Lun Zsuzsanna FALUFELÚJÍTÁS MAGYARORSZÁGON IV. B E V E Z E T Ô. Dékány Tíbor AMI VAN ÉS AMI NINCS BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOK ÉS SZABÁLYOZÁSI POLITIKÁJUK

TARTALOMJEGYZÉK

2

BEVEZETÔ

3

Dékány Tíbor AMI VAN ÉS AMI NINCS BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOK ÉS SZABÁLYOZÁSI POLITIKÁJUK

26

Lun Zsuzsanna FALUFELÚJÍTÁS MAGYARORSZÁGON IV.

29

Magyar György HÁTRÁNYOS HELYZETÛ KISTÉRSÉGEK FELZÁRKÓZÁSÁNAK ESÉLYEI

31

Máté Zsolt ELÉRHETÔSÉG ÉS TELEPÜLÉSI TÉRHASZNÁLAT

Egy, a hét közül A KÖZPONTI RÉGIÓRÓL 11

ELÔSZÓ A KÖZPONTI RÉGIÓRÓL SZÓLÓ ÍRÁSOKHOZ (a fôszerkesztô)

12

AZ EURORÉGIÓKTÓL A RÉGIÓK EURÓPÁJÁIG INTERJÚ T. MÉSZÁROS ANDRÁSSAL, a Központi Régió Területfejlesztési Tanácsának elnökével

VIDÉKFEJLESZTÉS

14

KÉT ÉV ALATT MÉG ELKÉSZÍTHETÔ AZ UNIÓS HÁZI FELADAT INTERJÚ LUKOVICH TAMÁSSAL a Pro Régió Ügynökség vezetôjével

16

Gordos Tamás – Lukovich Tamás, a Pro Régió Ügynökség munkatársai A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ STRATÉGIAI TERVE

20

Fogarasi Gyula — Orosz György STRUKTÚRATERV, AVAGY EGY HAZÁNKBAN ÚJ TERVEZÉSI MÛFAJ A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

24

Szabó Imola Éva FÔUTCA-PROGRAM

33

A Délnyugat-Balatoni Kistérségi Területfejlesztési Társulás vidékfejlesztési programjának bemutatása (Rákócziné Orosz Gyöngyi)

35

Nyitott falvak, porták, gazdaságok, mûhelyek – vidékfejlesztési modellek 2001-ben Gyûrûfû, az ökológiai alapokon mûködô mintafalu (Tóth Csilla)

39

Kis falu nagy tervekkel, avagy település egy osztrák prospektusból (Sebestyén Attila)

41

HÍREK

A folyóirat támogatói: Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, mint a KTM jogutódja, Budapest Fôváros Fôpolgármesteri Hivatal, Magyar Urbanisztikai Társaság, BME Urbanisztikai Intézete, Központi Statisztikai Hivatal, Belügyminisztérium ■ Fôszerkesztô: Hörcher Ferencné ■ A szerkesztôbizottság tagjai: dr. Szaló Péter (a szerkesztôbizottság elnöke), Balogh Ottó, Balsay István, dr. Dorgai László, dr. Faragó László, dr. Jámbor Imre, dr. Kovács Tibor, dr. Meggyesi Tamás, Miklóssy Endre, Paksy Gábor, Schneller István, dr. Szabó Lajos, dr. Szegvári Péter, Szendrôné dr. Font Erzsébet, dr. Trócsányi László, Vajdovichné dr. Visy Erzsébet ■ A kiadó vezetôje: Szikla Gyula ■ Fotók: Dékány Tibor ■ Olvasószerkesztô: Körösmezey Lászlóné ■ Tervezôszerkesztô: Pintér József ■ Felelôs kiadó: VÁTI Kht., vezérigazgató: Paksy Gábor ■ A szerkesztôség és a kiadó címe: 1016 Budapest, Gellérthegy utca 30–32. Telefon: 356-9122, 375-5691 ■ Fax: 356-8003 ■ Nyomdai elôkészítés: Pala 11, TIMP Kft. ■ Nyomás: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. ■ ISSN: 1218-2613 A folyóirat évente tízszer jelenik meg, elôfizethetô a szerkesztôségben és a kiadóban.

TISZTELT OLVASÓINK!

Üdvözöljük tisztelt Olvasóinkat a 2002. év kezdetén! Mindenkinek jó egészséget, jókedvûen végzett munkát, és eredményekben gazdag új esztendôt kívánunk! Ez évi elsô számunk bevezetôjében kis visszatekintést teszünk az elmúlt évre, és felvázolunk néhány elképzelést, amelyet szerkesztôségünk a 2002. év számaira vonatkozóan tartalmilag elgondolt. Az olvasói visszajelzések a 2001. év számait illetôen többnyire pozitívak voltak, a felkéréseken túlmenôen sok szerzô kereste meg szerkesztôségünket írásával, melyek széles palettát öleltek fel a terület- és településfejlesztési, valamint az aktuális vidékfejlesztési témakörökben. A lap hasábjain azonban kevés vita jelent meg, ez a lap szerkesztôiben hiányérzetet kelt. Ebben minden bizonnyal része van annak is, hogy a szerzôk nagy része nem vállalja fel a szakmai konfrontációt, holott ez nagyban hozzájárulna egyes elméleti és gyakorlati problémák, a fejlôdés-fejlesztés vitás kérdéseinek tisztázásához. A 2002. évben az alábbi kérdéskörökre tartjuk célszerûnek a figyelmet ráirányítani: a regionalitás problémáira, különös tekintettel a regionális intézményrendszer megerôsítésére, eszközrendszerének kiegészítésére; a forrásfelhasználás jobb integrációjára, különös tekintettel az ágazati elkülönülés problémáira, a különbözô területi dimenziókban történô fejlesztések koordinációjára, a külföldi támogatások és hazai erôforrások felhasználásának tudatosabb összehangolására; az emberi erôforrások fejlesztésére, az elméleti és gyakorlati ismeretek bôvítésére, az oktatás-képzés-továbbképzés legsürgôsebb feladataira; a terület- és településfejlesztés, valamint -rendezés központi irányítása és a dekoncentrált döntéshozás jobb összhangjának megteremtésére, a helyi erôforrások és a központi támogatások együttes felhasználására, multiplikáló hatásuk fokozására; a vidékfejlesztés felgyorsítására, az országon belüli gazdasági-társadalmi egyenlôtlenségek csökkentésére, a természeti és mûvi környezet megóvása mellett; az Európai Unióhoz történô csatlakozásunk területi feltételeinek megteremtésére, a támogatások jobb kiaknázását szolgáló pályázási gyakorlat elsajátítására. A felsorolt súlyponti kérdések több oldalról közelíthetôk, a különbözô szakirányok összehangolt alkalmazása, a nézetek ütköztetése és a közös tennivalók együttes meghatározása csak valódi partnerkapcsolatokra építhetô. A Falu Város Régió terjedelmi korlátai az egyes témák részletesebb kifejtését nem teszik lehetôvé. Hasznosnak tartanánk ezért, hogy az olvasók a szerkesztôség közvetítésével konzultációs lehetôséget kapjanak az egyes írások szerzôivel. Ennek érdekében lapunk szerzôitôl az eddigieknél több információt kérünk, amely tartalmazza a néven, munkahelyen és titulusán kívül azokat a szûkebb-tágabb szakterületeket és konkrét témaköröket, melyekkel az egyes írások szerzôi mélyebben is foglalkoztak. Egyes fontos – közérdeklôdésre számot tartó – témakörökben nyílt vitát, fórumot is tervezünk, melynek eredményeirôl számot kívánunk adni lapunkban. Továbbra is várjuk tisztelt Olvasóink együttmûködését és véleményét. Mind az elméleti, mind a gyakorlati területeken mûködôk számára hasznosak lehetnek az egészséges viták. Erre szeretnénk Olvasóinkat buzdítani! A fôszerkesztô 2

2002/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

DÉKÁNY TIBOR osztályvezetô, VÁTI Kht.

AMI VAN ÉS AMI NINCS Bevásárlóközpontok és szabályozási politikájuk Ha egy nyugati beruházó bevásárlóközpontot akar létesíteni nálunk, megkéri megbízottját, hogy derítse ki, mi a témával kapcsolatos politika Magyarországon. A válasz a következôképpen hangzik: „Magyarországnak nincs kereskedelmi urbanisztikája”. “Hogy is van ez, akkor hol van ez az ország, Fekete-Afrikában vagy a sötét Balkánon?” – morfondírozik a beruházó. – “Mégis, akkor mi a menetrendje egy ekkora beruházás engedélyezésének?” – “Kibéleled a polgármester zsebét, vagy megsúgod a képviselô-testületnek, melyik telket nézted ki, ôk megvásárolják, te meg tízszeres-húszszoros pénzt fizetsz nekik érte, ennyi az egész!” – hangzik erre körülbelül a válasz. És hogy miért a Fekete-Afrika ugrik be képzettársításként a beruházó agyába, ahhoz csak egy példa arról, ami Nyugaton megszokott. A svájci MIGROS-lánc kerek tíz esztendôn keresztül folytatott tárgyalásokat Franciaországban azért, hogy egyetlen bevásárlóközpontjuk építését engedélyezzék, azt is a svájci határtól mindössze 5 km-es távolságban. Ehhez részletes kimutatásokat kellett készíteniük arról, hogy mennyi svájci vásárlóerôt fog a létesítmény áthozni Franciaországba, a francia kereskedelmi kamarával tételesen egyeztetni kellett, hogy melyik árufajtából hány százaléknak kell francia terméknek lenni, a környéki bolttulajdonosok szövetségével abban kellett megegyezni, hogy a kereskedôtér hány százalékát kapják meg a helyi boltosok és abban mit árulhatnak, mit nem stb., stb. Nagy lemaradásban vagyunk tehát. A bevásárlóközpontok zöme már elkészült, kereskedelmi urbanisztika pedig sehol a láthatáron!

sôbb az irodaházak, úgy most a nagy bevásárlóközpontok azok a létesítmények, amelyek legmarkánsabban átalakítják a városképet. Mindez számos járulékos problémát is felvet, hiszen ezek a létesítmények hatással vannak a közlekedésre, a foglalkoztatottságra, a vásárlási szokások alakulására, a légszennyezettségre, a város, városrészek fejlôdésének alakulására – hogy csak néhány aspektust emeljünk ki ebbôl a bonyolult összefüggésrendszerbôl. A kereskedelem a városfejlôdés egyik legfontosabb eleme. A városok kialakulásának is egyik legfontosabb modellje, hogy egy keresztútnál megtelepedett egy üzlet. Az üzlet körül azután létrejött egy lakóövezet, ahol folyamatosan megjelentek

Bevásárlóközpontok Budapesten és környékén Szembeszökô az a bevásárlóközpont-építési dömping, ami az országban, de elsôsorban Budapesten és környékén a rendszerváltást követôen végigsöpört. Amíg a hatvanashetvenes években a panelházépítések, a nyolcvanas években a benzinkutak, kéFALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1

3

West End kívülrôl

egyéb szolgáltatások is. Ma a város számára a legfontosabb bevásárlóközpont a saját belvárosa kell, hogy legyen. Fejlesztési politikájában ezt tudatosan védenie kell. Ugyanakkor nem zárkózhat el az új bevásárlóközpontok létesítésétôl, mivel ez a kereskedelemnek a mai igényeket kielégítô típusa. Ezek attraktivitása hozzájárul a város vonzerejének fokozásához. Ahogy a történet elkezdôdött. Gottied Duttweiler mozgó ABC-jével Zürich elôvárosában.

4

West End belülrôl

Magyarországon a rendszerváltás elôszeleként érkezett meg a bevásárlóközpont-építési hullám, ami azóta is folyamatosan tart, közben egyre-másra épülnek a hipermarketek, szakáruházak is. BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOK A bevásárlóközpontok prototípusa 1827-ben Amerikában jelent meg, amikor Cyrus Butler megnyitotta 50 üzletet magában foglaló központját. Ám tömeges méretû elterjedésük Amerikában is késôbb, a XX. század elején kezdôdött. A bevásárlóközpontok európai megjelenése viszont nem az amerikanizmus késôbbi terjedési módszerének receptje (Mc Donald’s, Kentucky Fried Chicken, Burger King, Pizza Hot) szerint indult, hanem saját, autentikus módon alakult ki. Érdemes visszaemlékezni a történetre, hiszen a dolog marketing-filozófiája jól tetten érhetô benne. Az elsô világháborút követô években Zürich környékén egy ifjú ember, Gottied Duttweiler vállalkozásba kezdett. Egy kis kézikocsit tologatva, zöldséget, gyümölcsöt, 2002/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

I. generációs bevásárlóközpontok

Az 1970-es években épültek állami beruházásban, alapterületük 10 000 m2-nél kisebb. A gépkocsik megfelelô elhelyezésére, megfelelô mennyiségû parkolóhely kialakítására nem fordítottak gondot. Legtipikusabb képviselôi a budapesti Flórián és a Skála. II. generációs bevásárlóközpontok

A 80-as évek és a 90-es évek elsô felének bevásárlóközpontjai, melyek között az állami nagyberuházásokon túlmenôen már megjelennek a multinaLépésrôl lépésre sérül a budaörsi táj esztétikuma cionális cégek képviselôi is. Idetartokávét kínált a háziasszonyoknak. Értette a dolgát, beindult az zik az 1980-ban megnyílt, a korábbiaknál jóval nagyobb (30 üzlet, néhány év alatt összegyûlt annyi pénze, hogy megvá- 000 m2-es) Sugár Áruház. Ebben az idôszakban jelent meg az sárolhatott egy autóbuszt, amit átalakíttatott egy kis mozgó ÁBC-vé. A buszát megpakolta A városkörnyéki bevásárlóközpontok jelentôs áruval, és sorban végiglátogatta a környékbeli gépjármûforgalmat indukálnak falvakat, ahol leparkolt a helyi élelmiszerüzletek táján, tájékozódott az ottani árakról, majd megállapította a saját árait úgy, hogy az az alapvetô bolti cikkek esetében alatta maradjon a helyi kisbolt árainál. Persze látványosan ki is írta mindezt a buszára, a vevôk meg tódultak, akárcsak a régi Zola-regények Párizsában. Duttweiler úrból hamarosan a háziasszonyok kedvence lett, már várták a buszát, ô pedig naponta több falvacskát, Zürich környéki lakóövezetet is végiglátogatva, rövid idô alatt nagy forgalmat bonyolított le, és elég szépen gyarapodott. A vállalkozás addig-addig izmosodott, mígnem már kinôtte az egyetlen kis buszocskát, és 1925-ben ötre növelte gépparkját, így jelentôsen szélesíthette a körzetét is. Duttweiler úr ezután megcélozta a középkategóriából a nagyba való átmenetet, így a közép (MItte) és nagy tucat (GROS) kifejezésekbôl alkotott mozaikszóval MIGROS-nak keresztelte el elsô élelmiszer-áruházát. A vállalkozás bejött, a fejlôdés nem állt meg, felépített egy szupermarketet, majd jöhettek a hipermarketek. Az újdonság varázsa most is megtette a hatását, befektetése hamarosan megtérült, így épülhetett a következô, már más üzleteket is magában foglaló bevásárlóközpontja, amit egyre újabbak követtek. A szocialista kereskedelem határainak megfelelôen a bevásárlóközpontok a rendszerváltásig csak mutatóban jelentek meg az országban. A bevásárlóközpontokat hazánkban megjelenésük ütemének megfelelôen három nagy csoportba soroljuk: FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1

5

IKEA is, amely a meglévô Sugár mellett már igen jelentôs komplexummá nôtte ki magát, és mind a tömegközlekedés (metró, HÉV), mind a gépkocsiforgalom szempontjából átstrukturálta a korábbi közlekedési szerkezetet.

ma Magyarországon négy nagy nemzetközi hipermarket-lánc van jelen, az angol Tesco, a francia Cora és Auchan, valamint az osztrák Interspar. Valamennyi a fôvárosban, illetve annak környékén kezdte meg hazai nyomulását, és ezt követôen láttak hozzá a vidék meghódításához. Az Auchan még óvatos ezen a téren, a Cora Szegeden nyitott, és Szolnok, Kecskemét következik. A Tesco már 7 vidéki városban van jelen, míg az Interspar 2000 végére már a tizedik vidéki várost hódítja meg. SZAKÁRUHÁZAK

A lebetonozott parkolók egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a város körüli zöld gyûrûbôl. Parkolóhely kialakítást csak az alagsorban és a tetôn szabadna engedélyezni.

A szakáruházak körében eddig csak a barkácsáruházak terjedtek el igazán Magyarországon. Ezek közül is a Bricostore, a Baumax, a Praktiker és az OBI rendelkezik a legnagyobb hálózattal. A bútor-szakáruházak (IKEA, KIKA, Tutto Mobili) lassabban terjeszkednek, a piaci igények óvatos szondázásával. Az elektronikai piacon a hazai Keravill és Murányi kereskedôláncon kívül csak a Media-Markt képviseli egyelôre a nagy nyugati cégeket.

III. generációs bevásárlóközpontok

Tematikus parkok 1996 végétôl datálódik a valódi robbanás a hazai bevásárlóközpontok terén. Megépül a 42 000 m2-es Duna Plaza és az 56 000 m2-es Pólus Center, amely már európai nagyságrendi határokat döntöget. Ezt követôen egyre-másra jelennek meg az újabb bevásárlóközpontok, melyek között a jelentôsebbek az 1997-ben nyílt Europark, az 1998-ban nyílt Mammut, Rózsakert, Lurdyház. 1999 karácsony elôtt megnyílt a 110 000 m2-alapterületû West End City Center, amely szállodájával, multiplex mozijával, parkolójával és irodaházi részlegével egy valódi megacenter. HIPERMARKETEK A rendszerváltást követôen jelentek meg elôször Budapest környékén, majd vidéken is a hipermarketek. A kezdeti óvatos lépéseket követôen, miután kiderült megfelelô jövedelmezôségük, terjeszkedésük egyre agresszívebbé vált. Az elsô kisebb ütközet Budapest Nyugati Kapujának körzetében történt, amikor az elsô törökbálinti Cora hipermarket megnyitását követôen, még abban az évben, 1997-ben ugyancsak az M1-es, M7-es autópályák forgalmára alapozva nyitott a szintén francia érdekeltségû Auchan is. A Corában a nyitást követôen, meglepetésre az árbevétel folyamatosan kedvezô maradt a konkurencia megjelenését követôen is, és ez a helyzet szabad jelzést adott a további beruházások tekintetében. Így 6

A bevásárlóközpontok a posztmodern városépítészet elemei közé tartoznak, ahol a város különbözô, hagyományos funkciókat betöltô elemeit szintetizálják és összesûrítik egy-egy tematikus parkba. Az egyedi látványosság igénye, a város egyes elemeinek szimulációja, meglévô városalkotó elemek idézett felhasználása jellemzi ezeket. A bevásárlóközpontokat a fogyasztás templomaiként építik idehaza is, aminek még azzal is nagyobb hangsúlyt adnak, hogy hétvégi nyitva tartással a családok vasárnapi közös programját is megcélozzák. De ha már valami templom jellegû, akkor valahol elvárható volna tôle, hogy építészetileg impozáns külsô képet és jó közérzetet nyújtó belsô kialakítást biztosítson. Ez a tengerentúl, Nyugat-Európában általában így is van, grandiózus belsô terek, vízesés, csobogó, képzômûvészeti alkotások, némi zöldfelület minden nívós bevásárlóközpont alapvetô tartozéka. Sajnos hazánkban mindez másként néz ki. Kívülrôl igénytelen dobozok, melyekrôl lerí a silány, lehetôleg minél olcsóbb és gyorsan szerelhetô anyagok preferálása. Némelyikbe belépve, egyes szakaszokon szinte még arra is vigyázni kell, hogy az ember be ne verje a fejét a mennyezetbe, vagy a tükörrel “feldobott” álmennyezetbe. Zsúfoltság, nyomasztó belsô terek, levegôtlenség jellemzi a legtöbb bevásárlóközpontunk belsô kiképzését. Csak a III. építési fázisban jelentek meg olyan bevásárlóközpontok, melyek meg2002/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

felelnek az európai trendnek. Ilyen a West-End City Center, a Mammut II. a MOM Park és ilyen lesz a még épülô Árkád is.

Szabályozási politika Természetes eljárás a szabadpiaci kereskedelemben az, hogy bármilyen cég, bárhová építhet nagy alapterületû bevásárlóközpontot? A szomszédos Ausztriában kisebb települések önkormányzatai csak 600, városok esetében 800 m2 alatti alapterületû üzletek építését engedélyezhetik. Ennél nagyobb létesítményeket csak a megyei fôépítésznek megfelelô Landeshauptmann engedélyezhet. Új bevásárlóközpont létesítéséhez a fejlett demokráciájú országokban kerekasztalhoz ülve hozzák meg döntéseiket. A kerekasztal résztvevôi általában az önkormányzat képviselôi a helyinél eggyel magasabb rendû területi egység fôépítésze a kereskedelmi kamara képviselôi a bolttulajdonosok szervezetének képviselôi. Ennek a modellnek hazánkban való meghonosítása minél tovább késik, annál nagyobb komplex kártételek keletkeznek környezetünkben. Ezzel szemben hazánkban általános helyzet, hogy a megjelenô beruházó minden kívánságát kielégítik a helyi önkormányzatok, és a magas adóbevételek reményében olykor még saját lakosaikkal szembeni pereskedés árán is keresztülviszik a beruházást. Hogy a város egészének, az ország kereskedelmi és területfejlesztési érdekeinek globálisan mindez megfelel-e, elônyös-e, az kérdésként egyáltalán fel sem merül.

A rendelet a K-BK2 kategóriába sorolt, különösen nagy területû kereskedelmi és szolgáltatási céllal épülô létesítmények elhelyezhetôsége szempontjából öt alapvetô egységre osztja a fôvárost. Ezek mindegyikében megállapítja a maximálisan beépíthetô kereskedelmi célú bruttó szintterület nagyságát, melyeknél általában kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolat megléte esetén 5000 m2-rel való bôvíthetôséget engedélyez. Ennek megfelelôen alapjaiban a következôknek megfelelôen szabályozza az egyes építési övezeteket: • Hegyvidéki zóna max. 15 000 m2-es beépíthetôség • Belsô zóna 20 000 m2 (kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolat megléte esetén 25 000 m2) • Átmeneti zóna 30 000 m2 (kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolat megléte esetén 35 000 m2) • Átmeneti zóna kiemelt területe 35 000 m2 (kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolat megléte esetén 40 000 m2) • Elôvárosi zóna 25 000 m2. A szabályozás fô célja az volt, hogy a bevásárlóközpont jellegû nagy kereskedelmi beruházásokat lehetôleg a szerkezetváltás alatti valamikori ipari zónákba vonzza. A szabályozás a körülményekhez képest megfelelônek nevezhetô, ugyanakkor közvetlen hatása még nem kimutatható, mivel a nagyobb területigényû beruházások építési engedélyezése már a szabályozás életbelépése elôtt megtörtént.

Szabályozás a fôváros környékén A fôvárosban épülô bevásárlóközpontok szabályozási rendszerének kidolgozásában kezdettôl fogva komoly szerepet játszott

Szabályozási direktívák Budapesten 1998-ban kerültek jóváhagyásra Budapest fôváros településrendezését és építésügyét keretjelleggel szabályozó rendeletek. A Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998.(X. 15.) Fôv. Kgy. sz. rendelet 17.§-a tartalmazza a bevásárlóközpontok létesítésével kapcsolatos elôírásokat. A rendelet értelmében a 6000 m2 bruttó szintterületnél nagyobb kereskedelmi létesítményt magában foglaló Ilyen esztétikusan is kinézhet egy bevásárlóközpont belsô tere. A torontói létesítmények elhelyezheEATON-center Michael Snow légterét repülô vadlúdjai díszitik. tôségét megfelelô hatásvizsgálatokkal kell igazolni. Ezek elhelyezése a K-BK1 és K-BK2 az agglomeráció hasonló jellegû létesítményei építési szabályojelû különleges területen oldható meg, mely a “különösen nagy zásának kérdése. Hiszen, ha a fôváros szigorú szabályozást lépterületû kereskedelmi és szolgáltatási területekre” vonatkozik. tet életbe, akkor a beruházni szándékozók számára gyakorlaA K-BK1 területbe sorolhatók azok a létesítmények, melyek tilag kiskaput jelent a Budapest közigazgatási határán kívüli közvetlenül autópályák mellé kerülnek. építkezés. Ez a kimenekülés viszont alapvetôen káros, mivel FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1

7

hiszen ez egyre erôsödô európai szintû kívánalom.

Integrated - Non integrated Ha összességében tekintjük a meglévô folyamatokat, melyek a város egyes funkcióit kiszûrik és azokat tematikus parkokba szervezik, nyilvánvalóvá válik, hogy a modern kiskereskedelmi központok, az új szórakoztató központok, az új irodaközpontok hatása összegzôdik, és deformálja Budapest korábbi szerkezetét. A tömegeket magukba szippantják a bevásárlóközpontok, a város egyes övezetei, míg a külvárosi városközpontok estére elnéptelenednek. Szerkezetátalakító hatása miatt különbséget kell tenni a kül- és a belterületi bevásárlóközpontok között. A városon kívüli bevásárlóközpontok (out-of-town, non integrated shopping centres) a belterületinél jóval több veszélyt jelentenek a városokra nézve, mert • jelentôs gépjármûforgalmat indukálnak • a vásárlóerôt kihúzzák a városból • hozzájárulnak a város körüli zöldövezet nemkívánatos beépüléséhez • átstrukturálják a városszerkezetet • a város körüli zöldet hatalmas lebetonozott parkolókkal silányítják. Ezért e téren Budapesten továbbra is az egyik legfontosabb feladat a korszerû kiskereskedelmi központok szabályozásának betartatása és továbbfejlesztése, az agglomerációban pedig a szabályozás terén az Esti fények a Széna téren elsô lépések megtétele. Természetesen az “integrated”, vagyis belterületi bevásárlósegíti a nagyváros túlburjánzását a várost övezô zöld gyûrû roközpontok is számos közlekedési problémát jelentenek, mivel Buvására. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve kor- dapest és környéke közlekedési kapcsolatai igen fejletlenek. A mány-elôterjesztés alatt áll. Ez lényegében igyekszik idomul- rendszerváltást követô 12 év alatt egyetlen koncepcionális elem ni a fôvárosi városrendezési és keretszabályozási elôírásokhoz. sem épült meg a még elôzô vezetés által elhatározott LágymányoNagyságrendileg az elôvárosi zónára alkalmazott szabályozók si híd és az ahhoz csatlakozó Egér út elkészültét követôen. Az elhasználatát irányozza elô, hogy a közigazgatási határvonal ne sôsorban a haránt irányú, égetôen szükséges fejlesztések terén adjon más-más feltételrendszert a beruházók számára a fô- egyetlen kapavágás megtételére sem került sor, mint az M0-s autópálya keleti szektora, a Munkás körút, de akár az 1-es villamos város határain kívül és belül. Az agglomerációs szabályozás alapjaiban megfelelônek tekint- átvezetése Dél-Budára. És persze lehetne folytatni: elôvárosi vasút, Galváni úti híd, Újpest–Óbuda híd, további metróvonalak, methetô, három apróbb szépséghibája van mindössze, lévén hogy • továbbra is településen belül engedélyezhetô marad a be- ró meghosszabbítások (vö. a világváros-építés szlogenjével!). A bevásárlóközpontok által gerjesztett forgalom az amúgy vásárlóközpontok létesítése, nagyságrendtôl függetlenül • nem akadályozza meg hatalmas lebetonozott parkolók lé- is túlterhelt közlekedési hálózatra jelentôs többletterhet ró. Kritikus pontok alakultak ki elsôsorban Budán. A Moszkva tesítését • mire életbe lép, a jelek szerint a lényeges átminôsítések tér–Széna tér térségére fûzôdik a Hattyú-ház, a Mammut – I., Mammut – II., valamint a Millenáris épületegyüttesének gépmár megtörténnek. A szabad területek parkolókká való lebetonozása a város jármûforgalma. Ez a tér forgalmának egyre gyakoribb teljes elkörüli értékes zöldterületek állandó fogyását vonja maga után, lehetetlenülését okozza. A MOM park átadása és a környékén ehelyett ki lehetne kötni a beruházók részére, hogy a parko- jelenleg is építés alatt álló irodaházak elkészülte a BAH csolóhelyek kialakítását az épület alatt vagy annak tetején köte- mópont idôszakos “befagyásához” vezet. Hasonló problémák elé les megoldani. Ez az igény nem lehet idegen a beruházóktól, néz az Örs vezér tér környéke (Sugár, IKEA, Árkád stb.) is. 8

2002/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

Hol tartunk ?

EGYÉB BERUHÁZÁSOK JELENTÔS KERESKEDELMI TERÜLETTEL

A paradigmaváltást követôen a kiskereskedôi lehetôségek megnyíltak, ám a legtöbb vállalkozó, vagy kényszervállalkozó lerobbant üzlethelységének felújítását, árukészletének feltöltését követôen még addig sem jutott, hogy középlejáratú hitelét visszafizesse, amikor szembetalálta magát a minden korlát nélkül terjeszkedô tôkeerôs és a kereskedelem minden részletkérdésében évtizedes tapasztalatokkal rendelkezô multinacionális cégekkel. Mára Budapesten és az agglomerációban 23 nagy bevásárlóközpont üzemel:

A 2001 végéig megvalósult bevásárlóközpontok

Buda Gyöngye Bevásárlóközpont II. Szilágyi E. fasor 121. Mammut I. II. Lövôház u. 4–6. Mamut II. II. Lövôház u. 8–10. Rózsadomb Center II. Törökvész u. 87–91. Rózsakert Bevásárlóközpont II. Gábor Áron u. 74–78/a Eurocenter Óbuda III. Bécsi út 154. Flórián Üzletközpont III. Flórián tér 6/9. SÜBA Bevásárlóközpont III. Rákóczi u. 36. Új Udvar III. Bécsi út 38–44. Árpád Üzletház IV. Árpád u. 112. Skála Metró Áruház VI. Nyugati tér 1/2. West End City Center VI. Váci út1–3. Lurdy-Ház IX. Könyves Kálmán krt. 12. Eleven Center XI. Rétköz u. 7. Skála Budapest Áruház XI. Október 23. u. 6/10. MOM Park XII. Alkotás–Csörsz–Jagelló u. Duna Plaza XIII. Váci út 178. Sugár Üzletközpont XIV. Örs vezér tere Pólus Center XV. Szentmihályi út 131. Lôrinc Center XVIII. Üllôi út 661. Europark XIX. Üllôi út 201. Csepel Plaza XXI. Rákóczi út 154–170. Campona XXII. Nagytétényi út 37–45. Összesen FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1

Bruttó beépített alapterület ezer m2 10 27 23 13 17,5 22 20 9,6 9 11 15 98 22 19 20 48 46 30 56 6 30 20 40 612

Beépített ezer m2

Funkciók

Hattyúház I. Hattyú u. 14.

16

iroda, lakás, 4000 m2 üzlet, étterem, mélygarázs

Váci Center V. Váci u. 21.

9,5

iroda, élelmiszer-áruház, mélygarázs

Millennium Center V. Pesti B. u. 4.

10

szálloda (108 lakoszt.), 3271 m2 üzlet, mélygarázs

Duna-ház IX. Boráros tér 7.

30

100 lakás, 1200 m2 iroda, 7000 m2 üzlet, 258 fh. mélygarázs

Providencia Szh. XIII. Váci út

27

apartmanlakások, 6600 m2 iroda, 1300 m2 üzlet

Kényes egyensúly A kezdeti nagy ugrást követôen a megfontolva haladás a jellemzô a jelenlegi bevásárlóközpont-építési stratégiára. Lassult ugyan az ütem, de a fejlesztés állandósult. 2000-ben két új bevásárlóközpont épült a fôvárosban, a III. kerületi Eurocenter és a Rózsadomb Center. Egyik sem ígérkezik tökéletes sikernek, hiszen az Eurocenter nem áttekinthetô, kicsik az üzletei, a forgalom alulmarad a várakozáshoz képest, amit az is igazol, hogy az elsô bérlôcserére már a nyitást követô egy hónapon belül sor került. A Rózsadomb Center még ennél is kritikusabb helyzetben van, hiszen túlságosan közel van a konkurens bevásárlóközpontokhoz, a Rózsakerthez, a Budagyöngyéhez, az Új Udvarhoz . Sok az üres terület, a bérlôk a földszintet preferálják, nemzetközi ingatlanpiaci szakértôk szerint az épület irodaházként jobban prosperálna. 2001-ben az elôzô évihez hasonlóan ismét két új bevásárlóközpont, a Mamut, valamint a MOM Park került átadásra, mindkettô a budai hasonló létesítmények sorát gyarapítja. 2002-ben a pesti oldalon várható dinamikus mozgás, hiszen az Örs vezér téren az Árkád Bevásárlóközpont tovább halmozza a Sugár és az IKEA által már egyébként is markánsan kialakított üzletközpontot a 2-es metró és a HÉV végállomás körzetében. Az Árkád a német ECE fejlesztésében létesül, ami garancia arra nézve, hogy olyan üzletláncok fognak megjelenni, amelyek még újdonságként hatnak a közép-kelet-európai piacon (pld. H&M). Mindenesetre jól érzékelhetô, hogy mára már kialakult egy kényes egyensúlyi helyzet, aminek következtében minden újabb lépés hatással van a környezetében legközelebbi bevásárlóközpontokra. A West End belépését követôen mintegy 15%-kal csökkent a Duna Plaza forgalma és ez a trend áthálózza már a fôvárost. A Haller központ létesítése érdekében átköltöztették a piacot, és neki kezdtek a földmunkáknak 1996-ban. Látva azonban a közeli Europark és Lurdy-Ház elôrehaladottabb stádiumát, a fejlesztôk elbátortalanodtak, a beruházás azóta is áll. És nem véletlenül, hiszen a Lurdy-házból elköltözött Meinl hatalmas földszinti területe évekig állt üresen, 9

nem beszélve arról, hogy az irodaterület sokévi kihasználatlanság után csak 2001 vége táján találta meg elsô bérlôjét. Nincs olyan messze a Csepel Plaza sem, amely szintén csak vegetál a vonzáskörzetének jelenlegi csökkent vásárlóereje miatt. Ez a kényes egyensúlyi helyzet, ami Pesten már egyértelmû és Budán is megjelent (Mammut–Rózsakert–Budagyöngye–Új Udvar), a MOM és a Mammut II. megjelenésével az egész fôváros területére állandósul. Ebben a helyzetben további fejlesztôknek már nem lesz elegendô a hagyományos stratégia alkalmazása, hanem a telítettség kialakulását követô rövid stagnálás után, majd egy más minôségi szinten lehet majd a versenybe ismét belépni.

TERVEZETT BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOK BUDAPESTEN ÉS KÖRNYÉKÉN HELYSZÍN Hûvösvölgy Üzletház II. Nagykovácsi út Új Udvar II. III. Bécsi út Kerepesi Park VIII. Kerepesi út Word Park Center VIII. Kerepesi út–Hungária krt. Baross Trade Center VIII. Baross tér 7–8. Skála Budapest Áruház (bôvítés) XI. Október 23. u. 6/10. Eleven Center II. XI. Rétköz u. Albertfalva Bevásárlóközpont XI. Hunyadi János út Bétex Üzletközpont XIII. Lehel út Duna Plaza II. XIII. Váci út 178. Pólus II. XV. Szentmihályi út Ázsia Center XV. Szentmihályi út 117. Füzér Üzletház XVI. Veres Péter út Europark (bôvítés) XIX. Üllôi út–Ady E. út–Damjanich u. Europark II. XIX. Üllôi út Auchan Szórakoztatópark XXIII. Soroksár ÖSSZESEN:

TERÜLET ezer m2 9 4 80 33 7 22 13 30 40 15 70 180 4

is, néhány szempont figyelembevétele javasolható e téma kezelése érdekében. Fontos volna az egész országra egy általános szabályozási rendszer kidolgozása, úgy, ahogy az a szabályozás témakörében említést nyert, vagyis kerekasztal kialakítása az önkormányzat, a helyinél eggyel magasabb rendû területi egység fôépítészének, a Kereskedelmi Kamarának, a bolttulajdonosok szervezetének részvételével. Ugyancsak lényeges szempont a belterületi létesítmények kedvezôbb megítélése a zöldterületi beruházásokkal szemben, ezen belül is a “barnamezôs” létesítmények ösztönzése. További településpolitikai szempontok:

• a kereskedelmi hálózat fejlesztésének pozitív kezelése (positive zoning for trade), vagyis nemcsak szabályozni, hanem kijelölt pontokon lehetôségeket kínálni a fejlesztôknek (ezt a célt szolgálja Budapest esetében az átmeneti zóna kiemelt területe) • a szóba jöhetô területek megpályáztatása • annak kikötése, hogy parkoló csak az épület alatt vagy annak tetején lehetséges • feltételül szabni, hogy a beruházónak saját költségére be kell kapcsolnia a létesítményt a tömegközlekedési hálózatba. • lépéseket tenni a hagyományos városszerkezet és a meglévô kiskereskedelem védelmére, illetve fejlesztésére. A lemaradásunk végzetes. Minisztériumok közötti igen gyors intézkedések megtétele volna szükséges, melyben a kereskedelem, a településpolitika és a közlekedési tárca dolgozna ki egy ahhoz hasonló országos léptékû szabályozási rendszert, mint ami az EU-ban megszokott!

5 13 NA 525

A szürke tónussal jelölt tervezett létesítmények az elkövetkezô években nagy valószínûséggel felépülnek, ezek összterülete 160 ezer m2. Megacenterek, bevásárlóközpontok, hipermarketek építése ugyanakkor törvényszerû, kikerülhetetlen világtendencia. Megjelenésük egyúttal azt is maga után vonja, hogy dömpingáraikkal valószínûsíthetôen tönkreteszik a meglévô kis-, és közepes méretû boltok mintegy 20–25%-át. Ez elkerülhetetlen kihívás, melynek során azok a boltok fognak továbbra is prosperálni, amelyek megtalálják speciális lehetôségeiket az új körülmények között. Az új bevásárlóközpontok ennélfogva a meglévô bolthálózat minôségére is húzóhatással kell, hogy legyenek.

Hogyan kezeljük? Mint a legtöbb dolog a világon, a bevásárlóközpont sem sorolható be egyértelmûen a negatív vagy pozitív elôjelû dolgok sorába, hiszen vannak jó oldalai, de vannak igen elônytelen hatásai is, amint azt ebbôl a kis áttekintésbôl is láthatjuk. Még10

2002/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

EGY, A HÉT KÖZÜL: A KÖZPONTI RÉGIÓRÓL ELÔSZÓ A KÖZPONTI RÉGIÓRÓL SZÓLÓ ÍRÁSOKHOZ Örömmel vettük néhány nappal ezelôtt a Pro Régió Ügynökség szerkesztôségünkhöz beküldött öt írását, amelyek több oldalról közelítve adnak hírt a Központi Régióról, annak kiépült intézményrendszerérôl, kidolgozott fejlesztési Stratégiai Tervérôl, újító jellegû tervezési kísérleteirôl és egy konkrét speciális programjáról. Sietünk közölni ezen írásokat, annál is inkább, mivel a régiók körül elég sok szakmai és politikai vita folyik hazánkban, sokan megkérdôjelezik a regionalitás ezen formájának létjogosultságát, különös tekintettel arra, hogy a megyei területbeosztásnak és döntési kompetenciának Magyarországon igen erôs, sôt merev hagyományai vannak. Személyes szakmai tapasztalatom ugyanakkor – lévén 1993–1996 között az elsô Phare Területfejlesztési Program megvalósításának operatív felelôse a Phare Program Iroda egykori vezetôjeként – hogy a régiók kialakítása az európai területpolitikai gyakorlat átvételének elkerülhetetlen állomása, hiszen a területfejlesztés decentralizált gyakorlatának kialakításában az Európai Unió brüsszeli központjának partnerei az ún. NUTS II. területi egységek lesznek, a megyék ugyanakkor csupán a NUTS III. területi szintet képviselik. Hogy mivel magyarázhatók országunkban a régiókkal kapcsolatos fenntartások, az sok gyökérre vezethetô vissza. Pragmatikus okokból viszont evidens szükségesség, hogy a nagyobb területi dimenzióban érvényesülô regionalitás hazánkban is tért hódítson, hogy kiépüljenek és jól mûködjenek a régiók intézményei, hiszen az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után a jelenlegit nagyságrendekkel meghaladó támogatások odaítélésében Brüsszelnek a régiók lesznek a tárgyaló partnerei. A közölt írások jellege különbözô. Az elsô két írás egy közismert újságíró tollából született, magán viselve az újságírói hangvétel sajátos jegyeit. Itt ne a szakmai mélységet, sokkal inkább a közéleti érdeklôdés kulcskérdéseit keressék. A Központi Régió Stratégiai Tervét ismertetô anyag az EU által megkövetelt stratégiai gondolkodást tükrözi, kitûnô képet ad egy újfajta gondolkodás térhódításáról. Az ezt követô – a struktúraterv alkalmazását leíró – anyag bár talán nincs közvetlen kapcsolatban az elôzô írással, mégis a stratégiai tervezés egyik fontos módszertani eszközét jelentheti. Az utolsó írás egy konkrét programot ismertet, melynek szelleme a “vadkapitalizmus” által vezérelt városfejlesztés-városrendezés ellensúlyozását célozza, a lakható, élhetô település fejlesztésének humánusabb útját tárja elénk. Én magam, az írások szerkesztésénél néhány ponton úgy éreztem – különösen az elsô interjú kapcsán – ,hogy vitatkoznék a benne foglalt állásfoglalások egyikével-másikával. Összességében mégis úgy érzem, hogy a Központi Régió intézmény- és tervezés-fejlesztési törekvései pozitívan értékelhetôk, és mindenképpen érdemesek arra, hogy az ország kisebb-nagyobb térségei megismerjék azokat. Várjuk tisztelt Olvasóink véleményét, reakcióit az olvasottakkal kapcsolatosan! A fôszerkesztô FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1

11

EGY,

A

HÉT

KÖZÜL:

A

KÖZPONTI

R É G I Ó R Ó L :

AZ EURORÉGIÓKTÓL A RÉGIÓK EURÓPÁJÁIG Beszélgetés T. Mészáros Andrással, a Központi Régió Fejlesztési Tanácsának elnökével Pest megye különleges pozíciót foglal el az országban: körülöleli a nagyra nôtt fôvárost, így tömöríti annak terebélyesedô agglomerációját, de olyan periferiális területeket is, amelyek halmozottan hátrányosnak tekinthetôk. T. Mészáros András, a megyei közgyûlés elnöke egyben a regionális fejlesztési tanácsnak is a feje; márpedig a Központi Régió – ellentétben a másutt érvényesülô “hárommegyés” modellel – éppen Budapestet és Pest megyét egyesíti magában. E két alkotórész között viszont nagyok az érdekellentétek, sûrûek az ütközések. Volt hát mirôl szót váltanunk a “duplázó” elnökkel.

A lakópark-ellenesség nem játszott szerepet a polémiában? Ezeket én speciális helyi ügyeknek tartom, amelyek csak néhány településen – például Piliscsabán – vezettek konfliktusokhoz. Ezekre pedig fölösleges és túlméretezett reakció volna “kétharmados törvénnyel lôni”. Míg ugyanis a területfejlesztésrôl feles törvény rendelkezik, a moratóriumhoz kétharmados többség kellene. A lakóparkok ügyét inkább a sajtó nagyítja fel – ez abból is látszik, hogy polgármesterek tucatjai tiltakoztak az ön-

Nagy visszhangot váltott ki a közelmúltban a fôváros meglepô “zöldmoratóriumi” javaslata: az agglomeráció települései állítsák le a belterületbe vonás folyamatát… Szerencsére errôl már múlt idôben beszélhetünk. A Fôvárosi Közgyûlés más portája elôtt söpört, az agglomerációellenes kezdeményezésre azonban nem volt fogékony a parlament. Az általános rendezési terveknek egy adott szinten való “befagyasztása” semmit nem oldott volna meg. Az az indoklás viszont, ami a zöldterületek csökkenésének meggátolását emelte ki, megszívlelendônek tûnik… Csakhogy a számok nem azt mutatják, hogy a fôváros e tekintetben jó példával járna elöl – épp ellenkezôleg. Az 500 négyzetkilométernyi budapesti területen ötször-nyolcszor olyan mértékû a zöldterületek csökkenése, mint a 6312 négyzetkilométeres Pest megyében. Ennek ismeretében ez az érvelés nem áll meg, sôt inkább arcátlannak mondható. Milyen érdekeket vél felfedezni a javaslat mögött? Budapest komolyan érdekelt az úgynevezett “rozsdaövezet” újrahasznosításában, ami nemzeti érdek is egyben, ám a befektetôvonzó spekulációk nem mehetnek más települések rovására. A zöldterületek feltételezett “tôke-elszippantó” hatása csupán ürügy, miközben arról nemigen beszélnek, hogy a fôváros végletesen túlfeszítette adópolitikáját: olyan magasak az iparûzési adók, hogy a vállalkozások elkezdtek “kifelé szivárogni” a környezô településekre. További indok lehet a “tükörrégiós”* projektekbôl való nagyobb részesedés, amely még úgy is igen nagy összeg, hogy a 3,2 milliárd forintot a tiszai árvizek miatt egymilliárddal csökkenteni kellett. Ha moratórium lenne, ezekbôl is többet költenének el a fôváros határain belül. 12

T. Mészáros András - elnök

kormányzat hatásköri csonkítása ellen. A politikai tiltakozás pártállásra való tekintet nélkül történt: a fôváros gazdasági pozíciójának e leplezetlen megerôsítése ugyanis egyúttal 78 agglomerációs település súlyos érdeksérelmével járt volna együtt. A tükörrégiós projektek sikeresebbnek tûnnek, mint azok, amelyeket a keleti régiókban a Phare finanszírozott… Ennek egyszerû az oka: míg a Phare-pénzek akadoznak, a kormánytól megjön az összeg, amelyen az EU-pályáztatást “élesben” gyakorolhatjuk. Július-augusztusban kezdtük a munkát, szeptemberre beérkeztek a pályázatok, s decemberre már dönteni is tudtunk róluk. Hogy ez szûk fél esztendô alatt lebonyolódott, határozottan sikertörténetnek mondható. Büszke vagyok a régiós Ügynokségünkre, a Pro Régióra: egy év alatt állt fel olyan szinten, hogy erre az összetett feladatra képessé vált. * “Türörrégió”-nak nevezték el azokat a régiókat, amelyekben a fejlesztési támogatások pályázati úton történô elnyerésének folyamata nem az EU Phare célterületek szabályai szerint, hanem a hazai gyakorlatra kidolgozott, – ebben az esetben – az EU Strukturális alapok szabályaihoz közelítô, rugalmas módszer szerint történik. 2002/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

Most már a három keleti régió is szeretne beszállni a tükörrégiós programba, s ez intô jel arra, hogy a mostani Orfeusz-programot** sem volna szabad bevinni a Phare-adminisztrációba… Másfél éve létezik a regionális fejlesztési Tanács. Hogyan értékeli az eddigi mûködését? Egyértelmûen pozitívan. A területfejlesztési törvény módosítása sikeres irányba tolta el ezt a tevékenységet: a megyei fejlesztési Tanácsok mozgékonysága korlátozottabb volt. 1999. december 17-én tartottuk az alakuló ülést, 2000 márciusa és 2001 júniusa között pedig már sikerült megalkotni a régió Stratégiai Tervét és cselekvési programját is. Lefordítottuk mindezt pályázati nyelvre, s kialakítottuk a beavatkozási területeket: a turisztikai potenciál fejlesztését, a településeken belüli megközelíthetôség problémáinak orvoslását, a környezetvédelmi szempontból veszélyes folyamatok megállítását, a munkaerô-gazdálkodás reformját (fôként az Ipolyság és a Tápióság felzárkóztatásával), a Fôutca-programot, a tudásbázis gyarapítását a felnôttoktatás és a folyamatos tudásszerzés eszközeivel. A Stratégiai Terv készítésekor is két lehetôség adódott: vagy a hagyományos infrastruktúrát fejlesztjük elsô körben, vagy a humán infrastruktúrát. Ha kizárólagosságnak nincs is helye, e második lehetôséget bûn volna elhanyagolni. Véglegesnek látja-e a jelenlegi régió kereteit? A területfejlesztési törvény nem mindig találkozik össze a régió érdekeivel: a szabályozás módosításra szorul, hogy a települések, kistérségek, megyék és régiók között világossá váljék a hierarchikus kapcsolat a hatékonyság érdekében. A magam részérôl szerencsésebbnek tartanám a “lyukas régiót”, azaz, ha a Központi Régióból kivennék a fôvárost. Ezt én úgy szoktam emlegetni: van a tojás sárgája 1,7 millió lélekkel, és van a fehérje 1,1 millióval, de ez az utóbbi önmagában is elegendô volna ahhoz, hogy minden tekintetben kielégítse egy európai tervezési-statisztikai régió minden kritériumát. Budapestrôl évente negyven ezren költöznek el, Pest megyébe évi harminc-negyvenezer a beköltözô. Ez az egyetlen régiója az országnak, ahol folyamatos a lakosságnövekedés. Az én lakóhelyem, Érd városa például évi ezerrel gyarapszik: tíz év alatt 45 ezerrôl 56 ezerre növekedett a lélekszáma. Egyébként már magának a régiónak a megalakulása is sikerként könyvelhetô el: teljesíti a NUTS-II. regionális szint uniós követelményét. Ez azonban elég nagy teret hagy a régióalakításnak… Valóban, nem egyértelmû, hogy gazdaságfejlesztési vagy statisztikai régióra gondolnak-e, s a lélekszámban is nagy az anomália. Az átlagos 800 ezer lakossal szemben áll például az Ile de France régió tízmillió lakosa, de a háromszázezres Burgenland is eurorégió. Budapest valószínûleg nem örülne a Központi Régióból való kiebrudalásának… A történelmi hûséghez tartozik, hogy a régióegységet a fôpolgármester kezdte megbontani. Nehéz a munkakapcsolatot fenntartani oly módon, hogy az egyes érdekek nem tudnak úgy megjelenni a Tanács ülésein, hogy helyben lehessen dönteni. A fôváros ** Az Orfeusz-program célja, hogy az EU-támogatások célterületein kívüli országrészek is részesedjenek az EU-források támogatásából. FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1

küldötte nem rendelkezik valódi felhatalmazással, a Fôvárosi Közgyûlés gyakorlatilag vétójogot akar gyakorolni, ami nem engedi a hatékony együttmûködést. A fôpolgármester persze nem akar hozzájárulni a szétváláshoz az EU-támogatások miatt, sôt azt szerette volna, hogy csapjunk hozzá a régióhoz elmaradott nógrádi területeket, hogy lenyomjuk az átlagos GDP-mutatót. Milyen jövôjét látja a regionalizmusnak? Az eurorégióktól el kell jutnunk a régiók Európájáig. Azt a gyakori felvetést, hogy a régió legyen önkormányzati egység, s kapjon közigazgatási, közjogi státust, nem tartom aktuálisnak. Ez ugyanis alapjában érintené a kétharmados választási törvényt, azonkívül a középszintek még bizonytalanabbá válnának. Úgy vélem, a régiók gazdaságfejlesztô, gazdaságszervezô szerepét kell inkább erôsíteni. Ugyanakkor a régióhatárok legkevésbé sincsenek kikristályosodva. Hiányzik a nyugatabbra meglévô hajdani hercegségek, grófságok egysége, a historikum, hiszen nálunk a vármegyéknek volt hasonló szerepük… Nemrégiben brüsszeli tanulmányúton vettek részt a regionális Tanács tagjai. Mik a tapasztalatok? Közelebb kerültünk a fogadó oldalhoz, s kiderült számunkra: érdemes határozottan tárgyalni, mert az uniós tisztségviselôk is meggyôzhetôek. Igaz, ehhez érvelni kell, és nem szenvelegni. Kitûnt, hogy a 2004-es csatlakozásunk reális. Nem kellôen közvetlen viszont a kapcsolat a magyarországi régiók brüsszeli irodájával. Ebbôl az a tanulság, hogy a brüsszeli iroda vezetôjének kinevezését át kellene gondolni a jövôben, s nagyobb beleszólást kellene engedni a régióelnököknek e fontos személyi kérdésbe. Az olimpiarendezés gondolata a régiót igen érzékenyen érinti. Ön hogyan látja e merész álom megvalósulásának esélyeit? Amikor a miniszterelnöki bejelentés elhangzott, bennem is a meglepôdés volt az elsô ösztönös reakció – aztán elkezdtem gondolkodni. Miért ne sikerülhetne, ha nem 2012-ben, akkor négy vagy nyolc év múlva? Késôbb kifejezett lelkesedés vett rajtam erôt, hiszen belegondoltam abba, hogy ilyen országfejlesztési, régiófejlesztési, településfejlesztési lehetôség csak egyszer adódik az ember életében. Álmodozni persze nagyon sokan tudtak ezen a tájon, én azonban azoknak a példáját szeretem, akik “valóra is váltották álmaikat”. Arról hamar meggyôzôdtem, hogy a felkészülés 2012-re is lehetséges. A költségek állhatók, megoldhatók. A számításaink szerinti 2x1200 milliárdos összeg egyik fele olyan infrastrukturális beruházás, amit olimpia nélkül is meg kellene csinálni, a másik felére pedig beszerezhetôek uniós források is. Tíz évre elosztva ez évi 240 milliárdos terhelést jelent, ami csak akkor sok, ha nem gondolunk bele, hogy katasztrófavédelemre is ennyit áldoztunk, az adósságszolgálat pedig évi 800 milliárdunkba kerül. Amit lényegesnek tartok az, hogy egyértelmûnek és nyilvánosnak kell lennie annak, hogy pontosan mire fordítódik ez a pénz. Meggyôzôdésem, hogy az ország hasznára: az olimpia mind az idegenforgalom, mind a gazdaság motorja lehet, s rövid idôn belül megtérül a befektetés. S már most fel kell hívnom a figyelmet egy fontos részkérdésre: óhatatlanul lesznek ideiglenes létesítmények, ezeknek az elô- és utóhasznosítására pontos forgatókönyvet kell kidolgozni. A Központi Régió örömest segít e munkában. Csontos János újságíró 13

E G Y ,

A

H É T

K Ö Z Ü L :

A

K Ö Z P O N T I

R É G I Ó R Ó L

KÉT ÉV ALATT MÉG ELKÉSZÍTHETÔ AZ UNIÓS HÁZI FELADAT Beszélgetés Lukovich Tamással a Pro Régió Ügynökség vezetôjével A Pro Régió Ügynökség a Központi Régió fejlesztési Tanácsának száz százalékos tulajdonában lévô kht. formájában mûködik. Ügyvezetô igazgatójával, Lukovich Tamással az ott végzett hagyományteremtô munkáról váltottunk szót. Sok vagy kevés az az idô, ami eltelt az alapítás óta? Másfél év alatt túljutottunk az elsô nehézségeken, az eredmények is mutatkoznak már. Az idei esztendô az elsô, amelynek az üzleti tervét már stratégiai szellemben dolgozhattuk ki – 2002-t “a PR évének” szánjuk. A célok, értékek, küldetések megfogalmazásán túl vagyunk, s szerénytelenség nélkül mondhatom: immár múltunk is van. Eddig talán nem foglalkoztak a kifelé alkotott képpel? De igen, hiszen munkánk egyik lényeges momentuma, hogy mi vagyunk a régió “kirakatrendezôi” – viszont az eddigi ad hoc kommunikációt tudatossá, megtervezetté szeretnénk tenni. Az új szakasz a szolgáltatásaink bôvítésével, nagyobb aktivitással, minôségelvûséggel, naprakészséggel jár együtt. A Központi Régió – nemcsak földrajzi értelemben – központi szerepet, pionírmissziót vállal: házi szlogenünk szerint “az élen” akarunk menetelni. Mit jelent ez a mindennapokban? Azt, hogy nem kell mindent minden egyes régióban külön-külön kitalálni, laza hálózatba szervezôdve ezek a tapasztalatok kölcsönösen felhasználhatók. Az újításban mi azért járhatunk elöl, mert adottságainknak köszönhetôen nagyobbak a lehetôségeink is. A regionális programkészítésben annak idején elmaradtunk, mert ez az Ügynokség alakult meg a legkésôbb, viszont a hátrányt elônyre tudtuk fordítani azáltal, hogy eleve eurokonform módon építettük fel tevékenységünket. Ez az elsô Ügynokségek alapításakor még nem volt bevett követelmény, a “tükörrégiós” projektek kezelése viszont megmutatta ennek fontosságát. A strukturális alapok lehívása létfontosságú, s az igazi elismerés a számunkra az, hogy a tükörrégiós bírálóbizottságban ülô minisztériumok, kamarák közül többen megkértek bennünket, hogy hadd tekintsék közkincsnek az általunk kidolgozott munkamódszert. Felelôsségünk pedig arra int, hogy “a legjobb gyakorlatot” másokkal is megosszuk. Nekünk jobbak a lehetôségeink a szakember-merítésben: a szakértôi kör megsokszorozza a tizenöt Ügynokségi alkalmazott munkájának ha14

Lukovich Tamás

tékonyságát. Tevékenységünk fejlesztésének soha véget nem érô munkájában pedig fontos mérföldkôhöz érkeztünk: idén januárban vezettük be a TQM (Total Quality Management) alapú belsô folyamatszabályozási rendszerünket. Mi a lényege ennek az újszerû pályáztatási metódusnak? Galina Beáta és csapata a multinacionális cégek üzleti szférájának színvonalán dolgozta ki ezt a módszert, melynek fokozatai a pályázatok átvételétôl a formai és szakmai elbíráláson, a döntéshozáson és a nyilvánosságra hozatalon át a szerzôdéskötésig világos és logikus mechanizmust kínálnak a korrekt lebonyolításhoz. Mindez egyszerûnek tûnhet, de valójában “hiánycikk” a piacon. Mindenki elégedett a regionális Ügynokségekkel? Vannak kritikus hangok, miszerint még nem nôttünk fel a feladathoz, ám ezt a számok könnyedén cáfolják. A hét Ügynokség száztíz embere hálózatban dolgozik, roppant hatékony az információcsere, XXI. századi az infrastruktúra, a bürokrácia hatásait pedig semlegesíti a gazdasági társasági forma. Felelôsséggel állíthatom, hogy bármely nagy létszámú hivatali apparátusnál hatékonyabbak vagyunk. De természetesen nem egymással versenyzünk, hanem kiegészítjük egymás tevékenységét. 2002/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

Négy régióban elôször folyt tükörrégiós pályáztatás. Milyenek a tapasztalatok? Állíthatom, hogy igen gazdagok. A legtöbb pénzt tavaly a régió belsô elérhetôségének javítására fordíthattuk, ezt követte a kisés középvállalkozási hálózat kialakítása, a környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztés, a településközpontok funkcióbôvítése, a régió tudásbázisának erôsítése, a régió turisztikai potenciáljának fejlesztése, illetve a hátrányos helyzetûek társadalmi és munkaerôpiaci integrációjának segítése. A teljes forráskeret meghaladta a két és negyed milliárd forintot, az érdeklôdés azonban a másfélszerestôl a nyolcszoros összeg igényig terjedt, így kénytelenek voltunk a forrásokat menet közben átcsoportosítani. A Fôutca/Fôtér-programon belül a megvalósíthatósági tanulmányok, a településközpont-rehabilitációk, a kiskereskedelmi fejlesztések ösztönzése, a kultúrház-revitalizációk, a településképbe illô szolgáltató centrumok, a civil programok ösztönzése, az infrastruktúra-fejlesztések, a mûemlék-hasznosítások mellett idén új elemként jelenik meg a teljes települést vagy annak központját lefedô rendezési tervek pályázati úton való támogatása. A legnagyobb érdeklôdést mégis a Fôutca-program, a települési centrumok új életre keltése generálta… Ez még minket is meglepett, de ezt tapasztalva 2002-ben Fôutca-kézikönyvet tervezünk kiadni széles körû hasznosításra. Az ilyen szolgáltatásban már van rutinunk: az általunk szervezett befektetési konferenciára harminc projektet gyûjtöttünk össze a régióból egyetlen CD-ROM-ra. Ezen a Hélia szállóbeli rendezvényen egyébként több, mint száz kétoldalú találkozóra is sor került. E missziót folytatni szeretnénk, de krónikus a projekthiány: sok az ötlet, kevés a kidolgozott terv. A korábbi projektkínálat meglehetôsen vegyes volt (nyugdíjasotthontól digitális központig), ezért szükséges lesz szakosítani, naprakészen tartani a befektetôvonzó lehetôségeket. Ilyen nagy gond a pályázatírás? Igen. Általános tapasztalat a tükörrégiós pályázatok gyenge színvonala. Elôfordult közöttük még kézzel írott is. Gyakran a kiírási feltételeket sem olvassák el, így elkél a segítség. Eddig négy projekt menedzselését tudtuk felvállalni, idén talán nyolc-tízre nyílik mód. Súlyos uniós probléma az is, hogy a pénzlehívó képesség tekintetében éretlenek vagyunk a csatlakozásra – mostani állapotunkban nettó befizetôk lennénk. Finanszírozható projektek kellenek, hogy kinyerjük a pénzt az unióból. A strukturális alapok fogadását már tanítják is, jóllehet a sajtó nem ír errôl. A mi ügynökségünknél többen is, országosan pedig kétszázan végeztünk például az Irish Management Institute – Netherland Economic Institute – Nemzetközi Bankárképzô közös tanfolyamán. Ez jó hír, hiszen a hátralévô két évben még megcsinálható “a házi feladat”, bár nem feledhetô az uniós kritika: a magyar közszolgálati szféra szereplôi krónikusan nem kooperálnak és kommunikálnak egymással és a többi szférával. Milyen potenciális “tanulói” vannak a projektírási tantárgynak? Az átlagos magyar kis- és középvállalkozó még mindig “EU-analfabéta”, úgyhogy egy általános PR-kampánnyal kell indítani. A települések az ISPA-pályázatok esetében már szerencsére rájöttek, hogy össze kell fogniuk. A Dél-Budai Regionális SzennyvízFALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1

gyûjtô és -tisztítórendszer pályázatához például Érd központtal együtt kell mûködnie a Fôvárosi Csatornázási Mûveknek, Budakeszi, Budaörs, Tárnok, Törökbálint, Diósd, Százhalombatta, valamint a XI., XXI. és XXII. kerület önkormányzatának is. A régió feladata ez esetben a koordináció lehet. Milyen szolgáltatásokat tud még felvállalni az Ügynokség? Ha a forrásaink bôvülnének, megfontolnánk a projektkidolgozás üzemszerû vállalását, ám ez a politika és a regionalizmus aktuális viszonyától is függ. Ha rajtunk múlna, megerôsítenénk a regionális intézményrendszert. Addig viszont pionírok vagyunk, hiszen az Európai Unió nem ad pontos receptet a régióÜgynokségek mûködtetéséhez. A regionális fejlesztési Tanács azért hozta létre a pályáztatás, ellenôrzés, tervezés, programozás és projekt menedzsment céljaira Ügynokségét, mert így egyesíteni tudjuk egy hivatal és egy vállalat elônyeit. A következô lépés a holding jellegû Ügynokségi hálózat kialakítása lehet. A jövôben részt vállalhatnánk akár kis- és középvállalatokat segítô pénzügyi szolgáltatások (például kockázati tôketársaságok) létrehozásában is, hiszen ezek felerészt uniós finanszírozásban mûködhetnének. Az olimpia kapcsán egyrészt mi készítettük el az elsô területfejlesztési tanulmányt, másrészt azokban a tervezési feladatokban vállalhatunk vezetô szerepet, amelyek a kistérségi lehetôségeket, illetve programokat hangolják össze a vár-

Az Ügynökség tagjaiból alakult Pro Régió Blues Band elsô pesti fellépésén (a MUT székházban)

ható beruházásokkal. Már dolgozunk a régió társadalmi atlaszának elkészítésén, aminek még nincs hagyománya Magyarországon, a tengerentúlon viszont már két évtizede használják a döntéshozók nélkülözhetetlen vizuális segédeszközként. Az atlasz idén megjelenik: az elôkészítés megtörtént, már csak a népszámlálási adatok feldolgozására várunk, amit nyárra ígértek. Miként lehet megvalósítani ezeket az ambiciózus terveket? A magam részérôl nem tartom lényegtelennek az alkotó munkahelyi légkört: fontosnak érzem, hogy azok, akik a projektek során sokat együtt dolgoznak, alkalmanként más, oldottabb közegben is találkozzanak. Épp ezért nem egyszer szerveztünk már közös kirándulást, házi koncertet, vacsorát. A kemény munkát követôen a sikereket nem elég nyugtázni, meg is kell azokat ünnepelni. 15

E G Y ,

A

H É T

K Ö Z Ü L :

A

K Ö Z P O N T I

R É G I Ó R Ó L

Gordos Tamás – Lukovich Tamás, a Pro Régió Ügynökség munkatársai

A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ STRATÉGIAI TERVE A Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács utolsóként alakult meg a tervezési-statisztikai régiók hasonló szervezetei közül. Relatív hátrányából elônyt kovácsolva – Magyarországon úttörô módon – elkészíttette a régió – EU Strukturális Alapjai követelményeinek megfelelô – Stratégiai Tervét. 1

nek. A Tanács, és annak Stratégiai Tervezési Bizottsága felügyelte a folyamatot, és a szükséges döntési pontoknál meghozta a megfelelô döntéseket. A folyamatos együttdolgozás lehetôvé tette a horizontális és vertikális partnerség kiépítését, fenntartását a régió és a

A Stratégiai Terv jellemzôi Metodikailag, a tervezôcsapat az unió által megadott elveket igyekezett maximálisan követni2, kevésbé ragaszkodva a hazai jogszabályokban elôírt elemek elkészítéséhez. Szemléletében jelentett nagyobb váltást az uniós tervezési logika átvétele, ugyanis az, “sarkosan” fogalmazva, sokkal forrásorientáltabb, kevésbé igényvezérelt. Nem teszi lehetôvé “vágy-listák” elkészítését, hiszen a meglevô (de legalábbis nagyságrendjében becsülhetô) források ismeretében határozza meg a legfontosabb beavatkozási területeket, illetve intézkedéseket. A fejlesztési források hatékony felhasználása érdekében, az egyes intézkedések hatását mérni szükséges, ezért a terv – az unió beavatkozási logikáján alapuló (l. ábra) – indikátorrendszert tartalmaz. A terv egyes fejezeteinek belsô arányrendszerében is érzékelhetô a váltás. A helyzetértékelés nagyságrenddel rövidebb, mint a stratégiai munkarész (arányuk 20–80% körül alakul). Nem jelenti mindez a gondos helyzetfeltáró munka és elemzés elhanyagolását, csupán a stratégia szempontjából nem releváns információk mellôzését. A Közép-Magyarországi Régióban korábban készült tervek3 megállapításait, eredményeit a tervezôk beépítették a dokumentumba, így azok az elkészült terv háttéranyagát képezik. A szokásos eljáráshoz képest további különbség, hogy a Pro Régió Ügynökség, nemcsak szervezte a munkát, hanem része volt a tervezôi team16

területfejlesztési tervezés legfontosabb szereplôivel. A honlap és a hírújság nyújtotta lehetôségek mellett, számos workshopot és konzultációt szerveztünk, amelyekbôl ízelítôül a következôket emeljük ki: közéleti értelmiségiek; kistérségi társulások vezetôi; 2002/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

A terv készítésének folyamata

kerületi fôépítészek, megyei települések fôépítészei; területfejlesztési tervezôk, szakértôk, urbanisztikai szakemberek; környezetvédelmi civil szervezetek. A Kistérségi Hídépítô program (május-június) képzésébe bekapcsolódva, a megye minden kistérségében ismertettük a programot. Lehetôség nyílott a vélemények és észrevételek közvetlen visszacsatolására. A jogszabályok által elôírt (60 napos) egyeztetés eredményeként további észrevételek érkeztek, amelyeket a szakértôk a Tanács határozata alapján beépítettek. Az elkészült stratégia egyeztetési változatának belsô logikáját – elôször Magyarországon – külsô szakértôk ellenôrizték. 4 Az elkészült ún. “ex ante” értékelést a terv tartalmazza, csakúgy, mint a becsült források megosztását tartalmazó elôzetes pénzügyi táblát. Fogalomhasználat szempontjából kiemelendô, hogy a Stratégiai Terv prioritásokat és intézkedéseket nevesít. A prioritás – eltérôen a hazai értelmezésétôl – nem sorrendiséget, hanem a beavatkozási területeket jelöl (pl. vállalkozásfejlesztés, területi kiegyenlítés), amelyek támogatásán keresztül a stratégiában kitûzött célok minél nagyobb hányada érhetô el úgy, hogy a köztük lévô szinergia is érvényesül. A prioritások intézkedéseket tartalmaznak, amelyeknek alapvetôen kétféle típusa lehetséges: projekt és támogatási (pályázati) alap.

FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1

A helyzetértékelés készítése során nem csupán a meglévô elemzéseket (koncepciókat, programokat és egyéb tanulmányokat) vettük figyelembe, hanem nemzetközi példákat (Bécs, Ile-de-France) is. A gazdag térképállományt táblázatok egészítik ki. A helyzetelemzés megállapításait a SWOT-elemzés foglalja össze. A Stratégiai Tervben – az uniós elôírásoknak megfelelôen – az erôsségeket és gyengeségeket a belsô tényezôk közé, míg a lehetôségeket és veszélyeket a külsô tényezôk közé soroltuk. A belsô tényezôk azok, amelyek alakulására a Régiónak befolyása van (a rendelkezésére álló hazai és a Strukturális Alapokból várhatóan érkezô források felhasználása révén), míg a külsô tényezôket nem tudja befolyásolni. Nagy hangsúlyt fektettünk a valódi problémák feltárására. A térség összetettségébôl fakadóan szükségessé vált az egyes megállapítások elkülönítése abból a szempontból, hogy azok elsôsorban a megyére, a fôvárosra vagy a régió egészére jellemzôek-e. A problémák összefüggéseit tárta fel az ún. “problémafa” elkészítése, ami a SWOT-ban megjelölt elemek közötti ok-okozati kapcsolatot mutatja be. A problémafa “átfordításával” jött létre a célfa (2. ábra), amely a különbözô szintû célok közötti logikai kapcsolatot szemlélteti. Természetesen, a valóság sokkal összetettebb, és az egyes problémák és célok nemcsak hierarchikusan kapcsolódnak egymáshoz, hanem szerteágazva egyfajta hálót hozva létre (pl. az épített környezet megújítása nemcsak az életminôség javulásához, hanem a régió vonzerejének fejlesztéséhez is hozzájárul). Az egyszerûbb kezelhetôség és a beavatkozások mérhetôsége érdekében, azonban szükség volt a rendszer egyszerûsítésére, koncentrálva a várható hatások közül a legerôsebbre. A jövôkép és a stratégiai cél megfogalmazása után a terv a következô két átfogó célt jelöli ki:

17

• A régió versenyképességének növelése • Élhetô régió5 kialakítása A stratégia átfogó elemeként jelenik meg a harmadik célkitûzés, az együttmûködési keretek fejlesztése, mivel az a stratégia megvalósításának kiemelten fontos eszköze.

ra és a szabadidô gazdaságra koncentrál. Jelentôs, nemzetközi figyelmet is keltô zászlóshajó projektek valósulnak meg. Az átgondolt fejlesztés eredménye a többpólusú fejlôdés és a koordinált területhasználat. A térség többféle társadalmi rétegnek is vonzó életkörülményeket kínál….”

A régió hosszú távú jövôképe

Stratégiai cél

... Amikor már Magyrország több éve tagja az Európai Uniónak:

„A Közép-Magyarországi Régió legyen kiegyensúlyozottan fejlôdô, a fenntarthatóság és a minôség elvein nyugvó, versenyképes, az információs társadalom fejlesztésében aktívan szerepet vállaló nemzetközi regionális funkciójú kiemelt térség.”

“A Közép-Magyarországi Régió fejlôdése az elmúlt évek során felgyorsult, ami a régión belüli cselekvô partnerségnek, a sokrétû hazai és nemzetközi hálózati együttmûködésnek, valamint a hatékonyan felhasznált európai uniós alapok gazdaságélénkítô hatásának köszönhetô. A Régió a hagyományos infrastruktúrák terén felszámolta a legégetôbb kapacitáshiányokat, az információs társadalom fejlesztésében pedig kihasználta regionális versenyelônyét. A tudásalapú emberi erôforrás- és gazdaságfejlesztés az üzleti szolgáltatásokra, a kutatás-fejlesztésre, a kulturális gazdaság-

18

A beavatkozás hangsúlyainak kialakítása stratégiai döntést igényelt. Az európai példák alapján (érintve a területfejlesztési beavatkozás alapdilemmáját) két markáns alternatívát dolgoztak ki a tervezôk. Az “A” változat, a hangsúlyt a hiányzó infrastrukturális elemek kiépítésére helyezte (kiegyenlítô-jelleg), míg a “B” változat inkább a humán erôforrás fejleszté-

2002/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

sére (követve Írország példáját). A Tanács – figyelembe véve az infrastrukturális ellátottságban jelentkezô hatalmas különbségeket – egy harmadik – kevert stratégia elfogadása mellett döntött, amely egyesíti a két változat elônyeit. A kezdeti idôszakban, 2001–2003 között az infrastruktúra fejlesztése kap arányában nagyobb támogatást, míg 2004 után a hangsúly fokozatosan az emberi erôforrásra helyezôdik át. A Terv a régió céljának eléréséhez öt, “beavatkozási” területen (prioritáson) belül javasol feladatokat, azaz intézkedéseket (3. ábra): • Vállalkozásfejlesztés • Emberi erôforrások fejlesztése • Infrastruktúra-fejlesztés, a környezet állapotának javítása • Vidékfejlesztés–területi kiegyenlítés • E-régió kialakítása Az intézkedések rövid leírása zárja a Régió stratégiájának bemutatását. A leírás az indoklás mellett bemutatja, hogy az adott intézkedés mely operatív célok eléréséhez járul hozzá, illetve milyen támogatható tevékenységeket tartalmaz. Meghatározza a kiválasztási kritériumokat. Az output indikátorokat már a Régió Operatív Programja nevesíti. A pénzügyi táblából kiolvasható, hogy – a fent vázolt beavatkozási stratégiának megfelelôen – a kezdeti idôszakban a legmagasabb támogatási aránnyal (több mint 50%) az infrastruktúra-fejlesztés prioritás rendelkezik. A vállalkozásfejlesztés, a területi kiegyenlítés és az emberi erôforrások fejlesztése közel azonos részesedéssel követi. Az elkövetkezô években egyre több intézkedés támogatására nyílik lehetôség, ennek megfelelôen az arányok is módosulnak az emberi erôforrások fejlesztése javára. A részletes pénzügyi táblát (amely már az egyes intézkedések társfinanszírozási forrásait is kalkulálja) és az intézkedések részletes leírását – beleértve az output indikátorok rendszerét – a Régió Operatív Programja tartalmazza. A területi szempontok érvényesítésére a pályázati alapok kiválasztási kritériumai révén, másrészt a struktúraterv keretében nyílt mód. A területfejlesztés egyik kulcsproblémája – nemcsak a Régióban – a jól kidolgozott, támogatható projektek hiánya. Követve a Stratégiai Terv fejlesztési irányait, a Pro Régió Ügynökség elindította az “Ötlettôl a projektig szolgáltatását”, amelynek keretében az elsô projektek már kidolgozásra kerültek. A “Gyógytea az Ipoly-völgyben” területi kiegyenlítô jellege mellett tényleges fejlesztési (munkahelyteremtô) hatással rendelkezik. A “Dunakeszi – város szíve” és a “Monori kistérségi településfejlesztési társaság” projektek a Településközpontok funkcióbôvítése nevû intézkedéshez illeszkednek. A Ráckevei-Soroksári Duna-ág vízi túra útvonalának kialakítása egy új turisztikai terméket hoz létre, amely a térség környezeti rehabilitációjához is hozzájárul. A Duna–Tisza-közi kerékpárút többek között interregionális jellege miatt figyelemre méltó. A 2001. évi “tükörrégiós” forrásokból részesedô pályázatok már a 2002. évben kézzelfogható eredményeket hoznak, hozzájárulva a Stratégiai Terv megvalósulásához. A fenti tervek kapcsolódásai révén, a Közép Magyarországi Régiómagyarországi régióban területfejlesztési dokumentumok koherens csoportja jött létre, megalapozva a térség EUkonform fejlesztési programozását. Szemléletében úgy érezzük, hogy a jelen dokumentum követhetô alternatívát, példát jelenthet más térségek területi tervezôi számára is. FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1

A Stratégiai Terv felépítése A stratégiai terv mint mûfaj, újdonság Magyarországon. A hazai tervezési módszertanban leginkább a stratégiai programhoz áll közel, tartalmaz viszont koncepcionális elemeket, elôzetes pénzügyi táblát, illetve a tervezési idôszakban indítani tervezett intézkedések rövid leírását. Metodikájában, követi az Európai Unióban bevett és jogszabályokkal alátámasztott tervezési gyakorlatot. Középtávra készül, és alapvetôen a rendelkezésre álló források hatékony elköltését és felhasználását célozza. A helyzetértékelés és a stratégiai részek aránya 20–80%. A tervezési fázis lezárulása elôtt, ex ante értékelés készül, amelyet a dokumentumhoz szükséges csatolni csakúgy, mint a partnerséget bemutató anyagrészeket. A prioritások (beavatkozási területek), intézkedések leírását pénzügyi tábla zárja. A terv tehát a következô fô elemeket tartalmazza: Helyzetértékelés SWOT Probléma Célfa Stratégia Prioritások Intézkedések leírása Elôzetes pénzügyi tábla Ex ante értékelés A partnerség bemutatása

JEGYZET 1. A tervet készítô konzorcium tagjai a Terra Studio Kft., a Hitesy, Bartucz és Hollai Tanácsadó Kft., illetve a Pro Régió Ügynökség voltak. 2. A TANÁCS 1999. június 21-i 1260/1999 EK RENDELETE (1999. 06 21.) a Strukturális Alapokra vonatkozó általános rendelkezésekrôl; Vademecum: Plans and programming documents for the Structural Funds 2000-2006; Phare SPP NonTwinning képzés tananyaga. 3. A Stratégiai Terv ennek megfelelôen épít a következô dokumentumokra: Pest Megye Területfejlesztési Koncepció; Pest Megye Területfejlesztési Programja; Pest Megye Rendezési Terve; Budapest Városfejlesztési Koncepció; Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója; Budapesti Agglomeráció Rendezési Terve; illetve a Tanács által elkészíttetett mintegy 30 operatív program. 4. Nemzetközi Bankárképzô Központ Rt. 5. Az “élhetô régió” a régió teljes lakosságának életminôségét meghatározó legfontosabb tényezôk gyûjtôfogalma. Az élhetô régió kiegyensúlyozottan fejlôdik, benne a területi és társadalmi különbségek mérséklôdnek, a természeti értékek megôrzôdnek, így válik képessé arra, hogy (közel) azonos feltételeket kínáljon lakóinak a köz- és piaci szolgáltatások elérésében, a jövedelmi viszonyokban és az életminôségben. 19

E G Y ,

A

H É T

K Ö Z Ü L :

A

K Ö Z P O N T I

R É G I Ó R Ó L

FOGARASI GYULA – OROSZ GYÖRGY, a Pro Régió Ügynökség munkatársai

STRUKTÚRATERV, AVAGY EGY HAZÁNKBAN ÚJ TERVEZÉSI MÛFAJ A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN „Angliában a 70-es évek elején közigazgatási reformot hajtottak végre annak érdekében, hogy a számítógépekkel támogatott területtervezési egységeken be lehessen vezetni az ún. s t r u k t ú r a t e r v e z é s t . A struktúraterv az új igazgatási egységek területi fejlesztési koncepciójának szerves része, ami az ún. helyi (községi, városi) tervekkel együtt folyamatosan naprakész állapotban tartott hivatalos dokumentum, amely a hagyományos „fizikai tervezést (physical planning) összeköti a társadalmi gazdasági folyamatok tervezésével”. (Meggyesi Tamás: A városépítés útjai és tévútjai. Budapest, Mûszaki Könyvkiadó, 1985)

pasztalható, éppen a Közép-Magyarországi Régión belül kistérségi léptékben. Második éve, hogy elindult Pest megye északi kisrégiójában a struktúraterv elkészítése, melyben alapvetôen a tervezési folyamat konszenzusteremtô jellegére és a fejlesztési javaslatok kommunikálására fektetik a fô hangsúlyt.

A kihívás Régiónkban a Pro Régió Ügynökség kezdeményezésére a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács struktúraterv készítését határozta el. A tervezési folyamat eredménye a Régió egészére kiterjedô, a fejlesztések térbeli orientációját és a fejlesztések minél szélesebb körû konszenzusos kialakítását célzó terv. A folyamat során szeretnénk hozzájárulni a hazai gyakorlatban intézményesen külön pályákon mozgó fejlesztési és rendezési tervezés közelebb kerüléséhez is. A struktúratervet mûfaji szinten elôször Angliában definiálták és emelték törvényi erôre, majd az angolszász hagyományokra épülô tervezési rendszereken keresztül Európa-szerte elterjedt. Nálunk a holland minta terjedése ta20

A struktúratervnek a jelenlegi, hazai tervezési eljárásrendben nincs kialakult helye, nincs rögzített jóváhagyási és végrehajtási rendje, illetve jóváhagyási vagy végrehajtási kötelezettsége, mégis valljuk, hogy a régióépítés jelenlegi fázisában hasznos folyamatokat generál. A feladat Egy régió egészére kiterjedô struktúratervezési folyamatot a hazai területfejlesztési gyakorlatban elsô ízben a Központi Régióra dolgoztuk ki, amely során célunk volt: 2002/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

• a fejlesztési elhatározások és lehetôségek térbeli leképezését nyújtó regionális térstruktúrá(ka)t meghatározni; • a fejlesztési és rendezési tervezés között összekötô kapcsot képezô nyitott, és a fejlesztési döntések, valamint a továbbtervezés számára egyaránt használható, orientáló jellegû tervdokumentumot kidolgozni; • a résztvevôk széles körét bevonó, a kompetencia, a szakértelem és a legitimáció összhangját létrehozó tervezési folyamatot felépíteni. Tekintve, hogy mûfaji kötöttségeinket tartalmi és módszertani vonatkozásban egyaránt magunk alakíthattuk, a tervezésben már szinte normává vált fenntarthatóság, versenyképesség, élhetôség kritériumokat igyekeztünk összekapcsoltan és nem definíciószerûen kezelni, hanem engedni, hogy a Régió reálfolyamatai határozzák meg. A terv tartalma, a tervezési folyamat lényege A struktúraterv a régió fejlesztési céljainak térbeni allokálását definiáló tervi produktum, a döntéseket regionális, kistérségi és települési szinten elôsegítô orientáló eszköz. A tervnek

koherens módon kell illeszkednie a terület általános gazdasági-társadalmi-környezeti fejlesztését meghatározó tervekhez (koncepció, stratégiai terv), hogy megfelelô alapot nyújtson a fejlesztési projektek számára. A struktúraterv ugyanakkor hasznosítható lesz a további tervezés, illetve a területfejlesztési döntések számára, mert • megteremti a régió fejlesztési célrendszerének területi allokációját; • olyan regionális térszerkezeti koncepciót rögzít a fejlesztések térbeli helyzetének és összefüggéseinek megjelenítésével (mûszaki-fizikai, környezeti, és társadalmi-gazdasági összefüggések együttes térbeli kezelésével), amely mentén összehangolhatóak és kanalizálhatóak a régió térbeli reálfolyamatai; • a különbözô fejlesztési elképzelések térszerkezeti összehangolásával, tartalmi és idôbeli harmonizációt és az átfedések kiküszöbölési lehetôségét teremti meg. Meghatározza a hiányzó térszerkezeti elemeket, és egységesíti a meglevô szerkezettel (egyúttal annak is új minôséget biztosítva). A struktúraterv helye a területi tervezési rendszerben (A struktúraterv „fordítókorong” szerepe) A struktúratervnek fejlesztési koncepción kell alapulnia. Tekintve, hogy Régiónkban ez így nem állt rendelkezésre – támaszkodva a korábbi megyei, agglomerációs és fôvárosi fejlesztési koncepciókra – a régió fejlesztésének saját koncepcionális kereteit is ki kellett alakítanunk, és ezt a hiánypótló mûveletet el kellett végeznünk. A Közép Magyarországi Régió integrált programrendszere kialakításában tervezôi szemszögbôl tehát “vezérelem”-ként jelent meg a struktúratervezés mind tartalmi keretét, mind a folyamatot illetôen. A Központi Régió esetében a térszerkezet alakítása túlmutat a Régió határain mind fizikai értelemben (az ország térszerkezetét meghatározó elemeket kell definiálnunk), mind fejlesztô hatásaiban (a Régióban megvalósuló fejlesztések a Régión túlnyúló fejlesztô hatást is kiváltanak). Így a tervezés térbeli kereteit is a Régiónál tágabb határok között kezeltük, és a javaslatok realizálásának jó része is kormányszintû, vagy régióközi együttmûködést is igényel. A tervezés folyamatában széleskörû szakértôi csoport dolgozott együtt. Az információgyûjtés valamennyi kistérség és kerület felkeresésével történt, a terv vitaanyagát az érintett ágazatok szakértôinek, a kistérségek képviselôinek, a megyei, a fôvárosi és a kerületi fôépítészek körében egyeztettük.

FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1

21

Településrendszer

A szuburbanizáció, társadalmi szegregáció, ellátatlan lakóterületek, helyenként túlterhelt, máshol kihasználatlan kapacitások kezelésére egy pólusokon alapuló kiegyenlített településrendszert javaslunk, s így a Régió egésze az ország közepévé válhat. Infrastruktúra

A térszerkezet gerincét a makroszintû nemzetközi jelentôségû kiemelt közlekedési irányok, valamint az ezeket összekötô haránt irányú elemek jelentik. A struktúraterv rögzíti és támogatja azoknak a települések közötti utaknak a kiépítését, amelyek hozzájárulnak a térségi központok fejlesztéséhez, ezzel elôsegítik a Régió polgárai számára a városi (közép- és felsôfokú) szintû szolgáltatásokhoz való hozzájutást. A közlekedés terén a meglévô MÁV és HÉV vonalak korszerû elôvárosi rendszerré fejlesztését, a metró és a városi gyorsvasúti vonalak bôvítését és a feltáró villamos-, illetve autóbuszhálózattal együttes rendszerbe integrálását (BKSZ), a haránt irányú közúthálózati elemek fejlesztését, valamint egy átfogó és következetes parkolási politika érvényesítését és P+R hálózat megvalósítását javasoljuk. Környezet és zöldfelületi hálózat

A struktúraterv készítés háromszintû feladata 1. Egy ambíciózus jövôkép meghatározása. Az alapvetô strukturális irányvonalak térbeli megalapozása. 2. A koncepciókészítés során, a fejlesztések lehetséges térbeli hatásainak végiggondolása után egy integrált javaslat adása. 3. A programozást segítendô, a végrehajtandó feladatok megjelenítése, a beavatkozási területek meghatározása. A Régió térstruktúrájának kialakítása során – mint a fejlesztési tervek összehangolása során is – a legnagyobb feladatot a fôváros és a megye eltérô érdekeibôl adódó, a leendô fejlesztési irányok és övezetek térbeli összehangolása jelenti. Ez a nagyvárosi régiók tipusproblémája, ami a struktúraterv számára is nagy kihívást jelent, de éppen a fizikai struktúra közös átgondolásán keresztül közelítve érezzük oldhatónak a fejlesztési irányok és szándékok közötti eltéréseket.

A struktúraterv feladatának tekinti egy átfogó regionális zöldhálózat kialakításának elôsegítését, egy zöldövezet megállapodás kezdeményezését a régióban. A terv ajánlásokat fogalmaz meg az erdôtelepítés, a tájfásítás, az energiaültetvények, a szerkezeti célú zöldfelületi-hálózatfejlesztés, a vízpartok természetes állapotának visszaállítását, a védelmi célú zöldfelületbôvítés és a natúrpark kezdeményezések célterületeit illetôen.

A terv által érintett területek A struktúraterv tartalmilag négy témára koncentrál: 1. településrendszer, 2. mûszaki infrastruktúra, 3. környezet és zöldfelületi hálózat és 4. a gazdaság térbeli struktúrája. Két idôsíkot jelöltünk meg: a 2006-ig terjedô, az európai uniós tervezési ciklust magában foglaló távot (amelyre a Régió Stratégiai Terve is készült) és a fejlesztések belátható idôszakát 2015-ig. 22

Forrás: Városkutatás Kft. 2002/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

• a népesség területi elhelyezkedésének változása;

Gazdaság

A közép-európai vállalati, logisztikai, turisztikai központi szerepkör térbeli feltételeit a régió helyi gazdaságának fejlesztésével összhangban javasoljuk kialakítani, mely kiterjed a fôvárosra, az agglomerációra és a régió többi területére egyaránt. A munka során áttekintettük a régiót jellemzô fejlesztési folyamatokat és hiányosságokat, melyek az alábbiakban foglalhatók össze: • a térség egészének felértékelôdése a közép-európai és a magyarországi térszerkezetben; • a térség gazdaságának dinamikus fejlôdése, szerkezetének átalakulása;

• a kiegyenlített területi fejlôdéshez nélkülözhetetlen térszerkezeti elemek (utak), funkciók hiánya; • a rövid távú érdekek elôtérbe kerülése, a hosszú távú érdekek háttérbe szorulása; • a települési érdekek markáns érvényesülése, a regionális érdek megnyilvánulásának hiánya, illetve háttérbe szorulása; • a területfelhasználás koordinálatlansága, az ebbôl származó területfelhasználási és környezeti konfliktusok számának növekedése; • új területek igénybevételének gyorsasága, az alulhasznosított területek rehabilitálásának lassúsága; • a térségi együttmûködés alacsony szintje, versenyhelyzet a települések között; • a regionális érdekek kialakításához szükséges területi és ágazati szintû kapcsolatok hiánya, vagy nem megfelelô mûködése. Mindezen tényezôk külön-külön és együttesen is indokolták a térség egésze térstruktúrájának regionális szemléletû vizsgálatát és a Régió fejlesztési céljai érdekében meghatározott, ütemezett fejlesztését. A javasolt térstruktúra a Régió összetettségébôl adódóan többféle fejlesztési modell együttes alkalmazásával látszik megvalósíthatónak, melyek pontos kidolgozása és alkalmazása a további tervezés feladata. A Regionális Tanács által elfogadott struktúratervbôl kiadvány formájában orientáló kommunikációs anyag is készül. A kiadvány egyúttal megalapozza a régió integrált programrendszerének következô lépcsôjét, annak biztosítását, hogy a programozás során a forrásoknak való megfelelés és a rendezettség együtt kezelhetô legyen

A munkában résztvevôk: Fogarasi Gyula Orosz György Lukovich Tamás Laky Ildikó Galli Károly Fürstand Attila Aradi Renáta Schuchmann Péter Károlyi János Mándi József Gráczerné Kapu Beáta Lombár István Gauder Péter Várady Tamás Rhoder Ádám Pápay Zsolt Tosics Iván FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1

Pro Régió Ügynökség

TERRA STÚDIÓ Kft.

PESTTERV Kft. QUO VADIS Consulting

KÖZLEKEDÉS Kft. VÁROSKUTATÁS Kft. 23

E G Y ,

A

H É T

K Ö Z Ü L :

A

K Ö Z P O N T I

R É G I Ó R Ó L

SZABÓ IMOLA ÉVA, a Pro Régió Ügynökség munkatársa

FÔUTCA-PROGRAM A Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács 2001–2006 közötti idôszakra elfogadott Stratégiai Tervének egyik kulcsintézkedése a településközpontok funkcióbôvítése. A 2001. év során a Tanács által biztosított mintegy 283 millió forintos pályázati keretre több mint 40 pályázó jelentkezett, közel 2 milliárd forintnyi támogatás igénylésével. Az intézkedés kidolgozásának és tervbe illesztésének ötletét a külföldön már közel két évtizede mûködô Main Street Program (MSP) adta. Elôzmények Nagyszüleink idején még a fôutca (Main Street) volt a közösség elsô számú alkalmi találkozási helye. A kis üzletek, postahivatalok, könyvtárak, bankfiókok és irodák állandó lakossági forgalmat, jelenlétet idéztek elô. A fôutca nemcsak a közösség kereskedelmi életének színhelye volt, hanem fontos szerepet töltött be annak kulturális-társadalmi életében is. Délutánonként az emberek ellepték az utcákat, itt találkoztak barátaikkal, idejöttek moziba vagy kirakatnézôbe. A települések az elmúlt évtizedekben azonban drámai változáson mentek keresztül. Ezek a változások elsôsorban az emberek megváltozott életmódjára vezethetôk vissza: ahogyan élnek, dolgoznak, szabad idejüket eltöltik. Az autók és a hûtôszekrények használatának széles körû elterjedése segítette az agglomerációs területek kiépülését és a bevásárlóközpontok növekedését. Az emberek jelentôs része nem a hagyományos kereskedelmi létesítményekben vásárol, hanem enged a beígért alacsony árak csábításának, és vonzza a széles választék. A megváltozott vásárlási szokások gyakran a fôutca elnéptelenedéséhez vezettek. A hanyatló központok tipikus jellemzôiként megjelentek az üres, lehúzott rolójú kirakatok, lepusztult épületek és a leértékelôdött ingatlanok. De miért is lényeges, hogy megôrizzük a fôutcát? A fôutca a közösség számára az egészséges helyi gazdasági élet szimbóluma, a helyi társadalmi élet színtere, a közösség történelmének része. Egy élettel teli, pezsgô fôutca megtartja a munkahelyeket, sôt, újakat teremt, ami nagyobb adóbevételt is jelent. Egy élô fôutca megállítja a környék tönkremenetelét, hiszen nemcsak bérleti díjakat, hanem közösségi forrásokat is koncentrál (adóbevételek, infrastruktúra). Egy egészséges fôutca a helyi közösség identitásának szimbóluma, valamint példát mutat a szomszédos településeknek. A hagyományos kereskedelmi terület ideális hely családi vállalkozások számára. 24

A revitalizált fôutca megnöveli a helyben elérhetô szolgáltatások mennyiségét és minôségét. A fôutca a civileknek lehetôséget teremt arra, hogy találkozzanak egymással és közös programokat szervezzenek (parádék, felvonulások, ünnepségek). A megújított fôutcák turisztikai látványossággá válhatnak. Mi is a Main Street Program? A kezdeményezés több mint 25 éve Kanadából indult. Az MSP – magyarul Fôutca-program – tulajdonképpen egy településrész-revitalizáló program, mely a helyi örökség védelmén és a közösség közös akaratán alapul. A programot a közösségek és a magántulajdonosok együttmûködése hívja életre annak érdekében, hogy saját településeiken (kis- és nagyvárosokban egyaránt) visszaállítsák az eredeti utcaképet és hangulatot. Hogyan mûködik az eredeti program? A MSP folyamat a következôképpen segít a településeknek céljaik elérésében: A projektek gondosan elkészített terv alapján valósulnak meg (öt pontos megközelítés). 2002/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

A helyiek önkéntes együttmûködésén alapul, ahol az ötletek és a tettek egymást generálják (például: festékgyárak ajánlanak fel festéket a homlokzatok renoválására – ez reklám a cégek számára). A program elôsegíti helyi workshopok, szemináriumok szervezését, ahol a résztvevôk elmondhatják ötleteiket, véleményüket, kialakítják stratégiájukat. A közösség akciótervet készít a Fôutca-program segítségével. A helyi vezetôket és a projektkoordinátort a program keretében megtanítják a revitalizációs technikákra. A program során mindvégig biztosított a szakmai segítség és felügyelet. Az 5+1 pontos megközelítés

A magyar Fôutca-program

A program alapja tulajdonképpen egy egyszerû, mégis nehezen megvalósítható öt pontos megközelítés (Five Point Approach): 1. Mindennek az alapja a jó szervezés. Ez biztosítja, hogy a bekövetkezô események a települési központok kedvezô változását, azok jövôjét szolgálják. 2. A piac megértése (a vásárlók és a versenytársak ismerete és befolyásolása) serkentheti a helyi gazdasági fejlôdést. 3. A hely fizikai elônyeinek, fizikai és szellemi örökségének meghatározása segít a késôbbi jövôkép kialakításában. 4. A “város szépítése” (design), a minôség egyaránt fontos tényezôi a fôutcák változásának. 5. A nyilvánosság, a promóció még több hasznot hoz a közösségnek, és hosszú távon segíti a létrejött széles körû kezdeményezést. Hazánkban az öt pontos nemzetközi gyakorlat szükségképpen kiegészül egy hatodikkal, mely a fôutca környéki közlekedés problémáinak megoldásával foglalkozik. Ideértendô a gyalogos- és gépjármûforgalom közötti konfliktus kezelése a forgalom szabályozásával, az autók sebességének befolyásolása, parkolóhelyek kialakítása (esetlegesen sétálóutcák kiépítése). A megvalósult példák tapasztalatai azt mutatják, hogy a fenti elemek bármelyikének elhagyása a program sikertelenségét okozza!

1. Tervezési fázis: A folyamat kezdetén a település lakói egy szervezôcsoportot állítanak fel, és közös összefogással alakítják ki a programhoz kapcsolódó jövôképet. Az eddigi példák azt bizonyítják, hogy akkor igazán sikeres egy projekt, ha a fázisokat egy helyi, aktív projekt-koordinátor menedzseli. Ki kell dolgozni a gazdaság fejlesztésének terveit, a környezeti és az épített örökséget megôrzô terveket, nagy figyelmet szentelve a megváltozott közlekedésnek. Továbbá szükség van pénzügyi és marketingtervekre is. 2. Megvalósítási fázis: A régi-új fôutca kialakítása a helyi, a régiós, az országos és a magánszféra forrásainak bevonásával történik. 3. Utánkövetés: A felújított rész menedzselése, ápolása, a fôutca állandó mozgásban tartása, helyi kereskedôegylet alakítása, a megszerzett tapasztalatok továbbadása más települések számára, esetleg regionális szervezôdés kialakítása.

Miért szükséges a Közép-Magyarországi Régióban egy hasonló kezdeményezés létrejötte? A Régió települései saját bôrükön érzik az elôbbiekben említett problémákat: míg az agglomeráció települései a szuburbanizáció hátrányait nyögik, addig az agglomeráción kívüli települések az elnéptelenedés és teljes elszegényedés ellen küzdenek. FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1

A folytatás Az elkövetkezendô években a Régióban folytatódik a településközpontok funkcióbôvítésének programja. A pályázatok elbírálásánál elônyt élveznek azok a programok, amelyek Pest megye legalább 3000 lakosú települései, valamint a fôváros önálló identitású, helyi hagyományokkal rendelkezô külsô kerületeiben valósulnak meg. A Regionális Fejlesztési Tanács a jövôben nemcsak a pályázati pénzek koncentrált elosztásával segíti a településeket, hanem Ügynokségén, a Pro Régió Kht.-n keresztül tervezési, tanácsadási segítséget is nyújt. A 2001. évben az Ügynökség kidolgozta Dunakeszi városközpontjának revitalizációs tervét, valamint megteremtette az alapjait egy kistérségi településfejlesztési társulás kialakításának a monori kistérségben.

25

LUN ZSUZSANNA vezetô fôtanácsos, FVM

FALUFELÚJÍTÁS MAGYARORSZÁGON IV.

Az Európai Falufelújítási Díj pályázaton elismert településeink nemzetközi sikereirôl szóló sorozatomban eddig néhány település példaértékû eredményeirôl szóltam. Magyarország 1988-ban egyik megalapítója és aktív tagja a mára 15 országból, tartományból álló, bécsi székhelyû, Európai Vidékfejlesztési és Falufelújítási Munkaközösségnek. A munkaközösség az elmúlt 14 év folyamán lezajlott társadalmi és politikai változások hatására újabb és újabb szempontokat, fejlôdési irányokat határozott meg és vállalt fel. Igyekezett a tagjai sorába folyamatosan belépô országokon, tartományokon belüli szakmai munkát segíteni, koordinálni. Rendszeresen szervez tagországai, illetve tartományai részére konferenciákat, szakmai tanulmányutakat; pályázatokat ír ki a fenntartható és korszerû energiafelhasználási módokra, az Európai Falufelújítási Díj-ra. Jelen írásomban az Európai Vidékfejlesztési és Falufelújítási Munkaközösség által 2002re meghirdetett pályázatra benevezésre kerülô településrôl, illetve a település kiválasztásáról számolok be. A munkaközösség által kétévenként megrendezett pályázat eredményeire figyelemmel, tavaly év elején meghatároztuk azokat az általános tartalmi szempontokat, amelyek alapján megújítottuk a hazai pályázatot. A munkaközösség általában, csak az év közepén teszi nyilvánossá az adott évre vonatkozó pályázat feltételeit. Tapasztalatunk szerint azonban az így rendelkezésre álló idô rövidnek bizonyul. Ezért a benevezésre kerülô hazai település idôben történô kiválasztásának érdekében, a területi fôépítészi hálózat támogatásával már az év elején megkerestük a megyei fôépítésze26

ket azzal a felhívással, amelyben az általunk meghatározott tartalmi szempontok szerepeltek. A megyei fôépítészek áttekintették a területüket, egyeztettek polgármesterekkel és jegyzôkkel, területfejlesztôkkel és térségmenedzserekkel, a településük fejlôdése mellett elkötelezett polgárokkal és társadalmi szervezetekkel, majd megtették javaslataikat (9 település). A fôépítészek által ajánlott települések összeállítottak egy rövid bemutatkozást az elért és egyben bemutatható eredményeikrôl, amely alapján értékelni tudtuk a nevezéseiket. A felhívásra jelentkezett települések értékelése kétirányú megközelítésen alapult. Egyrészt a települések összteljesítményét vizsgáltuk, és ennek alapján egy sorrendet alakítottunk ki, másrészt az egy-egy témakörben kiemelkedô teljesítményt elérôket részesítettük elônyben. Értékelésünket a korábbi kiválasztási szempontok továbbgondolása, illetve a munkaközösségi metodika hazai adaptációja alapján végeztük. Az értékelés

2002/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

szempontjai két részre váltak szét, nevezetesen az eredmények, illetve a szemlélet, a stratégia és a hozzáállás szempontjaira. Az elért eredmények alapján vizsgáltuk azt, hogy mennyire épít a település a helyi gazdaság, illetve a térség agrárpotenciáljára. Vizsgáltuk, hogy milyenek a helyi jövedelemforrások és hogyan alakulnak az életfeltételek, milyen az ökológiai szemlélet az infrastruktúrákban és a hulladékkezelésben. Vizsgáltuk a település érték- és karakterôrzô építészetét, a település és a táj közötti harmóniát, az ott élôk identitástudatát, a hagyományok ápolását és a kulturális kezdeményezéseket. Az önkormányzat rendelkezik-e az épített környezet alakításáról és védelmérôl szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek és az országos településrendezési és építési követelményekrôl szóló 253/1997.(XII. 20.) kormányrendeletnek megfelelô tervekkel: –településfejlesztési koncepció, –településszerkezeti terv, –szabályozási terv és elôírás, –helyi építési szabályzat, –értékvédelmi rendelet. A települések által kitûzött célok szerint és az elôkészítettség alapján értékeltük a fejlesztési szándékok kiforrottságát, az önállóságot, a kezdeményezések realitását, és nem utolsósorban a településközi együttmûködést. Településenként összesítettük az elért eredményeket és a fejlesztési FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1

szándékokat. Az elért pontszámok alapján kirajzolódott a pályázók versenyképességének sorrendje. A végsô döntés kialakítása érdekében összeállított rangsort az FVM területi fôépítészi munkaértekezletén megvitattuk. Kiemeltük azt a két legjobb települést, amelyek közül a helyszíni bejárás alapján választotta ki a Terület- és Településrendezési Fôosztály tagjaiból álló szakmai bizottság azt a települést, amelyik esélyes lehet az erôs nemzetközi mezônyben. Célunk volt eldönteni, hogy melyik a bemutatható és kiemelkedô minôségû, egységes és fenntartható, a megújítás szempontjából a leginkább példaértékû falufejlesztés. A bemutatott kiválasztási eljárásra még azért is szükség volt, mivel a minisztérium csak egy települést jelölhet, több településnek nem biztosíthatjuk a pályázaton való részvétel lehetôségét. Mindezek alapján Magyarország részérôl Dunapataj nagyközség került benevezésre. Az “Európai Falufelújítási Díj – 2002” pályázat kiírása “Grenzen überschreiten – Átlépni a határokat” mottóval 2001 júliusában megjelent. A kiírásban szerepelt, hogy az olyan példaértékû tevékenységeket és kezdeményezéseket értékelik, amelyek a vidéki térségek jövôbeli fennmaradásának erôsítését szolgálják. Különösen az alábbi szempontok kerültek kiemelésre: -a bátor, kezdeményezô, elhivatott, újdonságot jelentô innovációk; -a mezô- és erdôgazdálkodás erôsítése és bekapcsolása a regionális körfolyamatokba; -a helyi viszonyoknak megfelelô gazdasági lehetôségek megtartása és kiépítése; -a megújuló nyersanyagok felhasználása; -a régi, védendô és a korszerû épületállomány együttélése, valamint az erôforrásokkal takarékos és a helynek megfelelô településfejlesztés; -a kultúrtáj fejlesztése és fenntartása az ökológiai szempontok figyelembevételével; -a falu lakosainak öntudatosítása, illetve identitástudatának megerôsítése, különösen a kulturális kezdeményezések és a továbbképzések révén; -a tradicionális, szociokulturális és szociális minôségek és

27

létesítmények újraélesztése, illetve korszerûek létrehozása. Minden területet illetôen meghatározóak az átfogó kapcsolatokra épülô és egységes elképzelések, amelyek a fenntartható fejlôdés irányába mutatnak, amelyekre jellemzô: a vízió, a fantázia és a kurázsi. Különös elbírálás alá fognak esni: -azok a stratégiák és módszerek, amelyek az egyéni kezdeményezésre és a lakossági részvételre alapoznak; -a lakosság és a szakemberek–hivatalok párbeszédére épülnek; -illetve a kistérségi szintû gondolkodásra, a szomszédos települések együttmûködésére támaszkodnak. Dunapataj nagyközség önkormányzata felkérést kapott a munkaközösség kiírása alapján történô, német nyelvû pályázati dokumentáció elkészítésére, amelynek beadási határideje 2002. február 1-je. A minisztérium hivatalos szerepe az elô-

28

minôsítési folyamat befejezésével lezárult. A továbbiakban a település önállóan jár el, beleértve a kiíró szervezetekkel való kapcsolattartást, a dokumentáció összeállítását és benyújtását, valamint az eredményhirdetésen való részvételt is. A Falu Város Régó lapjairól is sok sikert kívánunk a pályázaton való részvételhez, egyúttal megköszönve Dunapataj nagyközség választott vezetôinek és a lakosságnak azt az erôfeszítését, amely a települést alkalmassá tette a nemzetközi pályázatra történô benevezésre. Örömmel szólok arról is, hogy Magyarországról 2002-ben ismét két település indulhat a nemzetközi megmérettetésen, minthogy Fazakas Péternek, a hazai falufelújítás megteremtôjének nem kis érdeme Vas megye önálló tagsága, s mint ilyen, önállóan nevezhet be települést az “Európai Falufelújítási Díj – 2002” pályázatra. A Vas Megyei Közgyûlés elnöke felkérte Ôriszentpéter község polgármesterét, Vas megye részérôl a pályázatra. A pályázatra történô felkérést megelôzô munkát, az általunk kidolgozott és az elôzôekben ismertetett értékelési rendszer alapján, Hecmann Ferenccel, a Vas megyei Területfejlesztési Csoport vezetôjével közösen készítettük el. Várhatóan idén a díjátadó ünnepségen, az Európai Vidékfejlesztési és Falufelújítási Munkaközösség 15 tagországának, illetve tagrégiójának résztvevôi ismét két magyarországi települést ismerhetnek majd meg, és remélhetôleg gratulálhatnak a bemutatott eredményeiknek.

2002/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

MAGYAR GYÖRGY okl. gépészmérnök, okl. gazdasági mérnök, TTT Ipari Park Szövetség

HÁTRÁNYOS HELYZETÛ KISTÉRSÉGEK FELZÁRKÓZÁSÁNAK ESÉLYEI A vidékfejlesztési tevékenység célkitûzései: a népesség helyben tartása, a munkahelyek növelése vagy legalább csökkenésének megakadályozása. Különösen aktuális e követelmény érvényesítése – az esélyegyenlôtlenségek felszámolására – az átlagosnál kedvezôtlenebb helyzetû kistérségekben. Az elmúlt években – a helyi lakosság bevonásával – szinte valamennyi kistérség készített stratégiai tervet, operatív fejlesztési programot az FVM Vidékfejlesztési Programok Fôosztály irányítása mellett. Ma már egyértelmû, hogy a lakosság eltartóképességének javítását célzó vidékfejlesztést és az agrárstruktúra átalakulását, az agrár környezetvédelmet nem lehet egymástól független folyamatnak tekinteni. A Miniszterelnöki Hivatal a múlt év végén a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal együttmûködve vette tervbe a kistérségek statisztikai-közigazgatási státusának rendezését. Különösen indokolt megoldásokat keresni az anyagi eszközökhöz való hozzáférésben meglévô rivalizálások csökken-

FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1

tésére, a menedzserek összefogására. Olyan ösztönzôk szükségesek, amelyek a támogatási források hatékonyabb felhasználását, a térségek közötti kapcsolatok bôvítését, közös projektek integrált végrehajtását eredményezik. Csak több tárca bevonásával tervezhetô az önrészbiztosítási anomáliák rendezése, a pályázatkészítés módszertanának javítása. Hazánkban 4 millió ember él vidéki térségben, közülük mintegy 3 millióan falvakban. A KSH Területi és Koordinációs Fôosztály 2001. évi adatai alapján az ország 9 leghátrányosabb helyzetû kistérségének 232 településén 305 046 lakos volt található. Kékkôi Zoltán politikai államtitkár kezdeményezésére kimondottan ezeknek a kistérségeknek a felzárkóztatására hirdetett az FVM 2001 ôszén fejlesztési pályázatot. A 71 beérkezett pályázatból 28 pályázatot tudtak elfogadásra javasolni. A nyertesek 40%-a önkormányzat volt, a többi kis- és középvállalkozó. Alapvetô hiányosságok merültek fel a pályázatkészítési gyakorlatban, de a legnagyobb gondot az önrészhányad hiánya

29

okozta, melyet csak átfogó kormányzati intézkedésekkel, mint pl. az állami tulajdonosi szerepvállalás alkalmazásával, illetve speciális banktechnikai eszközökkel lehet megoldani. A pályázatkiírás az odafigyelés elsô lépcsôjének volt tekinthetô, a problémák megoldásához kevésnek bizonyult. A hátrányos helyzetû térségek felzárkóztatására továbbra is megkülönböztetett hangsúlyt kell helyezni. Az EU-tagságunk idôszakában, amikor már feltehetôen évi 100–100 milliárd forintnyi agrár- és vidékfejlesztési forrással számolhatunk, nem lehet közömbös, hogyan tudjuk hasznosítani. Tudjuk, hogy a kistérségi programok az EU régióiban is elsôbbséget kapnak. Az agrárszférában csak olyan fejlesztéssel lehet sikert elérni, amely környezetbarát termelésen nyugszik, egészséges, piacon jól eladható, kiváló minôségû terméket hoz létre. A gabonatermesztés nagy birtokméreteket igényel, csekély a foglalkoztatási szerepe, csak állami támogatás mellett jövedelmezô, amely viszont az EU-ban már nem megengedett. Ezzel szemben pl. a zöldség-gyümölcs ágazat, a fûszer- és gyógynövénytermelés, a vetômag-elôállítás, a méhészet, a gombászat fogadtatása az EU-ban is kedvezôbb. Nagyobb súlyt kell helyezni a helyi természeti-termelési tapasztalatokra, háziipari adottságokra. Alapkövetelmény az olyan nyersanyagok hasznosítása, amelyek sikeres végterméket eredményeznek. Az elmaradott, hátrányos helyzetû kistérségek felzárkózását segítené pl. a kendertermelés és -feldolgozás fejlesztése. Ezzel a vetésforgónál parlagon hagyott területeket lehetne kitölteni. Tekintve, hogy a kender “non food” ipari növény: nem növelné a szigorú EU elôírásokban limitált élelmiszertermelô mezôgazdasági területet. A kenderrostot ma már az autóiparban is használják, az építôiparban szigetelôanyagokat gyártanak belôle. Másik példa: a mezôgazdasági termékfeleslegünk (pl. gabona, kukorica, cukorrépa) egy részének hatékony felhasználását eredményezné víztelenített alkohol (bioetanol) kôolaj alapú üzemanyagokba adalékként való bekeverése (max. 15%ig) ETBE (etil-terciel-butil-éter) formában. Egy hektár árpa termôterületrôl 1500 liter, búzából 1767 liter, kukoricából 2115 liter, cukorrépából 3248 liter alkohol nyerhetô. Az uniós elôírások szerint a termelôterület önkéntes pihentetésének számít, ha azt nem élelmezési célú mezôgazdasági termelésre használják. Ennek megfelelôen a nem élelmezési célt szolgáló termelés esetében a termelô jogosult uniós kompenzációs forrásokra. Ez mindkét példa esetében fontos szempont. Más példák is igazolhatják, hogy a lemaradások felszámolására, az esélyhátrányok csökkentésére komplex programokkal módot lehet találni. A 2002. évi agrár- és vidékfejlesztési támogatások célirányos felhasználásának másik területe lehetne az ipari parkokhoz hasonló regionális üzleti parkhálózat modellszerû kialakítása a hátrányos helyzetû kistérségekben. Ezek a regionális üzleti parkok elôsegítenék a befektetés ösztönzését, a hungarikumok és más EUkonform növények, valamint az állattenyésztés fejlesztését, a kistérségek élelmiszer-feldolgozásának, tartósítási tevékenységének, a termelt javak értékesítésének, a logisztikai, informatikai, banki szolgáltatások határokon is átnyúló megszervezését.

30

A VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Dokumentációs Központ Tervtára, Könyvtára 1998 augusztusa óta nyilvános tervtárként, könyvtárként saját dolgozóinkon kívül a széles közönség számára is szolgáltatunk. VÁTI Kht. Dokumentációs Központ Tervtár

Cím: 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30–32. Telefon: 356-9122/116, 349 mellék Fax: 356-8003 Nyitva tartás: hétfô–szerda 8.00–16.00 A tervtár állományában a VÁTI Kht., valamint a megszünt Települések Fejlesztéséért Alapítvány KERTI MÉLYÉPTERV ÉVITERV Hídépítô Vállalat ÁÉTV tervtárak anyagaiból szolgáltat. VÁTI Kht. Dokumentációs Központ Könyvtár

Cím: 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30–32. Telefon: 356-9122/230 mellék Fax: 356-8003 Nyitva tartás: hétfô, szerda, péntek : 9.00–13.30 kedd, csütörtök: 11.00–15.30 Könyvtár Archívum

Cím: 1111 Budapest, Budafoki út 59. Telefon: 361-0206 Nyitva tartás: hétfô, szerda, péntek: 9.00–13.30 kedd, csütörtök: 11.00–15.30 A könyvtárban megtalálható a BUVÁTI és a megszünt Építésügyi Tájékoztatási Központ (ÉTK) mûszaki könyvtárainak anyaga is.

2002/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

MÁTÉ ZSOLT, a VÁTI Kht. Kutatási és mûemlékirodájának igazgatója

ELÉRHETÔSÉG ÉS TELEPÜLÉSI TÉRHASZNÁLAT (Gondolatok Szalkai Gábornak a Falu Város Régió 2001/10. számában megjelent “Elérhetôségi vizsgálatok Magyarországon” címû írása kapcsán.) Nem csökkenô érdeklôdéssel olvastam végig Szalkai Gábor írását. A szerzô 298 – a cikkben nem részletezett kritériumrendszer alapján – kiválasztott település egymáshoz viszonyított elérhetôségét vizsgálja. Az átlagtávolságokat rendkívül izgalmas és gondolatébresztô “izodisztancia” térképek formájában dolgozza fel. Kitér a légvonalbeli, közúti, vasúti átlagtávolságokra, ezek elemzô összevetésére, majd a valós problémakörhöz közelebb álló idôbeli elérhetôségek elemzésére és a hálózatfejlesztés számítható, mérhetô hatásaira. Szükségesnek tartom minden félreértés eloszlatására elôrebocsátani, hogy alábbi gondolataimat nem a szerzô kritikájának szánom. A cikket olvasva azonban folyamatosan ambivalens érzéseim támadtak. Örömmel töltött el, hogy a geográfus szerzô egy rendkívül intelligens módszert, modellezést és elemzést mutatott fel, ugyanakkor folytonosan zavart az a tény, hogy a településtudomány nincs abban a helyzetben, hogy elôzetesen megfelelô kérdést tehetett volna fel, amelyre az ismertetett metodus bizonyára sokat ígérô választ adhatott volna. A közlekedéshálózat-tervezés elsô szakmai szempontja természetesen az, hogy mindennek, mindenhonnan elérhetônek kell lennie, és természetes, hogy alternatív eszközökben – közúti hálózatban, illetve vasúthálózatban – gondolkodik és optimalizált geometriai és idôbeli elérhetôségre törekszik. Az ország térszerkezeti és településhálózati optimalizálásának azonban nem feltétlenül ez a modellje. De e vonatkozásban is szolgálhat tanulságokkal, mert – mint ezt Szalkai Gábor is leírja – a vizsgálat, a módszer és eredményei több tudományterület késôbbi vizsgálatához is alapul szolgálhatnak. Az 1990 óta kibontakozó, a korábbiaktól gyökeresen eltérô és folytonosan változó társadalmi és gazdasági átalakulás folyamatai számottevôen módosítják az ország gazdasági és társadalmi térszerkezetét, települési szerkezetét. Ilyen körülmények között a települési és térszerkezetre, a természeti és kulturális örökségre ható társadalmi kihívások feltárása, a konfliktusok feloldási lehetôségeinek elemzése, a harmonizálás módjának kutatása a településtudományra vár. A településtudomány fizikai környezettel foglalkozó része azonban sajnos nincs abban a helyzetben, hogy a szaktudományok felé megválaszolásra váró, egzaktul megfogalmazott kérdéseket teFALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1

gyen fel. Meg kell jegyezni azonban, hogy a fejlesztésekhez kapcsolódó vizsgálatok és kutatások a cikkben érintett lehetôségeknél jóval elôrehaladottabbak. A gazdasági versenyképesség területi struktúrája folyamatosan változik, különbségei felerôsödnek. Ez ugyan szolgálhatja a gazdaság fellendülését, az ország versenyképességének javulását, helyenként akár a lakókörnyezet javulását is, de veszélyeket is rejthet magában, mert a változások a települési fizikai környezet folyamatos átalakulását is okozhatják és a települési életfeltételek romlásához vagy a nemzeti természeti és kulturális örökség károsodásához is vezethetnek. Magyarország térszerkezeti és fizikai változásait nyomon kísérve tapasztaljuk is, hogy a társadalom saját tevékenységeivel nagymértékben veszélyezteti a történeti településhálózat, a városképek, a történelmi központok és a falvak formájában testet öltô települési örökséget. Rohamosan változik a településközi táj érintetlensége, a történetileg kialakult tájhasználat, aggasztó a környezetszennyezés. A kivezetô utak mentén modern szuburbiák – bevásárlóközpontok, ellátó- és szálláshelyek, raktárbázisok – terjeszkednek, szinte belterülettôl belterületig. A történelmi települések kialakult szerkezetét és értékes épületeit pedig a telekéhség és éppen a kulturális örökség által odavonzott tôke öntörvényûsége sodorhatja a legnagyobb veszélybe. E rendkívüli dinamikájú folyamatok feltáratlanok, s így kellô ismeret hiányában szabályozatlanul folyhatnak. A hazai településtudományi kutatások elsô szervezett kutatóhelye 1965-ben jött létre a VÁTI-ban, de ennek szervezett háttere mintegy tizenöt évvel ezelôtt megszûnt. 1984-ben az MTA fôtitkára megalapította az MTA Regionális Kutatások Központját (RKK). Településtudományi kutatásokkal foglalkozik a BME Urbanisztikai Intézete és néhány vidéki egyetem (Pécs) is.1 A téma további áttekintése szempontjából indokolt, hogy distinkciót tegyünk a településtudomány társadalomtudományi folyamataira koncentráló ága és a települések, településrendszerek fizikai valóságának és ezek folyamatainak feltárására, a településtudomány területrendezési kérdéskörére koncentráló, jobb híján mûszaki tudományok körébe sorolható ága között. A társadalomtudományi részre fôképpen a terület- és településfejlesztés, a mûszaki részre leginkább a terület- és településrendezés támaszkodik. E két tudomány31

rész elkülönülését nem mindenki tekinti természetesnek. Bár összefüggenek és jelentôs közös határterületük is van, megállapítható, hogy a fejlesztés alapvetôen támogat, a rendezés korlátoz (szabályoz). A fejlesztés csak érintôlegesen foglalkozik a fizikai környezettel, a rendezés pedig csak a saját aspektusából óhatatlanul szükséges mértékben érinti vizsgálatai során a fejlesztést és a humánökológiai kérdéskört – ezek saját tudományos feltárását egyebekben elkülönült feladatnak tekinti. A kutatások hátterét tekintve meg kell állapítanunk, hogy az alapvetôen társadalomtudományi profilú RKK kielégítônek korántsem nevezhetô, de rendszeres és intézményes finanszírozása mellett, a tudományterület másik részének, a fizikai környezet alakulásával foglalkozó településtudománynak, a “települési térhasználat” kutatásának elfogadott kutatási koncepciója és intézményes háttere nincs. Az Országos Területrendezési Terv – az elmúlt évek legjelentôsebb területrendezéssel kapcsolatos – munkája sem tudott kellô tudományos kutatásra támaszkodni és megnyugtatóan részletezô képet adni a települések térbeli jövôképérôl. A sürgetô idô és a hiányos keretek nem tették lehetôvé a kellô tudományos elôkészítést és megalapozást. A terv munkahipotézise az volt, hogy az ország urbanizált térsége a központi városoktól 20 percen belül elérhetô településeket foglalja magában. – (A hosszas kitérô után itt kanyarodunk vissza, az eredeti elérhetôségi kérdésekhez.) – Az Országos Területrendezési Terv a számítás kiinduló központjaiként a megyeszékhelyeket, illetve 11 egyéb – meghatározó, térségi agglomeráló funkcióval bíró – jelentôsebb települést vett figyelembe. Természetesen a modell az alaphálózatot a javasolt új gyorsforgalmi utakkal, mint térségmódosító tényezôkkel együtt kezelte. Ez a modell Szalkai Gáborétól alapvetôen eltérô kiinduló feltételrendszert, a többszintû, komplex ellátórendszert tekintette alapjának. Az egyeztetési és kodifikáló jogi, törvényi folyamat során ez a definíció nem volt tartható. Az Országos Területrendezési Terv törvényi szintû jóváhagyásra készült. Messze vezetne annak a taglalása, hogy mi várható el a törvényi szabályozástól, illetve mi fér bele a törvénybe. A jelenlegi, az egyeztetések lezárása utáni aktualizált fázisban a tervben a “települési térség, illetve terület” más jellemzôkkel, laksûrûségi és népességszám mutatókkal került meghatározásra. Ez többé nem vitatéma. A településtudomány szempontjából azonban rendkívül érdekes kérdéseket vet fel az eredeti, 20 perces elérhetôségi vizsgálat, és hiányérzetet hagyott hátra az a tény, hogy az Országos Területrendezési Terv készítése sem teremtett lehetôséget arra, hogy a jövô tudományos, magyar települési és településhálózati modellje kidolgozásra kerülhessen. A húszperces elérhetôség elvileg lehetôvé teszi a Magyarországon kialakult hierarchikus településhálózat továbbélését, ami még ma is a Cristaller-féle modellt követi. De ebbe belefér az amerikai, lakóparkokon alapuló, helyben semmilyen intézményi ellátást nem biztosító rendszer képe is, az intézményeknek lakóterülethez nem kötött “zöldmezôs” csoportosításával, vagy akár egy “szuburbiás” rendszer, amely esetében a zöldbe kitelepült lakópark vagy bevásárlóközpont a közeli nagytelepülés elônyeit élvezi. A három eltérô tele32

pülésrendszer három különbözô elérhetôséggel modellezhetô, illetve különbözô elérhetôségeknek ad prioritást, és a területi folyamatok ezeknek a megváltoztatásával befolyásolhatók. Jelenlegi települési folyamatainkban mindhárom rendszer elemei tetten érhetôk. És ez sok településkörnyezeti és településépítészeti anomália forrása. Ennek számos oka van. Az ellátórendszer zöldmezôbe településének indokai között a városi területhiány vagy környezeti minôség mellett szerepet játszhat a településen belüli rossz elérhetôség is. Vagyis az, hogy sok esetben jobban elérhetô a városkörnyéki bevásárlóközpont, mint a város zavaros és túlterhelt hálózatán megközelíthetô belterületi üzlet. Ugyanakkor a választott megoldás nemcsak a településközi tájat terheli meg problematikus mértékben, hanem negatív hatása a történelmi belterületen is érezteti hatását, mert elvonja a belsô üzletek vásárlóközönségét. A sorra bezáró üzletek miatt viszont erôsen leromlik az épített környezet minôsége, és elmarad a belsô közlekedés javítása. A megújulásra váró belterületekrôl lakóparkokba költözô tehetôs polgárok pedig éppen azt a tôkeerôt vonják ki a belvárosokból, amelytôl ott a környezeti minôség javulása várható. A települések mikrokörnyezetének fenti, önkényesen kiválasztott elérhetôségi polémiáján túl sok-sok féle aspektusban lehetséges hasznos elérhetôségi vizsgálatok készítése. Készült is jó pár ilyen. Fôképpen országgyûlési háttéranyagként készültek elérhetôségi vizsgálatok a kedvezményezett térségek lehatárolásához és a régiók, megyék és kistérségek infrastrukturális kapcsolatrendszerének vizsgálatához. Ezek vizsgálják a kistérségek komplex elérhetôségét, a régióközpontok kölcsönös és fôvárosból való elérhetôségét, a régiók, megyék kistérségek belsô kapcsolatrendszerét – a legkülönbözôbb relációkat és ezek komplex elemzését – és a továbbfejlesztések hatásait stb. Ezekhez képest talán legkevésbé informatív a szerzô által választott 298 település egymás közötti elérhetôségi vizsgálata. Mindenesetre a legfontosabb lenne a szignifikáns elérhetôségi különbségek és jellemzô települési térhasználati folyamatok korrelációjának, illetve divergenciájának további tudományos feltárása. Az elérhetôségi vizsgálatoknak ilyen összefüggésekben és hasonló témák vizsgálatában rendkívüli hasznát veheti a településkutatás. De mindennek alapfeltétele, hogy a településtudomány ne csak a fejlesztési vonatkozásokban, hanem az aktuális fizikai, környezeti, településépítészeti települési folyamatoknak az ismeretében is fel tudja tenni a kellô finomsággal megfogalmazott kérdéseit. JEGYZET 1. Bartke István – Kôszegfalvi György: Magyar településtudomány az ezredfordulón. Falu Város Régió, 2000/9. szám

2002/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

V

I

D

É

K

F

E

J

L

E

S

Z

T

É

S

A DÉLNYUGAT BALATONI KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAMJÁNAK BEMUTATÁSA A koncepció készítésénél valódi partnerségben fogalmazódtak meg a célok, programok. A koncepcióban tükrözôdik a települési önkormányzatok véleménye, s ezért a kistérség fejlôdése szempontjából meghatározónak tekinthetô fejlesztési célokat és ezek megvalósítását szolgáló programok javaslatát foglalja magában. A társulás egészének adottságait, meglévô saját forrásait, sajátosságait kell felhasználni helyzetének erôsítése érdekében, szem elôtt tartva a regionális összefogást, erôsítve ezzel saját pozícióját mind megyei, mind regionális szinten. A stratégia alapkérdése, hogy a Balaton-parti településeknek a jövôben szolidaritást kell vállalniuk a Balaton-parttól távolabb esô településekkel. Balatonlelle, Városháza A korábbi fejlôdési pálya igényeiA társulás székhelye Balatonlelle, elnöke Szûcs László, Ba- hez igazodott humán tôkének és a gazdálkodási-turisztikai kullatonlelle polgármestere, helyettese Sós Zoltán, Balatonboglár túrának át kell alakulnia, társulásunknak ezt a minôségi átapolgármestere. A társulást 14 település alkotja: Balatonberény, lakulást kell segítenie. Ennek érdekében kívánunk különböBalatonboglár, Balatonfenyves, Balatonkeresztúr, Balatonmá- zô képzési programokat indítani a vállalkozások piacképesebriafürdô, Balatonlelle, Balatonszentgyörgy, Fonyód, Gamás, bé tétele és a humán infrastruktúra fejlesztése érdekében. A kistérségnek mint a kiemelt üdülôkörzethez tartozó teLátrány, Ordacsehi, Somogybabod, Somogytúr és Visz. Társulásunk természetföldrajzilag a Dunántúli-dombságon, rületnek a turisztikai funkciója tovább növekedhet, ha a válazon belül a külsô-somogyi dombvidéken, valamint a somogyi lalkozásokat, rendezvényeket a megfelelô szakirányú ismerettel rendelkezô szakemberekkel együttmûködve piacképessé parti síkon helyezkedik el. Külsô-Somogyban a Tetves-patak völgyétôl nyugatra az ÉD-i tesszük. Elsôsorban ezt célozza a humán infrastruktúra fejirányú dombhátak és a velük párhuzamosan futó völgyek a lesztése. Kistérségünkben fontos feladat a gazdaságszervezés és ösztönjellemzôek. Fonyódon és Balatonbogláron a Balaton-parttal párhuzamosan vulkanikus eredetû kúpok alakultak ki, melyek zés, valamint a gazdasági szervezetek fejlôdésre inspirálása. Ebészaki oldala csúszásveszélyes lejtôkkel, meredeken leszala- ben különös szerepük van a kamaráknak, vállalkozási irodáknak. dó partfallal végzôdik. Éghajlata mérsékelten meleg, az ural- A kapcsolat szorosabbá tételével ez sikeresebben elérhetô. kodó szélirány ÉNy-i. Vízrajzát a Balaton, a beletorkolló kis paA legfontosabb célkitûzések: takok és csatornák jellemzik. E rövid általános ismertetés után térnék rá a társulás gazdaság- és infrastruktúra-fejlesztési koncepciójára, amely 1998 Kapcsolat a szomszédos társulások határtelepüléseivel, a zsáknyarára készült el. Ez a dokumentum meghatározza a kistér- települési állapot felszámolása, a települések komfortossá tétele, a víz- és áramellátás korszerûsítése, a csapadékvíz elveség fôbb fejlesztési irányvonalait. FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1

33

V

I

D

É

K

F

DNY – Balaton

zetése, mivel a Tetves-patak völgye a Balaton vízgyûjtô területe, a hulladékkezelés megoldása, tárolóhelyek létesítése. Fontos még az úthálózat javítása, bôvítése, általánosságban a közlekedés feltételeinek javítása. Az informatika területén is szükség van elôrelépésre. Itt a teleház-modell alapján.a számítógépes információs rendszerek elhelyezésére gondolt a térség, Az idegen nyelvi ismeretek bôvítése, fejlesztése is elengedhetetlen. Az egyéni gazdálkodók körében olyan együttmûködési keretekre van szükség, ahol a külsô támogatás a gazdálkodási keretek megváltoztatása nélkül történik. Ehhez tanácsadási rendszer mûködtetése szükséges. Ennek legmegfelelôbb for-

E

J

L

E

S

Z

T

É

S

mája a nonprofit szervezet. Így a társulás feladata a nonprofit szervezetek létrejöttének segítése. Cél a kis- és középvállalkozások támogatása, ösztönzése, különös tekintettel a háttértelepülések vállalkozásaira. Ezt célozzák a közeljövôben térségi szinten szervezett képzések. A térségi program másik fontos területe a turizmus, az idegenforgalom. Ezen belül az aktív turizmus fogadási feltételeinek javítása. A helyi adottságokra alapozott kínálat kialakítása nagyon fontos része a fejlôdésnek. Az egymáshoz közel álló településeknek meg kell találniuk a közös pontokat ahhoz, hogy sikeres pályázatok esetén tényleges bevételeket nyújtó beruházások valósuljanak meg. A társulással összhangban erre törekednek a térség vezetôi is. Társulásunk idegenforgalmi megítélésében meghatározó a Balaton. A tó stratégiai turisztikai vonzerôt jelent az ország, a megye és a régiók szempontjából is. Kistérségünk számára a turisztikán túl is nagy gazdasági súllyal bír, hisz befolyásolja a megélhetési lehetôségeket, nagy nemzetközi vonzereje van. Gyorsan megtérülô fejlesztésekkel bôvülô turisztikai termékkínálatot kell teremteni, a háttértelepülések bevonásával, sajátosságaik figyelembevételével. Ezzel a rövid ismertetôvel szerettem volna térségünket bemutatni, s betekintést adni a mindennapi munkánkba a fejlesztési koncepció tükrében. Rákócziné Orosz Gyöngyi vidékfejlesztési menedzser

DNY – Balaton

34

2002/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

V

I

D

É

K

F

E

J

L

E

S

Z

T

É

S

NYITOTT FALVAK, PORTÁK, GAZDASÁGOK, MÛHELYEK VIDÉKFEJLESZTÉSI MODELLEK 2001-BEN – GYÛRÛFÛ, AZ ÖKOLÓGIAI ALAPOKON MÛKÖDÔ MINTAFALU A “Nyitott falvak, porták, gazdaságok, mûhelyek – vidékfejlesztési modellek” országos tapasztalatcsere program keretén belül a szigetvári kistérségben 2001. augusztus 21-én bemutatkozott az országos szinten kuriózumként ismert Gyûrûfû, mint ökológiai alapokon mûködô mintafalu. Gyûrûfû a közel 29 000 lakosú szigetvári kistérségben, a dél-dunántúli régióban található.

Néhány gondolat a szigetvári kistérségrôl A szigetvári kistérség központi települése és egyetlen városa Szigetvár, a történelmi multú kisváros, mely Pécstôl nyugatra, a megyeszékhelytôl a 6-os számú fôúton 33 km távolságra található. Földrajzi elhelyezkedésénél fogva a kistérség mezôgazdasági jellegû. Gazdaságát elsôsorban a mezôgazdasági termelés és az erre épülô élelmiszer-feldolgozás, valamint a Gyûrûfûi „faluház” közösségi épület építés közben

FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1

35

V

I

D

É

K

F

E

J

L

E

S

Z

T

É

S

Gyûrûfû természetföldrajzilag kedvezô környezet a kísérlet céljaira, mert kicsiny, de önálló vízgyûjtô, ahol külsô környezeti befolyástól aránylag mentesen, ellenôrzötten, hazai viszonyok között is alkalmazhatóak az ökológiai világszemlélet technológiái. A tervezett településen az emberi tevékenységek harmonikus együttest alkotnak a természetvédelem érdekeivel és elveivel. Tevékenysége során az alapítvány aktív egyeztetô tárgyalásokat folytat a különféle hatóságokkal is az elképzelés adminisztratív, államigazgatási oldalról történô formába öntésérôl. Így létrejöhet egy példaértékû megoldás, amely a fenntartható fejlôdés vidéki körülmények közti megvalósítását teszi lehetôvé. A kezdeti megvalósíthatósági tanulmáVályogtégla szárítás nyok elkészítését a Regionális Környezetkönnyûipar, és kisebb részben a gépipar jellemzi, de jelentôs védelmi Központ, az Autonómia Alapítvány és a Partnership a vendéglátó- és szolgáltatóipara és az idegenforgalma is. A Program tette lehetôvé. A gyûrûfûi terület magjának (174 ha) történelmi városba elsôsorban az emlékhelyek vonzzák a láto- megvásárlására 1993. április 26-án került sor. Jelenleg Gyûrûfû területe Ibafa község közigazgatásához gatókat, termálvize miatt pedig gyógyturizmusa jelentôs. A szigetvári kistérség 46 településének önkormányzatai tartozik. Az alapítvány vezetôsége ezért úgy döntött, hogy in1996-ban alakították meg a Szigetvári Térség és a Dél-Zselic nen kezdi meg az építkezéseket és a közösségszervezést. 1992 Területfejlesztési Társulást azzal a céllal, hogy a települések és 1996 között olyan, mintegy harminc fôs közösség alakult ki összefogásával eredményesebben valósuljon meg a települé- Ibafán és a környezô falvakban, amelynek szándéka a jövôben sek összehangolt fejlesztése, közös terület- és településfej- Gyûrûfûn élni. A területen megkezdôdött az infrastruktúra kilesztési programok kialakítása, az önkormányzatok feladat- alakítása, az építkezések tárgyi feltételeinek megteremtése. és hatáskörébe tartozó közszolgáltatások hatékony és költ- Ibafán 8600 m2-es területen és a rajta fekvô ingatlanban fôhaségkímélô formáinak kidolgozása, az ellátási feladatok szín- diszállás alakult ki, irodával, lakásokkal, istállókkal. Gyûrûfûn vonalasabb és gazdaságosabb elvégzése, az infrastruktúra felépült egy közösségi épület, amelynek sok funkciója közül az összehangolt fejlesztése, a munkaerô hatékony foglalkozta- egyik, az építkezések idejére átmeneti szállás biztosítása a betása. költözôknek. 1996-ban négy családi háznak az építése indult meg. 2001. augusztus 21., Gyûrûfû, az ökológiai Az ökufalu egyik bemutatott portája mintafalu bemutatkozása A Gyûrûfû Alapítvány 1991-ben magánszemélyek által létrehozott társadalmi szervezet, amely feladatának egy ökológiai szemléletû falu létrehozását tûzte ki, a közel 30 éve kihalt Gyûrûfû település helyén. Az új település egy emberléptékû társadalmi létezési modell lenne. Az alapítvány bejegyzett szervezet, nem tartozik egyik politikai párthoz vagy vallási irányzathoz sem és nincsenek üzleti érdekeltségei. Erôfeszítései során igyekszik ápolni a társadalmi és emberi értékeket, és miközben tudományközi, egységes szemléletet tud magáénak, nem mond le a vidék sajátosságainak, természeti és társadalmi képzôdményeinek megôrzésérôl sem. 36

2002/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

V

I

D

É

K

F

2001 augusztus 21. Falubemutató és VFC fórum

Az alapítványt beválasztották a Nemzetközi Ökofalu Hálózat tagjai közé. Magyarországon is számos tévériport, illetve dokumentumfilm, még több rádiómûsor készült, és a munkáról rengeteg újságcikk jelent meg. A dániai GAIA Trust támogatásával 1994-ben az alapítvány elnyerte az Európai Közösségnek a környezetvédelmi szervezetek társfinanszírozására kiírt pályázatát, amely kétéves programra biztosított anyagi fedezetet. Ebbôl elsôsorban olyan létfontosságú befektetéseket kellett finanszírozni, amelyek a falu megalakulásához szükségesek. Az 1995-ös év során elkészült az évek óta húzódó rendezési terv, a terület számítógépes alaptérképe és a bekötôút terve. 1996–97-ben megvalósult a bekötôút belsô szakasza, 99-ben a másik szakasza. A falu fejlesztésének alapvetô szempontjai a következôk: Területfejlesztés Az ember által jelenleg kevéssé bolygatott élôhelyrôl van szó. Miután sem út, sem épületek nem maradtak, majdnem kizárólag a terület természetes adottságai a meghatározók abban, hogy mi és hogyan történjen a vízgyûjtôben. Ezek figyelembevételével és a kísérleti jelleg hangsúlyozásával egyedi rendezési terv készült a területre, amelyet Ibafa Önkormányzata 1996. feburár 21-i ülésén elfogadott. Településforma A ma elterjedt utcás településforma helyett az ôsibb, szeres (tanyacsoportos) elrendezést szeretnék meghonosítani. Ez azt jelenti, hogy egy-egy bokorban 6–10 vagy több, elszórtan álló ház található, amelyek egy közösségi épületet vesznek körbe. Ezáltal a település körüli természethûbb gazdaságtervezés, illetve a közösség rugalmasabb szerkezetének kialakítása kerül elôtérbe. Közösség Szerkezete a településszerkezetet tükrözi: az egyént közvetlenül háztartásának közössége veszi körül. Ezen kívül helyezkedik el saját tanyacsoportjának lakóközössége, majd a teljes falu, és csak ezután jön a tájegység vagy a nemzet által képviselt közösségi szint. Nemcsak lakó, de munkaközösség is lehet az így létrejött egység, a tanyabokor. FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1

E

J

L

E

S

Z

T

É

S

Építési technológia Egyelôre nincs elôírt technológia. A rendezési terv némely anyag felhasználását (azbeszt, ásványgyapot stb.) tiltja, ezen túlmenôen itt is a környezetbe simulás az alapfeltétel. A gyakorlatban a Zselic hagyományos építkezésében sokszor alkalmazott tömésház (döngölt föld) bizonyult eddig a legjárhatóbb útnak. Energia : Energetikai önellátásról egyelôre nem lehet szó. Cél az energiafogyasztás csökkentése és alternatív hordozókkal való kiváltása. Ilyenek lehetnek az épületek fafûtéssel történô ellátása, gravitációs kazán, vízemelés szélenergiával, az elektromos energiaigény egy részének kiváltása szél- és/vagy napenergiával, vízmelegítés napkollektorokkal stb. Víz-szennyvíz A vízellátást nem mélyfúrású kutakból, hanem talajvízbôl, nem központilag, hanem bokronként és nem egy, hanem két vízkörrel tervezik. Ez azt jelenti, hogy csak az ivásra, fôzésre használt vizet kell a felszín alól kiemelni, a használati víz (mosáshoz, mosakodáshoz, mosogatáshoz) a háztetôkön, utak mentén felfogott csapadékból származik. Csak ha ez kevésnek bizonyul, akkor lesz szükség ivóvíz minôségû vízre. A házakban szokványos szennyvíz nem keletkezik, mert vagy hagyományos árnyékszék, vagy valamelyik komposzt-toalett beépítését javasolják. Ennek terméke közvetlenül komposzt formájában a földekre hordható. A szürkevíz (fekália nélküli szennyvíz) kezelésére a nyílt, háromkazettás gyökérteres szennyvíztisztító (náddal, fûzzel beültetve) vagy a zárt rendszerû üvegházi hasznosítás ajánlott. A megtisztított víz mindkét esetben tovább használható öntözéshez. Közlekedés Legfôbb cél a közlekedési igény csökkentése. A falu belterületére gépjármûvel behajtani tilos. Ez alól kivétel a munkavégzés, nagy terhek szállítása, beteg, idôs, rokkant emberek mozgatása. A falu határában egy nagy parkoló építése a cél. Jelenleg egy nyomtávú, kövezett bekötôút vezet Dinnyeberkibôl a faluba. Telekommunikáció A közlekedési igény csökkentését a kapcsolatteremtés megnövekedett lehetôségei ellensúlyozzák. A kommunikáció ISDN vonalak kiépítésével valósult meg. Mezôgazdaság Az elképzelések szerint a 300 embert 15–20 fôállású gazdálkodó látná el úgy, hogy termelésük célja nem elsôsorban a külpiac, hanem a falu lakossága lenne. Az alkalmazott módszerek a különbözô organikus termelési módok, illetve a permakultúra. Ez alternatív gazdálkodási forma, amely a mezôgazdasági rendszerekben is a biológiai sokféleség megôrzését tûzi ki célul. Lényege egy háromdimenziós tervezés, amely évelô növényeken alapszik, az idôt is figyelembe veszi és persze használja a biológiai gazdálkodás minden elemét a mulcsozástól a komposztálásig és jelzônövények ültetéséig. Sokkal általánosabban, nemcsak kihasználja, hanem tervezi az egyes fajok közötti ökológiai kölcsönhatásokat. Jelenleg két család foglalkozik gazdálkodással a területen. 37

V

I

D

É

K

F

Erdészet Gyûrûfû körül 600 ha erdôterület van. Az erdôállomány lassú átalakítását, ökológiai szempontból értékesebb állománnyal való helyettesítését tûzték ki célul. Hosszú távon kisebb enegiabefektetéssel fenntartható, vegyes korú, elegyes összetételû erdôszerkezetet szeretnének kialakítani. Tulajdonformák A leendô falu egész területe (174 ha) jelenleg a Gyûrûfû Alapítvány tulajdonában van. További kb. 320 hektár felett van rendelkezési joga az alapítványnak, amelybôl 250 ha azonban a vízgyûjtôn kívül fekszik, ezért cserealapként használható. Az állami erdô természetesen továbbra is az állam tulajdonában marad. Az alapítványi tulajdon a közbirtokosság jellegû tulajdont helyettesíti. A faluban építtetôk ingatlana saját tulajdonukba kerül, és a telekre (meg a megmûvelendô földekre) határozatlan idejû, örökölhetô bérleti szerzôdést kötnek az alapítvánnyal. Az ingatlanoknak korlátozott forgalmi értékük van, mert bár szabadon értékesíthetôk, az alapítványnak vételi elôjoga van. Gazdaság A gazdasági életképesség megteremtése kisvállalkozási és szövetkezeti formában mûködô munkahelyek létesítésével valósítható meg. A választott gazdasági tevékenységeknek mindenképpen meg kell felelniük a környezetbarát követelményeknek. Legnagyobb valószínûségük a távközlésre és számítógépes munkavégzésre alapozott vállalkozásoknak van, amelyekbôl már ma is mûködik kettô. Ezenkívül a gazdálkodás, az idegenforgalom, a szakoktatás, a szaktanácsadás és az alternatív technológiákra alapozott kisipar játszik majd várhatóan komoly szerepet a közösség életében.

E

J

L

E

S

Z

T

É

S

Oktatás Cél a teljességre törekvô, a helyi közösségre alapozott, de a világi követelményeknek is megfelelô oktatási és nevelési rendszer. Elemei a szabad idôbeosztás, a tantárgyak közötti átjárhatóság, az eltérô korcsoportok együttes oktatása, a részvétel a felnôttek munkájában és a szilárd erkölcsi tartás. A gyakorlati megoldást vagy az iskolán kívüli, otthoni oktatás, vagy egy saját iskola kialakítása jelentené. Az ökofalu bemutatását követôen Sári László és Mácsai Ádám, az FVM Vidékfejlesztési Programok Fôosztálya Dél-dunántúli Regionális Vidékfejlesztési Irodájának vezetôje és munkatársa ismertették a Vidékfejlesztési Célelôirányzat 2001–2002. évi pályázati lehetôségeit. Tájékoztatták a kistérség önkormányzati vezetôit és a környezô települések vállalkozóit a támogatási jogcímekrôl, továbbá a pályázati rendszer alapvetô célkitûzéseirôl, melyek a vidéki térségek jövedelemtermelô, foglalkoztatást biztosító és népességmegôrzô képességének javítását szolgálják, a helyi adottságok felhasználásával és a hagyományok ôrzésével. TÓTH CSILLA, a Szigetvári Térség és a Dél-Zselic Területfejlesztési Társulás vidékfejlesztési menedzsere A szervezet neve: Gyûrûfû Alapítvány Postacím: H-7683 Helesfa Pf. 3. Telefon: 06 73 554 410, 578 520, 378 595 Fax: 06 73 554 411 E-mail: [email protected], [email protected]

Gyûrûfûi látkép

38

2002/1 FALU VÁROS RÉGIÓ

V

I

D

É

K

F

E

J

L

E

S

Z

T

É

S

KIS FALU NAGY TERVEKKEL avagy település egy osztrák prospektusból Bezedek 705 éves. Ez a falu – úgy ahogy van – a Balaton partján is mutatna, pedig a mohácsi kistérség egyik zsáktelepülése. Az üdvözlôtáblától kezdve a falu végéig minden ház kimeszelve, kifestve, rendezett udvarral. Az utcán pázsit bokrokkal, fákkal és a villanyoszlopokon kosárkákban virágok. A községháza egy park közepén található, szökôkúttal. Mintha egy osztrák reklámfüzetbôl másolták volna. A település töretlen fejlôdésének újabb mérföldkövéhez érkezett. Bezedek a Vidékfejlesztési Célelôirányzat 2000. évi keretén belül 5 millió forintos projekttel községi információs iroda létesítésére pályázott, és nyert. A fejlesztés megvalósult, és 2001. október 5-én ünnepélyes keretek között Bezedeki utcakép adták át az irodát. A helyi önkormányEzekután Tímár Lajos és Schneider Béla a Bezedek – Lippó zat és a térségi területfejlesztési társulás ebbôl az alkalomból agAgrár Ipari Park tervezésének és megvalósításának fô szervezôi egy rárfórummal egybekötött megnyitót szervezett. Az irodát Kékkôi Zoltán, az Földmûvelésügyi és Vidékfej- újabb, az egész kistérséget érintô beruházásról számoltak be. A lélesztési Minisztérium politikai államtitkára adta át. Megnyitó- tesülô ipari park sajátos vonása, hogy egyszerre reorganizációs, barjában kiemelte, hogy a 300 fôs település nagyszerû mintapél- namezôs és új építésû, azaz zöldmezôs. Sajátos jelleget kölcsönöz dája lehet a hátrányos helyzetû községek felzárkózásának és a beruházásnak az is, hogy a reorganizációs szegmens olyan terüfejlôdésének. A fórumot Mácsai Ádám, az FVM Bezedeki Polgármesteri Hivatal és információs iroda Vidékfejlesztési Programok Fôosztálya Dél-dunántúli Regionális Vidékfejlesztési Irodájának munkatársa folytatta, aki a Vidékfejlesztési Célelôirányzat 2001–2002. évi pályázati lehetôségeirôl tájékoztatta a kistérség önkormányzati vezetôit és a környék vállalkozóit. Elôadásában ismertette a pályázati rendszer alapvetô célkitûzéseit, melyek a vidéki térségek jövedelemtermelô, foglalkoztatást biztosító és népességmegôrzô képességének javítását szolgálják, a helyi adottságok felhasználásával és a hagyományok ôrzésével. Kiemelte, hogy a a fôosztály munkatársai a támogatási jogcímek kialakításánál mindvégig a fenti vidékfejlesztési célok elérését tartották szem elôtt. FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/1

39

V

I

D

É

K

F

leten valósul meg, ahol még a tsz idôszakra jellemzô állattartási létesítmények és az általános mezôgazdaság tároló és kiszolgáló eszközrendszere lelhetô fel. Kiemelkedô súllyal szerepel az indikáló, elérni kívánt eredmények között a helyi lakosság megélhetési szintjének jelentôs növelése, ezen keresztül pedig az érintett és a környezô települések lakosságmegtartó képességének a fokozása. A másik nagyon fontos szempont, hogy – elsôsorban a biotermékek terén – a térség ne csak dominánsan alapanyag-termelô legyen. A lehetô legtöbb, helyben hozzáadott érték után kerüljön értékesítésre az itteni szántóföldeken megtermelt termény. Bezedek és Lippó települések az ország egyik legjobb termôadottságú ( 40 Ak/ha ) területein fekszenek. Az ipari park létrehozását indikáló cél elsôsorban tehát az, hogy a térségben megtermelt mezôgazdasági javak komoly mértékû tovább feldolgozása helyben történjék meg, és késztermékként, illetve legalább félkészként értékesítsék. Ennek következtében a vállalkozások jövedelmezôsége jelentôsen javulna, és várhatóan az ipari parkban létrejövô munkahelyek tulajdonosai is magasabb jövedelmet tudnának majd biztosítani a munkavállalóiknak. Az ipari park egyik elindítójának, az Agro–Lippó Rt.-nek az agráriumon belül is egyik jellegzetessége a biotermelés. Jelenleg már több mint 300 ha minôsített bio-szántóterületen gazdálkodik. A terményeket eddig szinte feldolgozás nélkül értékesítették. A közeljövôben várható az Agro–Lippó Rt. részérôl egy bioterme-

E

J

L

E

S

Z

T

É

S

Bezedeki Polgármesteri Hivatal belsô udvara

- agrár inkubátorház - oktatási központ - konferenciaközpont - információs szolgáltató központ. Az inkubátorház kivételével a központok helyszíne Bezedek. A fórum zárásaként a Községi Információs Irodát Lovas Norbert irodavezetô mutatta be. A négy darabból álló hálózatba kötött számítógéppark és az Internet elérhetôség fénymásolóval, projektorral, iratkötô berendezésekkel maximálisan biztosítja a lakosság és a vállalkozói réteg teljes körû információigényének a kielégítését. Klasszikus értelemben vett üzleti eredmény egyáltalán nem várható, mivel az önkormányzat ingyenes szolgáltatásnak tervezi. Jelenleg már szervezés alatt állnak különbözô tanfolyamok pl. ôstermelôi, informatikai, vállalkozásfejlesztési stb. A település élni akarását már számos tettel bizonyította. Felújították a templomot és a mûemléki lakóházakat, gyönyörû parkot hoztak létre, a falu háborús áldozatainak a tiszteletére, mintaértékû faluházat építettek, pályázati pénzekbôl tataroztak, ifjúsági és sportközpont építését tervezik. Döntô áttörést a munkahelyteremtés és a jövedelmi szint emelése jelenthet. A legkézenfekvôbb kitörési pontot a térség kiváló mezôgazdasági adottságaira építô, helyi termékfeldolgozás jelenti magas helyben hozzáadott értékkel. Bezedeki információs iroda Ünnepi beszédében Hoffmann Antal lésû, héj nélküli tökmag feldolgozó üzem és egy biotermelésû ga- polgármester a következôket mondta: “ Közös munkával, összefogással arra törekszünk, hogy bona szelektív feldolgozását biztosító üzem létrehozása. Új vállalkozásként jelenik meg várhatóan egy gombatermesztô és -fel- olyan falut építsünk fel, amely szebb a réginél, és amelyben dolgozó üzem. Összességében prognosztizálhatóan ez 50 új mun- egyre több olyan ember él, aki elégedett és boldog. “ Érdemes Bezedekre elmenni ! kahelyet jelenthet. Az Agro–Lippó Rt. a térségben 1500 ha-ra tervezi növelni az általa mûvelt, minôsített bioterület nagyságát. Sebestyén Attila A Bezedek – Lippó Agrár Ipari Park Kft. különbözô szolgálvidékfejlesztési menedzser tatások nyújtását is tervezi a vállalkozások és a lakosság részére: 40

2002/1 FALU VÁROS RÉGIÓ