Letenye Város Önkormányzata Képviselı-testületének
Gazdasági programja
2007-2010. évre.
Tartalomjegyzék Bevezetés 1. Letenye város gazdasági helyzetét alapvetıen befolyásoló körülmények 1.1. A kormány gazdaságpolitikai célkitőzései 1.2. A kormány fejlesztési irányai 2. Letenye gazdasági helyzete és a várható változások 2.1. A vagyoni helyzet 2.2. A pénzügyi helyzet 2.3. A költségvetés fıbb szerkezete és a várható tendenciák 2.4. A gazdasági program anyagi forrásainak megteremtése 2.5. Az elmúlt ciklusban történt jelentısebb beruházások, fejlesztések 3. A különbözı szintő fejlesztési, szolgáltatási, illetve egyéb programokkal kapcsolatos érintettség 4. A gazdasági program 4.1. Fejlesztési elképzelések - Ipar - Idegenforgalom - Infrastruktúra 4.2. Munkahelyteremtés feltételeinek elısegítése - Általános foglalkoztatást segítı célok és feladatok - Közmunkások foglalkoztatása 4.3. A településfejlesztési politika átgondoltsága - A településrendezési terv - Felkészülés a pályázatokra - Településfejlesztési célok 4.4. Az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldások - Közigazgatás - Az épített és természeti környezet védelme - A lakás és egyéb önkormányzati helyiség gazdálkodás - Egészséges ivóvíz biztosítása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés - Csatornázás - Köztemetı fenntartása - A helyi közutak és közterületek fenntartása - A köztisztaság és településtisztaság fenntartása - A helyi tőzvédelem - A közbiztonság helyi feladatainak ellátása - Közremőködés a helyi energiaszolgáltatásban - Gondoskodás az óvodáról, az alapfokú nevelésrıl, oktatásról - Gondoskodás az egészségügyi ellátásról - Gondoskodás a szociális ellátásról - Gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás - Közösségi tér biztosítása, valamint a közmővelıdési, tudományos, mővészeti tevékenység és a sport támogatása - A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása
2
3. old. 6. old. 6. old. 7. old. 9. old. 9. old. 10. old. 10. old. 13. old. 16. old. 17. old. 19. old. 19. old. 19. old. 20. old. 21. old. 22. old. 22. old. 23. old. 25. old. 25. old. 26. old. 26. old. 27. old. 28. old. 29. old. 30. old. 31. old. 31. old. 31. old. 32. old. 33. old. 33. old. 34. old. 34. old. 34. old. 37. old. 37. old. 38. old. 38. old. 40. old
Bevezetés
A gazdasági program elkészítésére a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. § (3) bekezdése alapján került sor. A gazdasági program elkészítésének célja, hogy a képviselı-testület megbízatásának idıtartamára, helyi szinten meghatározza mindazon célkitőzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetıségekkel összhangban a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelezı és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A Képviselı-testület tudomásul veszi azt, hogy a jelen gazdasági programban meghatározottakat figyelembe kell vennie minden gazdasági jellegő, a gazdálkodásra, a település mőködtetésére, fejlesztésére vonatkozó döntésnél. A gazdasági program összeállítása során az alábbiakból indultunk ki. - A település adottságai és lehetıségei. - Polgármester programja és a Képviselı-testület elképzelései. - Az ország jelenlegi gazdasági helyzete, a központi költségvetés egyensúlyának megteremtésére irányuló intézkedések hatása az Önkormányzat költségvetésére, a feladatok ellátására, a közszolgáltatások szervezésére. - A reménybeli pályázati lehetıségek. - A lakosság önszervezıdı közösségei által megfogalmazott elképzelések, igények. - Az Önkormányzat jelenlegi, illetve várható pénzügyi helyzete. A gazdasági programban meghatározott célkitőzések eléréséhez a Képviselı-testületnek figyelemmel kell lennie - egyrészt a célkitőzések egymásra épülı megvalósítására, másrészrıl, - a szükséges anyagi források, eszközök számbavételére, megteremtésére. A jelen gazdasági programban meghatározott célok, elképzelések megvalósításához a Képviselı-testületnek biztosítani kell a szükséges anyagi eszközöket, illetve gondoskodni kell a megfelelı vagyoni eszközök rendelkezésre állásáról. Az anyagi eszközök, valamint az egyes elképzelések megvalósításához szükséges vagyon megteremtéséhez nem elegendıek a szokásos, évrıl évre keletkezı források (állami támogatások), hanem szükség van - a pályázati lehetıségek felkutatására, kihasználására, - az Önkormányzat sajátosságainak ismeretében új lehetıségek keresésére, a meglévı anyagi források nagyobb mértékő, illetıleg hatékonyabb hasznosítási módjainak megtalálására.
A település adottságai és lehetıségei Letenye az ország Dél-nyugati határán, a Mura folyó mellett fekszik. A város közigazgatási határa egybeesik az Unió határával a szomszédos Horvátország felıl, amely még nem tagja az
3
Európai Uniónak. A két országot a Mura folyó felett átívelı híd köti össze, amely így nem csak a város, hanem Magyarország és az Unió kapuja is az Adria és a Földközi tenger felé. A város keletrıl, délkeletrıl Becsehely és Tótszentmárton, nyugatról Murarátka, délnyugatról a határ és a határátkelı, északról Zajk és Kistolmács községek határolják. Településünkön áthalad a 7.számú fıközlekedési út, amelyet a határátkelın áthaladó kamion és személygépkocsi forgalom miatt az elmúlt években város határában megépített autópályával és autóúttal váltottak ki. Letenye Város Önkormányzata mintegy 900 millió forintos költségvetésbıl gazdálkodik. A települési önkormányzat költségvetése tartalmazza a cigány, horvát, német kisebbségi önkormányzat, valamint a részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények, - a Városi Óvoda, az Andrássy Gyula Általános Iskola, a Gondozási Központ, a ”Fáklya” Mővelıdési Ház és Könyvtár, a Mővészeti Iskola és Fúvószenekar, és az Önkormányzati Tőzoltóság költségvetését is. A Polgármesteri Hivatal mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv látja el az Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat. Letenye Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala ellátja Murarátka, Kistolmács, Zajk községek önkormányzatainak, és a murarátki Cigány Kisebbségi Önkormányzat gazdálkodási, valamint e települések igazgatási feladatait is, így e településekkel Letenye kvázi körjegyzıséget alkot. A letenyei Önkormányzat gondoskodik továbbá a Polgármesteri Hivatal útján letenyei statisztikai kistérség 28 települése vonatkozásában a gyámügyi, okmányirodai, és kiemelt I. fokú építéshatósági feladatok ellátásáról is mintegy 16 ezer fıs lakosságot érintıen. Letenye város székhelye a Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Kistérségi Társulásnak amely a 28 település területfejlesztési, belsı ellenıri, orvosi ügyeleti és egyes oktatási, nevelési, szakszolgálati, szociális ellátási feladatainak társulásban történı ellátását teszi lehetıvé. Letenye a határmentiségbıl, a múltban nem sokat profitált. A lakosság az ország egész történelme során sokat szenvedett. A török idıkben a vidék elnéptelenedett, aztán dúlta kuruc, labanc, 1848-ban Jellasics hadai itt vonultak át Kanizsa felé. Elıbb az I. világháborúnak adott hısöket, majd a II. világháború tizedelte meg népét. Lakossága sokszor elmenekült és újra megtelepedett, elsısorban a szomszédos Muraközbıl kerestek itt szabad, megmővelhetı földeket. Az itt lakók elsısorban mindig is mezıgazdaságból éltek, helyi ipar csak ehhez kapcsolódóan, kiegészítı jelleggel létezett (szılı, gyümölcstermesztés, állattenyésztés, mezıgazdasági termékek feldolgozása, faipar, erdıgazdaság). Termékeiknek piacot helyben, valamint a Murán túl és Szlovéniában, illetıleg Karinthiában keresett. A trianoni békeszerzıdés elvágta településünket a horvátországi Muraköztıl, amelyhez Nagykanizsával együtt szervesen kapcsolódott mind gazdaságilag, mind kulturálisan. A kiegyezést követı gazdasági fellendülés ezt követıen megrekedt, és a második világháború után, a szinte hermetikusan elzárt határmenti település még meglévı intézményrendszerét (járási hivatal, földhivatal, bíróság) is leépítette az akkori kormányzat. A politikai légkör enyhülését követıen, a múlt század hetvenes, de fıleg a nyolcvanas éveitıl kezdıdıen lehetıség nyílt a településnek a fejlıdésre. Ezt a folyamatot jelzi a gázvezeték kiépítése, a szennyvízhálózat és a szennyvíztisztító megépítése, a közszolgáltatások fejlesztése (köztisztaság, szervezett szemétszállítás, parkgondozás) óvoda, iskola, zeneiskola építése, orvosi rendelı, gyógyszertár, regionális hulladéklerakó megvalósítása, a helyi közigazgatás bıvítése (körzeti földhivatal, munkaügyi kirendeltség), utak építése és szilárd burkolattal történı ellátása, 1989-ben pedig a várossá válás jelzi ezt a folyamatot. A rendszerváltást követıen a határ átjárhatóságának könnyítése, a vállalkozások liberalizálása jótékony hatással volt elsısorban a kereskedelemre, de sokan kezdtek különbözı vállalkozásokba is. Az állami vállalatok és a mezıgazdasági termelıszövetkezetek privatizálása, a földrészarány tulajdon visszaadása, a kárpótlás, pályázati támogatások, lehetıséget adtak a külön-
4
bözı vállalkozások beindítására. A folyamat másik oldala, a termelés racionalizálása, munkáltatók megszőnése, az infláció, a munkanélküli lét sok kényszervállalkozást is szült. A térségben jelentısebb ipar továbbra sem települt, nagyobb számú munkavállalót foglalkoztató vállalkozások: OWI Zala Bt., MOL Rt., ZALAERDİ Rt., ÉKKÖV, Antal Kft., néhány építıipari vállalkozás, Dél-Zalai Víz-, és Csatornamő Zrt., Határrendészeti szervek (határátkelı). Fentieken kívül a legtöbb munkavállalót a kereskedelem, a közintézmények (óvoda, iskola, stb., mintegy - 110 fı) és a helyi közigazgatás (földhivatal, foglalkoztatási hivatal, polgármesteri hivatal, kistérségi társulás munkaszervezete, - mintegy 50 fı) foglalkoztatja. Az elmúlt években a település elsısorban pályázati pénzekbıl, valamint az autópálya, autóút építésbıl befolyt, és teljes egészében fejlesztési célra felhasznált iparőzési adó bevételeknek köszönhetıen több jelentıs beruházást valósított meg (Ipari Park, Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat, Teleház, Gondozási Központ, 8 db szociális bérlakás megépítése, mentıállomás felújítása és orvosi ügyelet elhelyezése, belterületi és hegyi utak aszfaltozása, felújítása, zártkerti víz és villany). Az önkormányzatoknak törvény alapján kifizetett gázközmő részvények Letenyének mintegy százmillió forintot jelentettek, ebbıl indította az önkormányzat a termálfürdı programját. A fürdı 2003. nyarán nyílt meg egy nagymedencével és egy gyermekmedencével. A létesítmény 2006. évben elnyert pályázati forrásból kiegészült egy melegvizes ülı- és tanmedencével, és bıvült a szomszédos kemping is. Az autópálya megépítésével régi vágya teljesült a lakosságnak, azonban a településen az átmenı forgalom csökkenésével a kereskedelem és a vendéglátási ágazat jelentısen visszaesett, csökkentve ezáltal a lakosság ebbıl származó jövedelmét és növelve a munkanélküliek számát. A régi 7. sz. út mentén kialakított „Mura” ipari park területét teljes egészében megvásárolták, azonban az üzemek indítására vonatkozó ígéretek nem minden esetben teljesültek. Továbbra is keresni kell a lehetséges befektetık körét, és a jövıre tekintettel bıvíteni kell az ipari park területét. A munkanélküliségi ráta, az ipar aránya a helyi foglalkoztatásban, az iskolázottság, és egyéb mutatószámok alapján a letenyei kistérség jelenleg is az elmaradott térségek jegyzékében szerepel. Ez a tény azonban a pályázatok benyújtásánál elınyt jelent. Letenye város lakosainak létszáma jelenleg mintegy 4466 fı, évek óta csökkenı tendenciát mutat. A lakosság lélekszámának csökkenése nem csak az elvándorlásra, hanem a születések számának csökkenésére is visszavezethetı. Letenye város adatait az 1.sz. melléklet mutatja be. A gazdasági program megfogalmazásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az Önkormányzat legfontosabb célja, hogy a lakosság fogyását megállítsa. Ezt a folyamatot visszafordítsa és a közszolgáltatásoknak a helyben elérhetı, lehetı legjobb módon történı megszervezésével, munkahelyek teremtésének elısegítésével, Letenye várost élhetı, mind lakosságszámban, mind gazdaságilag, valamint kulturálisan is gyarapodó településsé tegye. Erre predesztinálja Letenyét fekvése, adottságai, lakói szorgalma, a szép természeti környezet, a Mura folyó, és az itt haladó autópálya, Horvátország, Szlovénia, Olaszország közelsége. Az elkövetkezı években – a gazdasági program elsı évében biztosan -, tekintettel a kormánynak az önkormányzatokat is érintı megszorító intézkedéseire (normatívák, SZJA átengedett részének csökkenése, közmődíjak emelkedése), az önkormányzat rövid távú célja az Önkormányzat mőködési feladatainak szinten tartása, a közszolgáltatások színvonalának megırzése. A fejlesztési feladatok terén pedig a pályázati lehetıségek felkutatása és maximális kihasználása.
5
1. Letenye város gazdasági helyzetét alapvetıen befolyásoló körülmények
1.1. A kormány gazdaságpolitikai célkitőzései A kormány gazdasági programja kitér az állam, a gazdasági, az egészségügyi és az oktatási reformra. Az államreform egyes elemei közvetlenül érintik az Önkormányzatot, illetve az önkormányzati intézményeket, a polgármesteri hivatalt. Ilyen elemek a modern, szolgáltató közigazgatás szorgalmazása, és a közigazgatási reform. A modern, szolgáltató közigazgatás reformja keretében a kormány: - Általánossá kívánja tenni az elektronikus önkormányzati szolgáltatást, - Csökkenteni kívánja a megyék feladatait, ezzel szemben növelni kívánja a kistérségek szerepét, létre kívánja hozni a régiók önkormányzatait. - Növelni kívánja az önkormányzatok kistérségi társulásainak szerepkörét. - Kiemelten támogatja az önkormányzatok kötelezı feladatainak társulással történı megoldását, elsısorban az óvodai ellátás, alapfokú oktatás és egyes szociális ellátások terén. Letenye város a központja a Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulásnak. Kistolmács, Murarátka és Zajk községek részvételével 2006. évtıl Letenye mikrokörzeti társulási formában mőködteti az alapfokú nevelési és oktatási feladatokat ellátó letenyei Városi Óvodát és a letenyei Andrássy Gyula Általános Iskolát. Ugyancsak mikrokörzeti társulási formát hoztunk létre a kistérségi társuláson belül bizonyos szociális alapellátási formákra, amelyet a letenyei Gondozási Központ biztosít (étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás, idısek gondozóháza). A közszolgáltatások ellátásának egyéb formáit is indokolt a finanszírozás kedvezıbb volta miatt társulás keretében vagy feladat ellátási szerzıdéssel megoldani. Így az önkormányzatok belsı ellenırzési feladatainak ellátása, a háziorvosi ügyelet, mozgókönyvtári szolgáltatás, területfejlesztési feladatok, a sajátos nevelési igényő gyermekek ellátására létrehozott szakszolgálat, családsegítı és gyermekjóléti szolgálat már a kistérségi társulás keretében mőködik. A mozgókönyvtári szolgáltatás megszervezését ez évben tervezi a letenyei kistérség. - A települési jegyzı egyes feladatait a jövıben a kistérségi közigazgatási szolgáltató központokhoz, illetıleg a kistérségi székhelyen mőködı városi jegyzıhöz javasolja áttenni. - A kormányprogram célkitőzése, hogy fentieken túlmenıen, - jelenleg még konkrétan nem ismert koncepció mentén -, átgondolja és felülvizsgálja az önkormányzatok és a hatóságok által ellátandó feladatokat. A gazdasági reform keretében a kormány a költségvetési egyensúly helyreállítását célzó intézkedéseket hozott, és szerkezet-átalakító reformokat dolgoz ki. Az egészségügyi reform keretében a kormány át kívánja alakítani az egészségügyet. A kapcsolódó ellátórendszerek átalakítása során a társadalombiztosítást, a kórház-rendszert, a gyógyszer ellátást-, támogatást újragondolja. Ehhez kapcsolódóan az önkormányzatok által adható szociális juttatások, így a gyógyszertámogatás, gyermekvédelmi támogatás, illetıleg a kedvezményre jogosultság igazolása, egyéb segélyezések szabályai is újra módosításra kerültek. Az energiaárak jelentıs emelése és a többi megszorító intézkedés súlyosan érintette a lakosságot, fıként a munkanélkülieket. Az elkövetkezı idıszakban a szociális támogatásokra
6
szorulók számának jelentıs emelkedésével kell számolnunk. Új támogatási formák kerültek bevezetésre, pl. vizitdíj visszatérítés, új jegyzıi hatáskörként a TB ellátás igénybevételére jogosító igazolás kiadása és változtak az önkormányzat által adható lakhatási támogatás, a gyógyszertámogatás szabályai is. Az oktatási reform keretében a kormány kinyilvánított célja, hogy esélyegyenlıséget teremtı korszerő közoktatás jöjjön létre, melyben megvalósul a színvonalas oktatás, és az esélykülönbségek csökkennek. Ehhez képest a 2007. évben az önkormányzatok rendelkezésére bocsátott pénzeszközök az elızı évhez viszonyítottan csökkent mértékben kerültek megállapításra, a finanszírozás a feladatok társulásban történı megoldását, a csökkent gyereklétszámmal mőködı intézmények összevonását, megszüntetését preferálják. Az önkormányzatok gazdálkodásában az elkövetkezı években a fokozottan, sıt erıltetetten takarékos gazdálkodás lesz jellemzı. A 2007. évi költségvetésünkben a mőködési feladatokra az elızı évi kiadásoknak mindössze 90 %-a volt tervezhetı. Ehhez járul az energia áremelések hatása, az ebbıl adódó általános drágulás, az infláció várható emelkedése. Ha ez a tendencia az elkövetkezı években sem változik, önkormányzatunknak a ciklusprogram során egyik fı feladata lesz mőködıképességének megırzése, a meglévı intézményhálózat áttekintése, a költségvetési intézmények költségvetési szempontból történı, minden eddiginél szigorúbb felülvizsgálata és lehetıség szerint a közszolgáltatási feladatok ellátásának a lakosságot érintı sérelme nélkül, egy csökkentett üzemmódban történı mőködtetése.
1.2. A kormány fejlesztési irányai A kormány a fejlesztési elképzeléseit a fejlesztı állam, a fejlıdı magyar vállalkozások, az innováció és tudomány, az új energiapolitika, a fejlıdı vidék, a területfejlesztés, a fejlıdı Budapest, a növekvı foglalkoztatás témakörében határozta meg. A fejlesztési irányok kihatnak az Önkormányzat fejlesztési elképzeléseire is. A kormányprogram szerint a fejlıdés húzóágazatai a modern ipar, az innovatív ágazatok, az üzleti és kereskedelmi szolgáltatás és az idegenforgalom. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése során cél az ország egységének megteremtése, a különbözı élettérben létezı csoportok elszigeteltségének csökkentése, ezért bıvíteni kell a közúthálózatot, korszerősíteni kell a vasútközlekedést. A kormány fejleszteni kívánja az építıipart, és meg kívánja teremteni a tisztább és egészségesebb környezetet. A kormány a területfejlesztési elképzelései között rögzíti, hogy Magyarország számára 2007. évtıl nagy összegő fejlesztési források nyílnak meg a. Cél a lehetıségek minél jobb kihasználása és a vidék felzárkóztatásának segítése, a kistérségek, a régiók szerepének növelése. A kormány operatív programjában foglalta össze a tervezett fejlesztés irányait. A pályázati kiírások azonban még nem kerültek megfogalmazásra, illetve közzétételre, reményeink szerint 2007. márciusban, júliusban, szeptemberben erre is sor kerül. Letenye és a letenyei központú Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás kistérsége elmaradott térségnek minısül, amely sajnos – a munkanélküliséget, a jövedelemtermelı beruházások volumenét, a vidék jövedelemtermelı és eltartó képességét tekintve -, megfelel a valóságnak, azonban a pályázati lehetıségeket tekintve kedvezıbb elbírálást biztosít. A munkanélküli lakosságot még súlyosabban terhelik a megszorító intézkedések. A gázáremelés, gyógyszeráremelés, vizitdíj, infláció hatásait tekintve az Önkormányzatnak a segélyezési tevékenységével kapcsolatosan fokozódó igényekre kell számítania.
7
Külföldi befektetı, vagy egyéb innováció településünkön egyelıre nem jelentkezett. Tıkeerıs, dinamikusan fejlıdı ipari üzemek környezetünkben nem lévén, az innovatív folyamatokkal térségünkben reálisan egyelıre nem számolhatunk. A lakosság kiadásainak nagymértékő megnövekedése, a bevételek csökkenése nem valószínősíti az építıipar volumenének növekedését sem. Az Uniós forrásokról, pályázati lehetıségekrıl egyelıre konkrét információ nem áll rendelkezésünkre. A megyei és a regionális területfejlesztési tanácsnál elérhetı pályázati pénzek nagyságrendje nagy reményekre ez évben nem jogosítanak. Kisebb volumenő pályázati lehetıségek kerülnek kiírásra. Beszőkültek a források, a mőködési kiadásokra biztosított normatívák nem elegendıek a költségvetési intézmények mőködtetésére. A normatívák nem csak nominálisan, hanem reál értéken is csökkentek, amelynek természetesen hosszú évre történı kihatásai lesznek. A költségvetési intézmények költségvetését a 2007. évi költségvetési rendelet megalkotása kapcsán a képviselıtestület már felülvizsgálta. A mőködési feladatok ellátásának jelentıs sérelme nélkül a mőködési kiadások tovább érdemben nem faraghatóak. Az elmúlt ciklusban a mőködési kiadások csökkentésére 3 intézkedési tervet hajtott végre az önkormányzat, 12 fı létszámcsökkentésével és a dologi kiadások lefaragásával összesen 44 millió forinttal csökkentve önkormányzati szinten a mőködési kiadásokat. A fejlesztési feladatok meghatározásánál a képviselıtestületnek a jelenlegi helyzetbıl kell kiindulnia. Fejlesztési célú bevételeink az iparőzési adóból származó része az elmúlt ciklusban viszonylag kedvezıen alakult, az autópálya, autóút beruházásoknak köszönhetıen. Az elkövetkezı ciklusban ez információink szerint egy alacsonyabb szinten fog teljesülni, 2007. évben még 100 millió forint iparőzési adóbevételt tervezünk, tekintettel arra, hogy ez évben a Mura folyó új személyforgalmi hídja – a Zrínyi híd – , valamint a megközelítését szolgáló autópálya építés kezdetét veszi. További fejlesztési célra felhasználható forrás lehet a kiírandó pályázatokból nyerhetı összegek, azonban ezzel a bizonytalansági tényezı miatt költségvetéseinkben bevételként nem szerepelhet. Ezekkel a tervezett kiadásokkal, amennyiben erre vonatkozóan a képviselıtestület elhatározott szándékkal rendelkezik, bevételi forrást állítottunk szembe, amelyet sikeres pályázat esetén kivált a pályázati forrás. Pályázati lehetıségekre valamennyi költségvetési évben biztosítani kell a költségvetési forrásokat. Figyelembe véve azt is, hogy a pályázati önrészekre ugyancsak elnyerhetı pályázati támogatás, e pénzek is növelhetik az önkormányzatnak az egyéb fejlesztési célú kiadásaira fordítható pénzeszközét. Fejlesztési célra felhasználható bevételeknek mőködési célra felhasználása megfontolásra került, a költségvetés elfogadása során ez konkretizálódik. Mőködésre hitelt az önhibájukon kívül hátrányos helyzető önkormányzatok költségvetési támogatásán kívül Letenye Város Önkormányzata a továbbiakban sem kíván igénybe venni.
2. Letenye Város Önkormányzatának gazdasági helyzete és a várható változások
2.1. A vagyoni helyzet
8
Az Önkormányzat vagyona 2002. és 2006. között 804 millió 515 ezer forintról 2 milliárd 357 millió 710 ezer forintra növekedett, elsısorban a törvény által elıírt felértékelés, továbbá pályázati források felhasználásával történt beruházások következtében. Az Önkormányzat ingatlanvagyona a következı:
Ingatlan
Vagyonelem megnevezése
Értéke
db száma
Forgalomképtelen törzsvagyon (nem értékesíthetı, 186 nem terhelhetı, a kötelezı feladatok ellátását biztosító vagyon) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon (meghatá- 23 rozott feltételekkel értékesíthetı, illetve megterhelhetı vagyon) Egyéb (forgalomképes vagyon, amely szabadon ér- 209 tékesíthetı és megterhelhetı)
Az összes vagyonból a vagyon részaránya
1.168.860. ezer
49 %
673.856. ezer
29 %
216.738.ezer
22 %
A vagyonelemek besorolása: 1. Törzsvagyon • Forgalomképtelen vagyon • Korlátozottan forgalomképes vagyon 2. Egyéb forgalomképes vagyon A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó fıbb ingatlanok a közterületek, utak, járdák, vízelvezetı árkok, közterek, temetı. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó fıbb vagyonelemek: a Polgármesteri Hivatal, és az intézmények elhelyezésére szolgáló épületek, közmő létesítmények Az intézmények elhelyezésére szolgáló ingatlanok abban az esetben, ha az önkormányzati feladatot a Képviselıtestület döntése értelmében más módon oldja meg és így az önkormányzati feladat ellátásához feleslegessé vált, a Képviselıtestület minısített többségi döntésével forgalomképessé nyilváníthatja. Egyéb vagyon körébe tartoznak a következı ingatlanok: lakások, üzletek lakótelkek, egyéb telkek, külterületi- és zártkerti területek, illetve a következı más vagyon: Kis-és nagy értékő ingó eszközök, melyet a Képviselı testület nem sorol a törzsvagyon körébe. A vagyon vagyonelem szerinti megoszlása: Kedvezıtlen, mert nagy a forgalomképtelen, illetve a korlátozottan forgalomképes vagyon aránya. 2.2. A pénzügyi helyzet Az Önkormányzat pénzügyi, likviditási helyzetét az elmúlt öt évben az alábbiak jellemezték: az Önkormányzatnak a fizetıképessége fenntartásához külön állami támogatást kellett igénybe vennie. Az ÖNHIKI pályázatok eredményei a következık voltak:
9
2002. évben 2003. évben 2004. évben 2005. évben 2006. évben
63, 029 millió forint 76,226 millió forint 59,976 millió forint 80,964 millió forint 74,055 millió forint
Fejlesztési hitel felvételére az elmúlt 5 évben 1 alkalommal került sor. A hitel jellemzıi: 50 millió forint fejlesztési hitel felvételére 2003. áprilisban került sor termálfürdı építés céljából. Visszafizetés: 10 millió forintos évi részletekben, lejárat : 2008. október 28-án. A részletek esedékessége 2007. évben: április 28. és október 28, 5-5 millió Ft. Kamat összege 2007-ben várhatóan mintegy 1.800 000,- Ft. Egyéb mőködési hitel felvételére nem került sor. A pénzügyi egyensúly, a folyamatos likviditás az elmúlt években az ÖNHIKI pályázatokon elnyert összegek segítségével úgy volt biztosított, hogy az ÖNHIKI pályázat elbírálásáig az önkormányzati költségvetési szervek, így a polgármesteri hivatal is csökkentett üzemmódban mőködött, csak a kötelezı ill. elhalaszthatatlan kiadásoknak a teljesítésével. Átmeneti likviditási gondjaink voltak a 2006. október 01-i választásokat követıen az év végéig. Ekkor a távozó polgármester végkielégítésének és szabadságának kifizetése, a termálmedence építésre elnyert mintegy 19 millió forintos pályázati pénzeszköz késedelmes utalása a Nyugat-dunántúli Regionális Területfejlesztési Tanácstól, az iparőzési adó feltöltések csak többszöri felszólítást követı befizetése, és az év közben átmenetileg felesleges pénzeszközök hiányában azok lekötésébıl származó kamatbevételek egyidejő elmaradása hozta átmenetileg nehéz helyzetbe az önkormányzatot, amely azonban év végéig rendezıdött.
2.3. A költségvetés fıbb szerkezete és a várható tendenciák Az Önkormányzat költségvetési rendelet szerinti fıösszege az elmúlt 5 évben 800-900 millió forint körül mozgott.
Kiadások A költségvetési kiadások szerkezete az alábbiak szerint alakul: Megnevezés Személyi juttatások Munkaadókat terhelı járulékok
2002.
2003.
A kiadások aránya és összege 2004. 2005.
2006.
278756 39,8% 304105 34,1% 319741 37,7% 337473 40,0% 376956 39,1,0% 97485
13,9% 101338 11,4% 104538 12,3% 111641 13,2% 119483
10
12,4%
Dologi és folyó kiadások – ebbıl: - társadalom és szoc.pol juttatás - mőködési célú pénzeszköz átadás
156017 22,3% 159131 17,9% 202346 23,9% 220711 26,2% 220642
22,9%
47745
6,8%
50719
5,7%
253009
6,3%
57312
6,8%
71429
7,4%
11285
1,6%
14275
1,6%
31333
3,7%
28536
3,4%
21324
2,2%
4171 0,6% 19865 2,2% 89189 12,7% 211955 23,8%
18829 93933
2,2% 11,1%
41710 28586
4,9% 3,4%
28428 85797
3,0% 8,9%
8122
1,2%
6276
0,7%
12816
1,5%
6489
0,8%
8367
0,9%
7500
1,0%
22954
2,5%
10000
1,2%
10000
1,2%
30565
3,2%
900
0,1%
600
0,1%
600
0,1%
870
0,1%
-
-
701170
100%
891218
100%
847145
100%
843328
100%
962991
100%
Felhalmozási kiadások –ebbıl
- felújítás - beruházás - felhalmozási célú pénzeszköz átadás Hitel visszafizetés Kölcsönök Kiadások e Ftban:
Az elmúlt években a képviselı-testület a mőködési kiadások csökkentése céljából 2 lépcsıs intézkedési tervet fogadott el, amely éves szinten, 2005-re a mőködési kiadások 33 %-os megtakarítását eredményezte (12 fı létszámleépítés és mintegy 44 millió forint kiadáscsökkenés a személyi és dologi kiadások csökkentésével). Önkormányzati szinten 2007. évben a tervezett létszámkeret a közhasznú és közcélú foglalkoztatottakkal együtt 184 fı. - A kötelezı munkabér emelés (minimálbér emelés, kötelezı átsorolások stb.) , - az emelkedı járulékok , - a közmődíjak növekedése, - és az infláció viszont a mőködési kiadások emelkedése irányába hatnak. A mőködési kiadások szinten tartása, csökkentése érdekében szükséges: az átgondoltabb személyi juttatásgazdálkodás, átszervezések végrehajtása – az intézményi fizikai állomány kiszervezése, a nyugdíjba vonulók álláshelyének csak a legszükségesebb esetben történı betöltése, a központosított beszerzések megszervezése, a dologi kiadások további csökkentése. Bevételek A költségvetési bevételek szerkezete az alábbiak szerint alakul: Megnevezés Intézményi mőködési bevételek Önkormányzatok sajátos mőködési bevételei Önkormányzatok költségvetési támogatása
2002. 58367
7,4%
A bevételek aránya és összege 2003. 2004. 2005. 91180
9,5%
47451
5,3%
57028
6,2%
2006. 49104
5,1%
200361 25,5% 269644 28,0% 330901 37,3% 334218 36,6% 364352 37,9% 259501 33,0% 301218 31,4% 294495 33,2% 347325 38,1% 332395 34,6%
11
Felhalmozási és tıkejellegő bevételek Mőködési célú pénzeszköz ÁHT-n kívülrıl Mőködési célú pénzeszköz ÁHT-n belülrıl Felhalmozási célú pénzeszköz ÁHT-n kívülrıl Felhalmozási célú pénzeszköz ÁHT-n belülrıl Támogatási kölcsönök visszatérülése Hitelek Finanszírozás bevétele Elızı évi pénzmaradvány Bevételek eFtban
62478
7,9%
61932
6,5%
25446
2,9%
66264
7,3%
38253
4,0%
752
0,1%
9253
1,0%
14581
1,6%
5329
0,6%
4179
0,4%
75823
9,6%
43388
4,5%
45564
5,2%
47421
74491
7,7%
4888
0,6%
12273
1,3%
7383
0,8%
2370
0,2%
3886
0,4%
8017
1,0%
35355
3,7%
51536
5,8%
11680
1,3%
24574
2,6%
132
0,1%
369
0,1%
373
0,1%
563
0,1%
860
0,1%
17654
2,2%
50000
5,2%
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
834
0,1%
98334
12,6%
85137
8,8%
69284
7,8%
39869
4,4%
68749
7,2%
786307
100%
959749
100%
887014
100%
912077
100%
961677
100%
5,2%
A költségvetési bevételek közül - nıttek az önkormányzatok sajátos mőködési bevételei (a helyi adó bevételek), - reálértéken csökkentek az önkormányzatok költségvetési támogatása jogcímen kapott összegek. A költségvetési bevételek szerkezetére hatást gyakorolhat az, hogy a költségvetési támogatások reálértéke csökken, és egyre több saját bevétel megszerzésére, illetve pályázati források bevonására lesz szükség.
2.4. A gazdasági program anyagi forrásainak megteremtése A Képviselı-testület a gazdasági programban meghatározott célkitőzések megvalósításához szükséges anyagi források biztosítása érdekében a következı feladatokat rögzíti: - Az Önkormányzat sajátos mőködési bevételeinek növelési lehetıségeit meg kell keresni. Ezek közül legjelentısebb tétel a helyi adókból származó bevétel, amelyet a jövıben is teljes egészében fejlesztési feladatokra kívánunk fordítani. Helyi adó politikai célkitőzések: Törekedni kell helyi adó rendszerben rejlı lehetıségek optimális kihasználására oly módon, hogy az egy meghatározott stabilitás, állandóság mellett, az Önkormányzat biztos bevételi forrását jelentse, ugyanakkor igazságos is legyen az adózói kört illetıen.
12
A meglévı adók – iparőzési adó, gépjármőadó, és 2007. május 1- tıl kezdıdıen az idegenforgalmi adó beszedésére, illetıleg az esetlegesen elmaradt adók behajtására különös figyelmet kell fordítani. Figyelem felhívással, adó ellenırzések elvégzésével el kell érni, hogy javuljon az adófizetési morál, a fizetési határidık betartása. Az elmúlt években iparőzési adó címén az alábbi összegek folytak be: 2003. évben 63 921 ezer Ft, 2004. évben 118 472 ezer Ft, 2005. évben 123 477 ezer Ft, 2006. évben 127 368 ezer Ft, 2007. évben pedig 100 000 ezer Ft iparőzési adó bevételt terveztünk. Megvizsgáltuk új adónemek bevezetésének lehetıségét, az ebbıl elérhetı bevétel nagyságának, illetıleg a szükséges ráfordítások személyi és dologi költségigényének szembeállításával: - A luxusadóból bevételre egyelıre nem számíthatunk, miután Letenyén nincs olyan ingatlan, amely az adófizetési kötelezettséget keletkeztetı 100 millió Ft-os értékhatárt meghaladná. - Az építményadó, telekadó, kommunális adó bevezetése nem lenne célszerő, hiszen a lakossági mentességeket figyelembe véve ugyanazt a vállalkozói kört terhelné, mint amely az iparőzési adónak is alanya. Bevezetésével sérülne a lakosság arányos teherviselésére vonatkozó adópolitikai alapelv, valamint a várható bevételek ismét csak a kötelezı mentességekre tekintettel nem fedeznék a szükséges költségeket sem. Ugyanis a jelentıs mértékő adminisztrációs igény miatt a hivatalban a jelenlegi 1 fı adóson felül legalább még egy adóügyintézı beállítását igényelné. - A gépjármőadóból befolyó összeg nagysága a kapcsolatos jogszabályi változások folytán 2007-tıl kezdıdıen számításaink szerint összességében csökkenni fog. Ugyanis a gépjármő súlya helyett a teljesítmény alapon történı adóztatás csak a viszonylag új és nagy teljesítményő gépjármővek esetében növeli az adó összegét. Miután településünkön a gépkocsik életkora az országos átlag alatt van, ez a fajta sajátos bevételünk várhatóan csökken. Ez évben ebbıl 25 millió forint bevételt tervezünk, amely várhatóan az egész ciklusban hasonló szinten marad. - Letenye Város önkormányzatának Képviselıtestülete 2007. május 1-i idıponttal új helyi adót: idegenforgalmi adót vezetett be. Ennek a típusú adónak a bevezetését az indokolta, hogy a lakosságot nem, csak az idegenforgalmi szállásadókat terheli és minden forintjához az állami költségvetés 2 forintot hozzátesz. Az új adóból az Önkormányzat egyelıre nem túl sok, mintegy egymillió forint összegő bevételt tervezett 2007. évre, azonban tekintettel Letenye idegenforgalmi és turisztikai fejlesztési terveire, az elkövetkezı években az idegenforgalmi adó a város saját forrásai növelésének jelentıs eszköze lehet.
A helyi adóztatás során a Képviselı-testület: - a költségvetési koncepcióhoz kapcsolódva évente megvizsgálja a helyi adóztatás által nyújtott bevételszerzési lehetıségeket - adó-fajtánként meghatározza az érintett adózói kör nagyságát, a rendszerbe beépítendı – a gazdasági program célkitőzéseit elısegítı – esetleges kedvezmények és mentességek rendszerét, - adófajtákat összehasonlítva dönt a bevezetendı, illetve fenntartandó adókról, az adórendeletek módosításokról, - koncepciót dolgoz ki a helyi iparőzési adó esetleges megszőnése miatti adóbevétel kiesés pótlására. - csak olyan adórendeleteket fogad el, amely - a lakosság számára még elviselhetı anyagi terhet jelent,
13
- nem hat a vállalkozók mőködésének, fejlesztési elképzeléseinek gátjaként, - nem terheli a vállalkozásokat a foglalkoztatottak számához kapcsolódva. Az adóbevételek növelése érdekében a Képviselı-testület fokozott figyelmet fordít arra, hogy - az adózók fizetési morálja javuljon. Ennek érdekében rendszeresen tájékozódik az adókintlévıségek nagyságáról, a beszedésre tett intézkedésekrıl, illetve a szükséges adó végrehajtási szankciók alkalmazásáról, valamint az intézkedések alapján elért eredményekrıl, - az adóalanyok teljes köre adóztatásra kerüljön, ennek érdekében tájékoztatást kér az adóalanyi kör adóbejelentkezési kötelezettsége teljesítésérıl, a lehetséges adóalanyok és a vonatkozó nyilvántartások egyeztetésének eredményérıl. - az adózók tájékoztatást kapjanak az adóbevételek felhasználásról, mivel az adóforintok ismert felhasználási célja, illetve elért eredményei segítik az önkéntes befizetést (az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni az adóbevételek nagyságát, és az adóbevételek felhasználási célját, valamint a tényleges felhasználást), - az önkormányzati adóhatóság éljen az adózás rendjérıl szóló törvény alapján biztosított adóellenırzési jogával és az adóellenırzések eredményérıl a Képviselı-testület kapjon tájékoztatást. A Képviselı-testület döntésével az ellenırzés lebonyolításával külsı szerv is megbízható.
Bevételei növelése érdekében - a Képviselı-testület nyomon követi a költségvetési támogatási rendszert, és az elképzeléseivel összhangba hozva igyekszik kihasználni a támogatási rendszer nyújtotta elınyöket (azaz a feladatokat igyekszik olyan formában, illetve feltételekkel megteremteni, hogy a legkedvezıbb összegő támogatást kapja akár a kistérségen keresztül, akár mikro körzeti társulás létrehozásával, vagy más preferált módon ). - Áttekinti az Önkormányzat meglévı vagyontárgyait, azok lehetséges, eddig ki nem aknázott hasznosításának módjára javaslatot kér a Polgármesteri Hivataltól.
Az önkormányzati tehervállalást éves bontásban az alábbi táblázat mutatja. ezer Ft-ban Év 2003. Óvoda Általános Iskola Mővészeti Iskola Mőv.Ház és Könyvtár Gondozási Központ Tőzoltóság
Intézmények költségvet.
Önkormányzati támogatás 76 405 182 861 22 614 31 753 8 372 14 789
14
40 309 61 328 4 925 23 803 5 834 239
% 53% 34% 22% 75% 70% 2%
2004. Óvoda Általános Iskola Mővészeti Iskola Mőv.Ház és Könyvtár Gondozási Központ Tőzoltóság
78 357 193 870 22 294 31 664 15 607 15 518
36 791 71 023 1 875 22 586 2 872
47% 37% 8% 71%
2005. Óvoda Általános Iskola Mővészeti Iskola Mőv.Ház és Könyvtár Gondozási Központ Tőzoltóság
77 513 212 495 24 873 33 417 17 799 15 900
36 409 79 464 6 758 23 030 9 752
47% 37% 27% 69%
2006. Óvoda Általános Iskola Mővészeti Iskola Mőv.Ház és Könyvtár Gondozási Központ Tőzoltóság
88 041 249 244 29 711 35 237 29 112 16 868
43 884 107 494 13 633 27 390 4 901
50% 43% 46% 78% 17%
1 524 314
624 300
Összesen:
Adataink alapján tehát kimondhatjuk, hogy intézményeink mőködése - miközben kötelezı feladatot láttak el - a részükre járó normatíva felett az önkormányzat saját bevételeibıl négy év alatt összesen 624 millió 300 ezer Ft-ot adott át.
2.5. Az elmúlt ciklusban történt jelentısebb beruházások, fejlesztések: Az Önkormányzat az elmúlt ciklusban az alábbi jelentısebb fejlesztéseket végezte:
Összes beruházási kiadás 2003-2006 között
Év Forint
2003. 370,879 millió
2004.
2005.
36,821 millió
136,829 millió
15
2006. Összesen 77,117 mil- 621,646 millió lió
A elmúlt ciklusban végzett jelentısebb fejlesztések:
2003 év kiemelt fejlesztései - Gondozási Központ kialakítása - Júliánhegyi vízvezeték kiépítése - Orvosi mőszerek, ügyeleti gépkocsi - Termál -fürdı
19 millió 608 ezer forint 12 millió 206 ezer forint 4 millió 217 ezer forint 300 millió forint
2004 év kiemelt fejlesztései - Teleház felújítása - Mőv.Ház vetítéstechnikai berendezés - Öreghegyi villanyvezeték kiépítése - Szociá lis bérlakások
2 millió 912 ezer forint 1 millió 553 ezer forint 15 millió forint 69 millió forint
2005 év kiemelt fejlesztései - Szív utca víz-, gázvezeték kiépítése - Gondozási Központ eszközei, gépei - Farkas J. utca felújítása - Rákóczi F. utca felújítása - Sport -öltözı felújítása és
bıvítése
17 millió 756 ezer forint 3 millió 66 ezer forint 14 millió 36 ezer forint 13 millió 596 ezer forint 12 millió 300 ezer forint
2006 év kiemelt fejlesztései - CAMPING bıvítés 10 millió forint - Aszfaltburkolat megerısítés /Ady, Ságvári, Aradi utcák/ 23 millió 384 ezer forint - Általános Iskolába fızıüst beszerzése 1 millió 200 ezer forint - Általános Iskolába elszívó rendszer beszerzése 1 millió 290 ezer forint - Faház vásárlása 1 millió 237 ezer forint 1 millió 157 ezer forint - Egyedutai óvoda felújítása - Termálfürdın ülı- és tanmedence építése 52 millió 923 ezer forint
Jelenleg a „Mura” Ipari Park fejlesztése érdekében megkezdıdtek a tárgyalások az ipari parkkal szomszédos szántóterületek tulajdonosaival területek megvásárlása iránt.
3. A különbözı szintő fejlesztési, szolgáltatási, illetve egyéb programokkal kapcsolatos érintettség
Az Önkormányzat gazdasági programját alapvetıen befolyásolják azok a fejlesztési, szolgáltatás szervezési és fenntartási, illetve egyéb programok, melyekben területi elhelyezkedése, illetve céljai miatt érintett: Az Önkormányzat a következı országos programokban érintett:
16
-
M7 autópálya és M70-es autóút építése Határátkelıhely építés Mura híd építése
Régiós program: -
A Mura-Dráva Nemzeti Park kialakítása a Zalabéren megépülı Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi hulladékkezelı és hulladéklerakó rendszer, amely ISPA támogatással valósul meg. A projekthez, amelynek nettó megvalósítási költsége 34.585.000 Euro, 280 település önkormányzata csatlakozott.
Finanszírozási megoszlás: ISPA 70 % Állami cél- és címzett támogatás 20 % Saját forrás 10 % _________________________________ Elıkészítési költség 2,5% Az önkormányzatok a megvalósításra konzorciumot hoztak létre, majd a pályázati önrész kiváltásának kedvezıbb szabályaira tekintettel társulássá alakultak át. A projekt megvalósítása késedelmet szenved az építési-kivitelezési tervekkel, majd a közbeszerzési eljárással kapcsolatos nehézségek miatt. A megvalósulási határidı, 2005. december 31. helyett jelenlegi álláspont szerint 2008. december 31. A kivitelezés megindult, reményeink szerint a határidıt tartani fogják. Letenye Város Önkormányzata pályázati önrész címén lakosságszáma arányában eddig összesen: 6 millió 458 ezer forintot fizetett, és további 2 millió 582 ezer forint megfizetését vállalta. A projekt keretében 6 nagylétesítmény kerül megvalósításra: Zalabér: regionális települési szilárdhulladék lerakó telepítése, hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása, szelektív hulladékgyőjtés elindítása hulladékudvarokkal, győjtı szigetekkel, majd dekoncentrált (portákra, lakásokra szervezett) győjtés fokozatos bevezetése. Zöldhulladékok, egyéb hasznosítható anyagok elkülönítése, egyéb frakciók győjtés-szállítás utáni válogatása, tárolása, feldolgozásra elıkészítése, komposztáló létesítése, Építési, bontási törmelék elkülönített szállítása, tárolása, hasznosítása. Zalaegerszeg: a hulladékgazdálkodási rendszer létrehozása a már megépült regionális hulladéklerakóhoz csatlakozva, mint fent. Továbbá a bezárásra kerülı lerakó rekultivációja, tájba illesztése. Nagykanizsa: Hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása a már megépült regionális hulladéklerakóhoz kapcsolódva, mint fent. Lenti: átrakóállomás létesítése a zalaegerszegi regionális lerakóhoz kapcsolódva, hulladékgazdálkodási létesítményekkel – válogató, komposztáló, telepi hulladékudvar, lakossági hulladékudvarok, győjtıszigetek, majd a szelektív hulladékgyőjtés fokozatos, majd általános bevezetése. Keszthely: a már megépült hulladékudvar, átrakóállomás telepítése, a szelektív hulladékgyőjtés bevezetése. Celldömölk: átrakóállomás telepítése a zalabéri regionális lerakóhoz csatlakoztatva. Hulladékudvarok, győjtıszigetek.
17
Letenye: Folyamatban lévı hulladékudvar megvalósítása, hulladékgyőjtı szigetek kialakítása, szelektív hulladék győjtés-szállítás bevezetése. A létesítmények a résztvevı önkormányzatok közös, osztatlan tulajdonába kerülnek, a pénzügyi –gazdálkodási feladatokkal a Társulási Tanács Zalabér Község Önkormányzatát bízta meg, amely e célra az önkormányzati hivataltól elkülönült Projektirodát hozott létre. A projektiroda megbízatása a beruházási feladatok befejezéséig tart. A beruházás befejezését követıen 5 éves idıtartamra a projektiroda új megállapodás keretében fogja végezni munkáját. Kistérségi programok: -
HEFOP – Humán Erıforrás Pályázat, amelynek keretében a szociális és gyermekjóléti ellátás területén dolgozó szakemberek részesülnek díjmentes továbbképzésben.
-
Szociális Földprogram, amelynek keretében a program által kihelyezett sertés illetıleg szárnyas nevelésre vállalkozó, szociálisan rászorult személyek az önkormányzattól 30 000,- Ft átmeneti támogatást is kapnak.
- Kerkamenti Település Szövetséggel és a Muramenti Nemzetiségi Területfejlesztési Társulással együtt az (akkor még) Megyei Munkaügyi Központtal indított Foglalkoztatási Paktumban is részt veszünk.
18
4. A gazdasági program
4.1. Fejlesztési elképzelések Letenye Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a 2007-2011. évekre a következı általános fejlesztési elképzeléseket határozza meg. (A konkrét fejlesztési elképzeléseket a gazdasági program további részei, az adott témakörhöz kapcsolódóan tartalmazzák.) A fejlesztések megkezdése elıtt az adott témában egy koncepciót kell megalkotni, de legalább a témában konkrét elemzéseket kell végezni. Ipar A helyi iparral, illetve vállalkozások létrejöttének, és a meglévı vállalkozások mőködésének támogatásával kapcsolatos, 2007-2011-re vonatkozó elképzelések megvalósítása az Önkormányzat kiemelten fontos feladata, mert a vállalkozások közvetve-közvetlenül a település fejlıdését segítik. Javítják a termékekkel, szolgáltatásokkal való ellátottságot, munkahelyet teremtenek, adóbevételekhez juttatják az Önkormányzatot. A létrejövı munkahelyek biztosítják a családok megélhetését, gyarapodását, a fiatalok letelepedését, a város gazdasági megerısödését. Az uniós szabályok a vállalkozások közvetlen támogatását adókedvezményekkel már nem engedik meg, azt a szabad piaci verseny torzításaként értékelik. Más módon azonban az Önkormányzat tevékenyen segítheti közigazgatási területén a vállalkozások létrejöttét és mőködését. Így a helyi ipari park fejlesztésével kedvezı feltételeket teremthet új vállalkozások indításához, a meglévık bıvítéséhez. A helyi ipari területtel kapcsolatos fejlesztési elképzelések: - Növelni kell az ipari parkban rendelkezésre álló terület nagyságát. Ennek érdekében tárgyalásokat kell folytatni az érintett területek tulajdonosaival az ipari parkkal szomszédos területek Önkormányzat általi megvásárlása, majd vállalkozóknak történı eladása érdekében. Az adásvétel meghiúsulása esetére a Képviselı-testületnek meg kell fontolnia a kisajátítási eljárás megindítását. Letenye Város Önkormányzata 2007. évi költségvetésében az ipari park bıvítése céljából történı terület vásárlásra 21 millió forint elıirányzatot tervezett. A területek vállalkozók részére történı értékesítését követıen kezdeményezni kell a rendezési terv módosítását, az érintett területek belterületbe csatolását. Ehhez szükséges a mővelésbıl kivonás engedélyeztetése, a telekrendezések, és az új szabályozási elıírásoknak a rendezési tervbe illesztése. - Javítani kell az iparterület adottságait, meg kell oldani magántıke bevonásával vagy pályázat útján a csatolt területek közmővel, utakkal történı ellátottságát, és a zöldövezet nagyságát is bıvíteni szükséges. - Fenti bıvítés mintegy 4,5 ha-ral növelné az ipari park meglévı területét. - A jelenleg az ipari parkon kívüli, volt Kossuth MgTSz területén létrejött Kft-k Bajcsy úti üzemi területeit, valamint az OWI Zala Bt. telkét is indokolt lenne az ipari parkba integrálni, annak érdekében, hogy ipari parkunk megfeleljen az ipari parkokra elıírt megszigorodott jogszabályi elıírásoknak. (Minimum 20 ha, 500 fı foglalkoztatott, legalább 10 vállalkozás.) - Fentiek érdekében népszerősíteni kell, illetve vonzóvá kell tenni a helyi ipari területet nemcsak az új vállalkozások számára, hanem a jelenleg a település belterületén
19
mőködı, ipari jellegő gazdasági tevékenységet folytatók esetleges ipari parkba történı telepítése érdekében is. - A népszerősítést elsısorban hirdetéssel, valamint az Önkormányzat honlapján történı információ-szolgáltatással kell megvalósítani. - A vállalkozók részére fórumokat, tájékoztatókat kell szervezni akár kistérségi kereteken belül is az igénybe vehetı pályázati lehetıségekrıl mind az Európai Uniós forrásokkal, mind a Nemzeti Fejlesztési Tervvel kapcsolatosan. . - A helyi vállalkozások támogatása, érvényesülésének segítése érdekében össze kell állítani az ún. Vállalkozói térképet, mely tartalmazza, hogy a településen mely vállalkozások mivel foglalkoznak és milyen címen található a telephelyük. - Az Önkormányzat honlapján bemutatkozási lehetıséget kell biztosítani a helyi vállalkozásoknak.
Idegenforgalom Az idegenforgalom és a turizmus terén városunk még bıvében van a kiaknázatlan lehetıségeknek. A ciklus során fokozottan koncentrálni kell erre az ágazatra. Ki kell használni azt, hogy Magyarország egyre népszerőbb turisztikai célpont a külföldiek számára és jó ütemben fejlıdik a belföldi turizmus is. A turisztikai kínálat az igényeket figyelembe véve egyre szélesedik, ahol Letenyének meg kell találnia sajátos értékeit, illetve ki kell alakítania saját idegenforgalmi arculatát. A turisztikai ágazat munkahelyteremtı és megtartó képessége is jelentıs lehet. A letenyei Termálfürdı megnyitásával, folyamatos fejlesztésével és a kemping bıvítésével jelentıs lépést tett önkormányzatunk azon az úton, amely Letenye és környéke turisztikai célponttá fejlesztéséhez vezethet. A jelenlegi helyzetre jellemzı, hogy a bevásárló turizmus visszaszorulása és az autópálya megépülését követıen a határon átmenı forgalomnak a települést elkerülése jelentıs bevételkiesését okozott a kereskedelemmel és a vendéglátással foglalkozó vállalkozásoknak. Az idegenforgalomban rejlı lehetıségek ezt is hivatottak pótolni, sıt reményeink szerint idıvel túlszárnyalni. - Elsırendő feladat a város határán átutazó személyforgalom városunkba csábítása, megállítása. További célkitőzésünk kell legyen Letenye város és környékének önálló turisztikai célponttá fejlesztése. A gyönyörő táj, a Mura folyó és környékének egyedülálló természeti adottságai, a különleges, védett növény és állatvilág, a szılı és a bortermelés, a borút, a termálfürdı, a kemping további fejlesztése a jövı idegenforgalmi lehetıségei. - Az ismeretterjesztı tevékenység erısítésével, a település szépítésével, kulturális vonzerejének növelésével, rendezvények, programok szervezésével növelni kell az idelátogatók számát. Az idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztési elképzelések: A fejlesztési elképzelések megvalósítása, tekintettel arra, hogy Letenye költségvetési forrásokban nem bıvelkedik, csak pályázat útján lehetséges. Ez szükségszerően azt jelenti, hogy olyan fejlesztési programokra van szükség települési és kistérségi szinten is, amelyek megfelelnek a megyei és a régiós, valamint az országos fejlesztési koncepciókban rögzített elvárásoknak. A pályázati rendszer ezt az illeszkedést kogens módon elı is írja. A pályázatok összeállítása során törekedni kell arra, hogy, az egyes települések (a horvátországi településeket is
20
beleértve) pályázatai ne versengjenek, hatásukban ne egymást gyengítsék, hanem a „másság”, a sokszínő kínálat okán egymást erısítsék. Ezáltal elérhetıvé válik a térségi összetett turisztikai csomagok összeállítása, amelyek aztán a nemzetközi piacra is kiajánlhatóak. Az idegenforgalommal kapcsolatos legsürgetıbb feladatok a ciklus során: - Meg kell alkotni a településnek az Idegenforgalmi Koncepcióját - Kiemelten kell foglalkozni az idegenforgalomnak a termál- és ökoturisztikai ágazataival, valamint többletszolgáltatást kell nyújtani, pl. rendezvényszervezéssel - Turisztikai kiadványt kell készíteni (pl.: füzet, prospektus, túratérkép stb.) - A meglévı erıforrásokat fejleszteni szükséges. A jelenlegi termálfürdıt indokolt fedetté tenni, gyógy-szolgáltatással bıvíteni. Ugyancsak bıvíteni kell a kempinget, mely a termálfürdıre épül. Ezekhez a fejlesztésekhez pályázati vagy magántıkét kell forrásként megjelölni. - Erıforrás természetesen a szép természeti környezet (erdık, zártkertek, Mura folyó és ártere), így az ökoturisztikai fejlesztések fontosak. (pl. kerékpárút, murai rafting és kempingbázis, tanösvények, borház létesítése, turistautak létesítése, horgászturizmus és az ehhez kapcsolódó infrastruktúra kiépítése, stb.) - Támogatni kell az idegenforgalom, illetve a település látogatottságát, ismertségét segítı rendezvényeket, biztosítani kell azt, hogy a turisztikai lehetıségek és a rendezvények idıpontja, programja a szabadidıs és szakfolyóiratokban megjelenjen, az Önkormányzat honlapjára felkerüljön. - Turisztikai desztinációs iroda felállítása a ciklus végére. - A településképet javítani kell, parkosítani, közterületi attrakciókkal színesíteni szükséges. -Fel kell állítani egy a managment csoportot, melyben konkrétan meg kell jelölni a programok végrehajtásának felelısségét. A csoport feladata programok szervezése és összehangolása, ötletek kidolgozása, fejlesztések végrehajtása, népszerősítı és marketing tevékenységek. - A felhagyott bányatavak rekultivációját ösztönözni kell a megfelelı hatóságoknál, programokat kell kidolgozni az egyéb hasznosítási lehetıségekre (horgász, és jólétitó). A hasznosítási lehetıségek kidolgozásába a civil szervezeteket be kell vonni.
Infrastruktúra Az infrastrukturális fejlesztések pozitív irányba befolyásolják a település fejlıdését. Az infrastruktúra-fejlesztést gyakran más fejlesztésekkel elért eredmények kényszerítik ki, illetve a megvalósult infrastruktúra gyakran újabb fejlesztési igényeket indukál, illetve megnyitja a továbblépés lehetıségét. Városunkban a települési infrastruktúra megfelelıen kiépített, az elkövetkezı ciklusban elsıdleges feladat a szükséges karbantartási, felújítási feladatok elvégzése lesz. Az anyagi eszközök függvényében új feladat lehet a külterületi, mezıgazdasági utak karbantartása is, a munkálatok megkezdését megelızıen a tulajdont át kell venni az azokat kezelı Kossuth MgTSz jogutódjától. Az Önkormányzat Képviselı-testülete egyik legfontosabb feladata a közúthálózat, a járda, a csatornahálózat, a vízvezetékrendszer, a szennyvízcsatorna rendszer, a villamos energia, a
21
gáz, a közvilágítás, illetve egyéb: telefon, internet, kábeltelevízió szolgáltatások megfelelı szinten történı biztosítása, jó karban tartása és fejlesztése. -
-
-
-
Az Önkormányzat intézményeiben és a hivatalban folyamatosan fejleszteni szükséges az informatikával kapcsolatos hálózatot, hardvereket és softwereket. A település útjain, járdáin és kerékpárútjain a folyamatos karbantartást el kell végezni, szükség esetén a felújításokhoz pályázati segítséget kell igénybevenni. A város központjában lévı parkolókat, járdákat, illetve a közterületek burkolt részeit a központ rekonstrukció keretében pályázati forrásból fel kell újítani, meglévı burkolatokat térkı burkolatra kívánjuk cserélni. A jelenlegi infrastruktúra hálózatot csak a szükséges mértékben kívánjuk bıvíteni. Ezek valószínősíthetıen csak az új lakótelkek kialakításnál és az ipari park bıvítésénél valósulnak meg. Új beruházásként az Öreg- és Béci- hegyi részen ivóvíz hálózat kiépítése is tervezés alatt van. A meglévı kerékpárút hálózatot csak nyomvonal kijelölésével, így például a Mura gátjain kívánjuk bıvíteni. Az informatikai lehetıségek biztosítása a települési önkormányzatok számára a modern kor követelményeihez való igazodás, felzárkózás követelményét jelenti. Az informatika terén meg kell valósítani azt, hogy az internet hozzáférés biztosítva legyen a lakosság széles köre számára. A hozzáférést biztosítani kell a következı helyeken: könyvtárban, teleházban, stb. A szolgáltatónál el kell érni, hogy az újonnan kiépült csillagpontos kábeltelevíziós hálózat és az internet folyamatosan kifogástalanul mőködjön.
4.2. Munkahelyteremtés feltételeinek elısegítése Letenye Város Önkormányzat Képviselı-testülete a 2007-2011. évekre az alábbi feladatokat és célokat határozza meg a munkahelyteremtés feltételeinek javítása érdekében: Általános foglalkoztatást segítı célok és feladatok A munkahelyteremtés feltételeinek javítása a településen az eddigieknél is fontosabb feladat, mivel a munkanélküliek aránya meghaladja az országos átlagot, a megszorító kormányzati intézkedések következtében a lakosság egy jelentıs részének szegényedése tovább folytatódott. Az elmúlt évek kedvezıtlen makrogazdasági folyamatai térségünkben is érvényesültek. Az ipari jellegő tevékenységek, a mezıgazdaság, a vállalkozások fejlıdése elmaradt az Unióhoz történı csatlakozást követı várakozásoktól. A város elsı számú foglalkoztatója továbbra is az OWI Zala Bt. maradt, azonban a foglalkoztatottak száma csökkent. Külföldi befektetık az elmúlt ciklusban az érdeklıdés szintjén maradtak. Az Ipari Parkban gépipari ágazatban az Antal Kft. és Benkı Lajos vállalkozása jól prosperált, fejlıdött. Pályázati forrásból, üzemcsarnok kialakításával mintegy 40 fı munkaerıt foglalkoztatnak. Nıi betanított munkást a COLOR varroda, illetve kisebb vállalkozások igényelnek. Az Uniós elıírások szerint az iparőzési adóból kedvezmények nyújtására még munkahely teremtési célzattal sincs lehetıség, miután az a verseny torzításának minısül, így ezzel a támogatási formával már nem élhetünk.
22
Letenye Város Önkormányzata intézményei révén az egyik legnagyobb foglalkoztatónak minısül a mintegy 180 fıs köztisztviselıi és közalkalmazotti állományi létszámmal. Továbbá az elmúlt ciklusban a Gondozási Központ, a Termálfürdı létrehozásával, illetve közmunkaprogramjaival teremtett munkalehetıséget a kevéssé képzett munkaképes korúaknak. Letenyén és térségében továbbra is meghatározó maradt a mezıgazdasági, erdıgazdasági, faipari tevékenység. Továbbra is szorgalmazni kell korszerő termelési módok, ökotermékek elıállításának meghonosítását. A korábbi évtizedekhez hasonlóan sokan ingáznak, - elsısorban Zalaegerszegre a Flextronicsba, valamint Nagykanizsa számos munkahelyeire. A szolgáltató szektor fejlıdése folytatódott, (közigazgatás, mővészeti oktatás, egészségügyi és szociális ellátó rendszer, sport-, és fürdı szolgáltatás, közbiztonság), ebben az ágazatban további lehetıségek rejlenek, amelynek kibontakoztatása a turizmus és idegenforgalom fejlesztésével a következı évek feladata lesz. A kereskedelemben és a vendéglátásban érdekelt vállalkozások fejlıdése, számának bıvülése ugyancsak elsıdlegesen az idegenforgalom, a településre látogatók számának függvényében várható. E folyamatban az önkormányzat feladata a turisztikai vonzerıt jelentı létesítményei, a termálfürdı, a kemping, kerékpárutak, stb. fejlesztése, a marketing tevékenység erısítése. Az önkormányzati források szőkülése, a mőködési kiadásokra rendelkezésre álló források csökkenése jelen gazdasági ciklusban kedvezıtlenül hat a foglalkoztatásra is. Az Önkormányzat intézményeiben a foglalkoztatottak számának további racionalizálására kell sort keríteni, azonban a közszolgáltatások színvonala nem romolhat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nyugdíj mellett dolgozóktól el kell köszönni, az intézményi karbantartó és takarító állományt ki kell szervezni az önkormányzati közszolgáltató vállalathoz. A Képviselı-testület az ÉKKÖV átalakítását Kft.-vé racionalizálási szempontok alapján ugyancsak tervezi, azonban az átszervezés során figyelemmel kell lenni arra is, hogy a vállalat mintegy 50 embernek ad munkahelyet. Az önkormányzatnak fel kell készülni továbbá a letenyei Általános Iskola és Diákotthon megyei mőködtetéső intézmény 2007. évben történı bezárására, 36 fı szakember és technikai dolgozó munkanélkülivé válásával kapcsolatos helyzet kezelésére. Jelenleg tárgyalások folynak dolgozók Önkormányzat általi átvételérıl, azonban a legoptimálisabb esetben sem képes Letenye Város Önkormányzata intézményeiben ekkora létszámot továbbfoglalkoztatni.
Közmunkások foglalkoztatása A közmunka programok elınyt biztosítanak az állás nélküli személynek azáltal, hogy a közmunka ideje munkavégzésnek minısül, másrészt elınyt jelent a foglalkoztatónak is, mivel kedvezı anyagi feltételekkel (részben a munkaügyi központ pályázati finanszírozásával illetve részben normatív támogatással) tud elláttatni közcélú feladatokat. Ezzel a lehetıséggel az elmúlt évekhez hasonlóan Letenye Város Önkormányzata a 2007-2011-ig továbbra is élni kíván, ha nem is akkora volumenben mint az elmúlt ciklusban. Ennek oka, hogy a támogatások ellenére a közcélú foglalkoztatás saját forrást is igényel, továbbá a foglalkoztatás idıhatárhoz kötött, amelyet a Letenyén szóba jöhetı munkavállalók már nagyobb részt kimerítettek. Ebben az évben havi átlagban mintegy 9 fıs foglalkoztatott létszámot terveztünk. A jelenleg külsıs vállalkozó irányítása alatt lévı közcélú és közhasznú foglalkoztatását még ebben az évben az ÉKKÖV-bıl kialakítandó városüzemeltetési Kft.-hez kívánjuk átszervezni.
A településfejlesztési politika célkitőzései
23
Az Önkormányzat legfıbb településfejlesztési célkitőzései: -
Helyi vállalkozások fejlesztésének támogatása. Ipari park területének bıvítése, rendezési terv módosítása. Termálfürdı és kemping bıvítése, fedett termál és gyógy-fürdıvé fejlesztése, bıvítése esetleg magántıke bevonásával. Pavilonsor kiépítése a termálfürdı területén. Óvoda tetı felújítása. Kastély és a park felújításának folytatása a megfelelı turisztikai funkció megtalálásával. Sportcsarnok építése az iskola bıvítésével. Iskola felújítása, nyílászárók, burkolatok cseréje. Városközpont rekonstrukciója, térburkolatok, közösségi terek kialakításával. Csapadékvíz elvezetı rendszer (belterületi árkok) rekonstrukciója. Önkormányzati belterületi utak felújítása, kerékpárutak építése. Önkormányzati intézmények (Gondozási Központ, Általános Iskola) akadály mentesítése. Temetı létesítményeinek felújítása, építése. Korszerő hulladékkezelés bevezetése, hulladéklerakó rekultivációja. Polgármesteri Hivatal, Bajcsy úti óvoda kazáncseréje Járóbeteg szakellátás bıvítése, korszerősítése
Fenti célok megvalósítása érdekében cselekvési programot kell kidolgozni, amelyben meg kell határozni a Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás által meghatározott prioritásokra is figyelemmel a település fejlesztésének elsıdleges céljait, azok költségigényét. A meghatározott prioritásokra vonatkozóan ütemezni kell a teendıket, (pályázatok felderítése, elkészítése, tervek elkészíttetése, szükséges elızetes engedélyek, hozzájárulások beszerzése) határidık és felelısök megjelölésével. Felelısöket kell kijelölni, illetve egy team-et kell alakítani a különbözı szintő, jellegő pályázatok figyelemmel kísérésére, a pályázatok kidolgozására. A pályázatok benyújthatósága érdekében a kiemelt fontosságú fejlesztésekre elıre terveket kell készíteni – mivel a tervezés, valamint az engedélyeztetés idıigényessége miatt az adott pályázatban megadott határidı gyakran nem elegendı. A prioritások meghatározása során ügyelni kell arra, hogy az Önkormányzat csak olyan fejlesztéseket vállaljon, melyekkel a megvalósuló eszközöket, programokat majd a mőködtetés során is zökkenımentesen finanszírozni tudja.
4.3. A településfejlesztési politika átgondoltsága Az Önkormányzat Képviselı-testülete fontosnak tartja, hogy a településfejlesztés során azok az igények kerüljenek elıtérbe amelyek: - olyan probléma megoldására, igény kielégítésére irányulnak, melyek alapvetı településüzemeltetési és közszolgáltatási feladathoz kapcsolódik, vagy
24
- több településfejlesztési, üzemeltetési cél megvalósítását is segítik, - melyek a település fejlesztése szempontjából felállított rangsorban elıbbre vannak. A településfejlesztés átgondoltságát segíti a jelen gazdasági program, valamint az éves költségvetési tervek, melyek sorrendbe állítják a célokat, illetve részcélokat valósítanak meg a ciklus évei alatt. A célok és részcélok eléréséhez koncepciók felállítása szükséges, melyek segítségével átfogó képet kap az Önkormányzat az adott témában, és így döntése megalapozott lesz. A településfejlesztési célok eléréséhez egyik legfontosabb koncepció a rendezési terv részét képezı városfejlesztési koncepció, mely átfogóan vizsgálja a település helyzetét és a fejlesztési célokat. A koncepció és rá épülı rendezési terv és szabályozás jogszabályi keretet ad a fejlesztések megvalósulásához. A településfejlesztés során – az alapvetı településüzemeltetési és közszolgáltatási célú fejlesztések kivételével azokat a fejlesztéseket, programokat kell elıtérbe helyezni: - melyekhez kapcsolódva gazdasági számítások igazolják azt, hogy a fejlesztést követıen a fenntartás rentábilis lesz, de legalább többlet költséget nem jelent. - melyek hosszú távon a népességszám emelkedését idézik elı, - melyek munkahelyet teremtenek. Háttérbe kell helyezni azokat a fejlesztéseket, melyek: - a lakosság, vagy a vállalkozók nagyon szők körét érintik, - illetıleg a létrejött beruházás üzemeltetése aránytalanul nagy terhet ró az Önkormányzatra, és adott közszolgáltatás más módon, kedvezıbb anyagi feltételekkel biztosítható. A településfejlesztési koncepció kidolgozására külsıs szakembert is be kell vonni. Minimálisan a koncepció elkészítésére 2-3 hónapot kell számolni. Figyelmet kell fordítani a koncepció megalkotása alatt a koncepció készítés elveinek betartására, így egy reális elemzésen és felmérésen alapuló, végrehajtható anyag kerülhet megalkotásra. A településrendezési terv Az Önkormányzat területrendezési terve a településfejlesztés egyik alapdokumentuma, amely kijelöli a településen belül az egyes településrészek funkcióját, jellegét. A rendezési terv áll: - Egy városfejlesztési koncepcióból, mely részletesen elemzi a település jelenlegi helyzetét, erıforrásait. Felállít egy jövıképet a várható fejlıdésrıl. Megjelöl fejlıdési célokat, azokat elemzi és hozzájuk rendeli a szükséges forrásokat. A koncepció alapján történik a rendezési terv megalkotása, mely a helyi építési szabályzat elfogadása. A rendezési terv keretet állít, ugyanakkor a végrehajtani kívánt fejlesztésekhez jogszabályi háttért biztosít. A Képviselı-testület feladata, hogy - a ciklus 1. évében megalkossa a városfejlesztési koncepciót, mely a település adottságaira alapozva, a gazdasági program által meghatározott célokhoz állít fejlesztési elképzeléseket. - a ciklus ideje alatt áttekintse a településrendezési tervet, szükség esetén lépéseket tegyen a rendezési terv módosítására, esetlegesen új megalkotására.
25
- konkrét lépéseket tegyen a rendezési tervben és koncepcióban szereplı fejlesztések megvalósítására.
Felkészülés a pályázatokra Mivel a Képviselı-testület mandátumának idıszaka alatt jelentıs pályázati források nyílnak meg, szükséges, hogy a településfejlesztés egyik fontos eszközévé váljon a pályázati tevékenység. A település gazdasági helyzete szükségessé teszi, hogy a mőködéshez és a fejlesztésekhez pályázatok kerüljenek benyújtásra, így források teremtıdjenek a célok eléréséhez. A sikeres pályázatok érdekében: - a meghatározott fejlesztéseket elı kell készíteni, hogy amikor a pályázat megjelenik, azonnal reagálni lehessen rá, így a pályázati siker esélye nagyobb lesz. - a pályázati elıkészítésnél legalább a fejlesztések pontos leírását, elemzését össze kell állítani. Ha a beruházás mőszaki jellegő, úgy elızetesen el kell készíttetni a szükséges tervdokumentációkat, költségkimutatásokat. - egy pályázatíró team-et kell létrehozni, valamint felelısöket kell kijelölni a különbözı szintő, jellegő pályázatok figyelemmel kísérésére, - a pályázatok megírására a szükséges szakértelemmel és tehetséggel rendelkezı személyt/személyeket kell keresni és megbízni (lehet külsıs is), - Az adott fejlesztést a megyei, kistérségi, illetve régiós fejlesztési programba illeszthetıen kell kimunkálni, - a pályázatok benyújthatósága érdekében a kiemelt fontosságú fejlesztésekre elıre terveket kell készíteni – mivel a tervezés, valamint az engedélyeztetés idıigényessége miatt az adott pályázatban megadott határidı gyakran nem elegendı, - meg kell vizsgálni a sikeres pályázatokra ösztönzı érdekeltségi rendszer kidolgozásának szükségességét.
Településfejlesztési célok Az Önkormányzat következı településfejlesztési céljai olyan célok, melyek a település általános fejlesztését segítik elı, valamint a közszolgáltatások biztosításához és fenntartásához kapcsolódnak. A településfejlesztési célokat legátfogóbban, fıként mőszaki szempontból a településfejlesztési koncepció tartalmazza. A koncepció egy jelenlegi helyzet elemzésével, a gazdasági program célkitőzéseire projekteket állít fel, ugyanakkor jogszabályi hátteret biztosít a megvalósításhoz. Településfejlesztési célok: - építési telkek és ehhez kapcsolódva új utcák kialakítása - ipari park cím megtartása, területének növelése, betelepülésének elısegítése - központ rehabilitáció - középületek környezetének rendezése, parkolók kialakítása, - csapadékvíz-elvezetı rendszer építése, felújítása,
26
- egészséges ivóvíz vezetékrendszer felújítása, építése, - szennyvízcsatorna hálózat bıvítése, szennyvíztelep felújítása - temetı létesítményeinek felújítása, építése - turisztikai jellegő területek fejlesztése, kialakítása - meglévı járdák, utak felújítása
4.4. Az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldások: Letenye Város Önkormányzat Képviselı-testülete a gazdasági elképzelései között fontosnak tartja az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó intézkedéseket. A települési önkormányzat – az önkormányzati törvényben meghatározott sorrendet követve - a következı közszolgáltatások ellátásával, azok biztosításával kapcsolatosan rendelkezik kötelezettséggel: - településfejlesztés, településrendezés, - az épített és természeti környezet védelme, - a lakásgazdálkodás, - a vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, - a csatornázás, - a köztemetı fenntartása, - a helyi közutak és közterületek fenntartása, - a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, - gondoskodás a helyi tőzvédelemrıl, - és a közbiztonság helyi feladatairól, - közremőködés a helyi energiaszolgáltatásban, - közremőködés a foglalkoztatás megoldásában, - gondoskodás az óvodáról, az alapfokú nevelésrıl, oktatásról, - gondoskodás az egészségügyi ellátásról, - gondoskodás a szociális ellátásról, - gondoskodás a gyermek és ifjúsági feladatokról, - a közösségi tér biztosítása, - a közmővelıdési, tudományos, mővészeti tevékenység, sport támogatása - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása, - az egészséges életmód közösségi feltételeinek elısegítése. Fenti feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg, - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetıségeitıl függıen, hogy -, mely feladatot milyen mértékben és módon lát el. /Ötv.8. § (1) bek. / A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésrıl, az általános iskolai oktatásról és nevelésrıl, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemetı fenntartásáról, köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. /Ötv. 8. § (4) bek./ A települési önkormányzat feladatai körében támogatja a lakosság önszervezıdı közösségeinek a tevékenységét, együttmőködik e közösségekkel ./ Ötv. 8. § (5) bek./
27
A városüzemeltetési feladatokat Letenyén az Önkormányzat Vállalatán az ÉKKÖV-ön keresztül látja el. A Képviselı-testület döntött az ÉKKÖV 2007. évben történı átszervezésérıl. Az átszervezés során a közszolgáltatások ellátására a leghatékonyabb és leggazdaságosabb megoldását kell választani.
Közigazgatás Az Ötv. 38. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a képviselı-testület egységes hivatalt hoz létre – polgármesteri hivatal elnevezéssel – az önkormányzat mőködésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való elıkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A polgármesteri hivatal ellátja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat. Fenti feladatokat településünkön, valamint Kistolmács, Murarátka, Zajk községek önkormányzatainak vonatkozásában Letenye Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala látja el. A hivatalban a tárgyi és személyi feltételek lényegében biztosítottak, az elkövetkezı ciklus során a pénzügyi lehetıségek függvényében elsısorban karbantartási, felújítási feladatokkal kell számolni. A hivatal mőködésében elsısorban a körzeti feladatok ellátásának javítása szükséges a ciklusprogramban. Fel kell készülni a közigazgatás esetleges további átszervezése esetén újabb feladatok (szabálysértés, további építésügyi hatáskörök) körzetesítésére. E feladatok ellátása nem különíthetı el a helyi hatósági ügyek intézésétıl sem, hiszen azokat a Polgármesteri Hivatalban ugyanazok a szakemberek, ugyanazzal a szaktudással és azokkal az eszközökkel látják el, amelyekkel a körzeti ügyeket, ezért a közigazgatás ezen részének fejlesztése, a munka minıségének javítása, az ügyfél központú ügyintézés, a „szolgáltató” közigazgatás megvalósítása mind a települési, mind pedig a körzeti igazgatásban egyszerre érvényesülhet. A közigazgatás jövıje napjainkban sok vitára ad okot különbözı fórumokon, abban azonban mindenki egyetért, hogy reformra szorul. A pénzügyi források korlátozottak, azonban a korszerő módszerek bevezetése nélkül a hivatalok már nem mőködhetnek. Az új közigazgatási eljárási törvény szabályai, az elektronikus ügyintézés lehetısége az ügymenetet - eddigi tapasztalataink szerint -, egyelıre nem egyszerősítik, hanem körülményesebbé teszik. Hozzájárul ehhez az Uniós elıírások átemelése a jogrendszerbe, valamint a hazai jogi túlszabályozás. Letenye Város Képviselıtestülete az elmúlt négy évben takarékos mőködési feltételek mellett biztosította a helyi és a körzeti igazgatás tárgyi és személyi feltételeit. Jelentıs elırelépés volt az ügyintézés színvonalában, hogy 2002-tıl megvalósult az ügyintézık számítógéppel való teljes ellátása és a számítógépek hálózatban történı üzemeltetése. Az elkövetkezı idıszakban azonban a rendszer avulását megelızendı, szükséges lenne a gépek folyamatos cseréje. Ez az elektronikus ügyintézés jövıbeni bevezetésének is minimális feltétele. A közigazgatás megfelelı színvonalának biztosítása érdekében szükséges: - a személyi állomány képzettségének javítása, - a közigazgatás szolgáltató jellegének erısítése, - az ügyfélfogadási idık felülvizsgálata, - az elektronikus ügyintézés lehetıségének megteremtése,
28
- az információs szolgáltatás mőködtetésének kiterjesztése ( honlapon, telefonon, porta szolgálat segítségével, - a közigazgatás tárgyi feltételeinek javítása (számítógép, gyors internet hozzáférés, több kodex jogtár hozzáférés, - a kistérségi társulás munkaszervezetével történı szorosabb együttmőködés, jobb információcsere, tekintettel az egyre növekvı számú közös feladatra. A Polgármesteri Hivatallal kapcsolatos konkrét fejlesztési elképzelések: - elhasználódott számítógépek cseréje, - korszerő programok beszerzése, - fénymásolók cseréje, - iroda-berendezések pótlása, - a tárgyaló terem berendezéseinek fejlesztése, - mellékhelyiségek felújítása, - irattár bıvítése, - házasságkötı terem hıszigetelése, padlószınyeg cseréje.
Az épített és természeti környezet védelme A Képviselı-testület az épített és természeti környezet védelme érdekében a ciklus során: - áttekinti a védelmet igénylı, vagy védelem alá vonandó építészeti, illetve természeti értékeket, - szükség szerint megalkotja, illetve módosítja a helyi védelemrıl szóló rendeletét, - a helyi építészeti védelmet igénylı épületek esetében vizsgálja a intézkedés lehetıségét. - áttekinti a helyi néprajzi kiállítás létrehozásának lehetıségét, illetve bıvíti a meglévı helytörténeti győjteményt. A településkép javítása érdekében javaslatokat dolgoz ki, intézkedési tervet fogad el a gondozatlan ingatlanok rendbetétele, az életveszélyessé vált ingatlanok bontása/felújítása érdekében. A rendezési terv felülvizsgálata során a Képviselı-testület a jelenlegihez képest fokozottabban figyel az épített és természeti környezet védelemre. Lépéseket tesz ugyanakkor az elfogadott környezetvédelmi program végrehajtása érdekében. Támogatja és keresi a lehetıséget a Mura folyó, illetve a Letenye közigazgatási területén lévı természeti értékek megóvására, illetve védetté nyilvánítására. Meg kell akadályozni a mezıgazdasági vállalkozók természet romboló tevékenységét, többek között: - rétek, gyepek felszántását - nádasok és természeti értékek égetését - fasorok kivágását és felszántását.
29
Lakás és egyéb önkormányzati helyiség gazdálkodás A rendszerváltást követıen közel száz lakás került önkormányzati tulajdonba. A ’90-es évek közepétıl a lakások háromnegyed része elidegenítésre került a magas üzemeltetési költségek miatt. 2002. évben 25 db lakás volt önkormányzati tulajdonban. Jelenleg az Önkormányzat 29 db lakással és 9 db nem lakás célú, többségében üzlethelyiség céljára bérbeadott helyiséggel gazdálkodik. Az elızı ciklusban, 2003. évben az Önkormányzat bérlakás építési pályázaton elnyert öszszegbıl 8 db szociális bérlakást építhetett a településen. (A pályázaton elnyert mintegy 46 millió Ft összeget az önkormányzat 23 millió Ft saját résszel egészítette ki.) Az új lakásokba 2005. február 1-jével költözhettek be a szociális helyzetük alapján kiválasztott lakók. Az Önkormányzat lakásgazdálkodási tevékenysége során: - felmérést készít a helyi lakásgazdálkodási helyzetrıl, a jövıben várható lakásigényekrıl (beleértve a nem megfelelı lakáskörülmények felszámolása miatt jelentkezı igényeket is), - gondoskodik a lakásgazdálkodáshoz kapcsolódó helyi rendeletek felülvizsgálatáról, - kezdeményezi a különbözı közszolgáltatások fenntartásához szükséges - szolgálati lakás, - bérlakás, - szociális bérlakás állomány állagának javítását, illetve az állomány növelését. - megvizsgálja a jelenlegi lakásállomány jelenlegi színvonalát, a rövid és középtávon várható felújításokat, majd dönt az eladásról, vagy idıtervet állít fel a felújítások elvégzésére, hozzájuk forrást határoz meg - az eladott bérlakásokkal megegyezı számban új bérlakásokat létesít, így segítve a településen belüli lakás mobilitást. Az Önkormányzat az egyéb, nem lakáscélú helyiségei jobb kihasználásának lehetıségeit rendszeresen megvizsgálja. A hasznosítás során figyelembe veszi a közszolgáltatások biztosításának elsıbbségét, majd a felesleges kapacitások gazdaságos kihasználására törekszik. Megvizsgálja új önkormányzati nem lakás célú bérlemények létesítésének lehetıségeit, illetve a beruházás megtérülésének feltételeit. Fokozott figyelmet fordít az Önkormányzati ingatlanvagyon felélésének megállítására, illetve a vagyon növelésére.
Egészséges ivóvíz biztosítása , vízrendezés és csapadékvíz elvezetés
Az ivóvízzel történı ellátás a Dél-Zalai Víz- és Csatornamő Zrt. szolgáltatón keresztül történik. A szolgáltatónál az Önkormányzat részben tulajdonos. Csapadékvíz-elvezetı rendszer a városban jelenleg rossz állapotú, mintegy a rendszer felét érintıen felújítása indokolt. Az Önkormányzatnak egy átfogó tervet indokolt készíttetnie az egész rendszerre, így a beavatkozások szakszerőségét elısegíti.
30
Meg kell vizsgálni a külterületi csapadékvíz elvezetı rendszereket, illetve a befogadókat is. A felülvizsgálatra a megépült M7-es autópálya miatti viszonyok megváltozása miatt van szükség. A Polgármesteri Hivatalnak felhívásokkal, eredménytelenség esetén szankciókkal rá kell szorítani az árkok és vízfolyások üzemeltetıit a folyamatos karbantartásra. Meg kell akadályozni, hogy a mezıgazdasággal foglalkozó vállalkozók az árkokat felszántsák és megszüntessék.
Csatornázás
A településen szorgalmazni kell a teljes csatornahálózat kiépítését, ezért keresni kell a lehetıséget az eddig rá nem kötı ingatlanok tulajdonosainak bekötésre való rászorítására. E célt szolgálja egyébként a talajterhelési díj, amely azt a kibocsátót terheli, aki a mőszakilag rendelkezésre álló csatornára nem köt rá. A díj az Önkormányzat környezetvédelmi alapjának bevételét képezi, amely évente mintegy 200 000,- Ft-ot jelent. A rendszer bıvítésével az eddig el nem látott ingatlanokhoz is a vizet lehetıleg e ciklus során el kell vezetni. Új lakó- illetve ipari ingatlanok létesítése esetén a hálózatba kell kapcsolni ezen területeket is. A kiépítéshez, korszerősítéshez pályázati lehetıségeket kell keresni, mivel a beruházást csak önerıbıl a település nem tudja megvalósítani. Ugyancsak meg kell valósítani pályázati forrás segítségével a jelenlegi szennyvíztisztító telep felújítását, illetve fejlesztését is, amit az üzemeltetı Dél-Zalai Víz- és Csatornamő Zrt.-nél kell szorgalmazni. Köztemetı fenntartása Az Önkormányzat kötelezı feladatként köteles ellátni a köztemetı fenntartással kapcsolatos feladatokat. Jelenleg az Önkormányzat két temetı üzemeltetési feladatait látja el az ÉKKÖV által. A köztemetı fenntartás, mint közszolgáltatás biztosítása, és színvonalának emelése érdekében az alábbi feladatok vannak: - Át kell tekinteni az Önkormányzat köztemetı rendeletét. - Gondoskodni kell a köztemetı megfelelı színvonalú fenntartásáról. - Biztosítani kell azt, hogy a köztemetık megfeleljenek a jogszabályokban meghatározott követelményeknek. Ennek érdekében a következı fejlesztésekre, felújításokra van szükség: - Az Egyedutai temetıben: ravatalozó korszerősítése és bıvítése, parkosítás, járda és kápolna felújítása, - A Letenyei temetıben: ravatalozó és urnafal építése. Meg kell vizsgálni a Letenyei temetı várható üzemelési idıtartalmát, illetve üzemelés kitolásának lehetıségét, mert várhatóan 10 éven belül megtelik. A rendezési tervnél foglalkozni kell új temetı létesítésének lehetıségeivel is, valamint a temetı helyét is felül kell vizsgálni.
31
A helyi közutak és közterületek fenntartása A Képviselı-testület a helyi közutak fenntartásával kapcsolatban a közúthálózat olyan kialakítására törekszik, melyek megfelelnek a település igényeinek. - Szükséges a belterületi utak folyamatos karbantartása, felújítása különösen a következı útszakaszokon: - Béci u., Sport u., Arany János u., Baross Gábor u., Maros u., Királyi Pál u., Csányi u., Zalka Máté, Fenyı u.. - Új utak építése szükséges az új lakótelkek és ipari telkek kijelölése esetén. - Új járda létesítése esetlegesen az új lakóutcák mellett átgondolandó. Fontos feladat a meglévı járdák folyamatos felújítása. - A központ rekonstrukció keretében a település központjában az aszfaltos burkolatú járdák és parkolók pályázati forrásból történı felújítását, burkolatuk kıburkolatra cserélését tervezzük. - Parkolót szükséges kiépíteni a termálfürdı bejáratához, a kemping területén, továbbá a hivatal épületénél. A közút fenntartását a tevékenység volumenétıl függıen saját erıvel, illetve külsı szolgáltatóval végezzük. A Képviselı-testület kívánatosnak tartja a közterületek megfelelı színvonalon történı fenntartását, ennek érdekében a következı feladatokat határozza meg: - Fokozott figyelmet kell fordítani a közterületek gondozására, tisztán tartására. - Be kell kapcsolódni a más szervek által meghirdetett település virágosítási programba, ehhez kérni kell támogatók, önkéntesek segítségét. - Gondoskodni kell a közterületek fásításáról, az elöregedett, veszélyes fák kivágásáról és pótlásáról. - Díszburkolattal kell ellátni a Kastély és a Termálfürdı környezetét. - Nagyobb figyelmet kell fordítani a köztéri építmények állagának megırzésére. - Látványelemekkel (pl. szobor, szökıkút, óra stb.) kell gazdagítani a központi közterületeket. - A fejlesztéseket különösen a városközpont és annak közvetlen környékére kell koncentrálni, beleértve a kastély templom, paplak, termálfürdı környezetét - Uniós szabványos játszótér kialakítása szükséges a településen A közterület fenntartási feladatokat jelenleg az ÉKKÖV, valamint külsıs vállalkozó a közmunkásokkal látja el.
A köztisztaság és településtisztaság fenntartása A köztisztaság és településtisztaság fenntartási közszolgáltatás biztosítása érdekében az Önkormányzat: - Gondoskodik a kommunális hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról. - A zalabéri hulladékgazdálkodási rendszer beindulásáig a szolgáltatást az Önkormányzat egyelıre az ÉKKÖV szolgáltatóval végezteti, illetıleg a jogszabályi elıírásoknak való megfelelés érdekében átmenetileg más megoldást keres. Késıbbiekben a Zalabéri rendszer részeként az adott szolgáltatóval mőködik közre.
32
- propagandát folytat a szemétszállítási szolgáltatás kihasználása érdekében – tájékoztatva a lakosságot a szemétégetés negatív környezeti hatásáról, - A zalabéri rendszer beindulásával, még e ciklus folyamán bevezeti a szelektív hulladékgyőjtést. Gondoskodik arról, hogy a településen kihelyezésre kerüljenek a szelektív hulladéktároló edények. - Évente 2 alkalommal megszervezi a lomtalanítási akciót. - Évente több alkalommal szemétgyőjtési akciót szervez a lakosság és a civil szervezetek, valamint a tanulók bevonásával, - Rendszeresen gondoskodik a köztemetıknél található konténerek ürítésérıl. - Biztosítja azt, hogy a közterületekre hulladékgyőjtı edények megfelelı számban legyenek kihelyezve, illetve rendszeres idıközönként ürítésre kerüljenek. - Gondoskodik az önkormányzati közutak téli síkosság mentesítésérıl és a hóeltakarításról. - A közterületek tisztán tartásáról, a zöldfelületek gondozásáról az ÉKKÖV, valamint külsıs vállalkozó a közmunkásokkal gondoskodik.
A helyi tőzvédelem Letenye Város Önkormányzatának Hivatásos Önkormányzati Tőzoltó Parancsnoksága illetékességi területe a letenyei kistérség 26 településére terjed ki. Az Önkormányzat a helyi tőzvédelmi feladatok ellátása, illetve színvonalának javítása érdekében: - folyamatos kapcsolatot tart a katasztrófavédelemmel, kiemelten a helyi tőzoltó egyesülettel és a polgári védelemmel, - közremőködik az évente megrendezésre kerülı tőzoltó tábor szervezésében és támogatja tőzoltó versenyeken résztvevı csapatokat, - közremőködik a tőzoltóság eszközeinek korszerősítését, bıvítését célzó pályázati tevékenységben. - A polgármesteri hivatal, illetve az önkormányzati intézmények vonatkozásában - figyelemmel kíséri a tőzvédelmi szabályzattal való rendelkezést, - tájékoztatást kér a szabályozások évenkénti felülvizsgálatának, a tőzvédelmi oktatás megtartásának és a kapcsolódó nyilvántartások vezetésének megtörténtérıl, - rendszeresen ellenırzi a települési tőzriadó alkalmával alkalmazandó sziréna mőködıképességét. A ciklus során cél lehet a Letenyei Körzeti Tőzoltó Egyesület köztestületté alakítása. Ehhez, továbbá az egyesületi élethez, a vonulóképesség biztosításához, a szakképzésekhez a Képviselı-testület további támogatást nyújt,
A közbiztonság helyi feladatainak ellátása A Képviselı-testület a helyi közbiztonsági feladatok ellátása, illetve színvonalának javítása érdekében a ciklus során: - Javítani kívánja a kommunikációt és az információáramlást a helyi rendvédelmi szervek és az Önkormányzat között. - Fokozottabban támogatja a közbiztonság növelését segítı programok, tájékoztatók szervezését, ilyen programok tartását kezdeményezi a rendvédelmi szerveknél,
33
- Támogatja a polgárırség mőködtetését (szorgalmazza a polgárır szervezet aktív tevékenységét, helyet biztosít számukra, anyagilag támogatja az eszközbeszerzéseket), - Javaslatokat, észrevételeket tesz a rendırség helyi munkájának hatékonyabbá tételére, beszámolót hallgat meg a letenyei Rendırırs munkájáról, támogatja az önálló rendırkapitánysággá szervezését. - felhívja a rendırség figyelmét a tudomására jutott, közbiztonságot veszélyeztetı körülményekre. Jelenleg a településen határırség, rendırség és önkéntes alapon polgárırség mőködik. Az Önkormányzat a mőködésüket támogatja, évente koordinációs és beszámolási megbeszéléseket tartat.
Közremőködés a helyi energiaszolgáltatásban A településen a közvilágítási szolgáltatást 2006. évtıl az E-ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. Ezzel a település jelentıs áramdíj csökkenést ért el, azonban a ciklus során figyelemmel kell kísérni az áramdíj alakulását, ugyanis az energiapiacon más szolgáltatók megjelenésével árverseny alakult ki. Az Önkormányzat a ciklus során : - lépéseket kíván tenni a jelenleg el nem látott területek energia szolgáltatási infrastruktúrájának kiépítésére, - szorgalmazza a lakossági bekötéseket, - pályázati lehetıségeket keres az energiaellátás korszerősítésére, a légvezetékeknek elsısorban a központi területeken földkábellel történı kiváltására. Az önkormányzati intézményekben a világítás rendszer korszerősítése az elmúlt ciklusban megtörtént, a világítótestek cseréje után, az elektromos áram felhasználás jelentısen csökkent.
Gondoskodás az óvodáról, az alapfokú nevelésrıl, oktatásról
Városi Óvoda: Letenye Város Képviselıtestülete az elmúlt ciklusban elfogadta az önkormányzati minıségirányítási programját. Az abban foglaltak szerint, a helyi adottságok , a szakmai, valamint a szülıi igények alapján az óvoda hosszútávra megfogalmazott minıségi elvei továbbra is érvényesek lehetnek: - Kiemelt nevelési cél a különleges gondozást igénylı óvodásokkal való integrált foglalkozás. - Elsıdleges szempont a gyermekek biztonsága, balesetveszélyes helyzetek elkerülése, balesetmentes eszközök (udvari játékok, tornafelszerelések, bútorok, stb.) használata - A szociokultúrálisan hátrányos körülmények közül érkezı gyermekek különös törıdést igényelnek. Fejlesztésükkel elısegíthetı az egyenlı esélyek megteremtése, felzárkóztatásuk. - A Képviselı-testület megvizsgálja a bölcsıdei ellátás beindításának lehetıségét. - Továbbra is biztosítja a zenei képzést, de a mőködési feltételeket felül kell vizsgálni.
34
- Az Önkormányzat támogatja az óvodai nevelés során a lehetıség szerinti különféle tanfolyamok, képzések tartását. - Áttekinti az intézmény mőködtetésének formáját a legkedvezıbb normatív finanszírozás igénybevétele céljából (közös fenntartás, intézményirányító fenntartás, kistérségi társulás stb.), és felülvizsgálja a vonatkozó alapdokumentumokat. - Uniós szabványoknak megfelelı játékok beszerzését folytatni kell, lehetıség szerint pályázat igénybevételével. - Az elmúlt ciklusban az egyedutai óvoda épületén egy nagyobb mértékő felújítás megtörtént, azonban tekintettel a régi épületre, a folyamatos külsı-belsı karbantartásra és a környezet, udvar rendbentartására e ciklus során is kiemelt figyelmet kell fordítani. - A Bajcsy utcai óvoda épületének tetıszerkezetének cseréje szükségessé vált. Az elmúlt ciklusban a Pénzügy Minisztériumhoz fordultunk a vis major pályázati alapból elnyerhetı támogatásért, 23 milliós költségvetéssel. Válasz ez ideig nem érkezett. Információk szerint a pályázat nem nyert, ezért másik pályázatot kell beadnunk A pályázat sikere esetén az I. számú óvoda új magastetıt kapna. Az elkövetkezı idıszak feladata lesz továbbá egy teljes felújítás is (főtésrekonstrukció, nyílászárók cseréje).
Andrássy Gyula Általános Iskola Letenye Város Önkormányzata az alapfokú oktatást a Andrássy Gyula Általános Iskola két épületében éves szinten mintegy 400 tanuló részére biztosítja. Az alapfokú oktatási feladatai ellátása során Letenye Város Önkormányzatának Képviselıtestülete kiemelt feladatának tartja: - Az idegen nyelvek és a számítástechnika oktatásának támogatását, - a tehetséggondozást, versenyeken való részvételt, - a pszichológiai és logopédiai segítést. - Az Önkormányzat a ciklusban, plusz feladatként továbbra is vállalja, hogy a tanulók két idegen nyelv, az angol vagy a német között választhatnak. - A tankötelezettség meghosszabbodása miatt fontos lenne fejlesztı pedagógus beállítása. - Az intézményben továbbra is mőködtetni kell – esetleg más szervezeti keretben -, a Pedagógiai Szakszolgálatot, amely 28 településen látja el a logopédusi és gyógytestnevelési feladatokat, így a rászoruló gyermekek helyben kapják meg a szükséges segítséget. - Szükséges lenne rendszergazda foglalkoztatása a számítógép állományra tekintettel, - esetleg kistérségi keretek közt. - Az Andrássy Gyula Általános Iskolára több pályázat került benyújtásra (komplett felújítás, közösségi tér kialakítás, sportpálya felújítás pl.), ezen pályázatok nem nyertek, így a beruházások elmaradtak. - Az iskola épületére irányzatra benyújtott pályázatunk helyett, melyben 4 új tanterem, egy könyvtárszoba és egy sportcsarnokként is használható új tornaterem építésére pályáztunk, sikertelensége miatt, ismételten be kell nyújtanunk. - E ciklus fı feladata lesz az épület főtésrekonstrukciója, burkolatok, nyílászárók cseréje. Fontos felújítási program az elavult víz és elektromos vezetékek cseréje is.
35
- Lehetıség szerint gondolkodni kell a Kossuth utcai intézmény integrálásáról is, valamint a felszabaduló épület hasznosításáról is. Az intézményeknél kezdeményezni, illetve a ciklus során is folytatni kell: - az energiatakarékossági szempontok elıtérbe kerülését: a főtés, a víz, és villamos energia költségek csökkentését, - belsı számítógépes hálózat kiépítését, annak fejlesztését - A közoktatási intézményektıl a jogszabályban elıírt kötelezı eszközállomány biztosítására, pótlásra, az avultság, elhasználódás miatti cserére vonatkozó igényterv összeállítását. - Az intézmények kihasználtságának növelését, ennek érdekében a Képviselı-testület támogatja az intézményt népszerősítı programok szervezését, valamint az intézményeknek bemutatkozási lehetıséget biztosít az Önkormányzat honlapján. - Szorgalmazza az oktatási intézmények közötti kapcsolat építését és fenntartását. - Az Önkormányzat segíti az intézmények pályázati tevékenységét, figyelemmel kíséri a benyújtott pályázatokat és azok megvalósulását. - Pályázati forrást kell találni egy szabványos tornacsarnok megépítésére az iskolánál. - Ugyancsak pályázati forrást kell találni a meglévı projektekre, illetve az intézmények felújítására, bıvítésére. - Meg kell vizsgálni a technikai személyzet (takarítók, karbantartók), illetve feladataik más formában történı megoldását. - Meg kell vizsgálni az óvoda és iskola közös konyhával történı ellátásának lehetıségét. - Át kell gondolni mind az óvodánál, mind az iskolánál az egy telephelyen történı üzemelés feltételeit. - Tanulmányt kell készíttetni az alternatív energiával történı intézményi ellátásra, illetve a két intézmény közös főtésérıl is. Az oktatási tevékenység kornak megfelelı színvonalon történı biztosításához fejlesztésekre, felújításokra van szükség. Legfıképp az épületek korszerősítése, energiatakarékosság elısegítése (nyílászárók cseréje, főtésrekonstrukció, utólagos szigetelések), vezetékhálózatok és burkolatok cseréje szükséges minden intézményi épületnél. Konkrét projekt ez idı szerint az óvoda épület magas tetıvel történı ellátása, illetve az iskolaépület bıvítése. Fel kell készülnie a jelenleg a Megyei Önkormányzat által fenntartott kisegítı iskola várható bezárásával kapcsolatos teendıkre. A kialakuló helyzet kezelésére intézkedési tervet kell összeállítani, az épület vagyon hasznosításának lehetıségeinek vizsgálatára tanulmányt kell készíteni.
Gondoskodás az egészségügyi ellátásról
Az Önkormányzat kötelezı feladata az egészségügyi alapellátás biztosítása. A Képviselıtestület a gazdasági program idıtartama alatt az egészségügyi szolgáltatást a következı módon kívánja biztosítani. - Fenntartja
36
- a háziorvosi ellátást ( 2 rendelıben 2 praxissal), - a védınıi ellátást, - a fogászati ellátást (2 rendelıben 2 praxissal). - Hely biztosításával biztosításával támogatja a mentıállomást (fenntartó az OMSZ) és a hétvégi orvosi ügyeletet (kistérség a fenntartó) - A nagykanizsai Kórház- és Rendelıintézettel kötött feladat ellátási szerzıdés alapján biztosítja az egészségügyi közszolgáltatást, a járó beteg ellátást Letenyén, ingatlan rendelkezésre bocsátásával, melyet a nagykanizsai kórház üzemeltet. - Támogatja az egészségügyi ellátás színvonalát szinten tartó, illetve növelı fejlesztéseket, ezekhez pályázati lehetıségeket keres. - Az általános egészségügyi helyzet javítása érdekében kezdeményezi – az egészségügyi, higiéniai szempontból nem megfelelı, illetve sérülékeny településrészek felkutatását, és a helyzet javítására vonatkozó programok kidolgozását, majd megvalósítását. - A parlagfő elleni védekezésre nagyobb hangsúlyt fektet. Beszámoltatja a Polgármesteri Hivatalt az ez irányú hatósági tevékenyégérıl, az elért eredményekrıl, támogatja a témával kapcsolatos ismeretterjesztést, illetve a parlagfő terjedése ellen küzdı akciókat. Gondoskodás a szociális ellátásról
Az Önkormányzat Képviselı-testülete fontosnak tartja a szociális alapellátások biztosítását, olyan szociális háló megteremtését, mely biztonságot nyújt a település lakosságának. A szociális ellátások területén az Önkormányzat a ciklus során a következı feladatokat jelöli meg: - A Képviselı-testület évente legalább egy alkalommal – illetve központi jogszabályváltozások miatt szükség szerint – felülvizsgálja a helyi szociális ellátások rendszerét meghatározó rendeletét. - Továbbra is alapvetı célkitőzése, hogy az Önkormányzat a valóban rászorulókat támogassa segélyezési tevékenysége során. - A nevelési- oktatási intézményekbe járó, rászoruló gyermekek esetében erısítse a támogatási tevékenység családsegítési jelleget. - Az idıskorúak támogatása során komplex segítséget nyújtson. - Szociális információszolgáltatás kiterjesztését a Polgármesteri Hivatalban. Letenye Város Önkormányzata a Gondozási Központban a következı szociális ellátásokat és szolgáltatásokat biztosítja: Személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátás: - étkeztetés - házi segítségnyújtás, - nappali ellátás Személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátás: - átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény: idıskorúak gondozóháza - nappali ellátást nyújtó intézmény: idısek klubja - A fenti szolgáltatások körének, illetve az átmeneti elhelyezést nyújtó férıhelyek számának bıvítését legalább 30 fıre a Képviselı-testület ciklusa alatt megvizsgálja, hozzá pályázati forrást keres.
37
Gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás
Az Önkormányzat Képviselı-testülete kiemelten kezeli a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat. A kapcsolódó szolgáltatások körében ellátandó feladatok: - Évente felül kell vizsgálni a helyi gyermekvédelmi rendeletet. - A rendelet módosításánál figyelembe kell venni a gyermekvédelmi rendszer által tett jelzéseket, észrevételeket. Az Önkormányzat a következı gyermekvédelmi szolgáltatásokat, ellátásokat biztosítja: - Gyermekjóléti és családsegítı szolgálat (a szolgáltatást közvetetten a Mura menti Többcélú Társuláson közremőködésével biztosítja. - A ciklus során a Képviselı-testület a gyermekjóléti és családsegítı szolgálat saját szervezésben, Letenye székhellyel történı ellátásának lehetıségét megvizsgálja. - Az Önkormányzat támogatja és ösztönözni kívánja a különféle ifjúsági klubok mőködését, illetve minden olyan programot, rendezvényt, mely az ifjúság kulturált szabadidı eltöltését, nevelését, mővelıdését szolgálja.
Közösségi tér biztosítása, valamint a közmővelıdési, tudományos, mővészeti tevékenység, és a sport támogatása Az Önkormányzat a közmővelıdés és kultúra tevékenységekkel kapcsolatban illetve a jogszabályokban elıírt szolgáltatások biztosítása és a szolgáltatások színvonala emelése érdekében a következı feladatok ellátásának szükségességét fogalmazza meg: „Fáklya” Mővelıdési Ház és Könyvtár A könyvtár mőködtetése során - intézkedéseket kell tenni a könyvállomány gyarapítása érdekében, ehhez ki kell használni a pályázati lehetıségeket, fogadni kell a magánszemélyek, intézmények, vállalkozások könyv, elektronikus információhordozó, folyóirat, felajánlásait, illetve anyagi támogatását. - ismertté kell tenni a könyvtári szolgáltatások körét, - bıvíteni kell a könyvtár eszköz ellátottságát, különösen a számítógépes ellátottságot, az internet hozzáférést, az elektronikus információhordozók használatát, - Napirendre kell tőzni a könyvtár épületének karbantartását (nyílászárók, tetı zsindelyek vegyszeres kezelése, stb.) - a Képviselı-testület támogatja a kistérségi társulás keretében meg szervezendı mozgókönyvtári szolgáltatás létrehozását
38
A mővelıdési ház mőködésével kapcsolatban a Képviselı-testület az alábbiak biztosítását tartja fontosnak: -az épületet pályázat segítséggel fel kell újítani, funkcióval meg kell tölteni - állagát a felújításig meg kell ırizni, - biztosítani kell a szükséges költségvetési forrásokat - pótolni kell az elhasználódott eszközöket, fejleszteni kell a meglévı eszközállományt: - a kastély új funkcióinak kialakítása során gondoskodni kell arról, hogy kulturális, közmővelıdési feladatokat is ellátó szervezetek, egyesületek (pl. ifjúsági klub, nyugdíjas klub, közéleti klub, vox varietas, stb) számára biztosítva legyen a mőködésükhöz szükséges közösségi hely, - pénzügyi, anyagi támogatást nyújt a vállalt feladataik ellátásához, - pályázati tevékenységét segítse az Önkormányzat. - Bemutatkozási lehetıséget kell biztosítani a helyi mővészek számára (költıi est, felolvasó est, kiállítások, bemutatók szervezésével). - Szorgalmazni kell a település múltját bemutató tárlat összeállítását, és a tárlat bıvítését. - Támogatni kell a helyi kiadványok megjelenését. - A települési rendezvényeket, fesztiválokat, Muramenti Napok rendezését pályázatok segítségével még színvonalasabbá kell tenni. A Képviselı-testület fontosnak tartja a sporttal kapcsolatos tevékenységeknek a településen jó színvonalon tartását. Ennek érdekében: - Segítséget nyújt a település sportéletének helyet adó épületek és pályák folyamatos karbantartásához, rendben tartásához. - Pályázatot nyújt be tornacsarnok építése érdekében - Megvizsgálja egyéb sportpályák (kosár,- röplabda,- teniszpálya) létesítésének lehetıségét. - Támogatja a település sportegyesületeit. - Segíti és szorgalmazza a sportegyesületek pályázati tevékenységét. - Biztosítja a Termálfürdıben az úszásoktatást, - Sportrendezvények szervezését Letenyén kiemelten támogatni kívánja (strandröplabda, kerékpár-kupa, stb.
Zeneiskola Mővészeti Iskola és Fúvószenekar Az intézmény 2002-2006. közötti idıszakban – a 2000-ben elindított – tevékenység – kiszélesítésének stabilizálására törekedett. A fenntartó ezt az önkormányzati támogatás összegének növelése mellett is – támogatta. Így 2003-ban – a zenemővészet és tánc mellé – belépett a képzımővészeti ág. 2002-2005. között – zalaegerszegi szaktanácsadó irányításával – a tánc-tanszak moderntánc és mazsorett- koreográfiákkal töltıdhetett fel. A fúvószenekar (1983-tól számolva) 2005. március 15-én teljesítette 600. fellépését. A fenntartó támogatásával 2005-2006-ra a hangszerpark minıségileg közelített az EU-s színvo-
39
nalhoz, táncmővészeti ágon – hasonlóan ehhez – gálaruhák és jelmezek jelentek meg, a képzımővészeti ágon pedig, a külsı környezetben szervezett foglalkozásokat, tájfestészetet.
A Képviselı-testület a ciklus során továbbra is támogatni kívánja, hogy az intézmény továbbra is magas színvonalon, minél több érdeklıdı számára, és minél több képzési formában, elısegítse a fiatalok tehetségének kibontakoztatását, a szabadidı hasznos, kreatív eltöltését. Egyetért az intézmény azon törekvésével, hogy megbízhatóan hagyományozza, a zenekar kultúrértékét az utánpótlással biztosítsa, és minıségi munkával fejlessze. -
-
A Képviselı-testületnek ezért a képzés fenntartása érdekében vizsgálnia kell a további finanszírozás lehetıségeit. A teljes normatíva igénybevétele érdekében jogszabályi elıírások alapján 2007. évben le kell folytatni a mővészeti iskolára a minısítési eljárást. A minısítési eljárás lefolytatásának függvényében meg kell vizsgálni az intézménynek az Andrássy Gyula Általános Iskolába történı integrálásának lehetıségét. Keresni kell a mővészeti tevékenység esetleges szponzorait.
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása
Az Önkormányzat Képviselı-testülete a Polgármesteri Hivatalon keresztül biztosítja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. - A ciklus során is költségvetési támogatást kíván nyújtani a kisebbségi önkormányzatoknak. - Biztosítja elhelyezésüket és tárgyi eszközöket bocsát rendelkezésükre. - A Polgármesteri Hivatal ellátja a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásával, ügyvitelével kapcsolatos feladatokat. - Letenye Város Önkormányzata a kisebbségi önkormányzatokkal a támogatások módját, mértékét megállapodásban rögzíti, amelyet évente felülvizsgál.
Letenye Város Önkormányzatának külkapcsolatai
A kistérségi és települési kapcsolatokon kívül nemzetközi kapcsolataink is dinamikusan fejlıdtek az elmúlt idıszakban, amit az Unióhoz történı csatlakozás is elısegített azzal, hogy
40
megkönnyítette a határok átjárhatóságát, továbbá pályázatokkal támogatja a közös, határon átnyúló kulturális és egyéb programokat. Városunk legrégebbi, hivatalosan 1991-re datálható kapcsolata az ausztriai Prinzersdorf településsel elsısorban kulturális, oktatási együttmőködésre épül, ahol Letenyét a város Mővészeti Iskolája Fúvószenekara és a Fafaragó Mőhely képviselte több alkalommal, valamint letenyei tanulók és pedagógusok cserelátogatására is sor került. Letenye Város Önkormányzatának Képviselıtestülete Johann Exnernek és 2005-ben Georg Lohfink alpolgármesternek a két város tartalmas együttmőködése érdekében kifejtett tevékenységéért „Letenye Város Díszpolgára” címmel ismerte el. Az olaszországi Conselice kisvárossal 2002. évben, az Európai Unió „Kultúra 2000” pályázatán történı részvétellel kezdıdött Önkormányzatunk kapcsolata. A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházzal, továbbá francia résztvevıkkel közösen elkészített pályázat sikeresen, egy közös színházi elıadással zárult. A Conselice és Letenye város képviselıi által aláírt barátsági és együttmőködési nyilatkozat értelmében a két város delegációja, vállalkozók több alkalommal tettek látogatást egymásnál, vettek részt közös programokban. 2004. május elsején került sor a Prinzersdorf, Conselice és Letenye összetartozását kifejezı Európa- híd avatására. 2004/2005-ös tanévben az Andrássy Gyula Általános Iskola tanulói sikeresen szerepeltek Conselice város nemzetközi képzımővészeti és irodalmi pályázatán, ezért jutalmul a gyerekek olaszországi látogatáson vehettek részt. Kapcsolatokat ápol továbbá Önkormányzatunk a szlovéniai Lendva , valamint a horvátországi Csáktornya és Prelog városokkal, valamint Varasd megyével. Prelog és Letenye város vezetıi között 2005-ben került sor az együttmőködési megállapodás aláírására a gazdaság és a kultúra szinte minden területére kiterjedı szándékkal. A horvát várossal a kapcsolatok ápolását megkönnyíti a földrajzi közelség és a múltban fennállt természetes kapcsolatok újraélesztése. Az Andrássy Gyula Általános Iskola a Preloghoz tartozó draskoveci iskola igazgatójával 2006. januárjában felvette a kapcsolatot. Az intézmény részt vett egy horváth-magyar Uniós elıcsatlakozási pályázaton is. Bízunk abban, hogy a kulturális kapcsolatok elmélyülése megalapozza és elıkészíti a gazdasági együttmőködés lehetıségét is, amelynek érdekében a ciklus során további erıfeszítések szükségesek. A ciklusprogram során a pénzügyi lehetıségek függvényében megfontolás tárgyává kell tenni a külkapcsolatok további bıvítését, az Únió bıvülésére tekintettel pl. a Romániai háromszéki Réty (Reci) településsel. Letenye, 2007. március 29.
Halmi Béla Letenye Város Polgármestere
HATÁROZATI JAVASLAT:
41
Letenye Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a 2007-2011. évre vonatkozó Gazdasági Programját elfogadja. Az abban foglaltak végrehajtását évente április 30-ig áttekinti. Határidı: évente április 30. Felelıs: Halmi Béla polgármester Operatív végrehajtásért felelıs: Baloghné dr. Andel Zsuzsanna jegyzı Osztályvezetık Intézményvezetık
42
