Vállalkozási – sportvállalkozási alapismeretek Dr Gısi Zsuzsanna Egyetemi adjunktus – SE-TSK Sportmenedzsment Tanszék
Vállalkozás alapítása Egyéni és Társas vállalkozások
Egyéni vállalkozás
Ki jogosult: Magyarországon lakóhellyel rendelkezı, cselekvıképes magyar állampolgárok, letelepedett, vándorolt, illetıleg menekült jogállású személyek, akik nincsenek kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. (EGT tagállamainak állampolgárai is jogosultak)
Vállalkozó igazolvány kérése
Formanyomtatvány kitöltésével kérelmet kell benyújtani elektronikusan / ügyfélkapun keresztül. Szükséges adatok: név, születési név, születési hely idı, anyja neve, a vállalkozás telephelyét és fióktelepeit, tevékenységi körét és a tevékenység megnevezését. (Szakmakódok)
Vállalkozó igazolvány kérésének mellékletei
Nyilatkozat hogy nincs eltiltva az adott tevékenységtıl. Erkölcsi bizonyítvány. Jogszabályban elıírt képesítés meglétét igazoló okirat. Kérelmezı nyilatkozat az adószám meghatározásához.
Vállalkozói igazolvány kiadása
A rendelkezésre álló idıtartam 30 nap. Az okmányiroda szerzi be a vállalkozó adószámát, ksh számot. (Nyilatkozni kell pl. hogy milyen módon kívánja a vállalkozó az Áfá-t elszámolni, illetve az szja meghatározásáról) A vállalkozói igazolvány költsége – 10 000 Ft. (Adat módosítás 3 000 Ft, másolat 5 000 Ft) A kézhezvételtıl számított 15 napon belül be kell jelentkezni az Apeh-hez.
Gazdasági társaságok
Cégalapítás általánosan
Jogi személyiség nélküli társaság: a közkereseti és a betéti társaság. Jogi személyiségő gazdasági társaság: a korlátolt felelısségő társaság és a részvénytársaság. Új elem az un. nonprofit társaság – bármely társasági formában alakítható – nonprofit jellegét a társaság nevében fel kell tüntetni.
Elıtársaság
A gazdasági társaság ellenjegyzésének illetve közokiratba való foglalásának napjától elıtársaságként mőködhet. Átmeneti szakasz a társaság cégbíróságon való bejegyzéséig vagy elutasításáig. A cég neve után – meg kell jelenni, hogy bejegyzés alatt. Gazdasági tevékenységet csak a kérelem benyújtásának napja után folytathat.
A társasági szerzıdés általános tartalma -
-
-
A gazdasági társaság cégnevét és székhelyét a cégnév nem lehet azonos már bejegyzett vagy már a cégnyilvántartásból törölt cég elnevezésével nem lehet idegen nyelvő a „vezérszó” kivételével székhely megjelölése székhelyként való jogosultság feltüntetése
A társasági szerzıdés általános tartalma
Gazdasági társaság tagjait – természetes személyek esetén nevük és lakhelyük, - szervezetek esetén – nevük és székhelyük. Tevékenységi kört, illetve tevékenységi köröket. (Szerzıdés mintában egy fıtevékenység) A társaság jegyzet tıkéjét A cégjegyzés módját (egy vagy több aláíró) Vezetı tisztségviselıt nevét, lakóhelyét Idıtartamot – ha határozott idıre alapítják.
Cégnév
A cégnévnek minden esetben tartalmaznia kell a cégforma megnevezését és hogy a cég tevékenysége alapvetıen mire irányul. A cégnévben vezérszó is szerepelhet (ez lehet idegen szó), ez áll az elsı helyen – ez alapján azonosítjuk be igazából a céget.
Közkereseti társaság
Személyegyesítı jellegő (két vagy több tag) Korlátlan és egyetemleges felelısségük mellett üzletszerő közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják. (Ebben az esetben a társaság tartozása bármelyik tagon teljes mértékben behajtható.) Az alapító tıke minimális értéke törvényben nincs meghatározva.
Közkereseti társaság
A társaság képviseletére minden tag önállóan jogosult. (A társasági szerzıdésben ki lehet kötni az együttes képviseletet is) Legfıbb szerve a tagok győlése. (Nekik kéne jóváhagyni a számviteli törvény szerinti beszámolót) Képviseletet igazoló okirat: az un. aláírási címpéldány. Nyereség-veszteség a vagyoni hozzájárulás arányában oszlik meg.
Betéti társaság
A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerzıdéssel a társaság tagjai üzletszerő, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelıssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerzıdésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban - a törvényben meghatározott kivétellel - nem felel.
Betéti társaság
Betéti társaság esetén üzletvezetésre fıszabályként a beltag jogosult Bt. esetén képviseleti (cégjegyzési) joga a beltagnak van. Fıszabályként a kültag nem csak a betéti társaság üzletvezetésére, hanem képviseletére sem jogosult .
Korlátolt felelısségő társaság
A korlátolt felelısségő társaság (kft.) jogi személyiséggel rendelkezı gazdasági társaság , amely elıre meghatározott összegő törzsbetétekbıl álló törzstıkével (jegyzett tıkével) alakul. (500 000 Ft) A tagok törzsbetétei különbözı mértékőek lehetnek, az egyes törzsbetétek nagysága azonban nem lehet kisebb százezer forintnál. A törzsbetétnek forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie. A kft. törzstıkéje ötszázezer forintnál kevesebb nem lehet.
Tagok hozzájárulása
-
-
A tagok hozzájárulása egyaránt lehet pénzbeli és nem pénzbeli (bármilyen eszköz, illetve vagyoni értékő jog). A pénzbeli hozzájárulás felét a társaság alapításakor a társaság rendelkezésére kell bocsátani. A fennmaradó részt egy éven belül szintén a társaság rendelkezésére kell bocsátani., A nem pénzbeli hozzájárulást abban az esetben ha értéke eléri az 50%-ot az alapításkor rendelkezésre kell bocsátani ha nem éri el, akkor három éven belül kell a társaság rendelkezésére bocsátani
Kft cégbejegyzéséhez csatolni kell
Vezetı tisztségviselı, felügyelı-bizottság, könyvvizsgáló elfogadó nyilatkozatát. A jogszabályban meghatározott mértékő illeték és közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolását. Az adószám megállapításához szükséges, az általános forgalmi adó alanyának az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével összefüggı nyilatkozatot
Taggyőlés
A taggyőlést legalább évente egy alkalommal össze kell hívni (jegyzıkönyv) Dönthet: a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést;pótbefizetés elrendelése és visszatérítése;osztalékelıleg fizetésének elhatározása; a felügyelı-bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
Részvénytársaság
Olyan gazdasági társaság, amely elıre meghatározott számú és névértékő részvényekbıl álló alaptıkével alakul. A tag kötelessége a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének rendelkezésre bocsátása.
Nyílt és zárt Rt
Nyilvánosan mőködı: a részvények a kibocsátáskor, illetve a jegyzett tıke emeléskor részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra. (Kötelezı alaptıke 20 000 000 Ft) Zárt mőködéső: a részvényei nem kerülnek nyilvánosan forgalomba hozatalra. (Kötelezı alaptıke 5 000 000 Ft)
A gazdasági társaság megszőnése
a társasági szerzıdésben (alapító okiratban, alapszabályban) meghatározott idıtartam eltelt, vagy más megszőnési feltétel megvalósult; elhatározza jogutód nélküli megszőnését; elhatározza jogutódlással történı megszőnését (átalakulását); tagjainak száma egy fıre csökken, kivéve, ha az egyes társasági formákra vonatkozó szabályok ettıl eltérıen rendelkeznek; a cégbíróság a törvényben meghatározott okok miatt megszünteti; jogszabály így rendelkezik
Megszőnı társaság kötelezettségeiért történı felelés
A gazdasági társaságot terhelı kötelezettségek a társaság megszőnésétıl számított öt év alatt évülnek el. A tagok között a felmerült tartozást a felosztott társasági vagyonból való részesedésük arányában kell megosztani. Nem hivatkozhat korlátozott felelısségére az a tag, aki ezzel visszaélt.
Közhasznú társaság – közhasznú szervezet
A közhasznú társaság – jogi személy. 2007 július 1-tıl ilyen társaság nem alapítható. Közhasznú szervezet (közhasznúvá minısítés) –szervezetek minısítését jelenti, a tevékenységi kör függvényében kérhetı
Nonprofit társaság – közhasznú társaság
2007 július 1-tıl kizárólag nonprofit társaság alapítható A közhasznú társaság 2009 június 30-ig mőködhet – eddig az idıpontig vagy át kell alakulnia nonprofit korlátolt felelısségő társasággá (vagy más gazdasági társasággá – jogi személy gazdasági társasággá), vagy a jogutód nélküli megszőnését kell elhatároznia
Közhasznú szervezet – nonprofit társaság
A közhasznú társaság létesítésének szabályai lényegében megegyeznek a kft.-re vonatkozó szabályokkal, ennek megfelelıen a közhasznú társaság is ötszázezer forintos tıkével alapítható. Lényeg: gazdasági tevékenységet végezhetnek közhasznú feladatuk ellátása érdekében – de a keletkezett eredményt az alapítók között nem oszthatják fel. A nonprofit gazdasági társaság nem alakítható át nyereség orientált gazdasági társasággá (gazdasági társaság azonban átalakítható nonprofittá)
Közhasznú szervezetté minısíthetı
társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet, alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság, köztestület (ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetıvé teszi), országos sportági szakszövetség, nem költségvetési szervként mőködı felsıoktatási intézmény, közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezet, a Magyar Felsıoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsıoktatási és Tudományos Tanács nonprofit gazdasági társaság
Közhasznúvá minısítés
A területileg illetékes bíróságon kell kérelmezni Közhasznú vagy kiemelten közhasznú minısítést lehet kérni – csak az egyik fokozat jelölhetı meg
Közhasznú tevékenységek
az egészségmegırzés, betegségmegelızés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység; a szociális tevékenység, családsegítés, idıskorúak gondozása; a mőemlékvédelem; kulturális tevékenység, kulturális örökség megóvása a tudományos tevékenység, kutatás; a nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; a természetvédelem, állatvédelem; a hátrányos helyzető csoportok társadalmi esélyegyenlıségének elısegítése; a fogyasztóvédelem; a rehabilitációs foglalkoztatás; az ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység; a bőnmegelızés és az áldozatvédelem sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével
Sportszervezetek típusai
Elsısorban az alapítási eljárásban és a mőködésben térnek el – néhány sportágban a szövetség írja elı: Sportegyesület – csak ez részesíthetı állami (önkormányzati) támogatásban Sportvállalkozás
Sportegyesület
A magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége: a szabadidısport, a versenysport, a tehetséggondozás és az utánpótlás nevelés mőhelye. / Olyan társadalmi szervezet, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.
Sportegyesület alapítása
10 alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítsa, ügyintézı és képviseleti szerveit megválassza. Utána az illetékes megyei illetve fıvárosi bíróságon nyilvántartásba kell vetetni.(feltétele: alakuló ülés jegyzıkönyve, jelenléti év –tagok neve címe, alapszabálya, ügyintézıs és képviseleti szerv tagjainak az elfogadása, székhely használati jogát igazoló okiratot) – sportegyesület alapítása nem tagadható meg ha az összes törvényi feltételnek eleget tesz
Alakuló közgyőlés napirendi pontok: - az egyesület megalakításának elhatározása - az alapszabály megvitatása, elfogadása - tisztségviselık megválasztása - az egyesület megalapításának kimondása az alakuló közgyőlés dokumentumai: - elfogadott alapszabály - jegyzıkönyv - aláírási ív (jelenléti ív) - megválasztott tisztségviselık elfogadónyilatkozatai - kérelem a bírósági bejegyzésre
Bíróságra benyújtandó dokumentumok
A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet 4. számú mellékletében található nyomtatványon kell benyújtani, és mellékelni kell az alakuló ülés jegyzıkönyvét, az alakuló ülés jelenléti ívét a tagok nevével, lakóhelyével és aláírásával, az alapszabályt, az ügyintézı és képviseleti szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozatát, a székhely használat jogcímét igazoló okirat másolatát, szükség szerint a felügyelı szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozatát .
Sportegyesület elvi felépítése KÖZGYŐLÉS
.
FELÜGYELİ BIZOTTSÁG
ELNÖKSÉG
ELNÖK ÜGYVEZETÕ ELNÖK
GAZDASÁGI VEZETİ
HIVATALI APPARÁTUS
SZAKOSZTÁLYOK
BIZOTTSÁGOK
TANFOLYAMI CSOPORTOK
Sportvállalkozás
Sportvállalkozás kizárólag korlátolt felelısségő társaság illetve részvénytársaság formában alapítható. (a fogyatékosok sportja és a szabadidısport területén közhasznú társaság keretében is szervezhetı) Sportvállalkozás esetében a fı tevékenység természetesen sporttevékenység.
Szj - számok
32.30 Sportszergyártás 47.64 Sportszer-kiskereskedelrm 77.21 Szabadidıs sporteszköz kölcsönzés 85.51 Sport, szabadidıs képzés 93.1 Sporttevékenység
93.11 Sportlétesítmény mőködtetése 93.12 Sportegyesületi tevékenység 93.13 Testedzési szolgáltatás 93.19 Egyéb sporttevékenység
Kereslet és kínálat
Kereslet
A kereslet törvénye szerint fordított arány van az ár (áldozat) és a jószág mennyisége között amelyet az emberek megkívánnak szerezni. Néhány kivétel
presztízs termékek, további árnövekedéstıl való félelem.
Keresleti függvény 120
P
100 80
Kereslet
60 40 20 0 25
50
75
100
125
150
Q
Kereslet
A kereslet törvénye kimondja, hogy a növekvı ár mellett csökken a keresett mennyiség. Ez a keresleti görbén való mozgást jelent. Létezhet hogy a keresleti görbe elmozdul – reklám hatása - akár pozitív, akár negatív.
Kereslet árrugalmassága
A keresett mennyiség százalékos változását elosztjuk az ár százalékos változásával. Ezek alapján megkülönböztetünk:
Rugalmas, amikor az együttható magasabb mint egy – vagyis a mennyiség százalékos változása magasabb, mint az ár százalékos változása. Rugalmatlan, amikor az együttható alacsonyabb mint egy – vagyis a mennyiség százalékos változása alacsonyabb, mint az ár százalékos változása.
Kínálat
A termékek és szolgáltatások kínálata az árnövekedés hatására növekszik. A termelık a kínálat növelésekor figyelembe veszik a költségeket – két költség szokott a figyelem központjában lenni a határköltség és az átlagköltség.
Kínálati függvény P
120 100 80
Kínálat
60 40 20 0 25
50
75
100
125
150
Q
Kereslet és kínálat
A keresleti és kínálati görbe metszéspontja adja az egyensúlyi árat és mennyiséget egy-egy termék piacán. Elvileg a gazdaság mindig efelé az egyensúlyi pont felé törekszik. Akár túl kereslet, akár túl kínálat alakul ki – a piac törekszik az egyensúlyi helyzet felé. A pénz teremti meg a lehetıség hogy könnyen és gyorsan árut vásároljunk – minden más esetben magasak lennének a tranzakciós költségek
A sportpiac szerkezete .
.
Kínálati oldal · sportoló; · csapat;
Keresleti oldal (fogyasztói csoportok) · közönség; · média;
· sportszervezet; · sportszövetség; · sportesemény;
· szponzorok;
Sportbeli Sportbeli eredményesség eredményesség
sportvállalkozások AAsportvállalkozások speciálishelyzete helyzete speciális
Gazdasági Gazdasági eredményesség eredményesség
Ár és piac formák
Klasszikusan két piac formát különböztethetünk meg: monopólium és tökéletes verseny. Mindkettı inkább csak modell a való életben – ennyire tiszta formában nem lehet megtalálni ıket.
Monopólium
Nincs igazi verseny helyzet. Két oka lehet:
Erıforrás hiány Állami védelem.
Jellemzıen azt mondják, hogy monopol helyzet esetén magasabb a kialakult piaci ár. Elvileg egyetlen eladója van egy adott terméknek, amelynek így képes az árat is meghatározni – a vevık ebben a helyzetben árelfogadók.
Monopólium
Monopol helyzetnek tekinthetı, akkor is egy eladó – ha elég speciális terméket tud gyártani, eladni – ilyenek lehetnek pl. a kézmőves termékek, különleges termékek. Monopol helyzet alakulhat ki területileg is – nincs lehetıségem arra, hogy mástól vásároljak, mert az túl messze van.
A monopólium és az ár
A monopolista magatartása un. árkeresı magatartás. Olyan árat próbál meghatározni, hogy a lehetı legmagasabb profitot érje el. Túl magas ár esetén egyszerően nem lesz kereslet a termék iránt – túl alacsony árnál pedig nem lesz nyereséges egy termék eladásán.
Tökéletes verseny
Jellemzıje: sok kis eladó van piacon, akik nem tudják befolyásolni az árakat. Elfogadják a piac által kínált árakat. Feltételei:
Sok vevı és sok eladó van – igy senki nem rendelkezik piaci hatalommal A piaci szereplık tökéletesen ismerik az összes lehetıséget. Az eladók homogén terméket termelnek. Az erıforrások költségmentesen szállíthatók. A gazdasági szereplık ár elfogadók.
Sportfinanszírozási kérdések
Sportszolgáltatás típusai .
Egyesületi sport
Üzleti sport
Egyesületi sport
A sportolás megszervezésének egyik fontos célja lehet a sportolók hasznának a maximalizálása. A sportolás pénzügyi vonatkozásai itt másodlagosak, ami a sportolásból származó profit érdekek elmaradását vagy legfeljebb másodlagossá válását jelenti, de ez korántsem a „pénz nem számít” elvet követi, hanem kiegyensúlyozott költségvetésre való törekvést.
Üzleti sport
A sportolás megszervezése történhet kifejezetten a sporttevékenység, a -rendezvény, -esemény tulajdonosának hasznának, leginkább pénzügyi hasznának maximalizálása céljából. Ebben az esetben a sportolás pénzügyi vonatkozásai az elsıdlegesek, a sporttevékenység megszervezésének alapküldetése a tulajdonosok profitszerzése. Természetesen versenygazdaságban ez csak fogyasztói érték termelésével mehet végbe, azaz az üzleti sportban is kitüntetett figyelmet kap a fogyasztó – mint sportoló, de úgy is mint közönség, szponzor, televíziós társaság –,mert tıle származik a bevétel.
Sporttevékenységek finanszírozása
1. Informális sport 2. Magánfinanszírozású sport
2.1. Részvételi finanszírozás 2.2. Külsı finanszírozású
2.2.1. Közönség 2.2.2. Vállalati 2.2.3. Média 2.2.4. Vegyes külsı finanszírozás
2.3. Vegyes magánfinanszírozás
3. Közösségi finanszírozású sport
3.1. Állami 3.2. Önkormányzati
Mőködési modellek a sportban . . A sportszektor két mőködési modelljének összevetése Állami modell Finanszírozás forrása
Üzleti modell
Állami bevételek
Üzleti bevételek
Puha költségvetési korlát
Kemény költségvetési korlát
Tulajdonos jellemzıje
Nincs valós tulajdonos
Valós tulajdonos megléte
Mőködési kerete
Non-profit: társadalmi, egyesületi forma
Üzleti: gazdasági társasági forma
Költségvetési korlát szerepe
A sport jellemzı szerepe
Politikai rendszer legitimálása, Közhangulat javítása
Szolgáltatás a szórakoztató iparág részterületeként
Forrás: András, K. (2004): Üzleti elemek a sportban a labdarúgás példájá
A sportipar sportipar kkét A ét rrészpiaca észpiaca
REKREÁ REKREÁCIÓ CIÓS SPORTPIAC
PROFESSZIONÁ PROFESSZIONÁLIS SPORTPIAC
Szabadidıs tevékenység
Munka
A sport fizikai erıkifejtéssel jár a sport
A sport nem feltétlenül jár fizikai erıkifejtéssel
Nem szükséges eleme a verseny
Szükséges eleme a verseny
A sportoló célja a szabadidı eltöltés, A sportoló célja a egészségmegırzés jövedelemszerzés A sportoló közgazdasági szerepe: FOGYASZTÓ
A sportoló közgazdasági szerepe: MUNKAERİ
A csere tárgya a sportolási lehetıség, a felszerelés, sportbeli sikerélmény, A csere tárgya a sportrendezvény, mint látványosság életstílus – feeling mint USP – Unique Selling Proposition Forrás: Nagy, P.(1997): Bevezetés a professzionális sport közgazdaságtanába.
Szponzoráció a sportban
Szponzorálás
Mecenatúra
Meghatározás
Szponzorálás: ellentételezett anyagi (vagy egyéb) támogatás nyújtása Mecenatúra: ellenszolgáltatás nélküli támogatás nyújtása
Vállalati mecenatúra
Társadalmi kérdések megoldása Magyarországon: egyéni adományozás és a vállalati mecenatúra keveréke „the chairman’s wife syndrom” – az elnök felesége jelenség /USA Oktatás 40,7%, Egészségügy 31%, Településfejlesztés 11% Mővészet 11% Egyéb 6,3%/
Szponzoráció fogalma
Szponzorálásnak nevezünk minden eseményhez (sport vagy mővészet), vagy társadalmilag fontos dologhoz (oktatás, környezetvédelem) nyújtott támogatást, amelynek célja közvetlen asszociációt teremteni az esemény és a támogatást nyújtó szervezet vagy terméke között. A támogató ezt a kapcsolatot arra használja fel, hogy elérje promóciós céljait, vagy lehetıvé tegye, támogassa szélesebb értelemben vett marketingcéljait.
A szponzor céljai
A közvélemény figyelmének a cégre vagy termékeire irányítása A közvéleményben kialakult kép megerısítése vagy módosítása A cég azonosítása bizonyos piaci szegmentumokkal Goodwil-építés a véleményvezetık és döntéshozók körében Árbevételi célok megvalósítása Kapcsolat segítségével a versenytársakkal szembeni elınyökre tenni szert Lehetıségeket teremteni egyedi vendégül látás és szórakoztatás segítségével
Szponzori célok „2”
A termék bevezetésének támogatása (lesiklás – Wash and Go) Termék pozicionálása (whisky – golf) Közvetlen értékesítés növelése (Nike) Speciális referenciák (technikai referenciák) Közvetlen reklám és tömegkommunikációs médiumlehetıség szerzése (Tv-rádió) Vállalatnév ismerté tétele (név szponzoráció) A vállalat terméke iránti elkötelezettség kialakítása (Gatorade) Belsı Pr – dolgozói lojalitás (helyi rendezvények támogatása) Hospitaly (vendéglátás) Promócios célok (ismertség – Forma 1)
Szponzorálási szintek
Névszponzor v. rendezıszponzor Hivatalos szponzor Hivatalos szállító Helyi szponzor
Gyémánt szponzor Arany szponzor Ezüst szponzor Bronz szponzor
Sportszponzorálás területei
Olimpia – „legjobban eladható” Sportszövetségek (90-100 sportági szövetség mőködik)
Sportág sikere
Sportegyesületek szponzorálása Szakosztály Csapat szponzorálás Egyéni szponzorálás
Mit nyújt a sport
Sportrendezvényt vagy csapatot a szponzorról neveznek el Hivatalos címke használata Hirdetıtábla használata a sportpálya körül Mezreklám Rajtszám reklám Sportszerek Mőszaki segédeszközök Zászlók Termékbemutató
