Letenye Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához

Antiszegregációs Terv

Antiszegregációs Terv Letenye Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához

Letenye 2009. január 06.

1


TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK .........................................................................................2 1.

ANTI-SZEGREGÁCIÓS

LETENYE

HELYZETELEMZÉS

VÁROS

EGÉSZÉNEK

TEKINTETÉBEN ..............................................................................................3

1.1.

Oktatás helyzetképe...........................................................................5

1.1.1.

A Helyzetelemzés összegzése ........................................................................9

1.2.

Oktatási esélyegyenlõség érvényesülése .................................... 10

1.3.

Letenye Városrendszeres segélyezésben részesülõ lakossága

utcák szerint lebontva:.......................................................................... 13 1.4.

2.

Városi infrastruktúra helyzete .................................................. 15

1.4.1.

Közlekedés helyzete ..................................................................................... 15

1.4.2.

Közforgalmú közlekedés.............................................................................. 16

1.4.3.

Egyéb közlekedés ......................................................................................... 16

1.4.4.

Közmûvesítés.................................................................................................17

1.4.5.

Hírközlés....................................................................................................... 18

1.4.6.

Szemétszállítás, szemételhelyezés .............................................................. 18

1.4.7.

Temetkezési tevékenység............................................................................. 18

ANTI-SZEGREGÁCIÓS

HELYZETELEMZÉS

A

2001-ES KSH

NÉPSZÁMLÁLÁS

ADATAI ALAPJÁN .........................................................................................

3.

A SZEGREGÁLT TERÜLET PROBLÉMÁI........................................................22 3.1.

4.

20

A

A jelzett terület helyzete, jellemzõi ............................................22 SZEGREGÁTUM

SWOT

ANALÍZISE,

ERÕSSÉGEK,

GYENGESÉGEK,

LEHETÕSÉGEK, VESZÉLYEK AZONOSÍTÁSA .......................................................26

5.

ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM ............................................................... 27 5.1. Intézkedési mátrix........................................................................29

2


1. ANTI-SZEGREGÁCIÓS HELYZETELEMZÉS LETENYE VÁROS EGÉSZÉNEK TEKINTETÉBEN Az anti-szegregációs terv célja, hogy a város felmérje azon területeit, ahol a szegregáció már megindult, illetve ahol elõrehaladott állapotban van, és a fentiek szellemében kidolgozzon a szegregáció oldására irányuló programokat. A településeken belüli szegregáció országos, bizonyos tekintetben globális társadalmi jelenség, melynek kialakulásáért számos társadalmi, gazdasági és kulturális tényezõ felelõs. A szegregáció irányába mutató globális tendenciákat hazánkban tovább erõsítik olyan egyéb tényezõk, mint az alsó középrétegek jelentõs részének lecsúszása, ezzel párhuzamosan pedig az egyharmados társadalom kialakulása és a mélyszegénység elterjedése; az országon belüli regionális különbségek növekedése, az ország jelentõs részének társadalmigazdasági leszakadása. E folyamat a leszakadó területeken belül kialakult kisebb-nagyobb szegregátumokat érinti a leginkább kedvezõtlenül. A szegregációs folyamatokat súlyosbító harmadik tényezõ a többségi társadalom és a roma kisebbség között az elmúlt évszázadban keletkezett konfliktusok halmozódása és megoldatlansága. A szegregációnak többféle megjelenési formája van. Ezek közül a legjellemzõbbek a mélyszegénység, a tömbszerû elkülönülés, az oktatási szegregáció, a rossz megközelíthetõség és a rossz közbiztonság. Az integrált városfejlesztési stratégia városrészekre vonatkozó elemzése már kimutatja, hogy melyek a város rosszabb státuszú területei, ahol a népesség társadalmi összetétele és a terület fizikai jellemzõi is kedvezõtlenebbek. Az antiszegregációs tervben ezen városrészek kisebb területegységeit vizsgáljuk, ahol a szegregáció már elõrehaladottabb állapotban van. Az IVS keretein belül intézkedés születik az érintett területek beépítettségének korlátozására. Ennek felelõse a polgármester 2012. szeptember 30. határidõvel.

3


A következõ táblázat Letenye összesített jellemzõ társadalmi mutatóit mutatja be, melyekhez viszonyítani lehet a szegregátum(ok) mutatóit. (1. táblázat) Letenye jellemzõ társadalmi mutatói: Letenye összesen Lakónépesség száma 4 545 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 17,4 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 61,7 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 20,8 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk aránya az aktív korúakon 36,2 (15-59 évesek) belül Felsõfokú végzettségûek a 25 éves és 6,2 idõsebb népesség arányában Lakásállomány (db) 1 556 Alacsony komfort fokozatú lakások 17,2 aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya az aktív korúakon 38,9 (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk és rendszeres 19,8 munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 56,4 népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 33,4 Állandó népesség száma 4 630 Mutató megnevezése

Forrás: KSH

4


1.1.

Oktatás helyzetképe

A település- és a torz demográfiai szerkezet rányomja bélyegét a térség humán erõforrásainak minõségére. Iskolázottsági mutatók is rosszak. Letenyén csak alapfokú oktatási intézmény található. Középfokú oktatási intézmény hiányában a továbbtanuló diákok középiskolába Nagykanizsára és Lentibe ingáznak. A legtehetségesebb fiatalokat a felsõoktatás végleg kiemeli a településrõl, közülük szinte senki sem tér már vissza. E folyamatok konzerválják a humánerõforrásbeli elmaradottságot Az iskolázottsági színvonalra a 2001. évi népszámlálás adataiból tudunk következtetni. Az általános iskolát be nem fejezett népesség aránya a Lengyeltóti mellett a Letenyei statisztikai kistérségben a legmagasabb az egész Dunántúlon. Ez az arány Letenyére is elmondható Letenyén az érettségivel a lakosság mindössze 12,2 ezreléke rendelkezett, ami a régió legrosszabb mutatója, s nincs ez másként a felsõfokú végzettséggel rendelkezõk tekintetében sem (19,9 ezrelék).

Érettségivel rendelkezõk állandó népességhez viszonyított aránya a Nyugat-dunántúli régió statisztikai kistérségeiben 2001-ben (ezrelék) 111,2

Letenyei

133,0 133,7 137,7 143,1

Vasvári Õriszentpéteri Téti Zalaszentgróti

158,7 158,9 159,2 161,8 164,9 171,1 171,5 174,2 182,8 192,4 195,6 198,2 204,2 210,7

Lenti Celldömölki Csornai

kistérség

Kapuvári Szentgotthárdi Csepregi Sárvári Mosonmagyaróvári Nagykanizsai Kõszegi Körmendi Zalaegerszegi Keszthelyi Soproni

232,2 235,0

Szombathelyi Gyõri

0,0

50,0

100,0

150,0

200,0

250,0

ezrelék

Forrás: TEIR adatbázis, KSH (2005)

Letenyén 2007. júliusától megszûnt a Kárpáti u. 18. szám alatt a Zala Megyei Önkormányzat által fenntartott Letenyei Általános Iskola Diákotthon és Gyermekotthon. A diákok Letenye és környéke, valamint Lenti város iskoláiban folytatták tovább a tanulmányaikat. A gyermekotthonból a gyermekek lakásotthonokba költöztek, és onnan járnak iskolába. Zala Megyei Önkormányzat Gyermekotthona 2. sz. lakásotthon hálózata: 1. sz. lakásotthona: Letenye, Akácfa u. 31. 12 férõhely

5


2. sz. lakásotthona: Letenye, Ságvári u. 12. 10 férõhely Letenye, Fenyõ u. 13.20 férõhely.

Városi Óvoda Letenye Letenye Bajcsy Zs. u. 2. Intézmény neve, címe:

Városi Óvoda Letenye, Bajcsy-Zs. u. 2.

Telephely/Tagintézmény neve és címe:

Eötvös J. u. 5.

Fenntartó neve, címe:

Letenye Intézményfenntartó Mikrotársulás

ebbõl

Fõállású pedagógusok száma a intézményben: Gyermekek vagy tanulók száma a intézmény körzetében Hátrányos helyzetûek (HH)/ Halmozottan hátrányos helyzetûek (HHH)* A intézménybe járó gyermekek vagy tanulók száma: Magántanulók száma:

12 fõ 140 fõ

54 / 20 137 fõ

ebbõl

Sajátos nevelési igényû gyermekek vagy tanulók száma (diszlexia és egyéb részképesség zavarok is): 4 fõ Integráltan 4 fõ

ebbõl

gyógypedagógiai csoportban vagy tagozaton 0 A HH / HHH gyermekek vagy tanulók száma: 52/19 Más település (ek) rõl bejáró óvodás gyermekek száma: 17 fõ HH / HHH 8/5

6


gyermek-, tanulólétszám az óvodai csoport osztályban, csoportban (foka és neve)

Összese n 6 foglalkoztatóban vegyes életkorral 1. FOGL. 2. FOGL. 3. FOGL. 4. FOGL. Eötvös 1. FOGL. 2. FOGL.

137 fõ 24 fõ 22 fõ 22 fõ 23 fõ

HH / HHH 52 HH EBBÕL 19 HHH 9./1 6/ 1. 8/4 10/4.

24 fõ 22 fõ

9/4 10/5

SNI

4 0 2 1 1 0 0

Óvodás gyermekek száma a településen, bejárók, utazási feltételek:

ebbõl

ebbõl

A gyermekek, tanulók létszáma a település óvodáiban és általános iskoláiban Óvodába jár más településrõl bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülõk szgk.-val) falugondnoki szolgálattal egyéni (szülõk szgk.-val) egyéni (szülõk szgk.-val)

Összesen HH : HHH 491 137

172/89 52/19

17 12

4/4 4/4

/

5 5 2

Az óvodában a gyermekek 38%- a HH/ 14 % HHH.

7


A gyerekek utaztatása általában tömegközlekedési eszközzel történik, az intézményfenntartó mikrotársulás intézményei saját költségvetésükbõl minden gyermek számára megveszik az autóbusz bérletet, így ez a költség nem a szülõket terheli. Elenyészõ azon gyermekek száma, akik utaztatását a szülõk saját gépkocsival oldják meg. Gyógypedagógiai nevelés, oktatás Fõállású gyógypedagógusok létszáma összesen: 3 fõ, 2 logopédus, 1 pszcihopedagógus, SNI gyermekek, tanulók létszáma összesen: 4 fõ. Az intézmény Alapító okirata szerint 2002-tõl (pszichés fejlõdés zavarai miatt a tanulásban súlyosan akadályozottak) folyik a sajátos nevelési igényû óvodások integrált neveléseoktatása. (2002. szeptemberétõl folyamatosan nevelünk, hallássérült, középsúlyos és enyhe értelmi, beszédfogyatékos, autista, mozgássérült gyermekeket) Az óvodában a lemorzsolódás aránya nem számottevõ. A tanköteles korú gyermekek esetében egyre több szülõ él azzal a lehetõséggel, hogy indokolt esetben még egy évet maradjon a gyermeke óvodában. Kiemelt feladatként tekintjük a tanköteles és a HHH gyermekek esetében az igazolatlan hiányzások megszüntetését. Ha szükséges jegyzõi felszólítással hatunk a szülõre.

Az óvoda infrastrukturális jellemzõi:

eszköz/létesítmény

darab

logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztõ szoba nyelvi labor szükségtanterem számítástechnikai szaktanterem számítógép (min. P4 szintû) ebbõl Tornaterem Tornaszoba 1 §

az eszközt / létesítményt használó sajátos HHH nevelési gyermekek, gyermekek, igényû tanulók tanulók gyermekek, száma száma tanulók száma 29

91

19

1

4 0 0 0 2 0

23/10

4

Bajcsy utcai óvoda:

8


4 csoportszobában tevékenykednek a gyermekek. Ezen kívül egyéb tevékenységekre (tánc, testnevelés, logopédia, pszichológus, gyógypedagógus, szurdopedagógus, szakmai elõadások, értekezletek, ünnepélyek stb.) a tornaszoba és az udvaron a tornapálya áll rendelkezésre. Az óvoda lapos tetõs szerkezete beázik, ezért már veszélyezteti a gyermekek biztonságát. A Bajcsy utcai óvoda udvarán 1998 óta folyamatosan szüntettek meg olyan játékeszközöket, amik nem szolgálták a gyermekek biztonságát (vas mászóka- hintarakéta- helikopter). A fa játékok közül lecserélték az elkorhadt, az idõ folyamán tönkrement eszközöket. A fejlesztésekkor a biztonsági elõírásoknak megfelelõ fa játékok kerülnek az udvarra (filagória házikó, láncos és lengõhíd, homokozó, híd a medence fölé, stb.). §

§

Eötvös utcai óvoda: 1978-tól az iskolából kialakított óvodaként mûködik az épület. Két csoportszobával rendelkezik. Logopédiai, tánc és pszichológiai foglalkozásokat az óvónõi szobában oldják meg. A testnevelés foglalkozásokat a csoportszobákban végzik a gyermekekkel, mivel az óvoda nem rendelkezik tornaszobával. Az óvodában melegítõkonyha van, az ételszállítás a Bajcsy utcai óvodából történik. Az udvara szintén folyamatosan fejlesztve volt új fajátékok vásárlásával. Az épületek mûszaki állapota rekonstrukcióra szorul. A Bajcsy utcai óvoda lapos tetõs része beázik, hullik a mennyezete, az elektromos vezetékek eláznak, veszélyezteti a teljes épületszerkezetet.

Valamennyi épület gépészeti berendezései, nyílászárói cserére, felújításra szorulnak, ugyanígy a burkolatok, mellékhelyiségek

1.1.1. A Helyzetelemzés összegzése Ø A közoktatási feladatokat az óvoda intézményfenntartó mikrotársulásban (Murarátka, Kistolmács, Letenye, Zajk) létja el. A közoktatási szakszolgálati feladatokhoz kapcsolódó szolgáltatások közül a nevelési tanácsadás, a korai fejlesztés nehezen érhetõ el a mikrotársulás területén élõk számára. A gyermekjóléti alapellátások közül hiányzik a bölcsõde. Ø Letenyérõl óvodába járó gyermekek (120 fõ) 37 %-a HH/ 14 %-a HHH. Ø A mikrotársulás területérõl bejáró óvodások közül (17 fõ) 47 %-a HH / 14 %-a HHH. Ø A helyzetelemzésben vizsgált adatok nem tartalmazzák azokat a gyermekeket, akik a településen vagy a településen kívül élnek, de nem járnak óvodába. Adataikat nem ismerjük, a helyzet megoldása érdekében hatékonyabb együttmûködés szükséges a gyermekjóléti, védõnõi, gyermekorvosi hálózattal. Ezeket az adatokat õk tudják a

9


rendelkezésünkre bocsátani. Különösen fontos ez ahhoz, hogy a HHH gyermekek feltétlenül be legyenek óvodázva 3 éves kortól. Ø Az óvoda felvállalja a halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek teljes körû beóvodáztatását. Ø Az óvodapedagógusok megfelelõ végzettséggel rendelkeznek. A humán erõforrás tekintetében több olyan lehetõséggel is rendelkeznek, amely alapján a szolgáltatás ellátása még teljesebbé tehetõ (fejlesztõpedagógusok, gyógypedagógus). Ø Az óvodások közül az SNI-s gyermekek aránya 2,9 %. Ø Az óvoda nem folytat szegregáló nevelési, oktatási gyakorlatot. Ø A gyermekvédelmi felelõs a beóvodázott HH és HHH gyermekeket nyomon követi esetleges hosszabb hiányzás után. Ezeknél a gyermekeknél, ha tanköteles korúak különösen figyelemmel kísérjük a hiányzások számát és okát. Ø Az óvoda épületeinek korszerûsítése, felújítása feltétlenül szükséges, mert a gyermekek biztonságát veszélyezteti a jelenlegi állapot. (óvoda tetõ, villamoshálózatok, víz- és szennyvízvezeték, nyílászárók, stb.)

1.2. Oktatási esélyegyenlõség érvényesülése 1. A Program célja A Közoktatási intézményi esélyegyenlõségi programnak alapvetõ célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlõ bánásmód elvének teljes körû érvényesülését. Ennek érdekében az intézmény tervbe veszi az Integrációs Pedagógiai rendszer bevezetését. A program célkitûzéseit s annak feladatait az intézmény valamennyi dolgozója végrehatja. Az intézmény dolgozói nyilatkozatban vállalják, hogy az intézmény minden tevékenysége során biztosítják az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlõségét, a hátrányos helyzetû gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlõség elõmozdítása érdekében fogalmazzák meg és hajtják végre mindennapi tevékenységüket, különösen figyelve az alábbi területekre: - a beiratkozás, felvételi

10


-

nevelés-oktatás, ismeretközvetítés a gyerekek egyéni fejlesztése az értékelés gyakorlata a fegyelmezés, büntetés gyakorlata az ismeretanyag kiválasztása, alkalmazása és fejlesztése a humánerõforrás-fejlesztés, pedagógusok szakmai továbbképzése a partnerség-építés és kapcsolattartás a szülõkkel, segítõkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.

Jelenleg az intézményt a Letenye Intézményfenntartó Mikrotársulás tartja fenn, melynek gesztorszerve: Letenye Város Önkormányzata. Az óvodai nevelés Letenyén két épületben zajlik. A székhelyen (fõépületben) 4 csoport, az Eötvös utca 5. szám alatt pedig 2 csoport biztosítja a városban az óvodai ellátást. 2001/ 2002 Engedélyezett létszám: (fõ) 160 Nyitó létszám: (fõ) 160 Záró létszám. (fõ) 162 SNI-s gyermekek száma: (fõ) HH-s gyermekek száma 36 HHH-s gyermekek száma Más településrõl bejáró 24 óvodások száma: (fõ) Érzékszervi fogyatékos gyermekek száma (fõ) Értelmi fogyatékos gyermekek száma (fõ) Létszámadatok:

2002/ 2003 160 148 159 2

2003/ 2004 160 151 152 2

2004/ 2005 160 145 152 3

2005/ 2006 150 140 145 3

2006/ 2007. 150 136 140 3

2007/ 2008 150 137 140 3

2008/ 2009. 150 136 140 2

2009/ 2010. 150 136 2

27 35

32 34

34 32

39 30

25 21

31 17

65 20 17

58 23 11

2

2

2

1

1

1

2

1

-

-

1

2

2

2

-

1

A városi óvoda tavaly elnyerte az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kiírt a "Zöld óvoda " cím 2008/2009 pályázatot. A "Zöld óvoda " cím 2008/2009 pályázat: A pályázat célja: Az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium - a hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján - fontosnak tartja, hogy az óvodás korosztály sajátos, korcsoportjának megfelelõ módszerekkel és eszközökkel, valamint élményekre és tapasztalatokra épített tanulási környezet kialakításával olyan környezeti nevelésben részesüljön, mely hatékony rendszerbe szervezõdve biztosítja a kisgyermekkori nevelés eredményességét. A fenntarthatóság pedagógiájának erõsítése érdekében kifejtett magyar óvodai nevelési tevékenységek legjobb példáinak elterjesztése fontos feladat határainkon innen és határainkon túl.

11


Andrássy Gyula Átalános Iskola Letenye Bajcsy Zs. u. 2. Jelenleg az intézményt a Letenye Intézményfenntartó Mikrotársulás tartja fenn, melynek gesztorszerve: Letenye Város Önkormányzata. Az intézmény engedélyezett férõhelyeinek száma 2001-2008-ig 450 fõ, a 2009. évben 400 fõre módosult. Az intézmény júniusáig két épületben mûködött. A gyermeklétszám csökkenése miatt a Kossuth utcai épület bezárásra került és egy épületben folyik Letenyén 2009. szeptemberétõl az általános iskolai oktatás. 2001/ 2002 Tényleges tanulói létszám: 480 (fõ) Napközis és tanulószobás 131 tanulók: (fõ) 1-4 évfolyam: (fõ) 221 5-8 évfolyam: (fõ) 259 Számított létszám: (fõ) 480 SNI-s: (fõ) Tanulási beilleszkedési ne- hézséggel küzdõ (BTM) (fõ) HHH-s: (fõ) Bejáró tanulók: (fõ) 68 Évfolyamismétlõ: (fõ) 14 Létszámadatok:

Továbbtanulás, pályaválasztás: Tanév Gimnázium HHH 2006/2007. 27% 0% 2007/2008. 27,5% 0% 2008/2009. 29% 6%

2002/ 2003 479

2003/ 2004 445

2004/ 2005 417

2005/ 2006 404

2006/ 2007. 377

2007/ 2008 354

2008/ 2009. 361

129

165

160

152

158

144

182

213 266 479 -

194 251 453 -8 -

197 220 434 17 -

184 220 426 20 2

169 208 406 23 5

166 188 387 26 5

162 192 399 22 14

73 1

81 75 8

71 64 5

82 76 4

77 15

74 8

80 3

Szakközépiskola 33% 45% 40%

HHH 11% 11% 5%

Szakmunkásképzõ 40% 27,5% 31%

HHH 32% 45% 19%

Szakértõi és rehabilitációs bizottság alapján organikus és nem organikus okokra visszavezethetõ testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos gyermekek száma az intézményben: Tanév / fõ Organikus okokra Organikus okokra Érzékszervi Értelmi nem visszavezethetõ fogyatékos fogyatékos visszavezethetõ tanulók tanulók 2007/2008 6 1 2 14 2008/2009 4 1 2 18 2009/2010 4 1 17

12


Letenye Város Alapfokú Mûvészetoktatási Intézménye Letenye Arany J. u. 2. Az intézményben hangszeres, tánc és képzõmûvészeti oktatáson vehetnek részt a növendékek. tanév tanulói létszám letenyei tanulók vidéki tanulók (fõ) (fõ) (fõ) 2001/2002 230 124 106 2002/2003 240 132 108 2003/2004 282 170 112 2004/2005 298 161 137 2005/2006 293 177 121 2006/2007 273 163 110 2007/2008 219 147 72 2008/2009 216 151 69 2009/2010 210 135 75

1.3. Letenye Városrendszeres segélyezésben lakossága utcák szerint lebontva: 2009. Ady E. Akácfa

Kieg.cs. pótlék

Rendsz.gyv. támogatás

Rendszeres gyv. kedvezmény

Rendkívüli Óvodáztatási gyv. Átmeneti támogatás támogatás segély

2 3

2 1 2 3 2

Aradi Arany J. Bajcsy-Zs. Barátság Baross G. Béc Béke Csallóköz Csányi

7 6 2 14 41 15 3 16

részesülõ

2

3 3 5 7

Lakásfennt artási támogatás

4 4 3 3 6 2 7 12 11 7 9

Csiky Damjanich

2

1

Eötvös Építõk Farkas J. Fenyõ József A.

8 7 2 10

1

2

1

2 4

7 7 2

Józsefhegyi Kárpáti

3

13


Királyi P. Kolozsvári Kossuth L. Maros Petõfi S. Rákóczi Ságvári Sénig Sport Szabadság tér

6 8 9 6 17 34 6 10 8 3

1 1

1

4 3 7 4 7 19 7 5 6 2 1 5

8

2 7 167

3

Szamos Szent Imre H.

2

2 1 5 9 3 5 3 3 1

Tátra Temesvári Uzsoki Zalka M. ÖSSZESEN:

8 257

2

2 68

14


1.4. Városi infrastruktúra helyzete 1.4.1. Közlekedés helyzete A tercier szektor nagy jövõ elõtt álló ágazata a közlekedés. A Letenyei statisztikai kistérség közlekedés-földrajzi helyzete az elmúlt években jelentõs mértékben felértékelõdött. 2004-ben befejezõdött a Tornyiszentmiklósig M70-es gyorsforgalmi út és az M7-es autópálya Becsehelyig tartó, majd 2007-ben a Nagykanizsáig tartó szakaszának építése. E fejlesztések révén Letenye hazánk legfontosabb déli kapujává vált, mely összekötõ kapcsot jelent Horvátország, Olaszország és Szlovénia felé. Az M7-es autópálya teljes elkészülte után, illetve a folyamatban lévõ új Mura híd megépültével és a Horvátország Unióhoz való csatlakozásával e pozíció még tovább fog erõsödni. Ez a rendkívül jó közlekedésföldrajzi helyzet hosszútávon szinte biztosan lendületet ad majd a helyi gazdaságnak, amennyiben Nagykanizsa versenye ezt nem gátolja meg. Ugyanakkor az autópályák bizonyos veszélyt is rejtenek, mégpedig azt, hogy a településeket elkerülõ új utakon az átmenõ forgalom – bármilyen nagy is az – egyszerûen csak átvonul, annak gazdasági haszna alig csapódik le. Ennek jelei az elmúlt években már megfigyelhetõ. A kistérség közlekedési adottságaiból fakad ma elsõsorban Letenye központi szerepköre, hiszen: – a városon halad át a 7 fõközlekedési út, melynek csomópontja van az m7 éd M71 autópályával, – Letenye továbbra is a Horvátország felé irányuló forgalom egyik legfontosabb határvárosa, – a városközpontból indul a 7538-as út Tornyiszentmiklós és Lenti irányába, a 7540es út Bázakerettye felé, – a város délkeleti részébõl indul a 6835-ös út Murakeresztúr irányába felfûzve ezzel a Mura menti településeket. – a városközponttól cca. 7,0 km-re Becsehelyrõl indul a 7536-os út, mely a kistérség keleti felének településeit fûzi fel. A városon áthaladó legfontosabb és legforgalmasabb útvonal a 7. számú fõútvonal, amely Budapest az országhatár és az Adriai tenger között teremt közúti kapcsolatot. E közúton mind a személygépkocsi, mind a tehergépkocsi forgalom igen jelentõs, komoly környezeti károkat okoz. A városközpontban a 7-es fõútvonalról ágazik ki a Letenye-Lenti összekötõ út, valamint a Letenye-Bázakerettye összekötõ út. A település belterületi utcái teljes egészében aszfaltos burkolattal ellátottak. A zártkerti részek jelentõs része szintén szilárd burkolattal rendelkeznek. Az úthálózat csak minõségében hagynak kívánnivalót. A minõségi romlás a karbantartás hiányának, továbbá az autópálya építéssel kapcsolatos forgalomnak köszönhetõen következett be. A közúti közlekedésen kívül más jelentõs közlekedési ágazat nincs jelen a településen.

15


Az idegenforgalmi fejlesztés egyik hangsúlyos területe a letenyei szõlõhegyek térsége, a borturizmus fogadóterülete. Folytatni szükséges az e térségben megindított útkorszerûsítéseket és egyéb közmûfejlesztéseket. Ugyancsak a térség turisztikai kínálatát növelheti a Dél-Zala Murahíd Kistérségi Területfejlesztési Társulás középtávú fejlesztési programjában szereplõ Kistolmács-Letenye közötti új kisvasúti szakasz. A város és környezetének közlekedési szerkezetében a tervezett fõforgalmi utak – M7-es M70-es és 77-es – jelentõs változásokat fog eredményezni. A fejlesztések a városban a forgalom nagyságának és a környezetszennyezés mértékének csökkenését, a forgalombiztonság növekedését fogja eredményezni.

1.4.2. Közforgalmú közlekedés A közutakon nagy a forgalom, fontos távolsági autóbusz járatok közlekednek a Nagykanizsa-Budapest, valamint Lenti és Zalaegerszeg irányába. A városnak vasúti összeköttetése nincs, a legközelebbi vasútállomás 25 km-re Nagykanizsán található. A város területén szinte minden út és járda szilárd burkolatú. Lenti és Kistolmács között létezik ugyan egy keskeny nyomtávú vasúti pálya (több, innen kiinduló szárnyvonallal), de ez elsõsorban erdészeti és turisztikai célokat szolgál, melyhez csatlakozva, 9 km-es bõvítéssel Letenyének is szándékában áll csatlakozni. Ugyancsak lehetõség mutatkozik a folyami közlekedésre, de csak turisztikai un. vadvizí evezésre nyújt csak lehetõséget, mivel a Mura folyásai viszonyai nem nyújtanak lehetõséget a hajózára.

1.4.3. Egyéb közlekedés - Gyalogutak Önálló gyalogút csak a strand területén található. Ennek szabályozási szélessége 3,00 m. A gyalogosforgalmi elemek más esetben a közúti keresztszelvényben helyezkednek el. - Kerékpárutak A város megközelítése Becsehely irányából a 7. sz. fõút mellett, valamint Murarátka irányából a 7538 j. összekötõút mellett önálló kerékpárúton is lehetséges. A kerékpárutak szabályozási szélessége 6,00 m. - Parkolás Letenyén kiépített parkolóhely csupán a városközpontban található, nagyságrendjét növelni szükséges. Jelentõs számú parkolóhely biztosított az intézmények telkén.

16


1.4.4. Közmûvesítés Vízellátás, szennyvíztisztítás A városi vízmû megfelelõ kapacitással rendelkezik, ezért a városfejlesztési koncepcióban elõirányzott létesítmények ellátását biztosítani tudja. Ugyanakkor a rendszer elavult, az elõírt kibocsátási határértékeket nem tudja biztosítani, így felújítása indokolt. Természetesen újabb területek bekapcsolása esetén a vezetékhálózat bõvítése szükséges. A tisztított szennyvíz közvetlen befogadója a fejlesztés után a Mura folyó lesz. A hálózat bõvítése az igényeknek megfelelõen végrehajtható, gravitációs vezetékrendszerrel, illetve újabb átemelõk létesítésével. Biológia tisztítás a közigazgatási területen nincs, ez továbbra is kerülendõ. Ösztönözni kell a lakosságot a meglévõ rendszerre történõ csatlakozásra. Csapadék és belvíz elvezetés A város csapadék és belvíz elvezetésének rendszere az utóbbi években megvalósult mûtárgyak és létesítmények következtében rendezettnek tekinthetõ, az átlagos csapadékviszonyokat képes kezelni. Karbantartásuk és tisztításuk folyamatos terhet jelent a városnak. Kapacitási problémák több ponton felfedezhetõ, fõként a szélsõséges idõjárási viszonyok esetén. A probléma kettõs, mivel a település kitettsége kettõs, az északi városrész jelentõs lejtõs terepviszonyokkal rendelkezik, míg a település nagy része sík. További problémákat jelentenek a külterületek, melyeken az árkok betemetésre kerültek a mezõgazdasági vállalkozók részérõl, így a belterületet is veszélyeztetik. A külterületi vízrendezéssel is foglalkozni kell, mivel az idõk során az árkok betemetésén túl mûvelésbe bevonásra kerültek a rétek, lápos területek, ahol így elmarad a szikkasztás. Ugyancsak az autópálya építés miatt megváltoztak a viszonyok a déli és nyugati külterületi részeken. A fentiek miatt mind a belterület, mind a külterület vonatkozásában át kell tekinteni a rendszert és meg kell terveztetni, illetve ütemezve az átalakítást meg kell valósítani középtávon mindenképp. A város egyes részein zárt csapadékvíz elvezetõk is találhatók. Ezek egy része eltömõdött, kis kapacitásúak. Legfõbb problémát az állami utak alatti rendszer jelenti (Kossuth és Bajcsy utca). Villany, gáz, energiaellátás A településen a villany és gázvezeték kiépítettsége teljes, a felmerülõ lakossági igények kielégítésére alkalmas. A közvilágítás hálózata kiépült. Az ellátás színvonalát javíthatja a korszerûbb világítótestek felszerelése, mely azonban nem eredményezheti a megvilágítási szint csökkenését. A földgázhálózat a város teljes egészében kiépült, ennek hatásaként a légszennyezés és a kommunális hulladék keletkezésének mennyisége jelentõsen csökkent. A fejlesztési területek energiaellátása a meglévõ hálózat bõvítésével biztosítható.

17


Letenyén egy üzemanyagtöltõ állomás mûködik, mely a jelentkezõ igényeket biztosítani képes. Szilárd energiahordozó (fa) beszerzésének lehetõsége biztosított.

1.4.5. Hírközlés A távbeszélõ hálózat ugyancsak átfogja a város egész belterületét, a kábelhálózat hossza 93 km. A vezetékes telefon minden lakos számára elérhetõ. A postai szolgáltatásokat a város központjában lévõ postahivatal látja el, pénzügyi szolgáltatásokat különféle bankok, pénzintézetek biztosítják. A kábeltévé hálózat az egész városban, ugyan korlátozottan, de jó mûsorvételi lehetõséget biztosít. Posta, telefon, kábel TV A postai szolgáltatások a városban biztosítottak, a posta elhelyezkedése, a rendelkezésre álló épület a szolgáltatás ellátására megfelel. A telefonellátás teljes körû, automata telefonközponttal, körszerû helyi összeköttetéssel rendelkezik. A jövõben a hálózat fejlesztése az ipari parkhoz kapcsolódóan képzelhetõ el. A kábel TV hálózat kiépült. A csillagpontos rendszer internet szolgáltatást is végez.

1.4.6. Szemétszállítás, szemételhelyezés A kommunális hulladéklerakó telep elavult, bezárásra került. 2008. évben megvalósul a telep rekultivációjának I. üteme, melyet 5 éven belül folytatni kell a II. ütemmel, mely a teljes rekultivációt jelenti. A település tagja a Zalaispa konzorciumnak, így a hulladékgyûjtés hosszú távon is megoldott a településen. Folyamatban van a szelektív hulladékgyûjtés beindítása a településen, mely során 5 hulladékgyûjtõ sziget kerül kihelyezésre, valamint a meglévõ hulladékgyûjtõ udvar is ezt a célt szolgálja. A szelektív hulladékgyûjtésrõl a lakosságot informálni kell, illetve végrehajtásra ösztönözni szükséges.

1.4.7. Temetkezési tevékenység A településen a temetkezéshez szükséges feltételrendszer biztosított. A jelenlegi temetõ területe, befogadóképessége, elhelyezkedése, gondozottsága adottságnak tekintendõ. A belsõ utak, parkoló, víz és áramellátottság, a sírok és növényzet gondozása megfelelõ. A ravatalozó épületek felújításra és bõvítésre szorulnak, mivel a jogszabályokban elõírt helyiségigényt nem képesek kielégíteni, ugyanakkor állaguk sem méltó a funkcióhoz. A temetésnél alkalmazott kegyeleti szokások kialakultak, a szokásokhoz igazodó szolgáltatás biztosított. Jelenleg két temetõ található a településen. A központi temetõ várhatólag 10 éven belül megtelik. Ennek érdekében ezt a folyamatot lassítani szükséges, például urnafal létrehozásával.

18


A közeljövõben új köztemetõ kialakítása szükséges, melynek helykijelölésénél az építésföldtani adottságok, a kedvezõ megközelíthetõség – fõleg idõsebb korosztály számára – fontos szempont kell, hogy legyen.

19


2. ANTI-SZEGREGÁCIÓS HELYZETELEMZÉS A 2001-ES KSH NÉPSZÁMLÁLÁS ADATAI ALAPJÁN Az Integrált Városfejlesztési Stratégia részeként le kell határolni a város leromlott részeit, területi szegregációt kell végre hajtani. Ezekre a városrészekre jellemzõ a hátrányos társadalmi helyzetû lakosság a városi átlagnál koncentráltabb jelenléte. A lehatárolás a Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározott un. szegregációs mutató alapján történik. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezõk, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezõk aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. A szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból állítható elõ. A Központi Statisztikai Hivatal által feldolgozott adatok alapján született egy kartogram, mely jelzi, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erõsen leromlott területnek számít. (1. ábra) 1. ábra: Kartogram

(Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következõ színek jelölik: 039% = türkizkék, 40-49%=fekete, 50-100%=pink)

20


A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetõk valódi szegregátumoknak. A feldolgozott adatok szerint Letenye Városában található olyan terület, mely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek.

21


3. A SZEGREGÁLT TERÜLET PROBLÉMÁI A 2001-es KSH népszámlálás adatai alapján 2 helyszínen mutatható ki szegregátum Letenyén, így a leginkább a fenyegetett területet elemezzük, figyelembe véve a 2001 óta történt változásokat.

3.1. A jelzett terület helyzete, jellemzõi Az analízis tárgya az Északi városrész- Béc városrészben található terület. Jellemzõi: Az Északi városrész –Béc térképi ábrázolása:

Összefoglaló adatok terület (ha) lakó népesség (fõ) laksûrûség (fõ/ha) fõ/lakás

Városrész szintû adat 39,8 358 8,99 2,69

Városi szintû adat 417,4 4 545 10,89 2,92

22


Letenye újabb kori településrésze, ahol lakó, gazdasági és különleges területek egyaránt találhatók. A Fõ utca menti kisvárosias lakóterület – lakás+intézmények – mellett a körzet elsõdlegesen nagytelkes családi házas, falusias lakóterületet foglal magában. A 7-es út exponált helyzete vonzotta a befektetõket, e térség a város egyik legjelentõsebb kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területe. E körzetben található Letenye központi sportterülete, melynek minõségi fejlesztésre, bõvítésre a lehetõség adott. Demográfia, lakásviszonyok: Demográfiai adatok az Északi városrészben

60- x évesek

15-59 évesek

0-14 évesek 2. Északi városrész (Béc) Letenye összesen

0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

70,0

80,0

90,0

100,0

Forrás: KSH A régi/új városrészben a népesség cca. 8%-a lakik részben családiházas, részben 2 szintes társasházas formában megépült lakásokban. Magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, a városi átlagnak közel 1,5 szerese. A városrészben található az 1.sz. szegregációs terület (Csiky utca térsége), ahol a városrész lakásszámának 27%-a él (a városi lakosszám 2,13%-a). Itt található a 2. sz. szegregációs terület is, 53 fõ lakónépességgel. Míg az 1. sz. szegregátumban a 0-14 évesek aránya a városrészen belül 30,9% (a városi átlag 177%-a), a 2. sz. szegregátumban ennél is magasabb 32,1% ( a városi átlag 185%-a). Ugyanakkor figyelemre méltó az a tény, hogy a 60-X évesek aránya messze a városi átlag alatt van (54% illetve 45%). Megjegyezendõ aza a különleges tény is, hogy a 2. sz. szegregátumban a felsõfokú végzettségûek aránya a városi átlagnak 2-szerese, magasabb mint a városközpontban. Az 1. sz. szegregátumban az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a legkedvezõbb Letenyén, a városi átlag 3,6 szorosa. A fõ/lakás mutató is e két területen a legmagasabb 3,34 illetve 4,42 (a városi átlag 2,92).

23


A városrészben a városi átlagnál magasabb a 0-14 évesek aránya, míg a többi kategóriában az átlag körül található. magasabb a városi átlagnál a munkanélküliek aránya, a legmagasabb a városrészek között.

24


Infrastruktúrális ellátottság: – Közelekedés: Mind a 7-es út, mind a lakóutcák burkolatának minõsége megfelelõ, funkciójuk ellátását biztosítják. – Közmûvesítés: Valamennyi utcában a teljeskörû közmûellátás biztosított. Bajcsy-Zsilinszky utcától (7-es fõút) északra esõ terület SWOT analízise Erõsségek

Gyengeségek

− Rendezett utca és telekstruktúra. − Jól megközelíthetõ városi sporttelep. − Rendezett, egységes lakóterületek.

− − − −

Lehetõségek

Veszélyek

Szerény közellátás. A csapadék hálózat rendezetlensége. A Béci patak medrének rendezetlensége. A Fõ utca mentén fasorok hiánya.

− A lakótelkek mérete alkalmas az épületek − A sporttelep minõségi fejlesztése újabb bõvítésére, esetenként újabb lakás pályák építése elmarad. elhelyezésére. − A Fõ utca településképének megbomlása. − A Béci patak mind zöld folyosó. − A gazdasági terület beépíthetõségének növelése.

25


4. A SZEGREGÁTUM SWOT ANALÍZISE, ERÕSSÉGEK, GYENGESÉGEK, LEHETÕSÉGEK, VESZÉLYEK AZONOSÍTÁSA Erõsségek

Valamennyi utcában a teljeskörû közmûellátás biztosított

Gyengeségek Alacsony iskolázottsági és képzettségi szint

Rendezett utca és telekstruktúra

Magasabb aza aránya a segélyezetteknek, rokkant nyugdíjasoknak

Jól megközelíthetõ városi sporttelep

Nagyon alacsony az aktívan foglalkoztatottak aránya

Rendezett, egységes lakóterületek

Nincs gyermekintézmény a területen

Nincs ipari jellegû tevékenység

Etnikum magas aránya Veszélyek

Lehetõségek Felzárkoztató képzési programok hatékonysága

Foglalkoztatottság további romlása

Családsegítés hatékonyságának növelése

Bûnelkövetés számának növekedése

Új munkáltatók megjelenése, üzletek gyarapodása

Áldozattá válás alacsony iskolázottság, alacsony státusz, egydülállóság és egészségi állapot miatt Családon belüli erõszak lehetõsége Leszakadás miatt fokozottan veszélyeztetettek az itt élõ személyek

26


5. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM Mivel Letenyén létezik szegregátum, és az elemzett, a szegregációval fenyegetett terület mutatói is a városi átlag közelében vannak, radikális intézkedésekre van szükség A város célja ennek az állapotnak a megszûntetése illetve javítása. Az elemzések szerint annak valószínûsége elenyészõ, hogy a közeljövõben további szegregátum alakuljon ki Letenyén. Jelenleg fõ célunk az alacsony státuszú lakosok jellemzõinek minél mélyre hatóbb megismerése, majd ezen adatok birtokában a következõ lépések kidolgozása és megvalósítása. Felelõs: Letenye Város Önkormányzata Határidõ: 2011. I. félév Célok, intézkedések: 1. Társasházak lakásainak állapotromlásának megelõzése. 2. A népsûrûség növelését nem tervezzük újabb lakások rendelkezésre bocsátásával. 3. Mobilizációs program nem indokolt, mivel a város más területein vagy nincs, vagy elenyészõ a bérlakások száma. 4. Családsegítést segítõ információk gyûjtése (SNI-s gyerekek lakóhelyére vonatkozóan, iskola látogatottságának felmérése) 5. Területi családsegítõ program kidolgozása, melynek sikeressége a foglalkoztatási program sikerességéhez vezethet. 6. Gyermekjóléti adatok összegyûjtése 7. Közszolgáltatóktól adatgyûjtés az összes lakosról utcai bontásban. 8. Folyamatosan figyelemmel kell kíséri a belsõ migrációt. 9. Jelenleg nem áll rendelkezésre a gyermekvédelmi intézkedések száma a gyermekszámhoz viszonyítva, célunk ezek begyûjtése. 10. Csellengõ gyerekek foglalkoztatása a nyári idõszakban. 11. Letenye Önkormányzata évente elvégzi az Antiszegregációs Tervben vállalt feladatok végrehajtását, monitorozását, eredményeit értékeli, ezek alapján szükség esetén korrekciókat hajt végre a deszegregáció és az integráció elõmozdítása érdekében. Felelõs: polgármester Elsõ értékelés idõpontja: 2011. december 31. 12. Letenye Város Önkormányzata a helyi Gyermekjóléti és Családsegítõ Központtal és a Munkaügyi Központtal együttmûködésben az alacsony státuszú lakosok elsõdleges munkaerõ-piacra való kijuttatása érdekében koordinációt és együttmûködést alakít ki az intézmények között. Felelõs: polgármester Határidõ: 2011. december 31.

27


13. Letenye Város Önkormányzata vállalja, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri az alacsony státuszú lakosokat, tartós munkanélkülieket célzó országos, regionális, megyei munkaerõ-piaci programokat és azok helyi kialakításával, a célcsoport hatékony bekapcsolásával megbízza a releváns intézményét. Felelõs: polgármester Határidõ: 2011. december 31. 14. Letenye Város Önkormányzata vállalja, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri az antiszegregációs, integrációs célokat szolgáló pályázati forrásokat és azokra pályázati terveket készít. Ezen tevékenységét évente értékeli. Felelõs: polgármester Határidõ: folyamatos 15. Letenye Város Önkormányzata vállalja, hogy az Antiszegregációs Tervben rögzített célokkal összhangba hozza a város egyéb stratégiai dokumentumait, mint pl. rendeletek, koncepciók, fejlesztési tervek. Felelõs: polgármester Határidõ: 2011. január 01. 16. Letenye Város Önkormányzata vállalja, hogy az Antiszegregációs Tervben foglaltakról folyamatos tájékoztatást nyújt a célcsoport részére a helyi sajtó, lakossági fórumok és a célcsoport képviseletét ellátó civil szervezetek tájékoztatása révén Felelõs: polgármester Határidõ: folyamatos 17. Letenye Város Önkormányzata vállalja, hogy az Antiszegregációs Tervben megfogalmazott célok és intézkedések végrehajtására vonatkozóan partnerséget alakít ki a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, a célcsoporthoz tartozók képviseletét ellátó civil szervezetekkel és szakmai szervezetekkel. Felelõs: polgármester Határidõ: 2011. december 31. 18. A hatékony és célzott megvalósítás érdekében Letenye Város Önkormányzata esélyegyenlõségi referens státuszú munkakörrel bõvíti egy alkalmazott feladatkörét. Felelõs: polgármester Határidõ:2011.január 01. 19. Letenye Város Önkormányzata vállalja, hogy az „Út a munkához” Program országgyûlési elfogadása és életbe lépése esetén a kialakítandó közfoglalkoztatási tervvel elsõdlegesen célozza az alacsony státuszú lakosságot, köztük a már a rendszeres szociális segélyezés rendszerébõl is kikerülteket is. Felelõs: polgármester Határidõ: jogszabályban megfogalmazott határidõ

28


5.1. Intézkedési mátrix Intézkedés

Határidõ

Felelõs Eszközök Forrás 1. Hosszú távú célok A szegregációval fenyegetett területen a szegregáció kialakulásának megelõzése

Az Integrált Városfejlesztési 1.1. Lakóés Stratégiában 2010. szeptember 30. népsûrûség rögzítésre kerül, hogy utána folyamatos szinten tartása az érintett utcáinak beépítettsége nem növekedhet. Együttmûködési megállapodás az 1.2. érintett Társasházak lakóközösségekkel a lakásainak társasházak 2011. december 31. állapotromlásán lakásainak ak megelõzése állapotromlásának megelõzésére

1.3. Nevelési és oktatási intézményekhe z ingatlan biztosítása

Az önkormányzat és az Oktatási intézmények közötti 2010. december 31. együttmûködés fenntartása

1.4. Gyermek és 250

óránál

többet 2010. szeptember 30.

Polgármester

Közgyûlési határozat

Nem igényel forrást

Érintett Önkormányzati társasházak Társasházi közösköltségek bérlakásokat kezelõ karbantartási és Önkormányzat költségvetése szerve felújítási tervei

Monitroing

Építésügyi és Nem igényel környezetvédelmi Iroda partnerséget kimutatásai

Lakóközössége Jelenések k önkormányzati Társasházkezel bérlakások és õk környezetük állapotáról Önkormányzat

polgármester

Ingatlanhaszno Nem igényel forrást sítási szerzõdés

Intémények adatai

polgármester

Gyermek

Családsegítõ

és Nem igényel forrást

Partnerség

Általános iskola, Óvoda

és Települési

29


Ifjúságvédelmi város koordináció és program fejlesztése

1.5. Kompetencia pályázat 1.6. Adósságkezelés hez kapcsolódó tevékenységérõl szóló értékelés készítése 1.7. Antiszegregáció s, integrációs célokat szolgáló pályázati források és pályázati tervek készítése 1.8. Stratégiai dokumentumok összhangba

hiányzó gyermekek arányának csökkentése és gyermekek emelt szintû osztályokba jutásának elõsegítése

Körzeti iskola részvétele a 2010. március 31. kompetencia pályázatokon Segítségnyújtás azokon a hátralékosokon, akik adóssága felette van 2011. június 01. az adósságkezelõ szolgáltatás felsõ limitjének.

Ifjúságvédelmi város koordináció és program

polgarmester

polgármester

A pályázati források és tervek elkészítése, folyamatos és évenkénti értékelése.

polgármester

Pl. rendeletek, koncepciók, fejlesztési 2010. január 01. tervek összhangba hozatala az

polgármester

Nevelési program

Adóssági program

gyermekjóléti Szolgálat Önkormányzat szakmai jelentései Kisebbségi Önkormányzat Nagycsaládoso k Egyesülete Önkormányzati intézmények

Nem igényel partnerséget


Iskola jelentései

Nem szükséges forrás

Családsegítõ és Családsegítõ és Gyermekjóléti gyermekjóléti Szolgálat Szolgálat szakmai jelentései adósságkezelési tanácsadói

Egyeztetõ táragyalás

30


hozatala az Antiszegregációs Antiszegregáció Tervvel. s Tervvel Az Antiszegregáció Tervben foglaltakról tájékoztatás nyújtása 1.9. a célcsoport részére a Folyamatos helyi sajtó, lakossági tájékoztatása a folyamatos fórumok és a célcsoportokna célcsoport k képviseletét ellátó civil szervezetek tájékoztatása révén. Az Antiszegregációs Tervben foglaltak 1.10. Esélyegyenlõsé megvalósítása gi referens érdekében egy 2011. január 01. státuszú alkalmazott munkakör esélyegyenlõségi létrehozása referens státuszt is be fog tölteni. A közfoglalkoztatási 1.11 tervvel elsõdlegesen „Út a célozza meg az munkához” alacsony státuszú Jogszabályban Programmal lakosságot, köztük a megfogalmazott megcélozza az már rendszeres határidõ alacsony szociális segélyezés státuszú rendszerébõl lakosságot kikerülteket is.

polgármester

Egyeztetõ tárgyalás


polgármester


Önkormányzat költségvetése

polgármester

31


2. Közép távú célok Fellépés a szegregáció irányában ható folyamatok ellen

2.1. Területi családsegítõ és gyermekjóléti program mûködtetése

2.2.Adósságcsap dára vonatkozó beavatkozások 2.3.

Átfogó

önkormányzati intézmények koordinált együttmûködése a kertváros érintett területén utcai szociális munkaerõsítése a célterületen gyermekjóléti, gyermek és 2010. december 31. ifjúságvédelmi összehangolt intézkedései a célterületen - a családgondozás összehangolt intézkedései a célterületen -felzárkóztató és közösségfejlesztõ programok indítása Az adósságcsapdára vonatkozó megelõzõ és segítõ 2010. december 31. beavatkozások elõkészítése Beavatkozás a 2010. december 31.

polgármester

Területi családsegítõ és Önkormányzat költségvetése gyermekjóléti program

polgármester

Adósságkezelés Nem igényel forrást i program

polgármester


Települési Önkormányzat Kisebbségi Önkormányzat Családsegítõ és Nagycsaládoso gyermekjóléti Szolgálat k Egyesülete szakmai jelentései Önkormányzati intézmények

Családsegítõ és Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekjóléti adósságkezelési Szolgálat tanácsadói Családsegítõ

és Családsegítõ és

32


felmérés a szegregátummal szegregátum fenyegetett területén élõk területeken élõ k szociális ellátásokhoz való hozzáférésének vizsgálatára 2.4. Alacsony Közcélú, közhasznú státuszú munka esetén a lakosság pozitív 2010. december 31. foglalkoztatásá diszkriminálódás nak javítása lehetõségét vizsgálni. HH és HHH és roma gyermekek iskolai 2.5. A hátrányos sikerességének növelése a szakmai és helyzetû ösztöndíj gyermekek iskolai programokhoz való 2010. szeptember 1. sikerességének hozzáférés növelése elõsegítésével komplex 2.5.2. A fenntartó által módon biztosított 5%-os fejlesztési célú órakeret fókuszálása a célcsoport javára 2.6. Esélyegyenlõsé Települési 2010.december 31. gi tervek esélyegyenlõségi terv létrehozása és elkészítése

Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekjóléti jelentései Szolgálat

polgármester

munkacsoport


Polgármester



Polgármester


DVG Zrt.

33


végrehajtása

2.7. Az antiszegregáció s területen lakók területi mobilizálásána k elõsegítése

2.8. Az antiszegregáció s területen inaktív lakók társadalmi mobilizálásána k elõsegítése 2.9. Az antiszegregáció s területen lakók

2.6.1. Városi szintû közoktatási esélyegyenlõségi terve helyzetértékelésének és intézkedési tervének felülvizsgálat A lakáshoz jutási támogatási rendszer bevonása az antiszegregációs területen lakók 2010. június 30. mobilizálása elõsegítése érdekében elsõsorban a hozzáférés javítása által A családsegítõ szolgálat bevonásával a célcsoport ismereteinek bõvítése az OKJ-és 2010. június 30. képzésekhez való hozzáférésben (igényfeltárás és információnyújtás) A családsegítõ szolgálat 2010. december 31. munkatársainak képzésevel, szakmai

Polgármester


Polgármester


Polgármester

34


közösségfejlesz hálózatokba való tése bekapcsolásával a célcsoport közösségfejlesztéséne k elõsegítése A tervben vállalt feladot végrehajtása, monitorozása, 2.10. eredményeinek Az szükség Antiszegregáció értékelése, s Tervben esetén korrekciók 2010. december 31. vállalt végrehajtása a feladatok deszgregáció és az végrehajtása integráció elõmozdítása érdekében. Letenye Önkormányzata, a hely Cigány 2.11. Kisebbségi Koordináció Önkormányzat, kialakítása az Családsegítõ Központ alacsony és a Munkaügyi folyamatos státuszúak Központ munkaerõpiacra együttmûködésben az való kijuttatása alacsony státuszúak érdekében munkaerõpiacra való kijuttatása érdekében koordinációt alakít ki. 2.12. Munkaerõpiaci folyamatos Munkaerõpiaci programok

Polgármester

Letenye Önkormányzat a, a hely Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Családsegítõ Központ és a Munkaügyi Központ

Polgármester

Letenye Önkormányzat a, a hely Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Családsegítõ Központ és a Munkaügyi Központ

Polgármester



Letenye Önkormányzat

35


programok figyelése kialakítása

nyomonkövetése, és releváns intézmények értesítése.

2.13. Partnerség kialakítása a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzatt al az ASZT-ben megfogalmazott célok érdekében

A tervben meghatározott célok és intézkedések 2010. december 31. végrehajtására vonatkozóan partnerségek alakítunk ki.

polgármester

A helyi médián (helyi TV, helyi rádió, helyi újság) keresztül az 2.14. A 3-5 éves oktatási és kulturális iroda rendszeresen HHH-ek mielõbbi tájékoztatjuk a 2010. szeptember 10., Polgármester beintegrálása szülõket, az utána folyamatos az óvodai óvodáztatás rendszerbe. szükségességérõl, elõnyeirõl, lehetõségérõl.



a, a hely Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Családsegítõ Központ és a Munkaügyi Központ Dunaújvár Önkormányzat a, helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a célcsoporthoz tartozók képviseletét ellátó civil szervezetek, szakmai szervezetek.


Nem igényel

média megjelenések száma

Civilszervezete k, kisebbségi önkormányzato k, gyermekjóléti szolgálat, védõnõi hálózat

36


2.15. A HHH Pedagógiai gyerekek programokon való továbbtanulási részvétel. lehetõségeinek elõsegítésére Felzárkóztatás, tehetséggondozás érdekében az 2.16. iskolákat alapórájuk Felzárkóztatás, +5%-ával segíti, tehetséggondoz biztosítva ezzel a HH ás elõsegítése és HHH gyermekek elõre haladását is.

2010. november utána folyamatos

Polgármester

2010. október, utána Polgármester folyamatosan évente



Nem igényel

Önkormányzati költségvetés

programokban résztvevõk száma

napközis, tanulószobás, felzárkóztatásban, tehetséggondozásban résztvevõk HHH száma

intézményvezet õk, gyermek-és ifjúságvédelmi felelõsök

intézményvezet õk, gyermek – és ifjúságvédelmi felelõsök

3. Rövid távú célok A szegregáció irányába ható folyamatok megismerése Munkacsoport létrehozása a program megalkotására 3.1. Adatgyûjtés, Helyzetértékelé értékelés, és s és tervezés programtervezés területi ( sajátos nevelési családsegítõ és igényû gyermekek, gyermekjóléti gyermekjóléti adatok, program családsegítési létrehozására információk, segélyezési adatok, adósságkezelési adatok, migrációs

Munkacsoport megalakulására II. negyedév

2010.

adatgyûjtésre: 2010. II. negyedév polgármester Workshop sorozat vége 2010. IV. negyedév

Munkacsopor t Workshop Nem igényel forrást Projekt Ciklus Mendzsment módszertan

Projekt nyilvántartása

Települési Önkormányzat Kisebbségi Önkormányzat Nagycsaládoso k Egyesülete Önkormányzati intézmények

37


adatok,ellátásokhoz kapcsolodó adatok ) - Workshop sorozat az érintett partnerek bevonásával a program létrehozására Részletes felmérés az idegen nyelvi 3.2. HH/HHH osztályok és a normál gyermekek 2010. 06.01 tantervû helyzetének osztályok hátrányos javítása helyzetû tanulói helyzetállapotáról 3.3 HH/HHH gyermekek bevonása emelt szintû osztályokba

Workhsop és terv a HH és HHH 2010. 12.01 gyermekek emeltszintû tanterves oktatásba

jegyzõ

jegyzõ

munkacsopor Nem igényel forrást t

helyzetfelmérések

workshop

Jelentések, tanulmányok


-

38


A város önkormányzata a fennhatósága alatt álló valamennyi terület egészére nézve kötelezettséget vállal az Anti-szegregációs programban foglaltak érvényesítésére. A hatósága, felügyelete alá tartozó szervek és intézmények tekintetében kötelezõvé teszi, hogy döntéseik, tevékenységük során a kialakult területi és/vagy etnikai szegregációs folyamatok megfordítására kell törekedjenek, azok a szegregációt semmilyen formában nem segíthetik elõ. Kötelezettséget vállal arra, hogy a város területén a szegregálódó területeken nem növekedhet az alacsony státuszú lakosok száma, aránya. A szegregálódó területekrõl kiköltözõ családokat csak és kizárólag integrált lakókörnyezetbe helyezi el.

39

Letenye Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához

Recommend Documents