LEVÉL Száraz levél libben a sírkőre száll és ott nyugtot talál. Hattori Ranzecu (1653 – 1707) ford. Kosztolányi Dezső
Az ősz az elmúlás évszaka. De nem csak a természet erősíti bennünk ezt az érzést, hanem a monoton hétköznapokat megtörő emléknapok is inkább az elmúlásra és szomorúságra figyelmeztetnek. Megemlékeztünk 1849 mártír tábornokairól, és ebben az évszakban emlékezünk az 1956-os dicsőséges forradalom és szabadságharc leverésének tragikus napjára is. Pilinszky János szavaival élve botrány, hogy ezek a megtorlások megtörténhettek, de szent események, mert megtörténtek. Az elmúlás feletti tisztelgés kitüntetett szerepet kap ebben a számban, hisz filmes-irodalmi témánk kapcsolódni fog Japánhoz, ahol különleges kulturális jelentősége van az elmúlásnak. Ősszel a lombhullatás, tavasszal a cseresznyevirágzás irányítja rá a figyelmet az múlandóság tiszteletére. Emlékezzünk hát gyászos napjainkra egy haiku fordítással! Ősszel azonban lelkesítő ünnepek is vannak. Két nap, amely a szabadságról szól: október 23-a és október 31-e. A forradalom ünnepén túl, most már iskolánkban is az egyik legjelentősebb őszi ünnep a reformáció emléknapja. Sokunk számára új ez, de vagyunk sokan olyanok is, akik tudják, a protestánsok körében az egyik legjelentősebb emléknap az, amikor arra emlékezünk, hogy Luther Márton a wittenbergi várkápolna kapujára kifüggesztette 95 tantételét, elindítva ezzel a reformációt. Jól jegyezzük tehát meg ezt a jeles dátumot: október 31. – a reformáció emléknapja. (szerk.)
Tartalom Kalapácsütések visszhangjai – a reformáció emléknapjáról (4. o.) Erdős Réka cikke Deus est caritas – Isten a szeretet – gondolatok Istenről és a szeretetről (4. o.) Kovács Krisztián gondolatai Jézus visszajön … készen állsz? – az elragadtatás videókról és elméletekről (5. o.) Pádár Balázs összeállítása Hangos elragadtatás vagy szoft-horror? – Korányi Andrással beszélgettünk az elragadtatásról (5. o.) A vámpír reneszánsza – az őszi szám témája (7. o.) Alkonyat – vámpír őrület (7. o.) Mislovics Vivien írása Könyv – Éjsötét szerető (8. o.) Farkas Brigitta könyvajánlója Vámpirirodalom emelt szinten – Molnár Henrietta kritikája az Éjsötét szeretővel kapcsolatban (9. o.) Vámpír-animék – Molnár Henrietta összefoglalója a vámpíros animékről (9. o.) Sarlók az égen – csillagászat és művészettörténet (11. o. ) Molnár Zoltán írása.
VIR SAPIENS AEDIFICAT SUPRA PETRAM – „a bölcs ember sziklára épít...”
BETŰK
A TÉRRŐL – I. évfolyam 1. szám, 2011. október – A Sztehlo Gábor Evangélikus Iskola
diákjainak újsága; főbb szerkesztők: Farkas Brigitta, Molnár Henrietta, Molnár Zoltán, Tamási Nikolett; társszerkesztők: Mislovics Vivien, Kovács Krisztián, Pádár Balázs, Erdős Réka, Martinecz Péter, Szőts Magdolna, blogfelelős: Verhás Viktória. 1181 Bp., Kossuth tér 2. http://betukaterrol.blogspot.com/ 2.
Diákönkormányzat Először is szeretnénk megköszönni a belénk fektetett bizalmatokat, reméljük, nem okozunk csalódást! Célunk lesz, hogy megfelelően képviseljük az iskola fenntartója felé a DÖK ill. a diákok érdekeit megfelelően képviseljük, védjük, és az is célunk, hogy erősítsük az iskolai mindennapok színvonalát. Célunk ezeken kívül, hogy kérésetekre újra beindítsuk az iskolai rádiót, és hogy az megfelelően működjön. Ezen kívül fontos, hogy az iskolai sportéletet fellendítsük. Ezalatt azt értjük, hogy például készíttessünk egyenmezt a kosárcsapatnak, vagy próbáljuk növelni a sportkörök látogatottságát. Fontos, hogy a gólyabált és a szalagavatót zökkenőmentesen tarthassuk meg, és hogy valami pluszt adhassunk az ilyen jellegű rendezvények terén. Szeretnénk, hogy a folyosókon ismét legyenek padok, és örömmel fogadtuk a hírt, hogy elindult az iskolaújság. Reméljük, hogy elégedettek lesztek a DÖK-ön belül folytatott tevékenységünkkel, és amit elterveztünk, azt sikerrel zárhatjuk le. Csiszár Angéla 11. D. Szoboszlai Patrik 11. D.
EGOT Szeptember 23-25. között mi is részt vettünk az Evangélikus Gimnáziumok Országos Találkozóján. Péntek reggel indultunk Sopronba a nyíregyházi csapattal. Ötórás út után megérkeztünk a szállásunkra, egy kollégiumba. Miután lepakoltunk, elindultunk a megnyitó rendezvényre. Innen
mindenki arra a programra mehetett, amelyet választott: kalandpark, csokigyár, hajókázás stb. Este kifáradva tértünk nyugovóra. Reggeli után áhítatra mentünk, ahol csapatokra osztottak minket. Volt, aki énekelni ment, volt, aki szobrot faragni. Amíg az elfoglaltságainkat végeztük, addig a kertben ökröt sütöttek nekünk. Este mindenki bemutathatta, hogy mivel foglalatoskodott egész nap. Este későn értünk vissza a szállásra. Volt, aki hamar elaludt, de voltak olyanok is, akik még beszélgettek. Másnap reggel a záró istentisztelet után – amelyen részt vett az énekkar, és prédikált az iskolalelkészünk is, – sietve, de fájó szívvel hagytuk el Sopront. Martinecz Péter 9. évf.
„Jákob forrása” címmel hirdette meg Deák László iskolalelkész iskolánk tanárai számára az első közös együttlétet. Énekkel kezdtük, majd meghallgattuk meghívott vendégünket, Szeverényi János missziós lelkészt, aki életéről, a hittel való kapcsolatáról, missziós munkájáról beszélt. 2003 óta országos missziós lelkész, és nemcsak Magyarországon, hanem a Kárpát-medence egyéb térségeiben is. A missziónak, vagyis a vallási alapon történő lelkigondozásnak, különféle fajtái vannak, úgymint férfi-, női-, kórházés börtönmisszió. Elmondta például, hogy 11 magyar nyelvű cigány gyülekezet él Ukrajnában, amelyekkel a munkatársak szoros kapcsolatot tartanak fenn. Az Ökumenikus
3.
Tanács is végez cigányok közötti munkát, sok a felekezetek közötti program. Megtudtuk, hogy minden egyházban vannak cigány lelkészek. Később az Amerikában élő feketéket említette párhuzamként. Majd hasonlattal élt előadónk: a búzaszem kemény és száraz, ha azonban fényre és melegre kerül, kihajt és szárba szökken. Olyan közeget kell teremteni, amelyben a cigányok használhatják és fejleszthetik képességeiket. Reménységre, a szeretet törvényére és az újrakezdés erejére van szükségünk. Hallottunk a későbbiekben igen frappáns megfogalmazásokat is, például „Keresztény az, aki egyre normálisabb”, valamint alapigazságokat is: „A Tízparancsolat nem tilt, hanem véd.” Milyen más, ha erről az oldalról közelítünk! Sajnos a korszellem következtében a kereszténység veszített az erejéből, elég csak arra gondolnunk, kik képviselték a kereszténységet a XIX. és XX. században: Tolsztoj, Albert Schweitzer, Teréz anya… Szeverényi Lelkész Úr távozása után az iskolalelkészünk osztotta meg velünk gondolatait Jézus és a szamáriai asszony történetével kapcsolatosan. János evangéliumának negyedik fejezetében olvashatunk a sokat szenvedett asszonyról, aki apostollá vált. Az élet vize, amit Jézus kínál minden embernek, az Ige. Szőts Magdolna
Kalapácsütések visszhangjai a reformáció emléknapjáról Több mint ötszázhúsz évvel ezelőtt, 1483-ban, egy Eisleben nevű német városban látta meg a napvilágot Luther Márton, a reformáció későbbi vezéralakja. Eredetileg jogásznak készült, ám 1505-ben (a legenda szerint egy halálközeli élmény hatására) szerzetesnek állt. 1507-ben szentelték pappá, 1512-ben már a teológia, azaz a hittudomány doktora lett. A wittenbergi egyetemen tartott előadásokat, de prédikált a városi templomban is. Ekkortájt a pápa és a német egyházi vezetők egy része jelentős pénzügyi gondokkal küszködött, s ezt úgynevezett búcsúcédulák árusításával próbálták meg ellensúlyozni. A búcsúcédula gyakorlatilag a gyónást helyettesítette, az emberek ezzel úgymond előre megválthatták helyüket a mennyországba. A papok ilyen és ehhez hasonló „szlogenekkel” buzdították az embereket vásárlásra: "Amint a pénz a ládában csörren, lelked rögtön a mennybe röppen". Luther ezen fölháborodva, 1517. október 31-én levelet írt felettesének, Albert mainzi püspöknek, melyben a búcsúcédulák ellen tiltakozott, s leveléhez csatolta az erről szóló vitairatát is, mely később a 95 tétel néven vált híressé. Egyes források szerint ezt még aznap ki is szegezte a wittenbergi vártemplom kapujára hangos
kalapácsütések közepette. Ezt követően Luthert többször felszólították tételei visszavonására, amire nem volt hajlandó – sőt, az évek során egyre inkább bizonyossá váltak előtte az akkori egyház hiányosságai és hibái. Miután a pápa eretnekké nyilvánította és kiátkozta az egyházból, Luther hosszú ideig bujkálni kényszerült. Ám ez idő alatt sem tétlenkedett; lefordította a Bibliát németre (mely később igen jótékony hatással volt a német irodalmi nyelv kialakulására), írásainak és szervező munkájának köszönhetően pedig elindította a keresztény vallási megújulást (reformációt), és letette a protestáns egyházak alapkövét. Szorgalmazta a Bibliához való visszatérést (ezt segítette a már említett fordítás nemzeti nyelvre), és az új egyházat is inkább a Szentírásra, mintsem a hagyományokra alapozta. Vallotta, hogy a zene, az ének legalább olyan fontos része az ember életének, mint az ima – többek között ő írta az „Erős vár a mi Istenünk” kezdetű korált is. Amikor tehát Luther kiszegezte tételeit arra a bizonyos templomajtóra, kalapácsütései nemcsak Németországot, hanem egész Európát megrázták, és olyan események láncolatát indították el, melyek végül új szemléletű egyházak megjelenését okozták, és – bár közvetve – a katolikus egyház gyökeres megújulását is eredményezték. Ezt ünnepeljük hát a reformáció napján, október 31-én. Erdős Réka 10. évf.
akaratot kaptunk, hogy dönthessünk jó és rossz között. Lehetnek rossz napok, rossz döntésekkel, „Miért büntetsz, Istenem!” felkiáltásokkal, de mi kell ahhoz, hogy újra mosolyogj és boldog légy? Szeretet. A nagy bajok között is mindig van megoldás. Hit, remény és szeretet. „Na, és a katasztrófák?” Azt hisszük, hogy az élet a legnagyobb ajándék. Igen, az is, de mit kaptunk még? Milyen „katasztrófa” által tudta meg a világ Jézus Krisztusról, hogy Ő a Megváltó? A kereszthalál által. Megváltotta a világot, utat és helyet biztosítva mindenkinek az örök életben. Senki nem vész el. Bár nem látjuk, Ő mégis ott van mindnyájunk szívében mindig és örökké. Ha a szeretettel foglalkoznánk, nem azzal a kérdéssel, hogy van vagy nincs Isten, már sokkal többet tudnánk róla. Hisz a szeretet vezet el Istenhez, mert a szeretet maga Isten.
Deus est caritas – Isten a szeretet Gondolatok Istenről és a szeretetről Valamennyiünkben megfogalmazódik a kérdés: ki Isten, hol van? … és ha van, akkor merre keressem? Létezik egyáltalán? Kinek higgyek? A szívemnek vagy a szemeimnek? Választ keresünk egy olyan kérdésre, mely köztünk van. Itt. Benned, bennünk. Legyünk hívők vagy nem hívők, foglalkoztat bennünket, kíváncsiak vagyunk Istenre, vajon milyen lehet Ő. Vannak, akik harcolnak ez ellen, és úgy vélik, magyarázat a világ megannyi csodájára és kérdésére csak a tudomány által adható. De hisz maga a tudomány is csoda. Ha a tudománnyal nem sikerült kétségek közé sodorni a hitet, akkor teszik fel a kérdést: „ha van Isten, miért nem segít azokon, akik hisznek benne és szenvednek? Sok a probléma, Isten miért nem segít?” ... Szabad 4.
Kovács Krisztián 12. évf.
ALMAFA
„Ha tudnám is, hogy holnap elpusztul a világ, még akkor is ültetnék egy almafát.” – mondta Luther. Az ALMAFA rovatban teológiai témákat boncolgatunk. Valójában fát mi is ültettünk az iskola alapító ünnepségén, ott látható a bejárati kapu előtt. A világ vége pedig most következik, legalábbis első számunkban ezzel fogalkozunk.
„Jézus visszajön... készen állsz?!” Elragadtatva Aki találkozott már a „Jézus visszajön... készen állsz?!” c. videóval a youtube-on, az tapasztalhatta, hogy milyen sokkoló élményben lehet részünk, ha megnézzük. A videó első pár pillanatában jeleneteket láthatunk emberek hétköznapjaiból: egy apa játszótérre viszi kislányát, egy idős pár otthon együtt tevékenykedik, két nő a metróra vár, illetve két férfi sétál az utcán. Ekkor megjelenik az, ami miatt igazán megrázóvá válik a videó. A szereplők egy része rendre eltűnik. A kislány hintája üres lesz, az öreg hölgy helye szintén üres lesz, az egyik várakozó nő eltűnik a peronról, egy munkába igyekvő férfi hátrahagyja a cuccait. Mindez egyik pillanatról a másikra történik, amit a jelenlévők meglepetéssel és persze a családtagok ijedtséggel vesznek tudomásul. A klip szerint azokat, akik igaz hívők, Jézus elragadja, felemeli magához, a többiek itt maradnak a földön a végítélet további eseményeire várva. (szerk.)
Az elragadtatás
a felhőkig jön el, az elragadtatott hívők visszatérnek vele a mennybe. Ezután kezdődik a világ történelmének legborzalmasabb korszaka, a „nagy nyomorúság”. Ez az időszak hét évig (más értelmezés szerint csak három és fél évig) tart, ezalatt Isten kitölti haragját, apokaliptikus – a Jelenések könyvében leírt – jelenségek közepette az emberiséget példátlan mértékű csapásokkal bünteti. A nagy nyomorúság előli elragadtatás egyik célja ezért az, hogy kimentse az Egyházat az eljövendő harag időszakából, hiszen Isten nem haragra rendelte népét. Krisztus csak az elragadtatásban résztvevőknek jelenik meg, a világ számára eljövetele ekkor még nem látható. Ezért nevezik az eseményt titkos elragadtatásnak.
A nagy nyomorúság előtti titkos elragadtatás tana először a tizenkilencedik században, egy prófétai megnyilvánulásként hangzott el az amerikai Edward Irving gyülekezetében. Az európai protestáns teológiában soha nem vált igazán elfogadottá, de az amerikai evangéliumi kereszténységben óriási népszerűségre tett szert. Az amerikai missziókon keresztül ma már a világ minden pontján jelen van. Miről is szól a nagy nyomorúság előtti elragadtatás tana? Legfontosabb jellegzetessége az, hogy Krisztus második eljövetelét két részre bontja. Krisztus először eljön az övéiért, és elragadja őket a világból. A hívők felemeltetnek a földről, hogy Krisztussal a levegőégben találkozzanak. Krisztus ekkor még csak
Irodalom: Szabados Ádám, A titkos elragadtatás fikciója http://divinity.szabadosadam.hu/ Pádár Balázs 10. évf.
gondolom, hogy Jézus „el van ragadtatva” tőle, bár valami titkos főrendezőként rá hivatkoznak. Egymás elvesztése például nem lehet érzelmi játék a filmes kezében – Istenben bízó emberként pedig azt kell mondanom: nem töltene el nagy örömmel egy ilyen forgatókönyv! Melyik szeretetre képes ember örülne annak, ha hátra kellene hagynia szeretetteit, embertársait valami nagy katasztrófa idején?! Az ellenkezője a természetes, nem?
Hangos elragadtatás vagy szoft-horror Korányi Andrással beszélgettünk az elragadtatás témájáról. Korányi András teológust a hétfői áhítatokról ismerhetjük. Amellett, hogy iskolánk igazgatótanácsának tagja és a Pestszentlőrinci Evangélikus Gyülekezet lelkésze, az Evangélikus Hittudományi Egyetem docense. Mit gondol erről a
BT: Hogyan értékeli az olyan megtéréseket, amikor ilyen sokkoló videók láttán jutnak el emberek Istenhez?
Korányi András (K. A.): Felkavaró és sokkoló – nem
K. A.: Istenhez vagy Istenről hirdetett fantáziákhoz? Hiszen Istent úgy ismerjük, mint aki tékozolva szórja
Betűk a térről (BT): figyelemfelkeltő videóról?
5.
ALMAFA
szeretetét a világba, hogy az ember szívére beszéljen: legyen kedve emberként élni. Ez nem a „cukrosbácsi” szerepe, aki a beetetés után majd megmutatja a kiválasztott körben, ki is valójában… Atyaként, mérhetetlen szeretetében ismerjük őt, aki hatalmát is abban érvényesíti, hogy meghalt mások javára, és visszavette életét – azaz feltámadt – ugyancsak mások javára. Én ebből a reményből élek…
reklám ezzel él vissza: ha megveszed ezt vagy azt, akkor különleges leszel. És van, ahol tényleg azok is vagyunk: családi körben, egy párkapcsolatban például – és borzasztó, ha ott sem vagyunk egymás számára „különlegesek”, kiválasztottak. A különlegességünket viszont sokszor szeretnénk mások rovására megélni. Lám-lám, gonosz világ, én Istennel jártam, de ti fütyültetek rá: hát most tessék! Még egyszer ismétlem: Jézus nem bizonygatja szeretetét, hanem árasztja – mert kifogyhatatlan forrása van belőle. Az egészséges hívő embert ez örömmel tölti el.
BT: Ehhez kapcsolódóan: lehet-e félelemből elfogadni Jézust? Vajon mit ér az ilyen hit? K. A.: Létezik egy mára elfelejtett szó: istenfélelem. De ez egészséges esetben nem valami lidérces vagy depis rettegés, hanem tisztelet. Olyan sokan akarnak ma hatalmat gyakorolni mások felett hatalmi eszközökkel (pozícióval, befolyással, pénzzel, szexuális vonzerővel, intellektuális gátlástalansággal) – Istenben, akinek tényleges hatalma van, talán éppen az a megrázó, hogy nem pózol. Nem a felfújt és morgó kandúrmacska a kert végében, amire mi hasonlítunk gyakran… Attól „érzi jól magát”, ha hatalmával szerethet. A film azt sugallja, hogy Isten örömmel vagy érzéketlenül szeret büntetni – és ez hamis Isten.
BT: A tan szerint minden híve előtt személyesen jelenik meg Jézus, akit csak ők láthatnak. Ez tekinthető-e a második eljövetelnek? Viszont ha ez a második, akkor amikor a nem hívők előtt jelenik meg, az már egy harmadik eljövetel. Erről tudomásom szerint nem szól a Biblia. K. A.: Azt hiszem, a jövővel való játszadozás annál sokkal komolyabb dolog, mint hogy számokon vitatkozzunk. Ami életbevágó: szenvedünk a gonoszságtól mi emberek és Isten is. Jó lenne nélküle, boldogan élni, s egyszer ki is kell söpörni a teremtett világból. De ez ma is zajlik, látványos elragadtatások nélkül, ahol a szeretet, az irgalom, az emberség erőt vesz a rossz, önző, szeretetlen alternatíván. Ez pedig nem „hívők” és „hitetlenek” között zajlik, hanem minden emberben: naponta kell döntenem abban, hogy jó legyek vagy rossz. A hitemben megismert Isten szeretete abban segít, hogy ne adjam fel a reményt: érdemes jónak lenni, de legalább megpróbálni!
BT: Az elragadtatás tana szerint Jézus elviszi a nagy nyomorúság előtt magával azokat, akik hozzá tartoznak. Miért pont akkor vinné magával őket, amikor például a vértanúkat sem védte meg a haláltól? K. A.: Isten nem „odaát” van – az elragadtatás fantáziája viszont ezt sugallja: ezzel a világgal Isten sem tud mit kezdeni, s mint egy felelős tábornok a katonai csapás előtt, kimenekíti állampolgárait a műveleti területről… Isten azonban „ideát” is itt van, a nagy nyomorúságban. Hiszen a nagy nyomorúságot, fájdalmat, félelmet, csalódást és kiszolgáltatottságot – a gonoszság hatalmát sokan ismerik minden korban. És Isten itt életet ment és nem csapásokat mér. A vértanúk ezt például úgy élték meg, hogy nem embertársaik kárára szenvednek, hanem éppen javára, mert Jézus is ezt tette.
BT: Van-e lehetősége az elragadott vagy az apokalipszisben bármilyen úton kiemelt embernek azt kérni Istentől, hogy hadd maradjon és hadd segítsen az itt maradottaknak megismerni Őt? K. A.: A „kiemelt emberek” szerintem közöttünk élnek. A Biblia is szól arról, hogy időnként „angyalok” járnak közöttünk… Szerencsés az, aki ismerhet ilyen embereket – én ismerhettem és ismerek ilyeneket. Maradnak és segítenek, döntő órákon vagy mindig. Én is szeretnék ilyen lenni… bárcsak sikerülne őszintén és kamerák jelenléte nélkül!
BT: Ha Jézus elviszi az övéit az elragadtatáskor, akkor ezzel ítéletet mond felettük. Miért van szükség két ítéletre, ill. őket megítéli-e újra Jézus, amikor a többiek felett is ítélkezik? K. A.: Minden ember szeret különleges lenni – azt hiszem, ez az elragadtatás tanának is a vonzereje. De a hétköznapi élet is ezzel van tele. Például minden
Korányi Andrással Pádár Balázs beszélgetett.
6.
TÉMA által megformált Drakula grófok pedig a század későbbi felében taroltak (Christopher Lee az, aki a Gyűrűk Urában Szarumánt játszotta). Brad Pitt interjús vámpírja pedig a kilencvenes években mutatta fel a szegény vámpír konfliktusosságát az eredendő vámpír-természet és önnön jósága között. Ezek a vámpírok a közép kategóriás filmek felnőtt rajongóinak kultuszfigurái voltak. Addig ugyanis a gótozás, depeche-modozás, dárkozás, vámpírozás majd végül az emózás, a tinik között csak szubkulturális szinten jelent meg. A nagy áttörés a ,,jó vámpír” általános típusának megjelenésével kezdődött, amikor a nem kifejezetten a lázadás igényével kulturálódó kamasz is szerethetőt talált a vámpírban.
A vámpír újabb reneszánsza Tinivámpírok a filmekben A tinidivatok hömpölygő árja újabb fodrot vetett az elmúlt néhány évben. A 2008-as Alkonyattal egy, a felszín alatt már régóta készülődő társaság hódította meg az egész tinipopulációt vagy legalább is annak jelentékeny részét: a vámpírok, közelebbről a jó vámpírok. Megértéssel kell fogadnunk ezeknek a képzeletbeli lényeknek a kultuszát, hisz elmúlik gyorsan és felváltja másik. A 80-as évek BMX-szel száguldozó pattanásos kamaszai UFÓ-kra vadásztak. Minden sötét sarokban földönkívüli létformát, kezdetben ET-ket majd kis szürkéket véltek felfedezni. Gondoljunk csak Spielberg munkásságára, A harmadik típusú találkozásokra, de leginkább az ET-re. Természetesen azok a tinik a mai tinik szülei voltak és a mostaniak arról, hogy pontosan milyen is volt ez a kultúra csak a megsárgult UFÓ magazinokból és poros, tán le sem játszható videó kazettákból értesülhetnek. Azért a jelenben is készült egy retró Spielberg film, mely ennek a kornak állít emléket éspedig a Super 8. A film tökéletesen érthetetlen és haszontalan azok számára, akik nem voltak részesei ET érkezésének, és azok számára sem rejteget újat, akik akkor éltek. Ám, az utóbbi típusú nézőben rekonstruálja az érzést, melyet az a kor keltett. Most a vámpír jellegű lényeket övezi hasonló láz a fiatalok körében, mely az akkoriak számára a földönkívüli misztikuma volt. Nem arról van szó, hogy ne lett volna sokkal korábban is vámpír-hullám a filmekben. Nosferatu, a rettenetes kajlafülű, csőfogú vámpír már a '20-as években meghódította a filmnézők remegő gyomrát (Nosferatu – Eine Symphonie des Grauens, 1922). A Lugos Béla és Christopher Lee
A ,,jó vámpír” kicsit hasonlít egyfelől a jó úttörőhöz, másfelől egy jó pszichológushoz. (Magyarországon kb. húsz-egynéhány évvel ezelőttig kötelező volt úttörőnek lenni.) Nos, a jó úttörő nem szemetel, óvja és védi a környezetet. Udvarias, előre köszön. Segítőkész, nehéz helyzetekben feltalálja magát. Hozzávetőleg ilyen egy jó ,,jó vámpír” is. Nem árt másoknak, nemi iszik embervért, holott… Helyette étvágytalanító tablettákat szed, vagy állatok vérével oltja vérszomját. Természetesen emberfeletti képességei vannak: gyors, erős, okos, de ezzel nem hivalkodik. A jó vámpír ezenkívül nem olyan hendikeppes, hogy a direkt fény ártson neki. Különféle okokból nem rajong a napfényért, de nem lesz tőle komoly baja. A másik jó tulajdonságcsoport az empátia és érzelmesség. Jó a jó vámpír a háznál, meg lehet vele beszélni mindennapi problémáinkat, odafigyel szükségleteinkre és egészségünkre. Vérét adja azért hogy te vámpír légy, és ezáltal különleges lénnyé változz. Persze ezt azért érdemes alaposan megfontolni – ne hamarkodjuk el a döntést. (szerk.)
őrület, Bella és Edward történetét milliók követik nyomon. A The Twilight Saga első kötete 2005-ben látta meg a napvilágot, és 2008-ban már meg is filmesítették, azóta világsikerré nőtte ki magát. De vajon mitől ennyire sikeres ez a történet? Az emberek miért szeretik ennyire ezeket a vérszívó lényeket?
Alkonyat Vámpír-őrület Az Alkonyat megjelenése óta az emberek nem tudják eldönteni, hogy most Team Edward, a jóképű vámpír vagy vetélytársa Team Jacob, a farkasfiú oldalán álljanak. A Harry Potter után itt egy újabb tinédzser
7.
TÉMA
A szerző Stephenie Meyer (38), háromgyermekes családanya, alig három hónap alatt írta meg az Alkonyat első részét egy álma alapján, amiben egy vámpírfiút és egy halandó lányt látott. Egyik testvérének annyira megtetszett a történet, hogy megkérte Stephenie-t, hogy küldje el egy kiadóhoz a művét, így a könyv 2005-ben került a könyvesboltokba. A rákövetkező években megjelentek a történet következő részei is (Újhold, Napfogyatkozás, Hajnalhasadás). A történet A középpontban egy átlagos, zárkózott 17 éves lány áll, akit Bella Swannek hívnak. Bella édesapjához költözik a napos Phoenixből az esős Forksba. A lány alapjáraton vonzza a bajt, ám most nem csak a mindennapi csetlés-botlások fenyegetik. Edward Cullen mindennel magához csábítja a lányt, a bőrével, a hangjával, sőt még az illatával is. Az indián rezervátumban furcsa, félelmetes mesék keringenek a ,,hidegekről”. Így a lány hamar rájön, hogy Edward több mint, egy egyszerű ember. A történet tele van romantikával, érzelmekkel és kalandokkal. A karakterek jól kidolgozottak, és Bella szerepébe könnyen beleéli magát az ember. Hihetetlen siker A négy kötet hetekig vezette a The New York Times bestseller listáját, és a 2010 tavaszán készült adatok szerint összesen több mint 100 millió példány kelt el
Könyv Az októberi könyv ajánlásom: J. R. Ward – Fekete Tőr Testvériség: Éjsötét szerető Ez a könyv J. R. Ward Fekete Tőr Testvériség című regénysorozatának első kötete. Általában humorban bővelkedő és erotikától forrongó történetek olvashatók bennük, de mégsem ez a lényege a történetnek, hanem a vámpírok, illetve az éjszakai lények. Mint megszoktuk, ezekben az írásokban mindig van egy ember, aki beleszeret valamilyen természetfeletti lénybe vagy fordítva, és harcol önmagával vagy éppen másokkal azért, hogy szerelmét ne érje semmi baj. Nos, ez a történet is beleillik, azon könyvek hosszú sorába, amiknek vámpírok a szereplői. Ám mégsem ugyanolyan, mint amiket eddig olvashattunk. Nem csak a tipikus „egy újabb haláleset, bár mit sem sejtünk a vámpírokról” történet valósul meg a
világszerte és legalább 38 nyelvre fordították le. Rengeteg díjat tudhat magának a sorozat, többek között 2009-ben a Kids's Choice Awards ,,Kedvenc könyv” díjában is részesült. Mitológia
Az Alkonyat vámpírjai különböznek a hagyományos vámpíroktól. Például nincsenek hosszú szemfogaik, nem égnek el a napfényben, és nem szükséges feltétlenül emberi vért inniuk. Meyer vámpírjai, a Cullen-család egy úgynevezett ,,vegetáriánus család”, ugyanis csak állati vérrel táplálkoznak, ha pedig napfényre mennek, bőrük gyémántként csillog. Az emberi szem számára gyönyörűnek tűnnek. Testük szoborszerű, gyorsak, erősek, halhatlanok, és néhányuknak még különleges képessége is van. (Például Edward gondolatolvasó, Alice pedig a jövőbe lát.) A sorozat másik mitologikus része a vérfarkasok legendája. A Forks mellet élő Quileute indián törzs leszármazottai képesek vérfarkassá változni. Falkát alkotnak, és a falkatagokat az alfa vezeti, akiből csak egy lehet. Erősek, hatalmasak és mindaddig nem öregszenek, amíg rendszeresen átváltoznak. Transzformációjuk azonban nem köthető a Hold változásaihoz, ezért a könyv végén rájönnek, hogy igazából úgynevezett alakváltók és csak a véletlen folytán választották a farkas kinézetet. Mislovics Vivien 10. évf.
szemünk előtt, hanem egy sokkal misztikusabb, érdekesebb cselekményszál, miszerint néhány vadász - akik amúgy vámpírok - próbálják óvni a saját fajtájukat mindenféle ellenségtől. De olvassuk a könyv hátoldalán szereplő összefoglalót! „Az éjszaka sötétjében halálos küzdelem folyik a vámpírok és a vadászok között. A Fekete Tőr Testvériség hat vámpírharcosa felesküdött rá, hogy megvédi a vámpírokat a rájuk törő ellenségtől. Vezetőjük, a jóképű, emberfeletti erővel bíró Wrath maradt az egyetlen tisztavérű vámpír a Földön. Szülei gyilkosait keresi, hogy végre kiegyenlítse a számlát. Küldetése során találkozik a gyönyörű Bethszel, aki mit sem tud származásáról: nem sejti, hogy félig vámpír. Wrath-nak be kell vezetnie a lányt a halottak világába, hiszen ez az öröksége, a sorsa… Egy új érzés, a testét gyötrő nyugtalanság miatt Beth képtelen 8. ellenállni a veszélyesen vonzó férfinak, aki
éjszakánként meglátogatja, ám történetei a Testvériségről és a vérről megijesztik. A férfi érintése lángra lobbantja Beth-t, ám ez egy fenyegető, mindkettőjüket felemésztő vágy… Kettejük szerelméről, erotikus szenvedélyéről szól a Fekete Tőr Testvériség sorozat lebilincselő első könyve, mely az elmúlt évek legnagyobb romantikus bestsellere lett
világszerte.” Szóval ez a könyv elsősorban azoknak ajánlott, akik szeretik a vámpíros könyveket, de azok se vessék meg, akik inkább a romantikára, az erotikára hajlanak hisz az is van benne. (Ulpius-ház, 2008, 528 oldal) Farkas Brigitta 10. évf.
élnek, és minimális a kapcsolatuk a többi társadalmi osztállyal, kivéve, ha táplálkozniuk kell. Legendás alakok, a vámpírtársadalom tisztelettel övezett tagjai. Csak nagyon súlyos sérülés okozhatja a halálukat, mint például lövés vagy késszúrás a szívbe. A következő, amit kijavítanék az az lenne, hogy az „ellenségektőlt” szót cserélném ki az „alantas” szócskára. Vezetőjük (a vámpírharcosoknak) inkább Darius, és nem Wrath. Wrath a vámpírok királya. Darius halála után természetesen a Testvériség vezetője is. A tisztavérű elnevezés itt nonszensz! Mivel a hibák egyenkénti kijavítása nagyon hosszadalmas lenne ezért inkább megírom, hogy szerintem mi lenne a megfelelő a rövid tartalomnak.
Vámpírirodalom emelt szinten Az éjsötét szerető – Fekete Tőr Testvériség (I.) könyv fülszövegét (melyet az előbb szürke háttérrel kiemeltünk) Molnár Henrietta vetette alá kritikának. Már az első mondatba belekötök: a vámpírok és vadászok szerintem nem megfelelő meghatározás a jelen esetben, szerintem inkább ezt kellene írni: a vámpírharcosok (azaz a Fekete Tőr Testvériség tagjainak) harca az alantasok ellen. Ehhez persze nem ártana egy apró magyarázat sem. Alantas: az Alantasok Társaságának tagja, lélek nélküli ember, akinek az a célja, hogy kiirtsa a vámpírokat. Csak akkor hal meg, ha szíven szúrják. Ha pedig nem, akkor korlátlan ideig élhet. Nincs szüksége evésre vagy ivásra. Idővel a haja, a bőre és szivárványhártyája elveszíti pigmenttartalmát, és kifakul. Haja szőke, arca fakószürke, szeme világos lesz. Babahintőpor-illata van. Beavatása után, amelyet az Omega végez el, mindig magánál tart egy kerámiaurnát, amelybe a szívét helyezik, miután eltávolították a testéből. Fekete Tőr Testvériség: magasan képzett vámpírharcosok szövetsége, akik a fajukat védik az Alantasok Társasága ellen. A fajon belüli fajnemesítésnek köszönhetően a testvérek rendkívüli fizikai és mentális képességekkel rendelkeznek, valamint képesek a gyors öngyógyításra. Többnyire nem vér szerinti testvérek. A testvériségbe csak az kerülhet be, akit az egyik tag javasol. Természetüknél fogva agresszívak, szeretnek titkolózni, és csak magukban bíznak. A civil lakosságtól elszigetelve
Ez a könyv a Fekete Tőr Testvériség vámpírharcosai és az Alantasok szövetségének harcáról szól. Dariust (a Testvériség vezetőjét) meggyilkolják. De előtte sikerül megosztania titkát és segítséget kérnie a vámpír királytól, Wrathtól. Mivel Beth (Darius lánya) félig ember - félig vámpír szüksége lesz az átváltozásnál Wrath királyi vérére. Mert anélkül nem élheti túl. Wrath nem hajlandó igazi királyként viselkedni, inkább harcol bajtársai oldalán az alantasok ellen. Végül ezt muszáj feladnia. Amellett, hogy megmenti Beth-t és bevezeti a vámpír létbe, még szerelmét is megtalálja benne. És végül is Beth unszolására válik tejesen királlyá, és hagyja abba a harcolást. Ennek a remek könyvsorozatnak rengeteg kötete van még, amik a F. T. T. többi harcosának a szerelmi kibontakozását meséli el. Molnár Henrietta 10. évf.
Vámpíros animék Az anime a rajzfilm általános elnevezése Japánban. A szigetországon kívül a japán stílusú rajzfilmek neve. Fontos tudnunk azonban, hogy ezek a rajzfilmek nem csak gyerekeknek szólnak, sőt épp ellenkezőleg – általában fiatal felnőttek nézik. Az alábbi cikkben összehasonlítunk néhány vámpír témájú animét. 9.
A hosszú nyár sokszor a számítógép elé szögezi az embert. Ilyenkor még a sznobok is megfeletkezhetnek megukról és belekukkantanak az addig magasról lenézett sorozatokra. Ha egy jó animét találunk rá elsőként, akkor meglátjuk benne a rejtett kincseket. Például nekem az első ilyen kellemes élményem a Vampire Knight (Vámpír lovag) sorozathoz kötődik. Számomra például lényeges, hogy a férfi főhős külső és belső
tulajdonságai megfeleljenek az elvárásaimnak. A jó vámpírok különösen szimpatikusak nekem, ha helyesek, az érzéseiket nem félik kimutatni a lány irányába és ehhez illeszkedik a lány főhős jelleme, aki naiv és mit sem sejt a férfi valódi érzéseiről. De most nem csak a Vampire Knightról szeretnék írni, hanem ennek az anime típusnak a többi képviselőjéről is egyfajta összefoglaló módon. A vámpíros animék táborába tartoznak például a Blood+, Blood-c, Black Blood Brothers, Vampire Knight, Trinity Blood, Dance in the Vampire Bund, Vampire+Rosario stb. Általában az animék a misztikumon belül is különbözőek és másfélék. Most a vámpíros animék különbségeit és azonosságait taglalnám, és rövid ismertetőkkel szolgálnék. Van amelyik az akcióra fókuszál, van amelyik pedig a romantikára. Már a vérszívóknak is különböző elnevezései vannak. Hasonlítsuk össze ezeket! A rövid ismertetők Blood+: Főszereplője Saya, aki az elején egy szokványos család szokványos tagjának látszik. De már az első részben elkezd érdekesedni, és máris kiderül, hogy Saya nem egy szokványos lány. A történetben megjelennek a chiropteranok (vérszívók) és a chevalierék (testőrök). A harc nem csak Saya és a chiropteranok között folyik, hanem a lány harcol az emlékei és önmaga ellen. És persze a
szívdöglesztő férfiak harcolnak Saya szívéjért. Blood-c: Egyes blogok szerint a Blood+ folytatása (bár én ezt még nem érzékeltem az eddig látott részekből). A Blood+-szal egyazon produkciós iroda készíti. Itt a vámpírokat a régi idők gyermekeinek hívják, akik ellen a főszereplő lány harcol – ami mily meglepő, szintén Saya. Az egész sorozat, mindazonáltal, meg kell, hogy mondjuk, elég monoton. Talán az kicsit feldobja, hogy Saya elkezd emlékezni
TÉMA
az élete hiányzó emlékeire. Egy bizonyos paktum és egy titokzatos férfi kiléte kérdéses főhősnőnk számára. De vajon meddig?
Black Blood Brothers: A szeretett személyért való önfeláldozás ékes példája, derül majd ki a sorozat végén. Persze csak azoknak, akik végig is nézik. De ne rohanjunk ennyire előre! Bár a néző azt hiheti, hogy Jirou körül forog a dolog, de ez tévedés. Nagyon lényeges az öccse (Kotarou), aki titkosan bár, de nagyon fontos szerepet tölt be a vámpírok, azaz itt a feketevérűek életében. Vampire Knight: Akár a romantikus vámpírsorozatok iskolapéldájának is elmehetne, egy tipikus romantikus anime. Az első részében semmi akció teljes nem történik. Aki utálja az ömlengős szerelmes animéket annak nem biztos, hogy tetszeni fog, hacsak nem a második évadjának utolsó epizódjai miatt. A történet egyszerű: van egy lány, Yuuki, és az ő gyermekkori megmentője Kaname… a szerelmük pedig megtölt két évadot. A végén gyönyörű átváltozás tanúi lehetünk. Mindenki kedvence, a drága, de jelentéktelen Yuuki szárnyra kap csodás „lepkeként” is megismerhetjük. Igazi történetével ámulatba ejtve mindenkit.
Dance in the Vampire Bund: Akira elveszti emlékezetét. Evvel elfelejti vérfarkas kilétét, és a vámpírkirálynőnek tett ígéretét. A vámpírok felfedik létezésüket a médiában evvel véletlenül újra összehozva Akirát Minával (a vámpír királynővel). Akcióban gazdag és bár első pillanatra furának tűnő, de nagyon érdekes sortozat. Trinity Blood: A főszereplője Abel atya, a Vatikán papja, aki szó szerint szegény és nagyon ügyetlen. Krusnyikként (aki a vámpírok vérével táplálkozik) ő és néhány bajtársa védi meg az emberi világot a matuzsálemektől. Végre sikerül a két világ békét kötni. de valaminek 10.között
TÉMA mindenképpen történnie kell ezért a végére kitaláltak egy remek csavart.. magát Abel testvérét.
2. Ki harcol ki ellen? Ez is nagyon fontos. És ebben a témában az említettek még különbözőbbek. Mert a Blood-c-ben a főszereplő papnő jelölt az összes megjelenő régi korok gyermeke ellen harcol. A Blood+-ban is az összes szembejövő chiropterant megöli Saya. A Black Blood Brothersben Jirou a kowloon gyerekek (a fekete vérűek elferdült faja) ellen harcol. A Vampire Knightban az E szintű vámpírok kiirtásán fáradoznak a vadászok. A Dance in the Vampire Bundben a királynő elleni lázadásokat és támadásokat védik ki és verik vissza. A Trinity Bloodban az összes matuzsálemtől védik az embereket. Míg a Vampire+Rosario ebben a szempontból meg sem említhető. 3. Táplálkozás
Vampire+Rosario: Kicsit unalmas anime, de az alaptörténet nem rossz. A főszereplő srác (Tsukune) a véletlen folytán egy olyan középiskolába kerül, ahova rajta kívül csak szörnyetegek járnak. Egyetlen barátja és szerelme Moka (aki mellesleg egy vámpír). Mokának két személyisége van, a „sima” és a vámpír személyisége, ezek persze nagyon különböznek. Moka vámpír énje csak akkor jöhet elő amikor valaki letépi a nyakláncáról a keresztet. A történet szinte csak a titok megtartásáról szól.
Bármelyik animéről is legyen szó a vámpírok vérrel táplálkoznak. Kivéve a Karinban (amit itt nem említettem technikai okokból). 4. Az animék hossza B. B. B.: 12 rész Blood-c: 12 rész Blood+: 50 rész Trinity Blood: 24 rész Vampire+Rosario: 13 rész Vampire Knight: 26 rész
Azonosságok és különbségek
Dance in the Vampire Bund: 12 rész
1. Elnevezés A „sima” vámpír elnevezést használják a Vampire+Rosarioban, a Dance in the Vampire Bundben, és a Vampire Knightban. Más elnevezéseket használnak a Blood-c-ben (régi korok gyermekei), a Blood+-ban (chiropteran), a Black Blood Brothersben (fekete vérűek) és a Trinity Bloodban (matuzsálemek). Ebből a szempontból (mint sok másból is) nagyon különbözőek.
Ami viszont mindben közös, hogy mind kapcsolódik a vámpírokhoz. És aki kedveli ezen téma képviselőit, azokat elbűvölik, és egy másik világba nyitnak kaput. A kérdés, hogy az ember hajlandó-e belépni, és vállalkozik-e a kalandokra. Aki kedvet kapott, ajánlom az említettek bármelyikét. Akinek ezek első hallásra nem szimpatikusak, bátran találhatnak saját ínyüknek megfelelőt. Molnár Henrietta 10. évf.
Sarlók az égen Kereszténység és csillagok Jellegzetes látvány az égen, amikor a holdsarló mosolyog ránk. Persze nagyon jól megtanultuk földrajz órán, hogy a Hold fényváltozásait az okozza, hogy a Nap néha a Föld felőli oldalát süti a Holdnak, néha a tőlünk elforduló oldalát. Az égitestek, mint az idők és korok tudói, ünnepek és napok meghatározói természetesen megjelentek a vallási jellegű ábrázolásokban is. Az egyik legjellemzőbb megjelenési formája a katolikus művészetben, amikor Szűz Mária áll vagy ül egy holdsarlón. 11.
Valahogy jól fejezi ki ezt a kapcsolatot a Sarlós Boldogasszony elnevezés, mely Szűz Mária sok neve közül az egyik. A holdsarló másik számunkra nagy fontossággal bíró megjelenése maga a magyar Szent Korona felső zománcképén található. Itt a Győzedelmes Krisztus balján egy sarló alakú égitestet ábrázoltak. Ami azonban az izgalmasabb, az nem is a jobb oldalon lévő sarló, hanem a bal oldalon lévő csillag. A hagyományos értelmezés szerint ez az égitest a Nap. Más értelmezések viszont azt hangsúlyozzák, hogy a Napot és a Holdat mindig úgy ábrázolják, hogy azok azonos méretűek legyenek – hiszen a Földről nézve a két égitest valóban azonos méretűnek látszik. Ha jobban megnézzük a Napnak gondolt képet, akkor még csillagszerű sugarakat is találunk – vajon ez nem egy csillag illetve egy bolygó-e valójában. Talán első hallásra hihetetlen, de van olyan bolygó, mely sarlóként látszik akár szabad szemmel is. A Vénusz bolygó különlegesen tiszta légköri körülmények között, és olyan helyzetben, amikor a Föld és a Nap között van, tényleg sarlónak látszik. Ezt azonban csak a legélesebb szeműek láthatják. A fenti ábrán a Vénusz bolygó látható, amint az két hónap során a Nap és a Föld közé kerül. Hogy mi furcsa a Vénusz fényváltozásaiban arra szintén a földrajz tanulmányainkból ismert jelenség mutat: ha a Hold C betű alakú, akkor csökken, ha D alakú, akkor nő. A Vénusznál ez fordítva van. Szintén furcsa, hogy a Vénusz képes úgy látszani, hogy a sarlója U alakú, míg a Hold esetén, a mi szélességi körünkön csak olyan pillanatokban következik ez be, amikor a Hold fényét végképp elhomályosítja a Nap. A két sarlót az ókorban ugyanúgy láthatták mint mi is, amikor kitartóan fürkésszük az eget. Azonban azt, hogy a két sarló közül melyik az amelyik az ábrázolásokon szerepel, azt nem tudhatjuk biztosan. Még akkor sem, ha egyes értelmezések szerint a Mária név értelme „a tengerek királynője”, ami kísértetiesen egybevág a habokból kiszálló Vénusz istennővel, és még akkor sem, ha a Szent Koronán az égitestek ábrázolása követi a Vénusz alábbi fényváltozásait. De nem is az a lényeg, hogy tudunk-e válaszolni, hanem hogy értelmes módon tudjunk asszociálni és kérdéseket feltenni. Egy biztos: érdemes együtt tanulni a csillagászatot a művészettörténettel. Molnár Zoltán
12.
