FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG MELLÉKLETEK

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG MELLÉKLETEK AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELEIT ÉS AZ EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEIT FIGYELEMBE VEVŐ INTÉZKEDÉSEK TEMATIKUS ISMERTETÉSE A NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAMBAN SZEREPLŐ INTÉZKEDÉS

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

A 2006. MÁRCIUS 23-24-I EURÓPAI TANÁCS

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELEIT, VALAMINT AZ EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEIT FIGYELEMBE VEVŐ MAGYAR

ÉSZREVÉTELE

KÖVETKEZTETÉSE

INTÉZKEDÉS BEMUTATÁSA

MAKROGAZDASÁG Költségvetési hiány csökkentése

Kevéssé áttekinthetőek a Magyarország esetében előirányzott intézkedések a költségvetési konszolidációt illetően

Hosszú távon fenntartható gazdasági fejlődés és költségvetési stabilitás, államreform

További figyelmet kell fordítani a fenntartható államháztartás biztosítására

A túlzott hiányt felmutató tagállamoknak erőteljesebb költségvetési konszolidációra kell törekedniük a túlzott hiány mihamarabbi felszámolása érdekében (52. pont)

Magyarország a 2006. szeptember 1-jén benyújtott konvergencia-programban részletesen meghatározta azokat az intézkedéseket, amelyek elősegítik a költségvetési hiány csökkentését és a makrogazdasági stabilitás megteremtését. A gyors kiigazítás időszakában párhuzamosan kerül sor a kiadások csökkentésére és a bevételek növelésére. A Kormány tisztában van azzal, hogy tartós költségvetési egyensúly csak a kiadási oldal strukturális átalakításával érhető el, de a gyors egyensúlyjavítás érdekében szükség volt az adó- és járulékterhek emelésére is. A programidőszak második felében (2009-től) kizárólag a kiadások GDP-arányos csökkenése biztosítja az egyenleg további javulását. A Kormány által már 2006-ban megtett azonnali lépések illeszkednek az állam működési költségeinek tartós csökkentését célzó, illetve az egészségügy finanszírozási és működési rendszerét átalakító hosszabb távú reformok irányához. A 2006. évi, a GDP arányában mintegy 1,5 százalékpontos egyensúlyjavításnak nagyjából a fele származik a kiadások visszafogásából. A kiadások GDP-arányos csökkentése a konszolidáció során egyre nagyobb mértékben járul hozzá a hiány mérsékléséhez. Ezt az alapozza meg, hogy már 2006-ban elkezdődött a kiadási területek átfogó reformjának előkészítése (bizonyos területeken elindítása), ami a későbbi időszakban lehetővé teszi a kiadási szint tartós csökkentését. Az EU-transzferek nélkül számított kiadások a 2006-tól 2009-ig a GDP arányában közel 6 százalékponttal csökkennek, így az egyenlegjavítás 80%-a a kiadási szint csökkenéséből származik. Magyarország a 2006. szeptember 1-jén benyújtott konvergencia-programban részletesen meghatározta azokat az intézkedéseket, amelyek elősegítik a költségvetési hiány csökkentését és a makrogazdasági stabilitás megteremtését. Az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása érdekében Magyarország több, egymást kiegészítő intézkedést kíván megvalósítani 2006-tól kezdődően a közigazgatást, az egészségügyet, a nyugdíjrendszert, a felsőoktatást, valamint a foglalkoztatást illetően.

73

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG A NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAMBAN SZEREPLŐ INTÉZKEDÉS




ÉSZREVÉTELE

KÖVETKEZTETÉSE


MIKROGAZDASÁG A hálózati iparágak versenyének növelése; a szabályozási hatóságok autonómiájának és hatékonyságának növelése

Egyértelműbb és erőteljesebb intézkedések a hálózati iparágak versenyének fokozására

Az Európai Tanács elismeri a verseny fontos szerepét az európai hálózati iparágak hatékonyságának biztosításában. A Tanács felszólítja a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket ezeken a területeken (63. pont)

A vezetékes energiahordozók versenypiacának kialakítását a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (VET), valamint a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (GET) és az ezek végrehajtását biztosító másodlagos jogszabályok írták elő. A teljes harmonizáció 2007. július 1-ig, a teljes piacnyitás időpontjáig történik meg, új piaci modell kidolgozásával és új törvények kihirdetésével. A villamosenergia-piac 2003. január 1-jétől nyílt meg. Ettől kezdve párhuzamosan működik a versenypiac és a közüzemi piac. 2004. július 1-től már minden nem háztartási fogyasztó feljogosított fogyasztóvá vált. A szabad piaci fogyasztás részaránya 2005. év végére meghaladta az összes fogyasztás 35%-át, éves volumene túllépte a 11.000 GWh-t. Határkeresztező villamosenergia-átviteli kapacitások építése üzleti alapon, magánbefektetők révén történik. A földgázpiac 2004. január 1-jétől nyílt meg. A háztartási fogyasztók kivételével minden fogyasztó feljogosított, számuk kb. 180.000. A versenypiacra 2005-ben kilépett fogyasztók száma: 29, így a 2004-ben kilépettekkel együtt összesen 52. Ez az országos összes földgázfogyasztás 7%-át jelenti. Az Európai Bizottság 2005 januárjában publikálta a negyedik összehasonlító jelentést az európai gáz- és villamos-energia, ami megállapította, hogy a magyarországi liberalizáció és piacnyitás sikeres, az új tagállamok között Magyarország érte el a leggyorsabb és legfigyelemreméltóbb előrehaladást. (Átmeneti intézkedés: erőművi hatósági árak visszaállítását a teljes piacnyitás dátumáig, hatálya a HTM-mel rendelkező erőművekre terjed ki.)

A humántőke fejlesztése a kétirányú kutatói ill. diák mobilitás ösztönzésén, az oktatási rendszerben meglévő kutatóhelyek kihasználásának erősítésén, a külföldön dolgozó kutatók hazatérésének

K+F+I stratégia ellenőrző és értékelő rendszerének hiánya; A kutatásfejlesztés

Az Európai Tanács megismétli a Barcelonában tett kötelezettségvállalását, üdvözli az egyedi nemzeti célkitűzések meghatározásával kapcsolatosan elért eredményeket, és felkéri valamennyi tagállamot a 2010.

A TTI stratégia Kormány elé terjesztésének várható időpontja: 2006 szeptember vége. A stratégia kialakítása során felülvizsgálatra kerülnek a fő stratégiai indikátorok, valamint azok célértékei – ennek függvényében a K+F ráfordítások GDP-re vetített arányának 2013-as 2,1 százalék értéke is változhat. Az Innovációs Alap tekintetében a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal szisztematikus program-értékelő és monitoring-tevékenységet folytat. Éves értékelő terv alapján, közbeszerzési eljárás során választják ki a független értékelőket.

74

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG

A NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAMBAN SZEREPLŐ INTÉZKEDÉS




ÉSZREVÉTELE

KÖVETKEZTETÉSE


Az uniós forrásokból finanszírozott K+F és innovációs projektek tekintetében egységes nemzeti monitoring-rendszer működik, amely ex-ante és ex-post értékeléseket is magában foglal. Az elfogadás előtt álló kutatás-fejlesztési stratégia fő elemei: Erősödjön a vállalatok kutatási és fejlesztési tevékenysége. A vállalatok Magyarországon történő K+F ráfordítása legalább kétszerese legyen az állami ráfordításoknak, érje el a GDP minimum 1,4 %-át, miközben az állami ráfordítási arány a GDP 0,7 %-a. Épüljenek ki nemzetközileg is elismert K+F kapacitások, központok. A költségvetési és a non-profit szférában működő kutatóhelyeken javuljon a minőség és a hatékonyság, erősödjön az eredmények hasznosítása és a gazdasággal való kapcsolat. Jöjjenek létre a világ élvonalába tartozó kutatóegyetemek, amelyek szorosan együttműködnek a vállalatokkal, és rugalmasan reagálnak a gazdaság igényeire. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő jogsértések megakadályozását segítő értesítési-eltávolítási eljárás hatályának bővítése: megvalósult (2005. évi CLXXI. törvény) hatályba lépés 2006. január 1-én Elektronikus információszabadság megvalósítása: 2006. január 1-én hatályba lépett a törvény két végrehajtási rendelete: a közérdekű adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadatkereső rendszerre, valamint a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról szóló 305/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet és a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról szóló 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet. Lépések a digitális jogkezelés hazai bevezetése felé: 2006. április 15-én lépett hatályba a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása A földfelszíni digitális televíziós műsorszórás elterjedését lehetővé tevő szabályozói környezet kidolgozásra került, a Kormány elfogadta a földfelszíni digitális televízió műsorszórásra való átállás elsődleges kormányzati feladatairól szóló 1021/2005. (III. 10.) határozatát.

támogatásán keresztül; a műszaki és természettudományos képzés szerepének erősítése a felsőoktatásban és a szakképzésben; a fiatal kutatók képzését és mobilitását segítő intézkedések.

területén azonosított problémákra megfelelő, egyértelmű politikai válaszok hiánya

évre megállapított átfogó 3%-os célkitűzés elérését célzó politikák és fellépések elősegítésére, figyelembe véve a tagállamok eltérő kiindulópontjait (18.pont)

Az elektronikus kereskedelem szabályozási feltételeinek felülvizsgálata, a telekommunikációs piac versenyintenzitásának növelése, a földfelszíni digitális televíziós műsorszórás elterjedését lehetővé tevő szabályozási környezet kidolgozása, a digitális jogkezelés (elektronikus aláírás) biztosítása; a KKV-k számára elérhető üzleti, illetve a K+F eredményeit elérhetővé tevő adatbázisok kialakítása.

Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának terjesztésének bővebb kifejtése

A stratégia gazdasági növekedésre és termelékenységre vonatkozó céljainak elérése érdekében európai és nemzeti szinten egyaránt elengedhetetlen a koncentrált, hatékony és integrált, az információs és kommunikációs technológiákra vonatkozó politikák kialakítása. (64.pont)

75



Új csődtörvény előkészítése és elfogadása



ÉSZREVÉTELE

KÖVETKEZTETÉSE

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELEIT, VALAMINT AZ EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEIT FIGYELEMBE VEVŐ MAGYAR INTÉZKEDÉS BEMUTATÁSA

2006. július 1-jétől hatályos új rendelkezés, hogy a Cégszolgálat (Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat új elnevezése a törvény hatálybalépésétől) jogi tanácsadást is nyújt, valamint hogy 2007 októberétől a Cégszolgálat a közhiteles hitelezővédelmi nyilvántartást is működteti.

Hatékony csődeljárás és vállalati szerkezetátalakít ás szabályozásának elérésére irányuló gyakorlati intézkedések bővebb kifejtése

A jelenlegi szabályozás szerint a bajba jutott cégeknek legfeljebb 150 napjuk van arra, hogy – hitelezőikkel egyezkedve – talpra álljanak. 2005-ben összességében 12 643 cég ellen indítottak felszámolási, végelszámolási vagy csődeljárást, ami 5%-kal haladja meg a 2004. évi adatokat. 2005-ben mindössze 26 cég kapott csődeljárással esélyt a túlélésre, míg 7 957 kerül felszámolás alá. Az új csődtörvény-koncepciót a 1094/2005. (IX. 19.) Korm. határozat rögzíti. A teljesen új csődtörvény normaszöveg-tervezetének kidolgozásához szükséges szakmai viták jelenleg folyamatban vannak, az új csődtörvény kormány elé terjesztésének dátuma 2006. szeptember 30.

Az oktatási, képzési rendszereknek a képzési szintek és formák sajátosságait figyelembe véve a vállalkozói készségek, menedzsment ismeretek megszerzésének, a munkakultúra javításának, a szervezeti tanulás elősegítésének támogatása.

A vállalkozói kedv valamennyi iskolai szinten megvalósuló ösztönzésére és támogatására vonatkozó intézkedések hiánya

A KKV-k üzleti környezetének javítását célzó, valamint a minél több ember vállalkozóvá válását ösztönző intézkedéseket kifejezetten meg kell említeni a nemzeti reformprogramokban. (31.pont)

A vállalkozóvá válást ösztönző intézkedések: A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) a Junior Achievement Magyarország Alapítvánnyal együttműködve 2005-ben indította el „Vállalkozom, tehát leszek” címmel 3 éves diákvállalkozási programját, mely a fiatalok gazdasági ismereteinek elsajátítását, bővítését célozza 8 alprogramon keresztül. A GKM támogatja az Életpálya Alapítvány által 2000-ben indított Ifjúsági Pénzügyi Támogatási Programot, amelynek keretében olyan fiatal vállalkozók kapnak maximálisan 1 millió forint visszatérítendő támogatást, akik vállalkozói előélet, kellő referenciák és fedezeti biztosítékok híján banki hitelre nem számíthatnak. Vállalkozói kultúra oktatása: A 2006-2010 évi kormányprogram külön foglalkozik az oktatási reformmal, amelynek része a piacképes tudást adó szakképzés.

76



A KKV-k esetében a pénzügyi eszközök biztosításának javítása, a finanszírozási forrásokhoz jutásának megkönnyítése. A pénzügyi támogatásokhoz (EU-s és hazai pályázatokhoz) való hozzáférési lehetőségek erősítése Ipari klaszterek létrehozásának, a globális cégek beszállítói hálózatainak fejlesztésének, partnerségek kialakulásának, valamint a helyi szinten történő információnyújtásnak az ösztönzése. Inkubációs, innovációs és üzleti tanácsadási szolgáltatások biztosítása,az információhoz jutásuk segítése, vállalkozási ismereteket, nyelvi és IT készségeket javító képzési programok indítása.



ÉSZREVÉTELE

KÖVETKEZTETÉSE

Pénzügyi forrásokhoz való könnyebb hozzáférést megvalósító intézkedések részletesebb bemutatása


Mikrohitel Program – a maximálisan felvehető hitelösszeg 25 ezer euró, a futamidő 8 év; a kamat mértéke a jegybanki alapkamat +/- 3 %-os mértéken állapítható meg. Széchenyi Kártya – a mikro-, kis- és középvállalkozások egyszerűsített eljárással szabad felhasználású, likviditási problémákat kezelő hitelhez juthatnak. 2010. december 31-ig a Kormány minden kibocsátott Kártyára 50 %-os garanciadíjtámogatást biztosít. Maximum 25 millió forint értékű kártya igényelhető, a Széchenyi Kártyához kötődő hitel után a bankok által felszámítható kamatmarge és kezelési költség mértéke maximum 4 + 0,8 %, a vállalkozók által a készfizető kezességvállalásért a Hitelgarancia Rt-nek fizetendő díj 1,5 % (melynek felét az állam átvállalja), a garantált hitelrész 80 %. „Sikeres Magyarországért” Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram – 2005 nyarán, 310 milliárd forintos keretösszeggel hirdette meg a Kormány; célja a mikro-, kis- és középvállalkozások foglalkoztatásban betöltött szerepének, innovációs és beszállítói tevékenységének erősítéséhez, környezetvédelmi és egészségügyi célú beruházásaihoz kedvezményes kamatozású hitel nyújtása, a fejlesztési és beruházási tárgyú pályázatokhoz, különösen a Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázataihoz kapcsolódóan kiegészítő forrás biztosítása. A felhasználható hitel összege 5-1000 millió Ft. A kamat mértéke legfeljebb 3 havi EURIBOR + 4%, ami tartalmazza a kezelési költséget is. A türelmi idő a szerződéskötéstől számított 2 év, a futamidő legfeljebb 15 év. A hitelprogram része a Mikrohitel Plusz konstrukciós hitelcél, mely esetében a hitelösszeg 1-15 millió Ft, a kamat pedig a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat. A konstrukció futamideje maximum 10 év. Lánchíd Faktoring Program – a mikro- és kisvállalkozások részére 3%-os állami kamattámogatással.

77






ÉSZREVÉTELE

KÖVETKEZTETÉSE


Tőkeprogramok: Corvinus Rt. – célja elősegíteni magyarországi vállalkozások határon túli terjeszkedését, beruházását, vállalatalapítását, vállalatfelvásárlását. A Társaság a külföldi cégbe történő befektetését mindig magyarországi szakmai befektető partner mellett, társbefektetőként valósítja meg. A befektetett tőke nagysága minimum 20 millió Ft, a céltársaságban kizárólag kisebbségi részesedést szerez. A befektetés időtartama 3-10 év. A 1041/2005. sz. kormányhatározat felkéri a tárcákat, hogy alakítsák ki az állami tulajdonban lévő tőkefinanszírozási intézmények együttműködő, integrált rendszerét, amelyen belül kapjon kiemelt szerepet a Corvinus Rt irányítása alatt létrejövő kis- és középvállalkozás-fejlesztést, valamint innovációt támogató befektetési intézménycsoport. Ennek keretében a Corvinus Rt. 2005-ben megvásárolta az MFB Rt. részesedését a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt-ben, többségi tulajdont szerzett a Beszállítói Befektető Rt-ben, illetve megalakította a Corvinus Első Innovációs Tőkealapot. Informatikai Kockázati Tőkealap – célja a hazai informatikai és távközlési szektorban működő kis- és középvállalkozások tőkeellátottságának javítása. Az egy vállalkozásba befektethető tőke összege 50-450 m Ft között mozoghat. A tulajdonszerzés mértéke 25-49%. A befektetési időtartama 3-tól 7 évig terjed. Magyar Fejlesztési Bank Rt. Fejlesztés Tőkebefektetési Programja + a „Lendület” portál segítségével a GKM folyamatosan tájékoztatást nyújt a KKV-k által igénybe vehető pályázati és kedvezményes pénzügyi konstrukciókat illetően.

78



Az európai léptékű elérhetőség javítása a közlekedési infrastruktúra összehangolt fejlesztése révén; a különböző fejlesztési elképzelések összehangolása (határátlépő kapacitások, TEN-T, illetve Quick Start projektek); az elérhetőség, s ezáltal az áruk és emberek mobilitásának javítása a közlekedésben a liberalizációs folyamat folytatása; az országos lefedettségű szélessávú infrastruktúra kiépítése és használata Kiemelt feladat a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség csökkentése, összehangolása, a fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos adminisztráció csökkentése, nem utolsó sorban pedig a cégeljárásról készülő új törvény elfogadása.

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELE

Infrastruktúra korszerűsítéséne k költségvetési kihatásainak hiánya

A 2006. MÁRCIUS 23-24-I EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSE

A belső piac teljes körű megvalósítása és elmélyítése érdekében az európai infrastruktúra kiterjesztése, javítása, összekapcsolása és átjárhatósága terén elérendő eredményeket szolgáló további erőfeszítésekre van szükség. Az Európai Tanács hangsúlyozza a közlekedés és energia területére vonatkozó TENprojektek végrehajtásának, valamint annak a fontosságát, hogy a tagállamok és az európai intézmények megfelelő ösztönzőket állapítsanak meg az infrastrukturális beruházásokra vonatkozóan.(65.pont) A tagállamoknak meg kell hozniuk a megfelelő intézkedéseket ahhoz, hogy jelentős mértékben csökkentsék a cégalapításhoz — különösen a KKV-k alapításához — szükséges átlagos időmennyiséget, azzal a célkitűzéssel, hogy 2007 végéig az unió területén bárhol egy héten belül lehetséges legyen a cégalapítás. (30.pont)


A költségvetési kihatások az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közlekedési OP projektlistájának és pénzügyi tervének véglegesítésével adhatók meg.

Az új Cégtörvény (2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról) az elektronikus cégeljárás megvalósításával gyorsabbá teszi a cégbírósági eljárást. 2006. július 1-től közkereseti, betéti vagy korlátolt felelősségű társaságok számára lehetőséget biztosít az egyszerűsített, gyorsított cégbejegyzési eljárásra, melynek eredményeként a bejegyzési kérelem benyújtását követő 2. munkanapon sor kerülhet a cég bejegyzésére. Ezen kivételes eljárásnak az előzetes névfoglalás, szerződésminta alkalmazása és a bejegyzési kérelem elektronikus beterjesztése a feltétele. Új szabályként került be a törvénybe a törvény mellékletét képező szerződésminták alkalmazása, amelyek egyszerűbb és gyorsabb eljárási rendben történő cégalapítást eredményeznek a három legnagyobb számban létrejövő cégforma – a közkereseti és betéti társaság, valamint a korlátolt felelősségű társaság – esetében. A szerződésminták alkalmazása a bejegyzési és változásbejegyzési eljárások jelentős mértékű felgyorsításán túl a cégek alapítási költségeinek csökkenését is eredményezi. 2007. október 1-jétől a cégbíróságnak a bejegyzésről, vagy annak elutasításáról a kérelem érkezésétől számított 8 munkanapon belül döntenie kell.

79


A fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos adminisztráció csökkentése; az adminisztrációs terhek és tranzakciós költségek jelentős csökkentése érdekében az államháztartás korszerűsítése, szervezeti átalakítási koncepció kidolgozása; fejlesztések a pénzügyi rendszerekhez kapcsolódó elektronikus szolgáltatások terén; a pénzügyi és kapcsolódó eljárásokra vonatkozó adminisztratív terhek felülvizsgálata. A megújuló energiaforrások használatának elérhetővé tétele (önálló megújuló energiahordozó program indítása és megvalósítása)



ÉSZREVÉTELE

KÖVETKEZTETÉSE

A vállalkozások indulási költségeit a lehető legalacsonyabbra kell csökkenteni. (30.pont)

A megújuló energiaforrások arányának 2015-ig 15%-ra történő emelését, valamint hasonló módon a bioüzemanyagok közlekedési ágazatban való használatának további támogatása,


Ha a létesítő okirat nem szerződésminta alkalmazásával készül, akkor a bejegyzésről, vagy annak elutasításáról a kérelem érkezésétől számított legkésőbb 15 munkanapon belül dönteni kell. Az átmeneti időben 2006. július 1. és 2007. október 1. között szerződésmintával a végső határidő 15 munkanap; szerződésminta alkalmazása nélkül 30 munkanap, gyakorlatilag megegyezik a jelenleg hatályossal, csak most a jogi személyiség nélküli, illetve jogi személyiségű társaságok esetében követendő eljárások között van különbség. A 2006-2010. évi kormányprogram 57. oldalán rögzített cél, hogy a cégek piacra lépésének adminisztratív eljárásainak gyorsítása érdekében 2007 végéig biztosítani kell, hogy a cégbejegyzési eljárás ne vegyen igénybe 7 munkanapnál hosszabb időt, a Cégtörvény ennek megfelelő módosítása folyamatban van. Az elektronikus eljárások elterjedését a papíralapú kérelmekhez képest kedvezőbb közzétételi díjak ösztönzik. Jelenleg a társaságok bejegyzésének idő és költségigénye még annak függvénye, hogy a társaság jogi személyiség nélküli, illetve jogi személyiségű. 2005-ben pl. egy kft. alapítása bejegyzési, közzétételi, közjegyzői és ügyvédi költségekkel együtt – a 3 millió Ft kötelező törzstőke felett – kb. 250 ezer Ft-ba kerül, egy bt. esetén az alapításhoz szükséges minimális vagyon rendelkezésre bocsátásán túl, 80-100.000 Ft körül alakulhat.

A nemzeti megújuló stratégiát várhatóan 2006 őszén fogadja el a Kormány. A megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia-termelés részaránya a hazai összes villamosenergia-felhasználáson belül a 2003. évi 0,9%-ról 2005-re 4,5%-ra növekedett, ezzel az Európai Unióhoz történő csatlakozás során Magyarország részére megállapított 3,6%-os részarány elvárást teljesítettük. Döntően a zöld áram termelés dinamikus felfutásának köszönhető, hogy az összes

80

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG mérlegelve arányuknak 2015-ig 8%ra történő növelését, az olajipar képviselőivel folytatott konstruktív párbeszéd, valamint a bioüzemanyagok második generációja kutatásának és fejlesztésének maximális támogatása mellett.(19.pont)



megújuló energiahordozó-felhasználás országos energiafelhasználáson belüli részaránya a 2003. évi 3,5%-ról 2005-re 5,2%-ra emelkedett. Jelenlegi stratégiai célkitűzéseink szerint 2010-ig el kívánjuk érni a zöld áram termelés részarányában a 6,5%-ot, a megújuló energiahordozók összesített részarányában pedig a 8-8,2%-ot, valamint a biomassza-üzemanyag felhasználás terén 2010-ig elérjük az Európai Unió tagállamai számára előírt 5,75%-os részarányt. A tervezett intézkedések révén elérhetőnek tartjuk, hogy 2013-ra 11-11,5% körüli mértékűre emelkedhet a hazai zöld áram termelés és 14% körülire emelkedhet a hazai összes megújuló energiahordozó-felhasználás részaránya. A növekményeket elsősorban a hazai szilárd biomasszára alapozzuk, de természetesen jelentős szerepet kívánunk biztosítani a növekményen belül a bio-üzemanyagoknak, a biogáznak, a geotermiának, illetve az egyéb megújuló energiahordozóknak is. Az externális költségek beépítése a fosszilis tüzelőanyagok árába nagyobb részt megvalósult (lásd pl. energiaadó).

FOGLALKOZTATÁS A 2006. MÁRCIUS 23-24-I AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELEIT, VALAMINT AZ EURÓPAI EURÓPAI TANÁCS TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEIT FIGYELEMBE VEVŐ MAGYAR KÖVETKEZTETÉSE


START Program

Sürgető feladat a fiatalok munkaerőpiaci helyzetének javítása, valamint a fiatalok munkanélküliségének jelentős csökkentése. (38. pont)

2005 végén a Kormány elindította a START Programot. A program a pályakezdőt foglalkoztató munkáltatónak a foglalkoztatás első évében - az átlagosan 35%-os szintről - 15 százalékra, a második évben pedig 25 százalékra csökkentette a járulékfizetési kötelezettségét. Fontos változás a korábban bevezetett járulékkedvezményekhez képest, hogy igénybevétele jóval kevesebb adminisztrációs terhet jelent a munkáltatónak, és a támogatást nem utólagos megtérítésként kapja a munkáltató, hanem az a járulékok egy részének átvállalását jelenti. Részben ennek köszönhető a kedvezmény magas igénybevételi aránya: 2006 első felében mintegy 9000 fiatal helyezkedett el a START Program keretében.

START program kiterjesztése az idősebb munkavállalókra

Az alkalmazásban maradásnak az idősebb alkalmazottak számára való vonzóbbá tétele céljából az Európai Tanács hangsúlyozza az aktív időskorra vonatkozó stratégiák végrehajtásának jelentőségét. (39. pont)

A Kormány 2007-től – az ESZA támogatásával – kiterjeszti a START programot: A ’START Plusz’ program keretében a kisgyermek otthoni gondozását, vagy közeli hozzátartozó ápolását követően munkába álló személyek alkalmazása esetén a munkáltatótól a járulék egy részének megfizetését a Munkaerő-piaci Alap átvállalja. A ’START Extra’ program célja, hogy segítséget nyújtson a munkavállaláshoz, a munkaerő-piaci visszatéréshez a tartósan munkanélkülieknek, akiknek nehezebb elhelyezkedniük vagy az életkoruk miatt, vagy azért, mert az ország leghátrányosabb,

81



START program kiterjesztése a gyesről visszatérőkre

A munkanélküli ellátórendszer átalakítása

A szociális ellátórendszer módosítása

A munkanélküli ellátás reformja

A szociális ellátórendszer átfogó felülvizsgálata szükséges



KÖVETKEZTETÉSE


Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy ideje európai szinten szilárdan elköteleződni a nők foglalkoztatását elősegítő politikák végrehajtása, és a munka és a magánélet egyensúlyának megfelelőbb biztosítása mellett.(40. pont)

elmaradott térségeiben, településein élnek. A munkáltatótól az első évben a Munkaerőpiaci Alap teljes egészében, a második évben pedig részben átvállalja a járulék megfizetését. Korábban is igénybe vehető volt az 50 éven felüli tartósan munkanélküli személyt, illetve a gyesről visszatérő szülőt alkalmazó munkáltatók számára egyfajta járulékkedvezmény, ennek igénybevételi aránya azonban a bonyolult adminisztráció és az utólagos megtérítés rendszere miatt alacsony volt.

Az Európai Tanács felhívja a tagállamokat a következőkre: a munkában töltött évek során a gyors munkahely-változtatásokat lehetővé tévő, a gazdaságban munkával töltött órák összes mennyiségének növekedéséhez vezető és a humán erőforrásokba történő beruházások hatékonyságát javító, életciklusra

2005 végén a munkanélküli ellátást az álláskeresési támogatás rendszere váltotta fel, amely két elemből áll: az álláskeresési járadékból, illetve az álláskeresési segélyből. Az új rendszerben a mielőbbi elhelyezkedést segíti, hogy: az álláskeresési támogatás a folyósítás első szakaszában a korábbi jövedelemhez jobban igazodó, magasabb összegű ellátást, míg a továbbiakban egy alacsonyabb szintű, fix összegű ellátást jelent; az álláskeresési támogatás folyósításának feltétele az intenzív álláskeresés, a szoros együttműködés, amihez a foglalkoztatási szolgálat segítséget nyújt, minden álláskeresővel egyéni álláskeresési megállapodást kell kötni, ami lehetővé teszi az önálló álláskeresés következetesebb számonkérését; az álláskeresési járadékban részesülő, ha elhelyezkedik,

alapozott, munkára vonatkozó megközelítés kidolgozása; az aktív és megelőző politikák irányába történő váltás elősegítése, ezáltal ösztönözve és támogatva az embereket munkaviszonyba kerülésükben (37. pont)

megkaphatja a hátralévő összeg felét; az álláskeresési segély mellett pedig – annak szüneteltetése nélkül – lehet alkalmi munkát végezni.

2007-től megkezdjük egy olyan rendszer kiépítését, amelyben a munkával nem rendelkező emberek először az elérhető álláslehetőségekkel, álláskeresést segítő szolgáltatásokkal találkoznak, és csak abban az esetben válnak jogosulttá az ellátásokra, ha nincs lehetőségük azonnal munkába állni. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) bázisán egy közös belépési pontot (egyablakos rendszert) alakítunk ki, ahol minden munkavállalási korú személynek meg kell jelennie, aki ellátást

82




ÉSZREVÉTELE

KÖVETKEZTETÉSE

Nyugdíjrendszer tervezett reformja

Szükséges a korai nyugdíjba vonulás és a rokkantnyugdíj rendszerébe való beáramlás csökkentése

Egyéni egészségügyi számla

A be nem jelentett munkavégzés visszaszorításána k egyik hatékony eszköze lehet

Meg kell vizsgálni a munkában eltöltött idő meghosszabbítására, a fokozatos nyugdíjba vonulásra, a részmunkaidőre, a munkakörülm. javítására irányuló ösztönzőket, és az arra irányuló célzott ösztönzőket, hogy a képzésben részt vevő idősebb alkalmazottak száma gyorsabban nőjön, mint a munkaerő egésze tekintetében. (39. pont)


igényel. Az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszer kialakítása az ügyfélkör jelentős bővülését fogja eredményezni (a jelenlegi évi 1 millió fős ügyfélforgalom akár meg is duplázódhat). Ahhoz, hogy az ÁFSZ és a kapcsolódó szociális szolgáltatások a növekvő ügyfélkörből fakadó feladatokat magas színvonalon, eredményesen és hatékonyan tudják ellátni, és mindazoknak, akinek valamilyen aktív munkaerőpiaci szolgáltatásra van szükségük, biztosítani tudják azt, növelni kell az erre rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat, tovább kell fejleszteni a szolgáltatásokat. A nyugdíjazási átlagéletkor – a korhatár alatti nyugdíjazás enyhe feltételrendszere miatt – alacsony, a nyugdíjkorhatártól jelentősen elmarad. Az egészségi állapothoz kötődő, illetve egyes munkakörökben eltöltött időhöz kapcsolódó korhatár alatti ellátástípusok feltételrendszere esetenként nagyvonalú. Az elmúlt években az induló nyugdíjak helyettesítési rátája jelentősen megemelkedett. Ezen folyamatok miatt a Kormány kezdeményezi, hogy részben 2006-ban, részben pedig 2007 első félévében szülessenek meg az ellentmondások korrekcióját lehetővé tevő jogszabályok. Ezen változások szükségesek ahhoz, hogy a nyugdíjrendszer hosszú távon az egyensúlyt megközelítő állapotba kerüljön. Az intézkedések közül kiemelendő: az előrehozott öregségi nyugdíjazás korhatárának egy évvel történő felemelése, illetve az ellátás igénybevétele esetén biztonságmatematikailag indokolt mértékű korrekciója; az induló nyugdíjak szintjének korrigálása; az egyes munkakörökben eltöltött időhöz kapcsolódó korkedvezményes nyugellátás további jogszerzésének megszüntetése, valamint a rokkantsági nyugdíjrendszer rehabilitációs szemléletű átalakítása; Az egyes foglalkoztatási csoportok között érvényesülő – a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez szükséges szolgálati időben és keresetbeszámítás módjában meglévő – ma már indokolatlan eltérések fokozatos megszűntetése; A szabályozás világossá teszi, hogy a korhatár előtti nyugdíj egy kedvezmény, amely mellett kereső tevékenység nem folytatható. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó társadalombiztosítási érdekeltség megteremtése céljából létrehozandó egyéni egészségügyi számlák rendszerének kialakítása folyamatban van, ehhez 2006. január 1-től hatályba léptek az Egészségügyi Minisztérium kompetenciájába tartozó jogszabályok módosításai.

83






ÉSZREVÉTELE

KÖVETKEZTETÉSE


Az Európai Tanács felhívja a tagállamokat a következőre:az alacsony képzettségűekre és alacsony jövedelműekre-különösen a munkaerő-piac peremén lévőkre irányuló intézkedések megfelelőbb összpontosítása. (37. pont)

Az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók képzésben való részvételének növelése érdekében 2006 elején elindult a „Lépj egyet előre!” program. A programban 6800 fő vesz részt, a résztvevők több mint 60%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik.

„Lépj egyet előre!” Program

Növelni kell az alacsony iskolai végzettségűek felnőttképzésben való részvételét

Az oktatási és képzési rendszer átalakítását és a munkaerő-piaci igényekhez igazítását szolgáló lépések

Hiányzik a munkaerőpiacho z igazodó oktatás és képzés rendszerének megteremtését, a lemorzsolódás csökkentését és az esélyegyenlőség biztosítását szolgáló szakpolitikai stratégia világos kifejtése

Célunk olyan irányítási, szabályozási, finanszírozási, döntéshozási, érdekegyeztetési, információs rendszer kialakítása, amely segíti a képző intézmények munkaerő-piaci alkalmazkodását, a munkaerő-piaci igényekre való aktív reagálását. Ennek érdekében: továbbfejlesztjük a pályaválasztási döntéseket megalapozó információs rendszert, ezáltal biztosítva, hogy az érintettek (fiatalok, felnőttek) és akik a pályaválasztásban közreműködnek (iskolák, munkaügyi szervezetek, képző intézmények) jobb döntéseket hoznak majd. Kidolgozzuk a szakképzésből kilépők pályakövetési rendszerének alapjait, melynek célja, hogy a szakképző intézmények tevékenységét a felhasználók értékeljék, az információk rendszeres és sztenderdizált gyűjtésével az eredmények váljanak összehasonlíthatóakká, és segítsék a szakképző intézmények működtetésével kapcsolatos döntéseket, a hiteles információk járuljanak hozzá a pálya-, illetve intézményt választók tudatos döntéséhez is. Átalakítjuk a finanszírozási és támogatási rendszert, mely utóbbinak középpontjába a képzésben résztvevő egyént kell állítani, meghatározni, hogy életpályája során mekkora állami támogatás jár alanyi jogon, és milyen élethelyzetekben lévők milyen feltételekkel juthatnak további állami támogatáshoz. Felülvizsgáljuk az intézményrendszert, melynek során meg kell vizsgálni, hogy az állami kötelezettségek teljesítéséhez milyen szakképzési intézményi struktúrára van szükség, mely feladatok ellátásához van szükség állami intézményrendszerre, és melyek azok az állami feladatok, amelyek ellátásához az állam támogatást ad ugyan, de amelyeket nem állami szervezetek valósítanak meg.

84


A LISSZABONI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁT SEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK Fő kihívások

Integrált Iránymutatások

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVfejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés)

Intézkedés

Végrehajtás (monitoring)

Leírás

Elvárt eredmény

Jelenlegi helyzet és céldátum

Költségvetési forrás

Indikátor a végrehajtás ellenőrzéséhez

MAKROGAZDASÁG Költségvetési hiány csökkentése

2. Hosszú távon fenntartható gazdasági fejlődés és költségvetési stabilitás

5. Makrogazdasági stabilitás

Közigazgatási Méretgazdaságos, hatékony közigazgatás reform megteremtése A központi kormányzat méretének és belső tagoltságának lényeges csökkentése: minisztériumok száma 14-ről 11re, a foglalkoztatottak száma 20%-kal csökken.

Megvalósult

Minisztériumok és foglalkoztatottak száma Költségvetési hiány szintje

85


Fő kihívások


Költségvetési hiány csökkentése




Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Közigazgatási Makrogazdasági reform stabilitás A párhuzamos funkcionális területek (corporate service) – humánpolitika, informatika, vagyonkezelés üzemeltetés – központosítása (shared services). 5. Közigazgatási Makrogazdasági reform stabilitás A központi közigazgatás és területi (dekoncentrált) szervei konszolidációja és regionális átszervezése (közel 200 költségvetési szervet érintően) a létszám 10%-os csökkentésével.

Intézkedés

Végrehajtás


(monitoring) Elvárt eredmény



Méretgazdaságos, hatékony közigazgatás megteremtése

Döntés megszületett

2007. január 1.

Közszféra kiadásai Költségvetési hiány szintje



2006. december 31.

Szervezetek és foglalkoztatottaik száma Költségvetési hiány szintje

86


Fő kihívások








Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Közigazgatási Makrogazdasági reform stabilitás A közigazgatás egészében a teljesítménykövet elmények meghatározásána k, mérésének általánossá tétele, a merev előrejutási és bérrendszer rugalmasabbá tétele. 5. Közigazgatási Makrogazdasági reform stabilitás A versenyvizsgán alapuló kiválasztási rendszer bevezetése 5. Közigazgatási Makrogazdasági reform stabilitás Az önkorm. közigazgatásban méretgazdaságos üzemméretet elérő társulási formák pénzügyi

Intézkedés

Végrehajtás







2006 és 2007. első félév

Teljesítménymutató k Költségvetési hiány szintje



2006

Teljesítménymutató k Költségvetési hiány szintje



2006

Közszféra kiadásainak aránya Költségvetési hiány szintje

87

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG ösztönzése. Fő kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Közigazgatási Makrogazdasági reform stabilitás Integrált kistérségi ügyfélszolgálati központok létrehozása. 5. Közigazgatási Makrogazdasági reform stabilitás Az elektronikus közigazgatás elterjesztése (a versenyképessége t érintő és az uniós ajánlásokban meghatározott szolgáltatások körében).

Intézkedés

Végrehajtás






Döntés 2006

2007

Kistérségi ügyfélszolgálati központok száma


Döntés 2006

2007

Elektronikus közigazgatást használók aránya

88


Fő kihívások




Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Önkormányzati Makrogazdasági reform stabilitás A kistelepülési és megyei feladatellátás dominanciája helyett a városi, kistérségi és regionális – törvényen, illetve pénzügyi eszközökkel is ösztönzött együttműködésen – alapuló, a racionális üzemméreteket érvényesítő feladatellátás általánossá tétele. A kistérségek esetében ez különösen a közoktatásban, a közigazgatásban, a szociális és intézményfenntartási feladatokban érvényesül.

Intézkedés

Végrehajtás




A feladatellátás szintjeinek átalakítása, a Döntés megszületett kistérségi és regionális feladatellátás erősítése, ezzel párhuzamosan a szabályozás deregulációja. A finanszírozásban - bevételi oldalon - a helyi (és központi) adórendszer módosításával az önkormányzati forrásstruktúra átalakítása a feladat, ezen belül a helyi adóbevételek arányának növelése a központi adóbevételekkel szemben, - kiadási oldalon- a finanszírozási rendszer (normatív támogatások) egyszerűsítése a szabályozás deregulációja oldandó meg.

Törvényalkotás 2006


Települési és megyei feladatellátásra fordított kiadások aránya

89


Fő kihívások




Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Önkormányzati Makrogazdasági reform stabilitás A feladatellátás átrendezését és racionalizálását a szaktörvényekben megállapított kötelezettségek felülvizsgálatával párhuzamosan az önkormányzatoka t megillető normatív hozzájárulások számának lényeges csökkentése, tartalmának megváltoztatása és kiegészítő, pályázható, a hatékony feladatellátást feltételként előíró támogatások alkalmazása segíti.

Intézkedés

Végrehajtás




A feladatellátás szintjeinek átalakítása, a Döntés megszületett kistérségi és regionális feladatellátás erősítése, ezzel párhuzamosan a szabályozás deregulációja. A finanszírozásban - bevételi oldalon - a helyi (és központi) adórendszer módosításával az önkormányzati forrásstruktúra átalakítása a feladat, ezen belül a helyi adóbevételek arányának növelése a központi adóbevételekkel szemben, - kiadási oldalon- a finanszírozási rendszer (normatív támogatások) egyszerűsítése a szabályozás deregulációja oldandó meg.



Önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulások száma

90


Fő kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Önkormányzati Makrogazdasági reform stabilitás Az értékalapú ingatlanadózás bevezetése megerősíti az önkormányzatok gazdálkodási önállóságát.


Önkormányzati reform Központi kapacitásszabályo zás bevezetése a közszolgáltatások egyes területein meghatározott feladatoknál (oktatás, szociális ellátás, gyermekvédelem) .

Intézkedés

Végrehajtás




A feladatellátás szintjeinek átalakítása, a Döntés megszületett kistérségi és regionális feladatellátás erősítése, ezzel párhuzamosan a szabályozás deregulációja. A finanszírozásban - bevételi oldalon - a helyi (és központi) adórendszer módosításával az önkormányzati forrásstruktúra átalakítása a feladat, ezen belül a helyi adóbevételek arányának növelése a központi adóbevételekkel szemben, - kiadási oldalon- a finanszírozási rendszer (normatív támogatások) egyszerűsítése a szabályozás deregulációja oldandó meg. A feladatellátás szintjeinek átalakítása, a Döntés megszületett kistérségi és regionális feladatellátás erősítése, ezzel párhuzamosan a szabályozás deregulációja. A finanszírozásban - bevételi oldalon - a helyi (és központi) adórendszer módosításával az önkormányzati forrásstruktúra átalakítása a feladat, ezen belül a helyi adóbevételek arányának növelése a központi adóbevételekkel szemben, - kiadási oldalon- a finanszírozási rendszer (normatív támogatások) egyszerűsítése a szabályozás deregulációja oldandó meg.

Döntés: 2006. Bevezetés 2008.


Ingatlanadó mértéke

Törvényalkotás 2007. első félév

91


Fő kihívások




Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 6. Globalizáció Egészségügyi és öregedés reform Az egészségügy társadalombiztosí tási jellegének megerősítése (a szolgáltatás igénybevételének feltétele a biztosítotti jogviszony, vagy más erre jogosító és nyilvántartott állapot megléte és az esedékes járulék megfizetése. Ennek hiányában csak alapszintű szolgáltatás (mentés, sürgősségi, anya és csecsemővédelmi és járványügyi) vehető igénybe.

Intézkedés

Végrehajtás



A jelenleginél sokkal inkább szolgáltatáselvű, az EU-normákhoz illeszkedő és korrupciómentes ellátórendszer kialakítása, amely magasabb átlagos minőségű és költséghatékonyabb gyógyító-megelőző ellátásokat nyújt az igénybe vevőknek.





Biztosítotti jogviszonnyal rendelkezők aránya

92


Fő kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 6. Globalizáció Egészségügyi és öregedés reform A kereslet korlátozása érdekében az orvos betegtalálkozóhoz, és/vagy a diagnosztikai vizsgálatokhoz kapcsolódóan az igénybevevő által fizetendő díj kerül bevezetésre. 6. Globalizáció Egészségügyi és öregedés reform Szakmai és finanszírozási protokollok (betegutak) érvényesítése a szolgáltatások igénybevételének és nyújtásának ésszerűsítésére.

Intézkedés

Végrehajtás











Orvos-beteg találkozók száma, igénybevevők által fizetendő díjból származó bevételek nagysága

93


Fő kihívások





Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 6. Globalizáció Egészségügyi és öregedés reform Az ellátás következő (magasabb) szintjének igénybevétele jellemzően az alsóbb szinten kiadott beutalóval lehetséges 6. Globalizáció Egészségügyi és öregedés reform A kihasználatlan, vagy ésszerűtlenül működtetett túlzott aktív fekvőbeteg kapacitások megszüntetése vagy átalakítása krónikus/ápolási, illetve szociális ellátó kapacitássá.

Intézkedés

Végrehajtás











Fekvőbeteg kapacitások száma

94


Fő kihívások




Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 6. Globalizáció Egészségügyi és öregedés reform Az OEP szerződéskötési kötelezettsége megszűnik, a szolgáltatók versenyezhetnek a társadalombiztosí tási finanszírozás elnyeréséért, az OEP csak a szükséges mértékben vásárol szolgáltatást

Intézkedés

Végrehajtás








95


Fő kihívások




Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 6. Globalizáció Egészségügyi és öregedés reform A szolgáltatók (jellemzően a kórházak) működésének jogi (és finanszírozási) keretei átalakulnak, lehetővé téve az átláthatóságot biztosító könyvelést és eredménykimutatást, a tulajdonos (fenntartó) eredményérdekelt ségét és a dolgozók rugalmasabb bérezését biztosító foglalkoztatását.

Intézkedés

Végrehajtás








96


Fő kihívások


Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 6. Globalizáció Egészségügyi és öregedés reform Létrejön az egészségbiztosítá si felügyelet.





6. Globalizáció és öregedés



6. Globalizáció és öregedés

Intézkedés

Végrehajtás




A jelenleginél sokkal inkább Döntés megszületett szolgáltatáselvű, az EU-normákhoz illeszkedő és korrupciómentes ellátórendszer kialakítása, amely magasabb átlagos minőségű és költséghatékonyabb gyógyító-megelőző ellátásokat nyújt az igénybe vevőknek. Döntés megszületett Egészségügyi A jelenleginél sokkal inkább reform szolgáltatáselvű, az EU-normákhoz Az alapellátás illeszkedő és korrupciómentes (háziorvos) ellátórendszer kialakítása, amely kistérségi magasabb átlagos minőségű és költséghatékonyabb gyógyító-megelőző összehangolása. ellátásokat nyújt az igénybe vevőknek. Döntés megszületett Egészségügyi A jelenleginél sokkal inkább reform szolgáltatáselvű, az EU-normákhoz Az egészségügy illeszkedő és korrupciómentes területén működő ellátórendszer kialakítása, amely kamaráknál magasabb átlagos minőségű és megszűnik a költséghatékonyabb gyógyító-megelőző kötelező tagság. ellátásokat nyújt az igénybe vevőknek.





97


Fő kihívások








Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalk.; 4.Energia; 5. Makrog. stab., 6. Globalizáció és öregedés) 6. Globalizáció Egészségügyi és öregedés reform A Kormány - a közfinanszírozás fenntartása mellett mérlegelni fogja az egészségügyi biztosítási piac magánbiztosítók részére történő esetleges megnyitását. 6. Globalizáció Egészségügyi és öregedés reform Fokozatosan szabaddá válik a patikaalapítás, a mai monopolisztikus korlátozások megszűnnek. 6. Globalizáció Egészségügyi és öregedés reform A nem vényköt. gyógyszerek értékesítése széles körben lehetséges, fix helyett max. ár

Intézkedés

Végrehajtás







Döntés 2006. Törvényalkotás 2007. első félév




Patikák száma




Nem vényköteles gyógyszerek értékesítési helyeinek száma

98


Fő kihívások




Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 6. Globalizáció Egészségügyi és öregedés reform A gyógyszertámogatási rendszerben az a cél, hogy, az idei támogatási volumen lényeges csökkenését követően az éves növekedési ütem 5% körülire mérséklődjön. Ennek érdekében az intézkedések kiterjednek a gyártókkal való kapcsolatokra, a felírási szokások befolyásolására és a kereslet szabályozására

Intézkedés

Végrehajtás








Gyógyszertámogatá s nagysága

99


Fő kihívások








Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 6. Globalizáció Egészségügyi és öregedés reform Általánossá válik a támogatási összeg „fixesítése” a legolcsóbb referencia-termék támogatásának szintjén. E termékek térítési díja egyösszegű lesz. 6. Globalizáció Egészségügyi és öregedés reform Szigorodnak a támogatott gyógyszerkörben maradás feltételei. 6. Globalizáció Egészségügyi és öregedés reform A háziorvosok számára egyéni gyógyszerrendelé si keret kerül megállapításra.

Intézkedés

Végrehajtás







A jelenleginél sokkal inkább szolgáltatáselvű, az EU-normákhoz illeszkedő és korrupciómentes ellátórendszer kialakítása, amely magasabb átlagos minőségű és költséghatékonyabb gyógyító-megelőző ellátásokat nyújt az igénybe vevőknek. A jelenleginél sokkal inkább szolgáltatáselvű, az EU-normákhoz illeszkedő és korrupciómentes ellátórendszer kialakítása, amely magasabb átlagos minőségű és költséghatékonyabb gyógyító-megelőző ellátásokat nyújt az igénybe vevőknek.






Támogatott gyógyszerkörben lévő gyógyszerek száma

100


Fő kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 6. Globalizáció Egészségügyi és öregedés reform Az új szabályok biztosítják, hogy a kórházból távozó beteget (hacsak más indikáció nincs) jellemzően generikus készítmény szedésére „állítsák be”. 6. Globalizáció Egészségügyi és öregedés reform A támogatásba történő befogadás, a besorolás, fixesítés, volumenszabályo k, beszerzés folyamatának teljes körűen szabályozottá, átláthatóvá és nyilvánossá tétele.

Intézkedés

Végrehajtás











101


Fő kihívások





Intézkedés

Végrehajtás


(monitoring) Leírás

Egészségügyi reform Szigorú, zárt és automatizált online ellenőrzési rendszer létrehozása és objektív szankciók alkalmazásával történő következetes működtetése a gyógyszerfelíráss al és kiváltással kapcsolatos előírások (ideértve a szakmai és finanszírozási protokollokat és helyettesítési szabályokat is) betartásának ellenőrzésére.

Elvárt eredmény






102


Fő kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 6. Globalizáció Nyugdíjreform és öregedés A törvényes nyugdíjkorhatár (62 év) betöltése előtt öregségi nyugdíjba vonulás feltételei úgy változnak, hogy az ebből adódó pénzügyi terhet – biztosításmatemat ikai kalkuláció alapján – az érintettek viseljék. 6. Globalizáció Nyugdíjreform és öregedés A szabályozás világossá teszi, hogy a korhatár előtti nyugdíj egy kedvezmény, amely mellett kereső tevékenység nem folytatható.

Intézkedés

Végrehajtás





Átfogó, rendszerszerű, az alkotmányosság követelményeinek figyelembe vételével történő folytatása az 1997-ben sikerrel megkezdett nyugdíjreformnak



Korkedvezményes nyugdíjba vonulók száma





103


Fő kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalk; 4.Energia; 5. Makrog. Stab. 6. Globalizáció és öregedés) 6. Globalizáció Nyugdíjreform és öregedés Korkedvezményr e – a hatályos szabályozásnak megfelelően – 2007-től további jogosultság, csak az új szabályok szerint – a nyugdíjalapot nem terhelő módon – szerezhető. 6. Globalizáció Nyugdíjreform és öregedés Az egyes foglalkoztatási csoportok között érvényesülő - a nyugdíjjogosultsá g megszerzéséhez szükséges szolgálati időben és keresetbeszámítás módjában meglévő - ma már indokolatlan eltérések fokozatosan megszűnnek.

Intézkedés

Végrehajtás












104

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG Fő kihívások








Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 6. Globalizáció Nyugdíjreform és öregedés A nyugdíj melletti foglalkoztatás adó és járulék szabályai azonosak lesznek az általánossal, így a nyugdíjjárulék megfizetése szolgáltatásra is jogosít. 6. Globalizáció Nyugdíjreform és öregedés Megszűnnek a nyugdíjmegállapítási szabályok egyes anomáliái (valorizáció, nettósítás). 5. Pedagógusok Makrogazdasági kötelező stabilitás óraszámának emelése 2007-től, 2006-ban két óra elrendelhető túlmunka.

Intézkedés

Végrehajtás










Az oktatás általános színvonalának emelése, amihez a képzés infrastrukturális feltételeit, tartalmát, a működés hatékonyságát egyaránt korszerűsíteni, illetve javítani kell. Versenyképes, jó minőségű oktatás.

végrehajtva


Pedagógusok kötelező óraszáma

105


Fő kihívások








Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Oktatási reform Makrogazdasági Foglalkoztatási stabilitás szabályok egyszerűsítése (racionálisabb munkaszervezés). 5. Oktatási reform Makrogazdasági Társulásos stabilitás (kistérségi) feladatellátás szabályozási feltételeinek kialakítása. 5. Oktatási reform Makrogazdasági Pénzügyi stabilitás ösztönzés hatékonyabb iskolaszerkezet kialakításához (tagintézmény, egységes iskola, kistérségi társulás).

Intézkedés

Végrehajtás




Az oktatás általános színvonalának emelése, amihez a képzés infrastrukturális feltételeit, tartalmát, a működés hatékonyságát egyaránt korszerűsíteni, illetve javítani kell. Versenyképes, jó minőségű oktatás. Az oktatás általános színvonalának emelése, amihez a képzés infrastrukturális feltételeit, tartalmát, a működés hatékonyságát egyaránt korszerűsíteni, illetve javítani kell. Versenyképes, jó minőségű oktatás.


Törvényalkotás 2006.







106


Fő kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Oktatási reform Makrogazdasági Az stabilitás önkormányzati (finanszírozási) reformhoz kapcsolódóan a közoktatási normatív támogatási rendszer átalakítása (I. ütem). Egyes feladatoknál a tanulólétszám alapú finanszírozásról áttérés csoportfinanszíro zásra. 5. Oktatási reform Makrogazdasági Alapfokú stabilitás művészetoktatás szabályozási és finanszírozási rendszerének átalakítása az állami kötelezettségek csökkentése

Intézkedés

Végrehajtás











107


Fő kihívások








Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Oktatási reform Makrogazdasági Különböző stabilitás intézményfenntar tók (állami, nem állami intézmény, főváros, vidék) teherviselési arányai közötti indokolatlan különbségek megszüntetése. 5. Oktatási reform Makrogazdasági Mérés-értékelés stabilitás fejlesztése, az eredmények nyilvánosságra hozatala, rangsorok készítése. 5. Oktatási reform Makrogazdasági Tandíj bevezetése stabilitás Új hallgatói támogatási és teherviselési rendszer kialakítása.

Intézkedés

Végrehajtás









Törvényalkotás 2007. első félév


Végrehajtva

2007. szeptember 1.


Intézményfenntartó k teherviselésének aránya

Tandíj nagysága, támogatások nagysága

108


Fő kihívások






Az EiT Intézkedés prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás Elvárt eredmény fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Oktatási reform Az oktatás általános színvonalának Makrogazdasági A képzési emelése, amihez a képzés infrastrukturális stabilitás szerkezet és feltételeit, tartalmát, a működés finanszírozás a hatékonyságát egyaránt korszerűsíteni, bolognai illetve javítani kell. folyamat Versenyképes, jó minőségű oktatás. kibontakozásához igazodóan alakul át, új felsőoktatási finanszírozási konstrukció kerül kidolgozásra. Kialakításra kerülnek a mesterképzés képesítési követelményei. 5. Oktatási reform Az oktatás általános színvonalának Makrogazdasági A felsőoktatási emelése, amihez a képzés infrastrukturális stabilitás intézményrendsze feltételeit, tartalmát, a működés r széttagoltsága hatékonyságát egyaránt korszerűsíteni, mérséklődik: illetve javítani kell. intézmények Versenyképes, jó minőségű oktatás. száma szűkül.Az önkormányzatok átvétel révén intézményfenntar tók lehetnek.

Végrehajtás


(monitoring) Jelenlegi helyzet és céldátum




Teljesítményértékel és



Intézmények száma

109


Fő kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Oktatási reform Makrogazdasági A stabilitás minőségbiztosítás i rendszer követelményei áttekintésre és szigorításra kerülnek. 5. Oktatási reform Makrogazdasági A párhuzamos stabilitás képzési formák szűkítése, felszámolása megtörténik.

Intézkedés

Végrehajtás









Felülvizsgálat 2007.


Képzési formák száma

110


Fő kihívások




Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Oktatási reform Makrogazdasági Csökken és stabilitás szerkezetileg módosul a felvehető államilag finanszírozott hallgatói létszám (jogász, bölcsész, pedagógus, közgazdász keretszám csökken – természettudomá nyos, informatikai, műszaki keretszám nő). A támogatási normatívák az új létszámhoz és a költségvetési „plafonhoz” igazodnak, és kiszámíthatóvá válnak a szabályozási és finanszírozási keretek.

Intézkedés

Végrehajtás





Kormányrende let: 2006. október 31.


Államilag finanszírozott hallgatók száma, különböző szakokon tanulók aránya

111


Fő kihívások








Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Oktatási reform Makrogazdasági Kialakul a stabilitás munkaerő-piaci keresletnek a képzésben résztvevők számát, a képzés jellegét és minőségét tükröző visszacsatolási mechanizmusa. 5. Oktatási reform Makrogazdasági Az új, csökkenő stabilitás létszámhoz és az ágazati költségvetési „plafonhoz” igazodó támogatási normatívák kialakítása. 5. Közteherviselés Makrogazdasági Megkezdődik a stabilitás társadalombiztosí tási járulékok befizetésének személyre szóló nyilvántartása.

Intézkedés

Végrehajtás





Bevezetés 2006. II. félév


Trövényalkotás 2006.

A közteher viselőinek és a kivetés Előkészítése folyamatban alapjának szélesítésével kell megteremteni a méltányos közteherviselést és a jó minőségű közszolgáltatások fenntartható finanszírozását.

Végrehajtás 2007.


Nyilvántartás

112


Fő kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Fogl.; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stab., 6. Glob. és öregedés) 5. Közteherviselés Makrogazdasági Az stabilitás illetékbeszedési feladatokat az állami adóhatóság vesz át. 5. Közteherviselés Makrogazdasági A Kormány stabilitás mérlegeli a közteherviselés olyan átfogó és rendszerszerű átalakítását, amely az adócentralizációs ráta változatlansága mellett lényegesen szélesebb körre terítené szét a terheket, jobban ösztönözné a beruházásokat és a megtakarításokat és így segítné a magasabb növekedési ütem, elérését.

Intézkedés

Végrehajtás





2007. január 1.


Döntés 2007.


113


Fő kihívások




2. Hosszú távon fenntartható gazdasági fejlődés és költségvetési stabilitás 2. Hosszú távon fenntartható gazdasági fejlődés és költségvetési stabilitás

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Telefon-áfa Makrogazdasági levonható stabilitás hányada 50%-ról 70%-ra nő 5. Makrogazdasági stabilitás







Cigaretta jövedéki adó 5,7%-ra emelkedik, 2007. április 1-től 2,7%-kal, szeptember 1-től további 2,7%-kal emelkedik Az alkohol és az összes alkoholtartalmú ital (kivéve a bor) jövedéki adója 7%-kal emelkedik Természetbeni juttatásra vonatkozó adómérték 44%ról 54%-ra emelkedik

Intézkedés

Végrehajtás





Az egyensúly gyors megteremtése érdekében a programidőszak elején szükség van a bevételek növelésére, az adóterhelés átmeneti emelésére.

Végrehajtva

2006. szeptember 1.

Jogharmonizációs kötelezettség


2006. szeptember 1. 2007. április 1. 2007. szeptember 1.

Jövedéki adó nagysága, abból származó bevételek

Jogharmonizációs kötelezettség

Végrehajtva

2006. szeptember 1.

Jövedéki adó nagysága, abból származó bevételek


Végrehajtva

2006. szeptember 1.

Természetbeni juttatásokból származó adóbevétel nagysága

114


Fő kihívások





Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. A kamat- és Makrogazdasági tőzsdei stabilitás árfolyamnyereség -adó növelése, 0%-ról 20%-ra 5. Az egyszerűsített Makrogazdasági vállalkozói adó stabilitás mértékének emelése, 15%-ról 25%-ra







A társas vállalkozások a korrigált adózás előtti nyereségük után 4%-os különadót fizetnek Az egyéni egészségbiztosítá si járulék 4%-ról 6%-ra emelkedik

Intézkedés

Végrehajtás






Végrehajtva

2006. szeptember 1.

Kamat- és tőzsdei árfolyamnyereségadó nagysága és az ebből származó bevételek Az egyszerűsített vállalkozói adó nagysága és az ebből származó bevételek


Végrehajtva

2006. október 1.


Végrehajtva

2006. szeptember 1.

Különadó nagysága, ebből származó bevételek


Végrehajtva

2006. szeptember 1.

Egészségbiztosítási járulék nagysága, az ebből származó bevételek

115


Fő kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Mind a Makrogazdasági foglalkoztatói, stabilitás mind az egyéni egészségbiztosítá si járulék megosztásra kerül az egyes kockázatok szerint: a 11 %-os munkáltatói egészségbiztosítá si járulékból 7% természetbeni, 4% pénzbeli egészségbiztosítá si járulék lesz, a 6%-os egyéni egészségbiztosítá si járulékból pedig 4% természetbeni, 2% pénzbeli egészségbiztosítá si járulék 5. Nyugdíjas Makrogazdasági foglalkoztatott stabilitás 4% természetbeni egészségbiztosítá si járulékot fizet

Intézkedés

Végrehajtás






Végrehajtva

2006. szeptember 1.

Egészségbiztosítási járulék megoszlása és mértéke


Végrehajtva

2006. szeptember 1.

Egészségbiztosítási járulék megoszlása és mértéke

116


Fő kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. A kiegészítő Makrogazdasági tevékenységet stabilitás folytató (nyugdíjas) egyéni és társas vállalkozó az eddig 5% baleseti járulék fizetése helyett 10%-os mértékű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. 2007. január 1-től 16%-ra emelkedik. 5. A nem biztosított, Makrogazdasági de jövedelemmel stabilitás rendelkező személyek 15%os egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnek (a korábbi 11%os egészségbiztosítá si járulék helyett), majd 2007-től 16%-ra.

Intézkedés

Végrehajtás






Döntés megszületett.

2006. szeptember 1. 2007. január 1.

Egészségügyi szolgáltatási járulék nagysága és az abból származó bevételek



2006. szeptember 1. 2007. január 1.

Egészségügyi szolgáltatási járulék nagysága és az ebből származó bevételek

117


Fő kihívások









Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. A foglalkoztatók, Makrogazdasági a főállású egyénistabilitás és társas vállalkozások körében bevezetésre kerül a minimum járulékalap. 5. Az egyéni Makrogazdasági munkavállalói stabilitás járulék 1%-ról 1,5%-ra emelkedik 5. Nem szűnik meg Makrogazdasági a foglalkoztatókat stabilitás terhelő tételes egészségügyi hozzájárulás (1950Ft/fő) 5. A kétkulcsos Makrogazdasági adótábla stabilitás sávhatára 1,55 millió forintról 1,7 millió forintra emelkedik

Intézkedés

Végrehajtás






Végrehajtva

2006. szeptember 1.

Minimum járulékalap nagysága


Végrehajtva

2006. szeptember 1.

Egyéni munkavállalói járulék nagysága



2006. november 1.

Egészségügyi hozzájárulás nagysága



2007. január 1.

Adóbevétel nagysága

118


Fő kihívások




Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. A nyugdíj 2007Makrogazdasági től adóterhet nem stabilitás viselő járandóságként adózik, vagyis a nyugdíj mellett más összevonandó jövedelmet is szerző magánszemélyne k az adófizetési kötelezettség megállapításánál a nyugdíjat is figyelembe kell vennie.

Intézkedés

Végrehajtás







2007. január 1.

119


Fő kihívások




Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Megszűnik a Makrogazdasági szellemi stabilitás tevékenység, a felnőttképzés és a számítógépbeszerzés, a 2007. január 1-jét követően felvett lakáscélú hitelek törlesztéséhez kapcsolódó adókedv. A felsőokt. tandíj, a közcélú adományok, az élet,nyugdíjbiztosítás ok kedvezménye, megállapodás alapján fizetett járulék, magánnyugdíjpénzt. tagdíj címén adókedv. a korábbi 6 millió forint helyett csak 3,4 millió forint éves összevont jövedelemig érvényesíthető

Intézkedés

Végrehajtás






2007. január 1.


Adókedvezmények mértéke

120


Fő kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. A társasági Makrogazdasági adózásban, ha az stabilitás elvárt általános szabályok szerint megállapított adóalap nem éri el az adóévi összes bevétel 2%-át, akkor ez utóbbit kell adóalapnak tekinteni. Az elvárt adó intézménye az egyéni vállalkozókra is vonatkozik. 5. A Makrogazdasági gépjárműadózásb stabilitás an változik az adóalap és az adómérték, az adóteher a személygépkocsi és a motorkerékpár „értékéhez” igazodik

Intézkedés

Végrehajtás







2007. január 1.

Elvárt adó nagysága



2007. január 1.

Adóalap és adómérték nagysága

121


Fő kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. A gépjármű Makrogazdasági visszterhes stabilitás vagyonszerzési illetéke mintegy 20%-kal emelkedik, és ilyen arányban növekszik a pótkocsik szerzése esetén fizetendő illeték is. 5. Az egyéni Makrogazdasági nyugdíjjárulék stabilitás alapjának felső határát meghaladó összevont adóalappal rendelkező magánszemélyek et különadó terheli. A 4%-os adót a járulékalap felső határát meghaladó jövedelemrészre kell megfizetni

Intézkedés

Végrehajtás







2007. január 1.

Illeték nagysága



2007. január 1.

Különadó nagysága

122


Fő kihívások








Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Különadó terheli Makrogazdasági a hitelintézeteket, stabilitás amelyeknek az állami támogatással összefüggő hitelekből származó kamatbevétel után 20%-os járadékot kell fizetniük. 5. A Makrogazdasági vállalkozásoknál stabilitás a házipénztárban tartott indokolatlanul magas készpénzállomán y után fizetendő 20%-os házipénztár-adó 5. A minimum Makrogazdasági járulékalap havi stabilitás 125 ezer forintról 131 ezer forintra emelkedik

Intézkedés

Végrehajtás







2007. január 1.

Különadó nagysága

Megszünteti annak a lehetőségét, hogy a vállalkozásból adómentesen lehessen személyes jövedelmet kivonni


2007. január 1.

Házipénztár-adó nagysága és az ebből származó bevételek



2007. január 1.

Minimum járulékalap nagysága

123


Fő kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Az egyéni Makrogazdasági százalékos stabilitás egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség százalékos mértéke 4%-ról 14%-ra emelkedik, az az összeghatár pedig, ameddig ezt a kötelezettséget éves szintre számolva teljesíteni kell, évi 400ezer forintról 450ezer forintra. 5. Az egyház az Makrogazdasági egyházi személy stabilitás után 4%-os egyéni természetbeni egészségbiztosítá si járulékot fizet.

Intézkedés

Végrehajtás







2007. január 1.

Egyéni egészségügyi hozzájárulás mértéke



2007. január 1.

Természetbeni egészségbiztosítási járulék nagysága

124


Fő kihívások





Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Nem kerül sor a Makrogazdasági tervezett 3%-os stabilitás munkáltatói járulékcsökkentés re 5. A 29%-os Makrogazdasági munkáltatói stabilitás társadalombiztosí tási járulékfizetési kötelezettségen belül megváltozik az egészségbiztosítá si és a nyugdíjbiztosítási járulékfizetés százalékos megoszlása: a 11 százalékos egészségbiztosítá si járulék 8%-ra csökken, egyidejűleg a 18%-os nyugdíjbiztosítási járulék 21%-ra emelkedik.

Intézkedés

Végrehajtás







2007. január 1.

Munkáltatói járulék nagysága



2007. január 1.

Egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulék nagysága

125


Fő kihívások



Intézkedés


Leírás

Elvárt eredmény



2005-2006: 22,2 Mrd Ft. 2007. évi tervezett KTIA keretösszeg 36,7 Mrd Ft

Az eredményt hasznosító cégek száma, kifejlesztett új termék, szolgáltatás, technológia, eredményezett nemzetközi projektek száma


MIKROGAZDASÁG Kutatás-fejlesztés és innováció

7.3: A K+Feredmények hasznosulásának javítása, együttműködések kialakítása a gazdasággal

1. Kutatásfejlesztés

Jedlik Ányos Program

Távlati kutatás-fejlesztési célok megvalósítása vállalati igények mentén.

2005. évben nyertes pályázatok száma: 52.

Új piacképes termékek és szolgáltatások kifejlesztése. Nemzetközi színvonalú, a gazdaságban és a társadalomban hasznosítható K+F eredmények. Tudásintenzív munkahelyek teremtése.

2005. évben megítélt forrás: 11 Mrd Ft 2006. évben nyertes pályázatok száma az I. döntés alapján: 16

A hazai kutatás-fejlesztési műhelyek és a gazdaság kapcsolatainak erősödése.

Kutatás-fejlesztés és innováció



Pázmány Program

Péter Ipari háttérrel rendelkező kutatóegyetemek létrehozása. A program fő célja, hogy az egyetemek igazi kutató egyetemekké váljanak, ezáltal elősegítsék új, innovatív cégek létrehozását és erősítsék a kutatásfejlesztéssel foglalkozó vállalkozásokat a régióban. (Regionális egyetemi tudásközpontok, kooperációs kutatóközpontok)

A program folytatása átalakítás után javasolt.

2006. évben megítélt forrás az I. döntés alapján: 2,564 Mrd Ft

2005. évben megítélt forrás: 11 Mrd Ft 2006. évben nyertes pályázatok száma az I. döntés alapján: 16 2006. évben megítélt forrás az I. döntés alapján: 2,564 Mrd Ft

A központ tevékenységében résztvevő kutatóhelyek, vállalkozások száma, a régióban létrejött új, induló és „spin-off” vállalkozások száma

126


Fő kihívások





7.3: A K+Feredmények hasznosulásának javítása, együttműködések kialakítása a gazdasággal 7.3: A K+Feredmények hasznosulásának javítása, együttműködések kialakítása a gazdasággal


Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 1. KutatásKözfinanszírozás fejlesztés ú és non-profit kutatóhelyeken a kutatás, technológiatransz fer és kooperáció feltételeinek javítása - GVOP3.2

Intézkedés

Végrehajtás




A közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyek kutatási infrastruktúrájának fejlesztése, ezáltal is támogatva a hazai és külföldi közös projektekben való részvételüket és a vállalati szektornak kínált K+F szolgáltatásaikat. A technológiai partneri kapcsolatok és hálózatok további fejlesztése illetve a közfinanszírozású kutató intézmények és vállalatok közötti technológiatranszfer erősítése. A kutatási eredmények hasznosulása


Szellemi tulajdon hatékony kezelése közfínanszírozású kutatóhelyeken

1.Kutatásfejlesztés

Felsőoktatási A kutatások hatékonyabbá válása, kutatási intézmények K+F eredmények hasznosítása és innovációs tevékenységének ösztönzése

2008. dec. 31ig; 2007-2013

A 2005. évi CXXXIX. Törvény – a felsőoktatásról 5 § -a alapján a felsőoktatási intézmények kutatásifejlesztési-innovációs stratégiát készítenek.

GVOP 3.2 intézkedés 11 Mrd Ft


A támogatott projektekhez kapcsolódó további közvetlen K+F, innovációs ráfordítás

2006. január 1. nincs

Létrejött szabályzatok száma

2006. december 31.

Létrejött intézményi stratégiák száma

nincs

127


Fő kihívások





7.4: A Magyarország számára perspektivikus K+F területek megerősítése, nemzetközi együttműködés

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalk; 4.Energia; 5. Makrog. stab., 6. Globalizáció és öregedés) 1.KutatásSpin-off fejlesztés vállalkozások alapításának megkönnyítése


Innovatív vállalkozások finanszírozási forráshoz jutásának elősegítése Technológiatranszfer irodák létrehozása és kezdeti működtetése

Intézkedés

Végrehajtás




A közfinanszírozású kutatóhelyeken alkalmazott kutatók meghatározott ideig (3 évig) foglalkozhassanak vállalkozásalapítással és annak operatív ügyvitelével, korábbi státuszuk elvesztése nélkül

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Tv. módosítása szükséges. A NKTH vizsgálja annak a lehetőségét, hogy közös GKM, SZMM, NKTH előterjesztés segítségével tv. módosítást indítványozzon 2007. év első negyedévig. A tv. módosítást lehetőség szerint egyéb módosításokkal együtt tervezik. Corvinus Kockázati Tőkealap Corvinus Kockázati Tőkealap Kezelő Rt. megalapítása, finanszírozási portfóliójának Kezelő Rt. 2005. decemberében megkezdte kialakítása működését az MFB Corvinus csoport részeként.

Tőzsdei bevezetést segítő program


folyamatban

nincs

törvénymódosítás

2005-2008: GKM előirányzat 5 milliárd ft („Német szénsegély”)

Tőkebefektetések száma, kihelyezett összeg.

56/2006 (VIII.3.) GKM Rendelet

2005. decemberében indult hosszú távú programként, befejezését nem tervezik. 2007. április 15.

tervezett

2007-2013

A felsőoktatási kutatási eredmények jobb hasznosítása

GKM költségvetési fejezet: 20052007 időtávra 100 millió Ft ÚMFT Gazdaságfejles ztési OP – tervezés alatt

A program támogatásával a tőzsdére bevezetett vállalatok száma.

128


Fő kihívások






Az EiT Intézkedés prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás Elvárt eredmény fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 1.KutatásTechnológiaA kutatási eredmények jobb hasznosítása fejlesztés intenzív start-up vállalkozások segítése (magvető tőke program)


Alkalmazott kutatás fejlesztési program (AKF) GVOP-3.1

Nemzetközi K+F Nagyprojektek (Teller Ede Program)

A legdinamikusabban fejlődő területeken (pl. biotechnológia, környezetvédelem, korszerű anyagtechnológiák és információs technológiák és alkalmazások) végrehajtott - alkalmazott és kísérleti kutatáson alapuló technológiafejlesztés, új termékek, eszközök, eljárások, szolgáltatások kidolgozása és kipróbálása, a vállalati és költségvetési kutatóhelyek együttműködésnek erősítése. Magyarországi kutatóhelyek olyan kutatás-fejlesztési (K+F) nagyprojektjeinek a támogatása, amelyekben rövid- és középtávon hasznosuló interdiszciplináris technológiákat két- vagy többoldalú nemzetközi K+F együttműködés keretei között dolgoznak ki.

Végrehajtás




tervezett

2007-2013

ÚMFT Gazdaságfejles ztési OP tervezés alatt

A tervezett keret már 2004ben kimerült. Támogatott projektek száma: 274

2008. dec. 31ig

GVOP 3.1 2004-2006 14,6 mrd Ft; ÚMFT Gazdaságfejles ztési OP tervezés alatt

A támogatott projektekhez kapcsolódó további közvetlen K+F, innovációs ráfordítás


Folytatása javasolt, nincs tervezett befejezési időpont.

Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA)

A támogatás által létrejött nemzetközi ipari-akadémiai együttműködések száma. projektek száma

129


Fő kihívások


Az EiT Intézkedés prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás Elvárt eredmény fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 1. KutatásPolányi program: Alapkutatás kutatói Kutatói fejlesztés mobilitást erősítő csoportokban; Tehetséges fiatal kutatók hazatérése, kutatás hazai folytatása intézkedések/ programok

Végrehajtás

2006. évben megítélt forrás: 1,8 Mrd Ft. Polányi rendelkezésre álló keretösszeg: 900 M Ft

Kozma rendelkezésre álló keretösszeg: 800 M Ft





8.3: A vállalati innováció és innovációs készségek erősítése

1.Kutatásfejlesztés

Kozma Program: Vállalati kutatói munkahelyek létrehozása




Öveges Program: Kutatói utánpótlás Öveges rendelkezésre álló képzése, posztdoktorok alkalmazása, fiatal keretösszeg: 660 M Ft kutatók külföldi tapasztalatszerzése




Specializált, versenyképes kutatás-fejlesztés az IKT-hoz kapcsolódóan (ágazati specializáció) – Nemzetközi Nagyprojektek részintézkedése

Olyan kutatási területek területek hazai támogatása, amelyek jelentős hatással vannak a XXI. században az ország műszaki és gazdasági fejlődésére, és IKTintezívek. (biotechnológia, nanotechnológia, környezeti kutatások, gyógyszerkutatás)


(monitoring)

Önálló intézkedésként nem történt előrelépés. A kezdeményezés az NKTH Asbóth Oszkár programja keretében folytatódik (lásd, alább).

2006-ban indult új pályázatok, folytatása javasolt

Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, GKM

2006-ban indult új pályázatok, folytatása javasolt 2006-ban indult új pályázatok, folytatása javasolt

Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

2007-13


Támogatott kutatók száma.

Kutatási és Technológiai Innovációs Alap ÚMFT tervezés alatt

Létrejött új kutatói helyek száma; Vállalati K+F kiadások

130


Fő kihívások



8. Az innováció minden formájának ösztönzése

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 1. KutatásA magyar fejlesztés űralkalmazási lehetőségek kiaknázása

Csatlakozás európai nagy kutatási infrastruktúrahálózatokhoz – Nemzetközi Nagyprojektek részintézkedése

Intézkedés

Végrehajtás



Magyarország fekvése lehetővé tenné regionális űralkalmazási vezető szerepének kialakítását, tekintettel mind a közlekedésben, folyami hajózásban, árvízvédelemben betöltött szerepére. Specifikus űralkalmazási területek: környezetvédelem, városok ökológiája, gyógyvízrendszer, erőforrás felhasználás, katasztrófavédelem, utazás, árvízvédelem, energiahatékonyság, geo-információs rendszer, élővilág, édesvíz monitoring, szeméttárolók kiépítése, meteorológia, mezőgazdasági termésbecslés, helymeghatározó rendszer kiépítése. A modern kutatásokhoz szükséges egyes kísérleti berendezések olyan költségessé váltak, hogy létrehozásuk és fenntartásuk meghaladja egy-egy ország lehetőségeit. Cél a hazai K+F rendszere számára hozzáférés biztosítása e rendszerhez.


2007-13

2005. évben megítélt forrás: 5 Mrd Ft

ÚMFT tervezés alatt


Létrejött új kutatói helyek száma; Nemzetközi együttműködésben megvalósított projektek száma

Nem történt előrelépés. Az intézkedés nem folytatódik.

131


Fő kihívások






Kutatás-fejlesztés és innováció, üzleti környezet fejlesztése


Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 1. KutatásVállalati K+F+I fejlesztés infrastruktúra fejlesztése, vállalati kutatóhelyek infrastruktúráján ak fejlesztése


1. Kutatásfejlesztés, 2. KKV-fejlesztés

Intézkedés

Végrehajtás





Technológiai inkubátorok ösztönzése, vállalati kutatóhelyek fejlesztése

NKTH intézkedés: 2006-2007; technológiai inkubátorrra 1 2007-2013 Md Ft 2005-2006-ban. Folytatásról még nincs döntés.

Inkubátor: inkubált vállalkozások száma. Vállalati kutatóhelyek: létrehozott kutatói munkahelyek száma.

Irinyi János Program, 1. Alprogram - K+F eredmények és innovatív ötletek egyéni megvalósítása

Innovatív kis és középvállalkozások létrehozásának, ill. a már meglévők megerősödésének elősegítése.


2005-2006: 22,2 Mrd Ft 2007. évi tervezett KTIA összeg: 36,7 mrd. Ft GVOP 3.3.2 20042005 1,24 mrd Ft, ÚMFT Gazdaságfejles ztési OP tervezés alatt Nincs tervezett Kutatási és befejezési Technológiai időpont Innovációs Alap

kifejlesztett új termékek, technológiák és szolgáltatások száma;

Irinyi János Program, 2. Alprogram Vállalkozások beszállítói és technológiai innovációs együttműködésén ek fejlesztése

Vállalkozások beszállítói és technológiai innovációs együttműködésének fejlesztése 2006. évi pályázat A magyar KKV-k részesedésének keretösszege: 1,8 Mrd Ft növekedése a közép- és nagyvállalkozások beszállítói körében A integrátor vállalkozások érdekeltségének erősödése a magyar beszállítói hálózatok bővítésében.

Nincs tervezett Kutatási és befejezezési Technológiai időpont Innovációs Alap

létrehozott új munkahelyek száma; a fejlesztés eredményeként megvalósuló beszállítói tevékenységhez kapcsolódó árbevétel.

K+F eredmények és innovatív ötletek egyéni megvalósítása

2005. évben megítélt forrás: 170,6 millió Ft

132


Fő kihívások



9.1: Piaci keretszabályozási kérdések, IKTszabványosítás intézményi keretei



Kutatás-fejlesztés és innováció, környezetfejlesztés


Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalk; 4.Energia; 5. Makrog. Stab., 6. Globalizáció és öregedés) 1. KutatásIrinyi János fejlesztés Program, 3. Alprogram Biotechnológiai mintainkubátorközpont létrehozása



Baross Gábor Program (Regionális Innovációs Ügynökségek hálózatának kialakítása; Innocsekk program; Regionális innovációs fejlesztések programcsomag) Iparjogvédelem, iparjogvédelmi kultúra

Intézkedés

Végrehajtás




biotechnológia inkubátorház létrehozásának elősegítése


innovatív kis és középvállalkozások létrehozásának, ill. a már meglévők megerősödésének elősegítése.

2005. évben megítélt forrás: 1 Mrd Ft

Régiók innovációs stratégiáját megvalósító eszközrendszer fejlesztése; Regionális innovációs ügynökségek tevékenységének, kapcsolatrendszerének megerősítése; Regionális innovációt támogató információs rendszer kialakítása Innocsekk: Az innovációs szolgáltatások fejlesztésének és igénybevételének támogatása.

VIVACE program: KKV-k számára iparjogvédelmi oktatás és tanácsadás

2005-ös mintaprojekt


2005. évben nyertes pályázatok száma: 241. 2005. évben megítélt forrás: 5 Mrd Ft 2006-ban rendelkezésre álló keretösszeg: 4 Mrd Ft 2005-2007 között rendelkezésre álló keretösszeg: 5 Mrd Ft

Folytatása javasolt, nincs tervezett befejezési időpont.


2005-2006-ban tervezett és allokált összeg 29 millió Ft/év, Támogatott KKV-k száma= 3900 tanácsadás/év, 45000 KKV-t informál

Folytatás tervezés alatt.

GKM KKC Keret 20052006 58 M Ft 2007. terv. Keret:29M Ft.


betelepült vállalkozások száma és árbevételük növekedése; új és megőrzött munkahelyek száma; az inkubátorközpont bevételeinek és kiadásainak mértéke. Piacra került új termékek száma; a támogatott projektekhez kapcsolódó közvetlen K+F innovációs ráfordítás

KKV tanácsadások száma. Iparjogvédelmi rendezvényeken résztvevők száma.

133


Fő kihívások


Kutatás-fejlesztés és innováció, infrastruktúrafejlesztés



8.5. Az innováció ösztönzése a Magyarország számára perspektívusok iparágakban, nemzetközi együttműködés

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVfejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 1. Kutatásfejlesztés


Intézkedés

Végrehajtás



Asbóth Oszkár húzóágazati innovációs program

Elvárt eredmény


Magyar találmányok külföldi bejelentésének ösztönzése

2005-ben tervezett és allokált összeg: 80M Ft, Támogatott KKV-k száma= 20. 2006-ban 60M Ft a KKC-ból, 50M az MSZH-tól elvont maradványból. Az intézkedés beépítése az ÚMFT Egyetemi Technológi Transzfer Irodák pályázatba folyamatban.

Elősegíteni kiemelt kutatás-fejlesztési központok létrehozását és működését a fejlett technológiák (biotechnológia, infokommunikáció, gyógyszeripar) területén vagy húzóágazatokban. Kiemelt húzóágazati K+F központok a Regionális Egyetemi Tudásközpontok által le nem fedett, Magyarország technológiai és gazdasági fejlődése szempontjából fontos területeken jöhetnek létre.

2005. évben nyertes pályázatok száma: 6; 2005. évben megítélt forrás: 8,5 Mrd Ft 2006. évben nyertes pályázatok száma: 1; 2006. évben megítélt forrás: 2 Mrd Ft

2006 KKC folytatva 2008- előirányzat/ ig. MHSZ előirányzat, Keretösszeg/ 2005-2006 összesen 190M Ft. 2007. tervezett összeg nem ismert. Folytatása 2005-2006: javasolt, nincs 22,2 Mrd Ft tervezett 2007. évi befejezési tervezett KTIA időpont. keretösszeg: 36,7 mrd. Ft


Bejelentett európai (EPO) szabadalmak száma. Bejelentett USA (USPTO) szabadalmak száma.

a K+F munkába bekapcsolódó hazai és külföldi egyetemi és PhD hallgatók, fiatal kutatók száma; a létrejött innovatív vállalkozások és induló „spin-off” cégek száma és összefüggésben elért árbevételük; szabadalmak és publikációk

134


Fő kihívások





9.2: Az IKT alkalmazása a közigazgatás és a közszolgáltatások területén

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 1. KutatásAz elektronikus fejlesztés, 2. kereskedelem KKV-fejlesztés szabályozási feltételeinek felülvizsgálata

Intézkedés

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő jogsértések megakadályozását segítő értesítésieltávolítási eljárás hatályának bővítése


A fogyasztóbarát B2C hazai és a határokon átnyúló B2B elektronikus kereskedelem jogi akadálymentesítése

Végrehajtás




Megvalósult, a 2005. évi CLXXI. törvény hatályba lépett 2006. január 1-én. A módosítás többek között érinti az információs társadalommal összefüggő szolgáltatók felelősségére vonatkozó rendelkezéseket, az értesítési és eltávolítási eljárás egyes elemeinek felülvizsgálatát, a kéretlen reklámüzenetekkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi szabályok átdolgozását, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások korlátozására vonatkozó főbb elvek rögzítését. A jogi akadályok megszüntetésének szakmai egyeztetése és az elektronikus kereskedelem elterjedését ösztönző eszközök (tájékoztató, portál) kiadása folyamatban van. Tájékoztató portál kiadása fogyasztók és e-boltok részére: 2006 vége. Jogszabályok módosítása 2008 év vége.

2006

Nem volt

Folyamatos határidők 2008-ig

2006-ban kb. 11-12 millió Ft volt a feladatra, a 2003-as és 2005-ös Ektv. módosítás összesen kb. 25 millió Ft-ba került.


On-line áruházak forgalma a teljes kereskedelmi forgalomhoz viszonyítva.

135


Fő kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 1. KutatásA fejlesztés, 2. telekommunikáci KKV-fejlesztés ós piac versenyintenzitás ának növelése


A földfelszíni digitális televízió műsorszórás elterjedését lehetővé tevő szabályozói környezet kidolgozása

Intézkedés

Végrehajtás



Magyarország aktívan részvétele az uniós szabályozási csomag felülvizsgálatában; a felülvizsgálat eredményeinek alkalmazása a hazai szabályozásban.

A földfelszíni analóg műsorszórás teljes leállítása.


A magyar távközlési piacon az elmúlt időszakban számos olyan hatósági döntés született, amely a piaci verseny növekedéséhez vezetett (pl. végződtetési és hurokátengedési díjak mértékének mérséklése). "A földfelszíni digitális műsorszórásra való átállás elsődleges kormányzati feladatairól” szóló 1021/2005. (III.10.) számú Kormányhatározat alapján az átállásra vonatkozó törvénytervezet elkészült, amelyet a Parlamentnek kell elfogadnia. Parlamenti előterjesztés elkészült és a tervezet benyújtásra került. További lépésekről várható GKM döntés: 2006. szeptember.

2010

GKM előirányzat tervezés alatt

2012. GKM december 31. a előirányzat földfelszíni tervezés alatt analóg műsorszórás leállításának tervezett legkésőbbi időpontja


Piaci koncentráció mértéke részpiaconként

Jogszabály módosítás

136


Fő kihívások





9.3 Digitális tartalmak, az IKTtartalmi iparág fejlesztése

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 1. KutatásLépések a fejlesztés, 2. digitális KKV-fejlesztés jogkezelés hazai bevezetése felé


Infokommunikáci ós innovációs és szabványosítási tudásközpont létrehozása

Intézkedés

Végrehajtás



A digitális jogkezelési rendszerek jelentősebb mértékű elterjedése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a digitális jogkezelés a szerzői jogi szempontból releváns felhasználás esetében is alkalmazható legyen.


2006. április 15-én lépett hatályba a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása. E jogszabálymódosítást követően e területen 2008-ig más lépés nem várható. Az infokommunikációs piacon a Mobil innovációs központ versenyhelyzet következtében a piaci 2005-ben felállításra került, szereplők önállóan végzik mindazokat az további konkrét lépések innovációs tevékenységeket, amelyek a tervezése folyamatban. sikeres piaci szerepléshez szükségesek. IHM megszűnésével a MEHEzeknek a fejlesztéseknek egy része közös hez került az intézkedés alapokon, közös szabványosítási végrehajtása. Közsolgáltatás eljárásokon alapul. Nemzetgazdasági OP tervezett intézkedése. szempontból az innovációs erőforrások hatékony kihasználása érdekében a prekompetitív fejlesztéseket célszerű közös erőforrás bázison létrehozni. Ez elősegítené az eCommerce és eGovernment alkalmazások gazdaságosabb kifejlesztését, beleértve az IT biztonsági kérdéseket, valamint a mobil és vezetékes hálózatok közötti konvergenciát.


2006

-

Törvénymódosítás

2007-2013 2008-ig folyamatos

ÚMFT Közszolgáltatá sok OP tervezés alatt

Az elkészült szabványokat, ajánlásokat használó rendszerek száma, aránya, az elkészült szabványok száma

137


Fő kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 1. Kutatásfejlesztés, 2. A digitális KKV-fejlesztés kulturális és szakmai archívumok kiépítésének és elérhetővé tételének megvalósítása


A digitális kulturális és szakmai archívumok kiépítésének és elérhetővé tételének megvalósítása

Intézkedés

Végrehajtás



Tervezett: 2007-2013


Elkészült adatbázisok, közösségi tartalmak és szolgáltatások száma, felhasználók száma

2008-ig folyamatos Tervezett: 2007-2013

ÚMFT HIOP tervezés alatt


NAVA/ NDA - A programok három célja: a digitális archívumok műszaki fejlesztése, a szolgáltató rendszer szélesebb körű elérhetővé tétele; a kulturális közint. adatvagyon-archívumának digitalizálása, feldolgozása és on-line elérhetővé tétele; egyéb „önkéntes” audiovizuális-kulturális archívumok anyagainak digitalizálása (pl. könyvtár archívumok, Filmarchívum, helyi televíziók, stb.) tárolása és on-line szolgáltatása. Digitális Nemzeti Könyvtár (DNK) - a program elemei: szolgáltatás koncepciójának elkészítése, digitalizálás, digitalizált könyvek szolgáltatási formátumra konvertálása, mesterpéldányok tárolása, szolgáltatási példányok tárolása, szöveges fájlok és indexeik tárolása, kiszolgáló infrastruktúra korszerűsítése.


NAVA 2006. január 1-től rögzíti a törvény szerint archíválandó műsorszámokat. 62 000 műsorszám érhető el (94 000 óra műsoridő). NDA: 2004 óta 100 XX. Századi magyar játékfilm, több száz filmhíradó digitalizálása. Ezenkívül elérhető az Országos Széchényi Könyvtár katalógusai,a Magyar Rádió archívumának egy része. Digitális Nemzeti Könyvtár (DNK) terve elkészült. Program folytatása OKM-mel egyeztetés alatt.

138


Fő kihívások



9.5: Az IKT eszközök és alkalmazások vállalati és lakossági használatának terjesztése



Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 1. Kutatásfejlesztés, 2. Elektronikus KKV-fejlesztés környezetvédelem program

1. Kutatáafejlesztés, 2. KKV-fejlesztés

E-közlekedés, az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások alkalmazása

Intézkedés

Végrehajtás




A környezetvédelemhez szervesen kapcsolódó szakterület a természetvédelem, a meteorológia és a vízügy. Mind a három szakterületen a politika és a stratégia formálásánál nagy hangsúlyt kapnak a nemzetközi együttműködésekkel kapcsolatos kérdések is.

A KVVM Informatikai Központjában működik az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer. Kiépültek, illetőleg kiépülnek a szakterületi információs és tájékoztató rendszerek (tervezett).

Tervezett: 2007-2013

Az Innovatív, az IKT lehetőségeit kihasználó hatékony intelligens közlekedés megteremtése. Az közlekedésben az informatikai eszközök (tartalmak, szolgáltatások, rendszerek, technológiák stb.) használata, az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások alkalmazása hozzájárulhat az életminőség javításához, a versenyképesebb gazdaság és a jobb minőségű környezet kialakításához, mivel egyaránt alkalmazhatóak a már létező és működő infrastrukturális rendszerek hatékonyságának növelésére, valamint az új létesítmények esetében az elérhető előnyök maximalizálására.

ITS Hungary Egyesület megalakulása: társadalmi, gazdasági, szakmai bázis. Egységes személyközlekedési elektronikus fizetési rendszer: folyamatban van az előkészítése. Elektronikus tömegközlekedési jegy- és bérletrendszer: az állam feladata az országos szintű kompatibilitást biztosító szabályozási és intézményrendszer felállítása és működtetése. A megvalósítást ehhez igazodva a közlekedési vállalatok végzik saját hatáskörben.

A KÖZOP tartalmaz további hálózati infrastruktúráh oz kapcsolódó ITS elemeket. Az intelligens közlekedési rendszerek a beruházások részeként, ill. az útkezelő társaságok fejlesztésében fokozatosan folytatódik.


Egyeztetés alatt. ÚMFT Környezet fejlesztés OP tervezés alatt

Elkészült adatbázisok, és szolgáltatások száma, elektronizál folyamatok, megfigyelő rendszerek száma, szolgáltatásokat, adatbázisokat felhasználók száma 2006: MeH Elkészült célelőirányzat adatbázisok, és 9 M Ft., 2007- szolgáltatások 2008: ÚMFT száma, elektronizál KözOP folyamatok, nagyprojektek rendszerek száma, részelemeiként szolgáltatásokat, tervezés alatt adatbázisokat felhasználók száma

139


Fő kihívások


Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalk.; 4.Energia; 5. Makrog. Stab., 6. Globalizáció és öregedés) 1. KutatáaElektronikus fejlesztés, 2. központi KKV-fejlesztés közigazgatás és alrendszereinek kiépítése









Intézkedés


Elvárt eredmény




Az akció lényege az e-közigazgatás teljes körű kiépítése Magyarországon, ezen belül a következő fókuszokkal: A lakosság és a vállalatok számára a közigazgatási szolgáltatások elektronikus igénybevételi lehetőségének teljes körű megteremtése. A közigazgatás működésének átfogó elektronikus integrációja, hatékonyságának erőteljes növelése. Elektronikus Az akció célja olyan önkormányzatok közszolgáltatások vagy kistérségi önkormányzati kiépítése társulásokon keresztül olyan kistérségek kiépítése komplex elektronikus önkormányzati információs rendszerének megvalósítása (különös tekintettel az üzleti szervezetek részére nyújtott önkormányzati szolgáltatásokra).

2006-ban az e-Közig (KET) keretből mintegy 4.2M Ft lett lekötve.

2007-13

2007-től ÚMFT Közszolgáltatá sok OP tervezés alatt

Elektronizált közigazgatási szolgáltatások és közszolgáltatások száma és szintje, elektronizált folyamatok és rendszerek száma, felhasználók száma

tervezett

2007-13


Elektronizált közigazgatási szolgáltatások és közszolgáltatások száma és szintje, elektronizált folyamatok és rendszerek száma, felhasználók száma

A helyi elektronikus közigazgatásGVOP 4.3

Keretkimerülés miatt 2004. nov. 30-án lezárva, intézkedésszintű pályázati keretösszeg: 13 mrd Ft, összesen 44 támogatott projekt.

2008. dec. 31ig

2004-2006: GVOP 13 mrd Ft

Legalább 2. szintű szolgáltatást elérő lakosság száma

Cél olyan önkormányzatok vagy kistérségi önkormányzati társulásokon keresztül olyan kistérségek komplex elektronikus önkorm. inform. rendszerének megvalósítása (különösen az üzleti szervezetek részére nyújtott önkormányzati szolgáltatások), ahol a lakosok száma meghaladja a tízezer főt. Célkitűzés a szolgáltató helyi önkorm., az ügyfél-barát ügyintézéshez elengedhetetlen háttér megteremtése.

140






9.3: Digitális tartalmak, az IKT tartalmi iparág fejlesztése

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 2.KutatásElektronikus fejlesztés egészség program


Digitális Tartalom Iparág - GVOP 4.2

Intézkedés

Végrehajtás



Az eEgészség Program 2006. június 30-al finanszírozási hiány miatt befejeződik

ÚMFT Humán Infra OP

Elektronizált egészségügyi szolgáltatások és on-line tartalmak száma, elektronizált folyamatok és alkalmazások és rendszerek száma, felhasználók száma Létrejött on-line szolgáltatások száma

2008. dec. 31ig; 2007-2013

2004-2006: GVOP 4.2. intézkedés teljes keretösszege: 2,696 mrd. Ft



Az egészség-portál tartalomszolgáltatásainak fejlesztése, a Dr.Info webestelefonos szolgálat megújítása és tartalombővítése, az „evidence-based medicine” legjobb gyakorlatának elterjesztése. Az ESKI IMEA és TÉA adattárházi fejlesztésének eredményei a nagyközönség számára megnyitásra kerültek. Az ÁNTSZ hatósági ügykezelésének elektronikus megvalósítása megkezdődött. Tervezett intézkedések a 2. ÚMFT Humán Infra OP intézkedései között. Üzleti tartalomfejlesztés támogatása kisKeretkimerülés miatt 2006. és középvállalkozások számára: aug. 11-én lezárva, Az intézkedés célja magyar és idegen intézkedésszintű pályázati nyelvű adattartalmak hatékony előállítása, keretösszeg: 1,7 mrd Ft, a hozzáférés lehetőségeinek megteremtése, összesen 50 támogatott megfelelő tartalom-előállítási projekt infrastruktúra kialakítása. Az Innovatív, az IKT lehetőségeit kihasználó hatékony egészségügy megteremtése. Az egészségügyi informatikai eszközök (tartalmak, szolgáltatások, technológiák stb.) biztosítása az egészségügy fokozatos egészség-iparággá alakításához, ahol a társadalom ellátásának érzékelhető javításával az egészség-nyereség valós gazdasági és társadalmi értéket jelent; ahol az egészségügyi ellátók finanszírozása kitör a lefelé haladó spirál pályáról; ahol a társadalmi közteherviselés nyomon követhetően járul hozzá az állami kötelezettségek teljesítéséhez.

ÚMFT Közszolgáltatá s OP tervezés alatt

Létrejött on-line szolgáltatások száma

141


Fő kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVfejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 1. Kutatáafejlesztés, 2. KKV-fejlesztés


Intézkedés


Leírás

Nemzeti Téradatinfrastuktúra létrehozása

Elvárt eredmény

Tartalomipari és közcélú tartalomszolgáltatás fejlesztése: növekedjen a közcélú adatok újrafelhasználása és kereskedelme, és váljon minél több tudományos és kulturális tartalom a közintézmények és a magánszféra együttműködésének részeként on-line elérhetővé Az INSPIRE kezdeményezés – elsősorban a határokon átívelő folyamatok modellezhetősége, feldolgozhatósága érdekében – európai szinten kívánja egységesíteni az adat-előállítást. Magyarországnak részt kell vennie az irányelv részleteinek kidolgozásában, a szabványosításban majd az így kialakult követelményeknek megfelelően kell létrehozni az interoperábilis térinformatikai referencia és tematikus alapadatok adatbázisait.




ÚMFT Gazdaságfejles ztés OP, KMR OP tervezés alatt

Az Információs Társadalom 2007 - 2013 Koordinációs Bizottság tervezett stratégiai albizottság országos szintű egyeztetéssel irányadó vitaanyag dokumentumot készített el. 2006-ban az ország területének 1/6-át lefedő topográfiai térképek síkrajzi, vízrajzi fedvényeinek vektorizálása készül el.

2005-2006-ban Elektronizált FVM térinformatikai célelőirányzat adatbázisok, és szolgáltatások száma, felhasználók száma

142


Fő kihívások



Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 9.4: A hálózati 1. KutatásInformatikai információbiztonság fejlesztés biztonságnövelési és interoperabilitás program megteremtése

Intézkedés


Elvárt eredmény

A magyarországi elektronikus úton igénybe vehető üzleti és közigazgatási szolgáltatások védettségének és rendelkezésre állásának minél magasabb (százalékban mért) szintjének elérését kell megteremteni a védelmi rendszerek kiépítésével és a biztonság megteremtésével.



ÚMFT Gazdaság fejlesztés OP vagy Közszolgáltatá s OP tervezés alatt

Informatikai biztonsági szabályzattal rendelkező vállalatok és intézmények aránya (Forrás: felhasználói biztonság tudatosság rendszeres felmérések)


A CERT Központ 2006 1. 2007-2013 félévében 24 órás ügyeleti központot üzemeltet. A CERT központ a BMI víruskompetencia központjával együttműködésben szakértői hálózatot alakít ki. A CERTHungary Központ (CHK) a magyar kormány informatikai biztonsági incidenskezelő központja. Az e-Tár program keretében bonyolított közgazdasági hitelesítő központ kialakítása befejeződött. Megkezdődött kritikus infrastruktúra elemeinek modell értékű felmérése az elektronikus hírközlési szolgáltatók körében

143


Fő kihívások


Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalk; 4.Energia; 5. Makrog. stab., 6. Globalizáció és öregedés) 1. KutatásInformációs fejlesztés gazdaság és kereskedelem fejlesztése és ösztönzése









KKV-net

E-gazdaság, ekereskedelem GVOP 4.1.

Intézkedés


Elvárt eredmény

Finanszírozási és szakmai támogatás nyújtása a hazai KKV szektor szervezeteinek IKT megoldások alkalmazásához, oktatási és képzési lehetőségek biztosítása, a fejlődéshez szükséges feltételrendszer megteremtése, igényekhez illeszkedő IKT fejlesztések ösztönzése. A kkv-k versenypozícióinak, rugalmasságának és stabilitásának a javítására ösztönözni kell a piaci versenyt nem torzító termelési, értékesítési, beszerzési társulások és hálózatok, termék- vagy piacfejlesztés céljából létrejövő együttműködések kialakulását, valamint a beszállítói tevékenység létrehozásához, bővítéséhez szükséges fejlesztéseket. A kis- és középvállalkozások számára is megnyíljon a lehetőség a korszerű üzleti informatikai megoldások használatára.

A termelés, a működés hatékonyságát és biztonságát javító, az információk feldolgozását és elérését támogató rendszerek alkalmazására.



ÚMFT (Gazdaság fejlesztés OP minden intézkedés esetében, horizontálisan támogatja) tervezés alatt

E-business readiness kompozit indikátor;


tervezett

2007-13

tervezett

2007-13

ÚMFT tervezés alatt

Keretkimerülés miatt 2006. aug. 11-én lezárva, intézkedésszintű pályázati keretösszeg: 6,5 mrd Ft, összesen 303 támogatott projekt

Kifizetések 2008. december 31ig

2004-2006: GVOP4.1 intézkedés teljes keretösszege 6,5 mrd Ft ÚMFT Gazdaságfejles ztés OP tervezés alatt

2007-2013 tervezett

A hazai elektronikus kereskedelem éves forgalmának aránya a hazai vállalatok éves forgalmából Hálózati Felkészültség Index (Network Readiness Index) Új integrált vállalati információs rendszerek száma; Bevezetett elektronikus értékesítési rendszerek száma; E-business readiness kompozit indikátor

144


Fő kihívások




Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 10.1: Új iparágak 1. KutatásAz hazai, és kompetitív fejlesztés infokommunikáci iparágak ós szektor nemzetközi nemzetközi piaci megjelenésének megjelenésének ösztönzése, új elősegítése termék és szolgáltatások piacra juttatása

10.1: Új iparágak 1. Kutatáshazai, és kompetitív fejlesztés iparágak nemzetközi megjelenésének elősegítése

A kreatív ipar megerősítése Magyarországon (Új, kreatív, nemzetközileg versenyképes iparág meghonosítása Magyarországon)

Intézkedés

Végrehajtás



Az erőteljesebb külpiaci megjelenés feltételeinek megteremtése, akadályainak elhárítása, a piaci szereplők külföldi piacokat megcélzó akcióinak támogatása, Magyarország infokommunikációs szolgáltatói, fejlesztői és innovációs központként való pozícionálása

A kulturális fejlesztések a kreatív ipar (vagy kulturális ipar) révén közvetlenül is hozzájárulnak egy adott térség gazdaságának teljesítményéhez, a kulturális örökség, az alkotóművészet összekapcsolása a gazdasági élet szereplőivel és folyamataival. A kulturális értékek (gazdasági és humán) erőforrássá válnak, ésszerű és fenntartható használata javítja a gazdasági és térségi versenyképességet. A célterületek: iparművészet, design, filmés audiovizuális ipar, népművészet, népi iparművészet, hagyományőrző kézműves műhelyek, kulturális turizmus


Az IHM 2003-ban nyitotta meg Virginia-ban első Magyar Technológiai Központ (HTEC) irodáját, a másodikat Dél-Kínában, Shenzhen városában. Közel 200 millió forint direkt és 300 millió forint indirekt támogatás felhasználásával, az érintett vállalatok exportja meghaladta a 600 millió forintot 2005. évben.

2007 - 2013

A tervezés jelen szakaszáig saját forrás biztosítása sem NKÖM fejezetből, sem más forrásból nem áll rendelkezésre, potenciális projektgazdákat sem sikerült találni.

Az intézkedés ilyen formában nem folytatódik.

2005: IHM célelőirányzat 600 m Ft, 2007-2013: ÚMFT Gazdaság fejlesztés OP tervezés alatt


Támogatásban részesült vállalatok HTEC-en keresztül generált exportbevétele, külpiacokon szerzett megrendelések aránya

Kreatív ipar részesedése a GDPből

145


Fő kihívások

Üzleti környezet javítása


10.2: Beszállítói ágazati klaszterek létrejöttének ösztönzése

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 2. KKVBeszállítói fejlesztés klaszterek létrejöttének ösztönzése, a klaszterek számára nyújtott szolgáltatások körének bővítése, illetve a jelenlegi szolgáltatások színvonalának fejlesztése. GVOP 1.1.3

Intézkedés

Végrehajtás



- annak a kis- és középvállalati feldolgozóipari-ipari beszállító körnek a megerősítése, amelyek termékei közvetlenül vagy közvetetten (más beszállítókon keresztül) beépülnek a végterméket előállító, jellemzően nagyvállalat termékébe; - olyan fejlesztések támogatása, amelyek révén javul a végtermék minősége, versenyképessége, gazdaságossága, megerősödik a pályázók gazdasági helyzete és technológiai felkészültsége, melynek eredményeképpen tartós ipari beszállítóvá válhatnak. - üzleti vállalkozások és nem üzleti szervezetek által alkotott klaszterek klaszter-menedzsmentjei által nyújtott szolgáltatások körének bővítése, a klasztertagoknak nyújtott szolgáltatások színvonalának emelése; - olyan fejlesztések támogatása, amelyek révén növekszik a klaszter tagjainak versenyképessége, nemzetgazdasági jelentősége, megerősödik a pályázó gazdasági helyzete és tevékenységének eredménye segíti a klaszterek önfenntartóvá válásának folyamatát.


GVOP-1.1.3. utolsó beadási határidő: 2006. máj. 31., támogatási keretösszeg: 5,6 mrd Ft (csaknem teljes egészében lekötött)

2008. dec. 31ig; 2007-2013


2004-2006: Támogatott GVOP 1.1 integrátor vállalatok teljes és klaszterek száma keretösszeg; ÚMFT Gazdaságfejles ztési OP tervezés alatt

146


Fő kihívások



Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 10. A védelmi ipar 1. KutatásHadiipar versenyképességéne fejlesztés technológiak növelése korszerűsítő beruházások támogatása

Környezetfejlesztés 11.1: A környezetvédelem és a növekedés összhangjának erősítése szabályozás útján

Hatásvizsgálatok továbbfejlesztése


A közgazdasági ösztönzőrendszer hatékonyabbá tétele

Intézkedés

Végrehajtás



A hadiipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek a gyártási, szolgáltatási technológiájuk korszerűsítésével magasabb műszaki szinvonalú, piacképes terméket állítanak elő vagy szolgáltatást nyújtanak, ezáltal kielégíthetik a hazai felhasználók fokozódó technikai igényeit, növelhetik export tevékenységüket, biztosíthatják a jelenlegi munkahelyek megőrzését és új munkahelyek létrehozását. A környezetvédelem és a növekedés összhangjának erősítése szabályozás útján

A környezetvédelem és a növekedés összhangjának erősítése szabályozás útján


A hadiipari technológiakorszerűsítő beruházások támogatása fejezeti előirányzat forrás terhére 2001. óta működik

folyamatos

A környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás újraszabályozása. Tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló Korm. rendelet 2006-ban elfogadva. Területi és területrendezési hatásvizsgálatról szóló Korm. rendelet 2006-ban elfogadva. Termékdíj bejelentés egyszerűsítése (internet, új formanyomtatvány). Környezeti biztosítás/céltartalék képzési rendszer/felelősségbiztosítás kidolgozás alatt;

Rendeletek KvVM forrás elkészültek, 12 m Ft 2005útmutatók/képz ben ések folyamatosan.


2006. évre 18 M Ft


A támogatásból megvalósuló beruházások száma, továbbá az ezekből származó árbevétel növekmény nagysága

KvVM szakmai keretből kb. 5 m Ft

147


Fő kihívások



Intézkedés

Végrehajtás




Zöld közbeszerzések számának növelése


A környezetvédelmi ipar, a környezetbarát, anyag- és energiatakarékos tisztább technológiák fejlesztése

Elvárt eredmény

A környezetvédelem és a növekedés összhangjának erősítése szabályozás útján. Az ún. „zöld közbeszerzések” számának növekedését az Európai Bizottság iránymutatásai alapján, különösen pedig a Bizottság által összeállított, zöld közbeszerzés című, a környezetvédelmi szemléletű közbeszerzésnek a közösségi joggal összeegyeztethetően történő megvalósíthatóságát bemutató kézikönyv alapján kívánjuk megvalósítani.


A 2006. január 15-től hatályos közbeszerzési törvény lehetővé teszi az ajánlatkérő számára, hogy az ajánlati felhívásban a közbeszerzési műszaki leírásban meghatározott alkalmazása a közigazgatás és a közszolgáltatások területén. A zöld közbeszerzések kötelező alkalmazása bizonyos termékkörre az uniós iránymutatásoknak megfelelően kerül bevezetésre. A fenntartható erőforrás-gazdálkodás Nemzeti javítása, valamint a környezetvédelem és a Környezettechnológiai növekedés összhangjának erősítése Akcióterv (ETAP) tervezete specifikus fejlesztések segítségével elkészült, kormánydöntést követően végrehajtás megkezdése. EMAS minősítést szerezni 2005 óta lehet. ISO 14001 tanúsítással rendelkező cégek száma 2005 januárjában 784, 2006 májusban 994. Ökocimkézés: 5-6 nemzeti környezetbarát termék kritériumrendszer kifejlesztése

2008-ig folyamatosan


2007-2013 ÚMFT Közigazgatás OP tervezés alatt


2005-ben KvVM célelőirányzat: 5 m Ft.

Környezetbarát termék védjeggyel ellátott termékek száma

148


Fő kihívások

Energiapolitika


11.2: Az erőforrások fenntartható használatának ösztönzése


Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 2. Energiapolitika Energiahatékonys ág javítása (szolgáltatói-, felhasználói oldalon egyaránt), a lakossági energiamegtakarítás ösztönzése

Intézkedés

Végrehajtás



A fenntartható erőforrás-gazdálkodás javítása, valamint a környezetvédelem és a növekedés összhangjának erősítése specifikus fejlesztések segítségével

A környezetbarát A fenntartható erőforrás-gazdálkodás hulladékgazdálko javítása, valamint a környezetvédelem és a dás erősítése növekedés összhangjának erősítése specifikus fejlesztések segítségével



A lakossági energiamegtakarítás támogatása NEP–2006-1”, valamint „A megújuló energiaforrások felhasználásának bővítése magánszemélyek számára NEP–2006-2” pályázatokra, 7500 pályázat érkezett.


Beruházásöszt Összes energiaönzés megtakarítás célelőirányzato (PJ/év) n belül az energiahatékon yság javítása célelőirányzat 2005: 524 M Ft, 2006: 1,2 mrd Ft.

2000-2006 között 12 regionális hulladékgazdálkodási ISPA projekt. KIOP-ból 5 állati eredetű hulladék kezelési és 7 építésibontási hulladékkezelési projekt elfogadása.*megelőzési intézkedések, települések szelektív gyűjtőrendszerének kialakítása folyamatos.


KvVM előirányzat 2005: 3374 m Ft, 2006: 2132 m Ft keretösszeg ISPA/KA 2005: 14107 m Ft, előirányzat 2006: 17477 m Ft, KIOP 2005: 345 m Ft előirányzat, 2006: 1573 m Ft előirányzat

Települési hulladék kezelése, kg/fő/év (újrahasznosított/ko mposztált-égetettlerakott)

149


Fő kihívások


Környezetfejlesztés 11.2: Az erőforrások fenntartható használatának ösztönzése


Intézkedés


Leírás

Elvárt eredmény

Környezettudatos A hosszú távon fenntartható erőforrásságra nevelés gazdálkodás javítása, valamint a környezetvédelem és a növekedés összhangjának erősítése specifikus/oktatási fejlesztések segítségével



„Zöld Óvoda” kritérium és 2008-ig indikátorrendszer kidolgozása folyamatosan és véglegesítése megtörtént; Kormányzati Erdei Iskola Program; 2005-ben 144 intézmény nyerte el az Ökoiskola címet-hálózattá szervezés 2005. őszén kezdődött el. A környezettudatosságra nevelés akcióprogramok indítása; a környezetvédelmi és vízügyi képesítések korszerűsítése; környezet- és természetvédelmi témájú tanulmányi versenyek támogatása folyamatos.


OM-KvVMHEFOP 3.2.1. 2005: 40 m Ft keretösszeg, 2006 KvVM: 22 m Ft + 205: 400 m Ft, 2006: 367 m Ft civileknek környezeti szemléletformá lással összefüggő tevékenységek

150


Fő kihívások



Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 4. Megújuló Energiapolitika energiaforrások használatának elérhetővé tétele

Intézkedés


Elvárt eredmény

Önálló megújuló energiahordozó program indítása és megvalósítása.



2007-2013: ÚMFT Környezeti OP külön prioritás

Zöld áram részaránya a teljes energiatermelésben (%)


Megnövelt kötelező átvételi ár 2008-ig a zöldáramra; egyszerűsített folyamatosan Környezeti Hatásvizsgálat és Integrált Szennyezésmegelőzési és Csökkentési irányelvek; jövedéki szabályozás a bioüzemanyagok alkalmazása érdekében; a biogáz gázellátó rendszerbe táplálásának törvényi feltételei megteremtődtek; területalapú támogatás az energetikai növénytermesztésre; energiaültetvényekre vonatkozó szabályozás kidolgozás alatt. A Nemzeti Megújuló Stratégia elfogadása folyamatban;

tervezés alatt

151


Fő kihívások




12.2: A közbeszerzés hatékonyságának javítása

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalk.; 4.Energia; 5. Makrog. stab., 6. Globalizáció és öregedés) 4. Megújuló Energiapolitika energiaforrások használatának elérhetővé tétele

2. KKVfejlesztés

Elektronikus közbeszerzés jogszabályi kereteinek kialakítása

Intézkedés

Végrehajtás




A bioüzemanyagok gyártásának fejlesztéséről és közlekedési célú alkalmazásuk ösztönzéséről szóló 2058/2006. (III. 27.) Korm. határozat alapján: a bioüzemanyagok részaránya a forgalomba hozott közlekedési célú üzemanyagokon belül 2010-ben legalább 5,75% legyen

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 2005. novemberi módosítása értelmében 2007. év közepétől változik a szabályozás, az ösztönzés alapelve a motorbenzinre és a dízel üzemanyagra egyaránt.

2008. január 1.

Az elektronikus árlejtés a magyar közbeszerzési jogban olyan új lehetőséget jelent, mely az ajánlatkérők számára az eljárások gyorsabb, költséghatékonyabb lefolytatását, vagyoni eszközeikkel való eredményesebb gazdálkodást tesz lehetővé. A kormányrendeleten túl a szabályozási folyamatot tovább kell folytatni, hogy a teljes körűen elektronikusan lebonyolítandó dinamikus beszerzési eljárás, és az elektronikus katalógusok közbeszerzésben való alkalmazásának részletes szabályai is elkészülhessenek.

2003. évi CXXIX. Törvény 2007. dec. 31. módosítása megteremtette az elektronikus árlejtés alkalmazásának, valamint a dinamikus beszerzési rendszer működtetésének törvényi lehetőségét. Az elektronikus árlejtésre vonatkozó rendelkezések 2006. július 1jén, a dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó rendelkezések 2007. január 1jén lépnek hatályba. A részletszabályokat tartalmazó alacsonyabb szintű jogszabályok kidolgozása GKM-MeH partnerségben folyik a jövőben.


A forgalomba hozott benzin- és dízelüzemanyagokb a bekevert biokomponens %ban kifejezett értéke az energiatartalom alapján számítva

Nincs költségvetési forrás.


152


Fő kihívások



14.1: A vállalkozásokat érintő szabályozási környezet egyszerűsítése, az adminisztrációs terhek csökkentése

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 2. KKVA fejlesztés jogszabályokból fakadó adminisztratív terhek átfogó felmérése;

Intézkedés


Elvárt eredmény

A teljes központi szintű joganyag áttekintése a gazdaságis szereplőket, illetve a jogalanyokat általában érintő adminisztratív terhek feltérképezése érdekében, az adminisztratív terhek mértékének becslése az egyszerűsített költségmodell (Standard Cost Model – SCM) segítségével.



Fokozatos megvalósítás. Folyamatos Eddig felmért területek határidők (terhek kigyűjtése SCM 2008-ig nélkül): adó, társadalombiztosítás, környezetvédelem, cégbejegyzés. További tervezett lépések: magyar SCM módszertan kialakítása, tesztelése (a felmért területeken), majd a teljes központi joganyag áttekintése 2007 során. Várható befejezés: 2007. december 31. (megfelelő forrás rendelkezésre állása és együttműködő partnerek bevonása esetén). Emellett kísérleti jelleggel 2006. második felében megkezdődik a lakosságot, illetve a közszférát terhelő adminisztratív kötelezettségek számbavétele (módszertan kidolgozása, részterületek felmérése, SCM megfelelő adaptálása).



Résztanulmányok az egyes vizsgált területekről. Összefoglaló tanulmány a terhek teljeskörű felmérése után.

153


Fő kihívások




Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 2. KKVElektronikus fejlesztés cégeljárás

Intézkedés


Elvárt eredmény

Az elektronikus cégeljárás, a céginformációkhoz informatikai eszközök alkalmazásával történő hozzáférés a 2003/58/EK irányelvvel összhangban a jövőre nézve lehetőséget biztosít az interneten keresztül történő cégalapításra, cégbejegyzésre.



2006. évi költségvetésbe n nincs forrás betervezve. 2007-ben várhatóan lesz költségvetési forrása a fejlesztéseknek , de ennek mértéke nem ismeretes

Törvénymódosítás; interneten keresztül bejegyzett cége aránya, céginformációt kérők számának változása


Az elektronikus cégeljárásról 2007 és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló törvénnyel megvalósult, 2005. szeptember 1-től az rt-k és kft-k, 2006. július 1-étől pedig minden cégformára kiterjedően. Jelenleg közigazgatási egyeztetés alatt van a gazdasági társaságok piacra lépésének gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló előterjesztés, amely további egyszerűsítési pontokat tesz az elektronikus cégeljárásba. A törvény-tervezet várhatóan 2006. szeptemberben kerül benyújtásra, rendelkezései 2007. január 1-jén lépnek hatályba. A Cégszolgálattal kapcsolatos módosítása a beszámolókkal összefüggő tájékoztatási jog kiterjesztése. Ennek értelmében a beszámoló egyes része (nemcsak a teljes számviteli beszámoló) is képezheti a céginformáció tárgyát (hatály: 2007. január 1.)

154


Fő kihívások




Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 2. KKVcégalapítással fejlesztés kapcsolatos egyablakos rendszer

Intézkedés


Elvárt eredmény

A cégalapítással kapcsolatos adminisztráció egyszerűsítését szolgálja az egyablakos rendszer. A leendő cégnek az alapítással összefüggésben nem kell a különböző hatóságokat felkeresnie bejelentkezés céljából, elegendő, ha a cégbírósághoz benyújtja a bejegyzési kérelmét.



Az eddigi koncepció szerint a szolgáltatást térítés ellenében lehet majd igénybe venni, az IRM költségvetéséb en minimális forrást jelent.

interneten keresztül bejegyzett cége aránya, céginformációt kérők számának változása; Kidolgozás alatt lévő tanulmány/ koncepció indikátorai VAGY WB Ease of doing business indikátorok


Az ún. „egyablakos rendszer” az IM a Miniszterelnöki Hivatal és a Microsec Kft között 1998-ban kötött megállapodás alapján született. Többoldalú elektronikus kapcsolat jött létre az APEH, KSH, OEP, IM, a kamarák és a cégbíróságok között. 2002-től a cégek pénzforgalmi számlaszámára vonatkozó adatszolgáltatást ezen az úton teljesítik a pénzintézetek. A Mediator adatközvetítő rendszer működik, folyamatosan fejlesztett szolgáltatásokat nyújt. Az egyablakos rendszer továbbfejlesztése: a cégbíróság "külön törvényben meghatározottak szerint - a cég kérelmére közreműködik a cég számára szükséges, közhiteles nyilvántartásokon alapuló hatósági igazolások elektronikus úton történő beszerzésében."

egyablakos rendszer továbbfejleszté se: 2007. október

155


Fő kihívások




Üzleti környezet fejlesztése

14.2: A jogi szabályozás minőségének fejlesztése (better regulation)

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalk.; 4.Energia; 5. Makrog. stab., 6. Globalizáció és öregedés) 2. KKVa gazdasági fejlesztés társaságokról és a cégeljárásról készülő új törvény

2. KKVfejlesztés

Hatásvizsgálat fokozott elterjesztése

Intézkedés

Végrehajtás



Hozzájárul a befektetőbarát jogi környezet kialakításához. A társaságalapítók számára olyan szabályozás jelent vonzerőt, amely nem korlátozza szükségtelen követelményekkel a gazdasági tevékenység folytatását, ugyanakkor azonban kiszámítható, áttekinthető és garantálja a piac biztonságos működését. A jogszabályok előzetes és utólagos hatásvizsgálati kötelezettségének konkrétabb megfogalmazása a jogalkotásról szóló törvényben, valamint módszertani útmutatók közzététele, továbbképzések, minta-hatásvizsgálatok készítése révén a jogi szabályozás minőségének és koherenciájának javítása.


Az OGY a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényt, majd a cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt alkotta meg 2006. elején. Mindkettő 2006. július 1-jén lépett hatályba 2006. január 30-án az Igazságügyi Miniszter tájékoztató formájában közzétette a szabályozás hatásvizsgálatának hivatalos módszertani útmutatóját. 2006. januárja óta kísérleti jelleggel működik a Kormányzati Jogalkotási Monitoring Rendszer. A projekt a jogszabálytervezetekhez (törvény, rendeletek) kapcsolódó előterjesztésekben vizsgálja a hatásvizsgálati és konzultációs elemeket. Tervezett bővítés a hatástípusok figyelembe vételének vizsgálata (környezeti hatások, KKV-kra gyakorolt hatások).

2006


Ütemezés: Nincs 2006-ban havi költségvetési rendszerességg forrás. el készülő részfelmérések , amelyek alapján 2007 első negyedében készül átfogó elemzés.


Törvénymódosítás; informatikai biztonsági szabályzattal rendelkező vállalatok és intézmények aránya hatásvizsgálati monitoring tanulmányok, magasabb szintű jogszabályok (törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek) vizsgálata

156


Fő kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 2. KKV„Plain fejlesztés language” programok

2. KKVfejlesztés

Komplex, mindenki számára hozzáférhető jogszabálytár létrehozása

Intézkedés

Végrehajtás



A jogszabályok logikai elemzése alapján az értelmezési nehézségek kiküszöbölése a jogalkotás során, közérthető, interaktív internetes felületen is megvalósuló lakossági tájékoztatás és hatósági ügyintézés elősegítése, a jogszabályszerkesztés elveinek egyszerűsítése, jogi fogalomtárak fejlesztése. A gyűjtemény naprakészen, kereshetően tartalmazza az önkormányzati rendeletek kivételével valamennyi jogszabály, valamint az állami irányítás Magyar Közlönyben megjelent egyéb jogi eszközeinek a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét.


A jogszabály-szerkesztési elvek egyszerűsítési programja 2006 végére várhatóan befejeződik

a jogforrás kiadása: 2006 vége

A hatályos joganyag 2006 hozzáférhetővé tétele megtörtént. (www.magyarorszag.hu) 2006. január 1-jén hatályba lépett az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény két végrehajtási rendelete (305/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet és 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet). A végrehajtási rendeletek a részletszabályokat rendezték.

nincs költségvetési forrása


monitoring rendszer

Az IRM-ben költségvetési forrást nem igényel.

157


Fő kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 2. KKVAz Európai uniós fejlesztés szabványok magyar nyelvű megjelentetése

2. KKVfejlesztés

Jogszabályalkotá s és-módosítás (Ptk., új csődtörvény)

Intézkedés

Végrehajtás




A vállalkozók anyanyelvükön ismerkedhetnek meg a tevékenységükkel kapcsolatos uniós szabványokkal, mely az egységes piacon való helytállás fontos feltétele.

21 szakma szabványainak magyar nyelvű nemzeti szabványként való bevezetését támogattuk: 2004-ben 247 szabvány 147 M Ft 2005-ben 49 szabvány 43 M Ft.

Az új Ptk. és csődtörvény hatékonyabban szolgálják a gazdasági növekedést és egyéb célokat magukban foglaló jogalkotói szándékokat. A jogalanyok magánjogi cselekvési autonómiájának kivételes korlátozásánál a lehető legszűkebb körre szorítva kell meghatározni az állami beavatkozás eseteit, hogy alacsonyabb szintű jogforrások ne korlátozzák a szerződő felek autonómiáját.

Az 1003/2003. (I. 25.) Korm. határozatnak megfelelően halad a Ptk. kodifikációja. Az új Ptk. könyveinek tervezete felkerült az IM weboldalára; A közzéttétel lezárultával 2007 második felében terjeszti a tervezetet a Kodifikációs Főbizottság a Kormány elé.

Ptk. tervezetének beterjesztése a Kormányhoz: 2007. június 30.


GKM előirányzat

A bevezetett szabványok száma



158


Fő kihívások



14.4: Az elektronikus ügyintézés körének bővítése és megfelelő szabályozása



Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalk.; 4.Energia; 5. Makrog.stab., 6. Globalizáció és öregedés) 1. KutatásElektronikus fejlesztés, KKV- információszabad fejlesztés ság megvalósítása

2. KKVfejlesztés

Jogszabályalkotá s és-módosítás (Ptk., új csődtörvény)

Intézkedés


Elvárt eredmény

Koherens jogi háttér kialakítása, amelynek eredményeképpen áttekinthetőbb szabályozás jönne létre és a jelenleg meglévő joghézagok, kollíziók és értelmezési különbségek is eltűnnének. A közösségi és üzleti szolgáltatásokat igénybevevők és a kötelező feladatokat ellátó intézmények és a kötelezettségeiknek eleget tevők számára egyértelművé kell válnia, hogy mely szabályok vonatkoznak rájuk és milyen jogokkal élhetnek.

Az új Ptk. és csődtörvény hatékonyabban szolgálják a gazdasági növekedést és egyéb célokat magukban foglaló jogalkotói szándékokat. A jogalanyok magánjogi cselekvési autonómiájának kivételes korlátozásánál a lehető legszűkebb körre szorítva kell meghatározni az állami beavatkozás eseteit, hogy alacsonyabb szintű



2004-ben az IHM célelőirányzatá n belül 20 millió Ft, 2005-ben 4,5 millió Ft állt rendelkezésre. 2006: IHM célelőirányzat 41 millió Ft

A kötelezettségnek eleget tevő közfeladatot ellátó szervek száma




2006. január 1-én hatályba 2008 lépett a törvény két végrehajtási rendelete: a közérdekű adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadat-kereső rendszerre, a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról szóló korm. rendelet és a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról szóló IHM rendelet. A közadatkereső rendszer kiépült, a szervezetek csatlakozása folyamatos. Feladat: közérdekű adatok "újrahasznosításához" a jogi környezet megteremtése. Az új csődtörvény 2007 normaszöveg-tervezetének kidolgozásához szükséges szakmai viták jelenleg folyamatban vannak.; - a gazdasági környezet "tisztulását" (különösen a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek és

159


Fő kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalk; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 2. KKVJogszabályalkotá fejlesztés s és-módosítás (Ptk., új csődtörvény)

1. Kutatásfejlesztés, KKVfejlesztés

Az információs társadalommal összefüggő jogsértések megakadályozásá t segítő értesítésieltávolítási eljárás hatályának bővítése

Intézkedés

Végrehajtás



jogforrások ne korlátozzák a szerződő felek autonómiáját. A csődtörvény célja, hogy biztosítsa a vagyonkimentés megakadályozását: - az adós számára - a hitelezők hozzájárulása esetén - mind a bírósági felügyelet nélküli reorganizáció (egyezségkötés), mind a bírósági felügyelet melletti reorganizáció lehetőségét; - a nem reorganizálható cégek gyors kivezetését a gazdaságból; - a hitelezői követelések minél nagyobb mértékű kielégítését; - a külföldi vállalkozások magyarországi vagyonával szembeni eljárások lebonyolításának esélyét; - az egységes, koherens jogszabályi környezet megteremtését. Jogsértési gyakorlat korlátozása.



tulajdonosainak a társaság hitelezőivel szembeni felelősségére vonatkozó szabályok megalkotása révén);

A cél az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosításával (2005. évi CLXXI. törvény) megvalósult. Folytatólagos intézkedéseket nem tervezünk.

2006

Nincs

Nincs

160



Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 1. KutatásAz e-közigazgatás fejlesztés, 2. megvalósításához KKV-fejlesztés szükséges jogszabályi háttér megteremtése




15. Vállalkozói kultúra ösztönzése, vonzó üzleti környezet megteremtése

2. KKVfejlesztés

15.3. Inkubációs, innovációs, üzleti szolgáltatások nyújtása a KKV-k számára

2. KKVfejlesztés


A vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása (JEREMIE-típusú mikrohitel, hitelgarancia és kockázati tőke program) Ipari parkokban megvalósuló innovációs központok és hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, integrátor ipari parkok fejlesztése, GVOP-1.2.1

Intézkedés

Végrehajtás



Az info-kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásával jobbá, költséghatékonyabbá és hozzáférhetőbbé tehetőek a közszolgáltatások.

A KKV-k különböző finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének javítása


Az info-kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásával jobbá, költséghatékonyabbá és hozzáférhetőbbé tehetőek a közszolgáltatások. Új intézkedés felelős: MEH Közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztos tervezett


MEH előirányzat

2007-2013

ÚMFT Gazdaságfejles ztési OP


EU SIBIS indikátorok

tervezés alatt

Az ipari parkok menedzsmentjére és fizikai infrastruktúrájára építve a tényleges vállalkozói igényeket kielégítő, a piaci árnál kedvezőbb költségű szolgáltatások hozhatók létre.

keretkimerülés miatt 2005. nov. 11-én lezárva, intézkedésszintű pályázati keretösszeg: 2,2 mrd Ft, összesen 55 támogatott projekt

2008. dec. 31ig; 2007-2013

2004-2006: GVOP 1.2 prioritás 2,2 mrd Ft; ÚMFT Gazdaságfejles ztési OP

A betelepült cégek számának növekedése a támogatott ipari parkokban

tervezés alatt

161



Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 2. KKVInkubátorházak fejlesztés és hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, GVOP-1.2.1





2. KKVfejlesztés

Vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése



2. KKVfejlesztés




2. KKVfejlesztés


Intézkedés


Elvárt eredmény



2004-2006: GVOP 1.2 prioritás 2,2 mrd Ft; ÚMFT Gazdaságfejles ztési OP

A betelepült cégek számának növekedése a támogatott inkubátorházakban és technológiai transzferközpontok ban Tanácsadásban részesült KKV-k száma, a szolgáltatásokkal elégedett KKV-k aránya


Az inkubátorházak kialakulásuknak kezdeti fázisában elősegítik az életképes kezdő mikro- és kisvállalkozások indulását, valamint az innovatív vállalkozások megerősödését.

keretkimerülés miatt 2005. nov. 11-én lezárva, intézkedésszintű pályázati keretösszeg: 2,2 mrd Ft, összesen 55 támogatott projekt

2008. dec. 31ig; 2007-2013

Tanácsadás - GVOP-2.2 Az alapvető működéshez, valamint a továbblépéshez szükséges szakmaspecifikus ismeretek vállalkozások közötti elterjesztése, illetve az üzletmenet hatékony megszervezéséhez szükséges tudás szélesebb körűvé tétele. Tanácsadás - GVOP-2.2 Az alapvető működéshez, valamint a továbblépéshez szükséges szakmaspecifikus ismeretek vállalkozások közötti elterjesztése, illetve az üzletmenet hatékony megszervezéséhez szükséges tudás szélesebb körűvé tétele. Vállalkozói képzési programok, konferenciák szervezése, kiadványok megjelentetése, vállalkozói szervezetek hasonló programjainak támogatása

a keret kimerülése miatt 2006- 2008. dec. 31ban nem írtak ki pályázatot, ig intézkedésszintű pályázati keretösszeg: 2,6 mrd Ft, összesen 655 támogatott projekt

tervezés alatt 2004-2006: GVOP 2.2 prioritás 2,6 mrd Ft.

a keret kimerülése miatt 2006- 2008. dec. 31ban nem írtak ki pályázatot, ig intézkedésszintű pályázati keretösszeg: 2,6 mrd Ft, összesen 655 támogatott projekt

2004-2006: GVOP 2.2 prioritás 2,6 mrd Ft.

Tanácsadásban részesült KKV-k száma, a szolgáltatásokkal elégedett KKV-k aránya

Saját szervezésben eddig kb. 200 helyszínen, közel 40 ezer részvevő jutott vállalkozó 2005-ben 33 M Ft, 2006-ban 115 M Ft keretösszeg

KKC

Az érintett vállalkozók száma és elégedettsége.

folyamatos

162


Fő kihívások





15.3. Inkubációs, innovációs, üzleti szolgáltatások nyújtása a KKV-k számára 15.3. Inkubációs, innovációs, üzleti szolgáltatások nyújtása a KKV-k számára 15.3. Inkubációs, innovációs, üzleti szolgáltatások nyújtása a KKV-k számára



Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 2. KKVVállalkozói fejlesztés kultúra és ismeretek fejlesztése

2. KKVfejlesztés


2. KKVfejlesztés


2. KKVfejlesztés


Intézkedés

Végrehajtás




KKC


Az európai uniós követelményeknek való megfelelés szakma-specifikus oktatással információs eszközök készítésével, terjesztésével történő támogatása

A program lezárult, a projektek túlnyomó többsége befejeződött. 2005-ben 378 M Ft, 2006-ban eddig 82 M Ft kifizetés.

Az elkészült kiadványok száma, a képzésben részesült vállalkozók száma. A vállalkozók elégedettsége A programban részvevő vállalkozók száma és elégedettsége.

Megfelelési és Tudásközpont Hálózat kialakítása, mely felsőoktatási tudásbázisra alapozva képzéssel és tanácsadással segíti a vállalkozók uniós elvárásoknak való megfelelését. Multiplikátor Képzési Program pályázatíró, pályázati tanácsadó képzés a vállalkozók segítésére

2006 közepéig 3 helyszínen valósult meg, további helyszíneket tervezünk. 2005-ben 11 M Ft, 2006-ban 33 M Ft 2005-ig 58 M Ft, 900 képzett tanácsadó

folyamatos

KKC

2005.

KKC

A képzésben résztvevők száma, beadott sikeres pályázatok száma

Plato - eredetileg flamand 9 megyében, 2005-2006 - 25 kezdeményezésű vállalkozói hálózatépítés, M Ft kapcsolatépítés és oktatás

folyamatos

KKC

A programban részvevő vállalkozók száma és elégedettsége, forgalom növekedése, a létrejövő hálózatok száma, a menedzsment tudásszint emelkedése

163


Fő kihívások


Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 2. KKVVállalkozói fejlesztés kultúra és ismeretek fejlesztése

Intézkedés

Végrehajtás






12. Az egységes piac kiteljesítése és mélyítése

2. KKVfejlesztés

Vállalkozói együttműködések támogatása



2. KKVfejlesztés


Határon átnyúló vállalkozói együttműködések elősegítése - Interreg IIIA programok



2. KKVfejlesztés


Szomszédos országok kamaráival vegyes kamarák létrehozásának támogatása

A határon túli vállalkozások uniós felkészítési programja a Szülőföld Program keretében (Az EU házhoz jön, EU Megfelelési és Tudásközpont Hálózat, Kárpátok Üzleti Akadémia stb.) Az együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban a versenyhátrányok csökkentése érdekében GVOP - 2.3



Eddig kb. 12 ezer részvevő vállalkozó 2005-ben 103 M FT, 2006ban 492 M Ft

folyamatos

KKC

A programban részvevő vállalkozók száma és elégedettsége.

151 támogatott projekt, 3,5 mrd Ft megítélt támogatás

2008. december 31.

GVOP - 2.3 3,5 mrd Ft

2006-ban két vegyes kamara alakult, két további szerveződés alatt 2005-2006-ban 50 M Ft

2007.

KKC

A létrejövő együttműködések, az azokban részvevő vállalkozások száma, a megvalósuló közös beruházások értéke A megvalósuló beruházások értéke, a létrejövő vállalkozói együttműködések száma, a részvevő térségek GDP-jének emelkedése stb. A megalakuló kamarák tagjainak száma, a tagvállalatok elégedettsége

164


Fő kihívások


Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVfejlesztés; 3.Foglalk; 4.Energia; 5. Makrog. stab., 6. Globalizáció és öregedés)

Intézkedés

Végrehajtás



Elvárt eredmény

Infrastruktúrafejlesztés

16.1: Az európai léptékű elérhetőség javítása

A vasúti hálózat korszerűsítése

A transzeurópai vasúti hálózat magyarországi szakaszainak korszerűsítése, elsősorban a IV, V, V/B és X/B jelű Helsinki folyosók mentén, elsőbbséget adva a TEN-T hálózat kiemelt projektjeinek.


16.1: Az európai léptékű elérhetőség javítása

A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése

A transzeurópai közúti hálózat magyarországi szakaszainak továbbfejlesztése, elsősorban a IV, V, V/C és X/B jelű Helsinki folyosók mentén.


A beavatkozásnak megfelelő prioritások beépítésre kerültek a ÚMFT KÖZOP-ba. Célszámok a Közop Projektjeinek véglegesítésével várhatók.

Célszámok a Közop Projektjeinek véglegesítésév el várhatók.

tervezés alatt M5 elkészült; M0, M3, M35- 2007-2013 M4 és M6, M7 és M8 építés alatt; A beavatkozásnak megfelelő prioritások beépítésre kerültek a ÚMFT KÖZOP-ba (tervezés alatt). Jelenleg hazánkban összesen 897 km gyorsforgalmi út üzemel, ennek döntő része (840 km) a TEN-T hálózaton helyezkedik el. Az elmúlt egy éves időszakban összesen 127 km gyorsforgalmi út (autópálya és autóút) épült, 2008-ig további 196 km készül el. Ezek 4 km kivételével mind TEN-T szakaszok, így a TEN-T hálózat kiépítettsége 2008-ra várhatóan 51 %-os lesz -


2005-2006: Átlagos vasúti KA vasúti menetidők projektek keretösszege=1 07 M EUR, ÚMFT Közop tervezés alatt 2005-2006: KA közúti projektek keretösszege=2 97 M EUR, 2007-től jelentkező forrásigények: GKM célelőirányzat, ÚMFT KözOP források.

15 és 30 perces gyorsforgalmi közúti elérhetőség, a TEN hálózat gyorsforgalmi úti kiépítésének aránya

tervezés alatt A nem költségvetési fedezetű finanszírozási konstrukciókró l: várható döntés 2006. végére.

165


Fő kihívások






Intézkedés

Végrehajtás



Elvárt eredmény


16.2: Az áruk és emberek mobilitásának javítása fenntartható közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése révén

Intermodális logisztikai központok elérhetőségének, közlekedési hálózati csatlakozásainak javítása

A beavatkozás révén, közép- és hosszútávon az ország áruszállítási/logisztikai potenciálja javul, s e tevékenységek egyre nagyobb hányada kerül a környezetet kevésbé terhelő, racionalizált módon lebonyolításra.

16.2: Az áruk és emberek mobilitásának javítása fenntartható közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése révén 16.2: Az áruk és emberek mobilitásának javítása fenntartható közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése révén

Intermodális logisztikai központok belső infrastrukturális és szolgáltatási feltételeinek javítása

A beavatkozás révén, közép- és hosszútávon az ország áruszállítási/logisztikai potenciálja javul, s e tevékenységek egyre nagyobb hányada kerül a környezetet kevésbé terhelő, racionalizált módon lebonyolításra.

Intermodális szállítóeszközpar k fejlesztése

A beavatkozás révén, közép- és Intézkedés önállóan nem hosszútávon az ország valósul meg. áruszállítási/logisztikai potenciálja javul, s e tevékenységek egyre nagyobb hányada kerül a környezetet kevésbé terhelő, racionalizált módon lebonyolításra.

Az intézkedéseknek megfelelő prioritások beépítésre kerültek a ÚMFT KÖZOP-ba.

2008/2013

2005-2006: KIOP fedezet; 2007-2013: ÚMFT KözOP tervezés alatt

tervezés alatt

Az intézkedéseknek megfelelő prioritások beépítésre kerültek a ÚMFT Gazdaságfejlesztési OP-ba. tervezés alatt

2008/2013

2007-2013: ÚMFT Gazdaságfejles ztési OP


Az intermodális áruszállítás teljesítménye, részaránya Az intermodális logisztikai központokban kezelt árumennyiség volumene Nincs

tervezés alatt 2007-2013: Nincs ÚMFT KözOP projektek része tervezés alatt

166


Fő kihívások





Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVfejlesztés; 3.Foglalkoztatás ; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés)

Intézkedés

Végrehajtás



Elvárt eredmény


Közforgalmú személyközlekedé s infrastruktúráján ak fejlesztése a közlekedési szövetségek területén

A városi közlekedés munkamegosztási aránya (szgk. közlekedés és tömegközlekedés aránya) nem romlik tovább, hanem hosszabb távon akár a tömegközlekedés javára módosul a versenyképességi pólusokban).


Közforgalmú személyközlekedé s szolgáltatásainak fejlesztése a közlekedési szövetségek területén

16.3: Közlekedési infrastruktúraárazási kérdések tisztázása

A korszerű úthasználattal arányos elektronikus díjszedés bevezetésének előkészítése

A városi közlekedés munkamegosztási aránya (szgk. közlekedés és tömegközlekedés aránya) nem romlik tovább, hanem hosszabb távon akár a tömegközlekedés javára módosul a versenyképességi pólusokban). A megnevezett indikátorra jelenleg nincs külön adatgyűjtés. Fővárosi becslések a városon belüli forgalomnál 55-60%-ra teszik a tömegközlekedés részarányát. A jövő tekintetében már az is nagy eredmény lenne, ha ez a részarány nem romlana. Minden használó annyit fizet, amennyit a díjasítás alá vont adott útszakaszon közlekedik, vagyis amely mértékben a pályaszerkezetet vesz igénybe, illetve kapacitást foglal. A használattal arányos díjfizetés a forgalmi igények hely, vagy idő szerinti befolyásolását is lehetővé teszi.


2008/2013 Az intézkedéseknek megfelelő prioritások beépítésre kerültek a ÚMFT KÖZOP-ba. A KözOP-ban a kiemelt kötöttpályás közlekedési projektek vannak benne - 4-es metró, Bp. 1-3 villamos és előváros, vidéki villamosok tervezés alatt Az intézkedéseknek 2008; 2007megfelelő prioritások 2013 beépítésre kerültek a ÚMFT KÖZOP-ba. (Önálló járműcsere program még nem került kidolgozásra. A gördülőállomány fejlesztése az infrastruktúra fejlesztési projektek részeként valósulhat meg.)

ÚMFT KözOP-ban

A megalakult Díjpolitikai Szakértői Bizottság első ütemben kidolgozta a hazai díjszedés alapelveit.

Nem volt forrásigény.

2006


tervezés alatt

Közösségi közlekedés teljesítménye, részaránya

ÚMFT KözOP és ROP forrásfedezetek megosztva

Közösségi közlekedés teljesítménye, részaránya

tervezés alatt

Nincs

167


Fő kihívások


Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVfejlesztés; 3.Foglalkoztatás ; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés)

Intézkedés

Végrehajtás



Elvárt eredmény


16.3: Közlekedési infrastruktúraárazási kérdések tisztázása

A díjszedő Minden használó annyit fizet, amennyit a rendszer kiépítése díjasítás alá vont adott útszakaszon és üzemeltetése közlekedik, vagyis amely mértékben a pályaszerkezetet vesz igénybe, illetve kapacitást foglal. A használattal arányos díjfizetés a forgalmi igények hely, vagy idő szerinti befolyásolását is lehetővé teszi.


16.5: A szélessávú infrastruktúra kiépítése és használatának elősegítése


A szélessávú telekommunikáci ós infrastruktúra elmaradott régiókban való továbbépítése – GVOP 4.4

A szélessávú Internet-hozzáférési infrastruktúra kiépítése azokban a gazdaságilag elmaradott régiókban, ahol üzleti alapon ez eddig nem épült ki, ezzel a szélessávú infrastrukturális lefedettség növelése.




eMagyarország program

A program célja, hogy fokozatosan minden magyar településen elérhető távolságban rendelkezésre álljanak közösségi internet hozzáférési helyek, eMagyarország Pontok, ahol az állampolgárok ingyen, vagy maximált alacsony áron férnek hozzá az infokommunikáció alapeszközeihez, a számítógéphez és az internethez.


A díjszedő rendszer jogszabályi kereteinek kidolgozása (várhatóan 2006 vége-2007 eleje) után kiírásra kerül az elektronikus díjszedési rendszer megtervezésére, megépítésére és üzemeltetésére szóló nyílt nemzetközi közbeszerzés. keretkimerülés miatt az alintézkedések 2005. nov. 30án, ill. 2006. ápr. 28-án lezárva, intézkedésszintű pályázati keretösszeg: 13,6 mrd Ft, összesen 88 támogatott projekt


A rendszer bevezetésének várható dátuma 2008

A teljes beruházást költségvetési források nélkül, koncesszióban tervezzük megvalósítani

Díjbevétel / Üzemeltetési és fenntartási költségek

2008. dec. 31ig, folytatás: 2008/2013

2004-2006: GVOP 4.4 prioritás 13,6 mrd Ft, 2007től ÚMFT Gazdaságfejles ztési OP tervezés alatt 2005: IHM 795 millió Ft., 2006: IHM célelőrinyzat 543 millió Ft 2007-2013: ÚMFT Gazdaság fejlesztés OP vagy Közszolgáltatá s OP tervezés alatt

Szélessávú kapcsolatot biztosító lefedettség (terület v. népesség százaléka az elmaradott régiókban)

A programban mintegy 1400 2007 - 2013 település vesz részt (az ország tervezett lakosságának 80%-a). A különböző szervezetek 3032 e-magyarország pont létrehozására nyertek támogatást. 2006 tavaszán az állampolgárok közel 500 ponton vehették igénybe a pontok eszközeit és technikai segítségnyújtást az adóbevallásuk elektronikus úton történő elkészítéséhez.

Létrehozott emagyarország pontok száma

168


Fő kihívások






Energiapolitika

11.2: Az erőforrások fenntartható használatának ösztönzése

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás ; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 1. KutatásKözháló fejlesztés


Intézkedés Elvárt eredmény

A Program célkitűzése „köz”célú intézmények, mint összes az alap és középfokú oktatási intézmény, könyvtárak, múzeumok, önkormányzatok stb., szélessávú internet hálózattal történő ellátása a feladat.

A digitális Az alkalmazás bevezetése az elektronikus televíziózás hazai hírközlés és az informatika bevezetése konvergenciájának további erősödéséhez vezet. A digitális műsorszórás számos lehetőséget teremt új szolgáltatások alkalmazásba vételére.

4. Energiapolitika Piacnyitás az energetikai szektorban


Teljes piacnyitás megvalósítása a villamosenergia- és a földgáz-piacon.



2002-2006: IHM célelőriányzat 20 mrd Ft, 2007-2013: ÚMFT Gazdaság fejlesztés OP vagy Közszolgáltatá s OP tervezés alatt GKM előirányzat: tervezés alatt

Szélessávú lefedettséggel rendelkező intézmények száma


A program elindulása óta 2007 - 2013 7300 közösségi intézmény, tervezett végpont bekötésére került sor. 5000 Sulinet végpont (általános és középiskolák) és 2300 Köznet végpont (teleházak, művelődési házak, önkormányzatok, agrárkamarák, könyvtárak). A végpontokon keresztül 100 ezernél is több végfelhasználó érdekelt. Létrejött a digitális átállás 2007/2012 koordinálását végző bizottság, megkezdődött a digitális átállás stratégia kidolgozása.

Az új törvények, illetve a kapcsolódó alacsonyabb szintű jogszabályok megvalósítják a részleges jogharmonizációt az EU vonatkozó belső piaci irányelveivel. 2007-ben további lépések: új piaci modell kidolgozása, új VET, GET.

2007/2008

GKM előirányzat: tervezés alatt

Digitális szélessávú kapcsolatot biztosító lefedettség (terület v. népesség százaléka); Lakossági set top boxok száma Piaci részesedés mutatók

169


Fő kihívások



Intézkedés


Leírás

Elvárt eredmény



Az áthúzódó elszámolás miatt (a kedvezmény visszamenőleg érvényesíthető) nem állnak rendelkezésre adatok.

A járulékkedvezményt igénybe vevők létszáma – az áthúzódó elszámolás miatt (a kedvezmény visszamenőleg érvényesíthető) nem állnak rendelkezésre adatok.


FOGLALKOZTATÁS A munka legyen mindenki számára lehetőség – kortól és nemtől függetlenül

18. A munka életciklus alapú megközelítésének elősegítése

3. Foglalkoztatás

Járulékkedvezmé A hátrányos helyzetű munkavállalók iránti nyek kereslet erősödése 50 év feletti tartós munkanélküliek; gyermekgondozás vagy hozzátartozó ápolását követően munkát vállalók; fiatalok és pályakezdők foglalkoztatását vállaló munkáltatók 50%-os járulékkedvezmén yben részesülhetnek (9 hónap+3 hónap továbbfoglalkozta tás)

Megvalósult. Módosítását tervezzük: a kedvezmény kiterjesztése és az adminisztráció egyszerűsítése. A START PROGRAM mintájára rugalmasabb, nagyobb kedvezményt magában foglaló program bevezetése, kibővítve a célcsoportot a GYES alatt munkát vállalókra és a tartósan álláskeresőkre is (START PLUSZ), valamint a tartósan álláskeresők közül azokra, akik vagy 50 éven felüliek, vagy életkortól függetlenül elmaradott településen élnek (START EXTRA).

2007-től

170


Fő kihívások


A munka legyen mindenki számára lehetőség – kortól és nemtől függetlenül




Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 3. Foglalkoztatás START Program

3. Foglalkoztatás

Intézkedés

Végrehajtás



A pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javulása

járulékkedvezmén y 25 (nem diplomás) ill. 30 év alatti pályakezdő fiatalok foglalkoztatásáho z 2 éves időtartamra. Járulékkedvezmé A nők foglalkoztatottságának javulása ny gyermekgondozás vagy hozzátartozó ápolását követően munkát vállalók részére A gyermekvállalás után a munkába való mihamarabbi visszatérés ösztönzése a GYES kiterjesztésével



Elfogadott

2005. okt. 1jén indult

Az áthúzódó APEH elszámolás miatt nincs adat.

20 000 kiváltott START-kártya, kb. 9 ezer kártyával foglalkoztatott fiatal.

Elfogadott, módosítását lásd föntebb

GYES 2006. január 1-től

2006. évi költségvetésbe n 6,6 milliárd Ft többletforrás a munka mellett GYESt újra igénylők számára.

A GYES-ben részesülők száma 7000 fővel emelkedett. A foglalkoztatási hatás később mérhető.

171


Fő kihívások


A munka legyen mindenki számára lehetőség – kortól és nemtől függetlenül A munka legyen mindenki számára lehetőség – kortól és nemtől függetlenül A munka legyen mindenki számára lehetőség – kortól és nemtől függetlenül



Az EiT Intézkedés prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás Elvárt eredmény fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 3. Foglalkoztatás Nappali ellátások A nők foglalkoztatottságának javulása fejlesztése bölcsőde (HEFOP 4.2)

Végrehajtás



Elfogadott

2008. dec. 31ig

3.3 milliárd forint (75% ERFA)

1391 új bölcsődei férőhely, 5,8%-os kapacitásbővülés

560 millió forint (75% ESZA)

A programindikátorok alapján


3. Foglalkoztatás

Családbarát munkahelyek elterjesztése (HEFOP 1.3)

A nők foglalkoztatottságának javulása

Elfogadott

2008. dec. 31ig


3. Foglalkoztatás

A nők foglalkoztatottságának javulása

Elfogadott

2008. dec. 31ig


3. Foglalkoztatás

Nők munkaerőpiaci reintegrációjának támogatása személyre szabott aktív eszközökkel (HEFOP 1.3., ÁFSZ munkaerőpiaci programok) Népegészségügyi Program egészségfejlesztés , megelőzés

Az aktív korú népesség egészségi állapotának és ezáltal munkavégző képességének javulása

Folyamatban

Éves cselekvési tervek alapján

szűrővizsgálatok


A programindikátorok alapján

2005-ben 927 millió forint, 2006-ban 1006 millió forint (EÜM fejezeti kezelésű)

172


Fő kihívások




18.A munka életciklus alapú megközelítésének elősegítése

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás ; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 3. Foglalkoztatás Az egészségügyi ellátások hozzáférhetőségé nek és minőségének javítása (HEFOP 4.3) 3. Foglalkoztatás ÁFSZ központi program az 50 év felettiek foglalkoztatottság ának növelése, a tartós munkanélküliség megszakítása, elhelyezkedésük elősegítése érdekében. Differenciált, személyre szabott, komplex, a helyi munkaerőpiaci igényeknek és az egyén élethelyzetének megfelelő támogatások alkalmazását teszi lehetővé.

Intézkedés


Elvárt eredmény




Az aktív korú népesség egészségi állapotának és ezáltal munkavégző képességének javulása

Folyamatban

2008. dec. 31ig

10,46 milliárd forint (75% ERFA)

5 rehabilitációs központ, 300 rehabilitációs ágy

Az időskori aktivitás növekedése

Az előző 2005. dec. 31-én ért véget, 2006. májusban újraindult

12 hónap, 2007. közepe

685,2 millió forint MPAból

2005-ben 43 ezer fő vett részt a programban, 27 ezer fő foglalkoztatása valósult meg.

173


Fő kihívások

Érje meg dolgozni

Érje meg dolgozni

Több és hatékonyabb segítség az álláskeresőknek és a hátrányos helyzetűeknek


19. Az ellátórendszerek munkavállalásra ösztönző vagy ellenösztönző tényezőinek folyamatosa felülvizsgálata 19. Az ellátórendszerek munkavállalásra ösztönző vagy ellenösztönző tényezőinek folyamatosa felülvizsgálata 19. Az ellátórendszerek munkavállalásra ösztönző vagy ellenösztönző tényezőinek folyamatosa felülvizsgálata

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 3. Foglalkoztatás A munkanélküli ellátórendszer reformja

Intézkedés

Végrehajtás




Az álláskeresés és a munkavállalás ösztönzése

2005 végén hatályba lépett a jogszabály

Megvalósult

Nem igényel többletforrást

A munkavállalás ösztönzése

2006. július 1-jén hatályba lépett a jogszabály

Megvalósult

A 2006. évi költségvetésbe n 7,1 milliárd Ft többletköltség

Folyamatos/20 08. dec. 31.

6,2 milliárd ft (MPA, ESZA) becsült, arányosított összeg

3. Foglalkoztatás

A szociális ellátórendszer átalakítása

3. Foglalkoztatás

Roma ügyfelek Romák foglalkoztatási helyzetének hozzáférése az javulása ÁFSZ aktív eszközeihez, szolgáltatásaiban (beleértve HEFOP 1.1)


Kb. 28 ezer roma résztvevő/ügyfél

174


Fő kihívások



19. Az ellátórendszerek munkavállalásra ösztönző vagy ellenösztönző tényezőinek folyamatosa felülvizsgálata



Az EiT Intézkedés prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás Elvárt eredmény fejlesztés; 3.Foglalkoztatás ; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 3. Foglalkoztatás Aktív A munkaerőpiaci aktivitás növelése munkaerőpiaci eszközök, beleértve HEFOP 1.1.

Elfogadott, a Foglalkoztatási törvény módosítása folyamatban van, amely egyszerűsíti a jelenlegi támogatási rendszert

Folyamatos

3. Foglalkoztatás

Elfogadott

2006. január 1től

Támogatás a A foglalkoztatás növekedése mikro, kis, középvállalkozás oknak, civil szervezeteknek, akik min. 3 hónapja nyilvánt. állást keresőt alkalmaznak: 1 évig mentesülnek a minimálbér 130%-ig a munkáltatói járulékok megfizetése alól, amennyiben a támogatással megegyező ideig vállalják a felvett személyek foglalkoztatását.

Végrehajtás



MPA Aktív foglalkoztatási eszközök: 50 milliárd Ft 2005-ben HEFOP 1.1: 29,8 milliárd Ft (75% ESZA)


A program indikátorai alapján

175


Fő kihívások

Több és hatékonyabb segítség az álláskeresőknek és a hátrányos helyzetűeknek Több és hatékonyabb segítség az álláskeresőknek és a hátrányos helyzetűeknek


19. Az ellátórendszerek munkavállalásra ösztönző vagy ellenösztönző tényezőinek folyamatosa felülvizsgálata 19. Az ellátórendszerek munkavállalásra ösztönző vagy ellenösztönző tényezőinek folyamatosa felülvizsgálata

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 3. Foglalkoztatás Romák részvétele a civil foglalkoztatási programokban (elsősorban HEFOP, OFA) 3. Foglalkoztatás

Célzott roma programok: roma foglalkoztatásszervező (ÁFSZ) OFA roma programok (pedellus, roma vállalkozások megerősítése, roma munkaerőpiaci szolg. hálózat stb. )

Intézkedés


Elvárt eredmény




Romák foglalkoztatási helyzetének javulása

Elfogadva

Folyamatosan programciklus szerint

A programok költségeit lásd lentebb

Programindikátorok és hatásvizsgálatok alapján (még nem áll rendelkezésre)

Romák foglalkoztatási helyzetének javulása

Elfogadva

Folyamatosan programciklus szerint

Kb. 527 millió forint (MPAból, OFA-nál)

Programindikátorok és hatásvizsgálatok alapján (még nem áll rendelkezésre)

176


Fő kihívások




Az EiT Intézkedés prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás Elvárt eredmény fejlesztés; 3.Foglalkoztatás ; 4.Energia; 5. Makrog. stab., 6. Globalizáció és öregedés) 3. Foglalkoztatás Megváltozott A megváltozott munkaképességű emberek munkaképességűe foglalkoztatottságának javítása, k foglalkoztatása: igazságosabb, átláthatóbb, költséghatékonyabb támogatási rendszer

A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató szervezetek támogatási rendszerének átalakítása és az akkreditációs rendszer bevezetése Rehabilitációs munkahelyteremt ő/megtartó támogatás




Az akkreditációs eljárás lefolytatására 64,7 millió ft. (MPA, kis részben kp-i ktv) A támogatásokról nem állnak rendelkezésre adatok.

2005. dec. 31-ig 891 foglalkoztatási helyszín vizsgálatát kérelmezték, ezen belül 655 a legmagasabb fokozatú tanúsítványt. 717 érintett munkahely, ebből 240 új munkahely


Elfogadva. Az új támogatások 2006-ban a 2006. január 1-től működési folyósíthatók. tapasztalatok feldolgozása történik és ha szükséges, a rendszer módosítására kerül sor.

Munkahelytere mtés/megőrzés kb. 1,4 milliárd forint

177


Fő kihívások



Intézkedés


Leírás

2006-ban megteremtjük az ún. „védett piacok” működésének feltételeit, vagyis meghatározott termékek és szolgáltatások vásárlásánál elsőbbséget biztosítunk azon vállalkozások számára, amelyek jelentős létszámban foglalkoztatnak egészségkárosodá ssal élő, illetőleg fogyatékos személyeket.

Elvárt eredmény




(MPA REHA dec és kp-i keret)

178


Fő kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVfejlesztés; 3.Foglalkoztatás ; 4.Energia; 5. Makrog. stab., 6. Globalizáció és öregedés)

3. Foglalkoztatás

Intézkedés

Végrehajtás



Központi rehab. programok támogatása (A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése, szemléletformálás , civil modellprogramok , szakemberképzés, akadálymentesíté s) Civil munkaerőp. prog., szociális gazdaság támogatása (EQUAL, HEFOP1.3, 2.3, ROP 3.2 OFA programok)

Elvárt eredmény

Rehabilitációs szolgáltatások minőségének, tartalmának fejlesztése


Elfogadva

A hátrányos helyzetű emberek Elfogadva foglalkoztathatóságának és munkaerőpiaci részvételének javulása 2007-től új rendszerben nyújtott támogatások


Folyamatos, éves programozás

1,2 milliárd ft A programok (MPA REHAB indikátorai alapján központi keret)

Folyamatos, 2008. dec. 31ig

2004-2008. A programok dec. 31-ig 25,4 indikátorai alapján mrd ft (75% ESZA) 2005-ben 3,4 mrd ft OFA kísérleti programok

179


Fő kihívások




Az EiT Intézkedés prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás Elvárt eredmény fejlesztés; 3.Foglalkoztatás ; 4.Energia; 5. Makrog. stab., 6. Globalizáció és öregedés) 3. Foglalkoztatás A fogyasztási A munkavállalás kifizetődővé tétele, az egységen alapuló ellenösztönzők felszámolása szociális segélyezés bevezetése Az új rendszerben a munkára ösztönzést szolgálja, hogy a munkába lépés első időszakában a segélyt részösszegben tovább folyósítják, valamint lehetővé válik az alkalmi munkavállalás a segély korlátozása nélkül.

Végrehajtás



Elfogadott

2006. július 1től hatályos

2006-ban 7,1 mrd forint költségvetési többletforrás


Hatásvizsgálat alapján

180


Fő kihívások




Több és hatékonyabb segítség az álláskeresőknek és a hátrányos

19. Az ellátórendszerek munkavállalásra ösztönző vagy ellenösztönző

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 3. Foglalkoztatás Közmunka

3. Foglalkoztatás

Intézkedés

Végrehajtás



Átmeneti foglalkoztatási lehetőség biztosítása a foglalkoztathatóság fenntartása érdekében

Átmeneti foglalkoztatási programok tartós munkanélküliek számára, önkormányzati, állami közösségi feladatok ellátására. Az ország bizonyos részein a közmunkaprogramok jelentik az egyetlen foglalkoztatási lehetőséget. Helyi A helyi növekedés és foglalkoztatás foglalkoztatási elősegítése. megállapodások támogatása (ROP 3.2)


Elfogadott A közfoglalkoztatás átalakítása tervezett: - képzési, foglalkoztathatósági elem erősítése

Elfogadott

2007-től

2005-ben 7,16 mrd forint fejezeti kezelésű, kp-i ktv-i forrás (végrehajtás áthúzódik 2006-ra)

ROP-ban 2008. 2004-2008-ig dec. 31-ig 970 millió ft (75% ESZA)


12 közmunka pályázat 14 280 fő foglalkoztatása

területi foglalkoztatási megállapodások száma (kb. 95),

181


Fő kihívások


helyzetűeknek

tényezőinek folyamatosa felülvizsgálata

Korszerű foglalkoztatási szolgálat

20. A munkaerőpiaci igényeknek való megfelelés javítása


3. Foglalkoztatás

Intézkedés

Végrehajtás



Helyi gazdaságfejleszté si stratégiai tervekhez illeszkedő foglalkoztatási stratégiák kialakításának, foglalkoztatási megállapodások létrehozásának, valamint a helyi foglalkoztatási kezdemények ösztönzését és összehangolását célzó együttműködési hálózatok kialakításának támogatása. Az ÁFSZ modernizációja: - HEFOP 1.2., - Az integrált munkaügyiszoc.ellátórendsz er kidolgozása

Elvárt eredmény



hatásvizsgálatok

A munkaerőpiaci kereslet-kínálat összehangolása, a munkanélküliség csökkentése, az aktivitás növelése

Elfogadott, folyamatban

2008. dec. 31ig

Előkészítése folyamatban van

2007-től

2004-2008: 8,16 mrd ft (75% ESZA)

Új szolgáltatási modell szerint működő kirendeltségek Bejelentett üres álláshelyek száma és élettartama

182


Fő kihívások


Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 3. Foglalkoztatás EURES szolgáltatások integrálása az ÁFSZ szolgáltatásai közé

Korszerű foglalkoztatási szolgálat


Rugalmasság és biztonság

21. A rugalmasságnak a foglalkoztatás biztonságával együtt járó elősegítése

3. Foglalkoztatás


3. Foglalkoztatás

Rugalmasság és biztonság

Intézkedés


Elvárt eredmény

A munkaerő mobilitásának ösztönzése, kereslet és kínálat jobb összehangolása


2005-ben 45 millió ft (ebből 2,2 millió ft MPA, többi DG EMPL)

EURES ügyfelek, közvetítések száma (2005-ben 16 100 fő vett igénybe tanácsadást, a toborzásra 615 fő jelentkezett) Befizetések: 1,48 milliárd forint


Elfogadott

AM könyvvel való A be nem jelentett foglalkoztatás foglalkoztatás – visszaszorítása, az alkalmi munkavállalók egyszerűsített biztonságának növelése közteherfizetés munkáltatók részére

Elfogadott, 2005. augusztustól hatályos

Munka Törvénykönyve felülvizsgálata

Tervezett

A megváltozott gazdasági szerkezetben a munkaerőpiaci rugalmasság és biztonság előmozdítása.


folyamatos

Költségvetési bevétel:

2004-hez Forgalom: 268 ezer képest db (kb. kétszerese csaknem 2004. évinek), megduplázódot t: 1,48 mrd ft Igénybe vevők: 70ezer nem foglalkoztatott

183


Fő kihívások

A be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett foglalkoztatássá



Az EiT Intézkedés prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás Elvárt eredmény fejlesztés; 3.Fogl.; 4.Energia; 5. Makrog. Stab., 6. Globalizáció és öregedés) 3. Foglalkoztatás A munkaügyi A be nem jelentett foglalkoztatás ellenőrzés visszaszorítása, a munkavédelem erősítése megerősítése: - 100 fős létszámfejlesztés az OMMF-nél szervezetfejlesztés (regionális intézményrendsze r, munkabiztonság és –védelem világos szétválasztása) - a munkaügyi ellenőrzés szervei jogkörének kiszélesítése (beleértve a Kbt. módosítást is, amihez az igazolást az OMMF adja ki) - a munkaügyi ellenőrzés tárgykörének és intézkedési jogosítványainak kibővítése

Végrehajtás



2005 júliusától

2006 január 1-től

Végrehajtása folyamatban, 2006-ban további 50 fős megerősítése szükséges


Bevétel: bírságok (2005-ben 4,5 mrd ft) és a bejelentésből adódó járulék és adó befizetések (66 mrd ft) Működési támogatás: 2,22,3 mrd ft.

184


Fő kihívások





21. A rugalmasságnak a foglalkoztatás biztonságával együtt járó elősegítése 21. A rugalmasságnak a foglalkoztatás biztonságával együtt járó elősegítése


Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 3. Foglalkoztatás EMMA

3. Foglalkoztatás

3. Foglalkoztatás

A munkaügyi ellenőrzés legfontosabb alap adatbázisa, amit az APEH, a rendőrség és a bírósági végrehajtók is rendszeresen használnak. A munkaügyi kapcsolatok rendezettségének vizsgálata a közbeszerzési eljárások során Egyéni egészségbiztosítá si járuléknyilvántartási rendszer feltételeinek megteremtése

Intézkedés

Végrehajtás




A nem szabályos foglalkoztatás visszaszorítása

2004. május 1-től működik, folyamatos fejlesztés, továbbfejlesztés. 2007-től az adatbázis az integrált nyilvántartó rendszerbe kerül beillesztésre.

A be nem jelentett foglalkoztatás visszaszorítása az állami projektekben részt venni szándékozó vállalatok körében

Elfogadott 2005. aug-tól hatályos

Az EA bevételeinek növelése

Részben elfogadott/tervezett

2007 folyamán 1,7 mrd ft (központi költségvetés)


Tárolt adatok (jelenleg kb. 2,7 millió munkavállalóra vonatkozóan)

2006. január 1től hatályba léptek az EÜM kompetenciájá ba tartozó jogszabályok módosításai

185


Fő kihívások

A humánerőforrásfejlesztésre irányuló befektetések növelése és hatékonyságának javítása


23. A humánerőforrásfejlesztésre irányuló befektetések növelése és hatékonyságának javítása

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 3. Foglalkoztatás Felnőttképzés támogatása

munkahelyteremt éshez és vállalkozói készségekhez kapcsolódó képzés (HEFOP 3.4) -az alacsony iskolai végzettségű felnőttek képzése (Lépj egyet előre!, HEFOP 3.5-ből) -felnőttképzési normatív támogatás az akkreditált intézményekben történő képzéshez - régió-specifikus szakmai képzés (ROP 3.4)

Intézkedés

Végrehajtás



A munkavállalók képzettségének és a munkaerőpiac igényeinek való megfelelés erősítése


Elfogadott

OP-k 2008. dec. 31-ig, normatív támogatás folyamatos


HEFOP 3.4 A felnőttképzésben 2004-2008 résztvevők száma között 12 mrd forint (75% ESZA) Lépj egyet előre! (HEFOP 3.5.3): 3,9 mrd ft (75% ESZA)

Normatív támogatás:200 5-ben 3 mrd ft, 2006-ban 1,325 mrd ft (fejezeti kezelésű forrás) ROP 3.4 20042008 között: 2,8 mrd ft (75% ESZA)

186


Fő kihívások

A humánerőforrásfejlesztésre irányuló befektetések növelése és hatékonyságának javítása


Az EiT Intézkedés prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás Elvárt eredmény fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) Az iskolai szegregáció és a korai 23. A 3. Foglalkoztatás A hátrányos iskolaelhagyás csökkentése humánerőforráshelyzetű és fejlesztésre irányuló sajátos nevelési befektetések igényű tanulók növelése és integrált hatékonyságának oktatása, a korai javítása iskolaelhagyást, lemorzsolódást megelőző és kezelő módszerek, kísérleti modellek kidolgozása. - HEFOP 2.1.

Végrehajtás



Elfogadott

Folyamatban 2008. dec. 31ig

- Utolsó padból program A humánerőforrásfejlesztésre irányuló befektetések növelése és hatékonyságának javítása

23. A 3. Foglalkoztatás humánerőforrásfejlesztésre irányuló befektetések növelése és hatékonyságának javítása

Modell értékű A korai iskolaelhagyás csökkentése extra-kurrikuláris tevékenységet folytató tanodák működtetése, szakmai hálózatának kialakítása. (HEFOP 2.1.4)

Elfogadott

Folyamatban 2008. dec. 31ig


2004-2008. 5,8 A program indikátorai alapján mrd ft (75% ESZA)

Utolsó padból: 2005-ben 47 millió ft Deszegregáció s program: 2006-ban 97 millió ft 2004-2008 között 873 millió ft (75% ESZA)

47 támogatott tanoda, hatás a program indikátorai alapján

187


Fő kihívások

A humánerőforrásfejlesztésre irányuló befektetések növelése és hatékonyságának javítása A humánerőforrásfejlesztésre irányuló befektetések növelése és hatékonyságának javítása


Az EiT Intézkedés prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás Elvárt eredmény fejlesztés; 3.Fogl.; 4.Energia; 5. Makrog. Stab., 6. Globalizáció és öregedés) 23. A 3. Foglalkoztatás Útravaló A korai iskolaelhagyás csökkentése humánerőforrásösztöndíjprogram fejlesztésre irányuló hátrányos befektetések helyzetű növelése és tanulóknak hatékonyságának javítása 23. A 3. Foglalkoztatás humánerőforrásfejlesztésre irányuló befektetések növelése és hatékonyságának javítása

A korai iskolaelhagyás csökkentése Szakiskolai fejlesztési program A szakképzésből való lemorzsolódás megelőzését, illetve a lemorzsolódott fiatalok képzésbe való visszasegítését segítő programok kidolgozása

Végrehajtás



Elfogadott

Elfogadott

2005: 750 millió ft

2011-ig tervezve, támogatás 2006. dec. 31ig biztosított


2005-ben támogatottak: 20 045 diák, 7739 mentor

2006. 1,94 mrd ft (OKM fejezeti kezelésű előirányzat) 2005: 1,84 mrd A program indikátorai alapján ft 2006: 840 millió ft (MPA-ból)

188


Fő kihívások

A humánerőforrásfejlesztésre irányuló befektetések növelése és hatékonyságának javítása A munkaerőpiac igényeihez igazodó oktatás és képzés


Az EiT Intézkedés prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás Elvárt eredmény fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 23. A 3. Foglalkoztatás Nevelési-okt-i int. A korai iskolaelhagyás csökkentése humánerőforrásInfrastrukt. fejlesztésre irányuló fejlesztése, az befektetések oktatás min. növelése és területi hatékonyságának egyenlőtlenségein javítása ek csökkentése, hozzáférés jav. (ROP 2.3) A felnőttképzés minőségének javítása 24. Az oktatási és 3. Foglalkoztatás A felnőttképzés képzési rendszerének rendszereknek az új fejlesztése -a munkahelyi hozzáférhetőség követelményekre javítása, figyelemmel történő kiigazítása - módszerek és tananyagok kidolgozása, oktatók és szakemberek képzése, - a távoktatás módszertanának fejlesztése,

Végrehajtás



Elfogadott

Elfogadott

Folyamatban, 2008. dec. 31ig


2004-2008: 13,8 mrd ft (85% ERFA)

50 óvoda, 66 alapfokú oktatási intézmény

2004- 2008. összesen 5 mrd ft (75% ESZA) 2005-ben: 1, 42 mrd ft (75% ESZA)

Felülvizsgált, kidolgozott képzési programok (215 program, 17 modul)

189


Fő kihívások

A munkaerőpiac igényeihez igazodó oktatás és képzés




Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 24. Az oktatási és 3. Foglalkoztatás Térségi integrált képzési szakképző rendszereknek az új központok munkahelyi kialakítása 16 + követelményekre 6 térségi integrált figyelemmel történő szakképző kiigazítása központ (TISZK) létrehozásával és infrastrukturális feltételeik folyamatos fejlesztésével 24. Az oktatási és 3. Foglalkoztatás Új szakképzési képzési szerkezet rendszereknek az új kialakítása munkahelyi követelményekre figyelemmel történő kiigazítása 24. Az oktatási és 3. Foglalkoztatás Kompetencia képzési alapú oktatás rendszereknek az új elterjesztése a munkahelyi közoktatásban követelményekre (HEFO 3.1) figyelemmel történő kiigazítása

Intézkedés

Végrehajtás





Költséghatékonyabb, a munkapiaci igényekhez rugalmasabban alkalmazkodó szakképző intézményrendszer kialakítása

Elfogadott

Folyamatban, 2008. dec. 31ig,

2005: 5,2 mrd ft (75% ESZA); 5,8 mrd ft (75% ERFA) 2006: 1,9 mrd (MPA); 1,16 mrd (75% ESZA)

16 TISZK, résztvevő intézmények száma: 128

A munkapiaci igényeknek megfelelő szakképzési és szakma-szerkezet kialakítása

Elfogadott


2005-ben: 3,7 A program md forint (75% indikátorai alapján ESZA)

A munkapiaci igényekhez való alkalmazkodás elősegítése

Elfogadott


2004-2008: 18,15 mrd ft (75% ESZA)

A program indikátorai alapján

190


Fő kihívások



24. Az oktatási és képzési rendszereknek az új munkahelyi követelményekre figyelemmel történő kiigazítása

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 3. Foglalkoztatás Minőségelvű felsőoktatás (HEFOP 3.3)

Intézkedés

Végrehajtás



A felsőoktatás munkapiaci igényekhez való alkalmazkodásának ösztönzése


Elfogadott



2004-2008: 7,3 A program mrd ft (75% indikátorai alapján ESZA)

191

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG STATISZTIKAI MELLÉKLET A lisszaboni stratégia végrehajtásának mérésére szolgáló strukturális indikátorok Általános gazdasági háttér Fő mutató Egy főre jutó GDP Munkatermelékenység

Foglakoztatás növekedése (éves változás, %) Infláció Fajlagos bérköltségek növekedése

Magyarország

Mutató

EU-25

2000

2004

2005

2000

2004

2005

a1 Egy főre eső GDP PPS-ben kifejezve (EU-25=100)

53

60

60,8

100

100

100

a2 GDP volumennövekedési üteme (éves változás, %)

5,2

5,2

4,1

3,9

2,4

1,6

60,6 : 1,3 1,3 1,2 10

68 : -0,7 -0,8 -0,6 6,8

69 : 0 0,1 -0,1 3,5

: : 1,6 2,4 1 2,4

: : 0,5 1,1 0 2,1

: : 0,9 1,1 0,6 2,2

0,5

1,1

2,3

0,1

-1,1

-0,5

-3

-5,4

-6,1

0,8

-2,6

-2,3

55,4

57,1

58,4

62,9

62,4

63,4

I.1.1 Teljes foglalkoztatási ráta

56,3

56,8

56,9

62,4

63,3

63,8

I.1.2 Foglalkoztatási ráta – nők

49,7

50,7

51

53,6

55,7

56,3

I.1.3 Foglalkoztatási ráta – férfiak I.1.4 Teljes foglalkoztatási ráta az idősebb munkavállalóknál I.1.5 Idősebb munkavállalók foglalkoztatási rátája – nők I.1.6 Idősebb munkavállalók foglalkoztatási rátája – férfiak

63,1 22,2 13,3 33,2

63,1 31,1 25 38,4

63,1 33 26,7 40,6

71,2 36,6 26,9 46,9

70,9 41 31,7 50,7

71,3 42,5 33,7 51,8

b1 Egy alkalmazottra eső termelés (vásárlóerő-paritáson, EU25=100) b2 Egy munkaórára eső termelés c1 Foglalkoztatás növekedése – összesen c2 Foglalkoztatás növekedése – nők c3 Foglalkoztatás növekedése – férfiak d Infláció (a HICP éves átlagos változása) e Fajlagos bérköltségek növekedése (folyó áras alkalmazotti bérek és az egy foglalkoztatottra jutó folyó áras GDP arányának változása)

Államháztartás egyenlege

f Államháztartás egyenlege (a GDP százalékában)

Államadósság

g Államadósság (a GDP százalékában) Foglalkoztatás

Foglalkoztatási ráta

Idősebb munkavállalók foglalkoztatási rátája

192


Fő mutató A munkaerő-piacot elhagyók átlagos életkora Jövedelem-eloszlás egyenlőtlenségei a nemek között Az alacsony jövedelemmel rendelkezők adózási rátája Életen át tartó tanulás

Munkanélküli ráta

Mutató I.2.1 A munkaerő-piacot elhagyók átlagos életkora

Magyarország 2000

2004

:

60,5

EU-25 2005 :

2000 :

2004

2005

61

60,7

: :

60,7 60,3

: :

:

60,5 60,9

60,4

:

21

11

:

16

15

48,5

44,8

42,9

38,1

36,4

: :

:

66

:

77,72

:

I.5.1 Életen át tartó tanulás (felnőttek részvétele oktatásban és képzésben) – teljes

3,1

4,6

4,2

7,9

10,3

11,0

I.5.2 Életen át tartó tanulás (felnőttek részvétele oktatásban és képzésben) – nők

3,4

5,3

4,8

8,4

11,1

11,9

I.5.3 Életen át tartó tanulás (felnőttek részvétele oktatásban és képzésben) – férfiak

2,7

3,9

3,5

7,4

9,4

10,1

I.7.1 Teljes munkanélküli ráta

6,4

6,1

7,2

8,6

9,1

8,7

I.7.2 Munkanélküli ráta – nők

5,6

6,1

7,4

10,2

10,3

9,8

I.7.2 Munkanélküli ráta – férfiak

7,0

6,1

7,0

7,4

8,1

7,9

I.2.2 A munkaerő-piacot elhagyók átlagos életkora – nők I.2.3 A munkaerő-piacot elhagyók átlagos életkora – férfiak I.3 Jövedelem-eloszlás egyenlőtlenségei a nemek között I.4.1 A munkabért terhelő adórés I.4.2 Munkanélküliségi csapda

193


Innováció és kutatás Fő mutató Humán erőforrás kiadások K+F kiadások

Internet-hozzáféréssel rendelkezők aránya Műszaki diplomások

Szabadalmak Kockázatitőke-befektetések

Mutató II.1 Humán erőforrás kiadások (oktatást érintő közkiadások; a GDP %-ában) II.2.1 GERD – Bruttó hazai K+F kiadások (a GDP %-ában) II.2.2 GERD (Bruttó hazai K+F kiadások) forrásmegoszlás – ipar (GERD %-ában) II.2.3 GERD (Bruttó hazai K+F kiadások) forrásmegoszlás – kormányzati (GERD %-ában) II.2.4 GERD ((Bruttó hazai K+F kiadások) forrásmegoszlás – külföld (GERD %-ában) II.3.1 Internet-hozzáférés – háztartások (%) II.3.2 Internet-hozzáférés – vállalkozások (%)[i] II.4.1 1000 fő 20-29 éves lakosra jutó műszaki diplomások – összesen II.4.2 1000 fő 20-29 éves nőre jutó női műszaki diplomások II.4.3 1000 fő 20-29 éves férfira jutó férfi műszaki diplomások II.5.1 Egy millió lakosra jutó EPO[ii] szabadalmi beadványok II.5.2 Egy millió jutó elfogadott USPTO[iv] szabadalmak II.6.1 Kockázatitőke-befektetések – a vállalati életciklus korai stádiumában (a GDP %-ában) II.6.2 Kockázatitőke-befektetések – a vállalati életciklus növekedési fázisában (a GDP %-ában)

Magyarország

EU-25

2000

2004

2005

2000

2004

2005

4,5

:

:

4,71

:

:

0,79

0,89

:

1,86

1,86

:

37,8

37,1

:

55,2

:

:

49,5

51,8

:

34,1

:

:

10,6

10,4

:

8,4

:

:

4*

14

22

:

42

48

:

78

:

:

89

4,5 2,1

5,1 2,9

: :

10,2 6,3

12,7 7,9

: :

6,8 20,036 4,501[v]

7,1 0,099[iii] :

: : :

14 134,655 40,738

17,3 : :

: : :

0,0033

0

0,0041

:

:

:

0,0573

0,118

0,0491

:

:

:

IKT kiadások

II.7.1 IKT kiadások – IT kiadás (a GDP %-ában)

:

2,4

:

:

3

:

II.7.2 IKT kiadások – Telekommunikációs kiadás (a GDP %-ában) II.8 Az e-kereskedelem részesedése a vállalkozások teljes forgalmából (%)

:

4,7

:

:

3,4

:

e-Kereskedelem

:

0,9*

1,1

:

2,1

2,5

194


Gazdasági reform Fő mutató

Magyarország Mutató

Relatív árindex

Hálózati iparágak árai

2000

2004

2005

2000

2004

2005

III.1.1 Relatív árindex – a háztartások végső fogyasztásának összehasonlító árszintje (EU-25=100)

48,4

61,9[vi]

63,6[vii]

100

100

100

III.1.2 Árkonvergencia az EU-tagállamok között[viii] III.2a.1 Telekommunikáció árai – helyi hívás (€/10 perc)

: 0,39

: 0,46

: 0,28[ix]*

30,4 :

27,7 0,37

: :

III.2a.2 Telekommunikáció árai – belföldi hívás (€/10 perc)

1,38

1,22

0,52[x]*

1,31

0,9

:

4,81 0,051

2,72 0,0654

1,84[xi]* 0,0701

: :

2,07 0,0623

: 0,0659

0,0622

0,0794

0,0851

:

0,1002

0,1025

III.2c.1 Földgáz ára – ipari felhasználók (€/gigajoule)

2,74

5,41

5,81

:

5,16

5,98

III.2c.2 Földgáz ára – lakosság (€/gigajoule)

2,97

5,02

5,38

:

7,83

8,42

41,3

35,4

38,2[xii]*

:

:

:

:

82*

75*

:

:

:

III.2a.3 Telekommunikáció árai – egyesült államokbeli hívás (€/10 perc) III.2b.1 Elektromos áram ára – ipari felhasználók (€/kWh) III.2b.2 Elektromos áram ára – lakosság (€/kWh)

Hálózati iparágak piaci részesedései

EU-25

III.3.1 A legnagyobb elektromos áram termelő piaci részesedése (a teljes áramtermelés %-ában) III.3.2.1 A korábbi monopolhelyzetben lévő szolgáltató piaci részesedése a vezetékes telefonszolgáltatásban – helyi hívás (Internet-hívásokat is beleértve) (%)

195


Fő mutató

Magyarország Mutató III.3.2.2 A korábbi monopolhelyzetben lévő szolgáltató piaci részesedése a vezetékes telefonszolgáltatásban

EU-25

2000

2004

2005

2000

2004

2005

:

78*

67*

:

:

:

:

87*

61

:

:

:

52*

48*

45*

:

49

:

:

4,4[xiii]*

2,7[xiv]*

:

:

:

0,8 :

0,87 :

: :

0,33 40,3

: 40,5

: 38,9

:

:

:

45,6

42

34,2

:

:

:

46,7

39,7

28,9

III.6.4 Árukereskedelmi integráltság[xviii]

64,4

57

57,6

:

9,3

10,1

III.6.5 Szolgáltatáskereskedelmi integráltság[xix]

11,4

10,6

11

:

3,3

3,5

2,3[xxi]

2,9*

3,6*

:

0,9

:

20,2

19,3

:

18,3

17,1

:

13,56

13,76*

:

:

:

: 9,91

: :

: :

: :

: :

– belföldi távolsági hívás (%) III.3.2.3 A korábbi monopolhelyzetben lévő szolgáltató piaci részesedése a vezetékes telefonszolgáltatásban – nemzetközi hívás (%) III.3.3 A vezető mobilszolgáltató piaci részesedése (%) Közbeszerzés Állami támogatás Kamatkonvergencia

III.4 Nyílt közbeszerzések értéke a GDP %-ában III.5 Szektorális és egyedi állami támogatás (a GDP %-ában) III.6.1 Kamatkonvergencia – jelzálog alapú lakáshitel[xv] III.6.2 Kamatkonvergencia –nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott rövid távú (<1év) hitel[xvi] III.6.3 Kamatkonvergencia –nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott közép és hosszú távú (1év<)hitel[xvii]

Piaci integráció

III.6.6 Külföldi működőtőke-befektetés intenzitás[xx] Üzleti beruházások Vállalati demográfia

III.7 A magánszektor bruttó állóeszköz-felhalmozása a GDP %ában III.8 Vállalkozások születési rátája[xxii] III.8.2 Vállalkozások túlélési rátája[xxiii] III.8.3 Vállalkozások megszűnési rátája[xxiv]

: :

196


Szociális kohézió Fő mutató Egyenlőtlenségek a jövedelemelosztásban A szegénység kockázatával élők aránya

Regionális kohézió

Korai iskolaelhagyók

Hosszú távú munkanélküliség

Munkanélküli háztartásban élő népesség

Mutató IV.1 Egyenlőtlenségek a jövedelemelosztásban IV.2.1 A szegénység kockázatával élők aránya a szociális transzferek előtt – teljes IV.2.2 A szegénység kockázatával élők aránya a szociális transzfereket követően – teljes IV.2.3 A szegénység kockázatával élők aránya a szociális transzferek előtt – nők IV.2.4 A szegénység kockázatával élők aránya a szociális transzfereket követően – nők IV.2.5 A szegénység kockázatával élők aránya a szociális transzferek előtt – férfiak IV.2.6 A szegénység kockázatával élők aránya a szociális transzfereket követően – férfiak IV.4.1 Regionális foglalkoztatási ráta szórása – teljes IV.4.1 Regionális foglalkoztatási ráta szórása – nők IV.4.1 Regionális foglalkoztatási ráta szórása– férfiak IV.5.1 Korai iskolaelhagyók – teljes IV.5.2 Korai iskolaelhagyók – nők IV.5.3 Korai iskolaelhagyók – férfiak IV.6.1 Hosszú távú munkanélküliség – teljes IV.6.2 Hosszú távú munkanélküliség – nők IV.6.3 Hosszú távú munkanélküliség – férfiak IV.7.1 Munkanélküli háztartásban élő gyerekek aránya - 0-17 év között IV.7.2 Munkanélküli háztartásban élő munkavállalói korú emberek aránya –18-59 év között

Magyarország 2000

2004 :

EU-25 2005 :

3,3 :

2004

4,5

4,8

23

26

:

17 :

:

:

:

11 17 :

2000

: : 16

16

24

26

17 22

17 24

15 13,4 20,5 9,9 17,7 15,5 19,9 3,9 4,8 3,3 :

15 12,2 17,3 10,2 15,6 13,1 18,0 4,1 4,7 3,6

15,2 13,1 17,3 3,9 4,5 3,5

9,8

9,6

10,3

10,2

:

:

12 :

:

:

:

2005 :

: :

16 11 9 9,7 8,6 13,8 13,2 14,3 3,1 2,5 3,5

9,4 10,6 8,6 12,6 11,4 13,7 2,7 2,6 2,8

: : : 12,3 11,1 13,5 3,2 3,2 3,2

13,5

13,2

14,2

13,5

11,9

12,3

: :

:

197


Környezetvédelem Fő mutató Üvegházhatású gázok A gazdaság energiaintenzitása Szállítás

Magyarország Mutató V.1 Üvegházhatású gázok kibocsátása (beleértve a Kyotoi Célokat, 2008-12) V.2 A gazdaság energiaintenzitása – bruttó belföldi energiafogyasztás GDP-hez viszonyított aránya (kgoe/1000 euró, 1995-ös árakon) V.3.1 Szállítás – A teherszállítás GDP-hez viszonyított volumene (árutonna-kilométer/GDP, 1995=100) V.3.2 Szállítás – A személyszállítás GDP-hez viszonyított volumene (utaskilométer/GDP, 1995=100)

Városi levegőminőség

Kommunális hulladék (kg/személy/év)

V.3.3 Szállítás – A teherszállítás szállítóeszköz szerinti megoszlása – a közúti szállítás (árutonna-kilométer) %-os aránya V.3.4 Szállítás – A személyszállítás szállítóeszköz szerinti megoszlása – a személyautók (utaskilométer) %-os aránya V.4.1 Városi levegőminőség – a városi lakosság ózonnak való kitettsége V.4.2 Városi levegőminőség – a városi lakosság szálló pornak való kitettsége (PM10) V.5.1 Összegyűjtött kommunális hulladék V.5.2 Lerakóban elhelyezett kommunális hulladék V.5.3 Hulladékégetőben megsemmisített hulladék

EU-25

2000

2004

2005

2000

2004

2005

66,3

63,6

:

90,5

:

:

600,51

534,05

525,76*

208,76

204,89

:

97,5

91,9

102,04*

100,4

104,7

:

87

74,7

:

:

:

:

68,1

65,9

69,18 * :

74,5

76,5

:

62,1

61,6

:

:

:

:

:

:

:

:

: 528 287

: 537 247

: : :

84

94

:

: : : 445 376

: 452 384

34

15

: : :

198


Fő mutató Megújuló energia aránya Fenntartható hallállomány Védett területek a biodiverzitás megőrzéséért

Mutató V.6 Megújuló villamos energia aránya (beleértve a célértékeket) az összes villamosenergia-fogyasztásból V.7.1 Halállomány európai nyílt vizeken V.7.2.1 Védett területek a biodiverzitás megőrzéséért – Élőhely direktíva (az összterület %-ában) V.7.2.2 Védett területek a biodiverzitás megőrzéséért – Madár direktíva (mezőgazdasági terülten élő madarak indexe)

Magyarország 2000 2004 0,5 : : :

2,3 : :

2005

EU-25 2000 2004

2005

4,5* :

13,7 :

13,7 :

: 12,1

15

100

:

:

14,5*

90,5

:

:

:

[i] A legalább 10 főt foglalkoztató (D, F, G, H(55.1 - 55.2), I, K, O (92.1 - 92.2) ágazatokhoz tartozó) vállalkozások internet-hozzáférési adatai alapján [ii] EPO – European Patent Office (Európai Szabadalmi Hivatal) [iii] Előzetes adat [iv] USPTO – United States Patent and Trademark Office (az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatala) [v] Előzetes adat [vi] Előzetes adat [vii] Előzetes adat [viii] A komparatív árszínvonalak varianciája; csak közösségi szinten értelmezhető mutató. [ix] 2005 év végi árfolyammal számolva [x] 2005 év végi árfolyammal számolva [xi] 2005 év végi árfolyammal számolva [xii] Az erőmű (Paks) önfogyasztása nélkül [xiii] Nem csak a közösségi, hanem valamennyi nyílt eljárást tartalmazza. [xiv] Nem csak a közösségi, hanem valamennyi nyílt eljárást tartalmazza. [xv] Közösségi szintű indikátor. Az EU-tagállamok kamatlábainak varianciája. [xvi] Közösségi szintű indikátor. Az EU-tagállamok kamatlábainak varianciája. [xvii] Közösségi szintű indikátor. Az EU-tagállamok kamatlábainak varianciája. [xviii] A GDP arányos áru-külkereskedelmi forgalom (export és import) 100-szorosa. [xix] A GDP arányos szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom (export és import) 100-szorosa. [xx] A GDP arányos működőtőke-áramlás (export és import) 100-szorosa. [xxi] A GKM Stratégai Főosztályának számítása szerint (mely a 2001-2003 közötti időszakban megegyezik az Eurostat adataival) a 2000-es érték 3,6. [xxii] Az n-edik évben alapított vállalkozások és az n-edik évben működő vállalkozások aránya. [xxiii] Azon n-edik évben alapított vállalkozások és az ezek közül n+2-edik évben is működő vállalkozások aránya. A definícióból fakadóan az elmúlt évekre nem állítható elő ilyen indikátor. [xxiv] Az n-edik évben megszűnt vállalkozások és az n-edik évben működő vállalkozások aránya.

199


200


201

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG MELLÉKLETEK

Recommend Documents