BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK
Levelező tagozat PR szóvivő szakirány
KISEBBSÉGI KAPCSOLATOK KEZELÉSE AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL
Készítette: Ferenczi Szilvia
Budapest, 2009
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés
5
2. Kisebbségek története
6
2.1 Fogalmak
6-8
2.2 Jelenlétük Magyarországon
8
2.3 A cigányság története
8-12
2.4 Magyarországi Németek
12-14
2.5 Magyarországi Románok
14-15
2.6 Magyarországi Horvátok
16
2.7 Magyarországi Lengyelek
17-18
2.8 Magyarországi Szlovákok
18-19
2.9 Magyarországi Szerbek
19-20
2.10 Magyarországi Ruszinok
21
2.11 Magyarországi Örmények
22-24
2.12 Magyarországi Szlovének
24-25
2.13 Magyarországi Ukránok
25
2.14 Magyarországi Bolgárok
25-26
2.15 Magyarországi Görögök
26-27
3. Jogi háttér
27
3.1 A kisebbségi kérdés jogi történetéhez
27-28
3.2 A kisebbségi Önkormányzatok rendszere Magyarországon az 1993. évi LXXVII. törvény
29
3.2.1 A kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó törvényi szabályozás 4. Intézményi háttér
29-33 34
4.1 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal
34-35
4.2 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály
35-37
4.3 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa
37-38
4.4 Egyenlő Bánásmód Hatóság
38-39
4.5 Országos Horvát Önkormányzat
39
4.6 Bolgár Országos Önkormányzat
40
4.7 Országos Lengyel Önkormányzat
40-41
2
4.8 Magyarországi Németek Országos Önkormányzata
41
4.9 Országos Örmény Önkormányzat
41-42
4.10 Szerb Országos Önkormányzat
42
4.11 Országos Szlovén Önkormányzat
42
4.12 Országos Ukrán Önkormányzat
43
4.13 Országos Cigány Önkormányzat
43
4.14 Országos Szlovák Önkormányzat
43
4.15 Országos Ruszin Önkormányzat
43
4.16 Magyarországi Románok Országos Önkormányzata
43
4.17 Görög Országos Önkormányzat
43
5. A kisebbségi Önkormányzatokról
44
5.1 A kisebbségek önkormányzatai, a kisebbségi önkormányzatok létrehozása
44
5.2 A kisebbségi Önkormányzatok jogai és kötelezettségei
44
5.3 A kisebbségi önkormányzatok vagyona
44
5.4 A kisebbségek támogatása, a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodása, vagyona
45
5.5 Vagyon és infrastruktúra
45-46
5.6 Önkormányzati pénzügyi támogatások
46
5.7 Egyéb támogatási formák
46
5.8 Pénzeszközök felhasználása
47
5.9 A települési kisebbségi önkormányzatok feladat- és hatásköre
47-48
5.10 A települési kisebbségi önkormányzat működése
48
5.11 A területi kisebbségi önkormányzat
48
6. Az országos önkormányzat feladat- és hatásköre 6.1 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról
49 49
7. XIX. kerület Polgármesteri Hivatalának kapcsolatkezelése a helyi kisebbségekkel
49-52
8. Interjú a kerületi kisebbségi elnökökkel
52-69
9. Az interjúk összehasonlítása, kiértékelése
69-71
10. Összefoglalás
72-73
11. Irodalomjegyzék
74
12. Mellékletgyűjtemény
75-85
3
1. Bevezetés Dolgozatom a kisebbségi kapcsolatok kezelésével, a számukra törvényileg létrehozható kisebbségi önkormányzatokkal foglakozik. Az első szakaszban röviden áttekintem a kisebbségek fogalmát, történetét, vándorlásukat, helyzetüket Magyarországon. Ezt követően megvizsgálom az ezzel a témával kapcsolatos jogszabályokat, részletesebben kitérve, az 1993. évi LXXVII. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényre. Fontosnak tartom áttekinteni a kisebbségeket, kisebbségi önkormányzatokat országosan és helyi szinten képviselő, illetve támogató intézményeket. A továbbiakban a kisebbségi önkormányzatok felépítésével, működésével foglalkozom majd ezt követően a helyi önkormányzatokra vonatkozó, jogszabályban előírt kapcsolattartást, illetve támogatásokat vizsgálom meg, a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozóan. Dolgozatom célja és egyben kutatásomat is képezi a következő fejezet, melyben egy konkrét kerületi önkormányzat kapcsolat kezelését mutatom be, vagyis, hogy miként támogatja, segíti a helyi kisebbségi önkormányzatot, kisebbségi elnököket. A hetedik fejezetben, a kerületünkben működő kisebbségi önkormányzattal, ezen belül a kisebbségi elnökök interjújával folytatom dolgozatomat. A következő szakaszban elemzem az interjúkat egy táblázat segítségével. Témaválasztásomat egy szubjektív tény is befolyásolta, mégpedig, hogy a XIX. kerületi Polgármesteri Hivatalban dolgozom három éve, így személyesen is tapasztalom, hogy egy adott kerületi önkormányzat, hogyan és milyen módon támogatja a helyi kisebbségi önkormányzatot. Végül dolgozatomat összefoglalással és egy melléklet gyűjteménnyel zárom, mely utóbbiban eredeti dokumentumokat, rendeleteket is csatolok.
4
2. A kisebbségek Története 2.1 Fogalmak Dolgozatomat mindenek előtt a fogalmak tisztázásával kezdeném, ami több szempontból is fontos egy ilyen jellegű írásban. Egyrészt rendkívül lényeges, mert a félreértéseket így el lehet kerülni, ezáltal mindenki számára érthető lesz, hogy melyik kifejezést, milyen értelemben is használom. Másrészt azért is fontos, mert a hétköznapokban számtalan kifejezést, - pl.: nemzetiség, kisebbség, etnikum stb.. – nem megfelelően használunk, és ez sokszor félreértésekhez, mi több, konfliktusokhoz is vezet. Sokan sokféle képen próbálták már meghatározni az alábbi fogalmakat, lássunk ezekből néhány példát: A nemzetiség egy adott állam területén az államalkotó nemzethez vagy nemzetekhez képest kisebbségben élő etnikai csoport. Ma körülbelül egymilliárd ember él a világon olyan helyzetben, hogy nem tartozik az államalkotó néphez, hanem nemzeti vagy etnikai kisebbség tagjaként él. A nemzetiség ezen kívül jelentheti egyszerűen egy adott személy nemzeti hovatartozását is. A nemzetiség két típusa: •
Nemzeti kisebbség: Egy adott társadalom azon tagjainak csoportja, akik nem a többségi nemzettel azonosulnak, hanem egy olyan másik nemzettel, amelynek van állama vagy ennek létrehozására törekszik.
•
Etnikai kisebbség: Minden egyéb olyan kisebbségben élő népcsoport, amely nem határozható meg a modern nemzet fogalmával, de amelynek tagjai a többségétől jelentősen eltérő közös kulturális identitással bírnak. Vagy éppen nemzeteken átnyúló identitást mutatnak (például a több különböző anyanyelvvel rendelkező romák vagy a zsidók).
Etnikum alatt történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal rendelkező népességet értünk. Ezen belül a kisebb létszámú, zártabb etnikumokat az etnikai közösség, törzs vagy néprajzi csoport (etnikai csoport, etnokulturális csoport, helyi népcsoport), míg a nagyobb embertömeget képviselő, kiterjedtebb
5
földrajzi területeken élő etnikumokat a nép, illetve nemzet kifejezéssel jelölhetjük. A kisebbségben élő etnikumokat nemzetiségeknek nevezik.1 A nemzetiség és a kisebbség fogalma másképpen: A magyar „nemzetiség” szónak három jelentése van. Az egyik: valamely nemzethez tartozás. „Milyen nemzetiségű?” – kérdezzük, s a válasz – magyar, német stb. – azt jelenti, hogy a kérdezett a magyar, a német stb. nemzethez tartozik. De kaphatunk kérdésünkre olyan választ is, hogy vend, sváb, székely, ingus, stb. s ebben az esetben a fenti meghatározásunk már nem eléggé szabatos. Itt már nem nemzethez tartozásról, hanem bizonyos nemzet egy meghatározott részéhez, csoportjához vagy éppen olyan csoporthoz való tartozásról van szó, amely nem tartozik egy nemzethez sem, azaz: valamely nemzetiséghez tartozásról. Itt már elértünk a „nemzetiség” szó másik jelentéséhez, amely nem valamely csoporthoz tartozást jelöl, hanem magát a csoportot. A köznapi, de a tudományos használatban is a „nemzetiség” szó mindenekelőtt kisebbséget, nemzeti kisebbséget jelent. A „nemzetiség” szó harmadik jelentése a nemzetet más nemzetektől megkülönböztető jellemvonások összessége. A Népszövetség idejéből, 1930-ból származik Hugo Wintgens definíció kísérlete a kisebbségekre: „Az általános nemzetközi kisebbségi jog értelmében a kisebbségek olyan lakosa valamely országnak, akik nemzetiségük vagy nyelvük, vagy vallásuk tekintetében különböznek ez illető állam lakosságának többségétől, tudatában vannak kisebbségi voltuknak és megvan bennük az akarat, hogy megóvják népi, nyelvi vagy vallási sajátosságukat. Wintgenséhez hasonló – objektív és szubjektív ismérveket egyaránt figyelembe vevő – Charles de Visscher ugyancsak 1930-ból származó definíciója: „A kisebbség a szó szoros értelmében egy csoportból alakult, amely történelmileg meghatározott területen él, hagyományosan és tudatosan szembeállít bizonyos megkülönböztető jegyeket annak az államnak alapvető tömegével, amelyhez tartozik. Ezek a megkülönböztető jegyek változó
1
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_nemzetis%C3%A9gei#T.C3.B6rt.C3.A9 net.C3.BCk
6
elemekből tevődnek össze: hol a faj, hol a vallás, hol pedig a nyelv az, amely a kisebbségnek morális egységet biztosít, amelyet az a népesség többi részével szembeállít.”2 A különböző kifejezéseket dolgozatom során a fent említett meghatározásoknak megfelelően fogom alkalmazni. 2.2 Jelenlétük Magyarországon A 2001. évi magyarországi népszámlálás adatai szerint 314 060 fő, vagyis a lakosság 3%-a vallotta magát valamelyik hivatalosan elismert nemzetiséghez tartozónak. Becslések szerint azonban a nemzetiségek (nemzeti és etnikai kisebbségek) tagjainak valódi létszáma ennél jóval magasabb: az ország 10 milliós népességének hozzávetőlegesen 8-10%-át teszik ki, igaz ennek a 8-10%-nak nagy része magyar anyanyelvű roma. Magyarországon 13 törvényben elismert nemzetiség él, ezek között 12 nemzeti kisebbség, illetve 1 etnikai kisebbség, a cigányság. A népszámlálások, a kisebbségjogi intézmények csak ezen kisebbségek adatait, társadalmi mozgásait mérik és kisebbségi önkormányzatot csak ezek az etnikumok alakíthatnak, mivel ezek azok a népcsoportok, amelyek minimum egy évszázados itt-tartózkodást tudtak igazolni (történelmi kisebbségek). Nem sorolják a nemzetiségek közé a magyarországi zsidóságot. Bár a törvény által elismert nemzetiségeken kívül jelentős új nemzeti kisebbségek is léteznek Magyarországon, ezek ma még nem teljesítik a nemzetiséggé nyilvánítás feltételeit. Közéjük tartoznak a Magyarországon élő oroszok, arabok, kínaiak, kurdok, valamint egyes afrikai közösségek.
2.3 A cigányság története A magyarországi cigányok alkotják az ország legnagyobb hivatalosan elismert nemzetiségtét. A magyarországi nemzetiségek közül ők az egyedüliek, akik nem rendelkeznek anyaországgal, ezért nem kisebbségként, hanem etnikai kisebbségként határozzák meg őket.
2
Kővágó László: Kisebbség-nemzetiség, 9-14.; oldal, (Kossuth könyvkiadó 1978.) 7
A 2001. évi népszámlálás szerint Magyarországon 190 046 fő volt a cigány lakosság lélekszáma. A népszámlálási adatok ugyanakkor jelentősen eltérnek a szociológusok felmérési eredményeitől. Egy 1994-es felmérésnél azt vették alapul, hogy a nem cigány környezet kiket tekint cigánynak. Ezek szerint több mint 500 000 ezer fő a magyarországi cigányok lélekszáma, ez kb. az összlakosság 5%-a, bár ez nem feltétlenül jelent cigány származást, ezáltal nem biztos adat. Vannak azonban, akik 6-700 000 ezerre becsülik a magyarországi cigányság számát, de egyes roma értelmiségiek szerint ez a szám eléri az 1 milliót is. A népszámlálás szerint Magyarország 3200 települése közül 2000-ben élnek cigányok. Három északi megyében legnagyobb a jelenlétük. A fővárosi cigányság lélekszámát 90 ezer főre becsülik.3 A romák őshazájának helye az indiai szubkontinens területén, észak-nyugaton található neve: Pandzsab. A romák kiszolgáltatott helyzetben voltak az őshazában is. Az akkor korban, a mainál erősebben élt még a kasztrendszer és a romák ennek a hierarchiának a legalján éltek, az ún. páriák csoportjába tartoztak. Lassú, de folyamatos vándorlásuk a Krisztus utáni 5. században kezdődött. A félnomád vándorélet első megszakítása a korabeli Perzsia volt. A nyelvi rétegvizsgálatok kb. másfél évszázados ott tartózkodásra utalnak, melynek a fenyegető mongol támadások vetettek véget. Ezután délnyugat irányába vándoroltak tovább, Örményországba. Fontos állomása volt ez a romáknak, hiszen itt találkoztak először a kereszténységgel. A befogadó örmény nép különös örömmel állt a romák mellé, kvázi missziós feladatot is láttak megkeresztelkedésükben. A fogadtatás öröme, a felszabadult beilleszkedés voltak valószínűleg azok a tényezők, melynek következtében a romák kb. 400 évre le is telepedtek az örményeknél. Az ezredforduló azonban változást hozott. A szeldzsu törökök ebben az időben kezdtek támadásokat indítani az örmények ellen, így a romáknak tovább kellett állniuk. A déli irányba haladók eljutottak Egyiptomba, ahol azonban nem álltak meg, hanem együtt mentek tovább egy Szíriából nyugatra tartó népcsoporttal. Az Észak-Afrikai partvidéken való vándorlás vége a gibraltári átkelés lett, majd az Ibériai félszigeten évszázadokon át éltek együtt békésen a mórokkal, spanyolokkal, zsidókkal. Az itt élő romákat hívjuk ma los gitanos3
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_nemzetis%C3%A9gei#T.C3.B6rt.C3.A9 net.C3.BCk 8
oknak. A kezdeti évszázadokban Spanyolországban élő cigányok ún. kolóniákban, városnegyedekben éltek, akárcsak a zsidók, de mára azonban ez csak néhány városban mutatható ki. A romák azon csoportja, akik Örményországból nyugat felé indultak, ők Görögország területére jutottak, ahol testvérként fogadta őket az ortodoxia, hisz ekkor már a romák is keresztények voltak. Könnyen beilleszkedtek a környezetbe. Különösen kedvelték a romák a csillogó-villogó, gyertyafényes, ikonosztázionokkal ékesített templomok világát, valamint nagy egyházak mellett működő atciganosz nevű kis egyházat, mivel itt jobban érezték magukat a kisközösség miatt. Valószínűleg a cigány elnevezés is itt ragadt rájuk cigány, tsiganes, zigeuner. A Görögországban a Peloponészoszi félszigetre, ami akkor egy virágzó település volt, Gippe környékére sokan telepedtek a romák közül. Egyesek szerint innen ered az angolszász nyelvterületen használatos gipsy elnevezése a romáknak. A Balkán a XII-XIII. században egyre fenyegetettebbé válik a török hódítás tekintetében. A török hódítást megérezve, kezdetben a keresztény vallású csoportok kezdtek el kisebb csoportokban, észak irányban szivárogni hazánk felé. Az ezernégyszázas évek első felében indult meg tehát a roma népesség lassú áramlása a Balkánról. Ez a folyamat folytatódott 1526 után is. Békésen éltek a romák együtt a megmaradt magyar lakossággal illetve a hódító török népességgel. A nagyobb arányú betelepedés csak a XVIII. Században következett be, a felvilágosult abszolutizmus korában, amikor is Mária Terézia intézkedései nyomán szisztematikusan jöttek a romák főleg az Alföld térségébe. Őket nevezi a szakirodalom, az un. kárpáti cigány csoportnak. A királynő elképzelése az volt, hogy a török hódoltság következtében kipusztult vagy elmenekült magyar lakosság helyére telepíti a romákat. Ezért hívta őket újmagyaroknak. A Kárpát-medencében tartózkodó kárpáti cigány csoport idő közben elvesztette Indiából hozott anyanyelvét és így nyelvileg teljesen asszimilálódott. Éppen ezért nyelvi tekintetben őket nevezi a szaktudomány a magyarországi nem cigány anyanyelvűek csoportjában magyar anyanyelvű cigányoknak. Hazánkban a roma kisebbségi populáción belül ők képviselik a legnagyobb százalékarányt, mintegy 70%-ot. Azonban e nagyszámú csoporton belül találunk olyan kisebb közösségeket, melyek izoláltságuk következtében megőrizték eredeti nyelvüket.
9
Ők tehát a romungró nyelvjárást beszélik. Térbeli elhelyezkedésük a mai Magyarország területén a következő képen alakult: Nógrád-megye, Budapest környéke (Páty, Csobánka, Zsámbék, Pilisvörösvár, Biatorbágy, Budakalász), Dunántúl (Pécs, Mohács, Versend, Dunaszekcső). A romungrók mellett a kárpáti cigányok csoportjában találjuk még, az un. szinto cigányokat is. A mai magyarországi cigány anyanyelvű csoport másik nagy ága az előbb említett Kárpáti csoport mellett az oláh cigány csoport, egyes helyeken kolompároknak is nevezik őket, akik eredeti, Indiából hozott nyelvjárásukat használják, melyet évszázadokon át megőriztek vándorlásuk során. Hazánkban a cigányság 20%-át képezi az oláh cigányok csoportja. A harmadik nagy csoport, amely hazánkban letelepedett a magukat beás cigányoknak nevező populáció. Ők a múlt század végén, illetve a XX. század első évtizedeiben telepedtek át hozzánk Erdélyből és a Havasalföld vidékéről. Indiából hozott nyelvüket elvesztették Romániában és magukkal hozták a múlt századból eredő, a román nyelvújítás előtti nyelvállapotot. A tudományos szaknyelv éppen ezért román cigányoknak nevezi őket. Az első hivatalos intézkedés a roma népességet érintően az 1691-es állami és párhatározatban jelentkezett. Ez és a következő határozatok is az évek során réteg specifikusan kezelte csupán a romák helyzetét. Mindez azt jelentette, hogy a szociális mezőben igen sok pozitív intézkedés történt, az identitástudat fejlesztése, a roma kultúra megőrzése, ápolása, fejlesztése azonban a háttérben maradt, vagy csak másodlagos szerepet kapott. Tulajdonképpen csak a 70-es évek végén kezdett éledni az a szemlélet, hogy önazonosság-tudat nélkül nincs személyiségfejlődés. Ennek kiteljesedése csak a rendszerváltással kezdődött meg. A folyamat jelenleg is tart, melynek során különösen nagy hangsúlyt kap a roma fiatalok iskoláztatási programja. A hazánkban jelentkező vadkapitalizmus túlkapásai következtében a munkanélküliség tovább fokozódott a roma lakosság körében. Ráadásul a meglévő előítéletek fokozzák a romák kirekesztettségét. Európát tekintve szinte minden államban élnek romák. Nyelvjárásaik és réteghelyzetüket, életviszonyaikat tekintve is differenciáltak. A második világháborút követően például az
10
NDK-ban mindössze kétezer körül mozgott a létszámuk, ugyanakkor az NSZK-ban nyolcvanezren éltek. Az áttelepülés magyarázata gazdasági okokra vezethető vissza, míg keleten letelepedésre kényszeríttették őket, addig nyugaton tovább folytathatták vándorló életvitelüket, a szabad kereskedelmet.
2.4 Magyarországi Németek A legnagyobb létszámban élő nemzeti kisebbség a németeké. A mai Magyarország területének hagyományos német népcsoportjait összefoglaló néven sváboknak nevezik. A különböző származású németjakú csoportok, különösen a városlakók többnyire keveredtek egymással. A németek ma legnagyobb számban, Baranya megyében élnek. Itt találhatók szinte teljesen németek által lakott falvak is (Óbánya, Ófalu). Ezt követi Tolna megye német ajkú lakossága, amely a Mecsek északi lejtőin és a Sió-parti falvakban található meg nagy számban. A harmadik legtöbb német Bács-Kiskun megyében koncentrálódva, a Kalocsától délre eső vidék településein él (Hajós, Érsekhalma). A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja, az egyik legfontosabb és legelismertebb oktatási intézményük Baján található. Hivatásos színházuk Deutsche Bühne Ungarn/Magyarországi Német Színház Szekszárdon működik. Még jelentős Budapest környékének német lakossága. Itt említendő meg Budaörs, Solymár, Pilisvörösvár és Csolnok jelentősebb számú német nemzetiségű lakosa is. Budapesten, Soroksáron élnek nagy számban svábok, a szomszédos Pesterzsébeten működik a Német Nemzetiségi Gimnázium (Deutsches Nationalitätengymnasium), de a Tamási Áron Gimnáziumban Budán is van nemzetiségi oktatás. Pár nemzetiségi községet tudhat magáénak, továbbá Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér, Somogy, Vas és Békés megye is.4
4
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_nemzetis%C3%A9gei#N.C3.A9metek 11
Vándorlásuk: Magyarország már több mint egy évezred óta számos nép és népcsoport közös hazája. A németek különböző korszakokban más-más területről kisebb-nagyobb csoportokban vándoroltak be a Kárpát-medencébe, és szórványosan telepedtek le Magyarország területén. A német polgárok, munkások, parasztok építőmunkájukkal, történelmi közvetítő szerepükkel lényegesen hozzájárultak a közös hazához, Magyarországhoz. A németek nagy része a török hódoltság után jött az országba. Számuk a 18. század végi soknemzetiségű Magyarországon több mint egy millió volt. Budán, Pesten, Sopronban vagy Pécsett virágzó kultúrát teremtettek, német nyelvű újságok, folyóiratok, kalendáriumok, irodalmi művek és tudományos értekezések jelentek meg. 1812. február 9-én Pesten megnyílt "a világ legnagyobb német színháza". A 18. században a németek tapasztalt mezőgazdaként elősegítették a magyarországi mezőgazdasági kultúra fejlődését. A 19. században német ipari ágazatok (kőműves, kőfaragó, tetőfedő, üvegfúvó, fémöntő, ércöntő, esztergályos és bádogos stb.) alakultak ki. Különösen a 19. század utolsó évtizedeiben egyre inkább erősödő magyarosítási politika következménye lett a városi német polgárság a magyarságba való, részben gazdasági okokra is visszavezethető beolvadása. Ezáltal csökkent a magyarországi németek a német és magyar kultúra közti közvetítő szerepe is. A városokban a német irodalmi nyelvet és kultúrát egyre inkább a magyar nyelv váltotta fel, ezt a folyamatot nevezte Hutterer Miklós professzor a magyarországi német kisebbség kollektív tudathasadásának. A magyarországi németek felének a második világháború utáni elűzése következtében a népcsoport elveszítette teljes értelmiségét. Magyarország látszólag liberális kisebbségi politikája ellenére a magyarországi németek tényleges érdekképviseleti szervezetének létrehozására tett politikai próbálkozások kudarcra voltak ítélve. Az 1955-ben létrehozott Magyarországi Németek Szövetsége kísérletet tett a kormány által engedélyezett keretek között ezen feladat ellátására. Legfontosabb feladat a nyelvoktatás hatékonyságának emelése volt. 1982 óta egyre több általános iskolában van kétnyelvű oktatás. Számos óvodában németnyelvű foglalkozásokat tartanak. Az országban tíz kéttannyelvű gimnázium és középiskola van. Néhány szakiskolában lehetőség van kőművesek, asztalosok, ácsok és 12
kertészek kétnyelvű képzésére, a szakmai gyakorlat magyarországi német vagy német vállalatnál való letöltésére. 1985-ben Pécsett megalakult az első magyarországi német egyesület, a Nikolaus Lenau Kulturális Egyesület. Valamennyi területen (gazdaság, tudomány, iskola, egyház, kultúra) újra kapcsolatot épített ki az anyaországgal, illetve a kiűzött németekkel. 1989 óta egyre több egyesület jön létre helyi vagy országos szinten. Az 1992. novemberében Tengelicen megtartott összejövetelükön az egyesületek több demokráciát, nagyobb hatékonyságot és megújulást követeltek a magyarországi németek körében is. Az 1994. decemberében tartott első kisebbségi választások majd az 1995. novemberi pótválasztások nyomán 164 német önkormányzat alakult. 1995. március 11-én megválasztották a német kisebbség "parlamentjét", a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatát. Az önkormányzatok a pénzügyi nehézségek és a törvényi szabályozásban található hézagok ellenére is azon munkálkodnak, hogy a magyarországi német választók érdekeit érvényre juttassák, a nyelvet és hagyományokat, partneri kapcsolatokat ápolják, a gazdaságot, irodalmat és művészetet támogassák és az egyesületekkel, kultúrcsoportokkal valamint szervezetekkel együtt hozzájáruljanak a polgári demokratikus társadalom felépítéséhez. Mindebben segít a történelmi értékek felelevenítése.5 2.5 Magyarországi Románok A magyarországi románok alatt napjainkban a mai Magyarország területén élő román nemzetiséget értjük. A történelem folyamán Magyarország állami határainak váltakozásával együtt más területek románsága is ide tartozott, így 1559 előtt, illetve 1867-1920 között a történelmi Erdély román lakossága is. A románok 8000 főnyi nemzetisége a román határ mellett, főként Gyula környékén él, illetve Budapesten is él egy néhányezer fős román kisebbség. Többségi településük Méhkerék.6 A mai magyarországi románságának meghatározó vonása, hogy történelme során mindig magyar állami keretek között élt, mai lakhelyét belső vándorlás vagy szervezett telepítés 5 6
http://www.terrasoft.hu/kultura/schwaben/ http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_nemzetis%C3%A9gei#Szlov.C3.A1kok 13
következtében foglalta el. A „honfoglalás” idején kölcsönös érdek határozta meg a befogadó és a befogadott kapcsolatrendszerét. A jobb életviszonyok megteremtésének reményében érkező román jobbágyok társadalmi helyzetüknél fogva nyomban függőségi viszonyba kerültek a magyar vagy többnyire német földbirtokosokkal. Ezek az objektív gazdasági és társadalmi viszonyok meghatározták mind a többségi magyarsághoz, s általában a magyar hazához, mind a saját önazonosságához, kulturális értékeihez való viszonyulását. Elhelyezkedésük természetes következménye a többség által képviselt civilizációs értékrendhez való alkalmazkodás, a viszonylag konfliktusmentes integrálódás és együttélés. Ez azért nem jelentett gondot a románság számára, mert nem idegen országban és ismeretlen társadalmi és kulturális viszonyok között élt helyváltoztatása előtt, hanem a hasonló, vagy az itteniekkel azonos vonásokkal rendelkező közegben. A hazai románság olyan őshonos nemzeti kisebbség, amelynek 1918-ig mesterséges okok miatt nem kellett a Kárpátoktól nyugatra élő nagy erdélyi román tömbhöz fűződő nyelvi, kulturális, történelmi, érzelmi, vagy vallási kapcsolatait megszakítania. Jelentős része a nemzeti öntudatra ébredés küszöbén és annak évtizedeiben változtatott szálláshelyet, s abban a hitben élt, hogy továbbra is a román nép, a román kulturális nemzet részét képezi. Igaz ez akkor is, ha a XVIII. század elején - közepén még a nemzeti hovatartozás nem játszott meghatározó szerepet. Az idegen nyelvterületbe elszórtan beékelődő kisebb román csoportok nem számolhattak a szórvány helyzetből később jelentkező hátrányokkal, mert mindig a románság legnyugatibb részét képezték. Magyar honi, hungarus tudattal rendelkeztek, egy részük nem is vett részt a román nemzetté válás folyamatában és ezért nem is tudatosodott bennük nemzeti mivoltuk a szó modern értelmében. Ennek a spontánul kialakult, természetes állapotnak vet véget az 1880-as évektől folytatott restrikciós nemzetiségi politika, majd a trianoni döntés. Ez nemzeti szempontból nemcsak az új (magyar-román) határon kívül rekedt magyarságra, hanem többek között a magyarországi románságra is súlyos csapást mért. Hazánk románságának mai gondjai lényegében erre a keserves sorsfordulóra vezethetők vissza, hiszen közel 3 milliós erdélyi román nemzeti közösségtől szigetelték el, s kis létszámú közösségként, értelmiség nélkül maradt magára. Hazai románságon a trianoni döntés utáni Magyarországon maradt, erősen megcsappant (kb. 40 000 fő) román népcsoportot értjük.7 7
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/Magyarorszagi_nemzetisegek_kotetei/Kortanc_sorozat
/Magyarorszagi_romanok/index.htm 14
2.6 Magyarországi Horvátok Nem sokkal marad el a horvát nemzetiség a szlovákoktól. Az ő lakhelyük leginkább a Horvátországgal szomszédos határ menti övezetek, de találhatók horvát falvak az Alpokalja egyes részein, Mosonmagyaróvár és Sopron mellett is, ők a gradistyei horvátok. Fontos kulturális intézményük a Pécsi Horvát Színház.8 Betelepülésük: A magyarországi horvátok egy része a török hódoltság ideje alatt települt be Magyarországra, a Drávától északra eső területekre, míg másik részük a Mohácsi csata után, az elnéptelenedett területekre húzódott. Területi elhelyezkedés: A magyarországi horvátok egyes területeken "nagyobb koncentrátum"-ban fordulnak elő, ezeket a helyeket "szigeteknek" nevezzük. Főbb szigetek: Pécs, illeteve Mohács környékén, az Ormánságban (Dráva mentén), Nagykanizsa környékén, a Várvidéken, és Budapest térségében. Ezek közül is talán a legfontosabb (legalábbis a horvát kisebbség számára) Pécs és környéke. Magyarországon 2001-ben (a népszámlálás adatai alapján) 15 620-an vallották magukat horvátnak. Érdekképviselet: Az Országos Horvát Önkormányzat az 1993-as nemzetiségi törvény után, 1994-ben jött létre. Főbb céljai a kulturális és politikai érdekeket közvetíteni, így a horvát kulturális autonómián és a megfelelő intézményrendszeren dolgoznak. A 2006-os választások után a horvát kisebbségi önkormányzatok száma 115-re duzzadt.9
8
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_nemzetis%C3%A9gei#Horv.C3.A1tok
9
http://krix-karpat.wetpaint.com/page/Magyarorsz%C3%A1gi+horv%C3%A1tok?t=anon 15
2.7 Magyarországi Lengyelek A lengyeleket Magyarországon csak 1991-ben ismerték el hivatalosan nemzetiségként. A lengyel-magyar kapcsolatok igen nagy múltra tekintenek vissza, hiszen a magyar Királyság és a Lengyel Királyság évszázadokon át közvetlen szomszédok voltak. Nagy Lajos király mindkét ország uralkodója volt, de később is gyakran lengyel származású királyok uralkodtak Magyarországon (Jagellók), vagy éppen magyart koronáztak lengyel királlyá (Báthory István). Az első lengyelek már a honfoglalás idején megjelentek Magyarországon. Számuk azonban csak a 18. századra növekedett olyan mértékben, hogy komoly kisebbségnek lehessen venni őket. Az 1848-49-es szabadságharcban sok lengyel katona is harcolt a magyarok oldalán. Közülük számosan Magyarországon is maradtak. Az 1860-as évektől megalakították első szervezeteiket, köztük a Budapesti Lengyelek Egyesületét (1867). A kiegyezés után további többtízezer lengyel érkezett Magyarországra a jobb megélhetés érdekében. A II. világháború alatt több mint 100 ezer lengyel menekült Magyarországra. Közülük a háború utolsó évét túlélők nagy része hazatért, egy kis részük az országban maradt. A kommunizmus időszakában főleg a Mecsek területére telepítettek be lengyel bányászokat. Bár az ottani uránérc készlet mára kimerült, jelenleg is sok lengyel él Baranya megye területén. Érdekképviselet: Kisebbségi önkormányzataik 1994-95 során hozhatták létre. Budapesten működik 1994 óta a Fővárosi és Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat. Emellett 24 vidéki településen (14 megyében) található lengyel önkormányzat. Kulturális élet: A magyarországi lengyelség ma két országos kiterjedésű szervezetet működtet. 1958 óta áll fenn a Bem József Egyesület, a Szent Adalbert Egyesületet pedig, 1992-ben hozták létre. Ezen kívül 14 megyében vannak kisebb kulturális szervezeteik. A lengyelek visszanyerték a Lengyel Házat (1998-ban), és a Lengyel templomot, amely 1991ben a Budapesti Római Katolikus Lengyel Perszonális Plébánia rangot kapta. A művészet és
16
tudomány művelői a Magyarországi Lengyel Alkotók Fórumát hozták létre (1996-ban), az üzletemberek pedig, a "Polonia-Hungaria" Magyarországi Lengyelek Érdekvédelmi Szövetsége alapítói (1996). A lengyelség létrehozott kulturális intézményeket is, ezek: a Magyarországi Lengyelek Múzeuma és Levéltára (1998-ban), valamint az Országos Lengyel Iskola. Van ifjúsági néptánc együttesük ("Dwa Bratanki" - 1993-tól) és színpadi együttesük ("Za Kurtyną" - 1998 óta). A magyarországi lengyelek havi folyóirata a Polonia Węgierska, amely 1995-től jelenik meg. Negyedévenként jelentkezik a "Głos Polonii" című folyóirat (1987 óta). Lengyel nyelvű könyveket és naptárt is kiadnak. 1998 óta hetente lengyel nyelvű rádióműsort is sugároznak Magyarországon A magyarországi lengyel szervezetek a lengyelség legfontosabb nemzetközi szervezeteinek munkájában is részt vesznek.10 2.8 Magyarországi Szlovákok A németeket számban követő nemzetiség, a szlovákság, alapvetően három nagyobb területen él. A békési területek szlováksága mellett megemlítendő a Pilis hegység néhány szlovák falva (Pilisszántó, Piliscsév, Kesztölc), illetve a Nógrád megyében elszórtan élő szlovákság. A magyarországi szlovákok egyrészt a történelmi Magyar Királyság területén, elsősorban a Felvidéken élő szlovákok, másrészt a mai Magyarország területén lakó szlovák nemzetiség megnevezése. A 2001-es népszámlálás szerint Magyarországon 17 693 fő vallotta magát szlovák nemzetiségűnek, ezzel a szlovákság a kisebbségi törvényben nevesített 13 nemzeti és etnikai kisebbség lélekszám szerinti sorrendjében a harmadik helyet foglalja el a romák és németek után. A szlovák nyelvet 11 816 fő tartja anyanyelvének, és 18 056 fő használja családi körben. A nemzetiségi és kulturális hagyományokhoz 26 631 fő kötődik. A magyarországi szlovák szervezetek a hazai szlovákság lélekszámát 100-110 ezer főre becsülik. Napjainkban a magyarországi szlovákok nagy része a Pilis térségében és Békés megyében él. Kulturális központjuk Békéscsaba, ahol szlovák konzulátus is található.11 10
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_lengyelek 17
(1. sz. táblázat) A szlovák kisebbség számának változása 1949
1960
1970
1980
1990
2001
25 988 30 690 21 176 16 054 10 459 17 693 1949 és 2001 között (népszámlálási adatok)
2.9 Magyarországi Szerbek A szerbek a Duna-menti településeken, leginkább Budapesten, valamint Szentendre, Szeged, Pécs és Ráckeve környékén honosak. Az egyetlen magyarországi szerb többségű település Lórév. A szerbek Magyarország területére először a 14. század végén, a török hódítás elől menekülve érkeztek, majd az egész középkor ideje alatt, szinte folyamatosan telepedtek le hazánkban. Lazarevics István (Stevan Lazarević) (1389-1427) és Brankovics György (Đorđe Branković) szerb fejedelmek kapcsolatai a magyar királyokkal tovább növelték a szerbek számát. A szerb nemesség tagjai közül sokan emelkedtek magyar nemesi rangra is, a magyarországi birtokok kezelésére pedig, számos szerb családot telepítettek.1428-ban a branicsevói és galambóci várak török kézre kerültek, ahonnan újabb szerb családok érkeztek nagyobb számban és részben Szent-Endrén, részben a Csepel-szigeten Kevén telepedtek le, melynek neve ekkor változott át Rác-Kevére. A török hódoltság idején a Temesvár - Arad - Gyula - Szeged Kalocsa -Szekszárd - Balaton vonalig húzódott a szerb lakosság határvonala, a 17-18. század fordulóján már nagyobb közösségek éltek Budán, Komáromban, Győrben, Esztergomban, Vácon, Pápán, Tatán, Baján, Debrecenben, Szatmáron, Kalocsán, Szombathelyen. A szerbek a mohácsi csatában a magyarok mellett hősiesen küzdöttek a török ellen. Nagy változás volt a Rákóczi-szabadságharc, amikor a szerbek a császár oldalán a magyarok ellen harcoltak, többek között ígéretet kaptak, hogy felszabadítják Szerbiát a török megszállás alól. Ezek után nagy tömegben hagyták el az országot, és Oroszországban telepedtek le. Ennek ellenére a 18. század a magyarországi - és különösképpen a szentendrei - szerb kultúra virágzásának ideje volt. Az első világháborút követő években a szerbek száma drasztikusan 11
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_szlov%C3%A1kok
18
megfogyatkozott, Sárok, Deszk, Újszentiván, Szőreg, Majs és Dunaszekcső teljes szerb lakossága elköltözött. Demográfiai jellemzők: Magyarországon a 2001. évi népszámlálás során 3388 szerb anyanyelvű, illetve 3816 szerb nemzetiségű személyt írtak össze, míg a nyelvet családi, baráti körben használók száma 4186 és kulturális értékekhez, hagyományokhoz kötődők száma 5279. Meg kell jegyezni azonban, hogy a népszámlálás során a nemzeti hovatartozással kapcsolatos kérdések megválaszolása nem volt kőtelező, továbbá sajnálatos tapasztalat volt, hogy a kérdezőbiztosok számos esetben elmulasztották a kérdéseket feltenni, ezért a fent említett számokat nem tekinthetjük pontosnak. A szerbek viszonylag koncentráltan, egy tömbben élnek, egyrészt a határ menti területeken: Baranya megye, Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, másrészt Budapesten és környékén, azon belül is főleg a Csepel-sziget területén, itt található az egyedüli többségi település Lórév. 12
A szerb népesség népszámlálási adatai (2. sz. táblázat) Év 1910 1920 1930 1941 1970 1980 1990 2001
12
Nemzetiség
3629 2805 2905 3816
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_szerbek
19
Anyanyelv 26248 17132 7031 5442 11177 3426 2953 3388
2.10 Magyarországi Ruszinok A ruszinokat Magyarországon 1991-ben ismerték el hivatalosan nemzetiségként. A magyarországi ruszinok vagy magyarországi rutének a történelmi Magyarország 13 nemzetiségének egyik keleti szláv nemzetisége volt. A mai Magyarországon a ruszinok főleg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élnek, leginkább Komlóskán és Múcsonyban, de megtalálhatjuk őket Budapesten, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. Létszámuk a magukat ukránoknak vallókkal együtt kb. 6000 fő. A ruszinok az évszázadok folyamán mindig is a rusz népnévvel jelölték magukat, de saját nemzeti tudatuk csak a 19. század második felében alakult ki. Ruszin néprajzi csoportok: A ruszinok eredetüket tekintve mind a Kárpátokhoz kötődtek: a történelmi Magyar Királyságban élő csoportjaik a mai Kárpátalja és Kelet-Szlovákia területén éltek. Egyes csoportjaik onnan vándoroltak el a 18. században a mai Magyarország észak-keleti vidékeire. Magyarországon a szocialista Kádár-korszakban a ruszinokat a magyarországi szlovákságba sorolták, emiatt nem volt saját szervezetük, iskolájuk és így nem alakulhatott ki sem a ruszin értelmiség réteg, sem a ruszin kultúra. Majd rendszerváltás után, 1991-ben a magyar kormányzat is elismerte a hazai ruszin kisebbséget. Megalakultak a ruszin kisebbségi önkormányzatok, szervezetek. Azóta biztosított a ruszin nyelvű irodalom, kultúra művelése, Komlóskán létrejött a komlóskai Ruszin Nemzetiségi Általános Művelődési Központ, egy nemzetiségi óvoda és iskola is. A ruszinság az asszimiláció ellenére megőrizte az identitását. Rendszeresen járnak misére és a görög katolikus egyház ruszin nyelvű miséket celebrál. Jelenleg Magyarország mellett több más országban is – ahol ruszinok élnek – elismerték a ruszin kisebbséget, Ukrajna kivételével. Az ukránok a kárpátaljai ruszinokat, annak néptörzseit (bojkó, dolisnyán, hucul és lemkó) az ukrán nép néprajzi csoportjához sorolják.13
13
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ruszinok_Magyarorsz%C3%A1gon
20
2.11 Magyarországi Örmények Az örményeket Magyarországon 1991-ben ismerték el hivatalosan nemzetiségként. Nagy részük a fővárosban, kisebb részük pedig, az ország egyéb térségeiben szórványosan él. Népességadatok: Az örménység mai lélekszáma 5,5 millióra tehető. Ebből kb. 3,5 millióan élnek az 1991-ben függetlenné vált anyaországban. A kereszténység felvétele, Kr. u. 301 után az állandó üldözések miatt a védtelen lakosság egy része kivándorolt, így keletkeztek az örmény kolóniák. A legjelentősebb kolóniák napjainkban az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország, Szíria, Irán, Egyiptom, Libanon és India területén találhatók. Őshaza: Az örmények őshazája a Kaukázustól délre, a Ván–Szeván–Urmia tavak háromszöge által közrefogott területen, s az Örmény-felföldön volt. Etnikai eredetében az indoeurópai elem a meghatározó. A betelepedés: Hagyományosan a betelepedés évének az örmények 1672-t tartják. Apafi Mihály fejedelemtől ekkor letelepedési engedélyt és kiváltságokat nyertek. A nagyobb arányú betelepülésre – Moldvából – a 18. század második felében került sor. A 19. század magyar–örmény története: A 19. század közepén mintegy 12-15 ezerre tehetjük azoknak a számát, akik örmény identitással - anyanyelv, vallás, származás- rendelkeztek. Az 1848-as forradalmat megelőzően 57 örmény család kapott illetve vásárolt nemességet, akik a 19. század közepére gyakorlatilag integrálódtak a magyar nemességbe. Az 1848/49-es harcokban hetvennél több örmény származású tiszt és mintegy kétszáz fő közkatonaként vett részt a magyarok oldalán. Köztük volt Kiss Ernő és Lázár Vilmos akik Aradon vértanúhalált haltak. A szabadságharc leverését követő megtorlást és a Bach-rendszert hasonlóan élték meg, mint a kor tősgyökeres magyar nemessége. A kiegyezés után aztán az állami tisztségek betöltésére ugyanúgy lehetőséget kaptak. Talán származásuk miatt általában a mindenkori kormánypárt támogatói voltak. A 19. század utolsó harmadában, ahogy a magyarosodás útján is egyre előbbre haladtak, az örmény 21
származású parlamenti képviselők és más befolyásos politikusok száma egyre nőtt. A gazdasági életben is részt vettek, de nem tudunk olyan családot, amely a nagypolgárság vezető rétegeibe került volna. A 20. század történései: Az 1915-ös törökországi örmény genocídiumot követően mintegy hetven keleti örménynek menekültnek adott hazánk menedéket. Kezdetben nagy volt a kulturális különbség köztük és a magyar-örmények között, de a további generációk alatt már elhalványult mindez. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés az örményeket drasztikusan érintette. A földtulajdonosok birtokai jórészt a Romániához és Jugoszláviához csatolt területeken feküdtek, azonban sokukat társadalmi pozíciójuk, állásuk a fővároshoz kötötte, a határokon túlra került középosztálybeli családok a magyar államigazgatás megszűnése miatt munkanélkülivé váltak. E két réteg tagjai jellemzően a megmaradt magyarországi területekre (elsősorban Budapestre) költöztek, s jelentős lecsúszást szenvedtek el a társadalmi ranglétrán. Nem jártak jobban az Erdélyben maradók sem: egyrészt az 1921-es romániai birtokreform alkalmával földterületeket vettek el tőlük, másrészt a városszerkezet átalakulásával (modernizáció, románok tömeges betelepítése) négy településük végképp elveszítette örmény jellegét. A két világháború között Budapest vált a magyarországi örmények fő gyűjtőhelyévé, ahol mintegy 2000 örmény eredetű személyt tartottak ők maguk számon. 1920 áprilisában megalakult a Magyarországi Örmények Egyesülete, 1924-ben pedig a Ráday utca 11-13. szám alatt az Örmény Katolikus Egyházközség, valamint az Örmény-magyar Kereskedelmi Részvénytársaság. Foglalkozásukat tekintve sok volt köztük az értelmiségi: jogász, mérnök, orvos, tisztviselő, illetve (kis) kereskedő vagy iparos, jellemző örmény foglalkozás például a szőnyegkészítő. A második világháború és az azt követő kommunista diktatúrák tovább rombolták az örménység társadalmi pozícióit. Volt, akit háborús bűnösként kivégeztek (Hovhannesian Eghia), de általában rossz idők következtek az "úri középosztályba" tartozó tisztségviselő, értelmiségi családokra. 1952-ben a többi egyesülettel egy időben megszüntették a Magyarországi Örmények Egyesületét is. Később a kádári konszolidáció idejében, 1965-től a Magyar-Szovjet Baráti Társaság (az Örmény SZSZK is szovjet tagköztársaság) és a Hazafias Népfront keretein belül szerveződhetett újjá. Az egyházi közösség működése folyamatos
22
maradt. E korszakban több keleti örmény család is hazánkba költözött SzovjetÖrményországból, akik általában kapcsolatot találtak a magyar-örményekkel. Napjaink: A rendszerváltást követően újjáéledt az örmény társasági, kulturális és vallási élet mindkét államban. A hazai örménység többsége mára csak alig jobban idegen, mint a teljesen asszimilálódott kunok vagy jászok. Az örményt már nem beszélik, a magyart tekintik anyanyelvüknek. Örménységük a magyarral rokonsorsú kis nép, és annak kultúrája iránti rokonszenvükben nyilvánul meg leginkább. Az a néhány tucat örmény család, akik maguk, vagy őseik a XX. században kerültek el Örményországból, természetesen jobban kötődnek az örménységhez. Ápolják anyanyelvüket, és szorosabb kapcsolatot tartanak fent az „óhazával”. A rendszerváltás után az elsőként alakította meg az örménység a maga kisebbségi önkormányzatát, és több egyesület is alakult. Kulturális programokkal: kiállításokkal, előadásokkal és nyelvtanfolyamokkal szeretnék az örmény hagyományokat ápolni és megismertetni. Az 1990. évi népszámlálás során 37 fő vallotta magát örmény anyanyelvűnek. Az Armenia Népe Kulturális Egyesület 3,5 ezerre, az 1995-ben létrejött Országos Örmény Önkormányzat viszont már 10 ezer főre becsüli az örmény származásúak számát Magyarországon. 1994-ben mintegy 32 000 ember adott le voksot a kisebbségi önkormányzati választásokon az örményekre. Első lapjuk 1995 óta a kétnyelvű, kéthetente megjelenő Ararát. 1997-ben megnyílt az Örmény Kulturális és Információs Központ.14 2.12 Magyarországi Szlovének A magyarországi szlovének a Vend vidéknek nevezett Szentgotthárd környéki területen élnek. Jellegzetes ízes nyelvjárásuk nagymértékben őrzi az archaikus szláv elemeket. Magyar elnevezésük a vend. Történelmük sok ponton összeköthető a magyarokéval. A magyarországi és muravidéki szlovénnek a vend nyelvnek nevezett szlovén dialektust beszélik. A magyarországi szlovének (közismertebb nevükön vendek) jelenleg hat községben (Felsőszölnök,
Apátistvánfalva,
Alsószölnök,
Kétvölgy,
Orfalu,
Szakonyfalu)
és
Szentgotthárdon élnek. Az itteni szlovének száma háromezer fő körül van. A Rábamentén 14
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_%C3%B6rm%C3%A9nyek
23
kívül Szombathelyen, Mosonmagyaróváron, Budapesten, Somogy megyében (somogyi szlovének) Taranyban is élnek, így becsült számuk összesen 5000 fő lehet. A magyarországi szlovének az első világháború után törekedtek kialakítani egy autonóm entitást, vagy pedig független államot, ennek még ma is vannak hívei Szlovéniában és Magyarországon egyaránt. Ők kiállnak a régi nyelv használata mellett, nem tagadják szlovén mivoltát, de több évszázados alakulása miatt a Murától nyugatra fekvő szlovénoktól terület alapján különbözteti meg. Mivel a vendet beszélők a történelmi Pannónia lakói, ezért pannon szlovénnak nevezi a nyelvet és a lakosságot.15 2.13 Magyarországi Ukránok A ruszinokkal azonos etnikum önmagát ukránnak valló része. Részben az Ukrajnával határos területek lakói, de nagyobb részük az országban szétszórtan él, főként a fővárosban. Az ukránokat Magyarországon csak 1991-ben ismerték el hivatalosan nemzetiségként. A magyarországi ukránok Magyarország egyik szláv nyelvű nemzetisége. Az ukránokat Magyarországon megkülönböztetik a magyarországi ruszinoktól vagy ruténektől. Ukrajnában viszont a hivatalos nézet szerint az ukrán és a ruszin (rutén) ugyanazt a népet jelölő megnevezések, és a ruszin nyelv sem önálló, hanem csupán az ukrán nyelv egyik dialektusa. Ezt a magukat ma is ruszinoknak vallók azonban tagadják, és mindmáig megkülönböztetik magukat az ukránoktól. A történelmi Magyarország egykori ruszinjai leszármazottainak többsége viszont ma már ukránnak vallja magát.16 2.14 Magyarországi Bolgárok A bolgárokat Magyarországon szintén 1991-ben ismerték el hivatalosan nemzetiségként. A magyarországi bolgárok legnagyobb része Budapesten, Miskolcon, Pécsen, valamint e városok környékén él. Kulturális intézményük a Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ, Budapest, és a Malko Teatro. A bolgárok magyarországi jelenléte a magyar honfoglalás előtti időszakra tehető, ugyanis Erdély területe Árpád bejövetele előtt Bulgária határvidékéhez tartozott.
15 16
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_szlov%C3%A9nek http://hu.wikipedia.org/wiki/Ukr%C3%A1nok_Magyarorsz%C3%A1gon 24
A későbbi betelepedés 1365-tel kezdődik, amikor Nagy Lajos egy időre elfoglalta Vidint. Ez összefügg az oszmán hódítás kezdeteivel, amikor Konsztantin és Fruzsin bolgár előkelők is magyar területre menekültek. A bolgárok ekkor Szentendréig jutottak el. A következő betelepedési hullám a 1688-as csiprovci felkelés bukásával indult, a Bánát térségébe. Mária Terézia 1744-ben kiváltságlevelet adott az idetelepült paulikiánusoknak, 1811-ben pedig I. Ferenc a Temes megyei Vinga községnek. A legnagyobb betelepedési hullám pedig a XIX. század második felétől a II. világháborúig tartott, elsősorban Budapest, Szeged és Miskolc térségébe.17 2.15 Magyarországi Görögök A görögöket Magyarországon csak 1991-ben ismerték el hivatalosan nemzetiségként. A magyarországi görög kisebbség a görög diaszpóra egyik részeként több hullámban érkezett a Kárpát-medencébe. A független Görögország létrejöttét megelőzően a Bizánci Birodalom az, amely a magyar-görög kapcsolatokat jelenti. Görögök a karlócai béke (1699) után nagyobb számban kerültek Magyarországra, eredetileg mint török alattvalók, mert nálunk kedvező adófizetési feltételek mellett kereskedhettek. Foglalkoztak a dohány-, bor-, szarvasmarha- és gabonakereskedelemmel, de érdekeltek voltak a sószállításban és a faúsztatásban is. A második világháború után véres polgárháború tört ki Görögországban. 1946-ban visszaállították a királyságot, és a hatalomra jutott katonai diktatúra terrorja miatt sok antifasiszta kényszerült otthonát elhagyni. A felnőttekkel együtt kb. ötezer gyermek is távozott Bulgáriába, Jugoszláviába és onnan sokan települtek át Magyarországra. Hazánk a közel 7000 görög menekültet befogadta (egy részük macedón volt), akik 263 görög településről származtak. Ahogy számuk emelkedett, elhelyezésük és ellátásuk igen sok problémát okozott: a Hortobágyon Mezőhegyesen, majd Budapesten, a Kőbányai úton, Balatonfüreden, Almádiban, Nagymágocson, Békéscsabán kaptak ideiglenes szállást.
17
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_bolg%C3%A1rok
25
Érdekképviselet: 1982 Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete 1994 Országos Görög Kisebbségi Önkormányzat
3. Jogi háttér 3.1 A kisebbségi kérdés jogi történetéhez: A 16. századtól a 20. századig A kisebbségi jogok történeti jelentkezését általában a vallási kisebbség vallásgyakorlati jogának elismerésével kapcsolják össze. Egyesek az ausburgi vallásbékében (1555), mások a harmincéves háborút lezáró westfáliai békében (1648), a német protestánsok vallásszabadságát biztosító szolidáris garanciákban látják a modern kisebbségi probléma, a kisebbségvédelem jelentkezését a nemzetközi jogban. Vannak, akik más területen és valamivel még előbb keresik a kisebbségi jog jelentkezését, s azt a keresztény hatalmak a török birodalommal kötött kapitulációs (a keresztények jogait garantáló) szerződéseiben vélik megtalálni. Az első kapitulációs szerződést 1535-ben kötötte I. Ferenc francia király II. Szolimán török szultánnal. Ez lenne tehát az első, kisebbségi csoportok jogait garantáló nemzetközi jogi szerződés, amelyet számos hasonló követett az évszázadok folyamán, egészen az ottomán birodalom felbomlásáig. A polgári társadalmi rend az ezután következő századokban fokozatosan alakult ki. Létrejöttek a polgári nemzetek, a kisebbségi kérdés – a vallási mellett – annak nemzetiségi vonatkozásában is jelentkezett. A francia nemzetfogalom szerint az egy államban élő, azonos állampolgárságú egyének közössége alkotja a nemzetet (államnemzet). A németeknél, akik történelmük alakulása folytán igen sok államban éltek, nemzeti egységük kialakulása még váratott magára, a 19. század elején másik nemzetfogalom alakult ki. Ez egy nemzethez tartozónak tekinti az egy nyelvet beszélő, azonos kultúrájú egyéneket, tekintet nélkül arra, hogy melyik államban élnek, s milyen állampolgárságúak (nyelvnemzet vagy kulturnemzet). A kisebbségi kérdés nemzeti vonatkozásában szintén a 19. század elején, a napóleoni háborúk lezárásakor, a bécsi kongresszuson került napirendre, 1815-ben. Mégpedig a lengyelekkel kapcsolatban, akiket a határok háromfelé osztottak, akiknek nem volt kormányuk, nem volt egységes területük, tehát nem tekintették őket nemzetnek.
26
A bécsi kongresszus kidolgozta a kisebbségi jogok programját, amely a vallás és az állampolgári jogok összességének szabad gyakorlását fogalmazta meg. S ahogyan Kelet-Európához fűződik a nemzeti kisebbség nemzetközi jogi problémaként való jelentkezése, ugyanúgy főleg ehhez a területhez kapcsolódik e probléma további kibontakozása is. Amíg Nyugat-Európában a 19. századra, illetve a 19. század folyamán a különböző rokon népcsoportokból a lendületes tőkés fejlődés kialakította az egységes nemzeti államokat, addig a lassabban fejlődő Kelet-Európa kis népei három soknemzetiségű állam – a cári Oroszország, a Habsburg-birodalom és a török birodalom – kereteit feszegetve forradalmi, felszabadító mozgalmaikkal csak megkésve jutottak el a nemzeti államok kialakulásáig. A három soknemzetiségű birodalomban a 19. század folyamán sok nép kapcsán jelentkezett a nemzetiségi kérdés. A lengyelek mellett a finneké Oroszországban; a cseheké, a szlovákoké, a horvátoké, szerbeké, szászoké stb. a Habsburg-monarchiában; a szerbeké, bolgároké stb. Törökországban. Ausztriában az 1848 tavaszán kirobbant forradalmi mozgalmak hatására 1848. április 25-én az első
alkotmánytörvény
minden
„néptörzs”
számára
biztosítja
nemzetiségének
és
anyanyelvének sérthetetlenségét. Ebben az időben a szabadságért harcoló Magyarországnak is szembe kellett néznie az országa területén élő nemzetiségek mozgalmaival. Ennek eredményeként született meg az 1849 júliusában hozott nemzetiségi törvény, amely talán még jelentős szerepet játszhatott volna a Duna völgyében élő népek békés jövőjének építésében, ha nem sokkal elfogadása után Ausztria és a cári Oroszország egyesített erői le nem verik a magyar szabadságharcot. A monarchia dualista átszervezés után Magyarországon 1868-ban a „nemzetiségi egyenjogúság” biztosítására törvényt alkottak. Ez a célkitűzés azonban az adott viszonyok között nem volt reális. Magyarország uralkodó körei egészen a monarchia széthullásáig nem voltak hajlandók a nemzetiségi követelésekkel komolyan foglalkozni. Európa az első világháború után jutott el egyrészt Kelet-Európa nemzetiségi kérdésének átrendezéséhez, másrészt ahhoz a megoldáshoz, helyesebben megoldáskísérlethez, hogy a kisebbségek jogait az imperialista államok nemzetközi garanciális rendszerrel biztosítsák.18
18
Kővágó László: Kisebbség-nemzetiség, 46-57 oldal, (Kossuth könyvkiadó 1978.)
27
3.2 A kisebbségi Önkormányzatok rendszere Magyarországon az 1993. évi LXXVII. törvény A Magyar Köztársaság Országgyűlése 1993-ban fogadta el a LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól. Az ennek alapján 1994/1995-ben kiépült kisebbségi önkormányzati rendszer hazai és nemzetközi fogadtatása alapvetően pozitív volt. 3.2.1 A kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó törvényi szabályozás A kisebbségi törvény helye speciálisnak mondható a magyar jogrendben. A törvény az Alkotmányban meghatározott alapjogot fejti ki és résztelezi, miközben a jogrendszer eddig ezzel a kérdéssel foglalkozó részeit direkt módon megváltoztatja, vagy új szabályozás bevezetését teszi szükségessé. A törvény maga kerettörvénynek is tekinthető, mivel alkalmazása csak azon nagyszámú, a részkérdéseket tovább pontosító „egyéb” törvénnyel együtt lehetséges, melyekre több helyen is utal. Kiindulópontja a szabad identitásválasztás elve. Eszerint „valamely nemzeti, etnikai csoporthoz, kisebbséghez…való tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A kisebbségi csoporthoz való tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető.” A törvény hatálya alá tartozó személyi kört a Capotorti javaslatát felhasználó definíció, a honos kisebbségek és nyelveik taxációja, valamint a taxációban szereplők körének bővítési lehetőségét szabályozó eljárási mód együttesen határozza meg. A törvényalkotó a kisebbségek nemzeti és etnikai önazonosságához való jogát az egyetemes emberi jogok részeként, egyéni és közösségi jogait alapvető szabadságjogként definiálja. A törvény egyik fontos jellemzője tehát az, hogy a kisebbségi jogok mellett külön fejezetben sorolja fel az érintettek kollektív jogait. Ezek a közösségi létnek a kisebbségi identitás megőrzése szempontjából alapvető fontosságú területeit fedik le. Eszerint a kisebbségeknek joguk van hagyományaik, nyelvük ápolására, rendezvényeik és ünnepeik zavartalan megtartására, építészeti, kulturális és vallási emlékeik megőrzésére, valamint jelképeik szabad használatára. A törvény ugyanakkor garantálja az anyanyelvű oktatáshoz és az országos nevelési, oktatási, kulturális, tudományos intézményhálózat kiépítéséhez való jogukat is. A közszolgálati televízió és rádió köteles rendszeresen kisebbségi műsorokat készíteni és
28
sugározni, az államnak pedig, törekednie kell arra, hogy az anyaországból érkező rádió- és televízióadások vételi lehetőségét előmozdítsa. A kisebbségeknek továbbá joguk van társadalmi szervezeteket, helyi és országos kisebbségi önkormányzatokat létrehozni, s ezeket a szervezeteket megilleti a közvetlen nemzetközi kapcsolatok kiépítésének lehetősége. A kisebbségi önkormányzati rendszernek két szintje van: a helyi és az országos. Helyi szinten a törvény három lehetséges modellt vázol fel. Ha a települési önkormányzati választásokon mandátumot szerzett képviselők több mint a fele az adott kisebbség képviselőjeként került be a képviselő-testületbe, akkor a testület átalakulhat települési kisebbségi önkormányzattá. Ebben az esetben a kisebbségi önkormányzati a kulturális autonómia megvalósulásához szükséges jogosítványokon túl mindazokat a hatósági feladatokat és közüzemi szolgáltatásokat is ellátja, amelyek rendszerint kimondottan a települési önkormányzat hatáskörében tartoznak. Amennyiben az önkormányzati testület képviselőinek 30 százalékát egyazon kisebbség jelöltjeként választják meg, úgy ezek a képviselők létrehozhatják a közvetett módon létrejött helyi
kisebbségi
önkormányzatot.
Ennek
kompetenciája
megegyezik
a
harmadik,
leggyakrabban előforduló modellekével, a közvetlen módon létrejött helyi kisebbségi önkormányzatéval. A helyi kisebbségi önkormányzatok közjogi személyek, s feladataikat a települési önkormányzatok mellé rendelve látják el. A települési önkormányzatokkal egy időben történő megválasztásukban, mind a kedvezmény elve, mind a szabad identitásválasztás törvényi előírása érvényesül. Mivel nem létezik semmilyen nyilvántartás a kisebbségi állampolgárokról, ezért a törvényalkotó úgy döntött, hogy a kisebbségi önkormányzatok megválasztásánál gyakorlatilag minden magyar állampolgár rendelkezik mind az aktív, mind a passzív
választójoggal.
Magának
a
jelöltnek
sem
kell
nyilatkoznia
kisebbségi
hovatartozásáról, mindössze azt kell írásba adnia, hogy elvállalja az adott kisebbség képviseletét. A kisebbségi önkormányzatok tagjainak létszáma a település nagyságától függően 1300 lakos alatt három, afölött öt, a főváros esetében pedig, kilenc fő. A helyi kisebbségi önkormányzat többféle, a kulturális autonómia megteremtésére irányuló jogosítvánnyal rendelkezik. A felterjesztési jog keretében a kisebbség helyzetét érintő bármilyen kérdésben megkereséssel fordulhat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szerv vezetőjéhez. Ebben tájékoztatást kérhet, javaslatot tehet, intézkedést kezdeményezhet, és kifogással élhet az intézmények működésével kapcsolatos, a kisebbségek
29
jogait sértő gyakorlatot vagy döntést illetően. Saját hatáskörben határozhatja meg a települési önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített agyon használatát, költségvetését és zárszámadását, védett műemlékei és emlékhelyei körét, szervezeti és működési rendjét, saját nevét, jelképeit és kitüntetéseit, valamint az általa képviselt kisebbség helyi ünnepeit. Önálló döntési jogkörben jogosult intézményt alapítani és fenntartani, pályázatokat kiírni, ösztöndíjakat alapítani, vállalatot vagy más gazdasági célú szervezetet alapítani és fenntartani. Egyetértési joga van a helyi közoktatás, média, hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében meghozandó, a kisebbségi lakosságot érintő települési önkormányzati rendeleteket illetően. A kisebbségi önkormányzat a települési önkormányzattal történő megegyezés esetén átvehet attól oktatási intézményt, amennyiben a képzés színvonalát fenn tudja tartani. A helyi kisebbségi önkormányzatok törvényességi felügyeletét a területileg illetékes közigazgatási hivatalok látják el, gazdálkodásukat pedig, az Állami Számvevőszék ellenőrizheti. A kisebbségi törvény lehetőséget nyújt a helyi kisebbségi önkormányzatok országos szintű integrációjára, kisebbségként egy országos kisebbségi önkormányzat megalakítására. Ezek feladata a helyi kisebbségi önkormányzatok érdekeinek országos és megyei szintű képviselete. Az országos és a helyi szint között nincs alá – és fölérendeltség, s a helyi önkormányzatok nem tartoznak tevékenységükről beszámolási kötelezettséggel az országos önkormányzatnak. Az országos kisebbségi önkormányzatnak ugyanolyan felterjesztési jogai vannak, mint a helyi szintnek (a kifogásolás kivételével). Ezen kívül önállóan dönt székhelyéről, szervezetéről, működési rendjéről, költségvetéséről, zárszámadásáról és törzsvagyonának köréről. Ugyanígy önállóan dönthet a rendelkezésére álló rádió- és televízió csatorna felhasználásának elveiről és módjáról. Különböző intézményeket tarthat fenn és működtethet (könyvtár, színház, múzeum, kiadó, országos hatáskörű közép- és felsőoktatási intézmények). Véleményezési joga van a kisebbséget
érintő
jogszabálytervezeteket
illetően.
A
kisebbségi
önkormányzatok
működésének infrastrukturális hátterét a települési önkormányzatoknak kell biztosítaniuk. Elhelyezésüket (lehetőség szerint) önálló épületben vagy helységben kell megoldani, valamint lehetővé kell tenni számukra az ügyintézéshez elengedhetetlenül szükséges technikai eszközök használatát is. Az ingatlanok nem mennek át a kisebbségi önkormányzatok tulajdonába, csak használatra kapják, s megszűnésük esetén vissza kell szolgáltatniuk azokat a települési önkormányzatoknak. Az állam a kisebbségi önkormányzatok elhelyezésével kapcsolatban
30
felmerülő veszteségeket a települési önkormányzatoknak megtéríti. Az ingatlanjuttatás mellett az állam a költségvetésből egyszeri juttatás formájában induló vagyonnal látja el az országos önkormányzatokat. A
kisebbségi
önkormányzatok
működésének
pénzügyi
feltételeit
a
mindenkori
költségvetésben számukra elkülönített, évenként változó nagyságú normatív összeg teremti meg. Ez azonban nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy más forrásból is pénzhez juthassanak. A települési és a megyei önkormányzatok, alapítványok, különböző hazai és külföldi szervezetek vagy magánszemélyek is támogathatják őket. Ezen kívül – bizonyos feltételek betartása mellett – vállalkozásokba is foghatnak. A kisebbségi önkormányzatoknak nyújtott, a működési költségek fedezésére előirányzott támogatás azonban a nemzeti és etnikai kisebbségeket érintő többcsatornás finanszírozási rendszernek csupán egy szelete. A nevesített kisebbségi célú költségvetési támogatások legnagyobb részét a kisebbségi oktatást ösztönző normatív kiegészítő többlettámogatás teszi ki. A kisebbségek civil szervezetei pedig, az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságtól szerezhetnek támogatást pályázati úton. Az anyagi támogatási rendszer ugyanilyen nélkülözhetetlen, program és tevékenységfinanszírozást ellátó elemei a kisebbségi közalapítványok. Eredmények: Az 1998-as önkormányzati választások után a helyi kisebbségi önkormányzatok száma csaknem duplájára emelkedett. Ez a többségi társadalom pozitív hozzáállását is bizonyítja, mivel a kisebbségi önkormányzatokra leadott szimpátiaszavazatok száma 1998-ban jóval magasabb volt, mint az előző választás idején. A helyi kisebbségi önkormányzatok száma az 1997-es, illetve az 1999-es évek tükrében: (3. sz. táblázat) Kisebbség
1997
Szavazatok
1999
Szavazatok
Bolgár
4
2882
15
21 998
Cigány
421
888 279
754
1 092 044
Görög
6
10 635
19
61 605
Horvát
56
98 005
75
102 956
31
Lengyel
7
3220
33
82 743
163
560 620
272
966 324
Örmény
16
32 052
25
72 725
Román
12
19 844
37
36 430
Ruszin
1
1323
10
7117
Szerb
19
37 319
35
34 642
Szlovák
49
114 460
75
163 110
Szlovén
6
5660
10
9558
Ukrán
-
0
5
6670
760
1 774 299
1369
2 657 922
Német
Összesen
A kisebbségi önkormányzatok első négyéves működéséből levonható tapasztalatok alapján ma már tisztábban látszanak a rendszer gyenge pontjai. Ezért a parlament 1998 őszén elhatározta a kisebbségi törvény, illetve az önkormányzati képviselők megválasztását szabályozó törvény korrekcióját. A kisebbségi kérdés magyarországi törvényi szabályozása 1993-ban jogelméletileg is eredeti kísérletnek számított. Először próbálta meg ugyanis egy törvény a szétszórtan élő, alacsony létszámú kisebbségek jogait megnyugtató módon rendezni. Az 1993. évi LXXVII. törvény a kisebbségek helyzetét szabályozó állami jogalkotás progresszív vonulatába sorolható. Az egyébként részletezőnek számító törvény elismerte a kisebbségek közösségi jogait, s ezek megvalósulásának szervezeti kereteit is megteremtette a helyi és országos önkormányzatok által. Garantálta a kisebbségek nyelvhasználatának jogát, s rendelkezett a kisebbségi oktatás törvényi előfeltételeiről is.19
19
Eiler Ferenc – Kovács Nóra: A kisebbségi önkormányzatok rendszere Magyarországon, 8287, 101. oldal (Regio, 2000). 32
4. Intézményi Háttér 4.1 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) 2007. január 31. napjával megszűnt. A kormányzati szervezetalakítással összefüggő 2006. évi CIX. törvény 13. §-ban foglaltak alapján, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos állami feladatok ellátásáról és az ehhez kapcsolódó intézményrendszer átalakításáról szóló 363/2006. (XII. 28.) Korm. rendeletben megfogalmazottak szerint a hazai kisebbségpolitika irányítása a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter hatáskörébe került. Ennek megfelelőn a NEKH általános jogutódja - szervezeti és feladatellátás szempontjából - a Miniszterelnöki Hivatal. A
Miniszterelnöki
Hivatal
(MeH)
külkapcsolatokért
és
nemzetpolitikáért
felelős
szakállamtitkára, Gémesi Ferenc nemzetközi sajtótájékoztató keretében ismertette 2007. január 19-én Budapesten a szakállamtitkárság új szervezetét és tartalmi programját. A tájékoztatón elhangzott, a határon túli magyarokkal és a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos kormányzati munkát érintő változások célja, hogy az eddigi szimbolikus intézmények helyett új alapokra helyezett kisebbségpolitika valósuljon meg. Gémesi Ferenc bemutatta a szakállamtitkárság három főosztályának vezetőit. A Kül- és Biztonságpolitikai Főosztály élén Császár Tibor áll, a Nemzetpolitikai Főosztály vezetője Törzsök Erika főigazgató, míg a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztályt Németh Erika főigazgató vezeti. A MeH-be integrált szervezeti egység látja el mindazokat a feladatokat, melyeket eddig a megszűnt hivatal végzett, kiemelt figyelemmel a kisebbségek esélyegyenlősége megteremtésére, a kulturális autonómia kiépítése elősegítésére, valamint a hazai kisebbségpolitikai célok megvalósítását szolgáló európai uniós fejlesztési források hatékonyabb bevonására. A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2007. június 11-én 326 igen és 14 nem szavazat ellenében, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok védelme érdekében - kizárólag neki felelős megbízottként - Dr. Kállai Ernőt választotta a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának.20
20
http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=1314 33
A szakállamtitkárság feladatköre: A Szakállamtitkárság összetett feladatkörrel rendelkezik: a Szakállamtitkár Titkársága és a Program Koordinációs Főosztály útján végzett általános koordinációs feladatain túlmenően két olyan terület – a nemzetpolitika és a kisebbségpolitika – államigazgatási felügyeletét látja el, amelyek korábban önálló országos hatáskörű szervekhez tartoztak. A 2006-os évben lezajlott kormányzati szervezeti átalakítás a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó intézményeket sem hagyta érintetlenül. A Kormány szándéka egy olyan új intézményrendszer kialakítása volt, amely – a határon túli magyarsággal kapcsolatos megkülönböztetett figyelem mellett – tükrözi hazánk és a környező országok Uniós csatlakozásával előállt új helyzetet. Ezt jelzi a Határon Túli Magyarok Hivatalának integrálása a Miniszterelnöki Hivatalba, amely folyamat eredményeképpen 2007. január 1-jén létrejött a Miniszterelnöki Hivatal Külkapcsolatok és Nemzetpolitikai Ügyek Szakállamtitkársága szervezeti egységeként a Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya. A Szakállamtitkárság február 1-jétől a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal feladatkörét is átvette annak érdekében, hogy a határon túli magyarság és a hazai kisebbségek ügyének koordinációja a legmagasabb kormányzati szinten, a Miniszterelnöki Hivatalon belül történjen. A két terület egyazon szakállamtitkárságon belüli helye jelzi azt a kormányzati szándékot, hogy a kisebbségi kérdést regionális szinten egységesen kezelje, és tegye lehetővé a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek vonatkozásában a kormányzati politika dinamizálását. Ennek a koncepcióváltásnak az eredményeként jött létre 2007. február 1-jével a Szakállamtitkárság szervezeti egységeként a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály. 21 4.2 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály A Miniszterelnöki Hivatal szervezetében a Külkapcsolatok és Nemzetpolitikai Ügyek Szakállamtitkárságának szervezeti egységeként 2007. február 1-től létrejött, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály (NEKF) feladatköre a hazánkban élő kisebbségekkel összefüggő állami feladatok ellátására terjed ki. E feladatok ellátásának alapját 21
http://www.nemzetpolitika.gov.hu/index.php?main_category=5&action=view_item&item=31 34
jogszabályok adják, amelyeket kiegészítenek a hazánk nemzetközi kapcsolataiban felmerülő, a hazai kisebbségekkel kapcsolatos egyéb két-, illetve többoldalú nemzetközi feladatok. A Főosztály konkrét feladatai közül kiemelést érdemel a kormányzati kisebbségpolitika koncepciójának kidolgozása, a vonatkozó kormányzati döntések előkészítése, a kisebbségek helyzetének folyamatos értékelése, a kormányzat kisebbségi programja végrehajtásának összehangolása, az államigazgatás kisebbségekkel kapcsolatos feladatellátásának figyelemmel kísérése. Munkája során a Főosztály gondoskodik a közvélemény kisebbségekkel kapcsolatos tájékoztatásáról
a
kormány
és
a
kisebbségi
közösségek
közötti
információcsere
koordinálásáról, valamint a kisebbségpolitikai események, történések dokumentálásáról. Nemzetközi vonatkozásban a Főosztály kapcsolatot tart a hazai kisebbségek anya-, illetve nyelv országaival, valamint a kisebbségvédelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetekkel, intézményekkel. A Főosztály szervezeti felépítése: Kisebbségpolitikai Osztály: a hazai kisebbségekkel való közvetlen kapcsolattartásért felelős szervezeti egység. Feladatai között a kisebbségi kulturális autonómiával kapcsolatos koordinatív tevékenység ellátása épp úgy megtalálható, mint elemzések, szakmai- és háttéranyagok készítése, a kisebbségi sajtó-, médiatevékenység figyelemmel kísérése, vagy a társtárcákkal
való
kapcsolattartás
a
hatékonyabb
és
eredményesebb
kormányzati
kisebbségpolitika érdekében. Kisebbségi Jogi és Önkormányzati Osztály: tvékenysége elsősorban a kisebbségi önkormányzatiságból fakad. Az osztály felelős a jogszabály-tervezetek készítéséért, véleményezéséért, a kisebbségi joganyag módosításainak kezdeményezéséért, valamint a kisebbségi közösségek felé történő jogi tanácsadásért. Feladatai közé tartozik továbbá a jogszabály-értelmezés, tájékoztatás, az önkormányzati szereplőkkel történő kapcsolattartás, a kisebbségi választások elemzése, értékelése is. Stratégiai, Fejlesztési és Támogatási Osztály: a Főosztály másik két szervezeti egységével együttműködve
a
kisebbségpolitikai
fejlesztési
célok,
és
a
kisebbségi
elvárások
összehangolását végzi. A támogatási keretek felhasználását és a kisebbségi közösségek
35
céljainak megvalósítását a pályázati lehetőségek felkutatásával, az emberi és pénzügyi erőforrások hatékony hasznosítását segítő módszerek, és eszközök ismertetésével segíti.22
4.3 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa Magyarországon az 1989. október 23-ai alkotmánymódosítással jött létre egy új jogintézmény, az országgyűlési biztos, köznapi néven - ombudsman. Az ombudsman feladata az Alkotmány szerint: a hivatalához érkezett panaszok kivizsgálása és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi
intézkedések
kezdeményezése.
Az
Országgyűlés
1993-ban
megalkotta
az
országgyűlési biztos jogállását és eljárását szabályozó törvényt (1993. évi LIX. tv.), majd 1995 júniusában hat évre megválasztotta a munkájában kizárólag neki felelős négy országgyűlési biztost - az állampolgári jogok országgyűlési biztosát, az általános helyettest, valamint a két szak-ombudsmant: az adatvédelmi biztost, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát -, akik tisztségükre egyszer újraválaszthatók. Az ombudsmanokat megilleti a mentelmi jog. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 1995-2001. június 30. között dr. Gönczöl Katalin, általános helyettese 1995-2000 között dr. Polt Péter volt. Jelenleg dr. Lenkovics Barnabás és általános helyettese, dr. Takács Albert látja el az Alkotmányban rögzített emberi és állampolgári jogok védelmét. Az ombudsmani törvény szerint az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása során hozott határozata (intézkedése), illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette, illetve jogorvoslati nincs számára biztosítva. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok első országgyűlési biztosa dr. Kaltenbach Jenő, akit az Országgyűlés 2001-ben újra választott.
22
http://www.nemzetpolitika.gov.hu/index.php?main_category=4&action=view_item&item=54 36
Feladata, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja, vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében intézkedéseket kezdeményezzen. Kisebbségi jognak minősülnek különösen - az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és a hazánk által ratifikált más nemzetközi egyezményekben, illetőleg az alaptörvényben foglalt jogokon kívül - a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokról szóló 1993. évi LXXVII. törvényben biztosított jogok: például az anyanyelv- használat és az anyanyelvi oktatásban való részvétel joga, az önazonossághoz való jog, a faji diszkrimináció tilalma. Az alkotmányos és ezen belül a kisebbségi jogok sérülhetnek minden olyan esetben, amikor az állampolgárral szemben tanúsított hatósági magatartás az egyén kisebbségi vezethető vissza. A kisebbségi biztoshoz fordulhat minden személy és közösség, amely úgy érzi, hogy alkotmányos jogait (pl.: önkormányzatiság, országgyűlési képviselet stb.) megsértették. A helyi és országos kisebbségi önkormányzatoktól érkező beadványokat, amelyben a kisebbségi önkormányzat a közigazgatásban való részvételt, a művelődési és oktatási önigazgatást, a saját vagyonnal való gazdálkodást illetően tesz panaszt, a kisebbségi biztos szintén kivizsgálja.23
4.4 Egyenlő Bánásmód Hatóság A Hatóság feladata: Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése esetén a jogaiban sértett fél kérelmére, vagy a törvényben meghatározott esetekben hivatalból lefolytatja a hatósági eljárást annak megállapítása érdekében, hogy történt-e hátrányos megkülönböztetés. Kérelem alapján vizsgálatot folytat, hogy az arra kötelezett munkáltatók elfogadtak-e esélyegyenlőségi tervet. Ha az arra kötelezett munkáltató (az ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szervek és a többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok) elmulasztotta az esélyegyenlőségi terv elfogadását, a hatóság felszólítja a mulasztás pótlására, és szankcióval sújthatja. Közérdekű igényérvényesítés joga alapján pert indíthat a jogaiban sértett személyek és csoportok védelmében. 2007. január 1.-jétől a hatóság előtt a társadalmi és érdek-képviseleti szervezetek közérdekű igényt érvényesíthet.
23
http://wcs.oisz.hu/46314/orszagos-hataskoru-szervek/orszaggyulesi-biztosok-hivatala.html 37
A hatóság továbbá véleményezi az egyenlő bánásmódot érintő jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei és jelentése tervezeteit, javaslatot tesz kormányzati döntésekre, jogi szabályozásra. Rendszeresen tájékoztatja a közvéleményt és a Kormányt az egyenlő bánásmód
érvényesülésével
kapcsolatos
helyzetről,
tájékoztatja
az
érintetteket
az
igényérvényesítés lehetőségeiről. Közreműködik azoknak a jelentéseknek az elkészítésében, melyeket az egyenlő bánásmód hazai érvényesülésével kapcsolatban nemzetközi szervezetek részére kell megküldeni. Feladatai ellátása során együttműködik az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testülettel, az érintett társadalmi és érdek-képviseleti szervekkel, valamint az állami szervekkel.24
4.5 Országos Horvát Önkormányzat Elnök:HeppMihály Az Országos Horvát Önkormányzat a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi 20. törvény (68§) valamint a Nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII számú törvény alapján 1995- ben jött létre. Legfontosabb feladatának a Magyarországon élő horvát nemzetiség politikai és kulturális érdekeinek képviseletét tekinti. Ennek érdekében a kulturális autonómia megteremtésén, az intézményi háttér kiépítésén dolgozik. Fontos eredménynek tartja, hogy a kulturális autonómia alapját és megerősödését szolgáló intézmények, mint például a Hercegszántói Horvát Tanítási Nyelvű Óvodát, Általános Iskolát és Diákotthont, a Magyarországi Horvátok Tudományos Intézetét, a Croatica Kulturális, Információs és Kiadói Kht- t, sikerült megalapítania és mind a mai napig biztosítania az intézmények eredményes működését. Pag szigetén, Horvátországban sikerült létrehozni egy Európában egyedülálló kisebbségi projektet, a Magyarországi Horvátok Képzési és Üdülési Központját. A Központ ez idáig pozitív nemzetközi fogadtatásban részesült. Mindezen intézmények és kulturális rendezvényeink, ahhoz járulnak hozzá, hogy a magyarországi horvátok nemzetiségi öntudatukat, értékeiket, anyanyelvüket megéljék, gyakorolják és fejlesszék.
24
http://www.egyenlobanasmod.hu/index.php?g=ebh_aboutH.htm 38
4.6 Bolgár Országos Önkormányzat elnöke: dr. Muszev Dancso A jelenleg hivatalban lévő Bolgár Országos Önkormányzat 2007. március 23-án alakult meg, A Bolgár Országos Önkormányzat szoros együttműködésre törekszik a Magyarországi Bolgárok Egyesületével, amely a magyarországi bolgárság legjelentősebb civil szervezete. Az önkormányzat fontos feladatának tartja kulturális rendezvények, bulgáriai művészek vendégszereplésének megszervezését, valamint a legfontosabb bolgár szervezetek, művészeti csoportok és művészek lehetőségihez mérten való pénzügyi támogatását. A BOÖ havonta kiadja a Bolgár Hírek című újságot, amely 2003-ban teljesen megújult (nagyobb terjedelmű, kétnyelvű és színes lett), és egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Az önkormányzat már 1200 családhoz juttatja el a lapot, vállalva ennek teljes költségét. A BOÖ negyedévente megjelenteti a Haemus bolgár-magyar kulturális és társadalmi folyóiratot, évente kiadja a Bolgár kalendárium című könyvet, és más könyvek kiadását is vállalja, illetve támogatja. A BOÖ fenntartója a Bolgár Nyelvoktató Kisebbségi Iskolának, amely 2004. szeptember 1-én kezdte meg a működését az állami oktatás keretein belül. A BOÖ nyaranta a Bolgár Ifjúsági Egyesülettel és a Soproni Bolgár Önkormányzattal Fertődön egyhetes, már hagyományos nyelvi és népművészeti tábort szervez az egész ország területéről érkezett bolgár és magyar fiatalok (kb. 80 fő) részére. A BOÖ a központi állami költségvetésből támogatást nyújt a Bolgár Művelődési és Kulturális Kht.-nak a Bolgár Művelődési Ház fenntartására és alapvető tevékenységére. 4.7 Országos Lengyel Önkormányzat Elnök: Molnárné-Sagun Zdzisława A magyarországi lengyelség ma két országos kiterjedésű szervezetet működtet (a Bem József Egyesületet 1958-tól és a Szent Adalbert Egyesületet 1992 óta). Az 1994-95-ös évektől kezdve kisebbségi önkormányzatok jöttek létre, közöttük az Országos és a Fővárosi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat, a lengyelek visszanyerték a Lengyel Házat (1998-ban), és a Lengyel templomot, amely 1991-ben a Budapesti Római Katolikus Lengyel Perszonális plébánia rangot kapta.
39
A művészet és tudomány művelői a Magyarországi Lengyel Alkotók Fórumát hozták létre (1996-ban), az üzletemberek pedig, a "Polonia-Hungaria" Magyarországi Lengyelek Érdekvédelmi Szövetsége alapítói (1996). A lengyelség létrehozott intézményeket is, ezek: a Magyarországi Lengyelek Múzeuma és Levéltára (1998-ban), valamint az Országos Lengyel Iskola, Ifjúsági néptáncegyüttest ("Dwa Bratanki" - 1993-ban) színpadi együttest ("Za Kurtyna" - 1998-ban) szervezett, folyóiratokat (a havonta megjelenő "Polonia Wegierska" c. lapot 1995-től, és a negyedévenként jelentkező "Glos Polonii" c. folyóiratot 1987 óta), könyvet, naptárt ad ki, hetente adásba kerülő, lengyel nyelvű rádióműsora van (1998 óta), valamint a lengyelség legfontosabb, nemzetközi szervezeteinek tagja. 4.8 Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Elnök: Heinek Ottó 1994. decembere, a kisebbségi önkormányzatok megválasztása után 1995. március 11-én választotta meg a német kisebbség elektori gyűlése a magyarországi németek politikai és kulturális képviselelti szervét, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatát. A LXVII ./1993 kisebbségi törvény által kínált lehetőségek szerint az MNOÖ egy modern kisebbségpolitikát kíván megvalósítani. Az önkormányzat fő célja a nyelv, a szellemi örökség, a történelmi tradíciók, a magyarországi német indentitás megőrzése és támogatása. Ide tartozik kulturális területen a német anyanyelv megőrzése és ápolása, a német nyelv oktatásának támogatása a magyar iskolarendszerben, és a németországi cserekapcsolatok partneri kapcsolatok és programok révén. A kulturális autonómia megvalósítása, vagyis a magyarországi német intézmények saját fenntartásba történő átvétele biztosítja az MNOÖ fő tevékenységi körét. 4.9 Országos Örmény Önkormányzat Elnök: Szarkiszján Ádám Az 1994. december 11-ei kisebbségi önkormányzati választások során Budapest hat kerületében, Szigethalmon és Veszprémben alakult meg örmény kisebbségi önkormányzat. 1995. március 4-én választották meg a 9 fős Fővárosi Örmény Kisebbségi Önkormányzatot A 17 fős Országos Örmény Önkormányzat megválasztására 1995. február 19-én került sor. 1995. november 19-én a főváros további 4 kerületében, valamint Székesfehérvárott,
40
Debrecenben, Dorogon és Nyíregyházán választottak örmény kisebbségi önkormányzatot Az 1998. évi választásokon 16 fővárosi kerületi és 8 vidéki, azaz összesen 24 helyi örmény kisebbségi önkormányzat megválasztására irányuló kezdeményezés volt eredményes. Az
Országos
Örmény
Önkormányzatot
1999.
január
3-án
választották
meg.
Az örmények önálló iskolahálózattal nem rendelkeznek, az önkormányzatok viszont több helyütt
szerveznek
nyelvtanfolyamokat.
Vallási
szervezetük
az
örmény
katolikus
egyházközség 1924-ben létesült. A Budapesten felépült és az országban egyetlen örmény templom és lelkészség nemcsak vallási céllal működik, falai közt a helyhez méltó színvonalas - elsősorban egyházi jellegű kiállításokat és kamarahangversenyeket rendeznek. Jelenleg 20 fővárosi kerületi és 11 vidéki örmény kisebbségi önkormányzat van. 2007. évben alakult és működik az Örmény Kulturális, Dokumentációs és Információs Központ. 4.10 Szerb Országos Önkormányzat Elnök: Alexov Ljubomir A 2002. évi kisebbségi önkormányzati választások eredményeként 44 szerb kisebbségi önkormányzat megválasztására került sor. 4.11 Országos Szlovén Önkormányzat Elnök: Ropos Márton Az Országos Szlovén Önkormányzat megválasztására 2007. március 4- én került sor, a szavazati joggal rendelkező elektorok 15 tagú testületet választottak. Az Országos Szlovén Önkormányzat együttműködik a Magyarországi Szlovének Szövetségével, a települési és helyi kisebbségi önkormányzatokkal, nemzetiségi civil szervezetekkel. Együtt munkálkodunk az anyanyelvápolás és oktatás, a kulturális tevékenység, a tájékoztatás és könyvkiadás terén az intézmények és közösségek fenntartásában.
41
4.12 Országos Ukrán Önkormányzat: Elnök: Hartyányi Jaroszlava 2007. március 4-én megalakult a Magyarországi Országos Ukrán Önkormányzat. A Magyarországi ukrán Kulturális Egyesület azonban, már 15 éve működik hazánkban. 4.13Országos Cigány Önkormányzat: Elnök: Kolompár Orbán 2003. március 12-én vették át megbízólevelüket az Országos Cigány Önkormányzat megválasztott tagjai. 4.14 Országos Szlovák Önkormányzat Elnök: Fuzik János Megválasztására 1995-ben került sor. Az Országos Szlovák Önkormányzat együttműködik a Szlovák Közművelődési Központtal, a települési és helyi önkormányzatokkal, nemzetiségi civil szervezetekkel. 4.15 Országos Ruszin Önkormányzat Elnök: Manajló András 1999. januárjában alakul meg az Országos Ruszin Önkormányzat. 4.16 Magyarországi Románok Országos Önkormányzata Elnök: Kreszta Traján Megalakult, 1995 tavaszán. 4.17 Görög Országos Önkormányzat: 1997-ben foglalták el, rendezték be és szerelték fel az állam által részükre ingyenes használatba adott székházat.25
25
http://www.kisebbsegiombudsman.hu/hir-331-bolgar-orszagos-nkormanyzat.html 42
5. A Kisebbségi Önkormányzatokról 5.1 A kisebbségek önkormányzatai, a kisebbségi önkormányzatok létrehozása Az 1993. évi LXXVII. törvény IV. fejezet kimondja: 21. § (1) Az egyes kisebbségek külön törvényben meghatározottak szerint községben, városban és a főváros kerületeiben települési, továbbá a megyében és a fővárosban területi kisebbségi önkormányzatot, valamint országos kisebbségi önkormányzatot hozhatnak létre. 5.2 A kisebbségi önkormányzatok jogai és kötelezettségei A törvény 24/B. § (1) bekezdése szerint a kisebbségi önkormányzati jogok a kisebbséghez tartozó választópolgárok közösségét illetik meg, akik ezeket a jogaikat törvényben meghatározott módon, választott képviselőik útján gyakorolják. A kisebbségi önkormányzat jogi személy. A kisebbségi önkormányzati feladat- és hatáskörök a kisebbségi önkormányzat testületét illetik meg, a kisebbségi önkormányzatot az elnök képviseli. A kisebbségi önkormányzatok a feladat- és hatáskörükbe tartozó kisebbségi közügyekben - a törvény keretei között - önállóan vagy az állami és önkormányzati szervekkel együttesen járhatnak el. A kisebbségi önkormányzati jogok minden kisebbségi önkormányzat tekintetében egyenlőek. A kisebbségi önkormányzatok kötelezettségei eltérők lehetnek. A kisebbségi önkormányzatok között, illetőleg a kisebbségi önkormányzatok és a helyi önkormányzatok között nincs alá-fölérendeltségi viszony. 5.3 A kisebbségi önkormányzatok vagyona A kisebbségi önkormányzat vagyonát, illetve bevételeit képezik különösen: •
az állam költségvetési hozzájárulása,
•
a helyi önkormányzat hozzájárulása,
•
a saját bevételek,
•
a támogatások,
•
a vagyonának hozadéka,
•
az adományok,
•
az átvett pénzeszközök. 43
5.4 A kisebbségek támogatása, a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodása, vagyona Az állam a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékben kiegészítő normatív támogatást nyújt a kisebbségi óvodai neveléshez, illetőleg az anyanyelvi (anyanyelvű) iskolai oktatáshoz. Az Országgyűlés döntése szerinti megosztásban biztosítja a nemzeti és az etnikai kisebbségi önkormányzatok, illetőleg támogatja a nemzeti vagy etnikai társadalmi szervezetek működését. A kisebbségek, illetőleg az érdekükben kifejtett tevékenység támogatására az Országgyűlés létrehozta a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Alapot. Az Alap forrása a központi költségvetés. Az Alapból elsődlegesen és meghatározó módon kisebbségi érdekű tevékenységeket kell támogatni, a kisebbségi önkormányzatok és egyéb szervezetek működésének támogatását továbbra is az Országgyűlés döntési kompetenciájában hagyva. A kisebbségek anyagi támogatásában hazai és külföldi szervezetek, alapítványok és magánszemélyek is közreműködhetnek. 57. § Az állam által nyújtott pénzügyi támogatások törvényes felhasználását - az állami pénzeszközök felhasználására előírt rendnek megfelelően - az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A kisebbségi települési önkormányzat vagyonára a települési önkormányzatok vagyonára vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. A kisebbségi önkormányzat működésének pénzügyi feltételeit általában az alábbi forrásokból biztosíthatja: az állam költségvetési hozzájárulása, a települési vagy megyei önkormányzat hozzájárulása, saját bevételek, alapítványi támogatások, hazai és külföldi szervezetektől kapott támogatások, adományok. 5.5 Vagyon és infrastruktúra: A kisebbségi önkormányzatok részére a települési önkormányzatoktól kezelésbe, használatba átadott vagyontárgyak, ingatlanokról elmondható, hogy nagyjából mindenütt hasonló módon történt. A kisebbségi önkormányzatok kis százalékánál fordul el, hogy egyéb működési jellegű támogatást vehetnek igénybe, illetve kapnak (pl: ingyenes telefon használat, gépkocsi használat). Általában jellemző, hogy az önkormányzatok által működtetett intézmények épületeit (művelődési ház, közösségi ház) ingyenesen vagy térítésmentesen használhatják. A fentieken kívül kisebb mértékben jellemző, hogy a működéshez szükséges egyéb vagyontárgyat vagy épületet is biztosítanak a kisebbségi önkormányzat részére (földterület
44
biztosítása, klub épület, tájház átadása kulturális rendezvényekhez de van, ahol szociális lakásépítési célra közművesített telket biztosít a települési önkormányzat. 5.6 Önkormányzati pénzügyi támogatások: Az 1996-os és 1997-es önkormányzati költségvetésből a kisebbségi önkormányzatok működésére biztosított összegek tekintetében, a települések nagyobb részénél csak az állami támogatást kapja meg a kisebbségi önkormányzat. Jó néhányuk ezt különböző pályázati pénzösszegekkel
egészíti
ki.
Számos
kisebbségi
önkormányzat
kap
a
település
költségvetéséből külön támogatást. A kisebbségi önkormányzatok a részükre biztosított pénzösszegeket az alábbi fő tételek szerint használták fel. Első helyen a személyi jellegű kiadások (tiszteletdíj) valamint járulékai szerepelnek illetve a hozzá kapcsolódó működési kiadások (útiköltség térítés, telefon költség) és jó néhány esetben ez a teljes költségvetésüket, vagy annak meghatározó részét ki is meríti. Második leggyakrabban megjelölt tételek a különböző szakmai jellegű kiadások, amelyek a kisebbségi önkormányzatok „érdemi működése”, illetve szolgáltatásai körébe tartoznak. Ezek közül jellemzőek szociális támogatások és segélyek mezőgazdasági tevékenység támogatása, kulturális rendezvények, alapítványok
támogatása,
pályázatok
elkészítése
illetve
finanszírozása,
közhasznú
foglalkoztatás segítése, illetve munkahelyteremtés. 5.7 Egyéb támogatási formák: A különböző szervektől kapott nem anyagi jellegű támogatások tekintetében az első helyen a különböző helyi oktatási, kulturális és szociális intézményeket vannak, amelyek ingyenesen vagy kedvezményesen bocsátják rendelkezésre épületeiket, illetve szolgáltatásaikat, valamint az intézményekben dolgozó szakemberek szakmailag segítik a kisebbségi önkormányzatok. Őket követik a sorban a különböző egyházi szervezetek, és intézmények, a gazdasági társaságok kisebbségi szövetségek, kisebbségi önkormányzati társulások valamint a különböző helyi, megyei vagy országos civil szervezetek alapítványok.
45
5.8 Pénzeszközök felhasználása: A kisebbségi önkormányzatoknak több pályázati lehetősére lenne szükség és igényelnék a pénzügyi keret növelését. A pályázati kiírások körülményesek, nem egyértelműek és a kidolgozásra kevés idő áll rendelkezésre. A legtöbb pályázat előír bizonyos mértékű saját erőt, amelyet a kisebbségi önkormányzatok a saját költségvetésükből, a normatív támogatásból nem tudnak előteremtani, és így már eleve be sem tudjál adni a pályázatot. A pályázatok meghirdetése nem elég nyilvános, nem kellően széles körben publikált, és a pályázati adatlapokhoz való hozzájutás is nehézkes – főleg a kis településeken működő önkormányzatok esetében. A pályázati feltételek egyre szigorodnak és főleg a Cigány kisebbségi önkormányzatnak gondot okoz a dokumentáció kitöltése, megírása, azaz nem tudnak pályázni. A rendszeres tiszteletdíjak mellett számos helyen adnak vagy az év elején vagy év végén az elnöknek és a tagoknak különböző összegű, egyszeri pénzbeli jutatást. Az egyéb juttatások tekintetében a természetbeli juttatások úgymint gépkocsi használat, illetve annak költségtérítése, napidíj, rendszeres havi általány az elnök kiadásaira, telefonkártya vásárlás, étkezési hozzájárulás, reprezentáció jellemző.26 5.9 A települési kisebbségi önkormányzatok feladat- és hatásköre A települési kisebbségi önkormányzat - jogszabályi keretek között - saját hatáskörében határozza meg szervezete és működése részletes szabályait az alakuló ülést követő 3 hónapon belül, a települési kisebbségi önkormányzat nevét, jelképeit, kitüntetéseit, továbbá ezek odaítélésének feltételeit és szabályait, az általa képviselt kisebbség helyi ünnepeit, a törzsvagyon körét, kizárólagos rendelkezése alatt álló vagyona használatának szabályait, intézmény alapítását, átvételét és fenntartását, gazdálkodó és más szervezet alapítását vagy az ezekben való részvételt, önkormányzati társulás létrehozását vagy társuláshoz való csatlakozást, pályázat kiírását, ösztöndíj alapítását, a helyi önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát, a helyi önkormányzat rendeletében költségvetését, zárszámadását, a települési önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források felhasználását, műemlékei és emlékhelyei védetté nyilvánításának kezdeményezését, részt vesz a helyi bíróságok ülnökeinek választásain 26
Csefkó Ferenc – Pálné Kovács Ilona: Kisebbségi Önkormányzatok Magyarországon
(Budapest, 1999 Osiris Kiadó 53-57oldal). 46
A települési kisebbségi önkormányzat kötelező feladatai különösen saját kezdeményezésére a helyi önkormányzat által átruházott feladat- és hatáskör ellátása, saját kezdeményezésére más kisebbségi önkormányzat által átruházott feladat- és hatáskör ellátása. A települési kisebbségi önkormányzat a (3) bekezdésben említett feladatokon kívül - a rendelkezésére álló források keretei között - önként vállalt feladatot láthat el különösen a kisebbségi oktatás és nevelés, a helyi írott és elektronikus sajtó, a hagyományápolás és közművelődés területén.
5.10 A települési kisebbségi önkormányzat működése A települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább négy ülést tart. Az ülést össze kell hívni a települési kisebbségi önkormányzati képviselők több mint egyharmadának vagy a települési kisebbségi önkormányzat bizottságának indítványára. Az ülést az elnök hívja össze és vezeti. A települési kisebbségi önkormányzat testülete évente legalább egyszer közmeghallgatást tart. 5.11 A területi kisebbségi önkormányzat A területi kisebbségi önkormányzat: véleményt nyilvánít az általa képviselt kisebbséget e minőségében érintő megyei (fővárosi) önkormányzati rendeletek tervezetéről, közreműködik az általa képviselt kisebbségek középfokú kisebbségi oktatása terén a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami szervek szakmai ellenőrzésében, a közoktatási törvényben szabályozott módon, kezdeményezheti a megyei vagy fővárosi önkormányzatnak a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátásra, középiskolai és szakiskolai ellátásra vonatkozó feladatés hatásköre átadását.
47
6. Az országos önkormányzat feladat- és hatásköre Az országos önkormányzat ellátja az általa képviselt kisebbség érdekeinek országos, és ahol nincs területi kisebbségi önkormányzata, területi (megyei, fővárosi) képviseletét és védelmét. A kisebbség kulturális autonómiájának megteremtése érdekében intézményeket hozhat létre, és összehangolhatja azok működését.
6.1 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról Az 1990. évi törvény a helyi önkormányzatokról 8. § (4) bekezdése szerint: A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. A települési kisebbségi önkormányzat és a települési önkormányzat viszonyrendszerét is pontosítja a törvény. A települési önkormányzat köteles a kisebbségi önkormányzattal együttműködni, a működéshez szükséges infrastrukturális hozzáférést a kisebbségi önkormányzatnak - a rendelkezésre álló keretek között - térítés ellenében biztosítani.27
7. XIX. kerület Kispest Polgármesteri Hivatalának kapcsolatkezelése a helyi kisebbségekkel Kutatásom első részeként bemutatom egy konkrét kerületi önkormányzat kapcsolat kezelését a helyi kisebbségi önkormányzatokkal, a helyi kisebbségi elnökökkel való közös munkát, illetve a helyi kisebbséggel való kapcsolattartást. Mivel a Kispesti Önkormányzatnál dolgozom, lehetőségem nyílt arra, hogy személyesen beszélhessek az illetékesekkel, illetve a hivatal vezetőivel. A hivatal szervezeti felépítésében helyet kapott az ún. Társadalmi Kapcsolatok Irodája, mely a Polgármesteri Kabinet Iroda alá tartozik. A társadalmi kapcsolatok iroda keretein belül egy 27
Jogtár 1993. évi LXXVII. törvény 48
irodavezető és három ügyintéző dolgozik. Az irodavezető valamint két ügyintéző első sorban a pályázatokkal kapcsolatos feladatokat látja el, ők a pályázati referensek, illetve az irodavezető. Az irodán dolgozó harmadik ügyintéző a kisebbségi koordinátor, ő foglalkozik a kisebbségek ügyeivel első sorban. Az önkormányzat épületében külön irodát kapott a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke. Minden hétfő délután 14 és 17 óra között, valamint szerdán 10 és 15.30 között a cigányügyi referens és a kisebbségi koordinátor közösen fogadja a cigány származású ügyfeleket. Így az önkormányzat kisebbségi koordinátora és a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke maximálisan összetudja hangolni az önkormányzat, a cigány kisebbségi önkormányzat, illetve a hivatalba érkező kisebbségek érdekeit. A Kispesti Önkormányzat 5-41/2006. számú alpolgármesteri-jegyzői együttes intézkedése tartalmazza a polgármesteri hivatal és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat együttműködéséről szóló rendeletet. (Az eredeti intézkedés megtalálható a melléklet gyűjteményben). Ez az intézkedés kimondja, hogy az önkormányzat, a polgármesteri hivatal és a cigány kisebbségi önkormányzat célja, hogy: •
nevezett kisebbség esetében megfelelő módon kezeljük a konfliktusokat,
•
csökkenjen az ügyfelek részéről érzett előítélet és diszkrimináció,
•
erősödjön az ügyfelek és a szociális szolgáltató rendszer között kapcsolat,
•
jelentős mértékben teher mentesüljenek az önkormányzat és a hivatal vezető tisztségviselői,
•
gyorsabb legyen az ügyintézés,
•
növekedjék az ügyfél probléma megoldó képességének erősítése, ezen belül,
•
több legyen a segítő beszélgetés, meghallgatás, javuljanak a szociális készségek, szükség szerint esetmenedzseléssel kell eljárni az ügyfél érdekében (időpont egyeztetés, személyes kíséret stb.)
A kisebbségi koordinátor feladata: •
a kisebbségi koordinátor tartja a közvetlen kapcsolatot a polgármesteri hivatal irodáival, csoportjaival, a MESI-n (Művelődési, Egészségügyi és Sport Iroda vagy Humánszolgáltatási Iroda) keresztül az iskolák gyermekvédelmi felelőseivel, illetve a Családsegítő Szolgálat munkatársaival.
49
•
A kisebbségi koordinátor szükség szerint felveszi a kapcsolatot olyan alapítványokkal, civil szervezetekkel, amelyek szolgáltatásukkal segítik (álláskeresés, mentálhigiénés program stb.) a cigány kisebbséget.
•
A kisebbségi referenset és a cigány kisebbségi koordinátort meg kell hívni azokra a bizottsági ülésekre, amely a szociális rendelet összeállításával foglalkozik, valamint dönt iskolai, óvodai felvételi ügyekben.
A cigányügyi (kisebbségi) koordinátor célja: •
a többségi – kisebbségi konfliktus kezelése
•
az ügyfél részéről érzett előítélet, diszkrimináció csökkentése
•
ügyfél és a szociális szolgáltató rendszer közötti kapcsolat erősítése
•
ügyfél problémamegoldó képességének erősítése, ezen a következőket kell érteni: ¾ segítő beszélgetés, meghallgatás ¾ szociális készségek javítása, esetmenedzselés (eljárni az ügyfél érdekében), szociális intervenció például: elkísérni az ügyfelet az illetékes irodához elősegítve az ügyintézést, magatartás mintát nyújtani, információt közvetíteni
A társadalmi kapcsolatok irodán belül a cigányügyi koordinátorhoz és a cigányügyi referenshez nem csak a cigány kisebbség fordulhat, hanem bármely kisebbségtől érkezhetnek személyek ügyeik elintézésévek kapcsolatban az ügyfél fogadási időben. Ezeken kívül az önkormányzati képviselőket illetve a polgármesteri hivatal bármely vezetőjét meg lehet keresni ügyfél fogadási idejükben, kisebbségi személyként, illetve nem kisebbségként egyaránt. A polgármesteri hivatal rendelkezik még egy esélyegyenlőségi tervvel, amit minden év elején adnak ki és az adott év végéig szól. Az esélyegyenlőségi terv minden dolgozót kötelez, illetve minden dolgozót véd, származásától függetlenül. A hivatal a szakszervezettel egyetértésben 5 tagú Etikai Bizottságot állított fel, melynek feladata: az esélyegyenlőségi tervben szereplő célkitűzések megvalósításának nyomon követése, továbbá az egyenlő bánásmód megsértése esetén a Munkáltató tájékoztatása, a törvénysértés megszüntetésének kezdeményezése a Munkáltatónál a tudomásul vételtől számított 5 munkanapon belül.
50
(A teljes esélyegyenlőségi terv megtalálható a melléklet gyűjteményben). A polgármesteri hivatal a fent elhangzottakon kívül különböző rendezvények, események, kulturális programok szervezésében, kivitelezésében is együtt működik a kisebbségi önkormányzatokkal. Ilyen rendezvénynek számít a közel múltban megrendezett roma-magyar fesztivál, mely rendezvény sikerének érdekében a XIX. kerületi polgármesteri hivatal támogatta a kerületi gyerekek felkészülését és szereplését. (A fesztiválról megjelent cikk, illetve a fotódokumentáció megtalálható a melléklet gyűjteményben).
8. Interjú a kerületi kisebbségi elnökökkel Kutatásom második részeként interjút folytattam a kerületi kisebbségi elnökökkel. Kerületünkben hét kisebbség képviselete működik. A hét kisebbség képviselői egy házban, vagyis egy kisebbségi önkormányzatban kaptak helyet. Ezen belül természetesen minden elnök, illetve ott dolgozó rendelkezik saját irodával, illetve technikai felszereltséggel. A hét kisebbség a következő: •
Cigány,
•
Román,
•
Horvát,
•
Görög,
•
Bolgár,
•
Szerb,
•
Lengyel
Úgy gondolom, hogy kutatásomhoz hozzá tartozik, -ha nem is elsődleges célja, de fontos tényezője - a személyes tapasztalat, ezért én úgy vélem, hogy az elnökökkel, illetve az interjúval kapcsolatos benyomásaimat, tapasztalataimat is bele kell szőnöm dolgozatomba. Sajnálatos módon a kerületi kisebbségi elnökökkel nem sikerült olyan szinten elmélyülni a témában, mint azt én szerettem volna, így az interjúk rövid kb. 10-15 perces beszélgetések lettek. Természetesen volt az elnökök közül olyan, akivel sikerült megfelelően átbeszélnünk a 51
témát például a Horvát kisebbségi elnökkel. Rendkívül segítőkész, lelkiismeretes és pontos volt. A hét kisebbségi elnök közül a szerb kisebbségi elnökkel többszöri időpont egyeztetés után sem sikerült az interjút megvalósítani, valamint a lengyel kisebbségi elnök helyett egy a lengyeleket képviselő segítőkész ott dolgozóval sikerült az interjút elkészítenem. Így dolgozatomban hat interjút tudok bemutatni. Az interjúk célja első sorban dolgozatom témájának feltárása volt, vagyis, hogy mennyiben és hogyan valósul meg a kapcsolattartás az önkormányzat részéről a kisebbségek felé. Másod sorban az interjúkból az is kiderül, hogy a kisebbséget képviselő oldalról, mennyire látják kielégítőnek az önkormányzat kapcsolat kezelési rendszerét, illetve érdekes véleményeket olvashatunk például a kisebbségi törvénnyel kapcsolatban. A beszélgetések során minden interjú alanynak ugyan azokat a kérdéseket tettem föl, mégpedig abból a célból, hogy a végén tudjak készíteni egy összehasonlítást, statisztikát. A kérdéseket minden interjúban külön-külön leírom, hogy egyértelmű legyen, hogy melyik válasz melyik kérdéshez is tartozik. Interjú a Horvát kisebbségi elnökkel: (Zlatár György) 1. Milyen a Kisebbségi Önkormányzat felépítése és működése? - 5 főből áll, elnök, elnök helyettes, képviselők. Működése hasonló az önkormányzat működéséhez. Testületi üléseken hozzák meg döntéseiket az éppen aktuális témákkal kapcsolatban. Ilyen állandó témák például: esedékes programok, költségvetés, éves program, éves költségvetés, majd a testületi döntés. 2. Megfelelően tudják érvényesíteni jogaikat helyi és országos szinten? - Az 1993. évi LXXVII. törvény több pontja nem éppen kielégítő. Nem részletezném, hogy mely részei, de módosítást kíván ez a törvény. Az érdekérvényesítéssel kapcsolatban az a véleményem, hogy a kerületben túl nagy teret kap a kisebbség (cigányság) a nemzetiségekkel szemben. Ez észlelhető a költségvetésben, míg a kisebbség (cigányság) 1,5 millió forint + 300.000 ezer forint kiegészítő összeget kap támogatás gyanánt, addig a nemzetiségek 1,5 millió forint + 240.000 ezer forint kiegészítő juttatást. Valamint a különbség megmutatkozik
52
abban is, hogy a nemzetiségekkel nincsen kiépítve testvérvárosi kapcsolat, míg a kisebbséggel ez megtörtént. 3. Melyek a 2006-2010 közötti időszakra kitűzött célok? - Folyamatos nyelvtanfolyamok indítása, évente közös kisebbségi est megtartása a Kispesti KMO-ban (Kispesti Munkás Otthon), kapcsolatok ápolása helyi, országos és határokon túli szinten egyaránt. 5 éve immár, hogy elindítottunk egy ún. gyerekcsere programot. Ennek lényege, hogy hozzánk érkeznek horvát gyerekek üdülni vagy éppen tanulni, és a mi gyerekeink pedig, Horvátországba tudnak menni nyaralni, vagy éppen tanulni. Ezen kívül létezik még az ún. kulturális programok cseréje: horvát származású énekesek, előadók, zenekarok, képzőművészek jönnek hozzánk előadni, és ez így működik fordítva is. Ezzel nagyon jól ki tudtunk és folyamatosan ki tudunk alakítani kereskedelmi kapcsolatokat. 2009. évi programtervezet: •
2009. évben a horvát nyelvtanfolyam folytatása
•
2009. február: Horvát farsang
•
2009.
április:
A
gyermeküdültetési
helyszínek
(Káptalanfüred,
NerezineÖ
megtekintése a testvérvárosi delegációval, illetve a 2009. évi programok egyeztetése. •
2009. június-július: Csereüdültetés
•
2009. augusztus: Részvétel a KAJ SU JELI NASI STARI monifesztáción
•
2009. szeptember: AVrboveci delegáció fogadása a Mihály-napi búcsú alkalmával
•
2009. október: Kisebbségi Est a KMO-ban
•
2009. egyeztetett időpontban találkozás magyarországi horvát költőkkel a kispesti könyvtárban
•
2009. december: karácsonyi ünnepség, közmeghallgatás
(Az eredeti 2009. évi programtervezet nyomtatvány megtalálható a mellékletgyűjteményben). 4. Mik a kitűzött célok megvalósításának eszközei? -Természetesen nagy bennünk a lelkesedés, főleg, ami a gyerek programokat illeti, de sajnos az anyagi támogatás nem túl kielégítő. A támogatás kerületenként eltérő, ezáltal a kerületekben működő kisebbségi önkormányzatok anyagi helyzete is számos különbséget
53
mutat. A támogatás és ez által a kisebbségi önkormányzatok anyagi helyzete több tényezőtől is függ: kisebbségek száma, vezetők döntése stb. 5. Kik a kisebbségi önkormányzat célcsoportjai? -Első sorban a kerületi lakosság és a kerületi kisebbségek. Másod sorban a polgármesteri hivatal dolgozói. 6. Éreznek e valamilyen hátrányos megkülönböztetést nemzetiségükből kifolyólag? -Semmilyen hátrányos megkülönböztetést nem érzünk. 7. Mennyiben valósul meg a kapcsolattartás országos szinten? (pl.: az Országos Kisebbségi Önkormányzattal?) -Az országos kisebbségi önkormányzattal folyamatos a kapcsolattartás, bár nem annyira gördülékeny, mint azt mi szeretnénk. 8. Milyen támogatásokat kapnak országos szinten? -Anyagi támogatást nem kapunk, leginkább erkölcsi támogatást, illetve pályázatokra van lehetőség. 9. Mennyire segítik a kisebbségi önkormányzatokat céljaik megvalósításában, országos szinten? -Bár folyamatos a kapcsolattartás az országos kisebbségi önkormányzattal, céljaink megvalósításában nem igen tudnak nekünk segíteni, hiszen anyagi támogatást nem tudnak nyújtani, márpedig erre lenne a leginkább szükség. 10. Mennyire valósul meg a kapcsolattartás a helyi, kerületi önkormányzattal? -A helyi önkormányzattal párt semleges, jó kapcsolatot tudtunk és tudunk kialakítani. 11. Milyen támogatásokat kapnak helyi szinten az önkormányzattól? -Az anyagi támogatás mellett, minden segítséget megkapunk, amire szükségünk van, legyen az technikai felszereltséggel, helységekkel, rendezvényekkel kapcsolatos segítség kérés.
54
12. Céljaik megvalósításában mennyire partner a helyi önkormányzat? -Maximálisan partner, és az adott keretek között minden segítséget, amit tud, meg is ad. 13. Mennyiben és miben valósul meg a kapcsolattartás a helyi, kerületi kisebbséggel? -Minden kisebbségi elnöknek és kisebbségi képviselőnek van fogadó órája egy héten akár többször is, de egyszer biztosan. Itt személyesen is fel lehet minket keresni, de telefonon és email formájában is elérhetőek vagyunk. Ezen kívül is. 14. Milyen formában tájékoztatják a kerületi kisebbséget? -Fontosabb eseményekről, ünnepekről, rendezvényekről a helyi újságban, televízió csatornán és az interneten is tájékoztatjuk nem csak a kerületi kisebbséget, hanem természetesen a kerületi lakosságot is. Illetve telefonon és személyesen is lehet érdeklődni, tájékozódni. 15. Panaszok kezelése milyen formában történik? -Szerencsére eddig a horvát kisebbségi önkormányzathoz nem érkezett semmilyen panasz sem a kerületi lakosság, sem a kerületi kisebbség részéről. 16. Van e kapcsolattartás a többi kerületi kisebbségi önkormányzattal? -A nagyobb rendezvényeken szinte mindig biztos a találkozás, ezen kívül a saját rendezvényekre rendszeresen meghívjuk a többi kerületi kisebbségi önkormányzatot, és ez kivétel nélkül így működik fordítva is. 17. Megvalósultak e már közös rendezvények a helyi önkormányzattal, illetve a többi kerületi kisebbségi önkormányzattal? -Közös rendezvények rendszeresen vannak, leginkább a kerületi önkormányzattal tudunk közösen
szervezni
eseményeket,
de
a
kerületi
önkormányzatoktól
és
kisebbségi
önkormányzatoktól is jelen vannak ezeken az eseményeken. Ilyen rendezvény például: Kisebbségi est, majális, Mihály napi búcsú, testvérvárosi foci meccsek.
55
Interjú a Lengyel kisebbségi elnök helyettessel: (Dékán Imre) 1. Milyen a Kisebbségi Önkormányzat felépítése és működése? -5 főből áll, elnök, elnök helyettes, képviselők. A döntéseik közösségi döntések, melyeket a közgyűléseken hoznak. A közgyűlésen részt vesz az elnök, helyettesei, képviselők, ellenjegyző illetve a jegyzőkönyvvezető. 2. Megfelelően tudják érvényesíteni jogaikat helyi és országos szinten? -Igen. A lengyel kisebbségi elnökünk bent van az országos kisebbségi önkormányzatban, illetve elnökünk felesége a Lengyel Civil Egyesület elnöke. 3. Melyek a 2006-2010 közötti időszakra kitűzött célok? -Régebben csak egyesület a Bem József Kulturális Egyesület létezett, itt zajlottak a rendezvények, gyűlések, találkozók. Kőbányán lengyel templom működik, melyet lengyelek építettek a két világháború között. A miséket lengyel pap tartja, lengyel nyelven is. A Kőbányán található lengyelház is a templom része, melyet 8-10 éve kaptak vissza a lengyelek. (Az állam elfekvő kórházként üzemeltette). Ünnepségek alkalmával a lengyelházat bárki kibérelheti, illetve rendezvények alkalmával szállásként is funkcionál. Érdekesség, hogy Magyarországon több tucat lengyel pap misézik. Céljaink között szerepelt a lengyel nyelvű adások bevezetése. Tervünkkel a Digi televíziót felkerestük, de sajnos nem jártunk sikerrel. Kiállításokat szervezünk minden évben többször a lengyelházban, melyet mindig egybe kötünk lengyel nyelvű misével. A turisták elszállásolása sem okoz számunkra gondot, a lengyelház erre is tökéletesen alkalmas. Kispesti könyvtárban kerül megrendezésre az ún. lengyelest, ahol lengyel témában Kovács István krakkói főkonzul Zsile Gábor költő, író, műfordító, író, irodalomtörténész tart előadásokat. Tervezzük az ételkóstoló bevezetését a kisebbségi esteken. Továbbra is szeretnénk ápolni hagyományainkat. 4. Mik a kitűzött célok megvalósításának eszközei? -A legfontosabb a lendület és az elszántság. Ebben nem szenvedünk hiányt, ezt módosítja az anyagi helyzetünk. Igyekszünk minden célunkhoz megteremteni az anyagi hátteret, sajnos
56
nem mindig sikerül adott évben mindent megvalósítani. Fontos még a testvérvárosi kapcsolat kialakítása és ápolása, ami folyamatban van. 5. Kik a kisebbségi önkormányzat célcsoportjai? -Három fő célcsoportunk van: •
Magyarországon élő vegyes házasságok
•
Magyarországon élő valamikori lengyel családok
•
Lengyelek barátai, szimpatizánsai.
6. Éreznek e valamilyen hátrányos megkülönböztetést nemzetiségükből kifolyólag? -Ma már nem. Régebben a szükség állapot ideje alatt ért minket diszkrimináció. Abban az időben a lengyeleket, lustáknak bélyegezték, de ez csak egy a sok diszkriminatív megnyilvánulások közül. 7. Mennyiben valósul meg a kapcsolattartás országos szinten? (pl.: az Országos Kisebbségi Önkormányzattal?) -Folyamatos a kapcsolattartás. A lengyelház rendezvényein is kivétel nélkül mindig ott van valaki, aki országos szinten képviseli a lengyeleket. 8. Milyen támogatásokat kapnak országos szinten? -Anyagi jellegű támogatást nem kapunk. 9. Mennyire segítik a kisebbségi önkormányzatokat céljaik megvalósításában, országos szinten? -Országos szinten nem kielégítő a segítségnyújtás. 10. Mennyire valósul meg a kapcsolattartás a helyi, kerületi önkormányzattal? -Amennyire kell, és lehet, annyira megvalósul. Rendezvényeken, ünnepeken, illetve olykor különböző üléseken, kirándulásokon biztos a kapcsolattartás. Rendezvények: március 15-i ünnepség és szoboravatás, Lengyel alkotmány ünnep május 3-án kiállítással.
57
11. Milyen támogatásokat kapnak helyi szinten az önkormányzattól? -A megállapított éves támogatást megkapjuk, illetve ingyenes helység, technikai eszköz használatot is biztosít az önkormányzat. 12. Céljaik megvalósításában mennyire partner a helyi önkormányzat? -Nem volt még ezzel probléma. Amiben tud minket támogatni, abban megadja a szükséges segítséget. 13. Mennyiben és miben valósul meg a kapcsolattartás a helyi, kerületi kisebbséggel? -Én úgy érzem, hogy többségükkel sikerül a megfelelő kapcsolatot tartani, de ez általában egyegy rendezvényen derül ki, a személyes találkozásnál, amikor is rengeteg visszajelzést kapunk, többek között a munkánkról. 14. Milyen formában tájékoztatják a kerületi kisebbséget? -Társadalmi szervezetek civil ülésén, illetve a helyi újságban, rádióban és televízióban. 15. Panaszok kezelése milyen formában történik? -Nem volt még panaszra példa. 16. Van e kapcsolattartás a többi kerületi kisebbségi önkormányzattal? -Természetesen van rendszeres kapcsolattartás, hivatalos ügyek miatt is elengedhetetlen, de a rendezvényeken, üléseken és a kisebbségek házában is állandó és folyamatos a kapcsolattartás. 17. Megvalósultak e már közös rendezvények a helyi önkormányzattal, illetve a többi kerületi kisebbségi önkormányzattal? -A fent említettekből egyértelműen kiderül, hogy igen. Interjú a Görög kisebbségi elnökkel: (Szalimka Nafszika) 1. Milyen a Kisebbségi Önkormányzat felépítése és működése? -Az önkormányzat 5 főből áll, egy elnök, egy elnökhelyettes, és három tag.
58
2. Megfelelően tudják érvényesíteni jogaikat helyi és országos szinten? -Igen, nem volt még az érdekérvényesítéssel problémánk. 3. Melyek a 2006-2010 közötti időszakra kitűzött célok? -Görög nyelv oktatása, megőrzése. A kultúra ápolása és megismertetése helyi és országos szinten egyaránt. Rendezvény, kirándulások megszervezése. 4. Mik a kitűzött célok megvalósításának eszközei? -Nyelvoktatás, a görög nemzeti ünnepek megtartása, rendezvények szervezése. Anyagi források bővítése pályázat útján, kapcsolatrendszer bővítése, testvérvárosi kapcsolat ápolása. 5. Kik a kisebbségi önkormányzat célcsoportjai? -A kispesti lakosok, mind a görög, mind a magyar származásúak, és természetesen a Magyarországon élő görögök. 6. Éreznek e valamilyen hátrányos megkülönböztetést nemzetiségükből kifolyólag? -Nem, szerencsére diszkrimináció nem ért minket. 7. Mennyiben valósul meg a kapcsolattartás országos szinten? (pl.: az Országos Kisebbségi Önkormányzattal?) -Jó a kapcsolat az országos önkormányzattal, ez például az alapja annak is, hogy helyi szinten sikeresen működjünk. 8. Milyen támogatásokat kapnak országos szinten? -Anyagi támogatást nem kapunk országos szinten, a helyi programokat tudjuk itt népszerűsíteni, illetve kapcsolatrendszerünket tudjuk bővíteni. 9. Mennyire segítik a kisebbségi önkormányzatokat céljaik megvalósításában, országos szinten? -Nem kimondottan támogatnak minket, igazából anyagi támogatásra lenne szükségünk minden téren.
59
10. Mennyire valósul meg a kapcsolattartás a helyi, kerületi önkormányzattal? -A helyi önkormányzattal teljes mértékben megvalósul a kapcsolattartás, és nagyon jónak mondható a kapcsolat. 11. Milyen támogatásokat kapnak helyi szinten az önkormányzattól? -Önkormányzati támogatást, mely anyagi jellegű támogatást jelent. Ezen kívül kölcsönösen segítjük egymást. 12. Céljaik megvalósításában mennyire partner a helyi önkormányzat? -Teljes mértékben partner. 13. Mennyiben és miben valósul meg a kapcsolattartás a helyi, kerületi kisebbséggel? -Számunkra a legfontosabb rendezvény a Nemzetiségi Est, ahol nem csak az önkormányzattal tudjuk tartani a kapcsolatot, hanem a helyi kisebbségi, illetve nem kisebbségi lakosokkal egyaránt, és természetesen országos szinten is jelentős ez az est. 14. Milyen formában tájékoztatják a kerületi kisebbséget? -Kerületi újság, televízió, internet, valamint a fogadó óráinkon, ahol bárki felkereshet minket. 15. Panaszok kezelése milyen formában történik? -Évente egyszer lakossági fórumot tartunk, amire előzetesen meghívót küldünk. Itt a lakosságnak lehetősége van személyesen kinyilvánítani véleményét, feltehetik kérdéseiket, megbeszélhetik velünk és a lakosság többi tagjával az éppen aktuális témákat. 16. Van e kapcsolattartás a többi kerületi kisebbségi önkormányzattal? -Igen, rendszeresen szoktunk közös kirándulások szervezni és természetesen minden rendezvényünkre hivatalosak ők is. 17. Megvalósultak e már közös rendezvények a helyi önkormányzattal, illetve a többi kerületi kisebbségi önkormányzattal? -Igen, megvalósultak.
60
Interjú a bolgár kisebbségi elnökkel: (Tütünkov Jordanov Krisztián) 1. Milyen a Kisebbségi Önkormányzat felépítése és működése? -Elnök, elnökhelyettes, képviselők. 2. Megfelelően tudják érvényesíteni jogaikat helyi és országos szinten? -Nem egészen, mi a kisebb önkormányzatok közé tartozunk, ezért a cigány és a román kisebbséghez képest kicsi az érdekérvényesítő erőnk. 3. Melyek a 2006-2010 közötti időszakra kitűzött célok? -Az első és talán legfontosabb célunk a kulturális együttműködés a testvérváros, Szmolyan és Kispest között. Fontos még a nyelv megőrzése és oktatása, hagyományaink ápolás, ünnepeink és a közös rendezvények, események megtartása. 4. Mik a kitűzött célok megvalósításának eszközei? -Gyerekprogramok cseréje, látogatások, egymás rendezvényein való kölcsönös részvétel, és az egymásnak való segítségnyújtás. 5. Kik a kisebbségi önkormányzat célcsoportjai? -Nem lehet kimondott célcsoportról beszélni. A testvérváros és a kerület lakossága. 6. Éreznek e valamilyen hátrányos megkülönböztetést nemzetiségükből kifolyólag? -Nem és nem is éreztünk. 7. Mennyiben valósul meg a kapcsolattartás országos szinten? (pl.: az Országos Kisebbségi Önkormányzattal?) -Tagja vagyok az országos önkormányzatnak és a Bolgár Kulturális Egyesületen keresztül folyamatos kapcsolatot tartunk, a kb. 10 ezer főből álló bolgár koloniával. A bolgár kertészek adományaiból jött létre az egyesület az 50-es években. Ez az egyetlen olyan nemzetiségi székház Magyarországon, mely önerőből épült és működik. A bolgárság Magyarországon 1918 óta rendelkezik bolgár iskolával, saját templommal, amely szintén sajátunk.
61
8. Milyen támogatásokat kapnak országos szinten? -Állami támogatásban részesülünk. 9. Mennyire segítik a kisebbségi önkormányzatokat céljaik megvalósításában, országos szinten? -Kölcsönösen támogatjuk egymást helyi és felsőbb szinten, valamint támogatjuk a Bolgár Kulturális Egyesület (BKE) munkáját. 10. Mennyire valósul meg a kapcsolattartás a helyi, kerületi önkormányzattal? -Rendszeresen kapcsolatban állunk egymással. 11. Milyen támogatásokat kapnak helyi szinten az önkormányzattól? -Anyagi és kulturális támogatásokat egyaránt, de sajnos a juttatás nagysága nem egyezik meg minden kisebbség között. 12. Céljaik megvalósításában mennyire partner a helyi önkormányzat? -Maximálisan segítjük egymást, 13. Mennyiben és miben valósul meg a kapcsolattartás a helyi, kerületi kisebbséggel? -Kulturális programokat szervezünk, részt veszünk a kerületi rendezvényeken és a testvérvárosi csereprogramban. Ezen kívül telefonon, interneten és a fogadó órákon találkozunk. 14. Milyen formában tájékoztatják a kerületi kisebbséget? -Fórumokon, médián keresztül, fogadó óránkon. 15. Panaszok kezelése milyen formában történik? -Nincsenek panaszok. 16. Van e kapcsolattartás a többi kerületi kisebbségi önkormányzattal? -Igen, közös kisebbségi házban vagyunk, közösen veszünk részt a kerületi rendezvényeken.
62
17. Megvalósultak e már közös rendezvények a helyi önkormányzattal, illetve a többi kerületi kisebbségi önkormányzattal? -Igen, a fentiekben már felsoroltuk. Interjú a Cigány kisebbségi elnökkel: (Csonka Gábor) 1. Milyen a Kisebbségi Önkormányzat felépítése és működése? -Öt főből áll, és autonóm. Négy évre szól a mandátumuk. 2. Megfelelően tudják érvényesíteni jogaikat helyi és országos szinten? -Helyi szinten megfelelőnek tartjuk a kapcsolattartást és jogi érvényesítést. Országos szinten nincsen igazán belátásunk. 3. Melyek a 2006-2010 közötti időszakra kitűzött célok? -Tanulmányi ösztöndíjak folyamatos megtartása, rendszeres és átmeneti segélyek javaslata, támogatása. Nyári Roma tábor szervezése és végrehajtása, lakossággal folyamatos kapcsolattartás (lakossági fórum, közmeghallgatás), valamint személyes kontaktus létrehozása. 4. Mik a kitűzött célok megvalósításának eszközei? -A bizottságokban delegált tagok naprakész információja, előterjesztése, javaslata. 5. Kik a kisebbségi önkormányzat célcsoportjai? -Kimondottan a kispesti roma lakosság. 6. Éreznek e valamilyen hátrányos megkülönböztetést nemzetiségükből kifolyólag? -Igen. 7. Mennyiben valósul meg a kapcsolattartás országos szinten? (pl.: az Országos Kisebbségi Önkormányzattal?) -Részünkről nem megfelelő.
63
8. Milyen támogatásokat kapnak országos szinten? -Semmilyen támogatást nem kapunk. 9. Mennyire segítik a kisebbségi önkormányzatokat céljaik megvalósításában, országos szinten? - Semmilyen szinten. 10. Mennyire valósul meg a kapcsolattartás a helyi, kerületi önkormányzattal? -Sikeres és jónak mondható. 11. Milyen támogatásokat kapnak helyi szinten az önkormányzattól? -Éves szinten Kisebbségi Est megrendezése, kultúra és hagyományőrzés, nemzeti ételek bemutatása. Roma Mikulás Ünnepség. PO-DO Roma-magyar Diákfesztiválon való részvétel. 12. Céljaik megvalósításában mennyire partner a helyi önkormányzat? -Jónak mondható, de közel sem tökéletes. 13. Mennyiben és miben valósul meg a kapcsolattartás a helyi, kerületi kisebbséggel? -Heti két alkalommal fogadjuk a Roma lakosságot. Minden hónap első keddjén az elnök fogadóórát tart, és a felmerülő gondok, problémák meghallgatása után a települési önkormányzat vezetése elé terjesztjük ezen jelzéseket (Polgármester, Alpolgármester, Jegyző és Szociális iroda vezetője, illetve valamennyi érintett iroda). 14. Milyen formában tájékoztatják a kerületi kisebbséget? -Levél formájában, valamint a minden évben megrendezett lakossági fórum alkalmával. 15. Panaszok kezelése milyen formában történik? -Az elnök és a testület a panasz bejelentése után a megfelelő fórumokat keresi meg és próbál segíteni a jelzett problémák megoldása érdekében. 16. Van e kapcsolattartás a többi kerületi kisebbségi önkormányzattal?
64
-Kispesten hét kisebbség van jelen és szoros kapcsolatot tart fent a kisebbségek elnökeivel, illetve testületeivel. 17. Megvalósultak e már közös rendezvények a helyi önkormányzattal, illetve a többi kerületi kisebbségi önkormányzattal? -Minden évben Kisebbségi Estet tartunk, ahol a kultúra, hagyományőrzés, valamint nemzetiségi ételek bemutatása kerül színre. Általában ezek a rendezvények a meghívott vendégek, illetve a kispesti lakosság felé kerülnek bemutatásra. 1998-óta vagyok a Kisebbségi Önkormányzatnál, mint képviselő. Ennek során személyes és a munkakapcsolatról elmondhatom, hogy nagyon jó. A költségvetést illetően és a színvonalas műsorok szervezésének lehetősége nem igazán kedvező számunkra, mivel az adott keret minimálisnak mondható. Ha több költségvetésünk lenne, színvonalasabbá tehetnénk a cigány kultúra, azon belül is a festőművészek, irodalmárok, faszobrászok, hangszeres zenei bemutatók találkozójának lehetőségét. Mivel kultúránk elég széles, szinte kimeríthetetlen, azt gondoljuk, hogy nagyobb teret kellene engedni a kultúrának valamennyi részét felszínre hozni. Interjú a Román kisebbségi elnökkel: (Gaáli Sándorné) 1. Milyen a Kisebbségi Önkormányzat felépítése és működése? - Felépítésünk: 5tagból áll önkormányzatunk. Elnök, elnökhelyettes, és 3fő képviselő. 2. Megfelelően tudják érvényesíteni jogaikat helyi és országos szinten? - A fennálló kereteken belül igen. 3. Melyek a 2006-2010 közötti időszakra kitűzött célok? - Céljaink; Mivel mi ebben a ciklusban kerültünk megválasztásra, fő célunk a kerületben élő román identitású emberek felkutatása., és a továbbiakban a kapcsolat fenntartása és ápolása .Későbbiekben Testvérváros felkutatása.
65
4. Mik a kitűzött célok megvalósításának eszközei? - Elsősorban a média, ezen belül a Tv Kispest, a kerületi újság, valamint gyermekek által (óvoda-iskola). Már megismert családok általi információk. Civil fórumok által. 5. Kik a kisebbségi önkormányzat célcsoportjai? - Célcsoportjaink: a kerületben élő román identitású családok, gyerekek. 6. Éreznek e valamilyen hátrányos megkülönböztetést nemzetiségükből kifolyólag? - Konkrétan nem, de sajnos vannak családok akik nem vállalják még most sem románságukat. Próbálunk folyamatosan segíteni nekik. 7. Mennyiben valósul meg a kapcsolattartás országos szinten? (pl.: az Országos Kisebbségi Önkormányzattal?) - Az Országos Román Önkormányzatnak Gyulán van a székhelye. Ha probléma merülne fel akkor telefonon orvosoljuk, ha Budapesten járnak akár egy ebéd mellett találkozunk, vagy mi megyünk Gyulára közösen a kerületi kisebbségekkel is. 8. Milyen támogatásokat kapnak országos szinten? - Anyagi támogatást nem kapunk, de bármilyen segítséggel vannak felénk. 9. Mennyire segítik a kisebbségi önkormányzatokat céljaik megvalósításában, országos szinten? - Ha segítségre szorulunk akkor rendelkezésünkre állnak, de Én úgy érzem ez a Mi feladatunk. 10. Mennyire valósul meg a kapcsolattartás a helyi, kerületi önkormányzattal? - Helyi önkormányzattal nagyon jó a kapcsolatunk, de ez nem csak a mi érdemünk. Az önkormányzat dolgozói maximális hozzáállással vannak felénk. 11. Milyen támogatásokat kapnak helyi szinten az önkormányzattól? - Elsősorban anyagi támogatást, kulturált irodát, ahol büszkén fogadhatom román vendégeinket, kulturális helyiségek biztosítását ( pl.KMO, Kaszinó,könyvtár).
66
12. Céljaik megvalósításában mennyire partner a helyi önkormányzat? - Maximálisan (pl. testvérváros felkutatásában is segítséget ajánlottak). 13. Mennyiben és miben valósul meg a kapcsolattartás a helyi, kerületi kisebbséggel? - Az egymás közötti kapcsolatunk nagyon jó. Egyeztetéssel, tanácsadással osszuk meg egymással az információkat. 14. Milyen formában tájékoztatják a kerületi kisebbséget? - Levélben, telefonon, nagyobb rendezvényre meghívóval. 15. Panaszok kezelése milyen formában történik? - A célszeméllyel vagy személyesen, vagy levélben. 16. Van e kapcsolattartás a többi kerületi kisebbségi önkormányzattal? - Kapcsolattartás nálunk a lehető legjobban működik. Elmegyünk egymás rendezvényeire, felhívjuk egymás figyelmét pályázatok kiírására, határidejének betartására, felmerülő probléma megoldásában, kölcsönösen segítünk egymásnak. 17. Megvalósultak e már közös rendezvények a helyi önkormányzattal, illetve a többi kerületi kisebbségi önkormányzattal? - A helyi önkormányzattal való közös rendezvény ( pl.Majális, Juniális, Mihály-napi búcsú), helyi kisebbségekkel közösen a KMO-ban minden évben megrendezésre kerülő Kisebbségi napok, a
Fővárosban működő több
román kisebbséggel van együttműködési
megállapodásunk közös programokhoz.( gyermeknap, szüreti bál, román bál, Márciuska megünneplése). Mintegy harminc kispesti diák vett részt a „Pódo-Híd” Roma-magyar Diák Kulturális Fesztiválon áprilisban, a XVIII. kerületi Kondor Béla Közösségi Házban. Az eredetileg Kerecsendről indult rendezvényt ötödik alkalommal szervezte meg a XVIII. kerületi romológiai munkaközösség a fesztiválon résztvevő XVIII., XIX., és XX. kerületek pedagógusaival. A versenyzők – roma és nem roma diákok – együtt készültek a vetélkedőre kizárólag cigány
67
témájú irodalmi, zenei és tánc produkciókkal, valamint képzőművészeti alkotásokkal. A fesztivál célja, hogy a nem roma gyerekek is megismerhessék a cigány kultúrát. Egyben jó alkalmat teremt arra, hogy megszűnjenek az előítéletek. A Kispesti Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Csonka Gábor, aki zsűritagként is részt vett a rendezvényen, jó színvonalúnak értékelte a Roma-magyar Diák Kulturális Fesztivált. Hozzátette, külön köszönet illeti a kispesti önkormányzatot, hogy támogatta a kerületi gyerekek felkészülését és szereplését. (Az eredeti cikk és a fotódokumentáció megtalálható a mellékletgyűjteményben). Összességében a XIX. Kerületi Polgármesteri Hivatallal a kapcsolatunk zökkenőmentesen, nagyon jól működik. Remélem, a továbbiakban is ilyen jó viszonyt ápolunk egymás iránt. Támogatási szinten, ha egy kicsit több lehetne az anyagi támogatás, több programmal is színesíteni tudnánk a kerület kulturális életét.
9. Az interjúk összehasonlítása, kiértékelése: Ebben a szakaszban szeretném összehasonlítani és kiértékelni az elnököktől kapott válaszokat, melyeket az előző fejezetben részletesen leírtam. Az összehasonlítást és a kiértékelést táblázat formájában, majd egy szöveges magyarázattal fogom bemutatni. Ennek a fejezetnek a célja, hogy feltárja a XIX. kerületi kisebbségi képviselők, hogyan is vélekednek a települési önkormányzat kapcsolat kezelési rendszeréről, illetve saját helyzetükről a kerületben, valamint országos szinten. Kiderül, hogy milyen a kapcsolattartás a többi kerületi önkormányzattal, kisebbségi önkormányzattal, valamint a kisebbségi, illetve nem kisebbségi lakossággal.
68
Összehasonlító táblázat (4. sz. táblázat) Kisebbség megnevezése Bolgár Görög
Kérdés
Horvát
Lengyel
Cigány
Román
Éreznek hátrányos megkülönböztetést ? Van kapcsolattartás országos szinten? Anyagi támogatást kapnak országos szinten? Egyéb támogatást kapnak országos szinten? Van kapcsolattartás helyi szinten? Anyagi támogatást kapnak helyi szinten? Egyéb támogatást kapnak helyi szinten? Célok megvalósításában partner a helyi önkormányzat? Van kapcsolat a többi kerület kisebbségi önk.-tal? Vannak közös rendezvények a kerületi önk.-tal? Van megfelelő problémakezelés a kisebbséggel?
nem
nem
nem
nem
igen
konkrétan nem
igen
igen
igen
igen
nem
igen
nem
igen
igen
nem
nem
nem
igen
igen
igen
igen
nem
Igen
igen
igen
igen
igen
igen
Igen
minimális
minimális
minimális
Minimális
minimáli s
minimális
igen
igen
igen
igen
igen
igen
Kereteke n belül igen
Kereteken belül igen
Kereteken belül igen
Kereteken belül igen
Kereteken belül igen
Kereteken belül igen
igen
igen
igen
igen
igen
igen
igen
igen
igen
igen
igen
igen
nincs rá szükség
nincs rá szükség
van
van
nincs rá szükség
nincs rá szükség
A táblázatból kiderül, hogy a 6 kisebbségből kerületünkben csak a cigányság érez hátrányos megkülönböztetést, illetve a román kisebbség egy része nem meri felvállalni, mert tart a diszkriminációtól és azzal próbálja magát megóvni, vagyis hogy inkább nem vállalja föl nemzetiségi hova tartozását. Országos szinten a 6 kisebbség közül 5 tartja a kapcsolatot országos szinten, bár van ahol csak minimális ez a kapcsolattartás, és egy kisebbség a cigányság nem igazán tartja az országos kisebbségi önkormányzattal a kapcsolatot. Anyagi támogatást országos szinten 4 kisebbség
69
kap kerületünkben és 2 nem, de itt az eltérést az okozhatja, hogy van, aki ideszámítja a pályázat útján nyert anyagi forrást, illetve az állami támogatást és van, aki nem. Más jellegű támogatást országos szinten 5 kisebbség úgy érzi, hogy kap, és szintén 1 érzi úgy, hogy más segítségben sem részesítik őket országosan. Mindezekből kiderül, hogy kerületünkben az országos kisebbségi támogatottsággal nincsenek megelégedve, és szinte kivétel nélkül mindegyik elnök azon az állásponton van, hogy országos szinte, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a kisebbségi kérdésre. Helyi szinten a települési önkormányzattal a kapcsolattartás mind a 6 kisebbségi képviselő részéről kielégítő. Anyagi támogatást mindannyian kapnak, bár a mértékével egyik kisebbségi képviselő sincs megelégedve, illetve különbségeket látnak anyagi támogatás terén a kisebbségek között az önkormányzat részéről. Az egyéb támogatással mind a 6 kisebbségi elnök elégedett az önkormányzat felől. Céljaik megvalósításában úgy gondolják, hogy az adott kereteken belül, mindent meg tesz az önkormányzat, hogy segíteni tudjon a kisebbségi önkormányzatnak. A kapcsolattartás és a közös rendezvények folyamatosak kerületen belül és kívül is mind a 6 kisebbség részéről. Problémákra, panaszokra szerencsére 4 kisebbségnél nem volt még példa, a cigány kisebbségnél és a román kisebbségnél ugyan előfordultak már panaszok, de mind a két elnök úgy érzi, hogy ezeket a problémákat megfelelően tudják kezelni. Egy dologban viszont mindegyik kisebbségi elnök egyetértett, mégpedig, hogy a kapcsolattartás, a támogatás és segítségnyújtás kerületenként igen eltérő. Ezért a dolgozatban közölt információk csak és kizárólag a mi kerületünkre érvényesek, illetve a kispesti kisebbségi képviselők, valamint önkormányzati dolgozók véleményét tartalmazza.
70
10. Összefoglalás Dolgozatom és egyben kutatásom célja az volt, hogy egy adott kerületen belül feltárjam a kisebbségi önkormányzat és a települési önkormányzat kapcsolat kezelését, viszonyrendszerét. Az első fejezetben a Magyarországon hivatalosan elismert 13 kisebbség vándorlását vizsgáltam meg, valamint jelenlétüket és helyzetüket tekintettem át. A népszámlálási adatokból kiderül, hogy jelenleg Magyarországon kb. mennyire tehető a kisebbség száma, pontosabban arról kapunk pontos képet, hogy hányan sorolják magukat egy adott kisebbséghez, nemzetiséghez. A második fejezetben az 1993. évi LXXVII. törvény azon részét tekintettük át, amely kapcsolódik dolgozatom témájához, vagyis a kisebbségi önkormányzatok megalakulásának lehetőségét, feltétel rendszerét, jogait és kötelezettségeit országos és helyi szinten. Ezen kívül a települési önkormányzatokra vonatkozó rendeleteket is megvizsgáltuk a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozóan. Ebből a fejezetből kiderül, hogy a törvény bizony módosításokra szorult, illetve a kisebbségi képviselők szerint még a mai napig nem megfelelő a törvény minden pontja. A harmadik szakaszban a kisebbségek intézményi hátterét vizsgáltam. Tételesen felsoroltam azon intézmények nagy részét, melyek kimondottam a kisebbségekért jöttek létre, vagy éppen ők alapították. Fontos, hogy egy adott kisebbség milyen szinten tudja magát képviselni, hogy jogaikat és hagyományaikat meg tudják őrizni és védeni. A következő részben a kisebbségi önkormányzatok működésével, felépítésével foglalkoztam részletesebben. Ezt követően az országos, illetve települési önkormányzatok jogszabályban előírt kötelezettségeire fordítottam a figyelmem. Fontosnak tartottam ezt megvizsgálni, mert így összehasonlíthatóak a törvényben rögzített kötelezettségek és jogok, illetve a való életben (a XIX. kerületi önkormányzatnál) kialakult és betartott jogok és kötelezettségek. A hatodik fejezetben igyekeztem bemutatni a XIX. kerületi Polgármesteri Hivatal kapcsolat kezelését a helyi kisebbségi önkormányzattal, elnökkel, képviselőkkel és a helyi kisebbségi lakosokkal. Bár minden hivatalnál eltérőek a módszerek úgy gondolom jó összehasonlítási alapnak számíthat, ha a törvény tükrében vizsgáljuk, vagyis mennyire teljesítik az előírtakat, illetve amiben szabad kezet kapnak, arra mennyire fektetnek nagy hangsúlyt a hivatal vezetői és dolgozói. Mivel a hivatalban dolgozom alkalmam volt alaposabban megfigyelni a kisebbségi ügyfelekkel való bánásmódot, az egész kapcsolatkezelési rendszert. Úgy érzem a
71
hivatal mindent megtesz azért, hogy mind a kisebbségi elnökök, mind a kerület kisebbségi lakossága elégedett legyen és bizalommal merjen fordulni a hivatalhoz és azok dolgozóihoz. Misem bizonyítja ezt jobban mint az, hogy kisebbségi önkormányzaton kívül a hivatalban is helyet kapott a cigány kisebbségi elnök és egy külön irodával (Társadalmi Kapcsolatok Iroda) és ezen iroda dolgozóival együtt fogadják a kisebbségi lakosság azon részét, akinek bármilyen problémája van és azon fáradoznak, hogy ezeket a problémákat együttes erővel megoldják. A hetedik részben a kisebbségi elnökkel készített rövid interjúkat mutattam be. Ezekből a rövid interjúkból azonban nagyon sok fontos dologra fényderült. Először is, hogy országos szinten jóval nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a kisebbségi ügyekkel kapcsolatban. Másodszor, a kisebbségi törvény hiányosságai is felszínre kerültek, a beszélgetések során szinte kivétel nélkül mindegyik elnök szóba hozta a törvénnyel kapcsolatos problémáit, elégedetlenségét. Valamint az interjúkból az is kiderül, hogy mennyire és mivel elégedetlenek, illetve elégedettek helyi szinten. Az utolsó részben egy táblázattal és egy rövid magyarázó résszel igyekeztem az interjú főbb, lényegesebb kérdéseit összefoglalni és összehasonlítani az elnökök véleményét a különböző kérdésekről. Véleményem szerint a legnagyobb problémát és elégedetlenséget a nem megfelelő anyagi támogatottság és ezáltal, a nem kielégítő anyagi helyzet okozza országos és helyi szinten is. Én úgy érzékeltem a beszélgetések során, hogy helyi szinten tökéletesen meg lennének elégedve az önkormányzattal, azt a kevés elégedetlenség a kevésnek ítélt anyagi támogatás okozza. Országos szinten is elsősorban a kevés anyagi támogatás hozza felszínre az elégedetlenséget, de itt már több elnök is jelezte, hogy jóval kevesebb, vagy egyáltalán nincs is más jellegű támogatottság. Természetesen helyi szinten sokkal szorosabb a kialakult kapcsolat, sűrűbbek a személyes találkozások, több közös ügy fűzi össze a feleket, mint országos szint, azonban ettől függetlenül, több elnök is jelezte, hogy lehetne szorosabb a viszony országos szinten is. Véleményem szerint az alulfinanszírozottság miatt kevésbé tudnak hatékonyan működni a kisebbségi önkormányzatok, a kisebbségi szervezetek. A jelenlegi hatályos szabályozás nem biztosítja ezen szervezetek és önkormányzatok hatékony működését, sok esetben, életben maradásuk feltételeit sem biztosítja.
72
Irodalomjegyzék 1. Kővágó László: Kisebbség-nemzetiség, 9-14.; oldal, (Kossuth könyvkiadó 1978.) 2. Kővágó László: Kisebbség-nemzetiség, 46-57 oldal, (Kossuth könyvkiadó 1978.) 3. Eiler
Ferenc
–
Kovács
Nóra:
A
kisebbségi
önkormányzatok
rendszere
Magyarországon, 82-87, 101. oldal (Regio, 2000). 4. Csefkó Ferenc – Pálné Kovács Ilona: Kisebbségi Önkormányzatok Magyarországon 53-57oldal (Budapest, 1999 Osiris Kiadó). 5. Jogtár 1993. évi LXXVII. törvény 6. http://www.egyenlobanasmod.hu 7. http://wcs.oisz.hu 8. http://www.nemzetpolitika.gov.hu 9. http://www.szmm.gov.hu 10. http://hu.wikipedia.org 11. http://krix-arpat.wetpaint.com 12. http://www.sulinet.hu 13. http://www.terrasoft.hu
73
Mellékletgyűjtemény Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Polgármesteri Hivatala
ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV
2009. január 01-jétől 2009. december 31-ig tartó időszakra BEVEZETŐ
74
A Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 70/A. § (1) bek. alapján a Budapest, XIX. kerület Kispest Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, mint munkáltató és a helyi szakszervezet együttesen megalkotja, és elfogadja a Hivatal Esélyegyenlőségi tervét 2009. január 01-jétől 2009. december 31. közötti meghatározott időszakra vonatkozóan. A dolgozók különleges személyes adatai csak a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. rendelkezései szerint, az érintettek önkéntes adatszolgáltatása alapján a fent meghatározott időszak utolsó napjáig kezelhetőek. E tekintetben különleges személyes adatnak minősül: nemzeti vagy etnikai hovatartozásra vonatkozó adatok, fogyatékosságra vonatkozó adatok, családi állapotra vonatkozó adatok. A különleges adatokról a Hivatal munkatársai önkéntes nyilatkozatot tehetnek a Jegyzői Kabinet Irodán a személyzeti referenseknél. I. Általános célok, etikai elvek 1. A Munkáltató biztosítja valamennyi munkavállalója részére az emberi méltóságának tiszteletben tartását és védelmét. 2. A Munkáltató közvetlen hátrányos megkülönböztetést nem tesz dolgozói között nemük, faji hovatartozásuk, bőrszínük, nemzetiségük, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásuk, anyanyelvük, fogyatékosságuk, egészségi állapotuk, vallási és világnézeti meggyőződésük, politikai vagy más véleményük, családi állapotuk, anyaságuk (terhességük) vagy apaságuk, szexuális irányultságuk, nemi identitásuk, életkoruk, társadalmi származásuk, vagyoni helyzetük, foglalkoztatási jogviszonyuknak vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyuknak részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozásuk, egyéb helyzetük, tulajdonságuk vagy jellemzőjük miatt, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban nem részesíti őket.
75
3. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás. 4. Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét a 2) pontban felsorolt tulajdonságon alapuló magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van. 5. A Munkáltató elzárkózik az emberi méltóságot sértő zaklatásnak minősülő magatartástól, amely az érintett személyek 2) pontban meghatározott tulajdonságaival függ össze és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítását jelentené. 6. A Munkáltató intézkedései során nem tanúsít olyan magatartást, mely jogellenes elkülönítésnek minősül, nevezetesen a 2) pontban meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól – tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül – elkülönítene. 7. Megtorlás nem alkalmazható azzal a munkavállalóval szemben, aki az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emel, eljárást indít vagy az eljárásban közreműködik. A Munkáltató megtorló magatartást valósítana meg, ha a fentiekkel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányuló intézkedést tesz vagy azzal fenyeget. 8. Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az a rendelkezés, amely egy kifejezetten megjelölt társadalmi csoport tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlőtlenségének felszámolására irányul, ha a törvényen vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeleten alapul és határozott időre vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig szól. 9. Jelen Esélyegyenlőségi Terv a Munkáltatóval közszolgálati jogviszonyban lévő köztisztviselők, ügykezelők és munkaviszonyban álló fizikai alkalmazottak közül az Mt. 70/A. § (2) bekezdésében meghatározott alábbi hátrányos munkavállalói csoportokra terjed ki: a) a nők, b) a negyven évnél idősebb munkavállalók, c) a romák, d) a fogyatékos személyek, e) a két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók foglalkoztatási helyzetének – így különösen azok bérének, munkakörülményeinek, szakmai előmenetelének, képzésének, illetve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezményeinek – elemzését, valamint a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket, így különösen a képzési, munkavédelmi, valamint a munkáltatónál rendszeresített , a foglalkoztatás feltételeit érintő bármely programokat. 10. A Munkáltató elzárkózik a közvetett hátrányos megkülönböztetéstől, nevezetesen a I/2 pontban felsorolt meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlító helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe nem hozza. 76
II. Bérezés 1. A közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselők és ügykezelők illetményét a Ktv. 42-49. §-a, továbbá a köztisztviselők teljesítményértékelése alapján lehet megállapítani az illetményeltérítés szabályai alkalmazásával. A Ktv. 44/B. § alapján a személyi illetmény fogalma: „ Az önkormányzati hivatalnál, teljesítményértékeléssel alátámasztott, kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő – az éves költségvetésben megállapított létszám legfeljebb 20%-áig – személyi illetményt állapíthat meg – a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke jóváhagyásával – a jegyző, illetve a főjegyző.” 2. Az Mt. alá tartozó munkavállalók személyi alapbérének megállapítása a Munkáltató és a munkavállaló megegyezése alapján történik. 3. A Munkáltató a jogszabályoknak megfelelően gondoskodik azon munkatársak illetményének minimálbérre történő kiegészítéséről, akiknek illetménye a Ktv. 2. sz. mellékletében meghatározott illetmény-tábla szerint nem éri el a kormányrendeletben meghatározott minimálbért. Az Mt. alá tartozó fizikai állományú munkatársak részére is garantálja a minimálbér szintjének megfelelő személyi alapbért. 4. Illetményalap emelésekor a Munkáltató biztosítja, hogy az Önkormányzat költségvetésének elfogadása után valamennyi munkatárs - kivétel külön intézkedés - részesül illetmény- vagy béremelésben. 5. A felsőfokú és a középfokú iskolai végzettségű köztisztviselők és ügykezelők rendeletben megállapított 6 % mértékű illetmény-kiegészítése 4 % mértékben növekedett, ezáltal 2009. január 1-jétől az illetmény-kiegészítés mértéke a besorolási szabályok szerinti (100% beállási szint) illetőleg a teljesítmény-értékeléstől függően megemelt alapilletményhez viszonyítottan 10 %. 6. A polgármester egyetértésével a jegyző, mint munkáltató 2009. január 1-jétől a személyi illetményben részesülő köztisztviselőknek személyi illetményükhöz viszonyítottan 4 % illetményemelést, valamint a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó dolgozók részére személyi alapbérükhöz viszonyítottan 4 % béremelést biztosított. 7. A személyi illetményben részesülő köztisztviselők év közbeni előre sorolásakor a személyi illetmény változatlan marad. 8. A személyi illetményben nem részesülő köztisztviselők és ügykezelők év közben esedékes előre sorolásakor nem változik az előző évben megállapított %-os beállásuk, kivéve, ha az irodavezető előzetes írásbeli véleményét figyelembe véve munkavégzésük kifogásolható. III. Juttatások A köztisztviselők és az ügykezelők juttatásait az Egységes Közszolgálati Szabályzat, a fizikai állományú munkatársak juttatásait jegyzői intézkedés szabályozza. 77
A Munkáltató valamennyi dolgozója számára az alábbi juttatásokat nyújtja: 1. A Munkáltató hűségjutalmat fizet a XIX. ker. Polgármesteri Hivatal, illetve annak jogelődjénél dolgozó azon közszolgálatban lévő munkatársaknak, akik 2005. július 1-jét követően érik el a jogszerző időket, azaz a 10, 20, 30, 40, 50 éves időtartamot. A hűségjutalom mértéke 10 év szolgálat esetén 100 000 Ft, 20 év szolgálat esetén 200 000 Ft, 30 év esetén 300 000,- Ft, 40 év esetén 400 000 Ft, 50 év esetén 500 000,- Ft. 2. A helyi közlekedés igénybevételéhez szükséges éves bérlet 94.000,- Ft/fő/év, kivéve a saját gépkocsi használatának támogatásában részesülőket. 3. Az iskolakezdési támogatás gyerekenként 21.450,- Ft értékű utalvány. 4. A tanulmányi, képzési, továbbképzési támogatás felső határa 2009.05.15-től 178.750 Ft /fő/év. 5. Rendkívüli és eseti szociális segély max. bruttó 40.000,- Ft/fő. 6. A gyermekszületési segély bruttó 50.000,- Ft/fő. 7. A három hónapon túli tartós betegállomány esetén bruttó 40.000,-Ft/fő a segély összege. 8. A temetési segély 50.000,- Ft/fő. 9. A ruházati költségtérítés évi 80.000,- Ft/fő. 10. Az étkezési hozzájárulásra valamennyi dolgozó jogosult az SZJA törvény 1. sz. mellékletében meghatározott legmagasabb mértékben, ez a mérték 2009. évben 12.000,- Ft/hó/fő. 11. A Ktv. alapján helyettesítési díj. 12. Jogszabály szerint illetményelőleg 13. A Ktv. alapján jubileumi jutalom 25 évi közszolgálati jogviszony esetén kéthavi, 30 évi közszolgálati jogviszony esetén háromhavi, 35 évi közszolgálati jogviszony esetén négyhavi, 40 évi közszolgálati jogviszony esetén öthavi illetménynek megfelelő összeg. 14. Egészségügyi juttatásként: 2.000,- Ft/hó/fő egészségügyi kártyára történő utalás. 15. A választható béren kívüli juttatás (cafetéria) 2009. évben nettó 126.000,- Ft/fő. A munkáltatói lakásépítési, vásárlási, korszerűsítési , bővítési kamatmentes kölcsön támogatás( 500,000,- Ft illetve 1.000.000,-Ft ) biztosítása 2009. évben szünetel. IV. Munkakörülmények 1. A Polgármesteri Hivatal és telephelye épületét az egészségügyi követelményeknek megfelelően kell kialakítani. 2. A Munkáltató – anyagi lehetőségeihez mérten - munkavállalóinak biztosítja a munkavégzéshez szükséges korszerű eszközöket, felszereléseket. 3. A Hivatal Városház tér 18-20. sz. alatti B. épülete napos oldala légkondicionált. A Hivatal az Ady E. u. 7. sz. alatti épület kivételével a jogszabálynak megfelelően részben gondoskodott az akadálymentesítésről. 4. A nem dohányosok egészségének védelme érdekében a Munkáltató jogszabály alapján a Hivatalban kijelölt helyet biztosít a dohányosok részére.
78
5. Az egészség megőrzése érdekében a 40 éven felüli munkatársak részére prevenciós üzemorvosi vizsgálatok szervezése az alábbiak szerint: - önkéntes szemészeti vizsgálat – 2 évenként, - önkéntes hallásvizsgálat – 2 évenként, - önkéntes ortopédiai vizsgálat – 2 évente, - önkéntes reumatológiai vizsgálat – 2 évente, - önkéntes csontsűrűség-vizsgálat – 2 évente, - önkéntes mellrákszűrés- vizsgálat – 2 évente. Az orvosi vizsgálat szervezése a Humánszolgáltatási Iroda egészségügyi referensének a feladata. V. Szakmai előmenetel 1. A Munkáltató biztosítja valamennyi köztisztviselője, ügykezelője számára a Ktv. szerinti előmenetelt. 2. A munkaerő-felvétel pályázat útján történik. A pályázat elbírálásánál a Munkáltató önkormányzatunk érdekeit, a képesítési előírásoknak való megfelelést, továbbá a szakmai gyakorlatot veszi figyelembe. A Munkáltató a munkaerő-felvételnél nem tesz hátrányos megkülönböztetést az e terv I/2 pontban felsorolt tulajdonságok tekintetében a jelentkezők között. 3. A munkáltató a hivatalon belül keletkezett üres álláshely esetén támogatja azoknak a köztisztviselőknek a törekvését, akik a keletkezett üres álláshelyre szeretnének átkerülni, amennyiben az alkalmazási feltételeknek megfelelnek. VI. Képzés 1. A Munkáltató valamennyi dolgozója számára a munkavégzéshez szükséges továbbtanulás lehetőséget biztosítja. 2. A Munkáltató biztosítja köztisztviselői és ügykezelői számára a kötelező képzéseken, továbbképzéseken való részvételt. 3. A Munkáltató valamennyi dolgozója tekintetében biztosítja az Mt. alapján az iskolarendszerű továbbtanuláshoz szükséges szabadidőt. VII. Egyéb intézkedések 1. A Munkáltató a jogszabályoknak megfelelő mértékű gyermek után járó pótszabadság kivételét a dolgozók igényének megfelelően biztosítja. 2. A Munkáltató a Köztisztviselői Nap alkalmából egynapos kirándulást szervez, ahol köszönti a III/1 bekezdés szerinti hűségjutalomban részesülő dolgozókat. 3. A Munkáltató minden évben 10.000,- Ft utalvánnyal megajándékozza és vendégül látja nyugdíjasait. 4. A szakszervezet a nyugdíjba vonuló munkatársak tiszteletére hivatali búcsúztatót szervez, melynek során a Munkáltató 15.000,- Ft értékű arany emléktárgyat ajándékoz. 5. A Munkáltató a szakszervezetet bízta meg azzal a feladattal, hogy az önkormányzat által szervezett rendezvényekre a nyugdíjba vonult dolgozói is meghívást kapjanak. 6. A Munkáltató a hivatalban a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók közül heti 2 óra munkaidő kedvezményt biztosít annak, aki saját háztartásában tartósan beteg illetve fogyatékkal élő gyermeket vagy három, illetve háromnál több, 18. életévét be nem töltött gyermeket nevel. A munkaidő79
kedvezményre való jogosultság tényét, az igény felmerülése esetén, a személyzeti referenseknél igazolni kell. VIII. AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ELVEINEK MEGSÉRTÉSE ESETÉN SZÜKSÉGES ELJÁRÁS 1. A Munkáltató a szakszervezettel egyetértésben 5 tagú Etikai Bizottságot állít fel, melynek tagjai: dr. Szilvási Mária, Gáspár Györgyi, Zsigmondné Miklós Ilona, Bódis Gyuláné, Major Ernőné, feladata az e tervben szereplő célkitűzések megvalósításának nyomon követése, továbbá az egyenlő bánásmód megsértése esetén a Munkáltató tájékoztatása, a törvénysértés megszüntetésének kezdeményezése a Munkáltatónál a tudomásul vételtől számított 5 munkanapon belül. 2. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt bíróság előtti személyiségi jogi vagy munkaügyi per kezdeményezhető. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásokban a szakszervezet – a jogsérelmet szenvedett dolgozó meghatalmazása alapján – képviselőként járhat el. 3. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt bíróság előtt személyiségi jogi pert, valamint munkaügyi pert indíthat: a) az ügyész, b) a hatóság, c) társadalmi és érdekképviseleti szervezet, ha a jogsértés olyan tulajdonságon alapul, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása és a jogsértés személyek pontosan meg nem határozható nagyobb csoportját érinti. 4. A dolgozók jogosultak – érdekérvényesítésük céljából – közvetítőt igénybe venni. Budapest, 2009. március 02. A munkáltató nevében: Gajda Péter polgármester
dr. Istvánfi Sándor jegyző
A helyi érdekképviselet nevében: Fényes Gábor szakszervezeti elnök
80
81
82
83
Kispesti táncos sikerek a roma-magyar fesztiválon 2009.04.24. Mintegy harminc kispesti diák vett részt a „Pódo-Híd” Roma-magyar Diák Kulturális Fesztiválon csütörtökön a XVIII. kerületi Kondor Béla Közösségi Házban. Az eredetileg Kerecsendről indult rendezvényt ötödik alkalommal szervezte meg a XVIII. kerületi romológiai munkaközösség a fesztiválon résztvevő XVIII., XIX. és XX. kerületek pedagógusaival. A versenyzők – roma és nem roma diákok – együtt készültek a vetélkedőre kizárólag cigány témájú irodalmi, zenei és tánc produkciókkal, valamint képzőművészeti alkotásokkal. A fesztivál célja, hogy a nem roma gyerekek is megismerhessék a cigány kultúrát. Egyben jó alkalmat teremt arra, hogy megszűnjenek az előítéletek. A tánccsoportok között elsöprő sikert arattak a Gábor iskolások: elsők lettek a Vadvirágok táncosai, második helyezést ért el a Shukar Sheja tánccsoport – mindkét csapatot Vajda Eszter készítette fel –, és a bronzot is az iskola diákjai szerezték meg Csonka Katalin felkészítő segítségével. Szólótánc kategóriában az adys Kovács László végzett a második helyen, a kerületben lakó Balogh Fruzsina pedig a középiskolások mezőnyében lett második. Kiválóan szerepeltek a versmondók is: a bolyais Széplaki Dávid és az adys Remenár Attila egyaránt második helyezést ért el. A Kispesti Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Csonka Gábor, aki zsűritagként is részt vett a rendezvényen, jó színvonalúnak értékelte a Roma-magyar Diák Kulturális Fesztivált. Hozzátette, külön köszönet illeti a kispesti önkormányzatot, hogy támogatta a kerületi gyerekek felkészülését és szereplését.
84
