nok bizAnci nevvel) szilrnyti illetlen emberek. Minden-
ki jelenleteben vegzik el sziikseglettiket, meg a komo-
lyabb dolgot is. Sot m6sok szemelilttilra ktizbstilnek. - MAs forrasok is hasonlo kepet 4 kiralyuk is igy.csinAl. festenek roluk. Es megis, ezek a normor, german es romai kalandorok ugy szerepelnek a tiirteneti kezikttnyvekben, mint lovagok es kulturateremto lenyek Nincs *i! szegyenkezziink a ttonfoglalo magaarokdrt, amiert egykoron Europa rendorei uoltak es fiarcaszati I
kis.zallasokat is u e ge ztek. )sszegezue az et\adottakat, fajtatjuk, hoga hazai t6rxeneszeink Latokdre a rduid magAar ost\rtenetre korlatozodik es meg mq_sem akarjak €szreuenni, hoga multunk szalai' a Regi' Keletre uezetnek. De elegedetlen uessziik tudomasul,_ hogu Lenyeges pontokon erd,emben egeszitik ki tudasunkat.
Magyar istennevek a regi Egyiptomban Ez a tanulmany ratereli a figUelmet a magAar ostdrtenet egyik fontos forrascsoportjara, az egyiptomi szent iratokra,, amelyek eddig telj es melloze sben r€szesilltek. Ezekbol az iratokbol kidertil, hogU Egaiptomban s Kr.e. lll. es lI. €uezredben magAar neuu istenek iranyf,tottak a halandok sorsat es mukddesiik soran sok-sok f.rasbeli eml€ket hagytak hatra. Ez az \rdkseg oLA gazdag, h,ogy az eddig keabekeri,tlt adatok mar egAmagukban is elutasi,tjak a magAar ostdrtenet kizarolag azsiai tranyul,tsagat es nagA nAomatekkal allitjak elenk az afrikai magyar uiLagot. Ez a forradalmi jellegri meglatas a magAar ostdrteneti irodalom le gul abb szenzacioJ a. A regiek istenfogalma es ketfete vallAsa Herodotosz gtlrilg tbrt6netiro kiilfttldi utazgat6sai soran Egyiptomot is megl6togatta es vizsgalod6sai eredmenyet abban foglalta 6ssze, hogy ott az emberek ,,szokatlan mert6kben" vall6sosak. Herodotosz megfigyelese helytallo, mert Egyiptomban valoban sok istent imadtak. Volt vagy ittven foistentik, akik iigykbre az orsz6g egesz teriiletere kiterjedt, €s m6g mintegy iitszaz olyan, akik iigykiire alig terjedt tul egy-egy v6ros hatArain. A sok nagyistent es kisistent a regiek gondolkod6si
modja tette sztiksegesse. Az o eszjarAsuk ugyanis nem az ok 6s okozat iisszefiigg6sen alapult, hanem 0gy kepzeltek €1, hogy minden mozgAst es cselekedetet ,,istennek" nevezett lAthatatlan lenyek ideznek elo. Ezek az istenek
leggyakrabban a termeszet nyujtotta adottsagokban tlreg f6kban, nagy ktivekben, egen, ftildOn 6s m6s alkalmas helyen reltozkiidnek es onnan figyelik a vil6grend ziikkenomentes folyAs6t. Neha az istenek lethatov6 teszik magukat, felveve valamilyen emberi, vagy 6llati alakot (inkarnacio). E,zt a gondolkodAsi modot L6vy 56
57
Bruhl szavaival,,logika elotti" (pre-logikus) gondolkod6si modnak nevezik. Fontos azt is szem elott tartanunk, hogy az egyiptomiak vall6soss6ga az o t6rsadalmi es politikai l6tilft lbgerosebb ktiteleke volt, aml_ miigott messze elmaradt u trapiainkban annyira megh at{rozo nepi es nem zeti atapO osszetartozas tudata. Az egyiptomiak ket vall6s kdzott os zlottak meg: DelEgyiptomban az tgynevezett termekenysegi kultuse volt a fovallds. Ennek hivei elsosorban aitaft";tasztessel foglalkoztak es a sotetes arcu, kus nevu emberfajtabol tevtidtek trssze. A kus nep'elnevezese a kos szobol ered ; ez az ercis him allat volt isteniik inkarn691oia. A kusokat fbldraj zi tllak szerint m6s nevekkel is illettek. 6t voltak a,,mediterraniak,,, a,,szigetiek,, es termesze.tese_n a ,,sdtet boriiek" is. Vaitasut .iorun sze*9-alit iellegu volt es annak megfeleloen istentik inkarnalodasa mindig ertls him 6tlatofban tilrtent. Ilyenek: a --a) kos, bika, m6n, kan, bak es a kakas. A kus nep valaha nagyon elterjedt emberfajta volt Afrik6ban Nagytavat< viddke tbnetett oshazajuk es vandorlSsuk-4kiindulopontja. James vallastdrtenev szerint a kus nep Eszattetet Afrika nepessegeb€r, mint g_lgpreteg rya is_el, belole szarm azott az az ag, amely a Nilus-volgyi kultur6t megalkotta (James, prehistoric Religion, lb) . Ez a kus nep magyarul beszelt es Egyiptom fonepe volt. A m6sik egyiptomi vall6s a Napisten (UR, RA) tisztelet€t kiivette, ezt az elvontabb ,' frlozofikus hajlamu vallast, amit az Azsiai eredetu nObag nozoii bgviptomba' A vallAs kovettii Tagukat a Nap'isten fiain--ak, az o vergegi leszarm azoinak tudtek. Eredetiiknek megfeleloen Ur-i (arja) neven szerepeltek a tttrtenetben. Arcuk vilAgos szinu volt es foleg iotOmuvelessel foglalkoztak. $ N"pisten tisztelete a ket Egyiptomba n azy. dinasztia ideietol kezdve rohamosan teiieot. A kiraly szemelye is szoros kapcsolatba keriilt a napvallassal, lmit az ft jelez, hogy ettril kezdve uralkoaoi cimei ktrze a ,,Nop 58
Fia" lelzest felvettek. Csak az az ember lehetett Egyiptom kiralya, akinek ereiben az UR vere folyt. A versegi kapcsolat annyira fontos volt, hogy annak nemlet6ben potl6s6rol kellett gondoskodni. Az egyhaz billcsei kijelentettek, hogy azon a bizonyos ejszakAn, amelyen a fogantat6s tbrtent, a Napisten szemelyesen lejiitt az 69bot es o v6gezte a megtermekenyites mtivet. Eszerint a tron jelitltie az uralkodasra versegi jogon is alkalmassA lett. (Budge, The Gods of the Egyptians, I. B2g.) A tilrtenelem hajnalan szereplo egyiptomi magyar nep abbol a ketfele emberfajta ttsszeolvad6s6bol keletkezett, amelyet fentebb elemeztiink, nevezetesen a stitetes arcu kusokbol (afrikat ag) es a vilAgos arcu arjakbol (6zsiai ug), tiirtenetileg viselt neven nev ezve mindkettot. Ebben az eloadott keretben zajlott a Nilus-vblgyi elet, melynek magyar szavait es magyar mondatatt az alAbbiakban j egy zlkeljiik. Az istenek megnevezese magyar kilzszavakkal
A regi Egyiptomban az istenseg megjelillesere szolgalo kiizszavak kilzott fohely illeti meg a gyakran haszn6lt Ur szavunkat. UR : Ur, amety Sltalaban istent, nagyurat jelent. Hieroglif ir6sjele az ,,R" hang, ez a szal ktirvonalait ismetlo ov6lis jel. Hangzositva s 6tirva a mi irAsjeleinkre U r, Ar, Er, vagy Ra atakot vesz fel, aszerint, milyen magAnh angzot kiv an az illeszkedes szabaly a. Az R hangot azonban mas irAsjelekkel is ki lehet fejezni, amilyen pl. a kbr es kilzeppontja, valamint egy Alto ember, jobb kezeben hosszu botot tartv a. Az emberalak ebrazolasa iilo helyzetben is tbrtenhetett, bot nelkiil, hossz0 hegyes szakellt viselve. MAs szavakkal tlsszeteve ilyen szavak keletkeznek : Osur, Kisur, N agyur. Pelfi KAroly ,,A magyar nem zet osvallAs a" c. kiinyv6ben felismerte a magyar es egyiptomi Ur sz o azonossagat rOs rAmutatott, hogy a Ltaldan nagy Letszamu magaarul beszelo ndp egyik aga Egaiptomban eh tubbezer euig 6s ott ragAogo kulturat alkotott. 59
Az istenseg k6zszoval ttrrteno masodik gyakori megieliilesere szolg6lt a harom hierogliffel irt N-T-R szo. Angol szakemberek a hangzositAst E-bettik betoldAs6val adt6k Ne-Te-Ru , Neter alakban. A magyar hangzosit6s NagA'ttrr, s ez a helyes a mi 6b6cenkre valo Stir6sban. Ha ketseg meri.ilt fel a NTR szo jelenteset illetol€g, akkor az irnok a h6rom hieroglifhez hozzAtett egy negyedik ielet, ami egy kifeszitett negys zog alakfi kis zaszlo es LEGGYAKRABBAN HASZNA LT HIEROGLIF iNNSTELEK
(a) {-- f -, N (") Nm Irfrl q
qq
(i)
\\
(i) (e)
6
n
[r, -gl!
b
ru
.!
b
o
p
RA
I
b
o
tt
t
-
S
g
t
h a-
..oxK
-,
ItP)
c-
d
-.)
d (()
..<7
(s)
IIE B
A leggyakrabban haszn6lt hieroglif ir6sjelek
Az istenseg 6ltal6nos megjeliil6sere hasznAlt harmakbz szot szinten hArom hieroglif jellel irt6k, igy : S-T-N, ami angol hangzositAsban (ASH-TE-NU, magyarul I sten, (Budge, II. 325.) A kisistenek kdztis elnevezesere a THESU, TES: Teu6, Tesz szo szolgAlt. Szakemberek v6lemenye szerint ez utobbi szo az osforrAsa a szanszkrit Deva, a gtrrilg Theos 6s a latin Deus ,,istent" jelento szavaknak. Hasonlo 6rtelmti az istenseg helyettesenek megnevezese, ha a szemelynEvhez hozzilf.izlk a MASA; Masa szot, amint ez RaMASA (Ramses) 6s TUdoMASA (Thuthmoses) pelddban is megmutatkozik. A tevok nagy csoportj6ba tartoztak a kiildnleges szolg6latokat vOgzo kisistenek, akiket munkakitrtik utan kapott nevekkel illettek. Ilyen nevek pt. a ktivetkezok: Kinzo, Metsz6, Ment6, S zekeres.
dik
s
k(q a
(")
6s Nri dor.
k
I
rw]
-0
I
mar magAban is nagyurat jelentett. Az NTR szo 6sszetetelekben is gyakori, mint pl. NTR-TA: Nagyrtr orszaga vagy NTR-KHERTEK: NagUur Kertek (Temetok). Angol egyiptologusok dicseretre m6lto erofeszitest tettek, hogy megtalelj ak az NTR etimologiajat, eredeti 6rtelmet. De nem koron Azta siker tdrekvesi.iket, mivel egyikiik sem tudott magyarul es nem voltak trsztaban a hangtbrt6net elemeivel sem. Mi magyarok e ket elofelt6tel birtok6ban minden nehezseg nelktil felismerhetjtik, hogy az NTR magyar szo, €s ket valtozata van: NagAur
A legregibb istenek szemelynevei
,,Legregibbnek" azokat az isteneket mondjuk, akik mAr a ket Egyiptom (also 6s felso) egyesit6se elott is mtiktidtek, az ugynevezett predinasztikus idokben. Ktiz6ttiik ketsegteleniil az alvil6g istene OSIRIS a legfontosabb. Osiris nevet az angol egyiptologusok nem tudt6k 6rtelmezni (Budge, II. 113, 115), emiatt nevet gtlrtig6s form6ban hasznelj6k, -IS vlgzettel. Budge professzor azthiszi,
60 61
OSIRIS
6s0r nevenek negyfele
modon ir6sa:
(\--@t
o
4E>
I u'
jo0
rl
-6
[=b{i Neve F
kep: Osmagyar honok ura
:t vf ;d a
Bildogos, n6piinknek
ura (I.500)
hogy osiris nevenek ertelme mar 16g feled6sbe mertilt a fvezredben , v?gyljs ttogv a nevet az egyiptomiak maguk sem tudtak eitelm erl{i. F,zu nem fogad-.ntseg hato el magy atazat frefveti, hiszen tr" a nevrol -a lev6lasztjuk az rS ulgzetet 6s fetrafiiut megfeleli eke_19!"k*, .?ronnal [ideriil, hogy oiiris tutajdonkdppeni neve osur, vagyis ma_gyarul crttre to izo, A nevet iro kef hierogtir tierves olvasata a n6p cisatyja. mellett kardos-
III.
62
kodik te}y, hogy szoOss zetltelben is szerepel, pl. ^, ,? OsnagUUr, 1siink UN-NI NEVE AS-NeTER: RA : Honi
neue ur.
Az osiris 6sur nev magyars 6ga fel
-
63
munkaeszkozeirol ertitik meg NEITH istenasszony nev6t, kinek jelvenye a sztrvri-fono iparban has znilatos orso volt, aminek kicsinyitett m6sat fejen szokta viselni. Az orsobol negy szttl fonal logott ki s ennek nyoman keletkezett a NegU nev Nagy tekintelyu nr volt Memphis varos foistene. Tudjuk rola, hogy o is fazekasbadogos !"ranymives) mester volt. weiet igy irtak: PA-TO-KOS. NEP-UNK-NEKH URA : B adogos: nepiinknek ura (I. 500). Kevesse tiszt6 zott szerepet j 6ts zott ket f ontosnak tetszo isten, THOTH : Toth es MATAR: Magyar. Az angol tt1$osok gondosan megvizsgaltak e ket nevet, de nem tudtek azok etimologiai6t megaltapitani (II. 146.) Thoth-rol annyit tudunk, hogy neve a Tud, Tudni szobol szarmaz7k, mint a mindig tudomanyos dolgokkal foglalkozo embere- Fejen egy afrikai mad6r maszkjet viselte es ugy l6tszik beceneve is, a Tik-Tyuk. Nepi hova- volt tartozasa ieletil feje felett kos-szarvakat viselt, de jelvenyer azt irjak rola, hogy o is )smagaar.A tudos r"ottr fomunkatArsa Matar isten volt. Egy jelenetb€h, ahol az glhunyt a halal ut6ni rirgtirnitetetet kapja, Matar azt ktattja Thothnak: Mar Makar kiraly, vagyis, ,,iidvirzilt,,
(II. 146).
A dinasztikus kor magyar istenei
Ki volt Horus ? Neve a szent iratokban a tegkorabbi
dinasztikus idoktol kezdve szakadatlanul szereiel, mindig a tronon levti uralkodot jelentue. A hierogjifek igy irjak a nevet: KH-ER-RA-JU (I. Tg), aminek [elyes aiirds a Kiraly. Van az irasjeleknek egy masodik olvasata is, ami HORUS: [Jr-os. De ak6r tiiralyt, ak6r urrist olvasuhk, a cimet mindig az uralkodora vonatkoztatiak (I. 78). E,zt megerositi az uralkodo totem-6llata is, az oroszlan, leven neve A KHERU uR : A kiratg (II. 323, 360 es 361). SzemelyazonossAg6t kepirassal is iri6k, s azt igy olvassuk: osmagaar isten, Hoiok ura. 64
A Napisten uj nevei ez isten egyre ntivekvo szerepet bizonyitjek. A sokat mondo uj cimek kbziil hArmat ideziink : 1) UR-A-KUR-A : U rak LLra, v agyis KiralAok kiralga (I. 100 es 322); 2) A nagAurak Osura neue Kerek Isten (II. 162) es 3) ATENRA: ATanyer (II. 68 es 326). E nevek erthetove v6lnak, ha tudjuk, hogy a kbr es t6nyer a Nap korong alakj6ra utalo magyar szavak. A legfontosabb esemeny, ami a Nilus vdlgyeben a Kr.e. IV. evezred elej6n zajlott le, Del-Egyiptom lerohan6sa volt eszakrol egy bekiildiitt katonai kiilbnitm6ny form6jAban. A hadmuvelet cetja bosszuAllas volt: megtorolni a deliek bun6t, amit Osur (Osiris) megtllesevel kirvettek el. A szent iratok ezzel, kapcsolatban emlitik a kiiliinitmeny tagjait a HERU BEHUTET: K iraly bekillddttei kifejezessel (I. 84,431,473 6s 484). A t6madok femfegyverekkel felszerelve nagy f6lennyel birtak. A katonatiat Masltoni keseseknek is nevezrk Miut6n EszakEgyiptom ekkent elfoglalta a detiek orsz agat, a kiraly felvette cimei koze, hogy Ket orszag LLra, r6viditve Ketto ura vagy Katti. Az egyesitett Ket Egyiptom elso kir6lyai, nagy gondot forditottak arra, hogy hiriik, azaz emekezetiik hal6luk ut6n is fennmaradjon. Ennek egyik modi a az volt, hogy hatalmas koepiileteket emeltek (James, 4I), az ugynevezettpiramisokat. Ezeket az eptileteket az egyiptomi magyafok USEKH HRA: Oscik ltf,r€nek neveztlk (II. 328
I. I74). Ki volt Amen-Ra? Az angol egyiptologusok ennek
es
a
nevnek etimologi ajat sem tudt6k megallapitani (I. 32D. A kiraly rankmaradt 6brazol6sAt vizsgalva, felttinik a fejen viselt oriAsi ket toll, ami afrikai eredet6re utal. Amen stit6tes arcbore megerositi afrikai szarm azasat. Jelvenyei orola is azt irjak, hogy 1smagAar h,onok ura. Ugyancsak eszrevessziik a kir6ly irvehez kapcsolt hossz0 allat-farkat (I. 409), amely megmondia rola, hogy n6p6nek atyja, mene. Amen igazr neve magyar: A M€n, a szo teljes ertelm6ben. A M6n kirAly haszn6lta elodeinek bsszes cimeit, ami65
Hazi 'ur, a ferjnek akkori megnevezese. E zzel kapcsolatban olvassuk a kiivetkezo mondatot: HAREPU KAKASH ARESH A BAIU: Harapo kakas, er6s a baja (I. 519 es II. 336, lAsd a szdveg folytat6s6t a II. 342 otdalon). Egy szerelmes istenncl, kinek kepe korunkra
HORUS
Egyiptom kirdlya (Horus) leg!'oz.i a deli Setetet
.n l."-'..
L{
-+ ^ff F,\.J
?CN ogtr=-fl IJ' -f \\
Kirdly bekuldotre 0 473)
Nj[s?* A
Felso Sor:
urak ura
(l
Nlen
I | ).
2. Sor: Urak ura. kirdly. Kettoben ur (1.334).
Kirdly Ketro orszdgban 01.3 37):
N S'si=
3. Sor:
A
N{
en Ra
kirdly Ketto ura
hez a maga reszertil egy tov6bbi cimet
tett hozza. Ez a cim igy hangzik: A wien a-naga akaratrt ur (II. 20, 324 es 332) . Ez az isten-kir6ly f tur*ekenys6gi vall6s
(rr
20).
4. Sor:
lagy szovivoie volt s ezzel kapcsolatban tiibb olyan szot hagyott h6tra' amelyek ma izlest.r.r".r. iii""r. nem alkalmasak arra, hogy rd,ezzuk . dolgoi"in"". fel s A termeke|Yfegi valaJiz6mtalan szeieploje kiiz6tt magyar nyelvu volt a szerelem foistene, uarH-oR:
A Mdn-Ra
Nagy akaratu ur. a M 6n (l I. 20. 324). .,Osmagyar honok ura a Men"
66
67
I
I
l fennmaradt, karcsu derek ara utalva a Kecses nevet viselte (II. 280). A figura kepir6ssal ezt iizeni : Hi,meket akar o ross z lany, ami szoj at1k az oroszlan nevevel. Ezzel be is fejeztiik ama szavak jegyzekeles6t, amelyeket az egyiptomi magyar nyelv hagyat6kAban tal6-
lan tenyre, hogy Europa elso magas
nepessegenek alapr€tege es kulturaja magAar nAeluu nepek al,kotasa uol.,t.
Egyiptomi magyar szavak jegyzeke
lunk.
Egyiptomi magyarok Europ6ban
A kep teljessege kedv6ert a jelen dolgo zathoz meg
nehgny mondatot kell hozzilfuzniink, elmondva azBgyipl tombol valo kiv6ndorlast, illetve 6tv6ndorl6st Eui6pbba, arra a kontinensre, amely mind a mai napig ai o nevet viseli, leven EUROPA : J o Ra faj orsz Aga. az egyiptomi magyar n6p nagy reszenek Europ6ba valo 6tv6ndorl6s6t ket fo ok inditotta el. Az elso okot a meg nem sztino vall6si villong6sok szolgaltattek, amit lrSyUuzgo Men-papok es Nap-papok nehAnyszor polg6rh6boru mereteire niivesztettek. Az elv6ndorl6st eloidezo m6sodik fook a szemita n6pek (Assziria) vilAguralmi t6rekvese volt es a vele kapcsolatos barb6r pusztitas. Akik Egyiptombol Europa fele vettek 0tjukat, tttbb helyt hosszabb ideig meg6lltak es megkis6relt6k, hogy ragyogo kulturajukat ott ujra felepits6k. Az egyik ilyen kultura Kreta sziget6n j6tt letre, ahol a szervezok l\[enpapok voltak a maguk szexu6lis h6tterti vall6s6val. A m6sik kulturAlis pot-ha z|t a Kerek Istent (Nap-istent) tisztelo ,,Oriasok" (-Uri osOk) epitettek fel G6rtig(tcerek) orsz6gban. Ezeket a potha zlkat az fij evezred f-olyaman lezajlo nagy nepv6ndorlAsok pusztiiottak €1, a szivetlelket pedig magdhoz csatolta a keres ztlnyseg. magyar nyelv Europ6ban csak a rarpat-medence-benA maradt fenn napjainkig folyamatosan, h6la az oda irAnyulo szakadatlan bev6ndorl6snak. Napjainkban sokat beszelnek Europa politikai egyesiteserol 6s az e _nepeket tisszefono t
Az itt felsorolt magyar szavakat az egyiptomi istenek ktirtili vizsSatodasaink sor6n eszleltiik. Nevezetessegtik AZ, hogy a Kr.e. III. 6s II. evezredbol erednek, amikor
mas, ma is elo nyelvrol meg semmifele felj egyzls nincs. A szavakat 6beces sorrendben adjuk, a mai helyesir6s szabalyai szerint:
A (nevelo) AKAR, -AT ARPAD
KOS
BADOGOS BAJ
K6NEMU
BEKULDOTT ER6S ESTASSZONY FARAO FAZEKAS FOUR
HARAP, H'AZF6 HAZIUR HiM HiR HON, -T ISTEN
-O
KIS, .UR KUS (n6pnev) KOR, - ISTEN LANY MAGYAR MAROK MAS, -HONI MEN
MENT6 METSZO NADOR NAGY, -UR
NEP NEV OROSZLAI{
6s, -uR
JO
ROSSZ
KAKAS KAN
SETET SZEKER, -ES 69
KAR KECSES
KEREK, -UR KERTEK KESESEK
KET, KETT6
riwzo
SZO
TANYER TESZ, TEVO
TIK TUD, -O UR, -f ; -6S
KIRALY
A hasznalt forrasok es irodalom. BUDGE, E.A.W., The Gods of the Egyptians. Vol. I-II. New york 1969. BUDGE, E.A.w., Egyptian Dictionary. vol. I. London -1920. E.A. w. Egyptian Language. New york - BUDGE, 1973 CHILD, Gordon, The prehistory of European sociaty. London 1958 DAUMAS, F. Les Dieux de I'Egypt. Paris 1gz0 GARDINER, Alan, Egyptian Grammar. London 1969 JAMES, E.O. prehistoric Religion. London L957. K. A magyar nemzet - PALFI osvallasa. Budapest Lg4I szENTpnrBHv-r. scriptores rerum Hungaricarum. vol. I. Budapest 1g3z.
Okori magyar rov6sok Franciaor szagban ,,Isten h6ta m6gtitt f eks zik ez a tany a" , Vichytol delkeletre mintegy husz kilometerre, a Massif Central nyugati nyulv6nyai kiiztitt, irja rola egyik kutatonk. Regeszetileg rokon vele ket szomszedos lekihely: PuyRavel es Chez Guerrier. A glozeli tanya 1974-ben keriilt az erdeklodes eloterebe, amikor ott a tavaszi esok kokori leleteket mostak a fels zinre. Csontok, k6vek es ker6mia kertilt elo es valamennyin rovAsjelek diszelegtek . Aziisszeszedett darabokat vonalas 6brazolAsban A. Morlet tette kozz6: Glozel. Corpus des inscriptions (s.d.) cimti kiinyv6ben. (Az illusztr6ciokat A. Morlet ktlnyvebol vettiik at, ahol azok k6nnyen megtal6thatok. Ez alkalommal is kifejezem kbsz6netemet Goralszki- Evanak (Montre6l) amiert Glozel regeszeti leleteire felhivta figyelmemet.) A glozeli rouasjelek. A leleteken szerepki irAsjelek - ktrriili. Ebbol az eszrevetelszama mindtissze negyven bol azonnal ktivetkezett, hogy szotagirAssal Allunk szemb€r, ahol m6ssalhangzok viszik a foszerepet. Abecere valo 6tir6sban a magAnhangzok potlandok 6s olvas6skor azok is beleolvasandok. Alakjuk szerint az irasjelek ket csoportba oszthatok. Az elso csoport jelei gyakorlott kezekre vallansk, jol vesett szdvegeket hagytak h6tra. A masodik csoportba tartozo jelek ross zabb irok6ssel kesziiltek 6s elh6nytak. A rovasjelek sok hasonlatossAgot mutatnak a KilzelKelet€r, kiiltlnOsen Ciprus szigeten alkalm azott jelekkel, ffi€g a szkita-hun-magyar ir6ssal. Az ir6sielek hangerteket a vele foglalkozo szakemberek eddig meg nem tudt6k kideriteni , igy nem is sejtik, milyen term6szetti sz6vegekkel 6llnak szemben. Franci6k, svedek, d6nok a nehezsegek miatt ink6bb a leletek kor6nak megallapit6s ara szoritkoztak. De itt sincs eredm6ny, mindilssze annyi, hogy a leletek inkabb az
70 71
0iabb kokor vegebe tartoznak, semmint a regibb kokorba, amint korAbban hittek. Abeces Atirasunkban a kiirt irAsjeleket nagybettikkel- frzlkeltetjiik, a szavakat ferde vonassal kiiltlnitjtik el egymAstol. Ezek ut6n r6teriink a negy legszebben kieilitott okm6ny vrzsgAlatara.
6*
/7
;'; '?;1
,-
_Y
t'
2. szam0 6bra
l' 1 fVcr 1 =\lr no
l. szlmt
lbra
Az 1. szamu abrankon egy szarvast l6tunk, melynek nyakebol mintha ver csorogna es felttino a szarvas agancs6nak alakja is, mintha az is rovasjeleket mutatna. A hatso h6rom agancs-vOgzodes pt. az O.R (or) szot irja, a kbzepso egy forditott F, az elso trg negy cs0csot emel ki. Mint alabb letjuk, ezek a kepszeri jelek valoban beletartoznak a sziivegbe. Az olvasas a szarvas orr6val szembenelto, el6gge elkiiltrnitett ket irAsjellel kezdodik 6s az oramutato jerasAval ellenkezo irAnyban folytatodik. igy irjuk 6t a mi Abecenk irAsjeleivel a rovasos sztrve g6t: I-T/ Ta-L6-Tal eLl azl tiN-6-T/ eGY/ eR-D-U/ 0.R/Ez utobbi szot a szarvas hatso agancsa irja. Ezutan kirvetkezik a masodik mondat, melyet a me gelozotol egy vizszrntes vonaska kiililnit €1, 6s igy szol: eSZ-f l F-R/ U-To-Do(K)l 4l KET-V€-Re. A ket mondat teh6t ezt kiizli : ltt talalta eL az iinot egA erdo or. Ezt
72
felf,rta az utodok nagA kedudre.
3. sz6mu 6bra
/|14 ftF 4. sz6mu 6bra
A 2 . szamu fel"irat a me gelozohbz kapcsolodik, azt mintegy kiege; ziti. Olvasasa az oramutato laras6val etlenkelo irinyban ttrrt6nik: igy bettizztik : eZl eGY/ T-6-R-Ta-To-Ra/ CK-SZ-eR/. A kettos vonalak ali6n ui mondat kezdodik, a bal oldalon, igy: a V-aD-O-Lo- Jel Vo-T . Az eg6sz igy : Ez egA turtartora ekszer. A uadoloje uolt. A 3. szamu feliratot kett6vdlasztja egy szarv nelktili, nyilvfln kis siarvas k6pe. Feje fitlittt iit ir6sjel aU, azt kbrdi: Sza-La-DU-No-KET? SzaLad iinokedT A valasz
hArom rdvid sorban ez: N.A-P-oN-TAl eGY/ KET/
oR-eT/ g.I-R . Naponta egA ket orat bir. A 4. szamu abia. A- Morlet Corpus-Abol kilzliink m6g egy feliratot , amely az uikokorban eg6sz Kiizelfeleten elterjedt b6bon szerepel. Nem annyira mondanivaloja miait fontos, hanem mint korj elzo A beb fel-
irata jobbrol bal fel6 olvasva: Fe-KET-Te/ Ta-f 6l
.
73
Fekete tarto. Ugyanez a figura mAsodszor is elofordul Morlet Corpus-6ban es ez alkalommal megtudjuk feliratebol, mit ortz a beb: eK-sz-eR, ekszer-t. A glozeli lelet uilagszenzacio. Szinte b6mulatos, mennyire feilett magyar nyelvet beszeltek oseink haro-m-qegyezer evvel ezelott, es egyebek ktlziitt felveti a k6rdest, miert olyan kezdetleges ei botorkelo a Halotti Besz6d nyelvezete. Az a teny, hogy a glozeli rovasos feljegyzeseket el tudtuk olvasni magyarul, fobenjAro biioilVit6t arra, ltogy az ilik1kortot kezdue mar megAaru"l beszelo nepek Laktak Europaban. Kezd, eloszlani h" lromala a 96169 es romai' uilag elotti i'dokrdl, amid,on a magAar uottak Europa fon,lpe. A tud,omanyok berkeiben miidez "epitt uilag-
szenzaci,o.
74
Miota el Erdelyben magyar ajku nepesseg? A szerzf jelen tanulmanya a magAar ostdrteneti kutatas eredmenyei es bizongftott adatai alaylan kesziilt s azt mutatja, hogU a Karpat-medenc€ben a magyarul, beszelo nepek az oslakok, ErdeLU igazi urai torteneti jogon. Erdely mai urai,
I romanok, valtig hangoztatlek,
hogy
ok ezt a nagymultu tiljat ttrrteneti jogon birtokotjek,
azaz minden mas nepet megelozve erkeztek oda, 6s leszarmazoik me gszakitds nelkiil ott elnek mind a mai napig, ugyhogy ebben az orszagrlszben ok lennenek
az ,,oslakok". Ebbot a tetelbol azt is kttvetkeztetik, hogy Erdely minden nemromAn nepe csak betolakodott idegen, egys zeri jtlveveny s egyetlen letjoguk a romanok szolg6lata. A magyar tilrtenetirok ezt a hamis beallitast m ar szamos esetben megc6foltek, de nem eleget foglalkoztak saj6t neptink erdelyi osis6g6vel, sajAt n6piink Erdely fiildjen valo tdbbezer eves folyamatos jelenletevel . Ez annal sajn6latosabb, mert a magyar ostiirtenet ma ismert adatai e tekintetben vil6gosan szolnak, 6s Lepten-nyomon magAaru,L beszelo nepesseg jelenldterol tanuskodnak. A kiivetkezo szemle ezt az erdelyi magyar osis6get ohajtja neh6ny adattal megvilagitani. Az elso kerdds termeszetesen az, egyaltalaban miota Ldtezik ErdelU fdldjen allando jelleggel letel,epiilt, luelyben lako nepesseg. Nem zetkozileg is elfogadott meg6llapit6s szerint Erdelyben, csakugy, mint altatAban eg6s zKozfpEurop6ban , dz ujabb kokort megelozo ketezer esztendoben, kiiriilbeltil Kr. elott 5500-tol 3500-ig nem volt 6llandoan helyben lako nepess6g. Ebbol az is kiivetkezik, hogy ezen a t6jon az elso Allando lakosseg bev6ndorlAs 6s gyarmatosit6s eredmenye. Errol az elsci n6pessegrol annyit biztosan tudunk, hogy a nyugat fele irAnyulo v6ndorlok kiindulopontja a Regi Kelet volt: Mezopotamr,a, Szi,ria €,s Egyiptom 6s a K6rpa75
tok hegyeivel kbrtilzilrt medenc6be elso ekei Kr.e. 3200 ktiriil erkeztek be a Balk6n-f6lszrget eszakra vezeto vtilgyein at. Azt is tudjuk, hogy a bevAndorlok az ugynevezett ,,magas kultura" hordozoi voltak, akik ertettek az elelemtermeleshez: f6ldm[iveleshez 6s hazr6llatok tenyesztesehez. E zek a bev6ndorlok hilzakat epitettek maguknak es hitvilAgukat a Nap-kultuszban juttattek kifeiezesre. Tudtak irni is. A bevAndorlok h6trahagyott t6rgyi emlekeibol azt is megAllapitott6k, hogy Erdely elso lakoi foglalkoz6s szempontjebol h6rom csoportra oszthatok. Az elso es legnepesebb csoport fdldmuueLessel foglalkozott; a masodik csoport naga allatokat (foleg tehenet es lovat) tartott; mig a harmadik csoport tagjai pasztorkodassol foglalkoztak, birk6t, sertest es mAs kisebb 6llatokat teny6sztve. Nezztik meg ktizelebbrol ezt a h6rom csoportba osztott nepesseget 6s aLLapitsuk meg naeluiiket, ami nepi szem€Lyazonossaguk Legfobb ismerteto j egAe.
Az Erdelybe betelepiilt elso f6ldmuvesek t6rgyi emlekei kttziltt ketsegteleniil a sarlo a legjellemzobb darab, amely a kenyermagvak begytijteseben j6tszott nagy szerepet. A talalt erdelyi sarlokrol a reges zek meg6llapitottak, hogy 6rett mezop otilmiai form6k szakas ztott m6sai, aminclk Keleten az Ur es a Kis nevti varosok romjaibol keriiltek elo. E firldmuvesek emlekei kbziitt tal6ltak sok Nap-szimbolumot is, aminok a spir6l , zug-zag, k6riik 6s egy6b geometriai formAk. Ez utobbiak eredeti formai szint€n mind megtalalLtatok a Regi Keleten es kets€gtelenne teszik, hogA az elso lakossag ualoban onnan szarmazott.
Erdely Legregibb ujabb kokori telepluelyeit az Olt folyo vtilgy6ben, Ertisd teriileten fedeztek fel, ahol azokjelenlete mar Kr.e. 3200-tol kezdve megfigyelheto. Tovebbi neolitikus ftildmuves telepeket fedeztek fel a Maros also szakaszan, Tordoson es Tat6rlak6n, legujabban pedig Kolozsv6r teriilet6n is. Ezek a lelohelyek azt bizonyitjak, hogy a Lakossag eloszdr D€L-Erdelyben jetent meg s aztan fokozatosan toltdtte be a taj egesz tertlleteL Egy 76
eredeti modszer segitsdg6vel keszitett terkep alapjAn sikeriilt azt is megAllapitani, hogy Erdely osn6pesseg6nek zdme a bronzkor v6g6n a mai Bihar megye teriileten, Szolnok-Doboka megyeben, tovebbe Kolozs, Szilagy, Maros-Torda es Szatmar megyek teriileten helyezkedett el. A fokerd6s dz, milyen nAeluen beszelt Erddly elso fOLdmtwes nepessege. Erre nezve a bevandorlok Altal adott ftrldrajzi nevek elemzese adja meg a feleletet. A regieknek ugyanis az volt a szok6Ss, hogy kdrnyezetiik felttino ismerteto jegyeit hegyeket, lakohelyeket - folyokat, a Napisten v6dnilks6ge a16 helye ztlk 6s ezt a kdrtilmenyt az elnevezesben is kifej ezilsre juttattak. Jo pelda erre a Szamos folyo neve, a Kortise 6s a tucatnyi Egerszeg-nev. Ha ugyanis e neveket ilsszetevo elemeire bontjuk es mai helyesir6sunkkal leirjuk, magyarul 6rthetov6 v6lnak. A Szamos nev elemeire bontva Szem-Os vlze, azaz a Napisten folyoj a, az6 az isten6, akit Szemesnek is neveztek. A Kortis neve elemei szerint Ktir-6s v6dniiks6 gOtjelzi, a Napisten egy m6sik nevet tdlzve. Az Egerszeg-nev inkabb olyan helyeket jeltil, ahol az Eg UrAnak szeket (templomot) emtottak, amelyben egi utazilsa soran megpihenhetett. Ha jobban megismerjiik a r6giek vallSsi kepzeteit, mindennapi szokincs6t 6s elnevezesi modszereit, dkkor a nepnevek elemekre bontAs6t is megkiserelhetjiik. Ilyen a Magyar nepnev is, amely ket egytagu szo 6sszet6telebol ellt elo, a Mat 6s Ar szavakbol . Az 6sszet0tel elso tagja regi magyar nyelven (szumirul is) fdldet jelent, m6sodik tagja pedig ,,embert", aki tesz valamit. Ez a reszleg is szumir, magyar-egyiptomi kdz6s szo. igy az Osszetett Mat-Ar, Magyar, eredetileg termofiildet mtivelo gazdillkodot (farmert) jelent. Ha tehAt Erdely elso sz6ntoveto nepesseget,,magyarnak" nevezt1k, akkor azok beszdd,g ts nyrlu.an UagAar kellett l,egyen. A Szem-Os, Kttr-Os, Egur-Sz1ke es Mat-Ar nevekbot lesztirheto ismereteinket a teljes bizonyosseg fokara emeli a Maros-menti Tat6rlak6n 1961-ben felszinre ke77
riilt h6rom k6tebla. E zek a teblak ketsegteleniil egy okori napvarta (obszervatorium) kellekei voltak. A leletPuq legfontosab a korong alaku tabta. Rajta egy kis lyuk is l6thato, amely a t apsugar ateresztesere szolgalt. E zzel mertek a nyAri napf6rdulo id6to"i:at, junius zz-ikeL azt az idopgntot, amikor a Nap^egi iatryaian eleri a legmagasabb fokot es a Rekteritcirol visszafordul az Egyenlito fele. Erre a t6bl ara rovasjelekkel magyar szdveg van felirva, amely igy hangzik.; ,Ez *,6nyon j6n isten (vagyis
itt kel a N"pi
Rak csillog egOveben 11 ejszakin.
4.Ot'orakor. Elore
"
^-l ' I ffrll ST-I .
szeriiltek elvAndorolni, foleg a szemita asszirok kegyetlen iildiizesei miatt. Az elv6ndorlok egy nagyobb csoportja nyugat fele tavozott 6s v6gezetiil az Adriai-tenger partjain Allapodott meg, ahol jelenletiikrol a XI. szazadtol kezdve tdbbs zor hallunk. A telepesek utobb bek6ltoztek Ktrzep-Itaheba, s aztan Szicilia szigetere is, ahol a Kr.e. VI. sz ilzadig fenn tudtAk tartani ftiggetlens€giiket. Azutiln beolvadtak a gtirtig-romai vil6gba. Benniinket az a szkita reszleg erdekel, amely az Adria partjairol a Duna-medence nyugati fel6be kbltirztitt. Dun6nt0lra 6s a Felvidekre. Ezek a dunantrtli es felui,deki szkitak, mint lovas n6p , 1rtekes katonai erot kepviseltek es mozgekonysAguk ktivetkezt6ben ktrnnyen 6ttelepithetok voltak egyik helyrol a m6sikro, a hadi sziiks6gnek megfeleloen. igy ttirtent meg, hogy a magyarorszagi szkit6k felvideki reszleget az Arped-he zt magyar kir6lyok atvezenyeltek Erdely delkeleti sark6ba, ahol feladatukka tettek a K6rp6tok hagoinak es szorosainak vedelm6t. A szkitak aztan tlss zehazasodtak az Erdelyben eto fiildmtives magyar urakkal, minek k6vetkezt6ben ktilOn neppe alakul6suk befej eztlvel valamennyien allithattek magukrol, hogy szittya sz6rmaz6s0ak. A keveredes a ket n6pcsoport ktiz6tt nagymertekti lehetett, mert uj iintudatuk az egesz nepet Athatotta s annak emleke m6ig fennmaradt. A magyarors zilgr szkit6k politikai ttirt6net6t megismerve, a tovebbi legfontosabb kerd6s itt is dz, uajon a szkf,tak milyen nyeluen beszeltek? A nem-magyar kutatok 6s a magyarok is egy6rtelmtileg meg6llapitott6k, hogy az eg6sz szkita nepess6g, bArhol eltek legyen, egy es ugyanazt a nyelvet besz6lte. Csak azt nem tudt6k eldtinteni, milyen nyelvcsoportba tartozhatott ez az 6ltal6nosan haszn6lt ktizbs szkita nyelv. Erre a kerdesre is v6laszolhatunk, ha felsorolunk neh6ny szkita szot, melyet egykor0 irok feljegyzesebol ideztihk, foleg Herodotus Hlstoria cimti munkejebol. Tudjuk p6ld6ul, hogy a szkit6k eloljAroikat lofoknek nevezt6k, fejedelmiik cime Uros vagy 6s0r volt, a n6pet
a
o
B>n I \.Y'F.
v \:l %^-14-
I
i
Aregivarost"S,%?;::il:fi**ti?,:il."maradv6nya Mindebbol vil6gos,_ hogy Eldeta
s€ge mggAor nyelue?
e1so
fdtdmuues nepes-
farmerekb,t attt, akik Krisztus sziiletese elott kb.3200 euuel mar ezen a tajon laktak, es a Kr. elotti masod,ik €uezreS kdzep9i egU magAar nyelQe_sz€to
uen 6rt tudomanAos szdueget hagytak hntra drdk emlekezetiil. Erdely masodik os_ nepe a nagy 6llatot, foleg lovat teny6szto szkitak voltak. Roluk kideritettet ttos-ylredeti, leg Sziria es_ Me.zopot6mia h6tor szagaiban tatiiak, ahonnan a Kr. elotti XI. es Kr.e. VIII. iz 6zad, ktiztitt te"V78
79 *
*
i[
maget az Egi Lo kitvetoinek tartott6k, ha vall6si vonatkoz6sban ohajtottek megjeliilni. A szkit6k ugyanis az Egi Isten hivei voltak, akit ugy kepzeltek el, amint egy hatalmas paripAn naponta v6gignyargal az 6gboltozaton, napkelettol napnyugatig. Ha viszont a szkit6kat szarmazAsi helyiik szerint jeleztek, akkor oket oskeletinek, vagy ostt"azainak mondottek, mindig magyar szovat. Egyik kiiltinitm6nytik a Maros folyo felso videken teljesitett hatArors zolgtiatot, tigyelve a meg6pitett g6takra , akiknek ennek kbvetkezt6ben A-Gath-Yrsi volt megnevez6stik. E,zt a nagyon gtirtigbsen hangzo nevet elemeire bontv a, azonnal eszrevessziik, hogy viseloi nem gtirtrgiik voltak, hanem A G 6t Orzok, azoknak a katonai berendezeseknek felelosei, akik a K6rp6tok szorosait
eltorlaszoltAk es igy lovas bet6r6sek ellen Erdelyt v6delmezt6k. Herodotus meg azt is megirta a szkit6krol, hogy nad-
rAgban jartak es csizmajuk szar6ban egy rendkivtil eles kest hordoztak, melynek neve A-Cina-Kesh, benne ,kes' szavunkkal. Nem emlitve a kt6pirAssal 6s rov6sir6ssal irt 6s bovebb magy arazatot ig6nylo szkita emlekeket, a felsorolt szavak vil6gosan illusztraljek, hogy a szkitak, e masodik erdelyt osnep is magAar nyeluen beszdlt. Kr.e. 300 tajan a szkita nev hasznAlata hirtelen megszint s azontul minden magyar nyelvti n6pcsoportot Kelta nevvel illettek, ami a forr6sokban Kelti, Celti alakban fordul elo. Ez a Kelti szo megint azonos a magyar szokeszlet egyik elemevel 6s talelo volt valamenynyitikr€, mert ertelme ,,Keleti", Keletrol jtttt ember. A harmadik erdelyi osn6p p6sztorkod6ssal foglalkozott, foleg juhot, kecsket, sertest es mas kisebb hitzi6Jlatot nevelve. Az oKus neuiik is magyar eredetti, ertelme ,,Kos", teh6t foglalkozAsukbol ragadt reiuk. SzemelyazonossAguk megjelbl6sere pAsztorbotjuk felso veg6re kosfejet faragtak. Fejedelmtik cime Fo-Kos volt, s annak jelz6sere szolgAlt a ,,fokos " bot. A Kos mellett haszneltak m6g a M6n elnev ez6st is. Amennyiben a f6tdmtives uri ndppel keveredtek, a kettoss6gre utalo Kos80
Ur-i nevet haszneltek Kos6ri vagy Kozar (cosar) alakban.
A felsorol,t erdelyi osnepek' szAnto-veto Magyarok, aIlattarto Szkitak es p6sztorkodo Kusok a bronzkor v6g6ig zavartalanul eltek 6lettiket. Azut6n az o orsz6guk is ktizdelmek szintereve lett. Nagyobb embertilmeget csak a hunok hoztak ktizejiik. De ezek nyelve is magyar volt, mikent szamos r6nk maradt irasuk es neviik is mutatja. A Huni nev pt. a magAnhangzok ismert cserelod6se
alapj an, ma Honi-nak hangzana, aminek ertelme ugyanabban az orsz6gban lako ember, honfitars. Befejezesiil, m6g egy pillant6st vetiink Erdely nepessegere a jelen idosz6mit6s kilencedik szazad6nak veger€, kilzvetleniil Arp6d magyarjainak be6rkezese elotti idore . Azt akarjuk megtudni, eltek-e m€g akkor is az rtj abb kokorb an betelepiilt oslakosstig Leszarmazoi? M asszfuu aL, u an-e tdbbeuezredes magAar folytonosstig Erdely foldjen? Valaszunk igenlo, hiszen egy 16. szazadi magyarbol tdrtrkre forditott kronika vilAgosan megmondja, hogy Arpad fejedelem 6s 6v6i boldogok voltak, amiert ilyen sz6p orszag keriilt keziikbe, mint a K6rpAt-medence, amely m6g azzal az elonnyel is bir, hogy abban ugAanazt a nAeluet besz€Lik, amelyet ok is lt,asznalnak Anonymus magyar kronikaj.aban pedig azt olvassuk, hogy Er-
dely tele van az ,,Egi Lo hiten
610
emberekkel",
akik persze nem szl6vok, hanem ugyanazoknak a pog6ny hiten elo szkit6knak leszarmazoi, akikrol emlitest tettiink, s akik magyarul beszeltek. Akkor is az osi magyar honfoglalok les zarmazotra bukkanunk, amikor me gvLzsg6ljuk azt a h6rom kiskiralyt, dki Erdelyben uralkodott Arp6d be6rkezesekor, s akikrol Anonymus reszletesen ir. A leghatalmasabb kiskiraly M6n-Marot volt, aki Bihar v6r6ban sz6kelt es a Szamos videket uralta. Abba a n6pcsoportba tartozhatott, amelyet a Kusok alkottak, mik6nt az uralkodo Men-neve mutatja, ffi€B az a ktiriilmeny, hogy alattvaloi Koz6rok voltak, kus 6s 6rja keverek. A masodik 81
erdelyi kiskir6ly, Gyula, a Maros felso videket uralta.
s_r"melyazonossaga jeleiil ego feklyat vitetett maga elott, valahAnys zor hivatalos minosegebe n utazott, nyilvan hatalma. eredetenek jelzesere. Egyik magas"gi elott pedig napkoronsot rangu tisztviseloje vittef, a Napisten hituek szimbolum6t. Brdely harmadik kiskiralya Orsovaban szekelt es a Maros, Tis za, Duna 6ltal hat6rolt teriileten uralkodott. Nevet Anonymus Glad vagy Klat alakban adja, ami nyilvanvaloan a ,,Keleti" szo eltorzitasa. Az emlitett kiskir6lyok magyar nyelvtiseget Melich Janos nyelvesz iga zolia eloszoi 1g63-ban. Attekintve az eloadottakat , a kilvetkezo meg6llapit6st tehetiiik: Erde_LU fdldien magAar nyeluu iepesieg az ujabb kokortol kezdue mind a-mai napig, nega-6i ezer eu ota megszak[tatlanul eL. Ez a nepeiseg oti",,6sLako", tehat tort€neti jogon benne keLL-Lassitt nrd,ery igazi urait, torteneti jogon birtokosait. Ez az rgazseg ujabb osttlrteneti kutat6sok adatai szerint ^1,
A homorodi templomerild (XVII . sz6zad) 82
SzlAvokkal kapcsolatos problem6ink
Szl6v nyelvek es nepek Ktlzep-Europ6ban
Az a megdiibbento teny, hogy a magyar es a szlav nyelvekben a szokincs tizenh6rom es fel (13.5) szazaleka ktlzbs, a nyelvtudomanyban sokfele feltevesre adott alkalmat. A finnugor irAnyzat kepviseloi 0gy veltek, hogy a szobanforgo kbzbs szokincsben felttino a keresztenysegre es a ftildmtivel6sre vonatkozo szavak nagy szama. Ebbol a kelloen meg nem vlzsg6lt tetelbol azt a kttvetkeztetest vontak le, hogy a k6z6s szavak szlavbol 6tvett ,,k6lcsiins zavok", ugyhogy szlavok lennenek a keresztenyseg r6s a filtdmuveles meghonositoi Magyarorszagon, e teren a magyarok ,,tanitomesterei". Mesodik kttvetkeztetesiik dz, hogy nagytdmegu szlav nepess6gnek kellett a magyars6gba beolvadnia, kiiltinben nem hagytak volna ilyen mely nyomot a szokincsben. Ennek a messzemeno k6vetkeztetesnek ellentmond az fijabb ostbrteneti vuzsgalat, melynek soran kideriilt, hogy a kereszteny uallas alapsza?Jai egyaltalan nem szlauok, hanem szinmagyarok es megtal6lhatok az okori magyar nyelvti osha zilkbah, Mezopot6mi6ban es a Nilus vdlgy6ben egyarant. Ilyen osi magyar nyelvbol eredo szavak peldaul az Ur, Isten, 6rdbg, karacsony 6s sok mas. Sot, vannak olyan magyar szarmazasfi osszav?k, amelyek etimologiaja vilAgosan c6folja a finnugor kttvetkezteteseket. Ilyen maga a ,,keresztenys6g" szo is, amely eredetileg a Nap kbr-alakj ara utal es ket iiss zetevoje van: Kiir-Isten, vagy Kiir Est6n, s ez egeszen kitzel 6ll a nepies ktirbs zten szohoz. Ami a filldmuvelesre vonatkozo szavainkat illeti , ezt a tudAst sem kellett oseinknek a szlavoktol megtanulni. Hasznaltek az idev Ag6 szokCszletet az bntbzeses mezogazdiltkodA st uzo oseink az tlabb kokortol kezdve, teh6t 83
