LETENYE VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

LETENYE VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

2010. JANUÁR LETENYE

Letenye Város Önkormányzata

oldal 1

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS………………………………………………………………………………5 2. LETENYE SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN…………………………….…5 2.1.

Letenye

funkciója

és

helyzete

a

régió

megyei

jogú

városi

városhierarchiában……………………………………………………………….….5 3. HELYZETÉRTÉKELÉS…………………………………………………………………..9 3.1. Városszerkezet………………………………………………………………..…9 3.2. Gazdaság………………………………………………………………………..10 3.2.1. Gazdasági környezet……………………………………………….....10 3.2.2. Ágazati szerkezet………………………………………………………11 3.2.3. A gazdasági szereplõk bemutatása……………………………..….13 3.2.4. A helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközei, a gazdasági élet háttérintézményei……………………………………………………………..16 3.2.5.

Turizmus………………………………………………………..…..18

3.3. Társadalom…………………………………………………………………..….24 3.3.1. Demográfia……………………………………………………….…..…24 3.3.2. Foglalkoztatás………………………………………………………….26 3.3.3. Képzettség………………………………………………………………30 3.3.4. Egészségi állapot…………………………………………………..….31 3.3.5. Lakosság jövedelmi és szociális helyzete…………………...……32 3.3.6. A civil szféra aktivitása……………………………………………….35 3.4. Települési környezet………………………………………………………..…38 3.4.1. Környezetalakítás, környezetvédelem……………………………..38 3.5. Közszolgáltatások…………………………………………………….…….....40 3.5.1. Közlekedés……………………………………………………………...40 3.5.1.1. Közúti közlekedés……………………………………………..40 3.5.1.2. Közforgalmú közlekedés…………………………………..…41 3.5.1.3. Egyéb közlekedés………………………………………….….41 3.5.2. Közmûvesítés…………………………………………………………..42 3.5.3. Hírközlés…………………………………………….…………………..43 Letenye Város Önkormányzata

oldal 2

3.5.4. Szemétszállítás, szemételhelyezés……………………………..….43 3.5.5. Temetkezési tevékenység……………………………………………43 3.6. Összegzés (SWOT)…………………………………………………………….44 4. VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE………………………………………………………....45 5. STRATÉGIAI FEJEZET…………………………………………………………….…..66 5.1. A város hosszú távú jövõképe……………………………………..………..66 5.2. A jövõbeni fejlesztési irányok meghatározása………………………...…66 5.3. A 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése………..83 5.3.1. Funkcióbõvítõ városrehabilitációs akcióterület lehatárolása....83 5.3.2. Szociális városrehabilitációs akcióterület lehatárolása.............90 5.4. Fenntarthatósági szempontok………………………………………………91 5.4.1. Az anti-szegregációs program……………………………………...91 5.5. Stratégia külsõ és belsõ összefüggései………………………………...…91 5.5.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel……………………………………………….….91 5.5.2. Az Önkormányzat ágazati vagy tematikus stratégiával való összhang………………………………………………………………………..91 5.5.3.

Területi

fejlesztési

tervdokumentumok

(stratégiák

és

koncepciók)…………………………………………………………………….96 5.6. A stratégia fõbb belsõ összefüggései……………………………………..97 5.6.1. A célok logikai összefüggései………………………………………97 5.6.2 A célok érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatásai…………………………………………………………….…………….98 5.7. A stratégia megvalósításának fõbb kockázatai……………………..……98 6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI……………………………………………………..100 6.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegû önkormányzati tevékenységek…………………………………………………………………..…100 6.2. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások……………………………………………………………………………100 6.3. Településközi koordináció mechanizmusai……………………………..105 6.4. Ingatlangazdálkodási koncepció elkészítése……………………………105


oldal 3

7. PARTNERSÉG…………………………………………………………………………108 7.1. Kooridnáció és intézményi keretei………………………………………..108 7.2. Társadalmi részvétel, intézményesített együttmûködés…………..….108 7.3. Partnerek beazonosítása, kapcsolatépítés………………………………108 8. MONITORING………………………………………………………………………….110

MELLÉKLET: ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERV


oldal 4

1. BEVEZETÉS Letenye városa meglévõ adottságainál fogva a délnyugat-zalai térség egyik legperspektivikusabb települése. A település közösségének elsõdleges érdeke, hogy a közigazgatási határon túlnyúló fejlesztési elképzelések megvalósulásával a város népességmegtartó ereje növekedjen. A városban megtalálható helyi értékek fennmaradása érdekében azonban erõteljesen munkálkodni kell, hogy a globálisan terjedõ életmódok idomuljanak a helyi kulturális miliõhöz. Letenye Mura-menti kisváros, a térség természetes központja. Északon Zajk és Kistolmács határával, szõlõhegyeivel, erdõkkel borított tájaival, keletrõl és nyugatról a közeli települések Becsehely és Murarátka közigazgatási határaival, délrõl a Mura völgyével, annak sík vidékével határos. Néprajzilag a Mura-menti térség szomszédos településeivel mutat közös vonásokat. A hagyományos építkezés emlékeit fõleg Egyeduta és Bécz városrészek utcaképe, a szõlõhegyi hajlékok õrzik még. Régen a lakosság földmûveléssel és szõlõmûveléssel foglalkozott, mely tevékenysége a mai idõkig megmaradt. Jelentõs volt az állattartás mellett a halászat is, mely mára már eltûnt a településrõl. A város történetének és néprajzának a volt grófi kastélyban elhelyezett helytörténeti gyûjtemény ad otthont. Idegenforgalmi szempontból jelentõs a város központjában található római katolikus templom, az átalakított grófi kastély, a kastélyt övezõ 5,6 ha-os park – benne a több száz éves platánnal és tölgyekkel, az impozáns könyvtár épületével, valamint termál strandjával. A város környékének erdõsségei vadászati túrákra, a várost övezõ szõlõhegyek, továbbá a Budafai Arborétum és a kistolmácsi-tó kirándulásra és pihenésre alkalmasak. Az intézmények és kereskedelmi egységek különféle szolgáltatásokat vásárlási lehetõséget nyújtanak a városban tartózkodók vagy átutazók számára. A lakosság vendégszeretete hozzájárul ahhoz, hogy felejthetetlenné váljon az idegenek Letenyén való tartózkodása. 2. LETENYE SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 2.1.

A

város

vonzáskörzetének

bemutatása,

szerepe

a

térségi

munkamegosztásban Letenye Zala megye legdélibb kisvárosa, térségének szervezõ központja, Magyarország délnyugati térségének egyik kapuja. A határvárosi szerepkör a településen belül sok speciális funkcióval, és egyben gonddal is jár. A településen ma áthaladó 7-es út környezeti terhelése még mindig jelentõs, bár az autópálya megépültével csökkent. Letenye a Dél-Zala Murahíd Letenye többcélú kistérség központja. A kistérség települései között a Lenti Statisztikai kistérséghez három, a Nagykanizsai Statisztikai kistérséghez négy település tartozik, míg 26 település a Letenyei statisztikai


oldal 5

kistérség része. A kistérség sajátossága a közlekedés földrajzi adottsága, mely a központ excentrikus – határmenti elhelyezkedésébõl adódik. Letenye a XIV. században már a térség természetes központja, 1367-ben a király heti vásárt engedélyez, 1458-ban mezõvárosi rangot kap. A XVII.-XVIII. századi fejlesztések eredményezik a mai városközpont magját, a templomot, kastélyt és kastélyparkot. 1871-ben Letenye járási székhely lett, s ezzel tovább erõsödött közigazgatásis és gazdasági szerepköre. Az I. világháborút követõ Trianoni békeszerzõdés Letenyét rendkívül kedvezõtlenül érintette, hiszen a Murától délre esõ területeket piacát vesztette el A város 2000-ben készült településrendezési terve – szerkezeti terv, szabályozási terv, HÉSZ – a fejlesztési koncepcióban megfogalmazott jövõkép megvalósulását kívánta szolgálni. Olyan települési környezet megvalósítása volt a cél, melyben biztosítható a népességmegtartó képesség, megtarthatók a helyi értékek, ugyanakkor bõvülnek, minõségben javulnak mind a lakással, mind a foglakoztatással kapcsolatos lehetõségek, javul a lakók komfortérzete. A város adottságai túlmutatnak a település határain, polgárai továbbiakban is a térségi együttmûködésben látják a gyarapodás alapvetõ lehetõségeit. A településrendezés során a fenti jövõkép megvalósításában az alábbi fõbb feladatok fogalmazódtak meg: – a meglévõ adottságok minõségének folyamatos javítása, fejlesztése, – új területek kijelölésével a város jövõbeni szerepkörének erõsítése, vonzóbbá tétele, funkcióinak gazdagítása. Letenye és társközségei – Kistolmács, Murarátka és Zajk – számtalan szálon kötõdnek egymáshoz, akár a funkcionális kapcsolatokra, akár a településeket összekötõ tájra gondolunk. Kistolmács, Murarátka és Zajk települések számára, mind az alapfokú, mind a középfokú ellátást a város biztosítja. Mindhárom település népességszáma az utóbbi tíz évben stagnáló tendenciát mutatott, ugyanakkor valamennyien a távlatban is a mezõgazdasági termelés intenzívebbé válásában, a biogazdálkodás elterjedésében, illetve az idegenforgalom, falusi turizmus feltételeinek kialakításában látják biztosítottnak a fejlõdés lehetõségét. A településegyüttes táji adottságaiban meghatározó szerepe van a Mura menti síkságnak, a településeket észak felõl övezõ dombságnak, erdõfelületeknek és a két táji komponens találkozásánál kialakult települési környezetnek, valamint a településekbõl az erdõbe nyúló szõlõ-gyümölcsös területeknek. E kötõdések indokolták, hogy 2000-ben Letenye, Kistolmács, Murarátka és Zajk településszerkezeti terve együtt készüljön, a fejlesztések egy közösen megfogalmazott jövõképben, tájban valósuljanak meg. A településegyüttesben természetesen minden résztvevõnek az egyedi – belterületre vonatkozó – fejlesztési koncepciója, rendezési és szabályozási elemei a saját településrendezési tervben és HÉSZ-ben rögzítésre kerültek. Letenye város vonzáskörzetében betöltött helyét, azaz szerepét a térségi munkamegosztásban - a Városfejlesztési kézikönyv IVS útmutatásának megfelelõen - Letenye által ellátott önkormányzati feladatokkal, a feladatok vonzáskörzetének Letenye Város Önkormányzata

oldal 6

meghatározásával, a település által betöltött városi vonzáskörzetének meghatározásával javasolt jellemezni.

funkciókkal

és

azok

Letenye Város által betöltött városi funkciók lényeges elemei: Gazdasági funkció: Kereskedelmi funkció: Idegenforgalmi és kulturális funkciók: Oktatási szolgáltatások funkció: Egészségügyi szolgáltatások funkció: Foglalkoztatási funkció


oldal 7

DÉL-ZALA MURAHÍD LETENYE TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁS


oldal 8

3. HELYZETÉRTÉKELÉS

A Városfejlesztési kézikönyv, Integrált Városfejlesztési Stratégia 4.2.2. pontjában található útmutatások kivonata: „A helyzetértékelés a város jelenlegi helyzetét vázolja fel. Az értékelés alapja a város valós helyzete, a tényszerû adatokra épülõ elemzés, viszonyítási alapja pedig a város jövõképében meghatározott hosszú távú célok, szándékok, értékek... A helyzetértékelés – akár az alább felsorolt tematikus fejezeteken belül, azok alfejezeteként, akár külön fejezetben - ki kell, hogy térjen a várossal funkcionális kapcsolatban levõ területek (vonzáskörzet, mikro-térség) elõzõ fejezetben bemutatott jellemzõinek az adott részterületre vonatkoztatott hatásaira is. …” A fentieknek megfelelõen a városi szintû helyzetértékelés során az egyes alfejezetek végén, illetve – ha az adott alfejezet tartalma úgy kívánja meg – az alfejezeteken belül bemutatjuk, hogy a város jelenlegi helyzetét leíró részterületek hogyan kapcsolódnak Letenye Integrált Városfejlesztési Stratégiájához, illetve hogyan viszonyulnak a várossal funkcionálisan kapcsolatban lévõ településekhez, területekhez. A város stratégiai koncepcióját az 5. fejezet részletesen tartalmazza, így a kapcsolat bemutatása a stratégia tematikus céljaihoz tartozó sorszámaira, és azokhoz tartozó tematikus részcélok megnevezésére korlátazva található meg. Jelmagyarázat: RTC- Rövid Távú Célkitûzés KTC- Közép Távú Célkitûzés HTC- Hosszú Távú Célkitûzés 3.1. Városszerkezet A város a Nyugat-Dunántúli régióban, Zala megyében, a Letenyei statisztikai kistérségben fekszik. A területe 41,74 km2. Lakosságszáma 4552 fõ, mely 109,06 fõ/km2 népsûrûséget takar a 2001-es népszámlálás után. A város szerkezetének kialakulásában a természetföldrajzi adottságok – északon a szõlõhegyek, valamint az észak-dél irányú Béci patak – és a közlekedési útvonalak egyaránt alapvetõ szerepet játszanak. E tényezõk alakították ki a halmazos szerkezetû településközpontot, melynek domináns eleme az egykori Andrássy kastély és az azt körülvevõ kastélypark. A környék településeibe vezetõ utak mentén – különösen Tótszerdahely irányában (Egyeduta) – alakult ki elsõdlegesen a nagytelkes lakóterület, mely azután a központtól délkeleti irányban, valamint a 7-es számú út mentén sûrûsödött, illetve kiterjedt, szabályos derékszögû utcarendszert alkotva. Az 1970-es, 80-as évek eredménye a Béci patak menti többszintes lakóterület, mely tovább színesítette a lakásválasztékot. Letenye Város Önkormányzata

oldal 9

Letenye központjának fejlesztése különösen az utóbbi 20 évben volt jelentõs, mind az alapfokú, mind a környezõ térséget is kiszolgáló intézmények jöttek létre, melyek mennyiségi és minõségi szempontból is jelentõs elõrelépést biztosítottak a településnek a városiasodás útján. 3.2. Gazdaság 3.2.1. Gazdasági környezet

A térség gazdasági struktúrája kedvezõtlen, sok tekintetben elmaradott. „A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékérõl” szóló 91/2001. (VI. 15.) számú Kormányrendelet a Letenyei statisztikai kistérséget a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, valamint a vidékfejlesztés tekintetében kedvezményezett térségek közé sorolta. A helyi gazdaságon belül a primer szektor komoly és hosszantartó válsággal küzd, a szekunder szektor fejletlen, gyenge, a tercier szektor pedig strukturális átalakuláson megy át, jövõje több tekintetben bizonytalan. A térségben jelentõsebb ipar továbbra sem települt, nagyobb számú munkavállalót foglalkoztató vállalkozások: OWI Zala Bt., MOL Rt., ZALAERDÕ Rt., ÉKKÖV, Antal Kft., néhány építõipari vállalkozás, Dél-Zalai Víz-, és Csatornamû Zrt., Határrendészeti szervek (határátkelõ). Fentieken kívül a legtöbb munkavállalót a kereskedelem, a közintézmények (óvoda, iskola, stb., mintegy - 110 fõ) és a helyi közigazgatás (földhivatal, foglalkoztatási hivatal, polgármesteri hivatal, kistérségi társulás munkaszervezete, - mintegy 50 fõ) foglalkoztatja. Az elmúlt években a település elsõsorban pályázati pénzekbõl, valamint az autópálya, autóút építésbõl befolyt, és teljes egészében fejlesztési célra felhasznált iparûzési adó bevételeknek köszönhetõen több jelentõs beruházást valósított meg (Ipari Park, Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálat, Teleház, Gondozási Központ, 8 db szociális bérlakás megépítése, mentõállomás felújítása és orvosi ügyelet elhelyezése, belterületi és hegyi utak aszfaltozása, felújítása, zártkerti víz és villany). Az önkormányzatoknak törvény alapján kifizetett gázközmû részvények Letenyének mintegy százmillió forintot jelentettek, ebbõl indította az önkormányzat a termálfürdõ programját. A fürdõ 2003. nyarán nyílt meg egy nagymedencével és egy gyermekmedencével. A létesítmény 2006. évben elnyert pályázati forrásból kiegészült egy melegvizes ülõ- és tanmedencével, és bõvült a szomszédos kemping is. Az autópálya megépítésével régi vágya teljesült a lakosságnak, azonban a településen az átmenõ forgalom csökkenésével a kereskedelem és a vendéglátási ágazat jelentõsen visszaesett, csökkentve ezáltal a lakosság ebbõl származó jövedelmét és növelve a munkanélküliek számát.


oldal 10

A régi 7. sz. út mentén kialakított „Mura” ipari park területét teljes egészében megvásárolták, azonban az üzemek indítására vonatkozó ígéretek nem minden esetben teljesültek. Továbbra is keresni kell a lehetséges befektetõk körét, és a jövõre tekintettel bõvíteni kell az ipari park területét. 3.2.2. Ágazati szerkezet Mezõgazdaság A térség tradicionálisan rurális jellegû, gazdaságában sokáig a mezõgazdaságnak volt kizárólagos, uralkodó szerepe. A dombvidéki térszíneken a talajminõség kifejezetten gyenge, jelentõs az erózió veszély, s a mûvelési költségek itt jóval magasabbak. A szántóterületek átlagos AK értéke 14.1, ezért az igényesebb kultúrák vetésszerkezeti aránya csökkent az elmúlt évtizedben. A földmûvelés vezetõ kultúrnövénye a kukorica, vetésterülete minden másét felülmúlja. A mezõgazdaságilag hasznosítható terület csupán 1/3-a áll mûvelés alatt. Mûvelési áganként a földterület a következõképpen oszlik meg: 26.6 %-a szántó, 0.4%- kert, 0.8%-a gyümölcsös, 2%-a szõlõ, 15.3%-a gyep, 44.7%-a erdõ. A vidék néhány települése (Csörnyeföld, Murarátka, Muraszemenye, Letenye, Zajk) a Balatonmelléke borvidék Muravidéki körzetének része. Ebben a térségben az utóbbi években pozitív változások mentek végbe, jelezve azt, hogy a szõlészet, borászat még nagy lehetõségeket tartogat. Jelenleg a földmûvelésnél sokkal nagyobb válságban van az állattenyésztés. Jószerével megszûnt a nagyállattartás, holott évszázadokon keresztül ez volt a helyi gazdaság legfontosabb ágazata. A klimatikus, domborzati adottságok ugyanakkor rendkívül kedvezõ feltételeket biztosítanak az állattartásnak, különösképpen az extenzív típusúnak, de ez ma még nem elégséges a mezõgazdaságot sújtó, negatív nemzetgazdasági folyamatok ellensúlyozására. A termelõszövetkezetek felbomlása után olyan vákuum keletkezett, amelyet azóta sem sikerült betölteni. A KSH 2004. évi adatai alapján csupán öt településen mûködik mezõgazdasági szövetkezet a térségben. Komoly problémát sejtet, hogy a mezõgazdasági vállalkozók száma megyei és régiós összehasonlításban egyaránt rendkívül alacsony. A KSH 2001. évi népszámlálási adatai mindössze 572 aktív mezõgazdasági keresõt jeleztek. 78%-uk hat településen (Becsehely 190 fõ, Letenye 87 fõ, Tótszentmárton 64 fõ, Tótszerdahely 49 fõ, Borsfa 36 fõ, Muraszemenye 18 fõ) koncentrálódik. A helyi mezõgazdaság komoly válsággal küzd, s jelenleg nem látszik a recesszióból kivezetõ kiút. Hagyománya van Letenyén a gyümölcstermesztésnek (alma, körte, szilva). Manapság csak a zártkerti kis gyümölcsösök jellemzõk, ipari méretekben ültetvények nem találhatóak a térségben, így a feldolgozóipar is elmaradt. Erdõ- és vadgazdálkodás A Letenyei statisztikai kistérség területének nagy része az erdészeti besorolás szerint a Göcseji Bükktáj részét képezi. Adottságai az erõgazdálkodás tekintetében kivételesen jónak mondhatók, melynek egyik oka a magas erdõsültség, a kedvezõ fafaj és korösszetétel, valamint az országos szinten is kimagasló fajlagos fahozam. Letenye Város Önkormányzata

oldal 11

Az erdõk meghatározó része állami tulajdonban van (Zalaerdõ Rt.), kisebbik része magántulajdonban, erdõbirtokosságok kezelésében áll. Az erdõgazdaság a helyi lakosság számára komoly munkalehetõséget jelent. A térség vadgazdálkodása magas színvonalú, kitüntetett jelentõségû nagyvadas terület, melynek gímszarvas állománya világhírû. A vadászatnak és vadtenyésztésnek, komoly bevételei ellenére a térség lakossága számára szinte semmiféle hozadéka sincs. A vad állami tulajdonként való megbecsülése rendkívül rossz, s itt több tekintetben mély ellentét feszül az állam nevében eljáró Zalaerdõ Rt. és a helyi lakosság között. Mivel több település közigazgatási területének döntõ része (50-60%-a) a Zalaerdõ Rt. kezelésében van, vadászati idényben egyszerûen kitiltanak mindenkit ezekrõl a területekrõl. A településen mûködik vadásztársaság is (Adria vadásztársaság), mely vadállomány szempontjából a kedvezõtlenebb területeken (Mura síkság) birtokolja a vadászati jogot. Itt a fõprobléma forrás a mezõgazdászok és a vadászok közt feszülõ ellentét. Letenyén és térségében továbbra is jelentõs maradt a mezõgazdasági, erdõgazdasági tevékenység. Továbbra is szorgalmazni kell korszerû termelési módok, ökotermékek elõállításának meghonosítását. Kitermelõ ipar A környék legjelentõsebb ágazata a szénhidrogén-bányászat. 1937-ben indult meg hazánkban elõször Budafapusztán a földgáz-, Lispén pedig a kõolajbányászat, melynek központja Bázakerettye lett. Az olajipar átalakította a vidék életét, sok tekintetben pozitív fejlõdést indított el. Az ágazat folyamatosan kivonul a térségbõl. Ma már nem jelentõs munkaadó, alig néhány tucat szakembert foglalkoztat. Bár Letenyén kitermelés nem volt, de a lakosság egy része az iparághoz kapcsolódó munkahelyeken dolgozott, valamint a település egy-két vállalkozása bedolgozásra szakosodott. Ennek következtében a szénhidrogén-ipar ilyen mértékû visszaszorulása nagymértékben gyengítette a helyi gazdaságot, tovább növelte az amúgy is magas munkanélküliséget. Gépipar A gépipar a térségben a kõolajbányászathoz kapcsolódóan honosodott meg. Sokáig Bázakerettye volt a meghatározó súlypontja, ahol a szénhidrogén-bányászathoz kapcsolódó javítómûhelyek mûködtek, s kialakult bizonyos szerszámgépgyártás is. A kitermelés csökkenése és a nagyarányú leépítés következtében ez a kapacitás is felmorzsolódott, így ma már csak néhány kis kft. formájában van nyoma. Ma a gépipar elsõsorban Letenyén, és a környezõ településeken (Becsehely, Tótszerdahely stb.) koncentrálódik, bár elszórtan több községben is jelen van. Bútor- és faipar A rendelkezésre álló helyi erõforrások tekintetében a bútor és faipar helyzete kiemelkedõen jó, de ennek ellenére nagy bázisai nem jöttek létre. A térség egyetlen nagyüzeme az OWI-ZALA Bt., mely rétegelt lemezek elõállításával és hangfalelemek készítésével foglalkozik. A német tulajdonban álló cég a kistérség legnagyobb munkaadója. Kisebb fa- és bútoripar vállalkozások is tevékenykednek, de ezek kis Letenye Város Önkormányzata

oldal 12

volumenben termelnek, s csak néhány munkavállalót foglalkoztatnak. Az itt kitermelt fa döntõ része feldolgozatlanul kerül ki a térségbõl, azt a helyi vállalkozások nem képesek hasznosítani. Könnyûipar A könnyûiparon belül a konfekcióipar varroda formájában szintén jelen van a településen. Jelentõségük elsõsorban a nõi munkaerõ foglalkoztatásában van, nem tartoznak a meghatározó gazdasági ágazatok közé. Jellemzõ rájuk a rendkívül alacsony bérszínvonal, ami részben hozzájárult ahhoz, hogy sok munkavállaló a szomszédos Szlovéniába kezdett el ingázni. Ez az ipari ágazat Kína világpiaci dömpingje miatt nem csupán Magyarországon van válságban, jövõje jelenleg nem látszik biztatónak. Élelmiszeripar Az élelmiszeripar gyenge lábakon áll, alig néhány üzemmel képviselteti magát. Vágóhíd és feldolgozó mûködik, valamint mezõgazdasági terményszárító. A sütõiparon belül tészta és pékárú gyártással is foglalkoznak, pékség és sütõüzem található a településen, de termelésük nem jelentõs. Több család kecskével és juhokkal is foglalkozik. Helyben csak a tej feldolgozásával foglalkoznak, a húst és a gyapjút részben a településen értékesítik, de jelentõs részét a településen kívül adják el, valamint ott is kerül a további feldolgozásra. Kereskedelem A rendszerváltást követõen Letenyét a gazdasági szerkezetváltás teljes kudarcától a helyi kereskedelem fellendülése „mentette” meg, illetve segített talpon maradnia. A horvát bevásárló turizmus által indukált kereslet következményeképpen számos kiskereskedelemi vállalkozás jött létre. Mára azonban a helyzet megváltozott, a horvát vásárlók száma megcsappant, így sok vállalkozás válaszút elé érkezett. A helyi kereskedelemben a mai napig élelmiszerek, ruházati cikkek forgalmazása a meghatározó. Egyéb tercier ágazatok A tercier szektor több más ágazat révén is képviselteti magát (pld. pénzügyi szolgáltatások, posta és távközlés, a villamos energia-, gáz-, hõ- és vízellátás, közigazgatási tevékenység, oktatás, egészségügy és szociális ellátás, valamint egyéb szolgáltatások), de ezek önmagukban a település egész gazdasását tekintve nem bírnak nagy hatással, csak a foglakoztatásban jelentenek nagyobb sújt. 3.2.3. A gazdasági szereplõk bemutatása OWI Zala Bt. Az OWI Zala Bt. az egyik legjelentõsebb termék-elõállító a magyarországi furnér és rétegelt lemez piacon. Jogelõdje 1989-ben alakult, jelenlegi formájában, mint a németországi OWI GmbH. & Co. KG. leányvállalata 1995 januárjától üzemel. Letenye Város Önkormányzata

oldal 13

A cégcsoport a nemzetközi bútoripar beszállítói közé tartozik. Az anyavállalat 1927 óta létezik, és alapítását követõen hamarosan specializálódott a bútoripari idompréselt termékek gyártására. 1965-tõl a fatermékek mellett, mûanyag termékek elõállításával is foglalkozik, mely adottság egyedülálló a bútoripari szakmában. Az OWI Zala Bt. Magyarország délnyugati határterületén, Letenye városában üzemel. A 12 hektáros telephelyen jó közlekedési feltételekkel rendelkezik, a 7-es fõútvonal mellett. Az üzemben foglalkoztatottak száma 250 fõ, mely létszámmal a térség egyik legjelentõsebb munkáltatója vagyunk. Az OWI Zala Bt. közel 2 milliárdos forgalmának 90 százaléka nyugat-európai export, mely egyrészt mûszaki furnér, rétegelt lemez és idompréselt termékek, másrészt speciális hangdobozok. Jelen vannak a német, osztrák, svéd és szlovén piacokon, ill. az anyacégen keresztül a világpiacon. A faipari termékek elõállítása mellett lehetõség van mûanyag alkatrészek gyártására és szállítására is. Alapanyagainkat elsõsorban a zalai erdészetek biztosítják, mely erdészetek folyamatos újratelepítésekkel biztosítják a jövõ alapanyagát is. A gyártás során használt alapanyag szinte kizárólag bükk (Fagus silvatica), mely fafaj mûszaki adottságai alapján kiválóan alkalmas idompréselt termékek elõállítására. Jellemzõ tulajdonságai a nagy szilárdság, szívósság, rugalmasság. A cég kapacitása lehetõségeit tekintve elérheti az évi 20.000 m• hámozási rönk feldolgozását. Az OWI Zala Bt. törekszik a környezet megóvására, technológiai folyamatai megfelelnek a környezetvédelmi elõírásoknak. A keletkezõ fahulladékokat energiatermelésre használják, a felhasznált ipari vizet, melyet saját kútból nyerik, a rönkök minõségének megóvására használják. ZALAERDÕ ZRt. A ZALAERD• ZRt. Magyarország délnyugati részén, túlnyomórészt Zala megye közigazgatási területén, állami tulajdonú erdõkben gazdálkodik. Területe 1970-ben 59.104 hektár volt. 1993 és 1997 között 3.900 hektár a kárpótlás következtében magántulajdonba került. A kezelt erdõk területe jelenleg 56.089 hektár; ez hat erdõgazdasági tájban helyezkedik el (Zalaegerszeg, Lenti, Bánokszentgyörgy, Letenye, Nagykanizsa, Nagykanizsa-Bajcsa). A ZALAERD• erdõgazdálkodási tevékenységében a Göcseji bükktáj és Göcseji fenyõrégió erdõgazdasági tájak a meghatározók. A vállalat tevékenysége: Magtermelés: A legfontosabb állományalkotó fafajok magvainak gyûjtését és felvásárlását minden évben megszervezik. Ezen kívül rendelkeznek magtermõ állományokkal (bükk), valamint vörösfenyõ és erdeifenyõ magtermelõ ültetvényekkel. Csemetetermesztés: A Nagykanizsai erdészet kezelésében lévƒ 61 ha-os bajcsai csemetekert, és 14 ha-os surdi díszfakert mellett további kilenc 1-2 haos csemetekertben folytatnak szaporítóanyag-termesztést. Kertjeikben 2001-re az öntözés szinte teljes egészében megoldottá vált, emellett a Letenye Város Önkormányzata

oldal 14

-

-

bajcsai nagyüzemi csemetekertben korszerû hûtõház, magtároló, fóliasátrak, stb. segítik a minõségi csemetetermesztést. Évente átlagosan 10 millió kiültetésre alkalmas csemetét termelünk, melynek nagy része saját felhasználásra, a többi belföldi és export értékesítésre kerül. Erdõfelújítás: Céljuk, hogy tevékenységünk eredményeképpen stabil, a termõhelynek és a tájnak legjobban megfelelj õshonos fákból álló erdõk jöjjenek létre Zalában. Fakitermelés: A kitermelt fa átlagos éves mennyisége 350 ezer m•. Vadgazdálkodás: Vadgazdálkodásuk alapja a zalai erdõk világhírû gímszarvas állománya. A vadászati idények jobb kihasználása érdekében Bánokszentgyörgyön és Zalabaksán dámkertet létesítettek. A vaddisznóállomány hasznosítására a szabadban történõ különféle vadászati módok mellett négy vaddisznóskertben (Lenti, Nagykanizsai és Zalaegerszegi erdészetek) is lehetõség nyílik.

ANTAL Forgácsoló Kft Az ANTAL Forgácsoló Kft három telephelyen végzi tevékenységét. Központ : ANTAL Forgácsoló Kft Központi Mûszaki Irodája Keszthelyen mûködik, az épület 600 mˆ alapterületû (irodák és raktár) Lézerüzem : VEGS Kft telephelyén mûködik (iroda és 300 mˆ üzemcsarnok) Termelõüzem : ANTAL Forgácsoló Kft Termelõ üzem a letenyei Ipari parkban található; 880 mˆ korszerû üzemcsarnok és raktár. A cég fõtevékenysége: fémmegmunkálás, szikraforgácsolás. Kapcsolódás a stratégiához: 2. számú tematikus cél, A helyi gazdaság fejlesztése, a versenyképesség javítása 2.2. A. Szolgáltatóház, inkubátorház kialakítása (KTC) 2.2. B. Belvárosi kereskedelmi egységek felújítása (RTC) 2.2.C. Mezõgazdasági tevékenységgel rendelkezõ vállalkozások segítése (KTC) 2.2.D. Helyi termékek további feldolgozása, csomagolása (pl. Vágóhíd, gyümölcsaszaló, hûtõház – foglalkoztatás)


oldal 15

Letenye gazdasági ágazatainak a város vonzáskörzetére gyakorolt hatásai a városfunkciókon keresztül Gazdasági funkció: Letenye erdõgazdálkodása kihat a környezõ települések gazdaságára. A ZALAERDÕ ZRt. Termelése iránt Letenye közvetlen környezetében is van kereslet. Foglalkoztatási funkció: Letenye legnagyobb vállalatai munkahelyeket biztosítanak a térség közeli településeiben lakóknak. 3.2.4. A helyi gazdaságfejlesztés háttérintézményei

egyéb

eszközei,

a

gazdasági

élet

Mura ipari park Az Ipari Parkot 1999-ben alapították, Letenye határában, a 7-es fõút mellett helyezkedik el. Mûködtetõje Letenye Város Önkormányzata. Hasznos területe 11 ha 8273 m2, ami teljes mértékben vállalkozások tulajdonában van. Jelenleg 3 mûködõ vállalkozás van 80 fõ dolgozóval. A vállalkozások 2004. évi árbevétele 1210 millió Ft, az exportarány 82 %. A vállalkozások fõ tevékenysége: fémforgácsolás és alkatrészgyártás, terménytárolás és szárítás, valamint szintén fémforgácsolás. Képek az ipari parkról:


oldal 16

Városmarketing tevékenység A városmarketing céljai eléréséhez a marketing eszköztárának a települések gyakorlatára adaptált elemeit használja, úgymint: • termék, termékpolitika - város, mint termék, • ár, árpolitika, ami jelen esetben egyik oldalról a város, mint termék, „elõállításának” költségeire, másik oldalról ennek a „terméknek” az eladásából származó bevételre, harmadrészt ezekbõl származó „profitra” (a város gazdagodása, fejlõdése) vonatkozik. • disztribúciós (elosztási) csatornák, amik a települések esetében sokkal inkább kapcsolati rendszerként értelmezhetõk, mint például a város érdekeinek érvényesítése; • marketing kommunikáció, aminek egyrészt a város arculatának kialakítása, illetve támogatása a feladata, másrészt pedig a település által nyújtott elõnyök, szolgáltatások népszerûsítése, továbbá a célcsoportok befolyásolása, meggyõzése az adott elõnyök kihasználására és szolgáltatások igénybevételére; Letenye Város Önkormányzata

oldal 17

Letenye város jelenlegi városmarketing tevékenységébõl a marketing kommunikáció eszköze emelhetõ ki: A város további marketing kommunikációs eszközöket alkalmaz Letenye Város hivatalos honlapján (www.letenye.hu) - programajánlók, beszámolók, képes ajánlók, stb. A honlap reklámozási felületet biztosít cégek számára, bemutatkozási lehetõséget nyújt a helyi civil szervezeteknek. Kapcsolódás a stratégiához 2. számú tematikus cél, A helyi gazdaság fejlesztése, a versenyképesség javítása 2.3.A. Ipari park lehatárolása (KTC) 2.3.B. Új logisztikai központ kialakítása (KTC) városon kívül, ez a legvalószínûbb fejlõdési irány, nem az ipar 2.3.C. Geotermikus energia kihasználása (termálvíz a strandon) az intézményrendszer fûtésére, az egész központra) Letenye gazdasági háttérintézményeinek a város vonzáskörzetére gyakorolt hatásai a városfunkciókon keresztül Gazdasági funkció: Az ipari park további, a kistérségben mûködõ vállalatokat vonzhat Letenyéhez, élénkítve annak gazdaságát. Foglalkoztatási funkció: Az ipari park már most is alkalmaz környékbeli lakosokat. Újabb cégek beköltözésével a foglalkoztatási funkció tovább erõsödhet. 3.2.5. Turizmus Azt kell rögzítenünk, hogy az általánosságban kedvezõ adottságok ellenére a turizmus még csak gyermekcipõben jár, a térség gazdaságában nem bír nagy súllyal. A településen az ágazat eltartó képessége csekély, így leginkább csak a családok kiegészítõ tevékenységének számít. A legnagyobb turisztikára épülõ beruházás a Radics welness panzió az Egyeduta városrészben. A városi Önkormányzat 2004-ben megépítette termálfürdõjét, felújította kempingjét, mely jelentõs vonzerõvel bír. 2006-ban új medencével, a kemping részen szálláshelybõvítéssel emelte a színvonalat. Jelenleg a fürdõn úszó-, gyermek-, tanés ülõmedence (élményelemekkel) található. A szezonális fürdõ üzemeltetése 15 milliós veszteséggel jár együtt, mely jelentõsen megterheli a város gazdálkodását.


oldal 18

Képek a termálfürdõrõl


oldal 19

Egyre nagyobb teret kap a térségben a természetbarát és aktív turisztika, melynek szinte csak az alapfeltételei, a környezete van jelen. Mivel az adottságok jók, ugyanakkor az ágazat egyre divatosabb, ki kell használni a benne rejlõ lehetõségeket. A természetbarát és aktív turisztika fontossága miatt ebben a fejezetben is érdemes pár mondatban kitérni Letenye természet-, és környezetvédelmére. A településen jelenleg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik a természetvédelem területén. A Mura hullámtere, valamint pár ingatlan a gátakon kívül is megkapta 2007-ben az európai ökológiai hálózat elemei, az úgynevezett Natura 2000. besorolást. A településen található további országos védettségû területek is, így például a Csitári forrás, vagy a mocsarak. További védelembe részesült a kastélypark maga, valamint a kemping, termálfürdõ területén lévõ 150 éves tölgyfák. Fontos megemlíteni a város közvetlen közelébe található védett területeket, melyek már most is jelentõs természetbarátot vonz, így a Vétyemi Õsbükkõs, valamint a Budafai Alborétum. A természeti értékek ilyen koncentráltsága és sokfélesége a turizmus szempontjából pozitív jelentõséggel bír. Ugyancsak kedvezõ turisztikai adottságnak tekinthetõ az épített környezet, ezért célszerû egy rövid összefoglalás a az épített környezet, építészeti és természeti örökség védelmérõl is. A város országosan védett épületei a volt Andrássy kastély, a volt fogadó, a római katolikus templom. A város régebbi utcáiban több értékes, az egykori életmódra, építészeti és beépítési formára utaló épület található. Ugyancsak értékes présházak találhatók a letenyei szõlõhegy területén. Természeti értékek közül belterületen a Kastélypark az elsõdlegesen védendõ érték, külterületen védett a forrás, valamint a gáton belüli hullámtér, mely Natura 2000 védettség alá tartoznak. Szálláshelyek Szélkakas étterem-panzió Letenye Városi termálfürdõ és kemping Arany Bárány Vendégfogadó Vig panzió, pizzéria, étterem Fapuma Motel és sörözö Radics Panzió Étterem & Wellness központ Muracenter Restaurant & Panzió Vendéglátás Aranysas étterem


oldal 20

A kistérség idegenforgalma: A kistérség idegenforgalma ma kis volumenû, inkább több lokális attrakció laza halmaza, mint kistérségi desztináció. Nem csupán mennyiségi, de minõségi problémák is sújtják. A kínálati oldal meghatározói közül a vonzerõk vonatkozásában a statisztikai kistérség több tekintetben komparatív elõnyökkel rendelkezik. Kifejezetten nagy perspektívái vannak a vonzó természeti környezetre épülõ turisztikai ágazatoknak, mint például az aktív turizmusnak, a falusi turizmusnak, a bor- és gasztronómiai turizmusnak. Jók a lehetõségek a gyógy- és termálturizmus terén is, és van lehetõség a kulturális- és örökségturizmus fellendítésére is. A kistérség vendéglátása A szálláshelyek és az étkezési és szórakozási lehetõségek területén már nem ilyen kedvezõ a helyzet. A kistérségi szállások típusait az alábbi táblázat mutatja. Bár a KSH adatok nem teljes körûek és 2003 óta bõvült is a kör, mégis azt mondhatjuk, hogy a szállások száma kevés. Egyes szálláshelytípusok a Letenyei statisztikai kistérség településein 2003-ban (db)

Település

Bánoks zentgyörgy Bázakerettye Becs ehely Bors fa Bucs uta Csörnyeföld Kerkaszentkirály Kiscsehi Kistolmács Lasztonya Letenye Lispeszentadorján Maróc Molnári Murarátka Muraszemenye Oltárc Petrivente Pusztamagyaród Rigyác Sem jénháza Szentliszló Szentm argitfalva Tótszentmárton Tótszerdahely Valkonya Várfölde Zajk

falusi ifjúsági szállásszállók adók száma száma 0 2 0 0 0 3 1 3 1 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 1 1

kempingek száma

magán fizetõ vendéglátók száma

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0


magánszállásadás szállásadóinak száma 0 2 0 0 0 3 1 3 1 0 3 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 1 1

nyaralópanziók házak száma száma

0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 4 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

szállodák száma

turistaszállások száma

gyógyszállók száma

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

oldal 21

A hazai turizmus szálláshelystruktúrájában a legnagyobb népszerûségnek a háromcsillagos szállodák örvendenek, ezt a panziók, a kétcsillagos szállodák és a turistaszállók követik Kempingek, üdülõházak, ifjúsági- és turistaszállók, panziók, három csillagos szállók (2 db) jelen vannak a térségben, de kétcsillagos szálló, illetve háromnál magasabb minõsítési osztályba tartozó egyáltalán nincs. Általánosságban rögzíthetõ, hogy a minõségi szálláshelyek hiányoznak a kistérségi kínálatból. A vendéglátó- és szórakozóhelyek tekintetében ugyancsak mennyiségi és minõségi problémák érzékelhetõk.

278047

A vendégéjszakák számának alakulása a Nyugat-dunántúli régió kistérségeiben 2003-ban. 300000

190793

250000

5304

5755

5846

8257

80205

60387

38224

47142

3469

Õriszentpéteri

41754

3165

Letenyei

24779

2571

Körmendi

11339

2104

Celldömölki

11145

1368

Kapuvári

Mosonmagyaróvári

Pannonhalmai

Sárvári

Téti

Zalaszentgróti

Csornai

Szentgotthárdi

Vasvári

Lenti

50000

10467

100000

74056

vendégéjszaka

150000

106569

200000

0 Keszthely-Hévízi

Sopron-Fertõdi

Gyõri

Csepregi

Nagykanizsai

Szombathelyi

Zalaegerszegi

Kõszegi

kistérség

Forrás: TEIR adatbázis, 2005

Kapcsolódás a stratégiához 1. számú tematikus cél, A helyi kulturális, történelmi és természeti, táji adottságok kihasználásával a turizmus fejlesztése 1.1. A. Templom homlokzatának felújítása (RTC) 1.1.B. Kastély épület felújítása, mûvelõdési kiállítási központ kialakítása (RKTC) külsõ-belsõ felújítás, helyreállítás (nyílászárók, burkolatok, festés, kp. Fûtés, villanyvezetékek cseréje) 1.1.C. Andrássy sétány kialakítása 1.1.D. Rendezvénytér kialakítás (rendezvénysátorral és borházakkal /színpad van/) 1.1.J. Termálfürdõ fejlesztése 1.1.K. Kempingfejlesztés 1.1.L. Magán szálláshelyfejlesztés


oldal 22

3. számú tematikus cél: A vonzó természetes és épített környezetnek a kialakítása a szabadidõ helyben történõ tartalmas eltölthetõsége érdekében. 3.1.A. Kulturális központ kialakítása, színterek, kiállító terek építése, múzeumok felújítása, létesítése (RTC) 3.2.B. Kastély épület felújítása (RTC) 3.2.C. Templom felújítása 3.3.A. Konferencia központ kialakítása (KTC) 3.3.B. Turisztikai potenciál növelése Letenye népszerûségét eddig is növelõ, meglévõ hagyományos turisztikai események és látványosságok fejlesztése, nemzetközi hírûvé tétele. (R-KTC) 3.3.C. A hazai és nemzetközi turisztikai piacon való megjelenés támogatása (R-KTC) Letenye turizmusának a városfunkciókon keresztül

város

vonzáskörzetére

gyakorolt

hatásai

a

Turisztikai funkció: A természetbarát és aktív turisztika térnyerése természetesen nem csak Letenye határain belül fejti ki hatásait, az ide érkezõ turisták a szomszédos településekhez tartozó erdõket is látogatják. A mûemléki kastélyt, fogadót és templomot látogatók szintén barangolásokat tehetnek a szomszédos településeken.


oldal 23

3.3. Társadalom

3.3.1. Demográfia

Letenye városának lakossága jelenlegi lakosainak a száma 4.552 fõ. A népsûrûsége 109,06 fõ/km2. A legnagyobb népessége a településnek az 1950-es évek elején volt, amikor a lakosság meghaladta a 7.000-et. A tízévenkénti népszámlálások arról tanúskodnak, hogy a népességcsökkenés mértéke a ’70-es, ’80-as években volt a legnagyobb, mára kissé mérséklõdött. Ez azért következett be, mert a mobil, vállalkozó szellemû társadalmi rétegek száma ekkora már jelentõsen lecsökkent, s elsõsorban az elöregedésbõl adódó népességfogyás az, ami miatt folyamatosan csökken a települések lélekszáma. 1993 és 2003 között a Letenyei statisztikai kistérség népességének fogyása 3,5% volt, Letenye városának 2,4%, mely magasan meghaladta a megyei (1,5%), az országos (1,6%) és a régiós (2%) szintet. A fogyás nem a vándorlási egyenleg negatív jellegébõl adódik, hanem a természetes szaporodás indexének rendkívül kedvezõtlen alakulásából. A migráció már évekkel korábban megszedte a maga vámját, jószerével mindenki elment aki tehette, így a helyi társadalom erõteljesen elöregedett. A város népességének demográfiai szerkezete országos átlagban is igen rossznak nevezhetõ. Erõsen matulus népességrõl van szó, melyet alátámaszt többek között az, hogy 2004-ben a Letenyén a 60 éves vagy ennél idõsebb lakosság aránya 20,6%, ami országos szinten a tizedik legkedvezõtlenebb érték a városok között. A lakónépesség korcsoportonkénti megoszlása és a 60 éven felüliek aránya a Letenyei városában 2003-ban Település Becsehely Letenye Petrivente Borsfa Rigyác Molnári Bánokszentgyörgy Tótszentmárton Pusztamagyaród Szentliszló Semjénháza Kistolmács Tótszerdahely Bázakerettye Zajk Oltárc Kerkaszentkirály Csörnyeföld Murarátka Muraszemenye Bucsuta Lispeszentadorján Szentmargitfalva Kiscsehi Várfölde Maróc Lasztonya Valkonya

állandó népesség 2003 2328 4587 434 791 452 788 705 959 660 346 682 195 1231 967 257 323 285 466 286 684 251 342 109 213 245 118 101 69

0-2

év

61 111 12 22 16 10 30 17 11 8 12 9 22 16 5 13 11 16 7 20 6 9 3 5 6 2 6 2

3-5

év

65 111 9 22 8 16 16 20 27 11 14 10 22 17 9 15 10 17 10 15 10 4 5 0 12 6 2 1

6-13

év

227 402 43 78 39 72 57 67 60 27 48 18 109 60 28 39 22 47 27 52 23 24 7 20 18 9 5 4

14

év

49 60 7 4 10 6 11 12 11 6 5 0 15 10 6 3 3 5 2 14 5 6 1 2 2 0 1 0

15-17 év

18-59 év

85 188 11 34 20 29 21 34 32 19 24 3 43 25 11 9 4 16 8 19 7 9 2 4 12 6 1 4

1374 2769 259 461 258 478 407 587 365 191 410 105 703 586 130 157 156 232 149 365 126 184 55 110 112 49 46 26

60-x

év

467 946 93 170 101 177 163 222 154 84 169 50 317 253 68 87 79 133 83 199 74 106 36 72 83 46 40 32

60 éven felüliek aránya 20,1 20,6 21,4 21,5 22,3 22,5 23,1 23,1 23,3 24,3 24,8 25,6 25,8 26,2 26,5 26,9 27,7 28,5 29,0 29,1 29,5 31,0 33,0 33,8 33,9 39,0 39,6 46,4

Forrás: KSH, TEIR adatbázis – 2006. Népesség kor szerinti megoszlása

0-2 év 3-5 év 6-13 év 14 év 15-17 év 18-59 év 60-x év


oldal 24

A foglalkoztatási szempontból aktív réteg nagysága a teljes népességhez mérten régiós átlagnak megfelelõ, a lakosság 60,36 %. A Nyugat-dunántúli régióban az átlag 59,8%. A régiós átlagot a nagy és fejlett városok jelentõsen emelik, míg az aprófalvas területek rontják a statisztikát. A 0-17 éves korosztály aránya alapján a város helyzete nem rossz (19,01%), a régió középmezõnyében foglal helyet (régiós átlag 18,4%). Ez a relatíve kedvezõ érték azonban csak átmeneti állapotot tükröz, e korosztály nagy része a késõbbiek során elhagyja a kistérséget, valamint a gyermekszám jelentõs része hátrányos helyzetû roma családban nevelkedik, így nem várható, hogy aktív keresõ legyen. Ez azért következett be, mert a mobil, vállalkozó szellemû társadalmi rétegek száma ekkora már jelentõsen lecsökkent, s elsõsorban az elöregedésbõl adódó népességfogyás az, ami miatt folyamatosan csökken a települések lélekszáma.

A demográfiai viszonyok kedvezõtlen alakulásának igen komoly társadalmi, gazdasági kihatásai vannak. A település elvesztette népességének aktív rétegét, mivel az elvándorlás elsõsorban a vállalkozó szellemû, gazdaságilag aktív, fiatal réteget csábította el. Nem csupán egy egyszerû elvándorlási folyamatról van szó, hanem annak kontraszelektív jellegû változatáról. Letenye népessége majdnem minden szempontból – életkor, családösszetétel, iskolázottsági szint, szakképzettség – torzult, csonka. A kritikus demográfiai helyzet olyan negatív, egymást erõsítõ társadalmi folyamatokat indukál, mint például a lakásállomány leromlása, a társadalmilag leszakadó néprétegek fokozódó térnyerése és ezzel együtt a szociális problémák eszkalálódása, az etnikai arányok átrendezõdése, a kultúrtáj leromlása stb. Ennek jelei határozottan felismerhetõk. A település- és a torz demográfiai szerkezet rányomja bélyegét a térség humán erõforrásainak milyenségére. Iskolázottsági mutatók is rosszak. Letenyén csak alapfokú oktatási intézmény található. Középfokú oktatási intézmény hiányában a továbbtanuló diákok középiskolába Nagykanizsára és Lentibe ingáznak. A legtehetségesebb fiatalokat a felsõoktatás végleg kiemeli a településrõl, közülük szinte senki sem tér már vissza. E folyamatok konzerválják a humánerõforrásbeli elmaradottságot. Az iskolázottsági színvonalra a 2001. évi népszámlálás adataiból tudunk következtetni. Az általános iskolát be nem fejezett népesség aránya a Lengyeltóti mellett a Letenyei statisztikai kistérségben a legmagasabb az egész Dunántúlon. Ez az arány Letenyére is elmondható Letenyén az érettségivel a lakosság mindössze 12,2 ezreléke rendelkezett, ami a régió legrosszabb mutatója, s nincs ez másként a felsõfokú végzettséggel rendelkezõk tekintetében sem (19,9 ezrelék). Mindezek egyenes következménye, hogy a potenciális „szellemi elit” igen szûk körû, és belsõ tagozódása is meglehetõsen torz. A helyi értelmiség döntõ részét, közel 80%-át a közintézményekben dolgozó pedagógusok és köztisztviselõk teszik ki. Súlyos gond, hogy szinte teljes egészében hiányzik a mûszaki értelmiség. A szellemi elit céljaiban sem egységes, ez pedig az együttmûködés ellenében hat. A szellemi munkából származó egy fõre vetített jövedelem 2003-ban a Letenyén rendkívül alacsony, 23.024 Ft/fõ csupán.


oldal 25

Letenye számottevõ, növekvõ arányú roma lakossággal bír. Számarányukat csak becsülni lehet, mert körükben az identitás vállalása igen alacsony. A 2001. évi népszámlálás alkalmával csak kevesen vallották magukat romának. A helyi roma népesség többszörösen hátrányos helyzete a település egyik legkomolyabb társadalmi problémája.

Összességében elmondható, hogy Letenye népessége a mellett, hogy erõsen csökkenõ számú, matulus jellegû, szociális feszültségekkel erõsen terhelt, a humán erõforrás minõségének vonatkozásában hátránnyal, a foglalkoztatás terén pedig elhúzódó problémákkal küzdõ. A helyi társadalom a felsorolt nézõpontokból tekintve komoly válságtüneteket mutat, melybõl a kivezetõ út jelen pillanatban még nem látszik. 3.3.2. Foglalkoztatás

A foglalkoztatási szempontból aktív réteg nagysága a teljes népességhez mérten régiós átlagnak megfelelõ, a lakosság 60,36 %. A Nyugat-dunántúli régióban az átlag 59,8%. A régiós átlagot a nagy és fejlett városok jelentõsen emelik, míg az aprófalvas területek rontják a statisztikát. Letenye és térségének foglalkoztatási mutatói az elmúlt 15 évben folyamatosan kedvezõtlenül alakultak, így kisebb megszakításokkal szinte mindig itt volt Zala megyén belül a legmagasabb a munkanélküliségi ráta. A korábbi évtizedekben hasonlóan sokan ingáznak, - elsõsorban Zalaegerszegre a Flextronicsba. A regisztrált munkanélküliek aránya Magyarország kistérségeiben 2003-ban

Forrás: TEIR adatbázis, KSH 2005


oldal 26

Mint a következõ táblázatból is látszik, régiós összehasonlításban sem jobb a helyzet. Az összlakossághoz mérten a Letenye térsége volt a legmagasabb a regisztrált munkanélküliek aránya a régióban 2004-ben, országos szinten is a legsúlyosabb térségekhez tartozik. A regisztrált munkanélküliek és nyilvántartott álláskeresõk száma és változása Zala Megyei Kirendeltségeken Munkanélküliek száma(fõ) Kirendeltség

2005. február

2006. január

megnevezése január

február

2006. február

2006. február

havi az elõzõ év

havi a 2006.

februári

január havi

százalékában

százalékában

Keszthely

1 914

2 325

2 397

125,2

103,1

Lenti

1 161

1 211

1 116

96,1

92,2

Nagykanizsa

3 816

4 690

4 827

126,5

102,9

Zalaegerszeg

3 958

4 385

4 652

117,5

106,1

Zalaszentgrót

1 003

1 047

1 075

107,2

102,7

Letenye

1 111

1 321

1 348

121,3

102,0

12 963

14 979

15 415

118,9

102,9

Megye összesen

A nyilvántartott Kirendeltségenként

álláskeresõk

aránya

(a

gazdaságilag

Nyilvántartott álláskeresõk aránya (%)

Kirendeltség megnevezése

2005. február

Keszthely

2006. január

aktív

népességhez)

Változás az elõzõ

Változás 2006

év februárhoz

január hónaphoz

viszonyítva

viszonyítva

február

8,9

10,6

10,9

2

0,3

11,2

11,4

10,5

-0,7

-0,9

Nagykanizsa

9,9

11,8

12,1

2,2

0,3

Zalaegerszeg

7,8

8,4

9

1,2

0,6

Zalaszentgrót

12,7

12,9

13,3

0,6

0,4

Letenye

14,2

16,4

16,7

2,5

0,3

9,5

10,7

11

1,5

0,3

Lenti

Megye összesen


oldal 27

A regisztrált munkanélküliek összlakossághoz mért aránya a Nyugat-dunántúli régió statisztikai kistérségeiben 2004-ban (%) kistérség

%

Sopron-Fertõdi

1,5

Mosonmagyaróvári

1,9

Gyõri

2,2

Csornai

2,2

Pannonhalmai

2,5

Csepregi

2,5

Szombathelyi

2,5

Celldömölki

2,7

Zalaegerszegi

2,7

Kõszegi

2,7

Téti

2,8

Sárvári

2,8

Keszthely-Hévízi

3,0

Kapuvári

3,2

Körmendi

3,6

Õriszentpéteri

3,6

Lenti

3,7

Vasvári

3,8

Nagykanizsai

3,8

Szentgotthárdi

4,1

Zalaszentgróti

4,4

Letenyei

4,7

Letenyén élõ munkavégzõ korú és regisztrált letenyei munkanélküliek száma:

Munkavégzõ korú

Nyilvántartott

Munkavégzõ korú

népesség (fõ)

álláskeresõ (fõ)

és álláskeresõk aránya (%)

2000.01.20

2 845

196

6,89

2000.07.20

2 845

145

5,1

2001.01.20

2 845

206

7,24

2001.07.20

2 845

162

5,69

2002.01.20

2 972

227

7,64


oldal 28

2002.07.20

2 972

184

6,19

2003.01.20

2 999

259

8,64

2003.07.20

2 999

213

7,1

2004.01.20

2 985

258

8,64

2004.07.20

2 985

211

7,07

2005.01.20

2 977

286

9,61

2005.07.20

2 977

299

10,04

2006.01.20

2 974

341

11,47

2006.07.20

2 974

285

9,58

2007.01.20

3 005

346

11,51

2007.07.20

3 005

289

9,62

2008.01.20

2 952

383

12,97

2008.07.20

2 952

326

11,04

2009.01.20

2 952

423

14,33

2009.07.20

2 952

449

15,21

Forrás: Letenye Város Önkormányzata

Az utóbbi évek tendenciái A munkahelyteremtés feltételeinek javítása a településen az eddigieknél is fontosabb feladat, mivel a munkanélküliek aránya meghaladja az országos átlagot, a megszorító kormányzati intézkedések következtében a lakosság egy jelentõs részének szegényedése tovább folytatódott. Az elmúlt évek kedvezõtlen makrogazdasági folyamatai a térségben is érvényesültek. Az ipari jellegû tevékenységek, a mezõgazdaság, a vállalkozások fejlõdése elmaradt az Unióhoz történõ csatlakozást követõ várakozásoktól. A város elsõ számú foglalkoztatója továbbra is az OWI Zala Bt. maradt, azonban a foglalkoztatottak száma csökkent. Külföldi befektetõk az elmúlt ciklusban az érdeklõdés szintjén maradtak. Az Ipari Parkban gépipari ágazatban az Antal Kft. és Benkõ Lajos vállalkozása jól prosperált, fejlõdött. Pályázati forrásból, üzemcsarnok kialakításával mintegy 40 fõ munkaerõt foglalkoztatnak. Nõi betanított munkást a COLOR varroda, illetve kisebb vállalkozások igényelnek. Letenye Város Önkormányzata intézményei révén az egyik legnagyobb foglalkoztatónak minõsül a mintegy 180 fõs köztisztviselõi és közalkalmazotti állományi létszámmal. Továbbá a Gondozási Központ, a Termálfürdõ létrehozásával, illetve közmunkaprogramjaival teremtett munkalehetõséget a kevéssé képzett munkaképes korúaknak. Letenyén és térségében továbbra is meghatározó maradt a mezõgazdasági, erdõgazdasági, faipari tevékenység. Letenye Város Önkormányzata

oldal 29

A korábbi évtizedekhez hasonlóan sokan ingáznak, - elsõsorban Zalaegerszegre a Flextronicsba, valamint Nagykanizsa számos munkahelyeire. A szolgáltató szektor fejlõdése folytatódott, (közigazgatás, mûvészeti oktatás, egészségügyi és szociális ellátó rendszer, sport-, és fürdõ szolgáltatás, közbiztonság), ebben az ágazatban további lehetõségek rejlenek, amelynek kibontakoztatása a turizmus és idegenforgalom fejlesztésével a következõ évek feladata lesz. A kereskedelemben és a vendéglátásban érdekelt vállalkozások fejlõdése, számának bõvülése ugyancsak elsõdlegesen az idegenforgalom, a településre látogatók számának függvényében várható. Közmunkások foglalkoztatása A közmunka programok elõnyt biztosítanak az állás nélküli személynek azáltal, hogy a közmunka ideje munkavégzésnek minõsül, másrészt elõnyt jelent a foglalkoztatónak is, mivel kedvezõ anyagi feltételekkel (részben a munkaügyi központ pályázati finanszírozásával illetve részben normatív támogatással) tud elláttatni közcélú feladatokat. Kapcsolódás a stratégiához A Stratégia a gazdaságfejlesztés, a versenyképesség és a turizmus fejlesztéséhez kapcsolódó céljai, részcéljai mind figyelembe veszik ezen ágak munkahelyteremtõ képességét. Ezért az egyes stratégiai célok részletezése nem szükséges. A városfejlesztési stratégia szinte összes területe pozitív változásokat eredményez a jelenlegi foglalkoztatási helyzetben. 3.3.3. Képzettség

A település- és a torz demográfiai szerkezet rányomja bélyegét a térség humán erõforrásainak minõségére. Iskolázottsági mutatók is rosszak. Letenyén csak alapfokú oktatási intézmény található. Középfokú oktatási intézmény hiányában a továbbtanuló diákok középiskolába Nagykanizsára és Lentibe ingáznak. A legtehetségesebb fiatalokat a felsõoktatás végleg kiemeli a településrõl, közülük szinte senki sem tér már vissza. E folyamatok konzerválják a humánerõforrásbeli elmaradottságot Az iskolázottsági színvonalra a 2001. évi népszámlálás adataiból tudunk következtetni. Az általános iskolát be nem fejezett népesség aránya a Lengyeltóti mellett a Letenyei statisztikai kistérségben a legmagasabb az egész Dunántúlon. Ez az arány Letenyére is elmondható Letenyén az érettségivel a lakosság mindössze 12,2 ezreléke rendelkezett, ami a régió legrosszabb mutatója, s nincs ez másként a felsõfokú végzettséggel rendelkezõk tekintetében sem (19,9 ezrelék). Mindezek egyenes következménye, hogy a potenciális „szellemi elit” igen szûk körû, és belsõ tagozódása is meglehetõsen torz. A helyi értelmiség döntõ részét, közel 80%-át a közintézményekben dolgozó pedagógusok és köztisztviselõk teszik ki. Letenye Város Önkormányzata

oldal 30

Súlyos gond, hogy szinte teljes egészében hiányzik a mûszaki értelmiség. A szellemi elit céljaiban sem egységes, ez pedig az együttmûködés ellenében hat.

Érettségivel rendelkezõk állandó népességhez viszonyított aránya a Nyugat-dunántúli régió statisztikai kistérségeiben 2001-ben (ezrelék) 111,2

Letenyei

133,0 133,7 137,7 143,1

Vasvári Õriszentpéteri Téti Zalaszentgróti

158,7 158,9 159,2 161,8 164,9 171,1 171,5 174,2 182,8 192,4 195,6 198,2 204,2 210,7

Lenti Celldömölki Csornai

kistérség

Kapuvári Szentgotthárdi Csepregi Sárvári Mosonmagyaróvári Nagykanizsai Kõszegi Körmendi Zalaegerszegi Keszthelyi Soproni

232,2 235,0

Szombathelyi Gyõri

0,0

50,0

100,0

150,0

200,0

250,0

ezrelék

Forrás: TEIR adatbázis, KSH (2005)

Kapcsolódás a stratégiához 2. számú tematikus cél: 2.4.A. A szakképzés fejlesztése (KTC) iskolai-óvodai nevelés erõsítése, egyéb képzések indítása

3.3.4. Egészségi állapot Letenye két háziorvosi és védõnõi körzettel rendelkezik. Innen történik Kistolmács, Murarátka és Zajk ellátása is heti 1-1 napon. A szakorvosi ellátást 2 fogorvosi körzet, gyermekgyógyászat, tüdõgondozó, labor, továbbá heti egy alkalommal rheumatológia, (fiziotherápia), sebészet, belgyógyászat, szemészet, nõgyógyászat, biztosítja. Mentõállomás 2 gépkocsival a Kárpáti utcában található.


oldal 31

A gyógyszertár folyamatos hétközi nyitvatartással és hétvégi ügyeleti rendszerrel szolgálja a rászorulókat. Kapcsolódás a stratégiához 3. számú tematikus cél: 3.4. A. Egészségügyi központ fejlesztése (RTC) Barnelogia fejlesztése az egészségügyi központra és a termálfürdõre építve) 3.3.5. Lakosság jövedelmi és szociális helyzete Jövedelmi helyzet

A statisztikai adatok tükrében nyugodtan állítható, hogy a Letenye a régió legnagyobb szegénységi kockázatú térsége, illetve maga a város Õriszentpéter városa után. Ez elsõsorban a kedvezõtlen gazdasági struktúra, a magas munkanélküliség és az alacsony képzettségi színvonal eredménye. Az itt élõ emberek, különösképpen a leszakadó társadalmi rétegek anyagi viszonyai kedvezõtlenek, sok esetben kimondottan rosszak. Az alacsony jövedelemszint az oka annak, hogy a kistérség adófizetõinek aránya a régión belül a legalacsonyabb értéket mutatta 2003-ban (70%, az aktív keresõk számához viszonyítva). Jól jelzi a kialakult helyzet súlyosságát, hogy a rendszeres és egyéb szociális segélyben részesülõk számát tekintve jelentõs nagyságrendet képvisel. A szellemi munkából származó egy fõre vetített jövedelem 2003-ban a Letenyén rendkívül alacsony, 23.024 Ft/fõ csupán. Lakosságarányosan a régió (Õriszentpéter városa után) legnagyobb a segélyezettek aránya is, mely évrõl évre, átlagosan 2%-al növekszik a számuk. Lakásfenntartási támogatásban részesülõk száma 2006-ban 135 fõ. Rendszeres gyermekvédelmi segély 147 fõ, kiegészítõ gyermekvédelmi támogatásban pedig további 188 fõ részesült. Ápolási díjat 34 fõ kapott. Lakásfenntartási segély 88 db, lakáscélú támogatás pedig 17 darab volt kiutalva. Ugyancsak jelentõs az átmeneti segély, mely 896 darab volt kiutalva. Temetési segélyt 58 fõ kapott. Közgyógyellátási igazolvánnyal támogatottak letenyén 307 fõ. Közlekedési támogatásban 46 fõ részesült. A statisztikák a munkanélküli segéllyel támogatottak számával együtt riasztó. Segélyben részesülõ lakosok száma és a ráfordított éves összeg 2001 fõ

eFt

2002 fõ

eFt

2003 fõ

eFt

2004 fõ

eFt

2005 fõ

eFt

Lakáscélú támogatás

28 3 000

13 3 100

13 3 000

11 2 900

16 2 880

Idõskorúak járadéka

13 2 245

13 3 088

13 3 213

13 3 295

11 3 511


oldal 32

Közgyógyellátási Igazolvány alanyi, normatív

143

130

149

157

138

12

165

16

249

16

262

Ápolási díi alanyi

2

330

2

510

3

951

4 1 480

7 1 995

Ápolási díj méltányos

7

900

9 1 699

13 4 213

7 3 809

17 3 755

70

725

Közgyógyellátási igazolvány méltányos

Közlekedési támogatás

68

2006 fõ Lakáscélú támogatás Idõskorúak járadéka Közgyógyellátási Igazolvány alanyi, normatív

535

58

2007

eFt

fõ

eFt

17 3 000

12 2 000

9 2 939

10 3 269

150

127 307

453

fõ

eFt

9 3 355

15

278

45

358

2009 fõ

eFt

10 3 322 135

11

Ápolási díi alanyi

10 3 471

12 4 294

15 5 776

12 4 453


17 3 684

17 4 097

19 5 028

21 5 220


46

40

37

36

292

8

432

Közgyógyellátási igazolvány méltányos

360

250

226

51

2008

139

8

13

220

315

6

190

308

Szociális ellátás fõbb formáiban részesülõk aránya %-ban 2001

2002

2003

2004

2005


0,6

0,3

0,3

0,2

0,4


0,3

0,3

0,3

0,3

0,2

Közgyógyellátási ig. alanyi, normatív

3,2

2,9

3,3

0,7

3,1

Közgyógyellátási ig. méltányos

0,3

0,4

0,4

0,3

0,3

Ápolási díj alanyi

0,1

2

0,1

0,1

0,2


0,2

0,2

0,3

0,2

0,4


1,6

1,5

1,3

1,1

1

2006

2007

2008

2009


0,4

0,3


0,2

0,2

0,2

0,2

Közgyógyellátási ig. alanyi, normatív

3,3

2,8

3,1

3

Közgyógyellátási ig. méltányos

0,2

0,2

0,2

0,1

Ápolási díj alanyi

0,2

0,2

0,3

0,2


1,2

0,4

0,4

0,5

1

0,9

0,8

0,8


Aktív korú nem foglalkoztatottak rendszeres segélyeztetésben részesülõk száma 2001 fõ

2002 eFt

fõ

2003 eFt


fõ

2004 eFt

fõ

2005 eFt

fõ

eFt

oldal 33

58

10 358

73

2006 fõ 126

12 592

87

2007 eFt 34 175

fõ 173

15 696

88

2008 eFt 51 290

fõ 200

16 506

106

20 669

2009 eFt 65 103

fõ 200

eFt 89 562

Szociális ellátás Az integrált szociális intézmény 2003.-ban kezdte meg mûködését. Jelenleg az intézményt a Szociális Szolgáltató Társulás tartja fenn (Gondozási központ, Letenye, Bajcsy-Zs u. 2.), melynek gesztorszerve: Letenye Város Önkormányzata. 2003. évtõl - 2009. év december 31-ig ellátottak száma: Szociális

2003.év

2004.év

2005.év

2006.év

2007.év

2008.év

2009.év

39 fõ

51 fõ

50 fõ

52 fõ

84 fõ

105fõ

122fõ

4 fõ

4 fõ

6 fõ

8 fõ

25 fõ

31fõ

29 fõ

22 fõ

37 fõ

35 fõ

31 fõ

35 fõ

34 fõ

34 fõ

0 fõ

18 fõ

18 fõ

22 fõ

16 fõ

32 fõ

22 fõ

étkeztetés Házi segítségnyújtás Idõsek /nappali/ klubja Átmeneti otthon

Ápolást, gondozást nyújtó intézmény keretein belül idõsek otthona mûködik, melyet a Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet (röviditett neve: KOSZISZ ) fenntartásában mûködõ Kolping Idõsek Ápoló-Gondozó Otthona-Letenye (rövidített neve Kolping Otthon – Letenye ) (Letenye Petõfi u. 40. és Letenye, Kárpáti u. 5. ) intézmény biztosít ellátást legfeljebb 150 + 30 fõ rászorult részére. Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkezésérõl, szükség szerint ruházat ellátásáról, mentális gondozásáról, egészségügyi ellátásról, valamint lakhatásról való gondoskodás tartozik az intézmény feladatai közé. Kapcsolódás a stratégiához: A jövedelmi helyzet és a szociális ellátás olyan területek, ahol a stratégia céljának megvalósulása közvetett módon fejti ki hatásait. Az „élhetõ és versenyképes kultúrváros” céljainak akár csak részleges teljesülése is jelentõs javulást eredményezhet a jövedelmi helyzetben, hiszen a gazdasági, kereskedelmi, idegenforgalmi fejlõdés az életszínvonal folyamatos emelkedését eredményezi. A szociális rászorultság csökkeni fog a jövedelmi helyzet javulásával, amivel párhuzamosan emelkedhet a szociális ellátás minõsége: a fejlõdõ város újabb és Letenye Város Önkormányzata

oldal 34

újabb forrásokkal látja el az Önkormányzatot, ami a megnövekedett források újraelosztásával magasabb szinten tudja segíteni az arra rászoruló réteget. 3.3.6. A civil szféra aktivitása A városban egyesületek és alapítványok formájában több civil szervezet is mûködik. Muravidék Jövõjéért Alapítvány Az alapítványunk 2000-ben alakult, azóta mûködtetik az önkormányzat által biztosított helyiségben a Teleházat is, heti 5-6 napos nyitva tartással. Fõ tevékenységük elsõsorban a Teleház szolgáltatásainak biztosítása, a technikaiinformatikai eszközök rendben tartása. Legnépszerûbb szolgáltatásuk az internethasználat és a számítógépes játékok, de lehet eszközöket biztosítanak nyomtatáshoz, szkenneléshez, szövegszerkesztéshez is. Lehetõséget biztosítanak az óvódások és iskolások részére is, hogy csoportosan látogassanak a Teleházba. Ismerkedjenek a számítógépekkel, a számítógépes játékokkal, az internetezéssel, illetve kötetlenebb keretek közötti számítástechnikai foglalkozásokra is sor kerülhessen. A világháló népszerûsítésére különösen az elsõ években kellett nagyobb hangsúlyt fektetniük. Egy idõben több alapfokú számítástechnikai tanfolyamot tartottak iskolásoknak és felnõtteknek is. Jelenleg E-Magyarország Pontként mûködve, az internet-használatot 100 Ft/óra díjért biztosítják az Internet, illetve az igénybevétel jellegétõl függetlenül a számítógépek használatát. A helyi kábel-televízió információs csatornáján megjelenõ a lakossági, vállalkozói és közérdekû hirdetések felvételét, szerkesztését is õk végzik. Letenyéért Közéleti Egyesület Az alapítvány 2002-ben alakult, a 17 alapító tag akkor a közéleti klubformát választotta. Szándékuk szerint az összejöveteleken, rendezvényeken megbeszélik a környezetükben, településükön tapasztalt problémákat, próbálnak az elõrelépésre javaslatokat tenni, s az összegzett véleményüket továbbítják azokhoz az érintettekhez, akiktõl a megoldást várják. A Letenyéért Közéleti Klub három éves eredményes közéleti tevékenység után 2005 februárjában egyesületté alakult. Ma 52 tagjuk van. Az egyesület kulturális és mûvelõdési feladatokat ellátó, ismeretterjesztõ tevékenységet végzõ szervezet. Céljai közt szerepel hátrányos helyzetû csoportok, közösségek segítése, társadalomba való beilleszkedésének elõsegítése. Az ifjúság nevelése, tájékoztatása, közösséggé való formálása. Ifjúsági önszervezõdés segítése, koordináció. Derûs Évek Nyugdíjasklub A Derûs Évek Nyugdíjasklub 1989-ben alakult a Fáklya Mûvelõdési Ház és Könyvtár keretében.


oldal 35

Szõlõ- és Gyümölcstermesztõk Egyesülete A Szõlõ- és Gyümölcstermesztõk Egyesülete - az 1970-es évektõl mûködõ Kertbarát Kör jogutódjaként - 1996-ban alakult. Célkitûzésük az volt, hogy szakmai elõadások, tapasztalatcserék szervezésével minõségi javulást érjenek el a térségben a szõlõ és borkezelés területén. Az egyesület eredményes munkája is hozzájárult, hogy a térség 1998-ban borvidéki besorolást kapott. A közösséghez ma 640 termelõ tartozik, 62 hektáron termelnek szõlõt. Kézilabda Sportegyesület Az egyesület 1995-ben jött létre, ma 25 tagot számlál. Színe a piros-fehér: Ez lobog zászlóján is: piros-fehér sávozású, pajzs alakú selyemzászló Letenye KSE beírással. A sportegyesület célja a rendszeres sportolás, a versenyzés, testedzés, felüdülés biztosítása. Letenye Sportegyesület A Letenye Sportegyesület 1926-ban alakult, hivatalos színe azóta a piros-fehér. Célja a rendszeres sportolás és versenyzés, a testedzés, a felüdülés biztosítása, a sportolás iránti igény felkeltése, valamint az egyesület tagjainak nevelése az egészséges életmódra. Tagságuk mára csaknem eléri a 100 fõt. 70 igazolt labdarúgójuk van, és közel 30 fõs a pártoló, támogató tagság létszáma is. Könyvtárpártoló Alapítvány Letenye Célja a Fáklya Mûvelõdési Ház és Könyvtár szolgáltatásainak és társadalmi kapcsolatainak fejlesztése, támogatása, mint tartós közérdekû kulturális cél. Letenyei Gyermekekért Alapítvány A " Letenyei Gyermekekért Alapítvány" 1993 óta mûködik az Andrássy Gyula Általános Iskolában. Az Alapítvány által támogatott jelentõsebb rendezvények: • tanulmányi kirándulások • túrák • színházlátogatások • sportrendezvények • tanulmányi versenyek • stb. Az Alapítvány által nyújtott támogatás formái: • játékok, sporteszközök vásárlása • vetélkedõk, versenyek jutalmazása • stb. Letenyei Óvodákért "Kincsesládikó" Alapítvány Az Alapítvány célja az óvodások élményvilágának kiszélesítése, játékprogramok, játékok fejlesztése, melynek érdekében anyagi támogatást nyújt az óvodában folyó munkához.


oldal 36

Körzeti Tûzoltó Egyesület A Hivatásos Önkormányzati Tûzoltó Parancsnokság megalakulása óta jelentõsen fejlõdött az egyesület, hiszen a mindenkori parancsnok gondot fordított az újjáalakulására. A felnõtt és ifjúsági csapatok elõkelõ helyezéseket értek el a megyei, városi versenyeken. 2002. évben az ausztriai Prinzesdorf testvérvárostól egy STEYR típusú tûzoltóautót kapott az egyesület. Az egyesület alapszabályának megfelelõen gyermek és ifjúsági kört mûködtet. Letenyei Sporthorgász Egyesület Az egyesület 1956-ban alakult 27 fõvel. Jelenlegi taglétszámuk 200 fõ körül van. A vizeik: Hosszúviz: 15 hektár, Fényesi-kavicsbánya: kb. 30 hektár, Kóti: 3 hektár, Szigecske: 2 hektár. Letenye és Vonzáskörzete Cukorbetegek Egyesülete Az Egyesület 1998-ban alakult 45 fõvel alakult, ma 23-an vannak. Tevékenységük a Letenyéhez tartozó településekre (Zajk, Kistolmács, Murarátka) is kiterjed. Céljuk a cukorbetegek érdekvédelmének elõsegítése. Kapcsolatot tartanak a megyei és országos cukorbeteg civil szervezetekkel is. Különösen fontosnak tartják, hogy felkutathassák azokat a cukorbetegeket, akik még nem tagjai az egyesületnek. Foglalkozásainkat havi rendszerességgel tartják, ilyenkor ingyenes cukor- és vérnyomásmérésre is van lehetõség. Minden alkalommal más- más szakorvos, diabetikus tart elõadást, tanácsadást. Roma és Beás Érdekvédelmi Szövetség Fiatal Romák Érdekvédelmi Közhasznú Szervezete Letenye Polgárõr Egyesület Aranyhal Horgász Egyesület Letenye

Kapcsolódás a stratégiához: 3. számú tematikus cél, 3.5.C. Helyi együttmûködési formák, önszervezõdõ, önsegélyezõ csoportok, folyamatok erõsítése (R-KTC)


oldal 37

3.4. Települési környezet 3.4.1. Környezetalakítás, környezetvédelem Természetvédelem A településen jelenleg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik a természetvédelem területén. A Mura hullámtere, valamint pár ingatlan a gátakon kívûl is megkapta 2007-ben az európai ökológiai hálózat elemei, az úgynevezett Natura 2000. besorolást, azon belül is a legmagasabb védettséget, mivel a megjelölés „közösségi jelentõségû”. Kisebb védettségûek az „országos jelentõségû”, valamint a „helyi védettségû” területek. A természetvédõknek régi álma, hogy ezen területek további védelembe részesüljenek, valamint létrehozzák a Mura-Dráva Nemzeti Parkot. Több tanulmány készült, lakossági, hatósági fórumok is megtartásra kerültek. Amennyiben megalakul a Nemzeti Park, abban az esetben új természetvédelmi igazgatóság fog alakulni. A helyi politikának azon kell igyekezni, hogy ennek az új szervezetnek a központja Letenyén legyen. A településen találhatók további országos védettségû területek is, melyeket jogszabály alapján automatikusan védettek, így például a Csitári forrás, vagy a mocsarak. Helyi védettséget élvez a kastélykertben található 400 éves platánfa, mely a legnagyobb és legidõsebb az országban. További védelembe részesült a kastélypark maga, valamint a kemping, termálfürdõ területén lévõ 150 éves tölgyfák. Természetesen meg kell említeni a rengeteg védett állat (pld. feketególya, parlagi sas, nyuszt), hal (pld. kerti csík, selymes durbincs, német búcó) és növényfajtát is (pld. tõzike, kikerics, hóvirág) melyeknek a jogszabályi háttér szerint az élõhelye is védett Így a virágzás, ívás, párzási idõben mindennemû gazdasági tevékenység automatikusan letiltásra kerül. Így többek között a sóder kitermelés, vagy a favágás az adott területeken. Fontos megemlíteni a város közvetlen közelében található védett területeket, melyek már most is jelentõs számú természetbarátot vonzanak, így a Vétyemi Õsbükkõs, valamint a Budafai Alborétum. Letenye természetföldrajzi adottságai rendkívül jók, ez talán az egyik legmeghatározóbb adottsága. A vidék nagy részén érintetlen (vagy annak tûnõ) a környezet, a táj változatos, tagolt, természeti értékekben gazdag. A klíma kedvezõ, nem szélsõséges. A település bõvelkedik védett természeti értékekben, s ezek közül jó néhány a közeljövõben országos védelem alá kerül. A természeti értékek ilyen koncentráltsága és sokfélesége a turizmus szempontjából pozitív jelentõséggel bír. Vízfödrajzi adottságok Letenye város a Mura vízgyûjtõterületéhez tartozik. A teljes Zalai-dombság vízfeleslegének 60%-a a Mura felé talál lefolyást. Mivel a térség a Zalai-dombság egyik legmagasabbra kiemelt része, ezért, illetve a bõséges csapadék miatt igen sûrû völgyhálózat alakult ki.


oldal 38

Letenye térségének és egyben Zala megyének a legjelentõsebb folyója a Mura. Hazánkban a folyó már középszakasz jellegû, de még így is a legnagyobb esésû hazai élõvizek közé tartozik. A település további jelentõs állandó vízfolyása a Béci patak, mely a település belterületi szakaszát is kettészeli. A természetes állóvizek egyedüli képviselõi a Mura mellett sorakozó morotvatavak (pld. a Hosszú-víz). A település közigazgatási területén található tavak nagy része mûködõ, vagy már felhagyott mûvelésû bányatavak. A felszínalatti vizek csoportjába a földrajztudomány a rétegvizet, a talajvizet és a termálvizet sorolja. A rétegvizek elõfordulása domborzati és geológiai tényezõk függvénye. A Letenyei térségének vízadó képességük nem nagy, mert a felszínt a sûrû völgyhálózat szabdalja, s ez nem kedvez a nagykiterjedésû felszín alatti vízgyûjtõk kialakulásának. Hasonló a helyzet a talajvizek esetében is, melyek elsõsorban a völgytalpakban, illetve a Mura árterén érhetõk nyomon. A térség területén, így a város közigazgatási területén is a felszín alatt jelentõs termálvagyon található, mely a szénhidrogén-bányászat által jól feltérképezett. Kiaknázása azonban ma még gyerekcipõben jár, hiszen a termálvizet csak a letenyei Termálfürdõ hasznosítják. A termálvíz csak fürdõzést szolgál, komplex hasznosítása – mely ma már elengedhetetlen követelmény új beruházások esetében – eddig még nem valósult meg. Levegõ A település közigazgatási területének több részén is folytatnak ipari jellegû termelõ tevékenységet, és a mezõgazdasággal összefüggõ ipari tevékenység is megtalálható. A település az országos levegõminõsítési rendszer alapján nem tartozik a szennyezett vagy mérsékelten szennyezett települések közé. A jelenleg érvényes levegõtisztaság-védelmi jogszabályok alapján Védett I kategóriába tartozik a belterület. A légszennyezõ anyagokra vonatkozó területi kibocsátási határértékeket meghaladó légszennyezõ forrást nem mutattak ki. A közúti közlekedés ma jelentõs légszennyezést okoz a településen, ezért egyik meghatározó tényezõ a levegõminõség alakulásban. Zöldterület A város zöldterületi rendszere kialakult, de e területen a fejlesztés mindenképpen indokolt. A település fõterét (Szabadság tér) esztétikailag kedvezõbben, kertépítészeti tervezés keretében kell kialakítani. A település parkjainak száma és kiterjedése a lakónépesség arányához képest megfelelõ nagyságú, azonban minõségük folyamatosan javítandó. Az utcaképek javításában az eddigi fásítási programok kedvezõ eredménnyel jártak, e tevékenységet lehetõség szerint valamennyi utcára ki kell terjeszteni. A város külön értéke az Andrássy kastély körüli õspark, melynek rehabilitációja a közeljövõ feladatának tekintendõ. A park közvetlen környezetében található a városi strand- és termálfürdõ, így a térség kiváló adottságú rekreációs területet eredményez, a helyi közösség kikapcsolódását segíti, sportolásra és szórakozásra


oldal 39

nyújt lehetõséget. Célszerû a közvetlen környezetében a zöldfelületet fejleszteni, átnyúlva a Béci patakon is. 3.5. Közszolgáltatások 3.5.1. Közlekedés 3.5.1.1. Közúti közlekedés A tercier szektor nagy jövõ elõtt álló ágazata a közlekedés. A Letenyei statisztikai kistérség közlekedés-földrajzi helyzete az elmúlt években jelentõs mértékben felértékelõdött. 2004-ben befejezõdött a Tornyiszentmiklósig M70-es gyorsforgalmi út és az M7-es autópálya Becsehelyig tartó, majd 2007-ben a Nagykanizsáig tartó szakaszának építése. E fejlesztések révén Letenye hazánk legfontosabb déli kapujává vált, mely összekötõ kapcsot jelent Horvátország, Olaszország és Szlovénia felé. Az M7-es autópálya teljes elkészülte után, illetve a folyamatban lévõ új Mura híd megépültével és a Horvátország Unióhoz való csatlakozásával e pozíció még tovább fog erõsödni. Ez a rendkívül jó közlekedésföldrajzi helyzet hosszútávon szinte biztosan lendületet ad majd a helyi gazdaságnak, amennyiben Nagykanizsa versenye ezt nem gátolja meg. Ugyanakkor az autópályák bizonyos veszélyt is rejtenek, mégpedig azt, hogy a településeket elkerülõ új utakon az átmenõ forgalom – bármilyen nagy is az – egyszerûen csak átvonul, annak gazdasági haszna alig csapódik le. Ennek jelei az elmúlt években már megfigyelhetõ. A kistérség közlekedési adottságaiból fakad ma elsõsorban Letenye központi szerepköre, hiszen: – a városon halad át a 7 fõközlekedési út, melynek csomópontja van az m7 és M71 autópályával, – Letenye továbbra is a Horvátország felé irányuló forgalom egyik legfontosabb határvárosa, – a városközpontból indul a 7538-as út Tornyiszentmiklós és Lenti irányába, a 7540-es út Bázakerettye felé, – a város délkeleti részébõl indul a 6835-ös út Murakeresztúr irányába felfûzve ezzel a Mura menti településeket. – a városközponttól cca. 7,0 km-re Becsehelyrõl indul a 7536-os út, mely a kistérség keleti felének településeit fûzi fel. A városon áthaladó legfontosabb és legforgalmasabb útvonal a 7. számú fõútvonal, amely Budapest az országhatár és az Adriai tenger között teremt közúti kapcsolatot. E közúton mind a személygépkocsi, mind a tehergépkocsi forgalom igen jelentõs, komoly környezeti károkat okoz. A városközpontban a 7-es fõútvonalról ágazik ki a Letenye-Lenti összekötõ út, valamint a Letenye-Bázakerettye összekötõ út. A település belterületi utcái teljes egészében aszfaltos burkolattal ellátottak. A zártkerti részek jelentõs része szintén szilárd burkolattal rendelkeznek. Az úthálózat csak minõségében hagynak kívánnivalót. A minõségi romlás a karbantartás hiányának, továbbá az autópálya építéssel kapcsolatos forgalomnak köszönhetõen következett be. A közúti közlekedésen kívül más jelentõs közlekedési ágazat nincs jelen a településen. Letenye Város Önkormányzata

oldal 40

Az idegenforgalmi fejlesztés egyik hangsúlyos területe a letenyei szõlõhegyek térsége, a borturizmus fogadóterülete. Folytatni szükséges az e térségben megindított útkorszerûsítéseket és egyéb közmûfejlesztéseket. Ugyancsak a térség turisztikai kínálatát növelheti a Dél-Zala Murahíd Kistérségi Területfejlesztési Társulás középtávú fejlesztési programjában szereplõ KistolmácsLetenye közötti új kisvasúti szakasz. A város és környezetének közlekedési szerkezetében a tervezett fõforgalmi utak – M7-es M70-es és 77-es – jelentõs változásokat fog eredményezni. A fejlesztések a városban a forgalom nagyságának és a környezetszennyezés mértékének csökkenését, a forgalombiztonság növekedését fogja eredményezni.

3.5.1.2. Közforgalmú közlekedés A közutakon nagy a forgalom, fontos távolsági autóbusz járatok közlekednek a Nagykanizsa-Budapest, valamint Lenti és Zalaegerszeg irányába. A városnak vasúti összeköttetése nincs, a legközelebbi vasútállomás 25 km-re Nagykanizsán található. A város területén szinte minden út és járda szilárd burkolatú. Lenti és Kistolmács között létezik ugyan egy keskeny nyomtávú vasúti pálya (több, innen kiinduló szárnyvonallal), de ez elsõsorban erdészeti és turisztikai célokat szolgál, melyhez csatlakozva, 9 km-es bõvítéssel Letenyének is szándékában áll csatlakozni. Ugyancsak lehetõség mutatkozik a folyami közlekedésre, de csak turisztikai un. vadvizí evezésre nyújt csak lehetõséget, mivel a Mura folyásai viszonyai nem nyújtanak lehetõséget a hajózára. 3.5.1.3. Egyéb közlekedés - Gyalogutak Önálló gyalogút csak a strand területén található. Ennek szabályozási szélessége 3,00 m. A gyalogosforgalmi elemek más esetben a közúti keresztszelvényben helyezkednek el. - Kerékpárutak A város megközelítése Becsehely irányából a 7. sz. fõút mellett, valamint Murarátka irányából a 7538 j. összekötõút mellett önálló kerékpárúton is lehetséges. A kerékpárutak szabályozási szélessége 6,00 m. - Parkolás Letenyén kiépített parkolóhely csupán a városközpontban található, nagyságrendjét növelni szükséges. Jelentõs számú parkolóhely biztosított az intézmények telkén.


oldal 41

3.5.2. Közmûvesítés Vízellátás, szennyvíztisztítás A városi vízmû megfelelõ kapacitással rendelkezik, ezért a városfejlesztési koncepcióban elõirányzott létesítmények ellátását biztosítani tudja. Ugyanakkor a rendszer elavult, az elõírt kibocsátási határértékeket nem tudja biztosítani, így felújítása indokolt. Természetesen újabb területek bekapcsolása esetén a vezetékhálózat bõvítése szükséges. A tisztított szennyvíz közvetlen befogadója a fejlesztés után a Mura folyó lesz. A hálózat bõvítése az igényeknek megfelelõen végrehajtható, gravitációs vezetékrendszerrel, illetve újabb átemelõk létesítésével. Biológia tisztítás a közigazgatási területen nincs, ez továbbra is kerülendõ. Ösztönözni kell a lakosságot a meglévõ rendszerre történõ csatlakozásra. Csapadék és belvíz elvezetés A város csapadék és belvíz elvezetésének rendszere az utóbbi években megvalósult mûtárgyak és létesítmények következtében rendezettnek tekinthetõ, az átlagos csapadékviszonyokat képes kezelni. Karbantartásuk és tisztításuk folyamatos terhet jelent a városnak. Kapacitási problémák több ponton felfedezhetõ, fõként a szélsõséges idõjárási viszonyok esetén. A probléma kettõs, mivel a település kitettsége kettõs, az északi városrész jelentõs lejtõs terepviszonyokkal rendelkezik, míg a település nagy része sík. További problémákat jelentenek a külterületek, melyeken az árkok betemetésre kerültek a mezõgazdasági vállalkozók részérõl, így a belterületet is veszélyeztetik. A külterületi vízrendezéssel is foglalkozni kell, mivel az idõk során az árkok betemetésén túl mûvelésbe bevonásra kerültek a rétek, lápos területek, ahol így elmarad a szikkasztás. Ugyancsak az autópálya építés miatt megváltoztak a viszonyok a déli és nyugati külterületi részeken. A fentiek miatt mind a belterület, mind a külterület vonatkozásában át kell tekinteni a rendszert és meg kell terveztetni, illetve ütemezve az átalakítást meg kell valósítani középtávon mindenképp. A város egyes részein zárt csapadékvíz elvezetõk is találhatók. Ezek egy része eltömõdött, kis kapacitásúak. Legfõbb problémát az állami utak alatti rendszer jelenti (Kossuth, Bajcsy, Eötvös, Petõfi utca). Villany, gáz, energiaellátás A településen a villany és gázvezeték kiépítettsége teljes, a felmerülõ lakossági igények kielégítésére alkalmas. A közvilágítás hálózata kiépült. Az ellátás színvonalát javíthatja a korszerûbb világítótestek felszerelése, mely azonban nem eredményezheti a megvilágítási szint csökkenését. A földgázhálózat a város teljes egészében kiépült, ennek hatásaként a légszennyezés és a kommunális hulladék keletkezésének mennyisége jelentõsen csökkent. A fejlesztési területek energiaellátása a meglévõ hálózat bõvítésével biztosítható. Letenyén egy üzemanyagtöltõ állomás mûködik, mely a jelentkezõ igényeket biztosítani képes. Szilárd energiahordozó (fa) beszerzésének lehetõsége biztosított. Letenye Város Önkormányzata

oldal 42

3.5.3. Hírközlés A távbeszélõ hálózat ugyancsak átfogja a város egész belterületét, a kábelhálózat hossza 93 km. A vezetékes telefon minden lakos számára elérhetõ. A postai szolgáltatásokat a város központjában lévõ postahivatal látja el, pénzügyi szolgáltatásokat különféle bankok, pénzintézetek biztosítják. A kábeltévé hálózat az egész városban, ugyan korlátozottan, de jó mûsorvételi lehetõséget biztosít. Posta, telefon, kábel TV A postai szolgáltatások a városban biztosítottak, a posta elhelyezkedése, a rendelkezésre álló épület a szolgáltatás ellátására megfelel. A telefonellátás teljes körû, automata telefonközponttal, körszerû helyi összeköttetéssel rendelkezik. A jövõben a hálózat fejlesztése az ipari parkhoz kapcsolódóan képzelhetõ el. A kábel TV hálózat kiépült. A csillagpontos rendszer internet szolgáltatást is végez. 3.5.4. Szemétszállítás, szemételhelyezés A kommunális hulladéklerakó telep elavult, bezárásra került. 2009. évben megvalósult a telep rekultivációjának I. üteme, melyet 5 éven belül folytatni kell a II. ütemmel, mely a teljes rekultivációt jelenti. A település tagja a Zalaispa konzorciumnak, így a hulladékgyûjtés hosszú távon is megoldott a településen. Folyamatban van a szelektív hulladékgyûjtés beindítása a településen, mely során 5 hulladékgyûjtõ sziget kerül kihelyezésre, valamint a meglévõ hulladékgyûjtõ udvar is ezt a célt szolgálja. A szelektív hulladékgyûjtésrõl a lakosságot informálni kell, illetve végrehajtásra ösztönözni szükséges. 3.5.5. Temetkezési tevékenység A településen a temetkezéshez szükséges feltételrendszer biztosított. A jelenlegi temetõ területe, befogadóképessége, elhelyezkedése, gondozottsága adottságnak tekintendõ. A belsõ utak, parkoló, víz és áramellátottság, a sírok és növényzet gondozása megfelelõ. A ravatalozó épületek felújításra és bõvítésre szorulnak, mivel a jogszabályokban elõírt helyiségigényt nem képesek kielégíteni, ugyanakkor állaguk sem méltó a funkcióhoz. A temetésnél alkalmazott kegyeleti szokások kialakultak, a szokásokhoz igazodó szolgáltatás biztosított. Jelenleg két temetõ található a településen. A központi temetõ várhatólag 10 éven belül megtelik. Ennek érdekében ezt a folyamatot lassítani szükséges, például urnafal létrehozásával. A közeljövõben új köztemetõ kialakítása szükséges, melynek helykijelölésénél az építésföldtani adottságok, a kedvezõ megközelíthetõség – fõleg idõsebb korosztály számára – fontos szempont kell, hogy legyen.


oldal 43

3.6. Összegzés (SWOT) ERÕSSÉGEK ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

Gazdag történelmi múlt és kulturális illetve épített örökség Egyedi hatású, gazdag helyi védett természeti környezet, Mura menti térség Rendezett közterületek Fejlesztõ gondolkozású helyi önkormányzat Körültekintõ és szigorú helyi építési szabályzat Kertvárosias lakóterület túlsúlya Jó infrastruktúra ellátottság, közmûolló zártsága Kitûnõ megközelíthetõség közúton Rekreációs, rehabilitációs potenciál Bõséges fejlesztésre kiadható településterület

GYENGESÉGEK ! ! ! ! ! ! ! ! !

LEHETÕSÉGEK ! ! ! ! ! ! ! !

Sokrétû turisztikai kínálat Termálvíz, kapacitás egészségturizmus potenciál Nagy kiterjedésû szõlõhegyi területek Fejleszthetõ logisztikai terület Emblematikus kulturális rendezvények Beruházások iparûzési és idegenforgalmi adóbevételek növekedése A vonzáskörzet számára kézenfekvõ rekreációs, szabadidõ térség Térségi együttmûködések szorosabbá válása (Nagykanizsa, határon átnyúló)


Elöregedés felé mutató korösszetétel Patakmedrek rendezetlensége Körzetközponti feladatok nehézkes finanszírozhatósága Iskola feltöltöttsége a szomszédos települések által biztosítható Idegenforgalmi infrastruktúra hiányosságok parkolás, kerékpárút, Egységes megjelenésû és színvonalú városközpont hiánya Rekultivációra szoruló volt bányaterület Helyenként elöregedett épületállomány Komplex turisztikai csomagok hiánya, egyenetlen szolgáltatásminõség

VESZÉLYEK ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

hagyományos településkép megbomlása Vendégkör elfordulása a térség felõl A tömeges turizmus túlterhelõ hatásai Szociálisan rászorulók számának növekedése Elszabaduló helyi ingatlanárak Rekultivációk elmaradása (kavics és agyagbánya) Árvízi havariák Önkormányzati forráshiányosság növekedése, fejlesztési kiszolgáltatottság Terület elõkészítés elmaradása Térségi együttmûködések iránti hajlam csökkenése

oldal 44

4. VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE

A város szerkezete - közlekedési hálózatát, területfelhasználását, környezetének karakterét tekintve az alábbi városrészekre tagozódik.

épített

1. VÁROSKÖZPONT A város központi területe. Határai: (Fenyõ u. - Szabadság tér - Kárpáti u. - névtelen u. - Sénig Ferenc u. - folyó - Damjanich u. - Béc u. - Bajcsy-Zs. u. -Farkas József u. Névtelen u. - folyó - belter. határ) 2. ÉSZAKI VÁROSRÉSZ (BÉC) A város észak-keleti területén a 7-es úttól északra található városrész. Határai: (Béc u. - Damjanich u. - belter. határ - sportpálya - Bajcsy-Zs. u.) 3. NYUGATI VÁROSRÉSZ (BÓBICA) A város észak-nyugati területén található városrész.. Határai: (Fenyõ u. - belter. határ - Damjanich u. - folyó - Sénig Ferenc u. - névtelen u. - Kárpáti u. - Szabadság tér Fenyõ u.) 4. DÉLI VÁROSRÉSZ A város súlypontjában elhelyezkedõ területileg legnagyobb városrész. Határai: (folyó - belter. határ - Szent Imre herceg u. folytatása a Petõfi S.utcán túl - Szent Imre herceg u. - belter. határ - Bajcsy-Zs. u. - Farkas József u. - névtelen u. - folyó) 5. KELETI VÁROSRÉSZ (EGYEDUTA) A város dél-keleti területén található régi (Egyeduta) városrész.. Határai: (Szent Imre herceg u. - Szent Imre herceg u. folytatása a Petõfi S.utcán túl - belter. határ) 6. IPARI ÖVEZET A város keleti végén a 7-es úttól délre található területek, valamint országhatár és 7es, M7-es utak környezetében található ipari övezetek 7. KÜLTERÜLET A város belterülettel, valamint ipari övezeteivel nem érintett igazgatási területe.


oldal 45

Városrész szerinti lehatárolás

1. VÁROSKÖZPONT 2. ÉSZAKI VÁROSRÉSZ (BÉC) 3. NYUGATI VÁROSRÉSZ (BÓBICA) 4. DÉLI VÁROSRÉSZ 5. KELETI VÁROSRÉSZ (EGYEDUTA) 6. IPARI ÖVEZET 7. KÜLTERÜLET


oldal 46

Az egyes letenyei városrészek állandó népességének száma (2001)

Városrész

Állandó népesség (fõ) 944 364 675 2088 558 0 1

1. Városközpont 2. Északi városrész (Béc) 3. Nyugati városrész (Bóbica) 4. Déli városrész 5. Keleti városrész (Egyeduta) 6. Ipari övezet 7. Külterület Letenye összesen*

4630

Forrás: KSH Az egyes letenyei városrészek lakónépességének kor szerinti összetétele (2001) 100% 90% 80% 70% 60%

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya

50%

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 40% 30% 20% 10% 0%

Letenye összesen

1. Városközpont

2. Északi városrész (Béc)

3. Nyugati városrész (Bóbica)

4. Déli városrész

5. Keleti városrész (Egyeduta)

Külterület

Forrás: KSH


oldal 47

1. VÁROSKÖZPONT

Összefoglaló adatok

Városrész szintû adat

Városi szintû adat

terület (ha)

61,1

417,4

lakó népesség (fõ)

922

4 545

laksûrûség (fõ/ha)

15,09

10,89

2,66

2,92

fõ/lakás

Letenye legszínesebb morfológiájú, legrégibb települési térsége. Szerkezetének domináns eleme a 7-es fõközlekedési út és az É-D-i irányú Béci patak völgye. Letenye Város Önkormányzata

oldal 48

A terület súlypontjában – Szabadság tér – találkozunk a kistérségbe vezetõ összekötõ utak, e térség a mûemlékek, a védett kastélypark befogadója. A 7-es út É-D-i szakasza a városi és térségi közigazgatási rendészeti és közellátási (kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás) intézményeinek területe, Letenye legvárosiasabb (kisvárosi) karakterû térsége. A városrész lakóterületei is igen szerteágazóak, hiszen nagyvárosias (tömbtelkes), kisvárosias (társasházas), kertvárosias és a Béci utca NY.i oldalán falusias lakóterületek egyaránt megtalálhatók. Demográfia, lakásviszonyok: Demográfiai adatok a Városközpont városrészben

60- x évesek

15-59 évesek

0-14 évesek

1. Városközpont Letenye összesen

0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

70,0

80,0

90,0

100,0

Forrás: KSH Letenye lakónépességének cca. 21%-a lakik a városközpontban, a fõ/lakás mutató 2,66 alacsonyabb a városi átlagnál. A lakónépesség korstruktúrája a városi átlaghoz közel van, kiemelendõ a 15-59 évesek aránya, mely a legmagasabb a városrészek között. Letenyén e városrészben a legkedvezõbb a felsõfokú végzettségûek aránya, a városi átlagnak közel kétszerese. E városrészben a legmagasabb a foglalkoztatottak aránya, legkedvezõbb (legalacsonyabb) a munkanélküliek száma. A városrész lakásstruktúrája a legösszetettebb, hiszen a családiházas területek mellett jelentõs a 3 és 5 szintes társasházakban lévõ lakások aránya. A központ lakásállományának mûszaki állapotának megfelelõsége a városi átlagnak több mint kétszerese, az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 7,2%. Infrastrukturális ellátottság: – Közlekedés: A terület közlekedési hálózata kialakult, a közterületek állapota rendezett, az utak burkolatok, az utcakeresztszelvényben a közúti, gyalogos és kerékpáros forgalom számára szükséges burkolatok rendelkezésre állnak.


oldal 49

A 7-es fõút az M7 és M70-es autópályák megvalósításával új szerepet is betölthet, a Szabadság téren létesítendõ körforgalmú csomóponttal, a parkolófelületek növelésével, forgalomcsillapítással a városközpont új színfoltja lehet. – Közmûvesítés: A terület teljeskörûen közmûvesített. Városközpont SWOT analízise Erõsségek − − − −

Gyengeségek

Rendezett közterületek. Komplex intézményi ellátottság. Jelentõs méretû zöldfelületek. Kisvárosias lakóterület (zártsorú beépítés). − Mûemlékek. − Védett természeti értékek. − Értékes utca és térszerkezet. Lehetõségek

− Béci patak környezetének rendezetlensége. − Kevés parkolóhely. − Egyes intézmények földszintes karaktere kevésbé városias. − A termál fürdõ befejezetlensége.

− A funkcióbõvítõ rehabilitáció vonzza a befektetõket. − A Fõ utca szélessége alkalmas a parkolás bõvítésére. − Az intézmény telkek mérete alkalmas a fejlesztésre, parkolásra. − Még beépítetlen területek állnak a fejlesztés rendelkezésére.

− Kevésbé igényes építészeti megoldások. − Az autópálya menti fejlesztések visszavetik a belváros fejlõdését. − Elmarad a Béci patak mentén tervezett zöldsáv. − Kevés pénzforrás áll rendelkezésre a termálfürdõ és környéke fejlesztésére. − Elmaradnak az épület felújítások, romlik a városkép minõsége.


Veszélyek

oldal 50

2. ÉSZAKI VÁROSRÉSZ (BÉC)




terület (ha)

39,8

417,4


358

4 545


8,99

10,89

fõ/lakás

2,69

2,92

Letenye újabb kori településrésze, ahol lakó, gazdasági és különleges területek egyaránt találhatók. Letenye Város Önkormányzata

oldal 51

A Fõ utca menti kisvárosias lakóterület – lakás+intézmények – mellett a körzet elsõdlegesen nagytelkes családi házas, falusias lakóterületet foglal magában. A 7-es út exponált helyzete vonzotta a befektetõket, e térség a város egyik legjelentõsebb kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területe. E körzetben található Letenye központi sportterülete, melynek minõségi fejlesztésre, bõvítésre a lehetõség adott. Demográfia, lakásviszonyok: Demográfiai adatok az Északi városrészben

60- x évesek

15-59 évesek

0-14 évesek 2. Északi városrész (Béc) Letenye összesen

0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

70,0

80,0

90,0

100,0

Forrás: KSH A régi/új városrészben a népesség cca. 8%-a lakik részben családiházas, részben 2 szintes társasházas formában megépült lakásokban. Magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, a városi átlagnak közel 1,5 szerese. A városrészben található az 1.sz. szegregációs terület (Csiky utca térsége), ahol a városrész lakásszámának 27%-a él (a városi lakosszám 2,13%-a). Itt található a 2. sz. szegregációs terület is, 53 fõ lakónépességgel. Míg az 1. sz. szegregátumban a 0-14 évesek aránya a városrészen belül 30,9% (a városi átlag 177%-a), a 2. sz. szegregátumban ennél is magasabb 32,1% ( a városi átlag 185%a). Ugyanakkor figyelemre méltó az a tény, hogy a 60-X évesek aránya messze a városi átlag alatt van (54% illetve 45%). Megjegyezendõ az a különleges tény is, hogy a 2. sz. szegregátumban a felsõfokú végzettségûek aránya a városi átlagnak 2-szerese, magasabb mint a városközpontban. Az 1. sz. szegregátumban az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a legkedvezõbb Letenyén, a városi átlag 3,6 szorosa. A fõ/lakás mutató is e két területen a legmagasabb 3,34 illetve 4,42 (a városi átlag 2,92). A városrészben a városi átlagnál magasabb a 0-14 évesek aránya, míg a többi kategóriában az átlag körül található. magasabb a városi átlagnál a munkanélküliek aránya, a legmagasabb a városrészek között.


oldal 52

Infrastruktúrális ellátottság: – Közlekedés: Mind a 7-es út, mind a lakóutcák burkolatának minõsége megfelelõ, funkciójuk ellátását biztosítják. – Közmûvesítés: Valamennyi utcában a teljeskörû közmûellátás biztosított. Bajcsy-Zsilinszky utcától (7-es fõút) északra esõ terület SWOT analízise Erõsségek − Rendezett utca és telekstruktúra. − Jól megközelíthetõ városi sporttelep. − Rendezett, egységes lakóterületek.

Lehetõségek − A lakótelkek mérete alkalmas az épületek bõvítésére, esetenként újabb lakás elhelyezésére. − A Béci patak mind zöld folyosó. − A gazdasági terület beépíthetõségének növelése.


Gyengeségek − Szerény közellátás. − A csapadék hálózat rendezetlensége. − A Béci patak medrének rendezetlensége. − A Fõ utca mentén fasorok hiánya. Veszélyek − A sporttelep minõségi fejlesztése újabb pályák építése elmarad. − A Fõ utca településképének megbomlása.

oldal 53

3. NYUGATI VÁROSRÉSZ (BÓBICA)




terület (ha)

59,6

417,4


692

4 545


11,61

10,89

3,01

2,92

fõ/lakás

A 7538-as Lenti felé, illetve a 7540-es Bázakerettye felé vezetõ összekötõ utak térsége elsõdlegesen lakóterületi – kisvárosias, kertvárosias és falusias – Letenye Város Önkormányzata

oldal 54

besorolású, de a körzet területfelhasználását színesíti a Kárpáti utca nyugati oldalán kialakult intézményi funkció. A körzet északi részén található az egykori téglagyár területe, melynek nagyobb része a rekultivációt követõen zöldterületi funkciót kap. Míg a József Attila utca (Lenti felé vezetõ út) mentén az épületállomány zömmel avult – régi országút mente – a telekméretek nagyrészt kisebbek, a Kárpáti utca térségében nagyméretû (1500-200m2), rendezett telekstruktúra található, az épületek a közelmúltban létesültek. A Bázakerettyei útról nyílik a Szõlõhegyet feltáró út, melynek jelentõsége a térség felértékelõdésével párhuzamosan erõsödik. A körzet jelentõs értéke a még beépítetlen területek nagyságrendje (8,0-9,0ha), mely elsõdlegesen Letenye kertvárosias lakóterület-fejlesztését szolgáltatja. Demográfia, lakásviszonyok: Demográfiai adatok a Nyugati városrészben

60- x évesek

15-59 évesek

0-14 évesek 3. Nyugati városrész (Bóbica) Letenye összesen

0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

70,0

80,0

90,0

100,0

Forrás: KSH A város lakónépességének több, mint a 15%-a és a városrészben. A városrészek között itt a legkedvezõbb a 0-14 évesek aránya (22,7%), a városi átlag 130%-a, ugyanakkor a legkedvezõtlenebb (50,7%) a 15-59 évesek aránya. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a városi átlag körül mozog, a fõ/lakás mutató 3,01. Infrastrukturális ellátottság: – Közlekedés: Mind az országos utak, mind a lakóutcák kialakultak, funkciójukat betöltik. – Közmûvesítés: Valamennyi közmû megtalálható a körzetben, a keresztmetszetek a fejlesztés lehetõségét is biztosítják.


oldal 55

Északnyugati városrész SWOT analízise Erõsségek

Gyengeségek

− Rendezett települési környezet. − Városi és térségi intézmények, jelentõs kertfelületekkel. − Egységes beépítési módok, karakterek. Lehetõségek

− Elhanyagolt volt téglagyári terület. − Helyenként idõsebb épületállomány. − Kevés közterületi parkolóhely.

− − − −

− A téglagyár terület rehabilitációjának elmaradása. − Új fejlesztési területeken a tereprendezés, területelõkészítés, közmûvesítés elmaradása. − Egységes településkép megbomlása.

Lakóterület fejlesztési térség. Intézményfejlesztési lehetõség. Tömbfeltárás lehetõsége. Új köztemetõ kialakíthatósága.


Veszélyek

oldal 56

4. DÉLI VÁROSRÉSZ




terület (ha)

136,4

417,4


2 031

4 545


14,89

10,89

3,14

2,92

fõ/lakás

A városfejlõdéssel településrész.

együtt


gyarapodó,

elsõdlegesen

lakóterületi

funkciójú oldal 57

A települési karaktert tekintve két részre osztható: – A városkörnyék felé haladó utak menti beépítés elsõdlegesen lakóterületi funkcióval, egyre gyarapodó intézményi, közellátási létesítményekkel, változó nagyságú telekstruktúrával. – Az 1950-es évek után folyamatosan alakuló, fejlõdõ lakóterülettel. A rendezett, kertvárosias lakóterület negatívumaként említendõ a túlzottan hosszú, egyenes vonalú esetenként nagyobb mint 1,0km utcaszerkezet, mely csábít a gyorshajtásra, a közlekedésbiztonsági szabályok megszegésére. Demográfia, lakásviszonyok: Demográfiai adatok a Déli városrészben

60- x évesek

15-59 évesek

0-14 évesek 4. Déli városrész Letenye összesen

0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

70,0

80,0

90,0

100,0

Forrás: KSH A legnagyobb kiterjedésû városrész,a város belterületének cca. 33%-a. Itt éle a városi lakosság 44,7%-a, fõ/lakás mutató 3,14 a városi átlagnál magasabb, az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a városi átlag körül található. A városi átlagnál alacsonyabb a 0-14 évesek, magasabb a 60-X évesek aránya. Említésre méltó a felsõfokú végzettségûek alacsony részesedése (4,5%), amely a városi átlag 72%-a. Összességében a városrész mutatói általában a városi átlag körül találhatók. Infrastrukturális ellátottság: – Közlekedés: Teljeskörû közmûellátás biztosított. – Közmûvesítés: Valamennyi utca szilárd burkolattal ellátott, a burkolatszélesítés lehetõsége biztosított a 12-18m-es szabályozási szélességben.


oldal 58

Déli városrész SWOT analízise Erõsségek − A kertvárosias lakóterület rendezetlensége, nagyméretû lakótelkek. − A falusias lakóterület telkei lehetõvé teszik a közellátási, kézmûipari létesítmények elhelyezését. − Forgalmi és gyûjtõutak mentén intézményterületek találhatók. − Alacsony beépítettség miatt jelentõs telken belüli zöldfelületek. Lehetõségek − A nagyméretû telkek lehetõvé teszik – szükség esetén – a tömbfeltárást, újabb lakás építését. − Az egyenes vonalú utcák forgalomcsillapítása. − A városrész K-i irányú – jelentõs méretû – bõvítésének lehetõsége.


Gyengeségek − A túlzottan karcsú, egyenes vonalú utcák a sebesség túllépésére ösztönöznek. − A település szélén kialakult kistelkes, kedvezõtlenül beépíthetõ telekstruktúra. − Közpark hiánya. − Közterületi parkolóhelyek száma kevés. − Tömegközlekedéssel nagyrészt ellátatlan terület. Veszélyek − Lakófunkciót zavaró létesítmények betelepülése. − A forgalomcsillapítás elmaradása. − Közterületek fásításának elmaradása.

oldal 59

5. KELETI VÁROSRÉSZ (EGYEDUTA)




terület (ha)

91,4

417,4


541

4 545


5,92

10,89

fõ/lakás

2,71

2,92

Letenye egyik legöregebb településrésze, egykor önálló település. A telekstruktúrát tekintve két változat található: Letenye Város Önkormányzata

oldal 60

Nagy mélységû (150-200m), de 15-18m szélességû, rendezetten beépült terület – Petõfi Sándor utca K-i vége, Eötvös János utca. – Az egykori Fõ utca – Rákóczi Ferenc utca – sajátossága a nagy mélységû (200250m), ugyanakkor igen keskeny (8-10m) telekforma, mely a településrészre jellemzõ fésûs beépítési mód sajátossága. Néhány helyen a karaktert még õrzõ beépítési mód helyi védelemre javasolt. Az egykori Fõ utca mentén néhány közellátási intézmény, kisipari létesítmény is található. –

Demográfia, lakásviszonyok: Demográfiai adatok a Keleti városrészben

60- x évesek

15-59 évesek

0-14 évesek 5. Keleti városrész (Egyeduta) Letenye összesen

0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

70,0

80,0

90,0

100,0

Forrás: KSH A város lakosságának 12%-át tartalmazó városrész Letenye egyik legidõsebb területegysége, mutatói a legrosszabbnak minõsíthetõk. Alacsony a 15-59 évesek, különösen kedvezõtlen a 60-X évesek aránya, a városi átlag 128%-a. E városrészben a legalacsonyabb a felsõfokú végzettségûek aránya (1,3%) a városi átlag 21%-a. A városrészben a városi átlagnál magasabb (2,0%) az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, a városi átlag több mint másfél szerese. A 2,7 fõ/lakás mutató is a városrész elöregedésének tendenciáját támasztja alá. Infrastrukturális ellátottság: – Közlekedés: Az egykori Fõ utca – Rákóczi Ferenc utca – változó szabályozási szélesség ellenére is biztosítja mind a helyi, mind az átmenõ forgalmat. Az utcák burkolata megfelelõ. Tömegközlekedési megállóhelyek kiépültek. – Közmûvesítés: A településrész teljeskörû közmûellátással rendelkezik. Letenye Város Önkormányzata

oldal 61

Keleti városrész – Egyeduta SWOT analízise Erõsségek − Kedvezõ – helyenként tört – vonalvezetésû Fõ utca sajátos hangulatú beépítéssel. − Alapfokú közellátási intézményekkel rendelkezik. − Gazdálkodásra alkalmas nagyméretû telkek. Lehetõségek

Gyengeségek − A városközponttól való távolság. − Jelentõs átmenõ forgalom.

Veszélyek

− Tömbfeltárással, telekmegosztással új − Az épületek átalakításával a sajátos telkek kialakíthatósága. településkép megbomlása. − Kisvállalkozások betelepíthetõsége. − Új út építésével közvetlen kapcsolat biztosítása a gazdasági területek felé.


oldal 62

6. IPARI ÖVEZET


oldal 63




114,5

417,4


-

4 545


-

10,89

fõ/lakás

-

2,92

terület (ha)

Letenye város terület felhasználásának sajátossága, hogy a történelmileg kialakult településszerkezetben ipari telephelyek ma már nincsenek. Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek elsõdlegesen a város K-i kapujában, a 7-es út minkét oldalain jöttek létre (lásd még 2 jelû városrészt). Ipari gazdasági terület ugyancsak a fenti térségben található. A jelenlegi beépített terület jelentõs bõvítését irányozza elõ a településrendezési terv mintegy 16,0ha nagyságrendben. A fõútvonal menti elhelyezkedés, a sík terület, a kedvezõ tájolási adottság és a lakóterületek viszonylagos közelsége teheti vonzóvá a befektetõk számára. Új lehetõség teremtõdött az M7 és M70-es autópályák megépülésével az egykori határátkelõ térségében. A 7-es úton megépült körforgalmú csomópont mind a város, mind az autópályák felé kitûnõ kapcsolatokat biztosít. A térségben a határátkelõ területén kívül cca. 50,0-60,0ha-os területen vázolja fel a településrendezési terv gazdasági térség kialakításának lehetõségét. Elsõdleges funkció: logisztika, kereskedelem Beépítésre szánt területek – gazdasági terület SWOT analízise Erõsségek

Gyengeségek

− Kedvezõ elhelyezkedés a település szerkezetben. − Kitûnõ közlekedési kapcsolatok. − Sík területek. − Lakóterületek közelsége. Lehetõségek

− Részben kialakult úthálózat, közmûvesítettség. − Építészetileg esetenként „zavaros” megjelenés, igénytelenség.

− Ütemezhetõ megvalósítás. − „Korlátlan” területnagyság. − Egymáshoz illeszkedõ funkciók betelepítése.

− Intézményesített, egységes terület elõkészítés elmaradása. − Telkenkénti fejlesztés.


Veszélyek

oldal 64

7. KÜLTERÜLET Összefoglaló adatok


3670,3

terület (ha)

A városfejlesztés egyik forrásává az idegenforgalom válhat már a közeljövõben is. A termálvízben, az igényes városi környezetben rejlõ lehetõség mellett hosszabb távon ki kell aknázni a Mura menti táj illetve a Szõlõhegyi térség értékeit is. Míg a Mura mente a természetkedvelõk „paradicsoma” lehet, a Szõlõhegyen a munka, kikapcsolódás, szórakozás, kirándulás, a csodálatos zalai táj és a még megmenthetõ a népi építészet emlékeiként jegyezhetõ présházak biztosíthatják a rekreáció zavartalanságát. A területen 1 fõ idõs ember él 1 db alacsony komfortfokozatú lakásban. Beépítésre szánt területek – gazdasági terület SWOT analízise Erõsségek − Értékes védett természeti környezet (flóra, fauna). − Értékes népi építészeti alkotások.

Lehetõségek − Sokszínû változatos rekreációs lehetõség.. − Még tervezhetõ, szervezhetõ építészeti, mûködtetési megoldások.


Gyengeségek − − − − −

Megközelítési lehetõség szerény. Közmûvesítettség foghíjas. Értéktelen, zavaros épületek. Igénytelen, mûveletlen telekhasználat. Közösségi területek hiánya. Veszélyek

− „Túlzott mértékû” látogatottság. − Gépkocsi forgalom zavaró hatása. − Homogén, értéktelen építészeti megoldások.

oldal 65

5. STRATÉGIAI FEJEZET 5.1. A város hosszú távú jövõképe A jövõkép a város - funkcionális kapcsolatban lévõ környezetével együtt értelmezett hosszú távon (15-20 év alatt) elérendõ céljait határozza meg. Ez egyrészt demográfiai jellegû, másrészt a város vonzáskörzetébe tartozó települések feladatmegosztására vonatkozik (különös tekintettel a kistérségi feladatok ellátásának koordinációjára, mekkora gazdasági potenciál bõvülésre számítanak a városban, milyen szektorban, és mely városi területeken, mely városi térségüket neveznék válságtérségnek, és miért, hogyan kívánják átalakítani a közszolgáltatási rendszerüket, városi környezet, életminõség, kultúra stb.). Településeink ma egyre inkább igyekeznek kihasználni a helyi és helyzeti energiájukban rejlõ, a természeti, települési és építészeti értékekbõl is fakadó lehetõségeket. Letenye politikai és közlekedés-földrajzi helyzete szerencsésnek mondható. Kedves, sajátos hangulata van a város központjának, az értékek közül is kiemelendõ a volt Andrássy kastély és környezete, a Béci patak menti zöldterületek, az õsközség szerkezete, utcarendszere, a lakóházak építészeti értékei. Letenye településszerkezetében az elmúlt közel tíz évben történt fejlesztések alapvetõ módosulást nem eredményeztek. A jelenleg hatályos településrendezési terv már tartalmazta a város életére ma már jelentõs befolyással bíró – 2008-ban megvalósult – autópálya fejlesztéseket, a nyomvonalak, csomóponti kialakítások kis mértékben módosultak, pontosítódtak. Az autópályában, a határátkelõben, a városon áthaladó 7-es út megváltozott szerepkörében ma már a város vezetõi, a befektetõk és a város polgárai új városfejlesztési forrásokat fedeztek fel, ezen új lehetõségek feltárása jelenti a településfejlesztés és településrendezés célját, feladatát. Jövõképként A város fejlesztési koncepciója Letenye évszázados települési hagyományainak megõrzését alapul véve elsõdlegesen a települési minõség javítására, a városi polgárok komfortérzetét biztosító fejlesztésekre, a város népességmegtartó képességének, a térségi központi és az idegenforgalmi szerepkör növelésére helyezte a hangsúlyt. 5.2. A jövõbeni fejlesztési irányok meghatározása A város közigazgatási területének meghatározó elemei – – –

a Mura és a folyó menti síkság, a Zalai dombság és erdõterületek, az átmeneti övezet/települési környezet, kertövezet.


oldal 66

A közigazgatási terület külterületén tervezett fejlesztések, változások: –

Közúthálózat fejlesztése a térség arculatát jelentõsen megváltoztató M7 és M70-es számú gyorsforgalmi utak megvalósultak. A településszerkezeti terv ábrázolja a kialakult nyomvonalakat, csomópontokat, a fõutak szabályozási szélességét és védõsávját. Jelöltük a meglévõ és tervezett utak kapcsolatrendszerét (alul- és felüljárók).

–

A Mura menti tájvédelmi körzet, mely az országhatár és a Mura töltés között valósult meg. Jelen terv ezen erdõ- és gyepfelületekkel, szántóföldekkel és külszíni fejtésekkel (kavicsbányákkal) átszõtt térségben fejlesztéseket nem irányoz elõ. E területegységben a tájvédelem szempontjainak kell prioritással rendelkezniük.

–

A mezõgazdasági területek rendezése: A térség mezõgazdaságának fejlesztési lehetõségeit a koncepciók elemezték, értékelték. A termõterületek mezõgazdasági célú hasznosítása a jövõben is alapvetõ szempont lesz, azonban a mûvelési ágak kérdésében, azok jelenlegi arányának megváltoztatásában a földtulajdonosoknak, a mindenkori piaci viszonyoknak, a termelést segítõ, vagy gátló pénzügyi szabályozási rendszereknek meghatározó szerepük lehet. A város tájszerkezetében a mezõgazdasági területek távlatban is meghatározóak maradnak. A terv készítése során történt egyeztetések eredményeként az alábbiak rögzítendõk: § a szántóföldi termelés – általános mezõgazdasági terület - túlsúlya megmarad, § a települések kert- és szõlõterületei – kertes mezõgazdasági terület - távlatban is megtartandók, a tájnak igen karakteres elemét jelentik, § mind a szõlõ, mind a szántóföldi és gyep területeken a táj karakterének fenntartása érdekében épület építésének szabályozását rögzíteni kell, § a jelentõs nagyságú gyepfelületeken az építést meg kell tiltani, § a mezõgazdasági üzemi területek a különleges mezõgazdasági üzemi területbe sorolandók. § Gyümölcstermesztésre és zöldségtermesztésre kiváló az összes adottság

–

A táj karakterének megõrzése, fejlesztése érdekében a településrendezési terv a kialakult területfelhasználások változtatására, közjóléti és védõerdõk, valamint újabb erdõfelületek kialakításra, a dûlõutakat kísérõ fasorok létesítésére, a tájértékek (pl. keresztek) megõrzésére, a tájjelleg szempontjából elsõdlegesen védendõ területek kijelölésére tesz javaslatot. Letenye északi részén a Béci patak mentén tervezett tó elsõdlegesen a város turisztikai, rekreációs kínálatát bõvíteni hivatott.

–

A város jövõjét meghatározó fejlesztési irányok

A közelmúltban több jelentõs, a város jövõje számára is meghatározó regionális, megyei és kistérségi fejlesztési koncepció és program készült: • Dél-Dunántúl területfejlesztési koncepciója, • Zala megye területfejlesztési koncepciója hosszú távra, Letenye Város Önkormányzata

oldal 67

• • • • • • • •

Zala megye területfejlesztési középtávú stratégiai és rövid távú operatív programja, Dél-Zala Murahíd kistérség fejlesztési koncepciója, Dél-Zala Murahíd kistérség közlekedésfejlesztési koncepciója, Dél-Zala Murahíd kistérségi erdészeti fejlesztési terv, SAPARD Program a térség mezõgazdaság- és vidékfejlesztésérõl, Lenti Központú Vállalkozási Övezet Fejlesztési Koncepciója, MURA-IPARI PARK cím, Országos Területrendezési Terv (OTrT).

1. A település lakóinak komfortérzetét biztosító infrastrukturális hálózatok, valamint ellátó rendszerek további fejlesztése, bõvítése, új munkahelyek létesítése, ez utóbbi elsõsorban kis- és középvállalkozásokra alapozva. 2. A meglévõ intézményi rendszer szükség szerinti bõvítése, a jelenleg hiányos feltételek felszámolása érdekében fejlesztések, beruházások indítása, azok segítése. 3. A település-identitás erõsödése érdekében a táji és település környezet szebbé alakítása, közösségformáló programok rendszeres indítása. 4. A Dél-Zala Murahíd kistérségben már eddig is betöltött szerepkör erõsítése, kiteljesítése. 5. Az idegenforgalom (termál- és borturizmus, vendéglátás, kereskedelem, szolgáltatás) fejlesztése. 6. A kistérség közlekedésföldrajzi adottságainak javítása, fejlesztése különös tekintettel az M7-es M70-esszámú fõút új nyomvonalára, és azok kapcsolataira. –

Célok, programok

Közép- és hosszútávon várható, illetve szükséges fejlesztések: • ipari park fejlesztése, további iparterületek kijelölése az M7 és M70 –es csomópont és a határátkelõ közelében • logisztikai bázis létrehozása az autópálya csomópontnál • téglagyár és lefojtott termálkút hasznosítása • munkahelyteremtéssel járó beruházások elõsegítése mellet a munkahelymegtartó képesség növelése • az élelmiszeripar, feldolgozás fejlesztése (gyümölcsfeldolgozás, szárítás, aszalás, léalma feldolgozás, borpalackozás), • a mezõgazdaságban az újszerû együttmûködési formák (integráció, termékpályás szövetkezések) eredményeként a termelés hatékonysága és a megtermelt termékek piacképessége jelentõsen javulhat, • megújuló energiaforrások kialakítása (biomassza, energia erdõk) a mezõgazdasági termelés szempontjából gyengén hasznosítható területeken, illetve a termálenergia hasznosítása • kihasználatlan Önkormányzati vagyon értékesítése, illetve funkcióval történõ megtöltéssel kihasználtság növelése • Önkormányzati vagyoni helyzet stabilitásának megteremtése, intézményi rendszer racionalizálása, vállalkozó szellemû önkormányzat létrehozása • Önkormányzati Kft rentábilis gazdálkodásának feltételeinek megteremtése Letenye Város Önkormányzata

oldal 68

•

erdõtelepítés, erdõ és vadgazdálkodás a Zalaerdõ RT fejlesztési programja alapján folyamatos, • idegenforgalom növelésének lehetõsége érdekében - új termálkút fúrása, városi strand és termálfürdõ, illetve a kemping fejlesztése, - aktív turisztikai ágazatok fejlesztése - a kereskedelem és szolgáltatás mennyiségi és minõségi fejlesztése, • a határmenti fekvésbõl eredõ körülmények, lehetõségek kiaknázása, a településmarketing megteremtése.

Fejlesztési célok a városrészekre A városrészekre vonatkozó célok a városrészek kijelölése, helyzetértékelése után határozhatók meg. A fejlesztési célok a helyzetértékelés során azonosított problémák (gyengeségek) megoldására vagy az azonosított lehetõségek kihasználására vonatkoznak, az adott városrész „erõsségeire”, mint erõforrásokra építkezve. (Természetesen van mód arra, hogy egyes városrészekben fellelhetõ problémák felszámolására, és a városrész adottságai által kínált lehetõségekre is tûzzünk ki célokat.) Az egyes városrészekhez társított célok megadásában segítségünkre van a városrész szintû helyzetelemzések összegzéseként készített SWOT analízis. A városrészekre vonatkozó célrendszert a stratégiához történõ egyszerûbb kapcsolása érdekében, a stratégiai célrendszerhez hasonlóan átfogó és tematikus célokra bontottuk. Így az egyes célmeghatározások már nem csak az adott városrészhez tartozó fejlõdési irányt mutatják, hanem azt is, hogy az adott városrész fejlõdése hogyan integrálódik a város kívánatos fejlõdésbe. Az átfogó célból levezethetõ tematikus célok három nagyobb csoportba sorolhatók, amely csoportokat tematikus célkitûzéseknek nevezünk, és amelyeken belül lesznek értelmezhetõek az egyes konkrét tematikus részcélok. A három csoport jól lehatárolható célrendszert alkot, ugyanakkor a kölcsönhatások révén lehetnek bizonyos átfedések a csoportok között, de ezek döntõ többsége inkább a várható szinergiahatásokat jelzi elõre. Az alábbi ábrán látható alakzatot térben értelmezve a fölsõ csúcson a hosszú távon értelmezett átfogó cél található, az alapját képezõ háromszög csúcsai pedig az egyes tematikus célcsoportokat szimbolizálják. A középsõ, nagyobb méretû gömb a megvalósuló tematikus részcélok kölcsönhatásai révén létrejövõ szinergiák által indukált társadalmi-gazdasági és kulturális fejlõdést illusztrálja.


oldal 69

„Élhetõ” és versenyképes város

Városi funkciók, „élhetõség”, szolgáltatások, kultúra, turisztika

Egészséges életmód, természetes és épített környezet

Gazdaságfejlesztés, innovációs rendszer, humán erõforrás fejlesztés

A városrészekhez tartozó célmeghatározásokat, célrendszerébe illeszkedését ábrákon mutatjuk be.


és

azok

stratégia

oldal 70

1. Városrészi célok a célhierarchiával összhangban – Városközpont – 2. számú terület

Városközpont - 1. számú terület


Városi

funkciók,

Gazdaságfejlesztés,

Egészséges

„élhetõség”,

innovációs

rendszer,

természetes és épített

szolgáltatások, kultúra.

humán

erõforrás

környezet.

§ Letenye városközpontjának rehabilitációja: § Óvoda, iskola külsõ felújítása, § Iskolai sportpálya felújítása, § Termálfürdõ és kemping fejlesztése, § Parkolási lehetõségek rendezése, § Lakóövezetek fejlesztése, bõvítése, § Kerékpárutak fejlesztése

§ Belvárosi kereskedelmi egységek felújítása, § A szakképzés, iskolaióvodai nevelés fejlesztése, § Közösségi terek, játszóterek felújítása,


életmód,

§ A középületek, helyi szolgáltatók akadálymentesítése, § Közparkok, közterek, zöld területek gondozása, kialakítása, § Urbanizációs fejlesztések § Kerékpárutak építése, felújítása, § Közbiztonság fejlesztése

oldal 71

2. Városrészi célok a célhierarchiával összhangban – Északi városrész (Béc) - 2. számú terület

Északi városrész (Béc) - 2. számú


Városi funkciók, „élhetõség”, szolgáltatások, kultúra.

Gazdaságfejlesztés, innovációs rendszer, humán erõforrás fejlesztés.

Egészséges életmód, természetes és épített környezet.

§ Lakóövezetek fejlesztése, bõvítése, § Parkolási lehetõségek rendezése,

§ Belvárosi kereskedelmi egységek felújítása § Szolgáltatóház, inkubátorház kialakítása

§ Zöld területek gondozása, kialakítása - ügyelve a Fõ utca településképének megtartására § Urbanizációs fejlesztések § Helyi együttmûködési formák, civil szervezetek segítése (roma szervezetek) § Sportpályák felújítása § Sportcsarnok építése


oldal 72

3. Városrészi célok a célhierarchiával összhangban – Nyugati városrész (Bóbica) - 3. számú terület

Nyugati Városrész (Bóbica) - 3. számú terület



§ Lakóövezetek fejlesztése (az egységes településkép megtartásával) § Parkolási lehetõségek rendezése, § Új köztemetõ kialakítása




§ Közparkok, közterek, zöld területek gondozása, kialakítása, bõvítése § Urbanizációs fejlesztések § Téglagyár rekultivációja

oldal 73

4. Városrészi célok a célhierarchiával összhangban – Déli városrész - 4. számú terület

Déli Városrész - 4. számú terület



§ Parkolási lehetõségek rendezése, § Lakóövezetek fejlesztése, bõvítése




§ Közparkok, közterek, zöld területek kialakítása § Urbanizációs fejlesztések § Közbiztonság fejlesztése § Közösségi terek

oldal 74

5. Városrészi célok a célhierarchiával összhangban – Keleti városrész (Egyeduta) - 5. számú terület

Keleti Városrész (Egyeduta) - 5. számú terület





§ EGYEDUTAI városrészen alközpont kialakítása § Lakóövezetek fejlesztése, bõvítése § Parkolási lehetõségek rendezése,

§ Kisvállalkozások betelepítése § Mezõgazdasági tevékenységgel rendelkezõ vállalkozások segítése

§ Közparkok, közterek, zöld területek kiépítése § Urbanizációs fejlesztések § Közösségi terek


oldal 75

6. Városrészi célok a célhierarchiával összhangban – Ipari övezet - 6. számú terület

Ipari Övezet - 6. számú terület






§ „Városkapu” projekt. Bevásárló és szolgáltató központ (magánbefektetés) (KTC) § Új logisztikai központ kialakítása

§ Beruházások ütemezett megvalósítása, kihasználva a „korlátlan” területnagyságot

oldal 76

7. Városrészi célok a célhierarchiával összhangban – Ipari övezet - 7. számú terület

Külterület - 7. számú terület



Gazdaságfejlesztés, innovációs rendszer, humán erõforrás fejlesztés. § „K+F központ létrehozása § Mura Park létrehozása § Turisztikai fejlesztések



§ Közúthálózat kiépítése § Urbanizációs fejlesztések környezetkímélõ technikákkal Közbiztonság fejlesztése

oldal 77

E dokumentum egy összefoglaló a hosszú távon fenntartható városfejlesztési stratégiáról, amely elõtérbe helyezi a gazdasági fejlõdés mellett a környezetvédelem - a táj- és természetvédelem, az örökségvédelem, a társadalmi integráció, az etnikai és kulturális kohézió szempontjait. Letenye stratégiája szerint az átfogó cél kiindulópontja a város lakossága jólétének biztonságának biztosítása és életminõségének növelése, a térség népesség megtartó és vonzó képességének erõsítése, a magyarországi és európai városhálózatban betöltött szerepének meghatározása és megfelelõ funkciók magas színvonalú ellátása, Letenye turisztikai, történelmi, és természeti adottságainak kiaknázása. A jólét fogalmába beletartozik a stabil és fejlõdõképes gazdasági alapok megteremtése és megõrzése, a minõségi és jövedelmezõ munkahelyekhez való hozzáférés elõsegítése, valamint az élhetõ természetes és épített környezet létrehozása, a környezet tudományosan prognosztizált változásaira való felkészülés, társadalmi felkészítés, a városra jellemzõ egyedi történelmi értékek és kulturális javak megõrzése, illetve modern közösségi terek kialakítása. A stratégiai átfogó célból levezethetõ tematikus célkitûzések és részcélok olyan reális és középtávon megvalósítható prioritásokat jelentenek, amelyek összetett, ugyanakkor konzisztens rendszert alkotnak, a közöttük lévõ szinergia kapcsolatok révén egymás hatásait erõsítik. Ennek megfelelõen az átfogó cél az elkövetkezendõ 15-25 év vonatkozásában: „Az élhetõ és versenyképes turisztikai város” feltételeinek megteremtése. Az élhetõség szó alatt értjük az igazi városi funkciók kialakítását, a meglévõ funkciók megerõsítésével, illetve a hiányzó funkciók pótlásával. Letenye esetében probléma, hogy a városközpont relatíve gyengén funkcionál, nincs igazi városmag. A városhálózatban betöltött szerep maradéktalan érvényesülése érdekében ki kell alakítani az európai mércével is színvonalas, modern, zöld belvárost, továbbá az újonnan lehatárolt városrészi alközpontokat is.


oldal 78

Átfogó cél: Az élhetõ és versenyképes turisztikai város” feltételeinek megteremtése. Középtávú (7-8 éven belüli) tematikus célkitûzések és az azokon belül értelmezhetõ tematikus részcélok: 1. számú tematikus cél: 1. A városi funkciók megerõsítése, az „élhetõség”, a fogyasztói- és közszolgáltatások színvonalának tovább javítása, a helyi kulturális, történelmi és természeti, táji adottságok kihasználásával a turizmus fejlesztése. Élhetõszolgáltató városkp. megteremtése Ezen belül a tematikus részcélok: 1.1 Letenye történelmi örökségén alapuló, helyi igényeket és a turizmus követelményeit kiszolgáló városközpont kialakítása, a városközpont funkcióinak megteremtése, a hiányzó funkciók pótlásával és a meglévõk megerõsítésével, a nem oda valók kitelepítésével. Egy sétány kialakítása és terek felújítása és bõvítése, a városközpont kulturális, kereskedelmi és szolgáltató jellegének megerõsítése. 1.1. A. Templom homlokzatának felújítása (RTC) 1.1.B. Kastély épület felújítása, mûvelõdési kiállítási központ kialakítása, külsõ-belsõ felújítás, helyreállítás (nyílászárók, burkolatok, festés, kp. fûtés, villanyvezetékek cseréje) (R-KTC) 1.1. C. Andrássy sétány kialakítása (RTC) 1.1. D. Rendezvénytér kialakítás (rendezvénysátorral és borházakkal /színpad van/) (RTC) 1.1.E. Óvoda külsõ felújítása (tetõzet és nyílászárók cseréje, akadálymentesítés) (RTC) 1.1. F. Iskola külsõ felújítása (nyílászárók cseréje, akadálymentesítés) (RTC) 1.1.G. Iskolai sportpálya felújítása (felület rendbetétele-közösségi lesz) (RTC) 1.1.H. Magántõke megmozgatása(R-KTC) 1.1. I. Közösségi közlekedés fejlesztése (R-KTC) 1.1. J. Termálfürdõ fejlesztése (R-KTC) 1.1.K. Kemping fejlesztés (R-KTC) 1.1.L. Magán szálláshely fejlesztés (R-KTC)

1.2

Letenye nevelési-oktatási intézményeinek funkció erõsítése. E tevékenység hozzájárulhat a regionális, illetve országos vonzerején keresztül a tudás alapú tõke gyarapodásához. 1.2. A. Óvoda épület tetõcseréje, hõszigetelése, nyílászáró-cseréje (RTC) 1.2. B. Általános iskola felújítása, nyílászárók cseréje (RTC)

1.3

A lakókörnyezet minõségi szintjének emelése. A családi házas jellegû lakóövezetek bõvítése a szabad területek szûkössége miatt nemcsak a városon belül, hanem a környezõ településekkel együttmûködve. 1.3.A. A parkolási lehetõségek rendezése minden városrészben 1.3.B. Lakóövezetek fejlesztése, bõvítése (K-HTC)


oldal 79

1.4

A környezõ településekkel a harmonikus együttélést a kölcsönös elõnyökön alapuló funkciómegosztás elve alapján kell biztosítani. A kistérségi együttmûködést erõsíteni, a társulási formában ellátandó feladatok körét bõvíteni szükséges. 1.4.A. A társulási formában fenntartott intézmények körének bõvítése (KTC) 1.4.B. A területfejlesztési célú együttmûködés erõsítése (RTC)

1.5

A városrészek hálózatának és hierarchiájának megfelelõen a funkcióbõvítést és a funkciótisztítást együttesen kell elvégezni, amely a belváros szerepének újradefiniálásán túlmenõen további alközpontok fejlesztését is jelenti. A városrészek esetében minõségi fejlesztéseket kell végrehajtani különösen a lakófunkciók, a kereskedelem és szolgáltatások, a kulturálisés közjavak hozzáférhetõsége vonatkozásában. 1.5. A. EGYEDUTAI városrészen alközpont kialakítása (KTC) 1.5.B. „Városkapu” projekt. Bevásárló és szolgáltató központ (magánbefektetés) (KTC)

2. számú tematikus cél: 2. A helyi gazdaság fejlesztése, a versenyképesség javítása a tudás-intenzív és innovatív húzóágazatok letelepítésével és megtartásával, a humán erõforrás ennek megfelelõ fejlesztésével. Ezen belül a tematikus részcélok: 2.1 Olyan helyi innovációs rendszert kell létrehozni és erõsíteni, amely szorosan kapcsolódik a regionális és nemzeti innovációs rendszerekhez, és elõsegíti a tudás- és technológiatranszferek létrejöttét. 2.1. A. Régiós jelentõségû kutatási-fejlesztési központ kialakítása fõként a természeti értékekre-védelemre építve, késöbbi MURA nemzeti Park létrehozása, esetleg logisztikai területen (raktározási-pakolási, szállításianyagmozgatási technológiai fejlesztések (HTC) 2.2 A helyi érdekeltségû mikro- és kisvállalkozásokat segíteni kell annak érdekében, hogy közepes méretû vállalattá fejlõdhessenek, és bekapcsolódhassanak a szervezõdõ klaszterekbe a beszállítói kapcsolataik és a magas szintû szolgáltatások révén, ezáltal jobban integrálva a nagyvállalatainkat a helyi gazdaságba. 2.2.A. Szolgáltatóház, inkubátorház kialakítása (KTC) 2.2.B. Belvárosi kereskedelmi egységek felújítása (RTC) 2.2.C. Mezõgazdasági tevékenységgel rendelkezõ vállalkozások segítése (KTC) 2.2.D. Helyi termékek további feldolgozása, csomagolása (pl. Vágóhíd, gyümölcsaszaló, hûtõház – foglalkoztatás) 2.3 Új, illetve tematikus, környezetkímélõ, megújuló energiákra támaszkodó ipari parkok létrehozásával, a meglévõk fejlesztésével kedvezõ Letenye Város Önkormányzata

oldal 80

feltételeket kell teremteni újabb vállalatok betelepüléséhez, a már ittlévõk helyben maradásához. Ösztönözni kell õket a helyi K+F kapacitásaik növelésére, innovációs potenciáljuk emelésére. 2.3.A. Ipari park lehatárolása (KTC) 2.3.B. Új logisztikai központ kialakítása (városon kívûl, ez a legvalószínûbb fejlõdési irány) (KTC) 2.3.C. Geotermikus energia kihasználása (termálvíz a strandon) az intézményrendszer fûtésére, az egész központra) 2.4 A humán erõforrás fejlesztésnek elsõsorban az aktuális vállalati igényekhez kell igazodnia, ugyanakkor különös tekintettel kell lenni az innovációs rendszer fejlõdése alapján prognosztizálható, várható jövõbeni igényekre is. 2.4.A. A szakképzés fejlesztése iskolai-óvodai nevelés erõsítése, egyéb képzések indítása 3. számú tematikus cél: 3. Az egészséges életmód feltételeinek, a vonzó természetes és épített környezetnek a kialakítása a szabadidõ helyben történõ tartalmas eltölthetõsége érdekében. Ezen belül a tematikus részcélok: 3.1 A város rendelkezzen a helyi adottságokra épülõ, innovatív, vonzó sport, rekreációs és szórakozási lehetõségekkel. 3.1.A. Kulturális központ kialakítása, színterek, kiállító terek építése, múzeumok felújítása, létesítése (RTC) 3.1.B. Sportpályák felújítása (R-TC) 3.1.C. Sportcsarnok építés (R-KTC) 3.1.D. Közösségi terek, játszóterek kialakítása felújítása (R-KTC) 3.2 A mûemlékvédett környezet megóvása, rehabilitációja, lehetõség szerint bõvítése 3.2.B. Kastély épület felújítása (R-TC) 3.2.C. Templom felújítása (R-TC) 3.3 A turizmus alapvetõ feltételeinek javítása, hogy a turizmus, ezen belül is kulturális,- fesztivál,-, konferencia-, és szabadidõ- (fõként aktív- és természet-)turizmus a város gazdaságában mérhetõ tényezõvé válhasson. 3.3. A. Konferencia központ kialakítása (KTC) 3.3. B. Turisztikai potenciál növelése Letenye népszerûségét eddig is növelõ, meglévõ hagyományos turisztikai események és látványosságok fejlesztése, nemzetközi hírûvé tétele. (R-KTC) 3.3. C. A hazai és nemzetközi turisztikai piacon való megjelenés támogatása (R-KTC) Letenye Város Önkormányzata

oldal 81

3.4 A város egészségügyi intézményei az alapellátásokon túl bizonyos specializációkban érjenek el eredményeket. 3.4. A. Egészségügyi központ fejlesztése (RTC) 3.4.B. Barnelogia fejlesztése az egészségügyi központra és a termálfürdõre építve) (R-KTC) 3.5 Az esélyegyenlõséget biztosítani kell minden Letenyei lakos számára, különös tekintettel az akadálymentesítésre, a lakóközösségen belüli kohézió és társadalmi aktvitás erõsítésére. 3.5.A. A középületek, helyi szolgáltatók akadálymentesítése (R-KTC) 3.5.B. A város terjeszkedésével arányos mértékû, ökológiailag értékes zöldterületek fenntartása, kialakítása. Közparkok, közterek és játszóterek rekonstrukciója, bõvítése. A zöldterületek gondozására, civilek bevonása közmunka keretében. (R-KTC) 3.5.C. Helyi együttmûködési formák, önszervezõdõ, önsegélyezõ csoportok, folyamatok erõsítése (R-KTC) 3.6

Letenye urbanizációs fejlesztésénél alapvetõ cél a korszerû, megújuló energiákat felhasználó új, környzetkímélõ technológiák alkalmazása, a közbiztonság és közlekedésbiztonság feltételeinek megteremtése 3.6.A. A település csapadék-, és ivóvíz-gazdálkodásának modernizálása, az elöregedett vízvezetékek és csatornarendszerek felújítása, víztartalékok képzése az éghajatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás érdekében, az ivóvízhez való tartós hozzájutás biztosítása, lehetõleg külsõ függõségek nélkül, korszerû szennyvíztisztítás és visszanyerés tervezése (KTC) 3.6.B. Az energiahatékonyság növelése (az új beruházásoknál és a már meglévõ épületeknél is (szigetelés, megújuló energiák hasznosítása, zöldtetõk, passzív/aktív nap-, szél-, víz- energia-hasznosítás, alacsony energia-felvételû házak stb.), felhasználási arányuk folyamatos növelése. A közvilágítás fejlesztésénél szolártechnika alkalmazása. (RTC) 3.6.C. A közúthálózat felújítása, a közlekedés biztonságos feltételeinek megteremtése a veszélyes útszakaszokon (RTC) 3.6.E. Közbiztonság feltételeinek megteremtése, térfigyelõkamera rendszer kiépítése (RTC)

Jelmagyarázat: RTC- Rövid Távú Célkitûzés KTC- Közép Távú Célkitûzés HTC- Hosszú Távú Célkitûzés

A fent felsorolt részcélok döntõ többségükben magukban foglalják a már most körvonalazódni látszó fontosabb városrészi, illetve akcióterületi célokat is, illetve azok szintetizálásából származtatható tematikus célokat, ugyanakkor nyitva hagyják Letenye Város Önkormányzata

oldal 82

annak lehetõségét, hogy a késõbbiekben további részcélokkal lehessen kiegészíteni az egyes városrészi és akcióterületi tervek, projektek és pályázatok pontosítása során.

5.3. A 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése

5.3.1. Funkcióbõvítõ városrehabilitációs akcióterület lehatárolása

LETENYÉN LEHATÁROLT AKCIÓTERÜLETEK


oldal 83

1. AKCIÓTERÜLET - Városközpont I. 1. AKCIÓTERÜLET HATÁRAI: -

Sénig Ferenc utca (1533 hrsz.) - északon tervezett új út (1543 hrsz.) - északon 1608/1 hrsz.-ú patak tervezett új út (1668 hrsz.) Béc utca – keleten Bajcsy Zsilinszky utca – délen 388/1 hrsz.-ú patak 1215/1 hrsz.-ú közterület - délen belterület határa - nyugaton Fenyõ utca – nyugaton József Attila utca Kárpáti utca – nyugaton


oldal 84

1. AKCIÓTERÜLET – I. ÜTEM - Városközpont I. (Bajcsy Zs. utca térsége) 1. AKCIÓTERÜLET – I. ÜTEM HATÁRAI: -

Sénig Ferenc utca (1533 hrsz.) - északon tervezett új út (1543 hrsz.) - északon 1608/1 hrsz.-ú patak tervezett új út (1668 hrsz.) Béc utca – keleten Bajcsy Zsilinszky utca – délen 388/1 hrsz.-ú patak 391 hrsz., autóbusz állomás területe (398 hrsz.) Szabadság tér (1/1, 1/2, 1/5 hrsz.) 1276/2 hrsz.-ú közterület Fenyõ utca – nyugaton József Attila utca Kárpáti utca – nyugaton

Letenye - kisvárosi adottságaival - a körzetközponti szerepkör megtartására törekszik. A meglévõ intézményhálózata - óvodája, általános iskolája, zeneiskolája, mûvelõdési háza, könyvtára - a helyi lakosságnak nyújtott szolgáltatása mellett eddig is ezt a célt szolgálta.


oldal 85

Jövõképében szükséges megtartani a már hagyományosnak számító körzeti kulturális bemutatókat, a megyei szervezõdésû rendezvényeket, illetve az országos hírû zenei koncerteket, bemutatókat, ugyanakkor a kínálatot és funkciót bõvíteni szükséges a kihasználtság emelése érdekében. Ezekhez a mûvelõdési ház rekonstrukciójára, nagyobb rendezvényekhez alkalmas állapotba hozására van szükség. A termálfürdõ maga is képes kulturális rendezvényeknek teret adni (szabadtéri színpad), melyet így a jövõben be kell vonni. A körzetközponti települési képhez az utak, utcák virágosítására, köztereinek gondozottságára, köztéri alkotásainak állagmegóvására kell törekedni.


oldal 86

1. AKCIÓTERÜLET – II. ÜTEM - Városközpont II. (Kossuth Lajos utca) 1. AKCIÓTERÜLET – II. ÜTEM HATÁRAI: -

1276/2 hrsz.-ú közterület Szabadság tér (1/1, 1/2, 1/5 hrsz.) 391 hrsz., autóbusz állomás területe (398 hrsz.) 388/1 hrsz.-ú patak 1215/1 hrsz.-ú közterület - délen belterület határa - nyugaton Fenyõ utca – nyugaton

Letenye 7-es út átkelési szakaszának belvárosi része, elsõdlegesen a város kereskedelmi – szolgáltató – vendéglátó létesítményeinek területe. A karakteres, zártsorú beépítési módban egyes telkeken megtalálhatók az igazgatási, biztonsági és társadalompolitikai, a gyógyító, egészségvédelmi és szociális létesítmények is. A telkes beépítési mód, a településközpont vegyes terület-felhasználású övezet lehetõvé teszi az egyes intézmények önálló fejlesztését. A rehabilitáció elsõdleges célja a Kossuth Lajos utca – közterület – megújítása, a 7es út átkelési szakaszának újra értelmezése, a 25-30m szélességû közterület valamennyi elemének fejlesztése. A közterületen belül mind a közúti, a kerékpáros és gyalogos forgalom, a parkolás, mind a zöldfelületek arányos megvalósítása, minõségének javítása a cél.


oldal 87

2. AKCIÓTERÜLET –Egyeduta 2. AKCIÓTERÜLET HATÁRAI: -

Eötvös József utca (893/1 hrsz.) 607 hrsz.-ú közterület 049 hrsz.-ú út 671 hrsz.-ú közterület Rákóczi Ferenc utca (715/5, 715/3, 715/2)

Letenye egyik legöregebb, a városközponttól legtávolabb fekvõ városrésze. A kialakult területfelhasználás és telekstruktúra, valamint a karakteres beépítési mód miatt sajátos hangulatú térség. A városrészben a rehabilitáció célja elsõdlegesen a közterületek minõségének javítása, mennyiségének növelése kell, hogy legyen. A városrész központja – Rákóczi u. és Eötvös utca találkozása – ma is a közellátás területe (üzletek, harangláb), a közelben található óvoda és mûvelõdési ház. A fejlesztés során elsõdlegesen az intézmények felújítása, akadálymentesítésére kell sort keríteni. A város szabályozási tervének jelenleg folyó módosítása a központ területén új közparkot is kijelöl, ahol a pihenõ és játszó funkció egyaránt megvalósítandó. Letenye Város Önkormányzata

oldal 88

3. AKCIÓTERÜLET –Egyeduta 3. AKCIÓTERÜLET HATÁRAI: A 3 számú akcióterület megegyezik a keleti határátkelõhely mellett található ipari övezet területével.

Letenye hazánk egyik jelentõs határátkelõhelye, hiszen Horvátország felé közvetlen kapcsolata van, a Szlovéniába vezetõ M70-es úton Tornyiszentmiklóst követõen pedig az elsõ város az M7-es úton. A város közúti jelentõségét növeli a 7-es fõközlekedési út és autópályák csomópontja is. Letenye jelenleg módosítja településrendezési tervét, melyben az új közlekedési adottság miatt komoly szerepet szán a régi (7-es úton kialakult) határátkelõnek és környékének. E tervmódosítás feltárja a határátkelõ térségének jelenlegi területfelhasználását, a kialakult út és közmû adottságokat, a táj meghatározó elemeit, a Mura menti terület értékeit. Fentiek ismeretében került kijelölésre a 7-es út mindkét oldalán a fejlesztésre alkalmas terület, melynek nagysága cca. 60,0 ha. A terület legnagyobb része magántulajdonban van, mely a fejlesztést megnehezíti. Terület elõkészítéssel, az alap közmûvek és úthálózat kiépítésével azonban a térség vonzóvá tehetõ. Letenye Város Önkormányzata

oldal 89

5.3.2. Szociális városrehabilitációs akcióterület lehatárolása

A helyzetelemzésben feltárt indokok alapján Letenyén nem szükséges, illetve nem lehet szociális célú városfejlesztési területeket egzakt módon lehatárolni. A városban kis mértékû lakótelepek, telepszerû lakóterületek vannak. A város lakosai között szociális helyzet vagy nemzetiségi alapon nem lehet szegregációs problémákkal koncentráltan sújtott városi területeket kimutatni. Nagymértékû lakónépesség-növekedés sem prognosztizálható a jövõben, egyrészt a demográfiai folyamatok, másrészt azon várospolitika érvényessége miatt, amely szerint elsõdleges cél a letenyei fiatalság helyben tartása és nem az új betelepülések támogatása. Természetesen a településen ha szegregációs folyamatok nem is nyomozhatóak, de az elöregedés tendenciájával szembe kell nézni és megoldására szociális, oktatási, munkahelyteremtési és lakhatási programok szolgálhatnak. Volumenüknél fogva azonban ezek a meglevõ problémák a városszövetben, egy tömbben nem jelennek meg, akcióterületi szinten nem kezelhetõek


oldal 90

5.4. Fenntarthatósági szempontok

5.4.1. Az anti-szegregációs program

Az anti-szegregációs terv a dokumentáció mellékletét képezi.

5.5. Stratégia külsõ és belsõ összefüggései

5.5.1.

Illeszkedés,

összhang

a

településfejlesztési

koncepcióval,

településrendezési tervvel

Letenye város elsõ településfejlesztési koncepciója 2000-ben készült, az új építési törvényben foglaltaknak megfelelõen, ez alapozta meg az akkori településszerkezeti tervet. 2008-ban a jelenleg módosítás alatt lévõ településrendezési terhez új koncepció is készült amely megerõsített az elõzõ konceopció fejlesztési szándékait. E koncepció hangsúlyozottan kezeli a településközpont rehabilitációjának szükségeségét, ezen belül is jelen IVS-ben is szereplõ létesítmények megújításának igényét, valamint a közterületek és zöldfelületek rehabilitációját. 5.5.2. Az Önkormányzat Gazdasági Programjába foglalt célkitûzésekkel való összhang Az Integrált Városfejlesztési Stratégia koncepciója alapján középtávú (7-8 év) elképzeléseket rögzít, míg az önkormányzati gazdasági programalkotás – az önkormányzati ciklusok jellemzõjének megfelelõen - rövidtávú (4 év) célokat, elképzeléseket fogalmaz meg. Mivel a településen végbemenõ fejlesztések feltételei és erõforrásai azonosak, alapvetõ fontosságú a két dokumentum összhangjának biztosítása. Elemzésünk során Letenye Város Önkormányzata Gazdasági Programjának lényeges elemeit hasonlítjuk össze az IVS-ben megfogalmazott célokkal (átfogó cél, tematikus célok, tematikus részcélok). A fejezet pontjait végigolvasva látható válik, hogy az IVS célrendszere igazodik a Gazdasági Programban megfogalmazottakhoz. Ezért a Program vonatkozó részeinek rövid kivonata, és a Stratégia hozzá tartozó céljainak rövid bemutatása elégséges a koherencia bemutatására. Az elemzés során – annak célravezetõsége érdekében – többször is élünk az egyszerûsítés eszközével: a gazdasági program azon elemeit, amelyek nem relevánsak az összehasonlítás szempontjából, nem, vagy csak érintve szerepeltetjük. Letenye Város Önkormányzata

oldal 91

A gazdasági program elkészítését a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. § (3) bekezdése szabályozza. A gazdasági program elkészítésének célja, hogy a képviselõ-testület megbízatásának idõtartamára, helyi szinten meghatározza mindazon célkitûzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetõségekkel összhangban a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelezõ és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

Letenye Város Önkormányzatának hatályos gazdasági programja a 2007-2011 közötti idõszak feladatait az alábbi témák szerint fekteti le: 1.

Fejlesztési elképzelések:

Ipar: A helyi ipar, a vállalkozások létrejöttének, mûködésének fejlesztése az Önkormányzat kiemelt fontosságú feladata, mert a vállalkozások közvetveközvetlenül a település fejlõdését segítik. Az uniós szabályok a vállalkozások közvetlen támogatását adókedvezményekkel már nem engedik meg, más módon azonban az Önkormányzat tevékenyen segítheti közigazgatási területén a vállalkozások létrejöttét és mûködését. Így a helyi ipari park fejlesztésével kedvezõ feltételeket teremthet új vállalkozások indításához, a meglévõk bõvítéséhez. - Növelni kell az ipari parkban rendelkezésre álló terület nagyságát. - Javítani kell az iparterület adottságait, meg kell oldani magántõke bevonásával vagy pályázat útján a csatolt területek közmûvel, utakkal történõ ellátottságát, és a zöldövezet nagyságát is bõvíteni szükséges. IVS: Tematikus cél: a helyi gazdaságfejlesztés, és versenyképesség növelési, Tematikus részcél: Ipari park lehatárolása (KTC), Új logisztikai központ kialakítása (KTC) Idegenforgalom - Elsõrendû feladat: a város határán átutazó személyforgalom városba csábítása - Letenye város és környékének önálló turisztikai célponttá fejlesztése. - Rendezvények, programok szervezésével növelni kell az idelátogatók számát.


oldal 92

Az idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztési elképzelések A Gazdasági Program olyan turisztikai fejlesztési tervek kidolgozását tûzi ki feladatul, ami városi és kistérségi szinten megfelel a megyei, régiós és országos koncepciókban megfogalmazott elvárásoknak. A program idõtávjára vonatkozó operatív feladatok: - Idegenforgalmi Koncepció megalkotása - Termál- és ökoturisztikai ágazatok kiemelt kezelése - Turisztikai kiadványok készítése (pl.: füzet, prospektus, túratérkép stb.) - A jelenlegi termálfürdõ fedetté alakítása, gyógy-szolgáltatással való bõvítése. - kemping bõvítése - A település látogatottságát, ismertségét segítõ rendezvények szervezése, marketingtevékenységgel történõ támogatása. - A településkép javítása (parkosítás, közterületi attrakciók, stb.) - A felhagyott bányatavak rekultivációjának megszervezése, egyéb hasznosítási lehetõségek (horgász, és jóléti-tó). kidolgozása. IVS: Az IVS egyik fõiránya az idegenforgalom fejlesztése, a terület több tematikus célhoz és részcélhoz is szorosan kapcsolódik. Infrastruktúra A települési infrastruktúra megfelelõen kiépített, elsõdleges feladat a szükséges karbantartási, felújítási feladatok elvégzése. Új feladat lehet a külterületi, mezõgazdasági utak karbantartása is Feladatok: - Informatikai fejlesztések az Önkormányzat intézményeiben - Utak, járdák, kerékpárutak karbantartása – felújítás esetén pályázati források - A városközpontban lévõ parkolók, járdák, illetve a közterületek burkolt részeinek felújítása, cseréje - pályázati forrásból - A meglévõ kerékpárút hálózat bõvítése (csak nyomvonal kijelölésével) IVS: A városközpont rehabilitációja, az utak, járdák, parkolók felújítása központi elemei a Stratégiának. 2.

Munkahelyteremtés feltételeinek elõsegítése

Közmunkások foglalkoztatása: havi átlagban mintegy 9 fõs foglalkoztatott létszám IVS: A Stratégia fontos eleme a meglévõ és a beruházás eredményeként megvalósuló épített környezet folyamatos karbantartása, amely nagyon jó lehetõséget teremt a közmunka keretein belüli munkavégzésre.


oldal 93

3.

A településfejlesztési politika célkitûzései

Az Önkormányzat Gazdasági településfejlesztési célkitûzései: -

Programja

tartalmazza

annak

legfõbb

Helyi vállalkozások fejlesztésének támogatása. Ipari park területének bõvítése, rendezési terv módosítása. Termálfürdõ és kemping bõvítése, fedett termál és gyógy-fürdõvé fejlesztése, bõvítése esetleg magántõke bevonásával. Pavilonsor kiépítése a termálfürdõ területén. Óvoda tetõ felújítása. Kastély és a park felújításának folytatása a megfelelõ turisztikai funkció megtalálásával. Sportcsarnok építése az iskola bõvítésével. Iskola felújítása, nyílászárók, burkolatok cseréje. Városközpont rekonstrukciója, térburkolatok, közösségi terek kialakításával. Csapadékvíz elvezetõ rendszer (belterületi árkok) rekonstrukciója. Önkormányzati belterületi utak felújítása, kerékpárutak építése. Önkormányzati intézmények (Gondozási Központ, Általános Iskola) akadály mentesítése. Temetõ létesítményeinek felújítása, építése. Korszerû hulladékkezelés bevezetése, hulladéklerakó rekultivációja. Polgármesteri Hivatal, Bajcsy úti óvoda kazáncseréje Járóbeteg szakellátás bõvítése, korszerûsítése

Ezen fejlesztési elképzelések szinte mindegyike megjelenik a Városfejlesztési Stratégiában. 4. Az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldások: Közigazgatás A Gazdasági Program a közigazgatás megfelelõ színvonalának (külön kifejezve a Polgármesteri hivatalhoz kapcsolható fejlesztéseket) biztosítására vonatkozó célokat fogalmaz meg: személyi, tárgyi, technikai feltételek megteremtése, stb. Az IVS és a program ezen fejezete közötti összhang vizsgálata nem releváns. Az épített és természeti környezet védelme Az Önkormányzat: Lépések az elfogadott környezetvédelmi program végrehajtása érdekében. Támogatja és keresi a lehetõséget a Mura folyó, illetve a Letenye közigazgatási területén lévõ természeti értékek megóvására, illetve védetté nyilvánítására. Megakadályozza a mezõgazdasági vállalkozók természetromboló tevékenységét. Letenye Város Önkormányzata

oldal 94

IVS: Az épített és természeti környezet védelme alapvetõ célja az IVS-nek

Lakás és egyéb önkormányzati helyiség gazdálkodás A Gazdasági Program ezen fejezete nem kapcsolódik szorosan az IVS célrendszerében felsorolt tematikus célokhoz és részcélokhoz. Mindazonáltal az önkormányzati ingatlanokkal való felelõs gazdálkodás alapvetése kell, hogy legyen az Integrált Városfejlesztési Stratégiának is. Egészséges ivóvíz biztosítása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés Az élhetõ város kialakításának, a fogyasztói- és közszolgáltatások fejlesztésének, mint tematikus céloknak alapvetõ feltétele. Csatornázás Az Önkormányzat céljául tûzte ki a település teljes csatornahálózatának kiépítését, továbbá a szennyvíztisztító-telep felújítását, amely fejlesztési törekvések az IVS céljaival (élhetõ város, minõségi lakókörnyezet, stb.) összhangban állnak. A város ezen fejlesztéseket pályázati forrásból kívánja megvalósítani. A helyi közutak és közterületek fenntartása Belterületi utak folyamatos karbantartása, felújítása. A település központjában az aszfaltos burkolatú járdák és parkolók pályázati forrásból történõ felújítása, burkolatuk kõburkolatra cserélése. Közterületek gondozása, köztéri építmények állagának megõrzése, a városközpont rehabilitációja. Uniós szabványos játszóterek kialakítása. Fentiek az IVS több céljával is egyezõséget mutatnak. A köztisztaság és településtisztaság fenntartása A kommunális hulladék elszállítása és ártalmatlanítása, a szelektív hulladékgyûjtés bevezetése, szemétgyûjtési akciók szervezése, stb. Fentiek az IVS több céljával is egyezõséget mutatnak. A közbiztonság helyi feladatainak ellátása Tematikus részcél: közbiztonság és megteremtése.

közlekedésbiztonság

feltételeinek

Gondoskodás az óvodáról, az alapfokú nevelésrõl, oktatásról Alapvetõ cél: a szociokulturálisan hátrányos körülmények közül érkezõ gyermekek esélyegyenlõségének megteremtése. Óvoda épület tetõcseréje, hõszigetelése, nyílászáró-cseréje Általános Iskola: magas színvonalú oktatás biztosítása, megfelelõ technikai háttér, és eszközállomány biztosítása, az iskola felújítása (tetõ, nyílászárók, stb.) Fentiek az IVS több céljával is egyezõséget mutatnak.


oldal 95

Gondoskodás az egészségügyi ellátásról Egészségügyi szolgáltatás fenntartása, mentõállomás támogatása, stb. – IVS 3. tematikus cél Gondoskodás a szociális ellátásról Gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás Közösségi tér biztosítása, valamint a közmûvelõdési, tudományos, mûvészeti tevékenység, és a sport támogatása „Fáklya” Mûvelõdési Ház és Könyvtár mûködtetése: Mûvelõdési ház felújítása Könyvtár fejlesztése, mûködtetése Sport: sportcsarnok építése Fentiek az IVS több céljával is egyezõséget mutatnak. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása 5.5.3. Területi fejlesztési tervdokumentumok (stratégiák és koncepciók) Ebben a részben azokat a programokat, koncepciókat, kell felsorolni, amelyekhez igazodik a stratégia. Te ezeket írtad például, de nem tudom, hogy igazodik-e hozzájuk, mert nem ismerem õket. Ha nem igazodnak, akkor inkább hagyjuk ki õket. • Dél-Dunántúl területfejlesztési koncepciója, • Zala megye területfejlesztési koncepciója hosszú távra, • Zala megye területfejlesztési középtávú stratégiai és rövid távú operatív programja, • Dél-Zala Murahíd kistérség fejlesztési koncepciója, • Dél-Zala Murahíd kistérség közlekedésfejlesztési koncepciója, • Dél-Zala Murahíd kistérségi erdészeti fejlesztési terv, • SAPARD Program a térség mezõgazdaság- és vidékfejlesztésérõl, • Lenti Központú Vállalkozási Övezet Fejlesztési Koncepciója, • MURA-IPARI PARK cím, • Országos Területrendezési Terv (OTrT). A stratégia elkészítése során figyelembe vett területi tervek, koncepciók: Letenye Intézményfenntartó Mikrotársulás Közoktatási Esélyegyenlõségi Programja 2007-2013 A Letenyei Statisztikai Kistérség Stratégiai Szintû Turisztikai Programja A Letenyei Statisztikai Kistérség Területfejlesztési Koncepciója


oldal 96

5.6. A stratégia fõbb belsõ összefüggései 5.6.1. A célok logikai összefüggései A célok logikai összefüggését két szinten kell elvégezni: 1. a kitûzött célok a helyzetértékelésben azonosított problémák megoldására illetve lehetõségek kihasználására épülnek-e? 2. Az egymásra épülõ célok összefüggenek-e, azaz a rész-célok elérése eredményezi-e a fõbb cél elérését? A helyzetértékelésben adott problémákat (gyengeségek) illetve lehetõségeket a vonatkozó fejezetet lezáró SWOT analízis tartalmazza. A lehetõségekben részletezettek nagy részben a város turisztikai jellegébõl és az ipar park (mint ipari és logisztikai központ) kihasználásából származó elõnyöket tartalmazzák, ami egyik alapvetése a stratégia átfogó céljának. Az átfogó célt képzõ tematikus célok, és részcélok tökéletesen összhangban vannak a város szintû helyzetértékelés által azonosított lehetõségekkel. A stratégia célrendszere és a városszintû, tematikus vizsgálat alapján azonosított lehetõségek között szoros logikai összefüggés van. A helyzetértékelésben azonosított problémák egy része szintén a turizmushoz kapcsolódik. Ezen problémákat a stratégia célrendszer turizmusfejlesztési céljai orvosolni képesek. A helyzetértékelés során a városképhez, a városközponthoz, az infrastruktúrához kapcsolható problémák megoldására tematikus célok szolgálnak a stratégiában. A város elöregedésének folyamata olyan társadalmi szintû problémája Letenyének, amely megoldására a stratégiában lefektetett célok csak közvetve képesek hatni. A célrendszer által elérhetõ eredmények középtávon lelassítják, majd megfordítják ezeket a folyamatokat (iskolai képzések, szakképzések, sport és kulturális lehetõségek, jövedelmezõ munkalehetõségek, stb.) LEHETÕSÉGEK ! ! ! ! ! ! ! !

Sokrétû turisztikai kínálat Termálvíz, kapacitás egészségturizmus potenciál Nagy kiterjedésû szõlõhegyi területek Fejleszthetõ logisztikai terület Emblematikus kulturális rendezvények Beruházások iparûzési és idegenforgalmi adóbevételek növekedése A vonzáskörzet számára kézenfekvõ rekreációs, szabadidõ térség Térségi együttmûködések szorosabbá válása (Nagykanizsa, határon átnyúló)


GYENGESÉGEK ! ! ! ! ! ! ! ! !

Elöregedés felé mutató korösszetétel Patakmedrek rendezetlensége Körzetközponti feladatok nehézkes finanszírozhatósága Iskola feltöltöttsége a szomszédos települések által biztosítható Idegenforgalmi infrastruktúra hiányosságok parkolás, kerékpárút, Egységes megjelenésû és színvonalú városközpont hiánya Rekultivációra szoruló volt bányaterület Helyenként elöregedett épületállomány Komplex turisztikai csomagok hiánya, egyenetlen szolgáltatásminõség

oldal 97

5.6.2. A célok érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatásai Az IVS célrendszerének megfogalmazásakor tudatosan került megtervezésre a városrészekre kitûzött célrendszer úgy, hogy az a legtöbb városrész esetben funkcióbõvítést eredményezzen a legkisebb mértékû funkcióvesztés mellett. A város körültekintõen, az egyes városrészek célkitûzéseit összehangoltan alakította ki célrendszerét az egyes fejlesztési területek és projektek figyelembe vételével. Minden városrészt fejlesztése a meghatározott célrendszer mentén fog megvalósulni tekintettel arra, hogy a városvezetés által meghatározott projektportfolió akár bõvülhet is. 5.7. A stratégia megvalósításának fõbb kockázatai A fejezet a stratégia szintjén azonosított kockázatokat mutatja be, tehát azon történéseket, eseményeket, melyek esetleges bekövetkezte a stratégia céljainak elérését veszélyezteti. A táblázat többek között a helyzetértékelés SWOT analízisében bemutatott veszélyek közül azokat is tartalmazza, amelyek bekövetkezési valószínûsége és a bekövetkezés által okozott hatása jelentõsnek mondható. A stratégia megvalósításának kockázatai az alábbi rendszerezés alapján lehetnek a város belsõ vagy külsõ tényezõinek körében felmerülõ kockázatok (Belsõ kockázat / Külsõ kockázat) * 1 – leggyengébb, 7 - legerõsebb Kockázat megnevezése

A tervezett fejlesztések engedélyeztetése akadályokba ütközik

A tervezett fejlesztésekhez szükséges állami támogatás megszerzése akadályokba ütközik, elmarad

Lakossági ellenállás a projekttel szemben

Valószínûség (1-7)*

3

4

2


Hatás (1-7)*

A kockázat kezelésének módja

Külsõ kockázat /Belsõ kockázat

6

Folyamatos egyeztetés az illetékes szakhatóságokkal az elõkészítés és megvalósítás során

Külsõ kockázat

7

Megfelelõ tapasztalattal rendelkezõ szakértõk kiválasztása a stratégiák és tervek elkészítéséhez

Külsõ kockázat

4

Folyamatos partnerségi egyeztetés a lakossággal, tájékoztatás

Belsõ kockázat

oldal 98

Pénzügyi, finanszírozási kockázatok

hagyományos településkép megbomlása

Vendégkör elfordulása a térség felõl Szociálisan rászorulók számának növekedése Térségi együttmûködések iránti hajlam csökkenése

5

Költségtervezés részletes árajánlatok alapján

Belsõ kockázat

3

3

Folyamatos egyeztetés az illetékes szakhatóságokkal az elõkészítés és megvalósítás során

Belsõ kockázat

2

5

Folyamatos marketing tevékenység

Belsõ kockázat

2

3

Szigorú költségvetéstervezés

Belsõ kockázat

3

5

A térségi kapcsolatok folyamatos ápolása

Külsõ kockázat

5


oldal 99

6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI 6.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegû önkormányzati tevékenységek

A városrehabilitáció keretében célszerû olyan tevékenységeket is ellátni, amelyek nem kapcsolódnak szorosan ingatlanfejlesztéshez. Ennek érdekében több eszköz is az önkormányzat rendelkezésére áll: − A gazdaságfejlesztés szempontjából a város számára rendelkezésre álló Városmarketing stratégiában foglalt célkitûzések és tevékenységek megvalósítása, amelyek vonzóvá teszik a várost az ott élõk és oda látogatók számára. A Városmarketing célja, hogy a fejlesztendõ létesítmények kihasználtsága növekedjen, a fejlesztési eredmények ismertebbé váljanak, a város által tervezett programok minél nagyobb vonzerõvel bírjanak. − A gazdaságfejlesztés szempontjából fontos tényezõ továbbá az innováció és K+F beruházások által a városba érkezõ magasan kvalifikált munkavállalók városba és városkörnyékre vonzása, a térség munkaerõpiaci helyzetének folyamatos monitoringja. − A város törekvései között szerepel olyan potenciális befektetõi réteg felkutatása, amely magántõke bevonásával erõsíti a közcélú beruházások jelentõségét is. Bizonyos esetekben kedvezmények nyújtását vállalja a magántõke mobilizálása érdekében. A város ösztönözi a funkcióvesztett, kiüresedett, használaton kívüli épületek hasznosításának elõnyben részesítését, ily módon a már meglevõ épületállomány hasznosítása, rehabilitációja is megtörténik. 6.2. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások

A városfejlõdésre befolyást gyakorló elemeket (társadalmi, gazdasági, környezeti, építészeti) integráltan kell kezelni. Letenye tervein szakemberekbõl álló munkacsoport dolgozik. A városfejlesztõ cég koordináló funkciót tölt be a projektben. A szervezethez fog tartozni minden városfejlesztési projekt a jövõben (kulturális, környezetvédelmi, közlekedési, infrastrukturális, lakás-felújítási és esélyegyenlõségi fejlesztések). A munkához szükséges eszközöket és adatokat Letenye Önkormányzata biztosítja. A városfejlesztési társaság a projektek menedzselését végzi majd. Feladata a városfejlesztési projektek összehangolása, koordinálása és a projektindikátorok nyomon követése a fenntartás idõszakában. A menedzsment szervezet legalább három állandó taggal mûködik majd. A városfejlesztési akciók feladatainak ellátása érdekében további munkatársak felvételére lesz mód, akik megbízási szerzõdéssel látják majd el munkájukat. Letenye Város Önkormányzata

oldal 100

A hatékony együttmûködés érdekében kijelölésre kerül egy projektmenedzser, aki a folyamatos koordinációt végzi. A projektmenedzser jártas az Európai Unió eljárásrendjében, tapasztalatokkal rendelkezik a hazai és nemzetközi projektek lebonyolításában. A projektmenedzser munkáját segíti egy mûszaki menedzser, aki ismeri a város eddigi beruházásait, és részt vett a lebonyolításukban. A pénzügyi menedzsernek széleskörû pénzügyi ismeretekkel kell rendelkeznie a projektek sikeres lebonyolításához. Szükséges az önkormányzati vagyoni ügyekben és pályázatok lebonyolításában való jártasság. Letenye Önkormányzata biztosítja a szervezeti kereteket a fejlesztési projektek megvalósítására. Az Önkormányzat szervezete az alábbiak szerint épül fel: Az önkormányzat és egyes szervei, valamint a tisztségviselõk megnevezése: - az önkormányzat megnevezése: Letenye Város Önkormányzata; - az önkormányzati testület megnevezése: Letenye Város Képviselõ Testülete; - az önkormányzati hivatal megnevezése: Letenye Város Polgármesteri Hivatala; A polgármesteri hivatal önálló jogi személy, a közgyûlés által megállapított költségvetési elõirányzata körében mûködik költségvetési szervként. Illetékességi területe: - Letenye közigazgatási területe - Kistolmács, Murarátka, Zajk települések közigazgatási területe (Ötv. 38. § (3) bekezdése alapján. A Polgármesteri Hivatalban az alábbi irodák rendszerében mûködik: - Igazgatási Osztály – ezen belül Okmányiroda - Pénzügyi Osztály - Mûszaki Osztály - I. fokú Építésügyi Hatóság - Gyermekvédelmi és Szociális Osztály o Körzeti Gyámhivatal o Szociális Iroda -

a polgármester megnevezése: Letenye Város Polgármestere; az alpolgármester(ek) megnevezése: Letenye Város Alpolgármestere; a jegyzõ megnevezése: Letenye Város Jegyzõje

A városrehabilitációs beavatkozások végrehajtásához a városok számára szükséges ajánlott Városfejlesztõ Társaságot létrehozni. A Városfejlesztõ Társaság (VT) az ÖTM állásfoglalása szerint olyan 100%-os önkormányzati tulajdonú zártkörûen mûködõ részvénytársaság, melynek fõ tevékenysége a városrehabilitációs akcióterületek fejlesztésének végrehajtása és koordinálása. A városfejlesztõ társaság nem önkormányzati bizottságok feladatát Letenye Város Önkormányzata

oldal 101

látja el. A bizottságok meghatározzák a városrehabilitáció irányait és priorizálását, a további szakmai munkát pedig egy arra szakosodott társaságnak kell elvégeznie. A VT fõ feladata a fejlesztési, vagyongazdálkodói és városüzemeltetési feladatok intézményi szétválasztása. A fejlesztési szemlélet ellentétben a vagyongazdálkodási és üzemeltetési szemlélettel közép- és hosszútávú gondolkodást jelent, ami alapján a döntéshozók eredményt tudnak elérni. A városfejlesztõ társaság létrehozásának indokoltsága: − Hatékonyabb, rugalmasabb, átláthatóbb, piaci szemléletû menedzsmentet biztosít − Fejlesztõ társaság önkormányzati költségvetést tehermentesíteni tudja, hozzájárul a pénzügyi egyensúly megteremtéséhez − Középtávon egy olyan forrás és tervezési koordinációt valósít meg, mely révén a város rehabilitációs tevékenységei tervezhetõk lesznek, és finanszírozásuk is kiszámíthatóbbá válik − Magántõke bevonására alkalmas szervezet − A JESSICA konstrukcióra alkalmassá válhat a késõbbiekben − Tapasztalatot szereznek a városok a városfejlesztõ társaság mûködtetésében A VT mûködése középtávon: − A közszféra és a magánszféra strukturált együttmûködését teszi lehetõvé a városfejlesztésben és városrehabilitációban − Lehetõvé teszi a városfejlesztés és városrehabilitáció terheinek megosztását a közszféra és a magánszféra között − Lehetõvé teszi magántõke bevonását az önkormányzat irányításával és ellenõrzése mellett megvalósításra kerülõ városfejlesztési akciók végrehajtásának finanszírozásában − Az önkormányzati, kormányzati és EU források pénzügyi szempontból hatékonyabb (nagyobb multiplikátor hatást biztosító), szakmai szempontból jobb koordinációval történõ felhasználását teszi lehetõvé a városfejlesztésben és városrehabilitációban. Városfejlesztõ társaság létrehozása: − 100%-os önkormányzati tulajdonú kft-k létrehozása, melynek fõ tevékenysége a városrehabilitációs akcióterületek fejlesztésének végrehajtása és fenntartása − Ha az önkormányzat partnert tud bevonni min. 25+1%-kal, akkor javasolt részvénytársasággá átalakítani. − Új társaságok létrehozása esetén fontos a fejlesztési, vagyongazdálkodó és városüzemeltetési feladatok intézményi szétválasztása, de szoros intézményközi együttmûködéssel. Amennyiben a város már rendelkezik kifejezetten fejlesztési társasággal, úgy nem szükséges új társaság létrehozása, ugyanakkor szükséges bemutatni, hogy a már mûködõ társaság megfelel az alábbi kritériumoknak. − Indoklás: a fejlesztési szemlélet és a vagyongazdálkodási és üzemeltetési szemlélet közötti meghatározó különbség a városrehabilitáció szempontjából, Letenye Város Önkormányzata

oldal 102

hogy míg az önkormányzat a vagyongazdálkodási és üzemeltetéssel kapcsolatos döntéseit a rövid távú fiskális szempontok alapján hozza meg, a városrehabilitáció esetén a közép és hosszú távú gondolkodás, és az azzal összhangban levõ döntéshozatal tud eredményt hozni. − Fejlesztési szemlélet: Az önkormányzat az akcióterület fejlesztési céljának, céljainak rendeli alá az akcióterületen levõ ingatlanokat, azok értékesítését, bérbeadását, vásárlását, funkcióval való megtöltését (az IVS-ben és ezen belül ingatlangazdálkodási tervben meghatározottak szerint). Itt meghatározó a bevétel (akár adás-vétel, akár bérleti díj) fejlesztési célra való visszaforgatása. − Vagyongazdálkodási szemlélet: az önkormányzat teljes vagyonával az önkormányzati összes feladatának, kötelezettségének figyelembevételével való gazdálkodás. Ennek a fejlesztés csak egy kis eleme, az egyéb szükséges feladatok, ami akár fenntartás, mûködtetés, vagy egyéb önkormányzati költségigény, mindig elõbbre való a fejlesztésnél, ezért ott a fejlesztési szemléletmód nem tudna hangsúlyos lenni, vagy sok esetben érvényesülni. − Üzemeltetési szemlélet: itt kisebb a fejlesztési szemlélettel való ellentmondás, itt fontos, hogy az önkormányzat által mûködtetett intézmények a rendelkezésre álló keretbõl kijöjjenek, ha pedig egy intézményre nincs finanszírozás, akkor megszabaduljanak tõle. Elvárások a városfejlesztõ társasággal szemben: − Átlátható legyen: képviselõ testület számára – felügyelõ bizottságban képviselõk vegyenek részt – vállalnia kell, hogy a városrehabilitációs akció megvalósítása során az akció eredményeként keletkezõ bevételeket nem vonja el más önkormányzati célok finanszírozására, hanem visszaforgatja az akcióterület következõ lépéseinek finanszírozásába. − Megfelelõ, speciális szakembereket alkalmaz, akik le tudnak vezényelni ilyen komplex városrehabilitációs mûveleteket (általában 2-3 fõ szükséges – mûszaki, területfejlesztési, pénzügyi, építészi, közgazdasági ismeretek) − Társaság vezetõje nem lehet vagyongazdálkodási vagy üzemeltetési feladatokban érintett, alkalmazott. Mûszaki, területfejlesztési, pénzügyi, építészi vagy közgazdasági ismeretekkel szükséges rendelkezni. • Vagyonkezelõvel együttmûködés szükséges (a nevesített akcióterületi ingatlanok értékesítését, bérbeadását megelõzõen konzultál az önkormányzat vagyongazdálkodásért felelõs vezetõjével) • Amennyiben befektetõ bevonására kerül sor, és a végrehajtás indokolja a közszféra és a vállalkozó által közösen létrehozott projekttársaság felállítását, az önkormányzat részérõl minden esetben az akcióterületi rehabilitáció keretében a városfejlesztõ cég vesz ebben részt. − Az önkormányzat rendeleti úton hozza létre a városfejlesztõ társaságot azzal a céllal, hogy az akcióterületi fejlesztéseket megvalósítsa. − A rendeletben szabályozandó kérdések pl: • Önkormányzati tulajdonosi jogok gyakorlása • Akcióterületi ingatlangazdálkodás szabályozása • A vagyongyarapítás nyereségének felhasználása Letenye Város Önkormányzata

oldal 103

• • • •

Az akcióterületi fejlesztések szabályozása A városfejlesztõ társaság jogosítványai és kötelezettségei Az önkormányzat jogosítványai és kötelezettségei A városfejlesztõ társaság törzstõkéje, a városrehabilitációs fejlesztési források megszerzéséhez biztosítandó saját forrás • Együttmûködés a vagyongazdálkodó és üzemeltetésért felelõs társasággal A városfejlesztõ cég által ellátandó feladatok: • Az önkormányzati határozattal kijelölt elõször egy, majd további rehabilitációs akcióterületek teljes körû fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok ellátása. • Akcióterületi terv készítése és felülvizsgálata • Gazdaságfejlesztési elemek integrációja • A gazdasági partnerek, civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja, lakosság bevonása, tájékoztatása • Fizikai beruházásokat kiegészítõ tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel) • Fenntartás koordinációja • További pályázati és egyéb (pl. befektetõi) források felkutatása • A megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerzõdések elõkészítése és megkötése), • A terület-elõkészítési munkák irányítása (bontások, közmûépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében), • A közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenõrzése, az elkészült munkák átvétele), • Az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények (pl. közintézmények, szociális lakás stb.) esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenõrzése, az elkészült munkák átvétele), • A magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elõsegítése), • Az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok és projektek elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele), • Adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Hivatal ügyosztályaival, lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal). A Városfejlesztési kézikönyv ajánlása szerint célszerû intézményesíteni a partnerség megnyilvánulási fórumait is. Javasolt egy városi „IVS partnerségi fórum” létrehozása és a hivatal általi mûködtetése, ahol a stratégiában érdekelt civil, vállalkozói csoportok is kinyilváníthatják véleményüket. Javaslataikat, kezdeményezéseiket a stratégiai management felhasználhatja a Stratégia javítására, átformálására, stb. Letenye Város Önkormányzata

oldal 104

6.3. Településközi koordináció mechanizmusai

A területfejlesztési együttmûködések terén együttmûködések a legmeghatározóbbak.

jelenleg

a

kistérségi

szintû

Letenye Város figyelembe veszi az Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítésénél a Letenyei Kistérség Fejlesztési Koncepciójában megfogalmazott célkitûzéseket. A célrendszerek illeszkedése mellett az egyes települések felzárkóztatását is segíti. A nagyobb volumenû fejlesztésekrõl a kistérség településeivel szakmai konzultációkat és véleménycseréket folytat a város. 6.4. Ingatlangazdálkodási koncepció elkészítése

Ingatlangazdálkodási terv Az ingatlangazdálkodási terv az önkormányzat szándékait, céljait jelzi, mely segíti a rehabilitációs tevékenységek tudatos tervezését, elõkészítését. A városok középtávú terve a fejlesztési területeikre és eszközeikre vonatkozó ingatlangazdálkodási terv elkészítése. A ingatlangazdálkodási tervben megfogalmazza az önkormányzat, hogy a fejlesztési területekhez kapcsolódó ingatlantulajdonát milyen módon kívánja hasznosítani, mi az értékesíthetõ, rehabilitációba bevonható vagyon, és mely az, amelyet hosszú távon önkormányzati tulajdonban és kezelésben kíván az önkormányzat tartani. Stratégiai ingatlangazdálkodás Az ingatlangazdálkodási terv elkészítésének célja, hogy a forgalomképes ingatlanjait a város stratégiai ingatlangazdálkodás keretében hasznosítsa. Fontos, hogy forgalomképtelen ingatlanjai esetében is felmérje a város, hogy azok hogyan állíthatóak a városfejlesztõ célok szolgálatába. A fejlesztések fenntarthatóságát nagymértékben segítik a fejlesztési célokkal összehangolt ingatlangazdálkodási intézkedések. Amennyiben egy önkormányzat fejlesztései átláthatóak és kiszámíthatóak, a tõke is sokkal szívesebben vesz részt a városmegújítási folyamatokban saját beruházásaikkal. Akcióterületi ingatlangazdálkodás Az önkormányzat feladata, hogy az egyes akcióterületen található forgalomképes illetve forgalomképtelen ingatlanok fejlesztési lehetõségét felmérje. Az egyes akcióterületek fejlesztéseihez szükséges ingatlanok tulajdonviszonyait rendezni szükséges, a szennyezett területek felvásárlása, kármentesítése, közmûvesítése az értékesítés érdekében külön vagyongazdálkodási stratégia elkészítését követeli meg az önkormányzattól.


oldal 105

Jelenleg ennek hiányában irányelveket fogalmazunk meg a stratégia kialakítására és bemutatjuk a város területén található forgalomképes és forgalomképtelen ingatlanok állományát. Az Önkormányzat ingatlanvagyona a következõ:

Vagyonelem megnevezése

Ingatlan db száma

Forgalomképtelen törzsvagyon (nem 186 értékesíthetõ, nem terhelhetõ, a kötelezõ feladatok ellátását biztosító vagyon) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon 23 (meghatározott feltételekkel értékesíthetõ, illetve megterhelhetõ vagyon) Egyéb (forgalomképes vagyon, amely 209 szabadon értékesíthetõ és megterhelhetõ)

Értéke

Az összes vagyonból a vagyon részarány a

1.168.860. ezer

49 %

673.856. ezer

29 %

22 % 216.738.ezer

A vagyonelemek besorolása: 1. Törzsvagyon • Forgalomképtelen vagyon • Korlátozottan forgalomképes vagyon 2. Egyéb forgalomképes vagyon A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó fõbb ingatlanok a közterületek, utak, járdák, vízelvezetõ árkok, közterek, temetõ. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó fõbb vagyonelemek: a Polgármesteri Hivatal, és az intézmények elhelyezésére szolgáló épületek, közmû létesítmények Az intézmények elhelyezésére szolgáló ingatlanok abban az esetben, ha az önkormányzati feladatot a Képviselõtestület döntése értelmében más módon oldja meg és így az önkormányzati feladat ellátásához feleslegessé vált, a Képviselõtestület minõsített többségi döntésével forgalomképessé nyilváníthatja. Egyéb vagyon körébe tartoznak a következõ ingatlanok: lakások, üzletek lakótelkek, egyéb telkek, külterületi- és zártkerti területek, illetve a következõ más vagyon: Kisés nagy értékû ingó eszközök, melyet a Képviselõ testület nem sorol a törzsvagyon körébe. A vagyon vagyonelem szerinti megoszlása: Kedvezõtlen, mert nagy a forgalomképtelen, illetve a korlátozottan forgalomképes vagyon aránya. A 2008. évi állapot szerint Letenye 408 db ingatlannal rendelkezett, melynek 76 %-a belterületi ingatlan. Ezek becsült értéke jelenleg mintegy 2 milliárd forint. Az összes Letenye Város Önkormányzata

oldal 106

ingatlan több mint fele forgalomképes, a fennmaradó rész, mintegy 1,1 milliárd forintnyi könyv szerinti értékû ingatlan forgalomképtelen, vagy csak korlátozottan forgalomképes. Ingatlangazdálkodási stratégia fõbb elemei Az ingatlangazdálkodási stratégia fõbb elemeit forgalomképes vagyontárgyak, részben forgalomképes vagyontárgyak és forgalomképtelen vagyontárgyak, illetve a rendezési tervben meghatározott fejlesztési feladatok szerint mutatjuk be a következõ alfejezetben. Forgalomképes vagyontárgyak szerint: • Önkormányzati lakások 90-es évek nagyszámú lakáseladása óta hiány tapasztalható, szükséges lenne lakások vásárlása és új lakások építése. • Egyes önkormányzati intézmények: szerkezetváltások, ágazati stratégiák módosulásai miatt módosult használatú ingatlanok értékesítése Önkormányzati tulajdonú beépítésre szánt területek: értékesítési célból mára csak korlátozottan állnak rendelkezésre. • Önkormányzati tulajdonú beépítésre nem szánt területek: jellemzõen a mezõgazdasági mûvelésre alkalmas területek. Számuk a városban elenyészõ. • Részben forgalomképes vagyontárgyak szerint: • ÖTV szerinti alapellátást szolgáló önkormányzati intézmények (pl. iskola, könyvtár, egészségügyi, kulturális intézmények). Az épületek hasznosítása során vizsgálható az üzemeltetési költségek csökkentése érdekében történõ külsõ tõkebevonás lehetõsége, pl. kiegészítõ funkciók megjelenése külsõ üzemeltetõvel). • A városi létet meghatározó önkormányzati épületek (pl. kastéy). A kötött funkció miatt nem javasolt eladásuk, de a mûködtetésre bevont külsõ forrás vizsgálata itt is javasolt. Forgalomképtelen vagyontárgyak szerint (közterülete) • Önkormányzati utak, terek, közparkok: az alapvetõ feladatuk mellett vizsgálandó az üzemeltetési, fenntartási költségek csökkentésének módja (pl. rendezvények helybiztosítása miatti bérleti díj, reklámszabályozás, stb. • Önkormányzati erdõk: a nem védelmi célú erdõk (parkerdõ, jóléti erdõ) esetén lehet egyéb hasznosításról beszélni (erdei utak, mûtárgyak) lsd. mint korábban. Rendezési tervben meghatározott fejlesztési feladatok szerint: A stratégia sikerességét döntõen befolyásolja az utak, közmûvek megfelelõ kialakítása, biztosítása az egyes ingatlanok fejlesztése és értékesítése esetében.


oldal 107

7. PARTNERSÉG

7.1. Kooridnáció és intézményi keretei

Az integrált városfejlesztési stratégia készítésének koordinátora Letenye Város. A város menedzsment funkcióit az önkormányzat (képviselõtestület, bizottságok, polgármesterei hivatal) és bizonyos intézményei látják el. Ezeket a kapcsolati rendszereket folyamatosan fejleszteni kell, hogy az újabb kihívásoknak megfeleljen, és hatékonyan valósítsa meg a város fejlesztési elképzeléseit. A koordináció feladatának ellátása, és az intézményi keret biztosítása tehát jól lehatárolható, a város mûködtetésével foglalkozó önkormányzat és intézményei biztosítják az IVS megvalósításának szervezeti kereteit is. Letenye Város Önkormányzatának Szervezeti és Mûködési Szabályzata szerint a Városfejlesztési Bizottságkezdeményezi, irányítja és koordinálja a város fejlesztési programjainak, koncepcióinak kidolgozását, és koordinálja a városfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kialakítása szakmailag a városfejlesztéshez kapcsolódik a legszorosabban, hiszen annak egy támogató tevékenysége kell, hogy legyen.

7.2. Társadalmi részvétel, intézményesített együttmûködés

A város egészére és a városrészekre vonatkoztatott problémák és célok valamint megoldási javaslatok egyeztetése az érintett lakossággal szükséges és elengedhetetlen a város közös jövõjének tervezése során. A társadalmi részvétel biztosítása a lakossági vélemények meghallgatásán, fórumok tartásán keresztül képes leginkább bevonni az IVS-ben érintett szereplõket. A lakosság bevonása a széles társadalmi közvéleményt elérõ események rendezésén keresztül képzelhetõ el leginkább. Ennek leghatásosabb formája a lakossági megkérdezés, fórum, melynek keretében szóróanyagokkal, prospektusokkal tájékoztatják az érdeklõdõket.

7.3. Partnerek beazonosítása, kapcsolatépítés

A partnerség megvalósítója Letenye Város Önkormányzata. Bár a Városfejlesztési kézikönyv nem tér ki rá, mégis fontos a városi (önkormányzati) intézmények, szervezetek közötti partnerség ápolás, fejlesztése. A partnerség erõsítésével az intézmények mûködése is hatékonyabbá válik, és ezáltal a városmenedzsment és érdekérvényesítõ képessége is javulna. Letenye Város Önkormányzata

oldal 108

A hosszú távú hatások elérése érdekében elengedhetetlen a partnerség fenntartása a stratégia megvalósításában; folyamatos kommunikáció, egyeztetés és együttmûködés szükséges az ágazati vagy tematikus irányokkal kapcsolatban az ágazati vagy tematikus célokban közvetlenül érintett partnerekkel. Fontos a tervezett fejlesztések által érintettek véleményének megismerése, ötleteik, javaslataik beépítése a beavatkozások elfogadottságának és hatásának javítása érdekében. Lehetséges partnerek: 1. civil szervezetek, (tevékenységi kör, vagy cél alapján strukturáltan kialakítva) (Az IVS útmutató ajánlásának megfelelõen kiemelt fontossággal bír a „horizontális politikák” érvényesítésén dolgozó szervezetek bevonása is – esélyegyenlõség, környezet – és természetvédelem, stb.) 2. helyi vállalkozások (kis- és nagyobb vállalatok egyaránt, általában a helyi sajátosságokhoz illeszkedve különbözõ csoportokban, ágazati vagy tematikus struktúrában) 3. célszerû kiterjeszteni a partnerséget a felnõttképzés és a kulturális élet helyi intézményeire. A közös munkába való minél szélesebb körû képviselet érdekében a Letenyéért Közéleti Egyesület és a Roma és Beás Érdekvédelmi Szövetség civil szervezetek lehetnek kiemelt partnerek. A helyi vállalatok közül a jelentõsebb gazdasági, foglalkoztatási tényezõvel bíró vállalatok (OWI Zala Bt. , ZALAERDÕ Rt., Antal Kft.,) képviselete is fontos lehet a hatékony együttmûködésben. A partnerség kialakítása a következõ intézkedések keretében képzelhetõ el: - Partnerségi hálózatok feltérképezése - Partneri hálózatok differenciálása az ágazati vagy tematikus célok alapján - A kommunikációs csatornák feltérképezése, fejlesztése - A partnerek jellemzése kommunikációs szempontból - Partnerek megkeresése A kialakult partneri kapcsolatok viszonylatában fontos feladat: Partnerekkel való kapcsolatok intézményesített keretének biztosítása


oldal 109

8. MONITORING Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában bemutatott projektek sikeres megvalósulása érdekében célszerû az „operatív menedzsmenten” belül egy olyan koordinációs testületet felállítani, amely rendszeres idõközönként beszámolót ad a Közgyûlés felé az akcióterületi fejlesztések elõrehaladásáról. A számszerûsített mutatók értékének mérése a feladata. Az alábbi indikátorokat a projekt végrehajtása során kötelezõen mérni kell funkcióbõvítõ városrehabilitáció esetén:

Mutató neve

Típus

Mértékegység

A fejlesztéssel output érintett terület nagysága A fejlesztések által érintett output lakosság létszáma A konstrukció által teremtett eredmény munkahelyek száma Új városi eredmény funkciók betelepedése Lakossági hatás elégedettség A fejlesztés eredményeként indukált eredmény magánerõs beruházás volumene Akcióterületen az ingatlanok bérbe adásának, hatás értékesítésének növekedése évenként


Minimálisan Célértéke elvárt elérésének célérték idõpontja

Mutató forrása

ha

Kedvezményezett jelentései

fõ

KSH, népszámlálás, önkormányzati nyilvántartás

db

Önkormányzati nyilvántartás, építési naplók

db

Kedvezményezett jelentései

%

Utólagos felmérés

Ft

Önkormányzat számítása

%

Önkormányzat számítása

oldal 110

A fenti mutatókon kívül célszerû az IVS-t évente áttekinteni, 3-5 évente aktualizálni. Az IVS áttekintésére célszerûen évenként kerül sor, kapcsolódva az egyes akcióterületi fejlesztések éves értékeléséhez. Az áttekintés során megállapításra kerülnek a fejlesztés „output” és „eredmény” jellegû indikátorainak értékei, ezek alapján értékelésre kerül a célok irányába történõ elõrelépés mértéke. A Városfejlesztési kézikönyv további forrásokat is ajánl, amelyek alapját képezhetik az IVS-hez kapcsolódó hatékony monitoring tevékenységnek: • Az „IVS partnerségi fórum” véleménye, visszajelzései • Elkészült ágazati stratégiák vagy nagyobb léptékû területi tervek hatása • Szabályozási és gazdálkodási környezet változása • Egyéb, nagyobb léptékû fejlesztések elkészülte, esetlegesen tervezett fejlesztések elmaradása Az éves áttekintés kizárólag kisebb korrekciók végrehajtására szolgál, amely korrekciókat és azok kiváltó okit rögzíteni, és nyilvánossá tenni (IVS Partnerségi Fórum) szükséges. A korrekciók elfogadása az Önkormányzat hatásköre. Az IVS részletesebb, a helyzetelemzést, a stratégiai célokat és a beavatkozásokat is érintõ aktualizálásra, felülvizsgálatra általában 3-5 évente van szükség. Az aktualizálás során célszerû az IVS „hatás” jellegû indikátorait is vizsgálni és értékelni. Az IVS középtávú idõtartama alatt új Önkormányzati Gazdasági Program is készülhet. Az Önkormányzati Gazdasági Program és az IVS összhangját folyamatosan biztosítani kell, ezért célszerû az IVS célrendszerének, logikájának áttekintése új gazdasági program megalkotása elõtt.


oldal 111

LETENYE VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Recommend Documents