Lizánec Péter Ukrán valamint Orosz elemek a kárpátaljai magyar nyelvjárásokban
("A kárpátaljai magyar nyelvjárások atlaszá"-nak I. kötete alapján) A nyelvek közötti érintkezések kérdése mind elméleti, mind gyakorlati szempontból sok problémát vet fel. A kérdés megoldása több kutatót foglalkoztat, ukrán tudósokat és külföldieket egyaránt. Ennek ellenére az ukrán (korábban keleti szláv) — magyar kulturális és nyelvi kapcsolatok problémakörének a feldolgozása hiányosnak mondható a szlavisztikában és a magyar nyelvtudományban is. A múlt század végén MUNKÁCSI BERNÁT foglalkozott ezzel a kérdéssel. Nyelvtudományi adatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a magyarok huzamosabb ideig voltak kapcsolatban a keleti szláv törzsekkel még azelőtt, mielőtt mai területükre jöttek volna (1). ASBÓTH OSZKÁR véleménye szerint a magyarok nem a régi, hanem az új lakóhelyükön vették át a szláv szavakat (2). MELICH JÁNOS is sokkal kisebbnek tartja a keleti szlávizmusok szerepét a magyar nyelvben (3). 1955-ben jelent meg KNIEZSA ISTVÁN akadémikus kétkötetes, alapos munkája "A magyar nyelv szláv jövevényszavai" címmel (4) Ez a munka sem helyez kellő hangsúlyt a keleti szláv eredetű szókincsre, ezzel szemben túlzott jelentőséget tulajdonit a délszláv lexikai hatásoknak, ami talán azzal magyarázható, hogy a tudós nem rendelkezett elegendő keleti szláv tájnyelvi anyaggal, ezenkívül nem ismerte annyira ezeknek a nyelveknek a lexikális gazdagságát, mint a nyugati és déli szláv nyelveket. A kutató csak három ukrán szótárral dolgozott, nem használta fel a terület gazdag népköltészeti anyagát, hogy a többi szótárról már ne is beszéljünk. Tehát a terület tájnyelvi anyagának ilyen hiányos, nem teljes felhasználása valószínűleg a fó oka annak, hogy FÂSIIEZSA ISTVÁN fent említett monográfiája nem magyarázza meg kellőképp és kimerítően a keleti szláv és különösen az ukrán szókincset. így, például a magyar puscsina 'nagyböjt előtti lakomá szót KNIEZSA ISTVÁN nem találta meg a rendelkezésére álló szótárakban és összeveti az ukrán nymanna 'engedmény1 szóval, amely CSOPEY LÁSZLÓ szótárában olvasható ( 5 ) , de a szerző megjegyzi, hogy a magyar nyelvben elterjedt szláv puscsinát nagyon nehéz közvetlenül az ukrán nymaHH«-tól származtatni, mivel ennek a hang-
169
tani szabály mond ellent. További megállapításai szerint az ukrán nyelvben ennek a szlávizmusnak megfelelő szóalak a nymiHH volna, de a kárpátaljai ukrán nyelvjárásokban "ilyet kimutatni nem tudunk" (6). A nyugim szóalakot valóban nem tartalmazzák azok az ukrán nyelvszótárak, amelyeket a szerző használt, viszont ez a szó elteijedten ismeretes nemcsak a kárpátaljai, hanem más nyugat-ukrajnai nyelvjárásokban is
(7). Láthatjuk tehát, hogy a keleti szláv (később ukrán) — magyar nyelvi kapcsolatok problémája alapos vizsgálatokat igényel mind a szlavisták, mind a magyar nyelvészek részéről. Véleményünk szerint a magyarok a XII-XIII. sz. folyamán szoros gazdasági és kulturális kapcsolatban álltak a kárpátaljai ukrán (ruszin) lakossággal, így már a XIII. századból vannak adatok, hogy az ukránok aratni jártak a magyarokhoz. A XV-XVI. századtól kezdve az ukránokkal együtt magyarok is legeltettek a havasokon szarvasmarhát, juhot, disznót. A kapcsolatok ápolásában nagy szerepet játszottak az ukrán tutajosok, akik a Tiszán úsztatták le a fát, és azt a magyar lakosságnak adták el. Nagy keresete volt a magyar lakosság körében az ukrán nemzeti mintázatú fafaragásoknak. Sok ukrán szállított a magyar falvakba szekérrel szenet, meszet, kátrányt, szekérkenőcsöt, különféle faedényeket, kosarat és egyéb árut, amit búzára cseréltek el. Ezek a szoros gazdasági, kulturális és nyelvi kapcsolatok nyomot hagytak mind az ukrán, mind a magyar nyelv szókészletében. A magyar jövevényszavakról a kárpátaljai ukrán nyelvjárásokban háromkötetes munkánk jelent meg (8), ezért most csak az ukrán (ruszin) kölcsönzésekről beszélek. Ezek két csoportra oszthatók. Az első csoport a leggazdagabb. Ide a régi ukrán (ruszin) jövevényszavakat soroljuk. Például: bida Tjaj' ( < ukr. 6ina 'ua. '), boha 'Isten' ( < ukr. 6or 'ua.'), braha 'zab- v. gabonalisztből készült házi ital' ( < ukr. őpara 'ua.'), bránka 'a szövőszék egyik alkatrésze' ( < ukr. őparaca 'ua.'), burján 'gaz' ( < ukr. őyp'aH 'ua.'), cerkó 'templom' ( < ukr. nyj. U H P ' K O B 'ua.'), cipke 'a szövőszék egyik alkatrésze' ( < ukr. nyj. UÍITKH 'ua.'), csekáj 'várj' ( < ukr. neKafi 'ua.'), csereda 'gulya' ( < ukr. nepejta 'ua.'), cseresz "bőrből készült széles derékszíj' ( < ukr. nepec 'ua.'), cserpák 'vízmerítő, nyeles faedény' ( < ukr. nepnaK 'ua.'), cservinka 'vérhas' ( < ukr. nyj. n e p B H H K a 'ua.'), durák 'egy kártyajáték neve' ( < ukr. nyj. aypaK 'ua.'), dzóbál 'csipked' ( < ukr. nyj. ^'oőpaTH 'ua.'), haluska 'galuska' ( < ukr. rnyiHKH 'ua.'), hornya *bádogcsésze' ( < ukr. nyj. ropH'a 'ua.'), kalabin 'kétágú fa, amelyen útközben az ekét csúsztatják' ( < ukr. nyj. KajiaÖHHa 'ua.'), kopács 'száraz vessző' ( < ukr. nyj. Konan 'ua.'), kopácska 'kapa' ( < ukr. nyj. Konaqxa 'ua.'), kocsán 'kukoricacső kaccsa v. csutkája, melyről a szemet már lefejtették' ( < ukr. KOHaH 'ua.'), kolomijka 'ukrán népdal' ( < ukr. nyj. KOJiOMHÍÍKa 'ua.'), kopka 'kupac, rakás' ( < ukr. nyj. Kyraca 'ua.'), lipityánka 170
'szellős, könnyű, rövid női kabátka' ( < ukr. nyj. mniT'aHKa 'ua.'), lisaj 'sömör' ( < ukr. JiHiiiaH 'ua.'), lopátka 'zöldbab' ( < ukr. nyj. Jionanca 'ua.'), laptyálni 'sokat beszélni' ( < ukr. nyj. JIOFIOT'ÍHH 'ua.'), macsénka 'kukoricalisztből és tojásból készített mártás' ( < ukr. nyj. Manaraca 'ua.'), meskár 'herélő' ( < ukr. nyj. MeinKap 'ua.'), murkó 'sárgarépa' ( < ukr. nyj. MopKOB 'ua.'), nedájbozse 'ne adj Isten' ( < ukr. nyj. He a ait Bo»e 'ua.'), pavuzina 'a házfedélről v. kazalról kétfelől lecsüngő rúdpár, ami a fedélszalmát a széltől óvja' ( < ukr. nyj. n a B 3 H H , naBy3HHH 'ua.'), petruska 'petrezselyem — Petroselinum hortense' ( < ukr. nyj. nerpyniKa 'ua.'), pokrova 'Mária Oltalma' ( < ukr. nyj. noKpoBa 'ua.'), polonina 'havasi legelő' ( < ukr. nojioHHHa'ua.'), potya 'madár alakú kalács' ( < ukr. nyj. noT'a 'ua.'), puscsina 'farsang' ( < ukr. nyj. nyiiiniii'a 'ua.'), putypinka 'gombaféle' ( < ukr. nyj. nyTniH'KH 'ua.'), prosztó 'vőlegény, aki nősülés után a felesége szüleihez költözik' ( < ukr. nyj. npHCTam 'ua.'), rokovina 'amit a papnak évente adtak a hívők' ( < ukr. nyj. npoKOBHHa 'ua.'), szerbál 'szürcsöl' ( < ukr. nyj. cepőaTH 'ua.'), szirota 'árvagyerek' ( < ukr. nyj. cupoTa 'ua.'), szkotár 'gulyás, tehén v. tinócsordát őrző pásztor' ( < ukr. nyj. coxpaTa 'ua.'), topolya 'fehér nyárfa' ( < ukr. Tonojia 'ua.'), zaha 'gyomorégés' ( < ukr. jara 'ua.'), zajda, zajdina 'háton hordott nagy tarisznya' ( < ukr. nyj. jaitna, lafmHHa 'ua.'), zavadzsál 'zavar' ( < ukr. nyj. 3aBa,n>K'aTH 'ua.'), stb. (9). Előadásomban rövid áttekintését szeretném nyújtani azoknak az ukrán jövevényszavaknak, amelyeket "A kárpátaljai magyar nyelvjárások atlasza" I. kötetében térképeztem fel. Többségük régi ukrán jövevényszó, például: bába, bábi 'nagymama' ( < ukr. nyj. 6a6o 'ua.'), butyka '1) őrház; 2) kisebb elárusítóhelyiség; 3) kutyaól' ( < ukr. 6yTbKa 'ua.') — 51, 335 1 ; dránka 'régi falusi ház fedésére használt hosszúkás falemezek' ( < ukr. jipaHKa 'ua.') — 41; druzsba 'vőfély' ( < ukr. ztpy>KŐa 'ua.') — 326; gyidu 'nagyapa' ( < ukr. aúty 'ua.') — 315; harisnya 'női harisnya' ( < ukr. nyj. XOJIOIIIHÍ 'vastag fehér posztóból készült, télen viselt parasztndrág') — 172; hásnyik 'gatyamadzag' ( < ukr. nyj. ram'nrn< 'ua.') — 154; holupci 'töltött káposzta' ( '< ukr. nyj. rojiynu'i 'ua.') — 285; kapcsura 'lábszártekercs' ( < ukr. nyj. Karnypn 'ua.') — 235; kocserha 'szénvonó a kemencéhez' ( < ukr. nyj. Konepra 'ua.') — 111; koliszka 'bölcső — a csecsemő ív alakú talpra szerelt, ringatható ágyacskája' ( < ukr. nyj. KOJiHCKa 'ua.') — 75; kotyec 'disznóól' ( < ukr. nyj. KyTeu', KyTHu' 'ua.') — 48; kucik 'sut, kuckó' ( < ukr. nyj. i c y u H K 'ua.') — 108; kurászka 'fecstej' ( < ukr. nyj. Kypacrpa 'ua.1) — 301; kutacs 'piszkavas' ( < ukr. nyj. KyTan, szlovák kutac 'ua.') — 107; lóka 'lóca' ( < ukr. nyj. Jianxa 'ua.') — 88; mázol 'agyag, polyva és víz keverékével régi falusi ház szobaföldjét bevon' ( <
1
a megadott szám a térkép számát jelöli 171
nkr. nyj. M333TH 'ua.') — 32; noszolya 'az új házasok ágya' ( < ukr. nyj. Hocoji'a 'ua.') — 74; pamacs 'borotvaecset' ( < ukr. nyj. noMaiamca 'ua.') — 223; pesztonka 'kisgyermek gondozására felfogadott személy ( < ukr.
necTyHKa, necryHKa 'ua.') — 331; piroha 'derelye' ( < ukr. nyj. nnporn 'ua.') — 283; rajbál 'mos (fehérneműt) ' ( < ukr. nyj. paiíőaTH 'ua.') — 217; skvárka 'töpörtyűt' ( < ukr. nyj. iincBapKa'ua.') — 293; susinka 'aszalt gyümölcs' ( < ukr. nyj. myuiHHKa 'ua.') — 302; szuszék 'búzásláda' ( < ukr. nyj.
cycÍK 'ua.') — 94; szvátu *1) nász, 2) após' ( < ukr. nyj. CB3T 'ua.', megszólító formában CBaTy) — 321, 325; triszka 'forgács' ( < ukr. nyj. TpicKa 'ua.') — 102; zámiska 'puliszka' ( < ukr. nyj. 34)MHiiiKa 'ua.') — 298.
Az ukrán jövevényszavak többsége a magyar nyelvjárásterület csekély hányadán terjedt el. Ezeket a jövevényszavakat a lakosság többsége párhuzamosan használja a magyar nyelvhasználatban. Például: hálsztuk 'pionirnyakkendő' ( < ukr. rancTyx 'ua.') — 181; kufajka 'pufajka' ( < ukr. köznyelvi Ky^afixa , irod. (|jy(j)aHKa 'ua.') — 140. Amint látjuk az új ukrán elemeknek a száma a kárpátaljai magyar nyelvjárásokban nagyon csekély. Ez azzal magyarázható, hogy az orosz nyelv dominált az ukránnal szemben mind az iskolákban, mind a munkahelyeken (gyárakban, üzemekben). Például: batarejka 'zseblámpaelem' ( < or. őaTapeiÍKa 'ua.') — 115; beretka 'svájcisapká ( < or. őepeT, öeperKa 'ua.') — 132; bidon 'tejeskanna (25—30 literes) ' ( < or. ŐHHOH 'ua.') — 245; bihugyi 'női haj göndörítésére haszált kis fémhenger' ( < or. őnry^H 'ua.') — 193; buhánka 'tégla alakú kenyér' ( < or. ôyxaHKa 'ua.') — 266; bújjon 'tyúkleves ( < or. 6ym>OH 'ua.') — 272; bulocska 'zsemle' ( < or. 6yji04Ka 'ua.') — 305; butilka 'üveg (palack) ' ( < or. öyTbimca 'ua.') — 253; csájnyik 'teáskanna' ( < or. HaiÍHHK 'ua.') — 247; cserdák 'parasztház tető alatti térsége' ( < or. nep^aK 'ua.') — 10; csoodán 'bőrönd' ( < or. neMOítaH 'ua.') — 95\fufajka 'pufajka' ( < or. (j)y(J)aiÍKa 'ua.') —140; gyetszád, szágyik 'óvoda' ( < or. fleTca^, ca/utK 'ua.') — 42; hálát 'pongyola' ( < or. xanaT 'ua.') — 165; izolátor 'szigetelőporcelán a villanyoszlopon' ( < or. H30JiHT0p 'ua.') — 1 ll jaszli 'bölcsőde' ( < or. HCJIH 'ua.') — 43; klijonka 'viaszosvászon (asztal leterítésére) ' ( < or. KJieettKa 'ua.') — 208; kotleta 'fasírt' ( < or. K O T J i e r a 'ua.') — 288; koznyak 'léghuzat' ( < or. CBK03H5DC 'ua.') — 66; kurtka 'lemberdzsek' ( < or. Kypnca 'ua. ') — 141; májka 'trikó — ujj nélküli férfíalsóing' ( < or. Mafnca 'ua.') — 166; nevigyimka 'hajcsat' ( < or. HeBHiÇHMKa 'ua.') — 191; noski 'zokni' ( < or. HocKH 'ua.') — 170; poduska 'párná ( < or. no^yiinca 'ua.') — 83; poncsiki 'fánk' ( < or. I I O H H H K H 'ua.') — 306; roszkladuka 'összecsukható ágy' ( < or. pocKJiajtyiiiKa 'ua.') — 76; sláng 'borszívó gumi' ( < or. iiiJiaHr 'ua.') — 313; slyopánci 'kéreg nélküli szandál' ( < or. iiiJienaHUbi 'ua.') — 233; stukatura, stukatúr 'vakolat — a fal felületére felrakott habarcs' ( < or. iirryicaTypKa 172
'ua.') — 29; szelyotka 'pácolt hering' ( < or. cenema 'ua.') — 300; szirok '10 dekás csomagolásban árusított ömlesztett sajt' ( < or. cbipoK 'ua.') — 299; szkovortka 'palacsintasütő' ( < or. CKOBopoztxa 'ua.') — 251; szosziszki 'virsli' ( < or. COCHCKH 'ua.') — 294; szotek 'háztáji földterület' ( < or. conca 'ua.') — 60; szpicski 'gyufa' ( < or. cnuHKH 'ua.') — 98; szup 'disznóhúsból készült leves' ( < or. cyn 'ua.') — 273; tápcsoki — 'házban viselt papucs' ( < or. Tanomat 'ua.') — 232; tázik 'mosdótál, lavór' ( < or. Ta3HK 'ua.') — 215; taburtka 'hokedli' ( < or. TaöypeTKa 'ua.') — 92; usánka 'füles téli sapka, orosz sapka' ( < or. ymainca 'ua.') — 131; utyuh 'vasaló' ( < or. y n o r 'ua.') — 221; váfli 'ostya' ( < or. Bacjuin 'ua.') — 207; válenki 'vastag posztócsizma' ( < or. BJieHKH 'ua.') — 237; vrmjánka 'nyári konyha' ( < or. BpeMSHKa 'ua.') — 7. Szemléltetőeszközként itt közlünk néhány térkpet az atlaszunkból (41., 43., 76., 166., 237.).
Amint látjuk, a kárpátaljai ukrán és magyar hosszas és közvetlen gazdasági, kulturális és politikai kapcsolata nyomot hagyott mind a két nép nyelvének szókészletében. Az ilyen szókincsbeli kölcsönhatások tanulmányozásának fontos történelmi értéke van, mivel adatokat szolgáltat a szláv és külön a keleti szláv nyelvek történetéhez, történeti dialektológiájához és e szavak régi jelentésének (ősjelentésének) a megismeréséhez. Világossá válik, hogy a sok archaikus ősszláv vonást megőrzött ukrán (ruszin) nyelvjárások tanulmányozása mellett felvetődik az az időszerű probléma, hogy vizsgáljuk meg a szomszédos magyar nyelvjárásokat is. Véleményem szerint értékes adalék lenne ez az ősszlávok, keleti szlávok (később ukránok) és a többi nemzetséggel fenntartott gazdaság, kulturális kapcsolatok történetének tanulmányozásához. Minél behatóbban kutatjuk a lexikai kölcsönhatásokat nemcsak az irodalmi nyelvben, hanem a szomszédos szláv és magyar nyelvjárásokban is, sőt, minél figyelmesebben fogjuk tanulmányozni a szomszédos helységek szláv és magyar emlékeit, annál értékesebb anyagot kapunk a nyelvtörténet és a történeti nyelvjárástan problémainak a megoldásához. Előadásommal az anyanyelvjárás és a szomszédos népek nyelvjárásának tanulmányozására szerettem volna felhívni a figyelmet. Közismert ugyanis, hogy a magyar nyelv jelentős számú szlávizmusai között sok az ukrán illetőleg a keleti szláv eredetű szó, amelynek vizsgálata napjainkban sem mondható kielégítőnek. A dialektológusok fontos feladatának tekinthető a rokon és nem rokon szomszédos nyelvjárások kutatása, mivel az így felszínre kerülő anyag nemcsak a nyelvtudomány számára nyújt meggyőző tényeket, hanem a történészeknek és a néprajz szakembereinek is.
173
JEGYZETEK
(1) MUNKÁCSI BERNÁT. A magyar—szláv etnikai érintkezés kezdetei. Ethnographia, VIII., 1897, 29. old. ( 2 ) ASBÓTH OSZKÁR. A 2 3 0 . old.
magyar nyelvbe került szláv szók.-NyK., 3 0 . - 2 0 9 —
(3) MELICH JÁNOS. A jövevényszavak átvételének módjáról. MNy., 29. old. (4) KNIEZSA ISTVÁN. A magyar nyelv szláv jövevényszavai. 1/1 1/2 k. Bp., 1955, (5) CSOPEY LÁSZLÓ. Rutén—magyar szótár.-Bp., 1883. ( 6 ) KNIEZSA ISTVÁN i. m . , 4 5 0 . old.
(7) Ld. J. JANOW. Gwara maloruska Moskoviec i Siwki Neddnistr - zanskej uzglçdnienim wsi okolicznych. Lywów, 1926. (8) J1H3AHEU TI. H. BeHrepCKHe 3aHMCTBOBaHHfl B yKpaHHCKHX roBopax 3aKapuaTbH.T.I—III., Byztaneurr — y>Kropo,n, 1970 1976. (9) Ld. még KOBIOK C. H. YKPAHHH3MBI B BeHrepcKOM roBope HH30BBH p. Y » 3aKappnaTCKOH oőnacTH (JleKCHKa CBínaHHaa e Ha3BaHHíiMH (J)H3HHecKHX H NCHXHHECKHX ocoöeHHOcTeH HejiaBexa) // Bonpocbi 4>HHH0-yrp0BeaeH5i.-Bbin. VI. CapaK, 1975.-C7 92—97; UÖ. YKpaHH3Mbi B BeHrepcKOM roBope HH30Bba p. Y)K 3aKapuaTCKOH oőnacTH YKpaHHCKpíí CCCP // ABTopetJ)epaT KannH^taTCKOH OTceepTauH. Y>Kropoa, 1973.-20 cip.; JLH3AHEI4B n . Mio JXo NHTAHHH no yKpaÏH3MH B yropcKiíí MOBÍ // Te3H jíonoBÜieH #0 XX HayxoBoï KOH(|)epeHuiï.-CepiH MOB03HaBHa.-Y>Kropoít, 1966. C. 26— 32; UŐ. magyar—ukrán nyelvi kapcsolatok. Uzshorod, 1970.-C.-35— 40. old.
174
A drànka, drónica, grânica, granit
• zsindely © fazsindely
SCHINDEL
RÉGI FALUSI HÁZ TETŐFEDÉSÉRE HASZNÁLT HOSSZÚKÁS FALEMEZEK KPOBE/lbHAfl flPAHKA
41.
jószli bölcsőde
• •
KINDERKRIPPE
ŰETCKME HCJ1M
3 EVES KORIG GONDOZÓ NAPKÖZI INTÉZMÉNY
BÖLCSŐDE - A GYEREKEKET CSECSEMŐKORTÓL
A3.
E összecsukható ágy, összecsukhatós ágy
A nyugágy
# roszkladuska, roszkláduska
FELDBETT
PACKJIAüyiUKA
ÖSSZECSUKHATÓ AGY
76.
• màjka, májki • trikó
ÄRMELLOSES HERRENUNTERHEMD
MAPÍKA
TRIKÓ (UJJ NÉLKÜLI FERFIALSOING)
166.
237.
szörcsizma
* halinya (17), nemeszcsizma (22), hatinacsizma (24)
posztócsizma
E
• válenki li
WALENKI
BAJ1EHKM
VÀLENKI - VASTAG, POSZTÓSZÁRÚ ES -FEJŰ CSIZMA
