Gyermekszegénység
EU szociális modell
célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása mindenkinek társadalmi kirekesztéssel szembeni fellépés civil párbeszéd
Lisszaboni folyamat
2000 – lisszaboni csúcs: 2010-re a világ legversenyképesebb és dinamikus tudás alapú társadalma legyen, amely fenntartható gazdasági növekedést, több és jobb munkahelyet valamint nagyobb társadalmi kohéziót képes biztosítani
2005- részjelentés: nem sikerült, új célok
Hagyományos jóléti állam válsága 1.
demográfiai okok nagy ellátórendszerek finanszírozása tartós munkanélküliség társadalmi kirekesztés
2. A három elsődleges intézmény az állam a munkaerőpiac és a család kudarca
A jóléti állam újradefiniálása? Esping-Andersen új egyensúly kell a hagyományos jóléti szolgáltatók: az állam, a család és a munkaerőpiac közötti munkamegosztásban a gazdasági növekedés és jóléti politika viszonyában képessé tenni az embereket, hogy a munkaerőpiacon
Legfontosabb teendők
Foglalkoztatási válság kezelése: beruházás az élethosszig tartó tanulásba, képzésbe
Nemek közötti viszonyok: nők helyzete – családpolitika és a foglalkoztatáspolitika összehangolása
Idősek biztonságának újradefiniálása: a fiatal generáció egyes csoportjainak nincs munka alapú időskori biztonsága
Jóléti szolgáltatók közötti viszony átalakítása: ha a piac, az állam és a család is kudarcos - válság - együtt kell átgondolni
Beruházás a gyerekekbe: kora gyermekkori fejlesztés, a gyermeknevelés költségei
A szegénységi ráták változása (TÁRKI) Szegénységi ráták a különböző életkori csoportokban 1991/1992 2002/2003 20
%
15 10 5 0 0-2
3-6
7-14
15-19 20-29 30-39 40-49 50-59 60-69 1991/1992
2002/2003
70 felett
Mit tudunk a gyermekszegénységről
A gyerekek jelentős százaléka él segélyezési küszöb alatti egy főre jutó jövedelemmel rendelkező háztartásban.
A gyermekek relatív szegénységi rátái meghaladják a népesség más korcsoportjainak szegénységi rátáit
A gyerekek jelentős százaléka a népesség legrosszabb jövedelmi helyzetű csoportjaihoz tartozik.
A legnagyobb szegénységi kockázattal a kisgyerekek (0-2 év), a többgyermekes családban (3 és több gyermek), illetve az egyszülős családban élő gyermekek rendelkeznek.
Mit tudunk a gyermekszegénységről
A roma gyerekek körében jelentősen magasabb a szegénységi ráta mint a nem-romák körében.
A jövedelmi szegénységben élő gyerekek helyzete nem tárható fel az őket nevelő háztartások adatai alapján.
A gyermekszegénység, akárcsak a szegénység általában, többdimenziós jelenség: a szegénység különféle dimenzióinak halmozódása együtt jár a gyermekek egészséges pszicho-szociális fejlődésének veszélyeztetettségével.
A gyermekszegénységet meghatározó tényezők: UNICEF
Családi és demográfiai jellemzők
Munkaerőpiaci feltételek
Kormányzati politikák
Az alacsony gyermekszegénységi rátával rendelkező országokban a GDP legalább 10%-át a gyermekszegénységet csökkentő szociális kiadásokra fordítják.
A gyermekszegénységet csökkentő politikák
A családok rendelkezésére álló jövedelem emelése (foglalkoztatás, szociális transzferek)
A családok kiadásainak csökkentése (költségek átvállalása: étkezés, iskolaszer, utazás, iskolai programok stb.)
A megelőzésre és gyermek jól-létre központosító politikák
Szociális kiadások a GDP %-ban (EUROSTAT, 2004 – 2001)
Szlovénia Szlovákia Magyarország EU-15 Irország Spanyolország Portugália Görögország Egyesült Királyság Ausztria Németország Franciaország Svédország
0
5
10
15
20
25
30
35
A családok rendelkezésére álló jövedelmek emelése A családtámogatások önmagukban nem alkalmasak a gyermekszegénység kezelésére. Azokban az országokban alakul kedvezőbben a gyermekek és a gyermekes családok helyzete, ahol
viszonylag magas a foglalkoztatottak aránya viszonylag magas a bérek színvonala kiszámítható, stabil, értékőrző gyermektámogatások vannak
A megelőzésre és gyermek jól-létre központosító politikák: böcsőde
A megelőzésre és gyermek jól-létre központosító politikák: alternatív gyermekgondozási intézmények
A megelőzésre és gyermek jól-létre központosító politikák: alternatív gyermekgondozási intézmények
Középiskola választás az apa legmagasabb iskolai végzettsége szerint, 1998 (%) Iskola típusa, ahol a gyerek 1. éves
Apa legmagasabb iskolai végzettsége Egyet.
Főisk. Érett.
Szakm.
8 ált.
- 8.ált.
Össz .
Gimnázium
82
64
39
20
11
2
33
Szakközépiskola
15
27
46
44
40
23
41
Szakmunkásképző
3
8
14
34
44
58
23
Szakiskola
0
1
1
2
5
17
3
100
100
100
100
100
100
100
Összesen
Szövegértés és származás közötti korrelációs együttható Apa iskolai végzettsége Anya iskolai végzettsége Norvégia
0,16
0,14
Írország
0,15
0,15
Görögország
0,22
0,24
Lengyelország
0,26
0,24
Ausztria
0,23
0,24
Franciaország
0,19
0,22
Anglia
0,19
0,20
Magyarország
0,38
0,40
Csehország
0,36
0,31
Portugália
0,22
0,24
Általános iskolás kori különórák száma az apa iskolai végzettsége szerint, 1998 (%) Különórák száma
Az apa legmagasabb iskolai végzettsége Egyetem
Főiskola
Érettségi
Szakmunkás képző
Legfeljebb 8 általános
Nem volt különóra
30
33
45
56
61
1
35
34
35
33
32
2
24
25
15
8
6
3 és több
11
8
5
3
1
Összesen
100
100
100
100
100
A gyermekszegénység jelentősége
A gyermekszegénység a felnőttek szegénységétől eltérő tartalmakat is rejt.
A gyerek nem tehet róla, hogy milyen családban nevelkedik.
A társadalmi kirekesztődés folyamata már gyermekkorban megkezdődhet.
A felnőttkori kirekesztettség okai a gyermekkorra is visszanyúlhatnak.
’A politikusok gyakran mondják, hogy mi, gyerekek vagyunk Európa jövője. De mi most élünk. A gyerekkorunk ma van, nem holnap vagy azután.’
