FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI

MAGYARORSZÁG

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM A NÖVEKEDÉSÉRT ÉS A FOGLALKOZTATÁSÉRT

2006. OKTÓBER

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG

TARTALOMJEGYZÉK ELİSZÓ 1. BEVEZETİ 2. KOORDINÁCIÓ, MONITORING, PARTNERSÉG 2.1 A LISSZABONI STRATÉGIA HAZAI KOORDINÁCIÓJA 2.2 AZ INTÉZKEDÉSEK NYOMON KÖVETÉSE, MONITORING 2.3 PARTNERSÉG 3. MAGYARORSZÁG PRIORITÁSAI 4. CÉLOK ÉS INTÉZKEDÉSEK 4.1 MAKROGAZDASÁG 4.1.1 Helyzetértékelés 4.1.2 Célok, intézkedések 4.2 MIKROGAZDASÁG 4.2.1 Helyzetértékelés 4.2.2 Célok, intézkedések 4.3 FOGLALKOZTATÁS 4.3.1 Helyzetértékelés 4.3.2 Célok, intézkedések 5. AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV ÉS A LISSZABONI CÉLKITŐZÉSEK

2 4 6 6 7 9 13 22 22 23 23 31 31 32 57 57 58

KÖZTI ÖSSZHANG MEGTEREMTÉSE MELLÉKLETEK AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELEIT ÉS AZ EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEIT FIGYELEMBE VEVİ INTÉZKEDÉSEK TEMATIKUS ISMERTETÉSE A LISSZABONI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁT SEGÍTİ INTÉZKEDÉSEK STATISZTIKAI MELLÉKLET

74 77 77 89 201

1


ELİSZÓ Versenyben állunk a világgal. Ebben az állandóan változó környezetben Magyarországnak is megújulásra van szüksége. Megırizve hagyományainkat, felismerve adottságainkat és kiaknázva lehetıségeinket még ma kell leraknunk az alapjait a holnap új és hosszú távon sikeres Magyarországának. Bírnunk kell az iramot, hogy képesek legyünk segíteni mindazokon, akik erre nem képesek. Nem lehet tovább halogatni a változásokat. Megörökölt, rosszul mőködı ellátási rendszerek szorulnak átalakításra, társadalmi igazságtalanságok várnak orvoslásra, mindennapos önáltatásokkal kell szembenéznünk. Most, ezekben a hónapokban születnek meg azok a döntések, amelyek megalapozzák jövınket. Ezek hazánk dinamikus fejlıdését, a gazdaság tartós növekedését, a – legális – foglalkoztatás bıvülését, a jövedelmek és életszínvonal emelkedésének megalapozását, a megbillent államháztartási egyensúly helyreállítását, az államreform véghezvitelét szolgálják. Egymásra épülı elemek, egyik nélkül nem valósulhat meg a másik. Együtt azonban az új, sikeres Magyarország szilárd szerkezetét adják. A tartós egyensúly megteremtésének hiányában Magyarország lemaradna a fejlett európai országokhoz való felzárkózásban, ráadásul tovább növekedne az ország eladósodása. A tartós egyensúly megteremtése ahhoz szükséges, hogy szilárd alapot biztosítsunk az ország további gyarapodásának, megfelelı környezetet a fejlesztéseknek. Ezen az alapon építkezik az államreform, amely az állam szerepének átalakítására, és az egyéni felelısség újragondolására törekszik. Ebben a megújult környezetben, egyben azt erısítve kerül sor az uniós forrásokból táplálkozó fejlesztési terv végrehajtására. Jelen dokumentum a kötıanyag ezen építıelemek között, amely összekapcsolja és szerves egésszé teszi azokat. A felülvizsgált Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram nem kívánságlista, hanem intézkedési terv. Az Európai Unió stratégiájának szerves része, mégis a hazai viszonyokra épül. Részletesen leírja a következı évek teendıit, amelyek tízmillió magyar mindennapi problémáinak megoldásáról, életének jobbá tételérıl szólnak. A szükséges változások feltétele annak közös megértése és elfogadása, hogy az Új Magyarország csak felelıs polgárai teljesítményébıl építkezhet. Versenyképes gazdaság és szolidáris társadalom: az ország nem tud többet tenni polgáraiért, mint amennyit ık tesznek önmagukért és egymásért. Képessé kell tenni polgárainkat arra, hogy maguk is megállják a helyüket a versengı világban. És képessé kell tenni az államot arra, hogy a versenybıl kimaradók számára is szilárd támaszul szolgáljon. A kormány vagy az állam egyedül nem képes a változtatásokat végrehajtani, milliók közös munkájával érhetünk csak célba. Olyan államot akarunk, amelyet kevesebb kiváltság, nagyobb teljesítmény, kisebb bürokrácia és takarékosabb mőködés jellemez. Mindezek biztonságos finanszírozása érdekében növelni kell a bevételeket és csökkenteni a kiadásokat, hogy helyreálljon a megbomlott egyensúly. Ezzel együtt kell át szervezni az állampolgárokat és a vállalkozásokat szolgáló közigazgatást. Meg kell újítani a mindenkit megilletı egészségügyet, oktatást és a jóléti rendszereket, hogy jobban ellássák feladatukat. Ezekre az alapokra építhetjük rá az uniós forrásokból megvalósuló fejlesztéseket, amelyek hét év alatt egy fizikailag és társadalmában is megújult Magyarországot teremtenek. Addig azonban még sok közös munka vár ránk! Miközben Magyarország átlagos életszínvonala az elmúlt évek során folyamatosan közelített az Európai Unió átlagához, az országon belül egyre nagyobb a fejlett és az elmaradott térségek

2

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG közötti különbség. Ezt a tarthatatlan folyamatot meg kell fordítanunk. Növekvı foglalkoztatást és tartós gazdasági növekedést kívánunk biztosítani az egész országban. Ma a magyar egészségügyben általában nem a befizetett járulékaink szerint jutunk jobb vagy kevésbé jó szolgáltatáshoz. Sokkal inkább meghatározó az, hogy kinek milyen kapcsolatai vannak, vagy éppen az ország melyik településén él. Olyan egészségügyet szeretnénk, amely mindenkinek, bárhol éljen is, egyaránt magas színvonalú szolgáltatásokat nyújt. Magyarország akkor lehet erıs ország, ha a legtöbb embernek munkát adó kis- és középvállalatok is erısek. A vállalkozásokat segíteni kell. A hivatali útvesztıket és bonyolult elıírásokat lebontva meg kell erısítenünk gazdaságunkat. E nélkül nem tudunk versenyre kelni a világgal, és nem tudjuk jólétünket sem megalapozni. A modern, jólétben élı országokban biztonságos, egészséges és tiszta a környezet. Minıségi életre csak élhetı falvakban és városokban van esélyünk. Ezért megırizzük természeti kincseinket, hogy így adhassuk tovább gyermekeinknek. Ma hazánkban alig kétmillió adófizetı állampolgár viseli a sajátján kívül nyolcmillió honfitársának terheit is. Ez fenntarthatatlan és igazságtalan is. A társadalmunkra csökkenı gyerekszám mellett az elöregedés a jellemzı, ami már ma elkerülhetetlenné teszi a nyugdíjrendszer átalakítását. A foglalkoztatás csak lassan bıvül, elsısorban a munkanélküliség és az inaktivitás a felelıs a szegénységért és a leszakadók nagy számáért. Az állam azonban csak a befizetett adókból és járulékokból képes fenntartani a jóléti rendszereket. Méltányos közteherviselést akarunk tehát, hogy mindenki a lehetıségéhez mérten viselje a terheket. A tehetısek többet, a szegényebbek kevesebbet. Támogatjuk az öngondoskodás eszméjének terjedését, hogy aki teheti, saját maga is felelıs legyen a jövıjéért. Magyarország akkor lesz sikeres, ha legnagyobb kincsévé polgárai tudása, szakképzettsége, hozzáértése válik. Évek óta növekszik a magyar felsıoktatásban tanulók és a diplomás munkanélküliek száma, miközben állandó munkaerıhiány van képzett szakmunkásokból. A lakosság 75 százaléka nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem. A használható tudás elengedhetetlen ahhoz, hogy hazánk megállja a helyét a világban és a nyertesek táborába tartozzon. Korszerő közoktatást, versenyképes, használható tudást és ezek megszerzésében esélyegyenlıséget kívánunk biztosítani. Ez az alapja annak, hogy mindenki munkát találjon a modern gazdaságban. Annak, hogy segély helyett a saját jövedelmébıl legyen képes magát és családját eltartani. E nélkül nincs öngondoskodás. Öngondoskodás nélkül pedig az egyre növekvı állami bevételeket a mind nagyobb számú eltartott segélyezésére kell költeni. Fordítsuk e bevételek egy részét inkább az országot új pályára állító kitörési pontok megerısítésére! Ha Magyarország nem lesz képes alkalmazkodni a gyorsan változó világhoz, lehetetlenné válik értékrendünk fenntartása. Ha a tehetségeseket nem hagyjuk szárnyalni, ha a feltörekvıket nem támogatjuk abban, hogy megerısödjenek, akkor nem leszünk képesek arra sem, hogy a leszakadóknak biztonságot nyújtsunk. Ezért kell minden eszközzel bıvíteni a foglalkoztatást és segíteni a gazdaság növekedését.

3


1. BEVEZETİ A 2000. március 23-24-i Európai Tanács lisszaboni ülésén az Európai Unió akkori 15 tagállamának állam- és kormányfıi arra vállaltak kötelezettséget, hogy az Európai Uniót a világ legdinamikusabb és versenyképesebb tudás alapú gazdaságává teszik, amely képes a fenntartható fejlıdésre, több és jobb munkahellyel és erısebb társadalmi kohézióval, valamint a környezet jobb megbecsülésével. Az elmúlt években a célok nem változtak, a kibıvült unió versenyképességének növeléséhez számos alapvetı feltétel rendelkezésre áll. A gazdasági növekedés fokozása és egy dinamikus gazdaság megteremtése nélkül azonban nem lehet megalkotni a fenntartható fejlıdés feltételeit, a régiók közti konvergenciát, és a szociális területen, valamint a környezetvédelem terén meghatározott célok is elérhetetlenné válnak. Ezen célokat szem elıtt tartva Magyarország felülvizsgálta a nemzeti lisszaboni akcióprogramot, amely egyes célok, illetve intézkedések tekintetében túlnyúlik a 2008-as idıszakon. Magyarország az elkövetkezı években nagy feladat elıtt áll. Hazánk legfontosabb hosszú távú célkitőzése – összhangban a megújult lisszaboni stratégiával – a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás növelése. Ennek megvalósulásához azonban szükség van a stabil makrogazdasági környezet megteremtésére, a hosszú távon fenntartható pénzügyi egyensúly biztosítására. A 2006. június 9-én hivatalba lépı új kormány stratégiájának középpontjában egy hármas célkitőzés áll: -

a makrogazdasági egyensúly helyreállítása; az állam egész mőködését átfogó reformfolyamat megvalósítása; átfogó fejlesztéspolitika kidolgozása és megvalósítása.

Az elsıdleges és legfontosabb feladat a makrogazdasági stabilitás biztosítása. Ez alapozhatja meg a tartós növekedést és a foglalkoztatás bıvítését. Az egyensúly mielıbbi megteremtése érdekében a kiadások csökkentése mellett elengedhetetlen, hogy az elkövetkezı egy-két évben az állam ne csökkentse, hanem növelje bevételeit. A magyar kormány tisztában van azzal, hogy a kiigazításra vonatkozó kormányzati intézkedések rövid távon negatív hatással lehetnek a foglalkoztatásra és a gazdasági növekedésre. Ez nem jelenti azt, hogy Magyarország el kíván térni a megújult lisszaboni stratégiában, a 2005. évi nemzeti lisszaboni akcióprogramban meghatározott célkitőzésektıl. A célok azonosak, azonban megvalósításuk elıfeltétele az egyensúly megteremtése és az állam reformjának véghezvitele. Hazánk legfontosabb feladata, hogy 2008-ra a kiigazító intézkedések és az állam egész mőködését átfogó reformfolyamat eredményeképpen megteremtse az egyensúly hosszabb távú, biztonságos fenntartásához szükséges feltételeket. A javuló egyensúly kedvezıbb feltételeket teremt a vállalkozások fejlıdéséhez, bıvíti hitellehetıségeiket, és a 2007-2013-as idıszakban megvalósuló fejlesztésekbe bekapcsolódva hozzájárul versenyképességük és a foglalkoztatottság növeléséhez. 4


Magyarország meggyızıdése, hogy a lisszaboni célkitőzések és az európai kohéziós politika között egymást erısítı szoros kapcsolat van. Az európai kohéziós politika egy magas megtérülést hozó befektetés, amely segít a fejlıdés elıtti strukturális akadályok lebontásában, és amely jelentıs növekedési potenciált képes megmozgatni, emellett pedig hozzájárul az európai régiók által kínált lehetıségek minél szélesebb körő kihasználásához, valamint a területi különbségek csökkentéséhez. A versenyképességet és a növekedést helyi és regionális szinten kell megalapozni, mivel itt jönnek létre új munkahelyek, és itt lehet megteremteni a hosszú távú növekedés feltételeit. Az európai, nemzeti és regionális szinten mőködı felek közti partnerség biztosítja azt, hogy a programok valóban a szükségleteknek megfelelıen kerüljenek kialakításra. Nincsenek egyöntetően mindenre alkalmazható megoldások: míg az egyik régió inkább a technológiai fejlesztésre, addig a másik az infrastruktúrára koncentrál. Az eredmény azonban ugyanaz: javuló versenyképesség, több munkahely és nagyobb gazdasági növekedés. Tekintettel arra, hogy a megújult lisszaboni stratégia két legfontosabb célkitőzése a gazdaság teljesítményének és a foglalkoztatásnak a növelése, a magyar kormány úgy ítéli meg, hogy a stratégia megvalósulásának részét kell, hogy képezze a konvergencia-programban, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Tervben foglaltak következetes véghezvitele, így ezen két stratégiai dokumentumot a felülvizsgált lisszaboni akcióprogram részének tekintjük. A célok elérése érdekében a Kormány új kormányzati struktúrát, megújult koordinációs rendszert alakított ki, biztosítva ezáltal az egyes szakpolitikák közötti teljes körő összhang megteremtését. Az új mőködési rend lehetıvé teszi, hogy a 2006. ıszén az Európai Bizottság részére benyújtandó stratégiai jelentıségő dokumentumok (Konvergencia-program, Felülvizsgált nemzeti lisszaboni akcióprogram, Új Magyarország Fejlesztési Terv, valamint az ehhez kapcsolódó Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv) egymást kiegészítve és erısítve járuljanak hozzá hazánk hosszú távú versenyképességének megteremtéséhez.

5


2. KOORDINÁCIÓ, MONITORING, PARTNERSÉG A nemzeti lisszaboni akcióprogramban foglalt intézkedések megvalósulásához erıs koherenciára és következetességre van szükség. A folyamatban résztvevıknek mind tudatában kell lennie a célnak, és mindenkinek ugyanazt a célt kell követni. Az egymásnak ellentmondó döntésekhez vezetı szakpolitikákat ki kell igazítani, hogy kölcsönösen erısíteni tudják egymást. A gazdasági növekedés és foglalkoztatás céljainak eléréséhez gondoskodni kell a résztvevık, a szakpolitikák és a célkitőzések egyértelmő összehangolásáról. A különbözı érdekeltek és érintettek között szoros együttmőködésre van szükség, el kell kötelezniük magukat egymás támogatása mellett. Ehhez elengedhetetlen az elért eredmények átláthatóvá tétele a politikai akarat és az egyes területeken történı elırehaladás iránti elkötelezettség mellett. 2.1 A LISSZABONI STRATÉGIA HAZAI KOORDINÁCIÓJA A 2006. júniusában hivatalba lépı új Kormány a lisszaboni stratégiával és a fejlesztéspolitikával összefüggı szakpolitikák összehangolása érdekében új kormányzati struktúrát alakított ki. A fejlesztéspolitikáért felelıs kormánybiztos, mint nemzeti lisszaboni koordinátor látja el a lisszaboni stratégiával kapcsolatos nemzeti és közösségi szintő feladatokat, valamint összehangolja a minisztériumok és a központi közigazgatási szervek országos szintő fejlesztéssel, fejlesztési tervezéssel és programozással kapcsolatos tevékenységét, biztosítva ezáltal a fejlesztéspolitika és a lisszaboni célok közti koherenciát. A kormánybiztos állandó meghívottként részt vesz a Kormány ülésein, azokra a feladatkörébe tartozó területekre vonatkozóan elıterjesztést készít. A lisszaboni stratégia hazai koordinációjának megteremtése érdekében a fejlesztéspolitikáért felelıs kormánybiztos tárcaközi munkacsoportot hozott létre, amelynek feladata a nemzeti lisszaboni akcióprogram kidolgozása, az intézkedések folyamatos nyomon követése, valamint az évente benyújtandó elırehaladási jelentések elkészítése. A munkacsoport állandó tagjai a három fejezet elkészítéséért felelıs minisztériumok (mikrogazdaság - Gazdasági és Közlekedési Minisztérium; makrogazdaság – Pénzügyminisztérium; foglalkoztatás – Szociális és Munkaügyi Minisztérium). Állandó meghívottként részt vesznek a munkacsoport ülésein mindazok a szakminisztériumok, amelyek érintettek a célkitőzések megvalósításában. A munkacsoport állandó meghívottja a szakminisztériumok mellett az Államreform Bizottság (ÁRB), amelyet a Kormány a reformok stratégiai szintő lépéseinek összehangolt kidolgozása és az ezek alapján történı végrehajtás koordinált nyomon követése érdekében javaslattevı, véleményezı, döntés-elıkészítı szervként hozott létre. Az ÁRB elnöke a miniszterelnök, tagjai a kormányzatban horizontális feladatokat ellátó tisztségviselık (miniszterelnököt helyettesítı miniszter Miniszterelnöki Hivatalt vezetı miniszter, pénzügyminiszter, igazságügyi és rendészeti miniszter, fejlesztéspolitikáért felelıs kormánybiztos, koalíciós egyeztetésért felelıs államtitkár), valamint a miniszterelnök által felkért és nem kormányzati szerepet betöltı – az egyetemi, kutatói szférában és az üzleti életben tevékenykedı – személyek. A Kormány a reformok elıkészítı munkáinak operatív irányítására és az ÁRB munkájának szervezésére – annak alelnökeként – kétéves idıtartamra kormánybiztost nevezett ki, akinek tevékenységét a miniszterelnök irányítja és a kormányülések állandó meghívottja. 6

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG Az ÁRB számára az egyes reformterületek elıkészítı anyagait szakmai munkacsoportok dolgozzák ki. Állandó szakmai munkacsoportok alakultak az alábbi reformterületeken:

Önkormányzati rendszer / finanszírozás Egészségügy Oktatás Nyugdíjrendszer Közigazgatás Szociális és munkanélküli ellátások Dereguláció

A munkacsoportok az ÁRB által jóváhagyott, a munka célját, fıbb lépéseit és ütemezését tartalmazó munkaprogram alapján mőködnek. A munkaprogram végrehajtását az illetékes miniszterek és a kormánybiztos folyamatosan figyelemmel kísérik. 2.2 AZ INTÉZKEDÉSEK NYOMON KÖVETÉSE, MONITORING A lisszaboni stratégia céljainak megvalósításához elengedhetetlen a különbözı szakpolitikai stratégiák és intézkedések folyamatos nyomon követése. Az akcióprogram és az elırehaladási jelentés elkészítése során Magyarország kiemelt figyelemmel volt az alábbi szakpolitikai stratégiákkal, jelentésekkel való összhang megteremtésére és az abban foglalt intézkedések végrehajtásának jelenlegi állására:

Konvergencia-program (2006. szeptember 1.) Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013) Fenntartható Fejlıdés Stratégia (tervezés alatt, benyújtás idıpontja 2007. július 1.) Nemzeti Rákellenes Program (2006-2013) Nemzeti Csecsemı és Gyermek-egészségügyi Program (2005. november – 2013) Népegészségügyi Program (2003-2013) Zöld Könyv a magyar egészségügyrıl (2006. július 26.) Energiapolitika 2006-2015 - GKM tanulmányok Magyar Információs Társadalom Stratégia (2003- ) Nemzeti Szélessávú Stratégia (2005-2013) Nemzeti Környezetvédelmi Program (2003-2008) Szociális védelemrıl és társadalmi összetartozásról szóló nemzeti stratégiai jelentés (tervezés alatt – benyújtás idıpontja: 2006. október 15.) Nyugdíjstratégiai Jelentés (2005-2006) Egész életen át tartó tanulás magyarországi stratégiája (2005-2013) Tudást mindenkinek! Cselekvési terv (2006-2010) Oktatási Informatikai Stratégia (2004-2006) Oktatási Esélyegyenlıségi Munkaprogram (2006. augusztus 31.) Tudomány– Technológia- és Innováció-politikai Középtávú Stratégia (2006. október 31.) Reformok az oktatásban 2002-2006 Szakképzési stratégia Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (2005-2013) Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (2007-2013)

7

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG A stratégiák összehangoltságát biztosítja, hogy a nemzeti lisszaboni koordinátor állandó meghívottként részt vesz mind a kormányüléseken, mind az Államreform Bizottság munkájában. A lisszaboni tárcaközi munkacsoport tagjainak feladata az akcióprogramban meghatározott intézkedések végrehajtásának felügyelete, valamint a munkacsoport vezetıjének folyamatos tájékoztatása. Tekintettel arra, hogy az egyes szakminisztériumokban léteznek ma is jól mőködı elırejelzı, illetve monitoring modellek, hazánk arra törekszik, hogy ezen modelleket a stratégia megvalósítása érdekében összehangolja és továbbfejlesztésük révén az elırejelzéseket még pontosabbá és több tényezıre vonatkozóan alkalmazza. A monitoring rendszereknek egy része a makro-gazdasági hatások vizsgálatát, más része pedig egyes intézkedések, programok eredményeinek és hatásainak vizsgálatát szolgálják. A Pénzügyminisztériumban több makrogazdasági elırejelzı modell mőködik. A költségvetés és a konvergencia program háttérszámításaihoz kifejlesztett makrogazdasági modell segítségével konzisztens elırejelzés készíthetı a különbözı makrogazdasági tényezık (növekedés és összetevıi, bérek, foglalkoztatás, infláció, külsı finanszírozási igény stb.) alakulására. A modell segítségével meghatározható, hogy a különbözı változók hogyan befolyásolják az államháztartás bevételi és kiadási oldalának tényezıit és így az államháztartás hiányát. A modell az eddigi tapasztalatok szerint jól használható alternatív makrogazdasági pályák és érzékenységvizsgálatok készítésére. A Pénzügyminisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete által kifejlesztett makro-ökonometriai modell hasonló célokra készült, feladata ugyancsak a makrogazdasági változók rövid- és középtávú elırejelzése, valamint a különbözı külsı sokkok és gazdaságpolitikai intézkedések hatásának vizsgálata ezen változók alakulására. A modell mérete azokhoz a közepes nagyságú ökonometriai modellekhez hasonló, amelyeket más pénzügyminisztériumokban (pl. brit Treasury), jegybankokban (pl. MNB) és nemzetközi szervezetekben (pl. IMF) használnak. Az államháztartási blokkon belül ezzel a modellel is elemezhetı a sokkoknak, illetve az intézkedéseknek az államháztartás bevételi és kiadási oldalára, valamint az államadósság alakulására kifejtett hatása. A két modell párhuzamos használata lehetıséget teremt arra, hogy azonos kiindulópontból, de eltérı módszerekkel és megközelítéssel készült elırejelzéseket ütköztetni és harmonizálni lehessen. Szintén makrogazdasági hatások vizsgálatát teszi lehetıvé az a modell, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Pécsi Tudomány Egyetemmel és a Münsteri Egyetemmel együttmőködésben a 2007-2013-as programozási idıszak fejlesztéspolitikai programcsomagjai közötti választás szakmai támogatása céljából fejlesztett ki. A modellel a fejlesztéspolitikai beavatkozások országos és regionális makrohatásainak rövid-, közép- és hosszú távú, szimultán elemzése válik lehetıvé. A modell felhasználóbarát szoftver felülettel rendelkezik, amellyel lehetıvé válik nagyszámú gazdaságpolitikai szcenárió hatásainak elırejelzése, az eredmények ábrák, táblázatok révén való értelmezése. A modellel négy különbözı kormányzati beavatkozás típus hatása jelezhetı elıre:

infrastrukturális támogatások, oktatási és képzési támogatások, kutatásfejlesztési támogatások, a termelıszféra beruházásainak támogatása. 8


Ezen úgynevezett gazdaságpolitikai változók mellett, a modellt készítı két egyetem számos egyéb, a fejlesztéspolitikán kívül lévı (ún. exogén) változót is összegyőjt és megad, és azokat a modellbe integrálja. Ennek köszönhetıen például a fejlesztéspolitika által kifejtett makrogazdasági hatások a konvergencia-program kidolgozása során is felhasználhatóvá válnak. Ennek érdekében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség együttmőködik a Pénzügyminisztériumban dolgozó makrogazdasági hatásvizsgálati csoporttal is. Nem makrogazdasági, vagy a foglalkoztatás egészére kifejtett hatások vizsgálatát, hanem egyes programok, intézkedések nyomon követését teszi lehetıvé az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) monitoring rendszere, amely az aktív munkaerı-piaci politikák eredményességének vizsgálatára szolgála. A módszer lényege, hogy három hónappal a programok befejezése után megvizsgálják, hogy a résztvevıknek sikerült-e nem támogatott állásban munkát találni. Szintén a programszintő eredmények, hatások nyomon követésére alkalmas rendszer az Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR), amely egy európai összehasonlításban is egyedülállóan sokcélú és funkciójú – adminisztratív, illetve napi munkát is támogató – menedzsment és monitoring informatikai rendszer. Az európai uniós elıírásoknak megfelelıen a rendszer szabályossá, átláthatóvá és követhetıvé teszi a közösségi támogatásokból finanszírozott pályázatok teljes feldolgozási és végrehajtási folyamatát. Így nem csak adatokat győjt, de alkalmas a pályázatok iktatására, a döntések és a támogatási szerzıdések elıkészítésére, és az igénylések rögzítésére. Az EMIR mind a hazai, mind az unióval történı pénzügyi tranzakciókat, elszámolásokat, nyilvántartásokat is támogatja a rendszeren keresztül történı kifizetések által. A fenti feladatok ellátásából táplálkozó adatbázisként az EMIR képes az összegyőlt adatok összesítésére és különféle statisztikák elkészítésére, melyet sokoldalúan lehet felhasználni a megvalósítás nyomon követésére (pályázat-, projekt-követés és munkafolyamat-elemzés), ellenırzésre, tervezésre, elemzésre. Az EMIR-ben győjtött információk alapján három fontos kommunikációs forrás áll rendelkezésre a közvélemény és a pályázók tájékoztatására:

automatizált napi frissítéső statisztikák megjelentetése az Ügynökség honlapján; kéthetente frissülı lista közlése a nyertes projektekrıl; a legújabb és egyben a pályázók számára legfontosabb eredmény azonban az, hogy 2006. februárjában elindult a pályázókat egyedileg, védetten kiszolgáló „Pályázó Tájékoztató Felület”.

A közigazgatáson belüli monitoring-rendszerek használatán kívül az akcióprogram végrehajtásának ellenırzésébe és nyomon követésébe be kívánjuk vonni a társadalmi partnereinket is, az erre vonatkozó módszertan kidolgozás alatt van. 2.3 PARTNERSÉG Az olyan változtatások, mint a közigazgatás korszerősítése, a szociálpolitika, a nyugdíj- és egészségügyi rendszerek korszerősítése, a munkaerıpiac és az oktatási rendszerek alkalmazkodóképességének a támogatása közvetlen hatást gyakorolnak az emberek mindennapi életére. A Kormány célja, hogy az e területekre vonatkozó döntéseket a munkavállalók és munkaadók érdekképviseletei bevonásával hozza meg.

9

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG Ennek erısítése érdekében a Kormány 2006 folyamán a társadalmi partnerekkel közösen megteremti a párbeszéd több szintő rendszerének törvényi feltételeit. Ennek keretében:

befejezi az érdekegyeztetés és a szociális párbeszéd intézményei mőködésének jogi felülvizsgálatát és szabályozását; törvényben szabályozza az Országos Érdekegyeztetı Tanács mőködését, ezáltal is kifejezve és erısítve az ott születı megállapodások súlyát, jogi legitimációt adva a tanács tagjainak és döntéseinek; megszilárdítja a középszintő szociális párbeszéd, az ágazati párbeszéd bizottsági rendszerének jogi kereteit annak érdekében, hogy a szociális partnerek maguk alakítsák ki kollektív döntésükkel az ágazatra jellemzı munkafeltételeket, kapcsolatokat. Az ágazati párbeszéd bizottság a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintı kérdésekben az ágazati munkáltatói képviseletek és az ágazati szakszervezetek részvételével mőködı kétoldalú szociális párbeszédet folytató testület lesz, amely az adott ágazat helyzetét, fejlıdését, gazdasági és munkaügyi folyamatait érintı kérdésekkel foglalkozik.

A szociális partnerekkel való egyeztetés szükségszerő, mert bizonyos területeken az ı közremőködésük, aktív hozzájárulásuk nélkül nem lehetséges a növekedés feltételeit megteremtı reformok végrehajtása. A különbözı stratégiai jelentıségő, a felülvizsgált nemzeti lisszaboni akcióprogramot jelentısen befolyásoló dokumentumokról (többek között a konvergencia-program, az Új Magyarország Fejlesztési Terv) folytatott partnerségi egyeztetések eredményei és tapasztalatai szintén beépültek az akcióprogramba. A konvergencia-program készítése során a Kormány figyelembe vette a 2006 júliusában létrehozott Konvergencia Tanács véleményét. A program elfogadását széleskörő társadalmi és politikai egyeztetés elızte meg, a Kormány konzultált a program tervezetérıl az Országos Érdekegyeztetı Tanáccsal, az Országgyőlés Gazdasági és informatikai, Költségvetési, pénzügyi és számvevıszéki, valamint az Európai Ügyek Bizottságával, az Állami Számvevıszékkel és a Magyar Nemzeti Bankkal. Ezt követıen 2006. szeptember 1-jén nyújtotta be az Európai Bizottsának. Az egészségügyi reformra vonatkozóan a Kormány 2006. júliusában elfogadta az ún. Zöld könyvet, amely alapján elindította annak társadalmi vitáját. A Zöld Könyvbıl 10500 példányt juttatott el a szakmai szervezetekhez, a Megyei Egészségpénztárakhoz, az ÁNTSZ-hez, levélben tájékoztatta a háziorvosokat, kórházakat és gyógyszertárakat. A társadalmi vita, amelyet az Egészségügyi Minisztérium irányított, két síkon zajlott: a Kormány folyamatosan egyeztetett a szakmai szervezetekkel, és párbeszédet folytatott a szélesebb nyilvánossággal. A szélesebb nyilvánosságnak a www.eum.hu és www.magyarorszag.hu/zoldkonyv honlapokon nyílt lehetısége a véleménynyilvánításra. A két honlap fórumára több száz hozzászólás érkezett. Az egészségügyi reform intézkedéseit a Kormány 2006. augusztus 31-én fogadta el.

10

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG A felülvizsgált nemzeti lisszaboni akcióprogrammal kapcsolatban a Kormány társadalmi egyeztetést folytatott az alábbi érdekképviseleti és tudományos szervezetekkel:

Országos Érdekegyeztetı Tanács Gazdasági és Szociális Tanács Magyar Tudományos Akadémia 150 ágazati partner.

A társadalmi egyeztetés során felmerült legfontosabb észrevételek A társadalmi partnerek az egyeztetések során mind szóban, mind írásban kiemelték, hogy a felülvizsgált akcióprogram jóval összetettebb, konzisztensebb a 2005. októberében benyújtott dokumentumnál. Egyetértettek azzal, hogy Magyarország prioritásokat jelölt meg és összehangolta a jelenleg kidolgozás alatt álló, illetve már elfogadott stratégiai jelentıségő dokumentumokat. A kijelölt prioritásokat támogatják, azok együtt megvalósítása elengedhetetlen a lisszaboni stratégia megvalósításához. Üdvözlik, hogy az anyag összhangban van a konvergencia-programban, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Tervben foglaltakkal. A dokumentum általános pozitívumának azt tartják, hogy az az egész gazdaságra vonatkozó fejlıdési utat vázol fel, és ennek eredményeképpen szakít az ágazati orientációt elıtérbe helyezı gazdaságfejlesztési politikával, és horizontális prioritásokat fogalmaz meg. Ezen szemléletmód mentén Magyarország olyan gazdasági ösztönzı-rendszert tud kialakítani, amely képes arra, hogy a gazdaságfejlesztési források a fejlesztési hatások figyelembe vételével és a piacképesség alapján allokálja; a nem költségvetésbıl származó forrásokat fokozott mértékben vonja be a gazdaságfejlesztési célok megvalósításába; a gazdaságfejlesztési forrásokat újra-befektethetı módon használja; s mindezt költségvetés-kímélı módon valósítsa meg. A legtöbb esetben támogatták a makrogazdasági stabilitás megteremtésének fontosságát és egyetértettek azzal, hogy kizárólag ez teremtheti meg a lehetıséget a hosszú távon fenntartható gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatás tartós növeléséhez. Voltak olyan vélemények, amelyek a stabilitás megteremtésére irányuló egyes intézkedésekkel nem teljes mértékben értettek egyet, különös tekintettel a közigazgatási reformra vonatkozóan, így például a létszámleépítéssel és a teljesítményértékeléssel. A makrogazdasági stabilitás megteremtése miatt megjelenı negatív hatások ellensúlyozása érdekében társadalmi partnereink úgy ítélik meg, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a kis-és középvállalkozások támogatására, tekintettel arra, hogy a foglalkoztatottak számának növelésében meghatározó szereppel bírnak. A társadalmi egyeztetésre bocsátott dokumentumra vonatkozóan kritikai észrevételként jelölték meg, hogy tovább kell erısíteni az üzleti környezet fejlesztésére, valamint a kutatás-fejlesztésre irányuló törekvéseket és kiemelt szerepet kell, hogy kapjanak a kis-és középvállalkozások. Felhívták a figyelmet arra, hogy az uniós források megfelelı felhasználásához szükséges a hazai forrásokhoz való hozzájutás biztosításának erısítése és a különbözı pénzügyi források közti kapcsolódási pontok megteremtése.

11

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG A társadalmi partnerek rendkívül fontosnak tartják, hogy a fejlesztési célkitőzések között hangsúlyos szerepet kapjon az infrastruktúra-fejlesztés és versenyelvő szabályozás. Legtöbb esetben a fejlesztések gátját a nem elégséges közlekedési, innovációs és informatikai infrastruktúra jelenti. Felhívták a figyelmet arra, hogy a társadalmi partnereket a dokumentumok kidolgozását és elfogadását követıen, a végrehajtás nyomon követésébe is szükséges bevonni. A társadalmi egyeztetés során eljuttatott észrevételek nagyrészt beépültek az akcióprogramba, a kiegészítı intézkedések elfogadására irányuló javaslatokat a Kormány megvizsgálja és a késıbbiek során dönt azok esetleges megvalósításáról. A felülvizsgált nemzeti lisszaboni akcióprogramot a parlamenti pártok egy ötpárti, szakértıi egyeztetés keretében vitatták meg, majd ezt követıen az Európai Bizottságnak benyújtandó dokumentumot a Kormány 2006. október 11-i ülése hagyta jóvá.

12


3. MAGYARORSZÁG PRIORITÁSAI Magyarország, kiemelt figyelemmel az Európai Bizottságnak a nemzeti lisszaboni akcióprogramra vonatkozó ország-értékelésére, a 2006. március 23-24-i Európai Tanács következtetéseire és az új Kormány által meghatározott hármas célkitőzésre (egyensúly, reform, fejlesztés), felülvizsgálta a 2005. évi nemzeti lisszaboni akcióprogramot és kijelölte azokat a prioritásokat, amelyek – a nemzeti sajátosságokat figyelembe véve – a leginkább hozzájárulhatnak hazánk, és az unió egészét illetıen a gazdaság és a foglalkoztatás növekedéséhez. MAKROGAZDASÁG1 A Kormány legfontosabb célja, hogy a tartós egyensúlyon alapuló növekedés feltételeinek megteremtésével a gazdasági teljesítmény és az életkörülmények tartósan és gyorsuló ütemben közelítsenek, zárkózzanak fel az Európai Unió legfejlettebb országaihoz. A reálkonvergenciához olyan növekedés- és fejlesztésorientált gazdaságpolitikára van szükség, amely az államháztartás tartós egyensúlyán alapul. Az államháztartási egyensúly megteremtése a csak rövid távon ható kiigazító lépések mellett az állam mőködését érintı érdemi reformokat igényel. Hosszú távon kell befejezni az állami túlköltekezést, és el kell kerülni azt, hogy az államháztartás és a fizetési mérleg egyensúlyának rendszeres megbomlása akadályozza a felzárkózás folyamatát. Az államháztartás túlzott hiánya és a növekvı államadósság megnöveli a költségvetés kamatkiadásait, ami az elsıdleges állami feladatok finanszírozásától vonja el a forrásokat; a magánszektor számára is megemeli a hazai és a külföldi finanszírozás költségeit és ezzel a vállalkozások finanszírozási és fejlesztési lehetıségeit is kedvezıtlenebbé teszi; stabilitási kockázatot jelent: növeli a káros hatásokkal járó árfolyam-ingadozás valószínőségét. Magyarország esetében a tartós növekedés alapvetı feltétele, hogy a munkavállalási korú népesség nagyobb hányada dolgozzon. Az alacsony foglalkoztatás a népesség kisebb hányadát jelentı adó- és járulékfizetıkre hárítja a közszolgáltatások és ellátások finanszírozásának terheit, szők korlátok között tartja az államháztartás bevételeit, miközben növeli a terheit (mindenekelıtt a társadalombiztosításra és általában a szociális ellátásokra fordított kiadásokat). A demográfiai folyamatokat figyelembe véve, a népesség várható elöregedése az államháztartás jövıbeli kiadását tovább növeli, amit egyre kisebb számú adó- és járulékfizetınek kellene fedeznie. A tartós növekedés biztosításának fontos feltételei tehát a foglalkoztatás és a foglalkoztathatóság. A gazdaságpolitikának már ma erre is gondolva kell megtennie azokat a reformlépéseket, amelyekkel évtizedek múlva is finanszírozhatóak lesznek a nyugdíj-, egészségügyi és ápolási kiadások. Az így létrejövı, fenntartható egyensúly a gazdasági növekedés számára kedvezı feltételeket teremt, mert a gazdasági szereplık számára kiszámítható gazdaságpolitikai kereteket nyújtva megkönnyíti a fejlesztési döntéseket. A hosszú távon kiszámítható gazdaságpolitikai keretrendszer a következı években jelentısen megnövekvı uniós források hatékony felhasználásának is alapfeltétele. Ezek a források annál inkább járulnak hozzá a tartós gazdasági

1

A makrogazdasági folyamatokat itt és a 4. fejezetben leíró adatok a 2006. szeptember 1-jén benyújtott konvergencia program adataival vannak összhangban. Az EU és az OECD módszertani elıírásainak való mind teljesebb megfeleltetés érdekében a tényadatok felülvizsgálatát a KSH az érdekelt szervek bevonásával elvégezte. A módosítások teljeskörő átvezetése a 2006. december 1-jén elkészülı aktualizált konvergencia programban történik meg.

13

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG növekedéshez, minél nagyobb mértékben kiegészülnek a hazai magánszektor fejlesztési forrásaival. A gazdaság teljesítményének növekedése a jelenleg is foglalkoztatottak által elıállított érték (termelékenység) növelését és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak számának bıvülését igényli. A gazdaság növekedési üteme az egyensúlyjavító intézkedések hatására 2007-2008-ban átmenetileg lelassul, de a meginduló fejlesztések és reformok hatására 2009-tıl visszatér az 1998-2006 közötti idıszakot jellemzı, az uniós átlagot meghaladó, 4 százalék körüli szintre. A reformok kiteljesedése és a fejlesztési források felhasználása nyomán bıvülı beruházások 2011-ig tovább gyorsíthatják a növekedést. Az Európai Bizottság által jóváhagyott konvergencia-program alapján Magyarország az alábbi prioritásokat jelöli meg a makrogazdasági területre vonatkozóan: Költségvetési hiány csökkentése A gyors kiigazítás idıszakában párhuzamosan kerül sor a kiadások csökkentésére és a bevételek növelésére. A Kormány tisztában van azzal, hogy tartós költségvetési egyensúly csak a kiadási oldal strukturális átalakításával érhetı el, de a gyors egyensúlyjavítás érdekében szükség volt az adóterhek emelésére és a munkáltatói járulékok tervezett csökkentésének elhalasztására is. A programidıszak második felében (2009-tıl) kizárólag a kiadások GDParányos csökkenése biztosítja az egyenleg további javulását. A Kormány által már 2006-ban megtett azonnali lépések illeszkednek az állam mőködési költségeinek tartós csökkentését célzó, illetve az egészségügy finanszírozási és mőködési rendszerét átalakító hosszabb távú reformok irányához. A 2006. évi, a GDP arányában mintegy 1,5 százalékpontos egyensúlyjavításnak nagyjából a fele származik a kiadások visszafogásából. A kiadások GDP-arányos csökkentése a konszolidáció során egyre nagyobb mértékben járul hozzá a hiány mérsékléséhez. Ezt az alapozza meg, hogy már 2006-ban elkezdıdött a kiadási területek átfogó reformjának elıkészítése (bizonyos területeken elindítása), ami a késıbbi idıszakban lehetıvé teszi a kiadási szint tartós csökkentését. Az EU-transzferek nélkül számított kiadások 2006-tól 2009-ig a GDP arányában közel 6 százalékponttal csökkennek, így az egyenlegjavítás 80%-a a kiadási szint csökkenésébıl származik.

Adó- és járulékbevételek Bevételek Kiadások EU-transzferek

A kormányzati szektor fı mutatói (a GDP %-ában) Változás 2005 2006 2007 2008 2009 2006-2009 37,7 36,9 38,8 39 38,6 1,7 43,1 42,4 44,2 44,8 45,4 3,0 50,6 52,5 51 49,1 48,6 -3,9 0,9 1,5 1,6 2,1 3,2 1,7

2010 38,0-38,5 44,0-45,0 47,0-48,0 3,0-3,5

2011 37,5-38,0 43,5-44,5 46,0-47,0 3,0-3,5

Bevételek EU-transzferek nélkül Kiadások EU-transzferek nélkül Elsıdleges kiadások EU-transzferek nélkül

42,2 49,7

40,9 51

42,6 49,4

42,7 47

42,2 45,4

1,3 -5,6

41,0-42,0 44,0-45,0

40,5-41,5 43,0-44,0

45,6

47,2

45

42,9

41,4

-5,8

kb. 40,5

kb. 40

Deficit Elsıdleges egyenleg Bruttó államadósság

7,5 -3,4 62,3

10,1 -6,3 68,5

6,8 -2,4 71,3

4,3 -0,2 72,3

3,2 0,8 70,4

-6,9 7,1 1,9

2,7 kb. 1 68,0-69,0

2,2 kb. 1,5 65,0-67,0

14

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG Államreform A Magyar Kormány a közszolgáltatások széles körét illetıen tett meg, illetve készít elı strukturális hatású intézkedéseket. Ezek a hatékonyság javítására fókuszáló intézkedések egyfelıl az államháztartási deficit csökkentésén keresztül, másfelıl az állampolgároknak és vállalkozásoknak nyújtott minıségibb közigazgatáson és közszolgáltatásokon keresztül komoly mértékben hozzájárulnak az ország versenyképességéhez, a gazdaság növekedéséhez, s így áttételesen a foglalkoztatás bıvítéséhez is. A strukturális reformok megvalósításához az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kialakított államreform operatív program 130-160 milliárd forint összegő forrással járul hozzá, ami lehetıvé teszi a szükséges intézményfejlesztési, átképzési feladatok finanszírozását és létrehozza az állami adatbázisok tisztességes adóztatást és e-közigazgatást alátámasztó rendszerét. A Kormány szándéka az, hogy a 2007-2013 közötti idıszak fejlesztési forrásai a tervezett átalakításoknak megfelelıen kerüljenek felhasználásra. Közigazgatás A közigazgatási reformok célja a takarékosan és hatékonyan mőködı állam kialakítása, az igazgatási szolgáltatások ügyfélközpontúvá alakítása, a szolgáltatások eredményességének javítása. A központi közigazgatás stratégiai szerepét erısíteni kell. A szolgáltatásoknál az ügyfelek igényeit szem elıtt tartó, a források és információk innovatív módon történı használatával magas minıségi, hatékony és számon kérhetı szolgáltatásokat nyújtó eredményorientált közigazgatás kialakítása a cél. Megújítandó a központi humánerıforrás-gazdálkodás. Ennek érdekében az elımenetelt és a díjazást úgy kell átalakítani, hogy a szolgálatban eltöltött évek helyett a munkakör, valamint az elért teljesítmény legyen a meghatározó. Az egyéniesítés feltétele a szakmai kompetenciák rendszerszerő kezelése, amelyre egy hatékonyan mőködı továbbképzési és teljesítményértékelési rendszer építhetı. Önkormányzati feladatellátás és finanszírozás Az önkormányzati feladatellátás újraszervezése során folytatni kell a decentralizációt, és meg kell erısíteni az önkormányzati autonómia pénzügyi alapjait: Ennek során a közszolgáltatások megszervezésénél érvényesíteni kell az alapvetı közgazdasági törvényszerőségeket (racionális üzemméret, az üzemgazdasági szempontok érvényesítése), ösztönözni kell a nagyobb egységekben történı feladatellátást ezzel is csökkentve a kiegyenlítési igényeket.2 A reformok elsı szakaszában elérendı a feladatellátás szintjeinek átalakítása, a kistérségi és regionális feladatellátás erısítése, ezzel párhuzamosan a szabályozás deregulációja. A finanszírozásban – a bevételi oldalon - a helyi önkormányzatok gazdálkodási önállóságának erısítése, - a kiadási oldalon - a finanszírozási rendszer (normatív támogatások) egyszerősítése, a szabályozás deregulációja oldandó meg.

2 Az egyes szociális ellátások szervezése megteremthetı kis- és mikrotérségi szinten, de azokat változatlanul helyben kell nyújtani, vagy nem helyben nyújtott szolgáltatások esetében gondoskodni kell a hozzáférésrıl.

15

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG Egészségügy, gyógyszerügy Az egészségügyi reform célja a jelenleginél sokkal inkább szolgáltatáselvő, az uniós normákhoz illeszkedı és korrupciómentes ellátórendszer kialakítása, amely magasabb átlagos minıségő és költséghatékonyabb gyógyító-megelızı ellátásokat nyújt az igénybe vevıknek. A rendszer hatékony átalakításának alapvetı feltétele a biztosítási rendszer elvi és gyakorlati alapjainak megteremtése. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi ellátói rendszer struktúrája nem áll összhangban az elvégzendı feladatokkal, szükséges az intézmény és ellátórendszer strukturális átalakítása. Az egészségügyi rendszer még a jelenlegi – túlméretezett – kapacitások mellett is túlterhelt, mivel a valós igényeket meghaladó kereslet csökkentésében a rendszer egyetlen szereplıje sem érdekelt (orvos, beteg, ellátó intézmény), ezért intézkedések szükségesek a túlzott kereslet visszafogására mind a szolgáltatások, mind a gyógyszerfogyasztás terén. Az elızıekben felsorolt intézkedések végrehajtásának elıfeltétele a felügyeleti rendszer megerısítése. Nyugdíjrendszer A Kormány tisztában van a jelenlegi nyugdíjrendszer rövidtávon deficitet generáló mőködésével és hosszú távú fenntarthatóságának problémáival, ezért átfogóan, rendszerszerően, az alkotmányosság követelményeinek figyelembe vételével folytatni kívánja az 1997-ben sikerrel megkezdett nyugdíjreformot. Az erre vonatkozó részletes döntések 2006 végéig megszületnek. A Kormány ezt megelızıen is intézkedik az egyes problémák megoldása, illetve enyhítése érdekében az intézkedések jogszabályi kereteit (törvényalkotás) még ebben az évben megteremti. Ezen intézkedések hatályba léptetése is az alkotmányos felkészülési idı figyelembe vételével történik. Oktatás A közoktatás reformjának célja az esélyegyenlıséget teremtı, korszerő közoktatás megteremtése Feladat az oktatás általános színvonalának emelése, amihez a képzés infrastrukturális feltételeit, tartalmát, a mőködés hatékonyságát egyaránt korszerősíteni, illetve javítani kell. A felsıoktatásban alapvetı cél a versenyképes, jó minıségő oktatást nyújtó intézményrendszer kialakítása. Feladat a képzés szerkezetének a munkaerı-piac igényeihez közelítése, az új felsıoktatási törvény bázisán hatékonyan és átláthatóan gazdálkodó, professzionálisan „igazgatott” intézményrendszer kialakítása. A hallgatólétszám expanziójának befejezıdésével a fenntartható finanszírozás feltételeit kell megteremteni. A szakképzés és a felnıttképzés átalakítása A versenyképesség növeléséhez szükséges szakképzett munkaerı biztosítása érdekében megkezdjük a szak- és felnıttképzés összehangolt átalakítását. A fejlesztés részét képezi az állami képzési kapacitások regionális koordinációjának megteremtése, a finanszírozási és támogatási rendszerek felülvizsgálata, valamint a szak- és felnıttképzés kibocsátásának mennyiségi növelése. A finanszírozási rendszer átalakítása az állami szerepvállalás körének és mértékének felülvizsgálatán, az egyéni jogok és lehetıségek pontosabb meghatározásán alapul majd. Az iskolarendszerő szakképzés tekintetében folytatjuk és erısítjük az intézmények integrációját a költséghatékonyság növelése érdekében.

16

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG Közteherviselés – közterhek beszedése A köz által nyújtott szolgáltatásokat és támogatásokat finanszírozó közterhek viselıinek körét a korábbiakhoz képest lényegesen szélesebben szükséges meghatározni. Messzemenıen érvényesíteni kell, hogy mindenki lehetıségeinek arányában vegyen részt a közterhek viselésében, ezért fontos az ezt gátló, a jövedelemszerzésnek a közteher alól való kivonását lehetıvé tevı megoldások megszőntetése. A közszolgáltatásokat jogosulatlanul igénybevevı „potyautasok” számát radikálisan le kell csökkenteni. Az adó- és járulékalapok szélesítésével kell megteremteni a méltányos közteherviselést és a jó minıségő közszolgáltatások fenntartható finanszírozását. Adó- és járulékbevételek (a GDP %-ában) 2005 2006 2007 2008 2009 24,9 24,1 25,3 25,5 25,2

Adóbevételek ebbıl Termelési és importadók Jövedelem és vagyonadók Tıkejövedelem adó Társadalombiztosítási hozzájárulások

15,6 9,2 0,1 12,8

14,6 9,4 0,1 12,8

14,8 10,4 0,1 13,5

14,7 10,7 0,1 13,5

Adó- és járulékbevételek összesen

37,7

36,9

38,8

39

2010 kb. 25

2011 24,5-25

14,4 10,7 0,1 13,4

14-14,5 kb. 10,5 kb. 0,1 13,0-13,5

kb. 14 kb. 10,5 kb. 0,1 kb. 13

38,6

38,0-38,5

37,5-38,0

MIKROGAZDASÁG A 2005. évi nemzeti akcióprogram mikrogazdasági fejezete különös hangsúlyt fektetett a kutatás-fejlesztés és innováció ösztönzésére, a versenyképesség bázisának szélesítésére, illetve a vállalkozói környezet javítására, a piaci verseny-körülmények erısítésére. Az üzleti környezet, a kutatás-fejlesztés és innováció, valamint az infrastruktúra fejlesztése és versenyelvő szabályozása a továbbra is a Kormány kiemelt beavatkozási területei/prioritásai, melyek a felülvizsgálat során az energiapolitikával, illetve a környezet-fejlesztéssel, mint további prioritásokkal egészülnek ki. A 2007-2013 közötti idıszak fejlesztési stratégiáját meghatározó Új Magyarország Fejlesztési Terv több prioritása összecseng az itt megjelölt hangsúlyokkal, úgy mint az innovatív, tudásalapú gazdaság feltételeinek megteremtése, az üzleti környezet fejlesztése, az elérhetıség javítása, a környezeti és környezetbarát energetikai fejlesztések. Mindez az ország és az Európai Unió számára is biztosítékként szolgálhat az uniós források megfelelıen fókuszált felhasználására. Az uniós átlagot tartósan meghaladó gazdasági növekedés megteremtése érdekében a Kormány ugyanakkor a makrogazdasági keretfeltételek javítását helyezi az ország lisszaboni stratégiájának elsırangú célkitőzésévé a 2008-ig terjedı idıszakban. A nemzeti akcióprogram felülvizsgálata során ennek megfelelıen a makrogazdasági egyensúly megteremtésének szándéka vezérelte a strukturális problémák kezelésének kialakítását is. A 2006-2008 közötti kiigazítás idıszakában a Kormány célja, hogy a beazonosított problémákra és kihívásokra válaszul a gazdaságpolitikai eszköztár széles skáláját alkalmazza – kezdve az állami szabályozás eszközeitıl az intézményi ösztönzıkön át a pénzügyi, finanszírozási eszközök fókuszált és hatékony alkalmazásáig.

17

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG Kutatás-fejlesztés és innováció A 2005. évi programban lefektetett szándékoknak megfelelıen következetesen folytatni kell azt a politikát, amely az üzleti szféra K+F és innovációs ráfordításainak alacsony szintjére, az innováció iránti elégtelen kereslet élénkítésére, valamint az üzleti és akadémiai szektor K+F és innovációs képességeinek együttes fejlesztésére irányul. Továbbra is explicit kormányzati szándék az üzleti szféra, a kutatóintézetek, s az egyetemi kutatóhelyek közötti együttmőködések ösztönzése, a technológia-transzfer és a technológia- / tudás-intenzív mőködıtıke-befektetések serkentése. EU-25 átlag 2000 K+F ráfordítás a GDP arányában (%)*

1,86

s

2005 n.a.

Uniós célkitőzések 2005 2010 -

3

Magyarország 2005 0,89

Nemzeti célkitőzések 2008 2013 *

2,1*

* A számszerősített célkitőzések a Tudomány-, Technológia- és Innováció-politikai Stratégia (TTI stratégia) elfogadása nyomán határozhatók meg. A TTI stratégiáról szóló kormány-elıterjesztés várható idıpontja: október vége. (A TTI stratégia jelenlegi tervezetének fı jelzıszáma az európai összesített innovációs rangsorban való elırelépésünk mértéke – vagyis, 2013-ra az elsı 50 %-ba való bekerülés).

Üzleti környezet fejlesztése A költségvetési kiigazítás következtében immáron különös stratégiai hangsúlyt kapott az üzleti környezet dinamizálása. A felülvizsgálat során újraértékelıdtek azok az intézkedések, melyek a lehetı legkisebb költségvetési megterhelést jelentik, azonban jelentıs hatással lehetnek a gazdasági életre, úgy mint a piaci szabályozásokba épített ösztönzık, a vállalkozásokat terhelı adminisztratív és tranzakciós költségek csökkentését célzó szabályozások. Az üzleti környezet dinamizálása alapvetı fontosságú a gyors gazdasági növekedés megvalósításában, jelentıs mértékben elısegíti a mikroszféra versenyképességének javítását. Az üzleti feltételek javításában fontos szerepet kell szánni a hazai és a külföldi vállalatok közötti beszállítói kapcsolatok fejlesztésére és erısítésére. A hazai vállalati szektor termelékenységbeli, versenyképességi hátránya e módszer révén csökkenthetı. EU-25 átlag

Vállalat-alapítás idıtartama

2000 n.a.

2005 24 nap

Uniós célkitőzések 2005 2007 n.a. 1 hét

Magyarország 2005 30 nap

Nemzeti célkitőzések 2007 1 hét

* További számszerősített célkitőzések az Üzleti környezet fejlesztésére irányuló GKM stratégia elfogadását követıen adhatók meg. Várható idıpont: 2006 szeptember vége.

Környezetfejlesztés Az utóbbi évek tudományos kutatásai és gyakorlati tapasztalatai az eddigi erıfeszítések ellenére több globális környezeti probléma súlyosbodását mutatják (pl. az éghajlatváltozás várható hatásaként fellépı természeti katasztrófák, szélsıséges idıjárási helyzetek gyakoribb elıfordulása, a biológiai sokféleség csökkenése). Magyarország elhelyezkedése, természeti, környezeti adottságai következtében a fentieken túl mind a regionális, mind a kétoldalú együttmőködés fejlesztése területén a környezetfejlesztés kiemelt nemzeti érdek. Mindezért a felülvizsgálat után is folytatni kell a környezeti szabályozás, a környezetbarát gazdálkodás és a

18

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG környezettudatosság, valamint a környezeti ipar fejlesztésére, és az ökoinnovációra irányuló intézkedéseket. EU-25 átlag 2000

Uniós célkitőzések 2005 2010

2005

Magyarország 2004

90,5 n.a. n.a. n.a. 63,6 Üvegházhatású gázok kibocsátása* * százalékban, CO2, CH4 és N2O esetében 1990, HFC, PFC és SF6 esetében 1995 a bázisév

Nemzeti célkitőzések 2008-2012 átlag 94

Energiapolitika Az Európai Tanács 2006. márciusi ülésének következtetéseivel összhangban Magyarországon is elıtérbe kerültek a fenntartható energiaellátás kérdései. Az ország energiaimporttól való függısége komoly makrogazdasági kockázattal jár, melyre a hazai felhasználók energiatakarékos gyakorlatának ösztönzése, az energiahatékonyság javítása, valamint a hazai termeléső, megújuló energiaforrások arányának növelése adják a megfelelı választ, fontos szerephez jut a hazai termeléső, megújuló energiaforrások arányának növelése is. EU-25 átlag

Bioüzemanyagok részaránya (%)1 Zöld áram részaránya (%)

2

Megújuló energiahordozófelhasználás részaránya (%)3

2005

2010

2015

Magyarország 2005

1,4

2

5,75

8

0,07

5,75

13,8

16

n.a.

21

n.a.

4,5

6,5

5,8

8

n.a.

12

15

5,2

8-8,2

2000 (bázis) 0,2

Uniós célkitőzések

2005

Nemzeti célkitőzések 2010

Forrás: EUROSTAT

1 2

3

Bioüzemanyagok részaránya a forgalomba hozott közlekedési célú üzemanyagok energiatartalmára vetítve. A megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia-termelés részaránya a hazai bruttó villamosenergiafelhasználáson belül. Az összes megújuló energiahordozó-felhasználás országos energiafelhasználáson belüli részaránya

Infrastruktúra-fejlesztés és versenyelvő szabályozás Végül, de nem utolsó sorban, Magyarország esetében a versenyképesség javításának nélkülözhetetlen elıfeltétele a széles értelemben vett infrastruktúra fejlesztése. A Kormány a felülvizsgálat során kiemelten figyelt a közlekedési infrastruktúra továbbra is szők keresztmetszeteinek oldására, valamint a K+F és innovációs infrastruktúrához való hozzáférés szélesítésére. Mindemellett, a szélessávú hálózatok országos lefedettségének biztosítására a jövıben olyan policy mix kialakítására törekszik a Kormány, mely megfelelıen hagyatkozik mind a fejlesztési, mind az ágazati szabályozás eszközeire. EU-25 átlag


Magyarország

Nemzeti célkitőzések 2008 2010

2000 2005 2005 *** *** Az infrastruktúra-fejlesztés indikátorait és cél/értékeit a Közlekedési Operatív Program, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program indikátorainak véglegesítését követıen tudjuk megadni. Várható idıpont: 2006. október vége

19

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG FOGLALKOZTATÁS A foglalkoztatás és az aktivitás növelését a Kormány továbbra is az egyik legfontosabb céljának tekinti. Folytatni kell azt a politikát, amely a munkaerı-piac kínálati oldalát tekintve az aktivitás növelését helyezi a középpontba, és amelynek eredményei az inaktivitás utóbbi idıben tapasztalt csökkenésében már megmutatkoznak. A foglalkoztatás bıvítése – a tartós növekedés mellett – a 2007-2013 közötti idıszak stratégiáját meghatározó Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljainak egyike. Ez azt jelenti, hogy az ország az uniós forrásokat oly módon fogja felhasználni, hogy az a lehetı legteljesebb mértékben hozzájáruljon a munkaerı-piaci helyzet javulásához, a munkaerı minıségének javításához, a munkalehetıségek bıvüléséhez. 2006-2008 között ugyanakkor a makrogazdasági egyensúly megteremtése áll a Kormány stratégiájának középpontjában, ez alapozhatja meg a tartós növekedést és a foglalkoztatás bıvítését. Rövidtávon a munkaerı-piaci helyzet alakulását döntıen befolyásolja majd a közszférában foglalkoztatottak számának csökkenése, miközben a versenyszférában sem lehet a munkaerı iránti kereslet számottevı növekedésére számítani. A kiigazítás idıszakában a munkaerı-piaci helyzet tekintetében a Kormány célja az, hogy a foglalkoztatás és az aktivitás szintje ne csökkenjen, és az esetleges kedvezıtlen foglalkoztatási hatások ne a leghátrányosabb helyzetőeket érintsék leginkább. A 2008-ig tartó idıszak intézkedései megteremtik a makrogazdasági feltételeit annak, hogy ezt követıen megindulhasson a foglalkoztatás növekedése, elsısorban a versenyszférában teremtve új munkahelyeket. A konvergencia-programban foglaltakkal összhangban a Kormány a következı számszerősített célkitőzéseket határozza meg a foglalkoztatási ráta tekintetében: EU-25 átlag

Foglalkoztatási ráta Forrás: EUROSTAT

2000 62,4

2005 63,8

Uniós célkitőzések 2005 2010 67 70

Magyarország 2005 56,9

Nemzeti célkitőzések 2008 2010 57 58,7

A 2010-ig terjedı idıszakra vonatkozó foglalkoztatási stratégia a következı prioritásokra épül: Az aktív munkaerı-piaci politikák szerepének megerısítése A foglalkoztatás és az aktivitás növelése érdekében az akcióprogram nagy hangsúlyt helyezett az álláskeresés ösztönzésére, az álláskeresést segítı szolgáltatások fejlesztésére, a hátrányos helyzetőek foglalkoztathatóságának javítására, a munkanélküli és a szociális ellátórendszeren belül a munkavállalásra való ösztönzés elvének érvényesítésére. Ezen intézkedések fenntartása mellett a kiigazítás idıszakában további lépések is szükségesek. Célunk az, hogy a foglalkoztatási hatások kezelése elsısorban ne az inaktivitást növelı, hanem az aktivitás megırzését szolgáló, a munkaerıpiacon belüli átmenetet segítı eszközökre épüljön. A reformok és a szerkezetváltási folyamatok munkaerı-piaci hatásaira tekintettel megerısítjük az aktív munkaerı-piaci politikák szerepét az egyének aktivitásának megırzésében, a munkaerıpiacon belüli átmenetek segítésében. A közszférát érintı létszámcsökkentéseket olyan intézkedések kísérik majd, amelyek segítik az érintettek álláskeresését, átképzését és versenyszférán belüli újbóli elhelyezkedését. Megkezdjük egy olyan integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató-rendszer kialakítását, amely lehetıvé teszi, hogy a foglalkoztatási szolgáltatások a regisztrált munkanélkülieken túl az inaktív népesség bizonyos csoportjait is elérjék, elısegítve az álláskeresési aktivitás növekedését.

20

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG EU-25 átlag

Aktivitási ráta (15-64 éves népesség) Nık aktivitási rátája (15-64) Férfiak aktivitási rátája (15-64)

2000 68,7 60,0 77,4

2004 69,7 62,0 77,5


Magyarország 2005 61,3 55,1 67,9

Nemzeti célkitőzések 2008 2010 62,1 63,3 56,2 57,6 68,2 69,1

Célzott támogatások a hátrányos helyzetőek foglalkoztatása érdekében A költségvetési hiány csökkentésére irányuló intézkedések mellett a járulékterhek általános mérséklésére nincs lehetıség. A célzott járulékkedvezmények ugyanakkor fontos szerepet tölthetnek be a munkaerı-piaci szempontból hátrányos helyzető munkavállalók elhelyezkedési esélyeinek javításában. Ilyen célzott járulékkedvezményt nyújtunk a pályakezdı fiataloknak már jelenleg is, és a támogatás kiterjesztését tervezzük az idısekre és a gyermekgondozási szabadságról visszatérıkre. A járulékkedvezmények új típusát jelenti a hátrányos helyzető térségekben élı álláskeresık támogatása, amely jelentıs mértékben hozzájárul majd az e térségekben élık – köztük mindenekelıtt a romák – foglalkoztatási feltételeinek javításához. EU-25 átlag

Nık foglalkoztatási rátája Idısebbek foglalkoztatási rátája (55-64) * Az adatok 2004-re vonatkoznak.

2000 53,6 36,6

2005 56,3 42,5

Uniós célkitőzések 2005 2010 57 60 50

Magyarország 2005 51 33,0

Nemzeti célkitőzések 2008 2010 51,8 53,2 33,3 34,8

Az egész életen át tartó tanulás támogatása A gazdasági és társadalmi változásokhoz való alkalmazkodás segítése érdekében fejleszteni kívánjuk az egész életen át tartó tanulás lehetıségeit., az egész életen át tartó tanulás stratégiájáról és annak végrehajtásáról született 22215/2005 (X.13) sz. kormány-határozatban rögzített feladatok és ütemterv alapján. Célunk az, hogy növekedjen a képzésben résztvevı felnıttek száma, és a képzési lehetıségek mindenki számára elérhetıvé váljanak, erısítsük a kulcs-kompetenciákat, amelyek munkaerı-piaci szempontból kiemelkedı fontosságúak. A támogatott képzéseknél elınyben részesítjük az alacsony iskolai végzettségő és az idısebb munkavállalókat. Az elmúlt egy év során több olyan program elindult, amelyek ezt a szempontot érvényesítik (például: a „Lépj egyet elıre!” Program, vagy az idısek szakképzésben való részvételének támogatása). Az ilyen típusú kezdeményezéseknek a jelentıségét a szerkezetváltási folyamatok és a reformokkal járó átalakulások megerısítik. A képzés azonban csak akkor vezet eredményre, ha maga a képzési rendszer is képes igazodni a folyamatos változásokhoz, és azokat a személyes és szakmai kompetenciákat fejleszti, amire a gazdaság, a vállalatok igényt tartanak. Ezért folytatjuk a munkaerı-piaci igényekhez igazodó képzés-szerkezet kialakítását, a szakképzés rendszerének átalakítását, erısítjük a szakképzés és a felnıttképzés egymásra épülését, összehangolt mőködtetését. Már az alapképzésben biztosítani kívánjuk, hogy az egyének elsajátítsák azokat a készségeket, amelyek az egész életen át tartó tanulásban való részvételhez szükségesek. EU-25 átlag

A képzésben résztvevı 25-64 éves népesség aránya

2000

2005

7,9

11


12,5

Magyarország 2005

Nemzeti célkitőzések 2013

4,2

8

21

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG Az oktatás minıségének, eredményességének és hatékonyságának javítása Az oktatás gazdasági és társadalmi célok szolgálatába való fokozottabb állítása érdekében, az egész életen át tartó tanulás stratégiájának a szellemében olyan fejlesztések fognak megvalósulni, amelyek javítják az oktatási szolgáltatások eredményességét és minıségét, erısítik a tanulási szakaszok egymásra épülését, megteremtik az oktatási és kulturális kapacitásokkal és az oktatás humán erıforrásaival való hatékonyabb gazdálkodás feltételeit és javítják az oktatás irányításának hatékonyságát és átláthatóságát. Ezt a célt szolgálja az oktatás és kulturális intézmények partneri együttmőködésének erısítése is. Magyarország célja, hogy az elemeiben részben már mőködı intézményértékelési, tanulói teljesítménymérési, minıségbiztosítási és ágazati minıségértékelési tevékenységek összekapcsolt, rendszerszerő mőködése támogassa az oktatási szektor szereplıi munkájának fejlesztését, az oktatási intézményekkel szembeni szakmai elszámoltathatósági elvárások teljesülését, és az oktatásfejlesztési rendszer hatékony mőködtetését. Hazánk kiemelt figyelmet fordít a pálya-tanácsadási, pályaorientációs és pályakövetési rendszerek intenzív fejlesztésére és összekapcsolására a munkaerı-piaci információs rendszerekkel. EU-25 átlag

Legalább felsı-középfokú végzettséggel rendelkezı 20-24 évesek aránya A 18-24 évesek lemorzsolódási aránya


Magyarország 2005

Nemzeti célkitőzések 2008 2010

2000

2005

76,3

76,9

-

85

83,3

84

85

17,7

15,2

-

10

12,3

11

10

4. CÉLOK ÉS INTÉZKEDÉSEK A magyar Kormány az integrált iránymutatásoknak megfelelıen, három részre tagolva (makrogazdaság, mikrogazdaság, foglalkoztatás) mutatja be azokat a célokat és intézkedéseket, amelyek hosszú távon biztosítják a gazdaság és a foglalkoztatás fenntartható növekedését. Magyarország határozott álláspontja, hogy az egyes fejezetekben szereplı intézkedések egymást erısítik és együttesen járulnak hozzá a kiemelt célkitőzések megvalósításához. A felülvizsgált akcióprogramban található intézkedések sok esetben túlnyúlnak a 2006-2008-as idıszakon, figyelembe véve a makrogazdasági stabilitás megteremtésére irányuló törekvések idıhorizontját, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv kiemelt célkitőzéseit. Ez utóbbi esetében – az operatív programok kidolgozásának jelenlegi fázisában – még nem áll módunkban a költségigények pontos meghatározása. 4.1 MAKROGAZDASÁG Az új Kormány legfontosabb és rövidtávon elsıdleges célkitőzésének a makrogazdasági stabilitás megteremtését jelölte meg. Ezzel összhangban ebben a fejezetben, figyelembe véve az Európai Bizottság által kiadott ország-értékelést, valamint a 2006. március 23-24-i Európai Tanács és a 2006. szeptember 1-jén benyújtott konvergencia-programban foglaltakat, ismertetjük azokat a legfontosabb lépéseket, amelyek megteremtik a lisszaboni célkitőzések teljesítéséhez szükséges feltételeket, és hosszú távon biztosítják a gazdaság és a foglalkoztatás növekedését.

22

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG 4.1.1 HELYZETÉRTÉKELÉS A magyar gazdaság teljesítménye 2006. elsı negyedévében 4,2%-kal növekedett, melynek szerkezete továbbra is kedvezı maradt. A növekedés motorja 2006-ban is a dinamikus beruházási aktivitás és a kimagasló exportteljesítmény, míg a háztartások fogyasztása a GDPnél alacsonyabb mértékben bıvült. Az egyensúlyt javító intézkedések hatására a gazdasági növekedés 2006. második felétıl kissé lassulhat, ugyanakkor a gazdaság egészséges szerkezete fennmarad és a 2005. évi 4% körüli növekedési ütem 2006-ban is elérhetınek látszik. A fogyasztói árszint 2006. elsı félévében átlagosan 2,6%-kal haladta meg az elızı év hasonló idıszakában mértet. A 2006. márciusi és áprilisi 2,3%-os index több évtizedre visszatekintve a legalacsonyabb érték, amely az unió és az eurózóna átlagos inflációjához is közel esett. Az év második felében lényeges változások várhatóak a fogyasztói áralakulás jellemzıiben. Ebben az infláció alakításában szerepet játszó gazdasági tényezık kedvezıtlenebbé válása mellett a költségvetési pozíció javítását célzó intézkedések is szerepet kapnak. A kedvezményes áfa-kulcs emelése az élelmiszerek széles körénél, valamint több alapvetı szolgáltatásnál jelent áremelési tényezıt. Egyes hatósági áras szolgáltatásoknál (pl. villamos energia, földgáz) részben a szükséges költség-felülvizsgálat, részben az ártámogatási rendszer költségvetési megfontolásokból történı átalakítása miatt is emelkednek a fogyasztói árak. Az új Kormány a bevételek növelésére és a kiadások visszafogására irányuló intézkedésekrıl határozott az idei (és a 2007-2008. évi) várható hiány mérséklése érdekében. 4.1.2 MAKROGAZDASÁGI CÉLOK, INTÉZKEDÉSEK A gazdasági stratégia hosszú távú célja továbbra is a modernizáció, a gazdaság felzárkóztatása az uniós átlaghoz, de rövidtávon az egyensúly helyreállítása a legfontosabb feladat. A makrogazdasági stabilitás megteremtése érdekében Magyarország céljai a következık:

az államháztartási hiány nagyarányú csökkentése; az államadósság növekedésének megállítása, majd csökkentése; a fizetési mérleg hiányának csökkentése; a strukturális reformok megvalósítása; a növekvı fejlesztési források hatékony és ésszerő felhasználása.

Ezen célok megvalósítása érdekében a kormány – az integrált iránymutatások mentén – a következı intézkedésekrıl határozott: A makrogazdasági stabilitást támogató fiskális pálya (1. iránymutatás) A Kormány középtávú gazdaságpolitikája két jól körülhatárolható szakaszra bontható: 2006-2009: a tartós egyensúly megteremtése a lehetı legkisebb növekedési áldozattal - az államháztartási hiány nagyarányú csökkentése kiigazító lépésekkel és a reformok megindításával; - az államadósság növekedésének megállítása, majd csökkentése; 23

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG -

a külsı egyensúly megteremtése, a fizetési mérleg hiányának csökkentése; a 2007-2008-ban átmenetileg 2-3%-ra mérséklıdı gazdasági növekedés 2009-ben várhatóan visszatér a korábban jellemzı 4%-os ütemhez. 2007-ben csökken, 2008ban szinten marad, 2009-ben pedig már emelkedik a lakosság reáljövedelme. 2009-2011: a létrejövı egyensúly bázisán a gazdaság és az életkörülmények tartós növekedésének megindulása - a reformok kibontakozásával az egyensúly megszilárdítása, az államháztartási hiány és az államadósság további mérséklése; - a növekvı fejlesztési források egyre erıteljesebb gazdaságélénkítı hatásának érvényesülése; - a gyors és fenntartható növekedési pályára történı visszatérés; - a foglalkoztatás, a reálbér és a reáljövedelmek növekedésének érzékelhetı megindulása. A 2006-2011 közötti két idıszak közös jellemzıje, hogy ezekben az években indulnak el és teljesednek ki azok a reformok a közigazgatásban, az egészségügyben, az oktatásban, a nyugdíj- és ártámogatási rendszer átalakításában, valamint a cikluson túlnyúlóan az államháztartásban, amelyek tartósan biztosítják az ország reálkonvergenciájához szükséges egyensúlyi feltételeket. A növekedés összetevıi A fiskális konszolidáció miatt 2006-2008 között a belföldi kereslet (belföldi felhasználás) növekedése erıteljesen lelassul. A nagyrészt 2007-ben ható intézkedések hatására a lakosság fogyasztása átmenetileg mérséklıdni fog. 2009-tıl a belföldi felhasználás valamennyi eleme növekedni fog. A növekedés szerkezete kedvezı marad, az export mellett ismét a beruházási dinamika lehet a fı húzóerı, míg a háztartások fogyasztása folyamatosan bıvül. Így újra dinamikusan, az uniós források felhasználásával évi 4% felett bıvülhet a gazdaság. A GDP összetevıi (változás az elızı évhez %-ban) 2005 2006 2007 2008 2009 1,4 2,4 -0,9 0 1,5 Háztartások fogyasztása -0,9 4,4 -1,7 -4,6 1,1 Közösségi fogyasztás 6,6 6,6 2,1 3,7 7 Bruttó állóeszköz-felhalmozás Belföldi felhasználás 0,8 2 -0,2 0,5 3,1 10,8 12 10,9 9,9 9,4 Kivitel (áruk és szolgáltatások) 5,3 6,7 5,3 5,4 6,5 Összes kereslet 6,5 9,5 8,5 8 8,8 Behozatal (áruk és szolgáltatások) GDP 4,1 4,1 2,2 2,6 4,1

2010 2,5-3 1,5-2 5,0-6 kb. 3,5 8,0-10 6,0-7 7,0-9 4,2-4,5

2011 kb.3 1,5-2 5,0-6 3,5-4 8,0-10 6,0-7 7,0-9 kb. 4,5

Infláció Magyarországon a következı idıszakban az infláció átmenetileg gyorsul. Ebben a költségvetési pozíció javítását célzó intézkedéseknek van meghatározó szerepük. A pénzügyi egyensúly fenntartása érdekében sor kerül a kedvezményes áfa-kulcs emelésére. Ez az élelmiszerek széles körénél, valamint több alapvetı szolgáltatásnál jelent áremelési tényezıt. Ez év végéig az infláció 5-6%-os mértékőre emelkedik, az éves átlagos ráta pedig 3,5% körül alakulhat 2006-ban. További kormányzati intézkedések (pl. az ártámogatás szőkítése a

24

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG távolsági közlekedésben, gyógyszertámogatások szigorítása, lakossági gázár-támogatás átalakítása) döntıen 2007-ben emelik a fogyasztói árszintet. A megerısödı hitelességő kormányzati politika, a termelékenységgel összhangban álló bérnövekedést biztosító jövedelempolitika, valamint az inflációs célkitőzés rendszerét alkalmazó monetáris politika eredményeként az inflációs várakozások megítélésünk szerint moderáltak maradnak. Ennek eredményeként az infláció átmeneti gyorsulás után gyorsan csökken és 2008-ban 3,3% körüli éves mértékre mérséklıdik, az új egyensúlyi helyzet megteremtésével párhuzamosan pedig 2009-tıl az inflációs pálya az eredeti trendnek megfelelı és a jegybanki inflációs célt teljesítı módon áll helyre.

Fogyasztói árak

Infláció (évi átlagos változás %-ban) 2005 2006 2007 2008 3,6 3,5 6,2 3,3

2009 3

2010 2,5-3

2011 2,5-3

Hosszú távon fenntartható gazdasági fejlıdés és költségvetési stabilitás (2. iránymutatás) Az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása érdekében Magyarország több, egymást kiegészítı intézkedést kíván megvalósítani 2006-tól kezdıdıen a közigazgatást, az egészségügyet, a nyugdíjrendszert, a felsıoktatást, valamint a foglalkoztatást illetıen. Közigazgatás A Kormány már rövidtávon csökkenti a központi igazgatásban foglalkoztatottak létszámát, és ösztönzıkkel elindítja az önkormányzati szférában szükséges létszámcsökkentést (pl. a közoktatásban egyebek mellett a kötelezı óraszám emelésével). Ennek fenntarthatóvá tételét részben szervezeti változások (a méretgazdaságosság javítása), részben a teljesítménykövetelmények egyértelmő meghatározása és érvényesítése szolgálja. A méretgazdaságosság javításának eszközei: A központi kormányzat méretét és belsı tagoltságát lényegesen mérsékli a minisztériumok számának 14-rıl 11-re történt csökkenése. Az ezen a területen foglalkoztatottak száma a Kormány döntésének megfelelıen 20%-kal fog csökkenni, a párhuzamos funkcionális területek – a humánpolitika, informatika, vagyonkezelés, üzemeltetés – 2007-tıl központosítottan mőködnek. A Kormány döntött a központi közigazgatás és területi (dekoncentrált) szervei közötti felesleges párhuzamosságok megszüntetésérıl és regionális átszervezésükrıl. A közel 200 költségvetési szervet érintı átszervezés a létszám 10%-os csökkenését eredményezi. A Kormány pénzügyi ösztönzéssel segíti elı a közigazgatási, a szociális és közoktatási feladatok önkormányzati társulások keretében történı ellátását. Felgyorsul az elektronikus közigazgatás elterjesztése (elsısorban a vállalati versenyképességet érintı és az uniós ajánlásokban meghatározott szolgáltatások körében). A teljesítménykövetelmények érvényesítését segíti a Kormány döntése nyomán megkezdıdött jogszabály-módosítások alapján: a közigazgatás egészében a teljesítménykövetelmények meghatározásának, mérésének általánossá, valamint a motiváció erısítése érdekében a merev elırejutási és bérrendszer rugalmasabbá tétele;

25


a versenyvizsgán alapuló kiválasztási rendszer bevezetése.

A kisebb létszám és az átalakuló intézményrendszer hatására a közszféra egészének mőködési kiadásai a GDP jelenlegi 18,8%-áról 2009-re 15,2%-ra mérséklıdnek. Egészségügy Az egészségügyi reform célja, hogy a szolgáltatás színvonala növekedjék, a hozzáférés egyenlıtlenségei mérséklıdjenek és az állami kiadások fenntartható mértékőek maradjanak. A biztosítási elv erıteljesebb érvényesítése az eddig látszólag korlátlan közfelelısség és közfinanszírozás helyett egyértelmővé teszi az egyén felelısségét egészsége megırzéséért, szabályozottá válik az egészségügyi ellátás finanszírozásához történı egyéni hozzájárulás.

A szolgáltatás igénybevételének feltétele a biztosítotti jogviszony, vagy más erre jogosító és nyilvántartott állapot megléte és az esedékes járulék megfizetése. Ennek hiányában csak alapszintő szolgáltatás vehetı igénybe. A Kormány – a közfinanszírozás fenntartása mellett – mérlegelni fogja az egészségügyi biztosítási piac magánbiztosítók részére történı esetleges megnyitását.

A biztosítási elv érvényesítése mellett szükséges az egészségügyi szolgáltatások iránti, az egészségi állapot alapján nem indokolt kereslet korlátozása és az egészségügyi intézményrendszer mőködési hatékonyságának növelése. Ennek eszközei: Az orvos-beteg találkozóhoz és a diagnosztikai vizsgálatokhoz kapcsolódóan az igénybevevı által fizetendı díj kerül bevezetésre. Az ellátás következı (magasabb) szintjének igénybevétele jellemzıen az alsóbb szinten kiadott beutalóval lehetséges. A kihasználatlan, vagy ésszerőtlenül mőködtetett túlzott aktív fekvıbeteg kapacitások megszüntetése és átalakítása krónikus, járóbeteg, vagy ápolási kapacitássá. A szolgáltatók versenyezhetnek a társadalombiztosítási finanszírozás elnyeréséért, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár csak a szükséges mértékben vásárol szolgáltatást. A szolgáltatók (jellemzıen a kórházak) mőködésének jogi (és finanszírozási) keretei átalakulnak, lehetıvé téve az átláthatóságot biztosító könyvelést és eredménykimutatást, a tulajdonos (fenntartó) eredményérdekeltségét és a dolgozók rugalmasabb bérezését biztosító foglalkoztatását. Az alapellátás (háziorvos) kistérségi összehangolása. A gyógyszertámogatások esetében a felírási szokások megváltoztatása, az ár-, a támogatási és a térítési rendszer átalakítása. Az ellenırzési rendszer megerısítése, számlaadás kiterjesztése az informatikai rendszer fejlesztése. Az egészségügyi szolgáltatások színvonalának emeléséhez hozzájárul a minıségbiztosítás kiterjesztése. Ennek érdekében: Szakmai és finanszírozási protokollok (betegutak) érvényesítésére kerül sor a szolgáltatások igénybevételének és nyújtásának ésszerősítése érdekében. Létrejön a protokollok szerinti mőködés ellenırzését és fogyasztóvédelmi feladatokat is ellátó egészségbiztosítási felügyelet.

26

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG Nyugdíjrendszer A nyugdíjazási átlagéletkor – a korhatár alatti nyugdíjazás enyhe feltételrendszere miatt – alacsony, a nyugdíjkorhatártól jelentısen elmarad. Az egészségi állapothoz kötıdı, illetve egyes munkakörökben eltöltött idıhöz kapcsolódó korhatár alatti nyugdíjba vonulás feltételrendszere esetenként nagyvonalú. Az elmúlt években az induló nyugdíjak helyettesítési rátája jelentısen megemelkedett. Ezen folyamatok miatt a Kormány kezdeményezi, hogy részben 2006-ban, részben pedig 2007 elsı félévében szülessenek meg az ellentmondások korrekcióját lehetıvé tevı jogszabályok. Ezen változások szükségesek ahhoz, hogy a nyugdíjrendszer hosszú távon az egyensúlyt megközelítı állapotba kerüljön. Az intézkedések közül kiemelendı: az elırehozott öregségi nyugdíjazás korhatárának egy évvel történı felemelése, illetve a igénybevétel esetén ellátás biztonságmatematikailag indokolt mértékő korrekciója; az induló nyugdíjak szintjének korrigálása; az egyes munkakörökben eltöltött idıhöz kapcsolódó korkedvezményes nyugellátás további jogszerzésének megszüntetése, valamint a rokkantsági nyugdíjrendszer rehabilitációs szemlélető átalakítása; a korhatár alatti nyugellátások szüneteltetése keresı tevékenység esetén; 2006. december 31-ig át kell tekinteni a nyugdíjkorhatár, a nyugdíjak indexálása, valamint a helyettesítési ráta mértékét meghatározó szabályok jelenlegi rendszerét. Közoktatás A közoktatási reform célja az esélykülönbségek csökkentése, az esélyegyenlıség biztosítása, a diszkrimináció felszámolása, az alapkészségek (írás, olvasás, számolás, szövegértés) megerısítése, a rendszer jelenleginél hatékonyabb mőködésének elısegítése, az önkormányzatok társulásának ösztönzése. Ennek keretében 2008. augusztus 31-ig az intézményfenntartóknak a 8 évfolyamnál kevesebb évfolyammal mőködı általános iskolát nem önálló, hanem társintézményként kell mőködtetniük; az önkormányzati finanszírozás rendjének átalakításával a támogatás rendszerét a közoktatásról szóló törvényben meghatározott, elismert feladatokhoz viszonyítva kell meghatározni (pl. csoportfinanszírozás); meg kell szüntetni a különbözı intézményfenntartók teherviselési arányai közötti indokolatlan különbségeket; új szabályozással, pénzügyi ösztönzıkkel rugalmasabb lehetıséges biztosítunk ahhoz, hogy egy intézményen belül több közoktatási feladatot lássanak el; meg kell teremteni annak a lehetıségét, hogy az alapfokú mővészetoktatás beépüljön az iskolai tanórai foglalkozások keretébe, lényegesen csökkentve ezzel az önálló intézmények mőködtetése és finanszírozás iránti igényt; 2006. szeptember 1-tıl a munkáltató a tanítással le nem kötött idıkeret terhére a kötelezı óraszámon felül további két foglalkozási óra megtartását rendelheti el munkaköri feladatként, külön díjazás kifizetése nélkül. 2007. szeptember 1-tıl a pedagógusok kötelezı óraszáma két órával megemelkedik; 2006. szeptember 1-tıl az intézményfenntartó helyi önkormányzat koordinálhatja a pedagógusfoglalkoztatást; átalakul a közoktatás mérés-értékelés rendszere. Az ország mérési, értékelési eredményeket megkapják az iskolák. Ennek figyelembevételével át kell tekinteniük az intézmény minıségpolitikai rendszerét.

27

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG Felsıoktatási rendszer A felsıoktatási reform alapvetı célja, hogy az oktatási rendszert alkalmasabbá tegye a változó szerkezető és nagyságú munkakereslethez való alkalmazkodásra, javítsa a képzés színvonalát és korlátozza a túlzott kapacitásokat. A reform keretében az alábbi lépésekre kerül sor: a 2007-tıl bevezetett fejlesztési részhozzájárulást (tandíj) a hallgatóknak elsı ízben 2008-tól kell megfizetniük az államilag finanszírozott felsıoktatásban, teljesítményösztönzıvé és szociálisan célzottá válik a hallgatói támogatási és teherviselési rendszer; erısödik a teljesítménykövetelmény, a hallgatói teljesítmény alapján lehetıség lesz átjárásra az államilag finanszírozott és költségtérítéses képzés között; a képzési szerkezet és a finanszírozás a bolognai folyamat kibontakozásához igazodóan alakul át, új felsısoktatási finanszírozási konstrukció kerül kidolgozásra. Kialakításra kerülnek a mesterképzés képesítési követelmények kialakítása; a felsıoktatási intézményrendszer széttagoltsága mérséklıdik, a felsıoktatási intézmények száma szőkül. Szélesedhet a fenntartói struktúra, az önkormányzatok átvétel révén intézményfenntartók lehetnek; a minıségbiztosítási rendszer követelményei áttekintésre és szigorításra kerülnek; a párhuzamos képzési formák szőkítése, felszámolása megtörténik; csökken és szerkezetileg módosul a felvehetı államilag finanszírozott létszám (a jogász, a bölcsész, a pedagógus és a közgazdász keretszám csökken – a természettudományi, informatikai, mőszaki keretszám nı); kialakul a munkaerı-piaci keresletnek a képzésben résztvevık számát, a képzés jellegét és minıségét tükrözı visszacsatolási mechanizmusa; az Európai Felsıoktatási és Kutatási Térséghez való csatlakozás felgyorsítása. Foglalkoztatás A termelékenység gyors növekedése mellett a tartós felzárkózáshoz az utóbbi két évben már növekvı, de nemzetközi összehasonlításban igen alacsony munkaerı-piaci aktivitás és foglalkoztatás növelésére van szükség. Az államháztartási egyensúly gyors megteremtése rövidtávon esetenként olyan intézkedéseket tehet szükségessé, amelyek ezeket a célokat nem támogatják, de egyes célzott programok és a meginduló reformok több területen (szak- és felsıoktatás, nyugdíjrendszer) is hozzájárulnak az aktivitás növekedéséhez. Hosszabb távon szükség van az adó- és járulékrendszer szerkezeti újragondolására, a munkát terhelı adók- és járulékok súlyának csökkentésével párhuzamosan a munka költségét nem növelı (indirekt és vagyoni típusú) adók részarányának növelésére. A kiigazító intézkedésekkel párhuzamosan a Kormány célja az, hogy a foglalkoztatottak száma ezen idıszak alatt ne csökkenjen. Ennek érdekében számos intézkedést kíván folytatni, illetve kiterjeszteni, amely elısegíti a munkaerıpiacon való részvétel és a munkaerı-kínálat bıvítését, különösen a nık, a fiatal és idısebb munkavállalók tekintetében (részletesen lásd foglalkozatás fejezetnél). Növekedést és foglalkoztatást elısegítı forráselosztás (3. iránymutatás) Az egyensúly gyors megteremtése érdekében a kiadások csökkentése mellett a programidıszak elején a bevételek növelésére, az adóterhelés átmeneti emelésére is szükség van. Az adócsökkentési program elhalasztása és az elfogadott adó- és járulékváltozások a következı két évben az adócentralizáció mintegy 2 százalékpontos növekedését eredményezik a 2006-ban lecsökkent szinthez képest. 28

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG Adórendszer Az életbe lépett változások az adórendszer valamennyi fontosabb elemét érintik, de jelentıs részben az adó- és járulékalapok szélesítésén és az adóelkerülés lehetıségeinek szőkítésén keresztül növelik az államháztartás bevételeit: fıszabályként a minimálbér kétszeresére emelkedik a minimum járulékalap (a kivétel lehetıségét az adóhatósághoz történı bejelentés biztosítja a bizonyíthatóan kevesebbet keresık esetében); a társasági adózásban bevezetésre került az elvárt adó; a vállalkozásoknál a házipénztárban tartott indokolatlanul magas készpénzállomány után fizetendı házipénztár-adó megszünteti annak lehetıségét, hogy a vállalkozásból adómentesen lehessen személyes jövedelmet kivonni; a személyi jövedelemadózásban szőkül az adókedvezmények és az adómentes juttatások köre. Igazságos közteherviselés A változások másik része az igazságos közteherviselés elvének jobb érvényesítését szolgálja: az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adófizetık esetében a szolidaritásra alapozva különadó-fizetési kötelezettség terheli mind a magánszemélyeket, mind a társas vállalkozások; a kamat- és a tızsdei árfolyamnyereség adó közelíti a tıke- és munkajövedelmek terheit; az egyszerősített vállalkozói adó mértékének emelése közelíti a különbözı formában megszerzett jövedelmek adóterhelését. A jövedéki adó változásai az uniós jogharmonizációs célokat szolgálják. Emellett az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében az általános forgalmi adó kedvezményes és normál kulcsa egységessé válik, a 15%-os ÁFA-kulcs 20%-ra nı; emelkednek az egyéni járulékok. A bevételnövelı intézkedések mellett a kormányprogrammal összhangban a szabályozás az adórendszeren keresztül is ösztönzi a foglalkoztatás növelését a kis- és középvállalkozói szektorban, valamint a hátrányos helyzető térségekben. A makrogazdasági stabilitást és növekedést elısegítı bérpolitika (4. iránymutatás) A kis nyitott magyar gazdaságban a külsı versenyképesség fenntartásához a termelékenység változásával összhangban lévı bérnövekedésre van szükség. 2001-2003 között a termelékenység növekedését jelentısen meghaladta a bérnövekedés. 2004-tıl kezdett újra összhangba kerülni a bér és a termelékenység növekedése, amit segített a költségvetési szférában alkalmazott visszafogott bérpolitika, de az egyensúlyi növekedést alátámasztani tudó szintek kialakulásához ennek folytatására van szükség. Összhangban az infláció mérséklıdésével az Országos Érdekegyeztetı Tanács 2006-ra a versenyszférára viszonylag alacsony, 4-5%-os bruttó átlagkereset növekedésben állapodott meg. Az eddigi adatok alapján az ajánlás jelentısen túlteljesül, az éves bérnövekedés ebben a szférában 7-8%-os lesz. Így, a számítottnál magasabb infláció ellenére, 3-4%-os reálbérnövekedés valósul meg. A költségvetési szférában a bruttó átlagkeresetek ennél kisebb mértékben, 5-6%-kal, az elıirányzottnak megfelelıen nınek. Az év elején közel 10%-kal nıtt a 29

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG kötelezı minimálbér és júliustól hatályba lépett a középfokú végzettségőek magasabb bérminimuma. Az elfogadott kiigazító intézkedések ebben az évben számottevıen még nem befolyásolják a jövedelmet és a fogyasztást. A háztartások fogyasztása 2006-ban kb. 2,5%-kal nı. 2007-ben azonban a megemelt adó- és járulékkulcsok, az átmenetileg gyorsuló infláció, valamint a költségvetési szférában érvényesülı megtakarítások a reáljövedelem és a fogyasztás csökkenését okozzák. Jelenlegi számításaink szerint 2008-ban további jövedelem-elvonásra már nem lesz szükség, a 2007-ben kialakuló színvonal fenntartható lesz, a fogyasztás ekkor már nem csökken. 20092011-ben, amikor a gazdasági fejlıdés visszatér a normális pályára, és a GDP növekedése 4% felett lesz, a dinamikusabb bérnövekedés és mérsékelt infláció mellett a reálbérek és a fogyasztás évi 2-3%-kal emelkedhetnek. Rugalmasabban mőködı áru- és munkaerıpiac (5. iránymutatás) Horizontális politikák Az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel összhangban Magyarország kiemelt figyelmet kíván fordítani az alábbi horizontális politikák érvényesítésére: a fenntarthatóság feltételeinek biztosítása (ami egyaránt kiterjed a környezeti – egyaránt beleértve a természeti, táji, épített környezetet –, a makrogazdasági, a társadalmi folyamatok fenntarthatóságára, beleértve a biztonság szempontjait is); a kohézió erısítésére (mind gazdasági, mind területi, mind pedig társadalmi értelemben – ez utóbbi magában foglalja az esélyegyenlıség kérdését is). A tartós gazdasági növekedés elıfeltétele a különbözı szakpolitikák közti összhang teljes körő biztosítása. Magyarország a felülvizsgált akcióprogramban foglalt intézkedések kidolgozásakor kiemelt figyelmet fordított arra, hogy az átfogó stratégia igazodjon az egyes területeken megvalósuló olyan reformokhoz, amelyek egyidejőleg más területek reformjait is támogatják. Magyarország hosszú távon arra törekszik, hogy megteremtse azokat a keretfeltételeket, amelyek ösztönzik a megtakarítások és a beruházások megfelelı szintjét, ez utóbbi tudásra és innovációra való erıteljesebb összpontosításával. A rugalmasabban mőködı áru- és munkaerıpiac biztosításához kapcsolódó konkrét intézkedéseket a mikrogazdasági és a foglalkoztatási fejezet tartalmazza. Rugalmas biztonság A globalizáció, a felgyorsult technikai fejlıdés, a demográfiai változások és egyéb tényezık olyan kihívások elé állítják az unió tagállamait, így hazánkat is, melynek következtében a munkaerı-piac rugalmassága, illetve a szociális biztonság közötti kiegyensúlyozott viszony biztosítása komoly feladatot jelent a kormányok számára. Az ezzel kapcsolatos intézkedéseket a 4.3.2.2. fejezet tartalmazza.

30

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG 4.2 MIKROGAZDASÁG Ebben a fejezetben adunk számot a 2005. évi nemzeti akcióprogramban foglalt intézkedések terén tett elırelépésekrıl, a 2006. évben az Európai Bizottság által kiadott ország-értékelés, a 2006. március 23-24-i Európai Tanács, valamint a hazai program-végrehajtási tapasztalatok nyomán tett felülvizsgálat eredményeirıl. Következésképpen, az egyes uniós iránymutatásokhoz kapcsolódóan beszámolunk olyan új intézkedésekrıl is, melyek a 2005. évi akcióprogramban nem szerepeltek. A tervezett intézkedések egy része az unió strukturális és kohéziós politikájához kötıdı operatív programok és az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alaphoz kapcsolódó agrár-vidékfejlesztés elıkészítés alatt álló intézkedései, más része viszont átalakulóban lévı strukturális politikai hangsúlyok folytán kidolgozás alatt álló, vagy éppen döntési fázisban lévı kezdeményezései. 4.2.1 HELYZETÉRTÉKELÉS A magyar gazdaság a 90-es évek közepétıl dinamikusan növekszik, jóval meghaladva az európai átlagot. E növekedés azonban az utóbbi években némileg elmarad az újonnan csatlakozott tagállamok teljesítményétıl. A konvergencia mutatók utóbbi két évre visszatekintve lassuló felzárkózást mutatnak. A tartósan magas, uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedési ütem megtartásának továbbra is szükséges feltétele a foglalkoztatási mutatók javítása, valamint a termelékenység fokozása. A termelékenységet pozitívan befolyásolja a gazdaság innovációs képessége, a K+F ráfordítások tovagyőrőzı hatása. Magyarország számára továbbra is az egyik legnagyobb kihívás a K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított arányának növelése, a kritikus 1 százalék körüli érték meghaladása, valamint a vállalatok innovációs képességének és aktivitásának serkentése. A kutatás-fejlesztés és innováció területén a problémák gyökere egyrészt a kiadások alacsony szintjében, másrészt a ráfordítások szerkezeti összetételében keresendı. Az információs társadalom térhódítása terén Magyarország az elmúlt egy év jelentıs fejlesztései ellenére sem tudta lényegesen csökkenteni lemaradását. A hazai internet-penetráció, illetve szélesebb értelemben az IKT-eszközök és szolgáltatások alkalmazásának ösztönzése az elmúlt idıszak kormányzati erıfeszítései és a szélessávú hálózatok intenzív fejlesztése ellenére is alacsony szintet mutat a háztartások körében. Lassú, de biztos felzárkózás figyelhetı meg azonban az üzleti szektorban e területen. Az ország nemzetközi integráltsága és az országon belüli, területileg kiegyenlített gazdasági fejlıdés serkentése érdekében történtek fontos fejlesztések a közlekedési infrastruktúra tekintetében. A közlekedési ágazatok mutatóit tekintve azonban még több intézkedésre van szükség az autópálya és gyorsforgalmi úthálózat kiépítettségét, illetve a vasúti szolgáltatások minıségét illetıen. Jóllehet az ország viszonylag sőrő közlekedési hálózattal rendelkezik, a forgalmi igények számos helyen meghaladják az út- és vasúthálózat kapacitását. Közlekedési hálózatainkat Budapest-centrikusság és jelentıs területi különbségek jellemzik. A hálózati szők keresztmetszetek oldása, a közlekedési szolgáltatások igénybevevıi számára rugalmas (intermodális) megoldások kialakítása továbbra is a terület fı kihívásai. A magyar vállalkozási/beruházási környezet minıségét éppúgy meghatározza a gazdasági szabályozás, a gazdasági tranzakciókhoz köthetı költségek és adminisztratív terhek nagysága, mint a makrogazdasági környezet. A vállalkozások alapításával és mőködésével kapcsolatos 31

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG szabályozásban történtek kifejezetten vállalkozás-barát lépések, miközben a vállalati beruházási tendencia nem élénkült számottevıen. A KKV-k, kifejezetten a mikrovállalkozások finanszírozási problémáit részben orvosolták az elindított programok, azonban további intézkedésekre van szükség. Az elmúlt években a környezetvédelmi szabályozás területén átalakításra került a végrehajtás intézményrendszere és hatékonyabbá, egyszerőbbé vált számos eljárás. A környezetbarát gazdálkodás kialakításával kapcsolatban elmondható, hogy Magyarországon még mindig lassú az öko-hatékony innováció térnyerése, a környezetbarát technológiák adaptálása az üzleti és közszférában egyaránt. Magyarázó tényezık közé sorolható a K+F ráfordítások általánosan alacsony szintje éppúgy, mint a kérdéskör jelentıségének tudatos ápolásában és jó kommunikációjában felmutatható hiányosságok, az üzleti, akadémiai-kutatói, és kormányzati szféra együttmőködésének esetlegessége. Reménykeltı azonban a környezetvédelmi ipar átlagos ipari növekedési ütemet stabilan meghaladó mértékő növekedése, melynek döntı hányadát (98,6 százalék) a környezeti szennyezések közvetlen csökkentését szolgáló termékek elıállítása és ilyen szolgáltatások nyújtása adja. 4.2.2 MIKROGAZDASÁGI CÉLOK, INTÉZKEDÉSEK Az alábbi fejezetek a gazdaságfejlesztés strukturális reformlépéseit mutatják be. A 2005-2006. évben megtett és a következı idıszakban tervezett intézkedéseket a következı célkitőzésekhez kapcsolva tárgyaljuk: 4.2.2.1 Kutatás-fejlesztés és innováció, azaz a versenyképesség bázisának szélesítése; 4.2.2.2 Környezetfejlesztés (szabályozás, környezetbarát gazdálkodás, környezettudatosság erısítése); 4.2.2.3 Üzleti környezet dinamizálása; 4.2.2.4 Piacnyitás az energetikai szektorban, az energiahatékonyság, energiatakarékosság javítása, és a megújuló energiaforrások használatának növelése; 4.2.2.5 Infrastruktúra fejlesztése és versenyelvő szabályozás erısítése. 4.2.2.1 Kutatás-fejlesztés és innováció, a versenyképesség bázisának szélesítése A kutatás-fejlesztés ösztönzése, a kutatás-fejlesztési célú beruházások növelése és javítása, különösen a magánszektorban (7. iránymutatás) A hazai innovációs rendszer az elmúlt években teljes átalakuláson ment keresztül (önálló kormányhivatal, független pályázati ügynökség megalakulása, K+F adókedvezmény, önálló innovációs alap létrehozása, innovációs járulék-fizetési kötelezettség közepes- és nagyvállalatok számára). Az utóbbi néhány év állami beavatkozásai, a támogató és ösztönzı intézkedések megegyeznek az uniós irányokkal, hatásuk értékelése 2006 közepén elkezdıdött. Ugyanakkor a K+F+I tevékenységet végzı vállalkozások adminisztratív terhei, a gazdasági szabályzók instabilitása további intézkedéseket tesznek szükségessé. A K+F+I ötletek általános finanszírozási problémái, az újonnan fejlesztett termékek és szolgáltatások piacra vezetése során fennálló akadályok gyakran a magas humántıkét képviselı szereplık, vagy éppen az ötlet külföldi hasznosulását eredményezik.

32

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG Az utóbbi egy év legfontosabb lépései Szabály- és stratégiaalkotási törvényi kötelezettségek meghatározása 2006. január 1-én léptek életbe a kutatás-fejlesztésrıl és technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV törvény közfinanszírozású kutatóhelyek szellemi tulajdon hatékony kezelésérıl szóló szabályzatalkotási kötelezettségre vonatkozó rendelkezései. A hatályos intézményi szabályzatokat a költségvetési támogatási szerzıdések alapfeltételül szabja a törvény. A felsıoktatási intézmények K+F és innovációs tevékenységének ösztönzése, a kutatások hatékonyabbá válása, valamint a kutatási eredmények hasznosítása érdekében a felsıoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX törvény a felsıoktatási intézmények számára kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia kidolgozását írja elı 2006. évtıl kezdıdıen. Nemzetközi színvonalú, piac- és eredményorientált kutatóközpontok kialakítása A gazdaságban és a társadalomban hasznosítható nemzetközi színvonalú K+F eredmények elérése, tudásintenzív munkahelyek teremtése, új piacképes termékek és szolgáltatások kifejlesztése, valamint hazai kutatás-fejlesztési mőhelyek és a gazdaság kapcsolatainak erısödése érdekében meghirdetett Jedlik Ányos program keretében 2005-ben, valamint 2006 elsı felében 68 nyertes projekt megvalósítására összesen 13,6 milliárd forint értékő támogatás került megítélésre az innovációs alap terhére. Ugyanebben az idıszakban a Pázmány Péter Program keretében nyújtott 8,5 milliárd forint értékő megítélt támogatási összeg elsısorban azt a célt szolgálta, hogy az ipari háttérrel rendelkezı felsıoktatási intézmények valódi kutató egyetemekké váljanak, elısegítsék új, innovatív cégek létrehozását és erısítsék a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalkozásokat a régióban. Az Asbóth Oszkár húzóágazati innovációs program hivatott elısegíteni kiemelt kutatásfejlesztési központok létrehozását és mőködését a fejlett technológiák (biotechnológia, infokommunikáció, gyógyszeripar) területén vagy húzóágazatokban. A program keretében 2005-2006-ban összesen 10,5 milliárd forint értékő támogatás került megítélésre. A Strukturális Alapokból megvalósított társfinanszírozott programok közül ki kell emelni a GVOP 3.2. intézkedését. Ennek keretében 2005-2006-ban összesen 11 milliárd forint támogatás került kihelyezésre a következı célokra: közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyek kutatási infrastruktúrájának fejlesztése; a hazai és külföldi közös projektekben való részvétel illetve a vállalati szektornak kínált K+F szolgáltatások támogatása; a technológiai partneri kapcsolatok és hálózatok további fejlesztése; valamint a közfinanszírozású kutató intézmények és vállalatok közötti technológiatranszfer erısítése. Nemzetközi K+F nagyprojektek A rövid- és középtávon hasznosuló interdiszciplináris technológiákat két- vagy többoldalú nemzetközi K+F együttmőködés keretei között kidolgozandó K+F nagyprojektek támogatását célozta meg a Teller Ede program. 2005-2006 folyamán 7 projekt került finanszírozásra magas színvonalú kutatói munkák megvalósításához elengedhetetlen nemzetközi kooperációk ösztönzésére. Innovatív vállalkozások finanszírozási forráshoz jutásának segítése A Magyar Fejlesztési Bank csoporton keresztül mőködtetett hazai kis- és középvállalkozási finanszírozási programok a Magyar Kormány 2005. májusi határozata alapján kiegészültek egy, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. csoportján belül létrehozott kockázati tıkealap33

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG programmal is. (Corvinus Kockázati Tıkealap-kezelı Zrt. 2005. decemberében megkezdte mőködését.) A mikro-hitelektıl a fejlesztési hiteleken keresztül a nagyléptékő fejlesztési tıkebefektetésekig terjedı finanszírozási vertikum kezdeti szakaszára pozícionált kockázati tıkealap-program elsısorban a „finanszírozási résbe” szorult, azon magas növekedési potenciált mutató innovatív kisvállalkozásokat célozza, amelyek kezdeti fejlettségi stádiumuk miatt alkalmatlanok az egyéb, elsısorban hitelekbıl történı forrásbevonásra, ugyanakkor külsı forrás igénybevétele nélkül képtelenek az elindulásra vagy továbbfejlıdésre. A program forrásai elıreláthatólag 2008-ig fedezetet nyújtanak a Corvinus Kockázati Tıkealap-kezelı Zrt. mőködésére. Kutatói mobilitást erısítı intézkedések/programok A tehetséges fiatal kutatók hazatérésére, vállalati kutatói munkahelyek létrehozására, valamint a fiatal kutatók külföldi tapasztalatszerzésére és alkalmazására célzott programok - Polányi Mihály Program, Kozma László Program, Öveges József Program – keretében összesen mintegy 2,4 milliárd forint értékő keretösszeg került kihelyezésre. Együttmőködésben végrehajtott kutatásfejlesztési, innovációs projektek ösztönzése A legdinamikusabban fejlıdı területeken (pl. biotechnológia, környezetvédelem, korszerő anyagtechnológiák és információs technológiák és alkalmazások) végrehajtott - alkalmazott és kísérleti kutatáson alapuló technológiafejlesztésre, új termékek, eszközök, eljárások, szolgáltatások kidolgozására és kipróbálására, valamint a vállalati és költségvetési kutatóhelyek együttmőködésének erısítésére fókuszált a GVOP 3.1. intézkedése. Az alkalmazott kutatásfejlesztési program 274 pozitívan elbírált projektje csaknem 15 milliárd forint támogatásban részesült. Tervezett intézkedések Spin-off vállalkozások alapításának megkönnyítése A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Tv. módosítása a tervek szerint 2007. elsı negyedévéig készül el, ami lehetıvé teszi, hogy a közfinanszírozású kutatóhelyeken alkalmazott kutatók meghatározott ideig (3 évig) foglalkozhassanak vállalkozásalapítással és annak operatív ügyvitelével, korábbi státuszuk elvesztése nélkül Technológia-transzfer irodák létrehozása, technológia intenzív start-up vállalkozások segítése A 2007-2013 közötti közösségi költségvetési periódus Új Magyarország Fejlesztési Tervének Gazdaságfejlesztési Operatív Programjához kapcsolódóan kidolgozás alatt vannak kifejezetten a felsıoktatási és az általános kutatási eredmények jobb hasznosulását elısegítı intézkedések. Továbbá, a Regionális Operatív Programok intézkedései között kidolgozás alatt van egyes tudományos szakterülethez kötıdı, technológia-transzfer irodák létrehozásának támogatása, melyek feladata elsısorban a tudományos eredmények piacra vitelének elısegítése és a technológia-intenzív start-up vállalkozások inkubációja, mentorálása lesz majdan. Az innováció minden formájának ösztönzése (8. iránymutatás) A magyarországi vállalatok innovációs képessége és aktivitása (folyamat, termék és technológia esetében is) elmarad az európai átlagtól. Az innováció területén meghatározó a külföldi részvétellel mőködı vállalatok szerepe, ráadásul a magyar vállalatok innovációjának alapját többnyire nem saját K+F projektek, hanem az 34

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG anyavállalat, vagy alvállalkozói szerzıdés keretében más külföldi partnerek által nyújtott technológiák képezik. Jóllehet a high-tech termékek és szolgáltatások magyar exportra vetített részaránya stabilan magasabb az EU25 átlagnál, a termékek és szolgáltatások fejlesztését döntıen nem hazánkban végzik. A technológia-fejlesztés, korszerősítés esetében forráshiány miatt gyakran nem a leghatékonyabb, legfejlettebb technológiák kerülnek alkalmazásra, noha a legújabb technikák abszorpciójára, és a fejlettebb termelési eljárások átvételére való képesség kiemelkedni látszik az újonnan csatlakozott tagállamok körében. Magyarországon az állami-felsıoktatási K+F intézményeket és a vállalkozásokat összekapcsoló intézményi, hálózati struktúrák gyengén fejlettek. Az állami vagy non-profit kutatóhelyekkel kapcsolatban levı vállalatok aránya kevesebb, mint fele az európai átlagnak. A spin-off vállalkozások száma kevés, növekedésüket pedig nehezíti a finanszírozási lehetıségek szőkössége, illetve a stratégiai együttmőködések hiánya. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései Vállalati innováció és innovációs készségek erısítése Az Irinyi János program alprogramjai egyrészt a technológiai inkubátorokra, vállalati kutatóhelyek infrastruktúrájának fejlesztésére, az innovatív kis- és középvállalkozások létrehozására és megerısítésére, az innovatív ötletek egyéni megvalósulására koncentrálnak; másrészt támogatják a magyar beszállítói KKV-kat a vállalkozások beszállítói és technológiai innovációs együttmőködésének fejlesztése érdekében. Harmadrészt, két biotechnológiai inkubátorház létrehozását segítették elı. A program 2005-2006-ban összesen közel 3 milliárd forintból gazdálkodik, a kihirdetett nyertes pályázatok száma 20. Az innovációs készségek fejlesztésében kiemelendık a digitális írástudás erısítését célzó, humán-erıforrás oldali intézkedések (lásd foglalkoztatási rész 4.3.2.2. pont, 23. iránymutatás alatt tárgyalt intézkedése - kulcskompetencia fejlesztése). Iparjogvédelem, iparjogvédelmi kultúra Iparjogvédelmi oktatásra és tanácsadásra szakosodott az ún. VIVACE program, melyen belül éves szinten közel négyezer KKV számára adódott, illetve adódik lehetıség tanácsadásra, és nagyságrendekkel több cég részesült információszolgáltatásban. A VIVACE program keretében adódik lehetıség magyar találmányok külföldi bejelentésének támogatására is, mellyel 2005 decembere óta 20 KKV tudott élni. Kiemelt feladatnak minısült a magyar találmányok külföldi bejelentésének ösztönzése, mely során 2005-ben 20 projekt részesült támogatásban mintegy 80 millió Ft értékben. 2006-ban erre a célra mintegy 110 millió Ft került elkülönítésre. Baross Gábor Programcsomag - Regionális innovációs fejlesztések, A hazai régiók gazdaságának és versenyképességének innováción alapuló fejlesztésére, a regionális innovációs hálózatok kialakítására és megerısítésére és a regionális innovációt ösztönzı intézkedések decentralizálására meghirdetett program egyik legfontosabb eleme a Regionális Innovációs Ügynökségek hálózatának (RIÜ) kialakítása. A másik elem a 2005. júniusában meghirdetett „Innocsekk” program, amelynek célja a regionális innováció szereplıi közötti kapcsolatrendszer erısítése, a mikro- és kisvállalkozások innovációs kezdeményezéseinek támogatása, a regionális innováció eszköztárának bıvítése innovációs szolgáltatásokra szóló támogatás rendszerének bevezetésével. Harmadik elem, a regionális innovációs fejlesztések programcsomag, ami lehetıséget ad a régiók számára, hogy a helyi viszonyok ismeretében maguk határozzák fejlesztési prioritásaikat. 2005-2006 folyamán mintegy 9,3 milliárd forint állt a programcsomag rendelkezésére, 2005-ben 241 volt a nyertes pályázatok száma. 35

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG Tervezett intézkedések Határozott kormányzati elképzelés a NKTH programok és a 2007-2013 idıszak Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának (GOP) kutatás-fejlesztésre és vállalati innováció ösztönzésére irányuló 1. prioritás alatti intézkedések szoros összehangolása. A kormány mindezt a 2006 októberében elfogadandó TTI stratégia intézkedési tervének kidolgozásával kívánja biztosítani. Csatlakozás európai nagy kutatási infrastruktúra-hálózatokhoz A modern kutatásokhoz szükséges egyes kísérleti berendezések olyan költségessé váltak, hogy létrehozásuk és fenntartásuk meghaladja egy-egy ország lehetıségeit. Cél a hazai K+F rendszer számára hozzáférés biztosítása e rendszerhez. A CERN (Centre-Européen de recherche nuclaire) tagdíj befizetésével (1,2 Mrd Ft/év) a magyar kormány magyar kutatók és projektek számára kívánja biztosítani a jövıben is a nagy európai kutatói berendezéshez való csatlakozás lehetıségét. Az infokommunikációs technológiák elterjedésének és használatának ösztönzése és a teljes információs társadalom építése (9. iránymutatás) Az IKT szektor mind kínálati oldalról (IKT termelés), mind keresleti oldalról (IKT eszközök és megoldások alkalmazása) pozitívan hat a gazdasági növekedésre. Az IKT elterjedése leginkább a termelékenység növekedésében köszön vissza. Az IKT növekedésre gyakorolt hatása három fı területen nevesíthetı: - Önálló és gyorsan fejlıdı, innovatív nagy hozzáadott értékkel bíró ágazatként jelentıs a hozzájárulása a GDP-hez. - Az IKT használata megköveteli az alkalmazottak magas szintő képzettségét, jelentısen elısegíti további tudásnövekedésüket, amely az alkalmazottak által elvégzett munka termelékenységének növekedését eredményezi. - Minden más ágazatban hozzájárul a menedzsment, termelési, marketing, stb. folyamatok hatékonyságának növekedéséhez, a termékek és szolgáltatások értékének, minıségének emeléséhez, ily módon javítva az ágazatok versenyképességét.”

Az IKT-kiadások szintje viszonylag magasnak számít európai összehasonlításban, azonban ezen belül a hírközlési kiadások aránya magasabb, az IT-kiadások aránya alacsony. Az elmúlt években jóllehet folyamatosan növekedett a háztartási adatok alapján számított Internetpenetráció – az ország továbbra is sereghajtó az európai viszonylatban. (2005. évben a háztartások 22 százaléka rendelkezett internet hozzáféréssel.) A lakosságra vetített szélessávú hozzáférés adatai gyorsuló ütemő növekedést mutatnak, mindenesetre a bázis (2004. évben 2,2 százalék) igen alacsony. Az internet-hozzáférés havi díja európai összehasonlításban még mindig magas. A vállalatok körében javuló trendet mutatnak az IKT eszközök és alkalmazások használatának jelzıszámai, az e-kereskedelembıl, e-szolgáltatásokból származó bevételek aránya azonban az elmúlt évben is alatta maradt az európai átlagnak. A vállalatok esetében az elavult üzleti modellek, informatikai rendszerek, valamint a konzervatív üzleti attitőd tényezıit lehet kiemelni a magyarázó tényezık között.

36

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG Az elmúlt egy évben javult az e-kormányzati szolgáltatások elérhetısége, valamint ezek használata. 2005. év végi adatok alapján a 20 alapvetı közszolgáltatás fele már online elérhetı – ami megegyezik az uniós átlaggal. Az e-kormányzati szolgáltatások felhasználása tekintetében pedig az üzleti szféra használati mutatói emelik az országot az európai uniós átlag felé. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései Innovatív digitális tartalmak kialakítása A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló törvény (NAVA törvény) 2006. január 1-i hatályba lépésével törvényi erıre emelkedett a magyar audiovizuális közkincs archiválásának szándéka. A NAVA program célja a Magyar Televízió archívumának és egyéb „önkéntes” audiovizuális archívumok digitalizálása, feldolgozása, hasznosítása és on-line elérhetıvé tétele. Jelenleg az archívumban 62 000 mősorszám érhetı el (94 000 óra mősoridı). A Nemzeti Digitális Archívum kormányzati kezdeményezés a nemzeti kultúra fenntartása és továbbélése szempontjából kiemelkedıen fontos értékek, dokumentumok, adatbázisok, szolgáltatások digitális környezetbe történı átmentésére, digitális fenntartására, megırzésére törekszik. 2006-ra az NDA keretében online elérhetıvé vált mintegy 300 000 dokumentum – többek között az Országos Széchényi Könyvtár katalógusai, a Magyar Rádió archívumának egy része, múzeumok archívumai. E-egészség program Az elektronikus egészség program keretében az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI) irányítása alatt az Internetes Magyar Egészségügyi Adattár (IMEA) Tételes Egészségügyi Adatainak (TÉA) fejlesztése befejezıdött, az adattárház széles körő felhasználók részére is hozzáférhetıvé vált. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat hatósági ügykezelésének elektronikus megvalósítása megkezdıdött. Tervezett intézkedések Nemzeti Audiovizuális Archívum, Digitális Nemzeti Könyvtár Fontos cél a digitális kulturális és szakmai archívumok kiépítésének és elérhetıvé tételének megvalósítása, a digitális archívumok mőszaki fejlesztése, a szolgáltató rendszer szélesebb körő elérhetıvé tétele; a kulturális közintézmények adatvagyon-archívumának digitalizálása, feldolgozása és on-line elérhetıvé tétele; egyéb „önkéntes” audiovizuális-kulturális archívumok anyagainak digitalizálása és on-line szolgáltatása (NAVA/ NDA programok). Jóllehet a Digitális Nemzeti Könyvtár (DNK) terve elkészült, a program folytatásáról döntés 2006 végén várható. Elektronikus egészség program, egészség portál Kiemelkedı cél az IKT lehetıségeit kihasználó hatékony egészségügy megteremtése. Biztosítani kell az egészségügyi informatikai eszközöket (tartalmak, szolgáltatások, technológiák stb.) az egészségügy fokozatos egészség-iparággá alakításához, ahol a társadalom ellátásának érzékelhetı javításával az egészség-nyereség valós gazdasági és társadalmi értéket jelent, ahol az egészségügyi ellátók finanszírozása kitör a lefelé haladó spirál pályáról, ahol a társadalmi közteherviselés nyomon követhetıen járul hozzá az állami kötelezettségek teljesítéséhez. Ugyancsak elsıdleges cél az egészség-portál tartalomszolgáltatásainak fejlesztése, a Dr. Info webes-telefonos szolgálat megújítása és tartalombıvítése, az „evidencebased medicine” legjobb gyakorlatának elterjesztése. 37


Az egészségügyi szektorban az elektronikus ügykezelés továbbfejlesztése az ÚMFT Humán Infrasruktúra OP intézkedései között szerepel. 4.2.2.2 A környezetbarát, anyag- és energiatakarékos tisztább technológiák fejlesztése, és a hulladékgazdálkodás erısítése A környezetvédelmi szabályozás terén jelentıs lépések történtek az elmúlt években. Az adórendszer egyes elemei környezeti szempontból kedvezıen változtak, azonban ezen reformok egyelıre nem tekinthetık egy átfogó öko-adóreform részeinek. A bevezetett környezetvédelmi jellegő adók, díjak, járulékok, büntetések alacsonyak, nem elég ösztönzı hatásúak. A környezetbarát technológiák elterjedtsége, gyártása, alkalmazása még igen alacsony fokú, nem jellemzı a megelızı környezetvédelem, inkább a kevésbé hatékony, rövidtávon költséghatékony eljárások alkalmazása a meghatározó. A gazdasági szereplık nem kellıen környezettudatosak, az erıforrásokat pazarlóan használják úgy az anyagok, mint az energia területén. Az újrafelhasználás és az ahhoz kapcsolódó technológiai megoldások, folyamatok nem elég elterjedtek. A hulladékot sem az anyaghasználat, sem az energetika (pl. hulladékhı) területén nem hasznosítjuk kellı mértékben. A környezettudatosság növelése terén alapvetı cél, hogy bıvüljenek a társadalom környezettel és fenntartható fejlıdéssel kapcsolatos ismeretei, javuljon a környezeti információkhoz való hozzáférés és erısödjön a környezetpolitikai döntésekben a felelıs társadalmi részvétel, valamint az, hogy a kormányzati környezetpolitikai eszközök ösztönözzenek a környezettudatos döntésekre és a fenntarthatóbb életmódra. Az infokommunikációs technológiák elterjedésének és használatának ösztönzése és a teljes információs társadalom építése (9. iránymutatás) Az utóbbi egy év legfontosabb lépései Elektronikus környezetvédelem program Az elektronikus környezetvédelem program keretében megkezdıdött a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Informatikai Központ kezelése alatt álló Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) továbbfejlesztése (lásd még 40. oldal). A z erıforrások fenntartható használatának ösztönzése, a környezetvédelem és a növekedés közti szinergiák erısítése (11. iránymutatás) Az utóbbi egy év legfontosabb lépései Környezetvédelmi szabályozás Az elmúlt egy évben megtörtént a környezeti hatásvizsgálat és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás újraszabályozása (314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet), ezáltal lehetıség van a két eljárás összevonására. Megszületett az egyes kormányzati tervek, illetve programok stratégiai környezeti vizsgálatáról szóló kormányrendelet (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet) és a Területi és területrendezési hatásvizsgálat a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 134/2005. (VII. 14.) Korm. rendelet A közgazdasági eszközök korszerősítése terén 38

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG megvalósítottuk a termékdíj bejelentés egyszerősítését (internet, új formanyomtatvány) és az energetika területén az alkalmazások fejlesztését. A 2006. január 15.-tıl hatályos a közbeszerzési törvény azon módosítása, mely lehetıvé teszi az ajánlatkérı számára, hogy az ajánlati felhívásban a közbeszerzési mőszaki leírásban meghatározott környezetvédelmi jellemzık megállapítása során az európai, nemzeti vagy egyéb nemzetközi öko-címkékre hivatkozzon. Környezetbarát gazdálkodás, hulladékgazdálkodás 2006-ra elkészült a Nemzeti Környezettechnológiai Akcióterv (ETAP) tervezete, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van (EU felé benyújtásra került). Kormánydöntés 2006. végéig várható. Az akcióterv 2008-ig határoz meg lépéseket a környezetvédelmi ipar, a környezetbarát, anyag- és energiatakarékos technológiák fejlesztése céljából. EMAS minısítés szerzésére hazánkban két éve van lehetıség. Azóta hivatalosan hazánkban 7 céget regisztráltak. ISO 14001 tanúsítással rendelkezı cégek száma 2005. januárjában 784, ami 2006. májusára 994-re nıtt. (megközelítı adatok, mivel kötelezı regisztráció nincs, a tanúsítvánnyal rendelkezı cégek száma jelenleg kb. 1000-1200-ra tehetı). Évente 1-2 EU kritériumrendszer átvétele történik meg az ökocimkék alkalmazása vonatkozásában, illetve 5-6 nemzeti környezetbarát termék kritériumrendszer kifejlesztése. Ezek ismertsége egyelıre lassan növekszik, forrás hiányában 2005-2006 idıszakban kevés kampányra volt lehetıség. Több alkalommal került sor a vállalatok körében ismeretterjesztésre. A „Sikeres Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram” környezetvédelmi fejlesztéseihez kapcsolódó „Zöld Forrás” pályázati felhívás a lisszaboni vállalások teljesítéséhez való hozzájárulás céljával 2005. évben meghirdetésre került. A pályázati felhívást vállalkozások részére hirdette meg a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Mind 2005. mind 2006. évben 800 millió forint állt rendelkezésre. A vissza nem térítendı kamattámogatást kis- és középvállalkozások kaphatják meg levegıtisztaság-védelmi, vízminıség-védelmi, zajvédelmi, hulladékgazdálkodással összefüggı és a megújuló energiaforrások felhasználását elısegítı beruházásaikhoz. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos települési hulladékkezelési regionális projektek EU-s társfinanszírozással valósultak meg a 2005-2006 idıszakban is. (12 regionális hulladékgazdálkodási ISPA projekt, részben (idıarányosan) egy hulladékgazdálkodási Kohéziós Alap projekt, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei települési szilárdhulladék gazdálkodási rendszer). A KIOP-ból öt állati eredető hulladék kezelési és hét építési-bontási hulladékkezelési projekt került elfogadásra. Ezen túl történtek meg központi forrásokból támogatott megelızési intézkedések, valamint egyes településeknél a szelektív győjtırendszerek kialakítása. Szabályozásra került az elektromos és elektronikus hulladékok, elhasználódott gépjármővek és csomagolási hulladékok hasznosítási kötelezettsége, az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavétele (109/2005. (VI.23.) Korm. Rendelet) és a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezelése 20/2005. (VI. 10.) EüM rendelet. Környezettudatosság erısítése 2005-2006 során a társadalmi részvétel erısítése érdekében több száz környezet- és természetvédelmi céllal bejegyzett társadalmi szervezet és alapítvány programja kapott támogatást a Nemzeti Civil Alapprogram és a KvVM forrásaiból, amelyek a társadalom 39

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG környezeti szemléletformálását, a termelési módszerek és fogyasztói szokások átalakítását, valamint az EU-csatlakozás során felmerülı legfontosabb környezet- és természetvédelmi kérdések megismertetését segítették. Az EU és egyéb nemzetközi szervezetek számára történı adatszolgáltatás teljesítése, valamint a társadalmi részvétel és az információhoz való hozzájutás feltételeinek javítása érdekében folyamatosan bıvül a lakossági tanácsadó irodák hálózata és a hazai és nemzetközi környezeti adat- és információáramlás korszerő számítógépes hátterén mőködı Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer. A környezettudatosság növelése érdekében 2005-ben kidolgozásra és véglegesítésre került a „Zöld Óvoda” kritérium és indikátorrendszer, a Kormányzati Erdei Iskola Program keretében. 2005-ben 144 intézmény nyerte el az Ökoiskola címet, amelyeknek hálózattá szervezése 2005. ıszén kezdıdött el. 2005-ben elkezdıdött a környezetvédelmi és vízügyi képesítések korszerősítése, illetve a környezet- és természetvédelmi témájú tanulmányi versenyek szakmai és anyagi támogatása. A felsıoktatás területén kiemelt hangsúlyt kapott a pedagógus képzés, alapképzésben környezet-, természetvédelmi, vízügyi képzések és szakképzés, és több száz civil szervezet kapott támogatást olyan programokra, rendezvényekre, kiadványokra, amelyek a környezeti tudatosság növelését segítik elı. A Szakképzési Stratégiában megfogalmazott reformmal kapcsolatos jogalkotási folyamat értelmében, a 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet szerint közzé tettük és gondoztuk a Szakképzési Szakértıi és Vizsgaelnöki Névjegyzéket, módosítottuk a 34/2003. (XII. 21.) OM rendelet szerint a szakmai vizsgák szervezésére feljogosított intézmények listáját, valamint a 28/2004. (IX. 30.) OM rendelet értelmében három szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét. Tervezett intézkedések Környezetvédelmi szabályozás A következı idıszak szabályozással kapcsolatos legfontosabb teendıi a végrehajtási tevékenység javításának elısegítése, a közgazdasági ösztönzı-rendszer hatékonyabbá tétele az adózás, járulékok, biztosítékadás, felelısségbiztosítás, árpolitika, kereskedelempolitika, valamint a büntetések területén. Ennek keretében tervezzük Útmutatók és képzések kifejlesztését és megvalósítását a Felügyelıségek és más érintettek számára. A közgazdasági eszközök fejlesztése területén folyamatban van a környezeti biztosítási és céltartalék képzési rendszer kialakítása, valamint a felelısségbiztosítási rendszer kidolgozása. A zöld közbeszerzések kötelezı alkalmazása bizonyos termékkörre az EU iránymutatásoknak megfelelıen kerül majd bevezetésre. Környezetbarát gazdálkodás, hulladékgazdálkodás A környezetvédelem és a növekedés összhangjának specifikus fejlesztések ösztönzésén keresztül történı erısítése és a környezettechnológiai akcióprogram (ETAP) megvalósítása érdekében szükséges a környezetbarát, anyag- és energiatakarékos tisztább technológiák (EMAS, ISO minısítések, ökocímkézés), a környezetvédelmi ipar fejlesztése (ipari specializáció), a környezetbarát hulladékgazdálkodás erısítése: megelızés, veszélyesség csökkentése, újrahasznosítás, korszerő kezelési eljárások elterjesztése, korszerőtlen eljárások (létesítmények) korszerősítése vagy bezárása. Környezetbarát gazdálkodás elterjesztését szolgáló intézkedéseket a Új Magyarország Fejlesztési Terv tervezése során több operatív program intézkedéseként (KEOP, VEGOP, ROP) 40

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG is kezdeményezzük. Az intézkedések kidolgozás alatt állnak a Környezeti és Energia OP programozása keretében. Környezettudatosság erısítése A környezettudatosság erısítését a következı területek fejlesztésével kívánjuk elérni: a társadalom környezettel és fenntartható fejlıdéssel kapcsolatos ismereteinek bıvítése; az információhoz jutás javítása; a környezettudatos döntések és a fenntarthatóbb életmód ösztönzése; a környezetpolitikai döntésekben a felelıs társadalmi részvétel erısítése. A környezettudatosság erısítését szolgáló intézkedések alapvetı vázát a 2008-ig érvényben levı Nemzeti Környezetvédelmi Program adja. A részletesen kidolgozott terv tartalmazza a környezet- és természetvédelmi ismeretek, környezettudatosság közvetítését az oktatásban, a fenntarthatóság pedagógiájának általános elterjesztését, a társadalom értékrendjének javítását célzó intézkedéseket, a környezettudatossággal kapcsolatos K+F és nemzetközi együttmőködések erısítését szolgáló feladatokat, illetve a környezeti adatgazdálkodás és információs rendszerek fejlesztését. Ezzel párhuzamosan és ezt tartalmilag, illetve idıben kiegészítve a Környezeti és Energia Operatív Program szintén tartalmaz intézkedéseket az egyes társadalmi szektorok bevonásával, a vállalatok környezetpolitikájának kialakításától a szélesebb rétegeket elérı kampányokig. Az intézkedések kidolgozás alatt állnak a Környezeti és Energia Operatív Program tervezése keretében. 4.2.2.3 Üzleti környezet dinamizálása Az infokommunikációs technológiák elterjedésének és használatának ösztönzése és a teljes információs társadalom építése (9. iránymutatás) Az utóbbi egy év legfontosabb lépései Szabályozási lépések Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggı jogsértések megakadályozását segítendı, 2006. január 1-i hatállyal módosításra került az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggı szolgáltatások egyes kérdéseirıl szóló 2001. évi CVIII. törvény. A módosítás érinti az információs társadalommal összefüggı szolgáltatók felelısségére vonatkozó rendelkezéseket, az értesítési és eltávolítási eljárás egyes elemeinek felülvizsgálatát, a kéretlen elektronikus hirdetésekkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi szabályok átdolgozását, valamint az információs társadalommal összefüggı szolgáltatások korlátozására vonatkozó fıbb elvek rögzítését. A szerzıi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvénynek a felhasználási szerzıdések írásbeliségére vonatkozó szabályainak módosításával lehetıvé vált a digitális jogkezelés (azon belül az on-line szerzıdéskötés és így az új on-line piaci modellek) alkalmazásának széleskörő elterjedése.

41

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG Az IKT eszközök és alkalmazások vállalati és lakossági használatának terjesztése Az e-gazdaság, e-kereskedelem fejlesztése érdekében a GVOP 4.1. intézkedése keretében 20052006 idıszakban 303 projekt került támogatásra. A program célja a KKV-k számára a korszerő üzleti informatikai megoldások használatának ösztönzése. Elektronikus közszolgáltatások Az Európai Unió 20 elektronikus kormányzati szolgáltatása közül 2006-ra 75 százalék bevezetésre került, illetve 50 százalékban teljes körő elektronikus ügyintézés folyik. Befejezıdött az elektronikus közmő kialakításának elsı üteme. 2006-ban elıször vált lehetıvé vállalkozások számára, hogy adóbevallásukat elektronikus úton adják le az elektronikus ügyfélkapun keresztül, mely 2006-ban így már mintegy 310 000 regisztrált felhasználóval mőködik (lásd www.magyarorszag.hu). Az elektronikus cégeljárás megvalósítása keretében elkezdıdött az elektronikus fizetés (illeték, eljárási díjak, költségek) intézményi háttérrendszerének kialakítása. Digitális Tartalom Iparág A kis- és középvállalkozások üzleti tartalomfejlesztésének támogatására fontos fejlesztési forrásnak tekinthetı a GVOP 4.2-es intézkedése. Az intézkedés célja magyar és idegen nyelvő adattartalmak hatékony elıállítása, a hozzáférés lehetıségeinek megteremtése, megfelelı tartalom-elıállítási infrastruktúra kialakítása. Az intézkedésszintő pályázat során 1,7 milliárd forintból összesen 50 projekt került támogatásra. Tervezett intézkedések Szabályozási lépések Az elektronikus kereskedelem szabályozási feltételeinek javítása érdekében a kormányzat intézkedéseket tervez a fogyasztóbarát B2C, hazai és határokon átnyúló B2B e-kereskedelem elterjedését akadályozó információs és jogi korlátok leépítésére. A tervezett intézkedések között szerepel fogyasztói tájékoztatók terjesztése, portál kialakítása, jogszabály-módosítások kezdeményezése. Az IKT eszközök és alkalmazások vállalati és lakossági használatának terjesztése Az információs gazdaság és kereskedelem fejlesztése és ösztönzése érdekében a Gazdaságfejlesztési Operatív Program intézkedései között kidolgozás alatt van vállalati IKT megoldások adaptálását ösztönzı támogatási konstrukciók kialakítása, valamint oktatási és képzési szolgáltatások támogatása. Elektronikus közszolgáltatások Elektronikus közszolgáltatások kiépítése esetében a kistérségekre vonatkozóan a cél egy komplex elektronikus önkormányzati információs rendszer megvalósítása (különös tekintettel az üzleti szervezetek részére nyújtott önkormányzati szolgáltatásokra). A közigazgatási közmő megvalósításának célja, hogy az állampolgárok, a vállalkozások és a közigazgatási szervezetek, valamint a közszolgáltatók egységes infrastruktúrán, egységes felhasználói kezelıi felülettel, egységes, könnyen elsajátítható eljárások által biztosított használat révén vegyék igénybe a közigazgatási szolgáltatásokat, elektronikusan intézhessék ügyeiket, továbbá biztosított legyen a kétirányú elektronikus kommunikáció és adatcsere lehetısége a hivatalok és azok ügyfelei között. A közmő keretében kidolgozás alatt van az intelligens állampolgári azonosító bevezetése, melynek célja, hogy megfelelı eszköz álljon rendelkezésre a közigazgatási közmőn keresztül történı elektronikus ügyintézés során az állampolgár azonosításához, adatainak 42

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG rögzítéséhez, a vele való kommunikációhoz, valamint a közigazgatási ügyek intézéséhez. A közszolgáltatások jövıbeni fejlesztése szorosan kapcsolódik az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közszolgáltatások korszerősítése Operatív Program intézkedéseihez. Mivel a KKV-k több mint fele vidéken mőködik, az elıírt kommunikáció fenntartása egyrészt hosszadalmas, másrészt költséges és idıigényes a számukra. Ezen a helyzeten tudna kedvezıen változtatni egy, a kkv-k számára egykapus online ügyintézést biztosító rendszer kialakítása a Központi Szolgáltató Rendszeren belül. Az online ügyintézés biztosítaná, hogy a kkv-k egységes formában, központilag egy kommunikációs felületen lépjenek kapcsolatba a kormányzattal. Az így megadott információk központi kkv adattárba kerülnek, ahonnan az egyes intézményekbe továbbítódnak a releváns adatok. A kialakítandó rendszerhez kötıdıen ágazati ill. regionális alapon a kkv-k képzéseket és tájékoztatást kapnának az e-kormányzás részleteirıl, a szolgáltatások igénybevételérıl. Az egységes piac kiterjesztése és mélyítése (12. iránymutatás) Magyarország számára kiemelkedı jelentıségő az egységes piacnak – a munkaerı, az áruk, a szolgáltatások és a tıke szabad áramlásának – teljes körő érvényesítése. Az Európai Unió Belsı Piaci Fıigazgatósága által 2006. július 19-én közzétett Belsı Piaci Eredménytábla, amely bemutatja a belsı piaci irányelvek tagállami átvételének helyzetét, statisztikákkal szemlélteti az irányelvek átvételében tapasztalható elmaradásokat, valamint a helytelen vagy hiányos átvétel miatt a tagállamok ellen indított jogsértési eljárásokat. A 2006. június 1-i adatok alapján a tagállamok az 1620 hatályban lévı irányelvnek átlagosan 1,9 %-át az átvételi határidı lejárta után sem ültették át nemzeti jogukba. Magyarország átvételi deficitje 1,1 %, amellyel Dánia és Ciprus után továbbra is a harmadik legjobb teljesítményt nyújtja. Az Európai Bizottság értékelésével egyetértve hazánk célja, hogy tovább növelje a szabályozó és végrehajtó hatóságok hatékonyságát a jogsértések és szabálytalanságok visszaszorításának érdekében, továbbá, hogy a szankcionálási jogköröket átruházza az ágazati szabályozó hatóságoknak (13-as iránymutatással összhangban). A hagyományos és elektronikus közbeszerzések hatékonyságának javítása szintén kiemelendı területként kezelendı. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései Solvit központ mőködése A belsı piac mőködésének elısegítése érdekében Magyarországon kiemelten jól mőködik az ún. Solvit központ, amelynek feladata a belsı piaci vitarendezés elısegítése. 2006. január 1. és június 15. között 40 megkeresés érkezett a magyar SOLVIT központhoz. Ezek közül az ügyek közül kilenc ügy került be az adatbázisba: öt esetben hazai, négy estben illetékes központként eljárva. Hazai

központként

eljárva

2006. január 1. és június 15. között a magyarországi SOLVIT központhoz érkezett megkeresések ügytípusok szerinti megoszlása

Oktatáshoz való jog; 2; 5%

Határátkelés; 1; 3%

Szakképesítések kölcsönös elismerése; 6

Adózás; 3; 8% Letelepedés szabadsága; 4; 10% Áruk szabad áramlása; 6; 15%

Szociális ellátások; 13; 34% Munkavállalás; 4; 10%

(magyar 43

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG állampolgárok vagy vállalkozások más tagállamban felmerült problémáját orvosolva) kétszer szociális biztonsági kérdésben, háromszor a szakképesítések kölcsönös elismerése témakörében intézkedtünk. Az átlagos ügyintézési határidı 56,5 nap, tehát az ügy elfogadásától addig, hogy az illetékes központ megoldást javasoljon, és azt el tudjuk fogadni, 56,5 nap telt el. Illetékes központként eljárva (külföldi SOLVIT központok megkeresése alapján magyar hatóságoknál intézkedve más tagállamok állampolgárai és vállalkozásai érdekében) négyszer jártunk el: kétszer szociális biztonsági témakörben, egyszer az áruk szabad áramlásával, egyszer pedig az oktatáshoz való joggal összefüggésben. Az oktatáshoz való joggal összefüggésben indított ügyet elutasítottuk, mert Magyarország nem alkalmazott diszkriminációt akkor, amikor strukturális alapból támogatott, a szakképzetlen magyar állampolgárok által ingyenesen igénybe vehetı, számukra piacképes tudást biztosító tanfolyamok látogatását német állampolgárok számára díjfizetéshez kötötte. Ezekben az ügyek az ügyintézési határidı átlaga 14,5 nap. Elektronikus közbeszerzés A 2003. évi CXXIX. törvény módosítása megteremtette az elektronikus árlejtés alkalmazásának, valamint a dinamikus beszerzési rendszer mőködtetésének törvényi lehetıségét. Az elektronikus árlejtés a magyar közbeszerzési jogban olyan új lehetıséget jelent, mely az ajánlatkérık számára az eljárások gyorsabb, költséghatékonyabb lefolytatását, vagyoni eszközeikkel való eredményesebb gazdálkodást tesz lehetıvé. Az elektronikus árlejtésre vonatkozó rendelkezések 2006. július 1-jén, a dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó rendelkezések 2007. január 1-jén lépnek hatályba. Tervezett intézkedések Elektronikus közbeszerzés Az elektronikus árlejtésre vonatkozó szabályozással kapcsolatos részletszabályokat a tartalmazó alacsonyabb szintő jogszabályok kidolgozása GKM-MeH partnerségben folyik a jövıben. A szabályozási folyamatot tovább kell folytatni, hogy a teljes körően elektronikusan lebonyolítandó dinamikus beszerzési eljárás, és az elektronikus katalógusok közbeszerzésben való alkalmazásának részletes szabályai is elkészülhessenek. Versenyzıbb üzleti környezet kialakítása és az üzleti kezdeményezések ösztönzése a jogalkotás minıségének fejlesztésén keresztül (14. iránymutatás) A vállalkozói környezet javítása egyik alapfeltétele a hosszú távú versenyképességnek és a gyors felzárkózáshoz szükséges dinamikus, fenntartható gazdasági növekedésnek. Maguk a vállalkozások a magas közterheket és az adminisztrációs kötelezettségeket tekintik a növekedést leginkább akadályozó tényezınek. Ugyancsak hátráltató tényezı a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága, a finanszírozás problémái, valamint az inputok is. Magyarországon egy vállalkozás elindításának idıigénye még mindig több mint 50 nap és magas az eljárások költségigénye és az alapításhoz elıírt tıke nagysága is. Jelenleg kedvezıtlenek a (tıke-átcsoportosítás mutatójának vett) vállalat-megszüntetés hazai feltételei: a legtöbb európai országban megfigyelhetı közel egy év helyett, a magyar gyakorlat szerint átlagban ehhez 2 év szükséges. A vállalat-megszüntetés Magyarországon költségigényes, illetve a fizetésképtelen cégek felszámolásakor visszaszerezhetı tıke általában csak a követelés alacsony hányada. Az elektronikus ügyintézés tekintetében Magyarország mind az 44

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG elektronikusan elérhetı ügytípusok számát, mind az elektronikusan teljes mértékben lebonyolítható ügyeket tekintve az elırelépés ellenére még mindig elmaradással küzd. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései A teljes központi szintő joganyag áttekintése A vállalkozói környezet javítása érdekében kiemelt cél a teljes központi szintő joganyag áttekintése a gazdasági szereplıket, illetve a jogalanyokat általában érintı adminisztratív terhek feltérképezése érdekében, az adminisztratív terhek mértékének becslése az egyszerősített költségmodell (Standard Cost Model – SCM) segítségével. Eddig az adó, társadalombiztosítás, környezetvédelem, cégbejegyzés területen történtek felmérések. Elektronikus cégeljárás Az elektronikus cégeljárás területén tett közelmúltbeli intézkedések, a céginformációkhoz informatikai eszközök alkalmazásával történı hozzáférés a 2003/58/EK irányelvvel összhangban, a jövıre nézve lehetıséget biztosítanak az interneten keresztül történı cégalapításra, cégbejegyzésre. Az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történı megismerésérıl szóló 2003. évi LXXXI. törvény (mely a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvénybe épült be) hatályban van, 2005. szeptember 1-tıl az rt-k és kft-k, 2006. július 1-étıl pedig minden cégformára kiterjedıen. Egyablakos rendszer Az ún. egyablakos rendszer 1998 óta mőködik, melynek alapján többoldalú elektronikus kapcsolat áll fenn az APEH, KSH, OEP, az igazságügyi tárca, valamint a kamarák között. A Mediator adatközvetítı rendszer megfelelıen mőködik, és folyamatosan fejlesztett szolgáltatásokat nyújt. Új cégtörvény (13-as iránymutatással összhangban) és az információs társadalommal összefüggı jogsértések megakadályozását segítı értesítési-eltávolítási eljárás hatályának bıvítése Az új cégtörvény elsısorban azzal jelent vonzerıt a társaságalapítók számára, hogy nem korlátozza szükségtelen követelményekkel a gazdasági tevékenység folytatását, ugyanakkor azonban kiszámítható, áttekinthetı és garantálja a piac biztonságos mőködését. Az országgyőlés 2006. elején megalkotta a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényt, illetve a cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt. Mindkét jogszabály 2006. július 1-jén lépett hatályba. Az információs társadalommal összefüggı jogsértések megakadályozását segítı értesítésieltávolítási eljárás hatályának bıvítése az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggı szolgáltatások egyes kérdéseirıl szóló 2001. évi CVIII. törvény módosításával (2005. évi CLXXI. törvény) megvalósult. Hatásvizsgálatok fokozott elterjesztése Fontos lépés a jogszabályok elızetes és utólagos hatásvizsgálati kötelezettségének konkrétabb megfogalmazása a jogalkotásról szóló törvényben, valamint módszertani útmutatók közzététele, továbbképzések, minta-hatásvizsgálatok készítése révén a szabályozás minıségének és koherenciájának javítása. 2006. január 30-án az igazságügy-miniszter tájékoztató formájában közzétette a szabályozás hatásvizsgálatának hivatalos módszertani útmutatóját. 2006. januárja óta kísérleti jelleggel mőködik a Kormányzati Jogalkotási Monitoring Rendszer. A projekt a 45

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG jogszabálytervezetekhez (törvény, rendeletek) kapcsolódó elıterjesztésekben vizsgálja a hatásvizsgálati és konzultációs elemeket. Jogalkotási és jogalkalmazási nyilvánosságának megteremtése A győjtemény naprakészen, kereshetıen tartalmazza az önkormányzati rendeletek kivételével valamennyi jogszabály, valamint az állami irányítás Magyar Közlönyben megjelent egyéb jogi eszközeinek a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét. A hatályos joganyag hozzáférhetıvé tétele megtörtént (www.magyarorszag.hu), 2006. január 1-jén hatályba lépett az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény két végrehajtási rendelete (305/2005. (XII. 25.) korm. rendelet és 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet). A végrehajtási rendeletek a részletszabályokat rendezték. Egy másik fontos elırelépésnek tekinthetı, hogy az európai uniós szabványok magyar nyelvő megjelentetése révén a vállalkozók anyanyelvükön ismerkedhetnek meg a tevékenységükkel kapcsolatos uniós szabványokkal, mely az egységes piacon való helytállás fontos feltétele. Elektronikus adózás Az APEH a 2001-2002-ben megkezdett elektronikus adózás rendszerét 2005. januárjától kiterjesztette a 10.000 legnagyobb adózóra. 2006. május 1-tıl pedig mintegy 50.000-es vállalati kör számára vált kötelezıvé az elektronikus adóbevallás. A teljesen elektronikus bevallás mellett mőködik egy „félig-elektronikus” bevallási rendszer is, melyben a kliens programok szintén letölthetık, azonban a bevallások papíralapon jutnak el az APEH-hoz. 2005. áprilisától lehetıség nyílt bárki számára, aki elektronikusan akart adóbevallást beadni, hogy ezt a kormányzati ügyfélkapun keresztül, az okmányirodákban történt regisztráció után megtehesse azonosító és jelszó használatával. Ez a szolgáltatás elérhetı a magánszemélyek számára is. Tervezett intézkedések Egyablakos rendszer Az egyablakos rendszer továbbfejlesztése a cégtörvény – 2007. október 1-jén hatályba lépı – 1. § (2) bek. e) pontja alapján további ügyintézéstıl mentesítheti a cégeket mivel a cégbíróság "külön törvényben meghatározottak szerint - a cég kérelmére - közremőködik a cég számára szükséges, közhiteles nyilvántartásokon alapuló hatósági igazolások elektronikus úton történı beszerzésében." A teljes központi szintő joganyag áttekintése A teljes központi szintő joganyag áttekintése kapcsán további tervezett lépések a magyar SCM módszertan kialakítása, illetve tesztelése (a felmért területeken), majd a teljes központi joganyag áttekintése 2007 során. Emellett kísérleti jelleggel 2006. második felében megkezdıdik a lakosságot, illetve a közszférát terhelı adminisztratív kötelezettségek számbavétele (módszertan kidolgozása, részterületek felmérése, SCM megfelelı adaptálása). Új polgári törvénykönyv és csıdtörvény Az 1003/2003. (I. 25.) Korm. határozatnak megfelelıen halad a Polgári törvénykönyv kodifikációja, melynek tervezetét 2007 második felében terjeszti a Kodifikációs Fıbizottság a Kormány elé.

46

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG Az új csıdtörvény normaszöveg-tervezetének kidolgozásához szükséges szakmai viták jelenleg folyamatban vannak. Az új csıdtörvény koncepciója, hogy biztosítsa a vagyonkimentés megakadályozását mind a csıdeljárás megindítása iránti kérelem benyújtása és az esetleges csıdnyitás közötti, mind a csıdnyitást követı idıszakban. Lehetıvé teszi az adós számára - a hitelezık hozzájárulása esetén - mind a bírósági felügyelet nélküli reorganizáció (egyezségkötés), mind a bírósági felügyelet melletti reorganizáció lehetıségét. Utat nyit a nem reorganizálható cégek gyors kivezetésére a gazdaságból, teret biztosít arra, hogy a hitelezıi követelések minél nagyobb mértékben váljanak kielégíthetıvé. A tervezet további célja, hogy biztosítsa a gazdasági környezet "tisztulását" (különösen a gazdasági társaságok vezetı tisztségviselıinek és tulajdonosainak a társaság hitelezıivel szembeni felelısségére vonatkozó szabályok megalkotása révén); a külföldi vállalkozások magyarországi vagyonával szembeni eljárások lebonyolításának esélyét, valamint az egységes, koherens jogszabályi környezet megteremtését. Elektronikus cégeljárás A gazdasági társaságok piacra lépésének gyorsításáról és egyszerősítésérıl szóló törvénytervezet várhatóan 2006. ıszén kerül benyújtásra, rendelkezései várhatóan 2007. január 1-jén lépnek hatályba. A Cégszolgálatot illetıen várható a beszámolókkal összefüggı tájékoztatási jog kiterjesztése. Ennek értelmében a beszámoló egyes része (nemcsak a teljes számviteli beszámoló) is képezheti a céginformáció tárgyát (hatály: 2007. január 1.) A törvénytervezet csökkenti a kis- és középvállalkozások piacra lépésének költségeit, annak idıigényét, továbbá rugalmassá teszi e társaságok mőködését. A cégtörvény módosításával – 2008. január 1-jétıl – fı szabályként érvényesül a cégek hét munkanapon belül történı bejegyzése. Hatásvizsgálat fokozott elterjesztése A Kormányzati Jogalkotási Monitoring Rendszer a külön törvényekben szabályozott hatástípusok figyelembe vételének (környezeti hatások, KKV-kra gyakorolt hatások) vizsgálata révén tovább bıvül. 2006-ban havi rendszerességgel részfelmérések készülnek, melyek alapján 2007 elsı negyedében átfogó elemzésre kerülhet sor. Ezen folyamat fontos eleme a vállalkozásokat terhelı adminisztrációs kötelezettségek érdemi csökkentése. „Plain language” programok A jogszabályok logikai elemzése alapján kiemelt cél a jogalkotás során felmerülı értelmezési nehézségek kiküszöbölése, közérthetı, az interaktív, internetes felületen is megvalósuló lakossági tájékoztatás és hatósági ügyintézés elısegítése, a jogszabályszerkesztés elveinek egyszerősítése, jogi fogalomtárak fejlesztése. A jogszabály-szerkesztési elvek egyszerősítési programja 2006 végére várhatóan befejezıdik. Elektronikus közigazgatás infrastruktúrájának kiépítése A jövıbeni intézkedések fókuszai a következık: lakossági és vállalati szféra számára a közigazgatási szolgáltatások elektronikus igénybevételi lehetıségének teljes körő megteremtése, valamint a közigazgatás mőködésének átfogó elektronikus integrációja, hatékonyságának erıteljes növelése. A tervezett intézkedések egy része az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közszolgáltatások korszerősítése OP keretében, másrészt hazai finanszírozású programok révén kerül végrehajtásra. A helyi elektronikus közigazgatás kiépítése Cél minden olyan önkormányzat vagy kistérségi önkormányzati társulásokon keresztül olyan kistérség komplex elektronikus önkormányzati informatikai rendszerének megvalósítása (különösen tekintettel, az üzleti szervezetek részére nyújtott önkormányzati szolgáltatásokra), 47

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG ahol az elmúlt idıszakban igen csekély fejlesztésre jutott erıforrás. A szolgáltató helyi önkormányzatok kialakításához és az ügyfélbarát ügyintézéshez szükséges fejlesztések az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében részben a Közszolgáltatások korszerősítése OP, részben a Regionális Operatív Programok keretében kerülnek végrehajtásra. A vállalkozói kultúra terjesztése és a KKV-kat támogató környezet kialakítása (15. iránymutatás) A kisvállalkozói szférán belül továbbra is túl sok az (alkalmazott nélküli) önfoglalkoztató és a mikrovállalkozás, ezek aránya az idısorban nem csökken, tehát a vállalkozások nem futnak be megfelelı vállalatfejlıdési pályát. A középvállalkozások aránya az ország kis méretéhez képest is alacsonynak mondható. A KKV-k munkatermelékenysége ugyanis alacsonyabb, mint a nagyvállalatoké – mivel technikai felszereltségük, tıkeellátottságuk is alacsonyabb. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mőködésük hatékonysága alacsonyabb lenne – ha a mutatót a tıkeráfordítások hatásával korrigáljuk, eltőnik a különbség. A hazai KKV-k üzleti magatartása nem teszi ıket alkalmassá arra, hogy a modern hálózati gazdaságba bekapcsolódjanak. Ennek a kimaradásnak részben oka a kisvállalkozásokra jellemzı alultıkésítettség, illetve az, hogy a pénzügyi szektor nem szívesen foglalkozik hosszú távú finanszírozásukkal. Stabil pénzügyi háttér nélkül nem fogadják el ıket a potenciális partner cégek, illetve maguk sem tudják biztosítani a hálózati részvételhez szükséges erıforrásokat. Kevés az olyan hídképzı intézmény is, ami közvetítené a kisvállalkozások felé az információkat, lehetıségeket, esetleg referenciát állítana mögéjük. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései Innovációs központok, integrátor ipari parkok fejlesztése, inkubátorházak Az ipari parkok menedzsmentjére és fizikai infrastruktúrájára építve a tényleges vállalkozói igényeket kielégítı, a piaci árnál kedvezıbb költségő szolgáltatások hozhatók létre. A vonatkozó intézkedés ugyan keretkimerülés miatt 2005. novemberében lezárásra került, de az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programjában a következı években is fontos szerepet kap. Az életképes kezdı mikro- és kisvállalkozások indulását, valamint az innovatív vállalkozások megerısödését elısegítı inkubátorház-program 2005. novemberében keretkimerülés miatt szintén lezárásra került, folytatása az ÚMFT-ben várható. Vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése, tanácsadás Kiemelt cél az alapvetı mőködéshez, valamint a továbblépéshez szükséges szakmaspecifikus ismeretek vállalkozások közötti elterjesztése, illetve az üzletmenet hatékony megszervezéséhez szükséges tudás szélesebb körővé tétele. A vállalkozói képzési programok, konferenciák szervezése, kiadványok megjelentetése, vállalkozói szervezetek hasonló programjainak támogatása szintén kiemelendı intézkedéscsomag. Fontos megemlíteni a Multiplikátor Képzési Program pályázatíró, pályázati tanácsadó képzését is. Kiemelendı programok továbbá a Plato – eredetileg flamand kezdeményezéső – vállalkozói hálózat- és kapcsolatépítıi program, a határon túli vállalkozások uniós felkészítési programja, a Szülıföld Program, valamint az EU házhoz jön, az EU Megfelelési és Tudásközpont Hálózat. A vállalkozói készségek javításához kapcsolódóan meg kell említeni a Foglalkoztatási rész 4.3.2.2. pontja alatt tárgyalt HEFOP 3.4. intézkedést is, mely vállalkozói kulcskompetencia fejlesztésre is irányul.

48

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG Vállalkozások finanszírozási forráshoz jutásának elısegítése A mikroszféra fejlesztésében fontos szerepet játszik a különbözı típusú fejlesztési források összekapcsolása, a forrásokhoz való hozzáférés javítása. Ez nagymértékben elısegíti az európai uniós pályázatokon való sikeres szereplést, a mikroszférából tovagyőrőzı kedvezı hatások révén pozitív hatást gyakorolva a makrogazdaságra. A tızsdei bevezetést segítı program 2005-2006-ban összesen két alkalommal került meghirdetésre 100 millió Ft–os kerettel. A GKM program célja magyar vállalkozások tızsdei bevezetésének ösztönzése a bevezetés költségeinek társfinanszírozásával (támogatott költségek: jogi, szakértıi, befektetési szolgáltatások díja - maximum a ráfordítások 50 százalékáig). Fontos vállalkozástámogató program a Mikrohitel Program, mely esetében a maximálisan felvehetı hitelösszeg 25 ezer euró, a futamidı 8 év; a kamat mértéke a jegybanki alapkamat +/3 %-os mértéken állapítható meg. A Mikrohitel Program mellett a Széchenyi Kártya révén a mikro-, kis- és középvállalkozások egyszerősített eljárással szabad felhasználású, likviditási problémákat kezelı hitelhez juthatnak. 2010. december 31-ig a Kormány minden kibocsátott Kártyára 50 %-os garanciadíj-támogatást biztosít. Maximum 25 millió forint értékő kártya igényelhetı, a Széchenyi Kártyához kötıdı hitel után a bankok által felszámítható kamatmarge és kezelési költség mértéke maximum 4 + 0,8 %, a vállalkozók által a készfizetı kezességvállalásért a Hitelgarancia Rt-nek fizetendı díj 1,5 % (melynek felét az állam átvállalja), a garantált hitelrész 80 %. A „Sikeres Magyarországért” Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram – 2005 nyarán, 310 milliárd forintos keretösszeggel hirdette meg a Kormány; célja a mikro-, kis- és középvállalkozások foglalkoztatásban betöltött szerepének, innovációs és beszállítói tevékenységének erısítéséhez, környezetvédelmi és egészségügyi célú beruházásaihoz kedvezményes kamatozású hitel nyújtása, a fejlesztési és beruházási tárgyú pályázatokhoz, különösen az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázataihoz kapcsolódóan kiegészítı forrás biztosítása. A felhasználható hitel összege 5-1000 millió Ft. A kamat mértéke legfeljebb 3 havi EURIBOR + 4%, ami tartalmazza a kezelési költséget is. A türelmi idı a szerzıdéskötéstıl számított 2 év, a futamidı legfeljebb 15 év. A hitelprogram része a Mikrohitel Plusz konstrukciós hitelcél, mely esetében a hitelösszeg 1-15 millió Ft, a kamat pedig a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat. A konstrukció futamideje maximum 10 év. A Lánchíd Faktoring Program – a mikro- és kisvállalkozások részére 3%-os állami kamattámogatás mellett jelent kedvezı finanszírozási lehetıséget. A hitelprogramok mellett egyre fontosabba szerep jut a tıkeprogramoknak is. A 1041/2005. sz. kormányhatározat felkéri a tárcákat, hogy alakítsák ki az állami tulajdonban lévı tıkefinanszírozási intézmények együttmőködı, integrált rendszerét, amelyen belül kapjon kiemelt szerepet a Corvinus Rt irányítása alatt létrejövı kis- és középvállalkozás-fejlesztést, valamint innovációt támogató befektetési intézménycsoport. Ennek keretében a Corvinus Rt. 2005-ben megvásárolta az MFB Rt. részesedését a Kisvállalkozás-fejlesztı Pénzügyi Rt-ben, többségi tulajdont szerzett a Beszállítói Befektetı Rt-ben, illetve megalakította a Corvinus Elsı Innovációs Tıkealapot. Az Informatikai Kockázati Tıkealap célja a hazai informatikai és távközlési szektorban mőködı kis- és középvállalkozások tıkeellátottságának javítása. Az egy vállalkozásba befektethetı tıke összege 50-450 m Ft között mozoghat. A tulajdonszerzés mértéke 25-49%. A befektetési idıtartama 3-tól 7 évig terjed.

49

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG Vállalkozói együttmőködések támogatása Jelentıs mértékben elısegítette a vállalkozások közötti együttmőködést, továbbá hozzájárult a vállalkozói szektorban érvényesülı versenyhátrányok csökkentéséhez a GVOP 2.3. intézkedése. Az intézkedés a hálózatépítés és a kapcsolatépítés területén is elırelépési lehetıséget jelentett a vállalkozások számára. A vállalkozások határokon átnyúló együttmőködésének elımozdításában az Interreg IIIA programok is szerepet kaptak. Ez utóbbiak a szomszédos országok kamaráival történı vegyes kamarák létrehozását is támogatták. Tervezett intézkedések Vállalkozások finanszírozási forráshoz jutásának elısegítése Mivel a vállalkozások külsı finanszírozási forrásokhoz való hozzáférése gyenge, a vállalkozások jelentıs része csak korlátozott mértékben jut hozzá a mőködéséhez és különösen fejlıdéséhez szükséges forrásokhoz. Emellett kevés az olyan hídképzı intézmény is, ami közvetítené a kisvállalkozások felé az információkat és lehetıségeket, (kedvezményes) üzletviteli, partnerkeresı és pályázati tanácsadási szolgáltatásokat nyújtana számukra. Ennek figyelembe vételével az intézkedés célja olyan pénzügyi konstrukciók kialakítása, melyek a lehetı legszélesebb körben elégítik ki az eltérı mérető, és fejlesztési célú vállalkozások igényeit. Ezen pénzügyi konstrukciók önmagukban is, illetve a vissza nem térítendı támogatási konstrukciókkal kombinálva is felhasználhatók. Az intézkedéscsomag komponensei között meg kell említeni a mikrofinanszírozást, a tıkefinanszírozást (magvetı és kockázati tıke), a bankrendszeren belüli – meglevı és jövıbeli – befektetési hitelek garantálását (árfolyam-garancia), valamint a bankrendszeren belüli befektetési hitelek kamattámogatását. Vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése, tanácsadás A korábbi programok hatásvizsgálata, értékelésének felülvizsgálata mellett a Gazdaságfejlesztési OP keretében kidolgozás alatt vannak a vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztését megcélzó intézkedések. Innovációs központok, integrátor ipari parkok fejlesztése, inkubátorházak Tervezett intézkedések a 2007-2013 közötti idıszak Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében kerülnek kidolgozásra. 4.2.2.4 Piacnyitás az energetikai szektorban, az energiahatékonyság, energiatakarékosság javítása, és a megújuló energiaforrások használatának növelése Nyitott és versenyzı piacok biztosítása (13. iránymutatás) A hálózatos szolgáltatások közül Magyarországon a villamosenergia-piac 2003. január 1-jétıl, a földgázpiac pedig 2004. január 1-jétıl nyílt meg. A villamosenergia-piacon az elsı ütemben az egy telephelyen évi 6,5 GWh-nál többet vételezı fogyasztók léphettek ki a piacra, míg 2004. július 1. követıen már minden nem háztartási fogyasztó feljogosított fogyasztóvá vált - azaz szabad döntése alapján választhat szolgáltatót. A földgázpiacon az elsı ütemben az 500 m3/h nagyobb lekötött kapacitással rendelkezı fogyasztók léphettek ki a piacra, míg 2004. július 1tıl már minden nem háztartási fogyasztó feljogosított fogyasztóvá vált.

50

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG A vezetékes energiahordozók versenypiacának kialakítását a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (VET), valamint a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (GET) és az ezek végrehajtását biztosító másodlagos jogszabályok írták elı. Az energiapiac mőködésével kapcsolatos szabályozási teendıket a Magyar Energia Hivatal látja el. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései A 2003/54/EK irányelvnek való megfelelés érdekében megtörtént a VET módosítása, a törvénymódosítást az Országgyőlés 2005. június 20-án fogadta el, kihirdetése megtörtént (2005. évi LXXIX. törvény a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosításáról). A szabad piaci fogyasztás részaránya 2005. év végére meghaladta az összes fogyasztás mintegy 35%-át, éves volumene túllépte a 11000 GWh-t, ami jelentıs elırelépést jelent. A 2003/55/EK irányelvnek való megfelelés érdekében megtörtént a GET módosítása, a törvénymódosítást az Országgyőlés 2005. június 20-án fogadta el. A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXIII. törvény kihirdetése megtörtént. Az országos összes földgázfogyasztásnak mintegy 7%-a zajlott 2005-ben a szabadpiacon, mely, jóllehet lassú ütemő, de stabil aránynövekedést takar az elmúlt két évre visszatekintve. A gázszállító-hálózatokhoz való hozzáférés feltételeirıl szóló 1775/2005/EK rendelet kapcsán a földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 70/2003. (X. 28.) GKM rendelet módosítása révén biztosítottuk a hazai jogszabályi környezet 2006. július 1-vel történı megfeleltetését. Tervezett intézkedések Az új törvények, illetve a kapcsolódó alacsonyabb szintő jogszabályok megvalósítják a részleges jogharmonizációt az EU vonatkozó belsı piaci irányelveivel. A teljes harmonizáció 2007. július 1-ig, a teljes piacnyitás idıpontjáig történik meg, új piaci modell kidolgozásával és új törvények kihirdetésével. Villamos energia esetében az új piaci modellrıl és törvényrıl szóló elıterjesztést várhatóan a Kormány 2006. decemberben tárgyalja. Jóváhagyást követıen a törvényjavaslat várhatóan 2007 elején kerül az Országgyőlés elé, amely az elképzelések szerint a törvényt a tavaszi ülésszakán elfogadja. Földgáz esetében az új piaci modellrıl és törvényrıl szóló elıterjesztés várhatóan 2007 elején kerül a Kormány elé. Jóváhagyást követıen a törvényjavaslat az Országgyőlés elé kerül, amely az elképzelések szerint a törvényt még a tavaszi ülésszakán elfogadja. 2007. július 1-re mind a földgáz-, mind a villamosenergia-piac esetében a törvényben deklarált jogi piacnyitás mértéke 100% lesz. Tehát mind a nem-lakossági, mind a lakossági fogyasztók feljogosított fogyasztóknak minısülnek, azaz szabadon választhatnak földgáz- és villamosenergia-szolgáltatót.

51

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG A z erıforrások fenntartható használatának ösztönzése, a környezetvédelem és a növekedés közti szinergiák erısítése (11. iránymutatás) A megújuló energiaforrások felhasználásának aránya Magyarországon továbbra is igen alacsony – a nemzeti célkitőzések elérése e területen nem megkérdıjelezhetı. A megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia-termelés részaránya a hazai összes villamosenergiafelhasználáson belül a fentiek alapján a 2003. évi 0,9%-ról (369 GWh) 2005-re 4,5%-ra (1800 GWh) növekedett. Az összes megújuló energiahordozó-felhasználás országos energiafelhasználáson belüli részaránya a 2003. évi 3,5%-ról (38,6 PJ) 2005-re 5,2%-ra (57 PJ) emelkedett. A legnagyobb növekedés a biomassza villamosenergia-termelési célú felhasználása terén következett be, amely több mint kétszerese az elızı évinek (2004. 678 GWh; 2005. 1550 GWh). 2005-ben jelentısen (kb. 50 %-kal) növekedett a szélerımővek termelése 2004-hez képest, beépített teljesítményük pedig még nagyobb arányban (a 2004. évi 3,25 MW-ról 17,475 MW-ra) nıtt. Mindezekkel a megújuló energiával termelt villamos energia részaránya tehát 2005. év végére elérte a 4,5%-ot, és meghaladta az ország által 2010-re vállalt 3,6%-ot. Magyarországon az energiatakarékosság stratégiai fontosságát kiemeli az a tény, hogy az ország energiaigényességének, valamint energiahatékonyságának mutatói nem javultak számot tevıen az elmúlt idıszakban sem. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései Megújuló energiaforrások használata A piaci mutatókban mért változások legfıbb oka a villamos-energiáról szóló törvény 2005. évi módosítása, és az új kötelezı átvételi ár (23 Ft/kWh) meghatározása – azaz, összességében egy vonzóbb jogszabályi és támogatási környezetet megteremtése. A kedvezı átvételi ár szabályozás révén a beruházások megfelelı megtérülése hosszú távon biztosítja a megújuló energiaforrások használatának elterjedését pl. szél és bioenergia. A Magyar Köztársaság a bioüzemanyagokról szóló 2003/30/EK irányelv rendelkezéseit a magyar jogba a bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználásának egyes szabályairól szóló 42/2005. (III.10.) korm. rendelettel ültette át. Energiatakarékosság és energiahatékonyság 2004-ben a lakossági energia-megtakarítás pályázatos támogatására 1,446 Mrd Ft összeg állt rendelkezésre. 2005-ben forráshiány miatt nem került sor lakossági energiatakarékossági pályázat kiírására, csak a 2004. évben pozitívan elbírált pályázatok áthúzódó kifizetésére volt lehetıség mintegy 524 millió Ft értékben. 2006-ban 1,2 Mrd Ft állt rendelkezésre „A lakossági energia-megtakarítás támogatása NEP–2006-1”, valamint „A megújuló energiaforrások felhasználásának bıvítése magánszemélyek számára NEP–2006-2” pályázatokra, összesen 7500 pályázat érkezett. A pályázatok kiértékelése és a döntéshozatal folyamatosan zajlik. Tervezett intézkedések Megújuló energiaforrások használata A megújuló energiaforrások terén elıkészítés alatt áll a megújuló energiahordozó-felhasználás nemzeti stratégiája. Jelenlegi elképzeléseink szerint 2010-ig lehetséges elérni a zöld áram 52

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG termelés részarányában a 6,5%-ot, a megújuló energiahordozó összesített részarányában pedig a 8-8,2%-ot. A tervezett intézkedések révén – az Európai Unió jelentıs anyagi segítségére számítva – elérhetınek tartjuk, hogy 2013-ra 11-11,5% körüli mértékőre emelkedhet a hazai zöld áram termelés és 14% körülire emelkedhet a hazai összes megújuló energiahordozófelhasználás részaránya, amely magában foglalja a geotermális és a kogenerációs hıenergia hasznosítást is. . A bioüzemanyagok gyártásának fejlesztésérıl és közlekedési célú alkalmazásuk ösztönzésérıl szóló 2058/2006. (III. 27.) Korm. határozat alapján a Magyar Kormány célja, hogy a bioüzemanyagok részaránya a forgalomba hozott közlekedési célú üzemanyagokon belül 2010ben legalább 5,75% legyen; biztosítva ezzel a megfelelést az EU 2003/30/EK irányelvével. E cél érdekében a Kormány intézkedéscsomagot fogadott el. Az intézkedések kiterjednek meghatározott bioüzemanyag-hányad elérésének gazdasági ösztönzése érdekében a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény bioüzemanyaggal kapcsolatos adókedvezményekre, az európai üzemanyagszabványok változásainak folyamatos átvételére, az alapanyag termelés és feldolgozó kapacitás támogatására, az Új Magyarország Fejlesztési Tervben támogatások tervezésre, a bioüzemanyagról szóló cselekvési terv elkészítésére, tájékoztató program kidolgozására valamint a bioüzemanyagok gyártási technológiáinak kutatás-fejlesztésére. Energiatakarékosság és energiahatékonyság Jelenleg elıkészítés alatt áll a „Sikeres Magyarországért” lakossági Energiatakarékossági Hitelprogram. Az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, valamint a 93/76/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezésérıl szóló 2006/32/EK irányelv alapján Magyarország a következı energiahatékonysági cselekvési terveket (EEAP) dolgozza ki, és nyújtja be az Európai Bizottság részére: az elsı EEAP-t legkésıbb 2007. június 30-ig, a második EEAP-t legkésıbb 2011. június 30-ig, a harmadik EEAP-t legkésıbb 2014. június 30-ig. A központi költségvetés lehetıségeinek keretein belül folytatódik a lakossági energiamegtakarítás támogatása pályázatos formában. Az energiahatékonysági cselekvési terveket átfogó nemzeti dokumentum – a Nemzeti Megújuló Stratégia - várhatóan 2007 elején kerül Kormány elé döntésre. 4.2.2.5 Infrastruktúra fejlesztése és versenyelvő szabályozás erısítése Az elérhetıség javítása az infrastruktúra fejlesztésén és minıségének javításán keresztül (16. iránymutatás) 2005-ben a közúthálózat sőrősége az EU15 átlag 88 százaléka (329 km/1000km2), az autópálya ellátottság viszont csak mindössze 40 százaléka (6,5 km/1000km2) volt. A TEN-T hálózat Magyarországon mintegy 2100 km hosszú gyorsforgalmi úthálózatot feltételez, amelynek a jelenlegi kiépítettsége kicsivel több, mint 30 százalékos. Mindezek együttesen lassítják az ország versenyképességének növekedését és megnehezítik az elérhetıség javítását. A hálózati hiányosságok mellett jelentıs többlet karbantartási igényt jelent az utak pályaszerkezetének megfelelı minıségi szintre fejlesztése (lásd, az EU sztenderd 115 kN

53

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG tengelyterhelés biztosítása). Hazánk a csatlakozási tárgyalások során 2008 végéig átmeneti mentességben részesült a 115 kN tengelyterheléső gépjármővek közlekedésének engedélyhez kötését illetıen. Magyarország 7 600 km hosszú vasúthálózatát is a Budapest központú sugaras szerkezet jellemzi. Jóllehet a hálózat ellátottsági mutatója közel kétszeresen meghaladja az európai átlagot, a mőszaki állapot miatt a vonalak közel 40 százalékán sebességkorlátozás van érvényben. A magyar közösségi közlekedés sok tekintetben korszerőtlen - mind az infrastruktúrát, a jármőállományt, mind a forgalomszervezést, -irányítást, valamint a szolgáltatások minıségét tekintve. Továbbra is erıteljes a tömegközlekedés háttérbe szorulása, az egyéni gépkocsihasználat terjedése mind a települések közötti, mind a településeken belüli forgalomban. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései Gyorsforgalmi úthálózat, közúti hálózat A gyorsforgalmi úthálózat bıvülése az elmúlt évben is folytatódott. Az M1-es autópálya után immár az M5-ösön is Budapesttıl egészen az országhatárig kiépült az autópálya. A nemzetközi forgalom szempontjából több, jelentıs autópálya szakasz építés alatt áll. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése mellett zajlik a TEN-T hálózatba tartozó fıútvonalak 11,5 tonnás tengelyterhelésre történı megerısítése. Korszerő, úthasználattal arányos elektronikus díjbeszedés rendszerének kialakítása 2006-ban megkezdtük a felkészülést a korszerő, úthasználattal arányos elektronikus díjfizetést megvalósító rendszer bevezetésére. A felkészülés jegyében létrejött a Díjpolitikai Szakértıi Bizottság, melynek feladata a rendszer alapelveinek kidolgozása. Az új rendszer célja a közlekedési és szállítási módok közötti aránytalanságok megszüntetése, valamint a használó és szennyezı fizet elv alkalmazása, a közúti közlekedést jelenleg csak részben terhelı externális költségek internalizálása. A tervezett rendszer alapelve, hogy a gyorsforgalmi utak használati díja a jövıben legalább azok üzemeltetésének, fenntartásának és idıszakos felújításának költségeit fedezze. Vasúti hálózat és szabályozás A vasúti közlekedésrıl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény hatályba lépett 2006. január 1-jén. A vasúti törvény hatályba lépésével párhuzamosan megkezdte mőködését a Magyar Vasúti Hivatal, melynek elsıdleges feladata a liberalizálódó vasúti piac felügyeletének ellátása. A liberalizációs folyamat következı jelentıs lépéseként 2006 januárjában a Magyar Állami Vasúttársaságból kivált az árufuvarozási részleg, és MÁV Cargo. Zrt. néven jogi személyiséggel rendelkezı társaságként önálló tevékenységbe kezdett. Tervezett intézkedések Gyorsforgalmi úthálózat, közúti hálózat A közúthálózat fejlesztése az elkövetkezı években tovább folytatódik. A tervezett intézkedések beépítésre kerültek a 2007 - 2013 között érvényes Közlekedési Operatív Programba és a Regionális Operatív Programokba. A fejlesztéseket nem kizárólag európai uniós forrásokból finanszírozzuk, bizonyos projekteket más, hazai források bevonásával tervezünk megvalósítani. A fejlesztések fedezetéül szolgáló források teljes körő feltérképezése, a Konvergencia Program célkitőzéseivel való harmonizálása folyamatban van. 54


A közforgalmú személyközlekedés infrastruktúrájának fejlesztése kiemelt hangsúlyt kap mind a Közlekedési Operatív Program, mind a Regionális Operatív programok projektjeinek kiválasztása során. Korszerő, úthasználattal arányos elektronikus díjbeszedés rendszerének kialakítása A korszerő, úthasználattal arányos elektronikus díjfizetést megvalósító rendszert – elsıként a nehéz tehergépjármővek számára – 2008 január 1-vel tervezzük elindítani. A megvalósításra – tervek szerint - nemzetközi pályázat kerül kiírásra. Vasúti hálózat és szabályozás A vasúthálózatnál elsısorban a nemzetközi korridorok (IV. és V. folyosó) fejlesztésre és korszerősítésére, ezeken is a korszerő, biztonságos forgalomirányító rendszerek kiépítésére helyezzük a hangsúlyt. A tervezett intézkedések a Közlekedési Operatív Programba kerülnek beépítésre. A MÁV Cargo Zrt. tervezett, 2007. évi privatizációja következtében várhatóan erısödik a verseny a vasúti áruforgalomban. A MÁV átalakításának következı lépése a személyszállítási üzletág leválasztása lesz várhatóan 2007 folyamán. Célunk, hogy ezzel elindítsuk a nemzetközi vasúti személyszállítás 2010-re tervezett teljes körő piacnyitási folyamatát. Intermodális logisztikai központok Az intermodális logisztikai központok elérhetıségének, közlekedési hálózati csatlakozásainak javítása bekerült a Közlekedési Operatív Programba. Mivel a már meglévı központok üzleti alapon mőködnek, a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztések finanszírozása során magánbefektetık részvételére is számítunk. A Közlekedési Operatív Program tervezése keretében folyik a logisztikai központok pályázati úton való támogatási formáinak kidolgozása. Az infokommunikációs technológiák elterjedésének és használatának ösztönzése és a teljes információs társadalom építése (9. iránymutatás) A magyar távközléspiaci nyitás érdemileg az elektronikus hírközlésrıl szóló 2003. évi C. törvény hatályba lépésével kezdıdött meg. A szabályozás legfıbb erénye, hogy figyelembe veszi az infokommunikációs piacokon zajló konvergenciát. Az informatika és távközlés, illetve az átvitel és tartalom szintje közötti összefonódások határozták meg a szektorális versenyt már az elmúlt években is, és ennek a trendje várhatóan csak erısödni fog a következı idıszakban. Elıbbi esetében szükséges az informatikai piac szereplıinek továbbra is egyenlı feltételekkel biztosítani a kiegészítı távközlési infrastruktúrához való hozzáférést. Utóbbi esetében a tartalom és hálózat konvergenciája, és az ebbıl fakadó egységes megközelítés miatt indokolt az elektronikus hírközlés, illetve média szabályozási feladatait összevonni. Összességében, az elektronikus hírközléspiaci versenyt a jövıben a konvergenciából kifolyólag a mobilitás és a szélessávú szolgáltatások jelentıségének további növekedése fogja meghatároznia. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései Elektronikus hírközléspiac, ágazati szabályozás 2006. elsı félévében jelentıs lépések történtek az elektronikus hírközléspiaci verseny fokozása érdekében. A Nemzeti Hírközlési Hatóság végzıdtetési és hurokátengedési díjak mértékének mérséklésérıl szóló döntéseinek hatására a jelentıs piaci erejő szolgáltatóknak jelentısen 55

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG csökkenteniük kell a hurokátengedés egyszeri és havi díjait. A hatóság e döntéseivel javulhatnak a kisebb szolgáltatók hálózathoz való hozzáférésének esélyei, azáltal is élénkítve a szolgáltatók versenyét a helyi piacokon. A technológiai konvergencia növekvı jelentıségére tekintettel megszületett a földfelszíni digitális televízió mősorszórás elterjedését lehetıvé tevı jogszabály tervezete, amelynek elfogadása esetén (döntés várhatóan 2006 októberében) a 2002-es Európai Szabályozási Keret hozzáférésekre vonatkozó speciális szabályai kerülnek megfelelıen átültetésre. A hálózati információbiztonság és interoperabilitás megteremtése 2006-ban megkezdıdött a kritikus infrastruktúra elemeinek modell-értékő felmérése az elektronikus hírközlési szolgáltatók körében. Szélessávú hálózat fejlesztés A Közháló program 2004. évi elindulása óta 7300, szélessávú internet elérést biztosító hálózat végpont került kiépítésre közintézmények számára. (5000 általános és középiskolában elhelyezett Sulinet végpont, valamint 2300 Köznet végpont, mely utóbbiak teleházakban, mővelıdési házakban, önkormányzatokban, agrárkamarákban, könyvtárakban találhatóak.). A szélessávú hálózatok kiépítését szolgálta a GVOP 4.4. intézkedés azokban a gazdaságilag elmaradott régiókban, ahol a szolgáltatók üzleti kalkulációk alapján még nem kezdték el (és várhatóan nem is kezdenék el) beruházásaikat. A szélessávú infrastrukturális lefedettség növeléséhez jelentısen hozzájáruló intézkedés mintegy 14 milliárd forintból 88 projekt megvalósulását tette lehetıvé. E-közlekedés, intelligens közlekedési rendszerek Az e-közlekedés, az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások kifejlesztése és alkalmazása érdekében megalakult az ITS Hungary Egyesület, mely szakértıi bázisként szolgált és szolgál a jövıben is. Az Egyesület és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium együttmőködve dolgozik az egységes személyközlekedési elektronikus fizetési rendszer jogszabályi és intézményi kereteinek kialakításán. A hálózati információbiztonság és interoperabilitás megteremtése A CERT-Hungary Központ (CHK) a magyar kormány informatikai biztonsági incidenskezelı központja. Az informatikai biztonságnövelési program keretében a magyar CERT Központ 2006 elsı félévében 24 órás ügyeleti központot üzemeltetését vezette be. Tervezett intézkedések Elektronikus hírközléspiac, ágazati szabályozás A földfelszíni digitális mősorszórásra való átállást szorgalmazó Digitális átállás kormányzati stratégia elfogadását követıen (várhatóan 2006 vége), megkezdıdik a törvénytervezet kidolgozása, valamint az átállás több évre nyúló végrehajtása. A földfelszíni analóg mősorszórás leállításának tervezett legkésıbbi idıpontja 2012 vége. Szélessávú hálózat fejlesztés A Közháló program koncepciójának felülvizsgálata várhatóan 2006. végére lezárul. Ezt követıen kerül kialakításra egy átfogó intézkedési csomag a hazai szélessávú hálózatok fejlesztésére, melynek célja az európai uniós források által finanszírozott programok és a hazai finanszírozású programok végrehajtásának összehangolása - tekintettel arra, hogy az elmaradott térségekben végrehajtott szélessávú fejlesztések várhatóan az Új Magyarország Fejlesztési Terv 56

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG Gazdaságfejlesztési Operatív Programja keretében folytatódnak. A 2007 utáni intézkedésekben fontos szerepet szánunk a könyvtáraknak és mővelıdési házaknak, illetve az integrált, többfunkciós intézményi fejlesztésnek. 4.3 FOGLALKOZTATÁS A 2005. évi nemzeti akcióprogram benyújtása óta – és az abban foglaltakkal összhangban – a Kormány számos olyan intézkedést hozott, amelyek az álláskeresés ösztönzésén, a hátrányos helyzetőek munkaerı-piaci helyzetének javításán, a be nem jelentett munkavégzés visszaszorításán, az oktatáshoz és a képzéshez való hozzáférés javításán keresztül a foglalkoztatás és az aktivitás növelését szolgálják. Emellett egyes iránymutatásokhoz kapcsolódóan új (a 2005. évi akcióprogramban nem szereplı) intézkedéseket is tartalmaz a jelentés. Ezek egy része az elıkészítés alatt álló strukturális reformok részét képezik, más része pedig a makro-gazdasági egyensúly megteremtésére irányuló lépések nyomán váltak szükségessé. Azzal is számolni kell, hogy az akcióprogramban foglaltak közül néhány intézkedés csak hosszabb távon, a kiigazítás idıszakát követıen lesz megvalósítható. 4.3.1 HELYZETÉRTÉKELÉS A magyar munkaerı-piac legfontosabb jellemzıje továbbra is az alacsony munkaerı-piaci részvétel (61,4%), ami az alacsony foglalkoztatási ráta (56,9%) és a mérsékeltnek mondható, ám növekvı szintő munkanélküliség (7,2%) eredıje. A nık munkanélküliségi rátája 2005-ben hosszú évek óta elıször - meghaladta a férfiakét. A munkanélküliek 41,6%-a tartósan, egy éve, vagy annál régebben keres munkát, esetükben nemcsak a munkahely-hiány, hanem a szakképzettség és/vagy a munkavégzéshez szükséges készségek hiánya is nehezíti az elhelyezkedést. A közel állandó foglalkoztatási szint mögött jelentıs átrendezıdések tapasztalhatók, a foglalkoztatottakon belül nıtt az idısebb korosztályok aránya3. Ez a változás, illetve a munkanélküliségi ráta mintegy egy százalékos növekedése az emelkedı nyugdíjkorhatárral, illetve a pályakezdı fiatalok elhelyezkedési nehézségeivel magyarázható. Fontos azonban kiemelni, hogy a munkanélküliség elsısorban nem a foglalkoztatás rovására nıtt, ez inkább annak a jele, hogy több korábban inaktív személy jelent meg potenciális munkavállalóként a munkaerıpiacon. Az inaktívak száma 2000-2005 között 143 ezerrel, 2004-rıl 2005-re 51 ezer fıvel csökkent. A fiatalok esetében – más uniós tagállamokhoz hasonlóan – alacsony a munkaerı-piaci részvétel. Ez elsısorban az oktatási, képzési idı meghosszabbodásával, illetve az oktatási expanzióval magyarázható. Bár magasabb képzettséggel fejezik be iskoláikat, mint elıdeik, jelentısen rontja elhelyezkedési esélyüket, hogy az oktatás szerkezete nem igazodik kellıképpen a munkaerı-piaci kereslethez, a munkát keresı fiatalok közel fele még mindig szakképzetlen, és több mint fele egyáltalán nem rendelkezik munkatapasztalattal. A munkába állást emellett az is nehezíti, hogy az utóbbi években a munkaerı iránti keresletet a GDP uniós viszonylatban dinamikus növekedése sem növelte számottevıen. Ezért a fiatalok elhelyezkedését a Kormány a munkáltatók járulékterheit csökkentı kedvezménnyel is ösztönzi. 3

2005-ben 10%-kal kevesebb volt a 15-24 éves foglalkoztatottak száma, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben az 50 év felett munkaviszonyban állóké közel 6%-kal emelkedett ugyanezen idıszak alatt.

57

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG Az idısebb korosztályok munkaerı-piaci mutatói – a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésének is köszönhetıen - az utóbbi években jelentıs javulást mutatnak. 2005-ben az 50 éven felüliek népessége és gazdasági aktivitása lényegesen nıtt, a 67 ezer fıs növekedésbıl 11 ezer a munkanélküliek, 56 ezer a foglalkoztatottak számát gyarapította. Ugyanakkor a munkavállalási korú népesség egészéhez - és különösen az uniós átlaghoz - viszonyítva a foglalkoztatási és az aktivitási szintjük továbbra is igen alacsony, ezért a helyzet javításához további erıfeszítésekre van szükség. Magyarországon a munkaerı-piaci hátrányok és a kirekesztıdés kockázata fokozottabban érint egyes csoportokat. Különösen hátrányos helyzetben vannak az alacsony végzettségő emberek, a roma emberek, a hátrányos helyzető térségben élık, a megváltozott munkaképességő emberek, valamint bizonyos demográfiai csoportok, elsısorban életciklusokhoz köthetıen (közéjük tartoznak a gyermeket vállaló nık, a fiatalok és az idısebb munkavállalók). Foglalkoztatásukat célzott járulékkedvezmények és a foglalkoztathatóság javítását szolgáló programok segítik. A mezıgazdaság területén a fiatalok foglalkoztatása, vállalkozásai fejlesztése, valamint az idıs korosztályok aktivitásának kérdéseit összehangolt, egymással összefüggı kormányzati tevékenységet igényelnek, melyek egyúttal a gazdálkodási eszközök átadását és további felhasználását is elısegítik. Ez a támogatási rendszer ezért egyrészt segíti a fiatal mezıgazdasági vállalkozók birtokszerzését, másrészt ösztönzi a munkából már kivonuló idısebb korosztály birtokátadását. 2006. II. negyedévében a megelızı év azonos idıszakához képest a munkaerı-piac aktivitási mutatói javulást mutatnak: a foglalkoztatottak száma 42 ezer fıvel nıtt, a munkanélküliek száma és rátája stagnált, a fiatalok munkanélküliségi rátája 2 százalékponttal csökkent. 2002. év azonos idıszakához viszonyítva a foglalkoztatás 1,7 százalékkal, 66 ezer fıvel bıvült, a foglalkoztatási arány 1,2 százalékponttal, az aktivitási arány 2,1 százalékponttal emelkedett. Az inaktívak száma számottevıen, 5,1 százalékkal, azaz 185 ezer fıvel csökkent. 4.3.2 CÉLOK, INTÉZKEDÉSEK Az alábbi fejezetek – az uniós foglalkoztatási iránymutatások struktúráját követve –, figyelembe véve az Európai Bizottság ország-értékelését és az Európai Tanács következtetéseit, az alábbi három fı terület mentén mutatják be a foglalkoztatáshoz kapcsolódó intézkedések végrehajtását és a tervezett további lépéseket: 1. A munkaerı-piaci részvétel növelése és a szociális védelmi rendszerek modernizálása, 2. A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása, 3. Hatékonyabb humánerıforrás-fejlesztés jobb minıségő oktatás és képzés révén. 4.3.2.1 A munkaerı-piaci modernizálása

részvétel

növelése

és a

szociális

védelmi

rendszerek

A munka legyen mindenki számára lehetıség – kortól és nemtıl függetlenül (18. iránymutatás) A munkaerı-piaci részvétel szempontjából – az életciklussal is összefüggésben – bizonyos munkavállalói csoportok sajátos helyzetben vannak. A pályakezdı fiatalok a munkaerı-piacra való beilleszkedés, az idısebb korosztályok a munkaerı-piacon való bennmaradás, illetve –

58

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG hosszabb-rövidebb távolmaradást követıen – az újbóli belépés nehézségeivel szembesülnek, míg a nık hátrányai elsısorban azzal függenek össze, hogy a gyermeknevelés idıszakában egy idıre (ami a kiterjedt gyermekgondozási ellátásoknak köszönhetıen az esetek többségében több évet jelent) elhagyják a munkaerı-piacot, és ezt követıen rendkívül nehéz a munka világába való visszatérés. A nemzeti akcióprogram mindhárom célcsoport tekintetében tartalmazott intézkedéseket, melyek végrehajtása már 2005-ben megkezdıdött. Emellett folytatódtak az egészségi állapot javítását szolgáló intézkedések is, amelyek a magyar népesség egészségi állapotát figyelembe véve a munkaerı-piaci részvétel növelésének fontos feltételét jelentik. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései Pályakezdık munkába állásának segítése A pályakezdı fiatalok elhelyezkedésének megkönnyítése érdekében 2005 végén a Kormány elindította a START Programot. A program a pályakezdıt foglalkoztató munkáltatónak a foglalkoztatás elsı évében - az átlagosan 35%-os szintrıl - 15 százalékra, a második évben pedig 25 százalékra csökkentette a járulékfizetési kötelezettségét. Fontos változás a korábban bevezetett járulékkedvezményekhez képest, hogy igénybevétele jóval kevesebb adminisztrációs terhet jelent a munkáltatónak, és a támogatást nem utólagos megtérítésként kapja a munkáltató, hanem az a járulékok egy részének átvállalását jelenti. Részben ennek köszönhetı a kedvezmény magas igénybevételi aránya: eddig 33 ezer fiatal igényelt START kártyát, és 2006 elsı felében mintegy 9000 fiatal helyezkedett el a START Program keretében. Az idısebb munkavállalók foglalkoztatásának támogatása Az idısebb munkavállalók foglalkoztathatóságának javítása érdekében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkaerı-piaci programot indított, amelynek keretében személyre szabott és a helyi munkaerı-piaci igényekhez igazodó szolgáltatásokkal segíti a tartós munkanélküliek elhelyezkedését. 2005-ben 43 ezer fı vett részt a programban, közülük 27 ezer fı helyezkedett el. Az idısek aktivitásának megırzését szolgálja továbbá a „prémium évek” program, amely célja a nyugdíj elıtt álló munkavállalók aktivitásának megırzése részmunkaidıs foglalkoztatáson keresztül. A program 2005-ben a versenyszférára is kiterjesztésre került. 2005-ben erre a konstrukcióra építve indította el a MÁV saját programjait, amelyek 11 ezer fıt érintı létszámleépítés kezelését szolgálják (a prémium évek program adta lehetıségeket biztosítva, illetve a vállalaton belüli munkahelyváltás segítésével). A nık munkaerı-piaci részvételének növelése A kisgyermekes szülık munkavállalásának ösztönzését szolgálja, hogy 2006. január 1-jével hatályát vesztette a gyes melletti munkavégzést korlátozó szabályozás. A szabályozás alakítása mellett a kisgyermekes nık munkaerı-piaci integrációját aktív munkaerı-piaci programok (HEFOP 1.3. intézkedés) is segítik. Folyamatban van a bölcsıdei ellátások fejlesztése: 2008-ig közel 1400 új férıhely jön létre (HEFOP 4.2. intézkedés). Az egészségi állapot javítása Folytatódott a Nemzeti Népegészségügyi Program, melynek keretében kidolgozásra került a közoktatásban bevezethetı egészségfejlesztési tantárgy tananyaga. A kisebbségi önkormányzatokkal való együttmőködésben az egészséges életmóddal kapcsolatos tájékoztatási programok valósultak meg, amelyeknek kiemelt célcsoportját jelentette a roma népesség. Javulnak a szőrıvizsgálatok feltételei az eszközök (a nehezen megközelíthetı településeken „szőrıbuszok” alkalmazására van lehetıség) és a finanszírozás tekintetében. A szenvedélybetegek munkaerıpiacra való visszatérésének segítése érdekében a kormány pályázati úton támogatta védett munkahelyeken történı foglalkoztatásukat. 59


Tervezett intézkedések A START program kiterjesztése A START Programmal kapcsolatos kedvezı tapasztalatok alapján, az adóterhekbıl adódó esetlegesen kedvezıtlen folyamatok mérséklése érdekében, a Kormány – az ESZA támogatásával – kiterjeszti a programot az alábbiak szerint: -

-

A ’START Plusz’ program keretében a kisgyermek otthoni gondozását, vagy közeli hozzátartozó ápolását követıen munkába álló személyek alkalmazása esetén a munkáltatótól a járulék egy részének megfizetését a Munkaerı-piaci Alap átvállalja. A ’START Extra’ program célja, hogy segítséget nyújtson a munkavállaláshoz, a munkaerı-piaci visszatéréshez a tartósan munkanélkülieknek, akiknek nehezebb elhelyezkedniük vagy az életkoruk miatt, vagy azért, mert az ország leghátrányosabb, elmaradott térségeiben, településein élnek. A munkáltatótól az elsı évben a Munkaerı-piaci Alap teljes egészében, a második évben pedig részben átvállalja a járulék megfizetését.

Korábban is igénybe vehetı volt az 50 éven felüli tartósan munkanélküli személyt, illetve a gyesrıl visszatérı szülıt alkalmazó munkáltatók számára egyfajta járulékkedvezmény, ennek igénybevételi aránya azonban a bonyolult adminisztráció és az utólagos megtérítés rendszere miatt alacsony volt. A START Program tapasztalatai azt jelzik, hogy az egyszerőbb igénybevétel lehetısége mellett a célzott járulékkedvezmények megfelelı eszközt jelentenek a hátrányos helyzető csoportok foglalkoztatásának ösztönzésére. Az idısebb korosztályok aktivitásának megırzése a korai nyugdíjba vonulás csökkentésével A korai nyugdíjba vonulás csökkentése érdekében a kormány az elırehozott és a korkedvezményes nyugdíjba vonulás feltételeinek módosítását tervezi. Ezenkívül átalakítjuk a rokkantsági ellátások rendszerét is. A részleges munkaképesség-csökkenést elszenvedett megváltozott munkaképességő személyek ellátását egy olyan átmeneti járadék váltja fel, amely megfelelı rehabilitációval kiegészítve segíti és ösztönzi a munkaerıpiacra való visszatérést. A Strukturális Alapok forrásait is igénybe véve olyan rehabilitációs rendszert alakítunk ki, amely az egyént és a meglévı képességeket állítja a középpontba, és lehetıvé teszi, hogy a megváltozott munkaképességőek hozzájussanak a képességeik és készségeik szinten tartásához és fejlesztéséhez szükséges szolgáltatásokhoz. Az egészségi állapot javítása Folytatódik a Nemzeti Népegészségügyi Program, valamint folyamatban van a megkezdett infrastrukturális fejlesztések (HEFOP 4.3. intézkedés) és a Nemzeti Rákellenes Program végrehajtása. Az egészségmegırzésre az ESZA forrásokat is fel kívánunk használni, elsısorban azokra a hátrányos helyzető emberekre koncentrálva, akik ma nem jutnak hozzá a betegségek megelızését és korai felismeréséét lehetıvé tevı szolgáltatásokhoz. Az egészségi állapot javítására irányuló intézkedéseket az Új Magyarország Fejlesztési Terv Emberi Erıforrás Operatív Programja fogja tartalmazni. Érje meg dolgozni (19. iránymutatás)

60

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG Az akcióprogram az álláskeresés és a munkavállalás ösztönzésének, a munkaerı-piaci aktivitás megırzésének egyik fontos eszközeként a munkanélküli ellátásokat és a szociális ellátások munkavállalásra ellenösztönzı hatásainak kiküszöbölését határozta meg. Ezzel összhangban az elmúlt egy évben sor került a munkanélküli ellátások és egyes szociális ellátások átalakítására. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései A munkanélküli ellátórendszer átalakítása 2005 végén – az akcióprogramban meghatározott szempontokat érvényesítve – a munkanélküli ellátást az álláskeresési támogatás rendszere váltotta fel, amely két elembıl áll: az álláskeresési járadékból, illetve az álláskeresési segélybıl. Az új rendszerben a mielıbbi elhelyezkedést segíti, hogy: - az álláskeresési támogatás a folyósítás elsı szakaszában a korábbi jövedelemhez jobban igazodó, magasabb összegő ellátást, míg a továbbiakban egy alacsonyabb szintő, fix összegő ellátást jelent; - az álláskeresési támogatás folyósításának feltétele az intenzív álláskeresés, a szoros együttmőködés, amihez a foglalkoztatási szolgálat segítséget nyújt, minden álláskeresıvel egyéni álláskeresési megállapodást kell kötni, ami lehetıvé teszi az önálló álláskeresés következetesebb számonkérését; - az álláskeresési járadékban részesülı, ha elhelyezkedik, megkaphatja a hátralévı összeg felét; - az álláskeresési segély mellett pedig – annak szüneteltetése nélkül – lehet alkalmi munkát végezni. A szociális ellátórendszer változásai A munkaerı-piacról kiszoruló személyek tipikus segélyezési formája a rendszeres szociális segély, ami 2005 végén szintén átalakításra került. A munkaerıpiacra való visszatérés segítését szolgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülık együttmőködési kötelezettségét törvény szabályozza. A települési önkormányzat szociális intézményének az érintettel közösen beilleszkedési programban kell megállapodnia, amely egyénre szabottan tartalmazza az együttmőködés elemeit. 2006. július 1-tıl a segélyezés rendszerében több lényeges változás történt, családi (háztartási) alapon fogyasztási egységgel számolva történik a jogosultság megállapítása, a támogatás összege egy meghatározott szintre egészíti ki a háztartás jövedelmét. A módosítás Magyarországon új elemként bevezette, hogy a munkavállalás elsı idıszakában az egyén a segély egy részét megkapja annak érdekében, hogy a munkavállalással kapcsolatos többletkiadásait (utazás, étkezés, ruházkodás, stb.) kompenzálja. A segély változatlan összegben folyósításra kerül, ha a segélyezett alkalmi munkavállalóként dolgozik. Tervezett intézkedések Az ellátórendszerek átalakítása mellett megkezdıdik az intézményrendszer átalakítása is. A rendszer kiépítésének egyik elsı lépéseként sor kerül a szociális segélyben részesülık esetében alkalmazott „beilleszkedési terv” és a foglalkoztatási szolgálatnál alkalmazott „álláskeresési megállapodás” jelenleg elkülönülten mőködı rendszereinek összehangolására. Több és hatékonyabb segítség az álláskeresıknek és a hátrányos helyzetőeknek (19. iránymutatás) Az álláskeresık és a hátrányos helyzető emberek foglalkoztathatóságának javításában, álláskeresésének segítésében meghatározó szerepe van az aktív munkaerı-piaci politikáknak. A 61

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG kiigazítás idıszakának várható foglalkoztatási feszültségeire tekintettel az álláskeresést segítı szolgáltatások és támogatások szerepét meg kell erısíteni. Az elmúlt másfél évtized tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy az inaktivitás tartóssága nehezen visszafordítható. Ezért arra kell törekedni, hogy a munkahely elvesztése ne jelentse a munkaerıpiacról való tartós/végleges kivonulást. Különösen fontos, hogy azok, akik a munkaerıpiacra való belépés tekintetében fokozott nehézségekkel szembesülnek (köztük a romák és a megváltozott munkaképességőek), személyre szabott segítséget kapjanak hátrányaik leküzdéséhez, foglalkoztathatóságuk javításához és az elhelyezkedéshez. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései Aktív munkaerı-piaci intézkedések Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) által nyilvántartott álláskeresık átlagos száma 2005-ben 410 ezer fı volt, ami 9%-os (34 ezer fıs) növekedést jelent az elızı évhez képest. A pályakezdık esetében 21%-os (7 ezer fıs) növekedés volt. 2005-ben 221 ezer fı vett részt aktív munkaerı-piaci intézkedésekben, közülük közel 30 ezer fı volt pályakezdı. Területi munkaerı-piaci különbségek csökkentése Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre fordított források egy jelentıs része decentralizáltan kerül felhasználásra oly módon, hogy a forrásokból a hátrányos helyzető térségek az átlagosnál nagyobb mértékben részesülnek. Ennek köszönhetıen az aktív munkaerı-piaci politikák jelentıs szerepet töltenek be a munkaerıpiac területi egyenlıtlenségeinek csökkentésében. Ezen kívül a Regionális Operatív Program keretében is folytatódtak azok a programok, amelyek ESZA forrásokból a foglalkoztatást elısegítı tevékenységek helyi koordinációját, illetve a szociális gazdaság típusú tevékenységek fejlesztését támogatják. Álláskeresık elhelyezkedésének segítése mikro-, kis- és közép-vállalkozásoknál, valamint civil szervezeteknél 2006 januárjától támogatást vehetnek igénybe azok a mikro-, kis- és középvállalkozások, illetve civil szervezetek, amelyek legalább három hónapja nyilvántartott állást keresıvel bıvítik a létszámukat: egy évig mentesülnek a munkáltatói járulékok megfizetése alól, amennyiben a támogatással megegyezı ideig vállalják a felvett személyek foglalkoztatását. A programba 2006. elsı hat hónapjában közel 6 ezer gazdálkodó szervezet kapcsolódott be, mintegy 7800 fı, legalább 3 hónapja nyilvántartott álláskeresı számára teremtve munkalehetıséget. A programban résztvevı cégek háromnegyede a 10 fınél kevesebb fıt foglalkoztató mikrovállalkozások, míg egyötöde a 10-50 fıt foglalkoztató kisvállalkozások közül került ki. Romák foglalkoztatását segítı programok A foglalkoztatás területén a romák helyzetének javítását elsısorban integrált, a munkaerı-piaci hátrányokat kezelı, komplex foglalkoztatási programok szolgálják. Jelenleg ilyen programokat támogatunk hazai (munkaügyi központok roma komplex programjai, OFA programok) és ESZA forrásokból. 2005-ben az ÁFSZ aktív munkaerı-piaci szolgáltatásai és támogatásai (az MPA-ból finanszírozott központi és megyei programokat és a HEFOP 1.1. intézkedést egyaránt beleértve) becslések szerint mintegy 28 ezer roma álláskeresı foglalkoztathatóságának javítását segítette. A romák hozzáférésének biztosítása érdekében kiemelt figyelmet fordítunk a roma szervezetekkel (cigány kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek) való együttmőködésre, a programok végrehajtásában való részvételükre. Az átfogó (azaz nem csak romákra irányuló) programok mellett fontos szerepük van a „célzott” roma programoknak is (ilyen program az ÁFSZ-ben mőködı roma foglalkoztatás-szervezı hálózat, az OFA által támogatott roma pedellus-program). 62


Megváltozott munkaképességő emberek munkaerı-piaci integrációja 2005-ben átalakult a megváltozott munkaképességő munkavállalókat foglalkoztató szervezetek támogatási rendszere, és megkezdte mőködését az akkreditációs rendszer. Az akkreditáció célja a foglalkozási rehabilitációs tevékenység szabályainak, valamint az állami támogatás igénybe vételéhez szükséges személyi és tárgyi feltételek, magatartási szabályok meghatározása. Az ÁFSZ keretein belül mőködı Rehabilitációs Információs Centrumok (RIC) egy helyen, akadálymentes környezetben integrálják a megyei munkaügyi központ szolgáltatásait: foglalkozási információt, öninformációs lehetıséget, tanácsadást, és munkaerı-piaci szolgáltatásokat biztosítanak. 2005-ben megvalósult a RIC-ek országos lefedettsége, szolgáltatásaik az összes megyeszékhelyen elérhetıvé váltak. Tervezett intézkedések Az aktivitás megırzése és a munkanélküliség tartóssá válásának megelızése érdekében törekedni kell arra, hogy az ÁFSZ a munkanélküliek minél nagyobb hányadának ajánljon fel a munkanélküliség korai szakaszában egy újrakezdési lehetıséget, vagy foglalkoztathatóság javítását célzó szolgáltatást és aktív támogatást. A foglalkoztatáspolitika eszköztárát a helyi sajátosságokhoz és lehetıségekhez kell igazítani. Ezért a munkaügyi központok és a helyi szereplık erıteljesebb szerepet kapnak az adott térség foglalkozatási vonatkozású intézkedéseinek tervezése tekintetében. Újfajta együttmőködést alakítunk ki a foglalkoztatási szolgálat és a civil szervezetek között. Annak érdekében, hogy a civil szervezetek szolgáltatásai – amelyek elsısorban a hátrányos helyzető emberek és/vagy a hátrányos helyzető térségek munkaerı-piaci problémáinak kezelésére irányulnak – szervesen illeszkedjenek az aktív munkaerı-piaci politikák rendszerébe, kialakítjuk az ÁFSZ és a civil szervezetek közötti együttmőködés intézményes kereteit. A romák munkaerı-piaci helyzetének javítása érdekében 2007-tıl 25 hátrányos helyzető, javarészt romák által lakott kistérségben komplex gazdasági, kulturális és szociális fejlesztési program indul, és emellett folytatódik a telepeken élık lakhatási és szociális feltételeinek javítását szolgáló program. Az átfogó programokat a jövıben is indokolt kiegészíteni célzott roma programokkal, kiemelt figyelmet fordítva a hozzáférés javítására. A rehabilitációs foglalkoztatás széleskörő elterjesztése, a munkáltatók érdekeltté válása céljából 2006-ban megteremtjük az ún. „védett piacok” mőködésének feltételeit, vagyis meghatározott termékek és szolgáltatások vásárlásánál elsıbbséget biztosítunk azon vállalkozások számára, amelyek jelentıs létszámban foglalkoztatnak egészségkárosodással élı, illetıleg fogyatékos személyeket.

Korszerő foglalkoztatási szolgálat (20. iránymutatás) A munkaerı-piaci részvétel növeléséhez javítani kell a munkaerı-piaci kereslet és kínálat összehangolását segítı eszközöket. Az állam feladata a munkaerı-piac mőködésének segítése egy olyan közvetítı és információs szolgáltatás révén, amely hozzájárul ahhoz, hogy az álláskeresı megtalálja az elérhetı álláslehetıségek közül a neki leginkább megfelelıt, a 63

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG vállalkozások pedig megtalálják a vállalat sikeres mőködtetéséhez szükséges munkaerıt. A munkaerı-piac folyamatos változása új típusú szolgáltatásokat vár az Állami Foglalkoztatási Szolgálattól (ÁFSZ). Megfelelı információkkal kell rendelkeznie a helyi, regionális és országos munkaerı-piacokról, a szolgáltatásoknak az álláskeresık és a munkáltatók tekintetében is a jelenleginél szélesebb kört kell elérnie. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései Folytatódott az ÁFSZ fejlesztése, melynek célja a szolgáltatások minıségének, hatékonyságának és eredményességének javítása. A projekt az állásközvetítés rendszerét, a munkaügyi központok és kirendeltségek informatikai eszközrendszerét és a munkaerı-piaci kereslet- és kínálat összehangolását segítı munkaerı-kínálat elırejelzését szolgáló rendszer kialakítását foglalja magában (HEFOP 1.2. intézkedés). Az állásközvetítés rendszerének fejlesztése keretében a munkaügyi kirendeltségek eddig közel felében bevezetésre került az ún. „profiling” rendszer, továbbá megkezdte mőködését az ÁFSZ WAP-portál, amely révén lehetıvé vált az álláskeresık számára az állás- és képzési lehetıségek mobiltelefonon keresztül történı elérése. A „100 lépés” program keretében döntés született arról, hogy az ÁFSZ szolgáltatásait szélesebb körben elérhetıvé tesszük az ügyfelek részére. A szolgáltatási modell szerves részeként információs pontok jönnek létre önkormányzatoknál, teleházaknál, bevásárlóközpontokban és egyéb közösségi helyeken. Ezzel további mintegy 350 információs végpont fogja biztosítani az álláskeresık minél könnyebben hozzáférhessenek az ÁFSZ információihoz és bizonyos szolgáltatásaihoz. Tervezett intézkedések Integrált foglalkoztatási és szociális ellátórendszer Az aktivitás növelése és az álláskeresés ösztönzése érdekében 2007-tıl megkezdjük a munkaügyi és szociális ellátórendszer összehangolását, egy olyan rendszer kiépítését, amelyben a munkával nem rendelkezı emberek elıször az elérhetı álláslehetıségekkel, álláskeresést segítı szolgáltatásokkal találkoznak, és csak abban az esetben válnak jogosulttá az ellátásokra, ha nincs lehetıségük azonnal munkába állni. Az ellátások formálisan és ügyvitelben is egymásra épülnek, illetve egymást kiegészítik. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat bázisán egy közös belépési pontot (egyablakos rendszert) alakítunk ki, ahol minden munkavállalási korú személynek meg kell jelennie, aki ellátást igényel. Az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszer kialakítása az ügyfélkör jelentıs bıvülését fogja eredményezni (a jelenlegi évi 1 millió fıs ügyfélforgalom akár meg is duplázódhat). Tovább kell fejleszteni a munkaerıpiaci és szociális szolgáltatásokat, azok hozzáférhetıségét, informatikai bázisát és a szolgáltatások nyújtásához szükséges humánerıforrás-kapacitást. E célok megvalósításában meghatározó szerepe lesz az Európai Szociális Alap forrásainak. A gazdasághoz kapcsolódó szolgáltatások erısítése A szociális szolgáltató-rendszerrel való együttmőködés erısítése mellett a vállalatok és a munkáltatók irányába is erısíteni kell a kapcsolódásokat. Fejleszteni fogjuk a munkaerı igények feltárását, a munkaerı-piaci kereslet elırejelzését, a vállalatok számára nyújtott humánerıforrás-fejlesztési lehetıségeket, a befektetıknek nyújtott munkaerı-piaci és szakképzési információs szolgáltatásokat. A migráció munkaerı-piaci helyzethez igazodó kezelése (20. iránymutatás)

64

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG A Magyarországon élı külföldiek aránya meglehetısen alacsony, számuk az össznépességnek körülbelül 1,5%-át teszi ki. A Magyarországon élı külföldiek között meghatározó a szomszédos országokból érkezık aránya. Az aktív korú népesség aktivitási rátája meglehetısen alacsony, ebbıl következıen igen nagy munkaerı tartalékokkal rendelkezünk. Emellett azonban a bizonyos térségekben és szektorokban jelentkezı munkaerı-hiány és közép-, illetve hosszabb távon a demográfiai helyzet alakulása felerısítheti a migráció szerepét a magyar gazdaság versenyképességének megırzése érdekében. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései 2005-tıl lehetıség van külföldiek munkavállalási engedély nélküli, alkalmi munkavállalói könyvvel történı foglalkoztatására a mezıgazdaság területén, legfeljebb évi 60 nap idıtartamban. A szabályozás elısegíti a mezıgazdaság szezonális munkaerı-igényének rugalmas kielégítését. A KSH koordinációja mellett megkezdıdött egy integrált migrációs statisztikai adatbázis létrehozása. Az adatbázis összekapcsolja a különbözı ágazati adatbázisokat (foglalkoztatás, idegenrendészet, adózás, egészségbiztosítás és népesség-nyilvántartás), egységesíti a használt fogalmakat. A fejlesztés várhatóan megkönnyíti a migrációs adatokhoz való hozzáférést, az adatok összehasonlítását, illetve felhasználását. Az adatbázis várhatóan 2007-ben kezdi meg mőködését. A menedékjogról szóló törvény koncepciója elıkészítés alatt áll, elfogadására elıreláthatólag 2007. elsı félévében kerül sor. Folyamatban van a menekültek társadalmi és kulturális integrációját szolgáló átfogó program kidolgozása. Az EURES szolgáltatások beépültek az ÁFSZ szolgáltatási rendszerébe. Ez lehetıvé teszi a kereslet és a kínálat jobb összehangolását, és segíti a munkaerı unión belüli mobilitását. 4.3.2.2 A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodó-képességének javítása Rugalmasság és biztonság a munkaerıpiacon (21. iránymutatás) A foglalkozatás rugalmassága és biztonsága közötti egyensúly megteremtése olyan feladat és felelısség, amelyben a szociális partnereknek osztozniuk kell a kormánnyal. Egyre többen dolgoznak nem hagyományos formákban, amelyek úgy teremtették meg a rugalmas foglalkoztatás feltételeit a munkáltatók számára, hogy az a foglalkoztatottak oldaláról nem párosul a biztonság megfelelı szintjével és az érdekképviselet lehetıségével. A kormánynak és a szociális partnereknek közös feladata, hogy a gazdasági változásokhoz való alkalmazkodás érdekében a rugalmasság és a biztonság szempontjait együttesen szem elıtt tartva felülvizsgálják a munkajogi szabályozást. Olyan differenciált jogi szabályozás kialakítása a cél, amely figyelembe veszi a foglalkoztatási formák sokféleségét. A munkajogi szabályozás átalakítása során a rugalmas foglalkoztatást a foglalkoztatás biztonságának új formáival kell ötvözni. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései

65


A Munka Törvénykönyvének módosítása 2006 január 1-jén lépett hatályba a Munka Törvénykönyvének módosítása, amely a foglalkoztatás rugalmasságának és a munkavállalókat védı garanciák erısítése volt: - az új szabályozás biztosítja, hogy a munkáltatók irreálisan magas teljesítménykövetelmények elıírásával ne fizethessenek a minimálbérnél kisebb összeget a tisztességesen végzett munka után; - módosításra kerültek a munkaerı-kölcsönzés szabályai, hogy az ne jelenthessen „kiskaput” a közterhek megfizetése alól; - lebontásra kerültek azok a korlátok, amelyek a munkaügyi/gyermeknevelési/szociális támogatásokban részesülıknél akadályozták a legális munkavégzést. Alkalmi munkavégzés Az alkalmi munkavégzés szabályainak módosításával 2005. augusztus 1-tıl megteremtıdött a magánszemélyeknél alkalmi munkát végzık foglalkoztatási biztonsága: több szolgálati idıre, nyugdíjra, egészségügyi ellátásra szerezhetnek jogosultságot. A magánszemélynél történı alkalmi foglalkoztatás, az ún. „kékmunka” után egyszerősített formában, csökkentett mértékő közterhet kell fizetni. 2005-ben közel 270 ezer fı élt az alkalmi munkavállalói könyv nyújtotta lehetıséggel (ez kétszerese a 2004. évi igénybevételnek). Az intézkedés monitorozása folyamatban van. Munkahelyi biztonság 2005-tıl a Munkavédelmi törvény módosítása lehetıséget nyújtott célorientáltabb munkabiztonsági ellenırzések lefolytatására, és az ellenırzés módszereinek racionalizálására. 2006-ban a munkabiztonsági ellenırzések kétharmadát a veszélyes nemzetgazdasági ágazatba tartozó (mezıgazdaság, feldolgozóipar és építıipar) szektorokban fogja lefolytatni az OMMF, a munkahelyi balesetek számának további csökkentése érdekében. A be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett foglalkoztatássá (21. iránymutatás) A magyar munkaerı-piaci helyzetet jellemzı magas inaktivitási arány egyik oka a be nem jelentett foglalkoztatás viszonylag magas aránya. A be nem jelentett foglalkoztatás az egyén és a társadalom szempontjából is súlyos következményekkel jár. A munkavállalókat – bár rövidtávon magasabb jövedelmet eredményezhet számukra – kiszolgáltatottá teszi, és nem biztosítja számukra a szociális védelemre való jogosultságot. A társadalom egészét érintı hatásokat tekintve a be nem jelentett munkavégzés tisztességtelen versenyhelyzetet teremt, korlátozza az adók mérséklésének mozgásterét és/vagy az állami szolgáltatások minısége javításának lehetıségeit. Az elmúlt idıszakban a kormány több olyan intézkedést is hozott, amelynek célja a be nem jelentett munkavégzés visszaszorítása. Az intézkedések elsısorban a nem jogkövetı magatartás szankcionálását célozzák. A legális foglalkoztatás ösztönzéséhez hozzájáruló, az élımunkát terhelı adók csökkentésére csak hosszabb távon lesz lehetıség. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései A munkaügyi ellenırzés erısítése A munkaügyi ellenırzést végzı hatóság személyi kapacitása 15 százalékkal bıvült, ennek eredményeként lényegesen nıtt az ellenırzések eredményessége és a feltárt jogsértések száma. 2006. január 1-jével jelentısen szélesedett továbbá a hatóság jogköre, illetve a munkaügyi felügyelık intézkedési jogosítványai is bıvültek. A területi felügyelıségek – az Európai Unió 66

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG gyakorlatának megfelelı – regionális átszervezése megvalósult [27/2005. (XII. 27.) FMM rendelet]. Az immár regionális szinten mőködı, a munkabiztonsági, illetıleg a munkaügyi hatósági ellenırzést önálló, elkülönült szervezetben végzı rendszer biztosítja az ellenırzés nagyobb hatékonyságát, a be nem jelentett munkavégzés visszaszorítására irányuló kormányzati célok megvalósítását. A munkaügyi kapcsolatok rendezettségének vizsgálata, változások a szabályozásban 2005-ben lépett életbe az a szabályozás, melynek értelmében a közbeszerzés útján elnyerhetı megbízásban csak a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezı cégek részesülhetnek, ez 2006-ban kiegészült a – nem normatív – állami támogatásokból való részesedés feltételeinek hasonló szempontból történı szigorításával. Speciális szabályok léptek továbbá életbe a munkaerı-kölcsönzés terén, valamint az illegális foglalkoztatással leginkább sújtott ágazatokban, mint például az építıipar, illetve az idegenforgalom és vendéglátás. Egyéni járulék nyilvántartás és az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis átalakítása A foglalkoztatáshoz kapcsolódó társadalombiztosítási érdekeltség megteremtése céljából létrehozandó egyéni egészségügyi számlák rendszerének kialakítása folyamatban van, ehhez 2006. január 1-tıl hatályba léptek az Egészségügyi Minisztérium kompetenciájába tartozó jogszabályok módosításai. Tervezett intézkedések Egyéni járulék nyilvántartás és az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis átalakítása 2006 végén átalakul az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA). Erre a lépésre az integrált államigazgatási adatbázis létrehozása, valamint az egyéni járulékfizetési ésnyilvántartási rendszerre történı áttérés miatt kerül sor. Az EMMA funkcióit a továbbiakban az APEH veszi át és biztosít naprakész adatokat a foglalkoztatásról a munkaügyi ellenırzésnek. Az új struktúra elınye, hogy az APEH adatok a teljes foglalkoztatotti kört felölelik, míg az EMMA csak a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszonyokat tartja nyilván. A rendszer a foglalkoztatáshoz kapcsolódó valamennyi területre egységesen szolgáltat majd adatot, vagyis a munkaügyi ellenırzés mellett a társadalombiztosítást is kiszolgálja majd. A földrajzi mobilitás elısegítése (21. iránymutatás) A foglalkoztatás növelésének és a térségi kiegyenlítésnek fontos eszköze a munkaerı földrajzi mobilitásának elısegítése. A közlekedés a munkaerı térbeli mobilitását közvetlenül befolyásoló tényezı és nagyon fontos a megfelelı munkaerı-kínálat biztosítása szempontjából, különösen a hátrányos helyzető, munkahely-hiányos településeken élık számára. A mobilitás szempontjából különösen fontos a közösségi közlekedési hálózatok minısége. A nık és az alacsonyabb keresető munkavállalók nagyobb arányban veszik igénybe a tömegközlekedést, ezért minden elırelépés e téren erıteljesen növelheti munkaerı-kínálatukat. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései A városi közforgalmú személyközlekedés fejlesztésével nemcsak a szolgáltatás minısége javulhat, hanem könnyebb, gyorsabb, kényelmesebb lehet az eljutás a munkahelyre, ezáltal javulhat a hátrányos helyzetőek munkaerı-piaci és társadalmi integrációja; könnyebbé teheti a hozzáférést a kulturális, oktatási, egészségügyi szolgáltatásokhoz; segítheti a gyermekek és idısek közlekedését, a fiatalok környezettudatos nevelését. 67


A fıváros felé ingázó munkavállalók mobilitásának elısegítése érdekében 2005. szeptember elsejétıl lehet igénybe venni a budapesti egyesített bérletet, amellyel három közlekedési társaság járatain lehet utazni. Az egyesített bérlet ára tíz százalékkal magasabb a BKVbérletekénél, de az ingázóknak éves szinten 50-70 ezer forint megtakarítást jelent. Tervezett intézkedések Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben Közlekedés Operatív Programja egyik prioritástengelye a városi és elıvárosi közösségi közlekedés fejlesztése. A prioritás célja a városok elérhetıségének és átjárhatóságának javítása, a városi közlekedés zsúfoltságának enyhítése, a városi és az elıvárosi forgalom feltételeinek, szolgáltatási minıségének a javítása oly módon, hogy a személyforgalom az egyéni közlekedés helyett a megközelítıleg hasonló szolgáltatási színvonalat nyújtó korszerő, kényelmes, ütemes (azaz kiszámítható) menetrendet biztosító, környezetbarát közösségi módok javára tolódjon el. A fıváros agglomerációs elérhetısége szempontjából kiemelkedı jelentısége van a városhatárt átlépı elıvárosi vasútnak. Magyarország megkezdi a Budapestre befutó elıvárosi vasútvonalak korszerősítését, ami a budapesti agglomeráció lakosságának a fıvároson belüli, a fıvárosba és vissza történı közlekedését fogja megkönnyíteni. Fontos eleme a fejlesztéseknek az elıvárosi vasútra/metróra a városon kívül busszal, azon belül villamossal ráhordó hálózati elemek összehangolása. Bérszabályozó mechanizmusok és foglalkoztatás-barát munkaerı-költségek (22. iránymutatás) A munkaerı-költségek korábban elhatározott csökkentését az egyensúly megteremtése érdekében csak hosszabb távon lehet megvalósítani. Ezért e tekintetben az akcióprogramban jelzett egyes intézkedések végrehajtását el kell halasztani. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései Több évre szóló bérmegállapodás A középtávon kiszámíthatóbb, megalapozottabb bérpolitika, béralakulás érdekében 2005-ben a kormány és a szociális partnerek hároméves tripartit megállapodást kötöttek az Országos Érdekegyeztetı Tanácsban az országos minimálbérnek a 2006-2008 közötti idıszak egyes éveire megállapított összegérıl. Megállapodás született továbbá a munkakör betöltéséhez szükséges legalább középfokú képzettséggel rendelkezı munkavállalók garantált bérminimumának a 3 évre meghatározott, évente növekvı összegérıl is. 2005-2006-ban a versenyszférában a kollektív szerzıdések révén megvalósuló munkaerı-piaci szabályozást tekintve: az ágazati kollektív szerzıdések száma növekedett.

Tervezett intézkedések A hároméves adócsökkentési program felfüggesztésre került. A munkaerıköltségeket tekintve – az Új egyensúly programja nyomán – a munkáltatók közvetlen munkaerıköltségét növelı változások nem lesznek, de nem csökkenek az elvonások. A munkavállalók által fizetett járulékok azonban kismértékben emelkednek. Ugyanakkor a Kormány nem mond le arról, hogy

68

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG a munkavállalók relatíve hátrányosabb munkaerı-piaci helyzető célcsoportjai esetében a munkáltatót járulékkedvezmény ösztönözze a foglalkoztatásra. Az Új egyensúly programja keretében fontos célkitőzés a közszféra terjedelmének az ésszerő csökkentése és a közszolgáltatások színvonalának a hatékonyság révén történı növelése. Ez egyebek között együtt fog járni a garantált közszolgálati bérezés (a meglévı köztisztviselıi, közalkalmazotti és más illetményrendszerek) olyan átalakításával, amely elıtérbe állítja a teljesítménytıl függı bérmegállapítást, a bérdöntéseket hozó munkáltatók késztetését a keresetek teljesítménytıl függı differenciálására. A humánerıforrás-fejlesztésre irányuló befektetések növelése és hatékonyságának javítása (23. iránymutatás) Az emberi erıforrások minısége javulásának egyik legfontosabb elıfeltétele az oktatási, képzési rendszerek folyamatos és átfogó korszerősítése a minıség, hozzáférés, hatékonyság hármas követelményének jegyében. Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a képzési lehetıségek nemtıl, kortól, lakóhelytıl és élethelyzettıl függetlenül mindenki számára nyitva álljanak, szerepet szánva többek között a mővelıdési intézmények rendszerének és képzési kapacitásának. Fontos, hogy a munkáltatók a munkavállalók képzését megtérülı befektetésnek tekintsék, az egyének pedig felismerjék a tudás és a készségek folyamatos fejlesztésének jelentıségét saját életminıségük és munkaerı-piaci lehetıségeik javítása szempontjából. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései Az egész életen át tartó tanulás stratégiája A Kormány 2005 októberében elfogadta az egész életen át tartó tanulás stratégiáját (2212/2005 (X.13.) sz. Kormányhatározat), és megjelölte azokat a konkrét lépéseket, amelyek az egész életen tartó tanulás politikájának gyakorlati megvalósításához szükségesek. A stratégia a következı fı elemekre épít: 1. esélyteremtés, 2. az oktatás, képzés és a munkaerıpiac kapcsolatának erısítése, 3. új kormányzati módszerek, technikák, 4. az oktatás, képzés hatékonyságának javítása, össztársadalmi ráfordításainak növelése, 5. az oktatás, képzés minıségének fejlesztése. A Kormányhatározatban megjelölt szerteágazó feladatok végrehajtásának koordinálására és nyomon követésére tárcaközi munkacsoport alakult, amelynek munkáját tematikus munkacsoportok egészítik ki. Az iskolai lemorzsolódás csökkentése és a hátrányos helyzető tanulók esélyegyenlıségének biztosítása az oktatásban A 2006. közepén záruló Szakiskolai Fejlesztési Program valamennyi komponense és projektje megvalósult (tananyagfejlesztés, pedagógus-továbbképzés, menedzsment-fejlesztés). Új szakiskolák csatlakozásával elindult a Szakiskolai Fejlesztési Program II. Az iskolai rendszerő képzésbıl lemorzsolódott fiatalok reintegrációjának elısegítését célzó fejlesztések eredményeként 21 szakiskolában indult szakképzést elıkészítı évfolyam, melyen több mint 300 tanuló vesz részt. Folytatódott a korai iskolaelhagyás megelızését és a lemorzsolódás veszélyeinek korai felismerését célzó új módszerek kidolgozása is (HEFOP 2.1. intézkedés). A 2005/2006-os tanévtıl elindult az „Útravaló” Program, melynek célja a hátrányos helyzető tanulók esélyegyenlıségének megteremtése, valamint a matematika, mőszaki és természettudományok iránt érdeklıdı diákok tehetséggondozása. Összesen 1 675 közoktatási intézményben 20 045 diák és 7 739 mentor nyert támogatást. A munkavállalók képzésének támogatása 69

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG A vállalkozások 2005-tıl pályázat útján nyerhettek vissza nem térítendı támogatást munkavállalóik képzésére (HEFOP 3.4. intézkedés). 2006. április végéig több mint 1900 pályázat érkezett be. Várhatóan mintegy 1000 – elsısorban kis-és középvállalkozás – részesül támogatásban a program keretében. A régió-specifikus szakmai képzések támogatásának célja (ROP 3.4 intézkedés), hogy a szakemberhiánnyal küzdı kulcsfontosságú ágazatok számára régió-specifikusan álljon rendelkezésére a megfelelı szakmai ismeretekkel rendelkezı munkaerı, illetve, hogy elısegítse a turisztikai vállalkozások sikeres mőködését a humán kapacitásaik fejlesztése révén. A ROP 3.4.2 projekt 2005 végén indult: 2006 augusztus elejéig 165 vállalkozás (amelyek összesen 755 fı alkalmazottat szándékoznak képzésre küldeni), és 2700 magánszemélyként jelentkezett képzésre. 768 fı részvételével 51 képzés indult el, 90 millió forint került lekötésre támogatási megállapodással. A kifizetések a számlák beérkezésének ütemében folyamatosak. Az alacsony végzettségő felnıttek, a fogyatékos emberek és az idısebb korosztályok képzése A 2005-tıl ingyenessé vált az elsı szakképesítés megszerzése, illetve a fogyatékos felnıttek általános célú, valamint nyelvi és szakmai képzése. 2005-ben a támogatásból több mint 16 ezer fı (ebbıl közel 2,8 ezer fı fogyatékkal élı személy) képzése valósult meg. 2006-tól az 50 év feletti felnıttek számára a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzések is ingyenesen hozzáférhetıek. A 2006 elsı felében induló program keretében közel 4 ezer fı (ebbıl 3,7 ezer fı fogyatékkal élı személy) képzése valósul meg. Az alacsony iskolai végzettségő munkavállalók képzésben való részvételének növelése érdekében 2006 elején elindult a „Lépj egyet elıre!” program. A programban 6800 fı vesz részt, a résztvevık több mint 60%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Intézkedések az oktatás hatékonyságának, eredményességének és a méltányosságának a javítására 2006. szeptember 1-tıl egy sor intézkedés lép életbe, amelyek célja az oktatási rendszer hatékonyságának, eredményességének és a szociális okokból hátrányos helyzető gyermekek esélyeinek a javítása. Ezek közül a legfontosabbak a következık: -

megszőnnek a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal mőködı önálló általános iskolák, s azok a 2008/2009-es tanévtıl másik iskola tagintézményeként folytathatják tevékenységüket; - egy sor konkrét intézkedés bevezetésére kerül sor az intézményi minıségirányítási program, valamint a pedagógusok teljesítményértékelési módszereinek a továbbfejlesztésére, következetesebb érvényesítésére; - a szakiskolák tizedik osztályaira /is/ kiterjesztették az olvasás és szövegértés alapkészség mérését; - a szakiskolákban, a nappali rendszerő iskolai oktatás keretében – felzárkóztató jellegő oktatást szervezhetı azon tanulók részére, akik alapfokú végzettség hiányában kívánnak a szakképzésbe bekapcsolódni. - a 2006. évi költségvetésben az elızı évinél nagyobb összegő források állnak rendelkezésre, ahhoz, hogy a közoktatás egész vertikumában a rászorult tanulók ingyenes tankönyvellátásban részesüljenek. Tervezett intézkedések Kulcskompetenciák fejlesztése Az oktatási intézmények minıségének és eredményességének javítása nem képzelhetı el az oktatási szektor humán erıforrásaiba való intenzív befektetés nélkül. E területen kiemelt szerepe van a pedagógusok és oktatók szakmai fejlıdése, képzése, továbbképzése erıteljes 70

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG ösztönzésének és támogatásának. A kulcskompetenciák, készségek elsajátítása, továbbfejlesztése elengedhetetlen a munkaerı-piaci követelmények ismeretében. Ennek érdekében folytatódnak és az iskolarendszer egészére vonatkozóan kiterjednek a kulcskompetenciák fejlesztését elısegítı módszerek. Munkahelyi képzések A vállalatok versenyképességét és általában a szervezetek hatékonyságát döntıen befolyásolja, hogy munkavállalóiknak lehetıségük van-e a tudásuk és készségeik folyamatos fejlesztésére. Ezért fontos, hogy a munkáltatók a munkavállalók képzését megtérülı befektetésnek tekintsék. Ezt a befektetést kiegészítve támogatni, illetve ösztönözni kell a munkahelyi képzést, a technológiaváltáshoz való alkalmazkodást, a vállalkozói és a vállalatirányítással összefüggı készségek és tudás fejlesztését. Különös figyelmet kell fordítani a mikro-, kis- és középvállalkozások munkavállalóinak képzésének támogatására. Intézmény-rehabilitációs program Magyarország külön figyelmet szentel a hátrányos helyzető gyermekek esélyteremtésének, kiterjeszti a befogadó oktatás gyakorlatát, komplex intézmény-rehabilitációs programot indít. Az intézményrendszer tekintetében megerısítésre kerül a szétaprózódott, a mérethatékonyság lehetıségeit kihasználni nem képes, ezért nehezen alkalmazkodó intézmények pénzügyi és humán erıforrásokkal való rugalmas gazdálkodásának feltételeit. A strukturális reformok támogatása érdekében új szabályozás és oktatási társulások támogatása segíti az intézményrendszer racionalizációját és integrációját. A munkaerıpiac igényeihez igazodó oktatás és képzés (24. iránymutatás) A gazdaság versenyképességének erısítéséhez és a munkaerı-piaci részvétel növeléséhez egyaránt szükséges, hogy a munkavállalók és a vállalkozások képesek legyenek megfelelni a változó gazdasági környezet és a folyamatos technológiai innováció támasztotta elvárásoknak, versenyképes és naprakész tudással rendelkezzenek. Ehhez olyan oktatási és képzési rendszer szükséges, amely szerkezetét és tartalmát tekintve egyaránt rugalmasan igazodik a gazdaság változó igényeihez. A Nemzeti akcióprogram több olyan intézkedést tartalmazott, amelyek ezt a célt szolgálják, és amelyek végrehajtása folyamatban van. 2007-tıl az uniós források felhasználásával folytatni kívánjuk a képzés-kínálat szerkezetének és intézményi struktúrájának átalakítását. A kormányzatnak a munkaerıpiachoz igazodó képzés megteremtése iránti elkötelezettségét jelzi többek között az is, hogy a kormányzati struktúra átalakításával a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban létrejött a szakképzés és a felnıttképzés egységes irányítása, a munkaerı-piaci politikákkal szerves egységet alkotva. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései A szakképzés és a felnıttképzés intézményrendszerének fejlesztése A szakképzés intézményrendszerének költséghatékonyabbá tétele érdekében összesen 16 térségi integrált szakképzı központ (TISZK) jött létre. A Szakiskolai Fejlesztési Program keretében résztvevı szakiskolák elkezdték a felkészülést a Közös Minıségbiztosítási Keretrendszer (CQAF) elvárásainak megfelelı intézményi minıségirányítási rendszer megvalósítására. A szakképzés szerkezetének átalakításával a korábban formális vagy nem formális úton megszerzett tudás beszámításának is megszületett az alapja. 2005. július 1-jével lehetıvé vált, hogy a tanuló a szakmai vizsga eredményes befejezését követıen – térítési díj ellenében – angol nyelvő EUROPASS bizonyítvány-kiegészítıt kapjon. 71


Tartalmi fejlesztések a szakképzésben és a felnıttképzésben A szakképzés tartalmának és szerkezetének megújítása érdekében elkészült az új, moduláris Országos Képzési Jegyzék (OKJ), melyben a szakképesítések száma kb. 800-ról 416-ra csökkent (HEFOP 3.2. intézkedés). Részben elkészültek a képzéshez szükséges dokumentumok (programmodulok, szakmai és vizsgakövetelmények stb.), a végleges befejezés 2006. ıszén várható. A kidolgozott programmodulok az iskolarendszeren kívüli képzésekhez, valamint a távoktatáshoz is alapul szolgálnak. 2007-tıl az új OKJ-be beépülı kompetencia alapú bemenetek kialakításával lehetıvé válik, hogy többféle (piacképes) szakképesítés megszerzésére is beiratkozhassanak a szakképzést elıkészítı évfolyamot elvégzı tanulók, valamint azok a munkanélküli felnıttek, akik munkaerı-piaci pozíciójuk javítása érdekében szakképesítést kívánnak szerezni. Ezen kívül folytatódott a felnıttképzés hozzáférhetıségének javítását, a hátrányos helyzetőek képzéséhez szükséges módszertan és tananyagok fejlesztését szolgáló program is (HEFOP 3.5. intézkedés). A kompetencia alapú képzés elterjesztése a közoktatásban A 2003 decemberében elfogadott Nemzeti Alaptanterv (NAT) az egész életen át tartó tanulás paradigmájának szellemében a közoktatás – azaz az általános- és szakképzı intézmények teljes vertikumában (ISCED 0,1,2,3) a kompetencialapú tanítást helyezte az oktató- és nevelımunka középpontjába. A Nemzeti Alaptantervben rögzített ütemterv szerint – felmenı rendszerben az oktatási intézményekben folytatódott pedagógiai programjaik a NAT szellemiségének megfelelı kötelezı felülvizsgálata. A felülvizsgálati folyamatnak legkésıbb 2011-ig le kell zárulnia. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében hat kiemelt kompetenciaterületen kidolgozásra kerültek azok a programcsomagok, amelyek a közoktatás teljes idıtartamát átfogva az élethosszig tartó tanulás képességének megalapozását hivatottak segíteni. 12 Térségi Iskola- és Óvodaközpontban elkezdıdött a programcsomagok kipróbálása, tesztelése, a pedagógusok és intézmények felkészítése, továbbképzése. A folyamatban lévı képzések a 2006. év végéig 170 intézményt érintenek, közel 1500 pedagógus részvételével. A Regionális Operatív Program keretében 2005 végéig 50 óvoda és 66 alapfokú nevelési-oktatási intézmény nyert támogatást a hátrányos helyzető kistérségekben. A felsıoktatás reformja A felsıoktatás átfogó reformja a felsıoktatási stratégia alapján (Magyar Universitas Program) valósul meg. Az Országgyőlés 2005. decemberében elfogadta az új Felsıoktatási törvényt (2005. évi CXXXIX sz. törvény a felsıoktatásról), amelynek alapján 2006. szeptemberétıl a bolognai folyamat szellemében a felsıoktatásban egységesen sor kerül a háromciklusú képzés bevezetésére. Emellett a törvény több gyakorlati, szervezeti intézkedéssel ösztönzi és támogatja az egyetemek innovációs potenciáljának, a képzés munkaerı-piaci relevanciájának az erısítését. Folyamatban van a felsıoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztését szolgáló program végrehajtása (HEFOP 3.3. intézkedés), amely segíti a Magyar Universitas Program céljainak megvalósítását, Magyarország beilleszkedését az Európai Felsıoktatási és Kutatási Térségbe, továbbá a munkaerı-piaci igényeknek jobban megfelelı képzési programok kidolgozását. Tervezett intézkedések A szakképzés és a felnıttképzés rendszerének fejlesztése A képzési rendszernek a korábbiakban megkezdett reformja összekapcsolódik az állami szerepvállalás körének, mértékének meghatározásával, a közszolgáltatások fenntartható finanszírozásának kialakításával, minıségük javításával, hozzáférésük igazságosabbá tételével. 72

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG Célunk olyan irányítási, szabályozási, finanszírozási, döntéshozási, érdekegyeztetési, információs rendszer kialakítása, amely segíti a képzı intézmények munkaerı-piaci alkalmazkodását, a munkaerı-piaci igényekre való aktív reagálását. Ennek érdekében: - továbbfejlesztjük a pályaválasztási döntéseket megalapozó információs rendszert. Ettıl azt várjuk, hogy az érintettek (fiatalok, felnıttek) és mindazok, akik a pályaválasztásban közremőködnek (iskolák, munkaügyi szervezetek, képzı intézmények) jobb döntéseket hoznak majd. - kidolgozzuk a szakképzésbıl kilépık pályakövetési rendszerének alapjait. A pályakövetési rendszer célja, hogy a szakképzı intézmények tevékenységét a felhasználók értékeljék, az információk rendszeres és sztenderdizált győjtésével az eredmények váljanak összehasonlíthatóakká, és segítsék a szakképzı intézmények mőködtetésével kapcsolatos döntéseket, a hiteles információk járuljanak hozzá a pálya-, illetve intézményt választók tudatos döntéséhez is. - átalakítjuk a finanszírozási és támogatási rendszert. A támogatási rendszer középpontjába a képzésben résztvevı egyént kell állítani, meghatározni, hogy életpályája során mekkora állami támogatást jár alanyi jogon, és milyen élethelyzetekben lévık milyen feltételekkel juthatnak további állami támogatáshoz. - felülvizsgáljuk az intézményrendszert. Vizsgálni kell, hogy az állami kötelezettségek teljesítéséhez milyen szakképzési intézményi struktúrára van szükség, mely feladatok ellátása igényel állami intézményrendszert, és melyek azok az állami feladatok, amelyek ellátásához az állam támogatást ad ugyan, de amelyeket nem állami szervezetek valósítanak meg. A képzési rendszer reformjától azt várjuk, hogy az állami kötelezettségvállalás ezen új határai közepette javul a képzés minısége, hatékonyabbá válik a képzés, erısödik a képzés és a munkaerıpiac kapcsolata, javul a magyar munkaerı foglalkoztathatósága, alkalmazkodóképessége, és mindez hozzájárul a fenntartható gazdasági növekedéshez.

73


5. AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV

ÉS A LISSZABONI CÉLKITŐZÉSEK KÖZTI

ÖSSZHANG MEGTEREMTÉSE

Magyarország 2006. október 1-én benyújtja az Európai Bizottság részére a 2007-2013-as idıszakra szóló Új Magyarország Fejlesztési Tervet. A fejlesztési terv és az operatív programok elıkészítése során hazánk kiemelt figyelmet fordított arra, hogy az abban foglaltak összhangban legyenek a megújult lisszaboni stratégiában meghatározott célkitőzésekkel. Ezt biztosítja az új kormányzati struktúra, amely szerint mindkét folyamat irányítása a fejlesztéspolitikáért felelıs kormánybiztos feladata. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja – összhangban a nemzeti lisszaboni akcióprogrammal – a foglalkoztatás bıvítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése a következı lépések megvalósításával: A foglalkoztatás bıvítéséért teendı lépések: - a munkaerı-kínálat növelése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása; - a munkaerı-kereslet bıvítése: munkahelyteremtés; - a kereslet és kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása. A tartós növekedés elısegítéséért teendı lépések: - a versenyképesség növelése: tudásgazdaság és az innováció erısítése, termelékenység növelése; - a gazdaság bázisának kiszélesítése: területfejlesztés, a tıkebevonási képességek fejlesztése, piacbıvítés, a magasabb piaci integráltsági szinthez való kapcsolódás, a korszerő technológiák széles körő elterjesztése; - az üzleti környezet fejlesztése, azon belül o az elérhetıség javítása; o a szabályozási környezet javítása, a közszolgáltatások hatékonyságának növelése. Ezen átfogó célkitőzések megvalósítása érdekében a Kormány hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén és az államreform feladataival összefüggésben. A gazdaság fejlesztése tématerületen tervezett beavatkozás-csoportjaink közvetlenül is a lisszaboni célok teljesülését szolgálják, és közvetlenül segítik a nemzeti akcióprogramban tervezett intézkedéseink megvalósulását az alábbiak szerint: - Az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtését közvetlenül szolgálják a piacorientált K+F-tevékenységek támogatása, a vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése, a technológia-intenzív (spin-off) kisvállalkozások létrehozásának bátorítása, az innovációs együttmőködések és a technológiatranszfer ösztönzése, a hídképzı és inkubációs tevékenység megerısítése. - A kis- és középvállalatok jövedelemtermelı képességének a javítását a kkv-k tıkeellátottságának javításával, a vállalkozói kultúra szélesítésével, szervezetfejlesztéssel, technológiai korszerősítéssel, a kkv-k közötti együttmőködések bátorításával kívánjuk elısegíteni. Fentiek mellett az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások komplex fejlesztését is tervezzük. E téren különösen fontosnak tartjuk többek között az infokommunikációs technológiák (IKT) és a fizikai infrastruktúra javítását, mivel az IKT szolgáltatások önálló ágazatként a GDP jelentıs, gyorsan fejlıdı szektorát képezik, az IKT eszközök használata nagyban hozzájárul a munkások képzettségének és a munkaerı termelékenység javulásához, valamint minden más ágazatban a 74

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG termelési-piaci folyamatok hatékonyságának javításához és a termékek minıségének emeléséhez. A befektetések és a foglalkoztatottság növelése környezeti feltételeinek javítására beavatkozásokat tervezünk a közlekedés és a környezetvédelem területén, illetve elısegítjük a környezetbarát energetikai fejlesztéseket, beleértve a megújuló energia fejlesztését is. A társadalom megújítása céljából a foglalkoztathatóság és az alkalmazkodóképesség javítására, a szakképzés és felnıttképzés korszerősítésére, valamint a képzés és a gazdaság igényeinek összehangolása érdekében tervezünk intézkedéseket. Emellett támogatni kívánjuk a közoktatás, felsıoktatás és az egészségügy reformját, a regionális tudásközpontok kialakítását, az egyetemek kutatási tevékenységét. Mindezeken túl a régiók versenyképességének növelése érdekében külön regionális programokban régió-specifikus fejlesztési célokat fogalmaztunk meg, amelyek között a régiók innovációra alapozott fejlesztését és az ennek érdekében egy-egy nagyobb város centrumával a régióra kiható növekedési pólusok kialakítását határoztuk el. A reformokat, az állam megújítását szolgálják a közigazgatás új alapokra helyezése, valamint a közszolgáltatások korszerősítése terén megfogalmazott intézkedéseink. A tervezett intézkedésekre tekintettel koherencia-vizsgálatot végeztünk az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásai és az akcióprogramban szereplı iránymutatások között és összességében megállapítást nyert, hogy a két dokumentum prioritásai koherensnek mondhatók, az összefüggések – azon specifikus kivételektıl eltekintve, amelyek a két dokumentum eltérı jellegébıl fakadnak - az egyes prioritások között - közvetlenül, illetve közvetett módon - kimutathatók. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv ágazati operatív programjai és a felülvizsgált nemzeti lisszaboni akcióprogram prioritásai közötti kapcsolatot az alábbi táblázat szemlélteti: FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM

ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV

Államreform Az aktív munkaerı-piaci politikák szerepének megerısítése Célzott támogatások a hátrányos helyzetőek foglalkoztatása érdekében Oktatás, élethosszig tartó tanulás

Államreform Operatív Program Társadalmi megújulás Operatív Program Humán Infrastruktúra Operatív Program Társadalmi megújulás Operatív Program Humán Infrastruktúra Operatív Program Emberi Erıforrások Fejlesztése Operatív Program Humán Infrastruktúra Operatív Program Üzleti környezet javítása Gazdaságfejlesztés Operatív Program Kutatás-fejlesztés és innováció Gazdaságfejlesztés Operatív Program Emberi Erıforrások Fejlesztése Operatív Program Környezetfejlesztés Környezetfejlesztés Operatív Program Energiapolitika Környezetfejlesztés Operatív Program Infrastruktúra-fejlesztés és versenyelvő szabályozás Gazdaságfejlesztés Operatív Program Közlekedésfejlesztés Operatív Program

75

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG Támogatjuk az Európai Bizottság azon törekvését, hogy a 2007-2013 közötti idıszakban a kohéziós politika kiadásain belül a tagállamok minél magasabb részarányt fordítsanak a lisszaboni célokat megvalósítására a gazdasági növekedést és a foglalkoztatást, mint kiemelt prioritásokat a középpontba helyezve. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a lisszaboni célok összhangjának megteremtése érdekében a magyar Kormány számos lépést tesz, s ezért a fejlesztési célhierarchia legmagasabb szintjén került megfogalmazásra a növekedés és foglalkoztatás. Világos, hogy e célok csak a társadalom, és a gazdaság tudás-bázisának kiszélesítésével, az innováció szerepének erısítésével érhetıek el. A fejlesztési terv elızetes értékelése során kiemelt szempontként kérjük számon a lisszaboni célokhoz való viszonyt, és a prioritási tengelyek alatti konkrét projektek meghatározó részénél is követelményként fogalmazzuk meg a fent hangsúlyozott célokon túl az államháztartás egyensúlyának javulásához történı hozzájárulást, a magasabb hozzáadott érték érdekében az innovációs lehetıségek maximális kihasználását. Úgy ítéljük meg, hogy a kohéziós politikának a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra gyakorolt kedvezı hatása közvetlenül hozzájárul a lisszaboni célok eléréséhez.

76

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI

Recommend Documents