – az alkalmazott kerekítéssel – 90%-ban kihasználásra kerül, tehát nem kell megvonni tõle jogosultságot.

5 FORMANYOMTATVÁNY BENYÚJTÁSA 5.1 Jogosultság-átvezetési kérelmek A jogosultság nyilvántartásban történõ átvezetése csak az MVH által meghatározott formanyomtatványokon kérhetõ (kivétel ez alól az örökösödés). A termelõk az anyajuh, illetve anyatehén jogosultságok használatában bekövetkezõ változásokat azonos, azonban jogcímenként külön-külön formanyomtatványon kérvényezhetik. A két jogcím (anyatehén vagy anyajuh) esetében ugyanaz a formanyomtatványt kell használni az átruházás kérelmezésére a megfelelõ jogosultságtípus megjelölésével. Több vevõ esetén az eladónak vevõnként külön K8000 Támogatási jogosultság átruházási kérelem formanyomtatványt kell kitöltenie és benyújtania.

162


1. szám

Több bérlõ esetén a bérbeadónak bérlõnként külön K8001 Támogatási jogosultság bérbeadási kérelem formanyomtatványt kell kitöltenie és benyújtania. – Jogosultság másik termelõre történõ átruházása a K8000 Támogatási jogosultság átruházási kérelem formanyomtatványon kérhetõ. – Jogosultság másik termelõ részére történõ bérbeadása a K8001 Támogatási jogosultság bérbeadási kérelem formanyomtatványon kérhetõ. – Jogosultságáról a termelõ a K8003 Támogatási jogosultság lemondása az országos tartalék javára formanyomtatványon mondhat le. 5.2 A kérelem benyújtásának helye A kérelmeket az MVH által rendszeresített nyomtatványokon az MVH központi levelezési címére kell beküldeni: Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal KTI-ÁTKTO 1385 Budapest, 62. Pf. 867 A borítékra írja rá „Jogosultság”! Figyelem! A kérelem kizárólag postai úton nyújtható be. 5.3 A kérelem benyújtásának ideje A K8000 és a K8001 kérelmet legkésõbb a Támogatási határozat kézhezvételtõl számított 45 napon belül postára kell adni. Késedelmes benyújtás (45 napon túli postára adás) esetén a kérelem elutasításra kerül. A K8003 kérelem bármikor benyújtható. A kérelem benyújtásának idejeként az MVH a kérelem postára adásának dátumát veszi figyelembe. A kérelemnek MVH-hoz történõ eljuttatása a termelõ felelõssége! Ha meg kíván gyõzõdni arról, hogy kérelme megérkezett az MVH-hoz, kérelmét tértivevényes postai küldeményként adja fel, mivel az MVH a kérelem befogadásáról külön értesítést nem küld! 5.4 A kérelem kitöltése A kérelem kitöltése elõtt figyelmesen olvassa el a formanyomtatványhoz mellékelt kitöltési útmutatót! A kitöltött formanyomtatványt alá kell írni (átruházás illetve bérlet esetén mindkét félnek). Ha a formanyomtatványok kitöltésével vagy értelmezésével kapcsolatban bármilyen kérdése van, forduljon bizalommal az MVH Központi Hivatalához (Közvetlen Támogatások Igazgatósága – Állati Termékek Közvetlen Támogatási Osztály; telefon: 06-1-2198910).

6 LEHETÕSÉGEK A KÉRELEM BENYÚJTÁSÁT KÖVETÕEN 6.1 Visszavonás – K8004 Támogatási jogosultság bérbeadásának visszavonási kérelme A jogosultság átvezetésére vonatkozó kérelmek közül kizárólag a jogosultság bérbeadását lehet módosítani, az erre szolgáló K8004 Támogatási jogosultság bérbeadásának visszavonási kérelme formanyomtatvány beadásával. A bérbeadási kérelmet a 45 napos, a bérbeadásra nyitva álló kérelem-beadási idõszak alatt lehet visszavonni. A visszavonási kérelem elfogadásához mellékelni kell a kérelemhez a korábbi szerzõdés felmondását igazoló dokumentumot. Amennyiben a visszavonás oka az, hogy a bérbeadó vagy mindkét szerzõdõ fél a korábbi szerzõdés tartalmát módosítja, akkor ennek a nyilvántartásban történõ átvezetéséhez a visszavonást követõen beadható új K8001 Támogatási jogosultság bérbeadási kérelem, melyhez csatolni kell az új bérleti szerzõdés másolatát. Fontos, hogy a visszavonási kérelmet a visszavont bérleti szerzõdést aláíró mindkét fél aláírja, anélkül a visszavonási kérelem érvénytelen. 6.2 Hiánypótlások Ha a benyújtott kérelemben valamely adat esetén az MVH hiányosságot tár fel, pótlására csak egy alkalommal hívjuk fel a figyelmet. A hiánypótlást a hiánypótlási felszólítás kézhezvételétõl számított 15 napon belül kell postára adni.

1. szám


163

A hiánypótlás elfogadásának feltétele, hogy: – a hiánypótlásnak a felszólítás kézhezvételétõl számított 15 napon belüli postára adása; – a termelõ a hiánypótlást a megküldött hiánypótlási ûrlapon vagy a kért melléklet megküldésével tegye meg (a hiánypótlásra történõ felszólítás szerint); – a hiánypótlási ûrlap esetén annak aláírása. Figyelem! Ha a hiánypótlás nem a fentiek szerint történik, akkor az MVH a rendelkezésre álló adatok alapján hoz határozatot. Ennek következtében kérelme elutasításra is kerülhet.

7 JOGORVOSLAT Ha az állatlétszámhoz kötött jogosultságokkal kapcsolatos bármely határozattal nem ért egyet, a határozat kézhezvételét követõ 15 napon belül fellebbezésre van lehetõsége. A fellebbezést az MVH központi címére kell megküldeni (ld. 5.2 pont).

8 MELLÉKLET Az ügyfélfogadási idõ a Központi Ügyfélszolgálatokon Hétfõ: 8.30 – 12.00 és 12.30 – 16.00 Kedd: 8.30 – 12.00 és 12.30 – 16.00 Szerda: 8.30 – 12.00 Csütörtök: 8.30 – 12.00 és 12.30 – 16.00 Péntek: 8.30 – 12.00 Központi Ügyfélszolgálat helye: 1055 Budapest V., Alkotmány u. 29. Telefon: 06-1-3743-603, 06-1-3743-604. Fax: 06-1-4752-114 Levelezési cím: 1385 Budapest 62. Pf: 867. Központi e-mail: [email protected] Közvetlen Támogatások Igazgatósága – Állati Termékek Közvetlen Támogatási Osztály elérhetõségei: Telefon: 06-1-2198-910 Fax: 06-1-2198-912

164


1. szám

1. szám


165

166


1. szám

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ K8000 Támogatási jogosultság átruházási kérelemhez A K8000 Támogatási jogosultság átruházási kérelem kitöltése elõtt figyelmesen olvassa el a vonatkozó Gazdatájékoztatót! Fontos! A K8000 Támogatási jogosultság átruházási kérelmen csak a támogatási jogosultság átruházását kérheti. Amennyiben jelen kérelem tárgyát képezõ támogatási jogosultság átruházása a tejkvóta átruházásával együtt történik, a tejkvóta átruházást külön kell kérelmeznie az erre szolgáló MVH formanyomtatványon, melyet a hatályos tejkvóta-szabályzat tartalmaz. A kitöltendõ rovatokat olvashatóan, nyomtatott nagybetûkkel töltse ki! A K8000 Támogatási jogosultság átruházási kérelmet írja alá. Aláírás nélkül a kérelem érvénytelen. A támogatási jogosultság átruházási kérelmet postai úton a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Hivatalába (1385 Budapest, 62. Pf.: 867) kell benyújtani, kizárólag az MVH által rendszeresített K8000 formanyomtatványon. 1 Hivatal tölti ki Ebbe a blokkba ne írjon semmit, hagyja üresen! 2 Támogatási jogosultság típusa Ebben a blokkban a megfelelõ jogosultságtípushoz tartozó jelölõnégyzetben jelölheti, hogy melyik támogatási jogosultságot érinti az átruházás. Csak az egyik négyzet tölthetõ ki. Abban az esetben, ha mindkét jogosultságtípusnál (anyatehén, anyajuh) szeretne jogosultságot átruházni, azt külön formanyomtatvány beadásával kérheti, vagyis 2 db K8000 formanyomtatványt kell benyújtania. 3 Eladó adatai Itt tüntesse fel annak a termelõnek az adatait (ügyfél-regisztrációs szám, név, cím), aki a kérelemben bejelentett támogatási jogosultságot átruházza (eladja) egy másik termelõ számára. 4 Vevõ adatai Itt tüntesse fel annak a termelõnek az adatait (ügyfél-regisztrációs szám, név, cím), aki megveszi a kérelemben bejelentett támogatási jogosultságot. 5 Vevõ kapcsolattartási adatai Ebbe a blokkba írja be a vevõ kapcsolattartó személyének nevét és elérhetõségét. Az adatblokk kitöltése nem kötelezõ, ha a kapcsolattartó személye megegyezik a kérelmezõ személyével és a kapcsolattartási adatok megegyeznek az Ügyfélregiszterbe bejelentett adatokkal. 6 Átruházott támogatási jogosultságok száma Ide az átruházni kívánt támogatási jogosultságok számát kell beírni. 7 Átruházás jellege Itt kell nyilatkoznia a megfelelõ jelölõ négyzet kiválasztásával arról, hogy összes jogosultságát a teljes állatállományával és – amennyiben van – összes tejkvótájával együtt kívánja-e átruházni egy vevõ részére vagy sem. Fontos! Ha az elõbb felsorolt feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor az adásvétel tárgyát képezõ támogatási jogosultság 10%-a ellenszolgáltatás nélkül az országos tartalékba kerül. 8 Vevõ tenyészetkódja Ebbe az adatblokkba írja be a vevõ ENAR-ban szereplõ tenyészeteinek azonosító számát (tenyészetkód). Az itt beírt tenyészetek ENAR-ban regisztrált tartójának és a 4. adatblokkban meghatározott vevõnek azonosnak kell lenniük. 9 Nyilatkozatok Olvassa el a felsorolt nyilatkozatokat! A K8000 Átruházási kérelmet csak akkor írja alá és nyújtsa be, ha ezekkel egyetért. 10 Keltezés és aláírás A Keltezés és aláírás adatblokkban mind az eladó, mind a vevõ írja alá a K8000 Átruházási kérelmet! Cégek esetén cégszerû aláírás szükséges. Figyelem! A K8000 Átruházási kérelemhez csatolni kell az adásvételi szerzõdés másolatát!

1. szám


167

168


1. szám

1. szám


169

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ K8001 Támogatási jogosultság bérbeadási kérelemhez A K8001 Támogatási jogosultság bérbeadási kérelem kitöltése elõtt figyelmesen olvassa el a vonatkozó Gazdatájékoztatót! A kitöltendõ rovatokat olvashatóan, nyomtatott nagybetûkkel töltse ki! A K8001 Támogatási jogosultság bérbeadási kérelmet írja alá. Aláírás nélkül a kérelem érvénytelen. A támogatási jogosultság bérbeadási kérelmet postai úton a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Hivatalába (1385 Budapest, 62. Pf.: 867) kell benyújtani, kizárólag az MVH által rendszeresített K8001 formanyomtatványon. 1 Hivatal tölti ki Ebbe a blokkba ne írjon semmit, hagyja üresen! 2 Támogatási jogosultság típusa Ebben a blokkban a megfelelõ jogosultságtípushoz tartozó jelölõnégyzetben jelölheti, hogy melyik támogatási jogosultságot érinti a bérbeadás. Csak az egyik négyzet tölthetõ ki. Abban az esetben, ha mindkét jogosultságtípusnál (anyatehén, anyajuh) szeretne jogosultságot bérbe adni, azt külön formanyomtatvány beadásával kérheti, vagyis 2 db K8001 formanyomtatványt kell benyújtania. 3 Bérbeadó adatai Itt kell feltüntetni azon termelõ adatait (ügyfél-regisztrációs szám, név, cím), aki a kérelemben bejelentett támogatási jogosultságot bérbe adja egy másik termelõ (bérlõ) számára. 4 Bérlõ adatai Itt kell feltüntetni azon termelõ adatait (ügyfél-regisztrációs szám, név, cím), aki bérbe veszi a kérelemben bejelentett támogatási jogosultságot. 5 Bérlõ kapcsolattartási adatai Ebbe a blokkba írja be a bérlõ kapcsolattartójának nevét és elérhetõségét. Az adatblokk kitöltése nem kötelezõ, ha a kapcsolattartó személye megegyezik a bérlõ személyével és a kapcsolattartási adatok megegyeznek az Ügyfélregiszterbe bejelentett adatokkal. (A bérbe adó kapcsolattartási adatait nem kell megadni, mert arra vonatkozóan a támogatási kérelmi lapon már tüntetett fel információt.) 6 Bérbeadott támogatási jogosultságok száma Ide a bérbe adni kívánt támogatási jogosultságok számát kell beírni. Figyelem! Anyajuhtartás esetén egész számú, de minimálisan 10, anyatehéntartás esetén 1 tizedes jegyig megadott számú, de minimálisan 1 támogatási jogosultság adható bérbe. 7 Bérbeadás idõtartama Az évszám utolsó számjegyének kitöltésével itt kell megadnia azon éveket amelyekre a támogatási jogosultságot bérbe kívánja adni. A jogosultság legfeljebb három egymást követõ évben adható bérbe, ezután a bérbeadó maga köteles kihasználni a jogosultságot. 8 Bérlõ tenyészetkódja Ebbe az adatblokkba írja be a bérlõ ENAR-ban szereplõ tenyészeteinek azonosító számát (tenyészetkód). Az itt beírt tenyészetek ENAR-ban regisztrált tartójának és a 4. adatblokkban meghatározott bérlõnek azonosnak kell lennie. 9 Nyilatkozatok Olvassa el a felsorolt nyilatkozatokat! A K8001 kérelmet csak akkor írja alá és nyújtsa be, ha ezekkel egyetért. 10 Keltezés és aláírás A Keltezés és aláírás adatblokkban mind a bérbeadó, mind a bérlõ írja alá a K8001 Bérbeadási kérelmet! Cégek esetén cégszerû aláírás szükséges. Figyelem! A K8001 Bérbeadási kérelemhez csatolni kell a bérleti szerzõdés másolatát!

170


1. szám

1. szám


171

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ K8004 Támogatási jogosultság bérbeadásának visszavonási kérelme A K8004 Támogatási jogosultság bérbeadásának visszavonási kérelme kitöltése elõtt figyelmesen olvassa el a vonatkozó Gazdatájékoztatót! A kitöltendõ rovatokat olvashatóan, nyomtatott nagybetûkkel töltse ki! A K8004 Támogatási jogosultság bérbeadásának visszavonási kérelmet írja alá. A K8004 Támogatási jogosultság bérbeadásának visszavonási kérelme csak aláírással fogadható el. A támogatási jogosultság bérbeadásának visszavonási kérelmét postai úton kell benyújtani a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Hivatalába (1385 Budapest, 62. Pf.: 867). A kérelem kizárólag az MVH által rendszeresített K8004 formanyomtatványon fogadható el. 1 Hivatal tölti ki Ebbe a blokkba ne írjon semmit, hagyja üresen! 2 Támogatási jogosultság típusa Ebben a blokkban a megfelelõ jogosultságtípushoz tartozó jelölõnégyzetben jelölheti, hogy melyik támogatási jogosultságot érinti a bérbeadási kérelem visszavonása. Csak az egyik négyzet tölthetõ ki. Abban az esetben, ha mindkét jogosultságtípusnál (anyatehén, anyajuh) szeretné a jogosultság bérbeadási kérelmét visszavonni, azt külön formanyomtatvány beadásával kérheti, vagyis 2 db K8004 formanyomtatványt kell benyújtania. 3 Bérbeadó adatai Itt tüntesse fel annak a termelõnek az adatait (ügyfél-regisztrációs szám, név, cím), akit a korábban benyújtott K8001-es Bérbeadási kérelmen bérbeadóként feltüntetett. 4 Bérlõ adatai Itt tüntesse fel annak a termelõnek az adatait (ügyfél-regisztrációs szám, név, cím), akit a korábban benyújtott K8001-es Bérbeadási kérelmen bérlõként feltüntetett. 5 Nyilatkozatok Olvassa el a felsorolt nyilatkozatokat! A K8004 kérelmet csak akkor írja alá és nyújtsa be, ha ezekkel egyetért. 6 Keltezés és aláírás A Keltezés és aláírás adatblokkban mind a bérbeadó, mind a bérlõ írja alá a K8004 Támogatási jogosultság bérbeadásának visszavonási kérelmét! Cégek esetén cégszerû aláírás szükséges. Figyelem! A K8004 kérelemhez csatolni kell a korábbi szerzõdés felmondását igazoló dokumentumok (új bérleti szerzõdés másolata, nyilatkozat a bérleti szerzõdés felmondásáról)!

172


1. szám

1. szám


173

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ K8003 Támogatási jogosultság lemondása az országos tartalék javára A K8003 Támogatási jogosultság lemondása az országos tartalék javára formanyomtatvány kitöltése elõtt figyelmesen olvassa el a vonatkozó Gazdatájékoztatót! A kitöltendõ rovatokat olvashatóan, nyomtatott nagybetûkkel töltse ki! A K8003 Támogatási jogosultság lemondása az országos tartalék javára formanyomtatványt írja alá. Aláírás nélkül a lemondás érvénytelen. A támogatási jogosultságról az országos tartalék javára történõ lemondás kizárólag az MVH által rendszeresített K8003 formanyomtatványon történhet. A K8003 formanyomtatványt postai úton a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Hivatalába (1385 Budapest, 62. Pf.: 867) kell benyújtani. 1 Hivatal tölti ki Ebbe a blokkba ne írjon semmit, hagyja üresen! 2 Támogatási jogosultság típusa Ebben a blokkban a megfelelõ jogosultságtípushoz tartozó jelölõnégyzetben jelölheti, hogy melyik támogatási jogosultságról kíván lemondani. Csak az egyik négyzet tölthetõ ki. Abban az esetben, ha mindkét jogosultságtípus (anyatehén, anyajuh) esetében le kíván mondani jogosultságáról vagy annak egy részérõl, azt külön formanyomtatvány beadásával jelentheti be, vagyis 2 db K8003 formanyomtatványt kell benyújtania. 3 Termelõ adatai Itt tüntesse fel saját adatait (ügyfél-regisztrációs szám, név, cím). 4 Országos tartalék javára átadott támogatási jogosultságok száma Ide kell beírni azon támogatási jogosultságok számát, melyrõl le kíván mondani. Ez lehet az összes támogatási jogosultsága vagy annak egy része. 5 Nyilatkozatok Olvassa el a felsorolt nyilatkozatokat! A K8003 formanyomtatványt csak akkor írja alá és nyújtsa be, ha ezekkel egyetért. 6 Keltezés és aláírás Aláírás nélkül a bejelentés érvénytelen. Cégek esetében cégszerû aláírás szükséges!

174


1. szám

A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 128/2005. (XII. 5.) MVH közleménye a Magyar Méhészeti Nemzeti Program és a 108/2005. (XI. 24.) FVM rendelet alapján nyújtható egyes támogatások igénybevételének feltételeirõl

I. Az igényelhetõ támogatások köre A Bizottság 2004. április 29-i, a méhészeti termékek termelésének és forgalmazásának általános feltételeit javító intézkedésekrõl szóló 797/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásának részletes szabályairól szóló 917/2004/EK rendelete, továbbá a Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján nyújtható méhészeti támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 108/2005. (XI. 24.) FVM rendelet alapján támogatás vehetõ igénybe az alábbi tevékenységekhez: a) méhészeti képzés országos koordinálása; b) régiós rendezvények, nemzetközi szemináriumok, kongresszusok szervezése és rendezvényeken való részvétel; c) szaktanácsadó-hálózat kialakítása és mûködtetése; d) méhegészségügyi ismeretek gyûjtése és terjesztése; e) elméleti ismeretterjesztés; f) bemutató méhészetek látogatása; g) varroa atka elleni alternatív védekezés és a kapcsolódó ellenõrzõ rendszer mûködtetése; h) kaptárak, méhészeti felszerelések azonosítási rendszerének kialakítása; i) vándoroltatáshoz szükséges új eszközök beszerzése; j) a méz fizikai-kémiai tulajdonságainak elemzése; k) méhcsaládok számának szinten tartása; l) varroa atka elleni gyógyszeres védekezés.

II. A támogatási kérelem benyújtása Az I. pont a)–k) alpontjaiban meghatározott intézkedések esetében a támogatási kérelmeket és azok mellékleteit az e Közlemény 1. számú mellékletét képezõ B1040 számú nyomtatványon az MVH Központi Hivatalához kell benyújtani postai úton (Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, 1385 Budapest 62. Pf.: 867) vagy személyesen (a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Ügyfélszolgálatán). A támogatási kérelmeket valamennyi intézkedés esetében 2006. szeptember 5-ig kell benyújtani. Az MVH a kérelmeket a beérkezés sorrendjében bírálja el. Hiányosan benyújtott kérelem esetében az MVH az ügyfelet hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlást a felszólításban megjelölt határnapig, de legkésõbb 2006. október 1-jéig kell benyújtani. Az MVH a kérelmet elutasítja, ha az ügyfél a vonatkozó közösségi, illetve nemzeti jogszabályokban meghatározott bármely feltételt – amelyek teljesítését az MVH helyszíni szemle során is ellenõrizheti –- nem teljesíti. A támogatási kérelem alapján az MVH a támogatás összegét határozatban állapítja meg, és a támogatást a határozat meghozatalától számított húsz napon belül, de legkésõbb 2006. október 15-éig utalja át az igénylõnek az MVH ügyfélregiszterében nyilvántartott bankszámlára.

III. Egyéb rendelkezések Az I. pont l) alpontjában meghatározott „varroa atka elleni gyógyszeres védekezés” intézkedés esetében a támogatási kérelem formanyomtatványát az MVH további közleményében teszi közzé.

IV. Kapcsolódó jogszabályok – a Tanács 2004. április 26-i 797/2004/EK rendelete a méhészeti termékek általános termelési és forgalmazási feltételeinek javítására irányuló intézkedésekrõl; – a Tanács 2001. december 20-i 2001/110/EK irányelve a mézrõl;

1. szám


175

– a Bizottság 2004. április 29-i 917/2004/EK rendelete, a méhészeti termékek termelésének és forgalmazásának általános feltételeit javító intézkedésekrõl szóló 797/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásának részletes szabályairól; – a Bizottság 1484/2004 EK rendelete a méhészeti termékek elõállítási és értékesítési feltételeinek javítására irányuló tevékenységekrõl szóló 797/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 917/2004/EK rendelet módosításáról; – a Bizottság 2004-VIII-20 sz. határozata a Tanács 797/2004/EK rendeletének megfelelõen Magyarország által benyújtott, méhészeti termékek termelésének és forgalmazásnak javítására irányuló program jóváhagyásáról; – a méhállományok védelmérõl és a mézelõ méhek egyes betegségeinek megelõzésérõl és leküzdésérõl szóló 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet; – a mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény; – az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggõ ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételrõl szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet; – az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegébõl finanszírozott egyes támogatások tekintetében a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal egyes végrehajtási intézkedéseirõl és tájékoztatási feladatairól szóló 44/2004. (IV. 9.) FVM rendelet; – a Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 152/2004. (X. 18.) FVM rendelet; – a Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján nyújtható méhészeti támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 108/2005. (XI. 24.) FVM rendelet.

További információ az [email protected] e-mail címen kérhetõ. Budapest, 2005. december 5. Margittai Miklós s. k., elnök

176


1. szám

1. szám


177

178


1. szám

1. szám


179

180


1. szám

A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 129/2005. (XII. 6.) MVH közleménye a területalapú támogatás kapcsán felmerülõ túligénylések adategyeztetõ eljárás keretében történõ kezelésérõl – kiegészítõ blokklista

I. Az adategyezteto eljárás Az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegébõl finanszírozott 2005. évi egységes területalapú támogatási kérelmek tartalmi és keresztellenõrzése lezárult. A kérelmek tartalmi és keresztellenõrzése során megállapításra került azon fizikai blokkok listája, amelyeknél a fizikai blokkra beadott támogatási kérelmek által lefedett terület meghaladja a blokk Mezõgazdasági Parcellaazonosító Rendszerben (MePAR) nyilvántartott nettó támogatható területét, azaz a fizikai blokk túligényeltté vált. A jelen közlemény kihirdetésének napját követõen a kérelmi adatok (parcellaterület) szankciómentes módosítására nincsen lehetõség. A 18/2005. (III. 18.) FVM rendelet 12. §-ának (2) bekezdése értelmében blokktúligénylés esetén az MVH a késõbbiek során, adategyeztetõ levélben szólítja fel az érintett gazdálkodókat a kérelemben megadott adatok felülvizsgálatára, illetve helyesbítésére. Az 1. számú melléklet tartalmazza a 112/2005. (X. 21.) MVH Közlemény, a 119/2005. (XI. 10.) MVH Közlemény, valamint a 123/2005. (XI. 17.) MVH Közlemény közzétételét követõen lebonyolított, és 2005. november 17-én lezárt adategyeztetés körébe tartozó túligényelt fizikai blokkok azonosítóit alfabetikus elrendezésben. Az érintett fizikai blokkokban gazdálkodók csak az MVH által hivatalosan kezdeményezett adategyeztetési eljárás során, a K0059 számú Adategyeztetõ lapon módosíthatják a kérelemben bejelentett parcelláik területét. Túligénylések megállapítása esetén az MVH a 18/2005. (III. 18.) FVM rendelet 12. § (5)–(10) bekezdésbe foglalt szankciókat foganatosítja. A 2005. évben az adategyeztetés folyamatos, így a túligénylésben érintett fizikai blokkok listái több közleményben kerülnek közzétételre. A jelen közleményhez csatolt 1. számú melléklet tartalmazza az adategyeztetési eljárásban résztvevõ blokkok utolsó listáját kiegészítõ listaként, mivel informatikai hiba miatt nem került közzétételre a 123/2005. (XI. 17.) MVH közlemény részeként a teljes lista.

II. Kapcsolódó jogszabályok és közlemények – a Tanács 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezõgazdasági termelõk részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról; – a Bizottság 2004. október 29-i 1973/2004/EK rendelete az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket, továbbá a pihentetett terület alapanyag-termelésre való használatát illetõen ugyanezen rendelet alkalmazásának részletes szabályozásáról; – a Bizottság 2004. április 21-i 796/2004/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezõgazdasági termelõk részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által elõírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenõrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról; – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény; – a mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló a 2003. évi LXXIII. törvény; – a mezõgazdasági és élelmiszer-ipari termékekhez kapcsolódó biztosítékrendszer szabályairól szóló 17/2004. (II. 13.) Korm. rendelet; – az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegébõl finanszírozott egyes támogatások tekintetében a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal egyes végrehajtási intézkedéseirõl és tájékoztatási feladatairól szóló 44/2004. (IV. 9.) FVM rendelet; – az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegébõl finanszírozott egységes területalapú támogatás 2005. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 18/2005. (III. 18.) FVM rendelet;

1. szám


181

– az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegébõl finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó 2005. évi kiegészítõ nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 28/2005. (IV. 1.) FVM rendelet; – az egyszerûsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendõ „Helyes Mezõgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet; – a területalapú támogatás kapcsán felmerülõ túligénylések adategyeztetõ eljárás keretében történõ kezelésérõl szóló 112/2005. (X. 21.) MVH közlemény; – a területalapú támogatás kapcsán felmerülõ túligénylések adategyeztetõ eljárás keretében történõ kezelésérõl szóló 119/2005. (XI. 10.) MVH közlemény; – a területalapú támogatás kapcsán felmerülõ túligénylések adategyeztetõ eljárás keretében történõ kezelésérõl szóló 123/2005. (XI. 17.) MVH közlemény.

További információ az [email protected] e-mail címen kérhetõ.

Budapest, 2005. december 6. Margittai Miklós s. k., elnök

MEGYE

BLOKK

TELEPULES

D0PWLN00

Bács-Kiskun

Öregcsertõ

D17HAJ00

Bács-Kiskun

Harta

D1EC9K00

Bács-Kiskun

Érsekhalma

D3UH8500

Bács-Kiskun

Dunatetétlen

D4JY1400

Bács-Kiskun

Homokmégy

D52P8M00

Bács-Kiskun

Dunatetétlen

D62K1900

Bács-Kiskun

Homokmégy

D869JQ00

Bács-Kiskun

Szakmár

D8FV5700

Bács-Kiskun

Fülöpszállás

D9J32E00

Bács-Kiskun

Tiszaalpár

DAFK3W00

Bács-Kiskun

Érsekhalma

DAK85R00

Bács-Kiskun

Fülöpszállás

DJD9MA00

Bács-Kiskun

Kecel

C0FDKU00

Baranya

Sárok

C0M6HQ00

Baranya

Majs

C0U7T900

Baranya

Geresdlak

C53N1C00

Baranya

Székelyszabar

C7FERA00

Baranya

Véménd

E09TQA00

Békés

Kunágota

E1K56E00

Békés

Pusztaottlaka

H0PX8F00

Csongrád

Csongrád

H1TA7X00

Csongrád

Szentes

J3J1JR00

Fejér

Dég

J3UMAH00

Fejér

Káloz

182


J4TEED00

Fejér

Lajoskomárom

J7FUHM00

Fejér

Lajoskomárom

J941HJ00

Fejér

Lajoskomárom

L080TP00

Hajdú-Bihar

Nádudvar

L0CF0F00

Hajdú-Bihar

Szerep

L0P6VJ03

Hajdú-Bihar

Nádudvar

L0XDVV00

Hajdú-Bihar

Nádudvar

L10TVC00

Hajdú-Bihar

Nádudvar

L16TVN03

Hajdú-Bihar

Nádudvar

L1P1WA00

Hajdú-Bihar

Püspökladány

L1TTT400

Hajdú-Bihar

Nádudvar

L1W6TL00

Hajdú-Bihar

Nádudvar

L2DU7600

Hajdú-Bihar

Kaba

L2RLU203

Hajdú-Bihar

Nádudvar

L2W20N00

Hajdú-Bihar

Sárrétudvari

L37UYT00

Hajdú-Bihar

Püspökladány

L45M7T00

Hajdú-Bihar

Kaba

L4CLVM00

Hajdú-Bihar

Püspökladány

L4LTV300

Hajdú-Bihar

Püspökladány

L4YEX500

Hajdú-Bihar

Báránd

L520TN00

Hajdú-Bihar

Nádudvar

L5W75400

Hajdú-Bihar

Nádudvar

L680VY00

Hajdú-Bihar

Püspökladány

L691X400

Hajdú-Bihar

Püspökladány

L736TY00

Hajdú-Bihar

Nádudvar

L8QE5800

Hajdú-Bihar

Nádudvar

U0LT6H00

Jász-Nagykun-Szolnok

Jászkisér

U1X7W100


Karcag

U5X32500


Tiszasas

N038QT00

Komárom-Esztergom

Komárom

N04FQ200

Komárom-Esztergom

Komárom

N14A9H00

Komárom-Esztergom

Szákszend

N1W3XP00

Komárom-Esztergom

Tárkány

N298KW00

Komárom-Esztergom

Ács

N2MX9N00

Komárom-Esztergom

Ete

N3DVQU00

Komárom-Esztergom

Mocsa

N3KJ7500

Komárom-Esztergom

Nagyigmánd

N533VX00

Komárom-Esztergom

Tárkány

N65J7U00

Komárom-Esztergom

Kocs

T14L3P00

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Szamosbecs

T1RT5M00


Csenger

T1V5RP00


Nagyecsed

1. szám

1. szám


T1V63200


Pátyod

T29HA200


Cégénydányád

T3F64Q00


Komlódtótfalu

T3JPHP00


Penyige

T3N92Y00


Gulács

T53D5N00


Csengerújfalu

T5XPA100


Ököritófülpös

T689K600


Szamosújlak

T6F92V00


Gulács

T6HH2400


Gulács

T7V9EP00


Szatmárcseke

T8QPH300


Nemesborzova

T8WCR600


Tyukod

T9JPHW00


Penyige

T9PH8M00


Fehérgyarmat

TAYWFK00


Kölcse

TC4PFJ00


Kölcse

TD0YR100


Tyukod

TD3CRH00


Tyukod

TDJPEX00


Kölcse

TDN63700


Csenger

TDN92900


Kisar

TH9H8E00


Tunyogmatolcs

TJM3EK00


Kölcse

TK103J00


Csenger

TKJP8X00


Tunyogmatolcs

TKXPKN00


Csegöld

V1UFLV00

Tolna

Magyarkeszi

V568M600

Tolna

Fürged

V8EFLP00

Tolna

Nagyszokoly

V9MFQ300

Tolna

Tolnanémedi

VAEMHU00

Tolna

Felsõnyék

183

184


1. szám

A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 130/2005. (XII. 9.) MVH közleménye a szõlõmust, szõlõmust-sûrítmény, finomított szõlõmust-sûrítmény és asztali bor magántárolási támogatásának feltételeirõl

I. A támogatás jogalapja Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának hatálya alá tartozó borpiaci rendtartás szabályai, így különösen a Tanács 1999. május 17-i, a borpiac közös szervezésérõl szóló 1493/1999/EK rendeletének 24. cikke alapján támogatás vehetõ igénybe a Közösségben termelt szõlõmust, szõlõmust-sûrítmény, finomított szõlõmust-sûrítmény, valamint asztali bor (a továbbiakban: termék) magántárolásához, tekintet nélkül arra, hogy azokat melyik borpiaci évben termelték. A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kizárólag a Magyarország területén tárolt termékekre nyújthat magántárolási támogatást.

II. Az intézkedésben való részvételre jogosultak köre Magántárolási támogatásban a Bizottság 2000. július 25-i, a piaci mechanizmusok tekintetében a borpiac közös szervezésérõl szóló 1493/1999/EK rendelet részletes végrehajtási szabályait megállapító 1623/2000/EK rendeletének 26. cikkének (1) bekezdése alapján olyan természetes vagy jogi személy vagy ilyen személyek csoportja (a továbbiakban: termelõ) részesülhet, aki/amely a következõ mûveletek bármelyikét végzi vagy végezteti: – friss szõlõ feldolgozása szõlõmusttá; – szõlõmust feldolgozása szõlõmust-sûrítménnyé, vagy finomított szõlõmust-sûrítménnyé; – friss szõlõ, szõlõmust vagy részben erjedt szõlõmust feldolgozása asztali borrá; valamint rendelkezik a VII. pontban meghatározott, az MVH által kiállított ígérvénnyel. A termelõi csoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet szerinti termelõi csoport a tagjai által elõállított mennyiségek tekintetében termelõnek minõsül.

III. A magántárolt termékekre vonatkozó követelmények A magántárolás megkezdésekor a felajánlott terméknek meg kell felelnie az alábbi követelményeknek: A szõlõmust, szõlõmust-sûrítmény és finomított szõlõmust sûrítmény – kizárólag az 1493/1999/EK rendelet 19. cikke szerint borszõlõként osztályba sorolt fajtából származhat; – természetes alkoholtartalma nem lehet alacsonyabb, mint a származási hely szerinti szõlõtermõ övezetre megállapított minimális természetes alkoholtartalom. Az asztali bor – fehér borok1 esetében: o a tényleges alkoholtartalom meg kell haladja a 10,5 térfogatszázalékot, o az illósav-tartalom nem haladhatja meg a 9 milliekvivalens/litert, o az összes kéndioxid-tartalom nem haladhatja meg a 155 milligramm/litert; – vörös borok2 esetében: o a tényleges alkoholtartalom meg kell haladja a 10,5 térfogatszázalékot, o az illósav-tartalom nem haladhatja meg a 11 milliekvivalens/litert, o az összes kéndioxid-tartalom nem haladhatja meg a 115 milligramm/litert;

1

A Zöldszilváni fajtájú, Rizlingszilváni fajtájú és Rajnai rizling fajtájú szõlõfajtából nyert fehér asztali boroknak nem kell megfelelniük a tényleges alkoholtartalomra, illetve az illósav-tartalomra vonatkozó elõírásoknak. 2 A Kékoportó fajtájú szõlõfajtákból elõállított vörös asztali boroknak nem kell megfelelniük a tényleges alkoholtartalomra, illetve az illósav-tartalomra vonatkozó elõírásoknak

1. szám


185

– rozé borok esetében: o a tényleges alkoholtartalom meg kell haladja a 10,5 térfogatszázalékot, o az illósav-tartalom nem haladhatja meg a 11 milliekvivalens/litert, o a kéndioxid-tartalom nem haladhatja meg a 155 milligramm/litert; – reduktív cukortartalma legfeljebb 2 g/l lehet3; – minõségromlás nélkül kell tûrnie a 24 órás levegõ-próbát; – idegen íztõl, illetve illattól mentesnek kell lennie; – az elsõ fejtésnek meg kell történnie. A tárolt termék radioaktivitási szintje nem haladhatja meg a vonatkozó közösségi jogszabályokban megengedett maximális szintet. A magántárolásra felajánlott termék nem részesülhet a Tanács 1980. március 4-i, a mezõgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítés elõzetes kifizetésérõl szóló 565/80/EGK rendeletének 5. cikkének (1) bekezdése szerinti export-visszatérítésben. A magántárolásra felajánlott asztali bor nem ismerhetõ el meghatározott termõhelyrõl származó (a továbbiakban: m.t.) minõségi bornak, illetve nem használható fel az 1493/1999/EK rendelet 54. cikkének (1) bekezdése szerinti m.t. minõségi bor, m.t. minõségi pezsgõ, m.t. minõségi likõrbor vagy m.t. minõségi gyöngyözõbor készítésére.

IV. A magántárolásba vonható termékmennyiség A termelõ által magántárolásba vont összes termékmennyiség nem haladhatja meg az érintett borpiaci évben a szõlészeti és borászati adatszolgáltatás rendjérõl és a nem hegyközségi településeken a közigazgatási feladatokat ellátó hegyközségek meghatározásáról szóló 96/2004. (VI. 3.) FVM rendelet 4. §-ának a)-b) pontja szerinti szüreti jelentésben szereplõ mennyiség, valamint a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjérõl szóló 52/2001. (VIII. 2.) FVM-PM együttes rendelet 4. számú melléklete szerinti pincekönyvbe bejegyzett mennyiséget. A magántárolásba vonható minimális termékmennyiség kérelmenként: – szõlõmust esetében 30 hl; – szõlõmust-sûrítmény esetében 10 hl; – finomított szõlõmust-sûrítmény esetében 10 hl; – asztali bor esetében 50 hl.

V. Az ígérvény iránti kérelem Ígérvény azon termelõ részére adható ki, aki / amely megfelel az alábbi feltételeknek: a) Eleget tett – az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggõ ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételrõl szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendeletben elõírt regisztrációs kötelezettségének; – a 96/2004. (VI. 3) FVM rendeletben elõírt határidõ betartásával - a szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 56. §-ában meghatározott adatszolgáltatási és a hegyközségekrõl szóló 1994. évi CII. törvény 31. §-ában meghatározott tagi kötelezettségeinek, és ezt a hegybíró igazolja. b) Nyilatkozik arról, hogy – az asztali bor tárolása esetében az elsõ fejtés megtörtént; – a 2004/2005. borpiaci évre az 1493/1999/EK rendelet 27. cikkében megállapított kötelezettségeit az 1623/2000/EK rendelet 45. cikk (1) bekezdésében megjelölt határidõig teljesítette4; – a 2005/2006. borpiaci évre az 1493/1999/EK rendelet 27. cikkében megállapított kötelezettségeit az 1623/2000/EK rendelet 45. cikk (1) bekezdésében megjelölt határidõig teljesíti5. 3 4 5

A Portugáliából származó asztali borok tekintetében a reduktív cukortartalom legfeljebb 4 g/l lehet. Termelõi szervezet esetében a kötelezettségek teljesítéséért a magántárolási támogatásban részesülõ bormennyiséget szállító egyes tagok felelnek. Termelõi szervezet esetében a kötelezettségek teljesítéséért a magántárolási támogatásban részesülõ bormennyiséget szállító egyes tagok felelnek.

186


1. szám

c) Ígérvény iránti kérelméhez csatolja – a 96/2004. (VI. 3.) FVM rendelet 4. § a)-b) pontja szerinti szüreti jelentés másolatát, összesítõvel; – a 96/2004. (VI. 3.) FVM rendelet 4. § d) pontja szerinti készletjelentés másolatát, összesítõvel; – egyszerûsített adóraktár esetében a tárolási hely adóraktári engedélyének másolatát; – minden tárolási hely esetében a pincekönyv III/1. számú mellékletének (betárolt szõlõ) másolatát; – minden tárolási hely esetében a pincekönyv III/3. számú mellékletének (termék-elõállítás) másolatát. Amennyiben a tárolási hely nem egyszerûsített adóraktár, úgy az annak megfelelõ nyilvántartás másolatát; – minden tárolási hely esetében a pincekönyv III/8. számú mellékletének (tárolótartály nyilvántartása) másolatát. Amennyiben a tárolási hely nem egyszerûsített adóraktár, úgy annak megfelelõ nyilvántartás másolatát; – a tárolni kívánt termék vásárlása esetén, az adásvételt igazoló számla és az 52/2001. (VIII. 2.) FVM–PM együttes rendeletben meghatározott borkísérõ okmány (a továbbiakban: borkísérõ okmány) másolatát; – a tárolás elsõ napját megelõzõ 30 napnál nem régebbi, a tárolt termékre vonatkozó, az Országos Borminõsítõ Intézet (a továbbiakban: OBI) által kiállított minõsítési bizonylat másolatát tételenként, amely legalább az 1623/2000/EK rendelet 29. cikk (1) bekezdésében szereplõ adatokat tartalmazza; – elõzetes kifizetés kérelmezése esetén a biztosíték letétbe helyezését, mértékét és érvényességi idejét igazoló eredeti banki bizonylatot. A magántárolási idõszak elsõ napja az a nap, amikorra a termelõ igazolni tudja, hogy a tulajdonában lévõ, tárolni kívánt termékre vonatkozóan a minõsítési bizonylat a rendelkezésére áll.

VI. A támogatás elõzetes kifizetése A termelõ az ígérvény iránti kérelem benyújtásakor a teljes támogatási összegre vonatkozóan a támogatási összeg elõzetes kifizetését kérheti, amennyiben a kérelmezett támogatási összeg minimum 120%-ának megfelelõ mértékû biztosítékot helyez letétbe a mezõgazdasági és élelmiszer-ipari termékekhez kapcsolódó biztosítékrendszer szabályairól szóló módosított 17/2004. (II. 13.) Korm. rendelet, valamint az MVH által kezelt Biztosíték számláról szóló 9/2004. (IV. 28.) MVH közlemény elõírásainak megfelelõen. A biztosítékot forintban kell letétbe helyezni, az átszámításhoz az Európai Központi Bank (a továbbiakban: EKB) által közzétett, a biztosíték letétbe helyezésének napján érvényes6 hivatalos forint/euró átváltási árfolyamát kell figyelembe venni. A készpénzbiztosíték letétbe helyezése magyarországi székhelyû / lakhelyû termelõ esetében az MVH 10032000-00287560-00000024 számú, a Magyar Államkincstárnál vezetett biztosíték számlájára történõ átutalással, egyéb tagállami székhelyû / lakhelyû termelõ esetében szintén a fenti számlára történõ átutalással, az IBAN: HU39 1003 2000 0028 7560 0000 0024 nemzetközi számlakód feltüntetése mellett kell történjen. A termelõnek az átutalási megbízáson a bank által elõírt adatokon kívül a „Közlemény” rovatban fel kell tüntetnie a nevét, ügyfél-regisztrációs számát, illetve a biztosíték befizetési kötelezettség ügylettípusát: „belpiaci támogatás”. Az MVH az elõzetes kifizetést a biztosíték letétbe helyezésérõl szóló igazolás bemutatásától számított három hónapon belül teljesíti.

VII. Az ígérvény iránti kérelem benyújtása Az 1-2. számú mellékletek (B0630, illetve B0631) szerinti ígérvény iránti kérelmet annak mellékleteivel együtt a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Hivatalához kell benyújtani postai úton. A benyújtás határideje 2006. február 15-e. A benyújtási határidõ jogvesztõ. A benyújtás helye: Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 1385 Budapest 62., Pf. 867 Hiányosan benyújtott ígérvény iránti kérelem esetében az MVH az ügyfelet hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlást a felszólításban megjelölt határnapig kell benyújtani a fenti címre.

6

Érvényesnek az EKB által az adott napot megelõzõen közétett legutolsó árfolyam tekintendõ.

1. szám


187

Amennyiben az ígérvény iránti kérelem az elõírt követelményeknek megfelel, az MVH ígérvényt állít ki a kérelmezõ részére. Az ígérvény tartalmazza a tárolásra engedélyezett termék(ek) típusát, megnevezését, a tárolásra engedélyezett mennyiséget7, a tárolás helyét, a magántárolási idõszak elsõ napját, valamint a tárolt termék(ek)re vonatkozó támogatási rátá(ka)t forintban.

VIII. A tárolásra vonatkozó részletes szabályok A magántárolt termék a tárolás teljes idõszaka alatt: – meg kell feleljen az 1493/1999/EK rendelet I. melléklete vonatkozó meghatározásoknak; – természetes alkoholtartalma nem lehet alacsonyabb, mint a származási hely szerinti szõlõtermõ övezetre megállapított minimális természetes alkoholtartalom; – kizárólag 50 literes, vagy ennél nagyobb ûrtartalmú tárolóedényben tárolható; – hordós kiszerelésûnek kell maradnia; – asztali bor tárolása esetén közvetlen emberi fogyasztásra alkalmas kell legyen. A tárolt terméken csak olyan borászati kezelés – mûvelet – végezhetõ, amely a termék tartósításához, állagának megóvásához szükséges. A borászati mûveletek elvégzése során a tárolt mennyiség térfogat- csökkenésének megengedett maximális mértéke asztali bor esetében 2%, szõlõmust, szõlõmust-sûrítmény és finomított szõlõmust-sûrítmény esetében 3%. A tárolóedényzet változtatása esetén engedélyezett maximális térfogatcsökkenés asztali bor esetében 3%, míg szõlõmustnál, szõlõmust-sûrítménynél és finomított szõlõmust-sûrítménynél 4%. Magántárolásba vont tárolótartályban más termék nem kerülhet tárolásra. A termelõ köteles az alábbiakban meghatározott borászati kezeléseket, illetve változtatásokat az MVH-nak elõzetesen bejelenteni: a) a tárolás helyének megváltoztatása A terméket más tárolási helyre átszállítani csak az MVH írásos engedélyével lehet. A tárolás helyének megváltozásához szükséges – amennyiben az egyszerûsített adóraktár – az új tárolási hely adóraktári engedélyének másolata, az új tárolási hely pincekönyvének III/8. számú mellékletének (tárolótartály nyilvántartása) másolata. Amennyiben a tárolási hely nem egyszerûsített adóraktár, úgy annak megfelelõ nyilvántartás másolata. Áttárolás esetében a termék legalább ugyanakkora tárolótartályban kell tárolásra kerüljön. A tárolás befejezését követõ 15 napon belül a termelõ köteles az új tárolási hely pincekönyvének III/3. számú mellékletének (termék-elõállás) másolatát – amennyiben a tárolási hely nem egyszerûsített adóraktár, úgy annak megfelelõ nyilvántartás másolatát –, valamint a borkísérõ okmány másolatait az MVH részére benyújtani. b) a termék tárolási módjának megváltoztatása A tárolás módjának megváltozása esetén a termelõ köteles benyújtani a tárolási hely pincekönyvének III/8. számú mellékletének (tárolótartály nyilvántartása) másolatát – amennyiben a tárolási hely nem egyszerûsített adóraktár, úgy annak megfelelõ nyilvántartás másolatát. A termék tárolási módjának megváltoztatása esetében a termék legalább ugyanakkora tárolótartályban kell tárolásra kerüljön. c) a tárolt termék tartósításához, állagának megóvásához szükséges bármely borászati kezelés d) a tárolt termék feldolgozása egyéb magántárolásba vonható termékké A termelõ a magántárolási támogatásba vont szõlõmustot a tárolás idõszaka alatt teljes egészében vagy részben szõlõmust-sûrítménnyé vagy finomított szõlõmust-sûrítménnyé, míg a szõlõmust-sûrítményt teljes egészében vagy részben finomított szõlõmust-sûrítménnyé dolgozhatja fel. A termelõ a feldolgozási mûveletet elvégeztetheti harmadik féllel is, amennyiben a feldolgozás során nyert termék a termelõ tulajdonában marad. A feldolgozási mûvelet kezdõ idõpontja elõtt legalább 15 nappal beérkezõleg a termelõnek írásban kell értesítenie az MVH-t a feldolgozás megkezdésének idõpontjáról, a tárolás helyérõl és a termék tárolásának módjáról. A termelõnek a feldolgozási mûveletek befejezését követõen – az elõállított termékrõl – minõsítési bizonylatot8 kell készíttetnie, és azt a feldolgozási mûveletek befejezését követõ 1 hónapon belül benyújtania az MVH-hoz.

7 8

Asztali bor esetében az ígérvényben feltüntetett, engedélyezett mennyiséget a Bizottság csökkentheti a IV. pontban meghatározott minimális mértékig. A minõsítési bizonylatnak tartalmaznia kell legalább az 1623/2000/EK rendelet 29. cikk (1) bekezdésében szereplõ adatokat.

188


1. szám

A támogatási összeg a tárolási idõszak egészére vonatkozóan a termék feldolgozás elõtti mennyisége alapján kerül kiszámításra. A tárolt termék a magántárolás ideje alatt nem hozható forgalomba. A termelõ a magántárolás ideje alatt a tárolt termékre adásvételi szerzõdést köthet, de az csak a tárolási idõszak lejártával léphet hatályba.

IX. Tárolás alatti minõségi változások Amennyiben a tárolás idõtartama alatt a termék minõsége olyan mértékben változik, hogy a VIII. pontban meghatározott feltételeknek már nem felel meg, úgy arról a termelõ köteles haladéktalanul értesíteni az MVH-t. Az értesítést a változás-bejelentõ lap és a minõsítési bizonylat megküldésével kell megtenni. A minõsítési bizonylatot annak kézhezvételétõl számított 5 munkanapon belül kell az MVH-hoz benyújtani. A nem megfelelõ minõségû termék mennyiségére a minõsítési bizonylat kiállításának napjától nem vehetõ igénybe támogatás. Amennyiben az MVH vagy más hatóság állapítja meg, hogy a magántárolt termék nem felel meg az elõírt minõségi paramétereknek, úgy a nem megfelelõ minõségû termék mennyiségére – a tárolás teljes idõszakára vonatkozóan – nem vehetõ igénybe támogatás, és a termék az ellenõrzés napjától értékesíthetõvé válik.

X. A változás-bejelentõ lap benyújtása A 3-6. számú mellékletek (B0640, B0641, B0642, illetve B0643) szerinti változás-bejelentõ lapot azok mellékleteivel együtt, legkésõbb a változtatás kezdetét megelõzõ 15. nappal beérkezõen a VII. pontban meghatározott címre kell benyújtani postai úton, vagy faxon a következõ telefax-számokra: 06-1/219-45-11, 219-45-12. A benyújtási határidõ elmulasztása jogvesztõ. A IX. pontban meghatározott minõségi változások bejelentésének határideje a minõsítési bizonylat kézhezvételétõl számított 5. munkanap. A benyújtási határidõ jogvesztõ.

XI. A tárolási idõszak vége A szõlõmust, a sûrített szõlõmust és a finomított szõlõmust-sûrítmény magántárolása a magántárolás kezdõ napját követõ augusztus 1-je és november 30-a közötti idõszakban fejezõdhet be. Az asztali bor magántárolása a magántárolás kezdõ napját követõ szeptember 1-je és november 30-a közötti idõszakban fejezõdhet be. Magántárolási támogatás nem fizethetõ a november 30-a utáni idõszakra. A magántárolási idõszak utolsó napját a termelõ határozza meg a XIII. pontban részletezett támogatási kérelmében. Kitárolni kizárólag az OBI ellenõrzésének befejezését követõen lehet. A magántárolási idõszak elõrehozott megszüntetése a termelõ kérelmére kizárólag az alábbiak szerint lehetséges: a) csak az a termelõ kezdeményezheti, aki elõzetes kifizetést nem igényelt; b) bor és finomított szõlõmust-sûrítmény esetében a magántárolási idõszak elõrehozott megszüntetése nem kérelmezhetõ; c) a szõlõmust, vagy a szõlõmust-sûrítmény a tárolás kezdetétõl számított ötödik hónap elsõ napjától exportra, vagy szõlõlé készítésére értékesíthetõ; d) a Bizottság a piaci trendek alakulása, a készletekrõl szóló információk és a szüreti elõrejelzések alapján engedélyezheti a termelõk részére a magántárolási támogatás igénybevételével járó kötelezettségek alól június 1-jével történõ felmentést. A termelõ a magántárolási idõszak elõrehozott megszüntetését a támogatási kérelem benyújtásával kezdeményezheti. Ezekben az esetekben a támogatás összege a tárolás tényleges idõtartamával arányos.

1. szám


189

XII. A támogatás mértéke A magántárolási támogatás mértéke tárolási naponként és hektoliterenként a következõ: – szõlõmustra 0,01837 €; – szõlõmust-sûrítményre 0,06152 €; – finomított szõlõmust-sûrítményre 0,06152 €; – asztali borra 0,01544 €. A támogatási igény forintban kifejezett összegét a termelõ által euróban meghatározott támogatási igény, valamint a Bizottság 1998. december 22-i, az euróval kapcsolatos agromonetáris rendszernek a mezõgazdaságban való alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2808/98/EK rendeletének 3. cikk (3) bekezdése értelmében a tárolás elsõ napján érvényes9, az EKB hivatalos forint/euró átváltási árfolyamának szorzata képezi.

XIII. A támogatási kérelem benyújtása A 7. számú melléklet (B0650) szerinti támogatási kérelmet a magántárolás befejezését 45 nappal megelõzõen, de legkésõbb október 15-ig a VII. pontban meghatározott címre kell benyújtani postai úton. A benyújtási határidõ jogvesztõ. Egy támogatási kérelem minimálisan egy tárolóedényre vonatkozhat. Hiányosan benyújtott támogatási kérelem esetében az MVH az ügyfelet hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlást a felszólításban megjelölt határnapig kell benyújtani a fenti címre. A vonatkozó közösségi jogszabályokban, valamint az e közleményben meghatározott feltételek teljesítését az OBI helyszíni szemle során ellenõrzi. Az MVH a támogatást a magántárolás végét követõ három hónapon belül utalja át a termelõ bankszámlájára, illetve szabadítja fel az elõzetes kifizetést igénylõ termelõk biztosítékát.

XIV. Jogkövetkezmények A vis maior eseteit kivéve, – nem fizethetõ támogatás, illetve a támogatás elõzetes kifizetése esetén a biztosíték teljes összege visszatartásra kerül, amennyiben a termelõ nem teljesíti az 1623/2000/EK rendelet 34. cikkének (1) – (5) és (7) bekezdéseiben foglalt kötelezettségeit, vagy az ellenõrzést akadályozza; – a támogatás a kötelezettségszegés súlyosságával arányos mértékben, illetve késedelmes teljesítés esetén az alábbi bekezdésben meghatározott módon csökken, illetve a támogatás elõzetes kifizetése esetén az MVH a biztosítékból a jogosulatlan támogatás összegének 120%-át visszatartja, amennyiben a termelõ a vonatkozó közösségi jogszabályokban, valamint az e közleményben meghatározott feltételeket – az elõzõ pontban meghatározottak kivételével – nem megfelelõen teljesíti. Amennyiben a termelõ 1-5 munkanappal késõbb teljesíti a 96/2004. (VI. 3.) FVM rendelet 4. § a)–d) pontjaiban elõírt jelentési kötelezettségeit, az MVH a támogatás mértékét 15%-kal csökkenti. Az említett kötelezettségek 6–10 munkanappal késõbbi teljesítése esetén a támogatás 30%-kal csökken, míg a 10 munkanapot meghaladó késedelem esetén támogatás nem fizethetõ.

XV. Kapcsolódó jogszabályok – a Tanács 1980. március 4-i 565/80/EGK rendelete a mezõgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítés elõzetes kifizetésérõl – a Tanács 1999. május 17-i 1493/1999/EK rendelete a borpiac közös szervezésérõl – a Bizottság 1998. december 22-i 2808/98/EK rendelet az euróval kapcsolatos agromonetáris rendszernek a mezõgazdaságban való alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

9

Érvényesnek az EKB által az adott napot megelõzõen közétett legutolsó árfolyam tekintendõ.

190


1. szám

– a Bizottság 2000. július 25-i 1623/2000/EK rendelete a piaci mechanizmusok tekintetében a borpiac közös szervezésérõl szóló 1493/1999/EK rendelet részletes végrehajtási szabályai megállapításáról – a Bizottság 2001. június 28-i 1282/2001/EK rendelete a bortermékek azonosításához szükséges információgyûjtés és a borpiac felügyelete tekintetében az 1493/1999/EK tanácsi rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról, valamint az 1623/2000/EK rendelet módosításáról – a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény – a mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény – a szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény – az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggõ ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételrõl szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet – a mezõgazdasági és élelmiszer-ipari termékekhez kapcsolódó biztosítékrendszer szabályairól szóló módosított 17/2004. (II. 13.) Korm. rendelet – a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjérõl szóló 52/2001. (VIII. 2.) FVM–PM együttes rendelet – a termelõi csoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet – a szõlészeti és borászati adatszolgáltatás rendjérõl és a nem hegyközségi településeken a közigazgatási feladatokat ellátó hegyközségek meghatározásáról szóló 96/2004. (VI. 3.) FVM rendelet – a borok elõállításáról szóló 99/2004. (VI. 3.) FVM rendelet – a mezõgazdasági és élelmiszer-ipari termékekhez kapcsolódó biztosítékrendszer szabályairól szóló 17/2004. (II. 13.) Korm. rendelet alapján az MVH által kezelt biztosíték számláról szóló 9/2004. (IV. 28.) MVH közlemény


Budapest, 2005. december 9. Margittai Miklós s. k., elnök

1. szám


191

192


1. szám

1. szám


193

194


1. szám

1. szám


195

196


1. szám

1. szám


197

198


1. szám

1. szám


199

200


1. szám

1. szám


201

A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 131/2005. (XII. 9.) MVH közleménye a szõlõültetvények kivágási támogatásának szabályozásáról szóló 110/2005. (XI. 24.) FVM rendelet szerinti nyomtatványokról

I. A támogatás jogalapja A szõlõültetvények kivágási támogatásának szabályozásáról szóló 110/2005. (XI. 24.) FVM rendeletben elõírt szabályokkal összhangban Magyarországon végleges, újratelepítési joggal nem járó szõlõültetvény-kivágáshoz támogatás igényelhetõ.

II. A támogatási, valamint elõzetes kifizetés iránti kérelmek benyújtása A 110/2005. (XI. 24.) FVM rendelet 1. § (2) bekezdésében hivatkozott, az e közlemény 1-2. számú mellékletei (B1080, illetve B1081) szerinti támogatási kérelmeket, valamint a 3-4. számú mellékletek (B1100, illetve B1101) szerinti, a támogatás elõzetes kifizetésére vonatkozó kérelmeket azok mellékleteivel együtt 2006. február 15-ig az MVH Központi Hivatalához kell benyújtani postai úton. A benyújtási határidõ jogvesztõ. A benyújtás helye: Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 1385 Budapest 62., Pf. 867

III. A kivágás elvégzésérõl szóló bejelentõlap benyújtása A 110/2005. (XI. 24.) FVM rendelet 8. § (4) bekezdésében hivatkozott, az e közlemény 5. számú melléklete (B1110) szerinti bejelentõlapokat, a kivágás megtörténtét követõen az MVH Központi Hivatalához kell benyújtani postai úton, a II. pontban meghatározott címre.

IV. A közlemény hatálya Jelen közlemény a 110/2005. (XI. 24.) FVM rendelet hatályba lépésének napján lép hatályba.

V. Kapcsolódó jogszabályok – a Tanács 1999. május 17-i 1493/1999/EK rendelete a borpiac közös szervezésérõl – a Bizottság 2000. május 31-i 1227/2000/EK rendelete a termelési potenciálra tekintettel a borpiac közös szervezésérõl szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról – a Bizottság 2000. december 14-i 2729/2000/EK rendelete a borágazat ellenõrzésére vonatkozó részletes végrehajtási szabályok megállapításáról – a Bizottság 2005. március 7-i 383/2005/EK rendelete a borágazat termékeire alkalmazandó átváltási árfolyamokra vonatkozó meghatározó ügyleti tények meghatározásáról – a mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény – a szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény

202


1. szám

– az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggõ ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételrõl szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet – a mezõgazdasági és élelmiszer-ipari termékekhez kapcsolódó biztosítékrendszer szabályairól szóló módosított 17/2004. (II. 13.) Korm. rendelet – a szõlészeti és borászati adatszolgáltatás rendjérõl és a nem hegyközségi településeken a közigazgatási feladatokat ellátó hegyközségek meghatározásáról szóló 96/2004. (VI. 3.) FVM rendelet – a szõlõültetvények kivágási támogatásának szabályozásáról szóló 110/2005. (XI. 24.) FVM rendelet – a mezõgazdasági és élelmiszer-ipari termékekhez kapcsolódó biztosítékrendszer szabályairól szóló 17/2004. (II. 13.) Korm. rendelet alapján az MVH által kezelt biztosíték számláról szóló 9/2004. (IV. 28.) MVH közlemény


Budapest, 2005. december 9.

Margittai Miklós s. k., elnök

1. szám


203

204


1. szám

1. szám


205

206


1. szám

1. szám


207

208


1. szám

1. szám


209

210


1. szám

1. szám


Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatóságának (IH) közleménye a Nemzeti Fejlesztési Terv „A vidék és a mezõgazdaság fejlesztéséért” részprogramja keretében meghirdetett egyes intézkedések/alintézkedések 2005. augusztus 1-je óta hatályos felfüggesztésének feloldásáról Annak érdekében, hogy az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program forrásai teljes mértékben felhasználásra kerüljenek, valamint figyelembe véve a rendelkezésre álló kereteket az AVOP IH a 2005. augusztus 1-je óta hatályos felfüggesztéseket az alábbi intézkedések/ alintézkedések esetében feloldja: AVOP 1.1.5. Öntözési beruházások támogatása AVOP 1.1.6. Meliorációs beruházások támogatása AVOP 1.4. Fiatal gazdálkodók induló támogatása AVOP 1.5. Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása AVOP 3.1. Vidéki jövedelemszerzõdési lehetõségek bõvítése (Az AVOP 3.1.3. Idegenforgalom fejlesztése kivételével) AVOP 3.2.1. Mezõgazdasági vízkészlet-gazdálkodás AVOP 3.2.3. Földterület fejlesztés, melioráció A jelen közleményt követõen az FVM (www.fvm.hu) és az MVH (www.mvh.gov.hu) honlapján közzétételre kerülnek a részletes pályázati feltételeket tartalmazó pályázati felhívások, amelyek 2006. január 9. napján lépnek hatályba.

Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatóságának pályázati felhívása az Európa terv „A vidék és a mezõgazdaság fejlesztéséért” részprogramja keretében 2006. január A 14/2004. (VIII. 13.) TNM–GKM–FMM–FVM–PM együttes rendelete a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 8. § 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján az AVOP Irányító Hatósága az alábbi pályázati felhívást teszi közzé:

Mezõgazdasági beruházások támogatása (Kódszám: 1.1) További intézkedésig az 1.1.1., az 1.1.2. , az 1.1.3. és az 1.1.4. aljogcím nem pályázható!

211

I. A támogatás általános célja 1. Az Európai Unió Tanácsa 1260/1999/EK és a 1257/1999/EK rendeletével összhangban a magyar agrárgazdaság és a vidék fenntartható fejlesztése szempontjából a támogatás céljai: – a termelési költségek csökkentése, – a termelés hatékonyságának növelése, – a mezõgazdaság termelési szerkezetének korszerûsítése, – a technológiai színvonal fokozása az állatjólét (állatelhelyezési feltételek javítása) és a környezet védelme érdekében, – a termékek minõségének javítása, a hozzáadott érték növelése, – meglévõ munkahelyek megõrzése, új munkahelyek létrehozása . 2. A támogatással megvalósuló beruházások esetében a fenti célok közül legalább egynek teljesülnie kell.

II. A támogatásban részesíthetõ fejlesztések A pályázónak dokumentáltan rendelkeznie kell (a vállalkozói igazolványban, cégbejegyzésben stb.) a megpályázott fejlesztéshez kapcsolódó TEÁOR számmal, melyet a 9003/2002 (SK.6) KSH közlemény tartalmaz. 1. Állattenyésztést szolgáló építési beruházások támogatása (Kódszám: 1.1.1) (TEÁOR 01.2, 01.3) a) Támogatás igényelhetõ ezen alintézkedés keretében az 1. számú mellékletben meghatározott, a szarvasmarha-, sertés-, baromfitartást, juhászatot, és egyéb állattartást (házinyúl, méh, kecske) szolgáló új beruházások megvalósításához, melynek célja új állatférõhelyek létrehozása, amelyek megfelelnek a környezetvédelmi, állatjóléti és állathigiéniai elõírásoknak (KÁÁE). b) Támogatás igényelhetõ ezen alintézkedés keretében az 1. számú mellékletben meghatározott, már meglévõ állattartó létesítmények felújításához, átalakításához. Épület felújítás és átalakítás részeként vagy önálló beruházásként támogatott: – A környezetvédelmi elõírásoknak (gazdaságon belüli trágya mozgatása, gondozása és szivárgásmentes tároló építése) való megfeleléshez szükséges beruházások megvalósítása: = amennyiben a beruházás nem nitrát érzékeny területen történik, minden esetben;

212

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ = amennyiben a beruházás nitrát érzékeny területen történik, az állattartó telep állatférõhelyeinek alábbiakban felsorolt mérethatárai fölött: Marha: 160 Állategység Sertés: 200 Állategység Tojótyúk: 134 Állategység Juh: 100 Állategység Broiler csirke: 140 Állategység Egyéb baromfi (gyöngytyúk, liba, pulyka, kacsa): minden esetben Számításának módját lásd a 10. számú mellékletben részletezve.

– Az állatjóléti és állathigiéniai elõírásoknak való megfelelés miatt szükséges beruházások megvalósítása, az állattartó telep állatférõhelyeinek alábbiakban felsorolt mérethatárai fölött: Marha: 160 Állategység Sertés: 200 Állategység Tojótyúk: 134 Állategység Juh: 100 Állategység Broiler csirke: 140 Állategység Egyéb baromfi (gyöngytyúk, liba, pulyka, kacsa): minden esetben Számításának módját lásd a 10. számú mellékletben részletezve. – Az „Egyéb állattartás” alintézkedés (kódszám: 1.1.15) keretében megvalósuló beruházások - minden esetben.

2. Növénytermelést és kertészetet szolgáló építési beruházások támogatása (Kódszám: 1.1.2) (TEÁOR 01.1, 01.3, 63.12) Ezen alintézkedésen belül támogatás igényelhetõ a 2. számú mellékletben meghatározott beruházásokhoz.

3. Új erõ- és munkagépek, technológiai és informatikai berendezések beszerzésének támogatása (Kódszám: 1.1.3) (TEÁOR 01.1, 01.2, 01.3, 01.4, 02.01, 02.02, 63.12) a) Új, elsõ üzembe helyezésû erõ- és munkagépek, valamint technológiai berendezések – beleértve az önálló építéssel nem járó komplett öntözõberendezéseket – beszerzése támogatható, amelyek a gazdaságok eszközellátásának növelését, a technológiai színvonal emelését szolgálják. Támogathatók a beruházás megvalósításához kapcsolódó, termelésirányítást és gazdálkodást szolgáló informatikai berendezések és szoftverek (licencek csak egyéb költség, ráfordítás címén számolhatók el, lásd X. fejezet) beszerzése. Támogathatók a mezõgazdasági gépek üzemeltetéséhez szükséges tárgyi eszközök, az építéssel nem járó mosó-, fertõtlenítõ és tisztító berendezések, és a dupla falú üzemanyag-tároló tartályok beszerzése is.

1. szám

b) A támogatható gépek és berendezések BTO szerinti felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza. c) Nem támogathatók a személy- és áruszállítás eszközei, kivéve a mezõgazdasági hasznosítású pótkocsit. 4. Ültetvénytelepítési beruházások támogatása (Kódszám: 1.1.4) (TEÁOR 01.1, 01.3) – Ültetvények pótlásjellegû telepítése, – Ültetvények fajtaszerkezet-változtatását, korszerûsítését eredményezõ újratelepítése, beleértve ezen fajok törzsültetvényeit is, – Igazoltan meglévõ felvevõpiacokat kiszolgáló, már meglévõ ültetvény bõvítõ jellegû telepítése, – Igazoltan meglévõ felvevõpiacokat kiszolgáló, új ültetvény telepítése. Az ültetvénytelepítések támogatásának szakmai feltételeit, valamint a támogatásban részesíthetõ fajtákat a 4. és 5. számú mellékletek tartalmazzák. 5. Öntözési beruházások támogatása (Kódszám: 1.1.5) (TEÁOR 01.1, 01.3, 01.4) – Gazdaságon belüli víztakarékos öntözési rendszerek kiépítése vagy fejlesztése, – Öntözõvíz kinyeréséhez szükséges létesítmények kiépítése vagy fejlesztése. A gazdaságon belüli víztakarékos öntözési rendszerek támogatásban részesíthetõ építményeit a 6. számú melléklet tartalmazza. 6. Meliorációs beruházások támogatása (Kódszám: 1.1.6) (TEÁOR 01.1, 01.3, 01.4) – Gazdaságon belüli meliorációs beavatkozások támogatása. A gazdaságon belüli meliorációs beavatkozások támogatásban részesíthetõ építményeit a 7. számú melléklet tartalmazza.

III. A pályázattal elnyerhetõ támogatás 1. A támogatás formája: vissza nem térítendõ fejlesztési támogatás európai uniós és nemzeti forrásból. 2. A 2004-2006 között rendelkezésre álló keretösszeg összesen: 56 873 millió Ft. A támogatásban részesíthetõ pályázatok várható száma: 2800-3000 db. 3. A támogatás mértéke a beruházás összes elszámolható költségének 45%-a. 4. A támogatás legnagyobb összege pályázatonként, illetve beruházásonként: 90 millió Ft.

1. szám


5. A támogatás legkisebb összege pályázatonként, illetve beruházásonként: 1 millió Ft. 6. Ha a pályázó az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény értelmében ÁFA visszatérítésre nem jogosult, akkor a támogatás számításának alapja a projekt ÁFA-t tartalmazó bruttó összköltsége. 7. Ha a pályázó az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény 38.§ (1), (4) pontja értelmében a projekttel kapcsolatban részleges ÁFA-visszatérítésre jogosult, akkor a projekt ÁFA-tartalmát az érintettek teljeskörûen visszaigényelhetik, így az a projekt elszámolható költségei közé nem állítható be, és nem számítható be a támogatás alapjába. (lásd 2005. évi CXIX. törvény 39.§, 46.§, 164.§ (9), és 11. sz. melléklet). A fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó egyéb költségek, ráfordítások (lásd pályázati felhívás X. fejezet) esetében a 2006. január 1. napját megelõzõen kiállított számlák ÁFAtartalma sem állítható be az elszámolható költségek közé. 8. Ha a pályázó nem alanya az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított 1992. évi LXXIV. törvénynek, de alanya az egyszerûsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvénynek, akkor a támogatás számításának alapja a projekt ÁFA-t tartalmazó, bruttó összköltsége. 9. A beadható pályázatok száma gazdálkodónként nem korlátozott.

IV. A támogatás igénylésére jogosultak Támogatásra jogosult: – Az a Magyarországon bejegyzett természetes személy (õstermelõ, egyéni vállalkozó), jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akinek/amelynek éves nettó árbevételében a mezõgazdasági tevékenységbõl származó árbevételi arány eléri, vagy meghaladja az 50%-ot, és azt a támogatási jogviszony idõtartama alatt is megtartja. Továbbá „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat”-ot (lásd pályázati csomag) folytat. A családi gazdálkodóként nyilvántartásba vett pályázók az alap vállalkozási forma (egyéni vállalkozó, õstermelõ) szerint adhatják be pályázatukat (lásd a pályázati felhívás V/19. pontját és a kitöltési útmutatót). Vis maior esetén az igazoltan kiesett árbevétel összege hozzászámítható a károsult tevékenység árbevételéhez. – 02.01, illetve 02.02 TEÁOR számú tevékenységet folytató, Magyarországon bejegyzett természetes személy (õstermelõ, egyéni vállalkozó), jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akinek/amelynek éves nettó árbevételében az ilyen TEÁOR számú tevékenységbõl származó árbevételi arány eléri, vagy meghaladja a

213

70%-ot, és azt a támogatási jogviszony idõtartama alatt is megtartja. Esetükben az életképességnek való megfelelést a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (továbbiakban: MVH) nem az SFH (lásd 8. sz. melléklet), hanem a gazdálkodás adatai alapján bírálja el. – A gomba szaporítóanyag elõállítók, amennyiben a 01.12 TEÁOR számú tevékenységükbõl származó árbevételi arány eléri, vagy meghaladja az 50%-ot, és azt a támogatási jogviszony idõtartama alatt is megtartja. Esetükben az életképességnek való megfelelést az MVH nem az SFH (lásd 8. sz. melléklet), hanem a gazdálkodás adatai alapján bírálja el. – Az elismert, vagy elõzetesen elismert termelõi csoport, zöldség-, gyümölcstermelõi, -értékesítõ szervezet (továbbiakban: TÉSZ), integrátor, egyes termékek beszerzését, értékesítését, szolgáltatást nyújtó szövetkezés és egyéb gazdálkodó szervezet (továbbiakban: BÉSZ). Esetükben nem követelmény az 50%-os mezõgazdasági tevékenységbõl származó árbevételi arány és a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” teljesítése, továbbá az életképességi kritérium (SFH), amennyiben pályázatuk a tagjaik által megtermelt mezõgazdasági termékek piacra vitelét elõsegítõ tároláshoz, manipuláláshoz (mosás, válogatás, osztályozás, csomagolás, stb.), vagy tagjaik által a mezõgazdasági termeléshez felhasznált alapanyagok (vetõmagvak, szaporítóanyagok, mûtrágya, növényvédõ szer stb.) tárolásához logisztikai célú allokálásához szükséges beruházás támogatására, illetve az alapító okiratban meghatározott tevékenységek folytatásához szükséges gépek beszerzésére irányul. – A II. fejezetben megjelölt TEÁOR szerinti tevékenységet végzõ termelõk. – Egy teljes lezárt üzleti évvel nem rendelkezõ vállalkozás esetén a pályázatot a tervezett adatok alapján bíráljuk el. A pályázati felhívás elõírt követelményeinek jövõbeni teljesítésérõl a pályázónak nyilatkoznia kell (lásd pályázati csomag)

V. A támogatás igénylésének és igénybevételének feltételei Általános feltételek: 1. A pályázó vállalkozásának meg kell felelni a pályázati felhívásban felsorolt jogosultsági kritériumoknak. 2. Támogatást a 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet alapján nyilvántartásba vett és ügyfél-regisztrációs számmal rendelkezõ pályázó igényelhet. 3. A pályázó AVOP (2004-2006) forrásból ugyanarra a beruházásra támogatást csak egy alkalommal vehet igénybe.

214


4. Egy pályázat csak egy támogatási jogcímet (egy alintézkedésen belül egy tevékenységet) tartalmazhat. 5. A pályázónak rendelkeznie kell saját forrással, amelybe az államháztartás alrendszereibõl nyújtott támogatás nem számítható be. Ennek meglétérõl, hitel vagy kölcsön esetén a rendelkezésre állásáról és összetételérõl a pályázónak nyilatkoznia kell a pályázat beadásakor. A saját forrás teljes mértékben hitelbõl és kölcsönbõl is biztosítható, melyet szerzõdéskötéskor a pályázónak érvényes, a rendelkezésre tartás idejét tartalmazó és az AVOP beruházáshoz kapcsolódó hitelígérvénnyel, hitel- vagy kölcsönszerzõdéssel bizonyítania kell. A hitelhez kamattámogatás nem vehetõ igénybe. 6. A támogatási szerzõdés megkötésének feltétele a támogatási döntésrõl szóló értesítõ levél mellékletét képezõ „Nyilatkozat a támogatási rendszerbõl történõ kizárás hatályának fennállásáról” benyújtása. 7. Támogatás csak a pályázat befogadásának idõpontja után megkezdett beruházásokhoz nyújtható.(Kivéve az 1.1.4, 1.1.5, 1.1.6 alintézkedéseket) – A pályázó a beruházást saját felelõsségére ettõl az idõponttól megkezdheti a támogatási szerzõdés megkötése elõtt. A beruházás megkezdésének idõpontja építési beruházás esetén a kivitelezési szerzõdés megkötésének napja, ennek hiányában az építési naplóba történõ elsõ bejegyzés idõpontja. Gépbeszerzés esetén a megrendelés (vételi szándék) írásban történõ bejelentése, ennek hiányában a számla szerinti teljesítés dátuma. Az ültetvénytelepítési beruházás megkezdésének idõpontja a telepítési napló elsõ bejegyzése. A fenti szabály alól kivételt jelentenek az 1.1.4, 1.1.5, 1.1.6 alintézkedések projektjei, amelyek megvalósítása – indokoltan – meghatározott idõszakhoz köthetõ. Ebben az esetben a pályázó – saját kockázatára – a pályázat benyújtását követõen megkezdheti a projekt megvalósítását, ezt azonban a pályázatban köteles elõre feltüntetni – Legkésõbb a támogatási szerzõdés megkötésétõl számított: = 60. napon meg kell kezdeni a beruházást, amennyiben a beszerzéshez nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, vagy = 30. napon meg kell kezdeni a közbeszerzési eljárást, és annak befejezésétõl számított 30 napon belül a beruházást, = 180. napon kell megkezdeni a beruházást ültetvénytelepítési, öntözési és meliorációs fejlesztések esetében. 8. A beruházást be kell fejezni, illetve a gépet, létesítményt üzembe kell helyezni a támogatási szerzõdés megkötésének idõpontjától számítva: – építési beruházás, öntözés és meliorációs beruházások esetén 24 hónapon belül,

1. szám

– minden egyéb beruházás esetén 12 hónapon belül, – a közbeszerzésre kötelezett pályázók esetén 30 hónapon belül (lásd a pályázati felhívás IX/4. és XIII. fejezetét), – az ültetvénytelepítési beruházást a telepítési tervben szereplõ, szakmailag indokolt termõre-fordulás idõpontjáig kell befejezni (lásd a pályázati felhívás IX/3. pontját). 9. Szolgáltatás, árubeszerzés és építési beruházás megvalósítása esetén, amennyiben a pályázó: – közbeszerzésre kötelezett: építési beruházás esetén részletes és tételes tervezõi költségvetést; szolgáltatás, árubeszerzés esetén részletes és tételes költségvetést; – közbeszerzésre kötelezett: amennyiben a közbeszerzési eljárást a jogszabályokban leírtak szerint lefolytatta a teljes közbeszerzési dokumentációt; – közbeszerzésre nem kötelezett: egy részletes és tételes költségvetést, amelynek minden tételére vagy tételcsoportjára két szállítói árajánlatot; – saját kivitelezésben valósítja meg a fejlesztést: részletes és tételes anyag-díjas költségvetést kell csatolni a pályázat benyújtásakor. A fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó egyéb költségekre, ráfordításokra (lásd pályázati felhívás X. fejezet) két árajánlatot kell benyújtani (kivéve illetékek és kötelezõen megszabott díjak). Az építési beruházások részletes, tételes költségvetéseit, illetve saját kivitelezés esetén a részletes, tételes anyag-díjas költségvetést a pályázat benyújtásakor érvényes építési normagyûjtemény (ÉN-ÉNK) alapján kell elkészíteni. 10. Csak az új, kereskedelmi forgalomban, vagy gyártótól beszerezhetõ, elsõ üzembe helyezésû gépek, technológiai berendezések, eszközök, anyagok beszerzése és beépítése támogatható. Az „új” jelzõ csak azon beruházási jellegû termékeket illetheti, amelyeknél a kedvezményezett vevõ rendelkezik, a vétel (a számla kiállítás dátuma) idõpontjában kezdõdõ termékfelelõsségi, garanciális és szavatossági jogainak érvényesíthetõségéhez szükséges, elsõsorban a gyártó, valamint a forgalmazó által kibocsátott, hiteles dokumentumokkal. 11. Beruházási támogatás csak olyan fejlesztéshez nyújtható, amely: a) Megfelel a gazdaságilag életképes üzem kritériumának. A gazdaságilag életképes üzem kritériuma a tesztüzemi rendszerben gyûjtött adatokkal kidolgozott Standard Fedezeti Hozzájárulás (SFH) és az Európai Méret Egység (EUME) alapján került meghatározásra. Életképesnek minõsül a pályázó üzeme, ha a beruházás befejezését követõ elsõ év ben a szá mí tott üze mi SFH meg ha lad ja az 1 530 000 Ft-ot, azaz 5 EUME-t. (A kiszámítás módját a 8. számú melléklet tartalmazza.)

1. szám


b) Követi a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlatot”. Az AVOP támogatások igénylésének feltétele a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” követelményrendszerének teljesítése (4/2004. (I. 13.) FVM rendelet). c) Megfelel a minimális környezetvédelmi elõírásoknak. Csak olyan telep kaphat támogatást, mely már megfelel a minimális környezetvédelmi, állatjóléti és állathigiéniai követelményeknek, vagy a fejlesztés eredményeként fog megfelelni az elõírásoknak. Az állattartó létesítmények fejlesztése csak akkor támogatható, ha a beruházás megfelel az Európai Unió szabályozásával azonos hazai környezetvédelmi elõírásoknak, ezen belül is különösen a nitrát direktívára vonatkozó 91/676/EGK irányelvnek, amelynek alkalmazását a vizek mezõgazdasági eredetû nitrát szennyezéssel szembeni védelmérõl szóló 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet biztosítja. d) Megfelel a vonatkozó szakmai kritériumoknak és a mûszaki, technológiai elõírásoknak. 12. A pályázó magánszemélynek, illetve a IV. fejezetben felsorolt további támogatásra jogosultak esetében a gazdaság egyik vezetõjének mezõgazdasági szakirányú képzettséggel (legalább szakmunkás szintû, aranykalászos gazda) {37/2003.(XII. 27.) OM rendelet}, vagy legalább 5 éves igazolt szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. (Vállalkozói, õstermelõi igazolvánnyal, cégkivonattal, illetve munkáltató, vagy más, erre hivatott személy, esetleg falugazdász által kiadott igazolással igazolható.) 13. Magyarország Csatlakozási Szerzõdésében meghatározott elõírások szerint a fejlesztés nem eredményezhet kapacitástöbbletet, kvótán felüli mennyiséget, melyet az EU elõírásai nem engedélyeznek. (A kvótás termékek listáját a pályázati felhívás 9. számú melléklete tartalmazza.) Ha a beruházás eredményeként országos szinten kapacitásbõvülés nem jön létre – újabb intézkedésig – a pályázónak igazolást benyújtania nem kell. 14. a) Amennyiben a pályázó az életképességi követelményként elõírt 5 EUME értéket a pályázat benyújtásakor eléri vagy meghaladja, az 5 EUME mértékéig igazolt földterület nagyságára vonatkozó, az üzemeltetési idõ végéig érvényes és hatályos földhasználati lapszemle, vagy földhivatal által érkeztetett földhasználati bérleti szerzõdés csatolása szükséges. A pályázatban hivatkozott további földterületek tulajdonjogáról, vagy érvényes bérleti vagy használati jog alapításáról szóló szerzõdés vagy földhasználati lapszemle meglétérõl az üzemeltetési kötelezettség fennállásáig terjedõ idõszakra vonatkozó nyilatkozat szükséges. b) Amennyiben a pályázó az életképességi követelményként elõírt 5 EUME értéket a pályázat benyújtásakor még nem éri el, a pályázatban hivatkozott földterületekre vonatkozó érvényes és hatályos földhasználati lapszemle,

215

vagy földhivatal által érkeztetett földhasználati bérleti szerzõdés csatolása szükséges. Az életképesség elérésének idõpontjától, az 5 EUME mértékéig igazolt földterület nagyságára vonatkozó, az üzemeltetési idõ végéig érvényes és hatályos földhasználati lapszemle, vagy földhivatal által érkeztetett földhasználati bérleti szerzõdés csatolása szükséges. A pályázatban tervezett 5 EUME feletti földterületek tulajdonjogáról, vagy érvényes bérleti vagy használati jog alapításáról szóló szerzõdés vagy földhasználati lapszemle meglétérõl az üzemeltetési kötelezettség fennállásáig terjedõ idõszakra vonatkozó nyilatkozat szükséges. c) Építési beruházás esetén követelmény a beruházás ingatlanára vonatkozó, 30 napnál nem régebbi tulajdoni lappal igazolt tulajdonjog, vagy legalább az üzemeltetési kötelezettség (ültetvénytelepítés esetén a termõre fordulástól számított 5 év) végéig szóló bérleti, vagy használati jog alapításáról szóló szerzõdés, mely tartalmazza a tulajdonos nyilatkozatát arról, hogy a fejlesztést ismeri, ingatlanán annak megvalósításához hozzájárul, és kizárólagos joggal biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény mûködési lehetõségét a mûködtetési idõszak végéig. 15. Épületfejlesztési, technológiai beruházások esetén a gazdálkodó tulajdonát képezõ vagy tartós bérleményben lévõ belföldi ingatlanon mûszakilag, pénzügyileg elhatárolható, önállóan üzembe helyezhetõ és rendeltetésszerû használatra alkalmas beruházás támogatható. 16. Építési beruházások esetén a pályázatban benyújtandó: – építési engedély-köteles beruházás esetén a jogerõs és végrehajtható építési engedély, és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – építészeti-mûszaki tervdokumentáció, – nem építési engedély-köteles beruházás esetén az építésügyi hatóság igazolása, hogy a beruházás nem építési engedélyköteles, továbbá a megvalósításhoz szükséges (engedélyezési szintû) tervdokumentáció, amelyen szerepel az engedélyezõ hatóság rájegyzése, hogy ezen tervek alapján állította ki igazolását, – környezetvédelmi igazolás. Öntözési és meliorációs beruházások esetén benyújtandó: – engedélyköteles beruházás esetén jogerõs létesítési vízjogi engedély vagy a talajvédelmi hatóság jogerõs engedélye, – nem engedélyköteles beruházás esetén az elsõfokú vízügyi/talajvédelmi hatóság nyilatkozata, hogy a fejlesztési célt ismeri, és az nem engedélyköteles, – környezetvédelmi igazolás. Ültetvénytelepítés esetén benyújtandó: – a vonatkozó jogszabályok elõírása szerinti érvényes ültetvénytelepítési engedély,

216


1. szám

– törzsültetvények és szaporítóanyag esetén az OMMI igazolása, – a termõhely ökológiai alkalmasságának igazolása.

ság hígtrágya kijuttatásáról szóló engedélyét, illetve az igazolást, mely szerint az engedély megszerzése folyamatban van.

17. A támogatásban részesített pályázó a támogatással megszerzett eszközt, illetve megvalósított, felújított, korszerûsített létesítményt a beruházás befejezésétõl számított legalább 5 évig rendeltetésének megfelelõen köteles üzemeltetni. Az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt amortizálódott tárgyi eszközt azonos rendeltetésû, azonos vagy jobb paraméterekkel rendelkezõ tárgyi eszközzel a támogatásban részesülõ pályázó saját forrás felhasználásával az MVH elõzetes engedélyével lecserélheti.

21. A fejlesztés esetében a megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenõrzõ Állomás igazolása szükséges arról, hogy az állattenyésztõ telep megfelel az 1998. évi XXVIII. törvény, továbbá a 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet elõírásainak, mely a mezõgazdasági haszonállatok tartásának szabályairól szól.

18. Családi gazdálkodóként nyilvántartásba vett pályázók kötelesek benyújtani az FM Hivatal családi gazdálkodóként való nyilvántartásba vételrõl szóló igazolását és az együttmûködõ családtagokkal kötött szerzõdést. A pályázati csomag tartalomjegyzékében beadandó dokumentumokat úgy kell benyújtani, hogy abból a teljes gazdaság adatai megítélhetõk legyenek.

Speciális feltételek: 19. Állattartó létesítmények (telepek) esetén a következõ feltételek: – csak abban az esetben létesíthetõk, illetve bõvíthetõk, ha a beruházás eredményeként országos szinten kapacitásbõvülés nem jön létre (újabb intézkedésig a pályázónak igazolást benyújtania nem kell)a létesítmények építésénél, illetve rekonstrukciójánál vállalni kell a környezetvédelemmel, állatjóléttel és állathigiéniával kapcsolatos hazai és közösségi jogszabályok betartását (lásd a pályázati felhívás XVI. fejezete), – trágyatárolási beruházás csak abban az esetben támogatható, ha az összhangban van a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendeletben és a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat”-ban foglaltakkal (lásd a pályázati csomagban). (Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok igazolásának csatolása szükséges.) 20. Nyilatkozni kell arról, hogy a gazdaságban évente keletkezett szerves trágya a környezetvédelmi elõírásoknak megfelelõ tárolótérben kerül elhelyezésre, vagy a pályázat tartalmazza az ilyen tárolótér megépítését is. Ha a pályázó nem rendelkezik a trágya kijuttatásához szükséges földterülettel, akkor csatolnia kell egy másik termelõ írásos nyilatkozatát arról, hogy elszállítja, vagy megveszi a keletkezett szerves trágya azon részét, amelyet a pályázó a fenti elõírásoknak megfelelõen nem tud elhelyezni, és rendelkezik az elõírásoknak megfelelõ trágyatároló kapacitással, illetve a kijuttatáshoz szükséges földterülettel. Hígtrágyás technológiával rendelkezõ állattartó telep esetében a pályázónak csatolnia kell a talajvédelmi ható-

22. Az állatállomány elsõ beszerzése során csak olyan állatfajok egyedeinek vásárlása támogatható, amelyek szerepelnek az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény (Átv.) 2. § a) pontjában. Ezen fajokon belül csak azok a fajták beszerzése támogatható, amelyek állami elismeréssel rendelkeznek (Átv. 26–29. §), melyet az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet (OMMI) állít ki és az FVM illetékese ír alá. 23. A pályázónak – öntözési és meliorációs beruházás kivételével – értékesítési szerzõdésekkel, szándéknyilatkozatokkal kell igazolnia, hogy a beruházást követõen az értékesítés hosszú távon biztosított. 24. Az 500 ha-t meghaladó öntözési- és meliorációs beruházás esetén a pályázathoz környezetvédelmi hatóság által elfogadott környezetvédelmi hatástanulmányt is csatolni kell.

Felhatalmazó levelek 25. A Kedvezményezett – kivéve a központi költségvetési szerveket, a Magyar Tudományos Akadémiát, továbbá az Irányító Hatóság vezetõjének döntése alapján azon állami többségi tulajdonban lévõ gazdasági társaságokat, melyek a támogatást központi program megvalósításához kapják, és a támogatásból létrejövõ vagyon ingyenesen az állam és/vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerül – valamennyi bankszámlájára vonatkozó, a számlavezetõ hitelintézet által visszaigazolt, az MVH-t inkasszóra felhatalmazó leveleit köteles a támogatási szerzõdés megkötését megelõzõen az MVH részére átadni. Bármelyik bankszámlaszáma megszûnésérõl, vagy új bankszámla megnyitásáról köteles az MVH-t nyolc napon belül írásban tájékoztatni és az új bankszámlára vonatkozó, a számlavezetõ hitelintézet által visszaigazolt felhatalmazó levelet az MVH-nak átadni.

Biztosítékok 26. A Kedvezményezett a támogatási szerzõdés megszegésébõl, illetve a támogatás jogtalan felhasználásából eredõ visszafizetési kötelezettsége biztosítására, valamint

1. szám


az elõleg igénybevételéhez – az alább részletezett kivételektõl eltekintve – biztosítékot köteles adni. A biztosítékot beruházási projektek esetében a megvalósítási és a megvalósítást követõ (fenntartási) idõszak tartama alatt, nem beruházási jellegû projektek esetében a megvalósítás idõszak tartama alatt kell fenntartani. A biztosíték cseréjére a Kedvezményezettnek lehetõsége van, feltéve, hogy az új biztosíték végrehajthatósága és az általa fedezett érték megfelel a biztosítékokra vonatkozó feltételeknek. Az elõlegre vonatkozó biztosíték cserélésére az elõleggel történt elszámolás megtörténte után van lehetõség. 27. Nem kötelesek biztosítékot felajánlani: a) a költségvetési szervek, b) az egyházak és intézményeik, ha a támogatás az egyház (egyházi intézmény) olyan közfeladat ellátásával kapcsolatos, amelyre tekintettel normatív költségvetési támogatásra jogosult, c) az alapítványok és intézményeik, közalapítványok és intézményeik, közhasznú társaságok, köztestületek, társadalmi szervezetek d) a helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai és ezek költségvetési szervei, amennyiben a támogatást teljes egészében önként vállalt helyi közügy megoldására vagy kötelezõ feladataik ellátására használják fel. Nem kötelesek továbbá biztosítékot szolgáltatni, amennyiben a fejlesztés tárgya, vagy a fejlesztés eredményeként létrejövõ vagyontárgy törzsvagyon, vagy törzsvagyonná válik, e) a vízitársulatok, ha a támogatást teljes egészében az általuk üzemeltetett önkormányzati és/vagy állami tulajdonú vizek és vízilétesítmények fejlesztésére használják fel, f) az Irányító Hatóság vezetõjének döntése alapján az állami többségi tulajdonban lévõ gazdasági társaságok, amelyek a támogatást központi program megvalósításához kapják, és a támogatásból létrejövõ vagyon ingyenesen az állam és/vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerül, g) a Kedvezményezettek, amennyiben a támogatás öszszege nem haladja meg az 5 millió forintot. 28. A 27. pontban felsorolt Kedvezményezettek kivételével a támogatási szerzõdésnek tartalmaznia kell az alábbi kötelezõ biztosítékok közül a kedvezményezett által választható legalább egyet, amely(ek) fedezetet nyújt(anak) a támogatás (elõleg és utófinanszírozás együtt) 120%-nak erejéig a szerzõdés teljes idõtartamára: a) jelzálog ingatlanra (ha a 217/1998. (XII.30.) többször módosított Korm. rendelet, a továbbiakban Ámr. szerint egyébként nem kötelezõ), b) jelzálogjog ingóságra, c) bankgarancia, d) biztosítási szerzõdés alapján kiállított készfizetõ kezességvállalást tartalmazó kötelezvény,

217

e) garanciaszervezet által vállalt kezesség, f) garanciabiztosítási szerzõdés alapján kiállított kötelezvény, g) az egyházi intézmény részére az intézményt fenntartó egyház vagy annak illetékes szervezeti egysége által biztosított készfizetõ kezességvállalás. 29. A zálogtárgy – terhek figyelembe vételével számított – fedezeti értéke biztosítékot kell, hogy nyújtson a támogatási összeg 120%-ának erejéig. Zálogtárgyként elfogadható bármely, a pályázó vagy harmadik személy – az állam kivételével – tulajdonában álló vagyontárgy. Zálogtárgyként történõ felajánlás vonatkozhat olyan ingó vagyontárgyra is, amelyet az ingó vagyontárgyat érintõ beruházás során szereznek be. A felajánlás a vagyontárgy tulajdonosától kell, hogy származzék, közös tulajdonban álló vagyontárgy esetén valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges a megterheléséhez. A zálogtárgytól függetlenül, a beruházással érintett vagyontárgy kizárólag a támogató elõzetes hozzájárulásával idegeníthetõ el, terhelhetõ meg, adható bérbe, vagy apportálható. A zálogtárgy forgalmi értékére vonatkozó adatot az MVH ingóság esetén értékbecslés, ingatlan esetén értékbecslés vagy adó- és értékbizonyítvány alapján fogad el. (Kizárólag bejegyzett értékbecslõ által készített értékbecslés fogadható el.) A beruházással érintett új ingó vagyontárgy esetén az ajánlati ár is elfogadható. Zálogjog alkalmazásánál elsõ ranghelyû jelzálogjog szükséges. Második vagy további ranghelyre történõ bejegyzés elfogadására akkor van lehetõség, ha a korábbi ranghelyû jelzálogjog érvényesítése esetén a vagyontárgy értéke fedezetet nyújt a támogatási összeg és járulékai erejéig. A zálogtárgy terheltségénél az ingatlan-nyilvántartásba, illetve a közjegyzõk által vezetett nyilvántartásba ténylegesen bevezetett terheket kell figyelembe venni. Zálogteher esetén a keretbiztosítéki, egyetemleges zálogjog egy tekintet alá esik más zálogjogokkal. A vagyontárgyon fennálló terhek mértékére nézve az MVH bármikor további iratokat kérhet be. Ingatlan esetén a jelzálogjog alapítására vonatkozó szerzõdést a támogatási szerzõdéssel egyidejûleg kell megkötni, ingó vagyontárgy esetén a jelzálogjog alapítására az eszköz megvételét követõen kerül sor az MVH illetékes regionális hatáskörrel rendelkezõ megyei kirendeltség (továbbiakban: Kirendeltség) közremûködésével, közjegyzõ elõtt. Rendkívüli értékcsökkenés, elértéktelenedés, illetve káresemény esetén, amennyiben az a vagyontárgy beszerzési árának 25%-át meghaladja, pótlólagos biztosítéknyújtási kötelezettség áll fenn. 30. Elõleg igénybevétele esetén - a biztosítékállítási kötelezettség alól az 54/2005. (III.26.) Korm.rendelet 3. § (2)–(3) bekezdés által mentesített Kedvezményezetteket

218


kivéve – a Kedvezményezettnek az elõleg erejéig legalább egy kötelezõen válaszható biztosítékot kell nyújtania a következõ biztosítéktípusok közül: a) jelzálog ingatlanra (ha az Ámr. szerint egyébként nem kötelezõ), b) jelzálogjog ingóságra, c) bankgarancia, d) biztosítási szerzõdés alapján kiállított készfizetõ kezességvállalást tartalmazó kötelezvény, e) garancia szervezet által vállalt kezesség, f) garanciabiztosítási szerzõdés alapján kiállított kötelezvény. Amennyiben az elõleg biztosítékául ingatlanra vonatkozó jelzálog szolgál – az ingatlannak az elõlegre vonatkozó fedezeti értékébe nem számítható bele az az összeg, amely a tervezett beruházás összköltségébõl az ingatlan értékét növelõ tételnek minõsül; – a jelzálogszerzõdést a támogatási szerzõdéssel egyidejûleg kell megkötni. Amennyiben az elõleg biztosítékául ingóságra vonatkozó jelzálogjog szolgál: – az elõleg biztosítékául a beruházással érintett ingóság nem ajánlható fel; – a jelzálogszerzõdés megkötésére a támogatási szerzõdés megkötését követõen, közjegyzõ elõtt kerül sor; – legkésõbb a támogatási szerzõdés megkötésekor a Kedvezményezettnek az MVH rendelkezésére kell bocsátania az ingó zálogtárgy egyedi azonosító adatait és értékét tartalmazó dokumentumokat (pl. új ingó zálogtárgy esetén a zálogtárgy tulajdonosának nevére szóló számla a kifizetést igazoló dokumentummal együtt, használt zálogtárgy esetén pedig a bejegyzett értékbecslõ által készített értékbecslés). Az elõleg igénybevételére vonatkozó rendelkezéseket a 2005. július 14-tõl kezdõdõen megkötött szerzõdésekre kell alkalmazni. 31. Nem vehetõ igénybe elõleg, ha: a) a támogatás kedvezményezettje az elõlegrõl lemond, b) a támogatás kedvezményezettje az elõleg nyújtásának feltételeként meghatározott biztosítékot nem bocsátja rendelkezésre, c) erre az operatív program irányító hatóság megindokolt kérése alapján a közösségi támogatási keret irányító hatósága engedélyt ad.

Vagyonbiztosítás 32. Beruházási támogatással megvalósult vagyontárgyra (ingó, ingatlan) vagyonbiztosítást kell kötni, kivételt képeznek ez alól a központi költségvetési szervek, az egyházak és intézményeik, illetve helyi önkormányzatok,

1. szám

helyi kisebbségi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai és ezek költségvetési szervei, amennyiben a fejlesztés tárgya, vagy a fejlesztés eredményeként létrejövõ vagyontárgy törzsvagyon, vagy törzsvagyonná válik.

Nem támogatható a pályázat: 33. Ha a fejlesztés helye szerinti ingatlan nem per- és igénymentes. 34. Valótlan adatszolgáltatás esetén. 35. Ha a pályázó csõd-, felszámolási, vagy végelszámolási eljárás alatt áll, illetve õstermelõ és egyéni vállalkozó esetében, ha ellene bírósági végrehajtási eljárás van folyamatban. 36. Ha a pályázó az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésbõl nyújtott kiegészítõ támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeirõl szóló 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet, valamint a pályázati felhívás alapján jogosulatlanul vett igénybe támogatást. 37. Ha a pályázat egyéb hazai, illetve európai uniós költségvetési támogatásban részesül. Ez alól kivételt képez a projekthez kapcsolódó bankhitel biztosítékát képezõ garanciaszervezet által vállalt kezesség támogatástartalma, melyrõl az igazolást a pályázónak szerzõdéskötéshez be kell nyújtania. 38. Amennyiben a fejlesztés összes elszámolható költségére vetített támogatás mértéke a garanciaszervezet által nyújtott kezesség állami támogatástartalmával növelten meghaladja a mezõgazdasági beruházások esetében az 50%-ot. 39. Amennyiben a pályázónak az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény alapján 60 napot meghaladó, esedékessé vált, meg nem fizetett köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési könnyítést (halasztást, részletfizetést) engedélyezett. 40. Ha a fejlesztés eredménye hátrányosan érinti az új TÉSZ-ek megalakulását, a meglévõ TÉSZ-ekhez való csatlakozás lehetõségét, valamint tagi és tevékenységi körük bõvülését. Amennyiben az egyéni és kollektív fejlesztés ellentétes a TÉSZ mûködési programjával, illetve annak végrehajtását nem segíti elõ. Alma, körte és õszibarack ültetvényterületeinek bõvítése, vagy új ültetvény telepítése esetén, ha a pályázó nem igazolja, hogy meglévõ felvevõpiacokkal rendelkezik.

1. szám


VI. A pályázatok tartalmi és formai követelményei 1. A pályázati adatlapot magyar nyelven kitöltve (CD–R lemezen is, de nem szkennelve) hiánytalanul, minden kérdésre választ adva, minden oldalon aláírva és a mellékletek csatolásával kell benyújtani. A pályázati adatlap szerkezete, fejezet címei, formája nem változtatható. Amennyiben a pályázati adatlap egy adott kérdése nem vonatkozik a pályázatra, a megfelelõ helyen a „pályázatomra nem vonatkozik” megjegyzést szükséges bevezetni. 2. A pályázatokat a jogszabályokban foglaltaknak, a pályázati felhívásnak, valamint az ahhoz tartozó pályázati csomagnak megfelelõ, a támogatási cél sajátosságaihoz, követelményeihez igazodó tartalommal kell elkészíteni. 3. A pályázat elõírt részei: – pályázati adatlap, – mellékletek (a pályázati csomag tartalomjegyzékében felsorolva). 4. A jelen pályázati felhíváshoz kapcsolódóan a pályázónak pályázati (eljárási) díjat nem kell fizetni. 5. Az összeállított pályázatnak ki kell térnie a pályázó vállalkozásának rövid bemutatására, a fejlesztés szükségességének rövid leírására, megvalósíthatóságára, költséghatékonyságára, valamint a fejlesztés eredményeként az üzleti és értékesítési tevékenység várható fejlõdésére, a tervezett beruházás hatékonyságának és megtérülésének bemutatására. A pályázati csomag tartalmazza mindazokat a kérdéseket, amelyek lehetõséget nyújtanak a pályázó számára fejlesztési tervének bemutatására. 6. A pályázat összeállításánál be kell mutatni, hogy a tervezett beruházás összhangban van a támogatási intézkedésben megfogalmazott célkitûzéssel. A pályázat tartalmi elemeinek megfogalmazásában a pályázati csomag kitöltési útmutatója nyújt iránymutatást. 7. A pályázatot egy eredeti és egy, az eredetivel mindenben megegyezõ másolati példányban kell benyújtani. A pályázati adatlapot további egy példányban, CD–R lemezen is be kell nyújtani. A pályázati csomag letölthetõ a www.mvh.gov.hu és a www.fvm.hu címekrõl, valamint tájékoztató jelleggel beszerezhetõ az MVH Kirendeltségein és a megyei földmûvelésügyi hivataloknál. A pályázat eredeti példányához hatóságok és bíróságok által kiállított okiratokat (lásd pályázati csomag tartalomjegyzéke), eredeti, vagy közjegyzõ, illetve a kiállító által hitelesített másolatokat kell csatolni. 8. A pályázat eredeti és másolati példányát külön dossziéba lefûzve (eredeti és másolati példány megjelöléssel), a dokumentumokat a pályázati egységcsomagban található tartalomjegyzéknek megfelelõen sorba rendezve kell beadni.

219

9. A CD-R lemez borítóján jól láthatóan tüntesse fel a pályázati felhívás címét (AVOP, Mezõgazdasági beruházások támogatása), a tevékenység megnevezését, a pályázó nevét és címét. 10. Az „Adatlap a támogatási döntésrõl” címû dokumentumot a pályázati csomag mindkét példányában, külön borítékban kell beküldeni. 11. Kézírással elkészített pályázatok, illetve hiánypótlás nem nyújtható be. 12. A pályázó a pályázatkezelési folyamat során bármikor visszavonhatja támogatási igényét. A visszalépés a Visszalépési nyilatkozat címû dokumentum segítségével történik, mely beszerezhetõ a Kirendeltségeken, illetve letölthetõ a www.mvh.gov.hu és a www.fvm.hu címekrõl. A nyilatkozatot teljes körûen kitöltve az illetékes Kirendeltséghez kell benyújtani.

VII. A pályázat benyújtásának módja 1. A pályázatokat: – postai úton, tértivevénnyel, – minden példányt és a CD–R lemezt egy csomagban, – „AVOP pályázat” felirattal, a pályázó nevének, címének feltüntetésével, – „Mezõgazdasági beruházások támogatása ” intézkedési cím feltüntetésével, – folyamatosan, – a beruházás megvalósítási helye szerint illetékes (regionális) Kirendeltségre lehet benyújtani. 2. A nem postai úton érkezett pályázatot, illetve hiánypótlást az MVH nem veszi át. 3. A pályázat benyújtásának és hiánypótlásának idõpontja az igazolt postára adás dátuma. Ha ez nem állapítható meg egyértelmûen, akkor a benyújtás és a hiánypótlás napja az MVH általi érkeztetés dátuma. 4. A pályázatkezelés idõtartamát az MVH a dokumentumok tértivevényen igazolt beérkezésének - egyéb információkérés esetén az igazolt átadás vagy a fax érkezésének dátumától számítja. 5. Amennyiben a pályázó nem a megfelelõ helyre nyújtotta be pályázatát, a Kirendeltség továbbítja azt a megvalósítás helye szerint illetékes Kirendeltségre. Ebben az esetben a benyújtás idõpontja változatlan, azonban a pályázatkezelés idõtartamát az MVH az illetékes Kirendeltségre történõ érkeztetés dátumától számítja, melyrõl az illetékes Kirendeltség a pályázót értesíti.

220

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ VIII. A pályázat elbírálása

A bírálati eljárás legfontosabb szakaszai: 1. A befogadásra való jogosultság vizsgálata: a) A pályázat benyújtásakor a következõ minimum feltételeknek kell teljesülniük, különben a pályázat hiánypótlás nélkül elutasításra kerül: Formai követelmények: – a pályázat a pályázati felhívásban közzétett benyújtási határidõ lejártáig benyújtásra került, – az elõírt pályázati adatlapon került benyújtásra, – a pályázat egy eredeti és egy, az eredetivel mindenben megegyezõ másolati példányban lett benyújtva. Jogosultsági és tartalmi követelmények: – a fejlesztés helye Magyarország, – a pályázatot a pályázati felhívás IV. fejezetében megjelölt pályázó nyújtja be, – a pályázat a megfelelõ kódszámú tevékenységre (intézkedésre, alintézkedésre) került benyújtásra, – a pályázó a benyújtáskor rendelkezik a jogosultságot biztosító TEÁOR-számmal, – az igényelt támogatás összege és mértéke megfelel a pályázati felhívásban elõírtnak, – a pályázó vállalkozása teljesíti a felhívás V.11.a) pont szerinti életképességi követelményt, – a mezõgazdasági árbevétel aránya megfelel a pályázati felhívásban elõírtnak. – ültetvénytelepítési (alma és körte) beruházás esetén a tûzelhalásra fogékony fajták aránya az 50%-ot nem haladja meg. b) A teljesség vizsgálata a benyújtott pályázati adatlap megfelelõ kitöltésének és a szükséges dokumentumok meglétének ellenõrzése alapján történik. Amennyiben a pályázó a minimum feltételeken túlmenõen hiányos, formailag, tartalmilag nem megfelelõ pályázatot nyújt be, az MVH egy alkalommal hiánypótlásra szólítja fel, aminek teljesítésére a felszólítás kézhezvételétõl számított 15 napon belül van lehetõség. A hiánypótlás teljesítésének idõpontja az igazolt postára adás dátuma. A hiánypótlás nem fogadható el, ha a pályázó a hiánypótlás keretein túlmenõen a projektet módosítja úgy, hogy a pályázat eredeti mûszaki tartalma megváltozik. Minden egyéb – nem hiánypótlásban bekért, illetve benyújtott – változtatást a pályázónak alá kell támasztania és indokolnia kell. Amennyiben a pályázó a hiánypótlást késedelmesen, vagy nem megfelelõen nyújtja be, a pályázatot az MVH elutasítja. c) A pályázat befogadása – Befogadásra kerül a pályázó által hiánytalanul benyújtott, illetve a megfelelõen hiánypótolt, formailag és tartalmilag megfelelõ pályázat. Ezek megállapításának dátuma a befogadás dátuma, amelyet a befogadásról szóló értesítõ levél tartalmaz.

1. szám

– A pályázat befogadása a pályázat érdemi bírálatának kezdetét, nem pedig a támogatási összegre való jogosultság megszerzését jelenti. – Szükség esetén a hiánypótlást követõen az MVH illetékes Kirendeltsége saját állásfoglalása megalapozása érdekében további információt kérhet be a pályázótól, melynek benyújtási határidejét – amely biztosítja a teljesíthetõséget – az információkérés fogja tartalmazni. Amennyiben ezen határidõn belül nem érkezik faxban/levélben, vagy személyesen válasz, az MVH többletinformáció nélkül bírálja el a pályázatot. – Az MVH a pályázókat a pályázat befogadásától számított 35 napon belül értesíti a támogatási döntésrõl. 2. A befogadott pályázatok szakmailag és pénzügyileg a következõ szempontok alapján kerülnek értékelésre: – a pályázó hosszú távú, gazdasági élet- és versenyképessége, – a beruházáshoz szükséges pénzügyi források megléte, – költséghatékonyság vizsgálata, – a beruházás finanszírozhatósága, különös tekintettel arra, hogy a pályázónak szüksége van-e a támogatásra a beruházás megvalósításához, – a vállalkozás személyi feltételei, – munkahelyteremtés és munkahelymegõrzés, – a gazdaság tevékenységi körének bõvítése, – termelõi csoport, TÉSZ-, BÉSZ-tagság (alintézkedéstõl függõen), – esélyegyenlõség érvényesülésének biztosítása (nõk, hátrányos helyzetû csoportok tagjai) Amennyiben a pályázat nem éri el az alábbiakban meghatározott minimálisan elérendõ pontszámokat, a pályázat az Irányító Hatóság vezetõje (Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium EU tagállami és agrár-vidékfejlesztési helyettes-államtitkára) által elutasításra kerül. – Õstermelõ esetén: 45 pont. – Vállalkozás esetén: 50 pont. A maximálisan elérhetõ pontszámot a pályázati csomag kitöltési útmutatója tartalmazza. 3. Rangsorolás, elõterjesztés döntésre és döntés: – a pályázatok pontozása és ennek megfelelõ rangsorolása, – a rangsor szerint a pályázatok elõterjesztése támogatási döntésre. a) Az MVH az elbírált pályázatokról országos rangsort készít az AVOP Döntés-elõkészítõ Bizottság (lásd pályázati csomag kitöltési útmutatója) részére, amely szükséges gyakorisággal ülésezik. A bizottság a rendelkezésre álló források erejéig javaslatot tesz az AVOP Irányító Hatóság vezetõjének a támogatási döntés meghozatalára. A Bizottságnak támogatási döntésre irányuló javaslattétele során jogában áll az elé terjesztett pályázatokra vonatkozó minimum pontszámnál magasabb ponthatárt megállapítani.

1. szám


b) Alma ültetvény beruházás – a pályázó által igazolt értékesítési lehetõségek esetén is – csak az AVOP Irányító Hatóság vezetõjének eseti jóváhagyó döntése alapján támogatható. c) Forráshiány esetén a már nem finanszírozható pályázatok elutasításra kerülnek az Irányító Hatóság vezetõje által, amely ellen kifogásnak helye nincs. d) Az igényelt támogatási összeg részben nem, csak teljes egészében ítélhetõ meg. e) A támogatásban részesülõ pályázók számára a szerzõdés megkötésére a támogatási döntésrõl szóló értesítés kézhezvételét követõen 45 nap áll rendelkezésre, amely idõtartam alatt a támogatási döntésre az ajánlati kötöttség szabályait kell alkalmazni. Amennyiben a pályázó hibájából ezen idõtartam alatt nem köttetik meg a szerzõdés, a támogatási döntés hatályát veszti. f) A nem nyertes pályázatok másolati példányát az MVH legfeljebb két évig õrzi, ezt követõen azokat megsemmisíti. A két éves õrzési idõszak alatt a pályázó indokolt kérésére a nem nyertes pályázat másolati példányát és a pályázat eredeti mellékleteit az MVH másolat megtartása mellett a pályázónak, vagy megbízottjának átadhatja. g) Kizárólag szerzõdésmódosítás keretén belül változtatható, indokolt esetben: – a projekt megvalósításának kezdete vagy befejezése (lásd V/8. pont), – az összköltség költségkategóriák szerinti vagy évek szerinti bontása, legalább a teljes támogatás értékének tíz százalékát meghaladó mértékben, a projekt adatlapon szereplõ bontáshoz képest (az összköltség változása nélkül), – a számszerûsített cél(ok), amennyiben tíz százalékot meghaladó mértékben módosul(nak) a projekt adatlapon szereplõ értékhez képest, – a projekt bármely egyéb, a célkitûzéseket befolyásoló lényeges jellemzõje. A Kedvezményezett köteles bejelenteni – a beruházás támogatási szerzõdésben rögzített mûszaki tartalmának, – a mérföldkõ dátumának változását, továbbá a szerzõdésben szereplõ bármilyen adatváltozást. Ezen változtatások azonban a támogatási szerzõdésben szereplõ teljes támogatási összeget nem növelhetik.

IX. A támogatás felhasználása és elszámolása 1. A támogatásban részesülõ pályázó számára a szerzõdés megkötését követõen az abban rögzített módon az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet módosító 52/2005. (III. 26.) Korm. rendeletnek megfelelõen a támogatás 25%-ának megfelelõ elõleg nyújtandó. Elõleg igénybevétele esetén az MVH a támogatás 25%-ának megfelelõ összeget az elõlegre vonatkozó biztosítékok rendelkezésre állása esetén, a rendelkezésre állás

221

igazolásának napjától számított 30 napon belül a Kedvezményezett bankszámlájára átutalja. A Kedvezményezett a támogatás elõlegen felüli összegét utófinanszírozás keretében a pályázatban kidolgozott, pénzügyi és fizikai megvalósítás idõbeli ütemezéséhez (mérföldkövekhez) igazodó költségekrõl szóló, pénzügyileg rendezett számlák, analitikus nyilvántartások, számviteli bizonylatok bemutatása után - teljesítésarányosan - veheti igénybe, a szerzõdésben meghatározott célok elérésére. A mérföldkövenként ütemezett idõközi fizetésnek nem elõfeltétele a folyósított elõleg teljes összege felhasználásának igazolása, és az azzal történõ elszámolás. Az elõleg és a köztes kifizetés (Kedvezményezett által kifizetett számla, egyéb számviteli bizonylat alapján teljesülõ tételek) nem haladhatja meg a támogatási összeg 80%-át. A Kedvezményezettek részére a támogatási összeg záróegyenlegének kifizetése az elõleggel történt elszámolást követõen történhet meg. A Kedvezményezett köteles visszafizetni az elõleget, amennyiben nem nyújt be kérelmet idõközi fizetésre az elõleg fizetésétõl számított 6 hónapon belül, illetve a benyújtott fizetési kérelem a támogatás rendeltetés ellenes, nem szabály szerû felhasználását bizonyítja 2. Amennyiben a biztosíték(ok) között ingatlan, vagy ingó vagyontárgy nem szerepel, a biztosítékok rendelkezésre állását legkésõbb a támogatási szerzõdés megkötésétõl számított 3 hónapon belül a Kedvezményezettnek igazolnia kell. Ha a biztosíték(ok) között ingatlan vagy ingó vagyontárgy is van, az ingatlan és ingó vagyontárgy vonatkozásában ez a végsõ határidõ 1 év, a többi típusú biztosítékra vonatkozóan 3 hónap. Ha a biztosíték kizárólag ingatlan és ingó vagyontárgyakból áll, a rendelkezésre állás igazolásának végsõ határideje 1 év. Amennyiben a fenti határidõkön belül a biztosítékok rendelkezésre állásának igazolása nem történik meg, a támogatási szerzõdés hatályát veszti. 3. A mûszaki – pénzügyi – idõbeli ütemezés kidolgozása során meg kell állapítani azokat a mérföldköveket, melyek teljesítése után igényelhetõ a támogatási hányad. 4. A mérföldkövek megállapításának és a teljesítés ütemezésének feltételei a pályázati felhívás V. fejezetében felsoroltakon kívül: – a mérföldkõ dátuma mindig munkanap legyen, – egy beruházásnak maximum négy mérföldköve lehet, – a mérföldkövek között legalább 30 napnak kell eltelnie, – elõleg igénybevétele esetén az elsõ mérföldkövet az elõleg tervezett igénybevételétõl számított hat hónapon belül kell tervezni – a mérföldkövek tervezése során figyelemmel kell lenni arra, hogy az utolsó mérföldkõnél a kifizetést kizárólag

222


a szükséges szakhatósági engedélyek, hozzájárulások benyújtása esetén teljesíti az MVH, – a mérföldkövek tervezése során arra is figyelemmel kell lenni – különös tekintettel az ültetvénytelepítésre –, hogy az AVOP támogatások kifizetése 2008. december 31-ig történhet, ezért az utolsó támogatásigénylési csomag benyújtásának határideje 2008. szeptember 30., – az utolsó támogatásigénylési csomagot a beruházás befejezését követõ 30 napon belül kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell a mûszaki átadás-átvételi jegyzõkönyvet, üzembe helyezési jegyzõkönyvet, használatbavételi engedélyt, – a kifizetés a támogatásigénylési csomag befogadása után 60 napon belül történik, – a támogatásigénylési csomag befogadása minden mérföldkõnél a számlák és egyéb dokumentumok ellenõrzése után történik, és a számlák és egyéb dokumentumok valóságtartalmát, a megvalósítás folyamatát, valamint a tervvel való egyezõséget helyszíni ellenõrzés során is vizsgálhatják, – a pályázat benyújtása elõtt felmerült, a pályázattal összefüggõ egyéb költségeket, ráfordításokat (az egyéb költségeket, ráfordításokat lásd a pályázati felhívás X. fejezetében részletezve) az elsõ mérföldkõnél kell elszámolni; a 2004. január 1. után, de a pályázat benyújtása elõtt maximum 180 nappal keletkezett számla számolható el a felmerült egyéb költségekrõl, ráfordításokról, – a támogatásigénylési csomag egy eredeti és két, az eredetivel mindenben megegyezõ másolati példányban, személyesen vagy meghatalmazott útján adható be a Kirendeltségre, – a támogatásigénylési csomag hiánypótlása személyesen, meghatalmazott útján, vagy tértivevényes küldeményként postai úton adható be, – a postai úton megküldött hiánypótlás benyújtásának idõpontja az igazolt postára adás dátuma; a számlakezelés idõtartamát az MVH a támogatásigénylési csomag tértivevényen igazolt beérkezésének dátumától számítja, – a postai úton megküldött hiánypótlás esetén a kedvezményezett elfogadja a hiánypótlás MVH által érkeztetett tartalmát, – a támogatásigénylési csomag a biztosítékok és a vagyonbiztosítás – a projekt mérföldkövek szerinti tartalmának megfelelõ – rendelkezésre állása és a kedvezményezett valamennyi bankszámlájára szóló azonnali beszedési megbízásra való felhatalmazás rendelkezésre állása esetén fogadható be. – kompenzálással kiegyenlített számlák alapján támogatás nem folyósítható. 5. Az építési beruházások ÉN-ÉNK alapján elkészített részletes, tételes költségvetések árajánlatai, illetve a részletes, tételes költségvetés a pályázat benyújtásakor érvényes építési normagyûjtemény (ÉN-ÉNK) figyelembevételével kerül elbírálásra. Ez vonatkozik a benyújtandó számla mellékletét képezõ számlarészletezõre is. A támo-

1. szám

gatási szerzõdés mellékletét képezi a „mûszaki tartalom” (részletes géplista, létesítményjegyzék). 6. A kedvezményezett kivitelezõje az építõipari kivitelezési, valamint a felelõs mûszaki vezetõi tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól, valamint az építési naplóról szóló 51/2000. (VIII. 9.) FVM–GM–KöViM együttes rendelet szerint köteles eljárni. Az építési mûszaki ellenõri tevékenységrõl szóló 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet értelmében csak szakvizsgát tett, bejegyzett mûszaki ellenõr alkalmazható. A gazdaságon belüli meliorációs beavatkozások esetén a talajtani szakvélemény készítésére kötelezett beavatkozások kivitelezésénél a mezõ- és erdõgazdálkodási, valamint az élelmiszer-ipari tevékenységhez kapcsolódó szakértõi engedélyezéssel kapcsolatos eljárásról szóló 61/1994. (XI. 8.) FM rendelet szerinti névjegyzékben szereplõ szakértõ járhat el, mint mûszaki ellenõr. Az elõírt dokumentációt a helyszíni ellenõrzés alkalmával be kell mutatni. 7. Az MVH minden mérföldkõnél helyszíni ellenõrzést tarthat, az utolsó mérföldkõnél azonban kötelezõen helyszíni ellenõrzést tart, mely során vizsgálja a beruházás terv szerinti megvalósítását és a számlák meglétét és valóságtartalmát. 8. Csak az eredeti, igazoltan kiegyenlített (pl. banki igazolás, pénztárbizonylat, a kifizetést hitelesen igazoló egyéb bizonylatok), támogatásigénylési csomagban benyújtott és az MVH munkatársai által ellenõrzött, kifogástalannak minõsített számlákkal, saját kivitelezés esetén analitikus nyilvántartásokkal, számviteli bizonylatokkal alátámasztott támogatási hányad kerül kifizetésre. 9. Az eredeti számlákhoz, egyéb számviteli bizonylatokhoz csatolni kell a teljesítés igazolásokat, kifizetést igazoló dokumentumokat. A forinttól eltérõ pénznemben kiállított számla vagy egyéb gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló, pénzügyi teljesítésrõl szóló bizonylaton szereplõ támogatás összegét a bizonylaton megjelölt pénzügyi teljesítés idõpontjában érvényes hivatalos Magyar Nemzeti Bank középárfolyamon kell forintra átszámítani. 10. A kifizetés engedélyezése során az MVH a támogatási szerzõdésben szereplõ éves keretet és költségkategóriákat figyeli. Az éves keret és költségkategóriák változtatása – a teljes támogatás értékének 10%-át meghaladó mértékben – kizárólag szerzõdésmódosítás keretén belül történhet. Ezen változtatások azonban a támogatási szerzõdésben szereplõ teljes támogatási összeget nem növelhetik.

1. szám


11. A támogatott számára történõ kifizetéseket a Magyar Államkincstár – forintban – a kedvezményezett bankszámlájára teljesíti. 12. Az 1 000 000 forint támogatási értékhatárt meghaladó beruházás esetén – a záró elszámolás kivételével – minimum 1 000 000 forintonként van lehetõség elszámolásra mérföldkövenként.

X. Elszámolható költségek – Állattenyésztést és növénytermelést szolgáló építési beruházások költségei. – Új, (elsõ üzembe helyezésû) gépek és berendezések beszerzése és üzembeállítása, beleértve a beruházás megvalósításához kapcsolódó szoftvert is. – Tenyészállat elsõ beszerzése, magas genetikai értékû tenyészállatok vásárlása az állomány minõségének fejlesztése céljából. – Ültetvénytelepítések esetében: terület-elõkészítés, tápanyagfeltöltés, szaporítóanyag-beszerzés, telepítés, termõre fordulásig az éves ápolás, támberendezés létesítése, kerítés, térburkolat kialakítása. – Gazdaságon belüli víztakarékos öntözési rendszerek, valamint meliorációs beavatkozások esetén az ingatlan építés, felújítás és gépek, technológiai berendezések vételára támogatható. – A fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó egyéb költségek, ráfordítások: az építészek, mérnökök, tanácsadók (sikerdíj nem elszámolható), Megyei Közigazgatási Hivatalokban és a Vízügyi Felügyeleteknél regisztrált mûszaki ellenõrök, valamint e felhívás szerint mûszaki ellenõri tevékenységre jogosult szakértõk díjai, közjegyzõi, közbeszerzési eljárás díja, illetékek, megvalósíthatósági tanulmányok, talajtani szakvélemények, engedélyezési eljárások, szabadalmak és licencek vásárlása költségeinek összege, amely nem lehet több mint a beruházás – ezen egyéb költségekkel csökkentett – összes elszámolható költségének 12%-a.

XI. Beszámolási kötelezettség 1. Az MVH ellenõrzi a támogatott projektek elõrehaladását, illetve eredményességét. 2. A kedvezményezettnek beruházás elõrehaladási jelentést kell benyújtani az illetékes Kirendeltségre a beruházás megvalósításáról a kifizetésekre vonatkozó igénylések alátámasztására. Adatszolgáltatási kötelezettségének az „elõrehaladási jelentés” formanyomtatvány postai úton történõ benyújtásával tesz eleget.

223

3. A beruházás elõrehaladási jelentésnek tartalmaznia kell: – a pályázati adatlapban feltüntetett mutatók alakulását, – fõbb eredményeket, beleértve az idõbeli ütemezést, – a céloktól való mindennemû eltérést, megfelelõ indoklással együtt, – a fejlesztés végrehajtása során felmerülõ problémákat, és a megoldásuk érdekében tett lépéseket. 4. A beruházás elõrehaladási jelentéseket negyedévente, az elsõ jelentést a támogatási szerzõdés aláírásától számított harmadik hónap végén kell benyújtani. Az 5 millió Ft-ot nem meghaladó mértékben támogatott, és a 6 hónapot nem meghaladó idõtartamú beruházások esetében csak egy elõrehaladási jelentést kell benyújtani a beruházás befejezését követõ 15 napon belül. 5. A projekt elõrehaladási jelentést akkor is negyedévente kell benyújtani, ha az adott negyedévben nem kérelmezi támogatás kifizetését. A projekt elõrehaladási jelentés jóváhagyása a további kifizetések elõfeltétele. 6. A kedvezményezettnek a végsõ kifizetés teljesítését követõen az üzemeltetési/üzemben tartási kötelezettség ideje alatt minden évben éves fenntartási jelentést kell benyújtania (a formanyomtatvány szerzõdéskötéskor kerül átadásra). Az elsõ fenntartási jelentést a végsõ kifizetéstõl számított elsõ év végén kell benyújtani. 7. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása a támogatási szerzõdésben foglalt kötelezettség megszegésének minõsül.

XII. Ellenõrzés és a támogatás rendeltetéstõl eltérõ felhasználásának következményei 1. A támogatottnak a támogatási szerzõdésben a fejlesztési cél megvalósításával, hasznosításával, illetve a támogatás jogtalan igénybevételével kapcsolatban a támogatás visszafizetésére is kötelezettséget kell vállalnia. 2. Helyszíni ellenõrzést csak megbízólevéllel rendelkezõ ellenõrök végezhetnek. 3. A helyszíni ellenõrzés lehet: – elõzetes helyszíni szemle, – a megvalósítás idõszakában (mérföldkövenként), – a mûködtetés ideje alatt, – a beruházás befejezésekor (minden esetben). 4. A helyszíni ellenõrzésekrõl minden esetben jegyzõkönyv készül, amelynek tudomásul vételét és átvételét a támogatott aláírásával igazolja, s egyben a jegyzõkönyvre rávezetve jelezheti az ellenõrzéssel kapcsolatos észrevételeit.

224


5. Az ellenõrzések zavartalan lebonyolítása érdekében a beruházás végrehajtása során keletkezõ dokumentumokat a támogatott köteles olyan módon tárolni és nyilvántartani, hogy hozzáférhetõk és teljes körûen ellenõrizhetõk legyenek. 6. A 1260/1999/EK Rendelet 38. cikkének 6. bekezdése értelmében a projekt megvalósítására, ellenõrzésére és finanszírozására vonatkozó dokumentumokat a pályázó 2013. december 31-ig köteles megõrizni. 7. Támogatások ellenõrzése esetén az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 122. §-a alapján az arra feljogosított szervezetek a folyamat bármely szakaszában ellenõrzést végezhetnek, az ellenõrzési programjukban foglaltak szerint. A pályázattal és a támogatással összefüggõ dokumentumot, objektumot vizsgálhatnak, információt kérhetnek. 8. A költségvetési és európai uniós forrásokból származó támogatások kedvezményezettje köteles az ellenõrzés érdekében a(z): – Európai Számvevõszék, – Európai Bizottság illetékes szervei, – Állami Számvevõszék, – Kormányzati Ellenõrzési Hivatal, – Magyar Államkincstár, – Kifizetõ Hatóság (PM), – Irányító Hatóság (FVM), – Közremûködõ Szervezet (MVH) képviselõivel együttmûködni ellenõrzési munkájukban, az ellenõrzés feltételeit a helyszíni ellenõrzés alkalmával biztosítani, a megfelelõ dokumentumok (számlák, engedélyek, tanúsítványok, építési naplók, szerzõdések, kiviteli tervek, géplisták stb.), a projekt megvalósítását igazoló okmányok (tulajdoni lap, bérleti szerzõdés, stb.), bizonylatok (pénzügyi, minõségi, szállítási stb.) rendelkezésre bocsátásával. 9. Jogosulatlanul igénybevett támogatásnak minõsül: – a támogatás rendeltetésétõl, valamint a támogatási szerzõdésben meghatározottaktól eltérõ felhasználása, – valótlan adatszolgáltatás és adatok eltitkolása, – együttmûködési kötelezettség megszegése, – ha a beruházás a pályázatban elfogadott céltól eltérõ rendeltetéssel valósul meg, – ha a beruházás megvalósulását követõen a létesítményt nem a szerzõdésben vállalt ideig és módon üzemeltetik, – illetve ültetvénytelepítés esetén, ha a támogatott az évenként szükséges ápolási munkálatokat nem végzi el, – ha a támogatással létrehozott vagy felújított, korszerûsített létesítményt, tárgyi eszközt a támogatási jogviszonyból származó kötelezettség fennállásának ideje alatt engedély nélkül elidegeníti, gazdasági társaságba nem pénzbeli

1. szám

hozzájárulásként beviszi (apportálja), vagy nem eredeti funkciója szerint mûködteti. Az MVH elnökének a visszafizetésrõl szóló döntése alapján, a támogatást a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelõ kamattal növelten kell az MVH számlájára visszafizetni. A jogosulatlanul felhasznált támogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minõsül. 10. Amennyiben a támogatási szerzõdés megkötése után, a megvalósítás és a mûködtetés során pénzügyi, vagy egyéb rendellenesség fedezhetõ fel, a támogatási szerzõdésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására kerül sor az MVH részérõl. Ez lehet a kedvezményezettnek már kifizetett támogatás visszafizetésére kötelezés, valamint a további támogatástól való eltiltás, illetve egyéb polgári és büntetõjogi eljárások kezdeményezése. Amennyiben a Kedvezményezett neki fel nem róható okból a támogatási szerzõdésben vállalt kötelezettségeinek nem tud maradéktalanul eleget tenni, azonban a számszerûen megállapított kötelezettségek esetén legalább 75%-ot meghaladó arányban teljesíti azokat, a már kifizetett támogatási összeget nem kell visszafizetni, azonban a támogatott további támogatásra nem jogosult.

XIII. Közbeszerzés 1. Figyelembe véve, hogy az elnyert támogatás folyósításakor költségvetési források kerülnek felhasználásra, a közbeszerzésrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény és a kapcsolódó jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni (ld. a pályázati csomag közbeszerzési tájékoztatóját). 2. A közbeszerzési eljárás a törvényben meghatározott esetben a támogatási döntés elõtt megkezdhetõ, errõl a pályázó köteles nyilatkozni a pályázat benyújtásakor az MVH-nak. 3. Amennyiben a támogatás mértéke az 50%-ot meghaladja, és az egyéb (12%-os) költségek vonatkozásában a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvényben meghatározott értékhatárokat eléri, a pályázó köteles ezen költségek vonatkozásában is közbeszerzési eljárást lefolytatni, ennek a dokumentumait az MVH területileg illetékes irodájába eljuttatni. Amennyiben a pályázó ezen kötelezettségének nem tesz eleget, az egyéb (12%-os) költségek vonatkozásában támogatásra nem jogosult.

XIV. Jogorvoslat 1. Az MVH elutasító döntésével szemben a pályázó írásban az MVH elnökéhez címzett, de a Kirendeltséghez benyújtott kifogást terjeszthet elõ a döntés kézhezvételétõl számított 15 napon belül. Az MVH elnöke a kifogást a be-

1. szám


nyújtástól számított 30 napon belül bírálja el. A döntés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. 2. Az Irányító Hatóság vezetõjének döntésével szemben kifogásnak helye nincs. A döntés kizárólag bírósági úton támadható meg.

XV.

Egyéb rendelkezések

1. A pályázatok benyújtásának határideje: 2006. december 31. 2. Tekintettel arra, hogy ezen felhívás a Program-kiegészítõ Dokumentum jelenlegi változata alapján lett kiírva, a pályázati felhívás egyes feltételei a kapcsolódó Programkiegészítõ Dokumentum hivatalos elfogadását követõen, annak végleges szövege értelmében módosulhatnak. 3. Jelen pályázati felhívás 2006. január 9-én lép hatályba.

XVI. A pályázatnál alkalmazandó és az intézkedésre vonatkozó jogszabályok 1257/1999/EK rendelet az EMOGA-ból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és bizonyos rendeletek módosításáról és hatálytalanításáról 1258/1999/EK rendelet a közös agrárpolitika finanszírozásáról 1260/1999/EK rendelet a Strukturális Alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításairól. 1268/1999/EK rendelet a csatlakozni szándékozó közép- és kelet-európai országok elõcsatlakozási mezõgazdasági és vidékfejlesztési intézkedéseinek az elõcsatlakozási idõszakban történõ közösségi támogatásáról 1685/2000/EK rendelet a strukturális alapok által társfinanszírozott tevékenységek kiadásainak támogathatósága tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról 69/2001/EK bizottsági rendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkének a csekély összegû támogatásokra való alkalmazásáról 70/2001/EK bizottsági rendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásokra történõ alkalmazásáról 438/2001/EK rendelet a strukturális alapok keretében nyújtott támogatások kezelési és ellenõrzési rendszerei tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásának részletes szabályairól 445/2002/EK rendelet az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK tanácsi ren-

225

delet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról 448/2004/EK rendelet a strukturális alapok által társfinanszírozott tevékenységek kiadásainak támogathatósága tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló 1685/2000/EK rendelet módosításáról és az 1145/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezésérõl 1783/2003/EK rendelet az Európai Mezogazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK rendelet módosításáról HL 2000/C/28/02 Iránymutatás a mezõgazdasági szektor állami támogatásáról 1991. évi IL. törvény a csõdeljárásról, felszámolási eljárásról és a végelszámolásról 1992. évi I. törvény a szövetkezetekrõl 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrõl 1994. évi LV. törvény a termõföldrõl 1994. évi CII. törvény a Hegyközségekrõl 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 1995 évi LVII. törvény A vízgazdálkodásról, valamint a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl 1996. évi LIII. törvény a természet védelmérõl 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelmérõl 1997. évi CXIV. törvény az agrárgazdaság fejlesztésérõl 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelmérõl és kíméletérõl 2000. évi C. törvény a számvitelrõl 2000. évi CXLI. törvény az új szövetkezetekrõl 2003. évi LXXIII. törvény a mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról 2003. évi LXXXII. törvény az élelmiszerekrõl 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjérõl 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekrõl 2004. évi XXXIV. törvény a kis és középvállalkozásokról, fejlõdésük támogatásáról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2005. évi CXIX. törvény az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrol szóló törvények módosításáról

226


158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet az építési, mûszaki ellenõri tevékenységrõl 217/1998. (XII. 30.) többször módosított Korm. rendelet az államháztartás mûködési rendjérõl (jelen pályázati felhívás szempontjából fontos módosítása: 52/2005. (III. 26.) Korm. rendelet az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet módosításáról) 2253/1999. (X. 7.) Korm. határozat a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Programról és a bevezetéséhez szükséges intézkedésekrõl 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelmérõl –1980/68/EK rendelet 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról – összhangban az 1997/11 EK Rendelettel és a 1985/337/EGK rendelettel 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegõ védelmével kapcsolatos egyes szabályokról – összhangban az 1980/68/EGK rendelettel, az 1996/61/EK rendelettel, az 1996/62/EK rendelettel, az 1991/692/EK rendelettel, az 1984/360/EGK rendelettel és az 1997/101/EK rendelettel 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezõgazdasági eredetû nitrátszennyezéssel szembeni védelmérõl – összhangban az 1991/676/EGK irányelvvel 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól – összhangban az 1996/ 61 EK rendelettel 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet a felszíni vizek minõsége védelmének egyes szabályairól–összhangban az 1996/61 EK rendelettel és a 2000/60 EK rendelettel 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minõsége védelmének szabályairól 303/2004. (XI.2.) Korm. rendelet a 2005. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyûjtési Programról 81/2003. (VI. 7.) Korm. rendelet a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról 124/2003. (VIII.15.) Korm. Rendelet az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok monitoring rendszerének kialakításáról 280/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998 (XII. 30.) Kormányrendelet módosításáról 141/2003. (IX. 09.) Korm. rendelet az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggõ ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételrõl 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelõs intézményekrõl (jelen pályázati felhívás szempontjából fontos módosítása: 53/2005. (III. 26.) Korm. rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból és a Kohéziós Alapjából támogatások ha-

1. szám

zai felhasználásáért felelõs intézményekrõl szóló 1/2004. (I.5.) Korm. rendelet módosításáról) 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet az Európai Unió közös forrásaiból származó támogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésbõl nyújtott kiegészítõ támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeirõl 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenõrzési rendszerek kialakításáról 83/1997. (IX. 26.) OGY határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Programról 3/1998. (II. 11.) KHVM rendelet a közlekedési, hírközlési és vízi építmény-tervezési jogosultság részletes szabályairól 60/2005. (VII.1.) FVM rendelet a zöldség-gyümölcs termelõi értékesítõ szervezetek nemzeti szabályozásáról 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet a mezõgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól 172/2004. (XII. 23.) FVM rendelet az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program kihirdetésérõl 51/2000. (VIIII. 9.) FVM–GM–KÖVIM együttes rendelet az építõipari kivitelezési, valamint a felelõs mûszaki vezetõi tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról 81/2004. (V.4.) FVM rendelet a termelõi csoportokról 90/2003. (VII. 30.) FVM–ESzCsM együttes rendelet az élelmiszerek elõállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeirõl 124/2003. (VIII.15.) Korm. Rendelet az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok monitoring rendszerének kialakításáról 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet az egyszerûsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendõ „Helyes Mezõgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról 14/2004. (VIII.13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól 54/2005. (III. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai és az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Program esetében alkalmazandó biztosítékokkal kapcsolatos szabályokról 55/2005. (III. 26.) Korm. rendelet a jogszabálysértõ, nem rendeltetésszerû vagy szerzõdésellenes módon felhasznált európai uniós forrásokból származó és a kapcsolódó állami támogatások behajtásának eljárási rendjérõl

1. szám


A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal illetékes regionális hatáskörrel rendelkezõ megyei kirendeltségeinek címei és illetékességi területei Csongrád megyei Regionális Kirendeltség, Szeged székhellyel, Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyei illetékességgel: 6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 2–4. 6701 Szeged, Pf. 504. Tel.: (62) 814-900 Fax: (62) 814-901 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Regionális Kirendeltség, Miskolc székhellyel, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megyei illetékességgel: 3530 Miskolc, Mindszent tér 1. 3501 Miskolc, Pf. 646. Tel.: (46) 814-902 Fax: (46) 814-901 Somogy megyei Regionális Kirendeltség, Kaposvár székhellyel, Somogy, Tolna és Baranya megyei illetékességgel: 7400 Kaposvár, Berzsenyi u. 9. Tel.: (82) 814-900 Fax: (82) 814-901 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Regionális Kirendeltség, Nyíregyháza székhellyel, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyei illetékességgel: 4400 Nyíregyháza, Hõsök tere 9. 4401 Nyíregyháza, Pf. 44., illetve 422. Tel.: (42) 814-900 Fax: (42) 914-901 Veszprém megyei Regionális Kirendeltség, Veszprém székhellyel, Veszprém, Komárom-Esztergom és Fejér megyei illetékességgel: 8200 Veszprém, Levendula u. 1. 8202 Veszprém, Pf. 791. Tel.: (88) 814-900 Fax: (88) 814-901 Zala megyei Regionális Kirendeltség, Zalaegerszeg székhellyel, Zala, Vas és Gyõr-Moson-Sopron megyei illetékességgel: 8900 Zalaegerszeg, Kis u. 1.. 8900 Zalaegerszeg, Pf. 142. Tel.: (92) 814-900 Fax: (92) 814-901 Fõvárosi és Pest megyei Regionális Kirendeltség, Budapest székhellyel, Budapesti és Pest megyei illetékességgel: 1093 Budapest, Lónyay u. 38. 1391 Budapest, Pf. 248. Tel.: (1) 814-8900 Fax: (1) 814-8901

227

Központi Ügyfélszolgálat: Tel.: (1) 374-3603, (1) 374-3604 e-mail: [email protected]

1. számú melléklet Állattenyésztést szolgáló építési beruházások támogatása (Kódszám: 1.1.1) (TEÁOR 01.2, 01.3) A mezõgazdasági rendeltetésû beruházások közül – ideértve az új létesítményeket, és a meglévõk átalakítását, értéknövelõ felújítását is, továbbá ezen beruházások részeként megvalósuló, telepen belüli infrastrukturális létesítmények kialakítását, kiszolgáló és szociális létesítmények építését és felújítását – az alábbiak támogathatók: a) Szarvasmarhatartás (Kódszám: 1.1.11) (TEÁOR 01. 21) – Állattartó épületek: újak létesítése, a meglévõk felújítása a hozzá tartozó új épületgépészeti és technológiai berendezésekkel együtt. – Kizárólag új épület építéséhez kapcsolódóan: állatállomány elsõ beszerzése, magas genetikai értékû tenyészállatok vásárlásával (épület felújításhoz, átalakításhoz vagy csak technológia modernizálásához kapcsolódóan nem támogatható). – Tartástechnológia modernizálása: új gépek, technológiai berendezések beszerzése. – Takarmánytárolók, falközi silók, valamint a trágya kezelését, elhelyezését szolgáló létesítmények, a hozzá tartozó új épületgépészeti és technológiai berendezésekkel együtt, továbbá az extenzív tartási feltételek biztosításához szükséges létesítmények: újak létesítése, a meglévõk felújítása vagy átalakítása. b) Sertéstartás: (Kódszám: 1.1.12) (TEÁOR 01. 23) – Állattartó épületek: újak létesítése, a meglévõk felújítása a hozzá tartozó új épületgépészeti és technológiai berendezésekkel együtt. – Kizárólag új épület építéséhez kapcsolódóan: állatállomány elsõ beszerzése, magas genetikai értékû tenyészállatok vásárlásával (épület felújításhoz, átalakításhoz vagy csak technológia modernizálásához kapcsolódóan nem támogatható). – Tartástechnológia modernizálása: új gépek, technológiai berendezések beszerzése. – Takarmánytárolók, silók, takarmánykeverõk, valamint a trágya kezelését, elhelyezését szolgáló létesítmények, a hozzá tartozó új épületgépészeti és technológiai berendezésekkel együtt, továbbá az extenzív tartási feltételek biztosításához szükséges létesítmények: újak létesítése, a meglévõk felújítása vagy átalakítása.

228


c) Baromfitartás (Kódszám: 1.1.14) (TEÁOR 01. 24) – Állattartó épületek: újak létesítése, a meglévõk felújítása a hozzá tartozó új épületgépészeti és technológiai berendezésekkel együtt. – Kizárólag új épület építéséhez kapcsolódóan: állatállomány elsõ beszerzése, magas genetikai értékû tenyészállatok vásárlásával (épület felújításhoz, átalakításhoz vagy csak technológia modernizálásához kapcsolódóan nem támogatható). – Tartástechnológia modernizálása: új gépek, technológiai berendezések beszerzése. – Takarmánytárolók, silók, takarmánykeverõk, valamint a trágya kezelését, elhelyezését, feldolgozását szolgáló létesítmények, a hozzá tartozó új épületgépészeti és technológiai berendezésekkel együtt, továbbá az extenzív tartási feltételek biztosításához szükséges létesítmények: újak létesítése, a meglévõk felújítása vagy átalakítása. d) Juhászat (Kódszám: 1.1.13) (TEÁOR 01. 22) – Állattartó épületek: újak létesítése, a meglévõk felújítása a hozzá tartozó új épületgépészeti és technológiai berendezésekkel együtt. – Kizárólag új épület építéséhez kapcsolódóan: állatállomány elsõ beszerzése, magas genetikai értékû tenyészállatok vásárlásával (épület felújításhoz, átalakításhoz vagy csak technológia modernizálásához kapcsolódóan nem támogatható) – Tartástechnológia modernizálása: új gépek, technológiai berendezések beszerzése. – Takarmánytárolók, valamint a trágya kezelését, elhelyezését szolgáló létesítmények, a hozzá tartozó új épületgépészeti és technológiai berendezésekkel együtt, továbbá az extenzív tartási feltételek biztosításához szükséges létesítmények: újak létesítése, a meglévõk felújítása vagy átalakítása. e) Egyéb állattartás (Kódszám: 1.1.15) [TEÁOR 01.25, melybõl kizárólag a házinyúl, méh és a kecske (TEÁOR 01.22) támogatható] – Állattartó épületek: újak létesítése, a meglévõk felújítása a hozzá tartozó új épületgépészeti és technológiai berendezésekkel együtt. – Kizárólag új férõhely kialakítása esetén: állatállomány elsõ beszerzése (kecske- és házinyúltartás esetében), magas genetikai értékû tenyészállatok vásárlásával. – Tartástechnológia modernizálása: új gépek, technológiai berendezések (pl.: kaptárak és állattartó ketrecek) beszerzése. – Takarmánytárolók, valamint a trágya kezelését, elhelyezését szolgáló létesítmények, a hozzá tartozó új épületgépészeti és technológiai berendezésekkel együtt, továbbá az extenzív tartási feltételek biztosításához szükséges létesítmények: újak létesítése, a meglévõk felújítása vagy átalakítása.

1. szám

BÉSZ-ek, termelõi csoportok és integrátorok esetében: Az 1. számú melléklet pontjaiban foglalt, a termelõi csoportokról szóló 85/2002. (IX. 18.) FVM rendelet, valamint az új szövetkezetekrõl szóló 2000. évi CXLI. törvény által felsorolt tevékenységek végzéséhez szükséges létesítmények, berendezések támogathatók.

2. számú melléklet Növénytermelést és kertészetet szolgáló építési beruházások támogatása (Kódszám: 1.1.2) (TEÁOR 01.1, 01.3, 63.12) – Magtárak, raktárak, géptárolók, szemes- és szálastakarmány, vetõmag, valamint mûtrágya és növényvédõ szert tároló létesítmények, silók, takarmánykeverõk, terményszárítók építése, felújítása a hozzá tartozó új épületgépészeti, technológiai berendezésekkel együtt, beleértve a beruházás részeként megvalósuló telepen belüli infrastrukturális és szociális létesítményeket, valamint az anyagmozgatás beépített és mobil gépi berendezéseit is. – Növényházak, hûtõházak, fa- és szõlõiskola, dísznövény- és virágtermesztés kiszolgáló épületek, termékmanipuláló, osztályozó, csomagoló létesítmények építése, felújítása a hozzá tartozó új épületgépészeti és technológiai berendezésekkel együtt, beleértve a beruházás részeként megvalósuló telepen belüli infrastrukturális és szociális létesítményeket, valamint az anyagmozgatás beépített és mobil gépi berendezéseit is. – Szõlõfeldolgozók, bortárolók, palackozók zöldség-, gyümölcs-, burgonyatárolók, haszonállat-eledel gyártás (15.71), gombatermesztés, gomba szaporítóanyag (micélium) létesítményeinek (TEÁOR 01.12) építése, felújítása a hozzá tartozó új épületgépészeti és technológiai berendezésekkel együtt, beleértve a beruházás részeként megvalósuló telepen belüli infrastrukturális és szociális létesítményeket, valamint az anyagmozgatás beépített és mobil gépi berendezéseit is. TÉSZ-ek esetében: (TEÁOR: 63.12) Hûtõházak, zöldség-, gyümölcs-, burgonyatároló, termékmanipuláló, osztályozó, csomagoló létesítmények építése, felújítása a hozzá tartozó új épületgépészeti és technológiai berendezésekkel együtt, beleértve a beruházás részeként megvalósuló telepen belüli infrastrukturális és szociális létesítményeket, valamint az anyagmozgatás beépített és mobil gépi berendezéseit is. BÉSZ-ek, termelõi csoportok és integrátorok esetében: A 2. számú melléklet pontjaiban foglalt, a termelõi csoportokról szóló 85/2002. (IX. 18.) FVM rendelet, valamint az új szövetkezetekrõl szóló 2000. évi CXLI. törvény által felsorolt tevékenységek végzéséhez szükséges létesítmények, berendezések támogathatók.

1. szám


3. számú mellélet: Új erõ-, és munkagépek, technológiai és informatikai berendezések beszerzésének támogatása (Kódszám: 1.1.3) (TEÁOR 01.1, 01.2, 01.3, 01.4, 02.01, 02.02, 63.12) 1. Támogatás igényelhetõ az Európai Unió vagy annak megfelelõ magyar minõségtanúsító bizonyítványával rendelkezõ új gépek, technológiai és a beruházás megvalósításához kapcsolódó, termelésirányítást és gazdálkodást szolgáló informatikai berendezések beszerzéséhez. Az FVM által erre a célra összeállíttatott, az MVH Kirendeltségein és a Megyei Földmûvelésügyi Hivatalokban megtekinthetõ „Gépkatalógus” a beszerzés megkönnyítéséhez és a pályázatok bírálatához iránymutatóként szolgál. a) a BTO 293000 00 00 termékcsoportba, illetve az ennek megfelelõ vámtarifaszám-csoportba tartozó, termékgaranciával és szerviz-, illetve javítóbázis háttérrel rendelkezõ új mezõgazdasági erõ- és munkagépek, valamint új technológiai berendezések, b) a nem a BTO 293000 00 00 termékcsoportba tartozó, illetve az ennek megfelelõ vámtarifaszámokkal rendelkezõ mezõgazdaságban használatos új gépek és új technológiai berendezések közül az alábbiak: – BTO 291 22 000, BTO 291 23 060, BTO 292 32 000 mezõgazdasági felhasználású folyadék-, lég- és vákuumszivattyú (öntözõ-, bor-, tej-, üzemanyag-, trágya- stb. szivattyúk, kompresszorok, ventilátorok), – BTO 2722 10 3112, BTO 2521 22 9000, BTO 2722 20 7000 felszín feletti gyorskapcsolású öntözõ csõvezetékek és szerelvényeik, – BTO 252 21 547, BTO 252 31 370, BTO 2040 12 00, BTO 282 111 30, BTO 282 111 90 mezõgazdasági célú folyadék és egyéb tároló tartályok mûanyagból, fából és fémbõl (ide értendõk a dupla falú üzemanyag-tároló tartályok és tartozékai, konténeres gázolajkút, gázolajtartályok), – BTO 282 21 200 mezõgazdasági rendeltetéssel, központi fûtés céljára szolgáló kazánok (technológiai meleg víz, alacsonynyomású gõz elõállítására, istállók, melegházak fûtésére stb.), – BTO 292 31 2000 légállapot-szabályozó berendezések (termesztõ-házakban, tárolókban), – BTO 292 21 850 rakodó és emelõberendezések mezõgazdasági célra, – BTO 291 23 300, BTO 291 23 800, BTO 292 3 0000 kifejezetten mezõgazdasági célú felhasználásra tej-, bor-, és egyéb élelmiszer-ipari hûtõegységek, hûtõházak hûtõ aggregátjai, elpárologtatói, légbefúvói, – BTO 292 41 200, BTO 292 42 000, BTO 292 46 000 kifejezetten mezõgazdasági célra használt mosogatógép (palackmosók, töltõk, zárók, címkézõk, szûrõk, csomagolók, zsáktöltõk stb.),

229

– BTO 292 42 300 mezõgazdasági felhasználású mérleg, vizsgáló-, és ellenõrzõ mérleg is, – BTO 295 22 000, BTO 295 22 500, BTO 295 22 800 mezõgazdasági célú hidraulikus homlok és forgórakodó, traktorra szerelhetõ és vontatható berendezések, erdészeti célú rakodógépek, – BTO 2922 17 00, BTO 2922 18 50 csak mezõgazdasági rendeltetésre használt szállítószalagok, serleges felhordók, görgõs szállítópályák, trágyakihúzók, egyéb folyamatos szállítók, – BTO 295 31 400, BTO 295 31 600 bor, almabor, gyümölcslé, zöldség, méz és hasonló ital készítésére szolgáló prés, zúzó-bogyózó, – BTO 33 20 5300, BTO 33 20 7000 automatikus szabályozó, vagy ellenõrzõ mûszer, készülék és berendezés, – BTO 2940 42 3000 elsõdleges fafeldolgozás gépei közül a fûrészgépek, a BTO 29 40 42 7110 kéreghasító gép, – BTO 2922 15 0000 kizárólag hûtõházi technológiai rendszerben alkalmazásra kerülõ gáz-, vagy villamos üzemû, alapfelszereltségû targonca, – BTO 295 31 55 000 szárító berendezés mezõgazdasági termékekhez c) baromfitojás csomagolás (TEÁOR 01.24, csak saját elõállítás esetén) gépei, berendezései, d) olyan informatikai berendezések és programok beszerzése, amelyek üzemeltetést szolgálnak, a gazdaságok eszközellátásának növelését a technológiai színvonal emelését, valamint a termelés irányítás és piacra jutás megkönnyítését szolgálják. 2. Támogatás nem vehetõ igénybe a BTO 293 0000000 termékcsoportba tartozó gépek közül: a) az egytengelyes kerti traktor (BTO 293110 00 00), b) a mezõgazdasági és erdészeti gépek alkatrészei (BTO 293270 00 00), c) az egyéb mezõgazdasági gépek, pázsit vagy sportpályák és parkok ápolására szolgáló gépek és más háztáji kisgépek közül: ca) pázsit vagy sportpálya henger (BTO 293215 60 00), cb) villamos hajtású fûkaszáló gép, pázsit, sportpálya, park nyírására (BTO 293220 10 00), cc) motoros forgókéses vágószerkezetû fûkaszáló gép, pázsit, sportpálya, park nyírására (BTO 293220 30 00), cd) motoros, nem forgókéses vágószerkezetû fûkaszáló gép, pázsit, sportpálya, park nyírására (BTO 293220 50 00), ce) egyéb nem motoros fûkaszáló gép, pázsit, sportpálya, park nyírására (BTO 293220 70 00), cf) hordozható porozó, permetezõ készülék motor nélkül (BTO 293240 33 00), valamint cg) kézi hajtású takarmány-elõkészítõ gép (BTO 293263 35 10) beszerzéséhez.

230


TÉSZ-ek, BÉSZ-ek, termelõi csoportok és integrátorok esetében: Az alapító okiratban meghatározott tevékenységek folytatásához szükséges gépek beszerzése támogatható.

4. számú melléklet: Az ültetvénytelepítések támogatásának szakmai feltételei (Kódszám: 1.1.4) (TEÁOR 01.1, 01.3) 1. Érvényes telepítési engedély, melyet a jegyzõ ad ki a vonatkozó jogszabályok elõírásai szerint. Üzemi törzsültetvények esetében az OMMI engedélye is szükséges. 2. Talaj alkalmassági és tápanyag-feltöltési szakvélemény. 3. Igazolt származású, tünetileg vírusmentes szaporítóanyag használata, amely lehet a) engedélyes árutermelõ iskolában elõállított, OMMI által ellenõrzött, minõsített ültetési anyag, b) import szaporítóanyag esetében honosító minõsítéssel ellátott ültetési anyag, c) hatóságilag ellenõrzött, igazolt eredetû alapanyag felhasználásával, házi szaporító iskolában, saját célra elõállított ültetési anyag. 4. Értékesítési szerzõdés, szándéknyilatkozat arról, hogy az új ültetvényen megtermelt termék feldolgozása, tárolása, értékesítése hosszú távon biztosított. 5. Nyilatkozat az ellenõrzés tûrésérõl az ültetvény termesztésben tartási kötelezettség idõtartamáig, illetve kötelezettségvállalás, hogy a beruházást a szakmai követelményeknek megfelelõen végzik. 6. A pályázati feltételekben meghatározott egyéb igazolások, nyilatkozatok (saját forrás, köztartozás-mentesség, földhasználati lapszemle, szakirányú képzettség). 7. A termõhely ökológiai alkalmasságának igazolása, melyet a Gyümölcs Termõhelyi Kataszter kezelésével megbízott Érdi Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Kutató, Fejlesztõ Kht., illetve az általa megbízott Fertõdi GYKF Kht. vagy Újfehértói GYKSZ Kht. ad ki. 8. Gyümölcsösök esetében legalább 3000 m² összefüggõ területû ültetvény telepítése, korszerûsítése.

5. számú melléklet: Ültetvénytelepítési támogatásban részesíthetõ fajok a) alma*, b) körte*,

1. szám

c) õszibarack, d) ezek alanyai. * Megjegyzés: Alma és körte telepítése esetében az Erwinia amylovóra (tûzelhalás) betegségre erõsen fogékony fajták aránya az 50%-ot nem haladhatja meg. A tûzelhalásra erõsen fogékony fajták: Alma: Cox narancs ranet, Gala, Gloster, Idared, Jonathan, James Grieve, Molies Delicious, Paulared, Red Rome, Roma Beauti, Téli arany parmen, Téli banánalma. Körte: Clapp kedveltje, Drouard elnök, Esperen bergamottja, Guyott Gyula, Hardy vajkörte, Nemes Krasszán, Pisztráng (Forelle), Piros Clapp, Serres Oliver, Társulati esperes, Téli esperes.

6. számú melléklet: Öntözési beruházások támogatása (Kódszám: 1.1.5) Gazdaságon belüli, víztakarékos öntözési rendszerek kiépítése és fejlesztése (TEÁOR 01.1, 01.3, 01.4) a) Öntözési célú új építmények, berendezések, építés jellegû beruházások, a meglévõ építmények értéknövelõ felújítása, beleértve az építmények rendeltetésszerû használatához szükséges technológiai gépeket és berendezéseket is. Ezek között megépíthetõk, illetve felújíthatók a mezõgazdasági üzem területén belül az alábbi létesítmények: Esõszerû öntözés berendezései, föld alatti és föld feletti nyomócsõhálózatai, szivattyútelepei, vízszétosztó berendezései, továbbá a felszíni öntözések földmedrû és burkolt csatornái táblán belüli vízszétosztó elemei, átemelõ és szivattyú telepei, a csepegtetõ- és mikro öntözõ berendezések csõhálózatai, egyéb technológiai berendezései, a felszín alatti vízbeszerzés építési munkái és eszközei, valamint az öntözõvíz beszerzéséhez és tárolásához szükséges közbensõ vízkészlet biztosító és tároló létesítmények. Támogatásban részesíthetõ a telepen belüli (saját tulajdonú) transzformátor és a szekunder oldali energiaellátás kiépítése is. b) Támogatható öntözõvíz-hasznosító építménynek minõsülnek továbbá a rizstelep építményei és mûszaki berendezései, hígtrágya-öntözés esetében az állattartó technológiához kapcsolódó, öntözõvíz-szolgáltató és -hasznosító építmények.

1. szám


7. számú melléklet:

8. számú melléklet:

Meliorációs beruházások támogatása (Kódszám: 1.1.6) Gazdaságon belüli meliorációs beavatkozások (TEÁOR 01.1, 01.3, 01.4) Az üzemen belüli meliorációs támogatások: – új meliorációs építmények vonalas építési jellegû beruházások megvalósításához, tartós tartamhatású talajjavításhoz, – meglévõ meliorációs építmények értéknövelõ felújításához vehetõk igénybe, az alábbiak szerint: a) vízháztartást szabályozó építmények: – nyílt vízelvezetõ csatorna, vagy árok, – kis vízfolyások árvízcsúcs csökkentõ kisvíztározó (egymillió köbméter térfogatig), – talajcsövezés és létesítményei (beleértve az átemelõszivattyú-telepeket és azok technológiai, gépi szerelését), – talajcsövezéshez a kiviteli tervdokumentációban elõírt mélylazítást, – mûtárgyak (átereszek, átemelõ építmények). b) talajjavítás c) területrendezés építményei: – tereprendezés, – vízmosások, felesleges utak, árkok megszüntetése, – táblák közötti földúthálózat kialakítása, – területrendezést elõkészítõ irtási munkák.

Kód

D01 D02 D03 D04 D05 D06 D07 D08 D09 D09E

231

A gazdaságilag életképes üzem kritériumai Az Európai Unió joganyagának átvételével Magyarországon 2001-tõl már országos lefedettséggel mûködik – a Mezõgazdasági Számvitel Információs Hálózat létrehozását és mûködtetését elõíró 79/65/EK tanácsi rendeletnek megfelelõen – a magyar tesztüzemi hálózat. A tesztüzemi hálózat keretében olyan gazdaságok megfigyelése történik, amelyek meghaladnak egy minimális ökonómiai méretet. Az ökonómiai méretet az EU az üzem potenciális jövedelemtermelõ kapacitása alapján határozta meg, és Európai Méretegységnek (EUME-nek) nevezi. A meghatározás szerint egy EUME 1200 euró standard fedezeti hozzájárulással egyezik meg. Egy EUME, 255 Ft / euróval számolva egyenlõ: 306 000 Ft-tal. Adott gazdaság minimális ökonómiai méretének kiszámítása az ágazatok szerinti mezõgazdasági tevékenységek Standard Fedezeti Hozzájárulásának (SFH) meghatározásán alapszik és elõírt metodikával történik. Az üzemi SFH-t úgy számítjuk ki, hogy a tesztüzemi adatok alapján meghatározott – az alábbi táblázatban feltüntetett – fajlagos (ágazati) értékeket megszorozzuk a gazdaságnak a pályázat beadását megelõzõ lezárt üzleti évre vonatkozó vetésszerkezete szerinti területi adataival és átlagos állatlétszámával, és a kapott eredményeket összeadjuk. Amennyiben az üzem számított SFH-ja nagyobb, mint 1 530 000 Ft (azaz 5 EUME), az üzemet gazdaságilag életképesnek tekintjük. Az AVOP pályázati felhívás V/11. a) pont alapján az életképesség követelményének akkor felel meg a pályázó üzeme, ha a beruházás befejezését követõ elsõ lezárt üzleti évre számított üzemi SFH meghaladja az 1 530 000 Ft-ot (5 EUME). Amennyiben az üzem a pályázat benyújtásakor még nem éri el az elõírt mértéket, úgy a pályázónak nyilatkoznia kell a jövõbeni megfelelésrõl. (A nyilatkozatot az üzemi SFH kiszámoló-táblával együtt a pályázati csomag tartalmazza.)

Megnevezés (FSS)

Közönséges búza és tönköly Durum búza Rozs Árpa Zab Szemeskukorica Rizs Egyéb gabonafélék Száraz hüvelyesek, összesen Száraz hüvelyesek: borsó, száraz bab, csillagfürt

Mértékegység

SFH

Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha

64 590 60 466 36 930 56 640 41 647 83 720 120 359 48 862 48 138 49 162

232


1. szám

Kód

Megnevezés (FSS)

Mértékegység

SFH

D09F D09G D10 D11 D12 D23-D35 D23 D26 D27 D28 D29 D30 D31 D32 D34 D35 D14

Száraz hüvelyesek: lencse, csicseri borsó, bükkönyfélék Száraz hüvelyesek, egyéb Burgonya Cukorrépa Takarmánygyökerek és -káposzták Ipari növények Dohány Káposztarepce és réparepce Napraforgó Szója Olajlen Egyéb olajosmagvú növények Rostlen Rostkender Illóolaj-, gyógy- és fûszernövények Egyéb ipari növények, egyéb Friss zöldségfélék, dinnye, szamóca - szabadföldi és alacsony takarás (síkfólia, fóliaalagút, hollandi ágy) alatt Friss zöldségfélék, dinnye, szamóca - szabadföldi és alacsony takarás alatt, szántóföldi vetésforgóban Friss zöldségfélék, dinnye, szamóca - szabadföldi és alacsony takarás alatt, kertészeti vetésforgóban Friss zöldségfélék, dinnye, szamóca - járható takarás (üvegház, fóliasátor) alatt Virágok, dísznövények - szabadföldi és alacsony takarás (síkfólia, fóliaalagút, hollandiágy) Virágok, dísznövények - járható takarás (üvegház, fóliasátor) alatt Takarmánynövények, összesen Takarmánynövények - idõszaki gyep Takarmánynövények - egyéb zöldtakarmányok, összesen Takarmánynövények - egyéb zöldtakarmányok, silókukorica Takarmánynövények - egyéb zöldtakarmányok, egyéb Szántóföldi szaporítóanyag (magvak és palánták) Egyéb szántóföldi növények Konyhakert Állandó rét és legelõ, összesen Belterjes (intenzív) gyep (rét és legelõ) Külterjes (extenzív) gyep (rét és legelõ) Gyümölcsültetvények, összesen Gyümölcsültetvények, mérsékelt égövi friss Gyümölcsültetvények, héjasok Szõlõültetvények, összesen Minõségi borszõlõ ültetvények Egyéb borszõlõ ültetvények Csemegeszõlõ ültetvények

Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha

60 913 76 085 430 716 186 626 50 556 65 139 222 202 55 578 58 263 54 669 49 622 53 560 44 692 95 620 345 459 61 110 347 181

Ft/ha

292 955

Ft/ha

401 406

Ft/ha

5 965 891

Ft/ha

5 631 457

Ft/ha

18 771 522

Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha

52 669 17 290 61 588 65 832

Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha

51 899 52 720 51 749 423 893 17 423 16 979 17 576 397 735 397 735 118 847 312 282 335 226 289 185 312 492

D14A D14B D15 D16 D17 D18 D18A D18B D18B1 D18B3 D19 D20 E F F01 F02 G01 G01A G01C G04 G04A G04B G04C

1. szám

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ Kód

G05 G07 I01 I02 J01 J02 J02A J02B J03 J04 J05 J06 J07 J08 J09 J09A J09B J10 J10A J10B J11 J12 J13 J14 J15 J16 J16A J16B J16C J16D J17 J18

Megnevezés (FSS)

Faiskolák Járható takarás (üvegház, fóliasátor) alatti ültetvények Másodvetésû növények összesen Gomba Lófélék Egy évesnél fiatalabb szarvasmarha, összesen Egy évesnél fiatalabb szarvasmarha, hímivarú Egy évesnél fiatalabb szarvasmarha, nõivarú Egy és két év közötti szarvasmarha, hímivarú Egy és két év közötti szarvasmarha, nõivarú Kétéves és idõsebb szarvasmarha, hímivarú Kétéves és idõsebb szarvasmarha, üszõ Kétéves és idõsebb szarvasmarha, tejhasznú tehén Kétéves és idõsebb szarvasmarha, egyéb tehén Juh, összesen Juh, tenyész nõivarú (anyajuh) Juh, egyéb Kecske, összesen Kecske, tenyész nõivarú (anyakecske) Kecske, egyéb Sertés, malacok 20 kg alatt Sertés, tenyészkoca 50 kg felett Sertés, egyéb Pecsenyecsirke Tojótyúk Egyéb baromfi Pulyka Kacsa Liba Egyéb baromfi Nyúl (tenyész- és hízóállat együtt) Méhcsaládok száma

233

Mértékegység

SFH

Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/100m2 Ft/állat Ft/állat Ft/állat Ft/állat Ft/állat Ft/állat Ft/állat Ft/állat Ft/állat Ft/állat Ft/állat Ft/állat Ft/állat Ft/állat Ft/állat Ft/állat Ft/állat Ft/állat Ft/állat Ft/100db állat Ft/100db állat Ft/100db állat Ft/100db állat Ft/100db állat Ft/100db állat Ft/100db állat Ft/állat Ft/kaptár

504 506 6 200 376 187 812 406 167 26 607 14 704 15 230 14 179 19 790 19 056 22 843 20 798 194 732 10 194 3 663 3 622 3 719 20 740 24 539 16 857 3 244 35 778 15 956 38 857 113 560 129 927 133 760 121 882 130 882 127 278 7 022 5 111

9. számú melléklet A mezõgazdasági termékekre megállapított kvóták Termék

GOFR növények Durumbúza Cukor

alapterülete hozama

Mértékegység

ha t/ha ha t

Kvóta érték

3 487 792 4,73 2 500 hagyományos termesztõi körzetben 4 305 nem hagyományos termesztõi körzetben 401 684 ebbõl: A kvóta: 400 454 B kvóta: 1 230

234

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ Termék

Mértékegység

1. szám

Kvóta érték

A kvóta: 127 627 B kvóta: 10 000 1 990 060 94 620 117 000 141 559 felnõtt + 94 439 borjú 1 146 000 1 954 49 593 3 222 3,1 2 061 12 355 36 130 790 1 616 1 031

t

Izoglükóz Tej Speciális húsmarha prémium Borjas tehén prémium

t db db

Vágási prémium

db

Anyajuh prémium Hüvelyes növények Szárított takarmány

db ha t ha t/ha t t ha t t t

terület hozam

Rizs Rostkender Dohány Komló Ipari paradicsom Ipari õszibarack Ipari körte

A kvótaigazolások beszerezhetõségérõl a késõbbiekben a honlapon (www.mvh.gov.hu és www.fvm.hu) adunk felvilágosítást.

10. számú melléklet Állategység táblázat Állatállomány

Állatok száma

Állategység

Borjú 6 hónapos korig

1

0,4

6-24 hónapos üszõ/bika

1

0,6

24 hónapnál idõsebb tehén/bika

1

1

Juh (vegyes korcsoport)

1

0,15

Anyakoca ( szaporulat nélkül)

1

0,5

25 kg-nál kisebb szaporulat

1

0,03

Hízott sertés 25-110 kg között

1

0,2

Ivartalanított sertés

1

0,5

Broiler csirke (vegyes korcsoport)

1

0,01

Tojótyúk (vegyes korcsoport)

1

0,02

Szarvasmarhafélék Tehén/bivaly

Sertések

Baromfi

1. szám


Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatóságának pályázati felhívása az Európa terv „A vidék és a mezõgazdaság fejlesztéséért” részprogramja keretében 2006. január A 14/2004. (VIII. 13.) TNM–GKM–FMM–FVM–PM együttes rendelete a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól 8. § 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján az AVOP Irányító Hatósága az alábbi pályázati felhívást teszi közzé: Fiatal gazdálkodók induló támogatása (Kódszám: 1.4) I. A támogatás célja 1. Az Európai Unió Tanácsa 1257/1999/EK és a 1783/2003/EK rendeletével, valamint az AVOP támogatási prioritásaival összhangban a támogatás céljai: – a fiatal gazdálkodók vállalkozás indításának ösztönzése, – a mezõgazdasági munkaerõ korösszetételének javítása, – gazdaságilag életképes üzemek létrehozása, – munkahelyek megõrzése és új munkahelyek létrehozása, – a kezdõ fiatal gazdálkodók (különösen nõk) számának növelése.

II. A támogatásban részesíthetõ tevékenységek – Az egyszeri tõkejuttatás a mezõgazdasági termelõ tevékenység feltételeinek kialakítására, valamint a mezõgazdasági termelõ tevékenység költségeire vehetõ igénybe, beleértve a gazdaság teljes körû átvételét is. Nem vehetõ igénybe támogatás lakóingatlan vásárlására, lakóingatlannal összefüggõ költségekre (bérleti díj, rezsi), személy-és tehergépkocsi vásárlására, személy- és tehergépkocsival összefüggõ más költségekre (lízing, üzemanyag), továbbá képzés költségeire. – Az éven túli hitel utáni kamattámogatás a mezõgazdasági tevékenységhez szükséges létesítmények vásárlása, felújítása, korszerûsítése finanszírozására (nem tanyás lakóingatlan vásárlása kivétel); továbbá saját tulajdonba és használatba kerülõ földterület vásárlására, amelynek költsége nem érheti el a fejlesztés összköltségének 10%-át; valamint a nyugdíjkorhatárt meghaladó, vagy a korai nyugdíjazást igénybevevõ, gazdálkodását megszüntetõ gazdálkodótól a gazdaság teljes körû átvételére, az átvett gazdaság termelési kapacitásainak felújítására, korszerûsítésére vehetõ igénybe.

235

III. A pályázattal elnyerhetõ támogatás 1. A támogatás formája: vissza nem térítendõ támogatás európai uniós és nemzeti forrásból, amely az alábbi két formában vehetõ igénybe: – fejlesztési célú juttatás (egyszeri tõkejuttatás) és/vagy – éven túli lejáratú hitel esetén kamattámogatás. 2. A 2004-2006 között rendelkezésre álló keretösszeg összesen: 1 859 millió Ft. A támogatásban részesíthetõ pályázatok várható száma: 200-250 db. 3. A támogatási összeg: – Az egyszeri tõkejuttatás felsõ határa 6 375 000 Ft, amennyiben ezt az összeget a gazdaság létrehozásához a pályázatban tervezett összes elszámolható költség eléri. – A tõkejuttatáshoz kapcsolódóan a gazdálkodói tevékenység megkezdésével járó költségek finanszírozására felvett éven túli hitelek kamatának legfeljebb a kamat terhelésének idõpontjában érvényes háromhavi BUBOR-al (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb) számított kamat 60%-nak megfelelõ összegû kamattámogatás is nyújtható, amennyiben a hitelhez legfeljebb a kamatterhelés idõpontjában érvényes háromhavi BUBOR + három százalékpontnak megfelelõ kamat kapcsolódik, és azzal a feltétellel, hogy a kamattámogatás tõkésített értéke – amenynyiben a hitelhez garanciaszervezet kezessége társul, annak támogatástartalmával összeszámítottan – nem haladhatja meg az egyszeri tõkejuttatás összegét. A hitelfelvétellel kapcsolatban egyéb költség nem kerülhet felszámításra. – Az egyszeri tõkejuttatás felsõ határánál magasabb, de 7 650 000 Ft-ot meg nem haladó támogatás nyújtható annak a fiatal gazdálkodónak, aki tevékenységének megindításával és folytatásával kapcsolatban szaktanácsadási tevékenység végzésére jogosult szakemberektõl1, szigorúan a pályázatban megadott tevékenységgel összefüggõ tanácsadói szolgáltatást vesz igénybe a gazdaságindítást követõ három éven át. 4. Ha a pályázó az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény értelmében áfa-visszatérítésre nem jogosult, akkor a támogatás számításának alapja a projekt ÁFÁ-t tartalmazó bruttó összköltsége.

1 Az agrárgazdaság területén – meghatározott esetekben – közpénzekbõl is támogatható szaktanácsadási tevékenység végzésére jogosult szakemberek körét az 51/2001. (VII. 31.) FVM rendelettel módosított 95/1999. (XI. 5.) FVM rendeletben foglalt elõírások alapján vezetett Szaktanácsadói Névjegyzék tartalmazza.

236


5. Ha a pályázó az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény 38.§ (1), (4) pontja értelmében a projekttel kapcsolatban részleges ÁFA visszatérítésre jogosult, akkor a projekt ÁFA tartalmát az érintettek teljeskörûen visszaigényelhetik, így az a projekt elszámolható költségei közé nem állítható be, és nem számítható be a támogatás alapjába (lásd 2005. évi CXIX. törvény 39.§, 46.§, 164.§ (9), és 11. sz. melléklet). A fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó egyéb költségek, ráfordítások (lásd pályázati felhívás X. fejezet) esetében a 2006. január 1. napját megelõzõen kiállított számlák áfatartalma sem állítható be az elszámolható költségek közé. 6. Ha a pályázó nem alanya az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított 1992. évi LXXIV. törvénynek, de alanya az egyszerûsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvénynek, akkor a támogatás számításának alapja a projekt áfát tartalmazó, bruttó összköltsége.

IV. A támogatás igénylésére jogosultak Pályázatot olyan, Magyarországon agrártevékenység végzésére jogosult, fiatal, regisztrált egyéni vállalkozó nyújthat be, aki mezõgazdasági termék elõállítási (növénytermelési, állattenyésztési, vegyes gazdálkodási) (TEÁOR 01.1–01.3), az 1. számú mellékletben felsorolt termékek elõállítására vonatkozó fõtevékenységet végez elsõ gazdaságot alapít2, továbbá – 20–40 év közötti (aki a támogatásra vonatkozó döntés meghozatalakor – legfeljebb 100 nap - a 40. életévét még be nem töltötte be), – legalább középfokú (szakmunkás szintû, pl. aranykalászos gazda) szakirányú végzettséggel rendelkezik (mezõgazdasági termelõ tevékenységre irányuló, szakképzõ intézményben szerzett, legalább szakmunkás szintû képesítés tekinthetõ szakirányú végzettségnek), – szakmai alkalmasságát legalább egy éves mezõgazdasági gyakorlattal bizonyítja,

2 Elsõ gazdaságnak számít az az egyéni gazdaság, amelyet tulajdonosa/mûködtetõje korábban nem mûködtetett fõfoglalkozásban, önálló gazdálkodóként, és amelynek mérete alkalmas életképes gazdaság létrehozására. Nem számít elsõ gazdaságnak az a gazdaság, amely ugyan kielégíti az elõzõ feltételeket, de tulajdonosa és mûködtetõje a gazdasághoz korábban fejlesztési célú hitelt és vagy 1 millió Ft-ot meghaladó bármiféle fejlesztési támogatást felvett. A pályázaton olyan egyéni vállalkozók is rész vehetnek, akik 2 Európai Méretegységnél (az Európai Méretegység meghatározása az 1. számú mellékletben) kisebb gazdaságot üzemeltetnek, de céljuk 5 EUME-t elérõ, azaz az életképességi kritériumnak megfelelõ gazdaság létrehozása, és kielégítik a pályázati feltételeket. Akiknek a már meglévõ gazdasága nagyobb méretû, mint 2 EUME, azok nem pályázhatnak induló támogatásra. Pályázhatnak olyan egyéni vállalkozók is, akiknek nincs gazdaságuk, de a pályázattal késõbb egy induló gazdaságot szándékoznak létrehozni.

1. szám

– mezõgazdasági fõtevékenységre vonatkozó egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, – és a kialakítandó gazdaságának mûködtetésében (a mezõgazdasági munkában) tevõlegesen részt vesz.

V. A támogatás igénylésének és igénybevételének feltételei Általános feltételek: 1. A pályázatnak és a pályázónak meg kell felelni a pályázati felhívásban felsorolt jogosultsági kritériumoknak. 2. Támogatást a 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet alapján nyilvántartásba vett és regisztrációs számmal rendelkezõ ügyfél igényelhet. 3. A támogatási szerzõdés megkötésének feltétele a támogatási döntésrõl szóló értesítõ levél mellékletét képezõ „ Nyilatkozat a támogatási rendszerbõl történõ kizárás hatályának fennállásáról” benyújtása. 4. Támogatás csak a pályázat befogadásának idõpontja után megkezdett fejlesztéshez nyújtható, a pályázó a fejlesztést saját felelõsségére ettõl az idõponttól a támogatási szerzõdés megkötése elõtt megkezdheti. 5. A fejlesztést a támogatási szerzõdés megkötését követõen 60 napon belül el kell kezdeni. Elõleg igénybevétele esetén a gazdaság létrehozását az elõleg folyósításának idõpontjától meg kell kezdeni. 6. A fejlesztést be kell fejezni a fejlesztés megkezdésének idõpontjától számítva 34 hónapon belül. (Lásd IX/6 ) 7. A pályázónak szükség esetén rendelkeznie kell a gazdaság mûködtetésére vonatkozó elõzetes hatósági hozzájárulásokkal, a megyei területfejlesztési tanács és a települési önkormányzat elõzetes jóváhagyó nyilatkozatával. 8. Új gazdaság indítása esetében, csak az új, kereskedelmi forgalomban, vagy gyártótól beszerezhetõ, elsõ üzembe helyezésû gépek, technológiai berendezések, eszközök, anyagok beszerzése és beépítése támogatható. Az „új” jelzõ csak azon beruházási jellegû termékeket illeti meg, amelyeknél a Kedvezményezett rendelkezik, a vétel (a számla kiállítás dátuma) idõpontjában kezdõdõ termékfelelõsségi, garanciális és szavatossági jogainak érvényesíthetõségéhez szükséges, elsõsorban a gyártó, valamint a forgalmazó által kibocsátott, hiteles dokumentumokkal. Új beszerzések esetén egy részletes és tételes költségvetést, a költségvetés minden tételére, vagy tételcsoportjára két szállítói árajánlatot kell benyújtani. 9. Magyarország Csatlakozási Szerzõdésében meghatározott kvótás termékek esetében a fejlesztés nem eredményezhet kapacitástöbbletet, kvótán felüli mennyiséget, melyet az EU elõírásai nem engedélyeznek. (A kvótás termékek listáját a pályázati felhívás 2. számú melléklete tartalmazza.) Ha a beruházás eredményeként országos szinten kapacitásbõvülés nem jön létre – újabb intézkedésig – a pályázónak igazolást benyújtania nem kell.

1. szám


Speciális feltételek: 10. A beindított vagy átvett gazdaságnak a tevékenység megkezdését követõen legfeljebb öt éven belül meg kell felelnie a gazdaságilag életképes üzem kritériumának, amelyet a pályázónak pályázatában bizonyítania kell. A gazdaságilag életképes üzem kritériuma az 1. számú mellékletben szerepel. 11. A pályázónak rendelkeznie kell a gazdaság tevékenységéhez illeszkedõ saját tulajdonú és/vagy a gazdálkodás elõírt idõtartamáig terjedõ, érvényes földbérleti szerzõdésen alapuló bérelt földterület használatával, vagy vállalnia kell, hogy a pályázat elfogadását követõ három hónapon belül a földterület rendelkezésére áll. 12. A pályázónak vállalnia kell, hogy a tevékenység megkezdését követõ öt éven belül megfelel a XV. fejezetben felsorolt kötelezõen teljesítendõ környezetvédelmi, higiéniai és állatjóléti jogszabályok elõírásainak. 13. A pályázónak vállalnia kell, hogy a mezõgazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként, fõfoglalkozásban, a gazdaság vezetõjeként végzi, vagy abban az esetben, ha a gazdaságot részmunkaidõben mûködteti, vállalnia kell, hogy a mezõgazdasági tevékenységet a tevékenység megkezdésének idõpontjától három éven belül fõfoglalkozásban folytatja. 14. A pályázónak vállalnia kell, hogy a mezõgazdasági tevékenységet a gazdasági életképesség elérésének idõpontjától legalább öt évig egyéni vállalkozóként, teljes munkaidõben, a gazdaság vezetõjeként és a társadalombiztosítás tagjaként folytatja. 15. A pályázónak vállalnia kell, hogy a projekt nem mehet át lényeges változáson, vagyis a megvalósítás és mûködtetés során a projekt célja nem változhat meg. A beszerzett eszközök, ingatlanok illetve a felújított ingatlanok tulajdonjoga a mûködtetési kötelezettség idõpontjáig nem változhat. 16. Kamattámogatás igénybevétele esetén a pályázónak mellékelni kell a hitelt nyújtó pénzügyi intézmény hitelígérvényét, a pályázati csomagban található formában és tartalommal. 17. Ingatlan (beleértve a termõföldingatlant) vásárlása esetén, valamint a gazdaság vételekor a forgalmi értéket értékbecsléssel (hivatalosan bejegyzett értékbecslõ által) vagy adó- és értékbizonyítvánnyal kell igazolni. 18. Jelen intézkedés keretében egy pályázó csak egy alkalommal vehet igénybe egyszeri tõkejuttatást és/vagy kamattámogatást.

Felhatalmazó levelek 19. A kedvezményezett valamennyi bankszámlájára vonatkozó számlavezetõ hitelintézet által visszaigazolt, az Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt ( a továbbiakban: MVH) inkasszóra felhatalmazó leveleit köteles a támogatási szerzõdés megkötését megelõzõen a MVH részé-

237

re átadni. Bármelyik bankszámlaszáma megszûnésérõl vagy új bankszámla megnyitásáról köteles a MVH-t nyolc napon belül írásban tájékoztatni és az új bankszámlára vonatkozó, a számlavezetõ hitelintézet által visszaigazolt felhatalmazó levelet a MVH-nak átadni.

Biztosítékok 20. A kedvezményezett a támogatási szerzõdés megszegésébõl, illetve a támogatás jogtalan felhasználásából eredõ visszafizetési kötelezettsége biztosítására, valamint az elõleg igénybevételéhez – az alább részletezett kivételektõl eltekintve – biztosítékot köteles adni. A biztosítékot beruházási projekt esetén a mûködési kötelezettség végéig, nem beruházási jellegû projekt esetében a megvalósítási idõszak tartama alatt kell fenntartani. A biztosíték cseréjére a kedvezményezettnek lehetõsége van, feltéve, hogy az új biztosíték végrehajthatósága és az általa fedezett érték megfelel a biztosítékokra vonatkozó feltételeknek. Az elõlegre vonatkozó biztosíték cserélésére az elõleggel történt elszámolás megtörténte után van lehetõség. 21. Nem köteles biztosítékot felajánlani a kedvezményezett, amennyiben a támogatás összege nem haladja meg az 5 millió forintot. 22. A 21. pontban meghatározott kedvezményezett kivételével a támogatási szerzõdés tartalmazza az alábbi kötelezõ biztosítékok közül a kedvezményezett által választott legalább egy biztosítékot, amely(ek) fedezetet nyújt(anak) a támogatás (elõleg és utófinanszírozás együtt) 120%-ának erejéig a szerzõdés teljes idõtartamára: a) jelzálog ingatlanra (ha a többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, a továbbiakban az Ámr. szerint egyébként nem kötelezõ), b) jelzálogjog ingóságra, c) bankgarancia, d)biztosítási szerzõdés alapján kiállított készfizetõ kezességvállalást tartalmazó kötelezvény, e) garanciaszervezet által vállalt kezesség, f) garanciabiztosítási szerzõdés alapján kiállított kötelezvény 23. A zálogtárgy – terhek figyelembevételével számított – fedezeti értéke biztosítékot kell, hogy nyújtson a támogatási összeg 120%-ának erejéig. Zálogtárgyként elfogadható bármely, a pályázó vagy harmadik személy – az állam kivételével – tulajdonában álló vagyontárgy. Zálogtárgyként történõ felajánlás vonatkozhat olyan ingó vagyontárgyra is, amelyet az ingó vagyontárgyat érintõ beruházás során szereznek be. A felajánlás a vagyontárgy tulajdonosától kell, hogy származzék, közös tulajdonban álló vagyontárgy esetén

238


valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges a megterheléséhez. A zálogtárgytól függetlenül, a beruházással érintett vagyontárgy kizárólag a támogató elõzetes hozzájárulásával idegeníthetõ el, terhelhetõ meg, adható bérbe, vagy apportálható. A zálogtárgy forgalmi értékére vonatkozó adatot a MVH ingóság esetén értékbecslés, ingatlan esetén értékbecslés vagy adó- és értékbizonyítvány alapján fogad el. (Kizárólag bejegyzett értékbecslõ által készített értékbecslés fogadható el.) A beruházással érintett új ingó vagyontárgy esetén az ajánlati ár is elfogadható. Zálogjog alkalmazásánál elsõ ranghelyû jelzálogjog szükséges. Második vagy további ranghelyre történõ bejegyzés elfogadására akkor van lehetõség, ha a korábbi ranghelyû jelzálogjog érvényesítése esetén a vagyontárgy értéke fedezetet nyújt a támogatási összeg és járulékai erejéig. A zálogtárgy terheltségénél az ingatlan-nyilvántartásba, illetve a közjegyzõk által vezetett nyilvántartásba ténylegesen bevezetett terheket kell figyelembe venni. Zálogteher esetén a keretbiztosítéki, egyetemleges zálogjog egy tekintet alá esik más zálogjogokkal. A vagyontárgyon fennálló terhek mértékére nézve az MVH bármikor további iratokat kérhet be. Ingatlan esetén a jelzálogjog alapítására vonatkozó szerzõdést a támogatási szerzõdéssel egyidejûleg kell megkötni, ingó vagyontárgy esetén a jelzálogjog alapítására az eszköz megvételét követõen kerül sor az MVH illetékes regionális hatáskörrel rendelkezõ megyei kirendeltség (továbbiakban: Kirendeltség) közremûködésével, közjegyzõ elõtt. Rendkívüli értékcsökkenés, elértéktelenedés, illetve káresemény esetén, amennyiben az a vagyontárgy beszerzési árának 25%-át meghaladja, pótlólagos biztosítéknyújtási kötelezettség áll fenn. 24. Elõleg igénybevétele esetén – a biztosítékállítási kötelezettség alól az 54/2005. (III. 26.) Korm.rendelet 3.§ (2)–(3) bekezdés által mentesített Kedvezményezetteket kivéve – a Kedvezményezettnek az elõleg erejéig legalább egy kötelezõen válaszható biztosítékot kell nyújtania a következõ biztosítéktípusok közül: a) jelzálog ingatlanra (ha az Ámr. szerint egyébként nem kötelezõ), b) jelzálogjog ingóságra, c) bankgarancia, d) biztosítási szerzõdés alapján kiállított készfizetõ kezességvállalást tartalmazó kötelezvény, e) garancia szervezet által vállalt kezesség, f) garanciabiztosítási szerzõdés alapján kiállított kötelezvény, Amennyiben az elõleg biztosítékául ingatlanra vonatkozó jelzálog szolgál – az ingatlannak az elõlegre vonatkozó fedezeti értékébe nem számítható bele az az összeg, amely a tervezett be-

1. szám

ruházás összköltségébõl az ingatlan értékét növelõ tételnek minõsül; – a jelzálogszerzõdést a támogatási szerzõdéssel egyidejûleg kell megkötni. Amennyiben az elõleg biztosítékául ingóságra vonatkozó jelzálogjog szolgál: – az elõleg biztosítékául a beruházással érintett ingóság nem ajánlható fel; – a jelzálogszerzõdés megkötésére a támogatási szerzõdés megkötését követõen, közjegyzõ elõtt kerül sor; – legkésõbb a támogatási szerzõdés megkötésekor a Kedvezményezettnek az MVH rendelkezésére kell bocsátania az ingó zálogtárgy egyedi azonosító adatait és értékét tartalmazó dokumentumokat (pl. új ingó zálogtárgy esetén a zálogtárgy tulajdonosának nevére szóló számla a kifizetést igazoló dokumentummal együtt, használt zálogtárgy esetén pedig a bejegyzett értékbecslõ által készített értékbecslés). Az elõleg igénybevételére vonatkozó rendelkezéseket a 2005. július 14-tõl kezdõdõen megkötött szerzõdésekre kell alkalmazni. 25. Elõleg nyújtásától eltekinteni akkor lehet, ha a) a támogatás kedvezményezettje az elõlegrõl lemond, b) a támogatás kedvezményezettje az elõleg nyújtásának feltételeként meghatározott biztosítékot nem bocsátja rendelkezésre.

Vagyonbiztosítás 26. A támogatással megvalósult vagyontárgyra (ingó, ingatlan) vagyonbiztosítást kell kötni.

Nem támogatható a pályázat: 27. Valótlan adatszolgáltatás esetén. 28. Amennyiben a pályázónak az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény alapján 60 napot meghaladó, esedékessé vált, meg nem fizetett köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési könnyítést (halasztást, részletfizetést) engedélyezett. 29. Abban az esetben, ha a pályázó az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésbõl nyújtott kiegészítõ támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeirõl szóló 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet, valamint a pályázati felhívás alapján jogosulatlanul vett igénybe támogatást.

1. szám


30. Amennyiben a fejlesztés helyének megvalósulásául szolgáló ingatlan nem per- és igénymentes. 31. Abban az esetben, ha a pályázat egyéb hazai, illetve európai uniós költségvetési támogatásban részesül. Ez alól kivételt képez a projekthez kapcsolódó bankhitel biztosítékát képezõ garanciaszervezet által vállalt kezesség támogatástartalma, melyrõl az igazolást a pályázónak a szerzõdéskötéshez be kell nyújtania. 32. Amennyiben a pályázó ellen bírósági végrehajtási eljárás van folyamatban.

VI. A pályázat tartalmi és formai követelményei 1. A pályázati adatlapot magyar nyelven kitöltve (CD-R lemezen is, de nem szkennelve), hiánytalanul, minden kérdésre választ adva, minden oldalon aláírva és a mellékletek csatolásával kell benyújtani. A pályázati adatlap szerkezete, fejezet címei, formája nem változtatható. Amennyiben a pályázati adatlap egy adott kérdése nem vonatkozik a pályázatra, a megfelelõ helyen a „pályázatomra nem vonatkozik” megjegyzést szükséges bevezetni. 2. A pályázatokat a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak, a pályázati felhívásnak, valamint az ahhoz tartozó pályázati csomagnak megfelelõ, a támogatási cél sajátosságaihoz, követelményeihez igazodó tartalommal kell elkészíteni. 3. A pályázat elõírt részei: – pályázati adatlap, – mellékletek (a pályázati csomag tartalomjegyzékében felsorolva) 4. A jelen pályázati kiíráshoz kapcsolódóan a pályázónak pályázati (eljárási) díjat nem kell fizetni. 5. Az összeállított pályázatnak ki kell térnie a pályázó eddigi szakmai tevékenységének és a tervezett vállalkozásának rövid bemutatására, a fejlesztés szükségességének rövid leírására, megvalósíthatóságára, költséghatékonyságára, szaktanácsadás igénybevétele esetén annak szükségességére, a fejlesztés eredményeként az üzleti és értékesítési tevékenységére, várható fejlõdésére, valamint az elõírt környezetvédelmi, állatjóléti követelmények teljesítésére. 6. A pályázat összeállításánál be kell mutatni, hogy a tervezett fejlesztés összhangban van a támogatási intézkedésben megfogalmazott célkitûzéssel. A pályázat megfogalmazásában a pályázati adatlap kitöltési útmutatója nyújt iránymutatást.

239

7. A pályázatot egy eredeti és egy, az eredetivel mindenben megegyezõ másolati példányban kell benyújtani. A pályázati adatlapot és mellékleteit elektronikus formában további egy példányban, CD-R lemezen is be kell nyújtani. A pályázati csomag letölthetõ a www.mvh.gov.hu, és a www.fvm.hu címekrõl, valamint tájékoztató jelleggel beszerezhetõ az MVH Kirendeltségein. A pályázat eredeti példányához hatóság(ok) által kiállított okiratokat (lásd pályázati csomag tartalomjegyzéke), eredeti, vagy közjegyzõ, illetve a kiállító által hitelesített másolatokat kell csatolni. 8. A pályázati adatlap és dokumentumai eredeti és másolati példányát külön dossziéba lefûzve – kivéve az „Adatlap a támogatási döntésrõl” címû dokumentumot – eredeti és másolati példány megjelöléssel a pályázati csomagban található tartalomjegyzéknek megfelelõen sorba rendezve kell beadni. 9. A CD-R lemez borítóján jól láthatóan fel kell tüntetni a pályázati felhívás címét (AVOP, Fiatal gazdálkodók induló támogatása), a pályázó nevét és címét. 10. Az „Adatlap a támogatási döntésrõl” címû dokumentumot a pályázati csomag mindkét példányában, külön borítékban kell beküldeni. 11. A pályázó a pályázatkezelési folyamat során bármikor visszavonhatja támogatási igényét. A visszalépés a Visszalépési nyilatkozat címû dokumentum segítségével történik, mely beszerezhetõ a Kirendeltségeken, illetve letölthetõ a www.mvh.gov.hu és a www.fvm.hu címekrõl. A nyilatkozatot teljes körûen kitöltve az illetékes Kirendeltséghez kell benyújtani.

VII. A pályázat benyújtásának módja 1. A pályázatokat: – postai úton, tértivevénnyel, – minden példányt és a CD-R lemezt egy csomagban, – „AVOP pályázat” felirattal, – „Fiatal gazdálkodók induló támogatása” intézkedési cím feltüntetésével, – folyamatosan, – a fejlesztés megvalósításának helye szerint illetékes (regionális) Kirendeltségre lehet benyújtani. 2. A nem postai úton érkezett pályázatot, illetve hiánypótlást az MVH nem veszi át. 3. A pályázat benyújtásának és hiánypótlásának idõpontja az igazolt postára adás dátuma. Ha ez nem állapítható meg egyértelmûen, akkor a benyújtás és a hiánypótlás napja az MVH általi érkeztetés dátuma.

240


4. A pályázatkezelés idõtartamát az MVH a dokumentumok tértivevényen igazolt beérkezésének – egyéb információkérés esetén az igazolt átadás vagy a fax érkezésének – dátumától számítja. 5. Amennyiben a pályázó nem a megfelelõ helyre nyújtotta be pályázatát, a kirendeltség továbbítja azt a megvalósítás helye szerint illetékes kirendeltségre. Ebben az esetben a pályázat benyújtásának idõpontja változatlan, azonban a pályázatkezelés idõtartamát az MVH az illetékes kirendeltségre történõ érkeztetés dátumától számítja, melyrõl az illetékes kirendeltség a pályázót értesíti.

VIII. A pályázat elbírálása A bírálati eljárás legfontosabb szakaszai: 1. A befogadásra való jogosultság vizsgálata: a) A pályázatnak benyújtásakor a következõ minimum feltételeknek kell megfelelnie, különben a pályázat hiánypótlás nélkül elutasításra kerül: Formai követelmények: – a pályázat a pályázati felhívásban közzétett benyújtási határidõ lejártáig benyújtásra került – az elõírt pályázati adatlapon került benyújtásra – a pályázat egy eredeti, valamint egy az eredetivel mindenben megegyezõ másolati példányban lett benyújtva. Jogosultsági és tartalmi követelmények: – a fejlesztés helye Magyarország – a pályázó rendelkezik egyéni vállalkozói igazolvánnyal és nem töltötte be a döntés meghozataláig 40. életévét, – a pályázat a megfelelõ kódszámú tevékenységre került benyújtásra, – a pályázó a benyújtáskor rendelkezik a jogosultságot biztosító TEÁOR-számmal, – az igényelt támogatás összege és mértéke megfelel a pályázati felhívásban elõírtnak. b) A teljesség vizsgálata a benyújtott pályázati adatlap megfelelõ kitöltésének és a szükséges dokumentumok meglétének ellenõrzése alapján történik. Amennyiben a pályázó a minimum feltételeken túlmenõen hiányos, formailag, tartalmilag nem megfelelõ pályázatot nyújt be, az MVH egy alkalommal hiánypótlásra szólítja fel, aminek teljesítésére a felszólítás kézhezvételétõl számított 15 napon belül van lehetõség. A hiánypótlás teljesítésének idõpontja az igazolt postára adás dátuma. A hiánypótlás nem fogadható el, ha a pályázó a hiánypótlás keretein túlmenõen a projektet módosítja úgy, hogy a pályázat eredeti mûszaki tartalma megváltozik. Minden egyéb – nem hiánypótlásban bekért, illetve benyújtott – változtatást a pályázónak alá kell támasztania és indokolnia kell.

1. szám

Abban az estben, ha a pályázó a hiánypótlást késedelmesen, vagy nem megfelelõen nyújtja be, a pályázatot az MVH elutasítja. c) A pályázat befogadása: – Befogadásra kerül a pályázó által hiánytalanul benyújtott, illetve a megfelelõen hiánypótolt, formailag és tartalmilag megfelelõ pályázat. Ezek megállapításának dátuma a befogadás dátuma, amelyet a befogadásról szóló értesítõ levél tartalmaz. – A pályázat befogadása a pályázat érdemi bírálatának kezdetét, nem pedig a támogatási összegre való jogosultság megszerzését jelenti. – Szükség esetén a hiánypótlást követõen, az MVH Kirendeltsége állásfoglalása megalapozása érdekében további információt kérhet be a pályázótól, melynek benyújtási határidejét – amely biztosítja a teljesíthetõséget – az információkérés fogja tartalmazni. Amennyiben ezen határidõn belül nem érkezik faxban/levélben, vagy személyesen válasz, az MVH többletinformáció nélkül bírálja el a pályázatot. – Az MVH a pályázókat a pályázat befogadásától számított 35 napon belül értesíti a támogatási döntésrõl. 2. A befogadott pályázatok szakmailag és pénzügyileg a következõ szempontok alapján kerülnek értékelésre és pontozásra: – gazdaság teljesítménye, életképességének minõsítése, – termelõi értékesítési szervezeti tagság, – gazdaság átvétele, – a beruházás finanszírozhatósága, különös tekintettel arra, hogy a pályázónak szüksége van-e a támogatásra a beruházás megvalósításához, – a pályázó képzettségének szintje, – létrehozott és megõrzött munkahelyek száma, – a mezõgazdasági gyakorlatban töltött idõ, – kedvezõtlen adottságú és környezetvédelmi korlátozások alá esõ területeken gazdálkodók. Amennyiben két azonos minõsítésû pályázat közül kell választani, a nõk, a romák, vagy a fogyatékos emberek által benyújtott pályázatok elõnyt élveznek. A pályázóknál a fogyatékosság megváltozott munkaképességként értelmezendõ és igazolandó. Abban az esetben, ha a pályázat nem éri el a minimálisan elérendõ 30 pontszámot, a pályázat elutasításra kerül az Irányító Hatóság vezetõje (Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium EU tagállami és agrár-vidékfejlesztési helyettes-államtitkára) által. A maximálisan elérhetõ pontszámot a pályázati csomag kitöltési útmutatója tartalmazza.

1. szám


3. Rangsorolás, elõterjesztés döntésre és döntés: – a pályázatok pontozása és ennek megfelelõ rangsorolása, – a rangsor szerint a pályázatok elõterjesztése támogatási döntésre. a) Az MVH az elbírált pályázatokról országos rangsort készít az AVOP Döntés-elõkészítõ Bizottság (lásd pályázati csomag kitöltési útmutatója) részére, amely szükséges gyakorisággal ülésezik. A bizottság a rendelkezésre álló források erejéig javaslatot tesz az AVOP Irányító Hatóság vezetõjének a támogatási döntés meghozatalára. A Bizottságnak támogatási döntésre irányuló javaslattétele során jogában áll az elé terjesztett pályázatokra vonatkozó minimum pontszámnál magasabb ponthatárt megállapítani. b) Forráshiány esetén a már nem finanszírozható pályázatok elutasításra kerülnek az Irányító Hatóság vezetõje által, amely ellen kifogásnak helye nincs. c) Az igényelt támogatási összeg részben nem, csak teljes egészében ítélhetõ meg. d) A támogatásban részesülõ pályázók (a továbbiakban: kedvezményezett) számára a szerzõdés megkötésére a támogatási döntésrõl szóló értesítés kézhezvételét követõen 45 nap áll rendelkezésre, amely idõtartam alatt a támogatási döntésre az ajánlati kötöttség szabályait kell alkalmazni. Amennyiben a pályázó hibájából ezen idõtartam alatt nem köttetik meg a szerzõdés, a támogatási döntés hatályát veszti. e) A nem nyertes pályázatok másolati példányát az MVH legfeljebb két évig õrzi, ezt követõen azokat megsemmisíti. A két éves õrzési idõszak alatt a pályázó indokolt kérésére a nem nyertes pályázat másolati példányát és a pályázat eredeti mellékleteit az MVH másolat megtartása mellett a pályázónak, vagy megbízottjának átadhatja. f) Kizárólag szerzõdésmódosítás keretén belül változtatható indokolt esetben: – a projekt megvalósításának támogatási szerzõdésben meghatározott mûvelet szerinti kezdete vagy befejezése, (lásd V/8. pont), – az összköltség költségkategóriák szerinti vagy évek szerinti bontása, legalább a teljes támogatás értékének tíz százalékát meghaladó mértékben, a projekt adatlapon szereplõ bontáshoz képest (az összköltség változása nélkül), – kedvezõtlen, tíz százalékot meghaladó mértékben a számszerûsített célok a projekt adatlapon szereplõ értékhez képest, – a projekt bármely egyéb, a célkitûzéseket befolyásoló lényeges jellemzõje. A Kedvezményezett köteles bejelenteni – a beruházás támogatási szerzõdésben rögzített mûszaki tartalmának, – a mérföldkõ dátumának változását, továbbá a szerzõdésben szereplõ bármilyen adatváltozást. Ezen változtatások azonban a támogatási szerzõdésben szereplõ teljes támogatási összeget nem növelhetik.

241

IX. A támogatás felhasználása és elszámolása 1. A támogatásban részesülõ pályázó számára a szerzõdés megkötését követõen, az abban rögzített módon az államháztartás mûködési rendjérõl szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet módosító 52/2005. (III. 26.) Korm. rendeletnek megfelelõen a támogatás 25%-ának megfelelõ összeg erejéig elõleg nyújtandó. Elõleg igénybevétele esetén az MVH a támogatás 25%-ának megfelelõ összeget az elõlegre vonatkozó biztosítékok rendelkezésre állása esetén, a rendelkezésre állás igazolásának napjától számított 30 napon belül a Kedvezményezett bankszámlájára átutalja. A kedvezményezett a támogatás elõlegen felüli összegét utófinanszírozás keretében a pályázatban kidolgozott, pénzügyi és fizikai megvalósítás idõbeli ütemezéséhez (mérföldkövekhez)4 igazodó költségekrõl szóló, pénzügyileg rendezett számlák, analitikus nyilvántartások, számviteli bizonylatok bemutatása után – teljesítésarányosan – veheti igénybe, a szerzõdésben meghatározott célok elérésére. A mérföldkövenként ütemezett idõközi fizetésnek nem elõfeltétele a folyósított elõleg teljes összege felhasználásának igazolása, és az azzal történõ elszámolás. Az elõleg és az idõközi kifizetés (kedvezményezett által kifizetett számla, egyéb számviteli bizonylat alapján teljesülõ tételek) nem haladhatja meg a támogatási összeg 80%-át. A kedvezményezettek részére a támogatási összeg záróegyenlegének kifizetése az elõleggel történt elszámolást követõen történhet meg. A kedvezményezett köteles visszafizetni az elõleget, amennyiben nem nyújt be kérelmet idõközi fizetésre az elõleg fizetésétõl számított 6 hónapon belül, illetve a benyújtott fizetési kérelem a támogatás rendeltetés ellenes, nem szabályszerû felhasználását bizonyítja. 2. Amennyiben a biztosíték(ok) között ingatlan, vagy ingó vagyontárgy nem szerepel, a biztosítékok rendelkezésre állását legkésõbb a támogatási szerzõdés megkötésétõl számított 3 hónapon belül a kedvezményezettnek igazolnia kell. Ha a biztosíték(ok) között ingatlan, vagy ingó vagyontárgy is van, az ingatlan és ingó vagyontárgy vonatkozásában ez a végsõ határidõ 1 év, a többi típusú biztosítékra vonatkozóan 3 hónap. Ha a biztosíték kizárólag ingatlan és ingó vagyontárgyakból áll, a rendelkezésre állás igazolásának végsõ határideje 1 év. Amennyiben a fenti határidõkön belül a biztosítékok rendelkezésre állásának igazolása nem történik meg, a támogatási szerzõdés hatályát veszti.

4 Mérföldkõnek nevezzük a fejlesztési szakaszok határait, amelyek befejezettnek tekinthetõk és mérhetõk.

242


3. A mérföldkõ dátumának (év, hónap, nap) megtervezésekor figyelembe kell venni a támogatásigénylési csomag (számlák, pénzügyi teljesítés, egyéb igazoló dokumentumok) összeállításához szükséges idõtartamot is. A mérföldkõ dátuma mindig egy adott hónap munkanapja legyen. A fejlesztés idõtartama alatt legfeljebb négy mérföldkõ tervezhetõ. 4. Elõleg igénybevétele esetén az elsõ mérföldkövet az elõleg tervezett igénybevételétõl számított hat hónapon belül kell tervezni. 5. A mérföldkövek tervezése során figyelemmel kell lenni arra, hogy az utolsó mérföldkõnél a kifizetést kizárólag a szükséges szakhatósági engedélyek, hozzájárulások benyújtása esetén teljesíti az MVH. 6. A mérföldkövek tervezése során arra is figyelemmel kell lenni, hogy az AVOP támogatások kifizetése 2008. december 31-ig történhet, ezért az utolsó támogatásigénylési csomag benyújtásának határideje 2008. szeptember 30. 7. Támogatás folyósítása céljából az MVH csak olyan számlákat, analitikus nyilvántartásokat, számviteli bizonylatokat fogad el, amelyek a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 167. §-ban meghatározottaknak megfelelnek. 8. A támogatásigénylési csomag egy eredeti és két, az eredetivel mindenben megegyezõ másolati példányban, személyesen vagy meghatalmazott útján adható be a Kirendeltségre. A támogatásigénylési csomag hiánypótlása személyesen, meghatalmazott útján, vagy tértivevényes küldeményként postai úton adható be. A postai úton megküldött hiánypótlás esetén a kedvezményezett elfogadja a hiánypótlás MVH által érkeztetett tartalmát. 9. A támogatásigénylési csomag, a biztosítékok és a vagyonbiztosítás – a projekt mérföldkövek szerinti tartalmának megfelelõ – rendelkezésre állása és a kedvezményezett valamennyi bankszámlájára szóló azonnali beszedési megbízásra való felhatalmazás rendelkezésre állása esetén fogadható be.

1. szám

12. Az utolsó támogatásigénylési csomagot a fejlesztés befejezését követõ 30 napon belül be kell benyújtani. 13. Az MVH minden mérföldkõnél helyszíni ellenõrzést tarthat, az utolsó mérföldkõnél azonban kötelezõen helyszíni ellenõrzést tart, mely során vizsgálja a projekt terv szerinti megvalósítását, a számlák meglétét és valóságtartalmát. 14. Csak az eredeti, igazoltan kiegyenlített (pl. banki igazolás, pénztárbizonylat, a kifizetést hitelesen igazoló egyéb bizonylatok), támogatásigénylési csomagban benyújtott és az MVH munkatársai által ellenõrzött, kifogástalannak minõsített számlákkal, saját kivitelezés esetén analitikus nyilvántartásokkal, számviteli bizonylatokkal alátámasztott támogatási hányad kerül kifizetésre. Kompenzálással kiegyenlített számlák alapján támogatás nem folyósítható. 15. Az eredeti számlákhoz, egyéb számviteli bizonylatokhoz csatolni kell a teljesítés igazolásokat, kifizetést igazoló dokumentumokat. A forinttól eltérõ pénznemben kiállított számla vagy egyéb gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló, pénzügyi teljesítésrõl szóló bizonylaton szereplõ támogatás összegét a bizonylaton megjelölt pénzügyi teljesítés idõpontjában érvényes hivatalos Magyar Nemzeti Bank középárfolyamon kell forintra átszámítani. 16. A kifizetés engedélyezése során az MVH a támogatási szerzõdésben szereplõ éves keretet és költségkategóriákat figyeli. Az éves keret és költségkategóriák változtatása – a teljes támogatás értékének 10%-át meghaladó mértékben – kizárólag szerzõdésmódosítás keretén belül történhet. Ezen változtatások azonban a támogatási szerzõdésben szereplõ teljes támogatási összeget nem növelhetik. 17. A kedvezményezett számára történõ kifizetéseket a Magyar Államkincstár – forintban, – a kedvezményezett bankszámlájára teljesíti. 18. A megvalósítandó fejlesztés futamideje a fejlesztés megkezdésének idõpontjától számított maximum 34 hónap, az éven túli hitel utáni kamattámogatás futamideje legfeljebb nyolc év lehet.

10. A támogatásigénylési csomag befogadása minden mérföldkõnél a számlák és egyéb dokumentumok ellenõrzése után történik, és a számlák és egyéb dokumentumok valóságtartalmát, a megvalósítás folyamatát, valamint a tervvel való egyezõséget helyszíni ellenõrzés során is vizsgálhatják.

19. Amennyiben ingatlan vásárlásához igényli a pályázó az elõleget, az elõleg mértéke 15% lehet. Ha a támogatott fejlesztésnek más elszámolható költségei is vannak, akkor az összes nyújtott elõleg a támogatás összegének a 25%-át elérheti (pl. 15% lehet ingatlan vásárlás, 10% más elismerhetõ költség).

11. A kifizetés a támogatásigénylési csomag befogadása után 60 napon belül történik.

20. A kamattámogatás negyedévente, a kamatbefizetésrõl szóló banki igazolás alapján igényelhetõ az MVH-tól.

1. szám

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ X. Elszámolható költségek

A II. A támogatásban részesíthetõ tevékenységek címû fejezetben felsorolt, támogatható tevékenységekhez kapcsolódó költségek számolhatók el. Használt gép költsége csak akkor számolható el a támogatás terhére, ha az az átadott saját tulajdonú gazdaság szerves része.

XI. Beszámolási kötelezettség 1. A kedvezményezettnek a fejlesztés elõrehaladásáról jelentést kell készítenie a kifizetésekre vonatkozó igénylések alátámasztására. Adatszolgáltatási kötelezettségének az „elõrehaladási jelentés” formanyomtatvány postai úton történõ benyújtásával tesz eleget. 2. A fejlesztés elõrehaladási jelentésnek tartalmaznia kell: – a pályázati adatlapban feltüntetett mutatók alakulását, – fõbb eredményeket, beleértve az idõbeli ütemezést, – a céloktól való mindennemû eltérést, megfelelõ indoklással együtt, – a fejlesztés végrehajtása során felmerült problémákat és a megoldásuk érdekében tett lépéseket. 3. Az elõrehaladási jelentéseket negyedévente kell benyújtani. Az elõrehaladási jelentésnek három hónapos idõszakra kell vonatkoznia. Az elsõ jelentésnek a támogatási szerzõdés aláírásától számított harmadik hónap végéig terjedõ idõszakot kell lefednie. 4. Az elõrehaladási jelentést akkor is negyedévente kell benyújtani, ha az adott negyedévben nem kérelmezi a kedvezményezett a támogatás kifizetését. 5. A kedvezményezettnek a végsõ kifizetés teljesítését követõen az üzemeltetési/üzemben tartási kötelezettség ideje alatt minden évben éves fenntartási jelentést kell benyújtania (a formanyomtatvány szerzõdéskötéskor kerül átadásra). Az elsõ fenntartási jelentést a végsõ kifizetéstõl számított elsõ év végén kell benyújtani. 6. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása a támogatási szerzõdésben foglalt kötelezettség megszegésének minõsül.

XII. Ellenõrzés, és a támogatás rendeltetésétõl eltérõ felhasználásának következményei 1. Az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 122. §-a alapján az arra feljogosított szervezetek a folyamat bármely szakaszában ellenõrzést végezhetnek, az ellenõrzési programjukban foglaltak szerint. A pályázattal és a támogatással összefüggõ

243

dokumentumot, objektumot vizsgálhatnak, információt kérhetnek. 2. A nemzeti és európai uniós forrásokból származó támogatások kedvezményezettje köteles az ellenõrzés érdekében a(z): – Európai Számvevõszék, – Európai Bizottság illetékes szervei, – Állami Számvevõszék, – Kormányzati Ellenõrzési Hivatal, – Magyar Államkincstár, – Kifizetõ Hatóság (PM), – Irányító Hatóság (FVM), – Közremûködõ Szervezet (MVH) képviselõivel együttmûködni ellenõrzési munkájukban, az ellenõrzés feltételeit a helyszíni ellenõrzés alkalmával biztosítani, a megfelelõ dokumentumok (számlák, engedélyek, tanúsítványok, építési naplók, szerzõdések, kiviteli tervek, géplisták, stb.), a projekt megvalósítását igazoló okmányok (tulajdoni lap, bérleti szerzõdés stb.), bizonylatok (pénzügyi, minõségi, szállítási stb.) rendelkezésre bocsátásával. 3. A helyszíni ellenõrzés lehet: – elõzetes helyszíni szemle (pályázatkezelés során, indokolt esetben), – a megvalósítás idõszakában (mérföldkövenként), – mûködtetés ideje alatt. 4. A helyszíni ellenõrzésekrõl minden esetben jegyzõkönyv készül, amelynek tudomásul vételét és átvételét a pályázó/kedvezményezett aláírásával igazolja, s egyben a jegyzõkönyvre rávezetve jelezheti az ellenõrzéssel kapcsolatos észrevételeit. 5. Az ellenõrzések zavartalan lebonyolítása érdekében a fejlesztés végrehajtása során keletkezõ dokumentumokat a támogatott köteles olyan módon tárolni és nyilvántartani, hogy hozzáférhetõk és teljes körûen ellenõrizhetõk legyenek. 6. Az 1260/1999/EK rendelet 38. cikkének 6. bekezdése értelmében a projekt megvalósítására, ellenõrzésére és finanszírozására vonatkozó dokumentumokat a pályázó 2013. december 31-ig köteles megõrizni. 7. Jogosulatlanul igénybevett támogatásnak minõsül: – a támogatás rendeltetésétõl, valamint a támogatási szerzõdésben meghatározottaktól eltérõ felhasználása, – valótlan adatszolgáltatás és adatok eltitkolása, – együttmûködési kötelezettség megszegése, – ha a beruházás a pályázatban elfogadott céltól eltérõ rendeltetéssel valósul meg, – ha a beruházás megvalósulását követõen a létesítményt nem a szerzõdésben vállalt ideig és módon üzemeltetik,

244


– ha a támogatással létrehozott vagy felújított, korszerûsített létesítményt, tárgyi eszközt a támogatási jogviszonyból származó kötelezettség fennállásának ideje alatt engedély nélkül elidegeníti, gazdasági társaságba nem pénzbeli hozzájárulásként beviszi (apportálja), vagy nem eredeti funkciója szerint mûködteti. Az MVH elnökének a visszafizetésrõl szóló döntése alapján, a támogatást a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelõ kamattal növelten kell az MVH számlájára visszafizetni. A jogosulatlanul felhasznált támogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minõsül. 8. Amennyiben a támogatási szerzõdés megkötése után, a megvalósítás és a mûködtetés során pénzügyi, vagy egyéb rendellenesség fedezhetõ fel, a támogatási szerzõdésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására kerül sor az MVH részérõl. Ez lehet a kedvezményezettnek már kifizetett támogatás visszafizetésére kötelezés (a 7. pontban foglaltak szerint), valamint a további támogatástól való eltiltás, illetve egyéb polgári és büntetõjogi eljárások kezdeményezése. Amennyiben a kedvezményezett neki fel nem róható okból a támogatási szerzõdésben vállalt kötelezettségeinek nem tud maradéktalanul eleget tenni, azonban a számszerûen megállapított kötelezettségek esetén legalább 75%-ot meghaladó arányban teljesíti azokat, a már kifizetett támogatási összeget nem kell visszafizetni, azonban a támogatott további támogatásra nem jogosult.

XIII. Jogorvoslat 1. Az MVH elutasító döntésével szemben a pályázó írásban az MVH elnökéhez címzett, de a Kirendeltséghez benyújtott kifogást terjeszthet elõ a döntés kézhezvételétõl számított 15 napon belül. Az MVH elnöke a kifogást a benyújtástól számított 30 napon belül bírálja el. 2. Az Irányító Hatóság vezetõjének döntésével szemben kifogásnak helye nincs. A döntés kizárólag bírósági úton támadható meg.

1. szám

XV. A pályázatnál alkalmazandó és az intézkedésre vonatkozó jogszabályok A kötelezõen teljesítendõ feltételeket tartalmazó környezetvédelmi és állatjóléti jogszabályok jegyzéke: A Tanács 96/61/EK irányelve a környezetszennyezés integrált megelõzésérõl és csökkentésérõl A Tanács 85/337/EGK irányelve az egyes köz és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve a vízvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról A 80/68/EGK irányelv a felszín alatti vizek, egyes veszélyes anyagok okozta szennyezés elleni védelemrõl A Tanács 76/464/EGK irányelve a vízi környezetbe bocsátott egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezõdésrõl A Tanács 98/58/EK irányelve a tenyésztés céljából tartott állatok védelmérõl 69/2001/EK bizottsági rendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkének a csekély összegû támogatásokra való alkalmazásáról Az 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelmérõl és kíméletérõl 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet a mezõgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól A Kormány 193/2001. (X. 19.) rendelete az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályairól A Kormány 20/2001. (II. 14.) rendelete a környezeti hatásvizsgálatról A Kormány 33/2000. (III. 17.) rendelete a felszín alatti vizek minõségét érintõ tevékenységekkel összefüggõ feladatokról A Kormány 203/2001. (X. 26.) rendelete a felszíni vizek minõsége védelmének egyes szabályairól A Kormány 49/2001. (IV. 3.) rendelete a vizek mezõgazdasági eredetû nitrátszennyezéssel szembeni védelmérõl Az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól.

XIV. Egyéb rendelkezések Nemzeti és közösségi jogszabályok 1. A pályázatok benyújtásának határideje: 2006. december 31. 2. Tekintettel arra, hogy ezen felhívás a Program-kiegészítõ Dokumentum jelenlegi változata alapján lett kiírva, a pályázati felhívás egyes feltételei a kapcsolódó Program-kiegészítõ Dokumentum hivatalos elfogadását követõen, annak végleges szövege értelmében módosulhatnak. 3. Jelen pályázati felhívás 2006. január 9-én lép hatályba.

217/1998. (XII. 30.) többször módosított Korm. rendelet az államháztartás mûködési rendjérõl (jelen pályázati felhívás szempontjából fontos módosítása: 52/2005. (III. 26.) Korm. rendelet az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet módosításáról) 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjérõl 2003. évi LXXIII. törvény a mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kap-

1. szám


csolódó eljárás egyes kérdéseirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2005. évi CXIX. törvény az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrõl szóló törvények módosításáról 141/2003. (IX. 09.) Korm. rendelet az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggõ ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételrõl 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból és a Kohéziós Alapjaiból származó támogatások hazai felhasználásáért felelõs intézményekrõl (jelen pályázati felhívás szempontjából fontos módosítása: 53/2005. (III. 26.) Korm. rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból és a Kohéziós Alapjából támogatások hazai felhasználásáért felelõs intézményekrõl szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet módosításáról) 6/2004. (I. 22) Korm. rendelet az Európai Unió közös forrásaiból származó támogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésbõl nyújtott kiegészítõ támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeirõl 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenõrzési rendszerek kialakításáról 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minõsége védelmének szabályairól 303/2004. (XI.2.) Korm. rendelet a 2005. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyûjtési Programról 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl, 1991. évi IL. törvény a csõdeljárásról, felszámolási eljárásról és a végelszámolásról 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról A többször módosított 217/1998 (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás mûködési rendjérõl 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrõl 1994. évi LV. törvény a termõföldrõl 1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról 1260/1999/EK Tanácsi rendelet a Strukturális Alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításairól

245

1257/1999/EK rendelet az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alapból (EMOGA-ból) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezésérõl 438/2002/EK rendelet a strukturális alapok keretében nyújtott támogatások kezelési és ellenõrzési rendszerei tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásának részletes szabályairól 445/2002/EK rendelet az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról 448/2004/EK rendelet a strukturális alapok által társfinanszírozott tevékenységek kiadásainak támogathatósága tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló 1685/2000/EK rendelet módosításáról és az 1145/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezésérõl 2000/C/28/02. közösségi iránymutatás a mezõgazdasági szektor állami támogatásáról A Bizottság 2000. július 28-i 1685/2000/EK rendelete a strukturális alapok által társfinanszírozott tevékenységek kiadásainak támogathatósága tekintetében az 1260/1999/EK rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról 1985. évi I. törvény az oktatásról 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról 7/1993. (XII. 30.) MÜM rendelet és a 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet az országos képzési jegyzékrõl 124/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok monitoring rendszerének kialakításáról 14/2004. (VIII. 13.) TNM–GKM–FMM–FVM–PM együttes rendelet a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól 54/2005. (III. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai és az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Program esetében alkalmazandó biztosítékokkal kapcsolatos szabályokról 55/2005. (III. 26.) Korm. rendelet a jogszabálysértõ, nem rendeltetésszerû vagy szerzõdésellenes módon felhasznált európai uniós forrásokból származó és a kapcsolódó állami támogatások behajtásának eljárási rendjérõl

246

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal illetékes regionális hatáskörrel rendelkezõ megyei kirendeltségeinek címei és illetékességi területei

Csongrád megyei Regionális Kirendeltség, Szeged székhellyel, Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyei illetékességgel: 6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 2–4. 6701 Szeged, Pf. 504. Tel.: (62) 814-900 Fax: (62) 814-901 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Regionális Kirendeltség, Miskolc székhellyel, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megyei illetékességgel: 3530 Miskolc, Mindszent tér 1. 3501 Miskolc, Pf. 646. Tel.: (46) 814-902 Fax: (46) 814-901

1. szám

Fõvárosi és Pest megyei Regionális Kirendeltség, Budapest székhellyel, Budapesti és Pest megyei illetékességgel: 1093 Budapest, Lónyay u. 38. 1391 Budapest Pf. 248. Tel.: (1) 814-8900 Fax: (1) 814-8901 Központi Ügyfélszolgálat: Tel.: (1) 374-3603, (1) 374-3604 e-mail: [email protected]

1. sz. melléklet A gazdaságilag életképes üzem kritériumai

Veszprém megyei Regionális Kirendeltség, Veszprém székhellyel, Veszprém, Komárom-Esztergom és Fejér megyei illetékességgel: 8200 Veszprém, Levendula u. 1. 8202 Veszprém, Pf. 791. Tel.: (88) 814-900 Fax: (88) 814-901

Az Európai Unió joganyagának átvételével Magyarországon 2001-tõl már országos lefedettséggel mûködik – a Mezõgazdasági Számvitel Információs Hálózat létrehozását és mûködtetését elõíró 79/65/EK tanácsi rendeletnek megfelelõen – a magyar tesztüzemi hálózat. A tesztüzemi hálózat keretében olyan gazdaságok megfigyelését végezzük, amelyek meghaladnak egy minimális ökonómiai méretet. Az ökonómiai méretet az EU az üzem potenciális jövedelemtermelõ kapacitása alapján határozta meg, és Európai Méretegységnek (EUME-nek) nevezi. A meghatározás szerint egy EUME 1200 euró standard fedezeti hozzájárulással egyezik meg. Egy EUME, 255 Ft/euróval számolva egyenlõ: 306 000 Ft-tal. Adott gazdaság minimális ökonómiai méretének kiszámítása az ágazatok szerinti mezõgazdasági tevékenységek Standard Fedezeti Hozzájárulásának (SFH) meghatározásán alapszik és elõírt metodikával történik. Az üzemi SFH-t úgy számítjuk ki, hogy a tesztüzemi adatok alapján meghatározott – az alábbi táblázatban feltüntetett – fajlagos (ágazati) értékeket megszorozzuk a gazdaság vetésszerkezete szerinti területi adataival és átlagos állatlétszámával, és a kapott eredményeket összeadjuk. Amennyiben az üzem számított SFH-ja nagyobb, mint 1 530 000 Ft (azaz 5 EUME), az üzemet gazdaságilag életképesnek tekintjük.

Zala megyei Regionális Kirendeltség, Zalaegerszeg székhellyel, Zala, Vas és Gyõr-Moson-Sopron megyei illetékességgel: 8900 Zalaegerszeg, Kis u.1. 8900 Zalaegerszeg, Pf. 142. Tel.: (92) 814-900 Fax: (92) 814-901

Az életképesség követelményének akkor felel meg a pályázó üzeme, ha a támogatás elsõ részletének igénybevételét követõen, legfeljebb öt éven belül a számított üzemi SFH meghaladja a 1 530 000 Ft-ot (5 EUME). A jövõbeni megfelelésrõl a pályázónak nyilatkoznia kell. (A nyilatkozatot az üzemi SFH kiszámoló-táblával együtt a pályázati csomag tartalmazza.)

Somogy megyei Regionális Kirendeltség, Kaposvár székhellyel, Somogy, Tolna és Baranya megyei illetékességgel: 7400 Kaposvár, Berzsenyi u. 9. Tel.: (82) 814-900 Fax: (82) 814-901 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Regionális Kirendeltség, Nyíregyháza székhellyel, Szabolcs-SzatmárBereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyei illetékességgel: 4400 Nyíregyháza, Hõsök tere 9. 4401 Nyíregyháza, Pf. 44., illetve 422. Tel.: (42) 814-900 Fax: (42) 914-901

1. szám


Kód

Megnevezés (FSS)

Mérték-egység

247 SFH

D01

Közönséges búza és tönköly

Ft/ha

64 590

D02

Durum búza

Ft/ha

60 466

D03

Rozs

Ft/ha

36 930

D04

Árpa

Ft/ha

56 640

D05

Zab

Ft/ha

41 647

D06

Szemeskukorica

Ft/ha

83 720

D07

Rizs

Ft/ha

120 359

D08

Egyéb gabonafélék

Ft/ha

48 862

D09

Száraz hüvelyesek, összesen

Ft/ha

48 138

D09E

Száraz hüvelyesek: borsó, száraz bab, csillagfürt

Ft/ha

49 162

D09F

Száraz hüvelyesek: lencse, csicseri borsó, bükkönyfélék

Ft/ha

60 913

D09G

Száraz hüvelyesek, egyéb

Ft/ha

76 085

D10

Burgonya

Ft/ha

430 716

D11

Cukorrépa

Ft/ha

186 626

D12

Takarmánygyökerek és -káposzták

Ft/ha

50 556

D23-D35

Ipari növények

Ft/ha

65 139

D23

Dohány

Ft/ha

222 202

D26

Káposztarepce és réparepce

Ft/ha

55 578

D27

Napraforgó

Ft/ha

58 263

D28

Szója

Ft/ha

54 669

D29

Olajlen

Ft/ha

49 622

D30

Egyéb olajosmagvú növények

Ft/ha

53 560

D31

Rostlen

Ft/ha

44 692

D32

Rostkender

Ft/ha

95 620

D34

Illóolaj-, gyógy- és fûszernövények

Ft/ha

345 459

D35

Egyéb ipari növények, egyéb

Ft/ha

61 110

D14

Friss zöldségfélék, dinnye, szamóca - szabadföldi és alacsony takarás (síkfólia, fóliaalagút, hollandi ágy) alatt

Ft/ha

347 181

D14A

Friss zöldségfélék, dinnye, szamóca - szabadföldi és alacsony takarás alatt, szántóföldi vetésforgóban

Ft/ha

292 955

D14B

Friss zöldségfélék, dinnye, szamóca - szabadföldi és alacsony takarás alatt, kertészeti vetésforgóban

Ft/ha

401 406

D15

Friss zöldségfélék, dinnye, szamóca - járható takarás (üvegház, fóliasátor) alatt

Ft/ha

5 965 891

D16

Virágok, dísznövények - szabadföldi és alacsony takarás (síkfólia, fóliaalagút, hollandiágy)

Ft/ha

5 631 457

D17

Virágok, dísznövények - járható takarás (üvegház, fóliasátor) alatt

Ft/ha

18 771 522

D18

Takarmánynövények, összesen

Ft/ha

52 669

D18A

Takarmánynövények - idõszaki gyep

Ft/ha

17 290

D18B

Takarmánynövények - egyéb zöldtakarmányok, összesen

Ft/ha

61 588

D18B1

Takarmánynövények - egyéb zöldtakarmányok, silókukorica

Ft/ha

65 832

248

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ Kód

Megnevezés (FSS)

1. szám

Mérték-egység

SFH

D18B3

Takarmánynövények - egyéb zöldtakarmányok, egyéb

Ft/ha

51 899

D19

Szántóföldi szaporítóanyag (magvak és palánták)

Ft/ha

52 720

D20

Egyéb szántóföldi növények

Ft/ha

51 749

E

Konyhakert

Ft/ha

423 893

F

Állandó rét és legelõ, összesen

Ft/ha

17 423

F01

Belterjes (intenzív) gyep (rét és legelõ)

Ft/ha

16 979

F02

Külterjes (extenzív) gyep (rét és legelõ)

Ft/ha

17 576

G01

Gyümölcsültetvények, összesen

Ft/ha

397 735

G01A

Gyümölcsültetvények, mérsékelt égövi friss

Ft/ha

397 735

G01C

Gyümölcsültetvények, héjasok

Ft/ha

118 847

G04

Szõlõültetvények, összesen

Ft/ha

312 282

G04A

Minõségi borszõlõ ültetvények

Ft/ha

335 226

G04B

Egyéb borszõlõ ültetvények

Ft/ha

289 185

G04C

Csemegeszõlõ ültetvények

Ft/ha

312 492

G05

Faiskolák

Ft/ha

504 506

G07

Járható takarás (üvegház, fóliasátor) alatti ültetvények

Ft/ha

6 200 376

I01

Másodvetésû növények összesen

Ft/ha

187 812 2

I02

Gomba

Ft/100m

406 167

J01

Lófélék

Ft/állat

26 607

J02

Egy évesnél fiatalabb szarvasmarha, összesen

Ft/állat

14 704

J02A

Egy évesnél fiatalabb szarvasmarha, hímivarú

Ft/állat

15 230

J02B

Egy évesnél fiatalabb szarvasmarha, nõivarú

Ft/állat

14 179

J03

Egy és két év közötti szarvasmarha, hímivarú

Ft/állat

19 790

J04

Egy és két év közötti szarvasmarha, nõivarú

Ft/állat

19 056

J05

Kétéves és idõsebb szarvasmarha, hímivarú

Ft/állat

22 843

J06

Kétéves és idõsebb szarvasmarha, üszõ

Ft/állat

20 798

J07

Kétéves és idõsebb szarvasmarha, tejhasznú tehén

Ft/állat

194 732

J08

Kétéves és idõsebb szarvasmarha, egyéb tehén

Ft/állat

10 194

J09

Juh, összesen

Ft/állat

3 663

J09A

Juh, tenyész nõivarú (anyajuh)

Ft/állat

3 622

J09B

Juh, egyéb

Ft/állat

3 719

J10

Kecske, összesen

Ft/állat

20 740

J10A

Kecske, tenyész nõivarú (anyakecske)

Ft/állat

24 539

J10B

Kecske, egyéb

Ft/állat

16 857

J11

Sertés, malacok 20 kg alatt

Ft/állat

3 244

J12

Sertés, tenyészkoca 50 kg felett

Ft/állat

35 778

J13

Sertés, egyéb

Ft/állat

15 956

J14

Pecsenyecsirke

Ft/100db állat

38 857

J15

Tojótyúk

Ft/100db állat

113 560

J16

Egyéb baromfi

Ft/100db állat

129 927

1. szám


Kód

Megnevezés (FSS)

Mérték-egység

249 SFH

J16A

Pulyka

Ft/100db állat

133 760

J16B

Kacsa

Ft/100db állat

121 882

J16C

Liba

Ft/100db állat

130 882

J16D

Egyéb baromfi

Ft/100db állat

127 278

J17

Nyúl (tenyész- és hízóállat együtt)

J18

Méhcsaládok száma

Ft/állat

7 022

Ft/kaptár

5 111

2.sz. melléklet A mezõgazdasági termékekre megállapított kvóták Termék

GOFR növények

alapterülete hozama

Mértékegység

ha t/ha ha

Durumbúza Cukor

t

Izoglükóz

t

Tej Speciális húsmarha prémium Borjas tehén prémium

t db db

Vágási prémium

db

Anyajuh prémium Hüvelyes növények Szárított takarmány

db ha t ha t/ha t t ha t t t

Rizs Rostkender Dohány Komló Ipari paradicsom Ipari õszibarack Ipari körte

terület hozam

Kvóta érték

3 487 792 4,73 2 500 hagyományos termesztõi körzetben 4 305 nem hagyományos termesztõi körzetben 401 684 ebbõl: A kvóta: 400 454 B kvóta: 1 230 A kvóta: 127 627 B kvóta: 10 000 1 990 060 94 620 117 000 141 559 felnõtt + 94 439 borjú 1 146 000 1 954 49 593 3 222 3,1 2 061 12 355 36 130 790 1 616 1 031

250


Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatóságának pályázati felhívása az Európa terv „A vidék és a mezõgazdaság fejlesztéséért” részprogramja keretében 2006. január A 14/2004. (VIII. 13.) TNM–GKM–FMM–FVM–PM együttes rendelete a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 8. § 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján az AVOP Irányító Hatósága az alábbi pályázati felhívást teszi közzé:

Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása (Kódszám: 1. 5)

I. A támogatás célja 1. Az Európai Unió Tanácsa 1257/1999/EK és a 445/2002/EK rendeletének, valamint az AVOP támogatási prioritásaival összhangban a támogatás céljai: – a mezõgazdálkodásra irányuló szakmai képzés, – az erdõgazdálkodásra, halászati tevékenységre irányuló szakmai képzés, – a mezõgazdaságban tevékenykedõ roma közösségek speciális agrár- és gazdálkodási képzése, – a gazdálkodók, illetve családtagjaik által végezhetõ – a kiegészítõ jövedelem szerzését lehetõvé tevõ – tevékenységek megismertetése.

1. szám

A pályázó felméri egy adott térség gazdálkodóinak képzési igényeit, biztosítja a személyi és tárgyi feltételeket az igényelt tanfolyamokhoz, lebonyolítja a gazdák képzését, és gondoskodik az ismeretek elsajátításának ellenõrzésérõl. 2. Az intézkedés kiemelten támogatja az alábbi területekre kiterjedõ képzéseket: a) ökológiai- és biogazdálkodás, talaj- és vízvédelmet biztosító gazdálkodás, trágya- és növényvédõ szer felhasználás, b) a tájkép megõrzését és gazdagítását, a környezet védelmét biztosító termelési módszerek, c) farmmenedzsment-ismeretek, d) erdészeti és halászati üzemvezetési módszerek, e) az Európai Unió és agrárrendszere, a KAP (Közösségi Agrár Politika) – szabályozás rendszerei, a termeléshez kapcsolódó elõírások, f) a vidéken élõk alternatív, kiegészítõ jövedelemszerzési lehetõségei, g) a mezõgazdasági termeléssel foglalkozó, hátrányos helyzetû közösségek speciális igényei, h) az élelmiszer-biztonság követelményeit figyelembe vevõ élelmiszer-feldolgozás, elsõsorban kisüzemi, illetve farm szinten. 3. Tananyagok szükség szerinti átalakítása – EU/KAP és regionális ismeretanyaggal történõ kiegészítésével – az agrár termeléshez és az erdõgazdálkodáshoz kapcsolódó szakterületeken.

III. A pályázattal elnyerhetõ támogatás

2. A támogatással megvalósuló képzési projektek esetében a fenti célok közül legalább egynek teljesülnie kell.

1. A támogatás formája: vissza nem térítendõ támogatás európai uniós és nemzeti forrásból.

II. A támogatásban részesíthetõ tevékenységek

2. A 2004-2006 között rendelkezésre álló keretösszeg összesen: 1167 millió Ft A támogatásban részesíthetõ pályázatok várható száma: 20-22 db.

Mezõgazdasági jellegû szakképzés (Kódszám 1.5.11) Erdõgazdasági és halászati jellegû szakképzés (Kódszám 1.5.12) 1. A két tevékenységen belül a következõ területek közül egy, több, vagy akár az összes együttes jelenléte támogatható a képzési programban: a) továbbképzõ, átképzõ tanfolyamok szervezése a mezõgazdaságban és az erdészetben, halászatban dolgozók számára, b) a vidéken élõ nõk alternatív jövedelemszerzését elõsegítõ speciális képzések szervezése, c) speciális képzések szervezése a hátrányos helyzetû, mezõgazdasági termelést folytató roma közösségek lehetõségeinek javítására.

3. A támogatás mértéke: – a pályázat elszámolható költségének 90% - a – az adott tanfolyam számlával igazolható, illetve hivatalos elszámolással indokoltan elszámolható költségeinek 10%-át a képzésben résztvevõnek kell fizetnie (csak ezt az összeget kell fizetnie) – speciális roma agrár képzések esetében 100% 4. A támogatás maximális összege: – projektenként: 90 millió Ft – a támogatás fajlagos értékének felsõ határa: egy-egy tanfolyam résztvevõjére az összes elszámolható költségbõl maximum: 100 ezer Ft/fõ

1. szám


5. Ha a pályázó az általános forgalmi adóról (ÁFA) szóló, többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény értelmében ÁFA visszatérítésre nem jogosult, akkor a támogatás számításának alapja a projekt ÁFÁ-t tartalmazó bruttó összköltsége. 6. Ha a pályázó az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény 38.§ (1), (4) pontja értelmében a projekttel kapcsolatban ÁFA visszatérítésre jogosult, akkor a projekt ÁFA tartalmát az érintettek teljeskörûen visszaigényelhetik, így az a projekt elszámolható költségei közé nem állítható be, és nem számítható be a támogatás alapjába (lásd 2005. évi CXIX. törvény 39.§, 46.§, 164.§ (9), és 11. sz. melléklet). A fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó egyéb költségek, ráfordítások (lásd pályázati felhívás X. fejezet) esetében a 2006. január 1. napját megelõzõen kiállított számlák ÁFA tartalma sem állítható be az elszámolható költségek közé. 7. Ha a pályázó nem alanya az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított 1992. évi LXXIV. törvénynek, de alanya az egyszerûsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvénynek, akkor a támogatás számításának alapja a projekt ÁFÁ-t tartalmazó, bruttó összköltsége.

IV. A támogatás igénylésére jogosultak 1. A pályázatot Magyarországon vagy más Európai Unió tagországban bejegyzett, olyan agrár szakképzési tevékenységet folytató – természetes személy, – jogi személy (pl.: költségvetési intézmény, szakmai szervezet stb.), vagy – jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, – vagy ezek konzorciumai nyújthatnak be, amelyek a magyar felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény 8. § (1) bekezdésében foglaltak szerint munkaerõ-piaci felkészítés, felnõtt oktatás folytatására jogosult, regisztrált képzési helyek. Konzorcium esetében mindegyik partnernek rendelkeznie kell a fenti felnõttképzési regisztrációval. 2. A tananyag, a képzési projekt keretében tartott tanfolyamok programja európai uniós agrárgazdasági ismereteket és KAP szabályozásokat, valamint az intézkedés leírásánál részletezett speciális ismereteket is tartalmazzon. 3. A pályázatban szereplõ – a képzési projekt keretében tartott – egyes tanfolyamok képzési ideje az egy évet, fajlagos költsége a 100 000 Ft/fõ határösszeget nem haladhatja meg. 4. A tanfolyam középfokú, vagy annál magasabb szintû képzésre nem irányulhat.

251

5. Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplõ, szakképesítést biztosító képzések esetén az 1. számú mellékletben található – ott meghatározott azonosítószámmal rendelkezõ – szakképesítések, a szakképesítést nem adó tanfolyamok esetén pedig a fentieknek megfelelõ szintû képzések támogathatók. 6. A képzési program nem lehet része a hagyományos (iskolarendszerû) oktatási rendszernek. 7. A pályázó a képzési projekten belül köteles: – Az 1.5.11. támogatási jogcímre benyújtott pályázatok esetében minimum 10 tanfolyam, az 1.5.12. támogatási jogcímre benyújtott pályázat esetében minimum 2 tanfolyam [amely lehet OKJ szerinti szakképesítés vagy annak modulja(i), illetve szakképesítést nem adó tanfolyam], – tanfolyamonként 40–400 tanóra közötti terjedelemben, – 20–40 fõ közötti résztvevõvel történõ megszervezését és lefolytatását vállalni. 8. Pályázatok csak egy régióban tervezett, több tanfolyamra együttesen adhatók be.

V. A támogatás igénylésének és igénybevételének feltételei A támogatás igénylésének feltételei: 1. A pályázatnak és a pályázónak meg kell felelni a pályázati felhívásban felsorolt jogosultsági kritériumoknak. 2. Támogatást a 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet alapján nyilvántartásba vett és ügyfél-regisztrációs számmal rendelkezõ pályázó igényelhet. 3. A pályázó AVOP (2004-2006) forrásból ugyanarra a képzési projektre támogatást csak egy alkalommal vehet igénybe. 4. Egy pályázat csak egy támogatási jogcímet (tevékenységet) tartalmaz. 5. A pályázónak rendelkeznie kell saját forrással, amelybe az államháztartás alrendszereibõl nyújtott támogatás nem számítható be. Ennek meglétérõl, hitel vagy kölcsön esetén a rendelkezésre állásáról és összetételérõl a pályázónak nyilatkoznia kell a pályázat beadásakor. A saját forrás teljes mértékben hitelbõl és kölcsönbõl is biztosítható, melyet szerzõdéskötéskor a pályázónak érvényes, a rendelkezésre tartás idejét tartalmazó és az AVOP képzési projekthez kapcsolódó hitelígérvénnyel, hitel- vagy kölcsönszerzõdéssel bizonyítania kell. A hitelhez kamattámogatás nem vehetõ igénybe.

252


6. „A támogatási szerzõdés megkötésének feltétele az alábbi nyilatkozatok benyújtása: – A helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai és ezek költségvetési szervei, továbbá egyházak és intézményeik, non-profit alapon mûködõ alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek esetében a támogatási döntésrõl szóló értesítõ levél mellékletét képezõ Nyilatkozatot a projekt meghiúsulása, illetve a támogatás szabálytalan felhasználásának következményeirõl. – Bármely kedvezményezett esetében a támogatási döntésrõl szóló értesítõ levél mellékletét képezõ Nyilatkozatot a támogatási rendszerbõl történõ kizárás hatályának fennállásáról.” 7. Támogatás csak a pályázat befogadás idõpontja után megkezdett projekthez nyújtható: – A pályázó a projektet saját felelõsségére ettõl az idõponttól megkezdheti a támogatási szerzõdés megkötése elõtt. A fenti szabály alól kivételt jelent az a projekt, amelynek megvalósítása – indokoltan – meghatározott idõszakhoz köthetõ. Ebben az esetben a pályázó – saját kockázatára – a pályázat benyújtását követõen megkezdheti a projekt megvalósítását, ezt azonban a pályázatban köteles elõre feltüntetni. Legkésõbb a támogatási szerzõdés megkötésétõl számított: – 60. napon meg kell kezdeni a tanfolyamok elõkészítését1, amennyiben a projekthez nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, vagy – 30. napon meg kell kezdeni a közbeszerzési eljárást, annak befejezésétõl számított 30 napon belül a projektet. 8. A projektet be kell fejezni a támogatási szerzõdés megkötésének idõpontjától számítva: – 24 hónapon belül, – A közbeszerzésre kötelezett pályázók esetén 30 hónapon belül. (Lásd a pályázati felhívás IX/4. és XIII. fejezetét.) 9. A közbeszerzésre kötelezett, amennyiben a közbeszerzési eljárást a jogszabályokban leírtak szerint lefolytatta, a teljes közbeszerzési dokumentációt be kell nyújtania. 10. A közbeszerzésre nem kötelezett pályázó esetében szolgáltatás, eszközbeszerzés nem saját kivitelben történõ megvalósítása esetén két darab – szolgáltatói, szállítói, illetve vállalkozói – részletes és tételes árajánlatot kell csatolni a pályázat benyújtásakor.

1 Elõkészítés megkezdésének számít a térségi igényfelméréseknek, vagy a tanárok képzésének megkezdése.

1. szám

A fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó egyéb költségekre, ráfordításokra (lásd pályázati felhívás X. fejezet) két árajánlatot kell benyújtani (kivéve illetékek és kötelezõen megszabott díjak). 11. A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény szerint a készletek közé sorolandó azon eszközök számolhatók el, amelyek a projekthez szorosan kapcsolódnak. 12. A képzési projekten belül legalább egy tanfolyamot, a szerzõdés megkötését követõen legkésõbb hat hónapon belül meg kell kezdeni.

A támogatás igénybevételének feltételei: 13. A képzési projekt szabályszerû lebonyolítása a pályázatnak, illetve a szerzõdésben vállaltaknak megfelelõen. 14. A jogosult költségek pontos elszámolása. 15. A következõ dokumentumok bemutatása kötelezõ: – oktatási napló, – jelenléti ív, – vizsgajegyzõkönyv, ill. a záró beszámoló jegyzõkönyve, – vizsgázók névsorának bemutatása (a vizsgán eredményesen megfeleltek arányának megjelölésével), – a képzésben résztvevõk által befizetett (elszámolható költségek maximum 10%-a) összegrõl a befizetést igazoló bizonylat másolata.

Felhatalmazó levelek 16. A Kedvezményezett – kivéve a központi költségvetési szerveket, a Magyar Tudományos Akadémiát, továbbá az Irányító Hatóság vezetõjének döntése alapján azon állami többségi tulajdonban lévõ gazdasági társaságokat, melyek a támogatást központi program megvalósításához kapják, és a támogatásból létrejövõ vagyon ingyenesen az állam és/vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerül – valamennyi bankszámlájára vonatkozó számlavezetõ hitelintézet által visszaigazolt, az MVH-t inkasszóra felhatalmazó leveleit köteles a támogatási szerzõdés megkötését megelõzõen az MVH részére átadni. Bármelyik bankszámlaszáma megszûnésérõl vagy új bankszámla megnyitásáról köteles az MVH-t nyolc napon belül írásban tájékoztatni és az új bankszámlára vonatkozó, a számlavezetõ hitelintézet által visszaigazolt felhatalmazó levelet az MVH-nak átadni.

1. szám


Biztosítékok 17. A Kedvezményezett a támogatási szerzõdés megszegésébõl, illetve a támogatás jogtalan felhasználásából eredõ visszafizetési kötelezettsége biztosítására, valamint az elõleg igénybevételéhez – az alább részletezett kivételektõl eltekintve - biztosítékot köteles adni. A biztosítékot beruházási projektek esetében a megvalósítási és a megvalósítást követõ (fenntartási) idõszak tartama alatt, nem beruházási jellegû projektek esetében a megvalósítási idõszak tartama alatt kell fenntartani. A biztosíték cseréjére a Kedvezményezettnek lehetõsége van, feltéve, hogy az új biztosíték végrehajthatósága és az általa fedezett érték megfelel a biztosítékokra vonatkozó feltételeknek. Az elõlegre vonatkozó biztosíték cserélésére az elõleggel történt elszámolás megtörténte után van lehetõség. 18. Nem kötelesek biztosítékot felajánlani: a) a költségvetési szervek, b) az egyházak és intézményeik, ha a támogatás az egyház (egyházi intézmény) olyan közfeladat ellátásával kapcsolatos, amelyre tekintettel normatív költségvetési támogatásra jogosult, c) az alapítványok és intézményeik, közalapítványok és intézményeik, közhasznú társaságok, köztestületek, társadalmi szervezetek, d) a helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai és ezek költségvetési szervei, amennyiben a támogatást teljes egészében önként vállalt helyi közügy megoldására vagy kötelezõ feladataik ellátására használják fel. Nem kötelesek továbbá biztosítékot szolgáltatni, amennyiben a fejlesztés tárgya, vagy a fejlesztés eredményeként létrejövõ vagyontárgy törzsvagyon, vagy törzsvagyonná válik, e) a Kedvezményezettek, amennyiben a támogatás összege nem haladja meg az 5 millió forintot. 19. a 18. pontban felsorolt Kedvezményezettek kivételével a támogatási szerzõdésnek tartalmaznia kell az alábbi kötelezõ biztosítékok közül a kedvezményezett által választható legalább egyet, amely(ek) fedezetet nyújt(anak) a támogatás (elõleg és utófinanszírozás együtt) 120%-ának erejéig a szerzõdés teljes idõtartamára: a) jelzálog ingatlanra (ha a 217/1998. (XII. 30.) többször módosított Korm. rendelet, a továbbiakban Ámr. szerint egyébként nem kötelezõ), b) jelzálogjog ingóságra, c) bankgarancia, d) biztosítási szerzõdés alapján kiállított készfizetõ kezességvállalást tartalmazó kötelezvény, e) garanciaszervezet által vállalt kezesség, f) garanciabiztosítási szerzõdés alapján kiállított kötelezvény.

253

20. A zálogtárgy – terhek figyelembevételével számított – fedezeti értéke biztosítékot kell, hogy nyújtson a támogatási összeg 120%-ának erejéig. Zálogtárgyként elfogadható bármely, a pályázó vagy harmadik személy – az állam kivételével – tulajdonában álló vagyontárgy. Zálogtárgyként történõ felajánlás vonatkozhat olyan ingó vagyontárgyra is, amelyet az ingó vagyontárgyat érintõ beruházás során szereznek be. A felajánlás a vagyontárgy tulajdonosától kell, hogy származzék, közös tulajdonban álló vagyontárgy esetén valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges a megterheléséhez. A zálogtárgytól függetlenül, a beruházással érintett vagyontárgy kizárólag a támogató elõzetes hozzájárulásával idegeníthetõ el, terhelhetõ meg, adható bérbe, vagy apportálható. A zálogtárgy forgalmi értékére vonatkozó adatot a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) ingóság esetén értékbecslés, ingatlan esetén értékbecslés vagy adó- és értékbizonyítvány alapján fogad el. (Kizárólag bejegyzett értékbecslõ által készített értékbecslés fogadható el.) A beruházással érintett új ingó vagyontárgy esetén az ajánlati ár is elfogadható. Zálogjog alkalmazásánál elsõ ranghelyû jelzálogjog szükséges. Második vagy további ranghelyre történõ bejegyzés elfogadására akkor van lehetõség, ha a korábbi ranghelyû jelzálogjog érvényesítése esetén a vagyontárgy értéke fedezetet nyújt a támogatási összeg és járulékai erejéig. A zálogtárgy terheltségénél az ingatlan-nyilvántartásba, illetve a közjegyzõk által vezetett nyilvántartásba ténylegesen bevezetett terheket kell figyelembe venni. Zálogteher esetén a keretbiztosítéki, egyetemleges zálogjog egy tekintet alá esik más zálogjogokkal. A vagyontárgyon fennálló terhek mértékére nézve az MVH bármikor további iratokat kérhet be. Ingatlan esetén a jelzálogjog alapítására vonatkozó szerzõdést a támogatási szerzõdéssel egyidejûleg kell megkötni, ingó vagyontárgy esetén a jelzálogjog alapítására az eszköz megvételét követõen kerül sor az MVH illetékes regionális hatáskörrel rendelkezõ megyei kirendeltség (továbbiakban: Kirendeltség) közremûködésével, közjegyzõ elõtt. Rendkívüli értékcsökkenés, elértéktelenedés, illetve káresemény esetén, amennyiben az a vagyontárgy beszerzési árának 25%-át meghaladja, pótlólagos biztosítéknyújtási kötelezettség áll fenn. 21. Elõleg igénybevétele esetén – a biztosítékállítási kötelezettség alól az 54/2005. (III. 26.) Korm.rendelet 3. § (2)–(3) bekezdés által mentesített Kedvezményezetteket kivéve – a Kedvezményezettnek az elõleg erejéig legalább egy kötelezõen választható biztosítékot kell nyújtania a következõ biztosítéktípusok közül: a) jelzálog ingatlanra (ha az Ámr. szerint egyébként nem kötelezõ), b) jelzálogjog ingóságra,

254


c) bankgarancia, d) biztosítási szerzõdés alapján kiállított készfizetõ kezességvállalást tartalmazó kötelezvény, e) garancia szervezet által vállalt kezesség, f) garanciabiztosítási szerzõdés alapján kiállított kötelezvény. Amennyiben az elõleg biztosítékául ingatlanra vonatkozó jelzálog szolgál – az ingatlannak az elõlegre vonatkozó fedezeti értékébe nem számítható bele az az összeg, amely a tervezett beruházás összköltségébõl az ingatlan értékét növelõ tételnek minõsül; – a jelzálogszerzõdést a támogatási szerzõdéssel egyidejûleg kell megkötni. Amennyiben az elõleg biztosítékául ingóságra vonatkozó jelzálogjog szolgál: – az elõleg biztosítékául a beruházással érintett ingóság nem ajánlható fel; – a jelzálogszerzõdés megkötésére a támogatási szerzõdés megkötését követõen, közjegyzõ elõtt kerül sor; – legkésõbb a támogatási szerzõdés megkötésekor a Kedvezményezettnek az MVH rendelkezésére kell bocsátania az ingó zálogtárgy egyedi azonosító adatait és értékét tartalmazó dokumentumokat (pl. új ingó zálogtárgy esetén a zálogtárgy tulajdonosának nevére szóló számla a kifizetést igazoló dokumentummal együtt, használt zálogtárgy esetén pedig a bejegyzett értékbecslõ által készített értékbecslés). Az elõleg igénybevételére vonatkozó rendelkezéseket a 2005. július 14-tõl kezdõdõen megkötött szerzõdésekre kell alkalmazni. 22. Nem vehetõ igénybe elõleg, ha a) a támogatás kedvezményezettje az elõlegrõl lemond, b) a támogatás kedvezményezettje az elõleg nyújtásának feltételeként meghatározott biztosítékot nem bocsátja rendelkezésre, c) erre az operatív program irányító hatóság megindokolt kérése alapján a közösségi támogatási keret irányító hatósága engedélyt ad.

Vagyonbiztosítás 23. Beruházási támogatással megvalósult vagyontárgyra (ingó, ingatlan) vagyonbiztosítást kell kötni, kivételt képeznek ez alól a központi költségvetési szervek, az egyházak és intézményeik, illetve helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai és ezek költségvetési szervei, amennyiben a fejlesztés tárgya, vagy a fejlesztés eredményeként létrejövõ vagyontárgy törzsvagyon, vagy törzsvagyonná válik.

1. szám

Nem támogatható a pályázat: 24. Valótlan adatszolgáltatás esetén. 25. Ha a pályázó az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésbõl nyújtott kiegészítõ támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeirõl szóló 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet, valamint a pályázati felhívás alapján jogosulatlanul vett igénybe támogatást. 26. Ha a pályázó csõd-, felszámolási-, vagy végelszámolási eljárás alatt áll, illetve egyéni vállalkozó esetében, ha bírósági végrehajtási eljárás van ellene folyamatban, önkormányzat esetében, ha adósságrendezési eljárás alatt áll. 27. Amennyiben a pályázónak az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény alapján 60 napot meghaladó, esedékessé vált, meg nem fizetett köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési könnyítést (halasztást, részletfizetést) engedélyezett. 28. Amennyiben a pályázat egyéb hazai költségvetési támogatásban, – a normatív támogatásokat is beleértve - illetve európai uniós támogatásban részesül. 29. Ha valamely – a képzési projekt keretében – tervezett tanfolyam idõtartama az egy évet meghaladja.

VI. A pályázat tartalmi és formai követelményei 1. A pályázati adatlapot magyar nyelven kitöltve (CD-R lemezen is, de nem szkennelve), hiánytalanul, minden kérdésre választ adva, minden oldalon aláírva és a mellékletek csatolásával kell benyújtani. A pályázati adatlap szerkezete, fejezet címei, formája nem változtatható. Amennyiben a pályázati adatlap egy adott kérdése nem vonatkozik a pályázatra, a megfelelõ helyen a „pályázatomra nem vonatkozik” megjegyzést szükséges bevezetni. 2. A pályázatokat a jogszabályokban foglaltaknak, a pályázati felhívásnak, valamint az ahhoz tartozó pályázati csomagnak megfelelõ, a támogatási cél sajátosságaihoz, követelményeihez igazodó tartalommal és paraméterekkel kell elkészíteni. 3. A pályázat elõírt részei: – pályázati adatlap; – mellékletek (a pályázati csomag tartalomjegyzékében felsorolva): = engedélyek, nyilatkozatok, igazolások, tanúsítványok, mérföldkõtáblázat,

1. szám


= a képzésekre vonatkozó térségi igényfelmérés eredményei, = a tervezett tanfolyamok megnevezése, helyszíne, idõterve, = képzési programok, tanmenetek, = a számonkérés módja, követelményei, értékelése, – a gyakorlati képzés programja és feltételeinek biztosítása, = a résztvevõk tervezett száma és az elõzetesen jelentkezett résztvevõk száma tanfolyamonként, = a tantárgyakat elõadó oktatók listája, referenciái (tantárgyanként legalább 1 fõ helyettesítõ megnevezésével), = speciális roma agrárképzés esetén az illetékes kisebbségi önkormányzat elvi támogató nyilatkozata, amelyben megállapítja a tanfolyamnak a célcsoportra vonatkozó hasznosságát, = amennyiben fogyatékkal élõk, megváltozott munkaképességûek is részt vesznek a képzésben, az Országos Orvosszakértõi Intézet Bizottságának igazolása, támogató nyilatkozata. 4. A jelen pályázati felhíváshoz kapcsolódóan a pályázónak pályázati (eljárási) díjat nem kell fizetni. 5. Az összeállított pályázatnak ki kell térnie a pályázó szervezet / intézmény rövid bemutatására, a tervezett tanfolyamok szükségességének rövid leírására, megvalósíthatóságára, költséghatékonyságára, valamint a képzési projekt eredményeként a térség munkaerõ-piaci helyzetének várható fejlõdésére, az elhelyezkedési esélyek javulására, a képzettség növekedésének mértékére, a tervezett képzési projekt hatékonyságának és megtérülésének bemutatására. A pályázati csomag tartalmazza mindazokat a kérdéseket, amelyek lehetõséget nyújtanak a pályázó számára a tervezett projekt tervének bemutatására. 6. A pályázat összeállításánál be kell mutatni, hogy a tervezett képzési projekt összhangban van a támogatási intézkedésben megfogalmazott célkitûzéssel. A pályázat tartalmi elemeinek megfogalmazásában a pályázati csomag kitöltési útmutatója nyújt iránymutatást. 7. A pályázatot egy eredeti és egy, az eredetivel mindenben megegyezõ másolati példányban kell benyújtani. A pályázati adatlapot további egy példányban, CD-R lemezen is be kell nyújtani. A pályázati csomag letölthetõ a www.mvh.gov.hu és a www.fvm.hu címekrõl, valamint a pályázati csomag tájékoztató jelleggel beszerezhetõ az MVH Kirendeltségein és a megyei földmûvelésügyi hivataloknál. A pályázat eredeti példányához hatóságok és bíróságok által kiállított okiratokat (lásd pályázati csomag tartalomjegyzéke), eredeti, vagy közjegyzõ, illetve a kiállító által hitelesített másolatokat kell csatolni.

255

8. A pályázat eredeti és másolati példányát külön dossziéba lefûzve (eredeti és másolati példány megjelöléssel), a dokumentumokat a pályázati csomagban található tartalomjegyzéknek megfelelõen sorba rendezve kell beadni. 9. A CD-R lemez borítóján jól láthatóan tüntesse fel a pályázati felhívás címét (AVOP, A szakmai továbbképzés és átképzés támogatása), a tevékenység megnevezését, a pályázó nevét és címét. 10. Az „Adatlap a támogatási döntésrõl” címû dokumentumot a pályázati csomag mindkét példányában, külön borítékban kell beküldeni. 11. Kézzel írt pályázat illetve hiánypótlás nem nyújtható be. 12. A pályázó a pályázatkezelési folyamat során bármikor visszavonhatja támogatási igényét. A visszalépés a Visszalépési nyilatkozat címû dokumentum segítségével történik, mely beszerezhetõ a Kirendeltségeken, illetve letölthetõ a www.mvh.gov.hu és a www.fvm.hu címekrõl. A nyilatkozatot teljes körûen kitöltve az illetékes Kirendeltséghez kell benyújtani.

VII. A pályázat benyújtásának módja 1. A pályázatokat: – postai úton, tértivevénnyel, – minden példányt és a CD-R lemezt egy csomagban, – „AVOP pályázat” felirattal, a pályázó nevének, címének feltüntetésével, – „A szakmai továbbképzés és átképzés támogatása” intézkedési cím, feltüntetésével, – folyamatosan, – a megvalósítás helye szerint illetékes regionális hatáskörrel rendelkezõ megyei kirendeltségére (továbbiakban: Kirendeltség) lehet benyújtani. 2. A nem postai úton érkezett pályázatot, illetve hiánypótlást az MVH nem veszi át. 3. A pályázat benyújtásának és hiánypótlásának idõpontja az igazolt postára adás dátuma. Ha ez nem állapítható meg egyértelmûen, akkor a benyújtás és a hiánypótlás napja az MVH általi érkeztetés dátuma. 4. A pályázatkezelés idõtartamát az MVH a dokumentumok tértivevényen igazolt beérkezésének – egyéb információkérés esetén az igazolt átadás vagy a fax érkezésének – dátumától számítja.

256


5. Amennyiben a pályázó nem a megfelelõ helyre nyújtotta be a pályázatát, a kirendeltség továbbítja azt a megvalósítás helye szerinti illetékes kirendeltségre. Ebben az esetben a benyújtás idõpontja változatlan, azonban a pályázatkezelés idõtartamát az MVH az illetékes kirendeltségre történõ érkeztetés dátumától számítja, melyrõl az illetékes kirendeltség a pályázót értesíti.

VIII. A pályázat elbírálása A bírálati eljárás legfontosabb szakaszai: 1. A befogadásra való jogosultság vizsgálata: a) A pályázat benyújtásakor a következõ minimum feltételeknek kell teljesülniük, különben a pályázat hiánypótlás nélkül elutasításra kerül: Formai követelmények: – a pályázat a pályázati felhívásban közzétett benyújtási határidõ lejártáig benyújtásra került, – az elõírt pályázati adatlapon került benyújtásra, – a pályázat egy eredeti és egy, az eredetivel mindenben megegyezõ másolati példányban lett benyújtva. Jogosultsági és tartalmi követelmények: – a képzési projekt megvalósítási helye Magyarország, – a pályázatot a pályázati felhívás IV. fejezetében megjelölt pályázó nyújtja be, – a pályázat a megfelelõ kódszámú tevékenységre (intézkedésre, alintézkedésre) került benyújtásra, – a pályázó a benyújtáskor rendelkezik a felnõttképzési jogosultságát biztosító regisztrációs számmal, – az igényelt támogatás összege és mértéke megfelel a pályázati felhívásban elõírtnak. b) A teljesség vizsgálata a benyújtott pályázati adatlap megfelelõ kitöltésének és a szükséges dokumentumok meglétének ellenõrzése alapján történik. Amennyiben a pályázó a minimum feltételeken túlmenõen hiányos, formailag, tartalmilag nem megfelelõ pályázatot nyújt be, az MVH egy alkalommal hiánypótlásra szólítja fel, aminek teljesítésére a felszólítás kézhezvételétõl számított 15 napon belül van lehetõség. A hiánypótlás teljesítésének idõpontja az igazolt postára adás dátuma. A hiánypótlás nem fogadható el, ha a pályázó a hiánypótlás keretein túlmenõen a projektet módosítja úgy, hogy a pályázat eredeti tartalma megváltozik. Minden egyéb – nem hiánypótlásban bekért, illetve benyújtott – változtatást a pályázónak alá kell támasztania és indokolnia kell. Amennyiben a pályázó a hiánypótlást késedelmesen, vagy nem megfelelõen nyújtja be, a pályázatot az MVH elutasítja. c) A pályázat befogadása: – Befogadásra kerül a pályázó által hiánytalanul benyújtott, illetve a megfelelõen hiánypótolt, formailag és tartalmilag megfelelõ pályázat. Ezek megállapításának dá-

1. szám

tuma a befogadás dátuma, amelyet a befogadásról szóló értesítõ levél tartalmaz. – A pályázat befogadása a pályázat érdemi bírálatának kezdetét, nem pedig a támogatási összegre való jogosultság megszerzését jelenti. – Szükség esetén a hiánypótlást követõen az MVH illetékes Kirendeltsége saját állásfoglalása megalapozása érdekében további információt kérhet be a pályázótól, melynek benyújtási határidejét - amely biztosítja a teljesíthetõséget - az információkérés fogja tartalmazni. Amennyiben ezen határidõn belül nem érkezik faxban/levélben, vagy személyesen válasz, az MVH többletinformáció nélkül bírálja el a pályázatot. – Az MVH a pályázókat a pályázat befogadásától számított 35 napon belül értesíti a támogatási döntésrõl. 2. A befogadott pályázatok szakmailag és pénzügyileg a következõ szempontok alapján kerülnek értékelésre: – a képzési program kapcsolódása az AVOP és egyéb operatív programok prioritásaihoz, – az elméleti és gyakorlati képzések személyi és tárgyi feltételei biztosításának színvonala, – a képzés kritikus foglalkoztatási helyzetû mezõgazdasági jellegû térségben folyik, – az azonos minõsítésû pályázatok közül azok élveznek elõnyt, melyek megvalósítása révén pozitívan változik a romák, illetve a fogyatékos emberek foglalkoztatása, – a képzés során teljesül az esélyegyenlõség biztosítása (képzésben részt vevõ nõk (arányuk a 20%-ot eléri), fogyatékkal élõk, megváltozott munkaképesség miatt hátrányos helyzetû személyek aránya), – a képzés speciálisan a vidéki térségekben élõ nõk lehetõségeit, kiegészítõ jövedelemszerzését segíti elõ, – a képzések indokoltsága (javítja a térség munkaerõ-piaci helyzetét, a gazdálkodás biztonságát, az alternatív jövedelemszerzés esélyeit), – a képzésre vállalkozó szervezet korábbi felnõttképzési, ill. tananyag-fejlesztési referenciái, – a képzés az élelmiszer-biztonság, állatvédelem, ill. a környezetkímélõ gazdálkodás szabályainak megismertetését szolgálja, – a képzési projektek megvalósíthatósága, – a projekt finanszírozhatósága (mérföldkövenként), különös tekintettel arra, hogy a pályázónak szüksége van-e a támogatásra a képzés megvalósításához, a képzés egy tanórára esõ fajlagos (Ft/fõ) költségének szintje. Amennyiben a pályázat nem éri el a 25 pontban meghatározott minimálisan elérendõ pontszámot, a pályázat az Irányító Hatóság vezetõje (Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium EU tagállami és agrár-vidékfejlesztési helyettes-államtitkára) által elutasításra kerül. A maximálisan elérhetõ pontszámot a pályázati csomag kitöltési útmutatója tartalmazza.

1. szám


3. Rangsorolás, elõterjesztés döntésre és döntés: – a pályázatok pontozása és ennek megfelelõ rangsorolása, – a rangsor szerint a pályázatok elõterjesztése támogatási döntésre. a) Az MVH az elbírált pályázatokról országos rangsort készít az AVOP Döntés-elõkészítõ Bizottság (lásd pályázati csomag kitöltési útmutatója) részére, amely szükséges gyakorisággal ülésezik. A bizottság a rendelkezésre álló források erejéig javaslatot tesz az AVOP Irányító Hatóság vezetõjének a támogatási döntés meghozatalára. A Bizottságnak támogatási döntésre irányuló javaslattétele során jogában áll az elé terjesztett pályázatokra vonatkozó minimum pontszámnál magasabb ponthatárt megállapítani. b) Forráshiány esetén a már nem finanszírozható pályázatok elutasításra kerülnek az Irányító Hatóság vezetõje által, amely ellen kifogásnak helye nincs. c) Az igényelt támogatási összeg részben nem, csak teljes egészében ítélhetõ meg. d) A támogatásban részesülõ pályázók (a továbbiakban: támogatott) számára a szerzõdés megkötésére a támogatási döntésrõl szóló értesítés kézhezvételét követõen 45 nap áll rendelkezésre, amely idõtartam alatt a támogatási döntésre az ajánlati kötöttség szabályait kell alkalmazni. Amennyiben a pályázó hibájából ezen idõtartam alatt nem köttetik meg a szerzõdés, a támogatási döntés hatályát veszti. e) A nem nyertes pályázatok másolati példányát az MVH legfeljebb két évig õrzi, ezt követõen azokat megsemmisíti. A kétéves õrzési idõszak alatt a pályázó indokolt kérésére a nem nyertes pályázat másolati példányát és a pályázat eredeti mellékleteit az MVH másolat megtartása mellett a pályázónak, vagy megbízottjának átadhatja. f) Kizárólag szerzõdésmódosítás keretén belül változtatható, indokolt esetben: – a képzési projekt megvalósításának kezdete vagy befejezése (lásd V/8. pont), – az összköltség költségkategóriák szerinti vagy évek szerinti bontása, legalább a teljes támogatás értékének tíz százalékát meghaladó mértékben, a projekt adatlapon szereplõ bontáshoz képest (az összköltség változása nélkül), – a számszerûsített cél(ok), amennyiben tíz százalékot meghaladó mértékben módosul(nak) a projekt adatlapon szereplõ értékhez képest, – a projekt bármely egyéb, a célkitûzéseket befolyásoló lényeges jellemzõje. A Kedvezményezett köteles bejelenteni – a beruházás támogatási szerzõdésben rögzített mûszaki tartalmának, – a mérföldkõ dátumának változását, továbbá a szerzõdésben szereplõ bármilyen adatváltozást. Ezen változtatások azonban a támogatási szerzõdésben szereplõ teljes támogatási összeget nem növelhetik.

257

IX. A támogatás felhasználása és elszámolása 1. A támogatásban részesülõ pályázó számára a szerzõdés megkötését követõen, az abban rögzített módon az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet módosító 52/2005. (III. 26.) Korm. rendeletnek megfelelõen a támogatás 25%-ának megfelelõ elõleg nyújtandó. Elõleg igénybevétele esetén az MVH a támogatás 25%-ának megfelelõ összeget az elõlegre vonatkozó biztosítékok rendelkezésre állása estén, a rendelkezésre állás igazolásának napjától számított 30 napon belül a Kedvezményezett bankszámlájára átutalja. A kedvezményezett a támogatás elõlegen felüli összegét utófinanszírozás keretében a pályázatban kidolgozott, pénzügyi és fizikai megvalósítás idõbeli ütemezéséhez (mérföldkövekhez) igazodó költségekrõl szóló, pénzügyileg rendezett számlák, analitikus nyilvántartások, számviteli bizonylatok bemutatása után – teljesítésarányosan – veheti igénybe, a szerzõdésben meghatározott célok elérésére. A mérföldkövenként ütemezett idõközi fizetésnek nem elõfeltétele a folyósított elõleg teljes összege felhasználásának igazolása, és az azzal történõ elszámolás. Az elõleg és a köztes kifizetés (Kedvezményezett által kifizetett számla, egyéb számviteli bizonylat alapján teljesülõ tételek) nem haladhatja meg a támogatási összeg 80%-át. A kedvezményezettek részére a támogatási összeg záróegyenlegének kifizetése az elõleggel történt elszámolást követõen történhet meg. A kedvezményezett köteles visszafizetni az elõleget, amennyiben nem nyújt be kérelmet idõközi fizetésre az elõleg fizetésétõl számított 6 hónapon belül, illetve a benyújtott fizetési kérelem a támogatás rendeltetés ellenes, nem szabályszerû felhasználását bizonyítja. 2. Amennyiben a biztosíték(ok) között ingatlan, vagy ingó vagyontárgy nem szerepel, a biztosítékok rendelkezésre állását legkésõbb a támogatási szerzõdés megkötésétõl számított 3 hónapon belül a Kedvezményezettnek igazolnia kell. Ha a biztosíték(ok) között ingatlan vagy ingó vagyontárgy is van, az ingatlan és ingó vagyontárgy vonatkozásában ez a végsõ határidõ 1 év, a többi típusú biztosítékra vonatkozóan 3 hónap. Ha a biztosíték kizárólag ingatlan és ingó vagyontárgyakból áll, a rendelkezésre állás igazolásának végsõ határideje 1 év. Amennyiben a fenti határidõkön belül a biztosítékok rendelkezésre állásának igazolása nem történik meg, a támogatási szerzõdés hatályát veszti. 3. A pénzügyi-idõbeli ütemezés kidolgozása során meg kell állapítani azokat a mérföldköveket, melyek teljesítése után igényelhetõ a támogatási hányad.

258


4. A mérföldkövek megállapításának és a teljes ütemezésének feltételei a pályázati felhívás V. fejezetében felsoroltakon kívül: – a mérföldkõ dátuma mindig munkanap legyen; – a képzési projekt megvalósításának együttesen maximum négy mérföldköve lehet; – a mérföldkövek között legalább 30 napnak kell eltelnie; – elõleg igénybevétele esetén az elsõ mérföldkövet az elõleg tervezett igénybevételétõl számított hat hónapon belül kell tervezni; – a mérföldkövek tervezése során figyelemmel kell lenni arra, hogy az utolsó mérföldkõnél a kifizetést kizárólag a szükséges szakhatósági engedélyek, hozzájárulások benyújtása esetén teljesíti az MVH; – a mérföldkövek tervezése során arra is figyelemmel kell lenni, hogy az AVOP támogatások kifizetése 2008. december 31-ig történhet, ezért az utolsó támogatásigénylési csomag benyújtásának határideje 2008. szeptember 30.; – az utolsó támogatásigénylési csomagot a projekt befejezését követõ 30 napon belül kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell a tanfolyamok oktatási naplóit, vizsgajegyzõkönyveit, illetve a záró beszámolók jegyzõkönyveit, a vizsgázók névsorait (a vizsgán eredményesen megfeleltek arányának megjelölésével), a képzésben részt vevõk által befizetett (elszámolható költségek maximum 10%-a összegrõl a befizetést igazoló bizonylat másolatát, és amennyiben a projekt fogyatékos emberek képzésére is irányult, az érintettek megváltozott munkaképességérõl szóló, az Országos Orvosszakértõi Intézet Bizottságának igazolását; – a kifizetés a támogatásigénylési csomag befogadása után 60 napon belül történik; – a támogatásigénylési csomag befogadása minden mérföldkõnél a számlák és egyéb dokumentumok ellenõrzése után történik, és a számlák és egyéb dokumentumok valóságtartalmát, a megvalósítás folyamatát, valamint a tervvel való egyezõséget helyszíni ellenõrzés során is vizsgálhatják; – a pályázat benyújtása elõtt felmerült, a pályázattal összefüggõ egyéb költségeket, ráfordításokat (az egyéb költségeket, ráfordításokat lásd a pályázati felhívás X. fejezetében részletezve) az elsõ mérföldkõnél kell elszámolni. A 2004. január 1. után, de a pályázat benyújtása elõtt maximum 180 nappal keletkezett számla számolható el a felmerült egyéb költségekrõl, ráfordításokról; – a támogatásigénylési csomag egy eredeti és két, az eredetivel mindenben megegyezõ másolati példányban, személyesen vagy meghatalmazott útján adható be a Kirendeltségre; – a támogatásigénylési csomag hiánypótlása személyesen, meghatalmazott útján, vagy tértivevényes küldeményként postai úton adható be; – a postai úton megküldött hiánypótlás benyújtásának idõpontja az igazolt postára adás dátuma. A számlakezelés

1. szám

idõtartamát az MVH a támogatásigénylési csomag tértivevényen igazolt beérkezésének dátumától számítja; – a postai úton megküldött hiánypótlás esetén a kedvezményezett elfogadja a hiánypótlás MVH által érkeztetett tartalmát; – a támogatásigénylési csomag a biztosítékok és a vagyonbiztosítás – a projekt mérföldkövek szerinti tartalmának megfelelõ – rendelkezésre állása és a kedvezményezett valamennyi bankszámlájára szóló azonnali beszedési megbízásra való felhatalmazás rendelkezésre állása esetén fogadható be; – kompenzálással kiegyenlített számlák alapján támogatás nem folyósítható. 5. Az MVH minden mérföldkõnél helyszíni ellenõrzést tarthat, az utolsó mérföldkõnél azonban kötelezõen helyszíni ellenõrzést tart, mely során vizsgálja a projekt terv szerinti megvalósítását és a számlák meglétét és valóságtartalmát. 6. Csak az eredeti, igazoltan kiegyenlített (pl. banki igazolás, pénztárbizonylat, a kifizetést hitelesen igazoló egyéb bizonylatok), támogatásigénylési csomagban benyújtott és az MVH munkatársai által ellenõrzött, kifogástalannak minõsített számlákkal, saját kivitelezés esetén analitikus nyilvántartásokkal, számviteli bizonylatokkal alátámasztott támogatási hányad kerül kifizetésre. 7. Az eredeti számlákhoz, egyéb számviteli bizonylatokhoz csatolni kell a teljesítés igazolásokat, kifizetést igazoló dokumentumokat. A forinttól eltérõ pénznemben kiállított számla vagy egyéb gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló, pénzügyi teljesítésrõl szóló bizonylaton szereplõ támogatás összegét a bizonylaton megjelölt pénzügyi teljesítés idõpontjában érvényes hivatalos Magyar Nemzeti Bank középárfolyamon kell forintra átszámítani. 8. A kifizetés engedélyezése során az MVH a támogatási szerzõdésben szereplõ éves keretet és költségkategóriákat figyeli. Az éves keret és költségkategóriák változtatása – a teljes támogatás értékének 10%-át meghaladó mértékben – kizárólag szerzõdésmódosítás keretén belül történhet. Ezen változtatások azonban a támogatási szerzõdésben szereplõ teljes támogatási összeget nem növelhetik. 9. A támogatott számára történõ kifizetéseket a Magyar Államkincstár – forintban, – a képzést végzõ intézmény/szervezet (támogatott) bankszámlájára teljesíti. 10. Az 1 000 000 forint támogatási értékhatárt meg nem haladó képzés projekt esetén egy alkalommal van lehetõség elszámolásra.

1. szám


Az 1 000 000 forint támogatási értékhatárt meghaladó képzési projekt esetében – a záró elszámolás kivételével – minimum 1 000 000 forintonként van lehetõség elszámolásra mérföldkövenként.

X. Elszámolható költségek A támogatás szempontjából elszámolható költségek: – a képzéshez szükséges tananyagok összeállítása (tankönyvek, oktatást segítõ kiadványok stb.), sokszorosítása kapcsán felmerülõ költségek; – a tanfolyamok szervezési (pl.: a teremhasználattal összefüggõ), népszerûsítési, reklámozási és adminisztratív költségei; – speciális – képzéshez szorosan kapcsolódó – oktatási eszközök (készletek) költségei, pl.: makettek, mûködõ modellek, diagnosztikai mûszerek, laboratóriumi eszközök (pl. tejvizsgálathoz), preparátumok, falitáblák (pl. növénykórtani kórképek) stb.; – a képzésben részt vevõ tanárok óradíja, utazási költsége; – a gyakorlati képzés lebonyolításával összefüggõ költségek (utazási, gép-és anyaghasználati költség); – az ismeretek ellenõrzésére szolgáló beszámoltatás, vizsga lebonyolítási költségei; –a projekthez közvetlenül kapcsolódó egyéb költségek, ráfordítások: tanácsadók (sikerdíj nem elszámolható), közjegyzõi, közbeszerzési eljárás díja, illetékek, a térségi képzési igények felmérésével kapcsolatos költségek, a képzésben résztvevõ tanárok speciális EU továbbképzésének költségeinek összege, amely nem lehet több, mint a projekt – ezen egyéb költségekkel csökkentett – összes elszámolható költségének 12%-a, (ezen belül a tanárok felkészítési költsége a 10%-a). Nem támogathatók az intézkedés keretében: – az 50 000 Ft egyedi beszerzési értéket meghaladó beruházások, – képzésben résztvevõk helyettesítési, elszállásolási és étkezési költségei.

XI. Beszámolási kötelezettség 1. Az MVH ellenõrzi a támogatott projektek elõrehaladását, illetve eredményességét. 2. A kedvezményezettnek projekt elõrehaladási jelentést kell készíteni a projekt megvalósításáról a kifizetésekre vonatkozó igénylések alátámasztására. Adatszolgáltatási kötelezettségének az „elõrehaladási jelentés” formanyomtatvány postai úton történõ benyújtásával tesz eleget.

259

3. A projekt elõrehaladási jelentésnek tartalmaznia kell: – a pályázati adatlapban feltüntetett mutatók alakulását, – fõbb eredményeket, beleértve az idõbeli ütemezést, – a céloktól való mindennemû eltérést, megfelelõ indoklással együtt, – a projekt végrehajtása során felmerült problémákat és a megoldásuk érdekében tett lépéseket. 4. A projekt elõrehaladási jelentéseket negyedévente kell benyújtani. Minden projekt elõrehaladási jelentésnek három hónapos idõszakra kell vonatkoznia. Az elsõ jelentést a támogatási szerzõdés aláírásától számított harmadik hónap végén kell benyújtani. 5. A projekt elõrehaladási jelentést akkor is negyedévente kell benyújtani, ha az adott negyedévben nem kérelmezi támogatás kifizetését. A projekt elõrehaladási jelentés jóváhagyása a további kifizetések elõfeltétele. 6. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása a támogatási szerzõdésben foglalt kötelezettség megszegésének minõsül.

XII. Ellenõrzés, és a támogatás rendeltetésétõl eltérõ felhasználásának következményei 1. A támogatottnak a támogatási szerzõdésben a képzési cél megvalósításával, hasznosításával, illetve a támogatás jogtalan igénybevételével kapcsolatban a támogatás visszafizetésére is kötelezettséget kell vállalnia. 2. Helyszíni ellenõrzést csak megbízólevéllel rendelkezõ ellenõrök végezhetnek. 3. A helyszíni ellenõrzés lehet: – elõzetes helyszíni szemle (pályázatkezelés során, indokolt esetben), – a megvalósítás idõszakában (mérföldkövenként), – a képzések, vizsgák ideje alatt. 4. A helyszíni ellenõrzésekrõl minden esetben jegyzõkönyv készül, amelynek tudomásul vételét és átvételét a pályázó/támogatott aláírásával igazolja, s egyben a jegyzõkönyvre rávezetve jelezheti az ellenõrzéssel kapcsolatos észrevételeit. 5. Az ellenõrzések zavartalan lebonyolítása érdekében a projekt végrehajtása során keletkezõ dokumentumokat a támogatott köteles olyan módon tárolni és nyilvántartani, hogy hozzáférhetõk és teljes körûen ellenõrizhetõk legyenek. 6. Az 1260/1999/EK rendelet 38. cikkének 6. bekezdése értelmében a projekt megvalósítására, ellenõrzésére és fi-

260


nanszírozására vonatkozó dokumentumokat a pályázó 2013. december 31-ig köteles megõrizni. 7. Támogatások ellenõrzése esetén az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 122. §-a alapján az arra feljogosított szervezetek a folyamat bármely szakaszában ellenõrzést végezhetnek, az ellenõrzési programjukban foglaltak szerint. A pályázattal és a támogatással összefüggõ dokumentumot, objektumot vizsgálhatnak, információt kérhetnek. 8. A költségvetési és európai uniós forrásokból származó támogatások támogatottja köteles az ellenõrzés érdekében a(z): – Európai Számvevõszék, – Európai Bizottság illetékes szervei, – Állami Számvevõszék, – Kormányzati Ellenõrzési Hivatal, – Magyar Államkincstár, – Kifizetõ Hatóság (PM), – Irányító Hatóság (FVM), – Közremûködõ Szerv (MVH) képviselõivel együttmûködni ellenõrzési munkájukban, az ellenõrzés feltételeit a helyszíni ellenõrzés alkalmával biztosítani, a megfelelõ dokumentumok (képzésben résztvevõk névsora, képzési tematika, eszközlisták, számlák, stb.), a projekt megvalósítását igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával. 9. Jogosulatlanul igénybevett támogatásnak minõsül: – a támogatás rendeltetésétõl, valamint a támogatási szerzõdésben meghatározottaktól eltérõ felhasználása, – valótlan adatszolgáltatás és adatok eltitkolása, – együttmûködési kötelezettség megszegése. Az MVH elnökének a visszafizetésrõl szóló döntése alapján, a támogatást a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelõ kamattal növelten kell az MVH számlájára visszafizetni. A jogosulatlanul felhasznált támogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minõsül. 10. Amennyiben a támogatási szerzõdés megkötése után, a megvalósítás és a mûködtetés során pénzügyi, vagy egyéb rendellenesség fedezhetõ fel, a támogatási szerzõdésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására kerül sor az MVH részérõl. Ez lehet a támogatottnak már kifizetett támogatás visszafizetésére kötelezés, valamint a további támogatástól való eltiltás, illetve egyéb polgári és büntetõjogi eljárások kezdeményezése. Amennyiben a Kedvezményezett neki fel nem róható okból a támogatási szerzõdésben vállalt kötelezettségeinek nem tud maradéktalanul eleget tenni, azonban a számszerûen megállapított kötelezettségek esetén legalább 75%-ot meghaladó arányban teljesíti azokat, a már kifizetett támogatási összeget nem kell visszafizetni, azonban a támogatott további támogatásra nem jogosult.

1. szám

XIII. Közbeszerzés 1. Figyelembe véve, hogy az elnyert támogatás folyósításakor költségvetési források kerülnek felhasználásra, a Közbeszerzésrõl szóló 2003. évi CXXIX törvény és a kapcsolódó jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni (ld. a pályázati csomag közbeszerzési tájékoztatóját). 2. A közbeszerzési eljárás a törvényben meghatározott esetben a támogatási döntés elõtt megkezdhetõ, errõl a pályázó köteles nyilatkozni a pályázat benyújtásakor az MVH-nak. 3. Amennyiben a támogatás mértéke az 50%-ot meghaladja, és az egyéb (12%-os) költségek vonatkozásában a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvényben meghatározott értékhatárokat eléri, a pályázó köteles ezen költségek vonatkozásában is közbeszerzési eljárást lefolytatni, ennek a dokumentumait az MVH területileg illetékes irodájába eljuttatni. Amennyiben a pályázó ezen kötelezettségének nem tesz eleget, az egyéb (12%-os) költségek vonatkozásában támogatásra nem jogosult.

XIV. Jogorvoslat 1. Az MVH elutasító döntésével szemben a pályázó írásban az MVH elnökéhez címzett, de a Kirendeltséghez benyújtott, kifogást terjeszthet elõ a döntés kézhezvételétõl számított 15 napon belül. Az MVH elnöke a kifogást a benyújtástól számított 30 napon belül bírálja el. A döntés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. 2. Az Irányító Hatóság vezetõjének döntésével szemben kifogásnak helye nincs. A döntés kizárólag bírósági úton támadható meg.

XV. Egyéb rendelkezések 1. A pályázatok benyújtásának határideje: 2006. december 31. 2. Tekintettel arra, hogy ezen felhívás a Program-kiegészítõ Dokumentum jelenlegi változata alapján lett kiírva, a pályázati felhívás egyes feltételei a kapcsolódó Program-kiegészítõ Dokumentum hivatalos elfogadását követõen, annak végleges szövege értelmében módosulhatnak. 3. Jelen pályázati felhívás 2006. január 9-én lép hatályba.

1. szám


XVI. A pályázatnál alkalmazandó és az intézkedésre vonatkozó jogszabályok 1257/1999/EK rendelet az Európai Mezõgazdasági és Garancia Alapokról (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról 1258/1999/EK rendelet a közös agrárpolitika finanszírozásáról 1260/1999/EK rendelet a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról 1685/2000/EK rendelet a strukturális alapok által társfinanszírozott tevékenységek kiadásainak támogathatósága tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról 438/2002/EK rendelet a strukturális alapok keretében nyújtott támogatások kezelési és ellenõrzési rendszerei tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásának részletes szabályairól 445/2002/EK rendelet az EMOGA - ból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról 448/2004/EK rendelet a strukturális alapok által társfinanszírozott tevékenységek kiadásainak támogathatósága tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló 1685/2000/EK rendelet módosításáról és az 1145/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezésérõl 69/2001/EK bizottsági rendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkének a csekély összegû támogatásokra való alkalmazásáról 70/2001/EK bizottsági rendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásokra történõ alkalmazásáról HL 2000/C/28/02. Az állami támogatás közösségi irányelvei a mezõgazdasági szektorban 1992. évi I. törvény a szövetkezetekrõl 1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésrõl 1993. évi LXXX. törvény a felsõoktatásról 1997. évi CXIV. törvény az agrárgazdaság fejlesztésérõl 2000. évi C. törvény a számvitelrõl 2000. évi CXLI. törvény az új szövetkezetekrõl 2001. évi CI. törvény a felnõttképzésrõl 2003. évi LXXIII. törvény a mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekrõl 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjérõl 2004. évi XXXIV. törvény a kis és középvállalkozásokról, fejlõdésük támogatásáról

261

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2005. évi CXIX. törvény az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrõl szóló törvények módosításáról 217/1998. (XII. 30.) többször módosított Korm. rendelet az államháztartás mûködési rendjérõl (jelen pályázati felhívás szempontjából fontos módosítás az 52/2005. (III. 26.) Korm. rendelet 236/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet a mezõgazdasági termelõk agrártámogatás igénybevételével összefüggõ adatszolgáltatásáról és nyilvántartásba vételérõl 227/2002. (XI. 7.) Korm. rendelet a 2003. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyûjtési Programról és a 154/1999. (X. 22.) Korm. rendelet módosításáról 81/2003. (VI. 7.) Korm. rendelet Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal létrehozataláról szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl 280/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból és a Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelõs intézményekrõl (jelen pályázati felhívás szempontjából fontos módosítása: 53/2005. (III. 26.) Korm. rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból és a Kohéziós Alapjából támogatások hazai felhasználásáért felelõs intézményekrõl szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet módosításáról) 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésbõl nyújtott kiegészítõ támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeirõl 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenõrzési rendszerek kialakításáról 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékrõl 45/1999. (XII. 13.) OM. rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeirõl 48/2001. (XII. 29.) OM. rendelet a felnõttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól 124/2003. (VIII. 15.) Korm. Rendelet az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok monitoring rendszerének kialakításáról 14/2004. (VIII. 13.) TNM–GKM–FMM–FVM–PM együttes rendelet a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól

262


1. szám

54/2005. (III. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai és az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Program esetében alkalmazandó biztosítékokkal kapcsolatos szabályokról 55/2005. (III. 26.) Korm. rendelet a jogszabálysértõ, nem rendeltetésszerû vagy szerzõdésellenes módon felhasznált európai uniós forrásokból származó és a kapcsolódó állami támogatások behajtásának eljárási rendjérõl

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Regionális Kirendeltség, Nyíregyháza székhellyel, Szabolcs-SzatmárBereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyei illetékességgel: 4400 Nyíregyháza, Hõsök tere 9. 4401 Nyíregyháza, Pf. 44., illetve 422. Tel.: (42) 814-900 Fax: (42) 914-901

A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal illetékes regionális hatáskörrel rendelkezõ megyei kirendeltségeinek címei és illetékességi területei


Csongrád megyei Regionális Kirendeltség, Szeged székhellyel, Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyei illetékességgel: 6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 2–4. 6701 Szeged, Pf. 504. Tel.: (62) 814-900 Fax: (62) 814-901 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Regionális Kirendeltség, Miskolc székhellyel, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megyei illetékességgel: 3530 Miskolc, Mindszent tér 1. 3501 Miskolc, Pf. 646. Tel.: (46) 814-902 Fax: (46) 814-901 Somogy megyei Regionális Kirendeltség, Kaposvár székhellyel, Somogy, Tolna és Baranya megyei illetékességgel: 7400 Kaposvár, Berzsenyi u. 9. Tel.: (82) 814-900 Fax: (82) 814-901

Zala megyei Regionális Kirendeltség, Zalaegerszeg székhellyel, Zala, Vas és Gyõr-Moson-Sopron megyei illetékességgel: 8900 Zalaegerszeg, Kis u. 1. 8900 Zalaegerszeg, Pf. 142. Tel.: (92) 814-900 Fax: (92) 814-901 Fõvárosi és Pest megyei Regionális Kirendeltség, Budapest székhellyel, Budapesti és Pest megyei illetékességgel: 1093 Budapest, Lónyay u. 38. 1391 Budapest, Pf. 248. Tel.: (1) 814-8900 Fax: (1) 814 – 8901 Központi Ügyfélszolgálat: Tel.: (1) 374-3603, (1) 374-3604 e-mail: [email protected]

1. számú melléklet A támogatásban részesíthetõ okj szerinti szakképesítések jegyzéke Szakképesítés száma

Szakképesítés megnevezése

21

6203

01

Állatgondozó

34

6280

01

Állattartó-telepi gépész

21

6280

04

Állattenyésztési gépkezelõ

31

6203

02

Állattenyésztõ (az állatfaj megjelölésével)

31

6203

10

Általános állattenyésztõ

32

6201

01

Aranykalászos gazda

33

6203

01

Belovagló (Bereiter)

32

6206

01

Biotermesztõ

1. szám


Szakképesítés száma


33

5212

01

Borász

31

6207

01

Dísznövény- és zöldségtermesztõ

33

6207

01

Dísznövénykertész

21

6207

01

Dísznövénytermelõ

31

6206

03

Dohánykertész

32

6280

01

Elektromos halászgép-kezelõ

34

6280

02

Erdészeti gépész

33

6262

01

Erdészeti szakmunkás

31

6280

01

Erdészeti kötélpálya-kezelõ

21

6262

01

Erdõmûvelõ

21

6201

01

Ezüstkalászos gazda

32

5262

01

Faanyag-minõsítõ

31

5262

03

Fafeldolgozó

31

6207

03

Faiskolai szaporítóanyag-elõállító

21

6207

02

Faiskola-kezelõ

31

6280

02

Fakitermelési gépkezelõ

31

6262

01

Fakitermelõ

31

7822

01

Falusi vendéglátó

21

5262

01

Famegmunkáló

21

6206

01

Gombatermelõ

21

6206

02

Gyógynövényismerõ és -termelõ

31

6206

01

Gyógynövénytermesztõ és -feldolgozó

31

5212

05

Gyümölcspálinka-gyártó

21

6207

03

Gyümölcstermelõ

31

6272

01

Halász

34

6232

01

Inszeminátor (az állatfaj megjelölésével)

31

5212

08

Keksz- és ostyagyártó

33

6207

03

Kertész

34

6280

03

Kertészeti gépész

21

6207

04

Kerti munkás

31

6280

03

Közelítõgép - kezelõ

31

7899

01

Kutyakozmetikus

34

6262

01

Lakott területi fakitermelõ

31

6203

05

Lótenyésztõ

263

264

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ Szakképesítés száma


31

6203

06

Méhész

21

5212

03

Mézeskalács-készítõ

31

6201

01

Mezõgazdasági gazdaasszony II.

33

6280

01

Mezõgazdasági gépész

34

5232

05

Mezõgazdasági gépjavító (a tevékenység megjelölésével)

31

6280

10

Mezõgazdasági gépkezelõ (a gép megjelölésével)

33

6249

03

Mezõgazdasági kovács (a tevékenység megjelölésével)

21

6201

02

Mezõgazdasági munkás

32

6201

02

Mezõgazdasági vállalkozó

31

6206

04

Mikroszaporító

31

5212

09

Molnár

21

6280

02

Motorfûrész-kezelõ

31

6280

07

Növénytermesztõ gépész

31

6206

02

Növényvédõ és méregraktár-kezelõ

21

6207

05

Parkgondozó

31

5212

10

Pék

32

5212

02

Sajt- és vajkészítõ

31

5212

11

Savanyító

32

5212

03

Szárazáru-készítõ

21

5212

05

Száraztészta-készítõ

33

5212

05

Szikvíz- és szénsavas üdítõital-készítõ

31

6207

02

Szõlõ- és gyümölcstermesztõ

21

6207

06

Szõlõtermelõ

21

5212

14

Tejkezelõ

31

5212

15

Tejtermékgyártó

33

6203

02

Vadász, vadtenyésztõ

34

5237

01

Vadászpuskamûves

32

6206

03

Vetõmagtermesztõ és -minõsítõ

21

7862

01

Virágkötõ

21

6207

08

Zöldség- és fûszernövény-termelõ

31

5212

16

Zöldség- és gyümölcsfeldolgozó

1. szám

1. szám


Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatóságának pályázati felhívása az Európa terv „A vidék és a mezõgazdaság fejlesztéséért” részprogramja keretében 2006. január A 14/2004. (VIII. 13.) TNM–GKM–FMM–FVM–PM együttes rendelete a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 8. § 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján az AVOP Irányító Hatósága az alábbi pályázati felhívást teszi közzé: Vidéki jövedelemszerzési lehetõségek bõvítése (Kódszám: 3.1) További intézkedésig a 3.1.3 aljogcím nem pályázható!

I. A támogatás célja 1. Az Európai Unió Tanácsa 1257/1999/EK és az 1783/2003/EK rendeletével, valamint az AVOP támogatási prioritásaival összhangban a támogatás fõ céljai: – agrártevékenységek diverzifikációja = Kiváló minõségû, helyi, tájjellegû (élelmiszer és nem élelmiszer) termékek elõállításának, feldolgozásának fejlesztése, minõségi termék-elõállítás ösztönzése. – minõségi mezõgazdasági termékek marketingje = Helyi és minõségi mezõgazdasági (élelmiszer és nem élelmiszer) termékek marketing eszközeinek és értékesítési csatornáinak kifejlesztése és továbbfejlesztése. – idegenforgalom fejlesztése = Falusi turizmus fejlesztése – kézmûipari tevékenységek fejlesztése = Kézmûipari tevékenységek fejlesztése A támogatással megvalósuló fejlesztések esetében a fenti operatív célok közül legalább egynek teljesülnie kell. 2. A pályázati felhívás a szûkebb értelemben vett vidéki térségekre koncentrál. Az intézkedés a vállalkozók mezõgazdaságon belüli és kívüli tevékenységi köreinek bõvítését célozza, különös tekintettel az egyedi, kiváló minõségû és nem pusztán mezõgazdasági jellegû termékek elõállítására, továbbá az élelmiszer és nem élelmiszer típusú mezõgazdasági termelés és feldolgozás kínálta lehetõségek megvalósítására, valamint az elõállított termékek értékesítési lehetõségeinek javítására.

265

II. A támogatásban részesíthetõ tevékenységek 1. Agrártevékenységek diverzifikációja Kódszám: 3.1.1 Kiváló minõségû, adott tájegységre jellemzõ, piaci réseket betöltõ egyedi élelmiszer és nem élelmiszertermékek kis léptékû elõállításának, feldolgozásának fejlesztése, ezen belül: a) Új tevékenységek bevezetése új mezõgazdasági termék (élelmiszer- és nem élelmiszer-alapanyagok) elõállítása révén, a termelés gazdaságon belüli diverzifikációja (bõvítése) által. • Új terméknek minõsül a gazdaság eddigi tevékenységének bõvítésével létrejövõ, a helyi termõhelyi adottságokhoz igazodó, nem tömegterméknek minõsülõ mezõgazdasági termék, beleértve az energianövények termesztését is. • A támogatható termékek köre a következõ: – Kisállattenyésztés és egyéb kiegészítõ jellegû növények termesztése: = Emlõs (élelmiszer, sport, hobbi, és egyéb célú, kivéve prémjükért tenyésztett állatok), = Madár (élelmiszer, sport, hobbi), = Vadtenyésztés (kivéve vadasparkban vagy vadaskertben), = Gyógy- fûszer- és aromanövények termesztése (vetése, ültetése), gyûjtése és áruvá készítése, kivéve fûszerpaprika, = Ültetvények telepítése (ápolása) - az ültetvénytelepítések támogatásának szakmai feltételeit, valamint a támogatásban részesíthetõ fajtákat a 3. és 4. számú mellékletek tartalmazzák.: • dió, szelídgesztenye, mogyoró, mandula, ribizli, málna, szeder, bodza, egres • cseresznye, meggy, szilva és sárgabarack esetén esetén a hagyományos és tájjellegû fajták (pl. amelyek az FVM–AMC Hagyományok – Ízek – Régiók gyûjteményében, mint hagyományos és tájjellegû fajták szerepelnek) = Gomba (gyûjtés és árukészítés), = Csiga (csak tenyésztett, árukészítés), = Erdei melléktermékek és egyéb növények gyûjtése és elsõdleges feldolgozása (szárítás, manipulálás, csomagolás), = Egyéb erdei gyümölcsök: áfonya, homoktövis, fekete berkenye, húsos som, birs, naspolya, rózsa (csipkebogyó) stb. termesztése (telepítése), gyûjtése, és áruvá készítése. – Energiaültetvények telepítése: = Évelõ lágyszárúak (energiafüvek): magyar árva rozsnok, pántlikafû, kínai nád stb.

266

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ = Fás energetikai ültetvények: Energiaerdõ Energetikai faültetvények: • Újratelepítéses energetikai faültetvény • Sarjaztatásos energetikai faültetvény

b) Tájjellegû vagy a helyi adottságokhoz jól illeszkedõ, kiváló minõségû mezõgazdasági alapanyagokat élelmiszer és/vagy nem élelmiszer céllal feldolgozó kisüzemek kialakítása, fejlesztése. A kisléptékû élelmiszer-feldolgozók újonnan bevezetett minimális követelményeknek való megfelelés érdekében végzett beruházásainak esetén a 1783/2003/EK rendelet VI. fejezet 13. pont érvényesül. A támogatás alapvetõ követelménye, hogy a feldolgozott termékek alapanyagának minimum 20%-a más elsõdleges termelõtõl vagy termelõktõl kell, hogy származzon. c) Termékfejlesztés, a mezõgazdasági termékek minõségének, piaci megjelenésének, kiszerelésének javítása (csomagolástechnikai fejlesztések, termékarculat kialakítása, javítása). A Magyarországon és az Európai Unióban egyaránt elismert minõségtanúsítási rendszerek követelményeinek való megfeleltetés érdekében. d) Az Európai Unió 2081/92/EGK, 2082/92/EGK és 2091/91/EGK rendeleteiben foglaltaknak megfelelõ közösségi vagy hazai minõsítések, oltalmak kezdeményezése illetve megszerzése, az ezeknek megfelelõ termék elõállítási követelményrendszerének kialakítása, a minõsítések közösségi megszerzésének támogatása. Elõnyt élveznek a közösségi szintû regisztrációra irányuló pályázatok. A fentieknek megfelelõ, Magyarországon elismert minõségtanúsítási rendszerek: – A védjegyek és földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény és 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzõinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról; – A mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek hagyományos különleges tulajdonsága tanúsítási rendszerének mûködésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 58/2004 (IV.24.) FVM rendelet; – A mezõgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti elõállításáról, forgalmazásáról és jelölésérõl szóló 140/1999 (IX. 3.) Korm. rendelet; – Az FVM-AMC Hagyományok-Ízek-Régiók gyûjteménye; – vagy a fentieknek megfelelõ más, európai uniós szintû regisztrációt eredményezõ szabályozás. e) A támogatott új tevékenységek jellemzõje, hogy kisléptékû, kézimunka igényes, melynek eredménye nem tömegterméknek számító mezõgazdasági termék.

1. szám

2. Minõségi mezõgazdasági termékek marketingje Kódszám: 3.1.2 Az Európai Unió 2081/92/EGK, 2082/92/EGK és 2091/91/EGK rendeletekben foglaltaknak megfelelõ, az 1/d pontban foglalt hazai vagy közösségi minõségi rendszerekben elismeréssel rendelkezõ termékek marketing-eszközeinek és értékesítési csatornáinak kialakítása, továbbfejlesztése: – Minõségtanúsítási rendszerek által elismert termékek piaci értékesíthetõségét elõsegítõ – folyó dologi kiadásnak nem minõsülõ – eszköz és/vagy szolgáltatás beszerzésének támogatása. – Kizárólagosan minõségi mezõgazdasági termékek értékesítését végzõ árusító helyek és azok hálózatának kialakítása. – Minõségi mezõgazdasági termékek népszerûsítése kiállítások, bemutatók, vásárok rendezése, azokon történõ részvétel, egységes kiadványok, kiállítási installációk készítése által, a termékek közvetlen bemutatásával. 3. Idegenforgalom fejlesztése (Falusi turizmus) Kódszám: 3.1.3 a) Meglévõ falusi magánszálláshelyek bõvítése (max. 10 ágy/szálláshelyig), komfortfokozatának (fürdõszoba, konyha, étkezõ, közösségi helyiség, stb.) és szolgáltatásainak (játszótér, kerti fõzõhely, parkoló, gépkocsi-beálló, sportpálya, sporteszköz) fejlesztése vagy új falusi magánszálláshelyek kialakítása (max.10 ágy/szálláshelyig), b) A falusi magánszállásadói/vendéglátói tevékenységhez kapcsolódó falusi turisztikai szolgáltatások fejlesztése, a kínálat bõvítése új szolgáltatások bevezetésével, különös tekintettel a következõkre: – Tradicionális falusi vendéglátás, minõségi gasztronómiai szolgáltatások fejlesztése, mûködési szabványoknak való megfeleltetése, – Horgászturisztikai szolgáltatások, – Borturizmus fejlesztése (borutak infrastruktúrája, kóstolóhelyek kialakítása, reklámanyagok). – Egyéb sport- és szabadidõs lehetõségek fejlesztése (pl. lovas turizmus fejlesztése). 4. Kézmûipari tevékenység fejlesztése Kódszám: 3.1.4 – Kézmûipari vállalkozások eszközfejlesztése, termékfejlesztés, – A piacra jutás, értékesítés ösztönzése érdekében a marketing eszközök fejlesztése (bemutatkozó anyagok, kiadványok), – Bemutató üzemek, mûhelyek kialakítása. Az AVOP a jelen pályázati felhívás 2. számú mellékletében felsorolt kézmûipari tevékenységeket folytató mikro- és kisvállalkozásokat támogatja, melyek egyedileg vagy kisszériában, kisüzemi módszereket alkalmazva ter-

1. szám


melnek, és a hagyományos kismesterségek, a népi mesterségek, a tárgyalkotó népmûvészet, a népi iparmûvészet körébe sorolhatók. 5. Az AVOP-ból támogatható fejlesztések: Kézmûipar: – Az AVOP az 1994. évi XVI. törvény 1. melléklete (kézmûves szakmák jegyzéke) alapján meghatározott kézmûipari tevékenységet folytató mikro- és kisvállalkozásokat támogatja, melyek egyedileg vagy kisszériában, kisüzemi módszerekkel, és a hagyományos kismesterségek, a népi mesterségek, a tárgyalkotó népmûvészet, a népi iparmûvészet körébe sorolhatók. A támogatandó kézmûipari mesterségek listáját a 2. számú melléklet tartalmazza. Idegenforgalom: – A turisztikai szálláshely fejlesztés esetén a lehatárolás alapja a 110/1997. Korm. rendelet a magánszálláshelyek idegenforgalmi hasznosításáról, valamint a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet a kereskedelmi és fizetõ-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minõsítésérõl. Az AVOP a falusi magánszálláshely kategóriába esõ fejlesztéseket (maximum 10 ágy/szálláshely) támogatja. (A kereskedelmi szálláshely kategóriájába esõ jelentõsebb beruházások nem az AVOP-ból kerülnek támogatásra). Minden szálláshelyfejlesztés, vagy szállásadói tevékenység esetén kötelezõ a regisztráció és minõsítés, vagyis egy adott szálláshely csak egyetlen kategóriába tartozhat. A támogatható települések – amelyek népsûrûsége nem haladja meg a 120 fõ/km2-t, vagy népességük nem haladja meg a 10 000 fõt – listáját az 1. számú melléklet tartalmazza. A támogatható települések körébe tartozó városok esetén csak azok külterületén lévõ tanyás térségeiben megvalósuló fejlesztések támogathatók. – A turisztikai szolgáltatások fejlesztése esetén az AVOP a falusi szállásadáshoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokat, valamint az „on-farm” jellegû turisztikai szolgáltatások fejlesztését támogatja.

III. A pályázattal elnyerhetõ támogatás 1. A támogatás formája: vissza nem térítendõ fejlesztési támogatás európai uniós és nemzeti forrásból. 2. A 2004-2006 között rendelkezésre álló keretösszeg összesen: 3 735 millió Ft. A támogatásban részesíthetõ pályázatok várható száma: 400-500 db. Az agrártevékenységek diverzifikációja: A támogatás mértéke a fejlesztés összes elszámolható költségének 45%-a. A fejlesztések elszámolható összköltsége projektenként maximum 30 millió forint.

267

Ennek a tevékenységnek a lehatárolása a „Mezõgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének támogatása” címû intézkedéstõl projektméret alapján történik. A 30 millió forint alatti fejlesztések a diverzifikáción belül, az ezen értéket meghaladó fejlesztések a „Mezõgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének támogatása” címû intézkedésen belül támogathatók. Minõségi mezõgazdasági termékek marketingje: A támogatás mértéke a fejlesztés összes elszámolható költségének: – Kollektív fejlesztés esetén: 80%-a. – Egyénileg pályázók esetén: 45%-a. A fejlesztések elszámolható összköltsége beruházásnak minõsülõ fejlesztés esetén projektenként maximum 30 millió forint. Nem beruházásnak minõsülõ fejlesztés esetén projektenként maximum 8 millió forint. Idegenforgalom fejlesztése: A támogatás mértéke a fejlesztés összes elszámolható költségének 45%-a. A fejlesztések elszámolható összköltsége maximum 20 millió forint. Kézmûipari tevékenység fejlesztése A támogatás mértéke a fejlesztés összes elszámolható költségének 45%-a. A fejlesztések elszámolható összköltsége maximum 30 millió forint. 3. Turisztikai fejlesztések, – kézmûipari fejlesztések, és – mezõgazdasági termékek termelése és feldolgozása esetén a kedvezményezetteknek összességében nyújtható maximális támogatásra a „de minimis” szabály érvényes. Ennek értelmében pályázónként a pályázat benyújtását megelõzõ 3 évben adott „de minimis” támogatások összege nem lehet több, mint 100.000 eurónak megfelelõ Ft. 4. Ha a pályázó az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény értelmében ÁFA visszatérítésre nem jogosult, akkor a támogatás számításának alapja a projekt áfát tartalmazó bruttó összköltsége. 5. Ha a pályázó az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény 38.§ (1), (4) pontja értelmében a projekttel kapcsolatban részleges ÁFA visszatérítésre jogosult, akkor a projekt ÁFA tartalmát az érintettek teljeskörûen visszaigényelhetik, így az a projekt elszámolható költségei közé nem állítható be, és nem számítható be a támogatás alapjába (lásd 2005. évi CXIX. törvény 39.§, 46.§, 164.§ (9), és 11. sz. melléklet). A fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó egyéb költségek, ráfordítások (lásd pályázati felhívás X. fejezet) esetében a

268


2006. január 1. napját megelõzõen kiállított számlák ÁFA tartalma sem állítható be az elszámolható költségek közé. 6. Ha a pályázó nem alanya az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított 1992. évi LXXIV. törvénynek, de alanya az egyszerûsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvénynek, akkor a támogatás számításának alapja a projekt ÁFÁ-t tartalmazó, bruttó összköltsége.

IV. A támogatás igénylésére jogosultak 1. Az „Agrártevékenységek diverzifikációja” esetén: – õstermelõk csak abban az esetben pályázhatnak, ha saját maguk által elõállított termékekre irányul a fejlesztés (a „Tájjellegû vagy a helyi adottságokhoz jól illeszkedõ, kiváló minõségû mezõgazdasági alapanyagokat élelmiszer vagy nem élelmiszer céllal feldolgozó kisüzemek kialakítása, fejlesztése” tevékenységre õstermelõ nem pályázhat), – egyéni vállalkozók, – társadalmi szervezetek és társulásai, – mezõgazdasági tevékenységet folytató egyéb jogi személyek, – belföldi székhellyel rendelkezõ, a 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mikro- és kisvállalkozások, akiknek/amelyeknek éves nettó árbevétele legfeljebb 7 millió eurónak megfelelõ forintösszeg, vagy éves mérleg fõösszege legfeljebb 5 millió eurónak megfelelõ forintösszeg, a foglalkoztatottak száma mikrovállalkozások esetében 10, kisvállalkozások esetében 50 fõnél kevesebb, valamint a támogatott fejlesztést Magyarországon valósítják meg. (Egy vállalkozás akkor minõsül kisvállalkozásnak, ha abban az állam, az önkormányzat vagy a 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (1) bekezdés szerinti vállalkozáson kívül esõ vállalkozások tulajdoni részesedése – jegyzett tõke vagy szavazati jog alapján – külön-külön vagy együttesen sem haladja meg a 25%-ot. Nem kell alkalmazni a fentiekben meghatározott korlátozást abban az esetben, ha vállalkozás tulajdonosai olyan befektetõk, amelyek nem rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással.) amennyiben a pályázó nettó éves árbevételében a mezõgazdasági/élelmiszeripari tevékenységbõl származó árbevétel eléri, vagy meghaladja az 50%-ot. „Az agrártevékenységek diverzifikációja” címû intézkedés keretében kezdõ vállalkozás nem, csak a pályázat beadásakor már mezõgazdasági/élelmiszeripari tevékenységet folytató vállalkozás pályázhat. 2. A „Minõségi mezõgazdasági termékek marketingje” tevékenység esetén azok a Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszerérõl szóló 9003/2002. (SK 6.) KSH közlemény (a továbbiakban TEÁOR) szerinti mezõgazdasági (TEÁOR 01.1., 01.2., 01.3., 01.5., 05.0), valamint élelmiszeripari (TEÁOR 15) tevékenységet folytató, belföldi székhellyel rendelkezõ egyéni vállalkozók, mikro- és kisvállalkozások pályázhatnak, amelyek által

1. szám

elõállított termék rendelkezik az Európai Unió 2081/92/EGK, 2082/92/EGK és 2091/91/EGK rendeleteiben foglaltaknak megfelelõ közösségi vagy hazai minõsítések közül egy vagy több megjelöléssel. A fentieknek megfelelõ, Magyarországon elismert minõségtanúsítási rendszerek: – A védjegyek és földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény és a 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzõjének oltalmára vonatkozó részletes szabályokról – A mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek hagyományos különleges tulajdonsága tanúsítási rendszerének mûködésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 58/2004. (IV. 24.) FVM rendelet, – A mezõgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti elõállításáról, forgalmazásáról és jelölésérõl szóló 140/1999. (IX. 3.) Korm. rendelet, – Az FVM-AMC Hagyományok-Ízek-Régiók gyûjteménye, – vagy a fentieknek megfelelõ más, közösségi szintû regisztrációt eredményezõ szabályozás. A „Minõségi mezõgazdasági termékek marketingje” tevékenység kollektív (résztvevõk által dokumentált együttmûködésen alapuló) fejlesztése esetén feltétel, hogy több termelõt és/vagy feldolgozót érintõ, legalább 5 évre szóló, jogszabályoknak megfelelõ, érvényes együttmûködési szerzõdéssel alátámasztott szövetségek, társulások pályázhatnak. Egyéni pályázók esetén az elõállított termék rendelkezik, vagy a támogatás folyósításának eredményeként rendelkezni fog egy vagy több minõsítéssel a fentebb felsoroltak közül, kivéve, ha minõségi mezõgazdasági termékek értékesítésére szakosodó árusító helyek fejlesztését és kiállítások, vásárok, bemutatók szervezését és azokon való részvételt célzó tevékenységekre kerül benyújtásra a pályázat. További feltétel, hogy a pályázó nettó éves árbevételében – kollektív beruházás kivételével - a mezõgazdasági/élelmiszeripari tevékenységbõl származó árbevétel elérje, vagy meghaladja az 50%-ot. 3. „Idegenforgalom fejlesztése” esetén: helyben lakó természetes személyek, helyben székhellyel, vagy telephellyel rendelkezõ bejegyzett egyéni vállalkozók, helyben székhellyel vagy telephellyel rendelkezõ és tevékenységüket ott végzõ, a 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mikrovagy kisvállalkozások, valamint egyéb jogi személyek – mely kategóriába nem tartoznak bele az 1997. évi CXLIV. a gazdasági társaságokról szóló törvényben említett gazdasági társaságok – pályázhatnak. További követelmény, hogy: – szálláshely szolgáltatás esetén regisztrált falusi vendéglátó legyen, vagy a fejlesztés eredményeképpen azzá váljon. Feltétel, hogy a pályázó – a helyben lakó magánszemély kivételével – nettó éves árbevételében a mezõgaz-

1. szám


dasági/élelmiszeripari tevékenységbõl származó árbevétel elérje, vagy meghaladja az 50%-ot. – turisztikai szolgáltatás esetén a pályázó regisztrált mezõgazdasági (TEÁOR 01.1, 01.2, 01.3, 01.5, 05.0), vagy élelmiszer-ipari (TEÁOR 15) vállalkozó, vagy regisztrált falusi vendéglátó legyen, vagy a fejlesztés eredményeképpen váljon azzá. Feltétel, hogy a pályázó nettó éves árbevételében a mezõgazdasági/élelmiszeripari tevékenységbõl származó árbevétel elérje, vagy meghaladja az 50%-ot. 4. A „Kézmûipari tevékenységek fejlesztése” tevékenység esetén pályázhatnak: egyéni vállalkozók, mikro- és kisvállalkozások, valamint egyéb jogi személyek, amelyek a tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkeznek. 5. Egy teljes lezárt üzleti évvel nem rendelkezõ vállalkozás esetén a pályázatot a tervezett adatok alapján bíráljuk el. A pályázati felhívás elõírt követelményeinek jövõbeni teljesítésérõl a pályázónak nyilatkoznia kell (lásd pályázati csomag).

V. A támogatás igénylésének és igénybevételének feltételei Általános feltételek: 1. A pályázatnak és a pályázónak meg kell felelni a pályázati felhívásban felsorolt jogosultsági kritériumoknak. 2. Támogatást a 141/2003 (IX. 9.) Korm. rendelet alapján nyilvántartásba vett és ügyfélregisztrációs számmal rendelkezõ pályázó igényelhet. 3. A pályázó AVOP (2004-2006) forrásból ugyanarra a projektre támogatást csak egy alkalommal vehet igénybe. 4. Egy pályázat csak egy támogatási jogcímet (tevékenységet) tartalmazhat. 5. A pályázónak rendelkeznie kell saját forrással, amelybe az államháztartás alrendszereibõl nyújtott támogatás nem számítható be. Ennek meglétérõl, hitel vagy kölcsön esetén a rendelkezésre állásáról és összetételérõl a pályázónak nyilatkoznia kell a pályázat beadásakor. A saját forrás teljes mértékben hitelbõl és kölcsönbõl is biztosítható, melyet szerzõdéskötéskor a pályázónak érvényes, a rendelkezésre tartás idejét tartalmazó és az AVOP beruházáshoz kapcsolódó hitelígérvénnyel, hitel- vagy kölcsönszerzõdéssel bizonyítania kell. A hitelhez kamattámogatás nem vehetõ igénybe.

269

6. A támogatási szerzõdés megkötésének feltétele az alábbi nyilatkozatok benyújtása: – A helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai és ezek költségvetési szervei, továbbá egyházak és intézményeik, nonprofit alapon mûködõ alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek esetében a támogatási döntésrõl szóló értesítõ levél mellékletét képezõ Nyilatkozat a projekt meghiúsulása, illetve a támogatás szabálytalan felhasználásának következményeirõl.” – Bármely kedvezményezett esetében a támogatási döntésrõl szóló értesítõ levél mellékletét képezõ Nyilatkozat a támogatási rendszerbõl történõ kizárás hatályának fennállásáról. 7. Támogatás csak a pályázat befogadásának idõpontja után megkezdett fejlesztésekhez nyújtható: a pályázó a fejlesztést saját felelõsségére ettõl az idõponttól megkezdheti a támogatási szerzõdés megkötése elõtt. – Legkésõbb a támogatási szerzõdés megkötésétõl számított = 60. napon meg kell kezdeni a fejlesztést, amennyiben a beszerzéshez nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, vagy = 30. napon meg kell kezdeni a közbeszerzési eljárást és annak befejezésétõl számított 30 napon belül a fejlesztést. – A pályázat befogadása a pályázat érdemi bírálatának kezdetét, nem pedig a támogatási összegre való jogosultság megszerzését jelenti. 8. A fejlesztés megkezdésének idõpontja az építési fejlesztés esetén a kivitelezési szerzõdés megkötésének napja, ennek hiányában az építési naplóba történõ elsõ bejegyzés idõpontja. Gépbeszerzés esetén a vételi szándék (megrendelés) írásban történõ bejelentése, ennek hiányában a számla szerinti teljesítés dátuma. 9. A beruházást be kell fejezni, illetve a gépet, létesítményt üzembe kell helyezni a támogatási szerzõdés megkötésének idõpontjától számítva: – építési beruházás esetén 24 hónapon belül, – minden egyéb beruházás esetén 12 hónapon belül, – A közbeszerzésre kötelezett pályázók esetén 30 hónapon belül. (Lásd a pályázati felhívás IX/4. és XIII. fejezetét.) 10. Szolgáltatás, árubeszerzés és építési beruházás megvalósítása esetén, amennyiben a pályázó: – közbeszerzésre kötelezett: építési beruházás esetén részletes és tételes tervezõi költségvetést; szolgáltatás, árubeszerzés esetén részletes és tételes költségvetést, – közbeszerzésre kötelezett: amennyiben a közbeszerzési eljárást a jogszabályokban leírtak szerint lefolytatta, a teljes közbeszerzési dokumentációt;

270


– közbeszerzésre nem kötelezett: egy részletes és tételes költségvetést, a költségvetés minden tételére vagy tételcsoportjára két szállítói árajánlatot, – saját kivitelezésben valósítja meg a fejlesztést: részletes és tételes anyag-díjas költségvetést kell csatolni a pályázat benyújtásakor. A fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó egyéb költségekre, ráfordításokra (lásd pályázati felhívás X. fejezet) két árajánlatot kell benyújtani (kivéve illetékek és kötelezõen megszabott díjak). Az építési beruházások részletes, tételes költségvetéseit, illetve saját kivitelezés esetén a részletes, tételes anyag-díjas költségvetést a pályázat benyújtásakor érvényes építési normagyûjtemény (ÉN-ÉNK) alapján kell elkészíteni. 11. Csak az új, kereskedelmi forgalomban, vagy gyártótól beszerezhetõ, elsõ üzembe helyezésû gépek, technológiai berendezések, eszközök, anyagok beszerzése és beépítése támogatható. Az „új” jelzõ csak azon, beruházási jellegû termékeket illeti meg, amelyeknél a Kedvezményezett rendelkezik a vétel (a számla kiállítás dátuma) idõpontjában kezdõdõ termékfelelõsségi, garanciális és szavatossági jogainak érvényesíthetõségéhez szükséges, a gyártó és a forgalmazó által kibocsátott, hiteles dokumentumokkal. 12. A fejlesztés megvalósításához és a tevékenység folytatásához szükséges szakhatósági engedélyek, igazolások megléte, amelyek magukban foglalják az illetékes állategészségügyi és környezetvédelmi hatóságok igazolását arról, hogy a pályázó tevékenysége megfelel a minimális környezetvédelmi elõírásoknak, valamint az élelmiszer elõállítása esetén az élelmiszerbiztonsági és higiéniai elõírásoknak. Beruházási támogatás csak olyan fejlesztéshez nyújtható, mely mûszaki, technológiai szempontból szakszerû, és megfelel a környezetvédelmi, állatjóléti és állathigiéniai elõírásoknak. A kisléptékû élelmiszer feldolgozók újonnan bevezetett minimális követelményeknek való megfelelés érdekében végzett fejlesztéseinek esetén az 1783/2003/EK rendelet VI. a) 13. pontja érvényesül. A környezetre negatív hatást kifejtõ fejlesztés nem támogatható. (Turisztikai szolgáltatás esetén nem alkalmazandó). 13. A fejlesztés összköltsége és/vagy a támogatás mértéke nem haladhatja meg a felhívás III/2. pontjában feltüntetett maximális mértékeket. 14. Azok a települések tartoznak a támogatható települések kategóriájába, amelyek népsûrûsége nem haladja meg a 120 fõ/km2-t, vagy népességük nem haladja meg a 10 000 fõt. (A támogatható települések listáját az 1. számú melléklet tartalmazza.) A támogatható települések körébe

1. szám

tartozó városok esetén csak azok külterületén megvalósuló fejlesztések támogathatók. 15. Biotermék elõállítása esetén az államilag elismert minõsítõ szervezettel megkötött ellenõrzési szerzõdést kell csatolni. 16. Nem adható támogatás bérelt ingatlan esetén, ha a bérleti szerzõdés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetõségét az üzemeltetési kötelezettség idejére (5 év). Az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt amortizálódott tárgyi eszközt azonos rendeltetésû, azonos vagy jobb paraméterekkel rendelkezõ tárgyi eszközzel a támogatásban részesülõ pályázó saját forrás felhasználásával a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (továbbiakban: MVH) elõzetes engedélyével lecserélheti. 17. A pályázónak a pályázat tárgyát képezõ tevékenységet a fejlesztés megvalósításától számított öt éven át – a pályázatban meghatározott módon – folytatnia kell. 18. Fiatal gazdálkodónak minõsül, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel: – 40 év alatti (a pályázat benyújtásakor 40. életévét még be nem töltött), – legalább középfokú (szakmunkás szintû, aranykalászos gazda) szakirányú végzettséggel rendelkezik, – mezõgazdasági fõtevékenységre vonatkozó egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. 19. A pályázó, vagy a pályázó állandó alkalmazásában álló személy legalább középfokú szakirányú végzettséggel (igazolása az Országos Képzési Jegyzékrõl szóló 7/1993. (XII. 30.) MÜM rendelet és az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény szerinti OKJ (Országos Képzési Jegyzék) vagy OSZJ (Országos Szakma Jegyzék) jelzésû bizonyítvánnyal vagy minimum 3 év igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik. 20. A fejlesztés megvalósításának helye (szolgáltatás igénybevétele esetén a pályázó székhelye) a vidéki térségek fejlesztése prioritás szempontjából kedvezményezett település legyen (települések listáját az 1. melléklet tartalmazza). 21. A fejlesztés helyének tulajdoni viszonyait tulajdoni lappal, kizárólagos használatát az üzemeltetési kötelezettség idejének lejártáig szóló szerzõdéssel igazolni kell. (Szolgáltatás esetén nem alkalmazandó.) 22. Építési beruházások esetén a pályázatban benyújtandó: – építési engedély-köteles beruházás esetén a jogerõs és végrehajtható építési engedély, és az ahhoz tartozó – enge-

1. szám


délyezési záradékkal ellátott – építészeti-mûszaki tervdokumentáció, – nem építési engedély-köteles beruházás esetén az építésügyi hatóság igazolása, hogy a beruházás nem építési engedélyköteles, továbbá a megvalósításhoz szükséges (engedélyezési szintû) tervdokumentáció, amelyen szerepel az engedélyezõ hatóság rájegyzése, hogy ezen tervek alapján állította ki igazolását, – „Agrártevékenységek diverzifikációja” alintézkedés esetén környezetvédelmi igazolás. Ültetvénytelepítés esetén benyújtandó: – a vonatkozó jogszabályok elõírása szerinti érvényes ültetvénytelepítési engedély, – törzsültetvények és szaporítóanyag esetén az OMMI igazolása, – a termõhely ökológiai alkalmasságának igazolása. 23. A természetvédelmi oltalom alatt álló területek esetében csatolni kell az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulását a tevékenység folytatásához (szolgáltatás esetén nem alkalmazandó.). 24. – A beruházás helye szerinti illetékes kistérségi vidékfejlesztési menedzser igazolását csatolni kell, hogy a fejlesztés illeszkedik a kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiájához. – A beruházás helye szerinti illetékes jegyzõ igazolása, hogy a megjelölt projekt cél illeszkedik a település rendezési tervéhez.

Gazdasági életképesség bizonyítása: 25. A pályázónak meg kell felelnie a gazdasági életképesség követelményének. Gazdaságilag életképesnek minõsül az a vállalkozás, amely igazolja, hogy adózás elõtti eredménye a pályázat benyújtását megelõzõ 2 lezárt üzleti évbõl legalább 1 évben nem negatív. Egy teljes lezárt üzleti évvel rendelkezõ pályázó esetén a lezárt üzleti év adózás elõtti eredménye nem negatív. Egy teljes lezárt üzleti évvel nem rendelkezõ pályázó (kezdõ vállalkozó) esetén az életképesség elbírálása az üzleti terv mérlegterve és eredményterve alapján történik.

Speciális feltételek: 26. Mezõgazdasági termékek termelése esetén: – Teljesül a pályázati felhívás III. fejezet 2. a) pontjában elõírt feltétel. – A pályázó nyilatkozata arról, hogy a tevékenység, amelyre a támogatás irányul, a pályázó korábbi tevékenységeihez képest új, eredménye a korábban elõállított termékekhez képest új.

271

27. Élelmiszer-elõállítás esetén: – Az élelmiszerek elõállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeirõl szóló 90/2003. FVM– ESzCsM együttes rendelet, valamint a vendéglátás és közétkeztetés keretében történõ élelmiszer-elõállítás és forgalmazás feltételeirõl szóló 80/1999. (XII. 28.) GM– EüM–FVM együttes rendelet elõírásainak való megfelelés. – Nem minõsített élelmiszer feldolgozás esetén a pályázó nyilatkozata arról, hogy a feldolgozott termékek alapanyagának minimum 20%-a más elsõdleges termelõtõl vagy termelõktõl származik. – Igazolt minõségi termékek esetén a 2081/92/EK, 2082/92/EK, 2091/91/EK és az 1783/2003/EK rendeletnek való megfelelés. – Megfelelés az AVOP Program Kiegészítõ Dokumentum VIII/7.számú mellékletében foglalt környezetvédelmi, higiéniai és élelmiszerbiztonsági követelményeknek. Amennyiben a fejlesztés célja az új elõírásoknak való megfelelés elérése, támogatás nyújtható ezek megvalósításához. 28. Gyógynövénybõl elõállított termékek esetén: – A gyógynövények és illóolajok vizsgálatáról, minõsítésérõl, forgalomba hozataláról és ellenõrzésérõl szóló 37/1976 (X. 29.) MT rendelet, továbbá az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló 4/1997. (I. 22) Korm. rendelet 12. § rendelkezéseinek betartása. 29. Minõségtanúsítási rendszerek által elismert termékek elõállításának továbbfejlesztése esetén: – A védjegyek és földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény és a 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzõjének oltalmára vonatkozó részletes szabályokról, – A mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek hagyományos különleges tulajdonsága tanúsítási rendszerének mûködésére vonatkozó részletes szabályokól szóló 58/2004. (IV. 24.) FVM rendelet, – A mezõgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti elõállításáról, forgalmazásáról és jelölésérõl szóló 140/1999. (IX. 3.) Korm. rendelet, – Hagyományok-Ízek-Régiók gyûjteménye, – vagy a fentieknek megfelelõ más, közösségi szintû regisztrációt eredményezõ szabályozás. 30. Idegenforgalom fejlesztése esetén: – Szálláshely-fejlesztés esetén a pályázat a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló módosított 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet alapján a falusi szállásadás kategóriájába tartozik (falvakban vagy városok külterületén és külterületi tanyás térségeiben történõ fejlesztések esetén). – Szálláshely-, magánszálláshely-fejlesztés esetén igazolás arról, hogy a pályázó hatósági nyilvántartásba vett

272


szolgáltató, vagy nyilatkozat arról, hogy a fejlesztés megvalósítását követõen, a mûködés megkezdését megelõzõen a hatósági nyilvántartásba vételt igazolja. 31. Kézmûipari fejlesztés esetén: – A támogatott tevékenység szerepel a 2. mellékletben felsorolt kézmûves szakmák között.

Felhatalmazó levelek 32. A Kedvezményezett – kivéve a központi költségvetési szerveket, a Magyar Tudományos Akadémiát, továbbá az Irányító Hatóság vezetõjének döntése alapján azon állami többségi tulajdonban levõ gazdasági társaságokat, melyek a támogatást központi program megvalósításához kapják, és a támogatásból létrejövõ vagyon ingyenesen az állam és/vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerül – valamennyi bankszámlájára vonatkozó, a számlavezetõ hitelintézet által visszaigazolt, az MVH-t inkasszóra felhatalmazó leveleit köteles a támogatási szerzõdés megkötését megelõzõen az MVH részére átadni. Bármelyik bankszámlaszáma megszûnésérõl vagy új bankszámla megnyitásáról köteles az MVH-t nyolc napon belül írásban tájékoztatni és az új bankszámlára vonatkozó, a számlavezetõ hitelintézet által visszaigazolt felhatalmazó levelet az MVH-nak átadni.

Biztosítékok 33. A Kedvezményezett a támogatási szerzõdés megszegésébõl, illetve a támogatás jogtalan felhasználásából eredõ visszafizetési kötelezettsége biztosítására, valamint az elõleg igénybevételéhez – az alább részletezett kivételektõl eltekintve – biztosítékot köteles adni. A biztosítékot beruházási projekt esetében a megvalósítási és a megvalósítást követõ (fenntartási) idõszak tartama alatt, nem beruházási jellegû projektek esetében a megvalósítási idõszak tartama alatt kell fenntartani. A biztosíték cseréjére a Kedvezményezettnek lehetõsége van, feltéve, hogy az új biztosíték végrehajthatósága és az általa fedezett érték megfelel a biztosítékokra vonatkozó feltételeknek. Az elõlegre vonatkozó biztosíték cserélésére az elõleggel történt elszámolás megtörténte után van lehetõség. 34. Nem kötelesek biztosítékot felajánlani: a) a költségvetési szervek, b) az egyházak és intézményeik, ha a támogatás az egyház (egyházi intézmény) olyan közfeladat ellátásával kapcsolatos, amelyre tekintettel normatív költségvetési támogatásra jogosult, c) az alapítványok és intézményeik, közalapítványok, közhasznú társaságok, köztestületek, társadalmi szervezetek,

1. szám

d) a helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai és ezek költségvetési szervei, amennyiben a támogatást teljes egészében önként vállalt helyi közügy megoldására vagy kötelezõ feladataik ellátására használják fel. Nem kötelesek továbbá biztosítékot szolgáltatni, amennyiben a fejlesztés tárgya, vagy a fejlesztés eredményeként létrejövõ vagyontárgy törzsvagyon, vagy törzsvagyonná válik, e) a Kedvezményezettek, amennyiben a támogatás összege nem haladja meg az 5 millió forintot. 35. A 33. pontban felsorolt Kedvezményezettek kivételével a támogatási szerzõdésnek tartalmaznia kell az alábbi kötelezõ biztosítékok közül a kedvezményezett által választható legalább egyet, amely(ek) fedezetet nyújt(anak) a támogatás (elõleg és utófinanszírozás együtt) 120%-ának erejéig a szerzõdés teljes idõtartamára: a) jelzálog ingatlanra (ha a 217/1998. (XII. 30.) többször módosított Korm. rendelet, a továbbiakban Ámr. szerint egyébként nem kötelezõ), b) jelzálogjog ingóságra, c) bankgarancia, d) biztosítási szerzõdés alapján kiállított készfizetõ kezességvállalást tartalmazó kötelezvény, e) garanciaszervezet által vállalt kezesség, f) garanciabiztosítási szerzõdés alapján kiállított kötelezvény. g) az egyházi intézmény részére az intézményt fenntartó egyház vagy annak illetékes szervezeti egysége által biztosított készfizetõ kezességvállalás. 36. A zálogtárgy – terhek figyelembevételével számított – fedezeti értéke biztosítékot kell, hogy nyújtson a támogatási összeg 120%-ának erejéig. Zálogtárgyként elfogadható bármely, a pályázó vagy harmadik személy – az állam kivételével – tulajdonában álló vagyontárgy. Zálogtárgyként történõ felajánlás vonatkozhat olyan ingó vagyontárgyra is, amelyet az ingó vagyontárgyat érintõ beruházás során szereznek be. A felajánlás a vagyontárgy tulajdonosától kell, hogy származzék, közös tulajdonban álló vagyontárgy esetén valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges a megterheléséhez. A zálogtárgytól függetlenül, a beruházással érintett vagyontárgy kizárólag a támogató elõzetes hozzájárulásával idegeníthetõ el, terhelhetõ meg, adható bérbe, vagy apportálható. A zálogtárgy forgalmi értékére vonatkozó adatot az MVH ingóság esetén értékbecslés, ingatlan esetén értékbecslés vagy adó- és értékbizonyítvány alapján fogad el. (Kizárólag bejegyzett értékbecslõ által készített értékbecslés fogadható el.) A beruházással érintett új ingó vagyontárgy esetén az ajánlati ár is elfogadható. Zálogjog alkalmazásánál elsõ ranghelyû jelzálogjog szükséges. Második vagy további ranghelyre történõ bejegyzés elfogadására akkor van lehetõség, ha a korábbi

1. szám


ranghelyû jelzálogjog érvényesítése esetén a vagyontárgy értéke fedezetet nyújt a támogatási összeg és járulékai erejéig. A zálogtárgy terheltségénél az ingatlan-nyilvántartásba, illetve a közjegyzõk által vezetett nyilvántartásba ténylegesen bevezetett terheket kell figyelembe venni. Zálogteher esetén a keretbiztosítéki, egyetemleges zálogjog egy tekintet alá esik más zálogjogokkal. A vagyontárgyon fennálló terhek mértékére nézve az MVH bármikor további iratokat kérhet be. Ingatlan esetén a jelzálogjog alapítására vonatkozó szerzõdést a támogatási szerzõdéssel egyidejûleg kell megkötni, ingó vagyontárgy esetén a jelzálogjog alapítására az eszköz megvételét követõen kerül sor az MVH illetékes regionális hatáskörrel rendelkezõ megyei kirendeltség (továbbiakban: Kirendeltség) közremûködésével, közjegyzõ elõtt. Rendkívüli értékcsökkenés, elértéktelenedés, illetve káresemény esetén, amennyiben az a vagyontárgy beszerzési árának 25%-át meghaladja, pótlólagos biztosítéknyújtási kötelezettség áll fenn. 37. Elõleg igénybevétele esetén – a biztosítékállítási kötelezettség alól az 54/2005. (III. 26.) Korm. rendelet 3. § (2)–(3) bekezdés által mentesített Kedvezményezetteket kivéve – a Kedvezményezettnek az elõleg erejéig legalább egy kötelezõen válaszható biztosítékot kell nyújtania a következõ biztosítéktípusok közül: a) jelzálog ingatlanra (ha az Ámr. szerint egyébként nem kötelezõ), b) jelzálogjog ingóságra, c) bankgarancia, d) biztosítási szerzõdés alapján kiállított készfizetõ kezességvállalást tartalmazó kötelezvény, e) garancia szervezet által vállalt kezesség, f) garanciabiztosítási szerzõdés alapján kiállított kötelezvény, Amennyiben az elõleg biztosítékául ingatlanra vonatkozó jelzálog szolgál – az ingatlannak az elõlegre vonatkozó fedezeti értékébe nem számítható bele az az összeg, amely a tervezett beruházás összköltségébõl az ingatlan értékét növelõ tételnek minõsül; – a jelzálogszerzõdést a támogatási szerzõdéssel egyidejûleg kell megkötni. Amennyiben az elõleg biztosítékául ingóságra vonatkozó jelzálogjog szolgál: – az elõleg biztosítékául a beruházással érintett ingóság nem ajánlható fel; – a jelzálogszerzõdés megkötésére a támogatási szerzõdés megkötését követõen, közjegyzõ elõtt kerül sor; – legkésõbb a támogatási szerzõdés megkötésekor a Kedvezményezettnek az MVH rendelkezésére kell bocsátania az ingó zálogtárgy egyedi azonosító adatait és értékét tartalmazó dokumentumokat (pl. új ingó zálogtárgy esetén a zálogtárgy tulajdonosának nevére szóló számla a kifize-

273

tést igazoló dokumentummal együtt, használt zálogtárgy esetén pedig a bejegyzett értékbecslõ által készített értékbecslés). Az elõleg igénybevételére vonatkozó rendelkezéseket a 2005. július 14-tõl kezdõdõen megkötött szerzõdésekre kell alkalmazni. 38. Nem vehetõ igénybe elõleg, ha a) a támogatás kedvezményezettje az elõlegrõl lemond, b) a támogatás kedvezményezettje az elõleg nyújtásának feltételeként meghatározott biztosítékot nem bocsátja rendelkezésre, c) erre az operatív program irányító hatóság megindokolt kérése alapján a közösségi támogatási keret irányító hatósága engedélyt ad.

Vagyonbiztosítás 39. Beruházási támogatással megvalósult vagyontárgyra (ingó, ingatlan) vagyonbiztosítást kell kötni, kivételt képeznek ez alól a központi költségvetési szervek, az egyházak és intézményeik, illetve helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai és ezek költségvetési szervei, amennyiben a fejlesztés tárgya, vagy a fejlesztés eredményeként létrejövõ vagyontárgy törzsvagyon, vagy törzsvagyonná válik.

Nem támogatható a pályázat: 40. ha a fejlesztés helyének megvalósulásául szolgáló ingatlan nem per- és igénymentes. 41. valótlan adatszolgáltatás esetén. 42. Amennyiben a pályázónak az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény alapján 60 napot meghaladó, esedékessé vált, meg nem fizetett köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési könnyítést (halasztást, részletfizetést) engedélyezett. 43. Ha a pályázó az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésbõl nyújtott kiegészítõ támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeirõl szóló 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet, valamint a pályázati felhívás alapján jogosulatlanul vett igénybe támogatást. 44. Amennyiben a pályázat egyéb hazai, illetve európai uniós költségvetési támogatásban részesül. Ez alól kivételt képez a projekthez kapcsolódó bankhitel biztosítékát képezõ garanciaszervezet által vállalt kezesség támogatás-

274


tartalma, melyrõl az igazolást a pályázónak a szerzõdéskötéshez be kell nyújtania. 45. Amennyiben a fejlesztés összes elszámolható költségére vetített támogatás mértéke a garanciaszervezet által nyújtott kezesség állami támogatástartalmával növelten meghaladja a mezõgazdasági beruházások esetében az 50%-ot. 46. Ha a pályázó csõd-, felszámolási, vagy végelszámolási eljárás alatt áll, illetve egyéni vállalkozó esetében, ha bírósági végrehajtási eljárás van ellene folyamatban, önkormányzat esetében, ha adósságrendezési eljárás alatt áll.

VI. A pályázat tartalmi és formai követelményei 1. A pályázati adatlapot magyar nyelven kitöltve (CD–R lemezen is, de nem szkennelve), hiánytalanul, minden kérdésre választ adva, minden oldalon aláírva és a mellékletek csatolásával kell benyújtani. A pályázati adatlap szerkezete, fejezet címei, formája nem változtatható. Amennyiben a pályázati adatlap egy adott kérdése nem vonatkozik a pályázatra, a megfelelõ helyen a „pályázatomra nem vonatkozik” megjegyzést szükséges bevezetni. 2. A pályázatokat a jogszabályokban foglaltaknak, a pályázati felhívásnak, valamint az ahhoz tartozó pályázati csomagnak megfelelõ, a támogatási cél sajátosságaihoz, követelményeihez igazodó tartalommal kell elkészíteni. 3. A pályázat elõírt részei: – pályázati adatlap, – mellékletek (a pályázati csomag tartalomjegyzékében felsorolva).

1. szám

7. A pályázatot egy eredeti és egy, az eredetivel mindenben megegyezõ másolati példányban kell benyújtani. A pályázati adatlapot és mellékleteit elektronikus formában további egy példányban, CD-R lemezen is be kell nyújtani. A pályázati csomag letölthetõ a www.mvh.gov.hu, és a ww.fvm.hu címekrõl, valamint a tájékoztató jelleggel beszerezhetõ az MVH Kirendeltségein. A pályázat eredeti példányához hatóságok és bíróságok által kiállított okiratokat (lásd pályázati csomag tartalomjegyzéke), eredeti, vagy közjegyzõ, illetve a kiállító által hitelesített másolatokat kell csatolni. 8. A pályázati adatlap és dokumentumai eredeti és másolati példányát külön dossziéba lefûzve – kivéve az „Adatlap a támogatási döntésrõl” címû dokumentumot –, eredeti és másolati példány megjelöléssel a pályázati csomagban található tartalomjegyzéknek megfelelõen sorba rendezve kell beadni. 9. A CD-R lemez borítóján jól láthatóan tüntesse fel a pályázati felhívás címét (AVOP, Vidéki jövedelemszerzési lehetõségek bõvítése), a tevékenység megnevezését, a pályázó nevét és címét. 10. Az „Adatlap a támogatási döntésrõl” címû dokumentumot a pályázati csomag mindkét példányában, külön borítékban kell beküldeni. 11. Kézzel írt pályázat, illetve hiánypótlás nem nyújtható be. 12. A pályázó a pályázatkezelési folyamat során bármikor visszavonhatja támogatási igényét. A visszalépés a Visszalépési nyilatkozat címû dokumentum segítségével történik, mely beszerezhetõ a Kirendeltségeken, illetve letölthetõ a www.mvh.gov.hu és a www.fvm.hu címekrõl. A nyilatkozatot teljes körûen kitöltve az illetékes Kirendeltséghez kell benyújtani.

4. A jelen pályázati felhíváshoz kapcsolódóan a pályázónak pályázati (eljárási) díjat nem kell fizetni. 5. Az összeállított pályázatnak ki kell térnie a pályázó vállalkozásának rövid bemutatására, a fejlesztés szükségességének rövid leírására, megvalósíthatóságára, költséghatékonyságára, valamint a fejlesztés eredményeként az üzleti és értékesítési tevékenység várható fejlõdésére, a tervezett fejlesztés hatékonyságának és megtérülésének bemutatására. A pályázati adatlap tartalmazza mindazokat a kérdéseket, amelyek lehetõséget nyújtanak a pályázó számára fejlesztési tervének bemutatására. 6. A pályázat összeállításánál be kell mutatni, hogy a tervezett fejlesztés összhangban van a támogatási intézkedésben megfogalmazott célkitûzéssel. A pályázat megfogalmazásában a pályázati csomag kitöltési útmutatója nyújt iránymutatást.

VII. A pályázat benyújtásának módja 1. A pályázatokat: – postai úton, tértivevénnyel, – „AVOP pályázat” felirattal, a pályázó nevének, címének feltüntetésével, – minden példányt és a CD-R lemezt egy csomagban, – „Vidéki jövedelemszerzési lehetõségek bõvítése” intézkedési cím feltüntetésével, – folyamatosan, – a megvalósítás helye szerint illetékes (regionális) Kirendeltségre lehet benyújtani. 2. A nem postai úton érkezett pályázatot, illetve hiánypótlást az MVH nem veszi át.

1. szám


3. A pályázat benyújtásának és hiánypótlásának idõpontja az igazolt postára adás dátuma. Ha ez nem állapítható meg egyértelmûen, akkor a benyújtás és a hiánypótlás napja az MVH általi érkeztetés dátuma. 4. A pályázatkezelés idõtartamát az MVH a dokumentumok tértivevényen igazolt beérkezésének - egyéb információkérés esetén az igazolt átadás vagy a fax érkezésének dátumától számítja. 5. Amennyiben a pályázó nem a megfelelõ helyre nyújtotta be a pályázatát, a kirendeltség továbbítja azt a megvalósítás helye szerint illetékes kirendeltségre. Ebben az esetben a benyújtás idõpontja változatlan, azonban a pályázatkezelés idõtartamát az MVH az illetékes kirendeltségre történõ érkeztetés dátumától számítja, melyrõl az illetékes kirendeltség a pályázót értesíti.

VIII. A pályázat elbírálása A bírálati eljárás legfontosabb szakaszai: 1. A befogadásra való jogosultság vizsgálata: a) A pályázatnak benyújtásakor a következõ minimum feltételeknek kell megfelelnie, különben a pályázat hiánypótlás nélkül elutasításra kerül: Formai követelmények: – a pályázat a pályázati felhívásban közzétett benyújtási határidõ lejártáig benyújtásra került, – az elõírt pályázati adatlapon került benyújtásra, – a pályázat egy eredeti, valamint egy az eredetivel mindenben megegyezõ másolati példányban lett benyújtva. Jogosultsági és tartalmi követelmények: – a fejlesztés helye Magyarország – a pályázatot a pályázati felhívás IV. fejezetében megjelölt, jogosult pályázó nyújtja be, – az igényelt támogatás összege és mértéke megfelel a pályázati felhívásban elõírtnak, – az árbevétel aránya megfelel az IV. fejezet 1–3. pontjaiban elõírtaknak, a kézmûipari tevékenység esetében a pályázó a támogatott tevékenység (ld. 2. melléklet) folytatásához szükséges engedéllyel rendelkezik. b) A teljesség vizsgálata a beküldött pályázati adatlap megfelelõ kitöltésének és a szükséges dokumentumok meglétének ellenõrzése alapján történik. Amennyiben a pályázó a minimum feltételeken túlmenõen hiányos, formailag, tartalmilag nem megfelelõ pályázatot nyújt be, az MVH egy alkalommal hiánypótlásra szólítja fel, aminek teljesítésére a felszólítás kézhezvételétõl számított 15 napon belül van lehetõség. A hiánypótlás teljesítésének idõpontja az igazolt postára adás dátuma. A hiánypótlás nem fogadható el, ha a pályázó a hiánypótlás keretein túlmenõen a projektet módosítja úgy, hogy a pá-

275

lyázat eredeti mûszaki tartalma megváltozik. Minden egyéb – nem hiánypótlásban bekért, illetve benyújtott – változtatást a pályázónak alá kell támasztania és indokolnia kell. Amennyiben a pályázó a hiánypótlást késedelmesen, vagy nem megfelelõen nyújtja be, a pályázatot az MVH elutasítja. c) A pályázat befogadása – Befogadásra kerül a pályázó által hiánytalanul benyújtott, illetve a megfelelõen hiánypótolt, formailag és tartalmilag megfelelõ pályázat. Ezek megállapításának dátuma a befogadás dátuma, amelyet a befogadásról szóló értesítõ levél tartalmaz. – A pályázat befogadása a pályázat érdemi bírálatának kezdetét, nem pedig a támogatási összegre való jogosultság megszerzését jelenti. – Szükség esetén a hiánypótlást követõen az MVH illetékes Kirendeltsége saját állásfoglalása megalapozása érdekében további információt kérhet be a pályázótól, melynek benyújtási határidejét - amely biztosítja a teljesíthetõséget - az információkérés fogja tartalmazni. Amennyiben ezen határidõn belül nem érkezik faxban/levélben, vagy személyesen válasz, az MVH többletinformáció nélkül bírálja el a pályázatot. – Az MVH a pályázókat a pályázat befogadásától számított 35 napon belül értesíti a támogatási döntésrõl. 2. A befogadott pályázatok szakmailag és pénzügyileg a következõ szempontok alapján kerülnek értékelésre: – a pályázó hosszú távú, gazdasági, élet- és versenyképessége, – a fejlesztéshez szükséges pénzügyi források megléte, – költséghatékonyság vizsgálata, – a projekt finanszírozhatósága, különös tekintettel arra, hogy a pályázónak szüksége van-e a támogatásra a projekt megvalósításához, – a vállalkozás személyi feltételei, – a fejlesztés által létrehozott és megtartott munkahelyek száma, – a fejlesztés hatására a pályázó tevékenysége bizonyítottan magasabb minõségi színvonal irányába mozdul el és/vagy a fejlesztés hatására a pályázó tevékenységi illetve az elõállított termékek köre bõvül, – a fejlesztés által közvetlenül érintettek jövedelemszintjének emelkedése, – a beruházás hatóköre, kiterjedtsége, a fejlesztéssel közvetlenül érintettek száma, – partnerség és illeszkedés a kistérségi agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiához, a fejlesztés komplexitása, kapcsolódása más fejlesztésekhez – a fejlesztés szükségessége és indokoltsága, – a megvalósítás ütemezésének realitása, – a fejlesztés megvalósításáért felelõs menedzsment megszervezése és hitelessége,

276


– a fejlesztés környezetre gyakorolt pozitív hatása, környezeti fenntarthatóság, – esélyegyenlõség érvényesülésének biztosítása (nõk, hátrányos helyzetû csoportok tagjai), – egyenlõ pontszámú fejlesztések esetén elõnyt élveznek a VTT (Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése) I. ütemében érintett Tisza-térség településein megvalósuló fejlesztések (kizárólag az Agrártevékenységek diverzifikációja intézkedés esetében). Amennyiben a pályázat nem éri el az 55 pontban meghatározott minimálisan elérendõ pontszámot, a pályázat az Irányító Hatóság vezetõje (Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium EU tagállami és agrár-vidékfejlesztési helyettes-államtitkára) által elutasításra kerül. A maximálisan elérhetõ pontszámot a pályázati csomag kitöltési útmutatója tartalmazza. 3. Rangsorolás, elõterjesztés döntésre és döntés: – a pályázatok pontozása és ennek megfelelõ rangsorolása, – a rangsor szerint a pályázatok elõterjesztése támogatási döntésre. a) Az MVH az elbírált pályázatokról országos rangsort készít az AVOP Döntés-elõkészítõ Bizottság (lásd pályázati csomag kitöltési útmutatója) részére, amely szükséges gyakorisággal ülésezik. A bizottság a rendelkezésre álló források erejéig javaslatot tesz az AVOP Irányító Hatóság vezetõjének a támogatási döntés meghozatalára. A Bizottságnak támogatási döntésre irányuló javaslattétele során jogában áll az elé terjesztett pályázatokra vonatkozó minimum pontszámnál magasabb ponthatárt megállapítani. b) Forráshiány esetén a már nem finanszírozható pályázatok elutasításra kerülnek az Irányító Hatóság vezetõje által, amely ellen kifogásnak helye nincs. c) Az igényelt támogatási összeg részben nem, csak teljes egészében ítélhetõ meg. d) A támogatásban részesülõ pályázók (a továbbiakban: kedvezményezett) számára a szerzõdés megkötésére a támogatási döntésrõl szóló értesítés kézhezvételét követõen 45 nap áll rendelkezésre, amely idõtartam alatt a támogatási döntésre az ajánlati kötöttség szabályait kell alkalmazni. Amennyiben a pályázó hibájából ezen idõtartam alatt nem köttetik meg a szerzõdés, a támogatási döntés hatályát veszti. e) A nem nyertes pályázatok másolati példányát az MVH legfeljebb két évig õrzi, ezt követõen azokat megsemmisíti. A két éves õrzési idõszak alatt a pályázó indokolt kérésére a nem nyertes pályázat másolati példányát és a pályázat eredeti mellékleteit az MVH másolat megtartása mellett a pályázónak, vagy megbízottjának átadhatja. f) Kizárólag szerzõdésmódosítás keretén belül változtatható indokolt esetben: – a projekt megvalósításának kezdete vagy befejezése (lásd V/8. pont),

1. szám

– az összköltség költségkategóriák szerinti vagy évek szerinti bontása, legalább a teljes támogatás értékének tíz százalékát meghaladó mértékben, a projekt adatlapon szereplõ bontáshoz képest (az összköltség változása nélkül), – a számszerûsített cél(ok), amennyiben tíz százalékot meghaladó mértékben módosul(nak) a projekt adatlapon szereplõ értékhez képest, – a projekt bármely egyéb, a célkitûzéseket befolyásoló lényeges jellemzõje. A kedvezményezett köteles bejelenteni: – a beruházás támogatási szerzõdésben rögzített mûszaki tartalmának, – a mérföldkõ dátumának, – változását, továbbá a szerzõdésben szereplõ bármilyen adatváltozást. Ezen változtatások azonban a támogatási szerzõdésben szereplõ teljes támogatási összeget nem növelhetik.

IX. A támogatás felhasználása és elszámolása 1. A támogatásban részesülõ pályázó számára a szerzõdés megkötését követõen, az abban rögzített módon az államháztartás mûködési rendjérõl szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet módosító 52/2005. (III. 26.) Korm. rendeletnek megfelelõen a támogatás 25 %-ának megfelelõ összeg erejéig elõleg nyújtandó. Elõleg igénybevétele esetén az MVH a támogatás 25%-ának megfelelõ összeget az elõlegre vonatkozó biztosítékok rendelkezésre állása esetén, a rendelkezésre állás igazolásának napjától számított 30 napon belül a Kedvezményezett bankszámlájára átutalja. A kedvezményezett a támogatás elõlegen felüli összegét utófinanszírozás keretében a pályázatban kidolgozott, pénzügyi és fizikai megvalósítás idõbeli ütemezéséhez (mérföldkövekhez)1 igazodó költségekrõl szóló, pénzügyileg rendezett számlák, analitikus nyilvántartások, számviteli bizonylatok bemutatása után – teljesítésarányosan – veheti igénybe, a szerzõdésben meghatározott célok elérésére. A mérföldkövenként ütemezett idõközi fizetésnek nem elõfeltétele a folyósított elõleg teljes összege felhasználásának igazolása, és az azzal történõ elszámolás. Az elõleg és az idõközi kifizetés (kedvezményezett által kifizetett számla, egyéb számviteli bizonylat alapján teljesülõ tételek) nem haladhatja meg a támogatási összeg 80%-át. A kedvezményezettek részére a támogatási összeg záró egyenlegének kifizetése az elõleggel történt elszámolást követõen történhet meg. A kedvezményezett köteles visszafizetni az elõleget, amennyiben nem nyújt be kérelmet idõközi fizetésre az elõleg fizetésétõl számított 6 hónapon belül, illetve a benyújtott fizetési kérelem a támogatás rendeltetés ellenes, nem szabályszerû felhasználását bizonyítja.


1. szám


2. Amennyiben a biztosíték(ok) között ingatlan vagy ingó vagyontárgy nem szerepel, a biztosítékok rendelkezésre állását a támogatási szerzõdés megkötésétõl számított 3 hónapon belül a Kedvezményezettnek igazolnia kell. Ha a biztosíték(ok) között ingatlan vagy ingó vagyontárgy is van, az ingatlan és ingó vagyontárgy vonatkozásában ez a végsõ határidõ 1 év, a többi típusú biztosítékra vonatkozóan 3 hónap. Ha a biztosíték kizárólag ingatlan és ingó vagyontárgyakból áll, a rendelkezésre állás igazolásának határideje 1 év. Amennyiben a fenti határidõkön belül a biztosítékok rendelkezésre állásának igazolása nem történik meg, a támogatási szerzõdés hatályát veszti. 3. A mûszaki-pénzügyi–idõbeli ütemezés kidolgozása során meg kell állapítani azokat a mérföldköveket, melyek teljesítése után igényelhetõ a támogatási hányad. 4. A mérföldkövek megállapításának, és a teljesítés ütemezésének feltételei a pályázati felhívás V. fejezetében felsoroltakon kívül: – a mérföldkõ dátuma mindig munkanap legyen – egy fejlesztésnek maximum négy mérföldköve lehet – a mérföldkövek között legalább 30 napnak kell eltelnie – elõleg igénybevétele esetén az elsõ mérföldkövet az elõleg tervezett igénybevételétõl számított hat hónapon belül kell tervezni – a mérföldkövek tervezése során figyelemmel kell lenni arra, hogy az utolsó mérföldkõnél a kifizetést kizárólag a szükséges szakhatósági engedélyek, hozzájárulások benyújtása esetén teljesíti az MVH – a mérföldkövek tervezése során arra is figyelemmel kell lenni-különös tekintettel az ültetvénytelepítésre-, hogy az AVOP támogatások kifizetése 2008. december 31-ig történhet, ezért az utolsó támogatásigénylési csomag benyújtásának határideje 2008. szeptember 30. – az utolsó támogatásigénylési csomagot a projekt befejezését követõ 30 napon belül kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell a mûszaki átadás-átvételi jegyzõkönyvet, üzembe helyezési jegyzõkönyvet, használatbavételi engedélyt – a kifizetés a támogatásigénylési csomag befogadása után 60 napon belül történik – a támogatásigénylési csomag befogadása minden mérföldkõnél a számlák és egyéb dokumentumok ellenõrzése után történik, és a számlák és egyéb dokumentumok valóságtartalmát, a megvalósítás folyamatát, valamint a tervvel való egyezõséget helyszíni ellenõrzés során is vizsgálhatják – a pályázat benyújtása elõtt felmerült, a pályázattal összefüggõ, egyéb költségeket, ráfordításokat (az egyéb költségeket, ráfordításokat lásd a pályázati felhívás X. fejezetében részletezve) az elsõ mérföldkõnél kell elszámolni. A 2004. január 1. után, de a pályázat benyújtása elõtt

277

maximum 180 nappal keletkezett számla számolható el a felmerült egyéb költségekrõl, ráfordításokról – a támogatásigénylési csomag egy eredeti és két, az eredetivel mindenben megegyezõ másolati példányban, személyesen vagy meghatalmazott útján adható be a Kirendeltségre – a támogatásigénylési csomag hiánypótlása személyesen, meghatalmazott útján, vagy tértivevényes küldeményként postai úton adható be – a postai úton megküldött hiánypótlás benyújtásának idõpontja az igazolt postára adás dátuma. A számlakezelés idõtartamát az MVH a támogatásigénylési csomag tértivevényen igazolt beérkezésének dátumától számítja. – a postai úton megküldött hiánypótlás esetén a kedvezményezett elfogadja a hiánypótlás MVH által érkeztetett tartalmát – a támogatásigénylési csomag a biztosítékok és a vagyonbiztosítás – a projekt mérföldkövek szerinti tartalmának megfelelõ – rendelkezésre állása és a kedvezményezett valamennyi bankszámlájára szóló azonnali beszedési megbízásra való felhatalmazás rendelkezésre állása esetén fogadható be – kompenzálással kiegyenlített számlák alapján támogatás nem folyósítható. 5. Az építési beruházások ÉN-ÉNK alapján elkészített részletes, tételes költségvetések árajánlatai, illetve a részletes, tételes költségvetés a pályázat benyújtásakor érvényes építési normagyûjtemény (ÉN-ÉNK) figyelembevételével kerül elbírálásra. Ez vonatkozik a benyújtandó számla mellékletét képezõ számlarészletezõre is. A támogatási szerzõdés mellékletét képezi a „mûszaki tartalom” (részletes géplista, létesítményjegyzék). 6. A kedvezményezett kivitelezõje az építõipari kivitelezési, valamint a felelõs mûszaki vezetõi tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól, valamint az építési naplóról szóló 51/2000. (VIII. 9.) FVM–GM KöViM együttes rendelete szerint köteles eljárni. Az építési mûszaki ellenõri tevékenységrõl szóló 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet értelmében csak a szakvizsgát tett, bejegyzett mûszaki ellenõr alkalmazható. Az elõírt dokumentációt a helyszíni ellenõrzés alkalmával be kell mutatni. 7. Az MVH minden mérföldkõnél helyszíni ellenõrzést tarthat, az utolsó mérföldkõnél azonban kötelezõen helyszíni ellenõrzést tart, mely során vizsgálja a projekt terv szerinti megvalósítását és a számlák meglétét és valóságtartalmát. 8. Csak az eredeti, igazoltan kiegyenlített (pl. banki igazolás, pénztárbizonylat, a kifizetést hitelesen igazoló egyéb bizonylatok), támogatásigénylési csomagban benyújtott és az MVH munkatársai által ellenõrzött, kifogástalannak minõsített számlákkal, saját kivitelezés esetén

278


analitikus nyilvántartásokkal, számviteli bizonylatokkal alátámasztott támogatási hányad kerül kifizetésre. 9. Az eredeti számlákhoz, egyéb számviteli bizonylatokhoz csatolni kell a teljesítés igazolásokat, kifizetést igazoló dokumentumokat. A forinttól eltérõ pénznemben kiállított számla vagy egyéb gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló, pénzügyi teljesítésrõl szóló bizonylaton szereplõ támogatás összegét a bizonylaton megjelölt pénzügyi teljesítés idõpontjában érvényes hivatalos Magyar Nemzeti Bank középárfolyamon kell forintra átszámítani. 10. A kifizetés engedélyezése során az MVH a támogatási szerzõdésben szereplõ éves keretet és költségkategóriákat figyeli. Az éves keret és költségkategóriák változtatása – a teljes támogatás értékének 10%-át meghaladó mértékben – kizárólag szerzõdésmódosítás keretén belül történhet. Ezen változtatások azonban a támogatási szerzõdésben szereplõ teljes támogatási összeget nem növelhetik. 11. A kedvezményezett számára történõ kifizetéseket a Magyar Államkincstár forintban, a kedvezményezett bankszámlájára teljesíti. 12. Az 1 000 000 forint támogatási értékhatárt meg nem haladó fejlesztés esetén egy alkalommal van lehetõség elszámolásra. 13. Az 1 000 000 forint támogatási értékhatárt meghaladó fejlesztés esetén – a záró elszámolás kivételével – minimum 1.000.000 forintonként van lehetõség elszámolásra mérföldkövenként.

X. Elszámolható költségek 1. Az „Agrártevékenységek diverzifikációja” alintézkedés esetén: Az a)–c) pontokban foglalt tevékenységek esetén: – Ingatlan vásárlása a fejlesztés elismerhetõ összköltségének 10%-áig. Épületek, építmények felújításának, átalakításának és újak építésének építési költségei és egyéb építési költségek. Technológiai gépek, berendezések, eszközök beszerzésének, üzembeállításának (személygépkocsi kivételével) költségei. Ültetvénytelepítések esetében: terület-elõkészítés, tápanyagfeltöltés, szaporítóanyag-beszerzés, telepítés, termõre fordulásig az éves ápolás, támberendezés létesítése, kerítés, térburkolat kialakítása.

1. szám

– Elsõ beszerzésû készletek költségének összege, amely nem lehet több, mint a projekt – ezen költségekkel csökkentett – összes elszámolható költségének 20%-a. – A projekthez közvetlenül kapcsolódó egyéb költségek, ráfordítások: az építészek, mérnökök, tanácsadók (sikerdíj nem elszámolható), Megyei Közigazgatási Hivatalokban és a Vízügyi Felügyeleteknél regisztrált mûszaki ellenõrök díjai, közjegyzõi, közbeszerzési eljárás díja, illetékek, megvalósíthatósági tanulmányok, szabadalmak és licencek vásárlása költségeinek összege, amely nem lehet több, mint a projekt – ezen egyéb költségekkel csökkentett – összes elszámolható költségének 12%-a (lásd: IX./3) hetedik pontját. A termék(ek) értékesítéséhez, piacra jutásához kötõdõ (marketing)költségek (termék megjelenés, reklám, egyéb marketingtevékenységek, címkék, polcpénz stb.) a fejlesztés elszámolható összköltségek maximum 15%-ig. A d) pontban megjelölt tevékenység esetén: – Az Európai Unió 2081/92/EGK, 2082/92/EGK és 2091/91/EGK rendeleteiben foglaltaknak megfelelõ közösségi vagy hazai minõsítések, oltalmak kezdeményezése, illetve megszerzése, az ezeknek megfelelõ termék elõállítási követelményrendszerének kialakításához közvetlenül kapcsolódó költségek. – A minõsítések Európai Uniós vagy hazai megszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó költségek. 2. A „Minõségi mezõgazdasági termékek marketingje” alintézkedés esetén: Közvetlenül a minõségi termék értékesítéséhez szükséges épületek, építmények felújításának, átalakításának és újak létesítésének építési költségei. – Technológiai berendezések, eszközök beszerzésének, üzembe helyezésének (személygépkocsi kivételével) költségei. – A projekthez közvetlenül kapcsolódó egyéb költségek, ráfordítások az építészek, mérnökök, tanácsadók (sikerdíj nem elszámolható), Megyei Közigazgatási Hivatalokban regisztrált mûszaki ellenõrök díjai, közjegyzõi, közbeszerzési eljárás díja, illetékek, megvalósíthatósági tanulmányok, szabadalmak és licencek vásárlása költségeinek összege, amely nem lehet több, mint a projekt – ezen egyéb költségekkel csökkentett – összes elszámolható költségének 12%-a. (lásd: IX./3) hetedik pontját.). – Elsõ beszerzésû készletek költségének összege, amely nem lehet több, mint a projekt – ezen költségekkel csökkentett – összes elszámolható költségének 20%-a. – A termék(ek) értékesítéséhez, piacra jutásához szükséges (marketing) költségek (termék megjelenés, reklám, egyéb marketingtevékenységek, címkék, polcpénz stb.), amelyek nem minõsülnek folyó dologi kiadásnak az elszámolható összköltség maximum 15%-ig. Minõségtanúsítási rendszerek által minõsített termékek piaci értékesíthetõségét elõsegítõ – folyó dologi kiadásnak nem minõsülõ – eszköz és/vagy szolgáltatás beszerzésé-

1. szám


nek támogatása, kiállítások, bemutatók, vásárok szervezése, az egységes részvételhez szükséges kiállítási anyagok létrehozása, részvétel esetén: – Kiállítások, vásárok, bemutatók rendezéséhez szükséges berendezések, eszközök beszerzésének költségei, – A termék népszerûsítését, piacra jutását szolgáló kiadványok, kiállítási installációk elõállításának költségei, – A termék népszerûsítését célzó vásárokon, kiállításokon való részvétel számlával igazolt költségei, – Kiállítások, vásárok, bemutatók rendezéséhez szükséges szolgáltatások számlával igazolt költségei. 3. Az „Idegenforgalmi tevékenység fejlesztése” esetén: – Épületek, építmények felújításának, átalakításának és újak létesítésének építési költségei. – Kapun belüli tereprendezés, parkosítás költségei (parkoló, fedett parkoló, játszóhely, grillsarok, sportpálya stb.) – Technológiai berendezések, eszközök beszerzésének, üzembe helyezésének (személygépkocsi kivételével) költségei. – A projekthez közvetlenül kapcsolódó egyéb költségek, ráfordítások az építészek, mérnökök, tanácsadók (sikerdíj nem elszámolható), Megyei Közigazgatási Hivatalokban regisztrált mûszaki ellenõrök díjai, közjegyzõi, közbeszerzési eljárás díja, illetékek, megvalósíthatósági tanulmányok, szabadalmak és licencek vásárlása költségeinek összege, amely nem lehet több, mint a projekt – ezen egyéb költségekkel csökkentett – összes elszámolható költségének 12%-a. (lásd a IX./3) hetedik pontját.) – Elsõ beszerzésû készletek költségének összege, amely nem lehet több, mint a projekt – ezen költségekkel csökkentett – összes elszámolható költségének 20%-a. – A szolgáltatás értékesítéséhez, piacra jutásához kötõdõ költségek (reklám, egyéb marketing tevékenységek) a fejlesztés elszámolható költségének maximum 15%-ig. 4. A „Kézmûipari tevékenység fejlesztése” esetén: – Épületek, építmények felújításának, átalakításának és újak létesítésének építési költségei. – Kapun belüli tereprendezés, parkosítás költségei a fejlesztés elismerhetõ összköltségének maximum 20%-áig. – Technológiai berendezések, eszközök beszerzésének, üzembe helyezésének (személygépkocsi kivételével) költségei. – A projekthez közvetlenül kapcsolódó egyéb költségek, ráfordítások az építészek, mérnökök, tanácsadók (sikerdíj nem elszámolható), Megyei Közigazgatási Hivatalokban regisztrált mûszaki ellenõrök díjai, közjegyzõi, közbeszerzési eljárás díja, illetékek, megvalósíthatósági tanulmányok, szabadalmak és licencek vásárlása költségeinek összege, amely nem lehet több, mint a projekt – ezen egyéb költségekkel csökkentett – összes elszámolható költségének 12%-a. (lásd: IX./3) hetedik pontját.)

279

– Elsõ beszerzésû készletek költségének összege, amely nem lehet több, mint a projekt – ezen költségekkel csökkentett – összes elszámolható költségének 20%-a. – A termék értékesítéséhez, piacra jutásához kötõdõ költségek (termékmegjelenés, reklám, egyéb marketing tevékenységek) a fejlesztés elszámolható költségének maximum 15%-ig.

XI. Beszámolási kötelezettség 1. Az MVH ellenõrzi a támogatott projektek elõrehaladását, illetve eredményességét. 2. A kedvezményezettnek projekt elõrehaladási jelentést kell készíteniük a projekt megvalósításáról a kifizetésekre vonatkozó igénylések alátámasztására. Adatszolgáltatási kötelezettségének az „elõrehaladási jelentés” formanyomtatvány postai úton történõ benyújtásával tesz eleget. 3. A projekt elõrehaladási jelentésnek tartalmaznia kell: – a pályázati adatlapban feltüntetett mutatók alakulását – fõbb eredményeket, beleértve az idõbeli ütemezést – a céloktól való mindennemû eltérést, megfelelõ indoklással együtt – a projekt végrehajtása során felmerült problémákat és a megoldásuk érdekében tett lépéseket. 4. A projekt elõrehaladási jelentéseket negyedévente kell benyújtani. Minden projekt elõrehaladási jelentésnek három hónapos idõszakra kell vonatkoznia. Az elsõ jelentést a támogatási szerzõdés aláírásától számított harmadik hónap végén kell benyújtani. Az 5 millió Ft-ot nem meghaladó mértékben támogatott, és a 6 hónapot nem meghaladó idõtartamú beruházások esetében csak egy elõrehaladási jelentést kell benyújtani a beruházás befejezését követõ 15 napon belül. 5. A projekt elõrehaladási jelentést akkor is negyedévente kell benyújtani, ha az adott negyedévben nem kérelmezi támogatás kifizetését. A projekt elõrehaladási jelentés jóváhagyása a további kifizetések elõfeltétele. 6. A kedvezményezettnek a végsõ kifizetés teljesítését követõen az üzemeltetési/üzemben tartási kötelezettség ideje alatt minden évben éves fenntartási jelentést kell benyújtania (a formanyomtatvány szerzõdéskötéskor kerül átadásra). Az elsõ fenntartási jelentést a végsõ kifizetéstõl számított elsõ év végén kell benyújtani. 7. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása a támogatási szerzõdésben foglalt kötelezettség megszegésének minõsül.

280


XII. Ellenõrzés, és a támogatás rendeltetésétõl eltérõ felhasználásának következményei 1. A kedvezményezettnek a támogatási szerzõdésben a fejlesztési cél megvalósításával, hasznosításával, illetve a támogatás jogtalan igénybevételével kapcsolatban a támogatás visszafizetésére is kötelezettséget kell vállalnia. 2. Helyszíni ellenõrzést csak megbízólevéllel rendelkezõ ellenõrök végezhetnek. 3. A helyszíni ellenõrzés lehet: – elõzetes helyszíni szemle (pályázatkezelés során, indokolt esetben), – a megvalósítás idõszakában (mérföldkövenként), – a mûködtetés ideje alatt. 4. A helyszíni ellenõrzésekrõl minden esetben jegyzõkönyv készül, amelynek tudomásul vételét és átvételét a pályázó/kedvezményezett aláírásával igazolja, s egyben a jegyzõkönyvre rávezetve jelezheti az ellenõrzéssel kapcsolatos észrevételeit. 5. Az ellenõrzések zavartalan lebonyolítása érdekében a projekt végrehajtása során keletkezõ dokumentumokat a támogatott köteles olyan módon tárolni és nyilvántartani, hogy hozzáférhetõk és teljes körûen ellenõrizhetõk legyenek. 6. A 1260/1999/EK rendelet 38. cikkének 6. bekezdése értelmében a projekt megvalósítására, ellenõrzésére és finanszírozására vonatkozó dokumentumokat a pályázó 2013. december 31-ig köteles megõrizni. 7. Támogatások ellenõrzése esetén az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 122. §-a alapján az arra feljogosított szervezetek a folyamat bármely szakaszában ellenõrzést végezhetnek, az ellenõrzési programjukban foglaltak szerint. A pályázattal és a támogatással összefüggõ dokumentumot, objektumot vizsgálhatnak, információt kérhetnek. 8. A költségvetési és európai uniós forrásokból származó támogatások kedvezményezettje köteles az ellenõrzés érdekében a(z): – Európai Számvevõszék, – Európai Bizottság illetékes szervei, – Állami Számvevõszék, – Kormányzati Ellenõrzési Hivatal, – Magyar Államkincstár, – Kifizetõ Hatóság (PM), – Irányító Hatóság (FVM), – Közremûködõ Szervezet (MVH), képviselõivel együttmûködni ellenõrzési munkájukban, az ellenõrzés feltételeit a helyszíni ellenõrzés alkalmával biztosítani, a megfelelõ dokumentumok (számlák, engedé-

1. szám

lyek, tanúsítványok, építési naplók, szerzõdések, kiviteli tervek, géplisták, stb.), a projekt megvalósítását igazoló okmányok (tulajdoni lap, bérleti szerzõdés, stb.), bizonylatok (pénzügyi, minõségi, szállítási, stb.) rendelkezésre bocsátásával. 9. Jogosulatlanul igénybevett támogatásnak minõsül: – a támogatás rendeltetésétõl, valamint a támogatási szerzõdésben meghatározottaktól eltérõ felhasználása, – valótlan adatszolgáltatás és adatok eltitkolása, – együttmûködési kötelezettség megszegése, – ha a beruházás a pályázatban elfogadott céltól eltérõ rendeltetéssel valósul meg, – ha a beruházás megvalósulását követõen a létesítményt nem a szerzõdésben vállalt ideig és módon üzemeltetik, – ültetvénytelepítés esetén, ha a támogatott az évenként szükséges ápolási munkálatokat nem végzi el, – ha a támogatással létrehozott vagy felújított, korszerûsített létesítményt, tárgyi eszközt a támogatási jogviszonyból származó kötelezettség fennállásának ideje alatt engedély nélkül elidegeníti, gazdasági társaságba nem pénzbeli hozzájárulásként beviszi (apportálja), vagy nem eredeti funkciója szerint mûködteti. Az MVH elnökének a visszafizetésrõl szóló döntése alapján, a támogatást a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelõ kamattal növelten kell az MVH számlájára visszafizetni. A jogosulatlanul felhasznált támogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minõsül. 10. Amennyiben a támogatási szerzõdés megkötése után, a megvalósítás és a mûködtetés során pénzügyi, vagy egyéb rendellenesség fedezhetõ fel, a támogatási szerzõdésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására kerül sor az MVH részérõl. Ez lehet a kedvezményezettnek már kifizetett támogatás visszafizetésére kötelezés, valamint a további támogatástól való eltiltás, illetve egyéb polgári- és büntetõjogi eljárások kezdeményezése. Amennyiben a Kedvezményezett neki fel nem róható okból a támogatási szerzõdésben vállalt kötelezettségeinek nem tud maradéktalanul eleget tenni, azonban a számszerûen megállapított kötelezettségek esetén legalább 75%-ot meghaladó arányban teljesíti azokat, a már kifizetett támogatási összeget nem kell visszafizetni, azonban a támogatott további támogatásra nem jogosult.

XIII. Közbeszerzés 1. Figyelembe véve, hogy az elnyert támogatás folyósításakor költségvetési források kerülnek felhasználásra, a közbeszerzésrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény és a kapcsolódó jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni (ld. a pályázati csomag közbeszerzési tájékoztatóját).

1. szám


2. A közbeszerzési eljárás a törvényben meghatározott esetben a támogatási döntés elõtt megkezdhetõ, errõl a pályázó köteles nyilatkozni a pályázat benyújtásakor az MVH-nak. 3. Amennyiben a támogatási mértéke az 50%-ot meghaladja, és az egyéb (12%-os) költségek vonatkozásában a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvényben meghatározott értékhatárokat eléri, a pályázó köteles ezen költségek vonatkozásában is közbeszerzési eljárást lefolytatni, ennek a dokumentumait az MVH területileg illetékes irodájába eljuttatni. Amennyiben a pályázó ezen kötelezettségének nem tesz eleget, az egyéb (12%-os) költségek vonatkozásában támogatásra nem jogosult.

XIV. Jogorvoslat 1. Az MVH elutasító döntésével szemben a pályázó írásban az MVH elnökéhez címzett, de a Kirendeltséghez benyújtott kifogást terjeszthet elõ a döntés kézhezvételétõl számított 15 napon belül. Az MVH elnöke a kifogást a benyújtástól számított 30 napon belül bírálja el. A döntés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. 2. Az Irányító Hatóság vezetõjének döntésével szemben kifogásnak helye nincs. A döntés kizárólag bírósági úton támadható meg.


XVI. A pályázatnál alkalmazandó és az intézkedésre vonatkozó jogszabályok 1257/1999/EK rendelet az EMOGA-ból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és bizonyos rendeletek módosításairól és hatálytalanításáról 1260/1999/EK rendelet a Strukturális Alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításairól 1685/2000/EK rendelet a strukturális alapok által társfinanszírozott tevékenységek kiadásainak támogathatósá-

281

ga tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról 69/2001/EK bizottsági rendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkének a csekély összegû támogatásokra való alkalmazásáról 70/2001/EK bizottsági rendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásokra történõ alkalmazásáról 438/2002/EK rendelet a strukturális alapok keretében nyújtott támogatások kezelési és ellenõrzési rendszerei tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásának részletes szabályairól 445/2002/EK rendelet az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról 448/2004/EK rendelet a strukturális alapok által társfinanszírozott tevékenységek kiadásainak támogathatósága tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló 1685/2000/EK rendelet módosításáról és az 1145/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezésérõl 1783/2003/EK rendelet az Európai Mezogazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK rendelet módosításáról HL 2000/C/28/02. Iránymutatás a mezõgazdasági szektor állami támogatásáról 1991. évi IL. törvény a csõdeljárásról, felszámolási eljárásról és a végelszámolásról 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 1992. évi LXXIV. törvény 38. § az általános forgalmi adóról, amelyet az ÁFA-törvényt módosító 2003. évi XCL. törvény 86. §-a tartalmaz 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrõl 1994. évi LV. törvény a termõföldrõl 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 1996. évi LIII. törvény a természet védelmérõl 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelmérõl 1997. évi CXIV. törvény az agrárgazdaság fejlesztésérõl 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelmérõl és kíméletérõl 2000. évi C. törvény a számvitelrõl 2000. évi CXLI. törvény az új szövetkezetekrõl 2003. évi LXXIII. törvény a mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításról

282


2003. évi LXXXII. törvény az élelmiszerekrõl 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjérõl 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésrõl 2004. évi XXXIV. törvény a kis és középvállalkozásokról, fejlõdésük támogatásáról 2004. évi LXVII. törvény a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekûségérõl és megvalósításáról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2005. évi CXIX. törvény az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrol szóló törvények módosításáról 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet a magánszálláshelyek idegenforgalmi hasznosításáról 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet az építési, mûszaki ellenõri tevékenységrõl 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzõinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról; 217/1998. (XII. 30.) többször módosított Korm. rendelet az államháztartás mûködési rendjérõl (jelen pályázati felhívás szempontjából fontos módosítása: 52/2005. (III. 26.) Korm. rendelet az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet módosításáról) 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezõgazdasági eredetû nitrátszennyezéssel szembeni védelmérõl 227/2002. (XI.7.) Korm. rendelet a 2003. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyûjtési Programról és a 154/1999. (X. 22.) Kormányrendelet módosításáról 81/2003. (VI. 7.) Korm. rendelet a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról 141/2003. (IX.9.) Korm. rendelet Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggõ ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételrõl szóló módosított a mezõgazdasági termelõk agrártámogatás igénybevételével összefüggõ adatszolgáltatásáról és nyilvántartásba vételérõl 193/2003 (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minõsége védelmének szabályairól 303/2004. (XI.2.) Korm. rendelet a 2005. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyûjtési Programról 360/2004.(XII.26.) Korm.rendelet a Nemzeti fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenõrzési rendszerek kialakításáról

1. szám

150/2003 (IX. 22.) Korm. rendelet a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet módosításáról 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet az Európai Unió Strukturális Alapjaiból és a Kohéziós Alapjaiból származó támogatások hazai felhasználásáért felelõs intézményekrõl (jelen pályázati felhívás szempontjából fontos módosítása: 53/2005. (III. 26.) Korm. rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból és a Kohéziós Alapjából támogatások hazai felhasználásáért felelõs intézményekrõl szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet módosításáról) 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet az Európai Unió közös forrásaiból származó támogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésbõl nyújtott kiegészítõ támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeirõl 114/2004 (IV. 28.) Korm. rendelet a népi iparmûvészettel kapcsolatos állami feladatokról 83/1997. (IX. 26.) OGY határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Programról 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet a mezõgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól 60/2005. (VII.1.) FVM rendelet a zöldség-gyümölcs termelõi értékesítõ szervezetek nemzeti szabályozásáról 81/2004. (V.4.) FVM rendelet a termelõi csoportokról 2253/1999. (X. 7.) Kormányhatározat a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról és a bevezetéséhez szükséges intézkedésekrõl 51/2000. (VIIII. 9.) FVM–GM–KÖVIM együttes rendelete az építõipari kivitelezési, valamint a felelõs mûszaki vezetõi tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról 90/2003. (VII. 30.) FVM-ESzCsM együttes rendelet az élelmiszerek elõállításáról és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeirõl 58/2004. (IV. 12.) FVM rendelet a mezõgazdasági termékek és élelmiszerek hagyományos, különleges tulajdonsága tanúsítási rendszerének mûködésére vonatkozó részletes szabályokról 12/2004. (V. 21.) NKÖM rendelet a népi iparmûvészettel kapcsolatos állami feladatokról szóló Kormányrendelet végrehajtásáról 124/2003. (VIII.15.) Korm. Rendelet az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok monitoring rendszerének kialakításáról 14/2004. (VIII.13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól 54/2005. (III. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai és az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Program esetében alkalmazandó biztosítékokkal kapcsolatos szabályokról

1. szám


283

55/2005. (III. 26.) Korm. rendelet a jogszabálysértõ, nem rendeltetésszerû vagy szerzõdésellenes módon felhasznált európai uniós forrásokból származó és a kapcsolódó állami támogatások behajtásának eljárási rendjérõl 172/2004. (XII. 23.) FVM rendelet az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program kihirdetésérõl

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Regionális Kirendeltség, Nyíregyháza székhellyel, Szabolcs-SzatmárBereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyei illetékességgel: 4400 Nyíregyháza, Hõsök tere 9. 4401 Nyíregyháza, Pf. 44., illetve 422. Tel.: (42) 814-900 Fax: (42) 914-901

Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal illetékes regionális hatáskörrel rendelkezõ megyei kirendeltségeinek címei és illetékességi területei


Csongrád megyei Regionális Kirendeltség, Szeged székhellyel, Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyei illetékességgel: 6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 2–4. 6701 Szeged, Pf. 504. Tel.: (62) 814-900 Fax: (62) 814-901 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Regionális Kirendeltség, Miskolc székhellyel, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megyei illetékességgel: 3530 Miskolc, Mindszent tér 1. 3501 Miskolc, Pf. 646. Tel.: (46) 814-902 Fax: (46) 814-901 Somogy megyei Regionális Kirendeltség, Kaposvár székhellyel, Somogy, Tolna és Baranya megyei illetékességgel: 7400 Kaposvár, Berzsenyi u. 9. Tel.: (82) 814-900 Fax: (82) 814-901

Zala megyei Regionális Kirendeltség, Zalaegerszeg székhellyel, Zala, Vas és Gyõr-Moson-Sopron megyei illetékességgel: 8900 Zalaegerszeg, Kis u. 1.. 8900 Zalaegerszeg, Pf. 142. Tel.: (92) 814-900 Fax: (92) 814-901 Fõvárosi és Pest megyei Regionális Kirendeltség, Budapest székhellyel, Budapesti és Pest megyei illetékességgel: 1093 Budapest, Lónyay u. 38. 1391 Budapest Pf. 248. Tel.: (1) 814-8900 Fax: (1) 814-8901 Központi Ügyfélszolgálat: Tel.: (1) 374-3603, (1) 374-3604 e-mail: [email protected]

1. számú melléklet Támogatható (kedvezményezett) települések listája

Aba Abádszalók Abaliget Abasár Abaújalpár Abaújkér Abaújlak Abaújszántó Abaújszolnok Abaújvár Abda Abod Ábrahámhegy Ács Acsa

Acsád Acsalag Ácsteszér Adács Ádánd Adásztevel Adony Adorjánháza Adorjás Ág Ágasegyháza Ágfalva Aggtelek Agyagosszergény Ajak

Aka Akasztó Alacska Alap Alattyán Alcsútdoboz Aldebrõ Algyõ Alibánfa Almamellék Almásfüzitõ Almásháza Almáskamarás Almáskeresztúr Álmosd

Alsóberecki Alsóbogát Alsódobsza Alsógagy Alsómocsolád Alsónána Alsónémedi Alsónemesapáti Alsónyék Alsóörs Alsópáhok Alsópetény Alsórajk Alsóregmec Alsószenterzsébet

284 Alsószentiván Alsószentmárton Alsószölnök Alsószuha Alsótelekes Alsótold Alsóújlak Alsóvadász Alsózsolca Ambrózfalva Anarcs Andocs Andornaktálya Andrásfa Annavölgy Apácatorna Apagy Apaj Aparhant Apátfalva Apátistvánfalva Apátvarasd Apc Áporka Apostag Aranyosapáti Aranyosgadány Arka Arló Arnót Ároktõ Árpádhalom Árpás Ártánd Ásotthalom Ásványráró Aszaló Ászár Aszód Aszófõ Áta Átány Atkár Attala Babarc Babarcszõlõs Babócsa Bábolna Bábonymegyer Babosdöbréte Babót Bácsalmás Bácsbokod Bácsborsód Bácsszentgyörgy Bácsszõlõs

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ Badacsonytomaj Badacsonytördemic Bag Bagamér Baglad Bagod Bágyogszovát Baj Bajánsenye Bajna Bajót Bak Bakháza Bakóca Bakonszeg Bakonya Bakonybánk Bakonybél Bakonycsernye Bakonygyirót Bakonyjákó Bakonykoppány Bakonykúti Bakonynána Bakonyoszlop Bakonypéterd Bakonypölöske Bakonyság Bakonysárkány Bakonyszentiván Bakonyszentkirály Bakonyszentlászló Bakonyszombathely Bakonyszücs Bakonytamási Baks Baksa Baktakék Baktalórántháza Baktüttös Balajt Balástya Balaton Balatonakali Balatonalmádi Balatonberény Balatonboglár Balatoncsicsó Balatonederics Balatonendréd Balatonfenyves Balatonfõkajár Balatonföldvár Balatonfûzfõ Balatongyörök Balatonhenye

Balatonkenese Balatonkeresztúr Balatonlelle Balatonmagyaród Balatonmáriafürdõ Balatonõszöd Balatonrendes Balatonszabadi Balatonszárszó Balatonszemes Balatonszentgyörgy Balatonszepezd Balatonszõlõs Balatonudvari Balatonújlak Balatonvilágos Balinka Balkány Ballószög Balmazújváros Balogunyom Balotaszállás Balsa Bálványos Bana Bánd Bánfa Bánhorváti Bánk Bánokszentgyörgy Bánréve Bár Barabás Baracs Baracska Báránd Baranyahídvég Baranyajenõ Baranyaszentgyörgy Barbacs Barcs Bárdudvarnok Barlahida Bárna Barnag Bársonyos Basal Baskó Báta Bátaapáti Bátaszék Baté Bátmonostor Bátor Bátorliget Battonya

1. szám Bátya Batyk Bázakerettye Bazsi Béb Becsehely Becske Becskeháza Becsvölgye Bedegkér Bedõ Bejcgyertyános Békás Bekecs Békéssámson Békésszentandrás Bekölce Bélapátfalva Bélavár Belecska Beled Beleg Belezna Bélmegyer Beloiannisz Belsõsárd Belvárdgyula Benk Bénye Bér Bérbaltavár Bercel Beregdaróc Beregsurány Berekböszörmény Berekfürdõ Beremend Berente Beret Berettyóújfalu Berhida Berkenye Berkesd Berkesz Bernecebaráti Berzék Berzence Besence Besenyõd Besenyõtelek Besenyszög Besnyõ Beszterec Bezedek Bezenye Bezeréd

1. szám Bezi Biatorbágy Bicsérd Bihardancsháza Biharkeresztes Biharnagybajom Bihartorda Biharugra Bikács Bikal Biri Birján Bisse Boba Bocfölde Boconád Bócsa Bocska Bocskaikert Boda Bodajk Bodmér Bodolyabér Bodonhely Bodony Bodorfa Bodrog Bodroghalom Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Bodrogolaszi Bódvalenke Bódvarákó Bódvaszilas Bogács Bogád Bogádmindszent Bogdása Bogyiszló Bogyoszló Bojt Bókaháza Bokod Bokor Boldog Boldogasszonyfa Boldogkõújfalu Boldogkõváralja Boldva Bolhás Bolhó Bóly Boncodfölde Bonnya Bonyhádvarasd Bordány

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ Borgáta Borjád Borota Borsfa Borsodbóta Borsodgeszt Borsodivánka Borsodnádasd Borsodszentgyörgy Borsodszirák Borsosberény Borszörcsök Borzavár Bosta Botpalád Botykapeterd Bozsok Bozzai Bózsva Bõ Bõcs Böde Bödeháza Bögöt Bögöte Böhönye Bököny Bölcske Bõny Börcs Börzönce Bõsárkány Bõszénfa Bucsa Bucsu Búcsúszentlászló Bucsuta Budajenõ Budakalász Bugac Bugacpusztaháza Bugyi Buj Buják Buzsák Bük Bükkábrány Bükkaranyos Bükkmogyorósd Bükkösd Bükkszék Bükkszenterzsébet Bükkszentkereszt Bükkszentmárton Bükkzsérc Bürüs

Büssü Büttös Cák Cakóháza Cece Cégénydányád Ceglédbercel Cered Chernelházadamonya Cibakháza Cigánd Cikó Cirák Cún Csabacsûd Csabaszabadi Csabdi Csabrendek Csáfordjánosfa Csaholc Csajág Csákány Csákánydoroszló Csákberény Csákvár Csanádalberti Csanádapáca Csanádpalota Csánig Csány Csányoszró Csanytelek Csapi Csapod Csárdaszállás Csarnóta Csaroda Császár Császártöltés Császló Csátalja Csatár Csataszög Csatka Csávoly Csebény Csécse Csegöld Csehbánya Csehi Csehimindszent Csém Csemõ Csempeszkopács Csengele Csenger

285 Csengersima Csengerújfalu Csengõd Csénye Csenyéte Csép Csépa Csepreg Csér Cserdi Cserénfa Cserépfalu Cserépváralja Cserháthaláp Cserhátsurány Cserhátszentiván Cserkeszõlõ Cserkút Csernely Cserszegtomaj Csertalakos Csertõ Csesznek Csesztreg Csesztve Csetény Csévharaszt Csibrák Csikéria Csikóstõttõs Csikvánd Csincse Csipkerek Csitár Csobád Csobaj Csobánka Csókakõ Csokonyavisonta Csokvaomány Csolnok Csólyospálos Csoma Csomád Csombárd Csongrád Csonkahegyhát Csonkamindszent Csopak Csór Csorna Csorvás Csót Csöde Csögle Csökmõ

286 Csököly Csömend Csömödér Csömör Csönge Csörnyeföld Csörög Csörötnek Csõsz Csõvár Csurgó Csurgónagymarton Dabas Dabronc Dabrony Dad Dág Dáka Dalmand Damak Dámóc Dánszentmiklós Dány Daraboshegy Darány Darnó Darnózseli Daruszentmiklós Darvas Dávod Debercsény Debréte Decs Dédestapolcsány Dég Dejtár Délegyháza Demecser Demjén Dencsháza Dénesfa Derecske Derekegyház Deszk Detek Detk Dévaványa Devecser Dinnyeberki Diósberény Diósd Diósjenõ Dióskál Diósviszló Doba Doboz

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ Dobri Dobronhegy Dóc Domaháza Domaszék Dombegyház Dombiratos Dombrád Domony Domoszló Dormánd Dorogháza Dozmat Döbörhegy Döbröce Döbrököz Döbrönte Döge Dömös Dömsöd Dör Dörgicse Döröske Dötk Dövény Drágszél Drávacsehi Drávacsepely Drávafok Drávagárdony Drávaiványi Drávakeresztúr Drávapalkonya Drávapiski Drávaszabolcs Drávaszerdahely Drávasztára Drávatamási Drégelypalánk Dubicsány Dudar Duka Dunaalmás Dunabogdány Dunaegyháza Dunafalva Dunaföldvár Dunakiliti Dunapataj Dunaremete Dunaszeg Dunaszekcsõ Dunaszentbenedek Dunaszentgyörgy Dunaszentmiklós Dunaszentpál

Dunasziget Dunatetétlen Dunavarsány Dunavecse Dusnok Dúzs Ebergõc Ebes Écs Ecséd Ecseg Ecsegfalva Ecseny Ecser Edde Edve Egerág Egeralja Egeraracsa Egerbakta Egerbocs Egercsehi Egerfarmos Egerlövõ Egerszalók Egerszólát Égerszög Egervár Egervölgy Egyed Egyek Egyházasdengeleg Egyházasfalu Egyházasgerge Egyházasharaszti Egyházashetye Egyházashollós Egyházaskeszõ Egyházaskozár Egyházasrádóc Elek Ellend Elõszállás Emõd Encs Encsencs Endrefalva Endrõc Enese Enying Eperjes Eperjeske Eplény Epöl Ercsi Erdõbénye

1. szám Erdõhorváti Erdõkertes Erdõkövesd Erdõkürt Erdõsmárok Erdõsmecske Erdõtarcsa Erdõtelek Erk Érpatak Érsekcsanád Érsekhalma Érsekvadkert Értény Erzsébet Esztár Eszteregnye Esztergályhorváti Ete Etes Etyek Fábiánháza Fábiánsebestyén Fácánkert Fadd Fáj Fajsz Fancsal Farád Farkasgyepû Farkaslyuk Farmos Fazekasboda Fedémes Fegyvernek Fehérgyarmat Fehértó Fehérvárcsurgó Feked Feketeerdõ Felcsút Feldebrõ Felgyõ Felpéc Felsõberecki Felsõcsatár Felsõdobsza Felsõegerszeg Felsõgagy Felsõjánosfa Felsõkelecsény Felsõlajos Felsõmarác Felsõmocsolád Felsõnána Felsõnyárád

1. szám Felsõnyék Felsõörs Felsõpáhok Felsõpakony Felsõpetény Felsõrajk Felsõregmec Felsõszenterzsébet Felsõszentiván Felsõszentmárton Felsõszölnök Felsõtárkány Felsõtelekes Felsõtold Felsõvadász Felsõzsolca Fényeslitke Fenyõfõ Ferencszállás Fertõboz Fertõd Fertõendréd Fertõhomok Fertõrákos Fertõszentmiklós Fertõszéplak Fiad Filkeháza Fityeház Foktõ Folyás Fonó Fony Fonyód Forráskút Forró Földeák Földes Fõnyed Fulókércs Furta Füle Fülesd Fülöp Fülöpháza Fülöpjakab Fülöpszállás Fülpösdaróc Fürged Füzér Füzérkajata Füzérkomlós Füzérradvány Füzesabony Füzesgyarmat Fûzvölgy

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ Gáborján Gáborjánháza Gacsály Gadács Gadány Gadna Gádoros Gagyapáti Gagybátor Gagyvendégi Galambok Galgaguta Galgagyörk Galgahévíz Galgamácsa Gálosfa Galvács Gamás Ganna Gánt Gara Garáb Garabonc Garadna Garbolc Gárdony Garé Gasztony Gátér Gávavencsellõ Géberjén Gecse Géderlak Gégény Gelej Gelénes Gellénháza Gelse Gelsesziget Gemzse Gencsapáti Gérce Gerde Gerendás Gerényes Geresdlak Gerjen Gersekarát Geszt Gesztely Geszteréd Gétye Gic Gige Gilvánfa Girincs

Gógánfa Golop Gomba Gombosszeg Gór Gordisa Gosztola Gödre Gölle Gömörszõlõs Gönc Göncruszka Gönyû Görbeháza Görcsöny Görcsönydoboka Görgeteg Gõsfa Grábóc Gulács Gutorfölde Gyalóka Gyanógeregye Gyarmat Gyékényes Gyenesdiás Gyepükaján Gyermely Gyód Gyomaendrõd Gyóró Gyömöre Gyöngyfa Gyöngyösfalu Gyöngyöshalász Gyöngyösmellék Gyöngyösoroszi Gyöngyöspata Gyöngyössolymos Gyöngyöstarján Gyönk Gyõrasszonyfa Györe Györgytarló Györköny Gyõrladamér Gyõröcske Gyõrság Gyõrsövényház Gyõrszemere Gyõrtelek Gyõrújbarát Gyõrújfalu Gyõrvár Gyõrzámoly Gyugy

287 Gyulaháza Gyulaj Gyulakeszi Gyúró Gyügye Gyüre Gyûrûs Hács Hagyárosbörönd Hahót Hajdúbagos Hajdúböszörmény Hajdúdorog Hajdúnánás Hajdúszoboszló Hajdúszovát Hajmás Hajmáskér Hajós Halastó Halászi Halásztelek Halimba Halmaj Halmajugra Halogy Hangács Hangony Hantos Harasztifalu Harc Harka Harkakötöny Harkány Háromfa Háromhuta Harsány Hárskút Harta Hásságy Hédervár Hedrehely Hegyesd Hegyeshalom Hegyfalu Hegyháthodász Hegyhátmaróc Hegyhátsál Hegyhátszentjakab Hegyhátszentmárton Hegyhátszentpéter Hegykõ Hegymagas Hegymeg Hegyszentmárton Héhalom

288 Hejce Hejõbába Hejõkeresztúr Hejõkürt Hejõpapi Hejõszalonta Helesfa Helvécia Hencida Hencse Herceghalom Hercegkút Hercegszántó Heréd Héreg Herencsény Herend Heresznye Hermánszeg Hernád Hernádbûd Hernádcéce Hernádkak Hernádkércs Hernádnémeti Hernádpetri Hernádszentandrás Hernádszurdok Hernádvécse Hernyék Hét Hetefejércse Hetes Hetvehely Hetyefõ Heves Hevesaranyos Hevesvezekény Hévíz Hévízgyörk Hidas Hidasnémeti Hidegkút Hidegség Hidvégardó Himesháza Himod Hirics Hobol Hodász Hódmezõvásárhely Hollád Hollóháza Hollókõ Homokbödöge Homokkomárom

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ Homokmégy Homokszentgyörgy Homorúd Homrogd Hont Horpács Hort Hortobágy Horváthertelend Horvátlövõ Horvátzsidány Hosszúhetény Hosszúpályi Hosszúpereszteg Hosszúviz Hosszúvölgy Hosztót Hottó Hõgyész Hövej Hugyag Hunya Hunyadfalva Husztót Ibafa Iborfia Ibrány Igal Igar Igrici Iharos Iharosberény Ikervár Iklad Iklanberény Iklódbördõce Ikrény Iliny Ilk Illocska Imola Imrehegy Ináncs Inárcs Inke Ipacsfa Ipolydamásd Ipolytarnóc Ipolytölgyes Ipolyvece Iregszemcse Irota Ispánk Istenmezeje Istvándi Iszkaszentgyörgy

Iszkáz Isztimér Ivád Iván Ivánbattyán Ivánc Iváncsa Ivándárda Izmény Izsák Izsófalva Jágónak Ják Jakabszállás Jákfa Jákfalva Jákó Jánd Jánkmajtis Jánoshalma Jánosháza Jánoshida Jánossomorja Járdánháza Jármi Jásd Jászágó Jászalsószentgyörgy Jászapáti Jászárokszállás Jászboldogháza Jászdózsa Jászfelsõszentgyörgy Jászfényszaru Jászivány Jászjákóhalma Jászkarajenõ Jászkisér Jászladány Jászszentandrás Jászszentlászló Jásztelek Jéke Jenõ Jobaháza Jobbágyi Jósvafõ Juta Kaba Kacorlak Kács Kacsóta Kadarkút Kajárpéc Kajászó Kajdacs

1. szám Kakasd Kákics Kakucs Kál Kalaznó Káld Kálló Kallósd Kállósemjén Kálmáncsa Kálmánháza Kálócfa Káloz Kám Kamond Kamut Kánó Kántorjánosi Kány Kánya Kányavár Kapolcs Kápolna Kápolnásnyék Kapoly Kaposfõ Kaposgyarmat Kaposhomok Kaposkeresztúr Kaposmérõ Kapospula Kaposszekcsõ Kaposszerdahely Kaposújlak Káptalanfa Káptalantóti Kapuvár Kára Karácsond Karád Karakó Karakószörcsök Karancsalja Karancsberény Karancskeszi Karancslapujtõ Karancsság Kárász Karcag Karcsa Kardos Kardoskút Karmacs Károlyháza Karos Kartal

1. szám Kásád Kaskantyú Kastélyosdombó Kaszaper Kaszó Katádfa Katafa Kátoly Katymár Káva Kávás Kazár Kázsmárk Kazsok Kecel Kecskéd Kehidakustány Kék Kékcse Kéked Kékesd Kékkút Kelebia Keléd Kelemér Kéleshalom Keleviz Kemecse Kemence Kemendollár Kemeneshõgyész Kemeneskápolna Kemenesmagasi Kemenesmihályfa Kemenespálfa Kemenessömjén Kemenesszentmárton Kemenesszentpéter Keménfa Kémes Kemestaródfa Kemse Kenderes Kenéz Kenézlõ Kengyel Kenyeri Kercaszomor Kercseliget Kerecsend Kerecseny Kerekegyháza Kereki Kerékteleki Kerepes Keresztéte

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ Kerkabarabás Kerkafalva Kerkakutas Kerkáskápolna Kerkaszentkirály Kerkateskánd Kérsemjén Kerta Kertészsziget Keszeg Kesznyéten Keszõhidegkút Kesztölc Keszü Kétbodony Kétegyháza Kéthely Kétpó Kétsoprony Kétújfalu Kétvölgy Kéty Kevermes Kilimán Kimle Kincsesbánya Királd Királyegyháza Királyhegyes Királyszentistván Kisapáti Kisapostag Kisar Kisasszond Kisasszonyfa Kisbabot Kisbágyon Kisbajcs Kisbajom Kisbárapáti Kisbárkány Kisbér Kisberény Kisberzseny Kisbeszterce Kisbodak Kisbucsa Kisbudmér Kiscsécs Kiscsehi Kiscsõsz Kisdér Kisdobsza Kisdombegyház Kisdorog Kisecset

Kisfalud Kisfüzes Kisgörbõ Kisgyalán Kisgyõr Kishajmás Kisharsány Kishartyán Kisherend Kishódos Kishuta Kisigmánd Kisjakabfalva Kiskassa Kiskinizs Kiskorpád Kisköre Kiskunlacháza Kiskunmajsa Kiskutas Kisláng Kisléta Kislippó Kislõd Kismányok Kismarja Kismaros Kisnamény Kisnána Kisnémedi Kisnyárád Kisoroszi Kispalád Kispáli Kispirit Kisrákos Kisrécse Kisrozvágy Kissikátor Kissomlyó Kisszállás Kisszékely Kisszekeres Kisszentmárton Kissziget Kisszõlõs Kistamási Kistapolca Kistarcsa Kistelek Kistokaj Kistolmács Kistormás Kistótfalu Kisújszállás Kisunyom

289 Kisvarsány Kisvásárhely Kisvaszar Kisvejke Kiszombor Kiszsidány Klárafalva Kocs Kocsér Kocsola Kocsord Kóka Kokad Kolontár Komádi Komjáti Komlódtótfalu Komlósd Komlóska Komoró Kompolt Kondó Kondorfa Kondoros Kóny Konyár Kópháza Koppányszántó Korlát Koroncó Kórós Kosd Kóspallag Kótaj Kovácshida Kovácsszénája Kovácsvágás Kozárd Kozármisleny Kozmadombja Köblény Köcsk Kökény Kõkút Kölcse Kölesd Kölked Kömlõ Kömlõd Kömörõ Kömpöc Környe Köröm Kõröshegy Körösladány Körösnagyharsány

290 Köröstarcsa Kõröstetétlen Körösújfalu Körösszakál Körösszegapáti Kõszárhegy Kõszegdoroszló Kõszegpaty Kõszegszerdahely Kötcse Kötegyán Kõtelek Kõvágóörs Kõvágószõlõs Kõvágótöttös Kövegy Köveskál Krasznokvajda Kulcs Kunadacs Kunágota Kunbaja Kunbaracs Kuncsorba Kunfehértó Kunhegyes Kunmadaras Kunpeszér Kunszállás Kunszentmárton Kunszentmiklós Kunsziget Kup Kupa Kurd Kurityán Kustánszeg Kutas Kutasó Kübekháza Külsõsárd Külsõvat Küngös Lábatlan Lábod Lácacséke Lad Ladánybene Ládbesenyõ Lajoskomárom Lajosmizse Lak Lakhegy Lakitelek Lakócsa Lánycsók

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ Lápafõ Lapáncsa Laskod Lasztonya Látrány Lázi Leányfalu Leányvár Lébény Legénd Legyesbénye Léh Lénárddaróc Lendvadedes Lendvajakabfa Lengyel Lengyeltóti Lenti Lepsény Lesencefalu Lesenceistvánd Lesencetomaj Létavértes Letenye Letkés Levél Levelek Libickozma Lickóvadamos Liget Ligetfalva Lipót Lippó Liptód Lispeszentadorján Liszó Litér Litka Litke Lócs Lókút Lónya Lórév Lothárd Lovas Lovasberény Lovászhetény Lovászi Lovászpatona Lõkösháza Lõrinci Lövõ Lövõpetri Lucfalva Ludányhalászi Ludas

Lukácsháza Lulla Lúzsok Mád Madaras Madocsa Maglóca Mágocs Magosliget Magy Magyaralmás Magyaratád Magyarbánhegyes Magyarbóly Magyarcsanád Magyardombegyház Magyaregregy Magyaregres Magyarföld Magyargéc Magyargencs Magyarhertelend Magyarhomorog Magyarkeresztúr Magyarkeszi Magyarlak Magyarlukafa Magyarmecske Magyarnádalja Magyarnándor Magyarpolány Magyarsarlós Magyarszecsõd Magyarszék Magyarszentmiklós Magyarszerdahely Magyarszombatfa Magyartelek Majosháza Majs Makád Makkoshotyka Maklár Makó Malomsok Mályi Mályinka Mánd Mándok Mánfa Mány Maráza Marcalgergelyi Marcaltõ Márfa Máriahalom

1. szám Máriakálnok Máriakéménd Márianosztra Máriapócs Markaz Márkháza Márkó Markóc Markotabödöge Maróc Marócsa Márok Márokföld Márokpapi Maroslele Mártély Martfû Martonfa Martonvásár Martonyi Mátételke Mátraballa Mátraderecske Mátramindszent Mátranovák Mátraszele Mátraszentimre Mátraszõlõs Mátraterenye Mátraverebély Mátyásdomb Matty Mátyus Máza Mecseknádasd Mecsekpölöske Mecsér Medgyesbodzás Medgyesegyháza Medina Meggyeskovácsi Megyaszó Megyehíd Megyer Méhkerék Méhtelek Mekényes Mélykút Mencshely Mende Méra Merenye Mérges Mérk Mernye Mersevát

1. szám Mesterháza Mesteri Mesterszállás Meszes Meszlen Mesztegnyõ Mezõberény Mezõcsát Mezõcsokonya Mezõd Mezõfalva Mezõgyán Mezõhegyes Mezõhék Mezõkeresztes Mezõkomárom Mezõkovácsháza Mezõladány Mezõlak Mezõnagymihály Mezõnyárád Mezõörs Mezõpeterd Mezõsas Mezõszemere Mezõszentgyörgy Mezõszilas Mezõtárkány Mezõtúr Mezõzombor Miháld Mihályfa Mihálygerge Mihályháza Mihályi Mike Mikebuda Mikekarácsonyfa Mikepércs Miklósi Mikófalva Mikóháza Mikosszéplak Milejszeg Milota Mindszent Mindszentgodisa Mindszentkálla Misefa Miske Miszla Mocsa Mogyoród Mogyorósbánya Mogyoróska Moha

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ Mohora Molnári Molnaszecsõd Molvány Monaj Monok Mónosbél Monostorapáti Monostorpályi Monoszló Monyoród Mórágy Mórahalom Móricgát Mórichida Mosdós Mosonszentmiklós Mosonszolnok Mozsgó Mõcsény Mucsfa Mucsi Múcsony Muhi Murakeresztúr Murarátka Muraszemenye Murga Murony Nábrád Nadap Nádasd Nádasdladány Nádudvar Nágocs Nagyacsád Nagyalásony Nagyar Nagybajcs Nagybajom Nagybakónak Nagybánhegyes Nagybaracska Nagybarca Nagybárkány Nagyberény Nagyberki Nagybörzsöny Nagybudmér Nagycenk Nagycsány Nagycsécs Nagycsepely Nagycserkesz Nagydém Nagydobos

Nagydobsza Nagydorog Nagyecsed Nagyér Nagyesztergár Nagyfüged Nagygeresd Nagygörbõ Nagygyimót Nagyhajmás Nagyhalász Nagyharsány Nagyhegyes Nagyhódos Nagyhuta Nagyigmánd Nagyiván Nagykamarás Nagykapornak Nagykarácsony Nagykereki Nagykeresztúr Nagykinizs Nagykónyi Nagykorpád Nagykovácsi Nagykozár Nagykökényes Nagykölked Nagykõrös Nagykörû Nagykutas Nagylak Nagylengyel Nagylóc Nagylók Nagylózs Nagymágocs Nagymányok Nagymaros Nagymizdó Nagynyárád Nagyoroszi Nagypáli Nagypall Nagypeterd Nagypirit Nagyrábé Nagyrada Nagyrákos Nagyrécse Nagyréde Nagyrév Nagyrozvágy Nagysáp Nagysimonyi

291 Nagyszakácsi Nagyszékely Nagyszekeres Nagyszénás Nagyszentjános Nagyszokoly Nagytálya Nagytarcsa Nagytevel Nagytilaj Nagytótfalu Nagytõke Nagyút Nagyvarsány Nagyváty Nagyvázsony Nagyvejke Nagyveleg Nagyvenyim Nagyvisnyó Nak Napkor Nárai Narda Naszály Négyes Nekézseny Nemesapáti Nemesbikk Nemesborzova Nemesbõd Nemesbük Nemescsó Nemesdéd Nemesgörzsöny Nemesgulács Nemeshany Nemeshetés Nemeske Nemeskér Nemeskeresztúr Nemeskisfalud Nemeskocs Nemeskolta Nemesládony Nemesmedves Nemesnádudvar Nemesnép Nemespátró Nemesrádó Nemesrempehollós Nemessándorháza Nemesszalók Nemesszentandrás Nemesvámos Nemesvid

292 Nemesvita Németbánya Németfalu Németkér Nemti Neszmély Nézsa Nick Nikla Nógrád Nógrádkövesd Nógrádmarcal Nógrádmegyer Nógrádsáp Nógrádsipek Nógrádszakál Nóráp Noszlop Noszvaj Nova Novaj Novajidrány Nõtincs Nyalka Nyárád Nyáregyháza Nyárlõrinc Nyársapát Nyékládháza Nyergesújfalu Nyésta Nyim Nyírábrány Nyíracsád Nyirád Nyíradony Nyírbéltek Nyírbogát Nyírbogdány Nyírcsaholy Nyírcsászári Nyírderzs Nyírgelse Nyírgyulaj Nyíri Nyíribrony Nyírjákó Nyírkarász Nyírkáta Nyírkércs Nyírlövõ Nyírlugos Nyírmada Nyírmártonfalva Nyírmeggyes Nyírmihálydi

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ Nyírparasznya Nyírpazony Nyírpilis Nyírtass Nyírtelek Nyírtét Nyírtura Nyírvasvári Nyomár Nyõgér Nyugotszenterzsébet Nyúl Óbánya Óbarok Óbudavár Ócsa Ócsárd Ófalu Ófehértó Óföldeák Óhíd Okány Okorág Okorvölgy Olasz Olaszfa Olaszfalu Olaszliszka Olcsva Olcsvaapáti Old Ólmod Oltárc Onga Ónod Ópályi Ópusztaszer Orbányosfa Orci Ordacsehi Ordas Orfalu Orfû Orgovány Ormándlak Ormosbánya Oroszi Oroszló Orosztony Ortaháza Osli Ostffyasszonyfa Ostoros Oszkó Oszlár Osztopán

Ózdfalu Ozmánbük Ozora Öcs Õcsény Öcsöd Ököritófülpös Ölbõ Ömböly Õr Õrbottyán Öregcsertõ Öreglak Õrhalom Õrimagyarósd Õriszentpéter Örkény Örményes Örménykút Õrtilos Örvényes Õsagárd Õsi Öskü Öttevény Öttömös Ötvöskónyi Pácin Pacsa Pácsony Padár Páhi Páka Pakod Pákozd Palé Pálfa Pálfiszeg Pálháza Páli Palkonya Pálmajor Pálmonostora Palotabozsok Palotás Paloznak Pamlény Pamuk Pánd Pankasz Pannonhalma Pányok Panyola Pap Pápadereske Pápakovácsi

1. szám Pápasalamon Pápateszér Papkeszi Pápoc Papos Páprád Parád Parádsasvár Parasznya Paszab Pásztori Pat Patak Patalom Patapoklosi Patca Pátka Patosfa Pátroha Patvarc Páty Pátyod Pázmánd Pázmándfalu Pecöl Pécsbagota Pécsdevecser Pécsely Pécsudvard Pécsvárad Pellérd Pély Penc Penészlek Pénzesgyõr Penyige Pér Perbál Pere Perecse Pereked Perenye Peresznye Pereszteg Perkáta Perkupa Perõcsény Peterd Péterhida Péteri Pétervására Pétfürdõ Pethõhenye Petneháza Petõfibánya Petõfiszállás

1. szám Petõháza Petõmihályfa Petrikeresztúr Petrivente Pettend Piliny Pilisborosjenõ Piliscsaba Piliscsév Pilisjászfalu Pilismarót Pilisszántó Pilisszentiván Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pincehely Pinkamindszent Pinnye Piricse Pirtó Piskó Pitvaros Pócsa Pocsaj Pócsmegyer Pócspetri Pogány Pogányszentpéter Pókaszepetk Polány Polgár Polgárdi Porcsalma Pornóapáti Poroszló Porpác Porrog Porrogszentkirály Porrogszentpál Pórszombat Porva Pósfa Potony Potyond Pölöske Pölöskefõ Pörböly Pördefölde Pötréte Prügy Pula Pusztaapáti Pusztaberki Pusztacsalád Pusztacsó Pusztadobos

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ Pusztaederics Pusztafalu Pusztaföldvár Pusztahencse Pusztakovácsi Pusztamagyaród Pusztamérges Pusztamiske Pusztamonostor Pusztaottlaka Pusztaradvány Pusztaszabolcs Pusztaszemes Pusztaszentlászló Pusztaszer Pusztavacs Pusztavám Pusztazámor Putnok Püski Püspökhatvan Püspökladány Püspökmolnári Püspökszilágy Rábacsanak Rábacsécsény Rábagyarmat Rábahídvég Rábakecöl Rábapatona Rábapaty Rábapordány Rábasebes Rábaszentandrás Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Rábatamási Rábatöttös Rábcakapi Rácalmás Ráckeresztúr Ráckeve Rád Rádfalva Rádóckölked Radostyán Ragály Rajka Rakaca Rakacaszend Rakamaz Rákóczibánya Rákóczifalva Rákócziújfalu Ráksi Ramocsa

Ramocsaháza Rápolt Raposka Rásonysápberencs Rátka Rátót Ravazd Recsk Réde Rédics Regéc Regenye Regöly Rém Remeteszõlõs Répáshuta Répcelak Répceszemere Répceszentgyörgy Répcevis Resznek Rétalap Rétközberencs Rétság Révfülöp Révleányvár Rezi Ricse Rigács Rigyác Rimóc Rinyabesenyõ Rinyakovácsi Rinyaszentkirály Rinyaújlak Rinyaújnép Rohod Románd Romhány Romonya Rózsafa Rozsály Rózsaszentmárton Röjtökmuzsaj Rönök Röszke Rudabánya Rudolftelep Rum Ruzsa Ságújfalu Ságvár Sajóbábony Sajóecseg Sajógalgóc Sajóhídvég

293 Sajóivánka Sajókápolna Sajókaza Sajókeresztúr Sajólád Sajólászlófalva Sajómercse Sajónémeti Sajóörös Sajópálfala Sajópetri Sajópüspöki Sajósenye Sajószöged Sajóvámos Sajóvelezd Sajtoskál Salföld Salköveskút Salomvár Sály Sámod Sámsonháza Sand Sándorfalva Sántos Sáp Sáránd Sárazsadány Sárbogárd Sáregres Sárfimizdó Sárhida Sárisáp Sarkad Sarkadkeresztúr Sárkeresztes Sárkeresztúr Sárkeszi Sármellék Sárok Sárosd Sárospatak Sárpilis Sárrétudvari Sarród Sárszentágota Sárszentlõrinc Sárszentmihály Sarud Sásd Sáska Sáta Sátorhely Sávoly Sé

294 Segesd Sellye Selyeb Semjén Semjénháza Sénye Sényõ Seregélyes Serényfalva Sérsekszõlõs Sikátor Siklósbodony Siklósnagyfalu Sima Simaság Simonfa Simontornya Sióagárd Siójut Sirok Sitke Sobor Sokorópátka Solt Soltszentimre Soltvadkert Sóly Solymár Som Somberek Somlójenõ Somlószõlõs Somlóvásárhely Somlóvecse Somodor Somogyacsa Somogyapáti Somogyaracs Somogyaszaló Somogybabod Somogybükkösd Somogycsicsó Somogydöröcske Somogyegres Somogyfajsz Somogygeszti Somogyhárságy Somogyhatvan Somogyjád Somogymeggyes Somogysámson Somogysárd Somogysimonyi Somogyszentpál Somogyszil Somogyszob

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ Somogytúr Somogyudvarhely Somogyvámos Somogyvár Somogyviszló Somogyzsitfa Sonkád Soponya Sopronhorpács Sopronkövesd Sopronnémeti Sorkifalud Sorkikápolna Sormás Sorokpolány Sóshartyán Sóskút Sóstófalva Sósvertike Sótony Söjtör Söpte Söréd Sukoró Sumony Súr Surd Sükösd Sülysáp Sümeg Sümegcsehi Sümegprága Süttõ Szabadbattyán Szabadegyháza Szabadhídvég Szabadi Szabadkígyós Szabadszállás Szabadszentkirály Szabás Szabolcs Szabolcsbáka Szabolcsveresmart Szada Szágy Szajk Szajla Szajol Szakácsi Szakadát Szakáld Szakály Szakcs Szakmár Szaknyér

Szakoly Szakony Szakonyfalu Szákszend Szalafõ Szalánta Szalapa Szalaszend Szalatnak Szálka Szalkszentmárton Szalmatercs Szalonna Szamosangyalos Szamosbecs Szamoskér Szamossályi Szamosszeg Szamostatárfalva Szamosújlak Szanda Szank Szántód Szany Szápár Szaporca Szár Szárász Szárazd Szárföld Szárliget Szarvas Szarvasgede Szarvaskend Szarvaskõ Szászberek Szászfa Szászvár Szatmárcseke Szátok Szatta Szatymaz Szava Szebény Szécsénke Szécsény Szécsényfelfalu Szécsisziget Szederkény Szedres Szegerdõ Szeghalom Szegi Szegilong Szegvár Székely

1. szám Székelyszabar Székkutas Szeleste Szelevény Szellõ Szemely Szemenye Szemere Szendehely Szendrõ Szendrõlád Szenna Szenta Szentantalfa Szentbalázs Szentbékkálla Szentborbás Szentdénes Szentdomonkos Szente Szentegát Szentes Szentgál Szentgáloskér Szentgotthárd Szentgyörgyvár Szentgyörgyvölgy Szentimrefalva Szentistván Szentistvánbaksa Szentjakabfa Szentkatalin Szentkirály Szentkirályszabadja Szentkozmadombja Szentlászló Szentliszló Szentlõrinc Szentlõrinckáta Szentmargitfalva Szentmártonkáta Szentpéterfa Szentpéterfölde Szentpéterszeg Szentpéterúr Szenyér Szepetnek Szerecseny Szeremle Szerep Szergény Szigetbecse Szigetcsép Szigetmonostor Szigetszentmárton Szigetújfalu

1. szám Szigliget Szihalom Szijártóháza Szikszó Szil Szilágy Szilaspogony Szilsárkány Szilvágy Szilvás Szilvásvárad Szilvásszentmárton Szin Szinpetri Szirák Szirmabesenyõ Szob Szokolya Szólád Szomód Szomolya Szomor Szorgalmatos Szorosad Szõc Szõce Szõd Szõdliget Szögliget Szõke Szõkéd Szõkedencs Szõlõsardó Szõlõsgyörök Szörény Szúcs Szuha Szuhafõ Szuhakálló Szuhogy Szulimán Szulok Szurdokpüspöki Szûcsi Szügy Szûr Tab Tabajd Tabdi Táborfalva Tác Tagyon Tahitótfalu Takácsi Tákos Taksony

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ Taktabáj Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Taliándörögd Tállya Tamási Tanakajd Táp Tápióbicske Tápiógyörgye Tápióság Tápiószecsõ Tápiószele Tápiószentmárton Tápiószõlõs Táplánszentkereszt Tapsony Tápszentmiklós Tar Tarany Tarcal Tard Tardona Tardos Tarhos Tarján Tarjánpuszta Tárkány Tarnabod Tarnalelesz Tarnaméra Tarnaörs Tarnaszentmária Tarnaszentmiklós Tarnazsadány Tárnok Tárnokréti Tarpa Tarrós Táska Tass Taszár Tát Tataháza Tatárszentgyörgy Tázlár Téglás Tékes Teklafalu Telekes Telekgerendás Teleki Telki Telkibánya Tengelic

Tengeri Tengõd Tenk Tényõ Tépe Terem Terény Tereske Teresztenye Terpes Tés Tésa Tésenfa Téseny Teskánd Tét Tetétlen Tevel Tibolddaróc Tiborszállás Tihany Tikos Tilaj Timár Tinnye Tiszaadony Tiszaalpár Tiszabábolna Tiszabecs Tiszabercel Tiszabezdéd Tiszabõ Tiszabura Tiszacsécse Tiszacsege Tiszacsermely Tiszadada Tiszaderzs Tiszadob Tiszadorogma Tiszaeszlár Tiszafüred Tiszagyenda Tiszagyulaháza Tiszaigar Tiszainoka Tiszajenõ Tiszakanyár Tiszakarád Tiszakécske Tiszakerecseny Tiszakeszi Tiszakóród Tiszakürt Tiszaladány Tiszalök

295 Tiszalúc Tiszamogyorós Tiszanagyfalu Tiszanána Tiszaörs Tiszapalkonya Tiszapüspöki Tiszarád Tiszaroff Tiszasas Tiszasüly Tiszaszalka Tiszaszentimre Tiszaszentmárton Tiszasziget Tiszaszõlõs Tiszatardos Tiszatarján Tiszatelek Tiszatenyõ Tiszaug Tiszavalk Tiszavárkony Tiszavasvári Tiszavid Tisztaberek Tivadar Tóalmás Tófalu Tófej Tófû Tokaj Tokod Tokodaltáró Tokorcs Tolcsva Told Tolmács Tolnanémedi Tomajmonostora Tomor Tompa Tompaládony Tordas Tormafölde Tormás Tormásliget Tornabarakony Tornakápolna Tornanádaska Tornaszentandrás Tornaszentjakab Tornyiszentmiklós Tornyosnémeti Tornyospálca Torony

296 Torvaj Tószeg Tótkomlós Tótszentgyörgy Tótszentmárton Tótszerdahely Tótújfalu Tótvázsony Tök Tököl Töltéstava Tömörd Tömörkény Törökkoppány Törtel Töttös Trizs Tunyogmatolcs Tura Túristvándi Túrkeve Túrony Túrricse Tuzsér Türje Tüskevár Tyukod Udvar Udvari Ugod Újbarok Újcsanálos Újdombrád Újfehértó Újhartyán Újiráz Újireg Újkenéz Újkér Újkígyós Újlengyel Újléta Újlõrincfalva Újpetre Újrónafõ Újsolt Újszalonta Újszász Újszentiván Újszentmargita Újszilvás Újtelek Újtikos Újudvar Újvárfalva Ukk

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ Und Úny Uppony Ura Uraiújfalu Úrhida Úri Úrkút Uszka Uszód Uzsa Üllés Üröm Vácduka Vácegres Váchartyán Váckisújfalu Vácrátót Vácszentlászló Vadna Vadosfa Vág Vágáshuta Vaja Vajdácska Vajszló Vajta Vál Valkó Valkonya Vállaj Vállus Vámosatya Vámoscsalád Vámosgyörk Vámosmikola Vámosoroszi Vámospércs Vámosújfalu Vámosszabadi Váncsod Vanyarc Vanyola Várad Váralja Varászló Váraszó Várbalog Varbó Varbóc Várda Várdomb Várfölde Varga Várgesztes Várkeszõ

Várong Városföld Városlõd Varsád Varsány Várvölgy Vasad Vasalja Vásárosbéc Vásárosdombó Vásárosfalu Vásárosmiske Vásárosnamény Vasasszonyfa Vasboldogasszony Vasegerszeg Vashosszúfalu Vaskeresztes Vaskút Vasmegyer Vaspör Vassurány Vasszécseny Vasszentmihály Vasvár Vaszar Vászoly Vasszilvágy Vát Vatta Vázsnok Vécs Végegyháza Vejti Vékény Vekerd Velem Velemér Velence Velény Véménd Vének Vép Vereb Verõce Verpelét Verseg Versend Vértesacsa Vértesboglár Vérteskethely Vértessomló Vértestolna Vértesszõlõs Vése Veszkény

1. szám Veszprémfajsz Veszprémgalsa Veszprémvarsány Vésztõ Vezseny Vid Vigántpetend Villány Villánykövesd Vilmány Vilonya Vilyvitány Vinár Vindornyafok Vindornyalak Vindornyaszõlõs Visegrád Visnye Visonta Viss Visz Viszák Viszló Visznek Vitnyéd Vízvár Vizslás Vizsoly Vokány Vonyarcvashegy Vöckönd Völcsej Vönöck Vöröstó Vörs Zabar Zádor Zádorfalva Zagyvarékas Zagyvaszántó Záhony Zajk Zajta Zákány Zákányfalu Zákányszék Zala Zalaapáti Zalabaksa Zalabér Zalaboldogfa Zalacsány Zalacséb Zalaerdõd Zalagyömörõ Zalahaláp

1. szám


Zalaháshágy Zalaigrice Zalaistvánd Zalakaros Zalakomár Zalaköveskút Zalalövõ Zalameggyes Zalamerenye Zalasárszeg Zalaszabar Zalaszántó Zalaszegvár Zalaszentbalázs Zalaszentgrót Zalaszentgyörgy

Zalaszentiván Zalaszentjakab Zalaszentlászló Zalaszentlõrinc Zalaszentmárton Zalaszentmihály Zalaszombatfa Zaláta Zalatárnok Zalaújlak Zalavár Zalavég Zalkod Zamárdi Zámoly Zánka

Zaránk Závod Zebecke Zebegény Zemplénagárd Zengõvárkony Zichyújfalu Zics Ziliz Zimány Zirc Zók Zomba Zubogy Zsadány Zsáka

297 Zsámbék Zsámbok Zsana Zsarolyán Zsebeháza Zsédeny Zselickisfalud Zselickislak Zselicszentpál Zsennye Zsira Zsombó Zsujta Zsurk

2. számú melléklet Az AVOP-ban támogatott kézmûipari tevékenységek

I. Építõipar: 4. cserépkályha-készítõ 5. kemence-és kandallókészítõ 19. kõfaragó 20 kõrestaurátor 21. mûkõ- és mozaikrestaurátor II. Fémipar 71. kovács 72. mezõgazdasági kovács 74. bronz- és rézmûves III. Faipar 78. bútorasztalos 79. intarziakészítõ 81. csónakgyártó 83. bognár, kerék- és kocsigyártó 85. faszobrász 87. fa- és csontfaragó 88. fafaragó 89. kádár 90. kefe- és ecsetgyártó 91. kosárfonó 94. háztartási faárukészítõ 95. fajátékkészítõ IV. Ruházat, textil-, bõripar 100. kézi- és gépi hímzõ 101. kötõ 102. szövõ 103. takács, nemezkészítõ 104. fonalgyártó 105. kötélgyártó

108. szûcs 109. csizmadia 110. kalapos és sapkakészítõ 115. papucs- és bocskorkészítõ 117. ortopédcipész 119. szíjgyártó 121. bõrdíszmûves 122. nyeregkészítõ 127. mû- és gépihímzõ 128. szõnyegkészítõ és -javító 134. kékfestõ 137. népi- és háziszõttes készítõ 138. paszományos, gombkötõ 141. szõttes- és csipkekészítõ 142. fonottáru-készítõ: vesszõ, gyékény, csuhé, szalma, mûszál V. Élelmiszer 153. mézeskalács-készítõ és viaszöntõ VI. Üveg-, papír-, kerámia- és egyéb ipar 172. üvegmûves, üvegárukészítõ 175. üveg- és porcelánfestõ 176. viaszgyártó, gyertyaöntõ 179. könyvrestaurátor 184. keramikus, kerámiaformázó 185. hangszerkészítõ, cimbalomkészítõ és-javító 186. hangszerkészítõ, fa- és rézfúvóskészítõ és -javító, 187. hangszerkészítõ, harmonikakészítõ és -javító, 188. hangszerkészítõ, orgonakészítõ és –javító, 189. hangszerkészítõ, vonós és pengetõs hangszerkészítõ és -javító, 190. hangszerkészítõ, zongorakészítõ és -javító,

298


200. nádfeldolgozó, nádfonó, nádazó 201. népmûvészeti ajándékkészítõ 210. fazekas (kerámiakészítõ) 221. tûzzománc- és dísztárgykészítõ

3. számú melléklet: Az ültetvénytelepítések támogatásának szakmai feltételei (TEÁOR 01.1, 01.3) 1. Érvényes telepítési engedély, melyet a jegyzõ ad ki a vonatkozó jogszabályok elõírásai szerint. Üzemi törzsültetvények esetében az OMMI engedélye is szükséges. 2. Talaj alkalmassági és tápanyag-feltöltési szakvélemény. 3. Igazolt származású, tünetileg vírusmentes szaporítóanyag használata, amely lehet – engedélyes árutermelõ iskolában elõállított, OMMI által ellenõrzött, minõsített ültetési anyag, – import szaporítóanyag esetében honosító minõsítéssel ellátott ültetési anyag, – hatóságilag ellenõrzött, igazolt eredetû alapanyag felhasználásával, házi szaporító iskolában, saját célra elõállított ültetési anyag. 4. Értékesítési szerzõdés, szándéknyilatkozat arról, hogy az új ültetvényen megtermelt termék feldolgozása, tárolása, értékesítése hosszú távon biztosított. 5. Nyilatkozat az ellenõrzés tûrésérõl az ültetvény termesztésben tartási kötelezettség idõtartamáig, illetve kötelezettségvállalás, hogy a beruházást a szakmai követelményeknek megfelelõen végzik. 6. A pályázati feltételekben meghatározott egyéb igazolások, nyilatkozatok (saját forrás, köztartozás-mentesség, földhasználati lapszemle, szakirányú képzettség). 7. A termõhely ökológiai alkalmasságának igazolása, melyet a Gyümölcs Termõhelyi Kataszter kezelésével megbízott Érdi Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Kutató, Fejlesztõ Kht., illetve az általa megbízott Fertõdi GYKF Kht. vagy Újfehértói GYKSZ Kht. ad ki. 8. Gyümölcsösök esetében legalább 3000 m2 összefüggõ területû ültetvény telepítése, korszerûsítése.

4. számú melléklet: Ültetvénytelepítési támogatásban részesíthetõ fajok a) alma*, b) körte*, c) õszibarack, d) ezek alanyai.

1. szám

* Megjegyzés: Alma és körte telepítése esetében az Erwinia amylovóra (tûzelhalás) betegségre erõsen fogékony fajták aránya az 50%-ot nem haladhatja meg. A tûzelhalásra erõsen fogékony fajták: Alma: Cox narancs ranet, Gala, Gloster, Idared, Jonathan, James Grieve, Molies Delicious, Paulared, Red Rome, Roma Beauti, Téli arany parmen, Téli banánalma. Körte: Clapp kedveltje, Drouard elnök, Esperen bergamottja, Guyott Gyula, Hardy vajkörte, Nemes Krasszán, Pisztráng (Forelle), Piros Clapp, Serres Oliver, Társulati esperes, Téli esperes.

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatóságának pályázati felhívása az Európa terv „A vidék és a mezõgazdaság fejlesztéséért” részprogramja keretében 2006. január A 14/2004. (VIII. 13.) TNM–GKM–FMM–FVM–PM együttes rendelet a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 8. § 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján az AVOP Irányító Hatósága az alábbi pályázati felhívást teszi közzé: A mezõgazdasághoz kötõdõ infrastruktúra fejlesztése (Kódszám: 3.2) További intézkedésig a 3.2.2 jogcím nem pályázható! I. A támogatás célja 1. Az Európai Unió Tanácsa 1257/1999/EK és az 1783/2003/EK rendeletével, valamint az AVOP támogatási prioritásaival összhangban a támogatás céljai: – öntözõ és vízszolgáltató létesítmények fejlesztése, – a közcélú vízgazdálkodási mûvek fejlesztésével a belvízkárok megelõzése, csökkentése, elhárítása, a felesleges vizek kezelése és a vízhiányos idõszakok csökkentése, – mezõgazdasági utak és a hozzájuk kapcsolódó létesítmények építése, javítása, – mezõgazdasági telephelyek energiaellátásának kiépítése, javítása, a megújuló energiaforrások használatának elõsegítése, – helyi piacok és nagybani piacra jutási lehetõségek fejlesztése,

1. szám


– a termõföld termõképességének megõrzése, javítása (melioráció), – munkahelyteremtés és -megõrzés, 2. A támogatással megvalósuló beruházások esetében a fenti célok közül legalább egynek teljesülnie kell.

II. A támogatásban részesíthetõ tevékenységek 1. Mezõgazdasági vízkészlet-gazdálkodás Önkormányzatok, földhasználók és/vagy vízitársulatok tulajdonában és/vagy kezelésében – beleértve az állami tulajdon vagy állami tulajdonrész kezelését is – lévõ vízi létesítmények és infrastruktúra fejlesztése, melynek célja a vízi létesítmények teljesítményének javítása, a vízveszteség csökkentése és a vizek és vízi társulások jó ökológiai állapotba hozása. A vízi létesítmények és infrastruktúra mûködtetését a tulajdonosok vagy egyéb vízkészlet gazdálkodással foglalkozó szervezetek egyaránt végezhetik A támogatás szempontjából a mezõgazdasági vízkészlet gazdálkodás csak kollektív beruházásban valósítható meg. A támogatás szempontjából kollektív beruházásnak minõsülnek azok a fejlesztések, melyeknél a pályázó mezõgazdasági termelõk együttmûködései, társulásai, több termelõt magába foglaló szervezetek, vízitársulatok illetve azon önkormányzatok és társulásaik, amelyek külterületi vizek, illetve vízi létesítmények tulajdonosai, illetve kezelõi. 1.1 Öntözõrendszerek fejlesztésére irányuló kollektív beruházások (Kódszám: 3.2.11) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint forgalomképes, vagy annak minõsített, öntözõ vízszolgáltató létesítmények (önálló helyrajzi számmal ellátott csatornák és azok mûtárgyai). A termõföld víz- és energiatakarékos öntözéséhez a vízbeszerzést, tározást (maximum 1 millió m3 kapacitásig), szállítást, szétosztást és kormányzást biztosító új vízi létesítmények létrehozása, meglévõk felújítása, beleértve a stabilan beépített gépek és eszközök szerelési munkáit, villamosenergia-ellátás esetén a szekunder vezetéket és szerelvényeit is. Csak a gazdaságon kívüli, kollektív beruházások támogathatók, amely az öntözõvíz gazdaságokhoz történõ eljuttatását foglalja magában. Az öntözõvíz gazdaságokon belül történõ kijuttatása a „Mezõgazdasági beruházások támogatása” intézkedés keretén belül támogatott. 1.2 Vízkárelhárítás önkormányzati és/vagy magántulajdonban lévõ létesítményeinek kollektív beruházásai (Kódszám: 3.2.12) Belvízkárok megelõzése, csökkentése, a mezõgazdasági termelés biztonsága és a vizek és vizes élõhelyek jó ökológiai állapotának elérése és megõrzése érdekében mezõgazdasági célú vizek és vízilétesítmények létrehozása, fejlesztése, felújítása. A támogatandó beruházások kiterjednek új közcélú vízilétesítmények létrehozására (csatorna-

299

építés, tározó építés – 1 millió m3 kapacitásig, vízvisszatartó, vízkormányzó létesítmények létrehozása), meglévõ mûvek teljesítõképességének, üzembiztonságának növelése céljából végzett fejlesztési beruházásokra (szivattyútelepek bõvítése, korszerûsítése, csatornák keresztszelvényének bõvítése), valamint a meglévõ mûvek érvényes vízjogi üzemeltetési engedélye szerinti eredeti állapotra történõ helyreállítására (például: mederiszapolás, mûtárgyak felújítása, tározók rekonstrukciója). Az 1.1 és az 1.2 pont közötti különbség a tevékenység céljában van. Amennyiben a tevékenység elsõdleges célja fejlesztési célú beruházás, tehát a pályázó gazdasági megfontolásból öntözésfejlesztéssel kívánja növelni az elõállítandó termék minõségét vagy a termésbiztonságot, ez esetben a pályázat az 1.1 kategóriába tartozik. Abban az esetben, ha a fejlesztés alapvetõ célja kárelhárítás, védekezés, akkor az 1.2 a vonatkozó kategória. 2. A mezõgazdaság fejlõdéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése és korszerûsítése 2.1 Kimondottan mezõgazdasági és erdészeti célokat szolgáló szám nélküli (csak helyrajzi számmal ellátott) külterületi utak és a hozzájuk kapcsolódó létesítmények építése, felújítása (Kódszám: 3.2.21) Csak helyrajzi számmal rendelkezõ szilárd burkolatú külterületi út, felújítása, illetve szilárd burkolatú út építése (Szilárd burkolatú út: az aszfalt, az aszfaltmakadám, az itatott makadám, a beton, a betonkõ és a kockakõ burkolat). Az úthoz közvetlenül kapcsolódó árkok, padkák, rézsûk, hidak, átereszek, a csapadékvíz elvezetését biztosító egyéb létesítmények építése, felújítása, karbantartásnak, javításnak nem minõsülõ minõségi fejlesztések. Az intézkedés elhatárolása az ERFA-ból (Európai Regionális Fejlesztési Alap) finanszírozott, a ROP-ban (Regionális Operatív Program) szereplõ, infrastruktúrafejlesztés intézkedéstõl a következõ: – Az AVOP csak kizárólag a közúti számmal nem rendelkezõ (csak helyrajzi számmal ellátott) külterületi utak, míg a ROP a 4, 5 számjegyû közúti számmal rendelkezõ és belterületi önkormányzati utak fejlesztését támogatja, 2.2 Mezõgazdasági vállalkozások korszerû energiaellátásának kialakítása/fejlesztése, elsõsorban a megújuló energia használat fejlesztése mezõgazdasági üzemek által (Kódszám: 3.2.22) Telephelyen történõ energia elõállítás és szétosztás eszközeinek, gépeinek, berendezéseinek beszerzése, üzembe helyezése, fejlesztése, valamint a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó épület, létesítmény létesítése. Hálózatos energiaforrás telephelyre juttatása, bevezetése, szétosztása, amely esetén azok a fejlesztések is jogosultak támogatásra, ahol a kialakításra kerülõ infrastruktúra (vezeték, elosztó) nem kerül a pályázó tulajdonába, hanem a szolgáltató tulajdonában marad.

300


Az intézkedés elhatárolása az ERFA-ból (Európai Regionális Fejlesztési Alap) finanszírozott, a KIOP-ban (Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program) szereplõ, infrastruktúrafejlesztés intézkedéstõl a következõ: Az AVOP kizárólag csak a mezõgazdasági üzem(ek) és tevékenység(ek) energiaellátását támogatja. Minden más energiatermelõ tevékenység a KIOP keretén belül támogatott. 2.3 Helyi piacok és felvásárlóhelyek felújítása, átalakítása, bõvítése és újak létrehozása (Kódszám: 3.2.23) Új piacok létrehozása, meglévõk fejlesztése, bõvítése, az elõírásoknak történõ megfeleltetése. Fedett és fedetlen elárusítóhelyek, egyéb üzlethelyiségek, raktárak, szociális és hatósági helységek, hulladéktárolók, egyéb szolgáltatásokhoz szükséges helyiségek kialakítása és eszközök, gépek, berendezések beszerzése (mérlegelés, ki- és berakodást segítõ eszközök). Szükséges kiegészítõ infrastruktúra megteremtése (például: energiaellátás, víz, parkoló, út). 3. Földterület fejlesztés, melioráció (Kódszám: 3.2.3) Több termelõ összefogásával (például: TÉSZ, BÉSZ) megvalósítandó, mûvenként több gazdálkodó területét érintõ meliorációs földúthálózat, út menti árkok és mûtárgyaik, talajcsövezés és létesítményei, mûtárgyak létesítése és felújítása, vízmosások, felesleges utak, árkok megszüntetése, teraszolás, és csak a teljes projekt részeként mezõvédõ erdõsávok telepítése.

III. A pályázattal elnyerhetõ támogatás 1. A támogatás formája: vissza nem térítendõ támogatás európai uniós és nemzeti forrásból. 2. A 2004–2006 között rendelkezésre álló keretösszeg összesen: 12 746 millió Ft. A támogatásban részesíthetõ pályázatok várható száma: 350-400 db. 3. A támogatás mértéke a beruházás elszámolható költségeinek %-ában Általános esetben: 75% a) A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékérõl szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet 1–2., 4. számú mellékletének 3. (Vidékfejlesztés címû) oszlopában szereplõ, vidékfejlesztési szempontból hátrányos helyzetûnek nevezett kistérségben található önkormányzatok esetében a támogatás mértéke a beruházás elszámolható költségeinek 85%-a, b) Kivétel a mezõgazdasági vállalkozások korszerû energiaellátásának kialakítása/fejlesztése, mely esetén a támogatás mértéke a beruházás elszámolható költségének 50%-a, de – kedvezõtlen adottságú területek esetén 60%, – ha a beruházó fiatal gazdálkodó: 55%,

1. szám

– ha a beruházó fiatal gazdálkodó és kedvezõtlen adottságú területeken gazdálkodik: 65%. A pályázó kedvezõtlen adottságú területek esetén akkor jogosult a 10 százalékponttal növelt támogatási mértékre, ha a pályázatában hivatkozott összes földterület 50%-ot meghaladó arányban kedvezõtlen adottságú területi besorolással rendelkezik. (A kedvezõtlen adottságú területek listáját lásd a pályázati csomagban.) Fiatal gazdálkodónak minõsül, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel: – 40 év alatti (a pályázat benyújtásakor 40. életévét még be nem töltött), – legalább középfokú (szakmunkás szintû, aranykalászos gazda) szakirányú végzettséggel rendelkezik, – mezõgazdasági fõtevékenységre vonatkozó egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. c) Kivétel a helyi piacok és felvásárlóhelyek felújítása, átalakítása, bõvítése és újak létrehozása, mely esetén a támogatás mértéke a beruházás elszámolható költségének 65%-a. 4. A támogatás maximális összege projektenként: – a II. pont 1.1, 1.2, 2.1 és a 3. bekezdés esetében 80 000 000 Ft – a II. pont 2.2 bekezdés esetében a 60 000 000 Ft – a II. pont 2.3 bekezdés esetében a 25 000 000 Ft A helyi piacok és felvásárlóhelyek felújítása, átalakítása, bõvítése és újak létrehozása alintézkedés esetén az egy pályázó által benyújtható pályázatok száma 1 darab évente. Kimondottan mezõgazdasági és erdészeti célokat szolgáló szám nélküli (csak helyrajzi számmal ellátott) külterületi utak és a hozzájuk kapcsolódó létesítmények építése, felújítása l alintézkedés esetén az egy pályázó által benyújtható pályázatok száma 1 darab a 2004-2006 közötti programozási idõszakban. 5. A támogatás minimális összege projektenként: 500 000 Ft 6. Ha a pályázó az általános forgalmi adóról (ÁFA) szóló, többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény értelmében ÁFA visszatérítésre nem jogosult, akkor a támogatás számításának alapja a projekt ÁFA-t tartalmazó bruttó összköltsége. 7. Ha a pályázó az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény 38.§ (1), (4) bekezdése értelmében a projekttel kapcsolatban ÁFA visszatérítésre jogosult, akkor a projekt ÁFA tartalmát az érintettek teljeskörûen visszaigényelhetik, így az a projekt elszámolható költségei közé nem állítható be, és nem számítható be a támogatás alapjába. (lásd 2005. évi CXIX. törvény 39.§, 46.§, 164.§ (9), és 11. sz. melléklet). A fejlesztéshez

1. szám


közvetlenül kapcsolódó egyéb költségek, ráfordítások (lásd pályázati felhívás X. fejezet) esetében a 2006. január 1. napját megelõzõen kiállított számlák ÁFA tartalma sem állítható be az elszámolható költségek közé. 8. Ha a pályázó nem alanya az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított 1992. évi LXXIV. törvénynek, de alanya az egyszerûsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvénynek, akkor a támogatás számításának alapja a projekt ÁFA-t tartalmazó, bruttó összköltsége.

301

szóló 1985. évi I. törvény szerinti OKJ, OSZJ jelzésû bizonyítvánnyal) kell rendelkeznie. 2.3 tevékenység esetében: Önkormányzatok (kivéve a Fõváros), Magyarországon bejegyzett jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók és a fentiek társulásai. 3. tevékenység esetén: Magyarországon bejegyzett jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezetek társulásai.

IV. A támogatás igénylésére jogosultak 1. A „Mezõgazdasághoz kötõdõ infrastruktúra fejlesztése” címû intézkedés keretében azok a beruházók jogosultak támogatásra, akik a pályázati felhívás II. pontja szerint: 1.1 tevékenység esetén: – Mezõgazdasági termelõk mezõgazdasági vízszolgáltató tevékenységet folytató társulásai, – Mezõgazdasági vízszolgáltató tevékenységet folytató BÉSZ, a TÉSZ, – Mezõgazdasági vízszolgáltatási tevékenységet folytató, az 1995. évi LVII. törvény szerint mûködõ, közcélú vízgazdálkodási mûveket mûködtetõ, bejegyzett vízitársulatok. 1.2 tevékenység esetén: – az 1995. évi LVII. törvény szerint mûködõ közcélú vízgazdálkodási mûveket mûködtetõ, bejegyzett vízi társulatok, – azon önkormányzatok, illetve fõfoglalkozású mezõgazdasági termelõk társulásai, akik külterületi vizek, illetve vízi létesítmények tulajdonosai, illetve kezelõi. 2.1 tevékenység esetén: Önkormányzatok, Magyarországon bejegyzett jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók és a fentiek társulásai. 2.2 tevékenység esetén: Magyarországon bejegyzett jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók és a fentiek társulásai: – Az AVOP kizárólag csak a mezõgazdasági üzemek és tevékenységek (az éves nettó árbevételében a mezõgazdasági tevékenységbõl származó árbevétel eléri, vagy meghaladja az 50%-ot. Vis maior esetén az igazoltan kiesett árbevétel összege hozzászámítható a károsult tevékenység árbevételéhez) energiaellátását támogatja. – A pályázónak, vagy a pályázó alkalmazásában álló személynek legalább középfokú szakirányú mezõgazdasági végzettséggel (igazolása az országos képzési jegyzékrõl szóló 7/1993. (XII. 30.) MÜM rendelet, és az oktatásról

2. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény rendelkezik a vízi társulatokról. 3. Amennyiben vízi vagy egyéb más társulás pályázik, társulási szerzõdéssel kell rendelkeznie, melyben rögzíteni kell, hogy az intézkedés keretében, az adott tevékenységre a társulás mely tagja pályázik. 4. Egy teljes lezárt üzleti évvel nem rendelkezõ vállalkozás esetén a pályázat a tervezett adatok alapján kerül elbírálásra. A pályázati felhívás elõírt követelményeinek jövõbeni teljesítésérõl a pályázónak nyilatkoznia kell (lásd pályázati csomag).

V. A támogatás igénylésének és igénybevételének feltételei Általános feltételek: 1. A pályázatnak és a pályázónak meg kell felelni a pályázati felhívásban felsorolt jogosultsági kritériumoknak. 2. Támogatást a 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet alapján nyilvántartásba vett és ügyfélregisztrációs számmal rendelkezõ pályázó igényelhet. 3. A pályázó AVOP (2004-2006) forrásból ugyanarra a projektre támogatást csak egy alkalommal vehet igénybe. 4. Egy pályázat csak egy támogatási jogcímet (tevékenységet) tartalmazhat. 5. A pályázónak rendelkeznie kell saját forrással, amelybe az államháztartás alrendszereibõl nyújtott támogatás nem számítható be. Ennek meglétérõl, hitel vagy kölcsön esetén a rendelkezésre állásáról és összetételérõl a pályázónak nyilatkoznia kell a pályázat beadásakor. A saját forrás teljes mértékben hitelbõl és kölcsönbõl is biztosítható, melyet szerzõdéskötéskor a pályázónak érvényes, a rendelkezésre tartás idejét tartalmazó és az AVOP beruházáshoz kapcsolódó hitelígérvénnyel, hitel- vagy köl-

302


csönszerzõdéssel bizonyítania kell. A hitelhez kamattámogatás nem vehetõ igénybe. Önkormányzatok esetén a saját forráson belül a közpénzek aránya: 100 % (mely lehet saját forrás vagy/és az EU Önerõ Alapból pályázott forrás). Az EU Önerõ Alap pályázatát az önkormányzatok az AVOP támogatás saját forrás részének biztosításához felvehetõ hitel kiváltásához nyújthatják be. 6. „A támogatási szerzõdés megkötésének feltétele az alábbi nyilatkozatok benyújtása: – A helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai és ezek költségvetési szervei, továbbá egyházak és intézményeik, nonprofit alapon mûködõ alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek esetében a támogatási döntésrõl szóló értesítõ levél mellékletét képezõ Nyilatkozatot a projekt meghiúsulása, illetve a támogatás szabálytalan felhasználásának következményeirõl. – Bármely kedvezményezett esetében a támogatási döntésrõl szóló értesítõ levél mellékletét képezõ Nyilatkozatot a támogatási rendszerbõl történõ kizárás hatályának fennállásáról”. 7. Támogatás csak a pályázat befogadásának idõpontja után megkezdett beruházásokhoz nyújtható: – a pályázó a beruházást saját felelõsségére ettõl az idõponttól megkezdheti a támogatási szerzõdés megkötése elõtt. A fenti szabály alól kivételt jelent a 3.2.11, a 3.2.12 és 3.2.3 alintézkedéseken belül az a projekt, amelynek megvalósítása -indokoltan- meghatározott idõszakhoz köthetõ. Ebben az esetben a pályázó -saját kockázatára- a pályázat benyújtását követõen megkezdheti a projekt megvalósítását, ezt azonban a pályázatban köteles elõre feltüntetni. – Legkésõbb a támogatási szerzõdés megkötésétõl számított: = 60. napon meg kell kezdeni a beruházást, amennyiben a beszerzéshez nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, vagy = 30. napon meg kell kezdeni a közbeszerzési eljárást, annak befejezésétõl számított 30 napon belül a beruházást A beruházás megkezdésének idõpontja építési beruházás esetén a kivitelezési szerzõdés megkötésének napja, ennek hiányában az építési naplóba történõ elsõ bejegyzés idõpontja. Gépbeszerzés esetén a vételi szándék (megrendelés) írásban történõ bejelentése, ennek hiányában a számla szerinti teljesítés dátuma. 8. A beruházást be kell fejezni, illetve a gépet, létesítményt üzembe kell helyezni a támogatási szerzõdés megkötésének idõpontjától számítva: – építési beruházás, öntözés, melioráció esetén 24 hónapon belül,

1. szám

– minden egyéb beruházás esetén 12 hónapon belül. – A közbeszerzésre kötelezett pályázók esetén 30 hónapon belül. (Lásd a pályázati felhívás IX/4. és XIII. fejezetét.) 9. Szolgáltatás, árubeszerzés és építési beruházás megvalósítása esetén, amennyiben a pályázó: – közbeszerzésre kötelezett: építési beruházás esetén részletes és tételes tervezõi költségvetést; szolgáltatás, árubeszerzés esetén részletes és tételes költségvetést; – közbeszerzésre kötelezett: amennyiben a közbeszerzési eljárást a jogszabályokban leírtak szerint lefolytatta a teljes közbeszerzési dokumentációt; – közbeszerzésre nem kötelezett: egy részletes és tételes költségvetést, a költségvetés minden tételére vagy tételcsoportjára két szállítói árajánlatot, – saját kivitelezésben valósítja meg a fejlesztést: részletes és tételes anyag-díjas költségvetést kell csatolni a pályázat benyújtásakor. A fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó egyéb költségekre, ráfordításokra (lásd pályázati felhívás X. fejezet) két árajánlatot kell benyújtani (kivéve illetékek és kötelezõen megszabott díjak). Az építési beruházások részletes, tételes költségvetéseit, illetve saját kivitelezés esetén a részletes, tételes anyag-díjas költségvetést a pályázat benyújtásakor érvényes építési normagyûjtemény (ÉN-ÉNK) alapján kell elkészíteni. 10. Csak az új, kereskedelmi forgalomban, vagy gyártótól beszerezhetõ, elsõ üzembe helyezésû gépek, technológiai berendezések, eszközök, anyagok beszerzése és beépítése támogatható. Az „új” jelzõ csak azon beruházási jellegû termékeket illetheti, amelyeknél a kedvezményezett vevõ rendelkezik, a vétel (a számla kiállítás dátuma) idõpontjában kezdõdõ termékfelelõsségi, garanciális és szavatossági jogainak érvényesíthetõségéhez szükséges, elsõsorban a gyártó, valamint a forgalmazó által kibocsátott, hiteles dokumentumokkal. 11. Nem adható támogatás bérelt ingatlan esetén, ha a bérleti szerzõdés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetõségét az üzemeltetési kötelezettség idejére (5 év). 12. Az engedélyköteles beruházásoknak meg kell felelnie a vonatkozó hatósági engedélyben foglaltaknak, különös tekintettel a környezetvédelmi elõírásokra. A környezetre negatív hatást kifejtõ beruházás nem támogatható. 13. A beruházás megfelel a vonatkozó szakmai kritériumoknak és mûszaki, technológiai elõírásoknak.

1. szám


Speciális feltételek: 14. A pályázónak a vonalas létesítmények (csatorna, út) alatti földterület tulajdonosi jogait tulajdoni lapokkal, vagy használatát arra megfelelõ tartalmú szerzõdéssel kell igazolni, amely kizárólagos joggal biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetõségét az üzemeltetési kötelezettség legalább ötéves idejére. 15. A támogatásban részesített pályázó a támogatással megszerzett eszközt, illetve megvalósított, felújított, korszerûsített létesítményt a beruházás befejezésétõl számított legalább öt évig rendeltetésének megfelelõen köteles üzemeltetni. Az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt amortizálódott tárgyi eszközt azonos rendeltetésû, azonos vagy jobb paraméterekkel rendelkezõ tárgyi eszközzel a támogatásban részesülõ pályázó saját forrás felhasználásával a MVH elõzetes engedélyével lecserélheti. 16. Csatolni kell a beruházás helye szerint illetékes jegyzõ igazolását, hogy a beruházás összhangban van a településrendezési tervvel. 17. Csatolni kell a beruházás helye szerint illetékes kistérségi vidékfejlesztési menedzser igazolását, hogy a fejlesztés illeszkedik a kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiájához. 18. Építési beruházások esetén a pályázatban benyújtandó: – építési engedély-köteles beruházás esetén a jogerõs és végrehajtható építési engedély, és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – építészeti-mûszaki tervdokumentáció, – nem építési engedély-köteles beruházás esetén az építésügyi hatóság igazolása, hogy a beruházás nem építési engedélyköteles, továbbá a megvalósításhoz szükséges (engedélyezési szintû) tervdokumentáció, amelyen szerepel az engedélyezõ hatóság rájegyzése, hogy ezen tervek alapján állította ki igazolását, – környezetvédelmi igazolás, 1.1, 1.2 és 3. tevékenység esetén benyújtandó: – engedélyköteles beruházás esetén jogerõs létesítési vízjogi engedély vagy a talajvédelmi hatóság jogerõs engedélye, – nem engedélyköteles beruházás esetén az elsõfokú vízügyi/talajvédelmi hatóság nyilatkozata, hogy a fejlesztési célt ismeri, és az nem vízjogi engedélyköteles, – környezetvédelmi igazolás. 19. Az öntözõvíz-szolgáltató infrastruktúra beruházás támogatásának feltételei: a) Új infrastruktúra építése esetén: – a kapcsolódó, új öntözõvíz-hasznosító létesítmények kapacitása – új és meglevõ – szolgáltató mû teljesítõképességének legalább 70%-át lefedi.

303

b) Meglévõ infrastruktúra felújítása esetén: – a kapcsolódó, meglévõ öntözõvíz-hasznosító berendezések kapacitása a felújításra kerülõ infrastruktúra teljesítõképességének legalább 70%-át lefedi, továbbá – a meglévõ infrastruktúra felújítása a róla üzemelõ öntözõvíz-hasznosító létesítmények üzemelési vízjogi engedélyei alapján indokolt.

Felhatalmazó levelek 20. A Kedvezményezett – kivéve a központi költségvetési szerveket, a Magyar Tudományos Akadémiát, továbbá az irányító hatóság vezetõjének döntése alapján azon állami többségi tulajdonban lévõ gazdasági társaságokat, melyek a támogatást központi program megvalósításához kapják, és a támogatásból létrejövõ vagyon ingyenesen az állam és/vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerül – valamennyi bankszámlájára vonatkozó számlavezetõ hitelintézet által visszaigazolt, az MVH-t inkasszóra felhatalmazó leveleit köteles a támogatási szerzõdés megkötését megelõzõen az MVH részére átadni. Bármelyik bankszámlaszáma megszûnésérõl vagy új bankszámla megnyitásáról köteles az MVH-t nyolc napon belül írásban tájékoztatni és az új bankszámlára vonatkozó, a számlavezetõ hitelintézet által visszaigazolt felhatalmazó levelet az MVH-nak átadni.

Biztosítékok 21. A Kedvezményezett a támogatási szerzõdés megszegésébõl, illetve a támogatás jogtalan felhasználásából eredõ visszafizetési kötelezettsége biztosítására, valamint az elõleg igénybevételéhez – az alább részletezett kivételektõl eltekintve – biztosítékot köteles adni. A biztosítékot beruházási projektek esetében a megvalósítási és a megvalósítást követõ (fenntartási) idõszak tartama alatt, nem beruházási jellegû projektek esetében a megvalósítás idõszak tartama alatt kell fenntartani. A biztosíték cseréjére a Kedvezményezettnek lehetõsége van, feltéve, hogy az új biztosíték végrehajthatósága és az általa fedezett érték megfelel a biztosítékokra vonatkozó feltételeknek. Az elõlegre vonatkozó biztosíték cserélésére az elõleggel történt elszámolás megtörténte után van lehetõség. 22. Nem kötelesek biztosítékot felajánlani: a) a költségvetési szervek, b) az egyházak és intézményeik, ha a támogatás az egyház (egyházi intézmény) olyan közfeladat ellátásával kapcsolatos, amelyre tekintettel normatív költségvetési támogatásra jogosult, c) az alapítványok és intézményeik, közalapítványok és intézményeik, közhasznú társaságok, köztestületek, társadalmi szervezetek,

304


d) a helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai és ezek költségvetési szervei, amennyiben a támogatást teljes egészében önként vállalt helyi közügy megoldására vagy kötelezõ feladataik ellátására használják fel. Nem kötelesek továbbá biztosítékot szolgáltatni, amennyiben a fejlesztés tárgya, vagy a fejlesztés eredményeként létrejövõ vagyontárgy törzsvagyon, vagy törzsvagyonná válik, e) a vízitársulatok, ha a támogatást teljes egészében az általuk üzemeltetett önkormányzati és/vagy állami tulajdonú vizek és vízilétesítmények fejlesztésére használják fel, f) az irányító hatóság vezetõjének döntése alapján az állami többségi tulajdonban lévõ gazdasági társaságok, amelyek a támogatást központi program megvalósításához kapják, és a támogatásból létrejövõ vagyon ingyenesen az állam és/vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerül, g) a Kedvezményezettek, amennyiben a támogatás öszszege nem haladja meg az 5 millió forintot. 23. A 21. pontban felsorolt Kedvezményezettek kivételével a támogatási szerzõdésnek tartalmaznia kell az alábbi kötelezõ biztosítékok közül a kedvezményezett által választható legalább egyet, amely(ek) fedezetet nyújt(anak) a támogatás (elõleg és utófinanszírozás együtt) 120%-ának erejéig a szerzõdés teljes idõtartamára: a) jelzálog ingatlanra (ha a 217/1998. (XII. 30.) többször módosított Korm. rendelet , a továbbiakban Ámr. szerint egyébként nem kötelezõ), b) jelzálogjog ingóságra, c) bankgarancia, d) biztosítási szerzõdés alapján kiállított készfizetõ kezességvállalást tartalmazó kötelezvény, e) garanciaszervezet által vállalt kezesség, f) garanciabiztosítási szerzõdés alapján kiállított kötelezvény. 24. A zálogtárgy – terhek figyelembe vételével számított – fedezeti értéke biztosítékot kell, hogy nyújtson a támogatási összeg 120%-ának erejéig. Zálogtárgyként elfogadható bármely, a pályázó vagy harmadik személy – az állam kivételével – tulajdonában álló vagyontárgy. Zálogtárgyként történõ felajánlás vonatkozhat olyan ingó vagyontárgyra is, amelyet ingó vagyontárgyat érintõ beruházás során szereznek be. A felajánlás a vagyontárgy tulajdonosától kell, hogy származzék, közös tulajdonban álló vagyontárgy esetén valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges a megterheléséhez. A zálogtárgytól függetlenül, a beruházással érintett vagyontárgy kizárólag a támogató elõzetes hozzájárulásával idegeníthetõ el, terhelhetõ meg, adható bérbe, vagy apportálható. A zálogtárgy forgalmi értékére vonatkozó adatot a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban:

1. szám

MVH) ingóság esetén értékbecslés, ingatlan esetén értékbecslés vagy adó- és értékbizonyítvány alapján fogad el. (Kizárólag bejegyzett értékbecslõ által készített értékbecslés fogadható el.) A beruházással érintett új ingó vagyontárgy esetén az ajánlati ár is elfogadható. Zálogjog alkalmazásánál elsõ ranghelyû jelzálogjog szükséges. Második vagy további ranghelyre történõ bejegyzés elfogadására akkor van lehetõség, ha a korábbi ranghelyû jelzálogjog érvényesítése esetén a vagyontárgy értéke fedezetet nyújt a támogatási összeg és járulékai erejéig. A zálogtárgy terheltségénél az ingatlan-nyilvántartásba, illetve a közjegyzõk által vezetett nyilvántartásba ténylegesen bevezetett terheket kell figyelembe venni. Zálogteher esetén a keretbiztosítéki, egyetemleges zálogjog egy tekintet alá esik más zálogjogokkal. A vagyontárgyon fennálló terhek mértékére nézve az MVH bármikor további iratokat kérhet be. Ingatlan esetén a jelzálogjog alapítására vonatkozó szerzõdést a támogatási szerzõdéssel egyidejûleg kell megkötni, ingó vagyontárgy esetén a jelzálogjog alapítására az eszköz megvételét követõen kerül sor az MVH illetékes regionális hatáskörrel rendelkezõ megyei kirendeltség (a továbbiakban: Kirendeltség) közremûködésével, közjegyzõ elõtt. Rendkívüli értékcsökkenés, elértéktelenedés, illetve káresemény esetén, amennyiben az a vagyontárgy beszerzési árának 25%-át meghaladja, pótlólagos biztosítéknyújtási kötelezettség áll fenn. 25. Elõleg igénybevétele esetén – a biztosítékállítási kötelezettség alól az 54/2005. (III. 26.) Korm.rendelet 3. § (2)–(3) bekezdés által mentesített Kedvezményezetteket kivéve – a Kedvezményezettnek az elõleg erejéig legalább egy kötelezõen válaszható biztosítékot kell nyújtania a következõ biztosítéktípusok közül: a) jelzálog ingatlanra (ha az Ámr. szerint egyébként nem kötelezõ), b) jelzálogjog ingóságra, c) bankgarancia, d) biztosítási szerzõdés alapján kiállított készfizetõ kezességvállalást tartalmazó kötelezvény, e) garancia szervezet által vállalt kezesség, f) garanciabiztosítási szerzõdés alapján kiállított kötelezvény, g) egyházi intézmény részére az intézményt fenntartó egyház, vagy annak illetékes szervezeti egysége által biztosított készfizetõ kezességvállalás. Amennyiben az elõleg biztosítékául ingatlanra vonatkozó jelzálog szolgál: – az ingatlannak az elõlegre vonatkozó fedezeti értékébe nem számítható bele az az összeg, amely a tervezett beruházás összköltségébõl az ingatlan értékét növelõ tételnek minõsül; – a jelzálogszerzõdést a támogatási szerzõdéssel egyidejûleg kell megkötni.

1. szám


Amennyiben az elõleg biztosítékául ingóságra vonatkozó jelzálogjog szolgál: – az elõleg biztosítékául a beruházással érintett ingóság nem ajánlható fel; – a jelzálogszerzõdés megkötésére a támogatási szerzõdés megkötését követõen, közjegyzõ elõtt kerül sor; – legkésõbb a támogatási szerzõdés megkötésekor a Kedvezményezettnek az MVH rendelkezésére kell bocsátania az ingó zálogtárgy egyedi azonosító adatait és értékét tartalmazó dokumentumokat (pl. új ingó zálogtárgy esetén a zálogtárgy tulajdonosának nevére szóló számla a kifizetést igazoló dokumentummal együtt, használt zálogtárgy esetén pedig a bejegyzett értékbecslõ által készített értékbecslés). Az elõleg igénybevételére vonatkozó rendelkezéseket a 2005. július 14-tõl kezdõdõen megkötött szerzõdésekre kell alkalmazni. 26. Nem vehetõ igénybe elõleg, ha a) a támogatás kedvezményezettje az elõlegrõl lemond, b) a támogatás kedvezményezettje az elõleg nyújtásának feltételeként meghatározott biztosítékot nem bocsátja rendelkezésre, c) erre az operatív program irányító hatóság megindokolt kérése alapján a közösségi támogatási keret irányító hatósága engedélyt ad.

Vagyonbiztosítás 27. Beruházási támogatással megvalósult vagyontárgyra (ingó, ingatlan) vagyonbiztosítást kell kötni, kivételt képeznek ez alól a központi költségvetési szervek, az egyházak és intézményeik, illetve helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai és ezek költségevetési szervei, amennyiben a fejlesztés tárgya, vagy a fejlesztés eredményeként létrejövõ vagyontárgy törzsvagyon, vagy törzsvagyonná válik.

Nem támogatható a pályázat: 28. Ha a fejlesztés helyének megvalósulásául szolgáló ingatlan nem per- és igénymentes. 29. Valótlan adatszolgáltatás esetén. 30. Ha a pályázó az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésbõl nyújtott kiegészítõ támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeirõl szóló 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet, valamint a pályázati felhívás alapján jogosulatlanul vett igénybe támogatást.

305

31. Ha a pályázó csõd-, felszámolási-, vagy végelszámolási eljárás alatt áll, az egyéni vállalkozó, ha ellene bírósági végrehajtási eljárás van folyamatban, önkormányzat esetében, ha adósságrendezési eljárás alatt áll. 32. Amennyiben a pályázónak az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény alapján 60 napot meghaladó, esedékessé vált, meg nem fizetett köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési könnyítést (halasztást, részletfizetést) engedélyezett. 33. Ha a pályázat egyéb hazai, illetve európai uniós költségvetési támogatásban részesült.

VI. A pályázat tartalmi és formai követelményei 1. A pályázati adatlapot magyar nyelven kitöltve (CD-R lemezen is, de nem szkennelve), hiánytalanul, minden kérdésre választ adva, minden oldalon aláírva és a mellékletek csatolásával kell benyújtani. A pályázati adatlap szerkezete, fejezet címei, formája nem változtatható. Amennyiben a pályázati adatlap egy adott kérdése nem vonatkozik a pályázatra, a megfelelõ helyen a „pályázatomra nem vonatkozik” megjegyzést szükséges bevezetni. 2. A pályázatokat a jogszabályokban foglaltaknak, a pályázati felhívásnak, valamint az ahhoz tartozó pályázati csomagnak megfelelõ, a támogatási cél sajátosságaihoz, követelményeihez igazodó tartalommal kell elkészíteni. 3. A pályázat elõírt részei: – pályázati adatlap, – mellékletek (a pályázati csomag tartalomjegyzékében felsorolva). 4. A jelen pályázati kiíráshoz kapcsolódóan a pályázónak pályázati (eljárási) díjat nem kell fizetni. 5. Az összeállított pályázatnak ki kell térnie a pályázó vállalkozásának rövid bemutatására, a fejlesztés szükségességének rövid leírására, megvalósíthatóságára, költséghatékonyságára, valamint a fejlesztés eredményeként az üzleti és értékesítési tevékenység várható fejlõdésére, a tervezett beruházás hatékonyságának és megtérülésének bemutatására. A pályázati csomag tartalmazza mindazokat a kérdéseket, amelyek lehetõséget nyújtanak a pályázó számára fejlesztési tervének bemutatására. 6. A pályázat összeállításánál be kell mutatni, hogy a tervezett beruházás összhangban van a támogatási intézkedésben megfogalmazott célkitûzéssel. A pályázat tartalmi elemeinek megfogalmazásában a pályázati csomag kitöltési útmutatója nyújt iránymutatást.

306


7. A pályázatot egy eredeti és egy, az eredetivel mindenben megegyezõ másolati példányban kell benyújtani. A pályázati adatlapot és mellékleteit elektronikus formában további egy példányban, CD–R lemezen is be kell nyújtani. A pályázati csomag letölthetõ a www.mvh.gov.hu és a www.fvm.hu címekrõl, valamint tájékoztató jelleggel beszerezhetõ az MVH Kirendeltségein. A pályázat eredeti példányához hatóságok és bíróságok által kiállított okiratokat (lásd pályázati csomag tartalomjegyzéke), eredeti, vagy közjegyzõ, illetve a kiállító által hitelesített másolatokat kell csatolni. 8. A pályázat eredeti és másolati példányát külön dossziéba lefûzve (eredeti és nyomtatott példány megjelöléssel), a dokumentumokat a pályázati egységcsomagban található tartalomjegyzéknek megfelelõen sorba rendezve kell beadni. 9. A CD-R lemez borítóján jól láthatóan tüntesse fel a pályázati felhívás címét (AVOP, Mezõgazdasághoz kötõdõ infrastruktúra fejlesztése, tevékenység megnevezését), a pályázó nevét és címét. 10. Az „Adatlap a támogatási döntésrõl” címû dokumentumot a pályázati csomag mindkét példányában, külön borítékban kell benyújtani. 11. Kézzel írt pályázat és hiánypótlás nem fogadhatók el. 12. A pályázó a pályázatkezelési folyamat során bármikor visszavonhatja támogatási igényét. A visszalépés a Visszalépési nyilatkozat címû dokumentum segítségével történik, mely beszerezhetõ a Kirendeltségeken, illetve letölthetõ a www.mvh.gov.hu és a www.fvm.hu címekrõl. A nyilatkozatot teljes körûen kitöltve az illetékes Kirendeltséghez kell benyújtani.

VII. A pályázat benyújtásának módja 1. A pályázatokat: – Postai úton, tértivevénnyel – Minden példányt és a CD-R lemezt egy csomagban, – „AVOP pályázat” felirattal, a pályázó nevének, címének feltüntetésével, – „Mezõgazdasághoz kötõdõ infrastruktúra fejlesztése” intézkedési cím feltüntetésével, – folyamatosan – a megvalósítás helye szerint illetékes (regionális) Kirendeltségre lehet benyújtani. 2. A nem postai úton érkezett pályázatot, illetve hiánypótlást az MVH nem veszi át.

1. szám

3. A pályázat benyújtásának és hiánypótlásának idõpontja az igazolt postára adás dátuma. Ha ez nem állapítható meg egyértelmûen, akkor a benyújtás és a hiánypótlás napja az MVH általi érkeztetés dátuma. 4. A pályázatkezelés idõtartamát az MVH a dokumentumok tértivevényen igazolt beérkezésének - egyéb információkérés esetén az igazolt átadás vagy a fax érkezésének dátumától számítja. 5. Amennyiben a pályázó nem a megfelelõ helyre nyújtotta be pályázatát a kirendeltség továbbítja azt a megvalósítás helye szerint illetékes kirendeltségre. Ebben az esetben a benyújtás idõpontja változatlan, azonban a pályázatkezelés idõtartamát az MVH az illetékes kirendeltségre történõ érkeztetés dátumától számítja, melyrõl az illetékes kirendeltség a pályázót értesíti.

VIII. A pályázat elbírálása A bírálati eljárás legfontosabb szakaszai: 1. A befogadásra való jogosultság vizsgálata: a) A pályázat beadásakor a következõ minimum feltételeknek kell teljesülniük, ellenkezõ esetben a pályázat hiánypótlás nélkül elutasításra kerül: Formai követelmények: – a pályázat a pályázati felhívásban közzétett benyújtási határidõ lejártáig benyújtásra került – az elõírt pályázati adatlapon került benyújtásra – a pályázat egy eredeti és egy az eredetivel mindenben megegyezõ másolati példányban lett benyújtva, Jogosultsági és tartalmi követelmények: – a fejlesztés helye Magyarország – a pályázatot a pályázati felhívás IV. fejezetében megjelölt pályázó nyújtja be, – a pályázat a megfelelõ kódszámú tevékenységre (intézkedésre, alintézkedésre) került benyújtásra, – a pályázó a benyújtáskor rendelkezik a jogosultságot biztosító TEÁOR-számmal, – az igényelt támogatás összege és mértéke megfelel a pályázati felhívásban elõírtnak – mezõgazdasági vállalkozások korszerû energiaellátásának kialakítása/fejlesztése beruházás esetén a mezõgazdasági árbevétel aránya megfelel a pályázati felhívásban elõírtnak. b) A teljesség vizsgálata a benyújtott pályázati adatlap megfelelõ kitöltésének és a szükséges dokumentumok meglétének ellenõrzése alapján történik. Amennyiben a pályázó a minimum feltételeken túlmenõen hiányos, formailag, tartalmilag nem megfelelõ pályázatot nyújt be, az MVH egy alkalommal hiánypótlásra szólítja fel, aminek teljesítésére a felszólítás kézhezvételétõl számított 15 napon belül van lehetõség. A hiánypótlás tel-

1. szám


307

jesítésének idõpontja az igazolt postára adás dátuma. A hiánypótlás nem fogadható el, ha a pályázó a hiánypótlás keretein túlmenõen a projektet módosítja úgy, hogy a pályázat eredeti mûszaki tartalma megváltozik. Minden egyéb – nem hiánypótlásban bekért, illetve benyújtott – változtatást a pályázónak alá kell támasztania és indokolnia kell Amennyiben a pályázó a hiánypótlást késedelmesen, vagy nem megfelelõen nyújtja be, a pályázatot az MVH elutasítja.

– üzemeltetés pénzügyi tervére alapozott gazdasági fenntarthatóság igazolása, – esélyegyenlõség érvényesülésének biztosítása (nõk, hátrányos helyzetû csoportok tagjai) – egyenlõ pontszámú fejlesztések esetén elõnyt élveznek a VTT (Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése) I. ütemében érintett Tisza-térség településein megvalósuló fejlesztések (kizárólag az 1.1 és 1.2 tevékenység esetében).

c) A pályázat befogadása: – Befogadásra kerül a pályázó által hiánytalanul benyújtott, illetve a megfelelõen hiánypótolt, formailag és tartalmilag megfelelõ pályázat. Ezek megállapításának dátuma a befogadás dátuma, amelyet a befogadásról szóló értesítõ levél tartalmaz. – A pályázat befogadása a pályázat érdemi bírálatának kezdetét, nem pedig a támogatási összegre való jogosultság megszerzését jelenti. – Szükség esetén a hiánypótlást követõen, az MVH illetékes Kirendeltsége saját állásfoglalása megalapozása érdekében további információt kérhet be a pályázótól, melynek benyújtási határidejét – amely biztosítja a teljesíthetõséget – az információkérés fogja tartalmazni. Amennyiben ezen határidõn belül nem érkezik faxban/levélben, vagy személyesen válasz, az MVH többletinformáció nélkül bírálja el a pályázatot. – Az MVH a pályázókat a pályázat befogadásától számított 35 napon belül értesíti a támogatási döntésrõl.

3. Rangsorolás, elõterjesztés döntésre és döntés: – a pályázatok pontozása és ennek megfelelõ rangsorolása, – a rangsor szerint a pályázatok elõterjesztése támogatási döntésre.

2. A befogadott pályázatok szakmailag és pénzügyileg a következõ szempontok alapján kerülnek értékelésre: – a beruházás hatóköre, kiterjedtsége, érintettek száma, – a projekt tervezett eredményei gazdasági, és környezeti fenntarthatóságának bizonyítottsága (fenntartás/mûködés személyi, tárgyi, pénzügyi feltételeinek bizonyítottsága az üzemeltetési terv és a megtérülési mutatók alapján), mezõgazdasági vállalkozások energiaellátása esetén a megújuló energiaforrások felhasználására irányuló fejlesztések elõnyt élveznek, – a fejlesztés finanszírozhatósága, különös tekintettel arra, hogy a pályázónak szüksége van-e a támogatásra a fejlesztés megvalósításához, – partnerség és illeszkedés a kistérségi agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiához, a fejlesztés komplexitása, kapcsolódása más fejlesztésekhez, – a fejlesztés által létrehozott és megtartott munkahelyek száma, – a fejlesztés szükségességének és indokoltságának bizonyítása, – a fejlesztés környezeti hatása, – a megvalósítás ütemezésének realitása, hatékonysága, – a fejlesztés megvalósításáért felelõs menedzsment megszervezése és hitelessége,

Amennyiben a pályázat nem éri el az 56. pontban meghatározott minimálisan elérendõ pontszámot, a pályázat az Irányító Hatóság vezetõje (Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium EU tagállami és agrár-vidékfejlesztési helyettes-államtitkára) által elutasításra kerül. A maximálisan elérhetõ pontszámot a pályázati csomag kitöltési útmutatója tartalmazza.

a) Az MVH az elbírált pályázatokról országos rangsort készít az AVOP Döntés-elõkészítõ Bizottság (lásd pályázati csomag kitöltési útmutatója) részére, amely szükséges gyakorisággal ülésezik. A bizottság a rendelkezésre álló források erejéig javaslatot tesz az AVOP Irányító Hatóság vezetõjének a támogatási döntés meghozatalára. A Bizottságnak támogatási döntésre irányuló javaslattétele során jogában áll az elé terjesztett pályázatokra vonatkozó minimum pontszámnál magasabb ponthatárt megállapítani. b) Forráshiány esetén a már nem finanszírozható pályázatok elutasításra kerülnek az Irányító Hatóság vezetõje által, amely ellen kifogásnak helye nincs. c) Az igényelt támogatási összeg részben nem, csak teljes egészében ítélhetõ meg. d) A támogatásban részesülõ pályázók (a továbbiakban: kedvezményezett) számára a szerzõdés megkötésére a támogatási döntésrõl szóló értesítés kézhezvételét követõen 45 nap áll rendelkezésre, amely idõtartam alatt a támogatási döntésre az ajánlati kötöttség szabályait kell alkalmazni. Amennyiben a pályázó hibájából ezen idõtartam alatt nem köttetik meg a szerzõdés, a támogatási döntés hatályát veszti. e) A nem nyertes pályázatok másolati példányát az MVH legfeljebb két évig õrzi, ezt követõen azokat megsemmisíti. A két éves õrzési idõszak alatt a pályázó indokolt kérésére a nem nyertes pályázat másolati példányát és a pályázat eredeti mellékleteit az MVH másolat megtartása mellett a pályázónak, vagy megbízottjának átadhatja. f) Kizárólag szerzõdésmódosítás keretén belül változtatható indokolt esetben: – a projekt megvalósításának kezdete vagy befejezése (lásd V/8. pont),

308


– az összköltség költségkategóriák szerinti vagy évek szerinti bontása, legalább a teljes támogatás értékének tíz százalékát meghaladó mértékben, a projekt adatlapon szereplõ bontáshoz képest (az összköltség változása nélkül), – a számszerûsített cél(ok), amennyiben tíz százalékot meghaladó mértékben módosul(nak) a projekt adatlapon szereplõ értékhez képest, – a projekt bármely egyéb, a célkitûzéseket befolyásoló lényeges jellemzõje. A kedvezményezett köteles bejelenteni: – a beruházás támogatási szerzõdésben rögzített mûszaki tartalmának, – a mérföldkõ dátumának változását, továbbá a szerzõdésben szereplõ bármilyen adatváltozást. Ezen változtatások azonban a támogatási szerzõdésben szereplõ teljes támogatási összeget nem növelhetik.

IX. A támogatás felhasználása és elszámolása 1. A támogatásban részesülõ pályázó számára a szerzõdés megkötését követõen az abban rögzített módon az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet módosító 52/2005. (III. 26.) Korm. rendeletnek megfelelõen a támogatás 25%-ának megfelelõ elõleg nyújtandó. Elõleg igénybevétele esetén az MVH a támogatás 25%-ának megfelelõ összeget az elõlegre vonatkozó biztosítékok rendelkezésre állása esetén, a rendelkezésre állás igazolásának napjától számított 30 napon belül a Kedvezményezett bankszámlájára átutalja. A Kedvezményezett a támogatás elõlegen felüli összegét utófinanszírozás keretében a pályázatban kidolgozott, pénzügyi és fizikai megvalósítás idõbeli ütemezéséhez (mérföldkövekhez) igazodó költségekrõl szóló, pénzügyileg rendezett számlák, analitikus nyilvántartások, számviteli bizonylatok bemutatása után - teljesítésarányosan - veheti igénybe, a szerzõdésben meghatározott célok elérésére. A mérföldkövenként ütemezett idõközi fizetésnek nem elõfeltétele a folyósított elõleg teljes összege felhasználásának igazolása, és az azzal történõ elszámolás. Az elõleg és a köztes kifizetés (Kedvezményezett által kifizetett számla, egyéb számviteli bizonylat alapján teljesülõ tételek) nem haladhatja meg a támogatási összeg 80%-át. A Kedvezményezettek részére a támogatási összeg záróegyenlegének kifizetése az elõleggel történt elszámolást követõen történhet meg. A kedvezményezett köteles visszafizetni az elõleget, amennyiben nem nyújt be kérelmet idõközi fizetésre az elõleg fizetésétõl számított 6 hónapon belül, illetve a benyújtott fizetési kérelem a támogatás rendeltetés ellenes, nem szabály szerû felhasználását bizonyítja. 2. Amennyiben a biztosíték(ok) között ingatlan, vagy ingó vagyontárgy nem szerepel, a biztosítékok rendelkezésre állását legkésõbb a támogatási szerzõdés megkötésé-

1. szám

tõl számított 3 hónapon belül a Kedvezményezettnek igazolnia kell. Ha a biztosíték(ok) között ingatlan vagy ingó vagyontárgy is van, az ingatlan és ingó vagyontárgy vonatkozásában ez a végsõ határidõ 1 év, a többi típusú biztosítékra vonatkozóan 3 hónap. Ha a biztosíték kizárólag ingatlan és ingó vagyontárgyakból áll, a rendelkzésre állás igazolásának végsõ határideje 1 év. Amennyiben a fenti határidõkön belül a biztosítékok rendelkezésre állásának igazolása nem történik meg, a támogatási szerzõdés hatályát veszti. 3. A mûszaki-pénzügyi-idõbeli ütemezés kidolgozása során meg kell állapítani azokat a mérföldköveket, melyek teljesítése után igényelhetõ a támogatási hányad. 4. A mérföldkövek megállapításának és teljesítés ütemezésének feltételei a pályázati felhívás V. pontjában felsoroltakon kívül: – a mérföldkõ dátuma mindig munkanap legyen – egy beruházásnak maximum négy mérföldköve lehet – a mérföldkövek között legalább 30 napnak kell eltelnie – elõleg igénybevétele esetén az elsõ mérföldkövet az elõleg tervezett igénybevételétõl számított hat hónapon belül kell tervezni – a mérföldkövek tervezése során figyelemmel kell lenni arra, hogy az utolsó mérföldkõnél a kifizetést kizárólag a szükséges szakhatósági engedélyek, hozzájárulások benyújtása esetén teljesíti az MVH – a mérföldkövek tervezése során arra is figyelemmel kell lenni, hogy az AVOP támogatások kifizetése 2008. december 31-ig történhet, ezért az utolsó támogatásigénylési csomag benyújtásának határideje 2008. szeptember 30. – az utolsó támogatásigénylési csomagot a projekt befejezését követõ 30 napon belül kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell a mûszaki átadás-átvételi jegyzõkönyvet, üzembe helyezési jegyzõkönyvet, használatbavételi engedélyt – a kifizetés a támogatásigénylési csomag befogadása után 60 napon belül történik – a támogatásigénylési csomag befogadása minden mérföldkõnél a számlák és egyéb dokumentumok ellenõrzése után történik, és a számlák és egyéb dokumentumok valóságtartalmát, a megvalósítás folyamatát, valamint a tervvel való egyezõséget helyszíni ellenõrzés során is vizsgálhatják – a pályázat benyújtása elõtt felmerült, a pályázattal összefüggõ egyéb költségeket, ráfordításokat (az egyéb költségeket, ráfordításokat lásd a pályázati felhívás X. fejezetében részletezve) az elsõ mérföldkõnél kell elszámolni. A 2004. január 1. után, de a pályázat benyújtása elõtt maximum 180 nappal keletkezett számla számolható el a felmerült egyéb költségekrõl, ráfordításokról

1. szám


– a támogatásigénylési csomag egy eredeti és két, az eredetivel mindenben megegyezõ másolati példányban, személyesen vagy meghatalmazott útján adható be a Kirendeltségre – a támogatásigénylési csomag hiánypótlása személyesen, meghatalmazott útján, vagy tértivevényes küldeményként postai úton adható be – a postai úton megküldött hiánypótlás benyújtásának idõpontja az igazolt postára adás dátuma. A számlakezelés idõtartamát az MVH a támogatásigénylési csomag tértivevényen igazolt beérkezésének dátumától számítja. – a postai úton megküldött hiánypótlás esetén a kedvezményezett elfogadja a hiánypótlás MVH által érkeztetett tartalmát – a támogatásigénylési csomag a biztosítékok és a vagyonbiztosítás – a projekt mérföldkövek szerinti tartalmának megfelelõ – rendelkezésre állása és a kedvezményezett valamennyi bankszámlájára szóló azonnali beszedési megbízásra való felhatalmazás rendelkezésre állása esetén fogadható be – kompenzálással kiegyenlített számlák alapján támogatás nem folyósítható. 5. Az építési beruházások ÉN-ÉNK alapján elkészített részletes, tételes költségvetések árajánlatai, illetve a részletes, tételes költségvetés a pályázat benyújtásakor érvényes építési normagyûjtemény (ÉN-ÉNK) figyelembevételével kerül elbírálásra. Ez vonatkozik a benyújtandó számla mellékletét képezõ számlarészletezõre is. A támogatási szerzõdés mellékletét képezi a „mûszaki tartalom” részletes géplista, létesítményjegyzék. 6. A kedvezményezett az építõipari tervezés feladatait a közlekedési, hírközlési és víziépítmény-tervezési jogosultság részletes szabályairól szóló 3/1998. (II. 11.) KHVM rendelet szerint köteles ellátni. 7. A kedvezményezett kivitelezõje az építõipari kivitelezési, valamint a felelõs mûszaki vezetõi tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól, valamint az építési naplóról szóló 51/2000. (VIII. 9.) FVM–GM–KöViM együttes rendelete szerint köteles eljárni. Az építési mûszaki ellenõri tevékenységrõl szóló 158/1997. (IX. 26.) Kormányrendelet értelmében csak szakvizsgát tett, bejegyzett mûszaki ellenõr alkalmazható. Az elõírt dokumentációt a helyszíni ellenõrzés alkalmával be kell mutatni. 8. Az MVH minden mérföldkõnél helyszíni ellenõrzést tarthat, az utolsó mérföldkõnél azonban kötelezõen helyszíni ellenõrzést tart, mely során vizsgálja a projekt terv szerinti megvalósítását és a számlák meglétét és valóságtartalmát. 9. Csak az eredeti, igazoltan kiegyenlített (pl. banki igazolás, pénztárbizonylat, a kifizetést hitelesen igazoló

309

egyéb bizonylatok), támogatásigénylési csomagban benyújtott és az MVH munkatársai által ellenõrzött, kifogástalannak minõsített számlákkal, saját kivitelezés esetén analitikus nyilvántartásokkal, számviteli bizonylatokkal alátámasztott támogatási hányad kerül kifizetésre. 10. Az eredeti számlákhoz, egyéb számviteli bizonylatokhoz csatolni kell a teljesítés igazolásokat, kifizetést igazoló dokumentumokat. A forinttól eltérõ pénznemben kiállított számla vagy egyéb gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló, pénzügyi teljesítésrõl szóló bizonylaton szereplõ támogatás összegét a bizonylaton megjelölt pénzügyi teljesítés idõpontjában érvényes hivatalos Magyar Nemzeti Bank középárfolyamon kell forintra átszámítani. 11. A kifizetés engedélyezése során az MVH a támogatási szerzõdésben szereplõ éves keretet és költségkategóriákat figyeli. Az éves keret és költségkategóriák változtatása – a teljes támogatás értékének 10%-át meghaladó mértékben – kizárólag szerzõdésmódosítás keretén belül történhet. Ezen változtatások azonban a támogatási szerzõdésben szereplõ teljes támogatási összeget nem növelhetik. 12. A kedvezményezett számára történõ kifizetéseket a Magyar Államkincstár – forintban, – a kedvezményezett bankszámlájára teljesíti. 13. Az 1 000 000 forint támogatási értékhatárt meg nem haladó beruházás esetén egy alkalommal van lehetõség elszámolásra. Az 1 000 000 forint támogatási értékhatárt meghaladó beruházás esetén – a záró elszámolás kivételével – minimum 1 000 000 forintonként van lehetõség elszámolásra mérföldkövenként.

X. Elszámolható költségek 1. Támogatás szempontjából elszámolható költségek: – ingatlanvásárlás költségei a fejlesztés elszámolható költségének maximum 10%-ig, – természetes és épített létesítmények felújításának, átalakításának és újak létesítésének kivitelezési költségei, – A projekthez közvetlenül kapcsolódó egyéb költségek, ráfordítások: az építészek, mérnökök, tanácsadók (sikerdíj nem elszámolható), Megyei Közigazgatási Hivatalokban és a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõségnél regisztrált mûszaki ellenõrök díjai, a vízjogi létesítési, illetve fennmaradási engedélyekhez szükséges dokumentációk elkészítésének költségei, közjegyzõi, közbeszerzési eljárás díja, illetékek, megvalósíthatósági tanulmányok, szabadalmak és licencek vásárlása költségeinek összege, amely nem lehet több, mint a projekt

310


– ezen egyéb költségekkel csökkentett – összes elszámolható költségének 12%-a. – technológiai gépek, berendezések eszközök beszerzésének költségei 2. A II. pont 1.1, 1.2 és 3. tevékenység esetében a gépbeszerzés csak akkor jogosult a támogatásra, ha a beruházás eredménye legalább öt évig kollektív tulajdonban marad. 3. A II. pont 2.2. tevékenység esetén a fenti felsorolás kiegészül a következõvel: a hálózatfejlesztési hozzájárulás azon része számolható el, amely a pályázót terheli. 4. A II. pont 3. tevékenység esetén az elismerhetõ költségek köre kiegészül a területre jellemzõ növényzet szaporítóanyagának és telepítésének költségeivel, egyszeri jelleggel, kimondottan a beruházáshoz kapcsolódóan.

1. szám

6. A kedvezményezettnek a végsõ kifizetés teljesítését követõen az üzemeltetési / üzemben tartási kötelezettség ideje alatt minden évben éves fenntartási jelentést kell benyújtania (a formanyomtatvány szerzõdéskötéskor kerül átadásra). Az elsõ fenntartási jelentést a végsõ kifizetéstõl számított elsõ év végén kell benyújtani. 7. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása a támogatási szerzõdésben foglalt kötelezettség megszegésének minõsül.

XII. Ellenõrzés, és a támogatás rendeltetésétõl eltérõ felhasználásának következményei

5. Az intézkedés keretein belül mûködtetési és fenntartási költségek nem jogosultak támogatásra.

1. A kedvezményezettnek a támogatási szerzõdésben a fejlesztési cél megvalósításával, hasznosításával, illetve a támogatás jogtalan igénybevételével kapcsolatban a támogatás visszafizetésére is kötelezettséget kell vállalnia.

XI. Beszámolási kötelezettség

2. Helyszíni ellenõrzést csak megbízólevéllel rendelkezõ ellenõrök végezhetnek.

1. Az MVH ellenõrzi a támogatott projektek elõrehaladását, illetve eredményességét. 2. A kedvezményezettnek projekt elõrehaladási jelentést kell készíteniük a projekt megvalósításáról a kifizetésekre vonatkozó igénylések alátámasztására. Adatszolgáltatási kötelezettségének az „elõrehaladási jelentés” formanyomtatvány postai úton történõ benyújtásával tesz eleget. 3. A projekt elõrehaladási jelentésnek tartalmaznia kell: – a pályázati adatlapban feltüntetett mutatók alakulását – fõbb eredményeket, beleértve az idõbeli ütemezést – a céloktól való mindennemû eltérést, megfelelõ indoklással együtt – a projekt végrehajtása során felmerült problémákat és a megoldásuk érdekében tett lépéseket. 4. A projekt elõrehaladási jelentéseket negyedévente kell benyújtani. Minden projekt elõrehaladási jelentésnek három hónapos idõszakra kell vonatkoznia. Az elsõ jelentést a támogatási szerzõdés aláírásától számított harmadik hónap végén kell postán benyújtani. Az 5 millió Ft-ot nem meghaladó mértékben támogatott, és a 6 hónapot nem meghaladó idõtartamú beruházások esetében csak egy elõrehaladási jelentést kell benyújtani a beruházás befejezését követõ 15 napon belül. 5. A projekt elõrehaladási jelentést akkor is negyedévente kell benyújtani, ha az adott negyedévben nem kérelmezi támogatás kifizetését. A projekt elõrehaladási jelentés jóváhagyása a további kifizetések elõfeltétele.

3. A helyszíni ellenõrzés lehet: – elõzetes helyszíni szemle (pályázatkezelés során, indokolt esetben) – a megvalósítás idõszakában (mérföldkövenként) – a mûködtetés ideje alatt 4. A helyszíni ellenõrzésekrõl minden esetben jegyzõkönyv készül, amelynek tudomásul vételét és átvételét a pályázó/kedvezményezett aláírásával igazolja, s egyben a jegyzõkönyvre rávezetve jelezheti az ellenõrzéssel kapcsolatos észrevételeit. 5. Az ellenõrzések zavartalan lebonyolítása érdekében a projekt végrehajtása során keletkezõ dokumentumokat a támogatott köteles olyan módon tárolni és nyilvántartani, hogy hozzáférhetõk és teljes körûen ellenõrizhetõk legyenek. 6. A 1260/1999/EK rendelet 38. cikkének 6. bekezdése értelmében a projekt megvalósítására, ellenõrzésére és finanszírozására vonatkozó dokumentumokat a pályázó 2013. december 31-ig köteles megõrizni. 7. Támogatások ellenõrzése esetén az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 122. §-a alapján az arra feljogosított szervezetek a folyamat bármely szakaszában ellenõrzést végezhetnek, az ellenõrzési programjukban foglaltak szerint. A pályázattal és a támogatással összefüggõ dokumentumot, objektumot vizsgálhatnak, információt kérhetnek.

1. szám


8. Költségvetési és európai uniós forrásokból származó támogatások kedvezményezettje köteles az ellenõrzés érdekében a(z): – Európai Számvevõszék, – Európai Bizottság illetékes szervei, – Állami Számvevõszék, – Kormányzati Ellenõrzési Hivatal, – Magyar Államkincstár, – Kifizetõ Hatóság (PM), – Irányító Hatóság (FVM), – Közremûködõ Szervezet (MVH) képviselõivel együttmûködni ellenõrzési munkájukban, az ellenõrzés feltételeit a helyszíni ellenõrzés alkalmával biztosítani, a megfelelõ dokumentumok (számlák, engedélyek, tanúsítványok, építési naplók, szerzõdések, kiviteli tervek, géplisták stb.), a projekt megvalósítását igazoló okmányok (tulajdoni lap, bérleti szerzõdés stb.), bizonylatok (pénzügyi, minõségi, szállítási stb.) rendelkezésre bocsátásával. 9. Jogosulatlanul igénybevett támogatásnak minõsül: – a támogatás rendeltetésétõl, valamint a támogatási szerzõdésben meghatározottaktól eltérõ felhasználása, – valótlan adatszolgáltatás és adatok eltitkolása, – együttmûködési kötelezettség megszegése, – ha a beruházás a pályázatban elfogadott céltól eltérõ rendeltetéssel valósul meg, – ha a beruházás megvalósulását követõen a létesítményt nem a szerzõdésben vállalt ideig és módon üzemeltetik, – ha a támogatással létrehozott vagy felújított, korszerûsített létesítményt, tárgyi eszközt a támogatási jogviszonyból származó kötelezettség fennállásának ideje alatt engedély nélkül elidegeníti, gazdasági társaságba nem pénzbeli hozzájárulásként beviszi (apportálja), vagy nem eredeti funkciója szerint mûködteti. Az MVH elnökének a visszafizetésrõl szóló döntése alapján, a támogatást a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelõ kamattal növelten kell az MVH számlájára visszafizetni. A jogosulatlanul felhasznált támogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minõsül. 10. Amennyiben a támogatási szerzõdés megkötése után, a megvalósítás és a mûködtetés során pénzügyi, vagy egyéb rendellenesség fedezhetõ fel, a támogatási szerzõdésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására kerül sor az MVH részérõl. Ez lehet a kedvezményezettnek már kifizetett támogatás visszafizetésére kötelezés, valamint a további támogatástól való eltiltás, illetve egyéb polgári és büntetõjogi eljárások kezdeményezése. Amennyiben a Kedvezményezett neki fel nem róható okból a támogatási szerzõdésben vállalt kötelezettségeinek nem tud maradéktalanul eleget tenni, azonban a számszerûen megállapított kötelezettségek esetén legalább 75%-ot meghaladó arányban teljesíti azokat, a már kifize-

311

tett támogatási összeget nem kell visszafizetnie, azonban a támogatott további támogatásra nem jogosult.


XIV. Jogorvoslat 1. Az MVH elutasító döntésével szemben a pályázó írásban az MVH elnökéhez címzett, de a Kirendeltséghez benyújtott kifogást terjeszthet elõ a döntés kézhezvételétõl számított 15 napon belül. Az MVH elnöke a kifogást a benyújtástól számított 30 napon belül bírálja el. A döntés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. 2. Az Irányító Hatóság vezetõjének döntésével szemben kifogásnak helye nincs. A döntés kizárólag bírósági úton támadható meg.


312

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ XVI. A pályázatnál alkalmazandó és az intézkedésre vonatkozó jogszabályok

1257/1999/EK rendelet az EMOGA-ból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és bizonyos rendeletek módosításáról és hatálytalanításáról 1260/1999/EK rendelet a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról 1685/2000/EK rendelet a strukturális alapok által társfinanszírozott tevékenységek kiadásainak támogathatósága tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról 438/2002/EK rendelet a strukturális alapok keretében nyújtott támogatások kezelési és ellenõrzési rendszerei tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásának részletes szabályairól 445/2002/EK rendelet az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról 448/2004/EK rendelet a strukturális alapok által társfinanszírozott tevékenységek kiadásainak támogathatósága tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló 1685/2000/EK rendelet módosításáról és az 1145/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezésérõl 1783/2003/EK rendelet az Európai Mezogazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK rendelet módosításáról 70/2001/EK bizottsági rendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásokra történõ alkalmazásáról 1992. évi I. törvény a szövetkezetekrõl 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról 1994. évi LV. törvény a termõföldrõl 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl 1996. évi LIII. törvény a természet védelmérõl 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelmérõl 1997. évi CXIV. törvény az agrárgazdaság fejlesztésérõl 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelmérõl és kíméletérõl 2000. évi C. törvény a számvitelrõl

1. szám

2000. évi CXLI. törvény az új szövetkezetekrõl 2003. évi LXXIII. törvény a mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról 2003. évi CXVI. törvény ( 2004. évi költségvetési törvény) 5. számú mellékletének 19. pontja (EU Önerõ Alap) 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekrõl 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjérõl 2004. évi XXXIV. törvény a kis és középvállalkozásokról, fejlõdésük támogatásáról 2004. évi LXVII. törvény a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekûségérõl és megvalósításáról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2005. évi CXIX. törvény az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrol szóló törvények módosításáról 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet az építési, mûszaki ellenõri tevékenységrõl 217/1998. (XII. 30.) többször módosított Korm. rendelet az államháztartás mûködési rendjérõl (jelen pályázati felhívás szempontjából fontos módosítása: 52/2005. (III. 26.) Korm. rendelet az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet módosításáról) 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet a vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezõgazdaság eredetû nitrátszennyezéssel szembeni védelmérõl 81/2003. (VI. 7.) Korm. rendelet Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal létrehozataláról szóló 141/2003. (IX. 09.) Korm. rendelet az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggõ ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételrõl 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl 280/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998 (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelõs intézményekrõl (jelen pályázati felhívás szempontjából fontos módosítása: 53/2005. (III. 26.) Korm. rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból és a Kohéziós Alapjából támogatások hazai felhasználásáért felelõs intézményekrõl szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet módosításáról)

1. szám


313

6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésbõl nyújtott kiegészítõ támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeirõl

A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal illetékes regionális hatáskörrel rendelkezõ megyei kirendeltségeinek címei és illetékességi területei

17/2004. (II. 13.) Korm. rendelet a mezõgazdasági és élelmiszer-ipari termékekhez kapcsolódó biztosítékrendszer szabályairól

Csongrád megyei Regionális Kirendeltség, Szeged székhellyel, Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyei illetékességgel: 6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 2–4. 6701 Szeged, Pf. 504. Tel.: (62) 814-900 Fax: (62) 814-901

64/2004 (IV. 15.) Korm. rendelet a területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékérõl 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenõrzési rendszerek kialakításáról 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemrõl 2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet a mezõgazdasági vízszolgáltató mûvek üzemeltetésérõl 83/1997. (IX. 26.) OGY határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Programról 3/1998. (II. 11.) KHVM rendelet a közlekedési, hírközlési és vízi építmény-tervezési jogosultság részletes szabályairól 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet a mezõgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól 2253/1999. (X. 7.) Korm. határozat a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Programról és a bevezetéséhez szükséges intézkedésekrõl 51/2000. (VIII. 9.) FVM–GM–KÖVIM együttes rendelete az építõipari kivitelezési, valamint a felelõs mûszaki vezetõi tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet a termelõi csoportokról 124/2003. (VIII. 15.) Korm. Rendelet az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok monitoring rendszerének kialakításáról 14/2004. (VIII. 13.) TNM–GKM–FMM–FVM–PM együttes rendelet a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól 54/2005. (III. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai és az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Program esetében alkalmazandó biztosítékokkal kapcsolatos szabályokról 55/2005. (III. 26.) Korm. rendelet a jogszabálysértõ, nem rendeltetésszerû vagy szerzõdésellenes módon felhasznált európai uniós forrásokból származó és a kapcsolódó állami támogatások behajtásának eljárási rendjérõl

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Regionális Kirendeltség, Miskolc székhellyel, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megyei illetékességgel: 3530 Miskolc, Mindszent tér 1. 3501 Miskolc, Pf. 646. Tel.: (46) 814-902 Fax: (46) 814-901 Somogy megyei Regionális Kirendeltség, Kaposvár székhellyel, Somogy, Tolna és Baranya megyei illetékességgel: 7400 Kaposvár, Berzsenyi u. 9.. Tel.: (82) 814-900 Fax: (82) 814-901 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Regionális Kirendeltség, Nyíregyháza székhellyel, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyei illetékességgel: 4400 Nyíregyháza, Hõsök tere 9. 4401 Nyíregyháza, Pf. 44., illetve 422. Tel.: (42) 814-900 Fax: (42) 914-901 Veszprém megyei Regionális Kirendeltség, Veszprém székhellyel, Veszprém, Komárom-Esztergom és Fejér megyei illetékességgel: 8200 Veszprém, Levendula u. 1. 8202 Veszprém, Pf. 791. Tel.: (88) 814-900 Fax: (88) 814-901 Zala megyei Regionális Kirendeltség, Zalaegerszeg székhellyel, Zala, Vas és Gyõr-Moson-Sopron megyei illetékességgel: 8900 Zalaegerszeg, Kis u. 1. 8900 Zalaegerszeg, Pf. 142. Tel.: (92) 814-900 Fax: (92) 814-901 Fõvárosi és Pest megyei Regionális Kirendeltség, Budapest székhellyel, Budapesti és Pest megyei illetékességgel: 1093 Budapest, Lónyay út 38. 1391 Budapest, Pf. 248. Tel.: (1) 814-8900 Fax: (1) 814-8901 Központi Ügyfélszolgálat: Tel.: (1) 374-3603, (1) 374-3604 e-mail: [email protected]

314


Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatóságának (IH) közleménye „A halászati ágazat strukturális támogatása” (1.3 kódszámú) intézkedés pályázati felhívása a 2005. június 16-i AVOP Monitoring Bizottsági ülés döntése, a Program-kiegészítõ Dokumentum módosulása és jogszabályi változások alapján a pályázók számára kedvezõen változott a következõ pontokban: III/4-9; V/17,25,26,29; VII/2; VIII/3/d; IX/1,2,8; X/f; XV/4. Ez alapján módosult a pályázati adatlap 1.3.1/1 pontja; az 1.3.6/5.5.1.1 pontja és mérföldköves táblája, tartalomjegyzékének 6.2 pontja és pályázati adatlapja kitöltési útmutatójának 2.7 pontja, továbbá a pályázati adatlapok kitöltési útmutatójának 5.5.1.1 és 5.5.3 pontja (kivéve 1.3.5), valamint a csomagok és a tartalomjegyzékek bõvültek a horizontális adatlapokkal. Az új, 2005. decemberi felhívás és a pályázati csomagok a www.fvm.hu és a www.mvh.gov.hu honlapokon megtalálhatók, a pályázati felhívás XV. fejezete rendelkezik a hatályba lépésrõl.

Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatóságának pályázati felhívása az Európa terv „A vidék és a mezõgazdaság fejlesztéséért” részprogramja keretében 2005. december A 14/2004. (VIII. 13.) TNM–GKM–FMM–FVM–PM együttes rendelet a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 8. § 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján az AVOP Irányító Hatósága az alábbi pályázati felhívást teszi közzé:

A halászati ágazat strukturális támogatása (Kódszám: 1.3) I. A támogatás célja 1. Az Európai Unió Tanácsa 1263/1999/EK rendeletének 1–8. cikke, illetve a 2369/2002/ EK rendelettel módosított 2792/1999/EK rendelet 6–17. cikke, a 366/2001/EK rendelet, valamint a 438/2002/EK rendelet alapján összeállított AVOP támogatási prioritásaival összhangban a támogatás céljai: – a tógazdaságok halastó építése, felújítása, halkeltetõk korszerûsítése és a telepi infrastruktúra fejlesztése; – a korszerû haltermelési technológiák bevezetése;

1. szám

– a környezetvédelmi követelmények messzemenõ figyelembevétele mellett a geotermikus energiát hasznosító iparszerû intenzív haltermelõ rendszerek építése és korszerûsítése; – a már meglévõ halfeldolgozók kapacitás kihasználtságának növelése és új, kis méretû „mini halfeldolgozók” létesítése; – a halválaszték bõvítése mellett új termékek piacra történõ bevezetése; – a halászati termelõi szervezetek és más csoportosulások közösen megvalósított akcióinak keretében marketing és egyéb tevékenységek támogatása; – a hagyományos természetes vízi halászat tradíciójának megõrzése és az ebbõl élõ helyi lakosság megélhetésének, a halászati eszközök megújításának támogatása; – munkahelyek létrehozása és megtartása a halászati szektorban, 2. A támogatással megvalósuló beruházások esetében a fenti célok közül legalább egynek teljesülnie kell.

II. A támogatásban részesíthetõ tevékenységek 1. Akvakultúra. Tógazdaságok és iparszerû haltermelõ rendszerek építése, felújítása, halkeltetõk korszerûsítése (Kódszám: 1.3.1) Akvakultúra termelési kapacitás növelése (új egységek építése és/ vagy a meglévõk bõvítése) (Kódszám: 1.3.11) – Halastavak (beleértve a telelõt, halágyat, haltároló medencét, lehalászó helyet, vízellátó-lecsapoló csatornákat, mûtárgyakat) és geotermikus energiával üzemelõ intenzív haltermelõ rendszerek építése, illetve az elõbb felsoroltak és a halkeltetõk értéknövelõ felújítása a hozzájuk tartozó telepi infrastruktúrával együtt. – A támogatott telepi infrastruktúrába értendõ a telepen belüli úthálózat, elektromos hálózat, terménytároló. – Telepen belüli úthálózattal kapcsolatos beruházás esetén támogathatóak az utak és a hozzájuk tartozó épített környezeti elemek és mûtárgyaik (pl.: padka, vízelvezetõ árokhálózat, áteresz, csatorna, híd, fel- és lehajtó) létesítése. – Az elektromos hálózattal kapcsolatos beruházás esetén támogatható: = a telepen belüli hálózat fejlesztése, = a vállalkozások célját szolgáló telepen belüli energiaellátás fejlesztése, különösképpen az alternatív energiaforrások alkalmazása, mely hosszú távon fenntartható, környezetbarát és költségkímélõ megoldást kínál, = a korszerûtlen, környezetszennyezõ energiát szolgáltató berendezések lecserélése, amennyiben az a termelõ vállalkozást szolgálja,

1. szám


= a szükséges munkavédelmi, biztonságtechnikai, tûzmegelõzési és elhárítási, vagyon- és személybiztonsági berendezések. 2. Halfeldolgozók építése, bõvítése, felújítása és korszerûsítése (Kódszám: 1.3.2) a) Feldolgozó kapacitás növelése: új egységek építése és/vagy a meglévõk bõvítése (Kódszám: 1.3.21) – Korszerû, kiskapacitású (maximum bruttó 3 tonna/nap) halfeldolgozók építése („mini halfeldolgozók”). (A bruttó kapacitás jelenti a halfeldolgozó üzembe bevitt input alapanyag-mennyiséget.) – Meglévõ halfeldolgozó üzemek hatékonyságát és kapacitáskihasználtságát növelõ fejlesztések, korszerûsítések. b) Meglévõ feldolgozóegységek korszerûsítése a fizikai kapacitás növelése nélkül (Kódszám: 1.3.22) – Meglévõ halfeldolgozó üzemek olyan jellegû fejlesztése és korszerûsítése, amely nem jár a fizikai kapacitás kihasználtság növelésével. 3. Természetes vízi halászat (Kódszám: 1.3.3) A hagyományos természetes belvízi halászati tevékenységet folytatók új halászati eszköz beruházásai (nem siklótestû halászcsónak, illetve a beszerzett halászcsónakhoz szállító utánfutó, függesztett motor, hûtõláda, jéggyártó gép). A támogatást a halászati szervezetek kollektíven, vagy a halászok egyénileg vehetik igénybe. 4. Promóció (Kódszám: 1.3.4) Közös érdekeket szolgáló, a kereskedelem résztvevõi vagy a termelõk nevében eljáró termelõi szervezeteknek és csoportosulásoknak a közös halászati politika megvalósulása érdekében végzett tevékenységeinek támogatása. A termelõi szervezeteknek a támogatás igénybevételéhez rendelkezniük kell a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium általi elismertséggel. Ide tartoznak az új piaci lehetõségek keresésének ösztönzésére megvalósított tevékenységek támogatásai is: – Minõségi tanúsítványokkal, termékcímkézéssel, szabványosítással kapcsolatos fejlesztések (Kódszám: 1.3.41) – Reklámkampányok, kiadványok és fogyasztásösztönzõ rendezvények támogatása (Kódszám: 1.3.42) – Kereskedelmi vásárok szervezése, azokon való részvétel (Kódszám: 1.3.43) – A fogyasztó és a piac reakcióit vizsgáló projektek, piaci elemzések és felmérések készítése (Kódszám: 1.3.44) – Új, forgalomban még nem lévõ, halhús tartalmú termékek kifejlesztése és promóciója (Kódszám: 1.3.45) 5. Halászati termelõi szervezetek támogatása (Kódszám: 1.3.5) Az alapítást követõ három év idõtartamára nyújtható támogatás a 2369/2002/EK rendelettel módosított 2792/1999/EK rendeletnek és a 104/2000/EK rendeletnek

315

megfelelõen létrehozott és elismert termelõi szervezetek számára, amelyek elõsegítik a termelés tervezését, a mennyiség tekintetében – különösen a halászati tervek végrehajtása útján – annak kereslethez történõ igazítását, és alapszabályuk a tagok számára elõírja: – az általuk elfogadott halászati, termelési és értékesítési szabályok betartását, – azokat a termékeiket, amelyek tekintetében tagságot nyertek, a megtermelt mennyiség egészének erejéig a termelõi szervezet közremûködésével értékesítsék, a szervezet azonban úgy is dönthet, hogy eltekint e követelmény alkalmazásától, amennyiben a terméket az általa elõzetesen meghatározott közös szabályok szerint értékesítik, – az igényelt információk kötelezõ szolgáltatását és törvényben elõírt kötelezettségeinek teljesítését, – azt, hogy a termelõi szervezetnek legalább az annak elismerését követõ három évig tagja marad, és tagsága megszüntetésérõl legalább egy évvel korábban értesíti a szervezetet, – az alapszabályban rögzített szabályok megalkotásának, elfogadásának és módosításának eljárásrendjét, – a tagjai közti hátrányos megkülönböztetés kizárásának minden formáját, – a termelõi szervezet finanszírozásához szükséges pénzbeni hozzájárulás mértékét és a beszedést, – a termelõ szervezet tevékenységébe és döntéseinek részletekbe menõ vizsgálat lehetõségét, – a kötelezettségek megszegése esetére kirótt büntetés fizetését, különös tekintettel a pénzbeni hozzájárulás meg nem fizetésére, – az új tagok felvételére vonatkozó szabályokat, – a szervezet mûködéséhez szükséges számviteli és költségvetési szabályokat, beleértve a már elismert tevékenységek elkülönített számvitelét. A termelõ szervezet a következõ támogatásokat együttesen is igénybe veheti, amennyiben éves nettó árbevétele – az éves beszámolója alapján – a 100 millió forintot meghaladja: a) a termelõi szervezet éves nettó árbevételének – 3%-a az elsõ évben (maximum 15 millió Ft), – 2%-a a második évben (maximum 10 millió Ft), – 1%-a a harmadik évben (maximum 5 millió Ft). b) termelõi szervezet igazgatási (általános) költségeinek – 60%-a az elsõ évben (maximum 7,5 millió Ft), – 40%-a második évben (maximum 5 millió Ft), – 20%-a a harmadik évben (maximum 2,5 millió Ft). A támogatás kifizetésére az éves beszámoló benyújtását követõen utólagosan kerül sor. A halászati termelõi szervezetek megalapításának elõírásait, tá mo ga tá sá nak ke re te it és le he tõ sé ge it a 104/2000/EK rendelet tartalmazza.

316


1. szám

6. Innovatív technológiák bevezetése a haltenyésztésben (Kódszám: 1.3.6) A halgazdálkodással kapcsolatos innovatív technológiák (pilot projekt) bevezetése. Pilot projekt megvalósítója alatt halgazdálkodással kapcsolatos korszerû technológia(k) bevezetését végzõ kísérleti vállalkozást, szakirányú kutató intézményt, vagy más erre illetékest kell érteni, amely a fejlesztést nagyüzemi méreteket megközelítõ módon bonyolítja le, és annak eredményeit a projekt jellegének és a támogatási szerzõdésnek megfelelõen nyilvánossá teszi.

III. A pályázattal elnyerhetõ támogatás

1. A támogatás formája: vissza nem térítendõ fejlesztési támogatás európai uniós és nemzeti forrásból.

2. A 2004–2006 között rendelkezésre álló keretösszeg összesen: 1461 millió Ft. HOPE Alintézkedések

Nemzeti

Magán

Össz. költség

Arány % 2004–2006

Akvakultúra

35

391935

123165

701505

1216350

Feldolgozás

20

223890

70380

396525

690795

Természetesvízi halászat

5

56100

17595

90780

164220

Promóció

20

223890

58140

207825

489855

Termelõi szervezetek

5

56100

18615

0

74715

Innovatív projektek

15

168045

54060

64770

286620

ÖSSZESEN

100

1119960

341955

1461405

2922555

A támogatásban részesíthetõ pályázatok várható száma: 150-200 db.

3. A támogatás mértéke a projekt összes elszámolható költségének %-ában: HOPE támogatás %

Nemzeti támogatás %

Saját forrás %

Akvakultúra

35

11

54

Halfeldolgozók építése, bõvítése és korszerûsítése

35

11

54

Természetes vízi halászat

35

11

54

Promóció/ egyéni

35

11

54

Promóció/ kollektív

75

25

0

Termelõi szervezetek támogatása

75

25

0

Innovatív fejlesztések

75

5

20

Innovatív projektek beruházási jellegû része

35

11

54

Alintézkedések

1. szám


317

4. A támogatások maximális összege projektenként: Alintézkedések

A támogatás maximális összege projektenként (ezer Ft)

1. Akvakultúra – új építés üzemelõ halastóval nem rendelkezõ, vagy 10 hektárt el nem érõ üzemelõ halastóval rendelkezõ

150 000

legalább 10 hektár üzemelõ halastóval már rendelkezõ

150 000

– felújítás Halastó

100 000

Keltetõ

20 000

– iparszerû haltermelõ rendszerek geotermikus energia hasznosításával Új építés

150 000

Felújítás

75 000

2. Halfeldolgozók építése, bõvítése és korszerûsítése új kisüzem építése

50 000

meglévõ felújítása

50 000

3. Természetes vízi halászat

20 000

4. Promóció

20 000 normatív

5. Termelõi szervezetek támogatása

75 000

6. Innovatív fejlesztések

5. A támogatások minimális összege projektenként: Alintézkedések

1. Akvakultúra – új építés üzemelõ halastóval nem rendelkezõ, vagy 10 hektárt el nem érõ üzemelõ halastóval rendelkezõ legalább 10 hektár üzemelõ halastóval már rendelkezõ – felújítás Halastó Keltetõ – iparszerû haltermelõ rendszerek geotermikus energia hasznosításával Új építés Felújítás 2. Halfeldolgozók építése, bõvítése és korszerûsítése új kisüzem építése meglévõ felújítása 3. Természetes vízi halászat 4. Promóció 5. Termelõi szervezetek támogatása 6. Innovatív fejlesztések

A támogatás minimális összege projektenként (ezer Ft)

2 000 2 000 2 000 2 000 20 000 5 000 10 000 5 000 1 000 1 000 Normatív 10 000

318


6. Projektek száma pályázónként: nem korlátozott, azonban azonos tevékenységekre évente csak egy pályázat nyújtható be. Az 1.3.6 alintézkedésre két adatlapot kell benyújtani egy pályázatban, amennyiben az innovatív fejlesztésnek beruházási jellegû része is van. (lásd VII. 2. pont) 7. Ha a pályázó az általános forgalmi adóról (ÁFA) szóló, többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény értelmében ÁFA visszatérítésre nem jogosult, akkor a támogatás számításának alapja a projekt ÁFA-t tartalmazó bruttó összköltsége. 8. Ha a pályázó az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény 38.§ (1), (4) bekezdése értelmében a projekttel kapcsolatban részleges ÁFA visszatérítésre jogosult, akkor a projekt ÁFA tartalmát az érintettek teljeskörûen visszaigényelhetik, így az a projekt elszámolható költségei közé nem állítható be, és nem számítható be a támogatás alapjába. (lásd 2005. évi CXIX. törvény 39.§, 46.§, 164.§ (9), és 11. sz. melléklet). A fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó egyéb költségek, ráfordítások (lásd pályázati felhívás X. fejezet) esetében a 2006. január 1. napját megelõzõen kiállított számlák ÁFA tartalma sem állítható be az elszámolható költségek közé. 9. Ha a pályázó nem alanya az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított 1992. évi LXXIV. törvénynek, de alanya az egyszerûsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvénynek, akkor a támogatás számításának alapja a projekt ÁFA-t tartalmazó, bruttó összköltsége.

IV. A támogatás igénylésére jogosultak Támogatásra az a Magyarországon bejegyzett: – egyéni vállalkozó, – jogi vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, – halászati termelõi szervezet és csoportosulás (a továbbiakban: pályázó) jogosult, aki/amely a támogatott fejlesztést Magyarországon valósítja meg, és az alábbi szakágazati tevékenységek valamelyikét jogosultan folytatja: a) Halgazdálkodás (TEÁOR 05.0)-n belül – Halászat (TEÁOR 05. 01) – Haltenyésztés (TEÁOR 05. 02) b) Halfeldolgozás (TEÁOR 15.20) Kivéve a rákfélék elõkészítését, az azokból készített termékek gyártását, halliszt gyártását, a halfeldolgozó hajókon a halfeldolgozást és tartósítást. c) Máshova nem sorolt egyéb élelmiszer gyártása (TEÁOR 15.89) besorolásból Támogatható a szilárd, folyékony, por alakú és mélyhûtött leves készítmény gyártása, halból, beleértve a zacskós levest és leveskockát is.

1. szám

Egy teljes lezárt üzleti évvel nem rendelkezõ vállalkozás esetén a pályázatot a tervezett adatok alapján bíráljuk el. A pályázati felhívás elõírt követelményeinek jövõbeni teljesítésérõl a pályázónak nyilatkoznia kell (lásd pályázati csomag). A 2792/1999/EK rendelet alapján magánvállalkozások nyerhetik el a strukturális alapokból megítélt támogatásokat. Pályázhatnak azonban azok az állami tulajdonú vagy állami tulajdonrésszel rendelkezõ cégek, melyek magánvállalkozások módjára, a piacgazdaság szabályai és gyakorlata szerint mûködnek.

V. A támogatás igénylésének és igénybevételének feltételei Általános feltételek: 1. A pályázatnak és a pályázónak meg kell felelni a pályázati felhívásban felsorolt jogosultsági kritériumoknak. 2. Támogatást a 141/2003 (IX. 9.) Korm. rendelet alapján nyilvántartásba vett és ügyfél-regisztrációs számmal rendelkezõ pályázó igényelhet. 3. A pályázó AVOP (2004-2006) forrásból ugyanarra a projektre támogatást csak egy alkalommal vehet igénybe. 4. Egy pályázat csak egy alintézkedést (1.3.1, 1.3.2, 1.3.3, 1.3.4, 1.3.5, 1.3.6), de az 1.3.4 alintézkedés esetében több tevékenységet is tartalmazhat. 5. A pályázónak rendelkeznie kell saját forrással, amelybe az államháztartás alrendszereibõl nyújtott támogatás nem számítható be. Ennek meglétérõl, hitel vagy kölcsön esetén a rendelkezésre állásáról és összetételérõl a pályázónak nyilatkoznia kell a pályázat beadásakor. A saját forrás teljes mértékben hitelbõl és kölcsönbõl is biztosítható, melyet szerzõdéskötéskor a pályázónak érvényes, a rendelkezésre tartás idejét tartalmazó és az AVOP beruházáshoz kapcsolódó hitelígérvénnyel, hitel- vagy kölcsönszerzõdéssel bizonyítania kell. A hitelhez kamattámogatás nem vehetõ igénybe. 6. A támogatási szerzõdés megkötésének feltétele a támogatási döntésrõl szóló értesítõ levél mellékletét képezõ „Nyilatkozat a támogatási rendszerbõl történõ kizárás hatályának fennállásáról” benyújtása. 7. Támogatás csak a pályázat befogadásának idõpontja után megkezdett beruházásokhoz nyújtható: – A pályázó a beruházást saját felelõsségére ettõl az idõponttól megkezdheti a támogatási szerzõdés megkötése elõtt. A beruházás megkezdésének idõpontja építési beruházás esetén a kivitelezési szerzõdés megkötésének napja, ennek hiányában az építési naplóba történõ elsõ bejegyzés

1. szám


idõpontja. Gépbeszerzés esetén a vételi szándék (megrendelés) írásban történõ bejelentése, ennek hiányában a számla szerinti teljesítés dátuma. – Legkésõbb a támogatási szerzõdés megkötésétõl számított: = 60. napon meg kell kezdeni a beruházást, amennyiben a beszerzéshez nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, vagy = 30. napon meg kell kezdeni a közbeszerzési eljárást, annak befejezésétõl számított 30 napon belül a beruházást. 8. A beruházást be kell fejezni, illetve a gépet, létesítményt üzembe kell helyezni a támogatási szerzõdés megkötésének idõpontjától számítva: – építési beruházás esetén 24 hónapon belül, – minden egyéb beruházás esetén 12 hónapon belül, – a közbeszerzésre kötelezett pályázók esetén 30 hónapon belül. (lásd a pályázati felhívás IX/4. és XIII. fejezetét.) 9. Szolgáltatás, árubeszerzés és építési beruházás megvalósítása esetén, amennyiben a pályázó: – közbeszerzésre kötelezett: építési beruházás esetén részletes és tételes tervezõi költségvetést; szolgáltatás, árubeszerzés esetén részletes és tételes költségvetést, – közbeszerzésre kötelezett: amennyiben a közbeszerzési eljárást a jogszabályokban leírtak szerint lefolytatta a teljes közbeszerzési dokumentációt; – közbeszerzésre nem kötelezett: egy részletes és tételes költségvetést, a költségvetés minden tételére vagy tételcsoportjára két szállítói árajánlatot, – saját kivitelezésben valósítja meg a fejlesztést: részletes és tételes anyag-díjas költségvetést kell csatolni a pályázat benyújtásakor. A fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó egyéb költségekre, ráfordításokra (lásd pályázati felhívás X. fejezet) két árajánlatot kell benyújtani (kivéve illetékek és kötelezõen megszabott díjak). Az építési beruházások részletes, tételes költségvetéseit, illetve saját kivitelezés esetén a részletes, tételes anyag-díjas költségvetést a pályázat benyújtásakor érvényes építési normagyûjtemény (ÉN-ÉNK) alapján kell elkészíteni. 10. Csak az új, kereskedelmi forgalomban, vagy gyártótól beszerezhetõ, elsõ üzembe helyezésû gépek, technológiai berendezések, eszközök, anyagok beszerzése és beépítése támogatható. Az „új” jelzõ csak azon, beruházási jellegû termékeket illeti meg, amelyeknél a Kedvezményezett rendelkezik a vétel (a számla kiállítás dátuma) idõpontjában kezdõdõ termékfelelõsségi, garanciális és szavatossági jogainak érvényesíthetõségéhez szükséges, a gyártó és a forgalmazó által kibocsátott, hiteles dokumentumokkal.

319

11. Beruházási támogatás csak olyan fejlesztéshez nyújtható, mely mûszaki, technológiai szempontból szakszerû, és megfelel a környezetvédelmi, állatjóléti és állathigiéniai követelményeknek. 12. A támogatásban részesített pályázó a támogatással megszerzett eszközt, illetve megvalósított, felújított, korszerûsített létesítményt a beruházás befejezésétõl számított legalább 5 évig rendeltetésének megfelelõen köteles üzemeltetni. Az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt amortizálódott tárgyi eszközt azonos rendeltetésû, azonos vagy jobb paraméterekkel rendelkezõ tárgyi eszközzel a támogatásban részesülõ pályázó saját forrás felhasználásával a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) elõzetes engedélyével lecserélheti. 13. Építési beruházások esetén a pályázatban benyújtandó: – építési engedély-köteles beruházás esetén a jogerõs és végrehajtható építési engedély, és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – építészeti-mûszaki tervdokumentáció, – nem építési engedély-köteles beruházás esetén az építésügyi hatóság igazolása, hogy a beruházás nem építési engedélyköteles, továbbá a megvalósításhoz szükséges (engedélyezési szintû) tervdokumentáció, amelyen szerepel az engedélyezõ hatóság rájegyzése, hogy ezen tervek alapján állította ki igazolását, – környezetvédelmi igazolás. Halas tavi beruházások esetén benyújtandó: – az illetékes vízügyi hatóság elvi vízjogi engedélye, – környezetvédelmi igazolás. 14. A vállalkozásfejlesztéssel érintett résznek a beruházás befejezésének idõpontjára meg kell felelnie a vonatkozó Európai Közösség élelmiszer-biztonsági, higiéniai, környezetvédelmi és állatjóléti elõírásainak. 15. A beruházás befejezésének idõpontjára az üzemnek meg kell felelnie a következõ hatályban lévõ – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény, az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvény, továbbá a 32/1999. (III. 31.) a mezõgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló FVM rendelet – nemzeti jogszabályi elõírásoknak. 16. Álljon rendelkezésre a szakhatósági (állat-egészségügyi és környezetvédelmi) engedélyekkel rendelkezõ építési és/vagy mûszaki terv.

320


Speciális feltételek: 17. Akvakultúra esetén: – tógazdaság vagy üzemi haltermelõ rendszer vezetõje megfelelõ szakmai képesítéssel rendelkezzen: szakirányú végzettség (minimum halász szakmunkásvizsga) vagy legalább 5 év halászati szakmai gyakorlat; – üzemelõ halastóval nem rendelkezõ, vagy 10 hektárt el nem érõ üzemelõ halastóval rendelkezõ, vagy legalább 10 éves, minimum 10 hektár üzemelõ halastóra szóló bérleti szerzõdéssel nem rendelkezõ pályázó a támogatást minimum 10 hektár, vagy minimum 10 hektárra kiegészülõ üzemelõ tóterület építésére kérheti; – a legalább 10 hektár üzemelõ halastóval, vagy legalább 10 éves, minimum 10 hektár üzemelõ halastóra szóló bérleti szerzõdéssel már rendelkezõ termelõ új tó építésére támogatást a projektenkénti maximális támogatási összeg (150 millió Ft) erejéig kérhet; – az intenzív üzemi haltermelõ rendszerek építésénél csak a geotermikus energiát hasznosító beruházások jogosultak támogatásra. 18. Halfeldolgozók építése, bõvítése és korszerûsítése esetén: – a halfeldolgozó üzem vezetõje megfelelõ szakmai képesítéssel rendelkezzen: szakirányú végzettség (minimum halász szakmunkásvizsga), vagy legalább 5 év halfeldolgozói szakmai gyakorlat; – új üzem építésekor csak a kis (maximum bruttó 3 t/nap) kapacitásúak jogosultak támogatásra. – Halfeldolgozás területén csak a kapacitás kihasználtság bõvítése támogatható, kivéve a maximum bruttó 3 tonna/nap feldolgozási kapacitással rendelkezõ „mini halfeldolgozókat”, melyek esetében az új építési beruházás is támogatható. 19. Természetes vízi halászat esetén: – a halászatra jogosultság igazolása az Országos Halászati Adattár igazolásával, vagy a halászati jogosult által kiadott és a tárgyévre vonatkozó éves területi engedély hiteles másolatával, illetve nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a pályázó a halászati tevékenységet fõállásban végzi. – az összes nettó árbevételben a halászati és ahhoz kapcsolódó tevékenységbõl származó árbevétele legalább 50%.

1. szám

22. A halászati év kezdetén minden termelõi szervezet köteles az adott halászati évre vonatkozóan operatív programot összeállítani a következõ halfajok esetén: ponty, pisztráng, angolna. Az operatív program tartalmazza: – a kínálatnak a piaci követelményekhez való minõségi és mennyiségi hozzáigazítása érdekében a termelõ szervezet által követendõ piaci stratégiát, – ponty, pisztráng, angolna fajokra vonatkozó halászati tervet, amennyiben e fajok a tagok fogásainak jelentõs részét teszik ki, – ponty, pisztráng, angolna fajokra vonatkozó termelési tervet, – a halászati év során gyakorta értékesítési nehézséget jelentõ fajok kínálatának kiigazítására irányuló külön megelõzõ intézkedéseket, – az e tervek végrehajtásának céljából hozott döntéseket megsértõ tagok esetében alkalmazandó büntetéseket, Az újonnan elismert termelõi szervezetek az elismerésüket követõ elsõ év során még nem kötelesek operatív programot készíteni. 23. Az operatív programhoz, valamint annak minden módosításához az FVM hozzájárulását kell kérni.

Felhatalmazó levelek 24. A Kedvezményezett – kivéve a központi költségvetési szerveket, a Magyar Tudományos Akadémiát, továbbá az Irányító Hatóság vezetõjének döntése alapján azon állami többségi tulajdonban levõ gazdasági társaságokat, melyek a támogatást központi program megvalósításához kapják, és a támogatásból létrejövõ vagyon ingyenesen az állam és/vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerül – valamennyi bankszámlájára vonatkozó, a számlavezetõ hitelintézet által visszaigazolt, az MVH-t inkasszóra felhatalmazó leveleit köteles a támogatási szerzõdés megkötését megelõzõen az MVH részére átadni. Bármelyik bankszámlaszáma megszûnésérõl vagy új bankszámla megnyitásáról köteles az MVH-t nyolc napon belül írásban tájékoztatni és az új bankszámlára vonatkozó, a számlavezetõ hitelintézet által visszaigazolt felhatalmazó levelet az MVH-nak átadni.

Biztosítékok 20. Termelõi szervezetek támogatása esetén: – a 104/2000/EK rendeletnek megfelelõen. 21. Innovatív fejlesztések (pilot projekt) esetén: – a korszerû technológia, illetve technológiák bevezetését végzõ projekt vezetõje megfelelõ szakmai képesítéssel rendelkezzen: halászati felsõfokú szakirányú képesítéssel rendelkezõ személy a 78/1997. (XI. 4.) FM rendelet 14. § (2) bekezdése szerint és legalább 5 év halászati szakmai gyakorlat.

25. A Kedvezményezett a támogatási szerzõdés megszegésébõl, illetve a támogatás jogtalan felhasználásából eredõ visszafizetési kötelezettsége biztosítására, valamint az elõleg igénybevételéhez – az alább részletezett kivételektõl eltekintve – biztosítékot köteles adni. A biztosítékot beruházási projektek esetében a megvalósítási és a megvalósítást követõ (fenntartási) idõszak tartama alatt, nem beruházási jellegû projektek esetében a megvalósítás idõszak tartama alatt kell fenntartani. A biztosíték cseréjére a Ked-

1. szám


vezményezettnek lehetõsége van, feltéve, hogy az új biztosíték végrehajthatósága és az általa fedezett érték megfelel a biztosítékokra vonatkozó feltételeknek. Az elõlegre vonatkozó biztosíték cserélésére az elõleggel történt elszámolás megtörténte után van lehetõség. 26. Nem kötelesek biztosítékot felajánlani: a) a költségvetési szervek, b) az egyházak és intézményeik, ha a támogatás az egyház (egyházi intézmény) olyan közfeladat ellátásával kapcsolatos, amelyre tekintettel normatív költségvetési támogatásra jogosult, c) az alapítványok és intézményeik, közalapítványok és intézményeik, közhasznú társaságok, köztestületek, társadalmi szervezetek, d) a helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai és ezek költségvetési szervei, amennyiben a támogatást teljes egészében önként vállalt helyi közügy megoldására vagy kötelezõ feladataik ellátására használják fel. Nem kötelesek továbbá biztosítékot szolgáltatni, amennyiben a fejlesztés tárgya, vagy a fejlesztés eredményeként létrejövõ vagyontárgy törzsvagyon, vagy törzsvagyonná válik, e) a vízitársulatok, ha a támogatást teljes egészében az általuk üzemeltetett önkormányzati és/vagy állami tulajdonú vizek és vízilétesítmények fejlesztésére használják fel, f) az Irányító Hatóság vezetõjének döntése alapján az állami többségi tulajdonban levõ gazdasági társaságok, melyek a támogatást központi program megvalósításához kapják, és a támogatásból létrejövõ vagyon ingyenesen az állam és/vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerül, g) a Kedvezményezettek, amennyiben a támogatás összege nem haladja meg az 5 millió forintot. 27). A 26.) pontban felsorolt Kedvezményezettek kivételével a támogatási szerzõdésnek tartalmaznia kell az alábbi kötelezõ biztosítékok közül a kedvezményezett által választható legalább egyet, amely(ek) fedezetet nyújt(anak) a támogatás (elõleg és utófinanszírozás) 120%-nak erejéig a szerzõdés teljes idõtartamára: a) jelzálog ingatlanra (ha a 217/1998. (XII. 30.) többször módosított Korm. rendelet , a továbbiakban Ámr. szerint egyébként nem kötelezõ), b) jelzálogjog ingóságra, c) bankgarancia, d) biztosítási szerzõdés alapján kiállított készfizetõ kezességvállalást tartalmazó kötelezvény, e) garanciaszervezet által vállalt kezesség, f) garanciabiztosítási szerzõdés alapján kiállított kötelezvény, g) az egyházi intézmény részére az intézményt fenntartó egyház vagy annak illetékes szervezeti egysége által biztosított készfizetõ kezességvállalás.

321

28. A zálogtárgy – terhek figyelembe vételével számított – fedezeti értéke biztosítékot kell, hogy nyújtson a támogatási összeg 120%-ának erejéig. Zálogtárgyként elfogadható bármely, a pályázó vagy harmadik személy — az állam kivételével — tulajdonában álló vagyontárgy. Zálogtárgyként történõ felajánlás vonatkozhat olyan ingó vagyontárgyra is, amelyet az ingó vagyontárgyat érintõ beruházás során szereznek be. A felajánlás a vagyontárgy tulajdonosától kell, hogy származzék, közös tulajdonban álló vagyontárgy esetén valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges a megterheléséhez. A zálogtárgytól függetlenül, a beruházással érintett vagyontárgy kizárólag a támogató elõzetes hozzájárulásával idegeníthetõ el, terhelhetõ meg, adható bérbe, vagy apportálható. A zálogtárgy forgalmi értékére vonatkozó adatot az MVH ingóság esetén értékbecslés, ingatlan esetén értékbecslés vagy adó- és értékbizonyítvány alapján fogad el. (Kizárólag bejegyzett értékbecslõ által készített értékbecslés fogadható el.) A beruházással érintett új ingó vagyontárgy esetén az ajánlati ár is elfogadható. Zálogjog alkalmazásánál elsõ ranghelyû jelzálogjog szükséges. Második vagy további ranghelyre történõ bejegyzés elfogadására akkor van lehetõség, ha a korábbi ranghelyû jelzálogjog érvényesítése esetén a vagyontárgy értéke fedezetet nyújt a támogatási összeg és járulékai erejéig. A zálogtárgy terheltségénél az ingatlan-nyilvántartásba, illetve a közjegyzõk által vezetett nyilvántartásba ténylegesen bevezetett terheket kell figyelembe venni. Zálogteher esetén a keretbiztosítéki, egyetemleges zálogjog egy tekintet alá esik más zálogjogokkal. A vagyontárgyon fennálló terhek mértékére nézve az MVH bármikor további iratokat kérhet be. Ingatlan esetén a jelzálogjog alapítására vonatkozó szerzõdést a támogatási szerzõdéssel egyidejûleg kell megkötni, ingó vagyontárgy esetén a jelzálogjog alapítására az eszköz megvételét követõen kerül sor az MVH illetékes regionális hatáskörrel rendelkezõ megyei kirendeltség (továbbiakban: Kirendeltség) közremûködésével, közjegyzõ elõtt. Rendkívüli értékcsökkenés, elértéktelenedés, illetve káresemény esetén, amennyiben az a vagyontárgy beszerzési árának 25%-át meghaladja, pótlólagos biztosítéknyújtási kötelezettség áll fenn. 29. Elõleg igénybevétele esetén – a biztosítékállítási kötelezettség alól az 54/2005. (III. 26.) Korm.rendelet 3. § (2)–(3) bekezdés által mentesített Kedvezményezetteket kivéve – a Kedvezményezettnek az elõleg erejéig legalább egy kötelezõen válaszható biztosítékot kell nyújtania a következõ biztosítéktípusok közül: a) jelzálog ingatlanra (ha az Ámr. szerint egyébként nem kötelezõ),

322


b) jelzálogjog ingóságra, c) bankgarancia, d) biztosítási szerzõdés alapján kiállított készfizetõ kezességvállalást tartalmazó kötelezvény, e) garancia szervezet által vállalt kezesség, f) garanciabiztosítási szerzõdés alapján kiállított kötelezvény, g) az egyházi intézmény részére az intézményt fenntartó egyház vagy annak illetékes szervezeti egysége által biztosított készfizetõ kezességvállalás. Amennyiben az elõleg biztosítékául ingatlanra vonatkozó jelzálog szolgál – az ingatlannak az elõlegre vonatkozó fedezeti értékébe nem számítható bele az az összeg, amely a tervezett beruházás összköltségébõl az ingatlan értékét növelõ tételnek minõsül; – a jelzálogszerzõdést a támogatási szerzõdéssel egyidejûleg kell megkötni. Amennyiben az elõleg biztosítékául ingóságra vonatkozó jelzálogjog szolgál: – az elõleg biztosítékául a beruházással érintett ingóság nem ajánlható fel; – a jelzálogszerzõdés megkötésére a támogatási szerzõdés megkötését követõen, közjegyzõ elõtt kerül sor; – legkésõbb a támogatási szerzõdés megkötésekor a Kedvezményezettnek az MVH rendelkezésére kell bocsátania az ingó zálogtárgy egyedi azonosító adatait és értékét tartalmazó dokumentumokat (pl. új ingó zálogtárgy esetén a zálogtárgy tulajdonosának nevére szóló számla a kifizetést igazoló dokumentummal együtt, használt zálogtárgy esetén pedig a bejegyzett értékbecslõ által készített értékbecslés). 30. Nem vehetõ igénybe elõleg, ha: a) a támogatás kedvezményezettje az elõlegrõl lemond, b) a támogatás kedvezményezettje az elõleg nyújtásának feltételeként meghatározott biztosítékot nem bocsátja rendelkezésre, c) erre az operatív program irányító hatóság megindokolt kérése alapján a közösségi támogatási keret irányító hatósága engedélyt ad.

1. szám

Nem támogatható a pályázat: 32. Valótlan adatszolgáltatás esetén. 33. Amennyiben a pályázónak az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény alapján 60 napot meghaladó, esedékessé vált, meg nem fizetett köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési könnyítést (halasztást, részletfizetést) engedélyezett. 34. Ha a pályázó az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésbõl nyújtott kiegészítõ támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeirõl szóló 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet, valamint a pályázati felhívás alapján jogosulatlanul vett igénybe támogatást. 35. Ha a fejlesztés helyeként szolgáló ingatlan nem perés igénymentes. 36. Ha a pályázat egyéb hazai, illetve európai uniós költségvetési támogatásban részesül. 37. Ha a pályázó csõd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt áll, illetve egyéni vállalkozó esetében, ha bírósági végrehajtási eljárás van ellene folyamatban. 38. Bérelt ingatlan esetén, ha a bérleti szerzõdés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetõségét az üzemeltetési kötelezettség idejére (5 év). Halastó építése esetén legalább 10 éves bérleti szerzõdés szükséges. 39. Nem jogosultak támogatásra azok a beruházások, amelyek nem emberi felhasználásra irányuló termékek elõállítására vonatkoznak – kivéve a halászati melléktermékek feldolgozását és forgalmazását, valamint a kiskereskedelmi tevékenységet. 40. Amennyiben a termelõi szervezet – kivéve az újonnan elismert termelõi szervezetet az elismerését követõ elsõ év során – az adott halászati évre vonatkozó, az FVM hozzájárulásával rendelkezõ operatív programot nem küldi meg az MVH Kirendeltsége részére.

Vagyonbiztosítás 31. Beruházási támogatással megvalósult vagyontárgyra (ingó, ingatlan) vagyonbiztosítást kell kötni, kivételt képeznek ez alól a központi költségvetési szervek, az egyházak és intézményeik, illetve helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai és ezek költségevetési szervei, amennyiben a fejlesztés tárgya, vagy a fejlesztés eredményeként létrejövõ vagyontárgy törzsvagyon, vagy törzsvagyonná válik.

VI. A pályázat tartalmi és formai követelményei 1. A pályázati adatlapot magyar nyelven kitöltve (CD-R lemezen is, de nem szkennelve), hiánytalanul, minden kérdésre választ adva, minden oldalon aláírva és a mellékletek csatolásával kell benyújtani. A pályázati adatlap szerkezete, fejezet címei, formája nem változtatható. Amennyiben a pályázati adatlap egy adott kérdése nem vo-

1. szám


natkozik a pályázatra, a megfelelõ helyen a „pályázatomra nem vonatkozik” megjegyzést szükséges bevezetni. 2. A pályázatokat a jogszabályban foglaltaknak, a pályázati felhívásnak, valamint az ahhoz tartozó pályázati csomagnak megfelelõ, a beruházás sajátosságaihoz, követelményeihez igazodó tartalommal kell elkészíteni. 3. A pályázat elõírt részei: – pályázati adatlap, – mellékletek (a pályázati csomag tartalomjegyzékében felsorolva).

323

10. Az „Adatlap a támogatási döntésrõl” címû dokumentumot a pályázati csomag mindkét példányában, külön borítékban kell beküldeni. 11. Kézzel írt pályázat, illetve hiánypótlás nem nyújtható be. 12. A pályázó a pályázatkezelési folyamat során bármikor visszavonhatja támogatási igényét. A visszalépés a Visszalépési nyilatkozat címû dokumentum segítségével történik, mely beszerezhetõ a Kirendeltségeken, illetve letölthetõ a www.mvh.gov.hu és a www.fvm.hu címekrõl. A nyilatkozatot teljes körûen kitöltve az illetékes Kirendeltséghez kell benyújtani.

4. A jelen pályázati felhíváshoz kapcsolódóan a pályázónak pályázati (eljárási) díjat nem kell fizetni. VII. A pályázat benyújtásának módja 5. Az összeállított pályázatnak ki kell térnie a pályázó vállalkozásának rövid bemutatására, a fejlesztés szükségességének rövid leírására, megvalósíthatóságára, költséghatékonyságára, valamint a fejlesztés eredményeként az üzleti és értékesítési tevékenység várható fejlõdésére, a tervezett beruházás hatékonyságának és megtérülésének bemutatására. A pályázati csomag tartalmazza mindazokat a kérdéseket, amelyek lehetõséget nyújtanak a pályázó számára fejlesztési tervének bemutatására. 6. A pályázat összeállításánál be kell mutatni, hogy a tervezett beruházás összhangban van a támogatási intézkedésben megfogalmazott célkitûzéssel. A pályázat tartalmi elemeinek megfogalmazásában a kitöltési útmutató nyújt iránymutatást. 7. A pályázatot egy eredeti és egy, az eredetivel mindenben megegyezõ másolati példányban kell benyújtani. A pályázati adatlapot további egy példányban, CD–R lemezen is be kell nyújtani. A pályázati csomag letölthetõ a www.mvh.gov.hu és a www.fvm.hu címekrõl, valamint a pályázati csomag tájékoztató jelleggel beszerezhetõ az MVH Kirendeltségein. A pályázat eredeti példányához hatóságok és bíróságok által kiállított okiratokat (lásd pályázati csomag tartalomjegyzéke), eredeti vagy közjegyzõ, illetve a kiállító által hitelesített másolatokat kell csatolni. 8. A pályázat eredeti és másolati példányát külön dossziéba lefûzve (eredeti és másolati példány megjelöléssel), a dokumentumokat a pályázati egységcsomagban található tartalomjegyzéknek megfelelõen sorba rendezve kell beadni. 9. A CD–R lemez borítóján jól láthatóan tüntesse fel a pályázati felhívás címét (AVOP, A halászati ágazat strukturális támogatása), az alintézkedés és a tevékenység/ek megnevezését, a pályázó nevét és címét.

1. A pályázatokat: – postai úton, tértivevénnyel, – minden példányt és a CD-R lemezt egy csomagban, – „AVOP pályázat” felirattal, a pályázó nevének, címének feltüntetésével, – „A halászati ágazat strukturális támogatása” intézkedési cím feltüntetésével, – folyamatosan, – a megvalósítás helye szerint illetékes (regionális) Kirendeltségre lehet benyújtani. 2. Az 1.3.6 alintézkedés esetében, amennyiben a pályázat beruházás jellegû részt is tartalmaz, az innovatív fejlesztéseket 80%-os támogatás intenzitással, a beruházási jellegû részt 46%-os támogatás intenzitással kell megadni úgy, hogy mindkét részre külön adatlapot, de egy pályázatot kell benyújtani. Az egyik pályázati adatlapon az innovatív fejlesztési részre vonatkozó adatokat 80%-os támogatási intenzitással kell feltüntetni, és az adatlapot a függelékekkel együtt teljes körûen ki kell tölteni. Az innovatív projektek beruházási jellegû részére vonatkozóan pedig ki kell kitölteni egy másik adatlap 1, 2, 3, 5.1-5.5.3, 6 pontjait és a függelékeket, a pénzforgalmi terv kivételével, és a pályázathoz kell csatolni. Mindkét adatlap 2.7-es pontjának elején le kell írni azt, hogy két adatlapot csatolt a pályázathoz. 3. A nem postai úton érkezett pályázatot, illetve hiánypótlást az MVH nem veszi át. 4. A pályázat benyújtásának és hiánypótlásának idõpontja az igazolt postára adás dátuma. Ha ez nem állapítható meg egyértelmûen, akkor a benyújtás és a hiánypótlás napja az MVH általi érkeztetés dátuma. 5. A pályázatkezelés idõtartamát az MVH a dokumentumok tértivevényen igazolt beérkezésének - egyéb információkérés esetén az igazolt átadás vagy a fax érkezésének dátumától számítja.

324


6. Amennyiben a pályázó nem a megfelelõ helyre nyújtotta be pályázatát a kirendeltség továbbítja azt a megvalósítás helye szerint illetékes kirendeltségre. Ebben az esetben a benyújtás idõpontja változatlan, azonban a pályázatkezelés idõtartamát az MVH az illetékes kirendeltségre történõ érkeztetés dátumától számítja, melyrõl az illetékes kirendeltség a pályázót értesíti.

VIII. A pályázat elbírálása A bírálati eljárás legfontosabb szakaszai: 1. A befogadásra való jogosultság vizsgálata: a) A pályázat benyújtásakor a következõ minimum feltételeknek kell teljesülnie, különben a pályázat hiánypótlás nélkül elutasításra kerül: Formai követelmények: – a pályázat a pályázati felhívásban közzétett benyújtási határidõ lejártáig benyújtásra kerül, – az elõírt pályázati adatlapon került benyújtásra, – a pályázat egy eredeti és egy az eredetivel mindenben megegyezõ másolati példányban lett benyújtva. Jogosultsági és tartalmi követelmények: – a fejlesztés helye Magyarország, – a pályázatot a pályázati felhívás IV. fejezetében megjelölt pályázó nyújtja be, – a pályázat a megfelelõ kódszámú tevékenységre (intézkedésre, alintézkedésre) került benyújtásra, – a pályázó a benyújtáskor rendelkezik a jogosultságot biztosító TEÁOR-számmal, – az igényelt támogatás összege és mértéke megfelel a pályázati felhívásban elõírtnak. b) A teljesség vizsgálata a benyújtott pályázati adatlap megfelelõ kitöltésének és a szükséges dokumentumok meglétének ellenõrzése alapján történik. Amennyiben a pályázó a minimum feltételeken túlmenõen hiányos, formailag, tartalmilag nem megfelelõ pályázatot nyújt be, az MVH egy alkalommal hiánypótlásra szólítja fel, aminek teljesítésére a felszólítás kézhezvételétõl számított 15 napon belül van lehetõség. A hiánypótlás teljesítésének idõpontja az igazolt postára adás dátuma. A hiánypótlás nem fogadható el, ha a pályázó a hiánypótlás keretein túlmenõen a projektet módosítja úgy, hogy a pályázat eredeti mûszaki tartalma megváltozik. Minden egyéb – nem hiánypótlásban bekért, illetve benyújtott – változtatást a pályázónak alá kell támasztania és indokolnia kell. Amennyiben a pályázó a hiánypótlást késedelmesen, vagy nem megfelelõen nyújtja be, a pályázatot az MVH elutasítja. c) A pályázat befogadása: – Befogadásra kerül a pályázó által hiánytalanul benyújtott, illetve a megfelelõen hiánypótolt, formailag és tartalmilag megfelelõ pályázat. Ezek megállapításának dátuma a befogadás dátuma, amelyet a befogadásról szóló értesítõ levél tartalmaz.

1. szám

– A pályázat befogadása a pályázat érdemi bírálatának kezdetét, nem pedig a támogatási összegre való jogosultság megszerzését jelenti. – Szükség esetén a hiánypótlást követõen az MVH illetékes Kirendeltsége saját állásfoglalása megalapozása érdekében további információt kérhet be a pályázótól, melynek benyújtási határidejét – amely biztosítja a teljesíthetõséget – az információkérés fogja tartalmazni. Amennyiben ezen határidõn belül nem érkezik faxban/levélben, vagy személyesen válasz, az MVH többletinformáció nélkül bírálja el a pályázatot. – Az MVH a pályázókat a pályázat befogadásától számított 35 napon belül értesíti a támogatási döntésrõl. 2. A befogadott pályázatok szakmailag és pénzügyileg a következõ szempontok alapján kerülnek értékelésre: – a pályázó hosszú távú, gazdasági, élet- és versenyképessége, – a beruházáshoz szükséges pénzügyi források megléte, – költséghatékonyság vizsgálata, – a projekt finanszírozhatósága, különös tekintettel arra, hogy a pályázónak szüksége van-e a támogatásra a beruházás megvalósításához, – a vállalkozás személyi feltételei, – munkahelyteremtés és megõrzés, – esélyegyenlõség érvényesülésének biztosítása (nõk, hátrányos helyzetû csoportok tagjai), – egyenlõ pontszámú fejlesztések esetén elõnyt élveznek a VTT (Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése) I. ütemében érintett Tisza-térség településein megvalósuló fejlesztések. Alintézkedések szerint: Akvakultúra (1.3.1) esetében: – milyen mértékben javítja a beruházás a teljes termékpályát (a szaporító anyagtól az áruhal termelésig és feldolgozásig), – környezetre gyakorolt kedvezõ hatás (ár-, és belvíz veszély, természeti értékek fennmaradása, gyarapodása, tájkép, környezet), – a minõség, a higiéniai és állatjóléti feltételek javulása, – halállomány faj szerinti összetétele. Halfeldolgozás (1.3.2) esetében: – a foglalkoztatott nõk aránya, – társulási formában való mûködtetés, – a feldolgozottság foka (hozzáadott érték). Amennyiben a pályázat nem éri el az alábbiakban meghatározott minimálisan elérendõ pontszámokat, a pályázat az Irányító Hatóság vezetõje (Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium EU tagállami és agrár-vidékfejlesztési helyettes-államtitkára) által elutasításra kerül. – 1.3.1, 1.3.2, 1.3.5 és 1.3.6 alintézkedések esetén: 30 pont

1. szám


– 1.3.3 alintézkedések esetén: 20 pont – 1.3.4 alintézkedések esetén: 15 pont A maximálisan elérhetõ pontszámot a pályázati csomag kitöltési útmutatója tartalmazza. 3. Rangsorolás, elõterjesztés döntésre és döntés: – a pályázatok pontozása és ennek megfelelõ rangsorolása, – a rangsor szerint a pályázatok elõterjesztése támogatási döntésre. a) Az MVH az elbírált pályázatokról intézkedésenként országos rangsort készít az AVOP Döntés-elõkészítõ Bizottság (lásd pályázati csomag kitöltési útmutatója) részére, amely szükséges gyakorisággal ülésezik. A bizottság a rendelkezésre álló források erejéig javaslatot tesz az AVOP Irányító Hatóság vezetõjének a támogatási döntés meghozatalára. A Bizottságnak támogatási döntésre irányuló javaslattétele során jogában áll az elé terjesztett pályázatokra vonatkozó minimum pontszámnál magasabb ponthatárt megállapítani. b) Forráshiány esetén a már nem finanszírozható pályázatok elutasításra kerülnek az Irányító Hatóság vezetõje által, amely ellen kifogásnak helye nincs. c) Az igényelt támogatási összeg részben nem, csak teljes egészében ítélhetõ meg. d) A támogatásban részesülõ pályázók (a továbbiakban: kedvezményezett) számára a szerzõdés megkötésére a támogatási döntésrõl szóló értesítés kézhezvételét követõen 45 nap áll rendelkezésre, amely idõtartam alatt a támogatási döntésre az ajánlati kötöttség szabályait kell alkalmazni. Amennyiben a pályázó hibájából ezen idõtartam alatt nem köttetik meg a szerzõdés, a támogatási döntés hatályát veszti. e) A nem nyertes pályázatok másolati példányát az MVH legfeljebb két évig õrzi, ezt követõen azokat megsemmisíti. A két éves õrzési idõszak alatt a pályázó indokolt kérésére a nem nyertes pályázat másolati példányát és a pályázat eredeti mellékleteit az MVH másolat megtartása mellett a pályázónak vagy megbízottjának átadhatja. f) Kizárólag szerzõdésmódosítás keretén belül változtatható indokolt esetben: – a projekt megvalósításának kezdete vagy befejezése (lásd V/8. pont), – az összköltség költségkategóriák szerinti vagy évek szerinti bontása, legalább a teljes támogatás értékének tíz százalékát meghaladó mértékben, a projekt adatlapon szereplõ bontáshoz képest (az összköltség változása nélkül), – a számszerûsített cél(ok), amennyiben tíz százalékot meghaladó mértékben módosul(nak) a projekt adatlapon szereplõ értékhez képest, – a projekt bármely egyéb, a célkitûzéseket befolyásoló lényeges jellemzõje. A kedvezményezett köteles bejelenteni: – a beruházás támogatási szerzõdésben rögzített mûszaki tartalmának,

325

– a mérföldkõ dátumának változását, továbbá a szerzõdésben szereplõ bármilyen adatváltozást. Ezen változtatások azonban a támogatási szerzõdésben szereplõ teljes támogatási összeget nem növelhetik.

IX. A támogatás felhasználása és elszámolása 1. A támogatásban részesülõ pályázó számára a szerzõdés megkötését követõen, az abban rögzített módon az államháztartás mûködési rendjérõl szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet módosító 52/2005. (III. 26.) Korm. rendeletnek megfelelõen a támogatás 25 %-ának megfelelõ összeg erejéig elõleg nyújtandó. Elõleg igénybevétele esetén az MVH a támogatás 25%-ának megfelelõ összeget az elõlegre vonatkozó biztosítékok rendelkezésre állása esetén, a rendelkezésre állás igazolásának napjától számított 30 napon belül a Kedvezményezett bankszámlájára átutalja. A kedvezményezett a támogatás elõlegen felüli összegét utófinanszírozás keretében a pályázatban kidolgozott, pénzügyi és fizikai megvalósítás idõbeli ütemezéséhez (mérföldkövekhez)1 igazodó költségekrõl szóló, pénzügyileg rendezett számlák, analitikus nyilvántartások, számviteli bizonylatok bemutatása után – teljesítésarányosan – veheti igénybe, a szerzõdésben meghatározott célok elérésére. A mérföldkövenként ütemezett idõközi fizetésnek nem elõfeltétele a folyósított elõleg teljes összege felhasználásának igazolása, és az azzal történõ elszámolás. Az elõleg és az idõközi kifizetés (Kedvezményezett által kifizetett számla, egyéb számviteli bizonylat alapján teljesülõ tételek) nem haladhatja meg a támogatási összeg 80%-át. A Kedvezményezettek részére a támogatási összeg záró egyenlegének kifizetése az elõleggel történt elszámolást követõen történhet meg. A Kedvezményezett köteles visszafizetni az elõleget, amennyiben nem nyújt be kérelmet idõközi fizetésre az elõleg fizetésétõl számított 6 hónapon belül, illetve a benyújtott fizetési kérelem a támogatás rendeltetés ellenes, nem szabály szerû felhasználását bizonyítja. 2. Amennyiben a biztosíték(ok) között ingatlan vagy ingó vagyontárgy nem szerepel, a biztosítékok rendelkezésre állását a támogatási szerzõdés megkötésétõl számított 3 hónapon belül a Kedvezményezettnek igazolnia kell. Ha a biztosíték(ok) között ingatlan vagy ingó vagyontárgy is van, az ingatlan és ingó vagyontárgy vonatkozásában ez a végsõ határidõ 1 év, a többi típusú biztosítékra vonatkozóan 3 hónap. Ha a biztosíték kizárólag ingatlan és ingó vagyontárgyakból áll, a rendelkezésre állás igazolásának határideje 1 év.


326


Amennyiben a fenti határidõkön belül a biztosítékok rendelkezésre állásának igazolása nem történik meg, a támogatási szerzõdés hatályát veszti. 3. A mûszaki – pénzügyi - idõbeli ütemezés kidolgozása során meg kell állapítani azokat a mérföldköveket, melyek teljesítése után igényelhetõ a támogatási hányad. 4. A mérföldkövek megállapításának és a teljesítés ütemezésének feltételei a pályázati felhívás V. fejezetében felsoroltakon kívül: – a mérföldkõ dátuma mindig munkanap legyen – egy beruházásnak maximum négy mérföldköve lehet – a mérföldkövek között legalább 30 napnak kell eltelnie – elõleg igénybevétele esetén az elsõ mérföldkövet az elõleg tervezett igénybevételétõl számított hat hónapon belül kell tervezni, – a mérföldkövek tervezése során figyelemmel kell lenni arra, hogy az utolsó mérföldkõnél a kifizetést kizárólag a szükséges szakhatósági engedélyek, hozzájárulások benyújtása esetén teljesíti az MVH – a mérföldkövek tervezése során arra is figyelemmel kell lenni, hogy az AVOP támogatások kifizetése 2008. december 31-ig történhet, ezért az utolsó támogatásigénylési csomag benyújtásának határideje 2008. szeptember 30. – az utolsó támogatásigénylési csomagot a projekt befejezését követõ 30 napon belül kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell a mûszaki átadás-átvételi jegyzõkönyvet, üzembe helyezési jegyzõkönyvet, használatbavételi engedélyt – a kifizetés a támogatásigénylési csomag befogadása után 60 napon belül történik – a támogatásigénylési csomag befogadása minden mérföldkõnél a számlák és egyéb dokumentumok ellenõrzése után történik, és a számlák és egyéb dokumentumok valóságtartalmát, a megvalósítás folyamatát, valamint a tervvel való egyezõséget helyszíni ellenõrzés során is vizsgálhatják – a pályázat benyújtása elõtt felmerült, a pályázattal összefüggõ egyéb költségeket, ráfordításokat (az egyéb költségeket, ráfordításokat lásd a pályázati felhívás X. fejezetében részletezve) az elsõ mérföldkõnél kell elszámolni. A pályázat benyújtása elõtt maximum 180 nappal keletkezett számla számolható el a felmerült egyéb költségekrõl, ráfordításokról – a támogatásigénylési csomag egy eredeti és két, az eredetivel mindenben megegyezõ másolati példányban, személyesen vagy meghatalmazott útján adható be a Kirendeltségre – a támogatásigénylési csomag hiánypótlása személyesen, meghatalmazott útján, vagy tértivevényes küldeményként postai úton adható be – a postai úton megküldött hiánypótlás benyújtásának idõpontja az igazolt postára adás dátuma. A számlakezelés

1. szám

idõtartamát az MVH a támogatásigénylési csomag tértivevényen igazolt beérkezésének dátumától számítja. – a postai úton megküldött hiánypótlás esetén a kedvezményezett elfogadja a hiánypótlás MVH által érkeztetett tartalmát – a támogatásigénylési csomag a biztosítékok és – amennyiben a beruházási támogatással érintett vagyontárgy már megvalósult – a vagyonbiztosítás rendelkezésre állása és a kedvezményezett valamennyi bankszámlájára szóló azonnali beszedési megbízásra való felhatalmazás rendelkezésre állása esetén fogadható be – kompenzálással kiegyenlített számlák alapján támogatás nem folyósítható. 5. Az építési beruházások ÉN-ÉNK alapján elkészített részletes, tételes költségvetések árajánlatai, illetve a részletes, tételes költségvetés a pályázat benyújtásakor érvényes építési normagyûjtemény (ÉN-ÉNK) figyelembevételével kerül elbírálásra. Ez vonatkozik a benyújtandó számla mellékletét képezõ számlarészletezõre is. A támogatási szerzõdés mellékletét képezi a „mûszaki tartalom” (a megvalósítandó projekt címjegyzéke, a beruházási összeg igazolásához készített részletes, tételes költségvetés). 6. A kedvezményezett kivitelezõje az építõipari kivitelezési, valamint a felelõs mûszaki vezetõi tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól, és az építési naplóról szóló 51/2000. (VIII. 9.) FVM–GM–KöViM együttes rendelet szerint köteles eljárni. Az építési mûszaki ellenõri tevékenységrõl szóló 158/1997.(IX. 26.) Korm. rendelet értelmében csak a szakvizsgát tett, bejegyzett mûszaki ellenõr alkalmazható. Az elõírt dokumentációt a helyszíni ellenõrzés alkalmával be kell mutatni. 7. Az MVH minden mérföldkõnél helyszíni ellenõrzést tarthat, az utolsó mérföldkõnél azonban kötelezõen helyszíni ellenõrzést tart, mely során vizsgálja a projekt terv szerinti megvalósítását és a számlák meglétét és valóságtartalmát. 8. Csak az eredeti, igazoltan kiegyenlített (pl. banki igazolás, pénztárbizonylat, a kifizetést hitelesen igazoló egyéb bizonylatok), támogatásigénylési csomagban benyújtott és az MVH munkatársai által ellenõrzött, kifogástalannak minõsített számlákkal, saját kivitelezés esetén analitikus nyilvántartásokkal, számviteli bizonylatokkal alátámasztott támogatási hányad kerül kifizetésre. 9. Az eredeti számlákhoz, egyéb számviteli bizonylatokhoz csatolni kell a teljesítés igazolásokat, kifizetést igazoló dokumentumokat. A forinttól eltérõ pénznemben kiállított számla vagy egyéb gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló, pénzügyi teljesítésrõl szóló bizonylaton szereplõ támogatás összegét a bizonylaton megjelölt pénz-

1. szám


ügyi teljesítés idõpontjában érvényes hivatalos Magyar Nemzeti Bank középárfolyamon kell forintra átszámítani. 10. A kifizetés engedélyezése során az MVH a támogatási szerzõdésben szereplõ éves keretet és költségkategóriákat figyeli. Az éves keret és költségkategóriák változtatása – a teljes támogatás értékének 10%-át meghaladó mértékben – kizárólag szerzõdésmódosítás keretén belül történhet. Ezen változtatások azonban a támogatási szerzõdésben szereplõ teljes támogatási összeget nem növelhetik. 11. kedvezményezett számára történõ kifizetéseket a Magyar Államkincstár – forintban, – a kedvezményezett bankszámlájára teljesíti. 12. Az 1 000 000 forint támogatási értékhatárt meg nem haladó beruházás esetén egy alkalommal van lehetõség elszámolásra. 13. Az 1 000 000 forint támogatási értékhatárt meghaladó beruházás esetén – a záró elszámolás kivételével – minimum 1 000 000 forintonként van lehetõség elszámolásra mérföldkövenként.

X. Elszámolható költségek a) Építési beruházások költségei, b) Új gépek és berendezések, eszközök beszerzése és üzembeállítása, beleértve a számítógépszoftvert is, c) Promócióval kapcsolatos költségek (minõségi tanúsítványokkal, termékcímkézéssel, szabványosítással kapcsolatos költségek, reklámkampányok, kiadványok és fogyasztásösztönzõ rendezvények költségeik, kereskedelmi vásárok szervezései költségei és az azokon való részvétel költségei, a fogyasztó és a piac reakcióit vizsgáló projektek, piaci elemzések és felmérések készítésének költségei, reklámanyagok, új, forgalomban még nem lévõ halhús tartalmú termékek kifejlesztési és promóciós költségei), d) A termelõi szervezetek megalakulásának és mûködésének költségei, e) A projekthez közvetlenül kapcsolódó egyéb költségek, ráfordítások: mint például az építészek, mérnökök, tanácsadók (sikerdíj nem elszámolható), Megyei Közigazgatási Hivatalokban és a Vízügyi Felügyeleteknél regisztrált mûszaki ellenõrök díjai, közjegyzõi, közbeszerzési eljárás díja, illetékek, megvalósíthatósági tanulmányok, szabadalmak és licencek vásárlása költségeinek összege, amely nem lehet több, mint a projekt – ezen egyéb költségekkel csökkentett – összes elszámolható költségének 12%-a, f) Innovatív fejlesztések esetében elszámolhatók az e) pontba be nem sorolható egyéb költségek, ráfordítások az a) és b) pontok költségei összegének legfeljebb 30%-ig.

327

XI. Beszámolási kötelezettség 1. Az MVH ellenõrzi a támogatott projektek elõrehaladását, illetve eredményességét. 2. A kedvezményezettnek projekt elõrehaladási jelentést kell készíteniük a projekt megvalósításáról a kifizetésekre vonatkozó igénylések alátámasztására. Adatszolgáltatási kötelezettségének az „elõrehaladási jelentés” formanyomtatvány postai úton történõ benyújtásával tesz eleget. 3. A projekt elõrehaladási jelentésnek tartalmaznia kell: – a pályázati adatlapban feltüntetett mutatók alakulását, – fõbb eredményeket, beleértve az idõbeli ütemezést, – a céloktól való mindennemû eltérést, megfelelõ indoklással együtt, – a projekt végrehajtása során felmerült problémákat és a megoldásuk érdekében tett lépéseket. 4. A projekt elõrehaladási jelentéseket negyedévente kell benyújtani. Minden projekt elõrehaladási jelentésnek három hónapos idõszakra kell vonatkoznia. Az elsõ jelentésnek a támogatási szerzõdés aláírásától számított harmadik hónap végéig terjedõ idõszakot kell lefednie. 5) A projekt elõrehaladási jelentést akkor is negyedévente kell benyújtani, ha az adott negyedévben nem kérelmezi támogatás kifizetését. A projekt elõrehaladási jelentés jóváhagyása a további kifizetések elõfeltétele. Az 5 millió Ft-ot nem meghaladó mértékben támogatott, és a 6 hónapot nem meghaladó idõtartamú beruházások esetében csak egy elõrehaladási jelentést kell benyújtani a beruházás befejezését követõ 15 napon belül. 6. A kedvezményezettnek a végsõ kifizetés teljesítését követõen az üzemeltetési/üzemben tartási kötelezettség ideje alatt minden évben éves fenntartási jelentést kell benyújtania (a formanyomtatvány szerzõdéskötéskor kerül átadásra). Az elsõ fenntartási jelentést a végsõ kifizetéstõl számított elsõ év végén kell benyújtani. 7. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása a támogatási szerzõdésben foglalt kötelezettség megszegésének minõsül.

XII. Ellenõrzés és a támogatás rendeltetéstõl eltérõ felhasználásának következményei 1. A kedvezményezettnek a támogatási szerzõdésben a fejlesztési cél megvalósításával, hasznosításával, illetve a támogatás jogtalan igénybevételével kapcsolatban a támogatás visszafizetésére is kötelezettséget kell vállalnia. 2. Helyszíni ellenõrzést csak megbízólevéllel rendelkezõ ellenõrök végezhetnek.

328


3. A helyszíni ellenõrzés lehet: – az elõzetes helyszíni szemle (pályázatkezelés során, indokolt esetben), – a megvalósítás idõszakában (mérföldkövenként), – a mûködtetés ideje alatt. 4. A helyszíni ellenõrzésekrõl minden esetben jegyzõkönyv készül, amelynek tudomásul vételét és átvételét a pályázó/kedvezményezett aláírásával igazolja, s egyben a jegyzõkönyvre rávezetve jelezheti az ellenõrzéssel kapcsolatos észrevételeit. 5. Az ellenõrzések zavartalan lebonyolítása érdekében a projekt végrehajtása során keletkezõ dokumentumokat a támogatott köteles olyan módon tárolni és nyilvántartani, hogy hozzáférhetõk és teljes körûen ellenõrizhetõk legyenek. 6. A 1260/1999/EK rendelet 38. cikkének 6. bekezdése értelmében a projekt megvalósítására, ellenõrzésére és finanszírozására vonatkozó dokumentumokat a pályázó 2013. december 31-ig köteles megõrizni. 7. Támogatások ellenõrzése esetén az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 122. §-a alapján az arra feljogosított szervezetek a folyamat bármely szakaszában ellenõrzést végezhetnek, az ellenõrzési programjukban foglaltak szerint. A pályázattal és a támogatással összefüggõ dokumentumot, objektumot vizsgálhatnak, információt kérhetnek. 8. A költségvetési és európai uniós forrásokból származó támogatások kedvezményezettje köteles az ellenõrzés érdekében a(z): – Európai Számvevõszék, – Európai Bizottság illetékes szervei, – Állami Számvevõszék, – Kormányzati Ellenõrzési Hivatal, – Magyar Államkincstár, – Kifizetõ Hatóság (PM), – Irányító Hatóság (FVM), – Közremûködõ Szerv (MVH), képviselõivel együttmûködni ellenõrzési munkájukban, az ellenõrzés feltételeit a helyszíni ellenõrzés alkalmával biztosítani, a megfelelõ dokumentumok (számlák, engedélyek, tanúsítványok, építési naplók, szerzõdések, kiviteli tervek, géplisták stb.), a projekt megvalósítását igazoló okmányok (tulajdoni lap, bérleti szerzõdés stb.), bizonylatok (pénzügyi, minõségi, szállítási stb.) rendelkezésre bocsátásával. 9. Jogosulatlanul igénybevett támogatásnak minõsül: – a támogatás rendeltetésétõl, valamint a támogatási szerzõdésben meghatározottaktól eltérõ felhasználása, – valótlan adatszolgáltatás és adatok eltitkolása, – együttmûködési kötelezettség megszegése,

1. szám

– ha a beruházás a pályázatban elfogadott céltól eltérõ rendeltetéssel valósul meg, – ha a beruházás megvalósulását követõen a létesítményt nem a szerzõdésben vállalt ideig és módon üzemeltetik, – ha a támogatással létrehozott vagy felújított, korszerûsített létesítményt, tárgyi eszközt a támogatási jogviszonyból származó kötelezettség fennállásának ideje alatt engedély nélkül elidegeníti, gazdasági társaságba nem pénzbeli hozzájárulásként beviszi (apportálja), vagy nem eredeti funkciója szerint mûködteti. Az MVH elnökének a visszafizetésrõl szóló döntése alapján, a támogatást a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelõ kamattal növelten kell az MVH számlájára visszafizetni. A jogosulatlanul felhasznált támogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minõsül. 10. Amennyiben a támogatási szerzõdés megkötése után, a megvalósítás és a mûködtetés során pénzügyi, vagy egyéb rendellenesség fedezhetõ fel, a támogatási szerzõdésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására kerül sor az MVH részérõl. Ez lehet a kedvezményezettnek már kifizetett támogatás visszafizetésére kötelezés, valamint a további támogatástól való eltiltás, illetve egyéb polgári és büntetõjogi eljárások kezdeményezése. Amennyiben a Kedvezményezett neki fel nem róható okból a támogatási szerzõdésben vállalt kötelezettségeinek nem tud maradéktalanul eleget tenni, azonban a számszerûen megállapított kötelezettségek esetén legalább 75%-ot meghaladó arányban teljesíti azokat, a már kifizetett támogatási összeget nem kell visszafizetni, azonban a támogatott további támogatásra nem jogosult.


1. szám

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ XIV. Jogorvoslat

1. Az MVH elutasító döntésével szemben a pályázó írásban az MVH elnökéhez címzett, de a Kirendeltséghez benyújtott kifogást terjeszthet elõ a döntés kézhezvételétõl számított 15 napon belül. Az MVH elnöke a kifogást a benyújtástól számított 30 napon belül bírálja el. A döntés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. 2. Az Irányító Hatóság vezetõjének döntésével szemben kifogásnak helye nincs. A döntés kizárólag bírósági úton támadható meg.


XVI. A pályázatnál alkalmazandó és az intézkedésre vonatkozó jogszabályok 1260/1999/EK rendelet a Strukturális Alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításairól 1263/1999/EK rendelet 1268/1999/EK rendelet a csatlakozni szándékozó közép- és kelet-európai országok elõcsatlakozási mezõgazdasági és vidékfejlesztési intézkedéseinek az elõcsatlakozási idõszakban történõ közösségi támogatásáról 104/2000/EK rendelet 366/2001/EK rendelet 438/2001/EK rendelet a strukturális alapok keretében nyújtott támogatások kezelési és ellenõrzési rendszerei tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásának részletes szabályairól 69/2001/EK bizottsági rendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkének a csekély összegû támogatásokra való alkalmazásáról

329

70/2001/EK bizottsági rendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásokra történõ alkalmazásáról 445/2002/EK rendelet az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról 2369/2002/EK rendelettel módosított 2792/1999/EK rendelet 1783/2003/EK rendelet az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK rendelet módosításáról 448/2004/EK ren de let a struk tu rá lis ala pok ál tal társfinanszírozott te vé keny sé gek ki adá sa i nak támogathatósága tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szó ló 1685/2000/EK ren de let mó do sí tá sá ról és az 1145/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezésérõl Iránymutatás a halászati és akvakultúra-ágazat számára nyújtott állami támogatások felülvizsgálatához 2004/C 229/03 1991.évi IL törvény a csõdeljárásról, felszámolási eljárásról és a végelszámolásról 1992. évi I. törvény a szövetkezetekrõl 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrõl 1995. évi LIII. törvény a környezetvédelem általános szabályairól 1996. évi LIII. törvény a természet védelmérõl 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelmérõl 1997. évi CXIV. törvény az agrárgazdaság fejlesztésérõl 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelmérõl és kíméletérõl 2000. évi C. törvény a számvitelrõl 2000. évi CXLI. törvény az új szövetkezetekrõl 2003. évi LXXIII. törvény a mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjérõl 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekrõl 2004. évi LXVI. törvény a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekûségérõl és megvalósításáról

330


2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2005. évi CXIX. törvény az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrol szóló törvények módosításáról 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet az építési, mûszaki ellenõri tevékenységrõl 217/1998. (XII. 30.) többször módosított Korm. rendelet az Államháztartás mûködési rendjérõl (jelen pályázati felhívás szempontjából fontos módosítása: 52/2005. (III. 26.) Korm. rendelet az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet módosításáról) 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezõgazdaság eredetû nitrát szennyezéssel szembeni védelmérõl 104/2001. (VI. 21.) Korm. rendelet az MVH célelõirányzat felhasználásának általános feltételeirõl 81/2003. (VI. 7.) Korm. rendelet a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról 124/2003. (VIII.15.) Korm. Rendelet az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok monitoring rendszerének kialakításáról 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggõ ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételrõl; 193/2003 (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl 280/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998 (XII. 30.) Kormányrendelet módosításáról 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból és a Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelõs intézményekrõl (jelen pályázati felhívás szempontjából fontos módosítása: 53/2005. (III. 26.) Korm. rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból és a Kohéziós Alapjából támogatások hazai felhasználásáért felelõs intézményekrõl szóló 1/2004. (I.5.) Korm. rendelet módosításáról) 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésbõl nyújtott kiegészítõ támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeirõl 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minõsége védelmének szabályairól 303/2004. (XI.2.) Korm. rendelet a 2005. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyûjtési Programról

1. szám

360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenõrzési rendszerek kialakításáról 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelmérõl – 1980/68/EK rendelet 54/2005. (III. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai és az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Program esetében alkalmazandó biztosítékokkal kapcsolatos szabályokról 55/2005. (III. 26.) Korm. rendelet a jogszabálysértõ, nem rendeltetésszerû vagy szerzõdésellenes módon felhasznált európai uniós forrásokból származó és a kapcsolódó állami támogatások behajtásának eljárási rendjérõl 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet a mezõgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól 2253/1999. (X. 7.) Korm. határozat a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról és a bevezetéséhez szükséges intézkedésekrõl 51/2000. (VIII. 9.) FVM–GM–KÖVIM együttes rendelet az építõipari kivitelezési, valamint a felelõs mûszaki vezetõi tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet a termelõi csoportokról 172/2004. (XII. 23.) FVM rendelet az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program kihirdetésérõl 14/2004. (VIII. 13.) TNM–GKM–FMM–FVM–PM együttes rendelet a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól

A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal illetékes regionális hatáskörrel rendelkezõ megyei kirendeltségeinek címei és illetékességi területei Csongrád megyei Regionális Kirendeltség, Szeged székhellyel, Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyei illetékességgel: 6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 2–4. 6701 Szeged, Pf. 504. Tel.: (62) 814-900 Fax: (62) 814-901 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Regionális Kirendeltség, Miskolc székhellyel, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megyei illetékességgel: 3530 Miskolc, Mindszent tér 1. 3501 Miskolc, Pf. 646. Tel.: (46) 814-902 Fax: (46) 814-901

1. szám


Somogy megyei Regionális Kirendeltség, Kaposvár székhellyel, Somogy, Tolna és Baranya megyei illetékességgel: 7400 Kaposvár, Berzsenyi u. 9. Tel.: (82) 814-900 Fax: (82) 814-901

331

Közlemény az Európai Közösség más tagállama által benyújtott földrajzi árujelzõ bejelentéshez kapcsolódó Összefoglaló lap megjelentetésérõl I.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Regionális Kirendeltség, Nyíregyháza székhellyel, Szabolcs-SzatmárBereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyei illetékességgel: 4400 Nyíregyháza, Hõsök tere 9. 4401 Nyíregyháza, Pf. 44., illetve 422. Tel.: (42) 814-900 Fax: (42) 914-901 Veszprém megyei Regionális Kirendeltség, Veszprém székhellyel, Veszprém, Komárom-Esztergom és Fejér megyei illetékességgel: 8200 Veszprém, Levendula u. 1. 8202 Veszprém, Pf. 791. Tel.: (88) 814-900 Fax: (88) 814-901 Zala megyei Regionális Kirendeltség, Zalaegerszeg székhellyel, Zala, Vas és Gyõr-Moson-Sopron megyei illetékességgel: 8900 Zalaegerszeg, Kis u. 1. 8900 Zalaegerszeg, Pf. 142. Tel.: (92) 814-900 Fax: (92) 814-901 Fõvárosi és Pest megyei Regionális Kirendeltség, Budapest székhellyel, Budapesti és Pest megyei illetékességgel: 1093 Budapest, Lónyay u. 38. 1391 Budapest, Pf. 248.. Tel.: (1) 814-8900 Fax: (1) 814-8901 Központi Ügyfélszolgálat: Tel.: (1) 374-3603, (1) 374-3604 e-mail: [email protected]

Az FVM Élelmiszeripari Fõosztálya a mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzõinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról szóló 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazás alapján, az Európai Közösség más tagállama által benyújtott földrajzi árujelzõ bejelentéshez kapcsolódó FR/00316/15.10.2003 számú Összefoglaló lapot az alábbiakban megjelenteti. A jogos gazdasági érdeküket igazoló személyek az Összefoglaló lapban foglaltakkal kapcsolatos kifogásaikat a bejelentésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenésétõl (2005. december 20.) számított négy hónapon belül írásban nyújthatják be a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszeripari Fõosztályára (Bp. 55. Pf. 1, 1860).

Bejegyzési kérelem közzététele a 2081/92/EGK rendelet 6. cikke (2) bekezdésében meghatározottak szerint az eredetmegjelölések és a földrajzi elnevezések védelmére vonatkozóan (2005/C 323/06) Jelen közlemény a fent említett rendelet 7. és 12d. cikke értelmében kifogásolási jogot ad. Mindennemû, erre a kérelemre vonatkozó kifogásolást egy tagállam illetékes hatóságai, egy WTO-tagország vagy egy, a 12. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint elismert harmadik ország közvetítésével kell továbbítani a jelen közlemény megjelenésétõl számított hat hónapon belül. A közleményt a következõ tényezõk, nevezetesen a 4.6 pont teszik indokolttá, melyek alapján a 2081/92/EGK rendelet értelmében a kérelem megalapozottnak tekintett. ÖSSZEFOGLALÓ ADATLAP 2081/92/EGK TANÁCSI RENDELET „AGNEAU DE SISTERON” EK-sorszám: FR/00316/15.10.2003

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter közleménye a szõlõültetvények kivágási támogatásban részesíthetõ terület nagyságáról a 2005/2006-os borpiaci évben A szõlõültetvények kivágási támogatásának szabályozásáról szóló 110/2005. (XI. 24.) FVM rendelet 5. §-a értelmében Magyarország területén 5000 hektár szõlõültetvény nagyságra nyújtható be kivágási támogatási kérelem a 2005/2006-os borpiaci évben.

OEM ( ) OFJ ( X ) Ez az összefoglaló adatlap tájékoztatás céljából készült. Teljeskörû tájékoztatást, különösen az érintett OEM vagy OFJ alá tartozó termékek termelõinek, a termékleírás teljes változata ad, amely tagállami szinten vagy a Bizottság szolgálatainál hozzáférhetõ1. 1 Európai Bizottság – Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Fõigazgatóság – „Mezõgazdasági termékek minõségpolitikája” egység – B–1049 Bruxelles

332


1. A tagállam illetékes hatósága: Megnevezés: Institut National des Appellations d’Origine (INAO) Cím: 51, rue d’Anjou — F-75008 Paris Telefon: (33-1) 53 89 80 00 Fax: (33-1) 42 25 57 97 E-mail: [email protected] 2. Termelõi csoport: 2.1. Megnevezés: Association CESAR (Cabinet d’Etudes pour les Structures Agroalimentaires Régionales) 2.2. Cím: Maison Régionale de l’Elevage – Route de la Durance F-04100 Manosque Telefon: (33-4) 92 72 28 80 Fax: (33-4) 92 72 73 13 E-mail: [email protected] 2.3. Tagjai: termelõk/feldolgozók (X) egyéb ( ) 3. A termék típusa: 1.1. osztály: Friss hús (és belsõségek) 4. Termékleírás (a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek összefoglalása) 4.1. Megnevezés: „Agneau de Sisteron” 4.2. Leírás: Az „agneau de Sisteron” fiatal (70–150 napos), könnyû bárány, világos színû húsa laza szerkezetû, zsenge, enyhe ízû. Friss hús, melyet friss vágott test, húsrész, vágott féltest, darabolásra kész húsrész, kereskedelmi húsrész formájában értékesítenek. Kor: 70–150 nap Súly: 13–19 kg Húsosság: U, R, O az EUROP-minõsítés szerint Faggyúborítottság: 2 vagy 3 Szín: világos, rózsaszínes árnyalatú hús Faggyú: fehér, rózsaszínes árnyalatú, kemény állagú faggyú Egyéb jellemzõ tulajdonságok: rostos hús, szakadások nélkül, egyenletesen megoszló faggyúval, nem zsíros, enyhe ízû Juhakolban nevelt, az anyajuhtól legkorábban 60 nap után elválasztott bárányok. Ha az idõjárási körülmények megengedik, a bárányok kimehetnek az anyajuhhal a legelõre. 4.3. Földrajzi terület: A bárány születése és tartása ugyanazon gazdaságban történt, melynek székhelye az „Agneau de Sisteron” OFJ használatára jogosult területen található. A bárányt EGK-elismeréssel rendelkezõ vágóhídon vágják le, amely szintén e területen belül helyezkedik el.

1. szám

Hautes-Alpes megye teljes területe. Alpes de Haute-Provence megye teljes területe. Alpes Maritimes megye az Antibes-Biot, Saint Laurent du Var, Villefranche sur Mer, Vallauris, Mandelieu, Le Cannet, Nice, Vence, Cagnes sur Mer, Carros, Mougins, Menton, Grasse, Antibes, Cannes járás kivételével. Var megye, a Fréjus, Grimaud, Ollioules, Saint-Tropez, Soliès Port, La Crau, Saint Mandrier sur Mer, Saint Raphaël, Six Four les plages, La Valette du Var, La Garde, La Seyne sur Mer, Toulon járás kivételével. Bouches du Rhône megye, az Aix en Provence nord-est, Aix en Provence sud-ouest, Aubagne, La Ciotat, Gardanne, Port Saint Louis du Rhône, Roquevaire, Saintes Maries de la Mer, Allauch, Marignane, Châteauneuf Côte Bleue, Martigues ouest, Les Pennes Mirabeau, Vitrolles, Martigues, Marseille járás kivételével. Vaucluse megye, a Bollène, Orange ouest, Avignon nord járás kivételével. Drôme megye, a Bourg de Péage, Chabeuil, La Chapelle en Vercors, Le Grand-Serre, Loriol sur Drôme, Montélimar, Pierrelatte, Romans sur Isère, St Donnat sur l’Herbass, St Jean en Royans, Saint Vallier, Tain l’Hermitage, Bourg les Valence, Portes les Valence, Valence járás kivételével. Ez a terület három juhfajta tenyésztési területének, legeltetésre alapuló és külterjes homogén tartási rendszereknek felel meg, talaj- és idõjárási viszonyok szempontjából Emberger IS szárazsági mutatóval jellemzett egységet képez, és az „agneau de Sisteron” hírnevét megalapozó sisteroni hentesáru-nagykereskedõk hagyományos beszerzési területét jelentette. 4.4. Származás igazolása: Az állatokat a hatályos szabályozásnak megfelelõ hivatalos jelzéssel azonosítják. A tenyésztés nyomon követhetõségét az eladáskor betartják, és ezt egy független szerv ellenõrzi. Így a termelés minden egyes lépésében nyomon lehet követni, hogy melyik bárányról van szó, és az melyik gazdaságban született. 4.5. Tenyésztési módszer: A tenyészállomány kisigényû helyi fajtákhoz tartozó anyajuhokból és kosokból áll: Mérinos d’Arles, Préalpes du Sud, Mourérous, vagy e fajták keresztezésébõl létrejött juhok. Az Ile de France, Charolais, Suffolk vagy Berrichon fajtájú kosok használata csak a hústermeléshez engedélyezett. A tenyészállomány tartási módja jellegzetes a régióra. Külterjes tartási rendszerekrõl van szó, ahol az állatállomány a teljes takarmányterületen hektáronként 1,4 számosállat-egységre van korlátozva. Ezek a rendszerek egyébként legeltetési területeket használnak (hegyvidéki nyári legelõk, kifutók). A legeltetési területek féltermészetes területek, amelyeket csak nyájak legeltetésére lehet használni.

1. szám


A juhok fekvõhelye legalább a következõ területû: 1,5 m(a) az anyajuhok számára a vemhesség végén és szoptatáskor; 0,5 m2 a két hónaposnál idõsebb bárányoknak. Az etetõvályú/etetõrács hossza: – az anyajuhoknak: 1 m hosszú 3 anyajuh számára, ha meghatározott mennyiségû élelmet osztanak ki, vagy 1 m hosszú 30 anyajuh számára, ha az élelem mennyisége nem szabályozott. – az elválasztás utáni bárányok: 1 m hosszú 4 bárány számára, ha meghatározott mennyiségû élelmet osztanak ki, vagy 1 m hosszú 12 bárány számára, ha az élelem mennyisége nem szabályozott. Megelõzési célból antibiotikumok adása tilos. Az anyajuhokat legalább tavasztól õszig legelõrõl kell etetni, esetleg ehhez abrak és jóváhagyott kiegészítõ táp társítható. A bárányokat legalább 60 napig kizárólag anyatejjel táplálják, majd füvet és/vagy abrakot kapnak, valamint gabonából készült kiegészítõ tápot. Természetes elválasztás után a bárányokat abrakkal táplálják és/vagy legeltetik, engedélyezett kiegészítõ táppal kiegészítve. Élete folyamán a bárány táplálékának legalább 45 %-át az OFJ területérõl származó élelem képezi (tej, a fû és az abrak 100 %-a az OFJ területérõl származik, kivéve rendkívüli idõjárási viszonyok esetén). Tilos szilázzsal etetni a bárányokat. Szállítás, vágás és szellõztetés után a vágott testek szétválogatását szakképzett személy végzi. 4.6. Kapcsolat : 4.6.1. Származáshoz kapcsolódó minõség: – Jellegzetes talaj- és éghajlati viszonyok (a mediterrán éghajlat hatása érzõdik az OFJ teljes területén, ami 7-nél kisebb Emberger szárazsági mutatóban(a) nyilvánul meg; e területre a szárazságot és hideget korlátozó tényezõk jelenléte és szabálytalanul növekvõ növényzet jellemzõ), amelyek meghatározóak a helyi kisigényû fajták külterjes tartása és a bárányok fõként juhakolban való nevelése (különösen a hõség elleni védelmük érdekében) szempontjából. – Három helyi kisigényû fajta jellemzõ az OFJ használatára jogosult területre: Mérinos d’Arles, Préalpes du Sud, Mourérous fajtájú juhok. Ezek a fajták szinte kizárólag csak ezen a földrajzi területen találhatóak. – Jellegzetes tartási rendszerek: a nyáj külterjes tartása és legeltetési területek használata (hegyvidéki nyári legelõk, kifutók). – Erõteljes kapcsolódás a térséghez: a bárányokat elsõsorban a gazdaságban termelt tejjel, fûvel és abrakkal táplálják.

– Ez a tartási mód olyan fiatal bárányokat eredményez, amelyek a húsosság, a hús és faggyú világos színe, az íz enyhesége és a hús puhasága szemponjából jellegzetes tulajdonságokat mutatnak. 4.6.2. Az „agneau de Sisteron” nagy múltú hírneve: Franciaország délkeleti része a francia juhtenyésztés bölcsõje. Már több mint 6000 éve legelnek ugyanis juhok a legelõin. Az e többezer éves hagyományban gyökerezõ megnevezés, az „agneau de Sisteron” az 1920-as, 1930-as években jelent meg a sisteroni hentesáru-nagykereskedõk kezdeményezésére. E nagykereskedõk hagyományosan a ma OFJ használatára jogosult területen szerezték be áruikat. Helyi és országos híre egyre növekedett, míg az 1950-es és 1960-as években valósággal szárnyra kapott. Sisteron a kiindulópontja e hírnévnek, de az OFJ teljes területén született, nevelt és levágott bárányokra vonatkozik. Tehát nagy múltra visszatekintõ helyi szakértelem regionális elsajátosításáról beszélhetünk. Ma, egy független iroda által végzett közvéleménykutatás, valamint számos nyilatkozat (újságcikkek stb.) tanúskodik arról, hogy az „agneau de Sisteron” jó hírnévnek örvend a fogyasztók körében (a régióban nyolcból egy fogyasztó spontánul Sisteront jelöli meg a vásárolt bárány származási helyeként). 4.6.3. Agneau de Sisteron, az emberek szakértelmének gyümölcse: Az „agneau de Sisteron” az évek során az ágazati partnerek által kifejlesztett szakértelem összességének gyümölcse: az állattenyésztõk szakértelme (a juhnyáj tartásának a környezeti kötöttségekhez való alkalmazkodása, a kisigényû fajták kiválasztása az idõk során, a pásztorok szakértelme, a báránytenyésztés módja) a hentesáru-nagykereskedõk szakértelme (nagy hagyományú tanácsadás az állattartóknak, az élõ állatok és a vágott testek kiválasztása); a vágóeszközökhöz fûzõdõ szakértelem; a termelõi szervezetek szakértelme (begyûjtés a hegyvidéken, a szezonon kívüli báránytenyésztés, genetikai javítás). 4.7. Ellenõrzõ szerv: Megnevezés: QUALISUD Cím: BP N° 102 – Agropôle – F-47000 Agen telefon: (33-5) 58 06 53 30 Fax: (33-5) 58 75 13 36 e-mail: [email protected] 4.8. Címkézés: Indication Géographique Protégée „Agneau de Sisteron”

(a)

IndEmberger szárazsági mutató: IS = PE/ME, ahol PE a nyári esõzési szint és ME a legmelegebb hónapok maximumhõmérsékeleteinek átlaga.

333

4.9 Tagállami követelmények: –

334

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ II.

Az FVM Élelmiszeripari Fõosztálya a mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzõinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról szóló 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazás alapján, az Európai Közösség más tagállama által benyújtott földrajzi árujelzõ bejelentéshez kapcsolódó IT/00297/10.6.2003 számú Összefoglaló lapot az alábbiakban megjelenteti. A jogos gazdasági érdeküket igazoló személyek az Összefoglaló lapban foglaltakkal kapcsolatos kifogásaikat a bejelentésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenésétõl (2005. december 10.) számított négy hónapon belül írásban nyújthatják be a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszeripari Fõosztályára (Bp. 55. Pf. 1, 1860).

Bejegyzési kérelem közzététele a 2081/92/EGK rendelet 6. cikke (2) bekezdésében meghatározottak szerint az eredetmegjelölések és a földrajzi elnevezések védelmére vonatkozóan (2005/C 314/04)

1. szám

1. A tagállam illetékes szolgálata: Név: Ministero delle Politiche Agricole e Forestali Cím: Via XX Settembre n. 20 – I-00187 Roma Tel.: 06 – 4819968 Fax: 06 – 42013126 e-mail: [email protected] 2. Kérelmezõ: 2.1. Név: Consorzio di tutela e valorizzazione „Gargano Agrumi” 2.2. Cím: Via Salita della Bella – I-71018 Vico del Gargano (FG) Tel.: 0884 – 966229 Fax: 0884 – 966399 2.3. Összetétel: termelõk/feldolgozók (x) egyéb ( ) 3. Terméktípus: Osztály: 1.6 – zöldség és gyümölcs frissen 4. A szabályzat leírása: (a feltételek összefoglalása a 4. cikk (2) bekezdése szerint) 4.1. Név: „Limone Femminello del Gargano”

Jelen közlemény a fent említett rendelet 7. és 12d. cikke értelmében kifogásolási jogot ad. Mindennemû, erre a kérelemre vonatkozó kifogásolást egy tagállam illetékes hatóságai, egy WTO-tagország vagy egy, a 12. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint elismert harmadik ország közvetítésével kell továbbítani a jelen közlemény megjelenésétõl számított hat hónapon belül. A közleményt a következõ tényezõk, nevezetesen a 4.6 pont teszik indokolttá, melyek alapján a 2081/92/EGK rendelet értelmében a kérelem megalapozottnak tekintett.

ÖSSZEFOGLALÓ LAP A TANÁCS 2081/92/EGK RENDELETE „LIMONE FEMMINELLO DEL GARGANO” EK-szám: IT/00297/10.6.2003 OEM ( ) OFJ ( X ) Ez az összefoglaló tájékoztatás céljára készült. Részletes információért az érdekeltek és különösképpen a kérdéses O.F.J. termelõi tanulmányozhatják a nemzeti szabályzat teljes változatát, vagy az Európai Bizottság illetékes szolgálataihoz fordulhatnak1.

1 Európai Bizottság – Mezõgazdasági Fõigazgatóság – Mezõgazdasági termékek minõségpolitikai egysége – B–1049 Brüsszel

4.2. Leírás: A Citrus limonium fajta vékonyhéjú, lustrinoként (Citrus limonium tenue R.) is nevezett femminello comune válfajába és a hosszúkás, fusilloként (Citrus limonium oblungum R.) is nevezett válfajba tartozó friss gyümölcs. A Limone Femminello del Gargano fõbb jellemzõi a következõk: vékonyhéjú válfaj (lustrino): – gömb alakú, – nagyon vékony és különösen sima, világossárga színû héj, – a középen mért átmérõ legalább 50 mm, – a súlya 80 grammot meghaladó, – a héj illóolajakban gazdag és nagyon intenzív illatú, – a gyümölcs 8–11 gerezdbõl áll, – a gyümölcshús és -lé citromsárga, nagyon kevés magot tartalmaz: a lé a gyümölcs súlyának 35 %-a, savtartalma meghaladja a 3,5 grammot 100 ml-ben; hosszúkás válfaj (fusillo): – ellipszis alakú, – közepes vastagságú, többé-kevésbé sima, intezív citromszínû héj, – a középen mért átmérõ legalább 60 mm, – a súlya 100 grammot meghaladó, – a héj illóolajakban gazdag és nagyon intenzív illatú, – a gyümölcs 8–11 gerezdbõl áll, – a gyümölcshús és -lé citromsárga: a lé a gyümölcs súlyának legalább 30 %-a, savtartalma meghaladja a 3,5 grammot 100 ml-ben.

1. szám


4.3. Földrajzi térség: A termelés és a csomagolás szempontjából érintett földrajzi térség Foggia megyére (Puglia tartomány) terjed ki és az alábbi területeket foglalja magában: Vico del Gargano, Ischitella és Rodi településeket, pontosabban meghatározva a Gargano hegyfok parti és partközeli északi szakaszát, amely Vico del Garganótól Rodi Garganicóig ér, egészen Ischitelláig. 4.4 Eredetpróba: A termelési folyamat minden szakaszát folyamatosan figyelik. A termelõk és a csomagolók felügyeleti szerve által kezelt megfelelõ jegyzékekre történõ bejegyzés révén biztosítható a termék nyomon követhetõsége. A termék nyomon követhetõsége és az eredetpróba oly módon is biztosított, hogy mindegyik citromligetet a felügyeleti szerv által mûködtetett és frissített megfelelõ jegyzékre vezetnek be, jelezve a citromliget azonosító elemeit, valamint hogy bejelentést tesznek a felügyeleti szervnek a termelt mennyiségrõl. Valamennyi, a vonatkozó jegyzékekbe bejegyzett természetes és jogi személy azon mértékig lesz a felügyeleti szerv által végzett ellenõrzés alanya, amilyen mértékben ezt a termelési szabályzat és a kapcsolódó ellenõrzési terv elõírja. 4.5. Termelésmód: A szabályzat többek között elõírja, hogy citromliget létesítésekor tiszteletben kell tartani a hegyrajzi és talajtani jellemzõket, amelyek a termelési területet jellemzik: a citromligetek lejtõs, szárazkõ-fallal vagy sáncokkal teraszosan kialakított földterületeken fekszenek. Szükség esetén a hideg szél elleni védelmet szélvédõként szolgáló magyaltölgy (a térség tipikus fafajtája), nád és háló biztosítja. A hagyományoknak megfelelõen ojtóvesszõként kizárólag a hatályos jogszabályok által igazolt melangolo fajtába (citrus mearda) tartozó citromfa használható. A fakorona két fõágbõl és két mellékágból áll oly módon, hogy a lombozat négyszögletes formába illeszthetõ kör alakban növekedhessen, cupola squarciata néven ismert, nyomott félgömb formát felvéve, az alsó rész pedig kedvezõen nyitott a szellõzés és a termésszedés szempontjából. A telepítés elrendezése hagyományos ötös ültetés, az ültetési sûrûség 250–400 növény egy hektáron. Május és október között a citromfákat öntözik. A hektáronkénti citromtermés nem haladhatja meg a 35 tonnát. A kézzel és ollóval történõ betakarítás egész évben zajlik, ugyanis a talajtani-éghajlati viszonyok, valamint a citromligetek különleges jellemzõi következtében a gyümölcs hosszú ideig a fán marad. Tilos a gyümölcsök mesterséges érlelése. A Limone Femminello del Gargano OFJ-terméket kizárólag a 4.3. pontban megjelölt termelõterületen lehet csomagolni annak érdekében, hogy a termék nyomon követhetõsége és ellenõrzése biztosítva legyen, valamint hogy a termék minõségi jellemzõi ne károsodjanak.

335

4.6. Összefüggés: Hála a térség különleges geológiai, talajtani és éghajlati viszonyainak, ami a Gargano hegyfok tengerparti szakaszát és mediterrán, félnedves klímájú sávját jellemzi, ahol a térség mûvelõinek évszázados és hagyományos tapasztalatai következtében már a múltban foglalkoztak citromtermeléssel, és a különbözõ fajták nyilvánvaló jellemzõi következtében már az ókorban is a külföldi piacok keresett árucikkének számítottak, a Limone Femminello del Gargano fajtát különösen nagyra becsülik egyedülálló tulajdonságai, és fõleg különleges illata miatt, amibõl kifolyólag ez az OFJ-termék lényegesen különbözik az Olaszország más régióiban termelt citromtól. A Gargano vidéki déligyümölcs-termelés még a hagyományos mezõgazdaság keretében, kézi munkával történik, ahol a metszésnek kulcsfontosságú szerepe van. Ezen a vidéken a mezõgazdaság az idõk folyamán olyan agronómiai szaktudássá vált, ami generációról generációra öröklõdik. Már 1884-ben kiépült az elsõ kereskedelmi hálózat az észak-amerikai kontinenssel, ahova a déligyümölcstermelés nagy részét szállították. A Limone Femminello del Gargano fajtáról szóló elsõ történelmi dokumentumok 1000-ben íródtak, a terület termelési adatait bemutató legrégebbi dokumentum pedig az 1811-ben a nápolyi királyság által végzett statisztika, amelybõl kiderül, hogy a termelés jó 60 %-a exportra került. 4.7. Felügyeleti szerv: A felügyeleti szervként kijelölt hatóság: Név: C.C.I.A.A. di Foggia Cím: via Dante, 27 I–71100 Foggia Tel.: 0881 797111 Fax: 0881 726046 4.8. Címkézés: A Limone Femminello del Gargano fajtának fogyasztásra kerülésekor zárt, szilárd, növényi eredetû anyagból, például fából vagy kartonból készült csomagolásban kell lennie, amelynek befogadóképessége 1–25 kg: a csomagoláskor biztosítani kell, hogy a gyümölcsök legalább 80%-án (csomagolópapírban vagy anélkül) látható legyen az alábbi logó: I.G.P. „Limone Femminello del Gargano”. Ha a gyümölcs nem csomagolva, hanem kimérve kerül értékesítésre, szintén látszódnia kell a fenti logónak. A csomagoláson az alábbi adatokat kell feltüntetni: „Limone Femminello del Gargano”, ezt követve esetleg az értékesítésre kerülõ válfaj megjelölése (lustrino vagy fusillo), a védjegy, az O.F.J.-felirat (a rövidítés feloldása is), a termelõ, a csomagoló és a kereskedõ megjelölése és az eredeti nettó súly. Azon termékek, amelyek elõállításához Limone Femminello del Gargano O.F.J-t használtak, az elõállítás és a feldolgozás folyamatait követõen is forgalomba hozhatók a csomagoláson a földrajzi eredetmegjelölésre történõ hi-

336


vatkozással a közösségi logó feltüntetése nélkül, azzal a feltétellel, hogy: – a védett eredetmegjelöléssel ellátott termékként igazolt termék a hozzátartozó árukategória kizárólagos alkotóeleme legyen, – a védett eredetmegjelöléssel ellátott termék felhasználói kizárólagos élvezõi kell, hogy legyenek az O.F.J.-eredetmegjelölés bejegyzésekor megszerzett szellemi tulajdonjognak, amelynek védelmére a Mezõgazdasági és Erdészetpolitikai Minisztérium megbízásából konzorciumot alkotnak. Ugyanez a megbízott konzorcium gondoskodik a megfelelõ jegyzékekbe történõ bejegyzésekrõl és a védett eredetmegjelölés korrekt használatának felügyeletérõl. A védelemmel megbízott konzorcium hiányában az elõbb felsorolt feladatokat a MIPAF (Mezõgazdasági és Erdészetpolitikai Minisztérium) látja el, a 2081/92/EGK rendelet végrehajtására kijelölt nemzeti hatóságként. A logó két citrom stilizált ábrája, egy ellipszis alakú koronába foglalt leveles ágacskával: a koronán az alábbi felírat olvasható: „Limone Femminello del Gargano”. Az ábrázolt citromok és a „Limone Femminello del Gargano” felirat halványsárga, az ágacska és a levelek zöldek. 4.9 Nemzeti követelmények: –

III. Az FVM Élelmiszeripari Fõosztálya a mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzõinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról szóló 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazás alapján, az Európai Közösség más tagállama által benyújtott földrajzi árujelzõ bejelentéshez kapcsolódó ES/00121/28.3.2000 számú Összefoglaló lapot az alábbiakban megjelenteti. A jogos gazdasági érdeküket igazoló személyek az Összefoglaló lapban foglaltakkal kapcsolatos kifogásaikat a bejelentésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenésétõl (2005. december 15.) számított négy hónapon belül írásban nyújthatják be a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszeripari Fõosztályára (Bp. 55. Pf. 1, 1860).

Bejegyzési kérelem közzététele a 2081/92/EGK rendelet 6. cikke (2) bekezdésében meghatározottak szerint az eredetmegjelölések és a földrajzi elnevezések védelmére vonatkozóan (2005/C 320/02) Jelen közlemény a fent említett rendelet 7. és 12d. cikke értelmében kifogásolási jogot ad. Mindennemû, erre a kérelemre vonatkozó kifogásolást egy tagállam illetékes hatóságai, egy WTO-tagország vagy egy, a 12. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint elismert harmadik or-

1. szám

szág közvetítésével kell továbbítani a jelen közlemény megjelenésétõl számított hat hónapon belül. A közleményt a következõ tényezõk, nevezetesen a 4.6 pont teszik indokolttá, melyek alapján a 2081/92/EGK rendelet értelmében a kérelem megalapozottnak tekintett.

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ A TANÁCS 2081/92/EGK RENDELETE „GATA-HURDES” No CE: ES/00121/28.3.2000 OEM ( X ) OFJ ( ) Ez az összefoglaló tájékoztató jellegû. Részletes információért az érdekeltek és különösképpen az érintett OEM termelõi a nemzeti termékszabályzat teljes változatát tanulmányozhatják a nemzeti szervezeteknél vagy hatóságoknál, vagy az Európai Bizottság illetékes szolgálatainál.1 1. A tagállam illetékes hatósága: Név: Subdirección General de Sistemas de Calidad Diferenciada Dirección General de Alimentación Secretaría General de Agricultura y Alimentación del Ministerio de Agricultura, Pesca y Alimentación de España Cím: Infanta Isabel, E-28071 Madrid Telefon: 34-91 3475394 Fax: 34-91 3475410 E-mail: [email protected] 2. Kérelmezõ csoportosulás „Szövetkezeti alapon mûködõ és magántulajdonú olajsajtoló üzemek csoportosulása:” – Sdad. Coop. Ltda. La Peraliega. Ctra. Cilleros, Km 1. 10896, Perales del Puerto (Cáceres). Tevékenység: sajtolás. – Sdad. Coop. Ltda. San Dámaso. Donoso Cortés, 45.10890, Valverde del Fresno (Cáceres). Tevékenység: sajtolás és csomagolás. – Antonio Pascual Alemán, S.L. Avd. Sierra de Gata, 36. 10896, Perales del Puerto (Cáceres). Tevékenység: sajtolás és csomagolás. – Jacoliva. S.L. Avd. de la Paz, 5 10813 Pozuelo de Zarzón (Cáceres). Tevékenység: sajtolás és csomagolás. – INDEXTRA. S.L. Llano de la Dehesilla, s/n 10691, galisteo (Cáceres). Tevékenység: sajtolás és csomagolás. 1 Európai Bizottság – Mezõgazdasági Fõigazgatóság – „Mezõgazdasági termékek minõségpolitikája” egység, B–1049 Brüsszel

1. szám


– FEJIDOSA. Cruce de Mohedas, s/n. 10664, Mohedas de Granadilla (Cáceres). Tevékenység: sajtolás és olajbogyók fûszerezése. – Sdad. Coop. Ltda. San Martín.San Isidro. 10892, Corredera 12 (Cáceres). Tevékenység: sajtolás. – Sdad. Coop. Ltda. Sierra de Gata. Gabriel y Galán 9. 10850 Hoyos (Cáceres). Tevékenység: sajtolás. 3. A termék típusa extra szûz olívaolaj 1.5. osztály – zsírok 4. A termék leírása (a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek összefoglalása) 4.1. Név: „Gata-Hurdes” 4.2. Leírás: Extra szûz olívaolaj, melyet a Manzanilla Cacereña fajtába tartozó olajfa (Olea europea) termékleírásban szereplõ követelményeknek megfelelõ termésébõl nyernek. – Megkülönböztetõ érzékszervi jellemzõi a különleges gyümölcsösség, az enyhe fokú keserûség vagy a keserûség hiánya és az alig csípõs íz. Összességében gyümölcsös és enyhe. – Az érett termés színe aranysárga. Zöldes árnyalat is lehetséges, ha az olajat éretlen vagy érésben lévõ olajbogyókból nyerték. – Fizikai-kémiai tulajdonságait tekintve sûrû olaj, sajátos zsírsav-tartalommal: a telítetlen zsírsavak aránya magas a telített zsírsavakéhoz képest, olajsav/linolénsav aránya szintén magas, olajsav tartalma általában 75 % fölötti. Szintén kiemelkedõ az avasodással szembeni ellenálló képessége. 4.3. Földrajzi terület: Cáceres tartomány északi részének hegyvidéki területei Extremadura autonóm körzetben, Nyugat-Spanyolországban. Beletartoznak a Sierra de Gata, Hurdes, Gabriel és Galán, Valle del Ambroz, Jerte és La Vera természetes térségek. Összesen 84 település található a 449 430 hektár kiterjedésû területen, az olajfaligetek 30 329 hektárt foglalnak el. 4.4. A származás igazolása: A szabályozó tanács hozza létre a származásigazoló és minõségbiztosítási rendszert egy erre a célra felállított igazoló szerven keresztül, amely ellenõrzi az olajfaligeteket, az olajbogyók leadását a sajtolóüzembe, az elõkészítést, a tárolást, a csomagolást és a forgalmazást az olajfaligetek, a sajtolóüzemek és más ipari létesítmények nyilvántartása, ellenõrzések, mintavételek és a késztermék nyomon követése segítségével. A szabályozó tanács tanúsítványt állít ki az olyan termékek számára, amelyek megfelelnek a termékleírásban foglalt követelményeknek. A tanúsítvánnyal ellátott termék a forgalomba hozatal során egyedi azonosítót kap, amelyet egy jól elkülöníthetõ igazoló címkén kell feltüntetni.

337

4.5. Az elõállítás módja: A térségben jellemzõ, hagyományos ültetvény sûrû vagy nagyon sûrû szerkezetû, sûrûsége általában meghaladja a hektáronkénti 250 tövet. Ez megkülönbözteti a többi olívabogyó-termesztõ térségtõl. Szintén jellemzõ a magasabb fekvésû hegyoldalakon a teraszos mûvelés, ami megnehezíti a gépesítést. A hagyományos szaporítási forma a fiatal ágakról metszéskor eltávolított fás szárak dugványozása. Jelenleg a hagyományos rendszer mellett már megfigyelhetõek olyan ültetvények is, amelyek növényanyaga félig fás szárú, porlasztásos öntözés mellett gyökereztetett dugványokból származik. Az oltalom alatt álló területen az olajfaültetvények mûvelésére jellemzõ a technikák lassú fejlõdése. Egy másik sajátosság az ökológiai mûvelési formák széleskörû elfogadottsága. A modernebb üzemekben évente egy-három keresztsoros szántásra kerül sor traktorral és kultivátorral, általában tavasszal és nyár elején. A trágyázás komplex mûtrágyával, talajfelszínen történik. Ami a metszést illeti, a teljesen szabad formáktól az alacsony fák kialakításáig fejlõdött. Utóbbi az étkezési olajbogyók kézi betakarítását hivatott megkönnyíteni. Az olajbogyót közvetlenül a fákról kell leszedni az eredetmegjelölési technikusok által meghatározott idõszakban. A termésnek a szabályozó tanács olajfaültetvény-jegyzékében szereplõ ültetvényekrõl kell származnia. A betakarítás során kötelezõ elkülöníteni a közvetlenül a fáról szedett olajbogyókat a földrõl szedettektõl. A szállításra megfelelõen tiszta és a termés védelmét lehetõvé tévõ edényekben kerül sor. Az olajbogyót a betakarításától számított 12 órán belül át kell adni a sajtolóüzemeknek. A sajtolóüzem udvarán a kirakodás során ellenõrizni kell a termés minõségét, különösen tisztaságát, ütõdésmentességét, valamint betegségektõl és kártevõktõl való mentességét. A tisztítóberendezések nem szennyezhetik be az olajbogyót. A tételeknek tökéletesen azonosíthatóaknak kell lenniük. A termék minõségének fenntartását a folyamat minden szakaszában biztosítani kell, minden egyes ismert rendszerrel. A kinyert olajat megfelelõen jelölt, a termékleírásban elõírt egészségügyi és tisztasági követelményeknek megfelelõ tartályokban tárolják. A „Gata-Hurdes” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkezõ olaj csomagolását a meghatározott földrajzi területen kell végezni, mivel így írja elõ a kérelmezõ csoportosulás. Erre a minõség megõrzése érdekében és a tanúsítási folyamat során a termék nyomonkövethetõsége biztosítása érdekében van szükség.

338


A tanúsítási folyamat akkor tekinthetõ lezárultnak, amikor a tanúsítvánnyal ellátott termék csomagolásán elhelyezik a minõséget és származást igazoló sorszámozott címkét. Az igazoló címkét a szabályozó tanács állítja ki. A szabályozó tanács hatáskörét annak szabályzatában a következõk szerint határozzák meg: – Területileg a termelési terület szerint. – A termékeket illetõen az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkezõ termékeknek megfelelõen, legyenek azok a termelés, tárolás, csomagolás, szállítás és forgalmazás bármely szakaszában. – A személyek vonatkozásában a különbözõ jegyzékekben szereplõ személyek. A csomagolást ezért e termékleírás C pontjában meghatározott földrajzi területen kell végezni annak érdekében, hogy egyfelõl a termék minõsége, másfelõl a nyomonkövethetõség és az ellenõrzés a felügyeleti rendszer részérõl a teljes folyamat során biztosított legyen. A csomagolást a meghatározott földrajzi területen kell végezni a minõség szavatolása érdekében. Mivel nehezen megközelíthetõ hegyvidéki területrõl van szó, az ömlesztett formában történõ szállítás az olajat nem megfelelõ környezeti feltételeknek tenné ki, melyek hatását tovább rontaná a hosszabb szállítási idõ. Ez az olaj érzékszervi jellemzõit kétségtelenül befolyásolná és megváltoztatná az eredetmegjelölésben meghatározott tulajdonságokat. Az eredetmegjelölés igazolásával csak a szabályozó tanács által tanúsított olajokat szabad csomagolni, a szabályozó tanács által jóváhagyott edényekbe, amelyeken a szervezet saját szabályainak megfelelõ címkék és igazoló címkék szerepelnek. 4.6. Környezeti kapcsolat : Az eredetmegjelölésben meghatározott terület felszíne jellemzõen hegyvidéki, a Cordillera Central hegylánc déli lejtõinek felel meg, 400-tól 2000 méterig terjedõ magasságban. Az olajfaligetek a legkisebb magasságtól 800 méterig fordulnak elõ. A talaj szilikátos anyagokon képzõdött, fõleg gránitsziklákon, melyeket nagy kiterjedésû pala- és homokkõtömbök vesznek körül. Az éghajlatra, J. Papadakis (terményalapú rendszere) szerint „meleg zab” típusú tél jellemzõ, kivéve az északkeleti vidéket, ahol a gredos-i térség hatására „hûvös zab” típusú. A nyarak „kukorica” jellegûek. Az átlagos éves csapadékmennyiség 600 és 1300 mm közötti, így a nedves mediterrán és a száraz mediterrán éghajlat közti átmenetet képviseli. Gyakorlatilag az egész eredetmegjelölési terület a Tajo medencéjében helyezkedik el. Fõ folyórendszerét a Tietar, Jerte, Eljas és Alagón folyók alkotják. A járás nyugati részében (Valverde del Fresno Eljas, San Martín de Trevejo és Villamiel települések körzetében) végzett kutatási munkálatok feltártak román kori leletekben olyan kõdarabokat, amelyek a sajtolási folyamattal kapcsolatosak.

1. szám

Külföldön a Sierra de Gata a század eleje óta az olajáról leginkább ismert járás, talán a kapott nemzetközi díjak miatt. A régióban több mint 650 000 kilogramm olajat állítottak elõ az olívapogácsa-olaj kivonása és a szappangyártás mellett. Hurdes-ben az olajfa volt és maradt a fõ termény, a Gata-hoz hasonló hagyományokkal. Az eredetmegjelölési területbe tartozó többi járásban is az olajfa volt a fõ termény a modern gyümölcskultúrák és az extenzív öntözési rendszerek bevezetése elõtt. Mint ismeretes, az egy fajtába tartozó olajfák mindig egy és ugyanazon tõrõl származnak, ami feltételezhetõen a helyi õshonos vadolajfa oltásának eredménye. Az a tény, hogy az eredetmegjelölés oltalma alá tartozó területen egyetlen fajta található, vitathatatlan bizonyítéka annak, hogy az olajfa szempontjából termelési egységrõl van szó. A fajtába tartozó több száz éves olajfák jelenlétébõl következik, hogy a fajta legalább a XVI. század óta létezik, de valószínûleg régebbi. A Manzanilla Cacereña Spanyolország 24 fõ olajbogyófajtája közül az egyik. Nevét annak köszönheti, hogy Cáceres tartomány északi részén egyeduralkodó fajta, ott termelik ebbõl a fajtából a nemzeti össztermék 47%-át. A fajta kevéssé erõs, viszont könnyen ereszt gyökeret és jól alkalmazkodik a tápanyagban szegény földhöz és a hideghez. Korai virágzású, önbeporzó, a virág terméketlensége alacsony százalékban fordul elõ. A gyümölcsérés korai, a gyümölcs szokatlanul könnyen leválik, ami megkönnyíti a gépi betakarítást. Különösen jelentõs kettõs felhasználhatósága – tudniillik étkezési és olajsajtolási használata egyaránt ismert – valamint a szokásos termesztési körülmények között korai termõre fordulása, magas és folyamatos termékenysége miatt. Olajtartalma alacsony, a nedvesanyag-tartalom megközelítõleg 15 %-a. 4.7. Ellenõrzõ szerv: Név: Consejo Regulador de la Denominación de Origen Gata – Hurdes Cím: Apartado 25, 10850 Hoyos (Cáceres). Telefon: 927 514 528 Fax: 927 514 528 A szabályozó tanács a 2081/92 tanácsi rendelet 10. cikke alkalmazásában megfelel az élelmiszereket tanúsító szervezetekrõl szóló, 1989. június 26-i EN 45011 szabványnak. 4.8. Címkézés: A csomagoláson feltüntetett igazoló címke jelzi, hogy az extra szûz olívaolaj megfelel a szabályozó tanács által megállapított elõírásoknak. A címkét a nemzeti érme- és bélyeggyár nyomtatja, folyamatos számozással ellátva a kettõs nyomtatás és a hamisítás elkerülése érdekében. A bejegyzett márkanév címkéjén kötelezõen fel kell tüntetni az eredetmegjelölést.

1. szám


4.9. Nemzeti követelmények: A Gata-Hurdes eredetmegjelölésre vonatkozó nemzeti jogi keret a következõ: – 25/1970 (december 2.) törvény a szõlõrõl, a borról és az alkoholtartalmú italokról, 835/1972 (március 23.) rendelet a 25/1970 törvény hatályba léptetésérõl – 728/1988 (július 8.) királyi rendelet a nem borászati termékek általános és specifikus eredetmegjelölésére vonatkozó szabályokról – 1643/1999 (október 22.) királyi rendelet az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések közösségi nyilvántartásába való felvételi kérelmekre vonatkozó eljárásról.

339

ÖSSZEFOGLALÓ A TANÁCS 2081/92/EGK RENDELETE „PATATAS DE PRADES” vagy „PATATES DE PRADES” CE ES: ES/00232/25.5.2002 OEM ( ) OFJ ( X ) Ez az adatlap tájékoztató jellegû összefoglaló. Részletes információért az érdekeltek és különösképpen az érintett OFJ-mel ellátott termék termelõi a termékszabályzat teljes változatát tanulmányozhatják a nemzeti hatóságoknál, vagy az Európai Bizottság illetékes szolgálatainál.1 1. A tagállam illetékes hatósága:

IV. Az FVM Élelmiszeripari Fõosztálya a mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzõinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról szóló 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazás alapján, az Európai Közösség más tagállama által benyújtott földrajzi árujelzõ bejelentéshez kapcsolódó ES/00232/25.5.2002 számú Összefoglaló lapot az alábbiakban megjelenteti. A jogos gazdasági érdeküket igazoló személyek az Összefoglaló lapban foglaltakkal kapcsolatos kifogásaikat a bejelentésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenésétõl (2005. december 28.) számított négy hónapon belül írásban nyújthatják be a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszeripari Fõosztályára (Bp. 55. Pf. 1, 1860).

Bejegyzési kérelem közzététele a 2081/92/EGK rendelet 6. cikke (2) bekezdésében meghatározottak szerint az eredetmegjelölések és a földrajzi elnevezések védelmére vonatkozóan (2005/C 331/02) Jelen közlemény a fent említett rendelet 7. és 12d. cikke értelmében kifogásolási jogot ad. Mindennemû, erre a kérelemre vonatkozó kifogásolást egy tagállam illetékes hatóságai, egy WTO-tagország vagy egy, a 12. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint elismert harmadik ország közvetítésével kell továbbítani a jelen közlemény megjelenésétõl számított hat hónapon belül. A közleményt a következõ tényezõk, nevezetesen a 4.6 pont teszik indokolttá, melyek alapján a 2081/92/EGK rendelet értelmében a kérelem megalapozottnak tekintett.

Név: Subdirección General de Denominaciones de Calidad y Relaciones Interprofesionales y Contractuales. Dirección General de Alimentación. Subsecretaria de Agricultura, Pesca y Alimentación del Ministerio de Agricultura, Pesca y Alimentación Cím: Po Infanta Isabel, 1 – E-28071 Madrid Tel.: (34-91) 347 53 94 Fax: (34-91) 347 54 10 e-mail: [email protected] 2. Kérelmezõ csoportosulás: Név: Pere Casals i Rofes, on behalf of the Cooperativa Agrícola y Caixa Agrària de Prades, S. Coop. C. R. Ltda, Ricard Alabart i Gabriel C/Verge de l’Abellera, 24 de Prades Antonio Anselmo i Pons of C/Verge de l’Abellera, 7 de Prades, Ramon Puigdengoles i Clivillé, C/Mayor, 10 de Prades Baldomero Casals i Musté C/Sant Llorenç, 14 de Prades Joaquim Salvadó i Pocurull, representing the producers C/Verge de l’Abellera, 8 de Prades Cím: C/Sant Roc, 10, 1er- 2a, E-43364 Prades (Tarragona) Tel.: – Fax: – e-mail: – Összetétel: Termelõk/feldolgozók ( X ) egyéb ( ) 3. A termék típusa: Burgonya 1.6. osztály gyümölcsök, zöldségek és gabonafélék frissen vagy feldolgozva 1 Európai Bizottság, Mezõgazdasági Fõigazgatóság, „Mezõgazdasági termékek minõségpolitikája” egység, B–1049 Brüszszel.

340


4. A termékleírás: (a 4. cikk (2) bekezdésében elõírt követelmények összefoglalása) 4.1. Név: „PATATAS DE PRADES vagy PATATES DE PRADES” 4.2. Jellemzõk: Az oltalom alá helyezendõ termék a Solanum tuberosum L. fajta emberi fogyasztásra termesztett „KENNEBEC” fajtájának gyökérgumója. Átmérõje legalább 40, de legfeljebb 80 mm, bár kivételes esetben elérheti a 100 mm-t. A burgonya héja nagyon sima, kemény és ellenálló. A gumó húsa fehéres, állaga tömör és lisztes, íze átható, édes, szaga a gesztenyére emlékeztet. 4.3. Földrajzi régió: Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkezõ burgonyák termõterülete Prades, Capafonts, La Febró és Arbolí települések területe a Katalónia autonóm körzetben található Tarragona tartomány Baix Camp járásában. Az elõállítás és a csomagolás övezete azonos a termõövezettel. 4.4. A származás igazolása: A burgonyák a termõövezetben található ültetvényekrõl származnak, válogatásukat, osztályozásukat és csomagolásukat a termõövezetben, a Szabályozó Tanács megfelelõ nyilvántartásába bejegyzett üzemekben végzik. A burgonyát fizikai és érzékszervi vizsgálatnak vetik alá, és csak azok a gumók kerülnek csomagolva az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel a piacra, amelyek megfelelnek az ellenõrzés minden szakaszában. A piacra kerülõ burgonyát a Szabályozó Tanács által kibocsátott címke, ellenõrzõ címke vagy a minõséget jelzõ sorszámozott címke jelöli. 4.5. Az elõállítás módja: A burgonya vetési távolsága 0,5×0,7 m, növényenként 5–10 gumó keletkezik, az ültetvény átlagos sûrûsége hektáronként 28.000 növény. A termesztés a „Kennebec” fajtába tartozó hitelesített vetõmag beszerzésével kezdõdik. Ez a fajta alacsony hozamú, de kiváló minõségû. A vetést áprilisban kezdik, a vetõmagokat árkokban helyezik el. Ezeket késõbb beszántják és kialakítják a bakhátakat, amin a növény kifejlõdik. A betakarítás kézzel történik, legkorábban szeptember elején, amikor a növény természetes okoknál fogva elhal. A gumókat fokozott óvatossággal kell kihúzni, a növény elhalását követõ két hét elteltével, hogy a burgonya héja kellõen megvastagodjon. Ezáltal kiküszöbölhetõ az a minõségromlás, ami a burgonya csomagolásakor az ütõdés hatására keletkezhet, valamint javul a burgonya természetes eltarthatósága is.

1. szám

A betakarítás után a burgonya a következõ eljárásokon esik át: külsõ minõségellenõrzés, egységes tételekbe sorolás, csomagolás 2 illetve 5 kg töltetû, légáteresztõ papírzacskókba, melyeken szerepel az OFJ logója, megfelelõ helyiségekben történõ tárolás természetes hõmérséklet és nedvesség mellett, a zacskó külsején címke és logó feltüntetése. 4.6. Kapcsolat: Történelmi: Az oltalom alatt álló területen jelentõs hagyománya van a burgonya termesztésének. Ezt Emili Morera Llauradó is említi a XIX. század végén kelt mûvében, melyben a gumók minõségét a termesztésre használt földek különleges éghajlatával és tengerszint feletti magasságával magyarázza. José Ruy Fernández (1920) Villa de Prades kapcsán írja: „legfõbb értéke a burgonya, amely a legjobb minõségû, és ezért a leginkább megbecsült, ami csak terem, nem csak katalán területen, hanem az egész Ibériai-félszigeten. A gumó nem csak kitûnõen termeszthetõ, hanem élelmiszerként pompás ízû és lisztes jellegû, ennek köszönhetõen a piacokon a hasonló termékekénél magasabb áron értékesítik.” Természeti: A Prades-hegység igen kedvezõ fekvésû és földrajzi szempontból egyedi területe, tengerszint feletti magassága ezer méter, talaja igen termékeny, homokos, szilikátos, pH-ja enyhén savas. A csapadék kevés, a hõmérsékleti értékek viszonylag alacsonyak és jellemzõ a tenger felõl fúvó nedves szél. Mindez kedvez a burgonya minõségének. Az említett tényezõknek köszönhetõen a növény vegetatív ciklusa hosszabb. Évente csak egyszer lehet betakarítani, ezért a gumók tömörebbek, szárazanyag-tartalmuk magas. A területen termesztett burgonya héja nagyon sima, torzulásoktól mentes, ez megkülönbözteti a prades-i burgonyát a más régiókban termesztett azonos fajtájú burgonyától. A gumókat természetes állapotban tárolják a jóváhagyott raktárakban. Nem használnak csírázást gátló anyagot, sem más terméket, amely befolyásolná a burgonya természetes eltarthatóságát. A fent leírtakból következik, hogy a térség hegyrajza (konkrétan a magassága), talajtana (mely a burgonya termesztésében döntõ fontosságú tényezõ) és a környék éghajlati adottságai a termesztési hagyománnyal és a földmûvesek szakértelmével párosulva kitûnõ minõségû burgonyát eredményeznek. 4.7. Felügyeleti sze rv: Név: CALITAX Cím: Tuset, 10. E-08006 Barcelona Telefon: (34-93) 217 27 03 Fax: (34-93) 218 51 95 e-mail: [email protected] A Calitax megfelel az EN 45011 szabványnak a burgonya tekintetében.

1. szám


341

4.8. Címkézés: Az oltalom alatt álló burgonya a piacra címkével ellátva kerül. A címkén kötelezõ nyomtatásban és jól láthatóan szerepeltetni az oltalom alatt álló földrajzi jelzést, a kereskedelmi megnevezést és a logót, valamint a hatályos jogszabályokban elõírt egyéb adatokat. Bármilyen csomagolásban kerül is piacra a burgonya, azon a minõségügyi kézikönyvben meghatározott szabályoknak megfelelõen fel kell tüntetni a Szabályozó Tanács által kiadott sorszámozott címkét vagy ellenõrzõ címkét. Az említett jelzéseket a burgonya forgalomba hozatala elõtt el kell helyezni olyan módon, hogy újra már ne legyenek használhatóak.

relemre vonatkozó kifogásolást egy tagállam illetékes hatóságai, egy WTO-tagország vagy egy, a 12. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint elismert harmadik ország közvetítésével kell továbbítani a jelen közlemény megjelenésétõl számított hat hónapon belül. A közleményt a következõ tényezõk, nevezetesen a 4.6 pont teszik indokolttá, melyek alapján a 2081/92/EGK rendelet értelmében a kérelem megalapozottnak tekintett.

4.9. Nemzeti követelmények: December 2-i 25/1970 törvény a szõlõrõl, a borról és az alkoholtartalmú italokról Március 23-i 835/1972 rendelet a 25/1970 törvény elfogadásáról Január 25-i rendelet a spanyol jogszabályok és a 2081/92/EGK rendelet közötti megfelelésrõl a mezõgazdasági és élelmiszer-ipari termékek oltalom alatt álló eredetmegjelölései és földrajzi jelzései tekintetében Október 22-i 1643/99 királyi rendelet az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések közösségi nyilvántartásába való felvételi kérelmekre vonatkozó eljárásról

„SANGUEIRA DE BARROSO – MONTALEGRE”

ÖSSZEFOGLALÓ A TANÁCS 2081/92/EGK RENDELETE

EKo SZ.: PT/00236/16.5.2002 OEM ( ) OFJ ( X ) Ez az összefoglaló tájékoztatási céllal készült. Bõvebb információkért – különösen az érintett OEM-mel vagy OFJ-vel ellátott termékek termelõinek – a termékleírás teljes változatát célszerû tanulmányozni, amely vagy nemzeti szinten, vagy az Európai Bizottság illetékes szolgálataitól1 szerezhetõ be. 1. A tagállam illetékes szerve:

V. Az FVM Élelmiszeripari Fõosztálya a mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzõinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról szóló 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazás alapján, az Európai Közösség más tagállama által benyújtott földrajzi árujelzõ bejelentéshez kapcsolódó PT/00236/16.5.2002 számú Összefoglaló lapot az alábbiakban megjelenteti. A jogos gazdasági érdeküket igazoló személyek az Összefoglaló lapban foglaltakkal kapcsolatos kifogásaikat a bejelentésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenésétõl (2005. december 30.) számított négy hónapon belül írásban nyújthatják be a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszeripari Fõosztályára (Bp. 55. Pf. 1, 1860).

Név: Instituto de Desenvolvimento Rural e Hidráulica Cím: Av. Afonso Costa, n.o 1949 — P-002 Lisboa Telefon: (351-21) 844 22 00 Fax: (351-21) 844 22 02 E-mail: [email protected] 2. Kérelmezõ: 2.1. Név: Cooperativa Agrícola dos Produtores de Batata para Semente de Montalegre, CRL 2.2. Cím: Rua General Humberto Delgado 5470 – 247 Montalegre Telefon: (351) 276 512 253 Fax: (351) 276 512 528 E-mail: [email protected] 2.3. Tagösszetétel: termelõk/feldolgozók (X) egyéb ( )

Bejegyzési kérelem közzététele a 2081/92/EGK rendelet 6. cikke (2) bekezdésében meghatározottak szerint az eredetmegjelölések és a földrajzi elnevezések védelmére vonatkozóan

3. Terméktípus: 1.2. csoport: Húsipari termékek (fõzve, sózva, füstölve stb.)

(2005/C 334/10) Jelen közlemény a fent említett rendelet 7. és 12d. cikke értelmében kifogásolási jogot ad. Mindennemû, erre a ké-

1 Európai Bizottság – Mezõgazdasági Fõigazgatóság – „Mezõgazdasági termékek minõségpolitikája” egység – B–1049 Brüsszel.

342


4. Termékleírás: (a 4. cikk (2) bekezdés szerinti követelmények összefoglalása) 4.1. Név: „SANGUEIRA DE BARROSO – MONTALEGRE” 4.2. Leírás: Bisara fajtájú vagy legalább 50 %-ban „bisaro” fajtától származó sertéshús, szalonna, sertésvér és búzakenyér lágy és száraz keverékével töltött füstölt kolbász, amelyben jól kivehetõk az apró húsfoszlányok, a sertés vékonybelébe töltve. Ezeket az összetevõket sóval, fokhagymával, Trás-os-Montesbõl való vörös vagy fehér borral, erõs (amit a régióban „pimento”-nak hívnak) és édes fûszerpaprikával (vagyis „pimentão”-val), petrezselyemmel, hagymával és trás-os-Montes-i olívaolajjal ízesítik. A kolbász kb. 3 cm átmérõjû hengeres formájú, sötét színû, ráncos külsejû, patkó formájúra hajlítva a két végén pamutspárgával egyszerû csomóval megkötve. 4.3. Földrajzi terület: Tekintettel a termék elõállításának sajátosságaira, organoleptikus tulajdonságaira, és az itt élõk szakmai tudására, valalmint a régió klimatikus viszonyaira, a feldolgozás és a csomagolás földrajzi területe magától értetõdõen korlátozódik Montalegre településre, Vila Real körzetben. A sertéstenyésztés hagyományos módjára és a meglévõ mezõgazdasági tevékenységekre tekintettel a hús- és szalonnatermelés földrajzi területe Villa Real járásban Boticas, Chaves és Montalegre településekre korlátozódik. E három település alkotja a Barrosoként ismert és elnevezett termék területét. 4.4. A származás igazolása: A mezõgazdasági mûvelésnek, a vágóhídi létesítményeknek, a darabolásnak és az elõkészítésnek az OPC elõzetes véleménye alapján a termelõk csoportja által elfogadott mûködési engedéllyel kell rendelkezni, és a termelés, illetve feldolgozás fent említett területén kell elhelyezkedni. A teljes elõállítási folyamat az alapanyagot biztosító mezõgazdasági termeléstõl kezdve egészen a terméket forgalmazó helyekig szigorú ellenõrzési rendszernek van alávetve, ami lehetõvé teszi a termék tökéletes nyomonkövethetõségét. A sertések nevelésére mezõgazdasági mûvelés alatt álló, a hagyományos termelési rendszernek megfelelõ területû – fél-extenzív – legelõkön kerül sor, ami biztosítja az állatok hagyományos táplálását. A minden egyes kolbászon feltüntetett származási igazolás számmal van ellátva, annak érdekében, hogy a termék mezõgazdasági elõállításának kezdeti fázisáig visszamenõleg biztosítva legyen a teljes nyomonkövethetõség. A származás igazolása a teljes termelési folyamat valamennyi fázisát tekintve bármikor megvalósítható a sorozatszám alapján, ami a hiteles származási igazolás kötelezõ eleme. 4.5. Elõállítási módszer: A zsíros húst felaprítják. A felfogott sertésvérhez vizet adnak, az alvadás megelõzésére jól megkeverik, sóval és

1. szám

fokhagymával fûszerezik, majd pihentetik. A kenyeret vékonyan felszeletelik. A húst sóval, a régióból származó fehér vagy vörösborral és fokhagymával ízesítik, és három napig száraz, hûvös helyen pihentetik. Az így nyert húskeverékhez (amit regionálisan „sorsa”-nak neveznek) hozzáadják a kenyeret és a vért, erõs és/vagy édes fûszerpaprikával, apróra vágott petrezselyemmel és hagymával, valamint nyers olívaolajjal ízesítik. Ezt követõen a masszát a sertés vékonybelébe töltik. A töltés befejeztével a kívánt méretre vágják, és pamutspárgával megkötik. Befejezésül a két végére egyszerû csomót kötnek, és patkó formájúra hajlítják. A füstölésre lassú tûznél füstölõkamrában vagy helyiségben, vagy hagyományos füstölõben kerül sor, és kb. 3-4 napig tart. A füst a fa – alapvetõen a régióból származó tölgyfa – közvetlen elégetésébõl származik. Forgalomba hozatalra kizárólag egészben, a származási helyen elõrecsomagolva kerül sor. A termék jellege és összetétele nem engedi meg az adagokban vagy szeletelve történõ forgalmazást. A csomagolás során, amennyiben sor kerül rá, megfelelõ, a termékre ártalmatlan és semleges anyagokat használnak fel, normál, ellenõrzött hõmérsékleten vagy vákuumban. A csomagolás mûveleteit kizárólag a feldolgozás földrajzi területén lehet végrehajtani, oly módon, hogy biztosítható legyen a nyomonkövethetõség és az ellenõrzés, valamint ne következhessen be a termék ízbeli és mikrobiológiai tulajdonságainak bárminemû elváltozása. 4.6. Kapcsolat: Tekintettel a régió éghajlati, földrajzi, társadalmi-gazdasági viszonyaira, valamint az ország többi részétõl való viszonylagos elzártságára, Barrosã lakosainak tápláléka a helyi termelésre korlátozódik, amit elsõdlegesen kenyér, burgonya és sertéshús alkot. A sertéstenyésztés hosszú múltját és fontosságát tanúsítja az a tény, hogy különbözõ oklevelek – köztük a montalegre-i oklevél –, említést tesznek a sertésfélék és az azokból készült termékek után fizetett adókról. A sertéshús egész éven át történõ fogyaszthatósága érdekében kialakultak a tartósítás módszerei, amelyek nagyon hamar meghonosodtak, és generációról generációra tovább hagyományozódtak. E termék elõállítása nagyon nagy mértékben függ a régió hideg és száraz klímájától, ami minden családtól megkívánja a folyamatos fatüzelést, és megteremti az ideális füstölés jellegzetes feltételeit egy mérsékelten és fokozatosan füstölt termék számára. Ily módon a sertés hagyományos vágásából származó hús feldolgozásának és tartósításának szükségessége különbözõ formájú és összetételû kolbászfélék megjelenését eredményezte, eltérõ színben és füstöléssel, de mindig a környékhez és az itt élõ emberekhez kötõdõ helyi specialitásként. Összefoglalva, a termék kapcsolata a földrajzi térséggel az õshonos állatfajtákon keresztül alakult ki, a helyi termékeken alapuló táplálás, a megfelelõ sertésdarabok kiválogatásának szakértelme nyomán, a környék fáinak felhasználásával való füstölés, valamint a nagyon hideg és száraz környezetben történõ érlelés pedig a termék eltarthatóságát szolgálja.

1. szám


4.7. Felügyeleti szerv: Név: Tradição e Qualidade – Associação Interprofissional para Produtos Agro-Alimentares de Trás-os-Montes Cím: Av. 25 de Abril, 273 S/L P-5370 Mirandela Telefon: (351-278) 26 14 10 Fax: (351-278) 26 14 10 E-mail: [email protected] A Tradição e Qualidade olyan elismerést nyert, ami megfelel a 45011:2001 szabvány elõrásainak. 4.8. Címkézés: A címkén kötelezõen fel kell tüntetni a „Sangueira de Barroso – Montalegre – Indicação Geográfica Protegida” megjelölést és a közösségi logót, valamint a Barroso – Montalegre termék itt közölt minta szerinti logóját. A felirat a „Montalegre” és „sangueira” szavakkal egészül ki. A címkén ugyancsak fel kell tüntetni a hiteles származási igazolást, ami kötelezõen tartalmazza a termék nevét és a vonatkozó feliratot, a felügyeleti szervet és a sorozatszámot (a termék nyomonkövethetõségének numerikus vagy alfanumerikus kódját).

343

relemre vonatkozó kifogásolást egy tagállam illetékes hatóságai, egy WTO-tagország vagy egy, a 12. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint elismert harmadik ország közvetítésével kell továbbítani a jelen közlemény megjelenésétõl számított hat hónapon belül. A közleményt a következõ tényezõk, nevezetesen a 4.6 pont teszik indokolttá, melyek alapján a 2081/92/EGK rendelet értelmében a kérelem megalapozottnak tekintett.

ÖSSZEFOGLALÓ A TANÁCS 2081/92/EGK RENDELETE „CHOURIÇA DE CARNE DE BARROSO – MONTALEGRE” EKo SZ.: PT/PT/00239/16.5.2002 OEM ( ) OFJ ( X ) Ez az összefoglaló tájékoztatási céllal készült. Bõvebb információkért – különösen az érintett OEM-mel vagy OFJ-vel ellátott termékek termelõinek – a termékleírás teljes változatát célszerû tanulmányozni, amely vagy nemzeti szinten, vagy az Európai Bizottság szolgálataitól1 szerezhetõ be.

4.9. Nemzeti elõírások: –

VI. Az FVM Élelmiszeripari Fõosztálya a mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzõinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról szóló 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazás alapján, az Európai Közösség más tagállama által benyújtott földrajzi árujelzõ bejelentéshez kapcsolódó PT/00239/16.5.2002 számú Összefoglaló lapot az alábbiakban megjelenteti. A jogos gazdasági érdeküket igazoló személyek az Összefoglaló lapban foglaltakkal kapcsolatos kifogásaikat a bejelentésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenésétõl (2005. december 20.) számított négy hónapon belül írásban nyújthatják be a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszeripari Fõosztályára (Bp. 55. Pf. 1, 1860).

1. A tagállam illetékes szerve: Név: Instituto de Desenvolvimento Rural e Hidráulica Cím: Av. Afonso Costa, n.o 1949-002 Lisboa Telefon: (00 351) 21 844 22 00 Fax: (00 351) 21 844 22 02 E-mail: [email protected] 2. Kérelmezõ: 2.1 Név: Cooperativa Agrícola dos Produtores de Batata para Semente de Montalegre, CRL 2.2 Cím: Rua General Humberto Delgado 5470 – 247 Montalegre Telefon: (351) 276 512 253 Fax: (351) 276 512 528 E-mail: [email protected] 2.3 Tagösszetétel: termelõk/feldolgozók (X) egyéb ( )

Bejegyzési kérelem közzététele a 2081/92/EGK rendelet 6. cikke (2) bekezdésében meghatározottak szerint az eredetmegjelölések és a földrajzi elnevezések védelmére vonatkozóan

3. Terméktípus: 1.2. csoport – Húsipari termékek (fõzve, sózva, füstölve stb.)

(2005/C 323/02) Jelen közlemény a fent említett rendelet 7. és 12d. cikke értelmében kifogásolási jogot ad. Mindennemû, erre a ké-

1 Európai Bizottság – Mezõgazdasági Fõigazgatóság – „Mezõgazdasági termékek minõségpolitikája” egység – B–1049 Brüsszel.

344


4. Termékleírás és: (a követelmények összefoglalása (a 4. cikk (2) bekezdése szerint): 4.1 Név: „Chouriça de carne de Barroso – Montalegre” 4.2 Leírás: Bisara fajtájú vagy legalább 50%-ban bisaro vérbõl származó sertéshús és szalonna alapú füstölt kolbász, a sertés vékonybelébe töltve. A sertéshúst és hájat sóval, fokhagymával, a Tás-os-Montes régió vörös vagy fehér borával, erõs fûszerpaprikával (amit a régióban „pimento”-nak neveznek) és vagy édes fûszerpaprikával (azaz „pimentão”-val) ízesítenek. Patkó alakú, hengeres keresztmetszetû, kb. 3 mm átmérõjû és 25-35 cm közötti hosszúságú, vöröstõl gesztenyébe hajló változó színû foltokkal, külsején jól láthatók a szalonnás részek. A burok törés nélkül szorosan tapad a töltelékhez, a bél két végére pamutspárgával egyszerû csomót kötnek. 4.3 Földrajzi terület : Tekintettel a termék elõállításának sajátosságaira, organoleptikus tulajdonságaira, az itt élõk szakmai tudására, valamint a régió klimatikus viszonyaira, a feldolgozás és a csomagolás földrajzi területe magától értetõdõen korlátozódik Montalegre településre, Vila Real körzetben. A sertéshizlalás hagyományos formájára és a meglévõ mezõgazdasági tevékenységekre való tekintettel a hús- és szalonnatermelés földrajzi területe Villa Real járásban Boticas, Chaves és Montalegre településekre korlátozódik. E három település alkotja a Barrosoként ismert és elnevezett termék területét. 4.4 A származás igazolása: A mezõgazdasági termelésnek, a vágóhídi létesítményeknek, a darabolásnak és az elõkészítésnek az OPC elõzetes véleménye alapján a termelõk csoportja által elfogadott mûködési engedéllyel kell rendelkezni, és a termelés, illetve a feldolgozás fent említett területén kell elhelyezkedni. A teljes termelési folyamat az alapanyagot biztosító mezõgazdasági termeléstõl kezdve egészen a terméket forgalmazó helyekig szigorú ellenõrzési rendszernek van alávetve, ami lehetõvé teszi a termék tökéletes nyomonkövethetõségét. A sertések nevelésére mezõgazdasági mûvelés alá tartozó, a hagyományos tenyésztési rendszernek megfelelõ területû – fél-extenzív – legelõkön kerül sor, ami biztosítja az állatok hagyományos módon történõ táplálását. A minden egyes kolbászon feltüntetett származási igazolás számmal van ellátva, annak érdekében, hogy a termék mezõgazdasági elõállításának kezdeti fázisáig visszamenõleg megvalósítható legyen a teljes nyomonkövethetõség. A származás igazolása a teljes termelési folyamat valamennyi fázisát tekintve bármikor megvalósítható a sorozatszám alapján, ami a hiteles származási igazolás kötelezõ eleme. 4.5 Elõállítási módszer: Lágyék, tüdõ és a lábszár sovány részei, valamint a hátcsigolyákhoz tapadó hús kerül felhasználásra. A húst apró darabokra vágják, és sóval, a régióból származó vörös

1. szám

vagy fehér borral és fokhagymával ízesítve 5 napig 10 oC-nál alacsonyabb hõmérsékletû, száraz helyiségben érlelik, majd csípõs és édes paprikát adnak hozzá. Ezt követõen a sertés vékonybelébe töltik a masszát. A bélbe töltés után a kívánt méretre vágják, majd pamutspárgával megkötik. A két végére utólag egyszerû csomót kötnek, patkó formára hajlítva a kolbászt. A füstölésre enyhe tûzön, füstölõkamrában vagy helyiségben kerül sor, vagy hagyományos füstölõben, és 10-15 napig tart. A füstöt a fa – alapvetõen a régióból származó tölgyfa – közvetlen elégetése biztosítja. Forgalomba hozatalra kizárólag egészben, a származási helyen elõrecsomagolva kerül sor. A termék jellege és összetétele nem engedi meg az adagokban vagy szeletelve történõ forgalmazást. A csomagolás során – amennyiben sor kerül rá – megfelelõ, a termékre ártalmatlan és semleges anyagokat használnak fel, normál, ellenõrzött hõmérsékleten, vagy vákuumban. A csomagolás mûveleteit kizárólag a feldolgozás földrajzi területén lehet végrehajtani oly módon, hogy biztosítva legyen a nyomonkövethetõség és az ellenõrzés, valamint ne következzen be a termék ízbeli és mikrobiológiai tulajdonságainak bárminemû elváltozása. 4.6 Kapcsolat: Tekintettel a régió éghajlati, földrajzi, társadalmi-gazdasági viszonyaira, valamint az ország többi részétõl való viszonylagos elzártságára, a Barrosã tápláléka a helyi termelésre korlátozódik, amelyet elsõdlegesen kenyér, burgonya és disznóhús alkot. A sertéstenyésztés hosszú múltját és fontosságát tanúsítja az a tény, hogy különbözõ oklevelek, közöttük a montalegre-i oklevél, tesznek említést a sertésfélék és az azokból készült termékek után fizetett adókról. A sertéshús egész éven át történõ fogyaszthatósága érdekében kialakultak a tartósítás módszerei, amelyek nagyon hamar meghonosodtak, és generációról generációra tovább hagyományozódtak. E termék elõállítása nagyon nagy mértékben függ a régió hideg és száraz klímájától, ami minden családtól megkívánja a folyamatos fatüzelést, ami lehetõvé teszi az ideális füstölés jellegzetes feltételeit egy mérsékelten és fokozatosan füstölt termék számára. Ily módon a sertés hagyományos vágásából származó hús feldolgozásának és tartósításának szükségessége különbözõ formájú és összetételû kolbászfélék megjelenését eredményezte, eltérõ színben és füstöléssel, de mindig a környékhez és az itt élõ emberekhez kötõdõ helyi specialitásként. Összefoglalva, a termék kapcsolata a földrajzi térséggel az õshonos állatfajtákon keresztül alakult ki a helyi termékeken alapuló táplálás, a megfelelõ sertésdarabok kiválogatásának szakértelme nyomán, a környék fáinak felhasználásával történõ füstölés, a nagyon hideg és száraz környezetben történõ érlelés pedig a termék eltarthatóságát szolgálja. 4.7 Felügyeleti szerv: Név: Tradição e Qualidade – Associação Interprofissional para Produtos Agro-Alimentares de Trás-os-Montes Cím: Av. 25 de Abril, 273 S/L P-5370 Mirandela Telefon: (00 351) 278 261 410

1. szám


Fax: (00 351) 278 261 410 E-mail: [email protected] A Tradição e Qualidade olyan elismerést nyert, ami eleget tesz a 45011:2001 szabvány elõírásainak. 4.8. Címkézés: A címkén kötelezõen fel kell tüntetni a „Chouriça de carne de Barroso – Montalegre – Indicação Geográfica Protegida” megjelölést, illetve a közösségi logót és a Barroso – Montalegre termék mellékelt minta szerinti logóját. A felirat a „Montalegre és Chouriça hús” szavakkal egészül ki. A védjegyen ugyancsak fel kell tüntetni a hiteles származási igazolást, ami kötelezõen tartalmazza a termék nevét és az arra vonatkozó feliratot, a felügyeleti szervet és a sorozatszámot (a termék nyomonkövethetõségének numerikus vagy alfanumerikus kódját).

345

szág közvetítésével kell továbbítani a jelen közlemény megjelenésétõl számított hat hónapon belül. A közleményt a következõ tényezõk, nevezetesen a 4.6 pont teszik indokolttá, melyek alapján a 2081/92/EGK rendelet értelmében a kérelem megalapozottnak tekintett.

ÖSSZEFOGLALÓ A TANÁCS 2081/92/EGK RENDELETE „CHOURIÇO DE ABÓBORA DE BARROSO – MONTALEGRE” EKo SZ.: PT/00240/16.5.2005 OEM ( ) OFJ ( X ) Ez az összefoglaló tájékoztatási céllal készült. Bõvebb információkért – különösen az érintett OEM-mel vagy OFJ-vel ellátott termékek termelõinek – a termékleírés teljes változatát célszerû tanulmányozni, amely vagy nemzeti szinten, vagy az Európai Bizottság szolgálataitól1 szerezhetõ be.

4.9. Nemzeti elõírások: –

VII. Az FVM Élelmiszeripari Fõosztálya a mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzõinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról szóló 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazás alapján, az Európai Közösség más tagállama által benyújtott földrajzi árujelzõ bejelentéshez kapcsolódó PT/00240/16.5.2002 számú Összefoglaló lapot az alábbiakban megjelenteti. A jogos gazdasági érdeküket igazoló személyek az Összefoglaló lapban foglaltakkal kapcsolatos kifogásaikat a bejelentésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenésétõl (2005. december 24.) számított négy hónapon belül írásban nyújthatják be a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszeripari Fõosztályára (Bp. 55. Pf. 1, 1860).

Bejegyzési kérelem közzététele a 2081/92/EGK rendelet 6. cikke (2) bekezdésében meghatározottak szerint az eredetmegjelölések és a földrajzi elnevezések védelmére vonatkozóan (2005/C 329/08) Jelen közlemény a fent említett rendelet 7. és 12d. cikke értelmében kifogásolási jogot ad. Mindennemû, erre a kérelemre vonatkozó kifogásolást egy tagállam illetékes hatóságai, egy WTO-tagország vagy egy, a 12. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint elismert harmadik or-

1. A tagállam illetékes szerve: Név: Instituto de Desenvolvimento Rural e Hidráulica Cím: Av. Afonso Costa, n.o 1949-002 P-Lisboa Telefon: (351-21) 844 22 00 Fax: (351-21) 844 22 02 E-mail: [email protected] 2. Kérelmezõ: 2.1. Név: Cooperativa Agrícola dos Produtores de Batata para Semente de Montalegre, CRL 2.2. Cím: Rua General Humberto Delgado 5470 – 247 Montalegre Telefon: (351) 276 512 253 Fax: (351) 276 512 528 E-mail: [email protected] 2.3. Tagösszetétel: termelõk/feldolgozók (X) egyéb ( ) 3. Terméktípus: 1.2. csoport: Húsipari termékek (fõzve, sózva, füstölve stb.) 4. Termékleírás: (a 4. cikk (2) bekezdés szerinti követelmények összefoglalása) 4.1. Név: „Chouriço de Abóbora de Barroso – Montalegre”

1 Európai Bizottság – Mezõgazdasági Fõigazgatóság – „Mezõgazdasági termékek minõségpolitikája” egység – B–1049 Brüsszel

346


4.2. Leírás: Bisara fajtájú, vagy legalább 50%-ban bisaro vérbõl származó sertéshús és szalonna alapú füstölt kolbász, valamint szárított tökbõl készült lágy és száraz töltelék – amelyben láthatóak az apró húsfoszlányok – a sertés vastagbelébe töltve. A sertéshúst és szalonnát sóval, fokhagymával, vörös vagy fehér borral, csípõs (a régióban „pimento”-nak nevezett) és édes („pimentão”) paprikával fûszerezik Színe foltokkal tarkított, narancsszíntõl sötét gesztenyeszínig változó, formája hengeres, kb 6 cm átmérõjû, külseje ráncos. A vastagbelet patkó formájúra hajlítva a két végén pamutspárgával egyszerû csomókkal kötik meg. 4.3. Földrajzi terület: A termék elõállításának sajátosságaira, organoleptikus tulajdonságaira, az itt élõk szakmai tudására és a régió klimatikus viszonyaira való tekintettel a feldolgozás és a csomagolás földrajzi területe magától értetõdõen korlátozódik Montalegre településre, Vila Real körzetben. A sertéstenyésztés hagyományos módjára és a meglévõ mezõgazdasági tevékenységekre tekintettel a hús- és szalonnatermelés földrajzi területe Vila Real kerületben Boticas, Chaves és Montalegre településekre korlátozódik. E három település alkotja a Barrosoként ismert és elnevezett termék területét. 4.4. A származás igazolása: A mezõgazdasági mûvelésnek, a vágóhídi létesítményeknek, a darabolásnak és az elõkészítésnek az OPC elõzetes véleménye alapján a termelõk csoportja által elfogadott mûködési engedéllyel kell rendelkezni, és a termelés, illetve feldolgozás fent említett területén kell elhelyezkedni. A teljes elõállítási folyamat az alapanyagot biztosító mezõgazdasági termeléstõl kezdve egészen a terméket forgalmazó helyekig szigorú ellenõrzési rendszernek van alávetve, ami lehetõvé teszi a termék tökéletes nyomonkövethetõségét. A sertések nevelésére mezõgazdasági mûvelés alatt álló, a hagyományos termelési rendszernek megfelelõ területû – fél-extenzív – legelõkön kerül sor, ami biztosítja az állatok hagyományos módon történõ táplálását. A minden egyes kolbászon feltüntetett márkajelzés számmal van ellátva, annak érdekében, hogy a termék mezõgazdasági elõállításának kezdeti fázisáig visszamenõleg biztosítva legyen a teljes nyomonkövethetõség. A származás igazolása a teljes termelési folyamat valamennyi fázisát tekintve bármikor megvalósítható a sorozatszám alapján, ami a hiteles származási igazolás kötelezõ eleme. 4.5. Elõállítási módszer: Zsíros húsdarabok (lágyék, lágyhús-aprólék, pácolt sonka, alkalmanként tüdõ) kis darabokra vágva. A tököt félbevágják, megtisztítják, húsát kanállal kikaparják, vászonba tekerve Ezt a masszát két napra asztalkendõbe tekerik, hogy a felesleges víz lecsöpögjön. A sertéshúst sóval, a régióból származó vörös vagy fehér borral és fokhagymával fûszerezik, és 5 napon keresztül 10 °C alatti

1. szám

hõmérsékletû száraz helyiségben érlelik, majd csípõs és édes fûszerpaprikával ízesítik. Utólag hozzáadják a tököt, ami a hús arányához viszonyítva kb. 20 %. Ezt követõen kerül sor a tölteléknek a sertés vastagbelébe való töltésére. A bélbe töltést követõen megfelelõ méretûre vágják és pamutspárgával összekötik. Patkó formájúra hajlítva a két végére egyszerû csomót kötnek. A füstölésre lassú tûzön, füstölõkamrában vagy -helyiségben vagy hagyományos füstölõben kerül sor, és kb. 30 napig tart. A füst a fa – alapvetõen a környékrõl származó tölgyfa – közvetlen elégetésébõl származik Forgalomba hozatalára egészben, a származási helyen elõrecsomagolva kerül sor. A termék jellege és összetétele nem engedi meg az adagokban vagy szeletelve történõ forgalmazást. A csomagolás során – amennyiben erre sor kerül –, megfelelõ, a termékre ártalmatlan és semleges anyagokat használnak fel, normál, ellenõrzött hõmérsékleten vagy vákuumban. A csomagolás mûveleteit kizárólag a feldolgozás földrajzi területén lehet végrehajtani oly módon, hogy biztosítva legyen a nyomonkövethetõség és az ellenõrzés, valamint ne következhessen be a termék ízbeli és mikrobiológiai tulajdonságainak bárminemû elváltozása. 4.6. Kapcsolat: Tekintettel a régió éghajlati, földrajzi, társadalmi-gazdasági viszonyaira, valamint az ország többi részétõl való viszonylagos elzártságára, Barrosã lakosainak tápláléka a helyi termelésre korlátozódik, amelyet elsõdlegesen kenyér, burgonya és sertéshús alkot. A sertéstenyésztés hosszú múltját és fontosságát tanúsítja az a tény, hogy különbözõ oklevelek, közöttük a montalegre-i oklevél, tesznek említést a sertésfélék és termékeik után fizetett adókról. A sertéshús egész éven át történõ fogyaszthatósága érdekében kialakultak a tartósítás módszerei, amelyek nagyon hamar meghonosodtak, és generációról generációra tovább hagyományozódtak. E termék elõállítása nagyon nagy mértékben függ a régió hideg és száraz klímájától, ami minden családtól megkívánja a folyamatos fatüzelést, és megteremti az ideális füstölés jellegzetes feltételeit egy mérsékelten és fokozatosan füstölt termék számára. Ily módon a sertés hagyományos vágásából származó hús feldolgozásának és tartósításának szükségessége különbözõ formájú és összetételû kolbászfélék megjelenését eredményezte, eltérõ színben és füstöléssel, de mindig a környékhez és az itt élõ emberekhez kötõdõ helyi specialitásként. Összefoglalva, a termék kapcsolata a földrajzi térséggel az õshonos állatfajokon keresztül alakult ki, a helyi termékeken alapuló táplálás, a megfelelõ sertésdarabok kiválogatásának szakértelme nyomán, a környék fáinak felhasználásával történõ füstölés, valamint a nagyon hideg és száraz környezetben történõ érlelés pedig a termék eltarthatóságát szolgálja. 4.7. Felügyeleti sze rv: Név: Tradição e Qualidade — Associação Interprofissional para Produtos Agro-Alimentares de Trás-os-Montes Cím: Av. 25 de Abril, 273 S/L 5370 Mirandela

1. szám


347

Telefon: (351-278) 261 410 Fax: (351-278) 261 410 E-mail: [email protected] A Tradição e Qualidade olyan elismerést nyert, ami eleget tesz a 45011:2001 szabvány elõírásainak.

Bejegyzési kérelem közzététele a 2082/92/EGK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározottak szerint a különleges tulajdonságok tanúsítványára vonatkozóan

4.8 Címkézés: A címkén kötelezõen fel kell tüntetni a „Chouriço de abóbora de Barroso – Montalegre – Indicação Geográfica Protegida” megjelölést és a közösségi logót, valamint a Barroso – Montalegre termék itt közölt minta szerinti logóját. A felirat a Montalegre és Chouriço szavakkal egészül ki. A címkén ugyancsak fel kell tüntetni a hiteles származási igazolást, ami kötelezõen tartalmazza a termék nevét és a vonatkozó feliratot, a felügyeleti szervet és a sorozatszámot (a termék nyomonkövethetõségének numerikus vagy alfanumerikus kódja).

(2005/C 316/07) Jelen közlemény a fent említett rendelet 8. és 9. cikke értelmében kifogásolási jogot ad. Mindennemû, erre a kérelemre vonatkozó kifogásolást egy tagállam illetékes hatóságának kell továbbítania a jelen közlemény megjelenésétõl számított öt hónapon belül. A közleményt a következõ tényezõk, nevezetesen a 4.2, 4.3 és 4.4 pontok teszik indokolttá, melyek alapján a 2082/92/EGK rendelet értelmében a kérelem megalapozottnak tekintett.

KÜLÖNLEGES TERMÉK BEJEGYZÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM 2082/92/EGK TANÁCSI RENDELET „BOERENKAAS” EK-szám: NL/00023/25.6.2003 4.9. Nemzeti elõírások: – 1. Illetékes hatóság:

Közlemény az Európai Közösség más tagállama által benyújtott hagyományos különleges tulajdonság tanúsításához kapcsolódó Összefoglaló lap megjelentetésérõl Az FVM Élelmiszeripari Fõosztálya a mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek hagyományos különleges tulajdonsága tanúsítási rendszerének mûködésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 58/2004. (IV. 24.) FVM rendelet 8. § (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazás alapján, az Európai Közösség más tagállama által benyújtott különleges tulajdonság tanúsítására vonatkozó bejelentéshez kapcsolódó NL/00023/25.6.2003 számú Összefoglaló lapot az alábbiakban megjelenteti. A jogos gazdasági érdeküket igazoló személyek az Összefoglaló lapban foglaltakkal kapcsolatos kifogásaikat a bejelentésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenésétõl (2005. december 13.) számított négy hónapon belül írásban nyújthatják be a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszeripari Fõosztályára (Bp. 55. Pf. 1, 1860).

Név: Hoofdproductschap Akkerbouw (HPA) Cím: Postbus 29739 2502 LS Den Haag Nederland Tel.: 070-370 85 02 Fax: 070-370 84 44 2. Kérelmezõ csoportosulás: 2.1. Név: Bond van Boerderijzuivelbereiders 2.2. Cím: Postbus 29773 2502 LT Den Haag Tel.: 070 – 3382960 Fax: 070 – 3382812 Nederland 2.3 Tagösszetétel: termelõk/feldolgozók (X) egyéb ( ) A Bond van Boerderijzuivelbereiders célja tagjainak – a tejtermelõknek és a gazdaságukban tejtermékeket elõállító gazdáknak – legszélesebb értelemben vett érdekvédelme. A Bond van Boerderijzuivelbereiders (a továbbiakban: BBZ) tagjai gazdaságukban tejtermékeket elõállító gazdák, akik a saját állatállományuk (szarvasmarhák, kecskék vagy birkák) által termelt tejbõl sajtot és más tejtermékeket gyártanak. A BBZ taglétszáma 420 fõ, közülük több mint 350-en állítanak elõ Boerenkaas („házi sajt”) nevû sajtféleséget.

348


3. Terméktípus nyerstejbõl készült félkemény vagy kemény sajt 4. A termékleírás áttekintése: (a 6. cikk (2) bekezdésében ismertetett követelmények összefoglalása) 4.1. Név: „Boerenkaas” (kizárólag holland nyelven) 4.2. Különleges e lõállítási vagy elkészí tési mód: A Boerenkaas nyers tehén-, kecske-, juh- vagy bivalytejbõl a gazdaság területén készített sajtféleség. A tejnek legalább felét a saját állatállomány által termelt tejnek kell kitennie. Legfeljebb két további tejtermelõtõl lehet további tejet vásárolni, de az így beszerzett mennyiség nem haladhatja meg a gazdaságban elõállított tej mennyiségét. A következõ alapanyagokat lehet használni: a) nyerstej; b) a közvetlenül az a) pontban említett tejbõl elõállított tejszín, félzsíros vagy sovány tej; c) víz. Az alapanyagul szolgáló tej hõkezelése legfeljebb 40 °C-os hõmérsékleten megengedett; a foszfatázaktivitás mértékének meg kell egyeznie az alapanyagul felhasznált nyerstej foszfatázaktivitásával. A tejet a fejést követõ 40 órán belül fel kell dolgozni sajttá. Segédanyagok és adalékanyagok: a) (genetikailag nem módosított) tejsavképzõ, propionsavképzõ és aromaképzõ mikroorganizmuskultúrák; b) tejoltó (a Warenwetbesluit Zuivel, azaz a tejtermékekrõl szóló termékhatározat 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében); c) kalcium-klorid; d) nátrium-nitrát; e) magok, fûszernövények és/vagy fûszerek; f) nátrium-klorid (sófürdõben történõ pácolás révén). Elkészítési folyamat: – A fejést követõ 40 órán belül a nyerstejet kb. 30 °C-on megalvasztják. – Tejsavbaktériumok keveréktenyészete gondoskodik a tej savanyításáról. – Az alvadékból és savóból álló masszát feldarabolják, keverik, a savó egy részét leeresztik, majd egy vagy két alkalommal forró vízzel átmossák; a folyamat során a keverék hõmérséklete nem haladhatja meg a 37 °C-ot. – Feldolgozását követõen az alvadékot sajtprésekbe töltik. – A préselés elõtt és alatt kazeinjellel látják el a sajtot, amelyen feltétlenül szerepel a Boerenkaas név, melyet kiegészíthet a tejfajta neve. – A préselést és a savanyítást követõen, mely több órát vesz igénybe, a sajtot 18–22 % konyhasót (nátrium-kloridot) tartalmazó sófürdõben pácolják. – A gazdaságban végzett érlelés 12 °C-os minimumhõmérsékleten történik, s az elkészítés elsõ napjától számítva legalább 13 napot vesz igénybe.

1. szám

– A Boerenkaas jellegzetes ízét a gazdaság vagy a sajtkereskedés érlelõhelyiségében végzett további érlelés során nyeri el. Az érlelés idõtartama változó: néhány héttõl akár egy évnél tovább is terjedhet. 4.3. Hagyományos jelleg: A Boerenkaas név azt a terméket jelölõ különleges elnevezés, amelyet hagyományosan a fõként saját állatállomány által termelt nyerstejbõl a gazdaságokban állítanak elõ. 1874-ig a megtermelt tejet teljes egészében a a gazdaságok dolgozták fel. Ekkor kezdõdött a nagyüzemi tejfeldolgozás fokozatos térhódítása. A sajtkészítéshez használt tejet a XX. század elsõ éveiben kezdték pasztörizálni. A pasztõrõzés eredményeképpen az üzemekben készített sajt elvesztette eredeti jellegét. A gazdaságokban tovább élt a hagyományos tejfeldolgozás. A tejben természetesen elõforduló enzimek, az ún. tejlipázok, valamint a fejés alatt és után a tejbe kerülõ baktériumflóra jelenlétének köszönhetõen a nyerstejbõl készített sajt ízesebb. Az így készített sajtok ízhatása testesebb, erõteljesebb és fûszeresebb. Számos fogyasztó szerint ez az a jellegzetes íz, ami a Boerenkaast megkülönbözteti a nagyüzemileg elõállított sajtoktól. Az íz az érlelés elõrehaladtával egyre erõteljesebbé válik. 1982-ben a mezõgazdasági minõségbiztosítási törvényen (Landbouwkwaliteitswet) alapuló, a sajttermékekrõl szóló rendelet és határozat (Beschikking en het Besluit Kaasproducten) új szabályokat fektetett le. Ezek a sajt minõségét, a tej eredetét és az elkészítés módját szabályozzák. Az ezek alapján kiadott állami védjegy a biztosíték arra nézve, hogy a Boerenkaas valóban olyan termék, melyet a fõként saját állatállomány által termelt nyerstejbõl rövid tárolást követõen a gazdaság területén állítottak elõ. Ezek a rendelkezések lehetõvé tették a tehéntejen kívül a kecske, juh- vagy bivalytej feldolgozását, valamint az alacsonyabb zsírtartalmú nyerstejbõl történõ sajtkészítést is. A fentiek alapján az alapanyag és az elkészítés módja egyértelmûen különlegesnek tekinthetõ. 4.4. Termékleírás: A Boerenkaas nyers tehén-, kecske-, juh- vagy bivalytejbõl készített (fél)kemény sajtféleség. A Boerenkaas zsírtartalma változó, az alapanyagul szolgáló tej zsírtartalmától függ. A sajt tartalmazhat köményt vagy más magvakat, fûszernövényeket és/vagy fûszereket. Minél öregebb és érettebb a sajt, a sajttészta annál szilárdabb és szárazabb; ekkor beszélhetünk kemény sajtról. Többek között a következõ termékek említhetõk: Goudse Boerenkaas (házi Gouda sajt), Goudse Boerenkaas met kruiden (fûszernövényekkel ízesített házi Gouda sajt), Edammer Boerenkaas (edami házi sajt), Leidse Boerenkaas (leideni házi sajt), Boerenkaas van geitenmelk (kecsketejbõl készített házi sajt) és Boerenkaas van schapenmelk (birkatejbõl készített házi sajt).

1. szám


349

Áttekintés: a Boerenkaas jellegzetes tulajdonságai és az összetételére vonatkozó követelmények

Tulajdonságok

Goudse Boerenkaas

Leidse Boerenkaas

Edammer Boerenkaas

Boerenkaas (van geitenmelk), Boerenkaas (van schapenmelk), Boerenkaas (van buffelmelk)

Alapanyag

tehéntej

tehéntej

Alak

Gouda-típusú (lapos henger alakú, lekerekített élekkel)

Leiden-típusú gömb vagy kenyér alakú (lapos henger alakú, nem lekerekített élekkel)

Kéreg

sárgásfehér, igénytõl függõen bevonattal

piros, igénytõl függõen bevonattal

Állag

szilárdtól lágyig terjed, képlékeny

szilágdtól keményig ter- lágytól szilárdig vagy jed, vágható keményig terjed, vágható

Lyukszerkezet

szabályos a sajt egészét tekintve, a lyukak átmérõje 2 mm és kb. 15 mm között mozog; (1 cm-nél hosszabb) repedések nincsenek

kisméretû, 1–3 mm átmérõjû lyukak korlátozott számban, szabályos lyukszerkezet a sajt egészét tekintve; repedések nincsenek

pH-érték

12 nap elteltével 5,20 és 12 nap elteltével 5,20 és 12 nap elteltével 5,20 és 12 nap elteltével 5,10 és 5,30 5,40 között 5,30 között 5,30 között között

A szárazanyag zsírtartalma (%)

zsírdús, min. 48%

Max. víztartalom

42,5% (a gyártást követõ 45% (a gyártást követõ 12. napon) 12. napon)

Sótartalom (%)

a só aránya 0,4%-tól a só aránya 0,4%-tól a só aránya 0,4%-tól a só aránya 0,4%-tól legfellegfeljebb 4%-ig terjed a legfeljebb 4%-ig terjed a legfeljebb 5%-ig terjed a jebb 4%-ig terjed a szárazszárazanyagban szárazanyagban szárazanyagban anyagban

Hozzáadott anyagok

kömény, magok, fûszer- kömény növények és/vagy fûszerek ízlés szerint

Minimális érlelési idõ

13 nap az elkészítési fo- 13 nap az elkészítési fo- 13 nap az elkészítési fo- 13 nap az elkészítési folyalyamat elsõ napját köve- lyamat elsõ napját köve- lyamat elsõ napját köve- mat elsõ napját követõen tõen tõen tõen

Minimális érlelési hõmérséklet

12 °C

Foszfatázaktivitás

nyerstej esetében normá- nyerstej esetében normá- nyerstej esetében normá- nyerstej esetében normálislisnak minõsülõ szint lisnak minõsülõ szint lisnak minõsülõ szint nak minõsülõ szint

30+, a szárazanyag zsírtartalma 30%-nál magasabb és 35%-nál alacsonyabb; vagy 35+, a szárazanyag zsírtartalma 35%-nál magasabb és 40%-nál alacsonyabb

12 °C

tehéntej

sárgásfehér, igénytõl függõen bevonattal

kecsketej, juhtej, bivalytej

sárgásfehér, igénytõl függõen bevonattal szilárdtól lágyig terjed, képlékeny

lyukak korlátozott szám- szabályos lyukszerkezet a ban, szabályos lyukszer- sajt egészét tekinttve vagy lyuknélküli sajttészta kezet a sajt egészét tekintve, a lyukak átmérõje 2 mm és kb. 8 mm között mozog; repedések nincsenek

40+, a szárazanyag zsír- min. 45+ tartalma 40 %-nál magasabb és 45 %-nál alacsonyabb

47% (a gyártást követõ 12. napon)

ízlés szerint kömény

12 °C

46% (a gyártást követõ 12. napon)

magok, fûszernövények és/vagy fûszerek ízlés szerint

12 °C

350


4.5. Minimumkövetelmények és a különleges tulajdonságok e llenõrzésére irányuló eljárás: Jelenleg a Boerenkaasra a mezõgazdasági minõségbiztosítási törvényen (Landbouwkwaliteitswet) alapuló, a sajttermékekrõl szóló rendelet és határozat (Beschikking en het Besluit Kaasproducten) által lefektetett szabályok vonatkoznak. Ezek a sajt minõségét, a tej eredetét és az elkészítés módját szabályozzák. Az ezek alapján kiadott állami védjegy a biztosíték arra nézve, hogy a Boerenkaas valóban olyan termék, melyet a fõként saját állatállomány által termelt nyerstejbõl rövid tárolást követõen a gazdaság területén állítottak elõ. A 2082/92/EGK tanácsi rendeletnek megfelelõen különleges tulajdonságok tanúsítványával rendelkezõ Boerenkaas esetében a 4.2. pontban (különleges elkészítési mód) és a 4.4. pontban szereplõ táblázatban (jellegzetes tulajdonságok és az összetételére vonatkozó követelmények) ismertetett követelmények vonatkoznak. E követelményeket a tejtermékekrõl szóló mezõgazdasági minõségbiztosítási határozat (Landbouwkwaliteitsbesluit Zuivelproducten) és a sajtokról szóló mezõgazdasági minõségbiztosítási rendelet (Landbouwkwaliteitsregeling kaas) határozza meg. Hat–nyolc hetente egyszer kerül sor annak ellenõrzésére, hogy az egyes gazdaságokban friss (40 óránál nem régebben fejt) nyerstejet használnak-e a sajtkészítéshez, s ellátják-e kazeinjellel a terméket. Évente egyszer adminisztratív eszközökkel ellenõrzik, hogy a felhasznált tej melyik gazdaságból származik. Az összetétellel kapcsolatos követelmények ellenõrzése során a szárazanyag zsírtartalmát, víztartalmát és sótartalmát vizsgálják; e paraméterek ellenõrzésére évente 6–8 alkalommal kerül sor. Ezen túlmenõen az eljárás célja, hogy biztosítsa, a Boerenkaas 4.4. pontban szereplõ táblázatban feltüntetett különbözõ típusai megfelelnek a többi jellegzetes tulajdonság tekintetében támasztott követelményeknek. Ezeknek a jellegzetes tulajdonságoknak az ellenõrzése 6–8 hetente egyszer szemrevételezéssel történik. Felügyeleti szerv: COKZ Név: Stichting Centraal Orgaan voor Kwaliteitsaangelegenheden in de Zuivel Cím: Kastanjelaan 7 Postbus 250 3830 AG Leusden Nederland 5. Védelem iránti kérelem a 13. cikk (2) bekezdése alapján: A Bond van Boerderijzuivelbereiders a rendelet 13. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban kérelmezi a Boerenkaas elnevezés védett névként történõ bejegyzését. A kérelem kizárólag a holland nyelvû Boerenkaas névre vonatkozik.

1. szám

Az Agrobotanikai Intézet (Tápiószele) megszüntetõ okiratának közzététele Ügyiratszám: 107.782/6/2005. Megszüntetõ okirat Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88. § (3) bekezdése, 90. § (1) bekezdésének c) pontja, valamint az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. §-a alapján az Agrobotanikai Intézet (TABI), Tápiószele költségvetési szervet jogutódlással – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – megszüntetem. 1. Megszüntetendõ költségvetési szerv neve és rövidített neve: Agrobotanikai Intézet (TABI) Megszüntetendõ költségvetési szerv neve angolul: Institute for Agrobotany Megszüntetendõ költségvetési szerv székhelye: 2766 Tápiószele, Külsõ mezõ 15. Megszüntetendõ költségvetési szerv Alapító Határozat száma: 18.066/1993., Módosító Alapító Okirat száma: 25.222/1/2003. 2. Megszüntetendõ költségvetési szerv felügyeleti szerve: Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. 3. A megszüntetendõ intézmény általános jogutódja: Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet. A megszüntetendõ intézmény vagyona – ideértve a követeléseket és a kötelezettségeket is – feletti rendelkezési jogosultság az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézetet illeti. Az Agrobotanikai Intézetnek a hazai kultúrnövény génforrás-megõrzés bázisintézményi korábbi alapfeladatait az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet veszi át. A foglalkoztatottak jogviszonyában a megszüntetendõ intézmény jogutódja az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet. 4. Az intézmény megszüntetésének idõpontja és jogcíme: Ez a Megszüntetõ Okirat 2006. január 1-jén lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti az Agrobotanikai Intézet 18.066/1993. sz. Alapító Okirata, illetve a 25.222/1/2003. sz. Módosító Alapító Okirata. Budapest, 2005. december 15.

Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. szám


Az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet alapító okirata módosításának közzététele Ügyiratszám: 107.782/6/2005. Alapító okirat Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-ában, valamint az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30) Korm. rendelet 10. §-ában, továbbá az OMMI alapításáról rendelkezõ 49/1997. (VII. 4.) FM rendeletben foglaltakat figyelembe véve – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet /a továbbiakban: Intézet/ alapító okiratát az alábbiak szerint módosítom: 1. A költségvetési szerv neve: Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet A költségvetési szerv rövidített elnevezése: OMMI A költségvetési szerv angol nyelvû elnevezése: National Institute for Agricultural Quality Control 2. A költségvetési szerv székhelye és levelezési címe: 1024 Budapest Keleti Károly u. 24. 3. A költségvetési szerv felügyelete: Az Intézet felügyeletét a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium látja el. 4. Az alapító jogokat gyakorló: a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 5. Az Intézet alapításának idõpontja: az Intézet számos jogelõd összevonásával a többször módosított a 4/1988. (III. 25.) MÉM rendelettel létesült, hatályos Alapító Okiratának száma 25222/2/2003. (2003. július 17.) 6. Az Intézet mûködésének idõtartama: határozatlan idejû 7. Az intézmény típusa: a növénytermesztéssel és az állattenyésztéssel, valamint a takarmányozással kapcsolatos – külön jogszabályban meghatározott – irányítási, szervezési és hatósági feladatokat látja el 8. Az Intézet gazdálkodási jogköre: jogi személy, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, országos hatáskörû szakigazgatási intézmény, amely elsõsorban hatósági feladatokat lát el. 9. A 2006. január 1-jével megszûnõ tápiószelei Agrobotanikai Intézet általános jogutódja az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet. 10. Az Intézet szervezeti egységei (telephelyei): Központi Laboratórium, 1144 Budapest, Remény u. 42.

351

Agrobotanikai Központ 2766 Tápiószele Külsõ mezõ 15. OMMI Területi Vetõmagfelügyelõsége 5600 Békéscsaba, Hunyadi tér 4. OMMI Területi Vetõmagfelügyelõsége 4031 Debrecen, Széchenyi út 62. OMMI Területi Vetõmagfelügyelõsége 9021 Gyõr, Aradi vértanuk u. 12. OMMI Területi Vetõmagfelügyelõsége 6000 Kecskemét, Mindszenti u. 16. OMMI Területi Vetõmagfelügyelõsége 7100 Szekszárd, Munkácsy M. u. 30. OMMI Területi Vetõmagfelügyelõsége 8000 Székesfehérvár, Major u. 18. OMMI Területi Vetõmagfelügyelõsége 5000 Szolnok, Dózsa Gy. U. 15/a. OMMI Területi Vetõmagfelügyelõsége 9700 Szombathely, Gagarin u. 2. OMMI Fajtakitermesztõ Állomása 2200 Monorierdõ, Beton u. 86. OMMI Növényfajtakísérleti Állomása 4002 Debrecen-Kismacs OMMI Növényfajtakísérleti Állomása 7811Eszterágpuszta, Szalánta Pf.: 6. OMMI Növényfajtakísérleti Állomása 9451 Fertõd-Röjtökmuzsaj OMMI Növényfajtakísérleti Állomása 6034 Helvécia OMMI Növényfajtakísérleti Állomása 7095 Iregszemcse OMMI Növényfajtakísérleti Állomása 8929 Pölöske OMMI Növényfajtakísérleti Állomása 5540 Szarvas OMMI Növényfajtakísérleti Állomása 6821 Székkutas OMMI Növényfajtakísérleti Állomása 2463 Tordas, Szabadság u. 24. OMMI Növényfajtakísérleti Állomása 9701 Szombathely, Komáromi u. 34.

OMMI Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Állomása 3213 Atkár, Tabi-major OMMI Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Állomása 9485 Nagycenk, Széchenyi kastély, Kiscenki u. 3. OMMI Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Állomása 3244 Parád, Cifraistálló OMMI Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Állomása, 6346 Sükösd A telephelyeknek önálló gazdálkodási jogköre nincs.

352


11. Az Intézet törzsszáma: 306313-000 12. Az Intézet államháztartási azonosító száma: 036980 13. Az Intézet szakágazati besorolási száma: 748700 14. Az Intézet alaptevékenysége: Az Intézet alaptevékenységként ellátja (végzi) az alábbi törvények alapján a hatáskörébe utalt közhatalmi feladatokat: – 2003. évi LII. törvény a növényfajták állami elismerésérõl, valamint a szaporítóanyagok elõállításáról és forgalomba hozataláról – 2004. évi XVIII. törvény a szõlõtermesztésrõl és borgazdálkodásról. – 1998. évi XXVII. törvény a géntechnológiai tevékenységrõl – 1993. évi CXIV. törvény az állattenyésztésrõl – 2001. évi CXIX. törvény a takarmányok elõállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról – 2003. évi XVI. törvény az agrárpiaci rendtartásról Az Intézet ellátja a külön jogszabályokban hatáskörébe utalt egyéb feladatokat. A vonatkozó egyezmények és jogszabályok elõírásai szerint ellátja a hazai kultúrnövény génforrás-megõrzés feladatait (különös tekintettel a teljes körû kultúrnövény génforrás-megõrzésre), a különbözõ hazai intézményekben folyó génmegõrzési tevékenységek szakmai koordinációját, a nemzetközi kapcsolatok fenntartását a génmegõrzési munkában, koordinálja a nemzetközi együttmûködési programokban való magyar részvételt. A TEÁOR ’03 szerint: – 01.41’03 Növénytermelési szolgáltatás – 72.40’03 Adatbázis tevékenység 15. Az Intézet kiegészítõ tevékenysége a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR) szerint: – 01.41’03 Növénytermesztési szolgáltatás – 01.42’03 Állattenyésztési szolgáltatás – 73.10’03 Mûszaki kutatás, fejlesztés – 74.20’03 Mérnöki tevékenység, tanácsadás – 74.30’03 Mûszaki vizsgálat, elemzés – 80.42’03 Máshova nem sorolt felnõtt- és egyéb oktatás – 92.51’03 Könyvtári, levéltári tevékenység. – 92.52’03 Múzeumi tevékenység, kulturális örökség védelme – 74.87’03 Máshová nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás

1. szám

16. Az Intézet vállalkozási tevékenysége Az Intézet vállalkozási tevékenységet is folytathat az alaptevékenység és a hozzá kapcsolódó kötelezettségek sérelme nélkül. Vállalkozási tevékenység: TEÁOR 74.87’03 Szerzõdés alapján végzendõ kísérletek TEÁOR 74.87’03 laboratóriumi vizsgálatok, adatszolgáltatás, TEÁOR 80.42’03 szakemberképzés, rendezvényszervezés TEÁOR 74.87’03 lótartással kapcsolatos, sport-szabadidõ TEÁOR 92.62’03 múzeumi szolgáltatások TEÁOR 92.52’03 tanulmányok és szakvélemények készítése TEÁOR 74.87’03 állatok és állati termékek minõségtanúsítása TEÁOR 74.87’03 szakértõi tevékenység Vállalkozási tevékenységnek minõsül a jelen Alapító Okiratban rögzített tevékenységi körhöz tartozó olyan tevékenység, amelyet az Intézet szakmai jellegébõl adódóan, bevétel és ennek révén eredmény elérése, illetõleg haszonszerzés céljából üzletszerûen, piaci alapon végez. A vállalkozásból származó bevételeket és a vállalkozási tevékenységek kiadásait az alaptevékenységektõl elkülönítetten kell megtervezni, nyilvántartani és elszámolni. Az Intézet vállalkozási tevékenységébõl származó bevételeinek együttes összege nem haladhatja meg a ténylegesen teljesített – a költségvetési támogatást is magában foglaló – összbevétel 30 %-át. A vállalkozás mértéke az alapfeladatok ellátását nem veszélyeztetheti. 17. Az Alapító Okirat 14-16. pontjánál hivatkozott TEÁOR számok, azok változásai esetén értelemszerûen megváltoznak az alapító okirat külön módosítása nélkül. 18. Az Intézet szervezeti és mûködési szabályzata Az Intézet mûködésére, a külsõ és belsõ kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Mûködési Szabályzat (SzMSz) határozza meg. Az SzMSz-t az Intézet fõigazgatója készíti el, amely a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium jóváhagyásával válik érvényessé. 19. Az Intézet vezetõjének, gazdasági vezetõjének kinevezési és felmentési rendje: A fõigazgatót a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter nevezi ki határozatlan idõtartamra, és menti fel, egyúttal gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A gazdasági vezetõt a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter határozatlan idõtartamra, a fõigazgató javaslatára nevezi ki és menti fel, a további munkáltatói jogokat a fõigazgató gyakorolja felette.

1. szám


20. Az Intézet dolgozóinak jogállása: Az Intézet dolgozói a köztisztviselõk jogállásáról szóló az 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartoznak, a köztisztviselõnek nem minõsülõkre a Munka Törvénykönyve vonatkozik. A munkáltatói jogokat a 20. pontban foglaltak kivételével a fõigazgató gyakorolja. 21. Az Intézet fõigazgatójának beszámolási kötelezettsége: a fõigazgató az Intézet mûködésérõl és gazdálkodásáról szükség szerint, de legalább évente egyszer beszámol a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak. 22. Az Intézet tevékenységének ellenõrzése: az Intézet ellenõrzését a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium végzi. Ez az ellenõrzés nem érinti más, erre jogosult szervek ellenõrzési jogát. 23. Az Intézet kezeli a feladatainak ellátásához szükséges, a Magyar Állam tulajdonát képezõ ingatlan és ingó vagyont. A vagyonkezelõi jogosultságot a Kincstári Vagyon Igazgatóság, a Nemzeti Földalapkezelõ Szervezet és az Intézet közötti vagyonkezelõ szerzõdés rögzíti.

353

zási Kutatóintézet (ÁTK), Herceghalom 70014/2004. sz. Alapító Okiratát – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – az alábbiak szerint módosítom. 1. A költségvetési szerv neve (rövidített neve): Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (ÁTK) A költségvetési szerv neve (rövidített neve) angolul: Research Institute for Animal Breeding and Nutrition (RIABN) 2. A költségvetési szerv típusa: állattenyésztési tudományos kutató és fejlesztõ intézet 3. A költségvetési szerv székhelye és címe: 2053 Herceghalom, Gesztenyés út 1. 4. A költségvetési szerv felügyelete: az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet felügyeletét a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium látja el. 5. Az alapító jogokat gyakorló: földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. 6. Az intézmény alapításának idõpontja: 1896

24. Az Intézet a rendelkezésre álló vagyontárgyakkal feladatai ellátása érdekében önállóan gazdálkodik. 25. Ezen Alapító Okirat 2006. január 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejûleg a 25222/2/2003. számú, 2003. július 17. napján kelt alapító okirat hatályát veszti. A tápiószelei Agrobotanikai Intézet megszüntetésérõl külön okirat rendelkezik.

Budapest, 2005. december 15. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (Herceghalom) alapító okirata módosításának közzététele Ügyiratszám: 26673/2005.

7. Az intézmény mûködésének idõtartama: határozatlan idejû. 8. Az intézmény gazdálkodási jogköre: önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv 9. A 2006. január 1-jével megszûnõ Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Gödöllõ intézmény általános jogutódja az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet. 10. Az intézmény szervezeti egysége (telephelye): ÁTK Gödöllõi Kutatótelep, 2100 Gödöllõ, Isaszegi út, Pf. 417. A telephelynek önálló gazdálkodási jogköre nincs. 11. Az intézmény törzsszáma: 306951000 Az intézmény államháztartási azonosító száma: 37008 Az intézmény szakágazati besorolási száma: 731000 Az intézmény név és címer használata: az intézmény a címtábláján, nyomtatványain, a bélyegzõin és az iratain az 1. pont szerint (cégszerû) nevét köteles használni. A Magyar Köztársaság címere feltüntethetõ az intézmény körbélyegzõjén, valamint annak helyiségeiben, címtábláján, továbbá a hivatalos épületek homlokzatán.

Alapító okirat Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88. és 90. §-ában, valamint a az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. §ában foglaltak alapján az Állattenyésztési és Takarmányo-

12. Az intézmény alaptevékenysége a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR) szerint: 73. Kutatás, fejlesztés 73.10.14.0 Agrártudományi kutatás, fejlesztés

354


1. szám

Ezen belül: Haszonállatok tenyésztése terén alap- és alkalmazott kutatások végzése, fajtafenntartási kutatások. A takarmányozás és takarmány-felhasználás új, gazdaságosabb módszereinek kidolgozása. A szakági kollégium vezetésébõl adódóan a különbözõ kutatóhelyeken folytatott állattenyésztési és takarmányozási K+F feladatok szakmai koordinálása. Állattenyésztési és takarmánygazdálkodási mûszaki-fejlesztési tevékenység Országos és regionális állattenyésztési és takarmányozási szaktanácsadás és informatika. Szakmai oktatási és szakértõi tevékenység végzése. 22.1 Kiadói tevékenység A szakterület eredményeinek intézeti kiadványokban való megjelentetése, valamint egyéb kiadványok közzététele

15. Az Alapító Okirat 12-14. pontjánál hivatkozott TEÁOR számok, azok változásai esetén értelemszerûen megváltoznak az alapító okirat külön módosítása nélkül.

13. Az intézmény kiegészítõ tevékenysége a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR) szerint: 72.40 Adatbázis-tevékenység, on-line kiadás 74.20 Mérnöki tevékenység, tanácsadás 74.30 Mûszaki vizsgálat, elemzés 80.42 Máshova nem sorolt felnõtt- és egyéb oktatás 92.52 Múzeumi tevékenység, kulturális örökség védelme

– a gazdasági vezetõt a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter pályázat útján határozatlan idõtartamra, az intézmény vezetõjének javaslatára nevezi ki és menti fel; a munkáltatói jogokat az intézmény vezetõje gyakorolja felette.

14. Az intézmény vállalkozási tevékenysége a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR) szerint: Élõállat-nagykereskedelem 51.23 Húsáru-nagykereskedelem 51.32 Egyéb nagykereskedelem (állati szaporítóanyag forgalmazása) 51.90 Tejtermék, tojás-, zsiradék nagykereskedelme 51.33 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 70.20 Ingatlankezelés 70.32 Vagyonkezelés 74.15 Az intézmény vállalkozási tevékenységet is folytathat az alaptevékenység és a hozzá kapcsolódó kötelezettségek sérelme nélkül. Vállalkozási tevékenységnek minõsül a jelen Alapító okiratban rögzített tevékenységi körhöz tartozó olyan tevékenység, amelyet az intézmény szakmai jellegébõl adódóan, bevétel és ennek révén eredmény elérése, illetõleg haszonszerzés céljából üzletszerûen, piaci alapon végez. A vállalkozásból származó bevételeket és a vállalkozási tevékenységek kiadásait az alaptevékenységektõl elkülönítetten kell megtervezni, nyilvántartani és elszámolni. Az intézmény vállalkozási tevékenységébõl származó bevételeinek együttes összege két egymást követõ évben nem haladhatja meg a ténylegesen teljesített – a költségvetési támogatást is magában foglaló – összbevétel egyharmadát. A vállalkozás mértéke az alapfeladatok ellátását nem veszélyeztetheti.

16. Az intézmény mûködésére, külsõ és belsõ kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Mûködési Szabályzat (SzMSz) határozza meg. Az intézmény fõigazgatója készíti el az SzMSz-t, amely a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium jóváhagyásával válik érvényessé. 17. Az intézmény fõigazgatójának, gazdasági vezetõjének kinevezése és felmentési rendje: – a fõigazgatót a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter pályázat útján ötévi idõtartamra nevezi ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat;

18. Az intézmény dolgozóinak jogállása: az ÁTK alkalmazottainak jogviszonya közalkalmazotti jogviszony, amelyre a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Munka Törvénykönyvérõl szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit, valamint a 49/1993. (II. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ÁTK alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat a fõigazgató gyakorolja. 19. Az intézmény fõigazgatójának beszámolási kötelezettsége: a fõigazgató az ÁTK mûködésérõl és gazdálkodásáról szükség szerint, de legalább évente egyszer beszámol a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak. 20. Az intézmény tevékenységének ellenõrzése: az ÁTK mûködését a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ellenõrzi. Ez az ellenõrzés nem érinti a más erre jogosult szervek ellenõrzési jogát. 21. Az intézmény kezeli a feladatainak ellátásához szükséges, a Magyar Állam tulajdonát képezõ ingatlan és ingó vagyont. A vagyonkezelõi jogosultságot a Kincstári Vagyon Igazgatóság, a Nemzeti Földalapkezelõ Szervezet és az intézmény közötti vagyonkezelõ szerzõdés rögzíti. Az Alapító okirat melléklete tartalmazza az intézmény vagyonkezelésébe tartozó állami tulajdonú ingatlanok jegyzékét. Az intézmény a rendelkezésre álló vagyontárgyakkal feladatai ellátása érdekében önállóan gazdálkodik.

1. szám


22. Ez az Alapító Okirat 2006. január 1-jén lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet 70014/2004. számú Alapító Okirata. A Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Gödöllõ megszüntetésérõl külön okirat rendelkezik.

Budapest, 2005. december 13. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

355

ködtetése” a jövõben megszûnik mint elõírt alapfeladat. A foglalkoztatottak jogviszonyában a megszüntetendõ intézmény jogutódja az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet. 4. Az intézmény megszüntetésének idõpontja és jogcíme: Ez a Megszüntetõ Okirat 2006. január 1-jén lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Gödöllõ 70013/2004. számú Alapító Okirata.

Budapest, 2005. december 13. Gráf József s. k., A Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (Gödöllõ) megszüntetõ okiratának közzététele


Ügyiratszám: 26.674/2005. Megszüntetõ okirat Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88. § (3) bekezdése, 90. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. §-a alapján a Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (KÁTKI), Gödöllõ költségvetési szervet jogutódlással – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – megszüntetem. 1. Megszüntetendõ költségvetési szerv neve és rövidített neve: Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (KÁTKI). Megszüntetendõ költségvetési szerv neve és rövidített neve angolul: Institute for Small Animal Research (ISAR). Megszüntetendõ költségvetési szerv székhelye: 2100 Gödöllõ, Isaszegi út, Pf. 417. Megszüntetendõ költségvetési szerv Alapító Határozat száma: 70013/2004. 2. Megszüntetendõ költségvetési szerv felügyeleti szerve: Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. 3. A megszüntetendõ intézmény általános jogutódja az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (2053 Herceghalom, Gesztenyés út 1.). A megszüntetendõ intézmény vagyona – ideértve a követeléseket és a kötelezettségeket is – feletti rendelkezési jogosultság az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetet illeti. A Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet agrártudományi kutatás, fejlesztés tevékenységi körbe tartozó korábbi alapfeladatait az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet veszi át azzal a változással, hogy a „Méhlegelõ megfigyelõ hálózat mû-

Pályázati felhívás a Teleki Zsigmond Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola és Kollégium gazdasági vezetõi munkakörének betöltésére A villányi Teleki Zsigmond Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola és Kollégium pályázatot hirdet gazdasági vezetõi munkakör betöltésére. Az intézmény címe: 7773 Villány, Mathiász J. u. 2. A gazdasági vezetõ besorolása és illetménye a közalkalmazottak jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXXIII. törvényben, valamint a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelõen kerül megállapításra. A gazdasági vezetõt a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter nevezi ki, bízza meg, illetõleg menti fel. A további munkáltatói jogokat az intézmény igazgatója gyakorolja. A gazdasági vezetõ kinevezése és megbízása határozatlan idõre szól. Az intézet önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, mely székhelyén és telephelyén látja el feladatait, felügyeletét a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium gyakorolja. A gazdasági vezetõ fõbb feladatai: – az intézmény mûködésével összefüggõ pénzügyi, gazdasági feladatok irányítása, ellenõrzése, a hatékony gazdálkodás biztosítása a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint, valamint az intézmény szervezeti és mûködési szabályzata szerint meghatározott gazdasági szervezetének ellátása, – a szakmai tevékenységhez szükséges eszközrendszer és pénzügyi lehetõségek összhangjának megteremtése.

356


A pályázóval szemben támasztott követelmények: – magyar állampolgárság, – büntetlen elõélet, – szakirányú felsõfokú iskolai végzettség vagy felsõfokú iskolai végzettség, és emellett legalább mérlegképes könyvelõi képesítés vagy ezzel egyenértékû képesítés. Ez utóbbi esetén a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 151. § (3)–(5) bekezdésében szerinti nyilvántartás valamelyikében történõ szereplés, és ennek megfelelõen a tevékenység ellátására jogosító engedély megléte, – költségvetési szervnél szerzett legalább 3 év vezetõi gyakorlat, – a számítógépes pénzügyi-számviteli rendszerek beható ismerete, annak használatában való jártasság. A pályázathoz mellékelni kell: – részletes szakmai önéletrajzot, – 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, – a végzettséget igazoló okiratot vagy annak hiteles másolatát, – az intézet mûködésével kapcsolatos gazdasági, pénzügyi terveit, – orvosi igazolást egészségügyi alkalmasságról vezetõi munkakör betöltésére. A pályázatokat az FVM Értesítõben való megjelenéstõl számított 30 napon belül a Teleki Zsigmond Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola és Kollégium igazgatójához (7773 Villány, Mathiász J. u. 2.) kell benyújtani. A borítékon fel kell tüntetni: „Pályázat”. A pályázatokat az igazgató által felkért bizottság bírálja el a beérkezést követõ 30 napon belül, és javaslatot tesz a kinevezési jogkört gyakorló földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek. A pályázatokat a bírálóbizottság üléséig bizalmasan kezelik. Az értékelésrõl a pályázók írásban kapnak értesítést. A pályázattal kapcsolatban részletes felvilágosítást ad: Szederkényi Ferenc igazgató, telefon: (72) 492-534.

Közlemény a Szaktanácsadói Névjegyzékben szereplõ szaktanácsadók 2005. évi kötelezõ vizsgájáról Az 51/2001. (VII. 31.) és a 29/2002. (IV.17.) FVM rendeletekkel módosított 95/1999. (XI. 5.) FVM rendelet (továbbiakban: Rendelet) 7. §-ában foglaltak alapján, az éves továbbképzésekkel kapcsolatosan a Szaktanácsadói Név-

1. szám

jegyzékben szereplõ szaktanácsadókat az alábbiakról tájékoztatjuk. 1. Alapvizsga kötelezettség A Rendelet 7. § (2) bekezdése szerint a Névjegyzékbe felvett szaktanácsadónak a felvételt követõ naptári év végéig a minisztérium által elõírt alapvizsgát le kell tennie. Az alapvizsga témakörei a következõk: 1. Földmûvelésügyi igazgatás, 2. Informatika szaktanácsadóknak, 3. Ismeretátadás módszertana a szaktanácsadásban, 4. Az Európai Unió élelmiszergazdasága. Alapvizsgára kötelezettek azok a szaktanácsadók, akik 2004-ben kerültek felvételre a Névjegyzékbe. Az alapvizsgára a felkészüléshez a témakörök tananyaga letölthetõ az FVM KSZI (FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet) honlapjáról, a www.kszi.hu oldalról (szaktanácsadás, ezen belül: szaktanácsadók továbbképzése). Az alapvizsgát az éves kötelezõ továbbképzéseket szervezõ – a közlemény mellékletében felsorolt – Regionális Szaktanácsadási Központok (RSZK) által közölt helyen és idõpontban – célszerûen a kötelezõ szakmai továbbképzési vizsgához kapcsolódóan – lehet letenni. 2. Évenkénti kötelezõ vizsga A Rendelet 7. § (1) és (3) bekezdése írja elõ a szaktanácsadók évenkénti vizsga-kötelezettségét. E vizsgák célja a szaktanácsadók munkájának segítése a szakmai – illetve az agrárpolitikai – tájékozottságuk folyamatos korszerû szinten tartása által. 2.1. Agrártámogatások A 7. § (1) bekezdés szerinti „évenkénti agrártámogatások” alapos ismerete a szaktanácsadók munkájában elengedhetetlen. Figyelemmel arra, hogy 2005-ben nem került sor új támogatási rendelet kiadására, hanem a 2004-ben kiadott kormány, illetve FVM rendeletek – bizonyos módosításokkal – hatályban maradtak, azoknak a szaktanácsadóknak, akik 2004. évben e tárgykörbõl eredményes vizsgát tettek, a Rendelet 3. számú melléklete szerinti 2005. év értékelés során – az „agrártámogatások” témakörére vonatkozóan – a 2004-ben teljesített vizsga eredményét fogjuk számításba venni. Azon szaktanácsadók akik az agrártámogatások megfelelõ szintû ismeretérõl 2004-ben nem adtak számot, e témakörbõl –2005-re sem kapnak pontszámot, kivéve azt az esetet, ha saját költségükre pótló vizsgát nem tesznek Ez esetben a pótló-vizsgán megszerzett pontszám kerül figyelembevételre mindkét esztendõben. A 2005. évben alapvizsgázók e témakörben, a 2005. évi továbbképzési kötelezettségük teljesítéseként – a 2004-es agrártámogatások he lyett – az NVT-alap is me re tek bõl tesz nek vizs gát 10 pont értékben.

1. szám


2.2 Az FVM által elõírt 2005. évi szakmai továbbképzés A Rendelet 7. § (3) bekezdése szerint a szaktanácsadók számára ez évben szakmai továbbképzésre kerül sor. A továbbképzés teljes tananyagát minden szaktanácsadónak megküldjük. A szaktanácsadóknak azonban csak azon szakterületek ismereteibõl kell vizsgázniuk, amelyek az „Igazolás”-ukban szerepelnek. A vizsgákat – konzultáció mellõzésével – egyéni felkészülés alapján az RSZK-k szervezik és bonyolítják. A szaktanácsadók lakhelye szerint illetékes RSZK értesítést fog küldeni a vizsga idõpontjáról, valamint helyérõl és az esetleges egyéb fontos tudnivalókról. Kérjük, hogy az illetékes RSZK tájékoztatását a szaktanácsadók pontosan betartani szíveskedjenek! 3. NVT (Nemzeti Vidékfejlesztési Terv) tanácsadó képzés A 2005. márciusában meghirdetett Nemzeti Vidékfejlesztési Terv céljainak megismertetése érdekében az FVM képzési programot hirdetett és az RSZK-k bevonásával, két ízben 2-3 napos elõadás-sorozatot szervezett, melynek lezárásával a résztvevõk vizsgát tehettek (és regisztrálásra kerülhettek). A szaktanácsadók közül többen részt vettek az NVT tanácsadói továbbképzésen. Aki az NVT képzésen eredményes vizsgát is tett, annak számára a 2.2. pontban meghirdetett, 2005. évi szakmai továbbképzésen való részvétel nem kötelezõ. Az éves értékelés (Rendelet 3. sz. mellékletben a kötelezõ vizsgákon elért eredmény) során az NVT képzésen

357

eredményes vizsgát tett szaktanácsadók esetében az ott elért eredményt a maximális pontszámmal (10 pont) fogjuk számításba venni. Amennyiben az NVT képzést sikerrel végzett szaktanácsadó az 2.2. pontban meghirdetett, 2005. évi szakmai továbbképzési vizsgát is teljesíti, úgy azt az – éves értékelése – során, (Rendelet 3. sz. melléklet) az „egyéb továbbképzésben való részvétel” témában fogjuk figyelembe venni. 4. Pótlóvizsga Azon szaktanácsadók számára, akik az 1. és 2. pontokban meghirdetett 2005. évi alapvizsgát, illetve a szakmai továbbképzési vizsgát nem tudták teljesíteni, az FVM KSZI – mint Országos Szaktanácsadási Központ– elsõ alkalommal költségmentes, ezt követõen térítésköteles pótlóvizsga letételét teszi lehetõvé. Az elsõ pótlóvizsga idõpontja: 2006. február hónap. A vizsga helye: 1012 Budapest, Attila út 93. (Országos Mezõgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ épülete.) A pótlóvizsga díja: 5000 Ft. A pótlóvizsga pontos idõpontjáról – az érintett szaktanácsadók érdeklõdésére – az FVM KSZI ad tájékoztatást. Budapest, 2005. december 7. Dr. Marton István s. k., fõosztályvezetõ

358

Melléklet Regionális Szaktanácsadási Központok Központ neve

címe

vezetõ

régió

megyék

Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum

Dr. Jávor András

4032

Debrecen

Böszörményi út 138.

Észak-Alföld

Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar Károly Róbert Fõiskola, Észak-Magyarországi Régió, Mezõgazdasági Fejlesztési és Logisztikai Központ Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezõgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvári Agrártudományi Centrum Szegedi Tudományegyetem, Mezõgazdasági Fõiskolai Kar Szent István Egyetem, Gazdaság és Társadalomtudományi Kar, Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Központ Veszprémi Egyetem, Georgikon Mezõgazdaságtudományi Kar FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet

Dr. Dér Ferenc

7400

Kaposvár

Guba S. út 40.

Dél-Dunántúl

Dr. Szûcs István

3200

Gyöngyös

Mátrai út 36.

Észak-Magyarország

Dr. Cser János

9200

Moson-magyaróvár

Vár 2.

Nyugat-Dunántúl

Zala, Vas, Gyõr-Moson-Sopron

06-96-566-633

Dr. Csányi József

6800

Hódmezõ-vásárhely

Andrássy u. 15.

Dél-Alföld

Csongrád, Békés, Bács-Kiskun

06-62-246-466

Dr. Kozári József

2100

Gödöllõ

Páter Károly u. 1.

Közép-Magyarország

Pest, Budapest

06-28-522-022

Dr. Dublecz Károly

8360

Keszthely

Deák F. u. 57.

Közép-Dunántúl

Veszprém, 06-83-545-247 Komárom-Esztergom, Fejér

Pataki Tamás

1223

Budapest

Park u. 2.

Országos Szaktanácsadási Központ

06-52-508-478

06-82-321-251 06-37-551-901


Szabolcs-SzatmárBereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar Tolna, Somogy, Baranya Nógrád, Heves, Borsod-AbaújZemplén

telefon

06-1-301-4605

1. szám

1. szám


359

Az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet (OMMI) közleménye a füljelzõ teszt során elfogadott, a sertés ENAR-ban igényelhetõ füljelzõk közzétételérõl Az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet a sertések jelölésérõl, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerérõl szóló 116/2003. (XI. 18.) FVM rendelet 8. § (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen, elvégezte a sertés ENAR-ban igényelhetõ füljelzõk tesztelését. A rendelet 8. § (5) bekezdése értelmében az OMMI az alábbiakban teszi közzé az elfogadott füljelzõket és azok forgalmazóinak listáját. A sertés ENAR-ban 2006. évben igényelhetõ, a sertések jelölésére szolgáló füljelzõk és behelyezõ eszközök:

1. Mûanyag füljelzõk a továbbtartásra szállított sertések jelölésére 1.1. Allflex mûanyag füljelzõ, mûanyag heggyel zárt anyával. Gyártja az Allflex S.A.S., Vitre, Franciaország Forgalmazza a Hunzag Mezõgazdasági Rendszerfejlesztõ és Értékesítõ Kft. Gyártónév: HUNZAG Kft, Gyártó kódja: 1 Gyártmány kódja

Ár Ft/db

Szállítási határidõ

Minimális megrendelhetõ mennyiség

Csomagolási egység

Allflex mûanyag füljelzõ szimpla

1

38

12-20 munkanap

50

25

Allflex mûanyag füljelzõ dupla

2

79

12-20 munkanap

50

25

Pótlás szimpla

3

38

12-20 munkanap

1

1

Pótlás dupla

4

79

12-20 munkanap

1

1

Allflex TT fogó

1

4200

azonnal

1

1

Allflex póttû

1

280

azonnal

1

1

Gyártmány neve

Az árak nem tartalmazzák az utánvétes postai szállítás költségét és az ÁFA-t. Az árak 250 Ft/EUR árfolyamon érvényesek. Amennyiben az EUR árfolyam változás két hét átlagában +/–10 Ft-ot eléri, az árak korrigálásra kerülnek. A fogók azonosak a szarvasmarha és a juh Allflex füljelzõ behelyezõ fogóval.

1.2. Hauptner N mûanyag füljelzõ Forgalmazza az AniVet Állattenyésztõk és Állatorvosok Üzletközpontja Kft. Gyártónév: Anivet Kft, Gyártó kódja: 3 Gyártmány kódja

Ár Ft/db




Hauptner N szimpla

9

26

10 munkanap

10

igény szerint

Hauptner N dupla

10

52

10 munkanap

10

igény szerint

Pótlás szimpla

11

52

1 munkanap

1

igény szerint

Pótlás dupla

12

105

1 munkanap

1

igény szerint

Hauptner fogó

3

5390

1 munkanap

1

igény szerint

Hauptner póttû

3

264

1 munkanap

1

igény szerint

Gyártmány neve

Az árak nem tartalmazzák az utánvétes postai szállítás költségét és az ÁFA-t. Az árak 250 Ft/EUR árfolyamon érvényesek. Amennyiben az EUR árfolyam változás két hét átlagában +/–10 Ft-ot eléri, az árak korrigálásra kerülnek.

360


1. szám

1.3 Merko mûanyag füljelzõ Gyártja: Merko NV, Kapellen-Belgium Forgalmazza a Green 2000 Kft. Gyártó neve: Green 2000 Kft, Gyártó kódja: 2 Gyártmány neve

Gyártmány kódja

Ár Ft/db




Merko mûanyag füljelzõ szimpla

5

50-100-ig 150-500 550-2000 2050-tõl

33 30 26 25

4 hét

50

50

Merko mûanyag füljelzõ dupla

6

50-100-ig 150-500 550-2000 2050-tõl

35 32 28 26

4 hét

50

50

Pótlás szimpla

7

40

3 hét

1

1

Pótlás dupla

8

45

3 hét

1

1

Merko fogó mûanyag füljelzõhöz

2

3310

azonnal

1

1

Merko póttû

2

602

azonnal

1

1

Az árak nem tartalmazzák az utánvétes postai szállítás költségét és az ÁFA-t. Az árak 250 Ft/EUR árfolyamon érvényesek. Amennyiben az EUR árfolyam változás két hét átlagában +/–10 Ft-ot eléri, az árak korrigálásra kerülnek. Az elsõ megrendelésnél 2050 db vagy több füljelzõt vásárlók a fogót ajándékba kapják.

1.4. Snap Tag 1 sárga mûanyag füljelzõ Gyártja: Daploma InternationalA/S, Dánia Forgalmazza az Integrálsoft Softwarefejlesztõ és Szaktanácsadó Kft. Gyártónév: Integrálsoft Kft, Gyártó kódja: 4 Gyártmány kódja

Ár Ft/db



ST1 sárga mûanyag füljelzõ szimpla

13

42

3 nap

1

1-10 10-100

ST1 sárga mûanyag füljelzõ dupla

14

84

3 nap

1

1-10 10-100

Pótlás szimpla

15

42

1 nap

1

1-10

Pótlás dupla

16

84

1 nap

1

1-10

Snap Tagger fogó

4

4000

1 nap

1

1-5

Daploma póttû

4

400

1 nap

1

1-5

Gyártmány neve


Az árak nem tartalmazzák az utánvétes postai szállítás költségét és az ÁFA-t. Az árak 250 Ft/EUR árfolyamon érvényesek. Amennyiben az EUR árfolyam változás két hét átlagában +/–10 Ft-ot eléri, az árak korrigálásra kerülnek. Amennyiben a megrendelés összességében az 500.000 db/év mennyiséget meghaladja, az Integrálsoft Kft. a közölt árakból 3 % mennyiség utáni árengedményt ad.

1. szám


361

2. Fém és mûanyag füljelzõk a vágóhídra szállított sertések részére: 2.1 HUT fém füljelzõ Gyártja a HUT b.v. Emmen, Hollandia Forgalmazza a Hunzag Mezõgazdasági Rendszerfejlesztõ és Értékesítõ Kft. Gyártó neve: HUNZAG Kft., Gyártó kódja :1

Gyártmány neve

Gyártmány kódja

HUT fém füljelzõ

17

HUT fogó fém füljelzõhöz

5

Ár Ft/db


Legkiseb csomagolási egység

12-20 munkanap

500

500

azonnal

1

1


500 1000,1500 2000 3-4-5000 6-7-8000 9-10-11000 12000 felett

42 37 32 29 25 21 17

19.000

Az árak nem tartalmazzák az utánvétes postai szállítás költségét és az ÁFA-t. Az árak 250 Ft/EUR árfolyamon érvényesek. Amennyiben az EUR árfolyam változás két hét átlagában +/–10 Ft-ot eléri, az árak korrigálásra kerülnek.

2.2. Merko fém füljelzõ Gyártja: Merko NV, Kapellen-Belgium Forgalmazza a Green 2000 Kft. Gyártó neve: Green 2000 Kft., Gyártó kódja :2

Gyártmány neve

Gyártmány kódja

Merko fém füljelzõ

18

Merko fogó fém füljelzõhöz

6

Ár Ft/db

500 db-ig 1000,1500 2000 3-4-5000 6-7-8000 9-10-11 000 12 000 felett 21000

42 36 31 28 24 21 17




30 munkanap

500

500

Elsõ rendelés 3 hónap, késõbbiekben raktárról

1

1

Az árak nem tartalmazzák az utánvétes postai szállítás költségét és az ÁFA-t. Az árak 250 Ft/EUR árfolyamon érvényesek. Amennyiben az EUR árfolyam változás két hét átlagában +/–10 Ft-ot eléri az árak korrigálásra kerülnek.

362


1. szám

2.3. Snap Tag 1 fehér mûanyag vágóhídi füljelzõ Gyártja: Daploma InternationalA/S, Dánia Forgalmazza az Integrálsoft Softwarefejlesztõ és Szaktanácsadó Kft. Gyártónév: Integrálsoft Kft, Gyártó kódja: 4 Gyártmány kódja

Ár Ft/db



Legkisebb csomagolási egység

ST1 fehér vágóhídi füljelzõ

20

42

5 nap

1

1-10

Snap Tagger fogó

4

4000

1 nap

1

1-5

Daploma póttû

4

400

1 nap

1

1-5

Gyártmány neve

Az árak nem tartalmazzák az utánvétes postai szállítás költségét és az ÁFA-t. Az árak 250 Ft/EUR árfolyamon érvényesek. Amennyiben az EUR árfolyam változás két hét átlagában +/–10 Ft-ot eléri, az árak korrigálásra kerülnek. Amennyiben a megrendelés összességében az 500.000 db/év mennyiséget meghaladja, az Integrálsoft Kft. a közölt árakból 3 % mennyiség utáni árengedményt ad. A Vágóállat és Hús Terméktanács a tagjai részére megtérítheti az ST 1 típusú vágóhídi füljelzõ költségeit.

A füljelzõket és behelyezõ eszközöket az OMMI által kiadott Útmutatónak megfelelõen a sertés ENAR felelõsök igényelhetik a 2601-es számú füljelzõ és segédeszköz megrendelõ bizonylaton. A két fülben történõ jelölésre alkalmas füljelzõket csak törzskönyvezett tenyészetek igényelhetik a Tenyésztési Programban foglaltak szerint. A beérkezett bizonylatokat az OMMI ellenõrzi, és az azonosítók adatbázisból történõ kiosztását követõen továbbítja a gyártónak. A gyártók által jelzett szállítási határidõk az OMMI megrendelési állomány átadásától értendõk. Az átadásokra kéthetente kerül sor. A szállítás postán, utánvéttel történik. További tájékoztatás az OMMI sertés ENAR ügyfélszolgálatán 1024 Budapest, Kitaibel Pál u. 4. (telefon: 06-1-336-9433), valamint az illetékes megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenõrzõ Állomás sertés ENAR koordinátoránál kapható. Budapest, 2005. december 22. Dr. Neszmélyi Károly s. k., fõigazgató

Az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet (OMMI) közleménye a juh-kecske ENAR-ban igényelhetõ kisméretû füljelzõkrõl Az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet a a juh és kecske fajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerérõl szóló 47/2005. (V. 23.) FVM rendelet 6. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen közzéteszi a 2005 szeptemberében indított füljelzõ vizsgálat során elõzetesen elfogadott „kisméretû” füljelzõket és azok forgalmazóinak listáját. A juh-kecske ENAR-ban 2006. január 1-tõl 2006. július 31-ig, a juhok és kecskék jelölésére az alábbi kisméretû füljelzõk és behelyezõ eszközök rendelhetõk:

1. szám


363

1. Tip-Tag mûanyag kisméterû füljelzõ Gyártja az Allflex S.A.S., Vitre, Franciaország Forgalmazza a Hunzag Mezõgazdasági Rendszerfejlesztõ és Értékesítõ Kft. Gyártónév: HUNZAG Kft, Gyártó kódja: 1 Rendelhetõ: 2006. január 1-tõl 2006. július 31-ig Gyártmány kódja

Ár Ft/db

Szállítási határidõ nap

Megrendelhetõ min. darab

Tip-tag dupla

50

48,60

8

10

Tip-tag dupla pótlás

52

48,60

5

1

Tip-tag szimpla pótlás bal

53

30

5

1

Tip-tag szimpla pótlás jobb (vonalkóddal)

54

30

5

1

Tip-tag fogó

8

3600

raktárról azonnal

1

Gyártmány neve

Ez a füljelzõ típus kizárólag bárányok (nem továbbtartásra szánt állatok) jelölésére engedélyezett. Az árak 2006. július 31-ig történt megrendelésre érvényesek, nem tartalmazzák az ÁFA-t és a Szövetségek által nyújtott szolgáltatásokat. Az árak 250 Ft/EUR árfolyamon érvényesek, amennyiben az EUR árfolyam változás két hét átlagában +/–10 Ft-ot eléri az árak korrigálásra kerülnek.

2. Babytag kisméretû füljelzõ Gyártja: DEMAPLAST S.R.L. (Via I Maggio, 16/22, 29016 Pianello (PC) Olaszország) Forgalmazza a Hajduvet Állatgyógyszer Kereskedelmi Kft. Gyártónév: Hajduvet Kft, Gyártó kódja :9 Rendelhetõ: 2006. január 1-tõl 2006. július 31-ig Gyártmány kódja

Ár Ft/db

Szállítási határidõ nap

Megrendelhetõ min. darab

Babytag dupla

90

49

14

1

Babytag dupla pótlás

91

49

14

1

Babytag szimpla pótlás bal

92

28

14

1

Babytag szimpla pótlás jobb (vonalkóddal)

93

28

14

1

Babytag fogó

9

3500

raktárról

1

Gyártmány neve

Az árak 2006. június 30.-ig történt megrendelésre érvényesek, nem tartalmazzák az ÁFA-t és a Szövetségek által nyújtott szolgáltatásokat. Az árak 250 Ft/EUR árfolyamon érvényesek, amennyiben az EUR árfolyam változás két hét átlagában +/–10 Ft-ot eléri az árak korrigálásra kerülnek. A „nagyméretû” füljelzõkre vonatkozó feltételek nem változnak. A teljes megrendelhetõ füljelzõállomány ismertetése és az aktuális árak az OMMI http://www.enar.hu/ honlapon a juh/kecske/füljelzõk alatt megtekinthetõk.

Budapest 2005. december 13. Dr. Neszmélyi Károly s. k., fõigazgató

364


1. szám

Közlemény állatgyógyászati készítmény forgalomba hozatalának meghosszabbításáról és módosításáról A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter – az országos tiszti fõorvossal egyetértésben – a Pfizer Kft. (Budapest) cég Vetaraxoid tabletta A.U.V. elnevezésû állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatali engedélyét az alábbi módosításokkal 5 évvel meghosszabbította. A készítmény hatóanyaga: hidroxizin-dihidroklorid, prednizolon. A készítmény javallata: kutya és macska gyulladásos és allergiás kórképeinek kiegészítõ kezelésére. Élelmezés-egészségügyi várakozási idõ: nem értelmezhetõ. Forgalmazása: állatorvosi rendelvényre. Az állatgyógyászati készítmények forgalmazására jogosultak. Törzskönyvi szám: 339/1990. FVM FVM számú engedély: 80.022/2005.

Elveszett bélyegzõ 2005. december 22-én a Pápai Hús Rt. egy darab bélyegzõje elveszett, melynek pontos lenyomata: „PÁPAI HÚS RT. PÁPA Áruátadás-átvétel 74.” A bélyegzõ 2005. december 22-tõl érvénytelen.

1. szám


KÖNYVISMERTETÕ Dr. Holló András és dr. Balogh Zsolt 1994-ben határozták el elõször, hogy az Alkotmány tételeihez rendelten közreadják az alkotmánybírósági gyakorlat – fõként elvi tételeket tartalmazó – vázlatát:

Az értelmezett Alkotmány címû könyvet. Az ötéves ítélkezési gyakorlat összefoglalásáról megjelent kötet pozitív szakmai visszhangja bátorította a szerkesztõket, hogy újabb öt év elteltével megjelentették a második kötetet. Ezt a munkát sokan forgatták mindazok, akiknek az alkotmányjogi ismeretek folyamatos frissítése megkerülhetetlen, de azok is, akik csupán érdeklõdtek az Alkotmánybíróság tevékenységérõl, jogfejlesztõ ítélkezésérõl. Ismét eltelt öt év. A szerkesztõk úgy döntöttek, hogy – immár hagyományként – elkészítik a tizenöt éves gyakorlat összefoglalását. E harmadik kötet megfelelõ kiindulópontot jelent annak megismerésében, hogy az Alkotmány egyes rendelkezései miként hatályosultak a gyakorlatban, az Alkotmány szabályaiból milyen elvi következtetések adódnak az államszervezet, a jogrendszer mûködését illetõen. A tizenöt éves gyakorlat összefoglalása pedig ebben szilárd hátteret jelent. Ajánljuk e könyvet a jogalkotás szakembereinek, a jogalkalmazóknak, elsõsorban a bíráknak, ügyészeknek, az önkormányzatoknál dolgozó jogászoknak, ügyvédeknek, valamint az egyetemi oktatóknak és hallgatóknak egyaránt. A jelölt szakmai kör mindennapi munkáját elõsegítõ könyv olyan „kivonat”, amely az alkotmánybírósági gyakorlat ismertetésén keresztül – a szerkesztõk reményei szerint – az alkotmányos jogállam mûködéséhez elengedhetetlen értékrenddel is megismertet. A kötet megrendelhetõ és személyesen megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. tel./fax: 267-2780; internetcím: www.mhk.hu/kozlonybolt), továbbá a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275).

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük Az értelmezett Alkotmány címû kiadványt (ára: 8832 Ft áfával) ..................... példányban, és kérjük, juttassák el az alábbi címre:

A megrendelõ (cég) neve: .................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ................................................................................................................. Utca, házszám: ..................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .............................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… ……………………………………… cégszerû aláírás

365

366


1. szám

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Ismét megrendelhetõ, 2006. évre elõfizethetõ az immár fél évszázados hagyományokra visszatekintõ Pénzügyi Szemle, amely megújuló, bõvülõ tartalommal, állandó rovatrenddel, korszerû tipográfiával, igényes borítóval – s ami szintén újdonság – egy kötetben a magyarral, teljes terjedelemben angol nyelven is a tisztelt Olvasók rendelkezésére áll. Több állami, pénzügyi szervezet összefogásával, neves szakemberekbõl álló szerkesztõbizottság iránymutatásával, új laptulajdonos gondozásában, szerkesztésében, s változatlanul a Magyar Hivatalos Közlönykiadó kiadásában negyedévente jelenik meg a Pénzügyi Szemle, amely közpénzügyi szakfolyóiratként aktuális és hiteles képet ad a pénzügyi rendszer, ezen belül hangsúlyosan a közszféra (public sector), valamint – a fõbb pénzügyi összefüggések tükrében – a magyar nemzetgazdaság lényeges vonásairól, a felzárkózási, jövõépítési törekvésekrõl, s a kapcsolódó szakmai vitákról. A folyóirat a gyakorlati problémák oldaláról közelítve a tudományos eredmények iránt is nyitott. Ily módon a megújuló Pénzügyi Szemlét haszonnal forgathatják a különbözõ területeken dolgozó gazdasági és pénzügyi szakemberek, közgazdászok, jogászok, vezetõk, menedzserek mellett a politikai élet szereplõi, az egyetemi és fõiskolai oktatók, hallgatók és a tudományos kutatók is. A Pénzügyi Szemle megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén: 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., postacímén: 1394 Budapest 62, Pf. 357. Éves elõfizetési díj 2006. évre 20 000 Ft áfával, vagy 80 euró. Egy szám ára: 5000 Ft áfával, vagy 20 euró. -----------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük 2006. évre a Pénzügyi Szemle címû közpénzügyi szakfolyóiratot. A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................... címe (helység, irányítószám, utca, házszám): ..................................................................... bankszámlaszáma: ............................................................................................................. ügyintézõje és telefonszáma: .............................................................................................

A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk.

Keltezés: ……………………………

………………………………… cégszerû aláírás

1. szám


A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette a

Jogtanácsadó Új adószabályok 2006 címû különszámát Adótörvények a módosításokkal egységes szerkezetben, magyarázatokkal g Személyi jövedelemadó g Társasági adó és osztalékadó g Egyszerûsített vállalkozói adó g Egyszerûsített közteherviselési hozzájárulás g Általános forgalmi adó g Jövedéki adó g Adózás rendje A törvényekhez fûzött magyarázatokat a Pénzügyminisztérium szakemberei állították össze Ára: 1150 Ft áfával Keresse a hírlapárusoknál! Megvásárolható vagy megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.; postacím: 1394 Bp. 62., Pf. 357; telefon/fax: 267-2780) vagy az 1072 Budapest, Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) alatti Közlöny Centrumban is (telefon: 321-5971; fax: 321-5275). -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az

Új adószabályok 2006 címû Jogtanácsadó különszámot …………… példányban. A megrendelõ (cég) neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Címe (város, irányítószám): . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Utca, házszám: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ügyintézõ neve, telefonszáma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára. Keltezés: ……………………………………

……………………………………..…… cégszerû aláírás

367

368


1. szám

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette

Zinner Tibor Megfogyva és megtörve címû kötetét. Köztudott, hogy Magyarországon, a XX. század „ötvenes” éveiben, majd a levert forradalmat követõ megtorlás során kihirdetett törvénysértõ ítéleteket, a közel sem független ítészek határozatait a rendszerváltás után semmissé nyilvánították. A magyar társadalom viszont vajmi keveset tud a különbözõ jellegû jogfosztást szenvedett jogászokon kívül arról, hogy forradalmat követõ megtorlás végéig a magyar bírói, közjegyzõi, ügyészi és ügyvédi kart, valamint a munkájukat segítõ kollégákat mekkora vérveszteség érte. Bárándy Péter, volt igazságügy-miniszter, 2003 márciusában bizottságot állított fel a legszélesebben értelmezhetõ „harmadik” hatalmi ágban tevékenykedõket ért sérelmek feltárására. A Zinner Tibor vezette kutatócsoport, Kahler Frigyes, Koczka Éva, Pálvölgyi Ferenc és Tóth Béla – kétévi kutatómunkáját összegzõ – jelentésében feltárja egyfelõl a Horthy-korszakból a jogszabályi elõzményeket és a korabeli személyzeti politika összefüggéseit, másfelõl az 1944 decembere óta folytatott „humánpolitikát”, nyomon követve a magyarországi jogászsággal szembeni infernót, az esetenként miniszterelnöki rendeleteken, törvényeken és különféle szintû párthatározatokon alapult, különbözõ jellegû atrocitásokat 1962 augusztusáig. A több ezer jogász és munkájukat segítõ szakapparátusbeli kolléga drámai életútjának – néhol a legapróbb részletekbe menõ – feltárásával megírt monográfiából kitûnik, hogy a jogászokat ért sérelmeket nem a sztálini birodalom, hanem a hazai csatlósai, és az õket kiszolgáló nagy tudású jogászok indukálták. Miként nem engedték a végrehajtó és törvényhozó hatalom letéteményesei a Montesquieu-féle elvek megvalósulását? Hogyan torzították el a magyarországi jogászság hivatásrendjeinek összetételét? Milyen beleszólással bírt a politikai rendõrség, majd az Államvédelmi Hatóság nem csupán a letartóztatottak, hanem a bírói, ügyészi és ügyvédi kar tagjainak életébe? A szerzõk megállapításait, kutatásuk összegzõ tanulságait több mint 1800 jegyzet támasztja alá.

A kötet megrendelhetõ és személyesen megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. tel./fax: 267-2780; internetcím: www.mhk.hu/kozlonybolt), továbbá a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275). ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Zinner Tibor Megfogyva és megtörve címû, 680 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 9996 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre. A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ................................................................................................................................................................ Utca, házszám: .................................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................................................................ A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre.

9 771419 030131

06001

Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

Szerkesztésért felelõs: az FVM Jogszabály-elõkészítõi Fõosztály vezetõje Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.). A kiadásért felelõs: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál: 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.; 1394 Budapest 62., Pf. 357, vagy faxon: 318-6668. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 246 mellék. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Fáma Rt. közremûködésével. Telefon: 266-6567. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi Béla utca 6. szám alatti közlönyboltjában (telefon/fax: 267-2780), vagy a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275), illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. Telefon/fax: 267-2780. Éves elõfizetési díj: 16 632 Ft áfával. Egy példány ára: 874 Ft áfával. A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 14190303 Formakészítés: SPRINT Kft. 06.0121 – Nyomta a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.

LVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ÁRA: 874 Ft ja nu ár 19

Recommend Documents