Lőrincz Katalin* A GLOBALIZACIO ÉS A KERESKEDELMI LOGISZTIKA VISZONYA Napjainkban, amikor beláthatóvá válik az Európai Unióhoz való csatlakozásunk, meg kell vizsgálni, hogy a kereskedelmi folyamatokat is segítő logisztika milyen szerepet játszik az Európához való gazdasá gi felzárkózásban. Tudomásul kell vennünk, hogy egy globalizációs folyamat részesévé válunk, ebből kivonni magunkat nem lehetséges. Nő a gazdasági mobilitás, amelynek egyik feltétele a Magyarországon átvezető közleke dési útvonalak (Transeuropean Network=TEN) megteremtése. A TEN lehetővé teszi, hogy a magyar gaz daság ne csak a nyugat-európai gazdaságokkal kerüljön kapcsolatba, hanem az "átmenő" forgalomból, kereskedelemből is profitáljon, sőt ismét bekapcsolódjon a keleti kereskedelembe. A gazdaságon belül egyre nő a résztvevők száma, ami nemcsak mennyiségi, hanem minőségi növeke dést is jelent. Alkalmazkodnunk kell a piac változó igényeihez, egyre nagyobb jelentősége lesz a pon tos, gyors, rugalmas vevő-ellátásnak. A globalizáció azt a feladatot adja nekünk, hogy újabb és újabb, mind korszerűbb technológiákkal, technikákkal oldjuk meg a problémákat. Minden esetben számolnunk kell a nemzetközi előírású minő ségbiztosítás követelményeivel. A logisztika az a tudományág, melynek segítségével a megfelelő információt - anyagot/terméket, ener giát, személyt/munkaerőt megfelelő minőségben, megfelelő mennyiségben, a megfelelő időpontban, megfelelő (optimális) költséggel juttatjuk el a megfelelő helyre. A fenti definíciónak megfelelően kell figyelemmel kísérnünk, illetve megoldanunk az információ- [I] és az anyag [A] áramlását. Ugyanakkor tekintettel kell lenni arra is, hogy a logisztika tulajdonképpen értékteremtő folyamat is.
A +I
Alapanyag előállítás
Termelés
Elosztóraktár Nagykereskedelmi raktár Kiskereskedelmi raktár
A +I
* főiskolai adjunktus, Budapesti Műszaki Főiskola
Fogyasztó/ Vevő/ Felhasználó
Hulladék Felhasználás / feldolgozás
A definícióban és a fenti ábrán is az információ elsődlegességének hangsúlyozására törekedtünk. A logisztika a vevő megfelelő színvonalú ellátásához az információkat a piacról szerzi be a marketing közvetítésével. A marketing számunkra részben a vevők igényeinek megismerését, részben azok befolyá solását jelenti - a logisztika eszközeivel. A kereskedelem szerepe alapvető a logisztikai rendszerekben, hiszen annak különböző szintjei vég zik el az áru eljuttatását a vevőhöz. Ha tágabb értelemben nézzük a kereskedelmi funkciót, akkor meg állapíthatjuk, hogy minden vállalat, vállalkozás végez kereskedelmi tevékenységet, hiszen "termékét" el akarja adni, függetlenül attól, hogy árut, vagy szolgáltatást állít elő. A nagykereskedelem szerepe napjainkban kissé átértékelődik. Sokszor elmaradnak a hagyományos nagykereskedelmi feladatok; - nagy tételben a gyártóktól beszerezni a terméket, tárolni, majd továbbad ni a kiskereskedőnek. A gyárak saját raktárukban maguk tárolják készterméküket, majd közvetlen szállít ják azt a kiskereskedőknek, vagy a vevőknek. Sok vállalatnak Európában van egy vagy több elosztóraktára, amelyből az egész kontinenst ellátják - természetesen - ugyanazon termékekkel. Ezek az elosztóraktárak a legkorszerűbb technológiával, technikákkal működnek. A raktárakból az áru kiszállítása is megfelelő színvonalon történik, így a vevő az árut az elvárásainak megfelelő minőségben és mennyiségben kapja meg, a lehető legrövidebb időn belül. Az Európai Unión belül különösen igaz ez, hiszen a határok átjárhatóak, tehát nincs jelentősége annak, hogy melyik országban található az elosztóraktár, az elosztást ("terítést") mindig a műszakilag és gazdaságilag legindokoltabb - logisztikailag opti mális - útvonalakon lehet végrehajtani.
TERMELŐ
Vasút
Iparvágány
Közút Közút
Vasút
Közforgalmi rakodó
Tranzit feladás
Kiszerelő, csomagoló
1
Elosztóraktár
1_£ Elosztóraktár
Közforgalmi rakodó
t:
Fogyasztó
1 Kiskereskedelmi raktár
Kiskereskedelmi raktár
Fogyasztó
Fogyasztó
Fogyasztó
Amíg a gyártótól a kiskereskedőig, vagy a vevőig eljut az áru - különösen, ha a nemzetközi viszonyla tokat tekintjük - a szállításon és a szükséges raktározási feladatokon kívül egyéb tevékenységekre is szükség van: csomagolásra, egységrakomány-képzésre, a szállítóeszközök karbantartására, javítására, bi zonyos banki tevékenységekre, okmányok beszerzésére, vámeljárás lefolytatására stb. Amennyiben a ter melő vállalat ezeket a feladatokat nem akarja vagy nem tudja elvégezni, vállalkozásba adja azokat, logisz tikai szolgáltatót bíz meg. A vállalkozásba adás (outsourcing) nemcsak megfelelő szakértelmet biztosíthat a feladatok végrehajtása során, hanem a működési költségek csökkentését is lehetővé teszi. A logisztikai szolgáltató rendelkezhet raktárral is, ilyenkor ezt a feladatot is át tudja vállalni. Manapság szinte gomba módra szaporodnak a nemzeti, illetve nemzetközi logisztikai szolgáltató központok, amelyek gyakorlatilag teljes körű szolgáltatást tudnak nyújtani. A nemzetközi logisztikai szolgáltató köz pontoknak az ellátási láncba való bekapcsolódása azt eredményezheti, hogy a kiskereskedőnknél egyre kevesebb árut kell tárolni, hiszen az áruutánpótlás egyre megbízhatóbbá, ütemezhetővé válik. A multinacionális vállalatok többsége igénybe veszi a nemzetközi logisztikai központok által kínált lehetőségeket. Meg kell jegyezni, hogy egyre inkább előtérbe kerülnek az úgynevezett virtuális logiszti-
ka központok, amelyek a korszerű információs technika által lehetővé teszik a nemzetközi elosztási rendszerek leghatékonyabb kialakítását. Nagy szerepe van a rendszerek működtetésében az elektronikus adatcserének (Electronic Data Interchange=EDI). Az EDI használata alapvetően "off-line" környezetben javasolt. Az EDI kereskedelmi, gazdasági, adminisztrációs, pénzügyi, szállítmányozási adatok, dokumentációk (szerződések, nyilatkoza tok, jelentések, statisztikák, áru-nyilatkozatok, nyilvántartási lapok stb.) papírmentes, számítógépek kö zötti, nemzetközi szabványok szerinti elektronikus cseréjét jelenti. A nagymennyiségű papírmunka meg szüntetésén kívül alkalmazásával lehetővé válik a raktárkészlet és ezzel együtt a lekötött tőke csökkentése (a "just in time" - éppen időben - szállítási módszer alkalmazhatósága miatt). Az EDI alkalmazása szabvá nyosítva van, a legelterjedtebb nemzetközi EDI szabvány az UN/EDIFACT (United Nations Electronic Data for Administration, Commerce and Transport), amely nevében is hordozza a kereskedelmi alkalma zást. A nemzetközi szállítmányozásban működik ugyancsak az Európai Unió által indított projekt TRANSIT (Transit Computerisation Project), amely a vámeljárásokat egyszerűsíti, megkönnyíti a külkereskedelmi munkát. Több multinacionáls vállalat létrehozta a Globális kereskedelmi kezdeményezést (Global Commerce Initiative=GCI)], a GCI munkabizottságainak feladata a különböző ellátási lánc szabványok, és szokások egységesítése, egyszerűsítése. A kiskereskedelem alapvető célja a vevő közvetlen ellátása áruval. Az árut a vevőkör igényeinek megfe lelő összetételben szerzik be és tárolják mindaddig, amíg nem tudják értékesíteni. Mivel a vevő a kiskeres kedelmi egységben találkozik az áruval, ezért ennek a formának a jelentősége az ő szempontjából na gyobb, mint a nagykereskedelemé. A kereskedők "versengenek a vevők kegyeiért", ez a versenyhelyzet pedig a kereskedelmi technikák, technológiák fejlesztésén kívül szükségessé teszi a logisztikai rendsze rek (árumozgatás, raktározás, csomagolás stb.) magas színvonalú kialakítását, fejlesztését is. Ez egyrészt az alkotó logisztikusi gárda és az őket segítő kereskedelmi dolgozók feladata, másrészt a globalizáció révén, pl. franchise esetében "ránk kényszerítik" a saját megoldásukat a cégek. Ekkor a feladat ugyan "csak" az előírt követelmények teljesítése, de a jó megoldások, ötletek tanulmányozása feltétlen szüksé ges, hiszen más területeken is hasznosítani lehet ezeket. A kereskedelemben a logisztikával összefüggő célok között szerepel a fogyasztói visszajelzések alapján vagy egyéb módon napfényre került hibák kiküszöbölése, a szükségesnél magasabb készletszintek csök kentése (anélkül, hogy a vevők kiszolgálását veszélyeztetnénk), az ún. átfutási idő csökkentése (amelynek egyik megfogalmazása: a vevő igényének megjelenésétől az igény kielégítéséig eltelt idő). Jelenleg az egyik "legdivatosabb" téma a fogyasztók/vevők megelégedettségének (Efficient Consumer Response=ECR, Hatékony válasz a fogyasztók igényeire) vizsgálata. Közelítsük meg a logisztikai folyamatokat azzal, hogy a nálunk fejlettebb országok jó módszereit, eredményeit sajátítsuk el, ezzel is csökkentve lemaradásunkat, segítve a beilleszkedést az EU kialakult rendszerébe, különös tekintettel a hatékonyságra, környezetvédelemre - ezeket tartom a legfontosabb nak ebben az időszakban. A logisztikában felteendő alapkérdések: Mit kell tenni (ahhoz, hogy a vevő igényét kielégítsük)? Mi a döntéseink következménye? Hogyan tegyük? Mindenre alkalmazható "sikerrecepteket" senkitől nem kapunk, de ez utóbbi kérdés megválaszolásá ban segítségünkre lehet a benchmarking. A benchmarking a leghatékonyabb mód arra, hogy a változtatás kezdeményezése sikeres legyen. A benchmarking elfogadott definíció szerint "a bevált gyakorlatok felkutatása és megvalósítása. A be vált módszerek befogadása és adaptációja lehetővé teszi a szervezet számára termékei, szolgálta tásai és üzleti folyamatai vezető szintre emelését." Számunkra az a lényeges hogy a lehető legjobb üzleti megoldásokat ismerjük meg és amit lehet, valósítsunk meg belőle. Az új ötletek megvalósításának része az oktatás is. A menedzsment feladata eldönteni, hogy milyen típusú oktatást tart a kívánatosnak. Természetesen nemcsak a vállalati továbbképzésekről, különböző tréningekről van szó, hanem arról is, hogy a vállalatok kialakult értékrendszerüknek megfelelően a felső oktatással szemben is megfogalmazzák igényüket és támogassák is a céljaik elérését segítő felsőoktatási intézményeket. Nem szabad, hogy az "üzemi vakság", vagy a megszokás megakadályozzon bennünket a folyamatok korszerűsítésében! Előtérbe került az üzleti, vállalati folyamatok új jáalakítása is (Business Process Reengineering=BPR), melynek során megkérdőjelezzük a meglévő üzleti tevékenységeket. A kiskereskedelemben logisztikai szempontból is meg kell különböztetnünk az ún. hagyományos, illetve az alternatív kereskedelmet. Mindkettőre igaz a folytonos megújításra vonatkozó igény, hiszem a vevők ezt várják el tőlünk. A hagyományos kiskereskedelmi alaptevékenységeket, melyek mindegyike egyben logisztikai tevékenység is, az alábbi ábra mutatja.
Az alábbiakban - a teljesség igénye nélkül - a folyamat néhány pontjához tartozó logisztikai tevékeny séget vizsgáljuk meg. Az áru beszerzése stratégiai kérdés, hiszen a megfelelő beszállító kiválasztása alapjaiban határozza meg a fő célt, a vevők ellátásának biztosítását. Fontos, hogy megfelelően széles termékválasztékot kínál junk - természetesen jó minőségben és olyan áron, amelyet a vevő képes vagy hajlandó megfizetni. Ma napság - különösen a Magyarországon is sikeres új üzlettípusok, a hipermarketek és bevásárlóközpontok esetében - a választék megfelel Európa több, hasonló üzlete választékának. Az üzlet szempontjából ez az ún. beszerzési logisztika feladata - függetlenül attól, hogy központi, vagy bolti beszerzésről van szó. A stratégia meghatározása természetesen a menedzsment feladata. Ezen túl több lehetőség adódik a termé kek beszerzésére: lehet közvetlen a gyártótól rendelni - felvásárlói áron, a nagykereskedőktől a raktárból vagy minta alapján, üzletszerzők által, vagy egyéb módon. Kialakult a világméretű beszállítás (globalsourcing) folyamata.
Az áru beszerzése
Áruátvétel
Raktározás
Az áru értékesítésre való előkészítése Az eladótér feltöltése
Hagyományos és preszelekciós értékesítés
Mnta utáni értékesítés
i
Vételár elszámolása
Csőmagolás
Árukiadás
Önkiszolgáló értékesítés
A rendelések összeállítására közvetlen befolyást gyakorol az értékesítési forgalom, az adott idő pontban a raktárkészlet nagysága és a piaci előjelzések. Arra kell törekedni, hogy a beszállítások optimális ütemezésével lehetőleg minél kisebb raktárkészlettel oldjuk meg a vevők kiszolgálását. A vételár elszámolása szoros összefüggésben áll a szállítási lánc során alkalmazott/alkalmazható auto matikus áruazonosítással, melynek leginkább elterjedt módja a vonalkód. A vonalkód végigkövet (he t)i az áru útját a termék előállításától a kereskedelmi egység pénztáráig, közben percre pontos leltárt készítve, a pénztárnál való fizetés esetén a leltárkészletet azonnal korrigálva. Az alkalmazott kiskereskedelmi szoft verek az üzleti bevételezéstől kezdve a készletvezetésen, a visszáruk kezelésén át, az engedmények, árvál tozások, esetleges akciók figyelemmel kisérésével elkészítik a számlát is. A POS (Point of Sale) pénztárter minál már szokványos berendezési tárgynak számít a kiskereskedelemben, de sok helyen található meg az ún. EFT-POS (=Electronic Funds Transfer-Point of Sale) - a hitelkártyát kezelni képes pénztárterminál is. Forgalomban vannak olyan szoftverek, amelyek a forgalom figyelésével megrendelési javaslatot is ké szítenek egyes árucikkek megrendelésére. Az alternatív kereskedelem a XIX. század végétől kezdett elterjedni. Ide sorolhatjuk a kereskedel mi automatákat, a csomagküldő kereskedelmet, valamint legújabban az elektronikus kiskereskedelmet. Szakértők szerint Magyarországon a magánszférában / kiskereskedelemben egyelőre (mindkét "fél" nem megfelelő infrastruktúrája miatt) nem számíthatunk hirtelen felfutásra, inkább a business-to-business - a vállalatok közötti e-business fejlődik jobban. Mivel lényegében az eddigiekben is csak a kiskereskedelemmel foglalkozunk, az alternatív kereskedelmi formák közül néhány az elektronikus kiskereskedelemmel kapcsolatos logisztikai feladatot emelünk ki. A vásárlók szempontjából kényelmes, de drága, a beruházók szempontjából a hagyományos csomag küldő szolgálattal szemben viszonylag olcsó megoldás az ún. elektronikus kereskedelem, melynek külön böző fokozatai lehetnek. A kis beruházás azt jelenti, hogy nem kell katalógusokat nyomdai úton előállíta ni és drágán a potenciális vevőkhöz juttatni, hanem a számítógép képernyőjén lehet a kínált árukat meg jeleníteni - a jelenlegi legfejlettebb változatban akár háromdimenziós képen is. Ezen kívül nincs szükség magas bérleti díj fizetésére az üzlethelyiségekért. A vásárló az esetek többségében a bolti árnál valamivel drágábban jut a kívánt termékhez, ezen kívül általában őt terheli a házhozszállítási költség is. Az előny mindenképpen az, hogy kényelmesen, a számí tógép előtt ülve ismerkedhetnek meg az összes, a számítógépes hálón lévő ajánlattal és kiválaszthatják a számukra legelőnyösebbet. Raktárra és házhozszállításra, mint alapvető logisztikai folyamatokra, ezentúl is szükség lesz, hi szen a vevő virtuális áruházban vásárolhat ugyan, a terméket azonban teljes valóságában meg akarja kapni - a számára megfelelő mennyiségben és minőségben, időben, helyen... És ezzel vissza is jutottunk a logisztika definíciójához. A kereskedelem, és az azt segítő logisztika szerepe a globalizációval egyre jobban nő, hiszen a gyorsan változó vevői igényeket kell egyre magasabb színvonalon kielégíteni.
