Kelet-Közép Európa -gazdasági rendszerváltozás, az átmenet éveiDr. Aubert Antal – Dr. Csapó János PTE-TTK-FI Turizmus Tanszék
Makrostruktúrák a középés kelet-európai térségben
Jelmagyarázat: 1. Északi ipari gyűrű; 2. Ipari háromszög (Halle-Lodz-Budapest); 3. Bővülés a Kárpátok irányába; 4. „Közép-Európai Bumeráng” jelenlegi és potenciális közép-európai fejlődési zóna; 5. „Keleti Fal”, keleti határzóna; 6. Átalakulás központi régiói; 7. Észak-déli jövőbeli együttműködő térség, fejlődési lehetőséggel; 8. Nyugat-kelet folyosó. Forrás: RECHNITZER J. (1999)
Újonnan csatlakozott országok területe
Forrás: http://www.europa.eu.int
Újonnan csatlakozott országok lakossága
Forrás: http://www.europa.eu.int
Kelet-Közép Európa gazdasági rendszerváltása az új világgazdasági térben
Szocialista rendszerek összeomlása, a rendszerváltás
Közép-, és Kelet-Európában a világban végbemenő hatalmas átalakulás szakaszában került sor részben annak következményeként, hogy képtelenek voltak alkalmazkodni a világméretű tudományos és technikai átalakulás új követelményeihez.
A világpiaci reintegrációs folyamat feltételrendszerét Kelet-Közép-Európa országainak maguknak kell megteremteniük,
a belső intézkedések magukban foglalják
a világpiaccal összekapcsoló politikai és intézményrendszer kialakítását, a liberalizációs gazdaságpolitikát, az árrendszer, a valutaárfolyamok alárendelését a világpiac normáinak, a magánvállalkozás és a verseny feltételeinek biztosítását.
A világgazdaság nemzetköziesedésében nemcsak a világexport fokozódó súlya jelent meg, hanem minőségileg két új elem is, a globalizálódás és a transznacionalizálódás.
A rendszerváltást megelőzően a nemzetköziesedés a Régió országainak gazdaságában elsősorban a KGST államokkal (egymással) kiépült sajátos kapcsolatrendszerben ment végbe, amelyben a viszonylag egyszerű árucserére épült külkereskedelem volt a meghatározó. Minimális volt a közvetlen külföldi befektetések szerepe, a tőkepiacokkal a régiót az eladósodás kötötte össze.
A globalizálódás a gazdaságban mindenekelőtt a pénzpiacra és a nemzetközi információs rendszerekre jellemző.
Új folyamatok
a nyugat-európai országok-, a transznacionális társaságok és bankok-, a világgazdasági együttműködés multilaterális szervezetei, elsősorban az Európai Unió.
A transznacionalizálódás a nemzetgazdaságokra közvetlenül ható folyamat, amelyik a nemzetközi vállalati döntési centrumokból indul ki, s globális vállalati érdekeknek rendeli alá a különböző nemzetgazdaságokban folyó műveleteit. Ennek hatására a világgazdaságban globálisan integrált termelési és szolgáltató szektor alakul ki.
A világgazdaság térbeli koncentráltságát jelzi, hogy a három centrumtérség (USA, EU, Japán) a világ összeg GDP-jének közel 3/4-ét állítja elő, s a külgazdasági ügyletek felét bonyolítja. E régiók jegyzik a "Global 500" vállalatai jövedelmének 90 %-át.
Az átmeneti időszak feladatainak megvalósítási sorrendje
Mikroökonómiai stabilizáció
Mikroszintű reformok
Pénzügyi stabilizáció - az infláció letörése - valutareform és konvertibilitás - a költségvetési korlátok megkeményítése - a költségvetési deficit csökkentése
A reformok megindítása - a vállalati autonómia megteremtése - az állami külkereskedelmi monopólium eltörlése - a tervezés piaci mechanizmussal való helyettesítése - a piacra való szabad belépés biztosítása
A reformok megvalósítása - az árak felszabadítása - a termékpiacokon - a tényezőpiacokon (tőke, munka, föld) - nemzetközi szabadkereskedelem és a szubvenciók megszűntetése a kompetitív szférában
A vállalatok és az iparágak alkalmazkodása
- demonopolizálás - privatizáció - új vállalatok létrehozása Intézményi Intézményi infrastruktúra infrastruktúra - szerződési jog
A központi bank autonómiája
- társasági törvény - tulajdonosi jogok - kétszintű bankrendszer
Az adórendszer fejlesztése idő
Forrás: H. SIEBERT, 1991.
Kelet-Közép-Európa országainak gazdasági jellemzői Gazdaságátalakító új regionális folyamatok, amelyek a fejlett országokban az 1970-es években indultak el és három fő területre jellemzőek:.
A gazdaság szerkezetében a kitermelő, hagyományos tömegtermékeket előállító ipari ágazatokat háttérbe szorítják a tudásigényes, csúcstechnológiai ágazatok. Átalakul a termelési rendszer is, a hagyományos ágazati leírásokkal nehezen jellemezhető. Az ipari tevékenység decentralizálódik, egyre kevesebben foglalkoznak magával a gyártással, s egyre töben az ipari kutatással, forgalmazással, piackutatással és biztosítással. Az előbbiek hatásaként átalakul maga a vállalati szervezet is, a nagyvállalatok megtartják maguknak a stratégiai jellegű (gyártmányfejlesztési, beruházási, üzletpolitikai) döntéseket, a tudásigényes gyártási szakaszokat, míg az egyszerű termelő tevékenységeket leválasztják, ill. alvállalkozókkal végeztetik el. Mindezek a folyamatok a termelés földrajzi dekoncentrációjának felerősödéséhez vezettek, szemben a döntéshozatal földrajzi koncentrációjával.
Mutatók
Az Európai Szektorok hozzájárulása a GDP-hez (%) Unió Mezőgazdaság Ipar és Magyarország Szolgáltatás Szektorok foglalkoztatottsági arány (%) néhány Mezőgazdaság szerkezeti Ipar jellemzője Szolgáltatás Szolgáltatási ágak hozzájárulása a GDP-hez (%) Kereskedelem, vendéglátás Szállítás, raktározás, távközlés Pénzügyi szolgáltatások és ingatlanügyek Kommunális, szociális és egyéb szolgáltatások Szolgáltatások foglalkoztatottsági aránya (%) Kereskedelem, vendéglátás Szállítás, raktározás, távközlés Pénzügyi szolgáltatások és ingatlanügyek Kommunális, szociális és egyéb szolgáltatások Fajlagos mutatók Oktatási kiadások (GDP %-ában) Egészségügyi kiadások (GDP %-ában) Kutatási ráfordítások (GDP %-ában) Telefonvonalak száma (db/100 fő) Mobiltelefonok száma (db/100 fő) Faxkészülékek száma (db/100 fő) Személygépkocsik száma (db/100 fő) Motorbenzin-fogyasztás (kg/fő)
EU-átlag
Magyarország
1,9 28,3 69,8
5,9 28,1 66,0
4,1 30,3 65,7
8,1 33,9 58,0
15,2 6,1 21,6 18,7
13,5 9,7 19,0 19,1
19,8 5,7 10,8 27,9
16,9 8,5 6,3 19,2
5,6 8,8 1,9 52,9 10,2 3,9 482 316
5,5 6,7 0,7 30,3 6,9 0,8 226 185
Kelet- és Közép-Európa az ezredfordulón Ország
Terület e km2
Népes- GDP/ ség fő m.fő USD
Infláció %
10,0 1,9 7,0 6,0 3,5 2,2 1,2 13,5 45,0 0,5 4,2 44,0 3,0
M.nél- Kül-földi küliség mű-köd% tetők mrd. USD 9,7 20,6 9,7 12,8 11,4 35,7 14,0 2,6 11,5 2,5 9,7 2,1 8,1 2,2 19,0 1,8 13,6 4,2 14,2 1,5 19,0 2,5 32,6 2,5 40,0 0,6
Expor Impor Folyó t mrd t mrd fizetési USD USD mérleg GDP %ában 22,5 25,3 -4,2 26,4 28,3 -0,8 30,1 43,8 -7,1 9,4 10,9 -0,9 2,5 3,4 -5,0 1,9 2,7 -11,2 3,3 4,5 -10,4 10,8 12,0 -6,0 8,6 10,5 -6,9 3,7 4,8 -8,5 4,3 8,2 -10,0 1,5 2,6 -5,1 1,0 2,3 -22,0
Magyarország Csehország Lengyelország Szlovénia Észtország Lettország Litvánia Szlovákia Románia Bulgária Horvátország Jugoszlávia BoszniaHercegovina Macedónia Albánia Oroszország Belorusszia Ukrajna Moldova
93,0 78,3 312,6 20,2 45,1 64,5 65,2 49,5 237,5 110,9 56,5 88,3 51,1
10,1 10,3 38,6 2,0 1,5 2,4 3,7 5,4 22,5 8,3 4,8 10,6 4,3
4730 5479 3887 9779 3593 2622 2890 3793 1695 1315 4820 975 972
25,7 28,7 17375 207,6 603,7 33,7
2,0 3,4 147,0 10,2 50,1 4,3
1548 930 1867 1396 846 432
-1,5 3,0 91,0 280,0 22,3 39,0
34,5 17,7 14,5 2,3 3,7 2,0
1,1 0,2 73,6 6,2 13,0 0,5
0,2 0,4 13,8 0,5 2,6 0,3
1,5 1,4 47,0 6,6 14,9 0,6
-10,0 -10,8 10,0 1,2 2,9 -6,8
Egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) a közép-európai országokban az Európai Unió átlagában, 1996 % 70
67 65
60 50 40 30 20 10 0
Forrás: Aubert A. 2004
47
"Első kör" átlaga 43 35
34
45
Tíz ország átalaga 39
31
29
"Második kör" átlaga 32
27
26
A különböző típusú térségek elhelyezkedése Kelet-Közép-Európában
Jelmagyarázat: 1. Elmaradott térség; 2. Iparilag hanyatló térség; 3. Dinamikusan fejlődő térség; 4. Stagnáló (rurális) térség. Forrás: HORVÁTH GY. (2004)
Forrás: Horváth Gy. 2004
Az egy főre jutó GDP ágazati szerkezete a kelet-közép-európai régiókban, 2000
Forrás: Horváth Gy. 2004
Az egy főre jutó GDP regionális különbségei, 2000, EUR15=100
Forrás: Horváth Gy. 2004
Kelet-Közép-Európa leggazdagabb és legszegényebb régiói
Forrás: Horváth Gy. 2004
A leggazdagabb és a legszegényebb régiók elhelyezkedése
Forrás: Horváth Gy. 2004
Fővárosok
Nemzetiségek, kisebbségek
Forrás: Erdélyi magyar adatbank
Felhasznált források
Aubert A. (2004): Kelet-Közép Európa az ezredfordulón Horváth Gy. (2004): Regionális fejlődés és politika a kelet-közép-európai csatlakozó országokban. A CIA adattára: www.cia.odci.gov Erdélyi magyar adatbank (www.adatbank.transindex.ro)
(Köztes-Európa térképtár; Sebők László térképgyűjteménye)
Siebert, H. 1991: Kelet-Európai gazdasági rendszerváltása Külgazdaság, 1991. 10. sz. pp. 5-23. Rechnitzer J. (1999): Területi stratégiák Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, pp. 64-104.
Bernek Á. 1999: A globális világ politikai földrajzi kérdései, avagy a politika és a gazdaság összefonódása a globális világgazdaságban. In: Változó Világ, átalakuló politikai földrajz. Szerk.: Pap N.-Tóth J. JPTE TTK Földrajzi Intézet Pécs, 1999. pp. 21-26. Cséfalvay Z. 1999: Helyünk a nap alatt. Kairosz Kiadó, Budapest, pp. 135-150. Enyedi Gy. 1996: Új regionális folyamatok a posztszocialista Kelet-Közép-Európában INFO Társadalomtudomány, 29. pp. 59-69. EnyediI Gy. 1997: Városok a közép-európai átmenetben Társadalmi Szemle 1997. 8-9.sz., pp. 4256. Horváth Gy. 1998: Az átmenet regionális hatásai Kelet-Közép-Európában Területi Statisztika, 1998. 7. sz. pp. 295-317. Horváth Gy. 1998: Európai regionális politika Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, pp. 156178. Kovács T. 1999: Régiók és területi különbségek a közép-európai országokban Területi Statisztika, 1999. 5. sz. pp. 224-234. Matolcsy Gy.-Diczházi B. 1998: A növekedés regionális forrásai Társadalmi Szemle 1998. 1. sz. pp. 21-35. Németh E. 1999: Európai körkép az egy főre jutó GDP-ről vásárlóerő-paritás alapján, 1996 Európai Tükör, 1999. 5. sz. pp. 107-109. Palánkai T. 1998: Az európai integráció gazdaságtana,Bp. Aula K. Rechnitzer J.1999: Területi stratégiák Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, pp. 64-104. Réti T. 1998: A balkáni gazdaságok: elzárkózás vagy felzárkózás? Külgazdaság, 1998. 3. sz. pp. 5371. Sárközi T. 1997: Rendszerváltozás és a privatizáció joga MTA, Budapest, pp. 28-71. Siebert, H. 1991: Kelet-Európai gazdasági rendszerváltása Külgazdaság, 1991. 10. sz. pp. 5-23. Simai M. 1997: A rendszerváltás, az állam és a globális változások Társadalomkutatás, 1997. 1-2. sz. pp. 24-43. Tóth J. 1999: Régiók a Kárpát-medencében. In: Változó Világ, átalakuló politikai földrajz. Szerk.: Pap N.-Tóth J. JPTE TTK Földrajzi Intézet Pécs, 1999. pp. 5-16. Kelet- és Közép-Európa az ezredfordulón. Figyelő melléklet, 2000.01.13-19. pp. 29-42.
