o -^ loo
|0
ico
1849-1866.
ADALÉKOK A
KÉNYURALOM ELLENES MOZGALMAK TÖRTENETÉHEZ.
DB
y-v-^
Presented
to the
LIBRARY of the UNIVERSITY OF TORONTO by
DR. PETER I. HIDAS
.s\. v^\,\
^\ \
Ijh
ÍA^-V
1849-1866 ADALÉKOK A
KÉNYURALOM ELLENES MOZGALMAK
TÖRTENETÉHEZ.
AZ ASBOTH-CSALAD ÍRATAIBO
PEST.
KIADJA RÁTH MÓR, 187
1.
JaN
8 2001 .\^.
^/?5/7Y0FlO^
Peat. Nyomatott az
„Athenaeum" nyomdájában 1871.
Az A s b ó t h
idkben
ki-
rálypártiak mindig és a király szolgálatában többnyire,
al-
család tagjai, alkotmányos
kotmányellenes uralom idején az összeesküvk és felkelk közt voltak mindannyiszor a Rákóczyaktól egész 1866-ig. Jelesen a 48
— 49-iki mozgalmakban heten vettek részt és
ezek némelyike, els sorban
nok
és édes öcscse
Asbóth Lajos
Sándor,
h. alezredes,
h. tábor-
utóbb éjszak-
amerikai vezér-tábornok és a nagy polgárháború befejezése után az Egyesült-Államok miniszterresidense a
La
Plata államokban és követe Montevideoban, élénk részt vett a bekövetkezett
kényuralom
ellenes
így természetes, hogy számos zés
van a család kezei
leg világitja
kezkben már nem
a
közt,
mely
meg. Ez iratok közül t.
olvasó
látszik
,
ez
mozgalmakban is.
okirat, levél, feljegy-
eseményeket kitün-
azokat
veszi a követ-
melyeknek közrebocsátása most
többé idszertlennek.
Valamennyinek
közrebocsátását egyrészt családi, de másrészt egyéb tekintetetek
is
egyelre lehetetlenné
teszik.
Egy
másik része ez
^
—
6
—
már régebben megjelent „Asbóth
iratoknak
Lajos
emlékiratai" -ban. Magában változás
értetik,
semmi sem
hogy
történt
;
az
itt
közrebocsátottakban
jobbiiak tekintetett inkább
kevesebbet adni, mint követni mások példáját, a kik hol enyhittettek, hol foldozgattak.
Az idegen nyelven dításban
is
adatnak.
Írottak eredetben és
magyar
for-
I.
1849
A
MAGYAR MENEKÜLT HADSEREG
LÉTSZÁMA dec.
S
II
ikérl 1849.
U M L A
N.
Digitized by the Internet Archive in
2010 with funding from University of Toronto
http://www.archive.org/details/18491866adalko00asb
LÉTSZÁMA a menekült magyar hadseregnek, ugy az azokkal létez polgári rendüeknek. Névsorozata
:
Kormányzó : 1. Kossuth Lajos. Külügyminiszter : 2. Batthyányi Kázmér. Altdbornngyok : 3. Mészáro? Lázár, 4. Perczel Mór. Ezre6. Katona Miklós, 7. Szabó István, desek : 5. Perczel Miklós ,
8.
Thaly Zsigmond. Polgárok
ezredesi
járandósággal
:
9.
Házmán
Fereucz, 10. Berzenczei László, 11. Vuja ^Ignácz. Alezredesek: 12. Ihász Dániel, 13. Kabos Károly, 14. Asboth Sándor, 15. Fokner János, 16. Vepler József,
Fries Gusztáv. Polgárok alezredesi já-
IT.
rnagyok: 19. Biró Ede, 20. Dembinszki Glósz _Húgó, 22. Vágner Gusztáv, 23. Kovács István,
randós.: 18. Lórodi Ede.
Tivadar, 21.
24. Rosti István, 25. Jasics Pál, 26. Fiser András, 27. Halász József.
Polgárok rnagyi járandós. 30. Joánovics
:
'IS.
Benczelgnácz, 29. Gyurman Adolf,
György, 31. Bordán Elek,
Schuller János. Századosok
:
32.
Egresy Gábor, 33.
34. Décsi János, 35.
Cseh Imre, 33.
Fráter Alajos, 37. Sárosy Gy^ula, 38. Koszta Márton, 39. Weigli
Vilmos, 40. Török Lajos, 41. Gergely Ferencz, 42. Czinzer FerencZ; 43. Józsa Dani, 44. Knall Gjörgy, 45.
Danes András,
46. Koszto-
lányi Ágoston, 47. Mattá Ede, 48. Nosticius Vilmos, 49. Tóth Róbert,
Cserna Pál, 51. Borsai Sáidor, 52. Szakadáty Pál, 53. Kinizsi István, 54. Bukovics Károly. 55.-Kapper Ferencz. 56. Rekási Fe50.
Nagy Imre, 58. Vas Ferencz, 59. Pongrácz Alajos, 60. Hutter József, 61. Fisbok Hexman, 02. Kapitanolopolos Leonidás, 63. Wecz Antal, 64. Helley Fereacz, 65. Ströbel Ferencz, 66. Börczy rencz, 57.
Gyula, 67. Balogh Vincze, 68. Bernáth Albert, 69. Vaji László, 70. Spekht Lipót, 71. Nyújtó :\Iátyás, 72. Korn Fülöp, 73. Rákosy Illés, 74.
Érsek József,
76.
randósággal: 76. Melles! bert, 79.
Fauer János,
80.
Fonjána Jermo. Polgárok századosi já-
Illé8,|77.'
Vavrek János.
78,
Váradi Al-
Szermyi Antal, 81. Mihálovics Anasztáz;,
—
-
10
Katos Gusztáv, 83. Timári Imre, 84. Virág Gusztáv, 85. Karies István, 86. Acs Gedeon, 87. Prick József, 88. Csermeli Béla. 82.
Fhadnagyok:
89. Ligetfi Mátyás,
Elek, 92. Szarka László, 93.
í>0.
Nagy
Francisci Kazimir, 91. Kese
István, 94.
Szabó Sámuel,
95.
Kanizsai András, 9G. Grehenek György, 97. Lovászi Mihály, 98. Teleki Oszkár, 99. Grossinger Károly, 100. Bodola Lajos, 101. Imrédi
Ferencz, 102. Tar Mihály, 103. Szeredi József, 104. Glósz
Károly, 105.
Pili
Miklós,
106. Bruner Miklós, 107. Robicsek Vil-
mos, 108. Ruprecht Ede, 109.
Burmán Zsigmond,
110. Salkovszky
Mihály, 111. Endrödi László, 112. Kalapsza János, 113. Kászer Richárd, 114. Bezold Jakab, 115.
Komáromi
Kristóf, 116. Noiszer
Richárd, 117. Tóíhfalusi Gerand Károly. Polgári fhadnagyok járandós.: 118. Boreczky István, 119. Podráczky Lajos, 120. János, 121. Bordán Vazul. 122. Lülley Manó,
Lévay
125. Kurozovics.
Hadnagyok: 125. Naidenbach Ferencz, Lönyi Albert, 127. Veres Sándor, 128. Bakács László, 129. Majláth Ferencz, 130. Rácz István, 131. Anasztászi György, 132. Boros Sándor, 133. Szacsvay Elek, 134. Tiszai Dániel, 135. Smid 124. Völgyei Szilveszter. 126.
Károly, 136. Vass Sándor, 137. Zóka István, 138. Vaszil László, 139. Sipos Pál, 140. Györfy Sándor, 141. Sznthmáry Károly, 142. Váradi Lipót, 143. Szalánczi Domonkos, 144. Ruska József, 145.
Urányi Sándor, 146. Törlei Bálint, 147. Polákovics Ágoston. 148. Hoholczer Hugó, 149. Földváry Ákos, 150. Pócz Ferencz, 151. Sánta József, 152. László Károly, 153. Ambrus Kristóf, 154. Molnár Mihály, 155. Bor István, 156. Biró Imre, 157. Balogh Ferencz, 158. Pásztory András, 159. Ulman, !60. Donár Mátyás, 161. Kugler
Károly, 162. Dzabocsvich József 163. Miklósy Ede, 164. Duc165. Paulinyi Ödön, .Qi6. Harczy Gyula, 167. Dom-
kok Károly,
brovszky Fcrncz, 168. Hágen Ignacz, 169. Örhalmi József, 170. Balogh Lajos, 171. Orosz Ferenc:, 172. Veselényi József, 173.
Onága Péter, 174. Bakó Imre. Polgárok hadnagyi járandós. 175. Körmöndi Lajos, 176. Bernek, 177. Matisz József, 178. Macsata :
Ferencz, 179. Ignácz,
Leman
Frigyes, 180. Huszár. rmesterek: 181. Tóth
Kovács László,
183. bcze Ferencz, 184. Szabó Vilmos, LS5. Ilrabo^szky Lajos, 186. Grresák József, 1«7. Herpay Jó182.
188.Liszka György, ]89.Mun:yán István, 190. Fintay Ignácz, Hajdú Gábor, 192. Fülöp Péta-, 1U3. Mcrray József, 194. Fircsa János, 195. Szabó Károly, 193. Szabó József, 197. Gergely zsef,
191.
Elek, 198. László István, 201. Diószegi Árpád,
Haut József, 200. Diószegi Géza, 202. Polt Frigyes, 203. Kálinger János, 191».
-
11
—
204 Major
Imre, 205. Erdélyi Sándor, 20G. Kölcsey Péter, 207, Gersenyi Mihály, 208. Nikelszki Mihály, 209. Stall Lajos, 210.
Szabó Ignácz, 211.
Erds
Gábor, 212. Virág Sándor, 213. Ko-
linszky Kálmán, 214 Straller Ferdinánd, 215. Dózsa János, 216-
Sipos György, 217. Rényi Károly, 218. Galli Pál, 219. Borza Áron, 220. Csiha Farkas, 221. Borbély Dani, 222. Szilágyi Dani, 223.
Kárpi Sándor, 224. László Miklós, 225. Csiha Ignácz, 22G. Vékony István,
227. Áros János, 228. Cserna Pál, 229. Kiss Károly, 230.
Tóth János, 231. Barcsai Mátyás, 232. Szuzsián János, 233. Oroszkövi Soma, 234 Slézinger Ferdinánd, 835. Grin Lajos, Tizedesek:
Vagner Károly,
236. Bordás Mátyás, 237. Kertész Albert, 238. 239. Takács András, 240.
Jeni
István, 241.
Fegyveresy Ferencz,
242. Krenider Tamás, 243. Tóth József, 244. Polgár Sándor, 245.
Szabó Péter, 24G. tal,
249.
Nemes
Illés László, 247.
Varga
István, 248. Lóránt
László, 250. Miikai József, 251.
An-
Kovács Ferencz,
252. Aczél Ignácz, 253. Balogh Imre, 254. Fekete Sándor, 255.
Horváth Lajos, 250 Bodonek György, 257. Lévai Sándor. 258. Jakab Ferencz, 259. Magdus Károly, 260. Steiner János, 261. Karvazi Sándor, 262. Zsentek János, 263. Haladai József, 264. Balogh István, 26ö. Huczai János, 266. Reinliárd Márton, 267. Kovács Ferencz, 268. Kovács János, 269. Tüske László, 260. Gregor Károly, 271. Henszel József, 272. Hencz József, 273. Kéméndi János, 274. Justin Ignácz, 275. Reimond János, 276. Majtinek András, 277. Juhász Dávid, 278. Bányász György. 279. Bozso József, 280. Veres Sándor, 281. Orbán Imre, 282. Kun Albert, 283. Stakó Károly, 284.
Tompos Ferencz.
285. Geltner Ferencz. 286.
Rámér
Ferencz,
287. Kotlik József, 288. Gruber József, 289. Müller József, 290.
Stázenbikler Ignácz, 291.
Nagy 296. Nagy
Kun
Sándor, 292. Balogh Miklós, 293.
János, 294. Berényi Mihály, 295. Cseke Mihály. Közvitézek
kán Mihály, 300. Szoboszlai
István, 301.
Gábor, 303. Vincze János, 304. 3
i6.
:
János, 297. Schön Móricz, 298. Boros András, 299. Ino-
Nagy
Fülöp József, 302. Bata
János, 305.
Grob János,
Klániseczki Akin, 307. Popovics György, 308. Bedekovics Já-
Benzer Mihály, 310. Konyovics Miklós, 311. Balogh János, 312. Kapusi Imre, 313. Morovecz János, 314. Barcsai Gergely, 315. Morvái János, 316. Lörincz Mihály, 317. Andrási János, 318.
nos, 309.
Nyiri József, 319. Kovács Péter, 320. Juhász István, 321.
Magyar
József, 322. Dobos János, 423. Hadadi Demeter, 324. Balogh
Papp György, 326. Hepp Sebestyén, 327. Kovács AndVarga Ferencz, 329. Lörincz Bálint, 330. Takács Dávid,
ván, 325. rás, 328.
Ist-
-
12
-
Jakab József, 332. Domokos Dániel, 333. Targa György, 334 Papp József, 335. Bernát Soltész, 336. Fekecs István, 337. Illés Zsigmond, 338. Ferenez Salamon, 339. Tebés Gryörgy, 340. Szabó Ferenez, 341. Magyar Sándor, 342. Orosz Mihály, 343. Ba331.
lázs
József, 344.
Botka István, 345. Alraási Mihály, 346. Simon
György. 347. Szilágyi István, 348. Alvinczi János, 349. Straller Ferenez, 350. Takács János, 351. Sipos János, 352. Kiss Mihály, 353. Szász Márton, 354. Szauer József. 355. Török Ferenez, 356.
Salamon János, 357. Oltyán János, 358. Tkés Mibály, 359. Dobozi Mihály, 360 Bakcsi János, 361. Jakab János, 362. Debreczenyi Samu, 363. Józsa József, 364. Tóth Imre, 365. Budai Mihály, 366. Székely János, 367. Szálkai Sándor, 368. Kállai János, 369. Tóth János, 370. Széli József, 371. Veres János, 372. Zomborcsevics Kostyán. 373. Reisz Náthán, 374. Borsai Sándor, 375. Illési Benjámin, 376. Dudás István, 377. Jurácsek Mihály, 378. Dibasz József, 379.
Dobos
Bak
Pál, 383. Nyiri József, 384.
386.
Hen ez
László, 380. Jurácsek József, 381. Oláh József, 382-
Gergely, 393.
Nagy
Sándor. 385. Neves József,
József, 387. Klein József, 388.
tész Albert, 390.
396.
Nemes
Molnár
Nagy
József, 291.
Nagy Tamás,
Árva
Lang Ferenez,
János, 394.
289. Ker-
József, 392. Barcsai
395. Telek János,
Gáspár, 397. Tris János, 398. Klein
Ábrahám,
399.
Schvarcz Samu, 400. Szegedi János, 401. Papp István, 402. Batai József, 503. Kiss József, 404. Spédl Ferenez, 405. Rábai András,
406.
Nagy Elek,
407.
Nagy Tamás, 408. Nagy Bálint, 409. Antal Baka Pé;;er, 412. Bartus József,
Ignácz, 410. Kii-ály Bálint, 411.
413. András József, 414. Lörincz Antal, 415. Aloiz József, 416.
Varga Sándor, 417. Kiss József, 418. Balogh Mihály, 419. Forrai Varga János, 421. Fromonn Romann, 422. Beretics Tamás, 423. Szilágyi János, 424. Lukics Gergely, 425. Foczko
József, 420.
Mátyás, 426. Rácsa Tamás, 427. Koszta Miklós, 428. Püspöki Károly, 429. Baji Sándor, 430. Szegedi István, 431.
Nemes
József,
432. Ferenczi János, 433. Fejér József, 434. Orosz György, 435.
Dankó József, 436. Práger Izidor, 437. Tompos Ferenez, 438. Rókus Károly, 439. Sándor Károly, 440. Bakman János. A^6'Ä:;441. gróf Batthyányi Kázmérnö, 442. Foknernö, 443. Dembinszkinö, 444. Jasicsnö, 445. Vuja Auróra, 446.
Gyurmannö, 547. Váradmö, Hajdú Sára, 452.
448. Tarnö, 449. Kertésznö, 450. Árvainé, 451.
Muntyán
Száli,
453. Varga Mihálynö, 454. Schönné, 455. Balogh
Istvánnö, 456. Molnárnö, 457. Jochter Borbála, 458. kinö, 459. Kreinmiller Jozefa, 460.
Görög Péternö,
Dombrovsz-
461. Reinhardnö,
—
13
—
462. Szásznö, 463. Kállai Anna, 464. László Juli, 465. Vékonynö,
366. Eisenbicklernö, 467. Bodoneknö, 468. Horváthnö, 469. Kissnö, 470. Lévainö. 471. Takács Mari, 4:12. Tüzér Mari, 473. Csermelnö
474. Pásztorinö, 375.
Románcsek Mari
,
476. Lörincz
Istvánuö,
477. Aczélnö, 47c. Steiner Jánosnü, 479. Vargáné, 48(). Bráner
Papp Julia, 482. Tamási Mari, 483. Jurácseknö, 484. Glósznö. Gyermekek 485. Glosz Károly 1 gyermeke, 486,
Theiézia, 481.
:
Szász Márton
gyermeke, 487, 488. Kreinmüller József 2 gyermeke, 489, 490, 491. Dombrovszki 3 gyermeke. Összesen 491. 1
Sum Ián,
dec. 11-én i84U.
Kabó Láttam
:
Kossuth Lajos, kormányzó.
s,
alezredes.
u.
18 49.
VYSOCZKI TÁBORNOK
AZ ORSZÁG
KORMÁNYZÓJÁHOZ. orsova, aug.
(a
17.
lengyel légió történetéhez.)
General V v
s
o c
k
Au den Herrn Landes-Gouveriieur! in
Orsova.
Hauptquartier Orsova Es
ist
am
17.
August 1849.
class
die
unter meinem
Ihnen wohl bekannt,
mando stehenden Polen während des Feldzages
Com
nie verlangten mit
persönlichen Auszeichnungen betheilt zu werden, sich glücklich fühlend, dass die ungarische Regierung ihre Tapferkeit schätzend,
mit
dem militärischen Ehrzeichen ihre Standarten schinückte. Nur vier ihrer Anführer d. Oberstl. Poninski und ich i.
,
Thorznicki, dann Major Czernik erhielten für die Siege bei Szolnok
und Eárcza
die Ehrenzeichen 3-ter Classe.
meinem Commando die polnische Legion Theii an allen Schlachten, welche die Hauptarmee vom Uebergange der Theisz bis an die Donau-Ufer und die Belagerung von Ofen Später
dem Feinde
nahm
unter
lieferte
,
wetteifernd mit den tapfersten Bataillonen
Ungarns, dem 3-ten und 9-ten, die ich zu befehligen die Ehre hatte;
dann
als
unter
dem Commando
Oberstl. Idzikowski stehende
des
Abtheilung, und endlich vereinigt, deckte
Armee von Eperies nach Szolnok, Lugos,
— bei diesen Märschen
sie
den Rückmarsch der
wie auch von Szegedin nach
zeichnete sich besonders die polni-
sche Cavallerie aus.
Hätte Gott den erhabenen Freiheitskampf gesegnet, so hätte uns der Glücksjubel für die Auszeichnungen genügend entschädigt: du wir aber zufolge der schändlichen Verträge
Görgey 's mit
den Russen gezwungen sind unsere Zuflucht auf fremden Boden zu suchen, und uns in der Welt zu zerstreuen gen, welche in der
That
;
so wünschten diejeni-
gemacht haben, mit sich das Boden mit Ruhm für die Freiheit gekämpft haben. Ich bin daher so frei Ihnen, Herr Gouverneur die meist verdienten Personen vorzustellen und Sie zu bitten, ihnen die Patente der Ehrenzeichen zu ertheilen
Andenken
sich verdient
zu nehmen, dass sie auf ungarischen
KÉNYUItALOM
Ei.
LENES MOZGALMAK.
2
—
—
18
Die polnische Legion bestand aus 3 Bataillonen Infanterie, 5 Escadronen Cavallerie; und 2 halben Batterien Artillerie, es sind daher kaum 3 bis 4 Individuen, die OfFiciere und Soldaten mit inbegriffen, die ich Ihnen liiemit
von jeder Abtheilung J.
wegen
Liste der,
ihrer Verdienste zur militärischen stellten Offiziere
Zum
Orden
1-ten Uhlanen-Regimentes.
5-teii
März
d. J.
k
c
Gen.
i.
Auszeichnung vorge-
:
Il-ter Classe.
Poninski Ladislaus des
Vy s
vorstelle.
Oberstlieut.
und
Commandant
am
In der Schlacht bei Szolnok,
zersprengte Poninski an der Spitze seiner Escad-
ron durch einen kühnen Angriff eine Division Dragoner und
nahm
dem Orden 3-ter Classe deCommandant einer Division führte derund muthig seine Abtheilung zum Siege.
denselben 5 Kanonen ab, wofür er mit
wurde. Später
corirt
selbe
stets
kaltblütig
Unerschrockenlieit wegen war er von Untergebenen und
Seiner
von seinen Vorgesetzten geachtet.
Gleichen geliebt, Schlacht bei Thura in
als
wo
die
grosse Zahl der
zum
erstenmal in
Jugend zum Weichen gebracht wurden
und
verleitet
allein
auf
dem
durch
solchem Feuer stehenden
— blieben Oberstl. Poninski,
Rittmeister Korzelinski, Oberlieutenant Fredro und der
Madejski
In der
Uhlanen durch eine starke Cannonade
einigen Minuten gegen 50 Pferde verloren,
die
—
Gemeine
Platze, durch dieses gegebene Beispiel der
genannten Offiziere wurden
die beiden Divisionen
alsbald
zum
Stehen gebracht, und behaupteten von den Pferden absitzend und
dem Feinde durch
diese Kaltblütigkeit imponirend
— den KampfTruppen
zu-
dem Rückzug von Szegedin nach Temesvár
bil-
platz bis gegen Abend, woselbst sich die feindlichen
rückzogen.
—
Bei
dete derselbe mit den Uhlanen stets die Ariéregarde der Armee.
Zum Orden
Idzikowski Thadeus
^)
3-ter Classe.
—
Im Armee-Corps des Generalen Klapka befehligte derselbe eine Brigade, dann eine Division. General Klapka machte stets die ehrenvollsten
^)
Erwähnungen von ihm, Igen (Elintézési jegyzet.)
Obersth
in
der Infanterie.
der Schlacht bei Tarczal, avo
die uní2:arisclio Artillorie
-
19
durch oiue Flankenbewegung des Feindes
bedroht war, stürzte Idzikowski an der Spitze der Polen mit Bajonette auf den Feind, vertrieb denselben und gab dadurch
dem dem
Gefechte den Ausschlag. In der Schlacht bei Hidas-Nemeth führte derselbe, mit
dem Bajonette
scher Truppen au
guter Soldat.
— einen Posten bei
Zeben behauptend
—
')
Lacki Johann der
der Hand, eine Abtheilung ungari-
endlich bewährte er sich unter den Befehlen
;
des F. M. L. Dembinski als
in
polnischen Artillorie,
1831 erhielt er hier das
—
Major der Artillerie. Als Hauptmann Feldzuge während dem vom Jahre noch
Commando
der Artillerie bei der Belage-
rung von Arad, woselbst er im stärksten gegenseitigen Kanonenfeuer die Batterien
dabei betheiligten
das Feuer leitete, und mit solcher Gegenstand der Bewunderung für alle
besichtigte,
Kaltblütigkeit, dass er als
Truppenabtheilungen
diente.
—
Bei Szolnok
comraandirte Major Lacki die ganze Artillerie im ersten Treffen, führte selbst die Battei'ien vor
und gute Dispositionen
viel
Wieruski Anton
zum
und trug durch persönlichen Muth Siege bei.
Major der
nete sich bei der Vertheidigung der
Hidas Németh
-)
Infanterie. Derselbe zeich-
Brücke
in der Schlacht
von
woselbst er mit einer kleinen Abtheilung den
aus,
Feind zum Rückzuge zwang und den Platz bis gegen Abend behauptete. In der Schlacht bei Kápolna, wo der Feind durch eine
Flankenbewegung unsere Truppen umgehen wollte, redete derselbe in der Nähe zweier ungarischen Campaguien seine Abtheiluug an und ermuthigte sie derart, dass er dann an ihrer Spitze den Feind zum Rückzuge zwang. ^) Közelin ski Sever in Rittmeister des 2- ten UhlanenRegimentes, alter Soldat aus
dem
polnischen Feldzuge
vom Jahre
1831. Bei Girált (Sároser 0.) hielt derselbe mit 60 Uhlanen und
Mann Guerillas den gegen 3000 Mann starken Feind durch eine Woche auf, dort zeigte er nicht nur persönlichen Muth, son20ü
dern auch ungeAvöhtdiche Geistesgegenwart und Militairkeuntnisse. In der Schlacht bei Thura behauptete er nicht nur mit dem
—
Oberstl. Poninski das Schlachtfeld als seine Abtheilung zurück-
wich, sondern
tewog
dieselbe auch durch eine energische
Anrede
zur baldigen RaiUirung und führte dieselbe in ihre frühere Stel-
lung zurück.
^)
Igen.
Auch -)
sonst verdient der Rittmeister Kozelinski unter
Igen.
^)
Igen.
—
—
20
werden wurde bei einer Attaque
die Tapfersten gezählt zu
;
Schlacht von Temesvár verwundet.
in
der
^)
Zultoski Hypolit Hauptmann Schlachten bewies er Kaltblütigkeit
der Infanterie. In allen
und Muth. In der Schlacht
bei
Tarczal zeichnete er sich an der Spitze einer kleinen Abtheilung dadurch aus^ dass er mit derselben den rechten Flügel des Feindes aufhielt. Bei Waitzen sprach er die Soldaten an und drang der erste
an ihrer Spitze
in die Stadt. -)
Horodynski Xaver Hauptmann sener Offizier
vom Jahre l8ol
der Infanterie, gewe-
zeichnete sich besonders als Batail-
lons-Commandant in der Schlacht bei Temesvár aus, im stärksten Kanonenfeuer behauptete er den Platz tapfer, der Verlust von fast der Hälfte seines Bataillons bringt ihm das ehrenvolle Zeugniss die Soldaten aufmunternd, erhielt er Ordnung seines Ausharr.'us ;
bis
zum
letzten Augenblick,
wodann
er
Jagmin Joseph Hauptmann
den Rückzug deckte.
^)
der Infanterie. Er war
in
von Arad an und zeichnete sich durch Kaltblütigund Muth aus. Bei Arad, bei Bedeckung der Belagerungs-Geschütze im Augenblicke, wo einige Artilleristen durch ein starkes Feuer gezwungen ihre Plätze verhessen, lud er obwohl Inft.-Oifi/ier, selbst die Kanone und blieb bei der Batterie bis zum letzten Augenblicke. An der Spitze seiner Compagiiie mit Wort und That
allen Schlachten keit
er die Soldaten zur Tapferkeit an.
eiferte
zeigte er sich als tapferer Soldat
Brazewicz Karl
Kurz
in
jeder Hinsicht
^)
war in 18 Schlachten, überall zeichnete er sich durch Muth und (leistesgegenwart aus, eiferte die Soldaten an, und in der Schlacht bei Tarczal verdiente er durch den damaligen Oberstl. Klapka zum Ehrenzeichen vorgeschlagen zu werden.
Zima Franz voll
war
Inft.
Oberlieutinant
^)
Oberstlt. der Infanterie. Ein junger Soldat
der besten Hoffnung. Schon als Gemeiner und Unteroffizier er in allen Scldachten ein Beispiel für Andere.
Lusakowski Joseph mentes
;
")
Oberl. des 1-ten Uhlanen-Regi-
zeichnete sich schon als Gemeiner durch seine persönliche
Tapferkeit während der Schlacht bei Szolnok aus; wurde seiner Verdienste wegen
zum
Offizier
des Regimentes
avanceirt; kom-
mandirie als Oberlieutenant eine Escadron mit Vorzug,
')
les
Igen.
Datum
ist
-)
Tgon.
•*)
anzuführen.
Igen.
*)
Igen.
^)
Igen.
*)
erwarb
sich
Wenigstens ein speziel-
— durch die
in
21
—
mehreren Attaquen bewiesene kaltblütige Tapferkeit
Liebe und Achtung seiner Untergebenen, und diente als Beispiel seinen Soldaten, indem er mehrere Male sich die Auszeichnung verdiente.
^)
Ortowski Franz Lieutenant der Infanterie. Zeichnete sich bei
Szegedin aus, avo er eine verlassene demontirte Kanone mit
lichen durch sein Beispiel angeeiferten Soldaten aufhob
et-
rettete,
einem starken Kartätschenfeuer und brach sich
er that es unter
dabei den Arm.
und
-)
Fredro Alexander
Oberlieutenant beim 2-ten Uhlanen
Regiment. Auf dem Schlachtfelde bei Tarczal zum Oberlieut. nannt. Bei Bárcza
er-
er einer Derjenigen, die die feindliche Caval-
war
lerie-Attaque aufliielten, dadurch Avurden mehrere
Kanonen
geret-
Thura tet und der Rückzug blieb er mit dem Oberstlieut. Poninski, Rittmeister Kozilinski und Gemeinen Madejski nach dem Rückzug der Uhlanen auf dem Kampfplätze zurück und trug zur Aufhaltung der Sehwadron bei des Corps gedeckt In der Schlacht bei
— erzeigte stets Muth
Madejski Johann Thura
Uhlanen-Oberl. In der Schlacht bei der Uhlanen im stärksten Temesvár war er einer der er-
dem Rückzuge
blieb er nach
Kanonenfeuer. In der Schlaht bei sten,
als tapferer Soldat.^)
und Geistesgegenwart
Reihen der Cavallerie des Feindes warfen,
die sich in die
trug bei zur Sprengung derselben,
— einen
Cürassieren stach er
vom Pferde und wurde vom Feinde ganz umringt, bekam 18 Wunden und wurde durch die Seinigen vom Feinde herausgehauen. •*)
Prazraovski Michael Uhlaner. der P>8ten bei Temesvár in die Reihen des Feindes, seine Lanze
Stürzte sich als einer
—
durch einen tapfern gab einigen feindlichen Uhlanen den Tod, Angriff befreiete er seinen Escadron-Commandanten Rittmeister Közelin ski, der
M
vom Feinde umringt
war.
^)
Felix
Lieutenant der Uhlaner, schon anfangs beim Beginn desFreiheits-Kampfes ging er in die Reihen der polnischen Legion; als Standartführer ging er tapfer voraus wähi
acz yn
s
k
i
des Winterfeldzuges.
rend allen Schlachten
Als Ulilan'?noifizier
zeichnete er sieh überall durch Tapferkeit aus, besonders bei der
Sehlacht bei Temesvár schlug er einen feindlichen Uhlanenoffizier
vom Pferde und AV
^)
r o
b
Igen.
1
e
2)
trug viel zur Sprengung des Feindes
wsk
i
Igen.
^)
J
o
s
Igen.
e f
*)
bai.
^)
Uhlaner. Auf dem Kaschauer Berge
Igen.
"*)
Igen,
«)
Igen.
— hielten
war
—
22
den Feind
(wie bekannt) Tirailleurs
auf,
Wroblewski
hier der Erste der vorging, mit einer Karabiner- Kugel einen
feindlichen Offizier tödtete, durch sein Beispiel ermuntert drangen die
Andern nach, und der Feind wurde
Bentkowski Ladislaus Commandant der
eine Zeitlang gehalten.
Lieutenant der Artillerie. Als
polnischen Artillerie
durch
(Halbbatterie), die
junge, ungeübte Artilleristen bedient war, zeigte selber
in
jeder
und tapferer Anführer den Mangel an Kenntniss bei seinen Untergebenen ersetzen kann. Die Schlachten bei Thura, Szegedin .und Temesvár sind Zeugen seiner Verdienste, und manche durch ihn selbst gerichtete Kanone lieferte Hinsicht, dass ein einsichtsvoller
Beweise seiner Geschicklichkeit.
Burchard
St.
Gustav
Schon bei der
Oberlieutenant.
Belagerung von Arad zeichnete er sich
als
Adjutant des Artillerie-
Majors Lacki aus, während der grössten Canonade trug er dessen Befehle unerschrocken an verschiedene Batterien; terien
war
Mannschaft so erschrocken, dass
die
mehr versehen
in einer
sie
da ging Burchard auf den
wollte,
der Bat-
den Dienst nicht AVall,
dadurch
aufgemuntert fingen die Artilleristen wieder an die Geschütze zu bedienen. Als mein Adjutant gab er durch strenge Befolgung der
Befehle Beweise seiner Brauchbarkeit und Unerschrockenheit.
Lesen Teofil
')
Lieutenant des 1-ten Uhlaner-Regimentes,
wurde wegen seiner kühnen, entschiedeneu Tapferkeit mehrmal verwundet und diente sowohl was den innern Dienst anbetrifft, als auch vor dem Feinde stets zum Beispiel seiner untergebenen Kameraden,
am
bei Szolnok,
meisten zeichnete er sich durch seine Kaltblütigkeit
Komorn und Szegedin wo
Choiecki Stanislaus Regimentes,
ist,
als er bei
er
verwundet wurde,
aus.
-)
Uhlanen Thura F. M. L. Dembinski ganz allein im Unteroffizier des
1-ten
grössten Kanonenfeuer stehen sah, seiner Abtheilung voran geeilt,
und
stellte sich
dem
er auch bis zu
zur Verfügung des F. M. L. mit Lebensgefahr, bei
Ende
des Tages blieb.
Treczkin Karol dem Gefecht
Unteroff.
im
1
^)
-ten
Lemesan
Uhlanen-Regimente,
hat sieh
bei
die
nach der Armee ziehenden Kosaken gemeldet, und hat
stets
durch die mit
nächst
ihm attaqueirenden halben Escadron Igen.
-)
gegen
militärischer Gewandheit verbundenen TapferAnerkennung und Bewunderung einer ganzen mit
viel
keit die volle
M
als Freiwilliger
Igeu.
'')
Igen.
')
Igen.
erregt.
'
Mcnezewsk gi mentes.
Es
ist
Sido
i
ihm schon
-
23
r Unteroffizier
des 1-ten Uhlanen -Re-
bei der Schlacht
von Szolnok am 5-ten
März das Pferd erschossen und ein Fuss gebrochen worden nach mehrmonatlichen Leiden im Spital kam er noch mit geschwächter Gesundheit zur Abtheilung, die sich eben vor dem Feind befand, und zeichnete sich durch Tapferkeit und Muth aus, als Beispiel ;
seinen Soldaten dienend.
>)
MoraAviecki Eduard Gemeiner im 1-ten Uhlan-enRe' — Früher im Corps des Majoren Görgey Herman dienend, der Feind am 22-ten Juni 1840 unvermuthet Sz. -Márton an,
gimente. griff
Morawiecki sammelte Einige, griff die und verschaffte auf die Art seinem Offiziere Zeit um
die Soldaten zerstreuten sich,
Kosaken die
an,
Leute zu sammeln.
Drez
i
n
s
k
-)
Leon
i
Infanterie-Fähnrich, ging mit der Stand-
dem Bataillon vor, besonders in der Schlacht bei Waitzen mit dem Rufe „Hurrah" der Erste nach der Stadt. ^)
arte stets
ging er
Szaszkiewic Jakob
Infanterie-Unteroft'izier.
seine Tapferkeit in der Schlacht bei Bicske
,
wo
Bewährte feindliche
er
Bagagewägen von 10 Croaten begleitet erblickte, sie angriff (und allein), vertiieb die Escorte und gewann die Wagen. Bei Szegedin sammelte er Tirailleure seiner Abtheilung und war einer der Letzten auf
dem
Schlachtfeld»'.
*)
Kabat Leopold
Oberlieutenant.
als
Als Adjutant war der-
der Seite des Generalen Dessewffy,
selbe in allen Schlachten an
Freiwilliger machte er mehrere Attaquen mit der Cavallerie.
General Dessewffy bat ihn zur Decoration vorzuschlagen, obwohl er nicht zur poln.
Legion gehört,
so thue ich dies mit
mir seine Verdienste bekannt sind.
J.
Orsova, den
^)
Igeu
-)
1
August
7.
Igen.
'')
(Elintézési jegyzet
:)
Igen.
*)
1
Freuden, da
^)
Vy s
c
84l\ Igen.
^)
Igen.
Diplomák dátuma Orsova, aug. 17.
k
i.
Gen.
(Magyar
fordítás.)
Vysocki tábornok.
Az országos kormányzó
iirnak. OrsoYán.
Fhadiszállás Orsován, 1849 aug. Tudva van On
17.
hogy a vezényletem alatt álló lengyelek a hadjárat alatt soha sem óhajtottak személyes kitüntetés^ szerencséseknek érezvén magukat, hogy a magyar kormány vitézségüket elismerve, a katonai becsületjel vény nyel lobogóikat feldiszitette. eltt,
,
Csak vezetik közül négyen,
t.
i.
Thorznicki alezredesek, továbbá Czernik
gyzelmekért a
szolnoki és bárczai
én,
Poninski
és
rnagy kapták
III. oszt.
a
becsületjel-
vényeket.
Késbb
vezetésem alatt részt vett a lengyel légió vala-
mennyi ütközetben, melyet a fhadsereg az átkeléstl a Tiszán egész a Duna partjáig és Buda ostromáig az ellenségnek adott, versenyezve Magyarország legvitézebb lóaljaival, a 3-ikkal és 9 ikkel,
szerencsés voltam álló osztály és
;
zász-
melyeket parancsnokolhatni
utóbb mint Idzikowski alezredes
alatt
végre egyesülten, fedezte a hadsereg vissza-
vonulását Eperjestl Szolnokra és Szegedrl Lúgosra,
mely mozdulatoknál
Ha
kivált a lengyel lovasság
tnt
—
ki.
Isten megáldotta volna a magasztos szabadság-
harczot, akkor az örömujjongás pótolt volna
nekük min-
den kitüntetést; miután azonban Görgey nek az oroszszal kötött gyalázatos szerzdései folytán idegen földön kéuytelenittettünk
a kik
menedéket keresni
magukat
tettleg
menni viláunak azok, érdemesítették, magukkal óhajtótés
:
—
—
25
magyar
ták vinni annak emlékét, hogy
földön dicsséggel
harczoltak a szabadságért. Bátor vagyok tehát Önnek, kor-
mányzó nr, a legérdemesebb egyéneket bemutatni és kérni Ont, hogy nekik a becsületjelvények pátenseit adományozza.
A
lengyel légió 3 gyalog zászlóaljból
zadból és 2
fél
ütegbl
—4
alig 3
állott;
5 lovasszá-
,
egyén tehát
az,
beszámitva tiszteket és katonákat, kit ezennel minden osztályból bemutatok. J.
Vyso ck
i,
tbk.
Az érdemeik folytán katonai kitüntetésre bemutatott tisztek sorozata.
A
IL
oszt.
Poninski László parancsnoka.
A
rendjelre:
alezredes és az
szolnoki ütközetben
tályának élén merész támadással nyososztályt és 5 ágyút vett
el
f.
é.
dzsidásezred
I.
márcz. 5-én osz-
széjjel vert
attól,
egy drago-
a miért a IK. oszt.
renddel diszittetett fel. Utóbb, mint egy osztálynak parancs"
noka, mindig bátran és hideg vérrel vezette osztályát a
gyzelemre. Rettenth étlen sége miatt szerették alattasai és a vele egyenlk, becsülték elöljárói. A thurai ütközet-
—
ben, a hol a dzsidások
ers ágyútüzelés
50 lovat vesztettek,
alatt
ször álló ifjúság
által,
néhány perez
és elcsábítva az ily
nagy száma
tzben el-
által, hátrálásra birattak
—
Poninski alezredes, Korzelinski kapitány, Fredro fhad-
nagy
A
és
Madejski köz vitéz egyedül állották
meg
helyüket.
nevezett tiszteknek ilykép adott példája csakhamar
lásra birta a két osztályt,
mely
ál-
leszállva a lóról és e hideg-
vérüséggel imponálva az ellenségnek, tartotta a csatahelyet egész estig, a mikor tak.
—A
is
az ellenséges csapatok visszavonul-
Szegedrl Temesvárra visszavonulásnál folyton
ö képezte a dzsidásokkal a seregnek hátfedezetét.
26
Ä
III. oszt. rendjelre:
Tádé
Idzikowski
gyalogsági
alezredes
—
.
Klapka tbk, hadtestében parancsnokolt egy dandárt, utóbb egy hadosztál) t. Klapka tbk mindenha a legnagyobb tisztelettel
emiitette
tüzérség
az
;
a tarczali ütközetben, a hol a
oMalmozdulata
ellenségnek
által
magyar volt
fe-
nyegetve, Idzikowski a lengyelek élén szuronyt szegezve
rohant az ellenségre, elzte azt és eldöntöte ezzel a harczot.
A hidas-némethi ütközetben szuronyt szegezve vezetett
egy osztálynyi magyar csapatokat
bornagy parancsai
;
végre Dembinszki altá-
Zebennél tartva egy
alatt
állást,
jó ka-
tonának mutatta magát.
Lacki János kapitánya
még
tüzérörnagy. Mint a lengyel tüzérség
az 1831-iki hadjárat alatt, itten a tüzérség
parancsnokságát nyerte
ersebb kölcsönös
Arad ostrománál, a hol a
el.
tüzelés
ket, vezette a tüzelést, és
alatt vette
leg-
szemle alá az üteg'e-
pedig oly hideg vérrel, hogy va-
—
lamennyi részesnek bámulata tárgyául szolgált. Szolnoknál Lacki ó'rnagy parancsnokolta az összes tüzérséget, az
els harczban maga
vezette
elre az ütegeket
és szemé-
lyes bátorság, jó rendelkezések által sokban járult a
gy-
zelemhez.
Wieruski Antal
gyalogos rnagy.
A
hidas-
némethi ütközetben a hidnak védelmében tüntette ki magát, a hol csekély osztályával tette az ellenséget, és
polnai
ütközetben,
visszavonulásra kényszeri-
helyét egész estig megállotta.
a
hol
az
A
ká-
ellenség oldalmozdulattal
akarta megkerülni seregünket, szóval lelkesitette osztályát két
magyar század közelében annyira, hogy aztán
élére
állva viszanyomta az ellenséget.
Kozelinzki Szevér,
a
2.
dzsidásezred kapitá-
nya, régi katona az 1831-iki lengyel hadjáratból. Giráltnál
(Sárosmegye) 60 dzsidással és 200 guerillával egy hétig
— 3000 embernyi
tartóztatta a
lyes bátorságot,
hanem
nai ismeretet
is
alezredessel
nemcsak a
mutatott.
hanem
hátrált
—
27
ellenséget
ott
;
nem csak szemé-
rendkívüli lélekjelenlétet és kato-
—
A
thurai ütközetben Poninski
csatatér
r,
tartotta,
midn
osztálya
erélyes szózat által összeszedésre
birta
is
azt és elébbi állásába visszavezette. Kozelinszki kapitány
különben mittassék
is
megérdemli, hogy a legbátrabbak közé szá-
egy rohamnál a temesvári ütközetben megse-
;
besült.
Zultoski Hypolit
Hideg
gyalogos kapitány.
vért és bátorságot tanusitott
minden ütközetben. A
tar-
ütközetben egy kis osztály élén azzal tüntette ki
czali
magát, hogy feltartóztatta azzal az ellenség jobb szárnyát.
Vácznál szózatot intézett a katonákhoz
és
élükön els nyo-
mult a városba.
Horo d ynsk volt tiszt
Xavér, gyalogos
kapitány,
1
83 1-iki
különösen mint zászlóaljparancsnok tüntette
;
ki magát,
i
a temesvári
ütközetben helyét a legersebb
ágyutüzelésben megállotta, a veszteség csaknem zászlóal-
jának felényire rúgott, a mi kitartásáról becsülésreméltóan tanúskodik
;
buzditva a katonákat, rendet tartott az utolsó
pillanatig, a hol aztán
fedezte a visszavonulást.
Jagmin József gyalogos minden ütközetben
tnt
hideg vér
meg
bátorság által
Aradnál, az ostromáo^yuk fedezésénél, abban a
ki.
midn
néhány tüzér ers tüz miatt kénytelen maga, ámbár gyalogos tiszt, tölhelyét elhagyni,
pillanatban, volt
ott volt,
kapitány Aradtól kezdve
ágyút
tötte az
lanatig,
és
az üteg mellett maradt az utolsó
századának élén szóval és
tettel
pil-
buzditotta a ka-
tonákat bátorságra. Röviden, minden tekintetben bátor ka-
tonának mutatkozik.
B
r
aze
közetben léttel,
w
volt,
i
cz
Károly
gyalogos fo'hadnagy
.
1 8 üt-
mindenütt kitnt bátorsággal és lélekjelen-
buzdit otta a katonákat, ésatarczali ütközetben
meg'
—
—
28
érdemelte Klapka akkori alezredes
által
a becsületjelvényre
javaslatba tétetni.
Zima Ferencz
gyalogos fhadnagy. Ifjú katona,
tele
a legjobb reményekkel.
tiszt
mások példájára
Már mint közember
és
al-
szolgált.
Lusakowski József
az
1.
dzsldás ezred
fhad-
nagya; már mint közember kitnt személyes bátorsága által
a szolnoki ütközetben
jévé haladt
;
;
érdemei folytán az ezred
tiszt-
mint fhadnagy kitüntetéssel parancsnokolt s több rohamban tanúsított hidegvér
egy lovasszázadot
bátorság-a által alattasainak szeretetét és becsületét vivta ki, és
katonáinak például
szolgált, a
menyiben többször
is
kiérdemelte a kitüntetést.
Ortowsky Ferencz
gyalogos hadnagy.
Kitnt
Szegednél, a hol egy elhagyott és lerontott ágyút példája által
ers
buzdult néhány katonával felszedett és megmentett kartácstüzelés alatt és karját törve.
Fredro Sándor
A
tarczali csatatéren
a 2.
dzsidás-ezred
fhadnagy gyá
fhadnagya.
kinevezve, Bárczánál
volt egyike azoknak, akik az ellenségnek lovasroharaát feltartóztatták,
a
mi több ágyút mentett meg
visszavonulást.
A
thurai ütközetben Poninski alezredessel,
és fedezte a
Kozelinski kapitánynyal és Madejski közvitézzel, ö maradt a csatatéren a dzsidások hátrálása után, és hozzájárult a század megállításához, bátorságot és hidegvért tanúsított
mindig, mint vitéz katona.
Madejski János fhadnagy. A
thurai ütközetben
a dzsidások hátrálása után a legersebb ágyutüzben megállta helyét. volt, a
A
temesvári ütközetben egyike az elsknek
kik az ellenséges lovasság soraira vetették magukat
és szétugrasztásukhoz hozzájárult; le,
egy vértest lováról szúrt
az ellenség egészen körülfogta, 18 sebet kapott,
övéi ki
nem
mig
az
vágták.
Prazmowski Mihály
dzsidás.
Temesvárnál egyi-
— ke* az
—
29
elsknek rohant az ellenség
osztott az
soraiba, dzsidája halált
ellenséges dzsidások közt, bátor támadás által
kapitány századparaucsnokát, a
Kozeliuski
kiszabaditá
kit az ellenséor koriilfog-ott.
Miaczynski Bódog
dzsidás-hadnagy. Mindjárt a
szabadságharcz elején a lengyel légióhoz
állott.
Mint zász-
ment elre a téli hadjárat minden csatáiban. Mint dzsidástiszt kitnt mindenütt bátorsága, és különösen a temesvári ütközetben leütött lováról egy ellenséges lós bátran
dzsidástisztet és sokat tett az ellenség szétugrasztásához.
Wroblewski József
dzsidás.
tudvalevleg ellenséges csatárok itt
az
A
kassai hegyet
tartották.
Wroblewski
els ment elre, egy karabélygolyóval leltt egy
ellenséges tisztet, példáján buzdultak a többiek, és az el-
lenség egyideig feltartóztattatott.
B e n t k o w s k i L á s z ló
tüzérhadnagy. Mint a len-
gyel tüzérség (félüteg) parancsnoka, melyet
ifjú
gyakor-
minden tekintetben megmutatta, belátásteljes vezet kipótolhatja alattasai is-
latlan tüzérek szolgáltak,
hogy bátor
és
mereteinek hiányait.
A
thurai, szegedi, temesvári ütköze-
nem egy
tek érdemeinek tanúi, és szolgált
általa irányzott
ágyú
ügyességének tan ujául.
Burchard
fhadnagy. Már Arad ostrománál kitnt mint Lacki tüzérrnagy hadsegédje, a St.
Gr
u
s z t
legnagyol)b ágyúzás közt a
különböz ütegekhez
annyira
nem
meg
;
volt ijedve,
akar! a; ekkor
áv
vitte
parancsait rettenthetlenül
az ütegek egyikénél a legénység
hogy a
szolgálatot tovább ellátni
Burchard a bástyára ment,
és felbá-
torodva ismét szolgálták a tüzérek az ágyukat. Mint had-
segédem a parancsok szigorú
teljesitésével adta hasznosit-
hatásának és retten thetlenségének
Lessen Teofil
az
jeleit.
els dzsidás-ezred hadnagya,
merész elszánt bátorsácra miatt többször sebesült meo^
ugy a bels
és
szolgálatra nézve mint az ellenség eltt alat-
-
—
30
tasainak és bajtársainak mindenkor példájukra szolgált,
tnt
leginkább
Komárom-
ki hideg vére által Szolnoknál,
nál és Szegednél, a hol
meg
is sebestilt.
Choiecki Szaniszló altiszt az 1 -só' dzsidás-ezmidn Dembinski altbnot a legnagyobb
redben. Thuránál,
ágyutüzben magában állva
osztályának elejébe állva
látta,
életveszélylyel az altbn. rendelkezésére állott,
meg
is
ki mellett
maradt a nap végéig.
Treczkin Károly
altiszt
az
1-sö dzsidás- ezred-
ben a Lemesán melletti csatában mint önkéntes jelenkezett a folyton a sereg
ntán huz(kló kozákok ellen és sok
katonai ügyességgel összekötött bátorsága áltil az egész
támadó félszázadnak elismerését
Menczewski Sidor Már
ben.
altiszt
bámulását vivta
ki.
az 1-sö dzsidás ezred-
a szolnoki ütközetben márcz. 5-én lovát ltték
el alóla és
házban,
és
lábát törte
;
több havi szenvedés ntán a kór-
még gyengélkedve
az ellen séo; eltt állott és
mely épen
jött az osztályhoz,
kitnt
vitézséo- és bátorsáo- által,
a katonák példájára szolgálva.
Morawiecki Ede redben.
közember az 1-s
dzsidás-ez-
Elébb Grörgey Armin rnagy hadtestében
szol-
1849 június 22-én az ellenség váratlanul támadta meg Szt. -Mártont, a katonák elszóródtak, Morawiecki egygált;
nehányat összeszedve rontott a kozákokra,
és igy
idt
adott a tiszteknek a legénység összegyjtésére.
Drezinski Leo
gyalogos
zászlós, a zászlóval
min-
dig a zászlóalj eltt ment, különösen a váczi ütközetben ,^
hurrah" kiáltássá az els ment a városba.
Szaszkiewic Jakab tett
gyalogos
altiszt.
Tanúságot
bátorságáról a bicskei ütközetben, a hol ellenséges
társzekereket 10 horváttól kisérve pillantott meg, azokat
megtámadta
és
(egyed ül)
szétkergette és a kocsikat
meg-
nyerte. Szegednél osztályának csatárait összegyjtötte és
egyike az utolsóknak maradt a csatatéren.
— Kabát Lipót részt vett
zott
31
—
fob adna gy, valaiiieiinyi ütközetben
Dessewffy tbk oldalán, mint önkéntes csatlako-
több lovasrolianiboz. Dessewffy tbk kérte ötafeldiszi-
tésre javaslatba hozni,
noha nem
tartozik a lengyel légió-
hoz és én ezt örömest tettem, miután érdemeit ismerem.
Vy s ocki Orsován, aug. 17. 1849.
J. tbk.
III.
-
1
8 5
0.
I.
A
KORMÁNYZÓ RENDELETE
ASBÓTH SÁNDOR VEZERSEGÉDHEZ AZ EMIGRÁTIÓ ÜGYÉBEN. KUTAVA. APRIL
25.
II.
A
KORMÁNYZÓ RENDELETE
ASBÓTH SÁNDOR VEZÉRSEGÉDHEZ A SZEMÉLYE KÖRÜLI KATONAI SZOLGÁLAT ÜGYÉBEN. KUTAVA, SZEPTEMBER
KfeNYLIBAt.fiM Kfl-ENKS
MOZÜAr.MAK.
29.
I.
Asbótl\
Sándor alezredes
és
vezérsegéd urnák. Kntay.a, April
Ha már
azt
is
fájdalommal
-JS.
ISr.O.
tapasztalnom hogy
kell
a török elöljáróság, ünnepélyes Ígéreteinek ellenére sor-
sunk könnyitésc helyett szenvedéseinket naponkint mindennem vexákkal snlyosbitja. még inkább megilletve ér-
—
zem magamat az áltnl, hogy ezt oly modorban látom végrehajtva, mely sérti a becsületérzésnek, minden fogalmát,
midn
nyilvános piacátokban tömlöczczel fcnyegettetünk
a nélkül,
hogy tudtonn-a valami
cáló tény követtetett volna
bánásmódot provo-
ily
el.
Meg vagyok gyzdve, hogy sok dolog a mi érzékenyen bánt, nem történnék vagy legalább nem oly bántólag történnék, ha mindazok, kiket kíséretemhez számítani szerencsém van, gondosan igyekeznének fentartani, s a török részrl
is
fentartatni azon tekintetet,
rendeletet csak én általam vegyenek,
s
hogy minden
máskint hozzá
a
jok érkezetteknek hozzám utasítását sürgetnék
;
nem
organicns lépésbe tudtom és hirem nélkiü
és
semmi
bocsátkoz-
nának.
De midn nemcak most
ez
nem
st mint éppen
történik,
egy valóban érzékenyen bántó rendeletnek
történt,
kapura függesztés végetti lefordításához,
gunk nyújtunk segédkezet, közöltetnék
,
s
—
s
a helyett
utasításom kikéretnék
—
leírásához
hogy
ma-
az velem
igen termés /.etes,
- 36 azon kötelességet — melylyel
hogy
tozom,
t.
i.
mindnyájok
liogy sorsunk nehezítését
s
inUit tar-
becsületünk
—
mét, a lehetségig eltávoztatni iparkodjam
nem
sérel-
teljesít-
hetem.
Ezennel tehát szükségesnek tartom, a kíséretemhez
hogy a török hatóságnak mindazon rendelkezéseit, melyek vagy mindnyájunkra kiterjed szabályzati természetek, vagy egynek minden urakat oda
tartozó
utasítani
;
bárha eltürendett sérehiiéböl a többlekre
kedvétlen be-
is
—
ha nem én általam van folyást eredményezhetnének mieltt teljesítéséhez hozzá járulnának, tudtokra adva
—
vagy
azt
épen elsegítenék
—
minden esetben velem kö-
követend ösvényre nézve utasításomat vegyék. Tudom, hogy a fenforgó kellemetlen eset, — mely e figyelmeztetést szükségessé tette — semmi másnak mint csak éppen annak következése, hogy az urak általam ekzöljék
s
a
korig erre
s
az elmulasztásokból
kellemetlenségre figyelmeztetve
ami
mindnyájunkra háromló
nem
voltak,
s
azért óhaj-
semmi kedvetlenít említés ne történjék hanem jövendre ezen figyelmeztetést szorosan szemügyön tartatni kívánom s a tes-
tom, hogy
megtörtént, arról közöttünk ;
;
tületi
szellem solidarításáni ügyeletet
—
közös javunkra
különösen ajánlom.
hogy a
kísére-
temhez tartozó minden urakat egybegyjtve, ezen
figyel-
Utasítom alezredes vezérsegéd
urat,
meztetésemet alkalmazásul tudtokra adja
s
nekem
arról
jelentést tegyen.
K osu
t
h
,
kormányzó.
a kormányzótól
Asbóth alezredes urnák.
Hivatalosan.
S ándo
r,
IL
Asbóth Sándor alezredes
Kutaya, Szopt.
Alezredes
iirimk,
urnák.
és ve'zérsegéd
1850.
líí».
mint vezérsegédemnek hivatalos
köréhez tartozik a személyem körüli katonai szolgálatrai felügyelet.
Ennek köréhez
tartozik különösebben az iiispectio-
nális szolgálat.
Ez ekkorig hivatalosan nem vala
rendezve,
inkább csak az illetk önkéntes ajánlkozása
hanem
egymás-
s
közti összebeszélése szerint teljesittetett.
Napról napra inkább érzem pedig annak szükségét,
hogy ezen
szolgálat szorosan a katonai disciplina alapján
szabályozva
s
a szabályzat szerint kezelve legyen.
Csak ugy lehetvén egy részrl ezen szolgálatban nem
hanem egyszersmind azon tekintély is fenmelylyel annak ugy irányomban, mint a török ha-
csak a rend, tartva,
tóság irányában mí^s
irányában
egyenetlenség
s
a szolgálatot
tiszt
urak között egy-
birnia kell, másrészrl pedig
is
és
tev
compromissio
is
eltávoztatva,
árnyéka a nélkül, hogy tudnám, önmagámra
is
minden melynek
kellemet-
lenül kiterjedhet.
Mindezeknél fogva ntasitom, illetleg tudatom alezredes úrral
:
1-ör
Hogy
az inspectionalis szolgálat rendjét
—
—
—
38
egészen oly rendes katonai alapon, mint az hon, a kor-
mányzási hivatalnál volt
s
lennie kell
a szabályzatot megersítés végett
— eltérj eszsze —
szabályozza,
;
nekem
s
;
helybenhagyásom után regulamentummal szolgálandót.
Az
2-or.
vétel,
vagy
inspectionális tiszti személyzet körébei
attóli
felmentés természetesen
fel-
enmagamnak
le-
vén fentartva; egyébbaránt a szolgálati rendrei felügyelet
a kell
és
tiszti
urnák
disciplina fentartása alezredes
^-
vezérsegédi tisztéhez és hatóságához tartozók.
Minek
egész terjedelmében szigorúan pontos teljesítését tapasztalt hivatalos buzgalmától
Ezen
megvárom.
rendeletet alezredes úr,
minden
spectionális szolgálatot teljesít
guk alkalmazásául közölni
—
a körülöttemi tiszt
fogja, azon hozzátétellel,
ezentúl alezredes úrral, mint vezérsegédemmel
mélyem
in-
urakkal, ma-
hogy
s
igy a sze-
körüli szabott szolgálatra alkalmazott
tiszti sze-
mélyzet fnökével, a katonailag szokott hivatalos viszony-
ban állandanak s magukat ahhoz szintúgy alkalmazandják, mint ha ben a honban volnának a kormányzói hivatalban alkalmazva.
Kossuth, kormányzó. Asbóth Sándor alezredes vezérsegéd urnák helyben.
A
kormányzótól hivatalosan. (Hátirat
Lássa
és
:)
látamozza az egész inspectionális
tiszti sze-
mélyzet.
Kutaya
szept. 29-én 1850.
Asbóth mI ezredes,
Látta s.
k.,
László
:
Fráter s.
látta: s.
k.,
k., látta
Grechenek látta:
s.
Török
:
Kalapsza s. k.,
k., s.
S á n d o r. vezér áeged. látta
látta: Kinizsy k.,
látta
s.
:
Wcigly
k., látta
May erhoffer.
s,
:
k.
— Kosz
t
-
39
a százados ur elttem oda nyilatkozott, hogy
mint szabad magyar polgár magát semmiuemü szabálynak alá
sznt
nem
vethetvén
inspeccionális tiszt
meg-
lenni.
Harczy kapitány ur pedig még rövidebben
hogy többé Kormányzó urnái
szolgálatot
Végre Timáry abbeli óhajtását
nem
feiezte ki, miszerint
katcnai szolgálat alól felmentve polgái'i állásához foglalkozással bizattatnék meg.
kijelenté,
teend.
illó'
a
irásu
IV.
18
5
1.
I.
AZ EMIGRÁTIÓ TÁVOZÁSA KUTAYÁBÓL AZ
A.
A.
ZTG FÉLHIVATALOS KÖZLESE ÉS
A
VÁLASZ FOGALMAZVÁNYA
ASBÓTH SÁNDORTÓL,
II.
ASBOTH SÁNDOR SZABADSÁGLEVELE A FÉNYES PORTÁTÓL.
Allgemeine Zeitung Nr.
151
dato
31.
Mai
1851.
Der Transport der ungarischen Flüchtlinge nach England. Konstantinopel l'-ten Maj. Endlich kann ich Ihnen über die definitive
Am
8-ten
d.
—
Lösung der Flüchtlings-Angelegenheit berichten. wurden 85 derselben, worunter auch Mészáros, vor
Suleiman Bey den österreichischen Comissairen übergeben, worauf sofort der Zug den direckten Weg nach Gemlek
einschlug, welche Entfernung derselbe in kleinen Statio-
nen (5 Stunden ohngefähr täglich) in 5 Tagen zurücklegte. Herr hatte, verV. Jazmagyi, welcher das Ganze geleitet mit Herrn um Kutahya, Tages folgenden des Abend hess erst am Brussa zu über von Eder, Dolmetsch der Internuntiatur, den Weg
nehmen, allwo er mit dem Minister des Auswärtigen, Ali Pascha, eine längere Conferenz hatte, in welcher die definitiven Bestim-
mungen,
betreffs
der Einschiffung
wurden. Diese fand denn auch statt; ein türkisches
am
der
14-ten
Dampfboot nahm
d.
in der besten
Ordnung
um
die-
ein englisches
und
die Betreffenden auf
selben nach den Dardanellen zu bringen, ein französisches Kriegsschiff sie
verabredet
Flüchtlinge
wo
aufnehmen werden, um
sie
nach
ihrem Wunsche nach Liverpool oder Marseille zu bringen. Es ist der einstimmige Entschluss von jenen Herren gefasst worden, die Gastfreundschaft der grandé nation nicht in Anspruch zu neh&en die Aufnahme des englischen Schiffes vorzuziehen von Liver-
und
:
pool werden sie sodann nach Amerika auf Unkosten der englischen Regierung befördert werden, wo ihnen die Regierung der Vereinigten Staaten eine Bodenstrecke zu gemeinsamen Anbau zu bewilligen sich bereit erklärt hat. Obwohl während der Anwesen-
— welchen ein Haus worden war eingeräumt gegenüber der Caserne
heit der österreichischen
Komiasaire
„ —
44
-
Kutahya das Lied „Ein freies Leben führen wir" mehrmals in der Caserne erschall, und auch in der letzten Zeit einige Misshelligkeiten zwischen den Internirten und der türkischen Autoritaet vorgefallen waren, war doch bei dem Acte der Übergabe und dem bei der Einschiffung, der Anstand von Seite der Internirten vollkommen beobachtet worden; ein grosser Theil sogar begrüsste den Herrn von Jazmagyi mit Achtung und Dankbarkeit als ihren Befreier, indem sie den Dank, welchen d i e Sorge für ihre endliche Befreiung und sichere und bequeme Transportirung an den Ort, wo ihnen die volle Freiheit gegeben werden kann, von der österreichischen Regierung auf dein
ren Repräsentanten übertrugen, welcher auch in seiner schwierigen
Sendung,
durch Übung wahrer Humanität
gegen gefan-
gene Feinde sich die Hochachtung des besseren Theils der Emigration zu gewinnen wusste. Vor der Hand werden jene Herren im Hafen von Gemlek eingeschiift verbleiben, um die Ankunft anderer Schicksalsgenossen von hie'' abzuwarten, welche theils freiwillig sich der Fahrt nach England und Amerika anschliessen, theils aber auch von der türkischen Polizei dazu eingeladen wurden; von diesen sind, soviel verlautet, 15 bereits eingebracht nnd im Hafen des Arsenals eingeschifft worden, auf andere wenige
wird noch gefahndet, denen
man
türkischerseits
ebenfalls das con-
silium abeundi zu ertheilen gedenkt.
Das
in letzterer Zeit hervortretende excessive
ser Unglücklichen
Verhalten die-
(meistens Magyaren) nämlich, hat die österrei-
bewogen der Pforte die Nachtheile ausdrücklich denen sich die türkische Regierung durch längere turbulenter Elemente in Constantinopel ausfetze. Es
chische Regierung vorzustellen,
Duldung
so
sind denn hier theils dieser, theils der Kategorie der freiwillig ab-
gehenden Angehörigen im ganzen öQ Individuen
bereits eingeschifft,
welche binnen heut und morgen nach Gemlek gebracht werden
um
zu den Anderen zu stossen.
—
Das nordamerikanische
Schiff
(eine Kriegsdampffregatte) ankerte derweilen i-uhig vor Gallipoli,
indem es ausdrücklich ist,
für
Kossuth und dessen Begleitung bestimmt
welcher mit den übrigen 7 und anderen 15 freiwillig bei diesen
u. s. w.) bis zum 1-ten September Der Exgouverneur bezog bisher 'JUOO Piaster monathlich, welche ihm auch bis zum Ende seines Aufenthalts verabreicht werden sollen, dem Grafen Batthyány hat die
verbleibenden Individuen (Diener in
Kutahya verbleiben
soll.
-
45
-
Pforte Jen glelclien Gehalt angewiesen, der Graf jedoch darauf zu
Gunsten der minder betheih'gten Unglücksgefährten verzichtet Die nordamerikanische Regierung hat Österreich gegenüber
am Bord ihres Schiffes A u fzunehni enden an keinem andeien Punkte als zu New-York auszuschiffen. die Verpilichtuug unterzeichnet, die
(Erwiederung
h
i
e r a
Kut.'ihya,
u
den
f.
)
23-te)i
Juni 1851.
Die 151 Nr. der „Allgemeinen Zeitung" enthält einen Bericht vom 17. Maj über die angeblich definitive
— — Ich
aus Constantinopel
—
Lösung der Flüchtlings-Angelegenheit. weiss nicht, in wie weit dieser schwülstige Bericht denen stets löblichen Absichten des darin hochgefeierten sogenannten Herrn von Jazmagyi entsprechen mag, doch der Wahrheit entspricht derselbe keineswegs und da ;
ich glauben will, dass es der Redaktion
willkommener
aufgenommenen falschen Berichte
die einmal
in
sein dürfte,
ihren
eigenen
Spalten berichtigen zu können, als solche in anderen Blättern wiederlegt zn sehen
so theile ich derselben die Art und Weise, Avie Mehrzahl der ungarischen und polnischen Flüchtlinge aus Kutahya abgeführt wurde, im Nachstehenden treu der Wahrheit; :
die
zur gefälligen Veröffentlichung, mit.
Am
4-ten Juni eröffnete Oberst Soleiman
ämtlich den herabgelangten Beschluss der
Bey vor Kossuth
h. Pferte,
daas von den
nämhch Kossuth, Batthyányi, 2 Perczel's, Vysocki, Asbóth, Gyurman und Lulley auch ferner noch bis 1-ten SeptemInternirten 8,
ber
1.
men
J. in
Kutaya
in
cernirt bleiben, die übrigen
Broussa dui-ch
aber als vollkom-
den Minister des
Auswärtigen, Ali Pascha mit den nöthigen Pässen und Reisekosten versehn, uod sonach im Hafen von Gemlek eingeschifft werden, ausdrücklich befrei
merkend, dass schem Gebieth len.
die
es
—
Jedem frei gestellt bleibe, auch ferner in türkiKutahya ausgenommen — wo immer zu verwei-
Auf die Anfrage Kossuth's, was jenen bevorstände, die etwa Leiden der Exils auch ferner noch mit den Internirten freiwil-
und ohne diese nicht Kutahya verlassen wollten ? antBey dass er nur ermächtigt sei, ihm die Wahl von fünf Individuen zu gestatten, die übrigen aber alle ohne Aus-
lig
theilen
wortete Soleiman
:
— am
nähme
wo nöthig
8-ten
-
46
Gewalt abführen
«auch mit
werde
müssen.
Von
Seite Österreichs fanden sich gleichzeitig als kaiserliche
Komissaire Eder mit Jazmagy hier
ein,
bezogen fern von der Ka-
serne in bescheidener Zurückgezogenheit ein ganz verstecktes Privatquartier
und wurden mit
wahrscheinlich
um
einerseits
einer
Wache von 30 Mann
beehrt,
denen durch Herrn von Jazmagyi in
eifriger Erfüllung seiner ehrenvollen
Dienstobliegenheiten, denn Regierung war und ist nie vorlegen, sich ihrer Feinde auf jede mögliche Art zu entledigen, schon oft versuchten Vergiftungen und meuchelmörderischen Anschlägen zu steuern, andie österreichische
Herren kaiserlich-österreichischen Commissair vor ähnlichen Ehrenbezeugungen zu bewahren, wie er sie
derseits aber diesen selbst
vor Kurtzem
Constantinopel und der Herr kaiserlich-österreichi-
in
sche Genoral-Feldzeugmeister Baron
Haynau zu London
in
der
Brauerei der H. H. Barclay et Comp, durch die ehrlichsten Repräsentanten englischen Geschäfts- und englischen Rechtssinnes handgreiflich
zu erfahren das empfindliche Vergnügen
hatte.
bekamen wir zu Gesicht, und
Bei solch energischen Vorschrifts-Massregeln
denn die Herren kaiserlichen Komissaire gar nicht sie stellten
auch nur per ambages denen Freigesprochenen eine be-
dingte Amnestie mit
dem wohlerwogenen Bedeuten in einzeln verhandeln
hierüber mit denen Betreffenden
Aussicht,
zu wollen
doch zu niedrig und elend waren die Mittel durch die das
.... denen
.
.
.
das Schwert in die
vertrauungsvoll treu ergeben gewesenen Ungarn
Hand zwang,
zu blutig warder erbitterte
Kampf
und Vaterland, zu gross der Verlust, nach dem durch Verrath und russische Intervention herbeigeführten Fall, gßgQii und zu die väterliche Huld und Gnade für Recht, Freiheit
dieBetrogenen und Verrathenen,
als
das je ein Ungar, der diess alles
überlebend noch Herz rmd Kopf behielt, glauben, von ihm etwas gutes hoffen oder aber ihm vergeben, ge-
schweige von ihm, dem Sünder, eine Vergebung annehmen könnte.
Und
somit hat auch von den Kutahyaer Ungarn, mit den Söldlin-
niemand verhandelt dem einzigen SzöUosy sein und das Fleil der Völker im Schosse des Absolutismus aufgefundan zu haben scheint. — Tief also war und bleibt die Kluft zwischen uns und den Herrn kaiserlich-österreichischen Komissairen, doch um so mehr wurde Solejman gen
,
ausgenommen, der nun wieder
Bey von Kossuth's
Begleitern ununterbrochen mit Vorstellungen
—
47
bestürmt, denen allen der einzige
—
Wunsch
zu Grunde lag an dessen
auch ferners noch belassen zu werden, und das Exil mit ihm theilen zu dürfen. Diese dringenden Vorstellungen nun sowohl als Seite
auch der durch mehrere entschieden
ausgesprochene Entschluss
nur der überlegenen Gewalt weichen zu wollen, führten das Resultat herbei,
wornach nebst den Obengenannten noch
13 Ungarn und 3 Polen,
u.
z.
einige mit
als Freiwillige
Zustimmung Solejman's
am
andere aber par force hier blieben, und die übrigen
8-ten Vor-
dem Obristen Achmed Bey übergeben und Kommando durch eine Escadron Cavallerie nach Gemlek escortirt wurden, begleitet von unserem sehnlichsten Wunmittags durch Soleyman
unter dessen
sche, dass sie für die
Zukunft die göttliche Vorsehung der
väterli-
chen Obsorge Österreichs enthoben halten wolle.
Herrn kaiserlichen Commissaire verschwanden Tags kamen unsichtbar und spurlos gleich den bösen Geistern, aUenfalls mit dem vielleicht lohnendem Bewusstsein in der Brust, durch ihre Sendung in das ferne Kutahya zum baldigen Die
darauf, so wie sie
Bankerott Österreichs auch ein Schärflein beigetragen zu haben. Diess die treue Schilderung der Art und Weise wie die Mehrzahl der ungarischen
und polnischen Flüchtlinge
in
Kutahya an-
geblich befreit, eigentlich aber gegen ihren Willen von denen Zu-
rückgehaltenen gewaltsam getrennt und hiedurch auc'i noch dieser kleine Emigrations-Körper wohlberechnet zerstückelt wurde.
Vergleichen wir nun diese meine kurze Schilderung mit
obbezogenen Bericht aus Constantinopel, so
dem
stellen sich dessen über-
häufige Erdichtungen lächerlich heraus. Es heisst darin
u. a.
dass
„während der Anwesenheit der österreichischen Komissaire, Avelein Haus gegenüber der Kaserne eingeräumt worden war in Kutahya das Lied „Ein freies Leben führen wir" mehrmals in der Kaserne erscholl." -— Nun aber hatten die Herren fern von der kaiserlichen Kommissaire — wie oben erwähnt chen
—
—
Kaserne ein ganz verstecktes Qaartier bezogen, das durch Gärten, hohe Bäume, türkische Kuppel-Dampfbäder, mehrere DervischMoscheen, hohe Häuser und dazwischen liegende geräumige Mist-
und dessen Fenster überdiess gegengesetzter Richtung in ein enges Gässchen stätten getrennt
ist,
sich in
ganz ent-
öffnen.
Wenn
ich
demnach auch zugebe, dass die Spitzeln ein sehr feines Gehöhr haben und auch Herrn von Jazmagyi diese Eigenschaft nicht abspreche, so dürfte er doch so spitzige Ohren er auch haben mag — auf so eine bedeutende Entfernung und bei so vielen Zwischengees
—
—
-
48
bänden aus der Kaserne ein Lied, das darin n o c h n e g e a u ng' e n wurde, kaum vernoirmenhabeu. Mag übrigens sein, dass Herrn i
-
V.
Jazmagyi, der gewöhnlich
reichs stehenden Starabuler
während
als
Häuptling der im Solde Öster-
Croaten-Räuberbande amtirt, auch nun
seiner ausserordentlichen Function als kaiserlich österrei-
chischer Kommissair stets das vielleicht gewöhnte Räuberlied in
den Ohren klang.
„am 8-ten Mai 85 Bey den österreiKomuiissairen übergeben wurden und dass bei dem Akte
Ferner sagt der klassische
Bericht, dars
der Flüchtlinge, worunter Mészáros, von Suleyraan chischen
der Übergabe der Austand von Seite der Internirten vollkommen
beobachtet worden, ein grosser Theil sogar begrüsste den Herrn Jazmagyi mit Achtung und Dankbarkeit als ihren Befreier, indem sie den Dank für die Sorge ihrer endlichen Befreiung von der österreichischen Regierung auf deren Repräsentanten übertrugen,
welcher auch
in seiner
Übung wahrer Hochachtung des bes-
schwierigen Sendung durch
Humanität gegen gefangene Fe'nde
sich die
seren Theils der Emigration zu gewinnen wusste."
Die Übergabe fand
am
8-teu statt und
zwar
allerdings, wie
eine halbe
auch ich oben bemerkte,
Stunde ausserhalb Kutahya
in
einem recht freundlichen Garten, wo Soleyman Bey im einladenden Schatten eines blüthenrei-vihen
Baumes auf
ausgebreiteten Teppi-
chen nach orientalischer Weise mit gekreuzten Füssen sitzend dem (
)bristen
Achmed Bey auf einem 4
Ellen langen Papierstreifen das
Namensverzeichniss der Abreisenden
in
Begleitung weniger Worte
aber bedeutender Gest culationen einhändigte, während die Betref-
fenden einige Schritte seitwärts in einem orientalisch pittoresken Pavillon mit mehreren von uns zurückgebliebenen, die wir sie bis
dahin begleitet hatten, ein recht frugales Frühstück einnahmen. Die
Herrn
kaiserlich österreichischen
bei der
Kommissaire aber waren weder
Übergabe und Übernahme noch
bei
dem Frühstück
be-
theiligt.
Wie
v.
Jazma-
nachdem
er nicht
hätten nun die Internirten vis á vis des Herrn
gyi den angerühmten Anstand beobachten können,
zugegen war, wie ihn mit der angeblichen Achtung und Dankbarkeit
begrüssen können? da doch der gute Herr niemals und nir-
gends zu sehen war; wie den
Dank
für die
Sorge ihrer endlichen
Befreiung von der österreichischen Regierung auf deren Repräsententen übertragen bei df'r
können
V
da abgesehen davon, dass diese Sorge
belobten väterlich milden Regierung nie vorhanden war,
—
—
4^
auch dcroa •würdiger Itoprüscutuut selbst sich nirgends zeigte; wie hätte endHcli
lung durch
Herr
v.
Jazmagyi
in dieser seiner
schwierigen Stel-
Übung wahrer Humanität gegen gefangene Feinde
Hochachtung des besseren Thoils der Emigration gewinkönnen nachdem er nen dato scd non conccsso dass er einen Begriff von Humanität hat, weder mit dem besseren noch mit dem sich die
—
—
schlechteren Theil der Emigration auch nur in geringste Berührung
kam.
—
Und dann du
„Sorge der österreichischen Re-
lieber Gott!
gierung für die Befreiung der Internirten
und Übung wahrer Hu-
manität durch deren Repräsentaeten gegen gefangene Feinde
Wie könnten wohl überhaupt
diese schönen
Worte auf
!"
die öster-
und deren Repräsentanten im Jahre 1851 noch angewendet werden V wo schon unmittelbar nach Beendigung des Kampfes am 26-ten October 1849 im französischen Parlament Victor Hugo bezüglich der österreichischen Politik Ungarn gegenreichische Regierung
über erklärte „dass die unzähligen Gewaltthätigkeiten, Gelderpres-
Beraubungen,
sungen,
Erschiessungen,
Hinrichtungen in Masse
der Edelsten der Nation, dann die für heldenmüthige richteten Galgen, die öffentlichen Peitschungen der
Range, mit einem Wort
1850
um
er-
Infamien die österreichische Re-
alle diese
gierung an die Schandsäule Europa's stellten." ten sich die
Männer
Damen von
—
Reden im englischen Parlament am
Eben
so dräng-
7 -ten
Februar
ihren Tadel gegen Österreichs Verfahren mit edler Ent-
rüstung auszusprechen. Cockburne meinte „da Österreich die erhabenste und gerechteste Sache, für die je eine Nation eingestanden, blos mit Hülfe fremder Bajonette
cken vermochte
:
so sollte es
mehr
und des Verraths zu unterdrü-
als
irgend ein Sieger Nachsicht
und Milde üben, bei alle dem aber lässt sich (Jsterreich zur Schmach der Menschheit und des Jahrhunderts die grässlichsten Executionen und schändlichsten Mordthaten zu Schulden kommen." In Nordamerika endlich erwähnte Präsident Taylor bei Eröffnung des Congresses auf eine
dem
grossen freien Volke und des-
sen Leiter würdige Weise die Gräuel, die in der österreichischen
Monai'chie von der Regierung begangen werden und General Gas
beantragte jede diplomatische Verbindung mit dem durch seine Thaten entwürdigten Osterreich abzubrechen.
Schon damals
also hat die
reich den Stab gebrochen.
—
ganze gebildete Welt über Öster-
Wie
sehr aber seit
dem
dessen Regie-
rung vom Prinzip der wahren Humanität und vom Rechtssinn geleitet wird, darüber spricht sich die öffentliche IMeinung laut genug KÍ:XVURAT,f«M KI.I.KNK.S
MOZGALMAK.
4
aus.
Tausende schmachten auch
50
-
jetzt
noch
in
den Kerkern, weil
sie
auf Befolil König Ferdinands der ungarischen Konstitution Treue
geschworen und ihren Schwur gehalten haben hunderttausende darben beraubt ihrer Habe, ihres Erwerbs, brotlos, möchten aus;
wandern und dürfen nicht, Hinrichtungen sind noch immer an der Tagesordnung der eine wird kriegsrechtlich erschossen, weil er
—
Cigarren raucht, der andere Avird kriegsrechtlich erschossen, weil er keine Cigarren raucht.
Und nach
all
diesem beschuldigt nach der konstantinopoler
und deren Reprä-
Berichterstatter die österreichische Regierung
sentanten „mit der
Feinde
!"' !
!
dies
ist
Übung wahrer Humanität gegen gefangene
himmelschreiend
!
Gegen
diese
und ähnliche Be-
schuldigungen müssen auch wir im fernen Kutahya feierlichst protestiren.
"
j
A sb Ó th, *)
A
veszíességek
menthetk voltak
pontozott kitételek bizonyára s
a kétse'gbeese's súlya alatt, de
kus közérziiletet sértenék
sem az értelem, sem az
s
ma
szelleme
dig jobb, önkényes változtatásnál.
nem
p.
iszonyu
az ismét kiújult dynasti-
ugy kimaradtak annál
irat
az
m.
is
inkább, mivel ez által
csoi-búl, s
az ily pontozás mái-
fMagyar fordítása a
válasznak.)
Kutaya, 1851. Junius
Az jus
nek
1
„Alig. Ztg" 151.
száma Constantiuápolyból má-
7-éröl keltezett jelentést tartalmaz a állítólag végleges eldöntésérl.
jon e dagályos jelentés mennyiben gasztalt
2íi-áii.
—
menekültek ügyéNem tudom, váj-
felel-e
meg
a
benne ma-
úgynevezett Jazmagyi ur mindenkor dicséretes
czéljainak, de az igazságnak
semmi
esetre
sem
felel
meg
;
és mi.ithogy hinni akarom, hogy a szerkesztség örvend,
ha az egyszer rectifikálhatja
magyar ból
felvett :
hamis tudósításokat
saját lapjában
közlöm vele azon módot, mely
és lengyel
szerint a
menekültek legnagyobb része Kutayá-
ehávolittatott a
következkben hiven az igazsághoz,
közzététel végett.
Május 4 én nyilvánította Solejman bey ezredes Kossuth eltt a fényes portának leérkezett határozatát, hogy 8-an a be-
Kossuth, Batthányi 2 PerAsbóth, Gryurmán és Lulley to-
lebbezettek közül, jelesen
czel,
Vy s ocki,
vábbra is,
f.
évi szept. l-ig belebbezve
maradnak, a többiek
pedig mint teljesen szabadok Broussában Aali basa kül-
ügyér
és a költségekkel elláttatnak és
által uti le\ elekkel
Gemlek kikötjében hajóra tétetnek, határozottan megjegyezve, hogy mindenkinek szabadságában í^ll ezen-
aztán
—
Kutayát kivéve bárhol maradni. Kossuth kérdésére vájjon mi vár azokra, a kik a számkitúl
is
török földön
vetés szenvedéseit önként
is
tovább osztva a belebbezettek4*
kel
-
52
Kutayát elliagyni nem akarnák? Solejman bey
szolta
:
hogy ö csak arra van felhatalmazva, neki
azt válaöt
egyén
kiválasztását megengedni, a többieket kivétel nélkül 8-án
ha
kell
karhatalommal
is el
kell szállittatnia.
Ausztria részérl egyúttal ide érkezett mint császári biztos
Eder
és
Jazmagyi, távol a kaszárnyától szerény
megvonultságban egészen 30 embernyi örséggel a Jazmagyi ur
által,
magánszállást vettek és
rejtett
tiszteltettek
meg, valószinüleg hogy
nyilván tiszteletreméltó szolgálati kö-
—
telességeinek buzgó teljesitésében
kormány soha sem módon menekülni
volt és nincs
—
sek és orzó tervek
hogy maga a
zavarban ellenségétl bármi
már többször
megkisérlett mérgezé-
raeghiusittassanak,
más részrl pedig
csázári biztos ur hasonló tisztelgések
minkben
megóvassék, mint a rég magának,
báró
mert hisz az osztrák
Constantinápolyban
Londonban pedig a
Haynau urnák Barclay
és
tbszrnagy
osztrák
cs. trs.
ell
nem
sörházában az an-
gol üzleti és jogi gondolkodásmód legbecsületesebb kép-
viseli által részesülni érzékeny szerencséje volt.
Ennyire erélyes elvigyázati rendszabályok mellett a császári biztos
urak tehát nem
is
kerültek szemünk elé és
csupán per ambages helyeztek a felmentetteknek
kegyelmet kilátásba, azon .
hogy eiTl
feltételes
megfontolt megjegyzéssel,
jól
az illetkkel egyenként akarnak értekezni
:
de
sokkal alacsonyabbak és nyomorultabbak voltak az eszközök, melyekkel a
bizalomteljesen hódoló Magyarország-
nak kezébe nyomatott a kard, sokkal véresebb
volt az elkese-
redett harcz jogért, szabadságért és hazáért sokkal
a veszteség
nagyobb
az árulás és orosz beavatkozás által elidézett a kegyelem
bukás után és sokkal a megcsaltak és elárultak
iránt,
semhogy valaha magyar,
a ki mind ezt túlélve, megrizte szivét és
fejét,
hihessen, attól jót remélhessen,
megbocsáthasson,
nem hogy
tle, a
vagy annak
bnöstl
bocsánatot
fogadjon
el.
— Es
igy a kutayai magyarok közül sem
sem
tekezett senki
ugy
látszik
népek üdvét az absolutsmus
Meg volt és marad biztos
szári
ér-
zsoldosaival, az egyet-
len Szó'lössyt kivéve, a ki ját és a
-
53
ismét
feltalálta sa-
ölén.
tehát a szakadás köztünk és a csá-
urak közt; de annál inkább ostromoltatott
Solejman bey Kossuth kiséröitöl elterjesztésekkel, me-
valamennyiének alapjául szolgált az
lyek
maradhatni és vele osztani a számkivetést.
E
oldalán
óhaj,
nyomatékkal
ugy mint a többektl elszántan kinyilatkoztatott határozat, hogy engedni csak a túlnyomó erszaknak fognak, azt eredményezte, hogy a fentnevezetteken kivül mint önkéntes még 13 magyar és 3 lengyel és pedig némelyek Solejman beleegyezésével, mások azonban ervel is itt maradtak, mig e többiek 8-án reggel Ahmed bey ezredesnek adattak át és ennek parancsnoksága alatt egy lovasszázad által Gemlekbe szállíttattak, kisérve sóvár óhajtunkól, hogy jövre az isteni gondviselés ket mentse kifejezett óhaj,
fel
Ausztria atyai gondoskodása
alól.
A
következ napon eltntek a császári biztos urak, láthatatlanul ugy amint jöttek, és nyomtalanul mint a gonosz szellemek, keblükben meglehet annak jutalmazó tudatával, hogy a távol Kutayába kiküldetésük által némileg tán szintén hozzájárultak Ausztria közeli bankrottjához.
Hü
eladása
lengyel menekültek
ez
azon módnak, a hogy a magyar és
nagyobb
része
Kutayából
állítólag
szabadult, valójában azonban akarata ellenére a visszatartóztattaktól
erszakosan
a kis menekült testület
Ha
is
elválasztatott és ez által
még
ez
jó számítással feldaraboltatott.
egybevetjük e rövid tudósításomat a konstanti-
nápolyi hivatkozott jelentéssel, nevetségeseknek
tnnek
annak túlhalmozott költeményei. Azt mondja a többek közt, hogy az osztrák biztosok jelenléte
ki
jelentés alatt,
kiknek egy a kaszárnyával szembe lev ház engedtetett
a
át,
—
54
—
Kutayában többször hangzott a kaszárnyában a dal: „Ein freies Leben führen wir." — A császári biztosok azonban, mint fennebb emlitém
—
a kaszárnyától távol esö. elrej-
magas fák és kupolyás török fürdk, több dervis- mecset, magas házak, közbees szemétdombok által el volt választva és melynek ablakai tett
lakba
szálltak,
mely
kertek,
ezenfelül egészen ellenkez
nak.
Ha
meg
tehát
is
irányban egy kis utczára nyíl-
engedem, hogy a szaglászóknak
igen finom hallásuk van, és Jazmagyi úrtól sem tagadom
meg
—
e tulajdont,
ily
mégis
nagy távolságra
— és
bármily hegyes
füle is volna,
ennyi közbees
épület mellett
alig hallhatott a kaszárnyából oly dalt
soha nem
énekeltek.
is
Jazmagyi urnák, a
—
—
melyet ott
Meglehet azonban, hogy
ki rendszerint
mint az osztrák szolgá-
latban álló constantinápolyi horvát rablóbanda feje szerepel,
e rendkívüli
mködésében
is
mint osztrák biztosnak,
tán a szokott rablódal csengett fülében.
Továbbá
azt
mondja a remek
8-án 85. a menekültek közül, köztük Mészáros által
május
jelentés, liogy
az osztrák biztosoknak átadatott, és
is,
Solejman
hogy az átadás
tény énéi az illemet a belebbezettek teljesen megóvták,
st
egyjó rész tisztelet-és hálateljesen üdvözölte Jazmagyi urat mint szabaditóját, a mennyiben a hálát végre kiszabadulásukért az osztrák kormánytól képviseljére vitték
nehéz küldetésében valódi humanitás gyakorlása
ben ellenségeivel
is
át,
által
ki tudta vivni az emigrátió
a ki
szem-
jobb
ré-
szének becsülését.
amint magam is megjegyeztem 8-án történt meg, és pedig egy Kutayától félórányira fekv barátságos kertben, a hol Solejman bey egy virágdús fának nyugalomra hívó árnyában keleti szokás szerint keresztbe tett lábakkal a kiterített sznyegeken, — Ahmed bey ezredesnek 4 rfös papii szelvényen adta át az elutazók névjegyzékét néhány szónak, de jelentékeny taglejtéIgaz,
hogy
az átadás,
—
—
55
sckuek kíséretében, inig az illetk néhány lépésnyivel keletiesen festi pavillonban
kik addig kisértük
A
ket és ottan igen frugálisan reggeliztünk.
császári biztos urak
Hogy
azonban sem az átadásban, sem az
sem a reggeliben nem
át vevésben,
félre,
maradtak néhányunkkal, a
részesültek.
óvhatták volna már most a belebbezettek Jaz-
magyi ur ellenében a dicsért illemet, miután jelen sem volt, és hogyan üdvözölhették volna az állítólagos tisztelettel és hálával? a midn a jó ur soha és sehol sem volt látható hogy vihették volna át köszönetüket a végre meg;
szabaditásukérti
képviseljére? a
fendicsért
meg sem
volt,
gondoskodásért az osztrák kormánytól
midn
eltekintve attól,
atyailag kegyes osztrák
méltó képviselje sehol
hogy vívhatta volna
ki
hogy a gondoskodás kormányban soha
nem
is
mutatkozott;
továbbá Jazmagyi ur nehéz
sában igazi humanitás gyakorlata
által ellenségei ellenében
—
az emigrátió jobb részének becsületesét, miután
sed non concesso
—
állá-
dato
liogy fogalma van a humanitásról, a
legkisebb érintkezésbe sem jött az emigrátiónak sem jobbik,
sem roszabbik részével?
—
És aztán, boldog
isten!
„Az osztrák kormány gondoskodása a belebbezettek
ki-
szabadításáról és igazi humanitás gyakorlata, képviselje
hogy ^alkalmazhatni átalján még e szép szavakat 1851-ben az osztrák kormányra és képviseljére? holott már közvetlen a hadjárat befejezése által,
ellenségei ellenében!"
után 1849
oct.
19-én afranczia parlamentben
kinyilatkoztatta
az osztrák politikára
Hugo
Victor
Magyarország
elle-
nében, „hogy a megszámlálhatlan erszakoskodások, pénzkicsikorások, fosztogatások, fbelö vetések, tömeges kivégzése a nemzet legnemesebbjeinek, a
hsies
férfiak
számára
frangú hölgyek nyilvános botozása, egy szóval mindez infámiák az osztrák kormányt Európa gyalázat-oszolopára helyezték." — Ép ugy igyekeztek az
felállított
akasztófák,
angol parlamentben
febr.
7-én 1850.
tartott
beszédek
—
—
56
nemes megbotránkozással roszalásuknak Ansztria eljárása ellenében.
kifejezést adni
Cockbnrne ugy
vélekedett,
„minthogy Asztria a legmagasztosabb és legigazságosabb ügyet, melyért nemzet sikra szállott valaha, csak idegen szuronyok
elnyomni
és az árulás segélyével tudta
mint bármily
gyz
;
inkább
köteles volna elnézést és szelídséget
gyakorolni, daczára ennek azonban Ausztria az emberiség és a század szégyenére a
legiszonyúbb végrehajtásokkal és
a leggyalázatosabb gyilkolásokkal terheli magát."
Éjszakamerikában végre
Taylor
megnyitásánál a szabad nagy néphez
elnök a congressus és
vezetjéhez mél(
tó
módon
emlékezett
meg
az osztrák birodalomban a kor-
mánytól elkövetett iszonyokról,
és
Cas
tbk. a tettei által
lealacsonyult Asztriával minden összeköttetések megszakítását hozta javaslatba.
Akkor már világ
Ausztria
azóta
is
tehát
felett.
kormánya
pálczát tört volt az összes mivelt
—
Mennyire
azonban
vezéreltetik
igaz humanitástól, jogérzettl,
arról
elég hangosan beszél a közvélemény. Ezren szenvednek
most
a börtönben, mivel Ferdinand király parancsára
is
magyar alkotmányra, és esküjöket megtarszázezren szkölködnek vagyonuktól, keresetüktl
felesküdtek a tották:
megfosztva, kenyér nélkül, szeretnének kibujdosni, de szabad. Napirenden vannak most
is
a
nem
kivégzések, az
egyiket hadbiróságilag fbelövik, mert szivarozik, a másikat hadbiróságilag fbelövik,
mert nem szivarozik.
És mind ezekután még avval vádolja a constantinápolyi tudósitó az osztrák kormányt és képviseljét, hogy „igazhumanitást bekiáltó távol
!
gyakorol fogoly ellenségein
!
!
!"
ez ég-
Ilyen és hasonló vádak ellenében nekünk
Kutayában tiltakoznunk
is
kell.
Asbóth.
a
IL (Török kelet;
(A szultán
Au Nom De
pecsétje)
Sa Majesté Le Sultan.
Signalement:
Nous Ministre Secretaire
Age Taille
Cheveux Front Soureils
Yeux Nez Bouehe Barbe Mentán
Etrangeres, Prions
les
Officiers Civils et Militaires,
charges de maintenir l'Ordre
ÍPays amis ou
allies
d'Etats des Affaires
public dans tous les
de la Sublime Porte, de laisser
passer librement Mons.
Alexandre
d'
Asbóth
se ren-
dant de Cutahia a V étranger et
Visage Teint Signes Parti-
de
lui
donner aide
Delivré a l'Hegire.
et protection
Constantinople
Le
4.
le
G
en cas de besoin-
Zikade 1267 de
septembre 1851.
culiers
Le
Ministre des Affaires Etrangeres.
Signature du Porteur (H. S.)
Aal 1 m.
p.
(Magyar fordítás.)
Ö Leírás: T.
|
.
,
,
Homlok Szemöldök
i
a közrend fentarfásával megbizott polgári és
/
katonai tiszteket a fényes portával barátsáoros
f
,
^''^r>J
1
Szem ^
külügyek államminisztere, kérjük
Mi, a
I
Termet "'"^J
Felsége a sultan nevében.
szövetkezet
.;.-,,hogy
mmden
sza-
badon hagyják közlekedni Asbóth Sándor
..
urat, a ki
I
S,zakáll -7^
l 1
Arczszin Külön.jelek
Kutayából külföldre utazik
és szük-
ség esetén neki segélyt és pártfogást nyujtsanak. Kiadva Constántinápolyban 6-ik zikád^^^^ ^
Hedsra 1267-ik évében. 1851
A A
országban,
szept. 4-
külügyek minisztere
tulajdonos aláírása. (H. P.)
Aali m.
p.
V.
18
5
2.
I.
KOSSUTH ASBÓTH SÁNDORHOZ. (FEGYVEREK. TOROK KÖLCSÖN ES A MAGYARORSZÁGBA VALÓ
BETÖRÉS ÜGYEBEN.
11
LEVEL.)
ír.
SZIRMAI PÁL LEVELE AZ EURÓPAI
EMIGRATIÓ PÁRTOSKODÁSAÍRÖL. M.ijUS
2.5.
m.
HAJNIK LEVELE .V!
.SÁXUOKHOZ,
AZ EMIGRÁNSOK SZEMÉLYES VISZONYAIRÓL, OKTOBER
12.
Washington, jan.
Kedves alezredes A
ur
typographiát minden betkkel
portativ
1852.
5.
s
egész
készülettel azonnal expidiálja Constantinápolyba ily czim alatt
:
Cesare Parrini. Direzioni del vapori Francesi. Conatantinapoli in Galata.
De az
ngy kell tenni, bogy senki még hogy tlem megyén. A coUire ezen jegy menjen „S. B. 800". Frankirozni kell ha nincs reá pénz — kérjen Sacchitól addig, mig tudván mennyi az összeg, azonnal kifizetem Kérem, azonnal rendeljen egy másik typographiát ugyan azon áron nekem. csak ne
is
egész expeditiót
gyanítsa,
—
.
szives barátsággal
Kossuth. L. Colonel Alex. Asbóth. Irving House
New-York
city
N. Y. 11.
Kensington Park Terrace
Nottingliill
Kedves alezredes
London.
Jul.
28.
185-2.
ur!
Felteszem hogy tudósítása már útban van arról, megkapta-e a pénzt
s
Sacchi egészen kifizettetett-e Nelson ur
által,
nem
—
6000 fegyver átment-e a többihez? ezt hát addig, mig jelentését kapom, errl nem irok — ha a
s
várva
-
62
:
történt
— jelentését
véve intézkedem azonnal.
Most csak két dologról
Egy
dollárnyi
millió
—
get' szükségem
:
kölcsön
bond-okra
van
sür-
a bondok ügye egy philadelphiai co-
mittee kezébe lévén le téve: Hajnik mint illet' manipiiláns
kap
ma tlem
utasitást azt effectuáltatni.
hogy Hajnik távollétében önnek adassék
kedni.
A
dolog
levélre irtam,
—
Kérem temagának irott
át.
hát ez esetben a Hajniknak irott levelet
gyanánt venni,
A
a benne foglalt ntasitás szerint
s
igen fontos, egy
csele-
perez halasztást sem
szenved.
Ha
között
a fegyverek
azóta jöttek volna,
Fo resti
kérem azokat
urnák
nem
volna 50-nél,
akkor
méltó.
Hazulról igen lesz
— ha kevesebb
is
(olasz
mind a mi
emigráns) átadni ha legalább 50 pár van, de ezen felül volna
vagy
pisztolyok volnának
j
ó hirek jöttek,
ugy
látszik
hamarább
dolgunk mint gondoltam.
Hugóm
írjon mindenrl.
állapotjárói különösen.
Russelnekide zárom a kivánt
nyát a
jöv
hajóval
Isten áldja önt
—
levelet.
Ön
bizonyitvá-
a paszomántokat két hét múlva
!
A sbóth Sándor,
szives barátja
alezredes urnák
Kossuth.
N.-York
25-én érkeztem Londonba,
Jó utunk
volt,
nem voltunk
betegek.
Gyermekeimet
jól találtam.
Kérem, legyen
szives
pontos értesitést szerezni,
valamely jó ügyvédtl nekem szabad- e s min formák és fel-
tételek alatt ott-benn lakó idegennek az E. státusokban,
különösen New-Yorkban földet tulajdonúi
birni.
63
Kensinutoii Perk Terrace Nottingliill
Kedves alezredes Kmety
London
ur
29
Jul.
1852.
!
magával hozta Tóth István századost, kh'e tán emlékezni fog ön Viddinbl, minthogy ott tábornok
iir,
megházasodott, az egyik Lévay leányt vévén
derék katona,
tiszta
bet ezen kivül
hogy
róla
lévén,
mely
nem
mint az arany, bátor és
A
igen tud.
gondoskodni
tog,
s
Tóth
de egye-
tábornok Ígéretet tön neki,
most maga
engem szólitott fel. segíteném módhoz Amerikában.
is
szükségben
öt ideiglenesen vala-
elélési
Pusztán ajánlólevelekkel az Ínségnek neki küldeni, azért kérem
nem akarom
alezredes urat, nézzen szét,
s
tu-
munkahely számára, a mely
dósítson, akadna-e valami
nem
nötíl.
vitéz,
bizonytalan.
Tudom, hogy bajos a dolog. Mert Tóth nem tud angolul, s nem semmi mesterséget. — Mindössze is jó lovász, s jó kocsis. „Drivex"-nek valami nagy lótartó fuvaros mellé alkalmas volna, hez
is ért.
A
—
a mellett a mészáros mesterség-
kézimunkától egyátaljában
nék, csak állandó
keresetet
adna.
—
nem vonakod-
Beszél magyarul,
németül.
Neje szintén magyarul, németül Sütni,
fó'zní,
varrni
Nagyon teni,
nek
A
is
egy
kicsit angolul.
háztartani tud.
lekötelezne,
mert ö maga is
s
s
ha tudna rajta valahogy
megérdemli a pártfogást
szeretném kedvét
s
segí-
Kmetty-
teljesíteni.
legszintébb érzéssel barátja
Kossuth.
Ha
raktárunkban nem volnának pisztolyok, kérem,
iparkodjék mindenesetre rögtön szerezni 200 párt. ha 3
—
64
hónapi hitelre megkaphatja 5
És adja Az
át
—
— 5^
,_,
—
dolhir-jával párját.
azon pisztolyokat rögtön Foresti urnák.
ide zárt leveleket
kérem
részint azonnal átadni,
részint postára tenni.
London,
Asbót
li
Sándor alezredes
Nagyon sürget dolgaim jul.
lévén,
ii
ma
r
aug-.
1852.
6.
nak
!
alig lelek
idt
24-kei levelére sietve következket válaszolni.
Némely amerikai emberektl sok mindenféle
dolgo-
kat tapasztaltam, de ilyet mint ez a Hitchock-Galaratti
csakugyan még
Amerikában sem. Közlöm a dolgot, a mennyiben el akarom alezredes urat látni a szükséges tudomással, hogy belátása szerént nyilvánosságra is adhassa, s minden szükséges módon használhassa. Julius 1-s napjaiban bejelenteti magát egy Galaratti nev ember, kinek annakeltte soha nevét sem hallottam, beeresztetvén elbeszéli hogy neki Turinban 5000 fegyvere van maradék egy nagyobb mennyiségbl, melyet egy St, Eti-
histórin,
ott
:
enni gyárból 1848-ban Carlo Albert számára liverirozott s
felszólit,
nem akarnám-e
azt megvenni, Malta szigetén
átadandót? Megköszöntem, mondván, hogy nincs pénzem e vételbe
most ereszkedni, mire
hogy azt ne tevan nekem e részben
azt felelte,
kintsem akadálynak, mert utasítása
minden könnyítést megadni. O a fegyvereket Máltába szállitatja, letároztatja, s magát kötelezi két évig másnak el nem adni, nekem pedig szabadságot ad két év alatt ha tetszik átvenni
annyit leltem,
24 francjával darabját,
s
csak akkor és
a mikor és mennyit átvétetek. Mire azt ha ugy érti, hogy én ne legyek kénytelen hogy fizetni,
fe-
át-
ha tetszeni fog s lesz módom á' vehessem, ugy én minthogy semmi positiv kötelezettség nem hárul reám, ajánlatát elfogadom. Ha tehát akarja, irjon nekem egy oly
venni, de
levelet, míiió't a
használnak,
zdési
s
-
65
kereskedelmi viláo'ban szerzdés gyan/int
én irok neki választ, hogy elfogadom a
szer-
ajánlatot.
Ezt megtette. írván nekem az
alatti levelet
./•
lyet eredetiben ide zárok. Mire én feleltem neki a visszarekesztett
ismertem,
levéllel
—
nem ismerem;
s
Máltából átveszem
Ezzel
Egy
a
embert egyébaránt nem
az
hogy engem bolonddá által, hogy semmit sem kö-
mint csupán azon
fizetni,
s
átvennem
dolognak vége
s
esetre,
ha a fegyvereket
tetszik.
volt.
pár nap múlva ismét
ágyukat venni
alatt
az ellen,
tehessen, biztosítva voltam az
teleztem
.//'
(me-
eljött
skérdé
puskatöltényeket?
nem
akarok-e
Kérdem:
hol
van
ágyú? monda, hogy N.- Yorkban. Mire felelém, hogy a töltények iránt csak ugy alkudnék, ha azokat Máltában a az
puskákkal együtt
s
hasonló feltételek alatt adná át meg-
bízandó emberemnek, az ágyukat azonban László tüzértiszt ur fontjával vele,
árát
által,
is
megtudakozván, mit ö
40 centre mondott. Mire Lászlót
nézze
meg
az
ágyukat
s
megnézetem küldtem
el is
tegyen jelentést minségük-
rl, mint szintén caliberjük fúrási arányáról
is.
László
el is
ment vele, hová ? hová nem ? nem tudom, a Hitchkok nevet életemben soha sem hallottam, s jelenté, hogy látott egy raktárban G ágyút; jók, ujak,
s
fúrásuk ilyen és ilyen (a
miénktl különböz). Tovább a dolog nem ment, mert az árát nagynak, s fúrási diametert számunkra alkalmatlannak találván, nem tetszett a vételbe ereszkednem Az utolsó napokban Bethlen jelenté hogy valami ember kivan ágyuk iránt szólani leizentem, hogy dolgom ,
;
lévén annálinkább
kozom ágyukat
nem fogadhatom, mert nem
el
venni.
—
Ismét tudakozódott váljon Gal-
lanati az én megbizottam-e ? mire leizentem,
nem megbízottam, hanem vagyok
vele
érintkezésben 5000 fegyver iránt, miket KÉNYIIIIALOM K
I.i;
KS ilOZOAÍ-MAK
szándé-
hogy nekem
egy áriiszerzdési
nekem Máltában 5
— el-
-
66
nekem
és átadni ajánlkozott, s
e részben igen becsüle-
tes ajánlatot tett.
Már most ugy látszik, hogy Gallanati nekem csak azért tett oly ajánlatot, miszerint arról elismerésemet bírván, magának másnál hitelt szerezzen, s ugy látszik a nekem kötelezett 5000 fegyver csak a levegben van. Jó, engem meg nem csalt, mert én semmi kötelezést nem vállaltam; s én ilyen feltéEnnyi a
dolog.
egy gaz „Scl; windier", ki
tel szerzdést bizon mindig elfogadok, mert ha teljesitik, jó, ha nem, az sem baj. Dehogy Hitchkok ur mit akar velem? quo jure alkalmatlankodik énnekem azt csakugyan nehéz megfogni. Gallanatit én nem biztam meg, sem Hitchkock úrral, sem ,
más
akárkiveli egyezkedésre,
közlött contractusbólmég azt
s
az ön által
is
Hitchkock úrtól
hogy Gallanati nem
látom,
más nevében szerzdést vele, mint a maga nevében. Hát mi közöm nekem az egész dologhoz? Ép oly joggal kívánhatnám én Hitchkock úrtól, lngy teljesítse
is
kötött senki
irányomban Gallanati helyett az 5000 fegyveres contracágyarontractusát; petust, mint hogy én teljesítsem az reljen azzal a kivel kötött, nekem vele semmi dolgom
;
én bizonyossá tehetem, hogy miután törvény és biró vau
Americában. illetni,
lia
fogok tudni
Nelsontól
vagy akárki az én vagyonomat meri
magamunk
várom a
igazságot keresni.
jelentést
eljárásáról,
még nem
kaptam csak azt nem értem, miért nem vitték a 6000 fegyvert (ha a reá még hátra volt 6000 dollárt kifizette) a 7500 másikhoz ahelyett, hogy ezt is más raktárba vitték s most fuvarbért s két raktárt fizettetnek velem egy lielyett. ;
Zsulavszkyék nincs
iránt
eljövetelem
semmi tovább intézkedni
való.
eltt
intézkedvén,
1'egyenek a mint én
javasiám, vagy lássák mit cselekszenek.
Többet a
jöv
hajóval. szíves barátja
KOssU
1
1 1
-
~
67
Idezárom a Hitchkock levelére való
rem rekeszsze hozzá copiáját puskaszerzödési levelének,
feleletemet, ké-
a Gallannti eredetibí.n idezárt
adja által Hitchkcok urnák.
s
Édes barátom! Tömérdek viden irhatok,
s e levelet
gyanánt kérem lálja
foglalatossággal elhalmozva csak igen rö-
vétetni,
New-Yorkban,
Nebon
egyszersmind Hajniknak
is
irott
mert nem tudom, melyiköket
ta-
a dolog igen sürgs.
s
urat utasitottom,
hogy a
kezeinél felülmara-
dnndó pénzt nekem azonnal küldje el. Mert elre látom, hogy itt oly rohammal jövendnek reám a közügyi költségek,
hogy
lehetetlen leend azokat hátramaradás
fedeznem
—
—
irja
a mint
GOO ki
dollárt
O
is,
azonban
—
s
e helyett a pénzt
még nemcsak
s
ide húzott
reám
lan költségül kifizetnem.
be,
tette
kell vala ott fizetni,
hanem
eljárt
melyet
váltót,
—
bankba
a maradékot, de azon
melyet egy em.bernek
azonban azt nem várta
takban
nélkül
itt
a reá bizotkellett várat-
Azért az ide rekesztett levelet
irom Nelsonnak, sok egyéb fontos tárgya van, legsürget-
kérem hát legyen szives azt azonHa New-Yorkban van, ugy de ha nincs? ugy alig tudok más módot, mint
sebb a pénz elküldése
:
nal biztosan kez''be adni
nincs baj,
George Saunders urat
—
felkeresni s
t
megkérni, hogy, ha
annak azonnali van pedig kH összeg, egyik 2132 dollár, másik a ki nem fizetett 600 doh, ebbl ugy rendelkeztem a levélben, hogy a maradékból 600 dollárt Nelson ur megtartván, a többit a másik 600 tudja hol van a pénz Nelson által letéve,
ide küldését legyen s/.ives eszközölni
dollárral együtt tegye le L. et
Yorkban, azon
king
ot
Son
utasítással, itteni
:
—
W. B u r c h a r d
hogy
azt
Newváltóban E. Sievehá znál
bankárházhoz küldje azonnal szá-
"
g8
momra Londonba. Kérem
-
ezt effectiiálni,
mert nagy
i^a-
meg nem jö. IIa azonban Philadelphiában a magyar bankjegyekérti fizetésbl még hiányzó 400 dollár fizetése sürgs, a munka készen, s a comittee cassájábaii még semmi pénz nem volna, ugy az ide küldetni rendelt 2132 dollárból
varba jövök, ha els hajóval a pénz
ezen 400-at megtartani
s
Philadelphiába átküldeni Hajnik
barátomat felhatalmazom. Philadelphiai jelentését e perczben
veszem, köszö-
Csak energice látnának azon urak a A szerdai gzössel elküldendologhoz, lehetne sikere. dem a pótló felhatalmazást a substitutióra, mint szintén hazámfiai adreszére is a választ. Jól esett sebhedt szivemnek
nöm. Igen
jól van.
—
—
Csak egyesség, egyesség, s rés ne nyiljék az eröbontó ármánynak, a többit meghozza még Isten. e magasztalás.
Asbótli bai átooiatkérem, senki mással
nem szólva
pro-
—
ponáljon nekem az ottani derék shülelkü magyarokból vagyis állitsa össze a jókat cadresekbe, ugy cadres eket
—
gyalogság, mint lovasság számára, hogy, ha a felszólítás percze elj (pedig mondhatom nagyon is zúg a k(3zelg vihar,)
lítva;
ne kellessék kapkodni,
hanem készen legyen összeál-
különösen designáltassanak a zászlóaljparancsnok-
ugy
ságia alkalmas századosok és a bataillon-adjutánsok,
a dandár generalstablerségre alkalmatos egyéniségek s a Ez fontos és sürgetösb mint gondolnák. tüzérség is.
—
A
park
iránti levél
Kingslandhoz ide van zárva.
Hajnik utasítását vegye s tudósítsa Tiedemant is, hogy ha mi i)énz jönne be a bizottmányi költségeken felül, az legyen sok legyen kevés, lé napról 14 napra nekem destinationális kimutatás mellett,
nélkül küldjék
el
—
minden további kérdés
azon utón, melyet fentebb írtam.
Asbóthra kérem els levelében emlékeztessen mit fejem zúg kell méo- megirnom - bizonyítványán kivül lenni. kezdek mint a szélmalom, feledékenynyé ,
—
—
—
no
A két hazánkfiának, kl iránt czédula van ide rekesztve, Stillha alkahiiazást szerezhetne nagyon lekötelezne.
—
mann
és társainak szállásukhoz
tudom mi czim
nem
igen messze, de
egy igen nngy öntödéje
alatt,
s
nem
gép- és go-
lyógyára van a folyó mentében. Stillmann jó emberem.
nevemben annak kellene ajánlani. Zsulavszkyék ngy látom ernek erejével okosabbak
Westert (derék
fiu)
akarnak lenni nálamnál,
s
még
ez americai „business" élet
jobban ismeri egy hét alatt, mint mi keserves tapasztalások után megismertük hónapok alatt. Lássák,
hiányait
vegyék
is
fel
ha tetszik a nekik hagyott pénzt mind Kings-
mind Spelletichtöl, s Isten adja, ne bánják meg hogy maguk tanácsán indultak.
landtól soha,
szinte
szíves érzettel
Kossuth. Nagyon várom
az egy millió kölcsönjegy iránt kül-
dött levelem resultatumát, kapták-e?
L. Colonel
Alexán d. Asbóth,
54 East 16. Street New-York.
Láttam aug. 26-án, Hajnik.
Keiisiriglou
Pnrk Terrace
Nottinghill London, szept.
Kedves alezredes ma
Aug. 27-ki csak
iofen
Xem
röviden
látom
s
ur!
érkezett levelére, a posta indulván,
sietve felelhetek.
által,
hogy
a
Hitchkock
és Gallanati közti
viszonyt illet levelemet miért kell bizni ügyvédi
désre?
nem
nekem
a dologhoz
lévén, teljességgel
adni;
—
1852.
9.
st minthogy
•
mkö-
semmi kigondolható közöm
incs mit tartózkodni levelemet át-
az egészben nincs
más
a Heraldféle impostoroknak (kiket csodálom,
czél,
mint
hogy nem
—
70
—
akad ember, aki egyszer ránczba szedje) rágalmakra mó dot nyújtani, én inkább azt látom érdekünkben lenni, liogy a dologból
a hirlapokban
is
semmi titok ne csináltassék. söt levelem kell commentárral közöltessék.
Nelsontól a pénz nem érkezett meg, mi nekem valóban igen nagy zavart okoz, megakasztván nem lármás, de annál tevékenyebb activitásom számításában. Kérem,
—
lásson utána, megtörtént-e az elküldés ?
A áll,
cadres-ket
illetleg
mint alezredes ur
a
felfogja.
dolog
épen
ellenkezleg
Semmi nem lévén
bizony-
talanabb, mint emberek szivét s capacitását ismerni, és semmiben sem lévén könnyebb tévedni, és egy ember különben is mind nem ismerhetvén, czélom teljességgel nem az volt, hogy alezredes ur Biróékkal ebben a dologban egyetértve járjon
el,
hanem ellenkezleg ép
az,
hogy egy-
más véleményérl semmit sem tudva külön járjanak el mert különböz kútfkbl kivántam az elttem ismeretlenekrl informatiót kapni s azoknak összevetésébl képezni .
magamnak
szó ismeretlenek körül,
Most a dolog egészen unilaterális lehet.
róéknak ról
is
- A
véleményt.
külön
— és
hol személyválasztásról
mindig igy szoktam
el
van
tévesztve.
Az
s
is
nem
lehet,
is
külön.
magam szoktam magamnak véleményt
meretlen személyekrl az
van
eljárni.
informatio csak
Ezért irtam kegyednek
egy harmadiknak
fogok
.
külön, Bi-
—
Tárgy-
képezni, de
is-
azért akarok több
mert ha ilyenek történetesen
össze-
vágnak, garantiául szolgálnak a választásban. Ezért
irtain
oldalróli informatiót,
mindenkinek, hogy mással senkivel ne közölje, Biróék meg-
hagyásomat megszegték, azért tessék nekik megmondani, hogy rajok többé coníidentialis dolgot nem bizok. — Katonának nem szabad dispensálgatni a megbizással, hanem tenni ad literan), a mi meghngyatik s hallgatni. — Bírót én a generalstabhoz szántam; ennek els tulajdona liallgatiii tudni, ugy látszik a 3. magyar éhez nem ért, sajnálom.
— Ugy
—
71
Sámonton utján a betegek nem kapják meg az 500 dollárt. Tessék neki megmondani, hogy látom
.
—
én az elobeszód Írására teljességgel, de teljességgel eddig reá
nem
nak
s öt
érvén,
megmondtam athemát
szólitám
fel,
hogy
irjon
tartalmát Palszki-
s
nevemben, napról napra
halasztotta, nincs készen.
könyvem kijött, ide Howe urnák Bostonba,
Azért minthogy Massachusetsben a rekesztve küldök egy levelet Dr. felkérvén
hogy azon könyv jövedelmébl 600
öt,
adjon át önnek, ha összecsinálhatja.
azon czélra fordítani 100-at
ugy nem
Ha
magának
teszi,
tallért
tessék 500-at
tartva.
—
Ha nem
más mód, mint innen küldeni, de ez idbe kerül, mert itt ugyan nagy financiális dolgokba mert fogtam de belekerül 6 hét, mig reálisaivá lesz ném dolláros koldulás körül forog a dolog. Kérem az idezárt levelet Drapernek és Kingslandnak teszi,
lesz
—
;
átadni.
Zsulavszkiné pénze iránt helek eltt, hogy
—
adja át
—
irtam
Kingslandnak már
csináljanak,
amit akarnak,
nem csak nem követik, st segítsénekem semmi dolgom többé.
ahol az én tanácsomat
gemet fitymálják,
ott
hogy a jovai telepedést elismerés számzéshez hasonlítják. Bizony szép, hát Ujházy, Spelletich, Majthényi, Madarász, Varga stb. Síberiaba exilálták magukat? vagy azon ezerek, kik naponta Dovenporthoz telepednek? Siberia az, hol a föld értéke 3 hónap alatt oly mértékben megduplázta a capitalist, a mint nyugoti New-Yorkban 5 év alatt nem dupAzt
helyett
Írja
lázhatja!
egy
Hajnik,
siberiai
levele
•
s
Lássák. Ide rekesztve
megy
Zsidav-szkynénak
benne a pénzfelvételi felhatalmazás.
Hajnik bolondot csinál a visszajövet' lével
—
Hye*
nek az emberek.
jöv hajóval elküldöm a 189 ma már váltót van teremthetek
Dunfonthnak a a nyomtatásért
—
dollárt
—
-
72
Kérem igen szívesen, Sedgevick urat kérdje meg nem lakó, s nem is intertioaált polgár — ide-
:
valljon ott
gen, léphet e ott lakó polgárral földvételi társaságba, biz-
minthogy maga egyedül látom nem birhat. AKingsland levele sürgs és fontos, kérem személyes
tosan,
átadását.
A jöv hatni,
gondolok
heti szombati hajóval fontosat
Ír-
ha addig megérkeznek várt leveleim.
Ölelem meleg barátsággal
Kossuth Szedlák hova ment
Angliába vagy haza ?
?
London, octob.
Kedves alezredes tehát a kórháznak
közepéig
—
—
akkoron
s
kegyednek
lesz
is
1852.
ur!
Bostonból azon rósz hirt kaptam, hogy
—
15.
ott sincs
pénz
várni kell november
innen pénzem, hamarább
nem
nincs szó hatalom, mely ellen minden okoskodás megsznik s minden vágynak hallgatni kell. Kérem ha Henningson kivánandja, bocsássa neki a
,
dispositiójára
még
saját
mindazon bayonettes muskettjainkat, melyek
raktárunkban találtatnak
tzot (rifle) kivéve.
—
El
kell
—
Európába
Kozlay egy panaszt adott be ön
a két láda
uj stu-
szállittatniok. ellen,
melyet com-
municálok.
Hihet
igen kis
id
alatt
szükségem
lesz az americai
hü magyarokra.
Az
ide zárt levelet
kérem magának Henningsonnak
átadni.
Russelnek, Sedgcwi ekéknek
márai lecturöm
trhet
stb.,
kik a családom szá-
kimenetelére segítettek, morális
joguk van tudni, hogy mivel anyám
nem mentek Ameri "ába, miként
és két
testvérem
még
disponáltam fölsegélésük-
-
-
73
röl? azért kérem, adja tudtokra,
hogy Riitkayné
liiigom,
férjétl a legels szükségekre elláttatván, a pénz melyet részint lectüröm
által
összekerestem, részint
nm
Mas-
sachusetsbe összekéregetett, egy részben (1600 és egyne-
hány
dollár)
—
adtam
els etablissementi költségekre Zsulavskiéknak
a többibl pedig
gomnak h^vonkint 125
anyámnak
és
Meszlényiné
hii_
frank segítséget küldök; Belgium
olcsó hely lévén, ezzel biztosi tvák a legnélkülözhetlenebb
szükség
ellen,
s
nekem azon vigasztalásom
van,
hogy ha
nem mehetnének Americába, bár én meghaljak, mégis 4 — 5 évig nem lesznek az éhenhalásnak, vagy alamizsnának kitéve — ha vissza megyük hazánkba Americának egy philantropicus fundatioval visszapótoltatom szívesséha pedig anyámék bár egy fél vagy egész év gét múlva is átmenendnének Americába a pénz nem lesz
—
—
kiadva; hanem idközben éltek dollarjok kezdeni valamit
—
s
is, s
még
vagy 1000 mely végett,
lesz
ez volt a czél,
magamat elhatározám. — E részben ment vagyok az aggasztó gondtól.
azt keresni számnki-a
legalább tehát
De ha hamar nem verekszünk, magram házával nagyobb gondom lesz — gyermekeim nevelése sokba kerül itt — s nincs mibl, bár szegényül élünk. Anyámék vettek azon kis maradékpénzzel, melyet útközben (emlékszik
ön a boldogtalan útra) Radnáról Dusek által döttem vasutactiákat múlt márciusba
—
kereskedés
nem nekünk
való
;
nem
tudták,
nmnek
—
de
hogy
kül-
actiaáprilis-
nem
ben arrossirozni
kell
zetvén a nem
arrossirozott actiáknak nincs cursusa,
25 percentet minden actiára,
ezt
—
hogy 250 frank minden áctiára reáíizetésével eladóvá tehessük, igy eladtuk nagy bajjal s legalább a londoni nagy disconto mellet sem vesztenénk rajta, ha egy ezer fkos actiánk a küldözgetésben élkölcsön
kellet
venni,
nem
vész, no de se baj, majd megkerül talán. Én nem gondolnék magammal, ha az nem állana elttem, hogy ve-
í*W««fW "S*-.»«)Hi»»M«4,,^,,, ''*T'f"*^?'-»í*^
— szélyekiiek
kony
—
74
megyünk elébe,
s lia
igen korán talál egy jóté-
gyermekeim koldusokká lesznek. — No de Nagyobb dolgunk van, mint gyermekeim ni el gon-
golyó,
se baj
!
dolni.
Hát van-e már Virginiában 500 holdunk? Kérem, irjon Ujbázynak, liogy küldje el a
texasi bir-
toklevelet.
Hát a
szent
házasság hányadán
mert bizon elkésik barátom
Ne késsék
van.
!
!
Isten áldja. Szives barátja
Kossut h.
Loudou, octob. 23. 1852.
Kedves alezredes E
iir!
sorok elömutatója Casselman százados a szekeré-
szeti karból.
Egy
igen derék, solid, emberséges
tiszt,
oly
hogy óhajtanám sokan lennének ilyenek emigráns társaink közt. De katona, lovász, német cor respon dens; punctum. Ez minden tudománya. Megyén Ámericába mert itt éhen hal meg hogyan él ott? azt nem tudom, de hogy megérdemli, hogy kegyedet interessálja s a németek közt összeköttetésbe s munkába hozza — azt tudom s azért ajánlom is.
solid charecteríí ember,
:
Adtam neki levelet Fohnerliez,Sandünhoz Tiedemanhoz Philadelíiába nem tudom adressáját, kérem utasitsa. ner volt)
s
Constantinápolybül
po graph ia
még kem
is
oct.
—
Foh-
elsnek
8-án kaptam levelet, a ty-
csak különös, kérem járjon utánna ,
két
a
még addig kézhez nem
valami documeutuniot
(kinél
mclylycl
ott
jött, ez s
már
küldjön ne-
utánna járat-
hassak.
Melyik hajón ment? mikor? visszaérkezett- e a hajó? kire szólott a Frachtbrief?
— Még
-
75
a Tiedeman áUal expediált bankókat sem kap-
tam meg. pedig a liajó, melyen jönni gow" rég megjött, sot el is ment.
kellet „City of Glas-
Szíves barátsággal
K
s s
n
t
London, dec.
3.
185
h.
'.
Édes barátom! Totli kapitány
egyike. Mindent
el
.
hazánkfiai
vitéz
kivánok
legvitézebbjeinek
érte követni,
hogy boldogid-
mig a harcz órája elkövetkezik, hol ily karokra a hazának nagy szüksége lesz. Kérem, adassa magának által a bizonyítványt, melyet
jon,
neki adtam,
s
mntassa
meg
azt ismerseinek, kivált a höl-
gyek, lehetetlen, hog)' ne interessálják magukat mellette.
maga, mint neje ban, dolgozni akarnak,
A
is,
hogy
igen szerények kívánságaikéljenek.
katonásdit játszó urak Americában, kik között Ön-
vannak bizonyosan ismersei, mint Sandford tábornok etc. talán szintúgy hajlandók volnának magukat nek
is
interessálni a derék vitéz fin mellett. Szíves barátsággal
Kossuth. London,
dec, b. 1852
e
Edes barátom! Bemutatom Boross Sándort,
nm
unokaöccsét, a leg-
solidusabb characterü hazafiak egyikét, rendithetlen mint
—
a
kszál
s
becsülök, mint érdemli
O
becsületességben, hazafiságban
alamizsnát
—
kit szeretek
is.
nem fogad
el
senkitl,
még tlem sem;
bár minden nélkül van a világon, elvették szép jószágát, halálra Ítélték, felakasztották in effigie (hiszen rokonom.) és kergették
miut a vadat bujdosásában a jó magyar nép
— között két éven
a
át.
76
—
Végre megszabadulhatott, megmentve
jövend boszunak — puszta életét. Ez nem szegyei dolgozni, akár mit
ép és ers,
mint
a világon, lelke
teste.
Kérem ne vonja meg tle
tanácsát. Szives barátsággal
Kossuth.
Kedves alezredes
ur!
—
Nelson idejött definitiv arrangementokért
—
azokat N.-Yorkba küldém.
De ha már
itt
Ez
m;g én
3 hét késedelmet okoz.
van, annyi hasznot kell húzni ittlétébl a
meggyzdjék, s aztán gyzzön meg Amerikában, miként a háború nem tréfa, hogy a mi gyzze meg itt a chance-unk bizonyos, és viszont, hogy törököket, hogy mi nem vagyunk „humbugok", hogy van
mint
lehet,
s ez
:
hogy
nak barátaink, készen minket támogatni.
E s
azzali
végett viszonyba
hoztam az
itteni
török követtel,
találkozása igen kielégitn ütvén ki
ránduljon át Parisba az ottani követtel nálás végett épen megérkezett
Namih
,
s
^
kértem,
a kölcsöncsi-
pasa, török financz-
miniszterrel szólani.
Szerdán indul haza,
s
szerzett impressiói
decidálni
fogják barátainkat ott az immediat cselekvésre.
Utasitásom az: semmi esetre ne jusson eszökbe egyen-
Európába — ez nem érne semmit — erre akár mikor maradna id; a dolog fontossága abban van, hogy a mi hajónkon együtt jöjjenek; Constantinápolyba megérkezésünk módjának impressióra kell számítva lenni. Ehhez tessék magukat tartani. Ha akadály találna lenni egyképpen, majd gondolkodom másképpen, inkább késni egynehány hetet, de igy jönni. kint átszivárogni
—
i
í
—
Alkalmasint ugy rendezem üg-yeimet, liogy ugyan-
azon hajón érkezzem én jönni reméllem.
is
a Hosporusba, melyen önöket
Útban találkozunk.
Szerencsét a viszoutlátásiy;
A sb 61h
Sándo
r
r,
alezredesnek, -^
,.
.
.
,.
,
,
»Szíves barátsággal
'
New- lork.
Azonnal átadandó.
Ko SS lit t^
,
i
11.
It-
Lieber Freund! Sehr gerne entledige ich mich meines Versprechens, dir von mir Nachricht zu gehen, obwohl
es
mir leid
das ich was mich
ist,
persönlich anbelangt, dir nur eine Jeremiade anstimmen kann, denn
mich verfolgt
ein
ganz eigenes Malheur und anstatt dass
ginge, verschlimmern sich
meine Verhältnisse nur
alle
es besser
Tage.
— Die
einzige Ursache, wesshalb ich die kostspielige Reise hieher machte,
war um mit meiner Frau zusammen zu kommen, die endlich nach Bitten für 3 Monate einen Pass ins Ausland und um in Ostende die Bäder zu gebrauchen erhielt: sie reiste Ende April nach Pest und erfuhr dort, dass man nächster Tagen die am 17. April gefällten Urtheile kundmachen wird diess hielt sie zulangen
;
rück gleich weiter zu
reisen, endlich publicirte
Das Erstaunen meiner armen Frau kannst du als sie
sind
unter den Abgeurtheilten auch meinen
Namen
fand, nebst
mir
Wenigkeit zum Galgen und gesammten Vermögens; vmd da wir
einige andere nebst meiner
Strang, und Confiscation des
abwesend, so wurden unsere
hängt. holt,
die Urtheile.
wohl vorstellen,
gegen 40 abgeurtheilt, Pulszky, Berzenczey, Teleky, Rónay
und noch alle
man
dir
—
den
Nachdem meine arme Frau dies Urthoil jedenfalls
weiter reisen, doch wie
ihren Pass versagte und fuhr, das
Namen
um
die
war sie
auf
auf den Galgen aufge-
von dem Schrecken machen musste, wollte
sich
sie
sie erstaunt, als
man
ihr die Visa auf
endlich nach vielen Herumfragen er-
Visa zu erhalten nothwendig
neue Eingabe mache, denn
ersie
es sei
hohem
sei,
dass sie eine
Orts der Befehl gekommen,
nicht ins Ausland reisen zu lassen.
—
Die Verzweiflung der und auch mich ergreift ein peinlichf^s banges Gofiihl, wenn ich mir denken muss, das ich wohl nun für immer die Hoffnung aufgeben muss sie zu sphen, Ja auch sie
armen Frau kann
ich mir
vorstellen,
— auswandern kann die Aermsto
noch das Wenige, was
-
79 nicht,
ihr gebliehen
denn sonst
risquirt sie
zu verlieren, und
um
auch
dass eine
Frau wie die Meinige mit (j Kindern mittellos nach Amerika komme, und dort allen Zufällen preisgestellt bleibe, dass kann auch Was ich unter diesen Umständen thun ich nicht verlangen.
—
werde, weiss ich selbst nicht, nur so viel ein
Hund bedauere
ist
mir klar, das ich wie gemacht zu haben,
die kostspielige Reise hieher
um meine Verlegenheit voll zu machen, so fand ich meinen Freund L. Liechtield auch nicht hier, und so kann ich wirksagen, dass ich hier in zimlichen Pech bin! Indess einige Zeit muss ich wohl schon hier bleiben, bis ich
denn
alten lich
weitere Nachi'ichten von
zum mindesten nen.
—
Du
so viel
meiner Gattin erhalte, und dass
Ueld sende,
um
sie
mir
weitere Pläne fassen zu kön-
wirst mir einen Freundschaftsdienst erweisen,
wenn du
zu Hr. Haight gehst, dass du Mss. Lydia Jones mein Schicksal raittheilst, und mich nicht nur bestens empfiehlst, sondern auch meinen
Dank
wohl mir einige
Ruf
Güte
mich hatten. war Bangya: ich bin früher so freut es mich ihn wiederzusehen, obandere abriethen mit ihm viel umzugehen, da sein
aussprichst, für alle
Der erste Mensch den mit ihm gut gewesen, und
die sie für
ich hier sah,
nicht der beste sei; ich erhielt michGotilob noch
stäiidig, hielt
mich an keine Parthei und
bleiben, alle Partheilichkeit hasse ich licher,
Avenn
sie
und
sie
in Persönlichkeit ausartet,
immer
auch
so soll es
in
selbst-
Zukunft
um so verächtman schadet der
wird
denn
guten Sache, ein schmutziger Vogel der
in das eigene Nest seh auch Kossuth kann Schwächen haben, doch bleibt er immer noch der einzige, an den sich die Emigration halten muss. Szemere .
.
.
Feind zu sein, und eine neue Schrift soll aus seiTagen wieder Kossuth erscheinen auch Vuko-
scheint sein grösster
ner Feder dieser vich
ist
—
wieder Kossuth, ebenso Thaly, P. Eszterházy, Fülöp,
Rónay, Halász
Vay
Orosz Klavierspieler, Bakács, Nagy Imre, Lóránd Rózsafy, Dr. Glück. Heute kam Mor. Perczel
Lalzi,
Jósi,
—
sammt Familie und diese Parthei mTcht sich grosse Hoffnungen auf ihn. Das Schiff Patrik, welches hier am 14-ten May absegelte und wo nebst 14 Ungarn öOO Passagiere waren, ist gescheitert und mit Mann und Maus zu Grunde gegangen meines Wissens waren Ungarn Oroszkövy mit seiner Freu, die er erst einige Tage hier geheurathet, dann Mandula, Md. Haderman, Herczegh, Xantus, He-
—
5
vessy darunter, der andern
Familie erwart'^t
man
alle
Namen Tage
weiss ich nicht.
hier,
doch
ist sie
— Kossuth seine noch nicht
da.
—
-
—
80
dem letzten Fest, unmittelbaren Umgebung; ich
das Napoleon in Paris gab,
Batthanyi war bei in seiner
gestehe, dass
wenn Napoleon
Oesterreich gegenüber feindselige Pläne schmieden könnte, ich mich
ihm
denn wenn uns auch der Teufel hilft wenn wir nur den Zweck erreichen. Erstaunt bis Z alle einstimmig gegen meinen Freund Feri
selbst anschliessen möchte,
bin ich zufrieden,
war ich hier von A Pulszky schimpfen zu hören, ja man trug mir eine Wette an, das Pulszky sich nicht trauen wird nach England zurück zu kommen, und in America bleiben wird. Mészáros, Beöthy, Tel eky und Katona leben auf der Insel Jersey, Kniety
ist
um
hier President des Comitees,
Hungrigen zu speisen, und die Durstigen etc., so ist er unsichtbar, und man weiss nicht einmal seine Wohnung. Aus Ungarn kommen die Nachrichten alle Tage sparsamer an, und zuletzt wird es dahin kommen, dass man sich gar da indess keine Mittel da
sind,
nicht trauen wird zu schreiben
Sommer zum Kaiser wird krönen
;
die
wie
man
sagt,
so
man den
hottt
Kaiser diesen
in Pest zu empfangen, ebenso dass er sich
leicht eine allgemeine
Amnestie mit wenigen Ausnahmen gegeben
wird. Eszterházy
Mich,
man
lassen, Avomit
ist
verbindet, dass viel-
auf 6 Jahre verurtheilt, Csáky Laczi
trotz den Versicherungen, dass
wenn
er zurückkehrt,
ihm
nichts ge-
schehe, ward auf 3 Jahre auf die Festung gesendet, soll aber schon
begnadigt
— Vergebe lieber Freund dies flüchtige Schreiben,
sein.
doch ich bin sehr
Anspruch genommen
in
—
so wie früher,
wo
ich
mich keiner Parthei anschloss, denn ich wünsche, dass die ganze Emigration nur einer Fahne folgen sollte, so will ich mich auch hier erhalten,
mich lass
alle^
und da man diese Gesinnungen kennt,
welcher Parthei
mich etwas von
sie
audi angehören.
dir hören, vielleicht
kann
so
besuchen
— Findest du
ich dir mit
Zeit,
nächstem
auch mehr schreiben.
Sage Kossuth meine Empfehlung, grüsse unsere gemeinschaftund bleibe gut deinem
lichen Freunde,
iiut'riclitigou
Paul London den 25 May
ihm zu
saffen.
bittet
z
Freniul i
r
m a y.
1852.
Meine Briefe adressire: Pa. gow, Scottland. Dan. Kászonyi
S
Szir. care of
mich eigens
Mr. L.Leisler Glas-
dir recht viel
Grüsse
v(ni
(
Magyar J ordítás.)
Kedves barátom! Örömest
meg
felelek
Ígéretemnek neked hirt adni
magamró^ noha sajnálom, hogy, a mi engem személyesen illet, csak jeremiádát hangoztathatok, mert engem egészen különös balsors üldöz, és a helyett, hogy minden nap jobban menne, napról napra roszabbak viszonyaim. Egyetlen oka költséges ide utazásomnak az volt,
hogy
nmmel
találkozhassam, a ki végre hosszas kéregetés után 3 havi útlevelet kapott külföldre,
nálhassa.
hogy Ostendében a fürdt
April végén utazott Pestre és ott tudta meg,
hogy következ napon fognak tek kihirdettetni
;
Ítéleteket.
nm bámulását,
közt találta;
az april 17-én hozott Ítéle-
ez tartotta vissza a tovább utazástól.
Végre kihirdették az
gény
hasz-
midn
Nyilván képzelheted
az én nevemet
is
—
sze-
az elítéltek
kívülem vagy 40-en vannak még
elitélve,
Pulszky, Berzenczey, Teleky, Rónay
és
még
egynehányan csekélységemmel együtt akasztófára és kötélre és összes vagyonuk elkobzására, és minthogy valamennyien távol voltunk, nevünk az akasztófára függesztetett. — Miután szegény feleségem magához tért az ijedtség után, melyet ez ítéletnek neki mindenesetre okozni kellett,
dn
tovább akart utazni; de mennyire csodálkozott, mi-
megtagadták tle
útlevelének
láttamozását és sok
kérdezsködésre végre megtudta, hogy láttamozás megnyerésére uj folyamodvány szükséges, miután magasabb
helyrl az a parancs
érkezett,
KKNYURALOM ELIKNK.S MOZGALMAK.
hogy
külföldre
nem
szabad
— t bocsátani. —
—
82
Képzelhetem a szegény asszony kétség-
beesését, és engem is kinos, nyomasztó érzelem fog el, ha gondolnom kell, hogy most már tán mindenkorra fel kell adnom a reményt, öt láthatni, hisz a boldogtalan még ki sem költözködhetik, mert akkor azt a keveset is koczkáz-
még megmaradt,
a mie
tatja,
enyim ott ki
és
liogy oly no, mint az
gyermekkel vagyontalanul Amerikába jöjjön
6
és
legyen téve minden esélynek, azt én sem követel-
Hogy magam sem
hetem.
mit fogok tenni ily körülmények közt,
azt
tudom, csak annyi világos elttem, hogy
mint egy kutya sajnálom a költséges ide utazást, mert hogy
zavarom
legyen, L.
teljes
sem leltem
és
itt,
Lichfield
régi barátomat
igy csakugyan mondhatom, hogy
itten
kinos bajban vagyok.
Azonban darab ideig már itt kell maradnom, mig további hireket kapok nmtl, és hogy nekem legalább annyi pénzt küldjön, hogy további terveket csinálhassak, — baráti szolgálatot teszesz nekem, ha Mr. Haight-hez mégy, hogy Mss. Lydia Jones-szal sorsomat közöljed és engem ne csak a legjobban ajánlj, hanem köszönetemet is mondjad mindazon
szivességért, melylyel irántam viseltetett.
Az els ember,
akit
itt
láttam
B ángya
volt; jól
álltam vele ezeltt, és igy örültem viszontláthatni,
ámbár
hogy ne érintkezzem vele soHála isten, eddig mindig kat, mivel hire nem niegrzém önállóságomat, nem álltam párthoz, és hadd maradjon ugy jövre is; gylölök minden pártoskodást és annál megvetendbb lesz, ha személyeskedésekbe megy át. Saját ügyének árt az ember, piszkos madár, a ki sa-
némelyek
azt tanácsolták,
a legjobb.
ját fészkébe géi,
de
(
sunyit.
még mindig
Kossuthnak marad
gratiónak ragaszkodnia
nagyobb egy
ellensége,
irat jelenik
kell.
és azt
lehetnek gyen-
az egyetlen, a kihez az emi-
Szem ere
mondják
meg Kossuth
is
ellen.
ugy
látszik leg-
tollából a
Vukov
i
napokban
cs
is
Kos-
-
—
83
ugy T h a 1 y, E s z t e r h á z y P., F ü 1löp, Vay Laczi, Rónay, Halász Jó si, Orosz zongorás, Bakács, Nagy Imre, Lóránd, R ózsafy, Dr. Glück; ma érkezett Pe rezei Mór családjával és e párt nagy reményt vet belé. „Patrik" hajó, mely innen 14-én vitorlázott el és melyen 14 magyar mellett 500 vendég volt, hajótörést szenvedett, és mindenestl tönkre ment. Tudtomra magyarok Oroszkövy nejével, kit csak néhány napja vett el itt, aztán Mandula, Md. Hadermann, Herczegh, Xantus, Hevessy voltak közttik — s
uth
ellen van, ép
a többi nevét
nap várják
itt,
nem tudom. de még nem
az utolsó ünnepélynél, mit
környezetében ellen
volt;
ellenséges
—
— Kossuth
érkezett meg.
Napoleon
minden
Batthyányi adott, közvetlen
megvallom, ha Napoleon Ausztria
terveket kovácsolhatna
csatlakozhatnám hozzá, mert ha
meg vagyok
családját
maga
még magam
,
az ördög
is
is
segít
ha csak elérjük czélunkat. Csodáltam, hogy itt valamennyien egyhangúlag ócsárolják Pulszky Feri barátomat, só't fogadást ajánltak nekem, hogy Pulszky nem mer Angliába visszajöni és Amerikában marad. — Mészáros, Telek y és Katona Jer-
nekünk,
sey szigetén élnek,
elégedve,
Kmety
itt
a bizottmány elnöke, mivel
azonban hiányzanak az eszközök az éhesek etetésére szomjúhozok
stb.,
láthatatlan és azt
sem
és a
tudni, hol lakik.
Magyarországból naponként gyérebben érkeznek a hirek,
hogy nem is fognak irni merni. A mintmondják,jöv nyárra remélik, hogy a császár Pestre megy, és hogy császárrá koronáztatja magát, a mivel azt kötik össze, hogy tán átalános amnestia adatnék, kevés kivétellel. Eszter házy Mih. 6 évre van elitélve. C s á k y Laczi daczára a biztositásnak, hogy visszatérése esetén mi baja sem lesz, 3 évre várra küldve, azonban már meg is kegy címeztetett volna. Bocsásd meg kedves barátom a futólagos Írást de nagyon igénybe vagyok véve, Ugy és végre annyira fog jutni,
.
6*
mint ezeltt
hogy az
nem
egé.-z
-
84
csatlakoztam párthoz, mivel azt óhajtom,
einigrátió
egy
igy akarok maradni, és mintán
zászlót e
kövessen, most
látogatnak mindnyájan bármely párthoz tartozzanak
Ha akad idd, hadd tán én
is
is
nézetemet ismerik, megis.
halljak valamit rólad. Közelebb
többet irhatok neked.
Mond Kossuthnak rátinkat, és
ajánlásomat, üdvözöld közös ba-
maradj jó indulattal igaz barátodhoz (aláirás)
London, 1852 máj.
25.
Leveleimet intézd
Pa. Szir. care of Ms. L. Leisler
:
Glasgow Scottland.
Kászonyi Dán. mondjam.
különösen kér, hogy üdvözleteit
III.
London, Oktober
12. 1852.
i Albert Terrace Nottingliill.
Kedves Barátom! Tizenkét uapi kellemes tengeri utazás után szerencsé-
nagyszer metropolisába, s egészen újjászületve érzem magamat, hogy ismét Európában vagyok. Leveledet átadtam azonnal kormányzó urnák, kérdezte, hogy mit csinálsz, mikor házasodol ? mire azt felelém hogy ez utóbbi eszed ágában sincs. De ok azután felvilágositának, hogy ez részedrl csak titoktartás. Megvallom, hogy egy kicsit neheztelek reád, hogy engemet oly kevéssé méltattál bizalmadra, biz azt megmondhattad sen megérkeztem a világ e
volna, kivált elválásunkkor, valamint abból
Nagy
Péter
Majd megbszülöm magamat rajtad, s ha férjhez megyek én sem adom tudtodra. Én Zsulavszkynénak 539 Houston St. address alatt egy hosszú kimerit levelet irtam, mely kivált political teeltt sem
tettel
kintetben reád fog birni
,
titkot.
s
ottani pár barátainkra
némi érdekkel
ugyanegy tárgyat idkímélés tekintetébl
nem lehetvén mindannyinak ságot megkértem, (ezt
is
különben
is
is
megirni, Zsulavszky asszony-
hogy levelem tartalmát közölje veled
nem különben
megtette volna),
Áccsal,
Spaczekkal s a 3 magyarral, reménylem, hogy mindaz, mit neki irtam, itt
a dolgok,
kielégít
benneteket
is.
azonban bonyolódik a
Bizony ebül állnak világ, s ez
azután mé-
— gis szülhet valamit.
vább semmi
esetre
—
86
Majd meglássuk.
sem maradok
A jöv
tavasznál
in suspenso.
A
to-
dolgok
legközelebb jobbra vagy balra fognak fordulni.
Én
itt
Szontághéknál egészen á mon
aise
érzem maga-
mat, s nem adom Londont ezer New- Yorkért. Reményiem, hogy [nöra pár hétre meglátogatand, no majd lesz akkor hadd el hadd. Én még bent nem voltam a városban, nincs ott semmi dolgom. Pulszkyékat, Gáléket, Kmethyt s Nagy Pétert látogattam meg eddig, kik mind közel laknak hozzám. Péter visszament az ö régi helyére, ad suam antiquam, eléggé csinos vel
s
ugy
még
s
fiatal
látszik igen értik
asszony,
egymást
O
nem
Péterrel,
él férjé-
vagy
ver-
hogy tagadja, hogy van valami a dologban. Kérdezsködött irántad ö is, Pulszkiék is. Bethlen a vén büdös huszár három napra ment stockter Sünder az a Péteris.
ismét Parisba
s
még mindig
is
ott van, szállását
pedig tartja
azóta mindig, alkalmasint sok pénzének kell lennie. alatt
mig Kiss Miklós Parisból
távol volt,
t
bizta
Az meg
commissionárusnak a levelekre nézve, no ugyan kutyára bizta a szalonnát;
3 levelet s
irt,
nm
irja,
hogy Julius
s
Augustusban
ezek mind Kiss Miklóshoz voltak adressálva?
távollétében Bethlen által lettek volna részemre elkül-
dendk, de mig
N.- Yorkban valék,
nem kaptam sem
a
le"
veleketsem kis fiam daguerrotypját, mely szintén reá volt bizva elküldés végett.
Meg
is
szidtam érette kegyetlenül
a lusta óbestert. Kérlek pajtás, légy oly jó, nézess utána
vagy Dey éknél vagy a postán, hogy nincsenek-e ott a levelek s a daguerrotyp ? s ha reájuk akadsz, kérlek küld azután
ide.
Gróf Teleky László Haynaut provocálta, mint az ide mellékelt nyomtatott
fogadván közlötte.
tem azt
el,
st nem
Ugyanaz is,
Stáhl
le
is
czikkbl
láthatod,
válaszolván reá.
Haynau nem
Teleki a levelet
van forditva németre
is,
ide rekesz-
mind a németet mind az angolt
leir-
— még
hatná s
-
87
egyszer, az angolt szeretném ha a Tribuneben
a Daily Timesben (ez a két lap mindig
ügyünk
mellett
megjelennék, a németet pedig a legjobb new-yorki
volt)
német lapban kellene
közleni, söt
egy példányban Phila-
melynek egyik tagja Schmid újságkiadó, hadd közöljék ök is, das ist so etwas für den amerikanischen Gaumen. Közöld e kihívásokat Zsulavszkynéval s a többi magyarokkal is, a kikdelphiába
kel
i.
t.
is
a Committeenak,
küldeni
közölni akarod.
Azt hallom, hogy valami Asboth
fiu
(exhonvéd
Gorove Pista testvérhugát, rokonod-e nique az Asbóthok csak házasodnak. elveszi otthon
tiszt)
?
De-
Szabó Imre ezredes legközelebb Ausztráliába ment, Parisból jött ide in valde deplorabili statu, mondják
mindenét
elvesztette kártyán
nyeri, hiszen a
Austráliában tán
,
hogy
vissza-
kártyában nagy mester. Téli kabátját
ela-
dás végett kinálta Jhásznak.
Hallom, hogy 26-án indul az utolsó transport Americába, köztük Boross
fiu)
Kossuthné unoka-
Tóth kapitány vagy rnagy, nem tudom, mond-
testvérje,
ják hogy szép és több
Sándor (derék
fiatal felesége
van,
Kmethy
adjutánsa volt
mások, kik alkasmasint majd jelentendik magu-
kat Asbóth alezredes urnái New-Yorkban.
Lórodyról az a
meggyzdésem, hogy
csakugyan Törökországba
küldi,
az öreg ur
ámbár kormányzó ur
mondja, hogy mit sem tud róla. Ihásznak azt N.- Yorkba megirni,
t
hogy Lórody
itt
nem
kellet
azt
volna
van, akkor azután
a dolog szóba sem jött volna.
A octob.
magyarnak s Spaczeknek irok a jöv postával 15-én, ma már nem gyzök többet irni, kor3
mányzó ur
is
megbízott valamivel.
valamennyit, kik arra méltók, gyart.
Bst
is.
t.
i.
Addig is köszöntse minden jóravaló ma-
-
-
88
Asbóth alezredes urnák pedig azt izenem hogy edzze jól
elre*)
hogy valahogy a menyasszonyi éjszakán fiaskót ne csináljon, szinte tartok, hogy ugy jár. Isten veled hived
Hajnik Pál Mátkádat, vagy tán már *)
Ot
szó,
ndet
szi vesén tisztelem.
mely az irónak érdes humoráról tanúskodik, de elmond-
ható csak férfitársaságban volna, elmarad.
-
1
8 5
3.
—
I.
KOSSUTH ASBÓTH SÁNDORHOZ ÉS VISZONT. ASBÓTH BOYLEHEZ. (a
törökkel való alkudozások, a kölcsön ES a betörés iránt, ^ DB.)
II.
KOSSUTH bizonyítványa ASBÓTH
S.
SZÁMÁRA.
III.
VUKOVICS
SEB ASBÓTH
SÁNDORHOZ.
I.
London, Május
Édes Barátom A
bizonyítványt küldöm
kifejezését.
helyzetben, hogy
!
kívánom, fogadja abbani
mint szives barátságomnak
nyilatkozataimat
érzelmeimnek
s
Ön
iránti
Adja
-0. 1853.
,
s
szinte
Isten, legyek valaha azon
hálámat tettleg bizonyíthassam,
akkor tapasztalandja, hogy oly embert tisztelt meg barátságával, ki azt teljes becse szerint méltányolni s viszonozni képes. April 14-kei, kell
s
Május 4-kei
levelei
folytán
ezeket
megjegyeznem:
hogy October óta rendes hivatalos jelentéseire nem feleltem, válaszom az, hogy négy hónapon át Öntl egy bet írást sem kaptam, elannyira, hogy hosszas hallgatása miatt aggódván nem hivatalos dolírja alezredes ur,
1.
gok tekintetében (mert illy es dolgaink ott fájdalom nem voltak, mik iránt öntl jelentést várhattam volna) ha nem aggódván személyes mibenléte
iránt,
Ihász által több
íz-
ben írattam Biróékhoz, aaon kérdést, mi történt önnel, hogy hónaponkon semmit sem hallat magáról. Végre iigytetszík mártiusban kaptam egy levelet, melyben annyi volt, „küldjek vagy assignáljakvagy lOOO dollárt."
Erre Pulszkynak írtam, magyarázza
meg
önnek,
mi állásban vagyok én, hogy nállam nem járják ám ez res,
de
még
eze-
a tízes assignatiók sem, hacsak az vén Istenre
— nem
—
annak nem igen szokása honorálni a magyarázza meg, hogy nálamnál nincs kevésbé
assignálok,
váltókat,
92
s
ember a világon, nincs nagyobb koldus, mert a haza ügye havonkint most is 20,000 forint költséget igényel, s mig magam és családom a szó szoros értelmében csaknem koplalunk, ezer Ínséges ember jár nyakamra, s hogy ezen nyomorult gondteljes állapot igy tart 10 hónap óta egy garas jövedelem nélkül. — Egy assignálható
szersmind kérdeztem, hogy ugyan miaek az az ezer dol-
—
lár?
hetek
oly summa, mennyit én egész éven át
családomra összesen
—
mire
?
nem
költ-
miután én
nem
tudom, hogy a raktáron kivül valamiért fizetnem kellene, a nyomtatványokérti fizetés (600 doll.) is ide utasitatván Philadelphiából
?
Pulszky nem találkozott Önnel
—
hanem
e
levelem vétele után;
14-ikei levelében látom e neveket Sacchi,
april
Haubold, puska mves, Lambeer, Sacchi! mi dolgom utolsó
nekem Sacchival? én
kifizettem
kezemben is van a quittirozott alkulevele nem tudnám hogyan tartózhatnám én Saechinak va-
—
fillérig,
lamivel
?
Haubold Puskamüves !
!
ezt detto
nekem
ez
nem
értem,
mi dolgom
lehet vele.
tökéletes assigma, hacsak
nem
va-
lami puskáról van szó, melyet valaki hozzám hozott, aján-
dékba-
e
vagy próbára ? nem tudom,
s
mely Picket
ezre-
desnél lévén, Henningson által akármikor visszakérhet és
vissza adható.
az
már
r^iktártulaj-
— Januártól, igaz, kell fizetni, nem tudom mennyit,
doiios ?
de
Végre Lambeer, ez talán a
iránt
alig
régen irtani Henningsonnak,
van valami a raktárban,
kély holmit
Law
hogy miután
szálittassa át azt a cse-
urnák valamely raktárába
s
amazt
fi-
zesse ki.
Ez
nem
feltétlenül
—
—
Többet nem tudok. A kórházra Ígértem az 500 dollárt, hanem Ígértem
az egész.
— könyvemnek
—
;)3
melyet kiadni Ígértek, nem adták
árát,
ki, te-
hát megsznt. Próbáltam bostoni comitéemat, hogy adjon
— nem adott —
e czélra
s
így vége van,
egy garast is, magamnak nincs
s
nekem
senki sem ad
igy termeszetesen én
segélyezhetek másokot, bármennyire óhajtanám
Hanem
tegnap kapok Waiglitól egy
Virginiában,
s
ön
akarja elvállalni.
ezt
az én
kör alkalmazás megbízásaim
— Bocsásson
mondom, reménylem Waigli
meg
is.
levelet,
hogy Önnek valami nagy
Írja,
nem
melyben
ajánltatott
miatt
nem
édes barátom, ha azt
loszúl értette Ont, mere azt
csakugyan restelném, ha minden ok nélkül az én nyakamba hárittatnék ily szerencse magátóli elutasításának morális súlya.
Mik azok az én megbizásaim ? a raktár mely jobbadán már üres és egy pár mázsa letárolt puskatöltés. — Ez csakugyan nem olyan, mely egy oly lépést igazolhatna; mikor eljöttem Amerikából, még nem tudtam, hogy ily
—
szegény leszek
még
reméltem adhatni Önnek megbízásokat;
emlékezik,
is
Önnek
s
Baldwin urnái mindent elkövettünk,
távol N. -Yorktól subsistentiát keresni,
s
ép ezen
ki-
látásban akként végeztünk, hogy ha elhagyja N.-Yorkotadja
val
—
nem
Önnek tudtás akaratával szándékom Önt N.- Yorkban tartóztatni nem is volt volna semmi ok reá, mert az Amerikában!
át Vaiglinak a kulcsokat
minden toznak
—
teendö'k
;
ennyire
diplomatiai
a mi természetesen
Ön
körbe
volt
tartoztak
tar-
s
összeköttéseinek körén
kivül van.
Azon imputatióra tehát valóban nincs semmi ok s függ alkalmazást el vagy nem fogadni, de az el nem fogadásnak súlya én reám nem háalap, természetesen tetszésétl
ntható.
Mi
az én dolgaimmal a teend'? a töltéseket Kings-
land leltároztatni Ígérte, megtörtént-e?
nem tudom
Akármiként legyen, ha conserválhatók romlás
.
.
.
.
és költség
— nélkül conserválaiidók,
nem
enni ha ja
94
— hadd
— feküdjenek,
— nem kérnek
conserválhatók. irtam Henningsonnak, ajánl-
Law urnák
idejébeni visszatérítés mellet
fogadja, el kell adni a mint lehet
kába semmi szín servatiójukra.
;
—
ha
el
nem
mert én innen Ameri-
egy garas pénzt sem küldhetek conszükségünk lesz reá, veszünk annak
alatt
Ha
idején.
Ez az
Kérem, tehát ezen dolgok miatt ugyan
egész.
ne engedje magát influenceiroztatni des ur,
meg
lelem én, mikor kell,
s
—
akárhol lesz alezre-
meg
a haza
ölelem meleg barátsággal
Kossuth Kérem Henningsonnak megmondani azon bizonyos török documentumot Raymond által küldöm — féltem postára bizni.
London Nov.
Kedves Alezredes
u
r
!
Múlt postávali levelem óta semmi sem
mi kilátásainkban
ja,
Az hogy
s
18. 1853.
jött
közbe, a
a dispositioban változtatást okozna.
nagyon ellenkeznek. Egyik azt mond-
utolsó hirek
az Olteniczánál
positiót vett török
jobb szárny
(9000 ember) három orosz megtámadást visszavervén, végre Gortsakoff 4.5.000 embert vezetett Oltenicza ellen
mely nagy
er
Duna jobb
partjára
;
eltt amaz csata nélkül visszavonult :
—
a
másik ellenben azt mondja, hogy a
török nyomult elre, Bukaresztnál az orosz föerej ét tönkre verte, s
jobb szárnyával (mely Olteniczátol az Aiigisz bal-
partján nyomult
fel)
a moldvai retraite vonalt elvágván,
Gortsakoff vert hadával kénytelen volt Brassó
felé
Er-
délybe menekülni.
Ha
ugy annyi, mint ha már csatáznánk, mert az osztrák csak ugy tarthatja fel neutralitását, ez utóbbi hír igaz,
—
-
95
ha az Erdélybe menekült orosz hadat lefegyverezte mit bizonyosan nem tett; s ha nem tette, megszegte neutra;
elvben már elhatározott velünk szövetkezés nyilvá-
litását,
ezen megtörés az, mely a porta által
s
nos végrehajtását
De ha
feltételezi.
els igaz
az
az orosz fegyvereken az
rülné,
s
az
is,
nem
oly körülmény, mely
els csatában
ejtett
csorbát letö-
a czárnak lehetségessé tenné „prestige"- jenek
csonkulása nélkül kiegyenlítésre nyújtani kezét.
Reám
körülmények csak azon határozással vannak, hogy kétszeresen megkettztessem igyekezetemet magamat indulható állapotba tenni, s mihelyt csak 25000 tehát a
dollárt szerezhetek, indulok.
Ezért utóbbi levelembeni dispositiok
—
változást;
nek
nem
ez úttal
leirni
mondja meg irok
;
Henningsonnak
ezt
mert nincs
is
porationális függ, mire
Ha
t
is
vele folytonos rapportban lenni
fkép
indulhatások ezennel újra
fel is
indulnak, szükség,
van, elhozassék
—
is
idm ma még
ön vele ugy
ez ujságcombinatiót, mit
Tessék
nem szenvednek
;
—
ki-
egyszer
közölhet.
mert cor-
hatályos erélyétl
az
kérem.
hogy minden a mink még
értem a munitiót
Az elhozandók közé számítom
is.
a pénzjegyeket
is
ott
—
bankóvésményeket (Platten) Tiedemantól Philadelphiában. Kérem, irjon neki iránta azon hozzátétettel
és
,
hogy most van ideje az ottani Comittenak a munkásságra, mire a múlt postával Henningsonhoz küldött hirlapfelszólitásom a néphez megadandja a kell lökést; azt minden esetre kérem, hogy ha a nyomdásznak a jegyekért még valami fizetni való volna — eszközöljék, hogy az elküldésben az ne tegyen akadályt — mert hiában, mi csak akkor rendelkezhetendünk financiális törökkel
már engageirozva
ervel, ha az
osztrák a
lesz.
Mindenesetre Constantinápoly most legjobb piacz jó
— fegyverek,
mére,
s
ágyuk, munitió
—
96 s
hadi készletek bár mi ne-
els kereskedelmi szabály
lévén,
hogy ha valaki
eladni kivan, vigye portékáját a vásárra, igen kevés vállalkozási szellemnek kell lenni az amerikaiakban
most nem
,
ha
ezt
Hasson erre ismeretségei körében. Ne künk igen érdekünkben áll, hogy minden, a mit háború teszik.
esetében használhatunk, vitessék Gonstantinápolyba. Definitiv
nem
megvételi
kötelezettséget
ugyan magamra elre körülménye-
vállalok, de a ki elég belátással bír a
ket jól felfogni,
nem
hogy oda érkezoly karban leszek, hogy átvehetem, befolyással birandok, hogy a mi hasz-
temkor vagy
magam
vagy legalább
elég
kételkedhetik rajta,
nálható, s árban méltányos, a török átvegye.
Próbálja, a mit tehet e részben. Isten áldja
mindnyáj okát barátja
Kossuth.
IL
suth's friend
principle is:
is
—
—
—
Koscome what may and that I adhere to principle my friend „Every man depend on himself."
Look upon me
as
Your
friend
•
•
—
—
If I live and succeed the principles Kossuth advocated shall
always be sustained, with
—
this is for life.
—
my
exertions,
my
fortune,
and
my
faith
(Magyar fordítás.)
Tekintsen ön engem barátjának
—
Kossuth barátja az én barátom.
dom
és ez az elv az:
—
Én
történjék bármi
elvhez ragaszko-
„minden ember önmagától
függ."
Ha
élek és életemnek sikere leend, a Kossuth által
fogom támogatni tetteimmel, vagyonommal hségemmel a mig csak élek.
védett elveket és
—
(Az gatott
itt
közlött kis levél aláirás, czim es keltezés nélkül, szak-
yankee-stylben van irva, 16 rét négyoldalú papir els lap-
könnyen olvasható hetükkel; valószín hogy egyik vagy másik amerikai lelkes ügybarát intézte A hoz.
jára, szálkás de
—
Mr. Boyle states that he could negotiate a loan of 100 millions of dollars for
Turkey
bearing 6 per cent per
at
annum
London, or New- York. KÉNYURALOM ELLENES MOZGALMAK.
15 per cent discount; interest,
the
loan
payable halfyearly in
—
98
—
(Magyar fordítás.) „Boyle^^i' azt
—
számára
állítja,
hogy ö képes lenne Törökország
évenként 15 százalékos kamatra
— 100
millió
dollárnyi kölcsönt eszközölni; akarnátok félévenként
Londonban vagy
tetvén
(Ez után
fizet-
N.- Yorkban."
— csak ugyan irónnal magyar nyelven jegyezve — ez
O
áll:)
proponálta egy amerikai hadihajónak Konstanti-
nápolyba küldését. (Az
itt
—
Portativ nyomda.
közlött rövid jegyzék irónnal van jegyezve egy kö-
zönséges, nyomtatott életbiztositási
programm
hátlapjára és A. S.
Írása.)
(Asbóth Sándor Kossuth Lajoshoz) kormányzó ur! Falusi magányból berándulván, most tudám meg Ruttkayné o nagyságától, miszerint kormányzó urnák két hozzám ezimzett Hogy jelent soraim levele visszaküldetett Londonba. kormányzó úrhoz nem jutnak, ez nem újság elttem, de hogy kormányzó urnák engem illet s általam várt levelei New-Yorkból visszaküldetnek, ez a legaljasabb intrigáknak egy uj neme. Mélyen
tisztelt
—
Én még Pulszky
ittlétekor
kértem
föl levélileg
kormányzó urat, miszerint netán hozzám küldend kegyes sorait következ czim alatt útnak indítani méltóztatnék: A. A. Cor.
of.
Arthur Patts Esqu. 27 Fifth Avenue New-York.
mely kérésemet ezennel tisztelettel ismételvén, egyben arra is kérem föl különösen kormányzó urat, miszerint vélem tudatni legyen kegyes, mikép valának czimezve a visszaküldött levelek.
magyarok egyrésze szokás szerint pártokra osztva, czélnéküli gyléseket tart és ellenkez fölhívásokat bocs áj t k ö z r e, én kormányzó úrtól utasítást nem nyervén, minden avatkozást idelt-
Az
itteni
— tinek véltem;
-
99
minthogy azonban a muszka-török
vi-
szonyok ügyünkre nézve naponta kedvezbbre fejldnek, hazafiúi kötelességemnek ismerém kormányzó urat ezennel újra
fölkérni
tisztelettel
heztartásául,
:
miszerint nemcsak
magam
mi-
de levélileg hozzám járult több lelkes honfi-
társaimnak szolgálandó irányúi, engem mielbb rendeled utasítással megszerencséltetni
kegyesen méltóztatnék.
Mint minapi soraimban jelentem
nyomdát
Crosky ur czime
alatt
aportativ másod útnak indítottam, a
szállítási költséget itt lefizetvén.
Mitevo legyek a
még kezeim
^gyéb holmival?
erre nézve
alatt is
lev fegy ver-és
Fráter kapitány által
küldött levelem kapcsában utasítást kérek.
E. R.
Boy1e
ur, kinek,
kezelem,
Islandban
7000 holdnyi vagyonát Long oda nyilatkozott elt-
határozottan
hogy ha a török kormány a muszkávali megszakadását a magyar ügy és átaljában az európai
tem,
elnyomott népek szabadságérdekével összekötendi, ezen, de csak ezen esetben 40 miliónyi amerikai m a g á n t á r s u a t i kölcsönre kedvez 1
számot tarthat. Mely nyilatkozatot neveztem Boy le ur általam kormányzó úrral azon czélból föltételek alatt
tudatni kivánta
:
miszerint
rök kormánynál az
kormányzó ur
iniatlvát megtévéu;
e részben a tö-
errl
t
is
érte-
síteni méltóztatnék.
Boy sel bir,
1
e ur
vagyonos ember, uagy összeköttetés-
ügyünknek
és
kormányzó urnák meleg
barátja
de mindazonáltal én tanácsosnak tartanám, miszerint, kor-
mányzó ur mindenekeltt latának
t
szólítaná irásilag föl aján-
Írásban fölmutatására.
Kegyes utasításért újra esedezvén, hódoló tisztelettel maradok kormányzó ur kész kötelességü szolgája New-York, nov.
Ehhez egy
16. 1853.
Asbóth.
melléklet. 7*
— U.
i.
föltét alatt
100
Boyle ur most a török
elttem, hogy a fönebbi
jelenti
kormány
által
felvehet
kölcsönkép
mindjárt 500,000, és az egyezés után elteremthet egy hét alatt
1
kívántatik,
millió,
100
egy hó
millió.
alatt
10
millió, és ß
hó
alatt,
Kormányzó ur kívánatára
Londonba személyesen
ha
Boy le
tN;^sietend.
(Kossuth Lajos Asbóth Sándorhoz.) Loudon, deczembor 27. 1853,
Ki nem mondhatom, min zavarnak tesznek ki az által, hogy november hónap folytában tett dispozitióimra senki sem felel, — mennem kell s nem merek indulni, és nem merek anélkül, hogy tudjam, történik-e ott valami vagy nem, mihez magamat alKedves alezredes ur
!
kalmaznom szükség. Meg nem foghatom ezen mulasztást. Önnek november 16-ai levelét, melyben Boy le ur k ö 1 c s ö n-a j á n 1 a t a iránt tudósit, vettem decz ember 24-én.
E-uttkaynénak egy decz. 4-ikén zárva, tehát hevert nála 19 napig.
expediálva
hanem
nem
a decz.
Az
irott levelébe volt
levele pedig volt
14-ikei hajóval,
nem
is
a 7-kei,
a dec. 11-kei hajóval, ismét hevert 6 napig, össze-
sen 25 napig hevert
New-Yorkban ily fontos levél!
—
ha minden tekeótria nélkül postára tette volna november 16-án, vagy biztosság végett George Sanders konzulhoz intézve, e levél (ha nem humbug)
hazánk sorsára
elhatározó befolyással lehetett Most
is
nagy befolyással
lehet
volna ekkorig.
még, de
6 hét csak-
ugyan vésze van, Kérem, mondja meg B o y 1 e urnák, hogy ha nékem Írásban adja ajánlatát, ugy hogy azt megmutathassam s a föltételekrl
is értesit
(ratifikáczióját
fentartva)
a
világ
megszabaditójának dicsségét vívhatja ki magának, egy
i'.'
-
-
101
egyszersmind igen nyereséges speculátioval
—
én ma-
s
gamra vállalom, liogy kiviszem a törököknél a föltételt (mely olyan, hogy azért csak mélyen kötelezve érzem magam ugy is kell, más föltét alatt ne is adjon pénzt,) de a kivitelrl csak ugy biztosithatom, ha elbb nekem ad 60,000 dollárt kölcsön, magyar kölcsönjegyekre (adok 100,000 dollár érték jegyet) és e mellett privát váltókötelezvényt, hogy három hónapról három hónapra 5000
—
dollárjával a kölcsönt visszafizetem.
E
60,000 dolárra a vé-
van szükségem, hogy a nagy kölcsönnek, melyet ajánl, a török kormánynál föltételestl elfogadását es'iközölhesgett
—
sem.
Ha
kis pénzzel
A
dolog nagyon fontos, kérje
nekem
Írjon
ennyivel mozoghatok, eszközlöm, de ha egy
nem mozoghatok, nem. ez iránt; levelét
küls
Boyle
föl
hogy
urat,
boritokkal adresszálj
G. 8anders Esqu. U. S Consul General 45
Wegmonth
:
Street
Pontham Place London.
Akár leszek s
itt,
szerinte cselekedendek.
Amerikából várunk
megkapom
akár az Oriensen,
levelét
Mi induló félben vagyunk, csak
levelet,
vagy
jót
roszat,
—
csak
levelet.
Szives baráti üdvözlettel
K. L.
To. Ed. R. Boyle Esqu
My I
wering thing
it,
regard to the perposod loan. to
I
beg you only
be quite sincere with Kossuth,
more than you can perform.
—
matter are not concern his private
depend the
fate of a
.
dear Friend!
envelope you couftdential a translation of Kossuths in
letter
.
after
not permising any
You must remember affairs,
whole nation, and
embarrassment and injury, (^
—
it
last
in ans-
that the
but that upon
it
may
would be the greatest
having entered into any engage-
ment, in consequent of your perraises, Kossuth should find himself
unable to act according his engagement.
Your
A8 bo
t
h.
—
102
—
(Magyar fordítás.) To. £d. Boyle Esqu
.
,
Kedves barátom! Ezennel küldöm Önnek bizalmasan Kossuth utóbbi levelének fordítását
tekintettel
a
szándékolt
kölcsönre.
hogy válaszában legyen Ön Kossuth iránt egészen szinte, mit sem Ígérvén, mit nem teljesithet. Vegye tekintetbe, hogy ezen ügy nem magánügyeire vonatkozik, hanem ettl egy egész nemzet sorsa függhet, Csak arra kérem
s
,
a legnagyobb baj és méltatlanság lenne, ha
Ön
Ígéretei
következtében Kossuth bármely kötelezettséget elvállalna
késbb ugy
hogy képtelen öszhangzólag müködiii. Az öné s
találná,
kötelezettségeivel
Asbóth.
III.
Certificate, Wherewith
I,
the undersigned
fulfill
aa well the
duty of
sin-
cere appreciation of patriotic merits as also that of perscpal grati-
Alexander Hungarian the national
tude by stating the following facts in reference to
AsbóthEsq. L. Colonel in Army and my first Aid de Camp. She said L. Colonel
is
a Hungarian gentleman of high me-
rits,
equally distingished by his honorable character, rare abilities
and
scientific
he rendered
to his
on the battle cious
accomplishments, as also by the valuable services
field.
county boih
—
in
peace and war,
Originally a practical
civil
in civil arts as
Ingenier conspi-
by his distinguished abilities in topographical as well as hyand architectonic Ingeneering, previous to our memorable
draulic
straggels for national independence he merited to
and important gary and in
the
high
station of one of the directing civil ingeneers of
Hun-
this
fill
capacity he planed and executed some of such
hydraulic works in river regulation and canalisation, which similar to those magnificent industrial
works of which Amerika
is
justly
proud, insure a lasting benefit to the country and a lasting glory to their constructors.
arms
Asboth
Mr. life
—
in vindication of
at
Circumstances having called our nation
to
our countrys indepedence, freedom and rights
once ready with patriotic resolution
to
throw
and blood and fortunes in to the scale, exchanged the compass sword and fought bravely, boldey and faithfully from the
Avith the
vay beginning
to
the very end. Gradually rising
by
his
own
per-
sonal merits to the rank of Captain, Major and L. Colonel in the staff,
he has himself particularly signalised
vácz, Kápolna, Kövesd, Xagy-Sarló and his
bravery
to
in the battles of
^maeo-
Komárom, and merited by
be decorated with the order for military merit, third
— c as
—
;
104
—
rare abilities of a military ing^neer
his
conspicious by several important achievements, all
it
had been made was he amongst
the concomitant dangers of such an enterprise, prepared a per-
of
fect plan of the fortress
hands of the enemy siege
;
—
it
was
which plan served
;
he,
Temesvár and
who during
its
vicinity, then in the
for basis in the subsequent
the assault of the Serbians retren-
ched comp at Tomasovácz under the hot and inceased
and musketry
fire
from the enemy has built a bridge
artillery
two hours,
in
Temes for the passage of our brave army — it was again he who near Léva without any previous preparations has succeeded in one night to build a bridge across the river Garam, which led our army of 40,000 men to the glorious battle field of Nagy-
across the river
Sarló,
which humbled Austria
into the
to the dust;
arms of the Russian Czar
the battle of
Kápolna
—
it
and drove
it
from despair
was equally he who before
fortified the straights of
Babda
Szarvask
et
and planned the fortification of Tisza-Füred. In consequence of these signal achievements he
was appointed
to the
of the directing Ingeneer of the fortress of
companied filled
importanq station
Komárom, then he
ac-
camp General Klapka, Avhen he war at interim and at last I nomi-
in the quality of aid de
the post of the Minister of
nated him to be
my own
adjutant general and
first
aid de camp,
having the rank of a state councillor, with the additional duty to act as reporting Secretary for military aíTairsin the ministrial councils, v»'hen
I myself choose to
preside. In that high important
confidential position L. Colonel
moment
Aaboth remained
to the
very
and last
of our struggle, performing his duties with constant zeal
and assiduity
to
my
entire satisfaction,
always well deserving the
particular confidence which I placed in him.
This was his patriotic carreer, worthy of the fullest appreciation
on the part of the Governor of the Commonwealth
lowed a period of personal devotion of the
my
:
then
friend, entitling
fol-
him
to
and affection. When the time of trying misfortune come over my and his country, which cast me to foreign lands homeless wandering exile, it was he, who with touching a poor lasting gratitude
—
—
devotion, ofiered himself to share to exile, stood faithfully at
my
my
vicissitudes,
my
mind by
true a friend
tachment
his
devoted
sollicitude,
and a brother never wavering
in the
me
my
de-
my person and
com-
allways faithfull
and
tention in Turkey, watched over the security of
forted
he followed
side during all the trials of
gloomiest days of
my
life.
moment in his atMay God reward him
for a
— for
we
it,
will
shall
I
it"
could not,
still
poor and
yet see better days
prouv
faithful to
I
still
an exile as
may
hope and so
I
I see
am
circumstances
I
all
but
them, as
I
him as he has proHved me. At last the generous
to
-
interposition of the U. S. having set us free, he continued in
rika to devote to
—
gratitude towards
and friendship
faithfuU in devotion
—
105
Ame-
those services which according to time and
required from him either to the benefit of our
country or to the alleviation of the hard
lot of
our fellow companions
in exile.
And I confidently trust, that éer long, I may call him again me in that great and only aim of my life, the liberation of our common fatherland. In the mean time I earnestly desire to recommend him in the warmest manner possible to the kind consideto assist
ration
U.
S.
and generous attention of the people and Governement of the is a man, who in those gi-
withe the greater confidence as he
gantic surveys and industrial enterprises for the purpos of easy
communication between
make one
the parts of the broad Union, which
all
of the chief glories, as they have been the chief
of the prosperity, to the U.
S., is
mean
able to do such services and execute
such Avorks, as Avho ever else can do and execute. I desire this certificate to
be taken as an evidence of L. Colonel Asboth's
gished patriotic merits and rare accomplishments
high esteem and of the friendship, bear him.
—
London May
1.
affe(ition
L. S.
-
late
my
and gratitude which
185o. L.
-
distin-
and as of
Kossuth,
Governor
of
Hungary.
I
(Magyar
fordítás.)
Bizonyítvány. Melylyel én
alólirt,
mig egyrészt
hazafias
érdemek
szinte elismerésének kötelességét teljesiteném, másrészt személyes hálámnak adok kifejezést, elismervén a követ-
kez
tényeket
Asbóth Sándor
alezredes és
els had-
segédemnek a magyar nemzeti hadseregben személyére vonatkozólag
:
Nevezett alezredes
nagyérdem magyar férfiú, ki egy-
aránt nemes jelleme, mint ritka tehetségei és tudományos
képzettsége által
kitn, nemkülönben
azon értékes
szol-
is^ melyekkel békében, háborúban egyaránt tudományos müvekben, ugy mintaharczmezn hazájának
gálatok által
hasznára volt. Eredetileg gyakorlati polgári mérnök,
kitn
tehetségeinél fogva ugy a hely szinelési, mint vizépitészeti és középltészeti
szakmában otthonos, késbb nemzeti
függet-
lenségünkért folytatott emlékezetes harczunkban szerepelt.
Érdemes
hogy Magyarország igazgató polgári mérnökei közt magas és fontos állását foglaljon el és ezen minségben egynémely oly vízmüveket tervezett és létesített, szabályozásokban ugy mint csatornázásban, melyek havolt rá,
nagyszer iparmüvekhez, melyekre Amerika oly jogosan büszke, mint a hogy állandó jótétemények sonlíthatók azon
állandó dicsség alkotójukra.
A
haza függetlenségének, szabadságának
és
a hazára
s
mében nemzetünket fegyverre fias
szólitván,
elhatározással azonnal kész volt
éltét,
körülmények a jogának védel-
Asbóth ur hazavérét és vagyo-
—
—
107
nát a mérlegre vetni, a delej tíít tclcserélte a karddal, és harczolt bátran, rendületlenül és luven kezdettl ujindvé-
fokonként saját személyes érdemeinél fogva emelked-
gig-,
vén a századosi, rnagyi
és alezredesi rangra,
különösen
a
Komárom-
a tomasováczi, kápolnai, kövesdi, nál vivott csatákban
melte feldiszitését a
tnt
és
ki,
III. oszt.
n. -sarlói és
hsiessége
által kiérde-
katonai érdemrenddel. Ritka
hadmérnöki ügyessége több rendbeli fontos alkalommal ln feltnvé ott volt ilynem minden összetoluló ve;
szélynél és részes
erdjének
és
vállalatban,
készité
el
Temesvár
szomszédságának — akkor az ellen kezében —
tökéletes tervét, gált,
minden
mely a bekövetkezett ostrom alapjául
szol-
volt az, ki a tomásov^áczi elsánczolt szerb tábor
el-
len a heves és folytonos ágyú- és puskatüzelés közepette az
Temesen, de-
ellen szemeláttára hét óra alatt hidat vert a
rék hadseregünk
átszállitására.
Ismét
volt, ki
Léva mel-
minden különös elkészületek nélkül egy éjen át sikeresen hidat ütött a Garamon, mely 40,000 fnyi hadseregünket a nagy-sarlói dics csata mezejére vezette, mely lett
Ausztriát porig alázta és kétségbeesésében az orosz czár karjaiba hajtotta.
Egyaránt
volt az, ki a kápolnai csata
eltt a babdai és szarvaski utakat megersitette és a
ti-
szafüredi erdítéseket tervezte. Szakképzettségének ezen
feltn
tökélye következtében
Komárom várának
tbkot hadsegéd
minségében
hadügyminiszter
mé
neveztem
volt.
t ki,
kisérte,
igazga-
ki,
hova Klapka
midn
az ideiglenes
tó-mérnöki fontos állomására szemeltetett
Végül tulajdon els vezérsegédem-
államtanácsosi rangban, azon mellék-
hogy a ministeri tanácsokban katonai ügyekre nézve az eladó teendit vigye, midn magam tartam jónak elnökölni. Ezen magas, fontos és bizalmas foglalkozással,
állásban Asbóth alezredes harczaink
végs
perczeig meg-
maradt, kötelességeit mindig állandó buzgalom- és ügyszeretettel teljes
megelégedésemre töltvén
be,
valamint kiér-
—
—
108
demelvén azon különös bizalmat, melyet beléje helyeztem.
Ez
kiérdeaielö méltány-
volt hazafias pályája. Teljesen
lását a köztársaság
kormányzójának.
Ezután következett a személyes odaadás
és barátság
idszaka, mely neki örök hálámra, és hajlandóságomra adott igényeket.
Midn
az én és az
hazája fölé a megpróbál-
melyek engem, hontalan számüzöttet külföldre mene-
tatás szerencsétlen napjai bekövetkeztek,
mint szegény és
külni kényszeritettek, sal s
volt az, a ki meginditó odaadás-
megosztá viszontagságimat
hiven
állott
;
elkisért
számkivetésembe
oldalomon. Törökországban történt letartóz-
tatásom minden próbáitatásai között rködött személyem biztonságán, és megnyugtatta lelkemet önmegtagadó gon-
doskodásával, mindenkor hiven és igazán barát és testvér, pillanatig
sem ingadozván ragaszkodásában, éltem
morúabb napjaiban sem. Hogy az
legszo-
isten jutalmazza
meg
ha én nem tehetném, még mindig szegény és számugy zött a milyen vagyok. Azonban látni fogunk még érte,
—
remélem
— szebb napokat, és
úgy lássam
bebizonyitandom hálámat hsége totta
iránt,
azokat, a
hogyan
miként
tanúsí-
hségét, odaadását ás barátságát irántam. Végül az
Egyesült-Államok nagylelk közvetítésére szabad lábra
Amerikában folytatta mindazon tevékenységet, melyet id és körülményekhez mérve tle követeltem, majd hazánk ügyeinek elmozdítására, majd helyeztetvén, Asbóth
pedig számzött társaink nehéz sorsának
könnyítésére.
Es bens meggyzdése, hogy nemsokára hívhatom t ismét segélyül éltem nagy, és egyetlen czélja, közös hazánk
fel-
Aközben komolyan a lehet legmélyebben Egyesült-Államok népe és kormánya szives figyelme- és nagylelk pártfogásába, s ezt annyival nagyobb bizalommal, minthogy oly férfiú, ki a széles unió minden részei közt czélzott könny közlekedés tekintetészabadítása.
ajánlom
bl
t az
megindított óriás tervek és iparvállalatoknál, melyek
— ez
államnak egyik fö
109
dicí=!Ó'ségét
— képezik, mint a
hogy
fel-
virágzásának föeszközei, képes oly szolgálatokra és mü-
vek alkotására, mint bárki más. Jelen bizonyítvány ómat, mint Asbóth alezredes hazafi érdemeinek ségeinek
tanúságát
,
nemkülönben
s
ritka tehet-
nagyrabecsülésem
,
barátságom, hajlamom és hálám jelét kivánom tekintetni.
London, 1853 május
1.
Kossuth L a j o s, Magyarország volt kormányzója.
IV. London,
sep. 29. 1853.
67. stai-hoestreet
Hampstead Loed
Kedves barátom Sándor! Mi még, mióta a tunk egymással
sors hazánkból kivetett,
levelet.
De én
azért
nem
váltot-
nem mulasztók
el
semmi alkalmat, tudakozódni rólad, s tavaly hallottam, az hogy Amerikában szerencsésen haladnak dolgaid ;
idén kevésbé kedvez hireket vettem állapotodról. Adja Isten, hogy sorsod kielégít legyen, mennyire számüzötté lehet.
E
soraim tárgya egy kérés hozzád és ajánlás. Glück
orvos hazánkfia N. -Yorkban van, elmenetelét ott kísér-
tend meg. Nem
lévén neki sok ismerse, az ottani Emi-
grátióban, én baráti kötelességnek ismertem,
neked
által
ajánlani, s téged
nagyobb ismeretségednél hetsz, s
fogva, valamiben segítségére
ne sajnáld ezt megtenni. Jóember,
Ne
e levél
megkérni, hogy ha, már
mint orvos, számos számüzöttel jót
gyógyítás
t
le-
hazafias érzelmíí,
tett,
jutalom nélküli
által.
neheztelj alkalmatlankodásomért, s légy
meggy-
zdve, hogy ha akár mikor valamiben szolgálatodra lehetek, öröm s készséggel teljesíteném baráti kötelességemet maradván állandón
—
igaz barátod
Vukovics Seb. Alexandre Asboth Esq. rian
Army.
late lieuti
Colonel of the Hunga-
New- York.
1854
KOSSUTH
L.
-
IZGATÓ LEVELE
AZ AMERIKAI REPUPLIKÁNUSOKHOZ A SENÁTUS ELLEN. KKT DARAB.
II.
A KOSSUTH-DOLLÁROKRA VONATKOZÓ JEGYZÉKEK.
in.
A.
S.
LÖVELL ASBÓTH SÁNDORHOZ.
I.
B „a r á torn! Még mindig semmi levél Öntl novemberi
leveleimre
.
Sanders consult a senatus visszahiván, rajtunk nagy csapást okozott.
Ezen
segíteni kell
olvassa el az ide zárt levelet
,
s
érteni fogja.
Segiteni kell rajta
ugy a mint
irom.
Egyik mód: a németeket mozgásba pokat
s
E
tenni
—
hírla-
meetingeket. végett leveleimnek jó német kezekbe kell jutni, de
nem tudom
az adresseket.
Henningsonnak küldtem 6 darabot, expeditió után még lett 5; azt Önhöz küldöm, sietve — consultáljon
készen
Henningsonnal, hogy kikhez kell küldeni
s
kérem, expe-
diálják.
Akármit csinálnak a osztrák javára, mi verekszünk, annyi bizonyos
—
biztos sikerrel,
nek mellettünk valamit segítenek
—
ha az amerikaiak
kevesebb kilátással, ha
tesz-
nem
— de verekszünk.
Asbóth alezredesnek
Ölelem barátsággal
rögtön átadandó London, Mart.
3.
K. Lajos. 1854,
KENTÜRAIOM ELLENES MOZGALMAK.
—
114
Alpha
21.
Rocad.
Regents Park.
London, England,
2.
März 1854
Geehrter Herr! Das
letzt
von N.-York angekommene
Dampfschiff brachte
uns die bedauerliche Nachricht, dass der Senat der Vereinigten Staaten die Ernennung des Herrn George N. Sanders
zum Consul
der Vereinigten Staaten für London nicht bestättigt hat.
Da
mir der einflussreiche Antheil bekannt
ders bei der lezten Präsidentenwahl an
dem
ist,
den H. San-
eclatanten Siege der
demokratischen Parthei gehabt, da wir hier 7^ugleich tägliche Gelegenheit hatten den Eifer und die Energie zu sehen, womit Herr Consul
Sanders die
S3n der V.
Wahrung und Förderung
St. sich
Zeugen gewesen
angelegen sein
sind,
die er bei seinen hier
lässt,
der komerziellen Interes-
zugleich aber auch sehr oft
sowohl der Zufriedenheit und des Vertrauens,
handelnden Landsleuten gefunden,
als
auch
des Ansehens, das ihm sich in Allgemeinen hier zu erwerben bereits
gelungen
ist
— hatte uns der erwähnte Beschluss des Senats durch
seine augenscheinliche Inconsequenz
—
höchst überraschen müssen,
und Grundlosigkeit
jedenfalls
doch ich bin zu sehr gewöhnt das
Prinzip der Nichteinmischung in die Innern Angelegeheiten eines
fremden Landes zu respektiren,
als dass ich
auf der Basis dessen,
das in dieser bedauerlichen Angelegenheit nur der innern Politik der V. St. angehört, mir eine
Bemerkung
erlaubt hätte.
Die Sache hat aber eine weitere Tragw^eite,
Wirkung hinüber
in das
—
sie
schlägt in ihrer
Gebieth unserer eigenen heiligsten Inte-
meine die Freiheit der unterdrückten Nationen Europas Zukunft der republikanischen Principien auf diesem Con-
ressen, ich
und
die
tinent.
ter
Herr Consul Sanders hat sich in dieser Hinsicht hier als echRepublikaner, als Mann von Prinzipien bewährt, er hat uns
das leider seltenene Schauspiel eines amerikanischen Staatsmannes
gegeben, der die republikanischen Prinzipien, die er
Bürger
als
sei-
nes Vaterlandes bekennt, auch als Beamter seiner Regierung in seine officielle litischer,
Laufbahn und
in seine
ämtlichen Beziehungen po-
diplomatischer und sozialer Natur überträgt; er als Con-
sul der
V. St. hat sich als eine Stütze der politischen
als ein
warmer Freund der Sache der europäischen
Exilirten,
Freiheit be-
—
—
115
währt, und hat uns Allen, dio wir
am Triumphe des republikanischen
Prinzips arbeiten, stets mit der grössten Bereitwilligkeit joden Dienst geleistet,
der mit den Rücksichten auf die Pflichten seiner Stellung
vereinbar war.
Mit einem Worte,
wahrer und Avürdiger
als
Amerika
des republikanischen
Privatbenehmen hier sich
als
Repräsentant
hatte er durch sein öffentliches
Stütze
und
des republikanischen Prin-
zips bewährt.
Und diess
ist
uns ein desto grösserer Dienst gewesen, je mehr
es augenscheinlich
ist,
Crisis gelangt, die eine
dass die politische Lage Europas zu einer Erueuerung des Kampfes der Freiheit ge-
gen die Unterdrückung nahe, und unverändlich macht. Und ich würde dem Volke der V. St. Unrecht thun,. wenn ich nicht behauptete, dass in solchen Augenblicken sich so gegen die
Republikaner Europas zu benehmen, wie sich Herr Sanders benommen hat, und benimmt, so viel heisst, als sich neben unserem
Danke auch noch das Vertrauen, und die Zufriedenheit des souverainen Volkes der V. St. von Amerika zu verdienen, und sich um die Ehre, Consequenz und Interessen seiner Nation wohl verdient zu machen.
Es
unter solchen Verhältnissen, mein Herr, dass der Se-
ist
nat der V.
St.
seine
Bestättigung
dem Herrn Consul Sanders
versagt.
Der Senat hat durch
diesen seinen unerwarteten Beschli^ss
einen harten Schlag der Sache der europäischen Freiheit versetzt-
Denn und
nicht nur sehen wir uns dadurch, die
warme Theilnahme im Kreise
thätige Unterstützung entzogen, die Herr Sanders
seiner legitimen Befugnisse uns allen so bereitwillig geleistet hat,
—
—
der Senat hat durch seinen Bewas noch mehr ist schluss zu der Deutung Anlass gegeben, dass er die Sympathie für die Sache der europäischen Freiheit desavouirt, und es nicht
sondern
haben will, dass seine diplomatischen Beamten in Europa den Triumph der republikanischen Prinzipien unterstützen. Ich bin
Aveit
entfernt zu glauben, das so eine Absicht der
Freiheit Europas vorsätzlich zu schaden, auch nur ein
Mitglied das Senates in seiner der Fall, so müsste
Prinzips verzweifeln
man an
—
Abstimmung der
geleitet
Vitalität des
aber gewiss
ist es,
einziges
hat, Aväre das
republikanischen
dass dieser Beschluss
obschon unabsichtlich, solch einen Erfolg hervorgebracht
hat.
Die despotischen Cabincte Europas frohlocken darüber. 8*
—
116
-
Sie halten es für eine praktiselie Retractation ten Wiedcrruf der
und für,
in
in der
dem Koszta-
und
eclatan-
Inaugurations-Adresse des Präsidenten,
Brief verkündeten Prinzipien. Sie halten da-
dass der Senat gerade
darum Herrn Sanders
offensten seine republikanische Consistenz in
entsezt, weil er
am
den sociellen Bezie-
hungen zu den Republikanern Europas bethätigt hat. Sie nehmen es als Beweis, dass die Despoten Europas von der Regierung Amerikas nichts zu fürchteii; -wir hingegen von ihr nichts zu hofien haben.
Und während
dies?
Augen der Despoten
Triumph
einen hohnlächelnden
den
in
verursacht, wirkt es andererseits niederdrü-
ckend auf den öffentlichen Gleist der unterdrückten Nationen, und das gerade im gegeuAvärtigen kritischen Augenblicke, avo der Glaube an die republikanischen Sympathien Amerikas so wichtig, so ermuthigend und so sche Schlag, den bracht.
Avohltliätig wäre.
Hat der Senat
Das
ist
der harte morali-
Senat der Freiheit^sache Europas
der
beige-
es (wie ich zuversichtlich glaube) nicht
sichtlich gethan, so ist es traurig, dass dieser hochgestellte
in der Nebelluft kleinlicher Partei-Rücksichten befangen, die
weite
und
die
Wirkung
seines Beschlusses nicht ins
Auge
ab-
Körper Trag-
gefassf.
Die Erinnrung der Geschichte der V. Staaten, und die logische Folgerichtigkeit fundamenten Prinzipien ihres Staattenbaues geben
uns vielleicht ein Recht zu erwarten, dass Amerika der Sache der
Europa
Freiheit in
hilft,
wenigsten hatte selbst Sr. Exellenz der
jetzige Präsident öffentlich anerkannt, P^-eiheit
Doch, wenn
sie
wenn
sie
zu so
für
seine
sei.
— so viel wenignicht schade — dass,
uni auch nicht nützen wollte
stens kiinnen wir verlangen, dass sie uns
—
Amerika
dass
noch immer Europas Schuldnerin
nicht für uns sein will, sie wenigstens nicht gegen uns sei viel
Geschichte.
haben
Und
Avir
Recht vor
ein
(jott,
der Welt und der
doch hat uns Amerika geschadet, der Senat hat
durch seinen Beschluss uns einen harten Schlag versezt. Was ich in Amerika erfahren, gibt mir den zuversichtlichen Glauben,
da-s
Vereinigten
die öfi'entliche
Meinung des souveränen Volkes der
Staaten diesen uns verfügten
Schlag
nicli
gutheis-
sen kann.
Auch habe ten
ich zu oft in
Amerika
gehört, dass die Erwähl-
des Volkes sich's zur Pflicht und höchsten Ehre rechnen, der
Ausdruck des Volkswillens zu sein, als dass ich zweifeln könnte, dass, wenn die oeffentHche Meinung des Volkes auf konstitutionei-
— Wege
lem
—
117
sich mit. nachhaltiger Kraft äussert, der Präsident der
Vereinigten Staaten mit Vergnügen das Vorrecht seines hohen tes
benützen, und Herrn George N. Sanders
Am-
zum Consular-Posten
von LondoD noch einmal dem Senate vcrschhigen wird, der Senat aber die politischen Folgen seiner Verwerfung reiflich erwägend den Vorschlag einstimmig sanktionirt, fühle
dem hohen
—
und
Ge-
so persönliche
Ziele, der Ti'euo für republikanische Prinzipien
unterordnet, beide hohen Zweige des republikanischen Staates sich beeilen
werden
diesem kritischen
in
thun, (lass die unterdrükten Völker
Momente Europas
der AVeit kundzunicht Ursache ha-
ben, an der Sympathie der V. Staaten zu verzweifeln die Despoten Europas aber belehren, dass republikanische Sympathien eines ame;
kanischen Staatsbeamten einen sichern Anspruch auf das Vertrauen der amerikanischen Regierung geben.
Als ich Amerika
verliess,
habe ich die Saat der thätigen
Sympathie für die Freiheit Europas, die ich dort lich der Pflege
sind
es,
die die
mit der Liebe
Und
gesäei't,
vorzüg-
Amerikas vermacht, denn sie republikanische:! Gesinnungen ihrer neuen Heimath der deutschen Bürger
zum
alten Vaterlande verbinden.
die freie
Zukunft des lieben alten Vaterlandes
ist
mit
der Zukunft der andern Nationalitäten in Europa solidär.
Und
Avir
dem von mir vorhergesagten kritischen wo diese Zukunft sich für Jahrhunderte zu
sind an
Zeitpunkt angelangt, entscheiden hat.
Ein Gewichtskorn
dend
in
der Waagschale mehr, kann entschei-
sein.
Darum wende* ich mich an sie, mein Herr, mit der dringenden Bitte mit Ihrem eigenen, und mit dem P^influsse Ihrer Freunde dahin zu wirken, dass im Wege der Presse sowohl, als auch durch Meetings von entschiedener Farbe sich der Wille des Volkes in dieser Angelegenheit in
der Richtung äussere, die uöthig
ist,
da-
mit der harte Schlag, den der Senat unabsichtlich der europäi-
schen Freiheit beigebracht, wieder gut gemacht, und das schadenfrohe Hohnlächeln der Despoten in einon
Triumph der Republi-
kaner Europas verwandelt Averde. Ich habe die Ehre mit besonderer Hochachtung
mich zu
zeichnen Ihren ergebenen
L.
Kossuth.
—
—
118
(Magyar fordítás.)
21. Aljjha Rood, Regents Piirk.
London. Anglia 1804.
Tisztelt
A
mái-t.
7.
iir!
N.-Yorkból legutóbb érkezett hajó azon sajnos hirt
hozta nekünk, hogy az Egyesült Államok senatusa Sanders N.
George nr kinevezését az Egyesült Államok
meg nem
doni consuljává
lon-
erösitette.
Mintán ismerem Sanders ur befolyásteljes részét a democraía párt utóbbi csattanós gyzelmében az elnök- választásnál,
miután továbbá
látni az erélyt és
itten
naponként alkalmunk volt
buzgalmat, melyekkel Sanders consul ur
az Egyesült Államok kereskedelmi érdekeit elömozditani
gyakran ép ugy a megelégebizalomnak, melyekkel itten keresked földiéi-
törekszik, de tanúi voltunk
désnek
és
nél találkozott, szert temiie
mint a tekintélynek, melyre itten általán
már
sikerült
—
a senátusnak emiitett határo-
zata bennünket mindenesetre
meg
kellett
vetkezetlensége és indoktalansága által
;
hogy
lépjen kö-
de sokkal inkább
megszoktam respectálni az idegen országok belügyeibe be nem avatkozás elvét, hogy annnk alapján, a mi e sajnos ügyben kizárólag az Egyesült Államok belpolitikájára tartozik, megjegyzést engedtem volna meg magamnak. A dolognak azonban további hordereje is van, hatásában átüt
saját
legszentebb
érdekeink körébe,
Európa elnyomott népeinek szabadságát elv jövjét e continensen. Sanders consul ur sasági,
e tekintetben itt
értem
és a köztársasági
mint igaz köztár-
mint elvek embere tnt ki; oly amerikai államfér-
íiunak, fájdalom ritka, látványát adta nekünk, a ki a köztársasági elveket, miket mint hazájának polgára vall, mint
kormányának litikai,
tisztviselje átviszi hivatalos pályájára, po-
dijilomaticai és társadalmi
természet hivatalos
vi-
— szonyaiba
is; o,
—
119
mint az E^-ycsült Allamok consiilja a po-
számkiüzöttek támaszául, a magyar szabadság ügyé-
litikai
nek barátjául tnt
ki, és
valamennyiünknek, a kik a köz-
társasági elv diadalán dolgozunk, mindenkor a legnagyobb
készséggel
tett
meg minden
szolgálatot,
mely a
tekintettel
állásának kötelességeire összeegyeztethet volt. Szóval, mint igaz és méltó képviselje a köztársasági
Amerikának, nyilvános, ugy mint magán- viselete köztársasági elv támaszának
És
tnt
által a
ki.
nekünk annál nagyobb szolgálat volt, minél szembetnbb, bogy Európa politikai helyzete válsághoz érkezett, mely közelivé és elkerülhetlenné teszi a szabadez
ság harczának kiujulását az elnyomás ellen. r
f
Es igazságtalanságot követnék
mok ugy
el
az Egyesült Álla-
nem állitanám, hogy ilyen pillanatokban Európa köztársaságiai iránt, a hogy Sanders
népén, ha viseltetni
ur viseltetett és viseltetik, annyit tesz mint köszönetünk
sou verain
kiérdemelni az Egyesült Államok
mellett
népének bizalmát és megelégedését is,
és
valójában érdeme-
ket szerezni nemzetének becsülete, következetessége és érdekei körül. r
Ily
körülmények közt
hogy
történt uram,
az E. A.
senátusa a megersitést Sanders consultól megtagadja.
A
senátus e váratlan határozata által
kemény
csapást
mért az európai szabadság ügyére.
Mert ez tás
által
van tlünk
nemcsak azon meleg részvét
s
támoga-
elvonva, melyet Sanders ur legitim illeté-
kességének körében valamennyiünk iránt készséggel nusitott,
hanem
— a mi több még —
a senatus határoza-
tával alkalmat adott oly magyarázatra, mintha
megczáfolná az európai szabadság
nem
akarná, hogy
diplomatiai
ta-
iránti
Amerika
rokonszenvet és
tisztviseli
Európában a
közsársasági elvek diadalát támogassák.
Távol vagyok hinni, hogy
ily szándék,
Európa
sza-
—
badságának szántszándékosan csak egy tagját
is
—
120
tirtani,
a senatusnak akár
vezérelhette volna szavazásakor
;
ha
ez
az eset forogna fenn, akkor kétségbe kellene esni a köztársasági elv életképességén rozat,
;
habár szándéktalanul,
-- de bizonyos, ezt
és csattanós
és a Koszta-
elveknek gyakorlati retractiójának
megtagadásának
senatus ép azért teszi
ban
felette.
elnöki inaugurationális feliratban
féle levélben hirdetett
e hatá-
eredményezte.
Európa despota-cabinetjei ujjongnak
Az
hogy
el
tekintik.
Azt tartják, hogy a
Sanders urat, mivel a legnyiltab-
tanúskodott köztársasági lényérl, társadalmi viszo-
nyaiban Európa köztársaságaihoz.
Tanúságául vették annak, hogy Európa despotáinak Amerika kormányától nincs mit tartani, nekünk ellenben nincs attól mit remélni.
És mig
gúnymosolygó
ez
diadalt okoz
Európa
des-
potáinak szemében, másfelöl leveröleg hat az elnyomott
nemzetek közszellemére, és
midn
lanatban,
ben annyira
ezt
épen most,
e válságos pil-
a hit Amerika köztársasági rokonszenvé-
fontos,
annyira bátorító, és annyira jótékony
Ez a kemény csapás, melyet a senatus Európa szabadságának ügyére mért; ha a senatus (a mint bizton hiszem) nem tette szándékosan, akkor szomorú, hogy a mavolna.
gasan
álló
gjében
lete
bizonyos pártteklntetek
elfogulva,
tekintetbe
Az
testület
E.
nem
ködös leve-
határozatának horderejét és hatását
veszi.
Államok történetének emlékezete,
és
államépü-
alapelveinek logikai következetessége jogot adnak tán
azt várnunk, segiti,
hogy Amerika a szabadság ügyét Európában
legalább exc. a mostani elnök, nyilvánosan beismerte,
hogy Amerika szabadságaért még mindig Európa adósa. Hanem, ha már használni nem is akarna nekünk, megkövetelhetjük legalább is azt, hogy ártalmunkra ne legyen, hogy, ha mellettünk lenni
nem
akar, legalább eile-
iiüiik
iiü
legyen,
—
121
-
ennyire jogunk vagyon
világ
isten,
és történelem eltt. És mégis Amerika ártott nekünk, a
senitus határozatával súlyos csapást rótt reánk.
A hitet
mit Amerikában tapasztaltam, azon bizalomteljes
adja nekem, hogy az
Egyesit Államok
souveraiii
népének közvéleménye e reánk mért csapást helyeselni
nem
fogja.
Sokkal gyakrabban hallottam azt
ban a nép
is,
választottai kötelességüknek és
hogy Amerikálegfbb becsü-
letüknek tekintik, a népakarat kifejezésének lenni, mint-
sem kételkedhetnem, hogy, ha a népnek közvéleménye alkotmányos utón tartós ervel nyilatkozik, az Egyesült
Államok elnöke örömmel ne venné igénybe hivatalának kiváltságát, és még egyszer javaslatba ne hozná a senatus eltt Sanders N. George urat a londoni consulságra, a senatus pedig éretten megfontolva elvetésének politikai következményeit, az elterjesztést egyhangúlag ne szentesítené
—
és
igy személ3'es érzelmeket alájavendelve a magas czéluak,
hségnek a köztársasági elvekhez, a köztársasági államkormány mindkét magas ágazata sietni fogna c válságos
a
perczben nyilvánítani a világ eltt, hogy Európa elnyomott népeinek nincs okuk kétségbe esni az E. Államok
rokonszenvén
;
megtanítani Európa despotáit pedig, hogy
amerikai államhivatalnok köztársasági rokonszenvei biztos
igényt adnak az amerikai
korm^my bizalmára.
Amerikát elhagyva az Európa szabadsága
ers rokonszenvnek
vetését,
melyet
ott vetettem,
Amerika német polgáraira hagytam, mert uj
iránti tett-
kivált
k azok, a kik
hónuk amerikai gondolkodásmódját összekötik a
régi
haza szeretetével.
Es a drága régi honnak szabad jövje
solidáris
Európa
többi nemzetiségeinek jövjével.
Es elérkeztünk az általam elre mondott válságos idponthoz, melyben e jövnek évszázadokra el kell dlni,
— Egy
122
—
szemernyivel több a mérlegben határozó
Ezért fordulok Oohöz uram, azon
hogy
az
On
sajtó utján
ez
kéréssel,
barátai befolyásával oda hasson,
ugy mint
nép akarata szükséges,
és
sürget
lehet.
hogy a
határozott szinezetü meetingekben a
ügyben azon irányban nyilatkozók, mely
hogy a kemény
csapás, melyet a senatus aka-
ratlanul az európai szabadságra mért, ismét jóvátétessék, és a despoták
kárörvendez' gúnykaczaja Európa köztársa-
ságiainak diadalává változzék.
Van
szerencáém kiváló
tisztelettel
maradni
stb.
(Aláirás).
-
IL by H. Illdeoiiinn M. D. and C. GoHungarian Loan Commision, to Alex. Asboth Esq. agent of Governor Kossuth. List of Articles delivered
epp, of the Kossuth National
Pliiladelpliia, April 6-ch 1854.
A
].
box containing about
ft.
10.000 of bonds, sent by
st.
ToAvnsend Esq. formerly of Detroit,
—
I,
accountedfor in C. Goepps
account.
2-nd
Package
in
browu paper containing the report and power of attorney and different
the books of the treasurer, the
other papers. o-rd.
Package
in
books, and papers of
Correspondent.
Package, 177il Impressions Hungária Funds plate Nr.
4-th.
5-th.
Nr. I.-
brown paper containing the report accounts
C Goepp, English
Package,
1400 Impressions
Hungária
Fund
1.
plate
-J.
G-ch. Package, 722 Impressions
included in
j
Power of attorney
Hungária Fund plate Nr. 3 and papers, corespendence
Package Nr. 2. Í received from Mr. Hajnik. 8-th. Books for the management of. the commission not used. 9-ch 17 inclusive niue boxes marked respectly with the numbers 3 11 inclusive, never opened.
—
—
One black trunk containing bonds. The items above numbered as Nr. 1., 2., 18.
packed
in to the
3., 4.,
.5.,
the treasurers hands
1
7., 8.,
fl. st.
After deducting the amount of John 6.
(>.,
all
black trunk No. 18. Also the balance of Cash in
Weiks
bill
854. Bill annexed
Balance
.
,
55.73
April
,
44.7.3
fl.
st.
fl.
st, 1
1.
(Az
itt
közlött irat kcke.s vékony papirra van írva
négy
ol-
negyetlrétben, külalakja, egészen megfelel a szoktásos szál-
dalii
lítólevelek alakjának;
magyar fordítása:)
Jegyzéke azon czikkeknek,
M. D.
és C.
Goepp
magyar nemSándor urnák, mint a kormányzó
urak, a Kossut.li-féle
Asbótli
zeti bizottságtól
melyeket H. IlldemaR
Kossuth ügynökének átadtak. Pliiladelpliia, 1854. ápril 6-án.
Egy
1-ör.
szelencze (box),
érték papir van Detroit
—
melyben 10,000
ft
sterling
Townsend esq. — korábban C. Goepp számlájában.
— küldi T.
részletezve van a
2-or Barna papirba göngyölt csomag, ebben van a
pénztárnok jelentése és könyvei, az ügyvédi felhatalmazás
s
több külön 3-or.
nak
C.
féle iratok.
Barna papirba göngyölt csomag, ebben van-
Goepp
jelentése,
számlái, könyvei
és
más
pa-
pirjai.
4-er, 1-só'
Egy csomagban
17
7'j
darab magyar papir, az
számú lemezzel nyomva, 5-ör. Csomag 1400 drb. magyar
papir, az 1-sö és 2-ik
szánni lemezzel. 6-or.
Csomag 722 drb magyar
papir a 3-ik számii
lemezzel. 7-er.
nik úrtól
Ügyvédi felhatalmazás, papirok, levelezések Haj(ezek a 2. sz. alatt emiitett csomaghoz vannak
csatolva.)
,
8-or.
A bizottság által
125 fel
-
iiom használt jegyzökönyvek.
9-er eo;észa IT-io' bezárolau': kilenczszelencze tizenegyig' bezárólng
Három
számokkal jegyezve, soha sem
vol-
fekete láda érték papirokkal,
bele
tak felnyitva. 18-or.
rakva az
Egy nagy
1,
2,
4,
3,
ö,
G,
7,
és 8,
számok
alatt emiitett
csomagok.
Tehát az egyenlítek
a
pénztárban,
kezei közt s
Weik John, 185
\
apr. 6-án kelt s ide z4rt
számlájának levonása után
a
pénztárnok
55
ft ts.
73
44
ft st.
73
1 1
ft st.
—
—
126
— Philadelphia,
6.
April 1854.
Kossuth Wational- Hungarian- Loan
BOUGHT OF JOHN WEIK, PUBLISHER, IMPORTER & BOOKSELLER, No. 195 Chestnut Street, below Sixth.
Carriage et Storage
Carriage G,
et
to
the 15 -ten October 1853
Storage from
April 1854 for 10
.
tlie 15-te October 1853 Boxes with Banknotes
Inserates
.
doll.
20.75
„
10.75
doll.
31.50
„
12.50
doll.
44—
h'c.
.
,
Reed Payment
John
(E re'sz
számla
Írva;
W
e
i
k.
egy része szokás szerint nyomtatva van, a más-
magyar fordUása:) 1854 april
Pliil.ntlelpliia,
Kossuth Qnagyav nemzeti Jwlcsön számára
VÁSÁROLTATOTT
6-:'m.
(irva)
JOHN WEIK,
KÖNYVÁR0ST()L Gesztenye utcza 195 sz. Chestnustreet,
Fuvar- és lakásbér 1853 október 18-ig Fuvar-
.
75
c.
75
c.
ft St.
50
c.
12
„
50
„
44
ft st.
20
1853 oktob. 15-töl 1854 10 szelencze bankjegyekhez 10
ft st.
és lakásbér
apr. 6-ig és
31 Hirdetésekért
Kifizetést kél-
Wcik
„
\'íafu(H4-^
János,
s.
k.
II.
Col. A. Asbótli. No. 41 East
í-'j-l/t
fl.
cerner of UnivemUy Place New-Yurk.
Eosburg. Dec.
My Although your
letter does not,
by your expressions
gratified
honoured by an honoured man only alloy to
my
pleasure
is
1851:.
dear Sir! strictly
answer, yet I cannot refrain from telling you
aud
2-2-d
speaking, require an
how much
I
was touched
of approbation and regard.
is
to
always highly acceptable. feel that I
have done
Tobe
— The
to little to
merit your thanks but you have taken the will for the deed
and
it is
—
was most sincerly intrusted in your would give me the most heartfuU plesure to
certainly true that I
success and that
it
hear that you were the triumphant Candidate for the Monument.
Your Plan was reason alone
I
so beautiful both in Idea
and execution that
for this
should rejoice that our Country should be enriched
—
by such a work of Art and then I should be doubly glad for your own sake, and for the honor of your Fatherland which is also very dear to me. Your answers to the Questions of the Committee of Avhich you send me a Copy are very satisfactory and your remarks are true and beautiful selting forth your Idea of what such a Monument should represent. You do not tell me whether you wish me to return this copy to you nor if it would be of any service to you to have it circulated. I should be most happy to do anything to promote your interess, if it were in my power.
—
I
am
thankful to hear that
Mme
Ruttkay
is
better. I did
receive a letter from her, acknowledging the receipt of that which I sent
deries
by you. I have also reiceved from her a box of laces and embroiwhich she sent at my request. SHe sent a great many more
— than those
I
—
128
mentioiied so that her box contains articles to a
laist
amount most of which I shall to my regret, be compelled to reupon her hands as I cannot dispose of them among my friends in these disastrous times. I shall take for myself and my sister as many
,tui'n
as I can. I have
Mme
juste written to
R. to request her to inform
me how
I
can safely return the box and send the money
Articles
I
have taken. Will you be so good as
quest to her in case
my
letter
may
to repeat
man,
hand writing
cannot read the
You
give
mo
your Countrymen
much
too
—
-
pleasure and benetit
credit for
my
very bad
Ger-
easily.
poor endeavors to assist
have derived from intercourse with them
I
seen and heard of Kossuth alone
my life and not
happiness. Permit
this re-
because you do not take into account the great
which repay a thousand times anything leges of
the
not reach her and will you ask
her write in English or French, as though I speak I
f
me
I
count
I
can
among
do.
AVhat
I
have
the glorious privi-
only from him, but fi'om others receive great
to
count you
among my honoured
friends of
yur noble race and beliWe me. Yours tKi'uly A. C.
May
I
hope
to see
you whenw^er you come
L we
to Boston.
1
1.
(Az
itt
közlött level
l6-rét,
koronás nemesi czimer, arany
a finom
3
mezben
levélpapír
ezüst kereszt
—
áll
a négy oldala sürün be van irvn, apró, nehezen olvasható;,
betkkel maggá r fordítósa
melyen
—
mind hanyag
'•)
;
Asbóth Sándor ezredesnek. New-York Egyet amlér
4f. szám, keleti olddl 7-ik szöglet.
Rosburg', 1854 deczember 22-én.
Drága Uram! Habár szigorún véve nyel,
nem mulasztliatora
el,
az
hogy
megvoltam hatva az ön szives Elttem mindig felette becses méltó
On
férfi által tiszteltettem
levele választ
ki ne
nem
igé-
mondjam mennyire
és hálás nyilatkozatai által. leend,
hogy egy
tiszteletre-
meg. Örömömnek csak azon
egy árnyoldala van, hogy érzem, mily keveset tettem, miáltal az
Ön
karatot
is
köszönetét megérdemeljem, de
tettnek
én szintén bizom
í
Ön
a
j
ó a-
Csak annyi bizonyos, hogy Ön ^sikerében s nekem a legnagyobb veszi.
örömet okozná, ha az emlékszobor
felállitását illetleg
On
lenne gyztes a pályázók között.
Az Ön terve az eszmét és kivitelt illetleg egyaránt oly szép, hogy csak ezért is óhajtanom kell, hogy megyénk ily mvészi remekkel gazdaguljon, de még inkább óhajtom ezt az
tem
is
Ön
és hazája érdekében,
drága.
Az Ön
feleletei
kifejti
s
s
kérdéseire,
melyeket
megjegyzései, melyek által esz-
elmondja, hogy egy ily emlék-szobornak
mit kell ábrázolni KÉNVURAI-OM
bizottság
a
másolatban megküldött méjét
mely valóban elt-
KI.I.KN'KS
—
igazak és szépek.
MOZGALMAK.
^
— On nem váljon nem
—
irja,
—
130
liogy
másolatot
e
viszszaküldjem,
ha közzétennök. Bolaz Ön érdekében valamit tehetnék, a mi
tenne-e jó szolgálatot
dog lennék, lia hatalmamban áll.
Örvendve hallottam hogy E-uttkayné asszony jobban van. Levelet kaptam tle, melyben irja, hogy vette a mit Ön által küldöttem. Egyszersmind vettem tle egy ,
láda csipkét és hímzéseket, melyeket az én felszólításomra küldött ide, de sokkal többet küldött, mint a mennyit kér-
hogy nagy sajnálatomra egy részét viszsza kell kiüdenem hozzá, mert ily nehéz idkben barátim közt sem vagyok képes szétosztani magam és húgom számára megtem, ugy
;
tartok a mennyit lehet.
—
r
Epen most irtam
ná meg, mily utón
A s
R
.
.
.
.
aszszonynak, hogy
megtartottakért elküldöttem a pénzt, legyen szives
mondja
neki igy a dolgot, hogy azon esetre
el
Ír-
lesz legbiztosabb a láda visszaküldése.
is,
Ön
hi
le-
velem nem kapná, értesülve legyen.
Kérem, mondja meg
neki,
franczia nyelven, mert beszélek
hogy irjon angol vagy ugyan valahogy németül,
de a német irást csak nagy nehezen olvashatom.
On
igen
nagy becset
()n honfitársaiért teszek,
tulajdonít annak, mit én az
mert semmibe
se számitja
velk
azon
nagy örömet
és szerencsét, a mit a
bl
a mi ezerszeresen viszszafizeti, a mit én tehe-
meritek
s
való együttlét-
Csak hogy láttam Kossuthot, s a miket tle hallottam, életem dicssége leend örökké, s nem csak , hanem a
tek.
többi
is
sok gyöngyörüséget szerzett nekem.
meg, hogy Önt nemes fajából való számíthassam
s
legyen
tisztelt
— Engedje
barátim közé
meggyzdve, hogy vagyok igaz barátja
A. C. (Oldaljeg-yzet az utolsó lapon
Lowell
:)
Remélhetem-e, liogy Önt látni fogom mikor Bostonba fog
jni?
-
1 8 5 5.
—
SOMSSICH ASBÓTH SÁNDORHOZ.
—
1
8 5
9.
—
I.
KOSSUTH TÁRGYALÁSAI
III.
NAPÓLEONNAL,
NAPOLEON UGGEL, AZ OLASZ KORMÁ^YNyAL; A FELKELÉS TERYEZETE (KOSSUTH KÖZLÉSE ASBÓTH SÁNDORHOZ.)
II.
JELENTÉS AZ ÜGY ÁLLASÁRÓL
MAGYARORSZÁGON
ÉS OLASZORSZÁGBAN.
(TÖREDÉK ÉS MÁSOLAT.)
III.
A NEMZETI IGAZGATÓSÁG KIÁLTVÁNYA. (TÖREDÉK ÉS MÁSOLAT.)
—
1 8 6 0.
— I
ASBÓTH SÁNDOR KOSSUTHHOZ AZ INVÁSIÓ ÉS AZ EMIGRÁTIÓ ÜGYÉBEN.
\
-
1
8 5
5.
Savannall, nov. 5-ik 1855.
Kedves barátom! Holnap lesz két liete, liogy elhagytam benneteket, s nékem ugy látszik, hogy már egy század. Magányosság soha sem kellemetes, de csak akkor érzend a magánylét kellemetlenségei egész súlya, ha az ember beteges vagy inkább betes;. Utazásom az esö és sok kocsiváltás által kellemetlenné tétetvén, még a természetes következéseit sem hagyta ki, az az, hogy nagyon kifárasztott s elgyöngitett de hála Istennek egy héti itt létem alatt annyira a mennyire ismét helyre vergdtem. Nem akarom a jó szerencsét elkiáltani, de ugy látszik, hogy életerm még nincs annyira betegségem által elhasználva, hogy reá a klima- változás ne hasson. Adja Isten, hogy érzésem ne csaljon. De ugy gondolom, hogy köhögésem kevesebb s könnyebb, lélegzetem javul, mély fájdalmaim sznnek, s erm növekszik. Természetesen mindez csak lassan megy, de csak az értheti azon érzést, a ki maga is ily beteg volt, hogy mit tesz :
az:
az els, ha
még
oly kis javulást érezni, mikor az em-
ber évek óta mindig csak rosszabbul
napra közeledni
—
Az id
itt
szép.
látta.
lett s
végét napról
Csak ne csaljanak mindezen jelek. volt egy nap
Ha reggel borul is, még nem
sem, hogy ne tölthettem volna 5
—6
de az estékre nagyon kell vigyázno
n.
órát szabad ég alatt,
A
mi a
földet
illeti,
bizon nagyon hasonlít Long-Islandhoz. Termeszteni lehet
—
csak mégis jobb
végtére, de tenni.
ber
A
oda.
Tampaig
s
szeköti. Floridai
szeretnék én szert
földre
Floridáról sok jót hallok
megy
egész
—
134
gyorskocsi jár
s
innen nagyon sok em-
már
az Orang-lakehoz
s
igy az Atlanticumot
s
mexicoi golfot ösz-
lapok már vasútról
is
irnak.
Mi a kilátásod ? Henningson még megmaradt tervei mellett? Jösz-e s mikor? Csak minél elbb. Kérlek, ird meg véleményedet, váljon hiszed e, hogy Henningson ide fog-e jönni s tervei igazán szándéka-e vagy nem. Vezénylem fog tetteimben. Hát különben mit csináltok, de szeretnék véletek lenni s egyet jó izüet beszélgetni. Itt alig nyitom ki számat s mint egy medve haragosan járkálok. Timest (X. Y. Daily times)
itt
Kossuthnak van
nem
találok
;
légy oly szives, ha
kérlek,
levele, áztat kivenni s elküldeni.
Tisztelem Henningsont
s nejét,
köszöntöm barátain-
Ruttkayné ö nagyságának csókolom kezeit Ölelve ged vagyok szinte barátod
kat.
té-
Somssich. Szives válaszodat csak
egyszeren Savannah Georgia
adressáld, mert a postáról kell elhozni.
1859. I.
London, 31. Upper Gow Junius
Kedves barátom fejem
fölött,
ei"
Street
1859.
Keserves évek vonultak
el
öszülö
mióta Ontöl levelet kaptam.
Még csak
Ha
!
1'4.
szállását
sem tudám.
Pongrácz kissé elhamarkodott békétlenséggel ide
nem vetdik, most sem tudnám
s
nem
irtatnék.
Pedig fontos közleni válóim vannak, miként azt foglaltságom miatt titoknokom által
mai napon Ujházynak
irott
—
—
el-
egy szintúgy a
levelemnek a túlsó lapon
s
folytatólagosan tett másolatjából látandja.
Bármi érdekes is, a mit közlök, az nem n y i Ív á n o sa való. Azoknak azonban hazánkfiai közül, a kiks á g ben bizik, hallgatás Ígérete alatt, elolvashatja, sot kell hogy r
elolvassa.
Átalában megjegyzem, hogy ha valósággal rül
is
a dolog, én csak
azoknak fogok munkatért nyitni,
kikben bizhatunk, a kiknek ellenségeimnek azokra
tettre ke-
nem fogom bizalmamat
tetszett lenni,
—
vesztegetni
a pletyka-
fészkeket, az intrigánsokat, a haszontalan szélkakas ter-
mészet
jellemeket távol kell tartani.
erö honn,
nem mi bennünk;
zetnél van,
mindenkire,
-
-
a szám, jog
— mi csak cseppek vagyunk, hanem csak
A s
népben van az
hatalom a nems
közülünk nem
a szivben, lélekben,
czélban
s
—
—
136
—
az apró aiubieszközökbea egyetértkre van szükség tiócskákat, intrigákat, fontoskodásokat trni nem fogom,
mert veszélyei volnának a honnak, mint voltak a múltha de a tisztakeblü hazafiaknak tért nyitok ban;
—
—
magamnak
tér nyílik szolgálni a hazának.
S most ad medias
res.
Nagy dolgok elestéjén élünk, a mi át lelkünk sóvárgott,
után
tiz
nehéz éven
mint csak a hazáját mindenek
—
imádó magyar lelke sovárghat
kilátás! alkalom!
fölött
kitz-
hazánk függetlenségének zászlaját, kitzni oly kiUitással, hogy a siker nemzetünk elhatározásának értelmében
ni
legyen
;
a kilátás, az alkalom újra keresztülkzdeni a har-
melybeni bukásunk nemcsak nem vetett homályt
czot^
junkra, állott,
s
só't
fiatal
életrevalóságának kihirdetésével jövendjét
—
a história postulatumai közé iktatta, látás
elttünk
áll
;
ez alkalom, e ki-
!
Nem mondom, hogy lok
fa-
nevét magasbra emelte, mint Mátyás kora óta
—
bizonyos
csak kilátásról szó-
mert habár nagy akadályok vannak legyzve,
igen nagyok állanak utunkban
—
—
s
még
roppant óvatosságra
megvan több mint kilátás, mert váratlan eseményeknek kell történni, hogy a pohár, mely után kezünk már kinyújtva van, tlünk elravan szükségünk
;
de a kilátás
;
gadtassék.
Mieltt azonban elmondanám a tényt, egy-két észrevételt
bocsátok elre.
Én
—
republikánus vagyok
tak gylölni e szót: király.
tem mint elméletimet,
s
—
a királyok megtanitot-
De hazámat inkább
szere-
hivebben ragaszkodom az irántai
kötelességhez, mint gylöletemhez.
Soroztam az irántai Legfelül
áll
kötelesséiíeket.
nemzetünk
élete,
függetlensége,
—
a
kormáiiyforma csak másod-tekintet. Azért igy gondolkozám
:
ha királyt elfogadva a füg-
—
ha királyt elfogadva a
getlensijget kivivhatjuk:
ségi liarcz megújítását a siker gessé, a
gyzelmet
kisebbé tehetjük, rályt,
tanácsolni
s
mányos
—
137
okszer
fiiggetlen-
kilátásával lehetsé-
biztosabbá, az áldozatot, a szenvedést
—
én, a republikánus,
elfogadok
fogom a nemzetnek, fogadja
el
ki-
alkot-
alapon.
—
mindig. így vallottam mindig Továbbá megtanultam a históriából, hogy gyakran a legellenkezöbb érdekek találkoznak egy közös pontban (a
despotiánus Francziaország az amerikai angol kolóniákat függetlenségre és republ. szabadságra segitette.)
Azért mindig mondtam, vallottam nyiltan, hogy a ki érdektalálkozásnál fo^iva
hazám
füíío-etlenségének kivivá-
módot nyújt, legyen az király, császár, despota, keresztény vagy török; legyen az az ördög maga elfogadom szövetségesnek — föltéve, hogy biztosithatom hazámat a meo^csalatás ellen.
sára alkalmat
s
—
Már most
az alkalmazásra jövök.
Mióta láttam, hogy a francziák császára
a
piemonti
magát az osztrák elleni olasz háborúra elhatámondám magamnak, hogy a ki hazánk elnyomójá-
királylyal rozta,
nekünk használhat, — s kérdem magamtól, van-e pont, melyben érdekeink találkozhatnak? Ezekben találtam az érdekek találkozását nak
árt,
:
1.
Nem
lesz
könny
az osztrákot olasz földrl egé-
kilökni, ha egyszer a roppant ersség, Minció s Addige közötti hires strategikai négyszögbe beveszi magát,
szen
hacsak más oldalról
nem
is
támadtatik meg,
még pedig
oly oldalról, hol hadi ressource-aitól megfosztathatik.
Ezt (mint
I.
Napoleon
tévé),
—
egy kombinált rheiaai cam-
pagne-nyal most nem eszközölhetni, mert a németeket zuditaná
föl.
Triest megtámadásával szintúgy nem, hasonló
oknál fogva. Velence bevétele nagy erfeszítést kivan, zisúi
hadmüködésre nem szolgálhatna
;
s
bá-
azt ell kell venni
—
gyzelmek
az osztráktól, de
könnyítése végett,
—
s
—
138
következtében,
különben
is
nem gyzelem
mindezen kombiná-
ha elvonnának ert az osztráktól Olaszhonban, ha-
tiók,
vagy több ert vonnának el a szövetségesektl, s nem volna benne nyereség. Nem marad tehát más kombinált operáczió, mint a háborúnak Magyarországra kiter-
sonló
jesztése.
nem
Ez joggal nem provokálhatja a német szövetséget;
ütközik az 1815-iki kötésekbe,
elny nyel
strategikai
osztrákot
f
bír
,
mert
hadi ressource-ától,
rel neveli
a mellett roppant
nem csak megfosztja az hanem 1 5 millió alattvaló-
ból ugyanannyi ellenséget ad neki
embernyi hader
— —
s
40 — 50 ezer
ide
néhány hét alatt 150 ezer embera szövetséges hadert s azon kivül dissolutiót vetve,
ho^zhat az osztrák hadseregébe. 2.
Ha
ki lehetne
nem mert nem
is
az osztrákot nélkülünk Olaszhon-
ból verni,
lehet az olasz kérdést nélkülünk megol-
dani;
elég e czélra
hogy többé
vissza
t
kiverni,
ugy
kell
kiverni,
ne meghessen. Pedig ha Magyarország
birtoka által az osztrák
elsrend hatalom marad, els
het alkalommal visszamegy. Egy második kiadása beni,
nem
campo-formioi kötéseknek
le-
a leo-
volna csak lehetséges,
végmegoldása a kérdésnek.
Ugy császár
s
látom tehát, hogy van köztünk
s
a franczia
piemonti király között érdekközösség, mely
ki-
indulási pontúi szolgálhat alkura.
Els
feladat volt tehát ez érdekközösségrl
meggyz-
ni e hatalmakat.
Klapka személyes összeköttetései utján Parisban és Turinban, Teleky Parisban, én innen ügynökeim által ebben sikerrel jártunk el. Megtörtént.
Ezután az a tekintet fordult el, hogy,
ha,
Magyaror-
szág kooperácziójára szükségök van a hatalmaknak, ne
hagyjuk magunkat eszközül
fölhasználtatni idegen czélokra
— liancm azt eszközöljük
nem
,
—
139
hogy
liazánk függetlensége bár
superordinált, de koordinált czéliil vétessék.
Erre biztositások kellettek.
A
biztosítást
abban kerestem, liogy az alku egyene-
sen velem történjék.
j\rcrt
miután tény (mint arról a
talmak saját utjokon magoknak a
mit minden
meggyzdést
lia-
szereztek?
tudósítás a honból annyira ersit,
hogy
mélyen megilletve érzem magamat, népünknek határtalan s a históriában jóformán példa nélküli bizalma által), miután, mondom, tény, hogy a nép bizalma bennem összpontosul s csak oly mozgalmat kész tömegestl követni, melynek engem lát élén, akarjam, ne akarjam: én vagyok felels arról,
hogy
se
meg ne
csalassék, se kétséges moz-
galmakba ne sodortassék. Azért velem kell az alkunak történni oly alapokon,
melyekben
biztosítást láthatok.
Mert ha
még egy
forra-
dalomban meguknék a magyar, nemcsak hogy hosszú idre,
de
hihet örökre meg volna rontva jövje, mivel
erejébl kimerülvén a legközelebbi forradalom alkalma"
mely a magyart saját hazájában csak lakosnak, nem nemzetnek hagyná meg. sínt olyan volna,
E
pontot
is
keresztülvittük.
Klapka
és
Teleki május
Londonba Napoleon berezegnek a császár megegyezéséveli megbízásából, engem Parisba a végett meghíni, hogy a hatalommal értekezzem. Átmentem. De mieltt átmentem volna megállapodtam a föltételekben, melyek alatt a harczban résztvenni és nemzeelején átjöttek
,
tünket fegyverbe szólítani ajánlkozhatom. Föltételeimben
Klapka és Teleki egyetértettek. Nézetem az volt, hogy oly föltételeket kell szabnom, melyek a hatalmakat liazánk függetlenségével nyiltan identifikálják, a vissz ilépést lehetetlenné
tegyék részükrl,
nekünk pedig módot szolgáltassanak nemzeti ernket oly
__
-
140
módon s oly terjedelemben kifejthetni s organizálhatni, hogy az megtörténvén, a biztosítást önmagunkban találhassuk.
Fbb föltételem,
a „conditio sine qua non" az:
Magyarhonba, hogy a
franczia hadsereg küldessék
magyar
czia zászló valósággal angageiroztassék
hogy annak élérl proklamáczió bocsáttasék nevében
(az
hogy
1809-ki proklamáczió
fran-
földön,
ki a császár
példájára)
oly érte-
lemben, hogy miután a magyar nemzet 1849-ben helyes
okoknál fogva az osztrák házat trónvesztettnek függetlennek nyilatkoztatta, a francziák
hogy a nemzetet ünnepélyesen s
csak mikor
marább
,
segitse.
m
ez
i
nd
mint
hadseregét Magyarhonba,
szövetséges oly czélból küldi
nek helyreállitásában
magát
s
császárja
kijelentett függetlenségé-
Én
meg
megyek be
a sereggel t
ör
t
é
n
t
,
s
nem
h a-
szólítom fegyverbe a nemzetet.
magamat hogy én Ígéretek fejében nem hagyom a nemzetet vérfürdbe sodortatni, — nekem tény kell bizEszerint ez alap, melyre a dolgot fektetni
elhatározám, az:
tositékól,
tény!
—
ha
kompromittálhatom magamat
—
nem.
nem,
ígéretek fejében
megnyugvást kérésen dek a gondolatban, hogy tartoztam hazámnak megkísérteni, tudok-e számára alkalmat s módot teremteni, mely újjás
születését csak saját elhatározásától tegye
függvé.
De hazámat kompromittálni nem engedem
A
franczia
hadernek
melynek Magyaror-
pedig,
szágba küldését „conditio sine qua non"-nak állitám
olyannak
kell lenni,
nyújtani nemzeti
mely
ernk
elég
ers
kifejtésére
legyen,
föl,
nekünk idt
és szervezésére.
most nem vagyunk oly helyzetben, mint 1848-ban,
Mert
midn
kormány lévén, az ország hadi forrási kezünkben voltak, s az elz tiz zászlóaljat s a nemzetrséget törvényes utón állithattuk sikra. Most
nem
orgánizálhatnánk, támasz nél-
nem
kül minden
141
-
organisált népies
mozgalom pedig
elti-
portatnék.
Ezen határozatokkal mentem Parisba.
elbb
Szóltam
a lierczeggel Teleki és Klapka jelen-
Aztán a berezeg megbizatása szerint nyomban jelentést tett a császárnak, s még azon éjjel eljött értem, létében.
hogy
vele a császárhoz menjek, kivel, egyedííl a herczeo*
jelenlétében, az éjbe messze behúzódott hosszú értekezé-
sem
volt.
Nem
mehetek apró részletekbe Írásban; ha látjuk egymást, majd elmondom. Elég legyen ennyi: a császár nem
adunk mogunkuak oly konsti tutiét, amint akarunk, csak azt kivánja, hogy nem republikánus, hanem monárchiális kormányformát válaszszunk avatkozik belügyeinkbe
;
oly alkotmánynyal, a mint jónak látjuk.
a király, az ö
nem
is
Hogy
ki
legyen
a nemzet szabad választására hagyatik,
proponál senkit,
—
—
választásuukat az európai kon-
junktúrák fogják irányozni. Biztosittattunk, hogy az orosz
nem
fog interveniálni ellenünk.
Fegyverekben, hadi szerekben
t
pénzben segély adatik,
már munkába
elszállitása
s
s
a legels szükségle-
azoknak
vétetett,
kell helyre
(detailokat
nem
ir-
hatok).
P^ddig
minden
jól
ment, azonban a „conditio sine qua
non"-ra, a sereg küldésére nézve a császár nehézségeit: eltt,
ha
azt
min
színben fog megjelenni a
vethetik
szemére, hogy
detailirozta
kormányok
küld sereget
s
egy nemzetet. Említi, hogy az angol kormánytól oka van tartani, hogy Ausztria mellé állana ez esetben, s t egész Németország követné, s ezen s hasonló okok alapján mindent elkövetett, hogy engem rábirjon, miszerint a kezünkre szolgálannak élérl
szólit föl revolutióra
—
tatandó eszközök segitségével insurrektiót provokáljunk, pl.
a székelyföldön, szentül Ígérvén, hogy sereget küldend
— segítségünkre.
De
—
142
én kötelességemnek tartottam föltéte-
lem mellett maradni „elször sereget magyar földre azután fölkelés"
—
okúi adám, liogy a fölkelés organisálat-
nem
lan állapotban
keznék,
;
—
volna addig tartható, mig segély ér-
els csirájában agyon
az osztrák azt
sújtaná, s
a következés az volna; liogy ekként leveretvén a fölkelés,
majd akkor sem kelne
föl a
nemzet fölhívásomra, ha az
események folytában a császár csakugyan seregküldésre határozná
el
magát.
Végre hát ebben
ln
a megállapodás: Jöjjek minde-
nek eltt vissza Angliába, föl
s
használjam
agitátió utján
befolyásomat a közvéleményre, hogy Anglia részérl
a non interventio biztosittassék.
Ezt bevégezve menjek Genuába,
ott
Klapka- és Tele-
„Magyar nemzeti igazgatóság", „Comitee National
kivel
Hongrois" czim addig,
alatt (én
mig a hon
mint elnök) vezessük az ügyeket
földére lépünk, hol a nemzet által kisza-
módon (vide függetlenségi nyilatkozat) viendem kormányt, még a nemzet mást határozhatand.
bott
a
Oda érkezvén iparkodandunk a magyar seregekre hatni. Felütjük a magyar zászlót Genuában (szegény magyar zászló hadd lobogjon megint szabadon
—
s
hivatalosan
mi magyar ert kapunk hadifoglyokból és átjövkbl légió név alatt, de azon kilátással, hogy haza vezérelendjük s azért magyar zászló alatt, magyar egyenruhával magyar kommandó alatt. Mig ezek történnek, a császár egyrészt folytatja szövetséges földön
!)
.orgánizáljuk a
—
liadjáratát,
tióra
;
hetlen
másrészt készületeket teszen a magyar expedi-
nem tanácsos Írnom, és ha legyzakadályok nem jövendnek közbe, még az idén fogaa részletekrl
natba veszszük az általam „conditio sine qua non" gyanánt
fölállított operáczlót.
Ezeknek következtében visszajöttem Angliába négy nagy meetlnget tartottam Londonban (a lord Mayor cl;
:
— nöklete
—
143
Mancliers térben, jHraiKlfordban. és Glasgow-
alatt),
baD, agitáczióm visszliangra talált liát
;
—
végig rezgette Ang-
Skücziát és oly sikerrel, liogy a mennyiben az ano-ol
külpolitikára a közvéleménynek hatása lehet, (pedig par-
lament ntján elvégre
is
dönt
nem
hatással bir) a
inter-
ventió biztositva lön.
S ez nem elég; a parliament június 7-én nyittatván meg, a közvélemény befolyással volt arra, hogy az oppo-
faökei mindjárt az adresse-debatte-nál eldönt harczot vivni magokat elhatározák, mert fegyvert szolgáltatott kezökbe azon közönségesen elterjedt meggyzdés,
sitió
mit én czálfolhatlan alapokon
agitátióm
által
meggyö-
kereztettem, hogy a Derby-miniszterium osztrák hajlamú.
A
bizalmatlansági inditvány azonnali behozatala
el
lévén
határozva, minthogy a pártok meglehetsen egyensúlyozva
—
néhány vokstól függendett az eredmény parlamenti tagok között néhány meghittebb barátimat
voltak,
s
került arra birnom, hogy, mivel a
vánják, voksaikat az e részben kössék. S azért mieltt
nem
intervencziót ki-
magukat a Derby-ministerium
len szavazni kötelezték, az oppositio vezéreit
szoros neutrálitást megtartatni azon esetben
nék
—
s
tul,
si-
adandó biztosítékokhoz
s
signált ministereket felszólították, kötelezik- e
Olaszországon
a
is,
némely
el-
de-
magokat a ha a háború
nevezetesen Magyarországra kiterjesztet-
igy kiterjesztetvén, a franczia császár a
magyar
nemzetet függetlenségének vele szövetségben kivivására föl-
magyar nemzet e fölszólításnak megfelelne ? így történt, hogy parlamenti barátaink lordPalmerstontól lord John Kusseltól, Sidney Herberttl, sir Charles Woodszólítaná, s a
Benjamin Hnlltól (mind designált miniszterek) a leo-positivabb biztosítékokat nyerték, hogy a kérdett esetben sem fogják Ausztriát gyámolítani. Melyigéretnek becse nö-
tól, sir
vekszik az
által 1-ször,
hazánk ügye
iránti
hogy agitátióm következtében a
szympathia újból oly határozottan nyi-
— latkozott, miszerint
—
144
többen a
közül
clesignált miniszterek
hogy nincs oly minisztérium, mely Magyaror-
elismerték,
szág ellen az osztrákot támogatni merhetné, mert a ki ezt
merné
tenni, a
közvélemény 48 óra
hogy a minisztériumban
alatt összezúzná, 2-szor
két-három oly ügybarátunk, ki elég hatalommal birand a harcznak hazánkra
az
által,
lesz
kiterjededését megakadályozni czélozhatandott diplomátiai
manoeuvreket lehetetlenné
A
tenni.
tory-miniszterium megbukott,
s
azok kik ama
biz-
tositékokat adák, most minisztériumot alakitanak.
Ezen ban
fordulattal a
állott, el
legnagyobb akadály, mely utunk-
van háritva. Hiszem, hogy a
siker,
melylyel
abban, mit magamra vállalék, eljártam, kilátásainkat az expeditióra
nagyon
növelte.
Most már mehetek Olaszhonba. Szándékom 16-án indulni. Nyiltan megyek, nyiltan érkezem (ezt föltételül tevém,) nyilt érkezésem alapot készitend a proclamáczió sikerének, melyet
már most
a
magyar hadsereghez kibocsá-
tandunk.
Idközben — minthogy csaták vivatván a hadifoglyok között magyarok is lehetendettek, s ezekkel az organizátió megkezdendhetett, Klapka és Teleki már mintegy három hét ótaGenuában vannak, néhány ftisztekkel, kiket oda rendelénk közöttük Ihász, ki az els magyar gyalog dandárt parancsnokolja. Folyó hó 9-én már egy ers zászlóalj számú legénysége volt. Két hét alatt a dan;
dárt kompletnek reméljük.
K
közgondjaink között
nem
kai honfitársaink érdekeirl.
feledkezhetünk
i\rár
el
ameri-
hetek eltt kérdést
vénk a piemonti kormánynál, hogy mik azon
te-
biztosité-
kok, miket az Amerikából átjövend katonai egyéneknek
ajánlhatok? mert lelkiismeretben járó dolog tióikból kiráznunk a nélkül,
hogy ket
ket
biztositanók,
ha várakozásaink meghiúsulnának, nem fognak
situá-
hogy
állás nél-
—
—
145
kül hagyatni, vagy legalább a kik akarnák, Amerikába visszaszállittatnak.
Mint szintén arról
is
biztositást kiván-
átjövendk mindjár^ dijaztatni fognak-e? A felelet az volt, hogy ne küljünk még földszólitást Amerikába várjunk még néhány hetet. E dolgokat mihelyt Piemontba érkezem, azonnal elintézzük, s ahoz képest fogok Genuából irni Nevvyorkba.
tunk, vájjon az
—
—
Adjuk még ehhez hozzá, hogy a horvát, szerb és oláh nemzetiségekkel egyetértés biztositás alatt s a
már
részint biztositva, részint
nemzet a kilátásokról
értesitve van, s
hogy a nemzet szelleme a lehet legjobb: s föltéve, hogy mink ers franczia sereggel megyünk haza, teljes okom van bizui, hogy a nemzet tömegben fölkél s megérkezésünk után kevés hét alatt 100 — 150 ezer emberünk lesz fegyverben, s kilátásainkról mondottam annyit, mennyit a köteles óvatosság megengedett, — de mondottam eleget, hogy örömet s reményt gerjeszszek. megnyugvásomat e gondolatban találom hogy ámbár ki nem kerülhet, hogy személyileg némi kompromissióba ne jöjjünk, ha semmi sem talál lenni a dologból, mert hazánk érdeke hozta magával, hogy az Anglia
F
:
politikájára való hatást cziót
meg ne
s
az elementáris genuai organizá-
tagadjuk; azt mégis kezünkben tartottam,
hogy hazánk kompromittálva ne legyen. Mert ha a nagyhatalmaktól ered nehézségek folytán franczia hadsereg
nem
hogy ne mozduljon
s
nem fogom st meg fogom inteni,
küldetik honunkba, én
a nemzetet fölkelésre fölszólítani,
jövendjét
sértetlen
épségben
tartsa
nem mint véleményt, hanem mint pozitiv tényt, hogy a nép éntlem várja a fölszólítást, s a nélkül nem mozdul. fönn. Azt pedig tudom,
így hát ha (mit isten ne adjon) minden törekvéseink mellett sem volnánk képesek hazánknak fölszabadulására
módot
nyújtani, legalább a haszontalan vérontás
KÉNYUBALOM ELLENES MOZGALMAK.
10
s
egy
—
--
146
sikertelen fölkeléssel járó végetlen
nyomor
szerencsétlen-
ségétl megóvjuk. Személyeink kompromisslóját pedig a mi
illeti, hi-
szem, elismerendi a részrehajlatlan história, liogy csak kötelességemet
nem
sióval
midn
telj esitettem,
személyes
bonyodalmakat hazánk javára
Még
trák ellen leírhatatlan.
Olaszhonba rik s
.
szállíttatik, ezt
a
hallani.
.
hasonlót
—
Ez
a gylölség az osz-
—
s
a mint
nem me-
a tisztek
sokat mondhatnék ilyet
;
ezt.
Már mostan röviden hosszú levelem Most még nincs
is,
danolja: „Visznek minket vas-
pozitív tény
de hagyjuk
—
magyar katonaság
visszajövünk Kossuthtal", .
lehet-e a jelen
fordítani.
Otthon a népszellem igen jó
úttal,
nem
gondolva, megkísértem,
komprom is-
zárlatára térek.
hogy Önök Amerikából mozhogy „Maorgánizáczió történik a magyar
ideje,
duljanak. Most még legfölebb csak ott vagyunk,
gyar Légió" név
alatt
hadi foglyokból Genuában, de ha csak az sitva,hogy az ekként orgánizált
nem
lesz bizro-
ert franczia sereggel együtt
haza vezetjük, a légió csak Olaszhonbani szolgálatot jelenthetne,
s
ekkor
nem
csak
elhagyni Amerikát, de az
hogy Önöknek nem volna méltó is még, a mi már Genuában van,
szétbomlana, mert holmi vimeai „lengyel-legio" -forma szerep
nem
a mienk.
Aztán még addig sem vagyunk, hogy az emigrác7Íó több tisztjének, mint a mennyi már ott van, szolgálatba
el-
fogadása bizonyos.
Mindezt elször tisztába kell hoznom személyesen
Genuában, majd irok onnan.
Idközben
ez volna a
teend
:
Egy-két jó emberrel (Fornet
rnagy egyik
lehetne)
egyetértésben össze kellene irni az Amerikában lev, bi-
zalmat
érdeml
honfitársak, különösen a katonai
állam-kimutatását (Standes-Ausweis)
s
nekem
egyének
átküldeni.
— Egy
—
147
amerikai (nem magyar) comitét kellene össze-
hozni (szóljon Sauderssel iránta) oly végre, hogy pénzala-
hogy ha én fölszólitandom hon-
pot gyjtsön azon czélra,
hogy
fitársaimat,
akarják, jöjjenek:
a
szolgálni
elszállittatásnk költségei
— A módot,
hessenek.
a hazát a harcztéren
kilc
—
melyen az eszközölhet
fedeztetjól fontol-
ják meg.
Ez
jó volna azért, mert meglehet a
mondják, van elég ember,
nem
hogy
teszik,
s
a ki
kormányok
jó, elfogadtathatik,
költséges elszállítást
azt
de azt
vállaljanak
ma-
gokra.
Szeretném ha George fegyvert
(rifle)
s
Lou
raktárából a 20 vadász-
a nyeregszerszámokat
On
ha
átvenné,
ugyan még megvannak; golyóöntö is van ott, ugy tetszik. Az pedig már épen jó volna, ha oly comitét lehetne állitani, mely a legiijabb javításoknak a hadszerelésben mintáit, vagy épen egyes, kisebb gépszereit is számunkra megszerezné, például kapszli-gép. Shrapnel táv-regulátor stb.,
a hajdan tervezett fzökonyhaszekér mintáját
értve stb., rítési
—
oda
de megjegyzem, hogy semmi pénz visszaté-
nem ereszkedhetem.
kötelezettségekbe Írjon
is
kérem ezen
Jules Tanárki K.
adresse-ra
Aqua
:
Sola. Salita dei Capucini Nr. 31.
Génes, Etats Sardes, Europa.
S most
isten áldja, édes
barátom, maradok
hu
barátja,
Kossuth.
10*
II.
A
egy 100 egyént kivéve,
—
annak
renczián eszközlött tökéletes, tek.
A
—
4000-et meghaladó légiónk felosztatván
nemzeti
ip-azo;atósáo;,
teljes
tagjai a zürichi confe-
amnestiával haza men-
melv elbb Genuában, a
napokban pedig Turinban székelt, július 16-án Klapka tábornok még hátramaradt, a légió
— Szeptember 14-töl
vé»;-
feloszlott
—
eloszlatásáig a szükséges
mint-
tökéletes
kormányintézkedéseket rendezni.
22-ig embereink
tattak és igy szétmentek a fnökök
is;
mind útnak
indit-
— a légiónak volt két
gyalog dandárja, az elst vezényelte Ihász ezredes, a másikat Kiss Miklós ezredes
— a Vercelliben szervezendett
vasság-dandárnak parancsnoksága Bethlen ezredesre
lolett
volna bizva.
Kossuth Londonban van,
—
Klapka tábornok Genfben
gr.
—
Teleky László Parisban Ihász ezredes Klapka
tábornok elterjesztésére a sardiniai rendes seregbe lépett át
mint ezredes. Gr. Bethlen ezredes meghivatott,
s
a meg-
Parmába az úgynevezett piacencai huszárezred szervezésére, mely igen szépen halad vele van már 11 magyar tiszt a légióból KrctvacBy tüzérhivást el
is
fogadta
,
—
ezredes Középolaszhonban elfogadta a tüzérség szervezést,
Türr
ekiiéid^ Garibaldival
megsebesült lanóban.
s
mködvén,
legott bal karján
jelenleg piemonti évpénzben részesült Mi-
—
149
-
Hazánkban a mozgalom nagyszer, a Vojvodina
és
Horvátoiszág az anyaországhoz visszacsatoltatni kíván-
—
ják magukat,
az eidélyi szászok nyíltan
érdekük a magyarral egy
jelentették, liogy
nak haladni
— az
érzelem általános egy
gylésben
ki-
és együtt akar-
— nincs
liberális,
nincs pecsovics, nincs pap, nincs nemes, nincs paraszt, nincs német,
megszntek
oláh, szerb, rácz, szász,
tót,
—
csak
magyar
minden pártok
van.
Zsedényi, a késmárki protestáns lutherán
nöke
— 48-ban a pecsovics párt vezére és 48
gylés
el-
után az osz-
trák zsarnoknak fötámasza, most szintén fogva van 129
más
hittársával.
Pesten a calvin gyülekezet alkalmával
egy vasas
német ezred bevágott a népbe és a vezérek alig tarthatták vissza a népet, a pesti egyetemi ifjúság deczember 16-án
nagy demonstratiót
tett,
egy fogságba
vetett tanulótár-
sukat tömegesen követelték rögtön kibocsáttatni a igazgató leltt,
s
támogatta
ket fenyegetzve
mintegy 15,000-nyi néptömeg.
A
a piaczon,
rendrigazgató meg-
ijedve azonnal telegraíirozott Bécsbe, által
rendr
honnan telegraph
azon parancsot kapta, hogy ilyetén hatalmaskodás
irányában azonnal bocsássa szabadon az elfogott tanuló Belátta az osztrák kormány, hogy a hadsereg ifjút.
—
nem
képes a mozgalmat elfojtani,
szágban általános.
—
hol
az az egész or-
Maximilián, a császár öcscse, sr-
getvén concessiókat, összeveszett véle és Braziliába utazott,
miután mondta, hogy a korona a családé, nem egyes
megóvni a család minden egyes tagjának Most elfogatások, házkutatások najoga és kötelessége. pirenden vannak, de ez se baj, ehhez hozzá van már szokva tagé és azt
—
népnk, mely
érzi,
hár, s a törésnek
hogy most már
meg
kell történnie.
császár le akar köszönni
A légionáriusaink
fia
csordultig telve a po-
—
Hire van, hogy a
javára.
szepltlen magaviselete, nemes ma-
— mind
gatartása,
150
a franczia,
—
mind az
olasz sereg s egyálta-
lán a piemonti nép becsülését, tiszteletét vivta ki
Soha nemzetnek nem tisztelete,
nek,
becsülete mint a
melynek igazságos
volt a külföldön oly
mi szegény
elárult
magának.
mértékben nemzetünk-
felkiáltására eddigelé síiket
ma-
radt Európa.
Az
osztrák szavát szegte (congress) és visszatért em-
bereinket strof-compagniákba sorozta
—
Kossuth
e rész-
ben panaszt emelt Parisban. Hihet, hogy a törés közel van, és hogy rövid id múlva kedves hazánk veendi szolgálatunkat igénybe ismét, az osztrák 50,000-nyi hadtestet rendelt
be hazánkba és a soldatesca zaklatások ismét meg-
A
nép jelszava „ne fizessünk adót a németnek", ha a magyarok Istene ugy akarja, mint magunk, a tavaszkor megkezdjük ügyünk harczát ott, hol 1849-ben el-
kezddtek.
hagytuk.
III.
A magyar
nemzeti igazgatóság búcsúszavaiból egy töredék. magyar nemzeti igazgatóságot)
Befejeztük azt (a zett kebellel,
nem
de
seb-
reménytelenül, meghajolva a hiúsult
nem
—
Trni, szenvedni, készek ha kell tenni eltökéltek, ha s mikor lehet. — Hazánk iránti kötelességérzetünket semmi viszontagság sem fogja soha megingatni: s e kötelességérzethez azon meggyzdés csatlakozik, melyet a jelen viszonyok minden balvégzet mellett is ersitnek, hogy magyar hazánk függetlensége Európa rendes állapotba juttatásának oly mellzhetlen feltétele, mely nélkül sem az olasz, sem akármely európai nagy kérdés meg nem oldható. Ezért vallásos hitünkhöz tartozik, hogy édes hazánknak szabad s független jövendje van, csak nemzetünk összesen és egyenmaradjon. kint magához Visszatérünk a számkivetésbe azon öntudattal, minek alapja nem maradand ismeretlen nemzetünk s a história eltt, hogy vétkeztünk volna a jó polgár kötelesség ellen, kilátások miatt, de
megtörve.
;
h
ha részvétre hivatva
egy
óriási harcz
megkísérteni, ha
fel,
volt
— midn hazánk
készülben
nem
—
elnyomója ellen
elmulasztottuk volna
fordíthatjuk e hazánk felszabadítá-
sának alkalmára az ajánlott kilátásokat.
A
végzet
melyet igazolni
máskép is
akart, de vigasztal azon öntudat,
képesek vagyunk, hogy oly alapra fek-
— tettük müködésíinket
s
—
152
oly biztosítékokat szereztünk meg,
melyek, ha a háború ily kora váratlan véget nem ér
hazánk függetlenségének helyreállítását nemzetünk eltökélésének
hogy béke
érzelmébe
köttetett,
helyezendették
—
—
férfias
most pedig,
szenved hazánkat legalább nagy
szerencsétlenségtl óvták meg.
Ez vendje tett
is ,
vigasztalás,
mert sértetlen maradt hazánk
mely óvatosságunk nélkül veszélyeztetve
jö-
lehe-
volna.
S most nincs egyéb
hátra,
mint mély megilletdéssel
búcsút venni bajtársainktól.
Köszönjük
h
közremunkálását mindazoknak, kik
nehéz pályánkon hazánk iránti szent kötelességünk sítésében
nekünk segédkezet nyújtottak.
Köszönjük séget,
ösztönszer kész-
vitéz bajtársainknak az
melylyel honszeret szivük szent sugallatából
rainkba
E
telje-
so-
siettek.
készség a nemzet ép szellemének nyilatkozványa,
melynek csak alkalom kell, hogy széttörje az idegen mát, mit idegen erszak nyakunkba vetett.
Az alkalom
késhetik, de eljövend
jár-
vele a honszaba-
s
dulás örömünnepe.
Köszönjük a
férfias
méltóságot
s
szent
becsületet,
mely nemcsak a magyar nevet szepltlenül rizte meg idegen földön, de a népek között ugy mint a hatalmak ítéletében hitet, bizalmat, tiszteletet
magyar
A
s
rokonszenvet növelt a
iránt.
kik haza mennek szülföldünkre, táplálják keb-
lükben a lionszeretet szent tüzét híven és ernyedetlenül, s a mint magokkal viszik becsülésünket és testvéries szeretetünket,
ugy mi
viszont azon hitben búcsúzunk tlük,
hogy ha majd megelégelve nemzetünk
szenvedéseit
a
gondviselés felhozza hazánk bús egére a szabadulás haj-
nalát, az
153
-
Olaszbonban alakúit magyar sereg
elszórt tagjai
helyt állanak magokért, hazáért és szabadságért.
Vigyenek üdvözletet a honnak, áldás legyen utaikon. Jobb jövendt a szenved h.izának. Kelt Tnrinban, július 16-ikán 1859.
A magyar nemzeti igazgatóság.
Kossuth L a j o s
m.
k.
Teleki László. Klapka,
tábornok.
—
86
1
0.
— 42 E. 14
Juni
Mélyen
tisztelt
St.
NeAv-York.
19. 1860.
kormányzó
ur!
Mnlt évi augustusban Genfbl nyert nagybecs
le-
vele következtében az ide mellékelt sorokban közöltem az
magyarokkal a közlendket. Azóta folyton éber figyelemmel kisértem kormányzó
itteni
urnák szent ügyünkbeni fáradozásait,
és
tekintvén
az
olaszhonbani uj mozgalmat és az ezzel járó átálanos európai complicátiókat, látván pedig a
min
szellem
hinni
akarom
s ,
min
egyetértés
magyar hírlapokból
is,
uralkodik a hazában,
hogy nem tespedendüak
el
hontalan-
ságban, de 10 évi szenvedésünk fordulatán és boldogabb
idk
küszöbén állunk.
—
Ily körülmények közt bizalomteljes mély tisztelettel kérem ismét kormányzó ur kegyes parancsát. Kormányzó
ur bölcs vezérlete alatt hatni egyedüli
vágyam lévén
Én, kormányzó
gyök
végermmel
ur,
és
kitelhetleg szolgál-
maradván.
minden perczben indulni kész va-
és mindazon honfitársaimmal, kiket múlt
évi
au-
gusius elején Tanárki K. czim alatt Genuába átküldött
államkimutatásban megneveztem, csak kormányzó ur
je-
lszavát és parancsát várom.
Felkérem azonban kormányzó ur kegyes figyelmét
egyben azon körülményre
is,
hogy neveztem honfitársaim
-
155
—
közül csak igen kevesen lesznek képesek az uti költségeket fedezhetni, és
hogy
itteni
nem
segélyre most
igen szá-
mithatunk, hacsak kormányzó ur néhány hatalmas sorok-
nem
kal
Véleményem
pathiát. rális,
a szunyadozó amerikai
éleszti fel
kormányzó ur
szerint
Ch.
magyar sym-
W. Landford
által felkérve, örömteljes
gene-
készséggel
nyújtana segéd kezet.
Úgy
szintén Col.
Colt, ki által vitéz Graribaldi
bornok oly szép fegyver-ajándékkal
tiszteltetett
tá-
meg,
bi-
kormányzó ur becses sorait kellkép méltányolná, és George Law millionáriusunk fegyver raktára zárait is kormányzó ur figyelme sükeresen megnyithatná. zonnyal
Greorge
Law
raktárában
lév holmik
elküldési ideje
kormányzó ur még nem méltóztatott rendelkezni — mikép utolsó érintett levelemben feljelentem, összesen 25 láda és 3 brös láda lenne átküldend a kölcsönj egyekkönyvekkel és kel szijjártó munkával fegyverekkel
iránt
,
,
,
Írásokkal telve.
Kérem
ezek iránt kegyes parancsait.
Igénytelen
véleményem
egy
szerint legjobb volna
olasz privát vitorlás hajót az itteni olasz bizottmány kész
segélyével felhasználni.
Az itteni magyarok közül már ismét többen járultak hozzám átmeneteli segély szorgalmazása iránt — válaszom az vala, hogy mindaddig, mig kormányzó úrtól ez ügy;
ben utasítás nem érkezend, én nem léphetek fel a dologban.
Hallom azonban, hogy holnap hárman indulnak, név szerint Koelbl Károly volt osztrák gyalogsági fhadnagy és magyar honvédszázados vagy rnagy, komáromi Capituláns
,
hol
is
a térparancsnokságnál vala
alkalmazva.
Indul Vetter tábornoktól kapott levél következtében.
Radnics János tüzérkapitány
és a 2-ik
honvéd 12 fontos
üteg parancsnoka, lelkes hazafi és jó katona, és rencz, ki csak
nem
rég érkezett és
—
eladása
Gyra Fesz e r
i
ii
t
—
—
156
szabadság-harczunkbaii a 39. honvéd zászlóaljbeli alhad-
nagy
és tavai
Magenta
és Solferino alatt az osztrák had-
seregben Gyulai 33-ik ezredbeli nált kártyáját
ma olvasom: Le Chevalier
—
Imple. Royle. Lieutenant
zulhoz consul
,
és
tlem
sardiniai conzullal
sokat járt az osztrák con-
nem ismervén sem bizonyítványt nem adtam, a
—
azonban a dolog mibenlétét közöltem.
O nagysága
úrtól,
rég nem vett és várva vár hírt
sok a baja, de egészsége jobb mint volt
utolsó években. Lajos és Béla derék
a hon szabaditására,
rom idsb
Francois de Gryra
ajánló bizony itványt kért a sardiniai
magam sem más magyar Ruttkayné
itt
vala. Itt hasz-
szorgalmazandót, de
segélyét
kormányzó
hadnagy
fiai is
:
fiai
felnttek és készek
ugy Zsulavszkiué
nagyságának há-
Emil, Laczi és Kázmér. Laczi különösen
szép tehetségekkel és elszánt szilárd jellemmel
annyjok rég szenved súlyos betegségben
mény
bir.
Szegény
és alig
vau
re-
felgyógyulására.
Meszlényi kisasszonyok lelkes magyar hölgyek, kik diszére válnának a hazának. Engedje a
magyarok
Istene,
hogy mielbb utat nyithassunk számokra. Hódoló mélységes tisztelettel kormányzó ur készkötelességü szolgája
A s b ó t h. Mayerhofer János kapitány haldoklik a városi kórházban, tegnap láttogattam, küldi végüdvözletét és letét
kormányzó urnák. Várva várandó kegyes
ezen adresse alatt küldeni
Str.
A. Asbóth can New-York.
of.
levelét méltóztassék
tiszte-
kérem
:
G. A. Sacchi Esqu. 45. William
18 01.
A
61-IKI
ESEMÉNYEKHEZ
(aSBÓTH LAJOS LEVELÉBL.)
Az 1859-ki
hadjárat oly váratlan rögtöni befejezését
—
mely az emigrátió és a magyarországi dynastia-ellemár-már teljesedésbe men reményeit meghiusitá ugy ez mint amaz nagyon zokon vette nes pártnak
—
,
nem tudá
,
feledni, és
lat fentartása által
;
annál inkább törekedett az áram-
a szakadást a nemzet és a dynastia kö-
zött fentartani és tágitni
mennél türhetlenebb
,
lett
ugy
az emigrátió mint a nemzet helyzete, és mint az elökészitett
voltak,
eszközök, mint az elégületlenség annyira fejlesztve
hogy igen kedvez
egy
sikert tett kilátásba
uj
meg-
kísértés által a haza teljes felszabadítását kivivni és azon bilincset,
melly
alatt
Magyarország az absolut kormány
által tartatott, elvégre lerázni.
Az emigrátió 1860-ban
még élénkebben mes
tehát mindenfelé kunt és bent
mozgott mint azeltt, Szécsenyi vészsejtel-
halála az izgatást a legfelsbb fokra emelte,
tek a nyilvános demonstrátiók, mindenfelé
megkezdd-
klubbok
kelet-
keztek, a pártok itthon csoportosultak, az egész ország ko-
moly szint öltött. Ezen mozgás
tudata, a szerencsétlen háború, a had-
sereg rósz szelleme és egy uj crizis legközelebbi kitörés-
tli félelem az osztrák kormányt végre oda elhatározta
A
magát
terelte,
hogy
tágitni, engedni.
kormány tanácskozásba
lépett
a magyarországi
mely évek óta szintén visszavonult volt, hogy azon kérdés iránt értekezzék, mely lépések tétesconservativ párttal,
—
—
160
senek, a nemzetet kielégíteni, és a
közelg veszélynek elébe
állni.
Egész sora következett az engedményeknek. egy
Megjelent
cs.
kir.
manifestum
összehivatott
,
az úgynevezett „Verstärkter Reichsratli", Magyarország-
ban
uj
kormány
álittatott,
Vay
Miklós
—
a
nemzetnél
kedvelt egyén — cancellárnak, jó hiríí férfiak föispányok-
nak lettek kinevezve és a megyékben 1861 kotmányos uj szervezés megengedtetett.
Ezen tények ellenében az emigrátió tal
elején az al-
eló'kelö tagjai ál-
élénkebben folyt a közlekedés a cselekv párttal benn,
ügynökeik bejárták az országot, buzdították a nemzetet, ellenszegülésre hivták
szándokai
A név
fel
azt a
iránt.
honvédegyletek általuk léptek életbe,
alatt
és
kormány kiegyezkedési
ugyan, de
valódi czéljok az volt,
segélyez
hogy a még
harczképes honvédek összeirassanak és csoportokba szerveztessenek.
Teleky László közel Ausztria határához, Drezdában elfogatott és a jósefstadti várba vitetett.
jén, és a
Ezen mozgalmak közt Lúgosra mentem Január elerésztvettera a megyei magyar párt tanácskozosaiban krassómegyei honvédegylet életbe léptetését elké-
szítem.
Midn
az újonnan kinevezett fispán
fispáni székét február elején elfoglalta
Gozsdu Manó
volt, az
ezen alka-
lomból történt tisztelgésnél az összesereglett honvédek
élén,
meleg szavakkal ecseteltem érdemeiket a haza iránt a múltban,
ugy jöv
hivatásukat, a netalán újra szükséggé vált
védelemben ket
a szabadság reinek állitám és végre a
fispán pártfogásába ajánlottam, mely beszédet a fispán melegen szintén viszonozta, kijelentvén, hogy is mint Magyarország minden polgára honvéd és els
lesz
kiállani
— lia
a
a szükség azt
—
161
ugy kívánná. Ezen alkalommal magam
magyar érdemrendekkel valék
feldíszítve.
E de feladatott nemcsak egyszeren magában mint tisztelgés, de feladott azon liamís hozzátétellel, hogy én 1860-ban már többrendü kormányellenes demonstratíókat tettem hogy az emígrátíóval folytonos összeköttetésben állok, hogy honvédzászlóaljakat szervezek tény feladatott
;
,
az országban és tiszti kínevezéseket
Legfelsbb helyen
ugy
és
is
eszközlök.
különösen Albrecht és Rainer
hadügy ér gróf Degenfeld ennek folytán azon hiedelemben voltak, hogy én egyike a legveszélyesebb egyéneknek vagyok az országban és azért szükséges lesz engem magyar földrl eltávolitni. Ez meg is történt; Bécsbl egyenesen egy rendri föherczegek,
szintén a
kapitány, báró Grotte küldetett éjjelén
házamból kiemeltettem
le
Lúgosra
és február 14-ike
és a legszigorúbb felvigyá-
zás alatt a cseh-országi józsefvárosi várba vitettem.
Az ország csaknem valamennyi megyei
és városi tör-
vényhatósága egyenesen a királyhoz feliratok
gatásom
ellen remonstrált,
magánzók
által elfo-
számos egyének szintén mint
kezességet ajánlottak személyem iránt
,
Teleky
László, a ki közben a behívott országgylésre képvise-
lnek választatott, ott szintén elfogatásom ellen óvást tett, — ugy hogy elvégre május 25-kén szabad lábra bocsáttattam különösen Vay cancellár közbenjárása folytán, a ki is
más
kieszközölte,
fiam Jani,
kedvez
nagy nehézségek daczára azt hogy akkor Pozsonyban tanuló 15 éves
oldalról támasztott
és
Felsége által elfogadtassék
kegyes
volt,
;
e fogadtatás oly
hogy ügyem már
ezzel félig el
volt döntve.
KÉNYURALOM ELLENES MOZGALMAK,
u
18
6 3
— 1866.
AZ ALMÁSSY- ÉS NEDECZKY-FÉLE ÖSSZEESKÜVÉSEKHEZ És A ÓÓ-IKI ESEMÉNYEKHEZ,
(ASBÓTH LAJOS FELJEGYZÉSE.)
n.
(ASBÓTH JÁNOS FELJEGYZÉSE.)
11*
I.
(Asbóth Lajos tbk. feljegyzése.) Az 1861-ik évben
megkisérlett kiegyezési igyekezet
nem csak az emigrátió künn mozogni soha meg nem sznt — de itt benn is meghiúsulása után
tiaellenes
párt
csendben
készült; lassan haladt,
sorakozni
és
—
mely
a dynas-
magát szervezni
míg végre 1863-ik év végen
hatá-
rozott alakot nyert e szervezés.
Ezen pártnak feje Klapka hozzá tartoztak ;
Almássy Pál
itthon
künn
részint szorosabban, részint lazul-
tan az aristokrátiának számos fiatalabb tagjai sen a Károlyiak,
volt,
— nevezete-
ugy a Batthyáni, Keglevics, Orczy, Csáky,
Andrássy, Zichy, Bethlen, Kendeffy családok némely tag-
Podmaniczkyék mind a nemesség az egész országban
jai,
;
szétszórva részese volt.
Ezen párt Kossuthról mit sem akart tudni. Kossuth igyekezett magának szintén ers pártot benn szerezni, de a honvédek nagy részén kivül nem igen sikerült az neki, és csak a nemességbl nyert itt-ott csekély tagokat, kikhez egynehány ügyvéd és desperat szállangó
—
Pflastertreter
—
csatlakozott.
Ezek közül a legtevékenyebb Nedeczky István volt. Mind a két párt az ország önállóságot és a dynastia teljes
mellzését vette végczélba.
A párt
honvédek
fejei ittbent
összeolvadását
és
igen óhajtották ezen két
végre sikerült
az Almássy-pár-
— tot
—
166
odahozni, hogy beleegyezett Kossuth
nevét felhasz-
dolgok további folyama erre
nézve függ-
nálni, de a
ben
tartatott.
Victor Emanuel olasz király személyesen beavatva volt, és Visconti
Venosta
1 millió
francot és számos fegy-
vereketbocsátott az Almássy-párt rendelkezésére.
[a szervezési terv az jai,
és
volt,
hogy
az ország több pont-
különösen Somogyban, a Bakony mentében, Szegeden
fels Magyarország hegyes részeiben kiküldött biztosok
által
csapatok gyülhelyei jelöltessenek ki
—
ezek körébe
annak idején sorrakozzanak az összeirt vállalkozók és nyomuljanak a központhoz Pestre, le és felfelé ^v Beninczky Lajos volt a részletezésekkel megbizva !
—
személyem rz
magyarországi csapatok;
alsó
Mariássy
János ezredes a felsmagyarországi már összegylt csapatok vezényletével tisztek
közül
lett
felhatalmazva
;
a honvéd törzs-
többen a vidéken külön-külön megbízást
nyertek volna.
Az ügy csak volt,
midn
a tervezetben
és
némi szervezetben
az 1863-ik év deczember 17-kén aKossuthféle
proclamátiók az ország számos helyein kifüggesztettek és az által a kormány, a
csekélyebb n^^omára
által
mely eddig a forrongásnak
leg-
se jutott, felriasztatott.
EzcQ proklamátiók Almássy tudta nélkül Nedeczky küldettek szét, és most természetesen a kormánynak
—
a pesti
titkon, és igy ott, és
némely
mindenfelé titkos és nyilt szemei keletkezvén összejövetelek
sem maradtak
vidéki helyeken, különössen a Szepességben és Somogyban,
Vasban, Székesfehérvárott, Hevesben a forrongásnak nyo-
— a tömeges
mára jöttek, még mártius derekán tást mellzve — a fbbeket börtönre igy keletkeztében elfojtották.
befoga-
vitték, és az egészet
II.
(Asbót]:\
János feljegyzése.)
1864 február havában atyám Pestre jött; ba megmásodéves technikus voltam Budán engedték dolgaim vele töltöttem idmet, néha nála maradtam éjjelre is
—
—
„vadászkürtben;"
még
ágyban heverve egyik reggel egy látogatója is, aki mindaddig ismeretlen volt elttem magas, izmos férfi, korának virágában, ers szenvedélyek kinyomatával, kissé hanyag tartással, de biztos fellépéssel atyám jól ismerhette; bizalmasan foga
igy
ott lelt
az
;
;
tak kezet és minden bevezetés nélkül jelenlétemet mentegette atyám,
mondván
,
hogy elttem mindenrl
lehet
beszélni.
Beszélgettek
is,
és
mindazon érzelmek, melyek bennem
velem együtt növekedtek, a sóvár vágy, a keser fajdalom és
gylölet, ábrándos, forró remény, felkavarodtak bennem
beszédükön. szélt
Az
idegen
Kossuth
Nedeczky István
megbízásából
mirl
és a
ország dolga volt, a kényuralom megtörése,
magyar háború, háborúja a fegyvert
volt és be-
beszéltek, az az
magyar
zászló,
fogó népnek, háború
az ország szabadságáért.
Nedeczky
künn
bízottja az országban
;
járt
és az
meg-
múlt év sze óta készül titokban az
ország háborúja egyenesen
Nedeczky
Kossuthnál
Kossuth
által intézi a dolgokat.
V
i
vezetése alatt, a ki s
c o
n t i-V
e
no
s t
a
a leghatározottabb ígéreteket adta tavasszal megtámadni uj-
—
~
168
ból Ausztriát, ésla nadüzenet lesz a jelszó a felkelésre,
mely
a fels megyékben és Dunántúl, a Kunságban és a Jászság-
bogy nem csak pénz és fegyer van, banem össze vannak ii-va az emberek és alakuló félben vannak a keretek is/y\.tyám azért van Pesten bogy a szervezkkel érintkezve, a felkelés meginditására katonai szempontból készítsen tervezetet, mely elébe lett ban már annyira
terjesztend
t
szervezett
Kossutbnak,
,
a ki a felkelés katonai vezény-
De van baj is. Az „aristo c raták^' semmit sem akarnak tudni Kossutbról. Külön mköd-
letére
szemelte
ki.
nek, .szerveznek, és a kapcsolat nélküli külön két mozga-
lom
veszélyezteti az ügyet, megzavarja a bazafiakat, aka-
dályozza az
erk
akarnak, mert
összefogását, kifejtését. Egyesülni
nem akarják Kossuthot,
Kossuth Almássy Pál.
bet,
csak
Ez annak, amit
Ez
lehet a zászló.
Nedeczky
nem
pedig ha
le-
aristocraták feje
beszédébl megtudtam,
tényleges része.
Néhány nap múlva kimentem atyámmal Káposztás-
Beniczky Lajoshoz; órákig maradtak Beniczky dolgozószobájába zárkózva, míg én a puszta, Megyerre
hótól lepett kertben verseket csiuáltam; rövid reggeli után
aztán hazakocsiztunk.
Egyszer
este
atyám meglátogatta
Almássy
Pált;
akkorában alkudozások folytak a két összeesküvésnek egyesülése iránt.
— legalább a
„összeesküvés* volt valóban Nedeczky-f éle; nem mindenki jutott belé Slert
szeren mint
én,
a ki egyébaránt most
olyan egy-
már összeesküv
voltam testestllelkestl.
Az összeesküvés szervezésének világosi tására
ime egy concret
eset
Valaki ül a kávéházban és
és terjesztésének fel-
:
szijja
csibukját; az ösz-
szeesküdtek egyike-másika ismeri jellemét és hazafias gon-
I
— dolkodásmódját,
de
—
1G9
álmodva sem gondolna
az illet tán
azért e pillanatban
összeesküvésre
nem
;
is
tud
semmi
ilyesröl.
Egyszerre hozzálép
egy idegen, a
kit
nem
látott
soha:
-
— — A
„ÖnN.
N.?^'
.Az." „Kövessen."
„Én? Hova? Miért?" csodálkozó kérdésekre csak az a
idegen minden
feleletet
Egyik
;
hogy
az
megtagad, egyszeren hivatkozik a
megszólitottnak férfiasságára
sága öt követni
felelet,
,
melynél fogva
lesz bátor-
eiTe a két férfi indul.
belvárosi
vendégl szobájába mennek, a
A
várakozva ül két másik.
hol
megszólitó távozik és a meg-
szólitott azóta soh'se látta.
Szemben maradt két emberrel, a kit szint oly kevéssé látott valaha, mind amazt. Bizonyos formák közt, melyek az illethöz képest váltakoznak az eskütl az egyszer Ígéretig,
nem
meg
él és
kell fogadnia,
hogy a megtudandókkal
vissza
aztán beavattatik a titokba oly mértékben, mint
azt a beavatók
vagy magiik, vagy utasitásuk
szerint indi-
cálva látják. Végre mutatnak neki egy kártyát a „nemzeti
igazgatóság" pecsétjével és illet
még
kötelezi
lyes esküvel lett
—
magát
hogy
^arancsoltatik, azt
a
Kossuth
— erre
mi neki
teljesíti,
már
ily
aláirásával és az
rendszerint ünnepé-
jegy elmutatása mel-
hogy pedig
ezzel se történ-
jék visszaélés, kap két másik kártyát, illetleg két kártyá-
nak egy-egy szelvényét más-más alakú szelvény-metszettel,
ama kártyává kiegészit másik szelvényt el és csak azt, a ki az e metszethez ill,
Most már az illet
fel
tudja mutatni,
hogy érintparancsait, kell hogy kövesse. van avatva, és azzal hogy jo^a
tartozik illetékesnek nézni,
kezzék, annak utasitásait,
szelvényt egész
csak azzal
kell,
—
—
170
vau három más egyént oly mértékben, mint azt jónak hasonló formák közt beavatni, elbocsáttatik.
látja,
Felavatóit azóta sob'sem látta
ma sem
,
tudja
,
kik
voltak
Atyám
rövid tartózkodás után haza utazott.
csendben tovább fejldtek. Altalján radtak volna, ha a
velk mindig
Nedeczk y-é k,
és
mindenben
ékkal, szükségesnek
nem
teljes
A
dolgok
titokban
ma-
legnagyobb rémülésére
ellentétben álló
A lm áss y-
tartják nyilvános tények által
vinni tovább az összeesküvés ügyét. Proclamátiók szórat-
Ez
tak és tüntetések rendeztettek.
által
a titok azoktól, a
kik feltétlenül megbízhatóknak tartattak, átment a közönség,
átment természetesen a hatalom birtokába
is,
lega-
lább arra nézve, a mi a kiáltvány okban foglaltatott, és arra
bogy
nézve,
létezik az egész országot
már behálózott, szám-
talanok közt elterjedt complott, mert a kiáltványok egységes intézkedési öl, a legszélesebb összeköttetésekrl tanúskodó
módon
szórattak egyszerre az egész országban.
Nedeczkyék elérkezettnek vélték a cselekvés csak azon acut izgalmat
tát és
volt
—
meg
hiszen a krónikus meg-
akarták ez eszközökkel tán
hogy elzze akitörést;
kell
natot
—
még
kevésbé
határozottan
mivel
tán,
nem
pillana-
még
elidézni,
Almássyék
mely
e pilla-
tekintek elérkezettnek, annál
Olaszország fell
még semmi sem
mozogott.
Hadd jegyezzek is
fel
a proclamátiók szórására nézve
concret esetet.
A
egy idegen, elmutatja kártyaszelvényét, mely a
beállit fiatal
dolgokba beavatott egy megyetemi hallgatóhoz
emberével össze vág, minden magyarázat nélkül
átad egy csomagot és ajánlja magát.
A
csomag a procla-
mátiókat tartalmazza, parancscsal, azokat ekkor
és
ekkor
kifüggeszteni.
A
fiatal
ember maga mellé
veszi egyikét
ama három-
—
—
171
nak, a kit ö avatott be. Esti 10 óra van, szép, téli
est.
Az egyiknél
ragasztó ostyák
;
a
proclamátiók
másiknál
a
,
iiyiigoclt
a
lefelé az Albreclit utón, át a hidon, vé-
gig a Dorottya-utczán sürün felragasztják a proclamátiókat, a nélkül,
bogy valaki
Eny-
által észrevétettek volna.
nyivel beérve, visszatérnek, mieltt azonban felérkeznének
Lónyay-házat kiálványt még szépen
még
a várba, jónak látják feldíszíteni
a
mig az egyik a már felragasztott kisimítja, a másik körültekint és meglátja, bogy a bástya falára könyökölve, egész nyugalommal nézi miveleteiket is;
egy
altiszt.
—
„Látnak."
Ez
volt az egész, a mit szólt és erre a két íiú rögtön
iramodott
neki
,
lefelé
az Albrecbt-uton
,
bogy csak
a
gyzte. Tán a legroszabb, a mit tehettek. Az tán
meg sem mozdul,
kapott és a két
fiu
lia
a ki
nyugodtan távoznak, vérszemet
éles füttyöt és
késbb már dobogó
altiszt,
futását
is
csak néhány perczczel
hallja az okét
követ
kato-
náknak, a kik a közel frségnél épen kéznél voltak.
—
Le
az Albrecht iiton, fel a várba
a Mátyás-templomhoz vezet
mozva
mindifí-
a katonáktól,
le
—
fedett
mert
ott
laktak
lépcskön, nyo-
ismét a Krisztina városba
megint a bécsi-kapiin, igy ment a kerget, mig itten végre el-elmaradtak az üldözk, ugy hogy bátran és láés fel
tatlanul osonhattak a fiúk
egyikük lakására.
Itt
a
tzbe
a megmaradt proclamátiókkal, egy kis szívdobogás még,
egy
kis
gúnyos-büszke nevetés
és az affaire
be volt
fe-
jezve.
Mieltt áttérnék a tüntetésekre, felemlítem, hogy a beavatottak és a hirhordásra, parancsosztásra
használtak közt volt egy kis
porosz ember is, Pesten
szen idegen. Beszédesebb volt, és érintkezések
legsrbben egé-
mint az ilyen küldetések
alkalmával a magyar emberek, a kik szo-
rosan utasitásaikra szorítkoztak, és nevezetesen arról sze-
~ retett beszélni,
—
172
hogy milyen „Heidengeld"
jött az or-
szágba az összeesküvés támogatására.
Nem
sokára a proclamátiók szórására rendeztettek
tüntetések
Az egyiknek
is.
femberei Vidacs munkásai nyi-kávéház eltt.
emlékszem márcz.
A
és
színtere az ország-ut volt,
vége egy verekedés a Zri-
lapok másnap irtak
Ez ha
róla.
13-kán — 14-én este történt, azt
jól
hiszem
vasárnapi napon.
A
másiknak története
Nedeczky,
,
ez
:
a kinek ismeretségére büszke voltam,
és aEíért tüzbe-halálba
menni kész lettem volna, annyira
vonzott komoly, egyenes egyénisége, optimista természete, és az összeesküvést-csinálásnak öt vitt
környez varázsa.
—
fel
márcz. 14-én reggel angolkirályni szállására és én
már
örömei remegtem
sóvár
a nevezetes
dolgoknak
,
miket ismét hallani fogok.
Nedeczky átadott nekem néhány
tizes
bankót
és az-
tán ellátott instructiómmal.
Mindenekeltt érintkezésbe
Hadzsy
Emillel, a
ki
kelle
magamat tennem
nekem tannlótársam
,
és
egy
farsangi párbaj óta, melynél ellene segédkedtem, jó bará-
tom volt, s kirl most nagy meglepetésemre tudtam meg, hogy szintén a beavatottak közé tartozik és az enyémmel egészen azonos megbizást kapott.
A
pénzen jegyeket
kellett vásárolni a
budai népszín-
ház az napi eladására, azokat ki kellett osztani minél
több
fiatal
gukban
és
ember közt, beavatva ezek közül az elszántságondolkodásmódjukban megbízhatókat a ter-
vezettekbe.
Molnárnak meg zafias
és a
darabot
—
hagyva az napra egyik haadatni, hajói emlékszem Rákóczyt volt
—
darab eladásra ki
is
volt tzve.
Alkalmas helyen nekünk közbe különösen követelni
kellett kiáltani,
aRákóczy-induló
mellett
és
K o s-
—
—
173
siith indulóját, és ha ezt húzzák, éltetni
negyvenkilenczet,
kiabálni,
Kossuthot,
hogy ma van márczius
15-ke, és csinálni minél több zajt és hazafias rendetlenséget.
Estefelé a lánczhidkávéházban gás,
lepte
nagy
volt a zsibbon-
a tért a szinház és a kávéház közt sürgó' fiatalság
a titkolózás minden kifejezésével árulták azarczok
el,
a nagy titkot, a polgárok összedugdosták fejüket.
Az els baljel az volt, hogy nem a kitzött hazafias, hanem valami ártatlan cancanos darabot adtak. Molnár hogy a darabot adni
esküdözött, tiltotta s ezt
Nagy
parancsolta
akarta, de a policzia be-
rá.
rémülés és némi elillanás
a fiatalság egy
is
része közt.
Egy czúg baka
A fbbek
felvonul a téren. Ismét
némi
elillanás.
haditanácsa.
Hadzsyval
hagy most már a a dolgot; ha többen nem maradunk, demonstrálunk mi ketten egyedül. A hangulat kissé emelkedik és vagy húszan vagyunk, a kik elhatározzuk, hogy egy csoportba állva majd mi megindítjuk a dolgot. A többi azt fejtegette, hogy jó lesz, ha majd elszóródva vegyülnek a közönségbe, visszhangoztatva kezdeményezésünket; minthogy Nedeczky biztositott volt bennünket, hogy a gallerián ott lesz Vidacs egész gépgyára, ugy némileg ismét izmosult kilátáKetten
becsület
is
kijelentjük,
megkivánja, abba
nem hagyni
k
sokkal mentünk a munkára.
A
nehézség most az
volt,
apropost találni a cancanos
darabban; az els felvonásban hiába lestük és megállapodtunk, hogy ebben bizony
nem
lesz
apropos hazafias
demonstrátióra. Ennélfogva elhatároztuk,
közben követeljük a Rákóczy-indulót bit is
és
hogy
felvonás
igy aztán a töb-
elmondjuk. Elosztottuk a szerepeket. Alig hangzott
a zene, kiáltottam
:
„halljuk a Rákóczyt !"
Nagy bámulás
a
közönségben. hallj uk
Hadzsy
a Rákóczy
!
"
-
174
utánam.
„Ma
márczius 15-ke van,
Erre többen „halljuk a Rákóczy :
én torkom szakadtából:
„Nem
a Rákóczyt, a
!
"
és
Kossuth-
indulót!" A khorus, mely eddig bátortalan volt, most látva, hogy nekünk még semmi bajunk, és hogy még egy kett, különösen
Zoltán
Markovits Miklós
és
Rákóczy
pajtásaink, szintén egész elszántsággal kiáltoz-
nak, most
már vérszemet kapott
és folyt a kiáltozás
„Kossuth induló!" „Márczius 15-ke," „Éljen 49
!"
:
„Él-
jen Kossuth."
hogy a karzat néma maradt, és hogy szomorú tudomásul kellett vennünk csakhamar, hogy „Vi dac s gépgyára" ezúttal csupán távolléte által tündöklik. Mi már benne voltunk mi mint azok, kik hajóikat már elégették, neki keseredetten folytattuk a kiáltozást, nem tördve többé azzal, hogy a közönség csak hallgat és bámul, hogy az orchester nagy egykedvséggel, de fortissimo fújja a cancant, s hogy azok, a kik „a Ismét baljel volt
,
;
visszhangoztatás"
ugyan csak
vissza
végett
szóródtak
el
a közönség közt,
nem hangoztatnak egy hangot
sem.
Ekkor vettük észre, hogy mögöttünk áll az i n s p e ctionális tiszt, merev szemmel nézve medd fáradozásainkat. Végre mind a két fél növekv zavarán segitett tömeges kivonulásunk a színházból.
Még
az éjjel siettem
A „nemzeti mellett.
Nedeczkynek
kör"-ben leltem a
jelenteni.
billiard-preference
„Vidacs gépgyárára" nézve excusálta magát, a
meg
hogy rögtön táviratoz Kossuthnak és utasított, hogy másnap reggel menjek Gáspár tbkhoz, a kitl majd uj utasitást kapok. Másnap elmentem Gáspár tbkhoz, a kit addig nem sikerrel
volt elégedve, biztosított,
mondva, hogy férj ét épen most elfogták. Rohantam Ne d e c z k yhez az angol királynéba, Nedeczky elfogva.
láttam
volt soha.
Siró
asszony jött elibém,
-
-
-
175
Egykét nap múlva elfogták Liigoson atyámat
is és
felhozták
a Károlykaszárnyába, a hol akkor az összeesküdtek nagy része fogva ült.
Almássyról
hallottam,
volt az eJfogatás pillanatában
Elekrl hallottam, hogy
nem
hogy legénye
még
szintén
elég ügyes
elégetni iratait.
el
Tha
i
s z
akarták fogni, de meg-
Nagy volt az izPálffy Mór hely-
kapták, mert a pusztákra bujdosott.
galom
és az egész világ rólok beszélt.
tartóéleténeklegbüszkébb perczétélte és dicsekedett, hogy
megmentette
Magyarországot
Nedeczky
iránti
lelkesedésemben legkellemetle-
nebbül hatottak reám a reá kicsinyitö észrevételek.
emberem
volt,
a dynástiának.
könnyelm
és
Nekem
miiltjára tett
akkorában legnagyobb
és indignátióval feleltem
mindig az
efféle
megjegyzésekre.
A ekkor
vizsgálatok folytak, atyámat csak ritkán láthattam,
is
csak mások eltt, a foglyokról alig szivárgott va-
lami a közönséo' o közé.
Hetek múlva idézést kaptam a hadi bíróságtól. Senki sem ment büszkébben törvényszék elé, mint én. Hirszomjamat, mely gyermekkoromtól uralkodott minden érzelmem felett, váratlan kielégítéssel kecsegtette egy pör, egy elitélés és
én már elre a világ száján hallottam nevemet.
Jól emlékszem, mint
mondtam 12
éves
koromban anyám
hogy ha király lehetnék csak egy napra, nem bánnám, ha másnap megölnének, és tisztán tudom, hogy nem a hatalom, a birtoklás, hanem az csábitott, hogy a
rémülésére,
leghaszontalanabb királyról
multán azt,
a
is.
Az
élet
is
mindinkább
mi a közönségesen
beszélnek
leköszörüli az
túllép, de
voltam és phantásiám szárnyán az
élet.
még
évezredek
egyénekrl
akkor csak
még nem
1
7
éves
szegdesett volt
Színpadias attitude lehetett, melylyel a katonai bí-
róság elé léptem, de láttam hogy a két tisztre jó benyomást teszek, a hadbiró
— rnagy auditor - közönyösnek, az irnok
Mind
kicsinyleni látszott. és alá sétált
nak,
már
;
midn
forrott
—
176 ült,
kivévén az auditort, a ki
bennem a
fel
vér, liogy állni hagy-
a hadbiró székkel kinált..
Ez növelte önérzete-
met. El voltam határozva kereken nyilvánítani érzülete-
met,
nem
titkolni semmit,
magamat illet, nem taválaszt, a mi másokra vo-
a mi
gadni, de megtagadni minden
natkozik. Megersített ebben az ünnepélyes figyelmeztetés,
hogy szükség
esetén esküvel keilend vallomásomat ersí-
tenem, de különben sem tettem volna egyébként, mert jól
tudtam, hogy az igazsággal ellenkez legkisebb szavamra a vér öntené
el
arczomat.
Ez
nevelési hiba.
Különben csakhamar láttam, hogy nem igen is volna mit tagadni pontosan megmondták a szoba számát, a hol és a napot, melyen Nedeczkyvel elször találkoztam, ;
az összeget, melyet
sunkat
Nedeczkytl
kaptam, kirándulá-
Káposzta S-M e g y e r r e, a napot, melyen atyámAlmássynak, sat. Nagyon kutatták, a kocsit, melyen Beniczkyhez mentünk, atyám
tól levelet vittem
vájjon
mi
könnyen feleltem, mert nem tudtam ezekrl semmit. Szint ugy felelhettem arra, vájjon Beniczkynél mi történt, hogy nem fizette-e,
is
vájjon
volt a levélben s ezekre
voltam a szobában. Kérdezve, miért rendeztem a budai
színházi demonstr^ítiót, azt feleltem,
hogy
Kossuth
hogy mivel tudtam,
kivánja.
— „Hát Ön mindent megtesz, amit Kossuth kivan?" — „Mindent."
—
„Ha
szárnyát fejünk fölött gyújtsa
—
hogy a Károlykamegtenné?"
tehát azt kivánná például,
„Meg"
—
feleltem
fel,
— „szívesen,
csak mondja
meg
hogyan?"
A
két
tiszt
mosolygott, az irnok mélyen papirjára
hajtotta arczát, az auditor pedig egész tálta
be
ezt
is.
komolysággal
dic-
— ÍCárÖrvend episód
—
177
mulatságomra
szolgált
a
következik
:
Gáspárt, feleltem, hogy láttam soha. Az auditor intett
Kérdve, vájjon ismerem
nem, a mint liogy nem
is
hogy
e
tagadom? figyelmeztehogy „mi mindent tudunk." No, gondoltam, azt már
a tiszteknek, tett,
s
kérdve,
hiába tudjátok
s
tehát
újból tagadtam.
—
De Gáspár itten — s elvett egy iratot — azt mondja, hogy ismeri Ont, hogy meg volt bizva egy pénzÖnnek, akár bizonyos harmadiknak átadni
összeget, akár
Önnek személyesen Én Gáspárt nem
s azt
— —
Hogy
át is adta.
láttam soha.
meglássa, hogy
itt
hiába tagad, majd elho-
És elhozatták Gáspárt, a
ki két szuronyostól ki-
zatjuk Gáspárt.
sérve,
nem
sokára
meg
is
jelent,
engem, természetesen csak sensátió. rósáo;
Gáspár az én
azt felelhette,
tiszteletteljes
csodálkozása közt ismét
Az auditor
kissé
de kérdve, vájjon ismer-e
hogy nem. Nagy
hajlongásom és a
elvittetett.
nehezen heverte ki a kudarczot;
magyarázgatni kezdte a dolgot, hogy
Gáspár
a másikkal beszélt, abban a hiedelemben,
Én meg
szél.
bi-
azt gondoltam,
tán avval
hogy velem
be-
hogy nagy vigyázatlanság
összeesküvtl, beszélni valakivel abban a hiedelemben,
hogy
az a valaki
De most
más
valaki.
ezt a valakit kezdte kutatni az auditor.
Há-
romféleképen mondott egy nevet, mely mind a háromké-
pen igen hasonlitott Hadzsy barátom nevére, de még sem volt az, ugy hogy csakhamar tudtam, hogy az, a ki-
Hadzsy volt, de mégis bátran hogy „ilyen nev embert nem ismerek."
nek Gáspár a pénzt mondhattam,
adta,
Végül követelte az auditor azoknak
nevét, a kik a
demonstrátióban részt vettek. Erre kereken rámondtam,
hogy a mi engem
illet,
azt
kísyuralom ellene« mozgalmak.
nem tagadom, de mást nem 12
— adok
fel.
Következtek
—
178
tanácsok
atyai
,
fenyegetések,
végül pedig a protocolluni bezárása azzal, liogy majd
fogok maradni a Károlykaszárnyában, mig szik
mondanom
meg nem
itt
tet-
a neveket.
Ez egészen kivánságom szerint volt s csak annyit feleltem, hogy „jól van," mire az auditor boszankodva hivta az ordinancet
s
elvitetett
íiz
örszobába,
hozzátéve
hogy majd megmondja, hova csukjanak. Nagy lemre szolgált, hogy a távozásnál egész komoly tel hajoltak meg elttem a tisztek.
elégtétetisztelet-
Hazafias büszkeséggel álltam tehát az rszobában,
várva a várandókat, mig egy idre ismét az auditor hivattam. Újból atyai tanácsok
az
fenyegetések. Végre haza
mondva, hogy mindenkor tartsam készen maga-
küldött,
mat
s
elé
els idézésre
Vizsgáim
eljönni.
letétele
után csak külön engedély kikérése
után térhettem haza.
Á
következ
iskolai évet
Zürichben kezdtem meg
valamint kimenetelemet, úgy visszajövetelemet forradalmán episódnak kellett megelzni.
nyaráig is
és
már nem Budán, hanem külföldön maradtam 1866
is
Épen egy alkalmam
rajnai kirándulásról tértem vissza, a hol
volt látni Poroszország roppant készüldését a
a háborúra,
midn
Karlsruheban táviratot kaptam, hogy
azonnal jöjjek Parisba, a hol az
Sándor bátyám
vár. Percznyi
Amerikából odaérkezett késedelem nélkül siettem
atyám édes öcscsét, kit közülünk senki sem láthatott már oly régóta. A La Plata államokhoz ministerresidenssé kinevezve, New-Yorkból Parisnak vette útját, ölelhetni
hogy Dr. Nelatonnal tanácskozhassék a fejében maradt golyó iránt.
Parisban véle meglátogattam a magyarok közül többeket, köztük
közepe
felé,
Klapka tbkot
is,
kinél az
id
tájt
— július
sürü conferentiák folytak a légió iránt.
Egy
—
—
179
Kiss Miklóst, Eber Nán-
ily conferentián találtam
onnan
dort, ki épen Oláhországba volt indulandó,
mködni
ottan
Magyarország iusurgálása iránt,
másokat; ha vájjon országgylési volt s
ki,
cselekvési
köztük
másokkal
gróf
Komáromy
volt-e,
(jobban
párt
arra
találkoztam
kit az
küldött
fractió)
nem emlékszem,
kik a légió miatt jöttek
is,
Károlyi István,
—
képvisel
de
mint
ki,
és
több
s
többször
vele ifj.
p.
a
Ma-
billeban.
Az összegyltek Magyarország felszabaditása legjobb reményben voltak, számítottak különösen nj
iránt a
az oláh
hospodárra, Károly lierczegre, kinek országában gr.
Bethlen Gergely tbk már mködött, és a nemzetnek mint
egy embernek
felkelésére,
Hogy Kossuthnak azt ugy látszik, nem
ha a légió az ország határát
át-
lépné.
a számításból ki kellett marad-
ni,
tárták
nagy bajnak
godtak a porosz királynak Kossuthra kozó azuttal
nem
hanem „katona"
belenyu-
Klapkára vonat-
szóba hozott nyilatkozatába
is
„izgató^',
és
s
,
hogy neki
kell.
Néhány nap múlva Klapka
a porosz sereghez
ment
s
követték öt sokan, köztük a többnyire iparosokból álló párisi
magyar
egylet számos tagja
hogy ennyire benn lévén
az alkalma-
jelentkeztem a légióhoz, mire
Kiss Mik-
Természetes, tosságban, én
is
is.
lós, a ki tábornoki
minségben
szintén a légióhoz készült,
hadsegédjének designált, egyúttal utasítva, hogy az indulásra nézve várjam be rendelkezését, hogy, miután ö
még Parisban gióhoz.
Nem
maradt, vele együtt csatlakozhassam a volt
is
lé-
sietsebb dolgom, mint egy csomó po-
rosz katonai könyvet venni, és két héten át éjjel-nappal
egyszerre tanulni Felddienstet, az kavalleria mesterségét,
meg
artilleria, infanteria és
a Befestigungsiehret,
ugy hogy
fejem zúgott, mint szélmalom, mire megérkeztek a hírek a nikolsburgi praelimiarékról.
Noha
eleintén eléggé restel-
12*
hogy a léglónál voltam — csak Parisban, utóbb még sem volt okom azt bánni, megtudván, mennyire ringatern,
tózott illusióban a cselekvési párt a
midn
ez a légió betörése után
is
nemzet akarata
a legnyugodtabb maradt,
mutatva, hogy ha forradalmi volt is,megszüut
abban a perczben, melyben ismét alapos alkotmányának visszanyerésére.
E sen
s
kilátások egy fél év alatt ezzel
végkép véget
is
1866-iki forradalmi korszaka.
iránt,
ért
meg
is
már
az lenni
kilátásai voltak
valósultak telje-
Magyarország
1849
—
FÜGGELÉK. -
1868.
—
ASBÖTH SÁNDOR NECROLOGJA.
Asbótli Sándor Necrologja. (V é
r t e s 3
y
Arnold
„Mag'yarország és a Nagyvilág'' czimü lapjának 18G8,
marczius 22-iki számából,)
Meghasadt egy nemes
í
egy hsi kard, csatáiban a magyar név összetört
mely csördülésével két világrész és magyar fegyver becsületét hirdeté. Kiszenvedett ismét egy apostol. Egy apostol azok
nem mivel
közül, kik buj dosásnak eredtek egykor,
rette-
gek a szörny halált — hisz bömböl ágyukkal szálltak szemben annyiszor és fagyos szemmel nézték annyi csa-
—
hanem mivel a véres temetkezés kétségbeesésén gyzött keblükben egy rendületlen hit és mivel tenni akartak idegen földön, ha otthon nem lehetett — csak zokogni. És mig a véres hatalom vasigába görbeszté a büszke nemzetet, melynek nagysága földig sújtotta volt még csak az imént T á p i ó-B icske, Szolnok, Hatvan, Nagy-Sarló, Isaszeg, Komárom, dics napjain mig olyan puszta hangtalan volt a m atának iszonyait
;
hazája, mint
gy kogó jajszó ar
is
egy
elfelejtett
temet, melyben a zo-
csak elvétve, tompán hangzik; mig a csaták
vére után a bitótól ontott vért s^vta a gyér kalász a föld-
bl
;
mig csak a rabláncz csördülése némitá
el
az anya, az
pálossal
másik
kezében hangoztatá a bérencz hírmondók serege,
hogy
árva jajjos panaszát és üszökkel
„Buda ledlt
és nincsen
többé magyar!"
apostolok voltak, kik jártak szerte
hogy nemzetnek, mely
egyik
,
Ok —
a bujdosó
a népek közt hirdetvén
halni igy tudott, élnie kell
!
—
—
184
Es elmondták a uagy^zerü bukást, a férfiak szóltak a háromszáz éves gyásznak nemzetérl, szóltak a háromszáz év borújáról, melybe oly kevés esett a napsugár szende
melegébl, az
adó nyugodt derbl, a hosszú
életet
zedekrl, melyekben napjai az örömnek emésztó'k voltak,
ama
napok,
midn
évti-
csak a lázasan
is
a vérbe mártott vas
bujdosott az országban, hsdalok és vitézi énekek röpültek szájról szájra régi
dicsségrl, midn a megsértett törvény
zászlaját ütötte fel
egy-egy Rákóczy, Bercsényi és a bó-
dult lelkesedés örömével, ajkukon a szabadság nevével, ro-
hantak
deli ifjak,
szbe
—
borult vének
utána a három-
szin zászlónak, ütközetbe, csatába.
Ezek voltak fekete gyász közt az öröm piros napjai; pirosultak nemes szivek vérétl és annál, hogy annyi hsnek drága vére folyt, keserbb hogy hiába folyt. A vérnek ;
diját kicsavarta ismét
er vagy
nyers
álnok csalárdság.
Ilyen háromszász év után egy 48
Ezeket hirdették a rab nép apostolai és a kik még tegnap csak azt tudták a magyarról, hogy volt és van,
azok tudtak most azt
is,
hogy: lesz!
A
hskornak régi regéit idegen költk megemlékezvén jairól, reánk mondták
vélték hallani ismét, és az az ódon
mondák
hs
alak-
:
„Es sind dieselben Helden, Die Namen sind verändert blos
Es mintegy látónak kat,
!"
szózatát, hallani vélték e szava-
melyeket „apostol'^ hirdete:
„Akarat tetter
—
akarat
jelleme pajzs, szive bástya. üterét hóhér állitá meg.
—
—
gyzelem! Agya bárd Küzdött, vesztett.
íme az akarat!"
—
volt,
Keble
— mondák
gúnyolva kaján bakói. Barátai pedig koporsóját kö ny-
árral áztaták. De virág termett
sirhantján
s
a virág
borostyán.
—
185
Emléke példa; vértanusága Megújul a harcz a
És
látva,
ébred ismét a
sir felett;
—
Ígéret; népszózata parancs.
a tort diadal követi."
hogy hisznek bennünk, minmagunkban
is
hit.
És a számkivetés keser kenyerén, az idegen föld sivárságán, a hazából érkez rémhireken amazok buzgalma meg nem tört; kivül a hazán, kivül a hazatérésnek noha reményén is, a bátor férfiak hazájuknak igaz fiai maradtak. A magyar nevet hirdették, a népeket választó viharos világtengeren kelve át ezért harczoltak, az egyik szóval,
a másik
tollal,
a harmadik karddal, harczolván mindig
a hol vivták a szabadság csatáit,
megmutatva
,
ott,
hogy a
magyar mindenütt magyar. Húsz éven levetette a
át tették fáradatlanul.
Ma, midó'n gyászát
nemzet ismét, vannak közülök, kik öszbeborult
fvel visszatérnek oda, hol ifjúságuk szép napjait élték vannak, kiket elvesztettünk régen, kik a harczban kidl-
;
tek,
kiknek nemes szive idegen föld moha
alatt porladozik.
örömmel kisértük be városainkba azokat gyászoljuk ezeket, de gyászoljuk még mélyebb megilletdéssel azokat, kikrl mostan érkezik hozzánk a szomorú hir, hogy kiszenvedtek, mieltt az uj napokon a hazát Szivbeli
még
;
egyszer láthatták volna, mint más, szerencsésebb baj-
társaik.
Látták messze távolból az Ígéret
megnyilt hazát, de
el
nem
földét,
az ismét
érhetek többé.
És idegen földbe tették koporsójukat idegenek, nekünk pedig nem lehetne könnyebbülésünkre semmi sem, ha csak nem az, hogy a kik a kaporsót körül állják, hódolva ejtik ki a
„magyar"
nevet.
Ilyen gyászos esetet melyikünk ne venne mély megilletdéssel ?
S néhány napja csak, hogy ilyennek hire jött át az óceánom hosszú hét hét alatt azért mondtuk „Meo;-
—
—
hasadt ^^j nemes sziv
;
összetört
:
t^j hsi kard, mely csr-
—
186
—
dülésével két világrész csatáiban a
magyar név
és
magyar
fegyver becsületét hirdeté."
Asbóth Sándor meghalt. Mint északamerikai tábornok
és telj hatalmazott mi-
niszternek az argentiniai köztársaságnál és követnek Uru-
guay nál, az amerikai hirlapok hasábokat
szenteltek gyá-
A szomorú hirt azokból vették át napi mi sem mulaszthatjuk el mély megilletödésünket kifejezni, és meg vagyunk gyzdve, hogy olvasóink kedvesen veszik, ha e szomorú alkalomból bemutatjuk a jeles szos kimultának.
lapjaink
:
férfiú arczképét.
Asbóth Sándor mely a
zott,
ang-ol
eredet családból szárma-
kath. Mária alatti protestáns-üldözések foly-
tán menekült j^ngolországból. Különös játéka a sorsnak,
hogy
az angol menekült egyik
magyar
unokája ismét
A család honfiusitást és ha Asbóth Sán-
az angolfaju amerikaiakhoz menekült.
nyervén, megmagyarosodott régen,
dor
bátyjával
Asbóth Lajos
honvédtábornokkal
és
élet magányát elhagyta, magyar haza veszedelme fegyverre szólitá fiait, csak egyik sapját követte, ki már II. Rákóczy Ferencz
öt
másik Asbóthtal együtt a polgári
midn
a
zászlója után indult egykoron.
Asbóth Sándor a magyar hadseregbe lépve Klapka tábornokot követte mint hadsegédje, megismerkedvén vele a bánsági hadjáratban.
hadügyérré neveztetvén vette. Itt történt,
tonai
ki,
Midn Klapka
Debreczenbe ment,
ideiglenes
t oda kö-
hogy a kormányzó hadsegédjévé
ügyek eladójává szemelte
és a ka-
ki.
Azóta ezredesi ranggal folyvást a kormányzó személye körül maradt Világosig, Kiutahiáig.
A
számkivetésben is
vezette a hontalanok ügyeit.
Midn nagyobb
akis-ázsiai belebbezésbl menekülve, társainak
részével az észak-amerikai köztársaság vendég-
—
187
—
egy hatvankét napos tengeri
szeretetét vette igénybe,
uta-
elegend bevezetés volt többi hányatott életéhez. Amerikában kezének munkájával tartá fenn életét, mint annyi más számkivetett, mig a délnek lázadása folytán zás
a köztársaság polgárait fegyverre szólitván, oly tér nyilt
melyen képességét fényesebben érvényesíthette. Asbóth mint dandártábornok lépett a hadseregbe,
eltte,
mely azonban még zett összes
—
alig létezett.
Asbóth
is
addig szer-
vagyonával alakította dandárját.
És rövid ídön nagy állást teremtett magának. A négy éves óriás mérvií háborúban szakadatlanul helyét állta, a nemzet és kormány elismerését, a hírlapok magasztalását vívta ki, Mobile bevételénél lényeges részt vett.
noka
A
háború vége
meg súlyosan. Egy izben egy elmegtörend dandárja. Az els támadás-
sebesült
lenséges állást volt
tól
West-Florida államparancs-
volt.
Háromszor nál a
felé
vezényl ezredes rögtön
találva. Ellenséges
összeesett tizenhárom golyó-
vadászcsapatoknak árkokból
jöv
tüzelése visszaüté a dandárt.
Másodízben támadás paran-
csoltatván, a második ezredes
nem a legélesebben
és a
legénység
meg sem
mozdult.
Midn
vezényelt
az ezredes végre
mégis elre vágtat, öt golyótól találva rögtön
elesik.
Ek-
kor törtet elre a tábornak lelkesít tzzel és ellentálhat-
magával ragadja a legénységet, mely hangos hurrah! közt követi a szeretett vezért. A dandár megdönti lanul
az ellent és
annak vezértábornokát fogságba
bóth, ki a legénység oldalán e közt galt,
s
ejti.
De As-
az árkok közt nyar-
önkívületben összerogyott.
Bal karja össze volt zúzva, és arczán fúródva át egy másik golj^ó, szájpadlásán keresztül fejébe hatolt. E golyót
Asbóth Sándor
négy évig
—
egész halála napjáig
—
fejében hordozta.
A zendülk
legyzetvén, nemcsak a hadsereg legna-
—
—
188
gyobb része, hanem még a törzstisztek, tábornokok is minden további karpótlás nélkül elbocsáttattak. Csupán csak azok, kik a legnagyobb mértékben tüntették ki magukat, helyeztettek
el,
részint a seregben, részint polgári
Ezek közé
állásokban.
tartozott
Asbóth
is
ki addig
,
„Major-Generalig" az amerikai hadsereg eddigi legmaga-
sabb fokáig haladt.
Az
argentiniai köztársaságnál,
guaynál
is,
emellett
Uru-
mint az Egyesült Államok minisztere bíza-
meg.
tott
Rendeltetésének
hogy Garibaldi zék
késbb
;
helyére Parison át vette
uj
mt
orvosával,
a golyót ez a fejben
Nel a tonnái
feltalálta,
útját,
értekez-
de kivenni csak
élet-
veszélyes operátió mellett Ígérhette.
Egy
éve már, hogy aczél-tesíét mindez leverte. „Mat-
ráczsirban'^ feküdt azóta,
mig be nem következett
halála,
mely oly fájdalmas visszhangot költött két világrészben. Haláláról ezeket irja a ,,Standard:"
Az argentini kormány rendelete Asbóth Sándor tábornok és amerikai minister temetése tárgyában.
A
belügyminisztériumtól.
Buenos- Ayres 1868. január 22.
Miután az Egyes ült-Államok consulja Asbóth tábornok, az
Egyesült-Államok miniszterének tegnap történt
halálát hivatalosan bejelenté,
fájdalmas veszteség
feletti
a köztársaság
s
részvétét
kormánya
kifejezni siet, csatla-
kozván a nemes amerikai neipzet képviseljének teletére 1.
rendezend
A
e
végtisz-
általános gyászünnepélyhez, rendeli
:
nemzeti zászló agyász napján minden üteg, ha-
dihajó és középületekre ki fog tzetni. 2.
A
tetemet, a nemzeti
miniszter, valamint a hadsereg
másozó katonaság kisérendik
kormány nevében fparancsnoka, a
temetbe.
s
az egyik
az
itt állo-
— Azon idö
3.
nyai a halottas
189
—
mig az elhunytnak földi maradváháztól a temetbe vitetnek, minden nealatt,
gyedórában ágyulövések fognak tétetni, ó'rség szintén
s
a sirnál a tisztelet-
gyászlövéseket teend.
Atisztcletü'rségetegy csapat tüzérség fogja képezni,
4.
kik fekete fátyolt viselendnek. 5.
A
rendelet ezennel
miüdenkinek köztudomására
hozatik.
Mitre, elnök.
Racoton, belügym.
Gr.
A
temetés szerdán, jan. 22-én ment végbe.
a buenos-ayresi protestáns egyházban tétetett
A
tetem
honnan az elhunytnak végrendelete értelmében Washingtonba fog örök nyugalomra szállíttatni. A tetem egy érczkoporsómelyet ismét egy mahagonifából ban volt elhelyezve le,
,
készült
s
ezüsttel ékített
koporsó
E
fedett.
koporsót az
Egyesült-Államok zászlója, az elhunyt tábornok kardja, kalapja és egyéb jelvényei, egy babér-
s
egy fehér virágok
ból font cypruskoszoru disziték.
A
gyászmenetet
Czetz
tbk és Hopkins ur vezették.
Ot perczczel 4 óra eltt megjelent az egy csapat tüzérség-
bl
álló tiszteletrség s az összes tisztikar,
zíliai,
továbbá a bra-
spanyol, franczia és angol követségek személyzete,
kevéssel ezután a^ tartomány kormányzója és miniszterei.
Úgyszintén a köztársaság belügyminisztere, Nazar tbk és az elnök segédei és szobáit
Négy által
is
megérkeztek,
s
a halottas ház udvarát
nagyszámú egyéb közönség
lepte
el.
óra után 20 perczczel a díplomatiai
testület
könyeztet koporsó levétetvén az emelvényrl, meg-
indult a gyászmenet, melyet a követségek
képviseli személyzetének fogatain kívül kocsi kisért.
A
kápolnába
s
a
kormány
még mintegy 50
érve, Goodfellow, az amerikai
követség lelkésze, rövid beszédet
tartott,
mely után Noel
— nr, a franczia követ,
190
—
mint a diplomatiai
testület dékánja,
az elhunytnak érdemeit és hosszas szenvedéseit meghatólag ecsetelte.
Utána a köztársaság ministerelnöke
ki Asbóth tbk életét és
mködését
j
szólott,
mesterileg adta elö a
nagy számmal összegyülteknék." így ünnepelte meg az argentini köztársaság vitéz, érdemes hazánkfia elhunytát. Béke poraival a messze földön, a tengeren túl!
^
i
HiUJi
Mór
kiadásai
TOMPA MIHÁLY ö s s z e
y
jj:
j 1 o t
ii
ö
lí
t
I
e
t
iii
ó
ii
20
kr.
y
e
i,
életrajzzal és ji'gyzctckkel.
Kiadják
Arany János,
:
Díszkiadás
Lévay József,
Gyulai Pál,
a költ arczképével. Ara fzve
C kötetbeu,
kötésben
12
7
IVt
Szász Károly.
Pompás
disz-
foriut.
SZEMÉRE BERTALAN
ÖSSZEGYJTÖTT MUNKÁI. Elso és második kötet
negyedik kötet
Számzetés
:
alatt
irt
napló.
Ara
Utazás keleten a világosi napok ntán. Ara 4
:
dik kötet
5
Irt.
frt.
Levelezések és kisebb dolgozatok. Ára 4
:
MAGYAR írok
és
—
—
Harmadik
Ötödik
és
és ható
frt.
ÁLLAMFÉRFIAK.
B. Eötvös József eiiilékbeszédei. Díszkiadás.
Fzve
2
frt.
60
kr.
Ajándék-kiadás igen szép angol kötésben 3
Irt. 4'J
kr
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK TÖRTÉNETE. Irta Laboulaye
Eduard.
A harmadik kiadás után fordítva. Els kötet A gyarmatok a forradalom eltt. (1670—1763.) :
A föggotleiiség'i harcz (1763—1782.) Harmadik kötet: Az egyesült államok alkotmáuya (1783 1789). Második kötet
:
—
Ára 6
frt
60
kr.
GYULAI PÁL
KÖLTEMÉNYEI Díszkiadás.
A költ
Ara füave
frt.
2
fényképezett arczkfiiiévcl.
Meglepen
.szép diszk ötésben 3 frt.
Zririyi Ilona töi-ténelme. Irtci
Díszkiadás
fzve
Horváth Mihály.
Ara 1 frt. 20 kr. Angol diszkötésben, Zrinyi Hona egykorú fényképe/ett. arczképével, melynek eredetije a munkácsi várból a budai föhadi parancsnoksághoz, onnan B. Baldacii birtokába került; és Tokajbél 1685-iki június 10-én férjéhez Thököly Imréhez irt levelének szintén 3 lapra lényképezett hasonmásával, :
2 frt
80
kr.
Ráih Mór
kiadásai
A NIBELUNG-ÉNEK. <j>-néniet hoslsöltemóny. Fordította Szász Károly. Karolsfeldi Scliuorr üjula rajzaival. 10 füzet legnagyobb negyedr>^tii diszkiadásban, legfinomabb vastag volin-papiron, 12 iv, mintegy 70 a^-^yobb rajzzal, számos díszkezdöb^tiível (initiale) s ékitménynyel Gótizlésü a rajzokhois ill pompás diszkötésben 12 frt. Ára fiizve í> frt. 40 kr.
—
ARANY JÁNOS ÖSSZES KÖLTEMÉNYEI.
^/~^p
Legdíszesebb album-kiadás egy kötetben. Fílzvp,
a köUö fényképezett arczképével
arczképével
H
frt.
Pompás diázktésb?n,
7
frt.
20
Pompás
kr.
két csattal,
di.
ThanésLotzS
költ
fényképei-
vel 16 frt 50 kr.
YORÓSMARTY
MINDEN MUNKÁI. A
Díszkiadás 12 kötetben.
Gyulai által
irt
életrajzzal, jegyzetekkel és arcz'.téppol.
Fíizve 14 írt. 7 pomi)ás kötésben 21 frt., 11
pompás kötésban 24
frt.
KÉT MAGYAR DIPLOMATA AXVIL SZAZADBÓL. Totdaldgi Mihály és Tassy Gáspár követségi napiója.
Közrebocsátja
Salamon F e r e n c z.
D-SZiS nagy 8-rét, Ára 2
frt
80
kr.
ATTILA TÖRTÉNELME. Thierry Amadé.
Irta
A
;í-ik
javított és bvített kiadás szerint fordította
D.szes nagy 8-rét.
Ara
l
frt
50
Szabó Károly.
kr.
KEMÉNY ZSIGMOND TANULMÁNYAI. Kiadja Gyulai
Két
kötet.
Ara fzve
4
frt
60
kr.
Pál.
Angol kötésben
TÖRTÉNELMI TANULMÁNYOK
6
frt.
és
RAJZOK
Csengery Antaltól. Két
kötet.
A
szerz arczképével. Öiazkötésb
ATTILA FIAI
és
;n
6
frt.
Fiizve 4
frt
60 kr.
UTÓDAI TÖRTÉNELHE
a magyarok Európába telepeéséig. Irta Tiiierry Amadé.
A
3-ik javított és bövitett kiadás szerint fordította
Szabó Károly.
Díszes nagy 8-rét. Ára 3
frt.
Nyomatott az „Atiienaeum" nyomd Posten, 18 71.
