Letenye Város Önkormányzata Elektronikus Közigazgatási és Informatikai Stratégiája es időszakra

Letenye Város Önkormányzata Elektronikus Közigazgatási és Informatikai Stratégiája 2011-2017-es időszakra Készítette: Farkas Szilárd e-közigazgatási szakmérnök önkormányzati képviselő

2011.

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ................................................................................................................. - 6 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .......................................................................................... - 8 I. FEJEZET ......................................................................................................................... LETENYE VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA INFORMATIKAI HELYZETELEMZÉSE ÉS STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEI 2011-2017-ES IDŐSZAKRA ..................................... - 13 1. A meglévő informatikai állapot bemutatása ............................................................ - 13 1.1. Letenye Város honlapja .........................................................................................................- 13 1.2. A Polgármesteri Hivatal informatikai eszközparkja ...................................................- 14 1.3. Informatikai és számítógépes hálózat ............................................................................. - 18 1.4. Adatvédelem, mentési rendszer és vírusvédelem ........................................................ - 20 1.5. Alkalmazások, szoftverek az osztályokon ...................................................................... - 22 2. Alapvető stratégiai célkitűzések ............................................................................. - 30 3. Kritikus és kulcs sikertényezők ...............................................................................- 35 4. SWOT-analízis ....................................................................................................... - 36 4. Problémafa szerkezete ............................................................................................ - 37 5. Stratégiai célkitűzések ........................................................................................... - 38 5.1. A papírmentes testületi munka víziója ........................................................................... - 38 5.2. Az e-közigazgatásra való áttérés ....................................................................................... - 38 5.3. Az áttérést irányító személy illetve munkacsoport .................................................... - 40 5.4. Az e-közigazgatásra való áttérés munkáinak megszervezése .................................. - 42 II. FEJEZET ....................................................................................................................... ANDRÁSSY GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA INFORMATIKAI HELYZETELEMZÉSE ÉS STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEI .................................................................................... - 49 Bevezetés ................................................................................................................... - 49 1. Az oktatás informatikai jövőképe ........................................................................... - 49 2. A stratégiai fejlesztés célterületei, tevékenységek, indikátor elemek ..................... - 50 3. Informatikai helyzetelemzés ...................................................................................- 52 4. SWOT elemzés ........................................................................................................ - 55 5. Problémafa a SWOT analízis alapján ...................................................................... - 57 6. SWOT és problémaelemzés felhasználásával az IKT stratégia kialakításához szükséges célrendszer megfogalmazása ..................................................................................... - 58 7. Várható eredmények, jövőkép megfogalmazás ...................................................... - 58 -

-2-

III. FEJEZET ...................................................................................................................... LETENYE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TOVÁBBI INTÉZMÉNYEINEK INFORMATIKAI HELYZETELEMZÉSE ÉS STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSE .............................................. - 61 1. Fáklya Művelődési Ház és Könyvtár ........................................................................ - 61 2. Letenye Város Alapfokú Művészetoktatási Intézménye ......................................... - 63 3. Letenye Város Hivatásos Tűzoltósága .................................................................... - 64 4. Városi Óvoda ......................................................................................................... - 65 IV. FEJEZET ...................................................................................................................... A STRATÉGIAI DOKUMENTUM ÖSSZEFOGLALÁSA .................................................- 67 FELHASZNÁLT (SZAK)IRODALOM ........................................................................... - 73 -

-3-

Ábrajegyzék 1. ábra: Magyar Információs Társadalom Stratégia elemei………………….………………..……………..……- 61 2. ábra: Szerver és munkaállomások……………………………….………………………….…………………………- 61 3. ábra: Problémafa szerkezete a hivatal esetében………………………….…………….…………………………- 61 4. ábra: Problémafa a SWOT elemzés alapján…………………………………………………………………………- 61 -

-4-

Táblázatjegyzék 1. táblázat: Letenye Város Polgármesteri Hivatala IKT eszközparkja ………………………….……………- 61 2. táblázat: Szoftverek az általános iskolában …………………………………………………….…….……………- 61 3. táblázat: Számítástechnikai ismeret megoszlása az általános iskolában ……………………....………- 61 4. táblázat: IKT stratégia célrendszer megfogalmazása ………………………………………..…........………- 61 -

-5-

Bevezetés Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásával kijelölte azt az irányt, amely felé a jövőben haladni kíván. Az európai fejlődési folyamat egyértelműen a tudásalapú (új) gazdaság és az információs társadalom irányába halad. A Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) az ország felzárkózása kulcsának az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának kiterjesztését tekinti. Az információs és kommunikációs technológiák felhasználása meghatározó jelentőségű a folyamatok korszerűsítésében és a szolgáltatások modernizálásában. A folyamatok korszerűsítése jelenti a folyamatok belső működésének, back office-ének korszerűsítését, míg a szolgáltatások modernizálása ezen folyamatok funkcióinak, front office-ének tökéletesítését fedi le. Az információs társadalom megvalósulása érdekében az információ be kell épüljön az egyének, szervezetek és intézmények mindennapjaiba, és a társadalmi kommunikáció nagy része digitális csatornákon kell zajlódjon. Az információ mind szélesebb körű és könnyű elérése, fokozott termelése és átalakítása segíti a társadalom megújulását, mobilizációját, utat nyit az egyéni kezdeményezőkészségnek, továbbá globálissá teszi az emberi tudás megszerzését és megosztását, és soha nem látott mértékben megsokszorozza azt. Az e-közigazgatás a helyi és térségi szintű szolgáltató közigazgatás elektronikus formája. Négy oldal, a társadalom (állampolgárok, társadalmi és gazdasági szervezetek), az állam (nemzeti, regionális, kistérségi igazgatási szinteken szerveződő), az önkormányzat(ok), a „tudásközpont(ok)” (az adatvagyon kezelői) elektronikus kapuinak (portálok) összenyitásával (e-gyűjtőportál(ok) megvalósuló új tartalmú kommunikációja, és új típusú partneri együttműködése. Az együttműködés alapja és hordozója az info-kommunikációs infrastruktúra, amely lehetővé teszi a hatékony információáramlást és kezelést (nyitott és zárt adatbázisok létrehozása és frissítése, adatok újrahasznosítása, papírmentes elektronikus ügyvitel, interaktivitás),

-6-

ugyanakkor megteremti az igazgatási folyamatok átláthatóságának (transzparencia) és a közszféra nyilvánosságának demokratikus feltételrendszerét. Döntéshozatali oldalon közvetlen és direkt kapcsolatot teremt a társadalom és az önkormányzás, valamint a kormányzás viszonyrendszerében (lehetőséget nyit a közvetett képviseleti demokrácia részvételi demokrácia felé való elmozdulásban – edemokrácia). Végrehajtói oldalon magába foglalja a döntést hozó (döntés előkészítés, döntéshozatal)

és

a

végrehajtó

hatalom

működésének

és

működtetésének

modernizálását - a hierarchikus kapcsolatrendszer helyébe a hálózottságra épülő horizontális viszonyrendszeren alapuló együttműködést állítja -, míg a társadalom és a gazdaság szereplőivel való közvetlen és interaktív kapcsolatteremtéssel partneri viszonnyá alakítja a korábbi „alattvaló” állampolgár és a „hatóság” tekintélyelven alapuló rendszerét. Ezzel megteremtődik a „szolgáltatások” és kommunikáció formájában megnyilvánuló új típusú horizontális viszonyrendszer feltételrendszere az állampolgár és a végrehajtó hatalom között. Letenye Város Önkormányzata (továbbiakban önkormányzat) Elektronikus Közigazgatási és Informatikai Stratégiája (továbbiakban stratégia) fejezetekre bontja a kidolgozást. Az I. fejezet a Polgármesteri Hivatal (továbbiakban hivatal) informatikai helyzetelemzését és stratégiai jövőképét, célkitűzéseit mutatja be, valamint forgatókönyv-szerűen tárgyalja a stratégiai dokumentum lényegi elemeit. A II. fejezet az Andrássy Gyula Általános Iskola informatikai helyzetelemzését és stratégiai jövőképét tárgyalja. A III. fejezet Letenye Város Önkormányzata további intézményeinek informatikai elképzeléseit taglalja. Az IV. fejezet a stratégiai dokumentum összefoglalását tartalmazza.

-7-

Vezetői összefoglaló Információs korban és társadalomban élünk, ahol életvilágunkat egyre inkább átszövik az információs és kommunikációs technológiára (IKT) épülő rendszerek, melyek működési mechanizmusaikból, testreszabhatóságaikból fakadó nyitottságuk, rugalmasságuk, valamint használatuk térbeli és időbeli korlátozás nélkülisége révén változásra, alkalmazkodásra kényszerítő körülményként hat ránk. Az információs társadalom fogalmát megvizsgálva magyar oldalról a Magyar Információs Társadalom 2006–os éves jelentése szerint: „Az információs társadalom messze több, mint az informatika vagy az elektronikus szolgáltatások köre. A társadalom, a gazdaság, és a hétköznapi élet olyan nagyléptékű átalakulása, amely a foglalkoztatásban, a termelésben és a fogyasztásban az információs– és tudástermékeket, a kulturális javakat, az oktatás és a tudomány teljesítményét értékeli fel és teszi ezeket a versenyképesség zálogává.” Magyarországon 2003–ban az akkori Informatikai és Hírközlési Minisztérium elkészítette a Magyar Információs Társadalom Stratégiát (MITS). A 11/2003. (XII. 12.) kormányhatározat 1. számú mellékletként közzétett Magyar Információs Társadalom Stratégia átfogó jelleggel, a MITS részeként és külön is szereplő eKormányzat Stratégia és Programterv pedig a maga területén elengedhetetlen egzaktsággal határozza meg a stratégiai kérdéseket. A stratégia egy hosszas egyeztető folyamat eredményeképpen született meg. Feladata, hogy azokat a teendőket fogalmazza meg víziók, tervek és akciók szintjén, amelyek azt szolgálják, hogy Magyarország új fejlődési és modernizációs útra léphessen. A Magyar Információs Társadalom Stratégia meghatározza azokat a feladatokat, amelyek végrehajtásával a stratégia sikeresen megvalósítható. A teljesítésben egyaránt szerepet kell vállalnia a piaci szektornak, a civil és az állami szférának, elengedhetetlen továbbá a szakmai, tudományos élet szereplőinek aktív részvétele.

-8-

1. ábra: Magyar Információs Társadalom Stratégia elemei Az információs társadalomba történő átmenet változásait elemezve a MITS modellje a korszerűsítés két alappillérét határozta meg: a folyamatok modernizálása (a folyamatok belső működésének fejlesztése – „back office”), a szolgáltatások modernizálása (a folyamatok a felhasználók széles köre számára elérhető funkcióinak tökéletesítése – „front office”). A MITS végrehajtásának programterve (2004–2006) jól tükrözte, hogy a stratégia célkitűzéseit a főirányokba besorolható, különböző szintű programokon keresztül kívánták megvalósítani (kiemelt központi program – KKP, ágazati kiemelt program – ÁKP, ágazati program – ÁP). A megvalósítás során szükségessé váló koordináció felügyeletét az Információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottság (ITKTB) látta el a Stratégiai Tervezési Albizottságán (SETA) keresztül. A hazai digitális esélyegyenlőség helyzetét vizsgálva az 1126/2003. (XII. 12.) kormányhatározat

1.

számú

mellékletében

közzétett

Magyar

Információs

Társadalom Stratégiát kell alapdokumentumnak tekinteni, amely Magyarország gazdaságának és társadalmának az európai fejlődéshez történő felzárkóztatási terve.

-9-

A MITS esélyegyenlőségi stratégiája a „horizontális elv” érvényesítése mellett a pozitív diszkrimináció elvére épít. Az esélyegyenlőségi főirány központi programja a társadalmi esélyegyenlőséget biztosító Társadalmi integráció/eBefogadás, melynek célcsoportjai elsősorban az idősek, a fogyatékos személyek, a romák, a digitális megosztottság szempontjából hátrányos helyzetben lévők, színterei pedig az eMagyarország Pontok (hivatalok, könyvtárak, … stb.), ahol nemcsak az info– kommunikációs technológia eszközhasználati igényeik elégíthetőek ki, hanem a célcsoportot és az információs technológiát egyaránt jól ismerő képzett segítők, eTanácsadók (Információs Társadalmi Tanácsadók) is elérhetőek legyenek. A tudásalapú gazdaság és az információs társadalom kínálta előnyök kihasználása jelentős változásokat igényel az emberek, a vállalkozások, az állami szervezetek és a társadalom szintjén. Az információs társadalom kiépítésének alapja az információs és kommunikációs technológia széles körű alkalmazása. Az információs társadalomba történő átmenet változásait elemezve ez a stratégia a gazdaság és a társadalom korszerűsítésének két alapvető pillérét a folyamatok korszerűsítésében és a szolgáltatások modernizálásában jelöli meg. Erre a két pillérre támaszkodva lehetséges a tudásalapú gazdaság és az információs társadalom létrehozása. A folyamatok korszerűsítése elsősorban a gazdaság és a közszféra belső működésének átalakítását jelenti, a végrehajtó, majd pedig a tervező, ellenőrző és irányító tevékenységek modernizálását értjük. A

szolgáltatások

modernizálásának

lehetőségét

az

info–kommunikációs

technológia korszerű, on–line szolgáltatások formájában kínálja. Az önkormányzatoknál egyre fokozottabban jelentkezik az információszolgáltatási kényszer, amely kettős, belső és külső irányú. Befelé történő információszolgáltatáson egyrészt a helyi nyilvántartások kezelését értjük, másrészt azokét, amelyeket a hivatal valamely felettes szerv részére készít és továbbít rendszeresen. A növekvő igények teljesítését nehezíti az, hogy nem fogja össze egységes információs rendszer, esetleg integrált információs rendszer, a különböző nyilvántartásokat, ráadásul gyakorlatban találkozni párhuzamos folyamatokkal, így a papír alapú és elektronikus nyilvántartásokkal is.

- 10 -

Az elektronikus közigazgatási és informatikai stratégiát jogszabály nem írja elő, de manapság már nélkülözhetetlen egy jól működő önkormányzat és hivatala szempontjából. A megnövekedett önkormányzati feladatok, az okmányirodák megjelenése, komplex rendszerek fejlesztésére felmerülő igények, a választások mind-mind jelzik a felkészült szakemberek szükségességét, továbbá ma már egyértelműen kijelenthetjük, hogy az önkormányzat működésének egyik fontos kulcs-tényezője az informatika és a digitális írástudás szükséges, de nem elégséges feltétele. A települési önkormányzat, az Alkotmány és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény értelmében a helyi közösség önigazgatásán alapul. A lakosság az önkormányzat irányításában való közvetlen részvételt elsősorban az országos választások és helyi népszavazások alkalmával gyakorolhatja. Fontos, hogy az önkormányzat működését a nagyfokú átláthatóság és lakossági megnyilvánulási lehetőség kell, hogy jellemezze. A gyakorlás egyik alapvető feltétele a hatékony információ-áralmás. Fontos, hogy a lakosság naprakészen informált legyen az önkormányzat

döntéseiről,

gazdálkodásáról,

eseményeiről,

rendeleteiről

és

biztosítani kell számukra az azonnali, hatékony visszajelzési lehetőségeket, így egyenrangú, alapvetően demokratikus jellegű kapcsolat jellemezheti az önkormányzat és az állampolgár viszonyt, ahol a hangsúly a hatékony információ-áramláson van. Így a polgármesteri hivatalra, a képviselőkre és bizonyos vonatkozásaiban a helyi lakosságra kiterjedő munkában jelentős és nagyfokú előrelépést jelenthet egy informatikai rendszer. Jó megoldásként egy web-alapú (workflow) rendszer kiépítése válik szükségessé, amely kezeli a testületi és a bizottsági ülésekre készülő előterjesztések megalkotási és jóváhagyási folyamatát, azok eljutását a képviselőkhöz, támogatja a képviselők munkáját és a testületi, bizottsági ülések levezetését, kezeli a határozatokat és közvetíti azok végrehajtását kiegészítve azzal, hogy a lakosság az interneten keresztül hozzáférjen a határozatokhoz, fontosabb anyagokhoz, az ülések hang- és képanyagaihoz. Az évek tapasztalata során a legjelentősebb, legfőbb problémák a lakosság, ügyfelek, állampolgárok részére történő információszolgáltatásnál merülnek fel, hiszen a lakosság ma már egyre inkább ugyanazt a szolgáltatási színvonalat várja el egy hivataltól, mint egy gazdasági alapokon működő vállalattól. A technológiai

- 11 -

fejlődés gyors ütemének következtében az információs rendszerek egyre inkább elektronikus alapúak, ez a kor követelményeinek való megfelelés miatt is kiemelkedően szükséges. Indokolják az elektronikus alapú rendszerek bevezetését az Európai Unió ilyen tárgyú direktívái, ajánlásai. Az ilyen rendszerek bevezetése egyértelműen megköveteli a szervezet egyes elemeinek és a tevékenység ellátásához szükséges munkafolyamatok átszervezését, újraszervezését és racionalizálását. A változásokat érdemes először ott kezdeni, ahol az igények a leggyakrabban és legerősebben jelentkeznek, ez egy önkormányzatnál értelemszerűen az ügyféllel legtöbbször kapcsolatba kerülő területek. A racionalizálás és az elektronizálás legszélesebb perspektíváját a hatósági ügyintézés kínálja, amely változások szükségszerűen elvezetnek az ügyvitelnek és az információ-ellátásnak az egész szervezetre kiterjedő, hatékony, ügyfélközpontú és professzionális megszervezéséhez. Azonban a feladatok megfogalmazásánál figyelembe kell venni az Európai Unió (Common List of Basic Public Services) elvárásait, a MITS Elektronikus Önkormányzati részstratégiáját, a Digitális Magyarország Program és Intézkedési Tervet, valamint az önkormányzat anyagi tehervállalási lehetőségét az esetleges pályázati lehetőségekkel.

- 12 -

I. fejezet Letenye Város Polgármesteri Hivatala informatikai helyzetelemzése és stratégiai célkitűzései 2011-2017-es időszakra 1. A meglévő informatikai állapot bemutatása

Az önkormányzati informatikát ma már a települési infrastruktúra részeként, közműnek indokolt tekinteni és kezelni, amely nélkül a nagyobb településeken már egyáltalán nem végezhetők el a közigazgatási feladatok. Ismeretes, hogy az önkormányzat szűkös költségvetési és létszám korlátok között tervezi, fejleszti és működteti a Hivatal informatikai infrastruktúráját, amely nem csak a számítógépes hálózatot és ügyviteli szoftvereket jelenti. Az internet alapú on-line, digitális ügyintézéshez az úgynevezett szolgáltató önkormányzat külső (front office)- és belső (back office) funkcióihoz szükséges háttér még nem teljes mértékben valósult meg és változtatások nélkül nem is leszünk rá képesek. 1.1. Letenye Város honlapja Megvalósult évekkel ezelőtt, az akkor korszerűnek mondható városi honlap, amely alapvető információkat közölt a lakossággal, aktualizálása, frissítése alkalomszerűen történt. 2011-ben a kisvárosi honlap (www.letenye.hu) az alapvető információkon

kívül

már

letölthető

űrlapokat,

nyomtatványokat,

hivatali

telefonkönyvet, a digitális ügyintézés lehetőségének „csíráinak” megjelenését tartalmazza, azonban ez szükséges, de nem elégséges feltétel. Az 1044/2005. (V. 11.) Kormányhatározatban foglaltak szerint a városi honlap elektronikus szolgáltatási szintje1 eléri a 2-es fokozatot, amely azt jelenti, hogy egyirányú interakció megy

1

Az 1044/2055. (V. 11.) Kormányhatározatban foglaltak szerint 4 elektronikus szolgáltatási szint került megállapításra. Az 1. elektronikus szolgáltatási szint információs, tájékoztató szolgáltatás, amely csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükséges dokumentumokról. A 2. elektronikus szolgáltatási szint egyirányú interakciót biztosító szolgáltatás, amely az 1. szinten túl az adott ügy intézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltése, azok ellenőrzéssel vagy ellenőrzés nélküli kitöltése, amely esetben a dokumentum benyújtása hagyományos, legtöbb esetben papír alapon történik. A 3. elektronikus szolgáltatási szint kétirányú interakciót biztosító szolgáltatás, amelyet a 2. szinten túl az jellemez, hogy az ügy indításához személyes megjelenésre nincs szükség, de az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés közlése, valamint a díj- vagy illetékfizetés hagyományos úton történik. A 4. elektronikus szolgáltatási szint teljes on-line

- 13 -

végbe, vagyis egy olyan szolgáltatási szint, amely az információs, tájékoztató szolgáltatástól

elrugaszkodik

és

az

adott

ügy

ügyintézéséhez

szükséges

dokumentumok, nyomtatványok letöltését, azok ellenőrzéssel vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltését és a dokumentum hagyományos (papír alapon) úton (postai vagy személyes) történő benyújtását jelenti. Meglévő elemzések mutatják, hogy a városi honlap tárhelye meglehetősen kevés, a közeljövőben bővíteni szükséges a HTML2 futtatási lehetőség mellett a portálok, php alapú alkalmazásokat is. Alapvető cél az is, hogy az ügy indításához személyes megjelenés elhanyagolható és az ügy közigazgatási döntésének közlése, valamint az ügyhöz kapcsolódó illeték- vagy díjfizetés és elektronikus úton történne. Ebben az esetben már a 4. elektronikus szolgáltatási szintről beszélnék. A www.magyarorszag.hu kormányzati portál az ügyfélkapu segítségével igénybe vehető ügyintézéseket a 3. elektronikus szolgáltatási szinten támogatja, amely azt jelenti, hogy az ügy indítása elektronikus, a kormányzati gerinchálózaton egyszeri személyes azonosítással történik, azonban az ügyhöz kapcsolódó döntés, illeték- és díjfizetés hagyományos úton megy végbe. 1.2. A Polgármesteri Hivatal informatikai eszközparkja A felhasználói munkaállomások, személyi számítógépek felújítására az elmúlt években nem volt lehetőségünk a megfelelő pályázatok hiánya miatt. Szűk pénzügyi lehetőségeink miatt csak a legszükségesebb fejlesztéseket és karbantartási célú felújításokat tudtuk elvégezni. Azonban a valós igényeknek megfelelő számítógépes parkja felújítását tekintve a jövőben el kell érni azt, hogy legkésőbb háromévenként minden munkahelyen új korszerű eszközöket tudjunk elhelyezni annak érdekében, hogy meg lehessen felelni a jelen informatikai stratégia célkitűzéseinek. E a gyakorlatban azt jelentené, hogy a számítógépes és berendezéseik amortizációját figyelembe véve 4-5 évenként le kell cserélni az elavult eszközöket. Azonban ez a gyakorlatban szinte lehetetlen.

A Polgármesteri Hivatal eszközparkjában jócskán

tranzakciót biztosító szolgáltatás, amikor az ügyhöz kapcsolódó döntés is elektronikus úton kerül közlésre, iletve a kapcsolódó díj- vagy illetékfizetés elektronikus úton is intézhető. Egyes szakirodalmak említenek 5. szintet is, amely a 4. szintre épül, kiegészül személyre szabott, proaktív, automatizált szolgáltatásokkal (targetizáció). 2 A HTML rövidítés jelentése: Hyper Text Macro Language, vagyis ha magyarra fordítjuk, akkor valahogy így hangzana: Adatkapcsolatokra épülő nyelv.

- 14 -

találhatók olyan számítógépes munkaállomások, melynek életkora meghaladja a 4 évet. A következő összefoglaló táblázat bemutatja az eszközpark 2011. februári hardver3 és szoftver4 jellemzőit. A táblázatból egyértelműen kiderül, hogy a számítógépes munkaállomások többsége elavult, nem felel meg a mai kor korszerű technológiájának, ezen számítógépeken végzett munka hatékonysága és gyorsasága akadályokba ütközik. Legtöbb problémát a memória és a processzor mérete okozza. Ezen amortizálódott számítógépek – hardver eszközökkel történő – bővítése nem javallott. A számítógépes munkaállomások számítógépes hálózatot alkotnak, azonban a rajtuk futtatott szoftverek elszigetelten, szigetszerű megjelenéssel működnek. A Polgármesteri Hivatal egyes osztályain korszerűtlen szakági-, specifikusan szakmaiszoftverek működnek, kimeneti adatait egy, másik osztályon működő számítógépen futtatott szoftver nem képes értelmezni, így egy-egy statisztikai dokumentum, jelentés összeállítása az integráltság miatt időigényessé válik, a hibalehetőség növekszik. Az

operációs

rendszereket

megvizsgálva

látható,

hogy

a

legtöbb

munkaállomáson Windows XP operációs rendszer fut. Tudni kell, hogy ezen rendszerek szoftver támogatása várhatóan a közeljövőben megszűnik, támogatás hiányában a rendszerek magukra maradnak, frissítési lehetőségük megszűnik. Az operációs rendszerek közül megfontolandó a nyílt forráskódú operációs rendszerek

használata

(Linux,

OpenOffice)

ingyenes,

így

költséget

lehet

megtakarítani a szoftver-rendszerek beszerzése esetében.

3

A hardver (hardware) eredeti angol jelentése „kemény áru” (vas-áru). Lényegében ez a számítógépet alkotó, kézzel fogható eszközök összefoglaló neve, a számítógép elektronikus áramköreit, mechanikus berendezéseit, kábeleit, csatlakozásait és perifériáit nevezzük így. 4 Számítógépet működtető utasítási rendszer, gépparancs, művelet-irányító, művelet-vezérlő program.

- 15 -

A Polgármesteri Hivatal számítógépparkjának listája Számítógép

HDD

RAM

CD/DVD

Intel Pentium 4 2,33GHz

160GB

4GB

2.

Intel Cel-A 433MHz

10GB

3.

Intel Celeron 2400MHz

4.

Printer

Operációs rendszer

UPS

DVD

MS WIN 2003 Server

SMART-UPS 750

32MB

48x

MS WIN98 SE

80GB

512MB

DVDRW

HP DeskJet 5150

MS WIN XP Prof. SP3

Intel Celeron 1,66GHz

300GB

1GB

DVDRW

HP LaserJet P1005

MS WIN XP Prof. SP2

BACK-UPS 300

5.


80GB

512MB

DVDRW

MS WIN XP Prof. SP2

BACK-UPS 300

6.


40GB

2GB

CD-ROM

HP LaserJet 6L

MS WIN XP Prof. SP2

BACK-UPS 300

7.

Intel Celeron 2800MHz Intel Pentium DualCore T440 2,2 GHz Intel Pentium 4 2,8GHz

80GB

512MB

DVDRW

Canon BJC-250

MS WIN XP Prof. SP2

BACK-UPS 300

320GB

2GB

DVDRW

HP LaserJet 1020

MS WIN 7 Home Premium

BACK-UPS 300

40GB

256MB

CD-ROM

MS WIN XP Prof. SP2

BACK-UPS 500

10.

Intel Cel4-A 2080MHz

40GB

256MB

CDRW

Toshiba e-STUDIO 166

MS WIN XP Prof. SP2

11. ITR gép

Intel Cel 667MHz

9GB

32MB

52x

HP DesignJet 220

MS WIN 98 SE

12.


40GB

256MB

CDRW

XEROX DocuPrint 8ex

MS WIN XP Prof. SP2

13.


40GB

256MB

CD-ROM

MS WIN XP Home

14.


80GB

512MB

DVDRW

MS WIN XP Prof. SP2

15.


40GB

2GB

CDRW

MS WIN XP Prof. SP2

16.

Intel Pentium 4 3GHz

80GB

256MB

DVDRW

HP DeskJet 5150

MS WIN XP Prof. SP2

17.


80GB

512MB

DVDRW

HP LaserJet 1100

MS WIN XP Prof. SP2

18.

Intel Celeron 1,8 GHz

160GB

1GB

DVDRW

EPSON FX 1050

MS WIN XP Prof. SP3

19.


40GB

2GB

CDRW

Canon BJC-250

MS WIN XP Prof. SP2

20.


40GB

2GB

CD-ROM

21.


20GB

128MB

52x

EPSON FX 1050

MS WIN XP Prof. SP2

22.

Intel Cel-A 433MHz Mobile AMD Athlon XP 1457MHz Intel Celeron 1,7 GHz

10GB

64MB

40x

EPSON FX 1170

MS WIN 98 SE

20GB

256MB

DVD 8x

40GB

512MB

CD-ROM

Igazgatási osztály 1.

Szerver

8. 9. Műszaki osztály

BACK-UPS 500

Pénzügyi osztály

23. 24.

BACK-UPS 300 BACK-UPS 300

MS WIN XP Prof. SP2 STANDBY UPS

MS WIN XP Prof. HP LaserJet 1100

MS WIN XP Prof. SP2

STANDBY UPS

Gyermekvédelmi és Szociális osztály 25.


40GB

256MB

CDRW

Toshiba e-STUDIO 161

MS WIN XP Prof. SP2

26.

Intel Cel4E 2400MHz

40GB

96MB

DVD

27.

Intel Celeron 2000 MHz

40GB

256MB

52x

28.

Intel Celeron 2000 MHz

40GB

256MB

52x

MS WIN XP Prof. SP2

29.


30GB

256MB

CD-ROM

MS WIN XP Prof. SP3

30.


40GB

256MB

CD-ROM

MS WIN XP Prof. SP2

31.

Intel Celeron 1,7 GHz

40GB

128MB

CD-ROM

MS WIN XP Prof. SP2 Toshiba e-STUDIO 120

HP LaserJet 1000

MS WIN XP Home

MS WIN XP Prof. SP3

1. táblázat: Letenye Város Polgármesteri Hivatala IKT eszközparkja

- 17 -

AMCOM 600 VA BACK-UPS 300

BACK-UPS 300

1.3. Informatikai és számítógépes hálózat A Polgármesteri Hivatal informatikai hálózata UTP5 technológiával épült ki, ezen hálózat a mai napig alapul szolgál a további fejlesztésekhez. Nagy sebességű gerinchálózatot nem sikerült az utóbbi években kiépíteni. Az irodák többségében kiépítésre

került

az

UTP

végpont,

melyen

keresztül

csatlakoztathatók

a

munkaállomások. A hivatal internet-sávszélessége meglehetősen kevés, egyszerre egy időben az internet alapú ügyintézés megvalósítása csak korlátokkal lehetséges. A szerver állomás a munkaállomásokhoz hasonlóan jelentősen amortizálódott, cseréje szükségessé válhat a további meghibásodások és szerver problémák elkerülése végett. A számítógépes hálózat csillag topológiát6 követi, amelynél a szerver és munkaállomások egy közös pontra csatlakoznak. A hálózat előnyeit kihasználva a dolgozóknak lehetőségük van a hálózatba kötött számítógépek erőforrásainak igénybe vételére a következők szerint:  Osztott háttértár használat: a szerver merevlemezének megosztásával a munkaállomásokon dolgozó felhasználók a megosztott háttértáron tárolják adataikat. Minden osztálynak van egy mappája, azon belül név szerint minden dolgozónak. A felhasználóknak osztályon belül minden mappához van hozzáférési jogosultsága.  Közös nyomtató használat: nem szükséges minden munkaállomás mellé nyomtató, elegendő irodánként egy nagyobb teljesítményű, melyre az irodában lévő összes munkaállomásról lehet nyomtatni. Ezzel költségmegtakarítást lehet elérni.  Internet megosztás: a hálózatba épített router (forgalomirányító) megfelelő konfigurálásával elegendő egy internet hozzáférés, melynek segítségével minden munkaállomáson elérhetővé válik a világháló.

5

Az Unshielded Twisted Pair (UTP) egy árnyékolatlan, csavart érpáras hálózati kábeltípus a számítástechnikában. 6 A csillag topológia csökkenti a hálózati meghibásodás esélyét azzal, hogy minden csomópont kapcsolatban áll a központi csomóponttal. Ha alkalmazzuk ezt a megoldást egy busz hálózatra, akkor ez a központi hub minden kapott üzenetet szétküld minden csomópont számára, ami azt jelenti, hogy két „perifériális” csomópont mindig a központi csomóponton keresztül tud kommunikálni. A központi csomópont és egy "perifériális" csomópont közötti átviteli vonal meghibásodása ugyan elszigeteli a hálózattól az adott csomópontot, de a hálózat többi részének a működőképességére ez nincsen hatással.

 Alkalmazás-szerver: a Polgármesteri Hivatalban több olyan szoftver is van, ami a szerveren fut, a felhasználók pedig a saját munkaállomásaikról férnek hozzá. Ilyen esetben a munkaállomásokon csak az adatbevitel és az eredmény megtekintése történik, a számításokat az alkalmazás-szerver végzi. A megoldás előnye, hogy szoftverenként egy adatbázis van, ami a szerveren tárolódik. Mivel a szerveren lévő adatok mentése ütemezetten történik, nem kell külön gondoskodni a munkaállomások mentéséről. A hivatali hálózatban lévő munkaállomások csoportot alkotnak, úgy mint „PENZUGY”, így az egyes csoportokon belül lévő számítógépes munkaállomások egymással kommunikálhatnak. Azonban az egyes osztályokon belül kialakított számítógépes csoportok is képesek egymással kommunikálni. Összesen 34 db munkaállomásból álló számítógépes hálózat került egykor beüzemelésre, melyet az alábbi ábra is mutat. Nyomtató 1.

Munkaállomás 1.

Munkaállomás 2.

Nyomtató 2.

Munkaállomás 3.

Munkaállomás 4.

Munkaállomás 5.

Rack szekrény SZERVER

Munkaállomás 6.

Munkaállomás 7.

Munkaállomás 8.

Munkaállomás 9. ... Munkaállomás 34.

Nyomtató 4.

Nyomtató 3.

2. ábra: Szerver és munkaállomások

- 19 -

A számítógépes hálózat zárt rendszerű, így a hivatalban dolgozók számára az internet felől a hálózat nem elérhető, csak a belső hálózaton keresztül. A hivatal teljes területén vezeték nélküli internet csatlakozási lehetőség, hozzáférési pont nem biztosított. A hálózaton belül helyi levelezőrendszer, üzenetküldő alkalmazás specifikusan nem került kialakítása. Az elektronikus levelezés, mint egyfajta kommunikációs lehetőség biztosított, mert a hivatal osztályain szeparált e-mail címek kerültek kiosztásra az [email protected] felépítéssel, melyből a @ előtti rész azonosítja az osztályt és a @ utáni rész pedig azt, hogy Letenye Városhoz tartozik a tartomány név. 1.4. Adatvédelem, mentési rendszer és vírusvédelem Kiemelkedően

fontos

a

biztonsági

alapdokumentumok

(informatikai

szabályzat, adatvédelmi szabályzat) megléte és naprakészsége, valamint a biztonsági követelmények meghatározása és érvényesítése. A 2009. évben a kormányzati jogalkotó szervek több jelentős lépést tettek a eközigazgatási folyamatokat érintve a jogi szabályozás megteremtését figyelembe véve. Napvilágot látott az elektronikus közszolgáltatásokról szóló 2009. évi LX. törvény, mely az informatikai biztonsággal összefüggésben a következőket rendeli el: Az elektronikus közszolgáltatás részeként igénybe vett távolról történő ügyintézéshez szükséges azonosítás előfeltétele a személyes megjelenéssel, vagy azzal jogszabály szerint egyenértékű módon végzett előzetes regisztráció, és az azonosításra alkalmas adatnak az adat kezelésére feljogosított által történő nyilvántartásba vétele. Az azonosítás az alábbiak szerint történhet: 

az azonosítás alanya által ismert egyedi információ alapján (a továbbiakban: tudás alapú azonosítás),



az azonosítás alanya által birtokolt egyedi eszköz, információhordozó alapján (a továbbiakban: birtoklás alapú azonosítás),

- 20 -



az azonosítás alanyára kizárólagosan jellemző tulajdonság alapján (a továbbiakban: tulajdonság alapú azonosítás), illetve ezek kombinációjával Az azonosítás biztonsági szintjeit figyelembe véve megkülönböztetünk magas,

közepes, vagy alacsony azonosítási szintet: 

a magas szint: ekkor előírás két egymástól független azonosítási módszer, az egyiknek tudás alapúnak kell lennie



közepes szint: azonosító és egyszer használatos jelszó használata



alacsony szint: az ügyfélkapus azonosító és jelszó használata Ha jogszabály eltérő módon nem rendelkezik, a távolról történő ügyintézéshez

alacsony biztonsági szintű azonosítás szükséges. Az e-Közszolgáltatást nyújtónak kell biztosítani az alábbi feltételeket: 

az informatikai- és kommunikációs rendszerek biztonságos működésének feltételeit,



az adatok védelmét a jogosulatlan hozzáféréstől, módosítástól, törléstől, esetleges megsemmisüléstől,



a személyes adatok védelméhez fűződő jog(ok) érvényesülését. A 222/2009. (X. 14.) Kormányrendelet az elektronikus közszolgáltatás

működtetéséről szabályoz, az igénybe vehető azonosítási szolgáltatást és a központi rendszerhez való csatlakozás biztonsági feltételeit és határidejét szabályozza. A 223/2009. (X. 14.) Kormányrendelet az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról szabályoz: részletekbe menően tárgyalja az informatikai biztonsággal kapcsolatos felügyeleti szerveket, a szervek jogait és hatáskörét. Rendelkezik az eKözszolgáltatások értékelése és auditja vonatkozásáról, többek között az informatikai biztonsági, szolgáltatásműködési és katasztrófa elhárítási szabályzatról is. Előírja a naplózás és archiválási rendet, valamint az ASP központokra vonatkozó speciális követelményeket.

- 21 -

Megemlítendő a szerverszoba fizikai veszélyforrások elleni védelme, hiszen a nedvesség, vízzel működő tűzoltó berendezés, por veszélyeztetik az adatok biztonságát. A hiányos be- és kilépés ellenőrzés következtében bárki be- és kivihet bármilyen adathordozót. Jelentős veszélyforrást jelentenek továbbá az íróasztalon hagyott papírok, dokumentumok, lemezek, amelyek könnyen hozzáférhetőek a látogatók, a takarító személyzet és a munkatársak számára is, amivel nő az adat (véletlen, vagy szándékos) kijuttatásának veszélye. Az adatok 90 %-a a szerveren, a maradék 10 % a dolgozó saját munkaállomásán van, melyek mentéséről mindenki saját maga gondoskodik. A szerveren tárolt adatok mentése naponta, egy adott időpontban, munkaidőn kívül, egy fizikailag külön álló háttértárra történik. A mentésre azért van szükség, hogy egy váratlanul bekövetkező, adatvesztéssel járó esemény (pl. hálózatszakadás, számítógép hardverének meghibásodása, tűzeset, stb.) esetén vissza lehessen állítani az adatokat. A dolgozóknak nem kell az elveszett adatokat pótolni, onnan tudják folytatni a munkát, ahol abbahagyták. Áramingadozás, áramkimaradás esetén is történhet adatvesztés, amit a hivatal szünetmentes tápegységek alkalmazásával próbál meg kiküszöbölni. A vírusvédelem és behatolás elleni védelem egyrészről a szerveren lévő tűzfal segítségével megoldott, valamint szoftveresen a számítógépes munkaállomásokra telepített egyéni víruskereső és –irtó szoftverek segítségével zajlik. A vírusok jelentős kárt okozhatnak, még annak ellenére is, hogy a mentési rendszer által mentett adatok rendelkezésre állnak. A kár ezen esetekben a rendszer helyreállítása miatti hosszabb idejű leállásból adódik. Az internet rohamos elterjedésével a vírusfenyegetések száma jelentősen megnőtt, valamint megjelentek újabb és újabb veszélyes eszközök (pl. adathalászat) is, amelyek fenyegetettsége komolyabb, mint a vírusok okozta kár. 1.5. Alkalmazások, szoftverek az osztályokon Az országos helyzetnek megfelelően jellemzőek a szigetszerű alkalmazások, amelyek nem képesek kapcsolódni más programokhoz, alkalmazásokhoz. A

- 22 -

hivatalban az egyes osztályok számítógépes munkaállomásain használt, alkalmazott szoftvereket, programokat a hivatal informatikai szabályzata7 tartalmazza. Az alábbiakban a legfontosabb szoftverek kerülnek osztályonként röviden bemutatásra. A hivatalban minden dolgozó használja a WebIktat.2008 - Elektronikus iratkezelő alkalmazás-t. A program egy tanúsított iratkezelési folyamatokat támogató szoftver-rendszer. Az alkalmazás támogatja a bejövő és a kimenő iratkezelési folyamatokat egyaránt, integrálva az elektronikus aláírás lehetőségével. A küldemény beérkezésétől kezdve, annak iktatásán túlmenően a felülvizsgálati, selejtezési és levéltárazási funkciók is beépítésre kerültek. A rendszer képes elektronikusan érkező dokumentumok automatikus fogadására és rendszerbe történő kezelésére. A WebIktat.2008 – Elektronikus iratkezelő alkalmazás felhasználói funkciói alapvetően négy nagyobb csoportba sorolhatók. Az első a bejövő iratokkal kapcsolatos funkciók, mint például annak érkeztetése, postabontása, iktatása. A második funkciócsoport a kimenő iratokkal végezhető funkciók, például az egyéb aláírás, kiadmányozás, expediálás. A következő funkciócsoport a központi irattárban lévő iratokkal – ügyiratokkal – végezhető műveletek, mint például a felülvizsgálat, kölcsönzés, selejtezés, levéltárba adás. Az utolsó nagyobb elméleti funkciócsoport pedig az általános funkciók, mint például a keresés, munkapéldányok kezelése, jóváhagyási folyamata, új kimenő főszám előkészítése, elszámoltatás stb. A WebIktat.2008 - Elektronikus iratkezelő rendszer kibővített tanúsítvánnyal rendelkezik, tehát képes elektronikus dokumentumok kezelésére, képes elektronikus dokumentumok aláírással történő ellátására, valamint képes a központi ügyfélkapun regisztrált ügyfelek által beküldött elektronikus űrlapok kezelésére egyaránt. A többi szoftver még nem képes az elektronikusan érkezett iratok kezelésére, ezért a hivatalban még nem valósult meg az e-ügyintézés.

7

Letenye Város Polgármesteri Hivatala Informatikai Biztonsági Szabályzata tartalmazza az adatok mentésére és tárolására vonatkozó előírásokat, valamint a szoftver hozzáféréshez történő jogosultságok és a helyettesítés rendszerét.

- 23 -

1.5.1. Gyermekvédelmi és Szociális Osztály A Gyermekvédelmi és Szociális Osztály Szociális Irodáján a WinSZOC nevezetű programot használják, amely a polgármesteri hivatalok által nyújtott segélyek nyilvántartását, kifizetését segíti.  Személyi adatok kikeresése több szempont szerint is lehetséges: Név, Születési dátum, Lakcím, TAJ, Családszám alapján. A fentieken túl a listagenerátor segítségével bármely adatmező vagy összefüggés alapján lehet keresni.  A program felhasználója saját listákat készíthet. Kiválaszthatja, hogy a listán mely adatmezők jelenjenek meg, és a listára kerülés feltételeit is meghatározhatja. A listákat a program eltárolja, azok a szoftver részévé válnak.  Minden hivatal a saját igényei szerint átállíthatja a program működését. Lehet módosítani az egyes segélytípusok működési szabályait, valamint helyi rendelettel szabályozott ellátási formákat lehet bevinni, módosítani.  A Szerviz funkciók között megtalálható a biztonsági másolat készítése és visszaállítása, új verzió telepítése, archiválás, valamint a számítógép fontosabb adatainak lekérdezése.  Súgó vagy helyzet-érzékeny help. Az F1 gomb megnyomásakor a help azon része jelenik meg, amely az aktuálisan futó programrészhez tartozik. A helpben kulcsszavak alapján is lehet keresni.  Segélyek kifizetésének, utalásának több lehetséges formája van.  Határozatszerkesztés MS Office Word segítségével lehetséges. A határozat szövegében a segélyezett adatai automatikusan megjelennek. MS Office Word esetén a szövegben ábra is megjeleníthető (pl. címer). A programban van egy további beépített szövegszerkesztő is azok számára, akik nem rendelkeznek Word-el.  A rendszeres és eseti segélyek tételes listája családonként és személyenként is megtekinthető. Az egyes családtagok – változás esetén – könnyen egy másik családba helyezhetők. A régebben kapott segélyeket, ellátásokat természetesen „magával viszi” az áthelyezett személy.  A szoftver on-line módon, automatikusan küldi a feldolgozott adatokat az FSZH (Foglalkoztatási és Szociális Hivatal) adatbázisába, ezzel papírmunkát, időt és költséget takarítva meg.

- 24 -

1.5.2. Igazgatási Osztály A központosított illetményszámfejtés (KIR) programot a munkaügyi iratok elkészítésére, valamint a nem rendszeres kifizetések és a változó bérek számfejtésére használjuk. A program hálózati környezetben működik. A program és az adatállományok a helyileg alkalmazott egyedi számítógépen helyezkednek el. A jogosultságok beállításával egy időben 2 munkaállomás (1 munkaállomás a pénzügyi osztályon, egy munkaállomás az igazgatási osztályon) használhatja a programot. A munkaállomásokon illetéktelen használat elleni védelmet egyéni jelszó biztosítja. A központosított illetményszámfejtés (KIR) biztosítja az állami, valamint az önkormányzati költségvetési szerveknél foglalkoztatott 

kormánytisztviselők,



köztisztviselők



közalkalmazottak,



igazságügyi alkalmazottak,



munkaviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban,



hivatásos szolgálati jogviszonyban,



hivatásos nevelőszülői jogviszonyban,



munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók személyi juttatásainak (illetmények és a jogviszony alapján járó egyéb juttatások), egészségbiztosítási ellátásainak (táppénz, GYED, terhességi gyermekágyi segély, baleseti táppénz), illetve a munkáltatókat terhelő közterheknek elszámolását. A központosított illetményszámfejtés megvalósításának egyik kiemelt célja,

hogy a közszolgálatban dolgozó munkavállalók illetményeinek egységes munkaügyi, információs, finanszírozási és ellenőrzési technológián alapuló rendszerrel történő számfejtésének köszönhetően az államháztartás legjelentősebb kiadási tételeként megjelenő személyi juttatásokról és közterhekről, illetve a létszámról megbízható információk álljanak rendelkezésre a tervezéshez, gazdálkodáshoz és beszámoláshoz.

- 25 -

A központosított illetményszámfejtés: 

a közszolgálat munkavállalói, illetve a munkáltatók magas színvonalú kiszolgálása mellett pontos, megbízható információkat biztosít a munkajogi döntésekhez,

a

személyi

juttatások

előirányzatának

tervezéséhez,

a

bérgazdálkodáshoz. 

a közszolgálat létszám bér és járulék kifizetéseinek alakulásáról átfogó, megbízható, rendszeres információkat biztosít a fejezet felügyeletéért felelős szervek és a kormány számára,



a feladatellátás koncentrálásával növeli a munkavégzés hatékonyságát, szakszerűségét, csökkenti az adminisztrációs kiadásokat. Az Igazgatási Osztályon használatban van még a KerInfó program,

amelyekkel a bejelentés-köteles és a működési engedély köteles üzleteket tartják nyilván. Az Igazgatási Osztályon belül a közművelődési ügyintéző a a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal webes felületen megjelenő alkalmazásait, valamint a Bursa Hungarica webes adatbázisait is használja, melyet külön nem tárgyal helyzetelemzés. 1.5.3. Műszaki Osztály A hivatali ügyintézés szempontjából sok esetben elengedhetetlen – főleg a Műszaki Osztály, az I. fokú Építésügyi Hatóság és a Gyámhivatal esetében – a tulajdoni lapok használata, adott ingatlanok naprakész adatainak ismerése. A gyors és hatékony ügyintézés érdekében a hivatalnak betekintési joga van az ingatlanok tulajdoni lapjába a Takarnet-en keresztül. A Takarnet egy zárt számítógépes hálózat, amely korlátozott és szigorúan ellenőrzött hozzáférést biztosít a külső felhasználók számára. A szolgáltatás használatához engedélyt kell kérni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól. Az engedély megléte után a szolgáltatást a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) által kiadott digitális igazolvány használatával lehet igénybe venni, melynek természetesen költség vonzatai vannak. A Takarnet használatával nem kell a földhivatalokat megkeresni levélben adatszolgáltatás miatt, hanem helyben, interneten keresztül betekintést kapunk az érintett ingatlan tulajdoni lapjába. - 26 -

A KATAWin vagyoni és nagyértékű tárgyi eszköznyilvántartó program. A program egyedi számítógépen működik. A program és az adatállományok az egyedi számítógépen helyezkednek el. A jogosultságok beállításával 1 munkaállomás használhatja a programot. A munkaállomáson illetéktelen használat elleni védelmet egyéni jelszó biztosítja. A szoftver a Pénzügyi Osztályhoz tartozik, de a Műszaki Osztályon került installálásra. Az ITR fejlesztői kidolgozták az analóg fotogrammetriai eszközökkel történő képfeldolgozás

digitális

térképi

állományokban

való

kezelését,

valamint

a

földprivatizáció során az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal felkérése alapján elkészítették az ITR értékarányos területszámító- és területosztó modulját, valamint kapcsolatot létesítettek az árverési jegyzőkönyvek szöveges adatbázisa és az árverés során készült digitális térképi állományok között. 1.5.4. Pénzügyi Osztály Az OTP Electra program egyedi számítógépes munkaállomáson, a Pénzügyi Osztályon működik, és banki átutalások végzésére szolgál. A program az OTP által biztosított on-line rendszeren keresztül érhető el, az adatállományok az OTP szerverén illetve az egyedi számítógépen helyezkednek el. A jogosultságok beállításával 1 munkaállomás használhatja a programot. A munkaállomáson illetéktelen használat elleni védelmet egyéni jelszó biztosítja. A költségvetési tervező rendszer 2011. szoftver jellemzői: 

A szoftverrel tetszőleges számú szervre készíthet költségvetési tervet.



Az önállóan gazdálkodó intézmény és a részben önálló intézmény(ek) összevont költségvetését a program automatikusan elkészíti.



A program használata egyszerű, betanulást nem igényel.



Az elkészített terv tetszőleges mélységben javítható, pontosítható – a program mindig az utolsó változatot tárolja.



A program - a korábbiakhoz hasonlóan - az 2011. évi tervgarnitúra sorai (0210, 12, 16, 21, 22, 34, 35 űrlapok) szerinti tervezést tesz lehetővé. (Az esetleges

- 27 -

korrekciókat a szoftver adatállományának szövegszerkesztő programba való áttétele után könnyen el lehet végezni.) Előirányzat-felhasználási ütemterv és likviditási terv rendszer 2011. főbb jellemzői: 

Az előirányzat-felhasználási ütemtervet a költségvetési rendelethez csatolni kell.



A likviditási terv-készítési kötelezettség a jegyző/körjegyző felelőssége, melynek segítségével elkészíthető:  az ún. "egy lehetséges előirányzat-felhasználási terv", melyet a gép teljesen automatikusan készít; (A bevételek és kiadások felosztása az adott bevétel, illetve kiadás jellegét figyelembe véve történik, tehát nem egyszerű 1/12-edelésről van szó.)  az

automatikusan

elkészített

előirányzat-felhasználási

ütemterv

finomított, javított változata (egyes bevételek, kiadások automatikus felosztástól való eltérő felosztására, pl.: felújításnál, beruházásoknál stb. - a javítás, pontosítás tetszőleges alkalommal végrehajtható, többször is választható menüpont),  a likviditási terv: A tervet el lehet készíteni: az automatikus előirányzatfelhasználási ütemterv adatai alapján, illetve bármelyik finomított, pontosított előirányzat-felhasználási terv elkészítését követően azért, hogy a finanszírozási, likviditási szempontból legkedvezőbb változat megkereshető legyen.  A program használata során: több szerv előirányzat-felhasználási ütemterve, illetve likviditási terve is elkészíthető; az előirányzatfelhasználási ütemterv automatikus elkészítéséhez csupán a MÁK garnitúra

02-16.

űrlapjain

tervezett

adatokat

kell

rögzíteni

a

programban; - az előirányzat-felhasználási ütemterv finomításához a már elkészített ütemterv adatait lehet űrlaponként, tetszőleges sorrendben és számban módosítani;  a likviditási terv elkészítéséhez csak a nyitó pénzállomány összegét kell megadni.

- 28 -

A program legfőbb előnye, hogy az előirányzat-felhasználási ütemtervet, illetve likviditási tervet automatikusan elkészíti. A DOKK főkönyvi könyvelési rendszer a banki és pénztári adatok vegyes rögzítésére és könyvelésére alkalmazzuk. Ebben a programban történik az előirányzat nyilvántartás, szállítói és vevői nyilvántartás valamint a banknapló nyilvántartása, és a főkönyvi könyvelés. A program egyedi számítógépen működik. A program és az adatállományok

az

egyedi

számítógépen

helyezkednek

el.

A

jogosultságok

beállításával a pénzügyi osztály 1 munkaállomása használhatja a programot. A munkaállomáson illetéktelen használat elleni védelmet egyéni jelszó biztosítja. Az ÖNKADÓ könyvelési rendszer az adóügyi adatok rögzítésére és könyvelésére alkalmazzuk. A program egyedi számítógépen működik. A program és az adatállományok az egyedi számítógépen helyezkednek el. A jogosultságok beállításával a pénzügyi osztály 1 munkaállomása használhatja a programot. A munkaállomáson illetéktelen használat elleni védelmet egyéni jelszó biztosítja. A számítógépes munkaállomásokra telepített szoftverek mellett az osztály webes felületen keresztül futtatható alkalmazásokat is használ: 

Interim KGR K11 rendszer, link: http://kgr.k11.gov.hu



EBR 42 (önkormányzati információs rendszer), link: http://ebr42.otm.gov.hu



ÖNEGM

(önkormányzat

előirányzat

gazdálkodási

rendszer),

link:

http://onegm.allamkincstar.gov.hu A számítógépes szoftverek területén az irodai alkalmazások több verzióban léteznek, amely kompatibilitási gondot okoz, az újabb verzióval mentett állományok nem mindig vagy hibásan olvashatók a régebbi verziójú szoftverrel. Ezen kompatibilitási hibákat kiküszöbölné a nyílt forráskódú irodai alkalmazások használata. Általános szoftver alkalmazások a hivatal minden osztályára jellemzőek, melyek az alábbiakat mutatják:

- 29 -

 Irodai alkalmazások: szövegszerkesztő, táblázatkezelő  Levelező program (Outlook Express, Mozilla Thunderbird)  Internet böngészők (Internet Explorer, Mozilla Firefox, Google Chrome)  Fájlkezelők 2. Alapvető stratégiai célkitűzések Letenye Város Önkormányzata hosszú távra (6 év) tervezett stratégiai célkitűzéseinek fő irányai a következők: elektronikus ügyintézés megteremtése, a térinformatikai rendszerek használata és fejlesztése, ügyfél tájékoztatás, az elektronikus rendszerek fejlesztésének megvalósítása. Ebből következően az informatikai stratégia célkitűzései elsősorban a következők:  Letenye

Városának

a

kistérség

legfejlettebb

infrastruktúrájával

kell

rendelkeznie folyamatosan a központosítani kívánt kistérségi informatikai feladatok kiszolgálása érdekében  Az informatikai kommunikációs rendszerbe, a lehetséges fejlesztésekbe, pályázatokba a kistérség településeit egyenrangú partnerként kell bevonni  Egyablakos ügyintézés lehetőségének biztosítása a lehető legszélesebb körben  A stratégia a hivatal tevékenységének informatikai alapokra helyezésére és a szervezet-működés minőségirányítással támogatott hatékonyabb kialakítására épít. A városigazgatás korszerűsítésének kiemelt jelentőségű területe az igazgatási és önkormányzati munkához kapcsolódó informatika. A város az elmúlt ciklusok során ezen a területen is ért el eredményeket, azonban a változások rendkívül gyorsak és megnőtt az a jogos igény, hogy az informatikai fejlesztésekre és a működésre fordított nagy összegű kiadások eredménye a napi munkában állandó jelleggel jelenjen meg, hatékonyan szolgálja egyrészt a város lakosságának gyors kiszolgálását, másrészt az önkormányzati döntések megalapozottságát. Legalább ekkora jelentősége van annak, hogy az önkormányzat kezdeményező szerepet töltsön be a város általános informatikai színvonalának fejlesztésében.

- 30 -

A vízió az önkormányzati munkát hatékonyan támogató, korszerű informatikai

alkalmazásokat

működtető,

internet/intranet

alapon

belső- és külső szolgáltatásokat nyújtani képes, fokozatosan kiépíthető és biztonságosan üzemeltethető, változó igények szerint bővíthető és szűkíthető, de facto informatikai világszabványokat követő, más informatikai

rendszerekkel

együttműködésre

képes,

magas

informatikai alkalmazási kultúrával rendelkező, motivált elektronikus önkormányzat képét vázolja fel, vagyis a jövőkép szerint Letenyén eÖnkormányzat jöjjön létre. A hivatal a következő 4-6 éves időszakban célkitűzéseit informatikai téren elsősorban a szoláltató e-Önkormányzat létrejöttéhez szükséges informatikai infrastruktúrák, az egységes biztonságosan menedzselhető integrált informatikai rendszer és az egyes osztályok, irodák munkáját segítő informatikai alaprendszerek, mint belső adat-, munkafolyamat támogató- és alkalmazási hátterek, internet alapú, on-line információs

és távügyintézést

biztosító

szolgáltatások, valamint

az

informatikai szervezet fejlesztésével kívánja elősegíteni. A célok megvalósításának módszere tekintetében a stratégiai célkitűzések megvalósításának javasolt módszere a széleskörű együttműködések, megoldásorientált kooperációk kialakítására épít, melynek alappillérei: 

Regionális és helyi kitekintés, összehangolás más önkormányzati stratégiákkal



Önkormányzat testületeinek, bizottságainak és vezetőinek megnyerése



Informatikai fejlesztési és működtetési képességek megszerzése



A célok megvalósítását szolgáló akciók projektesítése, megfelelő projekt menedzsment létrejötte



Megoldás-orientált együttműködés a civil és vállalkozói szférával



Bizonyos feladatok kihelyezése, kiszervezése



Együttműködés a kormányszervekkel A legfontosabb stratégiai célkitűzések egyike a folyamatos fejlesztések, az

önkormányzat

hatékonyságának

javítása

informatikai

eszközökkel.

Cél

az

elektronikus szolgáltatások modernizálása, az ügyintézés elektronizáltsági szintjének

- 31 -

emelése, amely az info-kommunikációs technológia korszerű, on-line szolgáltatások formájában valósítható meg. A legfontosabb fejlesztések, melyek a stratégia alapját képezik: 

Az eszközpark és a számítógépes hálózat fejlesztése, korszerűsítése, WLAN megoldások kidolgozása, szerverkonszolidáció



Kliens operációs rendszerek cseréje, a jelenleg még használt Windows 98 és Windows XP operációs rendszerek nyílt forráskódú rendszerekre való cseréje, elengedhetetlen esetben Windows 7 operációs rendszerre való frissítése, cseréje



Csoportmunka támogatása, belső adatforgalom elektronizációja, elektronikus telefonkönyv, e-mail, valamint csoportmunka eszközök bevezetése



Szigetszerű alkalmazások összhangjának megteremtése



Ügyfélközpontú önkormányzat, e-önkormányzat megteremtése, legalább az alábbi esetekben. Az állampolgárok által elvárt leggyakoribb adatszolgáltatási, információközlési igények 90%-át az következő ügyek teszik ki:  Okmányirodai ügyintézés, valamint általános információszerzés hivatali ügyintézési tevékenységgel kapcsolatban úgy, mint ügyfélfogadási idő, mely ügyet hol lehet elintézni, milyen iratok szükségesek hozzá, a szükséges nyomtatványok, csekkek, illetékbélyegek beszerzése,  Építéshatósági ügyintézés  Szociális ügyekben való ügyintézés és tájékozódás  Önkormányzatok által kiírt pályázatok tekintetében való tájékozódás  Önkormányzati

hatósági

ügyekben,

valamint

az

önkormányzat

tulajdonosi tevékenységével kapcsolatos ügyintézés. A hivatal javítani kívánja az ügyfelek kiszolgálását, minőségi és szakszerű szolgáltatásokat szeretne nyújtani. Letenye Polgárainak ki szeretné építeni az elektronikus tájékoztatás és ügyintézés lehetőségét. Csökkenteni kívánja az ügyszámot és ügyfélszámot, mert különben a jelenlegi létszámmal nem tudja ellátni a jövőben várhatóan bővülő feladatait.

- 32 -

Letenye Város lakosságának tájékoztatását a www.letenye.hu honlapon keresztül kell szélesíteni, bővíteni. Ez a honlap ügyintézési, szolgáltatási portállá történő fejlesztésével érhető el, ahol minden olyan információ és szolgáltatási felület elhelyezésre kerül, amely a hivatal és a térség, település polgárai közti kapcsolatot vizuálja. Az EU által preferált, az önkormányzatakt érintő szolgáltatások a következők: 

Személyi okmányok



Hatósági igazolások, anyakönyvi kivonatok



Lakcímváltozás bejelentése



Gépjármű regisztráció, gépjárművekkel kapcsolatos adófizetés



Építési engedélyezés



Szociális juttatások, támogatás fizetése



Egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatások



Iparűzési adó



Iparengedély, telephely-engedély kiadása Az internettel nem rendelkező lakosok részére a hivatal előterében elhelyezésre

kerülő, hálózatra kötött ügyfélterminálon keresztül lesznek közvetlenül elérhetők a szolgáltatások. Fontos és elengedhetetlen probléma a városi közháló létrehozása. A hivatal és intézményei

gyors

megbízható

információcseréje,

valamint

az

informatikai

alkalmazások biztonságos adatforgalma szükségessé generálja az intézményi hálózat létrehozását. Az intézmények közötti saját vezetékes hálózat kiépítése igen nehéz az elhelyezkedésük miatt. Bérelt vonal alkalmazása jelentős költséggel járna, ezért célszerű vezeték nélküli hálózattal megoldani a kapcsolatot. Így a városi intézmények összekapcsolhatóvá válnának. A kapcsolatot biztosító átvivő réteg több fajta lehet, a jelenleg az intézményekben meglévő internet hozzáféréseket lehetne felhasználni, azonban ezek jelenleg is nagymértékben leterheltek. A másik megoldás a közvetlen kapcsolat kialakítása vezeték nélküli hálózati eszközök alkalmazásával. A kommunikáció biztosítása mellett szükség van a hivatali szerverpark bizonyos fokú fejlesztésére is, távoli kapcsolatok kiszolgálása miatt. - 33 -

A vállalkozói szféra támogatása az internetes megjelenésben jelenleg kismértékben áll fenn. Lehetőség van a városi honlapon bemutatkozó szöveg, elérhetőségi adatok megjelenítésére. Az elektronikus kereskedelem ösztönzése érdekében célszerű lenne létrehozni egy városi elektronikus áruházat az interneten, amelyen

kedvezményes

díjért

a

térség

vállalkozói

is

megjelenhetnének

a

termékeikkel, szolgáltatásaikkal. A stratégia rövidtávú (2 év) célkitűzései értelmében az alábbi feladatok válnak szükségessé: 

A hivatal belső munkafolyamatainak áttekintése, optimalizálása



Az

informatikai

stratégia,

informatikai

feladatok

összehangolása

az

önkormányzati intézmények, valamint az önkormányzati tulajdonú cég között 

A hivatal belső kommunikációjának továbbfejlesztése



Az önkormányzat munkatársainak rendszeres képzése, nyelvi, EU ismeretek, közigazgatási ismeretek terén



Az e-ügyintézés 2. szintjének teljessé tétele az intézményeket is beleértve



Intézményi hálózat (vezeték-nélküli) kiépítése



Informatikai képzés és továbbképzés biztosítása e-közszolgáltatások területén A rövidtávú fejlesztéseket továbbgondolva középtávú (4 év) fejlesztések,

célkitűzések válnak szükségessé: 

Az EU ajánlások 3. szintjének megfelelő e-ügyintézési szolgáltatások bevezetésének megkezdése a hivatalban



Infrastrukturális elemek kiépítése, városi intranet kialakítása az intézmények között, amely az eddig kialakított elektronikus szolgáltatások szélesebb körű használatát teszik lehetővé A hosszútávú célkitűzések (6 év) között szerepel a teljes elektronikus

ügyintézés megteremtése, vagyis az EU ajánlás 4. szintjének elérése. Főbb feladatok közé tartozik az egységes informatikai rendszer kialakítása a hivatali munkavégzés támogatására, a törvényi szabályozások adta kereteken belül a digitális aláírás - 34 -

gyakorlati használatának kialakítása, elfogadtatása a közigazgatási ügyintézésben, a lakosság és a vállalkozások számára az elektronikus ügyintézés lehetőségének megteremtése, valamint az intézmények közötti teljes elektronikus folyamatok bevezetése. 3. Kritikus és kulcs sikertényezők Kritikus sikertényezők, melyek befolyásolhatják a stratégiai célkitűzések megvalósulását: 

Projektszervezet: a célok megvalósítása csak pályázati pénzből lehetséges. A pályázati célok megvalósításának feltétele egy jól működő projektszervezet. E nélkül a projekt kimenetele nagy eséllyel nem lesz sikeres.



Hivatali felhasználók együttműködése: a rendszer működésének záloga a hivatali felhasználók, ügyintézők aktív közreműködése. A hivatali felhasználók a rendszer bevezetésének első számú ellenségei lehetnek abban az esetben, ha azt

érzik,

ezáltal

munkahelyük

veszélybe

kerülhet.

Folyamatos

kommunikációval, belső PR munkával, munkamegbeszélésekkel a bevezetendő rendszer mellé lehet állítani. 

Intézményi, önkormányzati dolgozók együttműködése: bár az intézményi rendszer fajsúlya kisebb, mint a közigazgatási rendszeré, mégis ahhoz hasonlóan az intézményi dolgozók támogatása is elengedhetetlen a sikerhez. A kulcs sikertényezők, melyeknél figyelembe kell venni azt, hogy a hiányzó

jogszabályok, törvényi szabályozások pótlása nélkül a teljes e-önkormányzati rendszer félkarú óriásként működne. A rendszer tervezésekor figyelni kell a hiányzó jogszabályokra, a törvényi szabályozásokra. Arra kell törekedni, hogy legyen alternatív megoldási lehetőség a rendszerben arra az esetre, ha egy szabályozás nem történik meg. Itt főleg a digitális aláírás gyakorlati használatának szabályozására gondolunk.

- 35 -

4. SWOT-analízis Erősségek 1. Hajlandóság és eltökéltség az informatikai fejlesztésre

Gyengeségek 1. Az önkormányzat és intézményeinek tevékenysége nem épül eléggé rá az informatikára, marad a papíralapú ügyintézés

2.

Az informatikai politika a várospolitika szerves részévé válik

3.

A hivatal korábbi informatikai tapasztalatai

4.

Az informatikai szervezeti-működési feltételek megfogalmazódtak, elkészült az önkormányzat e-közigazgatási és informatikai stratégiája

Lehetőségek 1. A stratégia hozzájárul Letenye Város sikeres érvényesüléséhez 2. Javul az önkormányzat ügyfél felöli, ügyfélközpontú megítélése

2. A kor színvonalának nem megfelelő informatikai infrastruktúra, szigetszerű alkalmazások, fejlesztések 3. Alacsony költségvetési ráfordítási arány 4. Alkalmanként ellenállás és motiváció hiánya Veszélyek/fenyegetések 1. Az információs társadalom technológiájának alkalmazása nélkül a város lemarad kistérségi, megyei és regionális szinten 2.

Az önkormányzat nem tud megfelelni a választópolgári, lakossági és vállalkozói elvárásoknak sem

3.

A hivatal tevékenysége egyre nehezebbé válik a folyamatosan változó környezetben, alkalmazkodási képesség nem megfelelő

4.

Az EU elvárások felkészületlenül érik a hivatalt

3. Javulnak az alkalmazkodási és működési képességek 4.

Új külső források bevonására nyílik lehetőség

5.

Papírmentes testületi munka megszervezése

6. Városi honlap bővítése információs portállá

5. Az önkormányzat nem tud élni a kormányzati vagy az EU lehetőségekkel

7. Intézmények webes felületen való megjelenése, megjelentetése 8.

9.

6.

ÉKKÖV Kft. webes felületen történő megjelenése marketing szempontokat figyelembe véve

Önkormányzati intézmények működésének veszélyei

7. Forrás- és támogatási hiány

Új, elektronikus ügyintézésre vonatkozó helyi szintű jogszabály megalkotása, elfogadása és érvénybe léptetése

8.

10. Önkormányzati intézmények közötti kommunikációs csatorna kiépítése 11. Integrált önkormányzati- és képviselői rendszer bevezetése

- 36 -

Kormányzati szinten a közigazgatás reformja

4. Problémafa szerkezete

3. ábra: Problémafa szerkezete a hivatal esetében

- 37 -

5. Stratégiai célkitűzések 5.1. A papírmentes testületi munka víziója A vízió vázolásához a teendőket feladatokként fogalmaztuk meg. Fokozatosan meg kéne szűntetni a papiros előterjesztéseket. A képviselőket fel kell szerelni hordozható számítógépekkel és azok használatához, valamint a programok alkalmazásához szükséges ismeretekkel. Az előterjesztéseket a képviselők, a számukra biztosított képviselői hálózaton keresztül kapják meg. A bizottsági és testületi ülések előkészítési folyamatát gyökeresen át kell alakítani, hogy az embereket időben tájékoztatni lehessen a település honlapján. A nyilvános ülések előterjesztései a települési portálokon elérhetők. Akinek nincs saját hozzáférése a közösségi hozzáférési pontokon tekintheti meg az előterjesztéseket. A civil- és piaci szervezetek kialakíthatják saját álláspontjaikat, feltehetik kérdéseiket. Az előterjesztésekhez bárki fűzhet véleményt, tehet javaslatot. A bizottságok elé került előterjesztések, már tartalmazzák az interneten érkező vélemények, javaslatok, kérdések kivonatos változatait. Ezekre a bizottságok választ adnak. A bizottsági ülések jegyzőkönyvei szintén elérhetőek az interneten keresztül és azokban a felmerült kérdések, javaslatok, vélemények nyomon követhetők. A képviselő-testületi üléseket a bizottsági ülésekhez hasonlóan készítik elő, ahol képviselők már minden információval együtt felszerelkezve, felelős döntést tudnak hozni. A zárt ülések anyagai, jegyzőkönyvei csak az arra jogosultak részére kerül továbbításra – megfelelő biztonsági feltételek mellett -, a döntések azonban már mindenki számára elérhetőek a település honlapján. 5.2. Az e-közigazgatásra való áttérés Az e-közigazgatás megteremtésével egy technológiai korszakváltás következik be, ami az elektronikus eszközök alkalmazásával lehetővé teszi a közigazgatási munka minőségi

megváltoztatását.

Szervezett

folyamatok

automatizálását

szolgáló

számítástechnikai és kommunikációs hardver és szoftverrendszerek, kialakítására

- 38 -

kerül sor. Az áttérés feltételrendszerének kialakításánál két fontos szempontot kellett figyelembe vennünk. Egyrészt a szolgáltató közigazgatás kialakítását, másrészt az ezt kiszolgáló információ és kommunikáció technológia alkalmazásának bővítését. A cél tehát egy szolgáltató közigazgatás kialakítása, ami a tekintélyelvű, a hatalom külsőségein és bürokratikus logikáján alapuló gyakorlat helyébe, egy állampolgár központú, nyílt szerepfelfogású közigazgatást állít, amelyben mind az önkormányzat, mind a különböző hivatalok szolgáltatást nyújtanak az állampolgároknak. Az új technológia által nyújtotta lehetőségek, felerősítik a közigazgatás átalakításának igényét. Az e-kormányzat 2005 tervezet szerint az e-kormányzás működését meghatározó alapelvek és követelmények, a következők: 

nyitottság: a közigazgatás legyen kész fogadni és feldolgozni a nyilvánosság, a társadalom, a gazdaság szereplőinek elvárásait, javaslatait;



részvétel: az állampolgárokat, a vállalkozásokat, közösségeket érintő kérdések megvitatásába, a döntések előkészítésébe minél szélesebb körben be kell vonni az érintetteket. Az önkormányzatoknak olyan politikai környezetet kell biztosítaniuk, amely részvételre, bekapcsolódásra ösztönzi az állampolgárokat, közösségeket. Az önkormányzatoknak, a közigazgatásnak folyamatosan jeleznie kell ez irányú elkötelezettségét;számonkérhetőség: a döntéshozatali folyamatoknak átláthatóbakká kell válniuk, lehetőséget kell biztosítani a bekapcsolódásra, a nyilvánosság számára egyértelművé kell tenni ki, miért felel;



visszacsatolás: az érintettek számára lehetőséget kell biztosítani a vélemények, javaslatok,

észrevételek

visszacsatolására

a

döntéshozók,

politikusok,

köztisztviselők felé; 

hatékonyság: legyen hatékony a döntéshozatali mechanizmus, az elfogadott határozatok, jogszabályok végrehajtása;



elérhetőség:

az

e-közigazgatási

kezdeményezésekkel

párhuzamosan,

folyamatosan biztosítani és bővíteni kell a hagyományos kommunikációs és szolgáltatási csatornákat azok számára, akik nem kívánnak vagy nincs lehetőségük éli az új IKT eszközök adta lehetőségekkel. Az alapelvek és követelmények figyelembe vételével a feladat az, hogy nem bürokratikus, hanem

állampolgár-centrikus,

eredményorientált

- 39 -

közigazgatást

kell

kialakítani, az e-közigazgatási szolgáltatásoknak elő kell segíteniük a közösségi életben a társadalmi bizalom növelését, a nyilvánosság fórumain való társadalmi

részvétel

kiszélesítését;

az

e-közigazgatási

szolgáltatások

kialakításánál – kellő kritikai hozzáállás mellett figyelembe kell venni a piaci szféra

tapasztalatait;

mind

az

ügyfelekkel

foglalkozó

közigazgatási

munkahelyeken, mind a belső önkormányzati munkában ösztönözni kell az innovációt; elsősorban olyan - nagy közösségek által elérhető, felhasználható – szolgáltatások létrehozását kell megcélozni, amelyek csökkentik az IKT eszközökhöz való hozzáférésből és használatából adódó egyenlőtlenségeket. 5.3. Az áttérést irányító személy illetve munkacsoport A gyökeres változást nem lehet megcsinálni köztisztviselők nélkül. Az elkövetkező időben, a hivatalokban elengedhetetlen lesz az informatikához felhasználóként

értő

köztisztviselőkből,

illetve

az

igazgatáshoz

is

értő

informatikusokból álló csapat, akik az áttérést megfelelő módon irányítják, segítik. 5.3.1. A személy illetve munkacsoport kijelölése Az

áttérés

programjának

első

lépése

a

kistelepüléseken

(kisközség,

nagyközség) meg kell nevezni, a munkákat irányító személyt, a kis- és nagyvárosokban, kistérségekben, a megyékben, a régiókban létre kell hozni a hivatalokban az áttérés irányító személy mellé munkacsoportokat, akik elvégzik az átalakítás feladatait. 5.3.2. Az intézményesítés A munkák megkezdéséhez elengedhetetlen, mind a személyek, mind a munkacsoportok legitim működése, működtetése. Az e-közigazgatási munkacsoport intézményesítése, alatt értjük, hogy a megjelenik a személy, illetve munkacsoport működését, feladatait, határköreit tartalmazó szabályzat, mely alapján az érintettek a munkájukat végzik.

- 40 -

5.3.3. A képzések A munkák az alap-, ismeretfelújító, -bővítő képzéssel gazdaságosabban, célirányosabban folytathatók, a résztvevőknek meg kell ismerkedniük a szolgáltató önkormányzat fogalmával, az e-közigazgatási információs kultúra és infrastruktúra követelményrendszerével, az e-közigazgatásra való áttérés, az ügyfélorientált, egyablakos ügyintézés megvalósításának lehetőségeivel, feltételeivel, az ezeket működtető informatikai rendszerekkel és alkalmazásokkal. 5.3.4. Az együttműködő, horizontális működést biztosító infrastruktúra kialakítása A program megvalósításának legfontosabb technikai feltétele a fejlett távközlési infrastruktúra kialakítása, ami együttműködő, horizontális működést biztosít az önkormányzatok területén, a közigazgatás különböző szervezetei között, amely megfelel az e-kormányzással kapcsolatos társadalmi és állampolgári (közösségi) igényeknek. A települések hozzák létre a digitális önkormányzati interaktív (zártláncú) hálózati rendszerüket. A térségközpontok, a megyék, a régiók építsék ki a települési önkormányzatokkal, a közigazgatás különböző szerveivel interaktív információs- és kommunikációtechnológián alapuló info-kommunikációs hálózatukat. 5.3.5. Az infrastruktúra kialakítás szervezeti keretei Az infrastruktúra kiépítéséhez önkormányzati szintenként a megfelelő szervezeti kereteket is biztosítani kell, a szervezetben résztvevők felelősek a feltételeknek megfelelő minőségi munka elvégzéséért. 5.3.5.1. Az infrastruktúra kialakításának forrásai Minden állampolgárnak, a civil és üzleti szféra képviselőinek elérhető áron hozzáférhetővé kell tenni az információs hálózatokat és szolgáltatásokat.

- 41 -

5.3.5.2. Gyűjtőportálok kialakítása Az e-közigazgatási gyűjtőportállal85 szemben támasztott követelmények, hogy az adott településről teljes körű információt szolgáltasson, a település működését sokoldalúan mutassa be és a hatósági ügyek intézését, könnyítse meg. A portálok egységes adatbázisok alapján folyamatosan frissített információkat tartalmazzanak, közhasznú,

általános

információkról,

fejlesztési

elképzelésekről,

befektetési

lehetőségekről, turizmussal kapcsolatos információkról, a különböző hivatalok ügyintézési lehetőségeiről, stb.. Az e-közigazgatási gyűjtőportál legyenek elérhetők a közérdekű információk, a települések közhasznú adatbázisai. Ugyanakkor legyen része egy önkormányzati jogtár, ahová a települési és területi önkormányzati rendeletek, határozatok elektronikus formában érkeznek be és a képviselő-testületi és bizottsági ülések jegyzőkönyvei is elérhetők. 5.4. Az e-közigazgatásra való áttérés munkáinak megszervezése 5.4.1. Komplex szoftvercsomag A kormányzati, régiós és megyei források olyan komplex szoftvercsomag készítését támogassák, amely egyrészt lefedi az önkormányzaton belüli, az önkormányzatok közötti, a nagyvárosokban, térségközpontokban, a megyékben a hivatalok közötti, és az önkormányzatok valamint a lakosság közötti önkormányzás, közigazgatás minden tevékenységét, másrészt az igények változásával modulárisan folyamatosan bővíthető és kompatibilisen tud kapcsolódni más közigazgatási szervezetek rendszerihez is. 5.4.2. Adatvagyon felmérés Mindegyik önkormányzati szinten, minden hivatalban, minden szakterületre vonatkozóan vizsgálatokat kell végezni, megállapítva, hogy az adatok, hol, melyik fázisban keletkeznek, kik jelenleg az adatgazdák. A keletkező adatokat milyen adatbázisokban gyűjtötték eddig, és milyenekbe kellene gyűjteni, valamint az adatokból keletkező származtatható adatok még hol használhatók fel. Az adatállományok felhasználási módjaiból következtetni lehet a közigazgatásban

- 42 -

meglevő párhuzamos munkavégzésekre, a felesleges adattöbbszörözésre és azok pontatlanságaira. 5.4.3. Adatvagyon feltöltés Tovább könnyíti a munkát, ha a feladat és hatásköröket szolgáltatási szempontból vizsgáljuk. Tegyék fel azt az egyszerű kérdést, hogy az adott feladatot kinek végzik – kinek szolgáltatják. A másik kérdés pedig ez legyen, a szolgáltatást igénybe vevőnek szüksége van-e erre a feladateredményre, mit kezd vele, hasznos-e számára vagy csak bevágja a fiókba, tovább növelve a papírhalmazt. Tehát a feladatés hatásköri rendszerek felülvizsgálatára is szükség van. Az elvégzett munka eredményeként megállapítható, hogy az önkormányzatok területén, a hivatalokban ki, milyen adatot gyűjt, milyen struktúrában, meghatározhatók az adattulajdonságok. Továbbá meghatározhatók, hogy „kié az adat”, mit lehet vele kezdeni, milyen körben lehet hozzáférhetővé tenni, milyen szűkítési, lekérdezési lehetőségek állnak a különböző felhasználók rendelkezésére. Az így keletkező adatvagyonok alkalmasak arra, hogy belőlük tervezhető, ellenőrizhető folyamatok alakuljanak ki, a rendszer átláthatóvá váljon. Ezek alapján lehet a feladat telepítéséket már az új igényeknek megfelelően átgondolni, meghatározva a feladatok telepítését szolgáló tevékenységek láncolatát. Az így felépített és a helyi adatokkal feltöltött program az önkormányzati működést, munkaszervezést, ügyfél tájékoztatást - az interneten keresztül bemutató hatékonyan biztosító alapvető eszköz. 5.4.4. Nyitott hivatalok megteremtése Az információ- és kommunikációtechnológia alkalmazás átformálja a települési, a térségi, a megyei és a regionális kormányzást. A szervezetek a döntéshozatalt megalapozó információkat a kívánatos legalacsonyabb szintre áramoltassák le, így megszűntethetővé válik a jelenlegi ügyintéző apparátus központosítottsága. Nyílt átlátható rendszerek alakulnak ki.

- 43 -

5.4.5. Az e-ügyintézés bevezetése Az

ügyfélorientált

működés

is

megköveteli

a

belső

folyamatok

hatékonyságának emelését, az ügymenet digitalizálását, végső soron a papírmentes iroda kialakítását.” Az elektronikus ügyintézés folyamatát úgy kell kialakítani, hogy az állampolgárok „követhessék” az ügyirataikat. Az adattartalmak pedig úgy jelennek meg, hogy az elektronikus feldolgozást a lehető legjobban biztosítsák. Az ügyintézőknek már valóban csak a konkrét üggyel kell foglalkozniuk, és nem pedig a rubrikák kitöltésének megfelelőségével. Az ügyintéző számítógépen végezheti az eljárási cselekményeket, megkerülhetetlenül, ami garancia a törvényes, szakszerű, hatékony, gyors ügyintézésre. „Ez megnöveli az ügyintézés gyorsaságát és megbízhatóságát, ugyanakkor megszabadítja a köztisztviselőket a rutinfeladatoktól, valóban a szakmai elemzésre, ügyfélkapcsolatokra fordíthatják képességeiket. Lehetővé teszi a belső innovációs tartalékok feltárását, növeli a szervezeten belüli interaktivitást, meggyorsítja az egyes ötletek kiérlelését. Átalakul az ügyintézés jellege, a korábbi jellemzően személyes párbeszédet igénylő formákat felváltja a részben az adatbázisokból önkiszolgáló módon elérhető szolgáltatás részben az online kapcsolatokon alapuló azonnali, jelenlét nélküli ügyintézés, mind a hivatal és az állampolgár, mind pedig a hivatalok közötti kapcsolatokban. Ez magával hozza az ügyfélszolgálati funkciók teljes átalakítását.” Egyablakos ügykezelést kell kialakítani, ahol az állampolgár vagy vállalkozó egyetlen helyen tudja elindítani az ügyét, és nem kell elmennie több hivatalhoz. 5.4.6. Kommunikációs és képzési programok indítása, megszervezése Az

információs-

közigazgatásra

való

és

kommunikációs

áttérés

széles

körű

társadalom

eszméjének,

elfogadtatására

az

e-

törekedjenek

az

önkormányzatok a lakosság minden rétegében. Az új technológiák és alkalmazások élet- és munkakörülmény javító hatásainak széles

körű

megismertetéséről

gondoskodjanak, hogy a lakosság minden rétege élvezhesse az ebből fakadó előnyöket. Az önkormányzatok minden szintje folyamatosan tájékoztassa az embereket

az

e-közigazgatás

programjának

megvalósításáról.

Folyamatosan

tájékoztassanak a települési portálokon, készítsenek tájékoztató kiadványokat, a regionális és megyei forrásokból pedig, támogassák e kiadványok elkészítését,

- 44 -

amelyek tartalmazzák a helyi kezdeményezéseket, az indított programokat, és háttérinformációkat, a technikai ismeretektől kezdve a gyakorlati alkalmazásig. A portálok, a kiadványok és a tájékoztatók az alapvető kérdésekre adjanak választ - Kinek? Mit? Miért? Hogyan? Az önkormányzatok teremtsenek fórum lehetőségeket, ahol közvetlen kommunikáció folytatható a lakossággal, a civil és üzleti szféra képviselőivel. Az

önkormányzatok

gondoskodjanak

az

információ-

és

kommunikációtechnológia, megfelelő használatát célzó ismeretek elterjesztéséről. Az önkormányzatok dolgozzanak ki figyelemfelkeltő és tájékoztató kampányokat. Minden állampolgárnak az információ- és kommunikációtechnológiai eszközökkel igénybe vehető oktatási és szakképzési lehetőségeket kell felkínálni, amely felkészíti őket

az

információs-

és

kommunikációs

társadalomban

megvalósítandó

továbbképzésre. Azoknak az önkormányzatoknak melyeknek területén felsőoktatási intézmény van, ösztönözzék az intézményeket, hogy szerepet vállaljanak az információs társadalomra való felkészítésben. A működésük során demonstrálják, hogy miként segítheti az új technológia a mindennapokat. Nagyon fontos a fokozatosság elve, időt adva mind a szolgáltatást nyújtók, mind a szolgáltatást igénybe vevők részére, hogy megismerjék a rendszereket, majd a fokozatos bővítés során fel kell használni a gyakorlati tapasztalatokat. Nem szabad elriasztani senkit, úgy kell kialakítani a rendszert, hogy minél több résztvevője legyen mind szolgáltatói, mind igénybe vevő oldalról egyaránt. 5.4.7. A közösségi hozzáférés megteremtése Milyen szerepe lehet a közösségi kezdeményezéseknek és azok kialakulásához milyen intézményi és szervezeti változásokra lesz szükség? Első lépésként a helyi szerveződések kialakulásának segítésére van szükség, és ha már útjára indult a helyi kreativitás és kezdeményezés, a lehetőségek szinte korlátlanok. De ahhoz, hogy ez az ébredő energia könnyen és zavartalanul áramoljon, közigazgatási rendszereinknek meg kell változniuk, azért hogy lehetővé váljon a helyi szintről feltörekvő igény megmutatása, konkrétan az embereknek nagyobb beleszólásuk legyen az ügyekbe. A kistelepülési önkormányzatok szintjén ezek a változások már megkezdődtek, a

- 45 -

teleház, e-Magyarország mozgalom által az utóbbi néhány évben a helyi közösségek életében bekövetkezett változások is ezt példázzák. A teleházak és az azt működtető civil közösségek új megközelítéseket próbáltak ki, nyitottabbakká, gazdagabbá, színesebbé tették működésükkel a helyi életet. A városokban és a nagyvárosokban városrészi önkormányzatokat, a kistérség községeiben közösségi hozzáférést biztosító pontokat hozzanak létre az önkormányzatok, a civil szervezetek, az üzleti szféra forrásainak bevonásával, amely ügyfélszolgálati tevékenységet is ellát, számítógépesés irodatechnikai hozzáférést, szolgáltatást nyújt, közösségi színteret biztosít a helyben működő civil szervezetek részére és különböző a városrészt, települést érintő rendezvények lebonyolítására is alkalmas. Itt lehet tartani a különböző lakossági fórumokat, meg lehetne szerezni az ott dolgozó munkatársak segítségével az intelligens eszközök elsajátításának fortélyait, a civil szervezetek részére nem kellene önálló iroda - ami nagy részben kihasználatlanul áll – hanem több szervezet is elfér és tarthatja ott a találkozóit a számára alkalmas időben. A nyitva tartás alkalmazkodjon a helyiek igényeihez. A megyei és regionális szervezetek pályázati lehetőségekkel támogassák a közösségi hozzáférést biztosító pontok kialakítását. A lakosok helyben, a lakóhelyükhöz legközelebb eső városrészi önkormányzati központban, közösségi hozzáférési pontban elindíthatják ügyeiket és ugyanitt kapják meg a megoldást is, miközben az ügyet a városháza, a térségközpont polgármesteri hivatala illetékes belső szervezeti egységeinek szakemberei végezik el. Nem az ügyeket intéző állampolgárok utaznak, csak ügyeik, a rendelkezésre álló intelligens berendezések szakszerű használata és alkalmazása révén. Az új intézmények nyitottan működhetnének, nyitottan a problémákra, a helyi igényekre. Az emberek szívesen látogatnának el az ilyen helyekre, hiszen új közösségi színterek alakulnának ki. Ezt már tapasztaltuk a kistelepüléseken is, ahol még az ügyintézés fentebb említett formája bár még nem alakult ki – de a szakemberek hiányával küszködő kicsi polgármesteri hivatalok megszűntetésével ez is aktuálissá válik – viszont színes, öntudatra ébredő közösségi élet már kialakulóban van. Az új rendszer mind szervezeti, mind személyes szinten jól működhet. Az embereknek tetszeni fog, mert a lakóhelyükhöz közel van egy közösségi hely, az eügyintéző, a szolgáltató hivatal. A munkatársaknak is jó, mert szoros kapcsolatuk van a városháza belső szervezeti egységeinek dolgozóival, és jobb, élő kapcsolatuk van a lakossággal. Az új rendszer kialakításával a demokratikus folyamatok eljutnak a helyi

- 46 -

közösségek szintjére, ezzel megteremtve a helyi közösségi fórumokat, bevonva a helyi lakosságot a gyakorlati döntéshozatalba. Ahelyett, hogy a hiányos információkra épülő egész várost érintő döntéseket hoznának az önkormányzati képviselők, a teljes figyelem az adott térség, a városrészek problémájára, konkrét és megbízható adatforrásaira, a helyi fórumok véleményeire épülhetne, megalapozva a döntéseket, azok nyilvánosságával. A térség, a városrészek összegzett véleménye és forrásai alapján már biztosan és támogatottan hozhatók a város egészét érintő döntések, végre megvalósulhat, hogy a képviselők olyan dolgokról hoznak döntést, amelyet ismernek és képviselnek. Az új rendszer felelősebb hozzáállást tesz lehetővé, mind a helyi képviselők, mind a helyi lakosság részéről. Így minden kisebb, személyesebb léptékű, emberi és élő. A helyi kontextusokban már teljesen másképp lehet a problémákat megközelíteni, és ez a helyes döntések meghozatalát teszi lehetővé. A munkatársak a lakossághoz és nem a térségközpontok, városházak belső szervezeti egységeihez lojálisak, eltűnhet az „ők” és a „mi” régi jelentése, akárcsak az ebből származó konfliktusok. Az új szemlélethez, természetesen új munkatársakra van szükség, akik közösségi szemléletűek, kreatívak, segítőkészek, empatikusak és nem szemellenzős hivatalnokok. A helyi képviselők úgy érezhetik, megvan a lehetőségük, hogy elérhessenek valamit. Meg kell már végre adni az embereknek azt a lehetőséget, hogy kezükbe vegyék sorsuk és közvetlen környezetük irányítását. Kell egy hely, ahol összejöhetnek, ötleteiket kifejthetik, és saját kezdeményezéseket indíthatnak útjukra. Az emberek azonosulni

kezdenek

helyi

közösségükkel.

Lakóhelyüket

szeretni

kezdik,

gondoskodnak róla, és gyakran lesznek jó ötleteik, hogyan lehetne a helyi életet, a város életét jobbá tenni. A helyi önkormányzat kapcsolata a lakosokkal személyes és közvetlen lesz, nem pedig hivatalos, a valós élettől elrugaszkodott. Ha azonban a helyi önkormányzati mechanizmusok távoliak, az emberek szinte sohasem vihetik keresztül ezeket az ötleteket, mivel nincs olyan csatorna, amelyen keresztül könnyen kifejezésre juttathatnák, akkor nem is lesz semmiféle változás. Csak akkor, amikor az önkormányzati mechanizmusok kézzelfogható közelségbe kerülnek, és létrejönnek ezek a csatornák, az emberek ráébrednek, hogy

- 47 -

ötleteiket keresztülvihetik. Rájönnek, hogy a problémáikra nincsenek egyedüli - és igaz – válaszok, hanem valójában százféle különálló válasz létezik, mert mindenkinek van hozzá külön saját ötlete, melyeket következetes stratégiába kell integrálni. Meg kell adni a lehetőséget, hogy a helyi közösségek meg tudják szervezni magukat, kidolgozhassák saját stratégáikat, ha már megvan a lehetőségük az együttes cselekvésre. Ezzel a helyi szint azzá válik, ahol a demokrácia új létre kel. Mindehhez azonban munka kell, mert az új közösségi szervezetek nem teremnek egy nap alatt, már most el kell kezdeni. A közösségi információs pontokon kívül a nagy- és kisvárosok önkormányzatai alakítsanak ki nyilvános elérési lehetőséget biztosító terminálokat a forgalmasabb helyeken, ahol az emberek ügyes-bajos dolgaikat az Internet segítségével, külön közreműködői segítség nélkül elindíthatják, vagy elintézhetik. Létkérdéssé válik, hogy milyen stratégiát követ a közigazgatás: olyat, amelynek révén az információ képessé tesz „nagyobb teljesítményre kisebb erőfeszítéssel”, vagy olyat, amely belefojt a túltengő és túlbonyolított rendszerekbe tudnak-e majd zökkenőmentesen és célszerűen kommunikálni a különböző szervezetek és azok belső egységei között, a helyi közösségekkel, a gépekkel, valamint a gépeket közbeiktatva a környező tárgyi világgal és egymással? Nemcsak közigazgatási intézményrendszerünk szorul gyökeres átalakításra, hanem

a

számítógépeket,

szoftvereket

tervezők,

gyártók,

rendszerszervezők

szemléletének változása is szükséges. Nem egyetlen masszív átszerveződésre vagy egyetlen felülről kezdeményezett forradalmi változásra kell gondolnunk, hanem tudatos, decentralizált kísérletek ezreire, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy a politikai döntéshozatal új modelljeit helyi és regionális szinten kipróbálják, elindítva ezzel az új típusú demokrácia társadalmi tanulásának folyamatát. Túl kell lépni az uralkodni vágyáson, és azon, hogy hatalmunk legyen mások fölött. Aktívan törekedni kell arra, hogy mindenki gazdagodjék, egyénileg és közösségben egyaránt. Igazságos, ökológiailag fenntartható, gyönyörű környezetet biztosító, gazdaságilag stabil, anyagilag biztonságos, társadalmilag gazdag és szellemileg tápláló közösséget hozzunk létre és ehhez a gépeket csak úgy használjuk amik, eszközökként.

- 48 -

II. fejezet Andrássy Gyula Általános Iskola informatikai helyzetelemzése és stratégiai célkitűzései Bevezetés „Az oktatási informatikai stratégia célja olyan, a korszerű tudásalapú társadalom követelményeinek megfelelő oktatási informatikai hálózat, informatikai eszközök és oktatási módszerek létrehozása, amelyek hatékonyan támogatják az iskolai oktatásban résztvevő tanulók és tanárok munkáját, valamint olyan oktatást támogató igazgatási információs rendszerek bevezetését és használatát teszik lehetővé, amelyek hatékonyabbá teszik az intézményi működést. 1. Az oktatás informatikai jövőképe Az oktatási szektornak olyan szintre kell fejlődnie, hogy a modern IKT8 - ra nagymértékben támaszkodva tartalmában és módszertanában is az információs társadalom kihívásainak megfelelő módon nyújtsa szolgáltatásait. Az informatikai fejlesztéseket egy széles körben elfogadott és kommunikált informatikai stratégiára kell alapozni.” Az Európa Tanács lisszaboni értekezletén, 2000. tavaszán elfogadott eEurope kezdeményezés és ennek cselekvési programja kiemelt hangsúlyt helyez az információs társadalom technológiáinak minél szélesebb körű elterjesztésére és fejlesztésre,

valamint

megfogalmazza

az

elektronikus

tanulás

(eLearning)

fejlesztésének uniós célkitűzését. Az információs és tudásalapú társadalomban fontossá válik a megváltozó munkaerő piaci feltételekhez való alkalmazkodás képessége - lévén a gyorsuló technológiai fejlesztések miatt folyamatosan és egyre gyorsabban változnak a munkaerő-piaci elvárások, amelyek már egy életen keresztül követelik meg a naprakészséget. A megváltozó munkaerő piaci feltételekhez való alkalmazkodás képességét IKT eszközökkel hatékonyan lehet kialakítani az esélyegyenlőség biztosítása mellett. Az oktatás feladata, hogy a hallgatókat felkészítse a munkaerőpiacon való eredményes szerepvállalásra, mely szerepnek fontos eleme az

8

Infokomminukációs technológiák

- 49 -

egész életen át való tanulásra való nyitottság, valamint az IKT eszközök és alkalmazások készségszintű ismerete. A NAT által bevezetett kulcskompetenciák közül a digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a

következő

készségeken,

tevékenységeken

alapul:

információ

felismerése,

visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Iskolánkban e faladat nem csak az informatika, hanem valamennyi tantárgy tananyagában meg kell, hogy jelenjen. 2. A stratégiai fejlesztés célterületei, tevékenységek, indikátor elemek Info-kommunikációs technológiával (IKT) támogatott oktatási módszerek kifejlesztése, adaptálása és elterjesztése az oktatás minden szintjén. 

az oktatás hatékonyságának növelése,



a kompetencia alapú oktatás támogatása,



a hátrányos helyzetűek és sajátos nevelési igényűek integratív oktatásának támogatása,



a tanulók egyedi fejlődéséhez jobban idomuló tanulási folyamat,



az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés,



a

munkaerő

kifejlesztése,

piaci és

a

igényekhez

való

decentralizált

-

rugalmas helyhez

alkalmazkodóképesség nem

kötött

tanulási

folyamattámogatása, 

valamint az IKT módszertani segédletére támaszkodó pedagógus-, alap- és továbbképzés megteremtése.



Továbbá fel kell gyorsítani a magyar oktatásban az IKT eszközök integrálását



Az informatikai ismeretek és készségek kellően hangsúlyos megjelentetése a helyi tantervi szabályozásokban; ezek folyamatos felülvizsgálata és szükség szerinti korrekciója.



A számítógéppel támogatott oktatási megoldások terjedésének előmozdítása, a készségfejlesztés és ismeret-átadás folyamatában speciális számítógépes alkalmazások támogatása a tanórai és önálló tanulás során. - 50 -



A

teljes

körű

tananyag-

hozzáférhetőségének

lehetővé

és

kiegészítő

tétele

(alap

tudásbázisok és

elektronikus

kiegészítő

tananyagok

„digitalizációja"), 

az oktatás módszertani fejlődéséhez szükséges eszközök fejlesztése és biztosítása,



a jelenleginél nagyságrendekkel több tan- és háttéranyag elérhetősége, • a multimédia eszközrendszerének hatékony kihasználása,



az egyedi fejlődéshez igazodó tanulási folyamat, valamint a helyhez nem kötött tanulás támogatása,



a papírmentes dokumentáció elterjesztése,



az idegen-nyelv oktatás, a készségek elsajátításának támogatása,és



az erőforrások hatékonyabb kihasználása érdekében.



Az intézményi informatikai infrastruktúra folyamatos biztosítása.



Az IKT-ra támaszkodó oktatási módszerek alkalmazásához az eszközszükséglet naprakész és folyamatos biztosítása a tanulás színterein (osztályterem, számítógéplabor, könyvtár, közösségi terek, otthon).



A pedagógusok, tanárok oktatási, képzési, adminisztrációs, továbbképzési tevékenységéhez

kapcsolódó

eszközszükséglet

folyamatos

fejlesztése,

biztosítása. 

Az intézményi adminisztrációt és működést támogató eszközszükséglet biztosítása.



Tanuló-hallgató számítógép arány javítása, az EU-s normákhoz való közelítése.



Intézményi hálózati hozzáférési helyek bővítése.



Minden oktatási intézményben legalább a tanári szoba és néhány tanterem összekötése, felhasználva a drótnélküli helyi hálózati technológiát.



Az oktatási, valamint a hozzá kapcsolódó ellenőrzési, és egyéb adminisztrációs folyamatokat

megfelelő

minőséggel

szolgáltató

IT

alkalmazások

és

infrastruktúra folyamatos fejlesztése, biztosítása. 

a hatékony belső adminisztráció feltételeinek megteremtése („papírmentes iroda"),



a hatékonyabb emberi erőforrás gazdálkodás megteremtése,



a vezetői döntéshozatali folyamatok minőségének emelése

- 51 -

Az IKT tartalmi vonatkozásaiban a következő szempontokat kell figyelembe venni: 

Korszerű, IKT- ra alapozott módszerek meghonosítása az oktatásban;



Az

emberi

erőforrás

(pedagógusok,

oktatók)

felkészítése

az

IKT

alkalmazására, továbbképzések; 

Az infrastrukturális ellátottság biztosítása;



Az oktatásadminisztráció terén tervezett változások bevezetése



Szervezetkorszerűsítés révén hatékonyságnövelés;



Eredményesség javítása (minőségmenedzsment, vezetői döntéshozatal, stb.);



Modern, korszerű megoldások, alkalmazkodó képesség támogatása;



Korszerű, kontrolling módszerekre épülő tervezés;

3. Informatikai helyzetelemzés Iskolánk az előzőekben megfogalmazott feladatok megoldásához a a tárgyi és személyi feltételek javítását tűzte ki célul. Figyelembe véve a pedagógiai programban meghatározott

prioritások,

NAT

2007

célkitűzéseihez

való

kapcsolódás,

a

kompetencia alapú oktatáshoz szükséges új tanulásszervezési eljárások alkalmazását. A „HEFOP 3.1.3. kompetenciaalapú oktatás bevezetése” pályázat keretében elnyert számítástechnikai eszközök, a pedagógusok képzései azt bizonyítják, hogy a tantestület kész az IKT eszközök minél szélesebb körű használatára. Az intézményben az elmúlt 3 évben lezajlott fejlesztések, programok, eredmények összegzése. Az intézmény pedagógusainak módszertani képzettsége (kiemelten a kompetencia alapú oktatást támogató módszertani képzésekre vonatkozóan) az intézmény szintjén megjelenő hiányok, szükségletek. Az intézmény fejlesztési kapacitása (szükségletek és adottságok, a tantestület szakmai önképzésének eddigi tapasztalatai, pl. működő szakmai munkacsoportok, intézményi együttműködések tapasztalatai, amire a fejlesztés építhet) Az

iskola

egy

digitális

táblával

(Polyvison),

projektorral

számítástechnikai teremmel, fizika-kémia előadóval, könyvtárral rendelkezik.

- 52 -

ellátott

Továbbá kettő Mimió hordozható digitális tábla áll rendelkezésünkre. Működik a nyelvi labor. A tanáriban kettő számítógép internetes hozzáféréssel, irodai gépek és a HEFOP által elnyert tanári laptopok segítik munkánkat. Szoftver típusa Operációs rendszer Szövegszerkesztő Táblázatkezelő Adatbázis-kezelő Prezentációs program Programozási nyelv Speciális szakmai szoftver

Tantárgyi oktatóprogramok Egyéb

Fajtái Windows XP MS Office 2003 MS Office 2003 MS Office 2003 MS Office 2003 Imagine Logo, Delphi Könyvtári és iskolai adminisztrációs, szöveges értékelés, Corel Draw Kiadók digitális tananyagai (Műszaki, Mozaik, Pedellus, Apáczai), Manó CD-k Könyvtári katalógus alapján

Fejlesztés Windows Vista, Windows 7 MS Office 2007, 2010 MS Office 2007, 2010 MS Office 2007, 2010 MS Office 2007, 2010

2. táblázat: Szoftverek az általános iskolában Iskolánk pedagógusainak 84%-a rendelkezik számítástechnikai ismerettel az alábbi megosztást tekintve. Pedagógus Számítástechnika tanár Tanító informatika speciális műveltségi terület OKJ középfokú szoftverüzemeltető ECDL Start IKT SDT

Fő 1 fő 1 fő 7 fő 16 fő 4 fő 9 fő

3. táblázat: Számítástechnikai ismeret megoszlása az általános iskolában A tanári IKT kompetencia fejlődésével nagymértékben megnőtt iskolánkban a pedagógia megújulásának igénye. A HEFOP pályázatban megjelenő digitális tartalmak,

az

iskola

fejlesztései,

továbbképzéseken

való

részvételek

mind

hozzájárultak módszertani fejlődésünkhöz. A tanulók digitális kompetenciájának

- 53 -

fejlesztésének alapjait az informatika tantárgy alsó tagozatos bevezetésével megerősítettük. Informatika óraszámok évfolyamonként: 3. évfolyam heti 0,5 óra 4. évfolyam heti 1 óra 5. évfolyam heti 0.5 óra 6. évfolyam heti 1 óra 7. évfolyam heti 1 óra 8. évfolyam heti 1 óra Az IKT megjelenése az önálló tanulásban és ismeretszerzésben feltételezi a tanulók megfelelő szintű digitális kompetenciájának fejlesztését. A tantervben megjelenített tananyag nagyban hozzájárul a használható tudás megszerzéséhez. Tanórákon a tanulók olyan ismereteket szereznek, melyekkel alkalmassá vállnak főleg a 7-8. évfolyamosok munkacsoportokban (Google) való részt vételre, fájlok megosztására. Megismerkednek a hálózat adta lehetőségekkel, annak előnyeivel, hátrányaival (XP). Az iskola internetes rendszere a Sulinet adta feltételekre épül, minden tanteremben, szakteremben, könyvtárba, tanáriban, irodában elérhető. Gyorsasága, sávszélessége már nem szolgálja az igényeket, de ennek ellenére nagymértékben segíti az on-line tevékenységünket. Az iskola a védelmi rendszerek kidolgozásához a Vírus Buster szolgáltatásait veszi igénybe, mellyel az iskola összes gépe vírusvédett. Az irodák gépei, tanári gépek jelszóval védettek, csak a megosztott könyvtárak elérhetőek a hálózaton belül. A biztonságos böngészés érdekében előadásokat tartottunk szülőknek, de a lehetőségek még nem kiaknázottak. Az IKT módszerek fejlődésével a konkrét tananyagok száma is megnőtt, a pedagógusok tanmeneteikben

jelölve

az

IKT–s

tartalmakat,

óravázlatokkal,

kidolgozott

tananyagrészletekkel rendelkeznek. A következő időszak fő feladata lesz ezen tartalmak rendszerezése, tantárgycsoportokba gyűjtése, IKT műhelyek, teamek létrehozása, hogy megosszuk egymással tapasztalatainkat. Módszereik változatosak, sokan használják az SDT9 lehetőségeit, digitális táblát, internetes alkalmazásokat, az

9

Sulinet Digitális Tudásbázis

- 54 -

iskola CD/DVD oktatócsomagjait. Többen élnek a kiadók digitális tananyagának használatával. Természetesen nem minden tanár IKT kompetenciája alkalmas ezen feladatok ellátására, de törekednünk kell a helyi digitális szakadék csökkentésére. A tanórai mérés-értékelés terén új eszközök jelennek meg. Iskolánkban az e-ügyintézés lehetősége az iskolai adminisztrációs szoftverrel rendelkezésre áll. Az intézmény teljeskörűen használja a „menza” programot. Az

intézményi

weblapfejlesztést

külsős

szerkesztő

végzi,

színvonalas

tartalommal. A jövőben ki kell dolgoznunk az intézményi on-line tartalmak közzétételét (Szülők és fenntartok tájékoztatása, intézményi statisztikai adatok, óravázlatok, otthoni feladatok, digitális tananyagok, fórum, on-line segítségnyújtás). 4. SWOT elemzés Erősségek 1. Erős a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának készsége 2. Tehetségek gondozása

Gyengeségek 1. Néhány pedagógusnak az IKT eszközhasználata és felkészültsége hiányos 2. Részben elavult eszközpark

3. A tantestület motivált az IKT eszközök használatára

3. Internet sávszélesség nem elegendő

4. Hordozható digitális táblák – 2 db

4. Kevés az informatikai szakköri tevékenységre szánt óraszám

5. Stabil digitális táblák – 3 db

5. Nincs lehetőség számítógéppel nem rendelkező tanulók felzárkóztatására

6. Internet hozzáférés a tantermekben 7. Innovatív intézmény

6. Nincs hozzáférhető IKT tartalom, megosztott digitális tananyag

8. Adminisztrációs adatbázis több területen 9. Tartalmas iskolai honlap (http://altalanosiskola.letenye.com) 10. Fejlesztő foglalkozások IKT eszközökkel 11. Jó középiskolai visszajelzések 12. Jó kompetencia eredmények 13. Jó gyakorlatok (4 területen

- 55 -

kidolgozott) 14. Belső képzések Lehetőségek 1. Kistérségi szerep erősíthető 2. Jó kapcsolat a szülői szervekkel

Veszélyek/fenyegetések 1. Fokozódó munkanélküliség következményei 2. A lakosság szociokulturális háttere az átlagosnál rosszabb

3. Jó kapcsolat a helyi, környéki vállalkozókkal

3. Nő a HHH, HH tanulók aránya

4. Pályázati források bevonása a fejlesztésbe

4. A térség szakképzési rendszere megváltozott

5. IKT szaktanterem kialakítása

5. A tanulók elmennek az iskolából

6. Nyelvi labor fejlesztése

6. Az új módszerek bevezetése miatti szülői ellenállás (nem tudják követni a változásokat)

7. Könyvtári adatbázis kialakítása 8. IKT műhely létrehozása

7. Adatbiztonság csökkenése az új technológiák megjelenésével

9. Támogató alapítvány megléte

- 56 -

5. Problémafa a SWOT analízis alapján

4. ábra: Problémafa a SWOT elemzés alapján

- 57 -

6.

SWOT

és

problémaelemzés

felhasználásával

az

IKT

stratégia

kialakításához szükséges célrendszer megfogalmazása

4. táblázat: IKT stratégia célrendszer megfogalmazása 7. Várható eredmények, jövőkép megfogalmazás 

A pedagógusok, tanárok az órára való felkészülés keretében több, előre elkészített, feldolgozott tananyag és tanmenet közül választhatnak, amelyek on-line módon elérhetőek, tovább szerkeszthetőek és alakíthatóak. Az opcionálisan választható tananyagok és tanmenet mellé módszertani útmutató is tartozik, amelyek az önálló innováció tevékenységeként az intézmény fejlesztő műhelyeiben alakulnak ki. A különféle tananyagok illeszkednek a különböző igényekhez (hátrányos helyzet, kisebbségi nyelv, sajátos nevelési igény, stb.)

- 58 -



A már működő digitális jó gyakorlatok bővítése, frissítése.



Az órán a pedagógus, tanár, az előre elkészített anyagot multimédiás tartalmak bemutatására is alkalmas berendezéssel mutatja be, felhasználva az „IKT az oktatásban" témában megszerzett ismereteit.



A diákok interaktív módon tapasztalhatják meg, illetve alakíthatják a tananyag elemeit, ami jelentősen hozzájárul a megértéshez és a tananyag elsajátításához. A diákok az órán kívüli időszakban is hozzáférnek az órai anyaghoz, annak kiegészítéseihez, ezekkel kapcsolatban önellenőrző és tanári ellenőrzés mellett végezhető feladatokat kapnak. A tananyaggal kapcsolatban órán kívül is kérdéseket tehetnek fel on-line módon.



A pedagógus, tanár a dolgozatokat, házi feladatokat a feladat típustól függően elektronikus módon gyűjti be és elektronikusan értékeli is ki.



A pedagógusok, tanárok, adott esetben a diákok is közreműködnek a tananyagfejlesztésben.



A tankönyvek, szöveggyűjtemények, szótárak, lexikonok jelentős része elektronikus formában is hozzáférhetővé válik, ami jelentős segítséget jelenthet a tartóstankönyv program számára, csökkenti az iskolatáskák súlyát, valamint a tankönyvek előállítás költségeit.



Az intézmény nagy sávszélességű Internet kapcsolattal rendelkezik és legalább annyi számítógépes állomással, ahány az IKT-vel támogatott tananyagok tárgyainak oktatásához szükséges. Az intézmények minden egyes pedagógusa, tanára

külön

számítógéppel

dolgozhat,

amely

munkát

egységes

adminisztrációs rendszer támogat az oktatás minden területén. 

Megvalósul a diákok és számítástechnikai eszközök arányában az 1:1 arány.



Az oktatás minden szereplője (diákok, oktatók, intézmények, stb.) egyedi azonosítóval rendelkezik, ami lehetővé teszi, hogy az összes oktatási esemény, folyamat nyomon követhetővé váljék. Különösen vonatkozik a nyomon követés a mérés-értékelés eredményeire.



A prezentációs technológiák, a projektorok, aktív táblák, szintén a mindennapi felhasználás eszközeivé válhatnak.



A diákok, hallgatók, pedagógusok számára egyértelmű látszik, közvetlen módon hat az Információs társadalom pozitív, motiváló hatása.

- 59 -



A számítógép ellátottság és a kommunikációs alapinfrastruktúra lehetőséget biztosít

az

oktatási

intézményrendszerben

szükséges

kialakítására, a képzések pedig ezek felhasználására.

- 60 -

szolgáltatások

III. fejezet Letenye Város Önkormányzata további intézményeinek informatikai helyzetelemzése és stratégiai célkitűzése 1. Fáklya Művelődési Ház és Könyvtár Az FMHK (továbbiakban művelődési ház) irodahelyiségében 2 db régi típusú Pentium 3-as számítógép üzemel, 2 db szintén régi típusú Hyundai monitorral. Ezen eszközök átlagéletkora 7-8 év. Az irodahelyiségben üzemel 1 db HP Color Laser Jet 2600N és 1 db HP Laser Jet 3200 (fekete-fehér) nyomtató. Az irodahelyiségben lévő számítógépeken regisztrált Windows programok vannak telepítve, egyéb különböző kiegészítő programok nélkül. Vírusvédelem szempontjából a két számítógépen eredeti ESET NOD32-es programok futnak. Az irodahelyiségben külön mentésre használatos számítógép nincs. Az irodahelyiségben a számítógépes és nyomtatói eszközpark nem felel meg a kor követelményeinek, ezért az informatikai fejlesztés, eszközbeszerzés elengedhetetlen.

A Városi Könyvtárban az e-Magyarország pont esetében 3 db új Pentium 4-es és 1 db Pentium 3-as számítógép illetve 1 db Packard Bell laptop üzemel. Az eMagyarország ponton 4 db Flatron és 1 db Hyundai régi típusú (katódsugárcsőmegvalósítású) monitor üzemel. A számítógépeken új típusú, eredeti Windows programok futnak.

A könyvtári dolgozói munkaállomásokon 2 db Asus és 2 db új típusú számítógép üzemel Flatron illetve Samsung monitorokkal. A munkát segíti még 1 db HP Laser Jet 1000 Series és 1 db Samsung Color Xperion nyomtatók. A könyvtár munkaállomásainak számítógépein eredeti Nod32-es vírusirtók futnak. A dolgozói munkaállomások számítógépei a követelményeknek megfelelnek.

A könyvtári olvasók és lakosság számára a www.fmhk.hu domain címen bejegyzett honlap áll rendelkezésre, melynek elektronikus szolgáltatási szintje 1-es fokozatú. - 61 -

A művelődési ház elektronikus postafiókkal rendelkezik, melynek címe: [email protected].

A digitális ügyintézéshez való csatlakozás az intézmény esetében kiemelten fontos szerepet játszik. Prioritási kérdés az önkormányzat intézményeinek

összekapcsolása,

megfelelő

info-kommunikáció

kialakítása, szakértői szoftverek beszerzése és beüzemelése, valamint az intézmény honlapjának továbbfejlesztése.

- 62 -

2. Letenye Város Alapfokú Művészetoktatási Intézménye Letenye Város Alapfokú Művészetoktatási intézményében az IKT eszközök hiányosak, 1 db számítógép, monitor, nyomtató selejtezésre várnak. Az intézményben 1 db működő számítógép, LCD monitor, HP OfficeJet 6310 típusú multi-funkciós nyomtató szolgálja az informatikai eszközparkot, amely szegényesnek mondható. A számítógépen Windows XP Home Edition 2002-es verzió 3-as szervizcsomag fut. Az intézmény tagja a tisztaszoftver programnak, mely keretében minden évben a Windows és Office frissítéseket díjmentesen megkapják. Az intézmény informatikai szabályzattal, informatikai fejlesztési tervvel nem rendelkezik. Az intézmény [email protected] elektronikus levélcímmel ellátott. Számítógép eszközpark fejlesztése, csak pályázat útján valósulhatna meg, mivel az Önkormányzat anyagi helyzete nem teszi lehetővé a saját beszerzéseket. Jelenleg ez az egy konfiguráció biztosítja az intézményben a zavartalan ellátást. A

fejlesztési

tervek

között

szerepel

további

személyi

számítógépek,

számítógépes munkaállomások és szoftverek beszerzése, szélessávú internet hozzáférés bővítése és egy külső, nagykapacitású adathordozó beszerzése. Hosszútávú tervek között szerepel a tananyag digitalizálása és webes

felületen

történő

közlése,

valamint

az

on-line

oktatás

lehetőségének megteremtése és az intézmény honlapjának kialakítása.

- 63 -

3. Letenye Város Hivatásos Tűzoltósága

Letenye Város Hivatásos Tűzoltósága informatikai eszközállományáról a helyzetelemzéshez az alábbi adatok állnak rendelkezésre: Számítógépes munkaállomások száma: 2 , hálózatba kötve UTP kábellel Internet: szélessávú Internet elérés biztosított Nyomtatók: 2 db , Hp LaserJet 1000, Hp deskjet 5150 Szkenner : 1 db Canon típusú szkenner Fénymásoló: 1 db Konika Minolta típusú fénymásoló Szoftverek: Windows XP, Open Office nyílt forráskódú irodai szoftvercsomag Vírusvédelem: Eset NOD 32 Jogszabályi adatbázis: Opten elektronikus jogi adatbázis Honlap: www.tuzletenye.extra.hu E-mail: [email protected] Letenye Város Hivatásos Tűzoltósága (továbbiakban tűzoltóság) webes felülettel, portál szerű megjelenéssel rendelkezik, honlapjukat folyamatosan aktualizálják, az információkat közzéteszik. A tűzoltóság, mint intézmény informatikai és számítástechnikai eszközökkel megfelelően felszerelt, azonban tervek között szerepel egy korszerű laptop beszerzése, valamint az operációs rendszer későbbi verzióváltása.

- 64 -

4. Városi Óvoda

Az intézmény jelenlegi informatikai helyzete, eszközparkja szegényes, belső hálózati

rendszer

nem

került

kialakításra.

Az

óvoda

szélessávú

Internet

csatlakozással, eléréssel rendelkezik. Informatikai fejlesztések és szabályzatok nem kerültek kialakításra. Eszközparkját az alábbi hardver-elemek alkotják: 

számítógépes munka állomások száma: 2



nyomtatók száma: 3



számítógépes hálózat: nem került kialakításra Két különálló számítógépes munka állomás működik az aktuális intézményi

adminisztráció ellátására (óvodavezető, óvodatitkár). Az óvoda honlappal nem, de elektronikus postafiókkal rendelkezik, melynek címe: [email protected]. Az intézményben használt alapvető (operációs rendszer, segédprogramok, irodai programok) számítógépes szoftverek, programok rövid leírása: 

Étkezés nyilvántartás program: Az óvodás gyermekek aktuális adatainak nyilvántartása (kedvezmények, személyes adatok, stb.), az étkezési térítési díjak kiszámolása nyilvántartása, a befizetéshez számla nyomtatás, normatívák elszámolása. Az intézmény adatvédelem, mentés rendszere, vírus védelem ESET NOD 32

Antivírus 4 alkalmazással biztosított. Az adatok biztonsági mentése helyi merevlemezre, és külső adathordozóra, pen-drive-ra történik. Az intézmény méretét tekintve jövőben kitűzött informatikai fejlesztések az alábbiakat adják meg: 

Nagyobb teljesítményű lézer nyomtató beszerzése

- 65 -



Minden az intézmény munkáját segítő korszerűsítő, fejlesztő eszközt szívesen fogadnánk a még hatékonyabb és gyorsabb munkavégzés érdekében



Webes felületen történő megjelenés kialakítása

- 66 -

IV. fejezet A stratégiai dokumentum összefoglalása Az

ügyfélorientált

működés

is

megköveteli

a

belső

folyamatok

hatékonyságának emelését, az ügymenet digitalizálását, végső soron a papírmentes iroda kialakítását. Az elektronikus ügyintézés folyamatát úgy kell kialakítani, hogy az állampolgárok „követhessék” az ügyirataikat. Az adattartalmak pedig úgy jelennek meg, hogy az elektronikus feldolgozást a lehető legjobban biztosítsák. Az ügyintézőknek már valóban csak a konkrét üggyel kell foglalkozniuk, és nem pedig a rubrikák kitöltésének megfelelőségével. Az ügyintéző számítógépen végezheti az eljárási cselekményeket, megkerülhetetlenül, ami garancia a törvényes, szakszerű, hatékony, gyors ügyintézésre. „Ez megnöveli az ügyintézés

gyorsaságát

köztisztviselőket

a

és

megbízhatóságát,

rutinfeladatoktól,

ugyanakkor

valóban

a

megszabadítja

szakmai

a

elemzésre,

ügyfélkapcsolatokra fordíthatják képességeiket. Lehetővé teszi a belső innovációs tartalékok feltárását, növeli a szervezeten belüli interaktivitást, meggyorsítja az egyes ötletek kiérlelését. Átalakul az ügyintézés jellege, a korábbi jellemzően személyes párbeszédet igénylő formákat felváltja a részben az adatbázisokból önkiszolgáló módon elérhető szolgáltatás részben az on-line kapcsolatokon alapuló azonnali, jelenlét nélküli ügyintézés, mind a hivatal és az állampolgár, mind pedig a hivatalok közötti kapcsolatokban. Ez magával hozza az ügyfélszolgálati funkciók teljes átalakítását. Egyablakos ügykezelést kell kialakítani, ahol az állampolgár vagy vállalkozó egyetlen helyen tudja elindítani az ügyét, és nem kell elmennie több hivatalhoz. A stratégia a jövőalkotás eszköze, még pedig a település és az önkormányzat jövőbeni, távlati céljai elérése érdekében történő tervezés, a legfontosabb célok meghatározása és azok elérési feltételeinek és módjainak kidolgozása. A központi igazgatás az európai „Információs társadalom mindenkinek”

akcióprogram

megjelenése

után

nyilvánosságra

hozta

magyarországi elképzeléseit. Az információs társadalom magyar stratégiája napjainkban kezdi véglegesíteni mindazokat az irányokat, programokat, amelyek az Európai Unió tagállami számára egyaránt fontosak. Kezdve az olcsóbb és gyorsabb Internet hozzáféréstől a különböző irányok (eközigazgatás, e- 67 -

kereskedelem, stb.) elősegítéséig. Miután Magyarországon a hozzáférés még nem olyan színvonalú, mint Európa nyugati felében, ezért szükségképpen az a cél sem hanyagolható el, hogy Magyarországon minél előbb átfogóan is megépüljön a gyors, szélessávú interaktív hálózat. Ha Magyarország az információs társadalom keretei között akarja behozni lemaradását, akkor érdemes koncentrálnia a közszféra, a régiók, megyék és a települési közigazgatás elektronizálására. A magyar információs társadalom legfontosabb fejlesztési irányait az általánosan ható nemzetközi tendenciákból

kell

levezetni.

A

helyi

önkormányzatok

számára

az

elkövetkezendő években nagy kihívást jelent az európai fejlődési trend követése az EU közigazgatási informatikai térhez való alkalmazkodás. Az információs társadalom kialakulásának kezdeti szakaszában kívánatos,

hogy

az

állam

stratégiai,

illetve

helyi

szinten

-

az

önkormányzatok meghatározó kezdeményező szerepet vállaljanak. Az információs társadalom infrastruktúrája a megfelelő elérhetőségének biztosítása általános hozzáférés lehetősége feltétele a sikeres jövőnek. Az önkormányzatoknak kiemelt feladata az alkalmazásokat biztosító technikai eszközök elérésének elősegítése,

különböző

pályázatok

igénybevételével

a

térségek

közötti

egyenlőtlenségek csökkentése, az eszközök kezelésének és felhasználásának oktatása, valamint hozzáértő segítő személyzet biztosítása. A fentiek tükrében közhelynek tűnhet az a vélekedés, hogy korunkban egyre több információ szükséges az eligazodáshoz az élet minden területén, így a közigazgatásban, közszolgáltatásokban is. Ez az információs kényszer is szükséglet, egyre nagyobb nyomást jelent az önkormányzati hivatalokra, intézményekre, az így kialakult kihívásokat csak fokozza a globalizáció. Hazánk Európai Uniós tagságából adódó követelmény, hogy közigazgatásunk

felzárkózzon

a

fejlett

tagállamok

működési

színvonalához, amely korszerű informatikai megoldások, alkalmazások nélkül

lehetetlen.

Ezeknek

a

szükségleteknek

tudatos

megtervezése,

leghatékonyabb kielégítése céljából kell megalkotni a közigazgatás szervezeteinek

- 68 -

informatikai

stratégiáját.

A

jövőben

a

települések,

térségek

versenyképességéhez és annak megvalósításához megbízható információ csere szükséges. A meghatározó kapcsolatok egy része a közigazgatási rendszer részeként mindig jogszabály alapú lesz, ezért fontos egy sajátos közigazgatási rendszer kialakítása. A települések, térségek együttműködése ez mellett a közös érdekek felismerésén alapuló egyenrangú kapcsolatokat kíván meg. Sosem szabad elfelejteni, hogy az önkormányzatiságnál a közszolgáltatások végső fogyasztója, felügyelője a polgár, tehát e rendszereknek az Ő informálását, kiszolgálását kell minél teljesebbé tenni. A polgár egyre jobban saját részvételével, vagy a média közreműködésével veszi igénybe, illetve követi szolgáltatásait,

alkot

véleményt,

amit

azután

figyelemmel a közigazgatás képviselőin

keresztül

próbál

befolyásolni, érvényesíteni. Hosszú távú cél tehát, hogy növeljük a polgár informáltságát, részvételét a közigazgatás rendszerében. Sosem felejthetjük, hogy az önkormányzás alapjoga a választópolgárok közösségéé. Az informatikai alkalmazásoknak minden olyan adatot – a polgárok által közvetlenül - elérhetővé kell tenniük, amelyek a fenti cél megvalósítását segítik. Az alkalmazásoknak támogatni kell a korszerű kommunikációt. Lehetőséget kell teremteni a közvetlen véleménynyilvánításra, segíteni kell a különböző szervezetek gyors és hatékony egymás közötti információ áramlását a hatékonyabb átláthatóbb közigazgatás érdekében. A települések polgárain túl az eredményes közigazgatás érdekében a döntéshozókat is támogatni kell a döntéshez szükséges információval. A végrehajtás folyamatában érvényesíteni kell az ellenőrizhetőség, a minőségbiztosítás elveit, továbbá a folyamatoknak követhetőeknek, dokumentáltaknak kell lenniük. Jelenleg hazánkban a hivatalon belül az informatikai rendszerek szigetszerűek, egy-egy személy, szervezeti egység, vagy részfolyamat kiszolgálását látják el. Az átjárás közöttük nehézkes, érdemi információt alig-alig szolgálnak. A külső információs kapcsolatokban (államigazgatási, intézményi, térségi) rendszerszerű informatikai megoldások csak elvétve találhatóak. Szükséges, hogy a megfelelően biztonságos és hozzáférhető adatbázisok – amelyek tartalmazzák mindazokat

az információkat, amelyekre az önkormányzat

rendeltetésszerű

működése érdekében szükség van - kiépítésre kerüljenek. Ezért a rendszerhez

- 69 -

felhasznált technológiáknak meg kell felelniük a kor követelményeinek, egyszerre kell nagy biztonságot nyújtaniuk és lehetővé tenniük a megfelelő adatok elérését, és megteremteni a közvetlen kommunikációt, az interaktivitást. Az önkormányzatok működésében és a feladatok eredményes végrehajthatósága érdekében egyre fontosabb szerepet tölt be az információ- és kommunikáció tervezése. A tervezés kiemelten fontos azért, mert az információ alapvető erőforrás a közszférában. Általános jelentőségű - korszerű vezetési – felfogás ma már az, hogy az információnak hasonlóan fontos erőforrásnak kell lenni mint a többi erőforrásnak. Az infokommunikáció kialakítása körültekintő tervezést igényel annak érdekében, hogy minden esetben a legalkalmasabb módon legyen felhasználva az önkormányzati törekvések és célok megvalósítására. Az információ- és kommunikáció, mint erőforrás eredményes igénybevételét

segíti

elő

a

stratégiai

tervezés.

E

fogalom

elméleti

megközelítése a stratégia köréből vezethető le. A stratégia a szervezet távlati céljainak elérése érdekében történő tervezés és vezetés, a célok meghatározása, és azok elérési módjának azonosítása. A stratégia tehát a jövőalkotás eszköze. A tervezés folyamatos tevékenység, amely mindig hosszabb távot fog át. A tervezési folyamat a következő főbb jellemvonásokkal rendelkezik: jövőbe tekintő, kreatív, rugalmas, aktív, akciókra épülő, változtatásorientált és tartós sikerre törekvő. Röviden úgy fogalmazható meg, hogy a stratégia annak elképzelése, hogy hova akarunk eljutni, majd annak rögzítése, hogy honnan és milyen módon. Az info-kommunikáció stratégiai tervezése, mint látjuk elősegíti többek között az önkormányzati törekvések és célok megértését, megérttetését, a szervezeti rendszer információs igényeinek megállapítását és az ezt biztosító rendszerek körvonalazását a technológiai információs rendszerek szerepének meghatározását. Az információs és kommunikációs rendszerek magukban hordozzák annak lehetőségét, hogy megváltoztassák - korszerűvé tegyék - az önkormányzati szerv működését. E rendszerek új lehetőségeket nyitnak, leegyszerűsítik az eljárásokat, növelik a vezetési döntések hatékonyságát. Hatással vannak a munka és vezetési viszonyokra, a munkakörök, szervezetek működésére, végeredményben a szakértelemre és a létszámra is. Az információs rendszerek

- 70 -

eredményes kialakítása megköveteli, hogy az önkormányzati vezetés személyesen is részt vegyen a kialakítás folyamatában és elkötelezett legyen iránta. Az informatikai és kommunikációs tevékenységének a stratégiai tervezésére ott van szükség, ahol a megoldandó feladatok szerkezete a szervezet egészére vagy nagy részére kihatnak, időben hosszú lefutásúak, jelentős és összehangolt erőforrásokat igényelnek. A kiépítendő rendszerek, alkalmazások közép- és hosszú távú fejlesztést és ennek megfelelő időtávú tervezést is igényelnek. A szervezet igénye általában meghaladja a ma működő rendszereket, megoldásokat, továbbá az őket támogató technológiákat. Ezért a régi rendszereket, alkalmazásokat már gazdaságtalan üzemben tartani, ugyanakkor nem lehet azonnal felhagyni használatukkal. Előre látó tervezésre azért is szükség van, hogy a régi rendszerekről, elavult technológiákról át lehessen térni korszerű megoldásokra. A fenti leírás teljes mértékig tükrözi az önkormányzati rendszer stratégiai tervezési szükségletét. A megvalósíthatóság kiemelkedő formája, első lépcsője – minden önkormányzatnál, ha nem is azonos mélységben és összetételben - a stratégiai tervezés. Az informatikai, kommunikációs stratégia kialakítása biztosítja azt, hogy az info-kommunikációban rejlő lehetőségek hasznosításra kerüljenek az önkormányzati szervezetek céljainak megvalósíthatóságánál. Az önkormányzat és szerveire készülő stratégia tükrözi és magába foglalja az önkormányzati vezetés részéről az elkötelezettséget, a korszerű rendszerek megtervezése és kiépítése érdekében. Tartalmazza azokat az irányítási, szervezési műszaki koncepciókat, amelyek meghatározzák a működés, fejlesztés és üzemeltetés legfontosabb kérdésköreit. A stratégia hatása az, hogy az állandó változás lehetőségét gazdaságos-hatékony keretekbe tudja tartani. A jól megtervezett fejlesztések, illetve az info-kommunikációs megoldások robbanásszerű változásokhoz

vezethetnek,

a

közszféra

munkavégzésében,

a

felelősségi

rendszerekben, a szervezet működésében. Napjainkban az emberi hozzáállás is változik. Az a felfogás, ami az információt és a kommunikációt más erőforrásokkal egyenrangúnak

- 71 -

ismeri el viszonylag új keletű vezetői felfogásunkat is irányítani kell annak érdekében, hogy az informatikai és kommunikációs stratégia biztosítsa mindazon mechanizmusokat, amellyel a változtatást tervezni és ellenőrizni is lehet. Nagyon fontos az a felfogás is, hogy a stratégiai tervezésnek be kell illeszkedni az önkormányzati tervezési ciklusokba, annak részévé kell válni. A stratégiai tervezés során több kérdést is fel kell tenni, többek között: melyek azok a keretek, amelyben a tervezést végre tudjuk hajtani; hol vagyunk most, e téren hova igyekszünk és hova jutunk el az információs társadalom, ezen belül az infokommunikációs célok és működési formák megvalósításában. Annak érdekében, hogy az informatikai és kommunikációs stratégia elindulási pontja megállapítható legyen több irányt is meg kell vizsgálni. Többek között: az önkormányzati

szervezeteinek

törekvéseit,

célkitűzéseit,

gazdasági,

emberi

erőforrásait, szervezeti rendszerét és kapcsolatrendszerét, hol és hogyan születnek döntések a szervezetnél, milyen vezetési stílus alakult ki. Jelenleg hol helyezkedik el az informatika és a kommunikáció az önkormányzati rendszerben, milyen rendszerek működnek, hogyan irányítják a rendszereket. A fő célja ennek az elemzésnek az, hogy tiszta kép alakuljon ki az önkormányzati szervezetről, annak környezetéről, működéséről, hogy megállapítást nyerjen az informatika és a kommunikáció jelenlegi tervezett helyzete, használata, összeálljon egy kezdeti kép a tervezés első szakaszában. Arra a kérdésre, hogy milyen irányba kívánunk elmozdulni, a stratégiai tervezés a jövő vizsgálatával foglalkozik, ezért fel kell mérni azt, hogy mennyire támogatják a jelenlegi információs- és kommunikációs rendszerek az önkormányzati szervek legfontosabb célkitűzéseit, napi munkáját. A tervezési folyamat jelentős szellemi kapacitást igényel, egyrészt a különböző

alternatív

következményeinek

megközelítések

elemzése

során.

Az

kifejlesztésére,

továbbá

informatikai-,

mindezek

kommunikációs

stratégiai tervezés ciklikus és folyamatos tevékenységet jelent. Rendszeres felügyeletre és összehangolásra van szükség az éves és több éves célok között. A stratégiának, ahogy fejlődik, minden esetben vissza kell tükröznie az önkormányzati szervezeti rendszerben bekövetkezett változásokat.

- 72 -

Felhasznált (szak)irodalom [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9]

Andrássy Gyula Általános Iskola Pedagógiai Program (Nevelési Program) Dr. Béres István – Dr. Nagy Janka Teodóra – Németh László – Ősze József – Walkené Dr. Galambos Erzsébet (2009): információs Társadalmi Tanácsadói alapismeretek eTanácsadóknak Dr. Németh Jenő (2005): Állam és közigazgatás, Pannon Egyetem, egyetemi jegyzet Farkas Szilárd (2010): Az e-Magyarország Program bemutatása az Információs Társadalom mentén és az e-Magyarország Pontok e–szolgáltatásainak továbbfejleszthetősége Zala megyében Király Ferenc (2005): Szolgáltató önkormányzás, Pannon Egyetem, egyetemi jegyzet Letenye Város Polgármesteri Hivatala (2009): Letenye Város Polgármesteri Hivatala Informatikai Biztonsági Szabályzata Magyar Államkincstár honlapja: allamkincstar.gov.hu Pásztó Város Polgármesteri Hivatala (2010): Pásztó Város Polgármesteri Hivatala Informatikai Stratégiája 2010-2016. időszakban Vértessy László (2010): e-Közszolgáltatások I. , Budapest

- 73 -

Letenye Város Önkormányzata Elektronikus Közigazgatási és Informatikai Stratégiája es időszakra

Recommend Documents