FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG MELLÉKLETEK

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG

MELLÉKLETEK AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELEIT ÉS AZ EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEIT FIGYELEMBE VEVİ INTÉZKEDÉSEK TEMATIKUS ISMERTETÉSE A NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAMBAN SZEREPLİ INTÉZKEDÉS

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELE

Költségvetési hiány csökkentése

Kevéssé áttekinthetıek a Magyarország esetében elıirányzott intézkedések a költségvetési konszolidációt illetıen

Hosszú távon fenntartható gazdasági fejlıdés és költségvetési stabilitás, államreform

További figyelmet kell fordítani a fenntartható államháztartás biztosítására

A 2006. MÁRCIUS 23-24-I EURÓPAI TANÁCS

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELEIT, VALAMINT AZ EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEIT FIGYELEMBE VEVİ MAGYAR

KÖVETKEZTETÉSE MAKROGAZDASÁG

A túlzott hiányt felmutató tagállamoknak erıteljesebb költségvetési konszolidációra kell törekedniük a túlzott hiány mihamarabbi felszámolása érdekében (52. pont)

INTÉZKEDÉS BEMUTATÁSA

Magyarország a 2006. szeptember 1-jén benyújtott konvergencia-programban részletesen meghatározta azokat az intézkedéseket, amelyek elısegítik a költségvetési hiány csökkentését és a makrogazdasági stabilitás megteremtését. A gyors kiigazítás idıszakában párhuzamosan kerül sor a kiadások csökkentésére és a bevételek növelésére. A Kormány tisztában van azzal, hogy tartós költségvetési egyensúly csak a kiadási oldal strukturális átalakításával érhetı el, de a gyors egyensúlyjavítás érdekében szükség volt az adó- és járulékterhek emelésére is. A programidıszak második felében (2009-tıl) kizárólag a kiadások GDP-arányos csökkenése biztosítja az egyenleg további javulását. A Kormány által már 2006-ban megtett azonnali lépések illeszkednek az állam mőködési költségeinek tartós csökkentését célzó, illetve az egészségügy finanszírozási és mőködési rendszerét átalakító hosszabb távú reformok irányához. A 2006. évi, a GDP arányában mintegy 1,5 százalékpontos egyensúlyjavításnak nagyjából a fele származik a kiadások visszafogásából. A kiadások GDP-arányos csökkentése a konszolidáció során egyre nagyobb mértékben járul hozzá a hiány mérsékléséhez. Ezt az alapozza meg, hogy már 2006-ban elkezdıdött a kiadási területek átfogó reformjának elıkészítése (bizonyos területeken elindítása), ami a késıbbi idıszakban lehetıvé teszi a kiadási szint tartós csökkentését. Az EU-transzferek nélkül számított kiadások a 2006-tól 2009-ig a GDP arányában közel 6 százalékponttal csökkennek, így az egyenlegjavítás 80%-a a kiadási szint csökkenésébıl származik. Magyarország a 2006. szeptember 1-jén benyújtott konvergencia-programban részletesen meghatározta azokat az intézkedéseket, amelyek elısegítik a költségvetési hiány csökkentését és a makrogazdasági stabilitás megteremtését. Az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása érdekében Magyarország több, egymást kiegészítı intézkedést kíván megvalósítani 2006-tól kezdıdıen a közigazgatást, az egészségügyet, a nyugdíjrendszert, a felsıoktatást, valamint a foglalkoztatást illetıen.

77


A NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAMBAN SZEREPLİ INTÉZKEDÉS

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG



ÉSZREVÉTELE

KÖVETKEZTETÉSE

INTÉZKEDÉS BEMUTATÁSA

MIKROGAZDASÁG A hálózati iparágak versenyének növelése; a szabályozási hatóságok autonómiájának és hatékonyságának növelése

Egyértelmőbb és erıteljesebb intézkedések a hálózati iparágak versenyének fokozására

Az Európai Tanács elismeri a verseny fontos szerepét az európai hálózati iparágak hatékonyságának biztosításában. A Tanács felszólítja a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket ezeken a területeken (63. pont)

A humántıke fejlesztése a kétirányú kutatói ill. diák mobilitás ösztönzésén, az oktatási rendszerben meglévı kutatóhelyek kihasználásának erısítésén, a külföldön dolgozó kutatók hazatérésének

K+F+I stratégia ellenırzı és értékelı rendszerének hiánya; A kutatásfejlesztés

Az Európai Tanács megismétli a Barcelonában tett kötelezettségvállalását, üdvözli az egyedi nemzeti célkitőzések meghatározásával kapcsolatosan elért eredményeket, és felkéri valamennyi tagállamot a 2010.

A vezetékes energiahordozók versenypiacának kialakítását a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (VET), valamint a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (GET) és az ezek végrehajtását biztosító másodlagos jogszabályok írták elı. A teljes harmonizáció 2007. július 1-ig, a teljes piacnyitás idıpontjáig történik meg, új piaci modell kidolgozásával és új törvények kihirdetésével. A villamosenergia-piac 2003. január 1-jétıl nyílt meg. Ettıl kezdve párhuzamosan mőködik a versenypiac és a közüzemi piac. 2004. július 1-tıl már minden nem háztartási fogyasztó feljogosított fogyasztóvá vált. A szabad piaci fogyasztás részaránya 2005. év végére meghaladta az összes fogyasztás 35%-át, éves volumene túllépte a 11.000 GWh-t. Határkeresztezı villamosenergia-átviteli kapacitások építése üzleti alapon, magánbefektetık révén történik. A földgázpiac 2004. január 1-jétıl nyílt meg. A háztartási fogyasztók kivételével minden fogyasztó feljogosított, számuk kb. 180.000. A versenypiacra 2005-ben kilépett fogyasztók száma: 29, így a 2004-ben kilépettekkel együtt összesen 52. Ez az országos összes földgázfogyasztás 7%-át jelenti. Az Európai Bizottság 2005 januárjában publikálta a negyedik összehasonlító jelentést az európai gáz- és villamos-energia, ami megállapította, hogy a magyarországi liberalizáció és piacnyitás sikeres, az új tagállamok között Magyarország érte el a leggyorsabb és legfigyelemreméltóbb elırehaladást. (Átmeneti intézkedés: erımővi hatósági árak visszaállítását a teljes piacnyitás dátumáig, hatálya a HTM-mel rendelkezı erımővekre terjed ki.) A TTI stratégia Kormány elé terjesztésének várható idıpontja: 2006 szeptember vége. A stratégia kialakítása során felülvizsgálatra kerülnek a fı stratégiai indikátorok, valamint azok célértékei – ennek függvényében a K+F ráfordítások GDP-re vetített arányának 2013-as 2,1 százalék értéke is változhat. Az Innovációs Alap tekintetében a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal szisztematikus program-értékelı és monitoring-tevékenységet folytat. Éves értékelı terv alapján, közbeszerzési eljárás során választják ki a független értékelıket.

78



támogatásán keresztül; a mőszaki és természettudományos képzés szerepének erısítése a felsıoktatásban és a szakképzésben; a fiatal kutatók képzését és mobilitását segítı intézkedések.

Az elektronikus kereskedelem szabályozási feltételeinek felülvizsgálata, a telekommunikációs piac versenyintenzitásának növelése, a földfelszíni digitális televíziós mősorszórás elterjedését lehetıvé tevı szabályozási környezet kidolgozása, a digitális jogkezelés (elektronikus aláírás) biztosítása; a KKV-k számára elérhetı üzleti, illetve a K+F eredményeit elérhetıvé tevı adatbázisok kialakítása.




ÉSZREVÉTELE területén azonosított problémákra megfelelı, egyértelmő politikai válaszok hiánya

KÖVETKEZTETÉSE évre megállapított átfogó 3%-os célkitőzés elérését célzó politikák és fellépések elısegítésére, figyelembe véve a tagállamok eltérı kiindulópontjait (18.pont)

Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának terjesztésének bıvebb kifejtése

A stratégia gazdasági növekedésre és termelékenységre vonatkozó céljainak elérése érdekében európai és nemzeti szinten egyaránt elengedhetetlen a koncentrált, hatékony és integrált, az információs és kommunikációs technológiákra vonatkozó politikák kialakítása. (64.pont)

INTÉZKEDÉS BEMUTATÁSA Az uniós forrásokból finanszírozott K+F és innovációs projektek tekintetében egységes nemzeti monitoring-rendszer mőködik, amely ex-ante és ex-post értékeléseket is magában foglal. Az elfogadás elıtt álló kutatás-fejlesztési stratégia fı elemei: Erısödjön a vállalatok kutatási és fejlesztési tevékenysége. A vállalatok Magyarországon történı K+F ráfordítása legalább kétszerese legyen az állami ráfordításoknak, érje el a GDP minimum 1,4 %-át, miközben az állami ráfordítási arány a GDP 0,7 %-a. Épüljenek ki nemzetközileg is elismert K+F kapacitások, központok. A költségvetési és a non-profit szférában mőködı kutatóhelyeken javuljon a minıség és a hatékonyság, erısödjön az eredmények hasznosítása és a gazdasággal való kapcsolat. Jöjjenek létre a világ élvonalába tartozó kutatóegyetemek, amelyek szorosan együttmőködnek a vállalatokkal, és rugalmasan reagálnak a gazdaság igényeire. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggı jogsértések megakadályozását segítı értesítési-eltávolítási eljárás hatályának bıvítése: megvalósult (2005. évi CLXXI. törvény) hatályba lépés 2006. január 1-én Elektronikus információszabadság megvalósítása: 2006. január 1-én hatályba lépett a törvény két végrehajtási rendelete: a közérdekő adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadatkeresı rendszerre, valamint a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról szóló 305/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet és a közzétételi listákon szereplı adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról szóló 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet. Lépések a digitális jogkezelés hazai bevezetése felé: 2006. április 15-én lépett hatályba a szerzıi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása A földfelszíni digitális televíziós mősorszórás elterjedését lehetıvé tevı szabályozói környezet kidolgozásra került, a Kormány elfogadta a földfelszíni digitális televízió mősorszórásra való átállás elsıdleges kormányzati feladatairól szóló 1021/2005. (III. 10.) határozatát.

79



Új csıdtörvény elıkészítése és elfogadása




ÉSZREVÉTELE Hatékony csıdeljárás és vállalati szerkezetátalakít ás szabályozásának elérésére irányuló gyakorlati intézkedések bıvebb kifejtése

KÖVETKEZTETÉSE

INTÉZKEDÉS BEMUTATÁSA 2006. július 1-jétıl hatályos új rendelkezés, hogy a Cégszolgálat (Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közremőködı Szolgálat új elnevezése a törvény hatálybalépésétıl) jogi tanácsadást is nyújt, valamint hogy 2007 októberétıl a Cégszolgálat a közhiteles hitelezıvédelmi nyilvántartást is mőködteti.

A jelenlegi szabályozás szerint a bajba jutott cégeknek legfeljebb 150 napjuk van arra, hogy – hitelezıikkel egyezkedve – talpra álljanak. 2005-ben összességében 12 643 cég ellen indítottak felszámolási, végelszámolási vagy csıdeljárást, ami 5%-kal haladja meg a 2004. évi adatokat. 2005-ben mindössze 26 cég kapott csıdeljárással esélyt a túlélésre, míg 7 957 kerül felszámolás alá. Az új csıdtörvény-koncepciót a 1094/2005. (IX. 19.) Korm. határozat rögzíti. A teljesen új csıdtörvény normaszöveg-tervezetének kidolgozásához szükséges szakmai viták jelenleg folyamatban vannak, az új csıdtörvény kormány elé terjesztésének dátuma 2006. szeptember 30.

Az oktatási, képzési rendszereknek a képzési szintek és formák sajátosságait figyelembe véve a vállalkozói készségek, menedzsment ismeretek megszerzésének, a munkakultúra javításának, a szervezeti tanulás elısegítésének támogatása.

A vállalkozói kedv valamennyi iskolai szinten megvalósuló ösztönzésére és támogatására vonatkozó intézkedések hiánya

A KKV-k üzleti környezetének javítását célzó, valamint a minél több ember vállalkozóvá válását ösztönzı intézkedéseket kifejezetten meg kell említeni a nemzeti reformprogramokban. (31.pont)

A vállalkozóvá válást ösztönzı intézkedések: A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) a Junior Achievement Magyarország Alapítvánnyal együttmőködve 2005-ben indította el „Vállalkozom, tehát leszek” címmel 3 éves diákvállalkozási programját, mely a fiatalok gazdasági ismereteinek elsajátítását, bıvítését célozza 8 alprogramon keresztül. A GKM támogatja az Életpálya Alapítvány által 2000-ben indított Ifjúsági Pénzügyi Támogatási Programot, amelynek keretében olyan fiatal vállalkozók kapnak maximálisan 1 millió forint visszatérítendı támogatást, akik vállalkozói elıélet, kellı referenciák és fedezeti biztosítékok híján banki hitelre nem számíthatnak. Vállalkozói kultúra oktatása: A 2006-2010 évi kormányprogram külön foglalkozik az oktatási reformmal, amelynek része a piacképes tudást adó szakképzés.

80



A KKV-k esetében a pénzügyi eszközök biztosításának javítása, a finanszírozási forrásokhoz jutásának megkönnyítése. A pénzügyi támogatásokhoz (EU-s és hazai pályázatokhoz) való hozzáférési lehetıségek erısítése Ipari klaszterek létrehozásának, a globális cégek beszállítói hálózatainak fejlesztésének, partnerségek kialakulásának, valamint a helyi szinten történı információnyújtásnak az ösztönzése. Inkubációs, innovációs és üzleti tanácsadási szolgáltatások biztosítása,az információhoz jutásuk segítése, vállalkozási ismereteket, nyelvi és IT készségeket javító képzési programok indítása.




ÉSZREVÉTELE Pénzügyi forrásokhoz való könnyebb hozzáférést megvalósító intézkedések részletesebb bemutatása

KÖVETKEZTETÉSE

INTÉZKEDÉS BEMUTATÁSA Mikrohitel Program – a maximálisan felvehetı hitelösszeg 25 ezer euró, a futamidı 8 év; a kamat mértéke a jegybanki alapkamat +/- 3 %-os mértéken állapítható meg. Széchenyi Kártya – a mikro-, kis- és középvállalkozások egyszerősített eljárással szabad felhasználású, likviditási problémákat kezelı hitelhez juthatnak. 2010. december 31-ig a Kormány minden kibocsátott Kártyára 50 %-os garanciadíjtámogatást biztosít. Maximum 25 millió forint értékő kártya igényelhetı, a Széchenyi Kártyához kötıdı hitel után a bankok által felszámítható kamatmarge és kezelési költség mértéke maximum 4 + 0,8 %, a vállalkozók által a készfizetı kezességvállalásért a Hitelgarancia Rt-nek fizetendı díj 1,5 % (melynek felét az állam átvállalja), a garantált hitelrész 80 %.

„Sikeres Magyarországért” Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram – 2005 nyarán, 310 milliárd forintos keretösszeggel hirdette meg a Kormány; célja a mikro-, kis- és középvállalkozások foglalkoztatásban betöltött szerepének, innovációs és beszállítói tevékenységének erısítéséhez, környezetvédelmi és egészségügyi célú beruházásaihoz kedvezményes kamatozású hitel nyújtása, a fejlesztési és beruházási tárgyú pályázatokhoz, különösen a Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázataihoz kapcsolódóan kiegészítı forrás biztosítása. A felhasználható hitel összege 5-1000 millió Ft. A kamat mértéke legfeljebb 3 havi EURIBOR + 4%, ami tartalmazza a kezelési költséget is. A türelmi idı a szerzıdéskötéstıl számított 2 év, a futamidı legfeljebb 15 év. A hitelprogram része a Mikrohitel Plusz konstrukciós hitelcél, mely esetében a hitelösszeg 1-15 millió Ft, a kamat pedig a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat. A konstrukció futamideje maximum 10 év. Lánchíd Faktoring Program – a mikro- és kisvállalkozások részére 3%-os állami kamattámogatással.

81






ÉSZREVÉTELE

KÖVETKEZTETÉSE

INTÉZKEDÉS BEMUTATÁSA Tıkeprogramok: Corvinus Rt. – célja elısegíteni magyarországi vállalkozások határon túli terjeszkedését, beruházását, vállalatalapítását, vállalatfelvásárlását. A Társaság a külföldi cégbe történı befektetését mindig magyarországi szakmai befektetı partner mellett, társbefektetıként valósítja meg. A befektetett tıke nagysága minimum 20 millió Ft, a céltársaságban kizárólag kisebbségi részesedést szerez. A befektetés idıtartama 3-10 év. A 1041/2005. sz. kormányhatározat felkéri a tárcákat, hogy alakítsák ki az állami tulajdonban lévı tıkefinanszírozási intézmények együttmőködı, integrált rendszerét, amelyen belül kapjon kiemelt szerepet a Corvinus Rt irányítása alatt létrejövı kis- és középvállalkozás-fejlesztést, valamint innovációt támogató befektetési intézménycsoport. Ennek keretében a Corvinus Rt. 2005-ben megvásárolta az MFB Rt. részesedését a Kisvállalkozás-fejlesztı Pénzügyi Rt-ben, többségi tulajdont szerzett a Beszállítói Befektetı Rt-ben, illetve megalakította a Corvinus Elsı Innovációs Tıkealapot. Informatikai Kockázati Tıkealap – célja a hazai informatikai és távközlési szektorban mőködı kis- és középvállalkozások tıkeellátottságának javítása. Az egy vállalkozásba befektethetı tıke összege 50-450 m Ft között mozoghat. A tulajdonszerzés mértéke 25-49%. A befektetési idıtartama 3-tól 7 évig terjed. Magyar Fejlesztési Bank Rt. Fejlesztés Tıkebefektetési Programja + a „Lendület” portál segítségével a GKM folyamatosan tájékoztatást nyújt a KKV-k által igénybe vehetı pályázati és kedvezményes pénzügyi konstrukciókat illetıen.

82



Az európai léptékő elérhetıség javítása a közlekedési infrastruktúra összehangolt fejlesztése révén; a különbözı fejlesztési elképzelések összehangolása (határátlépı kapacitások, TEN-T, illetve Quick Start projektek); az elérhetıség, s ezáltal az áruk és emberek mobilitásának javítása a közlekedésben a liberalizációs folyamat folytatása; az országos lefedettségő szélessávú infrastruktúra kiépítése és használata Kiemelt feladat a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség csökkentése, összehangolása, a fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos adminisztráció csökkentése, nem utolsó sorban pedig a cégeljárásról készülı új törvény elfogadása.



ÉSZREVÉTELE Infrastruktúra korszerősítéséne k költségvetési kihatásainak hiánya

KÖVETKEZTETÉSE A belsı piac teljes körő megvalósítása és elmélyítése érdekében az európai infrastruktúra kiterjesztése, javítása, összekapcsolása és átjárhatósága terén elérendı eredményeket szolgáló további erıfeszítésekre van szükség. Az Európai Tanács hangsúlyozza a közlekedés és energia területére vonatkozó TENprojektek végrehajtásának, valamint annak a fontosságát, hogy a tagállamok és az európai intézmények megfelelı ösztönzıket állapítsanak meg az infrastrukturális beruházásokra vonatkozóan.(65.pont) A tagállamoknak meg kell hozniuk a megfelelı intézkedéseket ahhoz, hogy jelentıs mértékben csökkentsék a cégalapításhoz — különösen a KKV-k alapításához — szükséges átlagos idımennyiséget, azzal a célkitőzéssel, hogy 2007 végéig az unió területén bárhol egy héten belül lehetséges legyen a cégalapítás. (30.pont)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELEIT, VALAMINT AZ EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEIT FIGYELEMBE VEVİ MAGYAR INTÉZKEDÉS BEMUTATÁSA A költségvetési kihatások az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közlekedési OP projektlistájának és pénzügyi tervének véglegesítésével adhatók meg.

Az új Cégtörvény (2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról) az elektronikus cégeljárás megvalósításával gyorsabbá teszi a cégbírósági eljárást. 2006. július 1-tıl közkereseti, betéti vagy korlátolt felelısségő társaságok számára lehetıséget biztosít az egyszerősített, gyorsított cégbejegyzési eljárásra, melynek eredményeként a bejegyzési kérelem benyújtását követı 2. munkanapon sor kerülhet a cég bejegyzésére. Ezen kivételes eljárásnak az elızetes névfoglalás, szerzıdésminta alkalmazása és a bejegyzési kérelem elektronikus beterjesztése a feltétele. Új szabályként került be a törvénybe a törvény mellékletét képezı szerzıdésminták alkalmazása, amelyek egyszerőbb és gyorsabb eljárási rendben történı cégalapítást eredményeznek a három legnagyobb számban létrejövı cégforma – a közkereseti és betéti társaság, valamint a korlátolt felelısségő társaság – esetében. A szerzıdésminták alkalmazása a bejegyzési és változásbejegyzési eljárások jelentıs mértékő felgyorsításán túl a cégek alapítási költségeinek csökkenését is eredményezi. 2007. október 1-jétıl a cégbíróságnak a bejegyzésrıl, vagy annak elutasításáról a kérelem érkezésétıl számított 8 munkanapon belül döntenie kell.

83



A fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos adminisztráció csökkentése; az adminisztrációs terhek és tranzakciós költségek jelentıs csökkentése érdekében az államháztartás korszerősítése, szervezeti átalakítási koncepció kidolgozása; fejlesztések a pénzügyi rendszerekhez kapcsolódó elektronikus szolgáltatások terén; a pénzügyi és kapcsolódó eljárásokra vonatkozó adminisztratív terhek felülvizsgálata. A megújuló energiaforrások használatának elérhetıvé tétele (önálló megújuló energiahordozó program indítása és megvalósítása)




ÉSZREVÉTELE

KÖVETKEZTETÉSE

INTÉZKEDÉS BEMUTATÁSA Ha a létesítı okirat nem szerzıdésminta alkalmazásával készül, akkor a bejegyzésrıl, vagy annak elutasításáról a kérelem érkezésétıl számított legkésıbb 15 munkanapon belül dönteni kell. Az átmeneti idıben 2006. július 1. és 2007. október 1. között szerzıdésmintával a végsı határidı 15 munkanap; szerzıdésminta alkalmazása nélkül 30 munkanap, gyakorlatilag megegyezik a jelenleg hatályossal, csak most a jogi személyiség nélküli, illetve jogi személyiségő társaságok esetében követendı eljárások között van különbség. A 2006-2010. évi kormányprogram 57. oldalán rögzített cél, hogy a cégek piacra lépésének adminisztratív eljárásainak gyorsítása érdekében 2007 végéig biztosítani kell, hogy a cégbejegyzési eljárás ne vegyen igénybe 7 munkanapnál hosszabb idıt, a Cégtörvény ennek megfelelı módosítása folyamatban van. Az elektronikus eljárások elterjedését a papíralapú kérelmekhez képest kedvezıbb közzétételi díjak ösztönzik. Jelenleg a társaságok bejegyzésének idı és költségigénye még annak függvénye, hogy a társaság jogi személyiség nélküli, illetve jogi személyiségő. 2005-ben pl. egy kft. alapítása bejegyzési, közzétételi, közjegyzıi és ügyvédi költségekkel együtt – a 3 millió Ft kötelezı törzstıke felett – kb. 250 ezer Ft-ba kerül, egy bt. esetén az alapításhoz szükséges minimális vagyon rendelkezésre bocsátásán túl, 80-100.000 Ft körül alakulhat.

A vállalkozások indulási költségeit a lehetı legalacsonyabbra kell csökkenteni. (30.pont)

A megújuló energiaforrások arányának 2015-ig 15%-ra történı emelését, valamint hasonló módon a bioüzemanyagok közlekedési ágazatban való használatának további támogatása, mérlegelve arányuknak 2015-ig 8%-

A nemzeti megújuló stratégiát várhatóan 2006 ıszén fogadja el a Kormány. A megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia-termelés részaránya a hazai összes villamosenergia-felhasználáson belül a 2003. évi 0,9%-ról 2005-re 4,5%-ra növekedett, ezzel az Európai Unióhoz történı csatlakozás során Magyarország részére megállapított 3,6%-os részarány elvárást teljesítettük. Döntıen a zöld áram termelés dinamikus felfutásának köszönhetı, hogy az összes megújuló energiahordozó-felhasználás országos energiafelhasználáson belüli

84


részaránya a 2003. évi 3,5%-ról 2005-re 5,2%-ra emelkedett. Jelenlegi stratégiai célkitőzéseink szerint 2010-ig el kívánjuk érni a zöld áram termelés részarányában a 6,5%-ot, a megújuló energiahordozók összesített részarányában pedig a 8-8,2%-ot, valamint a biomassza-üzemanyag felhasználás terén 2010-ig elérjük az Európai Unió tagállamai számára elıírt 5,75%-os részarányt. A tervezett intézkedések révén elérhetınek tartjuk, hogy 2013-ra 11-11,5% körüli mértékőre emelkedhet a hazai zöld áram termelés és 14% körülire emelkedhet a hazai összes megújuló energiahordozó-felhasználás részaránya. A növekményeket elsısorban a hazai szilárd biomasszára alapozzuk, de természetesen jelentıs szerepet kívánunk biztosítani a növekményen belül a bio-üzemanyagoknak, a biogáznak, a geotermiának, illetve az egyéb megújuló energiahordozóknak is. Az externális költségek beépítése a fosszilis tüzelıanyagok árába nagyobb részt megvalósult (lásd pl. energiaadó). FOGLALKOZTATÁS AZ EURÓPAI A 2006. MÁRCIUS 23-24-I AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELEIT, VALAMINT AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG EURÓPAI TANÁCS TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEIT FIGYELEMBE VEVİ MAGYAR ÉSZREVÉTELE KÖVETKEZTETÉSE INTÉZKEDÉS BEMUTATÁSA Sürgetı feladat a fiatalok munkaerı- 2005 végén a Kormány elindította a START Programot. A program a pályakezdıt piaci helyzetének javítása, valamint foglalkoztató munkáltatónak a foglalkoztatás elsı évében - az átlagosan 35%-os a fiatalok szintrıl - 15 százalékra, a második évben pedig 25 százalékra csökkentette a munkanélküliségének jelentıs járulékfizetési kötelezettségét. Fontos változás a korábban bevezetett csökkentése. járulékkedvezményekhez képest, hogy igénybevétele jóval kevesebb adminisztrációs (38. pont) terhet jelent a munkáltatónak, és a támogatást nem utólagos megtérítésként kapja a munkáltató, hanem az a járulékok egy részének átvállalását jelenti. Részben ennek köszönhetı a kedvezmény magas igénybevételi aránya: 2006 elsı felében mintegy 9000 fiatal helyezkedett el a START Program keretében. ra történı növelését, az olajipar képviselıivel folytatott konstruktív párbeszéd, valamint a bioüzemanyagok második generációja kutatásának és fejlesztésének maximális támogatása mellett.(19.pont)


START Program

START program kiterjesztése az idısebb munkavállalókra

Az alkalmazásban maradásnak az idısebb alkalmazottak számára való vonzóbbá tétele céljából az Európai Tanács hangsúlyozza az aktív idıskorra vonatkozó stratégiák végrehajtásának jelentıségét. (39. pont)

A Kormány 2007-tıl – az ESZA támogatásával – kiterjeszti a START programot: A ’START Plusz’ program keretében a kisgyermek otthoni gondozását, vagy közeli hozzátartozó ápolását követıen munkába álló személyek alkalmazása esetén a munkáltatótól a járulék egy részének megfizetését a Munkaerı-piaci Alap átvállalja. A ’START Extra’ program célja, hogy segítséget nyújtson a munkavállaláshoz, a munkaerı-piaci visszatéréshez a tartósan munkanélkülieknek, akiknek nehezebb elhelyezkedniük vagy az életkoruk miatt, vagy azért, mert az ország leghátrányosabb,

85






ÉSZREVÉTELE

KÖVETKEZTETÉSE Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy ideje európai szinten szilárdan elkötelezıdni a nık foglalkoztatását elısegítı politikák végrehajtása, és a munka és a magánélet egyensúlyának megfelelıbb biztosítása mellett.(40. pont)

INTÉZKEDÉS BEMUTATÁSA elmaradott térségeiben, településein élnek. A munkáltatótól az elsı évben a Munkaerıpiaci Alap teljes egészében, a második évben pedig részben átvállalja a járulék megfizetését.

Az Európai Tanács felhívja a tagállamokat a következıkre: a munkában töltött évek során a gyors munkahely-változtatásokat lehetıvé tévı, a gazdaságban munkával töltött órák összes mennyiségének növekedéséhez vezetı és a humán erıforrásokba történı beruházások hatékonyságát javító, életciklusra

2005 végén a munkanélküli ellátást az álláskeresési támogatás rendszere váltotta fel, amely két elembıl áll: az álláskeresési járadékból, illetve az álláskeresési segélybıl. Az új rendszerben a mielıbbi elhelyezkedést segíti, hogy: az álláskeresési támogatás a folyósítás elsı szakaszában a korábbi jövedelemhez jobban igazodó, magasabb összegő ellátást, míg a továbbiakban egy alacsonyabb szintő, fix összegő ellátást jelent; az álláskeresési támogatás folyósításának feltétele az intenzív álláskeresés, a szoros együttmőködés, amihez a foglalkoztatási szolgálat segítséget nyújt, minden álláskeresıvel egyéni álláskeresési megállapodást kell kötni, ami lehetıvé teszi az önálló álláskeresés következetesebb számonkérését; az álláskeresési járadékban részesülı, ha elhelyezkedik,

alapozott, munkára vonatkozó megközelítés kidolgozása; az aktív és megelızı politikák irányába történı váltás elısegítése, ezáltal ösztönözve és támogatva az embereket munkaviszonyba kerülésükben (37. pont)

megkaphatja a hátralévı összeg felét; az álláskeresési segély mellett pedig – annak szüneteltetése nélkül – lehet alkalmi munkát végezni.

START program kiterjesztése a gyesrıl visszatérıkre

A munkanélküli ellátórendszer átalakítása

A szociális ellátórendszer módosítása

A munkanélküli ellátás reformja

A szociális ellátórendszer átfogó felülvizsgálata szükséges

Korábban is igénybe vehetı volt az 50 éven felüli tartósan munkanélküli személyt, illetve a gyesrıl visszatérı szülıt alkalmazó munkáltatók számára egyfajta járulékkedvezmény, ennek igénybevételi aránya azonban a bonyolult adminisztráció és az utólagos megtérítés rendszere miatt alacsony volt.

2007-tıl megkezdjük egy olyan rendszer kiépítését, amelyben a munkával nem rendelkezı emberek elıször az elérhetı álláslehetıségekkel, álláskeresést segítı szolgáltatásokkal találkoznak, és csak abban az esetben válnak jogosulttá az ellátásokra, ha nincs lehetıségük azonnal munkába állni. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) bázisán egy közös belépési pontot (egyablakos rendszert) alakítunk ki, ahol minden munkavállalási korú személynek meg kell jelennie, aki ellátást

86






ÉSZREVÉTELE

KÖVETKEZTETÉSE

INTÉZKEDÉS BEMUTATÁSA igényel. Az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszer kialakítása az ügyfélkör jelentıs bıvülését fogja eredményezni (a jelenlegi évi 1 millió fıs ügyfélforgalom akár meg is duplázódhat). Ahhoz, hogy az ÁFSZ és a kapcsolódó szociális szolgáltatások a növekvı ügyfélkörbıl fakadó feladatokat magas színvonalon, eredményesen és hatékonyan tudják ellátni, és mindazoknak, akinek valamilyen aktív munkaerıpiaci szolgáltatásra van szükségük, biztosítani tudják azt, növelni kell az erre rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat, tovább kell fejleszteni a szolgáltatásokat. A nyugdíjazási átlagéletkor – a korhatár alatti nyugdíjazás enyhe feltételrendszere miatt – alacsony, a nyugdíjkorhatártól jelentısen elmarad. Az egészségi állapothoz kötıdı, illetve egyes munkakörökben eltöltött idıhöz kapcsolódó korhatár alatti ellátástípusok feltételrendszere esetenként nagyvonalú. Az elmúlt években az induló nyugdíjak helyettesítési rátája jelentısen megemelkedett. Ezen folyamatok miatt a Kormány kezdeményezi, hogy részben 2006-ban, részben pedig 2007 elsı félévében szülessenek meg az ellentmondások korrekcióját lehetıvé tevı jogszabályok. Ezen változások szükségesek ahhoz, hogy a nyugdíjrendszer hosszú távon az egyensúlyt megközelítı állapotba kerüljön. Az intézkedések közül kiemelendı: az elırehozott öregségi nyugdíjazás korhatárának egy évvel történı felemelése, illetve az ellátás igénybevétele esetén biztonságmatematikailag indokolt mértékő korrekciója; az induló nyugdíjak szintjének korrigálása; az egyes munkakörökben eltöltött idıhöz kapcsolódó korkedvezményes nyugellátás további jogszerzésének megszüntetése, valamint a rokkantsági nyugdíjrendszer rehabilitációs szemlélető átalakítása; Az egyes foglalkoztatási csoportok között érvényesülı – a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez szükséges szolgálati idıben és keresetbeszámítás módjában meglévı – ma már indokolatlan eltérések fokozatos megszőntetése; A szabályozás világossá teszi, hogy a korhatár elıtti nyugdíj egy kedvezmény, amely mellett keresı tevékenység nem folytatható. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó társadalombiztosítási érdekeltség megteremtése céljából létrehozandó egyéni egészségügyi számlák rendszerének kialakítása folyamatban van, ehhez 2006. január 1-tıl hatályba léptek az Egészségügyi Minisztérium kompetenciájába tartozó jogszabályok módosításai.

Nyugdíjrendszer tervezett reformja

Szükséges a korai nyugdíjba vonulás és a rokkantnyugdíj rendszerébe való beáramlás csökkentése

Egyéni egészségügyi számla

A be nem jelentett munkavégzés visszaszorításána k egyik hatékony eszköze lehet

Meg kell vizsgálni a munkában eltöltött idı meghosszabbítására, a fokozatos nyugdíjba vonulásra, a részmunkaidıre, a munkakörülm. javítására irányuló ösztönzıket, és az arra irányuló célzott ösztönzıket, hogy a képzésben részt vevı idısebb alkalmazottak száma gyorsabban nıjön, mint a munkaerı egésze tekintetében. (39. pont)

87



„Lépj egyet elıre!” Program

Az oktatási és képzési rendszer átalakítását és a munkaerı-piaci igényekhez igazítását szolgáló lépések




ÉSZREVÉTELE Növelni kell az alacsony iskolai végzettségőek felnıttképzésben való részvételét

KÖVETKEZTETÉSE Az Európai Tanács felhívja a tagállamokat a következıre:az alacsony képzettségőekre és alacsony jövedelmőekre-különösen a munkaerı-piac peremén lévıkre irányuló intézkedések megfelelıbb összpontosítása. (37. pont)

INTÉZKEDÉS BEMUTATÁSA Az alacsony iskolai végzettségő munkavállalók képzésben való részvételének növelése érdekében 2006 elején elindult a „Lépj egyet elıre!” program. A programban 6800 fı vesz részt, a résztvevık több mint 60%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik.

Hiányzik a munkaerıpiacho z igazodó oktatás és képzés rendszerének megteremtését, a lemorzsolódás csökkentését és az esélyegyenlıség biztosítását szolgáló szakpolitikai stratégia világos kifejtése

Célunk olyan irányítási, szabályozási, finanszírozási, döntéshozási, érdekegyeztetési, információs rendszer kialakítása, amely segíti a képzı intézmények munkaerı-piaci alkalmazkodását, a munkaerı-piaci igényekre való aktív reagálását. Ennek érdekében: továbbfejlesztjük a pályaválasztási döntéseket megalapozó információs rendszert, ezáltal biztosítva, hogy az érintettek (fiatalok, felnıttek) és akik a pályaválasztásban közremőködnek (iskolák, munkaügyi szervezetek, képzı intézmények) jobb döntéseket hoznak majd. Kidolgozzuk a szakképzésbıl kilépık pályakövetési rendszerének alapjait, melynek célja, hogy a szakképzı intézmények tevékenységét a felhasználók értékeljék, az információk rendszeres és sztenderdizált győjtésével az eredmények váljanak összehasonlíthatóakká, és segítsék a szakképzı intézmények mőködtetésével kapcsolatos döntéseket, a hiteles információk járuljanak hozzá a pálya-, illetve intézményt választók tudatos döntéséhez is. Átalakítjuk a finanszírozási és támogatási rendszert, mely utóbbinak középpontjába a képzésben résztvevı egyént kell állítani, meghatározni, hogy életpályája során mekkora állami támogatás jár alanyi jogon, és milyen élethelyzetekben lévık milyen feltételekkel juthatnak további állami támogatáshoz. Felülvizsgáljuk az intézményrendszert, melynek során meg kell vizsgálni, hogy az állami kötelezettségek teljesítéséhez milyen szakképzési intézményi struktúrára van szükség, mely feladatok ellátásához van szükség állami intézményrendszerre, és melyek azok az állami feladatok, amelyek ellátásához az állam támogatást ad ugyan, de amelyeket nem állami szervezetek valósítanak meg.

88


A LISSZABONI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁT SEGÍTİ INTÉZKEDÉSEK Fı kihívások

Integrált Iránymutatások

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVfejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés)

Intézkedés

Végrehajtás (monitoring)

Leírás

Elvárt eredmény

Jelenlegi helyzet és céldátum

Költségvetési forrás

Indikátor a végrehajtás ellenırzéséhez

MAKROGAZDASÁG A makrogazdasági szférában ható, alábbiakban felsorolt intézkedések döntı része nem igényel költségvetési forrást (szabályozási kérdés), vagy az adott területre jelenleg fordított költségvetési kereten belül, átcsoportosítással fedezhetı. Költségvetési hiány csökkentése

2. Hosszú távon fenntartható gazdasági fejlıdés és költségvetési stabilitás

5. Makrogazdasági stabilitás

Közigazgatási Méretgazdaságos, hatékony közigazgatás reform megteremtése A központi kormányzat méretének és belsı tagoltságának lényeges csökkentése: minisztériumok száma 14-rıl 11re, a foglalkoztatottak száma 20%-kal csökken.

Megvalósult

Minisztériumok és foglalkoztatottak száma Költségvetési hiány szintje

89


Fı kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Közigazgatási Makrogazdasági reform stabilitás A párhuzamos funkcionális területek – humánpolitika, informatika, vagyonkezelés üzemeltetés – központosítása . 5. Közigazgatási Makrogazdasági reform stabilitás A központi közigazgatás és területi (dekoncentrált) szervei konszolidációja és regionális átszervezése (közel 200 költségvetési szervet érintıen) a létszám 10%-os csökkentésével.

Intézkedés

Végrehajtás


(monitoring) Elvárt eredmény



Méretgazdaságos, hatékony közigazgatás megteremtése

Döntés megszületett

2007. január 1.

Közszféra kiadásai Költségvetési hiány szintje



2006. december 31.

Szervezetek és foglalkoztatottaik száma Költségvetési hiány szintje

90


Fı kihívások








Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Fogl. 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Közigazgatási Makrogazdasági reform stabilitás A közigazgatás egészében a teljesítménykövet elmények meghatározásána k, mérésének általánossá tétele, a merev elırejutási és bérrendszer rugalmasabbá tétele. 5. Közigazgatási Makrogazdasági reform stabilitás A versenyvizsgán alapuló kiválasztási rendszer bevezetése 5. Közigazgatási Makrogazdasági reform stabilitás Az önkorm. közigazgatásban méretgazdaságos üzemméretet elérı társulási formák pénzügyi ösztönzése.

Intézkedés

Végrehajtás







2006 és 2007. elsı félév

Teljesítménymutató k Költségvetési hiány szintje



2006

Teljesítménymutató k Költségvetési hiány szintje



2006

Közszféra kiadásainak aránya Költségvetési hiány szintje

91


Fı kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Közigazgatási Makrogazdasági reform stabilitás Integrált kistérségi ügyfélszolgálati központok létrehozása. 5. Közigazgatási Makrogazdasági reform stabilitás Az elektronikus közigazgatás elterjesztése (a versenyképessége t érintı és az uniós ajánlásokban meghatározott szolgáltatások körében).

Intézkedés

Végrehajtás






Döntés 2006

2007

Kistérségi ügyfélszolgálati központok száma


Döntés 2006

2007

Elektronikus közigazgatást használók aránya

92


Fı kihívások




Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Önkormányzati Makrogazdasági reform stabilitás A kistelepülési és megyei feladatellátás dominanciája helyett a városi, kistérségi és regionális – törvényen, illetve pénzügyi eszközökkel is ösztönzött együttmőködésen – alapuló, a racionális üzemméreteket érvényesítı feladatellátás általánossá tétele. A kistérségek esetében ez különösen a közoktatásban, a közigazgatásban, a szociális és intézményfenntartási feladatokban érvényesül.

Intézkedés

Végrehajtás




A feladatellátás szintjeinek átalakítása, a Döntés megszületett kistérségi és regionális feladatellátás erısítése, ezzel párhuzamosan a szabályozás deregulációja. A finanszírozásban - bevételi oldalon - a helyi (és központi) adórendszer módosításával az önkormányzati forrásstruktúra átalakítása a feladat, ezen belül a helyi adóbevételek arányának növelése a központi adóbevételekkel szemben, - kiadási oldalon- a finanszírozási rendszer (normatív támogatások) egyszerősítése a szabályozás deregulációja oldandó meg.

Törvényalkotás 2006


Települési és megyei feladatellátásra fordított kiadások aránya

93


Fı kihívások




Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Önkormányzati Makrogazdasági reform stabilitás A feladatellátás átrendezését és racionalizálását a szaktörvényekben megállapított kötelezettségek felülvizsgálatával párhuzamosan az önkormányzatoka t megilletı normatív hozzájárulások számának lényeges csökkentése, tartalmának megváltoztatása és kiegészítı, pályázható, a hatékony feladatellátást feltételként elıíró támogatások alkalmazása segíti.

Intézkedés

Végrehajtás




A feladatellátás szintjeinek átalakítása, a Döntés megszületett kistérségi és regionális feladatellátás erısítése, ezzel párhuzamosan a szabályozás deregulációja. A finanszírozásban - bevételi oldalon - a helyi (és központi) adórendszer módosításával az önkormányzati forrásstruktúra átalakítása a feladat, ezen belül a helyi adóbevételek arányának növelése a központi adóbevételekkel szemben, - kiadási oldalon- a finanszírozási rendszer (normatív támogatások) egyszerősítése a szabályozás deregulációja oldandó meg.



Önkormányzatokat megilletı normatív hozzájárulások száma

94


Fı kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Önkormányzati Makrogazdasági reform stabilitás Az értékalapú ingatlanadózás bevezetése megerısíti az önkormányzatok gazdálkodási önállóságát.


Önkormányzati reform Központi kapacitásszabályo zás bevezetése a közszolgáltatások egyes területein meghatározott feladatoknál (oktatás, szociális ellátás, gyermekvédelem) .

Intézkedés

Végrehajtás




A feladatellátás szintjeinek átalakítása, a Döntés megszületett kistérségi és regionális feladatellátás erısítése, ezzel párhuzamosan a szabályozás deregulációja. A finanszírozásban - bevételi oldalon - a helyi (és központi) adórendszer módosításával az önkormányzati forrásstruktúra átalakítása a feladat, ezen belül a helyi adóbevételek arányának növelése a központi adóbevételekkel szemben, - kiadási oldalon- a finanszírozási rendszer (normatív támogatások) egyszerősítése a szabályozás deregulációja oldandó meg. A feladatellátás szintjeinek átalakítása, a Döntés megszületett kistérségi és regionális feladatellátás erısítése, ezzel párhuzamosan a szabályozás deregulációja. A finanszírozásban - bevételi oldalon - a helyi (és központi) adórendszer módosításával az önkormányzati forrásstruktúra átalakítása a feladat, ezen belül a helyi adóbevételek arányának növelése a központi adóbevételekkel szemben, - kiadási oldalon- a finanszírozási rendszer (normatív támogatások) egyszerősítése a szabályozás deregulációja oldandó meg.

Döntés: 2006. Bevezetés 2008.


Ingatlanadó mértéke

Törvényalkotás 2007. elsı félév

95


Fı kihívások




Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 6. Globalizáció Egészségügyi és öregedés reform Az egészségügy társadalombiztosí tási jellegének megerısítése (a szolgáltatás igénybevételének feltétele a biztosítotti jogviszony, vagy más erre jogosító és nyilvántartott állapot megléte és az esedékes járulék megfizetése. Ennek hiányában csak alapszintő szolgáltatás (mentés, sürgısségi, anya és csecsemıvédelmi és járványügyi) vehetı igénybe.

Intézkedés

Végrehajtás



A jelenleginél sokkal inkább szolgáltatáselvő, az EU-normákhoz illeszkedı ellátórendszer kialakítása, amely magasabb átlagos minıségő és költséghatékonyabb gyógyító-megelızı ellátásokat nyújt az igénybe vevıknek.





Biztosítotti jogviszonnyal rendelkezık aránya

96


Fı kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 6. Globalizáció Egészségügyi és öregedés reform A kereslet korlátozása érdekében az orvos betegtalálkozóhoz, és/vagy a diagnosztikai vizsgálatokhoz kapcsolódóan az igénybevevı által fizetendı díj kerül bevezetésre. 6. Globalizáció Egészségügyi és öregedés reform Szakmai és finanszírozási protokollok (betegutak) érvényesítése a szolgáltatások igénybevételének és nyújtásának ésszerősítésére.

Intézkedés

Végrehajtás











Orvos-beteg találkozók száma, igénybevevık által fizetendı díjból származó bevételek nagysága

97


Fı kihívások





Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 6. Globalizáció Egészségügyi és öregedés reform Az ellátás következı (magasabb) szintjének igénybevétele jellemzıen az alsóbb szinten kiadott beutalóval lehetséges 6. Globalizáció Egészségügyi és öregedés reform A kihasználatlan, vagy ésszerőtlenül mőködtetett túlzott aktív fekvıbeteg kapacitások megszüntetése vagy átalakítása krónikus/ápolási, illetve szociális ellátó kapacitássá.

Intézkedés

Végrehajtás











Aktív fekvıbeteg ágyak száma ezer lakosra; ápolási ágyak száma ezer lakosra

98


Fı kihívások




Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 6. Globalizáció Egészségügyi és öregedés reform Az OEP szerzıdéskötési kötelezettsége megszőnik, a szolgáltatók versenyezhetnek a társadalombiztosí tási finanszírozás elnyeréséért, az OEP csak a szükséges mértékben vásárol szolgáltatást

Intézkedés

Végrehajtás








99


Fı kihívások




Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 6. Globalizáció Egészségügyi és öregedés reform A szolgáltatók (jellemzıen a kórházak) mőködési keretei átalakulnak, lehetıvé téve az átláthatóságot biztosító könyvelést és eredménykimutatást, a tulajdonos (fenntartó) eredményérdekelt ségét és a dolgozók rugalmasabb bérezését biztosító foglalkoztatását.

Intézkedés

Végrehajtás








100


Fı kihívások


Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 6. Globalizáció Egészségügyi és öregedés reform Létrejön az egészségbiztosítá si felügyelet.





6. Globalizáció és öregedés



6. Globalizáció és öregedés

Intézkedés

Végrehajtás




A jelenleginél sokkal inkább Döntés megszületett szolgáltatáselvő, az EU-normákhoz illeszkedı ellátórendszer kialakítása, amely magasabb átlagos minıségő és költséghatékonyabb gyógyító-megelızı ellátásokat nyújt az igénybe vevıknek. A jelenleginél sokkal inkább Döntés megszületett Egészségügyi reform szolgáltatáselvő, az EU-normákhoz Az alapellátás illeszkedı ellátórendszer kialakítása, (háziorvos) amely magasabb átlagos minıségő és kistérségi költséghatékonyabb gyógyító-megelızı összehangolása. ellátásokat nyújt az igénybe vevıknek. A jelenleginél sokkal inkább Döntés megszületett Egészségügyi reform szolgáltatáselvő, az EU-normákhoz Az egészségügy illeszkedı ellátórendszer kialakítása, területén mőködı amely magasabb átlagos minıségő és költséghatékonyabb gyógyító-megelızı kamaráknál megszőnik a ellátásokat nyújt az igénybe vevıknek. kötelezı tagság.





101


Fı kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalk.; 4.Energia; 5. Makrog. stab., 6. Globalizáció és öregedés) 6. Globalizáció Egészségügyi és öregedés reform A Kormány - a közfinanszírozás fenntartása mellett mérlegelni fogja az egészségügyi biztosítási piac magánbiztosítók részére történı esetleges megnyitását. 6. Globalizáció A támogatási és öregedés kulcsok megváltoztatása (ezen keresztül a GDP 0,2%-ának megfelelı mértékő megtakarítás érhetı el). A kulcsok megváltoztatása után minden vényköteles gyógyszer esetén térítési díjat kell fizetni.

Intézkedés

Végrehajtás






Döntés 2006. Törvényalkotás 2007. elsı félév


Kormánydöntés aug. 31.

Bevezetés: 2007


102


Fı kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalk.; 4.Energia; 5. Makrog. stab., 6. Globalizáció és öregedés) 6. Globalizáció Egészségügyi és öregedés reform Fokozatosan szabaddá válik a patikaalapítás, a mai monopolisztikus korlátozások megszőnnek. 6. Globalizáció Egészségügyi és öregedés reform A nem vényköt. Gyógyszerek meghatározott köre gyógyszertáron kívüli forgalmazása lehetıvé válik.

Intézkedés

Végrehajtás








Patikák száma




Nem vényköteles gyógyszerek értékesítési helyeinek száma

103


Fı kihívások




Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 6. Globalizáció Egészségügyi és öregedés reform A gyógyszertámogatási rendszerben az a cél, hogy, az idei támogatási volumen lényeges csökkenését követıen az éves növekedési ütem 5% körülire mérséklıdjön. Ennek érdekében az intézkedések kiterjednek a gyártókkal való kapcsolatokra, a felírási szokások befolyásolására és a kereslet szabályozására

Intézkedés

Végrehajtás








Gyógyszertámogatá s nagysága

104


Fı kihívások




Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 6. Globalizáció Egészségügyi és öregedés reform A befogadási és a referencia árképzési szabályok megváltoztatása (folyamatos fixesítés bevezetése, támogatás megvonás szabályainak szigorítása, gyártói árajánlatok nyilvános versenyeztetése, generikus készítmények befogadásának könnyítése, támogatásvolume n-szerzıdések alk.kiterjesztése, a már támogatott készítmények költséghatékonys ági felülvizsgálata.

Intézkedés

Végrehajtás








Fixesített termékek támogatási mértékének aránya az összes támogatáshoz viszonyítva

105


Fı kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Fogl.;4.Energi a; 5. Makrog. stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 6. Globalizáció Egészségügyi és öregedés reform A háziorvosok számára egyéni gyógyszerrendelé si keret kerül megállapításra. 6. Globalizáció Egészségügyi és öregedés reform Egyéb intézkedések (a gyártók és a biztosító közötti közös kockázatviselés jogszabályba foglalása, a promóció szabályainak szigorítása, a gyógyszerfelírás és kiadás ellenırzésének fokozása – online ellenırzési rendszer bevezetése.

Intézkedés

Végrehajtás











Generikus gyógyszerek támogatási aránya az összes támogatáshoz viszonyítva

106


Fı kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Fogl.; 4.Energia; 5. Makrog.stab. 6. Globalizáció és öregedés) 6. Globalizáció Nyugdíjreform és öregedés A törvényes nyugdíjkorhatár (62 év) betöltése elıtt öregségi nyugdíjba vonulás feltételei úgy változnak, hogy az ebbıl adódó pénzügyi terhet– biztosításmatemat ikai kalkuláció alapján–az érintettek viseljék. 2009-tıl módosul az elırehozott öregségi nyugellátásra jogosító életkor. 6. Globalizáció Nyugdíjreform és öregedés A szabályozás világossá teszi, hogy a korhatár elıtti nyugdíj egy kedvezmény, amely mellett keresı tevékenység nem folytatható.

Intézkedés

Végrehajtás





Átfogó, rendszerszerő, az alkotmányosság követelményeinek figyelembe vételével történı folytatása az 1997-ben sikerrel megkezdett nyugdíjreformnak



Korkedvezményes nyugdíjba vonulók száma





107


Fı kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalk; 4.Energia; 5. Makrog. Stab. 6. Globalizáció és öregedés) 6. Globalizáció Nyugdíjreform és öregedés Korkedvezményr e – a hatályos szabályozásnak megfelelıen – 2007-tıl további jogosultság, csak az új szabályok szerint – a nyugdíjalapot nem terhelı módon – szerezhetı. 6. Globalizáció Nyugdíjreform és öregedés Az egyes foglalkoztatási csoportok között érvényesülı - a nyugdíjjogosultsá g megszerzéséhez szükséges szolgálati idıben és keresetbeszámítás módjában meglévı - ma már indokolatlan eltérések fokozatosan megszőnnek.

Intézkedés

Végrehajtás












108


Fı kihívások








Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Fogl.;4.Energi a;5.Makrog.stab ., 6. Globalizáció és öregedés) 6. Globalizáció Nyugdíjreform és öregedés A nyugdíj melletti fogl. adó és járulék szabályai azonosak lesznek az általánossal, így a nyugdíjjárulék megfizetése szolgáltatásra is jogosít. 6. Globalizáció Nyugdíjreform és öregedés Megszőnnek a nyugdíjmegállapítási szabályok egyes anomáliái (valorizáció, nettósítás). 6. Globalizáció Nyugdíjreform és öregedés A társadalombizt. „elvi tisztázása” keretében a rokkantsági ellátások önálló szolgáltatási ággá válnak, kikerülnek mind az e.ügyi, mind pedig a nyugdíjrendszerb ıl.

Intézkedés

Végrehajtás













109


Fı kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Fogl.; 4.Energia; 5. Makrog.stab., 6. Globalizáció és öregedés) 6. Globalizáció Nyugdíjreform és öregedés A részleges munkaképességcsökkenést elszenvedett (III. csoportos) rokkantak mai ellátása olyan átmeneti járadékká alakul, amely megfelelı rehabilitációval kiegészítve erıs érdekeltséget teremt a legális munkaerıpiacon való maradáshoz, illetve visszakerüléshez. 6. Globalizáció Nyugdíjreform és öregedés A munkavégzı képesség csökkenésének megállapítási és ellenırzési szabályai úgy változnak, hogy kizárják a ma széles körben elıforduló visszaéléseket.

Intézkedés

Végrehajtás









110


Fı kihívások








Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Fogl.; 4.Energia; 5. Makrog.stab., 6. Globalizáció és öregedés) 6. Globalizáció Nyugdíjreform és öregedés A jelenlegi rokkantnyugdíjas ok körében új célcsoportok és ellenırzési módszerek kialakítása a felülvizsgálathoz. A felülvizsgálati intézményrendsze r egészségbiztosítá si rendszertıl való függetlenségének biztosítása. 5. Pedagógusok Makrogazdasági kötelezı stabilitás óraszámának emelése 2007-tıl, 2006-ban két óra elrendelhetı túlmunka. 5. Oktatási reform Makrogazdasági Foglalkoztatási stabilitás szabályok egyszerősítése (racionálisabb munkaszervezés).

Intézkedés

Végrehajtás







Az oktatás általános színvonalának emelése, amihez a képzés infrastrukturális feltételeit, tartalmát, a mőködés hatékonyságát egyaránt korszerősíteni, illetve javítani kell. Versenyképes, jó minıségő oktatás.

végrehajtva



Pedagógusok kötelezı óraszáma

Törvényalkotás 2006.

111


Fı kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Oktatási reform Makrogazdasági Társulásos stabilitás (kistérségi) feladatellátás szabályozási feltételeinek kialakítása. 5. Oktatási reform Makrogazdasági Pénzügyi stabilitás ösztönzés hatékonyabb iskolaszerkezet kialakításához (tagintézmény, egységes iskola, kistérségi társulás).

Intézkedés

Végrehajtás











112


Fı kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Oktatási reform Makrogazdasági Az stabilitás önkormányzati (finanszírozási) reformhoz kapcsolódóan a közoktatási normatív támogatási rendszer átalakítása. Számított pedagógus álláshely (státusz) alapján történı finanszírozás. 5. Oktatási reform Makrogazdasági Alapfokú stabilitás mővészetoktatás szabályozási és finanszírozási rendszerének átalakítása az állami kötelezettségek csökkentése

Intézkedés

Végrehajtás











113


Fı kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Oktatási reform Makrogazdasági Különbözı stabilitás intézményfenntar tók (állami, nem állami intézmény, fıváros, vidék) teherviselési arányai közötti indokolatlan különbségek megszüntetése. 5. Oktatási reform Makrogazdasági Mérés-értékelés stabilitás fejlesztése, az eredmények nyilvánosságra hozatala, rangsorok készítése.

Intézkedés

Végrehajtás









Törvényalkotás 2007. elsı félév


Intézményfenntartó k teherviselésének aránya

114


Fı kihívások




Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVfejlesztés; 3.Fogl.; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Makrogazdasági stabilitás

Intézkedés

Végrehajtás


(monitoring) Leírás

Elvárt eredmény

Oktatási reform A 2007-tıl bevezetett fejlesztési képzési hozzájárulást (tandíj) a hallgatóknak elsı ízben 2008-tól kell megfizetniük az államilag finanszírozott felsıoktatásban. Átalakul a hallgatói támogatási és teherviselési rendszer. Erısödik a teljesítménykövet elmény. A hallgatói teljesítmény alapján lehetıség lesz az átjárásra az államilag finanszírozott és a költségterítéses képzés között.



Végrehajtva

2007. szeptember 1.


Tandíj nagysága, támogatások nagysága

115


Fı kihívások






Az EiT Intézkedés prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás Elvárt eredmény fejlesztés; 3.Fogl.;4.Energi a;5.Makrogstab. , 6. Globalizáció és öregedés) Az oktatás általános színvonalának 5. Oktatási reform Makrogazdasági A képzési emelése, amihez a képzés infrastrukturális stabilitás szerkezet és feltételeit, tartalmát, a mőködés finanszírozás a hatékonyságát egyaránt korszerősíteni, illetve javítani kell. bolognai folyamat Versenyképes, jó minıségő oktatás. kibontakozásához igazodóan alakul át, új felsıoktatási finanszírozási konstrukció kerül kidolgozásra. Kialakításra kerülnek a mesterképzés képesítési követelményei. 5. Oktatási reform Az oktatás általános színvonalának Makrogazdasági A felsıoktatási emelése, amihez a képzés infrastrukturális stabilitás intézményrendsze feltételeit, tartalmát, a mőködés r széttagoltsága hatékonyságát egyaránt korszerősíteni, mérséklıdik – a illetve javítani kell. felsıoktatási Versenyképes, jó minıségő oktatás. intézmények száma szőkül. Szélesedhet a fenntartói struktúra, az önkormányzatok átvétel révén intézményfenntar tók lehetnek.

Végrehajtás


(monitoring) Jelenlegi helyzet és céldátum




Teljesítményértékel és



Intézmények száma

116


Fı kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Oktatási reform Makrogazdasági A stabilitás minıségbiztosítás i rendszer követelményei áttekintésre és szigorításra kerülnek. 5. Oktatási reform Makrogazdasági A párhuzamos stabilitás képzési formák szőkítése, felszámolása megtörténik.

Intézkedés

Végrehajtás









Felülvizsgálat 2007.


Képzési formák száma

117


Fı kihívások




Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Oktatási reform Makrogazdasági Csökken és stabilitás szerkezetileg módosul a felvehetı államilag finanszírozott hallgatói létszám (jogász, bölcsész, pedagógus, közgazdász keretszám csökken – természettudomá nyos, informatikai, mőszaki keretszám nı). A támogatási normatívák az új létszámhoz és a költségvetési „plafonhoz” igazodnak, és kiszámíthatóvá válnak a szabályozási és finanszírozási keretek.

Intézkedés

Végrehajtás





Kormányrende let: 2006. október 31.


Államilag finanszírozott hallgatók száma, különbözı szakokon tanulók aránya

118


Fı kihívások








Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Oktatási reform Makrogazdasági Kialakul a stabilitás munkaerı-piaci keresletnek a képzésben résztvevık számát, a képzés jellegét és minıségét tükrözı visszacsatolási mechanizmusa. 5. Oktatási reform Makrogazdasági Az új, csökkenı stabilitás létszámhoz és az ágazati költségvetési „plafonhoz” igazodó támogatási normatívák kialakítása. 5. Közteherviselés Makrogazdasági Megkezdıdik a stabilitás társadalombiztosí tási járulékok befizetésének személyre szóló nyilvántartása.

Intézkedés

Végrehajtás





Bevezetés 2006. II. félév



A közteher viselıinek és a kivetés Elıkészítése folyamatban alapjának szélesítésével kell megteremteni a méltányos közteherviselést és a jó minıségő közszolgáltatások fenntartható finanszírozását.

Végrehajtás 2007.


Nyilvántartás

119


Fı kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Fogl.; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stab., 6. Glob. és öregedés) 5. Közteherviselés Makrogazdasági Az stabilitás illetékbeszedési feladatokat az állami adóhatóság vesz át. 5. Közteherviselés Makrogazdasági A Kormány stabilitás mérlegeli a közteherviselés olyan átfogó és rendszerszerő átalakítását, amely az adócentralizációs ráta változatlansága mellett lényegesen szélesebb körre terítené szét a terheket, jobban ösztönözné a beruházásokat és a megtakarításokat és így segítné a magasabb növekedési ütem, elérését.

Intézkedés

Végrehajtás





2007. január 1.


Döntés 2007.


120


Fı kihívások




2. Hosszú távon fenntartható gazdasági fejlıdés és költségvetési stabilitás 2. Hosszú távon fenntartható gazdasági fejlıdés és költségvetési stabilitás

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Telefon-áfa Makrogazdasági levonható stabilitás hányada 50%-ról 70%-ra nı 5. Makrogazdasági stabilitás







Cigaretta jövedéki adó 5,7%-ra emelkedik, 2007. április 1-tıl 2,7%-kal, szeptember 1-tıl további 2,7%-kal emelkedik Az alkohol és az összes alkoholtartalmú ital (kivéve a bor) jövedéki adója 7%-kal emelkedik Természetbeni juttatásra vonatkozó adómérték 44%ról 54%-ra emelkedik

Intézkedés

Végrehajtás





Az egyensúly gyors megteremtése érdekében a programidıszak elején szükség van a bevételek növelésére, az adóterhelés átmeneti emelésére.

Végrehajtva

2006. szeptember 1.

Jogharmonizációs kötelezettség


2006. szeptember 1. 2007. április 1. 2007. szeptember 1.

Jövedéki adó nagysága, abból származó bevételek

Jogharmonizációs kötelezettség

Végrehajtva

2006. szeptember 1.

Jövedéki adó nagysága, abból származó bevételek


Végrehajtva

2006. szeptember 1.

Természetbeni juttatásokból származó adóbevétel nagysága

121


Fı kihívások





Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. A kamat- és Makrogazdasági tızsdei stabilitás árfolyamnyereség -adó növelése, 0%-ról 20%-ra 5. Az egyszerősített Makrogazdasági vállalkozói adó stabilitás mértékének emelése, 15%-ról 25%-ra







A társas vállalkozások a korrigált adózás elıtti nyereségük után 4%-os különadót fizetnek Az egyéni egészségbiztosítá si járulék 4%-ról 6%-ra emelkedik

Intézkedés

Végrehajtás






Végrehajtva

2006. szeptember 1.

Kamat- és tızsdei árfolyamnyereségadó nagysága és az ebbıl származó bevételek Az egyszerősített vállalkozói adó nagysága és az ebbıl származó bevételek


Végrehajtva

2006. október 1.


Végrehajtva

2006. szeptember 1.

Különadó nagysága, ebbıl származó bevételek


Végrehajtva

2006. szeptember 1.

Egészségbiztosítási járulék nagysága, az ebbıl származó bevételek

122


Fı kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Mind a Makrogazdasági foglalkoztatói, stabilitás mind az egyéni egészségbiztosítá si járulék megosztásra kerül az egyes kockázatok szerint: a 11 %-os munkáltatói egészségbiztosítá si járulékból 7% természetbeni, 4% pénzbeli egészségbiztosítá si járulék lesz, a 6%-os egyéni egészségbiztosítá si járulékból pedig 4% természetbeni, 2% pénzbeli egészségbiztosítá si járulék 5. Nyugdíjas Makrogazdasági foglalkoztatott stabilitás 4% természetbeni egészségbiztosítá si járulékot fizet

Intézkedés

Végrehajtás






Végrehajtva

2006. szeptember 1.

Egészségbiztosítási járulék megoszlása és mértéke


Végrehajtva

2006. szeptember 1.

Egészségbiztosítási járulék megoszlása és mértéke

123


Fı kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. A kiegészítı Makrogazdasági tevékenységet stabilitás folytató (nyugdíjas) egyéni és társas vállalkozó az eddig 5% baleseti járulék fizetése helyett 10%-os mértékő egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. 2007. január 1-tıl 16%-ra emelkedik. 5. A nem biztosított, Makrogazdasági de jövedelemmel stabilitás rendelkezı személyek 15%os egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnek (a korábbi 11%os egészségbiztosítá si járulék helyett), majd 2007-tıl 16%-ra.

Intézkedés

Végrehajtás






Döntés megszületett.

2006. szeptember 1. 2007. január 1.

Egészségügyi szolgáltatási járulék nagysága és az abból származó bevételek



2006. szeptember 1. 2007. január 1.

Egészségügyi szolgáltatási járulék nagysága és az ebbıl származó bevételek

124


Fı kihívások









Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. A foglalkoztatók, Makrogazdasági a fıállású egyénistabilitás és társas vállalkozások körében bevezetésre kerül a minimum járulékalap. 5. Az egyéni Makrogazdasági munkavállalói stabilitás járulék 1%-ról 1,5%-ra emelkedik 5. Nem szőnik meg Makrogazdasági a foglalkoztatókat stabilitás terhelı tételes egészségügyi hozzájárulás (1950Ft/fı) 5. A kétkulcsos Makrogazdasági adótábla stabilitás sávhatára 1,55 millió forintról 1,7 millió forintra emelkedik

Intézkedés

Végrehajtás






Végrehajtva

2006. szeptember 1.

Minimum járulékalap nagysága


Végrehajtva

2006. szeptember 1.

Egyéni munkavállalói járulék nagysága



2006. november 1.

Egészségügyi hozzájárulás nagysága



2007. január 1.

Adóbevétel nagysága

125


Fı kihívások




Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. A nyugdíj 2007Makrogazdasági tıl adóterhet nem stabilitás viselı járandóságként adózik, vagyis a nyugdíj mellett más összevonandó jövedelmet is szerzı magánszemélyne k az adófizetési kötelezettség megállapításánál a nyugdíjat is figyelembe kell vennie.

Intézkedés

Végrehajtás







2007. január 1.

126


Fı kihívások




Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Megszőnik a Makrogazdasági szellemi stabilitás tevékenység, a felnıttképzés és a számítógépbeszerzés, a 2007. január 1-jét követıen felvett lakáscélú hitelek törlesztéséhez kapcsolódó adókedv. A felsıokt. tandíj, a közcélú adományok, az élet,nyugdíjbiztosítás ok kedvezménye, megállapodás alapján fizetett járulék, magánnyugdíjpénzt. tagdíj címén adókedv. a korábbi 6 millió forint helyett csak 3,4 millió forint éves összevont jövedelemig érvényesíthetı

Intézkedés

Végrehajtás






2007. január 1.


Adókedvezmények mértéke

127


Fı kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. A társasági Makrogazdasági adózásban, ha az stabilitás elvárt általános szabályok szerint megállapított adóalap nem éri el az adóévi összes bevétel 2%-át, akkor ez utóbbit kell adóalapnak tekinteni. Az elvárt adó intézménye az egyéni vállalkozókra is vonatkozik. 5. A Makrogazdasági gépjármőadózásb stabilitás an változik az adóalap és az adómérték, az adóteher a személygépkocsi és a motorkerékpár „értékéhez” igazodik

Intézkedés

Végrehajtás







2007. január 1.

Elvárt adó nagysága



2007. január 1.

Adóalap és adómérték nagysága

128


Fı kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. A gépjármő Makrogazdasági visszterhes stabilitás vagyonszerzési illetéke mintegy 20%-kal emelkedik, és ilyen arányban növekszik a pótkocsik szerzése esetén fizetendı illeték is. 5. Az egyéni Makrogazdasági nyugdíjjárulék stabilitás alapjának felsı határát meghaladó összevont adóalappal rendelkezı magánszemélyek et különadó terheli. A 4%-os adót a járulékalap felsı határát meghaladó jövedelemrészre kell megfizetni

Intézkedés

Végrehajtás







2007. január 1.

Illeték nagysága



2007. január 1.

Különadó nagysága

129


Fı kihívások








Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Különadó terheli Makrogazdasági a hitelintézeteket, stabilitás amelyeknek az állami támogatással összefüggı hitelekbıl származó kamatbevétel után 20%-os járadékot kell fizetniük. 5. A Makrogazdasági vállalkozásoknál stabilitás a házipénztárban tartott indokolatlanul magas készpénzállomán y után fizetendı 20%-os házipénztár-adó 5. A minimum Makrogazdasági járulékalap havi stabilitás 125 ezer forintról 131 ezer forintra emelkedik

Intézkedés

Végrehajtás







2007. január 1.

Különadó nagysága

Megszünteti annak a lehetıségét, hogy a vállalkozásból adómentesen lehessen személyes jövedelmet kivonni


2007. január 1.

Házipénztár-adó nagysága és az ebbıl származó bevételek



2007. január 1.

Minimum járulékalap nagysága

130


Fı kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Az egyéni Makrogazdasági százalékos stabilitás egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség százalékos mértéke 4%-ról 14%-ra emelkedik, az az összeghatár pedig, ameddig ezt a kötelezettséget éves szintre számolva teljesíteni kell, évi 400ezer forintról 450ezer forintra. 5. Az egyház az Makrogazdasági egyházi személy stabilitás után 4%-os egyéni természetbeni egészségbiztosítá si járulékot fizet.

Intézkedés

Végrehajtás







2007. január 1.

Egyéni egészségügyi hozzájárulás mértéke



2007. január 1.

Természetbeni egészségbiztosítási járulék nagysága

131


Fı kihívások





Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 5. Nem kerül sor a Makrogazdasági tervezett 3%-os stabilitás munkáltatói járulékcsökkentés re 5. A 29%-os Makrogazdasági munkáltatói stabilitás társadalombiztosí tási járulékfizetési kötelezettségen belül megváltozik az egészségbiztosítá si és a nyugdíjbiztosítási járulékfizetés százalékos megoszlása: a 11 százalékos egészségbiztosítá si járulék 8%-ra csökken, egyidejőleg a 18%-os nyugdíjbiztosítási járulék 21%-ra emelkedik.

Intézkedés

Végrehajtás







2007. január 1.

Munkáltatói járulék nagysága



2007. január 1.

Egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulék nagysága

132


Fı kihívások



Intézkedés


Leírás

Elvárt eredmény



2005-2006: 22,2 Mrd Ft. 2007. évi tervezett KTIA keretösszeg 36,7 Mrd Ft

Az eredményt hasznosító cégek száma, kifejlesztett új termék, szolgáltatás, technológia, eredményezett nemzetközi projektek száma


MIKROGAZDASÁG Kutatás-fejlesztés és innováció

7.3: A K+Feredmények hasznosulásának javítása, együttmőködések kialakítása a gazdasággal

1. Kutatásfejlesztés

Jedlik Ányos Program

Távlati kutatás-fejlesztési célok megvalósítása vállalati igények mentén.

2005. évben nyertes pályázatok száma: 52.

Új piacképes termékek és szolgáltatások kifejlesztése. Nemzetközi színvonalú, a gazdaságban és a társadalomban hasznosítható K+F eredmények. Tudásintenzív munkahelyek teremtése.

2005. évben megítélt forrás: 11 Mrd Ft 2006. évben nyertes pályázatok száma az I. döntés alapján: 16

A hazai kutatás-fejlesztési mőhelyek és a gazdaság kapcsolatainak erısödése.

Kutatás-fejlesztés és innováció



Pázmány Program

Péter Ipari háttérrel rendelkezı kutatóegyetemek létrehozása. A program fı célja, hogy az egyetemek igazi kutató egyetemekké váljanak, ezáltal elısegítsék új, innovatív cégek létrehozását és erısítsék a kutatásfejlesztéssel foglalkozó vállalkozásokat a régióban. (Regionális egyetemi tudásközpontok, kooperációs kutatóközpontok)

A program folytatása átalakítás után javasolt.

2006. évben megítélt forrás az I. döntés alapján: 2,564 Mrd Ft

2005. évben megítélt forrás: 11 Mrd Ft 2006. évben nyertes pályázatok száma az I. döntés alapján: 16 2006. évben megítélt forrás az I. döntés alapján: 2,564 Mrd Ft

A központ tevékenységében résztvevı kutatóhelyek, vállalkozások száma, a régióban létrejött új, induló és „spin-off” vállalkozások száma

133


Fı kihívások





7.3: A K+Feredmények hasznosulásának javítása, együttmőködések kialakítása a gazdasággal 7.3: A K+Feredmények hasznosulásának javítása, együttmőködések kialakítása a gazdasággal


Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 1. KutatásKözfinanszírozás fejlesztés ú és non-profit kutatóhelyeken a kutatás, technológiatransz fer és kooperáció feltételeinek javítása - GVOP3.2

Intézkedés

Végrehajtás




A közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyek kutatási infrastruktúrájának fejlesztése, ezáltal is támogatva a hazai és külföldi közös projektekben való részvételüket és a vállalati szektornak kínált K+F szolgáltatásaikat. A technológiai partneri kapcsolatok és hálózatok további fejlesztése illetve a közfinanszírozású kutató intézmények és vállalatok közötti technológiatranszfer erısítése. A kutatási eredmények hasznosulása


Szellemi tulajdon hatékony kezelése közfínanszírozású kutatóhelyeken

1.Kutatásfejlesztés

Felsıoktatási A kutatások hatékonyabbá válása, kutatási intézmények K+F eredmények hasznosítása és innovációs tevékenységének ösztönzése

2008. dec. 31ig; 2007-2013

A 2005. évi CXXXIX. Törvény – a felsıoktatásról 5 § -a alapján a felsıoktatási intézmények kutatásifejlesztési-innovációs stratégiát készítenek.

GVOP 3.2 intézkedés 11 Mrd Ft


A támogatott projektekhez kapcsolódó további közvetlen K+F, innovációs ráfordítás

2006. január 1. nincs

Létrejött szabályzatok száma

2006. december 31.

Létrejött intézményi stratégiák száma

nincs

134


Fı kihívások





7.4: A Magyarország számára perspektivikus K+F területek megerısítése, nemzetközi együttmőködés

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalk; 4.Energia; 5. Makrog. stab., 6. Globalizáció és öregedés) 1.KutatásSpin-off fejlesztés vállalkozások alapításának megkönnyítése


Innovatív vállalkozások finanszírozási forráshoz jutásának elısegítése

Technológiatranszfer irodák létrehozása és kezdeti mőködtetése

Intézkedés

Végrehajtás




folyamatban

nincs

törvénymódosítás

2005-2008: GKM elıirányzat 5 milliárd ft („Német szénsegély”)

Tıkebefektetések száma, kihelyezett összeg.

56/2006 (VIII.3.) GKM Rendelet

2005. decemberében indult hosszú távú programként, befejezését nem tervezik. 2007. április 15.

tervezett

2007-2013

A közfinanszírozású kutatóhelyeken alkalmazott kutatók meghatározott ideig (3 évig) foglalkozhassanak vállalkozásalapítással és annak operatív ügyvitelével, korábbi státuszuk elvesztése nélkül

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Tv. módosítása szükséges. A NKTH vizsgálja annak a lehetıségét, hogy közös GKM, SZMM, NKTH elıterjesztés segítségével tv. módosítást indítványozzon 2007. év elsı negyedévig. A tv. módosítást lehetıség szerint egyéb módosításokkal együtt tervezik. Corvinus Kockázati Tıkealap Kezelı Rt. Corvinus Kockázati Tıkealap megalapítása, finanszírozási portfóliójának Kezelı Rt. 2005. kialakítása decemberében megkezdte mőködését az MFB Corvinus csoport részeként.

Tızsdei bevezetést segítı program


A felsıoktatási kutatási eredmények jobb hasznosítása

GKM költségvetési fejezet: 20052007 idıtávra 100 millió Ft ÚMFT Gazdaságfejles ztési OP – tervezés alatt

A program támogatásával a tızsdére bevezetett vállalatok száma.

135


Fı kihívások






Az EiT Intézkedés prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás Elvárt eredmény fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 1.KutatásTechnológiaA kutatási eredmények jobb hasznosítása fejlesztés intenzív start-up vállalkozások segítése (magvetı tıke program)


Alkalmazott kutatás fejlesztési program (AKF) GVOP-3.1

Nemzetközi K+F Nagyprojektek (Teller Ede Program)

A legdinamikusabban fejlıdı területeken (pl. biotechnológia, környezetvédelem, korszerő anyagtechnológiák és információs technológiák és alkalmazások) végrehajtott - alkalmazott és kísérleti kutatáson alapuló technológiafejlesztés, új termékek, eszközök, eljárások, szolgáltatások kidolgozása és kipróbálása, a vállalati és költségvetési kutatóhelyek együttmőködésnek erısítése. Magyarországi kutatóhelyek olyan kutatás-fejlesztési (K+F) nagyprojektjeinek a támogatása, amelyekben rövid- és középtávon hasznosuló interdiszciplináris technológiákat két- vagy többoldalú nemzetközi K+F együttmőködés keretei között dolgoznak ki.

Végrehajtás




tervezett

2007-2013

ÚMFT Gazdaságfejles ztési OP tervezés alatt

A tervezett keret már 2004ben kimerült. Támogatott projektek száma: 274

2008. dec. 31ig

GVOP 3.1 2004-2006 14,6 mrd Ft; ÚMFT Gazdaságfejles ztési OP tervezés alatt

A támogatott projektekhez kapcsolódó további közvetlen K+F, innovációs ráfordítás


Folytatása javasolt, nincs tervezett befejezési idıpont.

Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA)

A támogatás által létrejött nemzetközi ipari-akadémiai együttmőködések száma. projektek száma

136


Fı kihívások


Az EiT Intézkedés prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás Elvárt eredmény fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 1. KutatásKutatói Polányi program: Alapkutatás kutatói fejlesztés mobilitást erısítı csoportokban; Tehetséges fiatal kutatók intézkedések/ hazatérése, kutatás hazai folytatása programok

Végrehajtás

2006. évben megítélt forrás: 1,8 Mrd Ft. Polányi rendelkezésre álló keretösszeg: 900 M Ft

Kozma rendelkezésre álló keretösszeg: 800 M Ft





8.3: A vállalati innováció és innovációs készségek erısítése

1.Kutatásfejlesztés

Kozma Program: Vállalati kutatói munkahelyek létrehozása




Öveges Program: Kutatói utánpótlás Öveges rendelkezésre álló képzése, posztdoktorok alkalmazása, fiatal keretösszeg: 660 M Ft kutatók külföldi tapasztalatszerzése




Specializált, versenyképes kutatás-fejlesztés az IKT-hoz kapcsolódóan (ágazati specializáció) – Nemzetközi Nagyprojektek részintézkedése

Olyan kutatási területek területek hazai támogatása, amelyek jelentıs hatással vannak a XXI. században az ország mőszaki és gazdasági fejlıdésére, és IKTintezívek. (biotechnológia, nanotechnológia, környezeti kutatások, gyógyszerkutatás)


(monitoring)

Önálló intézkedésként nem történt elırelépés. A kezdeményezés az NKTH Asbóth Oszkár programja keretében folytatódik (lásd, alább).

2006-ban indult új pályázatok, folytatása javasolt

Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, GKM

2006-ban indult új pályázatok, folytatása javasolt 2006-ban indult új pályázatok, folytatása javasolt

Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

2007-13


Támogatott kutatók száma.

Kutatási és Technológiai Innovációs Alap ÚMFT tervezés alatt

Létrejött új kutatói helyek száma; Vállalati K+F kiadások

137


Fı kihívások



8. Az innováció minden formájának ösztönzése

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 1. KutatásA magyar fejlesztés őralkalmazási lehetıségek kiaknázása

Csatlakozás európai nagy kutatási infrastruktúrahálózatokhoz – Nemzetközi Nagyprojektek részintézkedése

Intézkedés

Végrehajtás



Magyarország fekvése lehetıvé tenné regionális őralkalmazási vezetı szerepének kialakítását, tekintettel mind a közlekedésben, folyami hajózásban, árvízvédelemben betöltött szerepére. Specifikus őralkalmazási területek: környezetvédelem, városok ökológiája, gyógyvízrendszer, erıforrás felhasználás, katasztrófavédelem, utazás, árvízvédelem, energiahatékonyság, geo-információs rendszer, élıvilág, édesvíz monitoring, szeméttárolók kiépítése, meteorológia, mezıgazdasági termésbecslés, helymeghatározó rendszer kiépítése. A modern kutatásokhoz szükséges egyes kísérleti berendezések olyan költségessé váltak, hogy létrehozásuk és fenntartásuk meghaladja egy-egy ország lehetıségeit. Cél a hazai K+F rendszere számára hozzáférés biztosítása e rendszerhez.


2007-13

2005. évben megítélt forrás: 5 Mrd Ft

ÚMFT tervezés alatt


Létrejött új kutatói helyek száma; Nemzetközi együttmőködésben megvalósított projektek száma

Nem történt elırelépés. Az intézkedés nem folytatódik.

138


Fı kihívások






Kutatás-fejlesztés és innováció, üzleti környezet fejlesztése


Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 1. KutatásVállalati K+F+I fejlesztés infrastruktúra fejlesztése, vállalati kutatóhelyek infrastruktúráján ak fejlesztése


1. Kutatásfejlesztés, 2. KKV-fejlesztés

Intézkedés

Végrehajtás





Technológiai inkubátorok ösztönzése, vállalati kutatóhelyek fejlesztése

NKTH intézkedés: 2006-2007; technológiai inkubátorrra 1 2007-2013 Md Ft 2005-2006-ban. Folytatásról még nincs döntés.

Inkubátor: inkubált vállalkozások száma. Vállalati kutatóhelyek: létrehozott kutatói munkahelyek száma.

Irinyi János Program, 1. Alprogram - K+F eredmények és innovatív ötletek egyéni megvalósítása

Innovatív kis és középvállalkozások létrehozásának, ill. a már meglévık megerısödésének elısegítése.


2005-2006: 22,2 Mrd Ft 2007. évi tervezett KTIA összeg: 36,7 mrd. Ft GVOP 3.3.2 20042005 1,24 mrd Ft, ÚMFT Gazdaságfejles ztési OP tervezés alatt Nincs tervezett Kutatási és befejezési Technológiai idıpont Innovációs Alap

kifejlesztett új termékek, technológiák és szolgáltatások száma;

Irinyi János Program, 2. Alprogram Vállalkozások beszállítói és technológiai innovációs együttmőködésén ek fejlesztése

Vállalkozások beszállítói és technológiai innovációs együttmőködésének fejlesztése 2006. évi pályázat A magyar KKV-k részesedésének keretösszege: 1,8 Mrd Ft növekedése a közép- és nagyvállalkozások beszállítói körében A integrátor vállalkozások érdekeltségének erısödése a magyar beszállítói hálózatok bıvítésében.

Nincs tervezett Kutatási és befejezezési Technológiai idıpont Innovációs Alap

létrehozott új munkahelyek száma; a fejlesztés eredményeként megvalósuló beszállítói tevékenységhez kapcsolódó árbevétel.

K+F eredmények és innovatív ötletek egyéni megvalósítása

2005. évben megítélt forrás: 170,6 millió Ft

139


Fı kihívások



9.1: Piaci keretszabályozási kérdések, IKTszabványosítás intézményi keretei



Kutatás-fejlesztés és innováció, környezetfejlesztés


Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalk; 4.Energia; 5. Makrog. Stab., 6. Globalizáció és öregedés) 1. KutatásIrinyi János fejlesztés Program, 3. Alprogram Biotechnológiai mintainkubátorközpont létrehozása



Baross Gábor Program (Regionális Innovációs Ügynökségek hálózatának kialakítása; Innocsekk program; Regionális innovációs fejlesztések programcsomag) Iparjogvédelem, iparjogvédelmi kultúra

Intézkedés

Végrehajtás




biotechnológia inkubátorház létrehozásának elısegítése


innovatív kis és középvállalkozások létrehozásának, ill. a már meglévık megerısödésének elısegítése.

2005. évben megítélt forrás: 1 Mrd Ft

Régiók innovációs stratégiáját megvalósító eszközrendszer fejlesztése; Regionális innovációs ügynökségek tevékenységének, kapcsolatrendszerének megerısítése; Regionális innovációt támogató információs rendszer kialakítása Innocsekk: Az innovációs szolgáltatások fejlesztésének és igénybevételének támogatása.

VIVACE program: KKV-k számára iparjogvédelmi oktatás és tanácsadás

2005-ös mintaprojekt


2005. évben nyertes pályázatok száma: 241. 2005. évben megítélt forrás: 5 Mrd Ft 2006-ban rendelkezésre álló keretösszeg: 4 Mrd Ft 2005-2007 között rendelkezésre álló keretösszeg: 5 Mrd Ft

Folytatása javasolt, nincs tervezett befejezési idıpont.


2005-2006-ban tervezett és allokált összeg 29 millió Ft/év, Támogatott KKV-k száma= 3900 tanácsadás/év, 45000 KKV-t informál

Folytatás tervezés alatt.

GKM KKC Keret 20052006 58 M Ft 2007. terv. Keret:29M Ft.


betelepült vállalkozások száma és árbevételük növekedése; új és megırzött munkahelyek száma; az inkubátorközpont bevételeinek és kiadásainak mértéke. Piacra került új termékek száma; a támogatott projektekhez kapcsolódó közvetlen K+F innovációs ráfordítás

KKV tanácsadások száma. Iparjogvédelmi rendezvényeken résztvevık száma.

140


Fı kihívások


Kutatás-fejlesztés és innováció, infrastruktúrafejlesztés



8.5. Az innováció ösztönzése a Magyarország számára perspektívusok iparágakban, nemzetközi együttmőködés

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVfejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 1. Kutatásfejlesztés


Intézkedés

Végrehajtás



Asbóth Oszkár húzóágazati innovációs program

Elvárt eredmény


Magyar találmányok külföldi bejelentésének ösztönzése

2005-ben tervezett és allokált összeg: 80M Ft, Támogatott KKV-k száma= 20. 2006-ban 60M Ft a KKC-ból, 50M az MSZH-tól elvont maradványból. Az intézkedés beépítése az ÚMFT Egyetemi Technológi Transzfer Irodák pályázatba folyamatban.

Elısegíteni kiemelt kutatás-fejlesztési központok létrehozását és mőködését a fejlett technológiák (biotechnológia, infokommunikáció, gyógyszeripar) területén vagy húzóágazatokban. Kiemelt húzóágazati K+F központok a Regionális Egyetemi Tudásközpontok által le nem fedett, Magyarország technológiai és gazdasági fejlıdése szempontjából fontos területeken jöhetnek létre.

2005. évben nyertes pályázatok száma: 6; 2005. évben megítélt forrás: 8,5 Mrd Ft 2006. évben nyertes pályázatok száma: 1; 2006. évben megítélt forrás: 2 Mrd Ft

2006 KKC folytatva 2008- elıirányzat/ ig. MHSZ elıirányzat, Keretösszeg/ 2005-2006 összesen 190M Ft. 2007. tervezett összeg nem ismert. Folytatása 2005-2006: javasolt, nincs 22,2 Mrd Ft tervezett 2007. évi befejezési tervezett KTIA idıpont. keretösszeg: 36,7 mrd. Ft


Bejelentett európai (EPO) szabadalmak száma. Bejelentett USA (USPTO) szabadalmak száma.

a K+F munkába bekapcsolódó hazai és külföldi egyetemi és PhD hallgatók, fiatal kutatók száma; a létrejött innovatív vállalkozások és induló „spin-off” cégek száma és összefüggésben elért árbevételük; szabadalmak és publikációk

141


Fı kihívások





9.2: Az IKT alkalmazása a közigazgatás és a közszolgáltatások területén

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 1. KutatásAz elektronikus fejlesztés, 2. kereskedelem KKV-fejlesztés szabályozási feltételeinek felülvizsgálata

Intézkedés

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggı jogsértések megakadályozását segítı értesítésieltávolítási eljárás hatályának bıvítése


A fogyasztóbarát B2C hazai és a határokon átnyúló B2B elektronikus kereskedelem jogi akadálymentesítése

Végrehajtás




Megvalósult, a 2005. évi CLXXI. törvény hatályba lépett 2006. január 1-én. A módosítás többek között érinti az információs társadalommal összefüggı szolgáltatók felelısségére vonatkozó rendelkezéseket, az értesítési és eltávolítási eljárás egyes elemeinek felülvizsgálatát, a kéretlen reklámüzenetekkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi szabályok átdolgozását, valamint az információs társadalommal összefüggı szolgáltatások korlátozására vonatkozó fıbb elvek rögzítését. A jogi akadályok megszüntetésének szakmai egyeztetése és az elektronikus kereskedelem elterjedését ösztönzı eszközök (tájékoztató, portál) kiadása folyamatban van. Tájékoztató portál kiadása fogyasztók és e-boltok részére: 2006 vége. Jogszabályok módosítása 2008 év vége.

2006

Nem volt

Folyamatos határidık 2008-ig

2006-ban kb. 11-12 millió Ft volt a feladatra, a 2003-as és 2005-ös Ektv. módosítás összesen kb. 25 millió Ft-ba került.


On-line áruházak forgalma a teljes kereskedelmi forgalomhoz viszonyítva.

142


Fı kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 1. KutatásA fejlesztés, 2. telekommunikáci KKV-fejlesztés ós piac versenyintenzitás ának növelése


A földfelszíni digitális televízió mősorszórás elterjedését lehetıvé tevı szabályozói környezet kidolgozása

Intézkedés

Végrehajtás



Magyarország aktívan részvétele az uniós szabályozási csomag felülvizsgálatában; a felülvizsgálat eredményeinek alkalmazása a hazai szabályozásban.

A földfelszíni analóg mősorszórás teljes leállítása.


A magyar távközlési piacon az elmúlt idıszakban számos olyan hatósági döntés született, amely a piaci verseny növekedéséhez vezetett (pl. végzıdtetési és hurokátengedési díjak mértékének mérséklése). "A földfelszíni digitális mősorszórásra való átállás elsıdleges kormányzati feladatairól” szóló 1021/2005. (III.10.) számú Kormányhatározat alapján az átállásra vonatkozó törvénytervezet elkészült, amelyet a Parlamentnek kell elfogadnia. Parlamenti elıterjesztés elkészült és a tervezet benyújtásra került. További lépésekrıl várható GKM döntés: 2006. szeptember.

2010

GKM elıirányzat tervezés alatt

2012. GKM december 31. a elıirányzat földfelszíni tervezés alatt analóg mősorszórás leállításának tervezett legkésıbbi idıpontja


Piaci koncentráció mértéke részpiaconként

Jogszabály módosítás

143


Fı kihívások





9.3 Digitális tartalmak, az IKTtartalmi iparág fejlesztése

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 1. KutatásLépések a fejlesztés, 2. digitális KKV-fejlesztés jogkezelés hazai bevezetése felé


Infokommunikáci ós innovációs és szabványosítási tudásközpont létrehozása

Intézkedés

Végrehajtás



A digitális jogkezelési rendszerek jelentısebb mértékő elterjedése érdekében lehetıvé kell tenni, hogy a digitális jogkezelés a szerzıi jogi szempontból releváns felhasználás esetében is alkalmazható legyen.


2006. április 15-én lépett hatályba a szerzıi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása. E jogszabálymódosítást követıen e területen 2008-ig más lépés nem várható. Az infokommunikációs piacon a Mobil innovációs központ 2005-ben felállításra került, versenyhelyzet következtében a piaci szereplık önállóan végzik mindazokat az további konkrét lépések tervezése folyamatban. innovációs tevékenységeket, amelyek a sikeres piaci szerepléshez szükségesek. IHM megszőnésével a MEHEzeknek a fejlesztéseknek egy része közös hez került az intézkedés alapokon, közös szabványosítási végrehajtása. Közszolgáltatás OP tervezett intézkedése. eljárásokon alapul. Nemzetgazdasági szempontból az innovációs erıforrások hatékony kihasználása érdekében a prekompetitív fejlesztéseket célszerő közös erıforrás bázison létrehozni. Ez elısegítené az eCommerce és eGovernment alkalmazások gazdaságosabb kifejlesztését, beleértve az IT biztonsági kérdéseket, valamint a mobil és vezetékes hálózatok közötti konvergenciát.


2006

-

Törvénymódosítás

2007-2013 2008-ig folyamatos

ÚMFT Közszolgáltatá sok OP tervezés alatt

Az elkészült szabványokat, ajánlásokat használó rendszerek száma, aránya, az elkészült szabványok száma

144


Fı kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 1. Kutatásfejlesztés, 2. A digitális KKV-fejlesztés kulturális és szakmai archívumok kiépítésének és elérhetıvé tételének megvalósítása


A digitális kulturális és szakmai archívumok kiépítésének és elérhetıvé tételének megvalósítása

Intézkedés

Végrehajtás



Tervezett: 2007-2013


Elkészült adatbázisok, közösségi tartalmak és szolgáltatások száma, felhasználók száma

2008-ig folyamatos Tervezett: 2007-2013

ÚMFT HIOP tervezés alatt


NAVA/ NDA - A programok három célja: a digitális archívumok mőszaki fejlesztése, a szolgáltató rendszer szélesebb körő elérhetıvé tétele; a kulturális közint. adatvagyon-archívumának digitalizálása, feldolgozása és on-line elérhetıvé tétele; egyéb „önkéntes” audiovizuális-kulturális archívumok anyagainak digitalizálása (pl. könyvtár archívumok, Filmarchívum, helyi televíziók, stb.) tárolása és on-line szolgáltatása. Digitális Nemzeti Könyvtár (DNK) - a program elemei: szolgáltatás koncepciójának elkészítése, digitalizálás, digitalizált könyvek szolgáltatási formátumra konvertálása, mesterpéldányok tárolása, szolgáltatási példányok tárolása, szöveges fájlok és indexeik tárolása, kiszolgáló infrastruktúra korszerősítése.


NAVA 2006. január 1-tıl rögzíti a törvény szerint archíválandó mősorszámokat. 62 000 mősorszám érhetı el (94 000 óra mősoridı). NDA: 2004 óta 100 XX. Századi magyar játékfilm, több száz filmhíradó digitalizálása. Ezenkívül elérhetı az Országos Széchényi Könyvtár katalógusai,a Magyar Rádió archívumának egy része. Digitális Nemzeti Könyvtár (DNK) terve elkészült. Program folytatása OKM-mel egyeztetés alatt.

145


Fı kihívások



9.5: Az IKT eszközök és alkalmazások vállalati és lakossági használatának terjesztése



Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 1. Kutatásfejlesztés, 2. Elektronikus KKV-fejlesztés környezetvédelem program

1. Kutatáafejlesztés, 2. KKV-fejlesztés

E-közlekedés, az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások alkalmazása

Intézkedés

Végrehajtás




A környezetvédelemhez szervesen kapcsolódó szakterület a természetvédelem, a meteorológia és a vízügy. Mind a három szakterületen a politika és a stratégia formálásánál nagy hangsúlyt kapnak a nemzetközi együttmőködésekkel kapcsolatos kérdések is.

A KVVM Informatikai Központjában mőködik az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer. Kiépültek, illetıleg kiépülnek a szakterületi információs és tájékoztató rendszerek (tervezett).

Tervezett: 2007-2013

Az Innovatív, az IKT lehetıségeit kihasználó hatékony intelligens közlekedés megteremtése. Az közlekedésben az informatikai eszközök (tartalmak, szolgáltatások, rendszerek, technológiák stb.) használata, az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások alkalmazása hozzájárulhat az életminıség javításához, a versenyképesebb gazdaság és a jobb minıségő környezet kialakításához, mivel egyaránt alkalmazhatóak a már létezı és mőködı infrastrukturális rendszerek hatékonyságának növelésére, valamint az új létesítmények esetében az elérhetı elınyök maximalizálására.

ITS Hungary Egyesület megalakulása: társadalmi, gazdasági, szakmai bázis. Egységes személyközlekedési elektronikus fizetési rendszer: folyamatban van az elıkészítése. Elektronikus tömegközlekedési jegy- és bérletrendszer: az állam feladata az országos szintő kompatibilitást biztosító szabályozási és intézményrendszer felállítása és mőködtetése. A megvalósítást ehhez igazodva a közlekedési vállalatok végzik saját hatáskörben.

A KÖZOP tartalmaz további hálózati infrastruktúráh oz kapcsolódó ITS elemeket. Az intelligens közlekedési rendszerek a beruházások részeként, ill. az útkezelı társaságok fejlesztésében fokozatosan folytatódik.


Egyeztetés alatt. ÚMFT Környezet fejlesztés OP tervezés alatt

Elkészült adatbázisok, és szolgáltatások száma, elektronizál folyamatok, megfigyelı rendszerek száma, szolgáltatásokat, adatbázisokat felhasználók száma 2006: MeH Elkészült célelıirányzat adatbázisok, és 9 M Ft., 2007- szolgáltatások 2008: ÚMFT száma, elektronizál KözOP folyamatok, nagyprojektek rendszerek száma, részelemeiként szolgáltatásokat, tervezés alatt adatbázisokat felhasználók száma

146


Fı kihívások


Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalk.; 4.Energia; 5. Makrog. Stab., 6. Globalizáció és öregedés) 1. KutatáaElektronikus fejlesztés, 2. központi KKV-fejlesztés közigazgatás és alrendszereinek kiépítése









Intézkedés


Elvárt eredmény




Az akció lényege az e-közigazgatás teljes körő kiépítése Magyarországon, ezen belül a következı fókuszokkal: A lakosság és a vállalatok számára a közigazgatási szolgáltatások elektronikus igénybevételi lehetıségének teljes körő megteremtése. A közigazgatás mőködésének átfogó elektronikus integrációja, hatékonyságának erıteljes növelése. Elektronikus Az akció célja olyan önkormányzatok közszolgáltatások vagy kistérségi önkormányzati kiépítése társulásokon keresztül olyan kistérségek kiépítése komplex elektronikus önkormányzati információs rendszerének megvalósítása (különös tekintettel az üzleti szervezetek részére nyújtott önkormányzati szolgáltatásokra).

2006-ban az e-Közig (KET) keretbıl mintegy 4.2M Ft lett lekötve.

2007-13

2007-tıl ÚMFT Közszolgáltatá sok OP tervezés alatt

Elektronizált közigazgatási szolgáltatások és közszolgáltatások száma és szintje, elektronizált folyamatok és rendszerek száma, felhasználók száma

tervezett

2007-13


Elektronizált közigazgatási szolgáltatások és közszolgáltatások száma és szintje, elektronizált folyamatok és rendszerek száma, felhasználók száma

A helyi elektronikus közigazgatásGVOP 4.3

Keretkimerülés miatt 2004. nov. 30-án lezárva, intézkedésszintő pályázati keretösszeg: 13 mrd Ft, összesen 44 támogatott projekt.

2008. dec. 31ig

2004-2006: GVOP 13 mrd Ft

Legalább 2. szintő szolgáltatást elérı lakosság száma

Cél olyan önkormányzatok vagy kistérségi önkormányzati társulásokon keresztül olyan kistérségek komplex elektronikus önkorm. inform. rendszerének megvalósítása (különösen az üzleti szervezetek részére nyújtott önkormányzati szolgáltatások), ahol a lakosok száma meghaladja a tízezer fıt. Célkitőzés a szolgáltató helyi önkorm., az ügyfél-barát ügyintézéshez elengedhetetlen háttér megteremtése.

147


Fı kihívások





9.3: Digitális tartalmak, az IKT tartalmi iparág fejlesztése

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 2.KutatásElektronikus fejlesztés egészség program


Digitális Tartalom Iparág - GVOP 4.2

Intézkedés

Végrehajtás



Az eEgészség Program 2006. június 30-al finanszírozási hiány miatt befejezıdik

ÚMFT Humán Infra OP

Elektronizált egészségügyi szolgáltatások és on-line tartalmak száma, elektronizált folyamatok és alkalmazások és rendszerek száma, felhasználók száma Létrejött on-line szolgáltatások száma

2008. dec. 31ig; 2007-2013

2004-2006: GVOP 4.2. intézkedés teljes keretösszege: 2,696 mrd. Ft


Az Innovatív, az IKT lehetıségeit kihasználó hatékony egészségügy megteremtése. Az egészségügyi informatikai eszközök (tartalmak, szolgáltatások, technológiák stb.) biztosítása az egészségügy fokozatos egészség-iparággá alakításához, ahol a társadalom ellátásának érzékelhetı javításával az egészség-nyereség valós gazdasági és társadalmi értéket jelent; ahol az egészségügyi ellátók finanszírozása kitör a lefelé haladó spirál pályáról; ahol a társadalmi közteherviselés nyomon követhetıen járul hozzá az állami kötelezettségek teljesítéséhez.


Az egészség-portál tartalomszolgáltatásainak fejlesztése, a Dr.Info webestelefonos szolgálat megújítása és tartalombıvítése, az „evidence-based medicine” legjobb gyakorlatának elterjesztése. Az ESKI IMEA és TÉA adattárházi fejlesztésének eredményei a nagyközönség számára megnyitásra kerültek. Az ÁNTSZ hatósági ügykezelésének elektronikus megvalósítása megkezdıdött. Tervezett intézkedések a 2. ÚMFT Humán Infra OP intézkedései között. Üzleti tartalomfejlesztés támogatása kisKeretkimerülés miatt 2006. és középvállalkozások számára: aug. 11-én lezárva, Az intézkedés célja magyar és idegen intézkedésszintő pályázati nyelvő adattartalmak hatékony elıállítása, keretösszeg: 1,7 mrd Ft, a hozzáférés lehetıségeinek megteremtése, összesen 50 támogatott megfelelı tartalom-elıállítási projekt infrastruktúra kialakítása.

ÚMFT Közszolgáltatá s OP tervezés alatt

Létrejött on-line szolgáltatások száma

148


Fı kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVfejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 1. Kutatáafejlesztés, 2. KKV-fejlesztés


Intézkedés


Leírás

Nemzeti Téradatinfrastuktúra létrehozása

Elvárt eredmény

Tartalomipari és közcélú tartalomszolgáltatás fejlesztése: növekedjen a közcélú adatok újrafelhasználása és kereskedelme, és váljon minél több tudományos és kulturális tartalom a közintézmények és a magánszféra együttmőködésének részeként on-line elérhetıvé Az INSPIRE kezdeményezés – elsısorban a határokon átívelı folyamatok modellezhetısége, feldolgozhatósága érdekében – európai szinten kívánja egységesíteni az adat-elıállítást. Magyarországnak részt kell vennie az irányelv részleteinek kidolgozásában, a szabványosításban majd az így kialakult követelményeknek megfelelıen kell létrehozni az interoperábilis térinformatikai referencia és tematikus alapadatok adatbázisait.




ÚMFT Gazdaságfejles ztés OP, KMR OP tervezés alatt

Az Információs Társadalom 2007 - 2013 Koordinációs Bizottság tervezett stratégiai albizottság országos szintő egyeztetéssel irányadó vitaanyag dokumentumot készített el. 2006-ban az ország területének 1/6-át lefedı topográfiai térképek síkrajzi, vízrajzi fedvényeinek vektorizálása készül el.

2005-2006-ban Elektronizált FVM térinformatikai célelıirányzat adatbázisok, és szolgáltatások száma, felhasználók száma

149


Fı kihívások



Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 9.4: A hálózati 1. KutatásInformatikai információbiztonság fejlesztés biztonságnövelési és interoperabilitás program megteremtése

Intézkedés


Elvárt eredmény

A magyarországi elektronikus úton igénybe vehetı üzleti és közigazgatási szolgáltatások védettségének és rendelkezésre állásának minél magasabb (százalékban mért) szintjének elérését kell megteremteni a védelmi rendszerek kiépítésével és a biztonság megteremtésével.



ÚMFT Gazdaság fejlesztés OP vagy Közszolgáltatá s OP tervezés alatt

Informatikai biztonsági szabályzattal rendelkezı vállalatok és intézmények aránya (Forrás: felhasználói biztonság tudatosság rendszeres felmérések)


2007-2013 A CERT Központ 2006 1. félévében 24 órás ügyeleti központot üzemeltet. A CERT központ a BMI víruskompetencia központjával együttmőködésben szakértıi hálózatot alakít ki. A CERTHungary Központ (CHK) a magyar kormány informatikai biztonsági incidenskezelı központja. Az e-Tár program keretében bonyolított közgazdasági hitelesítı központ kialakítása befejezıdött. Megkezdıdött kritikus infrastruktúra elemeinek modell értékő felmérése az elektronikus hírközlési szolgáltatók körében

150


Fı kihívások


Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalk; 4.Energia; 5. Makrog. stab., 6. Globalizáció és öregedés) 1. KutatásInformációs fejlesztés gazdaság és kereskedelem fejlesztése és ösztönzése









KKV-net

E-gazdaság, ekereskedelem GVOP 4.1.

Intézkedés


Elvárt eredmény

Finanszírozási és szakmai támogatás nyújtása a hazai KKV szektor szervezeteinek IKT megoldások alkalmazásához, oktatási és képzési lehetıségek biztosítása, a fejlıdéshez szükséges feltételrendszer megteremtése, igényekhez illeszkedı IKT fejlesztések ösztönzése. A kkv-k versenypozícióinak, rugalmasságának és stabilitásának a javítására ösztönözni kell a piaci versenyt nem torzító termelési, értékesítési, beszerzési társulások és hálózatok, termék- vagy piacfejlesztés céljából létrejövı együttmőködések kialakulását, valamint a beszállítói tevékenység létrehozásához, bıvítéséhez szükséges fejlesztéseket. A kis- és középvállalkozások számára is megnyíljon a lehetıség a korszerő üzleti informatikai megoldások használatára.

A termelés, a mőködés hatékonyságát és biztonságát javító, az információk feldolgozását és elérését támogató rendszerek alkalmazására.



ÚMFT (Gazdaság fejlesztés OP minden intézkedés esetében, horizontálisan támogatja) tervezés alatt

E-business readiness kompozit indikátor;


tervezett

2007-13

tervezett

2007-13

ÚMFT tervezés alatt

Keretkimerülés miatt 2006. aug. 11-én lezárva, intézkedésszintő pályázati keretösszeg: 6,5 mrd Ft, összesen 303 támogatott projekt

Kifizetések 2008. december 31ig

2004-2006: GVOP4.1 intézkedés teljes keretösszege 6,5 mrd Ft ÚMFT Gazdaságfejles ztés OP tervezés alatt

2007-2013 tervezett

A hazai elektronikus kereskedelem éves forgalmának aránya a hazai vállalatok éves forgalmából Hálózati Felkészültség Index (Network Readiness Index) Új integrált vállalati információs rendszerek száma; Bevezetett elektronikus értékesítési rendszerek száma; E-business readiness kompozit indikátor

151


Fı kihívások




Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 10.1: Új iparágak 1. KutatásAz hazai, és kompetitív fejlesztés infokommunikáci ós szektor iparágak nemzetközi nemzetközi piaci megjelenésének megjelenésének elısegítése ösztönzése, új termék és szolgáltatások piacra juttatása

1. Kutatás10.1: Új iparágak hazai, és kompetitív fejlesztés iparágak nemzetközi megjelenésének elısegítése

A kreatív ipar megerısítése Magyarországon (Új, kreatív, nemzetközileg versenyképes iparág meghonosítása Magyarországon)

Intézkedés

Végrehajtás



Az erıteljesebb külpiaci megjelenés feltételeinek megteremtése, akadályainak elhárítása, a piaci szereplık külföldi piacokat megcélzó akcióinak támogatása, Magyarország infokommunikációs szolgáltatói, fejlesztıi és innovációs központként való pozícionálása

A kulturális fejlesztések a kreatív ipar (vagy kulturális ipar) révén közvetlenül is hozzájárulnak egy adott térség gazdaságának teljesítményéhez, a kulturális örökség, az alkotómővészet összekapcsolása a gazdasági élet szereplıivel és folyamataival. A kulturális értékek (gazdasági és humán) erıforrássá válnak, ésszerő és fenntartható használata javítja a gazdasági és térségi versenyképességet. A célterületek: iparmővészet, design, filmés audiovizuális ipar, népmővészet, népi iparmővészet, hagyományırzı kézmőves mőhelyek, kulturális turizmus


Az IHM 2003-ban nyitotta meg Virginia-ban elsı Magyar Technológiai Központ (HTEC) irodáját, a másodikat Dél-Kínában, Shenzhen városában. Közel 200 millió forint direkt és 300 millió forint indirekt támogatás felhasználásával, az érintett vállalatok exportja meghaladta a 600 millió forintot 2005. évben.

2007 - 2013

A tervezés jelen szakaszáig saját forrás biztosítása sem NKÖM fejezetbıl, sem más forrásból nem áll rendelkezésre, potenciális projektgazdákat sem sikerült találni.

Az intézkedés ilyen formában nem folytatódik.

2005: IHM célelıirányzat 600 m Ft, 2007-2013: ÚMFT Gazdaság fejlesztés OP tervezés alatt


Támogatásban részesült vállalatok HTEC-en keresztül generált exportbevétele, külpiacokon szerzett megrendelések aránya

Kreatív ipar részesedése a GDPbıl

152


Fı kihívások

Üzleti környezet javítása


10.2: Beszállítói ágazati klaszterek létrejöttének ösztönzése

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 2. KKVBeszállítói fejlesztés klaszterek létrejöttének ösztönzése, a klaszterek számára nyújtott szolgáltatások körének bıvítése, illetve a jelenlegi szolgáltatások színvonalának fejlesztése. GVOP 1.1.3

Intézkedés

Végrehajtás



- annak a kis- és középvállalati feldolgozóipari-ipari beszállító körnek a megerısítése, amelyek termékei közvetlenül vagy közvetetten (más beszállítókon keresztül) beépülnek a végterméket elıállító, jellemzıen nagyvállalat termékébe; - olyan fejlesztések támogatása, amelyek révén javul a végtermék minısége, versenyképessége, gazdaságossága, megerısödik a pályázók gazdasági helyzete és technológiai felkészültsége, melynek eredményeképpen tartós ipari beszállítóvá válhatnak. - üzleti vállalkozások és nem üzleti szervezetek által alkotott klaszterek klaszter-menedzsmentjei által nyújtott szolgáltatások körének bıvítése, a klasztertagoknak nyújtott szolgáltatások színvonalának emelése; - olyan fejlesztések támogatása, amelyek révén növekszik a klaszter tagjainak versenyképessége, nemzetgazdasági jelentısége, megerısödik a pályázó gazdasági helyzete és tevékenységének eredménye segíti a klaszterek önfenntartóvá válásának folyamatát.


GVOP-1.1.3. utolsó beadási határidı: 2006. máj. 31., támogatási keretösszeg: 5,6 mrd Ft (csaknem teljes egészében lekötött)

2008. dec. 31ig; 2007-2013


2004-2006: Támogatott GVOP 1.1 integrátor vállalatok teljes és klaszterek száma keretösszeg; ÚMFT Gazdaságfejles ztési OP tervezés alatt

153


Fı kihívások



Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 10. A védelmi ipar 1. KutatásHadiipar versenyképességéne fejlesztés technológiak növelése korszerősítı beruházások támogatása

Környezetfejlesztés 11.1: A környezetvédelem és a növekedés összhangjának erısítése szabályozás útján

Hatásvizsgálatok továbbfejlesztése


A közgazdasági ösztönzırendszer hatékonyabbá tétele

Intézkedés

Végrehajtás



A hadiipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek a gyártási, szolgáltatási technológiájuk korszerősítésével magasabb mőszaki szinvonalú, piacképes terméket állítanak elı vagy szolgáltatást nyújtanak, ezáltal kielégíthetik a hazai felhasználók fokozódó technikai igényeit, növelhetik export tevékenységüket, biztosíthatják a jelenlegi munkahelyek megırzését és új munkahelyek létrehozását. A környezetvédelem és a növekedés összhangjának erısítése szabályozás útján

A környezetvédelem és a növekedés összhangjának erısítése szabályozás útján


A hadiipari technológiakorszerősítı beruházások támogatása fejezeti elıirányzat forrás terhére 2001. óta mőködik

folyamatos

A környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás újraszabályozása. Tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló Korm. rendelet 2006-ban elfogadva. Területi és területrendezési hatásvizsgálatról szóló Korm. rendelet 2006-ban elfogadva. Termékdíj bejelentés egyszerősítése (internet, új formanyomtatvány). Környezeti biztosítás/céltartalék képzési rendszer/felelısségbiztosítás kidolgozás alatt;

Rendeletek KvVM forrás elkészültek, 12 m Ft 2005útmutatók/képz ben ések folyamatosan.


2006. évre 18 M Ft


A támogatásból megvalósuló beruházások száma, továbbá az ezekbıl származó árbevétel növekmény nagysága

KvVM szakmai keretbıl kb. 5 m Ft

154


Fı kihívások



Intézkedés

Végrehajtás




Zöld közbeszerzések számának növelése


A környezetvédelmi ipar, a környezetbarát, anyag- és energiatakarékos tisztább technológiák fejlesztése

Elvárt eredmény


A 2006. január 15-tıl hatályos közbeszerzési törvény lehetıvé teszi az ajánlatkérı számára, hogy az ajánlati felhívásban a közbeszerzési mőszaki leírásban meghatározott alkalmazása a közigazgatás és a közszolgáltatások területén. A zöld közbeszerzések kötelezı alkalmazása bizonyos termékkörre az uniós iránymutatásoknak megfelelıen kerül bevezetésre. A fenntartható erıforrás-gazdálkodás Nemzeti javítása, valamint a környezetvédelem és a Környezettechnológiai növekedés összhangjának erısítése Akcióterv (ETAP) tervezete specifikus fejlesztések segítségével elkészült, kormánydöntést követıen végrehajtás megkezdése. EMAS minısítést szerezni 2005 óta lehet. ISO 14001 tanúsítással rendelkezı cégek száma 2005 januárjában 784, 2006 májusban 994. Ökocimkézés: 5-6 nemzeti környezetbarát termék kritériumrendszer kifejlesztése A környezetvédelem és a növekedés összhangjának erısítése szabályozás útján. Az ún. „zöld közbeszerzések” számának növekedését az Európai Bizottság iránymutatásai alapján, különösen pedig a Bizottság által összeállított, zöld közbeszerzés címő, a környezetvédelmi szemlélető közbeszerzésnek a közösségi joggal összeegyeztethetıen történı megvalósíthatóságát bemutató kézikönyv alapján kívánjuk megvalósítani.

2008-ig folyamatosan


2007-2013 ÚMFT Közigazgatás OP tervezés alatt


2005-ben KvVM célelıirányzat: 5 m Ft.

Környezetbarát termék védjeggyel ellátott termékek száma

155


Fı kihívások

Energiapolitika


11.2: Az erıforrások fenntartható használatának ösztönzése


Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 2. Energiapolitika Energiahatékonys ág javítása (szolgáltatói-, felhasználói oldalon egyaránt), a lakossági energiamegtakarítás ösztönzése

Intézkedés

Végrehajtás



A fenntartható erıforrás-gazdálkodás javítása, valamint a környezetvédelem és a növekedés összhangjának erısítése specifikus fejlesztések segítségével

A környezetbarát A fenntartható erıforrás-gazdálkodás hulladékgazdálko javítása, valamint a környezetvédelem és a dás erısítése növekedés összhangjának erısítése specifikus fejlesztések segítségével



A lakossági energiamegtakarítás támogatása NEP–2006-1”, valamint „A megújuló energiaforrások felhasználásának bıvítése magánszemélyek számára NEP–2006-2” pályázatokra, 7500 pályázat érkezett.


Beruházásöszt Összes energiaönzés megtakarítás célelıirányzato (PJ/év) n belül az energiahatékon yság javítása célelıirányzat 2005: 524 M Ft, 2006: 1,2 mrd Ft.

2000-2006 között 12 regionális hulladékgazdálkodási ISPA projekt. KIOP-ból 5 állati eredető hulladék kezelési és 7 építésibontási hulladékkezelési projekt elfogadása.*megelızési intézkedések, települések szelektív győjtırendszerének kialakítása folyamatos.


KvVM elıirányzat 2005: 3374 m Ft, 2006: 2132 m Ft keretösszeg ISPA/KA 2005: 14107 m Ft, elıirányzat 2006: 17477 m Ft, KIOP 2005: 345 m Ft elıirányzat, 2006: 1573 m Ft elıirányzat

Települési hulladék kezelése, kg/fı/év (újrahasznosított/ko mposztált-égetettlerakott)

156


Fı kihívások


Környezetfejlesztés 11.2: Az erıforrások fenntartható használatának ösztönzése


Intézkedés


Leírás

Elvárt eredmény

Környezettudatos A hosszú távon fenntartható erıforrásságra nevelés gazdálkodás javítása, valamint a környezetvédelem és a növekedés összhangjának erısítése specifikus/oktatási fejlesztések segítségével



„Zöld Óvoda” kritérium és 2008-ig indikátorrendszer kidolgozása folyamatosan és véglegesítése megtörtént; Kormányzati Erdei Iskola Program; 2005-ben 144 intézmény nyerte el az Ökoiskola címet-hálózattá szervezés 2005. ıszén kezdıdött el. A környezettudatosságra nevelés akcióprogramok indítása; a környezetvédelmi és vízügyi képesítések korszerősítése; környezet- és természetvédelmi témájú tanulmányi versenyek támogatása folyamatos.


OM-KvVMHEFOP 3.2.1. 2005: 40 m Ft keretösszeg, 2006 KvVM: 22 m Ft + 205: 400 m Ft, 2006: 367 m Ft civileknek környezeti szemléletformá lással összefüggı tevékenységek

157


Fı kihívások



Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 4. Megújuló Energiapolitika energiaforrások használatának elérhetıvé tétele

Intézkedés


Elvárt eredmény

Önálló megújuló energiahordozó program indítása és megvalósítása.



2007-2013: ÚMFT Környezeti OP külön prioritás

Zöld áram részaránya a teljes energiatermelésben (%)


Megnövelt kötelezı átvételi ár 2008-ig a zöldáramra; egyszerősített folyamatosan Környezeti Hatásvizsgálat és Integrált Szennyezésmegelızési és Csökkentési irányelvek; jövedéki szabályozás a bioüzemanyagok alkalmazása érdekében; a biogáz gázellátó rendszerbe táplálásának törvényi feltételei megteremtıdtek; területalapú támogatás az energetikai növénytermesztésre; energiaültetvényekre vonatkozó szabályozás kidolgozás alatt. A Nemzeti Megújuló Stratégia elfogadása folyamatban;

tervezés alatt

158


Fı kihívások




12.2: A közbeszerzés hatékonyságának javítása

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalk.; 4.Energia; 5. Makrog. stab., 6. Globalizáció és öregedés) 4. Megújuló Energiapolitika energiaforrások használatának elérhetıvé tétele

2. KKVfejlesztés

Elektronikus közbeszerzés jogszabályi kereteinek kialakítása

Intézkedés

Végrehajtás




2008. január 1.

A bioüzemanyagok gyártásának fejlesztésérıl és közlekedési célú alkalmazásuk ösztönzésérıl szóló 2058/2006. (III. 27.) Korm. határozat alapján: a bioüzemanyagok részaránya a forgalomba hozott közlekedési célú üzemanyagokon belül 2010-ben legalább 5,75% legyen

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 2005. novemberi módosítása értelmében 2007. év közepétıl változik a szabályozás, az ösztönzés alapelve a motorbenzinre és a dízel üzemanyagra egyaránt.

Az elektronikus árlejtés a magyar közbeszerzési jogban olyan új lehetıséget jelent, mely az ajánlatkérık számára az eljárások gyorsabb, költséghatékonyabb lefolytatását, vagyoni eszközeikkel való eredményesebb gazdálkodást tesz lehetıvé. A kormányrendeleten túl a szabályozási folyamatot tovább kell folytatni, hogy a teljes körően elektronikusan lebonyolítandó dinamikus beszerzési eljárás, és az elektronikus katalógusok közbeszerzésben való alkalmazásának részletes szabályai is elkészülhessenek.

2003. évi CXXIX. Törvény 2007. dec. 31. módosítása megteremtette az elektronikus árlejtés alkalmazásának, valamint a dinamikus beszerzési rendszer mőködtetésének törvényi lehetıségét. Az elektronikus árlejtésre vonatkozó rendelkezések 2006. július 1jén, a dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó rendelkezések 2007. január 1jén lépnek hatályba. A részletszabályokat tartalmazó alacsonyabb szintő jogszabályok kidolgozása GKM-MeH partnerségben folyik a jövıben.


A forgalomba hozott benzin- és dízelüzemanyagokb a bekevert biokomponens %ban kifejezett értéke az energiatartalom alapján számítva

Nincs költségvetési forrás.


159


Fı kihívások



14.1: A vállalkozásokat érintı szabályozási környezet egyszerősítése, az adminisztrációs terhek csökkentése

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 2. KKVA fejlesztés jogszabályokból fakadó adminisztratív terhek átfogó felmérése;

Intézkedés


Elvárt eredmény

A teljes központi szintő joganyag áttekintése a gazdaságis szereplıket, illetve a jogalanyokat általában érintı adminisztratív terhek feltérképezése érdekében, az adminisztratív terhek mértékének becslése az egyszerősített költségmodell (Standard Cost Model – SCM) segítségével.



Fokozatos megvalósítás. Folyamatos Eddig felmért területek határidık (terhek kigyőjtése SCM 2008-ig nélkül): adó, társadalombiztosítás, környezetvédelem, cégbejegyzés. További tervezett lépések: magyar SCM módszertan kialakítása, tesztelése (a felmért területeken), majd a teljes központi joganyag áttekintése 2007 során. Várható befejezés: 2007. december 31. (megfelelı forrás rendelkezésre állása és együttmőködı partnerek bevonása esetén). Emellett kísérleti jelleggel 2006. második felében megkezdıdik a lakosságot, illetve a közszférát terhelı adminisztratív kötelezettségek számbavétele (módszertan kidolgozása, részterületek felmérése, SCM megfelelı adaptálása).



Résztanulmányok az egyes vizsgált területekrıl. Összefoglaló tanulmány a terhek teljeskörő felmérése után.

160


Fı kihívások




Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 2. KKVElektronikus fejlesztés cégeljárás

Intézkedés


Elvárt eredmény

Az elektronikus cégeljárás, a céginformációkhoz informatikai eszközök alkalmazásával történı hozzáférés a 2003/58/EK irányelvvel összhangban a jövıre nézve lehetıséget biztosít az interneten keresztül történı cégalapításra, cégbejegyzésre.



2006. évi költségvetésbe n nincs forrás betervezve. 2007-ben várhatóan lesz költségvetési forrása a fejlesztéseknek , de ennek mértéke nem ismeretes

Törvénymódosítás; interneten keresztül bejegyzett cége aránya, céginformációt kérık számának változása


Az elektronikus cégeljárásról 2007 és a cégiratok elektronikus úton történı megismerésérıl szóló törvénnyel megvalósult, 2005. szeptember 1-tıl az rt-k és kft-k, 2006. július 1-étıl pedig minden cégformára kiterjedıen. Jelenleg közigazgatási egyeztetés alatt van a gazdasági társaságok piacra lépésének gyorsításáról és egyszerősítésérıl szóló elıterjesztés, amely további egyszerősítési pontokat tesz az elektronikus cégeljárásba. A törvény-tervezet várhatóan 2006. szeptemberben kerül benyújtásra, rendelkezései 2007. január 1-jén lépnek hatályba. A Cégszolgálattal kapcsolatos módosítása a beszámolókkal összefüggı tájékoztatási jog kiterjesztése. Ennek értelmében a beszámoló egyes része (nemcsak a teljes számviteli beszámoló) is képezheti a céginformáció tárgyát (hatály: 2007. január 1.)

161


Fı kihívások




Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 2. KKVcégalapítással fejlesztés kapcsolatos egyablakos rendszer

Intézkedés


Elvárt eredmény

A cégalapítással kapcsolatos adminisztráció egyszerősítését szolgálja az egyablakos rendszer. A leendı cégnek az alapítással összefüggésben nem kell a különbözı hatóságokat felkeresnie bejelentkezés céljából, elegendı, ha a cégbírósághoz benyújtja a bejegyzési kérelmét.



Az eddigi koncepció szerint a szolgáltatást térítés ellenében lehet majd igénybe venni, az IRM költségvetéséb en minimális forrást jelent.

interneten keresztül bejegyzett cége aránya, céginformációt kérık számának változása; Kidolgozás alatt lévı tanulmány/ koncepció indikátorai VAGY WB Ease of doing business indikátorok


Az ún. „egyablakos rendszer” az IM a Miniszterelnöki Hivatal és a Microsec Kft között 1998-ban kötött megállapodás alapján született. Többoldalú elektronikus kapcsolat jött létre az APEH, KSH, OEP, IM, a kamarák és a cégbíróságok között. 2002-tıl a cégek pénzforgalmi számlaszámára vonatkozó adatszolgáltatást ezen az úton teljesítik a pénzintézetek. A Mediator adatközvetítı rendszer mőködik, folyamatosan fejlesztett szolgáltatásokat nyújt. Az egyablakos rendszer továbbfejlesztése: a cégbíróság "külön törvényben meghatározottak szerint - a cég kérelmére közremőködik a cég számára szükséges, közhiteles nyilvántartásokon alapuló hatósági igazolások elektronikus úton történı beszerzésében."

egyablakos rendszer továbbfejleszté se: 2007. október

162


Fı kihívások




Üzleti környezet fejlesztése

14.2: A jogi szabályozás minıségének fejlesztése (better regulation)

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalk.; 4.Energia; 5. Makrog. stab., 6. Globalizáció és öregedés) 2. KKVa gazdasági fejlesztés társaságokról és a cégeljárásról készülı új törvény

2. KKVfejlesztés

Hatásvizsgálat fokozott elterjesztése

Intézkedés

Végrehajtás



Hozzájárul a befektetıbarát jogi környezet kialakításához. A társaságalapítók számára olyan szabályozás jelent vonzerıt, amely nem korlátozza szükségtelen követelményekkel a gazdasági tevékenység folytatását, ugyanakkor azonban kiszámítható, áttekinthetı és garantálja a piac biztonságos mőködését. A jogszabályok elızetes és utólagos hatásvizsgálati kötelezettségének konkrétabb megfogalmazása a jogalkotásról szóló törvényben, valamint módszertani útmutatók közzététele, továbbképzések, minta-hatásvizsgálatok készítése révén a jogi szabályozás minıségének és koherenciájának javítása.


Az OGY a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényt, majd a cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt alkotta meg 2006. elején. Mindkettı 2006. július 1-jén lépett hatályba 2006. január 30-án az Igazságügyi Miniszter tájékoztató formájában közzétette a szabályozás hatásvizsgálatának hivatalos módszertani útmutatóját. 2006. januárja óta kísérleti jelleggel mőködik a Kormányzati Jogalkotási Monitoring Rendszer. A projekt a jogszabálytervezetekhez (törvény, rendeletek) kapcsolódó elıterjesztésekben vizsgálja a hatásvizsgálati és konzultációs elemeket. Tervezett bıvítés a hatástípusok figyelembe vételének vizsgálata (környezeti hatások, KKV-kra gyakorolt hatások).

2006


Ütemezés: Nincs 2006-ban havi költségvetési rendszerességg forrás. el készülı részfelmérések , amelyek alapján 2007 elsı negyedében készül átfogó elemzés.


Törvénymódosítás; informatikai biztonsági szabályzattal rendelkezı vállalatok és intézmények aránya

hatásvizsgálati monitoring tanulmányok, magasabb szintő jogszabályok (törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek) vizsgálata

163


Fı kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 2. KKV„Plain fejlesztés language” programok

2. KKVfejlesztés

Komplex, mindenki számára hozzáférhetı jogszabálytár létrehozása

Intézkedés

Végrehajtás



A jogszabályok logikai elemzése alapján az értelmezési nehézségek kiküszöbölése a jogalkotás során, közérthetı, interaktív internetes felületen is megvalósuló lakossági tájékoztatás és hatósági ügyintézés elısegítése, a jogszabályszerkesztés elveinek egyszerősítése, jogi fogalomtárak fejlesztése. A győjtemény naprakészen, kereshetıen tartalmazza az önkormányzati rendeletek kivételével valamennyi jogszabály, valamint az állami irányítás Magyar Közlönyben megjelent egyéb jogi eszközeinek a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét.


A jogszabály-szerkesztési elvek egyszerősítési programja 2006 végére várhatóan befejezıdik

a jogforrás kiadása: 2006 vége

A hatályos joganyag 2006 hozzáférhetıvé tétele megtörtént. (www.magyarorszag.hu) 2006. január 1-jén hatályba lépett az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény két végrehajtási rendelete (305/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet és 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet). A végrehajtási rendeletek a részletszabályokat rendezték.

nincs költségvetési forrása


monitoring rendszer

Az IRM-ben költségvetési forrást nem igényel.

164


Fı kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 2. KKVAz Európai uniós fejlesztés szabványok magyar nyelvő megjelentetése

2. KKVfejlesztés

Jogszabályalkotá s és-módosítás (Ptk., új csıdtörvény)

Intézkedés

Végrehajtás




A vállalkozók anyanyelvükön ismerkedhetnek meg a tevékenységükkel kapcsolatos uniós szabványokkal, mely az egységes piacon való helytállás fontos feltétele.

21 szakma szabványainak magyar nyelvő nemzeti szabványként való bevezetését támogattuk: 2004-ben 247 szabvány 147 M Ft 2005-ben 49 szabvány 43 M Ft.

Az új Ptk. és csıdtörvény hatékonyabban szolgálják a gazdasági növekedést és egyéb célokat magukban foglaló jogalkotói szándékokat. A jogalanyok magánjogi cselekvési autonómiájának kivételes korlátozásánál a lehetı legszőkebb körre szorítva kell meghatározni az állami beavatkozás eseteit, hogy alacsonyabb szintő jogforrások ne korlátozzák a szerzıdı felek autonómiáját.

Az 1003/2003. (I. 25.) Korm. határozatnak megfelelıen halad a Ptk. kodifikációja. Az új Ptk. könyveinek tervezete felkerült az IM weboldalára; A közzéttétel lezárultával 2007 második felében terjeszti a tervezetet a Kodifikációs Fıbizottság a Kormány elé.

Ptk. tervezetének beterjesztése a Kormányhoz: 2007. június 30.


GKM elıirányzat

A bevezetett szabványok száma



165


Fı kihívások



14.4: Az elektronikus ügyintézés körének bıvítése és megfelelı szabályozása



Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalk.; 4.Energia; 5. Makrog.stab., 6. Globalizáció és öregedés) 1. KutatásElektronikus fejlesztés, KKV- információszabad fejlesztés ság megvalósítása

2. KKVfejlesztés

Jogszabályalkotá s és-módosítás (Ptk., új csıdtörvény)

Intézkedés


Elvárt eredmény

Koherens jogi háttér kialakítása, amelynek eredményeképpen áttekinthetıbb szabályozás jönne létre és a jelenleg meglévı joghézagok, kollíziók és értelmezési különbségek is eltőnnének. A közösségi és üzleti szolgáltatásokat igénybevevık és a kötelezı feladatokat ellátó intézmények és a kötelezettségeiknek eleget tevık számára egyértelmővé kell válnia, hogy mely szabályok vonatkoznak rájuk és milyen jogokkal élhetnek.

Az új Ptk. és csıdtörvény hatékonyabban szolgálják a gazdasági növekedést és egyéb célokat magukban foglaló jogalkotói szándékokat. A jogalanyok magánjogi cselekvési autonómiájának kivételes korlátozásánál a lehetı legszőkebb körre szorítva kell meghatározni az állami beavatkozás eseteit, hogy alacsonyabb szintő



2004-ben az IHM célelıirányzatá n belül 20 millió Ft, 2005-ben 4,5 millió Ft állt rendelkezésre. 2006: IHM célelıirányzat 41 millió Ft

A kötelezettségnek eleget tevı közfeladatot ellátó szervek száma




2006. január 1-én hatályba 2008 lépett a törvény két végrehajtási rendelete: a közérdekő adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadat-keresı rendszerre, a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról szóló korm. rendelet és a közzétételi listákon szereplı adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról szóló IHM rendelet. A közadatkeresı rendszer kiépült, a szervezetek csatlakozása folyamatos. Feladat: közérdekő adatok "újrahasznosításához" a jogi környezet megteremtése. Az új csıdtörvény 2007 normaszöveg-tervezetének kidolgozásához szükséges szakmai viták jelenleg folyamatban vannak.; - a gazdasági környezet "tisztulását" (különösen a gazdasági társaságok vezetı tisztségviselıinek és

166


Fı kihívások






Fı kihívások

Integrált

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalk; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 2. KKVJogszabályalkotá fejlesztés s és-módosítás (Ptk., új csıdtörvény)

1. Kutatásfejlesztés, KKVfejlesztés

Az EiT

Az információs társadalommal összefüggı jogsértések megakadályozásá t segítı értesítésieltávolítási eljárás hatályának bıvítése

Intézkedés


Elvárt eredmény

jogforrások ne korlátozzák a szerzıdı felek autonómiáját. A csıdtörvény célja, hogy biztosítsa a vagyonkimentés megakadályozását: - az adós számára - a hitelezık hozzájárulása esetén - mind a bírósági felügyelet nélküli reorganizáció (egyezségkötés), mind a bírósági felügyelet melletti reorganizáció lehetıségét; - a nem reorganizálható cégek gyors kivezetését a gazdaságból; - a hitelezıi követelések minél nagyobb mértékő kielégítését; - a külföldi vállalkozások magyarországi vagyonával szembeni eljárások lebonyolításának esélyét; - az egységes, koherens jogszabályi környezet megteremtését. Jogsértési gyakorlat korlátozása.

Intézkedés




tulajdonosainak a társaság hitelezıivel szembeni felelısségére vonatkozó szabályok megalkotása révén);

2006 A cél az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggı szolgáltatások egyes kérdéseirıl szóló 2001. évi CVIII. törvény módosításával (2005. évi CLXXI. törvény) megvalósult. Folytatólagos intézkedéseket nem tervezünk. Végrehajtás

Nincs

Költségvetési

Nincs

Indikátor a

167


Iránymutatások

prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 1. KutatásAz e-közigazgatás fejlesztés, 2. megvalósításához KKV-fejlesztés szükséges jogszabályi háttér megteremtése




15. Vállalkozói kultúra ösztönzése, vonzó üzleti környezet megteremtése

2. KKVfejlesztés

15.3. Inkubációs, innovációs, üzleti szolgáltatások nyújtása a KKV-k számára

2. KKVfejlesztés


Fı kihívások

Integrált

Az EiT

A vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása (JEREMIE-típusú mikrohitel, hitelgarancia és kockázati tıke program) Ipari parkokban megvalósuló innovációs központok és hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, integrátor ipari parkok fejlesztése, GVOP-1.2.1


Az info-kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásával jobbá, költséghatékonyabbá és hozzáférhetıbbé tehetıek a közszolgáltatások.

A KKV-k különbözı finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének javítása

forrás


Az info-kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásával jobbá, költséghatékonyabbá és hozzáférhetıbbé tehetıek a közszolgáltatások. Új intézkedés felelıs: MEH Közigazgatási informatikáért felelıs kormánybiztos tervezett


MEH elıirányzat

2007-2013

ÚMFT Gazdaságfejles ztési OP

végrehajtás ellenırzéséhez

EU SIBIS indikátorok

tervezés alatt

Az ipari parkok menedzsmentjére és fizikai infrastruktúrájára építve a tényleges vállalkozói igényeket kielégítı, a piaci árnál kedvezıbb költségő szolgáltatások hozhatók létre.

keretkimerülés miatt 2005. nov. 11-én lezárva, intézkedésszintő pályázati keretösszeg: 2,2 mrd Ft, összesen 55 támogatott projekt

2008. dec. 31ig; 2007-2013

2004-2006: GVOP 1.2 prioritás 2,2 mrd Ft; ÚMFT Gazdaságfejles ztési OP

A betelepült cégek számának növekedése a támogatott ipari parkokban

tervezés alatt

Intézkedés

Végrehajtás

Költségvetési

Indikátor a

168


Iránymutatások

prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 2. KKVInkubátorházak fejlesztés és hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, GVOP-1.2.1





2. KKVfejlesztés

Vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése



2. KKVfejlesztés




2. KKVfejlesztés



forrás

végrehajtás ellenırzéséhez

2004-2006: GVOP 1.2 prioritás 2,2 mrd Ft; ÚMFT Gazdaságfejles ztési OP

A betelepült cégek számának növekedése a támogatott inkubátorházakban és technológiai transzferközpontok ban Tanácsadásban részesült KKV-k száma, a szolgáltatásokkal elégedett KKV-k aránya


2008. dec. 31ig; 2007-2013

Az inkubátorházak kialakulásuknak kezdeti fázisában elısegítik az életképes kezdı mikro- és kisvállalkozások indulását, valamint az innovatív vállalkozások megerısödését.

keretkimerülés miatt 2005. nov. 11-én lezárva, intézkedésszintő pályázati keretösszeg: 2,2 mrd Ft, összesen 55 támogatott projekt

Tanácsadás - GVOP-2.2 Az alapvetı mőködéshez, valamint a továbblépéshez szükséges szakmaspecifikus ismeretek vállalkozások közötti elterjesztése, illetve az üzletmenet hatékony megszervezéséhez szükséges tudás szélesebb körővé tétele. Tanácsadás - GVOP-2.2 Az alapvetı mőködéshez, valamint a továbblépéshez szükséges szakmaspecifikus ismeretek vállalkozások közötti elterjesztése, illetve az üzletmenet hatékony megszervezéséhez szükséges tudás szélesebb körővé tétele. Vállalkozói képzési programok, konferenciák szervezése, kiadványok megjelentetése, vállalkozói szervezetek hasonló programjainak támogatása

a keret kimerülése miatt 2006- 2008. dec. 31ban nem írtak ki pályázatot, ig intézkedésszintő pályázati keretösszeg: 2,6 mrd Ft, összesen 655 támogatott projekt

tervezés alatt 2004-2006: GVOP 2.2 prioritás 2,6 mrd Ft.

a keret kimerülése miatt 2006- 2008. dec. 31ban nem írtak ki pályázatot, ig intézkedésszintő pályázati keretösszeg: 2,6 mrd Ft, összesen 655 támogatott projekt

2004-2006: GVOP 2.2 prioritás 2,6 mrd Ft.

Tanácsadásban részesült KKV-k száma, a szolgáltatásokkal elégedett KKV-k aránya

Saját szervezésben eddig kb. 200 helyszínen, közel 40 ezer részvevı jutott vállalkozó 2005-ben 33 M Ft, 2006-ban 115 M Ft keretösszeg

KKC

Az érintett vállalkozók száma és elégedettsége.

folyamatos

169


Fı kihívások





15.3. Inkubációs, innovációs, üzleti szolgáltatások nyújtása a KKV-k számára 15.3. Inkubációs, innovációs, üzleti szolgáltatások nyújtása a KKV-k számára 15.3. Inkubációs, innovációs, üzleti szolgáltatások nyújtása a KKV-k számára



Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 2. KKVVállalkozói fejlesztés kultúra és ismeretek fejlesztése

2. KKVfejlesztés


2. KKVfejlesztés


2. KKVfejlesztés


Intézkedés

Végrehajtás




KKC


Az európai uniós követelményeknek való megfelelés szakma-specifikus oktatással információs eszközök készítésével, terjesztésével történı támogatása

A program lezárult, a projektek túlnyomó többsége befejezıdött. 2005-ben 378 M Ft, 2006-ban eddig 82 M Ft kifizetés.

Az elkészült kiadványok száma, a képzésben részesült vállalkozók száma. A vállalkozók elégedettsége A programban részvevı vállalkozók száma és elégedettsége.

Megfelelési és Tudásközpont Hálózat kialakítása, mely felsıoktatási tudásbázisra alapozva képzéssel és tanácsadással segíti a vállalkozók uniós elvárásoknak való megfelelését. Multiplikátor Képzési Program pályázatíró, pályázati tanácsadó képzés a vállalkozók segítésére

2006 közepéig 3 helyszínen valósult meg, további helyszíneket tervezünk. 2005-ben 11 M Ft, 2006-ban 33 M Ft 2005-ig 58 M Ft, 900 képzett tanácsadó

folyamatos

KKC

2005.

KKC

A képzésben résztvevık száma, beadott sikeres pályázatok száma

Plato - eredetileg flamand 9 megyében, 2005-2006 - 25 kezdeményezéső vállalkozói hálózatépítés, M Ft kapcsolatépítés és oktatás

folyamatos

KKC

A programban részvevı vállalkozók száma és elégedettsége, forgalom növekedése, a létrejövı hálózatok száma, a menedzsment tudásszint emelkedése

170


Fı kihívások


Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 2. KKVVállalkozói fejlesztés kultúra és ismeretek fejlesztése

Intézkedés

Végrehajtás





A határon túli vállalkozások uniós felkészítési programja a Szülıföld Program keretében (Az EU házhoz jön, EU Megfelelési és Tudásközpont Hálózat, Kárpátok Üzleti Akadémia stb.) Az együttmőködés fejlesztése a vállalkozói szektorban a versenyhátrányok csökkentése érdekében GVOP - 2.3


12. Az egységes piac kiteljesítése és mélyítése

2. KKVfejlesztés

Vállalkozói együttmőködések támogatása



2. KKVfejlesztés


Határon átnyúló vállalkozói együttmőködések elısegítése - Interreg IIIA programok



2. KKVfejlesztés


Szomszédos országok kamaráival vegyes kamarák létrehozásának támogatása



Eddig kb. 12 ezer részvevı vállalkozó 2005-ben 103 M FT, 2006ban 492 M Ft

folyamatos

KKC

A programban részvevı vállalkozók száma és elégedettsége.

151 támogatott projekt, 3,5 mrd Ft megítélt támogatás

2008. december 31.

GVOP - 2.3 3,5 mrd Ft

2006-ban két vegyes kamara alakult, két további szervezıdés alatt 2005-2006-ban 50 M Ft

2007.

KKC

A létrejövı együttmőködések, az azokban részvevı vállalkozások száma, a megvalósuló közös beruházások értéke A megvalósuló beruházások értéke, a létrejövı vállalkozói együttmőködések száma, a részvevı térségek GDP-jének emelkedése stb. A megalakuló kamarák tagjainak száma, a tagvállalatok elégedettsége

171


Fı kihívások


Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVfejlesztés; 3.Foglalk; 4.Energia; 5. Makrog. stab., 6. Globalizáció és öregedés)

Intézkedés

Végrehajtás



Elvárt eredmény

Infrastruktúrafejlesztés

16.1: Az európai léptékő elérhetıség javítása

A vasúti hálózat korszerősítése

A transzeurópai vasúti hálózat magyarországi szakaszainak korszerősítése, elsısorban a IV, V, V/B és X/B jelő Helsinki folyosók mentén, elsıbbséget adva a TEN-T hálózat kiemelt projektjeinek.


16.1: Az európai léptékő elérhetıség javítása

A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése

A transzeurópai közúti hálózat magyarországi szakaszainak továbbfejlesztése, elsısorban a IV, V, V/C és X/B jelő Helsinki folyosók mentén.


A beavatkozásnak megfelelı prioritások beépítésre kerültek a ÚMFT KÖZOP-ba. Célszámok a Közop Projektjeinek véglegesítésével várhatók.

Célszámok a Közop Projektjeinek véglegesítésév el várhatók.

tervezés alatt M5 elkészült; M0, M3, M35- 2007-2013 M4 és M6, M7 és M8 építés alatt; A beavatkozásnak megfelelı prioritások beépítésre kerültek a ÚMFT KÖZOP-ba (tervezés alatt). Jelenleg hazánkban összesen 897 km gyorsforgalmi út üzemel, ennek döntı része (840 km) a TEN-T hálózaton helyezkedik el. Az elmúlt egy éves idıszakban összesen 127 km gyorsforgalmi út (autópálya és autóút) épült, 2008-ig további 196 km készül el. Ezek 4 km kivételével mind TEN-T szakaszok, így a TEN-T hálózat kiépítettsége 2008-ra várhatóan 51 %-os lesz -


2005-2006: Átlagos vasúti KA vasúti menetidık projektek keretösszege=1 07 M EUR, ÚMFT Közop tervezés alatt 2005-2006: KA közúti projektek keretösszege=2 97 M EUR, 2007-tıl jelentkezı forrásigények: GKM célelıirányzat, ÚMFT KözOP források.

15 és 30 perces gyorsforgalmi közúti elérhetıség, a TEN hálózat gyorsforgalmi úti kiépítésének aránya

tervezés alatt A nem költségvetési fedezető finanszírozási konstrukciókró l: várható döntés 2006. végére.

172


Fı kihívások






Intézkedés

Végrehajtás



Elvárt eredmény


16.2: Az áruk és emberek mobilitásának javítása fenntartható közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése révén

Intermodális logisztikai központok elérhetıségének, közlekedési hálózati csatlakozásainak javítása

A beavatkozás révén, közép- és hosszútávon az ország áruszállítási/logisztikai potenciálja javul, s e tevékenységek egyre nagyobb hányada kerül a környezetet kevésbé terhelı, racionalizált módon lebonyolításra.

16.2: Az áruk és emberek mobilitásának javítása fenntartható közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése révén 16.2: Az áruk és emberek mobilitásának javítása fenntartható közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése révén

Intermodális logisztikai központok belsı infrastrukturális és szolgáltatási feltételeinek javítása

A beavatkozás révén, közép- és hosszútávon az ország áruszállítási/logisztikai potenciálja javul, s e tevékenységek egyre nagyobb hányada kerül a környezetet kevésbé terhelı, racionalizált módon lebonyolításra.

Intermodális szállítóeszközpar k fejlesztése

A beavatkozás révén, közép- és Intézkedés önállóan nem hosszútávon az ország valósul meg. áruszállítási/logisztikai potenciálja javul, s e tevékenységek egyre nagyobb hányada kerül a környezetet kevésbé terhelı, racionalizált módon lebonyolításra.

Az intézkedéseknek megfelelı prioritások beépítésre kerültek a ÚMFT KÖZOP-ba.

2008/2013

2005-2006: KIOP fedezet; 2007-2013: ÚMFT KözOP tervezés alatt

tervezés alatt

Az intézkedéseknek megfelelı prioritások beépítésre kerültek a ÚMFT Gazdaságfejlesztési OP-ba. tervezés alatt

2008/2013

2007-2013: ÚMFT Gazdaságfejles ztési OP


Az intermodális áruszállítás teljesítménye, részaránya Az intermodális logisztikai központokban kezelt árumennyiség volumene Nincs

tervezés alatt

2007-2013: Nincs ÚMFT KözOP projektek része tervezés alatt

173


Fı kihívások





Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVfejlesztés; 3.Foglalkoztatás ; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés)

Intézkedés

Végrehajtás



Elvárt eredmény


Közforgalmú személyközlekedé s infrastruktúráján ak fejlesztése a közlekedési szövetségek területén

A városi közlekedés munkamegosztási aránya (szgk. közlekedés és tömegközlekedés aránya) nem romlik tovább, hanem hosszabb távon akár a tömegközlekedés javára módosul a versenyképességi pólusokban).


Közforgalmú személyközlekedé s szolgáltatásainak fejlesztése a közlekedési szövetségek területén

16.3: Közlekedési infrastruktúraárazási kérdések tisztázása

A korszerő úthasználattal arányos elektronikus díjszedés bevezetésének elıkészítése

A városi közlekedés munkamegosztási aránya (szgk. közlekedés és tömegközlekedés aránya) nem romlik tovább, hanem hosszabb távon akár a tömegközlekedés javára módosul a versenyképességi pólusokban). A megnevezett indikátorra jelenleg nincs külön adatgyőjtés. Fıvárosi becslések a városon belüli forgalomnál 55-60%-ra teszik a tömegközlekedés részarányát. A jövı tekintetében már az is nagy eredmény lenne, ha ez a részarány nem romlana. Minden használó annyit fizet, amennyit a díjasítás alá vont adott útszakaszon közlekedik, vagyis amely mértékben a pályaszerkezetet vesz igénybe, illetve kapacitást foglal. A használattal arányos díjfizetés a forgalmi igények hely, vagy idı szerinti befolyásolását is lehetıvé teszi.


2008/2013 Az intézkedéseknek megfelelı prioritások beépítésre kerültek a ÚMFT KÖZOP-ba. A KözOP-ban a kiemelt kötöttpályás közlekedési projektek vannak benne - 4-es metró, Bp. 1-3 villamos és elıváros, vidéki villamosok tervezés alatt Az intézkedéseknek 2008; 2007megfelelı prioritások 2013 beépítésre kerültek a ÚMFT KÖZOP-ba. (Önálló jármőcsere program még nem került kidolgozásra. A gördülıállomány fejlesztése az infrastruktúra fejlesztési projektek részeként valósulhat meg.)

ÚMFT KözOP-ban

A megalakult Díjpolitikai Szakértıi Bizottság elsı ütemben kidolgozta a hazai díjszedés alapelveit.

Nem volt forrásigény.

2006


tervezés alatt

Közösségi közlekedés teljesítménye, részaránya

ÚMFT KözOP és ROP forrásfedezetek megosztva

Közösségi közlekedés teljesítménye, részaránya

tervezés alatt

Nincs

174


Fı kihívások


Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVfejlesztés; 3.Foglalkoztatás ; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés)

Intézkedés

Végrehajtás



Elvárt eredmény


16.3: Közlekedési infrastruktúraárazási kérdések tisztázása

A díjszedı Minden használó annyit fizet, amennyit a rendszer kiépítése díjasítás alá vont adott útszakaszon és üzemeltetése közlekedik, vagyis amely mértékben a pályaszerkezetet vesz igénybe, illetve kapacitást foglal. A használattal arányos díjfizetés a forgalmi igények hely, vagy idı szerinti befolyásolását is lehetıvé teszi.


16.5: A szélessávú infrastruktúra kiépítése és használatának elısegítése


A szélessávú telekommunikáci ós infrastruktúra elmaradott régiókban való továbbépítése – GVOP 4.4

A szélessávú Internet-hozzáférési infrastruktúra kiépítése azokban a gazdaságilag elmaradott régiókban, ahol üzleti alapon ez eddig nem épült ki, ezzel a szélessávú infrastrukturális lefedettség növelése.




eMagyarország program

A program célja, hogy fokozatosan minden magyar településen elérhetı távolságban rendelkezésre álljanak közösségi internet hozzáférési helyek, eMagyarország Pontok, ahol az állampolgárok ingyen, vagy maximált alacsony áron férnek hozzá az infokommunikáció alapeszközeihez, a számítógéphez és az internethez.


A díjszedı rendszer jogszabályi kereteinek kidolgozása (várhatóan 2006 vége-2007 eleje) után kiírásra kerül az elektronikus díjszedési rendszer megtervezésére, megépítésére és üzemeltetésére szóló nyílt nemzetközi közbeszerzés. keretkimerülés miatt az alintézkedések 2005. nov. 30án, ill. 2006. ápr. 28-án lezárva, intézkedésszintő pályázati keretösszeg: 13,6 mrd Ft, összesen 88 támogatott projekt


A rendszer bevezetésének várható dátuma 2008

A teljes beruházást költségvetési források nélkül, koncesszióban tervezzük megvalósítani

Díjbevétel / Üzemeltetési és fenntartási költségek

2008. dec. 31ig, folytatás: 2008/2013

2004-2006: GVOP 4.4 prioritás 13,6 mrd Ft, 2007tıl ÚMFT Gazdaságfejles ztési OP tervezés alatt 2005: IHM 795 millió Ft., 2006: IHM célelırinyzat 543 millió Ft 2007-2013: ÚMFT Gazdaság fejlesztés OP vagy Közszolgáltatá s OP tervezés alatt

Szélessávú kapcsolatot biztosító lefedettség (terület v. népesség százaléka az elmaradott régiókban)

A programban mintegy 1400 2007 - 2013 település vesz részt (az ország tervezett lakosságának 80%-a). A különbözı szervezetek 3032 e-magyarország pont létrehozására nyertek támogatást. 2006 tavaszán az állampolgárok közel 500 ponton vehették igénybe a pontok eszközeit és technikai segítségnyújtást az adóbevallásuk elektronikus úton történı elkészítéséhez.

Létrehozott emagyarország pontok száma

175


Fı kihívások






Energiapolitika

11.2: Az erıforrások fenntartható használatának ösztönzése

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás ; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 1. KutatásKözháló fejlesztés


Intézkedés Elvárt eredmény

A Program célkitőzése „köz”célú intézmények, mint összes az alap és középfokú oktatási intézmény, könyvtárak, múzeumok, önkormányzatok stb., szélessávú internet hálózattal történı ellátása a feladat.

A digitális Az alkalmazás bevezetése az elektronikus televíziózás hazai hírközlés és az informatika bevezetése konvergenciájának további erısödéséhez vezet. A digitális mősorszórás számos lehetıséget teremt új szolgáltatások alkalmazásba vételére.

4. Energiapolitika Piacnyitás az energetikai szektorban


Teljes piacnyitás megvalósítása a villamosenergia- és a földgáz-piacon.



2002-2006: IHM célelıriányzat 20 mrd Ft, 2007-2013: ÚMFT Gazdaság fejlesztés OP vagy Közszolgáltatá s OP tervezés alatt GKM elıirányzat: tervezés alatt

Szélessávú lefedettséggel rendelkezı intézmények száma


A program elindulása óta 2007 - 2013 tervezett 7300 közösségi intézmény, végpont bekötésére került sor. 5000 Sulinet végpont (általános és középiskolák) és 2300 Köznet végpont (teleházak, mővelıdési házak, önkormányzatok, agrárkamarák, könyvtárak). A végpontokon keresztül 100 ezernél is több végfelhasználó érdekelt. Létrejött a digitális átállás 2007/2012 koordinálását végzı bizottság, megkezdıdött a digitális átállás stratégia kidolgozása.

Az új törvények, illetve a kapcsolódó alacsonyabb szintő jogszabályok megvalósítják a részleges jogharmonizációt az EU vonatkozó belsı piaci irányelveivel. 2007-ben további lépések: új piaci modell kidolgozása, új VET, GET.

2007/2008

GKM elıirányzat: tervezés alatt

Digitális szélessávú kapcsolatot biztosító lefedettség (terület v. népesség százaléka); Lakossági set top boxok száma Piaci részesedés mutatók

176


Fı kihívások



Intézkedés


Leírás

Elvárt eredmény



Az áthúzódó elszámolás miatt (a kedvezmény visszamenıleg érvényesíthetı) nem állnak rendelkezésre adatok.

A járulékkedvezményt igénybe vevık létszáma – az áthúzódó elszámolás miatt (a kedvezmény visszamenıleg érvényesíthetı) nem állnak rendelkezésre adatok.


FOGLALKOZTATÁS A munka legyen mindenki számára lehetıség – kortól és nemtıl függetlenül

18. A munka életciklus alapú megközelítésének elısegítése

3. Foglalkoztatás

Járulékkedvezmé A hátrányos helyzető munkavállalók iránti nyek kereslet erısödése 50 év feletti tartós munkanélküliek; gyermekgondozás vagy hozzátartozó ápolását követıen munkát vállalók; fiatalok és pályakezdık foglalkoztatását vállaló munkáltatók 50%-os járulékkedvezmén yben részesülhetnek (9 hónap+3 hónap továbbfoglalkozta tás)

Megvalósult. Módosítását tervezzük: a kedvezmény kiterjesztése és az adminisztráció egyszerősítése. A START PROGRAM mintájára rugalmasabb, nagyobb kedvezményt magában foglaló program bevezetése, kibıvítve a célcsoportot a GYES alatt munkát vállalókra és a tartósan álláskeresıkre is (START PLUSZ), valamint a tartósan álláskeresık közül azokra, akik vagy 50 éven felüliek, vagy életkortól függetlenül elmaradott településen élnek (START EXTRA).

2007-tıl

177


Fı kihívások


A munka legyen mindenki számára lehetıség – kortól és nemtıl függetlenül




Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 3. Foglalkoztatás START Program

3. Foglalkoztatás

Intézkedés

Végrehajtás



A pályakezdı fiatalok munkaerı-piaci helyzetének javulása

járulékkedvezmén y 25 (nem diplomás) ill. 30 év alatti pályakezdı fiatalok foglalkoztatásáho z 2 éves idıtartamra. Járulékkedvezmé A nık foglalkoztatottságának javulása ny gyermekgondozás vagy hozzátartozó ápolását követıen munkát vállalók részére A gyermekvállalás után a munkába való mihamarabbi visszatérés ösztönzése a GYES kiterjesztésével



Elfogadott

2005. okt. 1jén indult

Az áthúzódó APEH elszámolás miatt nincs adat.

20 000 kiváltott START-kártya, kb. 9 ezer kártyával foglalkoztatott fiatal.

Elfogadott, módosítását lásd föntebb

GYES 2006. január 1-tıl

2006. évi költségvetésbe n 6,6 milliárd Ft többletforrás a munka mellett GYESt újra igénylık számára.

A GYES-ben részesülık száma 7000 fıvel emelkedett. A foglalkoztatási hatás késıbb mérhetı.

178


Fı kihívások


A munka legyen mindenki számára lehetıség – kortól és nemtıl függetlenül A munka legyen mindenki számára lehetıség – kortól és nemtıl függetlenül A munka legyen mindenki számára lehetıség – kortól és nemtıl függetlenül



Az EiT Intézkedés prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás Elvárt eredmény fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 3. Foglalkoztatás Nappali ellátások A nık foglalkoztatottságának javulása fejlesztése bölcsıde (HEFOP 4.2)

Végrehajtás



Elfogadott

2008. dec. 31ig

3.3 milliárd forint (75% ERFA)

1391 új bölcsıdei férıhely, 5,8%-os kapacitásbıvülés

560 millió forint (75% ESZA)

A programindikátorok alapján


3. Foglalkoztatás

Családbarát munkahelyek elterjesztése (HEFOP 1.3)

A nık foglalkoztatottságának javulása

Elfogadott

2008. dec. 31ig


3. Foglalkoztatás

A nık foglalkoztatottságának javulása

Elfogadott

2008. dec. 31ig


3. Foglalkoztatás

Nık munkaerıpiaci reintegrációjának támogatása személyre szabott aktív eszközökkel (HEFOP 1.3., ÁFSZ munkaerıpiaci programok) Népegészségügyi Program egészségfejlesztés , megelızés

Az aktív korú népesség egészségi állapotának és ezáltal munkavégzı képességének javulása

Folyamatban

Éves cselekvési tervek alapján

szőrıvizsgálatok


A programindikátorok alapján

2005-ben 927 millió forint, 2006-ban 1006 millió forint (EÜM fejezeti kezeléső)

179


Fı kihívások




18.A munka életciklus alapú megközelítésének elısegítése

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás ; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 3. Foglalkoztatás Az egészségügyi ellátások hozzáférhetıségé nek és minıségének javítása (HEFOP 4.3) 3. Foglalkoztatás ÁFSZ központi program az 50 év felettiek foglalkoztatottság ának növelése, a tartós munkanélküliség megszakítása, elhelyezkedésük elısegítése érdekében. Differenciált, személyre szabott, komplex, a helyi munkaerıpiaci igényeknek és az egyén élethelyzetének megfelelı támogatások alkalmazását teszi lehetıvé.

Intézkedés


Elvárt eredmény




Az aktív korú népesség egészségi állapotának és ezáltal munkavégzı képességének javulása

Folyamatban

2008. dec. 31ig

10,46 milliárd forint (75% ERFA)

5 rehabilitációs központ, 300 rehabilitációs ágy

Az idıskori aktivitás növekedése

Az elızı 2005. dec. 31-én ért véget, 2006. májusban újraindult

12 hónap, 2007. közepe

685,2 millió forint MPAból

2005-ben 43 ezer fı vett részt a programban, 27 ezer fı foglalkoztatása valósult meg.

180


Fı kihívások

Érje meg dolgozni

Érje meg dolgozni

Több és hatékonyabb segítség az álláskeresıknek és a hátrányos helyzetőeknek


19. Az ellátórendszerek munkavállalásra ösztönzı vagy ellenösztönzı tényezıinek folyamatosa felülvizsgálata 19. Az ellátórendszerek munkavállalásra ösztönzı vagy ellenösztönzı tényezıinek folyamatosa felülvizsgálata 19. Az ellátórendszerek munkavállalásra ösztönzı vagy ellenösztönzı tényezıinek folyamatosa felülvizsgálata

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 3. Foglalkoztatás A munkanélküli ellátórendszer reformja

Intézkedés

Végrehajtás




Az álláskeresés és a munkavállalás ösztönzése

2005 végén hatályba lépett a jogszabály

Megvalósult

Nem igényel többletforrást

A munkavállalás ösztönzése

2006. július 1-jén hatályba lépett a jogszabály

Megvalósult

A 2006. évi költségvetésbe n 7,1 milliárd Ft többletköltség

Folyamatos/20 08. dec. 31.

6,2 milliárd ft (MPA, ESZA) becsült, arányosított összeg

3. Foglalkoztatás

A szociális ellátórendszer átalakítása

3. Foglalkoztatás

Roma ügyfelek Romák foglalkoztatási helyzetének hozzáférése az javulása ÁFSZ aktív eszközeihez, szolgáltatásaiban (beleértve HEFOP 1.1)


Kb. 28 ezer roma résztvevı/ügyfél

181


Fı kihívások



19. Az ellátórendszerek munkavállalásra ösztönzı vagy ellenösztönzı tényezıinek folyamatosa felülvizsgálata



Az EiT Intézkedés prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás Elvárt eredmény fejlesztés; 3.Foglalkoztatás ; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 3. Foglalkoztatás Aktív A munkaerıpiaci aktivitás növelése munkaerıpiaci eszközök, beleértve HEFOP 1.1.

3. Foglalkoztatás

A foglalkoztatás növekedése Támogatás a mikro, kis, középvállalkozás oknak, civil szervezeteknek, akik min. 3 hónapja nyilvánt. állást keresıt alkalmaznak: 1 évig mentesülnek a minimálbér 130%-ig a munkáltatói járulékok megfizetése alól, amennyiben a támogatással megegyezı ideig vállalják a felvett személyek foglalkoztatását.




MPA Aktív foglalkoztatási eszközök: 50 milliárd Ft 2005-ben HEFOP 1.1: 29,8 milliárd Ft (75% ESZA)

A program indikátorai alapján


Elfogadott, a Foglalkoztatási törvény módosítása folyamatban van, amely egyszerősíti a jelenlegi támogatási rendszert

Folyamatos

Elfogadott

2006. január 1tıl

182


Fı kihívások




19. Az ellátórendszerek munkavállalásra ösztönzı vagy ellenösztönzı tényezıinek folyamatosa felülvizsgálata 19. Az ellátórendszerek munkavállalásra ösztönzı vagy ellenösztönzı tényezıinek folyamatosa felülvizsgálata

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 3. Foglalkoztatás Romák részvétele a civil foglalkoztatási programokban (elsısorban HEFOP, OFA)

3. Foglalkoztatás

Célzott roma programok: roma foglalkoztatásszervezı (ÁFSZ) OFA roma programok (pedellus, roma vállalkozások megerısítése, roma munkaerıpiaci szolg. hálózat stb. )

Intézkedés


Elvárt eredmény




Romák foglalkoztatási helyzetének javulása

Elfogadva

Folyamatosan programciklus szerint

A programok költségeit lásd lentebb

Programindikátorok és hatásvizsgálatok alapján (még nem áll rendelkezésre)

Romák foglalkoztatási helyzetének javulása

Elfogadva

Folyamatosan programciklus szerint

Kb. 527 millió forint (MPAból, OFA-nál)

Programindikátorok és hatásvizsgálatok alapján (még nem áll rendelkezésre)

183


Fı kihívások




Az EiT Intézkedés prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás Elvárt eredmény fejlesztés; 3.Foglalkoztatás ; 4.Energia; 5. Makrog. stab., 6. Globalizáció és öregedés) A megváltozott munkaképességő emberek 3. Foglalkoztatás Megváltozott munkaképességőe foglalkoztatottságának javítása, k foglalkoztatása: igazságosabb, átláthatóbb, költséghatékonyabb támogatási rendszer

A megváltozott munkaképességő munkavállalókat foglalkoztató szervezetek támogatási rendszerének átalakítása és az akkreditációs rendszer bevezetése Rehabilitációs munkahelyteremt ı/megtartó támogatás




Az akkreditációs eljárás lefolytatására 64,7 millió ft. (MPA, kis részben kp-i ktv) A támogatásokról nem állnak rendelkezésre adatok.

2005. dec. 31-ig 891 foglalkoztatási helyszín vizsgálatát kérelmezték, ezen belül 655 a legmagasabb fokozatú tanúsítványt. 717 érintett munkahely, ebbıl 240 új munkahely


Elfogadva. Az új támogatások 2006-ban a 2006. január 1-tıl mőködési folyósíthatók. tapasztalatok feldolgozása történik és ha szükséges, a rendszer módosítására kerül sor.

Munkahelytere mtés/megırzés kb. 1,4 milliárd forint

184


Fı kihívások



Intézkedés


Leírás

2006-ban megteremtjük az ún. „védett piacok” mőködésének feltételeit, vagyis meghatározott termékek és szolgáltatások vásárlásánál elsıbbséget biztosítunk azon vállalkozások számára, amelyek jelentıs létszámban foglalkoztatnak egészségkárosodá ssal élı, illetıleg fogyatékos személyeket.

Elvárt eredmény




(MPA REHA dec és kp-i keret)

185


Fı kihívások






Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVfejlesztés; 3.Foglalkoztatás ; 4.Energia; 5. Makrog. stab., 6. Globalizáció és öregedés)

3. Foglalkoztatás

Intézkedés

Végrehajtás



Központi rehab. programok támogatása (A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése, szemléletformálás , civil modellprogramok , szakemberképzés, akadálymentesíté s) Civil munkaerıp. prog., szociális gazdaság támogatása (EQUAL, HEFOP1.3, 2.3, ROP 3.2 OFA programok)

Elvárt eredmény

Rehabilitációs szolgáltatások minıségének, tartalmának fejlesztése


Elfogadva

A hátrányos helyzető emberek Elfogadva foglalkoztathatóságának és munkaerıpiaci részvételének javulása 2007-tıl új rendszerben nyújtott támogatások


Folyamatos, éves programozás

1,2 milliárd ft A programok (MPA REHAB indikátorai alapján központi keret)

Folyamatos, 2008. dec. 31ig

2004-2008. A programok dec. 31-ig 25,4 indikátorai alapján mrd ft (75% ESZA) 2005-ben 3,4 mrd ft OFA kísérleti programok

186


Fı kihívások




Több és hatékonyabb segítség az álláskeresıknek és a hátrányos

19. Az ellátórendszerek munkavállalásra ösztönzı vagy ellenösztönzı

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 3. Foglalkoztatás Közmunka

3. Foglalkoztatás

Intézkedés

Végrehajtás



Átmeneti foglalkoztatási lehetıség biztosítása a foglalkoztathatóság fenntartása érdekében

Átmeneti foglalkoztatási programok tartós munkanélküliek számára, önkormányzati, állami közösségi feladatok ellátására. Az ország bizonyos részein a közmunkaprogramok jelentik az egyetlen foglalkoztatási lehetıséget. Helyi A helyi növekedés és foglalkoztatás foglalkoztatási elısegítése. megállapodások támogatása (ROP 3.2)


Elfogadott

A közfoglalkoztatás átalakítása tervezett: - képzési, foglalkoztathatósági elem erısítése

Elfogadott

2007-tıl

2005-ben 7,16 mrd forint fejezeti kezeléső, kp-i ktv-i forrás (végrehajtás áthúzódik 2006-ra)

ROP-ban 2008. 2004-2008-ig dec. 31-ig 970 millió ft (75% ESZA)


12 közmunka pályázat 14 280 fı foglalkoztatása

területi foglalkoztatási megállapodások száma (kb. 95),

187


Fı kihívások


helyzetőeknek

tényezıinek folyamatosa felülvizsgálata

Korszerő foglalkoztatási szolgálat

20. A munkaerıpiaci igényeknek való megfelelés javítása


3. Foglalkoztatás

Intézkedés

Végrehajtás



Elvárt eredmény

Helyi gazdaságfejleszté si stratégiai tervekhez illeszkedı foglalkoztatási stratégiák kialakításának, foglalkoztatási megállapodások létrehozásának, valamint a helyi foglalkoztatási kezdemények ösztönzését és összehangolását célzó együttmőködési hálózatok kialakításának támogatása. Az ÁFSZ A munkaerıpiaci kereslet-kínálat modernizációja: összehangolása, a munkanélküliség - HEFOP 1.2., csökkentése, az aktivitás növelése - Az integrált munkaügyiszoc.ellátórendsz er kidolgozása



hatásvizsgálatok

Elfogadott, folyamatban

2008. dec. 31ig

Elıkészítése folyamatban van

2007-tıl

2004-2008: 8,16 mrd ft (75% ESZA)

Új szolgáltatási modell szerint mőködı kirendeltségek Bejelentett üres álláshelyek száma és élettartama

188


Fı kihívások


Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 3. Foglalkoztatás EURES szolgáltatások integrálása az ÁFSZ szolgáltatásai közé

Korszerő foglalkoztatási szolgálat


Rugalmasság és biztonság

21. A rugalmasságnak a foglalkoztatás biztonságával együtt járó elısegítése

3. Foglalkoztatás


3. Foglalkoztatás

Rugalmasság és biztonság

Intézkedés


Elvárt eredmény

A munkaerı mobilitásának ösztönzése, kereslet és kínálat jobb összehangolása


2005-ben 45 millió ft (ebbıl 2,2 millió ft MPA, többi DG EMPL)

EURES ügyfelek, közvetítések száma (2005-ben 16 100 fı vett igénybe tanácsadást, a toborzásra 615 fı jelentkezett) Befizetések: 1,48 milliárd forint


Elfogadott

AM könyvvel való A be nem jelentett foglalkoztatás foglalkoztatás – visszaszorítása, az alkalmi munkavállalók egyszerősített biztonságának növelése közteherfizetés munkáltatók részére

Elfogadott, 2005. augusztustól hatályos

Munka Törvénykönyve felülvizsgálata

Tervezett

A megváltozott gazdasági szerkezetben a munkaerıpiaci rugalmasság és biztonság elımozdítása.


folyamatos

Költségvetési bevétel:

2004-hez Forgalom: 268 ezer képest db (kb. kétszerese csaknem 2004. évinek), megduplázódot t: 1,48 mrd ft Igénybe vevık: 70ezer nem foglalkoztatott

189


Fı kihívások

A be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett foglalkoztatássá



Az EiT Intézkedés Végrehajtás prioritása (monitoring) (1.K+F; 2.KKVLeírás Elvárt eredmény Jelenlegi helyzet és céldátum fejlesztés; 3.Fogl.; 4.Energia; 5. Makrog. Stab., 6. Globalizáció és öregedés) A be nem jelentett foglalkoztatás 3. Foglalkoztatás A munkaügyi 2005 júliusától Végrehajtása ellenırzés visszaszorítása, a munkavédelem erısítése folyamatban, megerısítése: 2006-ban további 50 fıs - 100 fıs megerısítése létszámfejlesztés szükséges az OMMF-nél 2006 január 1-tıl szervezetfejlesztés (regionális intézményrendsze r, munkabiztonság és –védelem világos szétválasztása) - a munkaügyi ellenırzés szervei jogkörének kiszélesítése (beleértve a Kbt. módosítást is, amihez az igazolást az OMMF adja ki) - a munkaügyi ellenırzés tárgykörének és intézkedési jogosítványainak kibıvítése



Bevétel: bírságok (2005-ben 4,5 mrd ft) és a bejelentésbıl adódó járulék és adó befizetések (66 mrd ft) Mőködési támogatás: 2,22,3 mrd ft.

190


Fı kihívások





21. A rugalmasságnak a foglalkoztatás biztonságával együtt járó elısegítése 21. A rugalmasságnak a foglalkoztatás biztonságával együtt járó elısegítése


Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 3. Foglalkoztatás EMMA

3. Foglalkoztatás

3. Foglalkoztatás

A munkaügyi ellenırzés legfontosabb alap adatbázisa, amit az APEH, a rendırség és a bírósági végrehajtók is rendszeresen használnak. A munkaügyi kapcsolatok rendezettségének vizsgálata a közbeszerzési eljárások során Egyéni egészségbiztosítá si járuléknyilvántartási rendszer feltételeinek megteremtése

Intézkedés

Végrehajtás




A nem szabályos foglalkoztatás visszaszorítása

2004. május 1-tıl mőködik, folyamatos fejlesztés, továbbfejlesztés. 2007-tıl az adatbázis az integrált nyilvántartó rendszerbe kerül beillesztésre.

A be nem jelentett foglalkoztatás visszaszorítása az állami projektekben részt venni szándékozó vállalatok körében

Elfogadott 2005. aug-tól hatályos

Az EA bevételeinek növelése

Részben elfogadott/tervezett

2007 folyamán 1,7 mrd ft (központi költségvetés)


Tárolt adatok (jelenleg kb. 2,7 millió munkavállalóra vonatkozóan)

2006. január 1tıl hatályba léptek az EÜM kompetenciájá ba tartozó jogszabályok módosításai

191


Fı kihívások

A humánerıforrásfejlesztésre irányuló befektetések növelése és hatékonyságának javítása


23. A humánerıforrásfejlesztésre irányuló befektetések növelése és hatékonyságának javítása

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 3. Foglalkoztatás Felnıttképzés támogatása

munkahelyteremt éshez és vállalkozói készségekhez kapcsolódó képzés (HEFOP 3.4) -az alacsony iskolai végzettségő felnıttek képzése (Lépj egyet elıre!, HEFOP 3.5-bıl) -felnıttképzési normatív támogatás az akkreditált intézményekben történı képzéshez - régió-specifikus szakmai képzés (ROP 3.4)

Intézkedés

Végrehajtás



A munkavállalók képzettségének és a munkaerıpiac igényeinek való megfelelés erısítése


Elfogadott

OP-k 2008. dec. 31-ig, normatív támogatás folyamatos


HEFOP 3.4 A felnıttképzésben 2004-2008 résztvevık száma között 12 mrd forint (75% ESZA) Lépj egyet elıre! (HEFOP 3.5.3): 3,9 mrd ft (75% ESZA)

Normatív támogatás:200 5-ben 3 mrd ft, 2006-ban 1,325 mrd ft (fejezeti kezeléső forrás) ROP 3.4 20042008 között: 2,8 mrd ft (75% ESZA)

192


Fı kihívások



Az EiT Intézkedés prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás Elvárt eredmény fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 23. A 3. Foglalkoztatás A hátrányos Az iskolai szegregáció és a korai humánerıforráshelyzető és iskolaelhagyás csökkentése sajátos nevelési fejlesztésre irányuló befektetések igényő tanulók növelése és integrált hatékonyságának oktatása, a korai iskolaelhagyást, javítása lemorzsolódást megelızı és kezelı módszerek, kísérleti modellek kidolgozása. - HEFOP 2.1.

Végrehajtás



Elfogadott

Folyamatban 2008. dec. 31ig

- Utolsó padból program


23. A 3. Foglalkoztatás humánerıforrásfejlesztésre irányuló befektetések növelése és hatékonyságának javítása

Modell értékő A korai iskolaelhagyás csökkentése extra-kurrikuláris tevékenységet folytató tanodák mőködtetése, szakmai hálózatának kialakítása. (HEFOP 2.1.4)

Elfogadott

Folyamatban 2008. dec. 31ig


2004-2008. 5,8 A program mrd ft (75% indikátorai alapján ESZA)

Utolsó padból: 2005-ben 47 millió ft Deszegregáció s program: 2006-ban 97 millió ft 2004-2008 között 873 millió ft (75% ESZA)

47 támogatott tanoda, hatás a program indikátorai alapján

193


Fı kihívások

A humánerıforrásfejlesztésre irányuló befektetések növelése és hatékonyságának javítása A humánerıforrásfejlesztésre irányuló befektetések növelése és hatékonyságának javítása


Az EiT Intézkedés prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás Elvárt eredmény fejlesztés; 3.Fogl.; 4.Energia; 5. Makrog. Stab., 6. Globalizáció és öregedés) 23. A 3. Foglalkoztatás Útravaló A korai iskolaelhagyás csökkentése humánerıforrásösztöndíjprogram fejlesztésre irányuló hátrányos befektetések helyzető növelése és tanulóknak hatékonyságának javítása 23. A 3. Foglalkoztatás humánerıforrásfejlesztésre irányuló befektetések növelése és hatékonyságának javítása

A korai iskolaelhagyás csökkentése Szakiskolai fejlesztési program A szakképzésbıl való lemorzsolódás megelızését, illetve a lemorzsolódott fiatalok képzésbe való visszasegítését segítı programok kidolgozása

Végrehajtás



Elfogadott

Elfogadott

2005: 750 millió ft

2011-ig tervezve, támogatás 2006. dec. 31ig biztosított


2005-ben támogatottak: 20 045 diák, 7739 mentor

2006. 1,94 mrd ft (OKM fejezeti kezeléső elıirányzat) 2005: 1,84 mrd A program ft indikátorai alapján 2006: 840 millió ft (MPA-ból)

194


Fı kihívások

A humánerıforrásfejlesztésre irányuló befektetések növelése és hatékonyságának javítása A munkaerıpiac igényeihez igazodó oktatás és képzés


Az EiT Intézkedés prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás Elvárt eredmény fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 23. A 3. Foglalkoztatás Nevelési-okt-i int. A korai iskolaelhagyás csökkentése humánerıforrásInfrastrukt. fejlesztésre irányuló fejlesztése, az befektetések oktatás min. növelése és területi hatékonyságának egyenlıtlenségein javítása ek csökkentése, hozzáférés jav. (ROP 2.3) 24. Az oktatási és 3. Foglalkoztatás A felnıttképzés A felnıttképzés minıségének javítása képzési rendszerének rendszereknek az új fejlesztése munkahelyi -a követelményekre hozzáférhetıség javítása, figyelemmel történı kiigazítása - módszerek és tananyagok kidolgozása, oktatók és szakemberek képzése, - a távoktatás módszertanának fejlesztése,

Végrehajtás



Elfogadott

Elfogadott

Folyamatban, 2008. dec. 31ig


2004-2008: 13,8 mrd ft (85% ERFA)

50 óvoda, 66 alapfokú oktatási intézmény

2004- 2008. összesen 5 mrd ft (75% ESZA) 2005-ben: 1, 42 mrd ft (75% ESZA)

Felülvizsgált, kidolgozott képzési programok (215 program, 17 modul)

195


Fı kihívások

A munkaerıpiac igényeihez igazodó oktatás és képzés




Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 24. Az oktatási és 3. Foglalkoztatás Térségi integrált képzési szakképzı rendszereknek az új központok munkahelyi kialakítása 16 + követelményekre 6 térségi integrált szakképzı figyelemmel történı kiigazítása központ (TISZK) létrehozásával és infrastrukturális feltételeik folyamatos fejlesztésével 24. Az oktatási és 3. Foglalkoztatás Új szakképzési szerkezet képzési rendszereknek az új kialakítása munkahelyi követelményekre figyelemmel történı kiigazítása 24. Az oktatási és 3. Foglalkoztatás Kompetencia alapú oktatás képzési rendszereknek az új elterjesztése a munkahelyi közoktatásban követelményekre (HEFO 3.1) figyelemmel történı kiigazítása

Intézkedés

Végrehajtás





Költséghatékonyabb, a munkapiaci igényekhez rugalmasabban alkalmazkodó szakképzı intézményrendszer kialakítása

Elfogadott

Folyamatban, 2008. dec. 31ig,

2005: 5,2 mrd ft (75% ESZA); 5,8 mrd ft (75% ERFA) 2006: 1,9 mrd (MPA); 1,16 mrd (75% ESZA)

A munkapiaci igényeknek megfelelı szakképzési és szakma-szerkezet kialakítása

Elfogadott


2005-ben: 3,7 A program md forint (75% indikátorai alapján ESZA)

A munkapiaci igényekhez való alkalmazkodás elısegítése

Elfogadott


2004-2008: 18,15 mrd ft (75% ESZA)

16 TISZK, résztvevı intézmények száma: 128

A program indikátorai alapján

196


Fı kihívások



24. Az oktatási és képzési rendszereknek az új munkahelyi követelményekre figyelemmel történı kiigazítása

Az EiT prioritása (1.K+F; 2.KKVLeírás fejlesztés; 3.Foglalkoztatás; 4.Energia; 5. Makrogazdasági stabilitás, 6. Globalizáció és öregedés) 3. Foglalkoztatás Minıségelvő felsıoktatás (HEFOP 3.3)

Intézkedés

Végrehajtás



A felsıoktatás munkapiaci igényekhez való alkalmazkodásának ösztönzése


Elfogadott



2004-2008: 7,3 A program mrd ft (75% indikátorai alapján ESZA)

197


STATISZTIKAI MELLÉKLET A lisszaboni stratégia végrehajtásának mérésére szolgáló strukturális indikátorok Általános gazdasági háttér Fı mutató Egy fıre jutó GDP

Munkatermelékenység

Foglakoztatás növekedése (éves változás, %) Infláció Fajlagos bérköltségek növekedése

Magyarország

Mutató

EU-25

2000

2004

2005

2000

2004

2005

a1 Egy fıre esı GDP PPS-ben kifejezve (EU-25=100)

53

60

60,8

100

100

100

a2 GDP volumennövekedési üteme (éves változás, %)

5,2

5,2

4,1

3,9

2,4

1,6

60,6 : 1,3 1,3 1,2 10

68 : -0,7 -0,8 -0,6 6,8

69 : 0 0,1 -0,1 3,5

: : 1,6 2,4 1 2,4

: : 0,5 1,1 0 2,1

: : 0,9 1,1 0,6 2,2

0,5

1,1

2,3

0,1

-1,1

-0,5

-3

-5,4

-6,1

0,8

-2,6

-2,3

55,4

57,1

58,4

62,9

62,4

63,4

I.1.1 Teljes foglalkoztatási ráta

56,3

56,8

56,9

62,4

63,3

63,8

I.1.2 Foglalkoztatási ráta – nık

49,7

50,7

51

53,6

55,7

56,3

I.1.3 Foglalkoztatási ráta – férfiak I.1.4 Teljes foglalkoztatási ráta az idısebb munkavállalóknál I.1.5 Idısebb munkavállalók foglalkoztatási rátája – nık I.1.6 Idısebb munkavállalók foglalkoztatási rátája – férfiak

63,1 22,2 13,3 33,2

63,1 31,1 25 38,4

63,1 33 26,7 40,6

71,2 36,6 26,9 46,9

70,9 41 31,7 50,7

71,3 42,5 33,7 51,8

b1 Egy alkalmazottra esı termelés (vásárlóerı-paritáson, EU25=100) b2 Egy munkaórára esı termelés c1 Foglalkoztatás növekedése – összesen c2 Foglalkoztatás növekedése – nık c3 Foglalkoztatás növekedése – férfiak d Infláció (a HICP éves átlagos változása) e Fajlagos bérköltségek növekedése (folyó áras alkalmazotti bérek és az egy foglalkoztatottra jutó folyó áras GDP arányának változása)

Államháztartás egyenlege

f Államháztartás egyenlege (a GDP százalékában)

Államadósság

g Államadósság (a GDP százalékában) Foglalkoztatás

Foglalkoztatási ráta

Idısebb munkavállalók foglalkoztatási rátája

198


Fı mutató A munkaerı-piacot elhagyók átlagos életkora Jövedelem-eloszlás egyenlıtlenségei a nemek között Az alacsony jövedelemmel rendelkezık adózási rátája Életen át tartó tanulás

Munkanélküli ráta

Magyarország

Mutató I.2.1 A munkaerı-piacot elhagyók átlagos életkora

2000

2004

:

60,5

EU-25 2005 :

2000 :

2004

2005

61

60,7 60,4

: :

60,7 60,3

: :

: :

60,5 60,9

21

11

:

16

15

48,5

44,8

42,9

38,1

36,4

: :

:

66

:

77,72

:

I.5.1 Életen át tartó tanulás (felnıttek részvétele oktatásban és képzésben) – teljes

3,1

4,6

4,2

7,9

10,3

11,0

I.5.2 Életen át tartó tanulás (felnıttek részvétele oktatásban és képzésben) – nık

3,4

5,3

4,8

8,4

11,1

11,9

I.5.3 Életen át tartó tanulás (felnıttek részvétele oktatásban és képzésben) – férfiak

2,7

3,9

3,5

7,4

9,4

10,1

I.7.1 Teljes munkanélküli ráta

6,4

6,1

7,2

8,6

9,1

8,7

I.7.2 Munkanélküli ráta – nık

5,6

6,1

7,4

10,2

10,3

9,8

I.7.2 Munkanélküli ráta – férfiak

7,0

6,1

7,0

7,4

8,1

7,9

I.2.2 A munkaerı-piacot elhagyók átlagos életkora – nık I.2.3 A munkaerı-piacot elhagyók átlagos életkora – férfiak I.3 Jövedelem-eloszlás egyenlıtlenségei a nemek között I.4.1 A munkabért terhelı adórés I.4.2 Munkanélküliségi csapda

199


Innováció és kutatás Fı mutató Humán erıforrás kiadások K+F kiadások

Internet-hozzáféréssel rendelkezık aránya Mőszaki diplomások

Szabadalmak Kockázatitıke-befektetések

Magyarország

Mutató II.1 Humán erıforrás kiadások (oktatást érintı közkiadások; a GDP %-ában) II.2.1 GERD – Bruttó hazai K+F kiadások (a GDP %-ában) II.2.2 GERD (Bruttó hazai K+F kiadások) forrásmegoszlás – ipar (GERD %-ában) II.2.3 GERD (Bruttó hazai K+F kiadások) forrásmegoszlás – kormányzati (GERD %-ában) II.2.4 GERD ((Bruttó hazai K+F kiadások) forrásmegoszlás – külföld (GERD %-ában) II.3.1 Internet-hozzáférés – háztartások (%) II. 3.2 Internet-hozzáférés – vállalkozások (%)[i] II.4.1 1000 fı 20-29 éves lakosra jutó mőszaki diplomások – összesen II.4.2 1000 fı 20-29 éves nıre jutó nıi mőszaki diplomások II.4.3 1000 fı 20-29 éves férfira jutó férfi mőszaki diplomások II.5.1 Egy millió lakosra jutó EPO[ii] szabadalmi beadványok II.5.2 Egy millió jutó elfogadott USPTO[iv] szabadalmak II.6.1 Kockázatitıke-befektetések – a vállalati életciklus korai stádiumában (a GDP %-ában) II.6.2 Kockázatitıke-befektetések – a vállalati életciklus növekedési fázisában (a GDP %-ában)

EU-25

2000

2004

2005

2000

2004

2005

4,5

:

:

4,71

:

:

0,79

0,89

:

1,86

1,86

:

37,8

37,1

:

55,2

:

:

49,5

51,8

:

34,1

:

:

10,6

10,4

:

8,4

:

:

4*

14

22

:

42

48

:

78

:

:

89

4,5 2,1

5,1 2,9

: :

10,2 6,3

12,7 7,9

: :

6,8 20,036 4,501[v]

7,1 0,099[iii] :

: : :

14 134,655 40,738

17,3 : :

: : :

0,0033

0

0,0041

:

:

:

0,0573

0,118

0,0491

:

:

:

IKT kiadások

II.7.1 IKT kiadások – IT kiadás (a GDP %-ában)

:

2,4

:

:

3

:

II.7.2 IKT kiadások – Telekommunikációs kiadás (a GDP %-ában) II.8 Az e-kereskedelem részesedése a vállalkozások teljes forgalmából (%)

:

4,7

:

:

3,4

:

e-Kereskedelem

:

0,9*

1,1

:

2,1

2,5

200


Gazdasági reform Fı mutató

Magyarország Mutató

Relatív árindex

Hálózati iparágak árai

2000

2004

2005

2000

2004

2005

III.1.1 Relatív árindex – a háztartások végsı fogyasztásának összehasonlító árszintje (EU-25=100)

48,4

61,9[vi]

63,6[vii]

100

100

100

III.1.2 Árkonvergencia az EU-tagállamok között[viii] III.2a.1 Telekommunikáció árai – helyi hívás (€/10 perc)

: 0,39

: 0,46

: 0,28[ix]*

30,4 :

27,7 0,37

: :

III.2a.2 Telekommunikáció árai – belföldi hívás (€/10 perc)

1,38

1,22

0,52[x]*

1,31

0,9

:

4,81 0,051

2,72 0,0654

1,84[xi]* 0,0701

: :

2,07 0,0623

: 0,0659

0,0622

0,0794

0,0851

:

0,1002

0,1025

III.2c.1 Földgáz ára – ipari felhasználók (€/gigajoule)

2,74

5,41

5,81

:

5,16

5,98

III.2c.2 Földgáz ára – lakosság (€/gigajoule)

2,97

5,02

5,38

:

7,83

8,42

41,3

35,4

38,2[xii]*

:

:

:

:

82*

75*

:

:

:

III.2a.3 Telekommunikáció árai – egyesült államokbeli hívás (€/10 perc) III.2b.1 Elektromos áram ára – ipari felhasználók (€/kWh) III.2b.2 Elektromos áram ára – lakosság (€/kWh)

Hálózati iparágak piaci részesedései

EU-25

III.3.1 A legnagyobb elektromos áram termelı piaci részesedése (a teljes áramtermelés %-ában) III.3.2.1 A korábbi monopolhelyzetben lévı szolgáltató piaci részesedése a vezetékes telefonszolgáltatásban – helyi hívás (Internet-hívásokat is beleértve) (%)

201


Fı mutató

Magyarország Mutató III.3.2.2 A korábbi monopolhelyzetben lévı szolgáltató piaci részesedése a vezetékes telefonszolgáltatásban

EU-25

2000

2004

2005

2000

2004

2005

:

78*

67*

:

:

:

:

87*

61

:

:

:

52*

48*

45*

:

49

:

:

4,4[xiii]*

2,7[xiv]*

:

:

:

0,8 :

0,87 :

: :

0,33 40,3

: 40,5

: 38,9

:

:

:

45,6

42

34,2

:

:

:

46,7

39,7

28,9

III.6.4 Árukereskedelmi integráltság[xviii]

64,4

57

57,6

:

9,3

10,1

III.6.5 Szolgáltatáskereskedelmi integráltság[xix]

11,4

10,6

11

:

3,3

3,5

2,3[xxi]

2,9*

3,6*

:

0,9

:

20,2

19,3

:

18,3

17,1

:

13,56

13,76*

:

:

:

: 9,91

: :

: :

: :

: :

– belföldi távolsági hívás (%) III.3.2.3 A korábbi monopolhelyzetben lévı szolgáltató piaci részesedése a vezetékes telefonszolgáltatásban – nemzetközi hívás (%) III.3.3 A vezetı mobilszolgáltató piaci részesedése (%) Közbeszerzés Állami támogatás Kamatkonvergencia

III.4 Nyílt közbeszerzések értéke a GDP %-ában III.5 Szektorális és egyedi állami támogatás (a GDP %-ában) III.6.1 Kamatkonvergencia – jelzálog alapú lakáshitel[xv] III.6.2 Kamatkonvergencia –nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott rövid távú (<1év) hitel[xvi] III.6.3 Kamatkonvergencia –nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott közép és hosszú távú (1év<)hitel[xvii]

Piaci integráció

III.6.6 Külföldi mőködıtıke-befektetés intenzitás[xx] Üzleti beruházások Vállalati demográfia

III.7 A magánszektor bruttó állóeszköz-felhalmozása a GDP %ában III.8 Vállalkozások születési rátája[xxii] III.8.2 Vállalkozások túlélési rátája[xxiii] III.8.3 Vállalkozások megszőnési rátája[xxiv]

: :

202


Szociális kohézió Fı mutató

Magyarország

Mutató 2000

Egyenlıtlenségek a jövedelemelosztásban IV.1 Egyenlıtlenségek a jövedelemelosztásban A szegénység kockázatával élık IV.2.1 A szegénység kockázatával élık aránya a szociális aránya transzferek elıtt – teljes IV.2.2 A szegénység kockázatával élık aránya a szociális transzfereket követıen – teljes IV.2.3 A szegénység kockázatával élık aránya a szociális transzferek elıtt – nık IV.2.4 A szegénység kockázatával élık aránya a szociális transzfereket követıen – nık IV.2.5 A szegénység kockázatával élık aránya a szociális transzferek elıtt – férfiak IV.2.6 A szegénység kockázatával élık aránya a szociális transzfereket követıen – férfiak Regionális kohézió IV.4.1 Regionális foglalkoztatási ráta szórása – teljes IV.4.1 Regionális foglalkoztatási ráta szórása – nık IV.4.1 Regionális foglalkoztatási ráta szórása– férfiak Korai iskolaelhagyók IV.5.1 Korai iskolaelhagyók – teljes IV.5.2 Korai iskolaelhagyók – nık IV.5.3 Korai iskolaelhagyók – férfiak Hosszú távú munkanélküliség IV.6.1 Hosszú távú munkanélküliség – teljes IV.6.2 Hosszú távú munkanélküliség – nık IV.6.3 Hosszú távú munkanélküliség – férfiak Munkanélküli háztartásban élı IV.7.1 Munkanélküli háztartásban élı gyerekek aránya - 0-17 év népesség között IV.7.2 Munkanélküli háztartásban élı munkavállalói korú emberek aránya –18-59 év között

EU-25

2004 :

2005 :

:

:

3,3 17 :

4,5

4,8

23

26

16

16

24

26

17 22

17 24

15 13,4 20,5 9,9 17,7 15,5 19,9 3,9 4,8 3,3 :

15 12,2 17,3 10,2 15,6 13,1 18,0 4,1 4,7 3,6

15,2 13,1 17,3 3,9 4,5 3,5

9,8

9,6

10,3

10,2

: :

:

12 :

:

:

:

2005 : :

:

17 :

2004

:

11 :

2000

: :

16 11 9 9,7 8,6 13,8 13,2 14,3 3,1 2,5 3,5

9,4 10,6 8,6 12,6 11,4 13,7 2,7 2,6 2,8

: : : 12,3 11,1 13,5 3,2 3,2 3,2

13,5

13,2

14,2

: :

: 13,5

11,9

12,3

203


Környezetvédelem Fı mutató Üvegházhatású gázok A gazdaság energiaintenzitása

Szállítás

Magyarország Mutató V.1 Üvegházhatású gázok kibocsátása (beleértve a Kyotoi Célokat, 2008-12) V.2 A gazdaság energiaintenzitása – bruttó belföldi energiafogyasztás GDP-hez viszonyított aránya (kgoe/1000 euró, 1995-ös árakon) V.3.1 Szállítás – A teherszállítás GDP-hez viszonyított volumene (árutonna-kilométer/GDP, 1995=100) V.3.2 Szállítás – A személyszállítás GDP-hez viszonyított volumene (utaskilométer/GDP, 1995=100)

Városi levegıminıség

Kommunális hulladék (kg/személy/év)

V.3.3 Szállítás – A teherszállítás szállítóeszköz szerinti megoszlása – a közúti szállítás (árutonna-kilométer) %-os aránya V.3.4 Szállítás – A személyszállítás szállítóeszköz szerinti megoszlása – a személyautók (utaskilométer) %-os aránya V.4.1 Városi levegıminıség – a városi lakosság ózonnak való kitettsége V.4.2 Városi levegıminıség – a városi lakosság szálló pornak való kitettsége (PM10) V.5.1 Összegyőjtött kommunális hulladék V.5.2 Lerakóban elhelyezett kommunális hulladék V.5.3 Hulladékégetıben megsemmisített hulladék

EU-25

2000

2004

2005

2000

2004

2005

66,3

63,6

:

90,5

:

:

600,51

534,05

525,76*

208,76

204,89

:

97,5

91,9

102,04*

100,4

104,7

:

87

74,7

:

:

:

:

68,1

65,9

69,18 * :

74,5

76,5

:

62,1

61,6

:

:

:

:

:

:

: 528 287

: 537 247

: : :

84

94

:

: :

: :

: 445 376

: 452 384

34

15

: : :

204


Fı mutató Megújuló energia aránya Fenntartható hallállomány Védett területek a biodiverzitás megırzéséért

Mutató V.6 Megújuló villamos energia aránya (beleértve a célértékeket) az összes villamosenergia-fogyasztásból V.7.1 Halállomány európai nyílt vizeken V.7.2.1 Védett területek a biodiverzitás megırzéséért – Élıhely direktíva (az összterület %-ában) V.7.2.2 Védett területek a biodiverzitás megırzéséért – Madár direktíva (mezıgazdasági terülten élı madarak indexe)

2000

Magyarország 2004

0,5 : :

2,3 : :

:

:

2005

2000

EU-25 2004

2005

4,5* :

13,7 :

13,7 :

: 12,1

15

100

:

:

14,5*

90,5

:

:

[i] A legalább 10 fıt foglalkoztató (D, F, G, H(55.1 - 55.2), I, K, O (92.1 - 92.2) ágazatokhoz tartozó) vállalkozások internet-hozzáférési adatai alapján [ii] EPO – European Patent Office (Európai Szabadalmi Hivatal) [iii] Elızetes adat [iv] USPTO – United States Patent and Trademark Office (az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatala) [v] Elızetes adat [vi] Elızetes adat [vii] Elızetes adat [viii] A komparatív árszínvonalak varianciája; csak közösségi szinten értelmezhetı mutató. [ix] 2005 év végi árfolyammal számolva [x] 2005 év végi árfolyammal számolva [xi] 2005 év végi árfolyammal számolva [xii] Az erımő (Paks) önfogyasztása nélkül [xiii] Nem csak a közösségi, hanem valamennyi nyílt eljárást tartalmazza. [xiv] Nem csak a közösségi, hanem valamennyi nyílt eljárást tartalmazza. [xv] Közösségi szintő indikátor. Az EU-tagállamok kamatlábainak varianciája. [xvi] Közösségi szintő indikátor. Az EU-tagállamok kamatlábainak varianciája. [xvii] Közösségi szintő indikátor. Az EU-tagállamok kamatlábainak varianciája. [xviii] A GDP arányos áru-külkereskedelmi forgalom (export és import) 100-szorosa. [xix] A GDP arányos szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom (export és import) 100-szorosa. [xx] A GDP arányos mőködıtıke-áramlás (export és import) 100-szorosa. [xxi] A GKM Stratégai Fıosztályának számítása szerint (mely a 2001-2003 közötti idıszakban megegyezik az Eurostat adataival) a 2000-es érték 3,6. [xxii] Az n-edik évben alapított vállalkozások és az n-edik évben mőködı vállalkozások aránya. [xxiii] Azon n-edik évben alapított vállalkozások és az ezek közül n+2-edik évben is mőködı vállalkozások aránya. A definícióból fakadóan az elmúlt évekre nem állítható elı ilyen indikátor. [xxiv] Az n-edik évben megszőnt vállalkozások és az n-edik évben mőködı vállalkozások aránya.

205


EMCO INDIKÁTOROK

Vonatkozási idıszak

FOGLALKOZTATÁSI RÁTA KORCSOPORTOK ÉS NEMEK SZERINT 15-24 25-54 55-64 éves foglalkoztatottak százalék

Együtt 2003 2004 2005 Férfiak 2003 2004 2005 Nık 2003 2004 2005

15-64

26,70 23,59 21,83

73,70 73,62 73,70

29,01 31,05 32,99

57,01 56,76 56,92

29,68 26,32 24,37

80,14 80,48 80,33

37,87 38,39 40,57

63,44 63,14 63,13

23,69 20,83 19,24

67,44 66,96 67,22

21,83 25,04 26,74

50,90 50,69 50,98

15-24

25-54 55-64 éves munkanélküliek százalék

15-64

13,36 15,46

5,29 5,46

5,88 6,12

Forrás: KSH

Munkanélküliségi ráta korcsoportok és nemek szerint Vonatkozási idıszak

Együtt 2003 2004

2,80 3,08

206


2005 Férfiak 2003 2004 2005 Nık 2003 2004 2005

19,42

6,43

3,89

7,25

13,75 16,24 19,63

5,53 5,29 6,05

2,85 3,27 4,24

6,13 6,10 7,03

12,88 14,43 19,14

5,01 5,65 6,86

2,72 2,85 3,46

5,59 6,13 7,50

15-24

25-54 55-64 éves gazdaságilag aktívak százalék 78,76 34,33 85,50 42,36 72,17 27,70

15-64

Forrás: KSH

Aktivitási ráta korcsoportok és nemek szerint 2005 27,09 30,32 23,79

Együtt Férfiak Nık

61,36 67,91 55,12

Forrás: KSH

Régiós kohézió Vonatkozási idıszak Összesen 2003 2004 2005 Férfi 2003 2004

A munkanélküliségi ráta relatív szórása (%)

A foglalkoztatási ráta relatív szórása (%)

25,7 21,2 21,5

8,3 8,5 8,9

27,1 26,0

7,8 8,0

207


2005 Nı 2003 2004 2005

24,7

8,5

24,7 16,9 17,9

9,0 9,2 9,3

Forrás: KSH

Keresetek alakulása a költségvetési és a versenyszférában nemek szerint 2003-2005, % Kategó-riák Költségvetési szféra Versenyszféra

Együtt 118,2

Férfi 138,7

2003 Nı 111,1

100

106,4

89,7

Nı/Férfi 80,1

Együtt 121,6

Férfi 141,9

2004 Nı 114,1

84,3

100

106,1

90,2

Nı/Férfi 80,4

Együtt 115,9

Férfi 136,8

2005 Nı 106,2

85,1

100

106,7

89,6

Nı/Férfi 77,6

83,9

Versenyszférában férfi és nı együtt=100 Az adatok a költségvetési szférában valamennyi szervezetre, a versenyszférában a legalább 5 fıt foglalkoztató vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: FH

Megelızési segítség*: azok aránya, akik 6 hónap alatt (25 alattiak) illetve 12 hónap alatt (25 fölöttiek) nem kaptak megelızési segítséget 2003 2004 2005 21,5 22,19 26,7 25 év alattiak (6hó) 20,4 19,07 24,3 25 év fölöttiek (12 hó) *Megelızési segítség: érdemi szolgáltatás és/vagy álláshely ajánlat Forrás: FH

208


Újrakezdési támogatás*: azok aránya, akik 6 illetve 12 hónap alatt nem kaptak újrakezdési támogatást 2003 2004 2005 28,1 30,3 31,3 25 év alattiak (6hó) 21,6 23,9 24,5 25 év fölöttiek (12 hó) *Újrakezdési támogatás: aktív eszközben való részvétel és/vagy állásbahelyezés Forrás: FH

Kombinált mutató: azok aránya, akik 6 illetve 12 hónap alatt sem megelızési, sem újrakezdési segítséget nem kaptak 2003 2004 2005 19,6 20,7 24,6 25 év alattiak (6hó) 15,3 15,2 18,5 25 év fölöttiek (12 hó) Forrás: FH

Aktív intézkedésben résztvevık követése

2002 2003 2004 2005

Munkanélküliek ajánlott elfogadott összesen képzése 43,3 45,8 44,4 43,2 46 44,4 45,5 45,6 45,5 43,8 51,4 46,2

Munkaviszonyban állók

Támogatott vállalkozók

92,7 94,1 92,1 90,4

90,7 89,6 90,7 89,6

Bértámogatással foglalkoztatottak 62,9 62 64,6 62,6

Közhasznú munkán foglalkoztatottak 1,8 1,4 1,3 0,9

Pályakezdık munkatapaszfoglaltalatszerzési koztatási támogatása 66,9 78,4 66,1 78,2 66,5 71,5 66,8 70,9

Forrás: FH

209


Üres állások és a regisztrált munkanélküliek éves átlagos létszáma, 1998-2005 Kategóriák

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

51271

50000

45156

44603

47239

48223

41615

409489 0,13

390492 0,13

364160 0,12

344715 0,13

357212 0,13

375950 0,13

409929 0,10

Bejelentett üres álláshelyek száma

Regisztrált munkanélküliek száma Egy munkanélkülire jutó üres álláshely Forrás: FH

Munkavégzés során komoly, illetve halálos balesetet szenvedettek 100 000 foglalkoztatottra esı arányának változása (1998=100) Komoly sérüléssel járó munkabalesetek arányának alakulása Halálos kimenetelő munkabalesetek arányának alakulása

2001 86

2002 84

2003 83

2004 79

71

109

80

96

Forrás: EUROSTAT

210


Foglalkoztatottak a munkaidı és a foglalkoztatás jellege szerint

Vonatkozási idıszak

Együtt 2003 2004 2005 Férfiak 2003 2004 2005 Nık 2003 2004 2005

1. Összes részmunkaidıs, határozott idıtartamban foglalkoztatott és az összes önfoglalkoztató az összes foglalkoztatott százalékában

2. Az atipikus foglalkoztatásban alkalmazottak (részmunkaidıs és/vagy határozott idejő szerzıdéses Csak részmunkaCsak határozott Részmunka-idıs és Összesen idıs összesen idejő szerzıdés-sel határozott alkalmazott munkaidejő összesen

3. Összes önfoglalkoztató az összes foglalkoztatott százalékában Részmunka-idıs Összesen

22,33 22,06 21,59

3,69 3,57 3,42

6,54 5,87 6,07

0,78 0,74 0,72

11,00 10,18 10,21

0,67 0,68 0,57

11,33 11,88 11,37

24,52 24,14 23,18

2,47 2,39 2,07

6,93 6,16 6,29

0,62 0,65 0,59

10,02 9,20 8,96

0,62 0,68 0,53

14,49 14,94 14,22

19,75 19,60 19,70

5,12 4,98 5,02

6,08 5,52 5,81

0,96 0,84 0,87

12,16 11,35 11,70

0,72 0,69 0,61

7,59 8,25 8,00

Forrás: KSH

211


22 évesek közt azok aránya, akik legalább felsı-középfokú végzettséggel rendelkeznek 2001 2002 2003 2004 2005

Együtt 86,5 87,6 86 84 84,5

Férfiak 86,9 87,4 85 82,7 82,9

Nık 86,1 87,8 87,1 85,2 86,1

Forrás: KSH

212


213

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG MELLÉKLETEK

Recommend Documents