TERMÉSZETTUDOMÁNYI MOZGALMAK

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MOZGALMAK.

178

A Tunicaták egy része meroplanktonikus, más része holoplanktonikus s ez utóbbiak tisztán oczeánikusak és vagy allopelagikusak vagy autopelagikusak, vagy pedig nyctipelakikusak. Agerinczesek tulajdonképen nem tar

toznak sem a benthoshoz, sem a plank tonhoz ; a halak petéit és lárváit azon ban lehet némileg a planktonhoz szá mítanunk s itt főleg a neritikus és pela gikus szervezetek közé. D a d a y J enő.

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MOZGALMAK. O rn ith o ló g iai m eg figyelések 1892-ben U n g v á ro tt. A tél első fele esős, hó nélkül; másik fele zordabb, vé gén sok hóval. A szárnyasok mennyisége e miatt általában véve igen csekély; egyes fajok egészen hiányoztak; így a ná lunk máskor gyakori Fringilla linária, (zsezse), Coccothraustes (magtörő), Mon ti frin gilla (hegyi pinty), Túr dús merula, (fekete rigó), Erithacus rubecula (vörös begy) vagy épen nem, vagy csak igen gyéren volt található. Csekély számmal voltak a vízi szárnyasok is. A tavaszi vonulás elég szabályszerűen indult meg, különösen márczius vége felé, a midőn a thermometer minimális állása + 11 *4 C 0 volt; később hűvö

sebbre fordult az időjárás és az áprilisi új hó megakasztotta a vonulást, elodáz ván azt egészen a végéig, habár az éjjeli minimumok közepe 92-ben 5*4 C°, holott 91-ben csak 3*4 C° volt. Az őszi vonulásra tett megfigyelések ből azt az eredményt vontam le, hogy habár az idei augusztus, szeptember és október hónap esőmennyisége (75*66 mm.) jóval nagyobb volt a tavalyinál (52*56 mm.) mégis a gyakori túlságos forróságok miatt kerekedett viharok gyors és tömeges távozásra késztették a különben is útra kész csapatokat. Innen az utó vonulások teljes hiánya. A meg figyelt fajok ezek: Jött

Accentor moduláris Álauda arborea Alauda arvensis . . .

. .

Anser cinereus

__

_

Árdea cinerea Chelidon riparia Chelidon urbica

... ... ___

_ _ .

. ..

Ciconia alba ................... Cinclus aquaticus .. Columba oenas ... , Cotumix dactylisonans Cuculus canorus _ Erythacus philomela Érythacus rubecula Ficedula rufa___ ___ _ Gallinago gall inul a

márczius 22-ikén április 13-ikán márczius 12-ikén í márczius 22-ikén < április 2-ikán y április 4-ikén . . . márczius 23-ikán . . . április 28-ikán . . . márczius 29-ikén márczius 27-ikén április 5-ikén október 5-ikén márczius Ii-ik én május 4-ikén április 6-ikán . . . április 10-ikén márczius 20-ikán . . . márczius 16-ikán februárius 27-ikén

{

Ment

szepte mber 26-ikán október 27-ikén október 29-ikén márczius 28-ikán okt. 11., 12., 19-ikén.

szeptember 8-ikán április 3-ikán augusztus 20-ikán februárius 27-ikén október 4-ikén november 13-ikán szeptember 7-ikén október 12-ikén október 29-ikén


179


Jött

Grus c in e r e a ............. Hirundo rustica Lanius collurio Loxia curvirostra . . . Monticola saxatilis M ontifringilla............. Motacilla alba............. Muscicapa atricapilla Muscicapa albicollis Muscicapa grisola . . . Oriolus galbula Orites caudatus Parus ater ............. Poecile palustris . . . Pratincola rubetra Pyrrhula major Regulus cristatus Ruticilla phoenicura Ruticilla tithys Saxicola oenanthe Scolopax rusticola Serinus hortulanus Starnus vulgáris Sylvia atricapilla . . . Sylvia hortensis Sylvia nisoria............. Tringa hypoleucos Turdus musicus Turdus pilaris Turdus torquatus . . . Upupa e p o p s............. Yunx torquilla

( \ ... ... ... ...

márczius 25-ikén április 3-ikán márczius 25-ikén május 9-ikén junius 18-ikán április 19-ikén februárius 7-ikén október 5-ikén . . . márczius 12-ikén . . . április 17-ikén . . . április 17-ikén április 15-ikén május i-én október 2-ikán . . . április i-én . .. október 9-ikén . . . márczius 26-ikán . . . október 15-ikén . . . márczius 15-ikén . . . április 5-ikén . . . márczius 28-ikán . . . április 10-ikén ( márczius 16-ikán \ április 3-ikán . . . április 4-ikén márczius 19-ikén . . . április 19-ikén . . . április 5-ikén . . . május 4-ikén . . . márczius 24-ikén februárius 25-ikén márczius 12-ikén . . . februárius 23-ikán ( márczius 22-ikén \ április i-én . . . április 19-ikén . . . április 4-ikén

{

{

A megfigyelt fajok mennyiségére nézve feltűnő nagy számmal jelent meg már czius elején a Poecile p a lu stris ; továbbá a Ruticilla phoenicura, ellenkezőleg na gyon kevés volt a Ruticilla tithys és Seri nus hortulanus. Kevés Alauda arborea ,volt tavasszal és sok őszkor. Elm aradta Sterna fluviatilis. A Loxia curuirostrát, mely tudvalevőleg a nyári hónapokban nálunk a levelészekből él, a viharok va lósággal elsöpörték; a zivatarok leverik ugyanis a levelészeket s így eltűnvén a táplálék, eltűnt a vendég is.

Ment

szeptember 12-ikén október 2-ikán augusztus 6-ikán márczius 3-ikán október 29-ikén szeptember 8-ikán szeptember 8-ikán szeptember 26-ikán augusztus 26-ikán márczius 30-ikán október 2-ikán márczius 2-ikán október 15-ikén márczius 12-ikén október 15-ikén október 9-ikén október 12-ikén szeptember 8-ikán október 4-ikén október 12-ikén október i-én október 9-ikén szeptember 26-ikán szeptember 23-ikán szeptember 23-ikán október 27-ikén márczius 12-ikén márczius 30-ikán augusztus 22-ikén

Tömeges vonulást észleltem tavasz kor kétszer, a midőn ugyanis beáll, a mint az alábbi meteorológiai adatokból kitűnik, azon ritka, borult vagy legföl jebb csendesen permetező, meleg, esős idő, mikor a vonulók oly légkör köze lébe érnek, pl. egy megvilágított község, melyből a világosság a ködfátyolon ke resztül átszűrődik. Itt semmi látni való nincs, de annál több hallani való. Ilyen éjszaka volt a márczius 28. és ápril is 23-iki. E két nap meteorológiai adatai: 12*


i8o


közép 501, 49*1, 47*0 48*7 mm. közép Thermometer 11*5, 15*8, 15, 141 C° max. min. 160 11*0. Teljesen borult, reggel és délben déli szél; este keleti; 8 órától reggel 9 óráig eső nyoma. Április 23. közép Barometer 54*4, 52 9, 53 0, 53*4 mm., közép Thermometer 7*4, 16*4,11*3, 11*7 C° max. min. Márczius 28.

Barometer

1 7'3> 4*2.

Reggel derült, délben és este majd nem egészen borult; reggel északkeleti, délben nyugati, este igen gyenge északi szél (majdnem szélcsend). Az őszi éjszakák, úgy látszik, nem voltak már ily kedvezők, mert ez érdekes tüneményt egyszer sem figyelhettem meg. M edreczky I stv á n . O m ith o ló g ia i m egfigyelések S zabolcs m eg y é b en . Szabolcs vár megyének a múltban gazdag madár faunája volt. A mocsarak csak úgy hem zsegtek a sok vízi szárnyastól; esteli húzáskor a kacsák, gémek beláthatatlan tömegben vonultak el a vadász feje fe lett. Itt tanyázott a kócsag, a Tisza part ján költött az énekes, talán a néma hattyú is. Az erdőkben, melyek nagy területet fedtek, fajokban gazdag orais tartotta lakóhelyét. Most, a vizek lecsapolása, az erdők kiirtása után ez másképen van. Az 1891/2-iki télen több énekes maradt nálunk. Nagy csapatokban lehe tett látni az énekes pintyeket, közöttük egy-két csízét is. E csapatok mind nős tényekből állottak, s csak nagy nehezen tudtam januáriusban közöttük egy hímet észrevenni és lelőni.

Deczemberben ésjanuáriusban öt-hat vércsét is láttam s február végén már kö zönséges volt. Nálunk nagyon gyakori; azonban daczára csak nagy nehezen birtam egy fészket május 26-ikán föl fedezni. Magas tölgyfára volt építve, s öt tojást találtam benne. Későn érkez tek meg az idén a hegyi pintyek (Fringilla montifringilla L.). Januáriusban jöt tek meg s már februáriusban tova vonultak A vándorlók sorát február 20-ikán 4 da rab bibicz (Vanellus cristatus) nyitotta meg, az utolsó nagy csapat márczius 21-én vonult el északkeleti irányban. A szárcsák állítólag február 21-ikén érkez tek meg, mit azonban csak hallomás után közlök. Szintén állítólag akkor még kacsát sehol sem lehetett látni. Az első Anas boschas-t s Querquedula circia-t márczius 22-ikén láttam. Márczius 20-ikán vonultak be a fehér billegető előőrsei. Udvarunkban is köl tött egy pár, faboglyába rakva fészkét. Nehány madárfaj olyan nagy számban érkezett meg, hogy a laikusnak is föltűnt s egy hónap múlva majdnem teljesen eltűnt. Ilyen volt a fenyves rigó (Turdus pilaris L.Jy a fekete rigó (Turdus merula L.Jy Phyllopneuste rufa Lath. E három faj márczius 21 -ikén érkezett meg s ápri lis végén már nem volt található. A Muscicapa albicollis Temm. április 6-án jött meg s május közepén tűnt el, bár erdőkben egy-két darab található. (Ez utóbbi tömeges megjelenését Ungvárott 1. Medreczky I. Omithol. megfigyel. Ung várott Term. T. Közi. XXIII. P. 646. 1891.) A vadludak vonulása márczius 21-ikétől márczius végéig tartott Nyír egyházától északkeleti irányban. A leg több márczius 21 -ikén vonult át és pe dig körülbelül 400 darab 6 csapatban; az egyik csapattal tartott 4 bibicz is. Márczius 22-ikén láttam 2 darut keresztül vonulni. Pár évvel ezelőtt ész-



181

leltetett egy p ár az ú. n. H arangodo n, | nem állanak rendelkezésünkre. A rról azóta itt csak átvonulóban látják. term észetesen szó sem lehet, hogy a A füstös fecske márczius 27-ikén zink, réz vagy vas kohászati előállítását kicsiny ben az előadáson bem utathassuk; érkezett meg. Egy p á r m ásodszor költött julius közepe táján. A házi fecske de kívánatos, hogy legalább a fém kohá (C helidon urbica) csak április 29-ikén szatban annyira fontos redukcziói folya jö tt meg. Á prilis 6-ikán a sárga billegető, m atot láthatóvá tegyük. a fülemüle s a gólya vonult be, a búbos H a erős elektrom os áram (2 0 — 30 b an ka márczius 28-ikán, P ratin cola ru am p.-nyi) áll rendelkezésünkre, a feladat betra április 27-ikén, a kakuk és sárga egyszerűen és könnyen oldható meg. K is rigó április 29-ikép. grafittégellyel összekapcsoljuk a nem leges Az első pitypalatyot május 5-ikén sarkot, a tégelybe az illető fém oxid és megfelelő m ennyiségű retorta-szénporból hallottam . N álunk a tűrj évről évre fogy, a fogoly ellenben az utó b b i időszakban készült k everéket ö n tü n k s a keverékbe a szaporodik. pozitív sarokkal kapcsolt szénrudat m árt juk. 2 5 — 30 amp. erősségű áram tól a té A tövisszúró gébics szintén május gely belseje csakham ar fehér izzóvá válik 5-ikén érkezett meg. Csodálatos, hogy s a fém redukczió azonnal m egindul. A nagy gébicset csakis ekkor láttam elő keverék e közben összezsugorodik s ször. A kis gébics 7-ikén ta rto tta b e k isérlet közben folyvást új keverékkel vonulását. pótlandó. N em lehet m egóvni a fémet Május 8. és 9-ike körül 2 fiatal erdei attól, hogy egy része e közben el n é ég füles-baglyot kaptam , m elyeket k é t jen, a mi m agában is szép és tanulságos különböző, egymás felé épített fészek tünem ény. A vas, m angán és chróm ből szedtek ki. Az egyik, az erősebb, szikrázva é g ; fehér izzó csillagokat b ár annyi húst és m adarat kaptak, hogy szór szerte a levegőbe. H a a tégely nem tu d ták m egenni, tiszta irigységből kihűlt, összetörjük s a fém regulust to május 16-ika körül m egölte a gyen gébbet. vábbi kísérletekre felhasználhatjuk. Ilyen T avaly április végén egy fekete gó m ódon könnyű szerrel sikerül vasat, lyát láttam . Az id én 1892. julius 10-ike m angánt, chróm ot redukálni, nem is körül Beszterczén egy szépen kifejlett említve azokat a fém eket, a m elyek T rin g a m in u tát lőttek. E vidéken pelikán oxidjokból szénnel sokkal könnyebben is többször m eg fo rd u l; egy tavaly lőtt redukálhatók. példány a nyíregyházai gim názium gyűj II. A fémek chem iai erélyességéről tem ényében van, mely egy Szabolcsban, k ép e t nyújtandó, legczélszerűbben az N yíregyháza m ellett lő tt ázsiai talpas oxigén és víz irán t való viselkedésüket tyúkkal is rendelkezik. használhatjuk fel. T udva lévő dolog, K állay U bald. hogy a m agnézium m ilyen hevesen ég Előadási kísérletek.* I. V alahány oxigénben, valam int az is, hogy a vasat könnyű oxigénben elé g e tn i; de a kísér- • szor az előadásokban a fémek ism erte letet a szokásos form ában zinkkel, m an tése került sorra, m indig éreztem , hogy gánnal, vagy más nehéz fémmel végezni a nehéz fémek kohászati ú ton való elő nem lehet. H ogy a fém eknek az egyesü állítását felvilágosító előadási kisérletek lés erélyességében m utatkozó fokozato * E lőad atott az 1893. jan uár 31-én tark at kísérletileg szem léltethessük, a finom porrá tö rt fém et megfelelő m ennyiségű to tt chemiai szakértekezleten.


I82


kálium -chloráttal keverjük és meggy ujtalkalm azta és pedig a legjobb sikerrel. juk. A magnézium fellobban, m int a Az aszbesztet összetörjük s az így elő puskapor s e közben vakító fénnyel álló gyapjúhoz hasonló aszbesztet az ég e l; a zink szintén hevesen ég, de illető fém porban, melylyel a kísérletet m ár a m angán, vas, chróm sokkal lassab végezni akarjuk, jól m eghengergetjük. A fém por behatol az aszbeszt-törmelék b an ég. H a e kisérletek et parallel végezzük, szem beszökő a fém ek hatása közé s így nagy felületre szétosztva, foko közötti fokozatosság. zó d o tt a hatása. III. A nehéz fém eknek a vízre való A m agnézium megtüzesedik vízgőz hatását rendszerint csak egy kisérlettel ben, h a kellő m agas hőm érsékre hevült szokás bem utatni. E z az ism eretes kisér és roham osan fej leseti a h id r o g é n t; a let ab b an áll, hogy vascsövet, tö bbnyire zink is roham osan fejleszt hidrogént, de p uskacsöv et vasszögekkel m egtöm ve nem tüzesedik m e g ; a m angánt nem is izzásra hevítünk s a csövön vízgőzt b o kell hevíteni, a io o °-o s vízgőzt úgy is csátunk keresztül. A kisérlet ez alakban e lb o n tja ; d e m ár a vas, chróm , alumí nem csak kényelm etlen, m ert nagyobb nium m agas hőm érsékre hevítendő, hogy készüléket kiván és az izzításra használt a kivánt hatás bekövetkezzék. kályha a nagyfokú kisugárzás m iatt az A m ondott fémek erélyességében a előad ónak alkalm atlan, hanem azért is, fokozatos különbség körülbelül akkor is m ert a k isé rlet mással m int vassal nem ugyanolyan értelem ben nyilvánul, ha is végezhető biztosan. A magnézium víz vízgőzre hatnak, m int a hogy nyilvánul gőzben m eggyúl; a zink m egolvad s a kálium -chloráttal szemben. L engyel Béla. puskacső egyik végében összefut, ha a c ső nem áll vízszintesen; m angánnal, A z á r t é z i k u ta k r ó l.* K ecskem ét chróm m al, alum ínium m al stb. pedig nem városa hatóságától megbízva, 1872-ben tö lthetünk meg egy-egy puskacsövet, ha három k ú tat fú rattam : a deák-téri, a budaicsak m egokolatlanul nem akarunk paza utczai és a Szt.-János-kutat. M ihelyt a rolni. M ind e fém ekkel könnyű a víz kutak elkészültek, azt a kísérletet tettem gőzt elbontani a következő m ó d o n : m ind a három kútban, hogy húzattam Félliteres lom bikot desztillált vízzel a vizet különböző sebességgel és meg félig m egtöltünk s a vizet élénken forral figyeltem a vízszinnek megfelelő sülyedéju k . A vízgőz kaucsuk-dugóval a lom bik sét és azon — nekem feltűnő — ered szájába erősített, nem egészen vízszinte m ényre jutottam , hogy a víz em elkedési sen, hanem kissé fölfelé álló tekés csőbe gyorsasága nem volt egyenes viszony jut, m elynek tek éjében a finom p o rrá b an a nyom ás négyzetgyökével, m int a tö r t (vagy reszelt) fém aszbeszttel k e Toricelli-féle törvény kívánná, hanem verve foglaltatik. A fém et töm ör d ara magával a nyomással, m ég pedig olykéb o k b an nem czélszerű alkalm azni, m ert pen, hogy h a 3 cm. magas vízoszlopot a k k o r aránylag kis felületen érintkezvén húzattam ki m ásodperczenként, a vízszin a vízgőzzel, a hatás lassú, ilyenkor a egy m éterrel sülyedt, h a 6 cm.-t emel hatás fokozása végett a tek ét is erőseb tem ki, kettővel stb. és így m inden m é b en kell hevíteni s ekkor k önnyen m eg te r sülyedésnek illetőleg nyom ásnak történik, hogy a teke elpattan, vagy az 3 cm. kifolyási sebesség felelt meg. üveg meglágyul. E nehézségek elkerülése czéljából G y ő r y I s t v á n , a I l i k * F elolvastatott a K ecsk em ét vidéki természettud. társ. ülésén 1893 junius. 9-ikén. chem iai intézet tanársegéde, az aszbesztet



A zóta eltelt húsz é v ; és m ost, hogy az ártézi kút kérd ése nálunk is nap i rendre került, fölm erült em lékezetem ben régi kísérletem . A m agyar kir. földtani intézet év könyveiben H a l a v á t s G y u l a ism er te ti az alföld ártézi kútjait. Áz ő észle letei között találtam egyet, mely az én kisérletem et kiegészíti, úgy, hogy belőlük igen fontos törvény olvasható ki. E z az, hogy Szentes ártézi kútjából a víz a tengerszin fölött 85*5 m. magas ságban 5 2 2 cm. sebességgel, 90 m. m agasságban pedig 38*2 cm. sebesség gel folyik ki. T eh á t ez újabb észlelelet igazolja, hogy a kifolyás sebes sége és a nyom ás egymással határozott és egyszerű kapcsolatban van m ég akkor is, ha a nyom ás 15 m.-nél nagyobb. Az igaz, hogy ez észletből nem 3, hanem 3 s/io cm. jö n ki, m int egy m éter nyo m ásnak megfelelő kiöm lési sebesség, hanem h át addig, míg számos kisérlet útján egészen pontos eredm ényhez ju th a t nánk, nem sokat hibázunk, ha 3 cm.nek vesszük. E z m ár m egbocsátható gyengeségünk nekünk fizikusoknak, hogy saját észlelésünkre nagyobb súlyt helyezünk, m int a máséra. M ielőtt e törvényt általános és különös esetekre alkalm aznám , a geoló giának ném ely té telét azon oldalról kell bem utatnom , a m elyről azt a fizikus szem pontjából tekinteni kell. A lföldünk altalaját első sorban h á rom réteg te sz i: az alluvium, diluvium és a plioczén levantei emelete. E három r é teget legszem betűnőbben az a viszony jellemzi, m elyben hom okrétegeik összege agyagrétegeik összegéhez áll. E viszony az alluvium ban, saját tapasztalataim nyo mán, annyi m int 7 : 2 ; a diluvium ban H alaváts szerint 1 0 : 2 2 ; a levantei em eletben 4 : 1 . A hom oknak az első rétegben túlnyom ó aránya okozza, hogy

az alluvium ba áso tt vagy fúrt k ú tb a n a víz egyenlő m agasan áll, bárm ilyen mély legyen is az. Úgy, látszik a m agasabban vagy m élyebben fekvő hom okrétegek közötti közlekedést az agyagrétegek nem akadályozzák. A diluvium nak hatalm as, 25— 30 m éter vastag, töm ött agyag rétegei az alluvium i és a levantei vízréteg eket egym ástól teljesen elzárják, úgy hogy k ö zöttök csak esetleges össze köttetés lehetséges. A harm adik, vagyis levantei em elet tulajdonságaira az alluvium hoz hasonló viszonyából v onhatunk következtetést, d e m ég nem rendelke zünk elegendő észlelettel, m elyek m in d en b e n igazolnák. A levantei em elet ro p p an t víztöm egét beszürem kedés útján kapja azon területekről, m elyek az alföl d et környező hegységek lejtőin terülnek és azon nyílásokon öm leszti ki, m elyek a beszürem kedési területeknél jóval m é lyebben vagy m esterségesen állíttattak elő, m int az artézi kutak, vagy a term é szettől, a folyam ok m edrében, a folya m ok alakulása idejében képződtek. F o lyam ok m edrében fakadó forrásokról a folyam m ém ököknek is van tudom ásuk. L ássuk m ost m ár a felállítottam geologiai törvény alkalm azásait. H a a kifolyás sebessége és a tenger szin m élysége ism eretes, a felnyitott ré teg vizének nyom ása kiszám ítható úgy, hogy a tengerszin mélységéhez hozzá adom a kifolyási sebesség harm adrészé n ek százszorosát; p é ld á u l: r . Szentesen a felső kifolyástól számít va a tengerszin m élysége 90 m., a víz k i folyási sebessége 38*2 cm., a réteg víz nyom ása tehát 90 + 12 73 = 102*73 m éter, azaz függőlegesen felállított cső ben a víz ilyen m agasságra em elked n ék fel. 2. H ódm ezővásárhelyen a Nagy A nd rás János-kútból a tengerszin felett 81 m. m agasságban a víz 66 cm. sebesség gel öm lik ki, te h át a víz nyom ása 81 +

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) 184


22 = 103 m. vízoszlop nyom ásával egyenlő. 3. A szegedi vasúti artézi kú tb ó l kavicsozás előtt 89 m.-nyire a tengerszine felett a víz 36*5 cm. sebességgel öm lött ki, teh át a víznyomása 101*2 m. A T isza L ajos-körúti k ú tra ez a törvény nem alkalm azható, m ert a víz folyása bekavicsozással csillapítva van. 4. Félegyházán a tem plom téri art. kútból 98 m .-nyire a tengerszin felett 69 mm. belvilágú csövön állítólag p er czenként 103 liter víz öm lik ki, tehát 48 cm. sebességgel; innen a víznyomása 98 -f- 16 = 114 m.-rel. Összehasonlítván a három első ese te t egymással, úgy látszik, hogy a víz nyom ása legkisebb a T iszához legköze lebbi szegedi k ú tb an és legnagyobb a legtávolabb eső hódm ezővásárhelyiben. M ég feltűnőbb a különbség, h a ezen távolságok különbsége nem 3 — 4 kilo m éter, hanem 3 0 — 40. A félegyházi kútb an m ár átlag 11 m.-rel nagyobb a nyomás, m int a tiszam elléki városokéi ban. Á ltalában állíthatjuk, hogy m inél közelebb esik valam ely po n t a beszüremkedési területekhez, annál nagyobb azon helyen a víz nyom ása, m inél közelebb esik a kiöm lési nyílásokhoz, annál k i sebb az. A lkalm azhatjuk a törvényt m egfor d íto tt k érd é sek b e n is. H a ugyanis a víz nyom ása és a tengerszin mélysége ism ere tes, a kiöm lés sebességét előre kiszám ítha tom , h a a víznyom ás és a tengerszin m élységének különbségét 0*03-al szorzom. P éldául: m ilyen sebességgel ömlenék ki a víz Szentesen 100 m .-nyire a tengerszin felett ? F e le le t: 102*73— 100 = 2 73 X 0*03 = 8 2 cm. sebes séggel. A lkalm azhatjuk a törvényt továbbá a k ú t belvilágának m egállapítására is ott, hol a víz nyom ása, a tengerszin

m élysége és a k ívánt víz m ennyisége ism erve van. A lkalm azható végül arra is, hogy a k ú t sikerültéről szakértői vélem ényt m ondhassunk. H a például a kiömlés sebessége kevesebb, m int a víznyomás és a tengerszin m élységkülönbségének 3 százaléka, akkor a k ú t vagy nincs le fúrva a levantei emeletig, vagy feneke nincs jól elkészítve. M indezeknek záradékaként arra a kérd ésre akarok feleletet adni, a mely m ost nem csak városunk hatóságát, a gazdasági gőzm alm ot és a lakosság nagy részét is élénken foglalkoztatja, hogy lehet-e rem ényünk artézi kúthoz? T ekintve, hogy K ecskem ét tenger szin feletti m agassága átlag 4 m éterrel több, m int a félegyházi k út niveauja, sőt egyes pontokon nem is tö b b ; hogy mi 30 km.-rel közelebb vagyunk a beszürem kedési területhez, t. i. a Mátrahegy ség lej tőihez, m int F élegyháza; végre, hogy m i átlag 6 km.-rel távolabb esünk a levantei em elet vizét em észtő Tisza m edrétől, m int Félegyháza : kim ondom , hogy én K ecskem éten felszálló vizű artézi k u tat lehetségesnek tartok. P arragh Gedeon.

A d a lé k a k a l iu m - n itr it , á l t a l á b a n v íz b e n o ld h a tó n i t r i t e k t é r f o g a to s e le m z é s é h e z . F e l d h a u s K u b e 1 szerint a vízben foglalt nitritet úgy határozhatunk meg (Trém ann-G ártn er D ie chem. und m ikroskopisch-bakteorologische U ntersuchung des Wassers, 1889. 154 1.), hogy a vizet kénsav val m egsavanyítva 1/10 „ norm ál káliumperm anganát-oldattal elegyítjük, most ugyanilyen kálium perm anganáttal titrált, fölösleges vasam m onsulfáttal oldatot öntünk bele s a kálium perm anganáttól érintetlenül hagyott vasamm onsulfátot ism ét V100 norm ál kálium perm anganát tal határozzuk meg. A hány c m 8-rel több a k é t ízben elhasznált V100 norm. kálium-



perm anganát-oldat, m int a m ennyit a vasam m onsulfáttal szem ben számítás szerint el kellett volna használni, annyi •cm3 végezte a vízben volt n itrit oxida•czióját. Evvel az eljárással a vasammonsulfát-oldat titerjét szükséges m indig ellenőrizni, m inthogy szerzők szerint «nnek ti térj e gyorsan változik. É n e k ét anyagot a kálium nitrit titrálására m egfordítva alkalm aztam és teljesen kielégítő eredm énnyel. K övetkezőleg jártam el. A káliumn itritből 1 °/0-os oldatot csináltam . H e n gerüvegben 500 c m 8 desztillált vizet 15 cm .8 5-ször norm ál kénsavval fel forraltam , azután lem ért súlyú (0*7826 g.) vasam m onsulfátot öntve bele, ism ét felforraltam, s most az előbb em lített tö m énységű kálium nitrit-oldatból 5 cm. s-t becsepegtetve, az oldatot ad d ig forral tam, míg a N O -t kiűztem. E rre elégséges 1 o — r 5 perez. E zután az oldatot ism e retes tartalm ú kálium -perm anganáttal titráltam . Lényeges, hogy a N O tö k é letesen el legyen távolítva. A megvizsgált kálium nitritben kálium perm anganáttal közvetetlenül tú rá i vá, 8 8 *9 7 % tiszta kálium nitritet találtam ; míg vasam m onsulfáttal és kálium perm anganáttal négy kisérlet középértéke 8 8*967 o/0 volt. A legnagyobb eltérés pozitív értelem ben 0*02 °/0 volt. Egyidejűleg kipróbáltattam azt a szert is, m elyet I. G rossm ann M anches terben (Chem iker-Zeitung, T892. 818. 1.) ism ertetett s mely arra van alapítva, hogy a kálium nitrit kénsavval savanyíto tt oldatban úgy változik, hogy a sálétrom ossav Vs-a salétrom savvá, 2/s -a N O-v& alakul a következő egyenlet ér telm ében : 3 U NO * + W2 S O * = = S O4 KNO% — |— 2 IS/ O — O2 0. Ennélfogva, ha kálium nitrit-oldatba ism ert térfogatú norm ál kénsavat öntünk,

185

1 azután a kénsav fölöslegét n orm ál lúggal visszatitráljuk, a hiányzó kénsavból köi v etkeztethetünk a nitrittartalom ra, mint! hogy a föntebbi egyenlet értelm ében I m inden egy egyenértéksúly kénsav j másfél egyenértéksúly kálium nitritet ! jelez. i A m eghatározást így tesszük meg. { C sinálunk i o % - o s kálium nitrit-olj datot. E b b ő l 20 c m s-t beleöntünk 200 c m 8 fővő vízbe, azután elegyítjük vagy 4 0 cm .8 norm ál kénsavval s forral juk, hogy a N O -t tökéletesen k iűzzük; h a ez m egtörtént, norm ál lúggal lakmuszvagy más »jelző«-oldat jelenlétében titráljuk. Szükséges m eghatározni a kálium | j n itrit lúgosságát is. E zt híg oldatban, hidegen titrálással állapítjuk meg, s a talált a d a to t a szám ításban, m int »javí t á s i értékesítjük. G rossm ann szerint az eljárás ak k o r j is használható, ha a nitrit savanyú oldati b án van. E k k o r a »ja v ítás« m iatt, a sav | m ennyiségét hidegen titrálva állapítjuk | meg. H ogy e m ódszerek kezdők kezé| ben is m inő eredm énnyel alkalm azha! tók, a következő ad ato k b ó l Ítélhetjük ! megR eim linger K ároly a laboratorium 1 egyik növendéke egy kálium -nitritben j négy-négy kisérlet középértéke szerinti j 1. kálium perm anganáttal köz| v e te tle n ü l.................................93*80 °/0 ! 2. vasam m onsulfáttal és k á lium perm anganáttal . . . . 94*01 °/o 3. kénsavval végzett átalakí i tással ...................... ..................93*96 % j tiszta káliu m nitritet talált.

j

I losv ay L a jo s .

A rózsavirág rendellenességei. A rózsa virág rendellenességei nem tari toznak épen a ritkaságok közzé. Szá mos rendellenességi esetet találunk föl jegyezve a rég ibb és újabb irodalom -


i86


vadonban tenyészők is m ind telt vagy bán* és ak á r h ányat találunk nyáron át legalább is félig te lt virágok. K ertjeink rózsakertjeinkben, de m ég a szabadban ben eléggé ism ert teljes virágú rózsák a is, h a kissé u tána járunk. R . damascena Z ., R . indica Z ., R . allea Szám ba nem véve az úgynevezett L .j R . B anksiae, R . B r ., R . rubiginosa telt vagy teljes virágú rózsákat, m e lyek díszkertjeinkben tenyésztetnek, és Z ., R . E gla n teria L ., R . g a llica Z . stb. m elyek m ind rég ebben állandósított D e ism eretesek egyéb rózsafajok telt rendellenességi eseteknek tekintendők, virágai is. gyakran találni rózsavirágokat, melye T e lt rózsa virágokon észlelték egy k en m ajd a kehely 1evelek (sepala), m ajd k é t esetben m ég egyes kehelylevelek a szirm ok (petala), sőt m ég a hím ek elszirm osodását is, nevezetesen a R . % (stam ina) és term őlevelek (carpella) is cinnamomea Z .-n ( P o t o n i é ) és R . kisebb nagyobb eltérést tanúsítanak k i damascena Z .-n (C h a 1 o n). 2. A virágrészek elszirmosodásához fejlődésükben a norm álisan fejlődött hasonló a virágrészek elzöldülése (virevirágrészektől, vagy az egész virág egyátalában hiányos kiképződésű, a m eny scentia), vagyis a telt kehelyvirágúság. nyiben egyes részei fejlődéskor elma Egyes szirm ok elzöldülése a R . g a llic a Z .-n ( B u c h e n a u ) ism eretes; az elradnak, vagy a norm álisan és abnorm á zöldülés legnagyobb fokát azonban a lisán k ik épződött részek elhelyezkedésé ben, állásában állanak be kisebb-nakertjein kben m anap m ár nem ritk a s gyobb fokú eltérések, m elyek azután pusztán kuriozitáskép tenyésztett zöld valóságos torzvirágokat szülnek és így rózsa, kertészeti nyelven *R osa sempertovább. H a ezek értelm ében a rózsa- florens virid iflo ra « tanúsítja, mely nem virág rendellenességeit osztályozni kiséregyéb, m int a R osa indicá-nak kultura tenők meg, körülbelül következő négy útján állandósított rendellenessége, mely főcsoportba lehetne az eddig ism ert tisztán ab b an áll, hogy nem csak a virág rendellenességeket összefoglalni: 1 összes szirm ai, hanem még a hím ek és a) A z egyes virágrészek átalaku lásárészben a term őlevelek is elzöldülnek, s a kehelylevelekhez válnak hasonlókká, ból fo ly ó rendellenességek . i. T eljes v irág o k ; legközönsége m inek folytán azután teljes, de zöld színű rózsavirágok állanak elő. sebb, leggyakoribb rendellenességi ese te k ; főleg a k u ltura eredm ényei. A 3. Az elhím esedést egy ízben ész rendellenesség itt a hím ek, és ném elykor lelte M a s t e r s a i ? . arvensis H uds-on m ég a term őlevelek elszirm osodásában nyilván ellaposodott term őlevelek visel (petalisatio) rejlik, m ely különösen oly te k csúcsaikon antherákat, alsó szélei telt virágokban szem betűnő, m elyekben k en pedig m agrügyeket, m elyeknek nuaz egyes virágrészek közötti átm enetek is cellusában em briózsák helyett azonban jól kifejlődvék. A R osa centifoliá-n a szintén pollen fejlődött. hím ek, és nagyrészt a term őlevelek el4. A kehelylevelek ellombosodásáról találni följegyzéseket a R . canina L . szirm osodása olyannyira állandó és örö költ jelenség, hogy K eleten m ég a ( B o r b á s ) , R . centifolia Z., R . nitidula B esser ( B o r b á s ) , R . dumetorum T h u ill ( B o r b á s , W a 1 d n e r) és R . f r a x in i * A z 1890-ig közzétett adatokat Dr. fó lia hort . ( S c h l e c h t e n d a l ) fajo Pénzig O. »Pflanzen-Teratologie« czímű kon ; egyes esetekben, m int pl. a R . ca~ m unkájának I. kötetéb en — Dicotyledones, niná-n a kehelylevelek annyira átalakul P oly petalae — sorolja elő.



tak lom blevelekké, hogy m ég stipulák is voltak rajtok.

187

csaknem általános jelenségnek m o n d ható ; felette változók és tanulságosak b) E gyes virágrészek elm aradásából pedig itt a különböző virágrészek át szárm azó rendellenességek. m eneti alakjai. Igen közönséges, sőt b izo 5. Ilyenek az eddig m ég kevésszer nyos kedvező körülm ények között m ég észlelt szirom nélküli (apetal) rózsavirá állandó is lehet a proliferatio a R . centi gok a R . arvensis H u ds (M a s t e r s) és fo lia L . s egy átalában a te lt virágú R . centifolia Z .-n ( M a s t e r s , Mo fajokon, m int a R . indica L ., R . dam aquin-T andon). scena L . és R . g a llica L . - n ; u tóbbin c) A virágten gely rendellenes kiképző egy esetben a rózsavirágot átnövő virágdéséböl szárm azó torzrózsa virágalakok. tengely hosszabb hajtássá fejlődött, m ely 6. I d e sorozandók az úgynevezett nek egyik oldalán elszirm osodott, m ásik proliferatio különböző esetei, m elyek oldalán p edig zöld lom bszerű levelek ben a virágtengely tenyésző csúcsa a eredtek. (B u c h e n a u) Proliferatio helyett, hogy a virágrészek utolsó k ö ré észleltetett a R . berberifolia P a li. és a nek, a term őlevelek létrehozásával m ű R . p im p in ellifo lia Z .-n (M a g n u s) is. 7. A proliferatióhoz ném ileg h a ködését megszüntetné, még tovább nö vekedik, hosszúra kinyúlik és a virágon j sonló a rózsavirág feloldódása, a m időn mintegy átnőve később vagy új m ásod ugyanis a virágtengely hosszúra kinyúlik, lagos virágot létesít, vagy m in t m eddő nem törpe, hanem n yúlt szártagú hajtásá, hajtás a közönséges lom bos hajtások a töb bnyire spirálisan álló virágrészek hoz hasonlóan norm ális fejlettségű lom b te h á t távolabb esnek egymástól, de azért a virágtengely norm álisan a term őlevelek leveleket visel s korlátlanul fejlődik to vább. Az ilykép átnőtt rózsavirágokban létesítésével m egszünteti további növe a virágrészek m ind a tengely oldalán kedését. E zt a R . centifolia Z .-n észlel foglalnak helyet, hol spirális, hol gyűrűs hetn i ném elykor. állásban. G yakran ilyen hosszúra nyúlt d) N em szorosan a rózsavirág t e x tológiájához, d e részben m ég szintén virágtengelyek még el is ágazhatnak és o d a sorozandó az anthozusia , vagyis az pedig vagy az átn ő tt virágon belül, általános elszirm osodás, mely ab b a n áll, a virágrészek hónaljából, vagy azon túl hogy a virágot viselő hajtáson ritk á b b an a lom blevelek hónaljából létesítenek új sterilis hajtásokon is közönséges lom b ágakat, m elyek azután rendesen n o r levelek, vagy csak egyes levélkéi, sőt málisan kifejlődő virágokban — m ásod m ég a m elléklevelek is a szirm ok alak lagos virágokban — végződnek. E lőbbi esetben az ágak rendszerint igen rö vi ját, színét és szerkezetét öltik fel. A R . centifolia Z .-n a rendellenesség dek, a m ásodlagos virágok te h á t csak igen ku rta kocsánúak, m inek következ e nem ét m ár tö b b izben észlelték. M el lékelt rajzon egy telt virágú R . indica té b en alkotó részeik m integy beleolvad Z .-n látni a rendellenesség e sajátságos nak az elsődleges vagy eltorzult virág nem ét. A m ég teljesen k i nem nyilt alkotó részeibe; utóbbi esetben ellen rózsa 18 92-ben ősszel k ü ld e tett b e P écs ben rendszerint a kocsánok jó l kifejlődről az egyet. növ. intézetnek kuriozitás vék és sem m iben sem térn e k el a n o r kép, hol a teratológiai gyűjtem ényben mális virágzati tengelyek kocsánaitól. szárított állapotban őriztetik. A hajtás Az átnőtt rózsavirágokban az egyes legalsó nodusán m ég egy egészen virágrészek átalakulása, m in táz elszirmonorm álisan kifejlett levelet lá tn i; azután sodás, elzöldülés stb. igen gyakori, sőt

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) 1 88

TE R M É SZ E T T U D O M Á N Y I M O Z G A LM A K .

a következő noduson eredő levél már két, másik felén ilyenek helyett azonban rendellenes, a mennyiben a levélgerincz j egyetlen egy nagyobb, egész hosszában egyik felén normálisan kifejlett levélkéa gerinczhez hozzánőtt sziromlevelet

találni, mely az egyik melléklevél, két ! elszirmosodásából keletkezett; az összelevélke és részben még a levél csúcsán j növés eredményének tekintendő az egész álló páratlan levélke összenövéséből és abnormálisán kifejlett levél egyoldalú



bekunkorodása is. A harm adik noduson, mely m aga is rendellenes fejlődésűnek látszik, a lom blevél elszirm osodása még nagyobb m értékben m ent végbe, m ert rajta csak egyetlen egy ép zöldszínű levélkét és egy m ásikat jelző zöl des színű sallangot látni, a páratlan csúcslevélke és a gerincz m ásik oldalán rendesen megjelenő k ét levélke pedig a melléklevelekkel egyetem ben egyetlen egy nagy szirom má alakult át. A negye dik nodus ism ét egészen norm álisan kifejlett lom blevelet visel, de azonkivül még egy jó l kifejlett nagy sziromlevél is van vele szemközt, a m iből nyil ván azt lehet következtetni, hogy a negyedik csomó az ö tödikkel (utolsóval) eg y b eo lv ad t; csak ez lehet elfogadható oka e k ét levél egyike rendellenes állá sának. E kettős nodusra a hajtás a n o r mális hosszúságú virágkocsánba folyta tódik, m elyen semmi különös sem lát szik, d e következik végén m aga a virág, mely — k á r hogy csak bim bóban van meg — szintén rendellenes fejlődésit, a m ennyiben kehelylevelei, egynek k i vételével, m ind elszirmosodó félben van nak. Az egész virág lekonyulását, úgy látszik, valami rovar szúrása okozta. D r . F ila r sz k y N á n d o r .

A z ü v e g o l d h a t ó s á g a v íz b e n . Az alchim istáknak az anyag átfo rm á lódására vonatkozó egyik nevezetes bizonyítékuk az volt, hogy üvegedény ben hosszabb ideig forralt és azután el párologtatott tiszta víz földes m aradékot hagy h á tra ; tehát hogy a víz földes anyaggá változik át. Csak a múlt század elején m utatták ki, hogy az így keletkezett földes anyag az üveg alkatrészeiből áll, e szerint tehát az üvegből és nem az elpárolog tatott vízből származik. A zóta tudjuk, hogy az üveg oldódik a vízben. S t a s s az atómsúlyok m eghatározásakor végre hajtott nagyszabású m unkálatait avval

189

kezdte, hogy olyan üveganyag előállítá sán fáradozott, mely fo ly ad é k o k b an le hetőleg kevéssé oldótotc. L egújabban tö b b en is foglalkoztak e k é rd é s s e l; így a tö b b e k közt R . W e b e r , M y l i u s és F o e r s t e r , tov áb b á P f e i f e r és K o h l r a u s c h igen különböző üveg fajtáknak vízben való oldhatóságát h atá rozták meg. Az üveg, a m int ism eretes, savanyú alkaliszilikátoknak mész-, ólom - vagy czinkszilikátokkal való keveréke. E z al katrészek közül csak az alkaliszilikátok oldhatók vízben és ezek m int önálló vegyületek is m egvannak (vízü veg ). D e a víz h atása az üvegben levő ezen alkaliszilikátokra nem csak egyszerű oldás b an áll, hanem igazi chem iai felb o n tás ban, m ert a víz az alkalit kilúgozza b e lőlök, a kovasavat pedig kovasav-hidrá ttá alakítja át. Az ilyen o ld a to k b an csak alkáli és kovasav m utatható ki, m észnek és a tö b b i bázisoknak legföl je b b nyom ai találhatók. A kovasav menynyisége arányban áll az alkáli m ennyi ségével, azért ez u tó bbib ól az üvegnek vízben való oldhatósága legjobban m eg határozható. H ogy valamely üveg oldószerek iTánt ellentálló lehessen, szükséges, hogy helyes összetételű legyen és hogy a mész, kovasav és alkáliák a megfelelő arányban legyenek benne. R . W e b e r szerint az olyan üveg, m elynek összetétele a 6SiOa . CaO, R 2 O norm ális egyenleteknek m eg felel, nevezhető jó üvegnek és az ilyen oldódik legkevésbbé vízben. A sok m eszet tartalm azó üveg n eh e zen olvad, a tűzből kivéve azonnal m eg m ered és nem idom ítható ; ellenben a tö b b alkálit tartalm azó üveg olvadás pon tja sokkal alacsonyabb, az ilyen üveganyag folyékonyabb, könny eb b en kezelhető és idom ítható az üvegfúvó k e zében. E nnélfogva az üveggyárosnak ér dekében áll könnyen olvadó alkáliüveget


190


gyártania. Az alkáli m ennyiségében azon b an a h atáro n túl nem szabad m ennie, m ert ak k o r kön nyen elmálló, vízben k ö n n y eb b e n oldódó, te h át rossz m inő ségű üveget állít elő. P usztán csak k áliu m ot szintén nem használhat, m ert ekkor az ism eretes nehezen olvadó és kevésbbé is ellentálló káliüveg et kapja. E zért a kálium- és nátrium oxidot keverve hasz nálták a jó m inőségű üvegek előállítá sára. A zonban újabban az tű n t ki, hogy pusztán csak nátrium oxidot tartalm azó igen jó m inőségű üveget is lehet elő állítani ; sőt kim utatták, hogy m ind a k é t alkálit keverve tartalm azó üveg fajtákat bizonyos pontos fizikai eszkö zökhöz, m int pl. pontos hőm érőkhöz nem is lehet használni, káros hőbeli m ellék h atások m iatt. M ostanában az ilyen esz közök az úgynevezett jénai normál-üveg ből készülnek, a mely tiszta nátrium üveg ből áll. S úgy látszik, hogy általános használatra az ilyen helyes arányok sze rin t készült tiszta nátrium-calcium szilik á t a leg czélszerű b b ; kö nnyen olvad és mégis igen ellentálló, nehezen és kevéssé old ó d ik vízben. . M indezekből látható, hogy nagyon sokféle és különböző összetételű üveg fajtákból készülnek a chem ikusok és fizi kusok üvegedényei, m elyekben analízi seiket vagy m éréseiket végrehajtják. Ennélfogva legelső sorban ők et érdekli üvegedényeik ellentálló volta és vízben o ld h a tó sá g a ; m indam ellett a kérdés távolabb álló k ö rö k et is érdekelhet. Az üveg chem iai analíziséből e fon tos sajátság nem ism erhető f e l; külön kisérletek szükségesek az oldhatóság m egállapítására. E végett régebben a m egvizsgálandó üvegedényeket vízzel kifőzték és azután m eghatározták súlykisebbedésüket vagy pedig az o ldatba m enő szilárd részek súlyát m érték meg. D e m indezen értékek, épen az üvegek igen csekély oldhatóságánál fogva, rendkivül

kicsinyek és csak körülm ényesen, akkor is n eh ezen határozhatók meg. K ésőbb tö b b gyakorlatibb eljárásokat dolgoz ta k ki. W e b e r pl. azt tanácsolta, hogy 24 órán át sósavgőzök hatásának tegyük ki a m egvizsgálandó üveg felszínét, m időn a k é p z ő d ő chloralkáli-vegyületek fehér, ködn em ű réteggel borítják be az ü v e g e t; ennek vastagságából Ítélhetjük meg az üveg minőségét. M y 1 i u s* ugyanezen czélra egy szerű színreakcziót ajánl. A jódeositinak e vörös festőanyagnak, étheres o ld atát önti az üvegbe. Ilyenkor ez a festőanyag az üvegből kiold ott alkaliákkal v ö rö s színű sóvá egyesül, mely étherben nem oldódik és így az üveg falán tapadva m arad. 24 óra m últán kiönti a folyadékot és a színes réteg vastagsága szerint itél az üvegnek vízben való old hatóságáról. E z eljárással term észete sen csekély különbségeket nem ism er hetünk fel. K ésőbb M y l i u s és F o e r s t e r** ez eljárást tökéletesítették és rendkivül pontos m ennyileges m eghatá rozási m ódszerré alakították át, mellyel az üveg ből m ég nyom okban feloldódó alkáli-m ennyiségeket is pontosan meg lehet határozni. N agyon híg (ezred nor mál) jódeosin-oldatot használnak e czélra és mivel a képződő eosinsavas nátrium rendkivül intenziv színű, kolorim etrikus úton já rn a k el és ilyenképen még 0*005 m illigram N a2 O-t pontosan meg tudnak határozni, sőt o*ooi mgr.-nyi m ennyi séget hozzávetőleg megbecsülnek. Maga a desztillált és üvegedényekben eltartott víz is m inden esetben m egadja e reakcziót, ezért platina-edényekben desztil lált és ta rto tt vízzel kellett kísérleteiket

* B erich te dér D eutschen Chem. Gesellschaft. 1889. ** B erichte dér D eutschen Chem. GeseUschaft. 1891.



végrehajtani. K itű nt, hogy a jófajta üve gek is nagyon változóan viselkednek a víz irá n t; vannak köztük olyanok, m elyek ből egyenlő elbánással százszorta annyi oldódik fel, m int m ásokból. H a üveget vízzel többször kezelünk, lassanként ap ad a felolvadó alkáli m ennyisége, a míg állandó értéket el nem ér. O ldáskor t. i. az üveg felszinén a kilúgozott kovasav ból és calcium szilikátból álló áthatatlan kéreg keletkezik, mely m egvédi az üve get további erősebbb hatásoktól. M e leg víz hasonlóképen hat, csakhogy fo kozottabb m értékben és e szerint m eleg vízzel sokkal ellenállóbbá tehetjük az üveget, kioldván a feloldódó felszini ré szeket. H a azonban az ily m ódon nagyobbított üvegfelszint hosszabb ideig a levegő hatásának tesszük ki, lassanként elváltoznak az alkaliszilikátok, víztartalm úakká válnak és az üveg ellentálló tu lajdonságából veszítve, ism ét tetem esebb m értékben oldódik vízben. Mylius és F o erster szerint a legjobb fajta üveglom bikok i □ cm.-nyi felszíné ből 3 nap alatt 20 °-nál o -o o i mgr. N a2 O old ó d o tt fel, 80 °-nál egy óra alatt 0*006 7 mgr. — A legrosszabb fajta lom bik ugyanerre vonatkozó értékei 20°-nál 0-04 mgr.-t, illetőleg 8o°-nál 0 ^ 5 8 mgr. N a2 0 -t tesznek. Az ed dig ism ertetett eredm ényeket az üvegnek vízben való o ld ódására nézve egészen más irányú vizsgálatok legújab ban m egerősítették. P f e i f e r az üveg felszínével az érintkező víz elektrom os vezető erejéből h atározottan arra követ keztet, hogy a víz oldja az üveget. D e különösen K o h l r a u s c h te tt ily irá nyú terjedelm es és igen b eh a tó tanul mányokat. Az üveget p o r alakban abszo lút tiszta desztillált vízzel kezeli és azután m eghatározza e víznek elektrom os vezető erejét. A vezető tehetség értékeiből k i számítja az üveg oldhatóságát vízben. E redm ényei lényegükben véve egyez

I9I

nek a Mylius és F oerster, valam int a Pfeiferéivel. L átjuk, hogy a chem ikus és fizikus többféle m ódszer felhasználásával is m eg határozhatja a használatba vett üveg fajták jóságát, tartósságát és vízben való ellenállóságát. E k érd ések p edig nagyon fontosak, m e rt közönséges, általánosan haszsnált és eddigelé közönyösnek, ellen állónak és h atástalan n ak ta rto tt anyagra vonatkoznak. D r . R u z it s k a B é l a .

A t e n g e r i d ia s z t á z e g y ik s a j á t s á g á r ó l. A chem iai folyam atokon ala puló gyártási eljárások legtöbbje m ár régen ism eretes, m időn m aguk a ch e m iai folyam atok lényegét m agyarázni tudták. íg y az erjesztéssel járó gyártási ágak m ár azelőtt virágoztak, m ielőtt m agával az erjedés okával, föltételeivel tisztáb an voltak. Igen régen ism eretes a csírázott gab onának elcsirizesített k e m ényítőre való h atása is. H ogy mi okozza ez átalakulást, s hogy m elyek a keletk ezett term ékek, csak újabb idő ben d erítették föl. A csírázott g abonában kifejlődő czu korképző anyagot pedig, a diasztázt, csak a 80-as években sikerült külön választani, d e m inden kétséget kizáró ism ertető jelünk a tiszta diasztázra még m a sincs. T ény csak az, hogy a csírázott árpából, búzából és zabból olyan anyagot sikerült előállítanunk, m elynek kem ényítőt átváltoztató k ép e s sége igen nagy és összetételök hasonló egymáshoz. A m ai ism ereteink alapján tiszta diasztáznak nevezett anyagok is ném ileg eltérő m ódon viselkednek kem ényítő-oldattal szemben. L i n t n e r , ki a tiszta diasztáz sajátságainak ta n u l m ányozásával b ehatóan foglalkozott, azt észlelte, hogy a diasztáz kem ényítő je len létében m agasabb hőfokon (értve ez alatt a czukorképzésre legkedvezőbb hőfoko kat) czukorképző hatásáb an kevésbbé károsul, m intha a diasztázt csakis vizes


192


oldatban egyedül m e leg ítjü k ; és pedig szerinte a h atásb an való gyöngülés fél annyi kém ényítő jelenlétéb en m int a n él kül. L in tn e r ezen észlelete m ár 188 7-ben rávezetett engem arra, hogy tiszta zabdiasztázzal te tt czukorképző kísérleteim b en m indig tö b b m altózt kaptam , m int az árpa-diasztázzal te tt kísérleteim ben. E n nek az oka sem lehet egyéb m int az, hogy a zabdiasztáz kem ényítő jelenlétében a czukorképzésre kedvező hőfokok körül (4 0 — 60 °C . közt) nem veszít k em én y í tő t átváltoztató képességéből annyit, m int az árpa-diasztáz. A zabdiasztázzal te tt kísérleteim ből k ap o tt eredm ények megfelelnek azon gyakorlati tapasztalat nak, hogy a szeszgyártásban a zabm alá tá t m indig sikerrel használják és ezzel tökéletesebb az elerj edés. K ülönösen tapasztalható ez rom lott gabonanem űek feldolgozásakor, m ikor a kem ényítőszem csék bom lásban vannak és így dextrin b en dúsabb folyadékokat kell el erjeszteni. D e m ég a k k o r is, h a a czefrék m altóz és dextrin tartalm a közöti levő viszony árpa, illetőleg zab m alátával czukrosítva egyenlő, m égis az elerj edés különben egyenlő viszonyok m ellett tö kéletesebb a zabm alátával. A zabdiasztáz kevesebb káro so dást szenvedvén, a főerjedés lefolyása u tá n az utóerjedés tartam a alatt a diasztáz utóhatása is jo b ban érvényesül, a m időn ugyanis a dex trin épen a diasztáz utó h atása folytán d irek t erjedhető szénhidráttá, azaz máltozzá* változik át, a m it az ilyen

' elterjedt folyadékok csekélyebb dextrin tartalm a is bizonyít. H osszabb ideig volt alkalm am ten geri m alátával is dolgozni és feltűnt az a körülm ény, hogy az elcsirizesített | kem ényítőnek tengeri m alátával való elI czukrosításakor a gyakorlatban rendesen | m agasabb hőfokot alkalm aznak 6 o — 6 3 a i C.-nál. E zt avval okolják meg a gyakor lati em berek, hogy a m agasabb hőm érsék a tengeri kem ényítőjének elcsirizesítése m iatt szükséges. E z azonban nem áll, m e rt hiszen tudjuk, hogy m ind az árpa, m ind a tengeri kem ényítőjének el, csirizesítése 62*5° C. A tulajdonképem ok az, hogy a tengeri diasztáz kem ényítő jelenlétében m agasabb hőm érsékén nem hogy veszít hatásából, sőt a legkedve zőbb hatás 6 5 0 C.-on érhető el. E j kérdés eldöntése czéljából kem ényítő j old atra hagytam h atni túlmennyiségű m alátakivonatot és pedig külön túlmenynyiségű árpa-m aláta és túlm ennyiségű tengeri-m aláta kivonatot. Ö sszehason lító kísérleteim eredm énye az volt, hogy az árpa-m aláta kivonat 5 5 0 C.-on hasonló viszonyok között annyi czukrot ad, m int a tengeri-m alátáé 6 5 ° C, hőm érsékén. E z világosan bizonyítja azt, hogy a tengeri diasztáz kem ényítő je len létében a hőm érséknek jo b b a n ellentáll, s a diasztázt jellemző kem ényítőt átvál toztató hatásából 9 5 0 C.-on nem hogy veszít, hanem a hatás ennél a legked vezőbb. D r . S z il á g y i G y u l a .

Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...

1/2

http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu


Creative Commons

Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés

A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.

Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.

2012.03.26. 13:47

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MOZGALMAK

Recommend Documents