Letlési Napköziotthonos Óvoda. Szervezeti és Működési Szabályzata. OM azonosító:

Letlési Napköziotthonos Óvoda

Szervezeti és Működési Szabályzata OM azonosító: 202352

2013

1

Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata 1. Általános rendelkezések 1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, feladata, jogszabályi alapja 1.2 A Szervezeti Működési Szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése 1.3 A Szervezeti Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya 2. Az intézmény feladat ellátási rendje 2.1 Alapító okirat 3. Az intézmény szervezeti felépítése, irányítása 3.1 Az intézmény alkalmazottai 3.2 Az intézmény irányítása 3.3Az intézmény vezetője 3.4 A vezető helyettesi feladatok ellátása 3.5 A nevelőtestület 3.6 A nevelőmunkát közvetlenül segítő 3.7 A vezető, a nevelők benntartózkodásának rendje, a helyettesítés rendje 3.8 Közalkalmazottak munkaideje 3.9 Pedagógusok munkarendje 4. Döntés előkészítés és döntéshozatal fórumai 4.1 Az intézmény közösségének jogai 4.2 Hatáskörök átruházása 4.3 Az intézmény képviselete 5. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 5.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre 5.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása 5.3 Kiadmányozás szabályai 5.4 Az intézményi étkeztetés biztosítása 6. Az intézmény működését meghatározó dokumentumok 7. A működés rendje 7.1 Nyitva-tartás 7.2 Az óvoda munkarendje 7.3 Az intézményi felügyelet rendszabályai 7.4 Az óvodába kerülés, távolmaradás igazolása 7.5 Az egyeztető eljárás szabályai 7.6 Az oktatásügyi közvetítő eljárás 7.7 Belépés, benntartózkodás rendje 7.8 A gyerekek fogadásának rendje 8. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 9. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban, a nevelési oktatási intézménnyel 9.1 A nem jogviszonyban állók fogadása, benntartózkodása 9.2 Az óvoda termeinek, létesítményeinek használati rendje 10. Az óvoda közösségei, ezek kapcsolatai egymással, és a vezetéssel 10.1 Az intézmény közalkalmazotti közössége 10.2 A nevelőtestület feladatmegosztása 10.3 A Szülők közössége 10.3.1 A szülők szóbeli tájékoztatásának rendje 10.3.2 A szülők írásbeli tájékoztatásának rendje 2

Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata

10.1.3 A szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje 10.1.4 Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel 11. Az óvoda társadalmi környezetével való kapcsolattartás rendje 11.1 A kapcsolattartás, formája és rendje 11.2 Az intézményvezető külső kapcsolatai 12. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 12.1 Szervezeti kultúra 12.2 Óvodai hagyományok ápolása 12.3 Szolgáltatások, az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei 13. Az intézményi védő, óvó előírások 13.1 A gyermekek, egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend 13.2 Biztonságos működést garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek 13.3 Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Gyermekvédelmi tevékenység 13.4 14. Egyéb rendelkezések 14.1 Térítési díjra vonatkozó rendelkezések 14.2 Reklámtevékenység 14.3 Az épület egészére vonatkozó rendszabályok 15. Egyéb szabályozások 15.1 Dokumentumok nyilvánossága 15.2 Pedagógus felelőssége 15.3Aláírás, és pecséthasználati jogkör 16. Záró rendelkezések MELLÉKLETEK

3


1. Általános rendelkezések 1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, feladata jogszabályi alapja Célja: Meghatározza a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket (Nkt. 25. § (1) bekezdés). A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a végrehajtási rendeletében foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. Mint alapdokumentum, feladata, hogy meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, és azon rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - a nemzeti köznevelésről Módosítja: 2012. évi CXCVI. tv. - 2012. évi LXXXVI. törvény a munka törvénykönyvéről, Módosítja: 2012. évi CCXVI. tv. - 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról Módosítja:2012.évi CCXVI. tv. - a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 315/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Nevir.). - 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról - 2011. évi CXC. törvény (Nkt.)66, 67§ Alkalmazási feltételek -2011. évi CXC. törvény- kötelességek és jogok 45-48§-gyermeki, 62-63§ pedagógusi, 7273§ szülői - 20/2012. (VIII.31.) EMMI, 69§(4) kérdőíves felmérés eredményei vezetői értékeléshez - 2011. évi CXC 64§ pedagógusok előmeneteli rendszere - 20/2012. (VIII.31.) EMMI 150§ országos szakmai ell. értékelés, 148§(5) - 315/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról - 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - 2012. évi CXXIV. törvény A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról - 2011. évi CLXXXVII. törvény A szakképzésről - A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosításáról -2012. évi CXVIII. törvény egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításá 4


1.2 A Szervezeti Működési Szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a fenntartó, Letkés Községi Önkormányzat, Letkés Község képviselőtestülete hagyja jóvá. A Letkési Napközi Otthonos Óvoda szervezeti felépítésére, és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2013. év március hó 29. napján fogadta el. Az elfogadáskor véleményezési jogot gyakorolt a Szülői Munkaközösség (2013. március 29.) Jelen szervezeti és működési szabályzatot a szülők, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az intézményvezetői irodában, munkaidőben. 1.3 A Szervezeti Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező szabályzatok, vezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza azokat az intézmény biztonságos működését garantáló szabályokat, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek Az SZMSZ kiterjedési köre: • • • • • •

Az Óvodába járó kisgyermekek közössége Nevelőtestület Szülők közössége a törvényes képviselő A költségvetési szerv vezetője A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak Egyéb kapcsolatban álló személyek Területi hatálya kiterjed: - az óvoda épületére, valamint a hozzá tartozó játszóudvarra

Időbeni hatálya kiterjed: - a fenntartó képviselő-testülete által meghatározott ún. nyitvatartási időre - az óvodai nevelés idejében, keretében zajló külön programok, események időtartamára. Határozat száma: 25/2013.( 03. 29.)

5


2. Az intézmény feladat ellátási rendje 2.1 Alapító okirat Letkés Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8.§ (5) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21.§ (3) bekezdése, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (VIII.31.) Korm.rendelet 5§ (1)-(2) bekezdései, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szerinti tartalommal az alábbi alapító okiratot adja ki: 1. A költségvetési szerv neve: Letkési Napköziotthonos Óvoda 1.1 Az alapítás időpontja: 2013. január 1. 1.2 Létrehozásáról rendelkező határozat: 1.3 Jogelődjének megnevezése, székhelye: Börzsöny-vidéki Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2628 Szob, Iskola u. 2. 2. Székhelye: 2632 Letkés, Rákóczi u. 1. 3. Jogszabályban meghatározott közfeladata: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8 §-a szerint 4. Alaptevékenysége: A letkési és más településről jelentkező óvodáskorú gyermekek óvodai ellátása, gondozása, nevelése, egészséges testi fejlődés biztosítása a Nemzeti Köznevelési Törvény és végrehajtási rendeletei alapján. Az óvoda a gyermekek számára teljes ellátást biztosít. 5. Államháztartási szakágazati besorolása: Szakágazati száma: 851020 Óvodai nevelés(főtevékenység) 6. Alaptevékenység államháztartási Szakfeladat szerinti besorolása: 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés 851000 Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása 851011 Óvodai nevelés ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai ellátása: Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése, és azon sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, akik a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdenek és/vagy integrálható beszédfogyatékosak. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 7. Illetékessége, működési köre: Letkés-Ipolytölgyes községek közigazgatási területe, ezen túlmenően fenntartói egyeztetés után további felvételi lehetőség a maximális létszámig 8. Irányító szervének neve, címe: Letkés Községi Önkormányzat képviselő-testülete 2632 Letkés, Dózsa u.22. 6


9. Fenntartó szervének neve, címe: Letkés Községi Önkormányzat 2632 Letkés, Dózsa u.22. 10. Gazdálkodási besorolása: Önállóan működő költségvetési szerv. Pénzügyi-gazdálkodási feladatait – megállapodás alapján – Márianosztrai Közös Önkormányzati Hivatal látja el. 11. Vezetőjének megbízási rendje: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény, az annak végrehajtásáról szóló 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet, továbbá a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet alapján, az intézményvezetőt nyilvános pályázat alapján Letkés Községi Önkormányzat képviselő-testülete nevezi ki. Az egyéb munkáltatói jogokat Letkés község polgármestere gyakorolja. 12. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkozási jogviszonyok megjelölése: 12.1 A foglalkoztatottjainak jogviszonya alapesetben közalkalmazott, akikre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó. 12.2 Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya munkavállaló, akire a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi 1. törvény az irányadó. 12.3 Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (megbízási jogviszony) az irányadó. 13. Az intézmény típusa: óvoda 14. Maximális gyermeklétszám: 50 fő 15. A feladatellátást szolgáló vagyon: Az óvoda épülete a letkési 674/1. hrszú. 3925 m2 kiterjedésű ingatlanon áll. Az épület az ingatlan az Önkormányzat tulajdonát képezi, mely felett a rendelkezési jog az Önkormányzatot illeti meg. Az intézmény, ingó vagyonát – az intézményi leletár szerint- a berendezési és felszerelési tárgyak képezik. Az ingó vagyon felett a rendelkezési jog – az Önkormányzat jóváhagyása mellett – az intézmény vezetőjét illeti meg. 16. A használatba adott vagyon feletti rendelkezés joga: Az óvoda a rendelkezésére álló vagyont nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékként felhasználni. 17. Az intézmény képviseletére jogosultak: A fenntartó által kinevezett vezető képviseli az intézményt és gyakorolja a kiadmányozási jogkört, melyekért teljes felelősséggel tartozik. Záradék: Jelen alapító okirat 2013. január 1. napján lép hatályba. Az alapító okiratot Letkés Községi Önkormányzat Képviselőtestülete…./2012.(XII.28.) sz. határozatával hagyta jóvá. Lekés, 2012. december 27.

7

Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata Az intézmény részére a feladatellátáshoz biztosított vagyon megnevezése: Az intézmény épülete és berendezései, felszerelési tárgyai Letkés Község Önkormányzatának kizárólagos tulajdonát képezik. Az ingatlan a települési önkormányzat képviselő-testülete térítésmentes használati jogot biztosít az intézmény részére. Az ingatlan felett az intézmény nem jogosult rendelkezni. Az ingatlanon az önkormányzat által végzett beruházások következtében előállt vagyon növekmény a beruházó önkormányzat tulajdonát képezi. Intézményi azonosító adatok: Az intézmény neve: Napközi Otthonos Óvoda Az intézmény székhelye: 2632 Letkés, Rákóczi u. 1. Az intézmény telefonszáma: 06-70 335 68 45 Az intézmény fax-száma: 06-27-370-310. Az intézmény e-mail címe : [email protected] Az intézmény egyéb jellemzői: Az intézmény bélyegzőjének felirata, lenyomata: Hosszú bélyegző:

Körbélyegző:

Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy A Közintézmény fel lobogózását a törvény szerint tesszük meg. Az SZMSZ és az intézmény más belső szabályozóinak összefüggései, kapcsolatai: A köznevelési törvény alapján az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az SZMSZ határozza meg. Az SZMSZ–szel párhuzamos jogú helyi szabályozó a házirend és a pedagógiai program. Programunk vállalja, hogy a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekeket a többi gyermekkel együtt integrált nevelés keretében foglalkoztatja, ennek megfelelően a sajátos nevelési igényű gyermekek, nevelése céljából a közoktatási kiegészítő hozzájárulásokat igénybe veszi.

8


3. Az intézmény szervezeti felépítése, irányítása: Az intézmény élén az óvoda vezetője áll. A költségvetési szerv vezetője gyakorolja a költségvetési szervben foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat. Az óvodai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége. Az alkalmazotti közösséget az óvoda nevelőtestülete és az óvodánál közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelezettségeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Nemzeti Köznevelési Törvény, illetve az ehhez kapcsolódó rendeletek).

Óvodavezető Óvodapedagógusok

Dajkák

3.1 Az intézmény alkalmazottai: Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. Jogaikat, kötelességeiket, juttatásaikat, valamint az óvodán belüli érdekegyeztetési lehetőségeiket jogszabályok ( Mt., Nkt. a közalkalmazottak jogállásáról Módosítja:2012.évi CCXVI. tv. ) rögzítik. Az intézmény dolgozói a jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján a következők: • óvodapedagógusok Nevelő munkát segítő alkalmazottak: • dajkák Közalkalmazottak engedélyezett létszáma: 6 fő

Felsőfokú végzettségű főállású óvónő: 4 fő Pedagógiai munkát segítő főállású dajka: 2 fő /dajkaképzővel rendelkeznek/

9


3.2 Az intézmény irányítása: Az intézmény szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban önállóan dönt olyan ügyekben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az intézmény irányítása a hatályos jogszabályok alapján történik. Az Alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekének védelmében tartalmaz. 3.3 Az intézmény vezetője Az intézményt az óvodavezető irányítja, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Magasabb vezető beosztású közalkalmazott.

Közvetlen munkatársait az alábbi beosztású dolgozók alkotják: óvodapedagógusok, dajkák. Az intézményvezető, megbízását, nyilvános pályázat útján, a fenntartó rendelkezései szerint kapja. Kinevezési jogát a fenntartó gyakorolja. Az intézményvezető felett a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. Megbízása öt évre szól. Munkáját a magasabb jogszabályokban foglaltak, a fenntartó, valamint az óvoda egyéb szabályzatai által előírtak szerint végzi. Az intézmény képviseletére jogosult: Az intézményvezető teljes hatáskörben képviseli az intézményt és gyakorolja az intézmény alkalmazottai felett a munkáltatói jogkört. Az intézmény vezetőjének a megbízásához a települési önkormányzat képviselő-testületének előzetes döntése szükséges. Az intézmény vezetője – a Nkt. szerint, 69. § – felelős: • az intézmény szakszerű és törvényes működéséért • a pedagógiai munkáért • az óvoda ellenőrzési, mérési, értékelési, és minőségirányítási programjának működéséért • a takarékos gazdálkodásért • gyakorolja a munkáltatói jogokat • dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe • felel a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért • a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért • a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért • a gyermekbalesetek megelőzéséért • a gyermekek, rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. • a pedagógusok továbbképzési programjának, valamint beiskolázási tervének elkészítéséért, • a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért, 10

Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata • • • • • • • • •

a nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezleteinek előkészítéséért, vezetéséért, a szülői szervezetekkel és az érdekképviseleti szervekkel való együttműködésért, a döntések, állásfoglalások végrehajtásának megszervezéséért, ellenőrzéséért, a jogszabályoknak megfelelően végzett tanügy igazgatási feladatokért, a dajkák és technikai dolgozók munkájának megszervezéséért, irányításáért, és ellenőrzéséért, a helyettesítések megszervezéséért, a beosztás elkészítéséért, és az ezzel kapcsolatos adminisztratív teendőkért, a szabadságolási tervért, a szabadság nyilvántartás vezetéséért, a nyári csoportbeosztás megszervezéséért a nevelőtestületi és alkalmazotti értekezletek előkészítéséért

A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. Az intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében, a mindenkori rangidős óvodapedagógusra átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az intézményvezető és az intézményvezető által írásban meghatalmazott rangidős óvodapedagógus helyettesíti az intézmény vezetőjét, minden ügyben, az óvodavezető akadályoztatása esetében. Az intézményvezető feladatai: Irányítja, szervezi és ellenőrzi az óvoda szakmai, gazdasági tevékenységét, szakmai ügyekben képviseli az óvodát. Együttműködik: a társintézményekkel, a szülői szervezettel, az érdekképviselettel. Gondoskodik a munkaerő gazdálkodási feladatok ellátásáról az intézmény fenntartójával történt egyeztetésnek megfelelően.

11

Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata Képviseli az intézményt, vezetői megbízás alapján külső szervek előtt, illetve meghatalmazza az intézmény képviseletére jogosultakat. Az óvodavezető kizárólagos jogkörébe tartozik: • Az intézmény munkáltatói jogköre. • Kötelezettségvállalási jogkör, utalványozás. Feladatkörébe tartozik: • pedagógiai feladatok, • munkaügyi feladatok, • gazdálkodási feladatok, • tanügy-igazgatási feladatok, • minőségfejlesztési, minőségbiztosítási feladatok 3.4 A vezető helyettesi feladatok ellátása Intézményünkben állandó kinevezett óvodavezető helyettes nincs. Ezt a jogkört a mindenkor benntartózkodó óvodapedagógusok közül, a mindenkori rangidős óvodapedagógus látja el. Az óvodavezető, állandó és eseti feladatokat is megállapíthat számára. 3.5 A nevelőtestület A nevelőtestület az óvoda pedagógusainak közössége, a nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó, és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. Az óvoda nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az óvodai intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelésisi törvényben és más jogszabályban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. (Nkt. 70. § ) A nevelőtestület jogosítványai 1. Döntési jogkörébe tartozik: Részt vegyen a nevelési intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, Nkt.63§( f) A szervezeti és működési szabályzat módosításának elfogadása. Az óvoda éves munkatervének elfogadása. A nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása. A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása. A házirend elfogadása. Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása. A minőségirányítási program elfogadása. Jogszabályban meghatározott más ügyek. 12

Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata 2. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét az intézményvezető megbízása, illetve megbízás visszavonása előtt. 3. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre, vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre. A nevelőtestület értekezletei: A nevelőtestület a nevelési év során rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az óvoda éves munkatervében meghatározott napirenddel és időpontokban az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A nevelőtestület egy nevelési év során az alábbi értekezleteket tartja: • Nevelési évet nyitó értekezlet • Őszi nevelési értekezlet • Tavaszi nevelési értekezlet • Nevelési évet záró értekezlet • Szükség szerint /legfeljebb, havonta/ egy munkaértekezlet-esetmegbeszélés Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, az óvoda vezetője, szükségesnek látja. A nevelőtestület döntéseit és határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába (irattárba) kerülnek határozati formában. 3.6 A nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak: Dajkák: Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyermekre. Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban a dajka közvetlenül, és tevékenyen részt vehessen, elsősorban arra van szükség, hogy megfelelő szinten tájékoztatva legyen az óvoda és az adott óvodapedagógusok nevelési elképzeléseit, módszereit illetően. Tudnia kell, milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvónők a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. 3.7 A vezető, a nevelők benntartózkodásának rendje, a helyettesítés rendje: Az intézményvezetőt távollétében, az általa írásban megbízott, a mindenkori rangidős óvodapedagógus helyettesíti. Tartós távollétében, az írásban megbízott óvodapedagógus teljes jogkörrel helyettesíti, kivéve, ha a vezető másként rendelkezik. Tartós távollétnek minősül a 2 hetet meghaladó távollét. 13

Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata Az intézmény dolgozói munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető utasításai alapján végzik. A helyettesítésre történő beosztást, amit az intézményvezető készít el. Amennyiben a beosztott személy nincs jelen, akkor más módon kötelező értesíteni. Munkából való távolmaradást (gyermek utáni pótszabadság, továbbképzés, stb.) előző munkanapon 12 óráig kell bejelenteni az intézményvezetőnek. Az óvodapedagógus szakszerű helyettesítése érdekében a csoportnaplót naprakészen a csoportszobában kell tartani. Az óvónők és a dajkák heti váltásban dolgoznak. Az óvodapedagógusok munkaideje heti 40 óra, amely a kötelező órákból és a nevelőmunkával, vagy a gyermekekkel a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. Az intézményben dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelő részletes feladatait, kötelezettségeit és jogait minden dolgozó névre szóló munkaköri leírásban kapja meg. A munkaköri leírások az SZMSZ mellékletét képezik. A munkaköri leírásokat az óvodavezető készíti el. A munkaidő beosztásokat az éves munkaterv tartalmazza. Az óvónők munkaidejének fedési ideje 2 óra, ekkor két óvónő tartózkodik a gyerekekkel a csoportban. Egy nevelési év alatt az óvoda 5 nevelésnélküli munkanapot vehet igénybe – nevelőtestületi és munkatársi értekezletek megtartására, szakmai továbbképzésre, tanulmányi kirándulásra. A szülők, e napok időpontjáról hét nappal előbb írásos értesítést kapnak/ faliújságon, ill. személyre szólóan. Előzetes igényfelmérés után, ha szükséges, az óvodavezető megszervezi az ügyeletet. 3.8 Közalkalmazottak munkaideje: Az intézményben alkalmazottak körét az alkalmazási feltételeket, és a munkavégzés egyes szabályait, a Nkt. rögzíti. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait, összhangban a Munka Törvénykönyvével, valamint az 1992. évi XXXIII. törvénnyel a közalkalmazottak jogállásáról Módosítja:2012.évi CCXVI. tv. (Kjt.) határozzuk meg. Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét, a munkaidő beosztását, az egyénre szóló, munkaköri leírásuk tartalmazza. 3.9 Pedagógusok munkarendje: •

A pedagógusok jogait és kötelességeit a Nkt. 19. §-a rögzíti. A törvény 16. §-a szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő munkával, vagy a gyerekekkel, szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. 14

Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata •

Az óvodapedagógusok napi munkarendjét, felügyeleti és helyettesítési rendjét az intézményvezető állapítja meg az óvoda munkarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az óvoda feladatellátásának, zavartalan, és szakszerű (helyettesítések) működésének biztosítását kell figyelembe venni. • Az óvodapedagógus köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 40 percig, hogy a helyettesítésről intézkedhessenek. • Egyéb esetben a pedagógus az intézményvezetőtől kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a foglalkozás elhagyására, az ütemtervtől eltérő tartalmú foglalkozás megtartására. • Az ütemtervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani • Az óvodapedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő munkával összefüggő rendszeres, vagy esetenkénti feladatokra a megbízást, vagy kijelölést az intézményvezető ad. A megbízások alapelvei: szakmai felkészültség, egyenlő terhelés, egyenlő bánásmód. • Az óvodapedagógusok munkabeosztását, feladatait: - a hetirend, - a helyettesítési rend, - az éves munkaterv, - a feladat ellátási terv tartalmazza

4. Döntés előkészítés, és döntéshozatal fórumai A nevelési intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesznek a pedagógusok, és a szülők, valamint A SZMK vezetőségének tagjai. 24§(2) Döntési jogkörök gyakorlói: Az óvoda valamennyi pedagógus munkakörben alkalmazott dolgozója. 4.1Az intézmény közösségének jogai: A közösséget, ill. azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg. Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban az intézményi közösséget, ill. az egyes személyeket. Véleményezési jog illeti meg az intézménnyel kapcsolatban álló egyes személyt és közösséget. Az elhangzott véleményt a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelni kell, álláspontját a véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, ill. közösség azzal egyetért. A döntési jog olyan kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Testületi jogkör esetén a határozatképes testület abszolút többséggel (jelenlévők 50%-a +1fő) dönt. A testület határozatképes, ha a tagjainak 2/3 része jelen van. 15

Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata Alkalmazotti értekezlet: Tagjai: az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó, akivel az intézmény határozott vagy határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Az alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. Döntési jogköre: Az alkalmazotti értekezlet dönt a Minőségirányítási Program (IMIP) elfogadásáról. Véleményezési jogköre: • • • • •

az intézmény átszervezésével (megszüntetésével), feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával vagy módosításával, az intézményvezető megbízásával és a megbízás visszavonásával, a költségvetés meghatározásával, módosításával összefüggő döntésekben. Összehívás módja, gyakorisága: Az alkalmazotti értekezletet a döntési és véleményezési jogkörébe tartozó minden kérdésben össze kell hívni.

Nevelőtestületi értekezlet: Tagjai: Az óvoda valamennyi pedagógus munkakörben alkalmazott dolgozója. Döntési jogköre: • • • • • • • •

a Nevelési program és módosításának elfogadása; az éves munkaterv elfogadása; a házirend elfogadása; a gyermekcsoport szervezési elveinek megállapítása; a továbbképzési és beiskolázási terv elfogadása, a szülőkkel való kapcsolattartás elveinek meghatározása; a nevelőtestületi jogkörök átruházása, a képviseletében eljáró pedagógusok kiválasztása; az óvodai munkát összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása.

Véleményezési jogköre: • az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdés; • a csoportba beosztás és a pedagógusok külön megbízatása; • a Szervezeti és Működési Szabályzat és annak módosítása; • az intézmény vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatban A nevelőtestület által átruházott feladatkörök: A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére alkalmilag bizottságot hozhat létre (fegyelmi, felvételi, választási, Óvoda- Iskola átmenetet segítő stb.). • pedagógus alkalmazásának véleményezése, • intézményi szakmai, módszertani programok összeállítása, • gyermekek felvételével kapcsolatos döntések 16

Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata A létrehozott bizottságok beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek. Nevelőtestületi értekezletet a munkatervben előre meghatározott időben és témában az intézményvezetője hívja össze. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet hívhat össze az intézmény vezetője a pedagógusok egyharmadának kezdeményezésére. Az értekezletet foglalkozási időn kívül, nyolc napon belül meg kell tartani. A nevelőtestületi értekezlet, vonatkozó napirendi pontjaihoz meg kell hívni a szülői szervezet képviselőjét. A nevelőtestület levezető elnöki feladatait az intézményvezető vagy akadályoztatása esetén az általa megbízott pedagógus látja el. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha 50 % + 1 fő jelen van, döntéseit szótöbbséggel hozza. Ha a döntéskor szavazategyenlőség keletkezik, az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. Az értekezletről készült jegyzőkönyvet a hiányzókkal meg kell ismertetni. 4.2 Hatáskörök átruházása Az intézmény vezetője – egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett – a következő hatáskört ruházza át: • A munka- és tűzvédelmi, illetőleg a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatok koordinálását az óvodapedagógusokra. 4.3 Az intézmény képviselete Az intézményt az óvodavezető képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. Az óvodavezető e jogkört az ügyek meghatározott csoportjára nézve az intézmény dolgozóira az alábbiak szerint ruházza át: • bármely ügyben egyedi írásbeli meghatalmazás alapján. A képviselet főbb elvei, szabályai: • az intézményt a nyilvánosság előtt képviselő csak olyan kérdésekről nyilatkozhat, amelyekről van információja és nyilatkozattételre jogosult; • az intézmény egészét, terveit, stratégiai céljait illetően az óvodavezető jogosult nyilatkozni; • az alkalmazottak csak az óvodavezető engedélyével nyilatkozhatnak, • nem adható nyilatkozat a titoktartási körbe tartozó tényekről, adatokról; • a közölt adatok valódiságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozat adó, a felelős; • a nyilatkozattevő nem járulhat hozzá nyilatkozatának közléséhez a tartalma előzetes megismerése nélkül; • a nyilatkozattevő kötelessége a nyilvánosság előtt az intézmény jó hírnevének megőrzése.

17


5. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői Az intézmény szervezeti egységgel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. Az intézmény, vállalkozási feladatot nem végezhet. 5.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény önállóan működő költségvetési szerv. Pénzügyi-gazdálkodási feladatait – megállapodás alapján – Márianosztrai Közös Önkormányzati Hivatal Letkési Kirendeltsége látja el. Intézményünk a fenntartási és működési költségeket a naptári évre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza meg. 5.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása A feladat ellátást szolgáló vagyon: Letkés Község Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képezi. /épület és berendezési tárgyai/ Ingatlan kiterjedése: 3925m2 Helyrajzi száma:674/1 Beépített terület: 771 nm Tárgyi eszközök: a leltárban felsoroltak szerint. Évente selejtezési javaslat tétel, leltározás. Az óvoda költségvetési szerv, melynek élén a költségvetési szerv vezetője, az óvodavezető áll. Az intézményben a gazdasági, ügyviteli feladatok ellátását végzi. Hatáskörébe tartozik a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi, és tárgyi feltételek biztosítása. Gyakorolja a munkáltatói jogokat, ellátja az óvoda képviseletével kapcsolatos feladatait. A működéssel összefüggő gazdálkodási és pénzügyi feladatok tekintetében a vezető, teljes felelősséggel tartozik. Munkáját a gazdálkodás szabályozását rögzítő dokumentumok alapján végzi. Feladatai: • a gazdálkodás, bérgazdálkodás naprakész és felelősségteljes irányítása; • a munka és tűzvédelmi feladatok elvégzésének kontrollja; • a vagyonkezeléssel kapcsolatos selejtezés, leltározás, készpénzkezelési teendők ellátása • gondoskodik a beszerzésekről, megrendelések kifizetések továbbításáról a Pénzügyi osztály felé figyelemmel kíséri a bevételek és kiadások alakulását, elvégzi a munkaügyi teendőket, aláírási jogköre van minden olyan óvodát érintő esetben, melyet az óvodavezető a hatás körébe utal bélyegző-használati, postabontási joga van rendkívüli felelősséggel tartozik a pénzügyi szabályok betartásáért, a dokumentációk pontos vezetéséért. • Az óvodavezető, rendszeres kapcsolatot tart a gazdálkodást segítő fenntartóval. • Felelős az intézmény ésszerű és takarékos gazdálkodásának nyomon követéséért, 18


• •

felelős a költségvetés és a gazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatások helyességéért. Gondoskodik arról, hogy az óvoda gazdálkodása a fenntartó által jóváhagyott költségvetés keretein belül történjék.

Munkaköri felelősségét a munkaköri leírás tartalmazza. Az intézményben aláírási, utalványozási jogkörrel rendelkeznek: • az óvodavezető • a vezető helyettes /akadályoztatása esetén, az általa írásban kijelölt rangidős óvodapedagógus írja alá/ 5.3 A kiadmányozás szabályai Az intézmény nevében aláírásra az intézményvezető jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá, távolléte, akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó iratokat helyette a rangidős óvodapedagógus írja alá. 5.4 Az intézményi étkeztetés biztosítása Az intézmény, helyi konyhával rendelkezik, melyet, vállalkozó üzemeltet. Az intézménybe felvett gyermekek napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A fél napos ellátást igénylők számára – igény esetén – az óvoda, tízórait, ebédet biztosít. Az intézmény fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat az élelmezésvezetőnél kell befizetni minden hónapban előre, legkésőbb az adott hónap tizenötödik napjáig. A térítési díjak befizetése, visszafizetése: Hiányzás esetén az étkezés lemondható, minden nap 8.30-ig személyesen, vagy telefonon. A térítési díj a következő befizetéskor írható jóvá. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére, ill. jóváírására nem tarthat igényt. Ingyenes étkezésre jogosult, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. 50% étkezési támogatásra jogosult a három vagy több gyermeket nevelő család, és a súlyosan és tartósan beteg gyermek.

19


6. Az intézmény működését meghatározó dokumentumok Az intézmény SZMSZ-ét, a nevelési intézmény házirendjét, az intézményben a nevelőtestület, az óvodai szülői munkaközösség, véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Nkt. 24§ (6) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. EMMI r. 82. § (3) A dokumentumok hozzáférhetőségéről az intézmény területén, jól látható helyen tájékoztatni kell a szülőket. Az alapdokumentumok hivatalos példányait az érdeklődők az intézményből nem vihetik ki. Az alapdokumentumok változásáról az intézmény vezetője köteles tájékoztatni a szülőket szülői értekezleten. Az intézménybe újonnan beíratott gyermekek szülei szóbeli, és írásbeli tájékoztatást kapnak az óvoda nevelési programjáról, valamint a Házirend szabályairól. Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: • • • • •

az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend intézményi minőségirányítási program

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: -

az éves munkaterv (kiegészítve az éves beszámolókkal), egyéb belső szabályzatok

Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény, alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja.

20


A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai program legalább egy példányát oly módon vagyunk kötelesek elhelyezni, hogy azt a szülők szabadon megtekinthessék EMMI r. 82. § (1) Pedagógiai program megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Házirend: Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. A házirend nyilvános. 25.§(2) Az éves munkaterv: Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény elkészíti a feladat ellátási tervet. A nevelési év helyi rendjét az óvodai hirdetőtáblán is el kell helyezni. Intézményi minőségirányítási program: Az ellenőrzés alapja: Helyi Pedagógiai Programunk, a minőségirányítási program, a teljes körű intézményi minőségirányítási program, az éves munkaterv, illetve a kitűzött feladatok megvalósulásának nyomon követése. Az ellenőrzés célja: Az eredményes és hatékony nevelőmunka elősegítése, minőségének növelése, erősségeink, hiányosságaink feltárása, az ebből adódó további feladatok meghatározása. Az ellenőrzés feladata: Az intézmény által a nevelési programban, az IMIP- ben megfogalmazottak összevetése a működő gyakorlattal, az elvárások és az eredmények összevetése, az ellenőrzés eredményeinek visszacsatolása az óvoda működési folyamatába. Problémák feltárása, megoldása érdekében, a napi felkészültség felmérésének érdekében. A nevelési elvek egységének erősítése és azok megvalósításának színesebbé tétele. A módszertani szabadságot tiszteletben tartva fejlessze a nevelőtestület szakmai tevékenységét, a nevelés eredményességét, biztosítva a zavartalan működést. Az ellenőrzés tapasztalatait értékelni kell. Az általános tapasztalatokat a nevelőtestülettel ismertetni kell. Az ellenőrzési ütemtervet az éves munkatervben nyilvánosságra kell hozni.

21

Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata Köteleződokumentumok még: A gyakornoki szabályzat tartalmazza a pályakezdő munkavállaló felkészítését a testületbe való beilleszkedésre, tudásának, képességeinek fejlesztését, a pedagógus hivatás iránti elkötelezettség megalapozását, valamint a költségvetési szerv céljaival való azonosulást. Az esélyegyenlőségi program biztosítja a szegregációmentes, egyenlő bánásmód érvényesülését. Az esélyteremtés, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálását. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló program: Az óvodánk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára az oktatásért felelős miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint óvodai fejlesztő programot szervez. Az óvodai fejlesztő program keretében – a gyermek igényéhez igazodva – biztosítjuk. a) a gyermek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatokat, b) a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet, c) az együttműködések kialakítását azokkal a szolgálatokkal, amelyek a gyermekek óvodai nevelése során a szülőket támogatják, és a gyermekek számára szolgáltatásokat biztosítanak. A tanulási kudarcoknak kitett gyermekek felzárkózását segítő program: Fejlesztő foglalkozások kérése. Iskolakészültségi vizsgálatok igénylése. Szakmai tanácskozások, megbeszélések szervezése a gyermekek fejlesztése érdekében. Az óvodai nevelés és fejlesztés során kiemelt feladat: a gyermek szakértői bizottsági véleményében foglaltakra alapozva a részképesség-zavarok egyéni fejlesztési terv szerinti korrekciója és kompenzálása. Egészségfejlesztési program: Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos célkitűzések, feladatok. Az óvoda a jogszabályban előírt adatkezelést, nyilvántartásokat köteles vezetni: • • • • •

az alkalmazottak adatai különös közzétételi lista a gyermekek adatai balesetekről KIR

22


7. A működés rendje A nevelési év rendjét – mely tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat - a nevelőtestület határozza meg az évnyitó értekezleten, amit a munkatervben rögzítenek.

A nevelési év kezdetén tartott szülői értekezleten a Munkatervet és az intézmény rendszabályait (Házirend) az óvodapedagógusok a szülőkkel ismertetik. Az új nevelési év első hónapjaiban az intézmény rendszabályait (Házirend) és a balesetvédelmi, tűzvédelmi előírásokat az óvónők a gyermekekkel, játékosan ismertetik. A Házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni. A hivatalos ügyek intézése az óvodavezető irodájában történik. Közzétételi lista Az óvoda a működés nyilvánossága céljából, a Köznevelési Törvényben foglaltak szerint, az intézmény faliújságán teszi közzé - személyes adatokat nem tartalmazó formában. Feladatok: Az óvoda a gyermek 3 éves korától, (törvényben foglalt kivétellel) a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Alapfeladata az alapító okiratban meghatározott óvodai nevelés, amely a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások kertében folyik. Ellátja a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. Az óvodai nevelőmunka, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épülő, a nevelőtestület által elfogadott, és az óvodavezető által jóváhagyott, helyi nevelési program alapján folyik. A pedagógiai munka, folyamatos fejlesztésével, a szülőkkel és a nevelést segítő társintézményekkel együttműködve biztosítja a nevelést, a személyiségfejlesztést. Szorosan együttműködik az iskolával, keresve az iskolába való átmenet leghatékonyabb módját. Gondoskodik a rászoruló gyermekek felzárkóztatásáról, a sajátos nevelési igényű gyermekek neveléséről, fejlesztéséről. A teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik, óvodapedagógusonként napi egy-egy, csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel. Térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat: - a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás, - a gyermekek - rendeletben meghatározott - egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet.

23

Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások: - A gyermek, az intézményben igénybe vett étkezésért a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben,/ módosítja 2012. évi CXVIII. törvény/ meghatározottak szerint térítési díjat fizet. - A szülői közösség véleményének kikérésével az intézmény - meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet az intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni.

Specialitások: hagyományőrző óvoda Célunk, feladatunk: A gyerek harmonikus fejlesztése a néphagyomány-ápolás, a természetóvás gazdag eszközrendszerével. A hagyományok és a természet iránti fogékonyság megalapozása, a helyi lehetőségekhez és igényekhez igazodóan alkalmazva. Alapfeladatok: Összegyűjteni szűkebb környezetünk hagyományait. A munka hagyományos tárgyi feltételek között működik.

7.1 Nyitva-tartás Az intézmény szorgalmi időben hétfőtől péntekig 6.30-16-30 óráig, tart nyitva. Az óvoda öt napos / hétfőtől – péntekig / munkarenddel üzemel. Munkaszüneti napon az intézményvezetővel, való előzetes egyeztetés alapján tartható nyitva. Vezető benntartózkodása Az intézményvezető, által ellátva, koordinált módon, az intézmény sajátosságait figyelembe véve kell meghatározni. Amíg az intézményben gyermek tartózkodik felelős vezetőnek, vagy óvodapedagógusnak, az épületben kötelező tartózkodni! 7.2 Az óvoda munkarendje A nevelési év szeptember 01-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A szorgalmi idő május 31-ig tart. Az óvoda a fenntartó rendelkezése szerint tart zárva a nyári időszakban, amelyről a szülők minden év februárjában írásban értesítést kapnak. A zárva tartási idő tartama négy hét. A nyári időszakban június 15.-től, július 31.-ig a csoportok összevontan működnek. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A zárva tartási időről a szülőket minden év február 15-ig tájékoztatni kell. Iskolai szüneti napokon az őszi, téli, tavaszi szünet idejére az óvoda felmérést készít, és testületi döntés értelmében 10 fő gyermeklétszám alatt az intézmény zárva tart. 10 főt meghaladó jelentkező esetén összevont csoporttal működik az óvoda. A dolgozók benntartózkodását, a heti rend, csoportnapló, és csoport beírások, illetve egyéb szervezett elfoglaltságok (a munkatervben rögzített ünnepélyek, fogadó óra, nevelési értekezletek, helyettesítések) teszik lehetővé és igazolják.

24

Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata Rendezvények estén a nyitva tartástól való eltérést az intézmény vezetője engedélyezi. A gyermekek napirendjét az óvónők a csoportnaplóban rögzítik. Fogadóórák: az éves munkatervben meghatározott időpontban, havi egy alkalommal, ezen felül előzetes egyeztetés alapján. 7.3 Az intézményi felügyelet rendszabályai Nevelés nélküli munkanapok száma a nevelési év, rendjében meghatározott, amely napokon a gyermekek felügyeletéről ügyeleti rendszerben gondoskodunk. Az átfedési időben, a délelőttös és délutános óvónő közösen foglalkoznak a gyermekekkel. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 10 perccel kell munkahelyükön megjelenniük. 7.4 Az óvodába kerülés, távolmaradás igazolása Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. A Nemzeti Köznevelési törvény szabályozza az óvodai felvétel, átvétel, az óvodai jogviszony keletkezését és megszűnését, valamint az óvodai jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. 49. § Az intézmény megteremti a gyermeki jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. Az újonnan felvett gyermekek szeptember 15-től kezdhetik meg az óvodába járást, feltéve, ha e napig betöltötték a 3. életévüket. A 3. életévet be nem töltött gyermekek a 3. születésnapjukat megelőző egy héttel kezdhetik meg az óvodába beszoktatást. Ennek pontos idejét, és mikéntjét a csoportvezető óvónővel kell előtte egyeztetni. A sajátos nevelési igényű gyerekek csoportba való felvételéhez a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság orvosi- pszichológiai, gyógypedagógiai vizsgálata, és véleménye szükséges. Az óvoda pedagógiai programja tartalmazza a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet Az óvodai felvétel általános szabályai mellett a felvétel kötelező az alábbi esetekben: • A gyermek az év folyamán betölti/betöltötte a 3. életévét, és az óvoda felvételi körzetében lakik. • A gyermek sajátos nevelési igényű, a szakértői bizottság kijelölte az adott óvodát. • A gyermek felvételét a gyámhatóság kezdeményezte. • A gyermek halmozottan hátrányos helyzetű. • A gyermeknek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége. • A gyermek hátrányos helyzetű (védelembe vett, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult). • A gyermeket a szülő egyedülállóként neveli. A napközbeni ellátásra különösen jogosult, ha gyermek a 3. életévét betöltötte, és az óvoda felvételi körzetében lakik. 25


• •

A gyermeket időskorú neveli. A gyermekkel együtt a családban három vagy több gyermeket nevel.

A gyermek idősebb testvére már előzőleg felvételt nyert az óvodába.  A szülők kérésének figyelembe vételével, aki a 3. életévét nem töltötte be, csak abban az esetben vehető fel, szeptember 1-től, ha a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti és minden, a felvételi körzetben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező három éves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt, túljelentkezés esetén pedig bizottságot szervez. •

7.5 Az egyeztető eljárás szabályai A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. EMMI r. 53. § (2)

Az intézmény a gyermekkel, kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a szülővel. A döntés ellen a szülő - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek, érdekében eljárást indíthat. Az intézmény döntése jogerős, ha a 15 napos határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak. A gyermekkel, kapcsolatos döntések meghozatalára vonatkozó eljárási szabályok: A nevelési intézmény köteles a gyermek, a szülőjét írásban értesíteni gyermeke óvodai, felvételével, az óvodai, jogviszony megszűnésével, a gyermek, fejlődésével, előmenetelével kapcsolatos döntéséről, az intézmény működésének rendjéről, továbbá minden olyan intézkedésről, amelyre vonatkozóan jogszabály az értesítést előírja. 83. § (1) A gyermek szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan óvodai, döntéshez, amelyből, a szülőre fizetési kötelezettség hárul. Minden olyan kérdésről, amelyre vonatkozóan jogszabály a nyilatkozat beszerzését előírja. Az óvodai, felvételről hozott döntést írásba kell foglalni. Az óvoda, iskola, írásban értesíti a szülőt, ha a gyermeket, törölte a nyilvántartásából. Az intézmény a döntését határozatba foglalja, ha a jelentkezést, a kérelmet részben vagy egészben elutasítja, vagy kérelem hiányában hoz a gyermekre, vagy a szülő kéri a döntés határozatba foglalását. A jogorvoslati eljárásban a gyermeket, a szülő képviselheti. Az intézmény döntése jogerős, ha az Nkt.-ben meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak. 26

Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata Ha a gyermeket nevelő óvodapedagógus a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének el-érése érdekében indokoltnak tartja, az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőt az Nkt. 72. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt kötelességekről, továbbá a kötelességek nem megfelelő teljesítéséből eredő következményekről, valamint az Nkt. 72. § (4) bekezdésében foglalt jogokról. Amennyiben a szülő az óvoda döntésében foglaltaknak önként nem tesz eleget, az óvoda vezetője az Nkt. 72. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint (4) bekezdésében foglaltak alapján a szülői egyet nem értést alátámasztó nyilatkozat megküldésével értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalt. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a szülő egyetért. Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha: • a szülő kérelmére a gyermeket másik óvoda átvette • A gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján Ha a gyermek óvodai jogviszony megszűnik, az intézmény vezetője értesíti a jegyzőt, a gyermeket a nyilvántartásából törölni kell. Fizetési hátralék esetén, a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után- kivéve, ha a gyermeket gyámhatósági intézkedés következtében vették fel, és hátrányos helyzetű. A gyermek a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról- kivéve, ha a gyermeket gyámhatósági intézkedés következtében vettek fel, és hátrányos helyzetű. Az elhelyezés megszűnhet akkor is, ha kiderül, hogy a gyermek nem óvodaérett és e döntésben külső szakemberek is részt vesznek. Az óvodába rendszertelenül járó, igazolatlanul hiányzó gyermeket a csoportvezető óvónő meglátogatja és felhívja a szülő figyelmét a mulasztás következményeire. Amennyiben a családlátogatását követően a gyermek továbbra is igazolatlanul mulaszt, és az óvodavezető kétszer írásban felszólította a szülőt a rendszeres hiányzás megszüntetésére. Az óvodavezető értesíti – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – óvodás gyermek esetében az annak tényleges tartózkodási helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóságot és a jegyzőt. Ha az óvodai jogviszony megszűnik, a gyermek adatait a jogviszony megszűnésével egyidejűleg az óvoda nyilvántartásából törölni kell.

27

Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata Szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke 11 nap

A fenntartó jár el, és hoz másodfokú döntést: a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, az óvodai felvétellel és az óvodából való kizárással, fegyelmi ügyekkel kapcsolatban érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tekintetében. 7.6 Az oktatásügyi közvetítő eljárás Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet az oktatásügyi közvetítői szolgálattól vagy más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. 62. § (1) (2) Az oktatásügyi közvetítő (a továbbiakban: közvetítő) a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a szakmai követelmények szerint közreműködik a megállapodás létrehozásában. A közvetítőnek tiszteletben kell tartania az eljárásban résztvevők emberi méltóságát, és biztosítania kell, hogy a résztvevők egymással szemben is tisztelettel járjanak el. (3) A közvetítőt a fenntartó egyetértésével az intézményvezető kéri fel és bízza meg írásban, a közvetítő Ha az oktatásügyi közvetítésre az egyeztetési eljárás keretében kerül sor, a megállapodás akkor jön létre, ha a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő között, azonos álláspont alakul ki. 7.7 Belépés, benntartózkodás rendje Az óvodai felvétel, a beíratás rendjéről a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, 20§-a rendelkezik. A felvételről és az átvételről jelentkezés alapján az intézményvezető dönt. A felvételt nyert gyermekeket köteles a szülő rendszeresen óvodába járatni.

A szülő az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles beíratni az önkormányzat által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők véleményének figyelembe vételével az intézményvezető dönt. Az óvodai jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az intézményvezető dönt. Az óvodába felvett gyermek csoportba való beosztásáról a nevelő testület véleményének kikérésével az intézményvezető dönt. Az óvodából való egyedi, vagy csoportos távozás rendje Köteles minden óvodapedagógus a vezetőt tájékoztatni akkor, ha távolabbi sétára, kirándulásra megy a gyermekkel. A résztvevők névsorát minden alkalommal indulás előtt, kell egyeztetni. Minden tíz kisgyermek mellé egy felnőtt kísérőről kell gondoskodni. Olyan helyszínre mehetnek, melyet az óvónő jól ismer, nem kell átszállni a gyerekekkel és a mozgólépcsőt is elkerülik. Minden nevelési év elején be kell szerezni a szülő egyetértését ahhoz, hogy a 28

Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata gyermeke az óvoda területét az óvodapedagógussal elhagyhatja a kirándulások, séták alkalmával. Az óvodás gyermek egyedül nem hagyhatja el az intézmény területét. A gyermeket, csak a szülő/gondviselő írásos kérésére adhatja át a nevelő, ha nem a szülő/gondviselő kívánja adott időben hazavinni gyermekét. Az igazolt és igazolatlan hiányzások: A gyermek távolmaradását a szülőnek be kell jelentenie. A gyermek igazolatlanul 10 napnál többet nem hiányozhat. A nevelési év alatt: • egészséges gyermek hiányzását indokolt esetben előzetesen az óvoda-vezető engedélyezheti, a szülő igazolhatja • három napon túli hiányzás után orvosi igazolással látogathatja újra az óvodát a gyermek. 7.8A gyerekek fogadásának rendje A gyermekek az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Az óvoda üresen álló helyiségeit zárva kell tartani. Reggel 6.30-tól 8.00-ig az éves munkatervben megjelölt csoportban, összevontan gyülekeznek a gyermekek, délután 15.15-16.30 óráig összevontan játszanak hazamenésig. Az óvodába érkezés reggel 6.30 és 9 óra között történik. Az ebéd után hazajáró gyermekeket 12.15-12.30 óráig lehet elvinni. Délután a hazavitel ideje: 15-16.30 óráig. Rendkívüli esetben, ha a csoportok létszáma erősen lecsökken, a teljes nyitvatartási időben össze lehet vonni. Az összevonás feltétele, hogy az összevont csoport létszáma a 25 főt/+20%/ nem haladhatja meg. A gyermekcsoportok szervezése vegyes csoportokban történik. A gyermekek csoportba való beosztásánál figyelembe vesszük: -

a szülő kérését fiú-lány arány eloszlását az adott csoport létszámát

29


8. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésére az intézményben az alábbi személyek jogosultak: • az intézményvezető, • az intézményvezető általános helyettese, a rangidős óvodapedagógus. Az ellenőrzés formái: • beszámoltatás, • beszélgetés • megfigyelés • csoportlátogatás, • dokumentumelemzés, • értekezleteken való részvétel, • tanügyi dokumentumok ellenőrzése. Az ellenőrzés mindig az ellenőrzött fél tudtával történik. Célok, feladatok : A belső ellenőrzésnek a legfontosabb célja az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területen kell és szükséges erősíteni a pedagógusok munkáját, milyen területen kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, illetve bővíteni. A belső ellenőrzésnek a munka egészét át kell fognia. Biztosítsa a vezető számára az információt az intézményben folyó nevelő munka tartalmáról és annak színvonaláról. Segítse a vezetői irányítást, a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa a költségvetési szerv törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai, működését.

Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszereit és ütemezését az intézményvezető által elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. A nevelési évre vonatkozó ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni az intézmény nevelőtestületi helyiségében. Az ellenőrzési terv végrehajtásáért az intézményvezető felel. Az intézményvezető, rendkívüli ellenőrzés is elrendelhet. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti a szülői munkaközösség is. A belső ellenőrzés rendjét oly módon kell kialakítani, hogy a nevelési év során valamennyi pedagógus munkáját értékeljék. A pedagógus kérésére - munkájának segítése érdekében - foglalkozáslátogatás során lehet felmérni, a pedagógus nevelő munkájának hatékonyságát, értékelni pedagógiai módszereit. Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző ismerteti az érintett pedagógussal. Az ellenőrzés eredményéről értékelő jelentést kell készíteni, melyre az érintett pedagógus írásbeli észrevételt tehet. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit kiértékelik, megvitatják és ennek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik. A belső ellenőrzés tapasztalatai alapján el kell végezni minden év június 15-ig az előző nevelési év ellenőrzésének összegzését, megállapítva, hogy az esetleges hiányosságok megszüntetése érdekében milyen intézkedések szükségesek. Az intézményben teljesítménypótlékot nem alkalmazunk. 30


9. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési oktatási intézménnyel 9.1 A nem jogviszonyban állók fogadása, benntartózkodása Minden dolgozó kötelessége az intézményt felkereső szülők, hivatalos személyek, udvarias fogadása és vezetőhöz való kisérése. Hivatali ügyek intézése céljából 8 és 15 óra között lehet felkeresni az intézményvezetőt. A csoportok látogatását az óvodavezető engedélyezheti a higiéniai szabályok, a vagyonvédelmi szabályok, a munka és tűvédelmi szabályok betartásával. A dolgozók hozzátartozói az intézményvezető engedélyével tartózkodhatnak az épületben úgy, hogy semmilyen módon nem zavarhatják a gyermekek napirendjét. Azokban a helyiségekben, ahol a gyermekek nevelése folyik, a munka ideje alatt nem tartózkodhatnak (ide értve a szülőket is) az érintetteken kívül más személyek. Azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel a belépés, és benntartózkodás rendjét az intézményben való benntartózkodás szabályait a kifüggesztett házirend tartalmazza. Az intézmény éves munkatervében meghatározott programokra (szülői ért., fogadóóra, nyílt nap, stb.) a gyermekek képviseletére jogosult személy léphet be az intézmény területére. Az intézmény zavartalan működéséhez szükséges feladatok (pl. karbantartás, javítás, stb.) ellátására érkező személyek a kulturált viselkedés, a munka, tűz- és balesetvédelmi szabályokat betartva tartózkodhatnak az intézményben. Akik nem állnak jogviszonyban az óvodával, a házirendben megfogalmazottak alapján tartózkodhatnak az óvoda épületében, területén.

9.2 Az óvoda termeinek, létesítményeinek használati rendje Az óvoda helyiségeit a nyitvatartási idő alatt lehet használni. Az óvoda nyitott szemléletű helyi programmal dolgozik, a szülővel történő időpont egyeztetés alapján a nevelő munkába betekintésre van lehetőség, a gyermekek óvodai napirendjének megzavarása nélkül. Szülői látogatásra a csoportszobában csoportvezető óvodapedagógussal előzetesen egyeztetett időpontban kerülhet sor. Az óvodai csoportok látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. A vezető számára tájékoztatást kell adnia arról, hogy mi a látogatása célja, és a benntartózkodó személy milyen minőségben vesz részt a látogatásokon. Minden csoportszoba rendjéért az oda beosztott dolgozók a felelősek.

31

Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben, rendeltetésszerűen akkor és oly módon használhatják, hogy az ne zavarja a nevelő tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. A szülők gyermekeikkel az öltözőben tartózkodhatnak, kivéve ünnepek, közös programok. Gyermeküket az óvodapedagógusnak kell átadniuk, illetve az ő tudtával vihetik el. A szülőkre vonatkozó intézményi szabályokat a Házirend tartalmazza. Az intézmény tereinek egyéb célokra való felhasználásáról az óvodavezető dönt. Az ún. házaló árusítás, bizományosi értékesítés, stb. az intézmény területén tilos! Az udvar használati rendje: Az óvoda udvarán az óvodás gyermekek csak óvónői felügyelettel tartózkodhatnak, az ott lévő játékokat, létesítményeket csak óvónői felügyelettel használhatják.

10. Az óvoda közösségei, ezek kapcsolatai egymással, és a vezetéssel Az intézmény közösségei Az intézmény közösségét a gyermekek, az óvodások, a szülők, valamint az alkalmazottak alkotják. a. Az intézmény közalkalmazotti közössége Az intézményi közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az intézményen belüli érdekérvényesítés lehetőségeit a jogszabályok és ezekhez kapcsolódó rendeletek rögzítik. b. A nevelőtestület feladatmegosztása Az intézményi nevelőtestület tagja valamennyi óvodapedagógus munkakört betöltő alkalmazott. Feladatmegosztásuk: az éves munkaterv alapján történik. A rendes értekezleteket az éves munkatervben meghatározott időpontokban az intézményvezető hívja össze. Nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, az éves munkaterv, az óvodai munkára vonatkozó átfogó elemzés, beszámolók elfogadásával, valamint, működési rendjének jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. A nevelőtestületi értekezlet, vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló SZMK, képviselőjét meg kell hívni. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet az intézményvezető, a 32

Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata jegyzőkönyv vezetésére felkért alkalmazott és a nevelőtestület által választott két hitelesítő ír alá. A nevelőtestület döntései, határozatai A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha az intézmény nevelőinek több mint 50%-a kéri, illetve az intézményvezető, vagy a nevelőtestület, azt indokoltnak tartja. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. Az évnyitó és évzáró nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményvezető segítségével, megbízott pedagógusvezetők, és a választott képviselőjük útján valósul meg.

A kapcsolattartás fórumai: - az intézmény ülései, - a különböző értekezletek, - esetmegbeszélések - megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az intézmény éves munkaterve határozza meg. Az intézményvezető az aktuális feladatokról a nevelői szobában (öltözőben) elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül is értesítheti a nevelőket. Az óvoda társadalmi környezetével való kapcsolattartás rendje Az óvoda intézményvezetője, az óvoda pedagógusai rendszeres kapcsolatot tartanak fenn az óvoda körzetéhez tartozó általános iskola vezetőjével, illetőleg az érintett alkalmazottakkal. Meghatározzák a beilleszkedés megkönnyítése érdekében szervezendő kölcsönös teendőket.

10.3 A Szülők közössége Az intézményben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint az óvodahasználók érdekeinek jobb képviseletéért szülői munkaközösség működik. Az SZMK érdekegyeztető szerv, jogaik kötelességeik érvényesítésére. Az óvodai csoportokba járó gyermekek szülei alkotják. Az SZMK ideális létszáma 5-6 fő. Tagjait a szülők választják. Az SZMK saját ügyrendje alapján működik, melyet az SZMSZ-e tartalmaz. Az együttműködés tartalmát és formáját az intézmény vezetője és az SZMK képviselői évente az óvodai munkaterv, egyeztetésével állapítják meg.

33

Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata Az SZMK képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjának tárgyalásához, amelyekben a szülők közösségének, véleményezési jogosultsága van. Ha az szülők közössége, az intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésben véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, a nevelőtestület tájékoztatásáról, illetőleg vélemény és javaslat előterjesztéséről az intézményvezető gondoskodik. 10.3.1 A szülők szóbeli tájékoztatásának rendje A szülőket a nevelők a gyermekek folyamatos egyéni haladásáról, az alábbi módon informálják: Szóban: • családlátogatásokon, • szülői értekezleteken, • nevelők fogadó óráin, • nyílt napokon, • a gyermek értékelésére összehívott megbeszéléseken. Az intézmény - a köznevelési törvénynek megfelelően - a gyermekekről az év során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, a csoportvezető óvónő, és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Az intézmény pedagógusai a fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a gyermekről, a szülők számára.

A fejlődésben jelentősen visszaeső gyermek szülőjét a csoportvezető óvodapedagógus is behívja a fogadóórára. Ha a szülő szeretne találkozni a gyermeke pedagógusával, időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. A gyermekek egyéni fejlettségi naplóját, az óvodapedagógus, mindenkor köteles megmutatni a szülőnek fogadóórán.

10.3.2 A szülők írásbeli tájékoztatásának rendje A szülőket a nevelők, írásban, az alábbi módon informálják. Írásban: a nevelés nélküli munkanapokról legalább hét nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. A szülői értekezletekről, és a nevelők fogadóóráinak időpontjairól. Ezeket, évenként az óvodai munkaterv tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján terjeszthetik, az óvoda vezetője, nevelői elé. A gyermekkel, kapcsolatos döntéseit, az intézmény vezetője - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli, a szülővel.

34

Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata A szülői választmányokkal való kapcsolattartás a közösséget vezető pedagógusok feladata. A megbeszélésről emlékeztető készül. Az intézményvezető a választmányok képviselőivel, a szülők képviselőivel vagy akár egy-egy szülővel is megbeszéléseket tartanak a szülők vagy a vezetés kezdeményezésére egyaránt, a gyermekek nagyobb csoportját érintő ügyekben vagy egy-egy személyes probléma esetén. Az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február tizenötödikéig. 10.3.3 A szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje Az intézményi szülői munkaközösség legmagasabb döntéshozó szerve a csoportonként, (2-2 szülőből áll) szülőket képviselő személyekből felépülő intézményi szülői munkaközösség „vezetése”, mely tagjaiból elnököt, választ. A pénzügyi dolgok kezelése „pénztáros” választásával, történik. Az intézmény SZMSZ elnöke közvetlenül az intézményvezetővel, tart kapcsolatot. Az intézményi SZMK értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint az 50%-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézményi szülői munkaközösséget évenként az intézményvezető, tájékoztatja 1-1 alkalommal, az intézmény munkájáról. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaközösségnek az intézményi SZMSZ vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az intézményvezető vagy az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. A csoportszintű ügyekben a csoport szülőinek képviselőivel az óvodapedagógusok tartanak kapcsolatot a Szülői Munkaközösség éves munkaterve alapján. Ha a szülői munkaközösség a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésben tájékozódni kíván, a kérést az óvodavezetőhöz kell címezni. A tájékoztatás megállapodás szerint történhet szóban vagy írásban a szóbeli tájékoztatásról emlékeztető készül, amelynek egy példányát át kell adni a szülői munkaközösség képviselőjének. A gyermekek nagyobb csoportja: 70%

10.3.4 Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel Az SZMSZ, Házirend, Nevelési Program szabályozásánál, szülői közösséget véleményezési jog illeti meg EMMI r. 82. §(6) A SZMK ülésein meghívottként az alábbiak vehetnek részt: _ az intézményvezető _ védőnő, házi orvos, _ gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, _ csoportvezető óvodapedagógus, _ polgármester, Az óvoda egészének életéről, az éves munkatervről az intézményvezető rendszeresen tájékoztatja a SZMK választmányát.

35


11. Az óvoda társadalmi környezetével való kapcsolattartás rendje Az óvoda intézményvezetője, az óvoda pedagógusai rendszeres kapcsolatot tartanak fenn az általános iskola vezetőjével, illetőleg az érintett alkalmazottakkal. Meghatározzák a beilleszkedés megkönnyítése érdekében szervezendő kölcsönös teendőket. A művelődési házzal, könyvtárral, Nevelési Tanácsadóval, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, és a szülői szervezettel az intézményvezető vagy megbízott óvodapedagógus tartja fenn a kapcsolatot személyesen vagy írásban szükség szerint, az éves munkatervben meghatározottaknak megfelelően. A gyermekvédelmi felelős a feladatait az intézményvezető, a nevelőtestület közreműködésével végzi A kapcsolattartás formája és rendje: A nevelőtestülettel: - nevelőtestületi értekezleteken: év végi értekezleten, évnyitó értekezleten, nevelési értekezleteken, - szakmai megbeszéléseken, - esetmegbeszéléseken - személyes konzultációkon. A szülőkkel: - szülői értekezleten, nyílt napon, - fogadóórán, családlátogatáson, - az SZMK csoport szintű választmányán keresztül, - SZMK megbeszélésein, - személyes konzultációkon, - lehetőség biztosítása a nevelési, pedagógiai programba való betekintésre. A technikai dolgozókkal: - személyes beszélgetések során. Az intézményen kívüli kapcsolattartás: - képviselőtestületi értekezleteken keresztül, - személyes konzultációk során, - egészségügyi szolgáltatókon keresztül, védőnő, háziorvos, - gyermek- és ifjúságvédelmi felelősön keresztül a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, ill. a gyermekvédelmi feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal, - az esetek többségében az intézmény vezetőjén keresztül, - a további partnerekkel való kapcsolattartást a tagintézmény minőségirányítási programja tartalmazza. Az intézményen belüli kapcsolattartás: - értekezletek, - megbeszélések - hírlevélen, körtelefonon, e-mail keresztül, - személyes megbeszéléseken.

36


11.2 Az intézményvezető külső kapcsolatai: Az intézményi munka koordinálása, igazgatása szükségessé teszi az állandó kapcsolat fenntartását a következő szervezetekkel, intézményekkel: - Márianosztrai Közös Önkormányzati Hivatal 2629 Márianosztra, Rákóczi u. 2. Formája: adatszolgáltatás, telefonon, e-mailben Tartalma: statisztikai adatszolgáltatás - Letkés Községi Önkormányzat/ Márianosztrai Közös Önkormányzati Hivatal Letkési Kirendeltsége/ 2632 Letkés, Dózsa Gy. u. 22. Formája: adatszolgáltatás, személyesen, telefonon, e-mailben. Tartalma: intézményi fenntartás, irányítás, leltár. Nevelési Tanácsadó, Szob A kapcsolatot az intézményvezető, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó személy tartja. Formája: írásos, személyes. Tartalma: igénybe vehető szolgáltatások köre. Foglalkozás-egészségügyi Szolgálat , Szob A kapcsolatot az intézményvezető tartja. Formája: írásos. Tartalma: foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok. Gyermekek egészségügyi ellátása - A gyermekek egészségügyi állapotának megóvásáért az intézményvezető rendszeres kapcsolatot tart fenn a háziorvossal, fogorvossal, védőnővel. - Az óvoda nagycsoportosai évenként egy alkalommal szervezett fogorvosi rendelésen és iskolaérettségi vizsgálaton vesznek részt. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Az intézmény óvodásai, veszélyeztetettségének, hátrányos helyzetének megelőzése, megszüntetése érdekében, valamint mentálhigiénés, prevenciós programok közös szervezése. A gyermek és ifjúságvédelmi szolgálattal a kapcsolatot a gyermekvédelmi feladatot ellátó személy tartja. Ideje: havonkénti, valamint szükség szerinti megbeszélések. Formája: személyesen, írásban vagy telefonon. Gyámhivatal , Szob A gyermek azonnali elhelyezését igénylő, illetve a jogszabályilag meghatározott ügyekben. A kapcsolatot az intézményvezető, és a gyermekvédelmi felelős tartja. Formája: személyes, írásos. A munkakapcsolatok megszervezéséért, irányításáért az intézmény-vezető a felelős.

37


12. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 12.1 Szervezeti kultúra Elvünk: - a hagyományok megszépítik a közösség életét, - a hagyományok ápolása, ezek fejlesztése, az óvoda jó hírnevének megőrzése, öregbítése óvodaközösségünk minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat az ünnepélyekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a felelősök neveit az éves munkaterv tartalmazza. Hagyományos rendezvényeink • a közös évnyitó értekezlet, • a közös szakmai továbbképzések, • a Pedagógus Nap, 12.2 Az óvodai hagyományok ápolása: Alapelv, hogy az óvodai ünnepélyek, és rendezvények mindenkor a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodjanak. Minden óvodai dolgozónak kötelessége az ünnepi készülődésben és az ünneplésen részt venni alkalomhoz illő öltözékben. Gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok: - közös megemlékezés a gyermekek név, illetve születésnapjáról, - ajándékkészítés anyák napjára, kisebb óvodásoknak, - gyermek színház-előadók meghívása óvodánkba, - óvodai ünnepélyek, rendezvények megtartása, Lucázás, télapó, karácsony, húsvét, pünkösd, farsang, gyermeknap, anyák napja, évzáró ünnepélyek, március 15-i megemlékezés, - népi hagyományok ápolása: jeles napokhoz kapcsolódó szokások, népi kézműves technikák bemutatása, megtanítása, - tavaszi kirándulás szervezése. - a Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.), - a március 15-e A nevelőkkel kapcsolatosan: - szakmai napokon való részvétel biztosítása, akár helyben szervezetten - házi bemutatók szervezése - továbbképzéseken, tanfolyamokon szerzett ismeretek átadása, megvitatása - dajkák továbbképzése, tájékoztatása az aktuális nevelési feladatokról - a pályakezdő, illetve újonnan belépő dolgozó köszöntése, felkarolása - a távozó dolgozók, nyugdíjba menők búcsúztatása - közös ünnepélyek, alkalmak szervezése, névnapok, kirándulás, beteglátogatás. - nemzeti ünnepek

38

Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata Óvodai életünket az ünnepek tehetik hangulatosabbá. Az óvodában folyó, nem az óvoda által szervezett foglalkozások szabályai a ) Fakultatív hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározása. Óvodánkban az igényeknek megfelelően heti rendszerességgel biztosítunk időt és helyet a hivatalosan bejegyzett és elismert vallások hitoktatása számára úgy, hogy az óvoda mindennapos nevelési feladatait az ne akadályozza. A hit- és vallásoktatást az egyházak által kijelölt szakképzett személyek végezhetik, az intézmény ehhez pedagógusi felügyeletet nem biztosít, csak az óvoda helyiségét engedi át erre az időre. b ) Néptánc foglalkozások, idejének és helyének meghatározása. Óvodánkban az igényeknek megfelelően, heti rendszerességgel, délután, biztosítunk időt és helyet. Az intézmény ehhez pedagógusi felügyeletet nem biztosít. 12.3 Szolgáltatások, az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei A szülők igénye alapján, foglalkozási időn kívül játékos fejlesztő gyermektánc foglalkozásokat szervezünk. A foglalkozásokat szerződés alapján külső oktató, társadalmi munkában végzi. Az óvoda a helyiséget biztosítja. A foglalkozások indításáról, a nevelőtestület véleményének kikérésével az intézményvezető dönt a pedagógiai programmal összhangban. A választható, foglalkozási időn kívüli foglalkozásokat az intézményben az előző nevelési év végéig az óvodahasználók számára közzé kell tenni. Foglalkozásokat a gyermekek érdeklődésétől függően, az intézmény anyagi lehetőségeinek figyelembevételével lehet indítani. Foglalkozásra való jelentkezéshez a szülő írásos kérelme szükséges, ami egy nevelési évre szól. Felzárkóztatás A felzárkóztatás célja az alapkészségek fejlesztése és az ütemtervi követelményekhez való felzárkóztatás. Munkarendbe illesztett időpontban a csoportvezetők javaslatára kötelező jelleggel történik. Ingyenes. Tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek felzárkóztatása egyénre szabott felzárkóztató program szerint történik. Hit- és vallásoktatáson való részvétel A hit- és vallásoktatáson való részvétel a gyermekek számára önkéntes. Az intézmény együttműködik a területileg illetékes történelmi egyházzal. Megfelelő létszámú foglalkozáshoz termet biztosít, az intézmény rendjéhez igazodva (részben a foglalkozások között szabadon hagyott idő intervallumban). A gyermekek hit- és vallásoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi. Az egyéb foglalkozásokra való jelentkezés önkéntes, a jelentkezés a nevelési év elején történik és egy nevelési évre szól.

39


Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges gyermekek gondozását, tehetséggondozó foglalkozások segítik. Kirándulások Az óvoda, a nevelőmunka elősegítése céljából a nagycsoport számára évente egy alkalommal kirándulást szervez. A gyermekek részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás: Egy-egy foglalkozás néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A gyermekek részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az nevelési időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

13. Az intézményi védő, óvó előírások 13.1

A gyermekek, egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend

A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, teendőket, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint (a foglalkozás, kirándulás, stb. során) az életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét és tartalmát, a csoportnaplóban dokumentálni kell. Az intézmény Munka és Tűzvédelmi Szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni. Az intézmény a jogszabályban meghatározottak szerint kivizsgálja és nyilvántartja a 3 napon túl gyógyuló gyermek- és tanulóbaleseteket. Teljesíti az értesítési kötelezettségét a jegyzőkönyv megküldésével, amelynek egy példányát az intézmény őriz meg, valamint megteszi a szükséges intézkedéseket a hasonló esetek megelőzésére. A nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről előírt minimum követelmények teljesülésével a pedagógus, védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be az óvodai foglalkozásokra, az általa készített, használt pedagógiai eszközöket.

40


Gyermek baleset, betegség esetén szükséges teendő: A beteg gyermek, az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az intézményt. Az óvodában megbetegedett gyermekről, a pedagógus gondoskodik, és a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, szüleit, gondviselőjét. Azt, hogy a gyermek, egészséges, orvosnak kell igazolnia, ezt követően jöhet újra óvodába. Baleset, sérülés, akut megbetegedések esetén az intézmény értesíti a háziorvost, a mentőket, a gyermek, szüleit vagy az általa előzőleg megnevezett személyt a szülő (gondviselő) lakcímén vagy az általa megadott telefonszámon. A nevelési és oktatási intézményben a gyermekek, számára szervezett rendezvényen tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. A gyermekeket, valamint a szülőket a nevelési év kezdetekor a hirdetőtáblára kihelyezett tájékoztatón kell informálni a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó személyekről, elérhetőségeikről. Folyamatosan biztosítani kell a felnőtt jelenlétét a gyermek minden tevékenysége közben. Balesetveszélyes tevékenység esetén egyszerre néhány gyermeket lehet csak foglalkoztatni (vágás, tornaszerek, stb.) A rendszeres egészségügyi felügyelet ellátási rendje: Gondoskodunk a nevelés egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a gyermekek, rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek keretében különösen, hogy az óvodába járó gyermek, a tankötelezettség teljesítése előtt, évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vegyen részt. A védőnő évente három alkalommal tisztasági szemlét tart a gyerekek körében. Az óvoda dolgozói kötelesek a védőnővel együttműködni, a vizsgálat idejét a gyermekek életrendjének megzavarása nélkül megszervezni, a védőnő nyugodt munkavégzését biztosítani.

13.2

Biztonságos működést garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek.

Az egészséges életmódra vonatkozó, nevelési programban, intézményi éves munkatervben és házirendben előírt szabályok betartása az intézményben mindenki számára kötelező. EMMI r. 129. § (1) A kaput mindig zárva kell tartani-tolózár igénybevételével.

Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén: 41

Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata Az alkalmazottakkal szemben az intézményvezető, - munkáltatói jogkörben eljárva – hozhat intézkedést. Szülőt, vagy más, nem az intézményben dolgozó személyt az intézmény dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakra, kérve annak megtartását, és ha ez nem vezet eredményre, az intézményvezetőt kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el az intézményt.

13.3 Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Amennyiben az intézmény bármely gyermekének vagy dolgozójának az óvoda épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az intézményvezetővel, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős helyettessel. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: • a fenntartót, • tűz esetén a tűzoltóságot, • robbantással való fenyegetés esetén a rendőrséget, • személyi sérülés esetében a mentőket, • egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő védelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézményvezető szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket ismétlődő szóbeli jelzéssel kell értesíteni, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak a tűzriadó tervben található kiürítési terv alapján kell elhagyniuk. Az óvónőnek a gyermeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul intézkedni kell. Intézkedési feladatok: A sérült gyermeket elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia. A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie. Minden gyermekbalesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni kell az óvoda vezetőjének. E feladatok ellátásában a baleset színhelyén jelenlevő többi óvónőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Amennyiben bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tenni, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, s a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az óvodában történt mindenféle balesetet, sérülést az óvoda vezetőjének ki kell vizsgáltatnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat továbbá azt, hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

42

Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata A balesetekkel kapcsolatos intézkedések: A balesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani! A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó baleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a gyermek szüleinek. A jegyzőkönyv egy példányát az óvoda őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az óvoda fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Egyéb balesetvédelmi szabályok: Vegyszereket, maró anyagokat a gyerekektől elzárt helyen kell tartani. Takarítási munkákat a gyermekek távollétében kell végezni. Dohányozni az óvoda egész területén tilos! Az intézményben szeszesitalt fogyasztani tilos. A munka-tűzvédelmi és bombariadóval kapcsolatos elemi szintű, részletes oktatást minden évben egyszer a megbízottak tartanak. Az oktatáson mindenkinek kötelező a részvétel és az ott elhangzottak tudomásul vétele. 13.4 Gyermekvédelmi tevékenység A gyermekvédelmi munka minden dolgozó feladata, de az óvodában gyermekvédelmi felelős is működik, aki kiemelten foglalkozik a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett gyermekek felkutatásával, helyzetük szakszerű megoldásával, a gyermekvédelmi szervek segítségének igénybevételével. Feladata gyermekvédelmi esetek feltérképezése, adatszolgáltatás, környezettanulmány készítés, kapcsolattartás a térségünkben működő Gyermekjóléti szolgálattal, s annak munkájában való tevékeny részvétel, kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval, esetenként a Szakértői Bizottsággal. A felmérések ajánlott szempontjai • óvodások száma összesen • veszélyeztetettek száma • hátrányos helyzetű gyermekek száma • három vagy több gyermekes családban élők száma • fogyatékos gyermekek száma • csonka családban nevelkedők száma • szülők iskolázottsága • családi nevelés milyensége

43


A gyermekek veszélyeztetettségének okait vizsgáló szempontok lehetnek • nevelési hiányosságok • erkölcstelen családi környezet • italozó szülők • egészségügyi okok /súlyos érzékszervi károsodás, súlyos tartós betegség/ • rossz lakásviszonyok • anyagi okok/anyagi nehézségekhez kapcsolódó elhanyagoló nevelés/ megromlott családi kapcsolat Pedagógiai tevékenység, gyermekvédelmi feladatok a nevelőtestületben: • A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódva a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése • Elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését • Az új óvodások befogadásának és beilleszkedésének segítése • A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése • A szülőkkel való kapcsolatfelvétel, együttműködésre ösztönzés • A rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérjük • Anyagi okok miatt hátrányos, vagy veszélyeztetett gyermekek esetében rendszeres vagy rendkívüli támogatás megállapítását kezdeményezzük és a lehetőségekről tájékoztatást adunk • A segítő szervezetekkel, intézményekkel kapcsolatot tartunk • A Gyermekjóléti Szolgálattal heti rendszerességgel konzultációt tartunk • Kapcsolatot tartunk az orvossal, védőnővel • Továbbképzéseken részt veszünk • Indokolt esetben hatósági eljárást kezdeményezünk • A veszélyeztetett gyermekekről nyilvántartást vezetünk A gyermekvédelmi tevékenység, nyilvántartása a csoportnaplóban: • Veszélyeztetett gyermekek száma • Hátrányos helyzetű gyermekek száma • Fogyatékos gyermekek száma • Etnikai kisebbség száma • Migráns gyermekek száma Amennyiben bármelyik dolgozó a gyermeknél veszélyeztetettségre utaló jelet tapasztal a gyermekvédelmi felelős által köteles jelezni a Gyermekjóléti Szolgálat felé. A nevelési év legelső szülői értekezletén minden csoportvezető óvodapedagógus informálja a szülőket az óvodában folyó gyermekvédelmi munkáról, a gyermekvédelmi felelős kilétéről és utolérhetőségéről. A gyermekvédelmi felelős évente beszámol az óvodavezetőnek és a nevelőtestületnek gyermekvédelmi munkájáról, a hátrányos illetve veszélyeztetett gyermekek érdekében történő intézkedésekről. 44


14. Egyéb rendelkezések 14.1 Térítési díjra vonatkozó rendelkezések A térítési díj fizetésére kötelezettek körét, annak eseteit és a díj mértékét az illetékes székhely szerinti önkormányzat képviselő-testületének rendelete szabályozza. A helyi önkormányzati feladatellátás keretében a fenntartó határozza meg azokat a szabályokat, amelyek alapján az intézmény vezetője dönt a Nkt.-ben meghatározottakon kívüli ingyenes ellátásáról, és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról. 14.2Reklámtevékenység Az óvodában a jogszabályokban engedélyezett reklámtevékenység csak a vezető előzetes engedélyével végezhető. Az engedélyt írásban kell megkérni. A reklámtevékenység szabályai A gyermekeknek szóló, egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, ill. kulturális tevékenységgel kapcsolatos reklámokon kívül tilos bármilyen reklámtevékenység.

14.3 Az épület egészére vonatkozó rendszabályok Az épület rendje: a.) Az épület főbejárata mellett, a Magyar Ország címe-rét kell elhelyezni. b.) Az épület lobogózása a technikai személyzet, feladata. c.) Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles: • a közösségi tulajdont védeni, • a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, • az intézmény rendjét és tisztaságát megőrizni,

45


15. Egyéb szabályozások Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: • az Alapító Okirat – a fenntartó adja ki, ebben meghatározza az intézmény által kötelezően ellátandó feladatok körét, • az intézmény Pedagógiai programja, • az éves munkaterv, mely tartalmazza az éves munka ellenőrzésének tervét a jelen SZMSZ és mellékletei, • esélyegyenlőségi terv , • gyakornoki szabályzat. Egyéb kötelező belső szabályzatok: • belső ellenőrzési szabályzat, • irat- és adatkezelési szabályzat, • leltározási szabályzat, • selejtezési szabályzat, • tűzvédelmi utasítás, • munkavédelmi szabályzat, • kötelezettségvállalási szabályzat. 15.1 Dokumentumok nyilvánossága Az intézmény hatályos Pedagógiai Programjáról, az SZMSZ-ről és a Házirendről az intézményben, felelős vezetőtől minden munkanapon (szabadság, betegség, stb. kivételével) 14-16 óra között lehet tájékoztatást kérni az intézményvezető irodájában. A Pedagógiai Program megtalálható az óvoda irodájában , illetve a fenntartónál is.

46


15.2 Pedagógus felelőssége: Az óvoda épületét reggel, - a munkarend szerint munkába álló – alkalmazott nyitja. Az épületbe történő belépés után az ott tartózkodó alkalmazott köteles haladéktalanul kikapcsolni, távozáskor bekapcsolni a mozgás érzékelő berendezést, az elektromos főkapcsolót. Az épületet záró alkalmazott távozáskor köteles ellenőrizni az alábbiakat: • közlekedési utak járhatóságát • elektromos berendezések (vasaló,kávéfőző,CD-lejátszó stb) kikapcsolt állapotát • ablakok zárt állapotát • a tűzoltó-készülékek és vízszerzési helyek szabadon tartását, megközelíthetőségét • az épület áramtalanításának végrehajtását Foglalkozás után köteles a használt elektromos berendezések áramtalanításáról, és az audiovizális eszközök takarásáról gondoskodni. A személyes adatok kezeléséről, védelméről szóló törvény intézményi vonatkozásait betartani.

15.3Aláírás, és pecséthasználati jogkör Az intézmény vonatkozásában aláírási joga az intézményvezetőnek van. Intézményi pecsétet az intézményvezető, valamint az eseti megbízással rendelkező személy használhat. A Naplók, hitelesítésére az intézményvezető jogosult. A szakvélemények aláírására az intézményvezető jogosult. Pecsétet csak átvételi elismervény ellenében lehet a hivatali helyiségből kiadni. A használaton kívüli pecsét elzárandó.

47

48


1. sz. melléklet Letkési Napközi Otthonos Óvoda

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Általános rendelkezések 1. A szabályzat célja és hatálya E szabályzat célja, hogy meghatározza a Letkési Napközi Otthonos Óvoda, adatkezelés és az adattovábbítás intézményi rendjét, valamint biztosítsa az adatvédelem alkotmányos elveinek, az adatbiztonság követelményeinek érvényesülését, s megakadályozza a jogosulatlan hozzáférést, az adatok megváltoztatását és jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát. A szabályzat hatálya kiterjed az intézményben, folytatott valamennyi személyes adatokat tartalmazó adatkezelésre. 2. Az adatvédelem alapfogalmai és elvei A személyes adat 2011. évi CXII. törvény, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról E törvény alkalmazása során személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés; 3§(2) Személyes adatok az azonosító és a leíró adatok. Természetes azonosító adat különösen az érintett neve, anyja neve, születési helye és ideje, lakóhelyének illetve tartózkodási helyének címe. Mesterséges azonosító adatok a matematikai vagy más algoritmus szerint generált adatok, így különösen a személyi azonosító kód, a társadalombiztosítási azonosító jel (TAJ szám), az adóazonosító jel, a személyi igazolvány száma, az útlevél száma, a tanuló azonosító száma és diákigazolványának száma. A leíró adatok az adatkezelés célja tekintetében releváns egyéb adatok. A meghatározott természetes személlyel kapcsolatba nem hozható leíró adat nem személyes adat (pl. statisztikai adat. Különleges adat: a.)a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, b.) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat; a meghatározott természetes személlyel 49

(továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.3§(3) Letkési Napközi Otthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata 3. Az intézményben nem kezelhető a tv. 3.§ 3. pontja szerinti különleges adat, kivéve a Nkt. 2. számú mellékletében meghatározott különleges adatok. Az adatkezelés és az adatfeldolgozás 3. § 9. adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja; 3. § 10. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése; 3. § 11. adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele; 3. § 17. adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik; 3. § 18. adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelővel kötött szerződése alapján - beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskötést is - adatok feldolgozását végzi; 4.Intézményi adatkezelési jogosultsága Az intézményből adattovábbításra e szabályzatban meghatározott körben, és mértékben eljárást alkalmazva a következő személyek jogosultak: - Intézményvezető és az általa megbízott személy, az intézmény vonatkozásában. Az adatkezelés célhoz kötöttsége és arányossága

4. § (1) Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. 5. Személyes adatok kezelése a) Az intézményben személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett írásban hozzájárult, vagy meghatározott törvényes célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében, a cél eléréséhez szükséges minimális mértékben és ideig. Ha az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok kezelése egyébként jogellenes, az adatokat törölni kell. b) Törlés az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy helyreállításuk már nem

50

lehetséges. Az adatkezelés törlésével, megszüntetésével kapcsolatos tényeket jegyzőkönyvbe kell venni.

Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata 6. Az adatkezelések szabályai a) Személyes adat az intézményben akkor kezelhető, ha • ahhoz az érintett hozzájárul, vagy • azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (a továbbiakban: kötelező adatkezelés). • Különleges adat a 6. §-ban meghatározott esetekben, valamint akkor kezelhető, ha az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, • a 3. § 3. pont a) alpontjában foglalt adatok esetében az törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés végrehajtásához szükséges, vagy azt az Alaptörvényben biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése vagy üldözése érdekében vagy honvédelmi érdekből törvény elrendeli, vagy • a 3. § 3. pont b) alpontjában foglalt adatok esetében törvény közérdeken alapuló célból elrendeli. • (3)Kötelező adatkezelés esetén a kezelendő adatok fajtáit, az adatkezelés célját és feltételeit, az adatok megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét az adatkezelést elrendelő törvény, illetve önkormányzati rendelet határozza meg. • azt törvény, illetve törvény felhatalmazása alapján az intézmény szabályzata elrendeli. b) Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell az adatkezelés célját, időtartalmát. címzettjét valamint azt, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. A kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt, illetve az intézmény adatkezelési szabályzatát is. c) Az intézményben, illetve szervezeti egységeinél adatkezelést végző alkalmazottak kötelesek az általuk megismert személyes adatokat szolgálati tikokként megőrizni. d) az adat érintettje e törvényben biztosított jogainak korlátozását, vagy kezelésének egyéb korlátozását e) Az automatizált adatfeldolgozással hozott döntés esetén az érintettet - kérelmére tájékoztatni kell az alkalmazott módszerről és annak lényegéről, valamint az érintettnek álláspontja kifejtésére lehetőséget kell biztosítani. 7. Adatvédelmi nyilvántartás Az intézményben létesített minden adatkezelésről nyilvántartást kell vezetni. Az adatkezelő személyes adatokra vonatkozó adatkezeléseiről, az érintettek tájékozódásának elősegítése érdekében a Hatóság hatósági nyilvántartást (a továbbiakban: adatvédelmi nyilvántartás) vezet, amely tartalmazza: • az adatkezelés célját, • az adatkezelés jogalapját, 51

• az érintettek körét, • az érintettekre vonatkozó adatok leírását, • az adatok forrását, Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata • az adatok kezelésének időtartamát, • a továbbított adatok fajtáját, címzettjét és a továbbítás jogalapját, ideértve a harmadik országokba irányuló adattovábbításokat is, • az adatkezelő, valamint az adatfeldolgozó nevét és címét, a tényleges adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás helyét és az adatfeldolgozónak az adatkezeléssel összefüggő tevékenységét, • az alkalmazott adatfeldolgozási technológia jellegét, • a belső adatvédelmi felelős alkalmazása esetén annak nevét és elérhetőségi adatait. • adatok megőrzésének illetve törlésének ideje. Az adatkezelés megszűnése után a nyilvántartást irattárba kell helyezni, és tíz évi megőrzés után selejtezni kell. 8. Adattovábbítás az intézményen belül 5. § (1) Az adatok akkor továbbíthatók, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (a továbbiakban: kötelező adatkezelés). (2) Különleges adat a 6. §-ban meghatározott esetekben, valamint akkor kezelhető, ha a) az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, a)Az intézmény szervezeti rendszerén belül a (z) (köz)alkalmazottak és a gyermekek, személyes adatai a feladat elvégzéséhez szükséges mértékben és ideig – csak olyan szervezeti egységhez továbbíthatók, amely a munkaviszonnyal, közalkalmazotti jogviszonnyal illetve az óvodai jogviszonnyal kapcsolatos adminisztratív és szervezési feladatokat lát el. b) Az óvodai jogviszonnyal kapcsolatos személyes adatok közül az egyéni fejlődési naplóval kapcsolatos adatok az érintett csoporton belül, a nevelőtestületen belül továbbíthatók. A nevelőtestületen belüli adattovábbításra a nevelőtestület tagjai, külső pedagógiai- gyógypedagógiai, logopédiai, a nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazottak; a csoporton belüli adattovábbításra a csoportban nevelő óvodapedagógusok, az intézményvezető és helyettesei jogosultak. c) Az intézményben folyó különböző célra irányuló adatkezelések csak törvényes cél érdekében, indokolt esetben, ideiglenesen kapcsolhatók össze. 9.Adattovábbítás külső szervezet vagy magánszemély részére a)Az intézményen kívüli szervtől vagy magánszemélytől érkező, adatközlésre irányuló megkeresés csak akkor teljesíthető, ha az érintett erre írásban felhatalmazza az intézményt. Az érintett előzetesen is adhat ilyen tartalmú felhatalmazást, amely szólhat valamely időtartamra és a megkereséssel élő szervek meghatározott körére. b)A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény 41. § (1) A köznevelési intézmény és a köznevelési feladatot ellátó nem köznevelési intézmény (a továbbiakban: köznevelési 52

feladatokat ellátó intézmény) köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata Alkalmazottakra vonatkozó adatok érintett nyilatkozattételétől függetlenül továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából. E szervekhez az adattovábbításra az intézményvezető jogosult. A nemzetbiztonsági szolgálatoktól érkező megkeresésre vonatkozó minden adat – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 42. §-a szerint - államtitok, amiről sem más szerv, sem más személy nem tájékoztatható c) A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény 41. § (7)-sában felsorolt, gyermekek adatai a hivatkozott törvényben meghatározott célból az alábbiak szerint továbbíthatók: Köznevelési feladatokat ellátó intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. Személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával, az adattovábbításra • fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére az intézményvezető, • a sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeihez az óvod pedagógus a vezető, útján, • az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatokat a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az óvodának az óvodavezető, • a magatartás, és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat a szülőnek az óvodapedagógus, az óvodaváltás esetén az új óvodának, a szakmai ellenőrzés végzőjének az intézményvezető, •a

gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett óvodához az óvodavezető, • a gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az óvodavezető, • az egészségügyi, feladatot ellátó intézménynek a gyermek, egészségügyi állapotának megállapítása céljából, a csoportvezető az óvodavezető útján , • családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából az óvodapedagógus, a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős az intézményvezető, útján, d)A megkeresés alapján teljesített adatszolgáltatással kapcsolatos tényeket, körülményeket jegyzőkönyv felvételével dokumentálni kell. A jegyzőkönyv az alábbi adatokat tartalmazza: • a megkeresést kezdeményező szerv, vagy személy megnevezése, postacíme, • az adatkérés célja, rendeltetése, • az adatkérés jogszabályi alapja, illetve az érintett nyilatkozata, • az adatkérés időpontja- az adatszolgáltatás alapjául szolgáló adatkezelés megnevezése, • az érintettek köre, • a kért adatok köre, • az adattovábbítás módja. 53

Az intézmény adatokat szolgáltat a KIR-be.

Letkési Napközi Otthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata

10. Adatbiztonsági rendszabályok Titoktartási kötelezettség: A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a gyermek fejlődésével összefüggő megbeszélésre. 42. § (1) A gyermek szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. A pedagógus, a nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazott az intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, - más vagy saját magatartása miatt - súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. Számítógépen tárolt adatok Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje A közalkalmazotti alapnyilvántartás számítógépes módszerrel is vezethető. Ez esetben - a következő kivételekkel - papír alapú adatlapot nem kell vezetni. A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni: • a közalkalmazott adatainak első alkalommal történő felvételekor, hogy az aláírásával igazolja az adatok valódiságát, • a közalkalmazott áthelyezésekor, • a közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén, • a betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére azokat az adatokat, amelyekre betekintési joga kiterjed. A számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból a közalkalmazotti jogviszony megszűnése és végleges áthelyezés esetén azonnal és véglegesen törölni kell a közalkalmazott személyazonosító adatait. Statisztikai célokból a személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók.

54

Letkési Napközi Otthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata Az intézmény a gyermek, személyes adatait, a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, szerint előírt tanügyi nyilvántartások vezetésével manuálisan, illetve számítógépes adatbázisban tartja nyilván. Az óvoda vezetője valamennyi óvodás gyermek számára oktatási azonosító számot igényel, vagy ha a gyermek már rendelkezik oktatási azonosító számmal, a jogviszony létrejöttének idejére visszamenőleg a jogviszonyt az (1) bekezdés szerint bejelenti. 48. §(2) A számítógépes adatbázist az intézményvezető kezeli. Az adatbázisokból adatokat e szabályzat szerint továbbíthat. Az intézmény szervezetén belül a gyermek, a személyes adatait tartalmazó nyilvántartásból csak azon szervezeti egység, illetve alkalmazott részére teljesíthető adatszolgáltatás, amely a gyermek, az óvodai jogviszonyával, a számára igénybe vehető szociális és egyéb ellátások, szolgáltatások, valamint az általa teljesítendő befizetési kötelezettségek megállapítására illetékes. Az intézményben az adatkezelés időtartama azonos az irattári őrzési idővel. A számítógépen, illetve hálózaton tárolt személyes adatok biztonsága érdekében, különösen az alábbi intézkedéseket kell foganatosítani: a) Biztonsági mentés: A személyes adatokat tartalmazó adatbázisok aktív adataiból rendszeresen a gyermekek nyilvántartása esetén hetente, a bér- és munkaügyi nyilvántartás, valamint a személyzeti nyilvántartás anyagából pedig havonta - kell külön adathordozóra biztonsági mentést készíteni. A biztonsági mentést tartalmazó adathordozót tűzbiztos fémkazettában kell őrizni. b) Archiválás: A személyes adatokat tartalmazó adatbázisok passzív hányadát - a további kezelést már nem igénylő, változatlanul maradó adatokat – el kell választani az aktív résztől, majd a passzívált adatokat időtálló adathordozón kell rögzíteni. Az e szabályzat különös részében említett adatkezelések archiválását évente egyszer kell elvégezni. Az archivált adatokat tartalmazó adathordozót tűzbiztos fémkazettában kell őrizni. c) Tűzvédelem: Az adatokat és adatbázisokat tűzvédelmi és vagyonvédelmi berendezésekkel ellátott helyiségben kell elhelyezni. d) Vírusvédelem: A személyes adatokat kezelő ügyintézők számítógépein gondoskodni kell a vírusmentesítésről. e) Hozzáférés-védelem: Az adathozzáféréshez csak érvényes, személyre szóló, azonosítható jogosultsággal - legalább felhasználói névvel és jelszóval - lehet hozzáférni. A jelszavak cseréjéről rendszeresen gondoskodni kell. f) Hálózati védelem: A mindenkor rendelkezésre álló számítástechnikai eszközök felhasználásával meg kell akadályozni, hogy adatokat tároló, hálózaton keresztül elérhet_ szerverekhez illetéktelen személy hozzáférjen. A köznevelési intézmény a tájékoztató rendszerben az október 1-jei állapotnak megfelelően közzéteszi a 23. § szerinti adatokat és dokumentumokat. A köznevelési intézmény 55

képviselője a közzétételi lista tartalmát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, tanévenként egyszer, az OSAP-jelentés megküldését követő tizenöt napon belül felülvizsgálja. A közzétételi lista kizárólag közérdekű statisztikai adatokat tartalmazhat. Letkési Napközi Otthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata Ha a közzétételi lista adata az OSAP-jelentésben vagy a KIR más alrendszerében szerepel, az adatot a Hivatal az OSAP-jelentésből megismerhető formában és tartalommal teszi közzé. Az elektronikus közzététel kötelezettsége: A közzétételi listák A közérdekű adatok központi elektronikus jegyzéke és az egységes közadat kereső rendszer

Az elektronikusan közzétett adatok egyszerű és gyors elérhetősége érdekében az e törvény alapján közérdekű adat elektronikus közzétételére kötelezett szervek közérdekű adatot tartalmazó honlapjára, valamint az általuk fenntartott adatbázisra és nyilvántartásra vonatkozó leíró adatokat a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter által működtetett, az erre a célra létrehozott honlapon közzétett központi elektronikus jegyzék összesítve tartalmazza. 37/A. § Az adatfelelős gondoskodik a kezelésében lévő, közérdekű adatot tartalmazó honlapok, adatbázisok, illetve nyilvántartások leíró adatainak a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszternek történő továbbításáról és a továbbított közérdekű adatok rendszeres frissítéséről, valamint felel az egységes közadat kereső rendszerbe továbbított közérdekű adatok tartalmáért és a továbbított közérdekű adatok rendszeres frissítéséért is. 37/B. § A közérdekű adatokat tartalmazó adatbázisok, illetve nyilvántartások jegyzékének fenntartása, valamint az egységes közadat kereső rendszerhez való csatlakozás nem mentesíti az adatfelelőst az elektronikus közzététel kötelezettsége alól. A törvény alapján kötelezően közzéteendő közérdekű adatokat internetes honlapon digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is adatvesztés és -torzulás nélkül kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen kell hozzáférhetővé tenni (a továbbiakban: elektronikus közzététel). A közzétett adatok megismerése személyes adatok közléséhez nem köthető. 33. § (1) A 37. § szerinti közzétételi listákon meghatározott adatait saját honlapján - ha törvény másként nem rendelkezik - közzéteszi A közoktatási intézmény elektronikus közzétételi kötelezettségének az ágazati jogszabályokban meghatározott információs rendszerhez történő adatszolgáltatás teljesítésével tesz eleget Az adatokat nem a saját honlapon közzétevő adatfelelős - a 35. § alkalmazásával - a közzéteendő adatokat az adatközlőnek továbbítja, amely gondoskodik az adatok honlapon való közzétételéről, és arról, hogy egyértelmű legyen az, hogy az egyes közzétett közérdekű adatok melyik szervtől származnak, illetve melyikre vonatkoznak.

56

A közzétételre szolgáló honlapon közérthető formában tájékoztatást kell adni a közérdekű adatok egyedi igénylésének szabályairól. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az igénybe vehető jogorvoslati lehetőségek ismertetését is.

Letkési Napközi Otthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata A közzétételre szolgáló honlapon a közzétételi listákon meghatározott közérdekű adatokon kívül elektronikusan közzétehetőek más közérdekű és közérdekből nyilvános adatok is. 34. § (1) Az elektronikus közzétételre kötelezett adatfelelős szerv vezetője gondoskodik a 37. §ban meghatározott közzétételi listákon szereplő adatok pontos, naprakész és folyamatos közzétételéről, az adatközlőnek való megküldéséről. 35. § (1) A különös közzétételi listát szükség szerint, de legalább nevelési évenként az óvodavezető felülvizsgálja, módosítja. 11. Manuális kezelésű adatok A manuális kezelésű személyes adatok biztonsága érdekében az alábbi intézkedéseket kell foganatosítani: a)Tűz- és vagyonvédelem: Az irattári kezelésbe vett iratokat jól zárható, száraz, tűzvédelmi és vagyonvédelmi berendezéssel ellátott helyiségben kell elhelyezni. b) Hozzáférés-védelem: A folyamatos aktív kezelésben lévő iratokhoz csak az illetékes ügyintéző férhet hozzá. A gyermekek felvételi adatait, személyzeti valamint a bér- és munkaügyi iratokat lemezszekrényben, az óvodai jogviszonnyal kapcsolatos további iratokat pedig különálló, zárható helyiségben, zárható iratszekrényekben kell őrizni. 12.A közérdekű adatokra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség A közérdekű adatok közzététele A közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben, köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. 32. § Tevékenységhez kapcsolódóan az általános közzétételi listában meghatározott adatokat, közzé kell tenni. Intézményi közzétételi lista: (23. § (1) • a felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót, • a beiratkozásra meghatározott időt, a fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok számát, • köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcímét és mértékét, továbbá , 57

nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéket, a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is, • a fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításait és • idejét, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos – nyilvános megállapításokat tartalmazó – vizsgálatok

Letkési Napközi Otthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata • ellenőrzések felsorolását, idejét, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításait, egyéb • ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításait, • a nevelési intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, • tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait, 2012. évi 112. számf) a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával: • a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza. • A óvodapedagógusok számát, • iskolai végzettségüket, szakképzettségüket, • a dajkák számát, a dajkák iskolai végzettségét, szakképzettségét, • az óvodai csoportok számát, az egyes csoportokban a gyermekek létszámát. 13.Archiválás Az e szabályzat különös részében említett adatkezelések iratainak archiválását évente egyszer el kell végezni. Az archivált iratokat a vonatkozó jogszabálynak, valamint a irattári terveknek megfelelően kell szétválogatni és irattári kezelésbe venni. Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az 1. mellékletként kiadott irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. (2) Az iratok selejtezését a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést annak tervezett időpontját legalább harminc nappal megelőzően be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. 86. § (1) a)Az érintett az illetékes adatkezelőtől tájékoztatást kérhet a róla szóló adatkezelésről és abba bele is tekinthet. A betekintést úgy kell biztosítani, hogy ez alatt az érintett más személy adatait ne ismerhesse meg. b) Az érintett kérelmére az adatkezelő a lehető legrövidebb időn belül, legfeljebb 15 napon belül írásban tájékoztatást ad az általa kezelt adatokról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapták meg az adatokat. c) Tájékoztatás illetve a betekintés biztosítása csak akkor tagadható meg, ha a kért adatokat az illetékes szerv a megfelelő eljárás keretében, előzetesen államtitokká vagy szolgálati titokká nyilvánította, az adatkezelő köteles az érintettel a közlés megtagadásának indokát közölni. 58

d) Adatváltozás vagy téves adatrögzítés észlelése esetén az érintett kérheti kezelt adatainak helyesbítését, illetve kijavítását. A téves adatot az adatkezelő két munkanapon belül helyesbíteni köteles. e) Nem kötelező adatszolgáltatáson alapuló adatkezelés esetén az érintett indokolás nélkül kérheti kezelt adatainak törlését. A törlést két munkanapon belül el kell vége


14. Adatkezeléssel kapcsolatos jogainak megsértése esetén az érintett az intézmény vezetőjéhez fordulhat 15. A gyermek, személyes adatainak nyilvántartása a)Az óvodai jogviszonnyal, kapcsolatos nyilvántartás jogszabályi alapját a nemzeti köznevelési törvényben foglaltak képezik. b)Az intézmény a gyermekek, személyes adatait csak pedagógiai célból, pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, óvoda-egészségügyi célból, a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához, a törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelheti. c) A gyermekre, vonatkozó, az intézményben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok: • a neve, • születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, • szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, • jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, • mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása, A tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére, óvodai, felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett óvodához, történő felvétellel kapcsolatosan az érintett intézményhez: • a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai egészségügyi dokumentáció, a gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, feladatot ellátó intézménynek, • a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, 59

• az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, • a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz,

Letkési Napközi Otthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata A gyermek: a) sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelésioktatási intézmények egymás között, b) óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, c) magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, az iskolának, (9) A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága (2) Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. (3) A 41-43. §-ban felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

16.Személyzeti nyilvántartás A személyzeti nyilvántartás a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó tények dokumentálására szolgáló adatkezelés. A köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok A köznevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. 41. § (1) A köznevelési feladatokat ellátó intézmény a nevelők: nevét, születési helyét, idejét, nemét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat, oktatási azonosító számát tartja nyilván.

60

Az adatok – a törvényben meghatározottak szerint, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával - továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 41. § (5) A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági

Letkési Napközi Otthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A 63. § (3) bekezdésében meghatározott pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezelője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. 41. § (6) Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott: a) nevét, anyja nevét, b) születési helyét és idejét, c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, e) munkaköre megnevezését, f) munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, g) munkavégzésének helyét, h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i) vezetői beosztását, j) besorolását, k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, l) munkaidejének mértékét, m) tartós távollétének időtartamát. (9) Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat - az érintetten kívül - csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerv részére. Nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten, az alkalmazott, közalkalmazotti jogviszonyával kapcsolatos tények megállapítására, a besorolási követelmények igazolására és statisztikai adatszolgáltatásra használhatók fel. c)A személyzeti nyilvántartás iratai a következők: • a személyi anyag, • a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok, • egyéb jogviszonyokkal kapcsolatos iratok, • az alkalmazott saját kérésére kiállított, vagy önként átadott iratai. 61

d) A személyi anyag tartalma a következő: személyes és különleges adatokat tartalmazó alapnyilvántartás adatlapja, • az önéletrajz, • az erkölcsi bizonyítvány, • a kinevezési okirat, • a besorolásról, illetve a visszatartásról, valamint az áthelyezésről rendelkező iratok, • a minősítés, • a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat

Letkési Napközi Otthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata • a jutalmazásról, kedvezményekről, juttatásokról szóló • a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat

határozat, valamint

e) A személyi anyagban csak olyan adat és megállapítás tarható nyilván, amelynek alapja: • közokirat, vagy a közalkalmazott nyilatkozata, • a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, • bíróság vagy más hatóság döntése, illetve • jogszabályi rendelkezés. f) Az d) bekezdésben felsorolt iratokat (személyi anyagként) minden esetben együttesen kell tárolni, s külön számtartományon belül gyűjtőszámon kell iktatni. Az így beiktatott személyzeti iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az iratgyűjtőbe elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is. g)Az iratgyűjtő rendszeresítése és a benne elhelyezett iratok kezelése az intézményvezető feladata. Az iratok tárolása, őrzése, kezelése az intézményvezetőfeladata. h) A személyi anyag a közalkalmazotti jogviszony megszűnését követően történő irattárba helyezése előtt az iratgyűjtő tartalomjegyzékén fel kell tüntetni az irattározás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását. i) A közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat - amennyiben a jogviszony nem jött létre - az érintettnek, illetve a személyi anyagot a korábbi munkáltatónak soron kívül vissza kell adni. 16. Betekintési jogosultság a)A személyi iratokba csak az alábbi szervek és személyek jogosultak betekinteni: • a NKT -ban meghatározott szervek és személyek; • az egyéb jogviszony alapján keletkezett iratokba a rájuk vonatkozó törvény szerint jogosultak (pl. adóellenőr, társadalombiztosítási ellenőr) b) Az alkalmazott a személyi anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. E szabályzatban foglaltak szerint tájékoztatást kérhet személyi irataiba történt betekintésről, adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez történő megküldéséről. c) Az alkalmazott személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba az a) bekezdésében felsorolt személyek a "Betekintési Lap" kitöltését követően jogosultak 62

betekinteni. d) A Betekintési Lapon meg kell jelölni a betekintést kérőt (szerv, személy), a betekintés időpontját, annak jogcímét, célját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. e) A Betekintési Lapot a személyi anyag részeként kell kezelni. f) A Betekintési Lap alapján történt betekintés, illetve személyi irat továbbítását és az adatszolgáltatás tényét külön iktatókönyvben kell nyilvántartani. Személyes adatot tartalmazó iratot továbbítani csak zárt borítékban (csomagolásban) szabad. A csomagoláson fel kell tüntetni, hogy személyes adatokat tartalmaz, és csak a címzett bonthatja fel.

Letkési Napközi Otthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata 18.A (köz)alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért az intézményvezető, az alkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel a)A személyzeti nyilvántartást az intézményvezető vezeti. Jogosultsága és felelőssége az adatok felvételére, írására, olvasására, jogszabály szerinti helyesbítésére, törlésére és e szabályzat szerint az adatok továbbítására terjed ki. b)A nyilvántartás kezelése vegyes rendszerben számítógépen és manuális módszerrel történik. Az adatok biztonságáról is gondoskodik. c)Az intézmény szervezetén belül a személyzeti nyilvántartásból csak az intézményvezető, illetve a munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó részére teljesíthető adatszolgáltatást. d)A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a közalkalmazott személyi iratait irattárban kell elhelyezni. e)A személyi anyagot – kivéve , amit az áthelyezés során az új munkáltatónak átadtak – a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni.

Letkés, 2013.március

Glázer Sándorné m.b. óvodavezető

63


2. sz. melléklet Jognyilatkozatok Az intézményt az intézményvezető képviseli. Az intézményvezető e jogkört az ügyek meghatározott csoportjára nézve –az SZMSZ rendelkezés szerint– az intézmény adott dolgozójára átruházhatja. Az intézmény nevében tett írásbeli jognyilatkozat meghatározott formában történő megtétele a cégjegyzés (cégszerű aláírás). A cégszerű aláírása (cégjegyzés) formája: az intézmény képviseletre jogosult a intézmény cégnevéhez (körbélyegző használatával) saját névaláírását csatolja. 1. Az intézmény saját szakmai feladataik ellátásához tartozó valamennyi iratát a tagintézményvezető írja alá, az intézményi bélyegző egyidejű használatával. Az aláírás jogszerűségét jelen SZMSZ, illetve egyedi speciális esetben az intézmény vezető egyedi, írásbeli rendelkezése kiterjesztheti. Jogosulatlan aláírás és bélyegző használatból származó kárért az aláíró a felelős. 2. Az intézmény nevében kötelezettséget csak az intézményvezető vállalhat. Ettől eltérő bármilyen aláírás és bélyegző használat érvénytelen, az esetleges jogkövetkezmények az aláírót terhelik. Formája: intézményi körbélyegző és a fenti személy aláírása. 3. Az intézményben használt speciális bélyegzőkre vonatkozó egyedi szabályok: Az intézményvezető által, pl. pedagógus igazolvány hitelesítésére szolgál. Használatának jogszerű betartásáért az intézményvezető felel. Egyéb bélyegzők és használatuk: Az intézmény által a napi munkavégzést segítő téglalap alakú bélyegzők, amelyeket általában a kézírás kiváltására használnak. A gyakorlat során használatuk melletti kézjegy, szignó, aláírás stb. csak jelzés értékű. Bélyegző nyilvántartás Személyre vagy munkakörre vonatkozó bélyegző használatot a fenntartó engedélyezi, írásos igényelés alapján. Az intézményi bélyegzőkről (lenyomat mintájuk, használatra jogosult személy megnevezése és aláírása, a kiadás dátuma feltüntetésével) az intézményvezető, hitelesített nyilvántartó könyvben - nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban rögzíteni kell, ha a bélyegző használója személyében változás történik, vagy a bélyegző elvész. 64

Az intézményi bélyegzők tárolásáról oly módon kell gondoskodni, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá. Az intézményi bélyegző jogos használója felelősséggel tartozik a jogosulatlan használatot lehetővé tevő mulasztásért, gondatlan őrzéséért. Az intézményben használt speciális és egyéb bélyegzőket, (lenyomatuk mintája, használatra jogosult személy megnevezése és aláírása, a kiadás dátuma feltüntetésével) tartja nyilván. Őrzésükről gondoskodik, jogosulatlan használatukért az intézményvezető vezetője a felelős.

Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata Értelmező rendelkezések: Speciális bélyegzők: amelynek használatára és annak körülményeire az általánostól eltérő, egyedi, szabályok vonatkoznak, pl. pedagógus igazolvány. Kötelezettségvállalás: az, akinek nevében, feladatainak ellátása (végrehajtása) során fizetési vagy más teljesítési kötelezettség vállal. Ellenjegyzés: a rendelkezésre, illetve a kifizetés időpontjában rendelkezésre álló fedezet biztosítása, és a gazdálkodási szabályok betartása Irat: minden olyan az intézményegység működésével kapcsolatban készült szöveg, számadatsor, térkép stb. amely, bármilyen anyagon, alakban és bármely eszköz felhasználásával készült



65


3. sz. melléklet

Kockázatkezelési szabályzat

Az intézmény vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni és kockázatkezelési rendszert működtetni. A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a intézmény tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. Szabálytalanság tartalma:

Mind az a cselekmény, ami az intézménynél kárt okozhat, (etikai, hatékonysági, bevétel csökkenés, vagyonvesztés) vagy akár indokolatlan kiadási tételt eredményez, vagyon károsodást, vesztést okoz az intézményi célok elérését, valamilyen szinten veszélyezteti. Intézményi cél: Az Alapító okiratban meghatározott feladat végrehajtása. Megelőzéssel kapcsolatban az intézményvezető felelőssége, hogy

a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok, utasítások rendelkezésre álljanak.

a szabálytalanságok betartását folyamatosan figyelemmel kísérje.

szabálytalanság esetén hatékony és mértékarányos intézkedés szülessék.

A szabálytalanságok kezelésére vonatkozó eljárásrend kialakítása (a munkaköri, hatásköri és felelősségi rendnek megfelelően) az intézmény vezetőjének kötelessége. Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje: a.) Bizonylatok alaki, tartalmi kellékeinek vizsgálata. 66

b.) Egyeztetések. c.) Jogszabályi, belső szabályzati előírások figyelemmel kísérése.




4. sz. melléklet munkaköri leírás minták

Munkavállaló neve: Munkakör megnevezése: óvodapedagógus Közvetlen felettese: óvodavezető Heti munkaideje: 40 óra Kötelező óraszám: 32 óra

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a mindenkor hatályos végrehajtási rendeletek, a Munka Törvénykönyve és a KJT alapján a pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órából, továbbá a kőtelező óra feletti rendes munkaidőbe tartozó – a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához szükséges időből áll. A heti munkaidő és a kötelező óraszám közötti különbség a tervezési, felkészülési feladatok ellátására fordítandó. Az intézményben való tartózkodás ideje: Változó, a szabályozott munkarendnek megfelelően. A pedagógusnak a kötelező óráját az óvodában a gyermekkel való közvetlen foglalkozásra kell fordítania. Jogállása: Beosztott közalkalmazottak az óvodavezető közvetlen irányítása alá tartoznak. Kinevezés rendje: 67

A kinevezési és egyéb munkáltatói jogkört teljes körűen az óvodavezető gyakorolja. Járandóság: - Bérbesorolás szerinti fizetés Helyettesítés rendje: Óvodavezető utasítása szerint. A munkaköri leírást az óvodavezető a kinevezési okirattal együtt adja ki. Főbb feladatai: -

-

Az óvodapedagógus kötelessége a hivatásához méltó magatartás követelményeinek betartása. / a munkafegyelem és közösségi együttműködés normái/ Feladata a rábízott gyermekek nevelése és fejlesztése, a legjobb tudásának megfelelően, minden területre kiterjedően. A nevelőtestület tagjaként gyakorolja azokat a jogokat, és kötelességeket, melyeket a vonatkozó jogszabályok határoznak meg. Alkotó módon együttműködik a nevelőmunka fejlesztése, a nevelőtestületi egység kialakítása érdekében. Az óvoda működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával, a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot köteles megőrizni.

-

Köteles a balesetveszélyt elhárítani, megelőzni, a szükséges intézkedéseket ennek érdekében megtenni.

-

Az óvodában, olyan időpontban jelenjék meg, hogy munkaidejének kezdetekor munkavégzésre rendelkezésre álljon. Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze vezetőjének, kollégájának, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak. Munkaidő alatt csak a házban lévő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát.

A csoport vezetésével kapcsolatos feladatok: - Nevelőmunkáját az átdolgozott Pedagógiai Programunk alapján végzi – eleget téve az intézmény által vállalt fenntartási kötelezettségnek. - Az ismereteket sokoldalúan és tárgyilagosan közvetítse. - A humanista pedagógia elveivel ellentétes büntetési eljárásokat nem alkalmazhat (például: testi fenyítés, megfélemlítés, csoporttól való eltávolítás, alvásra, vagy étel elfogyasztására való kényszerítés). - Tervezi, szervezi, irányítja a csoportjában folyó pedagógiai munkát (nevelési módszerek, szemléltető eszközök). - A pedagógiai programnak és az éves munkatervnek megfelelően önállóan és felelősséggel fejleszti az egyes gyermeket és a csoportot. - Nevelőmunkájában érvényesíti a tehetséggondozást, felzárkóztatást, a különbözőség elfogadtatását. 68

- Az óvoda Pedagógiai programjában foglaltak alapján ellátja a sajátos nevelési igényű gyermekek állapotuknak megfelelő gondozását. - A szakellátást biztosító pedagógus irányításával részt vesz a gyermekek személyiségének minél teljesebb kibontakoztatásához szükséges speciális fejlesztésében. - Folyamatosan konzultatív kapcsolatot tart a gyermekek állapotáról információval bíró, a speciális fejlesztést irányító szakemberekkel és szülőkkel. - Biztonságos körülményeket teremt a gyermekek értelmi - testi - lelki fejlődéséhez. - Naprakészen vezeti a csoportmunkához kapcsolódó adminisztrációs feladatokat (mulasztási napló, csoportnapló, személyiséglapok) - Az ünnepekhez és óvodai hagyományokhoz igazodva kialakítja csoportjában a megünneplés módját. - Felmerülő probléma esetén javaslatot tesz a gyermek Nevelési Tanácsadóba történő irányítására - Biztosítja a szülők számára, hogy a beiskolázás előtt minél több információhoz jussanak (faliújság, fogadónap...). - Az iskolába megszervezi az iskolalátogatást. - Minőségirányítás működtetésével / végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása. Különleges felelőssége Az éves munkaterv, melléklete alapján a minden nevelési évben aktualizált Felelősök köre nyomtatvány tartalmazza. Tervezés: - Tervezi a szertár szakmai eszköztárának fejlesztését, bővítését. - Költségvetés tervezésével javaslatot tesz csoportjában a bútorok, eszközök javítására, pótlására, bővítésére. Vagyoni érdekeltség: - Leltári felelősséggel tartozik csoportjának berendezési tárgyaiért és eszközeiért. - Felel a (szertár) használati rendjéért. Tanügy-igazgatási dokumentumok vezetésével kapcsolatos előírások betartása: A mulasztási naplóban szereplő összes adat olvasható, pontos, hiánytalan, adminisztrálásuk naprakész. A gyermekek mulasztási naplóba történő felvitele csak a felvétel napján történhet, előre nem lehet gyermeket beírni! 69

Sajátos Nevelési Igény törvényi előírásoknak megfelelő jelöléssel történik. A BTM jogosultság megfelelő jelöléssel történik A gyermek oktatási azonosítóját és TAJ számát fel kell tüntetni. Vezetése kizárólag golyóstollal történik (ceruzás vagy filctollas/átütő jelölés semmilyen adatban nem elfogadott!) Hibajavítás szabályos módja: tollal egyvonalas áthúzás és alá vagy fölé írni a helyes adatot. Csillaggal a lap szélén Jav. rövidítés és szignó. (Hibajavító eszközök használata tilos!) A munkaszüneti napok és a gyermek óvodai jelenlétének jelölési formái sem tartalmazhatnak javításokat (a javítás/áthúzás félreérthetőséget von maga után). A hónap utolsó munkanapján az adott hónapot le kell zárni. Ugyan ez vonatkozik a csoportösszesítő lapok vezetésére is. A gyermek adataiban bekövetkezett változásokat tudomásul vétel után azonnal javítani kell. Az óvodai felvétel időpontja megegyezik a gyermek csoportba lépésének időpontjával és a legelső évig visszakövethető. A gyermek távozásakor átlós vonal húzásával kihúzni a gyermeket és megjegyzésként szerepeltetni a távozás idejét, okát és azt, hogy hova távozott. Büntetőjogi felelősségem tudatában aláírásommal igazolom, hogy az általam beírt/leadott adatok és a nyilvántartásban szereplő adatok között az egyezőség fennáll.

Kapcsolatok: - Rendszeresen egyeztet az óvodapedagógusokkal a gyermekeket érintő kérdésekben. - Kapcsolatot tart az óvoda gyermekorvosával, védőnőjével. - Kapcsolatot tart a gyermekeket felvevő iskolákkal. - Kapcsolatot tart a kulturális intézményekkel, - Törekszik a legjobb munkakapcsolat kialakítására váltótársával és a csoport dajkájával.

- Minden óvónőnek hivatásából eredő kötelessége, hogy fejlessze szakmai és általános műveltségét, tökéletesítse pedagógiai munkáját. Ennek érdekében használja fel az önképzésben és a szervezett továbbképzésben biztosított lehetőségeket.

A felsoroltakon kívül ellátja mindazokat a feladatokat, melyekkel az óvodavezető megbízza.

70

A vezető tartós távolléte esetén intézkedésre jogosult az általa, arra írásban megbízott rangidős óvodapedagógus.

Postai küldemények átvételére jogosultsággal rendelkezik. Óvoda kulcsával rendelkezik.

Az óvodára háruló feladatokból az óvónő köteles az alábbi részfeladatokat ellátni a vezető útmutatása szerint. Helyettesítés Szülői értekezlet tartása Előadás, beszámoló, bemutató tartása Jegyzőkönyvvezetés /felkérés alapján/ Az óvodai munkatervben szereplő rendezvények, szabadidős tevékenységek megszervezése Leltározás, selejtezés előkészítése /felkérés alapján/ Tűzvédelmi megbízatást /felkérés alapján/ Gyermekvédelmi feladatokat vállalhat, mint gyermekvédelmi felelős Az óvoda kulcsaiért való felelősség.

Letkés, 2013. szeptember 2.

………………………………………. óvodavezető

A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem, annak egy példányát átvettem: 71

…………………………………………. óvodapedagógus

Munkavállaló neve: Munkakör megnevezése: dajka Heti munkaideje: 40 óra Jogállásuk: Beosztott közalkalmazottak az óvodavezető közvetlen irányítása alá tartoznak. Kinevezés rendje: A kinevezési és egyéb munkáltatói jogkört teljes körűen az óvodavezető gyakorolja. Helyettesítés rendje: óvodavezető utasítása szerint. Főbb feladatai: A részletes feladatokat a munkaköri leírás foglalja magában, amely a feladatkört, hatáskört, felelősséget tartalmazza. A munkaköri leírást az óvodavezető a kinevezési okirattal együtt adja ki.

Közvetlen felettese az óvodapedagógus. Munkáját az óvodavezető által meghatározott munkarendben a vezető irányítása és ellenőrzése alapján, csoportmunkáját a csoportvezető óvodapedagógus irányítása alapján végzi. Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hasson az óvodás gyermekek fejlődésére! Tisztelje a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás legyen a jellemző. A tudomásra jutott pedagógiai információkat titokként kezelje. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítsa.

A dajka általános feladatai a gyermekcsoportokban: • • • •

A csoportvezető óvónő által meghatározott napirend szerint segítik a gyermekek gondozásában, öltöztetésében, a tisztálkodási teendők ellátásában. Az óvónő mellett a nevelési terveknek megfelelően tevékenyen részt vesz a gyermekcsoportok életében. Az étkezések kulturált lebonyolításában aktívan közreműködik, az ételeket az óvónőkkel együtt kiosztja, az edényeket étkezések után leszedi, és a mosogatóba viszi. A nyugodt pihenés feltételeinek megteremtéséhez lerakja az ágyakat, ágyneműket, a gyermekek jelének figyelembevételével. A terem szellőztetéséről gondoskodik lefekvés előtt. 72

• • • • • • • • • • • • • • •

A játék- és egyéb tevékenységhez szükséges eszközök előkészítésében közreműködik, az óvónő útmutatásait követve. A gyermekek érkezésekor és távozásakor szükség szerint segít az öltözőben. Türelmes, kedves hangnemmel segíti a nevelőmunkát, a gyermekek szokásrendjének alakulását. Az óvodai nevelés eredményességéhez munkájával nyújtson minőségi szolgáltatást. Hiányzás esetén díjazás ellenében köteles helyettesíteni. Az óvodában, olyan időpontban jelenjék meg, hogy munkaidejének kezdetekor a munkavégzésre rendelkezésre álljon. Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze vezetőjének, kollégájának, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak. Munkaidő alatt csak a házban lévő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát. Tevékenyen vegyen részt a minőségfejlesztés megvalósításában. Alkotói módon működjön együtt az óvónőkkel és munkatársaival. Járuljon hozzá az óvoda jó munkahelyi légkörének kialakításához. Az óvodai ünnepélyeken, hagyományokban aktívan közreműködik, a szervezési feladatokban a vezető és az óvónő útmutatásai szerint részt vesz. Séták, kirándulások alkalmával az óvodapedagógusokat segítve kíséri a gyermekcsoportot, felügyelve a biztonságos közlekedésre a baleseti veszélyforrásokat figyeli, azokat haladéktalanul jelenti az óvodavezetőnek. A környezet esztétikai rendjének megteremtésében aktívan közreműködik. A rábízott növények, napi gondozásban részt vesz. A napközben megbetegedett gyermekeket felügyeli, ápolja, amíg a szülő érte nem jön.

A dajka egyéb feladatai: • • • • • • • • •

Az óvoda helyiségeit a munkamegosztás rendjében tisztán tartja. Hetente végez fertőtlenítő takarítást a termekben, öltözőkben, mosdókban. A portalanítást mindennap elvégzi. A játékeszközöket tisztán tartja, a szüksége fertőtlenítéseket igény szerint elvégzi. A tisztítószereket elkülönítve a gyermekektől, biztonságos helyen tárolja. A gyermekcsoport textíliáit mossa, vasalja, javítja a megbeszélt munkamegosztás szerint. Az ablakokat, ajtókat, bútorokat lemossa, tisztítja. Gondozza az óvoda udvarát, a homokozók környékét felsöpri, a homokozót felássa, nyáron locsolja a poros udvarrészeket reggeli és délutáni időszakban. A nyári takarítási szünetben elvégzi az éves nagytakarítást. Egyéb rendelkezések Az óvoda tárgyait és eszközeit felelőséggel használja és óvja, a biztonságtechnikai és tűzvédelmi előírásokat mindenkor betartja. A munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A munkabeosztás alapján – az óvoda elhagyásakor – ellenőrzi az ajtók, ablakok bezárását. 73

A munkatársi értekezleten részt vesz.

A csoport textíliáival, a leltár szerint elszámol. Tervezi a felhasznált tisztító- és mosószer mennyiségét az óvoda vezetőjével. Munkakörülményeinek javításához szükséges tárgyi feltételek fejlesztéséhez a költségvetés tervezésénél javaslatot tehet. A gyerekekről pedagógiai információt, az óvoda belső életéről, gazdasági helyzetéről felvilágosítást nem adhat. Szükség esetén elvégzi azokat a munkakörébe tartozó feladatokat is, amellyel az óvoda vezetője időnként megbízza. Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használjon telefont, magánügyeit gyorsan, a munkafolyamat zavarása nélkül intézze el.

Letkés, 2013. szeptember 2. ………………………………………. óvodavezető

A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem, annak egy példányát átvettem:

…………………………………………. dajka

74

Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata 5. sz. melléklet

A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének szabályzata Az intézményben nem kezelhető a tv. 3.§ 3. pontja szerinti különleges adat, kivéve a Nkt. 2. számú mellékletében meghatározott különleges adatok. A közérdekű adatokra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség: A közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben, köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. 32. § Tevékenységhez kapcsolódóan az általános közzétételi listában meghatározott adatokat, közzé kell tenni. Intézményi közzétételi lista: (23. § (1) • a felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót, • a beiratkozásra meghatározott időt, a fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok számát, • köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcímét és mértékét, továbbá , nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéket, a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is, • a fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításait és • idejét, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos – nyilvános megállapításokat tartalmazó – vizsgálatok • ellenőrzések felsorolását, idejét, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításait, egyéb • ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításait, • a nevelési intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, • tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait, 75

2012. évi 112. számf) a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával: • a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza. • A óvodapedagógusok számát, • iskolai végzettségüket, szakképzettségüket, • a dajkák számát, a dajkák iskolai végzettségét, szakképzettségét, • az óvodai csoportok számát, az egyes csoportokban a gyermekek létszámát Letkés, 2013. március



6. sz. melléklet

2013. szeptember 1-től a munkaruhával kapcsolatok intézkedések a következők:

Munkakör

Munkaruha megnevezése,

Értékhatár Kihordási idő

mennyisége Óvodapedagógus

1 db munkaruha

10.000 Ft

1 pár munkacipő Dajka

18 hónap

12.000Ft

1 db munkaruha

10.000 Ft

1 pár munkacipő

12.000Ft

76

18 hónap




7 .sz. melléklet

Az ügyintézés és az iratkezelési szabályzat Az iratkezelés rendjét a nevelési-oktatási intézmény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről a1995. évi LXVI. törvény, valamint a 64/2010. (III. 18.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről, előírásai figyelembevételével az e rendeletben foglaltakra is tekintettel szabályozza. A szabályzat célja: A szabályzat célja, a beérkező és az itt keletkező papír alapú és elektronikus iratok kezelésének egységes követelményeinek meghatározása, azaz a nyilvántartásra, tárolásra, továbbításra vonatkozó szabályokat.

Értelmező rendelkezések: átadás: irat, ügyirat vagy irat együttes kezelési jogosultságának dokumentált átruházása csatolás: iratok, ügyiratok átmeneti jellegű összekapcsolása érkeztetés: az érkezett küldemény azonosítóval történő ellátása és adatainak nyilvántartásba vétele iktatás: az irat iktatószámmal történő nyilvántartásba vétele az érkeztetést vagy a keletkezést követően iktatókönyv: olyan nem selejtezhető, hitelesített iratkezelési segédeszköz, amelyben az iratok iktatása történik; iktatószám: olyan egyedi azonosító, amellyel a közfeladatot ellátó szerv látja el az iktatandó iratot irattárba helyezés: az irattári tételszámmal ellátott ügyirat irattárban történő dokumentált elhelyezése, illetve kezelési jogának átadása az irattárnak az ügyintézés befejezését követő időre; másodlat: az eredeti irat egyik hiteles példánya, amelyet az első példánnyal azonos módon hitelesítettek megsemmisítés: a kiselejtezett irat végleges, a benne foglalt információ helyreállításának lehetőségét kizáró módon történő hozzáférhetetlenné tétele, törlése; selejtezés: a lejárt megőrzési határidejű iratok kiemelése az irattári anyagból és megsemmisítésre történő előkészítése archiválás: elektronikus iktatókönyvek és adatállományaik, valamint elektronikus dokumentumok hosszú távú biztonságos megőrzése elektronikus adathordozón; 77

Elektronikus irat: Számítástechnikai program felhasználásával- elektronikus formában rögzített- elektronikus úton érkezett, illetve továbbított irat, amelyet számítástechnikai adathordozón tárolnak. Elektronikusan aláírt irat: az elektronikus aláírásról szóló, 2001. évi XXXV. törvényben meghatározott, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalat irat.

Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata Az iratkezelés alapelvei, nyilvántartása: Az iktatást olyan módon kell végezni, hogy az iktatókönyvet az ügyintézés hiteles dokumentumaként lehessen használni. Az iratforgalom keretében az átadást-átvételt minden esetben úgy kell dokumentálni, hogy egyértelműen bizonyítható legyen, ki, mikor, kinek továbbította vagy adta át az iratot. Az irat azonosítható legyen, útja követhető, ellenőrizhető és visszakereshető, továbbá a kezeléséért fennálló személyi felelősség egyértelműen megállapítató legyen. Azok tartalmát, csak jogosult személy ismerhesse meg. Elektronikus iratkezelés esetén kizárólag olyan iratkezelési szoftver alkalmazható, amely tanúsítvánnyal rendelkezik. A közfeladatot ellátó szerv szervezeti egységének megszűnése esetén a kezelésébe tartozó valamennyi küldeményt, az el nem intézett, folyamatban lévő ügyek iratait átadás-átvételi jegyzőkönyv kíséretében át kell adni a megszűnő szervezeti egység feladatkörét átvevő szervezeti egységnek. Az iratkezelés folyamata: Az iratkezelési tevékenység irányítása, felügyelete, ellenőrzése, az intézményvezető feladata. Az óvodapedagógusokra átruházott – és munkaköri leírásukban rögzítettiratkezeléssel összefüggő feladatkörökben, az óvodapedagógusok felelősek. A küldemények átvétele: A küldemény átvételére jogosult: a) a címzett vagy az általa megbízott személy; b) a szerv vezetője vagy az általa megbízott személy; Minden beérkezett küldeményt dokumentálni kell. Elektronikus úton, nem a központi rendszeren keresztül érkezett küldemények esetében az átvevő a feladónak - amennyiben azt kéri, és elektronikus válaszcímét megadja haladéktalanul elküldi a küldemény átvételét igazoló és az érkeztetés egyedi azonosítóját is tartalmazó elektronikus visszaigazolást (átvételi nyugtát). A központi rendszeren keresztül érkezett küldemények esetében az átvétel visszaigazolása az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint történik.

78

Az elektronikus úton, nem a központi rendszeren keresztül érkezett küldemény átvételét meg kell tagadni, ha az biztonsági kockázatot jelent a fogadó szerv számítástechnikai rendszerére. Téves címzés vagy helytelen kézbesítés esetén a küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, vagy ha ez nem lehetséges, vissza kell küldeni a feladónak. Amennyiben a feladó nem állapítható meg, a küldeményt, a 25. §-ban jelzett kivétellel, irattárazni és az irattári tervben meghatározott idő után selejtezni kell. Az elektronikus úton, nem a központi rendszeren keresztül érkezett iraton szereplő elektronikus aláírás érvényességét az iratkezelési szabályzatban meghatározott esetekben ellenőrizni, az ellenőrzés tényét és eredményét az iratkezelési szoftverben rögzíteni kell. Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata Amennyiben az elektronikus aláírás nem érvényes, abban az esetben az elektronikus iratot nem lehet az aláíróként megnevezett személyhez rendeltnek tekinteni, az iktatást ennek megfelelően módosítani kell. 35.§ Az elektronikus iratot elektronikus adathordozón átvenni vagy elküldeni csak papíralapú kísérőlappal lehet. Az adathordozót és a kísérőlapot mint iratot és mellékelt iratot kell kezelni. A kísérőlapon a címzés adatai mellett fel kell tüntetni a számítógépes adathordozón lévő irat(ok) tárgyát, a fájlnevét, fájltípusát, rendelkezik-e elektronikus aláírással és az adathordozó paramétereit. Átvételkor ellenőrizni kell a kísérőlapon feltüntetett azonosítók valóságtartalmát. 36. § Iktatás: Az intézmény elektronikus iktatókönyvet nem alkalmaz. Az iktatókönyv használata: Az iktatókönyvet hitelesíteni kell. (Az iktatókönyv hitelesítése az iktatókönyv belső oldalán a következő módon történik: ” Óvoda …. évi iktatókönyve … sorszámozott oldalt tartalmaz” Dátum, bélyegzőlenyomat, hitelesítő aláírása (intézményvezető). A tárgyév utolsó napján az utolsó sorszámot követően az iktatókönyvet hitelesítetten le kell zárni, az utolsó sorszámnál aláhúzva és záradékolva. ”Az iktatókönyv 2003. dec. 18-án … oldal … sorszámmal lezárva” Az iktató könyvet minden naptári év végén le kell zárni, és a következő évben a sorszámot újból eggyel kell kezdeni. Az iktatószámot az iraton, a bal felső sarokban kell elhelyezni. A javítás határozott vonallal való áthízással történik. Az alatta lévő szöveg olvasható legyen A javítás tényét kézjeggyel és a javítás időpontjának feltüntetésével igazoljuk. Az iktatószám kötelezően tartalmazza a főszám-alszám /évszám/ - egy adat együttesként kezelendő - adatokat, amelyben az évszám az aktuális év négy számjegye. Az iktatókönyv tartalmazza minimálisan az alábbi, az iktatókönyvben nyilvántartott iratokra vonatkozó adatokat, azok rendelkezésre állása esetén: a) iktatószám, b) iktatás időpontja, c) beérkezés időpontja, módja, érkeztetési azonosítója, d) adathordozó típusa (papír alapú, elektronikus), adathordozó fajtája, e) expediálás időpontja, módja, 79

f) küldő adatai (név, cím), g) címzett adatai (név, cím), h) hivatkozási szám (idegen szám), i) mellékletek száma, típusa (papír alapú, elektronikus), j) ügyintéző megnevezése, k) irat tárgya, l) elő- és utóiratok iktatószáma, m) kezelési feljegyzések, n) intézés határideje, módja és elintézés időpontja, o) irattári tételszám, p) irattárba helyezés Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata Nem kell iktatni, de jogszabályban meghatározott esetekben nyilván kell tartani: a) könyveket, tananyagokat; b) reklámanyagokat, tájékoztatókat; c) meghívókat; d) nem szigorú számadású bizonylatokat; e) bemutatásra vagy jóváhagyás céljából visszavárólag érkezett iratokat; f) nyugtákat, pénzügyi kimutatásokat, fizetésiszámla-kivonatokat, számlákat; g) munkaügyi nyilvántartásokat; h) anyagkezeléssel kapcsolatos nyilvántartásokat; i) közlönyöket, sajtótermékeket; j) visszaérkezett tértivevényeket és elektronikus visszaigazolásokat. Irattározás: Az irattárba adást és az irattári anyag kezelését dokumentáltan, visszakereshetően kell végezni. Az ügyintézőnek legkésőbb az ügy befejezésével egyidejűleg meg kell határoznia (papír alapú irat esetén rávezetnie) az irattári tételszámot, és meg kell vizsgálnia az előírt kezelési és kiadási utasítások teljesülését. A feleslegessé vált munkapéldányokat és másolatokat az ügyiratból ki kell emelni, és a selejtezési eljárás mellőzésével meg kell semmisíteni. Selejtezés: Az ügyiratok selejtezését az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető által kijelölt legalább 3 tagú selejtezési bizottság javaslata alapján lehet elvégezni az irattári tervben rögzített őrzési idő leteltével. A selejtezésről, selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni. A selejtezési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: • A selejtezés tárgya /Napköziotthonos Óvoda....... évi ügyiratainak selejtezései/ • A felvétel helye, ideje, • Ki végezte a selejtezést, • Ki ellenőrizte azt, • Milyen jogszabályok és irattári terv alapján történik, 80

• A kiselejtezett ügyiratokra ügyviteli szempontból már nincs szükség • A jegyzőkönyv aláírását, az óvodavezető hitelesíti, intézmény pecsétje, • A jegyzőkönyv melléklete a darabszintű iratjegyzék A jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni.


Szignálás: Az intézményvezető jogosult az ügyben eljárni, az iratkezelési feljegyzéseket megtenni. Az iratok nyilvántartásba vétele: Az érkezett vagy az intézményben keletkezett iratokat az érkezés illetve a keletkezés időpontjában iktatjuk, nyilvántartásba vesszük. Az érkezett iratok eljuttatása az ügyintézőhöz. Az ügyirat elintézése, az elintézés formája, az ügyirat kézbesítése az érintett számára. A beérkezett ügyiratokat a megfelelő határidőn belül kell elintézni. Az irat kézbesítésének megtörténte, és az irat átvételének napja.

Kiadmányozás: Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a szervezeti és működési szabályzatban, ügyrendben meghatározott, kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. Külső szervhez vagy személyhez kiadmányt csak hitelesen lehet továbbítani. Nem minősül kiadmánynak az elektronikus visszaigazolás, a fizetési azonosítóról és az iktatószámról szóló elektronikus tájékoztatás, valamint az Iratkezelési Szabályzatban meghatározott egyéb dokumentumok. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az irat akkor hiteles kiadmány, ha azt az illetékes kiadmányozó saját kezűleg aláírja, és aláírása mellett a szerv hivatalos bélyegzőlenyomata szerepel. 53. § (1) Az intézmény nevében aláírásra az intézményvezető jogosult, akkor hiteles, ha az aláírás mellett a hivatalos bélyegzőlenyomata szerepel. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá, távolléte, akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó iratokat helyette az általános vezető helyettes vagy az általa kijelölt óvodapedagógus írja alá A nevelési intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell: 81

a nevelési-oktatási intézmény • nevét, • székhelyét, • az iktatószámot, • az ügyintéző megnevezését, • az ügyintézés helyét és idejét, • az irat aláírójának nevét, beosztását és • a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata

Hozzáférés az iratokhoz, az iratok védelme: Az iratokkal és az azok kezeléséhez alkalmazott elektronikus adathordozókkal kapcsolatban minden esetben rendelkezni kell a szükséges védelmi intézkedésekről, beleértve a vírusvédelmet és a kéretlen elektronikus üzenetek elleni védekezést is. Biztosítani kell az illetéktelen hozzáférés megakadályozását mind a papíralapú, mind az elektronikus adathordozó esetében. A közfeladatot ellátó szervek alkalmazottai csak azokhoz az - akár papíralapú, akár elektronikus adathordozón tárolt - iratokhoz, illetőleg adatokhoz férhetnek hozzá, amelyekre munkakörük ellátásához szükségük van, vagy amelyre az illetékes vezető felhatalmazást ad. A hozzáférési jogosultságot folyamatosan naprakészen kell tartani.

1. a) Ha az irat burkolata sérült vagy felbontottan érkezett, az adatkezelő rávezeti a "sérülten érkezett", illetőleg a "felbontva érkezett" megjegyzést, az érkezés keltezését, és aláírja, b) A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell. c) Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a diákönkormányzat, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a szülői munkaközösség, a munkahelyi szakszervezet és más társadalmi szervezet részére érkezett leveleket, továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának. A névre szóló iratot, amennyiben az hivatalos elintézést igényel, felbontást követően haladéktalanul vissza kell juttatni az iratkezelőhöz. 2. A nevelési-oktatási intézménybe érkezett, illetőleg azon belül keletkezett iratokat iktatni kell. Az iktatás iktatókönyvbe történő bevezetéssel, naptári évenként újra kezdődő sorszámos rendszerben történik. A beérkezett iratokon és az iktatókönyvben fel kell tüntetni az érkezés napját, az iktatószámot, az irat mellékleteinek számát és az irattári tételszámot. Az irathoz az iktatást követően csatolni kell az irat előzményeit.

82

3. A meghívókat, közlönyöket, sajtótermékeket és reklámcélú kiadványokat nem kell iktatni. Az iktatott iratokat az ügy elintézőjének az intézményen belüli rendelkezések szerint kell átadni. Az iratnak tartalmaznia kell az intézmény nevét, székhelyét, az iktatószámot, az ügy elintézőjének megnevezését, az ügyintézés helyét és idejét, az irat aláírójának nevét, beosztását és a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. A határozatot meg kell indokolni. A határozatnak tartalmaznia kell a döntés alapjául Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata szolgáló jogszabály megjelölését, illetőleg, ha a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást, valamint az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést. Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen. 4. a) Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. A határidő nélküli őrzési idővel megjelölt irattári tételeket a nevelésioktatási intézmény jogutód nélküli megszűnése esetén kell megküldeni az illetékes levéltárnak. Az irattári terv nem selejtezhető tételeit, továbbá azokat a tételeket, amelyek kiselejtezéséhez az illetékes levéltár nem járult hozzá - ha a levéltár másképpen nem rendelkezett - ötven év után át kell adni az illetékes levéltárnak. b) Az irattárban őrzött iratokat legalább ötévenként felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat, amelyeknek az őrzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. Az iratok selejtezését a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést harminc nappal előbb be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. c) A selejtezésre szánt iratokról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a selejtezett irattári tételeket, az irattárba helyezés évét és az irat mennyiségét. A selejtezési jegyzőkönyv kettő példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. A selejtezett iratokat megsemmisíteni, hasznosítani csak a levéltárnak - a visszaküldött selejtezési jegyzőkönyvre vezetett - hozzájárulása alapján lehet.

A közoktatási intézménybe érkező iratokat iktatni, érkeztetni, nyilvántartása kell venni, s az elintézés után az irattári tervben rögzített határidőig biztosítani kell megőrzésüket. A beérkezett ügyiratokat a megfelelő határidőn belül el kell intézni, s az előírt alakiságnak megfelelően közölni kell az érintettekkel. 83

A közoktatási intézmény döntését jogszabályban meghatározott esetekben írásba kell foglalni, illetve jogszabályban meghatározott esetekben határozat formájában kell megjeleníteni. A közoktatási intézményeknek a jogszabályokban meghatározott nyilvántartásokat kell vezetni.


A keletkezett iratok irattárba helyezése, az irattárban őrzött anyagok felülvizsgálata, selejtezése: Az óvodába érkezett iratok érkeztetése, iktatása, nyilvántartásba vétele. Az iratok érkeztetése az iratkezelési szabályzatban foglaltak szerint történik. Az intézmény részére érkező nem névre szóló küldeményeket az intézményvezető bontja fel. A szülői szervezet nevére érkezett küldeményeket bontatlanul adjuk át. A sérült burkolatú vagy felbontott küldeményeket az adatkezelő megfelelően kezeli. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérésre igazoljuk. Felbontás nélkül továbbítjuk a címzettnek a • a névre szóló iratokat • a szülői szervezet • munkahelyi szakszervezet és más társadalmi szervezetek iratait A névre szóló iratot amennyiben hivatalos elintézést igényel, visszajuttatják az iratkezelőhöz. A személyes tájékoztatás keretében illetőleg távbeszélőn történő ügyintézés esetén rá kell vezetni az iratra: • a tájékoztatás lényegét • az elintézés határidejét • az ügyintéző aláírását Az intézményben keletkezett iratnak tartalmaznia kell: • Az intézmény neve, székhelye • Az ügyirat tárgya • Iktatószám • Az ügyirat kelte • Ügyintéző megnevezése • Az ügyintézés helye, ideje • Az irat aláírójának neve, beosztása és az óvoda körbélyegzőjének lenyomata. 84

Az előírt alakiságnak megfelelően kell közölni az érintettel a döntést. (Megjegyzés: A közoktatási intézmények döntését jogszabályban meghatározott esetben írásba kell foglalni, illetőleg jogszabályban meghatározott esetben pedig határozati formában kell megjeleníteni. Az intézményben keletkező határozatoknak a jogszabályi előírásoknak meg kell felelni. Az iktatókönyv eltűnése esetén jegyzőkönyvet kell készíteni a megsemmisülésről vagy eltűnésről. A jegyzőkönyvön szerepelnie kell az óvodavezető aláírásának és az intézmény bélyegzőjének.


Jegyzőkönyv készítése jogszabályban előírt esetekben A nevelési intézmény által hozott határozatot meg kell indokolni. A határozatnak a rendelkező részben és az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell: • • • •

a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését, amennyiben a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást, a mérlegelésnél figyelembe vett szempontokat és az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést.

Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a köznevelési intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), továbbá akkor, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja és elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a meghozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá. • • • • •

Gyermekbaleset esetén Fegyelmi eljárás során a tárgyalásról, bizonyítási eljárásról. Az óvoda nevelőtestülete szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz, dönt, véleményez, javaslatot tesz. A jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja A nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte.

Tanuló, gyermekbalesetek jegyzőkönyve 85

Rögzíti a vizsgálat során feltárt kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldjük a fenntartónak, valamint átadjuk a tanulónak, gyermek és kiskorú esetén a szülőnek, egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézmény megőrzi. Dokumentálni kell annak a tényét, hogy a tanulónak, szülőnek, fenntartónak megküldtük a baleseti jegyzőkönyvet (átvétel igazolása az irattári példányon, postakönyvi bejegyzés, stb.)

Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata Fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvében rögzíteni kell • a tárgyalás helyét, • a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, • az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait • Szó szerint rögzíteni kell az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint az indokolt, valamint, ha azt a tanuló, a szülő vagy képviselőjük kéri. A jegyzőkönyv alaki követelménye • jelenlévők felsorolása • az ügy megjelölése • az ügyre vonatkozó lényeges megállapítások, így különösen az elhangzott nyilatkozatok, hozott döntések • a jegyzőkönyv készítőjének és az eljárás során végig jelen lévők aláírásukkal hitelesítik a jegyzőkönyvet. Tanügyi nyilvántartás Tanügyi nyilvántartások vezetése • • • •

a nyilvántartásokat a jogszabályban meghatározott alkalmazottak vezethetik csoportnaplók vezetése az óvodapedagógus feladata hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással érvényteleníteni kell oly módon, hogy az olvasható maradjon. a javítást hitelesíteni kell aláírással, keltezéssel és az óvoda körbélyegzőjének lenyomatával.

Tanügyi nyilvántartások irattári őrzése az irattári tervben foglaltaknak megfelelően történi. A tanügyi nyilvántartásokat naprakészen vezetik az óvodapedagógusok. (Gyermekcsoportonként az óvodába felvett gyermekek nyilvántartása a felvételi és mulasztási napló /Ez a napló nemcsak felvételi nyilvántartásra, hanem egyben étkezési nyilvántartásra is szolgál/) Felvételi és mulasztási napló megnyitása, lezárása (dátum, pecsét, aláírás) 86

A más településről érkező óvodaköteles, gyermekek esetében a lakóhely szerinti jegyző értesítése arról, hogy a gyermeket az óvoda vezetője felvette az intézményébe. A felvételi és mulasztási naplóban regisztrálni kell azt a tényt, ha az óvodavezető szülői kérésre felmentette az 5. életévét betöltött gyermeket a rendszeres óvodába járás alól. A felmentési határozatot az irattárban kell elhelyezni. A határozat számát be kell jegyezni a felvételi és mulasztási naplóba a megjegyzés rovatba.(A bejegyzés dátuma, pecsét, aláírás) A nyilvántartásokban csak a törvényben feltüntetett gyermek, tanulói- adatok szerepelhetnek. A felvett óvodások nyilvántartását, az intézmény vezetője által kijelölt, nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazott vezeti. A gyermeket akkor törlik a nyilvántartásból, ha az óvodai elhelyezés megszűnik. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani. Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata A foglalkozási naplót az óvodai foglalkozásokról a nevelő munkát végző pedagógus, naprakészen vezeti. A foglalkozási naplót az óvodai nevelés nyelvén vezetjük A kötelezően használt nyomtatványok A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet: • nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyomtatvány, • nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány, • elektronikus okirat, • elektronikus úton előállított, az intézmény • SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány. ében meghatározott rend szerint elektronikus aláírás. Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-írással ellátott, elektronikusan tárolt irat. Az óvoda által használt nyomtatvány • • • • •

a felvételi előjegyzési napló, a felvételi és mulasztási napló, az óvodai csoportnapló, az óvodai törzskönyv, a tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemény (a továbbiakban: óvodai szakvélemény).

Az óvodai felvételi előjegyzési napló az óvodába jelentkezett gyermekek nyilvántartására szolgál. 87

A felvételi előjegyzési naplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját, címét, a nevelési évet, a napló megnyitásának és lezárásának időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az óvoda körbélyegzőjének lenyomatát is. A napló nevelési évvégén történő lezárásakor fel kell tüntetni a felvételre jelentkező, a felvett és a fellebbezés eredményeként felvett gyermekek számát.

Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata A felvételi előjegyzési napló gyermekenként tartalmazza • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

a jelentkezés sorszámát, időpontját, a gyermek nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, anyja születéskori nevét, apja (gondviselője) nevét, a kijelölt óvoda megnevezését, annak az óvodának a megnevezését, ahová a gyermek jelentkezését még benyújtották, annak tényét, hogy a gyermek a jelentkezés időpontjában részesül-e bölcsődei vagy óvodai ellátásban, a szülő felvétellel, ellátással kapcsolatos igényeit, a felvételi elbírálásánál figyelembe vehető egyéb szempontokat, az óvodavezető javaslatát, a felvétellel kapcsolatos döntést, annak időpontját, a felvétellel kapcsolatos fellebbezés időpontját és iktatószámát, a felvétel időpontját.

A felvételi és mulasztási napló az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására és mulasztásaik vezetésére szolgál. A felvételi és mulasztási naplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját, címét, a nevelési évet, a csoport megnevezését. A felvételi és mulasztási napló: • a gyermek naplóbeli sorszámát, • oktatási azonosító számát, • nevét, 88

• születési helyét és idejét, • állampolgárságát, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcímét, a jogszerű tartózkodást megalapozó okirat számát, • lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, • anyja születéskori nevét, • apja vagy törvényes képviselője nevét, • a felvétel időpontját, • az igazolt és igazolatlan hiányzások havi és éves összesítését, • a szülők napközbeni telefonszámát, • a megjegyzés rovatot tartalmazza. • (4) Amennyiben az óvoda sajátos nevelési igényű

Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata • gyermekek nevelését is ellátja, a megjegyzés rovatban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szak• értői bizottság nevét, címét, a szakvélemény kiállításának időpontját és számát, valamint az elvégzett • felülvizsgálatok, továbbá a következő kötelező felülvizsgálat időpontját. A gyermeket akkor lehet a felvételi és mulasztási naplóból törölni, ha az óvodai elhelyezése megszűnt. Az óvodai csoportnapló az óvoda pedagógiai programja alapján a nevelőmunka tervezésének dokumentálására szolgál. Az óvodai csoportnaplóban fel kell tüntetni: • • • • • • • • • • • • • • • •

az óvoda nevét, OM azonosítóját és címét, a nevelési évet, a csoport megnevezését, a csoport óvodapedagógusait, a megnyitás és lezárás helyét és időpontját, az óvodavezető aláírását papíralapú dokumentum esetén az óvodai körbélyegzők lenyomatát, a pedagógiai program nevét, a gyermekek nevét és óvodai jelét, a fiúk és lányok számának összesített adatait, ezen belül megadva a három év alatti, a három, négyéves, a négy-ötéves, az öt-hatéves a hat-hétéves gyermekek számát, a sajátos nevelési igényű gyermekek számát, azon gyermekek számát, akik bölcsődések voltak, a nevelési évben tankötelessé váló gyermekek nevét, a napirendet, a napirend szerinti tevékenységek időtartamát és a tevékenységeket, a hetente ismétlődő közös tevékenységeket tartalmazó hetirendet napi bontásban, 89

Nevelési éven belüli időszakonként: • a nevelési feladatokat, • a szervezési feladatokat, • a tervezett programokat és azok időpontjait, a gyermekek fejlődését elősegítő tartalmakat a következő bontásban: • vers és mese, • ének, zene, énekes játék, • rajzolás, mintázás, kézimunka, Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata • mozgás, • a külső világ megismerése, az értékeléseket: • a hivatalos látogatásokat, a látogatás célját, időpontját, a látogató nevét és beosztását, a gyermekek egyéni lapjait.

•

Az óvodai törzskönyv az óvodára vonatkozó legfontosabb adatok vezetésére szolgál. Az óvodai törzskönyv tartalmazza: • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

a törzskönyvi bejegyzések hitelesítésének időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az óvoda körbélyegzőjének lenyomatát, az óvoda nevét és címét, nevelési évenként az óvoda általános adatait (önkormányzati, nem önkormányzati jelleg, nevel-e sajátos nevelési igényű és nemzetiségi gyermekeket, gyakorló intézményként működik-e, a gyermekek október 1-jei létszámát, az összes férőhely és a szükséges férőhelyek számát, gyermekcsoportjainak számát, az óvodapedagógusok számát, a bérgazdálkodó, a munkáltató és gondnokság megnevezését, az óvoda nyitvatartási idejét (év, heti időszak, napi időszak és időtartam), a gyermeklétszámot nevelési évenként összesítve, továbbá az október 1-jei és május 31-i állapot szerint, a korosztályonkénti bontást, a sajátos nevelési igényű és a hátrányos, továbbá a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számát, a gyermekcsoportok október 1-jei számát, nevelési évenként az étkezésben részesülő és nem részesülő gyermekek számát, az engedélyezett és betöltött összes álláshely évenkénti számát, 90

• az óvoda telkeinek adatait nevelési évenként(összes terület, tulajdonos, a kert, a beépített terület és az udvar területe), • az óvoda épületeinek adatai (építés éve, használat jogcíme, fűtési módja, légtere, alapterülete, a WCk száma, a szolgálati lakások száma, a felújítások adatai), • kimutatást az óvoda helyiségeiről (alapterület, férőhely, minőség, használat, a gyermekcsoportok közvetlen ellátását szolgáló helyiségek, egyéb helyiségek), • az óvoda könyvtárának adatait (állományát, állományának gyarapodását, csökkenését) nevelési évenként, • az óvodapedagógusok és egyéb alkalmazottak adatai közül a nevet, születési helyet és időt, a végzettséget, szakképzettséget, a beosztást, a szolgálati idő kezdetét, a munkába lépés és kilépés időpontját. Letkési Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata Az óvodai szakvélemény az óvodának a gyermek iskolaérettségére vonatkozó állásfoglalására szolgáló három példányból álló nyomtatvány. A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvéleményen fel kell tüntetni, az óvoda nevét, OM azonosítóját és címét. A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemény tartalmazza: • • • • • • • •

a gyermek nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, az állásfoglalást arra vonatkozóan, hogy az intézmény a gyermeknek az általános iskola első évfolyamára való felvételét, a gyermek további óvodai nevelését, a gyermek szakértői bizottsági vizsgálatát, vagy a gyermek nevelési tanácsadás keretében történő vizsgálatát javasolja, a szakvélemény kiállításának helyét és idejét, az óvodavezető aláírását, a szülőnek a szakvélemény megismerését igazoló aláírását.

A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemény egy példánya az óvodában marad, egy példányát át kell adni a szülőnek. Amennyiben az óvodavezető a gyermek további óvodai nevelésére tesz javaslatot, akkor az egyik példányt meg kell küldeni a gyermek lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció: A gyermek anamnézisét, valamint a testi, szociális, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésével kapcsolatos információkat képességekre, készségekre részleteiben lebontva tartalmazza az óvodai nevelés teljes időszakára kiterjedően. Az intézmény kötelező nyomtatványokat is használ, melyek eredete az előírásoknak megfelelnek, Oktatási Minisztérium engedélyével gyártott és forgalmazott termékek. Az irattári terv az iratkezelési szabályzat kötelező mellékletét képezi, melyet évente felül kell vizsgálni 91

feladat- és hatáskörében bekövetkezett változás vagy az őrzési idő megváltozása esetén módosítani kell.

Letkés, 2013. március 29.

……………………………………………… óvodavezető


Irattári Terv

Irattári Tételszám 1.

Ügykör megnevezése

Megőrzési idő/év

I. Igazgatási, jogi terület Alapító Okirat

2.

Intézménylétesítési, alaprajzok

3.

Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek

4.

5. 6.

7. 8. 9. 10. 11. 12.

átszervezési,

fejlesztési

Nem selejtezhető iratok, Nem selejtezhető

Nem selejtezhető Szabályzatok: Szervezeti és Működési szabályzat, 10 év munkavédelmi, tűzvédelmi, balesetvédelmi szabályzat, iratkezelési szabályzat, továbbtanulási szabályzat, pénztárkezelési szabályzat, adatkezelési szabályzat, leltározási, selejtezési szabályzat A fenti szabályzatokkal kapcsolatos eseményekről készült 10 év jegyzőkönyvek Belső szabályzatok 10 év Közalkalmazotti szabályzat, Háziend, Szülői közösség éves munkaterve, bélyegzők nyilvántartása Megállapodások, szerződések: kollektív szerződés, bírósági, 10 év államigazgatási ügyek iratai, panaszügyek, fellebezések. Éves szakmai beszámolók, jelentések 10 év Fenntartói irányítás, ellenőrzés jegyzőkönyvei 10 év Vezetői utasítások, körlevelek 10 év Munkatervek, statisztikák, felmérések 5 év Kapcsolattartás (Mák, más intézmények) 5 év

II. Humánpolitikai és munkaügyek 92

1.

2. 3. 4.

5. 6 7. 8. 9.

1. 2. 3. 4. 5.

6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Személyi anyagok: kinevezések, megbízási szerződések, átsorolások, áthelyezések, szakmai önéletrajzok, a szükséges végzettséget bizonyító dokumentumok hiteles másolata, az előző beszámítható munkahelyek dokumentumainak hiteles másolata, munkaviszony megszűnését igazoló iratok (felmentések, lelmondások, elbocsátások, elszámoló lapok) Mellék és másodállás engedélyezése Nyugdíjazással kapcsolatos ügyek, iratok Kitüntetések, jutalmazások

Munkaköri leírások Jelenléti ívek, szabadságok engedélyezését, kiadását igazoló nyomtatványok Szociálissegély-ügyek Képzési és továbbképzési ügyek, tanulmányi szerződések Hivatalos igazolások

III. Pedagógiai, nevelési-oktatási ügyek Felvételi és mulasztási napló, Felvételi előjegyzési napló Óvodai csoportnapló (melyeket az óvónők csoportonként vezetnek Tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemény Törzslapok, póttörzslapok

50 év

15 év 50 év 10 év

10 év 5 év 5 év 5 év 5 év

20 év 5 év

5 év Nem selejtezhető Felvételt, átvételt, elutasító határozatok. Felmentés rendszeres 5 év óvodába járás alól. Felhívás rendszeres óvodába járásra. Értesítés óvodaváltoztatásról. Értesítés beiratkozásról. Értesítés igazolatlan óvodai mulasztásról. Szaktanácsadói, szakértői vélemények. 5 év Helyi Nevelési Program 10 év Nevelési oktatási kísérletek, újítások dokumentumai 10 év Vezetői szakmai ellenőrzések jegyzőkönyve 5 év Vezetői pályázat 5 év Gyakorlati képzéssel kapcsolatos iratok 5 év Nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyve 5 év Szakmai pályázati anyagok 5 év Gyermekvédelmi feladatokkal kapcsolatos iratok 3 év Minőségirányítás 5 év Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés 10 év

93

94

95

Letlési Napköziotthonos Óvoda. Szervezeti és Működési Szabályzata. OM azonosító:

Recommend Documents