LVII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM ÁRA: 874 Ft jú ni us 7

LVII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM

ÁRA: 874 Ft

2006. június 7.

T A R T A L O M S z á m

T á r g y

O l d a l

Kormányrendeletek 113/2006. (V. 12.) Korm. r. 116/2006. (V. 12.) Korm. r.

A jogosult állatorvos hatáskörérõl és a mûködésével kapcsolatos részletes szabályokról - - - - - A mezõgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltételeirõl és szabályairól szóló 216/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

1706 1709

Miniszteri rendeletek 34/2006. (V. 12.) FVM r. 35/2006. (V. 15.) FVM r. 36/2006. (V. 18.) FVM r. 37/2006. (V. 18.) FVM r. 38/2006. (V. 18.) FVM r. 39/2006. (V. 19.) FVM–PM e. r.

A Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján nyújtható méhészeti támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 108/2005. (XI. 24.) FVM rendelet módosításáról - - - - - - - - - A gabona intervenciós felvásárlásáról szóló 101/2005. (X. 28.) FVM rendelet módosításáról - - - A termésnövelõ anyagok engedélyezésérõl, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról - - - Az „EK-mûtrágya”-ként megjelölt mûtrágyák forgalomba hozataláról és ellenõrzésérõl- - - - - - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 106/1999. (XII. 28.) FVM rendelet módosításáról - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - A mezei õrszolgálat megalakításához, fenntartásához nyújtandó állami hozzájárulás igénybevételének rendjérõl és feltételeirõl - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

1711 1711 1712 1737 1738 1740

Közlemények A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 32/2006. (IV. 28.) MVH közleménye az EU környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai elõírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás keretében vállalt beruházások befejezésére rendelkezésre álló határidõ megállapításáról - - - - - - - - - - - - A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 34/2006. (V. 3.) MVH közleménye az intervenciós felvásárlásra és magántárolási támogatásra szánt tejtermékek gyártóinak jóváhagyásáról - - - - - - A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 35/2006. (V. 9.) MVH közleménye a szõlõfeldolgozás és borkészítés során keletkezõ melléktermékek kötelezõ lepárlásában, a krízislepárlásban, valamint a szeszesitalpiac ellátását szolgáló lepárlásban részt vevõ jóváhagyott lepárlóüzemekrõl - - - - A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 36/2006. (V. 16.) MVH közleménye a gabonafélék 2005/2006. gazdasági évben történõ intervenciós felvásárlásáról szóló 113/2005. (X. 28.) MVH közlemény módosításáról és kiegészítésérõl - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 37/2006. (V. 15.) MVH közleménye a 2005/2006. borpiaci évre vonatkozó szõlõterületek szerkezetátalakítási és átállítási támogatásának feltételeirõl szóló 3/2006. (I. 6.) MVH közlemény módosításáról - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Az FVM Gyõr-Moson-Sopron Megyei Földmûvelésügyi Hivatal Vadászati és Halászati Felügyelõségének pályázati felhívása a Magyar Államot megilletõ halászati jog hasznosítására - - - - - - Az FVM Baranya Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának tájékoztatója a támogatásban részesített elõzetesen elismert termelõi csoportokról- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Az FVM Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának tájékoztatója a támogatásban részesített elõzetesen elismert termelõi csoportokról - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Közlemény a 2006. évben a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ágazati szakmai szervezetek és ágazati érdekképviseletek számára kiírt pályázatán támogatásban részesülõ szervezetek közzétételérõl - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

1744 1745 1751 1753 1756 1806 1806 1807 1807

1706

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ

Kormányrendeletek A Kormány 113/2006. (V. 12.) Korm. rendelete a jogosult állatorvos hatáskörérõl és a mûködésével kapcsolatos részletes szabályokról A Kormány az állategészségügyrõl szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 47. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. § (1) A jogosult állatorvos – az állategészségügyrõl szóló törvényben meghatározott, állatszállítással kapcsolatos hatáskörén túl – a (2)–(4) bekezdés szerinti hatásköröket láthatja el. (2) A jogosult állatorvos az állatok, állatállományok betegségtõl való mentesítése, illetve mentesség megõrzése céljából külön jogszabály szerint a) elvégzi azok állategészségügyi vizsgálatát, beleértve a diagnosztikai próbákat és eljárásokat is, amiknek az elvégzésérõl jegyzõkönyvet állít ki; b) diagnosztikai eljáráshoz és egyéb ellenõrzéshez mintát vesz, és a mintavétel elvégzésérõl jegyzõkönyvet állít ki. (3) A jogosult állatorvos külön jogszabály szerint a) ellátja az állatvásár, állatbemutató, állatkiállítás, állatverseny állategészségügyi felügyeletét, amelynek keretében a külön jogszabály szerinti feltételek fennállása esetén megtiltja az állat beszállítását vagy részvételét, elrendeli a fertõzõ betegségre gyanús állat elkülönítését; b) elvégzi az embert mart kutya hatósági megfigyelését; c) a költségvetési támogatások igénybevételéhez, illetve hitelprogramokban való részvételhez szükséges igazolások kiállításához szemlét végez, és a szemle eredményét jegyzõkönyvben rögzíti. (4) A jogosult állatorvos külön jogszabály szerint – az emberi fogyasztásra szánt állati eredetû termékek hatósági ellenõrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 854/2004/EK rendelet) I. melléklet III. szakasz II. fejezet 3. bekezdésében meghatározott eseteket kivéve – a) elvégzi a húsvizsgálatot az olyan vágóhidaknál, ahol nem vágnak többet aa) hetente 40 egyed felnõtt szarvasmarhánál, lónál vagy 80 egyed egyéb szarvasmarhánál, ab) hetente 200 egyed 100 kg élõsúly feletti sertésnél vagy 400 egyed 15 kg élõsúly alatti malacnál vagy 250 egyed egyéb sertésnél,

10. szám

ac) hetente 200 egyed juhnál, kecskénél vagy 400 egyed 15 kg élõsúly alatti báránynál, gödölyénél, ad) évente 150 000 egyed baromfinál; b) elvégzi a húsvizsgálatot és kiállítja a hússzállítási igazolást a kistermelõknél. (5) Ha a jogosult állatorvos a (4) bekezdésben meghatározott hatáskörében eljárva úgy ítéli meg, hogy a megvizsgált hús emberi fogyasztásra a) alkalmas, elvégzi a 854/2004/EK rendelet 5. cikkének 2. pontja szerinti jelölést a hatósági állatorvos felügyelete és felelõssége alatt; b) nem alkalmas, javaslatot tesz a hatósági állatorvosnak emberi fogyasztásra való alkalmatlanságot megállapító határozat meghozatalára. (6) A (4) bekezdésben meghatározott hatáskörében nem járhat el az a jogosult állatorvos, aki az adott állatállomány, illetõleg ügyfél vonatkozásában magánállatorvosi szolgáltató tevékenységet végez, illetve aki az adott állatok vonatkozásában a vágóhídra történõ szállításhoz szükséges okiratot kiállította. (7) Ha a hatósági állatorvos illetékességi területén vagy annak egy részén nincs engedély alapján eljáró jogosult állatorvos, vagy a jogosult állatorvos a hatáskörét nem látja el, akkor azon a területen, illetve idõszakban a hatósági állatorvos jár el. E rendelkezés alapján eljáró hatósági állatorvos által ellátott ügyben jogosult állatorvos nem járhat el.

2. § (1) Az az állatorvos, aki jogosult állatorvosi tevékenységet kíván folytatni, az illetékes megyei (fõvárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ állomásnál (a továbbiakban: állomás) kezdeményezi a jogosult állatorvosi tevékenység végzésére szóló engedély kiadását. (2) Az állomás igazgató fõállatorvosa az engedélyt az adott állatorvos által ellátandó valamennyi jogosult állatorvosi feladatra vonatkozóan adja ki. Az engedély megadása esetén a jogosult állatorvos a tevékenységét csak a 4. § (1) bekezdés szerinti szerzõdés megkötését követõen kezdheti meg. (3) Az engedély megadásának feltétele, hogy az állatorvos az állomáshoz benyújtsa a közigazgatási alapvizsga bizonyítványának másolatát, vagy írásos kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy az engedély megadásától számított 1 éven belül saját költségére közigazgatási alapvizsgát tesz, és az ezt igazoló bizonyítvány másolatát az állomásnak megküldi. (4) Az engedély a (3) bekezdés szerinti írásos kötelezettségvállalás esetében 1 évre, egyéb esetben határozatlan idõre szól. Ha az állatorvos az engedély megadását követõ 1 éven belül igazolja a közigazgatási alapvizsga letételét, az engedély idõtartamát határozatlan idõre kell módosítani.

10. szám


(5) Az 1 évre szóló engedélyt meghosszabbítani, illetve annak lejárta után az állatorvosnak új engedélyt adni nem lehet, ha az állatorvos a (3) bekezdés szerinti írásos kötelezettségvállalásában foglaltaknak nem tesz eleget.

3. § (1) Az állomás igazgató fõállatorvosa nem adja meg az engedélyt, ha a) az állatorvos közszolgálati jogviszonya hivatalvesztéssel járó fegyelmi büntetés következtében szûnt meg, a megszûnést követõ 3 éven belül; b) az állatorvosnak az állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ szolgálat felé lejárt pénzügyi tartozása van; c) az állatorvosnak a Magyar Állatorvosi Kamarában (a továbbiakban: kamara) betöltött tagsága megszûnt vagy azt felfüggesztették. (2) Amennyiben több állatorvos kezdeményezi ugyanarra az ellátandó feladatra és területre vonatkozóan az engedély kiadását, az állomás igazgató fõállatorvosa az engedélyt a (3) bekezdés c)–d) pontjainak, valamint a következõ pontok figyelembevételével annak az állatorvosnak adja ki: a) aki hosszabb szakmai gyakorlattal rendelkezik; b) aki nem követett el állatorvosi etikai vétséget; c) akinek a lakóhelye a jogosult állatorvosi tevékenység végzésének helyéhez közelebb található. (3) Az állomás igazgató fõállatorvosa az engedélyt a következõ feltételek teljesülése mellett adja ki: a) az engedély a megye (fõváros) területén elvégzendõ jogosult állatorvosi tevékenységre terjedhet ki; b) az 1. § szerinti feladatok ellátása az illetékes megye (fõváros) területén minden helyen és idõben – illetékességi összeütközések nélkül – biztosított legyen; c) olyan állattartó telep esetében, amelynek az állatorvosi ellátása írásbeli szerzõdéssel biztosított, ott – az 1. § (4) bekezdésében meghatározott hatáskör ellátását kivéve – ezen szerzõdés szerinti állatorvos lehet jogosult állatorvos, továbbá az 1. § (1) és (2) bekezdésében, valamint (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feladatok esetében csak az lehet jogosult állatorvos, aki az ügyfél részére magánállatorvosként állatorvosi szolgáltató tevékenységet nyújt; d) az 1. § (4) bekezdésében foglalt feladatok esetében az az állatorvos lehet jogosult állatorvos, aki legalább 3 hónapos szakmai gyakorlattal rendelkezik az adott szakterületen.

4. § (1) Az állomás igazgató fõállatorvosa az engedély megadásával egyidejûleg szerzõdést köt az adott jogosult állat-

1707

orvossal. A szerzõdésben a jogosult állatorvos díjának kifizetéséhez szükséges elszámolás rendjét is rögzíteni kell. (2) A szerzõdés megkötésével egyidejûleg az állomás saját nevére szóló szigorú számadású nyugtatömböt, valamint jogosult állatorvosi bélyegzõt ad a jogosult állatorvos számára. A bélyegzõn szerepelnie kell az azt kiadó állomás nevének, a Magyar Köztársaság címerének, továbbá a jogosult állatorvos nyilvántartási számának. (3) A jogosult állatorvos az engedélyben meghatározott feladatok ellátásáért köteles beszedni a szolgáltatást igénybe vevõtõl a külön jogszabály szerinti igazgatási szolgáltatási díjat a (2) bekezdés szerinti nyugtatömb használatával kiállított nyugta ellenében. (4) A jogosult állatorvos a beszedett igazgatási szolgáltatási díjat az engedélyben meghatározottak szerint az állomás számlájára befizeti, valamint az engedélyben meghatározottak szerint a beszedett díjakról szóló nyugták egy példányát az állomásnak eljuttatja. A jogosult állatorvos a betelt nyugtatömböt köteles az állomásnak átadni. (5) A jogosult állatorvosi tevékenység díjazását – a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kezdeményezésére – a kamara minden év február 15-ig, illetve új jogosult állatorvosi feladat felmerülése esetén véleményezi. (6) A jogosult állatorvos díjazását a felek szerzõdésben állapítják meg a beszedett igazgatási szolgáltatási díjak arányában és az elvégzett egyéb feladatokra tekintettel, valamint annak figyelembevételével, hogy a jogosult állatorvos számára egy hónapban kifizetett díj nem haladhatja meg a köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény szerinti I. besorolási osztály 12. fizetési fokozatába besorolt köztisztviselõ egy havi illetményének 50%-át. Az állomás az (1) bekezdésben foglalt elszámolás szerinti tárgyhónapot követõ hónap 25. napjáig a jogosult állatorvos számára kifizeti az általa elvégzett feladatért a szerzõdés szerint járó díját.

5. § (1) Az állattartó, az élelmiszeripari vállalkozó, a kistermelõ köteles a jogosult állatorvossal az engedélyben meghatározott feladatai végrehajtása érdekében együttmûködni. (2) A jogosult állatorvos köteles: a) az engedélyben meghatározott feladatait elvégezni; b) tevékenységének szakszerû végzése érdekében folyamatosan tájékozódni a mûködési területével kapcsolatos állategészségügyi állapotról, valamint részt venni az állomás, illetve kerületi hivatal által számára szervezett képzésen; c) részt venni az állomás, illetve kerületi hivatal által a hatósági állatorvosok számára szervezett képzéseken;

1708


d) a külön jogszabályban foglaltak szerinti nyilvántartást vezetni, jelentést tenni és adatot szolgáltatni; e) az illetékes kerületi hivatalnak kérésre, valamint a feladatainak elvégzésével kapcsolatos elszámoláskor jelentést tenni, valamint adatot szolgáltatni tevékenységével kapcsolatosan.

6. § (1) A jogosult állatorvos az általa elkészített okiratot aláírásával és jogosult állatorvosi bélyegzõjének lenyomatával hitelesíti. A jogosult állatorvos által kiállított okiraton fel kell tüntetni a vele egyidejûleg – a 4. § (3) bekezdése szerint – kiállított nyugta számát. (2) A jogosult állatorvos az általa kiállított okirat egy példányát köteles a külön jogszabályban meghatározott ideig megõrizni, valamint az állomás iratkezelési szabályzatában foglaltaknak eleget tenni.

7. § (1) Ha a jogosult állatorvos az engedélyben rögzített feladatok ellátásában akadályoztatva van, azt haladéktalanul jeleznie kell a kerületi fõállatorvosnak, aki errõl az illetékes hatósági állatorvost haladéktalanul értesíti. (2) Ha a jogosult állatorvos tudomására jut, hogy valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság megsérti az állategészségügyi elõírásokat, akkor arról haladéktalanul köteles tájékoztatni az illetékes kerületi fõállatorvost.

8. § (1) Az állomás nyilvántartást vezet az illetékességi területén mûködõ jogosult állatorvosokról. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a jogosult állatorvos a) családi és utónevét; b) lakcímét, telefonszámát; c) jogosult állatorvosi bélyegzõjének lenyomatát; d) aláírásmintáját; e) az engedélyben meghatározott mûködési területét és feladatait. (2) Az állomásnak gondoskodnia kell az (1) bekezdés szerinti adatoknak az Országos Állategészségügyi Informatikai Rendszerbe való bevitelérõl.

10. szám

(3) Az állomás köteles a hirdetõtábláján közzétenni az illetékességi területén mûködõ jogosult állatorvosok névsorát az (1) bekezdés b) és e) pontjaiban foglaltakkal együtt, és azt köteles naprakészen vezetni. (4) Az állomás az engedély megadásáról, a szerzõdés megkötésérõl, továbbá az engedély visszavonásáról írásban tájékoztatja az illetékes kerületi fõállatorvost. (5) A kerületi hivatal illetékességi területén a kerületi fõállatorvos szervezi, irányítja és felügyeli a jogosult állatorvos mûködését az engedélyben meghatározott feladatok figyelembevételével.

9. § (1) Az állomás igazgató fõállatorvosa az engedélyt visszavonja, ha a jogosult állatorvos a) az engedély kiadását követõen beállott körülmény folytán nem felel meg a rá vonatkozó követelményeknek; b) az engedélyben meghatározott feladatait neki felróható okból nem, illetve nem személyesen, vagy jogszabálysértõ módon, vagy nem szakszerûen, vagy neki felróható módon nem határidõre látja el; c) a jogosultság elnyerése során fontos tényt, adatot, körülményt elhallgat, adatot hamisít, vagy az állomás igazgató fõállatorvosát, illetve a kerületi fõállatorvost az engedély szerinti feladatainak ellátásával összefüggésben megtéveszti; d) az engedély szerinti mûködési területét és hatáskörét túllépi, kivéve, ha a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény a túllépést lehetõvé teszi; e) az engedély szerinti feladatainak ellátásával összefüggõ jelentési és adatszolgáltatási kötelezettségének neki felróható módon ismétlõdõen nem, vagy nem határidõre tesz eleget; f) az engedély szerinti feladatainak ellátásával összefüggésben a számlázás alaki és tartalmi követelményeit, egyéb pénzügyi, számviteli szabályokat súlyosan vagy ismételten megszegi; g) az engedély szerinti feladatainak ellátásával összefüggésben az igazgatási szolgáltatási díjat ismételten késedelmesen vagy nem fizeti be; h) ha a szerzõdés megszûnik. (2) Az (1) bekezdés b)–g) pontjában foglaltak miatt visszavont engedély esetében az állatorvos az engedély visszavonásától számított 3 évig nem szerezhet jogosultságot az 1. § szerinti feladat elvégzésére. (3) A szerzõdés megszûnik, ha a jogosult állatorvosi tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt visszavonják.

10. szám

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 10. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 45. napon lép hatályba. (2) A hatósági élelmiszer-ellenõrzés rendjérõl szóló 302/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésének b) pontja a következõképpen módosul: (E rendelet alkalmazásában) „b) állat-egészségügyi hatóság: a megyei (fõvárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ állomás, és a jogosult állatorvos;” (3) E rendelet – szabályozási tárgykörében – a következõ közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) az Európai Parlament és a Tanács 854/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetû termékek hatósági ellenõrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról; b) az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történõ megfelelés ellenõrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenõrzésekrõl.

1709

A Kormány 116/2006. (V. 12.) Korm. rendelete a mezõgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltételeirõl és szabályairól szóló 216/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 129. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:

1. § A mezõgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltételeirõl és szabályairól szóló 216/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 2. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 10. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévõ adó-visszaigénylési ügyekben is alkalmazni kell.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

miniszterelnök

1710


10. szám

Melléklet a 116/2006. (V. 12.) Korm. rendelethez [2. számú melléklet a 216/1997. (XII. 1.) Korm. rendelethez] Nyilatkozat és igazolás gázolaj jövedékiadó-visszatérítéshez Mezõgazdasági termelõ neve: ............................................................................................................................................. Lakcím: ............................................................................................................................................................................... Telephely (mûködési terület): ............................................................................................................................................. Adószám: ............................................................................................................................................................................ Adóazonosító jel: ................................................................................................................................................................ Regisztrációs szám [a 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet szerint]:..................................................................................... A megmûvelt földterület(ek) a következõ település(ek)hez tartoznak: .............................................................................. A megmûvelt földterület(ek) helyrajzi száma(i): ................................................................................................................ A megmûvelt földterület(ek) használati jogcíme(i): ........................................................................................................... a) saját tulajdon* b) haszonbérlet, egyéb* Bérbeadó neve, adószáma, címe: ........................................................................................................................................ Bérbevétel idõtartama: ........................................................................................................................................................ Alulírott mezõgazdasági termelõ kijelentem, hogy a ............................. mûvelési ágban, ....... évben a következõ munkamûveleteket végeztem el: Munkamûvelet megnevezése

Munkamûvelet elvégzésének hónapja Megmunkált terület nagysága (hektár, két tizedessel)

Talajelõkészítés:.................................................................................................................................................................. Vetés, ültetés, palántázás: ................................................................................................................................................... Növényápolás, növényvédelem: ......................................................................................................................................... Talajerõpótlás, tápanyagellátás: .......................................................................................................................................... Betakarítás: ......................................................................................................................................................................... Betakarításhoz kapcsolódó közvetlen szállítás: .................................................................................................................. Összesen: Az igényelt összeg: ............................................................................................................................................................. Az igényléshez mellékelt számlák száma, sorszáma, kibocsátásának kelte: ...................................................................... Dátum: ........................... ........................................... mezõgazdasági termelõ A munkamûveletek elvégzését, valamint – a földhasználati lap alapján – a megmunkált földterület nagyságát igazolom. Dátum: ........................... ............................................. Földmûvelésügyi Hivatal

* A megfelelõ rész aláhúzandó!

10. szám


Miniszteri rendeletek A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 34/2006. (V. 12.) FVM rendelete a Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján nyújtható méhészeti támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 108/2005. (XI. 24.) FVM rendelet módosításáról A mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény 45. § (2) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

1711

2003. évi LXXIII. törvény 45. §-a (2) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § A gabona intervenciós felvásárlásáról szóló 101/2005. (X. 28.) FVM rendelet (a továbbiakban: rendelet) 19. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A 2005/2006-os gazdasági évben a Bizottság 824/2000/EK rendeletének 4. Cikk 3. bekezdés 3. albekezdésében meghatározott négy hónapos határidõ lejártát követõen, de legkésõbb 2006. július 31-ig beszállított gabona esetében az MVH a négy hónapos határidõ lejárta és a beszállítás tényleges idõpontja közötti idõszakra a Bizottság 515/2006/EK rendeletének 2. Cikkében meghatározott átalányösszeggel azonos mértékû kompenzációt fizet az érintett felajánlók részére.”

1. § A Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján nyújtható méhészeti támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 108/2005. (XI. 24.) FVM rendelet 11. § (1) bekezdés utolsó mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A támogatási keret a 2005/2006. évi végrehajtási idõszakra legfeljebb 2 180 000 euró.”

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba.

2. § A rendelet 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az MVH az intervenciós raktárak részére a velük megkötött szerzõdés alapján lekötött tárolókapacitásra a szerzõdés megkötésétõl rendelkezésre állási díjat, valamint a ténylegesen tárolt készlet figyelembevételével, az áru helyszíni ellenõrzési jegyzõkönyvvel történõ átvételétõl raktározási díjat fizet. A raktározási díj magában foglalja a be- és kitárolás egyszeri díját, valamint a raktárban bennálló készletek utáni tárolási díjat. A raktározási díj magában foglalja a tárolás folyamán szükséges kezelések és mûveletek költségét is.”

Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 35/2006. (V. 15.) FVM rendelete a gabona intervenciós felvásárlásáról szóló 101/2005. (X. 28.) FVM rendelet módosításáról Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 32. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint a mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló

3. § A rendelet 23. §-ának (2) bekezdése a következõ o) és p) pontokkal egészül ki: [E rendelet szabályozási tárgykörében a következõ közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges tagállami rendelkezéseket állapítja meg:] „o) az egyes tagállamokban a 2005/2006-os gazdasági év folyamán az intervenciós gabona szállítási határidejét illetõen a 824/2000/EK rendelettõl való eltérésrõl szóló 2006. március 30-i 514/2006/EK bizottsági rendelet; p) a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Máltán, Lengyelországban, Szlovéniában és Szlovákiában az intervencióra felajánlott gabonafélék raktározásának finanszírozását illetõen a 2005/2006-os gazdasági évre vonatkozó átmeneti intézkedés létrehozásáról szóló 2006. március 30-i 515/2006/EK bizottsági rendelet.”

1712


A rendelet 2. számú melléklete az alábbi ponttal egészül ki: „11. FOOD-MONITOR Élelmiszeripari és Mezõgazdasági Minõségvizsgáló Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelõsségû Társaság, 7361, Kaposszekcsõ, Liget ltp. 10.” 5. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 36/2006. (V. 18.) FVM rendelete a termésnövelõ anyagok engedélyezésérõl, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról A növényvédelemrõl szóló 2000. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 65. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – az egészségügyi miniszterrel, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el:

2. Engedélyköteles szerves trágya: a növények tápanyagellátását, illetve a talaj szerkezetének javítását szolgáló, növényi vagy állati eredetû szerves anyagból iparilag feldolgozott, meghatározott beltartalmú termésnövelõ anyag. 3. Ásványi trágya: a növények tápanyagellátását, illetve a talaj szerkezetének javítását szolgáló, ásványi eredetû, iparilag elõállított termésnövelõ anyag. 4. Komposzt: a növények tápanyagellátásának, illetve a talaj tápanyag-szolgáltató képességének javítására szolgáló, szerves, szervetlen és ásványi eredetû anyagokból külön jogszabály elõírásainak megfelelõ komposztálás útján elõállított termésnövelõ anyag. 5. Gilisztahumusz: a növények tápanyagellátását javító, illetve a talaj termõképességének növelését befolyásoló, rostált gilisztaürülék. 6. Talajjavító anyag: a talaj kedvezõtlen tulajdonságainak megváltoztatására, illetve a kedvezõ tulajdonságok fenntartására szolgáló, iparilag elõállított termésnövelõ anyag. 7. Talajkondicionáló készítmény: a talaj fizikai, kémiai, illetve biológiai tulajdonságaira kedvezõen ható, iparilag elõállított termésnövelõ anyag. 8. Mikrobiológiai készítmény: a talaj termékenységét javító mikroszervezeteket (baktériumokat, gombákat, algákat) tartalmazó termésnövelõ anyag, amely mentes az emberre fertõzõképes és a talaj természetes mikroflóráját kedvezõtlenül befolyásoló szervezetektõl. 9. Termékcsalád: termésnövelõ anyagok, termesztõ közegek és növénykondicionáló szerek azonos gyártó által, azonos halmazállapotban, azonos felhasználási céllal gyártott kombinációi.

Általános rendelkezések

Engedélyezési eljárás

1. §

3. §

(1) E rendeletet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a termésnövelõ anyagok engedélyezésére, tárolására, forgalmazására és felhasználására kell alkalmazni. (2) A rendelet engedélyezéssel és forgalmazással kapcsolatos elõírásait nem lehet alkalmazni a Tv. 3. §-ának 35. pontja szerinti „EK mûtrágya”-ként megjelölt mûtrágyákra. (3) Ezt a rendeletet az 1774/2002/EK rendeletnek a trágyától eltérõ szerves trágyák és talajjavító szerek tekintetében történõ végrehajtásáról és a rendelet módosításáról szóló, 2006. február 1-jei 181/2006/EK bizottsági rendelet által szabályozott kérdésekben nem lehet alkalmazni.

10. szám

(1) A termésnövelõ anyagok, termesztõ közegek és növénykondicionáló szerek (a továbbiakban együtt: termésnövelõ anyag) forgalomba hozatalát és felhasználását a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat (a továbbiakban: engedélyezõ hatóság) engedélyezi. (2) A termésnövelõ anyagok termékcsaládként is engedélyezhetõek. (3) A növényvédõ szert tartalmazó termésnövelõ anyagokra a növényvédõ szerek engedélyezésére vonatkozó külön jogszabályban foglaltakat is alkalmazni kell.

4. § 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. Mûtrágya: a növények tápanyagellátását szolgáló, iparilag, kémiai úton elõállított termésnövelõ anyag.

(1) A termésnövelõ anyag forgalomba hozatali és felhasználási engedélye (a továbbiakban: engedély) iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerint, 6 példányban kell az engedélyezõ hatósághoz benyújtani.

10. szám


(2) A kérelmezõnek az engedély iránti kérelemmel együtt a 2. számú mellékletben meghatározott vizsgálati eredményeket és adatokat kell benyújtania. (3) A 2. számú mellékletben elõírt vizsgálatokat (a biológiai vizsgálatok kivételével) az ezen vizsgálatokra akkreditált magyarországi vagy az Európai Gazdasági Térségrõl szóló Megállapodásban részes tagállambeli (a továbbiakban: EGT tagállam) laboratórium végezhet. A mikroelemek és toxikus elemek vizsgálatában alkalmazott módszer adott elemre vonatkozó kimutatási határa legfeljebb a bejelentett érték vagy a határérték 10%-a lehet. (4) A 2. számú mellékletben elõírt biológiai vizsgálatokat (a hatékonyság és az esetleges káros hatások elbírálására) a Helyes Kísérleti Gyakorlatról szóló Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (a továbbiakban: EPPO) elõírásai és a vonatkozó vizsgálati módszertan betartásával magyarországi vagy EGT tagállami hatóság, vagy e szakterületre akkreditált szervezet végezhet. Az EGT tagállami vizsgálatok közül azok fogadhatók el, amelyeket a magyarországi vagy a készítmény alkalmazása szempontjából magyarországihoz hasonlónak tekinthetõ agroökológiai (éghajlati, mezõgazdasági, környezeti és talaj) és növényegészségügyi viszonyok mellett végeztek. (5) A külön jogszabály szerint veszélyes hulladéknak minõsülõ összetevõt tartalmazó termésnövelõ anyagok esetén az engedélyezõ hatóság a hulladék minõségétõl függõ további vizsgálatokat is elõírhat. (6) Termékcsalád engedélyezése esetén a 2. számú mellékletben elõírt fizikai, kémiai és mikrobiológiai minõsítõ vizsgálatokat, valamint a toxikus elemek és a csírázásgátló hatás vizsgálatát valamennyi termék esetében el kell végeztetni. A 2. számú mellékletben felsorolt további vizsgálatokat a termékek típusától függõen, közegészségügyi és környezeti kockázatot jelentõ összetevõket a legnagyobb arányban tartalmazó termék(ek)nél kell elvégeztetni. (7) Azokból a változó összetételû mûtrágya termékcsaládokból, amelyek csak makro- vagy mezoelemeket tartalmaznak, legalább három, amelyek mikroelemeket is tartalmaznak, legalább öt, az engedélyezõ hatóság által kijelölt jellemzõ összetételû termék – 2. számú melléklet szerinti – fizikai, kémiai és toxikus elem vizsgálatát kell elvégeztetni. (8) Az engedélyezõ hatóság által már engedélyezett termésnövelõ anyagokból keveréssel elõállított termesztõközegek és mûtrágyák esetében elegendõ egy termék – 2. számú melléklet szerinti – vizsgálata. (9) Az engedélyezési eljárás során az engedélyezõ hatóság kiegészítõ adatszolgáltatást és további vizsgálatok elvégzését rendelheti el. (10) Az engedélyezési eljárásért külön jogszabályban meghatározott eljárási díjat kell fizetni.

1713

Az áruk kölcsönös elismerésének különös szabályai 5. § (1) Az e rendeletben meghatározott technikai jellegû elõírásoknak nem kell megfelelnie az olyan termésnövelõ anyagoknak, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elõ, illetve hoztak forgalomba, vagy az EGT-megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elõ, az ott irányadó elõírásoknak megfelelõen, feltéve, hogy az irányadó elõírások az emberek, állatok és növények életének és egészségének védelme, a fogyasztók védelme, valamint a környezet védelme tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékû védelmet nyújtanak. (2) A védelem egyenértékûségének megállapíthatósága érdekében kérelmet kell benyújtani az engedélyezõ hatósághoz. A kérelemhez mellékelni kell az Európai Közösséget létrehozó szerzõdésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló 2004. évi XIV. törvény (a továbbiakban: 2004. évi XIV. törvény) 3. §-a szerinti egyenértékûség megállapíthatóságához szükséges dokumentumokat. (3) Az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban elõállított, illetve forgalomba hozott, vagy az EGT-megállapodásban részes valamely EFTA-államban elõállított termésnövelõ anyagok tekintetében a védelem egyenértékûségét az engedélyezõ hatóság a 2004. évi XIV. törvényben foglaltaknak megfelelõen vizsgálja. (4) A termék az egyenértékûséget megállapító határozat alapján, annak jogerõre emelkedésétõl számított 10 éven keresztül hozható forgalomba. (5) A biológiai vizsgálatok megfelelõségét a növényvédõ szerek engedélyezésére vonatkozó külön jogszabály, valamint az EPPO útmutatók figyelembevételével kell elbírálni. (6) Amennyiben a benyújtott dokumentáció alapján a védelem egyenértékûség nem állapítható meg, az engedélyezõ hatóság elõírhatja a 2. számú melléklet szerinti hiányzó vizsgálatok elvégeztetését és bekérheti a hiányzó adatokat. Nem szükséges a hiányzó vizsgálatok elvégzése, ha a kérelemhez csatolt vagy az eljárás során benyújtott dokumentáció alapján megállapítható, hogy a forgalmazni kívánt termék megfelel a 3. számú melléklet elõírásainak. Ebben az esetben az engedélyezõ hatóság a 7. § szerinti forgalombahozatali és felhasználási engedélyt adja ki. (7) A védelem egyenértékûségének vizsgálatáért külön jogszabályban meghatározott eljárási díjat kell fizetni.

6. § (1) Az engedélyezõ hatóság az engedélyezési eljárás során – beleértve a védelem egyenértékûségét megállapító

1714


eljárást is – beszerzi az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség (a továbbiakban: OKTVF), a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ (a továbbiakban: OKK) és az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (a továbbiakban: OÉTI) szakhatósági állásfoglalását. (2) A szakhatósági állásfoglalást a következõk szerint kell elkészíteni: a) az OKTVF szakhatósági állásfoglalása kiterjed a termésnövelõ anyag felhasználásának, tárolásának, csomagolásának környezet- és természetvédelmi (a továbbiakban együtt: környezetvédelem) szempontból biztonságos megvalósítására, továbbá a hulladékká vált, illetve lejárt szavatosságú készítmény, a maradékanyag, valamint a termésnövelõ anyaggal szennyezett csomagolóeszköz kezelésére vonatkozó környezetvédelmi feltételekre, termékcsaládok esetében a legnagyobb környezeti kockázatot jelentõ összetevõ megnevezésére, b) az OKK szakhatósági állásfoglalása tartalmazza a készítmény tárolásának, felhasználásának környezet-egészségügyi feltételrendszerét, valamint a kémiai biztonságról szóló törvényben foglaltak szerint a készítmény veszélyességi besorolását, a veszélyjeleket, a kockázatra, valamint a biztonságra utaló mondatokat, a készítmény környezet-egészségügyi megítélését, az elõkészítéshez és a felhasználáshoz elõírt védõeszközöket és az elsõsegély-nyújtási eljárást, termékcsaládok esetében a legnagyobb közegészségügyi kockázatot jelentõ összetevõ megnevezését, c) az OÉTI szakhatósági állásfoglalása tartalmazza a készítmény tárolásának, felhasználásának élelmezés-egészségügyi megítélését.

Az engedély formája és tartalma

10. szám

kell megküldeni. Az engedélyezõ hatóság az engedélyezett import mûtrágyák adatait elektronikus úton a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnokságának továbbítja. (5) Az engedélynek a következõ adatokat kell tartalmaznia: a) a termésnövelõ anyag kereskedelmi nevét, b) a termésnövelõ anyag típusát, c) a gyártó nevét, címét és statisztikai számjelét, d) az engedélyes nevét, címét és statisztikai számjelét, e) a készítmény teljes összetételét, a 3. számú mellékletben elõírt minõségi és mennyiségi jellemzõket, f) a felhasználási elõírást, g) a munka-egészségügyi elõírásokat, a veszélyességi besorolást, a veszélyjeleket, a kockázatra (R) és biztonságra (S) utaló mondatokat, a környezet-egészségügyi elõírásokat, az alkalmazás során elõírt védõeszközöket, az elsõsegély-nyújtási eljárást, h) a környezetvédelmi elõírásokat, i) a termésnövelõ anyag tûzveszélyességi osztályba sorolását, j) a tárolás, a csomagolás, az eltarthatóság jelölését, k) az engedély érvényességi idejét (év, hónap, nap), l) a csomagolóeszközön, illetve a kísérõokmányon a 4. számú melléklet szerint kötelezõen feltüntetendõ adatokat, m) a termésnövelõ anyag – kérelmezõ által megadott – vámtarifaszámát hat számjegyig, n) a lejárt szavatossági idejû termésnövelõ anyag kezelésére vonatkozó elõírásokat, o) az engedélyezõ hatóság által elõírt egyéb elõírásokat. (6) Az engedélyes engedélyokiratának megsemmisülése esetén az engedélyezõ hatóságtól kérheti az engedély másodlatának – külön jogszabályban megállapított díj ellenében történõ – kiadását.

7. § (1) Az engedély akkor adható meg, ha a termésnövelõ anyag megfelel a) a kérelemben megjelölt felhasználási célnak, b) a Tv. 37. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak, c) a 3. számú mellékletben terméktípusonként meghatározott minõségi elõírásoknak. (2) Termésnövelõ anyagként nem engedélyezhetõ a mezõgazdasági mûvelés alól kivont terület talaja, illetve az ezt tartalmazó termésnövelõ anyag. (3) Az engedélyrõl az engedélyezõ hatóság engedélyokiratot állít ki. (4) Az engedélyokirat eredeti példányát az engedélyesnek, egy-egy másolati példányát a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak, az engedélyezésben részt vevõ szakhatóságoknak, a megyei (fõvárosi) növény- és talajvédelmi szolgálatoknak (a továbbiakban: Szolgálat)

Az engedély ismételt megadása 8. § A termésnövelõ anyag forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó engedély ismételt megadására a 4., 6. és 7. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.

Az engedély módosítása, szüneteltetése 9. § (1) Az engedély módosítását az engedélyes kérheti. A módosítási kérelemhez csatolni kell azokat az adatokat és vizsgálati eredményeket, amelyek megalapozzák az engedély módosítását. A kérelmet az engedélyezõ hatóság a 6. § (1) bekezdésében szereplõ szakhatóságok bevonásával bírálja el.

10. szám


(2) A módosítást az engedélyezõ hatóság a szakhatósági állásfoglalások beszerzése nélkül kiadja, a) ha a módosítás iránti kérelem a 7. § (5) bekezdésének a), c) és d) pontjára vonatkozik, b) termékcsalád bõvítése esetén, ha az új összetételû termék legnagyobb közegészségügyi és környezeti kockázatot jelentõ összetevõjének koncentrációja kisebb a termékcsaládban engedélyezett legmagasabb értéknél, és nem tartalmaz új alapanyagot. (3) Az engedélyezõ hatóság és az engedélyezési eljárásban közremûködõ szakhatóságok hivatalból kezdeményezhetik az engedély módosítását a tudományos eredmények vagy az igazolt gyakorlati tapasztalatok alapján. Amennyiben a módosítás az engedélyes számára a korábbiakhoz képest hátrányosabb követelményeket támaszt, a módosítást úgy kell meghatározni, hogy az új követelmények alkalmazására kellõ felkészülési idõ álljon rendelkezésére. Ezen eljárás díjmentes. (4) Az engedélyt az engedélyes kérelmére vagy hivatalból lehet szüneteltetni. Az engedélyezõ hatóság hivatalból elrendelheti az engedély szüneteltetését a) az engedélyesnek a termésnövelõ anyag forgalomba hozatalához való jogosultságával kapcsolatos per esetén, annak jogerõs befejezéséig, illetve megszûnéséig, b) a termékállandóság vizsgálatakor és a forgalmazás ellenõrzésekor megállapított hiányosságok, minõségi kifogások esetén azok megszüntetéséig. (5) Az engedély módosítása, illetve szüneteltetése az engedély érvényességi idejét nem hosszabbítja meg.

A termésnövelõ anyagok tárolása 10. § (1) A tárolás során meg kell akadályozni a termésnövelõ anyag hatóanyag-tartalmának csökkenését, fizikai és kémiai tulajdonságainak romlását, és meg kell tartani a környezet és vízvédelmi elõírásokat. (2) Termésnövelõ anyag raktározására szolgáló tároló kizárólag olyan helyen létesíthetõ, ahol a legmagasabb talajvízszint és a tároló aljzat szintje közötti különbség legalább 1,5 méter, és a csapadékvíz elvezetése biztosított oly módon, hogy a tárolt készítménnyel ne érintkezzen. Nem létesíthetõ tároló különösen külön jogszabály szerinti hullámtéren, fakadó vizes területen, vízbázisok védõterületén, árvízi tároló területén, parti védõsáv területén, vízjárta területen, ivóvízkivételtõl számított 50 méteren belül, bányatavak 300 méteres parti sávjában. (3) Szilárd mûtrágya kizárólag olyan fedett, szilárd aljzatburkolatú helyen tárolható, ami védett az ár- és belvíz veszélyeztetettségétõl, ahol biztosított, hogy a tárolt anyag nem okoz sem közvetlen, sem közvetett bevezetést a felszín alatti vízbe, valamint a kiszóródott anyagok összegyûjtése megoldható.

1715

(4) Különbözõ hatóanyag-tartalmú ömlesztett mûtrágyákat egy tároló térben elkülönítetten kell elhelyezni, beazonosítható módon, jelzõtáblán, nem vízoldható feliraton feltüntetve az adott helyen tárolt ömlesztett mûtrágya nevét, az engedélyokiratban szereplõ hatóanyag megnevezését és tartalmát, gyártóját és az elhelyezés dátumát. (5) Folyékony mûtrágya kizárólag olyan csurgás- és csepegésmentes, zárt tartályban tárolható, amelyben a tartály anyaga és a mûtrágya között nincs kémiai kölcsönhatás. A tartálynak a túltöltés megakadályozását biztosító mûszaki felszereltséggel kell rendelkeznie. Hõtágulás lehetõsége miatt a tartályok teletöltése tilos. A tartályon nem vízoldható feliraton fel kell tüntetni a tartályban tárolt folyékony mûtrágya nevét, engedélyokiratban szereplõ hatóanyag megnevezését, tartalmát, összetételét, gyártóját és a betöltés dátumát. (6) A felszín alatti vizek védelmérõl szóló jogszabályban meghatározott kockázatos anyagot tartalmazó termésnövelõ anyag tárolása során be kell tartani a jogszabályban elõírt környezetvédelmi követelményeket. (7) A termésnövelõ anyagok tárolására szolgáló létesítmények kialakítására és engedélyezésére a külön jogszabályokban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

A termésnövelõ anyagok csomagolása és forgalmazása 11. § (1) A termésnövelõ anyag csomagolóeszközének meg kell akadályozni a tartalom kiszóródását, kiszivárgását, illetve kiömlését. A csomagolóeszköznek és a záróelemeknek sérülés nélkül meg kell felelnie a megfelelõ anyagmozgatás és bármilyen más, a felhasználás során történõ rendeltetésszerû igénybevétel követelményeinek. (2) A termésnövelõ anyag csomagolóeszköze külsõ megjelenésének olyannak kell lennie, hogy más anyaggal (gyógyszer, élelmiszer, háztartási vegyi anyag) a termésnövelõ anyagot ne lehessen összetéveszteni. (3) A csomagolóeszköz megsérülése miatti átcsomagolás során az eredeti csomagolásra vonatkozó elõírásokat kell alkalmazni. Az átcsomagolt, valamint a kis egységbe kiszerelt termésnövelõ anyag felhasználhatósági ideje az átcsomagolás, illetve a kiszerelés következtében nem térhet el a termék eredeti felhasználhatósági idejétõl. (4) Az engedélyezett termésnövelõ anyag csomagolóeszközén, valamint a 100 kg nettó tömeget meghaladó áru és az ömlesztett áru kísérõokmányán a 4. számú mellékletben felsorolt adatokat magyar nyelven kell feltüntetni. A kötelezõen feltüntetendõ valamennyi adatot egyértelmûen el kell különíteni a csomagolóeszközön, a címkén és a kísérõ okmányon feltüntetett minden egyéb információtól.

1716


10. szám

12. §

14. §

(1) A termésnövelõ anyagot az engedélyben megjelölt kereskedelmi névvel kell forgalomba hozni. Az engedélyben foglalt kereskedelmi nevet védjegy vagy fantázianév nem helyettesítheti.

(1) Az ellenõrzés és a vizsgálat kérelemre is lefolytatható, amelyért a külön jogszabályban meghatározott vizsgálati díjat kell fizetni.

(2) A magas – 28 tömeg %-nál nagyobb – nitrogéntartalmú ammónium-nitrát mûtrágya kizárólag csomagoltan hozható kiskereskedelmi forgalomba.

A termésnövelõ anyaggal folytatott tevékenység ellenõrzése 13. § (1) Az illetékes Szolgálat a termésnövelõ anyaggal folytatott tevékenységek során vizsgálja különösen a) a forgalmazott készítmény engedélyének meglétét, b) a 4. számú mellékletben elõírtak feltüntetését a címkén, illetve a kísérõokmányokon, c) a helyszínen megállapítható minõségi kifogásokat (küllem, csomagolástechnika, a csomagolóeszköz szennyezettsége, tárolási körülmények), d) a gyártási és eltarthatósági idõt. (2) Az ellenõrzés során a Szolgálat a készítmény adott tételére forgalomba hozatali, felhasználási korlátozást, illetve tilalmat rendelhet el, ha a termésnövelõ anyag a) nem rendelkezik engedéllyel, b) jelölése hiányos vagy a vonatkozó elõírásoknak nem felel meg, c) küllemi, csomagolástechnikai, tárolási szempontból minõségi kifogás alá esik, d) lejárt szavatossági idejû. (3) A termékállandóság vizsgálatához a Szolgálat a gyártónál, a kiszerelõnél, a kereskedõnél és a felhasználónál térítésmentesen mintát vehet. A mintavétel helyén ellenmintát kell hagyni. (4) A Szolgálat végzi a minták vizsgálatát, amely az engedélyben elõírt értékekre terjed ki. Az engedélyezõ hatóság egyéb adatok ellenõrzõ vizsgálatát is elrendelheti. (5) A Szolgálat a vizsgált tételt zárolja, ha a toxikus elem és a szerves szennyezõanyag-tartalom akár egy paraméter vonatkozásában is meghaladja a 3. számú mellékletben meghatározott határértéket. A zárolt tétel tulajdonosa, illetve forgalmazója – a zárlati határozatban elõírt határidõre – köteles visszaszállítani a tételt a forgalmazói láncban elõtte álló forgalmazóhoz, illetve a gyártóhoz, aki köteles azt átvenni. (6) Az engedélyben elõírt hatóanyag-tartalom csökkenése esetén a Szolgálat a forgalomba hozott termésnövelõ anyag használati érték csökkenésének jelölésére kötelezi a forgalmazót.

(2) A vizsgálati eredmény kizárólag az átadott mintára és nem az egész tételre vonatkozik, ha a mintát nem az ellenõrzésre kijelölt személy vette. Kereskedelmi forgalomban lévõ termék esetében a Szolgálat hivatalból további eljárást folytat le, ha a termék eltér az engedélyben megadott jellemzõktõl. 15. § (1) Lejárt szavatosságú készítmény a minõség ellenõrzése nélkül nem hozható forgalomba és nem használható fel. A vizsgálatot a forgalmazónak, illetve a felhasználónak kell elvégeztetnie. Amennyiben a minõség-ellenõrzési vizsgálatok eredményei alapján a készítmény eredeti rendeltetésének megfelelõen nem használható fel, a készítményt hulladéknak kell tekinteni. (2) Az azonosíthatatlanná vált termék kezelésére a veszélyes hulladékokra vonatkozó jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

A termésnövelõ anyagok felhasználása 16. § (1) Termésnövelõ anyag kizárólag az engedélyben foglalt feltételek szerint használható fel. (2) Termésnövelõ anyag ivóvízbázis védõterületén való felhasználásakor a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelmérõl szóló külön jogszabályban elõírt korlátozásokat is figyelembe kell venni. (3) A termésnövelõ anyagok légi úton történõ kijuttatására a mezõ- és erdõgazdasági légi munkavégzésrõl szóló 44/2005. (V. 6.) FVM–GKM–KvVM együttes rendelet elõírásait kell alkalmazni. (4) Nitrogéntartalmú termésnövelõ anyag felhasználása során be kell tartani a külön jogszabályban elõírt követelményeket. (5) A termésnövelõ anyagokat csak olyan módon és mennyiségben lehet felhasználni, hogy a talajok külön jogszabály szerinti kockázatos anyagtartalma ne haladja meg tartós használat esetén sem a felszín alatti víz és a földtani közeg minõségi védelméhez szükséges határértékekrõl szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM–EüM–FVM–KHVM együttes rendeletben meghatározott „B” szennyezettségi határértéket, valamint a felszín alatti vizek állapota a termésnövelõ anyagok felhasználása következtében ne romoljon.

10. szám


(6) Zárt termesztõ berendezésekbõl a termesztési ciklus(ok) befejezése után kikerülõ termésnövelõ anyagok (gombakomposzt, termesztõközeg) mezõgazdasági területen történõ elhelyezése kizárólag vizsgálatokra alapozott talajvédelmi hatósági engedéllyel lehet.

Kísérleti felhasználás 17. § (1) Termésnövelõ anyag kísérleti felhasználása iránti kérelmet az 5. számú melléklet szerint az engedélyezõ hatósághoz kell benyújtani. (2) Engedélyezési célból termésnövelõ anyaggal kísérletet kizárólag szakirányú felsõfokú végzettséggel rendelkezõ személy végezhet. (3) A kísérleti terület méretét a kérelem elbírálása során az engedélyezõ hatóság határozza meg. (4) A kísérletet a Szolgálat ellenõrzi.

Záró rendelkezések 18. § (1) Ez a rendelet a kihirdetéstõl számított 15. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a termésnövelõ anyagok engedélyezésérõl, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 8/2001. (I. 26.) FVM rendelet, valamint az annak módosításáról szóló 50/2003. (V. 9.) FVM rendelet hatályát veszti. (3) E rendelet hatálybalépése elõtt benyújtott engedélykérelmek vonatkozásában a termésnövelõ anyagok engedélyezésérõl, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 8/2001. (I. 26.) FVM rendelet elõírásait kell alkalmazni. (4) A rendelet tervezetének a mûszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében elõírt egyeztetése megtörtént.

Budapest, 2006. május 16.

Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1717

1. számú melléklet a 36/2006. (V. 18.) FVM rendelethez Forgalombahozatali és felhasználási engedély iránti kérelem A 2000. évi XXXV. törvény 38. §-a, valamint a 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet 4. §-a alapján kérelmet nyújtok be a ....................... kereskedelmi nevû termék forgalombahozatali és felhasználási engedélyének megadásához. 1. A termésnövelõ anyag kereskedelmi neve. 2. A termésnövelõ anyag típusa, az 1. számú melléklet függeléke szerint. 3. A gyártó neve, címe és statisztikai számjele. 4. A kérelmezõ neve, címe és statisztikai számjele. 5. A készítmény teljes összetétele, hatóanyagok, alapanyagok, szennyezõ anyagok megnevezése és koncentrációja. 6. A gyártó által szavatolt minõségi jellemzõk. 7. A gyártó által megadott felhasználási lehetõségek és alkalmazási dózisok. 8. Tûzveszélyességi osztályba sorolás. 9. A gyártó által megadott tárolási és eltarthatósági feltételek. 10. A gyártó által forgalmazni kívánt kiszerelési egység, a csomagolóeszköz anyaga, címketerv. 11. A termésnövelõ anyag – kérelmezõ által megadott – vámtarifaszáma hat számjegyig. 12. Ha a termésnövelõ anyag a veszélyes áruk szállításáról szóló (ADR/RID) szabályzatok hatálya alá esik, a termék UN száma és ADR/RID osztálya. 13. Bányászott termékek esetén a bányanyitási engedély. 14. A termésnövelõ anyag gyártástechnológiájának leírása. 15. A kérelemhez mellékelt dokumentumok: 15.1. A készítmény vizsgálati eredményei. 15.2. A készítmény biztonsági adatlapja, a kémiai biztonságról szóló törvény elõírásai szerint. 15.3. Az engedélyezési eljárási díj befizetésének igazolása. 15.4. A veszélyes hulladéknak minõsülõ összetevõt tartalmazó termésnövelõ anyagnál a veszélytelenség megállapításáról szóló határozat. 15.5. A külön jogszabály szerint kockázatos anyagot tartalmazó termésnövelõ anyagok esetén annak bemutatása, hogyan viselkednek a kockázatos anyagok a talajban, milyen hatással vannak a felszín alatti vizekre.

1718

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 1. számú melléklet függeléke A termésnövelõ anyagok típusai

1. MÛTRÁGYÁK A. EGYSZERÛ MÛTRÁGYÁK A/1. Nitrogén mûtrágyák A/2. Foszfor mûtrágyák A/3. Kálium mûtrágyák

– Lignites gipsz (80% gipsz + 20% lignitpor) – Lignitpor 6.3. Szerves talajjavító anyagok – Tõzeg – Lápföld – Lignitpor – Alginit 7. TALAJKONDICIONÁLÓ KÉSZÍTMÉNYEK

B. ÖSSZETETT MÛTRÁGYÁK B/1. Szilárd komplex mûtrágyák B/2. Szilárd kevert mûtrágyák B/3. Szuszpenziós mûtrágyák B/4. Oldat mûtrágyák

8. MIKROBIOLÓGIAI KÉSZÍTMÉNYEK

C. MEZOELEM TARTALMÚ MÛTRÁGYÁK – Kalcium – Magnézium – Kén – Nátrium

11. EGYÉB KÉSZÍTMÉNYEK

D. MIKROELEM TARTALMÚ MÛTRÁGYÁK D/1. Egyetlen mikroelemet tartalmazó mûtrágyák – Bór – Kobalt – Réz – Vas – Mangán – Molibdén – Cink D/2. Összetett mikroelem-tartalmú mûtrágyák 2. SZERVES TRÁGYÁK 3. ÁSVÁNYI TRÁGYÁK 4. KOMPOSZTOK 5. GILISZTAHUMUSZOK 6. TALAJJAVÍTÓ ANYAGOK 6.1. Lúgos hatású talajjavító anyagok – Puhamészkõ õrlemény – Keménymészkõ õrlemény – Lápi mész – Tavi mész – Meszes lápföld – Cukorgyári mésziszap – Alginit – Dolomit – Önporló dolomit 6.2. Savas hatású talajjavító anyagok – Gipszanhidrid (õrölt)

10. szám

9. TERMESZTÕKÖZEGEK 10. NÖVÉNYKONDICIONÁLÓ KÉSZÍTMÉNYEK

Az egyes terméktípusok egymással kombinálhatók, jelölésük ebben az esetben a következõ: a) a készítmény megnevezésében elõre kerül a legnagyobb arányban szereplõ alkotórész (alaptípus), b) utána a részarány csökkenõ sorrendjében a további típusok, a „hozzáadásával” kitétel feltüntetésével (például mûtrágya szerves és ásványi trágya hozzáadásával).

2. számú melléklet a 36/2006. (V. 18.) FVM rendelethez Az engedély iránti kérelemmel együtt benyújtandó vizsgálati eredmények és adatok 1. MÛTRÁGYÁK 1.1. Fizikai, kémiai vizsgálat, adatok 1.1.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 × 1 kg vagy liter mintából: – küllem: szín, szag, halmazállapot, – pH (szilárd mûtrágyáknál 10%-os vizes szuszpenzióban, folyékony mûtrágyáknál eredeti oldatban), – sûrûség/térfogattömeg, – nedvesség-tartalom/szárazanyag-tartalom, – szemcseméret eloszlás, – gyártó által deklarált hatóanyagok (N, P2O5, K2O, CaO, MgO, B, Co, Cu, Fe, Mn, Mo, Zn stb.), – nitrogéntartalmú mûtrágyák esetén a nitrát, ammónium és amid nitrogén formák, – káliumtartalmú mûtrágyák esetén klorid, illetve szulfáttartalom, – gyártó által deklarált egyéb tulajdonságok. 1.1.2. Fizikai, kémiai jellemzõkre vonatkozó adatok: – tapadási hajlam (szilárd mûtrágyák), – higroszkóposság (szilárd mûtrágyák), – dinamikai viszkozitás (oldat mûtrágyák, szuszpenziós mûtrágyák),

10. szám – – – – – –


1719

kristályosodási pont (oldat mûtrágyák), szuszpenzió stabilitás (szuszpenziós mûtrágyák), relatív kifolyási sebesség (szuszpenziós mûtrágyák), hidegtûrés (szuszpenziós mûtrágyák), korrozív hatás, kelátképzõ anyag.

1.7. Amennyiben a mûtrágya elõállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minõségétõl függõen további ökotoxikológiai (Daphnia-teszt, halteszt, algateszt) és egyéb vizsgálatok is elrendelhetõek.

1.2. Toxikus elemek vizsgálata 3 × 1 kg vagy liter mintából:*

2.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 × 1 kg mintából: – küllem: szín, szag, halmazállapot, – pH (10%-os vizes szuszpenzióban), – térfogattömeg, – szárazanyag-tartalom, – szervesanyag-tartalom, – vízben oldható összes sótartalom, – szemcseméret eloszlás, – gyártó által deklarált hatóanyagok (N, P2O5, K2O, Ca, Mg stb.).

– P, K, NPK mûtrágyák: As, Cd, Cr, Hg, Ni, Pb, – mikroelem – és mikroelemet is tartalmazó mûtrágyák: As, Cd, Cr, Hg, Ni, Pb, Se, Co. 1.3. Biztonságtechnikai okból elvégzendõ vizsgálatok 3 × 1 kg mintából a mûtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK, európai parlamenti és tanácsi rendelet III. mellékletében található módszer szerint. Ammónium-nitrát, illetve 80%-nál több ammóniumnitrátot tartalmazó mûtrágyáknál: – porozitás (olaj visszatartás), – éghetõanyag-tartalom, – pH, – szemcseméret eloszlás, – klorid tartalom, – nehézfém (Cu) tartalom vizsgálata, – robbanóképesség vizsgálata. 1.4. Szerves szennyezõk vizsgálata Amennyiben a mûtrágya elõállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minõségétõl függõen az alábbi összetevõk vizsgálata is szükséges, illetve elrendelhetõ: – összes PAH tartalom (19 vegyület), – benz(a)pirén tartalom, – ásványiolaj-tartalom (TPH C5-C40), – összes jelzõ PCB tartalom (PCB-28, 52, 101, 118, 138, 153, 180 összege), – összes PCDD/F tartalom WHO TEQ-ekben kifejezve. 1.5. Biológiai hatás vizsgálata 1.5.1. Adott célra még nem engedélyezett termékeknél 2 szántóföldi, illetve 2 kertészeti tesztnövénnyel, növényenként legalább egy szabadföldi és egy tenyészedényes vizsgálat végzése. 1.5.2. Táprudak esetében külön jogszabályban meghatározott kultúracsoportonként legalább 2–4 eltérõ növényben fitotoxikus hatás vizsgálata. 1.6. Munka- és környezet-egészségügyi adatok: a készítmény veszélyességi besorolása, veszélyjelek, a kockázatokra (R) és biztonságra (S) utaló mondatok, tapasztalatok a gyártónál és a felhasználónál, helyi irritációs hatások (bõr, szem, légutak), szenzibilizáció, egyéb tünetek.

* Amennyiben a mûtrágya elõállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minõségétõl függõen további toxikus elemek vizsgálata is elrendelhetõ.

2. SZERVES TRÁGYÁK

2.2. Toxikus elemek vizsgálata 3 × 1 kg mintából: – As, Cd, Cr, Co, Cu, Hg, Ni, Pb, Se.* 2.3. Szerves szennyezõk vizsgálata Amennyiben a szerves trágya elõállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minõségétõl függõen az alábbi összetevõk vizsgálata is szükséges, illetve elrendelhetõ: – összes PAH tartalom (19 vegyület), – benz(a)pirén tartalom, – ásványiolaj-tartalom (TPH C5-C40), – összes jelzõ PCB tartalom (PCB-28, 52, 101, 118, 138, 153, 180 összege), – összes PCDD/F tartalom WHO TEQ-ekben kifejezve. 2.4. Csírázásgátló és gyomosító hatás, valamint növénypatogén kórokozóktól és kártevõktõl való mentesség vizsgálata 4 × 3 kg mintából. 2.5. Biológiai hatás vizsgálata 2.5.1. Adott célra még nem engedélyezett termékeknél 2 szántóföldi, illetve 2 kertészeti tesztnövénnyel, növényenként legalább egy szabadföldi és egy tenyészedényes vizsgálat végzése. 2.5.2. A csírázásgátló vizsgálatban nem megfelelõnek bizonyult termékek külön jogszabályban meghatározott kultúracsoportonként 2–4 szabadföldön vagy zárt termesztõ berendezésben végzett biológiai vizsgálata. 2.6. Munka- és környezet-egészségügyi adatok: a készítmény veszélyességi besorolása, veszélyjelek, a kockázatokra (R) és biztonságra (S) utaló mondatok, tapasztalatok a gyártónál és a felhasználónál, helyi irritációs hatások (bõr, szem, légutak), szenzibilizáció, egyéb tünetek. 2.6.1. Higiénés mikrobiológiai vizsgálat 3 × 0,5 kg mintából: – Fekál coliform szám meghatározása, – Fekál streptococcus szám meghatározása, * A hulladékot is tartalmazó készítményeknél.

1720


– Salmonella sp. kimutatása, – Humán parazita bélféreg peteszám meghatározása. 2.6.2. Sugárbiológiai vizsgálat 3 × 0,5 kg mintából. 2.7. Amennyiben a szerves trágya elõállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minõségétõl függõen további ökotoxikológiai (Daphnia-teszt, halteszt, algateszt) és egyéb vizsgálatok is elrendelhetõek. 3. ÁSVÁNYI TRÁGYÁK 3.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 × 1 kg mintából: – küllem: szín, szag, halmazállapot, – pH (szilárd terméknél 10%-os vizes szuszpenzióban, folyékony terméknél eredeti oldatban), – sûrûség/térfogattömeg, – nedvességtartalom, – szervesanyag-tartalom, – szemcseméret eloszlás, – gyártó által deklarált hatóanyagok (N, P2O5, K2O, CaO, MgO, B, Co, Cu, Fe, Mn, Mo, Zn stb.), – gyártó által deklarált egyéb tulajdonságok (vízoldhatóság stb.). 3.2. Toxikus elemek vizsgálata 3 × 1 kg vagy liter mintából: – As, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Ni, Pb, Se.* 3.3. Biológiai hatás vizsgálata: 2 szántóföldi, illetve 2 kertészeti tesztnövénnyel, növényenként legalább egy szabadföldi és egy tenyészedényes vizsgálat végzése. 3.4. Munka- és környezet-egészségügyi adatok: a készítmény veszélyességi besorolása, veszélyjelek, a kockázatokra (R) és biztonságra (S) utaló mondatok, tapasztalatok a gyártónál és a felhasználónál, helyi irritációs hatások (bõr, szem, légutak), szenzibilizáció, egyéb tünetek. 4. KOMPOSZTOK 4.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 × 1 kg mintából: – küllem: szín, szag, halmazállapot, – pH (10%-os vizes szuszpenzióban), – térfogattömeg, – szárazanyag-tartalom, – szervesanyag-tartalom, – vízben oldható összes sótartalom, – szemcseméret eloszlás, – gyártó által deklarált hatóanyagok (N, P2O5, K2O, Ca, Mg stb.). 4.2. Toxikus elemek vizsgálata 3 × 1 kg mintából: – As, Cd, Cr, Co, Cu, Hg, Ni, Pb, Se.

* A hulladékot is tartalmazó készítményeknél.

10. szám

4.3. Szerves szennyezõk vizsgálata A komposzt elõállításához felhasznált hulladék minõségétõl függõen az alábbi összetevõk vizsgálata is szükséges, illetve elrendelhetõ: – összes PAH tartalom (19 vegyület), – benz(a)pirén tartalom, – ásványiolaj-tartalom (TPH C5-C40), – összes jelzõ PCB tartalom (PCB-28, 52, 101, 118, 138, 153, 180 összege), – összes PCDD/F tartalom WHO TEQ-ekben kifejezve. 4.4. Csírázásgátló és gyomosító hatás, valamint növénypatogén kórokozóktól és kártevõktõl való mentesség vizsgálata 4 × 3 kg mintából. 4.5. Biológiai hatás vizsgálata 4.5.1. Adott célra még nem engedélyezett termékeknél külön jogszabályban meghatározott kultúracsoportonként 2–4 szabadföldön vagy zárt termesztõ berendezésben végzett vizsgálat. 4.5.2. A csírázásgátló vizsgálatban nem megfelelõnek bizonyult termékek külön jogszabályban meghatározott kultúracsoportonként 2–4 szabadföldön vagy zárt termesztõ berendezésben végzett biológiai vizsgálata. 4.5.3. Gomba komposztoknál és gomba takaróföldeknél 1-2 gomba tesztnövénnyel végzett vizsgálat. 4.6. Munka- és környezet-egészségügyi adatok: a készítmény veszélyességi besorolása, veszélyjelek, a kockázatokra (R) és biztonságra (S) utaló mondatok, tapasztalatok a gyártónál és a felhasználónál, helyi irritációs hatások (bõr, szem, légutak), szenzibilizáció, egyéb tünetek. 4.6.1. Higiénés mikrobiológiai vizsgálat 3 × 0,5 kg mintából: – Fekál coliform szám meghatározása, – Fekál streptococcus szám meghatározása, – Salmonella sp. kimutatása, – Humán parazita bélféreg peteszám meghatározása. 4.6.2. Sugárbiológiai vizsgálat 3 × 0,5 kg mintából. (Csak az importból származó tõzeg esetében.) 4.7. A komposzt elõállításhoz felhasznált hulladék minõségétõl függõen további ökotoxikológiai (Daphniateszt, halteszt, algateszt) és egyéb vizsgálatok is elrendelhetõek. 5. GILISZTAHUMUSZOK 5.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 × 1 kg mintából: – küllem: szín, szag, halmazállapot, – pH (10%-os vizes szuszpenzióban), – térfogattömeg, – szárazanyag-tartalom, – szervesanyag-tartalom, – vízben oldható összes sótartalom, – szemcseméret-eloszlás, – gyártó által deklarált hatóanyagok (N, P2O5, K2O, Ca, Mg stb.).

10. szám


5.2. Toxikus elemek vizsgálata 3 × 1 kg mintából: – As, Cd, Cr, Co, Cu, Hg, Ni, Pb, Se.* 5.3. Szerves szennyezõk vizsgálata Amennyiben a gilisztahumusz elõállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minõségétõl függõen az alábbi összetevõk vizsgálata is szükséges, illetve elrendelhetõ: – összes PAH-tartalom (19 vegyület), – benz(a)pirén tartalom, – ásványiolaj-tartalom (TPH C5-C40), – összes jelzõ PCB tartalom (PCB-28, 52, 101, 118, 138, 153, 180 összege), – összes PCDD/F WHO TEQ-ekben kifejezve. 5.4. Csírázásgátló és gyomosító hatás, valamint növénypatogén kórokozóktól és kártevõktõl való mentesség vizsgálata 4 × 3 kg mintából. 5.5. Biológiai hatás vizsgálata 5.5.1. Adott célra még nem engedélyezett termékeknél külön jogszabályban meghatározott kultúracsoportonként 2–4 szabadföldön vagy zárt termesztõ berendezésben végzett vizsgálat. 5.5.2. A csírázásgátló vizsgálatban nem megfelelõnek bizonyult termékek külön jogszabályban meghatározott kultúracsoportonként 2–4 szabadföldön vagy zárt termesztõ berendezésben végzett biológiai vizsgálata. 5.6. Munka- és környezet-egészségügyi adatok: a készítmény veszélyességi besorolása, veszélyjelek, a kockázatokra (R) és biztonságra (S) utaló mondatok, tapasztalatok a gyártónál és a felhasználónál, helyi irritációs hatások (bõr, szem, légutak), szenzibilizáció, egyéb tünetek. 5.6.1. Higiénés mikrobiológiai vizsgálat 3 × 0,5 kg mintából: – Fekál coliform szám meghatározása, – Fekál streptococcus szám meghatározása, – Salmonella sp. kimutatása, – Humán parazita bélféreg peteszám meghatározása. 5.6.2. Sugárbiológiai vizsgálat 3 × 0,5 kg mintából. 5.7. Amennyiben a gilisztahumusz elõállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minõségétõl függõen további ökotoxikológiai (Daphnia-teszt, halteszt, algateszt) és egyéb vizsgálatok is elrendelhetõek. 6. TALAJJAVÍTÓ ANYAGOK 6.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 × 1 kg mintából: – küllem: szín, szag, halmazállapot. 6.1.1. Lúgos hatású talajjavító anyagok 6.1.1.1. Puhamészkõ õrlemény – összes karbonáttartalom CaCO3-ban kifejezve, – MgCO3-tartalom, – nedvességtartalom, * A hulladékot is tartalmazó készítményeknél.

1721

– szemcseméret eloszlás, – 0,8 mm-es szitán átesõ rész, – 2,0 mm-es szitán átesõ rész, – 5,0 mm-es szitán átesõ rész. 6.1.1.2. Keménymészkõ õrlemény – összes karbonáttartalom CaCO3-ban kifejezve, – nedvességtartalom, – szemcseméret eloszlás, – 0,25 mm-es szitán átesõ rész, – 1,0 mm-es szitán átesõ rész. 6.1.1.3. Lápi mész, tavi mész, meszes lápföld, cukorgyári mésziszap, alginit – összes karbonáttartalom CaCO3-ban kifejezve, – nedvességtartalom. 6.1.1.4. Dolomit – összes karbonáttartalom CaCO3-ban kifejezve, – Ca-tartalom, – Mg-tartalom, – nedvességtartalom, – szemcseméret eloszlás, – 0,1 mm-es szitán átesõ rész, – 0,25 mm-es szitán átesõ rész, – 0,8 mm-es szitán átesõ rész. 6.1.1.5. Önporló dolomit – összes karbonáttartalom CaCO3-ban kifejezve, – Ca-tartalom, – Mg-tartalom, – nedvességtartalom, – szemcseméret eloszlás, – 0,1 mm-es szitán átesõ rész, – 0,25 mm-es szitán átesõ rész, – 1,0 mm-es szitán átesõ rész, – 2,0 mm-es szitán átesõ rész. 6.1.2. Savas hatású talajjavító anyagok 6.1.2.1. Gipszanhidrid (õrölt) – CaSO4-tartalom CaSO4 × H2O-ban kifejezve, – szemcseméret eloszlás, – 0,8 mm-es szitán átesõ rész, – 1,0 mm-es szitán átesõ rész. 6.1.2.2. Lignites gipsz (80% gipsz + 20% lignitpor) – CaSO4-tartalom CaSO4 × H2O-ban kifejezve, – szemcseméret eloszlás, – 1,0 mm-es szitán átesõ rész, – 2,5 mm-es szitán átesõ rész. 6.1.2.3. Lignitpor – S-tartalom, – nedvességtartalom, – szemcseméret eloszlás, – 1,0 mm-es szitán átesõ rész. 6.1.3. Szerves talajjavító anyagok 6.1.3.1. Tõzeg – nedvességtartalom, – szervesanyag-tartalom. 6.1.3.2. Lápföld – nedvességtartalom, – szervesanyag-tartalom.

1722


6.1.3.3. Lignitpor – szervesanyag-tartalom. 6.1.3.4. Alginit – nedvességtartalom, – szervesanyag-tartalom. 6.2. Toxikus elemek vizsgálata 3 × 1 kg mintából: – mészkõ, dolomit – szervesanyag-tartalmú talajjavító anyagok (tõzeg, lápföld, lignit, lápi mész, meszes lápföld, alginit): As, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Ni, Pb, Se. 6.3. Szerves szennyezõk vizsgálata Amennyiben a talajjavító anyag elõállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minõségétõl függõen az alábbi összetevõk vizsgálata is szükséges, illetve elrendelhetõ: – összes PAH tartalom (19 vegyület), – benz(a)pirén tartalom, – ásványiolaj-tartalom (TPH C5-C40), – összes jelzõ PCB tartalom (PCB-28, 52, 101, 118, 138, 153, 180 összege), – összes PCDD/F tartalom WHO TEQ-ekben kifejezve. 6.4. Csírázásgátló és gyomosító hatás, valamint növénypatogén kórokozóktól és kártevõktõl való mentesség vizsgálata 4 × 3 kg mintából: szervesanyag-tartalmú talajjavító anyagoknál. 6.5. Hatékonyságot igazoló vizsgálatok: 6.1. pontban nem szereplõ, talajjavító hatású készítményeknél, talajtípusonként legalább 2–4 szabadföldön vagy tenyészedényben végzett vizsgálat szükséges. 6.6. Munka- és környezet-egészségügyi adatok: a készítmény veszélyességi besorolása, veszélyjelek, a kockázatokra (R) és biztonságra (S) utaló mondatok, tapasztalatok a gyártónál és a felhasználónál, helyi irritációs hatások (bõr, szem, légutak), szenzibilizáció, egyéb tünetek. 6.6.1. Higiénés mikrobiológiai vizsgálat szerves eredetû talajjavító anyagoknál 3 × 0,5 kg mintából: – Fekál coliform szám meghatározása, – Fekál streptococcus szám meghatározása, – Salmonella sp. kimutatása, – Humán parazita bélféreg peteszám meghatározása. 6.6.2. Sugár-biológiai vizsgálat: 3 × 0,5 kg mintából. (Csak az importból származó tõzeg esetében.) 6.7. Amennyiben a talajjavító anyag elõállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minõségétõl függõen további ökotoxikológiai (Daphnia-teszt, halteszt, algateszt) és egyéb vizsgálatok is elrendelhetõek. 7. TALAJKONDICIONÁLÓ KÉSZÍTMÉNYEK 7.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 × 1 kg vagy liter mintából: – küllem: szín, szag, halmazállapot,

10. szám

– pH (szilárd talajkondicionáló készítményeknél 10%-os vizes szuszpenzióban, folyékony talajkondicionáló készítményeknél eredeti oldatban), – sûrûség/térfogattömeg, – nedvességtartalom/szárazanyag-tartalom, – szemcseméret eloszlás, – gyártó által deklarált hatóanyagok (N, P2O5, K2O, CaO, MgO, B, Co, Cu, Fe, Mn, Mo, Zn stb.), – gyártó által deklarált egyéb tulajdonságok (vízoldhatóság, vízfelvevõ képesség stb.). 7.2. Toxikus elemek vizsgálata 3 × 1 kg vagy liter mintából: – As, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Ni, Pb, Se.* 7.3. Szerves szennyezõk vizsgálata Amennyiben a talajkondicionáló készítmény elõállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minõségétõl függõen az alábbi összetevõk vizsgálata is szükséges, illetve elrendelhetõ: – összes PAH tartalom (19 vegyület), – benz(a)pirén tartalom, – ásványiolaj-tartalom (TPH C5-C40), – összes jelzõ PCB tartalom (PCB-28, 52, 101, 118, 138, 153, 180 összege), – összes PCDD/F tartalom WHO TEQ-ekben kifejezve. 7.4. Hatékonyságot igazoló vizsgálatok: talajtípusonként legalább 2–4 szabadföldön vagy tenyészedényben végzett vizsgálat szükséges. 7.5. Munka- és környezet-egészségügyi adatok: a készítmény veszélyességi besorolása, veszélyjelek, a kockázatokra (R) és biztonságra (S) utaló mondatok, tapasztalatok a gyártónál és a felhasználónál, helyi irritációs hatások (bõr, szem, légutak), szenzibilizáció, egyéb tünetek. 7.6. Amennyiben a talajkondicionáló készítmény elõállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minõségétõl függõen további ökotoxikológiai (Daphnia-teszt, halteszt, algateszt) és egyéb vizsgálatok is elrendelhetõek. 8. MIKROBIOLÓGIAI KÉSZÍTMÉNYEK 8.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 × 1 kg vagy liter mintából: – küllem: szín, szag, halmazállapot, – pH (szilárd készítményben 10%-os vizes szuszpenzióban, folyékony készítményben eredeti oldatban), – térfogattömeg/sûrûség, – nedvességtartalom/szárazanyag-tartalom, – szervesanyag-tartalom. 8.2. Toxikus elemek vizsgálata 3 × 1 kg vagy liter mintából: – As, Cd, Cr, Co, Cu, Hg, Ni, Pb, Se.* * A hulladékot is tartalmazó készítményeknél.

10. szám


8.3. Mikrobiológiai minõsítés 3 × 1 kg vagy liter mintából. 8.4. Csírázásgátló és gyomosító hatás vizsgálata 4 × 1 kg vagy liter mintából. 8.5. Biológiai hatás vizsgálata 8.5.1. Szimbionta mikroorganizmusok: magcsávázásos felhordás esetén 1 üvegházi vizsgálat (Roux-csöves vizsgálat). 8.5.2. Cellulózbontó mikroorganizmusok. 8.5.2.1. Komposztálási célra: 1 üvegházi vizsgálat kétféle talajon (cellulózbontási teszt). 8.5.2.2. Tarlókezelési célra: 2 szabadföldi vizsgálat eltérõ fizikai féleségû talajokon, növény nélkül (laboratóriumi respiráció mérés). 8.5.3. Elsõdlegesen talajon keresztül ható, termésnövelõ hatású mikroorganizmusok: 1-2 tenyészedényes bioteszt 2 eltérõ fizikai féleségû talajon, valamint 4–8 szabadföldi (indokolt esetben üvegházi) biológiai hatékonyság vizsgálat többféle fizikai talajféleségen. 8.5.4. Növényre ható mikroorganizmusok: kultúránként (szakmailag indokolt esetben külön jogszabályban meghatározott kultúracsoportonként) 2–4 szabadföldi vagy üvegházi vizsgálat. 8.6. Munka- és környezet-egészségügyi adatok: a készítmény veszélyességi besorolása, veszélyjelek, a kockázatokra (R) és biztonságra (S) utaló mondatok, tapasztalatok a gyártónál és a felhasználónál, helyi irritációs hatások (bõr, szem, légutak), szenzibilizáció, egyéb tünetek. 8.6.1. Higiénés mikrobiológiai vizsgálat 3 × 0,5 kg mintából: – Fekál coliform szám meghatározása, – Fekál streptococcus szám meghatározása, – Salmonella sp. kimutatása, – Humán parazita bélféreg peteszám meghatározása. 8.7. Géntechnológiával módosított szervezettõl mentességrõl igazolás szükséges. 8.8. A készítményt a Szent István Egyetem Kertészeti Kar törzsgyûjteményében kell elhelyezni. 8.9. A mikroorganizmusokat legalább faj szerint kell megnevezni. 9. TERMESZTÕKÖZEGEK 9.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 × 1 kg mintából: – küllem: szín, szag, halmazállapot, – pH (10%-os vizes szuszpenzióban), – térfogattömeg, – szárazanyag-tartalom, – szervesanyag-tartalom, – vízben oldható összes sótartalom, – szemcseméret eloszlás, – N, P2O5, K2O.

1723

9.2. Toxikus elemek vizsgálata 3 × 1 kg mintából: – As, Cd, Cr, Co, Cu, Hg, Ni, Pb, Se.* 9.3. Szerves szennyezõk vizsgálata Amennyiben a termesztõközeg elõállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minõségétõl függõen az alábbi összetevõk vizsgálata is szükséges, illetve elrendelhetõ: – összes PAH tartalom (19 vegyület), – benz(a)pirén tartalom, – ásványiolaj-tartalom (TPH C5-C40), – összes jelzõ PCB tartalom (PCB-28, 52, 101, 118, 138, 153, 180 összege), – összes PCDD/F tartalom WHO TEQ-ekben kifejezve. 9.4. Csírázásgátló és gyomosító hatás, valamint növénypatogén kórokozóktól és kártevõktõl való mentesség vizsgálata 4 × 3 kg mintából. 9.5. Biológiai hatás vizsgálata: a csírázásgátló vizsgálatban nem megfelelõnek bizonyult termékeknél kultúránként legalább 2–4 biológiai vizsgálat. 9.6. Munka- és környezet-egészségügyi adatok: a készítmény veszélyességi besorolása, veszélyjelek, a kockázatokra (R) és biztonságra (S) utaló mondatok, tapasztalatok a gyártónál és a felhasználónál, helyi irritációs hatások (bõr, szem, légutak), szenzibilizáció, egyéb tünetek. 9.6.1. Higiénés mikrobiológiai vizsgálat 3 × 0,5 kg mintából: – Fekál coliform szám meghatározása, – Fekál streptococcus szám meghatározása, – Salmonella sp. kimutatása, – Humán parazita bélféreg peteszám meghatározása. 9.6.2. Sugárbiológiai vizsgálat: 3 × 0,5 kg mintából. (Csak az import tõzeget tartalmazó termesztõközegek esetében.) 9.7. Amennyiben a termesztõközeg elõállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minõségétõl függõen további ökotoxikológiai (Daphnia-teszt, halteszt, algateszt) és egyéb vizsgálatok is elrendelhetõek. 10. NÖVÉNYKONDICIONÁLÓ KÉSZÍTMÉNYEK 10.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 × 1 kg vagy liter mintából: – küllem: szín, szag, halmazállapot, – pH (szilárd növénykondicionáló készítményeknél 10%-os vizes szuszpenzióban, folyékony növénykondicionáló készítményeknél eredeti oldatban), – sûrûség/térfogattömeg, – nedvességtartalom/szárazanyag-tartalom, – szemcseméret eloszlás,


1724


10. szám

3–6 szabadföldi vagy zárt termesztõ berendezésben végzett vizsgálat szükséges.

– gyártó által deklarált hatóanyagok (N, P2O5, K2O, CaO, MgO, B, Co, Cu, Fe, Mn, Mo, Zn stb.), – gyártó által deklarált egyéb tulajdonságok (vízoldhatóság stb.).

10.5. Munka- és környezet-egészségügyi adatok: a készítmény veszélyességi besorolása, veszélyjelek, a kockázatokra (R) és biztonságra (S) utaló mondatok, tapasztalatok a gyártónál és a felhasználónál, helyi irritációs hatások (bõr, szem, légutak), szenzibilizáció, egyéb tünetek. 10.5.1. Higiénés mikrobiológiai vizsgálat 3 × 0,5 kg mintából: – Fekál coliform szám meghatározása, – Fekál streptococcus szám meghatározása, – Salmonella sp. kimutatása, – Humán parazita bélféreg peteszám meghatározása.

10.2. Toxikus elemek vizsgálata 3 × 1 kg vagy liter mintából: – As, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Ni, Pb, Se.* 10.3. Szerves szennyezõk vizsgálata Amennyiben a növénykondicionáló készítmény elõállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minõségétõl függõen az alábbi összetevõk vizsgálata is szükséges, illetve elrendelhetõ: – összes PAH tartalom (19 vegyület), – benz(a)pirén-tartalom, – ásványiolaj-tartalom (TPH C5-C40), – összes jelzõ PCB tartalom (PCB-28, 52, 101, 118, 138, 153, 180 összege), – összes PCDD/F tartalom WHO TEQ-ekben kifejezve.

10.6. Amennyiben a növénykondicionáló készítmény elõállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minõségétõl függõen további ökotoxikológiai (Daphniateszt, halteszt, algateszt) és egyéb vizsgálatok is elrendelhetõek.

10.4. Biológiai hatékonyságot igazoló vizsgálatok: külön jogszabályban meghatározott kultúracsoportonként

11. EGYÉB ANYAGOK Az anyag minõségétõl függõen az engedélyezõ hatóság esetenként adja meg a szükséges vizsgálatok körét.


3. számú melléklet a 36/2006. (V. 18.) FVM rendelethez Minõségi elõírások a termésnövelõ anyagokra 1. MÛTRÁGYÁK 1.1. A hatóanyagokra vonatkozó elõírások A hatóanyag-tartalom a tolerancia határon belül feleljen meg a gyártó által megadott értékeknek. 1.2. A toxikus elemekre vonatkozó elõírások As

Cd

Co

Cr

Hg

Ni

Pb

Se

100 100 100 100 100 100

– – – 5 5 5

tartalom legfeljebb mg/kg szárazanyag**

Foszfor mûtrágyák Kálium mûtrágyák NPK mûtrágyák Mikroelem mûtrágyák NPK + mikroelem mûtrágyák Hulladékot is tartalmazó mûtrágyák

10 10 10 10 10 10

* 2 * 2 * 2

– – – 50 50 50

100 100 100 100 100 100

1 1 1 1 1 1

50 50 50 50 50 50

* A Cd tartalom legfeljebb 20 mg/P2O5 kg lehet (azaz 0,2 mg Cd/1% P2O5 hatóanyag). ** 20% szárazanyag-tartalom alatt a határértékek mg/l dimenzióban értendõk.

1.3. Biztonságtechnikai okból megengedhetõ értékek Ammónium-nitrát, illetve 80%-nál több ammónium-nitrátot tartalmazó mûtrágyáknál – porozitás: a mûtrágya olaj visszatartása az elsõ két 25–50 °C közötti termikus ciklus után < 4%, – éghetõ anyag tartalom szénben kifejezve: a 31,5%-nál nagyobb nitrogéntartalom esetén < 0,2%, 28,0–31,5% közötti nitrogén-tartalom esetén < 0,4%, – pH: 10%-os vizes oldatban > 4,5, – szemcseméret eloszlás: 0,5 mm alatt legfeljebb 3%, 1,0 mm alatt legfeljebb 5%, – klorid-tartalom: < 0,02%,

10. szám


1725

– Cu-tartalom < 10 mg/kg sz.a., – robbanóképesség: minden egyes robbantás esetén valamennyi ólomhenger összenyomódása meghaladja az 5%-os értéket. 1.4. Szerves szennyezõkre vonatkozó elõírások – – – – –

összes PAH tartalom (19 vegyület) benz(a)pirén tartalom ásványiolaj-tartalom (TPH C5-C40) jelzõ PCB tartalom (PCB-28, 52, 101, 118, 138, 153, 180 összege) összes PCDD/F tartalom WHO TEQ-ekben kifejezve

< 1,0 mg/kg sz.a. < 0,1 mg/kg sz.a. < 100,0 mg/kg sz.a. < 0,1 mg/kg sz.a. < 5,0 ng/kg sz. a. T.E.Q

1.5. A biológiai hatékonyság feleljen meg a gyártó által garantált hatásnak. 2. SZERVES TRÁGYÁK 2.1. Hatóanyagokra vonatkozó elõírások – – – – – – – – – – –

pH (10%-os vizes szuszpenzióban) térfogattömeg (kg/dm3) szárazanyag-tartalom (m/m%) szervesanyag-tartalom (m/m%) sz.a. vízben oldható összes sótartalom (m/m%) sz.a. szemcseméret eloszlás 25,0 mm alatt N-tartalom (m/m%) sz.a. P2O5 tartalom (m/m%) sz.a. K2O tartalom (m/m%) sz.a. Ca-tartalom (m/m%) sz.a. Mg-tartalom (m/m%) sz.a.

legfeljebb legalább legalább legfeljebb legalább legalább legalább legalább legalább legalább

6,5–8,5 0,7 40,0 50,0 4,0 100,0 1,0 0,5 0,5 1,0 0,5

2.2. A toxikus elemekre vonatkozó elõírások As

Cd

Co

Cr

Cu

Hg

Ni

Pb

Se

tartalom legfeljebb mg/kg szárazanyag

Szerves trágyák

10

2

50

100

100

1

50

100

–

Hulladékot is tartalmazó szerves trágyák

10

2

50

100

100

1

50

100

5

2.3. Szerves szennyezõkre vonatkozó elõírások – – – – –

összes PAH tartalom (19 vegyület) benz(a)pirén tartalom ásványiolaj-tartalom (TPH C5-C40) összes jelzõ PCB tartalom (PCB-28, 52, 101, 118, 138, 153, 180 összege) összes PCDD/F tartalom WHO TEQ-ekben kifejezve

< 1,0 mg/kg sz.a. < 0,1 mg/kg sz.a. < 100,0 mg/kg sz.a. < 0,1 mg/kg sz.a. < 5,0 mg/kg sz.a. T.E.Q

2.4. Nem tartalmazhat a biológiai körforgásba nem vihetõ idegen anyagot, csírázást, növekedést gátló anyagokat, zárlati gyomok magvait, illetve ezek vegetatív részeit, humán-, állat- és növényegészségügyi szempontból káros, fertõzõ makro- és mikroszervezeteket, mérgezõ, szennyezõ és radioaktív anyagokat. 2.5. A biológiai hatékonyság feleljen meg a gyártó által garantált hatásnak. 2.6. Talajhigiénés mikrobiológiai elõírások – – – –

Fekál coliform szám Fekál streptococcus szám Salmonella sp. Humán parazita bélféreg peteszám

< 10 db/g vagy 10 db/ml < 10 db/g vagy 10 db/ml 2 × 10 g vagy ml negatív 100 g vagy 100 ml negatív

3. ÁSVÁNYI TRÁGYÁK 3.1. A hatóanyagokra vonatkozó elõírások A hatóanyag-tartalom a tolerancia határon belül feleljen meg a gyártó által megadott értékeknek.


1726

10. szám


Cd

Co

Cr

Cu

Hg

Ni

Pb

Se

50 50

100 100

– 5


Ásványi trágyák Hulladékot is tartalmazó ásványi trágyák

10 10

2 2

50 50

100 100

100 100

1 1

3.3. A biológiai hatékonyság feleljen meg a gyártó által garantált hatásnak. 3.4. Nem tartalmazhat a biológiai körforgásba nem vihetõ idegen anyagot, csírázást, növekedést gátló anyagokat, zárlati gyomok magvait, illetve ezek vegetatív részeit, humán-, állat- és növényegészségügyi szempontból káros, fertõzõ makro- és mikroszervezeteket, mérgezõ, szennyezõ és radioaktív anyagokat. 4. KOMPOSZTOK 4.1. Hatóanyagokra vonatkozó elõírások – – – – – – – – – – –

pH (10%-os vizes szuszpenzióban) térfogattömeg (kg/dm3) szárazanyag-tartalom (m/m%) szervesanyag-tartalom (m/m%) sz.a. vízben oldható összes sótartalom (m/m%) sz.a. szemcseméret eloszlás 25,0 mm alatt N-tartalom (m/m%) sz.a. P2O5-tartalom (m/m%) sz.a. K2O-tartalom (m/m%) sz.a. Ca-tartalom (m/m%) sz.a. Mg-tartalom (m/m%) sz.a.

legfeljebb legalább legalább legfeljebb legalább legalább legalább legalább legalább legalább

6,5–8,5 0,9 50,0 25,0 4,0 100,0 1,0 0,5 0,5 1,2 0,5


Cd

Co

Cr

Cu

Hg

Ni

Pb

Se

50

100

5


Komposztok

10

2

50

100

100

1



< 1,0 mg/kg sz.a. < 0,1 mg/kg sz.a. < 100,0 mg/kg sz.a. < 0,1 mg/kg sz.a. < 5,0 ng/kg sz.a. T.E.Q

4.4. Nem tartalmazhat a biológiai körforgásba nem vihetõ idegen anyagot, csírázást, növekedést gátló anyagokat, zárlati gyomok magvait, illetve ezek vegetatív részeit, humán-, állat- és növényegészségügyi szempontból káros, fertõzõ makro- és mikroszervezeteket, mérgezõ, szennyezõ és radioaktív anyagokat. 4.5. A biológiai hatékonyság feleljen meg a gyártó által garantált hatásnak. 4.6. Talajhigiénés mikrobiológiai elõírások – – – –



5. GILISZTAHUMUSZOK 5.1. Hatóanyagokra vonatkozó elõírások – pH (10%-os vizes szuszpenzióban) – térfogattömeg (kg/dm3)

legfeljebb

6,5–8,5 1,0

10. szám – – – – – – – – –


szárazanyag-tartalom (m/m%) szervesanyag-tartalom (m/m%) sz.a. vízben oldható összes sótartalom (m/m%) sz.a. szemcseméret eloszlás 25,0 mm alatt N-tartalom (m/m%) sz.a. P2O5 tartalom (m/m%) sz.a. K2O tartalom (m/m%) sz.a. Ca-tartalom (m/m%) sz.a. Mg-tartalom (m/m%) sz.a.

legalább legalább legfeljebb legalább legalább legalább legalább legalább legalább

1727

60,0 20,0 4,0 100,0 1,0 1,0 0,8 3,0 1,0


Cd

Co

Cr

Cu

Hg

Ni

Pb

Se

50 50

100 100

– 5


Gilisztahumuszok Hulladékot is tartalmazó gilisztahumuszok

10 10

2 2

50 50

100 100

100 100

1 1

5.3. Szerves szennyezõkre vonatkozó elõírások – összes PAH tartalom (19 vegyület) < 1,0 mg/kg sz.a. – benz(a)pirén tartalom < 0,1 mg/kg sz.a. – ásványiolaj-tartalom (TPH C5-C40) < 100,0 mg/kg sz.a. – összes jelzõ PCB tartalom (PCB-28, 52, 101, 118, 138, 153, 180 összege) < 0,1 mg/kg sz.a. – összes PCDD/F tartalom WHO TEQ-ekben kifejezve < 5,0 ng/kg sz.a. T.E.Q 5.4. Nem tartalmazhat a biológiai körforgásba nem vihetõ idegen anyagot, csírázást, növekedést gátló anyagokat, zárlati gyomok magvait, illetve ezek vegetatív részeit, humán-, állat- és növényegészségügyi szempontból káros, fertõzõ makro- és mikroszervezeteket, mérgezõ, szennyezõ és radioaktív anyagokat. 5.5. A biológiai hatékonyság feleljen meg a gyártó által garantált hatásnak. 5.6. Talajhigiénés mikrobiológiai elõírások – – – –



6. TALAJJAVÍTÓ ANYAGOK 6.1. Hatóanyagokra vonatkozó elõírások Lúgos kémhatású talajjavító anyagok Puhamészkõ õrlemény – összes karbonáttartalom CaCO3-ban kifejezve (m/m%) sz.a. – MgCO3 tartalom (m/m%) sz.a. – nedvességtartalom (m/m%) – szemcseméret eloszlás = 0,8 mm-es szitán átesõ rész = 2,0 mm-es szitán átesõ rész = 5,0 mm-es szitán átesõ rész Keménymészkõ õrlemény – összes karbonáttartalom CaCO3-ban kifejezve (m/m%) sz.a. – nedvességtartalom (m/m%) – szemcseméret eloszlás = 0,25 mm-es szitán átesõ rész = 1,0 mm-es szitán átesõ rész Lápi mész, tavi mész – összes karbonáttartalom CaCO3-ban kifejezve (m/m%) sz.a. – nedvességtartalom (m/m%)

legalább legfeljebb legfeljebb

80,0 20,0 5,0

legalább legalább legalább

45,0 95,0 100,0

legalább legfeljebb

90,0 5,0

legalább legalább

80,0 95,0


50,0 40,0

1728


Meszes lápföld – összes karbonáttartalom CaCO3-ban kifejezve (m/m%) sz.a. – nedvességtartalom (m/m%) Szikkasztott cukorgyári mésziszap – összes karbonáttartalom CaCO3-ban kifejezve (m/m%) sz.a. – nedvességtartalom (m/m%) Víztelenített cukorgyári mésziszap – összes karbonáttartalom CaCO3-ban kifejezve (m/m%) sz.a. – nedvességtartalom (m/m%) Alginit – összes karbonáttartalom CaCO3-ban kifejezve (m/m%) sz.a. – nedvességtartalom (m/m%) Dolomit – összes karbonáttartalom CaCO3-ban kifejezve (m/m%) sz.a. – Ca-tartalom (m/m%) sz.a. – Mg-tartalom – nedvességtartalom (m/m%) – szemcseméret eloszlás = 0,1 mm-es szitán átesõ rész = 0,25 mm-es szitán átesõ rész = 0,8 mm-es szitán átesõ rész Önporló dolomit – összes karbonáttartalom CaCO3-ban kifejezve (m/m%) sz.a. – Ca-tartalom (m/m%) sz.a. – Mg-tartalom – nedvességtartalom (m/m%) – szemcseméret eloszlás = 0,1 mm-es szitán átesõ rész = 0,25 mm-es szitán átesõ rész = 1,0 mm-es szitán átesõ rész = 2,0 mm-es szitán átesõ rész Savas hatású talajjavító anyagok Gipszanhidrid (õrölt) – CaSO4-tartalom CaSO4 × H2O-ban kifejezve (m/m%) sz.a. – szemcseméret eloszlás = 0,8 mm-es szitán átesõ rész = 1,0 mm-es szitán átesõ rész Lignites gipsz (80% gipsz + 20% lignitpor) – CaSO4-tartalom CaSO4 × H2O-ban kifejezve (m/m%) sz.a. – szemcseméret eloszlás = 1,0 mm-es szitán átesõ rész = 2,5 mm-es szitán átesõ rész Lignitpor – S-tartalom (m/m%) sz.a. – szemcseméret eloszlás = 2,5 mm-es szitán átesõ rész Szervesanyag-tartalmú talajjavító anyagok Tõzeg – nedvességtartalom (m/m%) – szervesanyag-tartalom (m/m%) sz.a. Lápföld – nedvességtartalom (m/m%) – szervesanyag-tartalom (m/m%) sz.a. Lignitpor – szervesanyag-tartalom (m/m%) sz.a.

10. szám


20,0 40,0


40,0 35,0


50,0 25,0


30,0 40,0

legalább legalább legalább legfeljebb

80,0 16,0 10,0 15,0

legalább legalább legalább

20,0 80,0 100,0

legalább legalább legalább legfeljebb

80,0 16,0 10,0 15,0

legalább legalább legalább legalább

20,0 80,0 95,0 100,0

legalább

50,0

legalább legalább

80,0 100,0

legalább

40,0

legalább legalább

85,0 100,0

legalább

7,5

legalább

100,0

legfeljebb legalább

55,0 40,0


55,0 30,0

legalább

50,0

10. szám


Alginit – nedvességtartalom (m/m%) – szervesanyag-tartalom (m/m%) sz.a.


1729

40,0 20,0


Cd

Co

Cr

Cu

Hg

Ni

Pb

Se


Talajjavító anyagok (mészkõ, dolomit, tõzeg kivételével) Tõzeg Hulladékot tartalmazó talajjavító anyagok

10

2

50

100

100

1

50

100

5

25 10

2 2

50 50

100 100

100 100

1 1

50 50

100 100

5 5




6.4. Szerves talajjavító anyagok talajhigiénés mikrobiológiai elõírásai – – – –



6.5. A hatékonyság feleljen meg a gyártó által garantált hatásnak. 7. TALAJKONDICIONÁLÓ KÉSZÍTMÉNYEK 7.1. A hatóanyagokra vonatkozó elõírások A hatóanyag-tartalom a tolerancia határon belül feleljen meg a gyártó által megadott értékeknek. 7.2. A toxikus elemekre vonatkozó elõírások As

Cd

Co

Cr

Cu

Hg

Ni

Pb

Se

50 50

100 100

– 5


Talajkondicionáló készítmények Hulladékot is tartalmazó talajkondicionáló készítmények

10 10

2 2

50 50

100 100

100 100

1 1




7.4. A hatékonyság feleljen meg a gyártó által feltüntetett hatásnak. 8. MIKROBIOLÓGIAI KÉSZÍTMÉNYEK 8.1. A hatóanyagokra vonatkozó elõírások A hatóanyag-tartalom a tolerancia határon belül feleljen meg a gyártó által megadott értékeknek.


1730

10. szám


Cd

Co

Cr

Cu

Hg

Ni

Pb

Se


Mikrobiológiai készítmények

10

2

50

100

100

1

50

100

–

Hulladékot is tartalmazó mikrobiológiai készítmények

10

2

50

100

100

1

50

100

5

8.3. A mikrobiológiai minõsítés feleljen meg a gyártó által garantált értékeknek. Nem okozhat toxikus hatást a talajban. 8.4. Nem tartalmazhat a biológiai körforgásba nem vihetõ idegen anyagot, csírázást, növekedést gátló anyagokat, zárlati gyomok magvait, illetve ezek vegetatív részeit, humán-, állat- és növényegészségügyi szempontból káros, fertõzõ makro- és mikroszervezeteket, mérgezõ, szennyezõ és radioaktív anyagokat. 8.5. A biológiai hatékonyság feleljen meg a gyártó által garantált hatásnak. 8.6. Talajhigiénés mikrobiológiai elõírások – – – –



9. TERMESZTÕKÖZEGEK 9.1. Hatóanyagokra vonatkozó elõírások – – – – – – – – –

pH (10%-os vizes szuszpenzióban) térfogattömeg (kg/dm3) szárazanyag-tartalom (m/m%) szervesanyag-tartalom (m/m%) sz.a. vízben oldható összes sótartalom (m/m%) sz.a. szemcseméret eloszlás 20,0 mm alatt N-tartalom (m/m%) sz.a. P2O5 tartalom (m/m%) sz.a. K2O tartalom (m/m%) sz.a.

legfeljebb legalább legalább legfeljebb legalább legalább legalább legalább

5,0–7,5 0,8 45,0 12,0 2,0 100,0 0,3 0,1 0,3


Cd

Co

Cr

Cu

Hg

Ni

Pb

Se

50 50 50

100 100 100

– – 5


Tõzeget tartalmazó termesztõközeg Tõzeget nem tartalmazó termesztõközeg Hulladékot tartalmazó termesztõközegek

15 10 10

2 2 2

50 50 50

100 100 100

100 100 100

1 1 1




9.4. Nem tartalmazhat a biológiai körforgásba nem vihetõ idegen anyagot, csírázást, növekedést gátló anyagokat, zárlati gyomok magvait, illetve ezek vegetatív részeit, humán-, állat- és növényegészségügyi szempontból káros, fertõzõ makro- és mikroszervezeteket, mérgezõ, szennyezõ és radioaktív anyagokat. 9.5. A biológiai hatékonyság feleljen meg a gyártó által garantált hatásnak.

10. szám


1731

9.6. Talajhigiénés mikrobiológiai elõírások – – – –



10. NÖVÉNYKONDICIONÁLÓ KÉSZÍTMÉNYEK 10.1. A hatóanyagokra vonatkozó elõírások A hatóanyag-tartalom a tolerancia határon belül feleljen meg a gyártó által megadott értékeknek. 10.2. A toxikus elemekre vonatkozó elõírások As

Cd

Co

Cr

Cu

Hg

Ni

Pb

Se

50 50

100 100

– 5


Növénykondicionáló készítmények Hulladékot is tartalmazó növénykondicionáló készítmények

10 10

2 2

50 50

100 100

100 100

1 1




10.4. A biológiai hatékonyság feleljen meg a gyártó által garantált hatásnak. 10.5. Talajhigiénés mikrobiológiai elõírások – – – –



3. számú melléklet függeléke A mûtrágyákra vonatkozó toleranciák – A táblázatokban megadott toleranciák a tápanyag értékének a címkén, mûbizonylaton feltüntetett értéktõl való megengedett eltérését jelentik. – A toleranciák célja a gyártás, a mintavétel és az elemzés során jelentkezõ eltérések figyelembevétele. – Ha maximális érték nincs megadva, a tápanyagokat tekintve a feltüntetett érték túllépése – a mikroelemeket tartalmazó mûtrágyák kivételével – nem korlátozott. – A különbözõ nitrogénformák vagy a foszfor különbözõ oldhatósági formák esetében a feltüntetett tartalomra vonatkozó tolerancia az adott tápanyag összes tartalmának 0,1-e, de legfeljebb 2 tömegszázalék. A. EGYSZERÛ MÛTRÁGYÁK A/1. NITROGÉN MÛTRÁGYÁK Mûtrágya típus

Kalcium-nitrát Kalcium-magnézium-nitrát Magnézium-nitrát Nátrium-nitrát

Tolerancia (m/m%)

0,4 N 0,4 N 0,4 N 0,4 N

1732

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ Mûtrágya típus

Chilei salétrom Kalcium-ciánamid Nitrát tartalmú kalcium-ciánamid Ammónium-szulfát Ammónium-nitrát vagy kalcium-ammónium-nitrát – 32 tömegszázalék N tartalom alatt – 32 tömegszázalék N tartalom felett Ammónium-szulfát-nitrát Magnézium-szulfo-nitrát Magnézium-ammónium-nitrát Karbamid Krotonilidén-dikarbamid Izobutilidén-dikarbamid Karbamid-formaldehid Krotonilidén-dikarbamid tartalmú nitrogén mûtrágya Izobutilidén-dikarbamid tartalmú nitrogén mûtrágya Karbamid-formaldehid tartalmú nitrogén mûtrágya Ammónium-szulfát nitrifikáció gátlóval (diciándiamid) Ammónium-szulfo-nitrát nitrifikáció gátlóval (diciándiamid) Karbamid-ammónium-szulfát

10. szám Tolerancia (m/m%)

0,4 N 1,0 N 1,0 N 0,3 N 0,8 N 0,6 N 0,8 N 0,8 N 0,8 N 0,4 N 0,5 N 0,5 N 0,5 N 0,5 N 0,5 N 0,5 N 0,5 N 0,5 N 0,5 N

A/2. FOSZFOR MÛTRÁGYÁK Mûtrágya típus

Bázikus salak, Thomas foszfátok, Thomas salak – 2 tömegszázaléknyi határok között kifejezett feltüntetés esetén – Egyetlen számmal kifejezett feltüntetés esetén Szuperfoszfát – Semleges ammónium-citrátban oldható – Vízoldható Koncentrált szuperfoszfát – Semleges ammónium-citrátban oldható – Vízoldható Tripleszuperfoszfát – Semleges ammónium-citrátban oldható – Vízoldható Részlegesen feltárt foszfátérc – Ásványi savban oldható – Vízoldható Dikalcium-foszfát – Lúgos ammónium-citrátban oldható Kalcinált foszfát – Lúgos ammónium-citrátban oldható Alumínium-kalcium-foszfát – Ásványi savban oldható – Lúgos ammónium-citrátban oldható Õrölt lágy foszfátérc – Ásványi savban oldható – Hangyasavban oldható

Tolerancia (m/m%)

– 1,0 P2O5 0,8 P2O5 0,9 P2O5 0,8 P2O5 0,9 P2O5 0,8 P2O5 1,3 P2O5 0,8 P2O5 0,9 P2O5 0,8 P2O5 0,8 P2O5 0,8 P2O5 0,8 P2O5 0,8 P2O5 0,8 P2O5

10. szám


1733

A/3. KÁLIUM MÛTRÁGYÁK Mûtrágya típus

Kainit Dúsított kainit só Kálium-klorid – 55 tömegszázalék K2O alatt – 55 tömegszázalék K2O felett Magnéziumsó tartalmú kálium-klorid Kálium-szulfát Magnéziumsó tartalmú kálium-szulfát Kieserit kálium szulfáttal Egyéb összetevõk – Magnézium

Tolerancia (m/m%)

1,5 K2O 1,0 K2O 1,0 K2O 0,5 K2O 1,5 K2O 0,5 K2O 1,5 K2O 1,0 K2O 0,9 MgO vagy 0,55 Mg 0,2 Cl

– Klór B. ÖSSZETETT MÛTRÁGYÁK Mûtrágya típus

NPK mûtrágyák – Összes hatóanyagra vonatkoztatva – N-re vonatkoztatva – P2O5-re vonatkoztatva – K2O-ra vonatkoztatva NP mûtrágyák – Összes hatóanyagra vonatkoztatva – N-re vonatkoztatva – P2O5-re vonatkoztatva NK mûtrágyák – Összes hatóanyagra vonatkoztatva – N-re vonatkoztatva – K2O-ra vonatkoztatva PK mûtrágyák – Összes hatóanyagra vonatkoztatva – P2O5-re vonatkoztatva – K2O-ra vonatkoztatva

Tolerancia (m/m%)

1,9 1,1 N 1,1 P2O5 1,1 K2O 1,5 1,1 N 1,1 P2O5 1,5 1,1 N 1,1 K2O 1,5 1,1 P2O5 1,1 K2O C. FOLYÉKONY MÛTRÁGYÁK

C/1. EGYSZERÛ FOLYÉKONY MÛTRÁGYÁK Mûtrágya típus

Nitrogén mûtrágya oldat Ammónium-nitrát-karbamid mûtrágya oldat Kalcium-nitrát oldat Magnézium-nitrát oldat Kalcium-nitrát szuszpenzió Karbamid-formaldehid tartalmú nitrogén mûtrágya oldat Karbamid-formaldehid tartalmú nitrogén mûtrágya szuszpenzió

Tolerancia (m/m%)

0,6 0,6

0,4 0,4 0,4

1734


10. szám

C/2. ÖSSZETETT FOLYÉKONY MÛTRÁGYÁK Mûtrágya típus

Tolerancia (m/m%)

NPK mûtrágya oldat és mûtrágya szuszpenzió – Összes hatóanyagra vonatkoztatva – N-re vonatkoztatva – P2O5-re vonatkoztatva – K2O-ra vonatkoztatva

1,9 1,1 N 1,1 P2O5 1,1 K2O

NP mûtrágya oldat és mûtrágya szuszpenzió – Összes hatóanyagra vonatkoztatva – N-re vonatkoztatva – P2O5-re vonatkoztatva

1,5 1,1 N 1,1 P2O5

NK mûtrágya oldat és mûtrágya szuszpenzió – Összes hatóanyagra vonatkoztatva – N-re vonatkoztatva – K2O-ra vonatkoztatva

1,5 1,1 N 1,1 K2O

PK mûtrágya oldat és mûtrágya szuszpenzió – Összes hatóanyagra vonatkoztatva – P2O5-re vonatkoztatva – K2O-ra vonatkoztatva

1,5 1,1 P2O5 1,1 K2O

D. MEZOELEM TARTALMÚ MÛTRÁGYÁK A tolerancia a deklarált érték egynegyede, de legfeljebb 0,9%. Tápelem típus

Kalcium – Kalcium-oxid Magnézium – Magnézium-oxid Nátrium – Nátrium-oxid Kén – Kén-trioxid

Tolerancia (m/m%)

0,64 Ca 0,9 CaO 0,55 Mg 0,9 MgO 0,67 Na 0,9 Na2O 0,36 S 0,9 SO3

E. MIKROELEM TARTALMÚ MÛTRÁGYÁK Mikroelemtartalom (m/m%)

2 tömegszázalék felett 2 tömegszázalék alatt

Tolerancia (m/m%)

± 0,4 ± a feltüntetett tartalom 20%-a

F. EGYÉB MÛTRÁGYÁK Hatóanyagtartalom (m/m%)

2 tömegszázalék alatt

Tolerancia (m/m%)

± a feltüntetett tartalom 20%-a

2–10 tömegszázalék között

± 0,4

10 tömegszázalék felett

± 1,1

10. szám


1735

4. számú melléklet a 36/2006. (V. 18.) FVM rendelethez Az engedélyezett termésnövelõ anyag csomagolóeszközén, valamint a 100 kg nettó tömeget meghaladó ömlesztett áru kísérõ okmányán feltüntetendõ adatok 1. Az engedély száma és érvényesség ideje. 2. A termésnövelõ anyag kereskedelmi neve (feltûnõ helyen, egyértelmûen, olvashatóan). 3. A termésnövelõ anyag engedélyben meghatározott típusa. 4. A gyártó neve, címe és statisztikai számjele. 5. Az engedélyes neve, címe és statisztikai számjele. 6. Az engedélyben elõírt tápanyag-tartalom és oldhatóság a 4. számú melléklet függelékében meghatározott módon. 7. Felhasználási elõírás. 8. Veszélyességi besorolás, veszély jelek, a kockázatokra (R) és a biztonságra (S) utaló mondatok, az alkalmazás során elõírt védõeszközök, elsõsegélynyújtási eljárás. 9. Környezetvédelmi elõírások. 10. Tûzveszélyességi osztályba sorolás. 11. Tárolási elõírások. 12. Gyártási idõ (év, hónap, nap), eltarthatóság. 13. A termésnövelõ anyag – kérelmezõ által megadott – vámtarifaszáma hat számjegyig. 14. Garantált nettó tömeg. 15. Ha a termésnövelõ anyag a veszélyes áruk szállításáról szóló (ADR/RID) szabályzatok hatálya alá esik, a termék UN száma és ADR/RID osztálya. 16. Egyéb elõírások.

4. számú melléklet függeléke A tápelemek feltüntetésére vonatkozó elõírások 1. A csomagoláson, címkén, illetve a kísérõokmányon a tápelemeket vegyjellel és betûvel is, a táblázat szerinti elemi és oxidos formában kell feltüntetni. A táblázat tartalmazza az elemi és oxidos forma közötti átváltás vonatkozó szorzószámait. A tápelemek sorrendje egyben a felsorolás kötelezõ sorrendjét is jelenti. 2. A szilárd mûtrágyák tápelem-tartalmát tömegszázalékban (m/m%), a folyékony mûtrágyákét vegyes százalékban (m/v%) kell feltüntetni. A makro- és mezoelemeket egész számokban, adott esetben egy tizedes helyig kell megadni. 3. Az oldhatóságot a mûtrágya tömegszázaléka szerint kell kifejezni. Amennyiben az elem teljes mértékben vízben oldható, akkor csak a vízben oldható tartalmat kell feltüntetni, ha a vízben oldható mennyiség eléri a teljes mennyiség egynegyedét, a teljes és vízben oldható mennyiséget egyidejûleg kell feltüntetni. 4. A csak mikroelemet tartalmazó mûtrágyánál a „mikroelem keverék” és az elemek nevét kell feltüntetni, ha a mikroelemeket más mûtrágyához adagolják, akkor a mûtrágya típus meghatározását a „mikroelemek hozzáadásával” és az elemek nevének kell követnie. 5. Amikor a mikroelemek kelát vagy komplex formában vannak kötve, akkor a mikroelem nevének megadása után a kelátja/komplexe pontosítást kell alkalmazni, és fel kell tüntetni a kelátképzõ vegyület nevét. 6. A mikroelemeket tartalmazó mûtrágyák csomagolásán, címkéjén, illetve a kísérõ okmányon fel kell tüntetni az alábbi szöveget is: „Kizárólag tényleges szükség esetén alkalmazandó, a túladagolás kerülendõ!”

1736

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ Tápelem neve

Makroelemek

Mezoelemek

Mikroelemek

10. szám

Vegyjel

Nitrogén Foszfor – Foszfor-pentoxid Kálium – Kálium-oxid

N P P2O5 K K2O

Kalcium – Kalcium-oxid Magnézium – Magnézium-oxid Nátrium Nátrium-oxid Kén – Kén-trioxid Klór

Ca CaO Mg MgO Na Na2O S SO3 Cl

Bór Kobalt Réz Vas Mangán Molibdén Cink

B Co Cu Fe Mn Mo Zn

Átszámítás

P = P2O5 × 0,436 K = K2O × 0,830 Ca = CaO × 0,715 Mg = MgO × 0,6 Na = Na2O × 0,742 S = SO3 × 0,400

5. számú melléklet a 36/2006. (V. 18.) FVM rendelethez Kísérleti felhasználás iránti kérelem 1. Kérelmezõ neve és címe 2. Kísérleti készítmény a) kereskedelmi neve, b) termésnövelõ anyag típusa az 1. számú melléklet függeléke szerint, c) gyártó neve, címe és statisztikai számjele, d) összetétele, hatóanyagok, alapanyagok, szennyezõ anyagok megnevezése és részaránya, e) a gyártó által szavatolt minõségi jellemzõk, f) a gyártó által megadott felhasználási lehetõségek és alkalmazási dózisok, g) tûzveszélyességi osztályba sorolás, h) a gyártó által megadott tárolási és eltarthatósági feltételek. 3. Kísérlet a) helyszíne (megye, helység, gazdaság, földhasználó), b) az összes kísérleti terület nagysága ha-ban kifejezve, c) kísérleti növény (faj, fajta, alany), d) kísérlet elrendezése (parcellaméret, kezelésszám, ismétlések száma), e) kezelések adatai (dózis, koncentráció, fenofázis, kezelés módja, felhasznált vízmennyiség), f) értékelési szempontok.

10. szám


1737

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 37/2006. (V. 18.) FVM rendelete

c) a gyártónál, a kiszerelõnél, a forgalmazónál és a felhasználónál a 2003/2003/EK rendelet szerinti típusokra vonatkozó minõségi elõírások teljesülését.

az „EK-mûtrágya”-ként megjelölt mûtrágyák forgalomba hozataláról és ellenõrzésérõl

(2) A Szolgálat az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott ellenõrzése során laboratóriumi vizsgálathoz térítésmentesen mintát vehet. A mintavételt a 2003/2003/EK rendelet IV. mellékletében leírtak alapján kell elvégezni. A mintavétel helyén ellenmintát kell hagyni.

A növényvédelemrõl szóló 2000. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 65. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – az egészségügyi miniszterrel, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el:

(3) A hatósági ellenõrzéshez szükséges vizsgálatokat a 2003/2003/EK rendelet III. és IV. mellékletében leírt módszerekkel és az azokra akkreditált, az Európai Bizottságnál bejelentett és az Európai Bizottság által közzétett laboratóriumok végezhetik.

1. § (1) A mûtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2003/2003/EK rendelet) 27. cikke szerinti vizsgálati eredményt a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálathoz (a továbbiakban: Központi Szolgálat) kell benyújtani. (2) Amennyiben egy, a termésnövelõ anyagok engedélyezésére vonatkozó külön jogszabály szerinti forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel rendelkezõ mûtrágya megfelel az „EK-mûtrágya”-ként megjelölt mûtrágyákra (a továbbiakban: EK-mûtrágya) vonatkozó elõírásoknak, és az engedélyes a mûtrágyát EK-mûtrágyaként kívánja forgalomba hozni, a forgalmazás megkezdése elõtt ezt be kell jelentenie a Központi Szolgálatnak. A bejelentés benyújtásától számított 30 napon belül a Központi Szolgálat a forgalomba hozatali és felhasználási engedélyt visszavonja. (3) A csomagoláson, címkén, illetve ömlesztett áru kísérõ okmányán a mûtrágya tápelemeit a melléklet szerinti elemi és oxidos formában is fel kell tüntetni.

2. § (1) Az EK-mûtrágyák hatósági ellenõrzését a megyei (fõvárosi) növény- és talajvédelmi szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) végzi, melynek során vizsgálja a) a 2003/2003/EK rendelet szerinti gyártónál (a továbbiakban: gyártó) 1. a 2003/2003/EK rendelet szerinti nyilvántartást, 2. a Tv. szerinti bejelentési kötelezettség teljesítését, b) a forgalmazónál és a felhasználónál 1. az „EK-mûtrágya” jelölés jogosultságát a 2003/2003/EK rendelet I. melléklete alapján, 2. a 2003/2003/EK rendelet címkézésre vonatkozó elõírásait, 3. a 2003/2003/EK rendelet csomagolásra vonatkozó elõírásait,

3. § (1) Amennyiben a címkén, illetve kísérõ okmányon feltüntetett adatok szerint az ellenõrzött mûtrágya nem elégíti ki az „EK-mûtrágya” jelölés használatára vonatkozó elõírásokat, a készítményre a termésnövelõ anyagok engedélyezésérõl szóló külön jogszabály elõírásait kell alkalmazni. (2) Amennyiben a csomagolás, címke, illetve kísérõ okmány nem felel meg a 2003/2003/EK rendelet elõírásainak, a Szolgálat a készítmény adott tételére a kijavításig forgalomba hozatali és felhasználási tilalmat rendel el. (3) Az EK-mûtrágya hatóanyag tartalmát hatósági ellenõrzés keretében a Szolgálat vizsgálja. Amennyiben a vizsgált EK-mûtrágya hatóanyag tartalma eltér a gyártó által deklarált értéktõl, de besorolható a 2003/2003/EK rendelet szerint valamely EK-mûtrágya típusba, a Szolgálat kötelezi a gyártót vagy a forgalmazót a Szolgálat által megállapított hatóanyag tartalom feltüntetésére. A Szolgálat a megállapított hatóanyag tartalom feltüntetéséig forgalomba hozatali és felhasználási tilalmat rendel el. (4) Amennyiben a vizsgált EK-mûtrágya hatóanyag tartalma eltér a gyártó által deklarált értéktõl, és nem felel meg valamely EK-mûtrágya típusnak, a termésnövelõ anyagok engedélyezésérõl szóló külön jogszabály elõírásait kell alkalmazni. (5) Amennyiben a magas nitrogén tartalmú ammónium-nitrát EK-mûtrágya hatósági ellenõrzés keretében végzett robbanóképesség vizsgálata során nem felel meg az elõírásoknak, a tétel kezelésére a veszélyes hulladékra vonatkozó külön jogszabályt kell alkalmazni.

4. § A 2003/2003/EK rendelet 15. cikke szerinti védzáradék intézkedések meghozatala, valamint az azzal kapcsolatos értesítési kötelezettség teljesítése a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hatáskörébe tartozik.

1738


(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. (2) Az 1. § (3) bekezdése a rendelet kihirdetését követõ negyedik hónap elsõ napján lép hatályba. Az 1. § (3) bekezdésének meg nem felelõ, az 1. § (3) bekezdésének hatálybalépését megelõzõen gyártott EK-mûtrágya a készlet kimerüléséig forgalomba hozható. Budapest, 2006. május 16. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Melléklet a 37/2006. (V. 18.) FVM rendelethez A tápelemek feltüntetésére vonatkozó elõírások Tápelem neve

Makroelemek

Mezoelemek

Mikroelemek

Vegyjel

Nitrogén Foszfor – Foszfor-pentoxid Kálium – Kálium-oxid

N P P2O5 K K2O

Kalcium – Kalcium-oxid Magnézium – Magnézium-oxid Nátrium – Nátrium-oxid Kén – Kén-trioxid Klór

Ca CaO Mg MgO Na Na2O S SO3 Cl

Bór Kobalt Réz Vas Mangán Molibdén Cink

B Co Cu Fe Mn Mo Zn

10. szám

vény 87. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) végrehajtását szolgáló 106/1999. (XII. 28.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A költségvetési szerv rendelkezése alatt álló lakás, a költségvetési szervvel köztisztviselõi, közalkalmazotti jogviszonyban és munkaviszonyban, valamint más címen foglalkoztatási jogviszonyban (a továbbiakban együtt: szolgálati jogviszonyban) álló személy részére adható bérbe, ha a munkahelyével azonos településen, maga vagy házastársa és velük együtt élõ kiskorú gyermeke (vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha-, nevelt gyermek, a továbbiakban együtt: gyermek) önálló lakással nem rendelkezik.”

Átszámítás

P = P2O5 × 0,436 K = K2O × 0,830 Ca = CaO × 0,715 Mg = MgO × 0,6 Na = Na2O × 0,742 S = SO3 × 0,400

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 38/2006. (V. 18.) FVM rendelete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 106/1999. (XII. 28.) FVM rendelet módosításáról A 2005. évi CXXXII. törvénnyel módosított, lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tör-

2. § Az R. 3. §-a a következõ (3)–(6) bekezdésekkel egészül ki: „(3) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával kapcsolatos költségek a bérlõt, azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek pedig a bérbeadót terhelik. Az épület felújítása, illetõleg a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzésérõl a bérbeadó köteles gondoskodni. (4) A bérbeadás feltétele, hogy a lakásbérleti szerzõdés fennállása alatt a bérlõ köteles életvitelszerûen a lakásban lakni. Ezen feltételt a szerzõdésnek is tartalmaznia kell azzal a kikötéssel, hogy a bérlõ a lakásból történõ két hónapot meghaladó távollétét és annak idõtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlõ által bejelentett – különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történõ – távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerzõdést abban az esetben sem, ha a bérlõ a bejelentést menthetõ okból mulasztotta el, és a változásról, valamint a mulasztás okáról a bérbeadót annak felhívására 8 napon belül írásban tájékoztatja. (5) A bérbeadó a rendeltetésszerû használatot, valamint a szerzõdésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer vagy a szerzõdésben meghatározottak szerint évente több alkalommal – a bérlõ szükségtelen háborítása nélkül – ellenõrzi. A bérlõ arra alkalmas idõben a lakásba történõ bejutást biztosítani, és az ellenõrzést tûrni köteles; ez a rendelkezés megfelelõen irányadó a rendkívüli káresemény, illetõleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén.

10. szám


(6) Ha a lakásban, lakberendezésekben, továbbá az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlõ vagy vele együtt lakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlõtõl a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.”

3. § Az R. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A bérlõ a lakásba – a költségvetési szerv bérlõkiválasztási jogával érintett önkormányzati lakást kivéve – más személyt, a kiskorú gyermekén, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermekén kívül csak a bérbeadó elõzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.”

4. § Az R. 7. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Ha a szerzõdés megkötésekor a lakás szolgálati, illetõleg olyan bérlakásnak minõsült, amelyre a szerzõdést határozott idõre vagy feltétel bekövetkezéséig kötötték, a lakással rendelkezõ szervnek az Lt.-ben elõírtaknak megfelelõ cserelakást kell felajánlania a) annak a bérlõnek, akinek a szerzõdése – az Lt. hatálybalépését megelõzõen vagy azt követõen – nem neki felróható okból szûnt, illetõleg szûnik meg, továbbá b) a lakás bérlõjének halálakor a vele együtt lakó házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, továbbá a szülõje részére.”

5. § Az R. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A lakbér mértékét a lakás alapvetõ jellemzõi, így különösen: a lakás komfortfokozata, alapterülete, minõsége, a településen, illetõleg a lakóépületen belüli fekvése, a lakóépület állapota, valamint az Lt. 10. §-a rendelkezéseinek megfelelõen a melléklet I/1. pontja alapján kell meghatározni.”

6. § Az R. 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A jogcím nélküli használat kezdetétõl számított két hónap elteltével – ha a jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésre nem tarthat igényt – a lakáshasználati díj a lakbér összegének kétszeresére, újabb három hónap elteltével a háromszorosára növekszik.”

1739

7. § (1) Az R. 14. §-ának (1)–(2) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) Az elidegeníthetõ lakásra elõvásárlási jog illeti meg: a) a bérlõt, b) a bérlõtársakat (egyenlõ arányban), c) a társbérlõt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában, d) az a)–c) pontban felsoroltak hozzájárulásával azok egyenes-ágbeli rokonát, valamint örökbefogadott gyermekét. (2) Társbérlet esetén a közösen használt lakóterületet az (1) bekezdés c) pontjában említett arányban kell figyelembe venni.” (2) Az R. 14. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Annak a bérlõnek a lakását, aki nyugdíjas vagy a külön jogszabályokban meghatározott nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátásban részesül, és az elõvásárlási jogával nem él, a szerzõdésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlõ írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.”

8. § Az R. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha a lakást a 14. § (1) bekezdése szerinti elõvásárlásra jogosult vásárolja meg, a vételár az Lt. 52. §-ának (1)–(2) bekezdései figyelembevételével megállapított, üres és beköltözhetõ lakás (a továbbiakban: üres lakás) forgalmi értékének hetvenöt százaléka.”

9. § (1) Az R. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha a lakást a 14. § (1) bekezdése szerinti elõvásárlásra jogosult vásárolja meg, a szerzõdés megkötésekor a vételár húsz százalékát egy összegben köteles megfizetni. A fennmaradó vételár megfizetésére a jogosultat – kérelmére – havonkénti egyenlõ összegû, tizenöt évi részletfizetési kedvezmény illeti meg.” (2) Az R. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Ha a vevõ az adásvételi szerzõdés megkötésekor a vételárat egy összegben megfizeti, a vételár teljes összege után huszonöt százalék árengedmény illeti meg. Az árengedménnyel történõ elidegenítés esetén a költségvetési

1740


szerv javára az engedmény megadásától számított öt évig elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan- nyilvántartásba bejegyeztetni.”

10. § Az R. mellékletének I. 1. pontja helyébe az e rendelet melléklete lép.

11. § E rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti az R. 10. § (2) bekezdése. Budapest, 2006. május 12. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

10. szám

ség (a továbbiakban együtt: õrszolgálat) megalakulási, fenntartási és mûködési költségeinek megtérítésére az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésbõl nyújtott kiegészítõ támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeirõl szóló 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében és 1. számú mellékletének 7. j) pontjában foglalt jogcím alapján a 2. § (1) bekezdésében meghatározott mértékig állami hozzájárulás (a továbbiakban: hozzájárulás) igényelhetõ. (2) A hozzájárulást az a települési önkormányzat vagy hegyközség (a továbbiakban együtt: önkormányzat) igényelheti, amelynek az õrszolgálatát a megyei földmûvelésügyi hivatal (a továbbiakban: hivatal) nyilvántartásba vette. A nyilvántartásba vételhez az önkormányzatnak csatolnia kell az õrzött terület nagyságát, a földrészletek helyrajzi számát és az õrszolgálat létszámát igazoló iratokat, valamint a mezõõrök és hegyõrök szolgálati viszonyáról szóló 29/1998. (IV. 30.) FM rendelet 1. és 3–6. számú mellékleteiben foglalt okiratokat.

Melléklet a 38/2006. (V. 18.) FVM rendelethez 2. § „1. A fizetendõ lakbér alapját a lakás hasznos alapterülete és komfortfokozata figyelembevételével kell kiszámítani: a) b) c) d)

összkomfortos lakás esetén komfortos lakás esetén félkomfortos lakás esetén komfort nélküli lakás esetén

180 Ft/m2, 150 Ft/m2, 100 Ft/m2, 80 Ft/m2.”

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint a pénzügyminiszter 39/2006. (V. 19.) FVM–PM együttes rendelete a mezei õrszolgálat megalakításához, fenntartásához nyújtandó állami hozzájárulás igénybevételének rendjérõl és feltételeirõl

(1) Az önkormányzat az újonnan létrehozott õrszolgálat megalakítási költségeinek 50%-át, de – mezõõrönként és hegyõrönként – legfeljebb háromszázezer forintnak a megtérítését, a létrehozást követõ kilencven napon belül igényelheti. Az önkormányzat az õrszolgálat fenntartásával és mûködésével kapcsolatban felmerülõ költségek – személyi és dologi kiadások – 50%-ának, de legfeljebb ötvenezer forint/hó/fõ megtérítését negyedévente utólag, illetve az újonnan megalakított õrszolgálat esetében negyedévente, a létrehozást követõ negyedévtõl kérelmezheti. A költségként kimutatott és pénzügyileg rendezett kiadások lehetnek csak a kérelmezés alapbizonylatai. (2) Az õrszolgálat megalakulása, fenntartása és mûködése során felmerült költségeket igazoló számlákat az önkormányzatnak a számla kiállítási évét követõ öt évig meg kell õriznie és azokról kimutatást kell készítenie.

3. § A fegyveres biztonsági õrségrõl, a természetvédelmi és a mezei õrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 30. §-ának (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeljük el: 1. § (1) A települési önkormányzat által létesített mezei õrszolgálat, valamint a hegyközség által létrehozott hegyõr-

(1) Az önkormányzat a hozzájárulást a hivatalnál e rendelet 1. és 2. számú mellékletei szerinti tartalommal kérelmezheti. A hivatal megvizsgálja az igényjogosultságot és ennek alapján az e rendelet 3. számú melléklete szerinti igazolást állít ki az önkormányzat részére. (2) A hivatal intézkedése ellen az önkormányzat annak kézhezvételét követõ tizenöt napon belül kifogást emelhet,

10. szám


amely a beérkezett kifogást nyolc napon belül továbbítja a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) részére. (3) A minisztérium a kifogást harminc napon belül elbírálja és az igényjogosultság megléte esetén intézkedik a hozzájárulás kifizetésérõl az illetékes adóhatóság felé, illetve az igényjogosultság hiánya esetén elutasítja a kifogást. A minisztérium az intézkedésekrõl egyidejûleg értesíti a hivatalt. (4) A hivatal a hozzájárulásokról nyilvántartást vezet. A hozzájárulás igénybevételére, elszámolására, visszafizetésére egyebekben az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény szabályait kell alkalmazni.

4. §

1741

minisztérium a Földmûvelésügyi Költségvetési Iroda részére kiállítja az e rendelet 3. számú melléklete szerinti igazolást.

6. § (1) Az ebben a rendeletben meghatározott hozzájárulás az e rendelet 3. számú melléklete szerinti igazolás alapján, legfeljebb a 2. § (1) bekezdésében feltüntetett összegig i g é n ye l h e t õ a z i l l e t é k e s a d ó h a t ó s á g t ó l a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelés költségeit csökkentõ támogatás lebonyolítási folyósítási számláról. (2) A jogosulatlanul igénybe vett hozzájárulást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.

(1) A hozzájárulás összegének rendeltetési céltól eltérõ felhasználása – a hozzájárulás teljes vagy annak teljesítményarányos része vonatkozásában – jogosulatlanul igénybe vett hozzájárulásnak minõsül, és azt a kérelem benyújtásakor érvényes jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelõ kamattal növelve kell visszafizetni.

(1) E rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 2006. január 1-jétõl kell alkalmazni.

(2) A hozzájárulás felhasználását a hivatal ellenõrzi, és a visszafizetési kötelezettséget megállapító jogerõs határozat egy példányának megküldésével kezdeményezi az illetékes adóhatóságnál a jogosulatlanul igénybe vett hozzájárulás visszafizettetését.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a mezei õrszolgálat megalakításához, fenntartásához nyújtandó 2005. évi állami hozzájárulás igénybevételének rendjérõl és feltételeirõl szóló 114/2005. (XII. 14.) FVM–PM együttes rendelet hatályát veszti.

5. § A mezõõri és hegyõri tanfolyam és vizsga szervezésével, az õrszolgálat nyilvántartásával, támogatási igények igazolásával és ellenõrzésével kapcsolatban felmerült, a hivatal által igazolt dologi és személyi költségek alapján a

7. §


Gráf József s. k.,

Dr. Veres János s. k.,

földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

pénzügyminiszter

1742


10. szám

1. számú melléklet a 39/2006. (V. 19.) FVM–PM együttes rendelethez

Kérelem a mezei õrszolgálat és hegyõrség megalakulásához nyújtott támogatás igényléséhez FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM MEGYEI FÖLDMÛVELÉSÜGYI HIVATALA Az állami hozzájárulási igényünk igazolására a mezei õrszolgálat megalakításához, fenntartásához nyújtandó állami hozzájárulás igénybevételének rendjérõl és feltételeirõl szóló 39/2006. (V. 19.) FVM–PM együttes rendelet alapján megküldöm a nyilvántartásba vett mûködési területû mezei õrszolgálat megalakításának költségeirõl készült kimutatást. A költségek részletezése: Bizonylat száma: .......................................................... .......................................................... .......................................................... Összesen:

Összeg (Ft): ............................................................... ............................................................... ............................................................... ...............................................................

Kijelentem, hogy a mezei õrszolgálat a fegyveres biztonsági õrségrõl, a természetvédelmi és a mezei õrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvényben és a mezõõrök és hegyõrök szolgálati viszonyáról szóló 29/1998. (IV. 30.) FM rendeletben elõírt valamennyi eszközzel rendelkezik. Ezek alapján kérem, hogy az önkormányzat részére a hatályos jogszabályok szerint .................... Ft összegû támogatás igénybevételéhez szükséges igazolást állítsa ki. ................................................, 200... .......... hó ..... nap ........................................................ önkormányzat jegyzõje/hegybíró

2. számú melléklet a 39/2006. (V. 19.) FVM–PM együttes rendelethez Kérelem a mezei õrszolgálat és a hegyõrség mûködéséhez nyújtott támogatás igényléséhez FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM MEGYEI FÖLDMÛVELÉSÜGYI HIVATALA Igazolom, hogy 200... ................................................ hó ..... naptól 200... ............................................ hó ..... napig az ................................................ önkormányzat területén a mezei õrszolgálat ............ fõvel mûködött. A mûködési költségek az alábbiak voltak: – dologi kiadások Számlaszám: .......................................................... ......................................................... .......................................................... Összesen: – személyi kiadások munkabér: járulék: Összesen: Mindösszesen:

Összeg (Ft): ................................................................. ................................................................. ................................................................. .................................................................

................................................................. ................................................................. ................................................................. .................................................................

10. szám


1743

Ezek alapján kérem, hogy az önkormányzat részére a hatályos jogszabályok szerint ........................ Ft összegû támogatás igénybevételéhez szükséges igazolást állítsa ki. ................................................, 200... .......... hó ..... nap ........................................................... önkormányzat jegyzõje/hegybíró

3. számú melléklet a 39/2006 (V. 19.) FVM–PM együttes rendelethez Kiállító: ............................................................................................................................................................................... Szerzõdésszám: ................................................................................................................................................................... Engedélyszám: .................................................................................................................................................................... IGAZOLÁS költségvetési támogatás állami adóhatóságtól történõ igénybevételéhez Név: .................................................................................................................................................................................... Cím: .................................................................................................................................................................................... Adószám: ........................................................................................................................................................................... Adóazonosító jel: ............................................................................................................................................................... Bankszámlaszám: ............................................................................................................................................................... Gazdálkodási forma: .......................................................................................................................................................... Igazolom, hogy a 200.... évi nemzeti hatáskörben nyújtott támogatások igénybevételének feltételeirõl szóló ................. FVM rendelet ..... §-a alapján ..................................................................................................... jogcímre kötött ......./200.... számú szerzõdés/engedély szerint ....................... Ft támogatási összegrõl szóló, vállalt kötelezettségeinek eleget/részben eleget tett, és ez alapján fent nevezett részére elõleg/részelszámolás/végelszámolás címén ................................................ Ft, azaz ................................................................... forint átutalása teljesíthetõ. ................................................, 200... .......... hó ..... nap P. H. ................................................ kiállító szerv vezetõje Ellenjegyezte: ................................................ gazdasági vezetõ

1744


10. szám

Közlemények A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 32/2006. (IV. 28.) MVH közleménye az EU környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai elõírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás keretében vállalt beruházások befejezésére rendelkezésre álló határidõ megállapításáról Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai elõírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás kifizetésének igénylésével kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk ügyfeleinket. I. A beruházások befejezésére megállapított meghosszabbított határidõ A 139/2004. (IX. 24.) FVM rendelet 17. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (továbbiakban: MVH) állapítja meg a határidõt a 2005. évre vállalt beruházások megvalósítására azon ügyfelek számára, akik valamely, 2005. évre vállalt, és az MVH által határozatban jóváhagyott beruházás típust 2006. április 30-ig hetvenöt százalékot meghaladóan, de nem száz százalékban valósítják meg. Az MVH által a 139/2004. (IX. 24.) FVM rendelet 17. § (2) bekezdés a) pontja alapján meghosszabbított határidõ a 2005. évre vállalt beruházások befejezésére: 2006. július 31.

II. A határidõ meghosszabbítására vonatkozó igény bejelentése A határidõ módosítására vonatkozó igényt a kifizetési kérelemben kell jelezni, amelyet a 126/2005. (XII. 2.) MVH közleményben foglaltaknak megfelelõen 2006. április 30-ig kell benyújtani az MVH területileg illetékes kirendeltségére. Kifizetési kérelem benyújtására abban az esetben is szükség van, ha egyes beruházások megvalósítására nem, vagy csak részben került sor 2006. április 30-ig. Kifizetési kérelem hiányában a kérelmezõ támogatásra való jogosultsága megszûnik.

III. A kifizetési kérelem határidõn túl történõ benyújtásához kapcsolódó szankciók és mentességek A 2419/2001/EK bizottsági rendelet 13. §-a – 131/2004. (IX. 11.) FVM rendelet 9. §-a – alapján a kifizetési kérelem késedelmes benyújtása esetén minden egyes késedelmes munkanap után 1% levonásra kerül abból az összegbõl, amelyre a határidõig benyújtott kérelme alapján jogosult lett volna az ügyfél. A szankció alkalmazására 2006. május 3-tól kerül sor, így a 2006. május 2-án postára adott kérelmek szankció nélkül elfogadásra kerülnek. Amennyiben a késedelem meghaladja a 25 naptári napot, azaz a kifizetési kérelem 2006. május 28. után kerül postázásra, a kérelem elutasításra kerül. Azon ügyfelek, akik 2006. április 30-ig a vállalt beruházások (vagy egy adott beruházás) megvalósítását legalább hetvenöt százalékban nem teljesítették, a 139/2004. (IX. 24.) FVM rendelet 9. § (5) bekezdése értelmében az adott beruházás típust szankció nélkül átütemezhetik a következõ évre. Erre abban az esetben van lehetõség, ha a 2005. évre vállalt beruházás típusok közül legalább egy beruházás típus megvalósításra kerül legkésõbb a meghosszabbított határidõig. Azon ügyfelek, akik rajtuk kívülálló, elháríthatatlan külsõ okok (a 109/2004. (VI. 9.) FVM rendelet 2. és 3. §-ban meghatározott, vis maior vagy rendkívüli körülmények) miatt nem képesek teljesíteni a vállalt beruházások (vagy egy adott beruházás) megvalósítását 2006. április 30-ig hetvenöt százalékot, valamint 2006. július 31-ig száz százalékot elérõ mértékben, és nem kívánják átütemezni az adott beruházás típust a következõ évre, kifizetési kérelmükkel együtt vis maior bejelentést tehetnek. A vis maior kérelem benyújtására 2006. május 28-áig van lehetõség. A vis maior bejelentést az MVH a kifizetési kérelem mellékleteként fogadja el.

10. szám


1745

IV. Kapcsolódó jogszabályok és közlemények – a Tanács 1999. május 17-ei 1257/1999/EK rendelete az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról, valamint egyes rendeletek módosításáról illetve hatályon kívül helyezésérõl; – a Tanács 2003. szeptember 29-ei 1783/2003/EK rendelete az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK rendelet módosításáról; – a Bizottság 2004. április 29-ei 817/2004/EK rendelete az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról; – a Bizottság 2001. december 11-ei 2419/2001/EK rendelete a 3508/92/EGK tanácsi rendelettel az egyes közösségi támogatási intézkedésekre vonatkozóan létrehozott egységes igazgatási és ellenõrzési rendszer részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról; – a mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény; – az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggõ ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételrõl szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet; – a vizek mezõgazdasági eredetû nitrátszennyezéssel szembeni védelmérõl szóló 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet; – a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 131/2004. (IX. 11.) FVM rendelet; – a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai elõírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 139/2004. (IX. 24.) FVM rendelet; – az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegébõl finanszírozott egyes támogatások tekintetében a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal egyes végrehajtási intézkedéseirõl és tájékoztatási feladatairól szóló 44/2004. (IV. 9.) FVM rendelet; – a mezõgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet; – 126/2005. (XII. 2.) MVH közlemény az EU környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai elõírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás 2005–2006. évi kifizetésének igénylésérõl. További információk a www.mvh.gov.hu, www.fvm.hu, www.europa.eu.int weboldalakról kérhetõek. Budapest, 2006. április 28. Margittai Miklós s. k., elnök

A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 34/2006. (V. 3.) MVH közleménye az intervenciós felvásárlásra és magántárolási támogatásra szánt tejtermékek gyártóinak jóváhagyásáról I. Az intervenciós jóváhagyás Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának hatálya alá tartozó tej- és tejtermékpiaci rendtartás szabályai értelmében intervenciós intézkedés tárgya kizárólag olyan üzemben gyártott vaj, illetve sovány tejpor lehet, amely üzemet az elõállító tagállam illetékes kifizetõ ügynöksége a Bizottság 2771/1999/EK, illetve a Bizottság 214/2001/EK rendelete alapján tejintervenciós jogcímekre jóváhagyott. Magyarországon a kifizetõ ügynökségi feladatokat a Mezõgazdasági és Vidék-

1746


10. szám

fejlesztési Hivatal (továbbiakban: MVH) látja el. Magyarországi elõállítás esetén az üzemnek rendelkeznie kell továbbá az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggõ ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételrõl szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendeletben elõírt regisztrációs számmal.

II. Az intervenciós jóváhagyás feltételei 1. A jóváhagyás az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kérhetõ. A kérelem benyújtásának feltétele, hogy a kérelmezõ rendelkezzen: a) a 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet szerinti ügyfél-regisztrációs számmal; b) az illetékes Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenõrzõ Állomás által kiadott érvényes mûködési engedéllyel; c) tejtermékek gyártására vonatkozó érvényes állatorvosi EU ellenõrzési számmal. 2. A jóváhagyást minden olyan üzem esetében külön kell kérelmezni (telephelyenként), amely részt kíván venni intervenciós felvásárlásban, illetve magántárolási támogatásban. 3. Jóváhagyás az alábbi tevékenységekre kérhetõ: a) vaj intervenciós felvásárlás; – Vaj intervenciós felvásárlás esetén a jóváhagyást kérõ üzem vállalja, hogy: i) olyan folyamatos nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a nyersanyagok eredetét, az elõállított vaj mennyiségét, a csomagolás módját és az intervenciós felvásárlásra szánt minden egyes gyártási tétel azonosítóját és kilépési dátumát; ii) vaj termelését aláveti az MVH által végzett hivatalos szakmai ellenõrzésnek; iii) két munkanappal korábban tájékoztatja az MVH-t az intervenciós termelési szándékáról, b) vaj és tejszín magántárolási támogatás; – Vaj és tejszín magántárolási támogatás esetén a jóváhagyást kérõ üzem vállalja, hogy: i) folyamatos, egységes nyilvántartást vezet a nyersanyagok eredetérõl, az elõállított vaj mennyiségérõl, a csomagolás módjáról; ii) aláveti magát az MVH által végzett hivatalos szakmai ellenõrzésnek; iii) teljesíti a 2771/1999/EK rendelet V. mellékletében említett nemzeti minõségi osztályra vonatkozó követelményeket, amelyek megegyeznek a 2771/1999/EK rendelet I. mellékletében szereplõ elõírásokkal; iv) két munkanappal korábban tájékoztatja az MVH-t a magántárolási célú termelési szándékáról, c) sovány tejpor intervenciós felvásárlás; – Sovány tejpor intervenciós felvásárlás esetén a jóváhagyást kérõ üzem vállalja, hogy: i) folyamatos, egységes nyilvántartást vezet a nyersanyagok eredetérõl, az elõállított sovány tejpor, író és savó mennyiségérõl, valamint minden egyes sovány tejpor-, író- és savótétel értékesítésre történõ elõkészítésének, azonosításának és kiszállításának dátumáról; ii) soványtejpor-termelését aláveti az MVH által végzett hivatalos szakmai ellenõrzésnek; iii) a termelés megkezdése elõtt két munkanappal korábban tájékoztatja az MVH-t az intervenciós termelési szándékáról.

III. Ellenõrzések A jóváhagyási kérelem beérkezését követõen az MVH helyszíni ellenõrzést végez a kérelmezõ üzemnél, amely során megvizsgálja az elõírt nyilvántartások vezetését, a szükséges engedélyek meglétét, a mûszaki felszereltséget, valamint laboratóriumi minõségi vizsgálat céljából mintát vesz az üzem által elõállított termékbõl. Az MVH az intervenciós jóváhagyással rendelkezõ üzemben az alábbi, elõre be nem jelentett helyszíni ellenõrzéseket végzi: a) 28 napos gyártási idõszakonként legalább egy ellenõrzés, amely során ellenõrizhetõ az elõírt nyilvántartások vezetése és a szükséges engedélyek megléte, valamint a mûszaki felszereltség, továbbá mintavétel végezhetõ az üzem által elõállított termékbõl laboratóriumi minõségi vizsgálat céljából; b) 6 havonta legalább egy ellenõrzés, amely során ellenõrzésre kerül az elõírt nyilvántartások vezetése és a szükséges engedélyek megléte. Az MVH saját hatáskörben további helyszíni ellenõrzéseket rendelhet el.

10. szám


1747

IV. Jogkövetkezmények Amennyiben a jóváhagyási kérelem beérkezését követõ helyszíni ellenõrzés során bebizonyosodik, hogy a kérelmezõ üzem nem vagy nem megfelelõen teljesíti az elõírt nyilvántartások vezetését, nem rendelkezik a szükséges engedélyekkel, illetve megfelelõ mûszaki felszereltséggel, a jóváhagyási kérelem elutasításra kerül. Amennyiben a helyszíni ellenõrzés során az MVH helyszíni ellenõre hiányosságot nem tár fel, azonban az elõállított termékbõl vett minta nem felel meg az elõírt minõségi követelményeknek, az MVH a minõségi hibáról értesíti az üzemet és 10 munkanapon belül ismételt ellenõrzést végez. a) amennyiben a 10 munkanapon belül lefolytatott ismételt ellenõrzés során az MVH helyszíni ellenõre hiányosságot nem tár fel, és az elõállított termékbõl vett minta megfelel az elõírt minõségi követelményeknek, a kérelmezõ üzem intervenciós jóváhagyásról szóló határozatot kap; b) abban az esetben, ha a 10 munkanapon belül lefolytatott helyszíni ellenõrzés során vett minta sem felel meg az elõírt intervenciós minõségi követelményeknek, a jóváhagyási kérelem elutasításra kerül. Az üzem a hiányosságok rendezése után új jóváhagyási kérelmet nyújthat be. Amennyiben bármely helyszíni, vagy adminisztratív ellenõrzés során bebizonyosodik, hogy a jóváhagyással rendelkezõ üzem nem teljesíti az II./1. pontban elõírt feltételeket, a jóváhagyás visszavonásra kerül. A visszavonástól számított legalább hat hónap elteltével az érintett üzem ismételt jóváhagyási kérelmet nyújthat be. Az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványon jelezni kell, hogy a kérelem ismételt jóváhagyási kérelem. Az intervenciós jóváhagyással nem rendelkezõ üzem által az elutasító határozat jogerõre emelkedése után benyújtott újabb jóváhagyási kérelme nem minõsül ismételt jóváhagyási kérelemnek. Abban az esetben, ha bármely helyszíni vagy adminisztratív ellenõrzés során bebizonyosodik, hogy a jóváhagyással rendelkezõ üzem – a vis maior esetek kivételével – nem teljesíti az II./3. pontban meghatározott követelményeket, a jóváhagyás a szabálytalanság súlyosságától függõen 1–12 hónapig terjedõ idõszakra felfüggesztésre kerül az érintett tevékenység vonatkozásában. Az MVH nem függeszti fel a jóváhagyást abban az esetben, ha megállapítható, hogy a szabálytalanság nem szándékosság, illetve súlyos gondatlanság következménye, és a III. pontban foglalt ellenõrzések végrehajtásának hatékonysága tekintetében csekély jelentõséggel bír. Ha a kérelmezõ üzem a jóváhagyás feltételeinek megfelel, errõl határozatot kap, amely tartalmazza az üzem intervenciós jóváhagyási számát.

V. Intervenciós jóváhagyási kérelem benyújtása A jóváhagyás iránti kérelmet, annak mellékleteivel együtt, az MVH Központi Hivatala Intervenciós Intézkedések Igazgatóságára faxon kell benyújtani, az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványon, az alábbi faxszámra. A kérelmek benyújtása folyamatos. (06-1) 219-6259 Hiányosan benyújtott kérelem esetén az MVH az ügyfelet hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlást a felszólító levélben megjelölt határidõn belül kell benyújtani a fenti faxszámra.

VI. Kapcsolódó jogszabályok – a Tanács 1999. május 17-ei 1255/1999/EK rendelete a tej- és tejtermékpiac közös szervezésérõl; – a Bizottság 1999. december 16-ai 2771/1999/EK rendelete a vaj- és tejszínpiaci intervenció tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról; – a Bizottság 2001. január 12-ei 214/2001/EK rendelete a sovány tejpor piacán történõ intervencióról szóló 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazásának részletes szabályozásáról; – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény; – a mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény;

1748


10. szám

– az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggõ ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételrõl szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet; – a tej és tejtermékek piaci szabályozásáról szóló 68/2004. (IV. 29.) FVM rendelet; – az élelmiszerek elõállításának és forgalmazásának élelmiszer higiéniai feltételeirõl szóló 90/2003. (VII. 30.) FVM– ESZCSM együttes rendelet.

VII. További információ: Az intervenciós jogcímekben való részvétel további feltételeit az MVH újabb közleményekben állapítja meg. További információ a [email protected] e-mail címen kérhetõ.

Jelen közlemény megjelenésével egyidejûleg az intervenciós felvásárlásra és magántárolási támogatásra szánt tejtermékek gyártóinak jóváhagyásáról szóló 15/2005. (III. 4.) MVH Közlemény hatályát veszti.


Margittai Miklós s. k., elnök

10. szám


1749

1750


10. szám

10. szám


1751

A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 35/2006. (V. 9.) MVH közleménye a szõlõfeldolgozás és borkészítés során keletkezõ melléktermékek kötelezõ lepárlásában, a krízislepárlásban, valamint a szeszesitalpiac ellátását szolgáló lepárlásban részt vevõ jóváhagyott lepárlóüzemekrõl

I. A lepárlóüzemek jóváhagyása A Bizottság 2000. július 25-i, a piaci mechanizmusok tekintetében a borpiac közös szervezésérõl szóló 1493/1999/EK rendelet részletes végrehajtási szabályait megállapító 1623/2000/EK rendelet 42. cikk (1) bekezdése értelmében a lepárlóüzemeket a tagállam illetékes hatósága hagyja jóvá. A szõlõfeldolgozás és a borkészítés során keletkezõ melléktermékek lepárlásáról és kivonásáról szóló 75/2004. (V. 4.) FVM rendelet 3. § (2) bekezdés b) pontja értelmében Magyarországon a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal hagyja jóvá a lepárlóüzemeket, illetve teszi közzé azok listáját.

II. A jóváhagyott lepárlóüzemek listája Éves lepárlási kapacitás Lepárlóüzem neve

Lepárlás helye Típus

Törköly 3326 Ostoros, GRAPPA Kereskedelmi külterület 0160/11. és Szolgáltató Kft. hrsz.

Seprõ

Mennyiség

450 t 200 hl

Bor – melléktermék kötelezõ lepárlás Bor – szeszesitalpiac ellátását szolgáló lepárlás

200 hl

Bor – krízislepárlás Törköly 6413 Kunfehértó, ARANY KAPU Borászati Melléktermék IV. körzet 6. Feldolgozó Zrt. 097/477. hrsz.

Seprõ

270 000 hl

Bor – melléktermék kötelezõ lepárlás

100 000 hl

Bor – szeszesitalpiac ellátását szolgáló lepárlás Bor – krízislepárlás Törköly

VINALKO Szeszipari és Kereskedelmi Kft.

6000 Kecskemét, Ballószög tanya 329., 0897. hrsz.

60 000 t

Seprõ

60 000 hl 300 000 hl – 22 000 hl


22 000 hl

Bor – krízislepárlás Törköly Borbényi Gyula

6222 Csengõd, Bucka u. 37. 0417/26. hrsz.

Seprõ

– 12 000 hl


12 000 hl

Bor – krízislepárlás Törköly Hilltop Neszmély Rt.

2544 Neszmély, Petõfi u. 7/a.

250 t

Seprõ

–


–

Bor – szeszesitalpiac ellátását szolgáló lepárlás

–

Bor – krízislepárlás

–

1752


10. szám

Éves lepárlási kapacitás Lepárlóüzem neve

Lepárlás helye Típus

Mennyiség

150 t

Törköly Vitalis Kft.

7045 Györköny, Községi rét, 371. hrsz.

500 hl

Seprõ Bor – melléktermék kötelezõ lepárlás Bor – szeszesitalpiac ellátását szolgáló lepárlás

1 250 hl

Bor – krízislepárlás 100 t

Törköly 4931 Tarpa, Tarpa Manufaktúra Kft. Kölcsey u. 29. 355-356. hrsz.

Seprõ

–


–


–


– 18 t

Törköly Sápi és Sápi Kft.

2381 Táborfalva, Határ út 4/a. 011/86. hrsz.

300 hl

Seprõ Bor – melléktermék kötelezõ lepárlás Bor – szeszesitalpiac ellátását szolgáló lepárlás

480 hl

Bor – krízislepárlás 150 t

Törköly Savanya Géza

7171 Sióagárd, Leányvár, Hrsz.: 879/926.

Seprõ

940 hl


500 hl


500 hl –


III. A közlemény hatálya Jelen közlemény a kihirdetése napján lép hatályba. A közlemény kihirdetésével egyidejûleg a melléktermékek kötelezõ lepárlásában, a krízislepárlásban, valamint a szeszesitalpiac ellátását szolgáló lepárlásban részt vevõ jóváhagyott lepárlóüzemekrõl szóló 105/2005. (IX. 20.) MVH közlemény hatályát veszti.

IV. Kapcsolódó jogszabályok – a Bizottság 2000. július 25-ei 1623/2000/EK rendelete a piaci mechanizmusokra tekintettel a borpiac közös szervezésérõl szóló 1493/1999/EK rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról; – a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény; – 75/2004. (V. 4.) FVM rendelet a szõlõfeldolgozás és a borkészítés során keletkezõ melléktermékek lepárlásáról és kivonásáról; – a szõlõfeldolgozás és borkészítés során keletkezõ melléktermékek kötelezõ lepárlásában, a krízislepárlásban, valamint a szeszesitalpiac ellátását szolgáló lepárlásban részt vevõ üzemek és begyûjtõhelyek jóváhagyásáról szóló 17/2006. (II. 16.) MVH közlemény.

Budapest, 2006. május 9. Margittai Miklós s. k., elnök

10. szám


1753

A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 36/2006. (V. 16.) MVH közleménye a gabonafélék 2005/2006. gazdasági évben történõ intervenciós felvásárlásáról szóló 113/2005. (X. 28.) MVH közlemény módosításáról és kiegészítésérõl

A gabonafélék 2005/2006. gazdasági évben történõ intervenciós felvásárlásáról szóló 113/2005. (X. 28.) MVH közlemény VIII. a) pontjának „Beszállítási idõszak” kezdetû mondata hatályát veszti, helyébe az egyes tagállamokban a 2005/2006-os gazdasági év folyamán az intervenciós gabona szállítási határidejét illetõen a 824/2000/EK rendelettõl való eltérésrõl szóló 514/2006/EK bizottsági rendelet (2006. március 30.) alapján a következõ szöveg lép: „A 2005/2006-os gazdasági évre az intervencióra ajánlott gabona utolsó szállításának meg kell történnie legkésõbb az ajánlat beérkezésének hónapjától számított hetedik hónap végéig, de a 2006. július 31-i határidõt nem lépve túl.” A Közlemény VIII. b) pontjának „A helyszíni ellenõrzés idõpontjának meghatározása:” alpontjából „A helyszíni ellenõrzésnek legkésõbb az ajánlat beérkezésének hónapját követõ negyedik hónap végéig, de legkésõbb július 31-ig meg kell történnie (helyszíni ellenõrzési idõszak).” mondata hatályát veszti, helyébe az alábbi szöveg lép: „A helyszíni ellenõrzésnek legkésõbb az ajánlat beérkezésének hónapját követõ hetedik hónap végéig, de legkésõbb július 31-ig meg kell történnie (helyszíni ellenõrzési idõszak).” A Közlemény „VIII. c) A gabona átvétele közraktárban történõ tárolás esetén” pontjának, „A gabona átvételének napja ebben az esetben a Közraktár által felvett jegyzõkönyv kiállításának napja.” sora hatályát veszti és helyébe a következõ szöveg lép: „A fizikai átvétel napjának – amely nem lehet a raktározási szerzõdés érvényességének kezdeténél korábbi, és nem lehet július 31-nél késõbbi –, a Közraktári ellenõrzési jegyzõkönyvön található ellenõrzés idõpontja (A4 sor) tekintendõ. Az MVH a fizikai átvétel napjától fizet tárolási díjat a Közraktárnak a raktározási szerzõdés szerint. A gabona átvételi napja, azaz a teljesítés napja a laboratóriumi vizsgálati jegyzõkönyv illetékes megyei kirendeltséghez történõ beérkezésének napja. A vételár kifizetése a laboratóriumi vizsgálati jegyzõkönyv illetékes MVH megyei kirendeltséghez postán történõ beérkezésének napjától számított 30. és 35. nap között történik, amely a határozat mellékleteként kapott számlakitöltési tájékoztatón, illetve az MVH által kiállított számlán feltüntetett teljesítési dátum.” A Közlemény „IX. A gabona minõségvizsgálata (mintavétel, minta elemzése)” pontjának, „A reprezentatív mintákból három részminta készül, melybõl egy a felajánlót illeti, egyet az MVH (részben a felajánló költségére) laboratóriumban megvizsgáltat, egy pedig referenciamintaként (egy esetleges késõbbi vizsgálat céljából) az intervenciós raktárban kerül megõrzésre.” mondata helyébe a következõ szöveg lép: „A reprezentatív mintákból három részminta készül, melybõl egy a felajánlót illeti, egyet az MVH (részben a felajánló költségére) laboratóriumban megvizsgáltat, egy pedig referenciamintaként (egy esetleges késõbbi vizsgálat céljából) a vizsgálatot végzõ laboratóriumban kerül megõrzésre.” A Közlemény 15. mellékleteként kiegészül a jelen Közlemény 1. számú mellékletével. A Közlemény „XI. Döntés a gabona átvételérõl, vételár meghatározása” pontja kiegészül az alábbiakkal: „Amennyiben az MVH az intervencióra felajánlott gabonafélét a 824/2000/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdésében elõírt szállítási határidõ után veszi át, az e határidõ és a szállítási tervben meghatározott raktárba történõ tényleges szállítás idõpontja közötti raktározási költségekre kompenzációt fizet (a kompenzáció mértékének kalkulációját jelen közlemény 15. számú melléklete tartalmazza).” A Közlemény „XII. A vételár kifizetése” pontja kiegészül az alábbiakkal: „A tárolási kompenzációt az MVH a vételárral egyidõben fizeti ki. A kompenzáció számításánál a mezõgazdasági termékek intervenciós raktározásához kapcsolódó árukezelési mûveletek finanszírozására szolgáló átalányösszegek meghatározásáról szóló 1643/1989/EK (1989. június 12.) Bizottsági rendelettel összhangban az euró-forint átváltása 249,61 Ft/€ árfolyamon történik.” A Közlemény „XIII. Kapcsolódó jogszabályok” pontjában felsorolt jogszabályok kiegészülnek az alábbiakkal: „– a Bizottság 2006. március 30-i 515/2006/EK rendelete a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Máltán, Lengyelországban, Szlovéniában és Szlovákiában az intervencióra fel-

1754


10. szám

ajánlott gabonafélék raktározásának finanszírozását illetõen a 2005/2006-os gazdasági évre vonatkozó átmeneti intézkedés létrehozásáról, – a Bizottság 1643/89/EGK rendelete (1989. június 12.) a mezõgazdasági termékek intervenciós raktározásához kapcsolódó árukezelési mûveletek finanszírozására szolgáló átalányösszegek meghatározásáról.” A Közlemény 3. mellékletének 7. „Nyilatkozatok” pontjának 5. alpontja kiegészül az alábbiak szerint: „Csak a gazdaregiszterben megadott számlavezetõ pénzintézet nevét és a gazdaregiszterben szereplõ bankszámlaszámot lehet megadni, amennyiben a felajánló arról nyilatkozott, hogy a felvásárlási folyamat végén a felvásárlási számlát az MVH állítsa ki a nevében.” A Közlemény 3. mellékletének 7. „Nyilatkozatok” pontjának 5. alpontjának alábbi mondata hatályát veszti: „(Figyelem! Amennyiben hozzájárul, hogy a vételi ár számlát az MVH állítsa ki és ez a pont hiányosan, vagy pontatlanul lett kitöltve, akkor hiánypótlást von maga után.)” és helyébe az alábbi szöveg lép: „Amennyiben a formanyomtatvány 7/5. pontja hiányosan, vagy pontatlanul lett kitöltve, akkor a gazdaregiszterben szereplõ bankszámlaszám kerül rögzítésre.” A Közlemény 8. melléklete kiegészül a kitárolási díj és a rendelkezésre állási díj költségtételekkel az alábbiak szerint: Felajánlót elutasítás esetén terhelõ általános költségek Költségtétel

A költségtétel részletezése

Költségdíj összege (áfa nélkül)

Adminisztrációs díj

Munkadíj, postai költség

15 000 Ft

Elõzetes helyszíni ellenõrzés költsége*

Kiszállási díj, munkadíj, postai költség

20 000 Ft

Betároláskor végzett ellenõrzés költsége*

Kiszállási díj, munkadíj, postai költség

20 000 Ft

Betárolási díj*

Az elutasított tétel betárolásra került részére vonatkozóan – a raktározási szerzõdésben foglalt összegeknek megfelelõen

fizikai mozgatással: 566 Ft/t, illetve fizikai mozgatás nélkül: 382 Ft/t;

Rendelkezésre állási díj*

Az idõben be nem tárolt tétel esetén a raktározási szerzõdésben foglalt összegeknek megfelelõen

89 Ft/t/hó

Tárolási díj*

Az elutasított tétel tárolásra került részére és a tárolás idõtartamára vonatkozóan, minden megkezdett hónap után – a raktározási szerzõdésben foglalt összegeknek megfelelõen

359 Ft/t/hó

Kitárolási díj*

közúti szállítójármûre: Az elutasított tétel kitárolásra került részére vonatko- 477 Ft/t zóan a szállítóeszköz típusának függvényében a raktáuszályra: 612 Ft/t rozási szerzõdésben foglalt összegeknek megfelelõen vasút: 510 Ft/t

Laboratóriumi vizsgálati díj*

A felajánlott gabona minõségvizsgálati díja

búza esetében: 12 700 Ft/minta, búza esetében, amennyiben volt gépi feldolgozhatósági vizsgálat: 32 700 Ft/minta, durumbúza esetében: 4700 Ft/minta, cirok esetében: 4900 Ft/minta, kukorica és árpa esetében: 0 Ft/minta.

Szennyezõanyag tartalom vizsgálat toxinonként*

Bármely gabonaféle esetében

12 000 Ft/toxin/minta

* Amennyiben történt ilyen.

10. szám


1755

A Közlemény 14. melléklete kiegészül az alábbiak szerint: 11. Food Monitor Kft. biokémiai és élelmiszer-higiéniai laboratórium, 7361 Kaposszekcsõ, Ligeti ltp. 10.


A 36/2006. (V. 16.) MVH közlemény 1. melléklete A 113/2005. (X. 28.) MVH Közlemény 15. melléklete

A megtérítésre kerülõ nettó tárolási kompenzáció kalkulációja Az eredeti beszállítási határidõ

Március 31.

Április 30.

Május 31.

A tényleges beszállítás

A tárolási térítés mértéke €/t

Levonásra kerülõ kiegészítés összege €/t

április

1,31

0,46

0,85

212

május

2,62

0,92

1,70

424

június

3,93

0,92

3,01

751

május

1,31

0,46

0,85

212

június

2,62

0,46

2,16

539

július

3,93

3,93

981

június

1,31

1,31

327

július

2,62

2,62

654

július

1,31

1,31

327

Június 30.

* Az átváltási árfolyam: 249,61 Ft/€.

0,00

Tényleges kompenzáció Tényleges kompenzáció €/t Ft/t*

1756


10. szám

A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 37/2006. (V. 15.) MVH közleménye a 2005/2006. borpiaci évre vonatkozó szõlõterületek szerkezetátalakítási és átállítási támogatásának feltételeirõl szóló 3/2006. (I. 6.) MVH közlemény módosításáról

I. A közlemény 15. számú mellékletének módosításáról A 2005/2006. borpiaci évre vonatkozó szõlõterületek szerkezetátalakítási és átállítási támogatásának feltételeirõl szóló 3/2006. (I. 6.) MVH közlemény 15. számú melléklete helyébe jelen közlemény 1. számú melléklete lép.

II. A közlemény hatálya Jelen közlemény a kihirdetés napján lép hatályba azzal, hogy az I. pont rendelkezéseit a kihirdetés napjától – a folyamatban lévõ ügyek kivételével – kell alkalmazni.

További információ az [email protected] e-mail címen kérhetõ.


I. számú melléklet

Ászár-Neszmélyi Borvidék Hegyközségi Tanácsa 2911 Mocsa-Boldogasszonypuszta Az Ászár-Neszmélyi Borvidék szerkezetátalakítási és átállási terve a 2005–2006. borpiaci évre A hegyközségekrõl szóló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM rendelet alapján. Tervezett összes terület 20,5275 hektár az alábbi bontás szerint: – fajtaváltás 1,00 ha – szõlõültetvények áttelepítése 16,8533 ha – támrendszer létesítése, korszerûsítése 2,6742 ha A borvidék hosszú távú céljainak magvalósítása érdekében, valamint az itt elõállított borászati termékek szõlõalapanyagának kiegyensúlyozott minõsége és egységes jellege garantálása miatt, a következõ szakmai szempontok betartását javasoljuk az Ászár-Neszmélyi Borvidék területén. A szerkezetváltási irányelveket a telepítést vagy kivágást kezdeményezõ kérelme alapján, az illetékes hegybíró az MVH területi szerve felé tett véleményezése során figyelembe veszi és betartatja.

10. szám


1757

1. Szakmai felkészültség A borvidék árutermõ szõlõültetvényeinek szakszerû mûvelése és karbantartása érdekében, valamint a gazdaságos tevékenység megvalósíthatósága céljából az alábbi táblázat szerinti összefüggések vizsgálhatók a szõlõterület használója vonatkozásában. feltételek szükséges szakmai felkészültség

mûszaki ellátottság

környezetvédelem

piaci viszonyok

3000 m2 – 3 ha

gyakorlati jártasság / 3 év õstermelõ

legalább 1 éves mûv.szerz.

szolgáltató feladata

saját feldolgozás vagy értékesítési szerzõdés

3 ha – 10 ha

szakirányú végzettség

10 ha-tól

középfokú szakirányú végzettség

terület

alapfokú növényvélegalább 5 éves mûv. saját feldolgozás vagy delmi képzés, permeszerz. ért. szerzõdés tezési napló saját érd. munka és erõgépellátottság

középfokú növényvé- saját feldolgozás vagy delmi képzés vagy bérfeldolgozás vagy szaktanácsadói szertermékértékesítési zõdés szerzõdés

2. Ökológiai adottságok Általános szabály, hogy szõlõtelepítési engedély csak a szõlõtermesztési nyilvántartásban szereplõ I. és II. besorolású területekre adható ki. A szõlõtermesztéssel korábban is hasznosított területek elõnyt élveznek, amennyiben a termesztési tapasztalatok fellelhetõk és kedvezõen értékelhetõk. A telepítendõ területnek alkalmasnak kell lennie a szõlõsorok észak-déli irányultságának megvalósításához. Kivételek a lejtõs területek (7% lejtõ felett), ahol a rétegvonalas telepítés, valamint a füvesített sorközû hegy – völgy irányú mûvelés is elfogadható. Az elmúlt 15 év valamelyikében, 30%-nál nagyobb mértékû tõkepusztulást okozó, téli fagykárt szenvedett területekre telepítési kérelem nem támogatható.

3. Ültetvényszerkezet a) Ültetvényméret: Az árutermelõ szõlõültetvények telepítése során, a terület kitûzését az alkalmazott térállásnak megfelelõen oly módon kell megoldani, hogy a terület gépi mûvelése a szomszédos területek igénybevétele nélkül megoldható legyen. Kivételek a közös használatú utak, melyek a terület megközelítését teszik lehetõvé. b) Térállás: A szõlõtõkék elhelyezése a telepítendõ terület adottságainak figyelembevételével kerül meghatározásra. – A szõlõsorok távolsága maximum: 3 m – A szõlõtõkék távolsága minimum: 0,8 m –A tõkehelyek száma nem lehet kevesebb, mint 3400 db/ha c) Mûvelésmód: A borvidék területén javasolt mûvelésmódok: – Moser (javított Moser) – Ernyõ – Sylvoz – Guyot – valamint az összes alacsony és hagyományos mûvelésmód, ha a technológiai feltételek és a szakmai hozzáértés biztosítottak.

1758


10. szám

d) Tõketerhelés: A tõkénkénti meghagyott világos rügyek számát a termelõ piaci szándékai szerint és a mûvelésmódból eredõ szükségszerûségeknek megfelelõen kell évente meghatározni. Ez azonban, bármely mûvelésmód esetén sem haladhatja meg a 8 világos rügy/m2 értéket. A termelési célok eléréséhez szükséges termésmennyiség beállítását a vegetációs szakaszban évente legalább 2 idõpontban elvégzett fürtszabályozással kell megvalósítani. e) Szaporítóanyag: A termelési célok megváltozása és a borvidék talaj- és domborzati viszonyainak, valamint mikroklimatikus tényezõinek változatossága miatt, szükséges a használt alanyfajták számának bõvítése, adott termelési potenciálhoz való igazítása. A fajtaválasztás során elõnyben kell részesíteni a hagyományos és a nem mennyiségi termelés érdekében szelektált fajtákat és klónokat. Csak vírusmentes kategóriájú szaporítóanyag használható. f) Fajtalista: A borvidéken elõállított termékek egységesítésének és piaci lehetõségeinek fokozása érdekében a termesztésben tartott fajtaszám szûkítése válik szükségessé. Új fajta ajánlott kategóriába kerülését minden esetben meg kell elõznie a termõhelyi fajtakísérletnek, 10 éves dokumentált termelési tapasztalatnak, valamint a Hegyközségi Tanács Közgyûlése véleményezésének. A borvidéken a következõ szõlõfajták és azok klónjai telepíthetõk: Fehér fajták: – Chardonnay – Olaszrizling – Szürkebarát – Ezerjó – Sauvignon Blanc – Cserszegi Fûszeres – Irsai Olivér – Fûszeres Tramini – Ottonel muskotály – Rajnai rizling – Királyleányka – Leányka – Rizlingszilváni – Hárslevelû Kék fajták: – Kékfrankos – Merlot – Pinot Noir – Cabernet Sauvignon 2005. április 26. Ászár-Neszmélyi Borvidék Hegyközségi Tanácsa az Ászár-Neszmélyi Borvidék Szerkezetátalakítási és átállási tervét a 2005–2006. borpiaci évre az Á-N HT közgyûlése a 9/2005. határozatával elfogadta. 2005. április 26. Emmer György

Szöllõsi Mihály

hitelesítõ

hitelesítõ

Váradi György

Kamocsay Ákos

jegyzõkönyvvezetõ

Á-N HT elnöke

10. szám


1759

Tolnai Borvidék Hegyközségi Tanácsa 7052 Kölesd, Kossuth tér 12. A Tolnai Borvidék szerkezetátalakítási és átállási terve a 2005–2006. borpiaci évre A hegyközségekrõl szóló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM rendelet alapján. A borvidék hosszú távú céljainak megvalósítása érdekében, valamint az itt elõállított borászati termékek szõlõalapanyagának kiegyensúlyozott minõsége és egységes jellege garantálása miatt, a következõ szakmai szempontok betartását javasoljuk a Tolnai borvidék területén. A szerkezetváltási irányelveket a telepítést vagy kivágást kezdeményezõ kérelme alapján, az illetékes hegybíró az MVH területi szerve felé tett véleményezése során figyelembe veszi és betartatja.

1. Szakmai felkészültség A borvidék árutermõ szõlõültetvényeinek szakszerû mûvelése és karbantartása érdekében, a telepítõ szakmai felkészültsége, melynek alapja, hogy hegyközségi tagsággal rendelkezzen, ismerje és betartsa a hegyközségi rendtartás elõirányzatait, ezen kívül részt vegyen a hegyközség által szervezett szakmai programokon és továbbképzéseken.

2. Ökológiai adottságok Általános szabály, hogy szõlõtelepítési engedély csak a szõlõtermesztési nyilvántartásban szereplõ I. és II. besorolású területekre adható. A szõlõtermesztéssel korábban is hasznosított területek elõnyt élveznek, amennyiben a termesztési tapasztalatok fellelhetõk és kedvezõen értékelhetõk, illetve szõlõkataszterben található I. osztályú területek áttelepítés és újra telepítés esetén. A fagyzugos területeken való telepítés kerülendõ.

3. Ültetvényszerkezet a) Ültetvényméret: Az árutermelõ szõlõültetvények telepítése során a terület kitûzését az alkalmazott térállásnak megfelelõen oly módon kell megoldani, hogy a terület gépi mûvelése a szomszédos területek igénybevétele nélkül megoldható legyen. Kivételek a közös használatú utak, melyek a terület megközelítését teszik lehetõvé. b) Térállás: A szõlõtõkék térbeli elhelyezését a terület adottságainak megfelelõen kell meghatározni. Sortávolság 100–300 cm, tõtávolság 80–120 cm. Tõkeszám nem lehet kevesebb 3300 db/ha. Törekedni kell a tõketerhelés csökkentésére, elõnyben kell részesíteni a 4000 db/ha tõkeszám feletti telepítéseket. c) Mûvelésmód: A mûvelésmód egy komplex fogalom, mely magába foglalja a tõkeformát, a sor-és tõtávolságot, a támberendezés típusát és anyaga (fa-fém) és a termelési szint magasságát. Tehát mûvelésimód-változásnak minõsül a fentiek közül, bármely megváltoztatása. A borvidék területén javasolt tõkeformák: – Ernyõ – Guyot – valamint az összes alacsony és hagyományos tõkeforma, ha a technológiai feltételek és a szakmai hozzáértés biztosítottak.

1760


10. szám

d) Tõketerhelés: A tõkénkénti meghagyott világos rügyek számát a termelõ piaci szándékai szerint és a mûvelésmódból eredõ szükségszerûségeknek megfelelõen kell évente meghatározni. Ez azonban bármely mûvelésmód esetén sem haladhatja meg a 8 világos rügy/m2 értéket. A termelési célok eléréséhez szükséges termésmennyiség beállítását a vegetációs szakaszban évente legalább 2 idõpontban elvégzett fürtszabályozással kell megvalósítani. e) Szaporítóanyag: A termelési célok megváltozása és a borvidék talaj- és domborzati viszonyainak, valamint mikroklimatikus tényezõinek változatossága miatt, szükséges a használt alanyfajták számának bõvítése, a termesztésben lévõ szõlõfajták klónozása, új nemes fajták kipróbálása, adott termelési potenciálhoz való igazítása. A Tolnai Borvidék Hegyközségi Tanácsa figyelembe veszi az FVM pécsi Szõlészeti és Borászati Kutató Intézet által elért kutatási eredményeit és alkalmazza azt. A fajtaválasztásnak tükröznie kell a termelési célt. (pl. biotermesztés-rezisztens fajták) A fajtaválasztás során elõnyben kell részesíteni a hagyományos és a nem mennyiségi termelés érdekében szelektált fajtákat és klónokat. A telepítéshez, illetve pótláshoz csak certifikált eljárásban államilag minõsített szaporítóanyag használható. f) Fajtalista: A borvidék változatos arculatának megõrzése és piaci lehetõségeinek fokozása. Fajtaváltásnak minõsül, hogy ha az alapfajta helyett annak vírusmentes klónját, illetve klónkeverékét telepítjük. A Hegyközségi Tanács rendtartásában szereplõ fajták. Kiemelkedõen kell támogatni a HUNGARIKUMOK, illetve régi magyar fajták újratelepítését. A Tolnai Borvidék fajtalistáját folyamatosan karban kell tartani. A megjelenõ új fajták kipróbálásának lehetõségét biztosítani kell, melynek lehetõsége a bortörvényben elõírtaknak megfelelõen. A kísérleti ültetvények tulajdonosának lehetõséget kell teremtenie az érdeklõdõ hegyközségi tagok szakmai érdeklõdésének kielégítésére. A 2006. borpiaci évre tervezett szerkezetátalakítás és átállítás : 30 ha a Tolnai Borvidéken. Ezen belül tervezett intézkedéseink: – fajtaváltásra 2 ha – szõlõültetvények áttelepítésére 10 ha – szõlõültetvények támrendszerének létesítésére 8 ha – támberendezés korszerûsítésére 10 ha Kölesd, 2005. június 1. Schmidt Gyõzõ s. k., elnök

1. számú melléklet A Tokaji Borvidék szerkezetátalakítási és átállítási terve Szõlõtermesztés A hegyközségekrõl szóló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM rendelet alapján. A Borvidék hosszú távú céljainak megvalósítása érdekében, valamint az itt elõállított borászati termékek szõlõalapanyagának kiegyensúlyozott minõsége és egységes jellege garantálása miatt, a következõ szakmai szempontok betartását javasoljuk a Tokaji Borvidék területén. A szerkezetváltási irányelveket, a telepítést vagy kivágást kezdeményezõ kérelme alapján, az illetékes hegybíró az MVH területi szerve felé tett véleményezése során figyelembe veszi, és betartatja.

10. szám


1761

1. Szakmai felkészültség A Borvidék árutermõ szõlõültetvényeinek szakszerû mûvelése és fenntartása érdekében, valamint a gazdaságos tevékenység megvalósíthatósága céljából, az alábbi táblázat szerinti összefüggések vizsgálhatók a szõlõterület használója vonatkozásában. feltételek szükséges szakmai felkészültség


környezetvédelem

piaci viszonyok

terület

1000 m2 – 3 ha


alapfokú növényvé5 éves szõlõtermeszegyéni vagy legalább delmi képzettség, saját feldolgozás, bértési gyakorlat vagy éves mûvelési szerzõvagy szolgáltatási feldolgozás vagy köszaktanácsadó alkaldés szerzõdés, permetezé- zépfokú ért. szerzõdés mazása si napló

3 ha – 10 ha

10 ha-tól

egyéni mûvelés vagy mûvelõ vagy szolgál- saját feldolgozás vagy legalább éves tató feladata ért. szerzõdés mûv.szerz.

középfokú növényvészakirányú végzettség delmi képzettség saját vagy bérfeldolvagy 5 éves szõlõter- egyéni vagy legalább vagy szolgáltatási gozás, középtávú termesztési gyakorlat éves mûvelési szerzõszerzõdés vagy szakmékértékesítési vagy szaktanácsadó dés tanácsadó alkalmaszerzõdés alkalmazása zása

2. Ökológiai adottságok Általános szabály, hogy szõlõtelepítési engedély csak a termõhelyi szõlõkataszter nyilvántartásban szereplõ I. és II. besorolású területekre adható ki. A szõlõtermesztéssel korábban is hasznosított területek elõnyt élveznek, amennyiben a termesztési tapasztalatok fellelhetõk és kedvezõen értékelhetõk. A lejtõs területeken (10% lejtõ felett) külön ki kell térni a talajerózió elleni védelemre és az elfolyó csapadékvíz szakszerû elvezetésére. Az elmúlt 15 év valamelyikében, 40%-nál nagyobb mértékû tõkepusztulást okozó téli fagykárt szenvedett területekre telepítési kérelem nem támogatható.

3. Ültetvényszerkezet a) Ültetvényméret Az árutermelõ szõlõültetvények telepítése során a terület kitûzését az alkalmazott térállásnak megfelelõen oly módon kell megoldani, hogy a terület gépi mûvelése a szomszédos terület megközelítését tegye lehetõvé, valamint a gépi mûveléshez szükséges ,,fordulót”, a közhasznú út középvonala és a végoszlop kikötõ között minimum 6 m-t kell szabadon hagyni. b) Térállás A szõlõtõkék térbeli elhelyezése a telepítendõ terület adottságainak figyelembevételével kerül meghatározásra. A szõlõsorok távolsága maximum: 3,5 m a mûvelési mód függvényében. A szõlõtõkék távolsága minimum: 0,7 m. A tõkehelyek száma nem lehet kevesebb a tenyészterület alapján számolva 4000 db-nál hektáronként. A teraszos mûvelési ágaknál ezek a mértékek a sajátosságok függvényében alakulhatnak.

1762


10. szám

c) Mûvelésmód A borvidék területén szerkezetátalakításhoz javasolt mûvelésmódok: – bakmûvelés – kordonmûvelés (alacsony, középmagas, magas) – ernyõ – Sylvoz (ívelt szálvesszõs mûvelés) – Guyot mûvelés d) Tõketerhelés A tõkénkénti meghagyott világos rügyek számát annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy minõségi szõlõtermesztés esetén nem haladhatja meg a 15 t/ha-t. A védett eredetû borok elõállítása esetén szigorúbb és pontosabb terhelés megállapítás szükséges. A termelési célok eléréséhez szükséges termésmennyiség beállítását, a vegetációs szakaszban évente legalább 2 idõpontban elvégzett hajtásszám-, fürtszabályozással lehet megvalósítani. e) Szaporítóanyag A termelési célok megváltozása és a Borvidék talaj- és domborzati viszonyainak, valamint mikroklimatikus tényezõinek változatossága miatt, szükséges a használt alanyfajták számának bõvítése, adott termelési potenciálhoz való igazítása. A fajtaválasztás során elõnyben kell részesíteni a hagyományos és a nem mennyiségi termelés érdekében szelektált fajtákat és klónokat. Csak OMMI által ellenõrzött szaporítóanyag használható. f) Fajtalista Az elmúlt 10 év termésének átlagát figyelembe véve a Borvidéken az alábbi szõlõfajták szüretelhetõk, melyek alkalmasak meghatározott termõhelyrõl származó minõségi bor készítésére: Ajánlott: – Furmint – Hárslevelû – Sárga muskotály – Zéta – Kövérszõlõ és a felsorolt fajták klónjai Engedélyezett: – Tarcal 10. g) A kiemelten támogatandó termõhelyi adottságokat a Hegyközségi Tanács évenként kialakítandó tervben határozza meg. A telepítési kérelmet a hegybíró csak abban az esetben javasolhat pozitívan az MVH Hivatala felé, ha a telepítõ rendelkezik a telepítés törvényben és rendtartásban elõírt feltételeivel. Tokaj, 2004. június 30. Marcinkó Ferenc s. k., elnök

Hitelesítõk: Puklus János s. k.

Kovács Andor s. k.

Ellenjegyezte: Barati Béla s. k., ügyvéd, külkereskedelmi szakjogász

10. szám


1763

Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa 3910 Tokaj, Rákóczi út 54. 1/A sz. melléklet A Tokaji Borvidék szerkezetátalakítási, átállási támogatást igénybe vevõk tervezete a 2005–2006. borpiaci évben Fajtaváltás: 12 ha Szõlõültetvények áttelepítése: 72 ha Szõlõültetvények támrendszerének létesítése, korszerûsítése, mûvelésimód-váltás: 289 ha A Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa a mellékletet határozatával fogadta el.

Tokaj, 2005. június 16. Marcinkó Ferenc s. k., elnök

Hegyközségi Tanács Szekszárd 7140 Bátaszék, Budai u. 7. A Szekszárdi Borvidék szerkezetátalakítási és átállási terve a 2004–2005. borpiaci évre A hegyközségekrõl szóló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM rendelet alapján. A borvidék hosszú távú céljainak megvalósítása érdekében, valamint az itt elõállított borászati termékek szõlõalapanyagának kiegyensúlyozott minõsége és egységes jellege garantálása miatt, a következõ szakmai szempontok betartását javasoljuk a Szekszárdi borvidék területén. A szerkezetváltási irányelveket a telepítést vagy kivágást kezdeményezõ kérelme alapján, az illetékes hegybíró az MVH területi szerve felé tett véleményezése során figyelembe veszi és betartatja.



környezetvédelem

piaci viszonyok


legalább 1 éves mûv.szerz.


saját feldolgozás vagy ért. szerzõdés év. 04. 15.

terület

3000 m2 – 3 ha

1764


10. szám

feltételek szükséges szakmai felkészültség


környezetvédelem

piaci viszonyok

terület

3 ha – 10 ha


10 ha-tól

szakirányú végzettség + 5 éves szakmai gyakorlat

alapfokú növényvélegalább 5 éves mûv. saját feldolgozás vagy delmi képzés, permeszerz. 5 éves ért. szerzõdés tezési napló saját érd. munka és erõgép-ellátottság

felsõfokú növényvé- saját vagy bérfeldoldelmi képzés vagy gozás vagy hosszú tászaktanácsadói szer- vú termékértékesítési zõdés szerzõdés

2. Ökológiai adottságok Általános szabály, hogy szõlõtelepítési engedély csak a szõlõtermesztési nyilvántartásban szereplõ I. és II. besorolású területekre adható ki, valamint az I. kataszteri besorolású területeknek legalább 280 pontos termõhelyi értékszámot, a védett eredetû bor alapanyagául szolgáló ültetvények esetében 320 pontot el kell érnie. A szõlõtermesztéssel korábban is hasznosított területek elõnyt élveznek, amennyiben a termesztési tapasztalatok fellelhetõk és kedvezõen értékelhetõk. A telepítendõ területnek alkalmasnak kell lennie a szõlõsorok észak–déli irányultságának megvalósításához. Kivételek a lejtõs területek (7% lejtõ felett), ahol a rétegvonalas telepítés az elfogadható. Az elmúlt 15 év valamelyikében, 30%-nál nagyobb mértékû tõkepusztulást okozó, téli fagykárt szenvedett területekre telepítési kérelem nem támogatható.

3. Ültetvényszerkezet a) Ültetvényméret: Az árutermelõ szõlõültetvények telepítése során a terület kitûzését az alkalmazott térállásnak megfelelõen oly módon kell megoldani, hogy a terület gépi mûvelése a szomszédos területek igénybevétele nélkül megoldható legyen. Kivételek a közös használatú utak, melyek a terület megközelítését teszik lehetõvé. b) Térállás: A szõlõtõkék térbeli elhelyezése a telepítendõ terület adottságainak figyelembevételével kerül meghatározásra. – A szõlõsorok távolsága maximum: 3,2 m – A szõlõtõkék távolsága maximum: 1,1 m – A tõkehelyek száma nem lehet kevesebb, mint 2840 db/ha c) Mûvelésmód: A borvidék területén javasolt mûvelésmódok: – Moser (javított Moser) – ernyõ – Sylvoz – valamint az összes alacsony és hagyományos mûvelésmód, ha a technológiai feltételek és a szakmai hozzáértés biztosítottak. d) Tõketerhelés: A tõkénkénti meghagyott világos rügyek számát a termelõ piaci szándékai szerint és a mûvelésmódból eredõ szükségszerûségeknek megfelelõen kell évente meghatározni. Ez azonban bármely mûvelésmód esetén sem haladhatja meg a 8 világos rügy/m2 értéket. A termelési célok eléréséhez szükséges termésmennyiség beállítását a vegetációs szakaszban évente legalább 2 idõpontban elvégzett fürtszabályozással kell megvalósítani. e) Szaporítóanyag: A termelési célok megváltozása és a borvidék talaj- és domborzati viszonyainak, valamint mikroklimatikus tényezõinek változatossága miatt szükséges a használt alanyfajták számának bõvítése, adott termelési potenciálhoz való igazí-

10. szám


1765

tása. Ennek érdekében a Szekszárdi Borvidék Hegyközségi Tanácsa, az FVM Pécsi Szõlészeti és Borászati Kutató Intézetével együttmûködve kidolgoz, és javaslatot tesz a borvidék talajtípusainak figyelembevételével készített „alany-nemes-termõhely” táblázatra, szakmai szabályként. A fajtaválasztás során elõnyben kell részesíteni a hagyományos és a nem mennyiségi termelés érdekében szelektált fajtákat és klónokat. Csak vírusmentes kategóriájú szaporítóanyag használható. f) Fajtalista: A borvidéken elõállított termékek egységesítésének és piaci lehetõségeinek fokozása érdekében a termesztésben tartott fajtaszám szûkítése válik szükségessé. Új fajta ajánlott kategóriába kerülését minden esetben meg kell elõznie a termõhelyi fajtakísérletnek, 10 éves dokumentált termelési tapasztalatnak, valamint a Hegyközségi Tanács illetékes bizottságai véleményezésének. Interspecifikus fajták területének növelése nem kívánatos. Az elmúlt 10 év termésének átlagában, a borvidéki átlagnál kedvezõbb minõséggel szüretelhet fajták: Fehér fajták: Chardonnay Sauvignon blanc Pinot blanc Tramini Olaszrizling (kivéve a nagy termõképességû klónok, pl. P-2, B-20) Szürkebarát Rizlingszilváni Kék fajták: Kékfrankos Bíborkadarka Kékoportó Cabernet franc Cabernet sauvignon Merlot Pinot noir (kivéve M-2 klón) Kadarka Syrah A 2005/2006-os borpiaci évre a felmérések szerint tervezett szerkezetátalakítási támogatásban részesítendõ terület: 170 ha, ennek intézkedésenkénti megoszlása: – 35 ha fajtaváltás – 120 ha támberendezés létesítés, korszerûsítése – 15 ha áttelepítés

Szekszárd, 2005. június 14. Nagy István s. k., elnök

1766


10. szám

Soproni Borvidék Hegyközségi Tanács 9400 Sopron, Kölcsey u. 5. A Soproni Borvidék szerkezetátalakítási és átállási terve a 2005–2006. borpiaci évre A hegyközségekrõl szóló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM rendeletben foglaltak alapján. A borvidék hosszú távú céljainak megvalósítása érdekében az itt elõállított termékek szõlõalapanyagának kiegyensúlyozott minõsége és egységes jellegének garantálása érdekében a következõ szakmai szempontokat kell betartani a soproni borvidék területén. A szerkezetváltási irányelveket, a telepítést vagy kivágást kezdeményezõ kérelme alapján az illetékes hegybíró az MVH felé tett véleményezése során figyelembe veszi és betartja. Szakmai felkészültség A borvidék árutermelõ szõlõültetvényeinek szakszerû mûvelése és karbantartása érdekében, valamint a gazdaságos tevékenység megvalósíthatósága céljából rendszeres szakmai (elméleti és gyakorlati) továbbképzés kötelezõ. Ökológiai adottságok Általános szabály, hogy szõlõtelepítési engedély csak a szõlõtermesztési nyilvántartásban szereplõ I. és II. besorolású területekre adható ki, valamint az I. kataszteri besorolású területeknek legalább 300 pontos termõhelyi értékszámot, a védett eredetû bor alapanyagául szolgáló ültetvények esetében 320 pontot kell érnie. A szõlõtermesztéssel korábban is hasznosított területek elõnyt élveznek, amennyiben a termesztési tapasztalatok fellelhetõk és értékelhetõk. Az elmúlt 15 év valamelyikében 30%-nál nagyobb mértékû tõkepusztulást okozó, téli fagykárt szenvedett területekre telepítési kérelem nem támogatható. Ültetvényszerkezet – Ültetvényméret: Az árutermelõ szõlõültetvények telepítése során a terület kitûzését az alkalmazott térállásnak megfelelõen, oly módon kell megoldani, hogy a terület gépi mûvelése a szomszédos területek igénybevétele nélkül megoldható legyen. Kivételek a közös használatú utak, melyek a terület megközelítését lehetõvé teszik. – Térállás: A szõlõtõkék térbeli elhelyezése a telepítendõ terület adottsága figyelembevételével kerül meghatározásra. = szõlõsorok távolsága maximum 3,2 m = szõlõsorok távolsága minimum 1,2 m = a tõkehelyek száma nem lehet kevesebb mint 2700 db/ha – Mûvelésmód: Moser (javított Moser), ernyõ, Sylvoz, valamint az összes alacsony és hagyományos mûvelésmód, ha a technológiai feltételek és szakmai hozzáértés biztosítottak. – Tõketerhelés: A tõkénkénti meghagyott világos rügyek számát a termelõ piaci szándékai szerint és a mûvelési módból eredõ szükségszerûségeknek megfelelõen kell évente meghatározni. Ez azonban bármely mûvelésmód esetén sem haladhatja meg a 12 világos rügy/m2 értéket. A termelési célok eléréséhez szükséges termékmennyiség beállítását a vegetációs szakaszban évente legalább 2 idõpontban kell megvalósítani. Szaporítóanyag: A termelési célok megváltozása és a borvidék talaj- és domborzati viszonyainak, valamint mikroklimatikus tényezõinek változatossága miatt szükséges a használt alanyfajták számának bõvítése, adott potenciálhoz való igazítása. A fajtaválasztás során elõnyben kell részesíteni a hagyományos és nem mennyiségi termelés érdekében szelektált fajtákat és klónokat. Csak vírusmentes kategóriájú szaporítóanyag használható. Fajtalista: A borvidéken elõállított termékek egységesítésének és piaci lehetõségeinek fokozása érdekében a termesztésben tartott fajtaszám szûkítése válik szükségessé. Új fajta ajánlott kategóriába kerülését minden esetben meg kell elõznie a termõhelyi fajtakísérletnek, 10 éves dokumentált termelési tapasztalatnak, valamint a Hegyközségi Tanács illetékes bizottsága (szõlõ-bor) véleményezésének.

10. szám


1767

Az elmúlt 5 év termésének átlagában, a borvidéki átlagnál kedvezõbb minõséggel szüretelhetõ fajták: Fehér fajták: Chardonnay Irsai Olivér Korai piros veltelíni Pinot blanc Sauvignon blanc Zenit Zöld veltelini Tramini

Kék fajták: Blauburger Cabernet franc Cabernet sauvignon Merlot Kékfrankos Pinot noir Syrah Zweigelt

A 2005–2006. borpiaci évben a Soproni Borvidéken tervezett szerkezetátalakítás intézkedésenkénti megoszlása: – Ültetvénykorszerûsítés: 18 ha – Fajtaváltás: 2 ha – Szõlõültetvény áttelepítése: 10 ha Sopron, 2005. június 14. Nagy József s. k., HT-titkár

Somlói Borvidék Hegyközségi Tanácsa 8482 Doba, Szõlõfeldolgozó, 080/3. hrsz. A Somlói Borvidék szerkezetátalakítási és átállási terve a 2005–2006. borpiaci évre A hegyközségekrõl szóló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM rendelet alapján. A borvidék hosszú távú céljainak megvalósítása érdekében, valamint az itt elõállított borászati termékek szõlõalapanyagának kiegyensúlyozott minõsége és egységes jellege garantálása miatt, a következõ szakmai szempontok betartását javasoljuk a Somlói borvidék területén. A szerkezetváltási irányelveket a telepítést vagy kivágást kezdeményezõ kérelme alapján, az illetékes hegybíró az MVH területi szerve felé tett véleményezése során figyelembe veszi és betartatja.



környezetvédelem

piaci viszonyok


legalább éves mûv.szerz.


saját feldolgozás vagy ért. szerzõdés év. 04. 15.

terület

500 m2 – 1 ha

1768


10. szám



környezetvédelem

piaci viszonyok

terület

1 ha – 10 ha

legalább középfokú szakirányú végzettség, vagy szõlészetiborászati szaktanácsadói szerzõdés

10 ha-tól

felsõfokú szakirányú végzettség + 5 éves szakmai gyakorlat, vagy szõlészeti-borászáti szaktanácsadói szerzõdés

alapfokú növényvélegalább 5 éves mûv. saját feldolgozás vagy delmi képzés, permeszerz. 5 éves ért. szerzõdés tezési napló

saját érd. munka és erõgép-ellátottság

felsõfokú növényvédelmi képesítés, vagy növényvédelmi szaktanácsadói szerzõdés

saját vagy bérfeldolgozás vagy hosszú távú termékértékesítési szerzõdés

2. Ökológiai adottságok Általános szabály, hogy szõlõtelepítési engedély csak a szõlõkataszteri nyilvántartásban szereplõ I. és II. osztályú területekre adható ki, valamint az I. kataszteri besorolású területeknek legalább 260 pontos termõhelyi értékszámot, a védett eredetû bor alapanyagául szolgáló ültetvények esetében 290 pontot el kell érnie. A szõlõtermesztéssel korábban is hasznosított területek elõnyt élveznek, amennyiben a termesztési tapasztalatok fellelhetõk és kedvezõen értékelhetõk. A telepítendõ területen a beruházást úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az ott létrehozandó szõlõültetvény a lehetõ legjobban hasznosítsa a fekvést, a kitettséget és az egyéb ökológiai adottságokat. Az 5% feletti lejtõtartományban ajánlott a rétegvonalas telepítés. A Somlói Borvidék szõlõkataszterbe sorolt területeinek további bõvítését a borvidék Hegyközségi Tanácsa nem javasolja.

3. Ültetvényszerkezet a) Ültetvényméret: Az árutermelõ szõlõültetvények telepítése során a terület kitûzését az alkalmazott térállásnak megfelelõen oly módon kell megoldani, hogy a terület gépi mûvelése a szomszédos területek igénybevétele nélkül megoldható legyen. Kivétel a közös használatú utak, melyek a terület megközelítését teszik lehetõvé. b) Térállás: A szõlõtõkék térbeli elhelyezése a telepítendõ terület adottságainak figyelembevételével kerül meghatározásra. – A szõlõsorok távolsága maximum: 3 m – A szõlõtõkék távolsága minimum: 0,8 m – A tõkehelyek száma nem lehet kevesebb, mint 3700 db/ha c) Mûvelésmód: A borvidék területén javasolt mûvelésmódok: – Lenz-Moser (klasszikus) – ernyõ – Sylvoz – valamint az összes alacsony és hagyományos mûvelésmód, ha a technológiai feltételek és a szakmai hozzáértés biztosítottak. d) Tõketerhelés: A tõkénkénti meghagyott világos rügyek számát a termelõ piaci szándékai szerint és a mûvelésmódból eredõ szükségszerûségeknek megfelelõen kell évente meghatározni. Ez azonban bármely mûvelésmód esetén sem haladhatja meg a 8 világos rügy/m2 értéket.

10. szám


1769

A termelési célok eléréséhez szükséges termésmennyiség beállítását a vegetációs szakaszban évente a szükség szerinti gyakorisággal elvégzett fürtszabályozással kell megvalósítani. e) Szaporítóanyag: A termelési célok megváltozása és a borvidék talaj- és domborzati viszonyainak, valamint mikroklimatikus tényezõinek változatossága miatt szükséges a használt alanyfajták vizsgálata, adott termelési potenciálhoz való igazítása. Ennek érdekében az Somlói Borvidék Hegyközségi Tanácsa az FVM badacsonyi Szõlészeti és Borászati Kutató Intézetével együttmûködve kidolgoz és javaslatot tesz a borvidék talajtípusainak figyelembevételével készített „alany–nemes– termõhely” táblázatra, szakmai szabályként. A fajtaválasztás során elõnyben kell részesíteni a hagyományos és a nem mennyiségi termelés érdekében szelektált fajtákat és klónokat. Csak vírusmentes kategóriájú szaporítóanyag használható. f) Fajtalista: A borvidéken elõállított termékek egységesítésének és piaci lehetõségeinek fokozása érdekében a termesztésben tartott fajtaszám szûkítése válik szükségessé. Új fajta ajánlott kategóriába kerülését minden esetben meg kell elõznie a termõhelyi fajtakísérletnek, 10 éves dokumentált termelési tapasztalatnak, valamint a Hegyközségi Tanács illetékes bizottságai véleményezésének. Interspecifikus fajták telepítése a borvidék teljes területén, a vörösbort adó szõlõfajták telepítése a Sághegy-kissomlyói termesztési körzet területének kivételével TILOS! A telepíthetõ fajtákat a borvidék hegyközségei illetékességi területükre az elõzõ bekezdés figyelembevételével, a hatályos törvényi elírásoknak megfelelõen maguk határozzák meg. A 2005–2006-os borpiaci évben 10 ha szerkezetátalakítás várható az alábbi bontásban: – Újratelepítés: 3 ha – Támberendezés korszerûsítése: 5 ha – Pótlás: 2 ha Somló, 2005. június 14. Bogdán József s. k., elnök

Pécsi Borvidék Hegyközségeinek Tanácsa 7621 Pécs, Felsõmalom u. 13. 7601 Pf. 178 Pécsi Borvidéki 1. sz. Rendtartás Melléklete A Pécsi Borvidék szerkezetátalakítási és átállási terve a 2005–2006. borpiaci évre A hegyközségekrõl szóló 1994. évi CII. törvény és a 100/2004. (VI. 3.) FVM rendelet alapján. A borvidék hosszú távú céljainak megvalósítása érdekében, valamint az itt elõállított borászati termékek szõlõalapanyagának kiegyensúlyozott minõsége és egységes jellege garantálása miatt a következõ szakmai szempontok betartását javasoljuk a Pécsi borvidék területén. A szerkezetváltási irányelveket a telepítést vagy kivágást kezdeményezõ kérelme alapján az illetékes hegybíró az MVH területi szerve felé tett véleményezése során figyelembe veszi és betartatja.

1. Szakmai felkészültség A borvidék árutermõ szõlõültetvényeinek szakszerû mûvelése és karbantartása érdekében, valamint a gazdaságos tevékenység megvalósíthatósága céljából a szõlõterület használójának a magyar törvényekben elõírt szakmai képesítéssel és gyakorlattal rendelkeznie kell vagy ennek megfelelõ szintû munkavállalót kell alkalmaznia.

1770


10. szám

2. Ökológiai adottságok Általános szabály, hogy szõlõtelepítési engedély csak a szõlõtermesztési nyilvántartásban szereplõ I. és II/a besorolású területekre adható ki. A szõlõtermesztéssel korábban is hasznosított területek elõnyt éveznek, amennyiben a termesztési tapasztalatok fellelhetõk és kedvezõen értékelhetõk. Az elmúlt 15 év valamelyikében 30%-nál nagyobb mértékû tõkepusztulást okozó téli fagykárt szenvedett területekre telepítési kérelem nem támogatható.

3. Ültetvényszerkezet a) Ültetvényméret: Az árutermelõ szõlõültetvények telepítése során, a terület kitûzését az alkalmazott térállásnak megfelelõen oly módon kell megoldani, hogy a terület gépi mûvelése a szomszédos területek igénybevétele nélkül megoldható legyen. Kivétel a közös használatú utak, melyek a terület megközelítését teszik lehetõvé. b) Térállás: A sor- és tõtávolságot a lejtésviszonyok, a gépesítési lehetõségek figyelembevételével a szõlõtermelõ gazda határozza meg. Törekedjen a hektáronkénti tõkeszám növelésére, ez szerkezetátalakításnál és újtelepítéseknél 4000 tõke/hektár felett legyen. – A szõlõsorok távolsága maximum: 3 m – A szõlõtõkék távolsága minimum: 0,8 m – A tõkehelyek száma nem lehet kevesebb, mint 4000 db/ha c) Mûvelésmód: A borvidék területén javasolt mûvelésmódok: – középmagas kordonmûvelés – magaskordon vagy Moser (javított Moser) – ernyõmûvelés – Guyot mûvelés – egyes függöny – valamint az összes alacsony és hagyományos mûvelésmód, ha a technológiai feltételek és a szakmai hozzáértés biztosítottak. d) Tõketerhelés: A tõkénkénti meghagyott világos rügyek számát a termelõ piaci szándékai és a mûvelésmódnak megfelelõen évente kell meghatározni. Ez bármely mûvelésmód esetén sem haladhatja meg a 8 világos rügy/m2 értéket. A termelési célok eléréséhez szükséges termésmennyiség beállítását a vegetációs szakaszban évente legalább 2 idõpontban elvégzett fürtszabályozással kell megvalósítani. A hektáronként megtermelhetõ szõlõ- és bormennyiség a Bortörvényben leírtaknak megfelelõen maximalizálandó. e) Szaporítóanyag: A termelési célok megváltozása és a borvidék talaj- és domborzati viszonyainak, valamint mikroklimatikus tényezõinek változatossága alapján szükséges alanyfajták megválasztása adott termelési potenciálhoz való igazítása. A fajtaválasztás során elõnyben kell részesíteni a hagyományos és tájfajtákat Cirfandli, Olasz rizling, Juhfark stb. és a minõségi borok termelése érdekében szelektált fajtákat és klónokat, igen jó fekvésekben a vörösbort adó fajtákat. Csak vírusmentes kategóriájú szaporítóanyag használható. f) Fajtalista: A borvidéken elõállított termékek egységesítésének és piaci lehetõségeinek fokozása érdekében a termesztésben tartott fajtaszám szûkítése válik szükségessé. Újfajta, ajánlott kategóriába kerülését minden esetben meg kell elõznie a termõhelyi fajtakísérletnek, 10 éves dokumentált termelési tapasztalatnak, valamint a Hegyközségi Tanács illetékes bizottságai véleményezésének. Interspecifikus fajták területének növelése nem kívánatos, azokból minõségi bor nem állítható elõ.

10. szám


1771

I. Borszõlõfajták (Rendtartás 2. old. II. 1/c p.) Ajánlott fajták

Pécsi körzet

Versendi körzet

Szigetvári körzet

Chardonnay

+

+

+

Cirfandli

+

Hárslevelû

+

Juhfark

+

Olaszrizling

+

Pinot Blanc

+

Rajnai rizling Sauvignon Blanc

+ +

+

+

+

+

+

+

+

+

+ +

Szürkebarát +

Tramini

+

Zöldveltelíni Blauburger

+

+

Cabernet Franc

+

+

+

Cabernet Sauvignon

+

+

+

Kékfrankos

+

+

+

+

+

Kékoportó Merlot

+

+

+

Pinot Noir

+

+

+

Pécsi körzet

Versendi körzet

Szigetvári körzet

Engedélyezett fajták

Cirfandli

+

Cserszegi fûszeres

+

Csomorika

+

+

Furmint

+

Irsai Olivér

+

+

Rizlingszilváni

+

+

+

Ottonel Muskotály

+

+

+ +

Pinot Blanc Szürkebarát

+

+ +

Zengõ

+

Zenit

+

+

Zöldveltelíni

+

+

Blauburger

+

Kadarka

+

Kékoportó

+

Rubintos

+

Zweigelt

+

+

+ +

+

+

1772


10. szám

III. Alanyfajták: Fercal Riparia portalis Rupestris du Lot Teleki 5C Teleki 5C Gm. 10-K.74 Teleki 5C Gm. 6-K.64 Teleki 5C K.20 Teleki 5C Wed.-K.103 Teleki – Fuhr S.O.4 Teleki – Fuhr S.O.4 K.133 Teleki-Kober 125 AA Teleki-Kober 125 AA K.147 Teleki-Kober 5BB Teleki-Kober 5BB Cr.2-K.18 A 2005/2006-os borpiaci évre a felmérések szerint tervezett szerkezetátalakítási támogatásban részesítendõ terület: 25 ha, ennek intézkedésenkénti megoszlása: – 5 ha fajtaváltás – 10 ha támaszrendszer korszerûsítése, felújítása.

Pécs, 2005. június 09. Dr. Lisicza István s. k., borvidéki titkár

Pannonhalmi Borvidék Hegyközségi Tanácsa 9090 Pannonhalma, Mátyás király u. 1–3., telefon/fax: (96) 470-049 mobil: 06 (70) 379-6149 A Pannonhalmi Borvidék szerkezetátalakítási és átállási terve a 2005–2006. borpiaci évre A hegyközségekrõl szóló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM rendelet alapján a borvidék hosszú távú céljainak megvalósítása érdekében, valamint az itt elõállított borászati termékek szõlõalapanyagának kiegyensúlyozott minõsége és egységes jellege garantálása miatt, a következõ szakmai szempontok betartását javasoljuk a pannonhalmi borvidék mûködési területén. A szerkezetváltási irányelveket a telepítést, vagy kivágást kezdeményezõ kérelme alapján, az illetékes hegybíró az MVH területi szerve felé tett véleményezése során figyelembe veszi és azt betartatja. Szerkezetátalakítás szempontjából 32 ha területet kívánunk bevonni a 2005. és 2006. borpiaci évben: Fajtaváltás 16 ha Szõlõültetvények áttelepítése – Támrendszer létesítése, korszerûsítése 16 ha Mindösszesen: 32 ha A szõlõtelepítési engedély csak a szõlõtermesztési nyilvántartásban szereplõ I. és II. besorolású területekre adható ki. Szõlõtermesztéssel korábban is hasznosított területek elõnyt élveznek, amennyiben a termesztési tapasztalatok fellelhetõk.

10. szám


1773

1. Szakmai felkészültség: A borvidék árutermelõ szõlõültetvényeinek szakszerû mûvelése és karbantartása érdekében, valamint a gazdaságos tevékenység megvalósíthatósága céljából az alábbi táblázat szerinti összefüggések vizsgálhatók a szõlõterület használója vonatkozásában. feltételek Szükséges szakmai felkészültség

Mûszaki ellátottság

Környezetvédelem

Piaci viszonyok

terület

3000 m2 – 3 ha

3 ha – 10 ha

10 ha-tól

Saját feldolgozás ért. szerzõdés év 04. 15. Szakirányú végzettAlapfokú növényvéSaját feldolgozás, Legalább 5 éves mûv. ség, vagy 3 éves szakdelmi képzés, perme- vagy 3 éves értékesíszerzõdés mai gyak. tezési napló tési szerzõdés Felsõfokú növényvé- Saját, vagy bérfeldolSzakirányú végzettSaját érd. munka és delmi képzés, vagy gozás, vagy hosszú ség, vagy 5 éves szakerõgép-ellátottság szaktanácsadói szer- távú termékértékesímai gyak. zõdés tési szerzõdés Gyakorlati jártasság

Legalább éves mûv.szerz.

Szolgáltató feladata

2. Ökológiai adottságok: Általános szabály, hogy szõlõtelepítési engedély csak szõlõtermesztési nyilvántartásban szereplõ L és II. besorolású területekre adható ki, valamint az I. kataszteri besorolású területeknek legalább 300 pontos termõhelyi értékszámot el kell érnie. A szõlõtermesztéssel korábban is hasznosított területek elõnyt élveznek, amennyiben a termesztési tapasztalatok fellelhetõek és kedvezõen értékelhetõek. A telepítendõ területnek alkalmasnak kell lennie a szõlõsorok észak–déli irányultságának megvalósításához. Kivételek a lejtõs területek (7% lejtõ felett), ahol a rétegvonalas telepítés az elfogadható. Az elmúlt 15 év valamelyikében, 30%-nál nagyobb mértékû tõkepusztulást okozó, téli fagykárt szenvedett területekre telepítési kérelem nem támogatható.

3. Ültetvényszerkezet: a) Ültetvényméret: Az árutermelõ szõlõültetvények telepítése során a terület kitûzését az alkalmazott térállásnak megfelelõen oly módon kell megoldani, hogy a terület gépi mûvelése a szomszédos területek igénybevétele nélkül megoldható legyen. Kivételek a közös használatú utak, amelyek a terület megközelítését teszik lehetõvé. b) Térállás: A szõlõtõkék térbeli elhelyezése a telepítendõ terület adottságainak figyelembevételével kerül meghatározásra. – A szõlõsorok távolsága maximum: 3 m – A szõlõtõkék távolsága minimum: 0,8 m – A tõkehelyek száma nem lehet kevesebb, mint 3300 tõke/ha c) Mûvelésmód: A borvidék területén javasolt mûvelésmódok: – Moser (javított Moser) – Ernyõs, – Sylvoz, – valamint az összes alacsony és hagyományos mûvelésmód, ha technológiai feltételek és a szakmai hozzáértés biztosítottak.

1774


10. szám

d) Tõketerhelés: A tõkénkénti meghagyott világos rügyek számát a termelõ piaci szándékai szerint és a mûvelésmódból eredõ szükségszerûségnek megfelelõen kell évente meghatározni. Ez azonban bármely mûvelésmód esetén sem haladhatja meg a 8 világos rügy/m2 értéket. A termelési célok eléréséhez szükséges termésmennyiség beállítását a vegetációs szakaszban évente legalább 2 idõpontban elvégzett fürtszabályozással kell megvalósítani. e) Szaporítóanyag: A termelési célok megváltozása és a borvidék talaj- és domborzati viszonyainak, valamint mikroklimatikus tényezõinek változatossága miatt, szükséges a használt alanyfajták számának bõvítése, adott termelési potenciálhoz való igazítása. A fajtaválasztás során elõnyben kell részesíteni a hagyományos és nem mennyiségi termelés érdekében szelektált fajtákat és klónokat. Csak vírusmentes kategóriájú szaporítóanyag telepíthetõ. f) Fajtalista: A borvidéken elõállított termékek egységesítésének és piaci lehetõségeinek fokozása érdekében a termesztésben tartott fajtaszám szûkítése válik szükségessé. Új fajta ajánlott kategóriába kerülését minden esetben meg kell elõznie a termõhelyi fajtakísérletnek, 10 éves dokumentált termelési tapasztalatnak, valamint a Hegyközségi Tanács illetékes bizottsága véleményezésének. Interspecifikus fajták területének növelése nem kívánatos. A borvidéken telepítésre ajánlott fajták: Fehér fajták: – 1020 Chardonnay – 1030 Cserszegi fûszeres – 1120 Királyleányka – 1200 Olaszrizling – 1240 Traminis=Piros tramini – 1260 Rajnai rizling=Riesling – 1270 Rizlingszilváni=Müller Thurgau – 1290 Sauvignon Blanc – 1310 Szürkebarát=Pinot gris – 1380 Pinot Blanc=Fehér Burgundi – 1430 Zefír – 3350 Irsai Olivér 11/14 Kék fajták: – 2030 Cabernet Sauvignon – 2060 Kékfrankos – 2090 Merlot – 2110 Pinot Noir= Kisburgundi – 2130 Zweigelt=Rotburger – 2020 Cabernet Franc – 3180 Syrah A borvidéki rendtartásnak mellékletét képezi a szerkezetátalakítási és átállítási terv, melyet az elnökség 1/2005. (IV. 26.) E. számú határozatával elfogadott.

Pannonhalma, 2005. április 26.

Dr. Vaszari László s. k.,

Balogh Mihály s. k.,

HKT elnöke

HKT titkára

10. szám


1775

Borvidéki szerkezetátalakítási és átállási terv a 2005–2006. borpiaci évre A Móri Borvidék Hegyközségi Tanácsa Borvidéki Rendtartásának 2. számú melléklete A hegyközségekrõl szóló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM rendelet alapján. A borvidék hosszú távú céljainak megvalósítása érdekében, valamint az itt elõállított borászati termékek szõlõalapanyagának kiegyensúlyozott minõsége és egységes jellege garantálása miatt, a következõ szakmai szempontok betartását javasoljuk a Móri Borvidék területén. A szerkezetváltási irányelveket a telepítést vagy kivágást kezdeményezõ kérelme alapján, az illetékes hegybíró az MVH területi szerve felé tett véleményezése során figyelembe veszi és betartatja. A Móri Borvidék Hegyközségi Tanácsa a 2005/2006. borpiaci évben a borvidéken intézkedésenként a következõ területnagyság támogatását tartja kívánatosnak: 1. Fajtaváltás: 12 hektár 2. Szõlõültetvények áttelepítése (ugyanazon fajtával): 3 hektár 3. Szõlõültetvények támrendszerének létesítése, korszerûsítése: – hektár 1. Szakmai felkészültség A borvidék árutermõ szõlõültetvényeinek szakszerû mûvelése és karbantartása érdekében, valamint a gazdaságos tevékenység megvalósíthatósága céljából az alábbi táblázat szerinti összefüggések vizsgálhatók a szõlõterület használója vonatkozásában. feltételek szükséges szakmai felkészültség


környezetvédelem

piaci viszonyok

3000 m2 – 3 ha


legalább éves mûv.szerz.


saját feldolgozás vagy 1 éves ért. szerzõdés

3 ha – 10 ha


legalább 5 éves mûv. szerz.

10 ha-tól

szakirányú végzettség + 5 éves szakmai gyakorlat

saját érd. munka és erõgépellátottság

terület

alapfokú növényvésaját feldolgozás vagy delmi képzés, perme5 éves ért. szerzõdés tezési napló felsõfokú növényvé- saját vagy bérfeldoldelmi képzés vagy gozás vagy hosszú szaktanácsadói szer- távú termékértékesízõdés tési szerzõdés

2. Ökológiai adottságok Általános szabály, hogy szõlõtelepítési engedély csak a szõlõ termõhelyi kataszterben szereplõ I. és II. besorolású területekre adható ki, valamint az I. kataszteri besorolású területeknek legalább 300 pontos termõhelyi értékszámot. A szõlõtermesztéssel korábban is hasznosított területek elõnyt élveznek, amennyiben a termesztési tapasztalatok fellelhetõk és kedvezõen értékelhetõk. A telepítendõ területnek alkalmasnak kell lennie a szõlõsorok észak–déli irányultságának megvalósításához. Kivételek a lejtõs területek (7% lejtõ felett), ahol a rétegvonalas telepítés az elfogadható. Az elmúlt 15 év valamelyikében, 30%-nál nagyobb mértékû tõkepusztulást okozó, téli fagykárt szenvedett területekre telepítési kérelem nem támogatható.

3. Ültetvényszerkezet a) Ültetvényméret: Az árutermelõ szõlõültetvények telepítése során a terület kitûzését az alkalmazott térállásnak megfelelõen oly módon kell megoldani, hogy a terület gépi mûvelése a szomszédos területek igénybevétele nélkül megoldható legyen. Kivételek a közös használatú utak, melyek a terület megközelítését teszik lehetõvé.

1776


10. szám

b) Térállás: A szõlõtõkék térbeli elhelyezése a telepítendõ terület adottságainak figyelembevételével kerül meghatározásra. – A szõlõsorok távolsága maximum: 3,0 m – A szõlõtõkék távolsága minimum: 0,8 m, maximum: 1,0 m, ikertõkés telepítésnél 1,8+0,2 m – A tõkehelyek száma nem lehet kevesebb, mint 3333 db/ha c) Mûvelésmód: A borvidék területén javasolt mûvelésmódok: – bak mûvelés – fej mûvelés – Guyot mûvelés – alacsony- és középmagas kordon – Moser változatok – ernyõ mûvelés – egyes függöny mûvelés d) Tõketerhelés: A tõkénkénti meghagyott világos rügyek számát a termelõ piaci szándékai szerint és a mûvelésmódból eredõ szükségszerûségeknek megfelelõen kell évente meghatározni. Ez azonban bármely mûvelésmód esetén sem haladhatja meg a 12 világos rügy/m2 értéket. A termelési célok eléréséhez szükséges termésmennyiség beállítását a vegetációs szakaszban évente legalább 2 idõpontban elvégzett fürtszabályozással kell megvalósítani. e) Szaporítóanyag: A fajtaválasztás során elõnyben kell részesíteni a hagyományos és a nem mennyiségi termelés érdekében szelektált fajtákat és klónokat. Csak vírustesztelt kategóriájú szaporítóanyag használható. f) Fajtalista: A borvidéken elõállított termékek egységesítésének és piaci lehetõségeinek fokozása érdekében a termesztésben tartott fajtaszám szûkítése válik szükségessé. Új fajta ajánlott kategóriába kerülését minden esetben meg kell elõznie a termõhelyi fajtakísérletnek, 10 éves dokumentált termelési tapasztalatnak, valamint a Hegyközségi Tanács illetékes bizottságai véleményezésének. Interspecifikus fajták területének növelése nem kívánatos. Az elmúlt 10 év termésének átlagában, a borvidéki átlagnál kedvezõbb minõséggel szüretelhetõ fajták: Fehér fajták: Chardonnay Ezerjó Irsai Olivér Királyleányka Leányka Ottonel muskotály Rajnai rizling Tramini Kék fajták: –

10. szám


1777 1. számú melléklet

A Mátrai Borvidék szerkezetátalakítási és átállási terve Szõlõtermesztés A hegyközségekrõl szóló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM rendelet alapján. A Borvidék hosszú távú céljainak megvalósítása érdekében, valamint az itt elõállított borászati termékek szõlõalapanyagának kiegyensúlyozott minõsége és egységes jellege garantálása miatt, a következõ szakmai szempontok betartását javasoljuk a Mátrai Borvidék területén. A szerkezetváltási irányelveket, a telepítést vagy kivágást kezdeményezõ kérelme alapján, az illetékes hegybíró az MVH területi szerve felé tett véleményezése során figyelembe veszi, és betartatja.

1. Szakmai felkészültség A Borvidék árutermõ szõlõültetvényeinek szakszerû mûvelése és fenntartása érdekében, valamint a gazdaságos tevékenység megvalósíthatósága céljából, az alábbi táblázat szerinti összefüggések vizsgálhatók a szõlõterület használója vonatkozásában. feltételek szükséges szakmai felkészültség


környezetvédelem

piaci viszonyok

terület

1000 m2 – 3 ha

3 ha – 10 ha

10 ha-tól


egyéni mûvelés vagy mûvelõ vagy szolgál- saját feldolgozás vagy legalább éves mûvetató feladata ért. szerzõdés lési szerzõdés

alapfokú növényvé5 éves szõlõtermeszegyéni vagy legalább delmi képzettség saját feldolgozás bértési gyakorlat vagy éves mûvelési szerzõvagy szolgáltatási feldolgozás vagy köszaktanácsadó alkaldés szerzõdés, permetezé- zéptávú ért. szerzõdés mazása si napló középfokú növényvészakirányú végzettség delmi képzettség vagy 5 éves szõlõter- egyéni vagy legalább vagy szolgáltatási mesztési gyakorlat éves mûvelési szerzõszerzõdés vagy szakvagy szaktanácsadó dés tanácsadó alkalmazása alkalmazása

saját vagy bérfeldolgozás, középtávú term. szerzõdés

2. Ökológiai adottságok Általános szabály, hogy szõlõtelepítési engedély csak a termõhelyi szõlõkataszter nyilvántartásban szereplõ I. és II. besorolású területekre adható ki, valamint az I. kataszteri besorolású területeknek legalább 300 pontos termõhelyi értékszámot el kell érnie. A szõlõtermesztéssel korábban is hasznosított területek elõnyt élveznek, amennyiben a termesztési tapasztalatok fellelhetõk és kedvezõen értékelhetõk. A telepítendõ területnek általános szabályként lehetõleg alkalmasnak kell lennie a szõlõsorok észak–déli irányultságának megvalósításához. Kivételek a lejtõs területek (7% lejtõ felett), ahol a rétegvonalas telepítés az elfogadható, illetve a meglévõ táblaszerkezethez való illeszkedés. Az elmúlt 15 év valamelyikében, 30%-nál nagyobb mértékû tõkepusztulást okozó téli fagykárt szenvedett területekre telepítési kérelem nem támogatható.

1778


10. szám

3. Ültetvényszerkezet a) Ültetvényméret Az árutermelõ szõlõültetvények telepítése során a terület kitûzését az alkalmazott térállásnak megfelelõen oly módon kell megoldani, hogy a terület gépi mûvelése a szomszédos terület megközelítését tegye lehetõvé. b) Térállás A szõlõtõkék térbeli elhelyezése a telepítendõ terület adottságainak figyelembevételével kerül meghatározásra. – A szõlõsorok távolsága maximum: 3,5 m a mûvelési mód függvényében. – A szõlõtõkék távolsága minimum: 0,9 m – A tõkehelyek száma nem lehet kevesebb 3000 db-nál hektáronként. A teraszos mûvelési ágaknál ezek a mértékeke a sajátosságok függvényében alakulhatnak. c) Mûvelésmód A borvidék területén szerkezetátalakításhoz javasolt mûvelésmódok: – Moser – ernyõ – Sylvoz – egyes függöny – valamint az összes alacsony és hagyományos mûvelésmód, ha a technológiai feltételek és a szakmai hozzáértés biztosítottak. d) Tõketerhelés (rügyterhelés) A tõkénkénti meghagyott világos rügyek számát a termelõ piaci szándékai szerint, és a mûvelésmódból eredõ szükségszerûségeknek megfelelõen kell évente meghatározni. Ez azonban bármely mûvelésmód esetén sem haladhatja meg a 12 világos rügy/m2 értéket. A termelési célok eléréséhez szükséges termésmennyiség beállítását, a vegetációs szakaszban évente legalább 2 idõpontban elvégzett fürtszabályozással lehet megvalósítani. e) Szaporítóanyag A termelési célok megváltozása és a borvidék talaj- és domborzati viszonyainak, valamint mikroklimatikus tényezõinek változatossága miatt, szükséges a használt alanyfajták számának bõvítése, adott termelési potenciálhoz való igazítása. Ennek érdekében a Mátrai Borvidék Hegyközségi Tanácsa a Károly Róbert Fõiskola Központi Labor – Tass-puszta, illetve Mezõgazdasági Szaktanácsadó és Termékvizsgáló Szolgálat Kft. SZAKSZOLGÁLAT-tal együttmûködve kidolgoz és javaslatot tesz a borvidék talajtípusainak figyelembevételével készített „alany-nemes-termõhely” táblázatra, szakmai szabályként. A fajtaválasztás során elõnyben kell részesíteni a hagyományos és a nem mennyiségi termelés érdekében szelektált fajtákat és klónokat. Csak OMMI által ellenõrzött szaporítóanyag használható. f) Fajtalista A borvidéken elõállított termékek egységesítésének és piaci lehetõségeinek fokozása érdekében a termesztésben tartott fajtaszám szûkítése válik szükségessé. Új fajta ajánlott kategóriába kerülését minden esetben meg kell elõznie a termõhelyi fajtakísérletnek, 10 éves dokumentált termelési tapasztalatnak, valamint a Hegyközségi Tanács illetékes bizottságai véleményezésének. Interspecifikus fajták területének növelése nem kívánatos. Az elmúlt 10 év termésének átlagában, a Borvidéki átlagnál kedvezõbb minõséggel szüretelhetõ fajták: Fehér fajták: Ajánlott: Tramini, Ottonel Muskotály, Olaszrizling,

Chardonnay, Szürkebarát,

Leányka, Hárslevelû,

Engedélyezett: Irsai Olivér, Rizlingszilváni, Zöldveltelini,

Sauvignon Blanc, Zenit,

Cserszegi Fûszeres, Sárga muskotály,

10. szám


1779

Vörös fajták: Ajánlott: Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc,

Kékfrankos

Engedélyezett: Blauburger,

Pinot Noir,

Zweigelt,

Turán

A telepítési kérelmet a hegybíró csak abban az esetben javasolhatja pozitívan az MVH Hivatala felé, ha a telepítõ rendelkezik szõlõfelvásárló cégtõl nyilatkozattal, hogy a termésének biztosított a felvásárlása; vagy nyilatkozza, hogy saját célra dolgozza fel. Gyöngyös, 2004. június 3. Dr. Nyilas János s. k.,

Elõháziné Szõke Dominika s. k.,

elnök

jegyzõkönyvvezetõ

Cserta István s. k.,

Nádasi Kálmán s. k.,

jegyzõkönyv hitelesítõ

jegyzõkönyv hitelesítõ

Ellenjegyezte: Dr. Abonyi Katalin s. k., ügyvéd

1/a számú melléklet A Mátrai Borvidék szerkezetátalakítási és átállási terve Szõlõtermesztés A 100/2004. (VI. 3.) FVM rendelet értelmében minden évben meg kell küldeni a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa felé a szerkezetátalakításra szánt terület nagyságát. Az évenként megállapított terület nagyság (ha) a szerkezetátalakítási rendeletben meghatározott intézkedések alapján a %-os megbontása a következõ módon használható fel: Megbontás

2005–2006

Fajtaváltás

60%

42 ha

Szõlõültetvények áttelepítése

30%

21 ha

Szõlõültetvények támrendszerének létesítése, korszerûsítése

10%

7 ha

100%

70 ha

Intézkedés

Összesen:

A Mátrai Hegyközségi Tanács Közgyûlése 7/2005. (04. 04.) sz. határozattal fogadta el.

Gyöngyös, 2005. április 4. Hordós Attila s. k., titkár

1780


10. szám

3. sz. melléklet a Kunsági Borvidék Rendtartásához Szerkezetátalakítási terv a 2005–2006. borpiaci évre Készült a hegyközségekrõl szóló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM rendelet alapján. A borvidék hosszú távú céljainak megvalósítása érdekében, valamint az itt elõállított borászati termékek szõlõalapanyagának kiegyensúlyozott minõsége és egységes jellege garantálása miatt, a következõ szakmai szempontok betartását javasoljuk a Kunsági borvidék területén. A szerkezetváltási irányelveket, a telepítést vagy kivágást kezdeményezõ kérelme alapján, az illetékes hegybíró az MVH illetékes szerve felé tett véleményezése során figyelembe veszi és betartatja.



környezetvédelem

piaci viszonyok

3000 m2–3 ha

gyakorlati jártasság

mûvelési szerzõdés vagy saját erõ- és munkagép ellátottság


saját feldolgozás vagy termékértékesítési szerzõdés

3 ha–10 ha


terület

10 ha-tól

mûvelési szerzõdés alapfokú növényvésaját feldolgozás vagy saját erõ- és delmi képzés, perme- vagy termékértékesímunkagép ellátottság tezési napló tési szerzõdés

mûvelési szerzõdés vagy saját erõ- és szakirányú végzettség munkagép ellátottság

felsõfokú növényvédelmi képzés vagy szaktanácsadói szerzõdés

saját feldolgozás vagy termékértékesítési szerzõdés

2. Ökológiai adottságok Általános szabály, hogy szõlõtelepítési engedély csak a szõlõtermesztési nyilvántartásban szereplõ I. és II. besorolású területekre adható ki. A szõlõtermesztéssel korábban is hasznosított területek elõnyt élveznek, amennyiben a termesztési tapasztalatok fellelhetõk és kedvezõen értékelhetõk. Saját gyökerû ültetvény csak az NTSZ által immúnisnak minõsített területen létesíthetõ. Oltvány használata esetén az alany mésztûrõ képességére figyelemmel kell lenni.

3. Ültetvényszerkezet a) Ültetvényméret: Az árutermelõ szõlõültetvények telepítése során a terület kitûzését az alkalmazott térállásnak megfelelõen oly módon kell megoldani, hogy a terület gépi mûvelése a szomszédos területek igénybevétele nélkül megoldható legyen. Kivételek a közös használatú utak, melyek a terület megközelítését teszik lehetõvé. b) Térállás: A szõlõtõkék térbeli elhelyezése a telepítendõ terület adottságainak figyelembevételével kerül meghatározásra. – A tõkehelyek száma nem lehet kevesebb, mint 3300 tõ/ha.

10. szám


1781

c) Mûvelésmód: Mûvelésmódot a terület ökológiai adottságaihoz igazodóan kell megállapítani. Az alkalmazott mûvelésmódok: – Takarásos fejmûvelés karós vagy huzalos támasz mellett, – Ernyõmûvelés, – Moser, javított Moser mûvelés, – Egyes függönymûvelés. Magas mûvelés alkalmazása esetén biztosítócsap alkalmazása, és a szálvesszõ téli takarása ajánlott. d) Tõketerhelés: A tõkénkénti meghagyott világos rügyek számát a termelõ piaci szándékai szerint és a mûvelésmódból eredõ szükségszerûségeknek megfelelõen kell évente meghatározni. Ez azonban bármely mûvelésmód esetén sem haladhatja meg a 8 világos rügy/m2 értéket. A termelési célok eléréséhez szükséges termésmennyiség beállítását a vegetációs szakaszban évente legalább 2 idõpontban elvégzett fürtszabályozással kell megvalósítani. e) Szaporítóanyag: Az ültetéshez származási bizonyítvánnyal rendelkezõ szaporítóanyag alkalmazható. Saját gyökerû ültetvény csak az NTSZ által immúnisnak minõsített területen létesíthetõ. Oltvány használata esetén az alany mésztûrõ képességére figyelemmel kell lenni. A fajtaválasztás során elõnyben kell részesíteni a hagyományos és a nem mennyiségi termelés érdekében szelektált fajtákat és klónokat. f) Fajtalista: A borvidéken elõállított termékek egységesítésének és piaci lehetõségeinek fokozása érdekében a termesztésben tartott fajtaszám szûkítése válik szükségessé. Új fajta ajánlott kategóriába kerülését minden esetben meg kell elõznie a termõhelyi fajtakísérletnek, 10 éves dokumentált termelési tapasztalatnak, valamint a Hegyközségi Tanács illetékes bizottságai véleményezésének. Az elmúlt 10 év termésének átlagában, a borvidéki átlagnál kedvezõbb minõséggel szüretelhetõ fajták: a) Fehérborszõlõ-fajták: Arany sárfehér Bianca Chardonnay Cserszegi fûszeres Ezerjó Hárslevelû Karát Királyleányka Sauvignon Szürkebarát Tramini

Kövidinka Kunleány Leányka Müller Thurgau (Rizlingszilváni) Nektár Olaszrizling Ottonel muskotály Pinot blanc Rajnai rizling Zöldveltelíni Viktória gyöngye

b) Vörösborszõlõ-fajták: Blauburger Cabernet franc Cabernet sauvignon Duna gyöngye

Kadarka Kékfrankos Merlot Pinot noir Portugizer (Kékoportó) Zweigelt

A Kunsági borvidéknek a 2005–2006. borpiaci évre szóló Szerkezetátalakítási terveit az igazgatóválasztmány 2005. április 27-én 4/2005. sz. határozatával szótöbbséggel jóváhagyta. A Szerkezetátalakítási terv a borvidéki rendtartás 3 sz. mellékletét képezi. Kecskemét, 2005. április 27. Oreskó Imre

Kovács László

elnök

titkár

1782


10. szám 1/A Melléklet

2005–2006. borgazdasági évre tervezett szerkezetátalakítás Hegyközség megnevezése

Sorszám

fajtaváltás

áttelepítés

támrendszerkorszerûsítés

ha

ha

ha

Összesen

1.

Akasztó

10

–

15

25

2.

Ágasegyháza

–

–

–

–

3.

Ballószög

5

–

5

10

4.

Balotaszállás

–

–

–

–

5.

Bácsalmás–Bácsszõlõs

–

–

–

–

6.

Bócsa

–

–

–

–

7.

Csengõd

8

5

15

28

8.

Csikéria

–

–

–

–

9.

Fülöpháza

22

22

22

65

11.

Fülöpszállás

4

–

6

10

12.

Helvécia

–

–

–

–

13.

Imrehegy

–

–

10

10

14.

Izsák

15

5

5

25

15.

Jakabszállás

–

–

4

4

16.

Jánoshalma

–

–

–

–

17.

Jászszentlászló

–

–

–

–

18.

Kaskantyú

–

–

10

10

19.

Kecel

8

10

6

24

20.

Kecskeméti Mathiász J.

2

1

1

4

21.

Kerekegyháza

–

–

–

–

22.

Kéleshalom

–

–

–

–

23.

Kiskõrös

35

18

40

93

24.

Kiskunfélegyháza

–

–

–

–

25.

Kiskunhalas

2

–

4

6

26.

Kiskunmajsa

6

6

12

24

27.

Kunbaja

2

–

3

5

28.

Kunfehértó

–

–

–

–

29.

Lajosmizse

–

–

–

–

30.

Lakitelek

–

–

–

–

31.

Nyárlõrinc

–

–

–

–

32.

Orgovány

3

–

7

10

33.

Páhi

2

–

2

4

34.

Pirtó

–

–

–

–

10. szám


1783

2005–2006. borgazdasági évre tervezett szerkezetátalakítás Hegyközség megnevezése

Sorszám

fajtaváltás

áttelepítés

támrendszerkorszerûsítés

ha

ha

ha

Összesen

35.

Solt

–

–

–

–

36.

Soltszentimre

5

–

8

13

37.

Soltvadkert

10

110

80

200

38.

Homokgyöngye

–

–

–

–

39.

Szentkirály

45

–

–

45

40.

Tabdi

5

5

20

30

41.

Tázlár

2

2

2

6

42.

Tiszaalpár

–

10

–

10

43.

Tiszakécske

–

–

–

–

44.

Cibakháza

5

5

6

16

45.

Cserkeszõlõ

–

–

–

–

46.

Csépa

–

–

–

–

47.

Jászberényi hegyközség

–

–

–

–

48.

Jászszentandrás

–

–

–

–

49.

Nagyrév

–

–

–

–

50.

Tiszakürt

–

–

–

–

51.

Tiszasas

–

–

–

–

52.

Tiszaug

–

–

–

–

53.

Albertirsa

–

–

–

–

54.

Ceglédbercel

10

5

15

30

55.

Nyársapát

12

–

15

27

56.

Strázsahegy-Szárazhegy

–

–

–

–

57.

Bénye Gomba

–

–

–

–

58.

Dömsöd

–

5

–

5

59.

Mélykút

–

–

–

–

60.

Szank

–

–

–

–

61.

Heves

–

–

–

–

62.

Sziget

10

–

–

10

63.

Dusnok

–

–

–

–

64.

Dávod

–

–

–

–

65.

Tiszaföldvár

–

–

–

–

66.

Nagykõrös

4

–

4

8

67.

Kóka

5

–

1

6

236

209

318

763

Összesen:

1784


10. szám

A Hajós-Bajai Borvidék szerkezetátalakítási és átállási terve 2005–2006. évekre vonatkozóan A terv a hegyközségekrõl szóló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004 (VI. 3.) FVM rendelet alapján készült. A Borvidéki Tanács a Duna Borrégió hosszú távú stratégiai tervében megfogalmazott célkitûzések figyelembevételével, ezen belül a borvidéken elõállított szõlõalapanyag, borászati termékek minõségének javítása, kiegyensúlyozottsága, egységes jellegének kialakítása és garantálása érdekében az alábbi szakmai szempontok figyelembevételét és betartását javasolja hegyközségeinek. A javasolt szerkezetváltási irányelveket a telepítési kérelmek MVH területi szerve felé történõ véleményezése során a hegybíróknak figyelembe kell venni, illetve be kell tartani. 1. Szakmai felkészültség A szõlõültetvények szakszerû mûvelése és karbantartása érdekében, valamint a gazdaságos tevékenység megvalósíthatósága céljából ajánljuk az alábbi szempontok (összefüggések) betartását: – 3 hektáros nagyságrendig az ültetvény mûvelõje legalább 3 éves gyakorlati jártassággal rendelkezzen. Saját géppark, mûvelõ eszköz hiánya esetén célszerû éves mûvelési szerzõdést kötni. A termés biztonságos elhelyezésére ajánlott saját feldolgozó létesítése vagy éves termékértékesítési szerzõdés kötése. – 3 hektáros nagyságrend felett célszerû a mûvelõnek szakirányú végzettséggel rendelkezni, ami terjedjen ki alapfokú növényvédelmi képesítésre is. Saját tulajdonú erõ- és mûvelõ gépek hiánya esetén ajánlott a hosszabb távú (min. 5 éves) mûvelésre vonatkozó szerzõdéses megállapodás. A termés biztonságos elhelyezésére ajánlható saját feldolgozó megteremtése vagy bérfeldolgozásra, illetve hosszú távra vonatkozó értékesítési szerzõdés kötése.

2. Ökológiai adottságok Általános szabály, hogy telepítési engedély csak az ültetvénykataszterbe sorolt I. és II. besorolású területekre adható ki. A szõlõtermesztéssel korábban hasznosított területek pihentetés és talajfertõtlenítés után a telepítéseknél elõnyt élveznek. A területek kiválasztásánál különös figyelemmel kell lenni a lefolyástalan fagyzugos területekre történõ telepítések elkerülésére.

3. Ültetvényszerkezet A borvidék teljes területén törekedni kell a hektáronkénti tõszám növelésére, ami egyrészt a sortávolság, másrészt a tõtávolság csökkentésével érhetõ el. Szakítva a korábbi termelési hagyományokkal (a 3 méter feletti sor és 1,2 m feletti tõtávolság) a jövõben javasolt sor- és tõtávolság, mûvelésmód a következõ: Javasolt sor- és tõtávolság: – sortávolság max 3 m – tõtávolság 0,8–1,1 m között, – minimális tõszám 3000 db/ha. Mûvelésmód: A mûvelésmód mint komplex fogalom magában foglalja a tõkeformát, a térállást, támberendezés típusát és anyagát, valamint a termõalapok talajszint feletti magasságát. Tehát mûvelésmód-változásnak minõsül a fentiek közül bármely tényezõ megváltoztatása. A borvidék területén ajánlott tõkeformák: – középmagas, magas kordon – Moser (javított Moser) – egyesfüggöny – ernyõ – Sylvoz – fej-bak mûvelés.

10. szám


1785

4. Tõkék terhelése A tõkénként meghagyott világos rügyek számát az esetleges rügykár figyelembevételével a termelõ piaci szándékai szerint, valamint a mûvelésmódból eredõ szakmai kívánalmaknak megfelelõen kell évente meghatározni. Átlagos évjáratban általánosan javasolható mûvelésmódtól függetlenül a 8 világos rügy/m2 érték. Az elérni szándékolt termelési cél megvalósítása végett a vegetációs idõszakban fürtszabályozást kell végrehajtani.

5. Szaporítóanyag: A termelési célok megváltozása és a borvidék talaj- és domborzati viszonyainak, valamint mikroklimatikus tényezõinek változatossága miatt szükséges a használt alanyfajták számának bõvítése, a termesztésben lévõ szõlõfajták klónozása, új nemes fajták kipróbálása, adott termelési potenciálhoz való igazítása. A Hajós-Bajai Hegyközségi Tanács figyelembe veszi az FVM Kecskeméti Szõlészeti és Borászati Kutató Intézet által elért kutatás eredményeit és azokat alkalmazza. A fajtaválasztás során elõnyben kell részesíteni a hagyományos és a nem mennyiségi termelés érdekében szelektált fajtákat és klónokat. A telepítéshez, illetve pótláshoz csak centrifikált eljárásban államilag minõsített szaporítóanyag használható.

6. Fajtaszerkezet Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a nagyobb biztonsággal termelhetõ és magasabb beérési cukorfokkal szüretelhetõ fajtákat, régi magyar fajtákat ajánljuk telepíteni. Fajtaváltásnak minõsül, ha az alapfajta helyett annak vírusmentes klónját telepítjük. Ajánlott fajták: A Hajós-Bajai Hegyközségi Tanács Rendtartásában szereplõ ajánlott és engedélyezett fajták. Csemege szõlõ esetében a megyei fajtalistán szereplõ fajták. Fehér fajták: – Chardonnay – Cserszegi fûszeres – Királyleányka – Rajnai rizling – Zöld veltelini – Olaszrizling – Ezerjó (csak alacsony tõkeformán biztosító szálvesszõvel) – Arany sárfehér (csak alacsony tõkeformán biztosító szálvesszõvel) – Ezerfürtû – Hárslevelû – Kunleány – Ottonel muskotály – Pinot blanc – Sauvignon – Zalagyöngye – Rizlingszilváni – Kövidinka – Tramini Kék fajták: – Kékfrankos – Zweigelt – Cabernet franc – Cabernet sauvignon – Merlot – Pinot noir

1786


10. szám

– Kadarka (csak alacsony tõkeformán biztosító szálvesszõvel) – Kékoportó A Hajós-Bajai borvidéken a 2005–2006. borpiaci évben a felmérések szerint 40 ha szõlõültetvényt érintõ átállítási és átalakítási beruházást kívánnak végrehajtani az alábbi megosztás szerint: – ültetvénytelepítés 9 ha – támberendezés, mûvelésmód korszerûsítés 31 ha

Baja, 2005. május 17. Dr. Sümegi József HBHT elnöke

Etyek-Budai Borvidék Hegyközségi Tanácsa 2091 Etyek, Kálvária tér 1. Az Etyek-Budai Borvidék szerkezetátalakítási és átállási terve a 2005–2006. borpiaci évre A hegyközségekrõl szóló 1994. éci CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM rendelet alapján. A borvidék hosszú távú céljainak megvalósítása érdekében, valamint az itt elõállított borászati termékek szõlõalapanyagának kiegyensúlyozott minõsége és egységes jellege garantálása miatt, a következõ szakmai szempontok betartását javasoljuk az Etyek-Budai borvidék területén. A szerkezetváltási irányelveket a telepítést vagy kivágást kezdeményezõ kérelme alapján, az illetékes hegybíró az MVH területi szerve felé tett véleményezése során figyelembe veszi és betartja.

1. Szakmai felkészültség A borvidék árutermõ szõlõültetvényeinek szakszerû mûvelése és karbantartása érdekében, valamint a gazdaságos tevékenység megvalósíthatósága céljából az alábbi táblázat szerinti összefüggések vizsgálhatók a szõlõterület használója vonatkozásában. Terület

Szükségszerû szakmai felkészültség


Környezetvédelem

Piaci viszonyok

3000 m2 – 3 ha

Gyakorlati jártasság / 3 év õstermelõ

Saját mûvelõ eszköz megléte vagy mûvelési szerzõdéskötés

Tulajdonos feladata Szolgáltató feladata

Saját feldolgozás vagy ért. szerzõdés év. 04. 15.

3 ha–10 ha

Szakirányú végzettség

Saját mûvelõ eszköz megléte vagy mûvelési szerzõdéskötés

Alapfokú növényvéSaját feldolgozás delmi képzés, perme- vagy 5 éves ért. szertezési napló zõdés

10 ha-tól

Szakirányú végzettség + 5 év szakmai gyakorlat

Saját érd. munka és erõgép ellátottság

Felsõfokú növényvé- Saját vagy bérfeldoldelmi képzés vagy gozás vagy hosszú szaktanácsadói szer- távú termékértékesítézõdés si szerzõdés

10. szám


1787

2. Ökológiai adottságok Általános szabály, hogy a szõlõtelepítési engedély csak a szõlõtermesztési nyilvántartásban szereplõ I. és II. besorolású területekre adható ki. A telepítendõ területnek alkalmasnak kell lennie a szõlõsorok észak-déli irányultságának megvalósításához. Kivételek a lejtõs területek (7% lejtõ felett), ahol a rétegvonalas telepítés az elfogadható. Az elmúlt 15 év valamelyikében 30%-nál nagyobb mértékû tõkepusztulást okozó, téli fagykárt szenvedett területekre telepítési kérelem nem támogatható.

3. Ültetvényszerkezet a) Ültetvényméret Az árutermelõ szõlõültetvények telepítése során a terület kitûzését az alkalmazott térállásnak megfelelõen oly módon kell megoldani, hogy a terület gépi mûvelése a szomszédos területek igénybevétele nélkül megoldható legyen. Kivételek a közös használatú utak, melyek a terület megközelítését teszik lehetõvé. b) Térállás: A szõlõterületek térbeli elhelyezése a telepítendõ terület adottságainak figyelembevételével kerül meghatározásra. – a szõlõsorok távolsága maximum: 3–3,2 m – a szõlõtõkék távolsága minimum: 1–1,2 m c) Mûvelésmód: A borvidék területén javasolt mûvelésmódok: – egyes függöny – Moser (javított Moser) – ernyõ – valamint az összes alacsony és hagyományos mûvelésmód, ha a technológiai feltételek és a szakmai hozzáérték biztosítottak. d) Tõketerhelés: A tõkénkénti meghagyott világos rügyek számát a termelõ piaci szándékai szerint és a mûvelésmódból eredõ szükségszerûségnek megfelelõen kell évente meghatározni. e) Szaporítóanyag: Csak ellenõrzött származási igazolvánnyal ellátott oltvány telepíthetõ. Elõnyben kell részesíteni a mésztûrõ alanyfajták használatát. A fajtaválasztás során elõnyben kell részesíteni a hagyományos és nem mennyiségi termelés érdekében szelektált fajtákat és klónokat. f) Fajtalista: Ajánlott fajták: Fehér fajták: Chardonnay Szürkebarát Királyleányka Zenit Olaszrizling Zöld veltelini Nemes Olaszrizling Pinot blanc Rajnai rizling Sárga muskotály Rizlingszilváni Chasselas

Ottonel muskotály Irsai Olivér Sauvignon Cserszegi fûszeres Vörös fajták: Cabernet franc Cabernet sauvignon Kékfrankos Kékoportó Merlot Zweigelt Pinot noir

1788


10. szám

Engedélyezett fajták: Zala gyöngye, Juhfark, Tramini, Karát, Viktória gyöngye, Zengõ, Zefír, Turán A 2005/2006-os borpiaci évre a felmérések szerint tervezett szerkezetátalakítás: 80 ha szõlõültetvényt érint, ennek intézkedésenkénti megoszlása: – fajtaváltás: 27 ha – áttelepítés: 26 ha – támaszrendszer, korszerûsítése, felújítása: 27 ha. Etyek, 2005. június 14. Zólyomi Sándor titkár

Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa 3301 Eger, Kõlyuktetõ, Pf. 83. Az Egri Borvidék szerkezetátalakítási és átállási terve a 2005–2006. borpiaci évre A hegyközségekrõl szóló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM rendelet alapján. A borvidék hosszú távú céljainak megvalósítása érdekében, valamint az itt elõállított borászati termékek szõlõalapanyagának kiegyensúlyozott minõsége és egységes jellege garantálása miatt, a következõ szakmai szempontok betartását javasoljuk az Egri borvidék területén. A szerkezetváltási irányelveket a telepítést vagy kivágást kezdeményezõ kérelme alapján, az illetékes hegybíró az MVH területi szerve felé tett véleményezése során figyelembe veszi és betartatja.

1. Szakmai felkészültség A borvidék árutermõ szõlõültetvényeinek szakszerû mûvelése és karbantartása érdekében, valamint a gazdaságos tevékenység megvalósíthatósága céljából a hatályos jogszabályokban elõírt feltételeknek kell megfelelni.

2. Ökológiai adottságok Általános szabály, hogy szõlõtelepítési engedély csak a szõlõtermesztési nyilvántartásban szereplõ I. és II. besorolású területekre adható ki, valamint az I. kataszteri besorolású területeknek legalább 300 pontos termõhelyi értékszámot, a védett eredetû bor alapanyagául szolgáló ültetvények esetében 320 pontot el kell érnie. A szõlõtermesztéssel korábban is hasznosított területek elõnyt élveznek, amennyiben a termesztési tapasztalatok fellelhetõk és kedvezõen értékelhetõk. A telepítendõ területnek alkalmasnak kell lennie a szõlõsorok észak-déli irányultságának megvalósításához. Kivételek a lejtõs területek (7% lejtõ felett), ahol a rétegvonalas telepítés az elfogadható. Az elmúlt 15 év valamelyikében 30%-nál nagyobb mértékû tõkepusztulást okozó, téli fagykárt szenvedett területekre telepítési kérelem nem támogatható.


10. szám


1789

b) Térállás: A szõlõtõkék térbeli elhelyezése a telepítendõ terület adottságainak figyelembevételével kerül meghatározásra. – A szõlõsorok távolsága maximum: 3 m – A szõlõtõkék távolsága minimum: 0,9 m – A tõkehelyek száma nem lehet kevesebb, mint 3700 db/ha c) Mõvelésmód: A borvidék területén javasolt mûvelésmódok: – Moser (javított Moser) – ernyõ – Sylvoz – valamint az összes alacsony és hagyományos mûvelésmód, ha a technológiai feltételek és a szakmai hozzáértés biztosítottak. d) Tõketerhelés: A tõkénkénti meghagyott világos rügyek számát a termelõ piaci szándékai szerint és a mûvelésmódból eredõ szükségszerûségeknek megfelelõen kell évente meghatározni. Ez azonban bármely mûvelésmód esetén sem haladhatja meg a 8 világos rügy/m2 értéket. A termelési célok eléréséhez szükséges termésmennyiség beállítását a vegetációs szakaszban évente legalább 2 idõpontban elvégzett fürtszabályozással kell megvalósítani. e) Szaporítóanyag: A termelési célok megváltozása és a borvidék talaj- és domborzati viszonyainak, valamint mikroklimatikus tényezõinek változatossága miatt szükséges a használt alanyfajták számának bõvítése, adott termelési potenciálhoz való igazítása. Ennek érdekében az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa, az FVM egri Szõlészeti és Borászati Kutató Intézetével együttmûködve kidolgoz és javaslatot tesz a borvidék talajtípusainak figyelembevételével készített „alany-nemes-termõhely” táblázatra, szakmai szabályként. A fajtaválasztás során elõnyben kell részesíteni a hagyományos és a nem mennyiségi termelés érdekében szelektált fajtákat és klónokat. Csak vírusmentes kategóriájú szaporítóanyag használható. f) Fajtalista: A borvidéken elõállított termékek egységesítésének és piaci lehetõségeinek fokozása érdekében a termesztésben tartott fajtaszám szûkítése válik szükségessé. Új fajta ajánlott kategóriába kerülését minden esetben meg kell elõznie a termõhelyi fajtakísérletnek, 10 éves dokumentált termelési tapasztalatnak, valamint a Hegyközségi Tanács illetékes bizottságai véleményezésének. Interspecifikus fajták területének növelése nem kívánatos. Az elmúlt 10 év termésének átlagában a borvidéki átlagnál kedvezõbb minõséggel szüretelhetõ fajták: Fehér fajták: Chardonnay Muscat Ottonel Sauvignon blanc Leányka Pinot blanc Zenit Tramini Olaszrizling (kivéve a nagy termõképességû klónok, pl. P-2, B-20) Szürkebarát Hárslevelû (Debrõi körzet) Kék fajták: Kékfrankos Blauburger Cabernet franc Cabernet sauvignon

1790


10. szám

Merlot Pinot noir (kivéve M-2 klón) Kadarka (csak alacsony tõkeformán, hagyományos mûvelésmóddal) Syrah Ezen szerkezetátalakítási és átállási tervet az EBHT 4/2005. (04. 11.) számú határozatával fogadta el. Az elfogadott szabályzat a Rendtartás 6. számú melléklete.

Eger, 2005. április 11. Varsányi Lajos

Varga Ferenc

elnök

EBHT titkár

Az Egri Borvidék szerkezetátalakítási és átállási terve a 2005–2006. borpiaci évre Melléklet Tervezet A támogatásban részesíteni kívánt terület nagysága intézkedésenként: 1. Fajtaváltás: 30 ha 2. Ültetvények támrendszerének korszerûsítése: 100 ha A fenti adatok a hegybírók elõzetes információi alapján a kerültek összesítésre. A tervezet végleges jóváhagyása a következõ Tanácsülésen történik.

Csongrádi Borvidék Hegyközségi Tanácsa Mórahalom, Röszkei út 47. Tel./fax.: (62) 280-524 A Csongrádi Borvidék szerkezetátalakítási és átállási terve a 2005–2006. borpiaci évre A hegyközségekrõl szóló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM rendelet alapján. A borvidék hosszú távú céljainak megvalósítása érdekében, valamint az itt elõállított borászati termékek szõlõalapanyagának kiegyensúlyozott minõsége és egységes jellege garantálása miatt, a következõ szakmai szempontok betartását javasoljuk a Csongrádi borvidék területén. A szerkezetváltási irányelveket a telepítést vagy kivágást kezdeményezõ kérelme alapján az illetékes hegybíró az MVH területi szerve felé tett véleményezése során figyelembe veszi és betartatja.

1. Szakmai felkészültség A borvidék árutermõ szõlõültetvényeinek szakszerû mûvelése és karbantartása érdekében, valamint a gazdaságos tevékenység megvalósíthatósága céljából az alábbi táblázat szerinti összefüggések vizsgálhatók a szõlõterület használója vonatkozásában.

10. szám


1791



3000 m2–5 ha

3 év szakirányú gyakorlat

saját érd. munka- és erõgép-ellátottság

legalább alapfokú nösaját feldolgozás vagy vényvédelmi tanfoért. szerzõdés lyami végzettség

5 ha felett

szakirányú végzettség vagy 5 év szakirányú gyakorlat

saját érd. munka- és erõgép-ellátottság

alapfokú növényvédelmi képzés vagy saját feldolgozás vagy szaktanácsadói szerért. szerzõdés zõdés

környezetvédelem

piaci viszonyok

terület

2. Ökológiai adottságok Általános szabály, hogy szõlõtelepítési engedély csak a szõlõtermesztési nyilvántartásban szereplõ I. és II. besorolású területekre adható ki, valamint az I. kataszteri besorolású területeknek legalább 300 pontos termõhelyi értékszámot, a védett eredetû bor alapanyagául szolgáló ültetvények esetében 320 pontot el kell érnie. A szõlõtermesztéssel korábban is hasznosított területek elõnyt élveznek, amennyiben a termesztési tapasztalatok fellelhetõk és kedvezõen értékelhetõk. A telepítendõ területnek alkalmasnak kell lennie a szõlõsorok északkelet-délnyugat irányultságának megvalósításához.

3. Ültetvényszerkezet a) Ültetvényméret: Az árutermelõ szõlõültetvények telepítése során a terület kitûzését az alkalmazott térállásnak megfelelõen oly módon kell megoldani, hogy a terület gépi mûvelése a szomszédos területek igénybevétele nélkül megoldható legyen. Kivételek a közös használatú utak, melyek a terület megközelítését teszik lehetõvé. b) Térállás: A szõlõtõkék térbeli elhelyezése a telepítendõ terület adottságainak figyelembevételével kerül meghatározásra. – A szõlõsorok távolsága maximum: 3,2 m – A szõlõtõkék távolsága minimum: 0,8 m (fejmûvelésû ültetvényben 0,6 m) – A tõkehelyek száma nem lehet kevesebb, mint 3200 db/ha c) Mûvelésmód: A borvidék területén javasolt mûvelésmódok: – fejmûvelés (karó és huzal együtt, illetve karó vagy huzal, szálvesszõs metszésmóddal), – Moser (javított Moser) – ernyõ – Sylvoz – egyes függöny – valamint az összes alacsony és hagyományos mûvelésmód, ha a technológiai feltételek és a szakmai hozzáértés biztosítottak. Valamennyi mûvelésmódnál ajánlott a tõke tövénél biztosító csap alkalmazása és rajta növõ vesszõk téli takarása. d) Tõketerhelés: A tõkénkénti meghagyott világos rügyek számát a termelõ piaci szándékai szerint és a mûvelésmódból eredõ szükségszerûségeknek megfelelõen kell évente meghatározni. Ez azonban bármely mûvelésmód esetén sem haladhatja meg a 9 világos rügy/m2 értéket. A termelési célok eléréséhez szükséges termésmennyiség beállítását a vegetációs szakaszban elvégzett fürtszabályozással kell megvalósítani.

1792


10. szám

e) Szaporítóanyag: A borvidék I. II. termõhelyi kataszterbe sorolt területeinek igazoltan immúnis talajain saját gyökerû szaporítóanyaggal, a nem immúnis területeken mésztûrõ alanyú oltvánnyal lehet szõlõt telepíteni. A fajtaválasztás során elõnyben kell részesíteni a hagyományos és a nem mennyiségi termelés érdekében szelektált fajtákat és klónokat. Csak vírusmentes kategóriájú szaporítóanyag használható. f) Fajtalista: A borvidéken elõállított termékek egységesítésének és piaci lehetõségeinek fokozása érdekében a termesztésben tartott fajtaszám szûkítése válik szükségessé. Új fajta ajánlott kategóriába kerülését meg kell elõznie a termõhelyi fajtakísérletnek, 10 éves dokumentált termelési tapasztalatnak, valamint a Hegyközségi Tanács illetékes bizottságai véleményezésének. Az elmúlt 10 év termésének átlagában a borvidéki átlagnál kedvezõbb minõséggel szüretelhetõ fajták: Fehér fajták: Bianca Chardonnay Cserszegi fûszeres Muscat Ottonel Rajnai rizling Müller Thurgau Kövidinka Kunleány Olaszrizling Zöldveltelíni Kék fajták: Cabernet franc Cabernet sauvignon Kadarka (csak alacsony tõkeformán, hagyományos mûvelésmóddal) Kékfrankos Zweigelt Az egyes intézkedések kapcsán várható területnagyságok 2005–2006-os borpiaci évben: Fajtaváltás

5 ha

Szõlõültetvények áttelepítése

0 ha

Szõlõültetvények támrendszerének létesítése, korszerûsítése

40 ha

Összesen:

45 ha

A fenti tervezetet a Csongrádi Borvidék Hegyközségi Tanácsa 2005. április 28-án megtartott tanácsülésén 5/2005. 04. 28. számú küldöttgyûlési határozattal elfogadta.

Géczi Lajos elnök

10. szám


1793

Bükkaljai Borvidék Hegyközségi Tanácsa 3400 Mezõkövesd, Mátyás k. út 114. A Bükkaljai Borvidék szerkezetátalakítási és átállási terve a 2005–2006. borpiaci évre A hegyközségekrõl szóló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM rendelet alapján. A Borvidék hosszú távú céljainak megvalósítása érdekében, valamint az itt elõállított borászati termékek szõlõalapanyagának minõsége és egységes jellegének garantálása miatt a következõ szakmai szempontok betartását javasoljuk a Bükkaljai Borvidék területén. A szerkezetváltási irányelveket a telepítést vagy kivágást kezdeményezõ kérelme alapján az illetékes hegybíró az MVH területi szerve felé tett véleményezése során figyelembe veszi és betartatja.

1. Szakmai felkészültség A borvidék árutermelõ ültetvényeinek szakszerû mûvelése érdekében, valamint a gazdaságos termelés megvalósíthatósága szempontjából az alábbi táblázat szerinti összefüggések betartása javasolt a termelõ oldaláról: Terület

Szükségszerû szakmai felkészültség


Környezetvédelem

Piaci viszonyok

0,3 – 3 ha

gyakorlati jártasság 3 év õstermelõ

legalább éves mûv. szerz.


saját feldolg. vagy ért. szerzõdésû

3 ha–10 ha


legalább 5 éves mûv. szerzõdés

alapfokú növ véd. képzés, perm. napló

saját feldolg. v. 5 éves ért. szerz

szakirányú végzettség saját m.gép + 5 év gyak. és erõgép-ellátottság

felsõfokú növ.véd.képzés vagy szaktanács.

saját vagy bér feldolgozás Term.ért.szerz.

10 ha-tól

2. Ökológiai adottságok Szõlõtelepítési engedély csak a kataszteri nyilvántartásban szereplõ I. és II. osztályba sorolt területekre adható. I. osztályú terület 300 pont feletti, védett eredetû terület pedig 320 pont feletti értékszámú lehet. A szõlõtermesztéssel korábban is hasznosított területek elõnyt élveznek, amennyiben a termesztési tapasztalatok kedvezõnek értékelhetõek. A telepítendõ területeknek alkalmasnak kell lenniük az É-D-i sorirányú ültetésre (kivéve a 10% feletti lejtõk, ahol a rétegvonalas telepítés is megengedett). Az elmúlt 15 év során 30%-nál nagyobb téli fagykáros területekre nem engedélyezett az újratelepítés.

3. Ültetvényszerkezet a) Ültetvényméret Az árutermelõ szõlõültetvények telepítése során a terület kitûzését oly módon kell megoldani, hogy a gépi mûvelést a szomszédos területek igénybevétele nélkül el lehessen végezni. Kivéve a közös használatú utak, melyek a terület megközelítését szolgálják. b) Térállás – szõlõsorok távolsága maximum 3 m. – szõlõtõkék távolsága maximum 0,9 m – a tõkehelyek száma minimum 3700 db/ha

1794


10. szám

c) Mûvelésmód A borvidék területén engedélyezett mûvelésmódok: – Moser – ernyõ – Sylvoz – összes alacsony mûvelésmód d) Tõketerhelés A tõkénkénti meghagyott világos rügyek számát a termelõ piaci szándéka szerint és a mûvelésmód sajátosságainak megfelelõen évente kell meghatározni. Ez azonban nem haladhatja meg a 8 rügy/m2 értéket. A termelési céloknak megfelelõ terhelés beállítását a vegetációs idõszakban évente 2 különbözõ idõpontban elvégzett fürtszabályozással kell megvalósítani. e) Szaporítóanyag A termelési célok és a borvidék talaj- és domborzati adottságainak változatossága miatt szükséges az alanyfajták számának bõvítése, az adott termelési potenciálhoz való igazítása. A fajtaválasztás során elõnyben kell részesíteni a hagyományos és a minõségi termelés érdekében szelektált klónokat. Csak vírusmentes alany használható szaporításra. f) Fajtalista A borvidéken elõállított termékek egységesítésének és a piaci lehetõségek jobb kihasználása miatt a fajtaszám szûkítése szükséges. Új fajta ajánlott kategóriába kerülését 10 éves dokumentált termelési tapasztalatnak kell alátámasztania. A Hegyközségi Tanácsnak véleményeznie és engedélyeznie kell bizottsági meghallgatás után az esetleges új fajta bevezetését. Az interspecifikus fajták területének növelése nem kívánatos. Az elmúlt 10 év átlagában a borvidéki átlagnál jobb minõséggel szüretelhetõ fajták: Fehér fajták: – Chardonnay – Muscat ottonel – Szürkebarát – Leányka – Pinot blanc – Zenit – Tramini – Olaszrizling (kivéve B-20,P-2 klónok)

Kék fajták: – Kékfrankos – Blauburger – Cabernet franc – Cabernet sauvignon – Zweigelt

A szerkezetátalakítási és átállási program segítségével a rossz fajtaszerkezetû és nagy térállású ültetvények újratelepítését lehet megoldani. A Bükkaljai borvidéken a 2005–2006. borpiaci évben a felmérések szerint 10 ha szõlõültetvényt érintõ átállítási és átalakítási beruházást kívánnak végrehajtani az alábbi megosztás szerint: – fajtaváltás 5 ha – támberendezés, mûvelésmód korszerûsítés 5 ha

Mezõkövesd, 2005. január 19. Szente Imre s. k., BBHT elnöke

10. szám


1795 1. sz. melléklet

Balatonmelléke Borvidék Hegyközségi Tanácsa 8790 Zalaszentgrót, Csány L. u. 2. A Balatonmelléke Borvidék szerkezetátalakítási és átállási terve a 2005–2006. borpiaci évre A hegyközségekrõl szóló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM rendelet alapján. A borvidék hosszú távú céljainak megvalósítása érdekében, valamint az itt elõállított borászati termékek szõlõalapanyagának kiegyensúlyozott minõsége és egységes jellege garantálása miatt a következõ szakmai szempontok betartását javasoljuk a Balatonmelléke borvidék területén. A szerkezetváltási irányelveket a telepítést vagy kivágást kezdeményezõ kérelme alapján, az illetékes hegybíró az MVH területi szerve felé tett véleményezése során figyelembe veszi és betartatja.



környezetvédelem

piaci viszonyok

gyakorlati jártasság/õstermelõ

a mûvelés biztosítása

tulajdonos feladata

saját feldolgozás vagy ért. szerzõdés

szakirányú végzettség a mûvelés biztosítása

alapfokú növényvédelmi képesítés

saját feldolgozás, értékesítési szerzõdés

terület

1000 m2–3 ha 3 ha–10 ha

10 ha-tól

saját vagy bérfeldolmûvelés biztosítása növényvédelmi képegozás vagy hosszú szakirányú végzettség saját eszközzel vagy sítés vagy szaktanácstávú termékértékesítészolgáltatóval adói szerzõdés si szerzõdés

2. Ökológiai adottságok Általános szabály, hogy szõlõtelepítési engedély csak a szõlõtermesztési nyilvántartásban szereplõ I. és II. besorolású területekre adható ki, valamint az I. kataszteri besorolású területeknek legalább 250 pontos termõhelyi értékszámot. A szõlõtermesztéssel korábban is hasznosított területek elõnyt élveznek, amennyiben a termesztési tapasztalatok fellelhetõk és kedvezõen értékelhetõk. A telepítendõ területnél törekedni kell a szõlõsorok észak-déli irányultságának megvalósításához. 5–8%-nál lejtõsebb területeket füvesíteni kell. Az elmúlt 15 év valamelyikében 30%-nál nagyobb mértékû tõkepusztulást okozó, téli fagykárt szenvedett területekre telepítési kérelem nem támogatható.

3. Ültetvényszerkezet a) Ültetvényméret: Az árutermelõ szõlõültetvények telepítése során a terület kitûzését az alkalmazott térállásnak megfelelõen oly módon kell megoldani, hogy a terület gépi mûvelése a szomszédos területek igénybevétele nélkül megoldható legyen. Kivételek a közös használatú utak, melyek a terület megközelítését teszik lehetõvé. b) Térállás: A szõlõtõkék térbeli elhelyezése a telepítendõ terület adottságainak figyelembevételével kerül meghatározásra.

1796


10. szám

A szõlõsorok távolsága maximum: 3 m – A szõlõtõkék távolsága maximum: 1 m – A tõkehelyek száma nem lehet kevesebb, mint 3333 db/ha c) Mûvelésmód: A borvidék területén javasolt mûvelésmódok: – Moser (javított Moser) – ernyõ – Sylvoz – valamint az összes alacsony és hagyományos mûvelésmód, ha a technológiai feltételek és a szakmai hozzáértés biztosítottak. d) Tõketerhelés: A tõkénkénti meghagyott világos rügyek számát a termelõ piaci szándékai szerint és a mûvelésmódból eredõ szükségszerûségeknek megfelelõen kell évente meghatározni. Ez azonban bármely mûvelésmód esetén sem haladhatja meg a 12 világos rügy/m2 értéket. A termelési célok eléréséhez szükséges termésmennyiség beállítását a vegetációs szakaszban évente legalább 2 idõpontban elvégzett fürtszabályozással kell megvalósítani. e) Szaporítóanyag: A termelési célok megváltozása és a borvidék talaj- és domborzati viszonyainak, valamint mikroklimatikus tényezõinek változatossága miatt, szükséges a használt alanyfajták számának bõvítése, adott termelési potenciálhoz való igazítása. A fajtaválasztás során elõnyben kell részesíteni a hagyományos és a nem mennyiségi termelés érdekében szelektált fajtákat és klónokat. Csak vírusmentes kategóriájú szaporítóanyag használható. f) Fajtalista: A borvidéken elõállított termékek egységesítésének és piaci lehetõségeinek fokozása érdekében a termesztésben tartott fajtaszám szûkítése válik szükségessé. Új fajta, ajánlott kategóriába kerülését minden esetben meg kell elõznie a termõhelyi fajtakísérletnek, 10 éves dokumentált termelési tapasztalatnak, valamint a Hegyközségi Tanács illetékes bizottságai véleményezésének. Interspecifikus fajták területének növelése nem kívánatos. Az elmúlt 10 év termésének átlagában, a borvidéki átlagnál kedvezõbb minõséggel szüretelhetõ fajták: Fehér fajták: Chardonnay Cserszegi fûszeres Királyleányka Rajnai rizling Rizlingszilváni Sauvignon Irsai Olivér Nektár Pintes Zenit Zöld veltelini Sárga muskotály Furmint Pátria Rozália Kövérszõlõ Ottonel muskotály

Pinot blanc Tramini Olaszrizling Szürkebarát Hárslevelû Chasselas Kék fajták: Cabernet franc Cabernet sauvignon Kékfrankos Merlot Pinot noir Syrah Zweigelt Kékoportó Kadarka

10. szám


1797

g) A Balatonmelléke Borvidéken a 2005–2006. borpiaci évre szerkezetátalakítási támogatásban a táblázatban megjelölt mûveletekre 15 hektár támogatását tervezzük 2005–2006.

fajtaváltás

szõlõültetvények áttelepítése

szõlõültetvények támrendszerének létesítése

szõlõültetvények támrendszerének korszerûsítése

7,5 hektár

7,5 hektár

Zalaszentgrót, 2005. június 13. Mesterházy Györgyné titkár

Balatonfelvidéki Hegyközségi Tanács Badacsony, Római u. 2. A Balatonfelvidéki borvidék szerkezetátalakítási és átállási terve a 2005–2006. borpiaci évre A hegyközségekrõl szóló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM rendelet alapján. A borvidék hosszú távú céljainak megvalósítása érdekében, valamint az itt elõállított borászati termékek szõlõalapanyagának kiegyensúlyozott minõsége és egységes jellege garantálása miatt, a következõ szakmai szempontok betartását javasoljuk Balatonfelvidéki borvidék területén. A szerkezetváltási irányelveket a telepítést vagy kivágást kezdeményezõ kérelme alapján, az illetékes hegybíró az MVH területi szerve felé tett véleményezése során figyelembe veszi és betartatja. A Balatonfelvidéki borvidéken a 2005–2006-os borpiaci évben a szerkezet-átalakítási támogatásban részesíteni kívánt terület nagysága 30 hektár. Ebbõl: – Fajtaváltás: 20 hektár – Szõlõültetvények áttelepítése: 2 hektár – Szõlõültetvények támrendszerének létesítése, korszerûsítése: 8 hektár

1. Ökológiai adottságok Általános szabály, hogy szõlõtelepítési engedély csak a szõlõtermesztési nyilvántartásban szereplõ I. besorolású területekre adható ki, a védett eredetû bor alapanyagául szolgáló ültetvények esetében 320 pontot el kell érnie. A szõlõtermesztéssel korábban is hasznosított területek elõnyt élveznek, amennyiben a termesztési tapasztalatok fellelhetõk és kedvezõen értékelhetõk. A telepítendõ területnek alkalmasnak kell lennie a szõlõsorok észak-déli irányultságának megvalósításához. Kivételek a lejtõs területek (7% lejtõ felett), ahol a rétegvonalas telepítés az elfogadható.

2. Ültetvényszerkezet a) Ültetvényméret: A borvidékre jellemzõ az ültetvények elaprózottsága, ezért támogatni kell a birtokösszevonási törekvéseket. Az árutermelõ szõlõültetvények telepítése során a terület kitûzését az alkalmazott térállásnak megfelelõen oly módon kell megoldani, hogy a terület gépi mûvelése a szomszédos területek igénybevétele nélkül megoldható legyen. Kivételek a közös használatú utak, melyek a terület megközelítését teszik lehetõvé.

1798


10. szám

b) Térállás: A szõlõtõkék térbeli elhelyezése a telepítendõ terület adottságainak figyelembevételével kerül meghatározásra. – A szõlõsorok távolsága maximum 3 méter – A szõlõtõkék távolsága minimum 1 méter – A tõkehelyek száma nem lehet kevesebb, mint 3300 db/ha c) Mûvelésmód: A borvidék területén szerkezetalakításhoz javasolt mûvelésmódok: – ernyõmûvelés – Sylvoz – Moser (javított Moser) – Guyot mûvelés – Kordon mûvelés (alacsony, középmagas, magas) – valamint az összes alacsony és hagyományos mûvelésmód, ha a technológiai feltételek és a hozzáértés biztosítottak. d) Szaporítóanyag: A termelési célok megváltozása és a borvidék talaj- és domborzati viszonyainak, valamint mikroklimatikus tényezõinek változatossága miatt, szükséges a használt alanyfajták számának bõvítése, adott termelési potenciálhoz való igazítása. A fajtaválasztás során elõnyben kell részesíteni a hagyományos és a nem mennyiségi termelés érdekében szelektált fajtákat és klónokat. Csak vírusmentes kategóriájú szaporítóanyag használható. e) Fajtalista: Káli-medencei körzetben: fehérborszõlõ-fajták: Olaszrizling, Chardonnay, Furmint, Piros tramini, Szürkebarát, Zenit, Zöldveltelini, Pinot blanc, Hárslevelû, Budai zöld, Kéknyelû, Juhfark, Sárga muskotály, Cserszegi fûszeres, Irsai Olivér, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Sauvignon blanc, Rizlingszilváni, Karát, Királyleányka, Kövérszõlõ, Zeus, Zefír, Bakator, Badacsony 36, Sárfehér kékborszõlõ-fajták: Kékoportó, Pinot Noir, Zweigelt, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Kadarka, Syrah Balatonederics–Lesence körzetben: fehérborszõlõ-fajták: Olaszrizling, Chardonnay, Szürkebarát, Rizlingszilváni, Piros tramini, Saugvignon blanc, Pinot blanc, Irsai Olivér, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Zöldveltelini, Cserszegi fûszeres, Juhfark, Hárslevelû, Zeus, Zefír, kékborszõlõ-fajták: Pinot noir, Kékfrankos, Cabernet Sauvignon, Cabernet franc, Merlot, Zweigelt, Syrah. Cserszegi körzetben: fehérborszõlõ-fajták: Olaszrizling, Chardonnay, Szürkebarát, Rizlingszilváni, Sauvignon blanc, Piros tramini, Cserszegi fûszeres, Nektár, Irsai Olivér, Zenit, Ottonel muskotály, Zeus, Rozália, Pátria, Korona, Hárslevelû, Királyleányka kékborszõlõ-fajták: Kékfrankos, Zweigelt, Kékoportó, Merlot, Cabernet sauvignon, Cabernet franc

Badacsony, 2005. június 08.

Dr. Tóth Sándor

Németh László

elnök

titkár

10. szám


1799

Balatonboglári Hegyközségi Tanácsa 8630 Balatonboglár, Szabadság u. 28. Balatonboglári Borvidék szerkezetátalakítási és átállási terve a 2005–2006. borpiaci évre A hegyközségekrõl szóló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM rendelet alapján. A borvidék hosszú távú céljainak megvalósítása, valamint az itt elõállított borászati termékek szõlõalapanyagának jó minõsége érdekében a következõ szakmai szempontok betartását javasoljuk a Balatonboglári borvidéken. A szerkezetváltási irányelveket, a telepítést vagy kivágást kezdeményezõ kérelme alapján, az illetékes hegybíró az MVH központi szerve felé tett véleményezése során figyelembe veszi és betartja. 1. Szakmai felkészültség A borvidék árutermõ szõlõültetvényeinek szakszerû mûvelése érdekében, valamint a gazdaságos tevékenység megvalósíthatósága céljából az alábbi összefüggések vizsgálhatók a szõlõterület használója vonatkozásában. Terület

Szükséges szakmai felkészültség


0,1–3 ha


legalább éves mûv. szerz.

3–10 ha


legalább 5 éves mûv. szerzõdés

10 ha-tól

szakirányú végzettség +5 éves szakmai gyakorlag

saját érd. munkaés erõgépellátottság

Környezetvédelem

Piaci viszonyok

saját feldolgozás vagy term. ért. szerzõdésû saját feldolgozás, alapfokú növényvévagy hosszú távú delmi képzés, szerzõdés termékért. permetezési napló szerz. felsõfokú növényvé- saját vagy bérfeldoldelmi képzés, vagy gozás szaktanácsadói vagy hosszú távú szerzõdés termékért. szerz. szolgáltató feladata

2. Ökológiai adottságok Általános szabály, hogy szõlõtelepítési engedély csak a szõlõtermesztési nyilvántartásban szereplõ I. és II. besorolású területekre adható ki. A szõlõtermesztéssel korábban is hasznosított területek elõnyt élveznek, amennyiben a termesztési tapasztalatok fellelhetõk és kedvezõen értékelhetõk. A telepítendõ területnek alkalmasnak kell lennie a szõlõsorok észak-déli irányultságának megvalósításához 7% lejtõ felett ajánlott a rétegvonalas telepítés. Az elmúlt 15 év valamelyikében, 30%-nál nagyobb mértékû tõkepusztulást okozó, téli fagykárt szenvedett területekre telepítési kérelem nem támogatható.

3. Ültetvényszerkezet a) Ültetvényméret: Az árutermelõ szõlõültetvények telepítése során a terület kitûzését az alkalmazott térállásnak megfelelõen oly módon kell megoldani, hogy a terület gépi mûvelése a szomszédos területek igénybevétele nélkül megoldható legyen. Kivételek a közös használatú utak, melyek a terület megközelítését teszik lehetõvé. b) Térállás: A szõlõtõkék térbeli elhelyezése a telepítendõ terület adottságainak figyelembevételével kerül meghatározásra. – A szõlõsorok távolsága maximum 3,2 m. – Szõlõtõkék távolsága maximum 1,0 m – A tõkehelyek száma nem lehet kevesebb, mint 3125 db/ha

1800


10. szám

c) Mûvelésmód: A borvidék területén javasolt mûvelésmódok: – Moser (javított Moser) – ernyõ – Sylvoz – valamint az összes alacsony és hagyományos mûvelésmód, ha a technológiai feltételek és a szakmai hozzáértés biztosítottak. Új telepítés esetén a GDC nem ajánlott. d) Tõketerhelés A tõkénkénti meghagyott világos rügyek számát a termelõ piaci szándékai szerint és a mûvelésmódból eredõ szükségszerûségeknek megfelelõen kell évente meghatározni. Ez azonban, bármely mûvelésmód esetén sem haladhatja meg a 8–10 világos rügy/m2 értéket. A termelési célok eléréséhez szükséges termésmennyiség beállítását a hajtásválogatással, vegetációs szakaszban évente legalább 2 idõpontban elvégzett zöldmunkával, szükség szerinti fürtszabályozással kell megvalósítani. e) Szaporítóanyag A termelési célok megváltozása és a borvidék talaj- és domborzati viszonyainak, valamint mikroklimatikus tényezõinek változatossága miatt, szükséges a használt alanyfajták számának bõvítése, adott termelési potenciálhoz való igazítása. A szaporítóanyag jelentõs része borvidéken belül kerül elõállításra, az elõállítók messzemenõen figyelembe veszik a szakmai eredményeket és kívánalmakat. Csak vírusmentes kategóriájú szaporítóanyag használható. f) Fajtalista: A borvidéken szükségesnek tartjuk a fajtaszám szûkítését, de ezt a jövõ feladatának tekintjük. Ennek a feladatnak a megvalósítása széles körû tájékozódást, eredmények összehasonlítását, felmérését, pontos dokumentálását teszi szükségessé, melyet a Hegyközségi Tanács koordinálásával végre kell hajtani és a fokozatosság elvét betartva meg kell valósítani. A 2005–2006. évre a borvidéken ajánlott fajtákat tekintjük alapnak. Fehér fajták: Sauvignon Blanc Chardonnay Rajnai rizling Sárga muskotály Királyleányka Zöldveltelini Pinot blanc Rizlingszilváni Szürkebarát Tramini Ottonel muskotály Cserszegi füszeres Irsai Olivér

Olaszrizling Cabernet franc Zenit Csabagyöngye Vörös fajták: Oportó Zweigelt Kékfrankos Pinot noir Merlot Cabernet sauvignon Syrah

A Balatonboglári borvidéken a 2005–2006. borpiaci évben a felmérések szerint 30 ha szõlõültetvényt érintõ átállítási és átalakítási beruházást kívánnak végrehajtani az alábbi megosztás szerint: – fajtaváltás 5 ha – szõlõültetvény áttelepítése 10 ha – támberendezés, mûvelésmód korszerûsítés 15 ha

Balatonboglár, 2005. április 12. Mészáros Lászlóné titkár

10. szám


1801

Badacsonyi Borvidék szerkezetátalakítási és átállási terve a 2005–2006. borpiaci évre A hegyközségekrõl szóló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM rendelet alapján készült. A borvidék hosszú távú céljainak megvalósítása érdekében, valamint az itt elõállított borászati termékek szõlõalapanyagának kiegyensúlyozott minõsége és egységes jellege garantálása miatt, a következõ szakmai szempontok betartását javasoljuk a Badacsonyi borvidéken. A szerkezetváltási irányelveket, a telepítést vagy kivágást kezdeményezõ kérelme alapján, az illetékes hegybíró az MVH felé tett véleményezése során figyelembe veszi és betartja.

1. Szakmai felkészültség A borvidék árutermõ szõlõültetvényeinek mûvelése és karbantartása érdekében, valamint a gazdaságos tevékenység megvalósíthatósága céljából az alábbi táblázat szerinti összefüggések vizsgálhatók a szõlõterület használója/alkalmazottja vonatkozásában. feltételek szükséges szakmai felkészültség


0,1–5 ha


saját gép v. legalább 1 éves mûvelési szerzõdés

5–10 ha


saját gép vagy legalapfokú növényvé- saját vagy bérfeldolalább 1 éves mûvelési delmi képzettség, per- gozás vagy értékesítészerzõdés metezési napló si szerzõdés

10 ha-tól

alapfokú szakirányú végzettség, 3 éves szakmai gyakorlat

környezetvédelem

piaci viszonyok

terület

saját munka és erõgépellátottság vagy mûvelési szerzõdés

zöld és sárga szerek saját feldolgozás vagy használata, permeteértékesítési szerzõdés zési napló

alapfokú növényvésaját vagy bérfeldoldelmi képzettség, pergozás vagy értékesítémetezési napló si szerzõdés szerzõdés

2. Ökológiai adatosságok Általános szabály, hogy szõlõtelepítési engedély csak a szõlõtermesztési nyilvántartásban szereplõ I. és II. besorolású területekre adható ki. A szõlõtermesztéssel korábban is hasznosított területek elõnyt élveznek, amennyiben a termesztési tapasztalatok fellelhetõk és kedvezõen értékelhetõk. A szõlõtõkék térbeli elhelyezkedése a telepítendõ terület adottságainak figyelembevételével kerül meghatározásra. A telepítendõ területen az uralkodó széliránynak megfelelõen kell kialakítani a szõlõsorokat, lehetõség szerint törekedni kell a szõlõsorok észak-déli irányultságának megvalósításához. 7% lejtõ felett ajánlott a rétegvonalas telepítés, vagy a gyepesítés az eróziós károk elkerülése végett. Az elmúlt 15 év valamelyikében, 30%-nál nagyobb mértékû tõkepusztulást okozó, téli fagykárt szenvedett területekre telepítési kérelem nem támogatható. Tervezett összes terület 30 ha, az alábbi bontás szerint: – fajtaváltás 10 ha – szõlõültetvények áttelepítése – – támrendszer létesítése, korszerûsítése 20 ha

1802


10. szám

3. Ültetvényszerkezet a) Ültetvényméret: Az árutermelõ szõlõültetvények telepítése során, a terület kitûzését az alkalmazott térállásnak megfelelõen oly módon kell kialakítani, hogy a terület gépi mûvelése a szomszédos területek igénybevétele nélkül megoldható legyen. Kivétel a közös hasznú utak, melyek a terület megközelítését teszik lehetõvé. b) Térállás: A szõlõtõkék térbeli elhelyezése a terület adottságainak figyelembevételével kerül meghatározásra. – A szõlõsorok távolsága maximum: 3,5 m Kísérleti ültetvény: 4,8 m besûrítése 2,4 m-re – A szõlõtõkék távolsága minimum: 0,6 m – A tõkehelyek száma nem lehet kevesebb, mint 3200 db/ha. c) Mûvelésmód: A borvidék területén javasolt mûvelésmódok: – Moser (javított Moser) – Ernyõ – Sylvoz – valamint az összes alacsony, középmagas, valamint a hagyományos mûvelésmód, ha a technológiai feltételek és a szakmai hozzáértés biztosított. d) Tõketerhelés A tõkénkénti meghagyott világos rügyek számát a termelõ piaci szándékai szerint és a mûvelésmódból eredõ szükségszerûségeknek megfelelõen kell évente meghatározni. Ez azonban bármilyen mûvelésmód esetén sem haladhatja meg a 12 rügy/m2 értéket. A termelési célok eléréséhez szükséges termésmennyiség beállítását a hajtásválogatással, vegetációs szakaszban évente legalább 2 idõpontban elvégzett zöldmunkával, szükség szerinti fürtszabályozással kell megvalósítani. e) Szaporítóanyag A termelési célok megváltozása és a borvidék talaj- és domborzati viszonyainak, valamint mikroklimatikus tényezõinek változatossága miatt szükséges a használt alanyfajták számának bõvítése, adott termelési potenciálhoz való igazítása. A Badacsonyi Borvidék Hegyközségi Tanácsa, az FVM Szõlészeti és Borászati Kutató Intézet, Badacsony együttmûködést dolgoz ki és javaslatot tesz a borvidék talajtípusainak figyelembevételével készített „alany-nemes-termõhely” táblázatra, szakmai szabályként. Csak vírusmentes kategóriájú szaporítóanyag használható. f) Fajtalista: A fajtaváltás során elõnyben kell részesíteni a hagyományos és a nem mennyiségi termelés érdekében szelektált fajtákat és klónokat. A borvidéken elõállított termékek egységesítésének és piaci lehetõségeinek fokozása érdekében a termesztésben tartott fajtaszám szûkítése válik szükségessé. Új fajta ajánlott kategóriába kerülését minden esetben meg kell elõznie a termõhelyi fajtakísérletnek, 10 éves dokumentált termelési tapasztalatnak, valamint a hegyközségi Tanács illetékes bizottságai véleményezésének. Interspecifikus fajták területének növelése nem kívánatos. Fajtaváltás átoltással is megvalósítható. Az elmúlt 10 év termésének átlagában, a borvidéki átlagnál kedvezõbb minõséggel szüretelhetõ, ezért ajánlott fajták: Olasz rizling Szürkebarát

Kéknyelû Ottonel muskotály

Pinot blanc Rajnairizling

Zeusz Hárslevelû

A Borvidéki Rendtartásnak mellékletét képezi a Szerkezetátalakítási és átállítási terv 2005/2006. évre.

Badacsony, 2006. április 19. Pettenkoffer Zsuzsanna titkár

10. szám


1803

Balatonfüred–Csopaki Borvidék Hegyközségi Tanácsa 8243 Balatonakali, Kossuth L. u. 40. A Balatonfüred–Csopaki Borvidék szerkezetátalakítási és átállási terve a 2005–2006. borpiaci évre A hegyközségekrõl szóló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM rendelet alapján. A borvidék hosszú távú céljainak megvalósítása érdekében, valamint az itt elõállított borászati termékek szõlõalapanyagának kiegyensúlyozott minõsége és egységes jellege garantálása miatt, a következõ szakmai szempontok betartását javasoljuk a Balatonfüred–Csopaki Borvidék területén. A szerkezetváltási irányelveket, a telepítést vagy kivágást kezdeményezõ kérelme alapján, az illetékes hegybíró az MVH felé tett véleményezése során figyelembe veszi és betartatja. 1. Szakmai felkészültség A borvidék árutermõ szõlõültetvényeinek szakszerû mûvelése és karbantartása érdekében, valamint a gazdaságos tevékenység megvalósíthatósága céljából az alábbi táblázat szerinti összefüggések vizsgálhatók a szõlõterület használója vonatkozásában. feltételek szükséges szakmai felkészültség


környezetvédelem

piaci viszonyok

gyakorlati jártasság/ 3 év õstermelõ

Saját gép v. legalább 1 éves mûvelési szerzõdés

Zöld és sárga jelzésû szerek használata

Saját feldolgozás vagy ért. szerzõdés évente 04. 15-ig

terület

3000 m2–3 ha

3 ha–10 ha

10 ha-tól

Saját gép v. legalább Alapfokú növényvéSaját feldolgozás szakirányú végzettség 5 éves mûvelési szer- delmi képzettség, per- vagy 5 éves értékesízõdés metezési napló tési szerzõdés szakirányú végzettség + 5 éves szakmai gyakorlat

Saját érd. munka és erõgép-ellátottság

Felsõfokú növényvé- Saját vagy bérfeldoldelmi képzettség gozás, vagy hosszú vagy szaktanácsadói távú termékértékesítészerzõdés si szerzõdés

2. Ökológiai adottságok Általános szabály, hogy szõlõtelepítési engedély csak a szõlõkataszteri nyilvántartásban szereplõ I. és II. osztályú szõlõtermõ területekre adható ki, valamint az I. kataszteri osztályú területeknek legalább 280 pontos termõhelyi értékszámot, a védett eredetû bor alapanyagául szolgáló ültetvények esetében 300 pontot el kell érnie. A szõlõtermesztéssel korábban is hasznosított területek elõnyt élveznek, amennyiben a termesztési tapasztalatok fellelhetõk és kedvezõen értékelhetõk. A telepítendõ területnek alkalmasnak kell lennie a szõlõsorok észak-déli irányultságának megvalósításához. Kivételek a lejtõs területek (7% lejtõ felett), ahol a rétegvonalas telepítés az elfogadható. Az elmúlt 15 év valamelyikében, 30%-nál nagyobb mértékû tõkepusztulást okozó, téli fagykárt szenvedett területekre telepítési kérelem nem támogatható.


1804


10. szám

b) Térállás: A szõlõtõkék térbeli elhelyezése a telepítendõ terület adottságainak figyelembevételével kerül meghatározásra. – A szõlõsorok távolsága maximum: 3 m – A szõlõtõkék távolsága minimum: 0,8 m – A tõkehelyek száma nem lehet kevesebb, mint 3700 db/ha – Elõnyt élvez a tenyészterület csökkentése, az állomány sûrítése. c) Mûvelésmód: A borvidék területén javasolt mûvelésmódok: – ernyõ mûvelés – végálló szálvesszõs (Sylvoz-) mûvelés – valamint a borvidéki rendtartásban szereplõ összes mûvelésmód, ha a technológiai feltételek és a szakmai hozzáértés biztosítottak. d) Tõketerhelés: A tõkénkénti meghagyott világos rügyek számát a termelõ piaci szándékai szerint és a mûvelésmódból eredõ szükségszerûségeknek megfelelõen kell évente meghatározni. Ez azonban bármely mûvelésmód esetén sem haladhatja meg a 12 világos rügy/m2 értéket. A termelési célok eléréséhez szükséges termésmennyiség beállítását a vegetációs szakaszban évente legalább 2 idõpontban elvégzett fürtszabályozással kell megvalósítani. e) Szaporítóanyag: A termelési célok megváltozása és a borvidék talaj és domborzati viszonyainak, valamint mikroklimatikus tényezõinek változatossága miatt, szükséges a használt alanyfajták számának bõvítése, adott termelési potenciálhoz való igazítása. Ennek érdekében a Balatonfüred–Csopaki Borvidék Hegyközségi Tanácsa, az FVM Badacsonyi Szõlészeti és Borászati Kutató Intézetével együttmûködve kidolgoz, és javaslatot tesz a borvidék talajtípusainak figyelembevételével készített „alany-nemes-termõhely” táblázatra, szakmai szabályként. A fajtaválasztás során elõnyben kell részesíteni a hagyományos és a nem mennyiségi termelés érdekében szelektált fajtákat és klónokat. Csak tünetileg vírusmentes szaporítóanyag használható. f) Fajtalista: A borvidéken elõállított termékek egységesítésének és piaci lehetõségeinek fokozása érdekében a termesztésben tartott fajtaszám szûkítése válik szükségessé. Új fajták ajánlott kategóriába kerülését minden esetben meg kell elõznie a termõhelyi fajtakísérletnek, 10 éves dokumentált termelési tapasztalatnak, valamint a Hegyközségi Tanács illetékes bizottságai véleményezésének. Interspecifikus fajták területe nem növelhet. A fajtaváltás átoltással is megvalósítható. Az elmúlt 10 év termésének átlagában, a borvidéki átlagnál kedvezõbb minõséggel szüretelhet, ezért ajánlott fajták: Fehér fajták: Chardonnay, Cserszegi fûszeres (csak Balatonvilágos térségében), Furmint, Juhfark, Királyleányka (csak Balatonfõkajár és Balatonvilágos térségében) Olaszrizling, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Rizlingszilváni (Müller Thurgau), Rozália (csak Balatonfüred térségében), Sauvignon blanc, Sárga muskotály, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Kék fajták: Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Merlot, Zweigelt. A Balatonfüred–Csopaki Borvidéken a 2005–2006. borpiaci évre tervezett szerkezetátalakítás és átállítás: 90 ha. Ezen belül tervezett intézkedéseink: – fajtaváltásra 10 ha – szõlõültetvények áttelepítésére 50 ha – támberendezés korszerûsítésére, létesítése 30 ha

Balatonakali, 2005. május 10. Kemendy Miklós titkár

10. szám


1805

Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsa 7822 Nagyharsány, Kolónia 9. A Villányi Borvidék szerkezetátalakítási és átállási terve a 2005–2006. borpiaci évre A hegyközségekrõl szóló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM rendelet alapján. A Villányi Borvidék területén hegyközségeink 2005–2006. évre 145 ha területre jelentettek szerkezetátalakítási támogatásra igényt. Az igény hegyközségek szerinti bontásban: Fajtaváltás

Szõlõültetvény áttelepítése

Támrendszer létesít. korsz.

Összesen

Tenkes Hegyközség Siklós

30 ha

8 ha

2 ha

40 ha

Villányi Hegyközség

20 ha

20 ha

10 ha

50 ha

–

–

20 ha

20 ha

7 ha

3 ha

5 ha

15 ha

Nagytótfalu Hegyközség

10 ha

10 ha

Hegyszentmárton Hegyközség

10 ha

10 ha

57 ha

145 ha

Hegyközségek

Nagyharsányi Hegyközség Kisharsányi Hegyközség

Villányi Borvidék összesen:

57 ha

31 ha

Szerkezetátalakítási terv: Ökológiai adottságok: Szõlõtelepítési engedély csak a termõhelyi kataszter-nyilvántartásában szereplõ I. és II. besorolású területekre javasolható. Elõnyt élveznek a korábban szõlõtermesztéssel hasznosított területek, ahol adott a minõségi szõlõtermesztés lehetõsége. Ültetvényszerkezet: a) Ültetvényméret: A szõlõültetvények telepítése során a kitûzést úgy kell megoldani, hogy a gépi mûvelést saját területen lehessen megvalósítani. (Kivétel a közös használatú út.) Törekedni kell a szomszéd ültetvény megfelelõ oldaltávolság tartására, ami minimum 1 méter vagy sortávolság fele. A telepítés során törekedni kell a mûvelõ és szállító jármûvek biztonságos közlekedéséhez szükséges terület meghagyására. b) Térállás: A szõlõtõkék térbeli elhelyezését a terület adottságainak megfelelõen kell meghatározni. Sortávolság 100–300 cm, tõtávolság 80–120 cm. Tõkeszám nem lehet kevesebb 3300 db/ha. Törekedni kell a tõketerhelés csökkentésére, elõnyben kell részesíteni a 4–5000 db/ha tõkeszámú telepítéseket. c) Mûvelési mód: Bakmûvelés, Kordon közép és magas, Sylvoz, Ernyõmûvelés, Guyot, valamint az alacsony mûvelés módok, fõleg a sekély termõrétegû hegyi területeken. d) Tõketerhelés: Cél a minõségi bortermelés 90–100 hl/ha bor elõállításához szükséges jó minõségû szõlõ termelése. Rügyterhelés 10–12 rügy/m2. e) Szaporítóanyag: Csak vírusmentes kategóriájú, származási bizonylattal ellátott szaporítóanyag használható a telepítések során.

1806


10. szám

f) Fajtalista: Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Merlot, Kékoportó, Pinot noir, Zweigelt, Syrah, Chardonnay, Hárslevelû, Királyleányka, Olaszrizling, Ottonel muskotály, Tramini, Rajnai rizling, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Zöldveltelini, Pinot blanc, Zengõ.

Siklós, 2005. június 10. Gadó Imre s. k., titkár Villányi Borvidék Hegyközségi Tanács

Az FVM Gyõr-Moson-Sopron Megyei Földmûvelésügyi Hivatal Vadászati és Halászati Felügyelõségének pályázati felhívása a Magyar Államot megilletõ halászati jog hasznosítására A halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 46. § (3) bekezdése értelmében a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter megbízásából az FVM Gyõr-Moson-Sopron Megyei Földmûvelésügyi Hivatal Vadászati és Halászati Felügyelõsége pályázatot hirdet a – Willebaldi-tó (hrsz.: Ravazd 09/C.), – Ostffy-Majori kavicsbányató (hrsz.: Farád 0781/B.), – Páli-tó (hrsz.: Páli 0145/35.), – Szúnyogmajori-tó (hrsz.: Rábakecöl 0150/1.) magyar államot megilletõ halászati jogának hasznosítására. A pályázat részletes kiírása, térképi anyaga, valamint a jogszabályi feltételrendszert tartalmazó dokumentumok 10 000 Ft/pályázat ellenében átvehetõk az FVM Gyõr-Moson-Sopron Megyei Hivatal Vadászati és Halászati Felügyelõségén [9021 Gyõr, Jókai u. 12., telefon: (96) 514-765]. A pályázat benyújtásának határideje: 2006. június 30.

Az FVM Baranya Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának tájékoztatója a támogatásban részesített elõzetesen elismert termelõi csoportokról Az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok 2004. évi költségvetési támogatásáról szóló – a 75/2005. (VIII. 22.) FVM rendelettel módosított – 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet 280–283. §-a alapján támogatásban részesített elõzetesen elismert termelõi csoportok Baranya megyében: Sorszám

Termelõi csoport neve

Székhely

Támogatási összeg (E Ft)

1.

TRIBÁK Szövetkezet

Szászvár, Pécsi u. 127/9. hrsz.

3500

2.

HIMES-AGRO Kft.

Himesháza, Kossuth L. u. 69.

4125

3.

Tevel Környéki Szõlõ és Bor Szövetkezet

Mágocs, Szabadság u. 21.

1890

4.

Hegyháti Gabona Szövetkezet

Alsómocsolád, Rákóczi u. 71.

1166

10. szám


1807

Az FVM Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának tájékoztatója a támogatásban részesített elõzetesen elismert termelõi csoportokról A 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet 280–283. §-a alapján 2005. évben támogatást nyert elõzetesen elismert termelõi csoportok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében:

Település

Termelõi csoport neve

A megítélt támogatás összege ezer Ft

Beruházás célja

Sátoraljaújhely

Tokaji Borvidék Szõlõsgazdáinak Term. Elõzetesen elismert termelõi csoportok Ker. és Szolg. Szövetkezete 2005. évi mûködésének támogatása

3300

Prügy

Tiszamente Napraforgó Értékesítõ és Forgalmazó Kft.

Elõzetesen elismert termelõi csoportok 2005. évi mûködésének támogatása

1678

Miskolc

Girasol 2004. Kft.


1125

Miskolc

Grano 2004. Kft.


3000

Arnót

Ceragro Kft.


1762

Arnót

Agrosolar Kft.


967

Közlemény a 2006. évben a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ágazati szakmai szervezetek és ágazati érdekképviseletek számára kiírt pályázatán támogatásban részesülõ szervezetek közzétételérõl

Társadalmi szervezet neve

Társadalmi szervezet székhelye

Megítélt támogatás (Ft)

Agrár és Falusi Ifjúsági Körök Jász-NagykunSzolnok megyei Egyesülete

5000 Szolnok, Szapáry út 19.

200 000

Agrárhallgatók Nemzetközi Egyesülete

2100 Gödöllõ, Páter Károly u. 1.

300 000

Agrárkutató Intézmények Országos Szövetsége

1066 Budapest, Jókai u. 2–4.

2 000 000

Agrárõrség Agrárgazdasági Védegylet Közhasznú Egyesület

7477 Szenna, Rákóczi út 15.

200 000

Alföldi Faiskolások Egyesülete

6000 Kecskemét, Erdei Ferenc tér 1–3.

500 000

Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenõrzési Dolgozók Szakszervezete

1088 Budapest, Puskin u. 4.

800 000

Almatermesztõk Szövetsége

4244 Újfehértó, Vadas tag 2.

300 000

Alpesi és Szánentáli Kecsketenyészõk Magyarországi Egyesülete

2451 Ercsi, Bercsényi u. 10.

200 000

Által- ér és Vízgyûjtõ Helyreállítási és Fejlesztési Szövetség

2890 Tata, Kossuth tér 1.

Angol Telivér Tenyésztõk Országos Egyesülete

1077 Budapest, Wesselényi u. 73.

2 500 000 200 000

1808

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ Társadalmi szervezet neve

Az Erdõért Egyesület


8000 Székesfehérvár, Móricz Zs. u. 32.

10. szám Megítélt támogatás (Ft)

200 000

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Méhész Egyesület 3555 Harsány, Béke út 20/A

100 000

Bácskai és Dunamelléki Mezõgazdasági Szövetség 6500 Baja, Tóth Kálmán tér 8.

500 000

Baja és Körzete Méhész Klub Egyesület

6500 Baja, Szabadság út 77.

100 000

Bányai Panoráma Egyesület

7400 Kaposvár, Fõ u. 37–39.

2 500 000

Baranya Megyei Mezõgazdasági Termelõk Szövetsége

7623 Pécs, Köztársaság tér 2.

500 000

Baromfi Termék Tanács

1054 Budapest, Akadémia u. 1.

Baromfiértékesítõ és Termeltetõ Termelõi Csoportok Országos Szövetsége

7342 Mágocs, Szabadság utca 23.

200 000

Békés és Környéke Biokultúra Egyesület

5630 Békés, Múzeum köz 1.

100 000

Békés Megyei Mezõgazdasági Szövetség

5600 Békéscsaba, Szigetvári u. 2.

500 000

Biokultúra Egyesületek Szövetsége

2621 Verõce, Lugosi u. 16/A

500 000

Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Mezõgazdasági Érdekvédelmi Szövetség

3526 Miskolc, Vologda u. 4.

500 000

CEDR - Magyar Agrárjogi Egyesület Közhasznú Egyesület

Miskolc-Egyetemváros, A/6. épület 102. szoba

500 000

Csongrád és Térsége Biokultúra Egyesület

6640 Csongrád, Szentháromság tér 8.

100 000

Dísznövény Szövetség és Terméktanács

1118 Budapest, Villányi út 35–43.

400 000

Drávazug Társulás Egyesület

7967 Drávafok, Kossuth L. u. 26.

150 000

Együtt-Mûködés Egyesület

7215 Nak, Fõ u. 200.

3 000 000

Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége

1012 Budapest, Kuny D. u. 13–15.

4 000 000

Emutenyésztõk Egyesülete

1132 Budapest, Visegrádi u. 12.

200 000

Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács


300 000

Észak-Magyarországi Biokultúra Egyesület

3529 Miskolc, Benke József út 15.

100 000

Éticsiga Terméktanács

2100 Gödöllõ, Tessedik S. u. 4.

500 000

Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség


Fehér-Kék Belga Szarvasmarhát Tenyésztõk Egyesülete

2053 Herceghalom, Gesztenyés u. 1.

500 000

Fejér Megyei Mezõgazdasági Termelõk Szövetsége

8000 Székesfehérvár, Deák Ferenc utca 7.

500 000

Fiatal Gazdák Dél-alföldi Szövetsége

6635 Szegvár, Rózsa u. 5.

500 000

Fiatal Gazdák Észak-alföldi Szövetsége

1138 Budapest, Váci út 134/C

500 000

2 500 000

2 000 000

Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége AGRYA 1138 Budapest, Váci út 134/C VI. 28.

3 200 000

FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács

1118 Budapest, Villányi út 35–43.

2 500 000

Furioso-North Star Lótenyésztõ Országos Egyesület

6114 Bugac, Nagybugac 135.

200 000

Gabonatermesztõ Termelõi Csoportok Országos Szövetsége

7342 Mágocs, Szabadság utca 23.

200 000

Gabonatermesztõk Országos Szövetsége


Gádorosi Mezõgazdasági Termelõk Szövetsége

5932 Gádoros, Fõ u. 8.

2 000 000 200 000

10. szám



1809 Megítélt támogatás (Ft)

2 000 000

Hajdúsági Vidék- és Területfejlesztési Egyesület

4085 Hajdúnánás-Tedej, Fõ u. 9.

Halas és Környéke Méhészeti Egyesület

6400 Kiskunhalas, Kossuth u. 29.

Haltermelõk Országos Szövetsége és Terméktanácsa

1126 Budapest, Vöröskõ u. 4/B

HANGYA Raktárszövetkezeti Termékpályás Szövetkezetek/Szervezetek Szövetsége

5600 Békéscsaba, Kerek 637.

200 000

HANGYA Zöldség-Gyümölcs Termékpályás Szövetkezetek/Szervezetek Szövetsége

6782 Mórahalom Röszkei u. 47.

200 000

Holstein-fríz Tenyésztõk Egyesülete

1134 Budapest, Lõportár u. 16.

Homokháti Gazdasági Tanácsadó Egyesület

6782 Mórahalom, Millenniumi sétány 16.

Húsmarhatenyésztõk, Marhahústermelõk Országos 1097 Budapest, Gubacsi út 6/B Szövetsége HUMOSZ

100 000 2 250 000

2 000 000 200 000 200 000 2 000 000

Ifjúság a Jövõért Egyesület

9700 Szombathely, Berzsenyi tér 2/B

Jánoshalma és Vidéke Méhészek Egyesülete

6440 Jánoshalma, Böjtös A. u. 30.

100 000

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezõgazdasági Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége

5001 Szolnok, Ságvári krt. 4.

500 000

Kecsketenyésztõk és Nemesítõk Országos Egyesülete

5000 Szolnok, Petõfi út 21.

400 000

Kelet-Magyarországi Biokultúra Egyesület

4071 Hortobágy, Czinege J. u. 1.

300 000

Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége

1113 Budapest, Villányi út 70.

800 000

Kisbéri és Gidrán Lótenyésztõ Országos Egyesület 1024 Budapest, Keleti Károly u. 24.

200 000

Kiskunsági Mezõgazdasági Szövetség

6000 Kecskemét, Szövetség tér 1.

500 000

Komárom-Esztergom Megyei Mezõgazdasági Szövetkezõk és Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége

2800 Tatabánya, Mártírok útja 81/B

500 000

Közép-Nyírség Fejlesztési Egyesület

4561 Baktalórántháza, Köztársaság tér 16.

3 000 000

Magán Erdõtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

1021 Budapest, Budakeszi út 91.

1 000 000

Magyar Agrártudományi Egyesület

1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6–8.

1 500 000

Magyar Állattenyésztõk Szövetsége


2 500 000

Magyar Baromfi Szövetkezetek Szövetsége

7090 Tamási, Fornád puszta 0315/9. hrsz.

400 000

Magyar Dohánytermelõk Országos Szövetsége

4327 Pócspetri, Kállósemjéni út 47.

600 000

Magyar Erdõgazda Szövetség

1225 Budapest, Gyümölcs u. 10.

500 000

Magyar Földbirtokosok Országos Szövetsége

7400 Kaposvár, Szent Imre u. 14.

Magyar Földmérõ és Térképész Vállalkozások Egyesülete

1149 Budapest, Bosnyák tér 5.

Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és 1054 Budapest, Alkotmány u. 16. II/9. Kereskedõk Szövetsége

1 000 000 200 000 400 000

Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége

1093 Budapest, Zsil utca 3–5.

Magyar Gyümölcsfaiskolák Országos Egyesülete

1118 Budapest, Villányi út 31.

500 000

Magyar Hereford, Angus, Galloway Tenyésztõk Egyesülete MHAGTE

7400 Kaposvár, Dénesmajor 2.

400 000

4 000 000

1810





2 000 000

Magyar Juhtenyésztõk és Juhtenyésztõ Szervezetek 1134 Budapest, Lõportár u. 16. Szövetsége

2 000 000

Magyar Húsiparosok Szövetsége

Magyar Kecsketartók és Tenyésztõk Országos Szövetsége

2053 Herceghalom, Gesztenyés u. 1.

400 000

Magyar Kertészeti Szakképzõ Intézmények Szövetsége

1106 Budapest, Maglódi út 8.

400 000

Magyar Lótenyésztõ és Lovas Szervezetek Szövetsége


200 000

Magyar Lovas Tuirisztikai Közhasznú Szövetség

1092 Budapest, Ráday u. 8.

300 000

Magyar Marketing Szövetség

1139 Budapest, Petneházy u. 50–52.

1 500 000

Magyar Mezõ- és Erdõgazdasági Érdekképviseleti Szövetség

1075 Budapest, Károly körút 5/A félemelet 4.

1 000 000

Magyar Mézút Egyesület

8900 Zalaegerszeg, Pataki F. u. 6. I/5.

100 000

Magyar Országos Állatorvos Egyesület

1078 Budapest, István út 2.

200 000

Magyar Ökológiai Gazdálkodásért Egyesület

1118 Budapest, Villányi út 29–43. C épület

500 000

Magyar Öntözési Egyesület

5540 Szarvas, Szabadság út 1–3.

200 000

Magyar Pékek Fejedelmi Rendje

1125 Budapest, Hadik András u. 8.

200 000

Magyar Sertéstartók Szövetsége

6346 Sükösd, Arany J. u. 63.

800 000

Magyar Sertéstenyésztõk Szövetsége


600 000

Magyar Sportlótenyésztõk Országos Egyesülete

1087 Budapest, Kerepesi út 7.

200 000

Magyar Szaporítóanyag Termesztõk Szövetsége és 1118 Budapest, Villányi út 31. Terméktanács

500 000

Magyar Szarvasgombagyûjtõk, -termesztõk, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C -feldolgozók és -forgalmazók Országos Szövetsége

500 000

Magyar Szõlõszaporítóanyag Termesztõk Szövetsége

3261 Abasár, Fõ út 179.

500 000

Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztõk Egyesülete


500 000

Magyar Termelõi Értékesítõ és Szolgálató Szervezetek/Szövetkezetek Hangya Együttmûködése

1075 Budapest, Károly krt. 5/A

3 800 000

Magyarországi Arablótenyésztõk Egyesülete

2943 Bábolna, Wesselényi u. 46.

300 000

Magyarországi Hagymatermesztõk, Feldolgozók, Forgalmazók Szövetsége és Terméktanácsa

6900 Makó, Návay Lajos tér 5–7.

1 500 000

Magyarországi Strucctenyésztõk Közhasznú Egyesülete

1073 Budapest, Dob u. 90.

200 000

Magyarországi Szamártenyésztõk Egyesülete

1015 Budapest, Donáti utca 20–22. III./13.

200 000

Magyartarka Tenyésztõk Egyesülete

7150 Bonyhád, Zrínyi u. 3.

Megyei Mezõgazdasági Termelõk és Szövetkezõk Érdekvédelmi Szövetsége

9022 Gyõr, Czuczor Gergely u. 18–24.

500 000

Méhészek Fejér Megyei Egyesülete

8000 Székesfehérvár, Csóri u. 158.

100 000

2 000 000

10. szám



1811 Megítélt támogatás (Ft)

MÉTE Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület

1027 Budapest, Fõ u. 68.

Mezõgazdasági Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége

1066 Budapest, Jókai u. 2.

Mezõgazdasági Szövetkezetek és Termelõk Zala Megyei Szövetsége

8900 Zalaegerszeg, Ady Endre u. 45–47.

Mezõgazdasági Szövetkezõk és Termelõk Országos Szövetsége

1054 Budapest, Akadémia u. 1–3.

5 000 000

Mezõgazdasági Társaságok, Szövetkezetek, Vállalkozók Csongrád Megyei Érdekvédelmi Szövetsége

6723 Szeged, Szent László u. 8/A

500 000

Mezõgazdasági Termelõk Vas Megyei Szövetsége 9700 Szombathely, Fõ tér 36.

500 000 2 000 000 500 000

500 000

Mucsfa Hegyközség


200 000

Nógrád Megyei Mezõgazdasági Termelõk Érdekvédelmi Szövetsége

3100 Salgótarján, Bem út 10.

500 000

Nonius Lótenyésztõ Országos Egyesület

4071 Hortobágy, Máta Lovafalu 409.

200 000

Nyírbátor és Környéke Méhészek Egyesülete

4300 Nyírbátor, Bajcsy Zs. u. 61.

100 000

Nyolc Palóc Mikrotérségi Egyesület

3127 Kazár, Tanács út 1.

Nyúl Terméktanács

1054 Budapest, Akadémia u.1.

600 000

Országos Burgonya Terméktanács


1 500 000

Országos Erdészeti Egyesület

1027 Budapest, Fõ u. 68.

1 000 000

Országos Futómadár Termék Tanács

1073 Budapest, Dob u. 90.

200 000

Országos Fûszerpaprika Terméktanács Egyesület

6300 Kalocsa, Alkotmány u. 49.

500 000

Országos Magyar Méhészeti Egyesület

1094 Budapest, Viola u. 50.

800 000

Óvári Gazdászok Szövetsége Egyesület

9200 Mosonmagyaróvár, Vár u. 2.

200 000

Ökorégió Vidékfejlesztési és Tájgazdálkodási Egyesület

3721 Dövény, Dózsa György út. 8.

100 000

Összefogás a Sárréti Kistérségért Egyesület

4183 Kaba, Kurucz u. 7.

2 000 000

Párbeszéd 2003 Egyesület

6000 Kecskemét, Jégvirág u. 3.

5 500 000

Pécsi Méhész Egyesület

7631 Pécs, Kultúrház u. 9.

100 000

Pest Megyei Mezõgazdasági Termelõk Szövetsége

1111 Budapest, Bartók B. út 31.

500 000

Polgár és Környéki Települések Méhész Egyesülete

4090 Polgár, Árpád u. 10/B

100 000

Póni és Kislótenyésztõk Országos Egyesülete

4032 Debrecen, Böszörményi út 138.

200 000

Rákóczi Borút Egyesület

3900 Szerencs, Rákóczi út 63.

Sárrétudvari Gazdakör

4171 Sárrétudvari, Kossuth L. u. 80.

Sikeres Gyõrért Társaság Egyesület

9024 Gyõr, Babits Mihály u. 9.

Somogy Megyei Mezõgazdasági Termelõk Érdekvédelmi Szövetsége

7400 Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky u. 25.

500 000

Söjtör és Térsége Méhészeinek Egyesülete

8897 Söjtör, Deák út 13.

100 000

Szabadszállási Gazdakör

6080 Szabadszállás, Dózsa Gy. u. 6.

200 000

3 000 000

2 000 000 200 000 2 500 000

1812




Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezõgazdasági Termelõk Érdekvédelmi Szövetsége

4400 Nyíregyháza, Epreskert u. 4.

500 000

Szaporodásbiológiai Társaság

1122 Budapest, Gaál József u. 16/A

200 000

Szentlõrinci Gazdakör

7940 Szentlõrinc, Munkácsy M. u. 1.

200 000

Szerencs-Térségi Cukorrépa Termesztõk Szövetsége

3525 Miskolc, Vologda u. 4.

200 000

Szõlõ-Bor Termelõi Csoportok Országos Szövetsége Hangya Szakági Szövetség

6070 Izsák, Dózsa tér 3.

500 000

Tej Terméktanács

1115 Budapest, Bartók B. út 152/C

2 500 000

Tiszamenti Települések Térségfejlesztési Társulása 4456 Tiszadob, Andrássy u. 37. Egyesület

500 000

Tolna Megyei Méhész Egyesület

7100 Szekszárd, Arany J. u. 23–25.

100 000

Tolna Megyei Mezõgazdasági Termelõk Szövetsége

7100 Szekszárd, Széchenyi u. 56–60.

500 000

Ügetõ Tenyésztõk Országos Szövetsége

Budapest, Kerepesi út 9.

200 000

Vadgazdasági Termékek és Szolgáltatások Terméktanács

2100 Gödöllõ, Tessedik S. u. 4.

500 000

Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács

1097 Budapest, Gubacsi út 6/B

2 500 000

Veszprém Megyei Mezõgazdasági Termelõk Szövetsége

8200 Veszprém, Óváros tér 10.

500 000

Vetõmag Szövetség és Terméktanács

1054 Budapest, Szabadság tér 14. IV. 414.

2 000 000

Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége

1116 Budapest, Fehérvári út 108–112.

1 500 000

Völgységi Hegyközség


200 000

XXI. Század Egyesület

4400 Nyíregyháza, Damjanich u. 4–6.

500 000

Zalai Falvakért Egyesület

8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10.

2 500 000

10. szám


ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Ismét megrendelhetõ, 2006. évre elõfizethetõ az immár fél évszázados hagyományokra visszatekintõ Pénzügyi Szemle, amely megújuló, bõvülõ tartalommal, állandó rovatrenddel, korszerû tipográfiával, igényes borítóval – s ami szintén újdonság – egy kötetben a magyarral, teljes terjedelemben angol nyelven is a tisztelt Olvasók rendelkezésére áll. Több állami, pénzügyi szervezet összefogásával, neves szakemberekbõl álló szerkesztõbizottság iránymutatásával, új laptulajdonos gondozásában, szerkesztésében, s változatlanul a Magyar Hivatalos Közlönykiadó kiadásában negyedévente jelenik meg a Pénzügyi Szemle, amely közpénzügyi szakfolyóiratként aktuális és hiteles képet ad a pénzügyi rendszer, ezen belül hangsúlyosan a közszféra (public sector), valamint – a fõbb pénzügyi összefüggések tükrében – a magyar nemzetgazdaság lényeges vonásairól, a felzárkózási, jövõépítési törekvésekrõl, s a kapcsolódó szakmai vitákról. A folyóirat a gyakorlati problémák oldaláról közelítve a tudományos eredmények iránt is nyitott. Ily módon a megújuló Pénzügyi Szemlét haszonnal forgathatják a különbözõ területeken dolgozó gazdasági és pénzügyi szakemberek, közgazdászok, jogászok, vezetõk, menedzserek mellett a politikai élet szereplõi, az egyetemi és fõiskolai oktatók, hallgatók és a tudományos kutatók is. A Pénzügyi Szemle megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén: 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., postacímén: 1394 Budapest 62, Pf. 357. Éves elõfizetési díj 2006. évre 19 908 Ft áfával, vagy 80 euró. Egy szám ára: 5000 Ft áfával, vagy 20 euró.

-----------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük 2006. évre a Pénzügyi Szemle címû közpénzügyi szakfolyóiratot. A megrendelõ (cég) neve: .................................................................................................... címe (helység, irányítószám, utca, házszám): ..................................................................... bankszámlaszáma: ............................................................................................................... ügyintézõje és telefonszáma: ...............................................................................................

Keltezés: …………………………… ………………………………… cégszerû aláírás

1813

1814


10. szám

A MAGYAR HIVATALOS KÖZLÖNYKIADÓ megjelentette dr. Németh Gabriella és dr. Patyi András

A társasházi törvény magyarázata címû kiadványát. Hazánkban 1924 óta létezik a társasház intézménye, és a ma hatályos törvény immár a negyedik társasházi törvény. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény kommentárja a közös tulajdon ezen speciális formájának szabályait igyekszik megismertetni az olvasókkal. A kiadványt haszonnal forgathatják elsõsorban közös képviselõk, társasház-tulajdonosok, társasházi ügyekkel napi szinten foglalkozók, de a jogi pályák valamelyikén dolgozó szakemberek is. A törvényszövegbe illesztett magyarázatok önálló szövegként is, de a törvényszöveg kiegészítéseként is használhatók. Az egyetemi docens, illetve ügyvéd szerzõpáros könyvében jól ötvözi az elméleti és a gyakorlati megközelítés elõnyeit. A szerzõk sok helyütt igyekeznek megvilágítani, elmagyarázni nemcsak a konkrét jogszabályszöveget, hanem a társasházi jogviszonyok mögöttes, általános polgári jogi háttérintézményeit, jogelveit is (pl. jóhiszemû joggyakorlás elve, joggal való visszaélés általános tilalma stb.). Sõt, a kommentár szövegében megtalálhatjuk a szavazati arányokkal (pl. egyszerû szótöbbség, minõsített többség, abszolút többség) kapcsolatos tudnivalók általános ismertetését is. A kiadvány függeléke tartalmaz egy társasházi alapító okiratot és egy szervezeti és mûködési szabályzatot is. E két okirat természetesen mintadokumentum, melyek tartalmát az adott társasház alapítása során a konkrét tulajdoni és mûködési viszonyok függvényében mindenképpen pontosítani, kiegészíteni, módosítani kell, de mégis támpontul szolgálhat mintaszövegként mindazok számára, akik tanácstalanok abban, hogyan is induljanak neki egy társasház-alapításnak, immáron az új, negyedik társasházi törvény szabályai alapján. A kiadvány 144 oldal terjedelmû. Ára: 1155 Ft áfával. A kötet megrendelhetõ és személyesen megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. tel./fax: 267-2780; internetcím: www.mhk.hu/kozlonybolt), továbbá a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275).

MEGRENDELÉS Megrendeljük A társasházi törvény magyarázata címû kiadványt (ára: 1155 Ft áfával) ................. példányban, és kérjük, juttassák el az alábbi címre: A megrendelõ (cég) neve: .................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ................................................................................................................. Utca, házszám: ..................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .............................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… ……………………………………… cégszerû aláírás

10. szám


A Magyar Hivatalos Közlönykiadó új sorozatának, a Közlöny Könyveknek elsõ köteteként megjelentette

A SZÖVETKEZETI TÖRVÉNY MAGYARÁZATA címû kiadványt. Annak a piaci szereplõnek, aki társas tevékenységet kíván folytatni, az egyedi körülmények és feltételek mérlegelésével kell döntenie arról, hogy gazdasági társaságot hoz létre, amelyben a társak bevitt vagyonukat mûködtetik, vagy szövetkezetet, amelyben a résztvevõk személyes együttmûködést is megvalósítanak. A szövetkezet sajátossága – szemben a gazdasági társaságokkal, illetve társadalmi szervezetekkel –, hogy képes optimálisan ötvözni a gazdálkodási funkciót a kulturális, szociális, közösségszervezõ funkcióval. Európai tapasztalatok is bizonyítják, hogy a szövetkezetek, sajátos szervezõdési és mûködési elveik alapján, a foglalkoztatáspolitika, a regionális, a vidékfejlesztési, az agrár-, a környezetvédelmi politika keretei között felmerülõ problémák megoldásának hatékony eszközeit jelenthetik. A 2006. július 1-jén hatályba lépõ új szövetkezeti törvény célja ennek a kettõsségnek minél teljesebb tükröztetése annak érdekében, hogy a gazdasági társaságok és a nonprofit szervezetek reneszánszát kövesse a szövetkezeti mozgalom fellendülése is. Az aktuális jogszabályszöveg magyarázatát bõséges iratmintatár teszi még hasznosabbá az érintettek és az érdeklõdõk számára. A könyv megrendelhetõ és személyesen megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., tel./fax: 267-2780; internetcím: www.mhk.hu/kozlonybolt), továbbá a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275). 120 oldal. Ára: 945 Ft áfával.

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a A szövetkezeti törvény magyarázata címû kiadványt ..................... példányban, és kérem juttassák el az alábbi címre. Ára: 945 Ft + postaköltség.

A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ..................................................................................................... Utca, házszám: ......................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutalom. Keltezés: ……………………………………… ………………………………………

cégszerû aláírás

1815


9 771419 030131

06010

1816

10. szám

Szerkesztésért felelõs: az FVM Jogszabály-elõkészítõi Fõosztály vezetõje Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.). A kiadásért felelõs: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál: 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.; 1394 Budapest 62., Pf. 357, vagy faxon: 318-6668. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 246 mellék. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Fáma Rt. közremûködésével. Telefon: 266-6567. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi Béla utca 6. szám alatti közlönyboltjában (telefon/fax: 267-2780), vagy a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275), illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. Telefon/fax: 267-2780. Éves elõfizetési díj: 16 632 Ft áfával. Egy példány ára: 874 Ft áfával. A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 14190303

Formakészítés: SPRINT Kft. 06.1722 – Nyomta a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.

LVII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM ÁRA: 874 Ft jú ni us 7

Recommend Documents