Lezáratlan akták, viták a magyar és egyetemes történelemben

Lezáratlan akták, viták a magyar és egyetemes történelemben

Tudományos konferencia

Nyíregyházi Főiskola, 2014. október 10.

Lezáratlan akták, viták a magyar és egyetemes történelemben (Rejtélyes merényletek, halálesetek, titkosszolgálati akciók – velünk élő/újra éledő nemzeti mítoszok) Nyíregyházi Főiskola, 2014. október 10.

Papp László Tamás valamint a Nyíregyházi Főiskola Történettudományi és Filozófia Intézetének Társadalomtörténeti Kutatócsoportja által szervezett konferencia absztraktkötete

szerkesztette: Szoboszlay György – Papp László Tamás

ISBN 978-615-5097-90-4

Nyíregyházi Főiskola Történettudományi és Filozófia Intézete Nyíregyháza, 2014

Tartalomjegyzék L e z á r a tla n ü g y e in k , a re n d s z e rv á ltá s o n in n e n és t ú l

J u h á s z A ttila :

O sw a ld S p e n g le r tő l B o g á r L á szló ig

7

9

K o vá cs L ajos: M e g o ld a tla n b ű n ü g y e k — T é v e s n y o m o z á ­ sok

11

T ó th E s z te r Zsófia: T ra g éd ia a z A g g te le k i C s e p p k ő b a r­ la n g b a n 1965 s z ilv e s z te r é n — e g y e s e m é n y e m lé k e z e te és a n n a k elb e szé lé se i

13

G u lyá s Jó zsef: E g y le zá ra tla n ü g y — a r o m á k s é r e lm é ­ re e lk ö v e z e tt g y ilk o ssá g so ro za t és a h o z z á ka p cso ló d ó te ó riá k

15

P a p p L á szló T am ás: R e jté ly e s h a lá le se te k , m e r é n y le te k , b ű n ü g y e k a r e n d s ze rv á ltá s e lő tt és u tá n

17

T a lá n y o k , m e g v á la s z o la tla n k é rd é s e k a n a g y v ilá g b ó l 19 P á l Is tv á n : T e l-A v iv -b ó l je le n tjü k : A m a g y a r h ír s z e rz é s

21

Iz ra e lb e n 1950 - 1 9 6 7 L a g zi G ábor: B a le s e t v a g y m e r é n y le t ? W la d y s la w S ik o rs k i tá b o r n o k 1943-as g ib ra ltá ri és L ech K a c z y n s k i el­ n ö k 2010-es s z m o le n s z k i r e p ü lő g é p s z e r e n c s é tle n s é g e

23

S z ilá g y i P é te r: A „ T estvéri V e z e tő ” h a lá lá n a k r e jté ly e s k ö rü lm é n y e i: a va g y k ik n e k á llt é r d e k é b e n K a d h a fi e z ­

25

re d e s likvid á lá sa ?

N e m z e ti m íto s z o k , b iro d a lm i á lm o k

27

P a p Jó zsef: A p a s s z ív r e z is z te n c ia m íto s z a és a n n a k m e g ­ íté lé s e a 19-20. szá za d r e n d s ze rv á ltá s a in a k tü k r é b e n

29

K o vá cs K á lm á n Á r p á d : A sza b a d sá g és n e m z e tm e g ta r ­ tá s to p o s z a i a szá za d fo rd u ló é v tiz e d e in e k r e fo r m á tu s

31

ö n a zo n o ssá g —tu d a tá b a n D ra b a n c z M . R ó b e r t: K é t vilá g p e r e m é n . „ M agyar ú t ” keresése a h a rm in c a s é v e k n e m z e tk a r a k te r o ló g ia i v i­

33

tá ib a n R á c z János: A h e ly ta r tó tó l a z á lla m férfiig a v a g y e z le h e ­ t e t t v o ln a so k k a l ro ssza b b ? M íto s z o k , in te r p r e tá c ió k K á d á r Já n o sró l a n e m z e ti

e m lé k e z e tb e n

35

Reszler Gábor: Totalitárius rendszerek nemzeti–birodalmi önképe

Történelmi legendák és történelemtudomány

37

39

Hahner Péter: Fouché és Talleyrand – a legendák ködén túl

41

Zsoldos Ildikó: Patriotizmus, világkép, életstratégia a szatmári Vécseyeknél

43

Szoboszlay György: A megyei seriff alkotmányos pozíciója az amerikai szélsőjobb felfogásában, a Posse Comitatus-tól a Constitutional Sheriffs and Peace Officers Association-ig

45

Program

47

Az előadók

49

Lezáratlan ügyeink, a rendszerváltáson innen és túl

Juhász Attila Oswald Spenglertől Bogár Lászlóig Az előadás azt vizsgálja, hogy a klasszikus európai modernizációkritikai irodalom egyes olvasatai miként váltak a rendszerváltás utáni Magyarországon egyre paranoidabb antiliberális alapvetéssé. Röviden szó esik majd a mai magyar politikai közbeszédben egyre erősebben jelenlévő összeesküvés-elméleti ideológia fontosabb teoretikusairól (pl. Tellér Gyula, Bogár László), munkáik eszmetörténeti gyökereiről és politikai alkalmazásról. Az elmúlt évekből ugyanis számos olyan konkrét hazai vagy nemzetközi ügy is (pl. egészségügyi reform, romaintegráció kudarca, IMF-megállapodás, a magyar kormány és az EU vitái, keleti nyitás stb.) említhető, amelyek hátterében valamilyen összeesküvés feltételezése állt.

9

Kovács Lajos Megoldatlan bűnügyek - Téves nyomozások ? A Hungária körúti kettős gyilkosság (1977) ? Elbert János halála (1983) ? A Fenyő János elleni merénylet (1998) ? A móri vérengzés (2002)

11

Tóth Eszter Zsófia Tragédia az Aggteleki Cseppkőbarlangban 1965 szilveszterén – egy esemény emlékezete és annak elbeszélései „Styxnek a mélyéből a jövőben is oktat a példa: Éljetek érdemesen, férfiasan és nemesen”

1965. december 28-án pannonhalmi bencés diákok Pászthory Walter paptanár vezetésével barlangtúrára indultak az Aggteleki Cseppkőbarlangba. Az ún. Styx túrát egy évvel korábban, ugyanebben az időpontban már végigjárták a lelkes barlangászfiúk tanáruk vezetésével, azonban akkor nem történt tragédia. 1966 szilveszterén azonban 3 középiskolás fiú lelte halálát a barlangászás közben. A halál hivatalos oka kihűlés volt. A paptanár 1966 nyarán a Balatonba vitte gumicsónakkal Héthelyi Beatrixet, aki a tóban a csónakból kiszállt, közben vihar kerekedett és a lány eltűnt a paptanár szemei elől. Egy ideig kereste, de nem találta, majd a lány – az Ifjúsági Magazin 1966 októberi cikkének tanúsága szerint – átúszta a viharos Balatont. A paptanárt ezután több éves börtönbüntetésre ítélték, melyet le is töltött. 13

14

Lezáratlan ügyeink, a rendszerváltáson innen és túl

Ma sem tisztázott, pontosan mi történt a barlangban, ahogyan az sem, mi történt a Balatonban. A tanár egykori tanítványaival – köztük egy túlélővel - készített interjúim tanúsága szerint több változat lehetséges: az első eset a körülmények szerencsétlen egybeesése folytán bekövetkező véletlen tragédia, míg a balatoni történet még rejtélyesebb: van, aki állambiztonsági provokációt sejtet az eset mögött, mivel Legányi Norbert pannonhalmi főapátot már korábban is félre akarta állítani a hatalom, melyhez jó ürügyet szolgáltatott a tragédia. A korabeli sajtó egyházellenes propagandacélokra használta fel az esetet. Gyurkovics Tibor pedig Isten nem szerencsejátékos címmel drámát írt a történetből. Előadásomban az interjúzás módszertanát, a terepmunkát mutatom be részletesen és az ügy peres iratait is elemzem.

Gulyás József

Egy lezáratlan ügy – a romák sérelmére elkövezett gyilkosságsorozat és a hozzá kapcsolódó teóriák A számtalan megválaszolatlan kérdés miatt a mai napig jó néhány, önálló életet élő konspirációs teória (konteó) létezik a romagyilkosságokkal kapcsolatban. Az első fokú ítélethirdetés után felmerülő leggyakoribb kérdések például a következők: Biztos, hogy ők voltak? Hányan voltak valójában? Miért nem ültek többen a vádlottak padján? Kik kiképezték ki őket? Kik küldték őket? Kik a megrendelők? Kik finanszírozták őket? Mi volt a szerepe a titkosszolgálatoknak? Aktívan menedzselték a folyamatot, vagy inkább csak „hagyták”; egyszerűen bénáztak, „benézték” ahelyett, hogy érdemben segítették volna az elkövetők felderítését? Mit, vagy kit, kiket fedezett a KBH, amikor a saját miniszterét, az éppen zajló nemzetbiztonsági vizsgálatot, majd pedig az igazságszolgáltatási eljárást félrevezette? Az előadó arra törekszik, hogy újabb összeesküvés-elméleti teóriák gyártása, vagy a meglévők táplálása helyett tisztázzon néhány közkeletű félreértést, és emellett bemutassa a nemzetbiztonsági szolgá15

16

Lezáratlan ügyeink, a rendszerváltáson innen és túl

latoknak a romagyilkosságok felderítése során játszott szerepét, az elkövetett mulasztásokat.

Papp László Tamás Rejtélyes halálesetek, merényletek, bűnügyek a rendszerváltás előtt és után ? Pártfunkcionáriusok rejtélyes (illetve a körülötte lévő titkolózás miatt annak gondolt) halála a ’60-as évek második, illetve a ’70es évek első felében. Öngyilkosságok, balesetek, valamint az őket belengő paranoiafolklór, merénylet-, illetve összeesküvésgyanú. ? Terrorbumeráng? A terrorizmus „begyűrűzése” a Nyugat-ellenes terrorcsoportokat konspiráltan támogató keleti pártdiktatúrák vasfüggönye mögé a ’70-es években. Magyar és külföldi példák a béketáborból. ? Paradigmaváltás a szovjet kriminológiában (és az azt determináló szovjet politikában) a ’60-as évek derekától, ennek hatása itthon. A „magányos merénylő” (általában a „magányos bűnöző”) figurája átértékelődött, túlideologizáltan osztályharcos politikai jelentőségét, összeesküvés-elméleti vonásait jelentős részben elvesztette. Fontos itt kitérni a pártosan szocialista magyar bűnügyi irodalom merénylő-interpretációjára is. Hasonló meta17

18

Lezáratlan ügyeink, a rendszerváltáson innen és túl morfózis zajlott le a pártfunkcionárius-öngyilkosságok viszonylatában. Ennek hatásai a rendszerváltással bezárólag. ? A rendszerváltás utáni terror- és merényletkrónika ismérvei, stílusjegyei, összeesküvés-elméleti lecsapódásai. (Az Izraelbe kivándorló szovjet állampolgárok busza elleni robbantás Ferihegyen, egy jordán állampolgárságú valutaváltó – feltételezett PFSZ-pénztáros – rejtélyes halála Budapesten, Horn Gyula 1994-es autóbalesete, a taxisblokád és a tévéostrom konteóanalógiái, a titokzatos Omega-terv, mint a ’90-es évek alvilági leszámolásai hátterében álló titkosszolgálati mastermindagytröszt projektje.)

Talányok, megválaszolatlan kérdések a nagyvilágból

Pál István Tel-Aviv-ból jelentjük: A magyar hírszerzés Izraelben 1950 – 1967 A pártállami rendszerben a Belügyminisztérium égisze alatt működő hírszerzés, amely 1947-48 fordulóján jött létre, kezdetben a katonai társszervhez (a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Osztály) hasonlóan az ún. katonai emigráció elleni aktív műveletekkel foglalkozott, elsősorban Ausztria és Németország nyugati zónája területén, majd 1950-től, az Államvédelmi Hatóság megalakulásától a vélt, vagy hazánknak a szovjetek által dominált szövetségi rendszerbe tagoltsága alapján de facto ellenséges országok rovására folytatott hírszerzés került előtérbe. Igaz, ez utóbbi magában foglalta az emigráció szinte kivétel nélkül ellenséges politikai szervezeteinek bomlasztását. Az ÁVH Külső Felderítése, a BM Államvédelmi Központ II. (Hírszerző) Osztálya 1950 után rezidentúrák tucatjainak szervezésével állt elő, ám ezek szinte kivétel nélkül Nyugat-Európában vagy az USA-ban működtek. A közel-keleti vonallal kezdetben az angol–amerikai ügyosztály foglalkozott, ám e területen a VKF hagyományait folytatva sokáig csak Kairóban működött hírszerző állomás. Az ÁVH és a BM II. Osztály 1950-ben, illetve 1953-ban már végrehajtotta két ügynök 21

22

Talányok, megválaszolatlan kérdések a nagyvilágból

Izraelbe telepítését, rezidentúra hiányában mindkét törekvés kudarccal végződött. 1958-tól azért működött Tel-Aviv-ban is rezidentúra, mert a hírszerzés az Egyesült Államokról, Nagy-Britanniáról e közvetett úton próbált információkat szerezni, mivel lazábbnak vélték az operatív helyzetet, ugyanakkor számítottak rá, hogy a magyar ajkú izraeli állampolgárok közül az elképzelt antifasiszta örökség és az 1945 előtti világ elutasítása révén könnyen találnak együttműködőket. A valóságban a nagy ívű célokat pár éven belül feladták, hiszen a Központ 1965 körül már csak a legális forrásokból való tájékozódást jelölte ki a rezidentúra feladatául. Ti. Izraelben a rezsim sokszor még keményebbnek bizonyult, mint a főellenségnek tekintett angolszász országokban, ráadásul néhány hazatérőtől eltekintve a jelöltek 99%-a nem óhajtotta magát elkötelezni a Magyar Népköztársaság, de egyáltalán Magyarország irányába. Az itthon beszervezett ügynököknek odakint hamar nyoma veszett, ugyanakkor az Izraellel kapcsolatos hírszerzés inkább olyan ügynökökre épült, akik Bécsben vagy az USA-ban élve álltak kapcsolatban a zsidó állammal és szervezeteivel, például fn. ALEXANDER vagy LAGARDE.

Lagzi Gábor Baleset vagy merénylet?

Władysław Sikorski tábor-

nok 1943-as gibraltári és Lech Kaczyński elnök 2010-es szmolenszki repülőgépszerencsétlensége A lengyel történelem unikális abban a tekintetben is, hogy két alkalommal is elveszítette vezetőjét repülőgép-szerencsétlenségben: 1943ban Władysław Sikorski tábornok az emigráns londoni kormány vezetője, a Nyugaton megszervezett lengyel hadsereg főparancsnoka lelte halálát Gibraltárban, brit felségterületen, 2010-ben pedig Oroszországban, Szmolenszk közelében zuhant le Lech Kaczyński köztársági elnök gépe, a lengyel politikai elit és a közélet számos tagjával együtt. Az előadásomban bemutatom röviden a két szerencsétlenség hátterét, rámutatok a hasonlóságokra és elemzem az időközben megjelenő összeesküvés-elméleteket, ugyanis a lengyel közvélemény egy része még mindig meg van győződve arról, hogy mindkét esetben a lengyel vezetők merénylet áldozatául estek.

23

Szilágyi Péter

A „Testvéri Vezető” halálának rejtélyes körülményei: kiknek állt érdekében Kadhafi ezredes likvidálása? Moammer Kadhafi, a 26 évesen hatalomra került katonatiszt 42 évig állt Líbia élén. Már életében is sokszor került a címlapokra, gondoljunk csak extravagáns öltözködésére, utazási szokásaira, vagy a nemzetközi diplomácia életben megszokottaktól merőben eltérő viselkedésére. Kezdetben a diktátort „Kadhafi ezredes”, majd a „Forradalom Testvéri Vezetője” névvel illették, aki a hatalomra kerülését követő évtized végére lemondott minden hivatalos állami címéről és úgy irányította az észak-afrikai országot. A fekete kontinensen nagy elismertséget szerzett vezetőt a „királyok királyának” is nevezték. Az 1970-es évek elején tett nyilatkozataival és döntéseivel a palesztin-ügy és a pánarabizmus eszméje iránt elkötelezett államférfi nem kívánatos személlyé vált Nyugaton. A Palesztinában és a világ számos országában működő terrorszervezetek támogatása és az általuk elkövetett robbantások miatt Reagen elnök a „Közel-Kelet veszett kutyájának” nevezte Kadhafit. 25

26

Rejtélyek, megválaszolatlan kérdések a nagyvilágból

A berlini La Belle diszkó elleni 1986-os és a Lockerbie felett elkövetett 1988-as terrortámadások után Líbia elszigetelődött, mely csak a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően tudott visszatérni a nemzetközi diplomáciába. A 2000-es évek első évtizedében az ország megnyílt a nyugati politikusok és befektetők előtt, akik a jó üzlet reményében könnyen felejtettek. Az „arab tavasz” Tunéziában való kirobbanása, majd Egyiptomra való átterjedése után egyértelművé vált, hogy Líbia sem maradhat ki a folyamatokból annak ellenére, hogy a kontinensen az országban volt a legmagasabb az átlagos életszínvonal. Noha kezdetben úgy tűnt, hogy a felkelők gyors sikereket érnek el, Kadhafi ellentámadásba lendült és sorra vette be az ellenálló településeket. Csak az ENSZ gyors döntései és a NATO tagországok egyéni, majd a szervezet keretében végrehajtott akció tudtak megálljt parancsolni a központi csapatoknak. Máig vita tárgyát képezi, hogy az ENSZ pontosan mire is adott felhatalmazást, a NATO milyen erőket alkalmazhatott, kiknek a védelmében léphetett fel. Fontos kérdés, hogy kiknek állt érdekében Kadhafit elhallgattatni, hogy ne kerüljön nemzetközi bíróság elé. Előadásomban ezekre a kérdésekre keresem a választ.

Nemzeti mítoszok, birodalmi álmok

Pap József

A passzív rezisztencia mítosza és annak megítélése a 19-20. század rendszerváltásainak tükrében Az előadás a magyar nemesség által az 1850-es években gyakorolt passzív ellenállás stratégiájával, pontosabban annak mítoszával foglakozik. Korábbi tudományos munkáinkban részletesen elemeztük a politikai elit ezen magatartását és kifejtettük azon nézetünket, hogy a passzív rezisztencia inkább a történelem mítoszai közé tartozik, semhogy valós, tudatos magatartásforma lett volna. Ebben az előadásban a „nem cselekvést” tetté formáló mítoszteremtési szándékról és a politikai kurzusváltásoknak az utókori megítélésre gyakorolt hatásáról fejtjük ki álláspontunkat. A 19. század második felében, a kiegyezés után alakult ki az a nézet, hogy a magyar nemesség a visszahúzódással, a hatalommal való lehetőség szerinti (!) konfrontációval aktívan hozzájárult az abszolutizmus bukásához. Így az aktív ellenállás mellett a passzivitás is legitim magatartásformává vált. Akár a cenzor is ellenállóvá válhatott az utókor szemében. A konfrontáció és a kollaboráció az a két szélsőséges fogalom, mely az utókori megítélésben megjelent, és mely a rendszerváltások idő29

30

Nemzeti mítoszok, birodalmi álmok

szakában újra és újra aktuálissá tette a 20. századi ember számára az 1850-es évek világát.

Kovács Kálmán Árpád A szabadság és nemzetmegtartás toposzai a századforduló évtizedeinek református önazonosság–tudatában A készülő (várhatóan 2015-ben megjelenő) „Hódmezővásárhely története” monográfia III. kötete számára én írtam meg az „Egyházi élet a két világháború közötti Hódmezővásárhelyen” című fejezetet. Kutatásaim során szembesültem a hódmezővásárhelyi református lelkészi, világi (nemlelkészi, presbiteri, tanári) és formálódó elit ([fő]gimnáziumi tanuló ifjúság) valamint az egyszerűbb egyháztagok keresztyénség-, protestantizmus-, reformáció- és kálvinizmusolvasataival. Ezek: a valláserkölcsi alap, a lelkiismereti, vallási, tudományos és politikai szabadgondolkodás, szemben a lelkeket és eszméket megbéklyózó nemzetietlen ultramontanizmussal, klerikalizmussal, dogmatizmussal, institucionalizmussal, illetve tolerancia és valódi keresztyén egység letéteményeseként szemben a gyűlöletkeltő, megosztó és felekezeti türelmetlenséget szító „ jezsuitizmussal”. Belsőséges, meggyőződéses vallási karizmák a külsődleges, szervezetiekkel szemben, végül a kálvinizmus mint a legősibb magyar demokratikus intézmény, a magyar nemzeti érzés megalapítója és mindig minden nemzeti érdek legbuzgóbb harcosa, amely nemcsak egyházának, hanem 31

32

Nemzeti mítoszok, birodalmi álmok

a legigazabb magyar népies és nemzeti érzésnek, a magyar nyelvnek, kultúrának, hazának és országnak (államnak) is fenntartója. Sajátos hiátusként és késésként érzékelhető a hódmezővásárhelyi reformátusok között is a szociális gondolat megfogalmazása. Ezeket az olvasatokat igyekeztem a kor református egyházi irányzatainak erőterében elhelyezni, de terjedelmi okokból a monográfiában ezekre mindössze utalások szintjén hivatkozhattam. A kötet szerkesztője, Marjanucz László, a Szegedi Egyetem Új- és Legújabbkori Történeti Tanszékének vezetője bátorított az általános egyháztörténeti és egyházpolitikai szálak felgöngyölítésére. Úgy tapasztaltam, hogy Hatos Pál kiváló tanulmánya, „A magyar protestantizmus eszmei fordulata a 20. század elején” (In: Múltunk, 2005/1 89-117.) ellenére továbbra is igen sok az ismeretlen a magyar kálvinizmus önazonosság-képző mítoszai területén. Fő kérdés, hogy a monolit szellemi blokknak egyáltalán nem tekinthető, igen változatos irányzatokra tagolódó magyar református egyházban – a nyugati testvéregyházakkal ellentétben – hogyan maradt meg a szervezeti egység úgy, hogy a magyar reformátusság – az irányzatok közötti kompromisszumkészség és együttműködés jegyében – megőrizte népegyházi kereteit, ugyanakkor általánossá tette magában a hitélet megélénkítésének igényét.

Drabancz M. Róbert Két világ peremén. „Magyar út” keresése a harmincas évek nemzetkarakterológiai vitáiban A politikai tudás pragmatikus értelmezési módját alkotják azok a törekvések, amelyek a szerteágazó szimbólumkutatásokból táplálkoznak. Egy részük a kulturális és szimbolikus antropológia politikai vonatkozásait jeleníti meg, más részük a politikai tudás szimbólumhasználatát értelmezi. A politikai közösségek összetartozását és a közösségi integráció működőképességét a szimbólumok szavatolják és generálják. A közösségi jelképeknek cselekvést vezérlő ereje van, melyben a szimbólumok felszólító erővel hatnak és orientálják a politika mezőjében lévőket. Előadásomban arra keresem a választ, hogy a harmincas évek második felének politizáló értelmisége milyen szimbólumok használatával írta le az ország jövőképét. Prohászka Lajosnak 1936-ban jelent meg kötetben a Vándor és a bujdosó című munkája. A mű heves vitákat szült, és olyan neves értelmiségiek is bírálták, mint Szekfű Gyula és Babits Mihály. A vita valójában a magyar kultúra kapcsolódási pontjait tárta fel, milyen értékeket tartottak fontosnak a korszak iránymutató értelmiségei. Előadásomban feltárom a vita eszmetör33

34

Nemzeti mítoszok, birodalmi álmok

si pontjait tárta fel, milyen értékeket tartottak fontosnak a korszak iránymutató értelmiségei. Előadásomban feltárom a vita eszmetörténeti lényegét, valamint a humanizmus fogalmára koncentrálva mutatom be az időszak kulturális elitjét megosztó töréspontokat. Az előadás forrásaként alapvetően az időszak kulturális- és tudományos folyóiratait használom (Minerva, Magyar Szemle).

Rácz János A helytartótól az államférfiig avagy ez lehetett volna sokkal rosszabb? Mítoszok, interpretációk Kádár Jánosról a nemzeti emlékezetben Az előadás célja, hogy általánosan bemutassa, mindazokat a mítoszokat, amelyek elvezettek ahhoz, hogy ma Kádár Jánost sokan Magyarország legfontosabb és legkedveltebb XX. századi politikusának tarthassák. Illetve, hogy felvesse azt a kérdést vajon mi vezethet el a nemzettudatban a bűnös vezetőből a szeretet hős kép kialakulásához. A mítoszok kialakulása Kádár esetében nagyon korán elkezdődött. Kádár János származásához is tapadnak legendák, lásd Konkoly Thege Miklós mint apa. Később pedig a valóságban hivatásos kommunista forradalmár képének bemutatása helyett, mint egyszerű munkást interpretáltak, aki ráadásul egy cselédlány apa nélküli gyermeke. Ezzel is erősítve a nép egyszerű fiának képét, amelyet szükségszerűen vegyítettek és elmélyítettek a már történelmi kutatásokkal is meghaladott puritán Kádár felfogással. Szerepe, motivációja a Rajk-perben ma sem teljesen tisztázott, a történelmi értelmezések a szükségszerűen tette amit kellett, de nem 35

36

Nemzeti mítoszok, birodalmi álmok

hitt benne álláspontjától egészen a maga is hittel támogatta a MDP vezetését a döntésben elemzésig terjednek. Külön téma az 1951-es letartóztatás, és a ma is többször előkerülő állítás: Kádárt megkínozták és ezzel bírták rá a vallomásra. Pedig ezt maga is tagadta. Kádár János legtöbb mítosza és a szerepét értékelő történész viták sokasága azonban az 1956-os forradalomban való részvételéhez, hatalomra kerüléséhez és a Nagy Imre valamint társai peréhez kötik személyét. Különösen ez utóbbi esetében nem tisztázott ma sem teljesen, hogy mennyiben különíthető el a felelőssége és a Szovjetunió akarata. A mítoszok bemutatásához különösen hasznos, a külföldi sajtóban megjelent Kádár-interjúk és a magyar rendszerváltás sajtójának tanulmányozása. Mindkettőben alapvető segítséget nyújt a Politikatörténeti Intézetben található Kádár János és Katona István/MSZMP Agitációs és propaganda osztály vezetője/ hagyaték és iratok. Kérdés: a lehetett volna rosszabb is folyamatos hangoztatása nemzeti mítosz-e? A felelősség alóli szabadulás a reálpolitikára való hivatkozással, miért köszönnek vissza a krízishelyzetekkel, megtorlásokkal tarkított magyar történelemben? A társadalom mennyiben igazolja utólag a döntési helyzetek nehézségeit, ellentmondásait? Lásd közvélemény-kutatások Kádár János megítéléséről. A kényszerpálya frázisa miért ismétlődik újra és újra a magyar történelemben, mintegy utólag igazolva a politikusok által hozott döntéseket? Nem utólagos mítoszteremtési szándékot kell ebben is látnunk? Lásd, Ferenc József-kiegyezés, Horthy Miklós, illetve a Kádár-kor kedvelt analógiája Bethlen Gábor és reálpolitikája.

Reszler Gábor Totalitárius rendszerek nemzeti–birodalmi önképe A XX. századi totalitárius rendszerek vizsgálatának egyik lehetséges módját adja a nemzeti–birodalmi önkép felőli közelítés. Az olasz fasiszta állam, a náci Harmadik Birodalom és a világ első „proletárállamaként” nemzetközi porondra lépő Szovjetunió történetében egyaránt fontos volt az önprezentáció, vagy másképpen fogalmazva az országimázs folyamatos építése. Az előadás először általánosságban ezen önképek, mítoszok néhány közös vonását jellemzi, azután felvázolja a náci Németország második világháború előtti önképét, Mussolini „új civilizációs” elképzeléseinek változásait, illetve a sztálini államszocialista modell színeváltozásait az 1920-as évek közepétől a rövid XX. század végi széthullásig. Taglalja az előadás azokat a hidegháborús sztereotípiákat, amelyek a rendszer lényegéből, illetve éppen az ideológia által elfedett tényleges, valós arculati vonásaiból álltak össze.

37

Történelmi legendák és történelemtudomány

Hahner Péter Fouché és Talleyrand – a legendák ködén túl Az előadás azt próbálja felvázolni, milyen okokból vált Fouché és Talleyrand, Napóleon rendőrminisztere és külügyminisztere az árulás, a köpönyegforgatás és a kétszínűség megtestesítőivé. Az előadó röviden áttekinti tényleges történelmi szerepüket és az utókor történészeinek, művészeinek és politikusainak véleményét, külön kitérve a magyarországi helyzetre.

41

Zsoldos Ildikó Patriotizmus, világkép, életstratégia a szatmári Vécseyeknél Az előadás a történettudomány által meglehetősen elhanyagolt szatmári Vécseyek két generációjának górcső alá vételével kísérli meg elemezni egy, az uralkodóházhoz számos szállal kapcsolódó, a hosszú 19. században a politikai elithez tartozó mágnáscsalád patriotizmusának megnyilvánulásait, gondolkodásmódjának elemeit, életstratégiáját. Vizsgáljuk a családtagok nemzet-fogalmát, kitérünk a nemzetiségi kérdésben elfoglalt álláspontokra, valamint a zsidósághoz való hozzáállásra is. A vizsgálat időkeretét a dualizmustól a Horthy-korszak végéig jelöltük ki.

43

Szoboszlay György A megyei seriff alkotmányos pozíciója az amerikai szélsőjobb felfogásában, a Posse Comitatus-tól a Constitutional Sheriffs and Peace Officers Association-ig Az előadás az amerikai antiföderalista mozgalmak egyik sok évtizedes „sláger-mítoszának”, a megyei seriffnek a szövetségi hatóságoktól független, vagy éppen azok fölött álló joghatóságával kapcsolatos interpretációk áttekintésre vállalkozik. A koncepció legrészletesebben kidolgozott változatát a Henry Lamont Beach és William Potter Gale erőfeszítései nyomán 1969-ben létrejött Posse Comitatus alkotta meg. A szerveződés a megalakítását követő két évtizedben rendkívül hatásos módon foglalta egységes keretbe a szövetségi kormányzattal szembeni különböző szélsőjobboldali attitűdöket és „elméleteket” (így pl. a jövedelemadó, vagyis a 16. alkotmánykiegészítés törvénytelen voltával kapcsolatos nézeteket), egy sajátos jogszemléleten és arra épülő gyakorlaton belül. A PC nézeteinek központi elemét az az elképzelés alkotta, miszerint a legfelső szintű joghatóságot a megye, illetve a megyei seriff jelenti, amely joghatóság az állami és szövetségi intézmények, szervezetek 45

46

Történelmi legendák és történettudomány

hatalmának is a forrását jelenti. Ezzel összefüggésben a PC követői kezdték el elsőként a „paper terrorism”-nak nevezett gyakorlatot alkalmazni, ami lényegében minden alapot nélkülöző jogi követelések (pl. hamis zálogjog) érvényesítési kísérletét jelenti, elsősorban a különböző szövetségi és állami szintű hatóságok képviselőivel szemben. A Posse Comitatus fénykora az 1980-as évek végéig tartott, azonban örökségét a ’90-es években a Sovereign Citizen Movement és az ún. Common Law bíróságok vitték tovább. Napjainkban a Constitutional Sheriffs and Peace Officers Association tekinthető a PC anti-föderalista szellemiségét ápoló egyik legismertebb szervezetnek, amely 2013 elején tartotta első konferenciáját. A szövetséggel kapcsolatot ápoló Bighorn megyei seriff, Dave Mattis azzal vált ismertté néhány évvel ezelőtt, hogy egy rendeletet bocsátott ki, amelyben megtiltotta a különböző szövetségi hatóságok embereinek, hogy engedélye nélkül a megye területére tegyék a lábukat. Jackson megye seriffje, Denny Peyman pedig egy sajtótájékoztatón a következőket mondta: „Én vagyok a megye legmagasabb szintű választott tisztségviselője. Ha azt kérem a szövetségiektől, vagy az államiaktól, hogy távozzanak, akkor távozniuk kell. Mindegy, hogy Obama milyen új törvényeket visz keresztül, a seriffnek nagyobb hatalma van, mint a szövetségieknek.” Az előadás kitér azokra a legfontosabb jogforrásokra is (így az 1878as Posse Comitatus törvényre és a tizedik alkotmánykiegészítésre), amelyek, kellően tendenciózus és szelektív értelmezés mellett, a jogi alapját képezik a seriff hatalmával kapcsolatos antiföderalista nézeteknek.

Program

Rektori Hivatal, Díszterem (Nyíregyházi Főiskola, A épület/114.) 9.30: A konferencia nyitó beszédét tartja: Lőrinc László, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke Talányok, megválaszolatlan kérdések a nagyvilágból; szekcióvezető: Papp László Tamás 10.15: Lagzi Gábor 10.45: Pál István 11.15: Szilágyi Péter 11.45: kérdések az előadókhoz 12.00-13.00: ebédszünet Lezáratlan ügyeink, a rendszerváltáson innen és túl; szekcióvezető: Buhály Attila, főiskolai docens, Nyíregyházi Főiskola 13.00: Juhász Attila 13.30: Kovács Lajos 14.00: Tóth Eszter Zsófia 14.30: Gulyás József 15.00: Papp László Tamás 47

48

Program

15.30: kérdések az előadókhoz 16.00: Összeesküvés-elméletek, történelmi mítoszok: kiknek az érdeke? Kötetlen beszélgetés a konferencia résztvevőivel. kb. 17.30: zárszó

Nyíregyházi Főiskola, B épület/420. Történelmi legendák és történelemtudomány; szekcióvezető: Reszler Gábor 10.15: Hahner Péter 10.45: Zsoldos Ildikó 11.15: Szoboszlay György 11.45: kérdések az előadókhoz 12.00-13.00: ebédszünet Nemzeti mítoszok, birodalmi álmok; szekcióvezető: Aszalós Éva, főiskolai docens, Nyíregyházi Főiskola 13.00: Pap József 13.30: Kovács Kálmán Árpád 14.00: Drabancz M. Róbert 14.30: Rácz János 15.00: Reszler Gábor 15.30: kérdések az előadókhoz

Az előadók

Drabancz M. Róbert főiskolai docens, Nyíregyházi Főiskola, Társadalom- és Kultúratudományi Intézet

Gulyás József volt parlamenti képviselő, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának tagja, 2012–2013 között a Nemzetbiztonsági Bizottság szakértője, Budapest

Hahner Péter tanszékvezető egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, Újkortörténeti Tanszék

Juhász Attila vezető elemző, Political Capital Institute, Budapest

Kovács Kálmán Árpád tudományos munkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet, Budapest

Kovács Lajos nyugállományú rendőr ezredes, Budapest

49

50

Az előadók

Lagzi Gábor egyetemi adjunktus, Pannon Egyetem, Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézete, Veszprém

Lőrinc László a Történelemtanárok Egyletének alelnöke, a tenyleg.com történelmi tudásportál szerkesztője, történelemtanár, Alternatív Közgazdasági Gimnázium, Budapest

Pál István egyetemi tanársegéd, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék

Pap József tanszékvezető egyetemi docens, Eszterházy Károly Főiskola, Új- és Jelenkori Történeti Tanszék, Eger

Papp László Tamás szabadúszó újságíró, kommentátor, politikai elemző, Győr

Rácz János tudományos munkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet, Budapest

Lezáratlan akták, viták Reszler Gábor főiskolai tanár, intézetigazgató-helyettes, Nyíregyházi Főiskola, Történettudományi és Filozófia Intézet

Szilágyi Péter vendégoktató, Kodolányi János Főiskola, Nemzetközi Tanulmányok és Történelem Intézeti Tanszék Székesfehérvár

Szoboszlay György főiskolai adjunktus, Nyíregyházi Főiskola, Történettudományi és Filozófia Intézet

Tóth Eszter Zsófia tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet, Budapest

Zsoldos Ildikó főiskolai adjunktus, Nyíregyházi Főiskola, Történettudományi és Filozófia Intézet

51