Az Innovatív Turizmus Klaszter Stratégiai Terve 2011-2015
Készítették: Dr. Herbály Katalin Katona Ilona Mondok Anita Szívós László
Tartalomjegyzék
Vezetői összefoglaló .................................................................................................................. 4 1. A stratégia meghatározó külső keretei ................................................................................... 5 1.1. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013 (NTS) ................................................ 5 1.2. Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete (MNSR) ......................................... 5 2. A klaszter működési környezete, az Észak-Alföld statisztikai régió ..................................... 6 2.1. Gazdasági környezet ....................................................................................................... 6 2.2. Társadalmi környezet ...................................................................................................... 7 2.3. Közlekedési infrastruktúra .............................................................................................. 8 2.4. Természeti környezet ....................................................................................................... 8 2.5. Turizmus a vizsgált régióban .......................................................................................... 9 2.6. A régió érvényben lévő turizmusfejlesztési stratégiájának súlypontjai ......................... 10 3. A régió SWOT-elemzése ..................................................................................................... 11 3.1. Erősségek ...................................................................................................................... 11 3.2. Gyengeségek .................................................................................................................. 11 3.3. Lehetőségek ................................................................................................................... 12 3.4. Veszélyek ....................................................................................................................... 13 4. A klaszter célrendszere......................................................................................................... 14 4.1. A Klaszter jövőképe ....................................................................................................... 14 4.2. A Klaszter céljai ............................................................................................................ 14 4.2.1. Rövidtávú célok ...................................................................................................... 14 4.2.1.1. Előadások, konferenciák, tanulmányutak, üzletember találkozók szervezése 15 4.2.1.2. Benchmarking klubok szervezése ................................................................... 15 4.2.1.3. Projektgenerálás .............................................................................................. 15 4.2.1.4. Trendkutatás, marketing, piacelemző- és piackutató tevékenység, képzések . 15 4.2.1.5. A klaszterhez kapcsolódó információs tevékenység ....................................... 16 4.2.2. Hosszú távú célok ................................................................................................... 16 4.2.3. Számszerűsített célok .............................................................................................. 16 5. Feladat- és ütemterv (cselekvési terv) .................................................................................. 17 5.1. A rövidtávú célok elérését szolgáló feladatok részletesen ............................................ 17 5.1.1. Klaszter menedzsment szervezet létrehozása ......................................................... 17 5.1.2. Közös beruházások, eszközbeszerzések .................................................................. 17 5.1.3. Humánerőforrás fejlesztés, képzések...................................................................... 17 5.1.4. K+F fejlesztések ..................................................................................................... 18 5.2. A hosszú távú célok elérését szolgáló - tématerületeken belül tervezett - feladatok ..... 18 5.2.1. Tématerület 1.......................................................................................................... 18 5.2.2. Tématerület 2.......................................................................................................... 19 5.2.3. Tématerület 3.......................................................................................................... 19 5.2.4. Tématerület 4.......................................................................................................... 20 5.2.5. Tématerület 5.......................................................................................................... 20 6. Kockázatelemzés .................................................................................................................. 22 6.1. Piaci kockázatok ............................................................................................................ 22 6.2. Szakmai kockázatok ....................................................................................................... 22 7. Költségterv ........................................................................................................................... 24 2
7.1. Klasztermenedzsment felállítása és működtetése .......................................................... 24 7.2. Nyomtatott hirdetési anyagok készítése és terjesztése ................................................... 25 7.3. Webportál üzemeltetése ................................................................................................. 25 7.4. Konferencia szervezése ................................................................................................. 26 7.5. Oktatási tevékenység ..................................................................................................... 26 7.6. Tanácsadási tevékenység ............................................................................................... 26 7.7. Tagdíjbefizetések bevétele ............................................................................................. 27
3
Vezetői összefoglaló A turizmus fejlesztése az egyik olyan eszköz a régió számára, amely reális alapokon nyugszik. Az Innovatív Turizmus Klaszter célja, hogy előmozdítsa a Szolnoki Főiskola, a turisztikai vállalkozások, szervezetek, az intézmények és a helyi gazdasági szereplők közötti, klaszter formában megvalósuló együttműködést. Ezen belül kívánatos, hogy a klaszter lehetőséget biztosítson az Észak-alföldi régióban működő turisztikai vállalkozások versenyképességének jelentős növelésére. Indokolt az is, hogy a klaszter tevékenysége révén a Szolnoki Főiskola és a tagok között egy partneri viszonyon alapuló hálózati szerveződés, együttműködés jöjjön létre, amely kiszolgálja az adott ágazat gazdasági szereplőinek igényeit és válaszokat ad a gazdaság kihívásaira is. Célkitűzésként fogalmazódott meg továbbá az új kooperációs lehetőségek feltérképezése, közös pályázatok, K+F projektek kidolgozása, a humán erőforrás fejlesztése, a kapcsolódó képzések megvalósítása, kutatási-, fejlesztési- és szolgáltatási tevékenységek menedzselése, valamint a közös érdekérvényesítés koordinálása. Az induló klaszterhez kezdetben turisztikai tanácsadó cégek, szolgáltatók, informatikai- és egészségügyi vállalkozások csatlakoztak a régió mindhárom megyéjéből, majd a taglétszám kibővült a turizmus területén tevékenykedő szakmai szervezetekkel, falusi turizmus egyesületekkel, önkormányzatokkal. A klaszter a fent említett feladatokhoz kapcsolódóan hosszútávon az alábbi tevékenységek megvalósítását is biztosítja: - a spin-off és start-up vállalkozások támogatása, valamint klaszterbe integrálása, - trendkutatás, lehetőségek feltérképezése, nemzetközi kapcsolatok kialakítása, - benchmarking klub működtetése, - előadások, konferenciák, tanulmányutak, kiállítások és üzletember találkozók szervezése - a klaszter tevékenységéhez kapcsolódó adatbázis létrehozása és ennek alapján széleskörű információszolgáltatás a klaszter tagjai számára, - marketing, piacelemző- és piackutató tevékenység, közös arculat kialakítása, PR- és reklámanyagok készítése (pl. konferencia mappa), igényfeltáró kutatások, - projekttervek - közös (pl. informatikai) beszerzések, szolgáltatások támogatása, - tájékoztató füzetek kiadása - weblap működtetése A különböző együttműködési formák nemcsak lehetőségként, de szükségként is jelentkeznek akkor, ha egy-egy térség gazdaságának hatékony fejlesztése fogalmazódik meg célkitűzésként. Különös hangsúlyt kap ez a tevékenység az Észak-alföldi régió esetében, amikor a felsőoktatási intézmények is bekapcsolódnak ebbe a munkába. A Szolnoki Főiskola gesztorsága mellett megalakult Innovatív Turizmus Klaszter is megteremtette azokat a kereteket, amelyek lehetővé tették/teszik a fent nevezett közös célok megvalósítását.
4
1. A stratégia meghatározó külső keretei
1.1. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013 (NTS) A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013 (NTS) a turizmus ágazat fejlesztésének alapdokumentuma, így az Észak-alföldi régió Turizmusfejlesztési Stratégia elkészítéséhez felhasználásra kerültek annak tartalmi és strukturális elemei, valamint a fejlesztési prioritások is. „A stratégia fő célja az életminőség javítása a turizmus által.” (6. o.) Ez a cél a régiós turizmusfejlesztési stratégiájában is megjelenik, a régió adottságaira és a régió fejlesztési koncepciójában meghatározott célokra adaptálva. A NTS céljai és az ezek eléréséhez szükséges eszközök: emberközpontú és hosszútávon jövedelmező fejlődés, a turistafogadás feltételeinek javítása, attrakciófejlesztés, emberi erőforrás fejlesztés, hatékony működési rendszer kialakítása, horizontális célok. A fenti cél- és eszközrendszer alapján történt a regionális turizmusstratégia cél- és eszközrendszerének meghatározása. „A magyar turisztikai szektor elsődleges kiemelt terméke 2013-ig az egészségturizmus, mely egyúttal a természeti adottságokra épülő kínálatfejlesztés legfontosabb eleme.” (25. o.) A régió turizmusában a vezető termék szintén az egészségturizmus. További nemzeti szintű termékfejlesztési prioritások az örökségturizmus és a kongresszusi turizmus, amelyek a jövőben, a régióban is sikeres turisztikai termékek lehetnek. A stratégiában a humánerőforrás, valamint a működési rendszer kialakításánál az ágazati stratégia is beépítésre került. 1.2. Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete (MNSR) A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret releváns elemeit az alábbi kiemelések tartalmazzák: „A gazdaságpolitika fő célja – a modernizáció, a felzárkózás, mind a gazdasági teljesítményeket, mind a foglalkoztatás emelése szintjét, mind pedig az emberek életkörülményeit tekintve. Ez a cél csak az EU-átlagnál gyorsabb, tartós növekedési ütemmel jellemezhető, fenntartható fejlődési pályán érhető el.” (29. o.) „A földrajzi adottságok szintén kedvezőek a mezőgazdaság és élelmiszeripar, illetve az egészségturizmus számára is” (40. o.) „A területi kohézió eléréséhez szükséges a térségi versenyképesség javítása: a főbb turisztikai térségek megerősítése révén” (47. o.)
5
2. A klaszter működési környezete, az Észak-Alföld statisztikai régió Az Észak-alföldi régió az ország keleti felének délnyugati-északkeleti irányban hosszan elnyúló térsége. Három országgal – Ukrajnával, Romániával és egy kis szakaszon Szlovákiával – határos. Területe közel 18 ezer km2, lakónépessége 2008. január 1-jén 1 millió 502 ezer fő volt; az ország területének 19%-át foglalja el, népességének pedig 15%-át adja. A települések száma a régióban 389, ebből jelenleg 64 városi rangú, melyeknek több mint 10%-a az utóbbi években lett város. Az ország településeinek 12%-a található az Észak-Alföldön, a települések átlagos népességszáma az országos vidéki átlagot 48%-kal meghaladja. A városok lakónépessége megközelíti a 970 ezer főt, ami a régió össznépességének 64%-a, a régió városlakóinak több mint négytizede Hajdú-Bihar megyében él, amiben meghatározó a 200 ezernél nagyobb lélekszámú Debrecen város.
2.1. Gazdasági környezet Az ország regionális kettészakadottsága az elmúlt években nem csökkent. A leszakadó régiók (Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl) 2007-ben az EU-27 20 legszegényebb régiója közé tartoztak az egy főre jutó vásárlóerő-paritásos GDP-adatok alapján, miközben Közép-Magyarország teljesítménye eléri az európai átlagot. Legalább ekkora a régiókon belül az egyes kistérségek fejlettsége, illetve jövedelmi viszonyai közötti szakadék. Az Észak-Alföld az ország második legnagyobb, másfél milliós lakosságával a központi után a legnépesebb régiója. A négy kevésbé fejlett magyarországi régió egyike, de a legtöbb mutató alapján ezek között is a legtöbb hátránnyal sújtott. Az egy főre eső GDP-mutató szerint az utolsó, és 27 kistérsége közül mindössze kettőt soroltak a kutatók a „Dinamikusan fejlődő” kategóriába (debreceni, szolnoki), egyet a „Fejlődő” kategóriába (nyíregyházi), mindössze kettőt a „Periférikus” kategóriába (jászberényi, kunszentmártoni) és az összes többit a „Leszakadó” kategóriába. A mezőgazdaság mindhárom megyében továbbra is fontos szerepet játszik, de egyelőre kevéssé versenyképes. A régió kevéssé iparosodott, de az ipari termelés 2000 óta az országos átlagot meghaladó mértékben nőtt nemcsak a régió egészében, de külön-külön a három megyében is. Az Észak-alföldi régióban 26 ipari park található, amelyek száma arányaiban nem alacsony (az ország 179 ipari parkjának 14,5%-a), de a kapacitáskihasználtság néhány kivételtől eltekintve (Debrecen, Jászfényszaru, Jászárokszállás, Nyíregyháza) gyenge. A K+F országosan is fontos centruma Debrecen, de a régióban a K+F összefonódása a gazdasággal gyenge. A KSH 2008-as évre vonatkozó adatai szerint az országban regisztrált gazdasági szervezetek 15%-a van az Észak-alföldi régióban. Ezen belül a hazai egyéni vállalkozók közel 1/5-e 6
(18,8%-a) a régióban regisztrált. Bár a régió munkanélküliségi rátája a ’90-es évek óta jelentősen csökkent, de még így is az utolsók között van a foglalkoztatottság vonatkozásában. 2.2. Társadalmi környezet A térség lakosságának természetes szaporodása sokkal kedvezőbb képet mutat, mint bármelyik másik régióé. Évtizedek óta Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rendelkezik kiugróan a legmagasabb születési rátával, de a másik két megye mutatója is meghaladja az országos átlagot. Bár a halálozási ráta szintén kedvezőbb az országosnál, ezen mutatók sem elegendőek a népesség újratermelődéséhez, ezért a régió népessége is fogy, bár sokkal mérsékeltebben, mint az országos átlag! A születési ráta viszonylag magas értéke részben az itt jelenlévő nagyszámú (a teljes régióban mintegy 130 000 fő) és magas természetes szaporodással rendelkező roma népességnek köszönhető. Az országos átlagot meghaladó születési "többletet" a legnagyobb arányú roma kisebbséggel rendelkező Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mintegy 3040%-ban magyarázza ez a tényező, a különbség másik jelentős része a régió nem roma népességének az országost meghaladó gyermekvállalási hajlandóságára vezethető vissza. A relatíve kedvező természetes szaporodással szemben az Észak-Alföld vándorlási egyenlege mindig is a legrosszabbak közé tartozott. Legendásan sokan ingáznak, vagy költöznek végleg el innen a fővárosba és a környező nagyvárosokba, mert a munkalehetőség mindig is kevesebb volt a szükségesnél. Az utóbbi években a régióban - a vándorlást is számításba véve már nincs olyan kistérség, amelynek növekedne a népessége. A fentieknek megfelelően az Észak-Alföld népességének korösszetétele is jóval fiatalabb, mint az országos átlag. A gyermekkorú népesség (0-14 évesek) aránya 19,4%, ami a régiók közt a legmagasabb (az országos átlag 17,1%). A 20- 39 éves népesség aránya átlagos, míg a középkorú és az idős népesség aránya alacsonyabb, mint Magyarország egésze esetén. Az átlagos életkor is alacsonyabb (36-37 év), mint az országos (38-39), viszont a születéskor várható élettartam csaknem fél évvel elmarad az országostól. Ezen összetevők alapvetően meghatározzák a régió munkaerő-piaci helyzetét, amit az alacsony iskolai végzettség és a folyamatosan növekvő munkanélküliség jellemez. A gazdaságilag aktívak az Észak-Alföldön csak 48,3%-át adják az össznépességnek, szemben az országos 53,5%-kal. Közöttük - miként a teljes népességre vonatkozó iskolázottsági mutatók esetén is - magasabb értékkel szerepelnek a 8 általánost sem, illetve a 8 általánost és a szakmunkásképzőt végzettek. A felsőfokú végzettségűeket, kivéve az egyes iskolai végzettségi csoportok gazdasági aktivitása is rendre alacsonyabb a régióban az országos átlagnál. Az Észak-Alföldön a teljes népességnek mindössze 32,9%-a foglalkoztatott (az országos átlag 38,3%). Ez tehát azt jelenti, hogy jelenleg egy keresőnek több mint 3 ember eltartásáról kell gondoskodnia. A kép Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legkedvezőtlenebb, ahol az aktivitási ráta extrém alacsony. A munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők 7
száma (közel 40 000 fő) az ország többi régiójával összehasonlítva itt a legtöbb; a régión belül a jövedelempótló támogatásban részesülők közel fele Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében él. Az Észak-alföldi régió mindhárom megyéjében a munkanélküliség hivatalos elismerése óta (1987) folyamatosan és magasan az országos átlag felett van az állástalanok aránya. A rossz foglalkoztatási helyzet a régió összetett gyökerű elmaradottságának egyik legfontosabb következménye, ugyanakkor tartóssá válása, illetve a munkanélküliek tömeges megjelenésének következményei (társadalmi devianciák, elszegényedés stb.) miatt maga is az elmaradottság egyik fő tényezőjévé, strukturális elemévé vált. A munkanélküliség csökkenésének üteme itt alig haladja meg az országos átlag felét. 2.3. Közlekedési infrastruktúra Az Észak-alföldi régió az országos közúthálózat hosszát tekintve a magyarországi régiók között a második helyen áll, a fajlagos mutatók szempontjából ugyanakkor az utolsó előtti helyet foglalja el. Az úthálózat útjelleg szerinti megoszlását vizsgálva az egyik legfeltűnőbb sajátosság a gyors megközelíthetőséget leginkább biztosító autópályák és autóutak igen alacsony aránya, bár az átadott új szakaszok (Görbeháza–Nyíregyháza, Görbeháza–Debrecen) javítják az érintett települések megközelíthetőségét. Elsősorban Jász-Nagykun-Szolnok megye számára jelent problémát, hogy a régió egyik közlekedési (és áruszállítási) főtengelyét jelentő 4-es sz. főút 2x2 sávos gyorsforgalmi úttá fejlesztése késlekedik, illetve megközelítését hátrányosan érinti a hiányzó M4-es autópálya is. A régió Budapesttől számított leghosszabb elérési idővel rendelkező részei a keleti országrész határterületein találhatóak, amelyeknek a fővárostól számított elérési idejük ugyan tetemes (150–210 perc), ám az egészségturizmus szempontjából jelentős keleti (román, ukrán) piacokhoz a legközelebb esnek. A régió vasúthálózata vonalsűrűség tekintetében az országos átlag feletti, a villamosított és az automata biztosítóberendezéssel ellátott vonalak aránya azonban az országos átlag alatt marad. A légi közlekedés szempontjából kiemelkedő jelentőséggel rendelkezik a debreceni repülőtér, amely 2003 áprilisától már állandó nemzetközi határnyitású kereskedelmi repülőtérként működik. Jelenlegi forgalmának döntő részét nemzetközi turisztikai charterjáratok adják. 2.4. Természeti környezet Az Észak-alföldi régió egész területe az Alföld nagytáj része. A területen a felszíni formák jelentős része síkság jellegű. Az Észak-alföldi régió Magyarország középső, keleti, északkeleti részén fekszik, ennek következtében éghajlata nedves kontinentális, száraz kontinentális éghajlatra jellemző vonásokkal. Területén található az ország legnagyobb évi közepes hőingással (Hortobágy) és legalacsonyabb évi közepes csapadékmennyiséggel (Nagykunság délkeleti része) jellemezhető vidéke. Az Észak-alföldi régió vízrajzi tengelye a kis esésű és szélsőséges vízjárású Tisza. Legjelentősebb mellékfolyója a Szamos, amely a régió keleti részén torkollik a Tiszába. A további lényeges mellékvízfolyások: Túr, Zagyva, Berettyó és Körösök. A folyók vízjárását elsősorban a táplálóterületek éghajlata határozzák meg, jóllehet a kontinentális vonások az uralkodók. 8
Eredeti állapotában az Alföld állóvizekben gazdag volt. A lecsapolás után viszont az állóvizek területi részesedése messze az országos átlag (2%) alá esett vissza, annak felét sem éri el. De a régióban található az ország második legjelentősebb állóvize, a Tisza-tó, amelynek vízminősége döntően kiváló, azonban problémát okoz a feliszapolódás, valamint az algásodás, a sulyom elszaporodása. Sajátos helyzetűek a Tisza-menti holtágak, amelyek állapota rendkívül különböző. Értékük nemcsak természetvédelmi, hanem mezőgazdasági, rekreációs és környezetvédelmi szempontból is felbecsülhetetlen. A régió nemzetközileg is jelentős termálvízkészlettel rendelkezik, amelynek oka, hogy itt a geotermikus gradiens 100 méterenként 7-8 °C, így a harmad- és negyedidőszaki rétegekből kitermelhető víz hőmérséklete 40-65°C. A termálvízkészlet legfontosabb hasznosítási módját a gyógy- és termálfürdők jelentik (Hajdúszoboszló, Debrecen, Cserkeszőlő, Berekfürdő, Szolnok stb.). Egyre növekvő a minősített gyógyvízzel rendelkező fürdőhelyek száma. Növényföldrajzilag a Pannóniai Flóratartomány a Holarktikus Flórabirodalom, azon belül a közép-európai flóraterület része. Az Alföld flóravidékén 7 flórajárás különíthető el, ezek egyike az Észak-Alföld flórajárás. 2.5. Turizmus a vizsgált régióban A turizmus – interszektorális jellegéből adódóan – számos nemzetgazdasági ág teljesítményéhez járul hozzá különböző mértékben. A legjellemzőbb, legszorosabb kapcsolatban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ággal van, amelynek részesedése a régióban az országos átlagnál magasabb. Megállapítható tehát, hogy a régió gazdaságában a turizmus az országos átlaghoz képest magasabb értékkel bír, ezáltal jelentősebbnek tekinthető. A régió Magyarország turizmusában betöltött jelentős szerepére mutat rá a bruttó hozzáadott érték régiók közötti megoszlása: az Észak-alföldi régió 10,4%-kal részesedik, mellyel a régiók sorában a harmadik helyet foglalja el Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl után. A 2008-ban kezdődött gazdasági válság a régió turizmusát is érzékenyen érinti, amely a turizmus jelenleg rendelkezésre álló 2009-es mutatóiban is nyomon követhető. A válság elsősorban a kereskedelmi szálláshelyekre volt negatív hatással, amelyet a kapcsolódó vendégforgalmi adatok alakulása jól érzékeltet. A régió kereskedelmi szálláshelyein főszezonban (július–augusztus) mind a vendégek száma, mind pedig az eltöltött vendégéjszakák száma az év azonos időszakához képest 2009-ben visszaesést mutat a 2008-as adatokhoz viszonyítva. A vendégek számát tekintve a visszaesés mértéke augusztus hónapra vetítve meghaladta a 13%-ot (13,45%), a vendégéjszakáknál ugyanez az adat közel 13%-os volt (12,9%). A vendégforgalmat elemezve megállapítható, hogy a gazdasági válság negatív következményei elsősorban a kereskedelmi szálláshelyek mutatóiban követhetőek nyomon. A Központi Statisztikai Hivatal –jelenleg rendelkezésre álló- adatai alapján az Észak-alföldi régió kereskedelmi szálláshelyein 2010. január – október közötti időszakban 483 702 vendéget, és 1 446 972 összes vendégéjszakát regisztráltak. Az előző év azonos időszakához képest a belföldi vendégéjszakák számában +0,3 %-os emelkedés, a külföldi vendégéjszakák számában viszont 1,6 % -os csökkenés realizálódott. A belföldi vendégéjszakák aránya 67 % az összes vendégéjszakához viszonyítva.
9
A régió három megyéje eltérő teljesítményt tud felmutatni. Míg Hajdú-Bihar megyében + 1,1 %-os bővülés történt az összes vendégéjszaka számában, addig Jász-Nagykun-Szolnok megyében – 2,7 %-os, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig - 4,4 % csökkenést jelez a KSH. A régió legjelentősebb vendégforgalmat lebonyolító települései az összes vendégéjszaka sorrendjében: Hajdúszoboszló (684 850 vendégéj), Debrecen (263 053 vendégéj), Nyíregyháza (105 884 vendégéj), Cserkeszőlő (78 795), Szolnok (55 566 vendégéj), Jászapáti (21 022 vendégéj), Kisvárda (18 428 vendégéj), Hortobágy (16 148 vendégéj), Vásárosnamény (15 921 vendégéj) Martfű (12 132 vendégéj). 2.6. A régió érvényben lévő turizmusfejlesztési stratégiájának súlypontjai A 2007-2013 időszakra érvényes Észak-Alföld Régió Turizmusfejlesztési Stratégia dokumentum az időszak fejlesztési feladataiként a következő csoportokat nevesíti: - vonzerő- és attrakciófejlesztés - fogadási feltételek javítása, szolgáltatásfejlesztés - régiós turisztikai marketing tevékenység fejlesztése - szervezeti és működési feltételek javítása. (1) A vonzerő és attrakciófejlesztésen belül nevesített konkrét fejlesztési területek: gyógyés wellness turizmus, üzleti- és konferenciaturizmus, tiszai- (vízi)turizmus, örökségturizmus, öko- és falusi turizmus, golfturizmus. (2) A fogadási feltételek javítása, szolgáltatásfejlesztés területhez kapcsolódóan konkrétan nevesített területek: szálláshelyek kínálatának bővítése, vendéglátás mennyiségi és minőségi feltételeinek javítása, közlekedési helyzet és elérhetőség javítása, turistabarát környezet kialakítása. (3) A régiós turisztikai marketingtevékenység alá sorolt konkrét feladatok: kommunikációs stratégia kidolgozása, régiómarketing eszközök fejlesztése, turisztikai információs szolgáltatások fejlesztése, turisztikai márkaképzés támogatása, turisztikai háttérkutatások. (4) A szervezeti és működési feladatok csoportban nevesített fejlesztési irányok: humán erőforrások fejlesztése, információs és telekommunikációs rendszerek fejlesztése, turisztikai szervezetek és hálózatok, határos régiókkal való turisztikai hálózati rendszer kialakítása, interdiszciplináris területek, innováció támogatása.
10
3. A régió SWOT-elemzése Az Észak-alföldi régió SWOT analízise – a regionális turizmusfejlesztési stratégia tartalmi követelmények szerint felépített szerkezetén belül – a helyzetelemzést/helyzetértékelést öszszekapcsolja a jövőképpel, illetve a célok és prioritások rendszerével. A SWOT analízis súlyozza a helyzetelemzés megállapításait, így az Észak-alföldi régió turizmusfejlesztési lehetőségeihez komplex és tömör vizsgálati szintézist nyújt. Az Észak-alföldi régió turisztikai szempontú SWOT elemzésének eredményei – amelyre a regionális turizmus fejlesztési stratégia célpiramisa, s jövőképe épül – a konzorciumban résztvevő tervezők, a régió szereplőinek, illetve az egyeztetési eljárásba bevont szakértők véleménye alapján készült. 3.1. Erősségek
a turizmus számára előnyös földrajzi-geológiai adottságok gazdag gyógy- és termálvízkészlet nagy kiterjedésű védett természeti területek, kedvező környezeti állapot Tisza és vízhálózata – egyedülálló ökoturisztikai érték – zöldfolyosó országosan is gazdag vadállomány vonzó természeti adottságok, tájképi látványértékek (pusztai táj, ligetes térségek) javuló infrastrukturális alapellátottság M3/M35 autópálya – Debreceni repülőtér hagyományokon alapuló gazdálkodás fejlett funkciókkal rendelkező vonzásközpontok (Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza) fejlett felsőoktatási hálózat jelentős K+F intézményhálózat és tevékenység nagyszámú, relatíve képzett munkaerő a régió lakossága vendégszerető eltérő hagyományok találkozásának helyszíne gasztronómiai hagyományok, biogazdálkodás kulturális örökségvédelmi területek és épített környezeti emlékek sokszínűsége világörökségi helyszín fejlett turisztikai centrumok és intézmények a regionális turisztikai intézményrendszer kiépítettsége Hajdúszoboszló nemzetközi ismertsége stabil egészségügyi háttér
3.2. Gyengeségek a környezetvédelmi infrastruktúra alacsony színvonala (pl. közcsatorna, regionális hulladéklerakók) nem kellő társadalmi igényesség a természeti és művi környezettel szemben (települési kép, közterületek állapota) jelentős társadalmi-gazdasági különbségek a régión belül 11
a települések eltérő fejlettségi szintje és eltérő fejlesztési érdekei térségi integrációs tevékenység elégtelensége térkapcsolatok szempontjából megosztottság a régión belül közlekedési peremhelyzet a közlekedési infrastruktúra fejletlensége kedvezőtlen megközelítési lehetőségei kis- és középvállalkozások fejletlenek kkv-k közötti együttműködés gyenge tőkehiány külföldi tőkebefektetések alacsony részaránya alacsony szintű a fejlesztések hasznosítása sok a kényszervállalkozás, melyekben hiányos a felkészültség, szakképzetlenség magas képesítéssel rendelkező szakemberek elvándorlása foglalkoztatási lehetőségek szűkössége alacsony jövedelmi színvonal, magas munkanélküliség alacsony az általános és speciális képzettségi színvonal kevés a nyelveket beszélő szakszemélyzet nem kellőképpen kiépített idegenforgalmi infrastruktúra komplex turisztikai termékek hiánya (fejletlensége) kevés a minőségi szálláshely kevés a jó minőségű gyógyszálloda a régió turisztikai ismertsége nem megfelelő kiépítetlen kistérségi szervező-információs háttér a piackutatás fejletlen, nem régió-specifikus
3.3. Lehetőségek
értékes természeti és kulturális adottságok a turizmus fejlesztése számára a turisztikai fejlesztések jobban kihasználják a régió komparatív előnyeit térségi együttműködések növekedése az infrastruktúra-fejlesztésekben szelektív hulladékgyűjtés, térségi hulladékgazdálkodás megoldása megújulási törekvések települési és térségi összefogásban az Észak-alföldi régió integrált területfejlesztésében való aktív részvétel településfejlesztési tervek összehangolása javulhat a megközelíthetőség/elérhetőség a transz-európai hálózatban erősödhet a régió tranzitszerepe (Ny-K; É-D) a regionális repülőterek jobb kihasználása a határon átnyúló kapcsolatok adta helyzet kihasználása felértékelődhet a régió határ menti fekvése, így a komparatív előnyök jobb kihasználásával, a határ menti együttműködés erősítésével vonzóbbá tehető a külföldi turisták számára szakemberképzés és továbbképzés képzési struktúra fejlesztése jók a feltételek egy komplex turisztikai kínálattal rendelkező régió kialakításához fokozható a turisztikailag vonzó, kiajánlható rendezvények, események száma 12
a gyógy- és wellness szolgáltatások bővítése a turisztikai szezon térbeli és időbeli meghosszabbodása a hazai turisták növekvő érdeklődése a régió turisztikai kínálata iránt pályázati lehetőségek bővülése pályázati aktivitás és hatékonyság növekedése markánsan javulhat a turizmus preferálása, bővülhetnek a kormányzati források jelentős mértékben javítható a régió imázsa növekvő nemzetközi és hazai kereslet a turisztikai régió-marketing javulásával az egészségügy országosan is fejlesztési prioritássá vált az egészségügyügy fokozott bevonása a turisztikai szolgáltatásokba fedett fürdők építése révén csökkenő szezonalitás és attraktív befektetői környezet
3.4. Veszélyek a környezetvédelmi szempontok elhanyagolása, az ökológiai szemlélet hiánya környezetvédelmi beruházások elmaradása, levegő, talaj- és vízminőség romlása időjárási szélsőségek gyakori előfordulása szennyvízelvezetés és tisztítás megoldásának időbeni elhúzódása, elmaradása a hulladék nagymértékű növekedése árvizek és folyószennyezési kockázatok a Tiszán infrastrukturális nagyberuházások elhúzódása fejlesztések elmaradása, a perifériahelyzet megmerevedése ágazati és térségi érdekek közötti feszültségek fennmaradása nem javulnak a turizmusban érdekelt kkv-k hitelhez jutási feltételei tőkehiány állandósulása romló gazdasági környezet a régió falusi térségeinek társadalmi-gazdasági helyzete tovább romlik egészségügyi és oktatási szektor működőképességének romlása nem halad előre a települések, megyék együttműködése a feketekereskedelem és a bűnözés erősödése a határtérségekben fizetőképes kereslet alacsony szintje a belföldi és a beutazó turizmus visszaesése nem javul az együttműködési készség a régió turisztikai résztvevői között csökkenő pályázati lehetőségek, költségvetési források szűk forráslehetőségek a régiómarketingre versenytársak megerősödése erősödik az országon belüli, illetve a határon túli konkurens desztinációk versenyképessége
13
4. A klaszter célrendszere
4.1. A Klaszter jövőképe Az Innovatív Turizmus Klaszter induló klaszterből fejlődő klaszterré válva az Észak-alföldi régió gazdasági fejlődését elősegítve a turisztikai szektor hangsúlyos szereplőjévé válik. Tevékenysége révén jelentős szerepet játszik a régió turizmusában, a régió turisztikai kínálatának innovatív fejlesztésében. Partnerségben együtt tevékenykedik a régió turizmusának többi szereplőivel a régió versenyképességének javítása érdekében. A stratégia időhorizontjai Jelen stratégia a 2011-2015-ös időszakra határoz meg feladatokat a klaszter tagjai számára. 4.2. A Klaszter céljai A klasztertagok elsődleges célja a Klaszterbe való tömörüléssel az ennek a révén megvalósítható specializáció és a tartós együttműködés mentén elérhető versenyelőnyök kiaknázása, a régió turizmusának fejlesztésének innovatív javaslatokkal, projektekkel segítése. Ennek előfeltétele a tagok közötti innovatív kapcsolatrendszer, közös célok meghatározása. Cél a regionális turizmusért felelős intézményrendszer szereplőinek – Magyar Turizmus Zrt, TDM szervezetek, egyéb turizmushoz köthető klaszterek- innovatív módon, partneri együttműködésen alapuló segítése a projektgenerálásban, turisztikai termékfejlesztésben és a marketingben. 4.2.1. Rövidtávú célok A klaszter rövidtávú célja Pólus Klaszter kézikönyv által megadott klaszter fejlődési szakaszokban a második szakasz elérése, azaz a fejlődő klaszter kategória elérése. A Klaszternek célja, hogy a projektek bázisán, üzleti alapon is életképes, sikeres szervezet legyen, amely meghatározó módon járul hozzá az Észak-alföldi régió gazdasági fejlődéséhez. Menedzsment szervezet létrehozása indokolt olyan menedzsment-szolgáltatások kialakításával, melyek a közös beruházásokat, eszközbeszerzéseket, humánerőforrás fejlesztéseket, képzéseket, K+F tevékenységeket is eredményezhetik. A klaszter a fent említett feladatokhoz kapcsolódóan hosszútávon az alábbi tevékenységek megvalósítását is biztosítja: a spin-off és start-up vállalkozások támogatása, valamint klaszterbe integrálása, trendkutatás, lehetőségek feltérképezése, nemzetközi kapcsolatok kialakítása, benchmarking klub működtetése, előadások, konferenciák, tanulmányutak kiállítások és üzletember találkozók szervezése, a klaszter tevékenységéhez kapcsolódó adatbázis létrehozása és ennek alapján széleskörű információszolgáltatás a klaszter tagjai számára, marketing, piacelemző- és piackutató tevékenység, közös arculat megismertetése, PRés reklámanyagok készítése igényfeltáró kutatások, projekttervek készítése, közös (pl. informatikai) beszerzések, szolgáltatások támogatása, 14
tájékoztató anyagok kiadása, weblap működtetése. A projekt megvalósítási szakaszában az eddig megvalósított, illetve tervezett tevékenységek rövid összefoglalása: 4.2.1.1. Előadások, konferenciák, tanulmányutak, üzletember találkozók szervezése A turizmus fejlesztéséhez kapcsolódó legfontosabb információk közvetítésére a klaszter tagjai, illetve meghívott előadók tartottak előadást, melyekre biztosítottuk a főiskolai hallgatók részvételét, illetve a régió területén kívül hazai- és nemzetközi konferenciákon is (pl. Presov, Szeged) tájékoztattuk munkánkról az érdeklődőket. A Szolnoki Főiskola és jelen projekt közös finanszírozása lehetővé tette egy sikeres nemzetközi konferencia lebonyolítását, amely ismét alkalmat adott a projekt céljának és eddigi eredményeinek bemutatására a plenáris és szekció előadásokon, a több nyelvre lefordított és kiosztott összefoglalók pedig a hatékonyabb disszeminációra is. A konferencián középpontba került a gazdasági válság turisztikai piacra gyakorolt hatásának elemzése, amelynek ismeretében még inkább nyilvánvalóvá vált a különböző együttműködési formák (klaszterek, turisztikai desztinációmenedzsment szervezetek) létjogosultsága. 4.2.1.2. Benchmarking klubok szervezése A benchmarking klubok (Szolnok, Debrecen, Tarpa) keretein belül eddig lebonyolított/lebonyolítandó előadások és konzultációk mindegyike módot adott más hazai- és külföldi szervezetek, térségek tevékenységével való összehasonlításra, a ,,jó gyakorlatok” megismertetésére Nyíregyházától Japánig. 4.2.1.3. Projektgenerálás Az Észak-alföldi régió turizmusának fejlesztéséhez újabb projektek előkészítésével is hozzá kívánunk járulni, amelyek kidolgozottsági szintje a megvalósíthatósági tanulmányok tartalmi elemeinek figyelembe vételével kerültek meghatározásra, módot adva ezzel a kapcsolódó pályázati kiírások ismeretét követően a pályázati dokumentáció azonnali elkészítésére is. Ezen túlmenően a projektek alkalmasak a különböző szintű fejlesztési dokumentációk tartalmi elemeiként történő felhasználásra is. A projektek súlyponti részei magukba foglalják a régió turisztikai kínálatának bővítését a meglévő, de eddig még nem vagy nem megfelelően hasznosított egyedi vonzerők feltérképezésével, a TDM-ek szerepének vizsgálatával és az egészségturizmusban rejlő további lehetőségek feltárásával. 4.2.1.4. Trendkutatás, marketing, piacelemző- és piackutató tevékenység, képzések A kutatások kiemelten fókuszálnak a trendek meghatározására és értékelő elemzésére, mivel azok ismerete nélkülözhetetlen az innovációs tevékenység - már szakirodalomban is felvetett szükségességére és egyidejű erősítésére. A képzések - a klasztertagok igényéit figyelembe véve – elsősorban a vendégekkel történő kommunikációra, az egészséges életmódra (benne kiemelten az egészséges táplálkozásra-, illetve a klasztertagok közötti együttműködés fejlesztésére fókuszálnak.
15
4.2.1.5. A klaszterhez kapcsolódó információs tevékenység A kölcsönös információáramlás biztosítását mind a hagyományos (pl. tájékoztató füzetek), mind pedig a korszerűbb, elektronikus (weblap) formában is fontosnak ítéljük, azonban mindkét esetben törekszünk az innovatív módszerek alkalmazására is. Az előző megállapítás egyaránt érvényes a tartalmi- és formai megjelenítésre. Ennek bizonyítéka a tájékoztató füzetek újszerű kialakítása papíralapon és CD formájú, elektronikusan használható formában is.
4.2.2. Hosszú távú célok A fejlődő klaszter kategóriát elérve fontos olyan célok kitűzése, amely már egy magasabb szintű együttműködést feltételez. A klasztertagok a turizmusban 5 fő tématerület mentén kívánják céljaikat realizálni. Céljuk olyan innovatív termékfejlesztés generálása, melyek révén versenyképes, egyedi (USP) turisztikai szolgáltatások és termékek jönnek létre. Ezáltal nő mind a klasztertagok, mind az őket körülvevő környezet versenyképessége. Az egyes tématerületeken belüli projektelemeket nem a teljes klaszter, hanem a leginkább alkalmas és felkészült klasztertagok, ill. klaszteren kívüli szereplők fogják végrehajtani.
4.2.3. Számszerűsített célok A klaszter tagjai által kitűzött számszerűsített célokat az alábbi táblázat foglalja össze. Cél
Mutató neve Klasztertagok összes Árbevétel növekedése éves nettó árbevétele Klasztertagok összes Foglalkoztatás növekedé- átlagos statisztikai se állományi létszáma (fő) Beruházások növekeBeruházások növekedése dése Innovációs, kutatási cél Innovációs, kutatási cél
16
Növekedés mértéke 3%
3,5%
1 % Innovatív termékfejlesztés
5. Feladat- és ütemterv (cselekvési terv)
5.1. A rövidtávú célok elérését szolgáló feladatok részletesen
5.1.1. Klaszter menedzsment szervezet létrehozása A fejlesztés célja és indoka: Magasabb szintű klaszter együttműködés nem képzelhető el klaszter menedzsment szervezet nélkül. A klasztert működtetni kell, a felvállalt tevékenységeket koordinálni szükséges. Folyamatos menedzsmentszolgáltatásokat indokolt biztosítani a tagoknak. A fejlesztés feladatai: gazdasági társaság létrehozása (lehet non-profit is), szolgáltatások meghatározása, kidolgozása. A fejlesztés feladatainak ütemterve: 2011 Együttműködő partnerek: Szolnoki Főiskola bázisán a tulajdonosi kör A fejlesztéshez szükséges eszközök: ingatlan, irodabútorok, számítástechnikai eszközökhardver, szoftver, humánerőforrás 5.1.2. Közös beruházások, eszközbeszerzések A fejlesztés célja és indoka: A klasztertagok a turizmus különböző területein dolgoznak, a közös, felvállalt feladatokhoz, a folyamatos kommunikáláshoz szükséges a modern infokommunikációs háttér. A fejlesztés feladatai: modern infokommunikációs rendszer kiépítése. A fejlesztés feladatainak ütemterve: 2011-2012 Együttműködő partnerek: a klaszter tagjai A fejlesztéshez szükséges eszközök: infokommunikációs eszközök 5.1.3. Humánerőforrás fejlesztés, képzések A fejlesztés célja és indoka: A klasztertagok számára a folyamatos humánerőforrás elengedhetetlen, a klaszter fejlődésének feltétele a humánerőforrás fejlesztése. A folyamatosan változó keresleti trendeknek megfelelő piacismeret és egyéb aktualitás ismerete alapkövetelmény. A régióban működő kis- és középvállalkozások számára indokolt az ismeretek átadása. A fejlesztés feladatai: belső és piaci képzések szervezése A fejlesztés feladatainak ütemterve: 2011-2012
17
Együttműködő partnerek: a klaszter tagjai, klaszteren kívüli kkv-k A fejlesztéshez szükséges eszközök: humánerőforrás (Szolnoki Főiskola bázisán) 5.1.4. K+F fejlesztések A fejlesztés célja és indoka: A klaszter nevében is hordozza az innovatív jelzőt, ezért a tevékenységei között hangsúlyos szerepet kell töltenie az innovációnak. A K+F tevékenységgel indokolt felvállalni olyan kutatás-fejlesztési feladatokat, amelyek az innovatív termékfejlesztést segítik elő. A klaszter hosszú távú céljai között szereplő tématerületek jelenthetik ennek alapját. A fejlesztés feladatai: kutatás-fejlesztés A fejlesztés feladatainak ütemterve: 2012-2013 Együttműködő partnerek: a klaszter tagjai A fejlesztéshez szükséges eszközök: humánerőforrás
5.2. A hosszú távú célok elérését szolgáló - tématerületeken belül tervezett - feladatok 5.2.1. Tématerület 1. Helyi, táj specifikus értékek, mezőgazdasági, élelmiszeripari alapanyagok, bio-élelmiszerek bevonása a turisztikai kínálatot képező egyedi szolgáltatások kialakításába A fejlesztés célja és indoka: jelenleg a régió turisztikai kínálatának részeként a vendéglátásba nem épült be az Észak-alföldi régió sajátos és egyedi mezőgazdasági, élelmiszeripari alapanyagai, bio élelmiszerek. A vendéglátás területén a beszállítói hátteret inkább a multinacionális kereskedelmi egységek jelentik, mintsem a helyi gazdálkodás szereplői, kistermelők, bio gazdaságok. A hagyományos ételek, italok, tájegységere jellemző specialitások nem kapnak kellő súlyt az éttermi, szállodai kínálatban. A fejlesztés feladatai: Beszállítói adatbázis készítése a régió egyedi mezőgazdasági termelőiről, feldolgozóiról, bio gazdaságairól. A térség hagyományos ételeinek és italainak jegyzékének elkészítése és a turisztikai vállalkozók felé ajánlása. Modell kidolgozása. A fejlesztés feladatainak ütemterve: 2012-2015 Együttműködő partnerek: klaszter tagok, Tarpai Manufaktúra Kft., Tarpa, Pálinka Lovagrend Egyesület, Tarpa, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Falusi Turizmus Egyesület, klaszteren kívüli szereplők: bio-gazdálkodók, szállodák, éttermek A fejlesztéshez szükséges eszközök: a Szolnoki Főiskola infrastruktúrája rendelkezésre áll, ezen kívül személygépkocsi, számítógép és emberi munkaerő szükséges.
18
5.2.2. Tématerület 2. Helyi kézművesség erőteljesebb integrálása a turisztikai kínálatba, helyi kézműves termékek ajándéktárgyként értesítésének megszervezése A fejlesztés célja és indoka: A régió területén számos híres kézműves dinasztia és műhely van, sok esetben meg is van a kapcsolat a turizmushoz, ezek leginkább a fazekasok. Viszont a térségben vannak olyan feledésbe merülő kézműves szakmák, tradíciók, melyek nincsenek vonzerőleltárba összegyűjtve, nincsenek bemutatva, nincsenek a turizmusba beintegrálva. A helyi termékek ajándéktárgyként való értékesítése gyakorlatilag alig indult el, néhány példa van erre. A fejlesztés kapcsolódik a Szolnoki Főiskolán a TDK és diplomadolgozatok témaköreihez. A fejlesztés feladatai: Vonzerőleltár készítése ezen a területen, kapcsolatok kialakítása kézművesekkel. Annak a modellnek a kidolgozása, majd a modell bevezetése, ami a turisztikai célú ajándéktárgy – értékesítési rendszer kiépítését jelenti. A fejlesztés feladatainak ütemterve: 2012-2015 Együttműködő partnerek: népművészeti egyesületek, kézművesek, kereskedők, klaszter tagok A fejlesztéshez szükséges eszközök: a Szolnoki Főiskola infrastruktúrája rendelkezésre áll, ezen kívül személygépkocsi, számítógép és emberi munkaerő szükséges. 5.2.3. Tématerület 3. Régi hagyományok felkutatása, gazdálkodási, feldolgozási technológiák turisztikai attrakcióvá fejlesztése A fejlesztés célja és indoka: A sajátos és egyedi turisztikai attrakciók sok esetben a régi hagyományokra épülnek. Van néhány ipartörténeti építmény, műemlék, pl. malmok, melyek sok esetben üresen, kihasználatlanul állnak, sok esetben az enyészetnek vannak kitéve. A régióban kevés olyan tradicionális hagyományokra, eseményekre, gazdálkodással és feldolgozással összefüggő attrakció van. Ezeket a hagyományokat fel kell kutatni: ilyen lehet pl. aratás, betakarítás, őrlés, kenderfeldolgozás, stb., majd turisztikai attrakcióvá szükséges fejleszteni. A fejlesztés kapcsolódik a Szolnoki Főiskolán a TDK és diplomadolgozatok témaköreihez. A fejlesztés feladatai: A hagyományok, gazdálkodási, feldolgozási technológiák számbavétele, leltár készítése, ezek hasznosítására modell kidolgozása, termékfejlesztés elősegítése. A fejlesztés ütemterve: 2012-2015 Együttműködő partnerek: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Falusi Turizmus Egyesület, klaszteren kívül: helyi önkormányzatok, civil szervezetek, klaszter tagjai A fejlesztéshez szükséges eszközök: a Szolnoki Főiskola infrastruktúrája rendelkezésre áll, ezen kívül személygépkocsi, számítógépes háttér technika és emberi munkaerő szükséges.
19
5.2.4. Tématerület 4. Egyedi természeti értékekre alapozva aktivitást célzó újszerű attrakciók fejlesztése A fejlesztés célja és indoka: Sajátos alföldi tájként értelmezhető a régió, egyedi természeti értékeket jelentenek a folyóvizei, máshol nem található táji képződményei, mint a kunhalmok. A vízi turizmusnak, kerékpáros-és lovas turizmusnak vannak hagyományai, de hiányoznak az innovatív megoldások, az adottságokra viszonylag kevés újszerű és egyedi turisztikai attrakció van kiépítve. Éppen ezért innovatív kínálati elemeket célszerű kialakítani, ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokat kidolgozni és megvalósítani. Rendszerként – akár franchise - működő egységek működése indokolt. A fejlesztés feladatai: A fejleszteni kívánt terület felmérése, vonzerőleltár készítése, modell kidolgozása. A fejlesztés időterve: 2012-2015 Együttműködő partnerek: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Falusi Turizmus Egyesület, klaszteren kívül: lovas szolgáltatók, vízi túra-szervezők, kerékpárkölcsönzők, helyi önkormányzatok A fejlesztéshez szükséges eszközök: A modell kidolgozásához a Szolnoki Főiskola infrastruktúrája rendelkezésre áll, ezen kívül személygépkocsi, számítógépes technikai háttér és emberi munkaerő szükséges. 5.2.5. Tématerület 5. Egészséges életmód elterjesztése és az életminőség javulása A fejlesztés célja és indoka: A Klaszter egyik preferált területe az egészséges életmód, az egészségturizmus. Kiemelt szerepet játszik az ország turizmusában az egészségturizmus, a régiónak jó adottságai vannak. Termálfürdők, gyógyfürdők és egyéb egészségmegőrző szolgáltatásokat kínáló szolgáltatók vannak. Szolgáltatásfejlesztéssel és együttműködési hajlandósággal komplex programokat lehetne biztosítani a lakosságnak, valamint a hazai és külföldi vendégeknek. A fejlesztés feladatai: Szolgáltatások fejlesztése. A hagyományos szolgáltatások mellé korszerű és innovatív szolgáltatások kiépítése. Ehhez a keresleti és kínálati oldal felmérése, a sajátos és egyedi profilnak megfelelő elemek alkalmazása: fürdőkertek-egészségösvények, természetgyógyászat, alternatív gyógymódok beépítése a hagyományos kínálatba. Ismeretterjesztés, marketingtevékenység révén a fogyasztók felé ismertté tenni a lehetőségeket. A fejlesztés időterve: 2012-2015 Együttműködő partnerek: Cserkeszőlői Gyógyfürdő, klaszteren kívüli partnerek: további fürdők, orvosok, természetgyógyászok, egészségmegőrző szolgáltatásokat nyújtó partnerek. A fejlesztéshez szükséges eszközök: A modell kidolgozásához a Szolnoki Főiskola infrastruktúrája rendelkezésre áll, számítógépes technikai háttér és emberi munkaerő szükséges.
20
A Klaszter a tématerületekre vonatkozó modellek kidolgozásában, a partnerek felkutatásában, projekttársaságok alakításában tud szerepet vállalni, valamint a projektek kidolgozását üzleti alapon elő tudja készíteni, üzletviteli tanácsadást, pályázati tanácsadást, projektmenedzsment feladatok ellátását tudja felvállalni. Ezek a tevékenységek jelenthetik a további működés feltételeit.
21
6. Kockázatelemzés
6.1. Piaci kockázatok Előre nem látható piaci események bekövetkezése esetén a Klaszter vezetése mérlegeli a túl kockázatossá váló feladatok folytatását és indokolt esetben a fő célt szem előtt tartva végrehajtja a megfelelő változtatásokat. A piaci kockázatkezelési módszerek biztosítják a lehető legteljesebb megvalósulást, a kockázatok minimalizálását. Valószínűség (magas/közepes/ alacsony)
Hatás (magas/közepes/a lacsony)
Késik a pályázati támogatás kifizetése
közepes
közepes
Klaszter felbomlik a befejezés előtt
közepes
közepes
alacsony
magas
alacsony
közepes
A klasztertagok elkötelezettek, további forrásbevonással megoldható.
alacsony
alacsony
Folyamatos tájékoztatással, az elért eredmények nyilvánosságra hozásával elkerülhető
Kockázat leírása
Változik a gazdasági, piaci igény Nem áll rendelkezésre, vagy a megvalósítás során elfogynak a szükséges források A piaci kereslet mértéke nem a tervezett szerint alakul
Kockázatkezelési terv A klasztertagok rendelkeznek a likviditási gondok kezeléséhez szükséges források átmeneti bevonásának képességével. Stabil klasztertagságot kell teremteni, a klasztertagok kellő elkötelezettséggel rendelkeznek. A turizmus szerepe nagy, fontos nemzetgazdasági ágazat, fejlődő iparág.
6.2. Szakmai kockázatok Előre nem látható szakmai események bekövetkezése esetén a Klaszter vezetése mérlegeli a túl kockázatos feladatok folytatását és indokolt esetben a fő célt szem előtt tartva végrehajtja a megfelelő változtatásokat. A klaszter tagjai nem önszerveződés révén, alulról építkezve hozták létre a klasztert. Ez nem jelenti azt, hogy magas a szakmai kockázat, mert az eddig elért eredmények erősíthetik a klasztertagok elkötelezettségét és jó alapot jelenthetnek a Klaszter további működéséhez. A célok között megjelölt tématerületek az innovatív jellegük miatt biztatóak, nem jelentenek komoly szakmai kockázatot. Kockázat leírása
Valószínűség (magas/közepes/alacso ny)
Hatás (magas/közepes/al acsony)
Nem áll rendelkezésre a megvalósításhoz szükséges speciális szakmai tudás A tevékenységek nem
alacsony
magas
A klasztertagok rendelkeznek a szükséges szaktudással.
alacsony
magas
Innovatív termékfejlesztést segít
22
Kockázatkezelési terv
a megfelelő eredménynyel zárulnak
elő a klaszter, széles partneri körrel.
23
7. Költségterv A működési bevételek és kiadások tervezése a fenntartási időszak öt évére (2011-2015) vonatkozóan készült el. A Klaszter bevételeinek és kiadásainak tervezése során az infláció nem került figyelembe vételre, így a pénzáramlások meghatározása jelenlegi, folyóáron, történt. A Klaszter működésével kapcsolatban megfogalmazható főbb ismérvek a következők: - a Klaszter elsősorban nem piaci alapon működő szervezet, hanem társadalmi elfogadottság és hasznosság szintjén jelenik meg, - célja a régió turizmusának valamint a klaszter tagok tevékenységének fejlesztése innovatív javaslatokkal, - a fenntartási időszak alatt a bevételeknek fedezniük kell a kiadásokat, amennyiben pozitív egyenleg keletkezik, az visszaforgatásra és fejlesztésre kerül felhasználásra. A fentiekből eredően így a pénzügyi elemzés fő célja az, hogy bebizonyítsa, hogy a Klaszter a fenntartási időszakban pénzügyileg stabil, működésének finanszírozását saját bevételeiből meg tudja oldani. Jelen pénzügyi terv főként a Klaszter fenntartási időszaka alatt folytatott működési tevékenységek tervezésével valamint, a stratégiai terv 5.2. pontjában felsorolt tématerületek tevékenységeinek pénzügyi tervezésével foglalkozik. Mivel a tématerületek végrehajtása a Szolnoki Főiskola infrastruktúrájának felhasználásával fog történni, így pótlólagos anyagi jellegű kiadások ezekkel a feladatokkal kapcsolatban nagy valószínűséggel nem fognak keletkezni. A feladatok ellátásához szükséges élőmunkát pedig a Klaszter tagjai térítés nélkül biztosítják, annak reményében, hogy ellentételezésként a tevékenység közvetlen hasznaiból ők is részesülnek, valamint élvezik a Klaszter nyújtotta egyéb közvetlen és közvetett előnyöket és hasznokat. A működés során a következő főbb tevékenységeket vállalja fel a Klaszter: - klasztermenedzsment felállítása és működtetése, - nyomtatott tájékoztató anyagok (szórólap és tájékoztató füzet) tervezése, készítése és terjesztése, - webportál fenntartása, - konferencia szervezése, - oktatási tevékenység, - tanácsadási tevékenység. 7.1. Klasztermenedzsment felállítása és működtetése A klaszter irányítását egy klasztervezető és egy klasztertitkár fogja ellátni. Mivel a klaszter irányítására a főiskola biztosít infrastruktúrát (iroda, informatikai eszközök stb.), így célszerű a klasztervezetőt és titkárát is a főiskola oktatói / dolgozói közül kiválasztani. A klasztermenedzsmenttel kapcsolatos feladatok nem igénylik egy-egy ember 100 %-os munkaidejét. Mindkét pozíció ellátható a főállású munkaviszony mellett, munkaidőn túli munkavégzés keretében. A klasztermenedzsment kompenzációját kereset-kiegészítés formájában kapják meg az egyes feladatköröket ellátó személyek, az alábbiak szerint:
24
Klasztervezető: Leterheltség: 30 % FTE1 Bér: 12 hó X 80.000 Ft/hó = 960.000 Ft + 278.400 Ft (29 %) járulékok = 1.238.400 Ft/év Feladatok: klaszter működésének irányítása, klaszterprogramok kitalálása, szervezése, feladatok kiosztása a klasztertagok és a projektekben résztvevő megvalósítók között, folyamatos jelentés a klaszter eredményeiről, tevékenységéről Klasztertitkár: Leterheltség: 20 % FTE Bér: 12 hó X 50.000 Ft/hó = 600.000 Ft + 174.000 Ft (29 %) járulékok = 774.000 Ft/év Feladatok: klaszter tevékenységével kapcsolatos adminisztráció, rendezvények megszervezésének lebonyolítása, sajtóanyagok készítése, klasztertevékenység koordinálása
7.2. Nyomtatott hirdetési anyagok készítése és terjesztése A tájékoztató és hirdetési anyagok folyamatos elkészítése és az érdeklődőkhöz történő eljuttatása, nyilvánosságra hozatala olyan tevékenység, amely elengedhetetlen a Klaszter sikeres működése szempontjából. A Klaszter projekt megvalósítási szakaszában elkészült a Szolnoki Főiskola Turizmus Tanszékének szerkesztésében háromféle színes kiadvány, amelyek a régió turisztikai értékeit igyekeznek bemutatni különféle nézőpontokból. A tájékoztatás és kommunikáció másik lényeges platformja a szórólap. Színes kiadvány: 2000 db X 240 Ft/db = 480.000 Ft + 25 % ÁFA = 600.000 Ft 20 oldal, színes Színes szórólap: 2000 db X 20 Ft/db = 400.000 Ft + 25 % ÁFA = 50.000 Ft 2 oldalas színes, 148 X 210 mm
7.3. Webportál üzemeltetése A klaszter működésének és fejlődésének egyik fontos építőeleme a webportál, amely folyamatosan friss és bővülő információval látja el a klaszter tevékenységével kapcsolatban a nyilvánosságot (klasztertagokat, turisztikai vállalkozásokat, turizmussal foglalkozó szervezeteket, hatóságokat stb.). Ezen webportál üzemeltetése és fenntartása éppen ezért elengedhetetlen feltétele a klasztercélok teljesülésének és a klaszter sikeressé válásának. A webportál tartalmának menedzsmentjéért a klasztertagok és a klasztermenedzsment együttesen felel. A tartalom szerkesztésével célszerű megbízni a Szolnoki Főiskola egyik informatikusát, aki főmunkaidején túli tevékenységként foglalkozna a honlap folyamatos karbantartásával. Webportal karbantartó: Leterheltség: 10 % FTE Bér: 12 hó X 35.000 Ft/hó = 420.000 Ft + 121.800 Ft (29 %) járulékok = 541.800 Ft/év 1
FTE: Full Time Equivalent – olyan mérőszám, amely megmutatja, hogy a szükséges munkamennyiséget hány teljes munkaidős munkavállalóval lehetne ellátni.
25
Feladatok: honlap információ tartalmának folyamatos frissítése, igény szerint honlap szerkezetének és formájának átalakítása
7.4. Konferencia szervezése A Klaszter évente egyszer szervezne egy egynapos konferenciát, ahol a klasztertagok és a régió szakmai vállalkozásai számára fontos és időszerű témák kerülhetnének bemutatásra és megvitatásra. A konferenciának a Szolnoki Főiskola adna otthont, amely kiválóan alkalmas ilyen rendezvények megszervezésére. A klaszter által a főiskola irányítása alatt elvégzett kutatások szintén ezen a konferencián kerülnének bemutatásra és publikálásra. A konferencián az érdeklődők részvétele támogatói jegy vásárlásával lenne lehetséges (10.000 Ft/jegy). Várhatóan az éves konferenciára 80 fő látogat el. Bevételek: 80 fő X 10.000 Ft/fő = 800.000 Ft Kiadások: - konferencia ebéd: 85 fő X 1.000 Ft/fő = 85.000 Ft - konferencia adminisztráció: 15.000 Ft - catering (üdítő és pogácsa): 50.000 Ft A konferencia által realizált többletbevétel segítené fedezni a klaszter működésének költségeit. 7.5. Oktatási tevékenység A Klaszter rövidtávú céljainak elérését szolgáló tevékenységek közül meghatározó szerepet tölt be a humánerőforrás kezelése valamint a képzések tartása. A képzések főként a klaszter tagjai számára kerülnek kifejlesztésre és megtartásra, illetve részben külső érdeklődő szakemberek, szakmai vállalkozások számára. Éves szinten várhatóan 70 óra oktatásra kerül majd sor különféle formában és terjedelemben. Az oktatásért óránként 13.000 Ft + ÁFA összeget számláz a Klaszter a résztvevőknek, illetve a megrendelőnek. Az oktatási feladatokat elsősorban a Szolnoki Főiskola oktatói látják el, 4000 Ft + ÁFA óradíj fejében. Az oktatás irányultsága a klasztertagok számár használható és naprakész ismeretek átadása. 7.6. Tanácsadási tevékenység A Klaszter tevékenységének mind bevétel-termelés, mind szakmai szempontból jelentős eleme a szakmai tanácsadói szolgáltatás. A tanácsadói szolgáltatást főként a Szolnoki Főiskola dolgozói és a klasztertagok közül felkért szakemberek / szakértők végzik külső vagy belső megrendelésre. A tanácsadói tevékenységek az alábbi területeken képzelhetőek el: - pályázatok összeállítása, benyújtása - megvalósíthatósági tanulmány készítése pályázatokhoz - piaci felmérések, kutatások készítése - marketing stratégiai kialakítása - turisztikai termékfejlesztés, pozicionálás, piaci bevezetés - általános üzletviteli tanácsadás
26
Várhatóan a Klaszter évente 45 tanácsadói napot tud értékesíteni tagjai, illetve egyéb vállalkozások, szervezetek, intézmények számára. Egy tanácsadói nap kiajánlási ára 50.000 Ft / nap + ÁFA. A befolyt tanácsadói díjból kerül kifizetésre a tanácsadást végző személyek juttatása, amely 25.000 Ft / nap + ÁFA értékben került meghatározásra. 7.7. Tagdíjbefizetések bevétele A Klaszter tagjainak tudomásul kell venniük, hogy a Klaszter fenntartása és működtetése pénzbe kerül, amelynek finanszírozása közös feladat. Ennek érdekében havi szinten a Klasztertagok tagdíjat fizetnek, amelynek megállapítása az alábbi táblázat alapján történik:
Tag Aba-Novák Kulturális Központ Béres Gyógyszergyár Zrt. Szolnoki Gyára Compudoc Kft. Cserkeszőlő Fürdő és Gyógyászati Központ Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság Európai Folyómenti Szövetség Falusi Turizmus Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Szövetsége Kató és Társa 2003. Tanácsadó Kft. Látványos Grafikai Műhely Mondok Anita Müller Anetta Nádas és Társa Kft. Optonet Bt. Suttogó Étterem és Lovasudvar Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrend Egyesület Szívós László Szolnok megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szolnoki Főiskola Tarpa Manifaktura Kft. Therma Poolsystem Kft. Tiszainform Idegenforgalmi Szolgálat Tiszaliget Kft. VIZÉP-KÖR Kft. Összesen
Havi tagdíj (Ft) 1 200 1 200 1 200 1 200 1 200 1 200 1 200 1 200 1 200 500 500 1 200 1 200 1 200 1 200 500 2 000 5 000 1 200 1 200 1 200 1 200 1 200 30 100
A költségvetés összefoglaló táblájából (1 sz. melléklet) az is nagyon jól látszik, hogy a Klaszter bevételei általában fedezik a kiadásokat. A Klaszternek nem célja eredmény termelése. A Klaszter tevékenységének jótékony hatása a Klasztertagok sikeresebb piaci működésében fog megjelenni. A Klaszter tevékenységének pozitív multiplikatív hatásai pedig vélhetően érezhetőek lesznek az egész régió területén működő vállalkozások sikereiben. 27
A Klaszter a fenntartási idő alatt teljesen önfinanszírozó formában fog működni. A bevételek fedezik a kiadásokat és az esetleges felhalmozások visszaforgatásra kerülnek vagy fejlesztésre kerülnek felhasználásra.
28
1. számú melléklet: Innovatív Turizmus Klaszter fenntartási időszakára vonatkozó költségterve
Fenntartási időszak bevétel-kiadás terveze (eFt) 2011
Sorszá m
tevékenység megnevezése
1
Klasztermenedzsment: 1 fő klasztervezető 1 fő klasztertitkár
2
S zínes kiadvány: 20 oldalas, színes, írkatűzve, fényes műnyomó 3000 db
3
S zórólap nyomtatás: 148 x 210 mmm, 2 oldalas mindkét oldala színes, fényes műnyomó, méretre vágva 2000 db 20 Ft + áfa
4
Tanácsadás: évente kb. 45 tanácsadói nap, tanácsadás napi kiajánlási ára 50.000 Ft/nap + ÁFA
5 6
7 8
Konferencia szervezés: évente 1 alkalommal 80 fő részvételével, támogatói jegy: 10.000 Ft/fő Webportál fenntartása 1 fő informatikus bevonásával Oktatási tevékenység Évi 70 óra, 13.000 Ft/óra + ÁFA díjjal Oktatónak fizetendő díj: 4.000 + ÁFA Ft/óra Tagdíjbefizetések (táblázat alapján)
összesen
bevétel
2012
kiadás egyenleg bevétel
2013
kiadás egyenleg bevétel
2014
kiadás egyenleg bevétel
2015
kiadás egyenleg bevétel
kiadás
egyenleg
2 012
-2 012
2 012
-2 012
2 012
-2 012
2 012
-2 012
2 012
-2 012
600
-600
600
-600
600
-600
600
-600
600
-600
50
-50
50
-50
50
-50
50
-50
50
-50
2 813
1 406
1 406
2 813
1 406
1 406
2 813
1 406
1 406
2 813
1 406
1 406
2 813
1 406
1 406
800
150
650
800
150
650
800
150
650
800
150
650
800
150
650
542
-542
542
-542
542
-542
542
-542
542
-542
1 138
350
788
1 138
350
788
1 138
350
788
1 138
350
788
1 138
350
788
361
0
361
361
0
361
361
0
361
361
0
361
361
0
361
5 111
5 110
1
5 111
5 110
1
5 111
5 110
1
5 111
5 110
1
5 111
5 110
1
29
