LESENCETOMAJ község
Településfejlesztési koncepció kiegészítése
Gubacsi malom és Laktanya területek
Elfogadva 2014. február 5-én
Megrendelő: Lesencetomaji Község Önkormányzata 8318 Lesencetomaj, Kossuth L. u. 51. Tel.: +36 87 536-035 E-mail:
[email protected]
Tervező: Akcióterv Mérnöki Iroda Kft 9730 Kőszeg, Bechtold I. u. 7. Tel/fax.: +3670/41-30-431 E-mail:
[email protected]
2014. február 5.
A településfejlesztési koncepciót megalapozó vizsgálat 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai 1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek 1.7. A település társadalma 1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség 1.7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok 1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések, vallási közösségek stb.) 1.8. A település humán infrastruktúrája 1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) 1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása 1.9. A település gazdasága 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre 1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői 1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése 1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) 1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) 1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere 1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program 1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere 1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység 1.10.4. Foglalkoztatáspolitika 1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás 1.10.6. Intézményfenntartás 1.10.7. Energiagazdálkodás 1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások 1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata 1.12.1. Természeti adottságok 1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet 1.12.2.1. tájtörténeti vizsgálat 1.12.2.2. tájhasználat értékelése 1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek 1.12.3.1. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek 1.12.3.2. nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék 1.12.3.3. ökológiai hálózat 1.12.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése 1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei 1.13.1.1. szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek 1.13.1.2. zöldfelületi ellátottság értékelése 1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái
2
1.14. Az épített környezet vizsgálata 1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata 1.14.1.1. a település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata 1.14.1.2. az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok 1.14.1.3. beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek 1.14.1.4. funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatos) 1.14.1.5. alulhasznosított barnamezős területek 1.14.1.6. konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület 1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata 1.14.2.1. telekmorfológia és telekméret vizsgálat 1.14.2.2. tulajdonjogi vizsgálat 1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter 1.14.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése 1.14.5. Az építmények vizsgálata 1.14.5.1. funkció, kapacitás 1.14.5.2. beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) 1.14.5.3. magasság, szintszám, tetőidom 1.14.5.4. településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok 1.14.6. Az épített környezet értékei 1.14.6.1. településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag 1.14.6.2. régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület 1.14.6.3. védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők 1.14.6.4. világörökségi és világörökségi várományos terület 1.14.6.5. műemlék, műemlékegyüttes 1.14.6.6. műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely 1.14.6.7. műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet 1.14.6.8. nemzeti emlékhely 1.14.6.9. helyi védelem 1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái 1.15. Közlekedés 1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok 1.15.2. Közúti közlekedés 1.15.3. Közösségi közlekedés 1.15.3.1. közúti 1.15.3.2. kötöttpályás 1.15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés 1.15.5. Parkolás 1.16. Közművesítés 1.16.1. Víziközművek 1.16.1.1. vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) 1.16.1.2. szennyvízelvezetés 1.16.1.3. csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés 1.16.2. Energia 1.16.2.1. energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek) 1.16.2.2. megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei 1.16.2.3. az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése 1.16.3. Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) 1.17. Környezetvédelem (és településüzemeltetés) 1.17.1. talaj 1.17.2. felszíni és a felszín alatti vizek 1.17.3. levegőtisztaság és védelme 1.17.4. zaj- és rezgésterhelés 1.17.5. sugárzás védelem 1.17.6. hulladékkezelés
3
1.17.7. vizuális környezetterhelés 1.17.8. árvízvédelem 1.17.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák 1.18. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) 1.18.1. építésföldtani korlátok 1.18.1.1. alábányászott területek, barlangok és pincék területei 1.18.1.2. csúszás-, süllyedésveszélyes területek 1.18.1.3. földrengés veszélyeztetett területei 1.18.2. vízrajzi veszélyeztetettség 1.18.2.1. árvízveszélyes területek 1.18.2.2. belvízveszélyes területek 1.18.2.3. mély fekvésű területek 1.18.2.4. árvíz és belvízvédelem 1.18.3. egyéb 1.18.3.1. kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) 1.18.3.2. mélységi, magassági korlátozások 1.18.3.3. tevékenységből adódó korlátozások 1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely 1.20. Városi klíma 2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése A vizsgálatok alapján a tényleges állapotok elemzése, egymásra hatásuk összevetése, folyamataik elemzése 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A tényleges állapot értékelése, továbbá a szélsőséges, a települési környezettel szemben támasztott általános követelményeknek ellentmondó, problematikus témakörök kiemelése. A település adottságainak, lehetőségeinek és a fejlesztés korlátainak összefoglalása, a településveszélyeztető hatások alapján készített kockázatértékelés figyelembevételével. 3.1.1. A folyamatok értékelése 3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése 3.1.3. A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata 3.2. Problématérkép/értéktérkép A település problémáinak és értékeinek összefoglalója térképi formában, a területi lehetőségek és korlátok térképi ábrázolása 3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek 3.3.1. településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása 3.3.2. szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) 3.3.3. egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) Településfejlesztési koncepció kiegészítés I. A településfejlesztési koncepció jövőképe 1.1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan 1.3. A településfejlesztési elvek rögzítése
2. Célok
2.2. Részcélok és a beavatkozások területei egységeinek meghatározása 2.2.1. A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata 2.2.2. A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre
3. Kiinduló adatok a továbbtervezéshez
3.1. A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása
4
3.2. A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére és a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra 3.3. Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésére
4. A megvalósítás eszközei és azok nyomonkövetése
4.1. A koncepció megvalósítását szolgáló eszköz- és intézményrendszer 4.2. Javaslat a koncepció és a változások nyomon követésére, a felülvizsgálat rendjére
5
Önkormányzati döntés a koncepció elfogadásáról
6
A településfejlesztési koncepció kiegészítést megalapozó vizsgálat 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Lesencetomaj Veszprém megye nyugati részén, a Keszthelyi-hegység északkeleti oldalán, a Tapolcaimedence szélén, a Lesence-patak mellett terül el. A Tapolcai járás része. Csak közúton közelíthető meg, ezek közül a 84-es főút és a Tapolcára menő 7301 jelű összekötő emelendő ki. A koncepció kiegészítésével érintett tervezési területek a volt 7301 jelű összekötő út, ma már 77-es főút mentén találhatóak az igazgatási terület keleti szélén. Az egyik a volt laktanya terület, amely a központi belterülettől távol (4 km-re), de Tapolca belterületéhez simulva helyezkedik el. Korábban honvédségi funkciót töltött be. Később az állam a tulajdonosi jogokat a települési önkormányzatnak adta át. A barnamezős terület két részre osztható, a beépítéssel nem rendelkező nyugati vonulat, azaz az egykori lőtér, míg a keleti felén az egykori laktanya területe. A másik tervezési terület a Lesence-patak és a 77-es főút út és Lesence-patak találkozásánál fekszik, a Gubacsi malom. Itt jelenleg is turisztikai hasznosítás folyik, amelyet erősíteni kellene. 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata A település a 2000. évi CXII. törvénynek (továbbiakban: Balaton tv.) hatálya alá tartozik. A koncepció kiegészítése figyelemmel van a hatályos Balaton törvényben rögzített térségi övezetekre és olyan javaslattal él a jövőbeni területfelhasználás helyes megválasztására, amely ezen jogszabály előírásait kielégíti. A koncepció kiegészítés szempontjából talán legfontosabb, hogy a tervezési terület a volt laktanya vonatkozásában település térség (pl: 088/7 hrsz), míg a tőle nyugatra lévő volt lőtér 088/8 hrsz kivett területe egyedileg meghatározott térség területéhez tartozik. 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény (OTrT) övezetei közül az alábbiak érintik Lesencetomaj módosítással érintett részterületeit:
Országos ökológiai hálózat övezete - 3/1. számú melléklet
Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete - 3/3. számú melléklet
Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete - 3/5. számú melléklet
Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete - 3/6. számú melléklet
Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete - 3/7. számú melléklet
Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete - 3/8. számú melléklet
Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete - 3/9. számú melléklet
8
Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete - 3/11. számú melléklet
2000. évi CXII. Törvény Lesencetomaj község igazgatási területét érintő országos és térségi fejlesztési elképzelések, övezetek, elképzelések: 2000. évi CXII. Törvény - a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról- (továbbiakban: Balaton törvény) alapján. a. Szerkezeti Terve
Országos Területrendezési Terv- Az Ország Szerkezeti terve A tervezés szempontjából talán legfontosabb, hogy a volt laktanya vonatkozásában település térség (pl: 088/7 hrsz),erdőgazdálkodási térség míg a tőle nyugatra lévő volt lőtér 088/8 hrsz kivett területe egyedileg meghatározott térség, mezőgazdasági térség területéhez tartozik. Ennek megfelelően a 088/7 hrsz területén kissé érintve a 088/8 hrsz-t került vizsgálható beépítésre szánt terület, így akár gazdasági jellegű területfelhasználás kijelölésére és az egyedileg meghatározott térség területén pedig sport, szabadidő, turisztikai cél megjelölése.
9
A Balaton törvény szerinti erdőgazdasági övezet lehatárolása a tényleges erdőterületek határainak és használati módoknak megfelelően kell majdan vizsgálni és pontosítani. A mezőgazdasági térséghez tartozó területeket a területfelhasználás jelegének megfelelőn kell vizsgálni és lehatárolni. A Gubacsi malom területe mezőgazdasági térség övezetébe fekszik. A mezőgazdasági térség övezetének terület 1020 ha-t ölel fel a község határában. Annak 1,2 ha-s csökkentése 0,11 %-s eltérést mutat, amely megfelel a törvényben foglaltaknak.
Btv 2/A.§ „15. települési terület: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, a település meglévő és tervezett beépítésre szánt és a belterületen lévő beépítésre nem szánt területeknek az együttese, kivéve az egyedileg meghatározott térség (bányaüzemek, hulladéklerakó helyek, turisztikai fejlesztési területek), valamint az építmények által igénybe vett térség területeit és a külön övezetet alkotó gazdasági területeket;” A volt laktanya tervezési területen áthalad a tervezett 77. sz. főút új Tapolcát elkerülő nyomvonala. A kijelölésénél a Balaton törvény nyomvonalát vettük figyelembe, ez azonban kismértékben eltér a Tapolca város rendezési tervében rögzített nyomvonaltól (Tapolcán kissé délebbre halad attól). Tekintettel arra, hogy kicsiny szakaszt érint Lesencetomaj község igazgatási területén a 77-es főút javasolt új nyomvonal, így a csatlakozásánál Tapolca város rendezési tervét vettük figyelembe: Egyéb vonatkozásban a tervezési területek mentén a 77-es főút megegyezik a volt 7301 jelű összekötő út nyomvonalával. A Balaton törvény szerinti erdőgazdasági övezet lehatárolása a tényleges erdőterületek határainak és használati módoknak megfelelően kerül pontosításra. b) Magterület övezete (Ö-1), Ökológiai folyosó övezete (Ö-2), Puffer terület övezete (Ö-3)
10
Magterület, ökológiai folyosó és puffer területek övezete A laktanya tervezési terület határa mentén találunk pufferterület övezetét. A tervezési terület erdőgazdálkodási térségként jelölt részletek lehatárolását a bejegyzett erdőhatározat szerint kell elvégezni. A lőtér területet nem érinti az övezet területe. A Gubacsi malom esetében a Btv 25.§-a szerinti feltételek fennállnak. A terület történelmi beépítéssel bír, jelenleg falusi turizmus céljára hasznosítják. Az itt kialakítást nyert szálláshely szolgáltató illeszkedik a puffer terület által támasztott követelményeknek. Az érintet két ingatlan művelésből már kivont terület. c) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (M-3), kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (E-3) A Gubacsi malom területét érinti a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (M-3) területe új beépítésre szánt terület kijelöléséhez szükséges a területrendezési hatósági eljárás lefolytatása az 1996. évi XXI. tv 23/D. § (3) bekezdése értelmében. A területrendezési hatósági eljárás lefolytatását, illetve a 2003. évi XXVI. tv 12/A§-ában foglalt +/- 5 %-os eltérési szabály alkalmazását a jogszabályok lehetővé teszik.
11
A 088/2; 088/3 és 088/4 hrsz-ú ingatlanok hasonlóan a volt laktanya tömbjéhez nem részei az E-3 jelű kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetnek.
Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (M-3), kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (E-3)
Btv 41. § A ki váló termőhelyi adottságú szántóterület övezet (M-3) tekintetében az OTrT-ben meghatározott kiváló termőhelyi adottságú szántóterület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók: a) csak a fenntartható minőségi termelést szolgáló - a talaj fizikai, kémiai, biológiai védelmét biztosító agrotechnikai módszerek alkalmazhatók; b) csak a termőhelyi adottságokat megőrző területhasználat folytatható. Btv „44. § A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezet (E-3) tekintetében az OTrT által meghatározott kiváló termőhelyi adottságú erdőterület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások érvényesek: a) az övezetbe tartozó területeket az illetékes erdészeti hatóság állásfoglalása alapján a tényleges kiterjedésnek megfelelően a településrendezési eszközökben kell lehatárolni;
12
b) az a) pontban lehatárolt területek a településrendezési eszközökben csak erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolhatóak.” d) Általános mezőgazdasági terület övezete (M-1), Kertgazdasági terület övezete (M-2), Erdőterület övezete (E-1), Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (E-2) A koncepció által érintett tervezési terüleleteken M-1 általános mezőgazdasági terület található a volt lőtér északkeleti szegletében, a 088/8 hrsz-ú ingatlan 7 ha-os részét érintve. Az övezet területéhez tartozó alrészlet 7 ha-os részén a lovasturizmus fejlesztésére, új gazdasági telep, birtokközpont kialakítására is sor kerülhet.
Általános mezőgazdasági terület övezete (M-1), erdőterület övezte (E-2)
Btv „39.§ (1) Az általános mezőgazdasági terület övezetén (M-1): a) szántóművelési ágban lévő területen 20 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető; b) szántóművelési ágban lévő területen 20 ha és azt meghaladó telekméret esetén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 0,3%-át, és az 1000 m2-t nem haladhatja meg;
c) gyepművelési ágban lévő területen 5 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető; d) gyepművelési ágban lévő területen 5 ha és azt meghaladó telekméret esetén hagyományos, almos állattartó, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%-át és az 1000 m2-t nem haladhatja meg; e) szőlőművelési ágban lévő területen - a g) pontban foglaltak kivételével - 2 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető; f) a szőlőművelési ágban lévő területen - a g) pontban foglaltak kivételével - 2 ha és azt meghaladó telekméret esetén a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 2%-át, és a 800 m2-t nem
haladhatja meg; g) a Balaton jogi partvonalával nem érintkező, szőlőműveléssel hasznosított 2 ha alatti területű telkekkel rendelkező tulajdonos - ha az egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál
13
nagyobb - a szőlője művelésével, fel dolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési tevékenysége engedélyezhető csak az egyik, a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévő telkén. A beépíthető terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1%-át, egyúttal a beépített telek beépítettsége a 25%-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági terület övezetén lévő telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági terület övezeti előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére feljegyezni; h) gyümölcsművelési ágban lévő területen 3 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető; i) gyümölcsművelési ágban lévő területen 3 ha és azt meghaladó telekméret esetén a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%-át, és az egyes épületek alapterülete az 1000 m2-t nem haladhatja meg;
j) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni; k) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet - a lovasturizmus céljait szolgáló épület kivételével - tómedertől legkevesebb 1000 méter, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 200 méter távolságra lehet elhelyezni. A lovasturizmus céljait szolgáló építmények és műtárgyak elhelyezéséről a településrendezési eszközökben kell rendelkezni; l) lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el; m)151 a környezetvédelmi és tájképvédelmi szempontból nélkülözhetetlen mezővédő, útvédő fásításokat a településrendezési eszközökben meghatározott módon kell telepíteni; n) a vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani. (2) Új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki - parti és partközeli településen az adott településhez tartozó, a sem partinak, sem partközelinek nem minősülő településen pedig a birtokközpont építési helyéül szolgáló település és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó - legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. A magterület, ökológiai folyosó és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben szabályozott területeken a birtokközpont nem alakítható ki. A beépített terület nagysága a birtok összterületének 1%-át és a beépített telek területének 25%-át nem haladhatja meg. (3)152 A majorok és gazdasági telephelyek gazdasági célú hasznosítását a településrendezési eszközökben kell szabályozni gazdasági területként, ahol környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenység folytatható. (4) Az övezetben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben különleges beépítésre szánt terület települési területfelhasználási egységként meghatározott területek közül a nagy bevásárlóközpontok és nagy kiterjedésű kereskedelmi célú területek kialakítása nem engedélyezhető.” Btv „42. § Az erdőterület övezetén (E-1): a) a szőlő művelési ágban történő hasznosítás - a szőlő termőhelyi kataszteri területbe is besorolt területeken - az erdészeti hatóság által engedélyezhető; b) a védett erdőben csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken természetvédelmi bemutatási, kezelési, illetve erdészeti célból szabad építményt elhelyezni; c) a nem védelmi célú erdőben épületet 10 ha-nál nagyobb földrészleten legfeljebb 0,3% beépítettséggel lehet építeni; d) fokozottan védett természeti területeken lévő erdők kivételével az erdők szabad látogathatóságát - tulajdoni állapottól függetlenül - biztosítani kell; e) a védőerdők kivételével kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad; f) új vadaskert létesítése nem engedélyezhető; g) terepmotorozás, terepautózás nem engedélyezhető.” e) Világörökség és világörökség várományos terület
14
Világörökség várományos terület A koncepció kiegészítésével érintett területek Lesencetomaj község és Tapolca város területével egyetemben a Balaton törvény alapján világörökség várományos terület övezetének része. A helyi építési szabályzat meglévő és jövőbeni előírásait a jogszabály szerinti tájkép védelmét és kulturális örökség fennmaradását szolgáló előírásokkal is ki kell egészíteni.
Btv 28. § (1) A világörökség és világörökség-várományos terület övezetének (T-3) területét - a kulturális örökségvédelmi hatóság állásfoglalása alapján - a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni, és e törvény előírásait a településrendezési eszközökben lehatárolt területen kell érvényesíteni. (2) A világörökség és világörökség-várományos terület övezete (T-3) tekintetében az OTrT által meghatározott kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület országos övezetre, valamint a világörökség és világörökség-várományos terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a tájalkotó elemek összhangjának megőrzése érdekében a helyi építési szabályzatban a tájképet és a kulturális örökség elemeinek védelmét szolgáló szabályozást kell meghatározni. f) Turisztikai fejlesztési terület övezete (Ü-1) A volt lőtér 088/8 hrszú területének északkeleti (7 ha-os) szögletének kivételével az egész telek, illetve a tervezési területen kívüli nyugati földrészletek is az övezet részét képezik. Az övezet területén jelentős beépítés nem található. Az övezet előírásait a rendezési terv készítésének szakaszában lehet figyelembe venni és érvényesíteni.
15
Turisztikai fejlesztési terület övezete (Ü-1)
Btv „45. § A turisztikai fejlesztési terület övezetén (Ü-1): a) az 5 ha-nál nagyobb telkek építhetők be, legfeljebb 10%-os beépíthetőséggel; b) az épületeket a rendeltetés és a helyi építészeti és táji adottságához igazodva kell megtervezni, és az építési engedély iránti kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni; c) a telek területének legalább 50%-át növényzettel fedetten kell kialakítani; d) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos építményeik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével a terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.” 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai A településfejlesztési koncepció kiegészítése szempontjából Tapolca város településszerkezeti és szabályozási tervei az irányadóak és figyelembe veendőek. Tapolca Város Településfejlesztési Koncepciója 1999-ben, 364/1999. (XI.23.) Kt. sz. határozattal került jóváhagyásra, majd 2008-ban az Északi és Déli Laktanya területére vonatkozóan módosításra került, az Északi Laktanya területét, mint gazdasági és településközpont vegyes, a déli Laktanya területét különleges turisztikai területként határozta meg.
16
A hatályos rendezési tervnek a Pannóni –Z .Kft és Z.É. Műhely Városrendezési és Építészeti Kft által 2013-ban módosított tervdokumentációja tekintendő. Tapolca város rendezési terve is elsődlegesen a volt laktanya terület vonatkozásban fontosak, hiszen a laktanya egykoron egysége a közigazgatási terület határtól függetlenül és jövőbeni hasznosítás, infrastruktúra szerint is szerves összefüggést alkot. Tapolca város rendezési terve a volt laktanya tömb területén lévő lakótelepet – egykori tiszti lakásokat – nagyvárosias lakóterületbe sorolta. A lakóterületet kiszolgáló garázsvárost Gksz-g jelű kizárólagos területfelhasználású övezetként jelülte. A laktanya Lesencetomajhoz simuló részét pedig Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területként sorolta be. Átmenti zóna a lakóterület és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület között a településközpont vegyes terület észak-déli irányú sávja. A kijelölt területfelhasználások alkalmasak változtatás nélkül az igazgatási szempontból és tulajdonjogilag ketté vágott terület gazdasági célú fejlesztésére, az új közlekedési rendszer és közmű infrastruktúra kiépítésére. A Balaton törvény szerint a város rendezési terve jelöl egy 77-es főút tervezett nyomvonalat. Ez azonban 200-250 m-el délebbre van ábrázolva, mint a törvényben szereplő.
1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció megállapításai Lesencetomaj
község
Településfejlesztési
koncepcióját
2003-ban
fogadták
el.
A
hatályos
településfejlesztési koncepció a laktanya területet honvédelmi célú hasznosítást irányozza elő. Az időközben megváltozott tulajdonjogi állapot, azaz a laktanya megszűnt, azt Lesencetomaj önkormányzata megkapta. A volt lőtér vonatkozásában szintén honvédelmi célú hasznosítást irányozta elő. Ez egyezik a Balaton törvény övezeti előírásaiban rögzítettekkel. A hatályos koncepció a Gubacsi malom jövőképét nem rögzítette. Ezért itt ki kell egészíteni azzal, hogy az idegenforgalmat jelenleg is szolgáló funkció illeszkedjék a település turisztikai kínálatába. 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök Lesencetomaj község Településszerkezeti terve a 45/2004. (V. 25.) határozattal került megállapításra. Lesencetomaj község Szabályozási terve és Helyi építési Szabályzatát a 12/2004. (V.25..) önkormányzati rendelettel fogadták el. A módosítását a 9/2005.(XI.9.) és 26/2005. (XII.22.) önkormányzati rendeletekkel fogadták el. A laktanya tömb tervezési terület határos Tapolca város területével így annak, rendezési tervével, amelyet legutóbb a 69/2013.(IV.26.) KT határozattal és a 18/2013.(IV.29.) önkormányzati rendeltével módosítottak.
1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai Laktanya terület:
17
Lesencetomaj község északkeleti határán, Tapolca város igazgatási határa mentén találjuk a volt honvédségi területeket. A hatályos szerkezeti tervben mezőgazdasági és erdőgazdasági terület, külterület szabályozási terven M-3 jelű mezőgazdasági és erdőgazdasági övezet. A valóságban a 088/7; 088/8; 088/2; 088/3; 088/4; 088/5; 0115; 0117; 0120; 0122; 0124; 0125 hrsz ingatlanok kivett területek.
A 088/7 hrsz ingatlanon találunk erdő alrészleteket, melyeket jelen eljárásban készülő
rendezési terv is változatlanul erdőként fog besorolni. Gubacsi malom: A község igazgatási területének keleti oldalán, a 7301 jelű összekötő út és Lesence patak találkozásánál egy szálláshellyé alakított malom épületegyüttese található. A 0306 és 0284/16 hrsz ingatlanok a hatályos szerkezeti terv szerint mezőgazdasági terület, a külterület szabályozási terv szerint M-3 jelű mezőgazdasági övezetben fekszik. 1.7. A település társadalma 1.7.1. Demográfia, népesesség, foglalkoztatottság A népesség számának alakulása (forrás: KSH)
Lesencetomaj
Állandó népesség 1980 1990 2001 1231 1147 1175
2011 1181
Lakónépesség 1980 1990 1149 1109
2001 1135
2011 1130
2013 1167
A lakónépesség alakulása az elmúlt években (forrás: KSH) Év Lakónépesség 2007 1153 2008 1138 2009 1134 2010 1142 2011 1120 2012 1126 2013 1167
18
Lesencetomaj 1180 1170
Lakónépesség
1160 1150 1140 Lesencetomaj 1130 1120 1110 1100
20 13
20 12
20 11
20 10
20 09
20 08
20 07
1090
Év A népesség alakulása Lesencetomajon A népesség növekedés alapja a bevándorlás pozitív irányú népességmozgás, azaz az elvándorlást meghaladó mértékű bevándorlás. A természetes fogyás évente 15-18 fővel csökkentené a település népességét. A Tapolcai járásban 34 256 fő élt, Lesencetomajban a járás népességének 3,2 %-a lakott. A település népessége az elmúlt évtizedekben nem mutatott jelentősebb változást. A rendszerváltást követően kissé növekvő trend, míg az elmúlt évtized elején kismértékű csökkenés volt megfigyelhető. A népesség számát torzíthatja a településen működő otthon lakóinak száma.
Lesencetomaj
A népesség korcsoportok szerinti megoszlása (forrás: KSH) -14 15-39 40-59 60-69 70Összesen 122 336 421 111 140 1130
Férfi 556
Nő 574
Háztartások száma 347, családok száma 262. Száz háztartásra jutó foglalkoztatott 106. 2011-es népszámlálási adatok szerint a lakások száma 375 db, ebből lakott 332, nem lakott 43. A településen 3 üdülő található. A községben 369 fő foglalkozatott (32,65 %), 41 munkanélküli (3,6 %), 477 inaktív kereső (42,2 %) volt. A Tapolcai járásban ugyanez úgy nézett ki, hogy 13 763 foglalkozatott (40,1 %), 1916 munkanélküli (5,5 %), 11 089 inaktív kereső (32,3 %) volt .
1.7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok
19
1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések, vallási közösségek stb.) Civil szervezetek: Lesencetomaj és Lesencefalu Gyermekeiért Közalapítvány, Nyugdíjas Klub, Énekkar, Polgárőrség, Sportegyesület, Vöröskereszt helyi szervezete. 1.8. A település humán infrastruktúrája 1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) A településen általános iskola, napközi otthonos óvoda, közös önkormányzati hivatal, művelődési ház, háziorvosi rendelő, fogorvosi rendelő, védőnői tanácsadó, gyógyszertár, postahivatal működik. A Művelődési Ház 2012-ben IKSZT pályázat keretében újult meg. 1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása A Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 2013. június 12-én készült el. Megvalósítása folyamatban. 1.9. A település gazdasága 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre Lesencetomaj község területén az alábbi vállalkozásokat tartják nyílván.
Rt.
Egyéni
Kft.
Gt.
Bt.
Zrt.
Nyrt.
15
-
16
-
1
9
foglalkoztatottak
6
-
25
-
-
17
közszolgáltató
-
-
1
-
-
3
db
1
1
1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A községben jelentősebb, sok munkahelyet biztosító vállalkozások nem találhatóak. A volt laktanya területén bérbeadás keretében egy-egy vállalkozás működik. A működésük a bizonytalan rendezési tervi besorolás és állapot miatt nem lehet figyelembe venni. 1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok A volt laktanya területe állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba került átadásra. A közel 140 hektáros vagyon hasznosításának előkészítése, részbe értékesítése a települési önkormányzat döntése alapján történhet. 1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások A települési önkormányzat tulajdonában álló csatornahálózat üzemeltetésére az önkormányzat a DRV Zrt-vel kötött üzemeltetési szerződést. A települési szilárd hulladék gyűjtését és szállítását szerződés alapján a keszthelyi Városüzemeltető Kft oldja meg. A község részt vesz az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési szilárdhulladék Kezelési Önkormányzati Társulásban, melynek célja a települési hulladék környezetvédelmi előírásoknak megfelelő gyűjtése, szelektálása, kezelése, megsemmisítése.
20
1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata 1.12.1. Természeti adottságok A tervezési területek esetében természeti adottságként kell kezelni, hogy a Tapolcai medencében találhatóak, a Lesence patak völgyében. A Tapolcai-medence a Dunántúli-középhegység délnyugati részén elterülő földrajzi tájegység. Határai a Balaton-felvidék, a Keszthelyi-hegység, a Káli-medence és a Déli Bakony. A Káli-medencétől nyugatra helyezkednek el a Tapolcai-medence híres tanúhegyei. A Balaton-felvidéket egykor alkotó másodkori (mezozós) kőzetek a Káli-medencétől nyugatra nagyrészt a mélybe süllyedtek és ezeket a süllyedéseket jelölő törésvonalakon tört felszínre mintegy 4 millió évvel ezelőtt a bazaltláva. A tanúhegyek közel azonos magassága az egykori felszínt jelöli, amelyre a bazaltláva szétfolyt, illetve a tufa szétszóródott. Déltől észak felé haladva csökken a magasságuk, valószínűleg az egykori felszín is lejtett arrafelé a Kisalföld irányába. Az erózió eredményeképpen sajátos alakú tanúhegyek formálódtak ki. Ahol kis mennyiségű volt a felszínre tört láva ott kúp alakú, ahol pedig terjedelmesebb ott koporsó és csonkakúp alakú hegyek jöttek létre.
1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet 1.12.2.2. Tájhasználat értékelése A tervezési területek esetében már emberi beavatkozással létrehozott területekről beszélhetünk. A Gubacsi malom több évtizedes, évszázados beépítéssel bír.
A hatályos rendezési tervben
figyelembe nem vett beépítés ellentétben áll a jelölt mezőgazdasági célú területfelhasználással. A volt laktanya esetében hasonló ellentmondás fogalmazható meg. Tervezési hibáról kell beszélni, akkor amikor egy volt több tízhektáros laktanya területet mezőgazdasági területként jelölnek ki, miközben akár ingatlan-nyilvántartási, akár használati módja alapján ez elképzelhetetlen.
Lesencetomaj igazgatási területének látképe
21
Lesencetomaj külterületének nagysága 2414 ha. Belterület 121,75 ha; külterület: 2204,5 ha. Zártkert nagysága: 82,3196 ha. Területhasznosítás Kivett Szántó Kert Gyümölcsös Szőlő Rét Legelő Fásított terület Erdő
Terület 680,1 ha 589,4 ha 6,9 ha 20,6 ha 94,3 ha 145,6 ha 152,1 ha 0,19 ha 718,8 ha
Területarány 28,2% 24,4% 0,28% 0,85% 3,9% 6% 6,3% 0,008% 29,8%
A 28.3/1905/2010-es erdőtervi határozat alapján a 088/7 hrsz ingatlanon bejegyzett védő és gazdasági erdőterületeket a rendezési terv mezőgazdasági területből a használat jellegével azonosan véderdő és gazdasági erdőterületbe fogja besorolni.
Erdőterületek a gazdálkodók szerint
22
Erdők korosztály szerinti megoszlása
23
Erdők tulajdonviszony szerinti megoszlása
24
Erdőrészletek fő fajai 1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek 1.12.3.1. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A tervezési terület az OTRT alapján országos jelentőségű tájképvédelmi övezet területébe tartozik. A Balaton törvény alapján a tervezési területek nem részei az övezet területének. 1.12.3.2. nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék A Balaton törvény alapján a tervezési területek a világörökség várományos területek közé tartoznak.
25
Világörökség várományos terület A jogszabály szándéka szerinti tájkép védelmét és kulturális örökség fennmaradását szolgáló előírásokkal is ki kell egészíteni a rendezési tervet.
Btv 28. § (1) A világörökség és világörökség-várományos terület övezetének (T-3) területét - a kulturális örökségvédelmi hatóság állásfoglalása alapján - a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni, és e törvény előírásait a településrendezési eszközökben lehatárolt területen kell érvényesíteni. (2) A világörökség és világörökség-várományos terület övezete (T-3) tekintetében az OTrT által meghatározott kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület országos övezetre, valamint a világörökség és világörökség-várományos terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a tájalkotó elemek összhangjának megőrzése érdekében a helyi építési szabályzatban a tájképet és a kulturális örökség elemeinek védelmét szolgáló szabályozást kell meghatározni. 1.12.3.3. Ökológiai hálózat
26
Magterület, ökológiai folyosó és puffer területek övezete A laktanya tervezési terület határa mentén találunk pufferterület övezetét. A tervezési terület erdőgazdálkodási térségként jelölt részletek lehatárolását a bejegyzett erdőhatározat szerint elvégeztük. A Gubacsi malom esetében a Btv 25.§-a szerinti feltételek fennállnak. A területen történelmi beépítéssel bír, jelenleg falusi vendéglátóhelyként funkcionál. Az itt kialakítást nyert szálláshely szolgáltató illeszkedik a puffer terület által támasztott követelményeknek. Az érintet két ingatlan művelésből kivont terület.
1.12.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése A tájhasználati konfliktus a rendezési terv belső ellentmondásából fakad. A kialakult ingatlan kataszteri állapot, a bejegyzett erdőterületek a jelenlegi használati és növényborítottsági állapotot tükrözik. A környezetértékelést a rendezési terv módosítás alátámasztásaként a Grünvald Mérnöki Iroda (Ajka) készíti el. 1.14. Az épített környezet vizsgálata 1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata 1.14.1.1. a település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata A hatályos településszerkezeti terv legnagyobb hibája, hogy a tervezéssel érintett volt laktanya területe és a Gubacsi malom területét nem vette figyelembe a rendezési terv elkészítésekor.
27
Az önkormányzat olyan rendezési tervet fogadott el, amely nem a település érdekeit szolgálta. Hasonlóan a hatályos településfejlesztési koncepció a Gubacsi malom vonatkozásában nem tartalmazza a turisztikai célú hasznosítás alátámasztását és támogatását. Időközben az erdőtervi lehatárolás módosításával új erdőterületek kerültek megállapításra és lehatárolásra. Ezen alrészleteket a jövőben erdőterületként kell számba venni és fennmaradásukat biztosítani. A koncepció vizsgálata és kiegészítése arra irányul, hogy mindkét tervezési terület esetében a mai használati célok kerülhessenek megfogalmazásra, nevezetesen idegenforgalom és gazdaság fejlesztése. Ezek a célok összhangban vannak a magasabb szintű területrendezési tervekkel is. 1.14.1.3. beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek A tervezés alá vont és koncepció kiegészítés tárgyát képező területek esetében jelenleg beépítésre nem szánt mezőgazdasági és erdőterületek vannak kijelölve. Beépítésre szánt terület még nem található a tervezési területeken. 1.14.1.5. alulhasznosított barnamezős területek Barnamezős területnek kell Lesencetomajon tekinteni azt a felhagyott, vagy alulhasznosított területet, amely jelenleg pusztuló pl: honvédségi területnek minősül, vagy a korábban kiszolgáló célokat szolgáló telephelyek. A pusztulás a korábban ott végzett tevékenység felhagyásával egyidejűleg jelent meg, amelyet aztán valamely belső, vagy külső körülmények együttes hatására már nem követett az új funkció megjelenése. A tervezéssel érintett egykori laktanya és lőtér területe Tapolca város és Lesencetomaj igazgatási területének a legnagyobb összefüggő barnamezős területe. A Jellemző rájuk, hogy a környezetük alapján alkalmasak lennének értékesebb új funkció megjelenésére, azonban a rendezési tervi alátámasztás hiányában átalakulni, megújulni, vagy újnak teret adni már nem képesek. A barnamezők rehabilitálásának társadalmi-gazdasági előnye, hogy helytakarékosan, újabb zöldmezős területek bevonása nélkül a meglévő infrastruktúrára építve teremthet új munkahelyet, vagy a környező lakosság számára egészségesebb városi környezetet. A javuló életkörülmények mellett a településképre gyakorolt hatása jelentős. Amennyiben nem hasznosul a barnamezős terület, akkor felgyorsul a környezetét romboló hatása, a fizikai romlás fokozódik, az értékcsökkenés nő és adott esetben a társadalmi szegregáció erősödik.
1.14.1.6. konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület Lesencetomaj területén konfliktussal terhelt, leromlott, romlás alatt lévő, alulhasznosított pusztuló, községképben problémaként jelentkező kezelést szolgáló területei vizsgáltuk, amelyek helyzetük, településképi értékük, korábbi hasznosításuk, vagy karbantartás hiánya miatt ma beavatkozásra váróak, környezetükkel konfliktusban álló területei. A leromlási folyamat a szlömösödés, amely a
28
környezetére is káros hatással bírhat és onnan kisugározva egy-egy tér, utcarészlet, tömbbelsőről kialakult képet képes negatívan befolyásolni. A szlömösödés ellen tett intézkedések képesek a kedvezőtlen folyamat megállítására és akár jelentős értéknövekedést is generálni. A várt beavatkozás lehet egy állagromlás megakadályozása, az építmény új vagy eredeti funkcióval való megtöltése. A beavatkozás aktorai a mindenkori fejlesztők, tulajdonosok, partnerei pedig a város vagy állam lehet. Egy-egy szlömösödő területen történt sikeres beavatkozás hatása a környezetében azonnal érzékelhető élénkítő hatással bír. A
konfliktusok
adódhatnak
a
degradálódási
folyamatot
gyorsító
üresen
álló
épületek
amortizációjából, megkezdett fejlesztések elmaradásából, amelyet a volt laktanya területe példásan mutat. 2010-ben az erdőterületek lehatárolása módosításra került. Ezen területrészek üzemtervezett erdővé váltak.
1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata 1.14.2.1. tulajdonjogi vizsgálat A volt laktanya és lőtér terület Lesencetomaj önkormányzatának tulajdonában áll. Önkormányzati tulajdon a 0120; 0122; 0124; 0125; 088/2; 088/3; 088/4; 088/5; 088/7; 088/8; 0115; 0117 hrsz-ú ingatlanok területére terjed ki. A Gubacsi malom magántulajdonban van.
29
1.14.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése
30
A 088/7 hrsz telephely geodézia felmérése.
31
Volt laktanya terület (088/7 hrsz) A laktanya terület funkció és használati módja: épületek (sötét szürke), szabad felületek (világos szürke), burkolt felületek (fehér) viszonya. A kiterjedt épülethalmaz eredeti rendeltetési módja: fedett gépkocsitároló, raktár, javító műhely, műhely, kiszolgáló épületek. A volt lőtér említést érdemlő beépítéssel nem rendelkezik. A Gubacsi malom épülete jó állapotban van.
32
Gubacsi malom épületei 1.14.6. Az épített környezet értékei 1.14.6.1. településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag Laktanya terület: Az 1930-as évek közepétől a magyar honvédség kezelésébe került a terület. 1935.-ben felállításra került az 1. Repülő Dandár két ezreddel, melyből az egyik a Magyar Királyi 3. Repülőezred ezred Tapolcán alakult meg. Megépül a területen a repülőtér és a hozzá tartozó épületek. A Magyar Királyi Légierő egészen 1945. márciusáig különböző szervezeti formában és alárendeltségben, de állandó jelleggel jelen volt Tapolcán. 1944. december 7-től 1945. március 27-ig több magyar és német katonai
szervezet
állomásozott
Tapolcán,
ezek
közül
a
legjelentősebb
a
magyar
20.
gyaloghadosztály, valamint a 10. német csatarepülő kötelék. 1946-ban Tapolca billegei részén megmaradt katonai objektumokat újra birtokba vette a honvédség, először repülőtér gondnokság működött, később több a légierőhöz kötődő zászlóalj illetve század erejű önálló alegység költözött a repülőtérre és közvetlen környékére. 1956. szeptemberében a repülőtér üzemeltetését a szovjet légierő vette át. Az 1950-es években a légierő mellett a szárazföldi alakulatok is egy jelentősebb létszámban és szervezeti formában jelentek meg ezen a területen. A haderő átalakításának folyamataként 2006. január 01-el Tapolcán megszűnt az állandó katonai helyőrség. A településszerkezeti helyzete alapján Tapolca város települési szövetével alkot egységet, ezért övezeti és területfelhasználási szempontból is vizsgálni kell a keleti oldalon kijelölt és alkalmazott területfelhasználási módokkal való illeszkedést is. Gubacsi malom: a XVIII. században alakult a környező uradalmi birtokokat szolgálóan. A terület a mezőgazdasági területfelhasználásban helyezkedik el. A belterülettel kapcsolata beépítési szempontból nincsen. 1.14.6.2. régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Lásd. Örökségvédelmi hatástanulmány kiegészítése szerint 1.14.6.3. védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők Lásd. Örökségvédelmi hatástanulmány kiegészítése szerint 1.14.6.4. világörökségi és világörökségi várományos terület
33
A Balaton törvény alapján Lesencetomaj és Tapolca települések is a világörökség várományos területek közé tartoznak. A készítendő településszerkezeti terv és szabályozási terven ezen szempontok érvényesülését a jogszabályoknak megfelelően biztosítani kell. 1.14.6.5. műemlék, műemlékegyüttes Műemléki érték nincsen a területen. 1.14.6.6. műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely Műemléki érték nincsen a területen. 1.14.6.7. műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet 1.14.6.8. nemzeti emlékhely Nemzeti emlékhely nincsen a területen. 1.14.6.9. helyi védelem A hatályos helyi építési szabályzat alapján nem védett az épület. 1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái A koncepció kiegészítésével érintett volt laktanya és lőtér terület esetében a konfliktus az alábbi okokra vezethető vissza: a) rendezési tervi konfliktusa a laktanya és Gubacsi malom esetén is: ingatlan-nyilvántartási állapot ellentétes a rendezési tervben jelölt területfelhasználástól; b) a Balaton törvény szerinti övezeti előírások leképezését mindkét területen ki kell elégíteni; A lőtér területén csak turisztikai és idegenforgalmi jellegű fejlesztés helyezhető el. c) a volt lőtér és laktanya területek barnamezős hasznosítását meg kell kezdeni; d) környezeti kár monitoringját és a kár felszámolását el kell végezni: határidő 2017. augusztus 31. e) új regionális jelentőségű közlekedési kapcsolatok helybiztosítását rögzíteni kell a rendezési tervekben (77-es főút) f) önkormányzati vagyon felértékelésére ható tényezők aktiválását a kedvező vállalkozói klíma megteremtésével kell biztosítani. Ennek alapja a koncepció kiegészítése, a rendezési tervek vonatkozó részeinek módosítása, infrastruktúra kiépítése. e) műszaki infrastruktúra méretezése és tervezése elképzelhetetlen konkrét fejlesztési irányok rögzítése nélkül.
1.15. Közlekedés 1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok A tervezési területek a 84-es főúttól keletre, Tapolca és Lesencetomaj belterülete között helyezkednek el. A volt laktanya terület szorosan egybeépült Tapolca város igazgatási és egyben belterületével.
34
1.15.2. Közúti közlekedés A volt laktanya és Gubacsi malom is a volt 7301 jelű összekötő út mentén helyezkedik el. A korábbi mellékút a 2013. július 1-től hatályba lépett díjfizetési rendszerrel egyidejűleg a 77-es jelölést kapta. Mindkét területnek kiépített közúti kapcsolat van a főút felé. A volt laktanya területét a belső úthálózat tárja fel. Tapolca város rendezési terve tartalmazza a belső úthálózat igénybevételével a Lesencetomajhoz tartozó területek felé kiszolgáló utak nyitását. 1.15.3. Közösségi közlekedés 1.15.3.1. közúti Közösségi buszközlekedés nincsen a tervezéssel érintett területek irányába. 1.15.3.2. kötöttpályás A volt lőtér és laktanya a 26. számú egyvágányú, nem villamosított Ukk-Tapolca vonal északi oldalán található. Vasúti megálló nincsen. A 77-es főút a nevezett vasútvonalat szintben, fénysorompóval biztosított átjáróval keresztezi. A vasútvonal üzemetetője a MÁV Zrt. 1.15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés A 77-es főúton kialakított, felfestéssel rendelkező gyalogútkelő hely található a déli tapolcai iparterületek felé. A közvilágítás kiépült, sem járda, sem kerékpárút nem kíséri a közutat. Területe biztosított a meglévő kerítések mentén. 1.15.5. Parkolás Saját területen belül biztosított. 1.16. Közművesítés 1.16.1. Víziközművek 1.16.1.1. vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) Lesencetomaj község vízellátó hálózata a Nyugat- Balatoni Regionális Vízmű NÁ 600-as méretű, Tapolca- Keszthely viszonylatú távvezetékére csatlakozik, melyben kizárólag nyirádi karsztvíz kerül felhasználásra. A község DNy-i szakaszán a belterületi hálózathoz kapcsolódva 50 m3-es medence és nyomásfokozó rendszer került beépítésre. A Vízmű hosszú távon biztosítani tudja a területfejlesztésből adódó többlet vízigényt, annál is inkább, mert, a vasúttól D-re (Felsőbillige) Gksz és Gip jelű területfejlesztések a volt laktanya” hasznosításával oka fogyottá válnak. A regionális NÁ 600–as méretű távvezeték közvetlenül a „Laktanya” határán húzódik. A laktanya terület kommunális és oltóvíz igényét a tapolcai gázfogadó állomástól új vízvezeték kiépítésével lehet biztosítani. A 088/2-4 hrsz-ú területek vonatkozásában alternatívaként meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a területek vízellátását önálló vízellátó rendszerrel oldják meg. A Gubacsi malom vízellátására saját vízellátó rendszer szolgál.
35
A rendezési terve bevont területek üzemelő vagy távlati ivóvízbázis hidrogeológiai védőterületet nem érintenek.
1.16.1.2. szennyvízelvezetés Lesencetomaj szennyvízcsatorna hálózata, a környező települések kistérségi részeként, kiépült. A végátemelő a település É-i részén, a Lesence patak és Kossuth utca találkozásának környezetében kapott helyet. A végátemelőtől a szennyvíz nyomott vezetéken a 77-számú főút mentén vezetve a tapolcai csatornahálózatba, majd Tapolca város csatorna vezetékén a szennyvíztisztítóba jut. A volt laktanya területén kialakítandó ipari és kereskedelmi szolgáltató területek szennyvízcsatorna hálózata ehhez e nyomott vezetékhez kapcsolható. A rendezési terv megvalósulásának folyamatában
a
szennyvízátemelő
kapacitását
a
tényleges
igényeknek
megfelelően
kell
megválasztani. A volt laktanya területek szennyvíz elvezetésénél fokozottan ügyelni kell arra, hogy a felszín alatti vizek szempontjából fokozottan érzékeny, karsztos területek is találhatók. A vízminőség figyelő kutak hozzáférhetőségét jövőben is biztosítani kell. Az állattartási technológiát, a keletkező szennyvizek összegyűjtését és elvezetését a 219/2004. (VII. 21.) számú kormányrendelet előírásainak betartása mellett lehet megvalósítani. A Gubacsi malom szennyvízelvezetésére 2 db biológiai szennyvíztisztító szolgál. 1.16.1.3. csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A község határában keletkező felszíni vizek fő befogadója a Balaton-felvidéki Vizitársulat kezelésében Lesence patak, a Lesencetomaji árok valamint a Világosi patak. A kezelési jog átadása folyamatban van a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság részére. A település a Balaton vízgyűjtő rendszeréhez tartozik, amely a vizek védelme szempontjából I. védelmi besorolású. A volt laktanya területének felszíni vizeinek befogadására a Világosi patak vehető számításba. A Kmü területek csapadékvíz elvezetésénél fokozottan ügyelni kell arra, hogy a felszín alatti vizek szempontjából fokozottan érzékeny, karsztos területek is találhatók. Az állattartási technológiát úgy kell megválasztani, hogy a keletkező felszíni vizek és az állattartásból keletkező szennyvizek ne keveredjenek. A csapadékvíz elvezetését a 219/2004. (VII. 21.) számú kormányrendelet előírásainak betartása mellett lehet megvalósítani. A Gubacsi malom területe közvetlenül a Lesence patak bal partja mentén helyezkedik el, mely egyben az itt keletkező felszíni vizek befogadója is. Mindkét területen a tervezett nagyobb parkolókban keletkező csapadékvizek, csak iszap és olajfogó műtárgy közbeiktatásával vezethetők a vízfolyásokba.
1.16.2. Energia 1.16.2.1. energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek) A tervezési területek villamos energia ellátása megoldott. Az új hasznosítási céloknak megfelelőn a hálózat korszerűsítése és átépítése várható.
36
Középfeszültségű légvezeték a laktanya kerítése és a műút között halad, majd a lőtér területén keresztül a vasúttal párhuzamosan. Erről lecsatlakozás és oszlopon elhelyezett transzformátor a 088/7 hrsz-ú ingatlanon, a laktanya kerített területén belül van. Lesencetomaj vezetékes földgáz hálózata kiépült. A szolgáltatás középnyomáson (4 bar) történik. A volt laktanya területének gázellátása a község meglévő hálózatáról való ellátása több problémát is felvet, nevezetesen: - a községi hálózat ÉK-i végpontja (D 160-as vezeték) és a laktanya terület között mintegy 4~5 km a távolság - a felmerülő gázigényeket ez a több községet is kiszolgáló rendszer képes-e biztosítani A község gázszolgáltatója a Magyar Gázszolgáltató Kft (8800 Nagykanizsa, Csengeri u.9.). A volt laktanya Lesencetomaj község tulajdonában lévő területének gázellátása Tapolca város gázvezetékéhez kapcsolódva képzelhető el, a meglévő hálózat továbbépítésével. A város gázszolgáltatója E.On Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. A Gubacsi malom területének gázellátása nem indokolt. 1.16.2.2. megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Szélerőmű park a tervezési területeken nem helyezhető el. Vizsgálatra érdemes a napenergia (solár enegia), talajhő hasznosításának lehetősége. 1.16.2.3. az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Nem releváns a területen. 1.16.3. Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) Az elektronikus hírközlés vezetékes hálózat új igények szerinti újjáépítésével, valamint vezeték nélküli hálózati lefedettség biztosításával megoldható. 1.17. Környezetvédelem (és településüzemeltetés) 1.17.1. talaj A rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék lehullása, az elvezető árkok betemetése, a csapadék elvezető rendszer műtárgyainak karbantartásának elmaradása eróziót okoz, ill. okozhat. A talaj károsodása közé tartozik az elsavanyosodás, a szakszerűtlen talajerő gazdálkodás. A volt honvédségi területen hosszú évek óta nem történt talajerő pótlás. A jellemző honvédségi felhasználás a talaj degradációját okozta. Nem kizárható a talaj szennyezettsége sem. A tervmódosítással érintett ingatlanok nem tartoznak termőföld kategóriába. 1.17.2. felszíni és a felszín alatti vizek A vizsgálat területen jelenleg egy kisebb állattartó telep működik. A térségre már nem jellemző a felszín alattivizeket jelentősen terhelő állattartó telepek jelenléte. Ezeket a korábbi Balatoni fejlesztést szolgáló programok korlátozták. A Honvédségi területen (volt Csobánc laktanya 088/7 hrsz)) ebben az évben fejeződött be egy tényfeltárás, melynek lezáró határozta: 64397/13 iktatószámú. (KDT KTVF). Ennek alapján a területre vonatkozóan monitoring hálózatot kell üzemeltetni, mellyel a felszín alatti vizek állapota nyomon kísérhető. A jelenleg kitűzött célállapot:
37
1.17.3. levegőtisztaság és védelme Az országos jogszabályi előírások az irányadóak. Levegőt terhelő szennyezés, probléma nem ismeretes. 1.17.4. zaj- és rezgésterhelés Az országos jogszabályi előírások az irányadóak. Zajterhelésből adód probléma nem ismeretes. 1.17.5. sugárzás védelem Nincsenek. 1.17.6. hulladékkezelés A településen a kommunális hulladékok elszállítása biztosított. A tervezési területen jelenleg 1-2 telephely működik csupán. A volt laktanya terület jelenleg körbekerített idegenek behatolása ellen védett. A laktanyától nyugatra fekvő területen jelenleg elvétve található elhagyott hulladék, de mennyisége szerencsére nem számottevő. A malom környezete rendezett. 1.17.7. vizuális környezetterhelés Nincsenek. 1.17.8. árvízvédelem Nincsenek. 1.17.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák A Honvédségi területen (volt Csobánc laktanya 088/7 hrsz)) ebben az évben fejeződött be egy tényfeltárás, melynek lezáró határozta: 64397/13 iktatószámú. (KDT KTVF). Ennek alapján a területre vonatkozóan monitoring hálózatot kell üzemeltetni, mellyel a felszín alatti vizek állapota nyomon kísérhető. A jelenleg kitűzött célállapot:
38
A szennyezett terület horizontális lehatárolása:
A környezet vízvédelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény egyaránt meghatároz általános következményeket a vizek és a föld védelme érdekében. A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti forrásaira és folyamataira. A védelemnek magába kell foglalnia a talaj termőképességének, víz- és levegőháztartásának védelmét is. A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szól a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, melynek célja: a felszín alatti vizek jó állapotának biztosításával és annak fenntartásával, szennyezésének fokozatos csökkentésével és megelőzésével, hasznosítható készleteinek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználattal, a földtani közeg kármentesítésével összefüggő feladatok, jogok és kötelezettségek megállapítása. A környezetvédelmi felügyelőség a 843/13 és 64397/13. ikt.sz. a Csobánc laktanyában lévő Cs-6.sz. figyelő kút környezetében kimutatott szennyezésről készített részletes tényfeltárási záródokumentációt elfogadta; a kármentesítési monitoringot és a monitoring terv elkészítését elrendelte. A kármentesítés befejezésének határidejét 2017. augusztus 31-ben
39
A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek besorolásának a feltételrendszerét, a besorolásokat pedig a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet tartalmazza, mely szerint Lesencetomaj a fokozottan érzékeny területek körébe sorolható, és a település területén kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területhez sorolt. A 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, amely a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szól, meghatározza a felszín alatti vízbázisok esetében a belső, külső, valamint a hidrogeológiai védőidom és védőterületek meghatározásának, kijelölésének, kialakításának, és fenntartásának módját. Lesencetomaj közigazgatási területét nem érinti védendő vízbázis védőterülete. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet tartalmazza a nitrátérzékeny területek kijelölésének és felülvizsgálatának szempontjait. A település terülte nitrátérzékeny terület.
Hulladékgazdálkodás: A településen a kommunális hulladékok elszállítása biztosított. A tervezési területen jelenleg 1-2 telephely működik csupán. A volt laktanya terület jelenleg körbekerített idegenek behatolása ellen védett. A laktanyától nyugatra fekvő területen jelenleg elvétve található elhagyott hulladék, de mennyisége szerencsére nem számottevő. A malom környezete rendezett.
1.18. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) Nem ismeretesek katasztrófa védelmi korlátozások. 1.18.1. építésföldtani korlátok Nincsenek. 1.18.2. vízrajzi veszélyeztetettség Nincsenek. 1.18.3. egyéb 1.18.3.1. kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) Nincsenek. .18.3.2. mélységi, magassági korlátozások Nincsenek. 1.18.3.3. tevékenységből adódó korlátozások Nincsenek. 1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely Nincsen. 2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése
40
A koncepció vizsgálata során feltárásra kerültek a koncepció kiegészítésével érintett területek konfliktusai. A konfliktusok elsődlegesen abból fakadnak, hogy a hatályos rendezési terv ellentmondásban van a meglévő beépítések, használati jelleggel. Így maga a rendezési terv elsődlegesen akadályozza a területek hasznosítását és egyben nem jelöli ki azt az irányt, amely a település számára megfelelő kereteket adni az új településrendezési eszköz előkészítésére, a szükséges módosítások végrehajtására. A vizsgálat alapján a mindkét terület rendelkezik beépítéssel, amelyet figyelembe kell venni.
3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis Volt laktanya terület hasznosítása A volt laktanya és lőtér területe egy szlömösödő, barnamezős terület. Az adottságok és a jogszabályi környezet, illetve Tapolca városhoz tartozó ingatlanrészek hasznosításából kiindulóan több célú hasznosítás, differenciált területfelhasználás kijelölése van mód a térségben. A jelenlegi használati mód és beépítés érték és adottság egyszerre. A meglévő épületállományt nézve adódik a gazdasági terület kijelölésének igénye, amely jól illeszkedne Tapolca város elképzeléseihez, a Balaton törvényhez és talán legfontosabban Lesencetomaj község, mint tulajdonos terveivel. Jelenlegi bérlők is ilyen célú telephelyeket működtetnek. A viszonylag fiatal épületállomány szerkezeti kialakítása is ezt támasztja alá. Az idegenforgalom helyzetértékelése A Lesence-patak mentén elterülő Lesencetomaj környezeti adottságai (erdők, természeti értékek), a helyi és szomszédos idegenforgalmi célterületek (Keszthely, Sümeg, Tapolca, Balaton stb.) közelsége alapot biztosíthatnak az idegenforgalomnak, mint fejlesztési lehetőségnek. Jelentős idegenforgalmat generáló helyi egyedi attrakció a Nedeczky-kastély, melyet a falu egykori birtokosa, Nedeczky Károly építtette 1752-ben barokk stílusban. Parkjában 1800 körül ültetett fák is élnek, köztük mamutfenyő is. Érdemes a temetőbe is kilátogatni, melynek sírjai között megelevenedik a múlt: Itt nyugszik Hertelendy Károly alispán, országgyűlési követ és fia Hertelendy Kálmán, a budai vár visszafoglalásában jeleskedő honvédszázados, későbbi főispán, A szabadságharcban ellenkező oldalon szolgáló Gróf Deym Ferentz cs. kir. kamarás és altábornagy sírja is itt található, akit 1849ben a branyiszkói-hágón lezajlott csatában megvertek Guyon Richárd ezredes katonái. Lesencetomaj határában, az un. Piroskereszt melletti részen 1985 óta tart annak a temetőnek a feltárása, amely mind a magyar, mind a nemzetközi régészeti kutatás számára kiemelkedő jelentőségű. Fontossága abban kereshető, hogy e temető az un. Keszthely-kultúra népének hagyatékát rejti, egy olyan népcsoport leleteit, amellyel kapcsolatban a mai napig is számtalan megoldatlan kérdés, probléma merül fel. A településen található Szabó Pál háza, amely a XIX. századi népi építészet szép emléke.
41
2000-ben avatták fel a község Szent István parkjában álló Szent István szobrot, mely Várhelyi György alkotása, valamint a Hősök terén áll a lesence- tomaji áldozatok emlékének tisztelgő Világháborús Emlékmű, valamint egy Szűz Mária szobor és egy kopjafa. A táji szépség, a természeti értékek, a szőlőhegyek megmaradt történelmi hangulata, a népi kőépületek egyes kimagasló értékei mind a turisztikai vonzerőt alkotó elemek, melyek kihasználásával ideális terület alakítható ki a nyugalomra, friss levegőre, falusi turistaszállásokra vágyók számára. Ezen turisztikai szerepkör megerősítésére ad lehetőséget a honvédségi tulajdonból visszakerült, volt lőtér területe (jelenleg kivett telephely), melyen a település turisztikai kínálatát erősítő beruházás is megvalósítható. A Gubacsi malom építészeti értékőrzése és funkcióbővítése lehetőséget ad a szálláshely szolgáltatás kínálatának bővítésére, színesítésére.
3.1.1. A folyamatok értékelése Jelenleg a kedvező építési környezet hiánya akadálya mindennemű hasznosításnak. A rendezett jogi és építésügyi háttér megteremtése elengedhetetlen a szükséges műszaki beavatkozás elindításának. Mindemellett a környezeti hatásvizsgálatok elvégzése, a szükségessé váló kármentesítések, kárrendezések, monitoringok végzése is feltétel. A környezetvédelmi felügyelőség a 843/13 és 64397/13. ikt.sz. a Csobánc laktanyában lévő Cs-6.sz. figyelő kút környezetében kimutatott szennyezésről készített részletes tényfeltárási záródokumentációt elfogadta; a kármentesítési monitoringot és a monitoring terv elkészítését elrendelte. A kármentesítés befejezésének határidejét 2017. augusztus 31-ben Az idegenforgalom fejlesztések indításának és a kialakult állapot jogi rendezésének a rendezési tervi módosítás elengedhetetlen. 3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése 3.1.3. A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata A tervezéssel érintett területek hasznosításának a kulcsa a megalapozó településfejlesztési koncepció elfogadása, majd az erre épülő településrendezési eszközök elfogadása. A településrendezési eszközök elfogadása a magasabb szintű területrendezési tervekkel összhangban történik meg. A települési önkormányzat, mint tulajdonos jelenik meg a fejlesztések mögött, hiszen a területet korábban az állam a településnek jutatta. A rendezési terv elfogadása nyitja meg a tényleges fejlesztés végrehajtásához, a beruházások és pénzügyi források felkutatásához vezető utat. Meg kell jegyezni, hogy a 2014-2020 Európai Uniós pénzügyi ciklusban a barnamezős területek fejlesztése, és alapvetően a gazdasági célú beruházások támogatása prioritást élvez.
42
A volt laktanya és lőtér tervezett beruházása már mezőgazdasági művelésből kivont területet érint. A tervezett szabadidős és gazdasági célú területfelhasználás a meglévő területek szétterülő kiterjedése és az objektumok zártsága (meglévő kerítések, természetes határok, közlekedési nyomvonal határelemei, stb…) következtében a közvetlenül szomszédos termőföldekre gyakorolt várható hatása nem jelentős. Hasonlóan a Gubacsi malom esetében a 0306 és 0284/16 hrsz-ú ingatlan határain túl, a szomszédos termőföldre gyakorolt hatása nem jelentős, nincsen.
43
3.2. Problématérkép/értéktérkép
3.3.3. Beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása
A tervezéssel érintett területek elhelyezkedése Lesencetomaj igazgatási területén belül
44
Laktanya és lőtér tervezési területének kiterjedése
Gubacsi malom tervezési területe
45
Településfejlesztési koncepció - jövőkép I. A településfejlesztési koncepció jövőképe 1.1. A település jövőképe gazdasági környezetére és idegenforgalmi területeire vonatkozóan Az egészséges szerkezetű, fejlett helyi gazdaság biztosítja a helyi társadalom tagjai számára a megélhetését és a fejlett európai régióknak megfelelő színvonalú életkörülményeket. A gazdaság dinamikus fejlődésének a húzó erejét a versenyképes, csúcstechnológiával működő, erőteljes helyi kutatási - fejlesztési (K + F) és innovációs tevékenységre támaszkodó, nagy hozzáadott értékű termelő tevékenységet folytató ipar adja. A globális piacra dolgozó versenyképes elektronikai ipar, valamint az európai, illetve a közép-európai és a keleti piacokon keresett, jó minőségű termékeket előállító fa-, bútor-, építő-, építőanyag-, és élelmiszeripar működik a területen. A széles spektrumot lefedő, robusztus ipari tevékenységet erős és fejlődő tercier szektor valamint kreatív gazdaság kíséri. A jelentős külföldi tőkét is mozgósító fejlett ipari és szolgáltatási tevékenységek egyben a Balaton északnyugati részének jól működő turizmusának háttérkiszolgálója is. A gazdasági területektől nyugatra a pihenés, sport, szabadidő és turizmust szolgáló terület helyezkedik el, amelyet a gazdasági zónától a 77-es főút elkerülő nyomvonala választ el és egyben jó megközelítésként tár fel. A turisztikai zóna a volt lőtér hasznosításával támogatja a világörökség várományos területhez illeszkedő fejlesztéseket, a szelíd turizmust, az aktív pihenést és feltöltődést. A volt Gubacsi malom megtalálva új funkcióját szálláshely szolgáltatóként áll a turizmus szolgálatába a Lesence-patak mellett. A folyton változó igényeket követő szállásférőhely biztosítása, illetve bővítése szükségessé válhat. Pihenést, szórakozást szolgáló területek fejlesztése, bővítése úgy történik, hogy az egyes területfelhasználási kategóriák, funkciók ne zavarják egymást. Borutak kiépítése és összekötése egy-egy termőhely bemutatásával, gasztronómiai élmény szerzés lehetőségének megteremtésével összekapcsolja a térség bortermőhelyeit. Az alternatív közlekedési módok kiszolgálására kerékpárutak kötik össze Tapolcát Lesencetomajjal és azt a Balatonnal. Mindhárom területet a 77-es főút korszerű nyomvonala köti össze, elkerülve a beépített területeket. Mindezek alapján a fejlesztési területet összefüggően „Lesencetomaj keleti kapuja” fejlesztési területként célszerű megnevezni. 2. Célok 2.1. A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása A legfontosabb cél az Országos Településfejlesztési Koncepcióban foglalt célokkal összhangban a település egészére hatással bíró, szlömösödő, barmanezős és turisztikai területei hasznosításra kerüljenek, ezáltal a község egészének a fejlesztése, a településnépességének, gazdaságának, a környezeti és természeti értékek védelme és azok összhangja biztosításra kerüljön. Mindeközben a Balaton térség és Tapolca város adta lehetőségeket a község mások érdekeinek sérelme nélkül
46
kerüljön sor a lehetőségek kihasználhasára. A fejlesztések sikeres végre esetén lehetőség nyílhat arra is, hogy a termőfölddel való takarékos gazdálkodás mellett más hasonló célra igénybe venni kívánt területek megmaradhassanak eredeti jellegükben. 2.2. Részcélok és a beavatkozások területei egységeinek meghatározása A célterületek lehatárolását a községrészek, a beépített területek kialakult határvonalai, a Balaton tv övezeti rendszere szabta korlátok, és a magán, illetve önkormányzati tulajdon határvonalai együttesen határozták meg.
„Lesencetomaj keleti kapuja” Lesencetomaj igazgatási területének keleti felén, a volt laktanya területi és lőtérrel kiegészülő összefüggő komplex fejlesztésére kerül sor. A fejlesztés során kisebb léptékben a volt Gubacsi malom hasznosítása és idegenforgalmi célú kiaknázása a cél. E két területen kell a koncepció céljait meghatározni és a hatályos koncepciót kiegészíteni. 2.2.1. A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata A koncepció módosításának léptéke alapján az átfogó cél a részcéllal azonos. A jövőképben megfogalmazottak a részcéllal azonosak, Lesencetomaj alulhasznosított, korábbi rendezési terveiben méltánytalanul besorolt területeinek dinamizálása és a település szempontjából való előnyös kihasználására irányulnak. A részcél, hogy aktivizáljuk és a település és körzete számára előnyösen hasznosított területekként felhasználjuk a már korábban beépített területeket lehetőséget teremt a Balaton tv.ben megfogalmazott elvárások és jövőkép megvalósítására, egy típusú térségi fejlesztés létrejöttére, több település számára is előnyös funkciók elhelyezésére, miközben a természet és építet értékek fejlesztése és megőrzése is egyszerre megvalósulhat. A fejlesztés eredménye a jövőképben elérni kívánt cél, és ahhoz rendelet jogi eszközök egymásra kölcsönösen épülő rendszerének sikeres összehangolásán múlik. 2.2.2. A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre „Lesencetomaj keleti kapuja” magába foglalja a 77-es főút mentén elhelyezkedő laktanya, lőtér és malom területét. Ez a tengely szervezi és fűzi össze a területeket Lesencetomaj község kialakult belterületével. A gazdaság motorja a Csobánc laktanya infrastrukturális és építészeti adottságait kihasználó, a megújuló energiaforrásokat alkalmazó, modern termelés technológiát és fejlett szolgáltatást nyújtó vállalkozások telephelyei. A dinamikusan bővülő gazdasági terület az egész település és a Tapolcai járás többi településéről könnyen, korszerű közlekedési útvonalak révén elérhető munkahelyeket teremt. A környezetére érzékeny sport és szabadidős tevékenységeket a volt lőtéren találjuk. A 77-es főútról jól feltárható összefüggő terület a szelíd turizmus, a sport, szabadidős tevékenységek otthona.
47
A Gubacsi malom szintén a 77-es főútra felfűzve kiváló lehetőséget ad a szálláshely szolgáltatás fejlesztésére a nemzeti park ölelésében, a Lesencetomaji-patak mentén, történeti értékű beépítéssel, és ahhoz illeszkedő környezetével. 3. Kiinduló adatok a továbbtervezéshez Az ipar és a tercier szektor országos összehasonlításban kiemelkedően magas szintű foglalkoztatottságot
és
jelképes
szintű
munkanélküliséget
eredményez.
A
magas
szintű
foglalkoztatás és a biztos megélhetés következtében a lakosság anyagi jóléte biztosítja a jó minőségű élelmiszeripari, építőipari, ingatlanpiaci termékek és szolgáltatások iránti fizetőképes keresletet. A gazdasági területek éppen az eltérő igények alapján diffenreciáltak lehetnek. Tapolca város rendezési tervével összhangban a lakóterületekhez közelebb eső részeken inkább a kereskedelmi, szolgáltató jellegű beruházásoknak, míg az erdőkhöz közelebbi, vagy véderdővel ellátható terület esetében egyéb nem zavaró hatású ipari funkciók is helyet kaphatnak. Idegenforgalom háttereként fontos szerepet tölt be a megfelelő színvonalú kereskedelmi- és vendéglátóhelyek biztosítása. A település fejlesztési elképzelései között szerepel a volt honvédségi területen egy kereskedelmi szolgáltató terület kijelölése. Az így kialakuló gazdasági terület ki tudná elégíteni a településen jelentkező befektetői szándékot. A gazdasági területek igénybevétele során a nem mezőgazdasági besorolású és ténylegesen úgy is hasznosított területek helyett a barnamezős területeket kell preferálni. A jelenleg is működő vállalkozások bővítésének és az esetlegesen új kisvállalkozások indításának lehetőségét továbbra is biztosítani kell. A község kedvező környezeti állapotának megőrzése érdekében csak a környezetet minimális mértékben terhelő ipari, illetve mezőgazdasági feldolgozó üzemek települését szabad támogatni. A jelenleg állattartást szolgáló 088/2-4 hrsz-ú ingatlanok esetében vizsgálni javasolt a különleges mezőgazdasági üzemi terület kijelölésének lehetősége, biztosítva ezzel a meglévő használati jelleg fejlesztését.
48
3.2. A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére és a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra A hatályos településrendezési eszközök módosítása során meghatározó elemként javasoljuk figyelembe venni a 77-es főút Balaton tv. szerinti tervezett nyomvonalát. Helybiztosítással kell számolni a területrendezési tervben szereplő és jelölt kerékpárút számára is. A volt laktanya 088/7; 088/8 hrsz-ú területén bejegyzett erdőket erdőterületként javasolt megtartani és besorolni a szerkezeti tervben. A laktanya intenzív beépítéssel rendelkező területét az erdő terület és tervezett 77-es főút nyomvonalától keletre a Tapolcai igazgatási területig gazdasági területbe sorolható. Illeszkedve Tapolca város rendezési tervében jelölt területfelhasználásokhoz, a 77-es főút mentén inkább kereskedelmi, szolgáltató területet, míg az északi harmadban ipari területet célszerű kijelölni. Zavaró hatású ipar a tervezési területen tekintettel a környező területfelhasználásokra nem javasolt elhelyezni. A biológiai aktivitási érték számítások során szükségessé váló szintentartást és visszapótlást a meglévő lőtér igénybevételével, esetleges erdősítésével összefüggő erdősülések kialakításával célszerű biztosítani. Az erdők által övezett 088/2-088/4 hrsz ingatlanokat érintően javasolt különleges mezőgazdasági üzemi terület kijelölése. A volt lőtér helyén a Balaton törvény szerinti turisztikai, sport, szabadidős funkcióknak szabad helyet biztosítani. A Gubacsi malom kivett területén különleges beépítésre szánt turisztikai, szabadidős területe javasolt kijelölni.
3.3. Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésére A Gubacsi malom esetében az 1990-es évektől megvalósult az értékőrző fejlesztés és hasznosítás. A jövőben is cél a kialakult használat támogatása, a település turisztikai kínálatának növelése. Malom önmagában is pozitív példa egy ipari jellegű hasznosítás korszerű átőrzésére és A laktanya esetében értékőrzésről beszélni nem lehet. A barnamezős beruházás során ugyanakkor várhatóan az épületállomány jelentős része fennmarad és új funkcióval kap ismét hasznosítást.
49
4. A megvalósítás eszközei és azok nyomonkövetése 4.1. A koncepció megvalósítását szolgáló eszköz- és intézményrendszer A koncepció készítésének módszertanát és egyeztetési, elfogadási rendjét a 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet szabályozza. A
koncepció
megvalósítását
szolgálja
a
településfejlesztési
döntésekben
szereplő
településrendezési eszközök módosítása a koncepció céljaival összhangban. Intézményrendszere a település polgármestere, Képviselő-testülete, közös önkormányzati hivatal és a jogszabályban meghatározott érdekelt államigazgatási szervek és partnerek köre. 4.2. Javaslat a koncepció és a változások nyomon követésére, a felülvizsgálat rendjére A koncepciót a települési önkormányzat a változó jogi és társadalmi folyamatokra tekintettel vizsgálja a koncepciót és szükség esetén dönt annak módosításáról.
Gergye Péter sk. TT/1 18-0204/2011 Vezető településtervező
50
